A Z Ö R E G -T Ó MALMA
V IS S Z AFELE FO R GÓ KERÉK
2019 / 02
/
diplo m a por tfólió
/
nagy m ercé desz erika
Nagy Mercédesz Erika építész,grafikus Veresegyházon, pontosabban a szomszédos településen Erdőkertesen nőttem fel. Gyermekkorom meghatározó helyszínét jelentette a Malom-tó, vagy ahogy mi hívtuk, az Öreg-tó, sokszor jártunk a tavakhoz horgászni Apukámmal. 2012-ben kezdtem el tanulmányaimat a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtumányi Egyetem Építészmérnöki Karán. Egyetemi tanulmányaim zárására, összefoglalására készülődőben nyílt fel a szemem feladataink sokszálúságára, sokszínűségére, lett élményem az érzékeny komplex gondolkodás és kezdett működni bennem az a természetkapcsolat, amire a mindig cselekvésre serkentő otthoni környezet és a gyermekkoromtól tele tüdővel magamba szívott Fekete István történetek indítottak. Hosszas kutatás előzte meg azt a döntést miszerint diplomamunkám témájául az Öreg-tó gátjánál lévő egykori malom újrafogalmazását választom. Gondolatörlő, szemléletet formáló, nevelő szándékú épületnek képzelem el a mai malmot, melynek célja szorgalmazni a természet védelmét, ami létfontosságú feladat a mai világban minden ember számára. 2017-ben nem csak diplomás lettem, de munkám elismeréseként az akkori évfolyam Hauszmann-díjjal kitüntetett végzőseinek egyike, majd ősszel a Magyar Építőművészek Szövetségének MÉSZ-MÉK diplomadíjának fődíját is nekem ítélték. RIBA nemzetközi diplomadíj jelölés mellett 2018 novemberében a 14. Média Építészeti Díj Terv kategóriájának győztese diplomatervem. Ezzel a kiállítással szeretném megköszönni a városnak, ahol felnőttem és mindenkinek, aki támogatott mindazt, amivel eddig jutottam. Köszönöm a támogatást a családomnak, a mesteremnek, Radványi György Dla-nak, az opponenseimnek dr. Várkonyi Gábornak és Szabó Tamás János Dla-nak, a Középülettervezési Tanszéknek, valamint a Szent István Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs tanszék oktatójának Dr. Boromisza Zsombornak, a Talajtan és Vízgazdálkodási tanszékvezetőjének Dr. Kardos Leventének, a Tavirózsa Egyesülettől Krenedits Sándornak és Tatár Sándornak, a Városi Múzeumtól Varga Kálmánnak és Szabó Ferencnének, az Innovációs Központtól Boross Zsuzsannának, valamint a város főépítészének Zsigmond Lászlónak és Veresegyház polgármesterének Pásztor Bélának.
_ természet Megfoghatatlan múló pillanat, akár a harmatcsepp csillanása az első napsugárban. A megfesthetetlen kép, amely olyan gyorsan válik a múlt részévé mintha nem is lett volna. A pillanat, amikor mégis megállni látszik az idő és az ember a természetben, a természettel van. Ködpárás hajnal, éles friss levegő, az ébredő természet nesztelen nyújtózkodása a kakukkszóra. Ilyennek látom én, ha becsukom a szemem az Öreg-tó partját, ahol gyermekkoromban számtalanszor horgásztunk Édesapámmal.
1_ múlt
1
mi tör tént a tóval? 2
_ tó, mint megélhetési forrás A Veresegyház területén talált régészeti leletek bizonyítják, hogy a Sződrákosi-patak vízrendszere már az őskortól megélhetést biztosított az idetelepülő népeknek. A veresegyházi Malom-tavat a Sződrákosi-patak felduzzasztásával alakították ki, létrehozásának időpontja azonban a múlt homályába merül.
3
más néven Tói malom volt, az Öreg-tó kifolyásánál.
4
Télen a tó nádját vágták és kévébe kötve szállították be Vácra, az uradalom központjába. Egy részét pedig helyben felhasználták háztetőre, nádpadlónak stb.
5
A tó vizéből egészen a XX. századig jeget is termeltek, melyet veremben tároltak. a tóban természetesen halásztak és rákásztak is.
Első okleveles említése 1430ból való. Veresegyházon 3 patakmalom is működött, a legjelentősebb az Alsó vagy
1 2 3 4 5
4
Sződrákosi-patak Malom (rom) Öreg-tó / Malom-tó Ivacsi-tó (1987) Pamut-tó (1982)
1920-as évek archív : Kemény-malom
/
1920-as évek
1928 telén átszakadt a gát, a zsilip környékén dús halállomány ficánkolt, és a jégbõl egy 45 kilós harcsát emeltek ki. Összedõlt a Kemény-malom, de a nyári idény kezdetéig a gátat és malmot helyrehozták.
archív :
„Vevők tűrni tartoznak veresegyházi község összes lakosságának vízhasználati jogát, a 2029 hrsz. tórészből az általuk megvett területen, illetve tóparton, és pedig kötelesek megengedni, hogy Veresegyház község összes lakosságának hasznos házi állatai ott itatásban részesíttessenek, valamint a vízjog mosásra alkalmazható legyen és végre, hogy az ott termett jég kivágható és minden díjfizetés nélkül elhordható legyen, – sőt, vevők kijelentik, hogy az itt körülírt víz és jég használati jog Veresegyház község összes lakossága javára telekkönyvileg is biztosítható és feljegyezhető legyen.”
Téli idill a Kemény-malomnál
/
1902-ben a tóbirtokosság a tavi malmot, a tó egy részét és a molnárházat eladja Kemény József molnárnak, a következő korlátozásokkal:
5
1
mi tör tént a tóval?
_ pezsgő fürdőélet A Malom-tónak a középkortól kezdve kiemelkedő jelentősége volt a község gazdálkodásában, életében. a két világháború közötti időszakban a társadalmi élet felvirágoztatásában volt meghatározó szerepe. A tóban már a XIX. században is fürödhettek, de a fürdőélet a két világháború között alakult ki.
2
3
Az 1930-as években olyan pezsgő élet volt Veresegyházon, hogy nyárról-nyárra nem lehetett a tóparti községrészben egy kiadatlan szobát sem találni.
4
A tavon országos úszóversenyt és műugró-bemutatót is tartottak.
5
Viszont 1939-től hanyatlani kezdett az élet a tavon.
A Tópart kiépülése az első világháború előttre nyúlik vissza, és a vasút 1911-es megindulásának köszönhető, de igazán a húszas években lendült fel. 1 2 3 4 5
6
Sződrákosi-patak Malom (rom) Öreg-tó / Malom-tó Ivacsi-tó (1987) Pamut-tó (1982)
Csónakázás 1930 nyarán
1925. augusztus 5-én Krenedits Sándor kezdeményezésére megalakul a Veresegyházi Tórendező és Fürdő Egyesület, melynek fő célja a község üdülőhellyé nyilváníttatása.
archív :
A harmincas években olyan pezsgő élet volt Veresegyházon, hogy nyárról-nyárra nem lehetett a tóparti községrészben egy kiadatlan szobát sem találni.
A fürdőélet mellett a tó gazdasági jelentősége is megmaradt ebben az időben. A halászat, a malom működése továbbra is fontos tényező volt. Közben neves botanikusok – köztük Boros Ádám – felfigyelnek a tó ritka lápi növényvilágára.
1938 júniusában ismét elszakad a tógát. Nyúlgátas módszerrel, a Tórendezõ Egyesület vezetésével állítják ismét helyre a gát túloldalán.
új malom a patak túloldalán
/
1950 körül
A malmot beton kifolyóval építették újjá, de csak egy kerékkel üzemelt.
archív :
archív : A kétkerekű Kemény-malom az 1938-as árvíz után
1939-től hanyatlani kezdett az élet a tavon. a nyaralók, idelátogatók száma csökkent, a háború elõszele is érezhető volt.
7
1
mi tör tént a tóval?
_ az ember jelenléte a természetben A Kemény-malmot államosítják, majd lebontják az ötvenes években. 1966-ban a horgász egyesület növényevő amurokat telepít a tóba, melyek a dús hínárnövényzetet közel két évtized alatt teljesen kipusztítják. 1979-82 között készül el a Pamut-tó. 1985-ben a Malom- tó úszólápos része és a láprét megyei szintű védettséget kap. 1987-ben duzzasztással kotrással létrehozzák Ivacsi-tavat.
2
3
Az egyre növekvő emberi terhelések és beavatkozások hatására (emésztőgödrök szen�nyezése, nádasok kikotrása a tavak létrehozásakor) fokozatosan romlani kezd a Malom-tó vízminősége.
4
1996-ban adták át a Veresegyházi Regionális Szennyvíztisztítót, azonban a létesítmény a térség egyik legjelentősebb szennyezőforrásává vált.
5
és az
6 1 2 3 4 5 6
8
Sződrákosi-patak Malom (rom) Öreg-tó / Malom-tó Ivacsi-tó (1987) Pamut-tó (1982) Szennyvíztisztító
1980-as évek
1979-82 között készül el a Sződrákosi-patakon létesített völgyzáró gáttal és kotrással a Pamut-tó.
archív : Úszóláp kotrás a Malom-tó keleti partján / 1971
Fabriczi Imre vadponttyal archív :
archív : Egy levágott lápdarab: a Bamberg-sziget a Belső tópart utca végénél, közepén egy nyárfa.
archív : a hatvanas évek elején a mai Kocka-tó helyén értékes mocsárréti növényzet és láprét volt vidrafûvel.
/
Régen ilyen szép vadpontyok éltek a Malom-tóban. a képen egy klasszikus magyar „sodrófa pontyot” tart kezében Fabriczi Imre. A vadponty a Nemzetközi Vöröslista alapján napjainkban a kipusztulás szélére jutott, ezért kritikusan veszélyeztetett.
1985-ben a Malom-tó úszólápos része és a vele összefüggő láprét megyei szintű védettséget kap. Ennek ellenére 1988-1989-ben a védett terület déli részén az úszóláp és láprét kikotrásával engedély nélkül újabb vizet, a Kocka-tavat alakítják ki. Az ingovány nem adta magát könnyen: a kivitelezés során a kotrógép megsüllyedt, és bedőlt a lápra, kezelője súlyos balesetet szenvedett. A Sződrákosi-patak újabb felduzzasztásával és kotrással, 1987-ben fejezték be az Ivacsi-tavat. Az Ivacsi-tó a megnövekedett vízfelület (párolgás) miatt észrevehetően csökkentette a Malom-tó vízhozamát.
A Malom-tó mint lápi élőhely a természetvédelmi törvény alapján 1997-től országos („ex lege”) védettséget kap. 1987-ben a KÖJÁL a cianobaktériumok („kékalgák”) túlszaporodása miatt néhány napra bezáratja a strandot – ettõl kezdve a strandolók száma fokozatosan töredékére esik vissza.
9
_ természet és ember A természet varázsát ontja bőven. A fűben, a virágban és a kőben. Ó nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad; De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módra véle visszaélsz! – William Shakespeare
2_ jelen mi tör tént a tóval?
_ hanyatlás és újjászületés
11 1 2005-ben a képviselő-testület elfogadta Veresegyház Város I. Környezetvédelmi Programját, melyben hangsúlyos szerepet kapott a tavak rehabilitációja. 2005. május 25-én a Tavirózsa Egyesület a Duna–Ipoly Nemzeti Parkkal és a WWF Magyarországgal együttműködve átadta a Veresegyházi Tavak Tanösvényt.
Veresegyház Város Fenntarthatósági Programja 2010-ben lépett életbe. 2011 második felében indult7 meg egy teljesen új, jóval nagyobb kapacitású regionális szennyvíztisztító megépí- 6 tése, ami mára már helyesen üzemel, a tavak vízminőségében javulás látszik.
10
2 9
8 3
4
5
1-11
12
Tanösvény állomásai
fotó : lápjaink ősi hala, a lápi póc fokozottan védett faj
Boros Ádám (1964) meghatározása szerint „Azokat a növénytársulásokat, amelyek tőzeget hoznak létre, lápoknak nevezzük. A láp tehát a növénytakarót és az alatta, belőle képződő tőzeget együtt, összefoglalva jelenti.”
hódnyomok a tavaknál
Mocsár és a láp: a láp minden esetben tartalmaz tőzeget, míg a mocsárban tőzegképződés nem folyik. Hazai lápjaink sás-, nád-, valamint moha- és tőzegmohatőzeget termelnek. Lehetnek úszólápok, rétlápok, tőzegmohalápok, láperdők és forráslápok.
A lápok részt vesznek a földi tápanyagforgalomban és az üvegházhatás/klíma szabályozásában is.
fotó :
Az évezredek során felhalmozódó tőzeg révén nagy mennyiségű növényi tápanyagot (nitrogén és foszforvegyületeket) és üvegházhatású széndioxidot vonnak ki környezetükből. Az előbbi során csökkentik az eutrofizációt.
archív :
Botanikusok a Malom-tónál / 1950
akvarell : tómeder tanulmány
A patakok és tavak vízminősége a Sződrákosi-patak mentén: Nitrát és foszfát: Túlzott mennyiségük hínáros vizekben a vízi növényzet elburjánzását, hínármentes vizekben pedig az algák tömeges elszaporodását okozzák. Általában ha a nitrát mennyisége lecsökken, akkor az korlátozza az algák elszaporodását. Sződrákosi-patak nitrát tartalma a szennyezések következtében az elmúlt két évtizedben számottevően (átlagosan hétszeresére!) nőtt. A foszfát mennyisége a veresegyházi tórendszeren közel nyolcszorosára, a Malom-tó strandján pedig tizenötszörösére nőtt 1987 és 2008 között.
Ingovány mérgező és gyógynövényekkel– a titokzatos Malom-tó. Az Országos Természettudományi Múzeum Vácrátóti Botanikai Kutatóintézete 1950ben tanulmányutat szervezett a Malom-tóhoz. A tavat kísérő üde sáslápréten (Caricetum davallianae facies) 4x4 m-es mintavételi egységben (kvadrátban) 32 virágos növényfajt és 7 mohafajt írtak le.
13
_ visszafele forgó kerék (...) Egykor a tó volt malomért, pontosabban az emberért, annak érdekében, hogy a víz energiáját hasznosítva búzából lisztet őröljön. Ma már ezt máshogy szükségszerű megfogalmazni, hiszen a mai technológiailag fejlett világban funkcióját vesztette a malom, másrészt pedig története során a tó folyton csak adott, addig, amíg ez a vízminőségének romlásához vezetett. Így a vezérgondolat a malomkerék képzeletbeli visszaforgatása, azaz, ahogy eddig a tó volt a malomért, most a malom fog a tóért működni. (...)
3_ jövő mi lesz a tóval?
0.
_ malom ma tanösvény 0. állomása A malom mai értelemben vett megfogalmazása tervem kulcskérdése. Egykor a tó volt a malomért, pontosabban az emberért, annak érdekében, hogy a víz energiáját hasznosítva búzából lisztet őröljön. Ma már ezt máshogy szükségszerű megfogalmazni, hiszen a mai technológiailag fejlett világban funkcióját vesztette a malom, másrészt pedig története során a tó folyton csak adott, addig, amíg ez a vízminőségének romlásához vezetett. Így a vezérgondolat a malomkerék képzeletbeli visszaforgatása, azaz, ahogy
16
11 1 10
eddig a tó volt a malomért, most a malom fog a tóért működni.
8 3
Ez azt jelenti, hogy teljesen7 új minőségben, új funkcióval jelenik meg a tóparton. A természetjáráshoz és a tavak körüli 11 állomásos tanösvényhez kapcsolódó új malomépület egy Ökoturisztikai központként a tanösvény 0. állomása.
2 9
6
4
5
0.
Malom ma Tájlabor és Ökoturisztikai Központ
1-11
Tanösvény állomásai
Fekete István
„Jó volt ez a csend. Összeértem benne a földdel, az éggel, a remegő levegővel, és nehéz lett volna megmozdulni, mert kapaszkodó két kezemmel megmarkoltam az aszott füvet és úgy éreztem, ujjaimnak gyökere nőtt mélyen a hűvös földben. ...”
Fekete István: Tüskevár
fotó :
„Mink már összetanultunk” – mondta az öreg, de a fiúk emögött azt is érezték, hogy ők nem csak tanultak, de tudnak is! Nem csak néznek, de látnak is, nemcsak hallanak, de értenek is, nem csak tapintanak, de fognak is, és egész kibontakozó személyiségük tele van a valóság és a természet szeretetével.”
Matula bácsi,Tutajos és Bütyök
/
Fekete István: Zsellérek
Matula bácsi és Tutajos/
„Elég egy mozdulat, valamilyen rég elfeledett illat, egy tárgy, egy ágroppanás, a szélnek a zizzenése, s az emlék felüti fejét, ránk néz, és olyan üdén, vidáman vagy szomorúan valódi, mint a jelen minden valósága.”
Tüskevár c .film
Gondolatörlő, szemléletet formáló, nevelő szándékú épület. Aminek célja szorgalmazni a természet védelmét, ami létfontosságú feladat a mai világban minden ember számára.
17
0. lépés :
_ vízminőség javítás- úszóláp analógia
akvarell : úszólápok telepítésének lehetséges pozíciói és kiegészítő funkciók
Az első lépés a vízminőség javulásának elősegítése egy olyan vízi installácíóval, amely megfelelő növények betelepítésével tisztítja a tó vizét.
18
fotó : eutrofizáció és az élővilág
Ez egy olyan vízi installáció, úszó stég amely, növények betelepítésével tisztítja a tó vizét és ezzel párhuzamosan használható vízi színpadként, a tanösvény úszó vízi állomásaként, horgászstégként, pihenőhelyként.
egészséges tó tavirózsával
A konzultációk alkalmával az Öreg-tó úszólápjainak analógiáján működő élő-
víz-tisztító stégek telepítésének szakmai hátterében nyújtottak segítséget, amely a diplomamunkám koncepciójának alappillére.
fotó :
Az első lépés a vízminőség javulásának elősegítése. Ebben társkonzultációk alkalmával segítségemre volt a Szent István Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs tanszékének oktatója Dr. Boromisza Zsombor, valamint a Talajtan és Vízgazdálkodási tanszékvezetője Dr. Kardos Levente.
fotó :
betelepített növénysziget
ábra : úszólápok szerkezete, működése
új vizi útvonal a csónakház elemeivel
Az úszó növénysziget, hasonlóan a tó úszólápjaihoz természetes módon képes tisztítani a tó vizét. a csónakház mobil egységei kiúsztathatók a tóra a növényszigetekhez, ezzel is bővítve a tanösvény útvonalát, illetve a kikapcsolódási lehetőségeket a tó környékén.
akvarell :
úszóláp akvarell : mobil csónakház akvarell :
Ez egy olyan vízi installáció, úszó stég amely, növények betelepítésével tisztítja a tó vizét és ezzel párhuzamosan használható vízi színpadként, a tanösvény úszó vízi állomásaként, horgászstégként, pihenőhelyként.
19
helyszín :
_ Öreg-tó gátja, az egykori malom romja
A város turizmusfejlesztési programja tartalmazza a malom helyreállításának gondolatát, amit a Tavirózsa Egyesület is szorgalmaz 2008 óta. A tervezési terület az Öreg-tó északi partjánál, a tavakat tápláló Sződrákosi-patak kifolyásánál található. Az egykori malom beton gátja és egyik hosszfala a malomkerekek helyével még áll, ám rossz állapotú.
A kifolyás bal partját feltöltötték, a jobb part ehhez képest 3,50 méterrel lejjebb található. A malom története során a bal parton faépületként állt, majd az 1930-as években átépítették a jobb partra, beton alapokon, kőből és téglából, amely egészen az 1950-es évekig működött, majd elbontották és csak a mai napig álló falszakasz maradt meg belőle.
légifotó : Malom -tó / Öreg -tó
Hosszas kutatás előzte meg azt a döntést miszerint diplomamunkám témájául az Öreg-tó gátjánál lévő egykori malom újrafogalmazását választom.
fotó : állapota
az egykori malom mai / 2017
„A vízi turizmus fejlesztésének feltétele a tavak rehabilitációja, környezetük rendezése.”
20
A rehabilitációs beavatkozások 2008-2010 folyamán valósultak meg a tórendszeren, részben európai uniós (Malom-tó), részben a 2003ban létrehozott Veresegyház Város Környezetvédelmi Alapjának támogatásával (Pamut- és Ivacsi-tavak). Ezzel jelentős lépést tett Veresegyház afelé, hogy a Malom-tóhoz kötődő idegenforgalom ismét elérje a fénykorában tapasztalt színvonalat.
archív :
akvarell :
új malom a patak túloldalán
garat metszete tanulmány
akvarell :
archív :
felülcsapott vizimalom tanulmány
képeslap a famalomról
akvarell :
akvarell :
malom tanulmányrajz
fa és kő malom pozíciója
A malom története során a bal parton faépületként állt, majd az 1930-as években átépítették a jobb partra, beton alapokon, kőből és téglából.
21
telepítés és funkciók :
_ malom ma Tájlabor és Ökoközpont
A kifolyás jobb partjára a megmaradt beton malomromtól elhúzva egy vasbeton épületrész kerül.
Az új malomépület funkciója a természetjáráshoz, a környezetvédelemhez, a vízminőség rehabilitációjához kapcsolódóan egy Tájlabor és Ökoturisztikai központ. Melynek két eleme a fa és a vasbeton épületrész ad teret.
A beépítés vizsgálat során a gát helyzetét és annak két irányát vettem alapul. A legelső telepítési verzió a malomrom falával párhuzamos beépítés, mely teljesen ráépül a megmaradt falra. Ez viszont azt eredményezte, hogy a romfalat meg kell erősíteni, a termikus burok részévé tenni, ami műszakilag körülményes megoldásokhoz vezetne. Így az új épületet a gát falától szükségszerű elhúzni.
A végső telepítés így tiszteletben tartva a gát helyzetét, egy tető alá szervezve, két eltérő minőségű épületrészként, a gáttól elhúzottan jelenik meg, ahol a kapcsolatot a két épületrész közötti fedett-nyitott malomgát tér képzi.
22
akvarell : telepítésvizsgálatok / részlet a tanulmányfüzetből
Ahogy egykor a bal parton famalom állt, úgy az új épületrész is fából készül a gát ezen oldalára.
A két épületrészt egy fedett- nyitott tér köti össze, ami a malomgátat fedi le, létrehozva ezáltal egy a tó partján több irányból fogadni képes reprezentatív teret.
akvarell : végső telepítés a csónakházzal és a lápokkal
A malom története során kialakuló kettős helyzetéből kiindulva, az újrafogalmazott épület is a gát két partját lakja be.
látvány : kiállítótér / bemutatótér
A vasbeton épületrész lesz a szilárd bázis, bemutatótér, előadó és oktatótér, labor és kutató.
A fa szerkezetű tömeg egy bakancsos szállóként és tóparti kávézóként működik. Párhuzamot állítva az egykori malomvilág molnárlakásaival, a könnyed és transzparens faszerkezetű malmok világával, gondolok itt a fűrészmalmokra, ványolókra. Ez az épületrész nyitott, kapcsolatot keres a tó partjával. A vasbeton épületrész lesz a szilárd bázis, ahogy ezt anyaghasználata is jelzi, ebbe a tömegbe bemutatótér, előadó és oktatótér, labor és kutatószoba kerül.
alaprajzok fogadótér- és régi malom szint
Zárt világ, ami befelé kommunikál, nyitásai is ilyen jellegűek, ahogy anno a sűrűn deszkázott malmok résein beszűrődő fényben úszó lisztpor, itt a szemlélet, a gondolat, a nevelő szándék, ami a belső világban kavarog.
tervrajz :
látvány :
fa épületrész és a tó
A fa szerkezetű tömeg egy bakancsos szálló és tóparti kávézó.
23
szerkezet :
_fa és vasbeton
Az épület kettőssége, az hogy fából és vasbeton részegységből áll a szerkezetek megválasztásánál is fontos szempont.
A tetőtérben lévő hálóterek is ehhez a 2 méteres raszterhez, valamint a földszinti dobozok kontúrjához igazodnak.
A szállás és kávézó épület torokgerendás szerkezetű 2 méteres főállásokkal, mely szervezi a belső tereket is. a földszinten található kávézót, melegítő konyhát, közösségi teret és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló tereket úszó dobozokként helyeztem el.
A tetőszerkezetet szelemenekre ültetett méterenként elhelyezett másodlagos szaruzat tartja.
akvarell :
bakancsos szálló
24
akvarell :
a és B hálótér
A tetőtérben lévő hálóterek is ehhez a 2 méteres raszterhez, valamint a földszinti dobozok kontúrjához igazodnak.
axonometria fa épületrész
Ez a tetőszerkezet fut tovább a vasbeton épületrész koporsófödémére is, keretet adva a két egységnek.
A bakancsos szálló nem csak a turistáknak szól, helyet biztosíthat nyári gyerektáboroknak, ahol környezetismereti és tájvédelmi szemlélettel gazdagodhatnak a résztvevők. A két típus lehetőséget biztosít nagyobb csoportok és társaságok megszállásához a B típusú szobákkal. Az a típus pedig a családoknak, kisebb csoportoknak, vagy tábor esetén a gyerekekre felügyelő tanároknak lehet alkalmas pihenőhely.
A tervezés során fontos szempont volt az egykori malmok visszaidézése. A vasbeton épületrész zárt, a belső világ a lényeges, itt találkozhat a látogató a tó történetével élővilágával a környezetünk védelmének fontosságával.
hosszmetszet és keresztmetszetek
A fa épületrész a könnyű és nyitott épület, a tóval teremt kapcsolatot azzal, hogy közvetlenül stégekkel nyúlik a víz fölé.
látvány :
A fa épületrész nyitottságát a tó felé fabordás függönyfal rendszer biztosítja.
látvány : malom képe a tó felől
A vasbeton épületrész burkolata finombeton lapokból a régi deszkázott malmok képét idézi.
25
g a r a t é s a „v i s s z a f e l e f o r g ó kerék ”:
Az alulcsapott kerék a víz oxigénnel való dúsítását végzi, ami az idelátogatókat bevonva juttatja vissza a
A garat / malomkerék tér befogad, útbaigazít, majd továbbenged. A régi malom falától elhúzott új épület nem csak tiszteletben tartja az egykori malmot, de megteremti a fogadóteret, a garatot. Ahogy egykor a garatba öntött búzaszemek, úgy most az emberek gyűlnek itt össze. Megtekinthetik a malomkerekeket és innen elérhető a két épületegység is. A garat / malomkerék tér befogad, útbaigazít, majd továbbenged.
26
vizet a tóba, egy a kerékhez kapcsolódó felvonóval. Ahogy az emberek használatba veszik a súlyuktól lassan süllyedő felvonót, úgy emelkedik meg a vízgyűjtő és emeli vissza a tóba a vizet. A másik kerék felülcsapott kerékként tengelykapcsolásokkal a régi malom kontúrjában lévő térben a kerék mechanikáját szemlélteti.
látvány : Sződrákosi- patak kifolyása felől / a tó felől
A két tömeg közt húzódó fedett-nyitott malomgát tér pedig fogadó- és fogyasztótérként, valamint a malomkerék mechanizmusát szemléltető interaktív térként jelenik meg. A régi malom kerékpárja más szerepben, de újra működni fog alul- és felülcsapott kerékként.
fotó :
akvarell :
bevonja a víztisztításba
akvarell : alulcsapott kerék víz oxigénnel való dúsítását végzi
A felülcsapott kerék a régi malom kontúrjában szemlélteti a malomkerék mechanikáját.
akvarell : felülcsapott kerék a malmok működését szemlélteti
fotó : kerék működése interaktív tábla
látvány :
malomkerekek
garat / fogadótér
Az alulcsapott kerék a víztisztításban vesz részt bevonva a látogatókat is.
27
záró gondolat :
_ a malom
A magyar ember a lisztelő-őrlő malmot szent és kiváltságos helynek tartotta. Nemcsak a puritán tisztelet, hanem törvényei és egyházi morálja késztette erre.
Gondolatörlő, szemléletet formáló, nevelő szándékú épület. Aminek célja szorgalmazni a természet védelmét, ami létfontosságú feladat a mai világban minden ember számára. Víz, a legfontosabb természet adta kincsünk, malom a tóért, malom a vízért, malom az életért…
akvarell : a malom látványa a tó felől
A kenyér és Istenség fogalma összefonódott az erkölcsi felfogásban, és különös tisztelet fordult a malmok, mint a kenyér elkészítésének helye, egyszersmind az „élet forrása” felé, aminek alapját a víz hasznosításából létrejövő energia szolgálta.
Visszafele forgó kerék
28
OPPONENSI VÉLEMÉNY I Értékelés a művelődéstörténet és a történeti ökológia szemszögéből Társadalom és természeti környezet az emberiség történelmének évezredei alatt mindig szorosan összetartozott. Az ösztönös alkalmazkodást már az első társadalmakat alkotó közösségek felcserélték a tudatos környezetalakítással vagy formálással. Az emberiség fejlődése a környezet folyamatos változásával (változtatásával) haladt és halad napjainkig. A környezet egyszerre biztosítja a társadalom fenntartását, gazdasági működését és mentális stabilitását. Ezért az a természeti környezet, amelyben élünk, leegyszerűsítve, egyszerre gazdasági és esztétikai érték. Lakó és munkahelyünk, pihenésünk tere, megannyi tevékenységünk a környezetbe vagy a „tájba” illeszkedik. Ezt a tudatos környezetkultúrát nevezhetjük ökológiai szemléletnek, amely a 20. század második felétől egyre nagyobb teret nyert a társadalom és természettudományos műhelyekben, illetve folyamatosan erősödő intenzitással határozza meg a természeti környezethez való jelenlegi viszonyunkat. Nagy Mercédesz diplomamunkája már ennek a tudatos környezetkultúrát kifejező gondolkodásnak az eredménye. Figyelemre méltó, hogy az építészeti terv mögött mennyire erős és koherens gondolatok állnak. a történeti hagyomány, a mikrokörnyezet hajdani életmódja és természeti egysége, a régi malom elenyészett épülete szoros egységet alkot a fiatal tervező koncep-
ciójában. a malom azontúl, hogy többfunkciós mechanikus szerkezett, az emberi tudás, fejlődés, talán mondhatom mai fogalommal, az innováció szimbóluma az egyetemes művelődéstörténetben. a malom az erő és a tudás egyszerre, birtokosa pedig a jövőt uralja. Nagy Mercédesz építészeti programjában éppen ez a jövőkép a legkiemelkedőbb, ami malomépület újraértelmezésével („a malom a tóért”) a tó ökológiai fenntartását fogja szolgálni. a vízminőségjavítását szolgáló konkrét műszaki tartalomhoz kiválóan csatlakozik az ökoturisztiakai tartalom: a természetjárók számára kialakítandó szálláshelyek, a tóparti és vízi tanösvény. a tudományos és ismeretterjesztő funkciót szolgáló „tájlabor” nemcsak ötletes nyelvi lelemény, hanem a tartalmi elemeket összefogó és koordináló központja is a tervezett épületegyüttesnek. A fiatal építész programja kiváló példája a napjainkban egyre fontosabb természettudatos, ökológiai szempontokat is figyelembe vevő településfejlesztési koncepcióknak. Tágabb értelemben az általa képviselt környezettudatos szemlélet globálisan is a társadalom fennmaradását szolgálja. Nagymaros, 2017. június 18. Dr. Várkonyi Gábor Tanszékvezető egyetemi docens ELTE BTK Történeti Intézet Művelődéstörténeti Tanszék
29
A csodálatos malom: „Én jó szívvel adnék, atyafi, de nekem sincs. Kikotorászta minden zsebét, hadd lássa az az ember, hogy csakugyan nincs semmije. Azám, egyszerre csak eszébe jut, hogy hiszen van neki egy csudamalma. Mindjárt megpróbálja, hogy igazat mondott-e a királyfi. Leteszi a malmocskát a földre, s szól neki: - Mindent járó malmocskám, járj nekem mindenféle ételt s italt! Még ki sem mondta jóformán, zúgni, zakatolni kezd a malmocska, s hát úgy omlott belőle mindenféle drága étel-ital, hogy a szem nem győzte belepni. Annyit őrölt egy szempillantásra, hogy elég lett volna egy falunak. Csak akkor hagyta félbe az őrlést, mikor a szegény ember mondta: Mindent járó malmocskám, elég már! Na, esznek-isznak, dúskálnak a mindenféle jóban. Cifra kedvük kerekedik.”
Benedek Elek gyűjtése nyomán ismerjük a „mindent járó malom” meséjét, amelynek alapja, a „csodamalom” széleskörben ismert Európában. a malom minden korban lenyűgözte az embereket. Hajthatja ember, állat, de legizgalmasabbak a víz vagy a szél¬ erejét használó malmok. Csodálatos szerkezetek, fogaskerekek, tengelyek és áttételek és amint megmozdulnak hasznos munkát végeznek az emberek számára.
Nem is lehetett molnár az, aki nem tudott malmot építeni. a néphitben máig nyomon követhető az „ördöngős molnár” hagyománya, aki munkára bírja a bonyolult szerkezetet, aki életet lehel, mozgásra bírja a holt anyagot. Az első mechanikus szerkezetek építői a molnárok voltak. a gépek születésének hajnalán vagyunk, ezek a malomszerkezetek az első gépek, amelyek nemcsak őrölni, de törni, vágni, zúzni, emelni és szivattyúzni is tudnak, mindent, amit csak az alkotó emberi elme ki tud találni. A 16. század második felében Verencsics Antal esztergomi érsek unokaöccse, Verancsics Faustus (1540/51 — 1617) Leonardo da Vinci után talán másodikként foglalkozott mechanikus szerkezetekkel. Furcsa szélmalmokat rajzolt, amelyeket az első szélturbináknak nevezett a tudomány, a víz erejét használó munkagépeket, bonyolult mechanikus szerkezeteket tervezett, amelyek alapját a malom mechanikája adta. a malom így vált a mechanika, a gépészet összességében a tudomány hajtóerejévé. a malmot építő molnárokból gépészek, mérnökök lettek. Így vált a malom egyszerre az emberi bőség és a tudás szimbólumává, amit mára mesék és mondák közvetítenek a számunkra.
Dr. Várkonyi Gábor Tanszékvezető egyetemi docens ELTE BTK Történeti Intézet Művelődéstörténeti Tanszék
30
31
archív_levéltár : Az óbudai Klingermayer-féle vízimalom és környékének helyszínrajzi térképe / 1791
archív_levéltár : Töki (Pest m.) vízimalom és környékének helyszínrajza, alaprajz, keresztmetszetek / 1795
32
archív_levéltár : A Kassa mellett építendő vízimalom tervrajza a malom környékének helyszínrajzi térképével / 1772
Csabi vízimalom tervrajza
/
archív_levéltár : A tótizsépi kocsma és vízimalom tervrajza, működtető szerkezet rajza / 18. sz
archív_levéltár :
1790
33
archív_levéltár :
A fehér körösi malomcsatornára épített faz. varsándi négy kerekű vízimalomnak terve
/
1839
„Sokfelé annyira kicsinyek és sekély vízűek a folyók, hogy nem tudnak malmokat működtetni. Ezért, hogy a víz folyását gyorsabbá tegyük, kitaláltuk: a kerék alatt közvetlenül árkot ásunk a mederben, olyan mélyre, hogy a kerék egynegyed része a vízbe kerüljön. Úgy ítéltük meg ugyanis, hogy ezáltal a vízben való forgást semmi sem akadályozza. Sőt még hasznosabb az ilyen folyót magas töltés közé szorítva tóvá alakítani, hogy azután a néhány órán keresztül felszaporodó víz a tó megnyitásával a kivezető árkokba zúduljon, és a kereket az alacsonyabban lévő része felől érje el; ugyanis így hosszabb ideig, sőt nagyobb erővel is hajtja.”
verancsics faustus : A folyók malmai
Verancsics Faustus: Machinae novae és más művei
verancsics faustus : Mozgatható tetejű malom terve
„A toronytető működteti a malomköveket a toronyban. a tető, amelyet több, enyhén meghajlított és a torony tetőrésze és a padozata közé illesztett szárny oszt részekre; s amely az egyik oldalon befogadja a szelet, a másikon pedig hagyja továbbmenni.”
34
A gabona tisztításának módja „Jelentős időmegtakarítással jár és jobban megtisztítható a gabona, ha vízben mossák; mondom, a port a víz tökéletesebben eltávolítja, mintha ugyanezt rostával végeznék. a mosás folyóban, forrásból kiáradó vízben vagy vízzel telt hordókban történjék. (...) Azután a mezőn kiterített vásznakra rászórt gabona a napon rövid idő alatt megszárad.” Búzarosta „Ez magától mozgatja és tisztítja a gabonát, méghozzá nagy mennyiségben, különösen ha több efféle eszközt alkalmaznak.” Verancsics Faustus: Machinae novae és más művei
verancsics faustus : Az aratás és gabonacséplés módja verancsics faustus : A gabona tisztításának módja
A gabonacséplés „Miután levágták a búzát és kévékbe kötötték, egy fatörzsön, széles baltával le kell vágni a kalászokat, a kévéket egészben ahgyva. a kalászokat azután állatok patájával vagy a szokásos módon dorongokkal (cséphadarókkal) kell kiverni. Így a szalma is teljesen használhatóan megmarad, s a kalászokat is könnyebb egymagukban ös�szezúzni.”
verancsics faustus : A búzarosta és a lisztszita
Az aratás módja „Ha a gabonát azzal a kaszával vágják le, amellyel a szénát kaszálják, egyetlen ember több munka elvégzésére képes, mint tíz másik, akik a szokásos sarlóval végzik ugyanezt.”
35
OPPONENSI VÉLEMÉNY II Nagy Mercédesz Erika Szigorló építész diplomatervéről Az Öreg-tó malma – Tájlabor és Ökoközpont – Veresegyház
„Az emberi társadalomban apró érdekekért vajmi gyakran föláldozzák jótevőiket azok, akik a cserbenhagyott jóságából éltek.” Fekete Itván A veresegyházi tavak története tanulságos példázata ember és természet egykor harmonikus, mára megbomlott viszonyának. a történet alakítója a természeti lényből „természetfeletti uralkodóvá” avanzsáló ember, elszenvedője pedig maga Természet, ami (aki?) Nagy Mercédesz Erika tervében ismét főszereplővé válik. A terv megkapó koncepciójának központjában a szimbolikusan visszaforduló forgású malomkerék áll: míg egykor a „Tó” állt a „Malom”, és a gabona őrlése révén az „ember” szolgálatában, addig az új épület hatásiránya fordított: a „gondolatokat őrlő” ökoközpont-„Malmot” az ember által ejtett sebek begyógyításával állítja a tervező a „Tó” szolgálatába. Érvényes, gyönyörű gondolat, melyet részletes kutatások és szakmai konzultációk alapoznak meg - természetesen a legalább ennyire fontos érzelmi kötelékeken túl - s melynek igaz-
36
ságával nehéz lenne vitatkozni. „Elég egy mozdulat, valamilyen rég elfeledett illat, egy tárgy, egy ágroppanás, a szélnek a zizzenése, s az emlék felüti fejét, ránk néz, és olyan üdén, vidáman vagy szomorúan valódi, mint a jelen minden valósága.” Fekete István Mercédesz épületét az egykori Kemény-malom megmaradt beton támfala köré építi. a rekonstruált és továbbgondolt kettős malomkerék szerkezet a kompozíció központját jelentő udvarként működik, melyet két épületszárny fog közre: a fa szerkezetű bakancsos szálló és a beton tömbként megformált bemutató- és labor tér. a telepítés kettőssége az előd malmokra utal, az egykori épületek geometriájából finoman kiforduló kompozíció egyszerre teremt új minőséget és kötődik ezer szállal az elődökhöz. a hosszan érlelt beépítési koncepció elforduló koordinátarendszerével telitalálat, a különböző érkező irányokat az épület geometriájára átfordító „érkezések tere” – a benne zakatoló malomkerekekkel együtt – karakteres,
vonzó ellenpontja a szoborszerű puritanizmussal formált épületszárnyaknak. Statikusság és mozgás komponálódik itt kivételes harmóniába – ahogy ez a malmoknál már csak lenni szokott.
elengedhetetlen feltétele, hogy az egyszerűnek, magától értetődőnek szánt épülettömegek fizikai valójukban is azok lehessenek.
A funkcionális kialakítás, pontosabban a funkciók térbeli pozícionálása tovább viszi és részleteiben is kifejti a malom analógiát. A belsőépítészeti részletekig megoldott hálóegységek amolyan „garatok”-ként sorakoznak a nyitott fedélszék alatt, a földszinti kiszolgálóterek szigetszerű telepítése is az egykori malom-gépezet érzését sugározza. a beton szerkezetű oktató és kutató központ hasonló elven szerveződik, a lőrésszerű, komponált bevilágító csíkok elementáris erővel idézik fel a fal repedésein behatoló, lisztporon megcsillanó fénypászmák világát. Kiemelendő értéke a tervnek az a belsőépítészeti koncepció, ami bútor szintig fejti ki az építészeti gondolatot, sőt, a malomgépezetet is tovább gondolja: a látogatók súlyával működő „vízemeltyű” izgalmas, a hagyományos értelembe vett építészeten túlmutató eleme a koncepciónak. a tó tükrére tervezett, úszó lápok világát idéző víztisztító rendszer és moduláris, sokfunkciós pontonvilág is az innovatív megközelítés bizonyítéka.
„Ez a föld túl kicsi és túl nagy ahhoz, hogy az összekötő szálak elszakadhatnának, s ha mégis elszakadnának, akkor az emberi mivolt teng-leng a semmiben, és semmivé válik maga is.” Fekete István
Az archetipikus tömeg megidézi az egykori malmok építészeti világát, ugyanakkor kétségtelenül mai épületet formál. Az anyaghasználat logikus következménye az építészeti koncepciónak, a zártság/ nyitottság kettőssége önmagában is hatásos. Az építészeti részletképzés bemutatott gondossága
Nagy Mercédesz Erika terve megkapó gondosságról és érzékenységről tanúskodik. a koncepcióalkotást megalapozó és dokumentáló jegyzetfüzet akvarelljeivel önmagában is érték, a bemutatott „út”, építészeti megközelítés rokonszenves, a végkövetkeztetésként létrejövő épület konzekvens és meggyőző. a Tájlabor és Ökoközpont egy nyelvet beszél környezetével, érthetően következik abból. Kétségkívül mai épület, mely elődeihez mégis ezer szállal kötődik. a tervezett épület beépítési koncepciójától az épületszerkezeti és belsőépítészeti részletekig koherens egységet alkot. a tervet kifejező és esztétikus grafikai előadásmód jellemzi, bár a jegyzetfüzet akvarelljeit lapozgatva fáj a szívem, hogy nem egy tisztán szabadkézi előadásmóddal találkoztam.
Diplomamunkáját elfogadásra javaslom 2017. június 18. Szabó Tamás János DLA Ybl díjas és ProArchitectura díjas építész az MMA rendes tagja
37
Mill for Nature / Mill for Future Developing a Program Following a detailed look into the location I have decided to base my diploma project upon redevelopment of the former mill found on the Old Lake’s bank. This has also been a subject of interest for the town’s tourist development scheme since 2008 under the Tavirózsa (Water Lill) Associations guidance. Concept - „Reversing the Wheel” Personally, the key to my project is how to develop a contemporary interpretation of the mill. Originally the lake served the mill, to be exact it supplied water powered energy to the mill, to grind wheat into flour. Modern technology has made the mill redundant, in turn the lake’s water has deteriorated by preventing its historic flow. Now the dominant idea would be to conceptually reverse the water wheel, making the mill serve the lake. This will require the presence of a totally new, quality, function on the bank of this lake. Here I propose a tour around the lake with 11 points of interest. Starting at point 0 along this nature trail a new mill building will serve as an ecotourism centre. Correcting Water Quality - Analogy of a Float The first step is to promote improvement in water quality. For this I sought guidance from Dr Zsombor Boromisza at the Saint István University’s faculty of
38
Environmental Protection and Rehabilitation, and Soil and Water Management advice from Dr Levente Kardos, Head of Department. During these consultations I gained knowledge into the professional application of floating water treatment stations that form the cornerstone to the concept of my diploma work. These floating installations function as a place for water cleansing vegetation, fishing platforms or a place to relax. Site Location The project is located on the northern bank of the lake, where the tributary stream flows in. here the former mills concrete dam wall and wheels can be found, all in bad condition. The discharge can be found to the left of the bank falling 3.50 metres towards the right. Originally the mill was a timber building located on the left hand side, replaced with a stone and brick building to the right on a concrete foundation in the 1930s. This operated until the 1950s, later demolished. leaving only a section of wall. Installation Based upon the fact that the original mill was located on both sides of the dam at different times, the new building will use both sides As the original left hand part of the mill was of timber construction so will be the new part. As the right hand portion is already concrete the development will follow suit, in
concrete. a semi covered space will be provided between these two parts, creating a representative area around the mill’s dam. Whilst investigating the design process I decided to develop on both sides of the dam. The first version ran parallel to, and upon the existing wall. This, in turn, would lead to complicated technical solutions for dealing with ensuring the building’s thermal envelope. Therefore the new building is better placed a little away from the existing wall. The development of a quality solution for the timber and concrete parts of this project lead me to further versions. Amongst many ideas, there developed a solution for placing the timber and concrete elements in the two given positions along the lakefront. The latter leading to problems with developing the semi covered space. The final solution respects the placing of the existing dam, below one roof two separate parts can be located, where a connection to each other is negotiated by a covered space. Function The proposed mill building will provide an ecotourism centre that gives access to nature, by means of a field laboratory focusing on environmental and water quality protection. All found within the timber and concrete parts of the building. The timber portion will also serve as a hiker’s hotel and cafe. Parallel to this will be an exhibition of how millers lived, mill life, sawmills and felt washer’s mills. This can be viewed via a semitransparent
timber framed wall facing the lake. The concrete portion, being solid in nature, will house the main exhibition space, teaching spaces and field laboratory. This closed world will help to communicate ideas in much the same way as flour dust circulates between the timber boarding of an old mill. The covered space between is ideal for functions, dining, hosting interactive events and naturally displaying how the mill wheel’s mechanism works. The old mill wheel will operate anew, as a device to reoxygenate the lake’s water, powered by the weight of visitors sending water back into the lake. The other mill wheel will be used to demonstrate how the mechanism operated. Closing Thoughts In Hungarian culture the mill is considered to be a sacred and privileged place. This is not a puritan act, more an act of ecclesiastical morality and deeply intertwined with points of law. The mill being the place from which bread as the „origin of life” is derived, as an act of water providing the energy to do so. Reversing the Wheel A thought provoking formative building. Where the aim is to promote the protection of our environment, the most important task facing people of today. Water, nature’s most important treasure, mill of the lake, mill of the water, mill of life... Fordítás: Oliver Sales
39
Felhasznált és ajánlott irodalom: Fekete István: Tüskevár Téli berek Hajnal Badányban Zsellérek Tatár Sándor - Krendeits Sándor: Természeti kincseink védelme Veresegyház térségében Verancsics Faustus: Machinae Novae és más művei
Szerkesztette: Nagy Mercédesz Erika A kiállítást és a kiadást támogatta: Épülettervezés Oktatásért Alapítvány Tavirózsa Egyesület Veresegyház város Veresegyház Városi Múzeum
40