Iskolák is építettek standot a SignExpo-n

A SignExpo és PPDExpo a hazai szakemberek talán legfontosabb találkozóhelyévé vált, így az oktatási intézmények ugyanúgy nagy lehetőséget látnak benne, mint a kiállító cégek. A BKSzC Kozma Lajos Faipari és Kreatív Technikum például a dekoratőr hallgatói miatt érezte fontosnak, hogy jelen legyen a kiállításon, hiszen a távoktatás évei alatt a hasonló lehetőségek kiszorultak a képzésből. A megjelenés különösen hasznosnak bizonyult, hiszen ahogy a szakmai szereplők, úgy a hasonló pályákra felkészítő intézmények sem feltétlenül ismerik egymást.

– Itt találkoztam a Soproni Egyetem egyik munkatársával, és kiderült: ő például nem tudta, hogy nálunk van dekoratőrképzés is, holott kilencedik éve visszük – idézte fel mosolyogva Gesztes Ágnes pedagógus, hozzátéve: az intézmény standján pont azért kapott nagyobb hangsúlyt a dekorációs szakirány, mert a névadó Kozma Lajoshoz többen társítják a faipari ágazatot. – Kirakatbabákat hoztunk, és ezekből készítettünk kompozíciót, hiszen a kirakatrendezés az egyik olyan terület, amivel az iskolán belül foglalkozunk, míg a rajzok főleg fás szerszámokról készültek, de hoztunk csendéleteket, fejrajzokat is, mert ezek szintén fontosak a dekoratőrképzésben – sorolta.

A tanár elárulta: a stand megjelenése jórészt a diákok keze munkáját dicséri: kivették a részüket az építésből, a háromnapos üzemeltetésből, valamint a bontásból. Fontosnak tartották ugyanakkor, hogy az aktívan dolgozó tanulók mellett további osztályok is lássák a kiállítást, bár annak PPDExpo, vagyis csomagolástechnikai része kevésbé érintette a munkájukat. A SignExpo viszont bővelkedett a tanmenet szempontjából fontos látnivalókban, főleg ami a fólianyomtatást és fóliázást, az ajándéktárgyak és faanyagok gyártását, a vágógépek működését, vagy éppen a fénytechnikai megoldásokat illeti. Nem utolsó szempont persze az sem, hogy a diákok testközelből láthatták a profi ipari gépeket, hiszen hasonlóra iskolai keretek között nem igazán nyílik lehetőség. Mindemellett azért is hasznos volt az iskola jelenléte, mert partnereket tudtak keresni a nyári gyakorlathoz, illetve hozzájuthattak olyan hasznos nyersanyagokhoz, amelyekre a cégeknek már nincs szüksége, viszont a tanórákon még kincset érhetnek.

– Nincs még egy olyan kiállítás itthon, ami ennyire kapcsolódna a dekoratőr szakmához, ezért nagyon lényeges volt, hogy intézményként képviseltessük magunkat, és a diákok is itt legyenek – mutatott rá Gesztes Ágnes, azzal érvelve, hogy leginkább az elsőéveseknek fontos a szakmai alapozás, hiszen a jelentkezés idején még nem sok fogalmuk van a szakmáról. – Kezdetben csak a tervezéssel és rajzolással találkoznak, de amikor eljutnak addig az évig, hogy kirakatban kell dolgozni, vagyis meg kell mozdulni, az elsőre még nem mindenkinek szimpatikus – jegyezte meg.

A dekoratőrök leginkább az utolsó, szakmai év során jutnak el addig, hogy speciális feladatokat, így árutartók, kirakatok, standok, kiállítóterek, vagy akár esküvői meghívók, ültető- és menükártyák komplex tervezését kell végrehajtaniuk. Az itt és így szerzett tudást sokféleképpen hasznosítják, hiszen egy részük vizuális kommunikációval foglalkozó felsőoktatási intézményben, mondjuk számítógépes grafikai vonalon tanul tovább, míg mások rögtön vállalkozást indítanak. Előfordult olyan eset is, hozta fel Gesztes Ágnes, amikor egy diákjuknak a külső cégnél töltött nyári gyakorlat után rögtön állást ajánlottak, de akadt példa rá, hogy az iskolában választott témakörben annyira jól érezte magát egy-egy tanuló, hogy kizárólag azzal – rendezvényszervezéssel, vagy az esküvői dekorációval – kezdett el foglalkozni.

Gábor János, Sign&Display magazin