AGROFEED WEBSHOP (11.) A SZOPTATó kOCák VíZfELVéTELE (12-13.) PARITáS ELEMZéS

3/1 3/2 3/3 3/4 3/5

Szinttartós l/nap

6,72 6,16 5,96 6,35 4,25

Csészés l/nap

22,05 24,23 20,20 18,06 23,70

összesen l/nap

28,77 30,39 26,16 24,41 27,95

A táblázatból rengeteg információt lehet leolvasni, és sok következtetés vonható le. A szinttartós itatókon a fogyás nagyon kiegyenlített, kivéve az 5-ös kutricában. Ott viszont azt tapasztaltuk, hogy lejjebb volt állítva a szinttartó, mint a többi vályúban, alacsonyabb volt a vízszint is, ezért fogyasztottak belőle kevesebb vizet az ide elhelyezett kocák. Azt gondoljuk, hogy a Jyga Gestal Solo etetőberendezés napi hatszori etetésével összefügg a vízfogyás a szinttartósból, mert csak azt a vizet itta/ette meg ami a takarmánnyal keveredett, ivási céllal mindig csak a csészés itatót használták továbbra is a kocák. Az viszont kellemes meglepetés volt, hogy a vályú kontrollnál semmilyen negatív változást nem tapasztaltunk. Ezen felbuzdulva elkezdtünk vizsgálódni a takarmány felhasználásoknál is, hisz van lehetőség visszakeresni a Jyga számítógépen a takarmány fogyásokat. A kontroll etetők ugyanebben a teremben található másik öt kutrica szolgáltatott adatot. Nagyon minimális eltéréseket tapasztaltunk a vizsgálat ideje alatt, a legkevesebb 4-5 dkg, a legtöbb 2025 dkg/nap volt, minden esetben a szinttartós javára.

Összegezve a vizsgálatot, a legnagyobb tanulság mindenképpen az, hogy a csészés itatók alkalmazása a legjobb megoldás a fiaztatókban, mert az a nagy vízfelületű, nyílt víztükrű itató a legjobb a szoptató kocáknak, ezt használják leginkább és az sem elhanyagolható, hogy egyben ez a malac itató is. Azt is elmondhatjuk, hogy a szinttartós itató nem rossz irány az automata etetők esetén, de arra nincs tapasztalatunk, hogy mennyi víz fogyna, ha csak ez jelentene vízforrást a kocáknak.

PARITáS ELEMZéS LOVászpaTOnán

a szuper szapora DanBred kocákkal kapcsolatban gyakran felmerül az a „vád”, hogy gyorsan elhasználódnak, a 2-3. paritás után selejtezni kell és így az értékes koca esetében jelentős veszteség keletkezik.

Csizmazia Tibor – szakmai vezető

Ennek vizsgálatára a lovászpatonai teszttelepünkön kísérletet indítottunk, és megvizsgáltuk, hogy menynyi ideig lehet tenyésztésben tartani a DanBred kocákat és ez alatt milyen életteljesítményt produkálnak.

A hosszabb ideig tenyésztésben tartott állomány szaporodásbiológiai mutatószámait elemeztük ki.

A következő táblázatban a Vivafarm koca állományának paritás szerinti összetételét láthatjuk szemben az ideálissal:

Paritás Koca db

1 18 2 22 3 23 4 15 5 23 6 33 7 37 8 16

Összesen 187 db %

9,6 11,8 12,3 8 12,3 17,6 19,8 8,6

Ideális %

20 19 18 17 10 6 5 5

db

37 36 34 32 19 11 9 9

Látható, hogy a többször fialtak aránya valóban magasabb, mint az ideális, de ez volt a vizsgálatunk tárgya. Milyen szempontokat kell megvizsgálni, hogy el tudjuk dönteni, hogy mennyi ideig tartsuk tenyésztésben a kocát?

1. Szaporodásbiológiai mutatószámok (vemhesülési %, fialási %, összes született malac, élve született malac, holt malac). 2. A kocák nevelőképessége, kondíciója, mérete, egészségi állapota. 3. A tenyészállat selejtezésből eredő veszteségeket. 4. A tenyészsüldő előállítás költségei.

A következő táblázatban szeretném bemutatni az idei év fialási számait paritásonként (ebben még nincs 8. paritás).

Paritás

1 2 3 4 5 6 7

Fialt koca db

37 32 30 41 64 66 22

élő átlag

16,05 17,97 17,03 17,27 16,72 15,23 15,45

holt átlag

1,84 1,53 1,93 2,78 2,82 3,4 4,54

össz malac

17,89 19,5 18,96 20,05 19,54 18,63 19,99

25

20

15

10

5

0

1 2 3 4 5 6 7 élő átlag holt átlag

A telep vemhesülési és fialási %-a folyamatosan javul, paritástól függetlenül. Az elmúlt egy év vemhesülési %-a 92,36, a fialási %-a 90,4%, ami nagyon jónak mondható. Minden kocát csak kétszer termékenyítünk.

Változásként értékelhető, hogy mióta 100%-ban DanBred állomány van a telepen, azóta a csütörtöki választás kocáinak zömét már hétfő délután termékenyítjük. Korábban ez keddre, szerdára esett és nem volt ritka csütörtök-pénteki termékenyítés sem. Két nap alatt megtörténik a termékenyítés és a fialás is lezajlik szombat, vasárnap annak ellenére, hogy fialás indukálást nem alkalmazunk.

A táblázatból nagyon sok következtetést lehet levonni, egyértelműen látszanak a tendenciák. Ha csak ez alapján kellene kitalálni a tuttit, akkor az 5. fialás után lenne az ideális selejtezési kor, hisz az élve született malac szám onnantól jelentős csökkenést mutat. Az látszik, hogy a kocák szaporodásbiológiája stabil, hisz az összes malacszám szinte mindegyik paritásnál ugyanannyi, – 20 körüli. A holt malac szám okait kellene megfejteni, illetve megoldani és akkor „bármeddig” tenyésztésbe lehetne tartani a kocákat.

Természetesen számos magyarázat van a paritás szám és holt malac közötti összefüggésre. Nem csak nálunk van ez a probléma, a régi kevésbé szapora genetikáknál is tapasztalható. Mennyiségében ugyan nem ekkora mértékben, de arányaiban közel hasonló. A leggyakoribb indok, hogy nem eléggé figyelnek a telepen a fialásokra, nincs 24 órás jelenlét, ezért olyan sok a holt malac.

Nálunk a fialások idején állandó a felügyelet, kevés a fialó koca, – a dolgozó állandóan jelen van a fialó állat mellett, – és ott is van (!). A holt malac már holtan jön ki a szülőcsatornából. Azt sem lehet mondani, hogy elhúzódnak az ellések, szinte sohasem kell beavatkozni, benyúlni a kocákba. Oxitocinon kívül semmilyen más hormont nem adunk.

Másik fontos magyarázat az lehet, hogy mivel 20 malac van minden vehemben, méretük is nagy, ezért a szülőcsatorna nem kis terhelésnek van kitéve. Ennek következtében sajnos mérete nagy és esetlegesen ez is oka lehet annak, hogy a malac befullad a szülőcsatornába. A holtan ellett malacok mérete, fejlettsége ugyanolyan, mint az élő társaiké.

A számok ismeretében természetesen nem fogunk a későbbiekben 7. – 8. paritású kocát tenyésztésben hagyni, bár azt tudni kell, hogy azok nevelőképessége, tejtermelése, az ALFF-os malacok nevelése terén a legjobbak. Takarmány felvételük nem tér el a fiatalabb kocákétól. Mindig természetes úton selejteződnek, nem kell kényszerbe küldeni őket, TF koca árbevétel szempontjából is a legjobbak, így ezeknél a legkevesebb az állatérték különbözet.

Következtetésképpen elmondhatjuk, hogy jó tartási és takarmányozási körülmények között a DanBred kocák hosszú életteljesítményre is képesek, selejtezésükre állapotuk alapján nem volt szükség. Az is látható, hogy optimálisnak a 6. – 7. fialás utáni selejtezés tekinthető, így Lovászpatonán is visszaállunk a 6. fialás utáni selejtezésre, ezzel természetesen emelkedni fog az élve született malacszámunk.

PROBIOTIkuMOk éS PREBIOTIkuMOk A SERTÉS TAKARMánYOZáSbAn

a testben élő mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszer, az ún. mikrobiom legnagyobb részét az emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok, a bélflóra alkotja.

Horogh gergely – sertés takarmányozási szaktanácsadó Horváth Rita – termékfejlesztő mérnök

Abélflóra legnagyobb előnye a gazdaszervezet számára a megemésztetlen szénhidrátok fermentálásából és az azt követően felszívott rövid láncú zsírsavakból (SCFA) nyert energiában rejlik. Ezek közül legfontosabbak a vastagbél hámszövetében felszívódó butirátok, a májban felszívódó propionátok és az izomszövetben felszívódó acetátok. A bélbaktériumok szintetizálják továbbá a B-vitamint és a K-vitamint, bontják le az epesavakat, szterolokat és xenobiotikumokat. A megfelelő bél mikroflóra hozzájárul a bélbolyhok és bélhámsejtek normál működéséhez, ezáltal a megfelelő tápanyag és vízfelszíváshoz, valamint az immunválasz szabályozásához és a kórokozó baktériumok elleni védelemhez.

A sertés bélflóra egy összetett ökoszisztéma, dinamikus összetétel és diverzitás jellemzi. A kolonizáció a születéskor kezdődik. A malacok a mikrobák óriási választékának vannak kitéve már a szülőcsatornán keresztülhaladva, majd a koca bőrén, bélsarán, illetve az őket körülvevő környezeten keresztül. A bél kolonizációja hihetetlenül gyorsan lezajlik, 12 óra elteltével a baktériumszám már 109 CFU/g a vastagbélben. A malac bél mikrobiom kialakulásában nagy szerepet játszik a koca bélflórája, mivel az a malacokhoz továbbítódik.

A sertés bélrendszerében becslések szerint több mint 500 baktériumfaj található; a baktériumok nagy része hasznos a gazdaszervezetre – különösen a Lactobacillus és a Bifidobacterium –, míg egy bizonyos hányada patogén.

A modern sertéstenyésztési körülmények között a malac életének legkritikusabb időszaka a választás. 20-28 napos korában az alapvetően tejalapú, folyékony takarmányt hirtelen gabona alapú és az esetek döntő többségében szilárd takarmány váltja fel. Ez, valamint a jelentős környezeti és szociális változás komoly stresszhatásként éri a malacot és egyensúlyi mikrobiális állapota felborulhat.

A bél mikrobiális ökoszisztémájának zavara, mely a mikroflóra diverzitás nagyarányú csökkenésével jár, és drasztikusan növeli az emésztőszervi betegségek kockázatát, az ún. diszbiózis állapota.

Választást követően az immunállapot megőrzésében fontos szerepet betöltő Lactobacillus baktériumok száma csökken, míg a káros patogének, mint pl. Clostridium, fakultatív anaerobok, a választás utáni hasmenésért leginkább felelős E. coli is felszaporodnak. A választási takarmányváltás következménye a bél mikroflóra sokféleségének csökkenése mellett a bélhám áteresztőképességének fokozódása, mely következtében a toxinok és kórokozók könnyebben jutnak át a bélhámon. A kóros folyamat vége a bélhám gyulladását tovább súlyosbító patogén bélfertőzés.

A prestarter és starter takarmányban alkalmazott antibiotikumok, noha gyérítik a patogéneket, de a kedvező mikroorganizmusokat is. A sertések bélegészsége és ideális termelése szempontjából elsődleges cél, a mikroflóra stabilizálása, a bél mikrobiota nagyfokú diverzitásának fenntartása. Erre a célra az antibiotikum nem megfelelő eszköz! Az antibiotikumok túlzott használata szorosan kapcsolódik az antimikrobiális rezisztens baktériumok növekvő számához, és egyre nagyobb aggodalmat kelt mind állati, de főként humán egészségvédelmi szempontból.

Mindezeket mérlegelve, az Európai Unió 2022. január 28-tól minden tagállamra kiterjedően jelentősen korlátozza az antibiotikumok használatát az állattenyésztésben.

Sürgető igénnyé vált tehát olyan alternatív takarmány adalékanyagok alkalmazása, amelyek hozzájárulnak a bélegészség állapotának fenntartásához, és alkalmazásukkal az antibiotikumok használata jelentősen csökkenthető, vagy akár teljes mértékben elhagyható.

Antibiotikum használat csökkentésére alkalmas alternatív takarmány adalékanyagok:

• A ZnO hatása ellentmondásos. A magas ZnO-szint (2400-3000 ppm) antimikrobiális tulajdonságokat mutat, és bár hatékony a választás utáni hasmenés kezelésére, ugyanakkor káros hatással van a malacok rezidens mikroflórájára. További negatív hatása a romló takarmányfelvétel és ásványi anyag (főként foszfor) hasznosulás. Magas koncentrációjú alkalmazása miatt fokozott környezeti terhelést jelent. Éppen ezért az európai jogszabályok a ZnO terápiás dózisú alkalmazását betiltják, Magyarországon 2022. júniustól az állattenyésztésben való felhasználását legfeljebb 150 mg/kg-ra korlátozzák! (2001/82/EC)

• A szerves savak antimikrobiális aktivitással rendelkező rövid szénláncú zsírsavak. Egy részük, mint a tejsav, fumársav, illetve citromsav közvetett módon, a béltartalom pH értékének csökkentése révén gátolja a patogén mikroorganizmusok szaporodását. Míg a hangyasav, ecetsav és propionsav már közvetlen antibakteriális hatással is rendelkeznek, valamint a gombák és élesztők életfolyamatait is gátolják. A szerves savak további élettani előnye a gyomortartalom savas kémhatásának fokozása révén a növekvő pepszin és hasnyálmirigy enzimtermelés- és aktivitás, ezáltal pedig a fehérjék és ásványi anyagok javuló emészthetősége és felszívódása. • A fitobiotikumok közé gyógy- és fűszernövények (oregánó, kakukkfű, rozmaring stb.), valamint ezek kivont esszenciális olajai (timol, karvakrol, fahéj-aldehidek stb.) tartoznak. Pontos hatásmechanizmusuk jelenleg még nem ismert, de antimikrobiális, antioxidáns, emésztésjavító stb. tulajdonságuk sok esetben bizonyított. • A különféle alternatív takarmányadalékok közül a pre- és főként a probiotikumokban rejlik a legnagyobb potenciál, mivel összetett élettani hatásmechanizmusuk révén valóban hatékony és biztonságos megoldást nyújtanak a választást követő diszbiózis és a patogének okozta fertőzések megelőzésére, illetve leküzdésére.

A prebiotikumok rövid láncú szénhidrátok. Bélegészségre gyakorolt kedvező hatásuk oly módon érvényesül, hogy fokozzák a kedvező hatású mikrobióta baktériumok növekedését és aktivitását. További jelentős hatásuk, hogy csökkentik egyes patogének megtapadását a bélhám mukóza rétegén, ezáltal bizonyítottan csökkentik az E. coli és a Salmonella telepképződését a vastagbélben. Mindezeken kívül a prebiotikumok immunmoduláló és gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal is rendelkeznek.

A legtöbb prebiotikum nem – keményítő oligoszacharid, mint például a mannán – oligoszacharidok (MOS) frukto-oligoszacharidok (FOS) vagy

galakto-oligoszacharidok (GOS), az izomalto-oligoszacharidok, a xilo-oligoszacharidok, a laktulóz és az inulin.

A sertéstakarmányozásban a legtöbb adattal a MOSsal kapcsolatban rendelkezünk. Összetett szénhidrát molekulákból állnak, amelyek az élesztő, Saccharomyces cerevisiae külső sejtfalából származnak.

Hatékonyan befolyásolja a bélflóra összetételét, mivel energiaforrásként fokozza egyes kedvező hatású baktériumok növekedését (Bacillus, Lactobacillus) valamint csökkenti a patogén baktériumok (E. coli, Salmonella typhimurium, Clostridium) telepképzését. (Mézes, 2015)

A FOs fruktóz monomerből felépülő oligoszacharidok, melyek a természetben legnagyobb mennyiségben inulin formájában vannak jelen. Szintén növelik a kedvező hatású Bifidobacterium számot a vastagbélben, mivel elsősorban ezeknek szolgál tápanyagul.

Az élesztőből származó prebiotikumok nagy része a fermentációs ipar (pl. bioüzemanyag-előállítás) melléktermékeként keletkezik. Általában biokémiai összetételük alapján jellemzik és minősítik őket: mannán-oligoszacharidok, élesztő β-glükánok vagy a fehérjetartalom. Ez a megközelítés azonban csupán a termék tisztaságára utal, ugyanakkor nem tükrözi annak teljes funkcionalitását, például azt, hogy képes-e kötődni a kórokozókhoz vagy stimulálni az immunvonalakat a gazdaszervezetben. Éppen ezért a prebiotikumok valódi funkcionalitásának értékeléséhez a biokémiai összetételükön túl fontos a poliszacharid láncok tényleges hosszát is ismerni. Minél hosszabb a poliszacharid lánc, annál jobb kötőképességgel rendelkezik.

A probiotikumok élő élesztősejt és baktérium kultúrák, amelyek megfelelő mennyiségben a szervezetbe juttatva kedvező hatással vannak a gazdaállat egészségére. A probiotikumok lehetnek gram-pozitív spóraképző baktériumok (Bacillus), tejsavtermelő baktériumok (Lactobacillus, Bifidobacterium, Enterococcus) vagy élesztő (Saccharomyces).

A sertésiparban alkalmazott probiotikumokkal szemben szigorú a követelmény.

• Elsődlegesen fontos az a képesség, hogy kolonizáljanak vagy metabolikusan aktívak legyenek a bélben. Álljanak ellen a gyomorsavnak és az emésztési folyamatnak és lépjenek kölcsönhatásba a gazdaszervezettel. • Másodszor, hogy támogassák az egészséget, akár a gazdaszervezet közvetlen stimulációjával, akár közvetett módon a patogén terhelés csökkentésével. • Harmadszor, az ipari szintű előállíthatóság, a gyártás és felhasználás során tanúsított nagyfokú életképesség és stabilitás alapkövetelmény.

• Végül, a megfelelő biztonság is elengedhetetlen. Az állatra nézve nem lehet toxikus és patogén, humán egészségügyi téren pedig fontos a transzmissziós antibiotikum-rezisztens gének hiánya! (Musa és Seri, 2009) (Gaggìa, 2010).

A baktériumok, vagy élesztők hatásmechanizmusa komplex, közvetlen és közvetett módon is hozzájárulnak a gazdaszervezet bélflórájának, valamint az állat egészségi állapotának javításához. A probiotikumok gátolják a patogén mikroorganizmusok megtapadását a vékonybél bélhámsejtjeihez, csökkentik azok hozzáférését a tápanyagokhoz, valamint szerves savak és antibiotikus hatású anyagok termesét és szaporodását. Kedvező hatással vannak ugyanakkor a rezidens mikrobiom összetételére és aktivitására. A nagyobb mennyiségben termelődő zsírsavaknak köszönhetően a bélhámsejtek fejlődése és működése, végső soron az emésztés hatásfoka javul.

A probiotikumok emellett támogatják és stimulálják az immunrendszert, ezáltal csökkentik a gyulladást valamint megakadályozzák a további gyulladásos folyamatok kialakulását. Az epitel sejtek között helyet foglaló kehelysejtek aktiválása révén elősegítik a vékonybél mukóza regenerációját, és aktívan részt vesznek az intesztinális barrier (bél gát) integritás fenntartásában.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a pre- és probiotikumok nagy biztonsággal használhatók antibiotikumcsökkentés során, illetve hathatósan hozzájárulnak a bélegészség kialakulásához és fenntartásához, az állat egészségi állapotának és termelési eredményeinek javulásához. lésével gátolják a kórokozók növekedé-

Mivel azonban a sertés mikrobiom nagyfokú variabilitást mutat genetikai háttértől, életkortól, termelési státusztól függően, ezért a több fajt vagy törzset tartalmazó összetett készítmények, valamint a hatásmechanizmust még inkább támogató prebiotikumokkal kiegészített komplex termékek, az úgynevezett szimbiotikumok kerülnek a tudományos érdeklődés fókuszába.

PRO- és PREBIOtIKummAL FOLytAtOtt KíséRLEtsOROzAtAINK EREDméNyE

Mivel a pro- és prebiotikumok együttes használata a szimbiotikus biológiai hatásmechanizmusukon keresztül hozzájárulnak az állat (bél)egészségének fenntartásához, így alkalmazásuk eredményesebb termelést, továbbá a szükségszerűségből adagolt medikáció és antibiotikumok csökkentését, esetleges elhagyását vonhatja maga után.

Ebben a szellemben indítottunk pro-és prebiotikum termék kombinációkkal kísérletsorozatot a VivaFarm Kft. lovászpatonai teszttelepén, amely elsősorban a koca takarmányozásra, azon belül a magasvemhes és szoptató fázisokra fókuszál. A pro- és prebiotikumok tanulmányokban említett előnyeinek termelési eredményekben való megjelenésére voltunk kíváncsiak.

Kutatásunk kísérleti kezelésében élő élesztőt (Saccharomyces cerevisiae) és élesztő sejtfal kivonatot (MOS, 1,3 – 1,6 ß-glükán) alkalmaztunk a pro- és prebiotikum készítményt nem tartalmazó kontroll koca takarmánnyal szemben. A vizsgálatokat 14 kocán ((dán NFxL) F1) és szaporulatán végeztük fialásuktól a választásig (26 napos szoptatás).

A vizsgálatainkba vont egyedek paritása kiegyenlített volt csoportonként, a született almok dajkásítására kezelésen belül került sor. Méréseink az alábbi paraméterekre terjedtek ki: egyedi takarmányfelvétel (Jyga: Gestal solo), kondícióvesztés mértéke (fiaztatóra fel- és lehajtáskori egyedi koca súlyok közötti különbség), következő ciklus vemhesülési %-a, született malacok egyedi súlya (48 órával születés után, dajkásításkor és választáskor), melyekből az alábbi

eredmények születtek:

• Az élesztőt és élesztőkivonatot fogyasztó kocák napi takarmányfelvétele 0,36 kg-mal, laktáció alatti fogyasztása 9,15 kg-mal volt nagyobb a kontroll csoportnál.

Szoptató kocák átlagos takarmányfelvétele (kg) naponta és laktáció során 185

180

175 6,71

170

165

160 6,35

165,21 174,36

155 Kontroll Kísérleti Átlagos napi takarmányfelvétel kg/koca/nap Átlagos összes takarmányfelvétel a laktáció során kg/koca/laktáció

*Kontroll: Pro- és prebiotikum készítményt nem tartalmazó szoptató koca takarmány; *Kísérleti: Élő élesztő+ élesztő sejtfal készítményt tartalmazó szoptató koca takarmány

• A kísérleti kocák kondícióvesztése 0,4%-kal, azaz 1,36 kg-mal alakult kedvezőbben kontroll társaikhoz képest (egyedenként). Kísérleti kezelés hatása a kocák fiaztatói kondícióvesztésére (%, kg)

% testsúly/koca 14,8

15,2

kg testsúly/koca 47,5

48,86

0 10 20 30 40 50 60 Kísérleti Kontroll

*Kontroll: Pro- és prebiotikum készítményt nem tartalmazó szoptató koca takarmány; *Kísérleti: Élő élesztő+ élesztő sejtfal készítményt tartalmazó szoptató koca takarmány • A kísérleti csoportban valamelyest nagyobb volt az élve született malacszám (+0,72 db/koca), ami 2,9 kg/koca kisebb alomsúlyt vont maga után a kontrollhoz képest. Dajkásításkor az egyedenkénti súlykülönbség mértéke 0,13 kg volt a két csoport között (enyhén nagyobb kontroll malacokat jelentve), míg választáskor a kísérleti malacok bizonyultak nehezebbnek (0,18 kg/malac). A kísérleti kezelés

hatására javult a választási malacsúly (+0,43 kg) ami malaconként +18 g/nap súlygyarapodás előnyt jelentett. • 0,9%-kal kisebb volt az elhullási% a kísérleti csoportban, így nőtt választott malacszám (+0,14 malac/koca) a kontrollhoz képest.

Alom paraméterek a fiaztatón

Élve született malac/kocaa Születéskoria alomsúly (kg) Malacok száma kocánként dajkásításkorb Alomsúly dajkásításkorb (kg) Átlagos malacsúly dajkásításkorb (kg) Malacok száma kocánként választáskorc Elhullási % Átlagos malacsúly választáskorc (kg) Malacok átlagos súlygyarapodásad (kg)

Kontroll

15,57 26,0 15,57 47,1 3,03 14,86 4,6 7,46 5,79

Kísérleti

16,29 23,1 15,57 45,2 2,9 15,0 3,7 7,64 6,22

* Kontroll: Pro- és prebiotikum készítményt nem tartalmazó szoptató koca takarmány * Kísérleti: Élő élesztő+ élesztő sejtfal készítményt tartalmazó szoptató koca takarmány a Születési adatok rögzítése: 48 órával a fialást követően b Dajkásítás: 1 héttel a fialást követően, alomkiegyenlítés módszerrel működő csecsek száma szerint c Választás: 26 napos szoptatást követően d 48 órával születést követően-választásig • A kísérletben résztvevő kocák soron következő ciklusában nyomon követtük a termékenyítést követő ultrahangvizsgálat eredményeket. Az élő élesztőt és élesztősejtfalat tartalmazó szoptató takarmányt fogyasztó csoportnál 14%-kal kedvezőbb vemhesülési %-ot mértünk a kontroll kocákkal összehasonlítva.

Kísérleti 100,00

Kontroll

50,00 60,00 70,00 86,00

80,00 90,00 100,00

Összességében megállapítható, hogy a szoptató koca takarmányban lévő élő élesztő és élesztő sejtfal készítmény hatására:

• Nőtt a szoptató kocák takarmányfelvétele. • Csökkent a kocák kondícióromlásának mértéke. • A koca következő ciklusában jelentősen javult a vemhesülési %. • Nőtt a választott malacok száma és súlygyarapodása és csökkent a fiaztatói elhullás.

A pro- és prebiotikum készítményekkel folytatott kutatásainkat folytatjuk a jövőben, hisz a fiaztatón tapasztalt biztató eredmények a malacok vitalitásában, a választáskori stressz csökkentésében, a tápban lévő medikáció és antibiotikum csökkentésében, illetve battériás teljesítményükben is megjelennek. Erre vonatkozó adatainkat és tapasztalatainkat megosztjuk Önökkel következő lapszámunkban.

Ezúton köszönjük a Vivafarm sertéstelepen dolgozó Kollégáink áldozatos munkáját, ami lehetővé teszi, hogy gazdag és értékes kutatómunkát folytassunk!

TiszTeLT parTnerünk!

Békés, boldog karácsonyt és eredményes, egészségben gazdag új évet kívánunk Önnek és kedves családjának!

köszönjük, hogy munkájával, támogatásával hozzájárult közös sikereinkhez.