2 minute read
ROBOTOK JELENTHETIK A VÁLASZT A HEGESZTŐHIÁNYRA
Az automatizált hegesztési megoldásokat már egy sor iparág használja; az autóiparban pedig több évtizedes hagyománya van, azóta, hogy az 1960-as években elkezdték alkalmazni ívhegesztési feladatokra. A megbízható gyártási megoldás azóta is egyet jelent a pontossággal, biztonsággal és hatékonysággal, az elsődleges célja pedig mindig is a hosszútávon jelentkező költségek visszavágása, egyben a termelékenység növelése volt.
Ma már ennél is összetettebb a kép: mindezeken felül a szakképzett munkaerő hiányát is enyhíteni kell, hiszen a tapasztalt szakemberek többsége utánpótlás nélkül vonul nyugdíjba, és egyelőre a szakképzés sem tudja olyan iramban kitermelni a friss munkaerőt, ahogyan azt az ipar igényelné. Már most biztos, hogy Amerikában nem kevesebb, mint 400 ezer betöltetlen hegesztői munkakör lesz 2024-re, írja a Robotics & Automation News. Ilyen rövid időn belül csak a robotika jelenthet megoldást.
Advertisement
A kobot hegesztőgépeknek már ma is ugyanolyan tanúsítványoknak kell megfelelniük, mint a képzett szakembereknek: gyakorlatilag ugyanazon a tesztelési és vizsgálati procedúrán esnek át, hogy megszerezzék a szükséges igazolásokat. A vállalatoktól komoly befektetést igényel az ilyen eszközök megvásárlása, viszont ha megvannak, már nem igazán jelentenek további költséget. Akinek ehhez nincs elegendő tőkéje, vagy egyszerűen csak nem akar nagy kockázatot vállalni, persze bérelheti is őket, hiszen vannak erre szakosodott cégek.
ENNEK A TENDENCIÁNAK MILYEN KÖVETKEZMÉNYE LEHET A HEGESZTŐ SZAKEMBEREKRE NÉZVE?
Az elképzelés az, hogy a gépek és az emberek vállvetve dolgozzanak tovább a gyárakban. Ez a változás szükségszerűnek tűnik, véli John Ward, a Kings of Welding szakportál szerzője, aki úgy látja, hogy sok vállalat éppen a munkaerőhiány miatt kénytelen lehúzni a rolót. „A hegesztés automatizálása esetünkben nem azt jelenti, hogy az emberek helyét a robotoknak kell átvenniük; ez csupán egy kritikus fontosságú reakció az ágazat igényeire. Egy-egy nagyobb megrendelést – amihez több hegesztőre is szükség lenne egyszerre – már napjainkban is csak hetekre, hónapokra előre tudnak vállalni a kivitelezők.”
A robotok bevonásával úgy lehet segíteni az áldatlan helyzeten, hogy a vállalatok hatékonyabban osztják el az erőforrásaikat, így törekedve a lehető legeredményesebb működésre. A tapasztalt munkatársakat rá lehet szabadítani például a bonyolultabb feladatokra, miközben az automatizált hegesztőgépek dolgozhatnak az egyszerűbb, kevés programozást igénylő munkadarabokon. Ez a munkamegosztás azért is praktikus, mert a szakképzett emberek rugalmasabban integrálódnak a folyamatokba, mint a különböző környezetekre még fel nem készített robotok, amelyek főleg meghatározott paraméterek között dolgoznak megbízhatóan.
A hegesztőrobotika dinamikusan terjedő, kiugrás előtt álló ágazat: a hozzáértők arra számítanak, hogy 2026- ig 8,7 százalékkal nő az ipari részaránya. Ezt az emelkedést elsősorban az autógyártás és a közlekedés fellendülése, ezen belül is az új erőre kapó járműgyártás, valamint az elektromos közlekedési eszközök iránti igény okozza. Mivel a hegesztőrobotok már eddig is jól bizonyítottak, és a legújabb eszközök sem okoznak csalódást, szinte biztosra vehetjük, hogy a közeljövőben fontos szerepet játszanak majd a munkaerőhiány leküzdésében.
A legnagyobb növekedést az ázsiai csendes-óceáni térség produkálja, és a két gócpont nem túl meglepő módon Kína, illetve India. A hatalmas országokban jelenleg befelé forduló gazdasági folyamatok zajlanak: a „Make in India”, valamint a „Made in China 2025” elnevezésű kormányzati programok a saját gyártást erősítik, így a hegesztéstechnológiák is kulcsfontosságúvá váltak számukra. Ez persze jó hír az automatizált hegesztéssel foglalkozó cégeknek, hiszen elképesztő új lehetőségeknek néznek elébe a következő években.
Gábor János, NEW technology magazin