Remeny 2014 30 jul 4 by Attila Nagy

„Szent Anna! Máriának / Szülője, gyámola, / Feléd száll az anyáknak / Kérése, óhaja. / Akit követniök kell, / Te vagy a példakép, / Óh, áldd meg gyermekökkel / Az anyák seregét.” (Ima Szent Annához)

30. szám

REMÉNY XXV. évfolyam

2014. július 27. – Évközi 17. vasárnap

Belső fények útján

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur 5 8 13

Missziós élmények Kenyában Feszületek Lukanényén „...építeni lehessen rád!”

met találsz az Úrnál, mert őt az alázatosak dicsőítik meg“ – olvasható a zsolozsma egyik antifónájában. Ez a megoldás kulcsa! S vajon ki lehet „nagy“ ember? Vörösmarty kérdésfelvetésének szavait Ha kívülről tekintünk a körülöttünk lévők életére, néha megérint ben- használva tényleg a „kincs, hír, gyönyör“ tesz boldoggá? Hol a harmónia? nünket az irigység kísértése. Ilyenkor mintegy „kilépünk” önmagunkból, Mivel dicsőíthetjük méltóképpen Istenünket? Ha mások szemében kicsik hogy gondolatban más szerepébe lépjünk: arra vágyunk, hogy minden vagyunk: egyszerű szívűek, szerények, alázatosak. Ezek híján van a világ... kellemetlenségünk, bánatunk messze tűnjön, s hogy végre a megálmodott Ne váljék hát számunkra hiánycikké az alázat, mert csak általa ragyoghatboldogságban lubickolhassunk… Ekként, „önmagunkon kívül” szelektál- ja be lelkünket a kegyelem. Boldogok leszünk az ínség idején is: Krisztus tan csak azt látjuk a másik sorsában, ami a sajátunkból hiányzik. Innen a nyomába szegődünk a Golgota irányában, és így minden csodás szentfölkínzó vágy, a szerepcserére vonatkozó epekedés. Elegendő azonban né- di helyet bejárhatunk, nem kell hozzá repülőjegy. Az alázat kivételes hehány röpke pillanat ahhoz, hogy felismerjük: idegen területre tévedtünk. lyekre röpít, ahová csak a kicsinyek juthatnak el... Várjunk hát kitartóan a F(f )ényre! Ez küldetésünk. Ha sötét völgyeken Mintha vadidegenek családi albumában szemlélődnénk, és fogalmunk sem lenne arról, kit ábrázolnak a fotók. Ismeretlen arckifejezés, homályos át vezet az utunk és reményünk megfakult, akkor is a világosság legyen a háttér és kibogozhatatlan emberi kötelékek. Haza kellene innen menni! fegyverünk. Belső fényünk sugaraival vigasztaljunk másokat, hogy körNincs itt számunka tér, nem vár kedves ölelés, vigasztaló szavak. Hiszen nyezetünkben senkinek se legyen oka mélabúra. Veszélyes letargia húzna amit kívülről nem látunk - a belső, másra szabott szenvedést -, azt nem le, s földhöz ragadottakká válnánk, ha nem emelne fel minket az Istentől ajándékba kapott remény. Az érett hit változtatja meg napjaink színét tudjuk elviselni… Csak saját sorunkat élhetjük: kizárólag a jól megszokott, testre szabott ezáltal nyerhetünk lelkierőt és kezdhetjük újra, amit egykor emberi gyarkeresztjeink, a saját múltunkra épülő jelenünk adhat megnyugvást. Éle- lóságaink miatt rontottunk el. Isteni sugallatra emlékeink pozitív töltete tünk forgatókönyve elől sohasem menekülhetünk, mert azt Isten írta szá- emel fel minket a vízválasztó hatású negatív történések fölé. Nem szabad lélekben mások életébe menekülnünk – belső fényeink munkra, szabad akaratunkra bízva a szerep sikeres megformálását. Ez azonban csak kellő alázattal sikerülhet – így válhatunk egészséges módon csak akkor ragyognak fel, ha önmagunkhoz az alázat útján maradunk hűéletünk „főszereplőjévé”. „Ha nagy vagy, mutatkozz alázatosnak, és kegyel- ségesek. Ez lesz a legszebb utazás. „Cserélnél-e sorsot valakivel?(…) Mindenki csak a saját sorsát bírja elviselni, a másé alatt összeesne.” (Weöres Sándor)

EZ TÖRTÉNT VATIKÁN

A konkoly nem Istentől való A világban jelen lévő rossz, a konkoly, nem Istentől, hanem ellenségétől származik – mondta július 20-án, vasárnap déli beszédében a pápa. A mai vasárnap különösen összetett evangéliumi példabeszédéhez Jézus magyarázatot fűz tanítványainak: a jó mag és a konkoly példabeszéde a világban jelen lévő rossz problémájával néz szembe, miközben kiemeli Isten türelmét (vö. Mt 13,24-30.36-43). A jelenet egy termőföldön játszódik, ahol a gazda elveti a magot; éjszaka azonban megjelenik ellensége és konkolyt szór a búza közé. A héberben a konkoly szó a sátán nevének gyökeréből ered, és utal a megosztottság fogalmára. Mindnyájan tudjuk, hogy az ördög „konkolyt hint”, ő az, aki mindig arra törekszik, hogy megossza az embereket, a családokat, a nemzeteket és a népeket. Mindnyájan tudjuk, hogy a konkoly, amikor növekszik, nagyon hasonlít a jó búzához, fennáll annak a veszélye, hogy összekeverik őket. A példabeszéd tanítása kettős – folytatta a pápa. Mindenekelőtt azt mondja, hogy a világban jelen lévő rossz nem Istentől, hanem ellenségétől, a Gonosztól származik. Érdekes, hogy a gonosz éjszaka, a sötétben szórja a konkolyt a búza közé. Ott veti el a konkolyt, ahol nincs fény. Ravasz ez az ellenség: a rosszat a jó közé szórta, így nekünk, emberek számára lehetetlen jól elválasztani őket; azonban Isten meg tudja majd ezt tenni. A másik téma a szolgák türelmetlensége és az Istent jelképező gazda türelmes várakozása közötti ellentét. Néha sietve ítélkezünk, osztályokba sorolunk embereket, ide a jókat tesszük, oda a rosszakat... Isten azonban tud várakozni. Türelemmel és irgalommal szemléli minden személy életének „termőföldjét”: sokkal jobban látja a piszkot, a rosszat, mint mi, de látja a jó magvait is, és bizalommal várakozik, hogy megérjenek. Isten türelmes, tud várakozni. Milyen szép ez: a mi Istenünk türelmes apa, aki mindig vár ránk, tárt karokkal, nyitott szívvel vár, hogy befogadjon bennünket, hogy megbocsásson. Isten mindig megbocsát, ha elmegyünk hozzá.

A gazda magatartása a reményé, amely azon a bizonyosságon alapul, hogy nem a gonoszé sem az első, sem az utolsó szó. Ennek a türelmes isteni reménynek köszönhető, hogy a konkoly, vagyis a vétkes, rossz szív végül jó maggá válik – mondta a pápa, majd ﬁgyelmeztetett: az evangéliumi türelem nem azt jelenti, hogy közömbösek vagyunk a rosszal szemben. Nem lehet összekeverni a jót és a rosszat! A világban jelen lévő konkollyal szemben az Úr tanítványa arra kapott meghívást, hogy kövesse Isten türelmének példáját, táplálja a reményt, rendíthetetlenül bízva a jó, vagyis Isten végső győzelmében. Végül ugyanis a gonoszt eltávolítják és megsemmisítik: az aratás, vagyis az ítélet napján az aratók végrehajtják majd a gazda parancsát és különválasztják a konkolyt, hogy elégessék (vö. Mt 13,30). A végső aratás napján Jézus lesz az ítélőbíró, Ő, aki elvetette a jó magot a világban és aki maga is „búzaszemmé” vált, meghalt és feltámadt. Végül ugyanazzal a mértékkel mérnek majd meg bennünket, amellyel mi ítélkeztünk: azt az irgalmasságot fogják velünk szemben is alkalmazni, amelyet mi gyakoroltunk másokkal szemben. MK

MOSZUL

KÖZEL-KELET

2000 év után nincsenek keresztények A Szentföld békéjéért

Egyre drámaibb az iraki keresztények helyzete. A moszuli szír-katolikus érsekségi palotát az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) szélsőséges iszlámistái leégették – tájékoztatta a Vatikáni Rádiót Ignace Joseph III. Younan szír katolikus pátriárka. A főpásztor július 19-én délelőtt találkozott a Vatikánban Dominique Mamberti érsekkel, az államközi kapcsolatok titkárával. Younan pátriárka nyilatkozatában tragikus hírekről számolt be. Sajnos már évek óta hangoztatják, de mindhiába: nem szabad összekeverni egymással a vallást és a politikát. Ha ellenségeskedések vannak a síiták, szunniták és mások között, az egyáltalán nem ad okot arra, hogy megtámadjanak ártatlan keresztényeket és egyéb kisebbségeket Moszulban és másutt. Nem ad okot arra sem, hogy lerombolják az istentiszteleti helyeket, a templomokat, a püspökségeket, plébániákat egy terrorista szervezet nevében, amely nem hallgat sem a józan észre, sem lelkiismeretére. Már megfenyegették a keresztényeket, hogy ha nem térnek át a muzulmán vallásra, akkor mindnyájukat megölik. Ez rettenetes! Szégyent jelent az egész nemzetközi közösség számára – nyilatkozta a szír-katolikus pátriárka. Moszulban már nincsenek keresztények. Sokáig még jelen volt egy tucat család, de pénteken nekik is menekülniük kellett. Mindenüket elrabolták, in-

REMÉNY katolikus hetilap Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József e-mail: alban@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 510 Főmunkatárs: Mons. Koller Gyula

zultálták őket és minden vagyonuk, ingóságuk nélkül ott hagyták őket a sivatag kellős közepén. A kitelepült keresztények Kurdisztánban találnak menedéket, de az ottani miniszterelnök már kijelentette, hogy nem képesek több menekült befogadására, mert vannak egyéb kisebbségek is, akik szintén Kurdisztánba menekültek. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne megállítani a szélsőséges dzsihadistákat, a szír-katolikus pátriárka a következőket válaszolta: „Azonnal fel kell függeszteni a pénzügyi támogatást. Hogy honnan kapják a fegyvereket? A fundamentalista Öböl-államoktól, a nyugat beleegyezésével, hiszen a nyugatnak szüksége van a közelkeleti olajra. Sajnos ez a helyzet. Szégyenletes!” A szír-katolikus pátriárka a következő szavakkal fordult a világhoz: „Azt kérjük a nemzetközi közösségtől, hogy legyen hű az emberi jogok, a vallásszabadság, a lelkiismereti szabadság alapelveihez. Mi, keresztények jelen vagyunk Irakban, Szíriában és Libanonban: nem importáltak bennünket, hanem már évezredek óta itt élünk, tehát jogunk van ahhoz, hogy emberként és ezeknek az országoknak az állampolgáraiként bánjanak velünk. Vallásuk nevében üldöznek minket és nem állnak meg a fenyegetőzésnél: valóra is váltják azokat: gyújtogatnak és öldökölnek.” MK

Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: + 421 (0)948 057 506

Parák László e-mail: parak@katolikus.sk Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella, kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat, Jilemnického 4., 90301 Senec IČO: 00678066

• ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP • 2014. JÚLIUS 27.

Ferenc pápa július 18-án délelőtt személyesen fölhívta telefonon Simon Perez és Mahmud Abbasz elnököket, hogy megossza velük mély aggodalmát a Gázai övezetben kialakult helyzet miatt, mely mindkét nép számára az ellenségeskedés, a gyűlölet és a szenvedés növekvő légkörében számos áldozatot szed és súlyos humanitárius válságot idézett elő. Mint ahogy közelmúltban tett szentföldi zarándoklata során és a június 8-i béketalálkozó alkalmával tette, most is biztosította az elnököket, hogy az egész Egyházzal együtt szüntelenül imádkozik a Szentföld békéjéért. A telefonbeszélgetésben elmondta, hogy mindkét elnököt a béke embereinek tartja, és arra buzdította őket, hogy imádkozzanak tovább és tegyenek meg mindent azért, hogy az érdekelt felek, a helyi és nemzetközi politikai felelősök elérjék az ellenségeskedés beszüntetését és munkálkodjanak a fegyverszünet, a béke, és a szívek kiengesztelődése érdekében. Magyar Kurír

Felelős kiadó: Mons. Szakál László A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 (hétfőn és csütörtökön) Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk

Grafika: namedia – Nagy Attila Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg.

EZ TÖRTÉNT SZLOVÁKIA

A kiépítésre váró Mária Úton A Közép-európai Mária Út szlovákiai zarándokútvonalainak kiépítése között szerepel az Érsekújvár - Udvard - Fűr – Kürt – Szőgyén – Kéménd – Ipolyszalka közti útszakasz feltárása, rákapcsolódva a márianosztrai Mária Útra. Ezt az utat tették meg azok a bátor zarándokok, akik így úttörőivé váltak a kiépítésre váró Mária Útnak, bejárva a fent említett szakaszt. Zarándoklatuk célja a márianosztrai kegyhely elérése volt. Remélhetőleg ez az útszakasz is része lesz a kialakítás alatt álló Közép-Európában átívelő zarándok- és turistahálózatnak, így a Szlovákiát is behálózó Mária Útnak, mely összeköti majd a kelet-nyugati irányú ausztriai Mariazellt az erdélyi Csíksomlyóval, és az észak-déli irányú lengyelországi Czestohowát, a Bosznia-hercegovinai Medugorjével. A lelkes kis csoport vezetője az érsekújvári Török András volt, aki a Via Marie Polgári Társulás elnökeként és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség képviselőjeként fáradozik e nemes ügyért, a Mária Út kiépítéséért. Akik ezúttal társul szegődtek mellé: Decsi Mária Érsekújvárból, Brath Barbara Nyitráról, Lépes Béla Félről és Méhes Richárd Egyházgelléről. Török András így vall a zarándoklatról: „Július 4-én reggel indultunk el Siekel István érsekújvári káplán és Andruskó Gyula újonnan felszentelt diakónus áldásával az érsekújvári Szent Kereszt Felmagasztalása-plébániatemplomból. Érsekújvár elhagyását követően mezei utakon jutottunk el a nemrég felújított Udvardi Kálváriára. Itt Farkas Tibor és Hodek Zoltán udvardi cserkészek fogadtak bennünket és részletesen ismertették velünk a község és a kálvária történetét. Egy kis frissítő pihenő után Szent Miklós, majd Fűr irányába folytatódott a

zarándoklat. Fűrön a helybeli sekrestyés, Kecskés Erzsébet készségesen nyitotta meg a Szent Imre-templom kapuját, majd egy kis felüdülést nyújtva kedvesen üdvözölte a gyaloglásban megfáradtakat. Innen a nevezetes kürti zarándokhelyre, Ciglédre vezetett az utunk, ahol Danczi Mónika, a kürti Majer István Cserkészcsapat alapítója, népművelő mesélte el részletesen a kegyhely történetét. Az érdekes előadást nem csupán kis csapatunk, de a falunap alkalmából meghívott testvértelepülés képviselői is hallhatták. Ezt követően a kegyhely kápolnájában Mága Péter kürti plébános mutatta be a legszentebb áldozatot. A szentmise után Danczi Mónika és testvére, Húska Ilonka szülői házában élvezhettük a keresztény vendégszeretetet egy ﬁnom vacsora elfogyasztásával és éjszakai pihenéssel összekötve. Másnap, július 5-én Ipolyszalka volt a zarándoklat célja. A kürti szőlőket elhagyva mezei utakon folytattuk utunkat. A következő község Szőgyén volt, ahol a németszőgyéni Nagyboldogasszony-templomban ismét megtapasztalhattuk a keresztény vendégfogadás szépségét. A Mária Légió helyi prezídiumának néhány tagja és a szőgyéni Szent Mihály Cserkészcsapat tagjai kedveskedtek frissítővel és jó szóval. Megköszönve a szíves fogadtatást, két helyi cserkész kíséretében folytattuk utunkat. Kéméndre érve a Római Katolikus Plébánia ódon épületébe tértünk be, ahol Sztyahula László plébános nagy örömmel és szeretettel fogadott minket, majd bemutatta a helybeli, Urunk Mennybemenetele tiszteletére felszentelt templomot. Kéménd elhagyásával átkeltünk a Garam folyó hídján, majd a pincesorok mellett elhaladva erdei ös-

vényen folytattuk utunkat. Az erdőn át Ipolyszalka határába érkeztünk, majd a falu római katolikus templomába, ahol Vanda Károly, az egyházközség lelkipásztora várta kis csapatunkat. Az előző napi 35 és a szombati 38 kilométeres táv megtétele után bizony jócskán ránk fért a pihenés, ezért nagy örömmel vettük Tóth Júlia helybeli vállalkozó invitálását, aki ﬁnom vacsorát és éjszakai szállást biztosított számunkra. Másnap, vasárnap kora reggel indultunk útnak, végső célunk, Márianosztra felé. Áthaladva az Ipoly folyó hídján, Letkésen keresztül vezetett utunk, majd Liliompuszta érintésével a Börzsöny erdőségében, a zöld turistajelzést követve rátértünk a márianosztrai Mária Útra. Elértük zarándoklatunk célját: az Irgalmas Jézus Öt Szent Sebe főbúcsú alkalmából a Kálvária-dombon bemutatott szabadtéri szentmisén vettünk részt, amit a pálos atyák mutattak be. A szentmise főcelebránsának – Kercza Csaba P. Asztrik, ferences rendi szerzetesnek – egyik alapvető gondolatával tértünk haza otthonainkba, mely így hangzott: „...merjünk változtatni eddigi életünkön!” Bízzunk abban, hogy a jövőben egyre többen merünk változtatni Isten dicsőségére és lelkünk üdvösségére.” Berényi Kornélia

nünket. Jakubínyi György többek között felidézte Márton Áron egy közel hetven évvel ezelőtti beszédét, melyben a püspök arról elmélkedett, hogy Erdélyben a szász, magyar és román nemzetek között a fennmaradásért folytatott versengést az édesanyák döntötték el, mert a magyar édesanyák nem szültek, mások viszont igen. „Annak a nemzetnek van jövője, amelynek gyermekei is vannak“ – szögezte le az érsek. A csíksomlyói zarándoklatra A búcsúi szentmise ünnepi szónoka, Oláh Dénes főesperes kiejúnius 5-én indultunk útnak melte, a boldog élet titka abban rejlik, hogy milyen a viszonyunk IsNagycsalomjáról plébánosunk, ten igéjéhez. Ez két dologban ölt testet: az ige ﬁgyelmes hallgatásáHutár Márk kíséretében. Első ban, és annak életünkben történő valóra váltásában. megállónk Nagyvárad volt, ahol A szentmise után lassan visszaballagtunk a kegytemplomhoz és megtekintettük az 1780-ban onnan a Szent Péter és Pál-plébániatemplom mellett lévő kápolnáépült barokk stílusú római katolihoz, ahol éppen a csángómise kezdődött. A szentmise főcelebránsa kus püspöki székesegyházat. Berszán Lajos kanonok volt. Megnéztük a Szent László Ke„A Szentlélek mindenkit a maga nyelvén, a maga kultúráján keresztény Múzeumot, ahol a híres resztül szólít meg“ – szögezte le szentbeszédében Berszán atya, ráSzent László-herma másolatát mutatva az anyanyelv jelentőségére és pünkösd csodáira. őrzik. A székesegyház előtti téren Pünkösdvasárnap Gyimesbükkön, az ezeréves határnál ünnepellátható Szent László bronzszobtük. A kápolna melletti színpadon mutatkoztak be a helyi népcsoporra. Utunkat folytatva megérkeztünk első szálláshelyünkre, Kolozsvárra, a Szent tok, a moldvai csángók énekekkel és táncokkal. A szentmise után visszautaztunk Kamill Szeretetotthonba. Vacsora után az atya szentmisét celebrált a Szeretet- Csíkszeredára, ahol a Millenneumi-templomba tértünk be. A szentmise keretéotthon kápolnájában. ben fogadalomtételt tett két új tag a Szociális Nővérek Társaságába. Június 6-án utunk Marosvécsre vezetett. A falu Szászrégentől 10 km-re északPünkösdhétfőn a kegytemplomban rövid imával köszöntük meg, hogy ott lekeletre, a Maros jobb partján fekszik. Az itt található Kemény család kastélya hettünk és kértük a Szűzanyát, kísérjen minket a hazavezető utunkon. kertjében 2000-ben temették el Wass Albert írót, az egyetemes magyar irodalom Megállóink hazafelé: Székelyudvarhely, ahol megkoszorúztuk a Vándor székiemelkedő személyiségét. Következő megállónk Ditró, másként Gyergyóditró kely emlékművét, Farkaslakán Tamási Áron sírján is elhelyeztük az emlékezés volt, ahol szentmisén vettünk részt a Jézus Szíve-templomban. E kéttornyú, új- koszorúját, valamint Orbán Balázs sírjára szintén virágcsokrot tettünk. Röviden gótikus templom a Székelyföld egyik legszebb alkotása. Gyergyószentmiklóson elidőztünk a parajdi sóbányában és Korondon. Utolsó megállónk a szovátai megtekintettük a Böjthe Csaba által alapított Szent Anna Gyermekotthont. A gyermekotthon volt. Ide minden évben újra visszatérünk, a gyermekek közül soBékás-szoroson át, a Gyilkos-tó mellett folytattuk utunkat Csíksomlyóra. kan már ismernek bennünket. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Jakubínyi György gyulafehérvári érsek volt, Köszönet és hála elsősorban a Gondviselésnek, hogy megadta és lehetővé tetaz ünnepi szónok pedig Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes. A ferences rend- te ezt a csodálatos, felemelő zarándoklatot. Másodsorban köszönet a szervezőktartomány vezetője elmondta, hogy az idei búcsú mottójával elsőként a boldog- nek fáradozásukért és kitartó munkájukért. ságos Szűzanya jut eszünkbe, valamint édesanyáink is, akik a világra hoztak benCsirkéné Révay Ágnes

CSÍKSOMLYÓ

Égi édesanyánknál

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

AMIRE HITÜNK TANÍT

Teremtett természet Dékány Ferenc Ami Istenben láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, az a világ teremtése óta művei alapján fölismerhető. (Róm 1,20) Teremtés és evolúció – gondolatok Darwinról és a keresztény tanításról „A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek a megjelenítése a kereszténységben gyökerezik és számos tudós, szívesen alkalmazza ezt a jelképet. … Ez a kép hozzásegít annak a megértéséhez is, hogy a világ távolról sem egy őskáosz eredménye, hanem a világegyetem egy rendezett könyvhöz hasonlít. Annak ellenére, hogy a fejlődés hosszú folyamatában irracionális, kaotikus és pusztító elemek is jelen vannak a kozmoszban, az anyag, mint olyan „olvasható”. ” (XVI. Benedek beszédéből, 2008.10.31.) Charles Darwint szülei orvosnak szánták, majd a lelkészképzésben kívánták részesíteni. 1831.12.27.-1836.10.02-ig a Beagle kutatóha-

jón mint természetbúvár vett részt. Itt gyűjti össze tapasztalatait, melynek alapján megfogalmazza az evolúcióról és annak általa vélt okáról, a természetes szelekcióról alkotott tanítását. Alapvető megállapítása, az evolúció és az élő világ fejlődése, a fajok állandóságát és az abban az időben megszokott természetfilozófiát vonta kétségbe. Úgy gondolta, tapasztalatai, megfigyelései és az ősmaradványok alapján, hogy az élőlények az evolúció folyamata során alakultak ki. Mint természettudósnak a miértre is választ kellett adnia. E válasz volt a természetes szelekció. Ezt a fogalmat egyszerűen úgy nevezhetnénk, mint az alkalmazkodás törvényét. Aki jobban alkalmazkodik a természetes körülményekhez, az megmarad, aki nem, az elpusztul. Kortársai, Darwin elméletét felhasználva, ideológiát gyártottak. Támadták a keresztény hitet. Ennek következtében összekuszálódott a hit és a tudás viszonya. Darwin okán a természettudósok igényelték maguknak azt a jogot, hogy a lét magyarázatát megadják. Az evolúciót és a fejlődést a lét alapelveként fogadták el.

Hajtóerőként a természetes szelekciót látták természetesnek. A darwinizmus ideológiává vált, mely a kereszténységet támadta. A fejlődés helyettesítette a teremtést, a természetes szelekció igazolta a társadalmi különbségeket kialakító versenyt. Mindezek fölött pedig, létrejött egy olyan ideológia, mely a keresztény gondolko-

Megmagyarázzuk Fejlődéselmélet Fejlődéselmélet, fejlődéstan, evolucionizmus: az élet, főként az ember eredetét magyarázó elméletek gyűjtőfogalma. A 19. század 2. felében, az élettani fejlődéselmélettel párhuzamosan, amelyet Charles Darwin képviselt (vö. Az ember származása, A fajok eredete), kiépült a filozófiája is. II. János Pál 1996. október 22-én a Pápai Tudományos Akadémiához intézett üzenetében megismételte a Galileivel kapcsolatban mondottakat: „Szigorú hermeneutikára van szükség a sugalmazott szó helyes értelmezéséhez. Jól körül kell határolni a Szentírás tulajdonképpeni értelmét, és el kell hagyni a nem megfelelő értelmezéseket, melyek olyan dolgokat magyaráznak bele, amiket az Írás nem akar mondani.” A pápa felhívta a figyelmet, hogy inkább fejlődéselméletekről kell beszélnünk, mint a fejlődés elméletéről. E sokféleség megfelel egyrészt a különféle föltételezéseknek, melyekkel az evolúció mechanizmusát próbálják magyarázni, másrészt a különféle világnézeteknek, amelyekre hivatkoznak. Így a fejlődéselméletnek vannak materialista-redukcionista olvasatai, de vannak spirituális olvasatai is. Megítélésük a filozófia, s utána a teológia illetékességi körébe tartozik. Az egyházi Tanítóhivatalt az evolúció kérdése közvetlenül érinti, mert az emberképről van szó. A kinyilatkoztatás azt tanítja, hogy az ember Isten képmására lett teremtve (vö. Ter 1,27). A Gaudium et spes emlékeztetett arra, hogy „az ember az egyetlen teremtmény a földön, akit Isten önmagáért akart” (24. p.) Más szóval az embert nem lehet egyszerű eszközként sem fajának, sem a társadalomnak alárendelni; önértéke van. Az ember személy. Értelme és akarata következtében abban a helyzetben van, hogy a közösség, a szolidaritás és az önátadás kapcsolatába léphet embertársaival. XII. Pius hangsúlyozta a lényeges pontot: az emberi test korábban létező élő anyagból származik, a szellemi lelket ezzel szemben közvetlenül Isten teremti. Ebből következően az emberre vonatkozó igazsággal nem egyeztethetők össze azok a fejlődéselméletek, melyek különféle világnézetekből fakadóan a szellemet úgy tekintik, mint az élő anyag formációját vagy ennek az anyagnak egyszerű megnyilvánulását. Ezek az elméletek egyébként képtelenek megalapozni az ember személyi méltóságát. A tapasztalati tudományok egyre nagyobb pontossággal mérik és írják le az élet különböző megnyilvánulásait és helyezik el az idő tengelyén. A szellemivé válás mozzanata azonban nem tárgya az ilyen megfigyeléseknek, de egész sor értékes utalást tehetnek az ember sajátos lényére. (Magyar Katolikus Lexikon)

• ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP • 2014. JÚLIUS 27.

dást a tudomány köntösében legyőzni látszott. A társadalmai kötöttségek ellenére azonban észre kell vennünk néhány dolgot. Le kell szögeznünk, hogy Darwin felismerése az evolúcióról, alapvetően igaz. Meg kell állapítanunk, hogy ezt a tényt a katolikus egyház soha nem tagadta, sőt számos dokumentumában elismerte. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az evolúció gondolata, mint tudományos elmélet, maga is fejlődik. Darwin egykor a természetes szelekcióra vezette vissza a fejlődést, ma a genetika, ökológia, etológia és molekuláris biológia ismereteinek birtokában jóval árnyaltabban látjuk a fejlődés folyamatát. A keresztény gondolkodás nem ellentétes az evolúcióval. Hitünk magába fogadja a fejlődés tényét. Nem áll távol tőlünk a természettudományok gondolkodása, mely az evolúció folyamatának segítségével magyarázza az élet különböző formáinak kibontakozását a világban. Ugyanakkor hisszük és valljuk, hogy a fejlődésnek van kezdete és van vége. Nem gondolkodunk olyan Istenben, aki napról napra beleavatkozik a világ rendjébe (vö. Intelligens tervezettség), abban bízunk inkább, aki gondviselő, aki teremtett és hív minket, aki szabadságot ad, ugyanakkor e szabadság keretében a fejlődés lehetőségét adja nekünk. Az élet éppen ezért kigöngyölíthető tekercs, mely olvasható, mely értelmes.

MISSZIÓBAN

Missziós élmények Kenyában A szegénység ellenére is tudnak örülni az életnek Kruzslitz Imre, a nagyváradi barátok temploma segédlelkésze néhány évvel ezelőtt önként vállalt misszióként nyolcvan napot töltött a kenyai Embu városában. Különleges élményeiről az alábbiakban olvashatnak. Kruzslitz Imre gyermekkorában nem papi pályára készült, hanem villamosmérnöknek. 1998ban végzett a Nagyváradi Egyetem műszaki karán, majd vargabetűkkel tűzdelt közel tíz év következett az életében: dolgozott értékesítőként, középiskolai tanárként, telefonokat telepítő MATÁVügynökként és főmérnökként is Budapesten. 2007-ben fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy mégis inkább a papi hivatást választaná, mert úgy érezte, az Isten továbbra is megszólítja őt. Megkereste Tempﬂi József akkori megyéspüspököt, majd egy speciális képzési program keretében felvették az egri szemináriumba, ahol először egy nulladik évet kellett eltöltenie, ami abból állt, hogy havonta egyszer járt be a szemináriumba, miközben folytathatta civil életét, hogy kiderüljön, valóban komolyan gondolja-e a papi hivatást. „Ekkor kaptam a Jóistentől a meghívást, hogy Afrikába menjek” – emlékszik vissza. Imréhez az angol nyelvterület áll közel, ezért olyan helyeket próbált keresni, ahol angolul lehet kommunikálni. Több lehetőség közül választhatott, végül önerőből, saját szervezésben jutott ki a fekete kontinensre. Találkozott egy hölggyel, aki már dolgozott ott önkéntesként, ezért voltak kenyai ismerősei. Rajta keresztül lépett kapcsolatba szerzetesnővérekkel, akik befogadták őt nyolcvan napra. Az utazást megelőzően nagyon sokat segítettek neki a missziós tevékenységgel foglalkozó verbita társaság tagjai, akik beszámolót tartottak kinti élményeikről, így képet kaphatott arról, hogy élnek a harmadik világbeli országokban, milyen kihívásokra számíthat. Ezzel együtt egy hónapnak kellett eltelnie Afrikában addig, míg megértette, hogy tulajdonképpen miről is beszéltek neki a misszionáriusok.

„Aki soha életében nem érzékelte az ottani légkört, annak nagyon nehéz megértenie, sőt én azt gondolom, hogy teljes egészében meg se értheti, hogy mi folyik ott, milyen ott az élet” – hangsúlyozza. Természetesen ő is rengeteg védőoltást kapott, többek közt sárgaláz, veszettség, hepatitisz ellen. „Nyilván van egyfajta félelem az emberben az ismeretlen iránt, de a szükséges felkészülés segít túllépni ezen” – mondja. Megjegyzi: kiutazása előtt nem érezte úgy, hogy terrorveszélynek lenne kitéve, hiszen biztonságos környezetbe ment, egy

rendházba. A helyszínen viszont megtapasztalta, hogy a biztonság és a béke nagyon törékeny. Egy alkalommal például alig két napig volt kint, s azt látta, hogy hermetikusan körbezárták a fővárost, Nairobit egy konﬂiktus miatt. Gyilkosokat kerestek, a tévé pedig azt mutatta, hogy a hajtóvadászat során a kommandósok miként hatolnak be házakba. Embu városban, ahol lakott, szintén volt valamiféle lázongás, egy nagyobb törzs egy kisebbet ki akart kergetni a településről. Az instabil helyzet miatt napközben nem mentek ki a rendházból, esténként azonban lecsillapodtak a kedélyek, és végül két nap leforgása alatt az érintettek megoldották a problémát. Az őt befogadó apácák közt volt két fehér bőrű olasz nővér, a többiek viszont mind feketék voltak. Embuban nagyon kevés fehér ember él, mondja Imre atya, felidézve: egyszer gyógyszertárba ment az egyik nővérrel, s egy kisgyermek elkezdett sírni, mikor meglátta őt. Zavarta a dolog, ezért kiment, mire a gyermek elhallgatott. Amikor azonban visszament, megint elkezdődött a zokogás. Miután elmentek, a nővértől tudta meg: a gyermek azért sírt, mert még soha nem látott fehér embert, s bizonyára azt hitte, hogy bántani fogja őt. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a gyarmatosítók már rég kivonultak, és sok fehér misszionárius is elhagyja az országot, ezért felnövekvőben van egy olyan generáció, mely nem tud mit kezdeni egy fehér emberrel. Míg Európában és az Egyesült Államokban az afroamerikaiak sokszor sajnos rasszista támadásoknak vannak kitéve, Kenyában épp fordítva, pozitív diszkrimináció alanyai a fehérek. Ezt támasztja alá a pap másik emlékezetes élménye: egyik nap egy iskolába látogatott, s mikor meglátta őt az igazgató, leállította az oktatást. Kisebb ünnepséget szerveztek a tiszteletére, még csoportképet is készítettek vele, mint valami hírességgel. A kenyaiak nagyon barátságosak az idegenekkel, „a nyomor ellenére is szeretik élni az életüket”. Találkozott olyan férﬁakkal is egy kórházban, akik annak ellenére derűsek voltak és mosolygósak, hogy az egyiknek hiányzott mindkét keze, a másiknak pedig mindkét lába. A helyiek leszólítják azokat az idegeneket, akiknél fényképezőgépet látnak, s azt kérik tőlük, hogy készítsenek róluk fotókat. A nővérek, akik rendházában Kruzslitz Imre lakott, egy árvaházat és egy iskolát működtetnek; az előzetes megállapodás arról szólt, hogy az árvaházban tevékenykedik, kisgyermekekkel foglalkozik, eteti őket és játszik velük. Angolul kommunikált velük. Érdekes módon Kenyában még az utcagyerekek is kitűnően beszélnek angolul. Az őslakosok egymást közt szuahéli vagy különböző törzsi nyelveken beszélnek, utóbbiból negyvenet használnak. Egy kis idő elteltével azonban a nővérek rájöttek, hogy nem nagyon ért a gyermekekhez, ezért később inkább ajtót javított, festett, villanyt szerelt, és ezekhez hasonló házimunkákban segédkezett. Rengeteg programot szerveztek viszont számára, kihasználva azt, hogy a harmadik világbeli or-

szágokban nagyon tudnak ünnepelni. „Annyi ünnepségen voltam ez alatt a nyolcvan nap alatt, mint itthon soha. Mindent ünnepelnek, s az időnknek egy jó részét az töltötte ki, hogy elmentünk ezekre az eseményekre” – idézi fel az élményeit Kruzslitz Imre, és hozzáteszi: nagyon érdekes, hogy ezek az énekek és táncok magával ragadják az európai embert is. Az úrnapi szentmisén nem hitt a szemének, amikor azt látta, hogy egy 74 éves apáca táncol előtte. Ilyenkor egy autón hordozzák körbe a városban az Oltáriszentséget, az utcán álló tömegek pedig énekelve bekapcsolódnak a menetbe. Elöl egy fúvószenekar halad, utána népviseletbe öltözött asszonyok rázzák magukat; táncolnak, pörögnek – a templomba való bevonulás is ugyanígy történik. Ha csak a plébános van jelen, akkor egy, ha a püspök is részt vesz a misén, akkor két tánckar dukál. Ugyanilyen vidám hangulatban zajlik a szentmise is, általában törzsi nyelven. A pap nem szégyell egyszerű, nem megterhelő, hanem természetből fakadó táncmozdulatokat tenni a felajánláskor, és a hívek sem azért kurjongatnak vagy táncolnak, mert tiszteletlenek lennének, hanem mert boldogok. Az ország 33 százaléka katolikus, de sok a protestáns (anglikán) vallású is: a kereszténység tehát utat tört magának Kenyában. Kevés muszlim is él az országban. Vannak ugyan nagy, akár 2 ezer főt befogadó templomok is, de inkább a kisebb templomok a jellemzőek, nádfedéllel, szentképek és szobrok nélkül. Feltűnően sok ﬁatal és középkorú jár a misékre, és általában megtöltik a templomot. Kruzslitz Imre atya szerint nem kell szervezett szafarikra menni Kenyában; ha csak egyszerűen utazik az ember az országban, az is hasonló élménnyel jár. Kenyában nem csupán a macska, hanem a majom is háziállatnak számít, a nővérek és a szomszéd kertjében is éltek majomcsaládok a fákon. „Ahogy nálunk kóbor macskák, ott majmok élnek az emberek közelében, s belátogatnak a házakba is. Előfordult, hogy a majom bejött a konyhába, az ebédlőbe, s a gyümölcstálból kiszolgálta magát banánnal; aztán kiment.” A legmélyebben a szentmisék erősítették meg hivatásában Imre atyát, abban, hogy az Úr a papságra hívja őt. „Amikor Isten jelenléte szinte kézzel fogható volt” – mondta. – Az Istennel való találkozások élményét nyújtották számára ezek a misék, valósággal élővé váltak az imák. Emellett más szempontból ugyan, de szintén maradandó élményt nyújtottak számára az országban tett utazások, az emberekkel való találkozások is. Magyar Kurír • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Évközi 17. vasárnap

VASÁRNAP ról ra

Olvasmány a Királyok első könyvéből (1 Kir 3. 5. 712)

G. Kovács Pál zent Máté a mai példabeszédekkel lezárja Jézusnak, a Mennyek Országáról szóló tanítását. Ma mintegy a csúcsra érkezünk a szántófölbe elrejtett kincsről és az értékes gyöngyről szóló példázattal, hiszen ezekben nemcsak a megváltás nagyszerű műve domborodik ki, de belehallgathatunk magának a Szentháromság, az Atya és a Fiú örök párbeszédébe is. A Fiú ugyanis öröktől fogva kizárólag az Atya óhaját, akaratát ﬁgyeli, és vágyva vágyik arra, hogy megtegye mindazt, amit az Atya elvár a Fiútól. Így a Fiú, „aki isteni mivoltában Istennel való egyenlőségét nem tartotta olyan dolognak, amelyhez, mint zsákmányhoz ragaszkodjon”, a világ szántóföldjében megtalálja élete, küldetése értelmét, legnagyobb Kincsét, az Atya akaratát. Jézus éber készenléttel mindig azon volt, hogy megtegye azt, amit az Isten kér tőle. Ezért tudta megtalálni a Kincset. Szíve pedig állandóan virrasztott, azaz dialógusban, párbeszédben állt az Atyával, mert egyedül így, kettejük szeretetéből vehetett Jézus erőt ahhoz, hogy a legnagyobbal, saját életével vegye meg a szántóföldbe elrejtett kincset. Ezt a kincset, az Atya akaratát találta meg, amikor tizenkét évesen Jeruzsálemben Atyja házában maradt. Erre a kimeríthetetlen kincsre bukkant, amikor a Getszemáni-kertben elfogadta az Atya akaratát, és ezt a pazar kincset ásta ki mindig, amikor a világ bűnének sötétségéből és a föld sarából az Ő csodálatos világosságára hívta meg a bűnös embert. A másik, a kereskedőről szóló példabeszéd azonban még tovább megy: Jézus nemcsak hogy megtalálja, mintegy véletlenül, de Ő maga is aktívan keresi, fáradalmakat nem kímélve kutatja Szeretett Atyja akaratát. Az Atya akaratát, ezt az értékes gyöngyöt keresi miden pillanatban, amikor Jézus szíve megesik a magára hagyott, az elcsigázott, a mai szóval élve a depressziós emberen. Ezt az

igazgyöngyöt fürkészi imádsága és böjtje csendjében. Ezt keresi mindig, amikor választás előtt áll, amikor nem saját akaratát, hanem az Atya akaratát fogadja el. És végül, Jézus ezt a drágagyöngyöt keresi és találja meg akkor, amikor a kereszt kagylóházában Jézus ﬁúi engedelmessége, elfogadása az Atya akaratának a legértékesebb drágagyöngyé változik. Jézus nem tudott volna az Atya nélkül élni. Számára Isten volt a mindene, a lételeme, az egyetlen és a legnagyobb Érték. Éppen ezért, amikor megérti, azaz megtalálja az Atya szándékát egy-egy élethelyzetben, akkor nem teheti meg, hogy tétlenül csak úgy elmenjen mellette, hogy lemondjon róla. Nem. Jézus mindent odaad, elad, mindenéről lemond, „szolgai alakot öltve kiüresíti önmagát”. És mert ennyire szenvedélyesen ragaszkodott az Atyához, mert ennyire szenvedélyesen kutatta, kereste az Ő akaratát, ezért „engedelmes lesz a kereszthalálig”: Ott a kereszten eladja mindenét, és megveszi, megszerzi a Kincset, a Gyöngyöt, magát az Istent. Kedves Testvérek! Mindig, amikor megtesszük mi is Isten akaratát, hasonlítunk ahhoz a Jézushoz, aki megtalálta a földbe rejtett Kincset, aki igazgyöngyöt keresett: egyszóval: akinek Isten odaajándékozta önmagát! Ma már azonban közhelynek számít ez az igazság: „Bele kell nyugodni Isten akaratába! El kell fogadni Isten akaratát.” De feltehetjük magunknak a kérdést: nem éppen Isten akaratától félünk a legjobban? Titokban nemde azt mondjuk: „Jaj, csak Isten akarata utol ne érjen!?” Jézus a mai példabeszédekben arra hív, hogy fedezzük fel Isten akaratában az igazi, mély, megmaradó örömet, boldogságot! Arra hív, hogy vágyakozzunk mi is megtenni az Atya akaratát, hogy vegyük észre: a Menynyek Országa mindig csak egy kéznyújtásnyira van tőlünk, az Atya akaratának szerető elfogadásában!

• ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP • 2014. JÚLIUS 27.

Gibeonban megjelent az Úr Salamonnak, éjszaka, álmában. Így szólt Isten: „Bármit kérsz, megadom neked!” Salamon ezt mondta: „Uram és Istenem, királlyá tetted szolgádat atyám, Dávid helyett. Dekát ﬁatal ember vagyok, nem tudom, miként kell uralkodni. Szolgád a te kiválasztott néped élén áll, egy nagy nép élén, amelynek se szeri, se száma. Adj hát szolgádnak éber szívet, hogy meg tudja különböztetni a jót meg a rosszat. Mert hisz ki tudná másképp kormányozni ezt a te nagyszámú népedet?” Tetszett az Úrnak, hogy Salamon ilyen kéréssel fordult hozzá. Ezért Isten ezt mondta neki: „Mivel épp

ezzel a kéréssel fordultál hozzám, és nem hosszú életet vagy gazdagságot kértél magadnak, nem is ellenséged életét kérted, hanem bölcsességért könyörögtél, hogy igazságot szolgáltathass, íme, megadom neked, amit kértél. Olyan bölcs és értő szívet adok neked, amilyen nem volt előtted, s nem lesz utánad sem.”

lik, hiszen ő saját elhatározásából választotta ki őket. Akiket ugyaniselőre ismert, azokat eleve arra rendelte, hogy Fiának képmását öltsék magukra. Így lesz ő elsőszülött a sok testvér között. Akiket előre erre rendelt, azokat meg is hívta, akiket meghívott, azokat igazzá tette, akiket pedig igazzá tett, azokat meg is dicsőítette.

Válaszos zsoltár (Zsolt 118, 57 és 72. 76-77. 127128. 129-130)

Evangélium Szent Máté könyvéből (Mt 13, 44-52)

Válasz: TörvéAbban az időnyedet szívből sze- ben ezt mondta Jéretem, én Uram, zus a tömegnek: Istenem. „A mennyek országa olyan, mint a Szentlecke földbe rejtett kincs, Szent Pál amelyet egy ember apostolnak megtalált. Elrejteta rómaiakhoz írt te újra, azután bolleveléből dogan elment, el(Róm 8, 28-30) adta mindenét, amije csak volt, és Testvéreim! megvette azt a Tudjuk, hogy az szántóföldet. Istent szeretőknek A mennyek orminden javukra vá- szága olyan, mint

amikor egy kereskedő igazgyöngyöt keresett. Talált egy nagyon értékeset, erre elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvásárolta azt. Végül: a menynyek országa olyan, mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az mindenféle halat összefog. Mihelyt megtelik, a partra vonják, és nekiülve kiválogatják: a javát edényekbe rakják, a hitványát pedig kidobják. Így lesz a világ végén is. Kivonulnak az angyalok, a gonoszokat elválasztják az igazaktól és tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Értitek-e mindezt?” „Igen!” - felelték. Erre így folytatta: „Minden írástudó, aki jártas a menynyek országáról szóló tanításban, olyan, mint egy családapa, aki kincseiből régit és újat vesz elő.”

Liturgikus naptár Július 27. ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP (Makhlüf Szent Szabelliusz, Natália, Olga, Rudolf) Énekrend: H 227; 152-126; 193 ÉE 143; 189-180; 244 Július 28. Hétfő. Köznap (I.Viktor, I.Ince pápa, Szabolcs, Győző) Jer 13,1-11; MTörv 32,18-19. 20-21; Mt 13,31-35 Válaszos zsoltár: Elhagytad az Urat, aki alkotott téged. Énekrend: H 220; 152; 261 ÉE 149; 189; 362 Július 29. Kedd. Köznap (Márta, Beatrix, Flóra) 1Jn 4,7-16; Zsolt 33,2-3. 4-5. 67. 8-9. 10-11; Jn 11,19-27 vagy Lk 10,38-42 Válaszos zsoltár: Hálát adok az Úrnak, minden időben! Énekrend: H 267; 144; 157 ÉE 136; 184; 201

Július 30. Szerda. Köznap (Aranyszavú Péter, Judit) Jer 15,10.16-21; Zsolt 58,2-3. 4-5a 10-11. 17. 18; Mt 13,44-46 Válaszos zsoltár: Hozzád futok gyötrelmem napján, én Uram, Istenem. Énekrend: H 223; 150; 145 ÉE 147; 200; 210 Július 31. Csütörtök. Köznap (Loyolai Ignác, Oszkár) Jer 18,1-6; Zsolt 145,2abc 2d-4. 5-6; Mt 13,47-53 Válaszos zsoltár: Boldog az az ember, akinek segítője Jákob Istene! Énekrend: H 152; 136; 152 ÉE 189; 171; 189 Augusztus 1. Péntek. Köznap (Ligouri Alfonz, Boglárka, Eleazar) Jer 26,1-9; Zsolt 68,5. 8-10. 14; Mt 13,54-58 Válaszos zsoltár:

Nagy irgalmadban, hallgass meg engem, Uram. Énekrend: H 223; 118; 213 ÉE 147; 166; 264 Augusztus 2. Szombat. Köznap (Porciunkulai búcsú, Vercelli Özséb, Lehel) Jer 26,11-16.24; Zsolt 68,15-16. 30-31. 33-34; Mt 14,1-12 Válaszos zsoltár: A kegyelem idején hallgass meg engem, Uram. Énekrend: H Gl 523; Gl 526; 161 ÉE 194; 214; 315 Augusztus 3. ÉVKÖZI 18. VASÁRNAP (Lídia, Hermina, Kamélia) Iz 55,1-3; Zsolt 144, 8-9. 15-16. 17-18; Róm 8,35.37-39; Mt 14,13-21 Válaszos zsoltár: Megnyitod kezedet, Istenem, és táplálsz minket. Énekrend: H 227; 109-154; 296 ÉE 143; 165-132; 290

LELKI TÁPLÁLÉK

Tegyétek a jót! A hűségről

re így világítanak rá: „Elhívtál! – Mérhetetlen kegyelem! / Szolgálatodra! – Drága kiváltságunk! / Szereteted érezve szüntelen, / ha Te vezetsz, béke útjain járunk. / Csak egyet követelsz tőlünk: hűséget. / Jele engedelmesség, bizalom, / magunk új meg új átadása Néked, / Hozzád kötötten – mégis szabadon!“ Az embertárshoz való hűségben különös helyet foglal el a házastársi hűség. A házastársi szeretet természeténél fogva a házastársak sérthetetlen hűségét követeli meg, mert a szeretet végleges akar lenni, s nem lehet csupán egy új döntésig tartó. E hűség legmélyebb alapja Istennek a szövetségéhez és Krisztusnak az Ő Egyházához való hűségében rejlik. A házasság szentsége által válnak a házastársak képessé arra, hogy e hűséget megjelenítsék és bizonyítsák. A szentség által a házasság fölbonthatatlansága új és mélyebb értelmet nyer. Bár vannak esetek, amikor nehéznek, sőt lehetetlennek tűnhet egész életen át egy emberi személyhez kötődni, ugyanakkor nagyon fontos hirdetni az örömhírt: Isten végleges és viszszavonhatatlan szeretettel szeret bennünket, és a házastársak ebből a szeretetből részesülnek, ez a szeretet hordozza és támogatja őket, és lehetővé teszi, hogy hűségükkel Isten hűséges szeretetének tanúi legyenek. Éppen ezért a házastársak, akik Isten kegyelmével, gyakran igen nehéz körülmények között teszik ezt a tanúságot, megérdemlik az egyházi közösség hálás elismerését és támogatását (vö. KEK, 1646-1648). A házastársi hűség olyannyira fontos dolog, hogy annak kizárása a házassági ígéret kinyilvánításakor lehetetlenné teszi érvényes házasság létrejöttét. A házasságkötés szertartásának magyar vonatkozású része a hűségeskü is, amikor az új házastársak a feszületet érintve tesznek esküt Isten színe előtt házasságai ígéreteik hűséges megtartására. A hűség erényének gyakorlása fontos továbbá feladataink, munkánk, szolgálatunk végzésében is. Kipróbált hűségünk megbízhatóságot eredményez, ami a velünk való együttműködésnek is bíztató alapja lehet.

HÉT

ről re

örülöttünk tombol a nyár, szinte észre se vesszük, milyen gyorsan múlnak a pihenés, kikapcsolódás napjai. A tervezgetett nyári programokat így vagy úgy teljesíteni kell, gyakran kapkodva, egymásra nem odaﬁgyelve, sietve (a lényeget mellőzve). Így a minket körülvevő zajban, rohanásban telnek, múlnak nyári napjaink. József Attila Duna parti megﬁgyelése, melyet A Dunánál c. költeményében fogalmazott meg, úgy tűnik, mintha a nyár folyamán önálló életre kelne: „fecseg a felszín, hallgat a mély”. De

két, épp ellenkezőleg – nyugtalanít, botránkoztat, életünket zűrzavarral fertőzi. Sokszor olyan kimerítő, indulatokat keltő a világban folyó beszéd (akár sajtó, akár baráti összejövetelek témái), mert nem lényegre törő, csupán felszínes fecsegés, mely könnyen a mély csendjét is megzavarhatja. Cselekedeteinknek a lélek csendes, nyugodt mélységéből kell fakadniuk, ahol minden öszszeszedett, rendezett, csendes. Ha mi is a mélységben éljük életünket, ha igyekszünk mellőzni a felszínes zűrzavart, nem azonosulunk azzal, akkor mi is meg-

valóban hallgat a mély? A ﬁgyelmet folyamatosan elterelő, felszínes, az igazi problémákat szőnyeg alá söprő világunkban megtarthatjuk-e lelkünk békéjét? A visszaemlékezés, önmagunk megválaszolása csend nélkül elképzelhetetlen. Az elmélyülés és a csend kiváló társai egymásnak. Korunk embere fél csendben lenni, fél önmagával szembesülni. Mintha a csend egyfajta ürességet, pusztaságot jelenten. Pedig éppen ellenkezőleg: a csend, az önmagamra való odaﬁgyelés, az maga a teljesség, amelyben fény derül gondjainkra, melyen keresztül tisztábban látjuk életünket, a körülöttünk lévő emberek életét. Napi szinten tapasztaljuk, hogy a zajból, a sürgés-forgásból fakadó beszéd felszínes, óhatatlanul hiteltelen. Az ilyen beszéd nem nyújt kielégülést, lelki bé-

tapasztalhatjuk azt a mélységes csendet, ahol maga az Isten lép be az életünkbe. Természetesen az életkörülmények nem mindenkinek teszik lehetővé megtapasztalni a csend nyugalmát, és az abból fakadó összeszedettséget, viszont senkinek sem szabad félnie attól, hogy legalább néhány percet, néhány egészen rövid pillanatot az összeszedettségnek szenteljen – így lehetőséget adunk megszólalni annak, ami (aki) a lelkünket uralja. Nyári „rohanásunk” közben is arra kell törekednünk, hogy egész lényükkel a csendnek adjunk otthont. Mély tartalmakat a csöndben tudunk igazán felfedezni, végiggondolni. Csak így tudunk közelebb kerülni a lelki békéhez, amikor rácsodálkozunk a megszólaló csendre, mely hozzánk szól, nekünk üzen.

Molnár Tamás hivatásbeli erények között – mint az állhatatosság, szolgálatkészség, kollegialitás, megbízhatóság, munkaszeretet, pontosság – fontos helyet foglal el a hűség erénye is. Hiszen Isten mindnyájunk számára egyedi életutat határozott meg, saját élethivatással és küldetéssel gazdagította konkrét életünket, s általunk környezetünket, valamint mindebben segítségével is szüntelenül megajándékoz minket. Az élethivatás megélése hűséget követel. Hűséget a hozzánk mindig hűséges Istenhez és akaratához, hűséget bizonyos embertársainkhoz, a ránk bízott küldetés teljesítéséhez, hosszú távon, egy életen át, mindhalálig. „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját” – olvassuk a Jelenések könyvében (2, 10b). A hűség, mint erkölcsi erény a kitartás társerénye, amely arra tesz készségessé, hogy a jóban minden körülmény közepette megmaradjunk. Vagyis a híres Móricz regény címe, „Légy jó mindhalálig”, hűségre is szólít minket, hogy hűek maradjunk a jóhoz. Hosszú távon meghozza gyümölcsét, a visszapillantásnál jelenléte nyugalommal tölt el. Egyfajta szilárdságot eredményez, értékké érlelődik. Mások szemében is jellemesebbé teszi az embert. Ami az Istenhez való hűségünket illeti, hozzá való ragaszkodásunknak is a kifejezője. Személyes, tudatos elhatározással kell, hogy akarjunk mindig hozzá tartozni. Néhány esetben hűségünket ígéretekkel is szeretnénk megszilárdítani. „A keresztény ember több alkalommal is fölszólítást kap arra, hogy ígéreteket tegyen Istennek. A keresztség és bérmálás, a házasságkötés és papszentelés mindig magában foglal ígéreteket. A keresztény ember személyes áhítatból is megígérhet Istennek bizonyos cselekedetet, imádságot, alamizsnát, zarándoklatot, stb. Az Istennek tett ígéretekhez való hűség az isteni Fölséget megillető tiszteletet és a hűséges Isten iránti szeretetet fejezi ki“ (KEK, 2101). Még szebbé teszi hűség-igyekezetünket az a tény, hogy mindezt az Istentől nekünk ajándékozott szabad akarattal tesszük. Egy vers sorai er-

Hallgat a mély?

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KINCSESLÁDA

Kő- és vaskeresztek, feszületek Lukanényén A megannyi lukanényei kereszt legtöbbje kőből (homokkő, műkő, márvány), illetve kő és vas kombinációjából készült. Ezek általában a belterületen és a szakrális tereken láthatók. Állíttatójuk egy-egy család, házaspár vagy maga az egyházi közösség. Ilyen szakrális emlékeket mutatunk be az alábbiakban. A falu északi részén, a Csáb felé vezető főút jobb oldalán, az 5. számú ház előtt áll az Antolik- vagy Jánoska-kereszt. „Jánoska Mátyás állíttatta valamikor, mikor itt még szérűk voltak. A kereszt a telek másik oldalán volt, s később behelyezték ide, a kiskertbe. Amióta Antolikék megvették a telket, azóta nagyon rendben tartják a keresztet. A régi Szlovákiában, mikor szlovákok lettünk, a betűket ki kellett verni, hogy ne lehessen elolvasni a feliratot: Isten dicsőségére állíttatta Jánoska Mátyás. Aztán egy bátor falusi kőfaragót hívtak, hogy visszaállítsák azt. A magyar betűket Kovács Dezső cigánnyal verették ki, de őt is megverte az Isten, mert megvakult“ – mondták adatközlőim. (özv. Juhász Pálné Baska Mária, 1945; Antolik Józsefné, 1944) A kereszt egy kétlépcsős, világoskékre festett kőalapzaton áll. A felfelé keskenyülő oszlopon ma ez a dedikáció olvasható: „Isten/ dicsőségére/ 1891“. A dátum számait egy szívalakzat osztja ketté. A díszes oszlopfőt egy kockaalakzat zárja, ezen áll az öntöttvas kereszt. A keresztszár tövében egy geometriai alakzatokkal és virágmintákkal díszített kápolnaszerűség látható. A kereszt szárát is virágminták és geometriai alazatok díszítik, akárcsak a szárvégeket. Az INRI-feliratos feszület korpusza szintén öntöttvas, az ég felé forduló Krisztus-arccal, a fej körül fényárral.

Az Antolik-kereszttől nem messzire, egy kicsit délebbre, ugyancsak a csábi út mellett, egy új ház kertjében áll ma egy másik, halványsárga színű kőkereszt, Tóth Pesta István keresztje. Az egylépcsős talapzat díszes szegéllyel keretezett oszlopán ez a dedikáció olvasható: „Az Úr Isten/ dicsőségére/ emeltette/ TÓTH PESTA/ ISTVÁN/ és neje/ BOLDOG VERONA/ és csalágya/ 1918“. Az oszlopfő felfelé keskenyedik, rajta újabb két négyzet alakú kő, s ezen áll az INRI-feliratos, egyenes szárvégű vaskorpuszos kőkereszt. A fehérre festett öntöttvas korpuszon kék ágyéktakaró van; Krisztus arca az ég felé fordítva, kezei függőlegesen, lábszárai egymás mellett vannak a keresztre szögezve.

A Nemcsok-kereszt

A Jánoska Mátyás állíttatta 19. század végi vaskereszt

A Nagytemető öreg részében álló műkő kereszt

A 116. számú ház előtti kiskertben, egy négyzet alakú betonalapba helyezve áll Zatyko Pálné Ohajda Rozália keresztje, az egyenes szárvégű, INRIfeliratos korpuszos vaskereszt, melynek felső szárvége kihegyezett. Az alsó keresztszárra egy gömbölyű alakú, vas virágtartó van hegesztve, melyben egy porcelánedényt helyeztek el. Az öntöttvas korpusz fehérre festett, az ágyéktakaró kékeszöld. Krisztus arca, lábszárai hasonló pozícióban, mint az előző korpusznál. A feszületet az 1990-es évek elején, Pintér atya idejében állíttatta Zatyko Pálné Ohajda Rozália. (Faragó Rozi nene) „Először Pintér atyának adta a megspórolt pénzét, hogy fordítsa az egyházra. Nem állíthatott keresztet, a komonizmus alatt, mert a vő tanító vót. Aztán mégis csinátatott egy fakeresztet Szklabonyán, ami helyett áll a mai.“ ( Juhász Pálné)

• ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP • 2014. JÚLIUS 27.

Jelenleg lánya lakik a házban férjével, a Dodok nevű volt szlovák tanítóval. A Bátorfalu felé vezető út jobb oldalán, a 137. számú ház előtti kiskertben látható Nemcsok Jánosné keresztje, az INRI-feliratos, vaskorpuszos műkő feszület. Kétlépcsős alapzaton áll a téglalap alakú oszlop, melynek teteje oszlopfővel van ellátva. Azon, egy négyzet alakú műkövön áll a legömbölyített szárvégű kereszt. Az oszlopon ez a felirat olvasható: „Így szerette/ Isten/ a világot“. A dedikáció felett egy porcelán Krisztus-fej látható. Az öntöttvas korpusz szürkésfehér, rajta sötétbarna ágyéktakaró. Krisztus töviskoronás feje jobbra fordítva, a kezek függeleges tartásban, a lábfejek egymás mellett. A keresztet férje halála után állíttatta 1983-ban öz. Nemcsok Jánosné. A falu közepén, az egyik üzletközpontnál, ahol régebben Mihályék laktak, áll a Mihály-kereszt. Ez egyenes szárvégű szürkés műkő kereszt, amely egy kétlépcsős alapzatra helyezett oszlop tetején látható. Az oszlop fehér márványlapján ez a dedikáció olvasható: „Isten dicsőségére/ állítatta/ MIHÁLY JÁNOS/ és neje/ FERENCSIK ERZSÉBET/ 1972“. A kereszt öntöttvas korpusza fehér színű, az ágyéktakaró kék. A testrészek az előző korpuszéhoz hasonló helyzetben. „Ahol a pékség volt valamikor, ott állíttatott Víziné egy keresztet. De mivel ott lett a komonizmus alatt a szövetkezet irodája, behozatták onnan. Most a Nozdrovickyék háza előtt áll a Páston. Nem ők készítették, csak behozatták a szövetkezet elől, hogy méltó helyen legyen, mer akkor komonista vi-

KINCSESLÁDA

Angyalfejes gyermeksír a házasnényei temetőben

A Nemcsok-kereszt lág vót. Eredetileg Vízi Veronika állíttatta, Nozdrovickyék csak rendbehozatták. Most Pásti-keresztnek nevezik.“ ( Juhász Pálné) Az egyenes szárvégű, INRI-feliratos, vaskorpuszos kereszt egy fehér vaskerítéssel körülvett terecske közepén látható. Oszlopán egy fekete márványtábla, rajta az alábbi dedikáció: „Jézusom/ a te szent sebeid/ érdemei által/ bocsáss meg/ nekünk/ és könyörülj/ rajtunk“. Az öntöttvas korpusz ezüstözött, Krisztus karjai széttárva, lábfejei egymáson, feje előre hajtva. Háromlépcsős alapzaton áll a Templomkerti kereszt műkő oszlopa, rajta az alábbi dedikációval: /Imádunk Krisztus és áldunk Téged,/ Mert szent kereszted által/ megváltottad a világot/ 1965“. Az oszlopfő felfelé keskenyedik, rajta az ugyancsak műkőből készült, egyenes szárvégű, INRI-feliratos kereszt. Az öntöttvas korpusz fehérre festett, ágyéktakarója kék színű; a kezek függőleges tartásban, a lábszárak egymás mellett. Újabb kori, repedezett szürkés műkő a Házaskai temető központi keresztje. A betonalapzaton álló egylépcsős, téglalap alakú oszlopon fehér márványtábla ezzel a felirattal: „Én vagyok a Föltámadás/ és az élet/ 1972“. Az oszlopfő további két négyzet alakú lépcsőjén állt az INRI-feliratos, egyenes szárvégű műkő kereszt. Az öntöttvas korpusz eredetileg ezüstözött, ma fehérre festett, az ágyéktakaró kék színű; feje jobbra fordítva, a karok széttárva, a lábszárak egymás mellett. A falu közepén, a kultúrház mellett, a templom felé vezető út jobb oldalán látható a múlt század eleji feszület, a Tóth-Híves kereszt, amit itt Kla-

csánszky-keresztként vagy Estyi-keresztjeként is emlegetnek. Az INRI-feliratos, vaskorpuszos kőkereszt (homokkő?) egy egylépcsős betonalapzaton áll. A téglalap alakú oszlop dedikációval ellátott, az oszlopfő díszes, azon újabb két lépcső a mérsékelten díszített szárvégű kereszttel. A dedikáció szövege így szól: „Isten/ dicsőségére/ álítata/ TÓTH IMRE/ HÍVES ROZÁLIA/ és családja/ 1914“. A korpusz fehérre festett öntöttvas, az ágyéktakaró kék. Krisztus arccal az ég felé tekint. Kezei függőlegesen a keresztre szögezve, lábszárai, lábfejei egymás mellett vannak. Háromlépcsős betonalapzaton áll a Nagytemető központi keresztjének (új rész) téglalap alakú oszlopa, rajta fekete márványtáblán ez a dedikáció: „Adj, Uram örök nyugodalmat/ a megholt híveknek/ és az örök világosság/ fényeskedjék nekik/ 1967“. A dedikáció felett egy márványba vésett aranyozott keresztalakzat látszik. A kiszélesedő oszlopfő felfelé elkeskenyül, egy négyzet alakú lépcsőben végződik. Ezen áll az INRI-feliratos, egyenes szárvégű, korpuszos műkő kereszt. A korpusz öntöttvas, fehérre festve. Az ágyéktakaró kék. Krisztus feje lefelé, illetve jobbra fordított, kezei fűggőleges tartásban, lábfejei egymás mellett. Varga János és neje állíttatták, akik mögötte vannak eltemetve. A Nagytemető öreg részének központi keresztje, illetve annak egylépcsős oszlopa egy betonalapzaton áll, rajta fehér márvány emléktábla az alábbi dedikációval: „Irgalmaz Jézus/ hiszem a föltámadást és/ az örök életet“. Az oszlopfőn látható az egyenes szárvégű, korpuszos műkő kereszt. A korpusz öntöttvas. Krisztus az ég felé tekint, kezei függőleges tartásban, lábfejei egymás mellett. A feszület helyén egykor egy fakereszt állt, a mait Szliacky Péter és neje (Hideg Maris nene) állíttatta. A feleség árván nőtt fel a faluban, s ezért hálából emelték a szakrális emléket. ( Juhász Pálné) A lukanényei temetők sírjeleinek, az itteni nemes családok temetkezési helyeinek alaposabb elemzése további kutatómunkát igényelne. Az előkelő és neves nényei nemesek egyike volt a Gracza család. A Graczáknak Sülykipusztán (Sülyök, Sülyk, Sülyki, Sulyok) volt kastélyuk, illetve kúriájuk. A családból többen az 1848/49-es szabadságharc katonái, tisztjei voltak. Közülük Gracza László síremléke ma is látható Nénye és Csáb határrészén, a hajdani pusztához közeli, szőlővel beültetett területen. A magas, szürkés gránitobeliszk szövege még olvasható. Ez áll rajta: „GRACZA LÁSZLÓ/ élt 58 esztendőt/ elhunyt 1889. julius 1./ Emlékét tartsa fönn/ honszerelme, munkássága,/ vasjelleme Nyugvó porain legyen áldás!“ Itt nyugszik hát a szabadságharc egyik volt nényei honvédje, akinek sírját újabban rendszeresen koszorúzzák március 15-én. A település előkelőbb családjai közé tartoztak a Marosiak, illetve a Heisterek is. A Marosi-Heister családi sírbolt a Házaskai temetőben látható. A betonlapokkal fedett sírkamrák felett egy fekete márvány sírjel áll. A nyitott könyv alakú márványlap két oldalán a sírban nyugvók neve, születési-halálozási dátuma, középen egy kisméretű vaskorpusz. A temetőben több ﬁatalon vagy tragikusan elhunyt hívő sírjelét is érdemes szemügyre vennünk. A Házaskai temetőben láthatjuk például a 16 éves korában meghalt Híves József leventeképes, porcelánkorpuszos, kihegyezett szárvégű műkő keresztjét. Hozzá hasonló Híves András és neje sírjele, me-

lyet egy porcleán Krisztus-fej is díszít. Egy tragikusan elhunyt anyának és két ﬁának sírboltját fekete magas vaskorpuszos márványkereszt jelöli, oldalán két kis porcelán angyalfejjel. Angyalfejet a másik temető kisgyermeksírjain is láthatunk. Hajdan a ﬁatalon elhunyt gyermekeket egy sorban temették Házasnényén is. Ilyen sírok jelei még ma is láthatók, többek közt a Patay Tibikéé is, aki a falu egykori jónevű tanítójának gyermeke volt.

Az 1914-ben állított Tóth-Híves kereszt a kultúrház közelében (A szerző felvételei) • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

OLVASÓINK ÍRJÁK

Levelet kaptunk Remény

„Beszéljen a hivatalos nyelven!” Ez a szigorú felszólítás a 21. században nem valahol Ázsiában, hanem a széles rónáiról ismert Csallóközünkben, annak is egy városkájában, egy üzletben hangzott el. Nem szigorú hivatalnoktól tehát, hanem egy csitri elárusítólány szájából akkor, amikor valamit kérdeztem az anyanyelvemen, amely már több mint ezer éve honos a két Duna közt, és nemcsak itt. Ez az arrogáns hang nem lepett meg, mert életem során hallottam e felszólítást durvább változatokban is. Hanem az már meghökkentett, hogy kitől származik e mondat, ki az üzlet alkalmazottjaként annyira sem tudta, hogy a polcon hol van a keresett áru, mint én, a vásárló. A kis hölgyike tudtára adtam, hogy fél Európát beutaztam, de ilyen felszólítással a nagyvilágban sehol sem találkoztam. Ennek ellenkezőjével viszont igen – például Isztambul városában, ahol az utcai árusoktól kezdve az üzletekig és vendéglőkig a tulajdonosok a mi anyanyelvünkön ajánlották portékájukat, és nem hivatkoztak semmilyen esztelen nyelvtörvényre. Továbbá megkérdeztem, hogy jár-e templomba, illetve hogy kicsit is komolyan veszi-e a hitét. „Természetesen” - hangzott a válasz. Erre én megkérdeztem, mire gondolt a hittanórán és az evangélium hallgatása alatt a templomban, amikor a szeretetről és az emberek, emberfajok és nemzetek viszonyáról szól a Megváltónk. Amikor azt hangoztatja, hogy menjetek szerte a világba, és terjesszétek a tanításomat. Bizony nemcsak szóban, rábólintással kell a hitünket naponként megvallani, hanem tettekkel és magaviselettel! Ez érvényes mindenkire, korra és társadalmi rangra való tekintet nélkül. Azt kívánom, hogy minél kevesebb ilyen konﬂiktus érjen bennünket. Puss Rudolf, Somorja

Emlékek egy különleges utazásról Különleges út a zarándokút, mert nem mindennapi az úti cél. Kivételes a vonat is, a Boldogaszszony Zarándokvonat, amely pünkösd idején viszi utasait a csíksomlyói búcsúba. Ez a vonat pünkösd szombatján hajnalban indult szálláshelyünkről Csíkszeredába. 710 zarándok utazott rajta, mindnyájunkon sárga sál - BOLDOGASSZONY ZARÁNDOKVONAT 2014 felirattal. Utunk Csíkszeredáig vonatozás volt, de onnan - valódi zarándokok módjára, gyalog indultunk el a néhány kilométeres úton Csíksomlyóra. A vonaton felejthetetlen élmény volt utazni! Ahogy érintettük a falvakat, a vonat ablakaiból láttuk a már úton lévő zarándokokat, akik bizony még jó néhány kilométerre voltak a céltól, többnyire gyalogosan. Láthatóan jól szervezettek voltak: elől mentek a ﬁatal férﬁak felvirágozott kereszttel, lobogókkal, zászlókkal, mindenütt ott volt a magyar és a székely zászló is, közöttük a papjuk és az énekvezető hívek. Majd a lányok, asszonyok, mindenki székely viseletben, utánuk szépen felszalagozott lovak húzták a kocsit, amelyen a gyerekek

és az idősebb búcsúsok ültek. De láttunk a menetben egy feldíszített kisebb traktort is. A keresztaljakból, ahogyan fogynak a kilométerek Csíksomlyóhoz közeledve, összefüggő, nagy menet alakul, amikorra a kegytemplomhoz érnek. Ott harangzúgás fogadja a zarándokokat. A látvány is lenyűgöző: magyar zászlók erdejét lengeti a szél, az égszínkék székely zászlók keverednek a templomi lobogókkal, a települések tábláival, amelyek büszkén hirdetik, honnan, melyik vidékről, országból érkeztek a búcsúsok. Örömmel fedeztük fel több felvidéki település tábláját, és a mi vonatunkon is utaztunk többen is, felvidékiek.

Az erdélyiek minden állomáson vártak és köszöntöttek bennünket. A székelyföldi Madéfalván egy pékmester több száz lekváros kalácsot sütött vonatunk utasainak, a csomagoláson a felirat: „BOLDOGASSZONY ZARÁNDOKVONAT 2014, Isten hozta!” Nem találkoztunk ezzel a pékmesterrel, de a kalácsban mégis ott volt a találkozás íze és a személyes szeretete. Megosztanék még két kis történetet: ha magyar a mozdonyvezető (ugyanis ha mozdonyt cserélnek, akkor nem mindig magyar), lelassítja a vonatot azokon a helyeken, ahol tudja, hogy sokan várják, de nincs megálló. Így láthattunk meg egy idős házaspárt, akik kertjükben egy nagy fa alatt álltak, a bácsi kezében magyar zászló, a néninél egy csokor virág, és fehér kiskendővel integetett, jól láthatóan sírtak. Kissé távolabb egy takaros fehér ház mellett haladt el vonatunk, amikor kilépett az ajtón egy néni, s amilyen gyorsan csak tudott, futott a vonat felé integetve, sírva. Akikkel pedig beszélni is tudtunk, többen is mondták, hogy szinte egész évben ezeket a zarándokvonatokat várják. Aki nem magyarnak született, aligha értheti ezt meg! Pünkösd ünnepére Erdélyben minden út Csíksomlyóra vezet, minden utas csíksomlyói zarándok. A Boldogasszony Zarándokvonat azonban már az ünnep előtti csütörtökön kora reggel várja utasait Budapesten, a Nyugati pályaudvaron, és estére érkezik meg a Gyergyói-medencébe, Gyergyószentmiklósra. Az egész napos utazás alatt lelkiatyák, a munkájukhoz nagyon értő vezetők, az utasokkal minden kocsiban külön segítők törődnek, hogy minden rendben legyen. Külön rádiós kocsi van berendezve, amelyen keresztül folyamatos a tájékoztatás, a közös ima és a különféle programok, hogy a 710 utas a hosszú úton semmiben se szenvedjen hiányt. Pénteken a Kárpát–medence egyik legszebb vasúti útvonalán haladva, úti célunk a Gyimesvölgye, a gyimesbükki vasútállomás volt. Soksok ember várta vonatunkat - az ezeréves határra érkeztünk. Velünk indultak a csángó gimnázium diákjai is végig a városon, néhány kilométerre, a

• ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP • 2014. JÚLIUS 27.

kontumáci kápolnáig, a 30. számú vasúti őrházig – s egyszerre az ezeréves határon álltunk! A látvány felemelő volt, az érzés leírhatatlan. „Megfogyva bár, de törve nem…” - hangzott el az idézet köszöntésünkre a vasútállomáson. Miután részt vettünk a lélekemelő csíksomlyói búcsún, zarándoklatunk utolsó napján, pünkösdvasárnap ragyogó napsütésben érkeztünk Gyergyószentmiklós főterére, ahol az ünnepi szentmisére készült a város. A szentmisén 8-10 lelkiatya szolgált, a szentbeszédet pedig Böjthe Csaba atya tartotta. A szentmise elején kiderült, hogy Böjthe Csaba s a velünk utazó Nagy Gábor atya ezüstmisések, így aztán fokozott volt az ünnep jelentősége. A szentmise után fotózás, autógram-kérések, sok kedves ember boldog találkozása. Azt hiszem, ilyen a valódi pünkösd, mikor az emberek megértik egymást. A szentmise után a zarándokvonat hazaindult. Budapest éjszakai fényei ragyogtak már, amikor megérkeztünk a Nyugati pályaudvarra, de mi még nem értünk haza. A mi otthonunk egy harmadik országban várt ránk, amely valaha szintén Magyarország része volt. Isten áldását kérve indultunk el zarándokutunkra, s boldogan adtunk hálát a szerencsés hazatérésért, a csodáért, amelyben részünk volt, az útért, amelyet megadatott bejárnunk. S. Kovács Mária, Vilke

Közös ima a zarándokokkal A Medjugorje zarándokhelyről hazatérő csoport tagjai Kelenye község kis templomába érkeztek lelkiatyjukkal együtt hálát adni a Szűzanyának, hogy megsegítette őket útjukon, távollétükben. A szentmisén az összes búcsújáró közösen imádkozott és énekelt. Mi, akik idős korunk miatt már nem mehettünk el velük, örömmel fogadtuk őket kis templomunkban és együtt imádkoztunk velük. Hálát adtunk mindenért, amit Isten nekünk ajándékozott. Több községből voltak zarándokok: Ipolynyékről, Csábról, Ipolyságról, Túrról. A szentmise végén a Medjugorje-ból hozott szentképekkel ajándékoztak meg minket, amin ez a felirat állt: „Kedves ﬁaim! Egyéni megtérésre hívlak benneteket! És az idő a Tiétek! Nélkületek az Úr nem tudja megvalósítani azt, amit akar. Kedves ﬁaim, napról napra növekedjetek az ima által, egyre közelebb Istenhez.” A szentmise után ismerkedtünk és beszélgettünk a zarándokokkal, majd a busz mindenkit hazaszállított. Id. Csáky József, Kelenye Kérjük olvasóinkat, hogy – ha csak egy mód van rá – a remeny@remeny.sk e-mailcímre küldjék be leveleiket és a hozzájuk tartozó képeket a Levelet kaptunk c. rovatunkba. A villámpostán érkezett írásokat hamarabb közzé tudjuk tenni a Reményben.

TANÁCSOLÓ

Testi-lelki egészségünk

Műsorajánló

Enni vagy nem enni? – ez itt a kérdés Sajnos, nemcsak a jelige „bizonytalan“, de elbizonytalanodott a Remény orvosa is, pedig jónéhányszor átolvasta kedves Olvasónk levelét. A levélből nem derül ki ugyanis a legfontosabb részlet: milyen vérvételről is van szó? Szokványos, rutin laborvizsgálatra veszik le a vért, netán egy preventív, pl. munkaalkalmassági orvosi vizsgálat részeként kerül erre sor, esetleg az önkéntes véradást megelőző kötelező laborvizsgálathoz „kell“ a vér? Íme néhány, s egyáltalan nem kimerített skálája a levélben említett „vérvétel“ lehetséges okainak. Szinte valamennyi említett szituáció másmás választ sugall. Vannak a vérben olyan „paraméterek“, melyeknek az „éhgyomri“ szintje, értéke a mérvadó. Ilyen például a vércukor vagy a szintén gyakran vizsgált koleszterin. Nem kell hozzá szaktudás, a józan paraszti ész is érti: egy kiadós reggelit követően mind a vércukor, mind a vérzsírok értéke jóval meghaladhatja az éhomi laborértékeket. Az orvosi szakirodalomban, különösen a cukorbetegekkel foglalkozó diabetológusok számára jól ismert az ún. posztprandiális hiper-, ill. hipoglikémia jelensége. A latin „prandium“ szó jelentése reggeli, a posztprandiális tehát „reggeli utánit“ azaz nem éhomra, éhgyomorra, üres gyomorra (nem reggeli előtti!) levett vérre jellemző értékre utal. Mind az étkezés, reggeli után fél-egy óra múlva jelentkező vércukor-emelkedés (hiperglikémia), ill. a ritkább, ám gyakran tüneteket is okozó és a reggeli után 2-4 órával tetőző vércukorszintcsökkenés (hipoglikémia) fontos adatokat nyújt a cukorbetegség, konkrétan az inzulin-elválasztás dinamikájáról. Ezért ilyen esetekben valóban fontos a „nem evés szabályának“ betartása. Közismert az is, hogy a fehérvérsejtek (leukociták) száma is emelkedhet egy kiadós, külö-

Eddig mindig úgy tudtam, hogy vérvétel előtt sem enni, sem inni nem szabad. Legutóbb meglepve hallottam valakitől, hogy neki azt mondták, nagyon sok vizet kell inni a vérvétel előtt. Azt szeretném tudni, hogy tényleg így van-e? És, bár lehet, hogy túlzottan aggályos vagyok, még arra is kíváncsi lennék, hogy a reggeli gyógyszerek bevehetők-e, vagy csak a vérvétel után lehet bevenni őket? Jelige: Bizonytalan

Augusztus 2., szombat 9.45 Hitünk és életünk. Katekézis Lépes Lóránt atyával 13.40 Lelkiségi irodalom 18.00 Szentmise Mocsáról Augusztus 3., vasárnap 6.30 Hírek a Vatikánból 11.00 Szentmise Mendéről 17.20 Tanúságtétel 17.40 A hét plébániája 22.00 Felvidéki beszélgetés

Duna Tv nösen sok fehérjét (húsfélét) tartalmazó étkezés után. Ezért ajánlatos a „vérképet“ is – ez magában foglalja a fehérvérsejtek számának megállapítását is – éhomi állapotban vizsgáltatni. Nem adható egyöntetű, mindenkire érvényes válasz a gyógyszereket illetően sem. A közelmúltban foglalkoztunk a gyógyszerkölcsönhatás kérdéskörével is, nos, a gyógyszerek nemcsak egymás hatékonyságát befolyásolhatják, hanem bizonyos vér-alkotóelemek, pl. a hormonok szintjét is. Érdemes ﬁgyelmesen átolvasni a gyógyszerhez

csomagolt tájékoztató szövegét, hiszen ott mindig szerepel a gyógyszer egyéb (gyakran) nem kívánatos hatásainak felsorolása is. A bizonytalanság ez esetben úgy mérsékelhető, hogy magunkkal visszük nemcsak a reggelire szánt szendvicset, hanem a reggeli gyógyszedagot is, és a vérvétel után mindkettőt elfogyasztjuk. A „nagyon sok víz ivásának“ hasznát egyedül akkor látjuk, ha a „vérvétel“ véradást jelent. Ilyenkor a kb. 400-500 ml vér „elvesztése“ indolhatja a már vérvétel előtti bő folyadékfogyasztást.

FIGYELEM!

Pirított hagymás húsgolyók, erdei gombával

Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton.

Mária Rádió

Továbbra is várjuk a családi élettel, neveléssel, lelki gondjaikkal, valamint jogi és egészségi problémákkal kapcsolatos kérdéseiket. Ezekre lapunk – pszichológus, orvos és jogász – munkatársaitól részletes választ kapnak Tanácsoló – Testi-lelki egészségünk, illetve Mit mondanak a paragrafusok? című rovatunkban. Leveleiket a remeny@remeny.sk e-mail címre vagy a Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava postai címre küldjék.

Agapé

Magyar Katolikus Rádió

Hozzávalók: 40 dkg vegyes darált hús, 1 tojás, 3 nagyobb salotta hagyma, 1 csokor petrezselyemzöld, 3 evőkanál só, bors, 10 dkg vaj, 3 evőkanál olaj, 20 dkg mélyhűtött erdei gombakeverék, 2 dl tejszín, 1 gerezd fokhagyma, 1 fej vöröshagyma, 1 evőkanál étkezési keményítő, 1 dl száraz fehérbor Elkészítése: A darált húst a tojással, sóval, borssal és a petrezselyemzöld felével (amit előtte felaprítottunk) összekeverjük. A salotta hagymákat szeletekre vágjuk tisztítás után, majd

Augusztus 2., szombat 9.35 Határtalanul magyar. Lehár Ferencre emlékezik Révkomárom 10.30 Hagyaték. Haza a magasban - A magyar turistaság útja 11.00 Sírjaik hol domborulnak Augusztus 3., vasárnap 6.50 Világ-Nézet 7.20 Isten kezében. Találkozás Pál Feri atyával 7.50 Pannon expressz 8.15 Nemzeti nagyvizit 8.45 Rome Reports - Vatikáni híradó 11.30 Beavatás. Pár lépés a bölcsesség útján 11.45 Beavatás. Az Úr és József

a vaj felével ropogósra sütjük. Hozzákeverjük kihűlés után a húshoz, és kisebb gombócokat formázunk belőle. A vöröshagymát apró kockákra vágjuk, a fokhagymát összezúzzuk és kevés olajon megpirítjuk, majd sózzuk, borsozzuk, a gombát rádobjuk és készre pároljuk. A gombócokat külön serpenyőben a vaj másik felével pirosra sütjük, majd rádobjuk a gombát, és kevés borral felöntjük. Kissé összefőzzük, rázogatjuk, majd a keményítőt a tejszínnel kikeverjük és a mártáshoz adjuk. A petrezselyemzöld maradékával megszórjuk, és tálalható is az ételünk. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KUCKÓ

Szólj a Napnak! Szólt a Madár, és hajnal lett a kertben. Néztem a fölkelő napot s álmomban énekeltem. (Rónay György: Hajnal)

Tudod-e ki volt Szent Márta? Máriának és Lázárnak volt ő a nővére. Jézus Betániában vendégük volt. Míg testvére, Mária az Urat hallgatta, Márta buzgó lélekkel szolgálta az Urat. Igaz, elvesztette egy pillanatra türelmét, amikor Jézusra szólt: „Nem törődöl azzal, hogy a nővérem egyedül hagy szolgálni?” Jézus megértette és nem hibáztatta Márta fáradtságát, csak csöndesen állapította meg: „Mária a jobbik részt választotta, nem is veszti el soha.” (Lk 10, 38-42) Márta könyörgésére Jézus feltámasztotta a már négy napja halott Lázárt. ( Jn 11, 17-44) További életéről nem tudunk biztosat. Egy későbbi hagyomány szerint a keresztényüldözés idején kormány nélküli hajóra tették nővérével, Máriával együtt. A hajó azután Marseillesnél ért partot. Életszentségben, a tevékeny szeretet apostolaként halt meg 80 körül. Sírját Tarasconban tisztelik. Július 29-én van Márta napja.

A méhecske és a galamb Egy napon a méhecske beleesett a patakba és majdnem megfulladt. A parton ült egy galamb és a segítségére sietett. Egy falevélből csónakocskát hajtogatott és a méhecskéhez beengedte a vízbe. A méhecske, ha nehezen is, de belemászott a csónakba és kievickélt a partra. A parton megszárította a szárnyait és elszállt. A szabadítójáról persze nem feledkezett meg. Eltelt néhány nap és a méhecske észrevette, hogy egy vadász a puskáját emeli valamilyen állatra. Ijedten vette észre, hogy segítőjére, a galambra céloz az ember. Nem gondolkodott sokáig. Hirtelen odaszállt a vadász kezéhez és megcsípte az ujját, amitől persze a vadász leejtette a puskáját. Gondolhatjátok, hogy a méhecske milyen boldog volt; most ő mentette meg azt az állatot, aki korábban az ő segítségére szaladt.

Készítette Hagony János

Rejtvény

Meghatározások: 1. Meleg posztó cipő 2. „Oly…messze van hazám…” 3. A – játékvezető 4. Gyomnövény(kettős betűvel) 5. Fiatal hölgy(ékezet nélkül) Megfejtés a színessel jelölt részben lesz.

Váci Mihály

Pipacsok a búzamezőben Búza, búzakalász! véle szél hadonász: hajlik, lengedezik, amíg cseperedik. Búza, búzakalász. Színe még nem arany: mint a fű, csak olyan. Szerte búzamező zöld színben repeső, - színe még nem arany.

Danis Adrián Amíg érik a mag, lassan, jó nap alatt, - könnyű kis pipacsok szirma, lángja lobog, amíg érik a mag. Messze virítanak. Lenge szirmaikat rázva vérpirosan, mag felett magasan, messze virítanak.

Lakatos Chanel Tőlük piros a táj! „Íme, itt van a nyár!" Őket nézegetik, szép csokorba szedik. Tőlük piros a táj. A zöld búzamezők, észrevétlenek ők! De lehull a pipacs, s felragyognak a nagy érett búzamezők!

Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava, vagy remeny@remeny.sk (a tárgymegnevezésbe írjátok be: Kuckó és küldjétek el levelezési címeteket is).

Megfejtés

A 27. számban közölt rejtvény megfejtése: A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy vil- Harangszó. A nyertes: Bodzsár Mária, Ipolybalog. lámpostán augusztus 1-ig küldjétek el szerGratulálunk, az ajándékot postán küldjük! kesztőségünk címére: • ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP • 2014. JÚLIUS 27.

A rajzok a nagyölvedi napközisektől érkeztek. Fent balra: Danis Adrián Fent: Ráczi Ágnes

Vencel Csaba 1

NAPRAFORGÓ

Aki tegnap voltál: ma már nem te vagy, Aki holnap léssz: ma még nem te vagy. (Weöres Sándor) Keresd a Reményt a Facebookon!

„Alakítsd magad olyanná, hogy építeni lehessen rád” Ne halogassátok sokáig döntéseiteket” – figyelmeztette a fiatalokat Ternyák Csaba érsek a 32. egerszalóki ifjúsági találkozót és lelkigyakorlatot megnyitó szentmisén július 16-án. Vannak, akik szeretik némi távolságtartással megélni kereszténységüket, mintha az csak a papok és szerzetesek dolga lenne – fogalmazott Magyarország legnagyobb katolikus ifjúsági találkozóján mondott szentbeszédében Ternyák Csaba egri érsek. Hozzátette: a találkozó személyesre sikerült mottója, a „Rád építek” azonban szembesít valamivel, azzal, hogy az Istenre kell építenem az életemet. A sikert nagyon könnyen magunknak tulajdonítjuk, és nem jut eszünkbe, hogy Isten tett rá alkalmassá minket, az ő műve van benne. István király házat és hazát sziklára épített, hozzá hasonlóan nekünk is sziklára kell találnunk, Krisztusra, akire életet, hazát, családot építhetünk – hangsúlyozta a főpásztor. Felszólította a fiatalokat, hogy ne halogassák sokáig a döntéseiket – felnőtten, 18 évesen már legalább terveik kell, hogy legyenek az életre. Kérte, hogy gondolják meg, vane tervük, s ha igen, dolgoznak-e annak részletein. „Van biztos pont, amire építkezhetsz?” – tette hozzá, arra utalva, hogy a nem hívő barátok, ismerősök közepette is meg tudják-e tartani a hitüket. A „Rád építek” mottónak másik értelméről is beszélt Ternyák Csaba: mi van akkor, ha miránk építenek? Felnőttél már ahhoz, hogy valaki számára biztos pont legyél? – kérdezte a résztvevőktől. Az is szóba került, hogy képesek vagyunk-e annyira megbízni egymás-

ban, hogy együtt építkezzünk. Sőt, nemcsak más emberek építhetnek ránk, hanem maga Isten is – folytatta gondolatmenetét az érsek, hangsúlyozva, hogy Istennek konkrét tervei vannak velünk. Egy családot, egy közösséget, leendő gyermekeinket éppúgy ránk

szerűekre épített, amikor az egyszerű názáreti lányt, Máriát választotta ki ﬁa édesanyjának. Isten munkatársának lenni nagy öröm, hiszen számíthatunk Istenre, ő pedig bízik bennünk – mondta Ternyák Csaba. Az Egyház házat, hazát,

akarhatja építeni, mint egy plébániai vagy szerzetesközösséget. A főpásztor beszélt Isten nagy csodájáról, hogy egy olyan kőből is lehet sarokkő, amelyet az építők eldobtak – így belőlünk, kicsinyekből is lehet építőkő. A helyes önértékelésre is Isten taníthat meg minket, ha felismerjük, hogy ő – ma is – nem a bölcseket és az okosakat, hanem az egyszerűeket választja ki. Jézus az apostolokat bízta meg az evangélium hirdetésével, pedig nem voltak sem műveltek, sem okosak, sem bölcsek, sőt, nyelveket sem tudtak; ő mégis rájuk épített. Ők pedig bizalmukat nem magukba, hanem egyedül Istenbe helyezték. Isten akkor is az egy-

reményt és jövőt szeretne építeni rátok – ﬁgyelmeztette a ﬁatalokat, hozzátéve, hogy alakítsák magukat olyanná, hogy építeni lehessen rájuk. A 32. egerszalóki találkozó Galo Gábor főegyházmegyei ifjúsági referens köszöntőjével és a találkozó lelkipásztori feladatait kezdet óta ellátó Kerényi Lajos előadásával vette kezdetét. Lajos atya a világban való megszentelődésről beszélt a vasárnapig tartó lelkigyakorlatos tábor nyitóelőadásában. Teilhard de Chardin szavaival azt a kérdést tette fel, hogy lehetséges-e úgy ragaszkodni a hitünkhöz, hogy szeretjük a világot. Ferenc pápa nyomán erre egyértelműen igennel válaszolhatunk,

mert a világnak szüksége van hot dogot evő, közösségi oldalakat használó, moziba járó szentekre, olyan szentekre, akik nem szégyellnek a hétvégén bulizni. Lajos atya a saját példáját hozta fel arra, hogy miként lehet keresztény módon részt venni a világ életében. A Szent Margit Gimnáziumban, ahol tanít, idén megkérték, hogy a februári Margit-bálon a tanárok táncába álljon ő is be. Ő ezt nagy örömmel megtette, ráadásul életében először szmokingot is öltött, vagyis megmutatta, hogyan is lehet keresztény módon „riszálni”. Szükségünk van olyan szentekre, akik e világban élnek, de nem világiasodnak el – hangsúlyozta Lajos atya. A lelkünket is olyan rendszeresen kell tisztítanunk, mint a testünket, a ruháinkat vagy a szobánkat – mondta Kerényi Lajos, aki tiszteletét fejezte ki a találkozón résztvevőknek, akik abba merték hagyni a vakációt, és eljöttek a lelküket megtisztítani. A találkozón számos előadás, kiscsoportos beszélgetések, fakultációk és zenés programok várják a résztvevőket vasárnapig. Márkus László immár huszonharmadik alkalommal vesz részt az egerszalóki ifjúsági találkozón, amelyet még ennyi év után is kifogyhatatlan forrásnak tart. Egykor ﬁatalként vett részt a találkozón, ma négygyermekes családapaként, de a lelki töltet mit sem változott, csak a nomád körülmények szelídültek meg egy kicsit, mondja. Nyár van: ilyenkor mi is szomjazunk Istenre, de ő is szomjazik az ember szeretetére – árulja el Márkus László, hogy miért tér vissza Egerszalókra évről évre. Agonás Szonja/Magyar Kurír

Taizé évfordulók ünneplésére készül Július elejétől az év legnagyobb találkozóinak ad otthont Taizé. Minden vasárnap fiatalok ezrei érkeznek az ökumenikus közösséghez, hogy együtt legyenek és imádkozzanak; magyar fiatalok is, többek közt Szegedről, Budapestről, Makóról, Esztergomból, Szabadkáról, Topolyáról, Kolozsvárról, Brassóból – tájékoztat a közösség. A különböző földrészekről érkező fiatalok Alois testvér, Taizé priorja által javasolt gondolatokon elmélkednek: hogyan mutathatnák meg napjainkban világszerte a szolidaritás új formáit? A válasz keresése is annak az útnak a része, mely a Taizé közösség 2015-ben esedékes évfordulóinak megünnepléséhez vezet: az alapítás 75. évfordulójához és az alapító, Roger testvér születésének centenáriumához, tíz évvel a halála után.

Az évfordulók ünneplésének csúcspontjaként 2015. augusztus 9. és 16. között nemzetközi öszszejövetelt szerveznek, amelyen a civil társadalomban aktív fiatalok, a különböző egyházak képviselői és létbizonytalanságban élők találkoznak. 2015 júliusára azon fiataloknak szerveznek találkozót, akik szerzetesi életet élnek: részt vesznek katolikus, ortodox és protestáns gyülekezetek, közösségek és monostorok vezetői (többek között Nicolas atya, a jezsuita rend generálisa; Cadoré atya, domonkos rendfőnök; Iakovi anya, egy athoszi monostor apátnője; Pierrette nővér, a Grandchamp Közösség perjelnője). Szeptember elején Roger testvér gondolatainak teológiai hozadékairól tartanak szimpóziumot, melyre különböző egyházak fiatal teológusait és

szakértőit várják – többek között Walter Kasper bíborost, Elisabeth Parmentiert, Job Getcha érseket. A 2015-ös taizéi ünnepségekről a www.taize.fr/2015 oldalon olvashatunk. Forrás: Magyar Kurír • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REJTVÉNY

GONDOLKODÓ

Július 31-én lesz Loyolai Szent Ignác áldozópap és rendalapító emléknapja. Ebből az alkalomból rejtettünk el egy mondatot a függ. 26, 31, valamint a vízsz. 1 és 98 számú sorokban a „Jézusom, árassz el teljességeddel” című imájából. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán augusztus 1-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy e-mail címére: remeny@remeny.sk Ne felejtsék el a pontos postai címüket is megírni! A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ Vízszintes: 1. A rejtvény harmadik része; 6. Könnyen párolgó; 13. Táskaszerű tartó (föl. ék.); 14. Francia teniszező és énekes (Yannick); 15. Spanyol férfinév; 16. Tanterem; 18. Jászai Mari-díjas színész, író volt (Flórián, 1932-2006); 20. Ékezethibás igavonó; 21. Tyúk - tájszóval; 22. Orosz város Moszkvától D-re; 24. Férfinév; 27. Vízi (légi) irányító; 30. Perzsa uralkodó volt; 32. Tranzit-darab (!);34. Lendület; 35. A mágnes igéje (fölös ék.); 37. Okoč magyar neve; 39. Ázsiai vadló; 40. Karám; 42. A Nyitrai járás autóinak betűjele; 43. Igevégződés; 44. Rövid, vidám történet (ék. föl.); 45. Pl. a musztáng is ez; 47. Kender fás részeit pozdorjává tör - népiesen; 48. Olasz igen; 49. Orientálódni kezd (!); 50. Menni, menj - angolul; 51. Hangtalan dísz (!); 54. Sportban: a kapus igéje; 55. Törött kéz (!); 56. Kicsinyítő; 57. Udvariatlan megszólítás; 58. Francia szindikalista (= a munkásmozgalomban a forradalmi párt szükségességét tagadó) író (Georges, 1847-1922); 60. Lorán ... (színművésznő); 62. Olasz város Salerno megyében; 63. Ő - németül (hímn.); 64. Kettőzve: Hokovce magyar neve; 65. Monacoban élő cseh profi teniszező (Martin); 66.

Megfejtés A 27. számunkban közölt rejtvény megfejtése: „Uram, Jézus, járj előttem, ha lankadok, állj mögöttem, pajzsomként lebegj fölöttem, jobbról balról segíts engem.” A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Hegyi Anna, Jóka. Gratulálunk!

Kunyhó - népiesen; 69. ...-tárcsa = tengelykapcsoló; 71. Váci megyéspüspök (Miklós); 73. Kék - angolul; 75. Teller ... - USA-beli magyar atomfizikus volt; 76. SOO; 78. Szívtelenül kegyetlen; 81. Kerítés - szlovákul; 83. Védte; 84. Egy európai foci-serleg (volt), rövidítve; 86. .. Derek (amerikai színésznő); 87. Nagyon sovány ló; 89. Lassan, csak időtöltésül eszik; 92. Hibásan jegyzetel; 94. Lényegesen udvariasabb megszólítás, mint a vízsz. 57 alatti; 96. Ritka női név (föl. ék.); 97. Kolostorok négyszögletű udvarát lezáró árkádsoros folyosók; 98. A rejtvény befejező része; Függőleges: 1. Győri focicsapat; 2. Szlovákul: növekedés; 3. Ami a szívén, az a száján; 4. Ara; 5. É!, K!; 6. A Jupiter holdja; 7. Függőzár; 8. Málha-darab (!);9. Ezüstfehér, kemény, de kovácsolható fém; 10. A vízsz. 14 közepe; 11. Zéró; 12. Vissza: olyan, rövidebben; 14. Irodalmi folyóirat 1908 és 1941 között;

• ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP • 2014. JÚLIUS 27.

17. Lettország és Irán gépkocsijainak betűjele; 19. Tartozást kiegyenlít; 23. Buddhista szerzetes; 25. Kotródik; 26. A rejtvény első része; 28. Szegényes lakóház, kunyhó; 29. Dedó; 31. A rejtvény második része; 33. Halpete; 36. Tappont; 38. Félbetörött cilinder (!); 41. Nem teljesen homogén (!); 44. Vegyileg tovább nem bontható részecske; 46. = vízsz. 51 szám; 52. Lakás része; 53. Kálmán - becézve; 54. Nagyon öreg; 56. Felsőruhának való szövet; 57. Margarin-márka; 59. Pusztít; 60. Palindrom férfinév; 61. A hét napja; 66. Grenoble eleje (!); 67. Rubakov (orosz író) egyneműi; 68. .... regénye (Móricz Zs.); 70. Áruló; 72. Budapesti egyetem; 74. Utazó személy; 77. Odera-parti lengyel város; 79. Korábban a teljesítmény mértékegysége volt; 80. Az első betű pótlásával: szín; 82. Shrek is ez; 85. Pontyféle; 86. Bajnokcsapatok Európa-kupája; 88. Folyó Ukrajnában; 90. Orosz teherautó-márka; 91. Kettőzve: afrikai dob; 93. Szigetországi nemzet; 95. Makó centruma (!).

APRAJA-NAGYJA Fizetett hirdetések KÖSZÖNTŐ

Sok szeretettel köszöntjük névnapja alkalmából KLUCSÁRNÉ MÉSZÁROS ANNÁT Csiffáron. Virágcsokrot hozunk neked édes jó anyánk, Szívünk minden dobbanása zengjen hozsannát: Légy közöttünk nagyon boldog drága mamikánk! Szerető családod és a rokonság Anna napi köszöntőnk NAGY ANNÁNAK Nánára szól, aki 1996 óta becsületes lelkesedéssel végzi a sekrestyés feladatát. Önfeláldozó életéért, mérhetetlen jóságáért áldja meg őt a Szűzanya közbenjárására az Úr Jézus, hogy példás családja segítségével még sokáig közöttünk lehessen. A nánai hívek és a rózsafüzér-társulat „Az út tiszta és szent, melyet választottál, rajta haladni soha el ne fáradjál.” Szívünk teljes szeretetével köszöntjük újmisés lelkiatyánkat, BENKÓ ATTILÁT, akit június 20-án Győrben pappá szenteltek. Kérjük a jó Isten bőséges áldását, hogy halmozza el őt atyai jóságával. A bajtai, szalkai, lelédi és a kiskeszei hívek

ZARÁNDOKLAT

MAGYAR ZARÁNDOKLAT A SZENTFÖLDRE Időpont: 2014. november 10-17. Alapár: 670,– EUR. Jelentkezni lehet: Dr. Szlávik Antal atyánál a 0317848182-es és a 0908-157070-es telefonszámon, vagy a szlavikantal@real-net.sk e-mail címen. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

„Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, Az hallja a másik énekét is szépnek.” (Babits Mihály) Nagy-nagy szeretettel és tisztelettel köszönjük meg NAGY ANDRÁS lelkiatyának önfeláldozó munkáját, amelyet 20 éven át végzett a bényi egyházközség és az egész falu javára lelkiekben és anyagiakban egyaránt. Hálával és köszönettel tartozunk a 800 éves templomunk és a rotunda felújítása körül végzett kimagasló munkájáért. Egyúttal köszöntjük az új lelkiatyát, KASSA SÁNDOR, aki július elsejétől kapta meg szolgálati kinevezését Bénybe. Isten áldását és a Szűzanya oltalmát kérjük mindkét lelkiatyára. A bényi egyházközség hívei

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REMÉNY

Hidd, amit

énekelsz Albán József

VIII. Magyar Katolikus Nap – 2014. augusztus 30., szombat, Bős – Nyitó szentmise: 9.30

Kerékpártúra Útvonal: Pozsony-Máriazell Időpont: 2014 augusztus 2–8. A 2014.augusztus 2-án szombaton Pozsonyból induló túráról részletes tájékoztatás, illetve jelentkezés Zilizi Tihamér szervezőnél: 0910 132 729, zilizitihamer@gmail.com

„Aki szeret, az énekel, aki énekel, az kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston) „Hymnus, A magyar nép zivataros századaiból” SzVU 306. A 2012. január 1-jén életbe lépett Magyarország alaptörvénye preambuluma a Himnusz modernizált első sorával kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!” ISTEN – mert ki mást is szólíthatnánk meg elsőnek?! Kihez máshoz is fordulhatnánk bajban, vészben? Kihez emelhetnénk fel a tekintetünket, ha nem Hozzád, mikor minden lehúz? Téged illet az első szó, a pozsonyi harangok első hangja, a kezdő taktus egy egész nemzet sors-sóhajában. Mert Te vagy az első: a teremtés jogán, minden más lét origójaként. Hányszor kell még megtapasztalnunk fájdalmasan, hogy ha kihagyunk Téged, ha nem a Te neveddel kezdünk bármit is, ha Eléd teszünk talmi értéket, emberi kincset, önző önmagunkat, akkor mindig pórul járunk?! ÁLDD MEG – óvd, védd, őrizd, oltalmazd, irgalmasságoddal vedd körül, szabadítsd meg, kegyelmezz neki…! Nem kérünk mást: áldást. Mindent kérünk: áldást. Ebben van a remény. Olyan nekünk ez, mint a hajótöröttnek az egy szem száraz gabona, amit a roncsok között talál: benne van az életben maradás ígérete, elrejtőzik benne az egész jövő. Csak az áldásod add: jóváhagyásod, csendes bólintásod, fölénk tárt karod… A MAGYART – mert egyszer lehetünk mi is önzők, mert egyszer mondhatjuk tán mi is: a másét nem kérjük, a magunkét nem adjuk! Megrángatjuk a ruhád szegélyét, ahogy a kétségbeesett, akarnok gyermek teszi: most ránk ﬁgyelj! Igenis ránk, most csak ránk… Pillants le, mosolyogj ránk, elnézően, nagyvonalú természetességgel. Toporzékolunk szinte: a magyart, a magyart, a magyart! Tudjuk, értjük mi jól a többi testvért is, de most mégis…, mégis…, csak picit…, a magyart.

1Úton Nemzetközi Zarándoknap 2014. augusztus 14-én az 1Úton Nemzetközi Zarándoknap keretében közös imádására hívjuk fel a figyelmet! A zarándoknap keretében térben távol egymástól, de egy lélekként Magyarországon és Ausztriában déli 12:00 órakor, Erdélyben 13:00 órakor a zarándokcsoportok minden szakaszon megállnak, elcsendesednek, és imádkozzák az Úrangyala imádságot a családokért.

Remény elérhetőségek Főszerkesztő-helyettes: Albán József Tel.: +421 (0)948 057 510 Felelős szerkesztő: Bertha Éva Tel.: +421 (0)948 057 509 Szerkesztő: Orbánné B. Mária Tel.: +421 (0)948 057 506

www.remeny.sk remeny@remeny.sk Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella Tel.: +421 (0)905 255 154 kamenargabi@gmail.com

Lapterjesztés (hétköznap 9.00– 15.00 óráig): 0918/462 411 Könyvrendelés: office@remeny.sk vagy 508 0948/057 KÖNYVRENDELÉS:

Lelkigyakorlat az Életrendezés Házában Püspökszentlászló Hivatástisztázó személyesen kísért Szent Ignác-i lelkigyakorlat – Forrai Tamás SJ, Gerber György és Gerber Bori 2014. augusztus 6-13. között Szeretettel várjuk jelentkezésed! Elérhetőségek: 06-30/338-5784, 06-30/630-6198 eletrendezes@jezsuita.hu, eletrendezeshaza.hu

Meghívó 2014. augusztus 20-án Makrancon a 18.00 órakor kezdődő ünnepi szentmisében az első szent magyar család közbejárását kérve a Szentlélek három ajándékáért esedezünk: erősítsen meg minket az isteni irgalmasságba vetett hitben, növekedjen bennünk a remény, a hit és a kultúra találkozására, tökéletesedjen bennünk a szeretet, hogy senkit ki ne selejtezzünk. Szentbeszédet mond: főtisztelendő Antal András, állandó diakónus. A fizikai és a szellemi munka lehetőségéért is imádkozunk, illetve azért is, hogy Isten segítse fiataljainknak megtalálni életük helyes útját. A szentmisét ereklyés körmenet követi, és megáldásra kerül a fénykereszt. Mindenkit szeretettel várunk!

Lelki megújulás Joseph VADAKKEL lelkiatyával Pozsonyban 2014. augusztus 23–24. Szentmise – közbenjáró imádság – adoráció – közös dicsőítés – tanítás (angol-szlovák fordítás) Helyszín: Pozsony, Jézus Legszentebb Szíve-templom, Assisi Szent Ferenc Leányai kastélyának udvarán Bővebb információk: 0911 584 006, 0903473485, eucharistický.plamen@gmail.com

Gyógyító lelkigyakorlat Joseph VADAKKEL lelkiatyával Bősön 2014. augusztus 29–31. Szentmise – adoráció – közbenjáró imádság testi és lelki gyógyulásokért – dicsőítés – tanítás Dicsőítésvezető: Csiszér László Bejelentkezés, info (helyszín): 0911 584 006, 0903473485, eucharisztikus.láng@gmail.com Nagy szeretettel hívnak mindenkit, hogy találkozhasson Jézus újjáteremtő erejével, életet átformáló szeretetével.

Könyvajánlatunk – amíg a készlet tart! Nagy Alexandra: Ádám kapujától a zsoltárokig Egy kicsit mindenki kíváncsi. Minden értelmes embert érdekelnek az őt körülvevő dolgok, szeretik tudni, mi miért és hogyan van. Hitünk állandóan tartogat számunkra meglepetéseket, érdekességeket. Mert bizony, a modern kor beköszöntével egy s más szokás vagy éppen szakkifejezés feledésbe ment. Pedig milyen érdekes ismerni olyan „titkokat”, amelyeket egyházi életünk rejt magába! Könyvünkben sok-sok-sok más kérdésre is választ találunk, rengeteg fotóval, illusztrációval. Mindent megtudhatunk például Jessze fájáról, az állatövi jegyekről, az avignoni fogságról, a hittitokról, a Dávid-csillagról, Szent Bertalan éjszakájáról, a halászgyűrűről, Salamon tökéről, a naptárreformról – Ádám-kapujától a zsoltárokig! (Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 156 oldal, puha kötésű) Ára: 2,29 € - Remény barátoknak 10% Eleanor H. Porter: Az öröm játéka örök Pollyanna egy lelkész leánya. Édesanyja korán meghalt, ezért a nőegylet nevelte. Messze nyugaton éltek, és mivel nagyon szegények voltak, a missziós hordókból látták el ruhával. Még egészen kicsi volt, amikor egyszer szeretett volna egy babát. Reménykedve várta, hátha a következő hordóban érkezik egy, de amikor kiürítették, baba helyett csak két kicsi mankót találtak benne. A lányka sírva fakadt, és az édesapja ekkor találta ki neki a játékot: mindenben, ami történik, keresni kell valamit, aminek örülni lehet. Kipróbálták az örömjátékot: annak örülhettek, hogy a kislánynak nem volt szüksége a mankókra. Így kezdődött az öröm játéka… (Szent Gellért Kiadó és Nyomda, 260 oldal, puha kötésű) Ára: 7,40 € – új ár: 5,55 € (25% engedmény)

• ÉVKÖZI 17. VASÁRNAP • 2014. JÚLIUS 27.

Megrendelhető: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava, tel.: 0948/057 508, e-mail: office@remeny.sk A könyveket utánvéttel küldjük!