Remeny 2014 36 szept 1 by Attila Nagy

„Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk, / Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk! / Magyarországról, romlott hazánkról, / Ne felejtkezzél el, szegény magyarokról!” Boldogasszony Anyánk

36. szám

REMÉNY XXV. évfolyam

2014. szeptember 7. – Évközi 23. vasárnap

Szolgálni életet és jövőt…

www.katolikus.sk • www.remeny.sk Ára: 0,50 Eur 7 8 10

A minap ünnepeltük Szent István király ünnepét. Lehetetlen, hogy ilyenkor ne mozduljon meg valami a szívünkben. Lehetetlen, hogy megfeledkezzünk arról a földről, amelyre anyáink könnye és apáink vére folyt. Lehetetlen, hogy fel ne tegyünk magunkról, magunknak néhány kérdést: kik vagyunk és hová megyünk, merre tartunk mi, mai magyarok? Megmaradunk, vagy elsodor bennünket a globalizáció vihara, és beleolvadunk a népek tengerébe? Kik vagyunk? Érték-e még a magyarság? Érték-e még a kereszténység? Érték-e még a magyar kereszténység? Ha igen, akkor szent dolog, amivel visszaélni nem szabad! Egyikkel sem! Bár, lehet, hogy már megfordult a fejünkben ennek az ellenkezője is. Sőt, talán már el is hittük, hogy egyiknek sem, vagy csak az egyiknek, vagy már csak a másiknak van értelme és értéke! E tények kapcsán, jogos a kérdés: itt és most – mit jelent keresztény magyarnak lenni? Mit ér a magyar, ha külhoni? Azt mondják: a magyarság kö-

Ablak a hitre Papagáj a szentbesédben Unokázni megyünk

zösség. Magyarnak lenni azt jelenti, hogy vállalom a múltamat, a történelmemet. Vállalom Muhit, Mohácsot, 1848-at, 49-et, 67-et, de vállalom Trianont is. Vállalom a vészkorszakot, a csengő-frászt, a kitelepítést és a betelepítést. 1956-ot épp úgy, mint 1968-at. Vállalom a Husák-érát épp úgy, mint az 1989 utáni időszakot. Mindent vállalok, mert az enyém is, a miénk. Mivel a miénkben én is ott vagyok, ezért vállalnom kell mindent, minden hibájával, bűnével és erényével együtt. Ennek a különleges öntudatnak a kifejezésére nem találok méltóbb szavakat, mint amelyeket Radnóti Miklós írt le: „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, / Nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, / Messzeringó gyerekkorom világa." Mit jelent ez? Hogy közösséget vállalok. Vállalom gyökereimet, történelmemet, hitvallásomat, kultúrámat, anyanyelvemet. (folytatás az 5. oldalon)

A Szádelői-völgy

EZ TÖRTÉNT POZSONY

Az SZPK állásfoglalása Augusztus 25-én Szlovákia Püspöki Konferenciája az alábbi állásfoglalással reagált az Új Szó napilapban és honlapján augusztus 23-án megjelent Az egyházkritika mint művészet c. cikkére, amely egy szentgyónás felvett hanganyagát tartalmazó videófelvétellel kapcsolatos. A honlapon a cikken kívül a videóösszeállítást is közzétették. „A kiengesztelődés szentsége és a hozzá kapcsolódó gyónási titok a Katolikus Egyház legszentebb cselekményei közé tartozik. Abban az esetben, ha a szentség kiszolgáltatójának, vagyis a papnak vagy a püspöknek a részéről következik be a gyónási titok közvetlen megsértése, az adott kiszolgáltató kiközösítés alá esik. A kiközösítés büntetése azonban azt a katolikust is sújtja, aki annak tudatában, hogy ilyen büntetés létezik, feljegyezte, felvette vagy a médiában közzétette, amit a gyónó vagy a gyóntató mondott. A Szlovák Köztársaság és a Szentszék közötti alapszerződés 8. cikke garantálja a gyónási titok sérthetetlenségét. Szlovákia Püspöki Konferenciája ezért mély nyugtalanságát fejezi ki a szerző eljárása és amiatt, hogy a napilap közölte a felvételt. Szlovákia Püspöki Konferenciája egyben buzdítja a papokat, hogy az eset-

leges provokációk ellenére is folytassák a kiengesztelődés szentségének áldozatos kiszolgáltatását abban bízva, Aki az irgalom és a megbocsátás forrása.”

NAGYKÁROLY

CZĘSTOCHOWA

Tíz éve működnek a piarista nővérek

A közel-keleti keresztényekért imádkoztak

A piarista nővérek nagykárolyi letelepedésének tízéves évfordulóját ünnepelte a közösség augusztus 24-én. A Kalazanci Szent József-templom búcsújára felvezető triduum harmadik napján, augusztus 24-én adtak hálát a piarista nővérek a nagykárolyi letelepedésük óta eltelt tíz évért. A nővérek tisztelői, barátai, segítői előtt Schönberger Jenő püspök mutatott be szentmisét. A főpásztor hálát adott a kegyelmekért, amelyek a piarista nővérek közvetítésével érték a közösséget, megemlékezett a tíz évvel ezelőtti letelepedésről, az azóta eltelt időről, a család típusú gyermekotthon és a napközi megalapításáról, fejlődéséről, valamint a kongregáció létrehozásának 125 éves évfordulójáról. Ruppert József piarista szerzetespap prédikációjában az Istennel való találkozásról beszélt. Mint kiemelte, a szeretetnek kell dominálnia bennünk, a krisztusi szeretetnek kell irányítania az életünket. Ha tisztességes emberré válunk, és megtaláljuk a szeretetben a harmóniát embertársainkkal, akkor meg kell találnunk a helyes kapcsolatot Istennel is – hangsúlyozta. „Mindannyian érezzük, hogy az Istennel való találkozásnak a legszebb és legismertebb formája az imádság. Csak sokszor nem tudjuk, hányszor vagy mikor kell imádkozni? Ha úgy érezzük, kötelező, akkor már nem is igazi imádság, az ugyanis szeretetből kell, hogy történjen, ahogy az anya a gyermekére

A lengyel főpásztorok a Częstochowai Fekete Madonna augusztus 26-i ünnepének vigíliáján azt kérték a hívektől, hogy az emléknapi szertartásokon való részvételüket ajánlják fel azért, hogy a háborús övezetekben megszűnjön a keresztényüldözés.

REMÉNY katolikus hetilap Főszerkesztő: Herdics György Főszerkesztő-helyettes: Albán József e-mail: alban@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 510 Főmunkatárs: Mons. Koller Gyula

szokott gyakran gondolni. A fontos, hogy találkozzak lélekben Istennel” – emelte ki Ruppert József, majd hozzátette: Isten annyira szeretett minket, hogy egészen közvetlen módon akart velünk kapcsolatban maradni. Így aki ott van a szentmisén, az az Úr testét kapja meg a szentáldozásnál. De a szentgyónásban is találkozunk vele, amikor megvalljuk bűneinket a javulás szándékával, nagyon sokan pedig a szenvedésben találják meg Istent: rádöbbennek, hogy valóban egy test tagjai vagyunk, és ha az egyik szenved, a másik is szenved vele, és a szenvedéseket felajánlhatjuk másokért, hogy nekik könnyebb legyen. „A legnagyobb lehetőség a találkozásra Istennel, túl az imádságon és a szentségeken, amikor eljön az életünk vége” – mondta a piarista szerzetes. Az emberek nem szeretnek beszélni a halálról, pedig ez elkerülhetetlen, nem tragédia, nem valaminek a szörnyű vége, hanem egy boldog kiteljesedésnek a kezdete. A szerzetes szentbeszéde végén a piarista nővérek tanúságtételét emelte ki: „A nővérek ünnepén hálát adunk azért, hogy a szeretet csodájával egy kicsit megváltoztatták ezt a várost és tanúságot tettek arról, hogy szeretettel meg lehet változtatni a világot. Válaszoljunk nekik azzal, hogy megpróbálunk jobb keresztényekké lenni.” Magyar Kurír

Felelős szerkesztő: Bertha Éva e-mail: bertha@remeny.sk Telefon: +421 (0)948 057 509 Szerkesztők: Orbánné B. Mária e-mail: obm@remeny.sk Telefon: + 421 (0)948 057 506

„A közel-keleti keresztényeknek szükségük van a támogatásunkra” – emlékeztettek a püspökök, akik arra kérték a híveket, hogy tegyenek tanúságot szolidaritásukról a szenvedő keresztények iránt a bűnbánattal, a rózsafüzér elimádkozásával, a keresztút elvégzésével, böjttel és adományokkal. „Az iraki, a szíriai és a palesztin keresztényekért imádkozunk, akik azt kérik, hogy ne hagyjuk őket egyedül” – nyilatkozta Wojciech Polak, Lengyelország prímása, Gniezno érseke. A főpásztor áldását küldte minden jóakaratú embernek, aki imával vagy felajánlásokkal támogatja az üldözött testvéreket. A Czestochowai Fekete Madonna ünnepe évszázadok óta a lengyel helyi Egyház egyik legfontosabb emléknapja. Egy imakilenced előzi meg az ünnepet, amelyet idén a helyi és a világegyház szabadságáért tartottak. A Jasna Gora-i kegyhelyre több mint 75 ezer lengyel hívő zarándokolt el augusztus hónapban. Magyar Kurír

Parák László e-mail: parak@katolikus.sk Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella, kamenargabi@gmail.com Tel.: +421 (0)905 255 154 Kiadja: Glória Társulat, Jilemnického 4., 90301 Senec IČO: 00678066

• ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP • 2014. SZEPTEMBER 7.

Felelős kiadó: Mons. Szakál László A szerkesztőség címe: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava Tel.: 02/4552 3682, 4564 4598 (hétfőn és csütörtökön) Fax: 02/4552 3684 e-mail: remeny@remeny.sk

Grafika: namedia – Nagy Attila Nyomja: PETIT PRESS, Bratislava Terjesztik a plébániák Index: 49574 ISSN 1335-6534 Nyilvántartási szám: EV 242/08 A kéziratok szerkesztési jogát fenntartjuk! Kéziratokat nem őrzünk meg.

EZ TÖRTÉNT FÜLEKPÜSPÖKI

SZENTPÉTER

Templombúcsú

Szent István király ünnepe

Augusztus 24-én, vasárnap tartották meg a fülekpüspöki Szent István királyplébániatemplom búcsúját, Szent István király ünnepét. Zsóka János atya arról a Szent István királyról beszélt, aki nemcsak saját maga

került közel Istenhez és Jézus Krisztushoz, hanem saját népe, a magyarság számára is kivívta a lehetőséget, hogy a kereszténység útján haladjon. A hitét megélő uralkodóként több egyházmegyét alapított, és kijelölte, mely falvakban köteles a nép Istennek házat megépíteni, hogy ott imádságra, Krisztus és a teljes Szentháromság dicséretére gyűlhessenek össze. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ez csupán a hit alapjainak a letétele volt, és csak a Szent István korában élő

embereknek volt elegendő. Nekünk, mint Szent István örököseinek, tovább kell építeni és az elkövetkező nemzedékeknek is tovább kell adni magyarságunkat és hitünket. Ennek a legmegfelelőbb módja lenne, ha a családok otthon naponta összegyűlve legalább öt-tíz percet együtt imádkoznának. Ilyen alkalmakkor a pici gyermekekbe és az unokákba is természetes módon beívódik a rendszeres ima, egyszerűen megszokják azt. Nagyon szép, amikor valakitől azt halljuk, hogy én otthon a szüleimmel vagy nagyszüleimmel is együtt szoktam imádkozni – mondta a szentbeszédben. A szentmisét követően a hagyományok szerint sor került a templom előtti téren az eucharisztikus körmenetre. A templomba visszavonulva az Oltáriszentségben rejtező Krisztushoz imádkoztak a hívek, és egyházi himnuszok csendültek fel. Mindenki szívét megmelengette, amikor a pápai himnuszt követően a magyar himnuszt is elénekelték. A templombúcsúról szentségi áldással távoztak az ünneplők. Bali Mária

SZENTMÁRIA

Imádságos lelkülettel és ünnepélyes keretek között emlékeztek meg első szent királyunkról Szentpéteren, augusztus 23-án. A plébániáról a templomba vonuló menetben jelen voltak az Ordo Hungariae Lovagrend tagjai, helyi népviseletbe öltözött ﬁatalok és az Őszirózsa éneklőcsoport tagjai. A keresztúti ájtatosságon minden stációnál felidézték nemzetünk szenvedéseit is, és imádkoztak magyar népünkért. A szentmisét Mahulányi József nagymegyeri esperesplébános mutatta be oltártestvéreivel. A szentbeszédben rámutatott Szent István király nagy művére, amelyből minden korban, így ma is lehet, kell is tanulni, erőt meríteni. Elmondta, hogy amikor a magyarság letért arról az útról, amit apostoli királya jelölt ki számára, mindig tragédiákba, veszedelmekbe sodródott. Az Intelmek nagyszerűsége, időszerűsége és lelki mélysége ma is egyedülálló, és csak az tudja sikerre vinni nemzetünk sorsát, aki aszerint cselekszik - hangsúlyozta. A szentmise végén megáldották az új kenyeret, Gombík Róbert szentpéteri plébános pedig mindenkinek megköszönte, hogy segítettek a szervezésben, és színültig megtöltötték az ősi templomot. A pápai himnuszt nemzeti imánk eléneklése követte, majd az ünnepélyes kivonulás. A plébánia udvarán agapé várta a résztvevőket. Virágh Piroska

NAGYKÖVESD

Mária közbenjárását kérték XII. Népművészeti Gyerektábor

Augusztus 15-én Bodrogköz, Ung-vidék, valamint a határon túli Tokaj katolikus híveinek sokasága zarándokolt el Szentmáriára, hogy a kegyhelyen együtt ünnepelje Mária mennybevételének ünnepét, vagy ahogyan eleink nevezték: Nagyboldogasszony napját. István király ezen a napon halt meg 1038-ban, Esztergomban, miután országát a Szűzanya oltalmába ajánlotta. A nagykaposi esperességi körzet papjaival együtt bemutatott szentmise főcelebránsa és egyben szónoka is Orosz Ferenc, tokaji esperesplébános volt. „A Mária-jelenések Istentől vannak. Üzenet az emberiségnek: legyünk bátrak és induljunk el a hívó szóra, így az Úr szolgálatában kiteljesedünk, reményt kapunk. Mária, égi Pátrónánk szentségével nem tüntetett. Önfeláldozóan nagylelkű volt. A szegény, bűnös emberiség iránti szeretetből és odaadásból áldozatos életet élt. Így vált kiváltságossá a földön és nagy jellé az égen“ - fogalmazott szentbeszédében Ferenc atya. Arra kérte és buzdította a híveket: hallgassák és kövessék István királynak Imre ﬁához intézett intelmeit is, s akkor megtapasztalhatják a napba öltözött Asszony védő karjainak erejét. Imáinkban alázattal kérjük a Szűzanya közbenjárását az Úrnál, hogy segítsen földi zarándokutunk során, hogy lássuk a célt s higgyünk a szeretet végső győzelmében. Ezúttal is köszönet Böőr Roland radi plébánosnak e felemelő szentmise megszervezéséért, amely által lehetővé tette a hívek számára, hogy közelebb kerüljenek Mária misztériumához. Monka Zsuzsa

Augusztus 4-10. között szervezte meg a Bodrogköz Kultúrájáért Pt. a nagykövesdi Ilona Alkotóházban a XII. Népművészeti Gyerektábort. A gyerekeket szakképzett játszóház-vezetők népművészeti és kreativitást fejlesztő foglalkozásokkal várták, ahol természetes anyagokból készíthettek használati tárgyakat, játékokat, dísztárgyakat: nyakláncokat, vázákat, virágdíszeket, perselyt, akváriumot, emlékplaketteket. A táborozók megismerhették a különböző új és hagyományos kézműves technikákat is: agyagozást, üvegfestést, papírhajtogatást, decoupage technikát, valamint a fafaragást. Ez utóbbit Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány elnöke, a Kultúra Lovagrendje alapítója vezette, aki megismertette a gyerekeket az ősi magyar szimbólumokkal és azok jelentésével, valamint minden résztvevő saját maga tervezhetett és faraghatott meg egy kopjafát. Stefán János vezetésével a résztvevők kipróbálhatták az íjászatot ősmagyar íjjal és a lovaglást is. Szatmári János a magyar néptánc alapjait tanította a gyerekeknek. „Minden foglalkozás olyan elemeket hordozott magában, amelyek a több évezredes magyar kultúránk szerves részei, olyan hungarikum, amely részleteiben is önállóan hordozza az ősök tudását, mozdulatait, kapcsolatteremtő és közösséget oltalmazó képességét. A foglalkozások mellett lelkesen vettek részt a különböző ügyességi és sportjátékokban. Felejthetetlen élménnyel gazdagodtak a sétakocsikázás során is. A tábor végén mindenki oklevelet és ajándékot kapott, az elkészült alkotások pedig a gyerekek tulajdonában maradtak“ - számolt be az eseményekről Pallér Veronika, a rendezvény főszervezője. Panam • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

AMIRE HITÜNK TANÍT

Teremtett természet Dékány Ferenc Ami Istenben láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, az a világ teremtése óta művei alapján fölismerhető. (Róm 1,20) „Ültetett az Úr Isten egy kertet, Édenben, keleten és elhelyezte benne az embert, akit alkotott.” (Ter 2,8) XVI. Benedek pápa péteri szolgálatának kezdetén a szentmise homíliájában a következőket mondta: „A ﬁzikai értelemben vett sivatagok azért szaporodnak a világban, mert a belső sivatagok is egyre szélesebbekké válnak. Mindezért a föld kincsei nem szolgálnak többé Isten kertje épülésére, amely mindenkinek lakóhelyül szolgál, hanem a kihasználás és a pusztítás erőinek vannak kiszolgáltatva. Az Egyháznak a maga teljességében lelkipásztoraival együtt Krisztushoz hasonló útra kell indulnia, hogy az embereket a lelki sivatagból az életre, az Isten Fiával való barátságra vezesse Afelé, aki nekünk az életet és annak teljességét adja.” Isten kertjének gazdagsága és biztonsága és a sivatag kietlensége és bizonytalansága elgondolkodásra késztethet ma minket is. A teremtés művében Isten a pusztából, a sivatagból kertet alkotott, mely az élet, a bőség, a sokféleség és a biztonság helye volt. Ide helyezte Isten az embert, aki bűnével, tehát saját akaratából és szabad erkölcsi döntése következtében, kívül helyezte magát e kerten. Kiűzetve Isten kertjéből, verejtékes munkával maga művelte meg a teremtett világot és látjuk, mire jutott. Úgy tűnik, mintha a Paradicsom, és mindaz, amit ez a szó

jelent (élet, bőség, sokféleség, biztonság…), kisebbedne világunkban. A sivatag pedig, és minden, amit ez a kép magába foglal (halál, ínség, változatosság csökkenése, bizonytalanság…),

melynek terjedése ellen minden erőnkkel és tudásunkkal harcolunk, egyre növekszik. Isten kertjében az élet és a bőség volt a jellemző, mai világunkban, az emberi önzés és égbekiáltó módon igazságtalan elosztás miatt a halál és az ínség. A gazdag országokban élők magzatok tízmillióit pusztítják el. Tettüket azzal indokolják, hogy a világ túlnépesedett. Érvelésük hitelét enyhén szólva csökkenti az a tény, hogy ezeknek az államoknak a polgárai a Föld természeti erőforrásainak személyekre jutó hányadát átlagosan négyszeresen használják ki. Ez annyit jelent, hogy egy gazdag országban élő gyermektelen há-

zaspár világviszonylatban nyolc ember életlehetőségét használja fel élete során. Az emberiség több mint fele éhező, vagy alultáplált. A világban azonban számos helyen, például hazánkban is, túltermelés mutatkozik mezőgazdasági termékekből. A gazdaság mértéktelenül nagy haszonra való törekvése akadályozza meg azt, hogy mások bősége sokak ínségét enyhíthesse. A fajok pusztulása szintén az ember tevékenységének következménye. A biológiai sokféleség (diverzitás) csökkenése az esőerdők, a korallzátonyok, a természetes élő rendszerek (ökoszisztémák) pusztulása a változatosság csökkenésének irányába hat. E tény látszólag kevéssé látszik veszélyesnek a „közember” számára, azonban a biológiai változatosság hanyatlása az emberi faj történelmi távlatait ﬁgyelembe véve visszafordíthatatlan veszteség. Fontos tudnunk, hogy Isten kertet teremtett nekünk és nem sivatagot. Életre szánt minket és nem a halálra, bőségre és nem az ínségre, a sokféleségre és nem az egyformaságra, a biztonságra és nem a bizonytalanságra. Sajnos, ma a sivatagok növekednek és nem a mi akaratunk nélkül. Ádám tettével szemben válasszuk a bűn helyett a hit szabad döntését, hogy a sivatag helyett újra Isten kertje, a Paradicsom növekedhessék világunkban!

Miatyánk

Amikor az ember azt imádkozza, „Miatyánk, aki a mennyekben vagy”, kicsit olyan, mint az, aki a rég elvesztett hazájára gondol. Siratja is azt – és keresi. Bizony, emigránsok lettünk… Nem hiába szól vágyakozón a temetéseken a búcsúztató ének: „Engedj haza, országodba engem”. Úgy szólunk az Atyához ebben a részben, ahogy magyarok tízezrei gondolhattak az óhazára ’56 után, elveszve egy ismeretlen amerikai nagyváros közepén, vagy épp valahol egy ausztráliai pusztaságon állva. De ez a remény szava is egyben. A hazára csak az tud így vágyni, aki már járt ott. Ismerős hát az a menny, ahová címezzük a megszólítást, s nem valamiféle nevesincs meseország, amiről csak ködös regék

szólnak. Megerősítenek ebben Szent Pál szavai: „A mi hazánk azonban a mennyben van. Onnan várjuk az Üdvözítőt is, Urunkat, Jézus Krisztust.” (Fil 3,20) Ill. „Tudjuk ugyanis, hogy ha földi sátrunk leomlik, Istentől kapunk lakást: örök otthont a mennyben, amit nem emberi kéz épített. Azért is sóhajtozunk itt, mert szeretnénk beköltözni mennyei otthonunkba.” (2 Kor 5,

• ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP • 2014. SZEPTEMBER 7.

1-2). Ez alapján fogalmazza meg az Egyház: „A mennyek szimbóluma a szövetség misztériumára utal, melyben élünk, amikor a mi Atyánkhoz imádkozunk. Ő a mennyekben van, ez az Ő lakása, az Atya háza tehát a mi hazánk. A szövetség földjéről a bűn kiűzött minket, és az Atyához a mennybe a szív megtérése vezet vissza.” (KEK 2795) C. S. Lewis szerette kozmikus képekbe öltöztetni a hit tanítását. Ő írja egy helyen, hogy a mennynek szerinte négy értelmezési lehetősége van: a menny ezek szerint korlátoktól mentes isteni élet minden világok felett; a teremtett szellem áldott részesedése ebben az Életben; a teljes természet, melyet a megváltott emberi szellem örökké élvezhet úgy,

hogy ember marad; vagy a ﬁzikai menny, az ég, a tér, amelyben a Föld mozog. Láthatjuk hát, milyen gazdag jelentéshordozó a Miatyánk elején ez a kiegészítés: „…aki a mennyekben vagy.” Maradjon meg bennünk ezzel kapcsolatban hát legalább egy dolog: a vágy. Vágyakozással kell kimondani ezeket a szavakat. Őszinte szándékkal, szinte sóhajtva. Így, rögtön az imádság elején, már szorosra fűzünk egy szálat a Mindenhatóval: Te a mennyekben vagy, mi meg oda tartunk, mert hisszük, hogy igazából oda tartozunk. S valljuk azt is, amit Calvin Miller ír: „A világ szegény, mert minden kincse az égben van eltemetve, de a kincshez vezető térképek földiek.”

LÉLEK ÉS ÉLET

Szolgálni életet és jövőt… kaptunk és választottunk, amelyen át számtalan hadi út vezet. Olyan földet, ami nehezen védhető. Olyan földet, ami Európa keleti kapuja, de mi Európa A minap olvastam: ki tudná megmagyarázni, miért van az, hogy háborúk, bástyájává tettük. Bástyává, ami birodalmakat állított meg. Egyszer keletről, menekülések, a puszta létért vívott küzdelmek idején a sebtében összekapko- másszor nyugatról. Ismét másszor délről és északról. Hazánk számtalanszor dott kicsi csomagokból miért kerülnek elő a legfurcsábbnak tűnő dolgok, a leg- sokfelé szakadt, hogy Európa egyben maradhasson. inkább oda nem illő tárgyak? Miért van az, hogy az életükért futók, az idegenbe indulók általában a legkedvesebb személy gyűrött, megsárgult fényképét viszik magukkal vagy azt a cigarettatárcát, amelynek semmi értéke sincs, csak annyi, hogy „a nagyapámé volt”. Máskor csak egy emlékkönyvet, egy levelet, egy rózsafüzért vagy csak egyetlen kavicsot az udvar sarkából… Miért? Mert azt mondják - kenyér nélkül, fedél nélkül, meleg nélkül sokáig ki lehet bírni, mert kenyér nélkül, fedél nélkül is ember az ember! De múltja nélkül, emlékei nélkül, meséi, hagyományai nélkül az ember már nem az, aki. Ősi gyökerei elvesztése után az ember az új gyökerei révén már csak új, idegen hajtásokat hajt. Fontos tehát tudatosítanunk, hogy kik vagyunk, és merre tartunk. Fontos, hogy tiszta legyen történelmi tudatunk. A magyarság nemcsak nyelv és történelemismeret, nem puszta kultúra, ennél sokkal több: annyit jelent, hogy itthon vagyok. S mi a kereszténység? A keresztény magyarság! Felfoghatjuk kultúrának is, de nem csak az. Sokkal több annál. A kereszténység élet és magatartásforma. Épület. Lakás. Otthon. Krisztusra alapozott fészekmelegség. A kereszténység vallás és vállalás. Hitvallás, kapcsolat. Megvallása annak, hogy „nem én vagyok a világ ura, hanem rajtam kívül, ennek a világnak van forrása és célja, a végtelen, irgalmas, szerető Isten, akivel találkoztam, mert Ő előbb szeretett és előbb keresett engem, mint én Őt”. Nekem is szerény meggyőződésem, ha mi, mai magyarok – határon innen és határon túl – nem újulunk meg ebben a gon- A barkai Boldogasszonytól búcsúzó zarándokok (Fotó: bucsujaras.hu) dolkodásmódban, ha nem fordulunk újra Isten felé, ha nem fogjuk meg a Szűzanya és egymás kezét, akkor a Kárpát-medencében semmi sem fog jobbra változni. Csak azonosítani tudom magamat a kezEzer esztendővel ezelőtt Szent István király felismerte, hogy csak úgy mademényezéssel: egy mozgalmat kellene elindítanunk azzal a céllal, hogy min- radhatunk fenn, ha kereszténnyé lesznek eszményeink, erkölcsi magatartádenki, minden nap legalább egy embernek adja tudtára, hogy „becsüllek” és sunk, életstílusunk, irodalmunk és kultúránk. Első királyunk ilyen alapokra „elismerlek”. Mert, sajnos, mi, magyarok különösen is hajlamosak vagyunk ar- helyezte az országot. Helyes választását igazolja és bizonyítja az a tény is, hogy ra, ha valaki közülünk valami szépet teljesít, azonnal lehurrogjuk, hogy amit a sok szenvedés ellenére túléltünk minden fájdalmas csapást: Muhit, Mohátett, nem is olyan tökéletes. Nem tudunk együtt örülni. Nem tudunk fölte- csot, Trianont, a két világháborút, a barna és a vörös terrort. Élünk és vagyunk. kinteni a másikra. Szívesen húzzuk le egymást a sárba. Miért van ez így? Mert Ezért egyetlen magyarnak sem lenne szabad elfelejtenie, hogy Szent Istbaj van az eszményeinkkel és az eszményképeinkkel. ván királyunk halála előtt letérdelt a Szűzanya elé, és országunkat az ő pártMagyarnak lenni sohasem volt könnyű feladat. De, hála Istennek, mindig fogásába ajánlotta. Meg volt győződve, hogy országának csak akkor lesz jöakadtak, akik megtalálták a módját annak, hogy miként lehet átélni a kemény vője, ha keresztény marad. És ez ma is igaz. Csak a keresztény Magyaroridőket. Hazául, itt, a Kárpát-medencében, akarva, nem akarva olyan területet szágnak van jövője, de amint a Boldogságos Szent Szűznek vállalni kellett a szenvedő anyai mivoltot, úgy a Szent István által, a Nagyasszonynak felajánlott nemzet sem ódzkodhat a szenvedéstől. Mária-ország gyermekeinek is vállalni kell és kellett a sorscsapásnak tűnő kihívásokat. A régmúltban épp úgy, mint a közelmúltban. Hány édesanyának, feleségnek, hitvestársnak kellett ﬁa, férje koporsója mellé állnia? A haza hány gyermekének jutott kegyetlen osztályrész a világháborúk poklában, a Don-kanyar gyászában, 1956 vértengerében és a legkülönbféle diktatúrák kegyetlenségeiben! Mindent túléltünk, mert egyetlen diktátor sem halhatatlan. Csak az Istenben bízók, az Istenbe és egymásba kapaszkodók halhatatlanok! Ehhez kérjünk Szent István-i éleslátást és alázatot. Leborulva, Mária gyermekeként imádkozzunk: Szeplőtelen Szűz Mária, Boldogasszony Anyánk, égi nagy Patrónánk, édes hazánk Védőasszonya, taníts meg bennünket istenfélő, hazánkat és embertársainkat szerető magyarokká lennünk! Szent István király, Boldog Gizella, Szent Imre herceg és ti, az első szent magyar család sarjai: Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Hedvig és népünk újkori szentjei: Boldog Apor Vilmos, Boldog Meszlényi Zoltán püspök, Boldog Salkaházi Sára, esedezzetek értünk. Kérjétek az egek Urát, hogy példátokon felbuzdulva legyen bátorságunk nyomotokban járni, alázatos lélekkel szolgálni és ápolni azt az Isten adta életet és jövőt, amelyet anyáink könnye, apáink kardja védett meg és a SzűzA kassai Szent Erzsébet-dóm anya oltalmazott. (folytatás az 1. oldalról)

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

LELKI TÁPLÁLÉK

Évközi 23. vasárnap

VASÁRNAP ról ra

Zsidó János szeretet leleményes, mindig megtalálja a módját, hogy hogyan segítsen. Néha egy jó szó kell, néha egy mosoly, néha hallgatás, néha baráti ﬁgyelmeztetés.

lért, ott az Úr Jézus jelen van és teljesíti kérésüket. Sokszor az emberi erőfeszítés nem segít, a jó Isten azonban tud segíteni. Az Úrnál minden lehetséges. A bűnös ember is

Az evangéliumban Jézus megmondja, hogy hogyan kell vitás problémáinkat megoldani. Az élet bonyolult, sokféle komplikáció, megbántás és félreértés történhet a nap folyamán. Mi hogyan oldjuk meg ezeket? Sokszor úgy, hogy elmondjuk mindenkinek, még hozzá is teszünk, s ezzel aztán még nagyobb lesz a probléma. Jézus más megoldást kínál és ez három lépésből áll. Az első a négyszemközti beszélgetés, azaz őszinte párbeszéd. Leülünk, megbeszéljük a dolgokat, meghallgatjuk egymást, közösen keressük a megoldást, kölcsönösen megbocsátunk. Imádsággal fejezzük be a beszélgetést, hogy többet ilyen félreértés ne történjen. Az esetek többségében a probléma ezzel megoldódott. Lehetnek azonban komplikáltabb esetek, amikor szükség van bölcsebb, tapasztaltabb emberek segítségére. Ezért vonjunk be segítőkész, tapasztalt embereket, akiknek segítségével könnyebben megtaláljuk a megoldást. Ha nem sikerül megtalálni a megoldást, akkor kérjük az egyház tekintélyét. Kérjük a lelkiatya, főpásztor segítségét, hívek imáját. Vannak esetek, ahol ez sem segít, ott az egyház kénytelen fegyelmezni. Például elutasítja a szentség kiszolgálását. Aki például nem akar megbocsátani, nem akarja bűnét megbánni, az nem kaphat feloldozást. Aki elvált, nem gyónhat, nem áldozhat, nem köthet újból szentségi házasságot. Az evangélium azonban tartalmazza a legvégsőbb megoldást, az imát. Ahol közösen imádkoznak egy jó cé-

sokszor olyan, mint a kutya, foggal-körömmel ragaszkodik egy darab csonthoz. Ha azonban az ember egy darab finom húst kínál neki, elengedi a csontot, és a húshoz fog ragaszkodni. A bűnös ember is keményen ragaszkodik valamilyen bűnhöz, szenvedélyhez, mert azt hiszi, hogy az boldogságot ad. Ha azonban az Úr nagyobb szeretetet, nagyobb boldogságot kínál neki, akkor lesz ereje elengedni a bűnt. Az Ószövetségben Káin az Úr kérdésére, hogy hol van öcséd Ábel, azt válaszolta: vajon én őrzője vagyok testvéremnek? Igenis mi őrzői vagyunk testvéreinknek, főleg azoknak, akiket ismerünk és szeretünk. Ha látunk valakit, aki az úton eltévedt és a szakadék fele halad, kötelességünk őt figyelmeztetni, mert az ő balesetéért mi is felelősek leszünk. Így van ez az erkölcsi életben is. Ha látjuk, hogy valaki vesztébe rohan, tönkreteszi saját magát és családját, kötelességünk őt figyelmeztetni. Nem elítélni kell őt, hanem szeretettel mellé állni és segíteni. Természetesen van az éremnek egy másik oldala, ha mi járunk rossz úton, és minket figyelmeztetnek. Biztosan kellemetlen, de gondoljunk arra, hogy aki figyelmeztet, az szeret minket, segíteni akar, jót akar nekünk. Legyünk érte hálásak, és gondolkodjunk el szavain. Az Úr sokféle módon szól hozzánk, testvéreink figyelmeztető szaván keresztül is. A mai evangélium fontos útmutatás az életre. Ha megjegyezzük és szerinte cselekszünk, kevesebb probléma lesz az életben, jobb lesz a világ és boldogabb az ember.

• ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP • 2014. SZEPTEMBER 7.

Olvasmány Ezekiel próféta könyvéből (Ez 33; 7-10) Az Úr ezt a szózatot intézte Ezekiel prófétához: „Emberﬁa, őrnek állítottalak Izrael háza mellé, hogy halld számból szavaimat és közvetítsd üzeneteimet. Ha azt mondom az istentelennek: »Istentelen, meg kell halnod,« és te nem teszel semmit, hogy az istentelent visszatérítsd útjáról, az istentelen meghal ugyan vétke miatt, de vérét tőled kérem számon. Ha ellenben meginted az istentelent, hogy hagyjon fel életmódjával és térjen meg, de nem tér le útjáról, meghal ugyan gonoszsága miatt, de te megmented életedet.«”

közt. Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet. Ha azonban nem hallgat rád, vigyél magaddal egy vagy két társat, hogy »kettőnek a tanúbizonysága vagy háromé tanúsítsa a dolgot. Ha rájuk sem hallgat, mondd meg a hívek közösségének. Ha a hívek közösségére sem hallgat, vedd úgy, gatnátok ma Isten ami egyéb parancs mintha pogány szavára: „Népem, még van, ebben az volna vagy vámos. ne légy kemény egyben foglalható Bizony mondom szívű.” össze: „Szeresd fe- nektek: Amit meglebarátodat, mint köttök a földön, Szentlecke önmagadat!” meg lesz kötve a Szent Pál A szeretet nem mennyben is; és apostolnak tesz rosszat feleba- amit feloldotok a a rómaiakhoz írt rátjának, mert a földön, fel lesz oldleveléből törvény teljessége a va a mennyben is. (Róm 13, 8-10) szeretet. És bizony monTestvéreim! dom nektek: Ha Evangélium Ne tartozzatok ketten közületek Szent Máté senkinek semmivel, valamiben egyetérkönyvéből csak kölcsönös szetenek a földön és (Mt 18, 15-20) retettel! Mert aki a úgy kérik, megkapAbban az időben ják azt mennyei másikat szereti, teljesíti a többi pa- Jézus így szólt Atyámtól. Mert rancsot is. Hiszen apostolaihoz: ahol ketten vagy „Ha testvéred Válaszos zsoltár a parancsok: „Ne hárman összejön(Zsolt 94, 1-2. 6- ölj, ne törj házassá- vétkezik ellened, nek az én nevemgot, ne lopj, a má- menj és ﬁgyelmez- ben, ott vagyok kö7. 8-9) tesd őt négyszem- zöttük.” Válasz: Bár hall- sét ne kívánd”, és

Liturgikus naptár Szeptember 7. ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP (Kőrösi Márk, Pongrácz István és Grodecz Menyhért, Regina) Énekrend: H 220; 449-157; 146 ÉE 149; 204-201; 206 Szeptember 8. Hétfő. Főünnep SZŰZ MÁRIA SZÜLETÉSE (KISBOLDOGASZSZONY) (Mária, Adrienn) Miseolvasmányok: Mik 5,1-5a vagy Róm 8,28-30 Zsolt 12,6ab 6cd; Mt 1,1-16.18-23 Válaszos zsoltár: Vidáman dobban a szívem, örvendek az Úr színe előtt. Énekrend: H 169; 112; 193 ÉE 291; 170; 244 Szeptember 9. Kedd. Köznap (I. Szergiusz, Claver Péter, Ádám) Miseolvasmányok: 1Kor 6,1-11; Zsolt 149,1-2. 3-4. 5 és 6a és 9b; Lk 6,12-19 Válaszos zsoltár: Népében az Úr kedvét találja, üdvösségre vezeti a szelídeket. Énekrend:

H Gl 528; 157; 412 ÉE 253; 201; 77 Szeptember 10. Szerda. Köznap (Tolentinói Miklós, Nikolett) Miseolvasmányok: 1Kor 7,25-31; Zsolt 44,11-12. 14-15. 16-17; Lk 6,20-26 Válaszos zsoltár: Halljad, leányom, és ﬁgyelj, füledet hajlítsd szavamra! Énekrend: H 223; Gl 527; 303 ÉE 147; 251; 310 Szeptember 11. Csütörtök. Köznap (Jácint, Igor, Helga, Teodóra) Miseolvasmányok: 1Kor 8,1b7.11-13; Zsolt 138,1-3. 13-14ab 23-24; Lk 6,27-38 Válaszos zsoltár: Vezess engem, Uram, az örök élet biztos útján! Énekrend: H 230; 449; 153 ÉE 152; 204; 134 Szeptember 12. Péntek. Köznap (Szűz Mária szent neve, Irma) Miseolvasmányok:

1Kor 9,16-19.22b-27; Zsolt 83,3. 4. 5-6. 12; Lk 6,39-42 Válaszos zsoltár: Mily kedves a te hajlékod, seregek Ura, Istene! Énekrend: H 172A; Gl 520; 208 ÉE 292; 163; 227 Szeptember 13. Szombat. Köznap (Aranyszájú János, Kornél pápa) Miseolvasmányok: 1Kor 10,10-22; Zsolt 115,1213. 17-18; Lk 6,43-49 Válaszos zsoltár: Bemutatom néked, Uram, a dicséret áldozatát. Énekrend: H 220; 114; 252 ÉE 149; 169; 186 Szeptember 14. Vasárnap. Ünnep – A SZENT KERESZT FELMAGASZTALÁSA (Szeréna) Miseolvasmányok: Szám 21,49; Zsolt 77,1-2. 34-35. 36-37. 38; Fil 2,6-11; Jn 3,13-17 Válaszos zsoltár: El ne feledjétek Urunknak nagy tetteit! Énekrend: H Gl 534; 122; 63 ÉE 294; 176; 91

LELKI TÁPLÁLÉK

Életünk élő áldozat

Ablak a hitre

mmár több, mint fél évszáda annak, hogy megnyitották az Egyház életét nagymértékben érintő II. Vatikáni zsinatot. A szóban forgó egyetemes zsinat dokumentumainak tanítása azonban a maga gazdagságának köszönhetően ma is számtalan időszerű irányelvet tartalmaz, amelyeket érdemes ismételten felidéznünk, átgondolnunk, illetve felfedeznünk. A zsinati dokumentumok ismeretének és megismerésének segítségével elmélyíthetjük hittani ismereteinket, alaposabb rálátással tudjuk szemlélni az Egyház életének mozzanatait, útmutatást kapunk a jelen korban megélendő keresztény életstílusunk formálásához. Induló sorozatunk következő heteiben a II. Vatikáni zsinat konstitúciói, dekrétumai és deklarációi alapján összeállított írások által szeretnénk néhány hasznos fogalmat jobban megismertetni, a velük foglalkozó irodalom idézésével megmagyarázni, valamint azok keresztény életünkhöz tartozásának mibenlétére rámutatni. Még bizonyára elevenen él emlékezetünkben a XVI. Benedek pápa által meghirdetett és megnyitott, majd pedig Ferenc pápa által lezárt hit éve, amely kapcsán a Katolikus Egyház Katekizmusának alaposabb megismerése mellett éppen a II. Vatikáni zsinat dokumentumainak újraolvasását, tanulmányozását kapta feladatul Isten népe. Új sorozatunk bevezető részében a hit évét meghirdető Porta ﬁdei – A hit kapuja c. motu proprio apostoli levél ide illő részleteire szeretném a ﬁgyelmet irányítani, melyben XVI. Benedek pápa elődjét, Szent II. János Pált idézi, aki szerint a zsinati atyák által ránk hagyott szövegek „semmit sem veszítenek értékükből és ragyogásukból. Megfelelő módon kell őket olvasnunk, meg kell őket ismernünk és magunkévá kell őket tennünk, mint az egyházi hagyományon belül a Tanítóhivatal által előterjesztett normatív szövegeket. Minden korábbinál sürgetőbbnek érzem azt a feladatot, hogy a Zsinatra mutassak, mint arra a nagy kegyelemre, melyet a XX.

it adhatok én az Úrnak a sok jóért, amit Ő nekem juttatott?” – kérdezi a zsoltáros. Az az ember, aki már megtapasztalhatta, hogy érdemtelen létére, teljesen ingyenesen kapott valamit, abban föléled a vágy, hogy ezt viszonozza. Ahogy Szent Pál apostol fogalmaz a Rómaiakhoz írt levelében: „Testvérek, Isten irgalmasságára kérlek benneteket, hogy adjátok testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozatul. Ez legyen a ti ésszerű hó-

meg magunkat minden nap elosztogatni. Jusson belőlünk mindenkinek: a barátnak, a kollégának, a családnak, sőt azoknak is, akikkel minden nap összefutunk. „Élő”: legyen bennünk vitalitás. Vagyis nekünk az életünket nem nagypénteki hangulatban, hanem húsvéti hangulatban kell töltenünk. Az Egyház sem kérte soha, hogy legyen még egy nagypéntek az év folyamán, viszont a húsvéti áldozatot minden nap bemutatjuk.

dolatotok.” Azaz ne valamit akarjunk adni önmagunkból, hanem oda kell adnunk egész önmagunkat, lényünket! Úgy, ahogy vagyunk. Ebben szabad mértéktelennek is lenni. „Adjátok testeteket…”, ugyanis Jézus is ezt tette az utolsó vacsorán: „Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem!” Jézus sem azt mondta, hogy csak egy falatot adok, hanem az egészet. És, ha már egyszer átadtuk magunkat, akkor ne akarjuk visszalopkodni. „…Adjátok testeteket…” – ne méricskélve, hanem teljes mellbedobással, vessük bele magunkat! Miként azok, akik extrém sportokat űznek és sziklaoromról ugranak vízbe; vagy miként, akik bungee jumping-olnak, kitárják karjukat és „belevetik magukat”; de ilyen az is, mikor a sprinterek előretolják mellkasukat, hogy győzzenek… Persze elfáradunk, meg a csalódásokba sokszor elkedvetlenedünk, de próbáljuk

Élő, vagyis nem kell belegebedni, belepusztulni, hanem élni kell. Nem szabad amolyan „hattyú halála” lelkülettel élni. Az nem vonzó. Ugyanis bennük az élet ösztöne dominál. A föltámadt, élő Krisztusról csak úgy tudunk hitelesen tanúságot tenni, ha bennünk is élet van. Élettelenből soha nem származik élő valóság. Ami egy kicsit is mozog legalább sejtek szintjén, az már él. És ez igaz a moszatoktól kezdve a magzati emberpalántán át, a csintalanul rohangáló diákokon keresztül a beteg vagy idős emberig. „Élő” lelki életet. Nem csak ﬁzikai világ van, hanem lelki is. „Isten nem akarja a bűnös ember halálát, hanem, hogy letérjen útjáról és éljen.” A bűnnek jóllehet van kézzelfogható következménye is, de nagyon súlyos hatása van a lélekre. A bűnbe bele lehet halni. Ám Isten azt akarja, hogy éljünk, vagyis szakítsunk a bűnnel. Adjuk hát testünket Istennek élő áldozatul!

„M

Molnár Tamás században élvezhetett az Egyház”. Az emeritus pápa továbbá arra mutat rá e levélben, hogy „ha helyes hermeneutikával értelmezzük és követjük a Zsinat tanítását, az egyre nagyobb erőt biztosít az Egyházban mindig szükséges megújuláshoz”. Éppen ezért a zsinati dokumentumok tartalmának megismerése továbbra is időszerű feladatunk. A II. Vatikáni zsinat munkája és szelleme tömören úgy foglalható össze, mint az Egyház zsinatja magáról az Egyházról, hogy megmutassa az Egyház lényegét és egyetemes küldetését a híveknek és az egész világnak. A zsinatot meghirdető Szent XXIII. Jánosról olvashatjuk az Isten igaz embere c. műben Ijjas Antal tollából, hogy „XXIII. János érdeme, hogy sikerült a kisemberekhez közelebb vinnie az Egyház misztériumát, az evangélium szellemét, s ily módon az Egyház mindenki Egyháza lett, még a hitetleneké is. Ablakot nyitott, hogy az áporodott levegőt kiszellőztesse, és friss levegőt engedjen be”. Ám ennek az újításnak valódi mibenlétét helyesen szükséges értelmeznünk. Nem maradhatunk felszínes, csupán külső elemeknél, az igazi mondanivalót kell felfedeznünk. A zsinat pasztorális irányát egyesek félreértették, mintha a zsinat nem törődve az igazsággal és tannal, csak gyakorlati utasításokat kívánna adni az élethez. Valójában azonban a zsinat pasztorális szempontja éppen az Egyház tanításának az életre való alkalmazását kívánta szorgalmazni. Az új iskolaévvel egyidejűleg kezdődő sorozat egyes részei segítsenek minket abban, hogy keresztény életünk minősége az Egyház tanítása és tanácsai szellemében csiszolódjék, s mindinkább tudatos igyekezettel tudjunk fáradozni a hiteles keresztény életmód megvalósításán. Nyissunk ablakot saját életünk házán, a beáramló friss levegő adjon megújult lelkesedést és frissült erővel és tisztánlátással vegyük észre, mit tehetünk és kell tennünk házunk körül.

HÉT

ről re

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

BESZÁMOLÓ

Papagáj a szentbeszédben Mivel papjaink prédikációit többnyire sem hang-, sem ﬁlmfelvétel nem rögzíti, a remekül sikerült beszédek, szívhez és értelemhez szóló üzenetek legfeljebb vasárnaptól vasárnapig (rossz esetben csak péntekig) vibrálnak bennünk. Az alábbiakban ezért hosszan és szabadon idézek egy szentbeszédet, hogy a kedves Remény-olvasó is osztozhasson velem/velünk az élményben. A prédikáció Szent István király ünnepén hangzott el. Augusztus 20-án, a bősi hívek füle hallatára, s akinek füle volt, meg is hallhatta Albán József plébános úr szavait. Szép és megható történetet olvastam a minap. Egy közép-amerikai országban, az egyik kisvárosban történt. Egy napon az emberek felﬁgyeltek egy ide-oda röpdöső kis papagájra. Az ártatlan kis madarat sikerült elfogni, ám gazdáját nem találták meg. Hirdetést is feladtak, de semmi. Végül a madárka egy kislányhoz került, aki aztán becsületesen gondját is viselte. Enni adott neki, törődött vele hosszú heteken át, aztán mintha csoda történt volna, a papagáj megszólalt! A kislány fülébe suttogott valamit. Valamit, amit először még nem lehetett megérteni, de aztán tisztán hallható volt egy lakás pontos címe. Az ártatlan teremtmény előző gazdájának a lakcímét ismételgette hosszú egymásutánságban. És valóban! A megjelölt városrészben, a „megadott” lakásban tényleg az az öregúr lakott, akitől a kis papagáj azon a bizonyos napon megszökött. A madárka által betanult lakcím, a folyamatosan ismétlődő papagájmondatok pedig segítettek, a kislány pedig – bár szomorú szívvel, de – visszaadta a madárkát jogos tulajdonosának. A papagáj hazatalált, mert emlékezett. S hogy miképpen kapcsolódik ez a kis történet a mai ünnephez? A kulcsszó az ’emlékezés’. Mert minden érték, amit mi, emberek, magyarok kiradírozunk, kitessékelünk és kigyomlálunk emlékezetünkből, egy fehér folttá válik bennünk – vagyis megszűnik létezni. A fehér foltokat pedig értéktelen, buta dolgokkal próbáljuk majd bemaszatolni, mert azt a tevékenységet már csak ügyetlen ma-

szatolásnak lehet nevezni. Akarunk-e emlékezni magyar anyanyelvünk értékes szavaira, vagy inkább idegen nyelvű szavakkal pótoljuk azokat? Akarnak-e emlékezni őseik örökségére azok a szülők, akik magyar gyermekeiket idegen nyelvű iskolákba iratják be? Fontos-e a szent emlékezés azok számára, akiket csak a magamutogatás meg az érdek visz/kényszerít be az Isten házába? Az ősök tisztelete sajnos kiveszőben van. Mert azt gondoljuk, hogy mi sokkal okosabbak vagyunk, mint egykor nagyapáink voltak. Öregjeinket – akiket száz évvel ezelőtt még bölcsként tisztelt egy közösség – fennhéjázó magatartásunk, lenéző vi-

selkedésünk szégyeníti meg nap mint nap. Mert azt gondoljuk, hogy ebben a korban már nem lehet úgy élni, amiként hajdanán lehetett. Pedig bizony lehetne, ezt azonban kevesen ismerik fel. Az az igazság, hogy gőgösek vagyunk, csőlátásunk pedig nem engedi, hogy észrevegyük a valódi, a közelünkben lebegő isteni értékeket. A fehér foltok pedig maradnak… és lehet rájuk maszatolni. Keresztény-nemzeti ünnepünkön három dolgot szeretnék kiemelni. Vegyük elő hozzá István király ﬁához, Imre herceghez írt páratlan értékű művét, az Intelmeket.

Szent királyunk egy helyen ezt írja: Parancsainkban a szent hitet tesszük az első helyre. Tehát az uralkodó nem a kardot teszi mindenek elé, nem is az erőt, nem is a határozottságot, nem a keménykezűséget, de még a koronát sem! A király szerint a hit az, ami továbbvisz. A hit az, ami felemel, és megőrzi az ember Istentől kapott méltóságát. Tegyük fel most magunkban a kérdést: községünkben hány család van, amelyik a hit fényében él, amelyik értékrendjében a hit áll az első helyen? Van-e környezetünkben ilyen család? Egy másik fontos mondat az Intelmekből, melyet szeretnék kiemelni: A legnagyobb királyi ékesség a királyelődök után járni, a szülőket utánozni. Erről már szóltam az imént. Az ősök tiszteletéről, az apák, a nagyapák bölcsességeinek, tapasztalatainak alázatos elfogadásáról. Keressük meg tehát azokat, akik jó példával jártak elöl akár családjainkban, akár szűkebb környezetünkben, és kövessük őket! És a harmadik gondolat a király tollából: Szerelmetes ﬁam, szívem édessége, sarjam, jövő reménysége! Kell, hogy a királyt kegyesség és irgalmasság díszítse. (Ezen kívül) légy türelmes és légy erős, légy alázatos és légy mértékletes, légy szelíd, becsületes és szemérmes. Türelem, erő, alázatosság, szelídség. Mindazokat az erényeket sorolja fel itt a király, melyeket a krisztusi tanítás is szétszór a világ népei között. Magyarország királya, a keresztény állam megalapozója tehát Krisztus urunk apostolaként adja tovább az örök, Istentől kapott erényeket. Példaként tekintsünk ezért szent királyunkra! A papagáj hazatalált, mert emlékezett. S ha mi sem felejtünk el emlékezni, akkor van esélyünk. Van esélyünk hazatalálni otthonaink békéjébe, hazánkba és (ami mindennél fontosabb) örök Hazánkba is. Mert ez a célunk. (Ámen nélkül, mély csendtől kísérve) (A szentbeszédet emlékezetből Zalka Lóránt foglalta össze.)

Kettős ünnep Államalapító Szent István királyunk ünnepén, augusztus 20-án a bakai hívek közössége emlékezni és ünnepelni gyűlt össze a helyi plébániatemplomban. Ünnepelni Szent István királyunkat és az államalapítást, és emlékezni az egykori bakai esperesplébánosra, Farkass Mihályra (18161904). A megemlékezést Darnai Zsolt előadása nyitotta meg, aki Farkass Mihály – aki később tb. kanonok és tanfelügyelő lett életútjáról és Bakán eltöltött éveiről szólt a híveknek. Az ünnepi szentmisét Herdics György címzetes apát, bakai plébános celebrálta Parák László esperesplébános és Juhos Imre oltártestvéreivel. Herdics György atya prédikációjában kiemelte, hogy Szent István királyunk a kereszténységre mint kősziklára építette országát. Arra a kereszténységre, amely az évszázadok folyamán • ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP • 2014. SZEPTEMBER 7.

elválaszthatatlanul összefonódott a magyarsággal. A mi feladatunk, hogy a Szent Istváni mű sziklaszilárd maradjon, és hosszú évszázadokig ellenálljon minden ártó szándéknak és romboló erőnek. A szentmisét követően Sárközi János tartalmas előadást tartott a 65 évvel ezelőtt bebörtönzött felvidéki magyar papokról, köztük az egykori bakai plébánosról, Mészáros Gyuláról, akit a jelen lévő hívek ismertek és szerettek. A megemlékezés végén megkoszorúzták Farkass Mihálynak a templom falán található emléktábláját. Zsolnay Veronika

FOHÁSZ

Életige, 2014. szeptember Chiara Lubich „Fogadjátok el egymást, amint Krisztus is elfogadott titeket Isten dicsőségére.” (Róm 15,7) Szent Pál többek között ezzel a mondattal buzdítja a keresztényeket a rómaiakhoz írt levelében. A római közösséget – ahogy egyébként a többi közösséget is, mely a görög-római világban megszületett – olyan hívők alkották, akik egyrészt pogányok, másrészt zsidók közül kerültek ki, vagyis más volt a gondolkodásuk, kultúrájuk, lelki érzékenységük. Ezek a különbözőségek ítélkezést, előítéleteket, negatív megkülönböztetést, türelmetlenséget szültek közöttük, s ez biztos nem volt összhangban Isten akaratával, vagyis azzal, hogy fogadják el egymást kölcsönösen. Az apostol nem talál hatékonyabb eszközt arra, hogy segítsen ezeknek a nehézségeknek leküzdésében, mint azt, hogy emlékezteti őket megtérésük kegyelmé-

elfogadó szeretete nyilvánult meg; nekünk is ilyen szeretettel kell tehát fordulnunk a többiek felé. Elsősorban ez az, amit az Atya akar tőlünk. Ezért azzal dicsőíthetjük meg leginkább az Atyát, ha arra törekszünk, hogy elfogadjuk egymást, méghozzá úgy, ahogyan Jézus fogadott el minket.

elzárkózzunk a többiektől, megkülönböztessük, félreállítsuk, kizárjuk a másikat, amennyiben nem olyan, mint mi, és ezért zavarhatja nyugalmunkat. Ezt az igét tehát elsősorban családunkon, közösségeinken belül, munkahelyi környezetünkben igyekszünk majd élni úgy,

sőt megakadályozza a kölcsönös szeretet áramlását. De szélesebb körben, társadalmi szinten is próbáljunk így élni! Határozzuk el, hogy tanúságtevői leszünk Jézus elfogadó szeretetének azok iránt, akiket a társadalmi önzés hajlamos kizárni vagy félreállítani.

„Fogadjátok el egymást, amint Krisztus is elfogadott titeket Isten dicsőségére.”

hogy kigyomláljuk magunkból az ítélkezést, a negatív megkülönböztetést, az előítéleteket, a neheztelést, a türelmetlenséget egyik vagy másik felebarátunkkal szemben. Igen könnyen és gyakran beleesünk ezekbe a hibákba, melyek miatt nagyon hűvössé válnak, és veszélybe kerülnek az emberi kapcsolatok; ami megnehezíti,

A másik ember különbözőségének elfogadása a keresztény szeretet alapja. Ez a kiindulópontja, az első lépcsőfoka a szeretet civilizációja, a közösségi kultúra létrejöttének, melynek felépítésére ma Jézus különösképpen meghív mindannyiunkat.

re. Az a tény, hogy Jézus meghívta őket a hitre, átadva nekik saját Lelke ajándékát, kézzelfogható jele volt annak a szeretetnek, amellyel Jézus – tekintet nélkül múltjukra, származásukra – mindannyiukat külön-külön elfogadta, hogy egyetlen testet alkosson belőlük. „Fogadjátok el egymást, amint Krisztus is elfogadott titeket Isten dicsőségére.” Szent Pál szavai Jézus szeretetének egyik megrendítő vonására irányítják ﬁgyelmünket: Jézus – földi élete során – mindig elfogadott mindenkit, főképpen a leginkább számkivetetteket, a legnagyobb ínségben élőket, a legtávolabb levőket. Mindenkit megajándékozott bizalmával, barátságával, s ezzel egymás után döntötte le azokat a falakat, melyeket az emberi gőg és önzés emelt az akkori társadalomban. Jézusban a mennyei Atya mindannyiunkra irányuló, teljességgel

Hogyan éljük tehát az e havi igét? Ez az ige önzésünk egy olyan megnyilvánulására világít rá, mely igen gyakran jelentkezik, s melyet – mondjuk meg őszintén – a legnehezebb leküzdeni: hajlamosak vagyunk arra, hogy

(Az Élet Igéje, 1992. december, Új Város 1992/12)

A hét imája Testvéri szeretettel üdvözlöm kedves Mindnyájukat, és kérem, fogadják szeretettel, emlékezve az ártatlan elesett hősökre és értük felajánlva e szép imát, melyet egy régebbi imakönyvben találtam, gondolva a megtört szívű hozzátartozókra is. Oszly Erzsébet, Palást

Ima katonáinkért, akik a világháborúban áldozták oda életüket Fölséges szent Isten, teremtő és életadó UrunkAtyánk, aki végtelen jóságodban halhatatlan lélekkel megáldott emberi teremtményeidnek örök üdvösséget, múlhatatlan boldogságot szántál, Hozzád száll imánk. Tudjuk, hogy szereted, ha gyermekeid könyörögve fordulnak Hozzád, s isteni szent Fiad maga is tanított és buzdított minket arra, hogy nemcsak önmagunkért, hanem egymásért is imádkozva munkálkodjunk felebarátaink lelki üdvén. Ez a Te határtalan jóságod bátorít most arra, hogy mi, magyar nemzeted ﬁai, a testvéri és polgá-

ri kegyelet emléknapján dicső trónod zsámolyához járuljunk. Esedezve esdünk katonáink lelki üdvösségéért, akik a borzalmas világháborúban kötelességüket teljesítve vesztették el életüket. Vedd kegyesen könyörgésünket mindazokért, akik akár az óhazában, akár itt születtek és éltek. Térdre borulva kérjük szent Fölségedet, hogy engedd el irgalmasan még el nem szenvedett büntetéseiket. Bár méltatlanoknak érezzük magunkat arra, hogy kérésünket meghallgasd, mert bűnösök vagyunk, akik Téged törvényszegéssel súlyosan és számtalanszor megbántottunk, de most mellünket verve, mély bánattal és erős elhatározással javulást ígérünk. Nem is a magunk nevében folyamodunk Hozzád, hanem érdemtelenségünk tudatában, Jézus Krisztus, a Te szerelmes Fiad nevében, Aki megváltásunkért emberi természetünket magára véve, közöttünk küzdelmes életet töltött, végül pedig a leggyalázatosabb és legkínosabb kereszthalált is elszenvedte, csakhogy megszentülhessünk,

halálunk után pedig örökre a mennyek lakói lehessünk. Isteni szent Fiad, a mi Üdvözítőnk nevében járulunk most Hozzád, aki nemcsak a kereszt oltárán, hanem azóta is a világ minden helyén, az összes bemutatott szentmiséken állandóan és újólag feláldozza magát értünk, miként a most végzett legszentebb áldozatban is, amelyet hős véreinkért ajánlottunk Neked. Az Ő nevében és érdemeivel esedezünk, mi, méltatlanok, Hozzád, hogy tekints kötelességből elviselt sok szenvedésükre, testi kínjaikra, lelki gyötrelmeikre, haláltól sem rettenő önfeláldozásukra, és bocsásd meg az égi haza után epekedő lelküknek hozzájuk tapadt gyarlóságaikat. Fogadd kegyesen a Boldogságos Szent Szűznek, mint a Magyarok Nagyasszonyának közbenjárását, megdicsőült Szent István és Szent László király, szűz Szent Imre herceg és Szent Erzsébet asszony esedezését szenvedéseik enyhítésére, ideiglenes büntetéseik elengedésére, és vezesd be őket a Te színed boldog látására, az örök dicsőség honába, a mi Urunk Jézus Krisztus véghetetlen érdemei által. Amen. • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

CSALÁD

Unokázni megyünk A 25. évét betöltő mosonmagyaróvári nagycsa- vagolhattak, íjászkodhattak. Harapnivaló is akadt, ládos szervezet vezetőjétől újfajta szlogent vet- szomjukat is olthatták. tünk át. Unokázni megyünk. Unokázni indul sok Az ünnepi műsornak többféle célja is volt. Mivezető, aki eddig vállalta környezetében a Nagy- vel jubileumi műsor volt, így először a megalakucsaládosok Országos Egyesületének a mintájára a lástól napjainkig terjedő időszak eseményeiről törődést a sok gyermekkel megáldott családok- hangzott el egy rövid áttekintő értékelés, amely az kal, mert bizony a szervezők is öregszenek. Az egyesületi tagok sok-sok önkéntes munkájáért kilenne a legtermészetesebb, ha fiatal nagycsaládosnak adnánk át a stafétát – a családszervezet vezetését. A legtöbb esetben azonban az a gond, hogy nincs, ki átvegye az egyesületet. A mai körülmények azt kívánják, hogy az anyukák minél hamarabb menjenek vissza szülés után a munkába, és ezért a „kiöregedett“ vezető kénytelen unokázni menni. A Kárpát-szövetség azon vezetőkkel tartja a kapcsolatot, akik a Kárpát-medencén belül bejegyzett családegyesületben tevékenykednek. Tehát a körön kívül marad az, aki nem hivatalosan működik, illetve ha „unokázni“ megy, és átadja a szervezet vezetését másnak. Úgy gondolom, hogy ezekkel a volt vezetőkkel sem kellene beszüntetni a kapcsolatot, legalább információNagycsaládos találkozó Kárpátalján (Fotó: karpataljalap.net) csere szintjén megőrizni azt. Kezembe került az a névsor (mint később kiderült, hogy elavult címekkel és fejezett köszönettel zárult. Az egyesület a tevételefonszámokkal), amelyen azon vezetők szere- kenységét támogatók (vállalatok, magánszemélyek pelnek, akik a magyar családszervezeteket tömörí- és önkormányzati egységek) önzetlen segítségtő Kárpát-szövetség alapjait rakták le 2000-ben. nyújtását oklevelekkel és emléklapokkal köszönte Az említettek közül sajnos korán eltávozott az meg. Az ünnepség másik fontos feladata volt méltóélők sorából a csongrádi családszervezet vezetője, Szendi Horváth Edit, és a nyárádszeredai szerve- képpen köszönetet mondani Lauer Katalinnak, 25 éven keresztül végzett áldozatos elnöki munkájázet vezetője, Csíki Sándror. ért. Kati az egyesület megalakulása óta töltötte be ezt a tisztséget. Dr. Nagy István, helybeli polgármester személyes megjelenésével tisztelte meg az egyesületet és elismerő oklevél átadásával annak Néhány esztendeje látogatásommal nagyon leköszönő elnökét. Az egyesület új elnöke dr. Ormegörvendeztettem Balla Tamás, magyardécsei bán Józsefné lett, aki szintén a megalakulása óta (valamikori hármashatár) szervezőt. Azóta is tele- szolgál a szervezetben. Jubilált az egyesület „Tánfonon tartjuk a kapcsolatot. Három ﬁa színvonalas cos lábú anyukák és apukák" tánccsoportja is. Az iskolákba jár, ketten már a második egyetemet lá- öt évvel ezelőtti jubileumi műsoron lepték meg togatják. Nem házasok még. Tamás szervezete először az egyesület tagjait kán-kán táncuk bemunem hivatalosan működik, nem sikerült bejegyez- tatásával. Azóta is együtt maradtak, a vasárnap tetnie a szervezetét, tehát már kiállt a körből. De délután tartott próbákon már több táncot is betabecsülettel kitaníttatta ﬁait, amellett, hogy alig- nultak. Rendszeres szereplői a város különböző alig volt az elmúlt évtizedek alatt munkája. Felesé- rendezvényeinek is. A mostani rendezvényt is átge viszont szerencsésebb volt, bár sokszor ő is csak táncolták, kellemes hangulatot adva a közönségkülföldön talált megélhetést. nek, akik vastapssal jutalmazták szórakoztató táncaikat. Farkas atya is köszöntötte a jubiláló egyesületet. Még egy fontos üzenetközvetítése volt a jubileumi műsornak. Az alapszabály egyik fontos célki25 éves jubileumot ünnepelt a mosonmagyaró- tűzése: „A nagycsaládos életforma értékeinek felvári szervezet, és ez év június 14-én szép műsorral mutatása." Ezt talán úgy sikerült megvalósítani, ajándékozta meg tagtársait és az egybegyűlteket a hogy színpadra szólították az egyesület legnahelyi Flesch Károly Kulturális Központban. Az gyobb létszámmal élő (6-14 gyermeket nevelő) 8 egész napos rendezvény délelőttje a gyermekeknek családját, közben ismertetve a családok életét, hitszólt. A Halászi Marionett Bábcsoport tagjai szó- vallását a nagycsaládról, nevelési elveikről. Minrakoztatták a jelenlevőket. A résztvevők ügyesked- denki azonosan vallotta, hogy sok-sok törődéssel hettek kedvükre a kézműves foglalkozásokon, lo- jár a több gyermek, de minden szülő számára „sze-

Erdély

Nyugat-Magyarország

• ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP • 2014. SZEPTEMBER 7.

retetbomba" a nagycsalád, mert sok örömöt adnak vissza, a szülők áldozatos munkájáért. Megható volt hallgatni és ismertetni, hogy valóban milyen csodálatos kincsek találhatók a nagy létszámmal élő családokban. Az egyesület vezetőinek sikerült támogatókat szerezni, ezáltal mind a nyolc család egy-egy nagyon szép ajándékcsomaggal térhetett haza. A családok nevében hálás szívvel köszönte meg a vezetőség a nagy meglepetést okozó ajándékcsomagokat és az állófogadáshoz kapott „ellátmányt”, a felajánlóknak. A 25 éves jubileumi ünnepségen emléklapot kaptak az egyesület megalakulásának évében született ifjak is. Befejezésül elhangzott a nagycsaládosok himnusza, a Tavaszi szél című népdal, amelynek az utolsó versszaka ilyenformára lett átírva: „Népes fészek boldog fészek, virágom, virágom. Fiókái vígan élnek, virágom, virágom… Áldott napfény, süss le rájuk, virágom, virágom…, csillag tenger, őrizd álmuk, virágom, virágom.” A rendezvényre a Fecske – szlovákiai nagycsaládos egyesület is meghívást kapott, hiszen éppen a 25 év fele óta, tehát 12 és fél esztendeje a két csapat sikeresen együttműködik.

Kárpátalja Nemcsak Lauer Kati ment unokázni. A 14 évvel ezelőtti listán ott volt az ungvári Szolánszky Irénke is. A római katolikus templom segítője révén sikerült őt megtalálnom. Nyugdíjba vonult. A templom körüli teendőket még bírja, a szervezetre azonban nem jut ideje. Hét unokája van. Legutoljára a pécsi családkonferencián tudott a csapatával megjelenni. Megköszöntem egy virágcsokorral az eddigi munkáját, nagyon meghatódott. Sikerült telefonon elérnünk a huszti Kvascsuk Kornéliát is, aki a saját gyermekein kívül sok árva „anyjává“ lett. Jelenleg a huszti árvaház vezetője, nagyon sok a gondja. Találkoztam dr. Bujdosó Jánossal is, aki Kárpátalján a legészakkeletibb magyar és nem magyar árvákon segített Havasi Gyopár egyesületével, Botfalván és Ökörmezőn. Két fia doktorandusz. Megköszönte a sok segítséget, amit Sallay Teréz és Schniererné Wurster Ilonka néni közreműködésével kaptak a felvidéki cserkészektől és a pozsonyi ferences harmadrendiektől. Nagy örömömre szolgál, hogy létrejött Kárpátalján a családszervezetek szövetsége, és fiatal nagycsaládos vezetője lett, mégpedig a Kárpátszövetség volt elnökének, Török Ivánnak a fia Török Dénes személyében, aki Kárpátalján telepedett le, és sok segítővel (pl. a görög katolikus atyával) nagyon jól átvették a stafétát. Az unokázni indulóknak sok örömet, egészséget kívánunk, sokáig unokázhassanak! Az indulóknak pedig sok energiát, hogy saját nagycsaládjukon kívül sok szép rendezvényt szervezzenek, amire a nagycsaládosoknak óriási szüksége van! A szerző a Fecske Nagycsaládos Egyesület elnöke

MOZAIK

Magyar Graduale bővített kiadásban is Műsorajánló Elkészült a Magyar Graduale bővített, javított kiadása. Dobos Mihály könyvét Karasszon Dezső professzor, orgonaművész mutatta be augusztus 12-én a debreceni Déri Múzeum dísztermében. Gyulyás Imre interjúját publikáljuk a Magyar Kurír nyomán. A római katolikus egyházban a graduále az a liturgikus könyv, amely a pap énekein kívül az összes miseéneket tartalmazza. A Magyar Graduale pedig egy olyan liturgikus énekeskönyv, amely a katolikus egyház hivatalos énekeit magyar nyelven típus antifónákkal megoldva hivatott közreadni. Sikere van, egyre több templomban használják, noha hozzáférni, sajnos, alig lehet: nem azért, mert magánkiadás, hanem mert kellő tőke híján a kinyomtatására csak alkalmanként van lehetőség – leginkább akkor, amikor összegyűlik valamennyi megrendelés. Eddig mintegy háromszáz példánya jelent meg. A mostani kiadás gazdagabb a 2006-osnál, szerkesztője sok éneket átdolgozott, amellett a bencés rend engedélyével beemelte Szunyogh Xavér Ferenc bencés szerzetes-pap Magyarlatin Misszáléjának, latin és magyar miseszövegeket tartalmazó „misekönyvének” liturgiatörténeti szempontból fontos magyarázatait is. Így a korábbinál teljesebb könyv jött létre, amit Tamus István szép graﬁkái is ékesítenek. Latin szövegek magyarra fordítása és típus dallamok alkalmazása a magyar szövegekre, ez volt a fő teendő – fogalmazta meg az utómunkálatok lényegét Dobos Mihály karnagy, a Szent Annaszékesegyház kántora. - Egyházzenei tanulmányaim során jöttem rá, hogy még mindig hiányos a magyar liturgikus énektár. Ezért úgy döntöttem, hogy ha nincs más, aki elkészítse, akkor elvégzem én ezt a munkát. Így került sor 2006-ban az első Magyar Graduale kiadására, megelőzvén vele a premontrei rendnek a Graduale Hungaricum című művét, amely majdnem olyan, mint az enyém, de meg kell mondanom, még mindig nem a teljes, nem közli például a szentek emléknapjait és a hétköznapokat. Ez viszont a katolikus egyház Rómában kiadott hivatalos énekeskönyve, a latin nyelvű Graduale Romanum alapján készült. Azt vettem kézbe, és ugyanúgy helyeztem el az énekeket, ahogy a világegyház hivatalos énekeskönyvében vannak. Így született meg egy teljes magyar liturgikus énektár, amely felöleli a kezdőéneket, az olvasmányközi énekeket, az alleluját és az áldozási énekeket, napról napra, az év minden egyes napjára, tekintet nélkül arra, hogy ünnepnap-e, vagy sem. A népénekekkel együtt? - A népénekek nem kerültek bele. Azért nem, mert azok itt stílusidegenek lennének. A Magyar Graduale énekei ugyanis gregoriánok. Kivétel nélkül, vagy nagyrészt? - Kivétel nélkül. Könyvem, így nézve, annyiban különbözik a Graduale Romanumtól, hogy amíg annak nagy gregorián anyaga van, ebben a zsolozsma típus dallamait használtam föl, hogy a nép könnyebben belekapcsolódhasson a liturgiába. Szem előtt tartva és némiképp parafrazálva Szent X. Pius pápa útmutatását, akinek az volt a célja, hogy „a hívek a szentmisét imádkozzák (énekeljék), és ne mise közben imádkozzanak (énekeljenek)”. Fontos volt tehát létrehozni egy olyan liturgikus énektárat, amelyet könnyen megtanulhatnak az emberek. Nem kizárva, persze, a latin nyelvű nagy gregoriánt,

Agapé

amelyet képzett énekesek, képzett egyházzenészek csapatából álló kis szkólával lehet megszólaltatni. A latin nagy gregoriánhoz hasonlítva a Magyar Graduale anyagát nevezhetjük kis gregoriánnak? - Inkább egyszerűbb gregoriánnak. Úgy értve egyszerűbb, hogy egyszerűsített? - Nem, hanem úgy, ahogy Dobszay László zenetörténész egyetemi tanár mondja az egyik helyen, hogy ezek még ősibbek, mint a nagy gregorián énekek. Olyan ősi réteg ez az antifonális zsoltározás, amelyet nagy valószínűséggel már az őskeresztények énekelhettek, amikor a nép még aktívan vett részt a liturgiában. Utána létrejöttek a szkólák, és nehezebb, igényesebb dallamokat kezdtek énekelni akár szólisztikusan, vagy a szkóla által, azok pedig, amik a népre tartoztak, csak a válaszok voltak. A lényeg azonban az, hogy maguk a típus dallamok ősibbek, de nem nevezhetők kis gregoriánnak, mert ezek is gregorián énekek, olyannyira, hogy ezekből nőttek ki a többiek. Mi az elsődleges egy ilyen munka során: a szöveg vagy a dallam? - A gregoriánt a legalkalmasabb egyházi éneknek nevezik, mégpedig azért, mert a szövege szentírási szöveg, így nem lehet versbe szedni. Ha ugyanis versbe szedem, akkor az már csak egy parafrázis. Ezek az énekek azonban nem parafrázisok, hanem a Szentírásból kivett szövegek. A gregorián dallam viszont talán a legrugalmasabb az ismert dallamok világában. Ez a magyarázata annak, hogy a szentírási szövegeknek a gregorián dallam a legalkalmasabb hordozója. A válaszom tehát az, hogy a szöveg a fontosabb, a dallamok pedig tulajdonképpen sémák, amelyek megvoltak az ember fejében akár az ősi időkben is. Meg kell ﬁgyelni a szöveg tagolását, és olyan típus dallamot kell keresni, amely követi azt. Volt-e szerepe elhatározásában a reformátusok igen gazdag zenei örökségének? - Hogyne. Amikor 2000-2004-ben egyházzenei tanulmányaim során Debrecenben megismerkedtem a protestáns graduále kinccsel, arra döbbentem rá, hogy református testvéreink ezt a munkát már a reformáció korában elvégezték. Így született meg például az Öreg Graduál, így született meg Huszár Gál énekeskönyve. Nem teljes, hanem a református hitnek megfelelő anyag jött létre. Hogy a csudában létezhet, kérdeztem akkor, hogy a katolikus egyházban, noha a második vatikáni zsinat óta lehet anyanyelvű énekeket énekelni, ezt a munkát még senki nem végezte el. Hogy lehet az, hogy a graduále máig nincs meg teljesen, csak részleteiben. Ebből is egy kicsi, abból is egy kicsi, de nem a teljes. S akkor született meg bennem az a vágy, hogy ezt meg kell csinálni. És talán ezért volt jó, hogy Debrecenben tanulhattam, egyrészt, mert tanáromtól, Karasszon Dezső professzortól rengeteget lehet tanulni, másrészt, mert megismerkedhettem a református egyház négyszáz évvel ezelőtt megjelent graduále anyagával, ami ráadásul azért érdekes, mert a reformátusok nem is típus dallamokban gondolkoztak, hanem a nagy gregoriánt ültették át magyarba. Valami csodálatos világ, ami kinyílt előttem, amit addig nem ismertem, noha már huszonvalahány éve a pályán voltam. Mondhatjuk azt, hogy egyfajta felzárkózásról van szó? - Igen, mondhatjuk – válaszolta a karnagy.

Hozzávalók: 1 kis fej vöröshagyma, 1 kisebb póréhagyma, 1-2 szál sárgarépa, 15-20 dkg gomba, 15-20 dkg zöldborsó, 1 bögre köles, 2 bögre víz, 1-2 kanál olaj, só, vegeta

Elkészítés: A kockára vágott vöröshagymát kevés olajon üvegesre pároljuk, tovább pirítjuk. Utána a felszeletelt gombát és a zöldborsót is hozzátesszük, sózzuk, vegetával megszórjuk, és addig pároljuk nyitott serpenyőben, míg az eresztett levét elfövi. A vége felé a felkarikázott pórét is hozzáadjuk. A kölest szűrőkanálba tesszük és átmossuk, majd lecsöpögtetve a zöldségekhez adjuk, felöntjük bő kétszeres menyGombás-zöldséges köles nyiségű vízzel, gyors lángon felforraljuk, majd takarékra veszszük, és lefedve puhára pároljuk.

Magyar Katolikus Rádió Hallható az interneten, az Eurobird 9A műholdról a 11958 MHz-es frekvencián, valamint néhány kábeltv-hálózaton.

Mária Rádió Szeptember 13., szombat 13.40 Lelkiségi irodalom 18.00 Szentmise Csatkáról 21.05 Szombat esti beszélgetés Szeptember 14., vasárnap 10.00 Szentmise Ceglédről 12.05 Imalánc 16.00 Hitvalló. Beszélgetés életről és Szentírásról 22.00 Felvidéki beszélgetés

Duna Tv Szeptember 13., szombat 7.45 Élő egyház 8.10 Isten kezében 9.35 Határtalanul magyar. A magyar történelem thermopülai csatája - Nyergestető 11.00 Sírjaik hol domborulnak Szeptember 14., vasárnap 5.50 Élő egyház 8.45 Rome Reports – Vatikáni híradó 11.00 Önkéntesek

m1 Szeptember 13., szombat 6.25 Elégia Huszárik Zoltánról Szeptember 14., vasárnap 10.15 Katolikus krónika 10.55 Görög katolikus liturgia 12.15 Virágzó Magyarország

FIGYELEM! Továbbra is várjuk a családi élettel, neveléssel, lelki gondjaikkal, valamint jogi és egészségi problémákkal kapcsolatos kérdéseiket. Ezekre lapunk – pszichológus, orvos és jogász – munkatársaitól részletes választ kapnak Tanácsoló – Testilelki egészségünk, illetve Mit mondanak a paragrafusok? című rovatunkban. Leveleiket a remeny@remeny.sk e-mail címre vagy a Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava postai címre küldjék.

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

KUCKÓ

Szólj a Napnak! Szólt a Madár, és hajnal lett a kertben. Néztem a fölkelő napot s álmomban énekeltem. (Rónay György: Hajnal)

Kedves Gyerekek!

Kulcsár Ferenc

Zápor

Tudjátok-e, hogy… Szeptemberben három Mária-ünnepünk is van: 8-án Szűz Mária születésének napja van, másképp Kisboldogasszonynak is nevezzük ezt az ünnepet; 12-én Szűz Mária szent nevéről emlékezünk meg – nagyon sok Mária ekkor ünnepli névnapját; 15-én pedig Szűz Máriát mint Fájdalmas Anyát ünnepeljük – ezt a napot Szlovákiában gyakran a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepeként is említik. Ő az ország patrónája. Ezeken a napokon sok helyen búcsút tartanak. Nézzetek utána, a környéketeken hol vannak Szűz Mária tiszteletére szentelt templomok!

Dinnyeföldre, rózsaágra, zápor zúdul fűre, fára. Fácán, róka bőrig ázik, legelőn a konda fázik.

Cseri Kata, Nagyölved

Készítette Hagony János

Esik eső, csak úgy szakad, bújnak vidrák, cigányhalak. Gyöngyözik a nádas vize, hab tornyosul közepibe’. Dől az eső, kökényt verdes, ürge lyuka vizet nyeldes. Záporozik kenderföldre, tibaúti tengerzöldre.

Deme Mátyás, Kazinczy Ferenc AI, Tornalja

Darvas-dűlő, Kígyós mosdik, kukorica bajsza foszlik. Hegyről ömlik, kertben zuhog, kútágason alácsurog.

Gubík Viktória, Nagyölved

Nagy förgeteg szarvast kerget, csipkebokor vizet perget. Ver az eső, dobol, dohog, öreg varjú nyárfán kohog.

Lakatos Chanel, Nagyölved

Sipos Vanessa, Nagyölved

Találós kérdések Két kezemmel füled fogom, S ott csücsülök az orrodon. Melyik karó véd a hideg ellen?

Šárik Marianna, Nagyölved

Rejtvény

Danis Adrián, Nagyölvedi Alapiskola

(szemüveg, takaró)

Örülnénk, ha megpróbálkoznátok rejtvénykészítéssel is a Kuckó számára! Lehet keresztrejtvény, szórejtvény, totó stb. Küldjétek el rejtvényeteket e-mail címünkre (remeny@remeny.sk). A jól sikerült rejtvényeket közöljük, és készítőik ajándékot is kapnak! Továbbra is várjuk leveleiteket, rajzaitokat is!

Meghatározások: A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy vil1. „Hajgereblye”, lámpostán szeptember 12-ig küldjétek el 2. Porció, kimért mennyiség, 3. Ilyen a jó kés, 1 2 3 4 5 6 7 8 4. Apró írásjel, a mondat végére kerülhet, 5. Cakk párja vagy újságban megjelenő írás, 6. Az ablakkeretben is ez „ül”, 7. Magányos, elhagyott, 8. Iskolai elégtelen. A színessel jelölt négyzeteket összeolvasva megkapjátok a megfejtést, amelynek jelentése: a Paradicsom, ahol a Biblia szerint az első emberpár élt. • ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP • 2014. SZEPTEMBER 7.

Tandlmajer Szabina, Nagyölvedi Alapiskola

szerkesztőségünk címére: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava, vagy remeny@remeny.sk (a tárgymegnevezésbe írjátok be: Kuckó és küldjétek el levelezési címeteket is).

Megfejtés A 33. számban közölt rejtvény megfejtése: gonosz lélek. A nyertes: Sárai Sára, Szőgyén. Gratulálunk, az ajándékot postán küldjük!

BESZÁMOLÓ

Aki tegnap voltál: ma már nem te vagy, Aki holnap léssz: ma még nem te vagy. (Weöres Sándor) Keresd a Reményt a Facebookon!

Villámpostaládánkból III. Felvidéki Ministráns Olimpia 2014. augusztus 11-e és 14-e között került sor Nagykéren immár harmadszor a Felvidéki Ministráns Olimpiára (FMO). A rendezvényt három éve szervezték meg először, azóta nagyon sokat fejlődött. Idén több mint 60 ministráns költözött be a Nagykéri Alapiskola területére, hogy küzdjön a ministránsolimpia kupájáért. A rendezvényre jelentkeztek egyénileg is, de több egyházközségből csapatostul jöttek a ministránsok. A hazai pályán szereplő nagykérieken kívül összesen 15 településről érkeztek, mégpedig Bacsfa-Szentantalról, Garamkövesdről, Helembáról, Kicsindről, Muzsláról, Ebedről, Alistálról, Dunaszerdahelyről, Ekecsről, Kisgyarmatról, Ipolyszakállasról, Ipolyságról, Lukanényéről, Besenyőről és a magyarországi Tatáról is. A szervezők a ministránsokkal egyeztetve 8 versenyző

alapiskola területére, ahol a ﬁnom ebéd után megkezdődtek a mérkőzések. A második és a harmadik nap programja nagyon sűrű és változatos volt. Reggel szentmisével kezdődött a nap, utána reggeli, majd a meccsek következtek. Késő délután és este pedig szórakoztató programok várták a ministránsokat. A résztvevők már hagyományosan öt sportágban küzdöttek. Míg fociban és röplabdában a csapatmunkán volt a hangsúly, addig az asztaliteniszben csapatonként három ministráns három asztalon küzdött a csapatáért. A második nap délutánján pedig minden csapat három ministránsa sakkban mérte össze erejét. Eben a sportágban a ministránsok

csapatra osztották a III. Felvidéki Ministráns Olimpia résztvevőit. Az első nap programja tehát a megnyitóval és a csapatok beosztásával kezdődött, majd közösen átvonultunk a templomba, ahol a helyi lelkiatya, Bíróczi István esperesplébános fogadta a ministránsokat. Ezután ünnepi nyitó szentmisét celebrált Farkas Zsolt atya, a Jópásztor Alapítvány elnöke, a Nyitrai egyházmegye mininstránsreferense, aki tevékenyen részt vett a ministránsolimpia szervezésében és lebonyolításában. A szentmise keretében hagyományosan meggyújtották és megáldották az olimpiai lángot, amely az olimpia hivatalos kezdetét jelképezte. Az olimpiai fáklyával, lobogóval és a többi zászló kíséretében ünnepélyesen átvonultunk az

nem a testi erőnlétüket tették próbára, hanem a stratégiai gondolkodásukat, hiszen itt a jól megfontolt lépések voltak fontosak a győzelem eléréséhez. A harmadik napon, a sok sportolás után a csapatok közösen gondolkodtak a ministráns-kvíz kérdésein. Bibliáról, egyháztörténelemről, szentek életéről, de főleg a szentmiséről és a liturgiáról szóltak a kérdések. A negyedik nap már megszokottan a döntők napja volt. A döntő mérkőzéseken kívül a csapatok kiértékelésére, a díjak kiosztására és a záró szentmisére került sor. A ministránsok a döntők során nagyon izgultak, ám végül is minden csapat és ministráns elégedett volt teljesítményével. A szentmise után, melyet Karaffa János atya, a Pázmaneum elnöke mutatott be, következett a kiértékelés és a díjak kiosztása. A sportágak győztesei különdíjakat kaptak, majd az összesített pontszámok alapján kihirdették minden csapat végső helyezését. A III. Felvidéki Ministráns Olimpián is a nagykéri ministránsok csapata verhetetlennek bizonyult, és megvédte az előző olimpiákon szerzett első helyet. A tavalyi ezüstérmes Bacsfa-Szentantal csapata ugyan nagyon küzdött az első helyért, végül néhány ponttal lemaradva, ismét második lett. A harmadik helyen a Garamkövesd-Helemba-Muzsla-Ebed-Kicsind vegyes csapat végzett. Nem maradt szégyenben a töb-

bi csapat sem, hiszen az összes ministráns nagy lelkesedéssel és ministránshoz illő módon küzdött az olimpián. Másrészt nem volt olyan ministráns, aki üres kézzel távozott volna a III. Felvidéki Ministráns Olimpiáról, mert mindenki kapott egy ajándéktáskát, amely emléktárgyakat, oklevelet és egy FMO pólót tartalmazott. A győztes csapat legügye-

sebb ministránsa pedig a Pázmaneum Társulás és a Jópásztor Alapítvány jóvoltából jövőre Rómába utazhat, a nemzetközi ministránstalálkozóra. A szervezők külön köszönetüket fejezik ki minden támogatónknak, akik valamilyen módon (anyagilag vagy imáikkal) hozzájárultak e nemes rendezvény megszervezéséhez. Ugyanúgy köszönjük minden ministránsnak a részvételt. Bízunk benne, hogy mindenki jól érezte magát, és hogy nemcsak a sportolás tette felejthetetlenné ezt a négy napot, hanem az együtt eltöltött idő, a szórakozás és a tudat, hogy mindannyian ministránsok vagyunk, és az Úrnak szolgálunk. Ez ad nekünk lehetőséget arra, hogy egy ilyen rendezvény keretében találkozzunk, egymást megismerjük, és élményekben gazdagítsuk egymást. Reméljük, hogy jövőre is lesz Felvidéki Ministráns Olimpia, amelyre ugyanakkora lelkesedéssel fognak jönni a ministránsok, mint most. Erre buzdít a Felvidéki Ministráns Olimpia mottója is: „Akár esik, akár fúj, jó ministráns elindul, mert hisz vár reánk az Úr!” A III. Felvidéki Ministráns Olimpián készült fényképek és videók megtalálhatóak a http://fmolimpia.blogspot.com weboldalon, illetve Facebook-oldalunkon: https://www.facebook.com/FmOlimpia Száraz Dávid, Andruskó Gyula • WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REJTVÉNY

GONDOLKODÓ

Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből egyértelművé válik, hogy ... a mondat befejezése a függ. 26, vízsz. 84 és vízsz. 1 számú sorokban. A megfejtést nyílt levelezőlapon vagy villámpostán szeptember 12-ig küldjék el szerkesztőségünk postai: REMÉNY, Žiacka 4., 821 06 Bratislava vagy e-mail címére: remeny@remeny.sk Ne felejtsék el a pontos postai címüket is megírni! A levelezőlapra írják rá: GONDOLKODÓ Vízszintes: 1. A rejtvény befejező része (folyt. a nyíl irányában); 13. Lót-fut – tájszólással; 14. A telefon feltalálója (Alexander Graham, 18471922); 15. Ritka férfinév; 16. Vállalatfajta; 17. ....út = föld alatti folyosó; 19. Inog; 21. Ernő – becézve; 23. Eledel; 25. Sárkány – szlovákul; 27. Trombitahang; 28. „... in Hungary“; 30. Kívánság – választékosan; 32. Mondatszó – dacos, kitérő feleletként használva; 34. Dél-amerikai indián nép; 36. Ez a „hal“ nem is hal; 38. Halk zörej; 40. Hajadon; 42. Indiai kenderből készített kábítószer; 44. Gála – egyneműi; 45. Nem teljesen szenilis (!); 47. Tartozik; 49. A „nagy varázsló“; 50. Értékesíthető; 52. Füzet; 54. Legjobb – angolul; 56. Házikó; 57. Testvér – a mai fiatalok nyelvén; 59. „Beszél“ a jég; 61. Arab férfinév; 63. Tény, részlet; 65. Erdélyi város; 67. Egész – szlovákul (nőn.); 69. A Bolondóra, Poldini úr stb. szerzője (Gábor, 1911-1996); 71. Szúrós szagú folyadék; 73. Európai főváros; 75. Férfinév; 77. Idegen „és“; 79. Török nagyváros, kikötő; 80. Tüskés, szántóföldi gyomnövény; 82. Argentína és Törökország autóinak betűjele; 84. A rejtvény második része;

Függőleges: 1. Nemzetközi teherforgalmat lebonyolító gépkocsik jelzése; 2. Belépni – angolul; 3. Kettőzve: dunántúli város; 4. Fosztóképző; 5. ... Novák Vilmos (festő, graﬁkus volt); 6. Már nem inas; 7. Csúzli-darab (!); 8. Drezda folyója (németül); 9. Fellegekben van (!); 10. Matild – becézve; 11. Prešov magyar neve; 12. Ókori római felsőruha; 18. Peru fővárosa; 20. Mihók társa; 22. E mögött ül, aki börtönben van; 24. A tea alkaloidja; 26. A rejtvény első része; 27. Község Tolna megyében; 29. Mikszáth-hős (Miklós); 31. Nagyobb távolságba szóló jeladásnak a szava (is lehet); 33. Gyümölcsöt vesz le a fáról; 35. A fej „ül“ rajta; 37. Számítógép ki- és belépő adatrendszere (basic input/output system) – rövidítve; 39. Női név; 41. Melléknévképző – a valahova tartozásnak mint tulajdonságnak a megnevezésére; 43. Arzén és bárium; 46. Népies dallam; 48. Szemcsés őrlemény; 51.

„A“ legelő juh nyakába akasztott csengőféle; 53. (Ország)út – angolul; 55. Vég, vége – ez pedig németül; 58. „Cogito, ... sum“ (Descartes); 60. Bírói határozattal kötelez (ék. hiba); 62. Rögeszme, hóbort; 64. Község Pest megyében; 66. Már ehető (gyümölcs); 68. J-vel: mondatrész; 70. Júda ﬁa; 72. Göngyölegsúly; 74. Csendes durr (!); 76. Ez – oroszul; 78. = vízsz. 27; 79. Edmond Dantès börtöne; 81. Nagykövetségek autóinak megkülönböztető jelzése; 83. Műveltető igeképző.

Megfejtés A 33. számunkban közölt rejtvény megfejtése: „Hazámnak szentje, nagy királya! / Tisztelni meg ne szűn e nép.” A helyes megfejtők közül sorsolással ajándékot nyert: Bachratý Béla, Szenc. Gratulálunk!

SOKSZÍNŰ EGYHÁZ Imák Auschwitz után „Megosztott társadalmunkban, a magyar Soá hetvenedik évfordulóján úgy látjuk, hogy szükségszerű megfogalmaznunk: a Soá tragédiája nem zsidó ügy, hanem keresztény és össztársadalmi trauma egyaránt” – idézzük az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány közleményét. Ennek kifejezéseként rabbik, püspökök és egyházi gondolkodók írtak Ima Auschwitz után címmel imádságokat, melyeket kortárs képzőművészek a mű• ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP • 2014. SZEPTEMBER 7.

vészet eszközeivel vizuális tartalommá formálva tettek egyetemes üzenetté egy kiállítás keretében. Az imádság meggyőződésünk szerint nem állásfoglalás, nem embereknek való megfelelési kényszer, hanem az Isten felé fohászkodó bocsánatkérés és megbocsátás hangja tud lenni. Az, hogy ebben több felekezet és művész is képviselteti magát, egyúttal kifejezi, hogy összefogásra van szükség a megbékéléshez és az őszinte szóhoz. Bízunk abban, hogy a bocsánatkérés és a fohász eme halk, de reménység szerint őszinte hangja a szétszakadás és megosztottság helyett az összefogás jele – mintegy kiáltvány –, az alázat kifejezője lehet. Az Imák Auschwitz után című kiállítás szeptember 1. és 30. között tekinthető meg Budapesten, a Rumbach utcai zsinagógában – a belépés ingyenes. Magyar Kurír

APRAJA-NAGYJA Fizetett hirdetések

Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából

KÖSZÖNTŐ

özv. LENDVAI MÁRIÁT és özv. ALBERT MÁRIÁT, akik a jólészi templom díszítését-takarítását sok éven át végezték. Kérjük az Úr áldását, adjon nekik továbbra is jó egészséget. A jólészi hívek

TÓTH FERDINÁND és neje, TÓTH IRÉNKE, 2014. szeptember 12-én Muzslán ünnepli 50. házassági évfordulóját – aranylakodalmát. Szeretettel köszönti őket leányuk, Éva, vejük, Feri, unokáik, Arnold és barátnője, Anett, Linda és férje, Tomi, és a kis dédunoka, Liliána

Szívünk minden szeretetével köszöntjük drága édesanyánkat, MATUS (szül. VELENA) ILONÁT Kőhídgyarmaton, aki szeptember 6-án ünnepli 90. születésnapját. Jó Istenünk, arra kérünk, tartsd meg édesanyánkat nekünk! Köszönjük a sok jóságát, nem feledjük fáradságát! Az Isten kegyelme még sokáig éltesse! Sok szeretettel kívánják lányai, Gizi és családja, Helenka és családja, fia, Péter és családja, a 8 unoka családjukkal, a 14 dédunoka és a 4 ükunoka

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

„Ha szeretet van életünkben, az pótol ezernyi dolgot, ami hiányzik.” Névnapja alkalmából tiszta szívből köszöntjük KISSNÉ METZNER ROZÁLIÁT, aki hosszú évek óta önzetlenül végzi a rétei Szent István-templom sekrestyési teendőit. Kérjük a jó Isten bőséges áldását és a Szűzanya oltalmát, hogy a továbbiakban is jó egészséggel tudja ellátni e nemes szolgálatot. Sok szeretettel és köszönettel a rétei hívek MEGEMLÉKEZÉS

Életedben csak jót és szeretetet adtál, fájdalmat csak egyszer, mikor tőlünk eltávoztál. 2013. augusztus 29-én az Úr magához szólította szeretett fiunkat, testvérünket, KONRÁD atyát. Emlékét megőrizve, a Kubovics család

Megtört szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik augusztus 19-én elkísérték utolsó földi útjára az izsai temetőbe a szeretett feleséget, édesanyát, nagymamát, anyóst és testvért, KURUCZ ANDRÁSNÉ SZABÓ MAGDOLNÁT, aki életének 78. évében örökre eltávozott szerettei köréből. Köszünjük a részvét őszinte szavait és a virágadományokat, amelyekkel mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család

Hálás szívvel mondunk köszönetet minden kedves hími, perényi, buzitai, pányi rokonnak, ismerősnek, szomszédnak, aki 2014. augusztus 22én elkísérte utolsó földi útjára az életét 87. évében befejező, lelkét a Teremtőnek visszaadó drága nénjét, testvért, özv. SZABÓ IMRÉNÉ PASZTIRCSÁK IRÉNT a buzitai temetőbe. Köszönjük a koszorúkat, virágcsokrokat, melyekkel enyhíteni próbálták fájdalmunkat. Szívünkben szeretettel őrizzük emlékét. A gyászoló rokonság

• WWW.KATOLIKUS.SK • WWW.REMENY.SK

REMÉNY

Hidd, amit

énekelsz Kiss Róbert „Aki szeret, az énekel, aki énekel, az kétszeresen imádkozik” (Szent Ágoston) „Ihleted ha fényt nem ad, Emberszívben ellohad Minden erő, minden ép. Jöjj el, jöjj el, jöjj el, jöjj el, Jöjj Szentlélek Istenünk.” (Glória, 97., 6. versszak) „Veni Sancte Spiritus” – Jöjj el, Szentlélek Úristen. Ezzel az imával kezdjük az új iskolaév első napjait, melyek során gyermekeink, ﬁataljaink új dolgok felfedezésére, megismerésére indulnak. Szívüket eltölti a számukra még ismeretlen dolgok kutatása iránti vágy. Az egész emberiséget e belső hajtóerő vitte előbbre. Az új iskolaév sokszor nagy, nehéz feladatok elé állítja a diákokat. Mit tesz az ember, ha valami nehézbe fog? Az okos ember segítséget kér. Mi a Szentlelket hívjuk segítségül, ahol ugyanis a Szentlélek jelen van, ott előbb-utóbb minden jól van, mert Ő mindent eligazít. A Szentlélek segít, hogy ne morcosan, mogorván, hanem kedvvel lássunk a munkához. Segít megszeretni a tudást, a művelődést, segít megszeretni a rendet, fegyelmet, segít a béke és az egyetértést útján haladni. Segít, hogy könnyű legyen szorgalmasnak, rendesnek, barátságosnak és előzékenynek lenni. Megihlet és fényt ad, mindent erővel tölt el. A tudásszerzés mellett a Szentlélek abban is segít, hogy jobban éljünk, odaadóbban higgyünk, Istenben kételkedés nélkül bízzunk. Segít bennünket, hogy találkozzunk Istennel a mindennapi életben. Segít, hogy megfelelő módon válaszoljunk hívására, hogy életünket hozzá igazítsuk. Segít, hogy felebarátainknak szeretettel szolgáljunk, és a társadalmi viszonyok javításához is hozzájáruljunk. A diákoknak és pedagógusoknak szívből kívánjuk, hogy örömmel és szeretettel kezdjék az új iskolaévet, érezzék át az Istenért végzett munka szépségét és értékét. Kívánjuk, hogy a szolgálat szándékával tevékenykedjenek, és hogy fáradozásuk eredményeképp minél többen megismerhessék és megtalálhassák Krisztust.

Remény elérhetőségek Főszerkesztő-helyettes: Albán József Tel.: +421 (0)948 057 510

Kisboldogasszony-búcsú a nyitrai Kálvárián

Hétfájdalmú Szűzanyabúcsú Pozbán

2014. szeptember 8.

2014. szeptember 14-15.

Szeretettel várják a kedves híveket az ünnepi magyar szentmisére, Kisboldogasszony napján, szeptember 8-án, hétfőn, 17.00 órakor a nyitrai Kálváriára. A szentmise előtt lesz lehetőség magyar nyelven is szentgyónáshoz járulni. Jöjjünk el tehát minél többen, testvéreim, hálát adni és kérni a Szűzanyát! Bővebb információ: Dr. Zeman István, Nagycétény, tel.: +421 902 146 866, e-mail: zeman.stefan@centrum.sk

Fatimai imanap Dercsikán

Hirdetésfelvétel: Blahóné Kamenár Gabriella Tel.: +421 (0)905 255 154 kamenargabi@gmail.com

Felelős szerkesztő: Bertha Éva Lapterjesztés (hétköznap Tel.: +421 (0)948 057 509 9.00–15.00 óráig): 0918/462 411 Könyvrendelés: Szerkesztő: office@remeny.sk vagy Orbánné B. Mária 508 0948/057 KÖNYVRENDELÉS: Tel.: +421 (0)948 057 506

Búcsú Bényben Tisztelettel és szeretettel hívják és várják a lelkiatyákat és a híveket a bényi Szentkút kisbúcsújára, melynek megünneplése szeptember 7-én, vasárnap lesz, a következő programmal:

2014. szeptember 13. (szombat) 9.30 Lelki program 11.00 Szentmise

13.30 Keresztúti ájtatosság 14.15 Elmélkedő rózsafüzér 15.00 Ünnepi szentmise, hálaadás a termésért, új kenyér megáldása

Szeretettel várják a lelkipásztorokat és a kedves híveket!

A szentmise előtt, a lelki program alatt szentgyónás és lelki beszélgetés lehetősége lesz.

Új kiadványunk Énekesek, kántorok, énekes csoportok ﬁgyelmébe! Horváth Károly: Énekrend az egyházi év minden napjára A kiadvány tartalmazza a Reményben közölt énekrendet vasárnapokra és köznapokra egyaránt. A Horváth Károly atya által nagy gonddal összeállított énekrend állandó használata hozzájárulhat ahhoz, hogy templomainkban a hívek méltó módon, a szentmise szövegeivel összhangban lévő énekekkel dicsérjék az Urat. Ára: 2,- Eur

Könyvajánlatunk

www.remeny.sk remeny@remeny.sk

A besei római katolikus plébánia szeretettel meghív minden kedves zarándokot az immár 100. alkalommal megtartandó Hétfájdalmú Szűzanyabúcsúra, a pozbai búcsújáró helyre, a kúthoz. Szeptember 14., vasárnap 10.00 – rózsafüzér békéért és nyugalomért 11.00 – szentmise szlovák nyelven, bemutatja Viliam Judák, a Nyitrai egyházmegye püspöke Szeptember 15., hétfő 9.30 – szentmise magyar nyelven 11.00 – szentmise szlovák nyelven Utána adoráció a világbékéért

„Mert ma Szűz Mária, mint a legszebb rózsa, bimbójából kinyíla!”

A Remény-barátoknak 10% kedvezményt nyújtunk! Bertháné S. Ilona: Nyújtsd a kezed Válogatás a szerzőnek a Nő c. hetilapban, a Magyar Vasárnap Kalendáriumban és a Reményben megjelent cikkeiből. Ára: 4.80,- Eur

• ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP • 2014. SZEPTEMBER 7.

Megrendelhető: Remény, Žiacka 4., 821 06 Bratislava, tel.: 0948/057 508, e-mail: office@remeny.sk A könyveket utánvéttel küldjük!