1 minute read

Lakótársak

Melinda nagy zajra ébredt, dübörgött az erdő körülötte, beleremegett az odúja is. A mókuslány kinézett az ablakon, és egy hatalmas gépet meg embereket látott, akik éppen az ő fája alatt méregettek valamit. Aztán egyszer csak egy éles hangú masina elkezdte mardosni a fa derekát. Melinda tudta, hogy azonnal menekülnie kell.

Muravidéki magyar gyermeklap

Advertisement

Megjelenik havonta egyszer a Népújság mellékleteként.

Kiadja a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva

Igazgató: Tomka Tibor

Felelős szerkesztő: Király M. Jutka

Illusztrációk: Abraham Klaudia

Szerkesztőség: a Népújság szerkesztősége

Cím: Fő utca 7., 9220 Lendva, Szlovénia, tel.: 02/5776-180, e-mail: info@nepujsag.net

A Kelepelő az SzK Kulturális Minisztériuma támogatásával, az MMÖNK közreműködésével jelenik meg.

A kis mókus távolról figyelte, ahogy az otthona, az öreg tölgyfa a földre zuhan. Könnyek csordultak a szeméből, hiszen ennek a fának az odújában született. – Mi lesz most velem? Földönfutó lettem! –kucorodott be egy hatalmas páfrány alá. Az emberek elszállították a fát, az erdő újra elcsendesedett. A fatönk alatt lakó süni is előbújt az odújából. Óvatosan körülnézett, hogy biztonságban van-e, és akkor meglátta a páfrány alatt árválkodó mókust. – Szia, én Sári vagyok – cammogott oda hozzá. – Téged hogy hívnak? – Én Melinda vagyok – jött a halk válasz. – Miért bujkálsz a földön, a mókusok nem a fák laknak? –faggatta a süni a mókust. Melinda lesütötte a sze- mét: – Lerombolták az otthonomat, most nincs hol laknom – panaszolta. – Jaj, te szegény, nagyon sajnállak. Te laktál fent az emeleten? – Bizony. Olyan szép otthonom volt!

A süni egyszer csak nagy örömmel felkiáltott: –Hiszen nálam ellakhatsz! Igaz, én a gyökerek alatt, az alagsorban élek. Nem ideális egy mókusnak, de átmenetileg talán megfelel. Úgyis magányos vagyok, amióta a testvérem elköltözött. – Tényleg befogadnál? – csillant fel Melinda szeme. – Igen, sőt örülnék egy lakótársnak!

A süni beinvitálta a vendéget az odújába, megmutatta neki a szobát és az ágyát. – Te leszel az emeleten, rendben? Én tériszonyos vagyok – mosolygott a süni. – Rendben, lakótárs! – ugrándozott örömében a mókus.

This article is from: