Konyhasziget magazin 2014/1 by NEBIH Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

2014/1.

INGYENES Interjú Bálint Györggyel

Fűszerek a kertből Kovászoljunk otthon!

Kicsi, zöld kivi Kenyerünk java

AHOL BIZTONSÁGBAN KIKÖTHETÜNK

Bemutatjuk a NÉBIH nagyköveteit Szilágyi Áron

Pokorny Lia

Rákóczii Ferenc Rákó F

olimpiai bajnok kardvívó

színésznő

műsorvezető

Ők segítenek abban, hogy megismerjük

az élelmiszer-biztonsági szabályokat.

NÉBIH ZÖLD SZÁM az élelmiszer-biztonságért

06 80 263 244

FELELÔS KIADÓ Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) A SZERKESZTÉSBEN RÉSZT VEVÔ IGAZGATÓSÁGOK Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság Növény-, Talajés Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Borászati és Alkoholos Italok Igazgatóság Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság FOTÓK Fotolia Képügynökség Beton Fotóstúdió Kovalovszky Dániel TOVÁBBI INFORMÁCIÓK www.eteltcsakokosan.hu www.nebih.gov.hu ISSN 2064-1621

Kedves Olvasó! Örömmel köszöntöm 2014 tavaszán, Konyhaszigetünk második évadjának elsô számával! Körülöttünk a megújulás, a természet újraéledésének jelei mutatkoznak, és bár telünk enyhe volt, a tavaszi napsütésre, a madarak hangjára, a friss illatokra már bizonyára mindannyian nagyon vártunk. Ebben a számunkban fûszernövényeink játszszák a fô szerepet. Akár friss, akár szárított fûszerekrôl van szó, igaz rájuk, hogy nem mennyiségükkel, hanem a minôségükkel, vagyis ízükkel, illatukkal, aromájukkal teszik élvezhetôvé ételeinket. Sôt gyógyító hatásuk miatt életünket is befolyásolják, bátran fordulhatunk hozzájuk egészségünk megtartása érdekében. Tavaszi interjúnk Bálint Györgygyel, azaz Bálint gazdával készült, aki túl a kilencvenediken ma is aktív, elôadásokat tart, cikkeket ír, egyszóval azt teszi, amit mindig is: dolgozik. A vadon termô, egyre népszerûbb medvehagymáról és a kiskertünkben is termeszthetô fûszerekrôl adunk körképet, de az évszak legjellemzôbb terményeirôl, a spárgáról és a földi eperrôl is olvashatnak érdekességeket, hasznos tanácsokat – természetesen receptekkel. Röviden a tavaszi munkákról is szót ejtünk, aki pedig már gyakorló kertmûvelô, tudja, hogy ez a témakör szinte kimeríthetetlen, és mindig lehet újabb és újabb tapasztalattal gazdagodni. A tavaszi újjászületés idôszakára esik a húsvétot megelôzô nagyböjt, és témájában ideillik egyik legfontosabb táplálékunk, a kenyér. Az egzotikus, nálunk csupán néhány évtizede népszerû kivi gyümölcs is helyet kapott ebben a Konyhaszigetben, csakúgy, mint a hazai halfogyasztási szokásokat bemutató legfrissebb kutatási eredmények. A gyerekeknek ezúttal is képregénnyel készültünk, és bôvítjük a rejtvénykínálatot: mostantól sudokut is találnak majd magazinunkban. Kellemes böngészést és tavaszi napokat kívánok!

Dr. Kardeván Endre országos fôállatorvos államtitkár

KÖSZÖ N TÔ

2. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

´´

FR ISSEN, ZÖ L DEN

A hazai fûszernövények nagy szerepet játszanak a magyar konyhamûvészetben. A zöldfûszer pedig akkor az igazi, ha friss, ha sokféle áll belôle rendelkezésünkre, vagyis a legjobb, ha magunk termesztjük.

ÓRIÁSI A KÜLÖNBSÉG a szárított és a friss zöldfûszerek aromája között. Már a rómaiak is létesítettek füveskerteket, dombágyásokban koriandert, kaprot, petrezselymet, rozmaringot és édesköményt neveltek. A középkorban a kolostorok kertjében, ágyásokban termesztették a gyógynövényeket. A gyógy- és fûszernövények felhasználása ma ismét reneszánszát éli. Nem is kell igazi kert hozzá, a konyhaablakba tett virágládában is lehet fûszernövényeket termeszteni. Arra azért ügyeljünk, hogy kapjanak elég fényt a növényeink, mert elegendô fény hiányában megnyúlnak, zöld színük elhalványodik és beltartalmi értékeik is csökkennek.

´´ Bazsalikom (Ocimum basilicum L.) Dél-Ázsiából, Perzsiából, Afrikából került Európába, és hamar kedvelt fûszernövény lett a jellegzetes illata és dús aromája miatt. Egyéves növény, a tövénél dúsan elágazó hajtásaival mutatós kis bokrot képez. Meleg- és napfénykedvelô, szereti a jó vízgazdálkodású talajokat. Magról március-áprilisban langyos ágyba vetik, május elején palántázzák. Csak a májusi fagyok elmúltával lehet kiültetni a szabadba. Fûszerként sokoldalúan használható: levesek, saláták, szószok, pácok, sültek, mártások ízesítéséhez. A zöld növényi részekben sok a C-vitamin. Gyógynövényként is javallt vizelet- és szélhajtónak, köhögéscsillapítónak, külsôleg borogatásra, valamint torokgyulladás esetén öblögetésre.

Snidling vagy metélohagyma (Allium schoenoprasum) A Földközi-tenger mellôl származó metélôhagyma illóolajat és sok C-vitamint tartalmaz. Hidegtûrô növény, még a kemény teleken sem károsodik számottevôen. Magvetésére március végén, április elején kell gondolnunk. Nem sok tennivalónk van vele, legfeljebb a gyomnövényektôl kell védeni. Minél jobban visszavágjuk, annál jobban képes nôni. Vöröshagyma, lila hagyma helyett érdemes használni, mert kevésbé intenzív az íze. Fôzni nem szabad, közvetlenül tálalás elôtt adjuk az ételekhez. Nagyon jó étvágygerjesztô és gyomorerôsítô, C-vitaminban, ásványi anyagokban és illóolajokban rendkívül gazdag, régóta ismert vértisztító és érelmeszesedést lassító hatása is.

Petrezselyem (Petroselinum) Dél-Európából származik a magyar konyha egyik alapvetô, hagyományosan használt növénye. Hidegtûrô, a magját korán, a fagy kiengedése után el lehet vetni. A kikelô növények sem érzékenyek. Az apró magok azonban nagyon nehezen csíráznak, ha nincs a talajban elegendô nedvesség. A petrezselyem nemcsak ételízesítô, de gyógynövény is, mivel belôle vesemûködést serkentô, víz-, valamint vesekôhajtó és hólyaghurut elleni teákat is készítenek.

Oregánó (Origanum vulgare L.) A szurokfû vagy vadmajoránna latin nevébôl újabban oregánónak is nevezik ezt a Földközi-tenger környékén ôshonos, ma már Európában is sok helyen megtalálható fûszernövényt. Jól viseli a nagy nyári hôséget, de a félárnyékos kertrészben is megél. Szaporítható magvetéssel, mikor magjait március végén vetjük el, vagy dugványozással és tôosztással, mikor a március-áprilisi, illetve ôszi tôosztással ültetjük el. Gyakran használják paradicsommártás ízesítéséhez. Antibiotikus hatású gyógynövényként is ismert.

Lestyán

(Levisticum officinale)

A zellerfélék családjába tartozó évelô fûszer- és gyógynövény, a rómaiak segédletével került Európába. A mély rétegû, nyirkos, tápdús termôhelyet kedveli, nagyon kötött, hideg talajon nem él meg. Magról szabadföldbe vetéssel és palántázással szaporítható. Az idôsebb egyedek tôosztással is szaporíthatók. Kiváló ízt ad a leveseknek, salátáknak, de mindig csak a fôzés végén adjuk az ételhez. Vesekô, vesehomok kihajtására, ödémák megszüntetésére jó, s csillapítja a gyomorégést és gyorsítja az emésztést. Tárkony (Artemisia dracunculus) Vadon az északi félteke nagy területén elôfordul, Erdélyben ôsidôk óta használják. Fagy tûrô, vízigényes, melegkedvelô fûszernövény, amelyet jó vízelvezetésû, tápdús talajba, napos helyre ajánlatos ültetni, majd óvni kell a túl sok víztôl és a hidegtôl. Jól illik csirkéhez, halhoz, rizshez, zöldbabhoz, salátákhoz. Enyhe érzéstelenítô hatása van, teája enyhíti az álmatlanságot s javítja az emésztést.

Zsálya (Salvia) A zsálya a legrégebben használt és ismert melegkedvelô, mediterrán gyógynövény. A legegyszerûbb tôosztással szaporítani kora tavasszal. A zsálya nagyon jól megy a paradicsomos ételekhez, jó alkotóeleme az olaszos paradicsomos mártásoknak, húsos raguknak. Gyógyászati célból teája a fogínygyulladást enyhíti, de kiválóan használható például szembetegségek kezelésére.

Rozmaring (Rosmarinus officinalis) Dél-Európában honos, de nálunk is régóta kedvelt növény. A kámforra emlékeztetô keserû, aromás fûszernél a magról való szaporítás nagy hozzáértést igényel, ezért inkább dugványozással próbálkozzunk. A kert legnaposabb részébe ültessük, mert aromája akkor lesz a legintenzívebb, ha elég napsütés éri. Fôleg a mediterrán konyha ételeit ízesíti. Forrázata idegés gyomorerôsítô, epehajtó, görcsoldó.

Borsikafu vagy csombor (Satureja hortensis L.) Már a XVI. századi füvészkönyvek is említik. Fényigényes, szárazságot is tûrô egyéves növény, magvetéssel szaporíthatjuk. Magját március végén, április elején trágyázás után vessük közép kötött talajba. A borsnál kevésbé erôs, a tárkony mellett az erdélyi konyha másik jellegzetes fûszere. Felhasználható burgonya-, káposzta-, gombás ételek, kolbászáruk, vadpácok, mártások, majonéz, ecetes és vizes uborka készítésekor. Csökkenti a felfúvódást. Gyomorerôsítô, görcsoldó, étvágygerjesztô, bélféregirtó hatása is van.

A tavasz egyik hirnöke

VA DO N T ER EM

A népi hagyomány szerint, amikor a medve a hosszú tél után kibújt a barlangjából, a medvehagymát pillantotta meg legelôször, és azonnal lakmározásba is fogott, hogy alaposan kitisztítsa a szervezetét – innen ered különleges neve.

A medvehagymának valóban számtalan gyógyhatása van. Tisztítja a májat, az ereket és a bélrendszert. Nagyvárosi embereknek különösen ajánlott, hiszen „ólommentesítô” hatást gyakorol a szervezetünkre, vagyis a belélegzett belvárosi levegô káros következményeit tudjuk valamelyest csökkenteni. Egyéb jótékony hatása is megfigyelhetô. Csökkenti a vérnyomást és a vérzsírszintet is kedvezôen befolyásolja. Ezáltal lassítja a koleszterin lerakódását, vagyis védi az érfalakat. Az erekre gyakorolt hatásának következménye a kedvezôbb vérkeringés. Mivel a bélrendszerre és az emésztôszervekre is pozitívan hat, fokozza az étvágyat, de egyben enyhíti a gyomorpanaszokat, valamint bélfertôtlenítô hatása is van. FELSo LÉGÚTI MEGBETEGEDÉSEKNÉL IS JAVALLOTT, mert magas a C-vitamin-tartalma és csillapítja a hurutos tüneteket. A népi gyógyászat szerint alkalmas még bôrön megjelenô gombás fertôzések kezelésére is. Ebben az esetben azonban mindenképpen szükséges

bôrpróbát tenni a használat elôtt, az esetleges nem kívánt bôrreakciók elkerülése végett. A medvehagymát március végén, április elején szedjük, hazánkban több helyen is megterem. A Mecsekben tett kirándulással egybekötve például a medvehagymagyûjtéssel igazi tavaszi felüdülésnek nézhetünk elébe. Amikor a tölgyesek, bükkösök közelébe érünk, már friss fokhagymaillatot áraszt ez a különleges növény. Figyelem! Levelei könnyen összetéveszthetôk a gyöngyvirágéval, melyet szigorúan tilos elfogyasztani, mert májkárosodást okozhat, legrosszabb esetben pedig halálozáshoz is vezethet! Ha egy kicsit megdörzsöljük a medvehagyma levelét, és fokhagymaillata van, akkor nem tévedtünk, bátran gyûjtsük be ezt a nagyon érdekes és értékes csemegét! HA VÁSÁROLJUK A MEDVEHAGYMÁT, csak olyan árustól vegyük, akinek van gyûjtési engedélye, vagy a csomagoláson lévô címkén fel van tüntetve a gyûjtô neve. Soha ne vásároljunk illegális árusoktól, az életünkbe is kerülhet! Ha nem fogyasztjuk el azonnal, akkor befôttes üvegbe téve, hûtôben tárolva pár hétig folyamatosan használhatjuk. Vágjuk apróra a leveleket, enyhén sózzuk meg, és olívaolajat ráöntve „tartósítsuk” a fûszernövényt! Akár frissen, akár több nap után használjuk fel, nagyon finom medvehagymás pogácsa készíthetô belôle.

Levelei könnyen összetéveszthetők a gyöngyvirágéval!

Nagyböjt idején

Hamvazószerda az ôskeresztény idôkig vezethetô vissza: a hívôk a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Manapság a pap az elôzô évben megszentelt és elégetett barka hamujából keresztet rajzol a hívek homlokára. A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. A böjtnek gazdasági és vallási okai is vannak. Az elôzô évi termény ekkorra már megcsappant, ezért precízen be kellett osztani a maradékot a betakarításig. Nagyböjtkor a kereszténység Jézus feltámadásának megünneplésére készül. A felkészülés része a bûn megbánása, a megtisztulás. A böjtölés szolgálja a test és a lélek megtisztulását. Kezdetben a böjt szigorú volt. Naponta egyszer ettek, mellôzték a hús, a tojás és a tejtermékek fogyasztását. Ma már enyhébbek a szabályok. A szigorú böjt hamvazószerdára és nagypéntekre szorult vissza. A böjtölés önmagunk megtartóztatása, legyôzése. Nem csak az ételekrôl való lemondásról szól. Ez az idôszak alkalmas az elmélkedésre, az elesettek segítésére, a kapcsolatok ápolására, a békülésre. Manapság, amikor már nem kell attól tartani, hogy elfogy a kamrába, pincébe elrakott élelem, mert megvehetjük a boltban, amikor

a családi és baráti kapcsolatok háttérbe szorulnak, életünkben a tévé és az internet kap túlzott szerepet – igen nehéz magunkat megtartóztatni, és fôként nehéz változtatni szokásos életmódunkon, még ha érezzük is ennek szükségességét. A változtatás azonban kezdôdhet egy-egy apró lépéssel – hitbeli meggyôzôdéstôl függetlenül –, például azzal, hogy az év 365 napjából néhány napig másképp eszünk, másképp gondolkodunk, másképp cselekszünk, mint annak elôtte.

H AGYO M Á N Y

Az idén március 5-én vette kezdetét a húsvétot megelôzô, 40 napig tartó nagyböjt.

Szia malac! Mit csinálsz?

Petrezselymet árulok.

MIÉRT?

MERT FINOM ÉS EGÉSZSÉGES!

A PETREZSELYEM NEM CSAK FINOM ZÖLD FU´´SZER, GYÓGYNÖVÉNYNEK IS HASZNÁLHATÓ.

K EN Y ERÜ N K JAVA 8

A kenyérféleségek adják egyik legfontosabb táplálékunkat. Évente 73 kg kenyeret, másfajta péksütemény bôl pedig 13 kg-ot fogyasztunk személyenként. A GABONAALAPÚ ÉLELMISZEREK jelentôs szerepet játszanak az energia- és szénhidrátbevitelben, fehérjetartalmuk is számottevô. Hozzájárulnak a szervezet vitamin- és ásványianyag-szükségletének kielégítéséhez. Rosttartalmuk számos betegség (bélbetegségek, szív- és érrendszeri betegségek, rák, cukorbaj) megelôzésében fontos. A szénhidráttartalom nagy része keményítô, kisebb része cukor és rostanyag. A gabonamagvak héjrésze jelentôs mértékben, a magbelsô rész mérsékeltebb arányban tartalmaz rostanyagot. A gabona- és korpafélék élelmirost-tartalma 17–60% közötti a gabonaterméktôl függôen. A teljes kiôrlésû liszteket teljes értékû elnevezéssel is szokták jellemezni, ami azt jelenti, hogy a gabona a feldolgozás során megôrzi teljes eredeti tápanyagtartalmát. Ebbe a körbe tartoznak a teljes ôrlésû lisztek és a belôlük elôállított termékek, az olajos magvak, a magokkal, korpával díszített, dúsított sütôipari termékek, gabonapelyhek. A kenyérfélék sótartalma jelenleg: 1,5–2,8 m/m%.

A kenyerek konyhasótartalmának megengedett mennyisége az EU sócsökkentô programjához csatlakozva két lépcsôben csökken: 2015. január 1-tôl (1,3–2,5 m/m%), 2018. január 1-jétôl (1,3–2,35 m/m%). A kenyerek készítése során alapfeltétel, hogy kovászos technológiával vagy kovászt helyettesítô készítmény felhasználásával állítsák elô. A kenyér ízéhez az élesztôgombák mûködésén túl szükség van a tejsavas erjedésnél keletkezô rengeteg hasznos enzimre, amelyek az ízét adják a tésztának. Mindezt „elôtésztával” lehet befolyásolni. Az elôtészta lehet kovász vagy öregtészta. ÖREGTÉSZTA Európa különbözô országaiban más-más néven és különbözô módszerrel készítik, lényege, hogy egy régebben elkészített tésztát adunk a liszthez. Ha zsemlét akarunk sütni, vagy olyan fehér kenyeret, amely hamar el fog fogyni, az öregtészta is jó alternatívája a kovásznak. Elkészítéséhez 500 g kenyérlisztet, 3 dl langyos vizet és 1 dkg élesztôt összegyúrunk, 5-6 perc dagasztás után szobahômérsékleten hagyjuk megkelni, majd összeesni. 12 óra érlelés után mehet a hûtôbe egy zárható mûanyag dobozban. Legalább kétnaposnak kell lennie ahhoz, hogy használhassuk. A dagasztás elôtt egy órával vegyük ki a hûtôbôl a szükséges mennyiségû öregtész-

az egyes kenyércsoportoknál a minimum felhasználandó lisztek mennyisége. A jelenleginél jóval több védett nevet határoznak meg a péksütemények körében (például a rozsrozsos kenyerekhez több rozslisztet írnak elô, a „Graham-kenyér” és a „teljes kiôrlésû kenyér” megnevezés is védett lesz). A sütôipari termékek laboratóriumi vizsgálatakor a leggyakrabban elôforduló hibaok az alacsony savfok, az elôírt határértéket meghaladó sótartalom. A töltelékes termékeknél (különösen a túrós batyu ilyen) és egyéb gyengén sült termékeknél elôfordul a „szalonnás bélzet” (a héj mentén 3 mm-nél vastagabb, tömött, rugalmatlan, nedves tapintású réteg). Az olajos magot (diót, mákot) tartalmazó készítmények (fôleg bejgliszezonban) gyakran avas, dohos tölteléket tartalmaznak. Összetételi hibaként tapasztalható még a dúsított tésztából készült termékek elôírtnál alacsonyabb cukorés zsírtartalma. A helyszíni ellenôrzések kapcsán néhány esetben arra is fény derült, hogy a félbarna kenyeret és a rozs-, rozsos kenyeret nem az elôírt lisztösszetétellel készítették, illetve a vajaskifli készítéshez margarint használtak fel. A kereskedelmi hálózatban fordult elô csomagolt penészes kenyér, illetve lejárt minôségmegôrzési idejû termék. A pékáruknál is alapvetô kritérium az élelmiszer-biztonság, azaz mikrobiológiai tisztaságuk feleljen meg a vonatkozó elôírások/rendeletek követelményeinek. A sütôipari termékek döntô többsége rövid (24 óra) minôségmegôrzési idejû, ezért nem jellemzô a mikrobiológiai romlás. A csomagolt kenyerek esetében elôfordul penészesedés, de a megfelelôen kiválasztott és adagolt tartósítószerrel, valamint odafigyeléssel elkerülhetô tô a probléma.

A gyártáskor keletkező ő termelési selejt jelentős része to vább feldolgozásra kerül (szárítás után morzsa készül belőle). Nagyköveteink péknek álltak egy napra – beszámolónkat elolvashatja az eteltcsakokosan.hu oldalon.

K EN Y ERÜ N K JAVA

tát és hagyjuk felmelegedni. Normál hûtôben 8-10 napig eláll, és le is lehet fagyasztani 25 dekás adagokban. Sütés elôtt normál hûtôben hagyjuk kiolvadni. Kenyérsütéskor 500 g liszthez legalább 25-30 dkg öregtésztát használjunk. KOVÁSZ Ha bôven van idônk és minôségi kenyeret szeretnénk készíteni, akkor a legjobb lehetôség valamilyen kovásszal sütni. A kovásszal készített kenyér sokkal ízletesebb és tovább tartható el, mint az öregtésztás változatok. A kovász elkészítése, életben tartása bizony nehéz feladat, türelem és gyakorlat kell hozzá! Sokféle recept, megoldás van a kovász elkészítéséhez, most csak egyet mutatunk be. Ugyanannyi liszt és víz az alapja (lehet kizárólag fehér lisztbôl készíteni, de a fele részét érdemes rozslisztbôl). Alaposan összekeverünk 50 g langyos vizet, 50 g lisztkeveréket egy befôttesüvegben, lefóliázzuk, és állandó meleg helyen 1 napig állni hagyjuk. Jó jel, ha buborékok jelennek meg a masszában. Második nap a buborékos kovászkezdeménybôl kiveszünk 50 g-ot, hozzáteszünk újabb 50 g langyos vizet és 50 g lisztkeveréket. Még aznap megismételjük a folyamatot és a keverést is. A további nyolc-kilenc napban ugyanígy növeljük a hozzákeverendô mennyiséget. Látni fogjuk, hogy a kovászunk egyre magasabbra nô, egyre buborékosabb, lazább lesz. Az illata pedig kellemesen savanykás. Ilyenkor már alkalmas a kelesztésre. Ha gyakran sütünk, akkor ezt a kovászt érdemes életben tartani, és 100 g vízzel, valamint 100 g lisztkeverékkel már csak naponta egy alkalommal összekeverni. REFORMOK ÉS ELLENoRZÉSEk A Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság régóta dolgozik az elôírások megreformálásán, szigorodik

I N T ERJÚ

„A legtöbbet a kérdésekből tanulok”

´ Bálint gazdát mindenki ismeri Magyarországon! Ugye, hogy nem túlzó kijelentés ez? Bálint György kilencvenen túl is aktív és dolgozik – és ebben foglalható össze az összefoglalhatatlan, a nyitottsága, az életszeretete, amelyet oly sokan példának tekintünk, és inspirációnak is talán, ha már elvesztünk az életmódtanácsok tengerében.

és ôszibarack termesztése, mert az iparosítás miatt az emberek Szegedre jártak dolgozni. A gazdasági válság miatt azonban sokan elveszítették szegedi munkahelyüket, és közülük többen újra elkezdték a fûszerpaprika-termesztést, és tudom, hogy hozzákezdenek az ôszibarack termesztéséhez is. Olyan kérdésekkel ostromoltak, hogy milyen ôszibarackfajtát válasszanak, milyen talaj kell neki, mivel kezeljék, hogyan messék a fát… Lehet, hogy sokszor naivul optimista vagyok, de hiszek benne, hogy az emberek okosan megtalálják a kérdéseket, amelyek megválaszolásával jobbá teszik az életszínvonalat. Kanyarodjunk be egy kicsit a konyhába! Gyuri bácsi szokott-e fôzni? A konyha Antóniáé… Egy történetet mesélek arról, hogy mi is a helyzet nálunk: egyszer egyedül voltam itthon, és jött a gázóra-leolvasó. Kérdezte, hol van a gázóra. Hoztam a faliszekrény kulcsát, kinyitottam, mutattam, tessék, itt van. A gázóra-leolvasó belenézett, és felvilágosított, hogy ez bizony a villanyóra. Pironkodva kénytelen voltam azt mondani, hogy csak albérlô vagyok… Antónia ezen kívül is mindenben segít nekem, ô a „menedzserem”. Mit javasol azoknak, akik városon laknak, nincs kertjük, de mégis szeretnének növényeket termeszteni? Jól elfér a balkonládában a muskátli mellett a bazsalikom, a borsikafû, a majoránna. Dísznövénynek is jó, és cserépbe is lehet ültetni paprikát, tojásgyümölcsöt. Az emberek eljönnek a házunkhoz megnézni, hogy milyen a kert, meg van-e permetezve… Fontos alapszabálya a tevékenységemnek, hogy csak arról beszélek, amit magam is megcsinálok. A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal is együtt dolgozik. Tarnabodra jár le, abba a faluba, amely az elsô befogadó falu volt a hajléktalanságból való kilépés érdekében létrehozott programban. Tarnabodon nekem az a feladatom, hogy megmutassam, hogyan lehet a kertben földet megmûvelni, növényt termeszteni, hogyan tartsanak baromfit, disznót, mindazt, ami az önellátáshoz szükséges. Egyik nagy élményem volt néhány éve a faluban, hogy jött velem szembe egy háromgyerekes kicsike asszony, odaszaladt hozzám, megölelt, és azt mondta, hogy „most már nem lesz semmi baja a gyerekeimnek, mert van a pincében nyolc zsák krumpli”…

Az interjút teljes terjedelemben elolvashatja honlapunkon: eteltcsakokosan.hu

I N T ERJÚ

Bálint gazda átlátja a magyar mezôgazdaság jellegzetes problémáit, folyamatosan keresi a megoldásokat. Csaknem másfél millió megmûvelendô parcella van Magyarországon. Falusi porták, szôlôskertek, családi házak körüli kis kertek. Ezekbôl származik a kereskedelemben kapható zöldségek és gyümölcsök 20–25%-a pedig a parcelláknak csupán egyharmada van szakszerûen megmûvelve. A harmadik harmad parlagon van, nem terem rajta semmi. A szakszerûtlen vagy mûveletlen területek problémát okoznak, hiszen egyetlen beteg, moníliás meggyfa az egész környéket megfertôzheti! Talán nemcsak idôskori nosztalgiából mondom ezt, de a kertészkedés morális és szociális téma is… Nem csupán paprikát terem a kert, hanem a sikert is, hogy az ember saját maga szedheti ki a földbôl az elsô hónapos retket, és a családjának adhatja… A kert így mindenkié, az idôsé is, a gyermeké is, aki megôrzi az élményt, és továbbadja, amit tapasztal. Az egyre melegedô éghajlat az élelmiszereink termelésére is hatással van. Gyuri bácsi szerint hogyan lehetne felkészülni erre, vagy csökkenteni a káros következményeket? A következô évtizedekben az öntözésre kell fordítani a figyelmet. A Duna és Tisza közti hátság az ország legtermékenyebb része, és az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Már 300 éve felötlött, hogy csatornával köthetnénk össze a Dunát és a Tiszát, és ezzel meg lehetne oldani az öntözést. A szükséges 110 km-es csatornából a negyvenes években elkészült a Dunaharaszti–Dabas szakasz, de azóta nincs haladás. Az ország területének legalább 15%-án lehetne megoldani az öntözést, jelenleg csupán 4,5%-a van erre berendezve. Gyuri bácsi gyakran jár elôadást tartani az egész országban… Úgy látom, hogy szükség van rá. Legutóbb Püspökladányban például 200-an voltak, és nagyon sok kérdést tettek fel. Úgy tervezem meg, hogy ne legyen túl hosszú az elôadás, jusson idô a kérdések megválaszolására. A legtöbbet a kérdésekbôl tanulok, azokból értesülök, mi foglalkoztatja az embereket. Szôregen például érdekes változás megy végbe. Ezen a Szeged melletti, 8 ezer lakosú településen a II. világháború után lassan abbamaradt a nagy hagyományú fûszerpaprika

Hol fehér, hol zöld

EGYSZ ER Û ÉS K Ü LÖ N L EG ES

Kevésbé ismert tavaszi zöldségünk a spárga vagy aszparágusz, népi nevén csirág. Nem éppen olcsó zöldség, de koraisága, kedvezô hatásai miatt ajánlott a menübe illeszteni.

A TAVASZ BEKÖSZÖNTÉVEL a hosszabbodó nappalok és az egyre melegebb napsütés lélekvidító hatását fokozza az elsô friss zöldségek megjelenése a kertben vagy a piacon. Bár a globális kereskedelem és a fûtött üvegházak korszakában „zöldség-gyümölcs fronton” szinte mindent szinte mindig lehet kapni, de az vitathatatlan, hogy akkor a legjobb ízû a termék, amikor az igazi szezonja van. Viszonylag kevésbé ismert tavaszi zöldségünk a spárga vagy aszparágusz, népi nevén csirág. Fôleg Németországban nagy kultusza van, hazai népszerûsége ezzel szemben méltánytalanul kicsi, pedig Magyarország spárgatermesztô nagyhatalomnak számít. Ebbôl következik, hogy a hazai termés legnagyobb része Németországban és Ausztriában talál vevôre. Nem éppen olcsó zöldség, viszont koraisága, fogyasztásának kedvezô élettani hatásai miatt mindenképpen ajánlott a menübe illeszteni, amikor szezonja van. A spárga Európában és Ázsiában ôshonos növény, már az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak is ismerték, bár akkoriban inkább vadon gyûjtötték és gyógyhatása miatt fogyasztották (vizelethajtó hatású, sok A-, B1-, B2-, C-, E-vitamint és folsavat tartalmaz, használták még fogfájásra és méhcsípés ellen is). Termesztése a XV–XVI. század körül terjedt el, de a legutóbbi idôkig a fôúri lakomák különlegessége volt. Üzemi termesztése a XX. század elejére alakult ki és ezzel a spárga a drága különlegességek körébôl a hétköznapi ebédek alapanyagai mellé került. A SPÁRGA ÉVELÔ NÖVÉNY, friss, zsenge hajtását, a „spárgasípot” fogyasztjuk. Lehet fehér, ha föld alatt, bakhátban, fénytôl elzárva fejlôdik, vagy zöld, ha föld felett növekszik. Rendkívül gyorsan nô, ideális körülmények

között akár 6 cm-t is naponta, tehát gyakran kell szedni, és mivel nagy a víztartalma, azonnal hûteni kell, nehogy megfonnyadjon. A spárgát szedés vagy vásárlás után lehetôleg azonnal fel kell használni, de nedves ruhába csavarva egy-két napig hûtôben eltartható. Ha még nincs gyakorlatunk a spárga vásárlásában, elkészítésében, következzék néhány tipp. A jó minôségû spárgasíp kemény, nem fonynyadt, egységes színû (enyhén lilás lehet a fejnél), egyenletesen vastag, egyenes, a fej szorosan zárt. Egészséges, nincsenek rajta repedések, rozsdás elszínezôdések. Az elôkészítést úgy kezdjük, hogy a síp alsó (túl rostos) végébôl vágjunk le 2-3 cm-t. A fehér spárgát hosszában éles késsel vagy zöldséghámozóval hámozzuk meg a fej alól kiindulva. A zöld spárgát nem kell hámozni, legfeljebb az alsó részét. Enyhén sós-cukros vízben, kis lángon, lefedve fôzzük a spárgát, a zöldet kb. 5 percig, a fehéret kicsit tovább, 8-10 percig. A spárgát lehet még vajon párolni, sôt Spanyolországban grillezni is szokták.

Naponta 6 cm-t is nőhet

Furcsa, A kivifélék létezésérôl egészen a XX. század fordulójáig nem hallottak a Jangce folyó völgyén kívül. Sôt, miután egy új-zélandi misszionárius termeszteni kezdte, még hosszú évekig neve sem volt. A kivifélék nemzetségébe tartozó gyümölcstermô növények Kína meleg éghajlatú vidékén ôshonosak, ahonnan egy misszionárius egy marék magot hazavitt magával Új-Zélandra. 1910-ben leszüretelték az elsô kivitermést, azaz kínaiegres-termést. Ezután sokan fogtak a termesztésébe és nemesítésébe. 1920-ban Hayward Wright bemutatta a saját magáról elnevezett új fajtát, amely annyira bevált, hogy azóta is szinte kizárólagosan ez a fajta használatos szerte a világon. A kivi azóta széles körben elterjedt, nálunk körülbelül 20 éve

jelent meg. Kiderült, hogy utóérô, azaz a kemény és rettenetesen savanyú kivi puhává és édessé válik beérve (bár savtartalma éretten is magas), ráadásul rengeteg C-vitamint (kétszer többet, mint a narancs) és egyéb vitaminokat, sok káliumot és rostot is tartalmaz. SOKSZOR NEKISZEGEZIK A KÉRDÉST a zöldség-gyümölcs ellenôröknek, hogy miért kell a zöldségek, gyümölcsök alakját és méretét egységesíteni. Miért ne lehetne például a furcsa formájú, ún. lepkekivit forgalmazni? A lepkekivi nem különleges fajta, hanem több részbôl összenôtt, ikres gyümölcs. Félbevágva jól látszik, hogy a középsô fehér rész jóval nagyobb, mint a nem ikres gyümölcs esetében. Vagy miért baj, ha az 1 kg-os tálkában például nem 13, hanem 20 db van? Azért, mert a kivit meg kell hámozni, és minél több darab adja ki az egységnyi tömeget, annál több lesz a lehámozott héj és kevesebb a hasznos rész. A szabványok tehát a fogyasztók érdekeit védik. Akkor járunk jól, ha a gyümölcs vagy zöldség felhasználása során minél nagyobb részt tudunk felhasználni. A fentiek illusztrálására a NÉBIH munkatársai egy teszt keretében vizsgálták a kereskedelemben kapható különbözô árú és minôségû kiviket. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy milyen jelentôs, pénztárcába vágó különbségek adódnak a szabványnak meg nem felelô áru forgalmazásából, és hogy a szabványnak megfelelô áru fajlagosan a legolcsóbb.

A teljes cikket elolvashatja honlapunkon:

eteltcsakokosan.hu

KIVI

Kinai egres

A földi eper, vagy más néven szamóca, igazi kozmopolita. A trópusokon kívül a világ szinte minden részén megtalálható.

EPR ESK ERT

A szamóca a legkorábban érô gyümölcsünk. A vitaminszegény téli idôszak után már alig várjuk a friss, illatos, élénkpiros, zöld galléros bogyókat. Fóliás termesztéssel a szezon még korábbra hozható. Tél vége felé, kora tavaszszal sok szamóca érkezik külföldrôl, például Spanyolországból, Egyiptomból. KEDVELTSÉGÉT MI SEM MUTATJA JOBBAN, hogy ez a gyümölcs szinte minden kiskertben megtalálható. A kerti változat a „bolti” termékhez képest általában jobb ízû, mert teljesen éretten szedjük és frissen fogyasztjuk. A ke-

reskedelemben kapható áru kevésbé ízletes, viszont szilárdabb a húsa. A nemesítés során az íz mint tulajdonság másodlagos szerepet kapott az eltarthatósággal és a betegségekkel szembeni ellenállósághoz képest. A termesztésben a fekete fóliával borított, ún. bakhátas technológia a leginkább elterjedt. A szamóca szereti a gyengén savas-semleges (5–7) pHjú, vályog talajokat, de jól fejlôdik laza homoktalajon is, ha az jó táperôben van és a vízellátás megfelelô. A szamóca gyökérzete a felszínhez közel helyezkedik el, ezért a talaj felsô rétegének kiszáradására fokozottan érzékeny. Nagyon fontos, hogy fogyasztás elôtt mindig gondosan mossuk meg a gyümölcsöt, mert nem tudhatjuk, milyen termesztéstechnológiai környezetbôl jött.

Lássuk tehát, hogy hazánkban melyek a leggyakrabban termesztett szamócafajták, és hogyan különböztethetjük meg oket egymástól! ELSANTA Hollandiából származik, nálunk jelenleg ez a legnagyobb felületen termesztett fajta. Korán érik, termôképessége nagyon jó. A gyümölcs narancsvörös, erôsen fényes, kúp alakú, közepes vagy nagyméretû. Gyümölcshúsa szilárd, szintén narancsvörös, gyakran üreges. Íze közepes, frissen fogyasztásra és fagyasztásra is termesztik. A kiolvasztott gyümölcs minôsége közepes.

HONEOYE Az Egyesült Államokból származik, nagy mennyiségben szaporítják ezt a fajtát. Gyümölcse sötétvörös, erôsen fényes, kúp alakú, közepes méretû, gyümölcshúsa szilárd, íze édes-savas, közepesen aromás. A fagyasztott gyümölcs minôsége jó. Mivel korán érik, a korai virágzása miatt a késô tavaszi fagyok károsíthatják. Frissfogyasztásra, feldolgozásra és gyorsfagyasztásra is javasolt.

ONEBOR Olasz fajta. Gyümölcse vörös, közepesen vagy erôsen fényes, kúp alakú, nagyméretû. Húsa világospiros, szilárd, gyakran üreges, íze jó. Kicsit késôbb érik az elôzô két fajtánál. Termôképessége igen jó. Frissfogyasztásra és gyorsfagyasztásra ajánlott.

CLEARY Olasz származású fajta. Gyümölcse középpiros, fényes, kúp alakú, nagyméretû. Húsa szilárd, ritkán üreges, jó ízû. Korai érésû, az Elsanta elôtt 6-8 nappal érik. Termôképessége jó, levélbetegségekkel szemben ellenálló.

Szinte minden kiskertben megtalálható

A FIATAL GYÜMÖLCSFACSEMETÉKET a termôre fordításig alakító metszésben kell részesíteni, hogy a korona szellôs és jól megvilágított legyen. A sudár, illetve 4-5 megfelelô erôsségû és irányú vázág meghagyásával elérhetô, hogy a korona szellôs és jól megvilágított legyen. Ez a célja az ôszibaracknál alkalmazott katlan koronának is, amelynél a sudarat is eltávolítják. A termôre fordulás után a metszés célja az optimalizált termésmennyiség és -minôség biztosítása. Az egyes gyümölcsfajok termôrészeinek ismerete alapvetô fontosságú, errôl szakkönyvekbôl tájékozódhatunk. A metszéssel mindig csak minimális sebzést okozzunk! Sima metszésfelületeket hagyjunk, mert a sebek további fertôzések forrásai lehetnek! Csak éles metszôollót és ágvágó fûrészt használjunk! Rendszeres metszést igényel az alma, a körte és az ôszibarack. A csonthéjasok és a dísznövények esetében végezzünk ritkító metszést!

Ez a sérült, beteg, valamint az egymást keresztezô részek eltávolításából áll. Cserjéknél a 4-5 éves részeket folyamatosan leváltjuk a fiatalabb részekkel (pl. ribiszke, díszcserjék). A málna letermett vesszôit tôbôl eltávolítjuk, termést mindig a másodéves részeken várhatunk. A szôlô metszésénél házikertben a hagyományos váltócsapos metszés ajánlható, amelynek lényege, hogy nem engedjük a tôkét felkopaszodni. A KONYHAKERT FONTOS LAKÓI a különbözô zöldségnövények. Egy részüket állandó helyre vetéssel, más részüket palántáról termesztjük. A palántákat vásárolhatjuk, vagy magunk is megnevelhetjük. A palántanevelést a tervezett kiültetés elôtt 2-3 héttel kezdjük! A helybe vetésnél ügyeljünk arra, hogy talajunk tápanyaggal feltöltött, megfelelô nedvességû, különösen apró magvak esetében aprómorzsás szerkezetû és egyenletesen elmunkált legyen. Lehetôleg szakboltból, idôben gondoskodjunk a vetômagvak beszerzésérôl! Vásárlásnál gyôzôdjünk meg a lejárat idejérôl, és a vetésnél kövessük a tasakon feltüntetett utasításokat! A vetést végezhetjük sorokba, ágyásba vagy szemenként. A magra kerülô talajréteg vastagsága ne sokkal haladja meg a mag mérete kétszeresét! Ültetés után a kiszáradás elkerülése érdekében a talajt a maghoz kell

TAVASZI M U N K Á K

A konyhakertben végzett kertészkedés jótékony hatással lehet egészségünkre és kikapcsolódást nyújthat. Sôt vegyszermaradéktól mentes, egészséges és friss táplálékot biztosíthat magunk és családunk számára.

tömöríteni. A helyben maradó növények esetében ügyeljünk a megfelelô térállásra! Kerüljük el a túl sûrû vetést, ennek érdekében az apró magvakat vetés elôtt homokkal keverhetjük. A kikelô növényeket egyeljük vagy ritkítjuk. Egyes hidegtûrô zöldségnövények vetését meg lehet kezdeni, „amikor a talajra már rá lehet menni” – saláta, vöröshagyma, gyöngyhagyma, borsó –, a többieket márciusban, áprilisban vetjük, amikor a talaj felmelegedése már hamarabb bekövetkezik, és a mag „nem fekszik el” – például petrezselyem, sárgarépa, cékla, retek. A melegigényes csemegekukorica, spárgatök, sárgadinnye, görögdinnye, uborka, cukkini, patisszon, bab vetését célszerû április 10. utánra hagyni. A vetéseket rendszeresen öntözzük és gyomláljuk! A PAPRIKA, PARADICSOM, ZELLER, káposztafélék, kabakosok esetében az állandó helyre vetés helyett érdemesebb palántát

ültetni, mert fejlôdésük így biztonságosabb és gyorsabb. A palántákat a „fagyos szentek” után, május közepétôl lehet biztonsággal kihelyezni. Palántázáshoz a nedves talaj és az esô utáni, borult idô az ideális. A palántákat a paradicsom kivételével ne ültessük mélyebbre, mint ahogy eredetileg voltak! Csak egészséges palántát használjunk! A palántázást szálas palántánál ültetô bottal, tápkockás vagy cserepes palántánál ültetôkanállal végezzük. A talajt a gyökérhez tömörítjük, és azonnal beiszapoljuk. A burgonyánál elit vagy utántermesztett, minôsített vetôgumót, vagy minigumót használjunk, amelyet a NÉBIH-es címkérôl ismerhetünk fel! Ültetését április elején kezdhetjük. Ha a zöldhagymához ôsszel nem ültettük el a dughagymát, tegyük meg, amint rá lehet menni a talajra. Ügyeljünk arra, hogy a hagymák tönkje lefelé nézzen, és a hagymákat 7-10 cm vastag föld takarja.

A vetéseket rendszeresen öntözzük és gyomláljuk!

Bánnál így a leg jobb barátoddal? Indul a kutyák állandó megkötése elleni országos láncbegyûjtô akció

A folyamatos megkötés rendellenes állapot a kutya számára. Hosszú távon károsítja fizikai és lelki egészségét. A korlátozott mozgástér és az ingerszegény környezet az állat számára jelentôs stressz, a monoton módon ismételt mozgások pedig sokszor szervi elváltozáshoz vezetnek. Sôt: a kutya emberrel való együttélését is negatívan befolyásolja. Megfosztja ugyanis az állatot attól, hogy megfelelôképpen beilleszkedjen az emberi és fajtársi környezetbe. Torz viselkedésminták jelennek meg, amelyek veszélyt is jelenthetnek a kutya közelében élô emberekre és állatokra. Ezért a kutyák állandó és tartós megkötését a törvény szigorúan korlátozza. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Szabad a Gazdi programja keretében márciusban országos kampányt szervez. Ebben felhívja a kutyatulajdonosok figyelmét az állandó megkötés káros hatásaira, törvényi korlátaira. A gazdik a kijelölt gyûjtôpontokon leadhatják az állat megkötésére használt láncot. Minden láncot leadó gazdi garantált ajándékot kap, az összes résztvevô között praktikus ajándékcsomagot sorsolnak ki.

Az akció 2014. március 31-ig tart.

A leg i smer tebb: a pont y

A magyar lakosság halfogyasztási szokásainak megismerése volt a célja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kutatásának, amely 2013 decemberében a 18–59 évesek körében 1000 fô megkérdezésével, illetve három fókuszcsoportos vita szervezésével történt. Az eredmények érdekes ellentétre hívták fel a figyelmünket: annak ellenére alacsony a halfogyasztás hazánkban, hogy az emberek azt az egyik legegészségesebb ételnek tartják (a sorban csak a gyümölcsök, zöldségek, illetve a kefir elôzi meg). A hal nemcsak egészséges, de kedvelt étel is: 10-es skálán átlagosan 6,87-es értéket adtak a halételek kedveltségére, 10% jelezte, hogy egyáltalán nem szereti a halból készült ételeket. Ennek ellenére az emberek nem fogyasztanak elég gyakran ilyen ételeket: 44%-uk tányérjára legalább havonta kerül halétel, 46% viszont évente csak legfeljebb néhány alkalommal eszik halból készült fogást. A kutatás még a karácsonyi ünnepek elôtt zajlott, ekkor a válaszadók egyharmada tervezte, hogy az ünnepi asztalra valamilyen halételt is készít: többségük halászlét és rántott halat nevesített. Azok a válaszadók, akik nem, vagy csak nagyon ritkán esznek halételt, leginkább az íze, illetve a szaga miatt nem szeretik, de nagy arányban vannak azok is, akiket a szálka zavar. Különösen a fiatalokat rettentik el ezek a tényezôk. Bizonyos válaszadók az ára miatt nem esznek több halat. A ponty a legismertebb halfaj, ezt a megkérdezettek 90%-a ismeri, ezt a hekk (80%), a tonhal (73%), a keszeg (71%), illetve a busa (66%) követi. A pontyot és a hekket, illetve az egyébként alacsonyabb ismertségû pangáziuszt is 80% feletti arányban kóstolták már, a busát pedig 68%-uk. A drágább halfajokat nemcsak kisebb arányban ismerik a válaszadók, hanem jóval szûkebb körû a velük kapcsolatos tapasztalat is. Halvásárlási szokásaikról is nyilatkoztak a kutatásban résztvevôk. A megkérdezettek 35%-a szokott valamilyen rendszerességgel

Kevesen ismerik a praktikákat halat vásárolni, a többségük, közel 66%-uk hiper- vagy szupermarketben, 33%-uk válaszolta, hogy saját maga vagy ismerôse fogja, míg piacon 25%-uk vásárol. Hiper- és szupermarketben fôleg a 40 év alattiak vásárolnak, piacon pedig inkább az idôsebbek és nagyobb városok lakói szerzik be a halat. Elsôsorban a frissesség, az íz, illetve a származás megbízhatósága alapján vásárolnak halat a vásárlók, míg a hal szálkássága vagy a magyar származása már kevésbé fontos szempontok. Azonban kevesen ismernek olyan praktikát, amivel meg tudják állapítani a hal frissességét, az összes megkérdezett egynegyede jelezte, hogy tud ilyen módszert: a többség a kopoltyú színébôl, illetve a hal szagából tudja eldönteni, hogy friss-e a termék. Az eladók szakértelmére csak kevesen bízzák magukat. A válaszadók legnagyobb aránya, közel 45%-a csak néha készít halételt. Az idôsebb nôk inkább gyakran, a középkorúak már jóval ritkábban dolgoznak hallal a konyhában. A fiatalok nagy arányban még sosem fôztek halételt. A kutatás eredményei arra világítottak rá, hogy az emberek nyitottak a halételek fogyasztására, kedvelik és egészségesnek vélik, ennek ellenére az éves halfogyasztásunk alacsony, ezért ösztönözni szükséges a halfogyasztást.

H A L FOGYASZ TÁS

A kormányzat a halfogyasztás ösztönzését tûzte ki célul a magyar lakosság körében, hogy a magyar családok asztalára minél gyakrabban kerüljön halétel, méghozzá magyar, minôségi és biztonságos alapanyagokból.

H Í R M O R ZSÁ K

HATÁRT SZABTAK A TRANSZZSÍRSAVTARTALOMNAK 2014. február 18-ától hatályos a 71/2013. (XI. 20.) EMMI rendelet, amelynek értelmében tilos lesz olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot. Az elôre csomagolt élelmiszereknél még találhatunk a szabályozástól eltérô mennyiségû transzzsírsavat, mivel 12 hónap türelmi idô vonatkozik a már legyártott termékekre. Az utóbbi évtizedekben derült ki, hogy az összes zsírok közül a transzzsírsav jelenti a legnagyobb veszélyt az egészségre, károsítja az érfalat, szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz.

PÉK LETT A HÁROM NAGYKÖVET Péknek állt egy napra és kalácsot készített Pokorny Lia, Rákóczi Feri és Szilágyi Áron. Nagy erôbedobással dagasztottak, fontak és sütöttek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) nagykövetei a magyarok kedvenc ételeivel, a kenyér és a péksütemények készítésével ismerkedtek. Elôbbibôl fejenként évi 73 kilót fogyasztunk el, utóbbiból 13 kilót, ami egy felnôtt esetében napi 20-25 dekát jelent. Nem mindegy azonban, hogy honnan és milyen minôségû pékáru kerül az asztalra, erre hívták fel figyelmünket a nagykövetek.

SUDOKU 18

9 8

6 3

4 8

2 9

Ormai Anna olvasónk által készített és beküldött sudoku rejtvényünk megfejtéséhez jó munkát kívánunk!

Beküldési határidô:

3 3

Ha postán vagy e-mailben (szkennelt képként) elküldi megfejtését, részt vehet nyereménysorsolásunkon, amelyen hûtômágnest és szilikon krémkenô spatulát nyerhet!

2014. május 15.

A helyes megfejtést honlapunkon tesszük közzé: www.eteltcsakokosan.hu Postacímünk: NÉBIH-REFI 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24., Email-címünk: info@nebih.gov.hu

R EJ T V ÉN Y

Rejtvényünkkel ezúttal vidám perceket szeretnénk szerezni olvasóinknak, a megfejtés a karikatúrához tartozó vicc.

Minden ötvenedik megfejtônk hûtômágnest és szilikon krémkenô spatulát nyer! Várjuk megfejtéseiket (névvel, címmel) az info@eteltcsakokosan.hu e-mail címre, vagy a NÉBIH-REFI 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24. postacímre. Beküldési határidô: 2014. május 15. Nyereményüket postán küldjük el.

Nem akarok több rókát látni! Gyomorrontással kezdődik… de végződhet súlyosabb tünetekkel is, ha nem megfelelő minőségű élelmiszer kerül az asztalunkra.

Előzzük meg együtt a bajt! A NÉBIH Zöld számán bejelentheti, ha élelmiszerbiztonsági szempontból kifogásolható termékekkel találkozik.

www.nebih.gov.hu www.facebook.com/nebih.hu

06-80/A NEBIH 06-80/2 63244