Gépemberek kiadvány by Naomi Devil

GÉPEMBEREK kortás művészeti csoportos tárlat Látható: 2015. május 15 – július 20. között. 1052, Budapest Deák Ferenc u. 17.

Kiállítók: Babos (Zsili) Bertalan, Dobos Tamás, Csernátony Lukács László, Gyarmati Zsolt, Győrffy László, Horváth-Lóczi Judit, Karácsonyi László, Koleszár Adél, Máriás István (Horror Pista), Ördög Noémi (Naomi Devil), Szabó Ottó, Szöllősi Géza, Verebics Ágnes Megnyitotta: Dr. Kárpáti Andrea egyetemi tanár, kutató Kurátora: Kaposi Dorka

GÉPEMBEREK A Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria nem csak gyerekek és fiatalok munkáit állítja ki, hanem hozzájuk szóló kortárs művészeti tárlatoknak is helyet ad, ahol korosztályos problémájuk áll a középpontban, mint a vágyott test vagy idealizált külső. A Gépemberek című kortárs művészeti csoportos tarlata korunk társadalma szerint ideális, illetve az egyén által vágyott és az elvárásoktól nem, vagy csak nehezen függetleníthető „tökéletes” külső megteremtésére tett kísérleteit mutatja be. A festmények, digitális printek, fotók, objektek és szobrok alkotói a modernizmusnak abból az utópisztikus gondolatából indultak ki, amely szerint a világot hamarosan Gépemberek, az átlagember tökéletes megfelelői működtetik majd. A tökéletes ember megteremtését Máriás István (Horror Pista) Éva, illetve Ádám és Éva című munkái mutatják be és “ a holnap Évája” Dobos Tamás Nüx 1-2. fotópárján láthatóvá is válnak. Babos (Zsili) Bertalan vegyes technikájú szobra és objektjei ember-robot kapcsolatát boncolja, míg Győrffy László Vegyes hulladék képpárja az ember gépesítését mutatja be. A plasztikai sebészet hatásának problematikájával Csernátony Lukács László Sold festménye, Koleszár Adél és Szöllősi Géza fotói foglalkoznak, míg a Adél munkájána a kiborg (félig ember-félig gép) is megjelenik.Verebics Ágnes Buddha Diódákkal és Fej diódákkal a valós és virtuális világ kapcsolatára utal, míg a virtuális éneket, avatarokat Ördög Noémi (Naomi Devil) Secondskin sorozata is szemlélteti. A géputópia bemutatását Szabó Ottó Csepel G.E. (Csepel Gépember) kinetikus szobra kezdi majd Karácsonyi László humanoid munkái, Horváth Lóczi Judit trófeái és Gyarmati Zsolt óriásrobotjai fejezik be. Kaposi Dorka kurátor

MASCHINENMENSCH The Deák 17 Gallery Youth Art Gallery not hostes only works of children but also the work of contemporary artist’s exhibiton. Where you can see the problem of the body-image of nowadays. Because of the effect of modernism and the spread of the cities made come the idea of machine man who will rule the world, (in German: Maschinenmensch) in which the society will try to create the perfect man from the average. This exhibiton will show this utopistic though, where you can see paintings, photos, objects,videos and films as well. The creation of the perfect man is represented by the works “Eve” and “Adam and Eve” by István Máriás (Horror Pista), while “Tomorrow’s Eve” appears in Tamás Dobos’s photo-pair Nüx 1-2.Bertalan (Zsili) Babos’s mixed-media statues and objects explore the human-robot relationship, while László Győrffy’s “Mixed waste” image-pair reflects upon the mechanization of man.The problem of the impact of plastic surgery is represented by the painting “Sold” by László Lukács Csernátony and by photographs by Adél Koleszár and Géza Szöllősi, while Adél’s work also displays the (half human, half machine) cyborg.Ágnes Verebics’s works “Buddha with diodes” and “Head with diodes” refer to the relationship between the real and virtual worlds, while Noémi Ördög (Naomi Devil)’s “Secondskin” series also illustrates virtual selves, avatars.The presentation of Machine Utopia begins with the kinetic sculpture “Csepel GE (Csepel Machine Man )” by Ottó Szabó and ends with humanoid works by László Karácsonyi, trophies by Judit Lóczi Horváth and paintings of giant robots by Zsolt Gyarmati. Dorka Kaposi curator

MEGNYITÒ „Londonban egy egészségügyi kiállításon mutatták be mostanában a „gépember”-t, amelynek illusztrációit itt közöljük. A vasból készített ember mellpáncélját ki lehet nyitni és akkor elénk tárul a szövevényes mechanizmus, a gépek egész légiója, amely változatosan jelképezi az emberi szervezet, az egybeforrott egysejtű lények millióinak bámulatos munkáját. A londoni gépembert olyan szellemesen és ügyesen készítették el, hogy ha egy gombot megnyomnak rajta, a belül elhelyezett gépezetek munkába kezdenek: a szívet pótló szivattyú, a tüdőt helyettesítő fujtató, az energiát adó turbina mozgásba jön és fogalmat ad a nagy titokról, szervezetünk működéséről, (…)a bennünk folyó örökös munkáról, amely számunkra az életet jelenti.”� A kiállítás-ismertető egy 1931-es eseményről tudósít. A szerző szerint semmi remény sincs rá, hogy valaha is igazi értelemben vett ember-gépet hozzunk létre, s nem is ez a cél. A gép-emberek az élő szervezet működését segítenek megérteni. A Deák17 Galériában kiállító művészek nyolcvannégy év múlva ugyanezen az úton járnak: megérteni segítenek, hogyan működünk, s ehhez gépiesé merevítik az emberi arcot, vagy éppen emberivé puhítják a szerkezetet. A kiállítás címe Fritz Lang német filmrendező Metropolis (1927) című némafilmjét idézi. Eben az egyik első, egész estés tudományos fantasztikus filmben szerepelt a Maschienenmensch, egy munkásnő testének formáit követő robot, Maria „avatarja”, amely megsokszorozza erejét, megőrizve indulatait. Egyszerre paródia és ideál, ijesztő és kívánatos jövőkép - attól függően, ki és honnan nézi.² Ebben a negatív utópiában a gazdag családból származó Freder és a munkásnő Maria a társadalmi különbségek elleni harcra ösztönzik a gyári munkásokat. A gépember metaforája, tartó hatását jelzi, hogy 2001-ben, amikor restaurálták a művet, elsőként a filmek közül, az UNESCO a Világörökség részének nyilvánította.³ A Gépemberek, a Deák17 Galéria fiatal művészek két és három dimenziós műveit: grafikákat, festményeket, plasztikákat és installációkat, videókat és fotósorozatokat egymás mellé helyező, és ezzel új értelmezési lehetőségeket nyitó tárlata segít megérteni a valódi és virtuális világ metszéspontjait. A szobrok ügyes mechanikával egyszer csak megmozdulnak, a képek tudományos elveket idéznek. Mit tehet hozzá a tudomány a művészi ábrázoláshoz? Hogyan ötvözhető a tudományos és művészeti élmény? A válasz csak közösen, a tudomány és a művészet eszközeivel adható meg. Szerencsés módon sosem tolakodik előtérbe a működés, az alkotók biztonságosan járnak művészettől technikán át a tudományhoz és vissza. „Humán”, „reál”, s mindaz, ami közötte van, a képekről, váltott nézőpontokból, leolvasható. Verebics Ágnes: Buddha diódákkal című művén átlényegült ember, akinek módosult tudatállapotát technikai eszközök idézik elő – de a póz időtlen, a mű csendet sugároz. 7

A technikával felvértezve ugyanoda – a tiszta meditációhoz – ér el kortársunk, a tudatától elszakadó, de eszközeitől megválni képtelen ember. Horváth-Lóczi Judit: Summa 42. című művében, akárcsak Douglas Adams, „az életet, a világmindenséget, meg mindent” érintő kérdést és az arra adott végső választ formálja meg. Ezekkel a fogalmakkal a Galaxis útikalauz stopposoknak című regényében találkozhatunk, ugyanakkor ide illenek a „Halotti beszéd és könyörgés” sorait is: „is, por ës homou vogymuk.…” Adams szuperszámítógépe évekig gondolkodott, míg megfogalmazta a választ: 42. Horváth-Lóczi Judit segít megérteni, mi is lehetett a kérdés, amelyet nem fedett fel a kultikus regényfolyamban utolsó kötete sem. Karácsonyi László: Űristen című művét így írja le: „Gombnyomásra kigyullad a robot szívcsakrájának vakító fehér fénye. Az “Űristen” előtti metszett vitrinüveg csillaga, párhuzamban áll a figura futurisztikus formavilágával. A mű címe Weöres Sándor egyszavas versének kölcsönzése. Press my heart and pull my wheel: „mi magunk vagyunk az Autobotok, és ez elég nagy felelősség, ha azt nézzük, milyen erőkkel játszunk, amikor autózunk.” Reklámok és baleseti felvételek gyakran idézik elénk, milyen erős és ugyanakkor törékeny a gép – a művész bemutatja, milyen törékeny, mégis uralkodóan hatalmas az ember. Mindkét lehetőség ijesztő, de az autobot olyan kedves és szép, hogy erre csak később, tovább lépve gondolunk. Szabó Ottó Csepel G.E. (Csepel Gépember) művében a narratíva és a mozgó szobor zavarba ejtően tökéletes egységet alkot. A hatvanas években kisiskolás voltam, ezért habozás nélkül elhittem a művésznek, hogy a Csepel Gépember létezett, sőt: számos mutánsa tanította az (emlékeim szerint mindig riadt és engedelmes) felnőtteket árkot ásni, tornázni, sőt, táncolni is. „…felfigyeltek rá, hogy az embereket szinte megbabonázza, lenyűgözi ez a mesteri szerkezet. - 1965- ben az MRV újabb megbízást kapott, fejlesszenek ki egy olyan robotembert, ami képes tanítani az őt figyelő embereket. Ekkor születtek meg az első tanítógépek: sakkgép, táncgép, masírozó gép, szalutáló gép és egyéb felhasználásokra.” – írja Szabó Ottó, én meg kutatok az emlékeimben: meséltek-e nekem erről, láthattam-e a ritka budapesti kirándulásokon? Mikor felvilágosítanak, hogy a történet is része a műnek,a hatvanas évek tökéletes karikatúrája egyszer csak elindul, és a galéria tágas központi terét betöltik a vele együtt táncoló gyerekek. Szöllősi Géza: Kitin című szoborcsoportja a hatalmas Csepel Gépember árnyékában a törékeny „gép-állatot” idézi fel. Az alakok fémesen csillogó páncélja közelebbről nézve tojáshéjnél vékonyabb rovarszárny, elegáns, de a testet védtelenül hagyó burkolat. Noémi (Naomi Devil) célja, saját szavaival, „az internet zuhatagának mélyére hatolva eljutni a valóságig.” Az mmár digitális retrónak számító virtuális élettér, a Second Life a színtere, ahová avatart is, tájat is tervez. A mű technikai megvalósításának leírása a személyiség-rétegek egymásra halmozódását is jelzi. Portré fotótól jut el a digitális képmásig, amely több is, kevesebb is, mint egy digitális játék szerény készletéből választott persona: egyszerre létező és kitalált, élő és jelenvalóságától megfosztott, a játékba olvadó szerep-személy. 8

Ez a kiállítás párhuzamos a „Valódi és virtuális” című OKTV verseny győzteseinek műveit bemutató diák tárlattal. „Eredeti, kézzelfogható, valóságos világunk ezer szállal kapcsolódik a virtuálisnak nevezett világhoz. A valóságos fogalmát mindannyian pontosan értjük, míg a virtuális kifejezés értelmezését – lévén, hogy viszonylag friss fogalomról van szó – pontosítanunk kell. A virtuális a valóságban nem létező dolog, ilyen a képzelet világa, az álom, ilyenek a tervrajzok is, és mai életünkben ilyenek a számítógéppel készített terek, tárgyak, dolgok, személyek, történetek. Ugyanakkor nem minden virtuális, ami a számítógépen található, hiszen az nem egyszer nagyon is valóságos dolgokról, helyekről, eseményekről tudósít.A feladat az, hogy a valóságos világ és a virtuális világ viszonyát, kapcsolatát és/vagy ellentétét mutassa be a művészet eszközeivel.”⁴ A kiállító középiskolások nemzedékét digitális bennszülöttnek hívják a kutatók. Ezzel a kifejezéssel leginkább azt jelzik, hogy csak távolról, némi idegenkedéssel képesek vizsgálni azokat, akik az életüket számítógépes eszközök (öreges szóval: kütyük) között élik éppoly természetesen, mint mi könyvek, lemezek és papírra írt üzenetek között. Egy nemrég zárult kutatás szerint ők maguk idegenkednek ettől: „A tanulók nagy része nem hallott a digitális bennszülöttekről, és azok sem azonosulnak mind, akik már hallottak róla. (…) A digitális bennszülöttség konstrukciója egységes, inkább negatív konnotációval jellemezhető, amivel a fiatalok nem szívesen azonosulnak.” (Tóth Mózer Szilvia, 2015)⁵ A tizenéveseket jobban riasztja a virtuális világ, amelyben, úgy hisszük, otthonosak, mint idősebb nemzedéktársaikat. A Gépemberek kiállítás a groteszktől a vidámig terjedő skálán az utóbbihoz áll közelebb, míg a gimnazisták művein a képi ötletek legtöbbje komor, riasztó, embertelen. A köldökzsinórjukon USB-csatlakozóval a világra jövő csecsemők, úgy tűnik, huszonéves korukra a maguk ember-arcára formálják a világot. A Gépemberek kiállítás műveinek szépsége biztató. Dr. Kárpáti Andrea egyetemi tanár, kutató

�Az 1931-es kiállításról szóló beszámolót újraközli: Huszadik Század, http://www. huszadikszazad.hu/1931-augusztus/tudomany/a-gepember-az-emberi-szervezet (utoljára megnyitva: 2015. 06. 02.) ²A film főhősének értelmezési kísérletei a ráaggatott nevek: Parody, Ultima, Machina, Futura, Robotrix, False Maria, Robot Maria, Hel. ³Az eredeti kópia 95 %-át Argentínában találták meg, és 2010-ben egyszerre mutatták be óriási kivetítőkön, Berlinben és Frankfurtban. ⁴ Részlet a 2013/14-es tanév „Közoktatási tanulmányi versenyek – 2.1.5. Rajz – Vizuális kultúra” versenykiírásából. https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/tanulmanyi_versenyek/oktv/oktv2013_2014_vk/107_rajz_es_vizualis_kultura_1314.pdf (utoljára megnyitva: 2015. 06. 02.) ⁵Idézet Tóth-Mózer Szilvia védés előtt álló PhD értekezéséből, ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola, 2015 9

Babos (Zsili) Bertalan „Nőként viselkedő nők és A férfi? Az óra, ahol nincsenek számok, ahol a fekvő nyolcas felállt; a nő, aki nagy szemeivel kifelé néz (de mit?); a sok monoton mechanika, a férfi zölden és egyértelműen…; az érzéki kéz; a kapcsoló és az arc nélküli játékos…”

„Mindenki a maga bírája, ízlésrendőre. Csak olyan dolgokat érdemes csinálni, amelyek nekünk is tetszenek. Ez pont egy olyan kép, amivel nagyjából elégedett vagyok. Ennek örülök: tetszik az anyagok aránya (műanyag, fa, csont), egymás közti viszonyuk és harmóniájuk; mindaz, amit sugall. Ehhez nem kell a sok értelmezés, munkáimra egyébként is jellemző, hogy inkább csinálni szeretem és hagyni a nézőt gondolkodni. Ha nagyon muszáj, szívesen elmondom, de inkább személyesen, mindenkinek a maga értelmezését segíteném.” Nem szeretnék úgy viselkedni, mint egy nő... (I do not want to act like a woman...) vegyes technika (mixed media), 70x50cm, 2011 Óleon vegyes technika (mixed media), 90x50cm, 2011 Csikásszó vegyes technika (mixed media), 45x70cm, 2011 12

„Mikor Kiss Marci barátom ránézett erre a portréra azt mondta: Csikásszó! (Mármint Picasso Multimax.) Ezen hosszasan nevettünk. Így született a cím. Csak jó emlékeim kötődnek a szoborhoz. Önmagáért beszél a sok használaton kívüli tárgy, amelyek itt egymásra támaszkodva kiadják valaki rokonának az arcát.”

Dobos Tamás „Dobos Tamás képei a jelen és a múlt között oszcillálnak, folyamatosan határátlépést hajtanak végre, hiszen a jelenben úgy készít élő emberekről portrét, hogy az archaikus technika használatával, továbbá a díszletezéssel és alanyai öltözékével múltbelinek tűnteti fel mind a képet, mind az alanyokat. Fotográfiai eljárásmódja, szemlélete, komponálásmódja visszanyúlás a fotográfia keletkezéséhez, kezdeteihez, a korai eljárásokhoz és műfajokhoz, ezek közül is talán a legfontosabbhoz, a portréhoz. A képeket szemlélve olyan érzésünk van, mintha 19. századi fotográfiákat látnánk”. (Cséka György-Új Művészet 2013. április)

Nüx 1 giclée művésznyomat, üvegnegatív (giclée art print, glass negative) 106,5x88cm, 2012 Nüx 2 giclée művésznyomat, üvegnegatív (giclée art print, glass negative) 106,5x88cm, 2012 14

Csernátony Lukács László „A kép a “The King is Sold” című sorozat darabja, mely a szöuli Kortárs Múzeum (Seoul Museum of Art) ösztöndíj-időszaka alatt készült Dél-Koreában. A fiktív propagandaposzterek a konzumidentitással és a szociális krízissel kapcsolatos életérzéseket járják körül. A “SOLD” című kép a koreai szépségiparra reflektál: az európai típusra hasonlító arcplasztikának és az amerikakultusznak országszerte nagy szerepe van: szöulban külön plasztikai negyed épült az iparág fejlődésének hatására. A bepólyált arc homlokán a pötty nem spirituális, hanem anyagi természetű: a képeladásnál használt színes pötty itt a plasztikai műtét, mint termék sikeres eladását jelzi. Erre utal a koreai “SOLD” felirat is.”

SOLD (Eladva-megoldva) vegyes technika papíron (mixed media on paper), 80x110cm, 2014 16

Gyarmati Zsolt Gyarmati pixelszörnyei korai számítógépes játékokat idéznek, melyeket a divat ciklikussága és a retróhullám újra leporolt. Keletkezéstörténetük azonban a 80-as éveknél jóval korábbra nyúlik vissza. A 20-as évek robotjait az irodalomból, filmművészetből éppenúgy ismerhetjük, mint a dadaista szeánszokból. Ezek a geometrikus lények a fordista rendszer elgépiesedett dolgozóinak metafóráiként jelentek meg. A robotok történetében még néhány évszázadot visszalépve a homonkulusz középkori mágikus figurájáig jutunk el. Ezek közelebb állnak Gyarmati lényeihez, mert a kora-huszadik századi robotokkal ellentétben nem egy embertömeget szimbolizálnak, hanem egyéni individuumokként jelennek meg, akik csak „teremtőjükkel“ állnak szoros kapcsolatban. A pixel-szörnyek alakjában tehát paradox módon a tudományos materializmus és a középkori mágikus gondolkodás egységet alkot. A művész kompútergenerált démonai visszatérnek ős-eredetükhöz. Gyarmati anakronisztikus módon manifesztumot fogalmazott meg, s ebben az ember helyét a Semmi és az Információ közötti Zajnak nevezett térbe helyezi, és művei kiindulópontjaként is ezt a Zajt jelöli meg. A Zaj mélyére merülés traumát eredményez ugyan, de a rombolás és kreativitás pulzáló stációit is előidézi. Ez a kettősség az ókori művészetfelfogás ambivalenciájával rokon, melyben a tisztelet a félelemmel párosult. A veszélyt a határmezsgyékre vivő elragadtatás jelentette, mely kivonhat az önellenőrzés alól és olyan dimenzióba ragadhat, ahonnét nehéz visszatérni a valóságba. Gyarmati minden bizonnyal otthon van ebben az állapotban, s ide enged betekintést kép-objektjeiben.

Butch Cassidy & Sundance Kid Télapót szakít a nyíregyházi SERNEVÁL (Sertésnevelő Vállalat) kerítéséből I. (Butch Cassidy & the Sundance Kid break from the fence Father Christmas in Nyíregyháza SERNEVÁL (Pig Breeding Company) I vegyes technika vásznon (mixed media on paper), 32x120cm, 2010 Xoom vegyes technika vásznon (mixed media on canvas), 90x78cm, 2010 Soul Cube I. vegyes technika vásznon (mixed media on canvas), 90x78cm, 2010 Magnezit lakótelepi kulcsmester pániksüteménye (Panic cake of the keymaster from Magnesite housing estate) vegyes technika vásznon (mixed media on canvas),78x120cm, 2007 19

Győrffy László A látszólag inkoherens rajzokat felmutató Vegyes hulladék / Miscellaneous Debris című akvarellsorozat a konceptuálist és a pszichózist kapcsolja össze egy olyan tekintettel, amely szinte vallásosan infantilis módon közelít az emberi alakhoz, vagy mindahhoz, ami az emberi alakból maradt: az alantas (abject), a hulladék válik a képek főszereplőjévé, amely olyan hibrid konstrukciókká komposztálódik, ahol felbomlanak az ember, az állat vagy a gép határai és a belső/külső egybeomlásával mutáns konstrukciók születnek. 09-es kép szelektív hulladékgyűjtők által is inspirált céltalan interakciója egy nehezen kategorizálható, posztapokaliptikus létformát jelenít meg, míg a 10-es biogépezete a termelés és a fejlődés helyett egyedül az öndestrukciónak kedvez - a rajzon látható felirat (Acheiving and Undermining Dysfunction: Post Painterly Art of Misfortune) az anaitikus, tudományos nyelv paródiája, és nem más, mint az internetes kiállításcím-generátor, a “lazy curator” motor által felkínált random szöveg. http://www.mit.edu/~ruchill/lazycurator.submit.html

Vegyes hulladék 10 (Mixed Waste 10) akvarell, papír, (watercolor on paper), 21x29,7 cm, 2011 Vegyes hulladék 9 (Mixed Waste 9) akvarell, papír (watercolor on paper), 21x29,7 cm, 2011 20

Horváth-Lóczi Judit „Mindhárom munkám a Privát oltárok, privát trófeák című installáció részei, melyek azonban önállóan is teljes értékűek. A sorozat minden egyes darabja a legkülönbözőbb anyagok felhasználásával, azok szuverén módon történő alkotó összeépítésével valamely, a gyerekkorhoz köthető, tudatalatti, ösztönös félelmet, démont jelenít és testesít meg. Egy olyan valamit, amitől csak addig félünk, amíg az a homályban lapul, de ha képesek vagyunk kidolgozni a félelmünket magunkból, akkor annak általunk megjelenített tárgyi valósága már nem lehet számunkra ijesztő. Az objektté transzformálás a vadászat aktusát jelenti, így a már levadászott, rossz emlékeket valóban a „trófea” kategóriával határozhatjuk meg. A trófea tárgyát azonban nemcsak féljük, hanem tiszteljük is. Ezt a kettősséget jeleníti meg az „oltár” szó. A „trófea”, mint kifejezési eszköz ugyanakkor kritikai attitűddel reflektál társadalmunk trófeák iránti bizarr vágyára. A K.K. trófea valóban egy keserves belső harc során született munka. Magamban harcoltam egy személy (név szerint K. K.) ellen, akit végül hosszú idő után, több-kevesebb sikerrel le is tudtam győzni. Közben megformáztam, és örök tanulságul kiállítottam magammal szemben, hogy mindig emlékezzek rá. Még mindig ömlik szájából a szó, de az én akaratomból, immár virággá válik… Az Aliennel való kapcsolatom nagyon messzire nyúlik vissza. Édesanyám hasában izgultam végig az első részt, később kamaszként a többit. De még ma is libabőrös leszek, ha meghallom a címet, vagy meglátom az Alien alakját valahol. H.R. Giger zseniális kreálmánya pont annyira emberi, mint amilyen szörnyek vagyunk mi magunk is. Formái, tapintása, mozgása beleivódott a tudatalattinkba, nem tudunk túllépni rajta.”

Summa=42 akril, drót, plüss állat részei, őz agancs, vágódeszka, (acrylic, wire rope, parts of a plush animal, deer antlers, cutting board), 29x10cm, 2015 Szárnyas fejvadász (Winged Headhunter) műanyag szárnyak, fényképezőgép alkatrészek, reszelő, (plastic wings, parts of a camera, rasp), 32x30cm, 2015 K. K. akril, faék, papír, műanyag kupak, vágódeszka, (acrylic, wooden wedge, paper, plastic caps, cutting board), 57x23x15cm, 2014 Alien akril, faék, fülhallgató, plüss játék, fatábla, (acrylic, wooden wedge, earphones, plush toy, wooden table), 47x39x30cm, 2013 22

Karácsonyi László A harci robot félelmetes karmaira is ráfér az igényes ápolás Barbie baba szalonjában.

Manikűrös jelenet (Manicurist Scene) vegyes technika, műanyag játékfigurák, fa (mixed media, plastic toy figures, wood), 26x30x25cm, 2012 Űristen (Space God) vegyes technika, műanyag játékfigura, led, üveg, fa (mixed media, plastic toy figure, led, glass, wood), 25x12x35 cm, 2011-2012 Gyerekkor (Childhood) vegyes technika (mixed media), 30x20x20cm, 2015 Press my heart and pull my wheel! (Nyomd meg a szívem és húzd meg a kerekem!) vegyes technika, műanyag játékfigurák, fa (mixed media, plastic toy figures, wood), 30x27x20cm, 2013 24

Űristen Interaktív objekt, amely gyermekjáték figura felhasználásával készült. Gombnyomásra kigyullad a robot szívcsakrájának vakító fehér fénye. Az “Űristen” előtti metszett vitrinüveg csillaga, párhuzamban áll a figura futurisztikus formavilágával. A mű címe Weöres Sándor egyszavas versének kölcsönzése.

Nyomd meg a szívem és húzd meg a kerekem! A mű egyik lehetséges olvasata szerint, mi magunk vagyunk az Autobotok, és ez elég nagy felelősség, ha azt nézzük, milyen erőkkel játszunk, amikor autózunk.

Koleszár Adél “A szubjektív dokumentarizmus és a személyesség kérdése foglalkoztatja Koleszár Adélt. Munkáiban végig domináns a nyers, dokumentarista megközelítés, ami az éles fényű riportervakuzásnak is köszönhető, miközben a fotós saját formanyelve is érvényesül. Választott témai személyes indíttatásúk, az erősen atmoszferikus képekbe sem nosztalgia, sem szentimentalizmus nem vegyül. Társadalmilag releváns kutatás is egyben, kurrens szociológiai és demográfiai kérdéseket feszegetve, mégis fiktív hangulat dominál, némileg általánosítva a színes tetoválások, üres tekintetek és kihalt életterek együttesét”. (Somosi Rita- Fotóművészet, 2013/3.)

Szobor prot茅zissel, 2014, Mexico city fot贸, (photo) 50x70cm, 2015 Sinaloa, Culiacan, Mexico fot贸,(photo) 30x40cm, 2015 Messenger Angel of Juarez, Mexico fot贸,(photo) 30x40cm, 2015 27

Máriás István (Horror Pista) „Máriás István (alias Horror Pista) a nyelvközpontú gondolkodás aláaknázásán dolgozik, megbontva rögzült sémákat és megszoott formulákat. Kulcsfogaéma a „dobozvilág”, ami a megismerés rendszerelvűségére utal, azaz mindennek nevet kell adni, be kell skatulyázni. (...) Horror Pista szándéka szerint olyan hibrid világokat kíván létrehozni, amelyekben tereket, idősíkokat és szereplőket helyez egymás mellé”. (Mészáros ZsoltFlash Art 2012 július-augusztus)

Ádám és Éva (Adam and Eve) vegyes technika papíron (mixed media on paper), 100x70cm, 2013 Éva (Eve) olaj, vászon (oil on canvas), 70x70cm, 2014 28

Kiállítás belső tér 29

Szabó Ottó A Csepel G.E. (gép ember) rövid története magánmitológiám alapján. 1962-ben, két évvel a Moszkvai Gazdasági Kiállítás után, a Csepel és a Tungsram gyárak összefogásában jött létre az első robotikával foglalkozó üzem, azaz a Magyar Robotikai Vállalat. Az ötéves terv keretén belül a Csepel művek adott otthont ennek a nagyszerű és grandiózus vállalkozásnak. A legkiválóbb tudósok, mérnökök és gépészek serege érkezett hazánkba a dicső Szovjetunió majd mindegyik tagországából, hogy segítségére legyen hazánk szülöttjének, Neumann János kiváló tudósnak. Ők szerették volna létrehozni az első működőképes önjáró gépezetet. Ezt a tervet sokáig csak A/15 ként említették, míg le nem leplezték a Munkarobotot (1965), ami nagy áttörést jelentett a robotika terén. Ebben az időben egy pillanatra az egész világ ránk figyelt. A Munkarobot nem volt más, mint egy lyukkártyával vezérelt ásógép, ami árokásáson kívül semmire nem volt használható, viszont felfigyeltek rá, hogy az embereket szinte megbabonázza, lenyűgözi ez a mesteri szerkezet. 1965- ben az MRV újabb megbízást kapott, fejlesszenek ki egy olyan robotembert ami képes tanítani az őt figyelő embereket. Ekkor születtek meg az első tanítógépek: sakkgép, táncgép, masírozó gép, szalutáló gép és egyéb felhasználásokra. A Csepel G.E. tornarobot volt az első, amire már gyártósort fejlesztettek, és több változatban is piacra került. A piac telítettsége és az olcsóbb kínai robotok és alkatrészek miatt a gyártósort 1982-ben leszerelték, és csak bizonyos alkatrészeket állítottak elő exportra. Sajnos mára csak egy működőképes, rekonstruált darab maradt fent Magyarországon magántulajdonban.

Csepel G.E. (Csepel Gépember) (Csepel Machine Man) upcycling, kinetikus szobor (upcycling, kinetic sculpture), 190x140x80 cm, 2012 31

Ördög Noémi (Naomi Devil) „Korunkban az egész világ az internet körül forog. Témám a valós egyén és az általa interneten létrehozott avatarjai közti feszültség. Munkáim olyan ellentétpárokra épülnek, mint a realitás-fikció, halandó-halhatatlan, természetes -mesterséges, felszínes és mély. Ehhez a sorozatomhoz nem csak hagyományos digitális technikákat használtam (3D és Photoshop), hanem mint eszközt és inspirációt a Second Life nevű szerepjátékot is segítségül hívtam.”

Secondskin sorozat: Nagy hal (Big Fish) digitális print (digital print), 100x60cm, 2011 Jégkirálynő (Ice-queen) digitális print (digital print), 100x60cm, 2011 Tükörkép (Mirror) digitális print (digital print), 100x60cm, 2011 Bárány (Sheep) digitális print (digital print), 100x60cm, 2011 32

Szöllősi Géza A projekt a szobrászat egyik fő dilemmájával, annak anyagával foglalkozik. A hiperrealista megközelítésből kiindulva, Segal, Duanne Hanson és a népszerű Ron Mueck munkáit tekintve, olyan szobrot akartam készíteni, amely a lehető leghűbb mása modelljének. így vált számomra nyilvánvalóvá a hús használata. a szobrok legtöbbször olyan anyagokból készülnek, melyek semmi hasonlóságot nem mutatnak az ember anyagához (kő, fa, fém, ...). szobraimhoz azonban olyan anyagot használtam, amely rendkívül hasonló az emberihez: disznóbőrt. először is, egy végletes megközelítése az arisztotelészi mimetikus elméletnek, másodszor a tudományos modell definíciójának értelmezése, harmadszor a keresztény erekjékben mûködő mechanizmusát használja.

Apám (My Father) fotó, (photo) 29,7×42cm 2001 Csók (Kiss) fotó (photo), 15x15cm, 2003 Önarckép (Self-portrait) fotó (photo), 29,7×42cm, 2010 Lucifer műgyanta, trópusi bogarak (synthetic resin, tropical beetles), 15x10x25cm, 2015 34

Verebics Ágnes Verebics Ági munkáira az expresszív töltetű realisztikusábrázolás jellemző, amely laza ecsetkezeléssel párosul. Beállításai szokatlanok, amelyekre a furcsa elvágások és az apró részletek felnagyítása jellemző. Tematikusan az önreflexió áll munkái középpontjában. Emberközpontú művészete a belső személyiség titkait, a feszült helyzeteket és az extrém életérzéseket tárja fel. (Forrás: Wikipedia) A Buddha diódákkal fura disszonanciás helyzetet jelenít meg, ahol a a transzcendens átlényegült lény - a tudomány eszközeivel felvértezve lebeg.

Hűllőarc (Reptile Face) fotó, lightbox, (photo, lightbox), 50x40cm, 2014 Fej diódákkal (Head with diodes) olaj vásznon, (oil on canvas), 50x50cm, 2015 Buddha diódákkal (Buddha with diodes) olaj, alumínium (oil, aluminum), 50x50cm, 2014 37