A 13 muravidéki vitéz eskütételéről A 13 muravidéki vitéz eskütételéről

A Vitézi Rend, a korabeli Magyarország egyik legtekintélyesebb szervezete, köztestülete 1941-ben jelent meg a Muravidéken 13 vitéz eskütételével Alsólendván. Egy vitéz posztumusz kapta meg a címet. A korabeli zalai lapok nemzettudatot erősítő, nemes és felemelő ünnepségről számoltak be. Írásunkban a történelem egyik méltatlanul elfeledett eseményének felidézésén túl a Vitézi Rend alapítására és egykori működésére szeretnénk visszatekinteni.

Zrínyi Miklós híres mondatát Alsólendván is idézték: „Áldozatok nélkül nincsen nagyság, adassék tisztelet mindenkor a magyar katonaeszmének.” Övezze tisztelet és illesse dicsőség annak a 14 muravidéki magyar vitéznek az emlékét is, akik mindenkor bátran vállalták a

Vitézi Rend a Svéd Királyság területén bejegyzett, európai uniós jogalany, egy a magyar történelem alapjain büszkén és biztosan álló, magyar nemzettudatú, patrióta érzelmű, tradicionális európai keresztény/keresztyén értékrendet valló és hirdető, nemzetközileg elismert, gyar katona megbecsülése, megjutalmazása volt az I. világháborút követően, az országot ért megannyi trauma után. Az első jogszabály, ami a vitézekről, illetve a vitézi telkekről szól, az a 6650/1920. számú miniszterelnöki rendelet, majd a kormányzó 1920. szeptember 25-i ha- novai esperes-plébános mutatott be. Fél 11-kor a Leventeotthonban esküt tettek az új vitézek. Az eskü szövegét vitéz Szinay Jenő ezredes-székkapitány mondta előre, majd a vitézi nagyjelvényeket feltűzte az avatottakra. magyarsághoz való ragaszkodásukat. Az 1945 után emigrációba kényszerített Vitézi Rend – 1962 óta lovagrend – pedig ma is él és előre tekint.

A Vitézi Rend tagjai azok a hivatásos és nyugállományú katonák lehettek, akik rendelkeztek a megfelelő kitüntetésekkel, amelyek alapján kérelmükre vitézzé avatták őket. A vitézavatást maga a kormányzó, a Vitézek Főkapitánya végezte avatópallossal, kezdetben Budapesten, a Margitszigeten, később más helyszíneken is. 1921-től kiépült a Vitézi Rend hierarchikus struktúrája: a főkapitány mellett a főkapitány-helyettes, a főszéktartó és a Vitézi Szék volt a meghatározó. Az egyes törzskapitányok regionális szinten – 3–4 vármegyénként – működtek, a vármegyei vitézi életet a székkapitány irányította. A járásokban vitézi hadnagyok és vitézi őrmesterek képviselték a Vitézi Rendet. A vitézeket a nemzetes úr megszólítás illette meg, feleségüket nemzetes asszonyként tisztelték. A vitézek a hadseregen kívül jelen voltak a közigazgatásban, az oktatásban, a tudományos és művészeti életben is. A vitézi cím egyfajta garanciát jelentett: a hazafiság-hazaszeretet, a kötelesség teljesítésének legmagasabb szintje kapcsolódott hozzá.

A felavatott vitézek a következők voltak: vitéz Fehér Vendel (posztumusz), vitéz Vörös Gergely (Kapca), vitéz Horváth Vendel (Lendvavásárhely), vitéz Szőke Ferenc (Petesháza), vitéz Horváth Ignác (Kapca), vitéz Györkös Imre (Nagypalina), vitéz Harmath János (Lend vavá sárhely), vitéz Lendvai József (Alsólendva), vitéz Peceli János (Kebe le szentmárton), vitéz Pozsgai János (Petesháza), vitéz Simonka János (Petesháza), vitéz Szabó István (Völ gyifalu), vitéz Dá vid István (Völgyifalu) és vitéz Fehér István (Lendvavásárhely).

Dr. vitéz berniczei Berniczei-Roykó Ádám lovag, a legitim Vitézi Rend főkapitány-helyettese napjainkban a következők szerint határozza meg a Vitézi Rend fogalmát: „A legitim külföldön is igen nagytekintélyű eszmei közösség, mely hierarchikus rendi struktúrával bír, élén főkapitányként vitéz HabsburgLotharingiai József Károly főherceggel, magyar királyi herceggel.”

A Vitézi Rend eszmei és részben jogi alapítója vitéz nagybányai Horthy Miklós, a Magyar Királyság kormányzója. Célja a ma- tározata, amelyben kinevezi a Vitézi Szék tagjait – a törzskapitányokat. Az alapítás harmadik eleme a Vitézi Szék határozata magának a Vitézi Rendnek a létrehozásáról szintén 1920 őszén. Vitézi telkeket kaptak – 6 és 100 hold közötti nagyságban – azok a vitézi esküt tett vitézek, akiknek az adományozásáról a Vitézi Szék döntött.

1941-ben a Muravidéken is megjelent a Vitézi Rend. Első jelentős eseménye az 1941. november 23-án, vasárnap fényes ünnepség keretében megtartott vitézi eskütétel volt. A rendezvényen jelen volt – többek között – vitéz gróf széki Teleki Béla, Zala vármegye főispánja, tiszteletbeli székkapitánya, a kormányzó képviseletében vitéz Szinay Béla altábornagy-törzskapitány, valamint Zala vármegye részéről vitéz Szinay Jenő ezredes, székkapitány.

Az ünnepség 9 órakor szentmisével kezdődött, amelyet a lendvai templomban Farkas Sándor

Az avatás után fogadásra került sor a Korona szállóban. A Muravidékhez több jelentős vitéz is köthető: vitéz LindvayHartner Nándor, Muraszombat polgármestere, országgyűlési képviselője, illetve vitéz Pekle Béla vezérőrnagy-székkapitány, Alsólendva egykori katonai parancsnoka.

Több mint 80 év után a Vitézi Rend újra visszatért a Muravidékre: 2022 májusában részt vettünk a Zrínyi-konferencián, emléktábla- és szoboravatáson, 2023 márciusának végén pedig a lendvai rádióban beszéltünk a Vitézi Rend múltjáról és jelenéről – a jövő tükrében.

Vitéz Inkei-Farkas Márton, a legitim Vitézi Rend tengermelléki és horvátországi területi székkapitánya

Forrás: www.vitezi-rend.com, Zalamegyei Újság (1941. 265. szám)