Az Asszonynak 1904/II. by Írónők a hálón

AZ 'UJSÁG

1904. j unius 5.

A jzpán 116kírdés. Épp oly hirtelen

mint hogy a japánok

af. európai kultura vi~mányait sajátitották el,

e otérbe lé1>tek azok a. kérdések is, a. melyek

a... modern világot foglalkoztatják és ezek kö-

zott ~>lsö sorban a. nó'kérdés vár megoldásra.. Noha. Japánban a. nők helyzete sohasem 1 oly elnyomott, mint a Kelet többi óJJa~~~ J a.n, mégis mé,.,. roindig igen alanto.s. Ez . apánban a buddhaizmusnak elterjedése óta ~~ a. K_onf?czius tanui által képviselt ~ai E zete~ labra.ka.pása következtében vau 1gy. v izer~nt a legutolsó idó'kig azt a. nézetet h~·1 ~ttá.k, . hogy a nő hatásköre kizár?l8g a. szontkozik. Következetesen azt lS vélés ' ogy a nőknek nincs szübégük mélyebb er] ~lo.posnbb müveltségre. Nevelésilk azon E!:~lcstan tsnitásából állott. melyet Ka'ibara cn, E:onfuczius egyik hires tanítványa. a kod~· században kodÍfikúlt. .Az ebben uralsorak ~zeUemet elé~é jellemzik .e következő hitves...~~ nő ifjuságában atyJának, mint tarto . !erJ&nek, öz\egy::égében pedig fiának tehátZl~\e~gedelmeskedoi.~ A japán nő élete Ölokös szolgaság.

tókh XV

. . A._z l.S6C:,-ili fo.rradulom a nök helyzeMn lS .l~Yltott. ~a~~b~ gondot kezdtek foi·ditalli a. nok szeHerm k1kc::pzé:::ére; alJá::~uk f.Srj il k 1 szemben. több . tekintethen javult, kitÜi:ase: az elválas tekmtetében. Mig eddigelé Kon-

fuczius törvényei volL:lk a mérvadók, melyek

Hitvesi üdvözlet. -

Elmulott már az orgonavirágzás, A tavasznak szerelmi mámora,

l\1ikor a léo- oly balzsamosan árad Felénk, hogy elkábít az illata. Van hát csoda e sivár föld i létben, Melynek nyomán lelk<rmben dal fakad, S mearezdúl ütere a természetnek, Mely ~zerelmet kíván és éltet ad.

Hiába. Pá rom tá\'ol, hosszú útban . : ; Egyedül a tömegben, \'á rom ~t ·: • E fény s szinpompa nem adhatJa v1ssza /l~z élettinkből elmult szép tavaszt. Ma már a jázmin nyilik s az olajfa S napok-éjek mulnak magánosan ··· l{ivel e viráazásban gyönyörködnék b • e ,·an · A lelkem pirja roost lS messz

l~i vándorolsz a tá,·ol idegenber Köszöntelek~ édes szcrelmesem. t. t 1 ám Vlssza ersz e l~l~z tudom JOl, hogy lCz.z S én varok· rád, hücn, türelmesen · · •

,.,.

pás yiráaszál

én szerelmem nem pom . . b Mclv cs:lk apoh·a. kertc..kben ymt i\fc ~·ö\'a c;zéltól forro papsütést'-~ 1 · l\• .... ' • cr szJrm:ut. ''t:' 0"')' h,,,.,......z..... "~k t !!\ c_on,..,e ~ -"-'

.-\z;

••

\o.

........

-"'""'

Az én szcrdmem egyszerü ákáczfa. Porban is megterem p . •.,..7.. u· ~.:::zclcn l. .:lt ·b l' :-~sze \':ln ott Yiharb:m. t!ap!l..: t':S l ' S fáradt utas :llntt<l t.le6p!ht!I~.

értelmében hét elvállisi ok létezik, még pedig : ugya.nezt a jogot. Elégiüetlenek továbbá azórt a nő engedetlensége, meddősége, féltékeny- is, mert az ügyvédi pályára nem léphetnek s sége, erkölcstelen életmódja, ragályos beteg- hogy mint szónokok politikai gyülekezatoksége, fecsegése s ha lop, addig 1868-ban bi- ben nem s?.erepelhetnek és hogy nem szcrzonyos intézkedéseket tettek az asszony vé- keszthetnek ujságoka.t. Ezeknek a korlátokdelmére, annál is :iukább, Inivel eddig az asz- nak a megszüntetésóre alakult »a nóli: asszoszony teljesen ki volt szolgált.atva férje ön- cziáczi~iac, amelymár több iz ben sok ezer uö kényének és még a házasság felbontása által által aláirt kérvényekben :fölterjesztette az sem Ezabadulh.a.tott meg attól; mert a b bau állami hatóságok ~ló a nők .kivánsúgait. az esetben, ha az asszony követelte a házasA japán nőmozgalomnak legkiválóbb szÓ· ság felbontasát, a gyermekek kivétel nél- szólói közt első sorban Umé Tsuda kisasszony, kül az apa gyámsága alatt maradtak. Osak a nemes leányok iskolájának tanitónöje emlíaz uj polgári törvénykönyv behozatalával tendő, a ki mtr többször és méltóan kápvi(1898-ban) változtak meg e viszonyok. Már selte a japán nó'ket európai és amerikai nő az a körülmény, hogy az uj törT"ény a vad- kongresszusokon. házasságot el nem ismerte, lényeges haladást De Mrmily nagy sikereket is ért el a jelent. Mig 1898-ig az ágyas a hites feleség- . Japán gyenge nem az államban és a törvény gel egyenlő helyet foglalt el a házban, addig az uj törvény értelmébon nincs semruinemü előtt, mégis igen sok tennivalója van még törvényes joga. Ma a japán nőnek saj:.i.t bir- társadalmi tóren, mert a japánok még mindig tol-joga. is \an, sőt családfő is lehet. _\zok a nem tudlak arra a magaslatra emelkedni, japán nők, l-ik a legnagyobb adófizetök há- hogy a nőt a társadalom egyenrangu tao-járom osztályának egyikébe tartoznak, az 1898. nak tekintsék, sőt ellenkezőleg a nők iri.nt évben kapták meg a községi választ ási jogot. még mindig bizonyos megvetéssei Yiseltet.uek. 1901 óta Japánban nőket vasuti szolgálatban, Innen van az, hogy Japiubau a törvények elbankokban és iparvúllalatokban is alkal- lenére a vadházasság még most is ugy divik miut ezr::lütl. Ennek a. visszás á.Uavotnak o-y~ maznak. keres n,tegs~iintetésére a japánok hagy~má~ , De a jupán nó'k mt~g 1nost sincsenek meg- nyu~ lWXtlte.Jt alapo:.an meg kellene Y:Utoz• e~t.:geclvo ..h(•)yzetükkel. Joggnl J>&na.szkoclnak tn tm... Du eb~c:n a t~kiuü.:tben a. kilátások t~IJbek k~.zött a.. ~ialt. is., .hogy az a:.-szouy eg;yelor~ n.cm 1gen ~edvozök, mert a japánok h~ass~gtorése Yalook a. fc:r:J r6szére. mig a. meg ru mchg tlzárkoz.uak a 11ök nzou kóYoteÍCl:J hutlensóge az asszonynak nem aclj!l ·*'g lás~ elöl, l1ogy a leányok általános, ula.pos, a A foulcli'd l-iszornlt egészon s

l;:ltür sokat Megelégszik kevéssel, l;:s homokföldjét hücn szereti. Edes illatát, virágkoronáját Hálásan őrzi : egyedül neki.

Vedd szárnyaidra juniusi szellő Ez illatot és vidd el O neki S a merre jár, útját virággal hint,·e Sügjad, hogy a párja köszönteti. Lacerta.

Divatievát Budapest, junius 3-áu. felfordulás van a divatban. .A. hiszen mégis csak az a hangadók itt, :\!:agyarországon a divat terón - egész csomó festett motGsseline tollette-et láttunk. .A mous~eline czcremóniaképes! Ki ballott még ilyet! Es mégis oly szé11, oly lenge és olyan teljesen a-part volt az a wilette. a. melyről beszélek, hogy nagy örömmel üdvözölhetjük ezt a térfoglalást. Az alapja fehér 'l·olt, osztriga-fehér. a bordure nagy, feslett lilo:\i1·ágokból tHlott, oly természothüséggel, hogy szinte nzt hittük, láthatatlan szálakkal ~lö,·irágok \annilk a ruhAra nl>p1iknl\:t. l .\. toilctte az Al.TOV bécsi-utczai di~attermébi'il ko?rült ki, a h()\~i késöbb m:tgam is cllátogattaro, hogy a. ezt~g jó,ohá ból megbámulh:u;;s:un a?: ujonwm érkezett c:soc1úl:.tt. :Sos, utolsó len•h:m óta 11 m n~g~·on n:tgy a Egész

Széchényi-esküvőn arisztokrata nőink

dlto~atoss:ig.

helyót a.

n~?l~~seJine-vio!an~~ foglalta el. Ez a nem gyű

rodo es peheJykonnyü selyem alkalmas nlin· den kombináczióra. De azért leginká.bb a. ruhákat móg:is saját mag~ból készítik nagy dudorokkaL Ez a moussehne-\---iolante Jmpható csuknem minden szio ben, de legszebb volt egy éYc~1uc-nlllpu, fehér-fd~ete lwczkávn.l. Egy teljesen uj dolgot is láttam, a. mi muH lú.r.ogatásomkor még nem T"olt r akbh-on s ez a magas himzéssel bol'icott l inou. Igazán }lOmpás ez a kontraszt a könuyü, tü.ll-sz<>rii anyag és n. durva (ugy értem, hogy lllarkáns és kiálló) himzés között. K.ülönösen jól hat ez miut kósz toilette. Ez it> miudeu ö~dnben megnm, ele szarintem logszebb a fehér. \allllD.k aztán uj, tafi'etas-k is, a moh·ekct tafletas·a milles-raycs-nek neveznek. Ez~kbcn nagyon keskeny csikok láthatók s mivel éppen nem gyürödnek, nngyon alka,lmasak a. délutáni látogatásokra. Csaknem elfelejtettom beszá.mo1ni a fehórfekete csipko (ValenciemlC) ujdonság(>'al. Pedig. szerintem, ez a pitke-de-dsistenc~ Gyiínyürü motivnmok jellemzik ezt az anyagot, s oly kec~es r:tjza ~un. hogy szebbet igazán képzc:lni se lehetne. :-:l a ml.'lleih készen <>góug,> ho.t miut egy ezer fodutos Yalódi c·sipkctoilette. l:h:c;pek m~g A. himzetu nyers-bdyem tussor-ok is. s az ebből készült kabátkák, toYábbá o. ~h. ntungok is. De hát minek heszéljek r. ·vAob ~ Mind~?zt h'ttni kell. ht>l..,..)·cim • • ]'t . . o ' u;;y_ u uuut t>n a. tum, c~ymu-;ra hHllj'\'1\ ott n d1\a tterem eg_nk. asztnlnn. :\Hcsoda orghíja ez a fino~ 1a~_ztell-szllleknek a küuszerüen lenga, pehelykonnyu ll11yngokunk. a meaam1yi lHh·telen müvészkéz h.imzós-r.:sucláü1ak! IsmúLlem 1t'Ltui kell ezt, megnézni s ha lehet - me!!~ o

AZ lTJSÁG

fiuJ•óhoz haponló tanitásbnn részesüljenek merb attól. tartanak, hogy ez által az· assz~nyok megismernék elnyomott voltukat és ennek folytán nem volnának többé hajlandók a férnak uralmát megadással türni. V.

A kaczérkodás és a flirt. A kaczérság épp olyan reg1 1 mint a.z élet m2ga, s épp olyan nehéz megmagyarázni azt, nlint emezt.

Ha alkotó eleiDeire bontjuk1 arra. a meggyöződ&sro jntunk, hogy legiöbb benne a. titokzat<>S· ság. A kaczér nö örökös bizonytalanságban, kétség és remény klízt tartja áldozatát. Sohasem engedi a férfit elbizni magát abbon a hitben, hogy szerettetik; w)ndig annak a látszatát igyekszik kelteni, hogy még \"annak ""áratlan, uj, jó és szép tulajdonsitgni, a malyeket r~jt.e tartott a férfi előtt, ós szivesen ,·álJalja. el az érthetetlen, kifürkészhetetlen sphinx ezerepét Olyan játék ez. a. mclynek nincsenek e16re me;:ü1Inj•it<.tt tiZnbályai, a coquctte ass.Gony mindig a. Jtil!aoat behatása alatt cselekszik, saját belsö sugallatanak engoch·e. a meJv soha sem cs~lja me~ s dindalról-diadalra ycz~ti.

Hanem azért :móg sem o. leaczér nök hagyLak mólyebb nyomokat a Wrténelemben, de a fiir-

te!ö ns•zonyok. A kaczérság csnk olyan, mint a lustán to>asikló pl\tak. Sekély vizében megbámulják magukat a virágok, de babjai nem birnák el a logkisebb csónllkot sem. A knc~r ast-zony sohasem pazarolja egy emberre mosolyát, szollemesség.H. Xelu C/E'-' erré.qz .J "" UdH1rra >nn sz!lkségtJ, do hódolói közlSlt. egyetlen Gé;-J' sincs, a kinek mélyebb sobet ejtett >olDa s:.dYén. A flh·leVi nö ellonben mindig esni~ egy m(,.. cliumot vnlnsz.t ki ror•gi.nak. l:eldtu~l Kleopbtrn, n Nilusunk e hlljos kigycij~, Octa\'lUBt es .Mo.rcus Antoniust. háló~ta be. 'Milcor rálép a történelem nagy szinpadárn, érzéketlen marad n tömeg imádásá>tll szem1u·en 8 csans l· 1

n?nyiból méltányoljn, a mannriben ez öt dicsöseghez segíti. Ismeri a kaczérs!Ígnak minden mesterfogását, de szive a. flirtelö as-;zony szive. És ez lesz veszte. Mert bn csak lial'zér nö lett volna a mikor o.z uctiumi dtisrr.sir4 hcklivetkezett lS -~n1ónius c•lveszeH rl'á nézre, nkkor mosolyá,·al mits-

ezerez.ni. Mert ez n. czég - é-: ez nz •'!!Yetlen mí-g nálunk párisi minlára Yan-· béreudez\'c. A iolch·zinten ad ~s (tlnd mindcnfóle Jwlm~t .ás dic:zité.;t. ~s uzoknt, a kiknek uinc.s mod.1ul•ban ott Ynrrot:ni, ullittjn jó tnnácsokk,nl, süt l~Óg vnrn'ntÖt is ujúnl a szAmuh·u. ~..enti lJCdig az cmel~t~u! bájos ifju lúnyok Jo~nek-mennek, n pnr1s1 1nodelloket vagy a C!.zcg. romek~ü,"c.it öl~Yo maguln··': hogy a. ~e.nm szándekozok mlUden oldalrol m egbú.mulhnssi~k ezeket n kr.:áczi6kat. . A ~i a .kisebb dolgokat. illeti, egy pár 1gen CSJ.nos t1jdonsngot lát wm Ytimdv11ál a Kishld-ut;c~ában. · lb 11j niii 1J1rddek

•

('gyszinüek, szines ~?lyem b.~rdure-rol. A nyngHk selyem-lili'ztcr. !\em fog1:1k n. })()rt, n bordure élénk szine kelemesen üt el u. lüszter egy.lJangnsá(l'út.óL A., 2f:~rblnzok, ÓJlJI ugy a :ífnnellbk i~ min-d c·s1kosnk, lllennól kiáltóhlJ szineklleu. De 11 vöros ki Yan zán a belőlük. A tenuiezhez

pedig igen csinosak az uj. c.g\'sziuü Yászon-

nyakJmnriök. w A nnJiemyők m~g miudig keresett czik. kok. F:ok l1ölgy l"Sll.k mos~ indul fnrdöre s beYÁda mig a ::z<.>zon tet-őpontján lesz 6s r:lóru1ta m!nden titkát. Egy gyiinyörü Jinonnat~c•rnyöt láttam, fcl:ettj btirsony nppliM<'?.iÓ· val. Egy 1nd,ik ·ziue.c:, yjrágo selyemböl k~ znlt belül mindegyiknek Ját,zik n mechnlJizmnsa, .nzo~ felltinö onmy drótok tanják nn n k1í'c z1t tt sdv:m~t nem ugy mint r-1,gcu, Tt•kony1 fel><.'to

iinznl~k.

· Théreee.

1904. junius 5.

felé tordult volna, a. helyett, hogy kígyómarásban keressen enyh11lést szive fájdalmára. Sheba királynlije is fürt volt, nem coquette. Ő ie arra volt teremtve, hogy e."oyetlen embernek okozza Yesztét. Ö egy király megnyerését tilzte ki czélul és nem forgácsolta el enerciaJ·át e 1 mosolyának, takinteteinek battériá.ját azokra a többiekre, a kik rabszolgá.i \•oltak bájainak A skótok királynője, Mária, már kaczérkodott is de egyidéiben soha. sem többel, mint egygyel. R~nio, Darnley tehetnének errtil tanuságot. Es azért az egy rér:fiért, a. kit lllómentán szel'etett, koczkára tette királyságát is. .

De hát mit mondjunk Boleyn Annáro1, Pom-

padour-ról1 Du Barryról s a. többi szépről? Ezek mind coqnette-ck, kaczérok voltak temperamentumuknál fogva, de félelemblSl ilil't-ekké valt.a.k. A. király kegyét nem marték azzal veszélyeztetni, hogy szabadon osztogassák mosolyukat1 tekinteteiket s a Wrténeletnbc51 ugy értesülünk, hogy csakis kinilyi kedveslik számára voltak szemeik. De viszont nem nehéz állandónak maradni ott. a hol n legkisebb bUtelenség is a vérpadhoz vez~thet. De vajjon volt-e Pompadournak szi~e egy'H 1· ? ..... a a.an. 'aJJon nem csak egyike Yolt azoknak a szegény pillo.ngóknak, a melyaket magához csalt a. fény s a malyeket azut.án a hatalom ~s kényelemszeretet tartott fogt"a az aranyos kalitka rácsai mögött ~ Ri tudja hány..;;z:or \erte oda kétségbeesőéében b&rsonyos szaroyait a fényes, do hideg fémhez? . .. A festőkröl reánk maradt képein vidám mosolyu, kaczér teklntetü asszonynak látszik, a sok csipke és szalag, a. mhel ru:bájó.t ekesitotto, n világos bróktit, o. miblil a ruha maga kéSzUlt, mind azt mondjll.k.. hogy tisztult izlésu. do felületos teremt(Ís volt, a ki sobn sem Fzanvedott; szorelemb61 1 csakis sárlett hiuságbóL Ö is fiirt Yolt az~rt mógis, mert a kiráh•i ke_ megtartilea lehotótlenné vlllt ""ollla, lia • kae~:;!!! \'hlik.

Ynn. azonban n törlénelemnek egy nagy coquette-Je, s ez sobnsem volt flirtel6 asszonv. Erzsébet angol királynt;röl akarok l>eszJ!ui. Az· ö Yilágoézlete oly széles alapokon nyu6odott, miot. eWtte e~yotleo nllé sem. És ez rajta hagyta bt:lyogét rtz egykoru mUvészeten és irodlllmon is. Ebben oz a:::szonybao nem \Ol t semmi lticsiD\-es, gyöngéd vagy nüios vonás. Hibái épp oly nai.,ok és mal'l1imt;nk Yoltnl:, minL erényei. }J~g t.ilolmódjúnak legnpról b részleteibon is királyi meg\·e:~st tan U.'li tot l windeu ltliz6nséges, minden lrh'iális i1·ánt. De ez az a"szony nem \'Olt flirt. E;;:y emLorért nom hozot t ú ldoza toka t. Ö co q uottc-nelc sziiletett, a l:i cgyszorro egész aor.:g<Jt akart a lábai clütt lúlui. A Birtelő nöt a ktlrUlm.;nyek tc~zilc azzá a mi ; a l;ncz;érság vele szilletett tulajdonsága a~ asszonynak: s ugynnaüból nz érzésblll j6n létre mint n. madárnal u a ki>ánsng, Logy parj:l el~t~ megragyogtnssa. n s:-.arnyát a nnpsugnrbnn. N"em tohet róla s aká1·ho"y i~ekszik uroJk odnt· magun, · t:l o.. o~'Y-eiD· mosolyóban, tekintetőbon benne Yan ~ to nem f:lrtnndó igérou:k bi~taiása. . .A 1Hrlelü asszony is a b.czérs: · ag fiegy-ver• gyaraból t:7.etli el6 a mana oviinit de • k e • ' eze1pcntJn csa • egy s e ruellet t tnrt ki hosszu id ci.., A fiirtelö asszony kereszlül.;H az emberi 'ir" ,.. . ii' 'd J '' utn ti8 111 a omnnic egesz ~kiA.lújl.t. A mikor b ld , . ~ '·' o og, tgazun UJSZ obben a lx>lüo!!Sag' oiJao , ""' "'" lDlKOr .,, b usu] a

l>omolyan azt gondolja, hogy nem tnd felejteni. ' •1 b A coquotle as3.zony sohasem ére" • • me~ ~n 0~-egy szcp ruha, sil:ernlt follépts mns· k

" • o varg&lél:io az o gyönyllre. ~feggondolatlansagokaL 1-

k~vet

ugyan néha, de sohasem , ét a. t'- dal e . , ,,rsa om fltonti!Sl tett Hírr~nyek cocll'.xe elle 0 A n. • .n. mrt 16 oc:szon,·nnl: :nem )tell coquctl.c·nl'l\ i· J • . • " ennt e a lo&~o!.Jb nG is ,·álbnt idG\"el f1il·t.té. De q . k . . n r;.bcn nmcs meg n ac:o:ersng, <inmn!!tHól , . .,., • 50JJo...cm fiOf:JO ., azt m~>glannlni. T

alt nl

• Ss:.

lféfir6kr61. Szikra (Teleki Sándorné gt·ófné), a finom szellemességérl!l ismert irónli tollából ismét meg· jelent egy regénykötet: »Fel fe lé züllök« cz.imen Szikra ebben a. könyvében is hü marad ahhoz sz irányhoz, a melyet ugyszólYán egyedül ö képvisel · · a nemesi csalá· a magyar Irodalomban, s most lS 5 dok ferdesJgeit, nem jól alkalmazott gőgjüket felfelé ,·aló meghunyászkodásukat ostorozza. Nagyon sok igaz és találó van ebben a. mindvégig érde~ feszitöen megirt tórtónetben, csakhogy, mint ~~~ több mll~ében, az irónö itt is e.,ayesekből 1t.éh meg az egész középosztályt s ezt, az egyesek által - a kik hála Istennek csak önálló tipusok ~ nlintegy generalizáljo.. Maró szarkazmussal guoyolJ~ ki tovAbbá a.z alacsony szármnzásu, d~ nexu~ · · JO · bb m1'lieube JUtott · bugns · t·1 a ki e~reke re~en t áldoz e~ grófi mosolyért. . • • alób biroula os Az 1róne e könyveben " an . A apparáussoJ hordott. lissze tudásának gazdag tarh ' ~ 3. ue ., 'l \~loe .•• ,n. tarsnaa . ' l IUl. c'le t T'A' za. ból . ,., • zo}t\sáYal, a L • _. d l ~ ..;,a{IYnl, a utUe ut$ Angcs·i paDorama sziu us e~· kellő heh·en alkalmnzott poétikus legendnval, 8 a: • t6sse ötlete-~ p:irb~zédek nh·én különüsan élre:te . . . l.

kiáJlitas·

tette ezt a t·egényét, tnt'ly csinos, 1z cses. qllban ban a jóhiru Singer e:s '-\olfne~ czég k1adll .. jelent meg. . E•J".; A.; as~:oll!f mtg a pana a cz1roe oz. . . , ~inger Renée elbeszélés-kötat~uek, mely szmteo ~ . ~ és \\oh'ner kiad,·ányn, s az irónőnek o. nspltal· szépirodr.lmi le.pokbnn m~.>gjelent tárczl\it tar

mo.zza.

neve

·r

!llB

Ennek a csodlilatos leaoyn:1k a d' k · tu~~~' nem it;meretJen el6tlfink, Liszen regan . ~öl6 ho~· ru: iuv s::em·cdélyröl a.z elsorrasztó, 1 det"J~í ' • da 0""' surelemröl senkl sem tud olv szapen .. J eJ;UO~· miut ll. Es mos~ uj oldalról mutatkozik be ll ~~J ']•ll"

Elbes~lé.seinek marbios alakjai\"al,.~z. en• IJ)ir \'elL filoz6hii\·al s nzzal a fonetikus báJJnl, .;· még pr6zl\jaba is bele tud Lozni annyira ulef'~ \· 1011 t ege t bennUnket, hogy azon tüuődünk, ' llll't L·* ··.,t[ • 1. • rt~·~ ' J un .. meg JObban benne: n poétn.lelkii ,e , ,t? '\'ll"t· 'be JS · aonn renlitAst ke\·erv·· k~.t ew a \8rse1 L-.J~ . 'don•~~ LH us Ren~oenek a lenkirltlúbb tulllJ ·t • <= • \!lll az a re:tt~nete~en nagy é~ i~z nsszo&yisllS8' ~e~ a bopy a szelén-lemez a- le !!Szelídebb }e\ ~•k h ll ... · .,znu ~ ámot: az ó lélke, az 6 idGgei is lll~gct< qct· 1 mmden I;!)'engéd imi resc;::iút és azb, n Ollt nt . ~ ben csuu,..r., ,_ • ,_ tnrtall1 .• ,..Ja" es ro sznak szerorue... 4 ember•k " 11:' . & ul"" . • c • o e JogadhntŐ\'ÍI teszi, 1m!ror . ·clilll]( 9 ~\"en ~znrto keresz tn!. Es el tudja hitetol ' .. ,,,s· rola az • : . 1 • •t ·zlll,~<~<> . . " '"J 10:_ry n:r: sze p és ignz, SU 1:1 téllf S<'gc Js he van bizonvih·a az óHnl a Il~zta ál taJ. hO!!\•: ]éfo_.., .. :J- • • 3 ~.

A: asszony és a Jlcirj í-nak rnindon egJ: .• "~-8;;1 f>lece-e k&lz doJo.. Apro kitcpett I.welok 8""' .... 1 • JJjt\'~• nnp törl.jnetéböl, oly éles vilngit!LSbnn uea k a

=·

b~gy itt-ott sziutc bántóan hatnak. De ~:dja. fenyhez D()Jn ,o.;zoko~l szemekre. A ki rncg t:ll ó~ · E • b;)lnulat r.exu r<iDs .Renéet1 nz kell. hogy ,.. ef!J d. "k 3. 1\l " n OZZf: ennek a fensé!ros talentumnnk, .. t. J;i· . . o . dJar fiCICZJ~ J;~ ,·o}!; r:llrysalide. hnnem llltn ' r. fel bo n tot t:l c. száru~·áL Qlt 1o1' ~"}·.:neseu odaiCP n ~eveg,jbe, a l1ol Jcgforróbbnu slit a uoP ' · ·. íral , ·~•OTI•I• l ~gu aJ'adi (o9oly l~t·elc.zlse uwi!/11:;. • • 6 -· • . orL n c . tmen ntl ln re:ényes korrnjzot. of;y 1801 ·Ulé~ • • t ct.l urns:szony: ~ntp&li Jauka. .\ Mlot, rulll ~ bül is látszik, szcrolru lcYelel:e~ tnrtnllllfl.t e•ll" l ll fih·cnes é,·ckb6J, s nz nl1kori idtik forntdll n . ·óJrt

,.u

méDj ·~rt 1 •

t. •t

~tL

· sze:.n·ed00<,1t · · d' ;'ltv

n ]!nznJé,·ell

sinyliirlu elitélt gyötrelmei~ ynzolja hcreszial. • bb . ·t J).(:S 0 11 Szcntp:11i Jankfl e.-.v idlibcn solcnt • ,.ru· c. ay,(IJll" n hottálatto:r.·innk hnlnlán érzcH nn!!Y • ·. . !:t _.. J·pdll1'"" ..aga >E l\ horrot jnró ,..,..en"'c!Ikcd~.s tncg3 • ~; ~' c.· ., !JJ·(Id~"a• nbb:lu, llo:cy foh·tnsSl1 sikere' :ntnulw • - •.,11u1t . d 1 • • - . ;q nliltllll'O n om ttr~:n De most ~ol· é\'J !ubclll· ~cJ!O ,. • ' • lóf'Clt'!~tollnl t g t L gy ~jt6 t1lfl rcndcr::e l 1yolct

AZ UJSAG

1904. junius 5. Ellllek a szép, üde nrczu, fehér ha.ju és jóságos tekintetü dámának ez az utolsó ambicziója s ö, a Iri annyi ideig volt martirja a forradalomnak, meleg szaretettel fáradozik azon houy sok becses fol' . . . . . ' e . Jegyzeset megönzze az utokor számara. A könyv méltntására majd még visszatérünk. ~gyelöre csak annyit, hogy két kötetben fog megJelenni. Az elönzetési pénzek (a két kötet ára 3 korona) szerzö lakására Budapest, József-utcza ló., I . em.elet 14. ajtó killdendők. Gyüjtök hat Példány ulán még tiszteletpéldányt is kapnak. l.

Házi tanácsadó. . Szárított gomba. megvédésa a molyhernyóktoi. A gombnt jól elzú1·ható edénybe teszszük vékony rétegben. Az edénybe egy nyitott üveget is heJ "' . Yezünk el, malyben szénkéneg Yan. Igy hagyJuk a gombát félnapig. Ekkor kiszedjük és kiteszszük a. le'""c""őre borrv a azénkénea sza!!"!l elill . .o > eJ o ~ 80 . Jon. A szénkéneg szagától elpusztul a gembaban levő 1· · moly. .A gombat · azut'an pa. egy es Ptrosból vagy vászonból ké:;zült zacskókba teszsz .. ! · k .°K es szaraz, szellős helyen tartjuk. A. szénk~ne~ helyett használható a moly pusztítására a en ts, melyet el kell étretni. A. kén égésekor ke., Jetkezö f,0 't.0 J füst hamarosao kiirtjn a molyhernyókaL Csiga.rétes. A. r ét.estésztat jól megdolgozzuk s aztán pihe not· b ar-yjnk ezalatt az aludttejet gyeu <ren me,.,fö· ~ ' l b • o Z\'6 Szll~.ra teszszük. hogy a su.vó 6CSill'OO'JOJl • G~" d. k ál to '{;. e ' eY e euyl1e téve, sóval s egy au . ~ o~leJ, 4. ogész tejassal és kis marók kaporral J üsszegyurjuk. A rétost kt'n''UJ.tJ'uk e"'y asztalra. a tölte!' . · • "' ' . . eket kessel reákenJ'Uk 5 ket részbeo ósszeh aJt.va . • zsh·b ' cs~gaformákat kt!szitüuk belőle, azt!in forró ll~ bráutjuk.

· · · erösit..Ur.tnöslik'' . or. R eudlu\'ul tzletes es ti ..

()

az ürmő:<lil,ót·.

gyomor-

war~kn)i szárított l~t<:<zeszt üntuck ezt •'>- -r•

E!!y

fél Ü ter fioom l ratg meh:g Vllf.!Y unpos holy<!n tnrtvn, leszürjük. 4 szep, söt~tzold szeszbez ozukor,;zörpot öntünk, tnelyet 50 deka czukorból és :,14 liter vizböl főz tünk. Itatöspnpiron át szUrjiik a }Jalaczkokba. Káros-e a méh a. szölöben ? ::::okan azt tart-ják, hogy a méb kárt tesz a szölöben. A ki igy Vélekedik, bizonyosan sohasem figyelte meg a méhet. A mébecskék vir~gzáskor s éréskor röpködnek a szölöben. Yir:'tgzáskor nem hogy kárt tennének de na..,y hasznot tesznek; mert a hogy ' e egyik vil·ágról a másikra szállanak, a vir;\g bimPorának összekeverésa által elö:;egit.ik a. megterlnékenyülést. Igaz, bogy a méh a sérült bogyókat nemcsak köriildongjn, de a ldfolyó sztslönedvet szorgalmnsan hordja is : hanem n. szemet a méh SOha sem kezdi ki, mert rágószene olyan gyönge, hogy erre képtelen. lgcnis l•ikezdi a szölöbogyót a darázs , sererrély yacrv felreped az esős idöjárás o eJ lniatt. .A.z ily"n Idkezdolt yagy felrepedt bogyólu-a ~ztán bizony r ámegy a méh. összegyüjti annak tdességét és mézet csinál belole. De kérdem: kárt t~sz-e ezzel? Ellcnkezöleg, hns~not. A fölrepedt, liietült szemböl soha sem lesz bor; mert vagy elfolYik a leve \"~"Y elrothad, mi által a többi ép 8 11 ~ lneket is mAg;ontjn. Igy tebilt. a méh megtnenti a Yeszcudöoa indult szöló leyét és a s~rült szelll••k . d 'It l az errt:sz fül't e]. - l e\'enek ellt~w :i~n n n "' totLa]• . .. . I t h't a méh nem c usnnak elc<Jut \'C:.z1. gy e a

o•rOlnJ·e ..

lletn hogy l;ítJ'Os volna n szölőben, de hasznos. .. Zöldségeltel'és. ~\ t~lire homokba elásolt Zolds· · d 1 A. hol száraz a eg g-yukr..lu rothn l.,";nak lD u · holll0 k . l . . roe(J' nem l<i • u::. aJk, lmatos n he y1sug, ez "' hol'lt::tJ!v;tik, hn a. zökbé,gul iejjel lefelé nssák be,

'\"r.g~ a gyokör fölfolé l~gyeu. Icy pl. a kel le-

,.:ha kGz~ neJO juthat

'iz. n mi pedi~ henne <tol lefel.; csuro (:;, tl!\" nem rotbad meg. Ol ., • . fö ol . csó \"acaoraétel. l~n iz!et~s és s J.Dl ' csu • k. . c:s gyors tiEórnil , ag) ,·ac::.ot'át lehet ·es.ztC\

teni a következő módou: VeszUnk fejenként két szafaládét, azt meghámozzuk és hosszában 3 - 4 szeletra vágjuk, azután éppen uey, mint a csirkét, gyorsan kirántjuk s melegen, saYanyu uborkasal tálaljuk. Öt percz alatt kész és különösen férfiak igen szeretik, ba szép pirosra van süt\e. Csokoládés sütemény. 51/2 deka r eszelt csokoládét, 5 1 12 deka. czukrot l tojás habjával félóráig keve1·ünk, most még annyi porczukrot ke•erünk közé, hogy ki lebessen [nyujtani. Késfok vastagra kinyujtva, apró formákkal kiszaggatjuk és kikent, lisztezett lemezen csendesen sütjük. Ha kihült, fehér és piros mázzal diszitjiik s megazáritjuk kissé. Finom di ós és mákos kalács. Nyolcz dekagramm élesztövel, 1 tejmerö kauál langyos tejjel és l evőkanálnyi liszttel ko,ászt kavaruuk. :llelegt·e teszszük kelni. Egy tálban, l kiló nullás lisztben, 35 dgr. ü·ós\·ajat eldörzsöl ünk. Beleteszünk 20 dgr. porczukrot, 10 tojássárgáját, 8 evőkanál tejfölt, l csapós ká,·éskauáJ sót, a megkelt ko,-ászt és l bö decriliter langyos tejet. Kézzel hólyagosra dolgozzuk s melegre teszszük, kelni. :\Iig kel, azalatt elkészitjük a hozzávaló tólteléket. Diótöltelélr. Egy kiló diót megtisztitunk és finomra törünk. 35 deka czukrot Yizbe mártunk s lábasban fonalzásig főzünk. Beleteszszük a diót, fél czitrom r eszelt héját, 10-12 szem törött szegfüszeget, egy keYes főzött fahéjat, 10 dgr. tisztitott mazsolaszőlöt. Öt-hat perczig a tüzi.in kavarjuk, akkor elveszszük a tiiztöl s ö G\'ökanál tejszinnel jól összeelegyitjük. ;J[áktöltclék. 35 deka. czukrot v1zbe mil.rtván, lábasban fonalzásig főzUnk. Beleteszünk 35 dgr. finomra őrölt. mákot, l czitrom reszelt héj:i.t. Öthat perczig fözzük, ekkor a lUztVl eh·eszszük s (j evőkanál tejsziunel ósszekavarju.k. A fentebbi meunyiségben készitett tésztáho.: éppen elegendö a most leirt dió- és máktöltelék. Középnagyságu 2 drb diós és :3 drL mákos kalacs lesz be1óle.

Ha a. té:;zta me.::;koh. negy egyenlő czipócskára osztjuk. Eh"Y czipóc,.kitt fél c.zoutimJter 'astagra és núgysz<iglattlre nyujt\·:in, kes:;el rúlieojilk az egyik Wltolék fulót tJnugyoHa malegitve, hogy könnyebben keohotö legyou s hogy ne hütse el a tésztát . Azután lnzim ösRzegön.;yöljük, mint a

rétest. Két Yégét ldssé iSsszcnyomjuk. Yajjal kikent lemezre te:>zszi.ik. A többi hárolll czipócská.val is éppen igy járunk el. A lemezen tá>ol teszszük egymástól, hogy össze ne suJjenek. Hogy a. kalács sülés után mé.rványosan nézzen ld, lemezre raké.s után, milror még csak ke,·eset kelt, kenjük be tojassnl, ha egészen megkelt, kenjük be ismét. A tészta kelésa következtében az első tojásmb megrepedezik. A repedések helyén tehát csak egyszeres, világosabb, máshol pesig kétszeres, sötét.ebb lesz sülés után a. tojásmaz. A tésztát mérsékelt tuznél jól atsüssük.

TESSE

u tiU.a ká.t. u ta:: :isi czikkeket, h.ési bőröndöket, kocstakarólta.t, női jockey-sapkát, hajtókeEtyüt :aRACllFELD F. ez égnél (IV. ker., Dorottya ut.cz& 7. sz.) ren delni. 1067

==========

Feb6rnemQeket. aulaln:rnoeket és meormzcOJi kelengyélel

ARIS ZEILLINGER i1sTÁRSA n "KÍ:Il ('.SJ LL \ G"·u4l

IV. ker., Vác zi-utcza 16.

lf.tlQ

Sa!:.

szerek, a legfinomabb, pipereczikkek VÉBTESSY SANDOR illatszerésznél (Kristóf-tér) kaphatók.

lllat

l091

--------------------~

yári lakások. Az Ujság, me1y kezdettől fogva arra törekedett. hogy ne c::;ak elsörangu olvasmányt nyujtson, hanem ugyszólván személyes benső összeköttetésbe is lépjen előfizetöiYel és olYaséival a nyád lakást kereséssel járó a fáradse:1gtól, vesződségtől és költségtől megkiméli a közönséget. Hazánkban tcJjesru uj és egsredülálló intézményt létcsitettU.uk) amikor fáradságos utclnjárú~sal és a Yclc járó költségektől olYasóink érdekében \isza nem riadva

YÁRI LAKÁST • o KÖZVETITŐ OSZTÁl YT szerYezetünk. mely állandó és kö;z;etlen öss.:ekötfclésbc:n t'WL egyelőre a főváros környékén es a Balaton vidékén le~:ö összes uyamló telepekkel, s ugy a köz~égtől magától. mint a nyc'trilakch:>-kiadók részéről, kőzvetlen, a helyszini szemle utJán szerzi be a szükségcs int'ormáczlókat. Ez info?·mdc::iók kiterjednek a következökre:

l. A telep fekvése, lakossá,A száma és évi idetenlor,&alma. 2. Vasuti, v aty ejyéb összeköttetés, posta, távirda, telefon, utazás tartalma, viteldij. 3. Orvos, )yó)yszertár stb • 4. Tái"sulatok és et yesütet ek.

5 . I s fenfisztelefek. 8 . Éj b ajlati viszonyok, er-

dősáj,

bejys8j, v iz, sétatér, turisztika, kiránduló -ltelyek

stb.

7. A lakás és lakrészek

pontos és részletes Jeirása~ lakbér (e,tész idényre, hónap-

számra, naponta) stb. Az Vjság julius véoéig hetenként egyszer, csütörtökön "klculó nyáJ•i lakások•' gyüjtörovatban közli, /tol és util?ten nyá1·i lakásolv kiadók, akár a föváros környékén. akár a Balaton Yidékéu, és bárkinek1 a ki nydri lal.·cis 'lltlin tztdal.-o.zódik. kinrlóhirata1unk clijtala,m{ a. legpouto.~aub 6; legn!~zlefest:bb fehihi.go.;:it.;l~okknl ~zolgál mindama htdniYalúkrúl, melyek u nyari lakás keresőt érdeklik . E llllek az ujih\snn k haszna ll) ilYúnvaló. Előuyére f'zolgál a buzai fürdo- és nyar:.tlótelepeknck, a mikt•c ráterelöclik a közfigyelem. nemkülönben a n~ ~:u·alóküzün::)égnek is. :\Iert hiszen mindanól. a miröl eddlg még kült:::ég é: ve. zöd::;ég Ani n scm lelletett ponto::; taj{-kozóch\st ::;zerezui, mosr. ..4~ l_;..j.WÍ(/ olnl::;ói a lapbau núnden c~ntörtöl,öu. a. kiadúbh a talban pedi;!, b~\rmikor dijtalanul kapják a legme~bizhatóbh feh·ilágositást.

l l~------------~J

1904. junius 5.

AZ UJSAG

.~---

~~~~~~~--~~----~~~~~~~_H~~-

Ejy királyfi naplója. -

Nagjapó mes6i. -

cse .A kis _királyfiból nagy kirá.1y lett s bölhirdsegé~. \ltézi erényeit regések, hegedösök ban ettek a. késő nemzedéknek. Yal~ba. azon'"'olt ép~en olyan buksi, göndörhsJU fiucska • nnnt nou' ti ked·ves olvasóim, piczi skót hos ~yn lovagolt, kecskefogatot bajtott s napjátsszadt édesapja. r ezidencziájának ker líjében Dlokza ozott, szines kavicsot, aranysárga. hovoltot Ill~rkolv.a.. k ezébe. I gen bold.og fi,ucska a. kis k ályfi d ak k t tendös k nr ' e cs - t1Zen ·e esza tö ·oráig. Ekkor esett meg vele az levelrténet, a mit egy \én kastély ódon lálta~s szekrényének legalsó fiókjában t adön. ..... A. fiókban r ozsdás kulcs volt s miban nagynehezen megfordult a rozsdás záJ.·szekrélllegroppant és recsegett. a vén tölgy:maszafY· Hanem azért mégis kihuzLam s lint-le os lett tőle a. két kezem. Százados por, benuelD"' és egy sárguló papirc.somag volt Piszk~)! ~'em . bántam meg: hogy turkáltam a királYfi Pa.p1r~somagban, ott leltem meg a cziroere naplóJát. . Rég kih.~lt királ)~ csa~ád Pecsét. _,ós pecs~~1e volt raJtu, szép nolaszmü odak .a. ~egeleJen szép kerek betükkel Yolt anya.ntva a. czime : »F e lix királyfi n a plója.c

A dátu~ot nem tudtnm elolvasni. Hanem a naplot _elolvastam s gyönyörködtem benne; nektek lS elmondom, ked \·es olvasóim.

Az okos mókus ás a tudós szajkó.

I. Mcseország . • . jamtá1· 6-án.

Udvari bolondnnk, a kit Bókának hívunk,

llleit kidüllednek a szemei és ránczos a. képe,

három fekete kandurommal já.tszot.t. Béka r~hája zöld, mint a leveli béka bőre, testéhez lll~uló, mint a. kigyóemberek és cse}Jür ágók tnkója, a kik felséges apám czirkuszában ~utogatják müvészetüket. Csak a süvege vérfll'os, s h átulról zöld czafatok, kakastollak ógnak le róla. Randurjaim, a Piff, Paff és ~.túf a tolLk után kapkodtak lábacskáikkal, ~osan azt hitték, hogy éneklő madarak, a. tttinök palotánk kertjében és édesapám aranyka.~tkáibau csicseregnek. Pi~~ P aff, Puffugyams 8 ~örnyen szeretik a madarpecsenyét, s ezért fabczánhust, pávamájat és kolibrinyelvet kapnak e édre. Békának ma. ragyogó jó ked ve van. A zt ln?ndtam neki, hoay a cziczák jobban ugranak, ltti.nt ö, mire na...,yot sivitott. hármat. fordult levegó'ben s olyan fura bukfenczet vetett, 0!n' nevettemben a parulagrn c.ló1tem. A CZlc:znm ut.tn"m belecsimt,3J·kolltnk selyem ruh . <t " ' .• , • to umbn. a bohócz ,;5'itott. hs ..knt~~ •lll, u~~ tt, papaCTé.jom riká ~soh, s :,;zoruyu lannati csaptunk bugy hofn" Cohhri bád, a tudós l>to".~.csszorom ' 0.1 ijedten nyitott be a sz?bn· ba . . ö - B:erczegem. ön illetleniil nselked1~. . f'el:ségo - s Colibri báró szép pnkkedht cs~ná}t (sen k1' sem tud oly:m szé!) pukkedJit c~•n ' I . . . t a . 1 ~ miut Colibri báró) - ü i~J ..ége tron· · · ·szt eren · ·c l. t~bor· n(:l'ln,.b k ~ cn tanac-:kozik num ·-. 1 11 ~ a1"?-l .és n herczegekkel, fcus~ged !~nsé~es heP atyJaivnl. Ö feh:ége ro.ss~;.cdYu, s ~n: "n czegem, mulat. Ö felsóg~nek sulyo:' gondJ~ 1 vollllnJ:, ~ .~in. kicsi hercze~cm, mncskáit ny~ ~~ :::1Ja. ~ 1~ }sóge nép~ ,Jcwát-a mun:ká!k~ik ll tör1 feb6gcs t't'Jof1 hogy d1cs1.1st.>get,

gazdagságotszerezzen nemzetének. ön kis her- igen jól tud utánozni. Az emberek méCT beczegem, az udvari bolondot ugratja a.broncson. szélni is megtanitják a szajkót ha kisko~íba 1 • Sejtettem, .. h~gy mi lesz pr~dikácziója. a nyelvét felY_ág;iák, m:rt eztiÚal kün.nyebbe 1~ vége és meneküln1 akartam. A bohocz CTtmyo- mo.zo~ ~ sza.J~o o:-ad~r 11yclve. Enuél a:r. san ne\etott, Colibri báró, tudós ne,·el6m pe- u~allzasn.al, ma~m?lasnal egy6b tudomill} a nmcseu 1s a szaJkO madárnak. dig megfogta karomat. - Melljünk szobámba és tanuljunk her- J . A mikor a. tudós sznj kó hirét a kis czegem. Tudom, hoay a latin igerao-ozást és moknsok meghallották, elbatározrák hocrrf, ld . ~ b 1 • a. ö ra.Jzot mncskáinál is jobbau sze1·eti (Co- pro'b'ara. t.~szJ')~ a.~ o" o k-os mo~uskt'Lj ukkal. bJ libri báró bölcs professzor, da olykor füllent), A kovetkezo héten mar el is mentek te~ t . ugy vélem, hogy fenséged kivánságát é~et.~e, hog.y a. tudós ~~?:jkót meghivják ventelJeSltem, ha. tanulni megyünk. degül a mokusok hazaJaba. A mókusok külMajd megpukkadtam mérgemben, de en- döttsége három fürge mókus volt. Köztük az gedelmeskedtem, mert külön ben királ'\"i apám okos m?kus is. Elment, hogy a tudós szajkót " alaposan kiporolta. volna. nadrágomat. .Alma megtekintse otthonában, mert bizonyos volt néném, a. kit népünk a. >kis princzesszc névre abban, hogy mégis csak ö lesz az okosabb. keresztelt el, nzt mondja, hogy m6regduda , ~ szajkó sokat beszélt, hangosan kiabált vagyok, s dulok-fulok mérgemben, mint a es m1nden h.ango_t utánozott, móg a kis mópulyka. Almti.nak má.r nem kell mngulnia, ö kusok neveteséli 1s. H ogy meahivtft.k hát megcsal• m~nuet.tet és más illedelmes ~s s:;úp tán- igérteJ _ho~ ellt~~-ogat a X:ó~msok 1 hazajába, czokat, finom bókollist t!?nul, és nnphossz::t do c.sa]~ ~'?asnap JOn el, mert. o repül és hau~varhölgyei,el m~at. _O ne~ tudja, . hogy m~:·abb. Ja r, m~1t a.. ltis mókusok. A.z okos mi~yen r?ssz tanuln:, nnkor kis ponnYJnimat moKust.ol meg ls kerdezte : haJthatnam, kandurJaimmal, bohoczommal és - :Uerre laktok mókuská.m? papagájommal mulathat.nék. .Almát szörnven Az okos mókus azt felelle: irigyclem, s ha nem volna érl~s kis test~ér . . - :S:ár~n~ dom~ közül a nagyobbikon, ké~, gyillölném i~. Pedig szóp. aran\"~zinü h~rvm ±a. kozul az oregebben, lm iga.zan t.uhaJa. van, s fehér köntösébfn d y .u 1 ui.int a dos Yagy, hozzánk találsz. liliomvirág. (Folytat-juk.) A ~u~ós sz~jkó bólintgalott és elfogadta. a.. m.:gluvu~t. Blzott n. tudomúnyúbau, nz után~nsL:m és Igaza. volt. A. ll1ÍD t, a m·~k , 1: 1 llldult l· " . v U:;O e• . a '• o lS ut.ra kelt a. levegűben re lW e~_kisérte a. kis mókusktikat }uirom dom~ 1:~~ Zl.:t~b nn~·obbr~, három til. közül az örege. r~. )lik?r latta, hogy me:rre lnkuak a m(.okusok, bnt. r epült tl. tu·lo'. ·1- • Állatmese. 't hi t baza J U S SZ8J .. o, ~et·. nzt ~te, togy m~.:mop igen kömwen ~ . :\Iesót ~~on.dok nektek: hej. de szép kis ratalul a mokul>okn1. ~~:slit. Me~f<>rtcnt valahol, vugy nappnl, ngy . .iztán cl. is jütt, ugy, a. miot in-~r~e. A. ÓJJel, do b1zonyos. hogy ennél mulatságosa.bb n~okusok )JC(hg nagybau készülödtekb forradadolog régen nem esett az állatvilá(J'ban. sara. So~rn;u össze, mert l1ít.ni nk~-ták, ~lőször is _azt. kérdezem tőletek, hogy b tud- hogy _m1kentgJ:~il.tek foZl le az okos mólws et tudós Játok-e, m1 az a. kis mókus ~ I!!az. hoo-y SZetj/.·ot. Laczikát. a mamaja ugy szoh··tn szólftani : édes l\Iilwr 11;. tudós szajkó megérkezett a. mók~ m6kw:/((im! Ko, de azért Laczika méno nem 0 kusok hnzá.Jabn, hát az okos mókns csak bámókus. Nem bizony ! . . . A mókus négylábu, 1ürae kis állat. Sürü ~ult. ?0m ?írta kital~~i, hogy miként taerdó'ben. lakik. Mogyorót, diÓt és más magva- lalt ra a. mokusok lakasaru. PediCT ha. tudta kat eszik, aztán azér h érdekes a mó1..-us mert \Olna., hogy n szajkó mindent u~nzott méO' a. mókusokn.t is hazakísérte, nem csodlllkozot~ nagyon szeret játszani. ' . ~ost már tudjatok, hogy a. mókus fürge volna. . ~ásnap .aztán megvendégelték lll tudós kis állat;, hát elkezdem mesémet az okos szaJkot. A mokusok nzt énekelt6k, hogy : mókusról. F ent ~ Rá;pát ~egysé~ bérczei irányában Jaj be szép az erd ó', jaJ be szt!p! sok ezer kls mokus el a fakon. Fászkec rakEz-a chrlas mad,it· szertcszét, nak az ö:cg. fa. odvábll;fi. és egé ·z nap játszaJl6kuskn. jdts:ik a ziJl<l ágon nak. egy1k agrol a. masikra ugrálva. A sok Kis l~pke Jlihen a. ,;ü·ágon. ezer fürge mókus küzötc volt. egy. a 1:1elnt a. legokosil bbnnk ta1·tottak otthon. :L m( kusok . ~: a dol tetszetr. .is a tud.ós sznjkónak. ho.Ziijnhnll. A Yig mókusk:ik ettől 3Z okos :lhndJart. mc-gtn.nuHa es n mokusokttL utámókustól kfrtPk tanácsot, morli tz legjobban nozva - elénekelte. A gyors tauulás merrtudtu, hogy hol \an a legtöbb ropogó~,:finom le}>te n mókm:oknt1 do azért biztnk az ok~s mogyoró. _No, ele büs~ke is volt az okosságtlra mókus győzehnébon. Ebédre az okos mókus az okos k1s mókus. Eppen ez 8. büszkeség diót, mogyorót horelott össze. Kérdezte is a tud0s szttjkó: vala a legnagyobb baj életében. )[it hoztál mókuskám? Egyszer csak azt hallják a móku~ok. hogy Fdeli nz tlkos mókns: nem nz okos mókus a lE•gokosabb állat a Káq át k bJrczei között. Yan ám l'ko~abb . - Finom diót: .:nogyorót, jó erős fognak 'alot. Ropogtass lx:lole. ha tetszik, mcrt ez a. állat i:--. ~gy tudós szajM. a kirúh·ok is sze. H a 11em tudjátok. hogy mi. ~ szajkó. legpomtlás:lbb eledel. )féa 0 • hat azt Í$ m(.·~ondom. A szaJko madár. retik a diót ~:; mogyorót. mely az enlöben él és SZl'P szürkés t<>llazata A. tudó" sznjkó nem panuszkodott azért \1111; n. száruyainál pedig Mk és febér a hogy nem tndotb enni a. ropo~s dióból me~ · ugy o ' o tolla :;zinc. Anól nevezetes ez a. madár, hogy a mogyo1·v'b'l o . H nnem az~rb telt1 mintha

•

38 c:nnék, mert szokás:L szerinl; utánzott. Utá.uvzía a móku:skák lakmli.rozásó.t. A kis mókuskák kncza~tak a. tudós :.zajkó felsülé.,én, mcrt a. tudos madár még L·sa.k egy falást ~;em cLetr·+t a mÓ"kllsok eleclelébőL Hanem azért éppen ugy neYetett, nlint a kis mókuskák. mert hát éppen ezeket utánoz~a. szokú:;a e;zerint a. szajkó madár. Aztán, hogy benne Yolt az utánzásban, hat az oko~ mókust, meg a küldötteket is meghivta az ö hazájába, hogy viszonozhassa a vendégeskedést. A. kis mókusok meg is igérték, hogy ellátogatnak a tudós szajkóhoz, mert azt hiUők: hogy az okos mókus majd T'e1il.k megy és ismtt lefőzi n szajkót. , . A mint másnap ellútognttak a tudosszaJkóhoz, hát csak azt !álják, hogy az roindenuen m:ánozta n uóknsok "·endóglátását, csupán az cledelt:kben nem. Finom dió ós ropogós mogyoró helyett a kis mól'llsokat mindenfóle tÜcq(jkkel-bogárral kinálgatta, a miböl az összegyült sznjkók pomptisan falatoztak, Jal~mározlak. hanem a kis mókusok hozzá se nyultak, merr. ezli az eledelt ök nem szeretl-ék. J{érték az okos móku~t. hogy adjon tnn:iu:;OI.:1 hogy mit t.egycnek a szuj kó,-al? A ki::~ oko.:. mókus azt monrlotüt 1 hogy menjenek haza. hadd gonrlolkozhas.:;ók, mert ő ~:-ak otthon tud okos lenni. Hanelll ezt a rc.;jtólyt otthon ~m tud{a. megmagym·á?.ni a mók:u kn. Igy forgolt nz •'ld utetlen ilgy ho.:,zu ideig a mókusok ó.. sz •jkók közlitt, de \'~gre is a szajkó lott gyözte . Mcrt által3uoli ~:ele Jnény szormt a l-is tn4kus c~a/.; O:llwn t'Olt okDS, de ~úsok c•lött nlitsem tudott. Pedig sem nz okos mólrus nem volt okos. em a ~ud6s Ezajkó nem volt tndó , mcrt fl ki r_qazdn olas, az mindcnut okos és :nem maJmol

ee11kit.

Péterfy Tamás.

Olykor kenyere sincs1 DJ1tgah.na nincs soha, Robot, hitelezlik -

A nyomo~ képi\·é íormáHa mindez öt. u haltílt. Az röstön megjelen

F..s kérdi öt, mi ,·égre hit tn hl t.? hogy c Ittliegnyi int. YltlltunGo tedd :me~int. s t uj c] lúrtelon.

felel -

A air megg) Óg,) it mind,•nt, nu nyi nll: Dc csnk maralijunk ott, n !hol 'ngymtk, il $Ztnvtd s i! jobb, mint a laldll J- f'ö}dj joJI!Zn\'llU k.

A koldustarisznva. SzMt egyszer Jn pi ter: Elém, ki ól ma mind l le t a mó. t mei-;birálhnt. Bl:incm clbtt ki-ki. K1u k snjut form:iju nincs f,'llczhH!Il szorint) No f, ljon, bátran mondjB ki Es ón Regitek a bajon. lio t elsö7 to be z '1,1, 'nn rá okod, mnjom: Nózd, itL .L t l hi allnt, - mngad hozzlijuk mérve, hij~

''nu.

N s - fonnilddnl ba· red? - Es nz felel : ~ri ért no? Hisz, miu t. al:itrmelyik1 ffirrrébb 'ngyok mngam• potámmal is nagyon merrvoltnm e ldíg én. lianem n mecho bhc i, mllr a' biz rút, szegény • lii ()jét k cl, l10"y 6 nom tetszhetik ma~\D&k. KiJ p n mcd' o most é mind pnn::szra drnok,

De im1 CEnlódnnlr : -

ez '\'asizmnit dicsfri.

H nem u eloflint bus, -

a medve tudni \·éli -

Hogy íi rkn oly kicsi s hogy oly 11agy n {üle, &gy szé1 6r; n~ k l él n bé~ grimbll z s. !lnnnt. t bal h n jö nz el fán t E b lea i t le Ul ez mord ul l üle: m o, a czct n

n hi tnlh1dt

r tt, mert H !to m1t mond J1 ng,yn

kö~

·r. o~ r -

ht y Dl ró o

k, Siaz néki tAn

6111 kig Bem

ér.

- Azt már magam is megnézem, - monon RuObba, s a mint fejére tette a kalapot, a.zonnnl eHUnt. A mint to>bbb ballagott, megin:; két czjvakodó óriás fiu>al találkozott. - ?!!iért. czi>nkodtok? kérdezte tölOk Ruöbbn. - .Azért, - monda a l>ét óriás fiu - mert egy csizmát (SrököltUnk s most nem tudjuk: hogy melyikUnké logyen. - ~llfúlo csiztnn a1.? - .kérdé Ruöbbn. - Olyan, - mondA a két órias fiu - hogy a ki fcJhnzz:1 1 mindCU "léjH!sseJ egy mertto}dei )ép. - Xo nzt n. csizmCtt mngnm is ez.~'rctnéi.Q llttni, - mondá RuOhba. :Mikor a csi:r.mát 0081\Ót!lk neki, gyorsao felhuztn. nzt, knlapjat pedig fejére te!.te1 mire egy pillanat alatt eE(IDt . .Alig ment 11ébány mőrt földnyire, megin~ két czivaködö óriia fiun] ral 1kozvtt.

Xo azt a botot csakugyan szeretném ltitni.

A mint Ruöbb!lnak a

Az asszony s gyermekek, hado.k s adók soka.

lán kellemednek

n~pmese.

(\ége.)

Hát ntiln nyomorúbb e ft•Jdtekén ki \'an ?

C op'n -

Lapp

legyen. - lllilyen bot u? Olyan 1 a molynok l1a Ofn ik 'l.'é~é~el éHí emberro UtUnk, az tüstént meghftl, ba pedig a má!!ik "égé,·el holt emberre Ut0nk1 azonnal föltámad.

öre!J.

'Egy eze.;óny fa~ed6 a lo11\bos fo.k nlatt 'Sok rúzse 6a •ok év 1>ulyút l majd lerogy. Sóhajtoz, giSroyednz R csnk tétován halnd, Bogy fnstüs kunyhuját. elérje \'alahogy. De "~gre több a kin, mint az izomerö, J,cdobja köteg~t s baján clszörnyed ö. Hát néki OrlJme abbul, hogy él, mi ,·an ?

~ólitja

Három fsbér madár.

Mi6i·L cz.i>aktxltok? - kérdc.z.te Uílok. Egy botot örököltünk. - '\'llla.szolt a két -óri3s fiu - s most nem t.uojuk, ho~y melyiküukő

Kozma. A.ndorlól. A 1&cJldl ls

Ugy látja Jupiter, hogy mnsoknt biral'a, )fngúnak jó ki-ki. De legbalgább, hiábn, Mindközt legvégtil is a mi ember-nemünk. l\Iagnnkban mit se' látnok, de mi a. mas hibaja, Hiúzként látja. azt meg magunkhoz "nk szen.ünk. Elnézöu minmagunhboz, mast mindjárt. megvetnnk. Bizony, koldustarisznya csüng Isten kegyelmiböl éd's mindnyajunk nyakában; Ez igy ~an, igy marad és nem volt. rP<; se szebben. Hátsó zsebUnkben hordjuk, a mi sajat hiblink >an, A másokét. az els6 zsebben.

Lalontaina meséib61.

1904. junillS 5:_

AZ UJSÁG

botot kezébe adtnk, hirtelen föltotta kalapjút s eiUlnt. A mint. továbh haladt, egy "éo boszorkány házához jutott. - .Tó napot, anyókám! - mondá Ruöbba nem tudnúd-o megmoudnni, hogy hol \'BO ru: óriás kirnly orszago.? - Nem ludo1n1 moodti a >t.!n hosUirkány - mig mndnruianat me.;; nem kirdezem. Ekkor khnent :nz ud,·arrn e belcfujt. Gf!!," si p ba, mire mr.darai mindjárt. ot t termettelc. El is kUldto nzouonl a sno;t, hog)• j:\rja oo az ogtlsz földet s Iteresse meg az oriils király orsziJgbt. A sas bcjúrln. a földet, de az óriás király on;zó.gút. nem találta meg. Ekkor igy szólt hozzá " \·én anyó:

- )[ost jórd be a iengert., de La r.em inlalod meg ez óri:\s kirilly birodalmnt, Ulslént me:;· égctl~tk!

A ~n!l llcjárla a tongert1 de nz; ódá.;; kirilly or!izágát nem blálta meg. • - M~st rerulj fel nz é.;ll~ - mond& az nnyókn -- de ha harmnd. !Orrn sem ta.lltlod m~g, altkor ignzau 1n e~ föglnk é"ctni. A sns felrcpUlt. nz. égbe s ott megtnlúl~ nz örin~ ldrály birodnlmát. Nanten Yissnrepult ,_ ''én igy sz6l ~ hozzn : -

Most már megtela'llt.-\m!

~!eB!í!.O ''nn P

khdö ru: öreg an•:6.

A lloldvll&~ ngyik s:dJen !.Óll a mtt· A '\'én boszorklmy pedig Alk«ldte, ho tn a meg RutlphAnnk nE órih 1-:iroly birod~lru v~etli ll tat, tru\ cl hogy ciCi bb eRY Ilag~· tenseren kellett kere!dülmenni&k. :Rulíbba rnegk6!~nte a -

. .t ,._,.,-1 utnak in· ,·én hoszo~k:iov szi>csse"e s a s...,.,;u • . ~ R~~ dalt. Ruöbba !utott, n sas pedig repült, de u . . t előbb érke· 1p·orsnbbnn haladt miot a sas, s ezer . · odo. érkcze11, zett a t~nrrerpnrtra. )!Ikor a sas 15 k c . A mint pihente·, Ruöbba múr kipihente magat. Ro\ibba i !IT szóll a sashoz: -

Át tudsz-e ~inni a negy tangaren · löbb

Álnszlek, -

mondá a sas -

de e

'"'"' a tcnc.er szeléről három kön~t. -e.1 köret, :W.kor Ruöbba elhozta a három darab

a sas igy uólt:

'd ér· s ha. maJ Most pedig olj a hát.nmra • (lm.· kö\'et B u;d, bogy taradt ~agyok, aobJ egy· eJ

tengi:rhe. öbbl · 1 Nidön Ru .A ~ elröpnlt RuObbava . dobta a érezte, ho~y lankadni kezn, a tengerbe ·én kth·et s ~fistéot :;zi~t keletkezett o. hel) . ·1 . t 0 ább t·eptl t kipibenték magukat, maJd n sas ' ' ké e sU· . a· t -r fene r Rutibba'\'al, a !'Zlt;et pe 1g a ent>. t lnokad . lí u me~u 0 1\'t!dt. Ruübba erezte. ogy n s ~enten : . • .. t H e'!'\T Jdi,·et. • e.s lt:m!lt a t• ngcr....e h B)t o -~ . teo«er · 1I'k " 01· 1rtY n 1 ~zic-ct k~I·zödütt n helyt: o. · "'' ~ . olt1 u~uv· bl>S t ulE6 partjara értek n sas YJss.:aröp k·rW J z óri:·" 'l •. J pedig eiindult, !JO!!Y fclkcrC!ISO o

kertiét. ..

Dtl"\' c.

. "''cs& 'J úrker.ett, Je.,. . A rnin t a tc1 t 'é!!l' tör. 'kór ch•ccppeu rubt\t mo:-ott n kutn~l, mAjo 1111 . na~<f :\ ·nra Q n ,. gez to a •·uh..uno:;' .-t, botneu t ~zob. J •• ~ }l'rta!en 1 tnk r ellm tésülk&lni k<'dclt. Rni.ioba ·re a. • l·· l ')·nt. l)ll háta mv" tt. ter:nc·t s lc,·c.le ,;; l} ~;·otett, c: • b'trott> 1 le!nv tOstént rlsis:u(lrt1 de nnkor n . ·Jyle~oy • . · lm·a mar nem látott semmtt. A mwt n ·bbll 0\ö· lent Ruö lll la·· tovább f~lllköd6tt. .,,me·•.. meroe

~ott. semmit. ~\

lnilrat~>kintett, i:.mét J

118

•

B tfi·

barm3dszor . s nt !llt>. • t rot'~"Je1e 1sme · c ".~sot -e • . ltüllt· r..~ ,;ötle) do n1idön hátrafordult. mogmt 0 eirva lrcrdez:le töle a leány: f$1' r•• • f u t sz e1 h'1s~eu ll':.r - ,;.uler.. ..._. l!:u"'&lszor

l:örbe

né:~..ca

le8ny

s n'>lnaéo•o

talak a tUkörbnn ? Rnöbba ismét megjelent. jegyest> Ulstóo• n;'3kába bo1·ok

Glött· •

r:.éS

'\:lioba S ha sem hittem '\oln3, ho~ ·hát heg)' IA.~ni f ...~uk e~·mist - zokogtn.. - De jutottál ide? Rnöbba mindeot elmondott. ,•&~zJlt Most y e:ii::z; menj ntyádboT.: - · .-l~tst, . . l( s }JBU'Ie., ~ül f:n me" !.tmc~·ek a hb e u "' e~ igy ~zó!sz: atyádhoz: • bizo-

nyos:tn

• ·ini, olt jltn e-:y ide~n clllber: ClZ cn \' }e!::Ón.Yetn. ·~

. t\h' nl

,.,.~.

Ugyis turténl, s mikor nz. órins ]ur• · látjr. Ruöbb!t, igy sz lt !cár yaboz: - ?-fen)· ki óq hh·d be! . ,1.., ·t. J;~fóVJ R ulibba belépett az ajtón s ~ érh'" icy üd\·öU!lle: d

AZ 'UJSAG

_!904. junius 5.

A najyidai kapukulcs. :U·ta Zsiga. bácsi. De már ez igaz történet. Eiszen tudja orszag-világ, hogy Nagyida -.alamikor a czigányoké Yolt. .A.zt is, hogy Csóri vajda uralkodott benne ut{)]jára, és hogy Pukk Arihá1y uram volt az a hires német generális, a ki elfoglalta e hatalmas varat. . Csak e{!Y dologról nem tud a világ. A leghiresebb H!rténetíudósok is hiába. törték a fejüket, nem tudták a. mai napig azt a roppnnt. neve~etes dolgot, hogy : ki nyitotta ki a kaput, lllikor a németek befelé >'onultak a nagyidai l'árba? :Bizony ez nag-v doloa. És ugy ·-e gyerekek, 0 Ov O csodalkoztok rajta hogy a tudós tanár urak lll' ki , eg •· nem kutatták. · A mi késik, nem mulik. Hé.t elmondom én. ~kor Pukk Mihály uram belátta, hogy kemény legeny • a. czigány, nem lehet ve le b'trru· s elhatározta. hogy csendesen-rendesen elvonul a ,·ár alól, Csóri vajda kevélyen fölment a vár fokára. :SuszMn kivetette a mallét s utána kiáltot.!. a nEhnelnek : ti 15 •

- :Hiszen csak ne fogyott volna el a puska· Porunk, maJ·a ad nank mi nel-tek o ! Pukk Mihály mecrbaJlot>ta ezt s röcrtön vissza~ d o o ~r ult. Nagy serege heje-hujáz,·a. vette körül a "arat, az ágyuk me"'szólaltak s ujra mcgkezdöqött az ostrom. "' Az ágyuknak ugyan meg"'olt az a. rossz szokások h ' ogy sose találtak od.~ a hova ezé1 oztalt velök. De azt mondta arra a czigány, ·· hogy mindegy Az ágyugolyóbis so h ase JO dolog. És ha az. az embernek a lábát elviszi, nem vigasztalás h akartam ! ' a megmondják, hogy: pedig a fejét

~ SzövaJ k' d . . el{)J a .. · a ·1 tu oH, elbnJt a hosszu ágyuzas tobbi meg szornyen .. . . d t es . szeretett 'Vol ' . meg1Je bekét kötni.

lla

. Végre is mit. volt. mit. tonni. Csóri vajda ~Jta felmont a. vár foknrn, kivette a. z:;ebkend6jét

es elkezdett jntegetni vele. - Hagyjátok el, a devla vex:je meg azs ltgyutokat. Okos ember ke,és szóból ért, lám, én is kevés szót mondok: kössünk békét. liegértette Pukk l\Iihály a keYés szót, elhallgaHatta az ágyuszót s hozzafoglak a tárgyalashoz. Ravasz a német; legelőször is azt kivánta, hogy bent a várban tanácskozzanak. Csól'i vajda Udvarias ember volt, még mt>görült a barátságos · ajánlatnak; azt mondta rá : -

Tessék!

~o, szaladtak hamar kaput nyitni. Nyitották

- Jaj nagy::.ágos uram, ez nem olyan kapu :llargilka és :\Iatildke., Kölcsey Elluska és Boróh, ám a malyiken a tolvaj be tudjon jönni. Ez 1·e- Trieiu Jolán, Koncz Józsika, Kuu Vilmoska, ' · k·i a LaJosita és Iluska, Kun Attila, Lichtenstein Ernl', mekbe készült., ezt száz czigány se nyitJa L 'lk . l d n· 1.d . .. t antos Oszkár, Linter Barnuska, Láng Erzsébet knlcsa ne ül. J aJ te bo on u· ongo, mler és Iván, Mádi Petronella, l\filkó Erzsike, :Mandel csináltatok ilyen zárat, most már belakatoltuk György es Böske, :\fá~;ocsy Dietz Böske é~ Xelly, magunkat, sose jutunk ki innen többet. Mezey Piroska, MichnaY.. Gyula, Müt.étly Erzsike, - Siess! - lármázott Pukk Miliály. Móricz Ida, Nemet Odön és Imike, Passuth - Hopp hó! meg~ an! - örrendezett Csóri, Gyuri, Pető Pál, P opovieiu György, Pokoruy Etelka, Reviczky Margit. (Huszt), Rakovszky - valami nagyszerü dolog jutott eszembe. Nagy- :.U:enyhért, Reiss Lajos, Radó Ist,·án és Liliko. ságos uram, szegezz neki egy ágyut, ne félj, az Rosenberg Szerén, Rosanthal Fereucz, Radich jobbau kinyitja, mint száz kapukulcs. Legalabb Laczi 0s Ma.rgitka, Ro:.~ik Annuska, Rn:jua Pist.n, Seibriger Gabriella, ~b~iner Dezső és ~Iiska, minket is kiszabaditasz. Süvegh ::Uargitka, :-:ajtos Pál, behottert Arpád. - Xagyszerü! - mondla Pukk )liliály. &hvarcz Erzsi és Béla, Schlett Et·zRike, titubenvoll Hallod Csóri, ezért egy r<lf veres posztót kapsz Liana. :->chillcr Ella. :->zontirmai lmre. :::)zoffer AlicP. jutalmul - lajbinok. · Ernö és Elek, tizöcs Kamilla, Lajo~ és Snrika) bztruAgyut szegeztek a bpunak, !öttek is. Szá- lonts József, Szénert lúiczi, Aladár és Guszti, lott is az ágyu. A magja is kirepült. De nem Tuszkau Toncsi, Tafferner Ottó, Tóth Zoltán, V értes Oszkár, Y olkoYiLz Debora, '\értes I'al, a kaput találta. Vértess :Mariska, \Valles :'IIagda, \Yeisz Audor. Hiába állott a sok lllres t.üzmesler az ágyu \Yeisz :Margit, \Volf Béla és Imre, K önig Irmo, mellé, lllába ezéJoztak egy fertályig, egy íelóráig, Dorottya és Frigyes, Sza.rl'as Janka, Bos:;ányi egy óráig, mégse találtak oda. Gizi és Imro, Sze.bó Juliska. és Böske, Braun \ilma, Kiss Ibolyka, Thskey Bö~sike. lfost már Csóri kerekedett felül. A három könyvet kisorsoltuk és nz egyiket - Hallod-e, Pukk M.ihály uram, azért, hogy Feiler Ha.jnalka, én czigány Ya..,oyok, ne tégy bolonddá. :Uert az mégse járja, hogy te a kapu1·a czélozol és nekem a másikat kell az ágyugolyó elöl itt a falon a fojemet Schva.rz Erzsi éa Béla. (Bucsu-Szt.-Lás~16) , kapkodn i. a harmadikat - Hisz lőnék éo 1 de ha ez a bolond ágyu Móricz Ida (Budapest) sose oda visz, a hová. ezéJoznak vele. nyerte meg - Nohát azon iB tudok én segiteni. Azért Ujabb rejtvények. vagyok a czigányok vajdája. \an nekem egy emberem. a Kanesi Trn.fáló, az jobbra czéloz, balra r. vág, mégis középen talál. Hát én ezt learesztem 8 l l n 5 A. lelket viditja. kötélen tehozzád, az majd eltaláhja a bolond 2 l n A nrunkásnak nagy kincse. 4 7 Egy nap. kaput. •) i) " 6 7 Iskolában használják. l.:gy is történt. Kanesi Trafalát kötélen len 10 l 7 'l 'festrész. eresztették. A czigány odament az ágyuhoz és 12 ~ás<::alhaD!!:ZÓ. elkezdett czélozni, olyanformán, hogy felnézett a E.özmondas. torony gombjára, az ágyut letartotta a vár árka II. fel~ s els ütötte. 'l"ortenelem könyvben Abban n perczben kirepült a kapu a sarkáHamar r eám lelnek, bóJ. !>ukk )!ihi<ly vigan bcmo.sirozhatott seregóvel. Szomoru emlékként A czisAuysereg, kivi.lltképpen L'.sóri vnjda .\ magym· emiJernelc. nagy zsivajjal fogadták. Elsö rószem apró nöYény, Csóri nagy kovéJyen a középre áUott s azt Erdőn terem s ház tetején, kiáltotta : )fasik részem mcsterember Dolgozik í:i este reggaL - l.~gy-e 1\Iihály bo rá lom, mégis én n:, itat1\1. Mnrgitkn, }rénke, tam ki a kaput? Erzsike és Odön. Pukk Miliály pedig megharagudott s mikor Ill egész serege bevonult a várba, ebrudon hányatta ki Csórit. z z z z A vajda. szomoruan mout világgá pereputyPAD z z z tyá.\'al. z z - Halátlan a. német - mondá - P edig éu szé szé szé szé szé szé nyitottam ki a kaput neki! sz é sz é sz é sz ú Ez a nagyidai kapukulcs története.

volna, de nem lehetett. Nem volt l;apukulcs. - Hol .an a 1.-ulcs? Hol a kapus? - Az egesz várat tüvé tették, de nem találtá li. Csóri Yajda szörnyen restelte a dolgot. k - Hölljátok-e, kiabált - ~indnyájal~.al kerékbe töretlok, ha. a kulcsot elo nem keniilak . • ,. . · o1la il•·en szem.·ent. _,a!!y nu·· v en d~cget'm J" J 0.1 onnek és nem tudom be sem ereszteni öket. Knlcsot h . GJ, hol a kulcs? :Pukb: ~filiiu'-' pedi , már ott volt e. kapu l eGU " ., s kivülről kiáltott be: b - lialiod-e Csóri, bolonddá. tettel? :lliért elXI n • Yttod mar a kapui? - R ögtön na!ITsá(Yos umm, rögtön. de ezek as~6 c. o . k ku 1Xlélre való czigányai ugy elhánytak a apu"' ·lcsot, hoD"<r sehol se tahiljuk. Siessetek, mart "lllld'• ">J k l Jart elevenen savaovitalak be kaposztsna • ·ellneteket. •

~erUlbte

Lasztalan sznladgáltn.k. A kapukulcs nem

eHs.

:Pukk Mihály uram elunta a rirnkozist.: - \Tigyázz Csóri - kiáltA - mert olajba

~et1ek

a nem ere~::tcsz be.

Me.&fejtísak és rsjtvények. Az Uj;:ág roajus 29-iki számában közölt rojtvényak megfejtése: ] . Korom. 2. Pityi Palkó egyedul meut Piripócsra.. 3. :.\Iikszá.th KaJmán, békó. éjféL 4. Xémetalföld, Románia, Poroszország, lion·r..ország, Szilézia, Portugália, Ausztria, Sziberia, N'or,égia. ö. 467 2, 9344, 2783,5566, 1854, 3708 - 27927 . A rejtvényeket r észben, vagy egészen helyesen fejtették meg: Buttykay Gubi és Bubi, Blumberg Lola, Basel Kató, Bodánszky Lipót, Eratmann .:hthur és Sándor, Bartholomeidesz Irénke, Brieger Laczi, Csernyánszlty Jnczika., Cseh Ma1·iska, Csaba Ferike, Csorba llonka, Csikós Zoltán és Xilndor Dus Erzsike, Eh;enberg Elemer, Endrányi Jo5zsef, F~tter I réu Fodor Rezs6 Fuchs József és Terka, Feiler Hnj~alka, Feigelstock ).fargit. Fabró H enriette, Fülöp Jolánka ~$ Ilonka, Fehér .Ernő, Griluwnld Irmn, Grünwald ~Iariskn, Gazdy Palmuczi, Gutimann József, Hódi :.\Iózs.ika, Haas Dezső t:s Erzsi, Recht Jenö és G~za. Hnjdu Dezső, Hotfer Józsika, Harzer Yiln1a, Horvath i~ nke, !gó Elek és Aladár. Kalmár Imre Kormos I:.:rz:.-ike és Sirika, Kis Tivadar, Kat~na :Margit, ,Tóska és Dma, ~o~nyi Zoltnn, :Kopp Gyula, Kiemant Józset, Katz

IV. I.

E betüket u:n- belyezzétek el, hogy az I. csilla~ ~cgár a közép~ö négyszögböl h >zzáta.rtoz6 botüvel egyiitt ~· fiunevet, 0. ll. Ujly&u4zy egy rógi l-irály ne\•ét. l\ TIÍ. a balkezes ember jelzoj •t és a IY. egy állatot jelt:utsen. .a középsö négy.. ZÖf.t egy ,·áros nevét. adja. ~ szavak kezdobetüi a. csúcsnál legyenek. Sohwan Jakab.

1904. JlllliUS b.

AZ UJ'SAG

v. 10

l to

10 /to

l to j to T10

1 10

l 10

j to j

10 l1o j to

l to 1 10 l 10 l 15

l r l l l l l l

15 jt5!t5 15

15' 15

l 20 l 20 l 20 l 20 l 20 l 20 l 20 l 20 l 20 l 20 i 20 l 20

Ezen tdmok ugy helyeze.ndök el, hogy bah-61 jobbra, fölülról lefelé és kerc.eztl>e olnsva e sorok össtege 100-at adjon. .d meg(ejt6k kö:t három szép mi!stkönyvet sor-

sol ki Xagyapó.

szllnjem meg ked\'"es njándlékodat. A te ne'\edet is betettük a czilinderte, ezentul i" bs!eszszük l:i majd csak kihuzzuk belölo. rt1'fl'S~ Ma,·iska. Nem tréfa az, te édes Alariskám. Nagyapó mindig megtartja igéretét. A . könyvet Wv&dé~ból ~cm küldték el de már intezkedtem, hogy megkapJad. N agyocskal leánynak valót k iildtem, mert arczk' ·eped~n ugy látom, hogy n Marh.ka már nem kicsi Schiller Ellet. Csernyán~:izky Juczóka baba. kisass7ony kérdezte meg Ellácskám. Bizony a negyedik osztályban már sokat kell tanulni. Da a1 nál jobban esik a szünidö. A képet elfogadt>ro é> szi\·ből köszöntim a kedves 6mléket. FeiglstCICf. Jfargit. Ha szorplmnsan beküldöd a megf~jtéin, tudom, hogy ~egbékü}gz vele M~gitkám. Feiler Hajilalka. Öriilök édes kis HoJualkám, hocy ezuttal nnlterl küldhE'lek köny,·et. Cllak az e. baj, hogy czimodet nem irtsd meg. tJzend meg t& t ént, hol lakol, boey X aeyapó clküldhesse a jutalmat. - .l!ágocsy-Dutz Böskt is Ndly. A jö~ll héten Böske. Tőled meg azt kérdezem Nelly, hoJzy ld C$inálto. azt a rejtvéoyt, a mit most küldtete~. Nagyon ügyes és furfangos talhny, csak nz a baJ . hogy hiba van benne. Küldjetek johhat, Nagyapó klbzönettel fcrradja ked,·er: leiu1Yk6im. Bro.tmatm ..-h·/ur S,ü:rlor. Üd\·özöllik oh·a.<>óim soriban reroélí'm hogy ez11tán gyakra l..an fogtok irni. l l - Rad•<'h Laczika és ltlarpifka. So~e bara~d'Jat<•k Lnczikim ús ~lareitkám. Tudom, hogy nrm~kára ogy is mcgllékültök ,·ole. - Pe.tú Pál. Rundesen Pál harátom. - Eölcscy Elluska ls Bt~róka. Mt\r eiktildtem a könYTet, ~yermekeim. IrjAtok m~, hogy totszett·e Nam·ap6 ajandéka. Sclwarc: Erzsi is Bila. Lám, most t<> l je~ ült h:i'\ánsflt,-rf.ok. Láthatjátok, bo:zy fö]llo;lt>ge" türelmetleukedni. .Aladárt nd,·özl15m. - Csot·ba llollka. Kli'-'ZÖDÖm ~8'· Donk!m. Derék, j6 lel\ny vagy, ho~y Xa:n-ap6 e;is.z.sé~ irúnt érdeklódöJ. Remélom, hogy te is u,ey élszl mint a bal a rizben. Katz Margitl:a is Mllfildka. Dehoey orm jó, majd sorra ,·e.c:zszük. Szive.~eu telje~Jiteném kéré.c:tcket, s igon sajnálom, hogy most ucm teb(•t-Jm. De me!!igérem, hogy nem~ol•ilrn. ~ Voloki Plielejtetta ne\·é~ l P~elc alá irni. A z illulti u.zt kEirdezto !'\arryap6tól: »N i, kik ~ak májnP l-je óta lettUnk Az. Gj~ u11Hizetői 1 nem iudjuk, hogy Illegkapjnk-e a Mik· S7.áth-o.lburoot. Nacyon r<zópen kórem Nngynpi>t hogy VáJ:l"'ZO}jon postajálJan C, VÍl)fl<>7.0JOk édes gyermekem és azt felelem, hogy ba félth-ra fizettetek elö, vagy ennyi idöl'e köt.elt>ztétek maeatokat. megkapjátok. TJ ol{ Béla (& lmrt. Lehet s n jl:l\'ö héten kt5zlöm is finm. Örfilök, hogy ilyen ré~ hü~~es oh·asóim kérését telje~<'ilhetem. M!U:kor irjátok meg czimct.c.ket.. Pleisclmer Rellikt. Aranyos lenHkédt·t ö:-lSmmel olvastam Rellikém. Miért nem la o{!!lttad meg u l5reg Naeyapót ki:> leányom, pUnkösd Dnnepén? Bizony több kis olvasótársAddal tnlAlkozba:tfU volna. P..Oesnnyádnak a kezét csókoltntom. .Micltnau Gyulá11é. Nngynp6, a kinek hos,:z;u fehér

é;

Najyap6 postája. l\ngyapó E!rte~:iti olvasóit, hogy a:u-czkúpeiket a jö\'"Ö héten kn.ld.i \issza . .M.indazokl a kik me=nem irták meg czimftkot, o héten küzölJék levelezG-lapou Ka.gyap6vn1. - MciléffJI Erzsike. Meg-irod-e, Erzsikém, Nagyap6nnk, hoey milyen bizonyitvlmyt. kaptál? Tanulj, kis leányom, a ,·alu\c:cióhnn majd gyakrnhban levelezünk egymit«sCll. - Fogolyan KaYcsi. Több;;ziSr megnzentem már, hogy bArmikor sziveeen vtUaszolok olva.c;6im levelére. Tobflt nem zrüclntaz enccm, Karosikám. Örúmest olvasom soraidat és csak azt. sajnálom, hogy ezuttnl nern rulhntok kodvPzö vlllnszt. Az A thenaenm ueynuia e.snk azon f,{ny k~pod után k észit másolatot, a. mclyet el~lS i $en küld tél be. lrd meg, hogy l'ZUk ségod " an-e rll? - Ga.zdy Hílmuczi. 'Nem ma~rynk ri, kis leányom, h\Ulem rcmHom, hogy mnjd mll$hol megismerkedünk. Az arczluSped most is itt \'an asztalomon. - Brieger Laczi. .KiJJuzzuk Laczikám. Ha eddig vártál, moilt már. légy türelmes ; kh·ánságod nemsokára teJjesi:lni fog. - Stubent·oll L1'ána. Ejnye az a CSllnya kép! Be ~>ajniJom, hogy nem tetszett. UdvőzöU~k 1eánykám. E-rlesanyádnak pedig kezót csókoltat.om s azt fizenem neki, hogy hálósan fogadom elisme:r6set. - Szineri Jfú:zi, Aladár ts Gu1zti. Rt.lszönöm kedves gyermekeim. Elfogadom éa elteszem emlékül. Üdvözöllek. Bartl:olomridtu I r{nke Édco j6 leányka vagy Irénkém, hogy öröme~ t\kar&?. sz;ore?:oi Nagyapónak és ~oki ajimdélrozod fényképcdet. Bizony öJ•Omet is szerezt61 vele. :\. h15oyvet már elküldtem. Po]lOuiciu György. Dehogy JJnmgB.?.om Gyuri. Nem bant.ottnl t& enem, miért haragudnélt? Örültlk, liOf,ry tetszett n mesekönyv, viszonzásul h fi Idd bo cr.után is :1 lr.egft>jtéseket.. - IAi11g Er:,sébet ér; 1tJán. Mindkét kivánsngtokn.t tcljt>..sitjnk. llemélom az album a a Mp noo1sokllra megérkezik. - Tóth Zoltán. A t.aI4nyt még nem né%tlun meg fiac.qkám. Gsil:ós ZolMn ls lúíndor. Joj óde!> fiaim, az l!reg r-nzynp6 nem mehot el a rór.saOnnepélyro, mort ott Dl4!)' a tolongáq a nr. fintnlnhb tlrohernek ''a16. Küllinbon is viUIArnap el J,niJ uta:mom. Xo do no busulj:nok, rnménylc.m, hogy még sok...or fogunk tallllkor.ui.- Fülöp Jolá11ka és 1louka. l.n is cd,·öz!Jllek l:ech·~s kis oh·asóim. Jól esel t, hozy irtatolt és értesitott~tak Nogynpót, n ki ~gódoLt ugész,jégt··kért. lrjutok máskor is nemsokltro. - Dus Erzsi. Sikerült a hittan,•izBga Erzsikém? lllikor irod meg Nagyap6nok, .hogy m.ilyen bizonyitvinyt kn]l'lu? - Koncz Jóuika. Nem oh•asod to 61 J6zsikám, hogy mit fizencl: tninden héten oh•asóimnnk. Mcrt ba elolvasnlid1 meg:zyözlldhotuól r6l~ hogy csnhcm valrunennyi iArsnd ngyannzt kéri Nng_)apótól, n mit ie. Tcbát ~emcsa.k te vi1111z egyedül ; do egyikllllik sam dr büba. Eun Vilmos/ta, ]JtZjoska ú fluska. No csak most próbAljátok meg ftedves gyer:mokGim. H6tha jova llóten, ''n~y köt Lót mnh•a kerül rntok n sor? Do m~g ef!Y nagy titkot is megsagok nektek. A rejtvényoket azután ls ml'g szabad fojtani, bn noveteket kibuztam a cziUnderkalnp1 l. Ezt, ugy lntom1 sok kis oh ns6m nom tudja.. lJ in Jr1ldn, Nngyon mogt lsroU ,Jollu Um, any· nyira megWtazctt;, llotnr ut ee tudom1 hogy kll-

sznkáll:1 ''nn, hllllt...•;~m foErndjn n »kedvosc cr.ir!lz&rl. és a s.z•~Jl beszély két, n n1it fl.\ltétlenul l Czlllni fo'· Örvendnnk, bogy touzik Az Ujs!g, cz!lnh:l is arra tóreke;zUnk. hogy tctszé:,ilhet me"'ny..,rjfl~ Gyuliwnk nzt üzenem, hogy n t(lmérd !> rcjtvénv knznl az lh·ót. is kiker.-~SSftk é::~ közvlni fogjuk. _: Pridr"ik .1/ M·git. .Szép hiR nrcz.ltépedot !ré 5n knpt.nm me~, .1\lnrfltkl\m. Most. már finjuos, nem klh:ölLetem. - Scluoorcz Jakab. A~ Err.sikc nrczképe is késön irkezett. Pedig szivcs-lirilmt'-.;t h~ zOltem volnn m~r c:.ak nr.6rL is, hogy hos !!CS ~unlcatárt:nm kérését tP.Ijcsithessem. A kéJ ot ,.,~;~nlcilldom. Pt.tnclttí_y Bo•·i kn.. Csalód H norir.:ka killns"zony. .Az il) cn elmélot nem v :..i ' oo MtétlenUl. Nns:rynJ 6 cs::kn~ (ire.z t: ~·. noha ngynnnz n kechcncz nótnJn, minl Bori ka ltisn'SSzouy~.- Dalos Pcrcr1c:. A "Cl tm ·1-~ptnm igJro~é~ uj ból kv~önettel fogadom. l~tilcét. Qd~~ z!Grn. - Tl t.'tS~ llJa, g1t. Köszúullm Mnrgitta, j 'l \'ngyok. Hllt te hopy mgy? Rcmólcm j61. - H tc!. t ~ és Géza. :Mo.;Mrdrztcm a <'zilindert e an monü•a., hogy: nr.érl, me rt ö sol; nt marltol s n ~c • • k c,·eset szon'f . aA re,lh'onyt. igy nem le.bct l"l'1J t • '-1 t () k. '~ t:r Clll. T ct· f!S ~z ar. ~'ag) npó örül, l n ezt l t. lJogy megint \l\D f!f:zy bntgó ohru; jn. R 'tv" J&, is srlveson lát, ha jó. TJ~'rlltau.lri ~ A megfejtések jók, most mtu- csak az kell, b • 11mR Lqjoa. K ogy • l!zerPneso i~ j6 legytm, . lJa J'6 n rt~t.\'"Cny. ·l 67.1\'e<>on vosz1, - Tntrv: • k p6 rtt • ,~ • ~ . HU 11 .s 4JICSI, .;.,acyou 16 n mP,;•C:Jt.ós - Bl ber l ; Nocyon kGsslit•rlm J.is Lola, a mit kuld L De szépon mogft'jtetted n r Ühányt! 'V~ l kis Jenny \'agy. ](Mmos Er: •t l ara Édes kis .i6 tc tn~rok lobettek ti 1 ngy F. • ~n:. Ketten ~·ntt oho~kodtoh o roit vén~ ~ ·~ m <~ o~ cn. c• t-

AZ 11JSAG

1004. junius 12.

Szarelem és házassáj. Ellen Key könyve. -

!t-ta :Mouche.

I. A gyermekek nagy védője és szószólója

UJ~a. megszólalt és nagysze1·ü uj könyvében a D'llk.or az igazi szerelemért s a boldog házasságert száll aikra ezt legfőkél>pen azért teszi, iert az ilyen egyesülésből reméli a. legtökébtesebb gyerm;kek fejlödését. Azzal kezdi, ;>gy megállapítJa. miszerint a legmagasabb {~rsadalnú szférákban egy iclö óta bizonyos sőt majdnem .eHen~zenv ész1e\~alll?.atlans~ig. leto a húzassáo- ellen. A bazassagra azonban m' o .. eg szükség van, mer t a nagy t··omeg eg~~~lore csak ezt ismeri, mint egyedüli for~~at ~ szerelern 5Zentesi~ésének. A ház~ssag kuP zmenye nem szünlletik meg; csak atalanat eg_yelőre. det A helyett, hogy a szabad szerelmet hirfon a. .tn i sokatmondó és félremagyanizott glt~}ima. le~t, inkabb a szarelem szabadsáoadsá! ~l~e htrdetni. :U:en a mig az első szaadd.i t> 0 Jelent mindenféle sze,·elem számára hird~ 1·cz utóbbi csak olyan érzés számár~ "'" · érdemli o.t\. szszablo.dsagot, a mely érzt!s meg. . .ere em. ne\ét R egebben a m·k · , alakult' elt'lt ' . 1 or a kere,:;zt.ényseg l ottak a . ~ . . _mecr· t:lt papoknak ~ hazas::.a~o s legnagyobb eré m.ert.ék \ ~ynek az tlszkcta. életet lS• •'"l. monoaam~..: l ." ó l t akarták elérni o ~va , eg,pHl,Ju~ gge az asszonynak é ' . hogy egy terfi l~gren egy s Vlszont - az egynl<1s kizáró-

°fk,

Tudod-s . • •

Tudod-e még édes, Virágos tavaszszal ~int kerestok egymást, Egö, lázas agygyaL Tudod-e még édes, Napsugaras nyáron, A ringó kalász közt Mint lettél a párom.

Tudod·e még édes, Ködös, szeles ösz volt, Mikor búcsuzóul Ajkad ajkon csókolt. S tudod-e, hogy tél lett KörOlöttünk, bennünk, Hogy többé nem lehet Csókolnunk, szeretnank . Viola.nte.

Divafisvét London, juoius hó. ..... Mennyire nincs Igazuk azoknak, .a k~k :ulon div.:t?t "lla.pitana~ meg. ~agy-.Br;tanma d. egy. ma 1kat Francz1ao:rsztig ;;znmttrl\. A lVat 1tt é:; Pári-ban n{"('t"aneay. Ert~m alatta te . o f, l .. r1 .rmeszetcsen az ::;·uppeí· t:•' tc; n t !tou ~~~.nds:. a. .) .~ so ~ 6 ZeN di"\·atját . .á. loudom elokelo no .a })Urisi Paquin:lÜJ Doncet-től ~zerzi be nlh<~ 2atát, kalapjait pedig ' """t )fndamo YirotAO'1 · ~o

lagos érzéki kielégitöje. D e csak ugy, mint a papok coelibatusáva.l, éppen ugy volt ezzel is. Mert monogámia volt a törvény és poligámia a szoktl.s. Ezért nincs is értelme annak, hogy a kereszténységnek s ennek révén az egynejüségnek tulajdonitják az emberiség kulturális nagy fejlödését. Luther, a nagy reformátor elismerte a szarelem és az érzékiség jogát és mindenben sokkal felvilágosodottabb "\'"Olt; de megakadt ö is. Az ö tana, az ö konczessziója csak hidat képeznek a katolikus keresztény és a monisztikus, egyéni életfelfogás között. Hidak pedig tudvale>ÖJeg arra valók, hogy azokon átmenjenek, nem pedig, hogy rajta megálljanak az emberek. A Luther-féle házassági elv sem helyes, sem igaz, mert az is elismer és megáld házasságot egészséges ós beteg, :fiatal és öreg, - szerelmes és közömbös között. Té\es az a bit! hogy a monogámin. és igy közvetve a k ereszténység teremtette meg a szerelmet. !llen ez \'"Olt már a legrégibb idők től fog\a; - I slandtól Japánig keringenek mondák és énekek a szerelemről s a nagy alakok, Tristan és Isolde, Abálard ós Heloise régi megtestesitöi a sze....elemnek.

eléggé a megkezdett irányt s nem tulajdonitott elóg fontosságot annak, hogy csakis a szarelem teremt~e meg a házasságot. ~It\; Goet~e sem, a. kt Rousseaut követve a sze. relm.et »Wahlverwandtschaft« alapjáu nqgy sorshatalomnak mondta. De a. XIX. században már sokan hirdették ezt. Németországban a romantikus iskola kezdte s azután a. fiatal németek folytatták. Legna.gyszerübb hirdetői a szerelemnek Chamisso, Rückert, Angliában Shelley, Byron, "Sorvégiá.ban Camilla. Collet. Azután Ibsen, Björnson, J onas Lie által tetőpontjára ért Európában auuak megismerése, hogy: lelki egyesülés legfőbb él·téke a szerelemne"k. Vagyis az a fő, hogy két em her ugy éljen e&:yütt, hogy se a l~ek az órzékeket, se az érzekek a lelket ne csal~ tak légyen meg. Francziaországban is nagy hirdetői voltak a szerelemnek Mme de Stael, a ki Del· phineben a felbonthatlan házasságok ellen kel ki és George Sand, a ki kö,etelte mindeuki számára a szerelmet s a ki sőt a. szabad szerC'lmet tekintette a nőkérdés legfőbb pontj 4nak. Es egy Schopenhauer, Hru:tmann ellen·· szenYe és gunyja daczára., az uj idők asszonyai' A sze1·elem pedig a rúmai epikureus er- folybntják hirdetését annak az igazi szerelem~ kölcstelenség által nem Yolt inkd-bb laulacso- nek. a. mi egyedill képezi az Ö becsületes va~ uyit,·a, mint a. germán-luteránus erkölcsösség gyód~.suka.t. E~ezredek óta. k~pezi fötárgyát a. költé, által. A mig aztán jött Rousseau és ugy mint már előtte Racine és Manou Lescaut a sze- szetnek a. szerelem. Evezredek óta. festi trareimet olyan Yégzetes szenYedély nek fest-ette, gikusnak ós titokzatosnak. De ba. prózában a mitől az emberek olyanok le:;znek, mint nyiltau és egyenesen moudják ki tulajdoukép· viasz a tüzben. De Rousseau nem fejlesztette pen ugyanezt, akkor ezt erkölcstalonségnek az ékszereket is Párisból hozatjn, az öt>ösök nagynevü müvész~tó1, ~alique:tó1, ~ ki ~ül,ön külön ra.jzot készit baJOS klie11se1 szamara. A JegnogyolJb tévedésbe azonban mégis akkor esünk, a mikor egy-egy esetlen: puritán szabá-su ruhára azt mondjuk: angol szabás. Ezt itt, Londonban egyáltalán nem ismerik. Sem a di\atos fürdőhelyeken, sem a. "\'"áros utczáin, de még a Cöte d'Afur-on sem viseli az angol urinő azt, a mit nálunk Budapesten angol ruhának neveznek. Ezt; csak a. turistanök, az utazó skót, ir és falusi angol miss-ek és egyáltalán minden uta.zni szeretö, kevés vagyonnal rendelkező hölgy tette magáévá. A vagyonos osztály azonban irtózik tőle, s a. ladyken egyáltalábau soha sem látni ugy és abban a geure-ban, amint azt otthon, Magyarországon készit ik. Az igazi tailo1·-made-ruhákuál nem az a. fő, hogy egyszerüek legyenek és esetlenek, hanem hogy azokon minden utolsó \arrás kézzel történjék, hogy a szabást mest.erkéz adja meg s hogy a rajzo t egy másik müvész készitse. Akkor azután lehet annak a ruhának fod.ra sok, lehet az alj plisséebe rakott,, vagy százszor letiizött, a. disz ugy hozzásimul a. ruhához, hogy egynek látszik vele, s szinte keztyüszerüen tapad az alakhoz, ránczoknak, bajtásoknak daczára is. Ezekből a ruhákból láttam néhány győ nyörü példányt. Egy kis barna. fehér koczkás ruha' fehér piquet-mellényre nyilt, melyet snphir (Yagy imitált) gombok tart.o~~ak össz;. A nyakat kemény gallér \"'ette körul s tn:rol Louiil X\". Jabo! bontit a mellre, a melleny kivfig&sába.

Az alj kót uijnyi széles plisseé-be YolL rakv(l. s lent kiszélesedett, miut egy virág. A lábbeli pedig sárga bagariabőrből készülL tüzésekkel és fűzővel. A hölgy, a ki viselte, egyike YolL A.oglia. nagynevü jJferess-einek. A fején kis csónak. kalapot hordott, melyen három óriási teljes mák ékeskedett elől, három árnyala.LbRn: s ez képezte az egyedüli diszt. A R egent-Streeten sok szép ujdivatn crépe-kendőt láttam, selyem rojtlaL Egy halaványkék különösen gyönyörü volt, lilábo. át. menö tónusávaL Alba.lában Angliában az :Íl:llk tartósságuknál fog,~a tünnek fel. Ez nem nzt jelenti, hogy másutt nem lehetne jóminöségü dolgokat kapni. De az angol népnek vérében Ynn a. becsülétesség s mivel a világ el:.ö kereskedői, épp oly kevéssé megengedett dolog náluk a svindli (a mit ők llbumbngt; -nak ne\eznek • mint nálunk 1>1. a váltóhamisitás. Csokhogy lllivel a. frivolitások iránt éppenséggel nincs érzék-ük, az apróbb divatczikkeket, különösen a. nők részére ó'k is h"iilföldről, Párisb6l szerzik b e s egy angol lady soha:st~m lehet dtt dernier t•ri, ha. patriotizmusa oly nagy1 hogy csttpán hazai termékekből áUitJa. össze garde-,·obe-ját. ~éba azonban itt is kiüt. n. sztrájk. Nem a mUllkás::.ztrájkot érlemEanem a ladyk sztraj kolá.sát egyik-másik pá:ri~i ujdonsáa ellen. Tiyen például most az orosz hÍmzéseknek nagy térfoglala:.a. Az au,;rol tU'ÍI\sszony a-toutp1·i."C azt a láts~~tot akn1ja kelteni, hogy az udvari kötökhoz tarto2ak. S most, az CJ:trémc Orient-eu

1904. junit1s 12.

AZ tTJSÁG nevezik. A modern embereknek fokozódott sze11zibilitása mindinkább kényszeriti őket arra, hogy védő tettetés, valóságos lelki álarcz mögé rejtsék nlódi érzelmeiket. Ez a védelem elengedhot.len ma.; mert senki sem tudná az életet e]vitielni, ha óránként látná maga előtt roPsoknak az összefoldozott és sokszor még nyitott lelki sebeit és viszont türni lenne Mnytelen, hogy az övét folyton érintsék. De ezek a yédö tettet~sL·k megnehezitik azL, hogy ft szerelern megtalálja igazi utját s áttörjön a. látszat<> n. Az élet legfontosabb kérdéseire vonatkozó eszmék tisztázódásának jelo, hogy ma múr a nők be merik ·vallani, hogy érzékeik Ynnnnk, a férfiak pedig, hogy nem minden gondolatnkat az érzékiség foglalja. le, hanem u lelki motivumok is nagy szerepe t játszanak. A modern. finom érzésü ifjak kezdenek éppen annyira szenveclni, mint nővéreik az által, ha osak mint a nem egy személyesitöjét szeretik Dket. Azt akatják ök is, hogy mint egyéniség érvényesüljenek s r<zcmélyi legyen az a szerelem, u mit ~lveznek. A leányok ma már sokkal többet várnak ugy a szerelemtöl. miut a házasságtól. Nem a:ka1;ják, hogy üldözzék öket, mint a vadat, bevegyék, miut egy várat. A fejlődött modern asszonyok nem akarnak »en m3Je mai.s en a.rtistec: szcretve lenni. Csak olyan férfi tarthatja meg a mai asszony s-~ere}mét, a ki a müvész örömeit éh·ezi vele. Csak azé a férfié aku lenni, e. ki mindig vágyódik utána l méc:r akkor is, a. mikor kar•• • • b J!U ba. zarj<l. J ele annak, hogy mál· közeledünk ehhez a. tökéletesedéshez, hogy nők és férfiak olyan nyiltsággal cscre1ik ki gondolataikat ilyen dolgok felett, mint még soha ezeJöt li nem tett~k s hogy ;;okkal kevésbé mutatják másnak magukat a házasság elötti most, mint r~ebben.

Nagy veszély '\',ln m6g abban: hogy az nsa2onyok még minoig nem számol nak eléggé v fórlio.k órzéltiségúval : a fémak pedig a. nő lelkületúvt31. -~ nÖnl•l az úrzés gyakran csak al;kor éhr(:d 1 a. mikor már annyira szN·ol; egy

férfit, hogy

élctét

is feló.ldozná érte, a

f~~l pedi~ soksz~r elöf~rdul, hogy nagyon

kivánJa a not, a. mikor meg annyira se szereti: hogy a kicsi njjá.t odaadná érte. Hogy a nönól á ~zerelem a. lélekről megy át az érzékekre, vagy · ~kár el se jut riláig s hogy a férfinél többnyiro az érzékekből indul ki J-; a. czélhoz, a lélekhez tán el se jut: ez a legkinosabb kiüönlJség ma még uö .~s férfi közőtt. So's:o kellene átkozni azli a véletlent, a cluló c;:;at4ik idojében ízléstolennek tartanai ol~r vnlnmit. viselni! a mi csak legkovásbó is n~ oro_z rokon:szenvlH•z hasonlítana. :.J<;vcrything jaJlBnesoc, ez most a jelszó. A ja)limi porczcl1r\m1nk felszökött az ára. s az uj noyng, a ~hantung, hihetetlen kerosletnek órvcnd. Az illat nólküli, borzas rhysrmtl!P.me-bó1}JCclig val.)ságo:. kultuszt üznek. )Iinden lndznPk ·vnn egy ],is toilett..:-<lobo?..a. a. malyben a cbrytianth~mt• - toillottujéhrz való szerek tnlál11a.t6k. N() nevessenek ezen hölgyeim, ez a leg·ujabb hóoort· itt a magas körökben! Drága. marokiu~tokhan ldcsi aczél-olló, elefántcsont, száles fogn fósü, kolmizó-vas és egyéb kellékek. A diszes c:.crepckben álló óriási virágokat aztán a. lndy ll. sajat. toileliteje kefécskójéYel ~lltczdi f/.süln.i. Szépen kibontja a kóczos levuleket, lenyitja a sárguló hegyeket és azutAn felgöndöriti az egye~ szirmokat, mig a :~- virág ugy n~z ki ügyes ujjai alatt, }DÍDt 'alami frisem-kirakatbeli via::Jzbábu-faj. Es ez .1latt mlán húrom-n.;gy fé:-;ületlen, mosdutlan gyennek ::;iJ.· goudozatlanul a. gyermekl:?zo-

uit.bllu! Van aztán az angol ladykMk még egy szenvcdélyük: a kut.;ya . .A. R(jtlrm-Row széh~s, gondozott utain gyakran hi.tni szépséges sz~p n.sszouyoht, cúmt:rcs koosikban, dagadó vánkosokon hátmdöh·e. egy-egy utálatos toy:tZO[J szorus:r.ódeúgában. Per:,zo mo:st ezekben 1s a ::.japo.ne~ec-kutyák a kcdvenczek1 a malyeknek m::véb~>z: a. jo.páui i.ulzott udvariassághoz hiVt:ln. l'.snkncm kivétel nélhiU odutoszik a. »Sane tnr) jel~'!_~ J oaóphinc.

mely két szarelmest elválaszt egymástól, hanem inkább azt a. véletlent, a mely tulkorán egyesit. Azok, a kik igazán egymáshoz valók, ugyis összekerülnek, a kiket a. véletlen el tudott választani, azok igazán nem is tarto~ tak egymáshoz. De még ha egy fiatal párnak a boldogsága tökéletesnek is látszik; azérti nem következik, hogy ez késó'bb is az igazi összetartozódás, az igazi boldogság lesz. Igen korai házasságok - törvényes vagy törvénytelen alapon lévőek - számtalan pompás, fejlődésképes erőt akadályozhatnak meg s a "kesöbbi évek teljes boldogságát za-varhatják. Azt veszi észre egyik vagy a másik, hogy a tudás iránti vá~yát, produkáló képességét. cselekvés-szabadsagát a lekötöttség roppantul gátolja. Fiatal, életerős em bereknél oly gyakran előforduló utazási kedv, a tapasztalatok Itielégitésének vágya semmiképpen sem nyerhet kielégitást. A gyermeket is sokkal jobban élvezi az anya, ha csak akkor születik, a Inikor nem áldozza már fel neki fiatalos örömeit, kedYteléseit. Semmieseb-e sem részesülhetnek a. fiatal anya gyermekei olyan nevelásben, mint a milyent az érettebb koru anya szantelne nekik. Késői házasság által csak nyerhet a. nő: mig a korai házasságban. a mikor n. fárjnek nevelni kell a feleségét, sokszor előfordul. hogy -másnak nevel feleséget. A nők ügyesek és érteni fognak ahhoz) hogy a vá.rást kellemAssé tegyék és mindenekelött megazüntetik a nyilvános eljegyzést. A kérő, a. ki frakkban először is az apának nyilvánitja érzelmeit, már ma is elavult dolog. S a lakodalom eljegyzéssel és polterestével komplikálva olyan m6don, hogy a. násznép a. fiatal asszonyt a bálószobáig, vagy legalább is a kupéajtóig kiséri, nemsokára. ne~etséges s késó'bb erkölcstelen elolog lesz. Már is kezd olyan mértókben ki~eszni, a mennyire az igazi szerelem terjedni kezd. ~find kevésbé türik lE'gbizalmasabb érzóseiknek kikémlelését a szarelmesek és nem mernek már emberek beleszólni a. mások sz~;;rel.mi ügyeibe. Kezdik elismerni az egyéni különvalósá.got. Szülök önme.guk!\t s gyermekeiket sok fájdalomtól és r ossz érzébtől kimélnék meg, ha. belátnó.k. hogy azok az ö gyermekeik uj és más egyéniségek. Csak igy lehetnének értő és érző barátjai egymásnak. Egyetlen igazi hatalma. a. szülólmek gyermekei sorsában; de ez a ha tal om óriási, ha az otthont be tudják tölteni az ök maguk erős egyéuiségénl, ha a. levegő ott tf>le van örömmel és szeretettel. munká.Yal és müveltségge1 1 ba az a levegő oly gazdag PS tkzt.a, hCigy e. gyermekek ráérnek várni az igazi boldogságra. Ezt azonban csak olyan szülök tudják megteremt-oni, o. kik egymtisbau megtalálták a boldogságot. Sok kegyeUen ip;az~ágot moud el Ellen Ke:y ebben a könY'·ében, de van benne tulzós if-l. A háza~:;ágnak az ö felfogása szerint. való átalakit:.asúban ti\nik ez ki, a melyet, va1Rmint a mü közelebbi mélta.t:.á.Sát má:;odik közleményünkben hozzuk.

Asszonyfadósok. Mostnnában, mikor az ag6sz

viiiig szeme az

ast~zooyokon függ, a női munkán és foglalkozásuk

sokféleségén, ignzán kU.lOnös, hogy oly ke\·és nő akadt, a. hl a tudomá.oyok.n nk, a. tudomán'Vos pályának szentolnó magát. • Nekunk, m neyaroknak, \'annak nöi zsnrna1isztáiok, mint pl. Sulyok Ylda, vannak nöor~o saink, mint gróf Hugounay Yilma, a a kOlföldl.in is ismert és máltanyolt íeloh•nsónliinlc, miot Györy Dona eli Geöcze Sarolta, de az el•oot tndoruányok mü,·elé&o, ugy latszik, kivtil esik a. mi a..:szonyaiok ambiczióján. •

Es talán eunek meg ie van a maga. magya-

rázata. At, a. ki a tudományért, e. tudománynak él, kell hogy ennek ezentelje mindnn goodolatat eg~sz lolk,t. Ezen a téren nz igui mnokasoak mago. o. wunka az életczél. 8 oz a hiJ'llév és dicstls~g, a mi oz llltal cselleg o!!ttfllyré3z~ill juthat, semDll nhboz az uJ·ömltüz k~pest, a mit. akkor

érez, mikor a természettől elrabolt egy-egy eddig nem ismert titkot s ez által az emberiséget egy lépéssal ismét t-o~ább vitte a tudás fájához. Es daczára azoknak a nagy horderejU dol· goknak, a m.ik általuk érnek meg pozitivumokktl, a tudósok mindi.., mer:rörzik szerénységüket. A láthatatl:n ba;almak örök törvényei között mozo!!va s kutatva a. csodálatos manifesztácziókat, látók~rün k annyil·a kiszélesedik, hogy megér~~e. a végtelenségnek s az öröklétnek megmérhetlense~et~ saját eröfesritéseiket jóformán jelentöségcelenekne. tartják. S habar némelyik inspirált geoie novet · a lángesz · c-ak egy egész világ magasztalJa, :. ugy . t fo.r:ria érezni mao-át a. dicséretekkel szemben, nun . ""' o k a ln a Xewton fenséges analógiajának gyet·rne ·e, szines kövecseket szede!!Bt a tengerparton. ':' · hara!tlld· Az asszonyok lelkeben peclig - ne " ·t. · k k'tve'telek is közö . Janak me.., érte btsz ~annao ' l üksér:rbö1 tük! - a szeretettel, va."~ sokszor csa { sz " . . . ' titkos fiók, vállalt muoka mallett mtndtg vnn egy a hol emlékeiket '~'O.."Y szivbeli életüket érintő re"'.,· . ö i'S - taményciket őrzik. S a legma."aánosauu n ' ak ,__ 'l" e!llbert c" lan ha nem is szeretett SOllll> e o ' 1 ideált - ha őszinte akar lenni, kénytelen b_eva111 lani1 hogy a kisérletezések s kötelességek sztgo d • • • ábrán • betartása közepette IS, meg-meglepik az . t ös· képek ... Az elvont tudományok, a termesz~ zt . d' ePkivánJa 8 ' eróinek boszorkánykonyháJa pe 1g m "' t · . . tett szen horn• a ki e~zer egy teh-mtetet ' 0 CJ r:Je , hl t b8D6Jll misztoriumt~iba, az ne nézzen többe a. ra, á8át minden I!Ondola.tnt, srivének tninden do~~~n d8., . k w.tjll 0 ' ~a·::!':·ait es' remtinyeit annak az eszmene :::.• . )-' önllla0 a melyuek én·ényesülés.ét cz~lul tttzte giulak. . ainrenAz indi,riduális ánnek erre a telJes -erodeltcégére, az érzelmi életnek e tökéletes meg:. 1 m.isit.ésére en·e a batartalan önzetlen!>égre, lllel '111 ' 1· m 61·et e nem egy emberért, de egy egész nagy,_ csak és talán hálátlan emberiségért:. cseloks ' leg· . ass:~:ony k. ·t bnbár a.~ nagyon k en·s ·epes. 'l l' e1 ' alkot us, 11 tbztább örvm i~ lehet a forrongás, az ti 81l 1 fejlődés kell ó közepében lenni, mé",asem ér az eu&g. k 'd . . l reszkető I asszouyszl\'nt · e es rettegesetve '. . (és tnl:\Il ilJetödés&vel. AuniU ink&.bb c::;odalnhl\ a· k kik )ll{)g sajnalatr:r. is) méltók azok a nö ' a. t !lSZ· ta!!adva l:Snma_"'llkat a termétizeWll nyer a. o ' k mecr1 tőneiket a meh·ek sohosem osalbatnn "' 'C' ek : J • 'de'üket. .t'Jz tudományos kutatásoknak szentehk 1 1 által az asszonyok, ha egyszo1· elfogadták az··koz ,.,yors öukéot kö,·etkezö izolálbágot, türolmu · ""J·(U·Ó .. nemille1 felfog{lsuk, Jinom idegzeltik S a DOl • é válJlak intuitív orejük t"év~n eros konkurrenselV

:u.

a iérfiaknak. . ll 11sz· 11Y6 ' k éb~uy 1 En a magam r~szóröl C."n 11 uúndenilcszonvtudósról hallottrun és oh astam 5 nek . otthona a halndas hazáj o.: .A.nglin. b ogY . k .. t ik nb ball, S ok mmdenfélc ok 6zreJJ sz erőt a . n ,-onz Lg & legelöször i:s a csilltv!ÜSZRt gyakorolJ0 "' ·n gos u tudósnak készU.lli ~~os::zonyra. .á. CSI n ·~al, n .. l" csiJlngt\l ,.1 w mag11 barson...-~s kékjé\'el, hlllY 0 • . 'deg s.-tl11 naprcudswr kalaudos bolygoi\'nl, ha rt .. is"el. A kon nlau~zik is me~s bir bizonyos poez j,.eJl r1 "' bárotU " modern c<~illugltszok között rnost wár 1gues . . · " Clcrke • kn·áló nö serepel: Lndy Httgg1n:o, és !'launder "\\-alte r né. 11 · tn"Í . to~ r:icztll "" ' Ladv Hur•cin::-: a.z a.u".ol nrJliZ ..:r ,.•.}as· • eo l t> ·d ,P.lt0 ~ngyono~, szép asswny t; férjének, lol nak ugysz6lván jobbkeze. . ,_ 'órJst.ét. · 1ne~ J. önbeh·· A ~llng-'4-"'Znl tcr~o el_;l't 51'k elo.: . nL' )>()SZ bájo.s ass:dszteusének1 lady flu:;gtUSD. ' kOl-úbtlll · nJS · Ez n csodálatos asszony mllr uz 0 ~zkóPJ• . · te1e. napfoltokat ko.nest.:tt. a napon kiCSI f, 'JödöLt eegitsége\·el ::. kés5bb th oinek arányt\bJ!l t~J ki benne o tudomány ir6nti ríljon$t~O· . .,iJ1tén • U ~·S:, • Clerko kisa Ulny id, ndi szUlet~ o. c-illill'll·

mur gyermekkor4ban l!brcdt fol sztn i~nli hnjlnm. :Kl5.Dy\'einel: cgyik6ben a :-coudja: ~.\Ug tudta w olv:\Snl

bi:lllll

számra bámnltam Arcturnet, maly a gyermekszoba. ~blnkán beragyogott s csudálkoz\"a figyeltem meg :Ielyváltozásaitc:. .

Tudományos köny\·ei közül az

:t .A

Popula~·

Ittstory of Ast1·onomy, durinq tize Sineteentk Century, The System of the Stars, Tfle Herschels and tnJJdern Astronomyc tették hiressé. Mrs l\Iaunder a. napfogyatkozásokat tette liülönös tanulmilly tárgynvá. E ezéiból már l 896-ban Norvégiába, 1898-ban pedig Indiába. utazott s ez alltalommal ö fényképezte le először a corona külsö extenzióit. 1900-ban Algirba. n1ent ugyane czélbé.: , még késöbb a. Mamitius-szi· getekre.

Sö .

AZ tr JS.Á.G

1904. junius 12.

A bakteorológia terén Mrs Frankland tünik

~~. Bámulatraméltó türelemmel figyeli meg a baktéritanok életét, szaporodását. Első kiséleteit a. ltoch-féle kolera-baczillusokkal végezte, s 1900-ban az angol Roynl Microscopical Society tagjául \'álasztotta. Aira Ayrton, az elektrotechnika, llis Bishop a geneológia terén müködRek nagy sikerrel. Mindezek az asszonyok ki\"áló tudósok, kiknek szakvéleményére fém-kollégáik sokat tartanak. Miss Olerke-ot kivéYe windeniknek van férje, a kiben segitő társra, mesterre, vagy tanitványra. lelt. De mintha a természet boszut akarna állni !'aj tuk, a. miért rejtelmeit kutatják, mindegyiktöl Illegtagadta legszan te bb a.jándéká~: az anyaságot. Ga mma.

A jó és rossz modorrót Eia már a rossz modoru férfi is terhére lesz a t· arsaságnak, s czéltáblájává lesz a rosszakaratn ~Ynak, mit mondjunk a rosszmodoru asszonyoka a gyöngédebb nemtől méltán meg,árhatjuk notnsá"ot . t'ki kell . "' ' - me1ynek· b'1zonyos mer e g yel e születni - a . . d ~ tűnés nélk· . szerenyseget, s a csen es, telA d ilh magaviseleteL llJ.Ta, hangos1 ók. a ,_, szivarozik ká k . ::.z tmondó asszony, lU , rom odlk1 s "l á" . teszi a fi.61·fi k egya talnban mag eva h ~ nak rossz tulajdonsám,it születhetik b.;~ ~ erczegt á b ~- ' nak· gy an, soha sem lesz uri asszonyneyezbetö.

ball A jól_ nevelt nő sohasem lárouizik, de nem is .. ga tag es unalmns. A hanaia mindi.,. halk, gyongéd . t:t.l o . . es vontatott és Wrekvése inkább a csendesltes am 1 egnyugtntás, semmint az izgatás, inger1. es, boszantás. Nem jön ki 11. nyugalmából akkor sem, ha riválisát dicsérik ellltte, söt ö maga is tnond jót róla.; s hn. más n ök jó tulajdonságnú·ól \'an szó, higgadtan toldja ezt meg egy-két kedVezo·· "Véleménynyel. Ea bajokról hall beszélni, érdekl&lve hall~atja a panaszokat, de ö mago. tartózkodik elarulni mealepetését eavik-másik ismerilsének rossz . b cJSZU!e, ősz haja stb. telett.

Az eül•eltet nem lehet o. férfiakkal vnló érintkezésben mE'gtalálni. A tár::;adnln.at az aszsz~nyok tartják fenn, és a hogy egy-egy alirun CZJ.\'ilizácziójának legjobb méröeszköze az aszSzonyok helyzete a társadalomban, épp ugy a férfit csak akkor ítélhetjük meg helyesen, ha az as~0!Jyok társaságában figyeljük meg. a müvelt ember nem Ul le egy teremben, ha. agy asszony áll, nem eszik, a mig amaz nem kall"...... enni, s nem megy ki a.1ton . ' amtg . az asszony ll-·• 1 ern haladt. ki cléltte. lllgyalt.nlában azt kellene zsinórmél'tékül venni, hogy mo11dammk épp oly kevéssé szabad illetlen~égeket, gorombn.sil~oka.t, miut te !.iil!k. Epp oly .~\·es jogunk \an nhhoz, hogy ,.lllakit durván le•atnadjunk mint ahhoz ho!!l fajhe üssük. De ~ le-.• ' ' -· k",.öbb gyá'a f~rti szeret kiobfl.loi, kül<.inö~en nk· t~t, Ua c;t-zi l w•y nincs közel oly ,-alaki. n ki 3 '~~ti • l e. tlira forraszthntuil a ~zól.. .[l,:~zil nem~k lúrm:•s és dur\:\ modort-a.lan-

ság van a. világon. A mUvelt asszony vagy férfi gondos, hideg arczátlausága n6ha. sértöbb a leggorombább szónál. A jó modomak alapja a szivben r ejlik s csak fejlesztés által vesz róla az agy is tudomást. A hol mind a kettő meg van,. ott oly közel jár a tökéletességhez, a mennyire halandó egyált-alán csak képes erre. Az önzetlen, jólelkü férfi vagy asszony már természeténél fogva is bizonyos müveltségi fokon alJ, s a nélkül hogy tudná, a. modorán is észre lehet venni ezt. Vannak azonban olyan kivételek is, a hol éppen a jó sziv ragadtatja el az embereket a tulságokra: a sopánkodásra, hangos sirásra, panaszkodásra stb. A neveletlen ember mindig első akar lenni a társaságban s felülkiabálva a többieket, erőszakkal is meghallgattatja a. maga, rendesen igen közepes nivóju, véleményét. Boszuságát. nem képes elrejteni, ha ellentmondanak neki, tévedéseit nem ismeri be s Ieveretés esetében lehámlik r óla az a kis máz is, a melyet a czivilizáczió meg nem irt törvényei vontak a. lelkére. Egy másik igen kellemetlen tagja a társadalomnak az »igaz barát«, az »őszinte embere, a ki akkor boldog, ha mentöl rö\'idebb idö alatt mentöl több kellemetlent mondhat embertársainak. Vannak azt:i.n emberek - n ők és férfiak egyaránt, - a kik kedvesek, kellernesek társaságban, de mihelyt hazajönnek, szabadjára eresztik rosszkedvüket. Pedig ez a legnagyobb hibák egyike. Ha már oly nehéz mindig udvariasnak, elő· zékenyeknek lennünk, akkor legalább azt a kis időt, mikor mégis képesek vagyunk erre, tartsuk fenn az otthon számára. Örizzük meg itt az optimizmusunkat, nehogy medvének, kiállhatatlan szörszil.lhasogatónak tartsanak a saját csllládunkban, a kinek ~jöUén nem örülnek, távozisan nem busu.l.nakc: . . • Az éles ''itatkozások, szóharczok is mellözendök otthon. Küeteink teljesen eltérőek lehetnek egymást61 1 s akkor hiába való a m:\sikkal elfogadtatai akarni azt, a mit az ugy sem fog soha a magáéva tenni a lelke mélyében . .A. politikai és különösen a. vllllási kérdések pedig szorgcsan kerülendők, mert sohasam tudbatjuk, ha társaságban vagyunk, melyik szavunkkal kit sértünk meg. A jól nevelt ember ezenkivül sohasem élczel a mások rovására, sem szatirikus megjegyzéseket nem tesz embertársah·a . Ha pedig valaki ostobaságot mondott előtte, ugy hallatianná teszi azt s nem ,·esz róla tudomást gunyos valh·onogatasokkal vagy kicsinylö mosolylyal.

Ha. pedig 'Valakinek apró kUlönczségei vannak, ne huzakodjunk velük. Vannak emberek, a kik többre becsülik o. fött hust a pústétomnal, a faágyat a dagadó párnáknáL Ez végre is ízlés dolga, s mivel ök épp oly szabad polgárai a hazának, miot mi, e fut·csa fölfogásukon nincs jogunk fennakadni . Szó,aJ: cont,·a honos morcs az1 ha \nl akinek a dolgaiba avatkozunk, akár SZÓ\'al 1 akar tettel, vagy ha. viselkedése fölött meglopetest, megütközést arulunk el, vagy éppen nemtetszést fejeB. J. ztink ki.

Házi tanácsadó. Ezüst tisztitása. Az ezUstkanál akkor szokott megfeketedni, ha. olyan ételbe került, a melyikben valamilyen kénvegyület ''an. Az: ezüst a kénnel gyorsau összevegyül s vele feketeszinü ezü.stkéneg nevU >egyiiletet képez. Legtöbbször akkor szokott az eztistból való edSeszköz megfeket~?dni 1 ha lngy tojást eszik \ele az ember. A tojássárgúja ként tartalmaz, mely szoros kap<'solatb:l lt:p :u E'zUshel s az emlitett fekete \egynletet képezi \-ele. Ez a fl)ket~cinü k~nez\is\.vegyület vizl.en ci; savnkban

oldhatatlan. A feket~ szint az ezüst evöeszközrlSl azért egyszerű mosással nem lehet eltávolítani. Ez csak akkor sikerül, ha homokkal lesnrolják. Csipke-blouse keményitése. A finom csipk6blonse, gallér stb. megkivánja az igen gyönge keményitést, de nem azabad a szövetnek merevnek lennie. Hiába higitjuk a keményitöt vagy geh~tint, ez nem ad jó eredményt, de akkor czélt érünk1 ha a finom csipkét czukros vizbe mártva (l kan!Ü porczukor félliter vizbe) ruhAba csavarjuk és még nedvesen el őbb bal-, majd jobboldalán szépen kivasaljuk. Eczetes meggylé. A kimagozott meggyet kBbödönben vagy fazékban 24 óráig a pinezeben hagyjuk, akkor kinyomjuk a levet, másfél lilet léhez s;._ liter bo1·eczetet és fél !tiló czukrot veszünk és egylitt. f6zzük, a. mig föladta a habját. Palaczkokba. töltjük és beJugaszoljuk. Kellemes hüsitö ital vizzel ke~en•e. Champignon-levcs. 1 1 ~kiló borjuhusból levest fözünk. Egy mély tányér cbampignont megtisztitunk, megmosunk f s fölszeletel jük, 1 1 '2 lmnt,: vajon megpároljuk. Egy lábasba 2 kanál lisztbti~ és a champignonvajból rilutást csinálunk és a levest szitán és folytonos keverés közt hozzáöntjük s utoljára a. gombí.t. Tálalásnál a tálba 2 to.;i;s sárgáját, l kanll savanyu tejfölt és egy czitrorn levét adjuk s jól összekcvOJ:jl1ir1 a forró leYest ráöntjük, piritott zsemlyo:;zelotekk~l tálaljuk. (Ezen mennyiség hat személyra ifló.) Má.lnabefőtt. 60 deka szóp, ldválogatott máinához (vigyázni kell, hogy bogát· vagy nyiv no legyen l\özle) megmérünk 50 deka finomra tört czukrot, rétegenként, a málnával váltakozva porczelláutálba rahjuk, a tetejére is czuktot szón·a. Éjjel hüvös helyre teszszük, másnap reggel az egé:;zet egyiitt 10 perczig fözzük 1 aztán üvegekbe töltjük és h:>. kihült, hólyagpapirossal bekötjük.

CSÁSZÁR-BORAX.

-,,

n Macht die

Haut\,G~ zart

Gyöngellde

und weiss

ó:!+;ehérr~tesz• a

Dbrt.

1----~--~~~--------------------------- ~ r

TESSEK

ntitásk át, utozác.i croik%okot, kén

=========== böröndBket, kocs-

talt::J.róka.t, nói jockey·l!ll\pkát. hajtókeEtyüt B R.A.CHFELD F . cllégnél (IV. ker., Dorottya. utcEI\ 7. sz.) rendelni. 1067

--.

Fehéroamn•ket, asztalnemOeket éa menyuszonyl kelengJékei

ARIS ZEILLINGER ts TARSA ,.uí:K n

C!fU,L.\G"•nl\1

ll)l10

IV. ker. 1 Váczi-utc za 16. sz.

a lll ftaszerek, tal czikkek

le~tomabb, pipere·

VEBTESSY SANDOR

illatszerésznél (Kristóf·tér) kaphat-ők. Hlql

AZ 'UJSAG

1904. junius 12.

Ejy királyfi naplója. -

N agJapó meséi. (Foly La tás.)

~a most a kertben sétál guvernantjaies ndvarhölgyeh·eL .á. guv-ernantot, az <>reg angol misst, a franczia mademoisellet és : h?pm:s~e'rünk feleségét kör:yörületesség~ó1 a'rtJa kualy apánk az udvarnaL Azt mondJa, fogy a kiszol~á~t ka.~onák .obsito~ ,ka.pn~k, a egdereka.bb v1tezekrol ped1g a kiralYJ. klDcs~~ go~doskodik. Alma guvernantjai is meger e,mlik nyugdijukat, mert egy regement f akat könnyebb egzercziroztatni, mint csintaleányokat nevelni, illedelemre, bókolásra, ~m modorra, uszályhordozásra, franczia pa:P?1~~~-a, angol hadfl.rásra, trillázásra, harfa~~ e~a és egyéb tudományokra tanitani. Né~kem ugyanis a legcsintalanabb leányka volb le:~~~ Meseországban. ÉdesaiJám szemeláttára. .~totte nagy kék szemeit s összetette ka~~?lt, min tha. imádkoznék és az orgona. zugálD~ h~llgatná, a következő ]lillanatban azonban csef'bngatta a vén angol gu\ernant czopfját, j ábae ~garak~t dugott n. hopmesterné dunnáfran~zi:nghl~ DJlÜacskáit é.s mókuskáját a h<>as~zony fehérnemü-szekrén"rébe du<»... t::. ..... , ugy ogy 'd" " selle kinyitotta llll oa a szegény mademoihirtelen u ·á sze~rényt, s a vörös mókus h anyatt es~t. srJ.edtae·be''uul.l án termett, csakn~m

!al

gyüm.A}i~·k ilyenkor pástétomok és czukros 0 rára, d~so- hel~?t.~ ..tejecskét kapott vacsomár na lle~ torodotc a büntetéssel. :U:ost slep et gy kisasszony, tornyos frizm·ár, bö dánfák ~ord! nyafog\a beszél, mint a nagyuri kel é { 5 ken.) eskedve diskurál a herczegekva ik ~. ovagoklwl. De néha-néha most is dé!YI;sto ~~ s é~ éppen pa,ikosságáért szererem. 11 , ik ls az ,l utott 0"'Zembt>, hogy me.,.kérem e~. ~é~et, mondjlt. meg Colibri báró~ak, ne ~.otol:JOn ~ t.nnulu~sal. Colibri. báró ugyanis Sz?rnyen f~l .cl..hna néuémtől, mert Alma. a ~nap meglest~, midön a n!lgy tudós. az ilm.. nagymeste1e. a szartartastan professzora, ~ ?rökösen pukkedlizö, alázatosan hajlongó oli~ri báró az ünnepélyes fogadtatás közben a .t ronterem porphyr-oszlopa mögé lépett és CS~pkés gallér:já.vul elfedve arczát, háromszor Sztppantott burnót-szelenczéjébó1. Felséges apám - ezt Alma mondta el llekem, mert én épp az ikes-igék ragozá.sát tannJtam szobácskámban, aznz az angol miss ~el~emgombolyaghal birizgrilcam a. szunyódlo Paff fülét - ö ielst'ge ugyanekkor kezdte el mondókóját : - Redves hi\·eim. E magasztos és nevet etes órában, IDldÖn orszá.-.unk boldogbága ... ·

t:>

•

tüsszentett Coltbr: b~o, ~ h1aba nyomkodta. orrára. veres z:.eb ken-

a. ,_, - . ,Hapczi ! ..J

--------·----------------------------------·------

q~6~

szédét. Összeránczolta. homlokát, s intett a szolgáknnk1 hogy kisérjék ki Colibri bárót. Ugyanekkor valaki hangos kaczajra fakadt a teremben. Apánk megismerte Alma hugom nevetését, mert olyan aranyosan senki sem kaczag, mint ö. ~tha száz gombostühegynyi aranycsengetyűt ráztak 'olna meg a teremben. Bizony ez nagy botrány \olt. Alma hugomat szobaáristomra ítélte apánk, Colibrit pedig el akarta üzni ud\"'arából. Tudvalevő ugyanis, hogy a burnótozás tilos Meseországban, mert felséges szülém gyülöli a dohányt (ezért csak titkon czjgarettázhatom 1)arknnk na.rancsligetében) és a tüsszögést. Colibri báró azt hazudta neki, hogy a mult éjjelt a kertben töltötte s jázmin-lugasban heverészve, királya ós hazája sorsán borongott és elmélkedett. - Meghultem felséges uram és királyom, te érted és a. hazáért hűltem meg. rrüsszentósem tehát nem \ Olt tiszteletlenség, hanem hüségem nyomatékos jele. ragaszkodásom bizonyítéka, sajgó szi\em feljajdulása, sértett önórzetem csatakiáltása. S ezértakarsz számi1zni udYarodból '? Colibri báró nagy kópé. és ezt is fm·fan!!Osan eszelte ki. A. király bti~ - me!!bocsátotta ~ nét s Alma hugom. a ki - mint mondám pajkos. de jószivu lt>ányka, nem :::.u~ta meg neki, hogy a tudó-. Colibri báró a tronteremben burnótozott: .•b a báró tudja. hogy álma hugom megleste. azóta örökösen hizeleg - a. minap is egy Csitri nevü makimajmot \ett a. kis princzessznek s engedelmeskedik, mintha kis kutyája Yolna. Mondom. az jutott eszembe. hogy levelet irok Almának. A. levelet meg is irtam. Igy kezdödött: - Kedvos kis Ahuám. \alaha neked is kellett tanulnod, tudod, hogy az unalmas és fáradsáo-os dolo"'. A.z igeragozás és a latin forditá; borza:.zló nehéz. P edig én Pift~ Pa:fl:', Puffal szeret.nék játszani. s .me~ ~ka;om ök~t füröszteni a tóban. Cohbn baro es a \en guvernautod azt mondják, hogy ~iff. Paff. Puff nem tudnak uszni. Ezt nem hiszem el. 5 megpróbálom, igaz-e. Kérlek, puancsold meg Colibri bárónak, hogy ne zakl~sson, ~ ..ta~u lással. Felix herczeg, Meseorszag tronorokose. Iaen ám de ho!!Y juttassam a levelet 0 Alma nénémhez. A c~Ü.f 'colibri báró bezárta az ajtót. s az első emeletről nem ugorbarom a kertbe. A hol ni. nö\érem bnbos galamb~ jahlak most szót;ja. a tiszta buzát a szolgáló. Oh tipegnek a kerthen s Alma és ud>arhölgyei mosolyogva. nézik, a mint begye~:en lépked~~~· P_i_ff~t az abl.ak .ruirk~nyára teszem ~ nya~Hl kotom .a. czcdulat. P1ff okos b:ndur s mihelyt meglatJa. a galambobt len!!Tik az párkányon ~ u~.:czu neki a u~lambok kö1alsó zött terem e .

~ - . . . . midön országunk boldogsága 1 néPli~k jóléte fo 1·o..,. l•oczkán. nemzetünk ből

CSelt, főra.ngu c~:lúdnink vitéz :sn.1ja~t k~rde2:etn meg, mité\ök legyünk. Kiraly1 sz1~?em elszorul, szemomb.., könyek gyülnek e rnlla~ nalt _ban és QO'I"r00\tl k~rdem: lesz-e erőnk: hogy e " ts el'ü.k · . .. J - a =csapnst ~ Hapczi! Oolibri báró is!Dét; ~szontett ú~ ijedtéhen sar~ant:yujósal b~bo ~~ talárjliba okadYa, mnJdelterült a sikos on. Király apám dühö~en ~zakitotta félbe be·

(Folytntjttk.)

Miárt fekefe a cziiáDf'? -

C:igánytlleSf. -

holnap már nem >olt. Éppen erről ruondok egy szép mesét. A czigányok vitézek voltak c:\s jeles müvészek. l\Iég az ellenség is szerette öket ; de azért elpusztította C'zigá.nyországot. A. Jegnagyobb ellensége pedig éppen a czigány ue::nzet vala szép Czigányországnak. ~len ha :1 vitéz czigányok nem Yeszekednek, hanem az ellenséget \erik, hát akkor a. mai napi..,. is 0 meg volna szé}J Czigányország. Sok 'olt a jó szomszéd, tehát sokan örvendettek a. czigány nemzet pusztulásán. :.\Iégis leginkább örvendettek a czigányokkal félig rokonságbau levő Jót~;·áró ország népei. Ezek a szomszédok szinte lesték, hogy mikor mennek tönkre a. czigányok. . A J6tvá·r6 ország népei fehérek valának, a czigányok akkor is barnák, majdnem feketék. A jótvarói lakosok arra a nem éppen jóra várta~, ho~ mikor fognak a derék czigá.nyok hozzáJuk Jönni koldulni. Ezt jól tudták a szomszódos ország lakói, a fürgék és 'elhatározták, hogy becsapják a rosszra hajló jótvárókat. De hát a. fürgók is csak fehér emberek \Olta.k, miként a jótvárók, hanem eszesebbek, fürgébbek. Tudták. hogy mennyire 'árják a vitéz czigányok buká~út .Tófdró országban, azért. elhatározták a fiirgék, hogy valami kis csalatintaságot tesznek. Csak. ö~szedu~ták a. fejeiket.. csa1: suttogta~, beszeltek. mtg Yégre elhataroztak, hogy nnt tegyenek. Felöltöztek czigányruhába. -·h arczukat. kezeikeL befe~tctték sötétbarnára és ttocry mE>ntek koldulni a ~zomszéd országba a jótváról,hoz. Lett nagy öröm a jówárók li.özött: a mikor meglátták hogy a czigányok koldulm .iönnek. Ebből már sejtették, hogy nemsokára elvesznek a büszke czigányok és akkor aztán az ö,.·ék le$Z szép l 'zigtl.nyország földje. A flirgék podig fehór bőrüket feketórB fest'e bejárták .Jutrtiró országot. Sok mit1den jót ö:.szekoldultak és vittók haza Fih·!Jeors?á.rJb·T. 'Sem egy napig, de még nem is egy hétig tartoLt a pompás koldulás. Huzalllos idei,; koldultak a fi.lrgék feketére festve. A jótYárók pedig örvendettek a &ok czigánykoldusn~k és a szép Czigányországra számítva, bő segesen adakoztak. . ~os:;zu ideig tartott ez n. czigánykoldnlás. ~d1g több és több füraeorszógi ember ment 0 koldulni -lóh·Ctrr.iors.:tiqba. de feketére fe;;h·e. minth!l. czigány Y01n'a. . , ' ~g.re DlPgsokalltak a. sok czigány koldust. a .Jo~Yarok. l\ is uzentek !'zPp Czigányorszagba, hogy n .koldus czigányokat tartsák otth~!'-: 117 .,c·n~cd.Jék a. szomszédország lakl~i nyaknu\. eloskodm, koldulni. . . DeJtöZCn l.et;t orra szép Yercl\.cdés. ..!. bü::.z.ke c~~~~~yok , \lsszo.iizenték. hogy nam ment kozulok. meg egyetlen egy sem más országb{ 0 koldnhu. Erre .a tn~adó válaszra a jóLvtirók men-. fo~ta.k tlze~ket koldul:>t és 1ÍtYitték sz~\ CZiganyorszagba~ hogy lássák az élö czi.gánf. koldusokat és ne legye11ek olyan büszkék a. \itéz cziaáuvok. His;n ·júl \"Olt ez kiG>Melye: ae rosszul ütött ki az élő emberekkel ~ló bizonyíték, mert bizon' nz okos czigúnyok mindjárt meO'. . • t o

Irta P éterfy Tamás. H a Yan szep falu: az czigányialu. Ha \an szép Ythos: az czigányniros. fu 'au sze-; t ..merték a. tni~sugo . ors~ág: az csak Czigányorszag ~ X :lg\ bire !J . lohpták iábuk1ól -~koldusokat. Levolt, t>Zép is volt; Czigányország. De rok cssk }raztak: roluk a. 1·uhá.t, azt.ln JO meleg vizzel \Olt. Ugy Yeszett el, hogy még ma ,olt é: mE'g darabos homokkal •t:ép fehérre mosták

190.J..

AZ UJSAG

38 a rzigánykoldusna.k öltöztetett és feketére :f.cstetr. fürgóket. l\fost aztán a jótv~rók bámultak. Mikor látták, hogy a. czigánykoldusok nem czigányok~. majd kipukkadtak a. haragtól. Ül'vendettek a czigányok bukásán ós hosszu időn adakoztak u fekete koldusolmak, a. kik 1ürgeországi fehér emberek va.lának feketére festve. Hire futott ennek a pompás csalásnak messze országokban és mindcufelé neve~tek rajta. A. kolduló fürge em berek pedig sietve menekültek haza Fiitgeországba. Lemosták a fekete festéket magukról s mulatta.k a jótvárók beC'sapástin. Azt a tizenkét elfogott fürge cmhtJrt pedig zá.lognl vjtt-ék haza Jóttxíróol's.ttíqba, hogy ha még feketére festett koldnst találnak, hát ebből a. tizenkettőből menten agyonüt11ek ~~gyet. .. De rulir nem találtak. A fürgék az elso hírre már haza.menekültck Fiirgeországba és a tizenkét fehérro mosott fürge ember ott maradr zálogul Jót r ír6orszcígbcm. Közben telt az idő. Ft~rdult a. világ. A. czigányok pedig sokat Vt'Szek.,dtek szép Czigányor::.zághan. A nagy czigány uraságok háborut folytatlak egymás ellen. Gyöngült az erejük, fogyott a. vagyonuk llá.r-már nz utolsó napjait élte szép Czigányor!'zág, mikor n v:it6z, derék czigányok csalmgynn kolonshotra. jutvttnk és Illiudenfelé elszéledtek G

Már elég volt -

szól az -

s kEtrlek1

Holnap nálam lesz ebéd, Jöjj el, bár ily urit, félek,

nem adhatok eléd.

De ott közbe mi se zörget, Bátran falsz oU én velem, És most szervusz! - A gyönyörnek

Gyilkosa a félelem. Á tilcsök és hangya.

:Mig az idő nyári volt, A. tücsök csak dalolt. S mire büs szél fujdogála,

Látta milr, hogy koppan álla: Télire egy kis darab Légy, \·agy kukacz sem marad. Ekkor, sirva-rlva, éhen Hangya szomszédnéhoz mégyen S némi gabnát esdekel Kölcsönképp 1 mert élni kell. Majd, ha. a nyilr nj ivadja. "Cj lorm~sl hoz, - igy fogadja ~ Altkor mindeut megadok,

Tökót ugy, miut kamatot. Ám a hanro·a nem szeret

·világon.

KölcsGnt adni könnyü aron :

Szabnr1!'ágnk megmnrndt. de a. hazájuk elve~zclt. Pedig hej. szóp orszti.g \Olt Ozigány(•rszág. Azóta is azt mondja n czigány. hogy ha. ''nu szép falu: uz csak czigányfal u. B 1 ,·nn szép v1hos: nz csak czigányváros. Szép orszá~ iscsakegy,olt- és nz Ozigányország.-ol: . Hiszen megéltl'k valahogy uz elszéledt <'zigányok hazátlamu is, mert szabadok voltak, hanem a kik ,lútt:áaiorazág felé mentek világot jt'mli, bli.t azok valóban furcsán jártak. Azt hitti.Ík róluk .T6t't.:fir6orszcígban, hogy c rtl< v'yan fastett rJZf'lcí12!JOl:, minb a fürge orszúgiak voltak. Hat nekiP.stek a. szegény bujdosó nópnek ós mo~;ui.k, napokig szapulták

Mit csináltal egész nyáron?

~zcgóny ~"Z igányokat.

De hn. csok egy helységben túrtént volna. mea ez!? . . . Hanem az Yolt ám a baj, hogy

a jÓtvárók minden faluba megmosták és megsurolták szalmatekercscsel a bujdosó czigánynépet. A.ztán addig dörzsölték, a mig több helyen a. bőrt is lelmzták róluk, de azért az igazi czin-ány mégis fekete maradt. A. zálogul tartott fürgeorszógi tizenkét fiirge ember mai naJ>ig is zálogul maradt; .Tótv(ir6-o,·s.:ágba, do a r-zigányok messze elkflrülik ezt az országot. Es ha kérdezik a czigányoktól: hogy: miért fekete a cz0ány? ... Ezért. tiZörnyen haragszik minden czigtiny. IJedig csa.k a~mt fel.·eJ.e a c.ritrány, ml'l't .lritnir6o;·szri,'Jlxw 11C'm lttdt!íl.: feltc"rra mosni, " ég sealnu.lc-nttakkal SC11t.

Lalontaina meséihöl. -

Kozma. AndortóL -

.A vcirosi patktí1ry is a mc::ei J1alkduy. Egysv.~r a város patkáoya Meghívá a mezoit.. :Mint az illem mogkivllnja 1

Volt finom pecsenye itt. Szép kcloti szönyeg sz~lén

'Iála1ilk a vacsorát. Jó falattal vigan élvén, Élvezett a két ba:-át.

Na.,")'on uri volt az étel, ~Iitr n~t mog köll vallani, De biz' alig kel.dhették el, Csörrent-zörrent valami.

Felfülelnek nagy ijedten 'Hallga : ajtó nyila. tán? 8 11LCu,lltüluek mind o. ketten,

H~ agy n más nlán. %ai elül·6n 1 , uro·a ')li ud n k~W; orrh"''"..-.-.=---8 "ondé·~é a. gaWti ujra llinalgatja, hogy egyúk.

Kérdi ezt az ügyfolot. - Én bizony a nyaron át Osak zenéltem éj-napon. - Csak zenéltél ! Szép nagyon, 1Jcczu, kelj most tánczra hát!

A. llolld és a ,-o1ca. B olló komé fenn ült a. fán, Tartván n csc5re közt egy sajlot, Róka. komé a szag után A fa. alá jött s igy szavalt ott ~ - Á ! jó napot holló uram, Mily szép kellJed, mily pompás, csnkogynn! :Bizony, ha dalsza'\"a, miként a tolla,. Kegyedhez szintoly méltó volna, Ugy i tt kegyed a madarak királya! • Roll6nk szh·ét át hiu öröm j9.rja S hogy megmutassa: mHyeu hangja bájn. Csört nyit s a sajtot földre ejti szája. A 1·óka. fölveszi és szól: J egyezze meg. Tisztelt uram, hogy o. ki hizeleg, 1\!ind nbbul é1 1 ki a szavára. hajt. Jó leczke ez, ér nnnyit1 mint e sajt. Dul-ful, s bár kPslin, esküszik a holló, J!ogy Yéle bnj löbb nem ellik hasonló.

Yizs)a a nyusziiskoláhan. -

Tal6.16s mese.

Nevezetes nap virradt a lris nyuszikra. A vizsga napja. Alig hogy pitymallott, gyorsa.n felkeltelt az illal.os szénáról, hajnali harmathan megmosdottak, lapule'\"élbe mt.:~törlilköztek s miro n fü.r:i elsiSt pitypalntytyo1t, mindnyájtl.D elkészültek. Gyorsan megreggeliztek s azután párosá'rnl össz~ fogódzva. az iskola felé montek. Elöl ment Piro~ s:e~n és Tapsi{ill, a két nyolkisasszony bokorugró azoknyacskltban, piros váll filzélbon; nyakukba kék é.s róz:;aszin szallag ,·olt köt~e. Szó;al igen csinosak \•oltu.k, u lllÍnl ketten szemlosütve lépegettek a csapat élén. Utczule-nek sarga czip6je \'olt1 mig Sultl/at·k piros lajbiban kc;élykedett. Talán felesleges is kUlön megemlitenem, hogy a csapat ,·égén Kouyafill ballagott li nagy busan lógatta n fejét. Miért is ~>zépitgessfik n dolgot, E:on_yaiat fólt, nagyou t'élt a \'izsgútól. Eszébe jutott. hányszor intette lit a. kiváló Xyulambnlam, sót édesar)!, Sesznladj nr sokszor iigyt-ln:tezterle a nádp~lczflval. .Bizony KouyRfül! hamal'tibb kelloU \'O}oa a dolgot meggondoint

Az bkola a vizega

tiszt~letére

pazarul fel

jUlJÍUS

12.

vol~ cliszitvc s falait. virágfazé~·ek és 2-öld k6.· ' .!l. -·tettek Nyolcz posztelevelekbúl font koszoruk =651 · óra. előtt megérkezott Nyulambulam tanár ur. . k· · ... feket.e A. nagy nap tisztoletere ho nlg 610 t .

kabátot és czilindert öltölt s kezóban vadon~:J nádpálcza suhogott. Nyolcz örs. után lassa~.~ én • . "k szt1lo1 s gyülekeztek a vendegek 1s, a nyusZI és rokonai. Ott volt Xiniui ur, ny~almazott ~yu~ kapitánv Kon'-·afül na•;ybatyj~o. Mellét órdoroJele • ' J e (A futásboritoltilk. Ezeket vitézségével szerezte. , . t Mitugralsz ban mindig elöl yolt.) Megarkazet . . . . k" · k"s Tapsifi.il bJ1 kisasszony IS, a Jo hu~;ocs aJa, a el . . . E' nom warad~ zonyib·ányára volt k tvancs1. s ,1 ,. , Ntszalad.':). ur sem kedves életopárjnval, Ncszala~~~et . · f."'kótO 0 asszon) n".·al, a ki réni divat u tantoppos

J ; K 0 nvarul : viselt. Jelenlétük cseopet sem uö,·elte • 'JI t.11 at,·J&IU"a b<\torsá•rltt különö~;cn midön megp1 un " • o ' a{\\'al hozOl· pálczáját mit ö- kelme jónak látott ma., . , 1.. l ' k tt a. VIZSf!<• O Fél kilencz órakor meger ·eze . "l t . . B . • ur k1szolgu bizottság elnöke 1:1 Bngg ur. Tlgg r· z· . l"b 'b a reuUla les vizsla fogai nincsenek es tt al a . . a' . . ···is k!SSB me., kelte be ma"át. De meroeleneso me:,: . • o r l d. l\ l' o\a to:.llll döbbentelte a társaságot. :Nosza n r az ajtó mellett foalalt helyet. . N ru· o I . dl·ozás utan ! ) ;,. Me~rkezdodölt a vizsga. ma ' o '}'t tt Bria« ur pe0·o lambulam lar..:U: sorba. szo 1 o a, '""' . , t. . dbeu a kö\6 kérdezte a. nyuszikat A v1zsgn100 S· :1"ld 1. . SzáJUtan, t F kezö tárgyak szerepeitek : ö aJz. . ]!'öld# • • • tu~'OUl 1111. A ladtislau, :Uudo.n es meg nem ' · rt tt a 'k" 'l u•ry jJeioe rajzból Cgribugri felelt. s aJ aro ::: lcczke1 mint a parancsolat. - Kollemes a hi\vös est Xincseu mes:::ze Budapest. Szeretjtik a zöld herétKözelebb vnn Kecskemét. De maaas hocr,r a Tátrn c · hátra. FöldraJ'zból mús niDcs . 'lt Bn"'"' Ul'· Helves hoh·es! szo <:"' . la- ' ~ . k J:IallJliOk 'n 'fnláo 1nás tárgyat kérdE•zlJetnen · ·' mit a bznladústanból Tapsiful kisu.:;szon)l~ , ve do .. . . .• Jc.-ycn ,ez: ' Tapsuül ktsasszony lus:)e sz o

elég folyékonyan monda : - Ki szalad, jól halad i -~ ki Lallag, elmarad. . Mzbo Ne'~ .. nl _ szolt :.-.ag:on JO1 SZ!\Y , • 18 szaladJ' ur - ez az én véleményem ' . ur de Bngg Még to'rább is beszélt ,•olna, .. b ult ~ . J< e's kozoleb szigoru pillanlásúl'n e1nemu" sjt.óhoz.

Topsifül kisasszony, folytassa · Tapsik a folytatta:

')It

. mega ' - Lám e!!:V kis nyul, b og) Yi1.sla l>utv; ratnlúlt. . Hom! B~l:antn. I::,ry lett ,•ego1 • most lS · c'lne· S.znlndt volun N"e· 1 l - kiáltó. .r Oh a lelkem. hát meghalt · .. wrUl· . ukendo~e1 s1.aladjné n"szony és vi.n'.tgos ~se It : ,~.mtm . . ur p edi""o l''V szó t go t te :.zemCl·t . ..... ~- telt elnök ura ' !terjedve, - Tisztelettol felkérem a ttsz ~ . bir von o . de UCSt:mröl. Konyafülröl a.z a hátröl-hetra

hogy .?l~·an rosz szúmt~o~~:~t:~,_ ho::, helyette .:o. .Az 'C'}sag kis oh·asói osmai uk m .~ tolsó hu.# . 1 lillVOl ti • feladntilt. X em tu.dotu tgaz-c, <0 . 01 uzotsez · errtlr-U borunkbnu. meh·ot a \'itéz nl&ZOl o és rnOSli · e!!Sérülto!ll 1;. ellen viseltUnk. :>zemomeu ro o . 'tt nkt\l.'O 1 nem olvashotom Az UjS<íg-ot., tehut meggy~zödui a

dologról. . g ur. szólt Brtg r{\" - KiSrem, l:~rem ~ou J& sz ú w tn n t. "Konynt'ül lépj ki. Halljuk a kezdi: Kilencz m·ulnak hat 11 ){\ba, u,.). járunk ~z iskolába · · · . d ... ui. e ~n~ ne,·etett l l l -' h b ' H"b'h' H naa. Kilencz n.-ulnnk csak hat !úba '•au. _ )!egét:• - ixeknnda - szólt Bri:!'g ur. demled n né-gyes• t.udntlan:-li!!odórt. . i~l~ for• ?\' iul ur -

d uh-e -

I.titjn urnm 1

e:-.6lt ~ m

a hir i,gaz 'olt.

·~yulaJll"

tl·dito~t.n ~ , ..,o· v • .., fólobul8l!l tnnnr1 Saszaladj ur bajtlliza. padl~

t nd semm1•t _om

1904. junius 12.

AZ tJ'JSÁG

esen felborzolódott. Jaj neked Konyafül! S hogy még nagyobb legyen a. szégyen, utána kiszólitatták Sutafarkot, a jeles számtanistát, ki persze hibátlanul mondá, hogy: - Másfél nyuloak hat a lába, Ugy mennek az iskolába. Tiz meg három tizenhárom, Erdöt-mezöt végigjárom. Husz meg egy az huszonegy, ~onyafül vizsgára megy. Otször öt? No mondd meg hány, Biz' az nehéz tudomány. Még csak a Mértan volt bátra, a miböl Pirosszem fel elt, de a mikor ott tartott, hogy : - Ez a zöld 1uczernás Be' hosszu, be' széles, Ennél csak egy van jobb A káposztás rétes ... az elnök ur, a kinek ugyancsak korgott a gyoznra, berekesztette a vizsgát. Kihirdették az eredményt, de akár ne is hirdették volna. Konyafül megbukott. Szilmtanból bukott meg. De három nap mulva pótv.izsgát tehet s ha leteszi vigan 'l:'nkácziózhat. A pótvizs. ' gan erre kell megfelelnie: Hány éves B·rigg ur, ha akkor volna 99 éves, ha kétszer meg féls:w·, meg egy negyedszer volna oly idős, n~int most. Ha azt akarjátok, hogy Konyafül jól töltse a vakácziót, irjátok meg neki. Ez esetben loteszi a vizagat és atyja. utazni küldi. Ö pedig elküldi llek~k azokat a leveleket., a. malyekben uti kalandJairól és viszontagságail·ól szamol be szüleinek. Emma néni.

Csitri Jankó. ké .Azt tudjatok, gyerekek, hogy Jankó másCsif:n Ján?st jelent. Ezt a nevet akkor kapta 11 fan~~· mikor. még olyan apró \'olt, hogy a pa P nt.likás pólyaban feküdt s megkeresztelte p p. Btzonyos ho., . 'k . C 't . k' ''bb rá, idök ' eY .a tnaSl nev: Sl r1 ·eso ragadt oka, hogy miért folyama~, s persze megvan az tüntek az év k · U?Yanls, a mint multak a napok, hat esztendő e velük okosabb lett ö is, mart már vasott ~ orában tudta az egyszeregyet, olhal ad'as es . nagy tu d omany. . Most ' a mt naay o lllire ~:rs~~ mást is tud Jankó, sokkal többet, a jeg e b 1 ~~nyság osztlllyzata1 a mit a tanitó ur me y~) 6 "lsköny,·be. (A ki nem hiszi, nézze es~~· d.!'-- dolog rendje az, b ogy az ember hat ti ~ os korábnn nem lehet akkora, ruint a tá~lkben. De Jankó kisubb volt ,,alamennyi pajná~ nál. _Az osztályban mindaold magasabb volt 'nö a s mtvel nem igen mut.atott hajlandóságot a. vésre, hát ráillett a. Csitri nóv. :?lfost már, hogy bemutattam néktek Csitri ~~Il~ót, elmosélek rólo. ogy történetet, a mi vele torté~t meg s a mit ö is elmondana, ha ismernétek. Eppen vakáczió ,·olt s erre az időre esett Jankó nevenapja. ~!i\"el jó osztályzatokat hozott haza, hát a n6mapra. nagy meglepetés várta Jankát. Ilyenkor ö a nap höse. l\Iar reggel, mikor felkelt s szépen megfósüll•ödött, felvette ünnep1örubáját, beköszöntött az első ajaodék : egy nagy fa-Je;, a mire uay kellett ieJültetni Csitri Jankót, D:tert nehezére :sett felm:bzni rá. Olyan szép volt. ez a ló: a nyerge vörös bőrből készült, ken~ele! a gyeplője ruiod ignzi volt, éppen hogy nyerttem 11 ~ tudott. Csitri Jankó mindig csillogó szemmal nezt,e a lo\'as katonákat: most pedig azt képzelte, hogy ö is huszár s bÜSzkén ült a nyergében, akár a g6neralis. Ez a. fa-ló a. keresztanyja ajándéka ~olt. Aztán rendre jött a többi holmi : kard, dob, ~~ák~, egy skatulya tele katonákkal, egy .. czinanyeros bohócz s végul mikor ebédre kerult a ~>or, egy tortát tettek n~ asztalra, melyre ez volt ir"a: Jankónal· Jankó boldo.., volt s egesz · nap dob l • l ,. o t, lovatrolt"· n katonákat t:>masiroztatta, szova Vl'ön:t • b t) l • t e en olyan lármát csapott, hogy SZln e renfett bele a haz. Másnap reggel ujra kezdte. Ez J?, történt egy pár napig, de egyszerre ~ak d tlkó a sayokba dobta a k:l.tonákat, a lovat, mto.... e~ j<Hékti.t mart a szomszéd gyermeknek : Gyurká"a~~: l ' ... P>. 0 yan J'átéka volt a rmt 6 na.:,ayon megm~~~ ' . 11 • .c.gy \'asut. a mit csak fel kellett csa\"arm, ~~enJt m~gától, zakatolt, .. mintha. igazi \"olna. lltr 1 ankonak :;zvrnyen fajt a foga erre a \"aSa. hillyen jó is volna, ha neki adna Gyurka SZé

gyerek. Persze Gyurka erre egy csöppet se volt hajlandó, sőt örillt, hogy neki olyan já.tékja nn, a milyen Jankónak nincsen. E miatt meg Jankó durczaskodott, megunta a czintányéros bohóczot, s kicsavarta a kezét. A katonákat is a földhöz csapta, a dobot pedig kilyukasztotta. Este Jankó bebujt ágyába és elaludt. Egyszerre nagy zajt hall, miotba dobolás volna. A dob odarepült ágya elé, a veröket nem fogja senki s mégis peregnek, peregnek, hogy majd megsükettil tőlük. Nem sokáig maradt a dob egyedül : jött a bohócz, bukfenczet hányva s közben egyre halJatszik a csin-bum. Mialatt a bobócz csinadratt.ázik, megérkeznek a katonak, körülállják az ágyát s az egyik, a tiszt odahajol föléje és igy szól hozzá : - Hallod-e te Csitri Jankó! Te odacsapdostál bennünket a földhöz, ránk tapostál, pedig mi nem bántottunk téged. Törvényt i.ilünk fölötted, hogy megbüntessünk! Ezután a bobócz is elmondta panaszát. Valamint a dob is azt peregte, hogy Jankó vele is hálátlanul hant s lyukat ütött rajta. Az ilyen telhetetlen gyerek drága játék és finom torta helyett virgácsot érdemel. Csitri Jankó nem tudott védekezni A katonák olyan haragosan állták körül, hogy megszeppent. Szeretett 'VOlna beszélni, rimánkodni, hogy ne bátsák, de nem tudott. A tiszt ujra megszálalt: - Csitri Jankó, te gonosz :fiu ''agy. lli most megverbetoénk, mart erősebbek vagyunk, s ~arduok is van. De ez egyszer megbocsátunk. A.m nem maradunk itL j elmegyünk mashova, a hol megbecsülnek. Elmegyünk s többet ~·issza se jöviink. A dob és a. bohócz helyeseltek : ök is elmennek, ruert Jankónak nem való játék. A fa-ló, mely eddig a sarokban álldogált, most a katonák felé ltözeledett, a kik fölmásztak a hátára, mit·e az ablak kinyilt s valamennyien kiröpültok rajtn. Jankó egyedül maradt. Szeretett volna. utánuk rohanni, de tagjai megmerevedtek s nem tudott se mozdulni, se kiáltani. Pedig hej ! a Gyurka hogy fog majd holnap csufolkodni, mikor meglátja, hogy neki semmi játéka sincsen. Ekkor valaki megrázta 'állát: . - Jankó, kelj fel! - Edes anyja \'Olt.1Iegdörzsölte szeruét s aztán gyorsan a sarokba futott, a hol tegnap játékait hagyta. Es lám, a katonák, a bobócz, mind ott hevernek helyükön. Az ablakon beragyogott a nap é8 Csitri Jankó boldog ,·olt, örillt, hogy az egész csnk álom volt. A játákai nem szöktek meg. Ez.en a n npon nagy örömmel rakosí!Btta katonáit. Es tübbet nem taposott • o rájuk. Es nem veszett össze Gyurk:i':al se az. ördön!!Ös masina miatt. P1sht. bá.cs1.

39 Német Ödön és Imike, Nyul Hermina, 01·bán Elizke, Pokoroy Elolka, Pap Gogó, Paliagi Józsika és Kalmuczi, Re"iczky Margit (Huszt), Répássy Gyuri és Annus, Hadich L:1czika és Margitka, Rakovszky ~fenybért, Redner József, Radó Ish·án és Lilike, Reviczky Margit (P.-Yérth), Strasser Imre, Schwarcz Erzsi és Béln, Schwarcz Klára és :Kál mán, Schottert .Árpád, Schvarcz Sándor, Szöcs Camilla, Lajos és Snrika, Szentgyörgyi Irénke, Sztrulovits József, Szathmáry l:lasa, l\Iagda és Hedvig, Szan·as Janka, 'fapfer Sándor, Tökölv Tionka, Tuszkau Toncsi, Tessényi \ilo1a és :Flór~, Vértes Oszkár, Vnjda Jonö, Vértes Pál, \"érloss Mariska, '\Valles 1\l:lgcln, ·weisz :Jfargit és E ;;zti . A három l>öllY"'eL ki:;orsoltuk és az egyiket Csaba Ferike és Ilonka. (Aposlng); a. másikat Katz Margit és Matildka (Nyitra) j a harmadikat Radich Laozika és Mo.rgitka (Alsó-Xy!t:·ogyiliu2) nyerték meg.

Ujabb rejtvények. I.

0~--r~--i-~--~ az északi tenger lakója. ---11----1---t--~ a siYatag hajója.

l az idö kis ré:~ze.

nöi név. fegyver készül

belőle.

----:---1

....,_....,._ _

~---~---

a tél sajátsága. minden házon nm.

\ ----~--+---~ ----

város.

testrész.

l fővárosunk nagyobb fele. a ki nem szorgalmas.

régi m6rték.

a, a, a, a., a., a.

;::)

o, oz, oz, d,

e, e, e, e, e, e, é, é f, f, gy, j, k, k l , n, n, n, o, o, o, ó ö, p, p, r, r, r, r , r s, s, z, z, ~ ~ t

Mejfajfísek és rejfvínysk. Az Ujság junius 6-iki számában közölt rejtvényak megfejtése: l. A ki mer, az nyer. 2. 1\Iohács. 3. Ellenzék. Két szék közt a pad alatt. 4. Péter, Etele, balog, medve = Eger. ö. első sor: 10, 20, ló, 10, 15, 20, 10 j második sor: 20, 20, 15, 10, 10, 15, 10; harmadik sor: 10, 201 151 15, 15, 10, 15; negyedik sor: 15, 10, 10, 20, 20, 10. 15 i ötödik sor: 10, l O, 15, 15, 10, 20, 20 j hatodik sor: 20, 10, 1:>, 10, 10, 13, 20: hetedik sor: 1:>, 10, 15, 20, 20, 10, 10. A rejtvényeket részben vagy egészen helyesen fejtették meg: nlum Juliska, Marrzika. és Bözsike. Ballagi L, Blumberg Lola, Basel 1\.ató, Berger Imre, Blazsek ·reruska, Balazs István, Balás In !ás Dóra. Bossányi Imra és Gizi, Brieger Laczi, Braun Bozsoka, Csaba Ferike és Ilonka, Csemyanszky Juczó, Csorba. Ilonka, Csikós Zoltán és Sándor, Dudinszky Nesztor és Magda, Dús Erzsike, Erényi Józsika és Luluka, Freund Laszló és Elsa, Feiler Hajnalka, Fucbs József és Terkn1 Fetter Irén, Fülöp Jolánka és Ilonka, Fekete Endre, Faigelstock 1\[argit, Göllner Dfariska, Grossmann Gitta báró H. Emilke, H oífer Józsika, Hankiss 'János Flóra és Súlitrd, Heiszler Laczika, Horváth Lenke, Haas Anna, I gó Elek és Aladár Justh Pista, Kain Anna, Kun Attila, Klein ' J olán :Katona Margit, Jóska és Dma, Kilényi Etelka. Mária ~s . Janó~a, K?PP Gyula, Kon\Z Jó~a, Lahno-r1ts '!ibor, ~ang Juliska Lantos Oszkár, Láng Erzsebet, Linter Barnuska Luszti.r Srua.mon, Lukács Alfréd, :lian0 del Gyö;gy és Böske, ~látéffy E:-zsike, }ficbnay Gyula, Miskey Bözsike Munteán Irmuska,

gallonából kötik.

t, t, v, v M át6tf;y Endbet.

II.

ÖS ÖS ÖS ÖS ÖS

Tergelstoclt

1/2 ]/'!. 1/'!, J/'!. lj!. l/'!.

~a·t.'S'it.

III.

Számrejtvény. 5

l l l

8 9

l6 l6 l6 l7 l7 l7 l7 l 8 l 8 l 8 l' 8 l9 l 9 l9 l9 6

Sohwo.rcz .1Lko.ll

E számokat ugy kell rendezni 1 hogy jobbról-ualm (vagy megfor.lit\·a) és íe!ülröl-lcfe!é minden sor össze..e 35 legyen.

40 IV.

" ')

qo · Wolf B6111

X&latn Ibot7ka.

Imre.

- á.nos - goosa. -

ába.

- ván - ándor -

lona. ütörlö~

-ura. -

lln.va.

ároly ajos

ág

.Ha B hiiulp.J l.Jctükct ptitoJju!t, egy l:it·cs magyar \it 'z ncvH kaJIJUk. S:Oe],y J ullalta.

Boz!:cíktinnk, Rózsi mama le\"eleh·el: Ké:StiD kaptaut Jt.:,·ek'<lc•t Bozsókfun, arnn~·os ki,; lo\·eleilet. malyben nagy Ül'Üilllim tellett. Be tlzh•csen teljt~ sitettem volna pedig kérátJedet, csakhogy mo::;t már nem lehet. Csnlc uppen a:t.t az üzenetet szarithatom m~~ postfunhn, ho~y mogköszöujem édes nny6.d s:.:ives meghh ásht1 megigérjem neki, hogy mes~jét ali~-:llano111 a jöv6 J;zámbau közWm, neked pedi~; jó mulatá..c;t ~:Í\ nnjnlt maiJiu dalos, .... irágos fnlucsl,átokball.- Uevir.z/,y Marni t. 'lio ac!'lak minden héten szol'gn.lmaso.n i1· z No.~") npónnk, édcll Mnrgitkám. De ón ÍB hiH!Ógoscu \ nlns-zolok leveledre s keré~e det is s:tive eu teljooilcuóm 1 hn volna. nrczk•~pem. Sajnos, niuCilon. Az6rt aajnttlom, me:rt vrömet sze-l'üzhctt~o.:l.: \Ole bUs "'0° his oh·nsómnak. - Feigtl~>iork Mnroil. J'ók, l~ánykiu~ s :lZt 1tiszem1 ho::ty lcözl:lllietem. llugj fel. Ucry.:11 mese1 egy kis j~vital:isal közölui fogom . - e .lficlmay Gyuláné. J\..ö.szön:Jm az ujabb l:Oidoményt. ~lég nem oh·asfnm eJ, de rcmúlem1 ::o!:y t>z iR ~:özvlhetö lesz. NaL')'ságos asszonyomat és n kis GyulA t Ji d \'özlöm. - Janlm 1 Olga, Jfargil, Józsil:a. ls IL "dff. Ejnye gyermekeim. hát ti n1ár nom irto Ir :\ a~apóonk. • .Megkapta ták a ~'ZCrkcszWi J.·t.• .., ~;en a sor~>jegJl·e \'Onat:kozó flzonufd? - Bt ic{Jt )' Li1.c:i. GraLulálok Laczi il nm. S:wrgnlmns fiucska \agy.- Bl11111~ !Jcrg Etta. Még num ol\'aGtnm ol. do szivesen ololvasotu s n jv,·ü Mt\;n \'{t]t\!.lwlolc k~rdé~ére. Üd-

'\'özlct. Csorl'n llo11ka. A7. nibmn !J-ik la.pjo. a mull héten jol1mlmu '· C'sodAlom. ho;..<y te nom l;aplad meg llonkám.lrd mog, hogy szUic!>~g.lli '::m-e rú. Taliln a"cuek ogyct, ut~lHI. vnln~r.ontJyi elfogyott s elkilluUm ueked. K~J l 11 1'11UIICI. ~2.ŐCS C:unilln .;s Sarike. Budapeston tn Muzoum-körnton) laknak. • T l m is tudtnm, hogy i lyon 0Qg) leány :\.Z én kiS olvnsöm, a múr tavaly elvégezte n polgi\t·i iskolát. .Eüszcn airkor maholnnp olynu öreg bácsinak is kisnsszouyoznia kell, a minö Na.gyapó. 'l'ökóly llouka. Elku1d6m ődes leányom. - .Kld11 Jolán. ~em azért haragszom .Tolánltóm, hanem nzon csodálkozom, hogy ilyou csonyou és 1 ndetlanftl h-sz Nngyaptunk. Pedig, ugy-a szereti'd Nagynpót? Remén) ] m, hogy nemsol;árn 11eked kUldhetel;: köny,·et, de csak akkor ktlldöm el. ba iakarosabb lesz :1 lorélkéd. - Fciler Hajnalka. Bájos n:rsikét inbl

kis lányom. Egy kicsttljnvit:u!lk rnjta (megengeded?) s egy-két hét mulvn közülj Ok. Ed es anyáda t nd\"özlüm, t..iged pedig c.<Witollnk Ilnjnnllcflm. - Kilént/Í Etel!:a, • Mria. ls Janókn. ~lárif•cska mjtvényo íl!!yes. Egyk 't Lét muha hözlöm Az l'istíg-ban. Üdvözöllek r...ryermokeitn. &t lltQ/JÓlQlJÍ ll'lfnkt. Szivesen kisasszony.

Ezonnol

megkérdezem

Cser-

n~-üns.

!ey JuczókáL6l, l10gy li az n Csoruynuszky k nssznny, n ki c. zcnenkndémino t:mul zongorazni? Gozdy Pnlmuc:.zi 6ppeu olyan id ti., mint mogn, It én-

kém.

Szives

meghivil t kösz!Jofim, de biz én

reg l bn.hnmnl .odni.

Udvözl m.

ki Livcm. G llner Mari d a k n~ t ( t.t., - R 1 .A m .. c yLamar n

nem

tudok

emeletre knpastK1Ssz1Snlim1 elt83%l!m emlékfiL itt nn megkapludb k z 'rt ké-

Póra Edit!..

:de

Elfogad m

a. ltl r med t B11.

m l

z 't

Latinot--its Tibo,-. 1.'-dvözöllek édes fiam. A nyáron én is ellátogatok s1.ép \isegrádrn. Akkor talán megisruerkcdheh:m ,·eled, !ds olvasóm. - Csaba Ferikc és Ilo11ka. Xagyon jók a megfejtések. Blum JulisT.a, .1/a,·czika és Biizsi/;c. A fen\liépet nenl sol•~ra Yisszaküld<.im. Brtll.agi ·I. A. találós meRe na~yon jó! Közvlni fogom. Hanem ezutan Na~yápónnk fogsz irni ugy-6 ? Szaillmrít·y Sa:;a, Jlagda és Herlvig. A fenyképet mindnyájatoknal. \'ÍSszaküldöm. De Na.,<Y)-aponak olyan solt dolga volt mostan:lbau, ho;;y elnézést kér kis nnoJcáitól, n mié:·t nem tudott eddig eleget tenni kér6sUknok - Láng Erzst?Jet. Köszö... nöm a rejtvbnyakct, ban~szem ezeket is a sorua. Hans Aw10. ~;r,ivcsen vúlnszolok Annusldm. )fikor lesz n viz!:gád? Jú bi!7.onyitn.'tnyod lesz? ~bjd ü·d tn t.> g l\a,.,rynpónnk. 13sssáuyi Gizi ts Inn·e. Szép levt'let"kuok nt'1;') on l!lOJ!ill'llltem. Jó bizonyih·áuyt kh·anok jutalmul. Li.ltcr B'1n111::ka. J úl fejtetted meg a rejh·éuyeliet, édei:i JidtéfTY Erzsike. A te bizonyit.ványod, ugy is tudom, hocy nagyou jó le~z, Brz':iikt:m. Kotori:<:ztam a rejh·ények köztit t s a tiedel mE:gtnlnlt:uu n fiókoru fenekén . :Kinyomatinm, ho~ öröm~ t sze1·czzek vele neked. Koncz J6zsil.-a. Bizony, most kis oh·ns'társaid is a Yizsg-.1\'al ,·nnnr.k ol foglalva .• Godnyájatoknak sok jó linlkolmst l;h·an l\ngyt~p{l. R(!IIlélem. ho~y szorgalmnd jutnlmó.nl csupa Cf!yes lesz a hizonyin·ányodhnn! Te is azt remólled? A \ alu\czióbnn majd l.mzgó ol\':u;i~n les;:el Xngyapónak. Fel:ete End,·e. Szoq;ulruas iiu \·nt'Y· Balás Ivi és Dóm. Kerl,·a~ ,:!yenn(:k•·k ·•a.z~ tok. M.ikor le:.z a vi:G!'gátok? - Yérf C'~S .llrn·i~ka. Üd,·úzöllek Mariskám. Ird 1DG~ Nn!!yapónnk1 hogy a u~·úri hónapokra nem költöziiik-o ki u Sas-utczaból - nyaralni. Raméllen11 ho:zy n tizüuidoben sam feledkezel meg Nngyo.póról. Ednyi Józsika. és Luluka. Bizony. jtiték közben hrunnr mulik az idfi. Jó mulntil:;t ldc<:~ikGim. J.'illop Ilo11kn ú Jolanka. Hnl' hlonuek, C.'lnkho!!'Y .Jolt'10ka Mm heteg már. Kem Í!! érdomos ilyen szép idöben bete· ~eekedni; Icivált most, \'iz!'ga elött. _\. cziliudert, ha ru.;g mnkac..'lkodik. 1110jd e. :-ZC!!re ake...:.,ztjuk Luntctésb!íl a e~y mngynl' kucsruállól fogom kihozni novoteltet. <Jsil:ús Zoltá11. Hát a te kedves jö ·Xóndor ~Cd most nCJn !'e~.:itet:. a le,·éliráshan? Hz<lgcn~ ho betegen fekszik': Remelj kis fiam, jó az isten, mo~gyitgyitjn " nem;;okára -"gJ"fitt jllts~hattok megint. Walles Jf1tgda. DehClgy is felt'.Jfkeztem én we:.: ){a!!duskt\ról, de oh·an sok levélre \'alaszolok, l:ogy nem tudok mind~n szarnban mindenkim•J, irni. Hát neked mil;or )<>sz \"iz•-

nam. -

- lom

Irénke

1904. juníus 12.

AZ UJSÁG

y n lom Anna d UJ nlbum ~1 i késGu •

gád?

Katz Jiarnit is Jfatil<l. Szegény kis Matildot talán me"'"YÓ~Yit]'a a ::;zerencsehozó czilinder .. ~ ,..._ -. · N a o 19 Jucz6/:(z. Bocsánat ,Tuczókn kisasszony, . agyül~et éppen azt "'ondolta. Olyau l'ejtvényt lS k. .' e csak ne le,.,.ven nagyon ismeretes. FigyeImet _szepen köszö~i· :Xagy:pó. - Fogolyáll Kat·C$i. ~e~. Berger Itme. sokára \'Íss<aknpod a lt~pet. rczké _ Bizony fiam, már nem lesz mostanában a. album. - Berlcot'NS l'ili. A. jövő b~ten ~~de:·ét merrkap,ja arczképbt. T'ajda Em tl. 1úw e::r \ kih~zzu'k a ki le,..alnbb egy pár 1·ejtvényt ~e.., eJt· _ ' • t• K ősz . ön öm 1\ . b1znhna · - Badtelt Lat•ztk•t ls Jfargtf. Htislrr La.r:ikrt. SaJnálom, hogy a te ke~ed 0 volt itt. rucl't mo~tnnábnn nem ki.izlünk UJra k. 11 kepekct.- <::tmss~:~· Imre. Yáletlenül maradbntott most lén oe, a 'l - l"értes Pdl. Ilo?yue lehetne: A sze_renc:.e nt>m igt~u tnrt sorrcud~t. Egyik két~~e,·~s ~~:~ már Yolt i;; rú esot. l1.e1·rkes De~s().. ~:dli.Iy t:ajuitloru bO '!'\' \'nlnmi nyomdatechmkal u1latt nt:Ut J.öehetctt: n J'öy{i héten Yisszamegy. · é me,....Miskey Bfi~:>ikc. K,~"ö·t ktlldöd a. 1'8Jtv n.yb-b ~r L' . . • .. E . ·t eved lerrtö szo IeJtcsL u-Je; k1::; leáuyom. ze1 · n cr • me"uem h; kt.JrUlhet n cziliuderkalapba. Pedig r "' brde.melnéd. mert hUt>éges régi olvasója vag_y ~z:~~ 1 apónak l:..<1e.;.nny:ld kérdés~re, a szerk~~ tekben Tálnc:zolunlc. J,é.passy Gyur . d me"' ~t:m ,·oltam. !!yarmekeiln. T.~g:közele~b. 1r Tap{e~ 1~ .edet: Annn:'knm. - Lrwg. Ju!1~1·:Í Ödotl és

fze;.

l,mus.

~; lor. Sr:l. •a,·cz Rlla és Erzsz,, ?\e.m s

Terka,

ll ., t J'{r/t." (),,tkrir F•.tdtS Joz.~et é. r 't 1< • ' • ~ · .. JLat·gt ~v Lm tos Oszkár, Sclit;nrt_ Sa11dor, 1 es~- K , · •apó. 1 'E zli. Ltn·e!etckre n. jö' J hó ~n Yt>lnszo1 .~: a",') -

Az ATHENAEUM irodalmi és nyomdai r.-t. kiadásában Budaposten, VII., Kerepesi-út~ megjelent: -=-

miJycn le::-z a Lizou~;tnmyod? Mezirod

Justl• Pi~tc(. Megint jGl fejt;tted meg Pista. - St:lncarfz Klára és Iúilmán. A betüd mO.r most is l'zép, mnjd megtanulod azt is, hol,•ynn _l•oll cgyt1nf!:; soroknt irui. - GJ·osslllllllll Gi::a. Urülök 1 hogy az Album U!!y t,..t.,zik. A. r<>jt\'óuyekct lt•J:tlöm. - S:arvas Juniia . Hat Mkod i~ vnn jelölted a szépi:lég,·erseuyre. Kóbor majd?

N';élni? ÖrülUk kis lb nyom, hogy ilyen szer~ny s jó !ds nnok:ljn ,·agy Nngynpónnk. Orbán Elizkc. Doho~y hamgsz(lm 1 ~;6!. önilök, ho!!'y en,·nyit meg tucltnl fejteni. - Frno1d Lf,!ló is !::Iza. A megfejtésuk jók1 Xngynpó iidvúzli on~·~ de!mcs un(lkiit. Durlius:l•y Seutor ir> Magda. Bizony szcpek R Kol101ft Andor bnc~i mese-forditásai. ]!fogt is ktlz!Uuk be1ö]Ok. e_gy par, • t és l'emélhctOieg czntán is fo~ um 8 "zá. motokra gynktnn, hogyha aunyirn tet-.zik. _ Pap Gogó. Roj, jó 'ilág ''an mo;t; a s,·ábhezven. Te b olt jntezo1, kis Gogó. Az arczképet ~em soliflm vi::szak~ldöm. Hnucm ~ szép.ségver~enybez nem tuclom, m1t szólanok a többj his olva.sótin~d Kóbor Xoémi hiztosnn nem hr.rngudr.ék érte bo:::-\: tc.~ ~ tfZavnzol..- RtV.ictky Jlargzt. (P.-"\!erth: ~hert 1rsz ol,v r1tkón Nn,napónak, :!lfargitkam ~ - Bas~l I1fltó. A tnlóny egy kic.--it ltónnyQ b nehe:wbh jut e:szedbe, kUidd lll kis leánv~m~ ~

KatO/ld 41Iaroit, J6sl.a t!s Jlma. A ti ne,:etek is benno ''nu a m:ilindcl'I.Jen. Jnj, hl\ ~·n arról tenni ludu?.k. hogy ld is jtljj&n belli!e 87. jó Yulna. Du l1iúbn, itt cbak R szer~ncsa segit. P~ko1 ''Y Btcl/;(1. A taHmy jö, majd sorra \'eszem. Kisztintim . - Brazm l lma. !.<:lhe:. hogy ltóstin jütt n lu\'clcd, mert nem miekszem rá. Há t n te dzsgild mikor leS% Ilma leán.} om? lfegu·od, l1ogy miJJCil volt Q oizonyitvnuyod ? Petlitlláz.1 Boriskn. A snkl fnllm.) t mn!!ll e~altn .Doribkn ? Ign:: ID ungy 1lgyes~l"' \"aU. De nt 8 baj, ho IT nz t-n kis oh n.sóim mh nem tudnak saldtozoi és igy nem tudn. k m~<Pfcj !.eui a rej h 'n:> t. T ~rl.au Tonc11. tc:: ju 1 m Ton ikn. d m t u u• hl"". Cg) b mnr yh;ralbum ii;J 1 eljebb NP ·ap nn'k h ldh t k •1 t

ÁJó TÁRSASÁG MODotiA ÉS ILLEMSZABÁLY A!~ l é ben or.. nrut~

Irts egy na!;YVU~ hillj:y. .!ra diSZkÖ ~ . ~ K uMICJ ti li, 111SZOIIliötC,~OU - ·-- •·• -· ... -· _...

biJ nU.

AZ 'UJSAG

10/'\A • • 9 ~. JUIDUS l ,

fog megvetőleg nézni azokra, a kik nem dolgoznak. És valóban nem nehéz feladat a gyermek törekvésót termetszerü u ton erre irányitan i. Mily boldog a. gyermek, ha Y ala . mely eredményt ért el saját ereje, saját tevékenysége által. Nincs gyermelr, a melynél az ösztöu nem léteznék és ha az ö cselekvése foglalkozása, legtöbbnyire környezeLo indo~ lenczi.ája. folytán, parlagon hagyva, rom botásba n, törésben nyilvánul, ez az erők elfa.juló.sára. vezet és a későbbi hibákat, bűnökeL szüli malyekért csakis a. nevelési környezetet le~ hetne felelössé tenni. Számtalan szarencsétlen erisztenczia. az elhibázott vezetésnek áldozata. Igaz, a feladat nem csekély. Folytonos figyelmes és el vszerü vezetést igényel. l\findig voJtn.k és lesznok gazdagok és szegények, de ha egyszor el lesz érve az az áldott kor a midőn általános lesz a munka, bizonyára n~m fog előfordulni annyi öngyilkosság, mint napjainkban. A tevékeny ember mnnkaja. eredményében ha. nem is mindig gazdagságot 1 de megelégedést bizton talál.

sujtva a. meg nem szokott teher alatt, ha. gyermekkora. óta. nem ismemé a. (küzdelmet és a munka. áltaJ elért siker lelket emelő érIrto. P erényi Malvine bár6nö. zetét. Első, szent kötelessége a szülőknek Miuden emberi lény már születésekor gyermekeiket ezen elv szarint nevelni, fejleszlnaP"ával hozza a tevékenységi ösztönt. Hogy teni. Tekintse bárki a Fröbel-rendszert elko1~nkban mily nagy a lété1~ való küzd~lem évültnek, elvitázhata.tlan érdeme, hogy az ugy az emberek, mint az. ,egész O~'ganikus életből maritett filozófikns elvei által a. gyer'Világban csekély körültekmtés utan meg- meknevelést a. legtermészetszeröbb irányban figyelhe~ük. Fényes tanusága enn.ek a~ ,el- fejlesztette. Az igazság egy és változhatatlan szánt ja.páni nép hősies l-üzdelme lS•. :Mikent és ez~n elvek helyes volta sem változhat soha. ~ Orvendetes amaz óriási haladás, melyet a a z állat a növény az őt környező Vlszonyok nönevelés terén eddig is észlelünk. Hogy erre szarint '~áltoúk, a~okh.oz alkalmazkodik, ~1gy mily égető szükség va:n, muta.tják a statiszkell az emberi lénynek is o.lkalmazkodma. a körülményekhez, hogy megélhessen. A nev~ tikai adatok, például N émetorszúgban ötmillió lésnelt tehát főfeladata, hogy a gyerm~k teve- a féljetlen nő. Azonban még folyton kell ~~ny~égi ösztönét sz ületésétől kezdve feJ leszsze, küzdeni az előítéletek ellen, még mni nap is feltalálható minden osztálynál a muuka. meg1rany1tsa. A forronaó tettváoy, mely helyesen vezetve vetése, az a téves és sz\ikkeblü nézet, hogy a R. leo·szebb legmag~sztosabb tehtekre képe- munkát: a. munka általi keresetet megvetik, sitj, ~·ezetés és helyes fejlesztós hiányával lealázónak tekintik, kicsinyléssei néznek arra, ros~z utakra. terelhet. A hatalmas erőfölösleg, a ki dolgozik, s még inkábl) arra: kinek dolha fel nem használtatik jóra, kinövéseket goznia kell, hogy megE!lhessen. E ferdeség sZiil. Ha. a. gyermek tevékenységi ösztönét kürtása csak akkor lehetséges, ha a. mnnka kezdettől irányitjuk, észszerüen táplálva azt, a. tevékenységi ösztön általános belső szükakkor mintegy bele legz oltva. a. munka- ségletté fog majd válni mindenltinél. Ez szeretet, valóságos természetévé vá.lik, és vezethetne a szocziális kérdés természetszerit ne~csak hogy megbecsüli azt, d~ óppe~ ol:y megoldú.sá.ra., jobban mondva kiegyenlitésére. te~mészetszerü funkczíónak foroa. tekintem, Igaz, hogy e ezé] elér ásére még sok erélyes mlnt a. lélekzést táplálkozást. A gazdag- és becsületes tör ekvés szükséges. Dolgozzék nak is sivár a~ éleli a. komoly tevé- mindenki ha. élni akar, ha emberhez méltó kenyséoo nélkül. A va.:,ayonta.lan, ki képte- életet akar élni. Minden munka tiszteletrelen megfeszitett munkll. nélkül mogélni, meg-, méltó, és el kell jönni még annak az idő görnyedve Js erős akarat nélktü le lenne nek a ruikor a mnnkás, a tevékeny ember

Kiutlln uz embereknek a. boldogang utan vnló vagyódasAt máltatta és ezt, mint a házasság ainpjanak egycHen lehetöségét hirdette ugy a. cs~lád-

teau..".:-i tennis-kirándulások is kezdetüket '\"ették s a. legujabb szenzáczió a balle Petit-ben kiállitott gyönyörü ékszer-gyüjtemény. A teilettek tcróu alig láttunk valami ujat. A mikor az este bontogatni kezdi szárnyait, szines ha·t'eloclv-októ1 l esz tarka a Bois de Boulogne. Ezek a nagyon jól álló kabátok az idén uj, pasztell-árnyalatokban készülnek bőrgallé rokkaL Egy bala.v~i.ny, kékes-szürke bavelockot láttam lehajló, nyers-zöld bőrga llérrnl. Egy másik drapp szinüt vörös bőrgallén-aL azutún szépek azok is, a melyek belül koczkásak s kivül olyanok, mint egy közönséges alföldi paraszt..szür. Persze a tapintásuk nem olyan durva., hanem hima.la.yaszerüen pnha. Ezeket bársony 1·evers-ekkel ékesítik s ugyanolyan p assepoile-lal varrják körül a. két rézsut elhelyezett zsebet. A. gombok diszkövekből vannak: onyx, macsl;:aszem. achat, lapis lazuli. A elélelőtt folyamán alig látni egyebet a. Parisienne clu qrand monde-on, mint rizsszalma ma.trózkalnpot, melvnek tet-ején egy sor rózsa. ékeskedik félio- tüÜ közé rojtőzve. ~óha két b . koszoru is' disziti e kalapokat: egyik. az {l l so, halványabb rózsaszin, a másik siJtáLcbb t1rnyalatban. Egyáltalán a. ton~-dégra4és a sine quct non s ugy a ka.lapok, mmt 11z ovek legalább kJt árnyalatban készülnek. Nagyon sokszor a napernyők is en 1·appo11 va.nnaka ruha. és a. la.la.p szinével, v~ay pedig teljesen elüt.. nek tőle s akkor nz erős kontraszt; által hatnak. Az ernyó'k .nyele áttetsző k~."okb~l .készül, többnyire hibátlan \agy felhos lmstályból. A módo~nbb asszonyok ezeket a. nagy köveket aztán Mrülrakatják apró sma~agdok kal rubinokkal yagy szafixokkaL )[asok az egyszerU teknöcznyelet kedvelik, de akkor

azon aJlrÓ gyémántokkal ki van rakva. a tulajdonos JJeve. A Grund Prix-nJl azonban már csupa Directoire-mq>ornyök lesznek, hosszu nyóllel s ezekh~z jobban illik a keske11y fogaut.yu. A gyászoló hölgyek naJ1ernyőjén fekete jet('l'olyó 0 pótolja n. hisLály helyét. A mióta utoljúra irtam az üveltről, már ismét láttam valami ujat. A sárga. lJőr-öv k6t sor (6-6) gomblJal még mindig tartja magát, de riválisa akadt az nj fehér övekben, inelyekre forde keresztekben egy egész csomó aranyozott lapos gomb van felvanva, u~y hogy alig látszik ki alóluk a. Lör. Egy másik ilyen csinos s szeriotem sokkal elegnnsabb öv a. halványsárga, melyre ap1·ó fehér pántok vannak varrva, s ezeket lapos apró arany~ szögecskók t11.r~ják le. A. fnlura. készülődő asszonyok mindenoyike egy-egy t'iyella-costume·öt csináltat ma('l'á.nak. Rövid, trvtíeusc-·szok-:uyát, lehajtott g~llérn la.pos, u. n. Jfohll(.lltni-ba. rakott hlnzt. A yella a flunel.~nél jóval puhább .anyag s meg\an az a~ ~l onye, hogy pompasan mosbató. Sem a. szmct el nem veszti, sem össze nem szalad, minli a többi effajta matériák. Ehhez az u . n. la London-kalapokat viselik s csinos, }nosható, ogyszinü va.gy csinos nyakkendoket. Igazán örömmel tölthet el bennünket1 hogy az asszonyok végre is rájöt.tek arra h5>.gy lemondjanal~ - legalább délelötti sé~ taih.i'tt - az oly 1gen gracziózus de ann 1· l~on.ye ' lme tl e~segge · l Ja.ro · · • uszályos ruháról. ' Y Eltekmtve al.tol, hogv ez már takare'l·o · · 'l . k'" , '- SSa!n szempontbo ~s. -n~~natos, merli a röYi'rl szoknya. nem en a. folclet, s következéské ) eu nem megy oly hamar tönkre, mennyivel I~el..

Talfre nevetés.

ó;

Bevádolom az uramaf ... Bevádolom az uramat, Hadd tudja meg a világ : . Hogy a kedve. nem ~ :égr, Nem nevet, mmt a vn·ag.

Még se mondom, csak azért se, Nem sóhajtom el soha, . I liszen akkor tán még JObban Elborul a homloka. barna felhőt Könyrincrató o ? Minek lássak egemen · Mikor én az 6 homlokán A csillagot szer etem.

Inkább inkább el se moodom, l • De meg mit 1s mon dan~'k? ·: . J Iogy a nap is,. min.t .mr, Játsztk: A felhó,·el buvocskazik, Azt a világ tudja rég ! P6so. Lajosné.

Divat levél. F áris, 1904 junius.

a n~pfényre A mul t h 8 ti forróság ugy · t a vuagokat csalta a. nyári toilet~ek~~~ m:n Jármássá _ · • g_ és méheket. Páris u~czan: ;"1dó.m gal közlekednek a. dnzzado "V:l~kosu.~qwpage~o: és auto-k. ~\. szezón a tetőpo~tfn ~a~ecr déjeuner-k (rnelyeken kalapos.un Je e~e /t;~ a vendó".~k mrrt ·Jzt!es m.m~alcs·ok, a. l o' cklock-~k t~nuek. mint már emlite~tenlAegy' · ) · t énk puszer, uj neve: cinq-sept egymas ·

Szarelem í s házassá&. Ellen Key könyve. I r t.a Monoh e.

,i:

1904. junius 1!1.

AZ UJSÁG

alapilók, mint azok gyermekei szempontjából, annak a fontos kérdé:mek a \itatására, hogy éppen ebb6l a !!Zempontból meanyire szükséges a ülás megkönnyítése. .\.zt mondja, hogy a régi emberek foltoztak a végtelenségig i a lelkileg fejlettebb mai generáczió azonban már nem hajlandó összeragasztgatui az összetört boldogaágot. lfert biszen a már ·sak kötelességböl !i:tületett és nevolt gyermekek egy csomó életszlik&;glettöl fosztatnak meg. Igy elsö sorban attól, hogy szültiikben láthassák azokat a boldogi>ligot. sugárzó, életteljes egyénisége· ket, a kik 1\ legjobb ~zellemi élet()rÖt adhatJák gyennekcik-nck. .Azután meg okvetlenül rossz társaság a gyermeknek az a s7-Ulél, a ki ciak li miaHa él, - n~gy él egyi\tt élettilrsával. A szabad válásnak ellenzői azt mondják, hogy n fiatal é\"ekben, a házasság első ~""eiben, sok elIHlmcrl~odotL válds lenne. Nem gondolnak arra, hogy éppen ma, a biztoosag tudatában feleség is, férj is roppant szabadjára engedik maguk-at és kellemetlenkedé<>eiket. a 1ni sokkal kevés\~ lenne akkor, ho. nem lennének olyan nyugodtan bi.zto~n.k a dolgukbau. ~ttér

A lc;,;több esetben, ba jellem ~agy vélemény· ltülönb;,égek miatt. 1 ortent a villás, a gyerekek is jobban járnak. ~findegyik sziilö külön 1 liomagaban na[!yon érl,jkes ember leheL S válárok kö\"etkez· tébeu mindketlójükuek az az fit•zésük ,·an, bor;y a gyerekeknél \'alamit jóva kell tenniök. )!ig ho. a gyerekek végigélik az ó vitatkozásaikat s va-szekedé:;ciket a talán az egyiknek pártjh-a is kell illlniok, két különb~zö vélemény közölt ide-oda ráuczigálják llkot, e:t sokkal rosszabb rájuk nézve. A ...-álás esetében nem lesznek kétféle vélemény azorint neveh•o s nem ipl\rkodhatik az egyik leürt.nni azt, ~ mit a másik beleoltott. Gyerm~kektöl azt hallja egyTészt az ember, hogy monnyit ezenvedtek a válas következtében, máshol pedi:; arról panaszkodnak, hogy milyen borzasztó volt végigélni az egész életen keresztül

lemesebb órzés az. a. hzet szabadon tudni, s nem kényszerülni az u:sz1ilyt fogni néha. órákon át! Aztán kevesebb fáradsággal több idöt tölthetünk cl a sétáld,..bun. mert a. bokánk sem akad meg m.ind1mt.abn egy-egy ntbnn levő fodorbau. páutban: vagy dudorb:n. Van azután még egy más igazi érdemül; ic:: ezeknek a trottemse-üknek .Megiigycltél,-o l1ölgyeim. hogy mennyi uri nö, a ki pedig jg.>n:vt tart; n dit·atu" chlPvezé.sre1 visel ot1-ombo. formáját voszt,.tt lábbelit'! lliszcn ugy ia eltnkBija a ho~.-zu f'zoknya, tZ volt a. montsvár eddig. Do JUO~t mar kéoy. zeritve vannak reál hogy a r.Jrun/) Stlre-jök ia harmóuiábau legyen a. felső l'tiliti.zattal. Hátty~>zOr t..et.szf!tt nekem egy nsl;zony elegáns mozd nl a. ta Í: gyüuyörü t.oilette-jo és h."Ulönösen chic-ja miat t s hányszor kiáltottam f~l magAmban lelkesedé.ssel: ez egy ignzi uri n.;szon~·! De ez csak addig larlott, mig nz incH.skrét; szollö cl Dlllll úrnll a. nekem • gy '":igyúzatlan }> illanat bnn a r1mltsswe-jeit. En Dlagam is asszony -vagyok. ·e nom jobb. s.e nem rosc:zabb a többinél: d"" megvallom ezt. a legnagyobb gy~ngémet: egy rossz c zi pti mintt tuóg a legjobb banituömet h képe:-; volnék megtagadni.

IIAL még a férfiak! :Menuyi guuyos meg-jegyzést., rot!nnyi sarha...c:zt.ikus aperQn-t hnllottam erre vagy arra az asszollyra, mcrt felii1 c-züra. volt n ruhája s ha kissé felemelte - óh bor2alom! - Jelretaposott czi.pösarkak kandikáltak ki alóla. RH.t a it'otteusc-ök ezt! í!gy csu.pá"l'a megsemmisítették. Egyszerre véget Yetehek a czt1gos czipök, az ererl!t8tiug-topá11kak urnlmá.uak. Ez.::k ~ett~k orrom bá vá. a leg kecses eb h úíhacskút i~. Es azt; hiszem, joggnl hh·atkoz11 t.om a frauczia költőre, n nogy Mu!:!Setre, a ld e(O ik ver~ ében a tubbek · köz t azt is

mondJo.· [l>

se d viu . ,

Nagyszeru lenne az, ba az eh•alt házasfelek barátai és ismerősei nem kö'l.·eteloék azt, hogy hogy ezek gyülöljék egymást, hanem ha belátnák ök is, miot. a hogy azok a házastársak sok~;zor titoltban belátják, hogy két felnött ember mint barlit vonzalommal viseltetik egymás iránt, ha mint házast.,r~ak nem is Yoltak egymáshoz valók. Senki se illhat jót azokért az átalakuJásokért, a melyeket az élet véghez vihet a term~szetünkön : azokért a rhzkodtah\sokért, a. me)yek a. másik természet~nek változása kö~etkeztében elöáUhatnak. Legnagyobb hajlandó!lágai lehetnek valakinek a hüsé{;re le;uecsUletesebb szándékai an-a, hogy első vonzalmában összpontositsa. e~z egyéuis~ét,- ez minden akarata ellenére meg<:áltozhatik. A nönél, a ki csak a ltáza<;ságban ismeri meg az érzékisé;et, mi sem gyakoribb, mint az, hogy ő a szerelmet sze~ rette R nem az illető ftrfit. Xéha. elviselhetetlen hasonlóságok, máskor redig ilyen különbözöségek azok, a mik a. bajokat tt»remlik: az ~·yik mindazokat a. jó tulajdonságokat találja. a mt\siknal, a melyek neki autipátikusak és egy olyan hibát sem, a mit sz<~ret. Leginkább akkor vannak u emberek egy v!láson megbotránkoz,·a, ha a váló házastának köz\\1 az egyik egy harmadiknak nJltjtja a kezét. :Ueogbotn\nkozásukban elfelejtik mindnzt a sok szen\'edést, a mil azok ketten egymábtól tllrbeHek. i!:s elfelejtik llzt a régi tapaszt.lló.st. iP, hogy a. mikor két fél Agy og.;szet képez, akkor egy harmadik felnek nincs ott helye. c"ak ellenkezö esetben lép közbe elöbb vagy utóbb egy harmadik. Ez néha. a. gyermek, néha valami más életczél, néha pedig egy uj érzés ; de minc.lig j6n valami, miután a természet nem tUr meg üx~~séget. Ez a term~szeti törvény sohasem oly ,-e~zélye", mint o. házasságban. Ugy a t~r, mint a Júlek dimenzióillan senki sem foglalhatja el másnak n bel~ ét, csakis u t a helyet, a molyet valaki má.~ uroneu hngyott, \'a_'}. pedig nem tudot t, tne;.,rtnrtani. Az cl<izményekböl tchnt kitetszih, hogy ideális formbjo. u. haizas~:~t\guak csakis a~ egúsz szabad egyesülés 'I.'Olna. Do mintán ;~ernmifóle fejllidé::oi procz,.sszus nem sz(lkoll ugrásokat tenni, o.zt!rt nem romúlhetö, hogy o. társadalom ezt az ideált másképpen érje el ogyelöre, wint átmeneti formákban. Mu. m6g a törvény jogot ad a férfinak arra, hogy s::~.jút belMása szerint elpocsékolho.tja az 0 .,z. szony vagyonllt, megtagadhatja tule személves szükt'légletoH, megtiltbatja: hogy v !ami pénzkor~sli foglalkozást vállaljou, tchá.t jogi :izempoutbtil egy nívón \'an u. kiskoru gyermekekkel. Hogy ''annnk f6rjek, a kik nem élnek Hirvén) adta joguHal s a n öt egyenrnngU\·á t&zik n sa~ t ollhouukbanl ez aztirt. h-1ilön!5sen a szcgétlyebb néposztalyt telrintve, nem menti n ~Ur vényt. Yiszont semmif~le Wr,·~ny nem nlrndnlyozhatja azt: hogy brnt.áli& férjek ltihn"zniiljnk arszonyBikat; de a mit kö\'etelhetünk egy lö:-vénytCol, ez az, hogy ne magn ássn forrásait ezeknek a visszaélések nek. Az uj USrvéoy kö\"etlcez6kben l~betne EUen Ii:cy s~crint összefoglalható: Hogy ugy at assr.ony, mint n fé1·fi nngykoru legysn. Hosr ne lehessPn huFz óvnél r.!lgyohh a kor..

knluml ség. lJ gy semmiflle rokonsag! an ne ld

i on 'toit Io pied,

való egyenetlenséget a szülők között. Egyik sem tudja azokat a. kellemetlensegeket, a melyek a. masik esetében állottak volnn elö. A gyermekekre tehát nem lehet semmit sem adni. S az, hogy emberek egy pár gyermeknek életet adtak, az nem adja. meg ezeknek a gyermekeknek a jogot arra, hogy egy anya. vagy apa. szarelmét Yagy élete igazi boldogságát feláldozza értük.

hi&.

uek ~gymn a;.t n M7.Mfelck t:s hogy orrosi bizonyit-

<:ánynyal legyen köteles bizonyitani mindegyi~ azt, hogy egészséges. lllindenki saját maga kezeiJO a vagyonát s a jövedelmét. Ha. az asszonynak semmije sincs akkor a férj törvényileg van kö' · nként aa teleZTe egy bizonyos összeget a dDl· e\'e asszonynak. Két tanu~al minden prédikáczió nelkül egy hónappal a bejelenté3 után irják be öket. ro.int házasol(at. . A '\'ruás nagyon meg legyen k"un nyit\'e. Elég c 'ln ' karnak s az. hogy beielentsék, miszerintt va l a oJ · • ·~zrt· mindegyik fél részérol egy-egy tanu,_ Yag)T15 re~ bé· hailás nélkül való tanácsadó igazolJa, hogy a . " nem sikerültek E~ é\"nél tovább a "a· kitések ' eJ tbeD ltsnak buzódni nem szabad. AlJbau az 8.se . ' 1 'l ,'nt· ha a házasfelek e:n tormán méltóaknak D) 1 'a ál . z anyán tatnak, a gyermekek 15 éves koru k 1g a k ~ 1 szthn tn a · maradnak, azután pedjg szabadon vcua b .. 0 ~Iert t.é"es az a felfn,..;.o.: ho'"' n fiu az npá "' ",.- 1 eJ • • , • JMlll a leány feltétlenül az anyához <:e.lo. ~aha ep fordilYa ,-an. )ll ikor )fég egy US,.."'JOD fontos I'ÓSZ az. a yet· Ellen 'Key azt mondjA, hogy a. tör,·énytelen g us· mckekn~k éppen ugy jogaik legyenek az ~ra \'ére. mint örökségére.

trogy milv nagy

•

.-,

u·ónö

Ellen Key, hogY

. 1' az érzo, a

m1lyen erdeltes s mmaenkeppen a. \ll o, 1.• . . anno•• szh et dobogtató, i-let böl ,·etl megfigyeleseL ". f~l· ezt talán nem kell ielfedeznünk. Az eddig d it [ll~ll ' soroHnkból urryis killnik, hog\' azt, a tn c • • . "' • • • . ésUnk "~ ' azt ern 1~, U!!.fannyll"a, hogy az a~ erz ~~ hogy ez a n5 sok szomoru dolgot. tapasztalt, u,ir csahídi tozhely belső yiJilgába pil1nn thatott . t· . not 1a be és sok fajó sz.iyet. és elrontott boldogsn., lto.l.öt.t mar közelrlll. Dle~· Es mégis! A mikor elismerjük, hogy karj• figyoH 1 gyf.ljUitt1 tapasztalt é"; igau lélekkeln•kkt: lciert'!<:zakolni. hogy o. nak Ulzzol-YasSill, kli 0 Y0 iJ vh..;ak ki boldo,.sá,..uka.t akkor etrVben "ttll~~ '.J o ~ ) OJ érezzok, hogy Ellen Key igen elfogult és számol eléggé egy dologgal. [\etil

)fél'! pedig az emberek gynrlósági.. ":11! ~ u1ol szimol az emberek telhetetlenségével, nelll sza cl:. azznl, ho~· o mik{Jr az emberek boldo"taltUl b'b:> wki c!e;;ccletlonek. akkor gyakran vnn a 1 0 magukbo.n. Nagyon ::ok oh·au ember " 80' ~i nem boldo,: ugyl\n az élet-e pt\rjávnl, ele ~nni 8 e:;yáhnlh.ban sommiiéle életpál'ral boldo~ nem tudun. "1.~ • • l '6 z a rorr~nt .c.za·t 11emDUe~tre sem Yo no. J a . '!! ,·~· ktinnyli ol~nlas. \·alnmh·el künnyehbó tenlll :rvll~ 1 lá::.t nem ártann.l de nom nnm·it·n, minl 3 ~ • ajánlja. . du· , l t febn Az emberek elbnmnrkodnák a ao go ' L 0 ,i· .• k egbll.ll la.,;n ban mc;;t-ennek azt. a mil késöbb Dl i~la_,_ . . . l 'l sztott u~ ~:s \"ls~ ... nstrnák n. g<S7L'I'ÖYel c vu n bO~J !Oéget. Hn nz emberek egé~z bizto,;nn tudnákwszi~' holdo;aiJbak lennének aual, a. kir51 azt ~;!>or hob'Y joiJban c:zcretik, mint. az éleUár:;uknt, ~ 1)3 · · nl ek· 1gy 1:. eterszer Wbb dllAsi e!:ct ford on ...okb)ll' n legokosabb e!Dber j" bula. az ilyen dol., . !lkn· ] ..l nll • c ' 'Illett ez :- és ezer ltörUlruóny ,·an, a . ct\'!JC· dnlyozbntj~ vagy :zavnrhntjn nz ilyan l.éi:61 C::. kclést.

•t

ellcll

én a ..L nbsz lute nem hiszem. a Ull •0)u~'• K ey mond, hogy n rrvcrekekre néz,·e J•0 ub ' z·ra· ~J Ul c; l h~ elválnának az ol:·an ~zt\lök, a kik uc~ ~ilttS· hk efr}·mást. .\fert, ha l: ch-álús utan lll ".foo, )lll;:. 6 ágm }.t. ~:p 'nlamol~ik és akkor olyt~n l'll~· olyan feWtlenül szareli e~nst 1 nkkor nr; ll ,·11ll· . l o. • kban g&\'a hozott !;'j'ennek ok\ollennl utjll ;:; JllM 01 Sok egyenctlensóa simulbnt ol idll'' ' "' ~;kor ·b "' · hn a JO b b n iSY boldogtnlnn nz em bor; wntt is uz mil:or m ·r mind nt fuidul t. ... 11rt '· G e.. ,.an fel tlen tl Ellen 1\:oyne~'- . ...., ll bist ho v e cl ro c n le fiJbb aoloSJ~o3) " • t :u t ,J: tol· 011

Ull!gb

1904. junius 19. tabban férjhez. Ne törjék a szülök a fejüket leányuk 17 - 18 esztendős koraba!n, hogy férjet szerezzenek. Mert ilyen korban még a leányok a lllai felvilágosodott állapotuk daczára inkább mulat.ságnak nézik az esküvőt, a mikor a fiatal embe~ játszsza a völegényt és ök a menyasszonyt. :E~ fehér ruhát kapnak és koszorut a fejükre. EIlen Rey azt akarja, hogy legyen a házasságkötés lllár a természeténél fogva komoly aktus. A wikor a leány teljes tudatában van annak, hogy lllit cselekszik és önmaga jelenti be szándéká.b a polgármesternek. lf'ioden cz&·emónia, mindeu prédikáczió nélkül, a helyzet komolyságának megfelelelöeu. Azoohh·iil azt kivánja, hogy törvényben legyen, hogy nagy korkülönbség ne lehessen hazastársak között, hogy rokonságban ne · lehessenek egymással s hogy teljesen egészségesek legyenek. Nagyszerű és feltétlenül p!'aktikus dolog, a mit a szegényebb néposztálybeli asszonyok védelmezésére ajánl. Azt mondja, hogy ott a házi munkát nem becsülik eléggé, hogy nemcsak háziaszszonyok, hanem felnőtt leányok is, a kiJt reggeltől estig agyondolgozzak magukat, szinte alamizsnaképpen kell. hogy a saját szükségletükre" való pénzt ké1jék a családfötöL A férj törvényi. leg legyen köteles a ház eltartásáért nzetni, millt a hogyan fizetne a kvartélyosasszonyának. S igaza \an abban js1 hogy a szegény asszonyoknak az állam kellene, hogy nzessen gyermektal·tást a gyermek hiu·om éYes koráig, a mihez az adót mindeu nö és minden férfi köteles lenne fizetni nagykorusitásától fogva.

Miut egy függelékben hozzáteszi: ilyenforma már alakult Németországban, ltria1att az ö könyvét nyomtattak. Ennek az a <>zélja, hogy a szegény sorsban levő anyát a szülés idejen segélyezzék, ugy hogy nyolcz hétig a Sztilés után s egy ideig a szülés előtt el leiD"en Ult.va a munkától s tizetését, a mit rendes állapolában ~Y D á· -'· "b ~eJe r ··ben öeres '· egye az e<> . rt mullli"a va"'v o. e l ·""yesület adja arra az időre. anyavédő- egyesíilet

Miodezek a. kh·lulalmak már a szabad szereJem határán ,,80 nalr. A tulsilgos nagy szabadság azonban ugy az életben általában, mint külőnösen a szerelemben nem mindig okozza javát az embereknek és kérdé:;, hogy majdan nem fogjuk-e visszakivánni azt az idöt, a mikor a nő rabigában görnyedt. l\.Iert sok férfiban is, de a nöbeu különösen nincs meg az a határozottság, a mi az életkérdésekben való döntéshez szükaéges. A rabláncz hozzánk nött már, egy testté Jeit testünkkel és nem lebetünk el nélküle, mint a csiga a háza nélkül. Ez azonban nem hataroz. Meg kell hogy kiséreljük, ha némelyek boldogságának árán is ... És a mikol· majd Ellen Key szellemes és természet-es fejtegetéseit olvassák és kiérzik belöle azt a szent lelkesedést és tüzet, a melyet csak az igazság önthetett belé, nkkor érthető lesz, ha egy különben szelid lelki.i nő keze is ökölbe szorul és felldáltja, hogy: nem kell tovább a rabkenyér! Hát ne törődjünk semmivel! Küz<ljük ki a magunlt igazát!

Házi tanácsadó. Zöld salMa. :mtirtássa.l. A zöld saláta finom középsö részétszéttépji.ik njjaiukkal- nem késselfoszlányokra.. Az öntet a. következ<!: két kemény tojást, mikvr kihült, meghamazunk és sárgaját kanállal eoy tálbnn finomra összetörjük, közé ke,·eo. l"l\nk egy ká.véskanalk:l franczia mnstá1·t, egy l<nnalke. porczukrot, keYés sót és borsot. Addig .kn.varjulr1 mig szép sima, ezután hozzáadunk egy 1ávéRkrmálka ti!'lzta olajat, két kamilka eczetet s vc;gra liát kanálka tejszint. ~lielött tálalni akarjuk, de nem elübb1 a már előre felaprított salátát le-

AZ 11JSAG öntjük a mártalékkaL A kemény tojas összeapritott fehérével feldiszitjük. Töltött burgonya. Néhány nem lisztes (uj) burgonyát megtisztitunk, sós vízben megfözünk, két végét levágva, egy ahhoz való késsel üreget csinálunk benne s egy pléhtálat vajjal kikenve1 kimorzsázva, a burgonyát beallitgatjuk, készitünk egy tölteléket egy rész főtt és apróra vagdalt s két rész nyerstojásból, az egészet egy darabka vajjal és kevés sóval kikeverve a burgonyákba töltjük, most még megvajazzuk az egészet s a tetejét meghiut'Ve morzsával, megsütjük. .Ezalatt pár tojást nem tulkeményre megfőzünk s ba be akaTjuk tálalni a burgonyát, a főtt tojast azon malegen megtisztitva fölszeleteljük s vele a burgonyás talat feldiszitjült, megsózzuk s piritott yajjal melyet egy ]~anál jó tejföllel hirtelen felforralunk - megönt-özve betalaljuk. Ez is igen jó előétel. Sá.r ga ba.raczk siirü czukorba.n. Érett, de még kemény ba.raczkot kettéváguuk, magjából kjszedjük a. maodulakat és vászonrongyba kötjük. Mély talba. lerakjuk a baraczfeleket, ugy hogy a magnyilás fölfelé legyen forditva, ugyanannyi czukrot, a wennyit a. gyümölcs nyom, sürüre főzünk és a gyümölcsre öntjük. .:\fásnap letöltjük a levet és ujra felforrah·a, ismét leöntjük vele a baraczkot. Harmadnap egészen sürüre főzzük a szörpöt, azután a baraczkot és magokat beleté•e öt perczig együtt főzzük és széles száju üvegbe rakjuk. Fekete cseresznyelekvá.r. .Apró fekete cseresznyét üstben addig f8~ünk, mig kissé szétfö és kijön a magja. A cseresznyét ritka rostán áttörjük, hozzáadunk fahéjat, czitromhéjat és szegfüszeget, jócskán czukrot és keményre fözzük, mint a. szilvalekvárt. Oserepfazékban, hólyagpapirossal lekötve teszszük el. Vegetáriánus szeletek. I. Lenc.~ébö'i vagy paszulyb6l. 250 gramm lencsét nagyon keves vizzel puhára fözünk. Szitára öntjük. hogy viza lec!.'urogjon s csakis a visszamarad t lencsét törjük át a szitáu. Et-re adunk 2 to1'ást, sót' vaJ"han n1e••. • e piritott bagy.mát s anoyi zsemlyemorzs:.i.t, hogy nz egész összeálljoo. Lapos gombóczkákat fonnálulik belöle s vajban kisütjiik. (Hidegen is jó.) II. Gombáb6l. 2500 gramm frisseu szedett gombat megmosunk, noowra felvagdaljuk s vajban kissé megpiu·oljuk. Hozzáadunk tejben '~":Y YizbeD aztatott, de jól Itinyomkodott zsem}yét, 1-2 tojást, egy kis hagymát és sót. A lapos gombóc-tkákat vajban sütjük ki. ill. Mále'lisztből. Egy hf!.ooym:i.t finomra fe1vagdalva vajban megpiritunk s miutim kihült, 6 evőkanál morzsát, l evőkanál málélisztel1 Yalamint 4 tojást, sót s egy kevés tejet keverünk hozzá) ezen pépet egy óráig dagadni hagyjuk s csakis ezután sütjük ki a fakanál segitségé·n~l formalt lapos gombóczkakat.

TV. Zöldségb6l. A megmaradt zöldséget, u. m. lralarábét, petrezselymet, murkot, zöldborsót stb. mind jó apróra vagdaljuk össze. Yajban pidtolt zsemlyemorzsát1 hagymát, sót, 1-2 tojást hozzákeverünk s mintán a gombóczkákah megformáltuk, m01·zsá.ban meghengergetJUk s vajbau kisütjük. Madeira-mártás. 1 '2 palaczk madeinH, 4 deka aszpikot és kevés borsot lábaaba teszünk és addig főzzUk folytonos ka>ará.s k\lzben, mig felényire bepárolqg, ekkor teszünk hozzá barna mártlist t:Ís ismét addig fözzük 1 mig ol~·au su1·U nem lesz. hogy a kanálhoz tapad, végül szitiu áttörjük e:s meleg >izbe helyezzi.\k. Ananász-eper sürü czu.korban. \eszünk szép. nagy auanasz-epret, szárától megtisztitjuk, megmérjük és ugyanolyan suly11 porcznkorral ré-tegesen porczelláu-edény!Je berakju.k, hügy a. czuk01· a gyü~{ilcsöt ej!észen ellepje. 24 óráig igy hagyjuk állni, akkor az epret óvatosan kiszeclJük, a le'\"ét feliorraljuk és 'Vele az epret leforri-~zuk, uéhány óra mulva ismételjtik ezt nz eljárást és addig c...U-

náljuk ujra, mig a leve egészen siirü nem lesz Végtil az epret üvegbe rakjuk, a levét rá.töltjük és pergamennel bekötve, gőzben kifőzzük. Strassburgi vesepecsenye. Szép, másfél kilós \·esepecsenyét veszi.iuk, megtisztitjuk, aztán óvato san szetvágjuk a közepen, de ugy, hogy azért összefüggjön, szétkalapáljuk, megsózzuk, megbor sózzuk, két egész nyers libamájat és 7 -·8 cham pignon-gombat belerakunk1 a pecsenyét összegön gyölitjük, egészen szalonoába belecsavarjuk, zsi n órral szorosan összekötjük és lassu tiiznél meg pároljnk a sü löbeu . Kirántott ostyepkasajt A sziu-az ostyepkA kitünő eledel, La ;ryengéu megsC::•zva ke\'és zsírban mindkét oldalán kiriln~ják, hogy a széle szepen megpit·uljon' és ropogós Jegyeo. Ugyanugy leL.et elkésziteni az erdélyi kask<l\'alsajtoL is.

••

Uzsuefek. E élciratokat nem adunk

~;is sta.

Dalolc. lllanucllo. Képdaloknak csak nagyon kivételes esetekben adunk helyet. Balaton. .Már terjedelménél fog,•a sem nekünk .aió. JI. F. T"ajdácska. Ha :figyelemmel méltóztat.olt kisérni lapunkat, ugy bizonyosau észrevette nagysád, hogy nőiráktól vajmi l"it.kán hozunk t.árc;;~t. A uöi melléldeten pedig egyáltalában nom. Hanem 1Ht a nőket érdeklő kérdésela-öl ir, \1gy a hogy az nekünk megfelel, sziYeseu l-:özöljük, sőt honoráljuk is rlolgozntaiL. A sok bii.bcUos déhtfánt . . . K em nekünk raló. S-6 111-t. Bz,dapest. Hogyan valaszaljunk ruagáoJe,·élben, mikor czimét sem közölte \'elünk. Budape!;L igen nagy v~ros. Csak itt mondjnk meg, hogy a hasonló genrebau irt dolgokat sz.i,·eseu latjuk. A. regényre azonban nem r eflektáluok. G. Jlm·git. Elismerő szavait nagyon köszönjük. Olvasóink e1égeclettsege a mi jutalmunk. H . T. Keszthely. Lttl)iasis - ajak-ir. .clcra:sia. I. Kérdéset elküldtük az illelöoek. Talan jövő számunl•bau már olvashatja n\lasznt. !I· A. spnnyc..l a eli-t cs-nPk mondja, n z-t. sz-nek e;; a J· t h-nak. Igy: mtcrltucllo : (mncsacso) "'Yerruek, L'adiz <Ka.disz). Tlon-.T unn (Dou-HuauJ. ·f;hát i,zazság szel"iut a dmlos-CJI;at C:>tílosznk nnk kell ldejteui. l"m!aiu!fi JL ~em n slilns som :l falfo.í"IÍS . . ellen om~:s llifogasnnk. ITanem ' ezt. múr ugv "'l'S annyiszor luag,·itattuk, hogy úloévvcl ollhtott czikkckben többé nem !ogla!Jwzhatunk vele. Csakis akl;or tonuök ezt, ba \'alaki uj eszmékkel hoz.H kodnék elö . .Mivel azonban kedvvel ir, kopogtas son be bozzáuk egyszer-múEszo1·. 1\'eiJelűnó'. Legfeljebb azt tehetjük, hog:r érle sitjük nagysadot, ba egy.ik-1násik ismerősün k megbizható nevelőnőröl i.uJ. Pedig azt biszem téYed nagysád abbau, hogy az intézetek be csapasra utaznak ; ,-anunk igen .)ó efaj ta ótnblis semeut-ok, mint pl. n Home Suisse a Gyár-uLczá bau, a .Home Frangaise, azlnn a Gerzon-féle szerzö iutézet, továbbá. t>zegbeöuó S. L·ujza (Dessewffy utcza) ma.gó.nintézete. F rn~s~ar~w.r utl~.í.sk1t;, ut:ni!il.

A .&!J

~~~ CZlkkeket,

===========::.

héz-1

utcza. 7. az.) rendelni.

1067

llól.·öndöket.kocstaka.r6kat, n6i jockey-a:~.pká.t, hajt6l!:ettyilt BRACBFELD F. ozégnél (IV. ka1·., D orottya

lll A

~tszerek, a le~inomabb, pipere~

czikkek V.&BTESSY SANDOB illatszerésznél (Kristóf-tér) kapha.tók. 1091

1904. junius 19.

!jy királyfi naplója. -

AZ UJSÁG

guvernántot és még valakit. De ezt most nem sugom meg nektek s márabefejezem naplómat.

Nagyapó meséi. II. (FoJytatb.s.) 1J.Ieseország, Január 25-éu. . Igy is történt. Piff leugrott a párkanyNem t~dom, hogy valamennyi kis fiu olyan tol .s a galambok ijedten riadtak szét i de az egyik bizony ott vonaglott a ravasz czicza. l~st~ és cslutal.a n-e, mint én vagyok'! Colibri karmai között. Szép bubos galamb volt és baro azt mondJa, hogy nem szabad kis fiukkal banezuraznom. és játszanom, mert királyfi ~&gyon sajnáltam szegényt. De a Piff czioza. vagyok. Azt hiszem azonban hogy azok a kis lS pórul járt. Zsákmányával a vén llllgol guvernánt ölébe ugrott, mire Alma. néném oda fi~ és leányok! a ~ik nem ki~·ályftak és királyrohant és kitépte karmaiból a vérző galambot. kisassz~nyo~, 1s JOb~ szeretnek játszani és Az~~gol guvernánt jajgatva. törülgette selyem- mulatn1, mmt leczké,Jüket irni és tauulni. Ez l'uhá.Ját, melyen meglátszott a Piff sáros mancsai- ször~yen unalmas dolog. N'ap1ómat is olyannak nyoma, Alma. pedig alaposan elnáspángolta kor lrO':fl 7 ha. Colibri báró, ve.gy édesapám szob~ár1stom:na.l. büntetnek Ha. egyedül ülök g!l'l~mbja. gyilkosát. Szegény Püf! Nem ő a liiba-s s nem tepet róla, hogy szereti a. ~zobamban, inkabb aranykötésü naplócskámha galambpecsenyét. Edes apám és kisérete minden- 1r?ga.tok ~ azért sem tanulom meg leczna.p vadásznak a fekete erdőben és a sárga. kemet. Röstellem a . dolgot, de biz én megln~esárb~m és senki sem veri meg őket, pedig vallom, hogy ez Jgen O'yakran megesik heJ ! be sok aranyos őzikét, vizi szárnyast velem s azért nemsokárab me()' fo()' telni ta.psifülest,. vadmacskát és maczkót puffantot~ na.plóm. P edig olyan piczike betilk~t irok t&k le. Prff sem tett egyebet. Piff hires n;int a ~izskása.szei?. Meg fog telni nap~ ~ás.~ s ~a. madarat lát, hegyezi füleit. lom, s romden elmanyemet meO'irom benne zsá. ~&Ja :uncsen, há.t körmeivel tépi szét Töviről-hegyire, ugy a mint m:O'történt azt seb~nya.t s ezért nem érdemel verést. No de is, hogy miként aludt a Piff czi~zám ~ikor leold: Az !1-blakból látom, hogy Alma néném ásitott Colibri báró, hány fo2'a hull~tt ki a bektila.. P1fl' nyakáról a czédulá.r; s lakáját vén angol lnissnek s Illikor kopasztotta meg kapundl a ka.stélyba. Nini, most lép ki a. nagy Fo~or herc:zeg r ózsaf:iját, hogy Alma. vővérem Utá Colibri báró. Alma. néném kaczagva fe~er rn.h~Jára tüzhesse az illatos Yirágokat. n . nozza bic.zegő lépb it, s a vén guver- 1!1 tagadas, m.ost. is áristomban vagyok. Ez.a.nt megránHatja. Alma. ruháját. Az Ől'ök uttal nem Oohbr1 küldött ide. hanem údestlSztelegnek, Colibri báró, szokásn. szerint, apám, Ö felsége, a ki, mint alath·a.lóink mondPukkedlizik1 az udvarhölgyek vihognak de ják, bölcs és igazságos nralkodó. Igen ám, de Alma, a. ki na.l?iyon furcsa. és rnvasz l~ány, zsnnok és kőszivü apa és szörnyen igazsáO'komolyan fogadJa. a báró m· üdvözlését. Most talan. Hogy miért, azt is megirom lapjaid~a Colibrihez lép s valamit sug a fülébe. A.. báró Jliczi na.plócskám. mosolyog. és kezét dörzsöli, ámbár tudom, 1\agy nap virradt 2\feseországra : fenséhogy maJd megpukkad a méregtöl. :\Iost me()' ges személyem tizenkettedik szület~s~ napját kezeivel kezd ha.donázni, s Alma indulatosa~ ünnepelték. Reggel hálaadó istentisztelet volt toppant lábacskáivaL (Picú piskót-a lábai a nagy székesegyházban. Az ünnepi misét 'Vannak.) Severus érsek czelebrálta. Köszönöm, édes testvérkém, aranyos, kicsi (Folytatjuk.) Almám. Derék, bátor leány vagy s ha király leszek, meghálálom jóságodat. Elcsapom vala~~~yi g?-vernántodat s megengedem, hogy notü menJ Fedor kapitányhoz, a ki ... no A nailf pezecz 6s a kis perecz. de ezt senkinek sem mondom meg. Csak azt I.rta Goda. Géza. su~m meg, hogy .Alma egy félesztendő óta. A. n8.ocry pereczet rögtön észre\ettem, a llllnden reggel csodaszép rózsacsokrot tüz kebelére, gyönyörü vérpiros rózsákat, melyek mikor a. pék boltjába beléptem. Szép, fehérre mázolt polczon feküdt, egy kissé előrenyuj ~ompásan illenek fehér bluzára. és - ezt csak totta a vastag, barnapiros, fehér pettyes lá· ?n tudom - Fedor herezeg palotájának kertbát. Mt~rb olyan volt, mint egy kövér és jól. Jében te~mnek. Neszt hallok . , . Colibri báró kinyitja. lakott ember, a ki nem fér meg a. IDt\:::,0'& helyén. szobá.m ajtaját . - Nini! - mondtam-a. p éknek. - Ez a . - Ma. nem tanulunk1 felséges herczegem. nagy ]Jerecz nagyon terpeszkedik ott a. he~~Jnálom. hogy nem teljesithetem paTancsát, lyén. Ugy latszik, büszke a nagyságára. 1:sz tudom, hogy legfőbb óhujtása volna, a A pék foutos arczot Yágolt és igy szóh : ~~ndha.~y~ ~~ket i~méLelgetui. Ám.de fontos - Oh kérem. ez a Jlerecz igeu előkelő tplomacztal küldetesben a szemszed ~llom <ll'szágba. utazom. Holnap sem tanulunk, hol- jószág. Nagyon finom családból yaló. Rokonnapután sem. L:g~-e nem haragszik érte her- ságban van az óriás kiflivel. Peclig tetszik tudni hogy az óriás kifli családja nagyon ezegem? " ~· - Haragszik e. . • • De nem szitkozódom. régi. '.A. régi család pedig mindig nagyon ttá.gos jó kedvem van, most is három ozi- előkelő. .A. pékre nézt,em s mosolyogtam. ~á.nk,ykereket hánytrun örömömben. Azt mond- Hát, - mondtam - az bizony lehet, hogy királyfinak nem illik czigánykerekedves pék uram, hogy a családban az n. jó, t et Vetni, de én nem törödöm v&le. Nem t Udom, hogy mi illik s nem illik, csak azt a. mi régi. De már a per,eczben én ..csak ~ é~dom,, hogy boldog vagyok, szm·etem Almát, u)nt szeretem. Amaz kemeny, beletoredeZlk p esapamat, Fedor herczeget, Piffet, Paffot, a~ ember foga. Emez friss, ropogós é~ ízletes. Vettem háti egy fiatal, frissen sütött veUffot, kicsi pa.ripámut, pa.pagályomat, a vén

reczet. Kicsinyke volt, de szóp, kerek hsjlásn finom pet~yekben ültt~k rajta a sószem~k é~ ?suk ugy aradt belöle a frissen ::;ült t~szta illata. -; No, - mondtnm megelégt:detten ez aztan a perecz. Ha récri családból ,·aló ha, uem 1 mindegy az énneke~. A főclolooaz l~orry 0 0 jó étvágygyal meg l ehessen enni. ' . Fehér, pa.p~osba. csomagoltam, zsebemhe reJLottem es elind ultam vele:> . Ugy terveztem, h ogy elmegyek v~lahova, a hol süt a. nap, szép lombosok a fak, dalolnak a madarak 7 a napsugár melegit~ ~ fűveket. Ott szépen lekuporodom a pazs1tra s megeszem a kicsi pereczet. 1\Ientem is. Leltem is olyan helyet a hol sütött a nap, lombosok voltak a fák é~ daloltak a. madarak. Hanem a pereczet sehol sem le~tem . Utközben kiesett a. zsebembőL ':le szo~orkodnék, ha elveszti a pere~zet . 1\lmdenk:. Rosszul ~sett bizony nekem lS s ~gy dru:~~l~ nem; is értettem, hogy mit baszelnek korulottem a madarak. Folyton a pereezre gondoltam s keseregtem rajta, hogy elvesztettem. . - El~csztetted? kérdezte most egy cslZ, a mely oh röpködött fölöttem az ágon. - El - mondtam szomoruan. -_Dehogy v~sztetted - mondta csipo~a s elrepult. - Ra sem értem megkérdezni hogy nu történt hát a pereezezel ha. ne~ •esztettem cl. ' - N"agyon .kiv!:l.ncsi vagy? - kérdezte egy fecske jószivüen. - .Kivtíncsi hát - feleltem mohón a fecskének -.~aj~ megtudod - mondta s elrepült. - UtolJ~ra 1s odafordultam egy öreg harkályhoz, a ],~ egy fatörzsön mcsterkedett. - Oreg - mond tam .ueki. - K em Ludod, hogy hova lett az én pereczem? Elvesztettem. A harkály gunyosa.n nózett rám s igv szólt : w - Dehogy i s vesztettetl . Ugy ugrptt ki a zsebedből. A. fecskék látták, mikor kiugrott. - Sa.jnálom, hogy ilyenre vetemedett mondtam. - Olyan jóravaló kis perecznek látszott. .A. harkály nevetett. - Nagyravágyó kis perecz volt az. Sohase sajnáld! Kérdeztük tőle, hogy hoYI.Í. magy. Büszkén nézett l'eánk és igy felelt: ~\"issza akarok menni a. boltba. Ott finom társaságban voltam. c - A nagy pereezezel talán? - kérdeztem. - Azzal - monta harkály. - .A. nagy pereczet emlegette mindig s elmondta, hog,v az milyen nagy családból va1ó. Hogy az órins ki:flb:el Yan l'okonságban s hogy ő azzal nn.gyon jó bar~t.•aigban Yolt. Hozzá ~•kar Yisszttmenni. mert közöuséges em berek köz t nem tud meg~lni. - Es vissza.vitték a fecskék? kérdeztem. A harkály megint nevetett. - Dehogy vitték, dehogy vitték. Ott hagyták a. földön . - Talán még most is ott van? - Kincs ott. A kis perecz, m)kor igy magára. ma.~adt) csak érezte ám, hogy milyeu nyomor~~ es . tehetetlen az ember, ha mindig arra szam1tot..t, hogy -valaki megvéde.lmezi. Persze a na;gy perecz mallett jó - dolga '\"'Olt.

, ;t1

1904. junius 19.

AZ UJ"S.AG

Az vigyázott rá és szolgált neki jó tanács' sal. Da most vége lett ám a nagy ttra.Ságna.k. Mit tehetett a kis perecz egyebet, keserves ~írásra. fakadt. Osak ngy 11ergett le róla a. só a nagy keserliségtőL . - Szegény perecz- mondtam sóhajtva. Es nem könyörültek meg rajta a. fecskék? - Oh, - mond ta a. harkúl.y - a fe9skék nem szeretik a. tunya. teremtéseket. Ök maguk egész nap dolgoznak. :Mindegyik végzi a. maga dolgát, s nem vár addig, a. mig más a pártfogás~ba veszi. ~em könyörülnek meg azok a. lustákon. - Hát mit teltek \ele? kth·deztem ijedten.

A harkály megint nevetett. - :U it? Hát nem könuyü azt kii.alá.Jni? lelehozták a:tí exdöbc.

Idt-;.

ldo bizony. Ha kiváncsi vagy rá, hogy mi tönént Yele, kisérj el ide a szomszéd berekbe. ){egmut~tom. A harkály elkísért a berelti~. Ott szépen sütött a nap s a. friss moha. alól csöndesen szivárogtak a. vizek. A földön tarka. virágok uyilauoztak s a. levegő tele volt illatukkaL A thizlásou lll'dig sok-sók madarat láttam. Kicsit és nagyot, feketét, tarkát és szineset. Ott álltak I.Ís meglátt'zott rajtuk, hogy nagyon vidúmak. - )IiL <:similnnk ezek it.r.? - kérdezt~m. - Nézz csak jobban oda. - monclta. a. hat·ká.ly. - Látod ott a földlin azt a kis fehér -

\alamit~

J.ÜtOlll.

No hát tudod-e mi az? -Nem én. - á.z a te kis Jlereczed. Közelebb mentum. Csakugyan az én kis vereczem 'olt. Már csak egy-egy dartl.b '·olt meg bel6le. .Az erdö madarai beléje vágták éles csöniket. Szétszakga.ltá.k a testét. TéprJk, vonták. 1\ti.ndegyik rsipettr belőle egy-ogy da.l'Bbot. Ha. ember vagy állo.t lett. voln~t, bizony vérzett volna. S ho. hru:;b61 való lett. volna bizouy nagyon :,zunvedeta; volna. De taUí~ igy is szenvedetl.

- ..~\.z L'lteuért,- moudta.m a hf\l'k;,lynak -könyörüljetek rajto.. Ne kinozzátok. · ' A harkály azonb~n haragosan nézelt rám s igy szólt;:

Az ilyen kapaszkodó, hallzontalan kis

p~r?oz sz~n;.ára ninc~:~ könyörület. A ki1 mikor

kilep a vilagba., csak a. hatalmasok barátságát hozza magával s semmi egyebet. az ért{jktPlen. Annak J>Usztulnia. bH. Legalább köztünk madarak közt igy szakott lenni. Igy S'.tólt s aztán maga is nagyot vágott esőrevel a földön vonagló kis perecz t.1stóbe.

Babatörtínetek. r. Utazik a b áb u . 'Magduskanak

vol t eey nagy a.ra.nyoshaju, .kékszemu bábuja. Elnevezte a hábuját. Arnnkanak. Ma:;duska ungyou !':?.erette az Aranka-uabuL ÖJUiztcttc, fésülgette, kocsika.ztatta1 altatgatta. Olyan jó dolga még a. királylds!lSszonyka bábnjó.nnk sem volt1 miuL Aranka-búbnnak. Hát egyszer c.snk mi Hírtént? Az t6rtént, ~yerekok, l10gy ~Iagduskitnak kis tesh·ére szole-

tutt, a. Klftrika. l\lngdtí.Ska ugy örült a. kis pólyás I\.lárikának, hogy a szegény Aranka-báburól e~~szen elfeledko7.ett. X old mo,;L már C'! ak Klári ka lrellett. Klárikannk dnlolgatob, EJ&rikát tolo!!ntía. a kb kOOEiban. Aranka-bilbt ra Tii. ::.em nézc:tt. Sze;;éuy A.ranlm-uúbtt ! Ot t ült busa n az eb~dllhv.obábau a kooapé snrkában éjjel-nappal. 't:; n~ryon, de nagyon unatkozott. Há:. ~rryszer este, mikor Magdn.skn már u ö szép fnggönytls ftgyncskAjúbrut feküdt, azL mondja édesanyjának:

- tda.-; jó anyác.::kám, add ide Klárikat, hadd bcszólg~k "ele agy kic.sit. Az ooesanya odn,·itle ?.Ingdut•kána.k a kis pólyás Kl6rikat. Ö maga is odn.Olt; a kis hgy széléra és soklüg mulatiJztnk llármasban.

Az ebédlőszoba ajtaja. nyitva volt. A kanapé sarkában az Aranka-babu szomoruan nézte Magduskát · Gondolkozott. . . gondolkozott . . • Valamin törte a kis szöszke fejecskéjét. Megmondom nektek, gyerekek, mit gondolt az Aranka bábu. Azt gondolta, hogy hát biz ö nem fog egész világéletében itt a. kanapé sarkában unatkomi. Nem bizony. Inkább világgá megyen. Megy-megy hetedhét ország ellen. Keres ma.,"tioak uj gazdas!ózonykát, a ki majd játszik "'' ele. Öltözteti, sétáltatja, fésülgeti, altatgatjn, kocsikáztatja. ).[ég egyet alszik, aztán korán reggel utnak indul. Azalati e]il.lmosodott Klárika is, Magduska is. tdesa.nya, édesapa. is lefekiidt. El is aludtak hamarosan mindannyian. A Czirmos czicza is elaludt az ebédlőszobá ban a. ltá.lyha mellett. Hat ugy hajnaHájban valamiféle zörgéstkopog-.iat hall a Czirmos czicza. Felüti a fejecskéjót, há.t mit lát? Hát azt látja, hogy l~.ranka-uábu leugrott a kanapéról, kinyitja az ti kis ruhá.s-szekrényét és szedegt~ti ki sorjába a ruhác:3káH: köténykéit, minden cz6k-mokjüt l!s rakosgatja befelú egy sl;atulyába. Egy ideig csak nézi-nézi a Czirmos czicza ezt. a fura dolgot, de azutan még sem állja meg szó nl•lkül. Ilyet még ő soha sem látott ! Odakiált. a bábunak: - HáL te mit csinalsz, Aranka-babu? Leiil a földre A1·anka-babu. Hej, de elfáradt :\ nagy pakkolásban ! .Az feleli a Czirrnos cziczának : - Pnkkolok, Czirmos cziczn. Elmegyek \'"ÍJt\ggá. Keresek magnmnak uj gazdass:~:onykát. Mert )1agduska már nem szereL engemet. Magduska most. már csak Klárikát. szer1:1tj. KJárikát altatgatja, Klárittának dalolgat, Rlit.rikat kocsikárlatja, vtlem mér sohasem játszik. Isten áldjon meg, Czirmos czicza! Mondd meg Magdnskának, hogy tiszteltetem. Azzal se szci, se beszt~ • . . Elö,•es.z egy darab spárgát, átkötlizi a skntulyát. Aztan a Yállára hanyaritjn a. nagy rojtos kendut. LUjn a Czirmos czicza, hogy ennek a fele se tt·éfa, bamnr befut a hlilószobába. Jt'ohnászik Magdnr.ko. hgyára cis ell>ozdi költögetni. - ~fngtluskn, )!agduskll, kelj fel gyorsan! Aranka-babn bepakkolla a. holmiját Azt mondja, elmegy vililggá, keros magának uj gazdasszouykát, mert. te rnt'lr nem 11zereted öt, Ulióta Klúrika. meae

szUletett.

?-Iagduqka leugrik az Íl~')·ó.ról, szalad be az obédlö-szoMba, háL látJa., hogy csakugyan igaz az n mit a. Czirmos cziczt\ beszélt. ' Arank<c-bábu ött áll a szol>a. közep~. Jobb kcz.;ben a. skatulya, tal kezé>~l tisszefogja elül a nyakán a rojtos keudöt. Ugy lógott messzire utána az o. nagy rojtos kendő. Ollangt·ik a b:\bujáboz: meg akat:ja fogni. De bizony Arnuka-bil.bu l'gy szempillantás alatt skatulyástol ogytitt font terem nz ablakon, onnan integet. Magduskána.k: lelen áldjon me7. Mt~g(lnska ! To már nem szeretez engemet, hát biz, <in Yilá<>aa 100 ,...... '· oe ~-·en. Ker~se~ mngamnak uj gazdal!szonykát1 a ki játszlllll tog velem. Megfésül, öli..öztet1 do.lolgal nekem, altatgat engemeL Isten :i.ldjon meg. -

Azt&n hirtelen

kinyitja nz

ablakot és ki-

ugrik . . • Éppen akkor siria el magát a kicsi A.lárika Kh\rikR simsára felébred lfagduska is •.• lliszen eddig jöizüen aludt é<J csak ugy almodta. az A t-anka-bábu utazás! t. )!ost igazán leszállt az

ngyacskájáról.

Be-

né.z az ebédlü-szobába, hát ott ül Aranka-bábu szépen, csendesen a kanapé sarkában és a Cziri mos czicza is szundikál még a kuczkóban. llagduska ölébe kapta Aranka-bábut, ,•isszabujt >ele az ágyacskájá.ba és hamarosan elmondta az édesanyjának, hogy mit almodott. Az édesanyja is jóizüt nevetett az álmán. Azóta. Magduska megin t. játszik .Al'ank.ababnva1. Öltözteti, fésülgeti, altatga.tja, sétilltatJ~· Nehogy egyszer igazán világgá. menjen. Mert blZ ö Aranka bábut nagyon szereti. Holló Sárika.

II. A z 6 s b á.btlk. Edesanya felment a padlásra a tavaszi ruhákat. elöazedcgetui és a mint a rég i holmi közöt.t keresgélt, egyszerre csak szemébe ötlött vala~· Ejnye mi is lehet az 'l A. pókháló szövedékén at aranyfényü csillam ragyogott. Edesanya óv~tos kézzel belényult a hasadékba és kihuzott egy öreg bábut. Csodálkozva forgatta kezében, egyszerre az:onban halkan felsikoltott. - Istenem, az: ösbábu, Constantia herczegnll, malyről nagyanyó oly sokat mesélt nekem kis]ó.llJ" koromban. Leviszem a gyerekeknek. . Bózsike és Anikó, a két csopps~g nagy örömmel fogadtitk a bflbut.

. I gnzan

, , vol'~ ez az ot ·· '(\,.,.." bitbU

nagyauyo~

kérdé Blizsike. - Ó1 mérr na!IT&n~ó ""

~·

édesa.nyJ'a ]rapto. ke·

reszranvát61, ma<n"a.rázta &lesanya. • OJ u1 sok mesé\. hallottam róla gye1·mekkorombn.n. g.· hh"ják, hogy C<>nstanlia herczegnö. Yolt ám neki völegénye is, deli, aranyruhás vitéz, Istvó.D beroz&g· Alig mondá ezt a mama, a két lds lellllí mt.ris nyaklm csilggölt. -é- .l • • . k· 1ó r, l - .c.ues JO :myusk a, menJUn a. Padhisrllt koress Uk meg Istviro horczeget, _ l{önyörögtek· d6 - -~o azt aHgbn. találjuk meg, sok eszten mnlt már el azóta: gyermekeim. :Kikutathik a padlás minden zerrét-zugát, dc c 't hasztalan. István herezeg nem került elő. A J;o . k·eze, kepe . ' kis lea.ny ru h.aJa, csupa máe:tSL volt mar a pókbálótól, esteladni kezdett és édeso.D}'~ éppen oe akarta csukni a padltist, midőn Anik·~ nagyot kiilltott örömében és egy gorendn a}o 11pró csomagot hnzott ki. t& - Megtaláltam Ist\'án herezeget! - J;iál a k~ leánv ic: tsrö1.lébcn tánczra kerekedett. ~ A gy~nnokszob:'tban alaposon szemi.lgyre ,·e ~~ lek a hercze:; t. Bizony szöroyen kopott és szaws >olt ;:zegény.

m11ja

- ::\em baj, mondá Anikó 1otisztitjuk öket. t" kiporolhik, l;ikefelték és megmosták. xnnjd szet.szedtek a he,..cze!!i J'ezyespárt .. r t 'I . e -. • • k t !uo3 - '·' egbecsUljétok ám az öreg babn a · . bb · k aludni lánykák, holnap to\'11 ped.tg menJete jr'ltszhattok! •

, b6Jn~Z-

A lns lánvok a. többi 1·aték~zer melle ~Oli• tek az l>regcket. Anikó Istvim herczegért roJ ~ott. Böz.~ke meg. a mikor ssnki se láUn, 01egcsúkolta Con!'tantin hcrozc!!DÖ arczát · · • .., ket J(is· A ~-crmekszobában csend ' an. A 0_ l eitny mclyen alSzik. Anikó még úhnábnn ~wfali solyog. bizonyára IsLván hercz~are gondol. A. t' a J.'. h n üt vrn alk:m kctyeg. majd Jrezes ballS0 t.izenketWt• •er' Ekkor hirtelen nyüzs!!és-forgús támad: ~bu-

mokszobában; ké.kes fény ómlik tll benne. • ill' ·!J-b . ell5H ti

an meggyujtottak tu örtüzekct. A ~ar

e:;·

hardos lírlik sói.Alnnk, o. drkápolu:íbaD paJtg ~ola! az orgona. oizell& F..skilvlS '\":Un. A vár- ki<:nsszooya, b "i]'Asal• ~jn ma lakoda.hnnL a babuscr~g le~da .' J ·cJJl'

vel, Elemér

gr6flru.

Gizellr. bótaber se } né·

1 • • ·kedre ruh a·t 6.lDd. s e. báb1ikisasstooyok m~ totS• -:L l. a ~o ~. A mnrkoUmyosnti ljt.atosan ének l

1904. junins 19. mát, a tudós doktor kin\ncsian nézdegél szerteszét. Ott van a fUszarkereskedés tulajdonosa is személyzeté,·eJ, egy gyümölcsárus kofa ot't terpeszkedi~ az elsö sorban, a tuiért azután a lengeruhája kötéltáuczosnö boszusan fi n toritja orrocskaját,

AZ UJSÁ.G

Pásztorlányka -

kiráSyfnu.

Irta Rózsi néni.

Volt egy nagyon szegény ember. Erdő szélen kis kunyhóban, barna fiirtü kis lányáYal, meg egy hófehér báránynyal - hárman éltek boldogan. Szegényesen éldegéltek pásztor módon csen- Ho"y ez a Jutka mindenho,•á. betolako- desen, de a fehér kis báránynak fejedelmi dolga volt. Erdő, roezö mi jót termett pásztor leányka dik! j)fahol:ap a parasztok kiszo1·itják nz uri gondja mellett jászla mindig telve volt. népet! Volt egy király - volt mindene. Palotája Ha nem tetszik, tegyen róla, - nyeh·el - sok-sok kincse. Kincsei közt legbecsesebb szöke a kofa. - Olyan uri dama még mindig vagyok, fürtü fiacskája. Kicsi :fia kivánsága soh':;;e maradt. kivánságlllint a. kötéltánczos kisasszony! A násznép csendre inti a czivakodókat, mire nak. Jótékszere annyi volt, hogy elég vón ogy fel Ol'SZágnak. Egy félorsz:ig szöke fttrtü, unrna sz~gyenkezve elhaUnoatnak. ..:::o fürtü lds fiának. }liaJatt a. bábusereg a kápolnában ünnepel, :O:,éta közben kis fiucska meglátta a ltis bit.künn a kis pamlagon ébredezni kezd a harczegi ránykát. Meglátta és megszerette pásztorlányka Pár. István Ilerezeg nyujtózkodik, Constanlia her- báránykáját. Aztán ILagyou szomoru lett. Beczézgette apja, anyja. Kérdik töle vigaszczegnö szemeit dörzsöli. A két ösbábu megrázkódik. Egymásra néznek és boldognu egymás nyakába talva, kicsi szi,ét w•j mi bántja? Tán van '\"alami óhajtása? borulnak. Kis fiucska imígy szólott : Egy fehér kis bá:É:des ki~ ---;;;;;a~szo;yom, c_sakhogy ismét rá.nykára ,·áro·ik szivem, vág;; epedve. Tegunp latlátlak! tam séta közben, egy pászt.orláoyka ve?.ette. De soká. aludtunk. - sóhajtja Constantia. Pásztorlányka amott lakik abban o. kis nádkunybóban. Kicsi csengő hogy c"ilingel, ide Azutit.n nézerreloi kezdték egymást. to ballom este-reggel, azért 'agyok szomoru. - Szebb va"')' o' mint ,·alah~.~ t:>tanczikám -Alig végezte beszédét, alig hallták óhajlásiü, lllondja a herczeg. már ogy szolga. el is szaladt pásztorlányka bá- Te még. do.liasabb vagy mint voltál, ::: ráoyáért. Igért kincset, sok-sok kincset, nem adom és ujra uem. Igért fényes, czifra házat, mindeufeleli a kis berczeguö. A miot a pamlagon iildögélnek, s a 1·egt JO féle szép ruhakat és a kicsi báránykaért egy egé:;z kis báránynyájat. .Még : e.n adta pásztorlányka az idökröl beszélgetnek, egyszerre csak feltárol a ö Jegnagyobb lüncsét. De a szolga kegyetlen ''olt, kápolna ajtaja s a násznép fényes menetben ki- szi..-e talán köböl volt. Hogy nem adta, ölbe kapta, vonul. A mio t a hi\ n tlan vendégeket. megpillan t- megy sietve, megy szaladva a király i palotába. jak, odaseraglenek köréjük. Elomér gróf fölteszi Ott van már a kis báránylm i királyfiu ujra vig lett. Beczézget.i, csókolgatja, ételót is lllonokliját. odaadja, csak ne menjen, csak ne \ágyjon vissza - lÍát önök kicsodak? Es honnan kerüla kis nádkunyhóba. llek iele ? - kérdi. Szegény kis lány megsiratta hófehér kis A herezeg felngrik, összeüti sarkantyuját. báráuykáját. Vajjon kap-e barmatfü,et. Yajjon - Ist\•án herezeg vagyok, ez a bájos ifju l::ap-e puha ágyat a királyi palotában. )lost má.r höl&ry pedig Constantia herczegnő: men:;asszouyom. ő lett szomorn ... Fényes, czifra a palota, kis báranyka uj 'Elemér gróf arcza kiderül. otthona. :Mál'\·ány falu a fekhelye, selymes párnán Aáb! Az má.r mas. Ht>rc?.ég! ~anyugszik este. Arany vályu, arany jászol mindino g) ol h \Jl'\·endek a kiváló szet·ancsének. Dicső toh·e f•li eHitte, arauy fürtös kis fiucska ngyá~ et·cze"em . . ,_ , 1rot· uonepe ·· ·1ye- reá, baj oe árje az ő kincsét, ddga. Jtinc:~úr... <> 1 meg 1alioaa 1 JelenJeDO' De hiába, mind hiába. Kis bárúoyka vitgyik vissza ~ou. A harczegi pá1· elfogadta a maghivást abba a kis fehér falu, zöld replcényes nádkuovbóba. es résztvett n lakomán. A masodik fogás ·után Arany v&lyu kristaly '·ize. Arany jászol jó- che1e, :Elemér gróf felköszllntötte a berczegi vendégeket. nem c ábi~ja, rit se néz. Királyfiu egyre k6rdi: A vacsora. vsgezté,·el a berczegi púr eltánczolta a mi bajod vno, kis barileúro i ölbe veszi, simogatja, tnenueltet, melyet még ós:>.nytlik lejtettek 1 s a de hiába miod hiába, ha uiucs olt a p•\sztor'?endóg:mreg alig tudta visszafojtnni kaczagá.sát. lányka .. • ... Csöndesség van. Nagybeteg Yan a kiSzörnyen mulatságos figurák voltak. Constanlia rályi palotában. Aranyfü1·tü kis fiucs~a hófehér szinehagyolt lilaselyem krinolinjában apró léptekkis bilranykája '\'ivódik a halállal. Összehivtak kel tipegett, mint egy kis ~eréb; Istv:.i.n herezeg tudésokat, jósokat és orvosokat, nnay jutalom ócska mentéjtit kirágicsált:-. az egét·. A \itéz ur lesz a n!sze, ki megmenti a. báúnyHt királyfiu oly peczkesen lépegetett, min t ogy fogpiszkáló. • já.tszótársát. Jönnek-mennek ősz tudusok, hil·es Bát még o. mikor Constantia. szaknyája tánczköz- jósnök, nagy orvosok a kis beteg báránykahoz. Egyike hoz gyógyfU\•et és balzsamot s tudja Isten, ben meglebbent és liilátszott :t. falába. Ekkor mi winden sok lári-flári keveréket. De nem haszkitört a. derültség. nál, egy sem használ. - Hiszen ezek fabábuk. 1\em vérbeli her· 1\lost jutott csak el a hire, a. nagybeteg báránykának, erdőszéli kis kuoyhóba. szotnorn czegek. Szegény öreg berczegkisasszony, meg a fog[Jiszkáló berezeg! Aktircsnk o. bnglyok! Csupa kis pásztorh\nyhoz. Nem is sok á késziilödik, csak gyógyfih-et Yesz magAhoz, frissen szedeU ha.rpókháló a ruhájuk! - ki!lH.ütt a nnsznép. Isivim matfü'\"et, meg egy kevés forrás,izet, s ugy a herezeg egy ideig t.Ul'le a dolgot, do mikor maoymint van, szegényesen, köD) es szanunel, szomoasszonyát is sértegetui kezdtúk, kitört belöle a ruan megy sietve, megy szalad\'a a királyi palotába. Bebocsátják czifra szo}gák a !cis beteg szo'\'Ítézi virtus. Kirántotta kardját hüvelyéból és Elemér grófrn rohant. Óriási kavarndas támadt. bájába. Ölhe kapja a báránykát, szólongatja kis pajtásót. Krislály,izzel megitatja, az ismerő:! úles Elemér gróf örservgé,·el a. nép közd rontott, a tuszóra, óh csodaknak nagy csonbja, n haldokh.. kis dós doktor kötőszareit készitette elo, a markot.á- bát·ányka fölnyitja előbb a. szem.;t, aztán föláll nyosnö kil\bált, a kötéltáuczosnö elcsuszott és lü- csodü.lkozva, megeszi a harmntfii\•et, bultsi ft~jét i" megrázza, s a csengö, kicsi csengő ujra :.-zólal nczamitotta a lábát, az asztal felborult, a menyédes&n. asszony elójult . • . Nagy tudósok, öreg jósnők szégyenkezv~, Ekkor e!:!Vet ütött u óro.. A bábuk ismét c. csodálkoz\a néztek n kis pászt.orlányro. s a Tllllereven állott.nk helyükön. lfssnap reggel pedig dáman ugrándozó, csilingelő kis bárányra. Olyan csudnlkozva látta Bözslke és Anikó, hogy ~ két csodás gyógyfüvet, mondd paszt<>rlányka,. hol szedtél. Olyan J"·istályizü forrást, mondd lcanykn1 hol Ö:.bábu nagyon szomorn állnpotban vnn. István herczegnak bilrnyzik az egyik karja, Constantia leltél. S a leányka igy beszélt: _ Erdő szélen laktunk hármanl ősz apimmal, herczegnö ruhája pedig foszlányokban cstlng testékis báránynyal bé~ességbe~! boldogan. Kis kora: ről és az egyik szemét kiütőtték. A két gyermek tól én ne>eltem. Edes ~lJel megetettem, mer.. Behogysem értet t.e a dolgot. Bizonynn nem sej- anyatlan volt szegény .. O is, én is_ olya~ th:va; - nöUünk egymilst \'lgasztah·a, m10t ket édes tették, hogy mi történt az éjjel. egytestvér. Aztán, hogy s:r:étválasztottak, bu!'ak Dá·rid Ma.rgit.

39 lettünk s • betegek. Gyógyulásunk csak utrv leone l 0./ hogy ba UJra egymás n1ellett éldegélnénk csendesen a virágos réteken. Jó ldritlyom, add hat vissza ns test~ére~ bárányom, meg lásd, mnjd megMlál_om, hl$Z 1tt ugy. sem fog megélni, núndig ertem fog busongm, eppen mint én ő érte. Kis küályfi, te eljöhetaz u1ojd miodenuap mi· hozzánk. Egyült jatszunk mind a harman bu· vócskit meg fogócskát. )Jeglauitlak ri..,ófüti"re borgászásra, mindeu édes titkainkra. ]'til~mile ·hoÍ fészkel, sárga rigó mit ónel<ol, tarka lepke n1orre száll, t:Lp~o<i füles merro jár. Hol lakik az özikt> melyik fim a gerlicte. .:Uikot· jó a lUQg>•or6' hogyan szól a tilinkó. A rétnek legszobl> vi;·il·•at ne:'ed .kütőm koszuruba~ hogyha jüszsz s hog)~h!l meszsz, aztán reggel UJra vanmk téged édes kirúlyfi. Ol) nu édesen csicsergett. a kicsi ko pits:Gto1·!eauy. Olyan esdeklöen nézett a hófehér kis hit.t·nny, hogy nem tudták megtagadni ldvánsú:;át, ktiréséi. Haz:\meutek 11agy ö1·ömmel a bárátn·ka és a leány. Olyan ''igak soh'se Yoltak, júts~adoztnk. ugritndoztuk, mint két vidám jó barat. És mo~ n•ggel, kora rü;!~el n k is kiráh·fi i.s ott ,·olL :X a~yon jó barátok let to~ s It ogy ~i odeu t megsugJa~ no~lek, kedves kt,.; olvasóim: JJtÍS::torlcinyka - kmdyftu sofitt el scm 1:dUak. Ho~y megnot tek, deli ifJu, szép leauy, a ~emp1~mtg meg solfl itll, a tt.lml~lomig meg sem ali. H1res lakodalmat ~aptak, hét álló nap ettekittak. Egé~z ország talpon áll, mioden czi,.,ánv muzsikál. Es a l.tárauy, fehér bárány Yolt a.e le,;.~zebb nyoszolyóh\uy. "'

Mljfsjfésak és rejtvénysk. A.: T:jscíy j unius l :.!-i ki szamábau küzölt reJlvén yek megfej tése : l.. :b"'e rencz .Józscf. 2. Eöh·úsl Párt felek. ~ 3 • El Sú sor o, t.>, 7, 8. n, másO<lik sor 6 7 8 r'l .. , ~:>, ~anuadik sor 7 1 8, 9, 5, o, negy~dik so; 8 , , o, 6, 'i, iltödik sor ~- 5. 6, 7, 8. 4. Esö elótt, sere!!. 5. SU1·isics Mildós. A rejt,·ényekc:t reszuen va"'y egészen helye0 sen fejtették UlCtr: Bayer )lar;it. Balazs IstYáu, Blumbera Lola B~nghn Gn.szti, Blazsek Teruska, Bartholo;eides~ lt-~n~:- ~o.ci~~H•xki L~p6l. Eossanyi Gizi, Bries<>r ~asz o, lzlrJek Btizs1, Chemez Zoltikn, Csaba FerJke, Ilouk~, Erz~i és Teréz, C:~ernyáuszky Juczó Csorba Ilonka, Csik&-; Zollán és Náudor Du: d i nszk y X aszt ot· és Magu a., D us E 1·zsiko, 'Dérer Ilonka, Endrényi .József, .E'uchs Hem·ik Fct.tt,r Irtín, l•'loischrnnnn l\fal\·iu és J ....nácz J:';aJ'no\ its l'·_nbr~ . H~?rtette, . "' ' . .1\I' ., or, !:eigelstock Margit, E nchs .Tuzsef ~s Ierka, FeJel' J>ali1 Fülöp Jvl:inka és Ilonkn, F1·eun<.l L:tczi és Elza1 Foil~r Hajn11111a, Gaskó Béla, Gnzdy Púlmnczi, Güllner )!ariska, Grossmann llforgit, Gyurky Olgueko., Hajóu Dezsö, l'Aró H. EuúJke, Horváth Lenke, Jlei~>ler Lnczil<a, Hatényi Bandi 1 ]~et·kó és L'ljkó, Jio1fer Józsika, Hódi 1Uózsikn1 lgó El~k ~::; Aladúr, Jnstb Pi-sta, .randa Olgt\1 )lnrgitlca, Józsika és Ivlml•a, Kun Attila, Korekes 'l'it.or és Aranka, Kormos Erzsil<o és Sarikn. Kain Annuska, Klein Tibor és Ödön, Kuopf Ilonka, Kúlcsey Elluska és Boróka, Katon~:~. )Jargit, Jóska tis Ilma, Katz Margit. ós )htild. :Klein Johiu, Lantos Oszk{u·, Liptai Józsikn, Láug ,Juliska, Lukács Alfréd, Nilkó Ella, rista ~s Endre, l\Jnouel Gyürgy és BJske, Miskey Bözsike, Mlidi Petrc•nolln, 'Milt.Hfy Erzsikí, Xémet.h Udrn és Imil,e, '1:\yul Henn!no, Pap Gábor, P etueuAzy Boriska, Pollalsek E"i, Rajna Pisla. Roth )larg it cs Gizi, R:~ko\·s~ky ~Ienvhl!rt, R oh é~z Júzset~ Radich L ar.zika t;S )Jnr~tlm, Ihwiczky Margit (Huszt), Roseutha1 Pereocz, 'He,·iczky )!a:rgit (P. \ért h\ Selo~s tyén I, . 'w· o Frida, ~terk ,Jolán és \ihnt~, Schvnrcz Sándor, Hchvarcz Klára és :Kólmö.n, !_:zenigyörgyi Irénke, ~zöcs Camilla, Lajos é,; :::iárika, TLlSZkau Tonc"i, Thurzó Tidike, Yidor J:'orike., Yajda Jenő és Laczi, Yértes Os?.k,\r, Yértess )fariska, Vúisz l\far;itka és Esztike, Walles ?.fngda, \\'idder Elsa és l1onka, ''o!f Imre és Bbla. A bm·om könyvet lcisorsoltuk és az egyiket Fülöp Jolánka. és Tionka Risjenö) 1 a masik:l.t Wolf Béla. és Imre (Budapest\ a harmadikat Miskey Bözsike (Veszprém) nyerte meg.

Ujabb rejtv6nyek. Rejtett név. Van: ·1 a, 3 b, l d, 2 e, l é. l h, 4 l l m. 3 n. ~ o, l r, :! t. Ebben a rejl\·éoyhen Az elsö sor fölülről lefeJt! és vizszin tes i ráuyunn halról jobbra keresztet alkotva : Eur6púnnk egJ ik legna~yobb tava. 1 -!'lö sor: egy belil; ~-ik: un!!yon ~ech·es : 3-ik: nöi né\'; •l-ik: 37. omli tet t tó: 5-ik: o. métermérték egy r(Í.~ze; 6-ik: a hu;;a lllHS neve: '\'Jgre a 7 -ik : e~y !>etil. 1. •l. 5. .t, 7. ll. Pénznem. '' l O. ·L l l, lli. .Köi ná\. :;, 4. 8. j 3. n nguclozó állat. ;~. lü. 17. 411. 7. J l. Jfad seregben szolgál. R ti. ~>. Enuch:: nem örül senki. 3. ~.ll. li. ·l. 1~. 14. 13. Haug~zer. lU. l 7. Hl. 20. ~- 12. L~:\ny-néY. 1-20-ig ogy ismort 1\Uzmondúst nyeriink.

Hinth, M·QEnd...

O _ _ _:__ C)---- O l

o o

Hogy lellet l!lamoknl: l, ~ 3, 4, ó, 6 7 az ábra h t koréhe \!P'Y elhclyemi, hogy miudcn három ~ám, me ly égp!nca ~ onalhn C!Jir1 három körlten van, osszend' :1. Lucn'kcttut. tegyen ki l

Xoczkás betttrejtvény. •

1. H•rcs mn~~'flr kir"tl~ ne' • 2. \'i!'•(!~.:\. Dr'1~nkfi. 4, Mngynr l:iríly nr'~ n Hnl b•lrg uralkodó l•ázból. 5. ~eme ft!rn. (r. l:gy hAznos hu·•1 állnt. i. 'Xél!.ült: U('m töl·t.énbctntik cmmi "10. b, l::gy mlismlhnngzö. Aor. elso 11 r h••tUi lmlról jol•brn, ,·:~lan1int. n. hal • ldnlon ]e,o hclftk íclíihol lc•fclü oh·nsv11, ugyanazon llr m tg~OI' llirí<Jy Jle,ét. nJJ:.I. r-----------------~

F Mos o

r zs

1000

M 1.

Lllng trzl6bel

1904. junius 19.

AZ UJ SÁG

A mr:g(t'jl6k /,özl .YagyaprJ.

r•

ecce ecce

(iJ 1

S3j!os Pal.

h!Í)'Om

u Ip

l:Üli!J!;d

S01'SOl

Hajyap6 posfája.

Jftitéff!l B1'Z8Íkt. 8zivcson Erzsikt.im. l!ürcsak minél gyakml hun ürümct szerazhetu6k ueked. Pollatsek Éui. .Azt, hiszem, jo nz Arnnkn rejLvénve. Nem hnrogEzom EvH{ém, nagyon szerelntm 'tm gynkrnbban irnhl. - Gatdy Pdlmnczi. Olt'nsd ol ec:les llmJ om n Radich Lnczikimnk é ~IfU'gilkú nnk szóló nzcnotot. Sznnt!:i) 6rgJi Lenke tizenütesztendős nngy le:iny s .Dudnposteu lnkik a Mária Ynlcrin.-ulczftl nn. E"ycbo· é"n scm irbntok :-óln. ImM .or.om, h:án)k m, merl un on szerotném ha ól vi.r.agázulll. - J!ddi Mó:s&lw.. Csaba Fcrike is turelmcsen 'ár, tc lS vllrj Uirelmesen, met t bizo-

nyosan Dyerni fogsz. Dlís Erzsikt. Tetszett a mese, Et·zsikém '! Oko~. kedves leányka •agy. remélem, hogy jól fogsz vizsg{izni. Legközelebb ird meg czimedet. · - c~orbrt llonka. Üd\özöllck Tiookam. Szeutgyö)·gyi ],·é'nke. ,Tucz6 kisasszony azt Tálaszolta, bo~,. nem ö f.annlt zon!!orázni az ak:adémian . Az illetö l;öldeson laldk. .:\zzal szol~itlhatja me~, ha u1in.:l !?vnkrnl,J>an ir. I{ülönbon tess~k eloh·a;::ni a Csern\á~s.:tkY ,Tuczúnnk sz6ló ílzenetet.- Ret•i(;ZkrJ )fargit.' (P.-Y~rt!J.) Köszönöm :>zép levélkóclet: alk~ lomncH:iu érdekes és Jrtékcs könyn-el vi~1.onzom, olyannal. n n1it kh·ilnhil. t:njntilom. hogy nem tnlálkozhnttuuk Budapesten, pedi~ nngyon szerettelek volna ám megi~merni. S/er'' Frida és Sebcslyén J. Der~•k, jt• gyermekek vr:i!..rytok :::\agyapó reátok i~ gondol s lehetőleg leljesiti kéré-Steket. - Pollnt'lrk Fill/i. Szh·e~en Pi~tikám . Biró Pi!l/a. S:tt:p \'N;;et irtill Xt~gyapónak. Pista íinm. De k6nn·et r.'lRk akkor kiilclhetek. ha me!!fejtcd o r<'jlvénycket. Cserll!llÍIIStky Juczd. Ezemtel megüzenem :Szenl.györgyi Irénkének, hogy c.úmút tudakolja és Yiszont hajlandó czimét elküldeni neki .•Tuczó ki~ass::onynak, hn kiYánjn. b:irbot'll. elküldöm XogynJJÓ nj-.:l!!j:it.A rejtvényeket klizlöm sjó mulai:ist kh•:tnok n :-:zép Zobor ..idékt!n. - Konnos Es:tike és Sárika. Ne Lmmljnt()k leányknim, Jes: Hain Amw<ka. Kem hnj künyY a ,·akócziórn. .'umuskiun, üd,·l.lzvllck. J>om:er Pali/;(J. vala"zolok Pnlik{un, do t.e már n rn írsz Xncy-apúnak? - 1Ia}du ]JczliCJ. Bi1.ouy. ,·nhuni njfnjtút. cs!n:ilhutnúl •ide;; üCB.im. <1bbvl mitr soknt kéi7öltünk. rtdor 'l't rike. Úd\·üzöllck ol\'asóim soraban. Irj máskor i:; N'n~~·ap6nnk. - Jliskey Biizsikt. í.desuoyftd Jcérdé~;éro \'onntlto7.ól:l~ rnegl>órdeztem or..-osi mun !tntársun ka t1 n l• i azt válaszolta, bo:;y hosszu kurát igényal a ezt nem lehat szerkesztói üzenetben mogmngynritzni.., Leghelyesebb. hn speczialislill ól kf,r tnnúcsot. OrUWk Doz~ikém, bo!!V ezuttal neked kUldheltem Mnv,·et. Bangli~ Gu~:ti. Brnvó Gu!'zti. - Bl!llllbi:Yq Lol·z. Lea és Enzö. Gsókoltatom Lolitt. L('nt ó::~ n kicsi Ernöt. - Scinearcz Stinclor i.~ }\u:llf; !1tnn'k. Ü~yes rejt•~nyek finim, 'álogutunit belöiUk. - Idliktw( Jláro'y é.o:: Lajos. A képcl;ct ''issznknldllm. - La.ntos Os::kár, Bodauszky J,h,ót, KilC11!1i D, i. a. Jfcir·ia é~ Janóka. I.~atiuot:it<~ 'l'ibor és :::;chtrar4 • ."ru lor. Ű!!\·es ~-ejt \'ények, ull;nlomndtltn 1ell (15:-~áljuk. _:: FucJ,s Józsr( ti.,. 'l'erl:a. H!tjo>~ \'Ciset. kUidl~>tek ~erme him, tnlúu ~g')::>ZCr klizúlhetum. - Kereke~; 1iibor ,·., lm11ka. En ts lld,•özöllok kod,·es ol\'aHiiln. "M'l. liát a tuti~ik ne\ odo L miért nem irt ad levelthi aJá, kis unokt'lm 't Szép :lolog, hogy érdeklBdöl Nagyapó c~észsége iránt. Csókoltatln'k s Géza bátyádat tid\'üzlóm. Weiss :Margit t!s Gzu::ti. Bzit'esen MargifJ,óm. A rcjn·~nyeltet Gu~ztika c:.inálta?- Kiss lbolyka. Tnnulj Ibolyknm s ird me~ Xngynpónak, ho~y milyou biz:onyih·i:nyt kaptill? Roseulitul Ft l'rllcz. lliztosnn l'l'1rkó. Azt l1i~zem. nem..ok."u a. - R h i" Jolrí11. .\kkor jó hat-átok leHünk .Jolünkiun. :-:iöt n 07.ilind..:rkalnpnak is l;Ugok v:dnulit. Sol· S7.0rűnt'~"él n ,·izsgúhoz. - lla!:~szhy .lllrmyl.b-1. ,J,·, mnlatást. édCH finm a pusztnu. O:iílok. he>r;y uy1"trou tB levcl('.zhc.lek egyik lc.grl.:roknbb l.!s l•'ghnsf.gn ub oh·usGmmul. -- .Sémet Odon és lr. il;e. Mo••losz iinc!'IICóim. Hn 87.0\' alm:-~.:an bekülditek 11 meg!: jl.C"ultct, tnost mú: nem késhetik soH. - Pap fhíbor. Hnt még éu ho!!y mel!örulte~ n S\·i,lthngy.röl érkezett lc,·o1cdnck. Eg}·s.zer mnj i csak fl)}(ilük a fognskOtl>l\(lro, S Int>datO!!ntom n Gogol. mert ungyon :;zorotnem úm merrismerkcdni ,·ole. - Gros.rma71n Ma1·git. K6n:rafüÍn hitlús~'n pisi ,gott piro!< szcmé\'cl, Dri!!g nr. peihg n~tgy~~ ,·nkhnnt~tt Orúmóoon, hogy .Mnrf:h];n m~gJC'~teHo. a rej b ényt. Szareas Janka. 'Xem UBJ. l•..:.mykam!_ do o hélrut mc-."rinl nem ir..ál Xn!!Vaponn~. - l\ 1111 .4tlila. :x~':0''1iPÚ ·, Emmn né~i l·G:>zöntk nz nd,özlclot. - Jfrll(o z.;Un1 J>~ta is ~m~rc.. !:'cmónylem: . I'IZutáu gyal\rnbban irtok I r.hcs1ol s 1!~1 olvasót losztek XngyaJ•Ónnk. 'Udvözöll~h. - Tvt'lcs Os:k•1r. Hejh·éuyeid o_ryc-ck. A I>_OrbJegyckro \'Ouatkozó l.i!·dé.<>obo n ~<. rkeszt i Uz, nolokbun vitla.;,zoluuk. (Xl-zd me, miod~mw 11 "] o "· - 7)1 cll Clf/1 ~[IIIÍII. rgy lC$Z :Pistn.- Csaba l'c.t·if.-e Ilo11ka. Erz~i. {.9 'l'cl'éz. :>zh csen kUldte~ ked"~ ~erm(>koim s lirliluk: bogytetszett n'köny,-. .M~kor lS. H'it~tlu· .Elza ~;'s llonkrt••J61 \"an ro·ermcl,eim, uylu on lnn..Jd gyakrnubnn lcvcle~nnk egymlt.ssn.l. ~ngj:ny ó~ 111ltskúnt l i\•ják. - &úcs Camilw, r4 . ?08 a s, Wlka. i\y ul B rnlinn r Idesen )akik. ,T \" !lét u lalhn JlBg_) obb l n~okn k vnl lbesu;l • t ls 1:6zl~uk t:d,·Ozvllolt.- Gasl:o Héfa. Bizony, :mir n31unk Hlm kezdödtcknvizs!!ák. U jtv'nyed.rem,.. I.Cm korUihatott n or, mcrt. i..,at~ sol,' an am bel fl ul:" - 'l usz/,at~ 7'onc í. A1 n;> os orczh pedet lll" k ~ tmn; küsz• nöm, édes l.is Toncsihám. l~

lla

J[agda. tn is j 6 mnlnbist kinin ok )Iagduskának. Bodans:ky Lipót. A :;zámrejt\éuy jó, közöln~.fog· juk. - l-6-tess Mariska. Hanem el ne feleJ~ke~: zél majd Rassán Xngynpr.Jr61! Sterk Jolmlt~ ri/m(l. Eh·e:;zett a f'7.ámNjt..-énv megfejt~e ? Sebaj kis lán:rom. tnnjd a többi· ügyesebb lesz,. s nem n!.c:z ~1. hnuem Pzellö szárnyán egyenese~ tde repül. - <..'sikCs Zolt.in t!s ?úiudo1·. Jó az 1st~, Zt>likám, nemsokúm megint egészséges lesz a. a~ Sándor, akkor nr.ti\n múrr százszorta boldognb~~ c:r =·'rlrill lesztek. s ,·eletok )(agyapó. - Scltwa~·tz ~ut fe·· ó Kdlmá11. Xo majd máskor szerencsesebbe~ ~ tilck me". n rejt\•éuveket. Nn,uapó üdvözöl. F•"i!tr H~jnalka. f.;zivesen kü;lön~, ha még;'fz oly:m. U~yes rojtvényt csinálsz li:l-jualka. ~s Jiarg1t é,~ ..llatiltl. I!!on lirülök, hogy nytt~ b 1" olvnsóim olyan szor~almnsnk. Jó mnlatást a. 0 k hPg~en. Gondoliatok a n•g1 ~zép időkre, m~1yek olt-folytak le 'a mikor jól mulntto~, gondolJ~!o n 1\agynpórn i 'l. Petnelláz y Bol'l·~l:a: De lj;~. DorkJ;a, néhn l>it:lndulok a bndru hegye a bt::n1 ::. mclyck :<zépck, nknr n Kopor;;óhegy,_nt Sfltorhe .. ,_, t-:tl..ó oldnhl és szebbek nm, ~p t a l~op!!szhe,gy! . • • J~n~'\ van, cseppet sem _. nz ilven öregehnek a sznbadunn \"nl ó utozgás·. k Láng. Juli..<:li.n. A sznmrcjh·éuy jó, kö~öl~i !~~r~ Ist n veled, jó mulat:i~t. BOS$t~n~~ (}t.Ú;tt 1ne!!feité, kJ'6k. l r-rv~s leám• \'tH!'\' Giztkcm. Gó_ d,·, "" " ~:-. • "'· ' IDIO l!; Jlatisl:a. Sllt !!'Vakrnn knld l Le. Xagynpo . ,· rt ,-:irja nm. - l'ra}nodts .lfúr. _\. tojás-re~t\~:rt mar l•iizúltük rJ!!ebbcu. ugy hoey mó~ reJt.':....en 1 kórüuk. - .:.Yyul lle1'111tlla.. Kedves lea~yo!ll, ~n j61 t>set~ biznlmnd és az n szeretottelJeS .~~ a. goo:.t!~- J ó1 N ngynp ó mn rad o. régi .s ya~:JB_ rejt,·ényeket. )linden jó t·ojtvényt közl~ ~~k Radicll L<;c:il•a és Jlargitka. ~agyon r Y ~ hogy olynn pompo'1s Lizonyit,·ányotok van,tek· kedves szillailek'uck annyi örömet szere~ k? Ha t jü\'Öro személycsen is mcgöslll~rk?d~:J;el A le\'olezölnpot megkaptam, a rOJtven)'Ille"' i:> •in·om. Gazdy Pálmuczinak itt tizene~ ~· hogy í!dvözlitek. Hemélcm, a köny\'et rnaJi1: ;kV koptátok :- ~youyórk6dtük benne. -_Da . fitllll• );csztOJ' is Magda. Egy kérciseul \ '1\D :,\eszlOl szép az, hogy ird meg, hounnn ismertld azt 8 ·i6 mc.o:et.? Tnlöu ''nlnki Jiktáltn. o:ry mese!ll~~n 11éni? To jg vliltozluttnl r:tjta ~ Ird meg pontO"',.~

:-i

a történot ét. Ez igen Iontos dűl.:-~. Ule• t er. e;-.t széJl Yáltozatn onnak n mosének. .\ le,·<'tezo!e~ megkaptam. ma" kOr l.JÖ\'Obbcn y[\}nszo}ok ~-{tk '&J Barli.olomeidrsz ll'énkc. Sn~~·no l'zi,·e:;eu1 :g:· Ir~illl"'~ ~"' _.;r 1.' }lill" n bánysz.or esni\ n :»jó kalapc begit. hogy mindig szerenesés légy, mert jó ktspadig va;y és m~trtirdemlcd. - Jftitli Petronella. sgJ' 11 kennyn rejtvény ,·olt nz, édl's 1:\nyom. ~ 11;111 'é t. . ~ r• . o' ? .r.rD ' an·vÓ mt r 11em tr'! J\.1 nz a un!!YIIn'' ~· - · ~asn11rna ismerem Peb"Onelltitn. Jus/h Pist.t ~ 'k.:z6H· is szc1·olett l üd\vzvl ott n mnras hc~yek .orlfil.l· c . szo ~ Bla:srk 'J'r.r tNI;n. ~n ..... ..,·r.n ll"ycs tJST) 1]]8'l-e"' -. • ...1 mns leiul\'lta ,·n••\·. lloffo- .J o_ ··1ka. J' e MJ·Jll· • e. fUl ~o(lst neked l.:cve...'lt bh S7.fik '"ej l \'fl n r~. Kouy11. bornc ~~it<>é •.lrl', miut neki a tié<lre. Y:i~~~JJt.'? tttndt:un Ht:.'ki. Hát to JJI.im kérdezel ,•nlnull {u»· .. rt·1s l ):.'d e1 nu l n sz ludfl tn nl au· ü un!!'·on. J_0 '-t,;.• r-tl l !J it' ~1 i lJrn Jil Fer/. 6 t!$ L·!Jko. pll·~· -r. 'i.:íc$ • .....t>Zulan ~Rf!) pónnl, fogtok irni? Alfd:J. J b rcjt\'énvt:.'id som!. keroine1,. zik&· Hcisler Ltrcza.a. Cc~k szorenltnnsan ta_c .....'l.I ~u a Ynkn ..i· nkk r m;,jd- tl:lbb 1'död. }e:.Z·llluli r Liptdi Ji .sil.a. Bizony Józ lkn. N'n!!,\'!11' 0 ~e.i\'8' h t u s k, s k l v 1 t lcnJ)Qit, 1uind olytul JMts, sct. mint n ti cl. Miudrc \ ln<~Zolni nknrt, Jed~hJ, .1 ,. l ~~ ): vw:unenu~ 're 11 m lehet. ,,n, . ,.. ki=' fill· ..l " k n nk m ~d a · o h· ten irok. ö JÓil Ofg>l· \' r od ig. 1.:' ·<'1 nl'tn hm gszol? - Jeti:.-~ hl'~· .!!ar r a, J6z ka ldr.l:a. Nngyon <irü "ujoJtO:; "1 •p>..;.D 'u: . ..o ~ze·r "y:m z.lnt.ok, most tnt~J. r = N ) RJK!t J~ .Tó mul:itil:;t 1 ,·i.c; Jubic.zl~oJhsL. ~ irjá· Halnton ha · 1ibnn! Iga~. n sorsjcg_,. szft.Ul~núfl~·t• tok meg s r t n Itikerescm nz .e 1.~ , f..z! l• 6 1:1 "'~ A lad ir. Oltó ö:nt~ ·ditrrí· . . 'l : :~z ln . cretu ·m tudm ' unt. sz'' ln•'" •ek n blJ':O" llltuzl'lljuk miudon l. un ,.0 n~· nyiu·nn;s t, n hiu k oz m ·zktipo a 7. ntlJuUllllllltidft~~· l n~ retn m r. r Lt.doi, ho1!)' ~il) ~u ~ rtl~· Pe~o csupa 1 ~ l"gy..o? l'•PclC"· 0 :tk a~ fej • nagy n JŐ a r ·jh ~n' ek is P010 f ll c-.tekn 1 !!V k s b j ,·nu. A~ l v .:t~kkt~Jt\e ert ' ki oh u m 1~ tudJ k ruogtejtelll •. k lJlpedig 1 ru U n cl U\k. .A Jll~ pjpJIC.~l>}' m udoljo, Dllzsikc? Tu Xn-!)"'i'?~ Jrt•!tnlt...,nl • U!!\"-O k ld lUÓS ;; ' ; .~ \ r l ka.r- GratuJldok. llonk ·:dijsllil · nnnepély ezépSBc:

...,n •

\;.t

A Z UJ SÁC;T

1904. juuius 26.

Azt mondják . . • lrta Gömbösné Galamb Ma.rgit.

A. gondolkozás termé;szetében r~jlik, ho~y llelemélyedve egy-egy targyba, alkatré~zekre bontja annak valóságát. külön ;ála.szh-a~. u~161 minden töldi dolgok összetetelet: a JOt es a tossza.t. . Abban a rosszban, a miben a kut~to elme alig találja m:g a jón~k ~gy kics1ny }lorszemét is, legelsó helyen all az »azt ?II07~d j(i/,;c kezdetü bűn. Abban a nnay szót:irLan. a mely. Az e~ berise"' cvyöngéj u~k meo-jelöl<isére szolgal, talan Hin es is~:> Yissza tnszitóbb e szóuál: piet ykaság. J:l.zdi..,. uincs az a gaz v11gy .~.~udva, a. m:ly a köYé~. :teket<' föld ben buJabban teuyaszne, mint tlz embcr~k közütt s pletykaság szem-edéh·e. És csak elenyJl>zŐen csekély azolma k a kh:étel!'knek a száma, a. kiknek ugy 'an berenc1ezye1 életük, lelkük, hogy gazt megtürni ott egy perezre se tudnak . "l\em is a. kivételekről akarok beszélni. de mogáról e nagy lelki fogyatkozásról, a ple ty k nság szeretetéröl. aiTÓl a ragályos, egyre terjedő morális betegségről, a melyet majd rnindenütt konstatlilhatuuk, n hol ez a beveze1ése a. ballgnióságot. hajluiszú hirnek: ~azt 11U;mtljti/; . • . « • Ennek a két szonak

•

. ..

•

ccles szüloanyJa : a hirhorclús szem·edélyo; törvénytelen. apj t\ Jleclig legtöbbször: a szir miireleflcnsége: 1ge~ gya.k1·au: a köunyolmüség, m~ggonuolatlausag: nem

egyszer : az értelem korlátoltsága, és sokszor : a i'nesszeszálló, soha jóvá nem tehető rágalom. Szóva.l nem nehéz apját adni társadalmi éleliiink és napi szórakozásunk e fattyuhajtá sá.nak, de hogy mindig eredendő biinben szület.ik, az kétségtelen. Az »azt mondják« azok közé a finom megkülömböztetések közé tartozik. a. melylyel a figyelő elme disztingvál. Igazi uri ember ajkán el nem hangzik; komoly, mélyen járó o-ondolkodás ezt segitségül soha nem hívja . Csa-k az üres sziv és üre!:! agy kapaszkodik bele, mig ontja a szót, a melynek saját- értékéből tartalmat adni nem tud. A pletyka, a malynek zsilipjét ez a két szó töri át, ];:ü]önféle jelc•utöséggcl bir, és végeredményében nem nrindig egy. lgen gyakran kétólü fegy,·er s megsebzi önmag~t is vele, a ki más elleu felemoli. Daczára annak. hogy a l>árhól és napsugárból alkotott embernek annyi sok hibája van; -- hogy évezredeken által megsokasoclta.k gyengeségeink; - hogy mételyezett a kor, 8i melyben élünk és eldur't'ult, megkérgesedett, vagy finomra romlott az emberiség : nekem mégis meg \an a benne \·aló hitem, szeretcLem. Tudom. hogy ritkább a gonoszság a földön, miut a l1ün, - keve:;('lbb a bün, lllÍDt; a hi1a, ~s a. bilták szl\ma összezsugorodik a gyönge:-;égek

m~llett.

Nem ia ott; akarom én tárgyahu a pletykaság bünét., a hol az szá.ndekosság. A nígalom, a névte'/eil levelek szerzősége, az alatto-

És Iemosolyg rám Mária szeliden,

5 csapongó vágyam

Esfslsdik ... Lassan eh·érzett künn. az alkony, A lankadt abczok. ~zmna lchuU. l farmatgyászát elsll]n az este Öntudatlanul · · · Ezüsth:Hójó.t a hold kiv~tette S lelkemet halkan szövl be.. Szeretnék sin·a bele borulot Az ej ölibe. · •

Lys noir .

lán~oló ~eve

mosan elhintett gyanu egy más czikk keretébe tartozik. Most inkább csak a felületes meggondolatlansÁgról 6s arról a felolősségröl óhajt.ok szólni. n. melynek preludiuma az azt mondjá.kc - és nn:il(;ja a megbélyegzés. Himy tiszta, fehér homlok van igy megbé)yegez,·e az életben s hány embernek nincs arról tisúa tndata, hogy ebben a rettenetes munkában egy kicsi L neki is hóhé~·:szorope volt. Nem tulzás ez az erős megj~lölés. Kisebb bűn valakitól eh-enni az életet, mint elvenni jó Limo-.;-ét. K:ir, l1ogy n tön·t;;n:y \::::ak u, kisebbik bi.i.nru mond mélló büutetó!>t.. Az az ell n állha h tlan 'ágy1 me ly <lZ emberek nagy tömeg<Íl arra üsztöuzi, hogy a hallott rl olgoknL - btirha sOk$:ZOl' €Igy lllásik erkölc·~i P.leténck halú..Jos mcgseb:r.~se az -toT"abb adja: nemcs~tk a Jegnagyobb gyöuge-: ség, do egyszer:;mind a legközönségosehb ,)olog is, a melyuek kultnremberek között m~g- ' törtéunio nem Vl'lna :szubad. Sajnos. nagyon is gyalu-an megtörbilrik. l Külsí..ileg fegyelmezett , sima. ajkn, mosoly11;ó szemü emberek kezdik bontogaiui embertársaik bccsületét, mikor moggondolatlanu1, a pletykaság i.isztönébill, egy-egy óra uualmának elü.zéséro elöszr·clik lelkük t:zemétlárl~iából A. • felszedeLL 1Jiszko1 s mjg rakosgat ui J;: ezd ik, ! megcsennül - u em c> gysze r tÍrt.A t inn em br·r · feJett is . n h;lt.·kb:m1ng : ,.n_vf mom1jrfk róln ... -: Es rnikor mri.r ki••légült. yfigyuk ó-; toY:ibb atlt:.l.k a hírt, cz~el rnkosrratnnk '--is«>zt~~ utegint mindm1t : :..én ugyan ne~ l1i::zem, dl:l

ezzel az 11j. igazán nagy tórli hódító éltszHrel, ~ md.r olyan szt~llpé teszi a kcozc:.>t.

Lecsillapul, ha simogatm látszJk Tüzelő orezárn hüvös, jó keze. És lelkünk összeforrva egyOtt rezzen, Lemondó, szivettépő érzclemben.

Az én Madonnán Firenze szülötte, Félig asszony ő, félig égi lény, S a föleli és az ég·i szenvedésnek Könytelt nyoma látszik komoly szemén. S ha felnézek hozzája szárnyszegetten Mennyire megértjuk egymást mi ketten ! Viola.nte.

Madonna. -

Botticelli pirurit. -

Az én Madonnam Firenze,:t·~ö~~~me, Halvany az arcta ~ köt~~·\onaglik

~itokzatos n~g_y b~atto lete.

h.cze és szelid ~Z 1J~~zög árn raszegetten S ha f~lnézek ~o.~z~Ja 5 ~másl 1ni ketten !

1\Iennytre megertJOk eg) . . . ··it szenvedtünk már, l:)tsz ö '~· ~~ ~nn_)n-an. csendesen Es annytt tur~ünk ne · f ·llegek közt ~gy férfiért. O fent a ideletm. Es én a föld sarabc:ln . . ek árja $osem apad el kön~~em 1,n ·ed Mária l Örök a bánatom, mtnt a tt

. ll . rom el ötte H a jö az este, t~ a es sebem, 1~noktól égo melység talál a reggel. Es térdre roayva ~ c . ott . szere1en., Mert éget össze t~zo ·an rnostoha Ha hozzám a sor::. 0 1 ) · ~ e1 soha? S az én megváltöm nem JO

=========---=--=-- -Halvány rózsa . . • Ilalvány rózsa, alig törtem mári~ ellankad a kelyhe, Nem mosolygó napsugárra, Fonnyadásra lett teremtve.

Forró csókok tüzesője Huli-e még fáradt fejemre? V agy csak töviskoronára Van teremtve? Lys noir.

Divaflevíl. P áris, junius bó.

Szeretet.reméltó szerke~zt.önk szivessógé-

ből ezentul egy~egy k_épbe~ .~o~om bemut~t

b tni a. mit. a di>at UJat, külonoset produka.L ~e, 1mindjárt el is kezdem a La. persane-nal,

.. Nem ok.vetlen_ül _szüksé~eg, h ogy a. kis ll.JJOn marqwsc-t, vJ.Sel,riink. houek Q. <'zébJak b:i.rmily ékköves gyi.h·ü is megfelel, csak természetel>en a li:ózfön látható csatt foO'lalásfi.nak egyeznie -~-~~1 va!amelyik gyüri\ foglahisáva.l. A karkoto pe<hg lehet. ékköves. nerucsak el?~szerü. l_t~nc:z, ~int az kápünkön lti.tható. . Mwta utol.Jara szoltam önökhöz, hölgyeim, 1smét láttam valami csodálatosan szépet &

AZ UJSA& beszélik mindenfelé 1 numdják .. . < Azonban az ilyen ~azt mondják< híreknek az a legfőbb jellemzöjük, hogy fon-ásuk nincs. De azért terjed. S mindenütt marad valami: ha. csak egy foszlány is abból a fehér ruhából, amibe A. biLvesi tisztaság, a leányerkölcs, a férfiui becsü)et, vagy az egyéni tisztesség öltözik. Es hiába. sikolt fel az a lélek, a malynek sebet adtak vele. Itt nincsen orvosság, csak a kegyetlen megadás. A rosszat mindig készek lúnni az emberek s mosolyognak a Y~delem felett, hiszen az csak egy embernek elvesző szava a nagy sokaság bizonyitéka ellen. De ezek nagy dolgok mind. Apróbb, de nem kevésbé jelontékenyek ennek kisebb bünei is. Fel lehetne-é sorolni? S:támuk léghS. Azonbnn mindenik egy kis hópehely lehet, a. mely késöbb lavinát mozgat. Veszedelmes és igy egészen közelről nézve olyan szennyes ia, hogy ba tudatá'\"al birnának róla azok, a kik kezükke~ ajkukkal érik: megborze.dnának. Mát· pedig a pletyka semmi más, mint minden ok nélkül adni tovább a. másokra hátrányos híreket. Uri ember, uri gondolkozásu ember még azt a valóságot se dobja szárnyra, a miről közvetlenül maga nyert meggyözöd~st s a minck tisztázása. rá nem is kötelező. Dehát azt, elmondtam egyszer máshol, hogy wri emberek nagyon kevesen vannak. Es senkitől se kivánhatunk többet, m.int amennyire képessége van. Sem értelmétől, sem gondolkozasáiól, sem neveléséLőt Vannak még ilyen dolgok, a. melyek egyedül és CSltT.'is uri emhene kötelezők. Tudniillik ana, a ki uri nemcsak látl':zat szerint, hanem megYa.n henne az a belsö lé1lyCfJ is, a mely azzá. avat~a. Azt azonbau minden fisztesstges emberüH igényelhetjük, hógy mások becsületében, órzékeuy.ségé!)eu egy-egy odavetett szóva l, vagy tovább adoLt pletykával ne g&.zoljon. Meg kellene - igen szigoru intézkedétekkel - gátolDi azt is. hogy a sajtónak joga legyen belenyulni a családi élet szent.él~be, B onnét napfényre bozui ogJsz vngy f6ligazsá.gokat, vagy ép]>en k6ptelcnségekt3t. Inkább tompuljon el kissé a szenzá.czió lu:.fogadásá.ra kifejlődött l'll"..:ékünk, semmint tiirji.\k, a gyor~11sitg ked,-éért hOf!Y igu:t.s&gtnlanul hurczoljanak meg tiszteletreméltó emh:reket. A s.zenzáczióra éhes közönség bevesz ugyan mindenlí, do itélete azP.rt első sorbau azok dle~ ir~n~ ul, .a ~ köunyel~~en világgá bocsatottak a }urt. Tiszlelet a kivt!tdeknek itt is, de egyúbként meggyőződésem, hogy annak o~a, a miért a. ~}lirlapil\Íc n~.vet mt'.g · mindig b1zonyos merevseggel fogatl.Jak, hogy tekindivatos auyagolc között. Ez a rú.dium-selyem. A szinét febőrnek mondják, pedig v~lójé.ban annyi szint vlilt. mint a. nemes opál. Es valósligos tow· d'adre.~se volt; ennek foltalálása. I•'ehérsége a. gyöngyhozóhoz bnsonlit n legjobban ~ a reó. eső "t"ilágosstig szerint f4nyes sávok képződnek bonue, ugy mi.nt a hrilliansnál. 11 agy nurnucs:>zinü ~s lilnba jli.tszik, vegy TÓzsa.sziuba .~s zöldbe. E~ hogy a világosság ,;s aruyék '\'Ólta.ltozó refiexát hogyan lehetett belekényszeriteni a selyems:t:á.lakbn, malyekből ez az anyag áll, olyan titok a.z~ a. mclyre csak a feltalálóiC maguk lennének képesek válaszolni. Természetcsen e.z B!'l nnyag Pg'JCllőre még igen dnigu. Do hát nem is ol)+nu égetően !'zükséges annak beszon:óse most, mikor a .. zezon már ugy is megkezdte haldoklú.sát. Az utczákon, a dh·atos fürdöhelyeken nem látni má!:lt, miu vti.sznat és v:bznat.. Rövid alju, Judorokba. ezodett ::;ima. feltár vásznat délelőtt s ll.-jqUl'ozott, himzett fohér vás~ma.t délután. Erzem, hogy mikor erről beszélek, ismétl~sekbe c:;cm. De 11em tohatek róla. Nem irhatok másról, mint nrrúl ll mit ló.tok. A feMren kivül m~g eok kéket is viaeluek, a régi mócli ~1rafchelc-kéket s a porczellán-kéket. A fehér ruhákon alkalmazott di~z pedig minclenkor sárg& s abból a szivósságból itéh·c, a melyet m6.r eddig ~ mut.ntőtt, valószinnleg az egész év~n illi megtartja uralmát ez a szin. A kalapolt terén Ili rizsszalroa s különö· sen az ugyuevezett< llfaniUa dominálnak. .Formájukat leiroi lehetetlen) nzt mindenki csn.k akkor itőlheti meg, ba a fejére teszi a kalapot, merL igy, két.beu, n. l·'gtöbb kVzülök olyan, minli egy viró.gokkal uorilott lapos

télyüket külön-külön az egyéniségükkel kell kivivniok, ezekben a dolgokban rejlik. Minderró1 pedig csak azok tehetnek, a kik dicső séges máxczius idusának szentségét az egyéni becsület, a családi tüzbely könnyelmü megtámadásé-val gyalázzák meg. De ez csak a hirlapi pletyka. A mi & kü1önbözö társaságok keretein belül folyik, ennek egy másik kiadása. Kevésbé zajqs, alattomosabb is, de épp oly kegyetlen. Es miuden adag mérge - a mivel nem egyszer tesznek erkölcai halottá egy-egy emberb igy száll tovább: ~azt numdják . .. c Ki ne tudna. dolgokról, a malyeket nyiltan tárgyalnak egyesek felett ? A mikről mint behizonyitott igazságokról beszélnek? Amiket nagyon sokan hajlandók hinni, fOképp, ~ kilo a saját romlottságukon ·keresztül itilkee-~'l.ek. Es ezer ember közül veszi-e magának csak egy is a fáradságot, hogy kutasson ezen dolgok igazsága után? Dehogy is ! Miért is lenné !l Az kényelmetlen volna, s nem is tartozik rá. Hanem segiteni másoknak abban, hogy minél több ember tudjon a pis%okról, akár piszok az, akár csak töviskorona. - oh, azon ki üt.ődnék meg, hiszen ez eg&zen természetes! A rúgalom - a mit a pletyka dajkál - sokszor nem rágalom, hanem szomoru •alóság. Fent és lent, magas és alacsony sorban egyaránt vannak tévedések és megtévedt emberek. Hogy ~okszor kezet kell szaritanunk olyannal, a kiről tudjuk, hogy érdemetlen rá: még nem olyan nagy baj, mint az, ha lelkünkben megvetünk ölyanoka.t, a kiket nem ért mocsok. Pedig hányszor van az, hogy tisztább egy-egy homlok: mint az a két szem, a melyi.k a saját bünein át. nézi. EszeiDbe jut egy rég-en elan1lt magyar közmondás, a mit soks:tor idézgetnek olyankor, a mikor - nagyritkán - valaki mások ,·érlelmére kel: ~nem mozog a haraszt szól nélkül ..... Meg nem á.llha.tom, hogy ezzel kapc~olatban ide ne irjam azt is, a mit egyszer orra egy uri asszony mondot.t1 bárha kit>s.; erős il'~ a. válasz. ~ht felaHo ugyanis nz ellenvetésre : - De igen, mozog szél n~lkül is; elégs6ges csak annyi, hogy Lozzá. támMzkodjék egy szamtir . . . Ezt - onyhén szól\·a - a meggondola tlan ok ked'\·óórt hoztam fel, a kik t. i. uillC!:ienek tiszjábrm azzal. a mi~; pletykájukkal másoktól 111 bolnnk el. :1Iert \"annak sokan, a kik erkölc.<:i kleptománidban szenv~dnek. s ezek legyenek meggyöződve, - akár ladyk, ak;i.1· gentlernanek - hogy nagyobbut hibáz-

nak egyesek ellen e szenvedólyükkel, mint~ legféltettebb ékszerüket vagy megtömött tárczájukau vették volna el tőlük észrevétwn · · · E mallett pedig meg sem gondoljak azt, hogy a józan igazságokat kutató elme legkönnyebben azokat a. hibilit - mondjuk : bünöltet - tételezi fel bennük a melyeknek másokban oly hame.r hitelt adnak. Ez a. dolgok visszafelé vezethető 1<>~~L

Ismerek embereket, - jól esik felhozni az ellentéteket - a. kik soha. másokról nem beszélnek, még közönyös dolgot se, hacs&k erre különösebb okuk nincs. A kik nem mások?:.al szórakoztatják társaságukat, hane~. a. saJát lelkük ta.rtalmá.val. Meg vagyok gyoződve arról, hogy a plety.kasá.g bünébe - hac~ nem veleszületett rosszindul&t - a. legtöbb ember e lelki tarta.lom hiján esik. . Ha majd többet fon-lalkoznnk önm~ nemesitésével, szivünk ~üvelődésével, azokkal & kötelességekkel, a melyekkel Istennek, h~ zánknak, az embereknek és önmsgun~n~ tartozunk: akkor majd nem hang2íik oly s~ a.z >azt mondjcikc kezdetü emberk&.r~)I:nlast Mert iliomlás mindenképpen, akár tga~ mondnnk tovább, akár valótlansá-got. A. valot· lansággal másnak ártunk ; valót állitván ) 8" dig: önmagunknak, közönséges dolgot cse e· kedvén. bb A közönségesség pedig - egy ma~~ esztétikai szinvone.lról itélkezvén - mogotte áll talán még a. bünnek is •. •

Amazonok ís sporthöljJik· Voltak és lesznek. Akár kénysze.rüsáf;, kedf· telés, divat vagy higiénikus s:c.empontok tere!IIte~ h\k meg, a legbáJosabb, sokszor a legimpozánsab képek vonoloo.k el sumeink eltstt, ha sorba ~· aztik a. különbl!zo idc5k és népek asszonyait, a kil' nyereg alá való négylábuakat használtak all el~ baladás esz.kOzéül, hogy snját gyönge lábncskl~Ü' k.imélj~k vele. Pedig som a nyeregben való ülés1 se.J!l ~ iigetl! ana~ mozgásával okozott rázás nelll ,ro.Ial!ll kellemes dolog, azért nem csoda, hogy a roadern asszony már szivesebben ül az otromba. 1II0 ~~r~ kocsiba, söt a förtelmes benzin-szagot is ink~~ lOri, c!!:lkbogy kényelmesen elhelyezkedve sz{lg jon a plein air táján. · fo~tI::Ms s.:•3mpoutj:iból egy fess negylovas· <> ?)

tányér. Az ujdon.ságok küzött sok a vörösfcbúr szalronfonat is, de ezok kevésbé kedveltek, mint. az <>lőbbiek. LegbamnráblJ az övek diYatja. váHozik, itt nálunk, Párisban. Ismét felsziu1e kerül;; egy fajtájltk, a. melyet a. mult héten még nom isme.:ttinlt. Ez a Pai<:ley·ceintw·e és csaknem orient~li10an élénk szinekbcu vnn tsrtva. Elnevezásót az ötvenes években divatozó, angol Pctisley seUoktól nyerte, mart ugy rajzban, mint szin~>zésben ezekre emlékeztet. A parfume-ök közöt.t van egy, a maly az I!Ie<ll·t. ~.eljesen kiszorit.ot~. Ez az A.iqlon. Ara., mmt amannak, sztntón 8-9 forint üvef6enként., de illata dir.;zh:rétebb és mégis szehd ~ono1ts,\ggal tn.pad rubánkhoz, egész személyunkhöz. Annyu·a tetucce ez az illat hogy sokszor még mosat:is után i<~ benmarad a Jehémcmü rostjaiban.. Szinte impregnálja a bort, ugy hogy ha nól11my csöppet öntöttünk belöle tenyerünkre, még másnap, harmadnap is ott kisért az illat-n. . . . Ilt, Párisban: a gnou1 monde-na.k most. ez n kedvencz illt\tgzer~. l\Iivel nem olcsó, mindeuki nem eugedheti meg magának a luxust. hogy beszerezze, s ezért ópp oly kevéssé ..-álhat általáuossó, u1int nnnak idejún az Ideál A kertekben. kinindtdó-helyeken nem látni má~t, müü. fehJr .és piros ruh~kat, kalapoknt., sőt napernyőket 1s. A Dolly-lrombináczió még mindig kisért. De nagyon sokan kedvelik az 11gynevezot.t. c7oc71c-~ala.pokat (ha.rnngknla.pokat) is, melyaket bullamos, könnyü fonásuknál fogva a legki~Wn b.ö~Öu~ &i legfent~ztikusabb fonnákl:a. lehet ~Jh.mnl. Ezeket légie~ güzza1, maussehne-nel bulehk bo. Ezekb~z a. kinit~~ult\sokhoz mindig félkcztyüt vtse]nQk i vtlt~gos :ruhához ft-héret<,

:-öt ét

rnMkhoz (de hol •annak azok ilyenkor·

feketét. . e1l A legutóbb irt dh•atlevelembe egY 1·Íor kellemetlen szedési hiba csuazott be. 111ibf;.sl a. .1~Öi Viyel1n-co~tumeökről beszéltem,, eg)"'~1 ~ &Janltam a Jmpiros-panamaknlapokat 1s, IllelSbs ket. Le Swda11 né..- ala t t hozott forgaloill ]; egy .augol czég. Ezt tóvesen: London-nat.· l'zedt~k. Ezért, ha. ebből félreértések szMJJlll tak ~olna, bocsánatot kérek utól.:. CtOSt\D· ~ ' ·-o eieu Még "\"alamit. A rotlitkor hazulról lev ti.· kapmm,.. a mclyben arról kérdezösködllek :r& Iam, "VaJJOn itt, Parisban is viselik-e utcz ·• a ~eb.ér _czipöket? Uram bocsáss! há.t o.tt selik r Ne tegyék ezt tisztelt. höJ.gyeilll· l' h. . " o ' t."D g. 1.0 er cztpo, ugy Js nbbnn az értel~Illuo ' • hogy most készitik, kizárólag a. ).!lage, & t~. gerpart. a rürdöhclvek ,.iselete. Es uogY tt léstelenség \·ol na - ezt n li l unk, a lll i. l~or~~ korn:os ~zfaltnnkon is meghonositn.lU tgJég kez:u- Azoukh·ül hogy mindjárt piszkos, ~u r. a l.aba~; ~s nsgyitja és képes tönkretennl ~ o~z toilelto hatását. . .A. mi a. harisnyákat illeti, én s. mll~: re~~eröl még min!lig s. fil d'ÉC()ssc, vagy se~ fe· ~an--n~ m~'~llett szavazok (term~ssr.et~e , lel> ke!'ébt;n). feketeselyem bokaki\·arrnssnl. SéC!bll. n:eg n na.gyon apró fehérpet~yes, a. jour-o~ot~ r.l~ny~k 1~, d~ nz ut~zni -risoletnél mi.nth~ Illi kell ngyelnünk, hogy no legyen rQJb. 11alll wya~,,~ Y&gy kinl1álos. t..o~ M~ n Jul.holyokh:m1 n nagy reslaltt11'~d, souper-m. nyári Eoireekon inklibb IUut;dne-b:it hetJ?k magnnknak ll tapageu$6 toilette.e~, 61' ~cn.ntem igazi tuinö sqbAsem fog 11ftt. fel· töznt, hogy n ktüönt:zköclö szin~bou tünJo.b: Jtili·

1904. jtmius 2t'f. tal egy napon sem lehet emliteni az automobilt. De ez blila külön nemzeti i~lés. .1\z automobilon v~ Slr.órguidas val:uiW olya-A l!lléditö, idegbénitó, rn!uAo~es érzést kelt, oogy semmi sem felel meg .iobban a. mai l<Oi' se jobbra. se balra nem tekintő SZcid'iiletes él&tbajsujáuak. A négylovas csengőfoga ton ölő méltóstigteljes alakok kö-korsznkbeli mumiáknak. látsznua.k m~Hette. Az automobilista minden földi haMimat és termés:lleti akadályt llltipró erönek képzoli magát az ö szörnyeteg~n s a hatalom é:rt~ íöD.Béges érz&s. A teK..W paripau 'dgetó fejedelmi amazonhoz képest nag3~on bosinesslike az előregörnyedt bio~ikli~a .b.t)Jgy, a ki sürgős jtn·atban látszik fáracJni poeumatikns pill-os kerekein. A most mult Stizad 1«toleó ti:ttriében nagyon sokat hallottunk ée ohlftsiluak a biezililista-sport l!asznos és káros h&tasA'16l. N*M tttdós orvosok mérték össze tGllnkat1 hoov et:t a k~rdést megvite.sshk, különösen ~J sok véd§je akadt Angliában és Németor&ágb~ll. A kanaeja izlés aeenba-a C!iadalmaskodott a fiziológiai argumentumokon és a biozikli nem előkelő &port többé. Xülönben szintéu h:igienikus okból l,iltot.t6k a lovaglilat is olyan hölgyeknek, a kik igazi bravurral gyakor~ltAk. T-alán éppen a. lovaglás a legszebb sport, a me}yet a. nök üztek. A nö bizonyos rokonszenv~el tűntette ki a. paripá.t, ezt a ~emes álhtet és a. lókedvelés mindig jobb ízlést árul el, mint az ölebek, mac.<!kák, papagályok és majmok bec~zése. Ez a jé izlóe régi keletU lehet, hisz a görögök rnitoszaibaa előfordul, hogy Pallas Athene találta fel a g,yeplöt Pegazus sr:ámárn1 hogy Belerophon szabadon száguldhasson rajta. Tilbát az istennők is törödtek a ménnel. Hogy Európa asszony egy toogeri utját szarvas állat hátán tette meg, a.z csak kivételes eset. A cinquecento mesterei a biblia legendaitól iuspirálva, szamár hátán ülve festették meg az Egyiptomba menekülö Szüunyát. Hol oldalt ülve, hol átyctet& lábakkal látható. E szarint a bibliai korban szamár vagy ös:uvér volt az utazáara hasznalt állat, de a. megülés módja különbözö: kan tár, gyeplő fölösleges, m&rt a csendes lépésti állatot a maiiette gyalogló férfi vezeti. Az arab agszonyok teveháton kuporog\"a Utaznak. Igy Jáljuk az utazó b{n·emeket ábrázoló ltépeken a török és penso. nöket is. Indiában fényes palanteint helyeznek az órib.si elefántok hátára 8 abban iÜ a hct·c::egmJ, mig rabszolgái di· s:r.es toU- és pálma-legyezlikkel hüsitik körUlötte

a levegiit. A k&zépko1 ban. a nö-kultusz nrágzó koráhan ieienik meg 3 ~ i'!azi amazon és sport-hölg). Lo\'on jár ~adú<:!zatrn. kedves madara, a só~yom, intö jelet várva ül a vállún. Magyar királpsszonyok is jártak vadászatra és pompásan ülték meg a lovat. Száz év ellitt élt Angliában egy hires longlótnester: Philip Astley, a k1 8ystem .o~ Equesterian Educntion czimü muuká.ji1 ba:n. azt li·Ja, hogy az asszonyok és lányok könnyebben tanulo~k lovagolni, mint a férii8 k és liugyerme~ek: Tnl~n a~gol ud\·adasságból mondja ezt. De ma.skent ts szt\'~ sen különböztet. .Azt mondja, >hogy n lovagloIXlesterek közt nagy a kü)ö'ftbség: ne~. egyenlő .a lltC::.d'lzer póldánl a. katonai és a c~nl lova.gloht~>sterekn~l; ugy elüt egyroilst<ll, unot a fekel~ ,;~· ..~t· h.er. H n va1ok't k~tonamód akar lovngoln1 1 .. l11nul'JOD k ~ t ODu"tO· 'J a nök azon us n czivil mest~ . rel,töl tanuljanak . Nem tudjnk, kö,·ettél:-e a ~ölgyek ezt a t::tuf.csot. nem adt~ak-e most 1::1 els/ibbsuget egy fess huszárbadnagynak ? . >A sleraknek tulnjdonifhatJuk, li".J& rossz me k N .\~,t.lev horru Rotten Rood ás Ceutral Par·, ow,. ·' ::.J • 1 .. lik a lovat. Pel.Ork lovasnöi többtlYJra t'OSt>Zll u . . .l· • dékeknek elé" bzenket 41 ~ n tehetséges noven · "' . . cnr lovat haszlE'Czl.e. Nem ::.znt nd mmdJg ugynne."J lJitlniok, mert aunyil·a ht'.:zá szoknak1 hogy más

AZ UJSA.G lovon nem tudnak ülni. Már an·ó1 1 hogyan lép a hölgy a lovához, meg tudom mondani, milyen lo~a.sc - dicsekszik a mester. A mi t Astley csinos Ca.nte,·bury gallop-nak nevez, most a sport terén 1·öviditett canler ;,;zóvnl fejezik ki és ktwe.sen tudják, miböl ereJ e kifej62és. Pár év elült IDElo&próbáltilk az angol sportladyk rókavadászat.ok és ha.jszák alkalmáv!\l fádimódra ülni meg a paripákat, de a régi nyergek gyt\.jteményében látjuk, hogy azel:ött nagyon kényelmes nyergeket hasznalt.ak, pit.rnazottan, sőt karosszék-formában, rácsatolt zsámolylyal. Ezekben oldalt ültek és tJgy fog~ a kantart, mint most. A .Teau d'Arc bevonulását feltiintető gobelinképen a hős leány férfimódra. öli a. lont. A.rónikáeok fllljegyezték, hogy VI. Richárd felesége ujdivatu nói nyerget vitt magának Lu:..:emburgból Angliába. Olyan volt ez, mint egy kis karosszék, szijjakon függö deszkazsámolylyal. Ugyanis krónikasok szerint kétszáz évvel késöbb Medici Katalin volt az elsö sportlady, a ki olyan n6i nyeregre ült, melyen két sznrv késziüt a jobb lábsmr tartalékáuL A mai női nyereg kengyellel a mult század k özepe óta divatos. · Az angoloknak nagy Erzsébet királynője, ez a miaden tekintetben rendkivül virgin-queen csakhamar megszereztette a Medici Katalin-féle nyerget és olyant használt vad6.szatok alkalmával. Tudva azt, hogy Angliában csak 11750-ben láttak ell!ször hintőt, nagyon fontos volt a. kényelmes jó nyereg kérdéee, mert hosszu utra nem indulhat tak a nök sem gyaloghin tóken. Angol Erzsébet kiralynö kitünö loYM ~olt, merészen száguldozott lovitval az üldüzött vad után, va.gy a mikor nyugodtan akarta avezni a friss erdei levegőt, akkori szokás szarint egy urlovas mögé ült fel, párnazott ülésre. T öbbnyire lord Burleigh \'Olt a szerencsés, a kire drága életét bi2ta. Még bat'Mlohébives korában is núndennap kilova.golt ;;s sokszor vaditsr.ott. Egy fekete bársonynyal .§s igazgyöngyökl,el ki"an·t nyerge selyem takarónu 226 fontba került. Angliában 1660 körül ismerlek először olyan modern asszonyt, a ki férfiruhába öltözött és i!?'V o. üzte a sportokat. A lkalmMint az ö példájúra hozták divatba az ugynevezett angol szabásn lovaglóöltözetet és tollas kalapokat rü'' id parJká val. Anna ldrltlynö idejében emelet~s magas kalapoltat viseltek, azutátl a kis vörös Jovagló-sipkát kezdték hordani E'zeles, e&.is idoben. Ez lehet a zsokú-sapka. őse. Kagyou t~t!'lzett a hölg-yeknek, mert jól áll~ a. keskeny srczokhoz, ugy hogy még templomba is azzal mentek, mert egy ilyen szen t helynek az ajtaján ez volt oh•n.abató 1711-&n: »Kérjük a~>.olrat a hölgyek-at, a kik divatos sapká.. kat viselnek, hogy már az istentisztelet megkezdése elött h elyllkön legyenek, kü.lönben késöbb érkezésük zavarja a bh-eket u ajtatossagban «. Látszik, xneouyire elég ~gy csinos kalap, hogy elforgassuk vele a legjámborabb fojokct. Bagoly.

verjük. Ha ez megtörtént, 3 l /fl deka. feleresztett . vajat és kevés czitromhéjat hozzá kevertink és a:d egész tömeget ostyira késfoknyi ~ fel.: l<enjuk és köz6pfo!..-u melegnél megstij'ftk. He. a • · szeletek lehültek, befőtt nyári baraczk-izzel ba·' keojük, azután száradni engedjük. és egész mogyoróval feldiszitjük. Lehet a bara.czkiz f'6lé IIWg czitrom- vagy narancs-mázt is t-enni. Sza.l'vasgomba.-siitemény. 14 deka törött ozukrot 14 doka lHímozott és reszelt mandulával, egy tojás feLérével jól elkeverünk, aztan a tö· megből diónagyságu darabkákat golyóvá. alakitunk s vizben föloldott csokoládéba hengergetjuk. E kis szarvasgomba-utánzatokat két-bárom napig szitán száraz helyen tartjuk és csak azután fogyasztjuk. Köhögés elleni el!er. Kitönö hatásu a. következő egys~rli szer: Egy kis maréknyit a fekete cseresznye szárából (altár friss, akár aszali ) jól meg kell főzni és abból a teából este lefekvdskor ugy mint reggel, de mindig éhgyomorra, vazy evés előtt vagy után legalább egy félóra mul~~. ba pedig erősebb a köhögés, napjában többször egy csészével meginni, czukorral vagy a uélkUJ l a miut izlik. Ezen ital kellemes izü és a gyermekek is szivesen veszik. Még makacs köhögö.snél is azonnal künnyebbit és elég gy~u szünteti meg azt.

--·

Öunetek. .Ffázias. Jön, köszönjük. A la maniere »Lyka c, Érdekes doloa, kö~

zöljük.

G. Bélát~é. Bárki beküldheli. Ha. men-fdeliin~k. tat.iljuk, ugy felhasználjuk, ha nem, n;n, D c

ko:;matok megörzúsére .\agy vi::~szaküldésére nem ~f\~lo.lkozhatuuk, mert az ilyen sok idöt venne tg.:mybe. Os. J.-né, Péczel. Pöonia = ba.sarózsa. Daisy. Mi is ugy érzünk. A szerkesztö itt nem ur, hanem asszony. Söt talán regi ismerélse .. , Üdvözlet.

' ... L::::;!:::=:~~:..J·

Napi ~asználatra

a mosd áto iz be.

A Yeqyt~l\ KniR~r-B.orax

l'l lcgterm~szetcsebb,

leg-

(lu.vhebb es Jegegcszsegesehb hOrsr.épit6-s~er, a Yi;-.et J?uhó.Y{~ t eszi, magg)'ógyitja. n d unu é;; tiszt!~tlnu hört,

idhtln·é. PS pulúh :. \'altoztatju. KitUuő nntiseptilwc;

szar mj

fogápoftsra, gyógyftt>l7.nti czélokra. \' Ú:.Úl'-

li.snál óvatossag-. l'~k piro:; dohazokban Y:~lórii 1:; 30 t!s 7:i fill-fr kuncritö ut,asitús.."itll cg_vütt. ~Oblben~ nyitra. '.fon\LM u2oelt-szappnu, liuist>r-Bornx-sr.,'\pj!an. ~iliom~cj-stappau,

Toln-s~nppan,

Uaiset··Bot•ax- fogpor

e.q Hlntosi&ott Knist>r-Borax. E~t,·r.dill i késr.itő Aut>zt..ria~ngya.rország s1:hm in: VOITri GOTT LIED, OWS Ulti. j 7~~

firnlf.et!~~~~~ ntlt&slt6.t, utr.t:ásl A ~~&w~~ ozikkekot, ltór.i b6röndöket. hoost:lbrók&t, n6i joo:koy-sapká.t, h~jtób.työt BEACllFELD r. ozégnél (IV. ker., Dorottyn. utcu. 7. s:..) rendelni. 1720

Házi tanácsadó. Mnjoránna-hns. (Ft>Iel• t.) .\ ~nlyá~ual; való bus t (lehet vesepeosenyéből i~) koczkára 'ág\'a, bnt apró ba.gymi1Vn1, paprikánl, paradicsommnl 1 kis zsirral saját levében pároljuk. Ha a leve elfőtt, kis viezel pótoljuk. 3\fikor megpuhult, két deczi tejMt és egy evökanálnyi majaránnút adonk bele. Makarónival vngy galnskávol tálaijuk. Mogyol'Ó·SZt~lak. 28 dek;\ mogyorót a sütő ben JDegpirituok és tiszta kendövei ledörZSöljünk, ii azuMn 461(<: de ko. czukorral mozsátlban megUkjUk és 2 tojás feb~r&~el rnedenazében nem nagyon ei'ösen, de nem is nagyon ~engea öesze.

id~ ~rze.r~k, a. leg~omahb, pipere-

I.CI GO.

ozikkek VBBTESSY SANDOB ill&tszeré83tlél {Kristóf-tér) ka.pha.tók. lm

~~---·------~::~~~~~;~~~

AZ UJSÁG

1904. junius 26.

Ejy kir,lyfi napltSja. Nagyapó meséi.

tFolytatás.)

Se,erns érsek kövér, öreg ur és a. rekkenő melegben uagy izzadságcsöpp.ek gyöu~yöztek homlokán. t:lfesecrszágban .Januá.rbau ls meleg ,.a.n.1 :llidőn az oltár elé lépett, egy nagy zöld duugó éppen a. f'i.ile hegyére t.elepedett, lllajd orra. kö.~ül zümmögYe megcs1pte JIUfók, }1ir~s arczát. O eminencziüja 1jecltében elejt~tte oknlth·éját, melynck ün:ge szertartá rnesteriink iar koponyájára esett. ~1\)l·e~e~e: sen n1eg\·alloru 'o~ hoQ'V orrcnusz bs klralyti ,.~gyo k , c1o a l.emplomba11. miudig i)ledelmesen ' ;selkedclJl s tobászkadom a:6 Eg urához. Nem tehe~;ek tehát, róla, nem is l'!;iuy \oH. az, hanem fnrc::;a, 'éleLlen: midön a::: okuláré Ü\egei szétzuzórltnk a keru~ny koponyán, biz én ~l.uevbtLeru magamat. Jiitkáu sirok1 de ueve..esemel. nem tudom elíojtani. )lust i~ erülködtem, de hasztalan, harsogó kaczajra. lakadtam 5 ~z ~dvnron•·.zok csaknem kö,é meredtek rémt~letuk?en. E!1 is megijedtem ~'> apámhoz ajo}ya Igy szoltam : . - Beteg \':tg-vok édc-s apám. Yigyetek el

· Apatn megijedt. s

~nu.

r~mülctl~bon

mes, vitéz és bölcs fejedelme legyen szép hazánknak! A királ~ befejezte mondókáját, mire ismét. megperdültek a dobok. ml'gharo:nntak n. trombiták ,s a katonaság tisztelegYe Yontllt el előttem . Edes apám kocsimbo.z lovngolt . kezet sz ori t ott velem :; megenged te, hogy én is lóra. üljek. Ekkor ültem először n agy paripán. Tüzes, fekete ló volt s miclön oldaltllla Yágtam sarkautyumat) akkorát ágaskodott. hogy Alma. ud,arhölgyej nagyot sikoltottak ijedtükben. Ezután -vörös clragonyos-ezt·edem élere ]ova(Yoh a. a. ki d ly elé \ezet.tem )Jeseorsz.ag leg-vitézebb lo,askatonáit. Közben Leborult az ég s hazaft1lé indultunk. A palotá ban audieucziára. jelentke:d:em édes apámnó.l. Yaln.ki egyszer a?.t moudta ne kem hogy rmis kis fiuk blirmikor 1áthar,ják szül~ikct . sőt még kopogtatuiok sem kell éd es apjuk ajtajá11. Nzépeu o_da,surra~ma.k Il:l?llé, felkapaszkodnak karosszeke be, atkaro1Jnk. nyakát s elmondhatják neki örömüker, bánatukat .•\. mi udYarultinál ez masként t0rténik. Pan!lszkodni tilos s ha elpanaszlom fölséges a11ámnak. ho~:r Colibri báró megint sok leezkét adott. mn~na pra, ő felsége m~gbizza tanügymioi"zt.cmk hog,v győződjék meg a riologróL :\. 1a nügyminisztc:;r pedig jó

pa i LÓ ,.,a C''o-

alfe1edte 1 Jibri bárówd;. Esténk~ut együti iüdogálnak hogy illctleuiil viselked tem . 1\:h illek a tem- Oolibriók l;nstélya ban. a hová. szekérszámra lllombúl s hintónk páru~ira ickiidtem. Titkon czipeJik a pezsgŐSJ11'1.lacz~oka.t. A wnügyroilllegvallom, hogy knt.ya bajom se.m yoJt. csak tliszter tehát hnzza-\onja a ololgot s félesz a nevcté~cmcii akartam leplczm. .\. gonosz tendő muh·11. tesz jelentést nz iig,yn'.a n~ udC:olihri báró meg is kérdezre től.~m: Yarmcsteori hivatalnak. ..:\.ddig százszor i~ megHa rosszul volt. m tctt neYetett gyötCr Colibri báró s a. leczkt>r, u1tir rtge~rúg hetezegem '? • . ~eg(auulhml . Ezen nem lehet segiteni, legXem v<ilaszoltam s bugya.chan .haJtot- feljebb elfel~jthetem, a mü L::mu]tnm. Xo de to.ttam Je f6jemet, de uü1·~ :1z 1steuusztel;~ ezt ugyis e)ielejtem. ,.(l.,.et ért Rzt mondtnm upamllak. hogy m<11 azonbAn nem panaszkodni men o:>gészségc~ , agyok. A },irály m.~u.dazouáltal tem Ezuttal király-apimhoz. Az udv:mnester fülembe ll~111 enged to meg, hogy pomlymra ulJ ok j -~l?la sugta hogy l\öszönjem meg a kitüutete:st; llontln molh~ telepedtem t"'luiL, Alr~1nék .D~~ ez~rt 1 kért~m kihal1gatást. IGrá.ly-n,p~lm egsehit·J·á, •ly-·t né<YY hófehér, r o:lsaszmu clül Yo]t a trónteremben. ~agyon álmos Yolt 1· . ta, lUc " e. , k , . b k .. ~elyemcsokros lu\'ac:sl'a. yoní. ~~ Ot:-1 n JllU sze.,.ény, korosszékében szuudikált és hálóAlrna lnkti ja iilt r ózsaszinü :=;dycmfra.k~hau, si}Jktija leesett fejéről. Ott volt sz arany kohú~·orn::;zögidü kalappal. szalagcsok~·os, kn·~g~t: rona. is és :\(eseország kormáuypált·z:i:ja, a C:ZlpÖben. rtáUllUk hosszu ko~~lsOr.. n.C'g) ~:s melyet vitéz ősünktőL I. Félix királytól öröfogatok ,_ határuk robogtak, elol a braly ~s költüllk. A trónszék fólütt az arall}'czikornyás ~is6rete lo"acro] t, clőttiik l!s mög~t.tiik n la ka: falon csnhídi l·zimerünk \'olt felfüggesztve. ·]ok , , ·a d·asz o ko·, 1.u ll"J·tar' ok tromblins beroldok Midöu a. terem be léptem, u em Yottem észre, ta1•ka. <:sopOl'IJil. · ki o.: a-.:·a]orr la luhaton . 1 hogy Piff cziczáro is ntáuam sompolygot.t. o: ·'·'"1-Z t l USZP . lll • uem "'Olldtmn meg, Klogy Piff' igen hunczu~ macska. Ha. valnld mozgat ~ hová 1 t.. 1. Hát az Lis megn1onclom. x agy ya]amit, akár kendőt, -gombolyagot, tüstént k ueu un'-· , k , mezőn s azt t~ato11ai parádé Yolt a .~ ·t~l~~· :Miclö'n a. sár- szájába, k<lpja, mert azt hiszi, hogy egórke lSztelete•m·e r endezte ,10 t1l>nn · ~ . .. mozog. Ugyanekkor apám megmozdult és kán'- m :. .r tünk a. 1-.atouasag r ecsego hálóköntösének zsinóija lecsuszott ölébó1. Pm t " . e?. ur? e '.:1.: 1 ,t Y8tlott. ..l zene- ::.em volt rest, s gyors iramod~sal ö felsége romlHta:=;zo\·al s . muz-:.U>U.'8 . ·<t0g hunuusza[;, . · ez- ölében termett. _t király nagyot kiáJtott, s e karok elJ.· át:.zottak lfeseorszag ..... d. tlt' ,. ·· k a Yuro,., ragon:ropillanatbau berohantak az előszobában stráan eh·o11ultnk e 1ottuu . d c"bőrös ka~zak s~ ·, a sárga. huszárok pla,r duz ~•. "' lo,asok a zsáló testőrök. n-an 'll 1 . c:ok a an .:.. ~ , Febégsérlés! ldáltá a testőr~ Ytll ' m n ya;;.a- ' • k a pil·os sa] ' · k tüzere • s ' .. <.a&tollas Yadaszo· .. a ' t'k's 'és vállrózsás kapitány. Zold, kék fehér és hlahaJ 0 al · z. éd _ Le kell bunkózni - szólt a király gy8 l ' 11' ~ő szem e 't'ogev ' . ogezr edek. - lt u a . . tatott kinintotLa vén komornyikja. ee1esapám a domboldaha .' ag t ~ lfényben ö fels~ge azonban valamennyit. kikü~.d~~ ~ardját, mely csillogott-nl}ogot a 11 l a teremből. Rossz kedve elmult s nem tor<?es h . · h. i.:ry szolr; : . . nrsnl.\Y angon -e. éb''l ).[eseorszag ki- dött többé a oziczával. Leültet~tt l~~r<?:.sz~:~k~ - J•'n .t oro ·· ··k·· · .. , Ist"'n • " . kt>"'\elrn o.. RerreY;:al' os nek zsámoly~íra. hosszas~n be~z~lt.. ?;-emk Ylhalya, fiamat, Féh.~ ~erczege.t; ;.Ökösét 12-ik tézi tetteiről, ):[eseorszag. htstón&.Jalla~ , le~ s e.l'cz~:~gét, szóp orszng~k. ~~D d~a ouy~ezred dicsóöb korszakairól, a feJerlelcm Jl"gau·ol es tZül~t~seunpj{m a.z elso Tőr.ös K' lnom hogy kfitelességeiröl. k.u.laJdono:sá'\'Ú neve~~m kl. ~:.t s ~ajdan, (Folyta.tjuk.) övessa dicső clődJem,e~ l)~ólu~~ról, kegyelha. az Ur akarata elszoht tr u .... CL

•

liótás Kaficza. Elbcs.réli az (i legkisebb banitai11alc Gaál Mózes. ELSŐ FEJEZET.

Katiozú.nak a szüleiröl és testvéreiről . A Kótás Knticza története rég6La. motuszkál a fe,iem heu. Az emberek szcretnek tündérekrűl, órh;sokrúl mesólni, nekem pedig in~ kább Letsz1k az éu );ótás 1\:aticzám, a ki :.em tündér ne:m Yolt, sem óriá~. m~gis ·Olj at tett, a. mi egy tüHclúrnck, me.g egy úriásnak is a beusiil ture nilt volna. J..:nticzúua.k az apja falnn Jakut!, a fnlu pedig köz' otlou közelében volt egy városkáJlak. A bhn. a vtiroskáha hordottitk be a falusi a:sszonyuk a. ü•,iei, a. t~jásl, a csirkét, hogy e1'\dj:lk, m.;~rt a falusi ember•~knek is van pénzre szi.H,st>gftk . .P~nzre minclenkiuek '~"'an szüksége: azt hiszem, mPg a km1lynak is, pedig a királ.v nagy m·. :--iz~p. c·~(·re}tes fedtlü házban lakott a KaliLza. apj·t. a ház előtt nar!.Y: árny~kos d tot':!. volt. hátul az mh·urbnn istálló, c·sür; az istállóban k~t ló. két ükür, három tehén: o, kert mögüt l gyümölcslis kert, nzont ul pedig kezdűrliQk a szt\utóföldek. \yoh·z flarab a Katic:-:11 HHi1ié vo1i, de a blt•m·z~dik. t\ nagy rót, In1.:l.> ~ll ulyun fil uűU., miul a selyem, ll·.i~; nom -volt IL 1\aticza apját'. .\.z H ~z(.p nlt a ga.zdng Balíi Duldizsáré, a. tts\ ém•c; Yulr, a. ~'i 1~agyon Jwragndott. a J\.at l'Zll npjörn. Husz o\' otn hnragudoH reá; b:1. ~.•lhnladt mollctte az uton. még a fejét is clfonlilotta t;ilc. Uyen hanrgtartó l'll b r YCtlt ez a füsvén.v Balti Boluiz~ár.

De U!·lll <:socb . llJert n. J{nticza npjn sem vol t. n,p1jus em bt'r. )liml ig c>sa k azon törte a. fejót, hogy mikóut.. gazdugotljók meg. J)(ikor csak l;: ét loY<t \'o] t és egy t c· he ne, éllmodozott. két ökcirről is. n. második tchóm·ől is. A tejet. a li:aticzu. tlll,Yj:t bcdtte a 'ároskúbn. s miudennnp hozott egy-két i~nyec:: ezüstpénz~ bnza. Az ezi.h.t 1 ionzel':skék idí)YI'l meg~:caporocltak 1 a Ealicza apjn galJouát. is !.!laclof.l~ nbból is jött a. péllZ, aztlin befogta a kt~t loYat a szakérhe s honlott köYet, meszel, iüt más ombereknek JH:nzórt, - miudig c~ak pé11zért, ingyen sohu. Igy gyülL a pénz. s \'ett két ökröt is n két ló mcllé. Az lst~·u adolt :-t Eatil·za, ap,ÍfÍll::t l\ k~t fiugyermc-lwt. En:S~ 1 m?rkos fiuk Yoltak. E~ő Yerte. uup sülüt.t~:~: add1g Ycrukcdt.C:.lk, csata Dgo! tak, mig iúk:scperedtek, s azt mOlJclották az apjuknak, ]Jog~ l'k i.öbhó nem lU('Dilck az iskolába. murt ök nem aka1nak s~u1 papok, sem tanitók lenni. Inkáhb kimennek a. mozőre liapálni, ~ratui . széltát hordnlli. ostorral pattogtutni, ló hátitra ülni, tikdit órizni, mert az nekik H t:-zik. A !ü t i(·%a np.in hezzug ör\e~ldeLI. :Mosl mt\r llem kellott eJ_;yediil dulgozmlt, ot t vult a két fiu, azok is Jo1gozink, ruég napszámot sc::m kc.\rtel,. Hat kéz többet Yégez, miut kettő. Ekkor múr il Z istúJlúbau l> ét tehén vol t, s a Ktüitzn. u pjn. gyi.ijtögotte ID<'gint n. p~nzt. mert megki"\Úntn az~ a. szép rétet, mely a Balti Bol~liz:;thó YOit. • Ezt sze re t lo Yolnn meg\"á::;úrolni. Ezzel a gondolattal feküdt le és kelt fel miuJeuna.p. Ezért dolgozott. a ktH. legény fithal..-"~"ecrgeltöl estig. Ha lütta a mezön a selyem ±tv~t felsóhajtott: ,

• • 'l ' 1904. JUDlU" - •

AZ UJSÁG

Hej, teremtő uram, kaszálhat.u~im le! ...

ha ezt a füvet én

Katiczáuak az édes anyja. pedig istenszorgalmas asszony volt. Szerette a két fiut, gondjút viselte a háznak a. szivében pedig egy ki"t"ánsti.g fl}rközött be: - Ha. volna vnlaki mellett.em, a. ki szereme, erősen szeretne. he jó volna. az! ..• Az l::ten meghallgatt a. a kérését a jó asszonynak, s ki.ildött egy leánygyermeket. Ez a. leánygyermek volt. Katicza, Nótás Ka.ticza, a. kinek én a történetét akarom elmesélni. Hallgassátok csak tovább! .. • félő,

lf.Á.SODIK EEJEZET. Miképpen fogadják Katiozé.t?

kodta.k vele, hogy kidugták a. nyelvüket s Katícza megijedt tőlü.k. Mikor beszélni kezdett, az édesanyja minden szavát megértette, de az apja. meg a. két legény reá ri pakodtak: - :llit mesélsz te béka.? Katicza mindjárt elhallgatott s oda. r ejtette arczát az édesanyja köténye mögé. Kicsiny szive elkezdett d.obogni. 1\Iikor járni kezdett, minduntala.n reámardultak a Lá.tyja.i, ha. beléjük ütközött: - Eredj félre te ny~ooös portéka.! No nézze meg az embel'1 mindenütt láb alatt van. ilyenkor Katiczo. meghuzódott a ház szögletében a seprű mallett s mig a. legények el nem mentek hazulról, meg semmert mocczanni. Olyan volt, mint egy megriasztott kis m.ardár, a mely sem tovább repülni, sem énekelni nem mert, ugy fól, olyan erősen féL Szegény, kicsiuy Katicza, hát ugyan bizony mivel érdemelted meg, hogy ne szeressenek téged ? Bizony én sa.jnállak erősen.

A Kalicza apja egy szombati nDpon a szántásból j ölt haza. ]fáradt is volt, harfloeroS is volt. Az~rt volt fáradt, mert kemény munka. a szántás, ha nem puhitja meg az eső a. földet: haragos pedig azért volt, mert beszélt Balti Boldizsárral kiinn o. mezőn. ~ fösvény vasvilla szemekkel nézett reá, s azt mondotta. hogy ne törje magát ok nélkitl, nem adja. neki a rótet, még a Dárius kincséért se:n. - Aztán miért nem, te Búldizs-tir? kérdezte a Katicza. apja. - Azért nem, mert nem. Hogyne haragudott volna Knticza apja. mikor ilven szavakat hall? lllikor pedig hazaér, mutattiá.k neki a sirórivó gyermeket. - Fiu-e vagy leány ? - kérdi. - Leány szegényke, - felali az anyja, A Katicza. apja. legyiut egyet a kezével, még haragosabb lesz az arcza. - 1)1i szükségem van n~kem ilyen haözontalnn portéká.ra. Vigyétek el a. szemam e1ó1! A. leánygyermek csak sirni meg kényeskedni tud ; fázik a. kapálástól, eszi hiába. a drága kenyeret. Bezzeg százszor többet ér a. fiugyermek. Ka.ticzána.k o sze.'"'ak hallatára, minLba. bizony mu~értettu '\'Olua, mi.ndjúrt ol&.llott a. sirása. lianem azúr t. nem ~zólot l semmit, mert nem is tudott he::;zélnL Szólott helyette az édesanyja : - Az Isten adta. szegényké•. bt)t ö:Tendjünk neki. Nézze csak, apjuk, · ~phPzláb és olyan szép k6k ~SZemei vaiWak ! . , • - Hát aztán, ha. kék is? . . . :Mi ha.szlWm lesz nekem a leányka kék szeméből, mordult reá. a gazda. - Az 6lethez nem kék szem, llauem két erős, munkabiró kéz kelL - No, no, hiszon még nom tudjuk, mit rendelt az Isten! Sz6pen fl.llueVt'ljük, istenfélelemre, muulnír!l. szoktatjuk. rr~it magának nem volt édesanyja,? - llogyno lett; volna, de m~g milyen de1·ék egy asszony 'olt. 'L'iz 1~ri1uál többet ért. Ueggol elsö vol u a fölkeló,ben ... Isten nyugtassa mog, hlmy!lzor zavnrt. ki engem az ágyu61 1 hog~· ml•njok n me:r.öre. - Lássa, lú.ssa! llyeut novelünk a mi Katiczánkból is. - Anyámnt is Katának hivták volt! . . . Hadd ló<>snm azt. n pirioy•St! A. karjába vette, nézte, azt.tin letette a bölcsőbe. - ~ndhiába, asszony, csak leánygyermek r>z. Kenyérpusztító lesz, de segitség nem. Jgy fogadta KntJc%át nz apja. A lf.lgényfittk is görh., ::zt:nunel néztek reá. Ha s.irt. roá sz61ot.lak: - )1egint tromhitálsz, te! ... - Bömhö]íj portéka, az embert még éjjel is ielznvarod. Csak az édese.uya. örvendt'tt e. haszon talan kis jó.:;zágnalr, do még mennyiro örvendett. Ha. Katicza. t;;.,"<:ndtlson feküdt a. bölc:.őben s nagy kék :-zc.•meit a gercndákon vőgigjt\rtalta, az édesanyja elnézte s ropesett a szive. - J\ nticza jú kis loáuyka, csendes kis angy~lJm! Nem sir bizony, hanem kaczr.g és les'Z belőle szorgnlmns, clerék leány, meg togja mindenlii szerotni, mindenki, még~ bátyjai is. Katicza nevetett. Az arczán két kis gödröcske támnclt s olyan szép volt, hogy még fogteni sem lehet~tt volua ~>zebbet. Mikor karouiilö lett, s megismerte a.z 1\nyját, apját, me~ a többieket, r endesen átölelte n z édesanYJ B nynktít1 valahá n) .:iZOr az apja hangjlit meghallotta. A. Ra.ticza 8.}1jtinak vastng hangja Tolt és nyers a. beszédo. A bátyjai pedig ugy nyája.::-

(Folytstjuk.)

A farkas, kecske, káposzta

és a szetény smber. Találós mesc. "\'olt; egyt!.Zer egy szegény ember, Pé.nw semmi, gondja. tenger. Se komája, édesapja Nincsen, a ki tartóztassa.

Yilaglátni, A szerenestH megpróbálni "Glra készült. Hnmub:l. sUlt n6gy pogó.csll.t Beto.riaznyilz. És a. nap még fenn az égen, Már ballag a fnluvégen. Ismerős baz ~!ind elmnnul S a. mint halad ~L-ha-néha visszafordul, 'falán könnye is kicsorduL Esti homMy hajlik ~jbe, Süril crdö közepébe Visz nz útja. Száraz avar zörren, roppan, S!:egény ember visszatorpt.n, Nem is tudja fusaon, álljon~ Nekimenjon, retiráljon1 Mit asint\ljon? Csikasz farkas áll az útba'. Gsak rl\1\G!lzönt ogy :.jó estéte 8 nézd o. beslét Y h;szaszólal Embers7.6val -- .~rljon Isten Kendnek is o.zt, o. tui nincsen. Hol jár erre Reugelegbe? Arcznu lt.toi, nagy a. búj~ ,:\londjo., merre visz nz utja? - Vilá.glátui1 A szerencs~t megpróbálni. - Do már kórom (Meg n~m sórt~m) llová monne sötét éjbe Si.irii erdö közopébe ( Itt megálljon, Yac:.OI'illjon, Zöld mohti.ból vetek ágyat, illeg is halhat. Kora re:;{;el Utrn kelünk frissen, kodvHl. Helye~, ltérem? :.; ho. nem bánj:~, i•;u let-~~ek a c.zi1uborj\jt\1 Elkisérom. A nogy mondtá.k, lJgy csinálták. Uujn:\ltájba' elindultak

És· az

utuak

I.~gy fertályát hogy megjárták, }:ppen ott, hol nem is ' 'ár ták, B:;y káposztt\ oda~tllit. A ltnlapjnt megbillenti, Kijele uli, Hogy igy, meg ugy, rossz a dolga, t1 l.Jn ml\sképp nem, Legyen szolga, Velnk megyen. Hogy mit 6{0'en,

Arra neki semmi gondja. Az a fö, hogy öt ne egyé\ Ha elfáradt, ölbe vegyélc Nehéz menni nagy h,asá.,·al. Há t iey men tek, Mendegéltek hármal5á.nl. Délebédre Érkeztek 6f!J pompás rétre. Ott leültek, Hta.k, e~. 8~~..-ény ember DagyOU fáradt, Elszundikál. A farkasnak meg ie h~ayja : Jól vigyázzon ! Ha felébr~ Káposztába Semmi hibát se találjon. El ie alszik. De alig egy fertály mulva Veszekedés uja hnlh:~ik, S hogy felébred, dul\·:1 1 fui\·.\ Uram Isten, Hogy mit is M.t : Egy arakállas nBt,noy bakkecske Káposztával H ...boruba kevered'\'e. De hiaba. Ö neki meg fu.rkas uram Ragaszkodott az inaba. SzéLválasztja az~n ~ket S a kiWi\!ket Csillapi tja. Hogy mi bt\ t e h arag nyitja ': El is ln:ledi m.ind a birom, De e~ Egyik mb ezavába baehe, . tudod? Hogy - Nem igy volt ! - Te 19 d~ - Nem te kezdted? - .A.t..t h~ - En hazudom? - Fogd a s aádat, :Mert k610nhen Az irhádat Megdolgozom. Es igy tcv6.bb. Aztán ujn\ Ö~kaptak 1 'Marakodt.ak, Hogy a sok nép megbimnini :lli.nd kiallt az orsz'="'lltra. Szegény ember ~t

csiniljon1

Csil.itgatja, békitgeti, .á. dolgnkat s:.épitgeti, Hogy a béke hel;rreálljon. Hát igy mcntek1 mandegéltek. Mig egy tó p3rtjAhoz értek. Széles n tó1 mint n te11ger, Révészember Hire. hamva ~ehol sincsen. Dr;Jga kincsen So találnak egy lndikot. De ni! .Amott Csakugyan egy lélekvesztll, Hely vnn benno, éppen kettő. :i)Jit csináljon? Hogy csinálja? Mind hiába, ~g 6 egyet széles vizen Altnh·iszen, ~1ásik kettcl, Ha nem se~it a teramtö, Kárt tesz egymás bnndájába. Ha e!Gször A k6J>Osztá:; vi!:zi által, :Fnrkn-", kcc~ke marad ·dsszB1 És ez által K ecske koma n haragnak L (wét bi::tosan megiszsza. lia pedig ez Átmenetelt Elsöbb n fnrkas stirgeti, Biuos akkf'Jr kecske uram, .Knpos::í.U itt eld!5ogeti. :Mit c~iuflljon? Hogy csinálja.? Ember ki ezt Kilal~lja .

Hogy szUiitsa iltal Oket, Sc a. kecske a farkaASAl, Se k4po.~ a k:ec...,.kével Ne kerfiljön soha !5~ 1 llogy v!lnsztj~ euet :szti.ijel ? ••. Sr.egimy ember dl a parloD Töri fejé~ F.-3 u ~H MindonképJ*l fel~3ava.rja. A ki sagitui akvja, Adj= ueki j6 ~ct,

...1-Z U J S AG

1.004. j unius 26. Nehogy aztán haragjába' lia. a módját Nem találja, l\Iegdühödve Vizbe lökje E ki~áló társaságot. Em ma. néni.

Kinn a pusztán. -

Tréfák és találós mesék. -

Kinn a pusztán nmc.sen iskola. Csak a kastély, meg a cselédbáza.k, meg a. csikókarám, llle~ a báránykák akolja, meg a bocúk~k óla, meg széles, hosszu puszta, tavaszidön tele virággal, nyáron érett buzatáblákkal, télen fehér hóval. Ezért aztiul a ~erekeket felhozt-ák Pestre. L aczi ugyan o.zt mondta, hogy nem vágyik ö ilyen nagy~·árosba; a.zt se bánja, halnincs iskola, mégis szivesebben szaladgál odahaza az ö hüséges, okos Tisza kutyájával. Béla. bezzeg komoly fiu. Ö dgyott Budapestre a szépségea fővárosba. Iduska is folyton kér te, hozzák fel öt az ~des jó n~o;·mamához, bo.dd jiu-hasson iskolába már. Apa aztán befogatta a négy szürkót a kis kocsiba s Gó.bor bácsi, az öreg kocsi8, a ki annyit szeret mókilzui a. nukko.l, odaült a bakra és egyet esetfiutett a nyeh'ével : -Gyül Meg sem állottak az állomásig. Itt aztán vonatra tilt~k. Hej de régen volt ez mar. Tiz hónapja. h óta egyszer sem voltak odah'lZa a pusztán. Apa, anya jöttek meglátogatni öket. D e most már haznjönnek. A vonat nagyot fULtyentett B a kalauz ngan kifUtotta: - Szederbokor puszta ! Egy parcz! _Gyorsan lengrottak a. vonatról, hogy tovább ne vtgye ök et. Nini, ki >árja ll ket? Edesanya! V an ör~m, ~ikoltozás, csók, taps. H át me~ mtkor a két fiu meglátja1 hogy Gábor. bácsi jött értük a k()()l;i,·al. . Stetnek is felpakolni melló a bakra s Laczi alig gyözi a kérdést : - Hát a Tisza kutyám? Hát a tarlea bari ? Rát & sárga csikó? • . . Gyor t-an repUl az id~. Ott a hátulsó ülésben is vigan vannak, I duska vigan fecseg; do a két fiu sem unatkozik a Gábor Mcsi oldalAnáL - Gábor báosi, - kérdi Béla - tud-e még valami f urcsát? TalAlós mesét? Kem tudok én ilyen pesti diákoknak valót. - Dehogy nem, dehogy nem ! Yeséljen valamit. - Pusztai trMa az én mesém, - mondogatta az öreg. De aztán egyet hunyoritott a. szemével s igy szólt: dj - Hit ki tu . a, hogy foleit meg a szegény ember az ördögnek ? Én se, én 1e. . _ Hát egyszer az ürdög valatmt d?lgozott n szegény embernek a azt moudta nek1: Holunp reggel eljö>ök a fizetésért; ba meg nom tudsz felelni, elvitizem a legkisebb lányodat. . Hát jó. Rendben voltak. :Másnap baJnalban j ön az ö1-dög. Egy 1 _ mondja egyenesen. .A szegény em• l" ke'rdést rö!ltön rácsap ta a foleletet: ' ~ . ber bo se var .. .. = Erry ut, a melyeu Jöltél. Az ördög eluámnlt, de már mit volt mit n

tenni, folytRtta.

= c:a

Kett(~ . . . E.ettö ]osz, ha nsszamegy. Három. "' illik el>'V szekérbe. Három ker ék· ne... eJ

'Négy. Éppen elég.

öt. Öt

Hat. cs1·•·ón elmehetsz a hadra. Hatesztendlis ~

' ujj kell egy kard mat·k o1a t ara.

Hét. h ét eladó lánya van, nem kell A kinek ahhoz több gond.

~y~~C:~k

nyolcz ökre van, nem megy nz

czimborllba sznn t.lui. - Kilencz. . kövér disr.nó szalonnája _,. A kiusk ktlencz t>ZV .. me'""" a s"Om"zédbo. - ~ e. esting a. padJ.an, . ne:n ~J autet pocscnyet ~~e_r~1.

No leesett az ördög álla, mert meg ~olt a kilencz hérdé~, kilencz felelet. kió.ltotla - megyek, - Ejnye, ejnye, mert te nagyobb ördög -vagy, mint én! A fiuk nagyot kaczagtak s hamarosan megtanulták a kilencz mondókát. J'úár a tanya fás kö1·nyéke is látszott, mikor Gábor bácsi igy szólt: - No hadd lám, mit tndnak a pesti diákok? Ri fejti meg ezt a találós-mesét? - Halljuk, halljuk! · - Ef;,ryszer egy asszony ételt vitt a mezl!re. Szembe 'ött rá két pesti deák. Azt kérdik tőle: - Hova megyen nél?i? - Ilfegyek a mezöro. Etelt viszeit az arntóknak. - Hát aztán hányan vannak, hogy ilyen nagy bögrével visz nekik? Tudom is én lelkem, találjátok ki: az én uram, a gazda, a vöm, a U1.nyom ura1 János, Jancsi, a szolga .• ; N o hányan >ol tak ? Mh·e a fiuk kitalálták. hazaért a lwcsi. (HM az én lds oh·asóim ki találják-e?) Zsiga. bá.csi.

A három könyvet kisorsoltuk és az egyiket: Igó Elek és Aln.dá1· (Komárom), a mlisikat: Morva.y Károly, Loránd, Zoltán, Géza., Donka. és Pál (Szatmár-Németi); a lla1·madikat : Csernyánszky J uozó nyerte meg.

Ujabb rejtv6n1ek. I.

F öl drajzi rejtvény. Petőfi

Nilbob Rokon Tatár Dal Gereblye Ezen szavak ngy helyezendök el, hogy utolsó botüik felülröl lefelé olvasva1 egy európai világvllros nevét adják. Miskey B.

II. Szélmalom-rejt vény. (Sohwa.roa Jakab O:>e"ztercze.)

Mcjfejfések ás rejfv6nysk. Az 'Gjság junius 19-iki számaban k6"Zölt rejtvényak megfejtése: l. Balaton. 2. Ki korán kel, aranyat lel. 3. Az elsö sorban leviS két gömbbe 1 1 2; a máso· dik sorban levö 3 gömbbe 5, 4 1 3; a harmadi!.: sorban levő l• ét gömbbe 6 1 7. 4. Nagy Lajos. 5. Fatörzs, Ezeregyéj. 6. Mosonmeg:ye, Háromnegyed nyolcz. A rejtvényeket részben Yngy egészen helyesen fejtették meg: Adler Rózsika, Amsel .Anna, Balázs Iswt.n, Bossányi Gizi 1 Berkovits Vili, Blazsek Toruska, Balogh János, Bauer Kálmán, Bayer Margit, Béressy Bözsike, Brieger Laczi, Bartholomeidesz It·énke, Bodáoszki Lipót, Balln~i István, Csorba Ilonka, Csaba. Ferike, Erzsi és Teréz, Cserllyánszky .Tuczókn, Csikós Zoltán és Nándot·, Cbomez Zoltika Eréoyi Józsika és Luluka. Dudioszky Nesztor ~ 1\fagdo., Dérer Ilonka, Dajkovics L;tván, Eislt1r

Bözsilia és Tiiko, Erdős Lo.jos és Ero61 Fü· redi Piroska és Palika, Fluck .Andor, Fettor Iréo, Frank Imre, F renod Lé.szló és Elza, Farkas .Aranka, Fuuke Károly, Fleisehmaon ~alvin és Igoácz, Feigelstock Margit, Frajnovits Mór, FeldmáJ' Yilmos, Fraoki Lili, Margit és János, Grosz Jonö, Gazdy Palmuczi, Guttmann Hermina, Gyémánt .Miklós, Gyurky Olgm.kn, Gyiire Laczika1 Halács Guszti, Et·zsi és Hed\•ig. Hecht J euö és G~za, Horák Béla, Horváth Lenke, Ht:tényi Pista, J'úiki és Róz~ika, Ródi !t!ózsika, Han~ Annu, Herczeg Sándor, Hulényi SzerJna, ! gó Elt~k és .Ahtdár, Jnsth Pista, ,Tandn Olga, Margitka, .Józsika és I vuska, Júun. Aranka. és Mariska, Kilényi Mária és Janka, Kon .Attila, Knlocsay Péler, Kustár Piroska, Koncz Teréz, K Urtössy Béla, Rönig Béla. és Feriko, Kolcsey E1luska é:; Boróka, Konnos Béla, Kormos Erzsike és Sarika Klein 'l'ibor és Ödön, Kilényi 1\H.ria és Janil\a: Klein .Jolán, Kain Anna, Kovács Annuska és Imre, Lntinovits Tibor, Liptai J ózsika, Lichtenstein Ernö, Lantos Oszkiu·, Lukiles Alfr0d1 Linter Ba.muskn, Lóng Erzstibet, )!átétty Erz,.,ike, .llnndel György és Bllske, 11fon·ny Károly, Lóránd, Zoltán, G.!za, Ilonlat és Pál, .lliskuy B llzsiko, Xagy J olaultn, Németh Alicekn, N'ynl Hermina, Orszag Jenö, Gyula, Pollatsek Pisti, Pap Gi~bor, Romes ~liczi, Rédei Gyuricza, R oseuberger Blanka és Alice, Rajna Pista Rakovszky J'úeuyhért, Radich Laczil,n. és ~l;;Hko, Re\·iczky ::11argit (P.-'Vérth), Rópássy Gyuri és Annus, l::iterk Joláo, Sterk Vilma, ~ommer Gabika Mili\·oj, Sttllllllon Pattla és )fargit, Suft'ák Andnb, Sajtos Pál, Steiner Dezs(i és Miksn, Seidl Kitlmán, Schwarcz Sándor és Ignácz, Schottert Árpád, Schiller Elln, Szentgyorgyi IréuJ,e, Szukováthy Laezi, Szöcs Kamilla, Lajos és Sárika, Székely Zoltán, Szathmáry Sasa és Reddg, Szar\"aS Janka, Toszkau Toocsi, Törzs Boriflka, Thomh László, Tatár Farencz, Thurzó 'fidike, Talányi Ottóka, Yajda Jenő é~ Laczi, \""értes Plt!, Vértes Ostkúr, Yúrady Laczi, Géza ts Rózsika, \Volf Ernó és bliczi, Widder Elza és Tionka, Zuber Kari.

m. ár ár ár

t»·

ár ár

g g

KK KK

8 g9

kl~

ld~

Du41us:lcy !Tesztor és Magda

P ejlr J áno11

~---~-~-0~-:-~~ _._sz_~_'uu..........-J/ ~-----s_zan_____,_s_z_orr______JJ IV.

Koczkás b et1trejtvény.

E?.ek a. bet.ük UllY helyzendők el, hogy o.z 1-sö so;v:\lnmnt n többi sot· kt-zdöbetüi is: e;.,ry J.!itogn.tott lürdo: hely nevdt adják. - 2. Itt láLb:~tjuk az állo.t-orazá.,. töbh fo,jl'l.L - 8. ~~y VÍII'OS! molyuek vó.ra. a. \7 á.g-völgyóue}(

egy~k leg~csto1bh !JOnt)a.. - 4. Püspökség székhelye. _ 5. h:rfi n.. v. -6. A febzullott páráknak hol vihat·hordó bol.ezc!iden uszó kópződménye. -7. Fürge állatlm. _: 8 . .:l.s\'any. - 9. l\futató névmns. - 10. 1fissalh&ngzó.

AZ tr JSÁG

1904. jnnius 26. ~~--------~----------------------~------

Számtani feladványok. Y. Egy diák azt kérelezte társától. ho~ry hany kun.v ,·et oh·asol;. aJ; idén : - Harom eszteodú alatt száz köuy\·et ol\~tam vata-szolt bnrátja. - Az idén kétszer amJyit, urint. tavaly s azel&tt pedig ?i-tel töuLet, mint a mult. esztendöben. H~n;ynt oh·asoH. ;~z idén, hányat. tavaly s kf: e~l!H:ndJ blöu?

YI. Pbtanak és Donl;ának tbhl• liu- e~ le:inyt(,stH!rok Yolt. Egyszer me~kerdeztem Pi:.lát, Lúgy lllany fiucs hány le:ln~·tesl\·óre van, mire Pista jf.'Y \'"alu.szolt : - C granannyi rivérem van. win l nö,·érem. Ezntáu Tionkától Jn;raeztem meg ugyanezt. - Xekem meg kétszer annyi fh·érem Ynn. mjnt n(i\·arí.lm. Hf.ny fia és leánya '·olt Pisu\tik !l?.úlcinck? Schva.rcz Sándor. A megfr:jl6k liiizl llá1·o"~ szép mcse/:o·,lyt·el ~o~sol

Se~gyapó.

H~jyapó

postája.

- l'. !J. A l:t?pekr;,i elkUidtem,<ltH'~ak azolm:,k l.uldhcltcm cl. a ]dk u1egirták czimnkat. H(l:u•;J~>w, hogy az.tita te is megknpta.d.

Az ildvö7.let~t kijsz<ini:ím. J~o is rcmélem. Polf(llscl; Pisti. tiratulúlok l,istn. Kilünö diak '\'a~y. Hl\t a jö\'ó tSJ:IolJC1óbeu milyen iskolnbn jilrsz: Gimnáziumbn 'aru· rc!lll ,, '! .A ldc.dölJh·alnh értc~Hcttem. .Jó rnuh1usl 'l'hrafúr.:do11. },icMcnstcin Enzú. Tudod ernö e:;~•~~ . Honnan tudnád? 'I'aláu mcg~·ör.~dtól róla? \ u~y nem hi~:zad el ~agynpt~nak. hogy o}.jbb·11tC bb valaroomnyi vh·asója n) tn: ni fog :O A~ jt;crl r~jt\'éoyt netn kuptnm meg. Hn jó, ~öz löm. -- 'Ei.l!lc;· Bözo&ikc és Itlkr. ~cw his.zém leaoykáim, ho!:.'y: le\ clet.ek<:t. megkaptam, ktillinbt:n Hli~ha mandt Yolua ld r.oH~l.ek a meglejtök ni-"t"Mrlob6l R emelem. hogy '.,,o i nl aorgalma.sal bau if•Jtite.k mog a rtojt\'tillyoket ; 11 k1>•Jr a ti ne' et.eke.t is 'kth~tzllk e~·y11zor a. kl1lupl->ól.t- l'ulo•· 1'cnkt:. Koz· l m 1 ba jó. ·1•c m{sr tne~ékut is t;nrls:z. irni 'fl1l'ikém? l·'tm•di Pü·CJ~ka. és l'alik(l. Dehogy ucm kerül ki.

Bgysz( r biz~ osan kikerlll kicsikéim. 'fnut~ljntck szorgalmas:m ~ lu1 megtanultatok írni. legalnbb a ne"'. uteket írJatök magntok apuskittok ~Drai ala. - - h~l/11 A Uila. ~7.o:·galmas vagy ·' ttilo. IUOSl ]-. küldt~l r·•~L,·én~·ckot .. \z e~·ik<:t \:tUm küzölhEll(llll. - .7usl!. Pislrt. Nt~n 11s Pbta. én is ildvuzűllllk. G't1fl11ta1m llumÍim. ~o~ szt:gyoiJ magad , lti!:li• oyoru, :\agyapú ak kor orlil :i,ga zim le-"'CleSn~k, hn mngnd irod. •ra lom. hog_v l•ic~ike lr {mykil.\t még nl! hJ tudnak olynn l'Z~pen irni, mint. n l l&gy ucnik Cs bt.r~ik. tJrOE!'IUHlOII Jl{n'rgit ."s Wt:i:;;r. .Mru ~!it 1.idrlig még nem irbk 1\ngyapónnk Hr1 ~~ hót. f(tl} OJtlim irnnk. a :r. üz~nPtek ,.(.. g~n TMgirota 1 zimliknt. Sapy ,!olein/Ul. l''dvé:,.öl1f'k .Jolfmkfun oh·Rshim sod1bno.- SJn·k .Joltill.

megy nyaralni. Igy má1· semmi akadálya sincsen, hogy levelezzenek egymással. Gar.:dy Palmuczinak a neki sr.:óló üzenetben írom meg az üzenni valókat. A beküldött rejt vényt egy ízben közolt.úk már Az ~)ság-han. de a. régiek közül ,_·áloga.lunk. E~yebekben jó mulatil.st kivánok Irén kisasszonykának a szép Balaton partján. - Lantos OJzká1·. :Meg nem néztem meg a. r~itvényeket, lebetöleg közlöm. - Salau'lon Paula és .Ma,·git. Kellemes nyaralast kh·ánok leánykáim. 1\agyapci csak ösz felé távozhatik el a fővárosbóL Addig reménylem. levelezünk egymással. - Balázs Istuá11. Huztnk Yoloa. de ezuttal nem jött ki belöle. Máskor Szi\·esen. Jfon;ay Kcil·oly, Zoltán, Gi:a, Ilonka és Pti/ . .Ejnye Pál ur! De régen nem irt már Xagyapónak. Azt hiszem, azóta tanult meg irni és akkora legényke lelt belőle: hogy már urazoi kell. Károlyt, Lorándot, Zoltánt, Gézát és a csöpp Ilonkát csókoltatom. - Schwarz Scimlor is lynáu. .Kitünö rejtvényeket küldtetek riaim; háláhól a czilinderkalap nem feledkezik tne!_! rólatok. l:zuttal. barrneunyire snjnálom, nem Joheten. - Ü$orba Jlouka. Te csak hüséges, szorgalmas ol\'asójn vagy Xagyapónnlc. Most t(l nyerted meg az egyik könyvel1 reményiEim, hogy ezutt~u is elküldöd a megfejtést. Feigelstock Jfargif. Killlnö :'lfargitlta. Azt bi!'zem. most megbt!külsz a czilinderko lappal. K-iJ .-töss y Béla . .. Ú JyGzüllek oh·asóim ~omban . - ]Dein TiLo,· és Odö11. Xagyapó köszüui az ild\·özlelet. ~Iáskor neki írjatok.Sy11l Hennina. Ha. levelezni akarsz Irénké,·el és l"cirikúva.L szivesen közvetilern az üzeoet.et, esetleg a Je,·elet ·is ell<üldöm. Hogy milyen rejt\·únyt kvzltink szi' e:.e:n? Lehetőleg jót s olyanfaj tát, a. minü Jt'l;.~ 11em jt>lent meg A z "Cjsag-ban. t:d,·U:!:öl!ek ooe" Jci~t~vom. - Widder El:a és Ilon1:a. .Tó mulatitst "'El1.ácskám 1 nflkcd is Ilonkl\m. Szorg:~lmas Jeán)•kák Yoltatok, meg•jrdenuitek R. nká,....úót. IIimyadik osztályból vizsgáztatuk mosl hit Unöcn "! X agyapó csak öszszel utazik ol Burlapestrlll, addig itt n_yaral Badnpest melleLt egy kis zugo~kúbtl.D. _-\. t"jt\·~n.)'l'l\et maskor köz}~m. Kon11os Er::sikc i.~ S(irika. D&hvtry hnrat;szom. Irjjltok gyakml'1han: nek<>m is jól esik, ba kb oh·nsl.immnl beszMgelhc.tck. 'llost per~;ze c~nk IEn·élLcn Q.eveghotünk. <Jo rcwónylem, hogy találkozunk uH~g vulamiko1·. Ha. Bud!lpP.stro jültök1 látpgoss.tlok meg. - R•rdil'll Ltrczika és Jlar(Jall.·a. sz.;pen tis okosau ir-z Laczikám, C:>:Jk azl nem írtad mog. hoJ!y »ru iért ,·olt csetepat~d< )far~it kával. r ~y-e joub szerelett voln n. l·nbati:irténetet olr11sni. )fondd meg neki fiam, hog,v legktizelebb, La h.ml\t rátok kerül a !>01'1 kis leánynak való könyw·t küldök. Xemcsnk nálatc•k rossz a terme:.,, tiOVú.ny c.sztPnd~JO lesz: oz ogé!'lz orszilgna)t. lliz' ez no..;y ('":l.JIÍlS. eJes iiam: do <lko:;nn IIWUrlod, Lo;,ry beh~ kell t.Urödnúnk. .Xhlunk most ninc~ un!!\" lu5:.ég, hu~ 1<zellü fujd<•gál és esö is volt a miu~p. Iden ,-elt:tl. fiacskám, okos lenmtédd·•l nagy 9fÚI1lut s-:ercl.b~l Xa:r,\'ll}>Úual\. H~:si éi Ten!~. Tdszt;tl

Q$,1án

Fc,-ik~t.

n lrüm·,·, Jo't\rik~m? ::\ekti"k is }pú,nykftim? TlüL Ilonka u;ii·rt uem ir ~n~ynpcíuak? · - Blat$cl: Teruska. Pod i~ D"m volt. nehé: az utols(• re,jlvény, c: Toru<>la\ .1 61 letted .Tolúnkám, laoz-y -szorgalmtb~ll buultil.l. H~rycs his leán~·· f'ctvözöllel<. Kólr.scy Ella Rejh·C:nycid U !n o)..c:ek, kiJzlöm is. do csak lléluíTJy i:. BonJI.a. Remén,lcut, houY azóta. rnAr me~ l l,t mulvn. l~~résooct nrmsol:órn teljc.«itcm. Ugyunl:aptiltok J,·\'elewet' es. a köoyyef. Be;ezt uv.anem Yilmúrslciinak, a ki csupa ldtlluút lta- k(ltJils l'íli. A k~poL ulki.ildtem. Mikor jöszsz polt lJizoqyil\•!nyni Hu. -].',·(Ink Jnu·c. t •d\'özl;1Jek ieJ. Yili fiam. Ird mog stirg6seon. merL s?.ördf-8 fiRJO. )Jf)gen:;•Jilcm, Rvl \JriiH.IIc neki. l?euycn lcivti.ttc~i ,·agy~ k. ho~y mi az a meglepet th:. 11 t-' .llú:!i. J:.!.jnye hn nigcn nem irt:il )Jicrik.;ul! - Bayt:l' .Uargit. l'dvözöllck, kis le:in~om. Qh'tll'rcuml 1Jáe:zl6 és Elza. Iparkodjatok gyermekeim. sóiw svn\ban. - l'ido1· llo11ktt. SajnAijt;k Ilonka K"agyar,6 !londoskodni fog. bo~y ne iyorkodjatok Jd~asstony. de verRet c-.nk n~~·ritkán ; g bcl::ii hiúba. -· Somttau Cnltilw ]!iliroj. l}g_yes rejt~lulg<>z<'•tilrsninktól ktiziUnk. R is \'erse ungyon bá'iényt knl dtC:I Habikem. - l·'m•kas ."h~·rwka. Ki- JO~: _ha l\ell~ ~yako_rlat:t le:>z, figyesen fog ...-cr,;ors(.l\om, de csak u~y, ha g}akrahban ir·sz. ~~Jm_. - -"!nf,•fly .Erzs~kt. Tu_dram En.,iJtém, hogy Kt~locsay l'c'ler. Hrjg ucrn irtnl Póter űcs~m. Ugy-e JOl fogsz \'17-Sgflzm s lnváncs1ao "t"árom llizon....it1-i<lk t.onuln i Y a lúd volt az iskolai é,· ,.éscztúvP.I? - • ,·in•~·otbt. A sz.üuidöl.en mnjd gyakrabban le\·~lez J'(i-J (6 o~zk(ÍI', l\lcgllzentem tium, hOg) n rejtv.;. gcttlnk. - Tluo·.!ó 1'idikr. Jv m'll&tást a szep nye.id küzölhet{ik. 'fOroimesen ·. árnod kell, mig 'fátn',ban. - Hortik Bila. ~zi,·eseo közlörn. Roszrájok kerül :1. sor. t'!!yaoezt uzsnem a köo~'\Te . zul tc~tcd ..hogy edeiig uem mertél iroi Xng-yapó\'Onatkozölag. - r)n:áy .Tellt• Gyula. Ki nz a nnl;. H1sz Jntbatod, ho!.!y mindeo lilrsadtJnk orv~hslta hacsi fiam t J?lrlr:y ftyuricza. Kopo;tatu- meet ,.;,Ja<:zolok. - Nómdl• .tliceka. Köszöntim a:r: r;odrn ar;t \'iilaszolmn 1 hogy ~art lmrcskl<al tvgaOd\·c.izletet .\licekim1. Adler Róz~;ilu:. Persze. dunk Gyuriczam. Jinnem ezeutnl ma!!ad irj liam, hogy u1.entul is .k!lldjUk. De te is küldd el 3 nkánnilycn c.sunya az irá od. 'l'·t~zkau Tmtcsi. rn~fejte:-t, kis leán,,·oru. ózcics Kamilla Lajos Ez mi1r sz,;p dolog 'l'ooc.~ik:tm. liitilniS bizonyit- és ~iirikff. Elutaztatok nu\r Iglófilrc!h-e? .\. ' ánj oödal J ngy iir•Jmet M:erezuH X ngynpónah-. ~7. ép képe$ le,·ele-zölnpol 'é rom. U gyes r(ljtKorac: TN'éz. .KU!>.Zl.in6m a rejtvényt. - Su1lt- vény, de nz egyik l1iltns: éppen 311: a mch-ik kis fink!J!J(Irgti la értl:t:. ,~ ernyimszky Jnczólt{mak ezen- n:\1. h1tszcn~k. Azon t'OSS7.ul nn irva J;ouh· toreitti~} mC)güzenemJ uogy Irénke 'M:iriB \"a.lt!- dor ne..-c. lf.!Y írják holy•JS~:n. - Sletw· i'Jrzs6 <:S ria-llt.o7.a 7-ik sránm harban Jnkik. .Tuczóka .\lihsa. A7. öreg nng~· , onnyolczas houvCdckne1• l:oborhsn nyarr.l. AzL hiszem 1 hogy már uern jiu• kiildjótl!k fio.w. Ki \'ÍtU~>igtoknt sz h· esen tcljc.sitem. is.kolába. KíváusAgara arról is értesitem J uczilxti.t, - Ga:rly P.almuc:i. Grnlulálok leiwykám a kihon Irén kl! k~r.:!'-Zony Balatoufüredro' ILSY Lcllé.re Uinó b1zonyltvlmyhoz. Nn.~apónnk nagy Oröme

telik beune: ba csupa kHünu taoulója az oh·asója. killdött száo10dra. A z t. tÍ~ent" hogy a Zeneakadémiába jár ~már négy esztendó 6ta). s ~alószinlíle.- Balaton-Lellére megy nyaralni. E,;yottal azt kJ:dezi, ht>gy te milye~ iskolúba jár:>z '! És hol lakol ;. Ird meg neki leánvkám. Radich Laczikának és Margitkitnak ezen~uel me:"iizenew. hogy üdvözlöm &ket. - L~tJ uovifs Tibo>·. 'tdYözöiiEik Tibor fiam . FaJiO·~ Pál . •\. Wbbn is kt.ízöljük. de türelmesen kell vár· .ood Paliknm. - Hru.iz .ll nn. G-ratulálok Anuus· kám. Hódi Jl.ózsrka. Xem baj gyeru:ckem, csak a "i~~án szedd ,,ztan össze ula!!.úd. CsalJa l'e:-lke 1s tnr.,hn.:!~en ,·an. mig l'úuy' t:l U\'el t. B; z; o.,au nYersz le ·is. - Jamitt ufga. ·Jfn.rgitka. J.J:.sil.·a és Iduskn. lrjatok hosszasabban. Engem nem unlaí ~fecsegés« tek. mert nom fecsegés az, hanem ren~sze rint o!ios le...-é!ke, a minek igen örtil ~agyapo. A sorsje~ygyel megint baj ,·an. most ute~i~b.tok a szillllnt. de uem irtiitok meg, hogy nufolc sorsjegy. Pedi.; szi\·e~en teljesit ném kin:m~;ágtokut. Dutli11szl:y Ses::tor és Magda. Xem értetted meg, hogy mit üzentem me~ Xeszt<>r nam. Nópmas~t feldoh~ozni bárkinek szabad. Ezt olykor hires ktiltök is meg_,se:ekszik. X em kt!telked tem beo~e, hO!!'\' f:z..ép Vellrikédet ma,..a<J irtad. C~nk azt J;er· de~tem, z.f)<:'~· uépmeS•) nyumún irtad-e? Ez Ut1l~ ...-oloa jellemtelen cseledct. _\. verset kiilönben k• .. zü!oi 1ogvm. Igú Elek és _.\!adár iudih·áoyát uem beh·eslem. tnert vnn j.-eu sok okos és szor~almas diá.k a ki na!-IT sem kn}>Ott 1·eles bizouyit''anyt. • e • l' !\Ia!!duskát csókoltetool. - l3él'tssy Bö:síkr. " 0 ' poitas.. ~akraLban Bö1.sikém. 3Jiodig Sliresen fogadlak. Oh·asóink arczképeit tnliu1 elknldbe~cm. )lem 1..mlom biztosan. me rt \~la-. ~annyi péJdány elfog}·o;.t. Jf,skt'!f Böz~lk•~ Orultem BOzsikéru. hogy neked kiHdi.Jett~ln köti) · · k \'ll l'Ct t 'a·1ogn.'l m~ •. s ·nrJ. ,·et. ,. ...,Agyoc~ k·a leaoyna. . l.Jiszt'~J. ho2)~ tetszeni fo~. - J?n'eger Lus:f~·. ~~ busnlJ l acz1ka. bamnro:-nn k1buzzuk. - ..Csi .. Z lrán ts ~Yá;taor. Xu!!\'Ou m~f!<iri:lltem n JO hu... k z..,ltán fiam " rem~nyleml hogy ocséd _ne\ sokAra t'pen. egé.:~u-egesen tá,·oz!k a k6r1~;tzh~ · De liClO el tem, hC'L')' mit ir:;z fiam. Talán t~rtö..li bot"'~ fi·.·éred hogy~·nem eugedik ki,·inni a kor~ házbúl hol~nijá:-.: S az~ hiszed, hogy a Iti ny\•!' sem :.dm\k tóbbé YiSEtn? J;gyez.zelek meg ~t,t·J><~ fiacskáim. nlil!l, j ó UISl\·err•knek illik. X:1odorknO~·" at.t tizeoem J ho!..;Y ,·arioo tnrelme::;en. mÍ" rn·,.;· -J "' .,.,. "r~,.~rnl s addi ... ol\'a"'son más. ko,·ésbö .irt<'~>~:. o.. t:.) l:i köny,·cke:. Egyet: ha u:c;üzened aimét, t'll .... l;üldök neki. - Scllil/cr Ella. Hát to is ir:oz nH"r ~\al!vap<ÍJJllk Ellücska ·~ .\zt hittem, ho!!y 111t.l:,:fele,ik(lztél róln. l1..lciu Jolti11. .Tó J;is ~olit~~· va,2'v••Toláukitm. X n!!Y v1 limeL szerezt! szülctdlll d •. • • • T' 'l:l s az ut'u" 'Sanynpónnk. - J[crc:tf1 ·Í for. ,o sem felcdkczt;m me~. Blwnhe.r·g ]:;Ha. )!if>ot; init! Xng_) npór.ak7 leáoyln\m. ~\_ mult .lsólon Bltn~ her!! L-oldt6l kaptam ltl\'Clet. r:JipeU U!!)' s.:crotl•· .. mint llibbi oh·asóimnt. de lm JJCm it·:~z 1 ntllll J~ Yti.lnczollmtol;. - Amsd .Imra. Az » E~,· Jdn\.1~ 11 naplöjac <:zimfi u~eso két fohtalú:ot\1- 'elldildötn· .lele~· u \'iz...gnztál, Annuskom? ·Derek, Sl.org.."lo~n,; lit.uyka \'n~y. - &é!.:rly Zolfti11. ~ézd 111t:>!! tt llt:~; sort. n te ue\·ed i" benne ,.:.n. - Ret'icrky J[lll"!ll · 111 ' · ti • . li n me~t>apom '· •P -.. •cr nz nr.:.zképat, ketl ,.es l',-. 1 ltlkeJm ' l;özé teEzem. A c?.ilioderkalnp nelll ~·."" fukar. GyGnyiiri\ s::~p liún~ vet I>Uid ;.\l;tr~JI. kimnk. - Bflrtholom id.:~z Irillkt•. l"ch•öti.illok. lreukém. - (.,'f,eu&t>z Zoltika. lJ~rve:. fiu \':t!!''· Zollík:'tUl· Ednyi Jó:si/;a b; Lrtlul:a.r::-F.jn:'l e bo· :>:t.Or~ln\~:'1 ltis diákok ':'l~·tok. czilin.dcr uem fe!Otikczlk mel! tólotok. _: Xot· ·cs ..trrnus/.-.l fs Jrnrr. :Belete•tnk :; nzL hi~xem. ho!!y newsokara ki is hu~· ozulr. - Hiliuyi J/cin'cl és .lauika. Hn megtnr!J~· tok igE!roteket, urömü'ük lelt'e~ lc.sz. X at!' upó :;z~P • . 'k . 11. ··~1/ C:> Crt6 ee; ({Öli.)\'C' \·:\]ogrlt sznmotokra. r ~~~~~~ •L ~yu~ t's A un• s. Bra,·ó t":;ynrika ~ J J mulnt.~tt. .Kru-snu. Irtok-e onunn Sngynpónnk: .\rm "~> üd \'Özl ru. H rot k korlll n b.OI'. sze p lwn.} \i) C kOld-k ndttak. Dérn· llo11ko. ?l{l',g:>ugtaul: Mcg~ 1 ~elte e.~ azt Liszem ltetl?"\• oo·~cdolnw~ked~l fo~. .Tö •nul:nlls~ Jloo1-.~. - ·Kain ~11111/1. 1\:i.i~tt~· 1 llúm az ud\'üzlotet. Rejlvéuvcdet mé..,. nem lH'tWl! mO!r l.l• 'J'> ' C' 'I.T JUO ..- lQti)Otü. .~.-ap Gtibor. N'ern az a .:.,nr•~rl ' a kit te ~ondnlsz Gogö TUstéut. Jueg ~>ellett ,·o)on irntxt hogy csc1·óljem ki n könY." vet s hiu ny Hc.s reltem , ohm. • -o do ·• müsik jobtw.u" to"' tet..szcni. Ifa~/aqi N·~ , n t:au. l\:ö7.lSlbetö fiam. S!!lt7m:fil fl Sas,t 1.' Ht"duig. Keljetek m"rr s:tnloitd:et. hol;.r 'us:\ t· ,_. ...,. l"' iJr<< nupouueot lttlldjtk cl otlg_~ mnmMkhoz :t.Az J> 0 \'&Ama pi SUunnt. 5ajun}n{u;n1 h n D) nron oe.tll len•lczbetnéol: c::ymássol. Szent<>Yűr <r.· i Irénke üzenetet

!:)

•

nom.

AZ U J SÁG-

1904. julius 24.

Politika és czivilizá.czió. Irte. ifj. L6nyay Sindorné. í_Betejező kózlemény.)

A czivilizli.czió l~nyegének a. multkor el· moDdotb.khoz hasonló felfogására nemcsak mindenfóle terwcszet.i relicrió, de a. filozófia, az emberiség története s :jelen tapasztalatai is vezetnek bennünket. A magasabb emberi hivatás előérzete már a poaány Ó·kor bizonyos felfogásaiban is meg· ~Jyilatkozik. .A z á tja -néptörzsböl származott irá.nia.k legrégibb religióján, annak a népnek val· Já.sán, melynek földj én uz emberiség ~öl_csöjét keressük, ugyanez a gondolat huzod1k át : Zoroasternek tana. a Zendavesta-ban azzal kezdőd ik, hogy etikai világnézietet heLyez a természeti jelens6gok vak tiszteletének helyére.Az 0 rmuzd l:)s .r. A lu·:una.n k'· ozo"tt·1 ver sen· gésben q_llegórikusau az iutelligenczia, a t-ermészet fölötti uralom s a sötét tudat1ansá.g, a. Yak érzékiség egymással való harczát akatja. kiíeje4Xli s miut az omberiség feladatát éllitja. oda. Onnuzd birodalmának megnagyitásár, mely a. lllindaut életl·o keltő természeti erő s a melynek hatalmában vannak az emberek jólétét meghatározó természetes körűlmények. ~-\. külnhígunk foJytonos megfigyelése ébresztette fel be1me a természeti e1·ök folötti mély <TúndolkodliBt s az vezette ahhoz a vallásos ~lapfelfog;\shoz: hog~ a ~rmész~tb~n az ~is· tenit kell meg1íiD1eruu~.s ~ISztelnuuk, a m..nt ~~ a. íecliilv-bnn 1 ez eho es leg.szcntebb _emlékében a. kelet-:irja népeknek is megnyilatkozik. _iz őskori Brahma·kult.u:>znak és 1·észben

A nyolczvannyolczadik szonett. Petrarca..

Ha nem szerelem, mi hát az, mi t érzek? 1::.s ha szerelem - ':li. az. az érzelem?? Ha jó talá n, mért bamk 1gy el vele~ . ? De hogyha r ossz, mér t édes az, ha egek· Ha vágy om égni, mért e köoyezés_;k ? Mit ér e siralom, ha kedvem ellen . Életadó ha lál, boldog gyötrelem, u bajtott kinjaidtól miért félek?

Méz· édességedet mért kesergetern? Magam vagyok a szabad. tenger en, V észek közölt. Ir ányttl mncs velem.

Mit meg kelle tanulom, nen~ hihetem. A mire vágyom, n~m szer ei:het.e m. Fázom hő napon. Egek zord htdegen. l'saá.k Mártha..

Divafiavél Tátrafiiredről. -

Julius 2$.

Itt a fenyvesek között ... n. hol hó~al fe~ ett szikJákból a le!.!szehb koltcm~?ye~et a.ld u ~ • t b 1n cs zor kotta. ist en kez o : a termesze 11"lk •t h szépsé(Te ann"-·ira leköti az ember lek. e 't' o~y ,; dern 1en) · ,· n -1 a · ense· nincs oaz az ultra-mo rres csodáktól szivesen tekint~ne tt szazszor c :1

a. buddhizmun, germán ós kell:1. néptörzsek· összeomlott, de egy PJato, egy Aristotelc.;, nek minden teogúniája. és tcrmJ:szeti vallása Euclides, Keppler, Xewt.on stb. kn!· 1 1Ísai, egv kisebb Yagy nagyobb mártékben e.zt igyek- GutenbE-rg, \\.at. t, Hargre:wf'<: A :,"·tigbt szik kimutatni, hogy a szcmélyiség, mint stb . találm:inyui fl Z eg~s2< u ókor k•JL:kinc::é; é olyan, kezdetben teljesen alá 'olt veli\e a váltak. természetnek, hogy az em ber a. tel'mészeti Már a fentiekből is láthatjuk, hogy a erőket kezdetben olyan erőknek tarror.t.a: n. szellemi hatalom - minti az egyetl<.'n, ., mi melyek. mint külöu isteusegek, uz ő léttit és a mulaudóságuak alá.vtJtYe nincs - hathatós boldogulását sza.Mlyozzák. Es ezeket· a romoka. a gazdasági haladásnak és czh'ilizáboló és építő hatalmakat abban az idó'beu ctiónak. Kem a fegyverek ereje, nem a. győz. dur\a szimbólumokban imádták. (Baal·kultusz, tesnek zsarnoki hatalma a legyőzött felett, druid~s-ek, stb.) hanem a szellemi, a tudásnak és intelligenEvszázadok kellettek hozzá, mig az emcziának ellenállha.tatla.u uralma, az, a. mely ber ki tudta. magát vonni a természeti erők puszta megbámulása és imádása. alól, s hogy diadalt üJ, a mely a kasztrcudszereket, a. a.zoknak megfigyelése és megi;:;merése által babouát, elöitóleteket, a természeti erőknek megtanulta azokat a járroa aló. he.jtani. De való alárendeltséget kihtotta, s ezeknek holyébe igazságnak világos megértését, a. czivilimindeu lépés, mely e czélhoz közelebb veze- az zácziót helyezte. tett, minden lépés, a. mely egy babonát, egy elöitéletet, egy tévedóst, avagy rosszul ma· Mentől inkább elüzi a gondolat ha.ta.lma gyarázott tételek va'lódi~ul \aló elfogadását a. durva. erőszak uralmat, annál inkább meg~ a maga. értékére leszallitotta, egy olyan lépés nyerheti miuden egyes személyiség azokat a:z; volt a czivilizáczió felé, melyeti az intelligen- eszközöket, a malyeknek segitsóg~vel - te.. czia Yivott ki magának. kintet nélkül szol'zi1i.lis állásám, őseire, traNem mulékony mint a polirikai hatalom diczióira - azzá. !<:het, a. mivé lenni őt terváltakozó képei, a világuralmak és uralkodóik mészeti adományai képesitik 1\Iert azok a. szereplése, hanem egy olyan köZTaayon. a. ko}:láto.k, malyeket a. régi idők prh·ilégin.mai, melyet egyik generácziéi a. másiki·a. hagyott eloJoga1 emeltek. lassaukint ö:.szeroppnnnak g öröirul hogy alapul szolgáljon a. to\ábbépi- helyüket az .abszolut szabadság foglalja. eJ, a. 1 tésre, állandó hatás csakis ebben az értelem- mely megadJa. az egyénnek ::~z őt me!rilletö o ben képzelhető el. )fig a. leigázott és ujra- méltóságot. született államalkotások rég porrá és hamuvá Igy lesz a. kifürkészhetlen kozmosznak \álcak1 azok az ismeretek, tapasztalatok és egy parányi })Orszeme, az ember - daczára, nagy igazságok, malyeket a. megelőző évsza- hogy bizonyos közösségat mGo·őriz a növány.. zadok leggenüilisabb gondolkodói hagytak és úHatvilággal - a. ::,zcllom ~istPni szi1:ráj1t. reánk csorhitatlauul jutottak üröküukül. által a. termé~zotnek urává. Es igy a czivi. A Darius~ Caes~tr, Attila, Naay Károly és lizá.ezió, - a;:a;·: a~ t•mbcr w·alnuln~tf.~ f'oko~tL· miudeu idők nagy hóditóinak ,;j}tigbirodalma. tos 1tó't;ckcclése a ie,·més::cti e~·ok tö1ött - nem.változó. szeszélyes, sokszor ízléstelen di. va.t felé . .. Dehát emberek vagyunk s mikor már megtel ik, elfó.rad lelkünk a ránk nehezedő impresszióktól: a sötétzöld fenyők susogásá. tól, a kékszemü tavak mosolyától; a sziklák félelmes szépségétől, mámor osan még, de átsiklik szemünk a modern élet káosza. felé és figyeljük azt, a roit emberi kezek mun~ ká.ja. halmozott össze. A ki még nem járt a Tátrában, azt szinet leigázza első pillaua.t-ban nngy szépsége. \alami csodásan azokatlan érzé:.t k6ll, hogy támaszszon, - talán azt & legritkább harmóniát, a mit nz érzések hullámzásában a gyönyör üséges & félelmetessel egyetemben kelt, A ki t~ltb atndan :szl?relemmel, visszahuzó vá.gy~ l ~4m.elol & Ba.latonn., talá11 még az is hűt elen lesz nh.b.ez egy időre iti! az Almo. kat suttogó, bán~tot gyógyító fenyvesek kö· .zött. Az óriási sziklá.k tövében - legyen megenged\ e az én:éseibert poéMnak ez n. kép· zelet - sok százezer fenyő tátja. ki ölelésre k a.1j ait, mindenik h ivogat, mindenik álmot regél, valamennyinek van titkos mondani. val6ja.. S n. kinek van a. lelkében tartalom szivében álom,_ k6p~detében szin. vegy ra~ gyogá.s, azt mm d·mmd eldAde1geh, biztatria.. ad hoz?.Ú. még gazdngságot, hn álom : szrvár~ váuyragyogást. ha . szin : nranyszegélyt., ha gondolat; mosolygast, hogyha. remény . .. Megfüröszti illatában minden érzésünket, pihenteti a munkában elfáradt bomlokot és

csókolgatja hüs szoll~ióvel azt, a ki nz érzé. sek ~ivatagjában utat tévesztve idáig ért ; .. Vannak ilyen lelki emócziók, fáradságo· sa.n szépek. szomornságosun gyönyörü.ek, a. melyeket C'sa.kis a termé::;zet nogyszerüségé. nek hatása alatt érezhetünk; a meJy,,k ~.;.gy időre kicserélik benső énünke t, átalakitják 8.2~, hogy meglágyul attól a keményebb sziv ós poétá.\á lesz - a nélkül, hogy n. l~öltemények a.\atuák azzá - minden fogékony lélek. Igy megimádva a. szent természetet, itt, az ország legelső - 6s mondjuk: legdrágább - fürdőhelyén, csak 6;-ái vannek n di\ntnak. .A. napnak legnagyobb része abbau telik cl, hogy az itt időzök felkeresik a közelfeln-ö természeti csodákat s ::ryalog, lóháton vagy kocsin igyekeznek megközelíteni mindszt, ~ ~it elmulasrtnl!i itt éppen annyiu jelent, mint :Rómában j árván, 11em látni pápót. A csorbai és poprádi tavalmá I, a. felkai völgyben. a tarpataki vizesésnél rövid l.urista.-ruhába.n találkoznak a hölgyek, erős 1a.lpu hegymászó czipőkben lépdelnek köről·kt"íre, órákig tartó utak alatt, alig fúradva a könnyü, üde, sokszor hideg levegőben. Legtöbb turistával -többnyire poroszokkal - a csorbai tónúl találkozunk. Meg kell adni magunknak az elágtételt, hogy a mi magyar damliiuk még se viszik annyira tulzf.sba. a szaknyák rövidségét, mint a kül. földiek, •agy ha. szükségkóppen a hegymászáshoz mégis, ugy a. ruha. hordásában a gon. dos megválasztást és valami ösztönszerü hiu. .J

AZ lJ'JSÁG

csak anyagi és gazdasági, hanem olyan etikai tény is, a maly bennünket a földi létnek lea-

magasabb fokára helyez.

Válasz et y levt11re • . • - A feminizmus egy ellenzőj ének Mint ama nyilt levél irónlSje, magam is azon kellemes, sok szegény elhagyatott nőtestvéreimnél szerencsésebb helyzetben vagyok, hogy »otthonomban meghuzódva évek óta figyelemmel kisérgetem a. világ eseményeit, gyUjtögetem tapasztalataimat, szöv~getem gondolataimat •.. «1 azonban ugyanazon pontból kiindulva, mint a levél irónöje, tökéletesen ellenkezéS erellményre jutottam, Legyen szabad meggyözlidésemhez hiven ama. nyilt levél néh:\ny pontjára vulaszolni. Hogy - ~ mié1·t kell abszolut önállóság, miilón oly jó ts édes az erősebb, a harczedzett, a tapasztaltabb vállaihoz .simulni - miért kell e c:e?ra egy világra szóló Tumgresszu.s, a hol feltilnni1 kitfJnui, beszélni, eszméket dobálni szabad? c Hogy 1:égte -.miért nkaYjuk az olthonból a na és (b·fiak kötött lct:(J viszonyna!• fenséges harmóui.á}út számU: ni ?c . . . Erre épp oly szomorn1 mint cgyszern a felelet : mert statisztikai kimutatás .szJ;Jrint n nők egy jelentékeny r~.ozének_ nem juthat az a szerencse osztályrésznl, hogy az erösebb1 a. llarczedutl, a tapasztaltabb vállaihoz hozzásimulva, otthonában a nö és férfi közt levő viszonynak fenséges harmóniáicit élue::e. Söt egy jelentékeny részönek, azoknak, kik egy apa, fivér, vagy férj oltalma alatt állanak, az a szomoru sors jut osztályrészül, hogy önmaguka~ a. család férfitagjainalt föláldozzak. Csak kiveiLoles esetekben láttam azt a boldogaágol1 melyet >egy cgé&z ember oldala. mellett egy gyenge nö érezhet, teljcse1. reá bízva titagát - f.5listennok tekintve öt«. De igen is gyalo·an Júttam már 1\BSzonyt a kétt;églJee'Oés azélén, mert egy ~;"ép nRpon a kiméletl·)n sor;;, a JIÜndennapi ölet. prózája. Iciábránditotta fantasztikus felfogásából és megtanitotta olyannak látni a dolgokat, a milyenek és nem a minöknek edclig képzeletében maganak azokat megnlkotta. Fájdalom, ma már nem élünk nagyanyAink 8zerenc.s:és korszakában1 a mikor még az emberek C2Yszernek1 az igények szerények voltak, n mikor még lehetséges \'olt n férfiaknak ezerény fizetés mellctt is tUzh~;lyet alnpitani, Cil:l.hidot eltartani. Al(korihan szégyun lett •olna. egy ~ág ó]ta11 a.

mcly a legfárasztóbb tolU·ol;: alatt is érvényesül, tetszetösek maradunk. Láttam igazán bájos alakokat, a ldk sárga. s-znln1ú.ból fvnot.t suijer kalapjuk ban. sö-

t6t.R?;ürke, egészen rJvid

lwgymtiszó ruhá-

jukban n tonger 5ZÍ:lle fölött 2000 méter magasságban is ugy mztok ld. hogy b:i.tran ')lb tt k volna fotogrnfáló-gtip olé. ,Örömmel

j gyzem

m~:

n aqyu.,·ok yoJtnk. E:; hittam

zélesen szabott, mindcn csín nélküli turi:>t.a.nthákba öltözőtt hulgyckot, u kiknek egtEz egjeleuésuk cJdrulta l1ogy sem másnak, sem ( nmngokna'k nem óhajt nak tetszeni, c:: upán gy e;zéljuk van: gyönyörködni, gyönyörködClP nélkül ÍS. :Már p d1g ohn f;C volna ~zo.bad hogy Jdaig jn n a l1ölgycl.: il gmrijn. A praktiku~gb~ is lehet, sör. !~cll liele,iuoi egy kis poézLott bis.zcn az 61 t kere etlanül is oly kBzor adJa enn k oll~nkcz6jat. A h gyi utnlronf sziklás ij ,·ényckcn C".fY)'l"C· 1 • m tn1ólkozu k a co.vilload ok. -ök és er&k - l hetó1cg sötét sz.inekbe ölWz' c VJteUk m gukot n türelm on baktatö lovak lÚ!t.An. L<n;i\gl6.ruhnról lly alkalmnkkor sz6

bg leh •· Hiez n nem port \z6sböl ülnek b tunstáknal nkarnnk lAt~znm 16hán . m1 o omb n ldbnknak tul agosa:~ utó utat mo t s7.1k. .A. tul jdonl Pl m korzó a hol kifojtik nyán. do tln ziáju1u:L o. hOlgyek urak, te S.!g r t. A l 15kóu~ s bb lt>.gmeguabb igén~ e-

n '~>

ld lég1thcti az ó-tAtrai .: ~.szálló m(lgöt.t J}lt Ó az:.éles s tány, a hol három l!'11red. o., Uj- éi Ah6-TAtrafüred cl6kelö

ket

1904. julius 24.

asszonyra nézve, ba férje jövedelmével össze nem egyeztethető toilette-ben vagy ékszerekkel jelenik meg valahol, körülményeinek meg nem feleJön járatja gyermekeit és állásához nem illő fényüz6 háztartást és cselédséget tart. Ez~J·t tudtak a régi idők nagyasszonyai olyan boldogok lenni . . . Az idők áramlatát azonban fel nem tarthatja senki; legfeljebb szabályozni lehet és az egyik föczélja a nök által évenként tartott kongresszusoknak. A mai korszak viszonyai megkívánják, s6t megkövetelik a nötöl, hogy a. férfi segitőtársa legyen a létért vaJó küzdelemben. hogy necsak melegedni akarjon a hbi tüzbely meUett, hanem gondosltodjék is annak melegértll. Ugyan ki tudná bebizonyitani, hogy hideg tt!zhely mallett is feltalfilható a családi élet bájos poézisa.? EgyszerU embereknél, falon, a munkásnép között, gyakran megfigyeltem, hogyan dolgozik versenyt az aszszony a. férfival, s e közben csak néha vetbet egy pillantást a fa arnyékában szunnyadó gyermekére. Majd hozzámegy, megitatja, betakarja, ujra elaltatja és tovább dolgozik. Este a kicsi család fa:radtan, de békés egyetárUsben tér haza. a. munká.bóL A férj fát hord, az asszony megrakja a tüzet, s az egyszerü levest m~oföz,·e, békés egyatérttisben költik el azt a. tüzhely fényénél . . • A. nép ez egyszerU gyermekének ugyan soha sem jutna eszébe oz a. gondolat, hogy az ö férj~ ne lenne az ö ura ~s parancsolója, mart ö megosztja •ele a mindennapi fáradalmakat. .A népéletben nyilatkozik meg a lét örök törvénye, az élet gazsá:;-a, a természet közvetlen poézisa. A. knltura sok mindent megváltoztatott és nem mindig elilnyüukre. Igy például a. modern asszony még mindig abban a téves meggyőzödesben él, hogy a fémnak kötelessége egymagának a lehetetJennel szembon is megltüzdeni és ha a meddll kiizdolemnek önmaga és egooz c:saládja uldozatnl esilr, akkor is ö az ol>u! Mert o az erlloebl>. Ö a férJi ! - ~ Ve:css81l ö1 a l:iro t•tá biztu': :tnagu,lkat; ldlzdjön ö, a ki szuet, a ki. é1 tiln/; ll! Oly csöndes boldogság élui ... « tétlenül egyik napról a roaaikra .. ., nézni, m.int fárad a mci~ik, mig mi cziczomazzuk magunkat, ápoljuk a. szépségünket! Pedig jan egy idll, a mikor minden ápolás daczára. lehull róhmk az ifjuság virága . . . minden czifra máz és nem marad mt\s hátra, ID.int az ifju.qág romjai . . . Ugyan hova száll :lkkor a házasélet poézisa?

Hogy miért kell a nökuek abszolut lSnálló· sag, SZu\·a.:ati j og és miért kell a c2.élra. egy világra szóló kongresszus? Ez a mai szocziális viszonyokban leli egyszerű magyarázatát. Berlinben például, a hol az utolsü gyül~en annyi tiszteletreméltó ösz mattó~a kt12dlStt ezer meg ezer védtelen. támasz nélkali test\"érei érdekében, a legutolsó statisztikai kimutatáll szeriet 96.657-tel több a nö, JIÜnt a iérfi. Tehá t ke ,·és biján 100.000 lélek. Szám s.zerint feliHmuJja sok magyarországi vilros lakosságának összességét. Ugyan k i törődik ezeknek az egyedül álló n6knek egyéni, társadalmi "l•agy törvény szarinti jo~aival? Ki védi őket, ki gondoskodik megélbeMsükröl? Vegyünk csak egy égető k~rd~st. Például a. leány• kereskedé:st, azt n siltét szégyentoltot a mi kulturáuk ragyogó égboltozatán. Hogyan képzeli a. nyilt levél irónlije lehetségusnt~k akkoro. szocziális nyomornsággal s.zcmbeszállhntoi, zajos proklamá.czió és gyujtó beszédek nelkol? Biszeu annyian vagyunk mi asszonyok, kik a biztos otthon védöszárnyai alatt még nem ébredtünk annak tudatiu1l, hogy n nök hinü.á:;áuak a c:>aládban mily jelentékeny és fontos szerepe jutott a szocziális feladatok me~ldásár:1, hogy ege t rengetö harsonák kellenének nhboz, hogy öket mesebeli almukból feMbre~zszék. Ha majd úljö n.z 3 nnp, a mikor M.agy:lrorszi;on egy ba tor lc1kiJ, ar.5s ~;ziru asszony tesh·érei védelmére megfujja a barczi riadót Js a honleányok szh·ébun fdébre:~zti a kötelességérzet ama legszentebb viragin, mely az lSnzeHen elllber· szeretet nyomán fakad i ba majd megtanitja öket a füanrropiai törekvések miodal.lla feladataira, me· lyeknek megoldása révén a nök erkölcsi és anyagi helyzete javul, a cs::~ládi élet erkölcsi al::~pja. meg· szilárdul; a gyennek nevelés, a h::~za jö\(ljéuek & legfo!liosabb hinyazöje egy &ll::~mi é:; társ::.da.hni kötelezettség alnpjhn ó.Haláuos roforruaczión megy ]iera.;zlUJ, nkkor majd ngy néZ1lnk <~zét magunk körUI. miot a mcsebeli kirolykisasszon y, nU kor ezázesztendlla tl.lmából felébredt! C;;;odálkozoi fogunk mi sok mindenen, a mit azeliltt környezetünkben észre sem vettünk. Felujul majd akkor az az idJ1 amikor a. nők htisök ,·ol tak. _\zok lesznek ismét többségben, a kik vn.llvetve fáradnak a férfiakkal a hn.za felnri.gzt\sán é:; önfeláldozással az övéik és embertársaik boldogitá:;án ! Ezeket az eszméket áltaJánossa, ktizldocscsé kell tcnui! Ki ne tudná megérteni e turekvésnek magasztos és nemes, az idea!

közön~égc találkozik. '?\[aga. o. Nngy-Szálló is érdemes arr a, hogy wegteki n t.s~ tnindeuki. Túrsalgója: szalónju.i fóny~óssel vannak berendezye. Szobái a legmoclcruebb kényelm~t ndják. Itt h\kik !l'rig~es -~gost . szá::z . trón~ örökös is n gyermekl)lvel. n k1k a. br:tóra1 übéd után naponta ?Dcgjelennék ~ k01·~ón .és apjuH.rtl fogóc.skát Jáf.öz:mak. A h~_rom fi.u mmdio- fehór t'uhába yan öltözYe. _\. szuko kis hercz~onö n Idnél bajo~a.bb gyerilleket alig lau.am: :ruhAcskájtitól elálló karokkal ~étltlgat a1Jjn ülött és nngy banit&i.ggnl tekintge t; ~. :·eh~ ogyk~oru leánykákra.. Egyik este na~' 1olcnke~ koz.e}~,;dett is \jgyhez, kezót nynJtot~a nek~ azt~n boldog n10 olygú.::,stll siotett tov~bb npJ:• utAn. A ~>Zép kis hcrcz~>gkisa~zooy 1.; • folyton ~e~

A. trónür&kös külünben gyakran eljár vada;:,ztú az iltoni m·ttkkal, 1\ kik kö;li\1 éppen tegnap k\ihett nngy feltünést; Zichy Géza. gróf, .a ll!iut vndá ·zz::ákmán~ hal, egy eitojtett vaddlSzno\·al bcYonult. ~ elojt.ett Yndat zöld g1lllyakon négy vadász. hozta. utána 1 . J·Ott lóháton holdocr mo~ solyga~a nz arczn.u u ~ráf, :; öt kö,·ette tizen~ két gyelogos Yndú:;z. l\liko1· uj-'l'ó.trafüredre ért., a zenekar a llákóczi-indul•:h·nl fogadta, a. közön.:;ég Jledig ::::.ázti.vnl :illt ~>Orialat. . . A bevonulfi, k~:d,·es, hi.tn!.ny0$1 de ~:gy k!CSlt tngadhnt.atltmul te.ahlilis yo}t. Rnnen1 c:;ak mo~t. ve~zem J::zre. t~ltérten'l. attól, a ruiró1 írni aka.rtnm: az itt láthatódivattóL A tollamm nnnyi monde.nivaló kivánkozott, hogy nem tudtnm elho.llgntui. Xózzék el. kérelll. 1'ény n:.::, hogy itt n~m ló.tunk a divatbau szerteleuségol~et. Az or.:zá..., minden r é-

hérb?n jár, s ('gys.~crii

sz11 b.i.;u: d1sz . ~~~.~~ll:~l ruhájtibnu elbájol mindeuk1t. A tronu_rokos - ez t.in tirdol~ehti fogin önöket, h~lgyetm :c::inos, szöko cm bor, csak_nem. Jtlrosra. s~t arczczaL ~linrlig szürke ruha.t :·1~ol,. b~l.karJa.u gytiszfó.tyollal. A korzóu lll'ro}tsmel'l f~.l a. le~ idcg~uebb :is1 hogy iolyton ~edetlen 1ovel setál. .Ajkáról osak ritkú.al cüutk .e.l .a mo::oly, do a }.:i tud olvnsni a. lélC>k bcn\lblil, az .arcznak voualaiból a ubau nngy bizonyos::-aggsl ébred a sejtelexh, hogy n mi ~Jnnek a. u agyon:'!>~ .konszcnv s kUl..ejn fiatal fór.Bunaklelkét nyom) a, n :mi me)nucbóliku "'ti tcrzi mosolyg6 sroza.t: a.z m6g mindi 0 nem n h lt t her sulya, banem crösznko n 'ti. szatojtott Dlo érzelemé · • · Láh a. czel~ct nz iga.zán kh·nlóan sz ép gye:rmckekot, önkéntelenül eszébo jut mindenhiuok nz 6d nyjnk, n ki meggoudolailnn lépésóuek boldogságát talán nem is érezte soha. de a kinek bünh6dóse rettenetes lehet.

....

videkről ~gynráut vannak. s találunk u külsö.:égekbeu sok ellenmondtbi:. . . A hülg_Yok k~zött nagyrészben . -: hodH;. a rov1d ruhak okos cli'"atja. Korzozlll csak 1gen keYe~cn hordnnn.k már 7.."{)Csiba és szaMnha va16 ho~~zu ruhákat. Hála Isten, tu· dunk mé.r disztingválni ;-, nem kö~etünk ""akon roe&,tTOn~olá.s ll~lkill olyun di\'aMt, a. mely igeu szep, ha holy6n vnló. de igen .nl~ ka!mnclBD ott, n ho\a nine,':ren rendeltewse.

szébó1. fih·árosb6l és

A nrenadin-ruhá.k uralkodnak most - ug_f :át;..ik - mindcnfclé. Litni mindent'éle :>Zi~ ben, de n legszebb talán ll% ...-olt mJgi:. k~ zOttük, n mit egy nagyon fiatal as~zonykBD l&ttrun, ugy udom, Mone.~zterly szalónjáb?l. Mo.I!dnnom ~em kell, boro· a kortOll

G:! ~ t"C!. 3i) A Z 1J' ".. "' 1 "«' - ==~~--------------~--------~~~------------,------------------------~ 15-=~~ ee

1904. julius 24.

elé törehö czélját? Ki ne adózna elismeréssel ez eszmék apostolainak, n kik még a rnegszólás múl'liromsaaát is magnkra veszik a szent czél szolg;\la{n érdekében é:; messze ot-szágbcil sereglellek i.isszc, fáradságot, erkölcsi és anyagi aldazatokat nem kímélve, hogy hirdessék a felebarátj, a testvéri szaretet szent ig~jét! Ha akad js ezek között oly:m, a kit a hiuság, feltünési vagy vezet oda, a hangadó többség azok k órébill kerül ki, kiket a sors kemény megpróbáltatasa,. vagy ef!y határozott, nagy erkölcsi haJlam ösztönzött arr:1 1 hogy egyéni életük szük >öréböl a uyih·ános~itg elé lépve küzdjenek az emberiség boldogulásáért és nem a. férfiak ellen, de tnellettük ! :liert nincs olyan asszony, ki önkéut lomondana a férfiról, a családi élet boldogs:ignröl ~ az a sok szegény hajótörést szanvedett enny, a ki ma a nök világra szóló nagy akczióából reméli jövője megleremtését, a legelsö hi,·:bra ott teremne annak oldalán, a ld neki lebeJ·,·t) tenné a csaláeli tuzbely megalapítását. Tehát 1e;n a {éY{Wk cllc11, dc mellettick folyik a létért való kuzdolun. Szép dolog ugyan folyond{n·nak lenni, woly a tülgy erős df'rekál·a simul, de megesik néha, ho{!y a ,·iharokkal kiizdti tölgy erejét a kuszó növeuy annyira kiszivjn, hogy elszáll belölo az: élet. Bizonyitra akadt mindenlduek alkalma olyan sze· génv l~nH nélküli fát lálhatni, melynek hatalmásJ d;- teljesen elszáradt ágait és de1-eká t sürün be· iulotta a télizöld. Egy a.sszony. i

Házi tanácsadó. 'Rabc.t. (Szultnnkenyér.) Egy font czukr.:>t e/3 ilor ._;zzel megf'özilnk. 11 deka finom keményitőL n rlcezi Yizben jól· elk~\erüul;. és ergantinon át~zür\"e a fon·ó czukorszlirpbe öntjük s folyt<~n l{en•t:jük, mig meg nem sürüsödik. Aztantegyünk bele egy jö marék meghámozott, hosszukúsra vitgott ltt::r.ndulát, egy czitromnak a leYé~ is bele~zU1jük s addig fözzUk, mig egészen meg nem ~ilrü~üdik. Err(il ngy gyözödűnk meg, hogy nc.om, szitiJI: porczukrot hintünk a nyujt6deszkára1 aztim egy darabkat meghengergetünk benne es egy Jd!'ISt.Í bUloi hagyjuk. Hn \'ágni lehetJ nkkor mitr jv . .A fele résút n,egbagyjuk czitromosnak, a tuitsik fa},jt 20 fill. ara. rózsaolajj~l megillntositjuk és

tiétá.ló hölgyek fcltünöen nagy Pondot~ ~ordi tanvk - éppen a. ruhtik .~e~·ekst•ge..nna ...t -:1smorteto Jelleg~re ·

az in-a zi clámák

pőkl~.

a czl-

igen helyesen is. tesz~k... r A. rossz sza Uá.su "agy éppen kitiprott Czlpo~ ch'ou&áál•

:8s

legszebb toilelfet.

, .

A kalapok di,atjs telJesen . egyenl.

tt uim.sen elt3ú:ás. Talún csak . an~yi, . hogy. fe~; tünö alnlmt 11cm te!:z fel drs~.tmp:~·a.lt nn no. Azt mcgb~«ryjá k az elegáns fel\Illigmkr~~k, ~ Uiknck - hm·a-to,·a ·- ez lesz e~ye~len l:smerfot 0.. "t:lük sz _ :n· 11tntlallok elott. 1~. t:itr"-loroniczi vl'l-senyekeu sok::n '\Olt.,k o fövá;os ism"rt :tlé!l\jai közül.. Er~ek.:>s J', .. .. t kelv·tt Lrbrwdy, a sz:jharnl csas1-at, .~.~: 1umcs . l 'd íi(Tvelte n futaa Ici szerényeu meg mzo va "·. . . - l t R··J talnn sokd" ?ro0 veink l>özül lll~ ,rt : g., ott is C'"'!l k icr·_n L: c' l'sen Vtsel~nwl·rc] ~. 1 fittyolokat~ de eg~ .],ett.őröl t'~ to og .' ~g :nl·a'hb szeretetre1~1éltú volt azl•t . l ' · • k 1e CZ t • , . , lDlDt" .. k nun.'t} J·ouba.n klVUDHl. egyt:Hlscgn · - ... '

b·onÓ

a ielti.inü viselo~et. . .. ..,_ irok nz itteni lln énlekh meg .ono.~>et, . . 1 ·"l ·s Ök is éppen oly luxust gavnllt-r-v!se letH1 l • 1_ rn.:· •1p.·p eu ,..zÓJl .. hö)cr\:l'h: .J. ttne-mc ·' :. · . t u:mc 1~. IUlD a .~".: 1:.101 bárom-l''-'".Yszer 1s

czil'(;kct. viseluek, ll:tp.]u. ~ . 1 y~ ut:> valami ülWzködnek s tog>Hlb:1!a 1 .lllU . ik· t mii,·t!:'zi ér~.;k benuiik ahhoz. 110~~ ~ effi~ • ' nacr...·n 1\0"1 fll. kcH n. férfin" komoly:>:lgo .. a. t:>of o . ' l . . . l .. ·zecCT\eztPtlll. n:ut e eganczmvt~ ú:.;· ::::~ lá~taro erre llorry d ne fdeJfsf'lU. tegnap Í< l·ölJon-nt'Izabelllt királyi hercze~a.s~zoyö og~ ta t ~ melj et ű maga hajwtt.' 1lngos. ' uul~' ll'-'~ri öltözék volt n fensóges as~zou.}:onll a 1" \.. ... l .d eg}~ rous nlJ,a omma1 Dck garde-rOL•eJaro tutlJ t:>~ • ma moudom el azt, a. mire ma m:n· !em •t. ;radt hely. ~e.rgt

alkörmösset pirosl'a festjuk, de csak akkor1 ba már levettük a túzröl. Ezután kikenünk egy sinla formát olajjal, selyempapírral kitlirliljük és a tömeget forrón beleöntjuk. Ha kibült, fiuom cznkor-

Uzsnefek.

Ki:imtokat nem adun!.: rilfsza.

porban megbengergetjtik. A szultáukeoyér fölszeletelve nagyon alkalmas csemege közé, szóp átlátsz6, fényes papirosba. göngyöh·e a karácsonyfa agAira is függeszthetjük Csokoládészalámi. 13 deka csokc.ládét megreszelünk és ugyanaunyi porczukrot meg aprora vagdalt mandulát adunk hozzá: egy tojással öszszegyuljuk és czukorban megheugeritve kolb~z-

Daisy. A másodiltnal:: is sorát ejtjuk. c~ai:: egy kis türelmet kérünk, mert máris uagyol! Sük kézirat he' cr nálunk. C:>ak folyta".sa asszoJJyoUI. Magyar (emini.:lltnS. Kvszünjük. S.úvesen ~ottünk ·volnn. ki,·étclt c-z: egyszer az ön kedY~ ;rt. du mar késó vvlt. Oly sok hcl~'et f,,!!!alu:iuak el a. nem megfell·Hi kézir:.tok. hogy ~zokat meutl·n

alakra formáljuk. Sárgult fehérnemü. Miné1 J·obbau forralJ.ák és főzik ruhat szödávn.J, annál jobban megsárguJ, mert a fehér ruhanak nagyon árt a e:zódá,·al való főzés és mosás. 18 éve, hogy sajat haztnrtásomban mosok, de nálam ruhamosasra som szóda, sem pedig másfele fehéritö szer használatban nincs; én a szódát csak zsiros edényt forrázni használom1 másra soba. A rohamosáshoz szitált fahamut ~eszek forró vizzel leönlve, ha ez kihűl t, akkor a lugos edényt feltöltetem esövizzel, de ha ez nincs, jó a kuLviz is. A mosás elötti napon a. ruhát beáztatom, külön a finoma.t1 külön a köz!in-.ségeset, aztán beszappanozom, másnap langyos luggal ki''ül-beltil tisztára lcimosatom. Ekkor leforrázzuk luggal és ebben egy fél órát állni hagyjuk taddig lehet a gorombább ruhát mosoi, mig a finom a forrázóban áll), aztan a. forró vizből kimossuk és még egyszer gyengén megszappa.nozzuk i mosl _ lebot főzni, de ha egyet forr, r ögtön kiszedjük és összexnl•juk, hogy itt párolódjet> a r uha. jól és ebből ismét j6l killlossuk, Yégül kétszer kiüblitjük. MegjegJ"'Zem, hogy semmifele mosógépet nem bastuá1unk, nálam kézzel történik mindeu mosá~ és a konyharuha éppen olyan mosásban részesül,

B. G.-11ek. H:t terpentinnel cs benzintlOl Ilulll ér.• eze'It i e~.se~l~ pro·b~t t·enn ·l a vnsu l <ISiia ' 1. .\ .. 1 pecsétes rész alá és fölé legyen fo.hár itnlós, \•tl,.:;y puha selyempapirost és Ynsaljo. jó forrón . ')libol,yt a zsir a papirosba huzóll1k, ttlssók frisset c.datcu!,i és addiJ ''asaloi forró ,·assal, wig a pn1úos c:;..:· szen tiszta marad. ;:.,-. R. luanccz. A lawsollia vngy heuu::~gyöl>,' r poná li.irt leveloivel a törüle nök 11Jj.uk t é:; szemdidokeiket festik; tala u itt is k. pldö droguistánál. _ A haj bo!·axos vagy hors:io~ZC:' vizzel mos,·a zsirtalann.!. lesz. de nt.m .ló t•J1ság ·san kiszaritani, mart köuuyon hasad és tl..idk. .Eamwgaro-::zö,etböl elWoik n. fény, ha crös~;u nedves ruhán át Ynsaljt-.k, do csak itleig-ór!tig hnszual, mert a koptatáll által ujra kifér.ye.,edíl;. P. JI. Turkevc. Sok mozgás, korai fölkel~s és nagyon mársékelt táplálkozás ese•l.:!;; czélbo~ \ezet. K~vér embernek minel keYesebb fol~·ekony t.apló.lékc.t lehet csak fogya:.zLani, tehat csak igen ke,·eset inni, rn~g vizet is csak a legr;zUks'-'gesebbeL A ~zeszes ital: a czukor a tészfaftla mind hizlal; lt:hát leginkább sült hnst, zöld fozelchct és tojá:;t ke:l csak euni. Sütlimesternek S7nL::.d liszlet is árulni.

mint más finom ruha. és annak is olyan tisztának kell lenni, hogy azokon semmifele zsit·fo1t mosás után fölismerhető ne legyen, mert én a konyhat•ubóimra nagyon kényes vagyok és ha a ruha ki lelt öblitnl, finom oltramario rt:thake1.-it6Yel megktikitem. Fokete ISelyemcsipke mosása. A csipk~t fscsa1juk ki többször borszeszben, aztán csnvarjuk Ícl, n. menoyire !ebet, simán egy palaczkra. .Ko\·és idő mulva a. borszesz elillan és a csi]'kek oly

Zu/d dió uefüzé~e. ( 1G900. előfizető.) \"o2'yünk gyönge zi.ild chót, a két hegyét \<tgjuk le, s t~gyük hideg ~iz!Je. Jiuszone!_ry napig ázzék n dió, do naponként leöntjük róle a yjzet s frisst~L töltünk rá, llo~· keserű no maradjon. Ekkor egy kil6 czukrot f.:l liter ,·izbeu szörppé flíz!luk, C\ szc-gfü.•zeggel os fah~jjnl u1egHlzdelt diót félóráig féizz!\k bence, azLán il''<'glJo öntjuk. H:1 a czu · horlu nmn elég s\ir01 másno1' ujm felt\,rraljuk ós a dir)ra tölljUk

simúk és merevek, miut az ujak. Egg nogg (Angol ital.) E tojásitalt estélyeken adják a limonádé helyett, melyet az angolok tiem igen kedvelnek. Nagyobb mennyis.;gbeu követlwzöleg készül: 10 tojássargájnt Utunk fazékbn, czL 25 deka porozukorral babosro. ,-erjük hab,·erövel, akkor apr6donkánt beleöntünk 2 és fél deczi oréis rumot és 1 liter finom cognacot. Egy darabkn. czitromh~jjal megdörzsölt czuln·ot fölolvasztunk benne és ntóljnra két !Her édes tejet n.dunk bo'Zzá és eröEeu 'Verjük habYerö\"el. Jt(g közzJ ássuk a fazekat (fa~ylnltszelencze is lt'het) ~s titfalás e1<iH közzé lcc'l'erjUk ~ 10 to.J:"tsl(,h.~riének l>emeny ba.1.oját. Dolmas. Cl'örök étel.) Egy nagy kúpogztaf~:j nok leveleit sós vizben lefor,·ázznk, pár perczig hideg vizben l1agyjnk ós deszkíu·a tesz;:;zuk. Töltelék: fél ldló birkahust és 12 deka marl.tazsü·t mogőröiUnk, söt, reszel~ hagymát, fekele borsót, :, kanál 10 perc-lig főzött r izst, l tojást. l knnál sa~anyu tejfOlE, fél kanál z~emlye norzsát adunk hozzá. Ebböl gombóczakat formálunk és a. kápo~zta levélbe göogyölgetjtik, egymás mellé és fölé labasba rakjuk, fél kaná.l oltasztott ~ajnt, 3 .', liter hnslevet. öntünk rá és gyenge tüznél ll /2 óráig párol,iuk. A mártáshoz fél kanál lisztet, 1 czitrom levét, l k{l.véskanál ezulcrot adunk, sritán at-.zilrjük s ha talán sürU lenne, akkor még le'l'e,-t öntiink hozza, 2 tojnssnrgnjill habarunk l·ole és többé n em ha.,oyjuk föni. Tálalásnál a. dolmast l~yramis-alakba raltjnk és a miu·tá.st rátintjük.

TojciJos 11erec:t. 1 P. Jl.-!l!k.) Egy for. t lisztbe 7 gr. söt, 12 deka Yajr.t és ~ gr. ammoniak sót teszlink és uéhúny ttjú.ssnl eh•erjuk, annyi tojást adunk bC!le, hogy ne logy.:>u n~o-you lilgy, I'IJrUlbeli!l lu-17 darabot, azlau czipó>•á nlnl<itvn, m<:>;.!li~ztezzllk, rubúnl betakarjuk és eg.Jc:z éjjel pihentctjük. )h\snnp l!Urkúl<nt csir.áhnk bC'lule é,; nagy pon:czeket \·aey fúnitokat formlllunk a hm•ka da.rahjaiuöl. Gyvugón fijyi.i vízhe dobjuk, hn a te· tejére s7.nll a pe1acz l-s kissó kemeny, l.iszerlji\k ~s hid<:>g , izbe dobjuk. OU hr.!!Jjnk e~ ti g ~s 1\ siHohoo Yngy keny.írii!llc:' tttún a !,t'Ult•llC··C.~,.,n }1irlclen 5 z ··p ~::-;Ura sfttjiik.

mcg~ennui::átjiik.

=========== bőrönclöket,lcocsi·

te.knrólcat, női joclcey-sapklit, ha.jtóker:tyi\t BRACB'FELD I'. c:o::égnól (IV. ker., Dorottya u teJ:~ 7. sz.) rendelni. l í-20

,_-~

feMraemlskel. mlaln1mrehl és msarasszonyi kelen~j"ékai l

ARIS ZEILLil\IGER ts TÁRSA n .,1i:Í:Ji (.~:-!IL J, \~'··nál

112!

IV. &ter., Yáczi-utc:i!a l~o sz.

11Jat1szerek, a Ieo?nomabb, pipet•e.B.U i czikkek VEBTESSY SÁNDOR illatszerésznél (Kristóf-tér) kapha.tók. 17'2'2

.a Z tr JS Á G

1904. julius 24.

----------------------~~~~~~--------------~--~~3~1 ~

E,ay királyfi naplója. -

Nagyapó meséi. (Folyt:!. tás.)

Colibri b:' ró háta meggörbedt, szemei "t"örösek voltak a. sírástól, haja égnek meredt és sápadfi arcza nedves "t"olt a sírástól. - Nem órdemlem meg ő felségo kegyét _ dadogta. ~em mehetek el, soh' sem voltam tolakodó, nem \ágytam dicsőségre. Nem mehetek el, nem mehetek el . .. S derék tsnitómnak ugyancsak potyogtak könyei. Eszembe jutott, hogy midőn Mcseország tört~e~ét tanította, igy szólt hozzám : - Ne foledjo el felséged, hogy léha óle!,nél többet ér a dicsőséges halál. J\liut nagy költőnk : Füzfa L óránd mondá:

:N6fás Kaficza. Elbeszéli az

legjobb ba.·átai11ak

Gaál Mózes.

HA TOD IK FEJEZET.

Nyomorék Jóaka.

A negyedik szemszádban Katiczáéktóllakot~ a nyomor61~ Jóska. Az arja sem élt, az any~~ sem élt Joskána.k. .A. házikóban a. nagyanyJMal éldt>gélt, a nagyanyja elment nap~!lámba., ftízött, viz?t hordott, nyomorgott. üreg asszony hogy 1s tudna sokat dolgozni bért; is kt:vcset adnak a munkájáért s m~ azt mondJt1k, hogy .llöszönje meg, ha k-enyere van. A kis Jóska nem tudott járni. A lábai összezsugorodtak s mihelyt a. bölcsőből 1.-ivetKi él todben féreg vo. lál, tók,, egy !ric~i k~,rosszó!•be ültettók, hogy le ne tordtdJon belole. Mar a kilenczedik é•ében Szentté avat o. hös halai. járt, de akkora volt, mint az ötesztendös Szerottem volna. szavalni Colibrinak nem- gyermekek szoktak lenni. zetünk nagy költ~iének •ersét, ele Fedor k-iEgJsz nap ott ült az ud"t"aron. Egyesosont a tereroUó1. A küszöbröl hallottam a. egyedül. M~~or a nngyanyja elment munkába, hadügyminiszter szigoru vtilc.sz.9t. letett mellc.•Jo ~ esikos 1~iliuba egy karéj ke- Móltóságod tuls;\gosan szerény. s most llyerct. odu tllhtotta a k1s m:ízc.s korsót a. mely fri:;s lmt\·izzel Yolt meatöltn• m~o-fölösleges szcrénykednil' :Ua est-e indul és . fi uc~k1 . saztmondotta: o ' o sunc.gnt.t~ a. ·unak a feJét punktum. - Ugyelj a házra Jó:ska.! Szerencsésen kijutottunk a kertbe s felHát az a kis nyomorék hogy is ügyelültünk Ft>dor hcrczPg pa.ri.p~.j~ra. A. ker~ rá- hetett v?lna a. házra, ~ikor még magára. sem csozata előtt dübörgő társzekerek pa•t~11ntyus, tudott v1gyázm. A mlllt pedig a karosszékdragonyos, gyalogos és lándzsás katonák ~o ben ült, ezerf61e gondolat szállotta meg. nultak tova - Sötétot·szág határa. felé. A ka- :Nézte a madarakat, a mint az aká.czfáról a tonaság hllztd1as dalokat énekelt ... Szi\em szomsz&d ház tetejére röpilltek s igy sóhajha.ngosPn dobogott ... Valahára én is látok tott fel: harczot, háboru~. Eddig csuk a köny•ek- Bizony bolc1ogol> a. mA.dara.k, oda. menb61 olvastam, do az más dolog. 8 cL-.~ nek, a hoYÁ. nekik tolszik i számyuk van rekor éreztem, hogy a hazáért boldogsA? pülnek. Odafenn a, felhők baziljában mÚyen meghalni. Naplómat Fodor hercze.g kaste- jó dolguk lehet. . AzL~n néz'Le u fclhőkd, a. miut usztak a lyábnn n·om, s itt .c}ngom ~l egy . vén ~ekrény r ejtott íMk.Jabnn. Nagyo~ ~ga fo,1e fcktt. Olyanok ~oltnl>, mint egy csodatoh vagyok és sokAt sirtnm, mert czlCZÓimat ha-jó, szépen 1 móltósúgosen baladtak el a. feje és kicsi lo~amat nem hoztam magammal. Haza felett. Gondolia rongában Kyomorék Jóska akartam menni értük, de Fedor nem engedte. ha. ezek öt ~>lYinnt:,k n világvégre, n hol na o-y~ :.\Iost egyedül vngyok Fodor kusté~.Y~?~.k. t~ anyó s.zerint az )<jlet vize •nn, heuo-ranék a ronyszobájnban s a kot~ns.ság .~ieszülodese,t nzbe s mindjúrr meggyógyulna a b~g lába llflískor hideg szél fujt, kergette a fel~ nézem. Fedor herezeg c:;mos, l'zustpánczélo:s, kék ap1·ódn1hábct bujtatot.t s ki~ f,•hér lo~at hőket1 Tilhimlott, mennydörgöti, s a kis. gyerajandókozott nekem. Szege~Y. ször1~yen sz~'>pcg m;k. ungy~chezen lem:b~ott a székböl, négys azt mondjn. hogy a ~1raly~ ?tztosan le- kezl-lb eh-unszo:·gott a p1t\~nrba. Bezzeg ilyenrJ.yakaztatju. hn é~zro ve!'ztk szo~csemet. Hol- kor nem látta n.ronyo:; lw.i6knnk a felhőket hanem félelmt..:; szi)rnyeteg~knek, a. kik el: llap lesz nz ebő üdtö~ot. ~n IS ott lesze~. Oolibri báró ]esz a hadvezér s bizony llZli álaszttiák viz>;el a földet. Tólen beszor~t .~ szobába. Fázott is hiszem hogy szörnyen clm\;;pngolnak bennünket. D~ saJát ktiniu tmml az okos. Isten Tcled 9Yahan, s a k1s. tuzhC'ly gyönge meleo-et arasztott szét. .A k1sdecl a blr:.kon hamar kicsi nnplólJl ! l•öszöntött az este. Nem látta. a kék eget nem lut.llutta a madarak énekét. Ö ilyenko; szeretett YOl11a elnludni, de mélyen, mélyen Félix kin\lyii nn}Jlújnbrm ..uel.uí.uy üres Szerc·tte volnn, ha :sohusom ébred fel. · la.po!; találttnn. Ezt., miothogy ure~. lapokl..<!.l Szeg.?ny uyomorék J Ól>ka, nagyon o::ajnál aligha elégedoátok meg ~is. oh:asoll?'. J\!~se lak én téged. 1\Iindenki sn,inál, a. li Já~ 8 ország hiswriájának egy röv1d f~1ezet~' el ~o~ kinek, a kebelóban sziv van, nem eo-y da~ tele. Ugy;-e nem ttmuitót<'l~ J\Ieseorszu~ t~t~e mbk& b uclmét? Ell is csak pgy feJezetot tudok be.de, Pista ~ m~hány czimborújn, hA. az i<;kolánzt elmonelom uoktL•k. nnk \f-ge volt, megtiliott a· Jósk!\ék kapuja »18 . .• fcb111ár hnvtib!.n Söt.;tország ,feje: elött1 s all•~zdotték énekelni : <klme hadat üzent c1ic~Ó;:,l1::_, 'H'U ur:ÜKodo .Tóska, .Tó:>b, királyun b: n nl•. Rull-e neked l'OSka? :::\ m kull n~:k em sóska, (Folyt:~tjuk.) De kell két mnnkócska.

be-

nr.

Ezt énekelték, s aztán elkezdettek kaczagni Ostoba ének, csufondáros kaozagás volt ez. Ha látták, hogy Jóska elkezd sirni ez a .gyermekek1:ek tiszta. mulatság volt. Egyszer Pista (az a P1sta, a ki a Ka.ticzáék csirkéjén~k ~ lábát elWrte), kövel kezdette hajiaálni Joskat. o Jer, sánta Jóska, kergess meg ha tudsz! - kiáltotta Pista. ' Igy bántak a :fiuk a. nyomorék Jóská.val. Me~ontották azt a. kicsiny örömet is, a mit a kek .ég, az .énekes madarak szereztek neki. M1k.or elJött a délutáni négy óra. s vége volt az 1skolábao a. tanitá.snak, J óska. mindig fél~? ~on~?lt arra, hogy most mindjárt jönnek az o kmzo1. Jöttek is azok mindennap. Tiyenkor a nyomorék Jóska szeretett volna erős lenni, olyan erős, mint egy óriás. Hogy me~erte volna. azokat a. csufolódokat. Az nem ,1utott eszébe, hogy Pist.á.ék akkor messze elkerülték volna az ő házatáját. . Ka ticzának is azon az uton kellett hazaJÖnni az iskolából, ő is mindennap elhaladt a J óská.ék kapuja előtt. llik~r elö~zör hallotta. a. fiuk csufolódását, megiJedt e$ futni kezdett. Hazáig meg sem áll.t. Az édesanyjának mind a. sze~ny Jósk~h-ol és az utálatos Pistá.ról beszélt. :l!ásod~or elbujt a. bokor mögé, megv~ta, a m1g ~ fiuk beleuntak a. nyomorék Jo~k~ bosszantásába. Akkor eló'bujt a. bokor m~gül, s félénken közeledett a Jóskáék kapuJához. Előbb kö1·ülnézett, hogy nem lá.tja-e va.la.ki, azután belépett. Már messzirö1 odasz6lott : - Tó1em no félj, Jóska! Én nem csufollak t6ged! N yo~01·é~ Jóska. csodá,lkozva nézett r eá.. - Nem lS félek, mart te leányka. vagy A le;1nyk-ík nem csufolnak • V tbj csak, mer li megmondom a. tanító urnak, mert én láttam mindent. Nem bántasz senkit, téged mégis bántanak. Meg- ' mondom én, ne félj ! - Ke mondd meg, mert az még rosszabb ! - .lliórt, te Jóska ? - Az_;rt, mert a tanit6 ur nem lehet mindig mellettem, mikor ők csufolnak. Reád is meghnragusznnk, Knticza. H;\t aztán. - Szép-e az iskola? - Bizony szóp. A. fnlako:q festott képek \llllllak. Oroszlán, tigris, farkas, elefánt, minden. A t:mitó m· mindennnp betüket ir a. táblára. - Jaj, az nagyon szép lehet! - D e még milyen. Aztán énekelünk is. Tudsz-e te énekelni, Jóska.? - Nem tudok, c~gem n?m tanitott senki .. - Igaz, te nem Jl\rtnl lSli:olába . . . Sze-' re ted az éneket, Jóska? - Nagyon szerotem . Vasárnap ide hal.., latszil~ a. ~mpl?mból. N.agyanyó azt mondja.~ hogy ilyenlwr 1má.dkozD1 kell, én pedig az éneket uallgatom. - Én ónE~kolek neked, jó? -:- Milyen jó szivcd van, Katicza. ! Es Katicza elkezdett szép halkan éne.. kelni "Cgy énekelt, miut egy kis m.adár. Júin.., dP.nfele éneket t11dott. Azokat is a m..iket a iskolában1 a. templomban hallott' azokat is z miket a mezön hallott a nagyobb leányoktói (Folytatjuk.)

•

AZ 'U JS.ÁG

Ionyafül ufra k6szül. Emlékeztek-e még kis olvasóim Konyafill nyoszira? Konyafülre, a ki ugy szeretett a mezön tutkározni, zöld herében buvócskázni, de a ki a. számtant egy cseppet sem kedvelte. Bizonyára arra is emlékeztek még, hogy ezért a. kiváló, de mindenekfelett szigoru Nyulambulam tanár megbuktatta, ám a. pótvizsgáu jól felelt (bár nagy 11 gyanum, hogy nlamelyikötök erösen augott neki) és igy már éi is ,·igan vakácziózik. Hát azt tudjátok-e még, hogy mit jgért Yeszaladj ur, a Konya. édesapja, n >izsga jutalmü.ul? Hogy uh.zni küldi a nyuszit. 1\Iár pedig Neazaladj uram tl-Cm olyan pity-poty ember, a ki meg ue tartaná nz igéretét, azért. hát. egy napon igy szólt a nyuszihoz : - E:onya fiam, készülödj fel. holnap utra keln~. !\ézz körül a 'ilágban, gyUjts tapasztalat~ kat, mert az igazi nyuszit, a fillén és bajuszán ki,·Ul, a tapasztalatok ékesítik legszebben. Jarj l,ecsülot tel és ne feledkezz meg soha o.rról, hogy lUh·el tartozol magadnak, meg a hires N'eszaladj utÍYnck. Gondolj nemesi czimertinkre, a mely futó 11yulat ábráz.:ll 1 s B melyet a nagyon is vitáz Csakelébe szerzett meg családunknak a diadal~ nyul-szitakötö háboru idején. Remélem, hogy nem f~gs:z: szégyent l10zni rauk. Konyafül majd olpityeredett ez épületes beszt:od hAllatára, éio mégis megembereitu magat és szont fogadast tett atyjának, hogy nemesi czimerDkre uj babért. neyUknek pedig birt és dicsősé get fo[? szcrezoi. Btldig még Ci!ak simlln meut mindcn. De ruikor N'eszaladjué asszony ét tesült az ufatáa t~rvé rb}, ókielen siránkozns~al oorult Kon~·a ta nyakúba. - D~bogy engedlek. dni!;a ;n:ermekem, szet•elmeles magzatom. Ne hagyj itt engem, éclcs EzU16auyadat, ki tudja, mily veszedi.'Jmek \árnak rnd. E,!:')SZer C!;ak sUJt hit'<'det halljuk, 8 tudom, llogy llem fogom azt B perczet :.ulélni. M~g

fo!ytntia volnn a síráokozüst nngy kescn·éban, de Xoszalnclj uram már jónnk látt3 k6zbel<ípn!. ~[{.g

ráijeszt l a gyerekre, nnyjtlk. Tal.in nzt. ~karod, hogy ogósz öletét itt WHse ol, a hol I)ClJUDit sem láthat, semmit sem tnpasztniha.t. )Jil szólj:1k nkkor én, ld kntonn!:oromban !'zM-ecsen<1~ r.ilgoi is mcgi8rtnm. Es ):'lm, mégis itt Y:lgyok ertJuen, ogé'>zs~;:bcn. Ditó\'isolt. ember \'ngyok, s )J emet egész 2\ynlorsz&gbo.o ugy iBrncl'ilr. n1int ()l) nn omimrét. ld mindig meg."tllta n helyét. -

E nemes fcllmzrlnlás ugy a hogy megnyn;l Un • ·esznladjnó nsszonyt s tlU~nt bov.zt.lntott n . nt ·~h z, :iozésbez, bogy ]f'llr.llt.bb elomcizsin dolgn-

l au

JIC

Jogyou Kc.nyimnk iogyatlcozúStl.

TernléS2<'teson lmmnrosnn btro meet. Xonyn~ { l nt cis!mnlr. .T\itt k is sorban n nyulurfio.k, 1 J ul ki Hszonyolc, hogy lbuc... uzwnnk Ic d\· ~ p;~j· 1 ul.t61. .Eljütt mngn Nyulo.mbnlam tnnAt· Ul' i~, ll , • néhány ~pülotcs IUJ111cscsa1 szolgilljon nz ntro. ~ntn.fntk, a je1o.:s számtanista mt:g éppen \"crsoon kös1:önt ttl.<1 igJ :

- .K ·, 2er kettlS mindtg n~gy. l\ on) n p. hoT"il mégy? Mire l{onyn ugynncsak versben fel !te, llogy :

· do be menet t Nyalambulam ta.d.r, mt., a k1s

1s e:;y

bámulva. pislogtak a. felettébb okos és tapasztalt tanárra. De nem akarlak titeket alszomor itaní és azért nem irom le a. bucsut Hogy Neazaladj mama sirt, mint a záporeső, azt bizony elgondolhatjátok. Még Neszaladj uram is, azon ürügy alatt, hogy por ment bele, váltig törülgotte a szemét. És a kis pajtások? Bizony egy szem sem maradt szárazon. - !rjál sokszor, - figyelmezteté édesanyja. - mindnyájan aggódunk éretted, ha nem tudósitsz. - Gondolj jelsza.vunkra, - szólt Neszaladj Ul' ne felejtsd el, hogy : Ki szalad, jól ha.la.d,

A ki ballag, elmarad. - ~em fogok elmaradni! - szólt Konyafül Isten aldja meg magukat kedves szülejm! Isten önne! Nyulambulnm tanár ur l I sten veletek kis pajtások! Sutafnrk, Tapsika, el ne felejtsetek! A viszontlátásra, a viszontlátásra, a Yiszontlátásra ! És a szaladó Konyafül nemsokára eltünt a. magas rozstáblák között. ... Tegnap találkoztam :Neszala.dj urral. Természetesen kivá.ncsian varja. Konyafül elsö levelét. liát ti közületek ki kiváncsi a kis Konyafül utikalandjaira? A k!t érdekel a kis Nyuszi sorsa, azoknak egyszer elmesélem, hogy mit irt Konyafül az első le'<elében. Emma néni.

Aranyvirít

Tündérorszá.&ban.

Kic::.i Arany\•Íl'it.g egyszer - egy lillgaras nyári reggel - tipeg ide, tipeg oda - egys;.:er megáll C':loJdállmzva - hogy is kerlllt ö most ide crdö mdJ6 - patak mel16: anyuskatól messze, messze . .. Biz elkószált a kis jószúg, - virágokat szedegetett. - tarka pillékat kerget~tt és most meune , isszamanne - de nem tudja, merre menjen .. • Sirdogálni kezd f.lzt:gényke közbe ólom jött szemére - s a puho. selymes mohán - olaludt

kis Aranyvirág .. . t;; éJ,P ugy miut a meaéliLen - gyakran szokolt me!!törhhlDi - a nagy odvas fa tt.rzséblil ciliugrott e~·y kis Wrpe. - Hogy megliltta a 1eAnykút - selymes mohún mély álol'llban, füttyent egyet1 futtyont:. keltőt- S:l. na~·od•o.s fa Wrzsél>űl - ciliugrik még egy törpe - utána egy kis szekérke. - .Kia szekér elé sok törpe volt l efog\3 - tl.irpe módra oran:os kis szcrazitmokk3l - tarl>n-barkn lámp:i:,okkul. Kicsi törpék ölhe ,·ették, - selyem·pirnú.s kis szekérre ó·;aiosun Jofulct(ltték az alvó Aranyvirágot Al•ogy jöttek, ugy elmentek, törpe lll•xlon, - l:ibujjbegyou, - Aranyvirág ne ébrerljeu f'ol nz uton - Isten mentson 1 (;; vitték, \'ilt-ók nyil.-rebcscn, - sötétl keskeny alngoton 'l'ünd~rorsz:',g lt:tpujnhoz. Kip-kop, kip-l>op - nyiJj ki, nyilj ki tündér· knpu s hocslisd be a kic:.i sy;o)g{\d aranybajo tnndórt hozunk. Az i«merös kopogil!!t'&- felpnttnnt n szllrnyas kapn - majd ho~y bent Yolt a ki~ csapn;. nagy robajjal becsnpOdott. A robnjrn 1 hnn,t;os Hófehér szórn - ~}ébredt kis Aranyl'"irilg. rubáe ttlndérek körUI'i'otték, ölhe kaptok, c 6kolth.lt sz.'p nrnnyhajilt, - simogatták bftrsony arczát aztilU Yittók mosol~·ogvn ·rnndérorszag Jiirlllyáho:. - fehér rnnN'BDy-palotábn. Aranyvirág Cf!nk néz- csalt nf~. - Hol is van , olt k· ppen? _\lmodil:-c - ébr:on \"nn-c? Dyen sz pet oh e ló.toLt. ö m6g addig élutébon. Dyen f6uyes pa1ot.llke.t, ilyeo p mpús vir,\golrnt! Ennyi tarka·b rke t pk"t. s~ioes tollu m dn.rokat. Knsl ty fornis arnnyf11lle.1, ho,l;y J"t\SYOg a n~hn a a ti 1• milycn magnsnk l Mtlycn

1904. julius 24. enyhe árnyat adnak - és alatta a selymes fü milyen üde, milyen friss - rá nem lóp tán senki itt. Hát még ez a rózsaerd61 - piros, fehér mese szinti. Rózsák alatt siltrak vannak. A sátrakban oh Istenem, mtiD!Iyi édes, ízes falat . . . Mennyi habos torta, fánk, csokoládé, finom ká.vé. Rántott csirke, meg sült nyuszi. Befőzött, meg nyers gyümölcsök. Patakban a czitromviz, belé hütve málnaszörp. Karancs, füge, czukorka mind aranyos papirba. 2\!egkóstolta. sorra. mind. Istenem de jó is itt! Szöke-barna tündérlányok - vitték tod.bb _o\.ranyvlrágot - vitték Tündérkirálynéhoz. Ahhoz a osodaszép fehér mé.rványpalotához. Ott megálltak trónja el6tt. S kérve-kérték - bemutatták a jöve· vényt. Elmondták a nevét, évét s kér ve-kérték tündérek szép lrirálynlljét Aranyvirág ottmaradjon, él is tündérszárnyat kapjon s hozzá fehér tündérruhá t. TUndérasszony, királyasszony - nem kérette magát nagyon. Intett egy tündérleánynak - az mar hozta a 8Zárnyakat. Egy másik meg tündér· ruhát pa.tyolatból, lágy selyembőL Hozzá fehér csipkefátyolt - koszorut fehér virágból. Szőke-barna tondérlányok - öltöztetik A.rn.nyvirágot. Szárnyakat a. tündérasszony, adta rá, hogy szállni tudjon, föl az égbe, 1e a. fOldre - és azután megáldotta és a tündérlányok kara gyönyörü énekbe kezdett. Játszottak s mulatoztak ~rtí gokkal dobá!óz.ak • . . Mikor meg a nap leszállott - fölkeresték a templomot. Harangszóra - hh·ószóta - ájtatosan imádkoztak. Ima utan szerte men l;ek, ki-ki Dlaga. szobájába. Fehér falu kis szobába - menoyezeteS kicsi ágyba.

Aram·virá" ul e"'·edlil kicsi fehér szobájá· .. a eJ ban. Haza gondol jó anyjára és a kicsi racsos ag:·n1, o.z édes kis otthonban. Kem is fog a lefekvé~bez hanem várja, ébren várja. - a. mig csiSndes Tündérország . . . Aztán felröppen, miut a. sas. följebb, följebb a ma.,IT8Sba - Tündérország ka... puján át, egyenesen haza, haza • •• )[ost föl{bredt ..b'anyt>inig selymes mollá11 mély álomból. Körüln~zott csodálkozva. .A csodaszép Tündérország ra· gyogá'i!a 1 fényessége - egyszerre hát hova. lett? A raup·irng édesanyja kis test,éri _. éde::apja fölkntatták lAár a bazat, fOl a kertet - föl a rétet, a mig YegN ráakadtak az eltö'\'edL kis lcányrn. Oh ült most is erdőszélen - selymes mohnn félig ébren. Hogy meglátta anyuskiját - elbeszélte csodi\s 3.lmat. Ö meg nékem, én 1nog nektek - Ölel csókol benneket Rózsi m ama.

Mej fejfések 6s rejtv6nyek. Az Uj~ó.g jnlilld 17-ilri számában közölt rajt.-

\ éuyel: tn C';fejtése:

1. 1\incsen rózsa tü•is n~lkül: Istcn1 ~iilló.l J,.oi\"::1 lliz~: Xa-:-ancs, E:-nö.

Aúl'eEZÍ~

pök.

3 ..~zentegyh:\z. 4. !\ngynpü ;;zerke._zf~. fl. G3 jub. A rejtn:nycket. Tc~$zben, vagy egé.::zcn helye· se.n fejtették me!!: .. Át--Xagy Mngdusks é:;: Gyurka. Altmann J~uo: 8 Bnllbnzfir &cikn• Bnsch Jaliánno1 Biró P1 5!Cl' t • Balaizs l L\'Íl.O Brnok Jonö es Imr~. Ber., Ht~.niko., Brandi Knroly, Blazsek Terusku, B\~Dl berg Ettn é3 L-ola, 'Bcteglt Erzsike ös Pah~:.t, Decker Jánn~ Dnrtbolome1desz In:nk~', Derk~vtl~ ~aoyiko. B du.:z lrfulke, Dlumber; l\Iimi, Bn~~~ L ~ló Boér Etlll!, Braun Jöz.~ t~ Bala-: 1''1 ~: D ·ra, C nros S ndor és 1lonkaJ C:seruyitu"tk: Jucz 'ka Aarén, CsAk nyi F.r~coiko, Dn:t _Erz~l~ Dc: k Adrillllno és l'riz.ikc, Dnrnnyi J,icz•ko \ Pi t.iko., D mot6r :Malvin, Dnclin~ .. ky :. A.~z.tor ~~ :Magda Dnmjano,;ts Písln, Elmrum Di3z~tkO ··~ DuozibJ End Imre, Epstciu Erzsiko és Phl: E~~

er D , Fritz l\f1si, l:'lcischmann MnlnU-ri!· l.:,lWD Forkas Arankn és Lip6t1 Foldmnr ., _ mO! Fuchs J zsef és Terkn I• ellner Fcrikö, E c.r

AZ UJ SAG

1904. julius 24. kas Dezsölte, Fciler Hajnalka, Fleissig M~trgitka és Snmu, Fre\1od Lúszló, Elza és Artur, Fetter Irénke, ],Uhrer :U:argit, Aranka és Ella, Frajn?vits Mór, .Feigelstock Ish·án és Pál, Förstner Józs1 és Gyula, Gombó Lajos, Rózsika és Bella, G~zdy Púlmuczi, Gombaesek György, Guth :.\farinka, Grossruano ZQltlm és Andor itj. Hankiss János, Havas Gyula és Gizi Heirluska Márton, Rajnal Margit, Heisler Gás••ilr' ,. , Hetényi Pista, Heisler Laczika, Heisler G . •\mália Rirschl Riuka és Béla, Halllsz uszb, Erzsi Ós Hedvi"" Iln]'du Dezső, Inkei Katicza és ,..., . k . Al d' Lenke, Ininyi Ernö és Feri, Igó Ele· ~s a Janda Olga, Józsika és Ivanka, Kőszeg~ I:ma _es Giza, Klein Im1·us és Pistike, Kazár Ba.nd1, K1ss :.Uarianna és 1'\~rike, Korach Pál és Berta, Knopf llonl>a, Környei .Margit és Sárika, Ki~ Et~lka, 1\:óni(Y Gizi Kiléovi )liria Etike és Jam, Klettsch Imre~Raid Annuska, Kohu )Iisi, Koncz Józsik~, Kerékgy:htó Emma és Loránt, Komor Zoltán, Koosts h6nke, Aranka. és Laczi, Kövér Janka é3 Aranka} lüitz Ilonka. L. Keczer Géza, Kovacsy Sándor, Lajoska, J ózsil;a és Don ka, Kiss Gizel_la, Ko h~ Elza, Liptai Józsika Lénárt Edit, Egon es Gyun, Lefkovits Artur,' Lusztig :i\Inrgit,. La~tos Oszkár, Liptai Imril;e, Licbtma.on Il~arg1~ Ltb?ta. Janka, Lrmg Erzsébet, Latinovits Ttbor, .~anh~1m Ara~ka: :\Iútótfy Erzsike, :Uandel György es Boske, :iihlko Erzsike. :Uuth Pi1·oska és Annuska, ~atuska ~u· liska, :Uóricz Ida, :U:etzger Pisti ka, Fenke, L~cz1ka, 1\rnlatinszky Ilona Mádi Petronella, M1ehnay nyula, !\y\11 Herl~ina, :Neufi!aUn Gi_zella, Nagy •irpi1d és Jolánka, ~émeth Agnes,_ :\emes An~a, :Brz~ike és IbolykR., Orb:.n Elizke es. Irónke, ~1lz I:·ón, Pápai Elemér és Th·ndnr, Prekopa !uhska és Ilonka, Palcsó Terike, Pnssnih Gyon, Pap Yella és Gábor1 Pataj Lili, Petnebázy Sándor, Pollatsek É'•i, Radó Tarka, Rajkovlts J ózsef, Rothmann Erzsike, Ilonka és J olá.nka, Ros~nfeld :\largit, Rajna Pista, R~vés~ Józse:·, Repássy Ilma és Jnczi 1 R11dich Lacz1ka E:S Afarglika, Rosen· stock Tiike és Rózsi, Rosanthal Ferencz, R:o.sskó Maria1 Ré•,ássy Gyw•i és Annus, Romhányi Terike és Sanyi, Reschofszky Bzerén, Rakovszky 1fenyhért, 8chwarcz Sándor, Szécsi Ottó és Elvira, Sonnenfold Jenö, tlzabados Pista, Sárklt.nv Andor és Sándor, Szinger Rudolf, Schönfeld. Miklós, Sólyom Sándor, Scbönsteio Józsi, Pali, Erzsi, Baba, Szöcs CamiJla, Lajos és Sárika, Széger Ilka és Böske, Schiller Ella, Striny ilona és Irén, Rzilnssy Gyurka, Szentgyörgyi I., Sznoyogh Duczi, Solloer Béla, Szentmikl6ssy Andor es Józsi, Szabó Auuul'ka, Scbr eiber Leonn, Schiitze József, Trampilfl Mariska és R;aticza, Tóth Etus.ka, Til~ly Joliul és Erzsi, Török Arpád, Törzs DorlBka, Tolh Zoltan és Ferike, Tököly Iluska, Töltöly Blanka, Várady L aczi és Géza, ·weisz S. Kálmán és Ilona, ifj. Weiszar Sámuel és Gy_ula, \\"ágne: Elza és Jenő, Wertheirner Berta, '\Vtdde~· Elza. es llon~a! Varga Margit, Várady l'úarg~t, W1gner G1z1 és Irmn Vargha Ilonk&.; Vnss Gyurka. és Er· zsike ~ajdn Jenú 6s Laczi, \VP.isz Etelk~, '\Volf Béla ~ Imre, Zoltán Laczika {s Palk.o, Lapunk znrtakor még a. követlr"-~\ ~aldtek \)e n r~jtvények me.!!ft~jtését; Kó~~L' ...w.:tm, BalJogi István, Eisler Bözsike és !)!Jhke. A három köny\•et kisorsoltuk és az egyikel :

a;,

Szila.ssy Gyurka. (.Kis-Körös), a twisikat: Tököly Ilus (Havasmező), a ltarmadikat: Latinovits Tibor l\isegrád) nyerték meg.

Ujabb rsjtvónyek.

üdvözlöm. Heiduslca Mártott Szivesen dolgo zom n. leg nagyobb böségben is, hn. kis unokáim nak örömöt szarzek vele. - Seumatm Gizella. Egy kis fejtörés soha meg nem ártbnt. Csak kllldjed a a a :::::1 be szor;almasau a. megfejtéseket. Weisz S. a a a a Kálmátl és llollll. Igazan sajnálom, hogy nem me hetek el hozzátok. De hát a nmnl<a nagy u1·1 az ~) a a a a a !.lj visszatart Buda.pesten. Léuárt Edit, Eaon és Gyuri. De jó dolgotok vau . Bárcsak én is ott lu Hajdu Dezsc'S . Ln~to:s Oszkár. biczkolhatnék a Balaton hnJlúmuib:m. Ga~d11 Pálmuczi. N éh a bizony kissé elfiu·adok1 do aztan Ezekből a. számokból ugy kell elvenui három szllmot, hogy a. mi megmarad, mégis csak feltápászkodom és folytatom a mun kát. A czilindernek átadtam a kérelmet. Majd annak összege 20-at tE'gyen ki. meglátjuk, mít szól hozzá. Rotlmlafl E1·zsike. Dlllá.s Ivi 6s Dóra. }Iost jókor érkeztél, Erzsike! - DeLile Ad1'it1111e és Gizi/;e. 'Ugy-e, n tanulás után jól esik a nyal'l ralás? Adjátok át kedves nngypapátoknak N" agy~ OOO apó üdvözletét. Klein lmnts és Pistike. Mit látnátok nagyapón? Egy nagy·ungy hófehét• szo.OOO N li kállt, maly melléig ér. A haja is fehér, a szeme l<ék. A szive tele \'an szeretettel. ezt talán már Xohn El:a. reiS"elstook Istvlln 6s PIU. megéreztétek. - Szabados Pi.~ta. Szép irásod van, Pistike. Isten hozott, örömmel látlak unokitim Hires orosz tengernagy. l 1 közCltt. Béla beiesi (Aroso). Kereszté.ly hösOdysszeus nsábltól. te!tét nagy gyönyörüséggel olvnsto.m el. Erdekas is, sz6pen is van megírva, éppen csak egy Igavonó állat. kicsit hosszu. Ra nem \"Olna kifogása bizonyos Oéls:ali gyümö! .s. l kortibisok ellen, akkor már legkl5zelebb soPogán~ok áldozó helye. r~t ejthetem. De ba igen, nkkor bizony mog kell varnun k, a mig a most folyó folytatásos l_j Uagy európai nemz~t. mesék egyike véget. ér, nehogy húrom folytatásos A nl!, a mlg fiatal • mese is kerüljün össze egy számban. Az ulpes1 történetekből ezután is kérünk ; a mit eddig kúlMad!r, l l dött, bálasan kőszöoöm. - Szólt5levél. A kis meÉrzék. l séd, édes fiam 1 elég ügyes dolog, csak az a hibája, HOvelyes n6v6ny. bogy uiucsen vége. Küldd be mindenesetre a többi részét is, majd meglátom ugy, hogy nyomdaEtcket a négyzeteket ugy kell 1..-itölteni, hogy a - festc;k alá való-e. Flei11e1' János. Derék fiu van pontok helyére e~ö betük egy hü-es író ne,•ét adják. 1ugy, Janika. Második gimnázista létedre egészen Sohwarcll Imrf', jól fogalmazol már. Idövel még egész iró válik belőled. Ezt a kis télafonos mesédet még nem adhalom ld. - .Arkádia. Sziveseu mondok birálatot meséjéröl, kedvas öcsém. Még nyers eey kicsit a dolog. Kagyon sok mindenféle elem szerepel benne és szanaszét huznak a. szálak. Meg ! 'Kagyapó bus szi~el és könnyes szemmal kell még tanulnia. a meseszövést, az apró részértesiti kis olvasóit, hogy egyik legkednsebb leteknek, az epizódoknak ok és okozat szarint való kicsiny társuk, szegény egymáshoz füzésót. A tolla különbon már is jól fog, elég ü~yesen bánik '"ele s a képzelete is fris;~nek látOsikós Nándorka, szik. Ez a meséjét nem kl!zölbetem ugyan, de hiszem, S?.brdáo délután 1/.2 órakor !h'ök álomr.1. huuytn ho,ry idö,·el derekasnbb munkó.jnt is látom majd. fárad t szcmecsk,>i~t a $ze u t L•'•~?.ló-kól·bth:ha n. ...\. ió lsten nngynlkljának sz6litotta mng.lKen!kcs Aranka lfs 11ibo?·. Jnj, biz, kedves gyerhoz J\ilnrlo1·kAt és kedves kis társatok u jó mekeim, az arczkápeteket neu\ lelem sehol. tlgy Ist~nke Júba előtt fog most már imádkozni li lehet. n nyomdában kallódott el, vagy annál 1\ ót·tetek. ·cmadkozzat<>k ti is szegJny l.:is Nilncsunyn czinkografus bácsinál. 1\fnjd utána járatok dorkli~rt és kérjétek Istent, hogy kUldjön , ignszta.· flst ~zcgisny lesujtott szlileire és testmlig. - Rajd" Dezs(i. Jövő számban megirom, vt:rk~jér '• Zoltánra. hogy tetszett·e a lds dolgozatod. A r~jtvényeid közöLt akadi.am egy j6ra. - Kormos Erz8ike é8 Sc•f'i. Bizony megtévedtem, kedves gyermekeim. Olynn szépen és okosan iJ·tatok, hogy azt gonKis oluascíimuak. A legutóbbi számban olvas. doltam, nagy leáuy.:>k vagytok már. Xo, de sebaj, talok a hanyag ~s a hazug fiuról szól6 kis törté- kiildjétek ''i~szo, majd küldök helyett-e jobbat, netet ? Ugy-e tetszett? Tudjútolt ki írta? E:zy kis megfolclöhbet. - Blwube1·g Mimi. Nagy örömmel tnrsntokunk az ~desanyja, M1'clmay Gyulá/IC néni, V1h·lnlt1 Mimi lányom. :Megtalálho.tsz o. szerkes:.:tö· a kinek neve ,-~J etlenségből maradt el a mese alól. ségben. Hogy mikor, az már bajosnbb, mert NagyRfjtvényt l>iildú kis oluasciimmzk. Szi,•csen és apó nem egyforma időben jár be. Gyero talán egy~zer délelött. J ó? ~z inisodra pedig ne pannst.köszönettel veszem, édes gyermekeim, a rejtvékoa i ál t hiszen e~t\sz takarosan irsz. nyeileket. :\Iegn~zem ,·alnmenuyit és kiv:ilogutom .M61'icz közUlök a legjobbakat. De most jól '"igyázzntok ! Idt7. 1\.ösz\>nöm, lds lányom, hogy Zsiga. Mtyádoak Ö!-l!at rejtvénynél többet egyszelTe ki nem adha. tvni.bbitottad üzenetomet. Zsiga bátyád időközben tok, mert akkor nem jutna hely a moséknek. jelentkezett is már: egy szép mesét küldött, 11. Csal•hogy minden héten kapok úm én ötven-bat- minek le.!!közelebb sorát ejtem. - Cstkós Zoltáu. van kis olvasómtól is rejt,·éuyt. Ilyenformao Ed ~s kis..Zolt:in nam, ~agyapó is könyes szem· megttsrténhetik, hogy e".ayiketokrc-ruásikotokra csak mel oh·asto. szegény ~ándorko. halála hirét. Tsteu ti z hét multán kerlil a. sor. Azért hát ne tlirelmetlon· adjon \'i ...asztahist jó szüleidnek és lógy most mur kedjetek, édes gyermekeim é~ ne busitsátok ~O!!J'· te raj la, i10gy kétszeres szaretettel pótold nekik kis apót pnuaszaítokkal. Idővel mindeuki sorrakerUl.- óest:det. Te is. ~áudorko. is legszorgahnasa.bb olvaKóbor Sofmi. Ejnye, hát a kis :Xoéminek ~égre sóilll közé tartoztatok: légy ezentul is az. Majd mest· eszébe jutott, hogy X agyapó is a \'illigou \'Ilo ! lek egyszer valami nngyon szépet egy kis angynli.'~dvüzöllek. Kiss Jfm·ialllia és Ferikc. A kúrót a ki a jó Istenke hófehét búránykait legelszúmto.ni feladat megfejt~:;.;u kivül a többi teti ~ parn.dic~oml•ert ben és g~Ujtögeti ~t t .~enn a mind jól sil(crült. LizJtai Józ$ika. és Im- könyeket, a miket édes szüle\ és test:erkeJ~ elYi'.:e. ·tdvüzl~stekct szaretettel viszonzom. _ sirtak utana. - Jficlmay Gyula. Pedig btzony Hams Gyula c's Gi::i. :\em az a X~n-y:-.pó édesany~ írta, csakhogy véletlenül kimaradt a va~ok én, a kit ti gondoltok. De aztrt neve. Ráismertél-e arra a Károlyra, he? Ugy-e . . ./!~~u "). - -"~,[.. rctil.élem, hogy .;ppl}ll oly szaretettel leszlek iriln- osunva az, a. mtkoJ• hnuyng o. l.ts taru, mint a milyel?;nel _ahhoz a másik Nagyapó- Gy .•;ll! w·asszouy úllagysdgának. Ezer bocsánat, a hoz voltatok. - _.1ts-~agy Jlagduska fis Gyurka. miért neve kimarad t kis meséje alóL N agy s:zóra· Hogy3ll mul~k o. szlinid~? ~Iit c:>iuáltok e.,;ész kozottsi•gom az oka, de a mai számban, a mennyil'e nap? - J[!Uffy Er:síkc. Igerdtedct örömmel vet- lehetl jón!. t~zem n bibt.t. Többi dolgozat.A\'o.l, tem. Jó mubtnst km,\nok, édes Erzsikl!m. _ sajnos. egy kissé ''urnom keU, mel't. a lapnak lt!Tmmpit$ J[,tri.~l.·a tfs Katicza. lia 6ntölem fü~"'De, betöleg r:Htotntosnak kell lonnie. :Méltózto.ssék hO{.'Y ki nyer l•üuyvct, akkor már rég kaptatok me~biuni, az anyag elhelyezésében számtalanszor volna. De a czilinderkalapnak nem adhatok uta. csuífi teszi a számítást a. véletlen, a mely vál'al· sitásokat. Titeket és a szomszédék Xinusknjó.t lan körülmények o.lakjában szokott betoppanni. Ez

fil

NAK

SS SL

l l l• l l l l el l l 'cl l l 1• 1 l l 1$1 l l l l Is i l l l let ol l

l 1• 1 l ol

l l

R a)yapó postája.

4.0 az oka, ha nagyságos asszonyomat akaratlanul megvárattam, mig mások dolgait esetleg hamarabb közlöm. Srives :~jnnlkozását köszönettel fogadom és

örömmel üdvözlőw i.llnndó munkntársaim sorábau. Blum~erg El/a és Lola. Bizony, U!!.Y \'ieyllzok a czilinderre, mint a luSt s.:ememre. Hn ,·ala.mi unja esnék ~s ti nem l:opnatok tilbl1é kGuyn-:ket. tudom, hogy nngy "'olua a sirl;;-ri~·il". [t'áttyi Er-nő és F~ri. Arczképet nem kúldbetek, Ulert nincsen . Idesto\·a u1úr lun·Ulincz t"Í\'C, hog,\· utóljárn .3.1lotinm :\ íoto~rafus 1uasinúja clP. Altkor bezzeg n.ig ±chtne Yolt a szukblhllu. l't'ntdy J[a,·gir. X3gy~pci ~enl.it !!em iol~it ld a sor!(ol:isból, csal: idején Jcoldje a megt{,jté3ckel. lritlclcr ELa is Ilotzktt. );'e h igyjétek, hogy a czilindet· éppen titeket neUl !!;~;eret. Csakbogy jól tudjátok, hogy e:ry héten csak három nevet ad ld t.nagából. Bn.':il pedig senki ~em tehot. Ö tuúr ilyen . E.iláuui. Jfciri41 P:t.ike 1:; Jani. E.i:;J'.iélek el, hogy 1\l!F:,Ya]J,j 11zÍ\·eseu kuzul wiudeu jó l'Pjtn~nyt. Da annyi 'an bei öl o. bu~y '-'~Y esz!~ndlil'e is elég-. !~y hat; ,-,l,·jútcl; Le turclelutnt-1. miz n tióu~k is sor_·a kere:!. - Jlatlit-11 ..La( :t"l:<L is Jfflrtlilka. :S~~~ ~ pó t\ie .-:•tn luif\tlilan. O i~ {,;\·edhet uéh:.. Igy hát. xr.o:.:.t j~zitotn helyre Hrisler Lnc::il::iunk "Zóló 10uh hc:i ur.e1.ehnnet és a1"ról ,;rt,.~item. ho~y ti nem J:'é.l· ,.g_vhiúu, boul!lll Alsó-Xyút~~· b:hán P~t:ne~yc J:Joutol:. - FcllJler z.',~,·ike. I::tlr:s Ferihém, vanx::1l: .k!s unol,!iim. n kik már h ónnpok ötn ,·iuják n jó l"zeun~:(r. Tchlit to so t . 1elmet!enkedjc! l>i" , :tr:t. c..,ökollnk: - llt~úi z lúolvka é$ Gyiii"IJ!fi .c. "!ent~ürt:,")"Í u;~·::m ~.<.zOI<:i

Irtiuko Balatou·Ltllén nyarnl. *ha clurozlnk lila!'. Budnpesti czimét 1:l!én meghjn majd v mngn, Ln clol\':tsta ezt nz w~enetet. Györt:;yi!u:: jól teszi. hogy már ö is tali

fejecskéjét n rejh·tuyeken. Azt vedig mar megirtnm1 hogy killUn-kOlöu nem izanbetem meg min-

denldnek, jók-o o rejh·ényoi. Hu jó1 ugy is kiadom őket. lbolyk:t szt>p k~pes lapja n!l:;,\· örömet szerzett Kagyapónnk. Sclul'arcz Imre. H:tlosz l hC\lyl;a üd\'özle{et hüldi neked. A ztirju, br,;)·gnl~ócú "ngy.U~y \':m?/{(J~!t[Ji b HIU is Giza. Kv~züntelelt szcretettel. Y.oltá11 Lflezika is l'<tlkri. ::\ag-ynpó s:d~e:>en ruc..;-te~~: min.:.lent, <'..s :~.k :~z.t akRtj<\, hogy unokai ezh·böl sxore,sék. Ez a~ ö e~etlen jutiilma. - liűlli!J En jól irtom a ne\'edet. Hörrr fTiziböl Géza lett. azt. e~y tr6fáo; Jcech·a il:ljtöhilla tette. !\o do nem bnj: - Szöc~ Kamilln, Lajos ."s S!ú'ikcr. {Igló-Fúreil, Hun'!árin-r;zállodo.) Xyul Hcnu: .. n. n J,i, el Kamill o lm·elezni szeretne, Fíi!dosen ln kik. f: ·ent;yéirg) i Jrénl:c l; th·e!! Jo1u~t. Bnlatvn·Lellét:

c:u.

ny mJ. do

l1ney Q}utazott·e

tuár oda, n .. m iu-

ow, \'t hunict fiZt ~;em. ho~ ehbeu ~z htn ll"lll jflri-: nz e \':lD~;Iiko "' l"koln D" eyek p ltúri C!!Zt61y '1b"' ~':elan lm elol\'a~~a ezt az

1t~" n .. tet, roajel Ul":irja. Nng,vnpótilll·. -

Jmmatm

"·s

DtU:riktf. A dj" !~lau, l1o: y D nczi!:r )1\'• •Jl•:J ,Htbbau m"':el'~6djt'lc .. 'Ha1tto wtHet:t. fondjW.tcl. W"'' B"lwnal.. ht~"')• ul~n ki!! !lant~ l ir.t> ~ y m~;: lltm ,.~ll. ,. siJröz~. Ni\ fn~ '!Sifr.H!li, la" !llujil ~Hl~:\' le.'!í::~ - l ru!fl•·t J!tmJ.~ . U€k'i~6l Jd: Ilonlt-:i u. .LJ.miiiiiJi lAt.ZÜ.t r.s Pk.#il"t.

Bb: iL #

Dd1 •;y ~-ik 11~lonl.: ~~ e'•· l)eUi: i<~teu ;Jd~$1. \ )un. J ...z!.unl11ni it~ladlllbRu ui acs Ilii ... .tkadhll.: ~ ."ll· a kik ldtnlislt4k lJelye!! UJe: f,.jté., l. Üd' ,,znllel.. -· Sól!!!t»l Sdm1~,.• Rejt\·enyeid kC'_úl • pku .. Jcf"ul~n is J.axz.: iogom t~noi. - lfi.pi~>.'I!J l « r. J t r i . ."'ng~ uu ~z.h·e~n felelne!: !bnt'!esh Lcrd~éJ e. de :Bep!l!!!y Gyuliról é3 .Anuu~rt.ll o!nk nyit ín el., bogy lledve8 l.is onokiúrn k6té ba · n k ; ho,..ay Rt-.sflu ]~nni;. KJ.b•..ücfelck ,. tt tel. - Kaili~l IltJI't , LidJ..,.. :Mi ujs;J~ fclrte 1 ~ '? ll t U Ga i ' [J'tUQ. ÖNwm.el tl t. • n•.e!::e-1 ·... l d\'ú71.ille}; l!.e.reiet tel. J• , .10z.stf. A l i ... ·agyt~p~unk ir1 ~~ ! Lll ;,( l ;o\l;mJ:.ociil J Mam o!'i met srcrez r:..}ti ••\ j!véDveLd J;uzütt almJt ...m e_g_T jürn i t.:lltl!l llllU' .. ; e.::uol~u mugl leil. l 'rt t.: J[i$i, De· OJ!Y l~ . om: !\{isj Snm. l:ltS?.en J..t.om. 11 gy • 1 ul bbti a ulus.?.t odAt derchasau kip6toltad. BaitlftWÍ.l ,'iiJ.c;.ilötJ.. ~ngynpi.l nem tc\·cdct.t. S•dt Jri LEgw. Uugy J#:;.c:ukn l tttl, ut ~gy :.•· n~., e;~jwh1bót ~.~et.t m• ly g 1>~!'1 .nybú! üllC.'!blt • t .. It. l nokalutvó. iddel eg.)! Olt Othrlizblle'k ~ 1 k ndci bo~ nz oi1od meti~rvro olt mfn. l 1rn y .Lar ' E: G{~a.. ~hhelyt rójuk her1ll o e&r:, f

1904. julius 2~ .

AZ UJSÁG

lll ~OJho.:nyelt.el;et.

lJa jólt, t: ÍV~n kin.d~ill ]larló Ttrk • f• ~ ... has lAny ,.8!tf, A u l'! ren ót u re1 •1 li:i kell Sou er~(< Ilf Je 6. lfa UJ:'! ts él'~lft:e-· 1 l'... f ~t :ll

lt>betcllcn hA nkkor ugy

·, a bot;y n un l; n t w •gf! :J t t:t tAll..

1 heteO n. l!oro- u~>m a, ho"V ~ foCk 1.-is

S 1w

dor.

Hoéi.r loh<>tsz olyan kishit\\, hogy mür ll'mondsz lllinclen r<:méuy:·úl. Csnk tllreleru, tiam . E~szer c~ak rejh·ény~Öicl

ntegls

mcgemLcrcli magiu. a c:zilinde1'. A .-u:ouhnn (IZUttal ki(;Sit !.'yöogéknek stíltE-k ~1. , - S1Jll•1et· Béla. (SarajeYo.) :\'a~yn.pú ~zi,· blil örül ánhak. hogy a bosny.tkok küzüit is jó ma..,.y:u· t1l1 lesz bdvled. }lincli;:: örömmel Yeszem )ü\·7-iede i. i:(Jc!'an:':úd l;ezét csóhltatom, t.b~eú l;ö~zóntelc!: s-;;erctcttel. -- f::omt,; Lajos. J ..j, Lajos :fiam. ung,\" am a. boi. A fényképetek hogy-hogylJeru c:lüut; ~ng:ynpó fió!,jnból. :31é~ tlloglterestetern a cúokogrúfusni.l 1 a. 11~·omdo'ban is, azután 1ncgüzt>nom, hogy \'isszn tudom-o küldeni. ·nt!!y

11e:.u. :\fajd bct<zélek a. t:zi!indcr-kulnppnl; ugy illenék. hC\g'y kárpótoljon bennoteket a lnípért. Sdd;rirtt/ Álldor ls Scl11do~·. P ersze, hogy ti is bele· kertlli.ök R uH•gfojtöl< küzé. Komd1 Ptil é.s Bc,·ta. TéYcdtek 1 ~,verekek 1 a. szamr ejtYénybbl nem

hi,inyzott ~;emmi . Csak törtétok \'Oioa rajta a f~je tekct, kisüttittét(lk Yo)na a megfejté:,rPt. -- Engl

Iur,·"· :1\.iesédet :l• fog"OIU uo;;zoi. Ha j,), wihelyt so:· .kcrlil ni. kiadolü. )l ár cs~k 1:n_!:!Y ritk· o "tohhtw t•J:.~lafrJi . -"!'!cirem az~nl a tuulat::á;:-1-.;~L rt mit ked' e,: le\ eleih:k O~\"nsása. nl; oz. Trd t.:e~. Tmre lia~r., hnm· e"zt enJö3 ' 'at:.\ é:. htm\'aclil• o...ztáh t ni!!czted ~ -- (':t l h N al'ir:i.u. li'l':Í' c:;. h;; l:i u v ,.;:!\. !of:ninkn. l'".' -e, c.. után mindi.~ irsz maja" ~..~;-. apönak 'f 3fumiel Gyöi'{]!/ és Böskc. Debcg:: üzc:;t~t:l többeknek, ho,!.'' me-~ t'ogom lntof!'~tui ökc r. ÉppC'u cJlcul•ezöic~. nzt ir• r. m, l.o~_,. s.á,·es n tenn :k e)!';ot a ~ok hd· es mc_;hini!"n~l;.

j1~e

":1::.)

ok };üt n'

irón~z(alomho.z és

a Yilng mindcn ldncsé•'~"t sum s?.aua.dnlbatné!• el Boc'apc..HH•I. Baltí::.-t Istvá11. Talán a mikor 1~>..,kc\'é•vbó Yárod. :~ldwr kös:.:ünt be hozzád a ju~t..lomküny,·. - Bn,l'k Jnw· és Imre. Ügyes fiuk \'ngytok. Kösz[jntcl<>k szurctettel. Pdkopa Juliska .!:; Jlo,.ka. C$ak iljnt~k ezul:in 'Sngyapónak. - lÚIOJ'( Ilouka. li.i\'ánsti.godnt közöltem a kiadóhi\'alallnl. - 3/ilktJ ./!JI':sikc.. Gl'ntuhilok a J,itünö bizonyitnin_vhoz. Ho,!!y mulnts~: a szép Fl':lnz~n•l)!dbm.i? Rostrifeld Jfarait. Örülök ig!Írl'tednek ho,..,. :1 ,i u\ ohm ~tzor::;.dm ~sa.ul• leszel. l"..ak r 11jta: - Ftzdur:{ .11'«!tHI'I ;~ Lipót. B!t:ouy el )~el ae m:'u· ~gy ),Í!t el'>Ö. !>lindcu .. mhc:- aidaná én~ a jó !'!tent ! - Jfat l'lkn. .Ttclislla. ~li"<ll tölliid a e!finidöt. .J11liska? - Sehönf• ltl J:iklós. Én sem ét·'tem. fMn, bo~y 't ·,..w micrt k~till r l oly állbntnlosau a.sze:·e::tcc;e. Du :~z~ rt mr' g uine.q ok ril, hoczy lemondj ninder. :c:.ntón, -é~röl. - lJla-sel: 'l.'rt·J,~:J.:a. T' n mé!!' ~in~s i~n-~d. '!l'rnsl:itm. mcrt n :szómrani 1abcbfot r;oitao helyese!! rr~· tl':tkk rneg. - E{lyl:is olt:as ·1 hkO!dl ~ a Ul l' ~r~t.é.c;e]::et. es C'!)' C'J:JO!DÓ ::njüt-:Utet.r rrjt, .: n~ n' 1 i• l:• d •f.q!tooel:. N'n g) apön:1k. D<> 3. n .-v; t ••l10\ .~ •nn irl . Ilo:yuu vc~yr.m 1 elo V'hilt lt1 t ::1 n ,.. fcjl.il1. ,,~\·~r·rlbu? rúlc:cí Fc,·ii:". i f,.Jndnt.l.\1 1 ""-' tudtiti nlel!uirkó,:-ni, r'sii o ,'JJtlatJ;· i.; llcmk~. K o· ' Z6ut.e!t l> • ..1'. htl ' l. J/ t!l1 p;, tJJI• ~ is .i · ,z:Js'k, , :Ltih• ..Sl!1; ' •• " ,l . he!:.· ti i.~ föl ~er~!· it ~!.: 1\a"''ll, .jt. TÍ'd\•ii:t.üll• l. '!rrJjl•lt '!'isi•. J!~ zott l~l,(on, ui:;Jic •lo ~ lii l iÍ•wl l'lllt':."ll,\'1 l ~i ? ..B;t>w•l ,~.. ""1;. Me~ÍZf'Ut"lU tl t~adci' i'l'al:tla &k. L•.t?.~ r"ni.Jbe 01 ut1l ~ot. - ll l;ftiu ~Lt' "" JtJftixh. 111,:1t ut!ru >.j.ttek 11\e=, bog:. met-r.. já.ri 3<~Ic. ? N~. apót mi.o~ I'O ~rde!di, . t1 tt;i ~is Ul_toká!-':'ll htl·tén1l: . :t 1ltltt Jola11 e:; El'z~: . 3.h UJ!i:t~ ,Ka !o:ÍU. l b };myok! 'Bp ·[eia 1:1·:,iJ:c / s P,i(. J{ösz8utelok ~:: .. r·dettcl J, i :t unol;:'.itn !toráb~u. 'B emf· }em, boro· ezentul ~akt-n n olva~ha;om le\·eletel;et.1. t ~iig 1Utoait. J\:{isziSuUru n szell képc.<.lap?~· Jja 14U;s fJsil:tfr. Ed óe! éhl: ho::y )ebe! nilakt l!y~ iJ.irehu~t.k.nnl. }~·ész ~!lk t·~jl\·.iuy he~er ntilnm

uem "aahntcik ~i s~.Av.nt.. Kis nn&~:üm ol6: lS a}.orr.:tf:.n C....... .;... "U' r'oJ J hanem Oh~nt\ .._ 'L (.Ú • h SgnJ Júr:v..ifra . .:Be.rl:D\ ib>. ~uyu~n :tz . ~~~'. c~ ;.

~ys.:lHI'e

tnr

-L: ff"~

.. F'tilllp fh-~li!k l\ ju.\'Ü. h~ !fi,Jr ueotl.laL:".k w uno.kúim k~o".. Ktnec:..~J llllo~ ... L t>~..._lt.~/l.lra . ~ !uirngs.xúlt'.•\ 1i~niddnl valü le; ~t a.t~d~~ SZÍ\'eoStlll k zv~,;úero. "Berkw·U:'I :~11íJil'!f: ~;,:ul H xmüt lti.as::ilnotei muud ~h:.:!l h:l\'lbgo.>!Ei.~idé.l1. t3 P.?. !ll• iddd eb.. Wt tlch t z.Ul. Itt tud:tom _las •l-

hwgy Q!'l'n J;.t.ft·d hW"'D.Y' ..J ~-' Wl:•r·fül cdi tit úc:!&t, hUn~ jch•u tkt>-ZZC'I&~k d· l d. .-, kmhb L ll~rdm.ai I'.ZI)l ~tnél ~51.~k. . -;~ai. o :1('(1 .Vt!: lJ T trt. N h·:mságod. t tdJO!'H"nt i o· gem. 'Úd,·üzötlel:. _ TJctir Elus. Olynn k~"t:.s L:i!l hwyra, a mllyen 'ELu"kn, Nn:t.ftll'~n~• fll~es r 1M llom"'ttdni. - Fez(r., Tlt~inaf'.n. :shra ba'!>ut~ nOda ll :tne!'l iru • ~j6a·i b:'te:ri íe .-zcref. ~n U~l.- t d • Nu·,· p6 éu va::) ~k és nem ö. ltllst-6n· T.~ ·r1o.• -. .1 't. ·are'me.s tcl~>k !l .. rf!tttt•·' l. Brrt tr .u"' m"'... cl 1! l b julAlom'kuny\'L :r; • nt. i y ];l11 lJ. !gar..lu ":1jnólom h1.gv esak a "l. :ln· d e l; r 1 kis un okilim kvzé. Tokóly ú

flw.-.

Ejnyu flo t-·ump.'ls róz:sik Jehetuek azok, miko:.. Xa!!~npónnk szántál. 11intha már .;te:.:ném is i!ln~nl,at. r.~;;c!tof:;:k.y S:cn!n. Ezelőtt li CH'! oh a:>\ nt.. "S., •y:~p<.i m~séil? C:;ak most. a '\'aki..c~ióLnu: [lj,·scJ.l Riu!~t'f. <~li B.:7a. Okosan tettbtel;. bO!!'f ti jq bt"hlltato!' Sng;·ap6 táborába. 1-'ttlu·~,: ;![11 , , AI'OI.!.:t és Ella. Ha latnín.uk, ,des lcimyniu.. ho:::y Sngppónn.k alig jnt r;gy r.yul.."'cit J•illnuata a sok muok~· tóL iga1:iu n ..m l til elm~t!eulrddt:~te:i> . Rejt;•ényel· teket még 11cm uht.;m :it. dc ltn jr'k, ugyis k~z löll.l ól,ot. - Erlélt!/Í J>i,f,r. \·:~!.\l'zinüleg t~z~rt lténleztt'. me~'t !o; clc:~ni :ti> nl' ,·eh-d. B;yébkenlí .his·Kvr~són lnkit.. J.,,_,t::tot ius Ttbor. Sohsem hiHr;m Yolna. h o~y a ro:j!.n~uyck IUe~fcjtése IUl)• nyi.r~ me~izzasztjn o.z ornbe:·t. Stl'ÍII!/ Iloua, a

és Iréu . 3Iondjti.tok mrg Apulcúuul:, hogy Sagynp~

nlindenLen Í,.(nzat ad nold. Bizony nagy kár azórll a S(lk s:zcgéuy gyere!té d. s ki oy:i1· idején íür?és közben belofull31 a \'tzbi!. mort ucm \'Íl!'ril.z ráJuk ~''"nld. ·Kü~züntc1ok ~zctctettel. - Koial FJ{:a. ~end. uint !etod1 m:'tri:; n lll('~fo.itük k'izött n~· - D ts J:r:)i. • ·e h:lrnn-ud 1. hie!iik~m . .ü rCt .c~l~ • { lindel.' t.nu}J e~·'ló 2:-!l' t.(' l i:d j , :""'nd o!. - ~ze;-$ <t'

'Xa~yapö Tilt\:! -.·l!.a olé!!;o?d•;a tr:;sod· dal. A~ csót Ua] ·nap ulüu y:,rjuk. de leg· fö!ebb n;;gyooóniru , al6t h pu~k belo!e. Tót/t Zo!tt'n c·~ Feri'tc. Ejnye Je ürtilot!k. ha so· 1'3Ím mór nz ÓZ\'OC i;j,·fil tnltdo ók Ferikét! Tit s Üli u-i;a {. · ·E•: iJ;,_ En m ;· bc!e :irad:-am nl.>i.Ja, ho-:n.· urcg homlol:o.nni! lörul,,.o·c.;:oem a ,·orcjtt:ket. Tiincsa!. m:tr szcptemLer ,·<>!ua. --ükorra talilo mé;f.s c~ak elmulik l'Z a g\'ilkos moleg· · "~ - J.- OJ'.!S B Ql'&~r;a, ·· • • • • • Sl.!%! -'AlZ lgcrt ~>flpt:S lopot 'd m:í.r előre l>ö.-,zvnöm. A. c.dliudcruol;; átadom rD~~ uzenetedet. Talán ha~zul\.1 iti. Jftidi. Pctron~.:~ 1:-d\'tlz]éscdet.. ~Zi\·Léí} \ i!\ZO!JZOUI. J[f/:gct . ~ 31 til:a. Fe1 i!.-t•, Lac:il:a. Ho::ott l:;ten kb U!.l 0 m kör~bcn. Rt-1né!e:m. hi\·el;: mnrndtok nz örag ;\agy· apóhoz? Roseldltul Fere11c:. Három , me:· rE>;tf.'l n. mit fiCnitsc~ nJlkUl sUtöHel ,11 =. 'l mat.öl.lbet fiam b :t t ol.rnl?n/l;i!. .a Gl~blne

Lar=1'.·a.

.!'

:;ú;,.

s k .:<egite:ti.'h. To1p t 'L e~ -ra 0 1 • " ? fo!d&tok l:a!'ui. E:~,.~öutclek s::~retet t~ l. - Ba.'t"' lilolomcidc~t: Irc'ttl,c. Lc~r. mó.: nebezd'b reJ. ~

~::im1rejty?or 1s kemó.n-.: dió !ehetot ·. V g) .j) :1Zth·t. ue-n1. mert_o! .bele• harop~i. _ p,l(tJj L1li. .Jó ~);aralusL. J;~,·ano~, Lilike. - .Ta ·a Ol!Ja. Jü1191f..·a 1 Jv~s1ha. es Jr.; ' 11l·a. Ha nekem m e!(lr;cm ,·an, lo~fbte. kun~ t't\-ek ~ s:r:etl\C!':ZI .>f:: J.tt~· Ú\'<'!!'(:S f{']_\'OSUJal a ~S hl..:cé idc-od:l jnrknlok. A:: óu ~zobám mellott, sa!: no!', ninc<:: n B:Untc%1, :1 uube nz. ec:.ber ~~-J;:e~ -e beinn.enet.elhot. BizonY t u 1s saJualom, l)er<'-1 • ]:"· ~t ·er ho~· uem huz:tek ki n r,.,:...;jt~_yct. or ~o .T[.' i , r;,• •It•. P~di;- .:t t. r.jt,enyt is roE'g le· h~ t ft:it • ni. ...'\ :n · s:ámbeu l).)Ct; i~ t:t~l ifl~ol.: a ll•(':"-') · c: 1. .ilfma:m ,Tt,;1;.1. Hog:-no külche-:né1 ~ J':)\l azt~ u j v It::~ cn am. -:: Ht.~sTu ...~urci! K . E:o.tt~l ueru l:éscít d lc';ele~o1ap•a..1• mo.ltt.ú5t !:ivánok. - .llit'ulöföl' jJ(llvr th St!~,:é•:v kis Hl!s. nreélera, l'l.li!·e e etor,,l,at ol~·&· s• ti. misr 1\~.l!l l aJ a k"tcd. c~-á.hÍ!ItJi E·· .~lk!· RI'~ mikt-r k -,~ ~ köny\''"~, ~ ~:t. ue :ölcm. b :u\O~ ... • f, a kalapt61 kel'dj•d. OdJi1t Eli.kc és ln 11 :~. X!ilntol: 'C~~· me't"g ·:au: H&it.. mit !'zóljon X agyapói - Dudi m;.y J\"t~drn· ü Jlag(1a. I1t11ú é!"ezettc oha.~tom kie-i folutnk l ir:snt. D~ kiu·. ho~y rne? ne:n nezh~'tem. - lio t . Jú:~ka . AUSZÖUÖUl kérJe.. ecde!t.•Tól ''A~·ok. Btizsikónol: mor.dd meJ. ho;:!Y ne 10ss~nlkodj~k ;:;noy:t. - Kayy .i•-r4J is Jo[(íu~<Z· Ejnye. bnt Arp-.iclnnk m:ít· e~y csiSJ p ideje sem Jnt • ~a~-y:~pú J't!~:trc. =- l'érlcs' J!t:t·csa. \"arj csak tor~ l ..mmel, "ro-sv.er ~i .. 1ejt\énye.id is sorra korUlne~· - S liiil-e Jti·uf. ú 11!: n .-~.ltnl'('!jh·~ny r.clll ~~ kernJt. ~4.. l~l,b1t Jdtalulted. i'ld\"tittillck. - D~ltlJ~· Sl. t·ic.-.s Pt1:A:. N. :i tcalon l.:~rés nclkül i:s l: ~· uU ,;clt.J.. 4 ~.. jtú... b•zé. pjsla ri~~· ú ·é:,•?;tlrti E:n.;uz r.·'l ]: 3. tfnrl. Bi?.ony 0 uir~j.. ".»t "~. ú3 + :?l=-S4. U~_. ,~n,· i~. ll'énk('. L:uu 3 mo~tntli

?..

L:ir ~ ~.L +2l

l 0~.

Z!lW

\"U· e.?

J:t!lff-

• •uu'! l, n· ~b li~ "ittt tit-JA.. -:J!.Iiu· O ~~b. ip,~ .. -..: utol :'Ú yrillon:dbaJS t'l" kez1 ~l. C!'l'Oki-.&;Y -pp~ U....szontu.•tl'illt lo..... nledet. "'ddl1~r Efttr. E'e'\"e E! {tCSk!•'1 liát mé"' a ,; !:i~<' 11 . • "' J!\• vnr;:? .Azt htltom, rn:\r nexn 1 tudod 1 ho~)' \tl' hol J1ndnpeston \'1\D to~::.· örO!.' K:t!:!ynpét, a !Ú l'tet·éLi o ke<.h'e.'! .lns lllnyo!tnt. Htit Mnki me;::hi::ott·• rnór, mcrt nekem ~nk n kövé1· fnlnt.ok kűUonel:· B-éln Mwnnk n ~. iaét !cru látom. Oiv roC!:3 ttl l:tko1B 1 hogy mo:;t bh: nv, ebben :~. s:-Urn.yCl melc~· . l'' e t'~ ~ :nac tndom Mkeresnt. Roscustod; l•~> A kio.r'l llV t. ln ~ t ot:nn snr~ct6ste!,et. Eleit il li re l-8 ll d;.c;- J.·: os. ~:-.k hi::znt•'t- :l Cr.l1incl:rbe:e1 ~;;) roz"r maJd ti ré tok is gondoL

Jie~ lf:il.

Rli; ·.

Vasllrnnp, augusztttS 14.

UiSA.G

hangzanak a pusztában. Mert ezzel a kérdéssel is ugy vagyunk. minb a legtöbb tar:saleánynevcl6srői. aalmi kérdéssel: változtatni, reformálni szeretnők elvben, gyakorlatban azonban szépen . A PlRi Jlehéz viszonyok s:<~ülta helyzet meghajlunk előtte s marad minden a régiben. l!npu1zttst ad sokaknak arra, hogy a leány- 8 miért van ez jgy? Mert az ilyen kérdések nevelés kórdé8ével is komolyabban foglalkoz· sikeres meogoldásához első sorban a tÁrsadalmi tana~. '11_indinkább kidomborodni és megerő élet irányadó köreinek kellene hat.bat<'san ~~d~l lát,Jttk azt a felfogást, mely a manapság hozzájárulni. :~.~, :zsurszellE'mben vaJó, minden komolyság Manaps~g az a.z általános meggyőződé,f, hiJJaban szükölköd&, ugynevezEtt modern leány- hogy cs~ k ez a nev~lés. adja l'D;eg a. leán.;-nak ~evelést hpfyteleniti, sőt egyenesen kárhoza- a tm-sasagba.n az ervenyesiilest s ebbol fod snak tartja, nemcsak társadalmi és etikai, lyólag a czélhoz jutást. Mert a tapn~ztalnt e nemzf'tgnzdas.-lgi szempontból is. Felölete- uzli bizonyitja, hogy .a fiaral urok, .b~r jól Ben könnyt>lmfmek minösiti ezt a nevelést, ismerik a mPdern lf.'a.ny természetraJzl:l.t, ha ~;ly kizárólag abban csuososodik ki, hogy a néba. föl is zudulnak azol{ ellen a stratégiaiiRg e 'nyc,kba sziute beleolLjá.k azt a tudatot, ügye~an kieszelt manövrirozások ellen, me\~~ éleWk egyetJen c.zélja mindemi.ron minél lyek becses szPmélye és még becsesebb va~on~ösebb szituáczióban lévő férjre szart gyona, illet61eg jö"Qedelme meg<>jtósére irahinn;, hogy aztán tovább áldozhassanak a nyulnak, - azért többé-kevésbé szivesen Usag, e. csillogó külsőség oltárán. Ztlsz16il bo jtanak s kapitulálnak a kétségkivül Termés.zetlJZerii az a. szomoru jelenség, ügye~ manövrirozó előtt. mely az ily nevelést eredményezi. T. i. az e. . Ervényesülni bármi áron ez me. a. ,jelszó ! ~pasztalat, hogy a leányoknak legnagyobb Es ez általánosságban nem egyéni czéJ., csak re:;ze szinte ösztönszerilleg visszariad egy eszköz arra, hogy egy-egy gazdag párti<!t mis.terényebb, egyszerübb életm6d kilá.tásaitól, nél könnyebben megkörnyékezhessenek Ve8 enm·k elkerülése czéljából egész ar:.:enálját tekszik tehát az érvényesülési törekvés a. rende.Jkezésére &lló eszközöknek f'egy,erül leányokban s ta.lálék-onystignk létrehoz oly terr ~s.z_nálJ~ 1 hogy mint diadalmas győztes ke- rénumokat, hol ez a vágyuk kiel~itóst nyel'. bülJön ~l a. vagyon, a. gazdaság ellen inditott Loánve.gyesületek és ehhez hasonlo intézméarcz~ol. .Hogy e törekvés gyaltrau csallidok nyek wlótesülnek, melyek mjnd az érvényesü0 8 Y W.. rolplását idézi elő, az ~ ~rmészetes. lési törek't"ést <'Zélozzák a j 6tól..'"Onysá.g örre ll' m1don eg~-egy komoly, törekv o natal ember alatt. Ez%Gl természetesen nem akarom álliJt:$ ~ár évi házasság ut.án szinte uszik 1\Z taní, minth& a jótékonyság pusztán ~in~ eszköz ~aurá.lna; "ég1·~ is ~ lrnlt~. cer.Jedesé';"e~ 1\ ossagok á.r:jában, ilyenkor aktnáiissá. is válik :tnodern leánynevelést kárhoztatni, miut bizonyos hnmnn.itás lS mJndinkább .. ~li Bfu~nkub> tnely min<;len anyagi romhi'Snak egye- h6dit :1z emberi szivekben. De legyü.nk o~~e 1 ~orrása, Es utalni a. tal'talmnsabh, de ték, 't"t!J~iuk be nyiltan, hogy ma. mal' a JO~e. t~t)~~ubb házi nevelésre, mely a láftyolmt konykodás is az a, tél') mely alkalmas a~ erén e~ési t'tél biakl!ám.6ára. ~~t sme11é a. Immel~, e. realis élePre e '!ne~ v YNébány évtizeddel ezeiö~ a. puritá~ ere etné velük az egyeni értélt megbecsiiléséb. köleaú társadalomban bizonyara me:botráBko. sakhogy az efféle szólamok rendszerint el-

A modern is házias

zást keltett 't"Olna. az efféle eszme m<>g·penóitése. Akkor az 't"Olt ar. egyedüli l.z41. hl'lgj' l!· leanynk szerény háziassaggal, minck:" fe1tünési \ágy mellőzésó\el fó'kiitő alú. .itt'S~:J!'1rtk: A czél mn is az. De a változó DG\elt<si móoszer, a vóltozó társadalmi felfogás k()yr.tltr>:r.· tében. a küzdők harczi mudora és tnl.;tilrnjá. iq .meg,áltozotb. ::.\fana.psá.g a zsurélet, a veLélk~né~i Yá.gy e kifejlőJött korszakában afféle szer6ny, házias. nevel.~sü le~ny nem tud én·6~y~sülni: ~a. tudasa, muveltsege magasabb ni\OD áll Is, m.iut a. zsurkisasszonyoké általában, a tArsnságb~~ ne~ veszi.~ ök_et és~. ::.\fert. k4tsé~be eJWen egy~zeruflk, Jelentéktelenek es - blzbnyáro. uuulmnsak is! Sikkről, kM:z6rkodásró1~ kihivó modorról fogalmuk sincs, uom őrtenek az olcsó szellemeskedések müvészet.éhe~ sem s abszolute nincs talentumuk a. »fo.l?ásh.oz !c: ll;r, fogyatékosságok mellett termés~etcseri m~·n~ a háttérben maradnak, senki á.ltnl észre nem \éve. ~erb manapság egy szerényen ta.rtó'iíkodó leáDyról az a meggyőződés, hogy \agy korlátolt;, vagy különcz, de mindenesetre unalmas! Ez előitéletnél fogva a modern fiatal ur nem is keresi a. társaságo·t, egyáltalán nem imponál nski az ilyen házias leány s házas. sá~ esetén - hacsak nem. tel.."intélyes a hozomany - bizony eszébe sem ,jut rágondolni. Az ily leányok a~, éppen a. kiv~falnél fogva, rjtkán kerülnek oly helyzetbe, hol kivá ló egyéni t ulajdonuk és szellemi fölónyük méltó kerete~ kap. . J?,Y ~redmén!. mel~~t a há~:l~ ne':elée n;n;ndinkabb Yeszu . a. ..!ef:iogosultsa.gati. Kiszo; nfda a~li :1~ a. tmjedo, zsurszellembeu ;val? nevelé~ mo~sze1', mely ho~ ugy .erodmen~· ~en, mu~t ~czélj!ban nn!J'e~ ~aros hatB;SlJ. es b&lytelen, a.zt &:6 ~lt3"ft::t rom.1asok, u~ tarsadahni erk6los la.rmlasa. elégt;;é b~~a. Ez e. fe)ülebe~ nevel~s e~d~~nyozi első sorban, hogy a. leany lelkét m11r 4orá.n me~-.

Hapsutár .. . Vörös szikrákat szór hajamba A tn eleg ta v aszi sugár ; ~erészen siklik homlokomra .cs hogy elozzem, arra vár. De én megállokj - szembe száll\'a A nappal, a mely rám nevet, FOJTó utját daczosan állom S k1tárom néki lelkemet.

~e incselkedve jöjj ~ hozzám, A , ngyos fényárral szeliden, ~konyóranak napsugara, .rvuker erőd már elpihen.

~~ kév-ékben hullj nyornol"aba, T okol d föl fáradt véremet t EUznyitaidnak pattanása gessen belém mély sebet. ~ebt;zz halálra, azt se bánom,

akttó feny'il déli nap, lánglövelése<J ne kiméljen, Csókod legyen még szilajabb.

fégy vakmerővé! Küzdelemben

..egyen enyém a diadal : J.engervilágod hintsd szivembe, • 1g lü~tetése fiatal. « Lva nou.

Divaflav61. ScketJetJingett, 1904 augusztus.

A merre a szem ellathat,

a késő délntá.ni korzón csupa.

finom hirozássel boritott fehór ruha. hullámzik le és feL Gyöngyhazféns;ü, sejtelm.es csillogással tüDik ol ar; egyik, pókhá16szerü könnyedséggel & másik, a harmadik bl!e:mee sel;emen.boJ:á~J. ~zza~

a. f;8u·f+'tJ!ft ie ~~va,~ a meJr bizonyos nagyvilági t<und,..t a.d a~ asszonyoknak. Es lllindezeken a. ruhákon : legyen bár vászonból, battisztb61, crista.Uine-böl, crepe de ohine-ből vR.gy akár a. legmerevebb brocart-b61 is, ez egyedüli disrl a him.zések a.lkotják. És e bimzések közt a.bszolute nincsen népmunka. Serény, apró kezek l·emekm.üve ~laroeDnyi. Azoké a szegény sápkáros leállyoké, e. kik földa1atti l&kásokbo,n foglalkoz-

nak a. csipkekészitéssel s a. kik keserű könyeket hnllatnak egy-egy szépséges marquise robe de gaZa-jára. . Soha még & himzéseknek il~en. pt·ofusú:>tt~ ját nem láttam egy csom6ban. Es JÓ lélekkel mondhatom el, hogy soha. még himzés ilyen komplikált, ilyen müvészi nem volt, I!'tinil a. mosli divatos. Az igaz, hogy a.z t\,rak is rettenetes ml!lgasak. Egy-egy mélier flórencr.i himzés.&rt elkérnek 50-60 forint-ot is. Szépek e. fehér ja.p!ni himdsek, - egy bruges-i para.szlilby b!.lá.lmbya - ' ' & punw-tir~to--1.-na.k ~erféle váJt-ontJ&i. .i.e itb ü1öri ft11!erikai mÜiszeken Béha~· ~s&ciá1des mm wtté rua.il iáttl!:r:a. Emk .. ra.llábtt beleszőtt mintákat bimeztették ló esillog6 ,:ryöngyők~el. selyemszálakkal A~~: szinnek és aczélkeknek bámulatra.móltó orgm1 jöttek létre e kombinácziókból. A hogy a le. menő nap sugarában megcsillant a szoknyájuk. mintba. ezerszinü óriá.si pillék kergetőz n~!lak ott a terrasse alatt ... Valami szebbet, megkapúbbat el rem tu.. dok két zelni ennél. Mások arany 6s ezüst szálakl,al 't'átetik körül a. himzés contours-jai t, de, ez határozottan izléstelen. Nem tudom miért de itt. e szeszéiyes, jókedvü, bohóskodó tó: m.egben, ezeket ~ ruhákat látval apró, eleint.~

AZ UJ'SAG

Vasárnap, augusztus 14-. .

ejti a. csáb, a hiuság ördöge. ~ár gyermekkorától kezdve csak a. külsösegek iránt fogé -

urak. A roffiuúlt kaczérkodások harcztere. a a szelidség, egyszerüség és szerénység szép szabadszúju beszédek joga, n roNúsz álJitások erényeire tanit.ották. - addig ma, _haladv~ _és kony. Késöbb a nagyravú.gytis, tt hiu becs- bátorsága ma. már nem kizáról••g a fővúrosi számolva. a kor io-ényei\el és \rtszonya.l'Va.~ -.;ágy, u. tetszelgés tölti be egész érzés- és leányok mono1Jóliuma. A Yidék leányai is tö- ki kell ezb a nev~ést egészi~eni a l~le~ TI gondolatvilágát. l\linden v:.ígya, törekvése ki- rLk~zenek ez~ a monopúliumot megszerezni. o.z ész teljes kimü>elésével. Fóleg a. lelekbe zárólag odait·ányul, hogy ö csilloghasson leg- }[erh n vicMk leányai előtt mindig és min~ müveltségre kell a sulyt fektetni, metb az iulHibb a külsö disz pompájában. ő tünhessen denkor a. fővárosi leány áll mintaképill. A a talaja. minden később fejlödö jó ?,s ros~z ki mindenekfölöti:. az üres tárgyak fölött hogy azok beszélnek, tesznek, cselekednek, a tnlnjdonokna.k. A lelkileg müvelt n_o ér~b való szt•llemes riposztozás terén. C:>ak azt hogy azok öltözködnek: az miud szép, töké- séht=n és rrondolkozásába.n mélyebb és Igaz_?- ..' arubiczionúlja magának, hogy a legsikkesebb- letes. felülmulhatatlau! Az általános am biczió: kvvetkezÓ:.k~pp nem rabja. a csillo~? kulsosógt..:!mek. Széles látóköre, alapos mu~el!sége nek, legszebbnek, leg..zellelllesebbnek tartsák, hozzájuk ]Ja.~onlitani. Az utánzási hajlam erősen ki van ben- redig megóvják attól, hogy a1l'ól~ kiCSl~Ye: ruórt igy c-zélt lehet érni véli! vag.vis a uovdús beleplántálja. A sziv-, a lélt:kvilág, nünk ft>jlődYe, s ha ehhez hozzt\járul a fölü- sen hiu ,·ersengés iz16stelenségeben r;z-~ 1oint aff6lo gondozatlan hllnj, sivúr, üres mtt- letes modew nevelés: tökéletes h:~z az uttin- Yegyen. Sokoldalu tudást, szélesebb r.~ rnd a. mély érzés, o. komoly gondolkodás~ól. :tat n.!3mc~ak külsöleg, de bch;öleg is. 6~ ltliud niaposabb müveltséget kell te~~ Az életot minde:uhor csak egy nagy muOszinte szeréuysógü, tartózkodóan bájos, a nen;lé:sSe1 a. ini a lányoknuk, b~~y a. e • latsitgnnl.: tekinti, mclyet minól jobban ~,. eg.rszerü igazi vidéki leányt mn. már keresve ?ás, a~ isr~ere.Ll.k binisá-bl'.n. tanu}J.ak m ltcllc•mesebben kell kiakuázni. Iparkodik tehát is neheze-n iulálni. A. főv:'trosi ÍtrHmlat meg- 1smcrm nz tg~tZI, a nemes szorakozn:st, az k szerclmével kitünte:tni azt, kinél az anyagi hamisitotta öket. H::t itt-otL akad is egy- ~:ezotet, a gyöuyö~·üséget, . mclylyel. nemos:k kilátásol~ erre a l~>gkedvezöbbek. Ra a.ztán egy, azCJk nem jönnek számításba, mert hisz onmaguknak haszna.l:uak mtnden körltlmény .. ·· cl e ]Ole • • 'k·on v. nemes b·efio lyu'st oJ ~YVako+>gyszer nsszöny, akkor tovább folytatja nt:m Yeszik őket észre. kozott, S ezt a llE'T"elést, mE-ly szüks~gképpen r~l~a~n~k ~alá.dj~ is.. E kom~ly~bb ne;~ ignzán a. fényüző, köonyelmil t!let.et, tdrinlet. uélkül a budget határaira. nagyobb költségveté::.-t igényel, nem~ak a le~t Iran-r-~:~ak mar koran oda 1s kell ha~ J • • seg S a. meddig a férj ki tudja e1égiteni a wgyonosnhb: de a. legszegényabb c-soláJok is, hogy o. uemt.ólen nagyraYág)i..s, az mgy kiváns.~gokat, addig tart az ugynevezett szehol máról holnapta kell a ken:.·eret ldterem- a :;zertelen hiusá(\' hajlamai - meJyek ?lY ~o l elem. H::t a fónyüzé:si forrás kiapad, meg- t~.:ni. utHnozzá.k Itt is folyik o. fényüzés késobbi bnjuak a ~ele~gyai- már csiráJU~, a,n ~ . .o o , . lelkiJosa· :;ziinik ez az érzés. Ha ngynu egyáltalán lc- jegyében a néma h.nrcz, a Dehéz t~a, a ke- e l JOJtassan~tk . .A. sz!Ynemessuget, a ·b toztti;. l\Iert a modern leabn-ulll a szerelem is ser ves versengJs. Ez t>gyszerü családok leányai- got ismertessék ás plántálják a lányo1·t ci>alt afl'éte divat. eszköz o. ~ezé} elérésére. nem nn l is ma W ll r az egyszerüs~g, a. szerénység, hogy ezeknek segitségével tudja on~ . f~ ué· p,.dig a lélek mélységéből fakndó igaz ~rzús. a tnhrékossá.gi fogalmuk szünőfólb~n vaunak. emelkodni 11z nn;ragiságon . .A. hú2assap1 karz,n _\ konnyü élet. az urhatn:imság emésztő ket és a takarékossági liajlamot. i~ _rou.r ora6Minthogy egé:;z nc\clése fo1ül~te::, érz~sében. gondolkozásában is az marad. nigya. ~l mindegyikben. A fónyi.izé:>i hajlam ápolni ó::. fejle::zt-eni kell benuük Nem elf ti N"em képes fóU'ogni és reegúrt~ni az asz- irt is szinte második term~szettó \álik. Ha. letileg (minlí manapság div-ik), de gyakor a 6 l:.Zouy igazi hi\a.tását, nz C:let komolyságát. a otthon némelvkor niucs vacsom s ha a család- a~a pon. Hogy lel1..-ük n.z ogy:.z-~r~:.ég, & ~ férj fáradságos, gyakran küzdelmes munkájár, fönt:lk gondban izzik is a feje, hogyan uud rcny~~g iram. fügékouy maradJo~. s hog~ a lót nagy harczát. Kiadásait uem tudja mér- köt.elezotts~géuek eleget. t<:nni, az nem jön kápzcleliik ne 1<1gadja a féuyi.izo nag1~. s:dnlinisba, azért a bali ruhát! kaJapot stb. vágyás ~zéditö régióibs.. ~e,·eljók ~tgy a. ~ ~·jkelnl. rószben mert nem ismeri a. pénz értékót: részllen l•edig. ugy véli, belelw.lna. ha a le~inynak meg kell yonni, ha. mindjárt nyul\ar, hogy tanulják megbecsüllll a mu~. értékét, ismetjék !nOg azt a. mt!P.', ~It'• neki i3 u•3m volna olyan ültözélw. mint esetleg hitclbs is ... Az ily életmód végeredménye: a teljes ran küzdelmes harczot. a mit o let to e~ gazdn.gabb társnőinek. Szóval: hiu önzésénél csak ,ked~lye sivársága 1wgyobL. anyagi é:s erkölcsi csőd ugy a vagyonosabb, t6leierh kell viv-ni s miodenekfólöLt legyeue ki· Eletén:)k egyetlen c:t.élja. ha már f~rjhez mint a szeg~nyebb családoknál körülbeli.ü egy- ti'Sztá ban a pénz értékJvel is! A ni.í:teh:za haditás ez átmeneli ko1·szn Jll()nt, a fol) t<>nos mulutozá~, o költséges formán. A l'ülönbség csak az, hogy az int-elli01 potet.i•jk. Ezekért feln l•1ozz.a. iétjének szerebe- gensebb elemnél m~g tár.,;1dahni züllést is ban. mid6o ::t nők jogokat követelnek a. ~ guk számára is, hogy .ismerjék el öket is é~Z~· t6t, becsü16sét. asszonsi nimbu.szár. gycrmc"kei jelent. 1 evolés6t. gyakran a~ok ~zorctct~St is . . . A E szomoru állapotot mcog lchE'cno szi1u- gonclolkodó1 csel?kYÖ1 munkás ell:: ber~~ n; legtohb házasságok. mt~lye1t boldo~úggal köt- tetHi1 hn a. leúnyneYel~~t. reformtilnuk. ~ fól- u~_yannl\kör a leanyaknak azt a. tobbseget,, teltek, természetes·: n ily ltönilmények közölt t.étlen lu'tZin;; llcYelés kell, hogy érvényre k1ke:t :;or:;uk nem kényszerit kenyJrke.~ tövid idö alatt felbomJa1111k. vngy '~gk61•P ja..::.on. S aunok az eszmének irányadó kön)k- pályára, neYeljék szintén ugy, hogy meg~ziinik a harmónia a felek l\özütt. gondolkodó munkás emberszámba jöjjön ·u& ből l>ell ldiudulni és gyakorlatilog ténynyá A férj, ha szintún könnyelmü és léha, nem vtllui, hogy ugy hatásában, mint eredményé- otthon, a család körében is. Ne afféle fö)l~Y vo~zi nagyon szivéro a dolgot, Jegfeljebb ben miudenütt czélt érjen. ]\fert, mint emli- tesen tuda\kos, komoly dolgok iránt érzéketle~ ~:gyütt c~·inálja a f~le!'égth·ol az adós~ágot, ha t.et.tem, c.z irányadó körök állnak példaképül di\·at báb legyen, a kinek fogalma sincs, hog~~l azon ban vtá]etlenül komoly. to)rek\·ö1 akkor mindenütt. Az ö folfogásukat, gondolkozása- jön a.z a péoz, a mit ö oly könnybn elfeos tremélyc·n úrzi csalódását. lrét.<>~gbeesi k tönkrt!- bt. meggyőződésükett követi a tömeg föltét- s n ki előtt semmi sem szent és tisztele tett élete fOlött. s ke~etii-égébén átkozza. a len til. mé!U:. ..k, , .. l. .t' 'l tS"éh lll~ .'l, uo ·epzest. a none\e t:lS 1ej eszt ~ teá· 1iiJ1rumtot. a mikp1· megnősült, me1·1i ugy vél~ A régebbi, ugyneye:.-;ott negyasszonyok a. mni leár.yGkból kihalt_. il sziv <~rzé:;e U; .•• kom heli ignzi, házias nevt•lól!i tn nt kellene már ld kelleno bÖT"i~ni nzza.l is, hogy a un· }Js ez a modr>.rn ooYelési tm·tódns ma múr mitJtúul venni, ozza.l n. külöulo..éggol. hogy mig nyok meaért~k és átérezzék annok a ~ért ucmcsnl• n. f(iYitrosban, dc n yjdél•on i.:; tdrjf'cl. oz o.k}:ori igényel,nek u urn~elé:~ tel.ies és be- kúunk a komoly jell!ntö,.égér, mit a ken.J:er!Ia fejnzet.t v(llt, hl\ a Ieányoknt lduktttttúk a húz- !tell mnnapság fárasztó gonddal fol~ ta~~k be· ::\l.GJ t. ez a sikk, a. dh nt. fül(•g l "~.dig, mert az iml'ounl ~s ez előtt meóhóclolnnk a fhüal tarfits minrlP.n ágán,, ha tartózkodó modon·a., tisztában lesznek ezzel. akkor meg fogJa. ü~ csti.lui n pún z értékéL S aklwr ncmc~~k lJld• velt, clökelö urnök. dc taka.rókos, JO . gll.ZiJl• tolt: telltiT lioporsókra kell goudoluom, s o. s <•gé:-z határozottsággal meg iudom külön- asszonyok is lesznek e<~'"'" szemóh~bon, 11 klk ~ .l.o."zoru1,nak ezüst é3 tno.ny roj1ja.i.ro.. . . böt.tetni a vinígok illabh. De itt, uz illat- r1en körfilményck kuzalt tudll!Ík szá_ll1°]Il~ 'ák Yon-e ,·alami sz~l)L a fe ltele ~!': amny moleklllák ~ l'r!i1rimri-jnbnu tcljc:-:en eh·esztet- hel)zt:t1ikkcl sa kiknek vágpi nom c::zarnyn J lrambináczióinál? Ugy-e :•iuc. . eu? Es m~f."Íii tem ezt nz érzékE-met. Mindéisszo egyeli tudok: tul a megen::!;cdert határokat. . ·e5en. önkéntden :::zomoruság lop6zik u. ~zivilnkbe hogy nz üs;;zes parfumc-ük fŰlölt ólo:sen, domiI~yen ueyel~.s mellett n helyz?t. t~lJ 10c3, ('gy-egy ilyen rubo. mcgpillnntú~:nkor. Hiszen nálóan, urnskodYa Yálik ki az Atfllon. a. reffi- me~·altoznu. Er~ebb lenne u. csalndl ka~ ts· ezoket n z ö-szetMolekct: i'f.:h6r-tozilst, fekete- n ú It ld ld korrupczióna k ez az illiltu. · meg:;~iló.rdu.l~a ~ társadalmi m~mil~,a bat:eg· nrany :t~ entl·eJu;iso des pompes funébres-ek . A. zscbkencWk. ~a lelwt, múg kisebbek, la: ü;nyüz(•Sl \agy! a pazarhh-1 haJlalll eg· lnOurpüliznlták. Es minck ogy ilyen hamb tnlllt tnYaly, s a. Í01let1e-nck lU•·gfelelü szin- szu11t~w:l J.edio- könnyebbá \•álnáuak a lll&gi hang~h veg:"'i~e!i . a goncltalnusápuak, . n ben l>eszülnek. A legtöbl..; nkkora. csnk, mint élhotíisi fch~tclek. Rugoy ez nerozetgazda.Sn~:t szóps"..gn.-.k c.:. li.JU'ttgnak .. bbe nz ltli elenk egy férfi-tl'nyér. Ham•m a széle aztán auuál 87:~mpontból i. milyen 'alönyt jeleutene, táruló istelli hanu6uiHjúbn. ékesebb. Olynn {'SUdálato!'l szőVö"''ÓnyeH a hai- boyobben magyaraznom már fölösléges. biZ" ,!.; bimzésektől elt.ékintYe. ~·an még egy lós m),·fnyindáknak: la\ élercku~>k és ácY~k S az erő:; ut.bnzari ö~ztönnél io~a t:~r· dol g. 31 mit az egó_z yiJógból iclcl.izöulö szép(}k ö.,.szebogozóclá~ninnk még sohusem látt~m ros •agyo~ be-nne, hc.gy ez n komolY.11 b\ éS nnroon c;;stmtiel-nek brt{mnk Ez a.!!w~ás..E:s miot itt. ezeken a leh~llet-tiuom himzé.sek~n~ talmu-.abb neYelé.: m1hamarább tt>rjed.tl & . ül . ~ ,\ sze" ha az o]J nen1 harangalnJ..""Unn. t1lol lnszale- Mcnnyi szép leányszem mehetMt tönkre mel- Yeg mmdenfitb gyökeret ,-erne. ::>o ~ cdve qsik. min~ t>gy fclforditott petunin- lettük! ... nycbb c~aládok is 1 éldlio ,·ennének .u- '~·ijstl viróg, akkor visszak'i.tldik azt. a száUitójukuak 1 A napernyők még mindig pirosak. De nosaL?nktól s ha anyagi t.ú..tno[:!at:e.s. ·a~ de A kab!tok1·ó1 már irtam egy~l!r. !\!eleget csnk tlélelőtt. .. A délutánt. a ~imzett, csi}1kével nem._l:; müve_l;;ethetnék ki a le.uoyaik t;szan~m u:rrlano k! s inkó bb csnk .l: icgP.sz:itö 1 é_széb ~borított ern y o.~ ,monopohzál.]~ k. Oape~iu?-eket beléJük }llántaloak az egyszerlisag~t, ~-t ~ 11t>~ l,éj)IJ~ik a foi'c{{e-nek. A lc~t.JR ub mosr; .e {~r~ n l" - I:JZ ClllJOV• l egy~or;~ll_l~:Jt• - la tm mt\g r~n_ységet 1 a sorsnkban való megnyng-vu.:>~ 3 b)\'B}kodns hely.;be itt is a srorg!llUlll J~ a }Jl\SWll rózsaszin bélé~. 3~gy mmsthaJU sved é~ nz u. u. Doll~ kombma_~:ztul: t;ony u muU nn.p egy földig ÓI'Ö fehü bu.rá tárczacz1kl•dy elt-l•~n uemutatok e-zv ~~ság !óllllll s fdövel fe1 ,·irulna az &ll . ~ ...ct n l!Wn jelent meg n lr rnnN-erltélycu. Harmna. ti n ös fürdö-~;.~um~'-.Cit. . A ::zt:zou eö.vik le..;- JOJot. Ro ignz az. hogy oSBEOll)'C'Ik orlfh~t;• u J>l'fto m ·r ti.t ts onlóh ló.ttnm. Igy szul~tili fll feltünöbb sv.t·p~eg~ v~s.elte: Ft1},oto Yolb fehÓf dolgába befoh-bntnak .S szóksn dGntE ~l ~..s· d1 • 1uin(okl>al. tgy mdt...;,:kret> h.oda.k PPJ en u Iozást t:!ynl>m.Ollll!inat. nhb.-or mennyi\"uhotíá· , izbel~pé, pillanatában lopta. u u:~. A J 'l}t· ó, l l t'<l t.: tll1lt: uz ~- l kOIJ!:Óll: ~~bb, hog\' ez ~ ..zonl:Ok Je~g~s~~;ábCtl !tis. tu1eutlt..t tZJnte. mamoros t\ log az illnttól, tJ. Ju.rnlhntnnk a gaz as:: !!i let toh"li'R;ltl!- Illeg· 1m 87s6p n :zon,Yok rnbt\il,ól, hojt'.ból ára.u. a koltum Ít>jlödé::éhez d ti..~-a. erkö tlS JtlO· Mn e t6reu még1ehetf:s co1ln1 ~ 1o 't'U!VOl:. szihi1'duli':H10Z. Szilard Ir

fi.

t#i

----------

Vasárnap, augusztus 14.

-z emanczipálf nő

f6rfiassá,&a. II. A multkor emlitett példákkal tehát Deininger azt igyekszik bizonyítani, hogy a nöemanczipáczióhoz a olinek tulajdonképpen semmi köze sincsen, mart a nöbeo csakis a férfi va<TVis az ö férfias t l ' J OJ" u B.]donságai azok, a melyek emanczipálódni akar~ ~k s önállóságra törekszenek. Az igazán tehetsegos és érdemes nők tehát ebbe a katagóriaba tartoznak. Az a csoportja az asszonyoknak pedig, a melyik részben időtöltésUI a azokasos kézimiinka helyett, részben pedig kaczérságból foginlkozik férfimunkával vagy müvészettel, az a Jport az igazán emanczipá.Jódni kivánó asszonyoktól távol áll. Igazi felszabadulni vágyás tehát csakis férfias tulajdonságokkal biró nőknél található. Ezek után Deininger szarint a. nőemanczi Pácziónak ostobasága csakis a mozgalomban, az egylittes agitáczióban van. Mert ennek következté~en nagyon sok asszony, a kinek erre igazi haJlandósága egyált alaban nincsen; részben divatból, néha a férj ellen való demonstráczi6ból, bosszantásból, máskor az anyai batalom ellen való fell~adásból vesz részt a női mozgalomban s a végén azt is hiszi magáról, hogy ö erre hiVatva. van.

A. nőket engedjék

hat bimDely pályára, Varr,.;s k k k"k · - psZI~J· azo at a nő et, a ·1 ne k erre 1gaz1 Chikai hajlandóságuk van, s a. kik férfias tulajdonaágokkal bírnak. De félre a hamis nőemo.nczi P~czióval, mely oly sok hazug vágyat teremt. Tovabbá azi; is mondja1 hogy nincs igazuk a. nők n~k, ha azt moudják, hogy csak ezután derlllhet kt, \'an~ igazi képességük, mert a nők felszabadulása csak most kezdődik. Mindig volt nőeman czipáczió, s min t minden mozgalma. a történelemnek, ugy ez is régi időre vezethető vissza.

S a legérdekesebb, a mit Deininger mond,

~' ~ogy

az időnként nagyobbmérvü agitermészeti tüneménynyel hozza kap-

ll ezt

tácztót egy CSolatba. .

'Ugyanis állatoknál tapasztalták, hogy pe. elö bizonyos degeneráczió, a. tntlyen az embe1·eknél az abszolut nőiesség s az abszolut férfiasságtól való eltérés. A nők tehát ;lyan időközökben kivánnak inkább emanczipa•ódni, a. tnilyen mértékben degenerál tak s nem l€azi nök.

l'l~dikusan ford ul

Ö maga. osak hipotézisnek mondja. ezt a

tn~gfigyelését de azt állitJ·a hoiTV a női mozgal-

lllak . . ' ' oJ lS 1lyenforruim nagyobb hulJámokat ver t~k . i el 1'd' o 'd 6köztinként s csendesedtek el megint egy

tnulva. Ez tehát a bennök lévő férfias tulaj· és férfiasságra vezetbetli vtssza, a lllely ilyenkor, ilyen ismétlődő idöszakokban na«.Yobb tnertékben · · k e:. van meg bennök. L ehetsegesne vt Val 0• · · clitó oka ~Zlnünek tartja tehát, hogy ez . az m . 1 ~ Ilyen erősebb mozgalmaknak, mmt a mi~~n a mosi:ani is és ennél a. teóriánlil fogvo. hiszi · · 'l s kit tetner11 d e mea a nők türelmetlenaegene lilifis h'J. o . . .• 1 1 •~nyanó.l fogva is hogy a nőemancZlpaczJO aliSan ' . \'ad e]~)szik s elcsendesednek ezek a. mostan1 htl} la lllai. ()Osá · gok ra

.t-" :Ez ~~ekeq

a megfigyelés mindenesetre nem is lehetetlen

hogy van

frappáns és b enne Igaz-

sá.. d ' t~d~s acdzára1 hogy egyel6re semmiféle termé ~z~

b' ' e mé"' D eininger által sem lett e eg6 .. lZonyitva. o s. hi

n~ ha

AZ UJS.AG

már beszélünk r 61a, hát vegyük igy 1 ~t\k el, a mit mond. Első perczben nagyon "~.. nezve. . "'esuJtóan 8 measemmisitöen bangzik a nVAre .ue h . o áll a JObban gondolkozunk rajt,a, arra a. meglesa~odá!Jra jntunk, hogy éppen ellenkezőleg i soha zn· UJtó kritika nem mentett fel valakit inkább, a;.lnt a D6ltet &zé a modern Schopenhaueré. Tebá.t Oliben f'. · Utat a. férfi_ eni kiván emanczipálódni! 1 · nak Degeneridtak vagyunk tehát; ez igen

szomoru, de ezen ngy látszik nem tudunk segiteni, nert ez a korral jár. Vénül az emberiRég és degenerálódlk. S a férfiasság, a talentum, ez a nagy, hatalmas erő megoszlik és nincs egyedül a férfiban, hanem meg>an a nöben is. Ez tehát szembeszökő, hogy hatalmas védőbeszéde minden emanczipálódni kivánó asszonynak ! H ogy azután vannak olyanok, a kik nem elég nagy dózis férfiassággal vannak megáldva vagy megverve, hogy ezeknek szárnypróbá.lgatásai nem sikerülnek, az csak természetes. Hiszen e szerint a teória szarint éppenséggel nagyon valószinü, hogy olyan teremtményei is vannak az Istennek, a kikben félig vannak meg a hajland~ ságok s a kik éreznek magukban valamit, de a kik a kivitelben azután mégsem elég erősek. S nem is elég irigylendöen gyengék a teljes visszavonulásra. De bisz ezek nem megszólni, de megszánni való félt-eremtések.

Ecy

igen helyes dolgot mond Deininger. Hogy ha,.ayják a nőket, bocsássák öket mindeu pályára. De r ögtön ntána következik a non sens: csak azokat a nöket engedjék, a kik ilyen férfias tulajdonságokkal birnak, a kik rátermettek az igazi emanczipá.czióra l H onnan lehessen azt tudni ; honnan lehessan azt annyival elöre tudni, hogy milyen mártékben >an tehetség és főképpen erö valakiben. Az emberek rendesen életük vége felé azok~ tak rájönni arra, hogy mindent egészen rossznl és megfordítva csináltak s ha. ujra. kezdhetnék, akkor t udnák csak, hogy hogyan kellene mindent megcsinálni. Miért kivánják éppen a nöktöl, a kikbe csak véletlenül téved az akaraterő, hogy ők olyan elörelátóak legyenek. Ezer és egy talentom v~sz el és ngyanannyi hirtelen és véletlenül az alkalom révén jut érvényre.

Ha tehát egy ember felállitja ezt a. tant s ennek az embernek akadnak hivői, a kik nem azt mondják, hogy ezt a szomoru dt'generálását az emberiségnek tüzzel-vassal pusztítani kell, visszafejleszteni minden á.ron normális allapotába, még pedig olyan módon 1 hogy el kell fojtani a nökben m.inden ilyen hajlandóságot csirájában i ha nem ezt mondják, hanem azt, hogy az ilyen hajlandóságot engedni kell érvényre jutni s csak az egész. ségesebbeket elnyomni, akkor ezek olyan lebetetlen valamit kivánnak, a mire az ember férfi v9.oay nő legyen az - nem képes. S ezek után csak azt mondhatjuk, ha más értelemben is, mint Deininger, hogy várjuk csak a jövő időket.. El fog-e csitulni, vagy még nagyobb erőre kapni a nőemanczipáczi ó . Mouche.

szUrjük, végtil porczellánedénybe téYe gőzfürdöben besüritjük. Pamutos vászon. Ha meg akarunk róla győ ződni, van-e pamut a. vászonban, a köveikezli kéh próbát eszközölhetjUk : l. A szövetet. kissé felborzol va, gyertya elé t:J.rtva, meglátjuk, hogy a. pamutszálak mind egyenlő vastagok, a czérnaszálak ellenbPn egyenlőtlen vastagságuak, sőt né~ mely helyen csomósnak látszanak. 2. 1\ebány szálat kihuzvo., egyszerre azéttépjük i a pamutszál összegöndörödi!.: .;s ~.:tválik, a leoszál pedig egyenes és sima wa.rau. Liptói tur6 körözve. Tegyünk egy sekély tanyér közepére liptói turót1 azépen gömbölyüre igazgatva i ezutan szép nagy szelet - négy~ögti. - friss teavajat. A liptói turó körül pedig egy kis halom kaviárt, utána sót, paprikat, köménymagot, apróra vágott vereshagymát és mustárt. Nagyon izletesen néz ki és a férfiak kedvolt, mondhatni pikáns eledelét képezi ; m.indezekből ök maguk egy keveset összevegyitve, kenyérre folkenve eszik.

••

Uzsnetek. -

Kéziratokat nem a-dtmk vissta. -

L es. Igy már értjük. Elolvassuk s azután mondunk v.;leményt. Szilárd. Láthatja, hogy miért nem kllzöltük ebben a számban. K . M. L elle. Kem helyes. Az álszemérem kellemetlen és visszataszitó. A leány lehet öszinto, nyilt és becsületes. Ezzel többet ér el, minth~ helytelen id őben és módon szemérmeskedik. A. ki tudatosan szeménnes, az már nem szemérmes. ~ T. I. Nagykáta. A :~~maga« megszólitás lJiznl~' mas. Da azért csak használja bátran. Több levélről a jovő számban.

CSÁSZÁR-BOB.AX.

•

ll --

TfT Macht die Haut~ za.rt und weiss ~~

Gyöngéddé és fehérré teqzj a ll6rt.

Házi tanácsadó. Piccalilli (Angol konzerv.) Ugy használják ezt, mint az eczetes uborkát , fött bus vagy slilt mellé. Apró hagymát, zöld paradicsomot, karfioldarabokat, zöld babot stb.-t meghempergetünk sóban és agyagfazékba rakva befödjük. Forró boreczettel leöntjük és ezt még kétszer ismételjük, harmadik napon üvegekbe rakjuk a zöldséget, az eczethez mustárt, porrátört gyömbért, kevés paprikát kevertink s az üvegeket légment-esen beMtjük vagy beszurkoljnk. A méz deritéee. Két rész mézet egy czinne-zett edényben három rész vizzel forrásig havitUnk ; ezután minden font mázhez két lat fehér bolnst (pecsétfőld) vizzel gyönge péppé keverve, folytonos kavarás közben bozzáadunk. Ha 2-3 perczig forrott, a tüzröl elveszszük, egy pillanatig nyugodni ha-gyjuk s azuté.n ~ folyadékról leszedjük a habot. A. még meleg folyadékot erlls szürőpapiron át-

p~pere

a. legfinomabb, lllatszerek., czikkek VÉRTESSY SANDOB illatszerésznél (Kristóí-tér) ka.pha.tók. 1722 FtMmemM•~

mtalasmOebl 6s ltnymzoii'Ji kelengyftel

ARIS ZEILLINGER ts TÁRSA a ,..&.ÉK CSILL"G"·n41

1721

IV. ker., Váczi-utcza 16. az.

, TESSEK

uti~áskát, utu&.a esiklr.eket, k6ai

=========== b6röndöket,ltooaita.ka.r6ka.t, nói jookey·aa.pkát, hajt6keatyiit BRACKl"ELD l'. czégn61 (IV. ker., Dorottya. uton 7. n.) rendelni. 1720

AZ UJS.AG.

Vasárnap, auguszttiB 14.

Qy királyfi naplója. -

Nagya.p6 meséi. (Folytatás.)

Ezuttal is ütöttem volna, de nem mert~m. Bátor fiu vagyok, de a három d.rago· nyos alaposan e1bánt volna velem. Szép szóval kérleltem hát őket: · - Bizony Isten Félix királyfi vagyok! Edes dragonyos bácsik, kisérjetek Fedor herezeg ezredéhez, ha király leszek, megjutalmazlak benneteket. .A. dragonyosok mosolyogtak. - Hiszszük hiszszük pajtás, de most gyere helünk. Si~tős ~ dolgunk, ne tereferéljünk hó.t, anem induljunk szaporan. Ezután a vén strázsamester társai fi1lébe ~llgott. valamit., de csak eg) - két szót ha.llot-

w.t.m

Leszádáből :

- Megijedt az agyudörgéatől l Eszelős szegény! Vigyázzatok reá, mert megszökik utközben s Fedor herezeg megharagszik érte. . Elindultunk tehá.t; jobbról és balról a ~et dr11gonyos, középen én, elől a strá.zsa.mes~k"Szomoruan koczogtunk az országuton s ozben mindenött katonákkal, pattautyusokl a1' lllenekülő parasztokkal és szekerekkel ta~lkoztunk. Lovam busan lógatta fejét, majd f~lelt, mert ágyudörgést hallott, s apró recsegest-ropogá.st, malynek hallatára a strázsall:lester igy szólt tarsaihoz : . - Megkezdődött a lak?da.lom. EJnye b~ azépeu muzsíká.lnak1 de saJnálom, hogy m1 llellJ. 'Vehetünk részt a tá.nozba.n. A dragonyosok bólintottak, de nem sz61~ ta~ semmit. Vitéz k~:rt.oná.k voltak s ba.rcz1 ZaJt hallolitak: röstelték, hogy nem közdbetnek társaik oldalán. . A mínt igy morfondiroztam, azt vettem es~re, hogy kÖnyes a szemem. t - Enyje Félix: királyfi.!' rö~te~ked1 mog<'mlJnn. - Ez nem vitézhez illo do~g! M:eseo1·szá.g trónörökösének nem szabad ~ll'Uía., rínia., mint holmi csecsemőnek. Inkább gyeljünk, hogy kereket oldhassunk va.la~ol. t A. vén strázsamester rám szegezte tekin~ét., s mintha csak elleste volna gondola· mat. ak - .Hallod-e te hóbortos_ e~ém! Ha ~l arsz lnalui mondd meg nnndJárt, hndd Vl· f~ázzunk 1·ád. Mart ha megpróbálod a.. szö1.1 st, Utá ua.d m~gyünk a világ végére ld és isgy elagyabugyálunk, hogy a paradicsomban megemlege ted. Előre, mal's! let.tüMenekülö parasztok loholta~ . el male . nk. A strázsamester megszohtotta az gyiket : - Honnan szalad tok atyafiak ? • . fal -. .A begyoldalon lakunk, ~a.tárveg1 ha ~cskaban. Azt elle pte a~ ellenség, Sötétország sel.·ege. Szörnyu" nép az vitéz uram. Csupa f (;·et k e a rnundérJ'uk perzselő· lang a P1·ue.n4.! l;(l!lllk· .A 1101a érnek. ' ójszaka szu a. tá._JTa.!. a. lako tek ssa.guuk meg örÖkre beborul. Mosdt"du~kkoz haa llleg a mi katomlinkkal, kez o 1 - a ho d el iuldd. Biz én nem v:ártam ~eg, k gy Vallnni rakonczátlan crolyóblS elkapJa. a )!"~emet, lábamat: hamaros:n odébb álltam. ' ,. ssatok. atyafiak! tottatz atyafiak engedelmeskedtek) u~y fuért6 ' hogy édes arám kengyel.~TttOJa. sem 'de a.volua utól öket. Mart kicsi fiu 'fl.e..ayok, gy zt. már tapasztaltam hogy a félelem - Otaröptü madárnál, sebeslábu pa.ripánál is

e:n

.ru

sebesebb. Szá.guld mint a. fergeteg, pedig a. vész még nala. is gyorsabban rohan. Utóléri a gyáva .embert, s lesujtja, mint a hegyr61 omló görgeteg. - Ugy kell neki, nem sa.jnalom a gyáva. embert ! gondoltam s ekkor jutott eszem be, hogy mi is menek:ülünk. De még egyéb is jutott az eszembe. Qzifra lovascsapat közeledett az uton, testőrlovasaink két szú.zada indul~ a habornba. Az ut tulsó felén granátosok haladtak, de ezeket nem ismertem, mert nem a fővárosból jöttek. A lovascsapat élén szarencsére ismerős kapitá.~y lovagolt. Oda.rngta.ttam mellé s meg· sz6litotta.m: - J ó napot kapitány ura.m ! - A kapitány csinos, derék fiata.! tiszt volt s gyakran állt el<Sttem haptá.kban, ha a palotaban szobáma.jtaja előtt strázsált. Rám nézett és nem ismert meg. A két dr11gonyos nem mocczant melló1em, de nem bántak, hogy megszólitom a kapitányt; - Ha megmondom neki, hogy ki vagyok, kisérőim kicsufolnak, kínevetnek s azt mondják a tisztnek, hogy eszeJős apródot kisérnek Fedor herezeg kastélyába. Inkább megkérdem tehát, hogy mi történt a fővárosban, mert kiváncsi vagyok, észrevették-e már szökésemet. A fiatal kapitány :nngyon szomoru volt, s bnsa.n borgasztá. le fejét. Jól szemügyre vet~em, bá.t fekete gyászszallag simnit a. zubbonya ujjára, s ka.tona.i sisakján is gyé.szfá.tyol lengett. Szivem hangosan dobogott, midön megkérdeztem t<Sle : - Kit gyászoltok vitéz kapitány uram ! - A tiszt rám nézet t: - Félix herezeg trónörököst, a ki nyomtalanul eltünt kiralyunk kastélyábóL Szegény király urunk, amugy is elég csapást. mért rá. az U risten. De mi hir a. harcz téren ? - Nem történt semmi, még meg sem ütköztek seregeink az ellenséggel - hadartam izgatotta.n. - De, vitézlő kap~tány. uram , ón hüséges szolgája. voltam Fehx kírá.lyfi?-ak, monrld meg hát, mi történt vele, me1·t 1gen aggódom érte. (Vége következik.)

Róhis Kaficza. Elbeszéli az ti legjobb 'ba1·át~imrk Gaá.l M6zes.

(Folytatás.)

Szentül hitte, hogy jobban lát, a templom ba n is az ím~dságos könyvből imádkozik; Ebben pedig Kat1cza. tévedett1 mert Csereyne könyv néLkül tudta mind az imádságokat, s a köny\et csak azért vitte magával, mert ez igy s~okás. . , , Ketkza. ezota sokszor acsorgott a korhM. tájékán . .~z mor.o~zkált az ~ . kicsi ~ejében, hogy . ~J.lOU, a lri a. vak?t ~a.~ová. tesz1, nem tudná-e járóvá tonru a santát? Aztán arra is g01!.dolt, hogy a csodadoktort talán az édes Udvözitő küldötte hozzájnk a. ki szintén tudott vakoka.t, bénákat gyógJitani, még a. bélpoklosokat is meggyógyította, pedig az irtózatos betegség ~ehet. A jó Isten ,annak a meg.mond~at6Jn, h?gy egy ilyen kis joszágn~k, Dllilt ~otá.s Ka~cza. volt, roennyi mindenfele dolog J!.Ír az esz~hen.

Például a nyomorék J óskát is minde.upn.p biztatta, hog,?: belőle még szép, erős emberke ~esz, szala.dgá:Ini fog az utczán, elmegy _hozzáJuk a kertbe, felmászik a nagy di6fára, a osufolódó gyermekeket mind megveri. Nyomorék Jóska is olyan volt, ~nt a többi gyermek, hamar elhitte azt, a. m,ire ő is oly nagyon vágyódott. · Egyszer aztan kérdezte Ka.ticzától: - De hát mikor lesz a.z, te? - N o válj csak, nemsokára ! Aznap Ka.ticza. a kórház előtt ta.lá.lkozoLt a osoda.doktorra.l. · Kezdett a. szive erőseu dobog ni Valami belső hang igy szólott hozzá: - Menj, Katicza. s kérdd meg sdpen a osodadoktort, hogy győgyitsa meg Nl,omorék J€>ská.t ! ... Ne félj, Katicza, a ki jol cselekszik, annak n:em kell senkitó1 félnie, menj ! . • : menj! Hát bizony Katicza. még sem merb akkor odamenni, csak köszönt, de azt is olyan bátortalanul, hogy a csodadoktor meg sem haJlott&. , - En édes Istenem ! - fohászkodott fel Katiaza - adj nekem erőt, hogy meg mer.... jem szólitani Ha én me~ nem szólitom, akkor ki fogje. a Nyomorék Joska. lábát meggyógyitani Alighogy ezt gondolta ma.gába.n, hát jön vissza. a doktor. Bizonyosan vala.mit ott felejtett a kórházban. Katioza odaállott a. doktor elé s igy szólott piruló arczczal : - Kezét csókolom, doktor bácsi - hanem tovább nem tudta mond mi, mert & nagy bátorság miatt torkan akadt a szó. - Mit akarsz, kis leányka.? - kérdezte nyájasan a csodadoktor, a ki a világért »Sem< volt félelmetes. - Nyem01·ék Jóska ott lakik közel hozzánk. Ö nagyon kedves fiu. - Elhiszem, hát aztán? - És má:r ismeri a betüket és nem tud a lábán járni, pedig ő is ugy szeretne sza.ladO'á.lni, mint a többi fiuk és járna az iskolába. ~s tanulna és Csereyné is lát már, pedig s~e gény vak volt, és •.. Tovább már iga.zá.n nem tudta. mondani, up dobogott a szive az éktelen na.gy bá.torsagnak mía.tta. No de nem is kellett tovább mondania, mert a. csodadoktor nem hiába voltr okos ember, mindjárt kitalálta a főg0ndo }ntot. Egy ideig n~zegette Katiozát! mosol7~ot.t is. Az ~n megkerdezte, hogy nun ek h~VJák, azt is megkérdezte tó1e, hogy Nyomorék Jóska. az ö testvére-e? Csodálkozott, mikor meghallotta, hogy Katiczának a Nyomorék Jóska. nem is testvére, de azért erősen szen~líi, mert igen jó gyermek. V-égre igy szólott hozzá: - Várj itt egy kicsit, Katicza, miudjá.rt kijöv ök a kórhá2.ból, s vezess el engem ~ Nyomorék Jóskához. Ka.ticza elkezdett örömében ugrá.lni és tapsolui. Eppen a.rra jött Pista, az a. verekedő gyermek, !l ki szeg6ny J óskát. osufolni szerette., - llliért örvendesz, hé? -kérdezte tőle. - Bizony örvendek, de még nagyon mert ~ csod~doktor ur .meggyógyí tja a Jósb{ lábát ~· Erős lesz,, mmt te, s akkor nem.\ csufol]atok, akkor ő is az iskoláb& jár veliink 1 ~

AZ 'UJSÁG

nkkor

ö jól fog tanulni, s nem kerül a SZIUllD.rak padjtiba, mint ti ...

Háti vajjon ezt a bátorságot ki adta Nótás Katieztinak ~ Nem félt-e attól, hogy Pista megtépi a haját 'l ~em, most nem félt senkitól és semmitól, mert a. csodadoktor. a ki visszaadta a. vak <:Jsereyoéock a szemevilágát, mellette állott. :..; a Nyomorék Jóskahoz ment vele, hogy meggyágyitsa neki is a lábát. A csodadoktor mindent tud. Valóban mindent tudott, azt is, hogy az a kis fa 'usi leányka, az a Nótás Katicza igen jószivü teremtés, .. TIZEDIK FEJEZET. Jóská.t bevi8zik a. kórházb&.

• Katicza, egy kicsit későn ment a.znap délután haza.. Pedig ugy sietett, mi.ntha valaki kergette volna. Hogy is ne sietett volna, ón uram Isbenem, mikor olyan sok minden nyomta a szivét. - Jaj, édes anyám, lelkem, - kezdette 11agy lelkeudezve jaj, mekkora öröm ért engemet! J P.j ! ... - ':\űtől ég ugy az arczod, te leanyka, te? - Jaj, hogy ne égne, mikor a csodadoktor, .:- hanom várjon csak lelkem, anyám, hogy mondjnk el mindent, de mindent , •. Jaj, hol is kezdjem? Hát igen ..• (Folytatjuk.)

A kolbász és a szahadsáj. (Kutyatanácsko:ás.)

Irta Pá.sztor József. Czitdr. J.:•cgr6, Sipszi. (Az udvar kbzep.;n sÜtkéreznek. Ctézá.r nagy, erös komondor, Negró ulat.tomos kis fekete uszkár, a szemet is elborítJa. a. k6czos szöre. Sip!Zi alázatos, pislogó kis sarga. mopPzli.) Yegró (Cz&árhoz) : Kedves öregem : kolbászról álmondtam. Sipszi {Hallgat. Egyet nyal a száján.) Czétdr ~egróhoz): Ostoba vagy. Elmult az az idB, hogy kolbászhoz jusson a szegény kutya. Hej! ettem én néhányszor ifjabb koromban, még most is nz orromban van az illata, de nagyon meg:1(1tam az árút. A gnzqo. megrakott, qak ugy porzot.t a bondlim belé. Azóta nem is gondolok tübü't koll.~szra. Sc!JrÓ (ft':lénl•on behuzza e. farká.t 1 a m.iot. n gai'-ditt bl'l.llja beszélni): Kedves öregem be· vallom, nem úrlcm jól a dol;okat: e. kolbász, a hus nugyon jó, n legnagyobb gyönyör a. világon,·tt 'Qorés pedig fój, a legkeservesebb dolog ... Nilm erleJl'l, hOh"Y ll nagyon jó után miért kell ~ppen n lc~rosszablJnak kr.~elkezoi. • . Bemegyek szep 1n.'!~IUl a konyb6.b3 1 a kolbász csiklandozza :m orromn t, még <;sábitgat is: :t Gyere ide, ked •'IS Jds kutyn.! iEgyél meg! .A2:6rt vagyok én koloasz, I10py o j{, 1tis kutyf1k megegyenek !« 8 én megesz"m s J;olbáfzt . .Bizto::, hogy megvernek utana, d~ hogy miérL azt nem tudom?

Ctétár: Szamar \'agy, nem· kÚtya! Az embe-

rot: bir.onyo.,.an tudják, miért vernek.

~e törődj

semmivel: es6váld a farkadat és ugass, ha pedig a sazdn jön, vágj barMságos képet. Sipgzi (Ozézfrrboz): Kedves mester1 ba én ember ,·olnék, rlúndig bust ennék, finom jó hnfpkflt. Czi.uír (mogvetés:,c)) : Be szamár egy kutya v~wy ~esém. Az erober miudig szaladgál, ássa a f61dat, iirad1 to pedig lustálkodol, a napon sütkérez~l, a fe.rltodnt CSŐ\'lllod, ugat!lr: e eu ember ad enni. f'~ cs6vlllgnsd a fflrltodat. fiacskám.

Sipszi (busan): Oh kedves bölcs barátom, hiftell ~ost

is fój ti fnrknm. Ne is t·eszélj a farkllJlll'(ÍL A... ifis gazda mogfogta tegnap s csavnrgatta e farklmnt, cuvargatte, eeanrgatta a én b.iiba vo·

nyitottam. Szarettem volna- megharapni a ~ezét, de féltem, hogy a nagy gazda megver. N~gró:

Ha én ember volnék, mindenkiirmeg-

harapnék.

Czéztiy: B uták vagytok. Mondom : C$k a farkatokat csováljátok. Ugassátok a fekete em· bert, a ki létrával jár, a fehér erobert, a ki a kenye-ret hozza, a. kék embert, a. ki nem tudom miért jár ide : nincs semmi a. táskájában, a minek jó illata voln~, azért nem szenvedhetem. Hanem a. véres embert ne bántsátok, a. kinek vas csörög az olgalan, mert lS a legcsodálflo tosabb ember.: _ö. a busember, tele van a tá.skája husokkal igaz, hogy nem ad belöle. Hanem ha a mi-á.-ut meglátjátok, téppázzátok csak j 61 meg, mert azt gyülö· löm. Ugassátok a fényes ezilst tányért is, a Illi assau uszik az égen, ba sötét. van, s a mirc51 még én sem tudom, hogy micsoda.. . . (Sokáig hallgat). Negró: M.iért ba11gatsz kedves meater? Czéztir: Valamire gondoltam • • • :&l már lemondtam a busokról, harapni sem igen barapok, de szeretnék kimenni a. kapun. Sipszi: Kimenni? Hová? Czézár: A kerítésen kivül egész világ van. Nagy mezö. Fák. Házak. Azután e",ay foly6, a hol meg lehet fürdeni. Aztán megin t mezö. Lehet futni, futni, a meddig csak akarunk l Negró: Há b nem ez itt a világ?

Czéztir: Ostoba. Persze. Mit tudod te, a. ki

itt születtél ezen a sznk udvaron • • • A mezön lehet játszadozoi a puha ftlben, s ' odajár sok kutya, gyönyör ü fény~s szlil'll kutyak, UgrándozJ)ak, tánczolnak, bokfenczeznek a meztJn. Hej l az az igazi öröm ; a szabad!:lág ! Kegró: A kolbászuél is jobb '?

Ozézár: Mindennél jobl·! De be vagyunk zárva. A kapun nem lehet kimenni. Rabok vagyunk • , • (A szomszédudvarr61 vidam vinnyogás bailat.szik. Egy kis kotya. néz át a kerités nyilásáo. Czézáy hirtelen a karitéshez szalad s a farkát csóválgatja. Kegró, Sipszi utána sompolyognak.)

Czézár (átdugja az orrát a. kerítésen): Ön az, kedves szom.széd ? A szomszéd (lassan suttogja): Tegnap kint futkostam az utczán s a kerités alatt egy nyilást fedeztem fel, a hol ki lehet bujni. Czétár· (boldogan): Ah! A szomszéd: Bizony . . . Éjjel ba a gazda alszi It, kibujbatoo.k , • . Milyen gyönyörQ lesz ! KimegyUnk a mezöre l Czlzár (boldogan) : Köszön öm kedves szomszéd. Ott lészOok. Czézár (hirtelen megpillantja n gazdát. Gyorsan odamorog a m~ik kettöhöz) : Csóváljátok a farkasokat! Jön a gazda. (Eljönnek a kentéstól s nagy igyekezettel csóválgatiák a fnrkakat.) Czltdr: (A mint a gazda eltiinik.) Az éjszaka kibujok a kapn alatt. tljen a szabadság! Ez a legjobb a. világon ! Segró: A kolbász talán mégis jobb? Czé;ár (sórtödött~n) : Buta! (GyönyörU holdvilá~oe éj. Czézár ldszökik a kapu alatt. A másik kett~ nem mer lribojni. Czézár bajoalba kerül haza. A kapuban a gazda várja s rettenetesen kiporolja a.· bundáját. Czézár vonyit't'a rohan az udvar hátsó zugába.) Ncgró (lassan, farkát behozval melléje eom- ' polyog, visRza-visszapielant a. konyha felé, nyalogatja a száját. s odabujik Ozézár mellé) : Miért lX.Jmböltoz kod ves öregem ? Megártott a szabadsiig ? Czirár (orrát. az óg felé tartja): Van-vau-van! Negró (pislog, egyet nyal a száján) :1Kedves öregem, roppant izgatott ngyok: éppen most ettem meg egy darab kolbászt. Czlzár: Vau-vau-vau!

N eg ró: Most- várom a verést. htózatosan el fognak pábolni. Czézár: Vau-vau-vau-n-u 1Negró (nyalogatja a száját): De azért hidd el öregem ... akármit morogsz . . . lehet, hogy jó a szabadság is • • • de mégis többet ér egy darab kolbász • •• Ozéztir (lassan morog) : Hol van ? · Negró: Persze . • • hol van? }lm. (A beo d~· jére pislant s élvezettel nyal egyet a szá.ján.) Cztzár: Van-vau-vau-u-u-u!

Majfejtések is rajfvínyek. h Ujsrig augusztus 7-ik.i számában közölt rejtvények megfejtése: I. Vett 94 drb nyulat a 60 kr. 4:7.- frt l drb ózet 8. S frt 3.- , 6 drb szarvast il. l O frt 50.-~ Összesen : 100.- frt. IL .A. 3-ae szám. m. Károlykára tit. l\. Petropavlovszk, V. Bem apó. A rejtvényeket részben vagy e0észen helyesen 0 fejtették me"': Basch :Julianna, Berger Imre, Balázs. Ist.v~n, ·Bruck Jenő, Blau ~örgy Berger Emil es Bela, "'" Teri, o ' • d rka B ec~er János, Bartha Bomersbacb San . Benedek Elek, Csernyá.oszky Aladár, Jucz 6k.8 •Adrén, Deák .Adrieone és Gizi, Dömötör Malvl.Dka, Darány,i Liczike és Pistike) Dodioszky Nesztor és Magda, Engl Imre, Eislor László, Eekstei~ Simon és Laczi, Forszter Dus, Fritz !fisi, Freon László, Elza és A.rtur, Petter lr~!lke, .JJ:at:kaS Araoka és Lipót, Fabró Henrietta, Farkas Rózsik~, J'a.ni és !lllre, Fuchs József és Terka, Fodor Lacz,t, Gompe.rz Andor, Gál Sándor, Gjborhelyf J'enö eJ Mariska, Garkó Béla, Gazdy P:ümuczi, GölJnet Mariska, Gillieb JaDil6, R~obtl János, Heidnsk~ Marton, Hirschl RiDka és Béla, Halács Gusttlt ~zsi és Hedvig, Hampel Ede, lfeisler Lac.zikB1 Havas Ferencz, Nellike és Irénke, Hor~átb -L&Dke, Ha.t"as Gyula. és Gizike, Bauer La.jos, Igó Elek és Aladár,· König Gizi, Knebel Alfréd, K6sa l'~' .Krausz Hugó, Kovacs Juliska, .Kobn Elza, Ko~tc3 Oszkár, K.önig Renée és Lidike Kubicsks Eti, Kazár Bandi, Kleitsch Irore, Kauflnaun Irén és Mioa, Kerékgyártó Eugénia, ~Ill; és Lóri, Köszegi Irma és Giza, Koncz .Tózsik~. l_ :.;an.öipád, Knn .A t til a, Kalocsay Péter, KeJlner .. dQr, Le.fuovits A.rtur, Lövi Vilmolf és Jror:neba, Latinovita Tibor, Lukács Alfréd, Luzsa 'feri, ?tlll· toska Juliska, Muth Piroska. és Annuska, :Metzger Pistika, Ferika, Laczika, Maodel Erzsike, Miske!. Bözsike, Milkó Károly, Mikosevits Irma, Edit.h, git és Gyt~la, Mádi Petronella és Emm.ike, M11kó.t zsike, Nagy .Jolánka.' Nyirnty György, Ol ti Em~á:~ Porgesz LaJos, .Pfetffer Berczike, Petnebázy diob. dor, .Pilz Polgár Jenc5, Platthy Dona, .l~a és Lacz1ka es Margitka1 Rosenstark Rózluka , u sen· Donka, R6na.y Olgiaza Pálma és László, .L\.o..0 8 feld Margit, Rozgonyi' Macza Rubinstein LaJ, ' és ~ u-yo la, R nkovszky Menybért Rezne k• Jrell• .k Rajkovits József, Radvaoer .Adél és JultS ~ Rescbofszky Szerén Strasser Bellnskn, SalaOl~s Adolf és Bösk&, So~neofeld Jen6 Sugár Endre. L :u:z ' lo, ' S terk Jolán, Stl'rk '\"'ilmll, Striny ' és rren, Do.~a , i éi Schwartz Katinka, SehOnatein Józ.sef, P.ah, . Et~p·JS"' t" non k a, Sehwartz Imre és Erzsike, Scbmertz~ngh!XlÍdt és E~on báró, Sebwarcz Boriska 6; Andorka, Sc és Mariska, Schreiber Leona, Sohwarcz; ~láTa )Í Kálmán, Széger Tibor Szenea Tilda, Sze ber!: 1.. .. ' .. 'll .JJ.a L llJZl, Szentmiklóssy Andor és Józsi, ~ze ko. git, Szav~ Annuska, Szunyogh Duoz_i, s~:röl> I,rma, Szorády Sáriita Szendröi LaJos, eSi A~J?ád, Tildy Joliinka Erzsike, Toszkan Ton ~ Vllinszky Lajos, Ernö és Béla :Va.,.<TDel' .Elza ·t Je~ö, "'ér~es .Mariska és Baudl1 ~ái-adY 1lf~gl~ VaJda Jeno es Laczi Widder ~lzat Gyul n Ilonka, ifj. Weiszar simuel és Gyula, WeioDla:B! Gézal Wolf Ernő és Miczi 1 Wolf B.sla. és !Dl Weisz Miczike, Bandih, Ti bor ~ Sándol'o • nyil;Cl r A barom könyvet Itisorsol tuk és a~ e;; Pib Irón (?) tt 1!uisiko.t Pemenllzy Sáneor *(Eiii'-árda), a ~rntadikat a Sohönatein József, Pali, Erui b Ílonka t131l ev · pest) nyerték mee.

° ,'

;rrns,

Al1f~S!G

\Iti. Á kÖ\·etkezö b'l<mdat.okban kerMttn&vek rej. toznek: Kár olyan nagyou sietni, Ha ti bor~ isztok - tészegek lesztek. Hortsolás -van a börödön. Erzsi ga.lat:nbot; etet. .A l~mpabel a kereskedésben kapható. Gárdoa G_yuri.

Rajyapó postája. Nagyapó b!ma.t(,g súvvel ó1·tcsiti ol~a. sóH, hogy a hnlll-1 ic:mét olrogadtu égy },.;s tt\r~uknt.

Derkovits Sanyikát a ki o hó 2-án B.-Dert!cskén jobi>létre s-zertder«lt. Ell\ésvo érkezett hozl!ánb: a. szomoru hir é!l ezérh csa.k utólag tehetjük kos-torunkat a kis hnlott s!rhalm:u-a. \'ajl\a. igaz rész>é.tünk G'IlybittHi gyászoló sz~Hei bánatát.

. r---,__ """"

~'f&

t egy

~~!'

o uepatl

___.__._.._

'ét

eh'Ó !órát. kapjallt

Htlfer E.ttrÓlYlJé, ~111-ékl&\

.. l

n. ~

D. L. L. D.

;

kek ~z s~ sz

Hogy lehet ezen négy :t&óMl két tolivonás~al tsO-es M~ámöwegét nyerni!

tv.

gróf Gróf

ség Ség

SG1yom Studor.

f:-1 VI.

~~llll~ 11 •ritno't bgy helyuend3k él, hogy l)iliól á

Törzs B6i'iska. Erdöhen c.sa.tngoló ki:; Bol'iskánák att üzeni 6reg Nagyapója1 hogy kedves kis Iá~y, metb n messze távolból Kagyapóxa gondol; Véts&s rejtvenye nem került papirkosárba, Lanarn tUnusokára meg fog jelenni. - G,-uber Emil, Rejtvényeidet még nem néztem meg, csak egy plllantást vetettem reájuk, de a~c hiszem, hógy k6zölhet6k. Btumherg RCJoul és Leó. "Cgyanezt itenenl nekték is, fiaim. Ga.zdy Pálmuc.ri. ~e keseregj, édes llinyom. Xem azért ~em válaszol~ Nagyapó leveledre, mart megfeled· hzeit r ólad, bauem azért, med sok utUnkaja kö· zepette nen1 ért rá valamennyi unokája Sótaira válaszolni. Ne~em ig panaszom van, édes tá o om. A:tt H:ented Kagyapönak1 hogy ezen a héten sem nyertél könyvet, pedig te vagy az egyeHeu kis olvas6 a kinek ket könyvet juttatott már a 1 ozilinderkalap. Há~ többi társaidnak mit sem Adntál ? Binde~· Elza, ilonka és GtJI!Ut. X e törjétek fejeteket, édes gyermekeim. Ha. egyiket nem tudjátok megfejteni. próbáljátok a. másikat. Az sem baj, ha egyszer-kétszar nom fejtitek meg n lameunyi rejtvényt. Gombos Palika. Megérdemled fiacskám. Miféle mesórlll írsz? Azt a. mesét nem ismerem. .Azt azonban mogtgerem1 hogy ba rhd keru! a sor, gyönyörli szép meseköoy~et kuldök. _. Satgó Tivadtw, Lászld Js Sottyi. Annyira '\'árod .Az Ujságot, Sanyi fiam~ Remélóru, ozut.tal is losznek beoo& számodra való szép mesék és mulntsa_l!os rejivények. Hal}aS Fertncz é~ iú~llikt!. Nem bitnom, isruerkedjUnk meg, Ferenoz :fiam Neíliké~. Hané~ nth\n hosszu Iegtyen isroere~ségt\nk es kUldJelek el mindén beten a n)jtvények megfe-jtését. A ti r~tvenye{ek~:>i közi.1lu! fogom. Sztriny norta. l$ irén. Okos kis liloyok 'V'agyt.ok; pr6bMjátok meg, hátba. edes apátok segits6ge ~élkül ís el tudjátok kútaoni a megfejtést Nagyapooak. Apuskátokat üd~özlöm. Mitkó Erzsi. N'a.gyap6 addig gondolkodott, hogy milyen volt ~ ~s tündér, ~g egys.:erre egak megjelent a. tünderke. B& szep ,·oltat1 Erzsikém! Mclcli Petronella lfs Ettltnike. Nem haragszom é? egyi~ legh~stigesEibb l;rls ol;asómra. - Ktmcz .To~siluJ e~ ~ft·pad. Edes apadnak igaza " flo, 'l1anntd mog magad. m~gfej;-eni .n 1-ejtványllket Tetstik a könyv, Jozs1kim: Ita\ neked 1 Ár pád fiam? - Wolf En1ó ~ 3Fte:l, Bezzeg e mi D unank nem melag. Bo jó ?olgotok "an Reringsdorfban l Hogy tetszett Berhn, gyermekéiro ? t"gy·b szép, nagy város? - Kastegi It·ma 18 Gi~a. Elktlld6m.leánykáim. - ScittL·arct Kldra és Ealtndn. Lustálko8tatok a ua.gy melegbeu, ugt·e? Nem baj, .. gyermekeim. Yegyeook péld át Nagyapóról l O is sr:eretne lostAlkbtini, de uem lehet. - F6do'l Lat.!'i. Sob'se er6lködjél, Laczi fiam! :b!inden héten nem tehet uj rejt\•ényt taragni. ~egtM~zem atznl 1• ho&'?' a köz&lt ~jt vétlyeket megfeJteHed• .._ .'\flkottt:•ls In11a Eitlh, 1 .llargit (8 Gywla. Isten hC~:r,ta. az egész familiflt l J·~ c~omekel~ '\":t.tr~tol~. ~, · .,. . ide·nuök ~e('r{'. r:J X ..~a-~ \..... ap& Lt.harábs. - T!!S$kttu Tonrst. Szorvusz 'rou. (Q;ikólll ! ,1 r&Üindérkalap mt'gfordúlt tongelye kG· rt\l ör(lmébén1 midön átadtam n.,l;i üd\'Oz1etedet. .... D•dins!..~'IJ ~eszlor is Magda. At én kis )oát.álll 111egini kitelt n1e.aáert. ólyan s~p rést· 1 ,·étlerelet irt c.'sikös Zoltnnkilnak, hQgy Nogyapó

l ll!t&M ol"tl&va,

III. ,.,.._:_-· S&ámrejtvb;y.

gróf

·-

jobbn,

!Órt>k ~sst<!g& 80-at legren kl.

'Vll. TH"- k'r4eaet. fia •an a kereJutek k~t.e tJ6 "~? Igy já~ te~~tk()lt lóra li&ny szeg kell ? Brudl Jti.!Olr·

...

....39

elküldi szegény kis olvasójának, hadti teljék örÖm& banne és vigasza nagy bánatában. A te r észvétede' e Lelyen adom át Magduskám. Azt elfelejtettét~k mégiroi, hogy hova ntazto.k. l'értes Ma· ~·tsl:a es Randi. Ra kiYúnod, elküldöm arczképe· üot, Mariskáw. Azt csak most tudod, hogy s:teretlek? Azt hiszem, meggyöz6dhettél r0la, Logy Nagyapó szerali valamennyi kis ol'l'asóját. Kis testvéreidet üdvözlöm . Résc;ltovszky S.zc>·étt. Edes anyadJ::tk akkor ~ierzesz irraz ö1-ömütl ba • .. szopeu, szaretettel üdvözlöd öt sztlletésnapja \'Bg" gel én .. - Hava$ .lt'e.·encz, ]\-ellike é$ !Yénl(e. Epp oly. szn·ese~ fogadom le\•eleteket, mint Gyuláét. Re,ltvényeitelc köztllhetök, de azt bizony nen1 tudom megmondani, hogy mikor kerül J-eújuf.. í\ SQr. - 1g6 Elelc és Atadá'Y. Intézkedtem fiaim. Radt:aner Adi l ts · Ilusk{(. tchözöU~k, lie<.h·es leftnyk.Aim. Rcm~lem. hogy gynkrabbao i'ögunk le· -velczo1. - 1Je'ltedek Elek. A Mihz:ith-albumot hal.adéktalanul el fogjuk küldeni édes a}lác.lunk. C?tkó~ Zoltannak k~eéggel adom át igaz ré~z~ vet~Y1lll.tltozatodat. Udvözöllok, édes filllll.- Kerék· gya,·t6 Eugét1ia, Emma. és L aczi. t:lze1·vuez, édoe gyermekem; örülök, hogy két kis tesivérednek ilyen buzgó társuk akadt a rejtvónyek megfejtéeébén. - Ha~as Gyula, is fJizike. Ked\fes gyermekeim ném most, de máskor. - Tildy JolátZk: és Et·zsike~ Furfangos rejtvény 1 éppen .Az Ujság oko$ kis olyasóinak \aló. Ejnye, be furcsa lehet az a hottás tal.a~! ~nldjéiek el, lelwyk!lim! Bisl:ey B lizStkc. .1.: ekem is ro.s~zul esnék, ha B 6tsike ne"~t u~_lll lelném .a. ~ostéruban. P ersze, ltQgy kö· z!>lhelok a rejh-eny,;K : sö~ ritkán kapok ilyen jókat. ._ Sugár Enil1·e é:> Lr:iszló. A rejtveuyel.et megkaptam. .Alkaloma-dtán valogatok belőlük. Lövi .Vilmos és Kornt!lia. Edes, jó gye~ekek v~gytók. Cs6kollak. K önig Bellée és Gizike. Kedves nagyanyátoknak kezét csökoltatom. Lidikéoek mondd meg, kis leányom, hogy wost akkora. betUkkel irtam a ne>ét, mint az öklöw. Ezuttal talán nem fog tévedni a Sl:led6 bácsi. A liszt~lt Cilinder Ul:' nagyon mocron·a bácsi. J:Iasztala? o~rógatják o. legs~ebb, legk~dve· Se~b. kHts fiok e.s Iéányok ; nem lehet magves~te ge~.m . .ane1u azért szépen , sorban mindeukir& gondol. 'Edes ked~es Lidikéro! Most csak páros ~·ona~on tudsz még iroi? !\agyon szép;;u irsz 1gy 1s. ~agy örömöm telt leveledben. Sdltfom SándOY. Ugy_-e most t~ljesitettem kérésedet? Lu~sa '!ert. Ed_es any~d szivés engedelmevel megifi csak oralaszlll i\ aeyapo postájAban leveledre · hisz ol:asóim közöt.t sok 14-15 éw~s loányJca. j~ vaD. Mtodeneke16U. kl:lzlt:lm a czilinderhez i nMzet.t t is.teletteljes kért'ényedet: Nagyméltóságu Czilinder ur! álulírott nton nlázatos kéróssel jiu·ulolc a nagyméltúsltgu C'zilinder urhoz, hogy engem egy jutalomkönyv elnyerésében kegyesen részesiteni szi t"esl:edjék. · A ilhot"s I: .;réseme~ o. kö,·etkeaö olwl.kal 't' agyok bátor támogatn i : l. En mar r ég •árok 3 Nagyapó által kisorsoland~ julalomkónyvl·a; uogyon bllet-etek

olrasni. ~.

Mivol biztosan tudom,

h ogy l\agyl\pó

az én not-emet no.gyon slirésen kihúzni\ a. Czilinder urb611 de ,-alószinüleg a <::tzilinder ornak van kifogása. ellenom, öt kél'ém tel teltát a kér\•ényben.

abban a reményben, hogy e Mtcn Cziliuder u tból ki fog kernini ne\em, maradok tisztcloHt!l Lllt~r&

Teri.

Átuyujtotto.m a kél'\'enyt ö uagymeltóságiU11k ~ ma. kaptam meg a választ. Az volt ráino, ho~y tOmérdek restanczia. (hátralék) ,·an meg; nem er r~ Yalanumnyit e~szerre elintezni, llanom. ezt az ügyet soron kinil hHjl\ el. Ezutlin irgett-morg.,t.t az öreg Ul' s nem szólt semmit. .Azt hist&m1 hogy na~on örillt kérrényeduek. - Schöustcitl József\ Pali, Er:si és lloul•a. Örnndek, hogy ez:uttal tet~ jesitbettem kérésetéket. - Bajkovics József. Jók, k!:S~Olhetök. Altmaonak ezennel ahidom üdvözletemet - Scherber [,eona. Baiorsag, lfiS let\nyom! :llibel)t lehetséges, teljesitem óhajodat. Siet•/; Y'ilmfl és Joldn. ÖrUlök, hogy tetszett t~ kiSuy"'it Jellnykuim. L' ~'J·e, hogy X agyapó telJesi tolt& igél'et~t! B cn·flm Teri. Ki:lszlSnOIU rejtve\1y~, det, 'Iérusklim. ffibádt!l't eoh·i'e meufég~~ ula!!Qdat ! .\.z másokkal. nag~·öbbakknl is m~· esik. Hogy ue iogadu.tlak be ol\'asóinl l<üz~ mikOl' 1>lysn kedves, j 6 h~:iny Y3gy? '["dv~ zOleit j g!ermekeiru! - . Kleit~r:'h JtM'a • Becke1' Jatio.• •• Sz_orgalmo.s es ugyes dilk akkaz. il r!é-r beküldem lS~a116uak ' n~jtv6n:yQk \n~...

7a.SlÚ'nnp, augusztus H.

AZ trJ'SAG tps6t, ho. b& "kell rt!Kkolni az iskolába. Te~yételt er.~, ün,im, s "' czilincler neDl fo~ megféledkezni l'•Jl~tok. Gt1litTI Jttnild. ~fost ltiRsé en,bült az idli, de még núndig olytln melea vM, hoiY J.ene. u1ollon a f(h·útoshtm vnló trnóz'kodlt~. N'em hlszem, hogy H Varjason t~nnyit l'f?.envedtek 11. meJegben. - Heisler Lacziltfl. :Xálttlok is megeredt '-2: re6? Ssjno81 kiasé iresün érkor:et~ U osb már ~li gb a. h~s:má1 vnlonti t az idei tet1U~sne'k. Taln n ~ö~ö es!tcnd6re b6~ebb áld 1u4ban ré~zesit bonnünket a jó Isten. Osikós Zolbi.nf!nk jól f(!g esni rés~·éted. ~Vtrpy J(lltftrTtrr. :Biton~· n~]onk olyan ll'loleg '"olt, bo~ nepboS"~:Z&f j~gveremben tiltlink VOlna. ~fO$\; nalunk i!'l kelJemesebb 3.Z lüö. Gölfrrtv Jfaris'ktt. .MPgérkertél, Mnriskám, 2 !'f1.ép Adrill pnrtjh61? I sten hozott oh·as6im kol' !b~. S::lf.-dt]y Sá.·fka. D i zon ;v gyönyörü az :t~gfelcki cseppköbarlang. Vnl"ho. Nagynp6 is jnrt. arrafelé, oe a b:tr!Ollgba nem ment be, mert. 8reg Jáht\innk ro!lszol ooett a sok járás.•Tó mulata!<t, kis J~ánycnn! - .~zab6 Atmuska. Csinos, t8karo~ kis helyseg. Köszön öm Ezf.p levelP.Zölapodat, Annus1..-im ~ - So'lfné-"(dtl J!no. Xagy&pö sohasem neveti ki I'Jh·c~(·it.. H~ n~m jó a mese, IXIBf.!Ítom 1 hoey trí a raja. Knldd el, bátran édes fi~m. - Farkd!J Ár·~nl.:!t i.• I.tip6t. ~ol t héten E'ol: ol~asóm Je·:elére 1'\~m '\'"álasr:nJh:d.fam, igy a. .tieteltre sem; most ~z-oDban szi'\osen pótolom mulaszhisomat. R ejt'\'enyotek fi;!y.es s közölbetö. - Bltmtberg Eth1$ ls Lolusk(l. li1ért nem irtátok at:t meg, hogy 3kkor~ könyvtáratok van, leányHím? Naeyap6 hizonyara olyat toálasrl<>H volno. s~;ámotokra1 a roirlek aligbo. ~an párjo. könyvtáratokban. Küldjételt ~issza Benedek Elok k8ny~ét, majd mást küldök helyette. A port6rn nincs !'züksét!flm, ut ml\jd elintézi e kindóhiut.nl. Udl'özöllek, kedves olvMóim. Pilz It·ufl. .Tól tMzed, Jrénkém: hogy a szegény ZoHánkának bánet8Uan osztozol sorajddnl. Mély me,:!illetódéssol érte~blfum, hogy tége:d is nngy JYA<ilz ért szegény nanapád baJ&Iá"al. Bizony ilyenkor jól esik • vigastl:1lö tt~. Istn veled, édes llinykám! ~ora'lm vá~~ jál eeik me;izenni, hogy es e;,!Q"ilt hl:n.}nt e hétea t& nyerll.!d. - LT•kács Al{rét1. -;eJki1ldUm édi!::J tltUII. ~c'TiwrJr~ .411ti'lrka. E bft,en ltönnyel·h is van. - Iioh11. Elz (r. J ó rajh·éli.}'Oicot · l~f\Jd tél, :El zárn. - , RocgontJÍ _..,.[ae~tt. N o moi!t. \·ála.szolok, lris olvasóm. Ar.~ 't'Olaszo1om, hon 011lég blizgó:nl iejtetted meg a. rejtvényeket. Nem bnj, ha olyl>or nem eilterU! ep.ylk-másik.- Sclncat·ce ""t'e és Ensil~e. Helyesen moodta<l, I mre, hot,.'Y ;'i ":r.Y!PÓ~ érdekii ki.!! oh asóinak sorsa. Ezért na.~y ördcldéidéssel olv3s,t.am a · Fela6ms.g-yar· orszu'' II~H'öi l7jságb~to kötölt szép tld\'ózlöe~'!téded~t. 'Rejtveuyeid fi6lwmbatl '-annak, nem ~~~m:tt~k el, d& Dl~l: nePB is e!-ra11hatt1lm el c.ilrr~. Dü~zl<e kis wS~éJedeil Cl!alro1tstom. Levetéil "a1'\-a--..arlfl!l. - :hfrttM!'fl /!6ml•"· f;:y~!l l"ejh-é•:r•l.-1 im~. ll•~l"demelt.e~ "- jn&•d~li6nj\'ett, a mffyet e Mfft Stirc•rseltunk eü1kloit"8. Olfi J#,..,,r-il.~. ~b. t ..j~~ice~ a j6To 'ét.en k•· t.Gijlrk. lf.e~f "eli~ a.rl ir:mtCJ~D, frie tefn•~·""", htt:'Y irj )tjltti"lebb "~· •m :E'•~J'6salc. H& ~!: !!Va t!rll11r;: s l!~et O!rak e:y M!~l: l"'f!"'• szebb a m~t'ldrahpa~i.swál. •~etettet fe~·!Sja e olvalll!a al Ntt~ap6. Cs6Yrollak, kis Ie~ •JlU'I!. 15lu.-t&t1'~ Jlimi. !gaRd vu, az !llleyOB uoiiaes b,E:l~. lfima6to~ -~"''~'~)OS ltíe !ehy v~, be_:y ltt{lll8'bb a féwyl:épét fltkaldted Nn~r· apúna!.:. - Dftliz~ I~ltJri•. '!iro11:61 ktildött üd· 1:ödiitJMiel 6rl!mmftl foia.dtr.m. lJ emén'flem, hoc:v ltirirtsi~ftt nesso1c6.ra telje!rithetem. .'\ htwasok x1jin ugyis e:zyébbel ttHheted idődet .. _ Seettfnrl'klltSIJ .A•t1or ll J~ni. llizony a mult héten a ta•olet.lcre :lfea vtla!z.otltattam. UElY-• 11e-m hara· ~~tolt ét f.e oz t! reg Naryapóra, m.ri H.lmérdek fl\ilp \'::\D tl Dalr IU~~b&tt. ,,itr JR.t$, .-\21 ..Jijbl,Jf ll~ D~C~~Ced is :~:..ól, Mimhb~1. f~~u~~bl; 1·•bbct. \',\1Iiazut01: • !eveWI'•. -- ~IJ.S X•1f'ilfc 1 1.1fl"~ és Sc.lrit4. :\'eia· t.,hi:lltl, ll~ a tU~ 'flt·

r»ba

tne~.ók ... o~

tolt-e'tt?.aua-.......elf.

w.".

l:"it:J•.,.ut ,,

.w~

~~ m~t

<JhMt.ek Im .,Iva:Mrm-? A Jzt\rl Cattr"~r-t6 viae~ i1l ji! ini•· 1:~~rn. V11lul!a

ker~!~i'!till·IM~1banm~H'IIlll a rrMrát

~s ~n fs m~gnóv.t~m a eok k1s be~i

to.~·11t1 meg-

k&llDJebbou jórhlltó eotuesok egyr.emelyikét 1 :J:aloguerrel do<ltJroltam, meg 16· nfttOD kelt11m flt A batllron, 1.-unzryeJonr.~g fe\Ó. .Jó mulatAst 6fl f>ell11mee n'\'rm~lflst lth·ánnk. -JU.~tf. (',fl. Survust ~:\li l !tili.or sr.erke!!tled a taló.nvokat? f&r. al1g vtit]ll N'l'lg:911J!6. - Gállor1ttlyi jen6 Itt 3Tnr~ka. niralmnmot mlir ia ltUt(l~multétek oko~, ille• do1mes lovélkétekkel.- D irtdt"r Et:a,OuttTnl..'l Ro,1l:a. Dehogy noveth1k kr l SVt hálás ~~!l!ünottel fop· dpm, Drltcn emJtikern lesz ... nlinnenkor --~ .. ... ... . kia olvasóim lllÓ.SZtcltli

---·

---

Azer eLetének niMnyit.ékft. Eislo· Lászl6. .G:i.m, lám, Laazi nnm ! 1\fl\r azt hittem, hClgy SI)h ·~em i tsz t.Obbé N' r.gyapónt~k! C'siltós Zc·ltánnal l;özlöm részvéted et. R a nz erdliban járhal st-l<elhet.s:.., szabadban, fri!'IS Je\'egön járklt l11nts3, n am kell unathoznod, fhm. .E~!~l Imrt. lia eloh·a~od az ílzenetoket, Jú.tbntocl, hogy t öbb !cis olvasófó.rsad panaszkodott e Mteo, hogy n em kn.pott váleszt lev.f!lére. Nines ennek egyéb oka, édes ttl!.m, minh hogy Nagyapó lcissé el volt fárad~ a és bá~~tdv& t1. nagy Mségben, bát. pihent egy keveset. ll:ppen ezért nem 't'a!Mzolhotok most sem részletesen mesédre vonatkozólag. E!olvn~tam, de asnk felnlete&en. Tájloirásód azon ban na.gyon 6rdokelt: miu thn ~n Ir l litnam a. Bodrogltözt és a máramarosi égbe nyu\6 hn""nsokat, Isten 't'elec1, édes iiom! Dudinszky Nesztör és 1-fagds. nom laTrn:tk ~yir egybblu~. Forstfet·i fltJ~. Tyuh. nidunk ,-olt csak igaZlio nagy meleg! ~e bosn!j. kis Il uskám ! Mojd hideg lesz télen ! Bad;c!~ Lauika és Margit. l\ in~sen hiba benno. Hosszabb Ievel~teket ""an·a-várom. - Eimill Ghi. Megle.,qz1 kis leanyom! Engocskád csn~im ir sziveL' d leve1ét. akárrnil..-en ·' ..,, l se~ 1oga . om. Garkó Béla. Vihnyéröl it-t so· ra1dn,k 1gen med:irU!tem. KivánsaNodat élrömest teljesitero. Res;cvéted~t ezennel kGzlöm Csikós ZoltánnaL - Bntck .Tenó'. No, most me[!kttptad 11. válas2:l, J enGkém ! Irj gyakrabban :!\agyapónak! - D ómöiör Malvinka. JószivU ked~e: leányka vagy. Sajuálom, hogy a. mult héten szomoroságot okozfam neked : most pótolom mulaM:tásomat és igar: f:terate~el üdvötöllek. Darányi Ikzike ts Pistike. S:t-eretem én Liczikét is, Pistikét is, de még mennyire ateret-em ! Annyira. hogy nem is tudnék haragudni rsjuk Nagyon zsémbes öreg ur volnék, ba ilyen kedves, jó gyerekekre haragudnám. Sóknt kell tanulnotok, kic!.!ikáim? Csak tanuljatok, hogy örömet szerezzetelt szUieiteknek. - Fabró B em·ietfe. Nagy volt az Or!Jmöd, kis leányom'? B~t mé~ Nágyapóé, a. ki mindig boldog, ha öröme~ szarezhet kis ol~asói nak. - Deák ..4dt'iCIIttc és G;zi. A crilinderkalap meg ezokta. figyelni, hogy ki fcoldi bo mindéa héten a me~tejtést. 1\:öszOuüm a szives megbidst. Szives-örömes~ elmennék bol.ntok1 de nem lebet. IInmpel Ede. ;Tól fejtetted me:;, Ede flam. Heiduslcct .M1Cr'on. Üeycs rejtYények. valomonnyi 'közölbetéi. Gemperc Andor. ~ért nem irsz Nagyapónak, Andorkám? Rónay Olgicza. Brav6, kis leányom! A rejtvények megfejtése helyes, az uj rejtvények használhatOk. Testvétkéidet üd~özlöm. Viliuszlty Lajos, Enrö is Bt!ltl, Csik6s Zoltán köszöni résztvevö soraidttt. Szivesen látlek ezen tn l is mindig i derék, jórt.nló flut'!ik~k vl\gytok. Irjatok ~akran ilye!! f!Zé'p levelei; )ia~pón~k ! J'1(1scnfelil Mttrg'lt. Rem dobtnk a P"Jiirlt«Jslirba. 3Jetzgei· PistiktS, ltrr1te és Ltt~::fk~e. Nem bizil'lyosnk, s6t elég jó rejh"ő!lyelc. Ct:fk.o8 ZoTfd", E beten kavetke~ö ol1't.86tirsaid kért-ek meg, hon kOY.6ljem velea ipt: m-..:Yt+Gket: Jrodin~ky N~rlor é!l Me ;;da, Vili•~ky I.111jO!', EnCS e'~ M11., Xe!Jner Aa•dlrt', !m:el Imr&, :P:ltnjLiti. Gtn•kó :!ólfl, DOm8(;6r ll•1nllh, :Pile !1"0!11 Eister L;1~ló 1 ~dek Eelt és l!'ei!'tle.r LneziiCll. ~érdésmdr& 3 jÖ'f'Ö hé~B ~lil!szotok. Patrrj Lili. Jó lde lirrsyh vnn. Csi!tós Zolt:inH· Jl~lc átadem részv6tnyilntko~atodat. Scl.t·etÖet' Leott«. Ef: egyutT P!om l;~stól el Leot~im. ele Blá:skor siess a.· 1evéJrclad:'tssr.l. - FillúJJ Ilo11T:a. ls Jolár.k«. Bejh-ényeiteket megt~ézcm s hn. lesr: jó köztUk, kiadom. t.Mo;t.•wllek Jeányk!im. - Scdgú

Tivtu1ar Lríszltj. NoM b::.j.

Baes!i:\m,

nom

ttzép az irá!!od. It;jál lt20r~lmllsan a id6Yel szebb le!'t~. Jt.'idder Elt:t!, IlonTut is Gyula. .~zon u bneuljatok gyeT&kek, hogy nem .todt~tok mind a ta!Snyt. megfejteni. !.tHom, be~ l!fyokedek, s ette!

me~i-~m. :_ GFflkr Z..,t711f1. Rejtv~yeidet. ~~ kaf1•rn. ÜdvHzMI~. - lhtt:si Ott4 e'' Elvi'l'll. fm • ve~a köztVm rsjh'"é.~-ei~ei'. - Sc!tutrt·ctJ 13áttt!w. A2 á111 ~lb!, ü~: emt.r '11!-D'Ok s elykot neMv.JA~n tllft'lc w mUtlh. s.-o~N •~.00. miwdi:

flo'

a!rl~1t tJreHt ~ ~. - U~:nfittl 'Jneedfút. !Phh mAt páP lt~h óf-n !11!18 irt, meet tshitt l'letft {udom a cziJI'Iét. .1ó !llnlatá&t Joero kiMSI!Y.O.ny. - Hct•t!IB!f s~,!í!OJ'. .lfaj? szólok ..a. ~ilindernck, hogy g"ndolJon re3d J~. Eatn .Annuska. Itt épp olyan. meleg 't'an, mtn~ !1tilatok 1 talAn még me-legebb. ~dv~zOU~k Annns~ám. Sclttrnre~ fm•·e 6s P:r- t."! ke. A t!ElHrrderuek eta'ltmn MvUzlcfo~n"kot. Sem nólt semmit. e5:\k legnrult at a&r.inlrólC.rl\mébon. - Str-intt· Gusz'fdv. S!-.ep ver~et irtá1 fiam. ].:)lau T1t'lmtt. A ezilindcrnelt nt:ldom fb:~netcdet, remé)~>m ~ ~e~hall~tz.atj:~. eg! é•:ks. kis 1cán:y I>e~ét. K>.ltler t! mdor. Nagy:rpCJnnk ötlítilet sEe!zel _bit!JoJ:lS m~>~z?li~ogdl\1. - Bene-

dek Elt·k. Rejt~ényoidot móg nem n6zhett:am. nt. Türelem, üih·frzöliek fiam. - Bnrgonyi Martsl/a. 1\a.gy örtitnme! ÍOt!~vtlnk ohrasóim sorábft., aranyos Mari!il>lsm. - :Syul ITermi1111. A mi késilr, ne: mulik. M!\jd p6to1od u clmA'r:J.dt uta?.ást.. !i1en ey8rg:; !rénko hallgatósánsk oká~ nem tn.~~; Emm& néni Ostendeben nyaral. Iro!m Bo! l:1 • Minden megfejtőnek neve belekerül a cz•hn· derbe, édes Boriskám., té:Jed is éritet 9~~ renas<>, cs:.k féjtsd m-eg szorgalml'l.s~n :'\ rc~l vényeket. - Deák .4dri.etmr éS Gwkc. Fetn . 151 lem C::izi1cém, má.r eaál!t!é~es ngy? A fal; !eveg6 meggy6gyitoH. Én bizony izr.ndok 3 me~; fllváro!lbnn. Tapfn Sátuii}Y. 8zor~nlmas. t&,.n.,..... Sándorkám.• ho~ méa a. szünidöben öróJll• 1S ".,., ..J ., n alsr.. Ha feljOszsz Pestre. látogass meg, mel várlak. - Tot!• ZoUtín ls Ferike. Ha. elrnetl· tek a stip Balaton mellt>, gondoljnto~ Nag_::: apóra. a ki sokat jart arrafele üju koraban· • Áts VUma . t:gy l:itom, hocy derék és okos leánt kával staporodott benned 1\a~yspó tábora. A reJ. '\én"t'<:ket. iól fe;tet.ted me..-. - ;---et11~'9 Amta. SZ'tl~ " J .., l IIS31S levelednek nazyon megörül tem . Irj ~torga. m.j. 't s ha feljősi':Sz BndapestTe, latogass meg. Er~q 1 .j,e ' 4 Iboh·ki.~ és té..-ed csókoltatlak. Er6ss aut 1 • '=' • • <~zor· Gyula, Ilu 3 ls Erz~ike. Legyetek ezutan l~· 'k galmalink és ÍE'jtsétek meg a rejtvényeket. l..·S~k; lom .büséges. kis. unokái~at.- ~,.gl csl ZoH.annak es édes nPJariak bizonyara JOl ; 11 esni részvéted. Stein B özsi/re, Afa.Ygit és .1 v al amennyi onokámat egyformán szeretem. TI~ ter is ör6mmel fogadlak . kis körünkbe. JletS át Laczik4. .Att hisZl.lm kis Laoz:ikóm, hogy Dlaz mj6t.a. a le"9eledet irtad, nálatok is megered~!" tesö. A czilindernek megcugtam kérésedet: Bo ~:a ~atott a. vén kalap. G,·óf László e~ Ete, ;, 1 Ud\özl:illek gyermekeim. Csaba Ertst, Te~ k Fer ik e, llonka, Matiskll, Gyilluskt!. Csókol szép levél tekért. Ra!tovs:rky Jfet1yMrt. ~ ~ írsz Iv!-n bátyádnak ~enyhért~ém. ~~ meg ~~e:~ hogy ~agyapó üdvtizh. - Fntz JltSt. Jól fo} öted meg & rejt"ényeket. Bla~t .4laaá,-. Ud\ :tl>llek olvasóim sorában. Tonc8i. Ha üd~öli 6 nek kis leán~om. bátran köszönhetsz. Föle~~ ba illc<le1mes · a.z illotök k~szöotéS&: - Brlw; Jt.nó. Magraparalom a multkori hibát -s Ol~g; írom, . hoey a rejtv~nst e~edül esinaltad .. nem Itnrével ktizÖSeo. Bévú:: József. A \'it vezeték segélyével, mely egy kézpontból eres~~~~ ~izet magasan fekvö t.artályokböl. J1otl1 L-ertke. Ha ilyen közel 't'agyto!• hozz: m. miér~ ne; lcito~ttolr meg egyszer? .:::_ Fel111ct· Ferik~. r~nl Cl el fényképedat Ferikém. kiváncsi v<\gyol~. ho~ milyell is vagy, ki~ fistil ? Dehogy is bllJ, ba _. Georgie rajta van. l!:des ll.D\!-d kezeit .~sókolont· i~liJCS e~minlt. !\ynl Hc.nnion erimét tndod: S,;e~ :yor1:9i Irénke ré~n nem irt máT. Csikós t;olts; !lak };a13Bor sevü kis öcsese halt nu•;t· :R~~~i i! a:rilatltet:utl!at\h titadom. - Grróet< ~r:sc1ut. Jrl~~ :IM M~:.fdtn!h.Jél cr;imez:tétek. Sa<rron ;,q_ -I!rd.~ .... •' ntt~ ~E~ 'fUre!eu ~ekei1'1!. - HnffS .Ann~ ·TM arnlttt!ál ..!•wnskAm a lUl...t'!Vmamlin&l'! - ii'ál ~ l .;. t~ :-; • ..ette~ .&lt er oam1or. •-\ f'Ellindert teflgfe15J1!• d• -:- Rt6"tfi(~Tt1, 3fctr§'tt. !!~ j~bban gjn~lo~, -d\106 bl~:r~tlly !lem lthet. - ert!kcrnunm TtbOI . .s:~d t. ltis fiu n.(jY 'I'iborkám, mvel:!Gn oh·nsom. SO~ el~ - FtJrl(as .A.ra,;ka, L;..,6f i! Julis~·tt. Mth J.. • .--' teheteM, közülni to~om . Üdvllzöllek gye!lllekel~:d& B(uc'A JY.JU(ltma . .A czi1inder nagyon szeszélyelg~~ök, otla knpkoo. - Bluml.eYg Etus l$ JATttS. r k ho;IT i'yen BlCOrfrt\!mes és lted,·es oh·as6im ~an~e. · N . "" . . . S!:'-1 )enn .r em J& tudt nm Enkum, hogy mar olynn na~. ölell2 1'3gJ. - Blumbtt·g Raoul is Leo. Sem csnpan ·tk lüg: u édes nnim. - Fil.ltrey Arankll is p o ~c~. Évi. K6s:r.an01!1 üd-r6zleteteket és hasonlóvn . t& · n!ztS • szoni:Oat. - I,fj. f'nMt.11 B~n~u. Már gllll 0 ~"'!.hae .6at;n !' Pejt® me: ~Qrgah:n 11 ~1 "11 í r..,-tT9yek!_t, • Jutalom »enl IS)arad el. - p],raet t'dvcnö~ll ft i" l~'tDyom. -~. Alkálll• lf«;u1l111. J'!ogy a-ois.-tli!· ~ó~tt f!.tr:JB;,·tl!l"J Ali: ,~•• ~ znt.~~· /!:Jtnm ·seft 7i.'lfa t!'! 1'r.rn7.~. X.6!1Zön6m a ttfp pre"""

r:"

!"•re...

:eb

LJc:fh.

~r;rát-~- Kan--po

öN'g

Jry"ll'll t!lfll~etlf!~tt !lelti a ho:zv ft"'lnowv- le!!énvcsen

~!1\btr mAr, d~ ,~ól,

z.röoyOrü t:1~ssz1 te "omblvukába tfir; · tul • ':l "'J ,.., • ,_ • e2:ell Zoltlfl'l Pt:.ftr iB Ferike. .Reménylem, hogy ti il hilaé&!&lf olvasói leszt~k Kngy11p6nak . .AkkoHechfl mef1ismerkdHok ft hUt'lis <'r.ilíndenel. -G 1 per'~ 011 Jrfl!o!'l. ~ ls tldt"6z6ne" édto:: lks~m. t t'll Ar.tlt>r. A ~ D:tlnto!l c reji~éns bibis fintn, moredí' alatt 1u:l.t tb nlatt:. ~cl_ l>tt té-~el, a Dnlato~\ P00~ 11 6!!'V té,·el íril\1!. A t~hl ~u~~ye~ebb, nh:: ~ ~~ 0 \·ftio"ntok bt>l1lle, - .Su~c·Jlyi L!IJÚ. I~·ee_ . ~ ha·kis o'l>ns6ru! \"atamenr.Yi ktHlll . rl'it\·~o"'t " f~tette.J Jn('~.

'Vasárnrp, augusztus 28.

A j6 modor ús a n&rsataás miivészefe. Itla Gömbösné Galamb Margit.

. . A ttlrsalgús müYészete nem egészen egy modorral. A jó modor szükségképpen ~gy1k alkató eleme ennek, de sokkal szükebb ertelmü megjelölése. . A jó modorban sok az alkalmazkodási ~ep~sség, az érdeklődés mások dolgai iránt, s a ~l tuJ.a.jdonk&ppeni lényegét képezi, semmi ~'Ilus, c~ak egy bi!:onyos foku kedvesség, simnékonysóg, me.qértése annal:. Cl. 1·iltignalr, is: a 1 lelkiink vagy érdelrl.-tirz'l'rtkön ki~ ' :zv a mi a

rul <:sik.

J ó .m.ocl orral birni nem egészen kicsiny dolog s a. hol ez nem velünk születetb képesség, ott - ha. elérni óhajtjuk - nagy inbelli~enczi~ha, ln·itika.i képességre, fegyelemre, ~~tle~yőzésre van szükségünk. Gyermekneve~ C$nel. - főképpen a. leánygyermekeknél fa .,ra.1tam mulnn, a felsőbb iskolákban köteezol elméletnek hoznám be, ho~:ry a mit a. SZij "k o~ igen gyakran nem'"' czéltudatos 11 isk\7el,ese ebben az irányban elmulaszt, azt az 0 1ak pótolitassák . .. 1\Iert j6 modorral birni társaságban e1,0 embern ok ma. már éppen agy kötelessege, miut kötE>lessége a. kifogástalan külső lllegjelenés. Ez azonban csak másokra tnondjuk id•genekre - ható oldala a. dologllak, Inig mint. a saját életüU, környezetünk, ~Ozzátartozóink boldageág!na.k me~teremtöje ks l.Uegőrzöje olyan fontos, hogy vele foglalozni nemcsak helyes, de kötelességszerü is. Az a mindon iránt való érdeklődés, a ~~ly képessó tesz arra, hogy énünk, ér.dekunk háttérbe s'zoritásá.vn.l szivesen :figyelJük ~ások szavát: lekötelezeMé tesz mindenkit ll:ányunkban. Kicsinyességre, lelki szegénységre és ezzel

Romr.adilt ház. Iiol nyáron jártam árnyat kergetve én, púpos ~omb töYén. Vthar beJát]a s tep1 zord eso, . liurva csipkeként száz lyuk a h~ztetö; l{ 0 tnlok~oncs:it a. nap szétrepesztt, l ap~~Z<!Jélt szomJan el~pesztt .akoJára nem emlékszik senki.

~01~hadölt _há~ son·a~

~0l:zotta merengö lell~cme~ w fatyolos szcmmel mmt l\1

e. kép, . Sirboltba lep, ~egt_estem, korcs törmelé!~ kúzt vájva rést, z. ecles bü:almas ablal<melyedést, ~ol ki ~clja hány lágy, tüzes szóra, Eett Sötét leplet a t:üPiő óra, ~gy halk lnktetését meg nem óva l _ B~nnyi nag'y rcmóny, hány láng1:6 :allomas, any mámorral terhes bó~ó. suttogas Sz9ikl<cnt föl a lelkes 15Z'Í~ részegen, 1d?tt, szerel emtel t büvös éjeken, II lns szertcm:1l\ott ablakváz alatt, A.ol. most lalímároZ'·:l ott gnnnyasztmak !ts 1 ed\'es fából kibújt hervyó.f.ia k. A. ezer Vágyamra :cnuiel-ék, Es tnelyek tebzódw J«':rnek életet, reád - reád kit szert.-tek · · · M. Korniass Aranka.

íf

AZ UJSÁG

járó modortalansá~ra. vall, ha. folyton sajáb becses énünkkel roglalkozunk és a. magunk ügyeivel foglalkoztatunk másoka-t; ha nem tudunk odáig emelkedni, vag;y nem tudjuk odáig fegyelmezni magunkat, hogy érdeklődé· sünket mások életének folyása is lekösse. A magunk bajait. zár alatt kell t.artani s azt a zart. csak a legbizalmasabb órában. akkor is csak a 1."iYálasztottnk előtt nyissuk fel. Anna,k a bitalomnak, a. mely mindenki előtt megnyilo.tko21ik, agy sincs értéke. S a kik ismetik a. kicsinyeseégek hatá.rvonalát, azok tudják, hogy a fölösl~esen nngy bi~lommal megnyilatkozó lelkekben -. hogy enyhén szóljak: - sok naivság von. Benső v.ilágnnk, otthonunk intinútása mindenldre nem ta.rtozhatik. Legyen a magunké még akko1· is, ha. nincs benne titkolni va.ló. Külső, fegyelmezetó "\'Talóságttnk az egész világé; benső életünk pongyoláját csak azok ismerjék: a. kiknek joguk van hozzá.. Re-ss~ kedvünk~t·, társaságba. vinni egyszerűen illetlensé~. Eppen arra. való a jó modor, ho~ vele palástoljuk, a. mi nem a~ emberek elé \aló, mert társadalmi kötelezeM:~ ségeink kör:ött áll az is, hogy le'"ertségünket, szeszélyeinket másokkal sohase éreztessük. Egyszer azt kérdezte ""alaki egy nagyon szeruterremélt6 nrinőtó1: _.:\rit tettél a.z emberekkel, hogy mindenkit meg tudtál magadndk nyerni?« - Semmi egyebet, - szólt a >á1a~ csak hagytem ökot beszélni a snját dolgaikról ... Ez a. la:kanikns felelet világosan elárulja. a!.t a. hibás önszeretetet, a melylyel az emberiség zöme sza.turálva. van. S azok a kevesek, !'l> kik e gyarlóságon felülemelkednek: első helyr~ jutnak a. szivekben. . Es ez a mi leköti, meghódítJa az idegenebbeket, 'csodálatosan nagy varázszsal bir ~sját otthonunkban.

•illllfltril Amerik4b61. Asbury Park, K. J, Hotel Bt-istol, augusztus.

Ha. a.nalizáljnk az amerikai nőt, meg fogjuk benne találni a •Weaner Madl« fesch· voltát, a spa.:ayol nők&t jel~emzö graczióz~tást, a franczia asszonvak oblC·Jét s az olasz slgnorá.k kedYes bbbesZéd üségét. Nekem mint konczerténekesnönek, a. ki má1· három' éve lakom New-Yorkban, volt alknlmam ta1iultnti.nyozni a >legfels6öb 400c r&!riójától le e~ésr1 a. sh~p·.fJir1·ig az amerikai n<fket, s általánossá~ ban mo~dhtttO'M :. m~del lül l!zolgálhatn&k öltö~ködés tekinteteben - uköllk magyaroknak uJ. Van ,-.lami különöe, nem utánozható biZltiTság a. vi~eletükben, a. beszédmodorokban, fejtartásnkban, sőt még a han~'hordo~~ban is. Hogy ezt megórthet'Sél~, . J'l\eg k•ll o?o~et ismet·te(nem az ő életmodJukkal, szokasatkkal. Ime : li , A nE.'W-yorki a!szony reg~? u!Mn - a m• lyet tóleon--.yáron bi4lcg fürC.ö e~iz meg be!eosuSSfmn ~ sen8ibcl moe.<:-be (a mit alttCSony sukánál s b8s6•énél «tgva ,ésE!zerü láb0 l>eli<-re lehet.ne sz6szermt lefmi~ni), fel·

Az igazi jó modor otthonunkban: egy az

él~t igazi napsugarával. A ki megérti a nagy

bölcseságeb, a mely látszólagosan egyszerü 'Va_lósága mögött rejlik: értékesebbnek találju. nunden tudásnál és beismeri, hogy nélküle fbgyatékos minden asszonyi tökéletesség. A gyermek, a maga kedves, nyilt, minden g~ndolatát megosztó modorával napsugara a haznak; a feleség, a. ki derült nyugalmát, mosolygá-sát, a háztartás kellemetlenségeitől le nem l'lyi.igözött jó kedvét meg tad;ia őrizni nagy intel~nc;IDája. ~s modoró.nak figyelmezettségével : aldasa egesz környezetének. Igenis, nz élet ha.rczábau fáradó férfinak joga van abhez, hogy otthon nyuga.lmat, derüt, mosolyt keressen. Igaz nz is : a férfi. természe.. ténél fogva önző,- követelőb b, türelmetlenebb a n~nél; de a n_?nek. tapintata, okossága mind~ ezt Játsz'Va. gyozhet1 le. Mert a. nagyobb hibá~ kat, ha. a. ftrfiaknak ~sztotta is a sors : a (egy., ve1·ekd eeelo ellen a nonel' adta. A te.piutatos s alkotó elemei: a sziv ) modor • ez • a. ~~er b.Tb. az esz es az em erszeretet. E háromnak harmóniája. & férfiak leigázására erősebb fegyver m~den ~ii ~ongresszusnál. Azok . a. hölgyek, a kik feltg f'erfirnhába.n öltözve• hirdetik ellenük az igét: nem használnak a saját iigyük~ nek semmit se. Vesztett csatába mennek az éYezredes rend eJlen küzd6k, mikor bátor szóval ha.ngozta.tjá.k - beismerem - jtTazsá.gos jo~at. •Sokk_al inkábp sikerre veztrtne egy mib-ik mód. Ne lázongJunk, ne keressünk orvosJist ott, a. hol ngy sem kapunk. Hanem

mimlen nö TL•dt'tem meg ma.qánalc ttgy, a llO_qyan ~le

a nóie$s~qgel, a jd modorral lehet, egy (é1·{it: legyen gondjának osztályosa., életének hü társa, kedvének felderitője, tudjalekötni minli fé1jet, mint gyermekeinek atyját, tudja. Öb és gyermekeit megnevelni a. sadát eszméinek: majd megváltozjk a.kkol' zökkenés nélkül a. 'Világ rendje .. . Szjnte látom, hogy a. feleségek közül, a. >wa lk:i.a~

ekirt«-jét (rövid szoknya), a. s ntttrJ kaJ:imóju, de nem agyoudiszitett kalapját. Ez alá jön egy pókhá1ó-fi.nomságtt fátyol, fölébe egy pet.tyes, mely a szépség emelésére ""aló. A kalapon kivül tüzik a. ruha eziDében tartott. drapériafátyolt, ez nem jön az arczhoz1 csak mintegy artisztikus ke· retül szolgál hozzá. Igy öltöZTe megy a villamoson a Broadway-ra vagy a. Sh.-th Avenne-re s megkezdi sl!O]J]JÍn.q-ját (üzletjárás.) Nem a kirnkatban gusztálja az ujclonságokat, m.int a. hogyan azt Pesten teszszük, mielött "á~ rolni magyünk a. boltba. Dtohogy! Minden t1b.Jába es6 üzlotbe bemegy, még akkor is1 ha eszeágaban sincs pénzt költenie, csak ép~n megtekinti af'.'t a. s(1k stépet, a. mi ki von rakva, rnint. e~ kiállitáson. veszi

blu~t

Az elárusító lebyok nem kínálnak sem~ mit) akár vesz valamit, akár nem, eltöltheti az üzletben a.kár estjg is az időt. Tizenkettökor az elevátoron fölmegy az ebédlőbe elkölti lnncbját o. ha.ble d'hótenál, vagy ~ ]a ~rt~ 60 ~ól k_ezdve ö-6. frtig kaphat ~~l~ht., b~ 1ta.la. csalt teJ. vagy jegesvl.Z. Ezután els6bU a. képgallértaba a. hol ké ~yelmes b!t'- és b~rsonysz~ekben himbálódzv-~ 1ngyen gyonyörkodhet az mternaczionális m ··• -részek munkáiean. Ve.gy pedig a. specziális~

Si kik e sorokat olvassák, hányan mosolyogna.k kcsorüen, gunvosan vagy csüggedten : rágondoh·án a maguk házaséletében e törek'\"ések hiábavalóságá ra. Legyen sza bad - ba. csak nagyon halkan is - ellentmondani. Nincs az a. lezár!.. ajtó. a melyet felnyitni ne lehetne, ha. megtaláljuk hozzá a kuJcsot. Nincs a. világon az a. fédi, a. kinek Achilles-sarkára. ró. ne találna gyöngédségával egy okos asszony; ninl.ls az a férfi, e. kinek ll'lke árzék<-ny:;é~hez oda ne simulhatna. szeretetével, tapintatosságával a ez ltudatos akarat. Vannak komplikált férfilc,JJ.:ek, a kikkol szemben - ezzelaczéllal - nagy és nehéz feladat hárul a. nőre, de hisz hongoztattttm, hogy a jómodorhoz ebben az irányban nem elég E>l!Jmagában a ~;ziv, oda szükbéges még a másik két hatalmas tényező is: az ész és az emberszeretet. A sziv, a nagy jóság ugyan feloldja má~ok gyarlóságait, kész a. l ocsáoattal, de hogy azt m9g is értsük s kiirtsuk nagy körülTekintéssel már okaiban: od&. magasabb foku értelem kívántatik. Vannak férfiak, - tnlán a. legtöbb f~rfi ih•en - a. kiknek lltetö elemük a gyéingéd;;6g. Ezeknek kész a. boldogtalonságuk, ha olyan nőt kapnak, a. kik a. gyöngédségben bizelgést látnak, s a kik szivében - éppen ezért - le von drra. a gyöngédsóg forrátiáuak minden zsilipje. Pedi~ a. női kezek simogatása képes felnyitni a legnFgyobb zárkázottl>ágot és )('gyen bár va.sb61 az a. zá.r: besuhan oda. - ugy mint a szellö - a női mosolygás. S az a simogatás, az a. dádelp:Ptés még nem hize)J!és, kedves asszonyaim! Én részemTől cgy~zcrfien kötelességnek tartom, s nem tudom mr>gérteni, hogy mi megalázó leheü kedv<i' kerl:'sni, :nosolyával viditani, simogatásávt\1 dédelgetni, önkónt adott; csókjá~l boldogitnni azt. az cmber l 1 a. kinek <"Dn~l sokknl többet aa o. nö a házas élet hahir t nem ismorö bizalmnbun - a. te1jcs odandas által?~

Az ~"gysz~rü parasztasszonynak a. mega. helyzetűhez kérest éppen ogy meg kell

lennie o jó modorának férjével szemben, mint a legmagasabb körben élő uri dámának, a kinek mindc·n kincsek felAtt magával kell vinnie házaséletébe a tudatot, hogy a nönek ha meg is hódol a nogy világ minden fórfiem hf:re, de eg!letlen fórfiu: az ura előtt neki IJ>cll megh6dolnia. ! Ez a. megbóaolás azon ban - a mely az okos asszonynál Jegtöbb!:lzör ~nk JP..~~ólagos

- nem Íl"gyver-lern kác;, csak t.oktikc,. Bevesú vele az a<(szonv a férfi hiuságának "t"ártit, aztán hasonló eszközOkt-el uralkodik ott tovább. A férfi természetének kiümeré.<:e, a hozza"'aló alkalmazkodás n~lkül :nittCS•'n !!Om boldotzság, sem nyugalomJ a mire női

szalonban ,·égzi levelezését ingyen pnpiroson. Da. i-lfáradt., n. mosdó-terembe vonul magát. folt\diteni, a hol ó0-6n más es!'zouy iársnsP.gábnn hódolbnt ennek a pa!'Pziójának, iBlllÓh minden kiadá~ nélkül. nélután 4 és 5 klizt ''~gre haznmegy az amf'lrikai assz~my, ha feln tiog, meg~ujtjo. a gazfözöt, mett:;üti a rlcak-et, megfözi a l;nlmplit hEt,jast61, kibontja n fözc1ék-konz"rvet, megmelegiti azt mind<>n zsiradék hozzátétele nélkü] e kész az ebéd {;ppen 6 émira, mire o.z um hazajön.

A busine.ss-mau

Vasárnap, augusztus 28:_

AZ tr .TS ÁG

Teligeltől

estig a munkÁé. Második r t>ggelijét többnyire ez irodájahoz legMzelebb eső bar-ban fogyasztja el. A. gyerekeket korán lefektetik, ~ papA és mama pedig szinMzba. mennek, VRftY az ismeröseikhez elt{Slteni az estét. A félJ minden :hótra bizonyos összeg••t id u~>je kezébe, a miből ez háztartási kiadósait ll! raha5zámliHt fedezi.

A nöknek 5-G órájnk jut toihn.te-jUkkel :foglalkozni. Mindenokelött az~ tnnulm!nyoz:r.ák itt, mily fn~on jut loge16nyösebben én-ényre nz nl nkho~ és lob et az n )Pgntolsó divat Ezerint készült raba, hn nem felol meg az ö izh~sé nck, nem ,•esti mngárn1 s a frnnc2:ia divatnak ~nk $l7.t a rósz~t adoptáljn, oa mel:r t:nlril nz ö ktlHin ~gy~nl!égthcz. A. Louis XV. di"ntot u t . hlur>m u onban, teljcsen magukévA :.c_zik maJd nz am«:!rlbn1 nSI!7.0Dyok. H n -valnmit mrgucret oz umorikoi nö, mint n holerót, szük

pedig az élet sok harcza között ugyancsak szüksége van a küzdö, fáradó embereknek . .. A mi fölötte áll a. jó modornak ha nem is étdemileg, de mint kiváltsig - az a társalgás mii.vészete. Kéts~gtelen, hogy a mibó1 kiind~ a jó modor iskolája az. E nélkül a. szit:re sohase hathat vele senki se, már pedig éppen azért tnitt•!szet, mert értel münkön kivül szivünket és eg~z valóságunkat kkötni képes. A tárt'algá.s müvésze jól tudja, hogy a. szót eg~szen magához ragadnia nem szabad. Tudásllnak mélysége, értelmének világossága, szellemének csillogása inkább csak el:;zórtan ragyog m('g, s bármennyire lesik ajkaról a szót1 mindig tud alkabnat a.dni arra, hogy mások is érvényesüljenek. Mint mindennek, ugy ennek is megvan· nak a maga. ell"mi szabályai. A beszéd müvésze mások szavába soha. se ~ág bole: nyugodtan várja. be a leghe•S: ~:;ebb ellenmondás után is n. pontot, hogy teljes higgadtsággal fclelhessen. Derült nyugalmából sohasem esik ki, mert biztos benne, hogy akár érveivel, akár csak !!Zelkmé•el, de mindig ö lesz a győztes. Snperla.ti~sokbon nem beszél. Sohasem zajos, csak éppen annyira. hangos, hogy m('gértesse magát. Bármiről beszél, indulat el nem ragadja. Akármily tárgyról folyjon a. szó : nem szónokol, csak csev~g. ~findig környezetéuelc értolmi képességéhez és szellemi ni•ójához alkalmazkodik. s~ninak csak a. tekintélyével segít, mig k~zni nyugodtan mararlnak. Társalgás közben hadonászó kezekre c~;ak annak van szUk:;ége, a. kinek nincs eléggé megfelelő szava arra, a. mit mondaui kiván, s azt jelképeseu is ki llkatia fojr·zni. A ki geszlikulál, mig beszél, annak k<ill, hogy a. kézmozdulatai mü,·észileg tOkélete:;ok legyenek. M ng:nro.bb iskolója n incs a tár,nlgás müvó.;~nténck. mflrt a. t3bbi már adomán'l. o. minek e>lsnjáHubáru. az akar at egymegúban nem elégséges. ]!Ierf, a. beszéd mü\észónE>k gondolatai mindig frissek, mindig a. pillanat hatás.'l alatt születne-k. A mit mond, lehet hos~zas tanulmán.v, mély gondolkodás les~ürödése, de formájában mindig nj és mindig csak ballgatiiána k szellemi kvalitása.ihnz mért. · Könnyü, felületes dolgok f'mlit.ése közben tud könnyu lonni, a magasságokhoz vanunk szárnyai és a mél~:Ségekhez leszáll lelkén~·k aranyhányújnba. . . . Soha senidre so oktroj1Hja a saj:it ~6le mén~·ót, de mindenkit meg tud győzni a maga igazáról. A figvelmPt mindig ]Pköti, de sohA ki nem fán:sztjn, mert megórzi oz első faradt ujjnket stb., nincs a.z a pári--i dn·aHurlósitó: a.

ki ett61 eltántoritbntnn. Délnuin n. stra1,aszolmyáknii paznrul r~y szerU uszályos ruhák váltják f'ól, A n. .~e-u~ible $hore-t mllgRssnrl.-u lakkczipőcskék. lúég a ngyontalan, saját keresatére utalt némber is eg/ sze:n mós, mi~t n. mi, pol~á.rnssznn.yai.n~. ~ veh·születctt. chtcnt:\1 1 g\'8 egy kt" t~h~r gallór1 egy lenge tl\11-pnfl' !legitségével sziute szépfH~, elegl\nss:i. \tHik.. . Hanem vnn egy 1gen káro~ sz?ka.-.uk: belladonnát ha.c:ználnnk, hogy c.'Slllognbbá te~vék tekintetüket. De ebben ne is utánozzák óket hölf,!yeim ! Ell~nben ba k~cse~, ri~gó mtizgá~akra akarnak sz•Jrt tennt, .lwvetn~~k kell ulá bbi ta.uti,·sAimat1 mrly"k báz1 te~nduik közben som .z11vatják meg: (lnökeL. Fürödjonok hideg \l~ben, tornáttRnak reggel és este negyedórá.1.g . snlyo~ nélkü.l, csak ug;v pusztn karmi. JllrJn.nek - - 3 órnt rlaponlté'nt és fóleg ne aludJaunk délután. No legyenek ot1l1on fo1yf?n po~~gyohlbnn, !Oanem , ·iseljonek oz:slntt. ;s füzot,.- n1. amerikai JnÍS&ek mrg ft1rd_?COStutnf•jiik alntt is midmi hordnnnk. A m1 i'zl'•kot a. rnhái.."tlt illeti, majdnem mind!r:; fek·.,te selyemböl kószülnl:!k é térdi,., ~ro bugyo~6b6l th szokn.rAból, l! ö,·vof loSY.o:ltott. bluz.b61 állanak. Fej1Jkr., pedig netn vu:bat1fl11 Tl.tls2:o~~á 11zou fejkat~t tcs:zö ~k. hano~. pettyeq gtlmmi fejkendl5t, mit fejük i"QteJen k6tnelt bog ba. Bartóky 1\!o.tild.

pillanatnak sulyát., a mely szava mögött ólál· kodik s azt be nem várja soha. · ért . d ha mas Rosszat senkire nem mon , . h ez nem is: ~zá.mitásból, mert t~dJa~ , ~f[e di.sszonancziá.t teremtene szav8lnak er éget értelme között. Azt az olc~ó sze~~~:son : pedig, hogy IIl.ások ro\'ása.ra.. .m. 8 nzsikát megveti mint a. közönséges vasarl m . a. zene tökéletes értŐJe. . . an sz· A szeme mindig óber. hsztaba.n v . 'k .. . · "k énnrJ ... zal mindig, hogy szavat .sunogat~a hvan & másoknak lelkót és tudJa, hogy 0 1

és

)

könyek és a jókedvnak forrása. , o. mily Humor nélkül el se kép,zelhető 8 o}J!lU tökéletes müvészettel beszel, épp?n t dAsa. müvésze a hall!!'lltásnak is. Hallgatas u 0 nélkül a. jónak mestere senk~ se .lehet.l•ettót: De a ki egyarán li ért.1 nun_d . a int n. ugy játszik a mások srivének hw:Jalll, lllkic.'al müvésze~ber a. saját. hangszer~u ;ár rövid 5 . a.bbau abból mmdent, a m1t ak~. órákra ist de ora egy-egy sZivnekt llll~rellltő a. mosolynak vagy könynek volt

=k=~=n=e==·=·=·======================~~~

Az sjoizmusr61. Irta Monohe. '· t , aUato~a Az "Cristen, mikor az embereket éS ,. l rub~'t 111 megteremtette &s a létfentartitrsi öszUione 'M . alapJ · fel öket, már megvetette az ego1zmn8 ön· Mert mi más az önzés, mint a gondoskodás. étől . . k·enye1· , magunkról a m1ndonnap1 me.,m~zerzes98tó egészen az élveztlteknek a magunk réttzére'ózs8Í' lefoglalá.sáig. S ez a razziák {Utal nevezetes J beli . • • fasor vilrost tulzsufolt lakasoktól t\,tteszen 8 élbt~IÓ kéjlakokig kivétel nélkül mindenütt megt.al keres· A munkásember, a, ld eliassza a heti ·teoe ·' se<'l ' ményét, a helyett, hogy : éhezö csaladJan "' tes~ • .J. kat épp oly önz6, mint az uzsorás, a kt S:t.Dzn ~O' U>nkrc, hogy ö kényelomben élbessen. 6 • •~ gány munkB.s ama régi oh·e, hogy legalább ~ 8 18 knnknek legyen \'alami gyl5oyörOsége, ébe, mallett bizonyit, mert az. nem jut neki esz

hogy az az • egyikünk • "alnki más is lehetoe.uok · élet Es hn srigoruao nézzük, az egész boi 8 tisztan önz~sre "an berendez'"e. Az életben,. bhr'31 n kenyérért folyik a harcz, nem nézünk 90 JO atért 68 balra, & más embel' baja is inkAbb ~ak ~ball rendit meg bennünket, mart titkon rnagn~onlt 0 kere!lc;tlk ~ '"a.üon ez a bajunk nincs-e meg re:d . . A ,sze ts, '"agy nem kerillhet-e ránk JS. • e!ll 11 felebarátodat, miot tenmagadat~ szent igé!:tdus· bánt bennlinket tuls!gosan és ha egy-egy ljszill' 11 nak nébAny krnjcz.'\rt vetunk oda, ugy, ~. 8 ~ 'k 'A lelkii:!IJI' trllll ti!· vagyunk, legtöbtien csak a saJut 'Nol!l ," tUnk megnynglni.A:ollra

tdtlz.-.zük ezt. •

r)')

gondolkozunk azon, milyen szokc;ége ,,anf . 1 ~ 11 ·)\·en nJ annak a ko!du:-nAk, hauem inkább 1 " • kol· ~ ~ gon dol kozl't-.nnk: Ra ml\r elmentem t"a.," ·t tag· . aus mellett, kell már ennek adnom t' oJaflllb.' lile!· . bb . • a ti! h l a la nyugodtabbon me;yek weg10~ kl. 11 lett el. S r. ~m ll le"nD"Yobb egoi ... t!l-6 nz:JA,tért ~ ""~ . (\ "" semmit't;le nvomorusá<>ot kötelröl látD' se ak!U', me;t azt ne~ birják az idegei. linz6S~

,.,

!\agyon érdekesen ,·édi Nietz.-.ohe a• tht'jle1 l-Gedll.Ilken Ober die moraliscben \or;:t<{llja ' 1 ilyenformán: Azt prJ tlell~~ czimü mO"t"ébcn ' • AL önze morlll, hogy ne legyan k !Snzöek. te b IJlbortár:'~· leeyOnk. S lii\'e! szemben? )[ásoltkal, e b61 to' inhkn! !:%emben. Eb~l u éu !Snzellensé~li1Ö tebst hat huszna ,·an neki az embertArsnrooak· . 0,eti • rJdikÓ1]&1 ' nem llnze~eo, ha n:: ~nzetleoséget P . ·ról ei!) -(z a moral lc:nondúst Jelent • • J a "a lll nz en . J;i"et"'·5tná.•ik én jo.\'ánt. Igy az t'.gész cmbons~S rsii~ t~tt igazi awberi mh·oltáb61 a kert':lztéi~)' {l~t te11' •·it) J6s fllag " btl' 6.Ha1. Lr...cosa~kéot o tebetcHenséguv

g:y6.,•a

lealacsonyod6.sb61 - nlóznto::sáf', 0 genri· 0 nyAszkodllsból u ciGl· n kitől f~)ook tJlrf ., )ttmc.-.s6~. Megbo~nlni oem tudá~ból e bOCS{IláS• · Al bo ~zulni nem akarA!, ngyi.s meg ._ ,·i~ · 1 " Do b".. • ·•n•-~ftbe tn.lón tulzAsba ,. ...z;ell ,.;uf} .............

erö ilyetén ' ló dicsuitését,

mart hi·

Űbermensoh nem lehet a. világon, mégis van igazaága abban, hogy az egoizmost nem kellene olyan roppant hibának tartani. Szépen bele kellene nyugodni, hogy az emberek egoisták s nem meg· botraokozva és szomorunn konstatá.lni ezt egy olyan valakiről, például a. kiről azt hittük, hogy oz önzetlen ember. Ha rákerül a sor, hogy meg· lássék, akkor a legtöbb emberről kisül, hogy egoista. s az egoizmus rendesen ott kezdödik, hogy az ember saját maga egoista és nagyon mog van botránkozva, ha. más ember is az. Mert az életben megazokott önzést beleviszsztik a családi életbe is. Az a férj, a. ki nejének azt tnondja.: »ba kettönk közül egyikünk meghal, én Bécabe költ.özöm•, mitr nemosak az élezlapokban van meg, hanem megvan akárhány csall~dba.n is. Az emberek mindig másokon fedezik fel az önzést. ![.-y az anyák mondják a gyermekekrill, hogy egoistitk, feleségek a férjeikröl, testvérek az idő· sebb testvét•ekröl, asszonyok a jó módba.n levi> és sikoreket elért riválisról. Szóval ; ha körUltekintünk, azt mondhátjuk, o. ki birja, marja.. Afféle lelki ököljog ez, az erő· sebb, a hatalmasabb egoistált, mert ö inkább t~ heti. Az ilyen erősebbe}, lelkileg erösebbel szembe kerülve, a gyengébb tán nem is jóságb611 hanem sokszor gyengeségből is önzetlen. Egyedül a1j anyai szaretet az, o, mely ment az ~nzéstól, mart lllant az önzésnek ikertestvérétöl : az irigységtót Az anya, az igazi anya azt a bizonyos önmagát hatalmasabbnak tudó érzést nem fo1·ditja. soha gyermeke ellen. A többi érzés mind·mind kapcsolatos az ön· zessel. A szerelmea önzö, mert a saját élvezetét és ~=-ömét keresi a sz.erelemben j a gyerekek, szarotalan példa. van ré. hogy azt a ezülat r espektál· . ' Ják in l;ább, a kitb1 várhatnak valamit; azasszonynak imponál az a férfi, a. ki sok pénzt tud ke· • resni és lattam már alapjában egész jó asszonyo· knt, a ltik férjüket akkor kezdték jobban szeretni, a tx!ikor az jobb, előkelöbb alJásba. jutott. .Azt mondjak, hogy az egoista sziilölrnek vannak a. legjobb gyermekeik, s a mindenröl le· lllondó, csak a gyermekeiért élö szülöltnek pedig a legönzllbb gyermekeik. Ez, ha nem is éppen 't:nindig, de többnyire igy van, s ez természetas is. Minden ember hajlandósággal bir az önzésre, ha ezt feJlesztik benne j ha kicsi korától fogva arra tanitják, hogy az ö személye a legfontosabb, akkor ezt ugyancsak könnyen tanulja meg. S ki ellen fordul öflzésével Iegelst>bben? Az ellen, a ld erre tnegtanitotta l a Iri ehhez hozzászoktatta s a ki ezt természete~ek találta addig, a mig ö maga ilyen m6don gondoskodott az értelmetlen gyerp1ek· 1'61, de fó.jóan érzi, ho. nz a. miu' felnőtt gyermek tovabbra és öntudattal t~szi azt, a. mit kicsi korá· tól tnegszokotb. Hiszen tudja. mindenki, hogy a gyerniekben lllennyire megvan ez a hajlam. A gyerek irigyli a testvére vajaskenyerét, ba az nagyobb darabot krlp, mint 6 s o. legjobb gyertnek is félő gonddal nézi az anyja. kezét, a Inikor tortát vág nekik, hogy nem fogja-e a kést a lllásik gyerek darabjánál egy kicsit beljebb Szal~zto.ni. Szeretné inkább a másik gyerek ját.ék· Szerét, de azért a. magáét még kölcs6n sem szivesen adja oda. Igaza. van hát annak a szülönek, & ki ezt llelll fejleszti és tovább megyek. Mikor nagyok a gye11nekek akkor se költsön mindent r ájuk. A Lear királ~oknak sorsa Dnmokles ktlrdként fenyeget minden szUlöt. Egy igen kedves öreg urtól hallottam egy· Bl!er, o. ki netn akad igen sok hozományt adni a lellnyainok, hoi'Y nzt. mondta: A cenlit.dlmn osak •ry aazdag ember leiYen, 5 az a aat:dag embot 6n legyek l Egésren lgota volt~ Ebben a mai viltíebnn bizony csak olyano~ vannak tisztességben, a kik poziczi6t tudnak ki·

AZ UJS .A G

Vasárnap, augusztus 28.

vivni maguknak. Pozioziót pedig legalább egy kis adag önzés nélkül nem lehet kivívni. Legyen hát núndanki önz61 de persze ne olyan tulságosan, hogy minden embert gazembernek tartson s ne tudjon szeretni is a. mollett. De elég, ha. az em· ber egy pár embert szeret, ugy hogy azokkal szemben el tudja felejteni a saját énjét, Mart a többiek, az emberek járnak·kelnek, mint a. hangyák lótnnk·futnak s ha végigmegy az ember az ut~zé.n, egyetlenegy emberrel se ta. lálkozik, a ki ne akarna valamit egy másik em· bertöl. J6 lesz, ha a !!arssal folytatott jeladásokat és ismerkedni akarást végképpen besZÜntetik. Azon a. bolygón is emberek vannak. Bironyo~n oEOk is akarnak valamit. Talán még pénzt is akarnak t6lünk! Vigyázzunk ! H átha ott vann&k az igazi egoisták, az ~Űbermen sohf·ek. Elég egoistnk vagyunk mi már magunknak is.

Házi fanácsad6. Al

székely pogácsa,. Négy tojást, egy negyed· kiló tört czukrot, 10 fillérért va.niliát, effY czit. r omnnk a. béjilt, fél czitrom levét, fél kiftih megreszelve1 egy ev6kaná.l póthá.vét, i fillérért fa· héj:t.t, 1 fillérért szereosendióvirágot (ezeket mind megtor~e\ másfél kanál jó tejfel t, egy tábla csa. koládét, egy késhegynyi saódát1 egy diónyi dirt, annyi liszttel eldörzsölUnk, hogy a. rendes laska. tésztánál egy kissé lágyabb legyen, u~ tep!ibe téve viiiúval megszurkáljok, s lassu tUznél mag. sütjuk, a. tetejét maodulával megrakva. Föleg gyermekeknek hedvencz tésztája.

könnyíti, ha a hajat jól bekenjük mandulaolajjal, a ztán a. hajat a. végétől l{ezdve apró részletekben kifésUljük. Czélszer a a fésüt néha. hosszában tartva, a hnjat csomékra osztani és ha mar ezépen azét. oszlott, akkor lassan, óvatosan kifésülni. Ha a. beteget kifárasztja a fésülés, szünetet kell néha. t artani, CW a kifésült hajat addig ie be kell fonni, hogy ujra össze ne kuszálódjék. Fagylaltok. (J. hf.-nének). !. Csokoládé· fagylalt. 80 deka oznkrot 1 liter tejben és 1/s·nd liter vizben felolvasztunk, felforraljuk, a csokolá· dét néhány kanill tejben megpnhitjuk, szét. nyomjuk, a. többihez keverjük, a vajat is hozzáadjuk, ujra felfözzUk és kihUtve megf'agynsztduk. II. Kdv~fagylalt. F élliter forró tejszinnel leforrázunk 14 deka darált kávét és egy óráig állni hagyjuk. Akkor hozzáadunk 3 egész és 4 tojá~ sárgájilt, 24 deka. porczukrot, esetleg egy kis vanilié.t. Folytonos keverés kö~t felf<trtaljuk és szitán átazUrjük a fagylaltgépbe. ill. Gy'llmölc:s. fagtJlalt. A gyümölcsből kell l lit.er áttört Iéhez félliter viz, félkiló cznkor és 4-5 tojás fehér· jének a. habja. El~fizet6 ld11ya. Sok igaz van abban, a mit mondott, de kissé pongyola a stílus, s e miatt nem közölhetjük. Átdolgozása pedig n agyon sok időt venne igénybe.

8. J. Várpalota. A

rovatvezető nincs Pesten'

onnan a. té~edés. Etelka. Népies formája miatt nem közölhető. MA.r egyszer - ugy emlékszünk megUzentUk, hogy népdalokat osak nagyon ki'Vételes esetben hozunk.

Os. M. Ugy van, az ir6nö kifelejtetoo azt az esetet, mikor csak azért kiván feltünni, azért ka· czérkodik, mulat egy leány, mart felejteni akar. P edig ezt nagyon sokan igy teszik. És nem gondolnak azzal, hogy a melyik pe1•czben hiveágból, boszuból vagy sértett btlszkeségböl el· fogadják ogy másik férfi ndnt·lá8át1 ruú1· bele· estek ugyanabba a hibába, a m elynek az iga.ti·Yal snmben mazok e martirjai.

Krumplilángos. Főzzünk jó lisztes burgo· nyát héjastul, hámozzuk meg és azon forrón dör· zsöljük széjjel a nyujt6va\ finom péppe s hütstik ki. Most veszlink liszt.et, - de a bul'gonyának Iaglllább ketannyinak kell lenni, merb csak ugy jó a Jangos, ha minél kevesebb benne a lisz~ j61 Osszegynrjuk, de s6n hit"ül semmi egyebet nem teszUnk hozzá, mikor a Mszta őssaeáiU, kis oz'ip6osluikra osztjuk és mindeniket vékonyra s kerekre nyujtjuk, a tüzhely !emezét tistlára tö· r uljük s ezen autjük a lángosokat, malyeket aztan ~ jó Mt'en megvajazva melegen betálalonk. Egy· szer!l, de igen jó étel. Rákleves. (Felelet T. Emilnek.) H usz darab N a p i használatra rákot megmosunk, szoká~ szarint meglil;ztitnnk, a mosdóvizbe. azután marbahus·levesben megfélzünk. Az ollók· és A. veg~tisl'rtn. Kaieer-Borax n. legtermészetesebb, leg. farkakból kiszedjük a. hust, a rák Wbbi réslét a en"hébb és legegés?.ségeseLb blim#oollil sm•" a. vizeb hát kivételé,·el mozsárban jól össrotörjak, aztán puhi\vá teszi, meggyÓgyltja o. durvn. és tiszt!tlan bllrt, egy tojásnyi >Bjoo jól mogpiritjuk, egy kana! fehérr6 és puhlm\ ~~:Htozla.tja. Kitonö antiseptikus &er 11rfl ~. fogdpolás!'n, gyógyú.szati czélo'kra. Ytis:·~r. liszttel meghintjok, ezzel is pároljok s unom azi· Jnsnl\.1 ótatossag. Csak piros dobozokban v~ódi 1:1, tán áttörjük. Ezt a levesbe teszszük, valamint a 30 ós '75 fillér kime1'it6 utasitilssal együtt. Sobn•om •l1ffa. Továbbá lttur.k-srappan, Knfiler:Born-sr.nrtpnn, Idazedett rákhust, nz Urea hátakat pedig megtöl~ Ltnomt!i·!i! tlPJI:In, Tola-sznepan, Kniser.Rorax • fo~.\'1101' jük pelrezselymes rh:szsel1 malyhez szintén adtunk és ltlaCO!illort Ilolsl'r· llornx. Egyedüli készitö Ausztria r ákvBjat. I gen jó a. levesbe finom morzsagomböoz, Magyarország szLnbra.: VO ITB GOTTJJJlD, Otl()S L 11r l 72 t ráltvo..ijal elkészítve.

szerek, a legfinomabb, pipere. czikkek Vi:BTESSY SÁNDOR illatszerésznél (Kristóf·tér) kapha.tók.

lllat

Üzanafsk. BagotUlev~s. (Ft~lelet 19.663. sz. elt>fitetönek.) A ragaötleves nem egyéb, mint aprólókleves, baromfiaprólékból, borjuhosból, vagy borjuikrából kószitik. .Fökelléke: az igen finom, tiszta. írósvaj· jal készült fel!ór r ántás, melylyel a levest megsUritik. A levesnek körülbelül olya u sürUnek kell lennie mint. 6 ..." rendes bablevesnek, kis czilrom· ' ::!!J lével gy6ngén megsa.vnnyitják és lehet tuindenféle jót beleadni: a baromfi zuzáját, mlljU, párolt gombá.t finom morm~ngomb6czot stb. Betegeknek Jeltet ~•i, merl igen tll.pl:.\16 ~s j6fztl, nagyobb

eWdekh• fe tlllk. F~7elet Jr.•ft6nd. Ae er~sn Bsstekuad.lt ha• jnt beteg&óg után igen bajos kitésülni ~s tlagy tllrolem kell hoZl!á, A széfbontást nsgyon meg·

1722

HARIStZEJLLiNGER·;~·TARSA o "litK OHILLAG"•n61

17Zt

IV. ker., Váczi·utcza 1&. sz.

TESSEK utit4•k't.

==========

uta..,.

clikkeket, Uai b5r&nd6ket,kooai· ta.Hr6bt, a6i joe'll:e:y·aa.pkát. haJtókeztytl.t Jt&AOBl"llLD P. caáp61 (tv. ker., Do~o"'o. (uto.. 1. ••· rendelni. 1720

TIZENKETTEDIK FEJEZET.

!lótás Katicza. Elbesz~li az

legjobb barátainak

Gaál Mózes.

(Folytatás.) ' . A. nénike megengedte, hogy Katicza éne· '~1 J•n. -·~

~s Kótás Katicza az ö gyönyörü ezüst J(.:gos~ hanqjtin kezdett énekelni. Az édes ,.tl~~aról énekelt, de olyan szépen, mit1tha saggal a1lgyal lett volna. Od A. harmincz ágy ban fekvő betegek mind nr~fordulta.k és l::!allgatták. Meglátszott ~z tll(.~Ukon, hogy mind örvendenek. Tiyent ők b tiűhusem hallottak. sitn Egyik-másik odaszólitotta Katiczát, megogatt';\ az arczát s azt mondotta neki: Gnckl-: O, hogy az Isten is áldjon meg kis 0 madár! a~ ~Yomorék Jóska olyan büszke vol t, mintha. egész Or§zágot neki ajándékozták volna. A.z ápoló nénike is megdicsérte Katiczát: ii ~a- Nagyon kedYes teremtés vagy te, Ka·.lere el jövő vasárnap is. Jóska pedig og gyógyulni. k~ pedig azt hiszi, hogy ez a. dolog ho on kicsiny és tal~n nem is ér'!-emes arra, írj~ az em ber . törtenethe foglalJa .és m~g ~~11 az netn tndJa, hogy az élet tula.Jdonkep~ol llem áll eg:rébbó1 mint ilyen apró-cseprő ~~~..S~kb61. Néha eo~ jó szó, mely senkinek "Zt:be nem kerül,bJ maso • k na k- t'1szt a, Igaz · iit~tll et okoz. a ~A._ szegény betegeknek is ilyen jó szó ~olt lornllltl<:za éne'ke. Megtöltötte a s~ivöket. ~~~~ vtth al és reményséo-geL A kmek köztilok 0 · 0 · tK 9 t'lCZa'l anll kll ol yan kis cryermeke VOIt,mlD ~~~a eszébe jutott s kivánta, hogy abból is llleken ~rgalmns szi~ü, ke,dves, ~áládatos gyer' nnnt a. milyen Nótas Kat1cza! . · · rgy ~z utolsó ágyban, éppen a szögletben lj~ll o.reg ember feküdt. Annak nem v-olt ot~ r· senkije csak egy nagy háza, a. ház 1s 0 · táli'' ' ~"olt. lllost ' '' 1\' k . volt egy nagy lS OJa, a bban ·~~~ cs ökrök; volt egy nagy csüre, az meg~'Yii ~abonávnl a. nyáron, volt egy reuget~g li.j 11~<ilcsös kertje, abban körte, alm~, d1?, ta). en, de minden a mi a szemnek es száJ1 ~"~ ~tszi~ . . . De hát mit é:t mindez, ~i a h· szwe is éppen olyan Ul'es \olt, mmt aza.? (

lllllg

b.arr/

\'olt,.a. ~SOtnorék Jóska százszor gnzd~gabb ~~lll lllint az az örea ember ott a barmmczas

t,,.~all .ágyban, mert Jóska ör\endett .a Ka.. ~~Odad enekének

Örvendett, ba meglatta a

hú~ .?ktort s 0·· 1~endett ha arra gondolt,

' , ' d J.]n'l a gyer 1 t ~ az utczán. .. . ~~as gazc1ag ember naay rétjt)n, sok foldJén ~~l\'é~za.l ezer meg eze; virág ter~ett, de a ~a De~· nem nyilt egyetlen öröm-v1l'ág sem. Ir~:~~ e tg a. csodadoktor azt ~oudo~a az ~~r, lllbernek hogy mea foa n·vogyulm, . az ~· .~ (:"'b l o b o bJ •• lgy ((Jlott ;u. er rázta. a fejét s keserneu l>.os.r o .

·•ro~Gkk~s fog nemsokára szala gl.l

...._ 1\fi

~r.

37 \

AZ 'UJSAG

Vasá;rnap, augusztus 28.

t keresek én már világon ·

~. }\6t~Elr lllost azt kérdezem én t61etek, a klk ~ Olt.e s lr:ati('za tölténetét ohassátok, nem

~~Sz ~UzJ. a gazdnnember a legszegényebb oz 0 v t\gon?

az öreg ember, a. kinek otthon a nagy üreS háza és tele esiire volt s hallgatja. nagy Egy szá.l öszi rózsa. figyelmesen a Ka.ticza énekét. Katicza minden vasárnap bement a kórEddig is hallgntta, de sohasem olyan házba. Minden vasárnap vitt magával virágot, nagy lelki sovárgással. vitt egy-egy uj éneket. l\Iikor Katicza a. virágokat azétosztogatta A betegek mind ismerték öt, mind vál·- a bet?gek között s az ö ágyához jutott, ták öt. megszola.lt az öreg : Mondogattá.k már szombaton : - Nem adnál-e nekem is egy szál őszi - Holnap jön a. mi kis éneklő ma- rózsát, te gyermek? darnnk! Katioza eddig nem mert hozzá menni, A ki meggyógyult s kiment a kórházból, mert félt tőle. Az öregnek nagyon hideg volt el nem mulasztotta volna, hogy Katiczáékat a tekintete, nem is szólt senkihez. meg ne látogassa. Katicza. odaadott egy szál őszi rózslit : A Katicza. anyja nagyon örvendett an- Tessék, édes bácsi! nak, hogy az ő leá.nyká.ját annyira szeretik. Az öreg nézte-nézte a gyermeket~ Minél Az apja, a ki csak a va.gyonszerzésre gondolt, tovább n,ézte, annál szelidebb lett az arozq,, nem vette nagyon szivére az ilyen hiábavaló - Enekelj nekem ia egyet, leányka! dicséreteket. 1\Iondotta. is: Katicza énekelt. - Szép, szóp a dicséret, de több haszAz öreg ember bólogatott a. fejével, a. nom volna abból, ba az a. haszontalan jószág szemét lecsukta és ugy hallgatta. :M:ikor Katollat fosztana itthon, a~ helyett, hogy a kór- ticza elhallgatott, az öreg csontos kezét ráJ házba járna nótázni. tette a gyermek fej ére, s a. szőke fürtöket - Ejnye · apjukom, hát már ezt is ha- megsimogatta. szontalanságnak tartja? kérdezte szo- Kat iczának hivnak? moruan. Annak, bácsi ! - Annak én, nem is egyébnek. (Folytatj uk.) - A betegek vigasztalása. nem az Uristen parancsolata-e? - Ott hadd vigasztalja. a. pap, neki fizet a. község az Uristen szolgála.tá.ért! - Czigd.nymese. Igy gondolkozoLt a. Ka.ticza. apja, a. ki folyton gyüjtögette a pénzt, hogy még egy Valamikor réges-régen, h~j, be szép volt darab földet vásá.roljou, s a ld egy ma- Czigányorsz•íg. Nem azért volt oly nagyon rék szónába.n, melyet a. maga rétjé1·ől knszált szép, mert sok palota volt benne, hanem azért le, nagyobb örömét lelte, mint az emberek volt szép, mert sok szép leány élt Czigányirgalmas cselekedetében. H~nem a_zért ~~m országban. Volt ott szép szőke, volt ott szép bánta, ha. a baszontalan bs portaka elJart barna, de mindenik szép volt. Hiszen okosok minden vasárnap a kórházba.. Mart azb már is voltak a szép czigányleányok, de nem ő is elismerte, hogy Katicza. szépen éneket nagyL~gokosabb vala. a. czigánylányok között :Mondogatt.a is gyakran: - J ó torka van a leánykának. Kár, hogy az okos Dóka. Nagy ur volt az apja. Dókána.k, nem született ihme.k, még kántor is lebetett mert a czigánykirálylyal mindennap parolázott, de azért büszkébb vala a leányára, mint volna. belőle. a czigánykirálylyal való parolázásra. Egyszer, egy szép őszi v~sárnap ~gy. maMielőtt Dóka okosságáról beszélnék, hát rék őszi rózsát vitt be Kabcza a.. korhazb~. Ezek voltak az utolsó virágok az ede~ anY;Ja elmondom azt, hogy az okos Dókát egysz.er az kertjében. A mint hogy" a~ égen IS ~a.lan ifju czigányherezeg is meglátogatta. Es a utójára. sütött azon az oszön olyan szepen, mint meglátta, mindjárt megszeretbe. Szépen is beszélt az okos Dókával a czigányherczeg, malegen a nap. ., k A Ezentul jönnek a. szeles, ~sos napo~. , z mert ezeket mondotta: egeb elborHják a szürke felhők, s a szegeny J ere velem Dóka betegek az 8 blakon át nem látnak. egyebet, Arany palotába, mint az elsárgult falavelek hullásat, ~ fák Aru:ty palotában haJ'ladozását nem hallanak egyebet, mmt a Gvémú.otos ezobába, l vándormadarak bucsuszava't· , , Gyémántos szobúban Nyomorék Jóska. ekkor mar ra tudott Selyem nyoszolyába, állani a lábára, de járnia. még ,ne~ volt szaHárom angyal vigyáz bad, mig egy kissé a vézna. l!lba1 meg n~m A Dóka álmara. erősödnek. Talán m6a egész télen. ott mai ad Hát ez a szép beszéd tetszett is Dóká.a kórházban, de tavas~sza:l kier~szt1k, s akkor nak de előbb gondolkozott, hogy elmenjen-e már a maaa lábán fog kunenn1. Csakh~gy szegény Jóska na~y szom~r';l· az ~ny palotába1 meg a gyémántos szeságra fog kimenni, mert nagyanyJ~ ~em VarJa. bába mert ugy számította., hogy ö akkor öt többé, nem is fog mosni senk1nel. Nagy- nem 'lehet többé a.z okos Dóka, hiszen bozáranyja. elköltözött messze, ~essze, a. hol ják a fényes, de hideg a1'8.nya.k közé, meg a nem éhezik, nem is fázik senki,. a ~ol a. nagy ragyogó, de rideg gyémántok mellé. D e ugy gondolta. az okos Dóka., hogy a selyemszenvedök szive sem érez semlill fáJdalmat ... Az öreg asszonyt eltemették, de errol nyoszolya sem lehet kényelmes. Az mindig J óskána.k nem szóltak. Elég korán meg suhog, ropog, mint a selyem szokott, aztán fogja szeerény tudni ugyis .•. Beme~ Ka- felébredne a legszebb álmából a selyem suhoticza a kÓrházba, várják a betego~, ön·en- gásárn. Végre megmondotta a herczegnek hogy nem megyen arany palotába, mert az hldeg deznek nelti. Legjobban örvendez Joska .. A 30-..as számu áSQTb!p fólemelked_Ik ~z_ sell!_gy~mánt szobába, ~erha.z rideg, a. selyem.~'

Az okos D6ka.

38 nyoszolya. perug nem valami jó lehet, mert a selyem suhog, ropog, a. mikor ő a. 1{\gédesebben akarna aludni. A czigányherezeg szomorkodva. ment el az okos Dók~tól Hanem alig hogy felült a. lovára és elindult, a. czigányherezeg lova nagyon kezdett sá.ntitaní. A kis czigányherezeg azi, hitte, hogy beteg & lova. Mindjárl kérdezte is a.z ott közel lakóktól, hogy hol lakik az orvos, a. ki a lová t meggyó~yitja ? A czigányok azt mon.dották, hogy menjell; el. ~z okos Dókn~oz. . Ö biz?nyosan meggyogptJa. a. lovat. Hat "'wza. IS ment a czigányherezeg az okos Dókáboz. Elpanaszolta az ujabb szerencsétlenségét, h ogy a. lova megsántnlt. . Az okos Dóka. csak reátokintott a. IóriL és mir is tndta, hogy mi n. baj. KO\ácsot rendelt a czigányhercz~ lova mPllé hogy oj patkót t-egyen rá, merli azért sántít' a. 16. Hát ez igaz is >olt, de már ugy elromlott a ros!z patkó miatt a. czjgúnyhercze(? lova. !(,ba hogy azo~ lovagolni éppen n~ lehetett~ E mia.tt kocsiba. fogták a. lovat és ngy indult utnak a. czigányherczeg. Hiszen haladt is a. kocsi,aJ, de nem ~ppen messzire ért, mart most meg & kocsi kP-rekének esett baja. Kérdezi a. közel lakó tzigá.nyoktól, hogy merre lakik & koC8ikészitö? Azt mondják a. ezigányok, hogy azt bizony ők nem tudják, de nem is törik a. fe.iü.ket raJta. sokáig, mert ott ~an a.z okos Dáka, ö me.jd megmondja. Azt is megmondja: pogy a kocsinak mi a. baja, de azt is meg tudja mondani, hogy ki segit rajta leghamare.bb. A czigányherezeg a. ros!z kocsival ismát vissz!lment ez okos Dókához. A mint meglátta. az okos Dóka, hát mindj:irt megmondta, hogy a kocsi kerekéről oz abroncs hiányzik, teb&t arra. vasabroncsot kell huzatni. 'Mig a. kocsit vosalták; addig a ozigánylu~rcze~ az okos Dóká.val bcsz6~otett. A hogy beszólgetnek é!! a. horczpg csodúlkozik a. D6kn. nagy tudományán, hát boznak egy bolondot ~ okos Dókához. Azt kivánták az okos Dókától, hogy mondj& meg erről a. bolondról, njjon igazán bolond-e? . .• Az a. bolond ugyanis lopott., igen sokat lopott és a. végén megbolondult, a. mikor rajtaérték a. zsebmetszésen. Az okos D6ka csak reátekintett és már tudta, hányadán van a. dolog. Azt mondtn a. bolondnak, . hogy sétáljon olt:lto le és fel. A bolond engedelmE'skedett. Do a lépéseiből nem tetszett ki, mintha. boJond volna. Pedig az orvosok szentül állitott-ák1 hogy az. Az okoi Dóka. it6letére mindonki kiváncsi volt. Alig várták, de volt is annak láttatja. Egyszer csak azt parancsolja az okos Dóka, hogy a. bolond sétáljon ido és odo. a. ~zobában. Hát a. bolond sétált. is ~zi>esen. Azuhin azt kivánta az okos Dók&, hogy ..:zúrnltiljn tízig az előre való lépé.sét. Rá.t a. bolond, bár nehéz ki.izködés ár.in, db nzért ;,:zépon megtette. EzutiÍn azt kivánt-e. tőle D6ka, hogy tíztől ltezdve sztlmitson visszafelé egyig. No de ~'ZL már nem tudta megtenni a. bolond. Err., Dóka. határozottan kimondott~\, hogy boJond. Meg is nyngodtak az itélotben, de & mint eltávoztak: a czigányherezeg azt kérdezte Dókától, miként t11dta meg arról az embol1:Öl, hogy bolond "? Az okos D6ka. szópen megfelelt: - Tudd meg czigányherczeg, hogy az olynn emberek, a kik a. dolgokat csak az egyik oldaláról ismerik, ozok mind bolondok. Az ópeszü ember elöre ugy tud gondolni, mint vissza. A holnapra gondol, a. mát. éli és a. t,egnRpot tudjo. A bolond, szinMn gondolkozik, de ceakis egy felé. Es éppen azért bolond, mort; többfelé gondolni nem tud. Ez & holond i!l elsznmitotta. lópéseit.. tizig hiba. ;nálkül. 'ft~lán ezerig is elszámitott volna olöre, de mt\r visszl\fel6 tíztől egyig sem tudott ~zámolni. Tehát nz e:!'ze cgyfeltS müködik és ól'!6ri bolond. A <.~ig!nyherozea u~k utb mar im,dt. .A~ okos D ókát. Iám6t meak4rt• a kedt, ele D6kt. 11em lett. r. telee'a•· Ad moadotta. 'Y... '&dnl a. hercz~r.ek, hogy most Cdgányondg lJgy}s a vógót. Járja.. Nine~~ benno okO.! fórfi 1 ~" k~ a multat.ludj~, a. jelenben éljen és a JOl'ore gondoljon. Eppeo ezért ö oz egyedüli

Vasárnap, augusztus 28.

AZ U J'SÁG okos ember, hát nem megy férjhez, de ha. a. czigányherezeg megszorul, akkor számíthat a. tanácsaira. Csakngyan okos volt Dóka, mert jól jövendölt. A szép Czigányország elpuszhult. Szép Czigányországból elfutottak a. czigányok széjjel a világba. A mikor már futottak, a. czigányherczegnek eszébe jutott az okos Dóka. Föl is kereste. Magával vitte bujdosó utjára., a. mi ugyan nem volt fényes. Meg is mondott.a. az okos Dóka, hogy nincs csunyább a. pénztelen urnál, sem ru.ta.bb a. koldus herczegnéL De azért mégsem hagyta el a. herczegéket a.z okos Dóka.. Be érkeztek a. hazátlan czigányok szép Magyarországra. A falukba nem igen szivesen bocsHották be a. koldus czigányokat. Egyik falu •égen azt mondja. az okos Dókának & kanász: - Ne .menjetek a faluba. móré, mert ott éhen haltok. Feleli az okos Dóka : - A hol élő disznó van, ott elhullott disznó is akad. A hol a disznó elhull, ott a. czigány is megterem. Erre már a magyu kanász sem tudott mif felelni. Betértek a. faluba. és ott tartották meg a. lakodalmat az okos Dóka. és a. koldus czigányherczeg. Attól oz időtől fogn. van, hogy megbecsillik az okosságot., mert többet ér az ész, min~ a. pénz. De miért? Azért, mert észszel lehet pénzt szeremi, de pénzzel észt nem lehet venni! :Péterfy Tamás.

A kis e.&dr. Rol ~olt, hol nem volt, tul az Óperenczilison, Élt egy gazdag ember, kinek egy rakáson Tyubaja! A bnzája. sok vala. N()m a<erélne a kir:ílylyal, Egy egész asztalfiával. S ki a kulcslyukon befér, Ritl;apott a kis egér. !>üh6s let.t a gazda: ~ Ide allj te maeska.! Az eg,.ret elfogd, mert rosszul lesz dolgod ~4: Áll a czicza istrázsára1 .Jön az egér nemsokára. Reá csapjo. éles karmat, Leesippeuti egér farkát, Czini-czini·zirr! Az egérke sir : Jó leszek miu- jó cziczám, Add vissza a farkiczám. - Odadom, de nem ingyen, Hozd.l tejet iziben. Szalad ru: egér, A tehénhez ér. r.t'ehen nekem t e.iet adj, Tejet adom macskanak, Macsk:!. ide adja tán FitvelólyAm, farkinczátn.. - ·Adok ám, d& nem ingyen1 Szénú.t boz:z:\1 íziben. Szalad az egér, A kaszáshoz ér. Kaszás nekem szénút szedj, · Szénút adom tehénnek,

Tehén ezért tejet ad, Tojet adom mncsknnak, Mo.ceka ideadjo. U.n, Fily~lótyám, fnrkinczlun. - .Adok én, de nem ingyen~ Czipót hozzt\1 íziben. Szalad ll1l egér, GazdneliZonyboz ér. Asszony, nekem czipót hozz, C;;;ipót viszem kllBzásboz. Kaszás nekem szénát szed, Szónát adom tehénnek. Tehén érte tejet ad, Tejet odom mac:skitnak. ~acska

ideadja tan,

l'ityalótyúm, far kinczó.m. - Adok óm, de nem ingyen Sznlonnát hozz iziben. ' Szaind a z egór, A dieu~ht<Z n. Dlsznd a4jál • zalnnM;,. .Aeuony •rte edpót Kaszás etért ezént\t S'EU(}• Szonát adom tehénnok, Tehén érte tr.jet ad1

••f.

Tejet adom macskának, Macska ideadja tán Fityelótyám, farkinczá~. ~ - Adok ám, de nem mgyon, Makkot hozzál iziben. Szalad az egér, A makkfához ér. ~Iakkfa, makkot adj nekem, R ogy a disznóhoz vigyem. .Adjon érle szalonná.t, Asszony ezért cz.ipót ád. Kaszás ezért azénat szed, Szénát adom tehénnek, Tehén érte t-ejet ad, Tejet adom macskának 1 Macska ideadjo. tán Pityelótyim, farkinczá!l1. - Adok kicsiny egerem, mnden makkom le't'erem ! Örül az egér, Döribe 86 fér. Jaj de \'eszti a kedvét, .. Pot;yog a makk, mint a Jeg. Megkollintja egy, Kis egérke, oyekk l .. :\em kell most már semmi JŐ, Sem szalonna, sem czipó i Se széna, 86 tejecske, Még a fityelótya se. .

bácsi.

__z~

a.:::M=e=jf=e=jf=8=se=k=6s=re=j= tv~11!~a~; Á B Ujság 1904 aogttsztus 21-tln k&rtilt rejtvények megfejtése : 1. Okn. Ereklyék. 2. Talpra magyar. $. Eresz alatt, szerfölött. 4. Hanyadi J"auos. álll• • 5. Petőfi Sándor, Tied vagyok baz

6. Rimaszombat.

AZ U JS.AG

• Vasárnap, auguszt'llB 28. Sebonetein József, Pali, Erzsi és Ilonka, Sonnen!&ld Jenő, SaJgó Tivadar, Striny Dona és Irén, 1 ~· Sárközy Gizi, Spitzer Jolán és Aranlca, Stéger ~bor, Schmidt MariRka, Sterk Vilma, Sterk Jolán, háh~arcz Klára és Kálmán, Széger Ilka és Böske, ro Scbmertzing Stefi és Egon, Szendy Ibolya, Bzórády Sárika, Szántó Margitka éa Andika, Szabó t.na, Szabados Pista, Szabó Annuska, Szöcs Kamilla, Jos és Sárika1 Szendröi Lajos, Szeberényi Lujzi, ~b\'l·artz Katinl\a, Sólyom Sándor, Szebahelyi Jen8, Tóth Etnslta, Tnpolónszlty Jenll, Thorzó Tidike, 'l'aub _I luska, Tolnai Elek, Pali és Szidi, Tuszkaa oncst, T .)th Mitdós, Titteldorf Ödön, Ungar Fe• Lnc~, ~~jda. Pl!1ta és Palilta, Vajda Jen8 és .aczl, V1hnszl<y Lnjos, Ernö és Béla, Várady MarVnrnrly Laczi és Géza, Widder Elza, Ilona ~8• ~yuln, ifj. Weiszor Sámuel és Gyula) Wigner \~'1:1 és Irn.a, Wellihil Edith, Wolf Béla és I mre, Elza és Jenél, Werkner Toncsi, Zala Gya~~er 1 1rlka, Zettner Vilma és Margit. A harom könyvet kisorsoltok és az egyfket

f1•

Zettner Vilma. és Mar git (:Mátyásföld), a fillisikat Q

Szór ády S t\rik& (F.-Telekes). Aarm<tdika ·

Uja bb rejtvények.

""--------

biányz6 betüket lefelé olvasva, Mikszátb Kálmán e:zyik legbiresebb regényének ozimét kapjuk.

felülről

- 4r ~ek

-6 - z -ór -

zön émet égJa rdog

- as

R ózsavölgyi P iet & ér Lau~

IV. Jtoczka-rejtvtSny. Os

de~illn Ek b_l!tUket helyesen eJrondczvén,

következOlt

k1;

~-~ö sor. Ezt viseli a f&lél. a·!k sor. A cziczától na~tyon fél. 4·~t sor. liarRngöntéabez való.

~ -~ sor. Pl\tllk felé ezaladó. ilnnyil,0·lk sor. Az ötödik egy betü. 011

Bza.vak~t adják.

. . K1tnlálod, hisz

alulról felfeltS olvasn.:

v. Tréfás kérdések.

~Yen

rom az, a melyen nem nö moh.a ·

~el.Yl'k

16 nem nyerit ?

ltlelylk

•

jár kere:en?

?d'el~ altn&

Találós k th•d é sek. Melyik folyó az, melyet két betüvellehet irni? li}

Melyik állam az, a. malynek neve három szÓ· tagból s csak egy mássalhangzóból áll?

VIII.

Számrejtvény. Sohwcr.roe .talrab.

•l

•

• o

• • • •

8 li 6 7

4 6

4 6 7

6 7

8 4 6 7

rx. E.:,ay öreg bácsitól azt kérdezték kis unokái, hogy meg tudná-e ogy moudani nevét, hogy monda1Já is, nem is. Az Orog bácsi igy felelt kérdésakra: Nevem 7 betnbt!l áll. Ha az »aboc betOit; egymás mo11é irját()k (az idegen betUk kihagyásával) s a betUket sorb:m mogRzámozzát()k1 • nevemet alkot-ó betUk összege 77 lesz. A név els6 betöje fölötti szám annyi, a mennyi, a második az elsönek tlzennegyedrésze, a harmadik az elsönnk fele, a negyedik 9·czel töhb, mint az e1s6 az ötödik annyi, mint a második, a hatodik 7-tel kevesebb, mint a negyedik, a betedik 1-gyel több, mint az elsö. Mi hát a. ne"em? Az öreg bácsi kis unokái megmondták. Hát ti olvasótársaim megmondjátok-e? P etneházy Sándor.

Hatyap6 posfája.

~~~~,~ Borok ba,Jról jobbra

vn.

A megfejtök között három szép mesekönyvet sorsol ki Nagyapó.

z e

és

Ezt>n sz~mokat UA':? kolt efbolyezni, hogy minden sor - jobbról balra, alairól fölfeló és ker esztben összege 80 legyen. A pontok helyóra egy és ugyanazon szám teendő.

- ivatar

Áez Aez ! ez N ! ez ! ez !ez~ (,)

Szótag1·ej tv~ny.

-káczfa - eke - eke

VI.

l•l •l l•l

Répássy Gyuri és Annue 'Yerték meg.

terem •e. buznföldOn t

E is olvasdimnak a kik részvéttel és szeretettel emlékeztek me~' szegény :Berkovits ~an~ká ról, az elhunyt fiucska sztllei ez uton. kOld1k h~ás köszönetuket. _ Szacs Camilla, LaJOS ~s Sdnka. :Bizo11y csudaszép a mi Tátránk: Nagyapó is ke· resztul-kasul járta valaha, a m1kor fiatal volt és nem esett nehezére a járás és a lovaglás. Sohasem felejtem el, hogy mennyi ~zépet látta~ ott s nektek is mindig kedves amieketek lesz ktr án· dulástok. Rogy mulattatok Iglófüreden? Azt ir?d Oamil1ám, hogy nyerni szeretnól. .~em tud~m biztosan, de azt hiszem, hogy a ozthnder k1sorsolt már számodra egy könyvet. Mo~t ~árn~d kell, mig szorgalmasabb olvas6tát;Ja~d IB J~tal mat kapnak, Aztltán szivesen telJeSJt~m két é.sedet. Csernyanszky J ucz6ka Rimaszombaton laktk! de jelenleg Z oboron nyaral. - Stég~r flka ls Bo11ke. B er kovits Sanyikn szUlei köszönik szép r észt:·evö soraitoh.t, kis leányaim. Khon Elza nem n·t e Mten. Lehet, hogy elolvassa postilját ll e~ért ezennel megkérdem töle hogy nem lakik-e Knézen és hogy nem ' tanult-e a P.erjamosi intézetben P Egyuttal megüzenem ne~1, . . ?ogy itjon ezép 1evelet I luskanak és .Bözstkenek. Gillich J anilóra vonatkozólag nem valaszolhatok.

" Nem tudom gyermekeim, azt azonban tudom, hogy rossz, nagyon rossz kis leányok vagytok, ha azt hiszitek, hogy Nagyapó nem ezeret. Ha egyébért nem, aranyos levélkétekért is megszeretnélok Irjatok gyakran s kuldjetek nj rejtvényeket. Kaszegi Irma é8 Gira. Köszönöm Sanyika bnna.tos szülei nevében. Azt Ozenik nektek, hogy jószivti, derék gyerekek vagytok. A. térképet csak most küldhetem el, rejtvényeitekre azonban most sem. került a sor. Ne bneuJjatok leányké.im. NeJllSO kára mindkét kivánságtok teljesul. - Engl l1nr~. No Imre öcsém, most elolvastam a meséidet. Hány éves >agy fiacskám, hogy ilyen azépen és okosan tudsz irni. Maholnap köztllbetö mesét kUldhets2l N agyapónnk, de csak ugy, ha gondosan, figyelme sen irod meg. :Most még kissé pongyola. és zava ros az irásod. A fényképmellóltlet elfogyott, de ha meglátogatod Nagyapót, vagy Az Ujság ezer· keszWségéoek bármelyile tagjAt, - megmutatjuk neked. Egy példány vnn még belöle a szerkesztöségben. Tanulj szorgalmasan, néha-néha. a meseirást ' is próbálgnthatod. Fellnet' Ferike. Először is szép születésnapi köszönt6 vel kezdem mondokámat. I sten éltessen F eri kém, derék legény váljék belőled, apuska, anyuska örömére, gyönyörüségére. A ozilindernek megsug tam, hogy Ferikének szuletésnnpja van. Nem szólt semmit a csunya, rossz ozilinder, csak morgott, de én sejtem, hogy mit akart mondani. Alighanem azt, hogy most ugyis sok ajándékot ka• pott. Játszszék poskéjával, trombitájával, a. dobbal és a kacskaringós bajszu hnszárral, mig egyszer, nemsokára a vén kalap is meglepi egy gyönyörti mesekönyvvel. A kedves tevéikéért hálás köszönetet küldi anyoskádnak Nagyapó. Eeréf{[1Yárt6 Eugénia, Emma ls L6ráud. Tegnap csunya, esős idö volt nálunk, ma azonban szép, enyhe, nyári napunk van. Nem haragszom rátok gyerme• lteim, ezuttal is tiszta, és takaros a levélkétek. Majd meghálálja. - a czilinderkalap. -- Pogány, T essék kijavítani s reménylem, hogy az uj, át. dolgozott kiadás közölhető lesz. A levél utolsó passzusát nem értem. Az Ujságot Bodapesten is elolvashatja. Malegen üdvtlzli e Jenökét os6kol tatja Nagyapó. - Berge>· Jen6. Más rejtvényt kllldj fiam, ilyenfajtát már közlll tUnk. Üdvözöllek.- Göll ner Mariska. Átadtam Mariskám s hálás szivvel fo gadták. Jó mulatást a MAtynsföldl$n. - Blum Döm~ Ugyesen fejtetted meg o. rejtvényeket, 1ovdlkád pedig tiszta és ezép. Te irtad fiam? - Sclwarce Klára. és Ktflmdn. Bravó Klárikám é~ KAlmán fiam Szorgalmas gyerekek vagytok. - Bt·andl Kdroly Üdvözöllek KAroly fiam. - Slerk Joldn és Vilma Olyan soká utazik .Az Ujsdg Nngy-Marosra? Nem ba.j Jeánykáim, most jókor kUldtétek a megfejtést. Mi ojság a marosi gesztenyésben? Für ödtök-& eyakran a Danában? Wagner Elza és Jen(f, N9.oayapó csókoltatja hü és hálás olvasóit. BakovszTty Menyllért. Okosan irod fiam, hogy· netn az a baj, hogy izzadtunit egy kissé. Hisz; éleget dideregbetlink a. télen. Nagyobb csapás az idei inaéges esztend6, a rosslll termés, meg hogy a. ~zegény embernek megdrágnit a kenyere. Rojtvényedet e héten közlöm, fiacskám. Kudlik Böske. Elolvastam szép levelét Bözsib ngy·e megengedi, hogy a vén Nagyapó nagy kisasszony Jété1·e is Borsi.kének nevezze s nagy örömöm telt benne. Edea, jó leány lehet, hogy igy gondoskodik os!Spp v6denczeiröl. Hogyne közölném neveiket, valahányszor csak beküldi, szivesen közlöm, elit ha r njuk kerül a sor, szép t mesekönyvet kuldök nekik. Kérdésére az asszQ• nyok mellékletének szerkosztöjo fog villaszolni a. szerkeszt.öi üzenetekben - alighanem a jövő hé-t.en. Ir-e máskor is levelet Nagyap6nak? Viszont megigérem, hogy ~Bözse néni« rejtvényeit nemsokéra közlöm. A gyermekek szörnyen respaktálni fogják. - Z elt11er Vilma ts Margit. Vilmáoska. gyönyörü, rózsaszinü levelének na.g yon megörült Nagyapó. Azután elcsndálkozott uj olvasóinak szerencséjén. Aligbogy bedobtam a. kalapba nevedet, mária kikerült belOle. Jól tette, mert megérdemlitek a szép njándékkönyvet. Irjntok nem~ sokára. - Reviczky Ma,·git. Sokat üzenek, Margitkám. Elöszőr is prédikalok egy kicsit s azt mondom, hogy nem illik annyit lustálkodni. Nagy• ritkán irsz csak Nngyap6nnk, akkor is néhány BO• rocskát) akárcsak egy-két rossz olvnsótársad, a kik _ most sejtem csupán n czilinderkala.pnak irtak kedves, bll:elkedö levelet s nem. N~ooyapó nak. Rád persze ez nem vonatkozik, mert szor · gatmasan megfejted a rejtvényeket~ Mi njsá.,., Huszton, kis lányom, mivi!l töltitek a st~p vakr cziót. Talán már vigyakoztok is az iskolába'> Vagy rövid •lllt a szilnid6? - Wolf BllG

Yasá1·nap, augusztus ::_

AZ 'U.TSÁQ

lllll't. Ezt már köz6Thetem. fiaim.

Uit!JÓI' P'eknldtél fiam. Halommal küldted; do m.jd válogatot belölnk. l!ikor rukkolaz be a nyitrni gimúziomba? Berger Bntcf. A m~ejiést mínden héten megleled Az Uj~gb!Ml. Nincsen annak kolG9 1 cs•k: erime\e'atni kell, fi•m. Addig pröbáld, mig lrikentl. Moost vedd elő a megfejtést e vesd e:rybe a fel.c!attal. Igy fölttitlenül me,btlilod. R..dich Laclflrr-«. Eiyazer ru~T rlld fMlentott, LaesiUm, moet ie kacsintga• ~lérl. &jt;rényeidböl t héten lenyomatunk •uotk.ttGt. - ~Ytm& Sdru!or. Torelam, &nri fir.m. Nt eürgesd a ezet·ecesét, m.rt igy biztosan .tkerUl. ..t;,t irod, hogy nem közöltem rejt-.~nyedut, perug kett~ má-t· megjelent lröz!llUk. .-\z nj rejtTinytk gyenaébhel.: s nem váltak bt. Uj t:nldeményt kérek Sanyikám! - S~6rá4fl Sárlk•. Sitrih babakieaeazony~zsak ad,.ö.U.út k~zöni Na.ll)llpó e a nagybajot~r.u c?ric.r;M, is elfogednó, ue a. eric-dknak nrm lehet bilétéf ~!Hani a vasuton e masként hoi!Y kaldenéd el Budapestre. Ira me:, hogy milyen a oricza, ~;zep fehér a er;őre, ''ac C'lirmos? Háb pintlikát kölOtt~l-e ll nyakin? S?.tpet. álmodtöl, Sárill am é! imt teljean l t • !"~p i lom. Ceókolt•tlttk. Nmes Anna, Et·z.fikt i!J Jb~'yZ... Szi~~en, Annoshm. Elohaeom a. t!lesét, bn kell, jaV'itgalok rajta s h" lehet, közólni ro~8l. E hét-on mé~: nem sr;erezheHem me: a nl'l~ örömet hü unokllmnak1 mert bizony hatommal :yalt & 5ok mc!'l& és V'ers fiókomba ~ ntm értem l'a Talamennyit elolvasni. A jövő l1•t•n bizt~an megl1fl!ll1ll az lt'todményt. B artha '.Petike "zt. k4rdtate, hogy mikor un Nagyapó gOkt.é1S#Jnapja. :fi:pp a mult hónapb.n "folt, aó!iri Ozent-f'm, hogy eikétett vele. · .A. ki• gimuniet~t ts hurocskiit. advözlöm. l'dt·t~cly lltn·yit. Köm!löm Yar:it.kAm, 'il:yes e. rnjtvéoyed. 1'.b tl& Imre. -~ mestt és a rejtvényeket m&~:hp hlm. ae még nem olvailfarn 1'11. Mó.ldtor tintával ir,j. iillm. - .$.:6·~, r.amina. EznH'l ké• levcledrb 'ila~'l!91of> 1 édes leányom. A ezilinder nem ke~yof Jen, ut t • is todbllt.od .... li: hb-om-negy hónapja,

t~ tanit~d meg a.t-ra ngy-e, hogy kell a rejtvéDjeket me;fejteni ? Et~re is örülOk neki. hogy fogtok ti majd tgyütt. irni. Sonnenfcla Jutó. Ig~ón annyira. me:döbbenté11 hoey nem ~olt a m;V"-_jtl.lk küzt a. novcd? Na ezut~n mindig benne lt:~t. ~em tudom miért nem kaptam mtog akkor lenledet. - Ltppt Jenő és EtTe. Nagyon örülök é~: ~vteen fe,adlak benneteke~ kis unoUim közt, GMk szorga.lmasak legyetek, a rzilindert én i:s szargalmasan fogom forgntm, Htba kiadja t\ no~eteket. Jó? - Sseberlnyi Lttj'n. Bizony annole örülök én legjobban, ba minden rejtvényt. megfejt nz én kis oh'asóm. Remcilem, mirt az iskolábajárás megker;dődik, megint olyan piroe lesael, mint a rÓPiSI\. - Ilti3ler Larrika. Kü11zöoöm a lcépeslapot. Hát ti olyan közel Jaktok a Pt~fi szUiöhízaboz? Eppen o. szomsr.édjában l Cstirös &ít~dor l'l llonl:a. N;, bimkódjatok SándorltAm, hasstm sorban vann11k bir:ony már ll rejt>ónyek eumás ut3n rnkvn! Pedig a moshni is jó! Hajó~.~!l flonko. Próbálj talán Ilonka. több rejt'l"tnyt is! "Cgy látom nagyon ügyes kis leányka Vf4!Y. A leveled is igen szép. - J.fti.túffu El·;s;ke. .Taj be gyönyörU. helyeken jilrsz ErZJSilc6m! De annak örülök, hogy kijavitotlnd a. kápesiapnak Bé me t lelirb11t. Holass jól, ezt kivánja K lll!}'npó. - Benedek Elek. .A.. Berlcovifs Sanyika szüleinek il& 'ldom át részvétnyila.tkozet.odnt. Á rejtvény megfejtésére ogy jösz rá, ha :l. megfej· ~sböl kitnlálod, ho:zy is lobotett volna. :\zt kiokoskodni ? A. te rejtV'ényeid majd sorra jönnek. - S::ab6 ..ArmutJltts. Köszönöm a szép képeslapot. Fürödtél-e eokat abban a szép f!lrdöben? Ha.t a pa.rkbnn ezerett-él aétálni? Salgó 7'itJt%t!M. Hát =tdán melyikOHSknek v11n szebb irá~n? És ki d~k arra1 hogy bár osak kezdödnek az il!ll<olai esztendő? Ugy-e miod n ketten. Bltm~bn"g R.rroul ts Led. Még szebbet is ir Nagyapó! IIát ti esinb.ltok-a jobb rejt'l'ényt ezeknél? Kór, hoey a rojt.'l'ényetolc megfejtése: l\agy::.pó bitesi! )lá!t tnláljatok ki. Jlrdrísz lbolykJ. Meg ~ngy el~ ve Ibolyka. Aztán bir:tosan biztos ho;_y tnP-'tnlli.luu:ett. rólad. ~z-entgyOrgyi Iréok~ ar. a forrÍII!I? Ugy-e nem. En is n:y gondolom. _.\i@h.awm Dalmetii·L•llén nyual, d ., • he~n n&m Szertt1•·6i Lajt~$. Hát ti lcett.en is mnlattok Delai~ ~~~p61la". Cl!ernyénu:ky .Tnr-.ú 17 óna ~ tonfurad•n 'l Azt im Í!lmerilelt eeymilst? Nem féltek, ,ia1en1"= 7.1QbaTon Juilt. De&: .AdritKne t.~ hoc öesmé'll'llsr.t. a cziliader ~ PtJp :Leila és Gúflu. Xoldjel~Tt nj rejt.véayb l~tByUilrl 1 mert GátJor. Ej. kis Yella, hát te beteg volt•l. Sr:e;ény vagyou szetetném ftije5itsni Jd,·!nságtokat. Ye!Ueskim, mennyire atljnál N11gyapó. Gogot ezeFc~r·d H~midlf. }!jkor jöttok hftt:a, kis láll)~m? retetlot ndvözlöm. - Gtfbod1elyi Jencr és Mariska . ..l.pt18h milr Vlil'V&-trér benneteket. Nagyon unat· Cnlrogya.n pompásan eikerült mioden meg{ojtés. letttili SZI'gWDY egyedül. - Kö'lfi§ Rnti~ ls Liiltke. 1gadn ntsr:ron örflltem, hogy ilyen jó test'l'ér az I6n.öa8m ~ ~ves üd;6zlete!. - Herczeg Sá,.. én kie Jen6m s lemond a jatalomkönyvröl kis íflíl. .A orilUk en n ern olvsabat~d ».-\v. Cj-ri~«-of, hop jaT'Iira. Sajno~ eun a hHen még könnyli "'!tlldOT fiam ? .Pedie &o.t. eligbtmem kihrült. 'l"olna J.mondeni. mert ez az Ü#zy&e czilinder Ogyetlen•uT~d a Milisu:Urbol 1 JtróbAld er.utin ia elk:Uidaoi a kedik. - DómöUJr Jlalt.Miua. Airkor h&t mt'gár:tne,.rfejt.bt, sajdlnam, ba • c:l.ili•d.r n•m jotelmu:O& hot<lk, mikor a lenlet írtad az ~ben? Pedig ~~:eu ~Jr:t'p ti•zta n Je,.eled, egy e!!~pp se 1M.~ ~galmad"rt.llesédtt mea ft1m\ oln~t.m ol.'J)Qmó(öY )f~tlt.:1'1tk« • •Tó rejtT.;nyt kaldtél Malviolát!'zilc rajta, pedig a. oeielejte ezereti 1\Z caör. Nem 1..-!un. - Tl.A•"Ui T'4lik". Joj ~aliHm. hibás a. !"l.Oirtad loc.!u,Jgatoi neha? - Re~flelc IrlH. Hogyne Ir·énk• , a ~lindorbe minden megfejtőnek bekerül a r•~•Y· A kÖ'ZI!loDduban fötöale~s a >nem« neve. Hanem Ltl6le bizony csak barom név jön ki •~ka. B•lye8etl iey v6:zödik a mondat: )mi' egy héten. De remél~m, hogy a szerencse nem •1t6rik•. Mis rejl,.tnyt ktrek ~,.!1 l~bnyom. Rflao Ld•dd. v/tr()m 11. megfejtbt, !Já~:>:ló fiam, de I!IOU vbrakoztat meg. Ur:r-e te is reméled? Frlle MUi. N• félj Misike, a jó mag kikél, 11 jó johh flze~etdm , ba e~rred nl prób&tnad me~fejleni talány ie kikél. Azért ne bánkódj, h nem .ia a. rejhhlytltet. Nem baj, ha bibb is egy-kettö. h1Winr, mart látod nagyon eok, ked\'ee kis onoSr~udo1 Piski.. Hlillotllom, Pilükim, hogy it' ToltM, ~jo'-lt~m i~ naeyou, hoey 11om 'Yolt~m ide- kl:.ja Tan Kngy~pónak, a kik mind~yáj an ~órj,lr, bo..,- a n.rtTénylilr:et láedk. Iiu"a.~oe sorrend&t feni!, h~>iY m.giamtrtóltk To\at. )(.-n bsj, uay... hl\ tanMi ltGr.t11k, u(;Y-& Yit~ike? T~lnai :Pi.ta, jó barttoL: maradunk mi i:Y is. - ..4lt7rt~'"' ,Tnd. Ne tOrehuttenkedj fiam. A. m~~d j& helyen l'Jlek. Pttli ls Sridi. Szi'\esen megtostem a mit \'a1) a ~~pó nókjiban. l!sjrl ha megu~ Urtek és Schtear/z lmréMl it!. kérd(.\m meg a. mint dódik t.z isko1e, mnh!!d met: • b1.nar nrnnk, irjUok: 11Mikor j6n P.ealre? .Mi v~lt e nyert hOnyvnek " crimo ? Miért nem _nd !urt magáról ?c j~. lfo!!t; 'P~.diz k01c1jed szorgatm~a.n a me{{- Elet.ftJc!r Imre és R6ckr.r Ja.JIOS. u gynn már f"liróst. Ezt i:en ü~S"en tudod mege.;inrilni. miért haragudnáro én ilyen szor~almns fi ukra? Da 'K-inig GiEi. K~.. z6n0m a ké~slapot kie!!ikém. 1ltrdt•!Jtur Adél é1 ,J1c7i.~T.·a . ]lfnjd mogt'l!jti a kis olya.n sok levélre !tell Yúlaszolnom, hoey né~ Adél az é.i~~%1!! rejt>-ényeke t, ba !l'J'·"lltOt'lotü.bb bizony kimarad valald. Jó molatilst.! . . Raas ..4. 11 ,.11 • }\aC)·on órülök, hogy n:\gymamAclnnl olyan 1t!'Z. E<l i!l Ígt!D ~zép. ho:y Cl&két Ul~ojbtHed es íl~·en '8'T.;1J l né!bea írt ad m~>: K •uy.póut:. j61 mlllat!il. D• bi!lrtn u ~!lak {()rn;é-:o~z:te!f, a Jlaja sz6Junk o czilind~rnelt . C:nk ne volna M~am'k mindi~ n11:ryoJn ked'\e~:ll.: .es kts unoo}_\ ..n rnak~cs. Ugy1 ,J nli sk~? Bir• Pi.• hl. ltóiht jobban el tudják muld~ní~t, tnlllt a n&~y .Til,i l>jm, .bisz"! n l • ~tMDl6 tudomány011 apők. Sok olyan jó mulatáe~ kre51 .A,nna!- Mikotulber 'r,jgy, lia ilyan fon:. rajh-.ny.ket i!\ tock:.: S#dt• EJilh. n~-, U::O' Eciltli, <:1'1\iC t~zor~mas ~ín~•i. r.1rzó Tidt!.t. Gyönyörü "•ly az a kodj. .6. jó ~jtTényt mindig i• kö~üljUk. - T 1wb H " ..T'fl ~et:.k, • képr-lapon i!l. ::K~r76m f'rwlekill Jlus!m. Örölök Ilu!~kl, boa olyan pompá-S ~~~\:á ~iaillém. Elmr.mú hit't)ay mir • i1u~·, idöm. :iri ina fYliót töltöttél. Jim, be tit(lki:afos doboz ~;; a tié...k1ro.r ujrl~;ot. ~~ ro '!:'lét Dt ktek? - l>tn'tiwgi t•k. B.j nzy-• fltjtem én, bo~ val11m.i n•:fY örum rej«ídcvdik benne1 ar,lrt nem fOrabAd nzt mé; felJMziú,. i! Fi ~ike. "Sarrtm Si:iueen küldtt~m hootani. Ko de nem Irbet olyAn Dll't)' :l:;. 0 _ kic.~k.OiJe, akár mindeo heteB, h a. • mliudur d'k hagy Ilaek:a meg J6zsika meó oe irll o~ •fu1r,joa. &a.., t.llt a dolgi)t azt lth•f• tltn ~irA•m. Nt• Jolh a~jélc. Sok~zor írjtil ilyen aral\yos le~"elet. _ ~~n ,Tó.t~ Pali, Er~si 11 Ilo11/:a. Hát ti .Alic'kll. be4"ogy ne~. A fl"dl.ill~r t~n ..yii\yen nftttV 11 r;imt~ósok n=:ytnk mar? Ki e. le~ nk i' i~ Oral, ba. ~-\licr.e!ta ~rve.Ö • Y.teti. nftJ;Y1'b~ J'MtdJ!Ittkn, kOr:te~k? A tn1Al6s meset (~ak lJ is fJrven~ez~td me~: mtr .A.li~kát 1 ~e? ~amTltt MlHtn. JlU :Pmkét 11t.ir kll~~ fork. el!lr~k a ~ed et kell m<~lrfárnot~k.

ruu. Jó

re,it~ényeket

.-k

=::

Naff:~

A megfejtés is majd mind jó. Üdvöz?l - FttcJ,s J6:sel. és. T6dl~. T~dt:<'k .11 e::t má~ furfangosabb reJtvenyt JS ke~zt~en~ _ J{ecllt! könnyen kitaláloák. 't'gy-e, Jozsika · t. ér az a János. Majd meglátjok1 fiam, hány p~nz t remérejtvény. R~mélem, sokat. Ugy-e, te JS az ,..fejté8 led" - Battmltom Jfm·git. KiHloöek a Dl c veszsek: Ma.rgitkó.m. A tnlá16s m~séket is sor~l\{agS· szük! Örülök, hogy Margitka. JS bekukk~ny lehet apóhoz. Póra Edilh. Jaj, de nagy . 3 ,•nn a kicsi Edithke. Hej, tömérdek .tu~oDI~f;nn szá· annak o ki ilyen pompásan tnd lTDI· ru·~ kOIGn l b t••k k unpen sorokoznak egymásután ~ e u 'jók n Illeg· mindenik,_ mint a katonák. ~agyon . Edith. fejl.ések. Ugyes leány a szorgalmas. ~119 Nelll biiÍ· Jft/-Yger Fisfika Ferike és LaczJka. , · a . : ,. , . . d héten wrJn . kJCS1ko1m. 1\agyapo ugyan mtn en P'roska c> leveleteket. Jó mulat!lst. Mufh 't'~ sikerült· .Ann rlSka. 'tcye!iok ~agytok, n. m~gfeJ ~lök, hog)' - Ltger Isll'án és J[ctrgit. ~n ~ ör ehezebb ilyen szépen me~ tudja.t~k ÍeJteDI : le~o·•vszerd r?jtvén~· ~ is. - Kovács An ua. és ]Jiti e. ;b~Jjntok .Annuc:ti, Jól van, Imre! c~ak sokszor pr Me"'f~· ~jt~inyt csinálni. Igen kellemos dolog 11~ nye~ni' i~ni is kellemes. De ugy-e, legkellemese b~, 1 a, sz<~ -

Júrikqy 'ál'l6 E1•qci11ia. Emma. és Lo~Ctlll ·t. )(nl1l' • • . • 3 l

képeslovelezólapot megk:\pt~m. Be szep Ir(n. ';:\e: jenői hilzacsknt{Jk! - Sztrmy Ilona ~~ ~ h03f bnragsrik rá~ok a czilinder, de a:t ~~en~ert mflskor oe késsetek el a megfeJtés::.~: 116 ,,~te· 3 boncrot vén kalap épp akkor lökné. k; f.fct: 1/r. kot, a mikor nincsen benne. Pap y nrerk~d Tessék elknldeni, szi'\esen fogadom. ;flnt bo~· Totzcsi. Csak annyjt mondok, Tonest ~fíi~·er J. N agppó mar Dn~ou öreg ember. . 'nek jele. Thynh nz nney titok nem szabad 1degeJ? j;)n j; l ... ' • és fmlfJ.CZ· )enni. Flei.sdm1ann Jfalv~n . · ki"bus~r ~emélem 1 ho:rr nemsokára. te)JGSlthetero t 1 te J) .,_ ..,..ezen ll • tokat. - E.trlls:: Earolúra. u ey-e ]'í/t IrtJi· büt~é~s olvnaója leszel Nagropónak? - ,,.tszott·fo w . / .A. könyvet már elkt.ldtem. I rd meg, bO"'T . e. Jrnes )rls. Irénkém? - C:.ernyrínszky Juczó. T~tre z,t tlzaot, Joczókl\ kisasszony, üdvözli Kag.yapO (~ ll mint ~ bo~ Mrmilv verset közöl, ba JÓ· J.~ r Csl'-• t>J • v~re és nem Juez6ka kis:lsSzonY.:' - lölll éde~ Tel'!r, Erni, Ferike és Ronktt. Cd!~z kant~lt· • L S b A _w.e" ' l' '(l JÓ ono ..flimat. za 6 amta. B,jkOV'.· N"ogyon sr:óp \'olt, Anonskam. ~;. Szt~ József. Hogyne, édes öcsém! JTa ~tur0ok 1 levelezölapot kaldott Kngyapónnk ~ do, rt' sr;orosból. Biz én nem tudom, hogy k.i~so tl~~ofl di{I Cismorem ir!sát. Sejtem, hogJ: Jl1ldtkil• kedves oh:-M"ÍO.:; - ~:án~M .llarglfka t:l iS· .: Sobase l!ltegye!Jetek. KüldJetek be ezen DJPlÍ! a;B• t 80 Trldy Jolánka is l!..r::stke. A1i".hauern ..1\JlleS•• o • s 6.l'' ILérdeztetek ne.gyapótól, pedjg szl~e p;1·11ó f' ~áltisr:ol leveletekre. - Vilins:ky LaJ~~ezilc !Ile~ BtR« . .!. J·ÓsGtros cziJioder ur nem fele ~: 1Jl. • · t dotn 1' 11 r· rólatok. - Csá.:záJ· E.álmd!l. El ?gn q''bor. St0.\ ezilindernok tzóllam. Lai~notncs •. Joláukll· :•. vusz, Tibor fiam. - Nagy .Arpda e~ Jó !P~. szi!!et.vári szép levelezölapot meglt~ptnlllb~.. rio~ . k kÖZ ~ ~ rekek ~agytol\1 hogy kiráodulás~O • }ljcsodn J spóra gondoltntok. - Stéger T1bar. ·a !Hl 1 talroa t? 'M&lu:r kézszoritA.st és cgyohe,~, kngJ3,P1J Gyusz,.u. czi Ji ader nr akarja. _ Hirmanll 1 /l. cti 1·lllol. kis katoná.i nJ· ~it~zel szo.porodtak· •t c's .Joie:~· • .•!• _, •rttl 91 gondolni fo ... reád - Rostrt(ll-s .u• J. ~atlt-..; , ,. . k o . • é n ]SóhoS ,~~~~ .:ueg C.SI\ eF.Ut!ln lesz sz P J Ul'·k:l!ll• l~· 1 • f 1. • ·u 1 . l::< ~ n3 .lUQ :una Jultskr~. ..ueg es~ . be ''1 ·it.' türelme~eo. Fodor Lactt. J nJ J{i:l~ 1~ gos rejtvényt kaldtr-H Snnyi fin~~derral, / 1 fo~ok. Biz;lmo.san Lcs:~Jtam 'l oz 00dott· •.•1 J1l to~· 011·t nem mondom meg, hogy . kidns~!! erJ Farkas Aranka t s Lipót. ~1Jodltét t 1tuít' ·~dl' taljesitem. SrhrtibeY LtOitfl: )~~~,nyulll· . ·~ jf!J i::zadnnk. bftnem diderg!lnlt, kJS -orrdic.~ .Lrtci.,~t .. ,,. . . 'dat. - .t• ~J;el" mf'~ lll I !ten JO til\&n~agat • , serll· 'L~~~ b li!trgi/l:a. \zhjBtok t~rclm~s:o n;nl ::~l~nr.~c~•· J '!yerekek ve~tok ée lm::on)11 r .. 1... 0 Jut lj; e" · esu J'' pe~ hogy ~{lblri oh·3~tirsatok no I't:Sll tÖL>hiel~ c:o~· bo.n. Ti rniír kaptatok könyvet, / [l;tJ!ú.ft!l· :fl~tr nagvon-nagyon várják. Sr.etl ll . kiS 1e!!' • t m nz eu 'r" o ; ' et'k • lii!ten lll h::~!rl&lan ,.:,r n 80 o)'1 1·;::'·~ kám l~el~t. Kir. n~gyon kár, bo~ csi, ; .••iit•',

111

eg\

~:\ratt:1 l\ngynpót. -

011

Tus~k~U. Uiske!l

Qj;ti~

Tibor, Kaszab Ltnkt fs Lil·J. "is Al'tlltk11 'por~·: Rotgcnyi l!ar•~1:a. Spitur Jcla" Jl<.Jf;.l··t, j't~i~~~ g,.r U.•:ló, .Elln .AtHla, Gól/ner á~ Jrbll;c. '', ~~ 1 Bc7tt, Jgó Elik ls .Aladtfr, . poJq Elza, fl 0'.1fi;l:; llicn, B6nav Olgie:a, 1Vwder . 13111,nhef!1 J/'. GyllliJ OsiJrós Zoltti11, Barth · Ftr ' .. (lrtsli·1' l b • LTJ. J(po, . Í~q t;. ifj. M•!ltdr .Tdrtos, ~J'Ú lf r >e, lk rst~·:A4p1C gs111 Ir!nlot, F'e11<r Ra.jr.all:a,. I_:a~ ·t~ll ,•IW' Jficlrrrau Gunliné Ievelóre s. Jövo e

AZ l1JSA.G

Vasárnap, szeptember 4.

-------~~~~--------------------------------------------------------------------------------------------------r-

A jyiijféifojbázban. Irta. ifj. Lón-ya.y Sándorné.

Bevallom hoay mélységesen, változhatlanul babonás ~agy~k Félek némely dátumtól, némely számtól, bizo:q.yos tekintetektöl, sőt bizonyos szavaktól is. Es hiszek az okkultizmnsnnk ezer csodájában, egy orientalista hallgatag fatnlizmusáva!. 'Fehát érthető . ugy-e bár, ha mindaz, a. nu titokzatos. a. m1t nen: birunk ma~unknak megmagyarázm -valanu különös, ellenillhatatlan vonzerőt gyakorol reám! Hiba-e ez, vagy erény,? A tudásnak vágya, vAgy gyáva 'fél~!e~! En ~zt, hisze:r;n, van benne roiud a kettobol valam1. Es egyik alkotó eleme talán éppen az asszonyi kiváncsiság. Hiszen ha a sai·si leplet csak egyszer is fölemelték volna, megszüut volna ájtatos félelem, megilletődés M.rgya lenni az, a mit elfödött a hivők szemei elől. Az összes, előttünk rejtett csodák közül engem a Jéleknek élete érdekel a legjobban. Eröt> és szilárd bit él bennem an-a nézve, hogy nz már a szü!etés perezéheu ontudatosan választja meg magának lakóhelyét büntetésül vagy jutalmul egyik megelőző életében Q}kövotett jó ngy ~?nosz tetteién és hogy a renrlclkezésére li,uó anyaghól maga. épiti me"' azt olyannak, a milyen. Uo::;~zadalmas volna. ezt a. teóriát tovti.bb fejtcgotni. Talán egy más alkalommal ·\'isszatérek még reá, most csak azokról a szerencsétlenekről akarok szólani. a kiknek iévelygései a. mi asszonyi felfogásuuktó1. gyeno·eségiinktől, jószivüségünktöl a legrávolabbra esnek1 - a gonosztevökró1. A 1'0SS21lak "'ondviselésszerü szükségessége mintegy be van°bizonyitva azzal a ténynyel. hogy létezik. De azért a. ross;: mégis csak

Mámor. Uram l Öralni akarok és élni, Én:zni vagyern a lét ~elegét, Mely olyan prédán, mmt. a felkelő nap Hinti körUltem lángsugánt szét. Uram l Szeretni akarok és élni, . l\iig ég szememben it~as diadal, l\ csóközön csak hullJon, egyre hulljon, Mig vállam hamvas, arczom fiatal. Dram 1 Hadd ismerjek meg rnindent mámort, Ba bünös is csak· réSzegitsen el, Fakaszsz szi~·emben hiu, só,·ár vágyat, Ba ft:hér álmaim felednem kell. Uram! Hadd igyam fenékig _a kelyhet, Ba méz-i7.0, lehet méregpo~ar, • . l-Iadd dobjak mindent _el. m1 bennem szuz1, S maradjak mint a sztka, oly kopar.

Uram r Nem _ ne hidd, a mit beszélek, ~ak s?: 1,j, esak sz~inj, bár!llit. bárhogr_t~szek, Lasd voltam egYszer szehd, \·oltam J0 ts, C>c roszsza tettek a rossz emberek.

Uram ! Nem akarok s. :eretni, élni,

~ én !-izámomra nap már nem _ragyog. fl~szen 1\.:, a ki mindent tudst, l t:. látod l\ttly elhagyott, mily egyedül vagyok.

dolgok harmóniájában. Az antik kozmosz még nem csendesült le egészen; az utánunk következő száu.dok lá.tják csak meg az utolsó vulkánok dühös vonaglásait. Az emberi káosz is még fel nem szabaditott ezredéves állapotában sinylődik. Isten maga ruházta fel némely teremtményét a bünnek végzetességéveL S ki mondhatja, hogy ezek nem balkezének választottjai-e, miként a. jók a jabbkezééi! A Nagy Irtónak rémületes mnnkásai ők, a kik a homálynak, sötétségnek fokozatos elta.karitásárf\ vállalkoztak akkor, midőn azt mintegy felszivták magukba, hogy a rossz azokban bünhödjék, a kik annak bélyegét magukon viselik. S ki tudja, talán egész fajok gyalázatosságát váltják meg, midöu kitör beló1ük a. vad indulat, hogy felforgassa a társadalmi rendet s mint~gy kényszerítse az embereket a büntetésre. Ok azok az undoritó kelevények, malyeken az idők romlottságának legmérgesebbje gennyed ki, ők a.z a kanális, malyben az állatiasság iszapos dagálya utat tör magának. S mindegyikük egy része a bünhödésnek. a kiengesztelődésnek, a kiben a bünnek egyetemes átöröklődése miutegy felszabadul. l\Iert hiszen a ?'OS$8 namc11a.k körülöttünk van meg, a primitiv faunák utóclaiban, de benn'i~nk is, és főképpen bennünk. A gyilkosok, tolvajok, a mindenrendü gonosztevők csak azok a gennykutacsok, a malyeken az emberiségben f'e~yülemlett tüzek és lávé.k vulkánikus salakjai tá.voliwdnak el. s abban a. bünben, a. mit egyesek elkövetnek, része van az egész társadalomnak. S ha a visszaesők és a mindenrendü elkárhozottakkal érintkezünk, ha. beletekintünk lelkivilágnkba, megdöbbentő meztelenséggel tárul elénk a keserű igazság: nekünk is vankri.zis a.

Qram l Ha adsz nekem, csak egyet adj még, Orök nyugtot nyiló rózsák alatt, S ott öntözgesse könyeivel néha Valaki magányos sirhalmomat. Violante.

Divaflav•t. London, augnsztus 28.

Augusztus vége és a következő hónap eleje a vidéké. Az előkelő társaság, a me]y fürdözéséből vaay külföldi kirándulásairól visszatért, a. comdry-1·e vonul 1 százados kasté1yaiba1 a. malyeket ~áza.do~ .parkok vesznek körül . .A.z elképzelhető legVIdamabb élet ilezsdül fel ilyenkor az ősi kastélyokban. A ga':~en porty-k egymást érik és nagy ~ ke~.etük a. különféle kerti sportoknak. Az ?lőkelo angol nők egyik legkedvesebb ~ert1 Játaka a fi·~uet: mely a fizikumot egyaltaJán nem eröltetil meg és mégis egészséges, ke~emes sport: az ügyességnek nagy szerepe JUt ~1enne. nemkiilönbeu tt fürgeségnek A n{lllal czélbalö'\"és i~ mind kedveltebb sport,1a az angol nőknek. De a vetélkedési kedv kielégitJséró1 is történik goudoskodás. Minde~.nn.J~.o~'l~ nők közott a. <'ltl'/i,1fJ mafrh-ek és gyonyoru!:'~>g elnézni n kerék}l!Íl·on száanldó fiAtal nők sebes mozdulatait. Az evezés,~ tornázás, a gymkhana. mindenféle neme játja. a country-n.

nak számtalan és mindig ujraszületö hibáink, melyek a reájuk kedvező körűlmények között épp oly bünökké fa.julhatnának, mint amazokéi. A fogházak az emberi gyomnak gyüjtő helyei. Azoké a csenevész emberpalántáké, a kiket a hideg, a. kegyetlenség, a szenvedés1 a~. éhség s főleg a. tudatlanság degenerált; s mmden börtönben 1 minden bűnösben rotily tanulmány rejlik a számunkra. Luther Buxhank, a nagy angol botanikus azt mondja: »- A gaz azért gaz, mert senkisem lörődik Yele, rálépnek, eltiporják, a forró nap elsorvasztja, a tél fagya letöri, táplálékot nem kap a. sovány földből, t.alá.n féreg is rágja a gyökerét, gondos kéz nem ápolja soha. Ilyen körülmények között vadhajtások nőnek csupán rajta s lassankint elszivják az eredeti növény életerejét. De ha. egy ilyen gazt uj talajba ülteti:ink, uj befolyásoknak tesszük ki s szeretettel gondoskodunk fejlődéséről, ugy nyit'\"a áll az ut számára. a minden irányban való végtelen nemesedésre ... < A kerti gyomnál sokkal szánandabbak még a szeg~ny emberpalám:ak, ott, a fogház napsugár nemérte, dohos le'\"egöjében. Gyermekkorukban sen.l..~ sem fejlesztette tudásukat, nem igyekezett lelkiismeretükre hatni. Miudcn. lépésüknél ujabb és ujabb kisértésekkol találkoztak. Tá1)lálkozásuk hiányos volt, a nehéz munka agyoncsigázta öket; bukásuk csaknem szük.ségképpeni következménye életmódjuknak. De azért. még, hogy egyszer elbuktak nem szabad elhagynunk őket. A legelvete~ mülrebb gyilkos lelkében is van egy fiók, a. melyben t.iszta. emlékeket őriz, s ha valakinek egy nemes gondolat, egy nemes érzés lakik még lelkében, érdemes an·a, hogy megkisértsük megmentésót. S ez a szabad emberek dolga.

A mikor az előkelő társasá.g vidékre vonul, természetes, hogy a divat is elköltözik a fővárosból a vidékre. Legalább egy időre. Itt azután persze a. könnyüség és a kényelmesség a jelszó. A. diszitő elemek között ez idő szerint a. csipkéé az első hely. A vidéki kastélyok nrnői és vendégei kivált az esti. összejöYeteleken káprázatos fényüzést fejtenek ki csipke toilette-joikkel. Aszinek közül az 6lé~ szinek a legkedveltebbek vidéken. A mi ét·thető is. A hatalmas, nagy terjedalmű lq~.s télyoknak aránylag csekély a népessége. De igy is a. férfiak vannak szám beli tulsulyban. á. ház urnői önkéntelenül is arra. igyekeznek hogy friss szinekkel deritsék föl a férfiak szemé t. Nehány nappal ezelott magam is meafordultam mint vendég Deresford grófsJg egyik előkelő kastélyában. Lady Ma.ud, a. Londonban telelő előkelő társaság egyik ]e"'bájosabb jelensége, lord C ... nek felesége hi:~tt meg, tö~)bedmngunkat; Az a látvány, a IUl Itt esttmkmt elébem tarnlt, az e!'em·?lfJ gaznt-ok sokasnga és ragyogása, tiOká fel&dhet~tlen emlékt:m ~esz. A le~zembetiinöbb njita u:\k ~ ruhaalJnknak l'OJttal diszHése látszot~. F:z iit. most áltnlá~os és nagyon tetsze~os dt:·at. Soh-an ~z alsoszoknyát is lefüggö ~om ro~tokknl szeg1~ be, a melyek selyemhol.. kés~ulne~. ..,.~ legtöbbe~ üveg- vagy fémgyongyöket 1s fuznek a. roJtokra a. mi azutá csakugY.an szemkápráztató látvá~y a csillaro~

Vasárnap, szeptember 4:.

AZ tr.JSÁG

Rii fejyverak. ~em jó e. czim. Mert nem fegyverek azok, hanem - ha már a metaforánál maradunk - nyil6 magok, melyek illatokkal ejtik meg a. köztuk bolyongót. S a. harcz maga. valóban forcsa háboru, legédesebb ott a pyrrhnsi gyllzelem, midön a diadal mámorába a győztes sziv is beléhaL Nem visel-e kezdettől fogva háborut a nő a férfi ellen ? E küzdelem velo aztiletik és megédesiti, elviselhetövé teszi számára mindnyájunk legnagyobb betegségét, mely mindig halállal végz(!. dik. Az életet. Hatalmas kérdés, melyet soha senki meg nem fejt. Hozzászólni azonban mindenki tud, a ki az eseményeket szereti kissé belülrc51 is vizsgálgatni. S az ilyen • ember csak figyel, nét:, hallgat, de egy ideig nem mondja. meg, hogy mit tapasztalt, mit lát~tt, uút hallott. Egyszer azotim kirukkol vele. Meg azután - hiuság ide, hiuság oda mindnyájunkat ért már baleset arivügyeink bonyo· litgat.AS!l közben. S e balesetek k:itünB professzorolr, sok értékes todománynyal tömik meg az ember fejét. Hogy baleset? Hogy veresóg ? Az mit sem tesz ; az et;yszeri czi;,'liny is azt mondla, hogy jobban tudja.ö, hogy kell eziginyt ~erni, mint a hajdu! Es aligha neki nem volt igaza. Végre is: t1 tudta, hogyan iéj jobban ! S anikor az ember már i~meri az arzenál elszenvedi a legujabb m.inden ti:ká.t, akkor veri)Séget. Mert minden nö képzett bruh-ezér, pedig magimak a tudománynak nincs lw.tekizmusa, a mit meg lehelne tanulni: mé; csak alfabétája eincs. A m.i van, az meg fabatkát sem ér. Cs11k m.intbo. egyetlen balavimy alaptörvényre lobetne {elópit.eni ar: egé!izet, o mi látszólag talán

diuh&rm6niá.ban áll a bevc7.otésse\. De ost.k 16.tez6. leg, tényleg nem. B e torvóny, hogy minden f.;rfi,

ha szellemileg és testileg 6pp, adott körülmények közOtt bármely nllt meghódithat Caak valamivel vítta légyen ro\ább, mint a hajdu a ha· rangöntés nemes tudományát. S ha a kisérlet nszszafolé sül el, akkor sohasem a n6 nye1·i meg, hanem a férfi t:esrli el a küzdelmet. .A mi pedig nagy kül6nbség. Logikának, rendszernek itt nyoma sincs. Azért u a rendszer, melyen elindulunk, szintén csak a le'l'egóblSl ven kimarkol\'a. De mi\'el végre :iJ csak al kell indulni. tegynk fel, ho&'Y a u6,

vagy n hold fóny~ben. ::;zinte órt.hotetleu, hogy erre az ötletre olyan késön tnhi.ltak reá\ Egyik bájos vendógtá.rEa.mon ..,öt-ét szinü tftU-ruhA.t láttam egyik este. A rnha. fodrai fl fehér- és narruws ziu kombi.núczióit mutntták. Az öt fodor közeit foko?.aíos sziuárnyéklnt.u gyöngyüs rojtok töltötték Jó, o. melyek között a. tüllnek núnden tónn5a kópviseh·o yolt. Ji}~ fehér crG})e-de-Ohine toilette alul, a lábfeJ tájékán zöld selyemalapból ldemel-

kedöJ nrally himzúsü appliltrilr. merész lombdiszszol·volt dakonílva. Gyt5nyörü jelensJ~ Yolt a iirQllSitgnak egy fiatal tagja js fehór mousse7ine-de-suic costume-jébcn, a. melyet. ezüshel himzett inkruFztált fehér -csipke-motivumok dLzitettck i a derék JJe1erine-sz~"rünn volt kik6pezvo; itt is esiHogott az nzüsthimzé~, meg az ezUstös rojt. A ház elragadó tU'Ilöj~n mouescline-vclow·s princosse-ruha }JOmJiózo•;t i vöroo: geránium volt n sziue 63 mesőbo illö rógi yelenczei c:jipkóbéíl kószlllt mély fichu. Errefelé még ezép idó'k járnnk A. déli tartományokban :különösco í'Dyhe oz idl.ijáráa az idén és azért n scastm beaHWg jókora id6 oltelbatik még. A londoni sziuháznk köziil is cse.k n. kül\árosiak nyitják meg kapuikat, pedig Mt az előkelő t.Arsllság megjelen6se ós a szinházak nekibuzdulása körfilbelül egybo nokott. esni. Ugy ,·agyunk, hogy a ki a. szab6mUvószet ós nz ernbori képzelet rcmekeilwn akar gyönyörködni, kóuytelcn ol-cllat'Og&tni a. Onmtry kastélyn1bn. Az izMs é,.; n fénytizés egyeHSro olt lakozik. Narotsaa.

kinek keblét a. hóditás '"ágya fesziti (és !.üét ne feszitené ?), leghelyesebben cselekszik, ba először alaposan megismeri 11z ellenfelét. Eddig csak azt mondtam, a mit előttem már ezeren elmondtak. Most azonban magpróbálok 'alami ujat. mondani. Ugy tudom, czélravezetőnek tartJák, ha a nő hozzáilleszkedik a. megismert férfi gondolkozásrn6djához s e poziczióból indul ostromra. El is ér néha tartós, többnyire azonban efemer d'adalt. De mivel alios ego iam ventos - audivi, a.zt hiszem, hogy sokkal .-éresebb diadalt arat a könnyü\'éril, akár kokett vagy léha, de sohasem hétköznapi asszony a mélyen gondolkozó, még inkább a lé.ngeezü férfi fölött. Kleist Henrik története fehér holló, ellenben Moliére szivét épp ugy megölték a szarelem gyötrelmei, mint a hogy Schopenhauer hulló könyeivel '\'olt kénytelen megpecsételni, hogy csodás munkássé.gának egy része hatalmas tévedés. Vajda János szivéböl akkor fakadtak a legszebb költemányek, mikor az otromba. csalódás már megtörle. (Szörnyen furja az oldalamat o. hasonlat, pedig alighanem ugy ballottam valahol, hogy a sziv olyan, mint a szölöfürt. Mind a kettö akkor adja a. javát, mikor már már össze van zuzva.) Heine, a czinikus Heine ie kétszeresen érezte a halálgyötrelmeket, mikor MouchetóJ, a kis hulló csillaglól el kellett válnia. S kik voltak azok, kik e tragédiákat el6idéztélc ? Hitvány \agy jelontéktelen nök, de a lcik egyéniségüket sohasem vetették alá áldozatuknak. Ha ilyen hórlitiLs félbenmnrad, mindig a. niS az oka. Mart vagy elObb:beleszeret a férfiba 1 ro int viszont és ezzel feladja a küzdelmet1 vagy pedig féluton visszadöbben attól a látsz6lagos elhidegüléstől, malyet ellenfele rú;;zóröl tapasztal s maly bizonyos idöben szinte elmnradhatat1an. Azon id6 oz, mE'lyhen a kivb.ló ember érzékeny lelkét már megejtette az 6rdeklödés, de még kUzd Onmagüval és a közfelfogásnak mindnyá.junkra ráer6szakolt és csak relativ értékkel biró szabályaival. Ha a nö a felébresztett ' érdc1ilödes t.udat.flban 1Atsz6lag semmiba sem >eszi ezt a rövid életü elhidegülést, vagy éppen tudomá-sára hozzo. ellenfelének, hogy ismeri vonzalmát, már szinte bizonyossá tette maga számára a diadalt. De itt jegyezzlik meg, hogy a nl.i többnyire illuzióliban ringatja rnag:i.t, hn ilyen diadal ulán, hite S7..erint zseniáJisan kidolgozott haditervén örül. Mert - kivéve a teljeaen egyoldallt és félazeoszobatudóst - a. ldváló szollemü férfi tudva o és akan-a veszit1 nem pedig o.z apró fogásoknak esik llldozntul. Slít éppen n magasabb szellemi ni'\"OQ i•ll6 fórii onkéuyteleniil is vnlarnivel Wkélet.. lenebbnek nézi a nllt saját 1nagánál, tübbnyire nem is Hirötlik annak gondolntmenetével, hanem e;yszerüen 1\ldozo.t.nl esik n saját magában ébredező vágynak és n minden férfivel \'eleszület.ott azon term~zetes ösztönnek, hogy az ellen~Uót meg~Brje és magúévn tegye. De persze iU csak a?. átlagon felülálló férflekról volt szó. A azubványosokknl szemban csakugyan jo!Jb, ha a nö hozzáilleszkedik nzok gondoll;oz&sm6djahoz. a szenlimentálisnak nz trzclgót, a f!lsvcnynck tuog a fuitart játszsza. Ée tulajdonképpen itt kellott Yolon kezdenam, nem a kivételeken. Hisz a férfiak legna~eyobb része ó.tlng-ember, a mi természetes iJ-~ 1 mert knl~nben éppen Ilk volnának n kivttelek.

Jóvnl nngyobh számban, mint a zseni, eltér ezen ntloglól 6 vnlóbnn eszes és hat~hnns nkarntorlivel biró ember, szó\·31 nz, a kit nz nltn16nos felfoghs azerint laginkább megillott n férfi né\·, Vele szemben szinlo csn.lhatatlnn n lassu meghódolás és fölényének teljes elismerése. 'Mire a kapitulltcziót kihirdetik hölgyeim, t6bbnyire o jeles férlink is készen vannalr. A ki hiusáf:rlkat UgyCSQn logyezgol.i, azt még meg ig cilizik 11 fehér :z:ls:l!16val.

• . • • .. trrriA a bekövetBlzonvos foku kaczersag, V--eJ. kezendli meghódoJásnak halvány seJ·tet•ese azonban . .t Be.lzno' mikor már az els8 pillanatban eziiks~ges. . ilyesmirtíl okoskodik, azt mondja, hogy az elégte. . a dith yram b telve van csupa nyálka, nyirok, m1g k

epével. Igy m~trában véve dodonai rnondatocs a. volna de nagyon helyénvaló lesz, ha. elözöleg ar• ' ., ch 'UI.-us terról hallottunk beszélni, hogy a. melan ll mészetü embert (az eleven elégiát) tovább ke ~ kaczérsáa selyemsU!.Iacská.Ján 1 e-oda rángatnl, mint a. ;bolerikust, mert könnyen megesik, hogy ez utóbbi beléun az önkénytelen tánczba. s~a snmmarllm : szörnvü.séges nagy tudomány az 1döé p ugy nek helyes beosztása1 mert ha röVl : P tönkreteszi a diadalt mint ba tulságosan hosszu. ' Igen1 de mi lenne a donzsnánokkal 1 a pro· bnák fesszionátus nOhódiMkkal ba a nök nem sza zün' többnyire rövidre a.z idöt? EgyszerUen megs 1 nének donzsnánok lenni. A mint.hogy el<ibb-utóbb . ezerelmessé lesz i valamennv.. egyszeruen niUV J· k' észre· persze csak akkor ha ritalát a nőre, a 1 veszi érdeklődését; ezt azonban vagy valódi, ~alg'j • a J S es kitfiDllen játszole közönynyel VJSZOnozza, 8 . . tr. :J tartani holilll k had\"ezér szemeit addig tudJa euuuve rózsaszin fó.tyollal, mig az a könny!l hóditás~ , · ' köZ8 viragas ösvényéről a valódi szarelem töVlS&l

•

rev~.

·a

Don J oannak, Don ~.n Tenoriónak a Kegyetlen Péter rejtélyes bará.tJ~· ' " aló . ütlen es nak története nem azért marad v SZlD csonka, mert áldozatainak száma oly nagy, ~: is azért, mert Don Gonzalo de Ulloa szel . zi kormányzónak vacsorára. hivott lovasszobra. e vJB • · t az agyona pokolba, - hiszen a kB-vendég, nun ó ~ · h közeláll • nt" crvöt~rt idegzetii, söt az ór til tseg 625 to: J k' .rtet szln " csábitó saját képzeletében született lS& 1 J n , t Don ua elmaradhatatlan - hanem azért, rner ek· .1. • ~s·· dJ"uk. gyerm srive, nem sz-atiUtva e o, mon · sz:erelmét, mindvégig szabad marad. S az elsl! szarelem nem szerelelll, han&~ é áIomna. c álom, mely éppen azért marad meg sz P ben egész a sírig, mert csak azokban a percze~ben suttogja fülünkbe az édes, r8gi dalt, Jl)elye szi· - Isten tudja miért - üresnak érezzUk akb 11 '"!inkat. Azokban a rejtelmes, szomoru Peroze e!ll·' melyek néha ránk nehezednek, malyekben ~ ~el· Jékezet kibontja szárnyait és addig ve~deslgynn künket, mig a fájdalomtól a köny is klbug liZemUnkb6l. . lehet fel· Poétikus pontoeska, de m1attn nem . "" fi t klk ro...", tartóz;.ntni azt a néhflny jeles fér u ' .. .c. dV• • • tul arra vunnk, hogy nldoza essene k a. DŐl 16öJ

Hisz az igazi

vereknek. ballIgy azt a halványarczol méla. szemi1, annak u-it·e aata,... umt ki núnd e szép tnlajdons~gá.t b t:l l TöbbnJköszönheü, hogy '·alami csapás érte. . nratlon f:ljdalmns szerelmi caalódás, néhB -ral~l v orpa· .haláleset: vagy czéljainak, reménye1Dek pt1'1Ten· . b" to fegyver a ~J omlása. Vele szemben mily lZ 9 o . esen 18 11 géd nlli lélek öszinte, 'Vagy legalább. f{I'~IJl!Ú· szerv:irozott l't.~z~éte és az tissr.eU!rt sztV Járt vllll J ·tése nem az nak megt!rlésc .' Ez a tiZÓ: megr;l ' . óniB . h azok az lr korziv betilkkel szed~e, IDlnt a . hog}' mert 1gaz, terhéfól rokkantak volna meg, . komolY iS·· !ol.et benne irónia is, de lehat ogeszen h bet· r. rnert a Ez már a htlr\'adtlelkU urlól Higg, . 1·s ~all, vadt lelkén 1>ivül '\'Íl'itgjában levő agyveleJe kkant . 6 .nt ól megro mit é:- •elo szemben az ll' 01 • . i"énel> . . ya}ódl, sz meglrt/s? Am h n ez a megdrtt:S . 1..7 a. zarelem Vlr<>t> .. hamvaiból ohetlenül k ihaJt a 11 inel> n rné" oz, 1c Do hn 6 ki is dlilt1 hetra vo . ~ a febét, 18 xn tart-szeme Jnzas lUzben ég, h~ csak érinti .. , ban 6 se k s 0 sima női kezecsk6t. ·wg azon ert egy-og! hatja fel a diadalmas r.,gyvereket, ro iJ]antá9 cseog6 asszonyi l."llczagá.s vagy égiS pJllÍDden me·::zebb -Mtdjo. a fénylllszemü eJXlber ·~dobba· = ·""b.. • • · den 8~ iil goudoJnt.át, leeservesebbé tesz1 IDlD }cÁl' etf nflEát, mint s leghntnlmasabb idoAl. D.:bba!l nelll szó!nunk, mert ba a n6k ezt ezerszer J

3ó

AZ 'UJSA.G

Vasárnap, szeptember 4.

tudnák nálunk, valószinüleg egyetlen nö sem vágy, az akarat, hogy a maradiságnak ez ellen volna, a ki hétköznapi dolgok fölött csengő hangon az állapota ellen állást foglaljon : akkor a renyhefelkaczagna, vagy testének minden szarelmét a séget felváltja a tiltakozás szau a mozgalom szemébe gyüjtené, mikor a fénylöszemU tura. tekint. ellen. Pedig ugy kellene lenni, hogy eszmék, el>ek Carlyle Tamás, a XIX. század egyik legnagyobb gondolkozója azt mondja, hogy az el- harcza. előzne meg minden, a gyakorlati életbe át~ halasztott remény beteggé teszi a szivet. (Valóban, ültetendö ideát, mert csak az ilyen és effajta. har-l az ilyen gondolatokkal ugy vagyunk, hogy annál czokból szürődhetnek le az igazságok. Ha a n ők jobbnak talAljuk öket, minél jobban tudtuk már részére tágul a munkakör a közéletbeu, nem tettemagunk is. Csak éppen kimondanunk nem sike- tett közönynyel vagy szinlelt hidegséggel kellene rült, hogy mit tudunk. Aztán jönnek a Carlylek azon igyekezni a férfiaknak, hogy a mozgalmat és kimondják helyettünk.) Denikve kétségtelen, leszet·eljék - hisz ez a férfias bátorsággal össze hogy ezt az igazságot Évától kezdve minden nő nem ill6 vonás ! - hanem finom ollóval kellene ismeri és tudja alkalmazni. L egalább inatinkt ive. lenyesegetni a kinövéseket, ez lenne lelkiismereA nöi ösztön hatalmas erö, felébred és csodálatos tea kötelessége mindazoknak, a kik helyes utra dolgokat suttog a szerelmes asszonynak, kinek a.karják terelni a. nöemanczipáczió kérdését. Megtiaztitani a~ oltóágat a száraz ge.lyo.któ P.jkai er:omjazzák 1\ e$6kot. E euttogásra a rózsás ajkt.k elfordulnak a csók elöl 11 csak akkorra s a tör zseken nemes hajtást oltani be, a lelkesüvirják vissza azt, m.ikor a fér fi már meglánczolt lésre és kitartásra. ösztökélő erőt : ez lenne felra"'t>szolga. gyanánt hozza a ezivét cserébe a csókért. adatuk mindazoknak, a kik ma nevetségessé igyeItt persze megint fődolog az időnek helyes ki- keznek tenni a dolgozó nőket. A női munkakörnek igen tág mezeje nyilnék, mérésel a mit ezzel a sikerült kis sforizmával lehetne kifejezni : unalom a szarelem koporsója. például a szépmüvészetek terén. A mjz, a zene, a festészet a nemesebb és Ha azzal találkoznak hölgyeim, a ki valaha tisztább érzelmekre, a képzelőtehetségre, a lélek eh·ált ön öktől azon erős fogadalommal, hogy emlékezetüket kitépi szivéböl, ne is köszörüljék fegy- benyomásaira támaszkodnak inkább, semmint a vereiket, egy-két jó azó, néhány ozálzás a multra, puszta. értelemt·e. Csak az az egy bökkenő van a dologná.l, hogy éppen ezeknél türbetetlen a dileta az emlékgyomláló ismét lábaiknál hever. ~.findössze három férfi van, a kit nehéz megtantizmus. Mert hiszen ha a müvészet nem emelkedik hódítani. Elsö a. nagy élettapasztalatokkal biró, második az önzö ember és harmadik a - tötdilkó. az eszményi szépség tökéletes magaslatára, >agy De az első alatt ne azt értsük, kinek csupán női ha részleteiben hazug, ugy akkor a. szó igaz érajkak suttogták fülébe az élettapasztalatokat. telmében nem is müvészet, nem gyönyörködtető, lianem az afféle nagyobbszabásu embert, kit az de elszomoritó látványnyiL lesz, s nem gyakorolélet néhányszor a porba akart gázolni, de nem hat kellemes benyomást a lélekre. birt vele. Az ilyen ember.:_nek nagyon éles a Az erkölcs szabályai, a szépnek állalános szemel erős az aknnta és utját nem egykönnyen fogalma minden müvelt nemzetnél egy szellemi engedi keresztezni. forrásból ered. Igy a jelenkornak a nők iranti Az önző ember pedig azért kemény ellenfél, hagyományos tisztelete is már ösztönszelil kövemert ha szivében ébredezik is a szerelem, annak telménynyá fej16dött minden nyugati államban. annyi skrupulussal, annyi hétköznapi gondola t tal Hiszen a müvelbég is csak akkor oktékes tulajkell megküzdeni, hogy többnyire éhenhal sze- clonság, ba. a köteles tiszteJet és megbeosülés gényke, mert e gondolatok elrabolják töle táplálé- az első foka, különösen a nőkkel szemben -raló föllépésnéL kát, az - illuziókat. A nö mélyebb lélek-ismerete, az érzékenység És végül, mivel tökfilkó mindenütt van a világon, hadd huzza. meg magát egy itt, e kis és fogékonyság minden iránt., a mi szép, igaz, csevegés kereteiben is. Ö ".-alódi szerelem~e szint.e nemes, már velükszületeU tulajdonsága az asszo· t e1en. Hornr miért? azt maga. sem tudJa. S tenyoknak. És éppen e t.ulajdonok lényeges alkatk ep oJ • • 'Vedés volna itt arra. hivatkozm, h?gy eppen ezek részei a valódi müvészetnek. az urak esnek leggyakrabban áldozatul holmi baA rajzban, zenében, festészetben legnagyobb rá.tsáaos befonásnak. .Mert a. női fegyverek villo- tere az érzelem világának nyílik. Hiszen >auuak gása!: uam a szive nyili~ meg! hanem a-: szája, képek, malyeken átérezzük mindazt, a. mit a festőés nyi L\":1. marad mindad.~lg,. m1g . azon veszt észre : nek éreznie kellett, midön >aszonra vetette azokat. lna""át hogy - a bölcsot· nngatda· Néha sejlelmes, borongós hangulat varázsa száll o Hanem köteteket kellene ősszeírnia annak, a a. lelkünkre, máskor a boldogság, öröm derüje ki minden á! tatlan . kis fondorlatról meg akarna ejt meg, s ez éppen igy van a zenében is. emléke~i,i. A gy,ülölet, a fé.di háta mögött, de ~ A. nöi nevelés alapvető fogalma a széptani oly módon t ett nyilat~ozatok, hogy azok mégis a és erkölcsi. Azt állitani, hogy az értelmit ki fülébe jussanak, szintén czélra vezetnek leg- lehetne zárni abszurdum volna, de hogy ennek t öbbször. a nöi nevelés' terén kevesebb létjogo~nltsá.ga van, N1\gy kár, hogy éppen ai.Ea zerelmet nem mint a két másikna k, azt merem állitani, habár lehet mesterséges uton ptod . :Mert hiába, azorosan összefögg is amazokkal. bizony csak mégis ez az a m.J' hamarább megA széptani nevelés egyik ága : a. rajzolás. Ez ' o.non, ej ti a ..férfiak szi'l!ét. oly főfontosságu ismeret tárgy a női lélek fejlesztésénél l mint a férfinál a bölcFelet. S habár a nők csaknem elvesztik a fejüket az utasitások halmaMa a divat korát éljük. Szüntelen változ~o . zában ' ösztönükl bth&nely köcl>öl vettl .terv megkat észlelünk mindenütt a mai felületes világ alkotás;\nál, inká.bb fogja öket az érze mt, semmint megnyilutkozásBiban. Felszínre bukkannak a. mo- a fonnai azabályokhoz terelni. Mert az asszonynál dern bölcselök: hivatot tak, hiva.tlanok, más irányt nem a módszer és a biztos, szabatos tudas lesz a

szóval megnevezni nem is lehet, de talán legközelebb jarok hozzá, he azt mondom : azt a nagy asszonyiságot. A zenénél pedig a férfi játéka, kompCJzicziója lelkesit és elragadhat, borzongást okozhat s felemelőleg halhat reánk, de sirni csak az asszonyok játéka tanit meg ... S-sz.

Házi tanácsadó. Almakolbász. Fél font czukrot sürU sziruppá. főzünk; ha elég sürU, tegyünk bele fél font hámozott és szeletelt almát s fözzük el jól. Azután fél font héjazott és finomra vágott mandulát, valamint egy czitromnak Jereszelt Mját és leYét, 20 kra.jcz(lr ciru finomr11o vágott c~tronádot a fött alma kllzé keverlink és most hagyjuk egy ideig hülni, a gyurótáblát meghintjük czukorral, a. keveréket kétfelé sodorjuk lrolbásznak, tiszta papirba csomagolva tegyük hUvös helyre és 2 nap mnl>a már jó. Májpástétom. Egy borjumájhoz veszünk 2 főtt tojás és l nyers tojássárgáját, egy kis finoman megreszelt hagymát, egy kevés muslárl, néhány szál petrezselyem zöldjét finoman megvágva, egy kis pa.prikát és sót. Miutáu a máj és a főtt tojás finoman meg van törve, ezen anyagokat mind belékeverjük és egy ·vizzel kikout formába teszszük, hol 11 / 2 -2 óráig gőzben f.5zzük. Tálaláskor kiveszs?.iik és foldiszitjük aszpikkaL Foltos márvány. A márványlapon ejtebt foltok megtisztitását illetöleg a. következő móclol<at aján11aljuk: A márYánylapot 5 sulyrész konyhasóból, 2"5 sulyrész mészporból és 2'5 sulyrész horzsaköböl álló keverékkel dörzsölje l)e és aztán szappan nal mossa le. \agy keYerjen össze két sulyrész. natr. bikarbonát és egy rész. klórmeazet vizzel süt·U péppé és aztán kenje l"á. a márványra ; ezután dörzsölje le a keveréltet és polérozza a márványt. Ki tünő p ecséttiaztitó viz. Ez n tisztító viz igen jól használható a legkényesebb szinü SZÖ\'et.eknél is és odahaza készitbetö a kö\·etk:ezö múdon : 26 gramm tisztitott terpentinolajhoz adunk 157 gramm tisztitott bo1·szeszt (gyógyszertnrhan kapható), ugyanannyi k énétert és 15 csepp cúlromolajat. Ezt mind összerázva, jól bedugaszclL palaczkban tartjuk. Használatkor fehér vászonrougyocskát márrunk bele és ezzel dörzsöljük a foltot. Ragasztószer. A köveLkezű egyszerü szenel erő::.en meg lehet ragasztani fitt, üveget, porczellánt, stb.-t. Enyvet vagy zselatint éjen át eczetben Yagy eczetsavban föloldunk, másnap reggel megmelegítjük a folyadékot és boraxport keverünk közé, hogy penész ne képzödjék rajta. A ragasztószert apró palaczkokba. öntve, jól bedugaszoljuk. Mikor hasznaini akarjuk, a folyadékot és a ragasztandó tárgyat meg kell melegiteni. A ragasztott tárgyakat 10-12 óráig száradni kell hagyni. p~pere

ek, a legfinomabb, lllatszerczikkek VÉBTESSY SANDOB

illatszerésznél (Kristóf-tér) kaphatók. 172-2

116i miivíszek.

jelölnek a régi mederben. Az általáno~ ~ót igyekeznek jobbal felcserélni. A min t. a szeplrodalomban a stíl pongyola, t erjeng6SJ nem h~tol be a dolgok velejéig, hogy felszínre hozza a tiszta -~ra nyat, _ épp ilyen kiszabott {ol'mákhoz van kotve a fizikai munka is. Ez az egyoldalu fejl/Jdés a komoly ~unka rovására megy. És lla van olyan réteg, faJ '\"agy egész osztály, a malynek öntudatában föl6bred a

vezető,

hanem a sziv. \ Azért meg vagyok gyözöd ve róla, hogy ha két egyenlően müvelt egyén, egy asszony és egy férfi, ugyanegy tájat meg fog festeni, az felfogásr ban t~ljesen különbözni fog egymástól. A férfi képénél megbámuljuk majd a fényrofte:xeket, a pompás technikát, az eröt. Az asszonyénál a finomsagoknt, a lágyságot s azt a valami t, a mi szi \'től a szi vig ha t s a mi t egy

Fel:íroemD!kll, aszlalnamDeket és menranzonyi hlen~ht

ARIS ZEILLINGERÉs TARSA n "KÉK <l81LL.t.G"·nál

l"ni

IV. ker., Váczi-utcza 16. sz. r

TESSEK llti~á•ltát.

czikkeltet,

11ta2á• kési

=========== böröndöket ,koceit ua.rók&t, nöi jockey-e&pkát, ho.jt6kestyüt BRA.CKPELD P. cdgnél ( IV. ker., Dor ottya ut.cn 7. az.) rendelni. 1720

A rsmefa. -

AZ UJSA.G

Vasárnap, szeptember 4.

Nagyapó meséi -

Siirü erdő közapáben élt egyszer egy vén remete. ~em is élt szegény, csak ~cry tengette életét mert nagyon öreg volt, reszketett a keze-iúba ételót is alig tudta megrágni, s ezért kec~ketejjel t<iplálkozott, más étel ritkán került asztalára. Furcsa asztala. volt; a vén remetének. Egy rengeteg nagy mohos kő, melyet a. hegyoldalról görgetett l~ valami rettenetes vihar, valaha régen, a m1kor még a beteg, törő~ött ~gast:rán. apró. gye~kőcz volt, mosolygo :sze~u, derus p1llantasu klS :fiu, mint ti, kis olvasóun. Sok-sok vihar zugott azóta a völgyben, télére megkoppasztotta a fákat s beteregette szép ezüstös takaróval, nyáx·ára pedig termékenyítő esőt hozott, melynek nyomán virágos, lombos lett a vén erdő. A. remete pedig megvénült elfár::t.dt a sok vándorlástól s az erdőbe tért pfuenni. Olyan jól esett neki a pihenés, hogy ott is maradt - örökre. Azaz, hogy a holta napjáig, mert, mint mondotta.m, nagyon öreg és törődött volt a mi vén remeténk. Honnan jött, merre ján, hol viselte meg ennyire az élet, senki sem tudta. De annyi ráncz volt az arczán és homlokán, mint fa az erdőben, fü a réteu. haja fehérebb a hónál, háta görbedt, mintha. ua.gy teher . nyomná. Bizony nagy t:ehe1· nyomta, legalább lS nyolcz-vanöt esztendő. Tul az erdőn országut kanyarodott egy falucska felé. Ennél szebb falucska nem volt a világon. A ki arra járt gyalog~zerrel, va~ czifra uri hintón, kitá.ttota a száJát, anny1ra bámult összekulcsolta kezeit és igy fohászkodott:' - Be szép a te világod Uram Istenem ! Istenem be szép. . . .... Bizony festő se piDgál gyönyorubbe~. Rengeteg nagy ~Y_üm?lcsöskert volt a kis helyséa csupa vuugzo alma-, baraczk- és szilva/;: rózsa:;zinü és fehé1· ~·~gtenger. S a gyümölcsösbe piczi viskók ~eJtoztek, ~ehén;e meszelt csöpp Mzikók, n;tmtha papu;~sb?l vagdosták volna valnmennJit. Barna ~etői.kro1 talíaros kéményekből k~n.!'arg~.tt a ~t, madárdal csattoo-ott ereszeuol, szoszk? feJecsk~k, \til:ágos cser~pek kandikáltak ki ab!ak~. Ahlaiban istállóiban pedig fehérgyapJaS ba~ ~ánykák,' szép tM·ka tehenek ropogtatták ~~ ~atos hegyi szénát. Titvolabb rengete~ ~:>r~?, ~?szorn \ette köriU a fi1lut s a h.egyek leJf?Jen édes szőlő termett. Ennek sincsen pár;Ja lll.essze tájon. ?ttikor aztán sok uri hintó ro~ogott el a ~épséges völgykatlan mell?tt, s utóbb va.sn~t ~ épitettek a. falu határán, messze foldro1 Jartak csodájára. az emberek. . , . . .. Egyszer éppen ibolyanyilas 1deJén tortént, olasz 'munká.sok ér keztek a va~::xton. Szörnyen csacska népség volt az, a csondes falucska megtelt lá.I'I!lájá.val, a. korcsmá.ba?Pedig, a hol hétköznapokon estebéd ut~n lrial~d~ ~mécses. hajnalig dorbézoltak é:s harllloni.kaztak a iö,..eyények. :Másnap a szom~ széd tan:yáról két bricskán érkez~t.t a ~nya tulajdonosa. és vendégei, a fővárosi mzsellerr~. Sok fura szarszámot hoztak maguk~~· s D;em P~ hentek meg a faluban, h~nexn az erd~ széler~ ha.~ ~tta.k, estig a bozótba.n.Jarkáltak, buJ kéJ.tak, lopöket vertek a földbe, méregettek, szálDlt-

ez:o-

gattak, másnap pedig ujra kezdték. Harmadnapra az olaszok elkezdték a munkát. Addig turták a földet, mig nyoma sem maradt a szép pázsitnak, sineket fektettek a domboldalra, irtották az erdőt és kutakat furtak. Egy tisztás szélén, mohos kövek alól bugygyan ki a forrás. A falu lakói ritkán kóstolták meg vizét, akkor is abbahagyták a kóstolgatást az első korty után. Prüszköltek is tőle, olyan csípős volt az ize. Hát még a szaga. - A pokol fenekén fakadt, - mandegatták - azért kénszagu. De már inkább más forrásból iszunk. Hanem a vén remete innen maritette az italát. Fapohárból hörpintett egy-kettőt és izlett neki. Midőn a jövevények még nem lepték el a. völgyet, olvadás után történt, barna köpönyegébe btu·kolódzva elczammogott a kénes forráshoz. Parasztlegények fát vágtak az erdő ben, s midőn megpillantották az aggastyánt, szépen levették süvegüket. - Dicsértessék az Ur Jézus Krisztus szent atyám. Ritkán találkoztak a remetével, d.e ha ~átták, tisztességtudóan megemelték kalapJukat. Az aggastyán morgott, köhécselt. de nem szólt semmit. Nem ereszkedett szóba holmi inczi-fiuczi legénykékkeL A legények alighanem megszomjaztak, mart fát vágtak a rengetegben, s ittak a forrás vizéből . - 'l'yüh, hisz ez a kénköves forrás! szólt az egyik. - De már ebből nem iszunk. - Nem iszsza meg ezt a kutya sem! (Folytatjuk.)

Bótás Katicza. Elbeszéli az ó' Zegjobb bardtait1alc Ga.á.l Mózes. (Folyta.tás.)

Látta, hogy egy gyermek eljön egy másik beteg gyermekhez, s. ki neki sem testvére sem rokona ; hoz virágot, pedig tó1e soha egy karéj kenyeret, egy almát sem kapott. Ezt ö eddig n ~'m tudta megérteni, most már megértette. A ,·..mkosán volt az a viráa ráesett a. tekintete, kezébe vette s ugy tet~ szett neki, min tha az a szál virág megszóla.lna. és beszélne hozzá. azokon a hosszu-hosszu éjszakákon, mikor szemát kerüli az álom. liaUgassátok csak meg, miket mondott az őszi rózsa a,z öreg embernek: - Te öreg em ber, mi volt a te hosszu életed ? Szereztél egy csomó földet, szereztél szép ökröket, termett minden esztendőben egy rakás almá.d, körtéd, diód, a ládád :fia megtelt ezüst pénzzel. Azt mondták rólad, hogytevagy a leggazdagabb ember a faluban, de azért nem szeretett senki. Ha fájt valA~mid, nem kérdezte senki, hogy mid fáj, ha örvendettél a pénzednek, nem örvendett veled senki. Olyan egyedül állottál a világon, mintha rajtad kivül nem is lett volna senki, de senki. Lásd, mennyivel jobb dolga van annak a má.sik embernek, a kit te gyülölsz, a kire te rá se néztél! Az Isten küldött az ö hajlékába egy jó asszonyt, adott neki egy ilyen leánykát amilyen Kat.ioza. Ugy-e cserélnél vele? Ugy-~ odaadnád neki a sok fOldedet, a. sok gabonádat, szénádat cseréba ezért a. leá.nykáérf; ! . .. looy bel>zélt az őszi rózsa, s a beteg ember a fal felé fordult, a szemébó1 csordogált a köny. Ezt nem lá tt.a senki, de látta az Isten, mert Isten mindent lát: a királyok büszkeségét, a gazdagok szomoruságát, a koldusok inségét. Aa.ticza. otthol). elmesélte, hogy egy öreg ember is fekszik a kórházban a 30-as számu ágyban, a ki azt mondotta. neki, hogy ismeri az anyját, az apját és a két bátyját. Kért tőle egy szál őszi rózsát, kérte, hogy énekeljen neki is, aztán megsimogatta a fejét kétszer is. A :Ka.ticza apja is hallotta ezt, s nagyot dobbmt a szive. Bezzeg tetszett neki ez a beszéd, bezzeg mindjint ,kedves leánykájána.kc nevezte Ka.ticzá.t. Ugyan mire gondolhatott a Katicza apja? Alighanem arra a száp nagy rétre, melyen évenk-ént sok szekér széna. terem. Ka.ticza nem gondolt egyébre, csak arra, hogy az öreg ember megsimogatta az ő fejét, s örvendett annak a szál őszi r ózsána'k, melyet neki adott.

Ott lal-tok a dombon, ugy-e? .. . Még van két bátyád, ugy-e? - Ott lakunk és van két bátyám. - Tudom! . . . Tudom! . . . Anyádat is jól ismerem. Igen jó~zivü assz~ny . .. . Hát Ka.ticza vagy ! . . • Köszönöm a Vl.rágot lS, az éneket is! ..• Ujra megsimogatta a lef\uyka fejét. De most már egészen szelid, vo~~ az arc~ és a TIZENHARMADIK FEJEZET. tekintete. Katicza sem felt tole, nem 1s tudta elképzelni, hogy eddig h~gy is tudott ettől a »Vidd haza s add oda apá.dnak !« szelid öreg embertől félm. Beköszöntött a tél. A kórházban a többi betegek összenéztek Ka.ticza most már nem vihetett viJ:á.aot s egymás között suttogták: a betegeknek, me rt a mezöt, a kertet sürüt:>hó - Nini Katicza. megszelidítette az öreborította. get ! ... Néz~étek, milyen nyáj~ az ar cza, Valahányszor hazajött vasárnap a kórhalljátok, milyen szelid a h~ngJa ! Ez is csoda volt. Az öreg em bernek a házból, az édes apj:1 mindig ~l fogadta szive most már nem volt üres, mert belehullott hogy beszélt-e vele az öreg? Mit mondott? Nem izent-e valamit? a szaretetnek egy csöppje. Katicza hüségesen elmesélte, h ogy az öreg A szeretoli nagyon .k-iil?uös valami,. olyan mindenik csöppje, mint n b1borfesték, nundant embernek a.z ágya mallett illt, énekelt ia ~eki ' pirossá tesz· most már a gazdag ember szive de nem izent semmit. Azt t-ermészetesen nem m"$élhette el sem volt egészen üres, a szaretet csöppje meghogy az ö~g ember egy napon 'behiva.~ töltötte. A szivéu eddig jég volt, ez kezdett szépen, magához a Je~zöt s neki v_a.lamit diktált !!gy- nagy_ ~aprrosra. &után f'e1köuyölro1t s lassan olvadozni.

Vasárnap, szeptember 4·_

AZ UJSA.G

38 ulla. irta. reszkető kézzel a nevét. Nehezen tudott· i.t:ni, de azért a nevét el lehetett olvasni jól Ezt az irást a f~je alá tette. Hogy mit irt a jegyző reá, azt nem tudhatta senki, mert az öreg nem mutatta. meg senkinek. Nagyon fontos irás • lehet-ett, mart mindig a. vánkosa. alatt tartogatta. Es nagyon türelmelileniil várta. a vasárnap délutánti. Eljött a vasárnap délután. Eppen a karácsony napja előtt vnló vasárnap volt. Künn süvitett a ~zél, kavarta a havat. A korház ablakán át lebetett a szél-forgatagot látni. A. hópelyhek kavarogtak, kergetőztek egymással. - Talán el sem jön az a gyermek, gondolta magában - ilyen pogány időben el sem eregztik hazulról. Katicza eljöt.L Az édesanyja hozta. el, mert sehogy.sem lehetet~ otthon fogni. Egy kalácsot és diót hozott J óskának, hogy legyen neki is karácsonyja és elhozta. a. karácsonyi szent éneket is, a mely olyan szép, hogy a szegény é11 gnzdag egyaránt gyönyörködve hallgatja. A szél !';zép J•irosra. festotta arczát. de igy még szebb volt Katicza. 01ynn, mint az cleYen élet. Mihclyt Katicza. belépett a. korház nagy termébe, az ápolónéni megfogta a kezéc s egyenesen oda vitte az öreghPz. - ÚJj le, leán):ka., erre a székre!- mondotta az öreg. - Enekelj nekem utoljára, aztán többet ugy sem hallok semmifóle éneket. Ko.ticzúnak e s?.omoru sznvak hallatára. kibugygya.nt. szeméből a köny. Hanem azért énekelt. Az öreg ö:;szekulosolta a kezét, s ugy hallgatta. 1\fintha tá-volról a mennybéli kar éneke csendü1t volna meg, ngy tetszett neki: .Mennyb6Z ae angya~ L11;'ött llo~záJok! • .•

Azután kihuzta vánkosa a161 az irást; sokáig nézto az irtist is, ~Katiczát is. Arcza földerfUt s igy szólott.: .. Ezt. az irást vidd haza, e add oda. apádnak! . . . Vigyázz Tc4 j6l, el ne veszitsd! . . . l~a.ticza, lógy te mindig jó! . . . Nam ér semmi a világon annyit, mint !!t jóság! . . . :Uost elmehetsz! . . . .Az öreg ember befordult & fal felé, s többé meg. sem · mozdult. Kati ez& betette· az irást a kebelébe, s Iniután Jóskától elbucsuzott, sietett az édes anyjához, a ki a. testvérénél várt reá. Jaj: lelkem anyám, nézze csak, ezt az irást P.dta. nekem az öreg ember. Nem tudom mi áJI benne, de azt mondottn, hogy vigyázzak reá! s adjam oda ezt az édes apámnak. - .Jól van, Katicza, vigynzunk.reá. 5 el''ÍSzük apá.tlnnk. Meglehet, hogy ez az az izenet, a melyet minden va.st1rnap várt az öreg embertől.

liStt rajta a rózsa sötétzöld, selymes levele, feltUról pedig tiszta, ragyogó kék volt, olyan, mint az égben az angyalok szeme, s a mint a nap jobban emelkedett, a virágok minden szine ragyogott benne. - Ó milyen szép vagy, kis harmatcsepp l mondta a rózsa. Hol termettél, honnét jöttél, hogy ilyen gyönyörü vagy? - Az égből jöttem, - felelt a kis harmatcsepp. - Van ott egy ezép angyal, Hajnal a. neve. tgszinkék köpenyben jár s a köpeny belül tUzvörös. Minden reggel végigrepül a föld felett. Ma reggel hogy erre repült, kipottyantam a köpenyegéböl. Igy kerültem ide. kérdezte a - ~I.'ebát az égből jöttél? rózsa. - Szebb ott, mint itt a földön? - Szebb - folelte n harmatcsepp. - De itt is szép. Majd eljön az én lepke barátom. Gyöny!Srüen tánczol a levegőben s csillogtatja az aranyporos szárnyát. A fán, itt felettünk, a rigó :szokott dalolni, kis méhecskék zsongnak-don~nk, este pedig, a mikor nálatok az égen kirakják a sok czUst csillagot, a tücsökbandll muzsikál. - Mégis szebb az égben, felelte a kis harmatcsepp. S a. mint felnézett az égre, hirtelen meglátott egy csendesen uszó fehér felhőt. Olyan volt a felhő, mint "\'"alt!.mi hattyunnk a hófehér szárnya. - Nézd! Nézd l ll.Iilyen gyiSnyörli felhő l kiáltott fel örömmel a kis harmatcsepp. A rózsa folnézett az égre s csodálta a felhőt. - Tudsz-e ugy ropülni, mint az a felM?kérdezte a. harmatosepp a rózsát. - En nom tudok repülni, - felelte a rózsa. - Csak himbálőzni tudok. Várj, mnjd meghintázt&tlak. S loesan himbált.& a levalát. - Ez is jó, - ezólt a. harmatesepp - de még jobb replllni. Felropülni az ég felé. Rá.ülni a fehér felhöre l Lassan llSzni a föld felett l

A rózsa szomorkodni kezdett. - Há.t te nem szereted a földet? -

kér-

dezte a harmatoseppUSl. Nézd, itt is minden olyan szép. Nem ározed az illatomat? Kézd, milyen blirsonyos a levelem? - Szép vagy, de az égben mégis szebb. A rózso. bizony E~l is pityeredett báne.tábnn. Lfltta, hogy a kis harm~~otcseppel nem tudja megkedveHatni o. fOldat. Beszélt neki a gyönyörü holdsugm·aa éjszakákt·ól, o. mikor minden olyan a földön, mint a tündöklő ezüst, do a kis harmatcsepp osak a. felhöt nózto. A felh8 éppen a fejük

De a harmatcsepp már alig hallotta. Hir· telen fölrepült a fehér felhő szárnyára. · t a fehér A rózsa szomoruan nézte, a JIUil t felhő lassan tovább uszott. A kis harmatcsePP~ már nem is látta. .o\ felbtS betakargatta fátyo • rUhájába. .Aztán hiaba tánczolt az aranyszárn~ pillangó a rózsa körül, a. mébek hiába. dongb ta zsongtak. Hiába jött este a hold, hiába öltöztst ezüst könUlsbe a mezot, a. tücsökbanda hiáb~ át se)]lllll muzsikált szebbnél-szebb nótákat, a r 6zs sem vigasztalta meg. Lassan hervadozott. A kis harmatosepp pedig bold~aao nszott a• fehér felhő hátán. Mire alkonyodott, átrepültek ~ zugó fenyvesek fölött, majd a tenger fölött usztaA' el s hallgaLtik n hullámok édes loosogásá:~6-o pó.lmaerdő lágyan himbálódzott alattuk, végi{; a.lt kolták a havas hegyonnokat, belenéztek a tav tt' tiszta tükrébe s a kis harmatcsepp sikoltozo tiköörömében a mikor mealátta a felh6t a t6 t . 0 ' Rá'uk szórta J réu. Estefelé a nap bucsuzott tölük. sugarait s a. felhö aranyos, majd vérpiros ru: hába öltözött. Ugy mulogatta magát a bucsuzo napnak. . •• ~elhltt is fekete . . D e a mmt e1JiStt az OJ s a 1< v · reszketnl lepelbe burkolta, a kis harmatcsepp lS kezdett. mondta a - Juj be hideg ~an itt felhőnek.

De 11 felhő se nagyon vigo.szte.lta, allt iP• kább jajgatni kezdett. - Jaj, jaj. Jt!n már Szél lovag. Az énl haragosom. Meneküljünk ! . 11 :Es a hogy csak tudott, elkezdett repülnl . ! kis felhö. De m.llshonnét is, mindenfelöl apró klBl ·t k vala· felhllk repültek, össze"\'"erlld lek, t!sszebnJ a ' mennyien kiab!ltak : l lovag a ba.~ - Jaj, jaj. Itt van már Szél tunk megett! A kis csillagok az égen hunyorgatták a sze· müket. Kinevették a félénk felhőket. ért Szél lovag pedig haragos z~ utólk r~ már s vad si.koltozassal, rémítő ujongással e gette Oket. - Sirjnnk, sirjnnk, - kiabálták a - talán megkegyelmez a dahlSs lovag. Á kis harmatcsepp pedig szomoruan tott fel: - Bizony jobb lett volna o. földön. rózsa ezeretettel betaknrgatott volna. Ó

felhlik sóhaj·

.A.

miJyen

ostoba is voltam l . . ezdtek. 1 A. felbök pedig lassan p1tyeregn !örődiltt L. Szél lovag azonban nem soknt bó.natnkknl. k 1 • éjsza 8 • Vadul ÜZte, kergette öket agasz tt 1 Reggelre pedig még dtl.hasebb lett. Nekironta • 't k!!atta szer siró felhötllmegnek, széttepte, szé sza o t' Gllt a - szórta öket. A. kis harmatcsepp is lepo ty földre. sikoltozott,; A mint lefelé hullott1 rém111ten tt l • nhára ese • de a mint leért, éreztc&, hogy ~a}arol P al' hulJ 6 salev ere Csak akkor vehe é:.zre, hogy a r z 'zsalevelet. !ott. Boldogan ~6kolta meg a ro eJt. . nem fel Cse\'C!!tli kezdett. de a rozsa •tlaJll c . d a rózsa szo Szóiitgatt3, költ~gette a r6zsat, 8 u. ... erMi fölbukOull ..... maradt. Csak a mikor a nap 6zsa - · mögül, akkor vett~ észre, hogy meghalt a r

De makkora volt a Katicza apjának az öröme, mikor otthon az irást végig oh·asta. Hogy. ölelte, hogy csókolta Katiczát, liogy fölött uszot.t. ~!eg is· pihent egy parányi t a tünmondogatt.a: döklö kék égen. - Ki is hih~tte volna erről a kis haA nap is feljebb szé.Ut. Hirtelen kibuk.k:ant szontalan portékáról, hogy ekkora. hasznát az erdő mögUl s elöntötte sugaraival a mezöt; a Intnám vA lahn.! . . . .Jer ide, arany virügocs- harml1tosepp tUndöklött, ragyogott, szil..-rázott, mint kám, hadd ültesselek azrölembe! ... I !!V ni! . . r· éb Te drigu. jószágom, te! -· a gyémánt a nap umy en. ~fi6ta. élt, soh~ ennyi a ~zeretetbó1 nem - A rózsa gyönyörködve nézte a. hannatoseppet. jut.ott~'i~noki az ódoc:n.pja r6Ezéró1. Be akarta tnkargatni a lovelei közé, de a harmat~ti1is volt tt.bb3n az irásban? csepp ma:· nem ocezte, hogy menuyire szereti a .K.. gG?.dBg ember Knticzánalr ajándékozta rózsa. csak o. fclhöt uamultn, a l'zelid, könnyü1 azt a ~iinyéirü rétot, melyre az apja évek óta a'yiijtl>gette, lmporgattlL a pénzt. fehér fclhl.it. Ez ~olt. megirva annak n.mdje és módja A felhrj lejcbL erc~zkedoH; s a mint meg· szerint. Es még valami: pillantolta a harmalcsoppet. megszólalt: _,..- A mig pedig Katicza megnő, addig - Jó reggelt kis harmatcsepp. Jer ,·elem. llaazpá.)ja n iöldcL n. li;l{icza apja: de soha ül Gyön.vörll tájak folé repülünk. 'régjguszunk a · elhen•ndt bánatában. d tt ue f.necljeJ hogy t•zt>az ö jó gyermeke· szerezte elszomoro o 'i nom a~.keza munliájával, hanem a szive jósá- -uaYas ormu hegyek fölött, megölelgetjiik, végig A kis harmalcsepp nagyon nesen a simogatjuk a llogycsucsoknt, mt~jd arra repülünlr, Lepergett n r6zsnlevélröl a földre, egye lllohólll gávai." A sziv jósága a legnagyobb vagyon. (Folytatjuk.) a boi pálma!'(llt llólongntnnk. Jer: jer, kis Lal·mat- rózsabokor tö\'ére. A föld pedig hirtelen,

tej l

~J~~~~~~==~======~~~~~=.·~eppt

Ety kis barmatesepp története Irto. Púztor J6zscf.

•

Egy kis harmatcsepp vignu hiwbálódzolt egy r6zaal'l~len, a rózs::~. pedi!; kedvcsen bóleogatott felé. Mert n rózsa nlig hogy meglat:ta a hannntcaeppct, mária mcgazcrolte. Do ez nem i3 csoda mert n kis h::l.nllatcaepp l:q'önyörl1 volt. Á.Hünd6k:

• nyelte el a harmatcs8ppet. . •- t edij . l'ött Iripatvon !fire a Hajnal UJra e J , . kirásott • t •"n A Hajnal megw.t rózsab1mbó a rvZ3aw · a köntösúból egy tündbklö h:mnatcs.eppet.Á tniJlti De oz sem maradt a r6zsalevélen· l{erG a roptllünk , .. ,..J· totf. e,..}. fehér felh«5t, az is elrep~t.l hull· - No hngyj ill kedves kis harmatesepp, me.. a e • . . • bonnet e ngy meg&erdtol~k rimllOI<odott. a róz:'a a. harmatcsepp ,·ISszavág),k oda, a Az e;be akar ·dS~:zarepülni. harma t.csc. ppnak.

A kis barmatesepp boldogságában m&g jobban csillogott, mnjd odaszólt n r6zsnnak : - Isten ''elcd. ItL hngylnk. FBirepülök n felhllh6z. nallilik a fillhö szárnyára 9 rept\lünk,

Fülöp király meséje. Sok száz éve, nagyon régen, Volt egy Jdrálynak kertjében lYiesés kastély, nagy pompával, Sok ezer lábas jószággal. .Tártak is a csodájára, Ezer kincsről hallva, látva. Róla szól moatan ez ének, Figyeljetek, mig beszélek. Spanyoloknak fejedelme Jó Fülöp ö nagy kegyelme, Kora reggel, verőfényben Sétálgatott a l<er~j ében 1 Virágjait szedegette, Öntözgette dédelgette. A mint lehajol a földre, Egy idegen áll elötte. - 1úoudd, - igy szólal - ha jól látom Idevaló vagy, barátom, A királyé e palota, Malyben mioden csupa csoda.? 111:uta-sd csak meg ha teheted, Megadom a tiszteletet. Annyit hallottam már róla, Betértem hát egypár szóra. Ezzel máris utra keltek, Bejártak a házat s kertet, E21er szobát1 istállókat, Nem nézve a bámulókat, KiJ.t nem tudták mire vélni, Rogy a király mért kiséri Oly szivesen, parancsszóra, Mintha a barátja vóna. A mint a.z.tán végigjártak, Mindenfelé jöttek-láttak, Az idegen igy szólalt meg : - Jó barátom köszöntelek, Köszönöm a szivességed, Hozzám való nagy készséged. José vagyok, vendéglöm van Nem is messze, Granadában, Hogyha egyEzer arra tévedsz, Lakásomban is megnézhetsz, Pohár borral megkinállak, Szalonnával is jóllátlak, Nemsokára el is várlak.'

AZ UJS.AG

Vasárnap, szeptember 4.

Lipót, Fritz Misi, F reund László, Elza, Artnr, Fried László, Fuchs J ózsGf és Ter ka, Fellner Ferike, Gazdy Pálmuczi, Gruber Emma, Göllner Mariska és Aladár, (Gáborhelyi) Gabrielly .Tenö és Mariska, Glock Klárika, i~j. Hankiss János, Harsá.ghy Nándika, Hirmann Gyuszkó, Halács Guszti, Erzsi és Hedvig, Holzer Margit, Heisler Laczika, HorváthLen ke, Halász Vilma, Margit, Annus, Raclrer Mariska, H alász Ibolyka és Györgyike, Hajós Mibály, Igó Elek és Aladár, Kocsis Gizella, Kardocs Gizella, Kiss Irénke, Kölcsey Ellus és Boróka, Kőszegi Il·ma és Gizella, ~Í · Run Géza és Aladár, Kormos Erzsike és Sárika, König Gizi, Kósa Pali, Kohn Elza, Kerékgyártó Loránt, László Imre, Löwy Vilmos és NelJi, L atinovica Tibor, Lefkovits Artur, Lyachovics László , Lantos Oszkár, Muth Piro13ka és Annuska, Matuska Juliska, 1\Iikosevi ts Edith, Mádi Petronella és Emmike, Mandel Erzsike, Murányi J ózsa, hlatyó :nfariska, Miskey Bözsike, Nagy Máté Vilma, Nemes Anna, Erzsike és Ibolyka, Nagy Árpád és Jolánka, Nagy Béla, Nyitránszky .Tuczika, Nyul Hermina, Nyi· raty György, Pilz Irén, Petoebázy Boriska, Pápay Elemér, Pollák Jenő, Paskusz Sári, Pollaosek Pisti, P ap Yella1 Lajos és Gábor, Rosanthal Ferencz1 Rónay Olgicza, László és Pálma, Reviczky Margit, Rosenfeld Margit és llona, Raab László, Radich Laczika és Margitka, Répásy Gyuri és Annus, Rosenberg Alice, Radvaner Adél és .Tnliska, Reschofsky Szerén, Rakovszky Menyhért, Rozgonyi Mariska, Sonnenfeld Jenő, Striny Ilona. és Irén, Singer Siegfried és Adél, Settner Vilma és Margitka, ifj. Sólyom Sándor, Stein Bözsike és Margit, Spitzer Jolán és Aranka, Stra.usz Margit és Kató, Sterk Jolán, Sterk Vilma, Stern Lenke, Schweiger Leo, Schwaroz Katinka és Elza, Sehol· hof Renée, Schwarcz Imre é-s Erzsike, Schönatein József, Pa.H és Donka, báró Schmertziug Pista és Egon, Szabó Annuska, Szentgyörgyi Irénke, Széger Ilka, Böske, Feri és Gyuricza, Sza.thmáry Sasa és Hedvig, Szeberényi Lujzi, Szánt6 Margitka. és Andika, Szerémy Lenke, Szórády Sárika, Tóth Etuska, Ungár Ferencz, V aj da Pista és Pa.li, Vajda. Erzsike és Lilike, Várady Laozi és Géza, Wagner Elza és Jenö,ifj. Weiszar Sámuel, Wigner Gizi és Irma, Zsilinszky Erzsike. A megfejtők l'özt l!árom szép tneseköwyvet sorsol ki. Nagya.pó. A három könyvet kisorsoltuk és az egyiket Fetter I rénke (Temesvár), e. másikat

Brieger L&szló, - Köszönlim a meghivá-sod, lplfog;arlom, majd meglátod. :gg ba. elmégysz te Madridba, Szólj be a király-udva1·ba, :i!:n vagyok a. te királyod, A ki veled szóha állott, Jer el hozzám, kastélyomba, Egy jó szóra, pohár borra, Les~ olyan jó, mint a tied, Engem ucscsa, nem bánod meg l S&nyi bá.csi.

.Az Ujság folyó évi augusztus hó 28-iki számában közölt rejtvények megfejtése : I. Sok eső. II. Szeréua. lll. A beszélő köntös. . IV. Cserép. Eger. Réz. Br. P. V . Karom. Padló. Szekér. Szalma. VI. E:ereszLkötés. Sokác11. VII. Pó. Ohio. Vill. A hiányzó pontok helyére az 5-ös szám

ö ő

6 ö

ő ő ő

ö ö

6 ö

.ö ö

Sohwarcz Dávid.

:Sa.umhorn Ma.rgit.

VI.

Vl1ra.dy Laozi 6s Géza.

VII. 2

2 Q

9. 9. 2

Várady Laori!.és Géza.

vm.

Andrá.sosilt Xároly 6s Olarlasa.

It ajyapó postája. Ismét nagy szomorusá.g &te Nagyapót és olvasóit

Stein Ilona Ida szenderült.

Ifj. Knn Géza és Aladár (Miskolcz) nyerték meg.

1'együk le 'rirága:iD.kat kiesi sirhal-

mára és küldjük el igaz részvétünket bá. natos azUlöinek és testvérkéinek.

Ujabb rejtvények.

r. Y ost irógép

Juczó

Árnyék Sülyed

Náni

Orsolya Ninon Aranka

Rét

E szavak ugy helyeze~dök el, hogy

S:. k,?Zdöb~tük

felülről lefelé olvasva egy Jnres magyar koltö nevet, a

hátulsó betiik alulról felfelé olvasva egy hires magyar zenész nevó~ :t<lják. Z~ttner

Vilm" €s Margitka.

II.

ESHZ

l:J

Petneháey :Boriska.

teendő.

IX. Nagyapó. A rejtv.ényeket részben vagy egészben helye· sen a következök fejtették me~ : . Andrasesik :Károly és Clanssa, .A.ltma~n Jenő, Blaach· Gyula, Bánhe.,üyi István, Beck Fen, Eiumberg Ettuska. és Lalicza, Bruok J en6, Berger llXIJ:'e, Brisger László, B~rtolomiedes~ .Irénke, Barth~ Terike Berkovits Linuskn. és GIZtke, Bánhegy1 Pisti, ' Blumóerg Raoul és Leo, B~sch. Jnl.ia~na, Biró Pista.1 Benedek Elek B1nm Sftnka es J ozsika, Balázs Ivi és Dó1·a,. Cse::nyánszky Juczóka~ ~sá szar Kálmán Osürös Sándor és Ilouka, Dömötör llalvinka, D~rányi Liczike és Pistike, Erőss Egon, li'rank IIIU·e, Fetter Irénke, Farl\tlS Arankn és

kedves kis olvasótársa.tok, életének 11-ik évében hosszas betegség utá.n jobblétre

a llannadilrat

Almás .

Msjfejiásek ís rejfvények.

III.

VJA

D A

VJA

Ose:rn:yána:'.kY J'uosóko..

IV.

- Fellne~· Ferike. J s.j de bájos, jaj de szép ez a levél. Boldog lehet mostan Ferike; ugy-e a;o; vagy kicsi :fiam ? Mit csinálsz azzal a tömérdek aján dél< kal ? Pil'OS papucs, csokoládé, festőszekrény versenyjátélr, könyv, dominó, ez aztán a szép meg~ lepetés! De jó annak, kinek ilyen a.ldott jó any.uskája van. Bat·tholomeidesz Irénke. Nem ha· ragszom én L:énkére, sőt mindig jól esik rád gondolni kis lányom. Levelet mindig igen szi>esen irok neked. Ugy-e te is szivesen irsz nekem ? - Kolm Elza. Azt üzenecl Széget· llkáuak és . Böskén.ek1 hogy csakngya~ jártál Perjámo· son, oZJmed : özv. Deutsch iL-ne urnö czimén Temesvár, Gyárváros, Farkas-utcza 20. szám. É~ hogy ha ök irnak, te is válaszolsz nekik egy szép J.jatinovits. levélben. Itt adom át az üzenetet. Tíbot·. Ez már kép l Három czilinderben négy .kutyus. Talán azt keresik, hogy huzzák ki a. Tibike nevét. .Taj azt nehéz lesz most kihuzni mert elfelejtetted a megfejtést beküldeni. - Gönczi Dusika. Ej, ej Dusikám, hát én hiába várom leveledet? Pedig Zsiga. bácsi beszélt ám rólad! - Mm:ányi Józsa. Nagyon köszönlim a képet legalább téged. is ismerlek, kis lányom. Ugy-e' már nem vagy beteg? Hányadik osztályba jársz? - • Blwnbet·g Btuska. Haragszom? En? Ettnak ára? 1 Aztán ~ért? .Azt .már Ettuska sem tudná megmondani. Lolika. ls haragszik? Ettuekára? N ezt nem hiszem. - Blmnbe1·g Lolicza. Ugy-e ne~ haragszol~ No ne haragudj má1·. Hogy lehet ilyen aranyos kis lányoknak »hara!!Bzom rád«-ot 'át o szam. ~. T'1 csa k tl'é f:altok az öreg Nagya óv f J _Somunfeld Jenő. Köszönöm a képesla. ot PJ a.' • Rónay OZgicza, László és Pálma Np ' enlí, - · agyon meg4,, •

Vasárnap, szeptember 4.

AZ VJSÁG örültem a képes Japnak. Én is éltem azon a vidéken, jól esik rágoudolni. Kö.:;zönöm a képet. T'n9rí)· Faeuc=. II:\t te Na.sapónak küldöd azt a képes lapot, a mit ajándtikLa kaptál'? Na.:"'Yon jó fiu Yogy. Kö:izönöm. Ileülcí" Laczika. Szép sr.obor ez ugy-e Lnczika? 31ég képes lapon is szép. .Köstönöm. Egy ismerellell ismenis. Azt hÍ$zed, hogy nem ismerlek kis csintalan Laczkó? D~ jó nagy pincz \'llD nu(atok, a hogy a lapról látom. Pnp Yella és Gaöor. Jaj de gyönyörü képes papi r! Hát még azok a szép betük rajta. Xagyon &rU lök a leveleteknek kedYes kicsikéim. Blumberg Jlimi. Óh )fimike, az öreg Nagyapó elszokolt már allól, Logy ilyen ticles, bájos kis le.'myok niosé~jék őt. Jinnem nztún az is igaz, llo~y a :rorosszakarah! Czilinder üre hozzá van ~z;l~va 1 hogy öt. korholjftk. Hoj, hu én volnék a r.zilinf1i'r holyóbcn, most mindjárt ltisor$olnám a. :\fimike ne\·ét. - Ifj. ..1/oll/(ir János. A megfejtéf'ed jó -volt a muli héten, de szorgahnasan küldd be .Ti.noska, u\eri. c:<ak akkor leLet remélni a czilindcr nr jönkarntát. Mi ujság a Nagykunsá:;on? Géi·G LüW:c. Hogy lehet. az Lidike. hogy egy olyan iigyes kis lány, a ki magn. is tud rejlvéuyt c.;:;inálni. e~yet se tuoott 11ll'~tejteni! No, majd máskor ugye~ - ApoY lltska. C';;nl: most tudok válaszolni hu kis oh·as '1nnnk, l10gy nneJ·on jó \'Olt n megtejté:', máskor .is ig-)' :.H:ernljun. - Jliyály Lclll>c. Xngyon köszGnöm n tanácsot, bi~ an·öl már el is fe!ejtke;::elt az öre~ N'aro-·apó. Hanem most meti:eszem. - Si11ger Siegf, iecl és Adél. !\em bnj az. Siegfried fiam, irjni.ok gyakrabban Xaeyapónak. llortik B/la. :::zép \'OJt, a rue~e.. Béla.? Xacyon arnluk neki, hogy tet::r.ett. Es igen szeretem, ho;'Y foglalkozol a rnr,sókkel és nemcsak a. cziliodArt üd\'d21öd. Dr·rék :fiu v:lg_y. - Polgár Il'éakc. Nn!'ynp6 örlimmcl fognclja !ds oh•a"ói hájos sera~;eb · D.: ily~n lr:\•t$1 inijflt. ('$;ak 1ninél eynkrabban l g.)CII szcrCllCS6nk. Nagynpó, n ki rirez. na~on örcy; biz.my, - igGn holdog, hoJ!y Irónket is érdcldi. Ol~ au .:;l beszélésehet ugyan osak a jö,·ö 116nnpban fog ütí?.ölui; ae jul.nlom'kl>nyvet minaon megfejt' l.np, 110 nem is fejti meg t>ssz.'l!J rojwényok· t.! ;spil.!cr· JolJuka. Arcwl.u.. ..1\.~d. llisze.m, kis lú.nynim, mú!! Ilt:m :rlnrn mor:; Dektok. mennyiro örülök,

:11;

és

lehetsz Laczikám és meg tudod érteni, hogy 1\agyapó nem tehet arról, hogy a. születésnapodra nem ajándékozott meg a cziliuder. Pedig lásd, én igen szeretlek, mar messziröl megismerem az irásodat és nagyon-nagyon szivesen forgatnám a czilindert a jal'adra, de nem boldogulok vele. ZeHner Vilma és Ma1·gitka. Kem biaba használtatok ilyen szép reményzöld levélpa.pirt, kivánom, hogy mindenben ilyen ezerencsésok legyetek. A rejtvény sikerült. I gazán aranyos lás lányok vagytok. - Répássy Gyu1·i és Atl1ltlS• .Azóta már azt hiszem, meg is kaptatok és gyönyörködtök a könyvben. Sok jót kiYán nektek Kagyapó. - Salammt .Anclot·. A találós mese a. lds gyermekeknek csak élöszoval olöadva lehet mula.tságos. - FabYó HenrieHe. Megkaptam kis leányom és meg is ismertem az irásoda t. Mart N agyapó már az irásáról felismeri szorgalmasabb kis olvasóit. De azért ne tegyétek ám próbára öreg szemeit azzal, hogy gyakran találgassa, ki is '\'Olt az a kedves kis unokája 't - Szeberényi Lu;zi. Bizony csak most tudok válaszolni, mert későn kaptam a. leveledet. Üdvtizöllek. - Salgó Tivada t·, Laczika és Sanyika. Nagyszerü kép. majd megszólnl. Szinle ballom a fényképész bácsi szavát: Pszt! Szépen ülni Kivált a csópp Sauyika áll pompás módon 1 ragyogó szemeeskéje olyan komolyan néz, mintba a Kagyepó czilinderére bamulnn. Hat te Laczi min mo;,olyogtál olyan jóizüen '? Lám Ti\·i komolykodik szorny~:n . Jó mulatást gyerekek! Pa.scl1kttsz ~át;. Szivesen fogadlak Sárikám. Ha gyakrabban irsz, mindig válaszolni fogok. &e11t9yör·gyi lrinlie. Itthon vannak-o már b·énkém? Hogy mulatott Balatou-Lellén? Hogy kikerül-a a cziliuderböl Irénke neve, az czilioder ur bölcseségötöl függ. Yan nekem egy másik kedves olvasóm, Luzsa. Terinek hi\•ják, most alTa kerülne a sor, ha beküldaná a mogfejt~sL Aliért oem küldi be, nem tudj n Irén kisa.'lszony? Pedig ugy hiszem, hogy igen jó baratnék, nálam is együtt \Ollak, mindig együt.t vannak. Irja meg, hogy igaza -van-o ~ngyapóno.k '! Htdász Ibolyka azt hiszem, húgy tizeonégy t.ves. Hogy hol nyaralt, azt uem tudom. Szöcs Cnmill:itól és Csernyánszl<y Jnczót.ól u.-...,uncl mogkórdezem, vissza.jMtck-.. wár T~lól'uredröl, illeh·o ZoborróL A >z utóbbi azt hiszem, vit>;:;r.ajliH. - Xagy Béta. Nikor tiam?

ol:gy olns6im lasztek, s cgy9nesen ilyen szar- Nemsokára. - Balázs Iui és Dóra. Jaj gyergalmasan hort ]ew;Jie) köszöntök be !\agy- mekeim, annyira tört;;tek fejec:>kéteket? Ko de :~pófloz . .\ rejt vilnyekböl közlünk llébányat1 csak nem baj, ~as;yapó hamarosan kárpótol érte. a képrejtTényt nom. Ró,la!f Ol!Jicza. Scllllll•of René. Kem bánom én, akárkinek jár, de tetszik Olgiczám, n te le\·eleidet \'&lami balsors J~~y továbbra is szorgalmas olvasóm kis lányom. uld 'zi Na!!vnpó aszt&lim. hanem most i!!érem. - AlOisi Péter. Mes~it még nem olvastam el. ewtim kiilö~ fo;ok üJ.,•yelui rn. - Widder -Elza; s~Tru:-arcz Katinka és Elza. Közlöm. kicsikéim, de llona fs Cut(la. Egy Jds tilrsaöddel szeretnélle>e- nem tudom. hog~' mikor. ElzuskM c.;ókoltatom. ]czni Elza? De nom tudod, ki\'el: Hos:>:mmezGn S!illl Hermilm. D6zsa Andreának ezennel me~ lakol és tizenegy t~Yes vngy. Küzzét.e:>zem rzime- üzenem, hogy Dorecskén lakol a szeretnél levedct. hátha. vnlnmelvik nr.mvos kis ol~as6tars Jezni n~h:·. Debogyn.em válaszoltam leveledre. »~ csnoyaság vol on N agyapótól egyik legnt>d u1c:rlop ~"'f;Y éde"'l levéllel. .. ~J nj d ird meg. Darányi Széyer 1/l;a, Bus/a:. F"ri fs Gyw·irza. r ~y-e Böske, h liségesebb oh•asójó.val szemben. !:ét reHentö dol•g van Nngy:1.pr'> azohnjúban, egyik Liczike és Pislika. Bizony irjatok, gyermekeim a vnpirltosúr, »o. moly mindeut elnyel«, másik a mert az öreg Na,!!ynpó nagyon ~árja leveleteket. cúlinJö.J·, ltn mely BOlllmiL so €tdc. A ldket kérdez Szm·gn.lmas tanulll erre id ráér, a lustának meg T"eYó L(íszló. Azt irod n:~ .:u két ol\'n"Óin. awk épp olyan nagyocska Mmruiro sincs ideje. lennyok, mint lik. 1'. Iloriska 8Mora.ljnujhcl.yheu fiam, hogy szerotnéd N a~yapó régebbi mest:\it olvasni . .Xo1 ez n kh·únsagod teljesiilbet. Régi és lnl..it:. Ga'bri~lli Ju1ü rs Jf,o·iska. Oh! a czilinder ur jg:>n meghül,keut 1 mikor felolvn.<:~lam neki ujdonntuj meséit szépen összegylljti Nagyapó és a nz üzentJtet. A1.l 1nondta, ho~y ne küldjPm öt tél irlujéu klifetLo foglah·a kiadja. - LfJu·i T'ilmos uynrnlni, Jluwt itt az ősz, jGn a tél, most ts Sc/ly. Az Isten nldjon mag benneteket i:> gyermár különbon is töbh szOkság ''an ró, mint a mukoim. De mért kell noküulc most elbucsuznunk sznlmnkalaprn. vagy n ltönuyo, puha jószá~okra. eiTJDáStól? Uzeujtitek mPg, hogy mért nem irhatIukubb szentnl igéri, hogy ezutiln - jó lesz. tok ezután. - J{o,.mos Erzsilio ls Scírika. :\em Bt,f.ovits l.ttiU8ka ls Czw1m. ]!~g idejében ide- Lnragudta.m, csali bmmltam 6"'\' kic$it. Most azonml:ezet.L; cstltörUikig nem k~sik. Nn~yapó nagyon ban mog,·i,!!'llSZtnltntok. S.:.á11ló JIM·gilka is lir(ll, ha szorgalmas kis oh•a.o:ói le!<ztek. ::llnjd lnegA11diku. Sok jó rojt...·tinyt küJdtu'tck, alighanem lá:ssatok csak, mennyi gyönyörOséget ad a lel'ele- közlillletö is lesz közvttük. Grube1· E1wny. Ez ~és, bnt m~g n I!Zilindcr cis n ruosék olvasása ! mnr okos be:<zéd kis lhnvom. Küldtl ol rögvest ]{un .Att la. Bizony nom tudnftm rögtön me!!lllon- az uj rejtvényt. Bizt;snn közöliletö losz. dnni, do ha j6k a rejtvtiuyok, akkor előkerÜlnek. Olty Emmyke. RojLvényoid olknUódtnk. Küldd Göll11er J!oriskrt. Ba hizouy, minden jó rejt- el ujr:L \'alamennyit X agJ'Il!lÓnak. Csikós ' ÓD.} L hozlüuk, ltaucm sorjnban, mert sok Zolftiutól és Dudiuszktl Ncszfo1· és .Jlagdáto1 levélkis oh·asót.'lr.-;atolc lcllld szorgnlmasan. FJ'ied bélycgd;ot kaptam. It ·tok roog, hogy mittivö le!Aszl6. Nagyon dorélc kis fiu ,·agy, hogy gyek velök? IH.tba odnadoám a azegéoy gyerDle1lyon gonr3osan irfaii meg a le,·elet. Jgen 5rillük kcknok? Ungá 1· F~;rCtiC~ . Derék fiucska Yagy neki. - J1JW;cy JJbz:;i/:r. !'\ngyap6 is &-Ul, ba l''urik~m. Az ilyen okos levól oh•nsása mindig jól aranyos uh·nsóinnk vrömet szcre:....hot. Ki\•ált. Bözsi- esi k Kag-yapőuak . J(ellltll!f ,l[m·gil. Hát ILeg l!enck, n ki olv szOJ't•almns ős kedves J1o ....., soho.- én a lovoledet 1\brgitkám l Bizony. örömmel olr ed J t:t ' c.r vastnm. Addig igazitoan, ruig n te luvftnsagod szeEGm wl k,,zik meg r6ln. Osak no ft.l!ojtkezzék nl oz üreg Nasynpóról, hiszen mlisban sem 1o!ik már TirJt forog. Nutnsol\é.rn. kis litnyom. - Schmatzit;g Pista és Ego11 bli1·ó. Jle-;;zog most vhlMzolok s urlíme, rniuthogy l is unokliinnk lev~loit oh·nssa s nzQkrn dlasz.o!.- 1\is 1rú1lkr. Unt még ~u mennyire nzt ilzonem hogy cslliln jő n. tnf•gfojt(ÍS. Osak örUllflt, ~ogy a mi moséinket ugy szeroted, könyv egy iczt-}JÍ~i hib~ ,·nu llenne. ~zon·usztok tides n6lkfll lS megtannlod. Rózsi mamának át.ndtnm fiaim . -- P{ipay Elemér. 'Tcs~ék eljönni bármi1ldvOzlctOO. - 1feitler 1Jaczikn. Ha te mlu- oh·an kor. lladicJ, 1Ac."Í/:,t ls J!argitka. Bizony, ti _!llliD' iiu vagy, ti2. Ó\'os, akkor nngyon okos fi~ is jobb gyermekek ,·agytok1 mint sok kis olvasóm,

ugy

a kik mihelyt a czilinder merremlókezett róluk: ' o il~ 0 tüstént elfelejtették, hogy Nagyapó is a v .o~ >an. No de nem baj. l!Injd fordul még a ez~ der, s most már nem lesz igazságtalan, mert .tudJn, hogy kik X agyapó büségelS olvasói. Rát~k ~~en~ esetre gondolni fog. - Csikós Zolfá11. Udvözoile Zoltánkám. Elküldte a kiadóhivatal a kért lapo· ka&? - Sztriny Ilo11a és It'é11. A ked-res nödr~~ nek és szüleib:knek bizonyfu·a épp oly ~r?mu~ telik bennetek, mint Xagyapónak. Azt lrJát?k, hogy jó kedv·~el tanultok. Ez szép dolog, valamtn~ az is, hogy a télen sem fogtok megfeledkez:ru N agyapóróL - Rose11{eld Margit és Ilo ua. A terképei elküldjük. - Gazcly Pcíluwc:i. Lesz, lesz leáuykám. - Pilz I1·éu. Haragudtaru, mikor megtudtam, hogy nom lcaptacl még meg a könyvet. Intézkedt~m, hogy gyorsan l1ozzád juttassák. Mády Pet1·onella tfs E111111ikc. Kem szoktam, mert nagyon kényes szegény. Félek, hogy e.lk: pik, aztán honnan huzzam ki a ne\·eteket: tiédet Emmvkém, mert a Potronelláó már k!lt.orült belóle. - - Reviczky J[a,-oit. Az~rt :Mar~t· k~m, m.ert má.sét i~ kell k~z5lni, meg aztll~ N agyapo hol valaszolJOn ol vas6mak. So~em _volt. , 0 mé"' Budapesten ~ Ez aztán a szJp 'áros. mmt J ma';~ar leánvnnk örömlSd lesz1 ha meglátod. Sokat"'· irjak, l1des lányom? Hej, má:r ugyi~ reszk~~ kezem a sok irástóL Xeked c.;alt egy 1\agyap~ van, neitem azonban sok száz nuoldm, no. ~ egytk sem ke<h·esabb ~Iargitká.nál. - F,-itz Jftst. Oh·asd el, hogy mit irtam .több ~ ~~!: nak. Szorgalruas diák ,·akáoZIÓ utan lS . velezhet ~ a~ryapóvaL DömiitiiY Jlalv~~zka . Kösztinöm :Ualvinkám. Kés<ln jött, de. Jgnz 9 Bn,ck Jt.uó. Küldd el öcsem, szivböl. ronlass jól Ráczalmó.son. - Baab LcZszl6. S~er vusz Laczikám. - Nyitrá11szky Jaczika. Juczikn, J uczika1 biztosan nyerni fogsz, do vá t:J· t"UI·elmeé sen. - Holze1· Ma,·git. :Mi ba.jod volt szeg ?Y Maraitkám? Ird meg :Ka"''':lpónak. Petnehak~yt ., aJ .. • t··tt ·e Boriska. Boriska kisn~szony ismét hekuszön Hát a nyá:rou miért ne~ P ompás re1tvénvével. ;, J • E' mal' leveleztünk? Csert~yr.inszky Jttczóka . . komolvan J·Ó, ann~ szent. Sugok valamit Juczö~" r mJ'kez kának, azt, hogy nagyon rossz az e_ e ót.:>hets~ge. Hat new maga irto. meg Nagyap ._ nak, hogy tizenbétcJ;ztendős? Azóta sem fe.l~l tettem el. ]Jikosevits Edith. Aliármikor Ekhthkém. Sonne11(eld Je116. Yárom a szép an~~o~l - Fra11k Em·e. Nagy viiógot láttál, bazaJ~tt~ 1 :fiam ? Szaretettel üd,·özöllek és kérJsedet teiJes .d . tak tem. - Lás::l6 Imre. Ha unokntest\'érel ll' Na~ITapónak a választ megleled postá.jában. Kö~ig Gizi 'Ba1' ·m1u Adél és J ul :$ka. Schwarcz ' .. értes Imre és ErzStl:e, Sra•:sz Jlargtf. fs J{ l.a tó ik ].fariskiitól ezenr11,1 megkérdezem, hogy emlékez ~e még Strausz Katóra?), Racku .Mariska, Blumbel g Leo és Raoul, Kósa Pali, Spitztr Jolá.11 és, Aranka~ Biró Pista, Göll11er Ma1·iska, it)'. Jfolmit· Jcmos, Ro~ gonyi Jfariska Kerékgyártó Lóránd, Benede!> .Ele'' ' r. NagYRtsofszky Szeréu, Sterl• T'ilma és .vo tl11, • Jtáfé Vilma, Andrásesik KcíYoly és Elanss~o.,

Blwn Sári és .T6zsika, All11UI1111 Je~1ó', Bakovsz.;,!~ Jlcnyhé,·t, T"át·aau Lac~i és Géza, Yajda E~~zs; ·,. 0 és Lilike, Stllöustei" test tJércl; és Sólyotlt San , ~

le~elére

8H;!;;

n jö\'ö héten válnszal N agy apó és

Ibolyluitrak is ir egy hosszu levelet. z k Sárika. ~zegény Sáriki1m1 hát el kell bucs~~:~~nel egymástól? Kérd meg szUleidot, bog:! kül JSten' neked Az U;ság vasárnapi számrut. ó .. k' olvas Lenke. Udvözlöm nz én szor~almas 'JS 'k6·ro ma t. Zst'lins::ky E1·zsike. Júl tetted ErzSlk n~ bocr írtál .Xa,.,~·apóna!:. u~-e ezentul gy~rrl i o. eJ t=J • L 'rló. 'e et le\·elezünk e!!Tllliu::;al? - Lyaclior:lts a • · . t~d e. . Pal'1 ba J •• is L:u:zi fiam. Pollalsek F~t1. tod _ rote!!álni forr de C'"ak tl!!'\' b n we;láto~a. · 'd e cl e. l r· maJ P Répássy Gyut·i és Annus. :Nem kell e J 0~DJ~ ]gó én elküldóm Gynrikó.nak és Annuskának.

n]ál·

Elek is .A/adá)·. Sainb.1om fiaim, hogy nem t nf'Y

:zt

kozhattunk. De azt rosszul tndjátc~, ho~··t sem találkozhattatok volna NagynpoYal. ·koesztöhi:szemJ hogy éppen akkor itt voltnm a szcr .Ernye ségben. - Halisz Yilma, Margil és .Awwsf ~sp. be szép rózsaszinil )e,•él, kár, hogy olyan ·tuuuy-e, tartnlma . ~liféle €Hczlap az Vilmácskám, mOl 10n.,.<r r .,.... 1 kép"en °''""J ie irtad e gyön:rör!l levelet · = 10< en r . ·tok 1 n. mi benno r-ao. Ha neln ht.St~ ·tok~ holo ndsarr 'O) ' .,'uúlh!L ~l! jertok ide: nézzétuk meg. .Meg IS c-..: J, da Ol!Jfl1 az l!l'z s=akáll!t. Jrjn!Qlt gyakrabban,-: ln't' 't JI10g· Margit. Jó:-~ika ls l vr"k c k a..-es üdvöz e e -g kap<am é:; szeretottcl ':iszonzom. ~Ikor ~~1o~eÁn~ka apónak? Sz~dll!ll Lenke. Edes J "illole ·11 N~>.rryapó olvo.so vn!!V Lenkém. I d a 1 esz .i -.. . • • k n~ táb~~bn. Szeretettel fidviSzöllek nundny~Jun vében és remélem, hogy köztünk marad::.::.

-e •

rrr-

.......

Vadmap, azeptelnber

E.t:r uj 18áaJiskolár61. Irta

~utaekn6

Bexheft Lilly.

. A kultura fejlődés&vel, haladásával mind JObban kimélyed az emberi tudás, az élet ta.rt&lma egyre gazdagabb lesz és egyre n.ar gyobb követeléseket támaszt az egyén szellemi fejlettsége, képzettsége iránt. Minden pályára, minden foglalkozásra. tervszerű t&ni.tás, rendszeres iskolák utján kászitjük elő az ifjuságot, hogy minél több gyakorlati, szakazern ismt'rettel álljon be a. társadalom tömegének a.m& külön fiókjába, a hová. körülményei, hajlamai vezettók, a a hol kenyérkereső munkáját ért.ékesiteni fogja. Az asszony sokáig visszamaradt abból a. kiméletlen versenybó1, R. melyet a férfiak az önfentartás és családfentartás kényszere alatt folytattak egymással. Aztán egyszerre rohamosan, szinte szökellve, rapszodikusan indult meg a -n.ők iskoláztatásának, müvelődéséuek feilő"dése. Sőt sok irányban tulkapott a hatara.in. Szinte ugy látszott, közeledik a nagy megváltozás, a. mely az asszonyt passziv alaptermészetével összeütközön a külső életben férfias, aktiv rályák választására. foaia szoritan.i. c.J É s senkinek se jutott eszébe, hogy a régi roma.ntil..ll.S Yirágöntöző leányokat, gazdasz~zhonykodó, primttiv Jszjá.rá.su asszonyokat is e etna tová'!-lb navelni. Különösen nálunk ~ID gondoltak erre, a hol az utolsó ötven év ~- tt mús nemzetek több százados halaná~t .nelletL utólérni és igy történhetett, hogy kimaradt egy ka.pocs a. nőkérclés fejlődésébőL Ezt a. kapcsot kell most utólag beillesztem. NéJ.UDk a.. házb6l egyszerre ~ élet?e ~ök· ték a leányt. Tanuljon. De tanulJon mmdJá.rt

dolgozni. Pedig ez az uj felfogások félreértése,

tul.zása. volt.

Hiszen va.n.n&k szerenesés leányok is, a. kiknek nem kell kenyeret keresni. Tanulja-_ nak ök is: de ó'k hadd tanuljanak mást. Tanul ják meg széppé, tökéletessé tenni a.z életet. A mai kor igényei mallett tekintélyes tudás és müveltség szükséges ehhez is. Nekik nincs szükségük kenyér,keresö pályákra előkészitő szak.i.smeretekre. Ok asszonyok, feleségek lesznek. És ugyan miért hittök azt, hogy éppen ehhez az egész emberiségre oly fontos hivatáshoz nem kell semmiféle szellemi képzettség és feleslegesek az általános müveltség megszerzésére alkalmas felsöbb iskolák? Ezt a. hiányt pótolni fogja. az Országos Nöképzö-Egyesület uj, nyolcz felsöbb osztályra tervezett tan folyama, a. mely most nyilik meg először, a jelen iskola.év kezdetén s a mely arra van hivatva, hogy gondolkozni tudó, ismeretekben gazdag, magasabb és tágabb látkörű leányokat neveljen. T ehát a jövő anyáit. Azokat az asszonyokat, a kiknek élete a. legértékesebb a társadalomra nézve, mert gyermekeikben folyta., tása \an s a kik ez által nem vesznek el az emberiség tömegében nyomtalanul, mintí az egyedül álló, önmagát munkájával fentartó leány, bármily nagy és kh·áló ,·olt is az

j egyénisége. És ezek az

asszonyok, a. kik a modern müveltség szinvonalán áll'nt mégsem ismerték meg soha a kenyérért. küzdő testvéreik utját kisérő csuf és elszomoritó jelenségeket, az élet durva realizmusá.t, undok igazságait, lelkileg egészséges a.nyái lesznek a. jövendő nemzedéknek. A nó'k e részének a lelkében lesz a nemes, nagystilü, modern idealizmus utolsó refugiuma. Jólét, szerencse kell hozzá, A gyászos élet';íton Hol tévedezve Jár, Egy szemből rásugárzik Mégis a - napsugár l

ldsjen kiilf6kf61. • Fordította. Iaa.ák M&rt.ha.

Fehér ibolya.

W. Born.

(Olasz.)

Küldök neked fehér ibolyát, Ne keresd a szinét, illatát .. : Kékszemü, illatos test\'~reitül Csak neYét s alakját kapta örökül.

S a fehér ibolya mit jelent? Hogy örök az igaz szeretet .. · - Csók és mosoly nélkül, édesem, Mégis szerelern a szerelem. Annie Vivanti.

l'fí1p;;ugár. u·umet.)

Bár sötét felhők jönnek Viharral szelekkel, S látbatárunk megtelik, Szürke, bús ködökkel ... Végtére mégis áttör, . S a mély völgybe leszali ~gy fölcsillámló, fenyes, Aranyos napsugar l És bár az emberszi\·be Nag)· kétseg költöz~tt, Ha éj k0vct sOLét éJt, Bánat és baj közOtt . . •

AZ 'UJSA.G

Őszi divaflevít. Bia.rritz, szeptember elején.

A Compngnie des W a.ggon Lits et des grands Express Europeéns n;tind~n. .~omíorL tal berendezett luxus-vonatal szallit.Jak hazafelé a fürdóöen járt ele~ns közönséget. A ragyogó napsugár nem tu~~a. m~~hamisita~ a. kalendáriumot és ba kozben JO meleg lS van, a. fák megsárgult lo>elei lehullva már vékony szőnyeget képeznek uton-utfélen. Már augusztus vóge felé is nagyon sok helyütt őszre já1:t .. s a.. habkönnyU nyári toiletteket ekként 1do ~;;lőtL váltották fal melegebb ruMzaLtaL A baden-badeni nemzetközi versenypálya ideálisun szép . nagytribünje aljában már csak elvétve lntszottnk n. nyár krómszinü Loilett.ojei és a hölgyek javarésze az itl'czheimi gyepeu már bemi.ttathatta az ősz divatjflt: a barna szövetruru\kat, ezüstszürke toi.letteke~, . a mely~k hoszs.zu, gazdag uszályavai veg1gsepertek a zöld pázsitot. A szolmya a derékon tul olyan széles hogy felér a. h"l'inolinnal és ugy látszik, en~ek megtév€sztésére is szolgál. A szok-

hogy va.la.ki ezek közé a. kiváltsúgosak közé ta.rtozhassék. De a. hol megvan a.z a.nyn.gi lehetőség, ott nem szabad még a. munka. által sem összetépni az emberiség e töredékében megmaradt utolsó illuzióit. A dolgozó leányt könnyen elfogja a.z el· csüggedés. Az ő lelkébó1 kiirtja az élet a. boldogok drága ideo.lizmusát. Hiszen ezerszer félreértik, megkísértik, sárral megdobálják. emberek életfelfogásaiból hiányzik még a. no1 munke. erkölcsi megbecsülése. Könnyebb iro~ai mnnká.t végző leány akárhányszor takantani, irodaszolgai teendöket is elintézui kénytelen. S a. ki nem végzett magasabb iskolákat, bármily uricsaládból származott is, a hivatalban, az üzletben férfifőnökei ré~zé röl el kell ttirnie a. kitüntető bókokat. - Milyen bájos, Teréz kisasszony. Milyen szépen öltözik. Maga a legszebb az eaész b osztá.J.ybau. Pedig a főnöknek épp oly kevés köze van ahhoz, hogy Teréz kisasszony bú.jos-e min!i ahhoz, hogy a férfi. alkalmazottak arcz~ himl~helyes-e, \agy sem. Es ez a bók cso.k a kezdete a. kisértése~ek. .Az uri leány , az első hizelgő szónál ~eg érz1. ~ m~galáz~tast .. s.. talán, megszol-ja, s~t mé~ J?l esik uek:: Kosobb mar 1'1. kenyeret félt1 1 es nehóz orosnek martldni mikor az e~ber nem t11dja, miből hoznsso~ ebt;\det a. v:tczeházmesternével n szomszéd kifözésbó11 ha elvesztette nyomorosligos állú.:;át? Az egyetemet végzett leányok már ezt a szomoru sorsot t.ulha.ladták. Az ö foglalkozásuk már kiemeli őket a női munka. testilelki rabszolgaságából. Tisztelt, becsült állásokba segíti öket a megszérzett diploma és azokban már ismét rendezett, védett a nők helyzete. De nnnak daczára, főként az orvos-

A::.

nyába ugynevezett cerclette-eket, ~o.nyos abroncsokat varrnak be, melyek lehetövé teszik, hogy a szoknya maga a.z ala.h.'i.61 diszkréten távol tArta 1rk. :Es a kik ma még lenézéssel szólna.k a krinolin visszatértének lehetőségéről, ez., ...kel a. zseniálisan alkalmazott abroncsokkal maguk ké,szitik elő szá.má.ra. diadalmas feltámadását. Es a milyen s1.éles a. szoknya, azonképpen szük a derék. Annál elegánsabb az asszony, Iniuél jobban van összeszorit>a a. dereka. és nem nehéz kitalálni, hogy a széleR szoknya éppen a. taille keskenységét van hivetva meutöl előnyösebben kidomboritaui. Tehát széles szoknya. és a. lehe. töségen is tul keskeny derék, ez az idei ősz divatja: azontul pedig a kövérebb nó'k kétségb?eseti~n várhntják, mig ez is lejárja. magat . .Ámde a szabómiivészet konyhájában kiföztek kis vigaszt számukra is. A. gallárok és felöltök formAi nom lettek hütlonekké hozzájuk, mort ezek böYek maradtak továbbra is és minthogy Jerékon tul érnek, azt magát eltüntetik a kiváncsi szemek elöl. Szinte harang i'on~ájt:~ban szól0seclnek lefelé, himzéssel >:mnuk cUszli Y e. mely, roiuthogy a nyak szasza.bn~c:n va_n, f~lül kilú.tszik De ez a kon. czec;szw azt an nunde11, melyct n mai elivat szá.mukra. en~edélycz .. },~t'rt például a. nagyon ~edvelt. XIV. Lt>,JOS·,llH'quet már semmiféle ,álrozat ~ban sem alkalmas sv.ámukra . ~ogy Paquin és '•ilághiri.\ társai enn~k Ját csak a :.sárga csillagok< számára. koX:;o-

ilit

34:

Vasárna.p, szeptember 11.

AZ UJSÁG

nőknek. az emberek bjzalmatlanságával kell megküzdeni. Nem hisznek a tudásuk komolyságában, mu.nkájuk értékében. A tanári pálya. az egyetlen, a melyen ez a. kicsinylés kivt:szett. De ugyan miérL i' Júer~ tanitónöink réges-régen 't'"annnk már, tehát ezt az utat is csak a megszokás egyengette. De minden szellemi foglalkozás terén elkövetkezhet a. kimerülés. A. tanárnő, a ki meghauirozott órákbau iskolliba wegy, az orvosnö, a kit a. nap és éj minden órájában beteghez hivhatnak, a. társadalom egy cssvara lett, a malynek pontosan müködni kell. Holott ez ~ muködés, ez a. fáradtság számtalan esetben megviseli az a.sazonyok gyengébb szervezetét és a.lka.lmatlanni teszi őket arra, hogy háziasszonyi, hitvesi és o.nya.i kötelességeikn,eli lelkiismeretesen megfeleljenek. E3 edrt boldog az a. leány, a. ki ismereteit mindnzzal gazdagíthatja, a mi~ a. modern tudományok, müvészetek nyujthatnak, a. nélkül, hogy a konvencziók védő falait el kellene hagynia.: hiszen még álma ira. is nenlönök ügyelnek. Akad h r: t nak köztük oly természetek, & kik Bzilknek találják ezt a kis "·ilagot, a. kik kitörnek a szabadba. A kik doldozni, látni &:i élni akarnak. Ezeknek az utja. más. De & legtöbb finom, érzékeny lelkü, okos és gyöngéd asszony lesz, a ki a mindennapi életbe mi\velt ~:~zellemével nem hoz belé semmit a foglalkozn:;tiban munktUkodó leány lelkéb megm6rgezö, szomoru igazsagokból. Napsugarat visznek fé1jeik élet óbo, olthonti ba. Pompasan ne\elt \irágok le~znck, termö földbe ühetve1 elhnlmo~va miudennel, a mi fejleszt, nemesít. S miut a.ma. nemes virágok, kell hogy tökéletesítsék a fajt: az emberiséget. A nevelésuél mindig a Jlraktikus szempontokali kell tekintetbo venui. Hogy kit mine.k, mire. mivé neveljünk? B.ogy ugy 1i.llitsuk belé az életbe, 2. miní; körftlményei és bajlnmai behatása alatt lt3gelőnyöseuben kifejlödht:lik. A leAnyokat még, hála Istennek, nem kull mind kenyérkoreső pálynkra kónyszoritonl. Nem is szabad udn terelni azokl\t 1 a kiknek nincs szuksógük rá: hogy kisebbits~k szegónyebb sorsu testvéraik megélhetési kilátásait. Tehá t engedjük meg magunknak a fényűzést, és neveljünk belőlük mint.aasszonyoka.t. Adjunk hálát, hogy nz emberis"g egy részo legalább nem visel igát.

A gazdag országoknak régóta. vannak a magasabb, általános kikévzését szolgáló iskoláik. llli szegények vagyunk. De azért örömmel látjnk, hogy legalább egy ily intézet létezésének o. szellemi fénylizésót megengedhetjük magunknak. Hogy az Országos NöMpzö-Egyesület alapitó elnökének emlékére Veres Pálné leányisko'úí:nak nevezett nj tanfolynmát megnyitotta, s a. haza.i nőnevetés e legnagyobb apostolának e~k szép eszméjét valósítja meg általa. Mert hli;zen Veres Pálil.é maga. éppen ilyen ideális, nagymüveltségü uriasszony volt, o. minőket az uj iskola uj növendékeibó1 nevelni fog. Gróf Teleki Sándonl.é, született Teleki Jozefin grófnő áll most az egy&'illet élén, a ki maga. is lelkes társa. volt Yeres Pálné hosszu, és áldásos müködésének a. nőneveléstigy terén. Az uj iskola irányának pedig a. férfiak lesznek a. legbuzgóbb hivei. Hiszen eddig vagy lekicsinyelték az asszonyt, mert nem tudott eléggé isko]ázotta.n, éretten gondolkozni, vagy természetes ellenségei lettek, ha. okosnak és tanultnak lá.ttá.k és vetélytársat kaptak benne az életküzdelemben. Gyanakodva kérdozték: mit akar köztük? De ha az uj iskola. növendékei majdan igazán modern uri asszonyok lettek, nemcsak modorban, de tudásban is é:~ tudni fogják fér:jeik, fiaik muukáját, törekvéseit in~elligen cziájuk által megérteni, a férfiak szellemileg egyenra.ugunak fogják elismerni az olyan asszonyt is, a h"l nem orvos vagy tanár és szakszerű képzettsége nincs. Szalgáljunk ideális czélokat, lega.lá.bb ott, a hol a közvetleuül gyakorlati czélokat mellő?:hetjük. Mert hiszen közvetve belejátszik a. családjának, otthonának élő as:.zouy magasabb, sokolda.lubL müveltsóge is a gyakorlati életviszonyok ezerencsésebb alakul!Í.sába. Mint minden1 a mi boldogabbá. teszi az embert.

uálták, mint o. hogy ök a. felette karcsu é:~ derékben két kézzel átfogható hölgyüket nevezik. Ez & felölt6 háLul teljesen rásimul a. derékre es csak miután annak karcsuságát kiemelte, ~zéloseili.k: 1e1elé. Elöl BÓ~oro:;. Pezsgő:.zinü vagy barna, gom bjuiba virág van zománczoz\•&1 a nyak pl)dig a. ka bá t árához márten van csipkével diszitve. Ehhez is természetesen széles szoknya való, a csipön rAnctokkal 1ÍS rövid uszálylynl A déloléíttuek viszout a rövid azoknya a divatja. A térdig szinte kényolmetleuUl :.zük, uzontul be bővebb so.kknl. A t:zine legtöbbször kók, tengerzöld, lila. ó~ hosszál,an tenyérnyi távolságban olyfólekóppen van 1&vasalva, mint. a. férfiak nadrágja. Ehhez a szolwyáltoz széles bör-l.iv való, moly R. bluzt, a derékbon ugy l!zoritjn.. le. miutha a. ~zokny:\ val egy darab volna . Az ehhez a. tpilettehez való eg~erü, szóles1 zöld nemezkalapoL miuéll>sszo 1ók szególy cliszili, azontul a. kaL'lJlaivat Jegujabb hóbortja; ;:;fu·fi, egész n vállig leérő ngynevezeH antomobil-iiLtyol. Az ilyen kos.ztilm, bármil)lon egyszeru is, a leg(•reczizebb sznbómüv.íszet~t. is kemó11y 11róbára. állítJ n. Nagyon divatos r. térden nlul ézö, t1jj nólküli havclock, melyeket legszívesebben koczkás szöve~thöl k6szUit »knpuczni•-·ml diszitenek, Kivltl6 elcganczinra azonban ez a vi:seleb nem tarf. számot és bármily ezinU bZÖYetböl keazfil~ legyen is, milldös;:,ze kény&mes 6:. külön~~on utaz!Ísro., r~ggeli és esti liétára alblmas. Sol• ily<.'n havelock ltószül .koczkns sztSvetböl, de el6kel6 hölgy az ilyet nom viHeli. A felsöbb iliezer taffette-kabát.ot hord, mety MhÓ21 világos szinü selyt•m mousselinuel van bállelve és oJyan impressr.i6t tesz, mintha. u egéez kabát o. bélé.sMrt llészOlt \"olna. Mcrt ezeket. a ka.b4tokat nyitva. hbrdjl\.~ cr8seu ki-

hajtva, igy hát órthetö, hogy bélésének rendkivül fontoQ szerep jutott. Az Ö,.;zi kalapok aUaszból, bársonyból és csekély rét~zben nemezből valók. A.ranybn.rno. az idény divatja. Egyetlen hatR-Imas strucztoll rajta csodás hatást kelt. Do nagyon ~ kan 1], szinck mínclen vnltozat.át viszik· a kalapra; szineket, meJyek rendetlen össze-visszaságukban IUlgyon kftlö~??zö ?atást k13ltene~. A :::;r.inelmck ez az org1a.1a 8 hgha les~ tartos divatn, morL például a sárgás·vörös, smaragdzöld és vilógoskók aligha marad egy kalapon sokriig jó bnrábú.gbau egymá-.sal. A kalap funn1ija nmciszorin t göm böJyü, nngyon széles, di.szitú:le a. strucz-tollou kiru rilii:i é~ kevés 't'"irág. '1\•rmészetes, hogy az ösz divatja. mellett már bemutatóra készen 'Tárnak a tél ruházatui is. Egyelőro azon ban ezeket nem szabad elárulnom. Az idlij6sok ho~zu és meleg uap.sütöt.te őszt jövendölnek ~ 119· n~~g~shet n~k nz ir-:, hogy mig én n tt)l ?lYiltJBr~l beszélolr is1nó:. elókerülnek n. nyn.r habkouuyü toilctt~jei. A :tPrix da Con~eil Municipalc u .....y tudom október másod1k vasárnapJán kert\1 olclüntúsre I.ougcbamps g.yoiJ6n; az ult>gáus világ ja.vanbzt 1:kkor Joleuik moi'P hlvntnlosau először Pánsb:m ~> ott má~ bemuwtja. o. tél divatját. i.~· E.bböl n<'tn árulLa.tbm ol csak a c~..1pok dtvatját. Az n.pró lúb:u.·sliák1 ugy telszik. emanczipálták maguknt; a hideg alól, mert a~ elegáns hölgykvzöuség ugy.anol{'au könn~·u fólozipöt. fog Jwrdani téltlu ts, mmt üorclott u~·á ron a normondini é:J angol t<lugerpartokon. De miod fekete l esz, az örök ós 1ar excellenoe fran<'.zia di,•at szeriut keskeny és hosszu a. logvékonyabb ohavreaux Jakkuól, vagy s~ lyemvJkonyságu zorgebőrbőL Narciaea.

nők

Térsadaimi ferdasétskr6l. Abból a sok pllnaszból itéh·o, a mit minden oldalról hallc.nunk koU, egy pesti sz~zon nem tartozik éppen az irigylésreméltó dolgok közé.

Ha nem is ve~szük egészen komolyan annyiféle hangoztatásAt az unalomnnk, annyi bizonyos1 hogy sokszor igazán fáradtan és kedvetlenül j&-

lennek meg n. divatban lévő helyekell ami szépséges mondau11:-jeink. llindezt tekintetbe véve, igazán érdeket dolog tudni l miért költenek annyit - sokan erejil.• . kön folül is az asszonyok oly valallnre, a miben semmi örömük sem telik? Olyan probléma ez, 8 maly teljesen misztifikálja a felületes szemlélöt. De ha mélyebben tekintünk a dolgok t~r me:ttetébe oh·an furcsa. következtetésre jutunk, a l ./ ' mi csaknem hibet~tlennek látszik. Es mégts ugy van : a kötelességérzet az, a mi a mi asszonyainkat erre az ahasvérusi életmódra kényszeríti. .A tnondaine már azzal a feltevéssel meg}' el hazulról, hogy itt vagy ott csak azért fog mj~g· jelenni, mert ennek, vagy annak a b&rátjának, barátnöjének örömet szerez1 8 mart - u O hite szarint - ezzel segit reprezentálni a férjének 1 iSt, az lS ne'\'ét ez által a falsziDen tartja. ~kor felébred, ut mondja ISnmagimak: >Nekem társadalmi kötelezettségeim vannnk a azokat nem azabad elba.nyagolnom<. S habár a háta fáj és zug a feje, 8 halálos unalom vesz erőt rajta, azért hösiesen lemorzsolja a napi p rogrommot, azzal • lélekemelö tudatte.l, hogy iS most >kllt~lességet teljesit<. Persze, nem m.inden asszony gondolkodik igy, de sokknl több, semmint hinnök. természetesen találkozunk Pil• langótermészetü hölgyekkel is, a kik a mulatság ked'\'éért, a pillanat örl:lméért áldoznak ezreket, a kik sz.ivveHélekke1 élvezik azt, a mi~ 8 szezo~ nyujt, 8 nem kimélnek semmi faradságat as UJ szenzácziók hnjszolá~t.nál. De a le8több asszony, ' ázVI ha lemorzsolta a napját, kedvetlenü! és elaslg 6 tér haz.a, 8 alig v3rja, hogy l!%oros1 testhez ~ ruháját kónnyll, otthoni viselett.el cserálhesse fö' a hogy haj!t; lebonthassa. Imitt--amoU

A le~bb asnonyna.k egy pe~ti szezon ne!Jl egytib órtikös kűzdelemnél. Nagyon ke\"ÓS 111 daine-llnk - néhány igari nagyuri nő e:Jtlpin áll nllül a. népszerü.seghajbasz6.son1 8 ezeJuteit oly exkluzivek szalonjaik, hogy oda nagyon nebtlz a bejutás. Estélyeik, diner·ik sorsa, sikere kérdés tárgyát sem képezheti. De n társa.dnlmi élet égboltján rab)'ogó halványabb csillagok v&Jóságolll ·ovele harczokat vh·nnk egymással egy-egy össze) 8ikeré6n. • b kiseb Í.S nemCJtak a flouceUt-riche-ek, de a . vagyonu és rango társastgboli asszonyok is óriW vetélked~st fuj ten ek ki abban, hogy ismertté tegyék magukat, s ho~,ry eljussanak ahhoz n h~UXJal' muló uirossúriho~ a mit nevilknek a napi lapok• ban \'alo t,'jllkori emlité:~e által vélnek elérni.

Ezek nz asszonyok mind nrrn törekszenek, hogy abba a körbe n\•erJ'enek belépMt, a xnelY " "ész közvetlentU felettnk áll s ez emészti fol eg jövedolmüket, összes ener·,iá; ukat. b " k Vannak n3k, a kik valósiggal uomjuhozzá a társasagot.. Ezeknél 8zinte gyüjtöszenvodélylyé, mánihá lett a kivánsAg: mentől t6bb névjegyet kirakhatni :u elliszoba a:;ztal!r~ a szezon végén~ A '\'6rösb1irtl. indilio nom számolhatja diadalJnasab l:lrömmel a vampun -J"ára ak!!atott emberi sknlpokot, o ]Jlnden mint n mondaine ez<Jke~ a kartyákat. li hangzatos noyot llj bódításnak tekint, 8 elkön~ve azt annak rendje é;; m6dja sz~rint n carnot·J.ébe: A r Jgii!kiJtil pedig minden cs::.tendOben kisoleJt.e:tl azokat1 a mclyekkel :nincs okn bü.szkúlkedni. . ~ l IlEt· lecoo-vam ... · k asszonyaink ,·&Jatnl A mt• ta d' 1

pompás dolognak kópz;llk t\ pesti életet. Pe g olyan elhagyatottan1 lllint itt, ::ehCil másult nelll érezheti ID.Ii.gát c.z cmbtlt. .Mert ha kültoldre xne~, 18 t.o.dja, hogy ez önkéntes szAmllzetés, 8 nelll 1) . 6 szám it a.rrn, hogy oH bmcr6a kön·e t:UálJ0°· .. itt belekerfl1ni egy olyan U~megbe, a boi senkiJe

~an

sincsen, rettenetes érili. & C~>ak egy mi\s . ugyan mós honn hnsonlchn fájdalmas : he. tagJ& "', .11 B'"" tllrsasilgunk de megérti azt, hogy xnüSI o .; l d czA,ra. senhi. Pedig hány cs.szony VI.Ul ennek 8

Vasárna p, szeptember

AZ lTJSÁG

11.

a ki látszólag ör ökös zajban és malatságban éli le napjait, mig ot thon, mikor csendes azobája magányában lecsuklik a feje, kénytelen bevallani önmagának, hogy az egész szezon alatt csupa lenézésben, t•osszindulatban é11 imper tiuencziá.ban volt része. Uj hatátokat itt a fővárosban csak télen szerezhetünk i a nyár széjjelfujj a öket, mint a szél a. hópelyheket. Néha ugye.n találkozun k velük egy-egy d ivatos czukrászdában, kirándulc).. helyen, vagy a ligetben, de ilyenkor a. legjobb ismertisök is csak főhajtással üdvözlik egymást, mert mindenki annyira el van foglalva, hogy csak azzal áll szóba, a kir e éppen szUksége van. · A kisebb jövedelemmel rendelkezti h áziasszonyoknak 11yáron nincs ezerepük a társaságban. Ök nem versenyezhetnek azokkal, a. kik falusi kastélyukban nagy vadászatokat tarte.nak s az angol cq.slle-life mintájára rendezik be házt.artásukat. A vendégek pedig szivesebben mennek olyan helyr e, a hol érzik, hogy jelenlétok nem feszélyezi a háziakat, a hol drága virágokat szórnak. az ebédlöasztalra és sárgadinnyét, szölőt esznek akkor, a mikor más közönséges halandó még csak• a. cseresznyénél tar t . Azután meg még valami más is visszatartja a kisebb jövedelmü asszonyt a vendéglátástól: fél, hDgy az asszehasonlitás e téren, téli barátnöi;e] szemben az ö rovására ütne ki, ped ig ez j obban bántaná bármiféle istencsapásnáL Gamma.

Házi tanácsadó. Birsa.lmaaajt. (Felelet H. Sándornénak.) A szép birsalmát, vagy birskörtét puhára fözzük, de nem engedjük, hogy a héja megrepedjen, mert akkor a szine nem lesz szép világos és szitan á tt örjük. Ugyanannyi porczukrot Teszünk, mint a utennyit az áttört birspép nyom és egyiitt fözzük, a meddig elég sür U. K ét kiló birshez egy ozitrom levét belefacsarjuk néhány perezezol azel6 tt~ mielött a tUztöl elven nénk. ~Iély t ányérokba vagy csészealjakba ttilt.jük, meleg helyen tartjuk és ha a felUletén kemény réteg képződött, a. másik felére fordi~juk. Ha az is megszáradt, dobozban elteszszük. Almabor. (Felelet H. Lászlónak.) Az erős, szeszes almabor (czider), mely alig k ülönböztethew meg a ;alódi bortól, csa.k gépek segélyével késúthetö) de há.:úlaa is csinálhatunk a1mabort, b ha különböző faju érett őszi almát fakalapácscsal összezuzunk és a. levét kinyomjuk, aztán kis vizet öntve a pépr e ujra átWrjük. A levet két-háromszor kell a hordóban erjeszteni és mindig más hordóba át tölteni a tiszta levet. Ha. háromszor erjedt, akkor palaczkokba huzzuk, a mi rendesen csak márczius hóban oorténik. Minél érett ebb és késöibb az alma, aDDál tartósabb az almabol', n ltorai gyümölcsből préselt bor gyorsan romlik, csak egy évig áll el. S ós ubor k a. télire. (Felelet beregszászi leány nak.) H ogy az uborka ép maradjon, csak hibátlan példányokat kell választani, malynek a héja nincs measérüh·e és melyen mindegyiken o rajta van a szára. A szárát nem szabad eltávolilani, annak 1 cm. hosszunak kell lennie. Az üveg fenekére szölölevelet, kapr ot, meggyfalevelet , szölő k:osot és egy mogyorónyi timsót kell tenni és ugyanazt az uborka tetejére. ]'or ró sós vizet kell rátöltem, olyképpen, ltogy nz uborkát egészen eUepje, lllert h a valrunelyik uborka kiáll a vizböl, az megpuhul és a. t abbit is elrontja. Hqlyaggal kell az üveget bekötni, de nem megfeszitve, k ül!lnben megpattan, ha forr RZ ubo.rka. Az üveg és mind,en belevaló gondosan meg legyen mosva és tisztít va.. Igy aokáig eláll. P'agylalt hU8léböl bet&geknek. Némely beteg, kivált gyomorba.josok, undorodnak a huslétöL Ezek részére me&" ~~~t _f~awani a. husle;et egy kis

konyak, esetleg czukor és fagyialt hozzáadásával. A fagyasztás a rendes módon történik, fagylaltszelenczében és a b etegek e husléf11gylaltot nagyon szer etik. 1\fust-kon zervá lás. Négy g ramm sn1icyl-por egy hektoliter mustot nem enged e1:jedésbe jönni és majdnem félévig édesen marad, olyan mint a fojtott bor. Tiz liter édes mustban forraljuk a sa1icylt és hozzátöltjük a Wbbi borhoz e. hordóba. Sokan kedvelik ez édes it alt. Di ós t eker oe. 28 deka czukrot, 10 tojássárgaj át jól elkeverünk, azután 21 deka liszt.et és 9 tojás habját is hozzákeverjük. Egy megzsírozot t bádoglapra ujjnyi vastagságnyira kiöntj ük és s zép világossárgára megsütjük. Ezalat t tölteléket készitünk a következőképp: 52 deka töröt t diót annyi czukor ral főzünk meg, a mennyi annak meg ádesitéséhez eleg endö, azután hüln i teszszük. Miután kihült, a még forró tésztára kenjük, a tésztát jó azor osan s g yorsan összecsavarjuk és pár perezre még visszateszszük a sütőbe. Több napon át eltartható. R akott káposzta . F él kiló disznóhust, egeszan osont nélkül, odateszünk egyszer U pörkölt• nek, bőven h agymával, papri kával s egy kis paradicsommaL Egy másik edényben 12 deka rizst vagy durva gerst1it zsiros yizen megpárolunk puhára, mig egy harmadik lábasban káposztát piritunk zeiron ; természetesen mindenhez kevés zsírt kell venni. Mikor m.ind en készen yan, akkor egy elég nagy lábast megkenünk vékonyan zsírral és soronként belerakjuk a fentieket, legfelső sot·nak n káposzt.a. maradjon ; s miJ{or ez megvan, akkor 3 deozi tejfölt elkeverü nk ugyanan nyi édes tejjel és ráön tjük, sütőbe teszszük egy órára s mikor kész, egészben tálra boritjuk.

••

Uzen etek. K étif atokat ?WI~ ad1mk t:i8sza. -

Szilá1·d. A ozimeket köszönjük. A ozikkra nézve küldjön be egy megczimezet t u tah•ány t s a honorúriumot pos~ára dssiu~. r Bánat. I. Hogy lenne még azért :tcstmya «? K étségtelen, hogy a szép arczböt· hozzátartozik a női szépséghez, de ennek hiánya nem jelenti még a r utságot, ha. máskülönben rendesek az arcz;onások. Ebben a. konkrét esetben pedig segithet is ra.j ta belső kezeléssel. II. Olvassa a. Tauclmitzkiadásokat attgol nyelven, Sudermannt németül és Made Anne de Bovet-t, francziában. L ulu. Mihelyst önben megvan a v&..:,ay arra, hogy elsajatitsa a j ó modort, ez bizonyára magától is menni fog, ba ön néhány nyelvet beszél, tud hallgatni, mikor mások viszik a szót, nem mond kellemetlent senkinek s sokat lesz tarsaságban. A társas érintkezés adja me~ az ember eknek azt az ugynevezett mázt, a mit köny•ekböl nem tanulhat meg. Két !letczegué. J önni fog. CYJn·a, lll ouc}u;. D eák Gy uláné. Orion. Nem akarja magát megnevezni. A czikk jönni

fog, sorát várja.

E lfogadolt kézit·atok : S óideál. A magyar M franczia 111egvilágiúísbafl. Dalma. Yálogatunk közöt tük. Sz. 1[, Zöldfa-u k za. X em üti meg

r. k., Bodor Mihály r. k. Szulnay ~argit 1·. k .. )Iáj!:lr Gusztáv r. k. özv. Steiner Lnjosno:\ r . k., Kalbak Istváu r . J;. Rozbora. Róza r . k., Faragó József r . k. 1\oYeczku Juliimna r . k., Schvarcz .Touő izr. .Kr ausz Blvira izr., Skohht István r . k. Sil-onok Etel r. k ., Németh JiluOs úg. ev. Holpert Jnliánua 1·. k., Baldizsúr Jituos r. ];. Ber eczky ?lrin·iH. r . k., Jiamorak György r. k. Dohroc:d ..-y Teréz r. k., Kauer László ey, 1·ef. öz\'. Lasztet·ky Jimosné r. k., Uois:t.ler Agost r . k. Kostyún Jozefa ág. e>., Jakabffi Mózes ev. ref. Szabados lrt\ria. r. k . A IV., IX., X, kerületben : Hánon Forencz r. ~. ZamUZll Zsuzsánna. ág. ev., "\ilk József r . k. Kt·anyto Zsófia r. k., Giringer Lajos izr. Lichtenstein Matild izr., Veinnehé János r. k. Ellenbacher ~ltl'io. r. k., Pobanovits Kli.roly r . k., Farkas MáriA. r. k., László J ózsef ev. ref. Blanda J ulia r . k., Szabó János r . k . Hraozkó Anna ág. e":J... F roszt József r. k. Jaszonszki Mária. l '. k ., Röczey l:'ál r . k. özv. ' Veisz Józsafus gör, k., Ja.ke.b J ózsef r. k . Schmidt Annn ág. e"·• H errnfeld Jgnácz izr. Schwn.rcz Ma.Jviu izr., .'\ner Miksa r . k. Kobrer Julia. r . k., Zsuppán Vendel l '. k . Kiss Es-zter ev. ret~ Apró J á nos r . k. özv. Nemecsny Ferencznó r. k., Lukaesi Benjá.mi.o ev. ref. özv. Jerobilc Vilmosné 1·. k., Tim György ág. ev. überbaner Francziska. r. k., Bertalan László r. k. J\a"y Ilona. r. k., l:'ekete András r . k. Kaulich Francziska. r. k., Urbanavich Gedeon dr. r . k. Gerlat by "\litda r. k., Rosenzweig Karoly izr. .Brarl l:':!ui ia.. Krau~z Sala.mon izr. Pillilz :Cugénia izr., l>ata Júnos r. k . SzedJár Jozaf:J. 1·. k. Az V- VI. kerületben. Hirschter Samu izr. Kohu :\[atild izr., }'aulus S!\muel iu. Donat.h Ilontl. izr., Ti.:nyauer Löriucz r . k. Juhúsz Lüli11. r . k .. )Jauheilll Lipót izr. G1·ttnwald Ilona iz1·., Lukác;; i\fihitlv GY. ref. Dnnga Anna r . k., )c[oravcsik J ~bvó.n 1·. k. Kelemen Rozuüa. 1·. k., Stcrn Jó?.se{ izr. \ "eit57. Ró?.a izr.. Jnhn Ernő r. k. Lies?.kovszki )~·7.::-Úbet l'. l.:., l<'erencz ~iiksa i:u·. Beinitz :Mária izt·., Polgár Sám11el ev. 1·et'. :\l:mocska :Emilia. ág. ev., Lnnc:tendorfer Gyula. r . k )lolc.q/!n Ludo'rika. r . k., Hubner Adolf r . k. \"eisz .Mária. izr.. Ribka. .József r. k. Prikil ) J ;',. ria. r. k.. Kollega Anru:ás ág. eY. Selyem Viktória. r. k., l:'uhrmann J ózsef izr. Stoinhcrz Leonóro izr., Schvarcz Lipót izr. Klein Jozefa i?.r., Kö:;z~i La.ios i:.:r. Grünfeld Hona. izr., Bakó Géza 1·. k. ösv. YPisz Al'lloldnó izr., Hirsch Jakab izr, Rei!;z Szidónia. izr., Csomor Aladúr r. k Kol tn Hi l ela. r. k, B!i.Aldler Mor izr. NeuitttuR Ber ta izr., Y11nya T.~ajos r. 'k. 'Ka.tnel: Eleonora. r . k., lioftet· Ferencz l', k. :\tMusik A.dttlberta r. k. A VU. ket·ületbeu: B egedlis An~·nl r. k. .Kö,·es Knroliu r. k., Beidl Agoston 1·. k. N-avra.t.il }!ária r . k., Veiuenbirher György r. k. Za.kl:iils Julianna r. k., L ux Dllvin izr. Both Bcrla. h:r., N ogy Péter r. k . Lip11i Zsuzs!mna r. k., ~rnlt Ká1·o.lv r. k. Paulai Luclovik.n. l'. k., Sztreda. Imre r. k. Komar Emma r. k .. Pnllay László r. k. Dobs:~ Jt'rnncr.iska r. k.. reter T..ászló r. k. Bnkonyi 1lária. r . k., Szttbó József r . k. Novák Etelka r . k., Yalisohn Bertalau l'. k. Both Honora izr., Sza.bó Gyulo. r. k. Y eisz Genovéyo. r . k. S:Gencle :\ü:ksa. izr. Yein St~fím it\ i:-:1·., BUUiel RezsŐ ey, 1•ef. I~ot·odi L idia. eY. ref., Donczu UiLbor eY. ref. öz\·. PtJtrics .Timosmí ov. ret:, Prlli:r.l{rcs Tsh•:tu r . J;, li~t.rt.oo Alojzin. t·. k ., Billint GyuJu. C\•. r.•t: Pil.:;.;.tol:' .BorbrHu. r. k .• ::lz\ks György ev. V'iluch K atAlin 1·. k., 1-'ercncz J ózsef r . k. Kulcsúr 'l'créz r. li., f:zubó .ánllll r . k l":t.e\"C,ik Róza. r. k., l\n.nit11 Gczfl it.1·• Hirsclll~r .Tnnka izr.. Spitzer Mór Í7.l'. Frc3und Hermina izr., Kilkon_yi Tst,•án r. k. l'kat-delli Etl'l r. k., Ház Sámuol izr. Stein :Ual~'ina 1zr., Budics .János ev. rtJt'. Zung :Uál.·ia r . k. A Vm. kerületben : Lakatos Tamils r. k. Got. licher Btolkn. r. k., Rapp Ferf\nc;.: r . k. Pisztuny Anna. r. k., Ucrdek József t·. ~· Kovüos ~lin:io. r. k., Ho leb ,] ózset ág. ev. Dancsa 'Bva r. lt., Suga József t•. k . Mezoi 1úlu·ia. r . k., Lusky Miklós i:t.r. Kenbet·ger 1\.alalin izt·., P auik ~l'amás r. k. 'J\l<~jkn.n Juliá.nnt\ r. k., Bm·dich János r. k. Szlovik :Múrin. r. k 11 Adamesek .\ndrás r. k . Andruska :.\[árill. ~. ev., l~eiprich J óz:;cf 1·. k. Duku. Erzsébet &\'. 1·ct'., 1Hdmarer :H ezsö izr. Lö,·i Róza izr.. Voilila P6ter 1·. k . l'aulik Gizella. ág. e\·., Lö\"i Jnk:l.b izr. özv. Goklmttn M:órné i;~r. , Burik Ist~áu r. k. Lost-oréz Roz3lm l'. k, Bölcskev Jakab r. k. Gcrbics Mária. r. k., \itschmau Kíwolv r. k. "\apr1sál Rozália. r. k ., Szabó A.utal r. k. Gurics Dona ág. B\". , :Mészáros LajoS' l'. k. Kis Juliúnoa e,·. ref., KoYÜC~ László r. k. )fnutneor Gizella. izr., Klösz Gy6zö ág. ev. Tóth Szeréu r. k., Kovács Lil.s?!ló r. k . \"argn 7..sófia r . k., Abonyi Súudo1· e\'. ref. Kereszl\u·i :Jfargit r . k.

,.,.r.

lllat

természetit a haja '?

czikkek

p~p ere

VÉBTESSY SANDOB

illatszerésznél _ (Kristóf-tér) ka.pha.tók. 1722

már-

Feb6rn&nttnket, aszlalnef!Hleket h menrauzenyi k•leng}ftet l

léket. R ói!a. Tudnunk

szer ek, a. legfinomabb,

kell, száraz-e

vagy zsiros

· ·--· ·

H6zasutaad6k Jtévjejyzéks. E héten az anyaköny•i hivataloknál a követker:.ö kibirdet~k törtóntek = Az l - ID. kerület~ : )feri J,~v:ln r . k. <:;traub Ter.:~ r. k., Kolozsvári Bela e>. r.l'l. ' Yagner Yilma. r . k .. Pnill J 6zsef ág. 6 \. "\arga Zsnzsanoa e\. ~f., "\áu v1 Ist~ln r. k. ~chmidt Verona r . k., Hoti'mann l.zidÖr r. k. Fleischbauer Elvira r. ,k.. Lás?.]Ó József ev. r el . Blan•ln Julianna r . k., Lubinstky Ötlőn r . k. Pir os Eul!l!nht o>. ref.. Salem Attjlt1 r. k. ~ze le ·cl.--y Etolku r . k., Györy Károly ey. ref. J:'uchs Terczia.

ARIS ZEILLJNGER És TÁRSA '-' "Ki:K CSILT..-\G"-nll l

172!

IV; ker ., Vácz i-utcza 16. s z.

-=----·-----;r;-----------.:.1 TESSE~ ..Aa. ntitnakltt, u tazill caikkeket,

kézi

====================== b6rönd&ke~kocri tüar6ka.t, no1 jockey-aa.pk\it, ha.jt6kerlyti.t

BRA.ClU:''ELD F . caégnél (IV. ker., Dor ottya. utcu 7. n .) rendelni. 17'20

A remsfa. -

Nagyapó mouéi. (Folytatá.s.)

Ekkor mosolygott a remete s szomoru volt a mosolya, mint a téli égboltról ragyogó napsugár. Megsimogatta hófehér szakállát s igy szólt : - Látjátok a község sz61öit amott a domboldalon? Szép, a..re.nyos a. nedüje, aranyért mél'ik, aranynyal fizetik. De a szó1öt begyestül, a falut gyümölcsöstól nem adnám e forrúsért, ha az enyém volna. M9st még a tietek, de nemsokára másé lesz. Oreg ember vagyok, nem törődöm vele. Mondjátok meg a. falu népének, hogy mit mondott a, remete. Eárom év óta nem hallotta emberfia a ' én remete beszédét. Maga fej te meg kecskéj ét, ee:yéb ételkéj ét egy vénasszony hordt a neki a.Z erdőbe. A legények tehát annyira megijedtek, midön megszólalt, hogy nevetni sem mertek. Pedig furcsákat mondott. - Alighanem hóbortos szegény ! - suttogta. az egyik. Társai keresztet vetettek. - Ne csufolódjatok, menjünk innen. A fa.ln lakói féltek a. vén remetétöl. Sok ln.ende-monda keringett róla 8 az egyiket nektek is elmondom kis olvasóim. Nem tudom, hogy igazat mondtak-e, de máena.p azt mesélték a falu babonás vénasszonyai hogy a mint a legények javában b~csrnérelték a. forrás vizót, a remete egy hidra lépett mely áthidalta. a patakká széles~dö keskeny medrecskét s fapoharát a habzó, ~ls~ta vizbe meritette. Azt sem tudom, hogy lgezet szállta-e meg a. legényeket, de kétségtelen, hogy azt mesélték a babonás véna~zszonyoknak, hogy viz helyett csurgatott szmarany csillámlott a. pohárban, a. komoly relllete pedig ra.vnszul hunyorgatott szemével ~ olyan volt az arcza, mint egy gonosz hagyt lllanóé. A máskor komor, áhitatot és tiszte~~tet parancsoló arcz eltorzulása annyira. meglJesztette a suhanezekat1 hogy ill' a berek, ~ádak erek _ futásnak iramodtak. Közben J~l megszurká.lták képüket és kezüket a. s~uros fenyőgalyakon 1 a csipk~rózsákon s .egyeb, "V~d, bozóttá sürüsödő nüvonyeken1 s lihegve, faradtan, véresen tértek vissza a falub.a.. Nemsokára ezután a törnérdok 1degen muukás megkezdt~ a. faragást, házépitést; naphosszat dönaette a. fákat, vájkált a földben, léczeket verl a. fóldbe, köveket hordott, 8 a . büvös forrás tájékán kutakat furt, a. ta.laJba. A falu lak6i pedig szom?:fUan n~ztek az épités és pu.sztitá.s munkáJé.t. Csondes nyári éjszakákon olykor ~ad lárma, harang"Verés, jajveszéklés kelt fel álmunkbóL Ugy-e '\7eletek i.s megesett ez már kis olv~óim ? Felt.ápászkodtatok ágyncskátokból, .sz1vetek hangosan dobogot~ verejt.éke~ lett a kis orcz.átok, s ali". tudtatok szolaru a döbbenetto1. A. tüzjel~ő harangak pedig zugtak-bugtak egyre hangosabban egyre vészesebben · · • Ez történt a fuiocska lakóival is. ~ Mindeddig olyan volt életük, ~t egy ~ondes nyáréji álom. Lombos. erdo mélyé~, 'Vlrá.gos rétek kellő közepán szmte nesztelenül suhant el óletük. Madárdal volt az altató danáju.k, ébresztő n6tájuk1 tehénkolomp a mnzsi.kájuk, egy kis magyaros, tréfás káromkedb a. cziv6dásuk. Jámborfajta néps6g lakott a. faluban, egyébre sem volt gondja, mint a.

AZ UJSA.G

Vasárnap, szeptember 11.

foldecskéjére, meg a kicsi jószágára. Most egyszerre csak fenekestül felfordult, gyökerestül megváltozott minden. Naphosszat szekerczecsa.pások, kalapácsolás, robbantás zsivaja hallatszott a dombról és az erdőségbó1 . Közben czivakodtak, verekedtek a garázda. munkások, majd ismét kibékültek s ilyenkor mélabns nótájuk zengett a határban. A falu lakói sose hallották ezeket a nótákat. A plébános lll' egyszer m egmagyarázta., hogy az e fa.jta. dalok messze földön, 'l'aljánországban tenyésznek, mint nálunk a vadvirág, meg a magyar népdaL E bbe aztán belenyugodtak, mig hire nem terjedt, hogy a taljá.nok egyebet is tesznek, nemcsak nótázga.tnak; s más emberfiát is megtámadnak, nem csupán egymást fenyegetik élesl'e fent bicskáikkal.Nosza.~oltijedelemafaluban.Legényember

nok mindig kasza volt a hátán, va.gy furkósbot a. kezében, ha a legelőre, va.gy a rétro ment s estenden tért vissza. falujába. A. lábas jószágot szépen otthon ta.l'tották, a kapnkat alkonyatkor bezárták, mert az idegenek a lopástól, fo&ztogatástól sem riadtak vissza. Mord képü, na.pbarnitott a.rczu népség volt ez, széles karimáju, féhecsapott kalapjaik alól villogtak fekete szemeik s szájuk ugy járt, mint a kerepelö. A korcsmában gyakran dulakadtak házépitő tótokkal s ilyenkor rendszerint ó'k itták meg garázdasá~ levét. Egyszer Yér is folyt a korcsma iv~ába.n, csendörök ~rkez tek s nagy rémület v6lt a faluban. Nagyobb baj azonban szerel!csére nem történt. Az idegen munkások csak ritkán tértek be a faluba, furtak, faragt::~.k 1 robbantottak, vasutat épitettok s csakhamar uj sinpár kanya.rodott az erdős dombok felé s a domb alján az első ház is fölépült,; a mét·nök házacská.j~. .G y?nyöru J?~ pirostetos, karcsu tornyos háziko, villámhántó is volt rajta, s ezüstös rácscsal szép virágos kertet fenyveserdőcskét és rétet keritettek be körülÖtte. Oda. költözött az inzsellér ur (igy hivták a faluban) csalá.djávalJ Pista fiával és Erzsike leányával. A kis leány ábrándos, kék szemü gyermek volt, el se mocczant edesanyja mellöl szép könyvekben lapozgatott, kötögetett, hímezgetett. A falus~ lánykák csak messziről merték megbámulni kék ruhá.cská.já.t, takaros fe~ ér . kö~ényét s sz.ép ~r~ nyos baját, melY.be egsz1nkek selyempantlikat font be édesanYJa. Bezzeg Pis~a. vir&oncza.bb legény . volt. Napestig az erdo'ben koborolt, & édesanyJa. és bugocskája boszuságá.r~madal'ab~ l~:Völdözött, falusi suhanczakkal kodorgott, fürdott a patakban igás lovakon lovagolt, s megdézsmált& a ~ölcsösöket. Pedig Pista. se gonosz fiu. Láttatok már h!Wlba. fogott tüzes csikót, ha leveszik róla szarszámját és kicsapják a rétre? Mint a pajkos gyerek, a zöld pázsiton hempereg u~rrál mint a bakkecske, rug-kapál, :ficzánkoi n~ot nyerit örömében. llyen az inzsellér6k Pistá.ja is, a ki az iskola szük padjaiból került a. madárdalos, vadvirágos völgybe. A mi Pista bará.tunkró~ meg az olasz munkásokról a falucska. jámbor népér611 a. csodaforrás;ól és a vén remetéró1 szól a mesém, kis olvasóim, meg egyébró1 is, de ezt nem mondom meg. lllire véget ér a mese1 ugy is megtodjátok.

vakondturAsokat keresett s egy hosszu, élo:~ szöggel vájkri.lt e. földben. Forró nyári nup sütött(j a. háM.t, de a. fi.uoska. nem törődött vele. Epp egy marék gyü.szüvirágot tépett ki a fóldbó1, midön valaki a hátára ütött. - Hát te mit csinálsz ht? - Mi közöd hozzá? - kérdé Feri és taJpon termett, azután pedig zsebredugott kézzel közeledett a. mi Pista. banítunkboz. - Hát te miféle szarzet vagy? Ezt édesa.pjától ta.nulta Feri, a falu jegyzőjétöl, a ki valaho. gimná.zinmba. járt, nmn végezte el iskoláit a igy temetkezett el örökre a. fa.luoská.ba. Azóta váltig kesergettbánkódott, hogy igy meg o.mugy különb sorsa is lebetett vol'\fl-. Utóbb aztán megvigasztalódott, fósvény"kedett-kuporgatott s mire felnőtt a. fia, a szomszéd város konviktusába küldte. 'rélen a városban tanult Ferkó, nyáron pedig ~ édesapja vadsz61ős, falusi házacskájában lustálkodott. Pistával csakhamar megbarátkoztak. Együtt jártak-keltek s bebarangolták az erdőt, majd az olaszok munkáját szemlélgették nagy fi~elem.meL A vén remete meséJét Pista hallotta az öreg tehénpászt.ortól. Tüstént elmondta F erkónak, Ferkó pedig nevetett és meglökte b arát;já1; : - Bolond vagy te Pista.! Aztán elhit;.. ted neki? - Nem hittom 1 de elmondtam édesapámnak. Apám mcsolygott és igy szólt: - Szent igaz, fiam. A forrás vizének minden csöppje aranyat ér. - Apád alighanem tréfált. Aztán él még a. vén rep:1ete ? - En sohasem híttam, de édesMJ.yÁ.m azt mondja, hogy négy hét ellStt elcz!Wllllogott a.bla.kunk előtt. A parasztok megemelik kalapjokat, ha látják és keresztet vetnek, s a plébános, ur is köszönti, pedig soha"3em jár misére. En bizony nem tudom, miféle s24erzet. - A tehénpásztor a.zt mondja, hogy csodatevő szent és remete. A kénköves forrás mallett lakik az erdőben, s olyan a kunyhója., mint egy farkasverem. Most kifüstölik belőle szegényt, mert a jövő hónapban ott is megkezdik a robbantást, a. kutfurást és az épiLkezést. (Folytatjok.)

Jlótís Kaficza. Elbeszéli az 6 legjobb bará.ianalc Galil M6zea. (Folytatás.)

Ka.ticza apja másnap befogatta a lovakat, felültette a leányát, ö maga bajtotta a lovakat. A kórházba sietett, hogy ketten köszönjék meg az öreg ajándéká.t. Utközben még a szép sz&vakat is elelismételgette, hogy Katicza jól elmondja. lúikor pedig beléptek a nagy terembe, az ápolóné ezzel a hirrel fogadta.: - Az öreg tegnap délután szép csendesen meghalt. Knticza apjának a betegek mind h&lálkodta.k. - Megáldotta a.z Isten ezzel a leánykáA remete barlangjá-ban. val ! . . . mondták köuyeZV"e. A Katicza apja nem tudott egyebet Ferkó és PlSta JÓ bará!'<'k. F~~vógen 1S: tenni: mint uoronga.tta. u ő kis haszontalan markedtek meg pár hét ~lott, nndon Ferk<>

AZ UJSÁ.G

le~uykájlinak a kezét. Nyomorék Jóskának a. feJét egyszer-két.szer megsimogatta. .A. jó Isten tudja, hogy kinek a, sugallatára ezt találta nek i monda ni : - Ha innen kili.erülsz, gyermek, el lehetsz az én házamnál ! Szegény Jósk11 ezekbó1 a. szavakból tudta. meg, hogy az ö nagyanyja. nem beteg, mint Katicza u1esélte. hanem meghaJt. Keservesen hullatt-a. u. könyeit. - Jó:>ka, te! Szegény Jóska! - suttogta. fülébe Knticza. - ezentul igazi testvérek leszünk. No, ne sirj Jóska! . . . Ugy-e édes apám, Jóska. az én testvéram lesz? - Az, lelkem, az ! ... És a Kttticza. aJ)jl1 nem azért mondotta o szavaku.t, hogy a ~;iró gyermeket mcgvigaszt.alja, hanem egy belső hangnak engedelmeskedett. Az a belső hang a. mó.s világról sz6lott hozzá, a ki irásban hagyta hó. tra: - A jóság a. legnagyobb ki11cs! Egy hosszu, keserü éle~; utolsó taJlasztala.ta volt ez. TIZE~NEGYEDIK

FEJEZET.

A Knticza karácsony!á.jo..

Jóska azt a kalácsot, melyet Katiczáékl:ól )>ap<>tt, o. s:tomoruság és nz öröm liönnyjével öntözte meg. Szomoru volt, mert nagyanyját f:lveszt.ette s többé nem fogja. ióságos arczát látni; nem fogj3. szelid hangját hallani. De eszébe jutott az Í!'l, hogy nagyanyja sokszor arra. kérf.e a~ Isteni., hogy váltsa meg őt a. földi nyomoruságtól~ mert már tovább nem tú.dja. a~ úlet keresztf~ viselni. Mi is az élet kereszlje? Nagy, ~~~hÖz kereszt lehet, olyan neMz, mint nz Udvözitöé volt, a. ki az ő kereB!Gtje alatt ü..szeroskadt. Az ~l~t kcres:~.tje & földi szenvodés. Egyiknek a. vállá.t nyomja, masiknak a s:.dvét. Nehéz ez is, az i11. Euo a keresztre gondolt Jóska, s megv.igll.szt.alódott. Az ő nagyanyja. több~ nem jár mosni másnak, főzni má..mak, nem mtlgy kt az erdóöe, hogy fa-ga lyv.t Rzedegessen, s a bá.til.n hozza. 'buza~ nem fog löbbó a kis házban télen didero~=;ni. Mégis csak jó a.z Isten, hogy magtiboz votto. vdafonn e. mennyorszl.gban találkozni 1<·g a. leányával s elmondja. neki: - Te se busulj, leányom, mert a. fiadat bevitte a. csodadoktor a kórházba s onnap épkézláb eresztik haza. Az is lesz, a ki gondoskodik róla. Az lsten leküldött az égbó1 egy 'eá.nykát. Ez gondoskodik Jóskár61. Jóskúnak bizonyára. ez is eszébe jutott, mert lllig szent karáe.sony napjan abból a. kahicsb61 tn·ett, a melyot a Katic:ta édesanyja sutött w1ki, a mclyet Kuticza hozott neki: öröm költözött nz ü ~zomorn szivébe, a tnint nz égen is néha. felrngyog a nup és kihuzza fényes knrdjcit, f:lüzi a l1nragos ft-lhéiket. A ki e;.-;t látja., az örvend, mert érezi, hogy ~an a. felhők felett egy Ur, a ki parancsol o. fcrgetegnek, védi az erőtlen füszálo.t. Ez nlatt. .Katicza otthon tilt édes anyja. :m~11ll~t a nyitott kemenczénáJ, fejót ölébe hajtotta s mindenfóle kedves dolgot csacsogott össze-vissza. - Jaj, lelkem édes anyám, ballotta ugy-e, 'Dlikor- édes apám engem drága gyermekének ile'Y"é(':ett, látta ugy-t.:1 mikor reá ült~t'(!tt a. térd,~re?

- }Iogyne hnllott.am volna, hogyne láttam vohf.t, Kuticzn, do örvendeLlt-m is. - En r•. .?6 am.ull :is jobban örvendettcm. Aztán a. l~gények is azt mondotttík, hogy most már nem vagyok haszontalan. Olyan jó az, a mikor az ember tudja., hogy nem haszoutnHm. 'Megl4tjn, éde.~ anyám, hogy Jó:;ka. sem lesz haszontalan. Ot minde.uki szereti a kórházban. Már ismer minden bettit, már tud &'Zépen olvasni. A. betegeknek imtl.dkozik abból a. könyvből, mit az n]l01'ónéui adott. kölcsön. Hiszi-e, édes anyám? - Elhiszem, kedves leánykám! - Mo. este jöu el a. kis Jézuska. Szép fohér szá,mya -ran, ugy r1.1pül1 hOt,T)• se11lti Rem hallja. Bizol!yosau.. elmegy n kórházb!i is. Ijaül a. Jóska é.gyáonk a szélére, talán óppen oda, & hol én szokt.am ülni. Reá teszi a kcdt a. Jóska. lábúra s az ő keze megerősiti n. lábát. Aztán & t•Yaszszal kihozzuli: őt, ido a mi bizunkba és együtt járunk iskolába.' Ugy-c. lelkem, 6dea anyám, ide hozzuk 8 t?

Ido hozzuk, ide! ...

Ó, ha ti ebben a pillanatban láthattátok volna. a. Nótás Katicza arczát, én édes gyermekeim! Azt a ragyogó kedves arczot, azt a tiszta örömet, akkor el tudnátok képzelni, hogy milyen lehet a. Jézuska., a. kiről azt mesélik, hogy karácsony este leszáll a földre, ellátogat minden kunyhóba, minden palotába., s tmjeszti. az örömet és a. békességet a földön. Hirdeti az embereknek, hogy cso.k az boldog, a. kinek részvót1 szeretet, jóság van a. szi"rébf'n. J.\Iig Katicza beszélt, a. nyitott kemenczében pattogott a tüz, az apró langnyelvecskék, roint meg annyi gyertyácska a karácsonyfán, égtek, lobogtak. I~o.ticza mind csacsogot.t ... csacsogott ... Az istállóból bejött az apja, ő is leüh a kemencze mellé s hallgatta. a. leányka. csacsogását. Máskor haragudott volna miatta, mert ebből neki ugyan mi haszna. lehetne, most azonban &"Yönyörködött ő is. HazaJöttek a. legények, s melléjük telepedtek. .A.z ecré!'z család együtt volt, nem esett zokszó, h~nem békesség volt ~ö~?ttük. Az estebédet vidáman költöttók el, a JÖYO tavaszra szép LervckeL szötLek, Ratic:ttit dicsérték1 a. ki megszerczte a. g" önyürü dara b földet 1 nem a keze mun.kájt\.val, nem is ezt\$t pónzzel, hanem a. szive jóságával. Ilyen vásárról a. Katicza apja nem tudott eddig semmit. A nyit.ott kemenczében pattogott a tüz, a Ka.ticzó.ék súvében békesség volt és szeretet. K em kell<'tt czifra. karácsonyfát felállitani, száz gyertyát gyujt!llli1 játékok, ajándékok mind nom kellettek ahhoz, s mógis ott já.rt náluk a. Jézuska, mert elhinteLte szivökbe az égi magot, malyből kisarjad e.z emberi élet legszebb virága. : a boldogság. Ilyen volt a Ka.ticza. karácsonyfája.! TIZENÖTÖDIK :E'EJEZET. Jóskr\.t haza hozz6.k.

A csodadoktor o. második csodát is mugcselekedte. Ennek még nagyobb hire keletkezett, mint a.z elsőne~ Nyomoid~J'ó~'klll favaszszal ép-kézláb jött ki a. kórházbóL Még mank6ra. sem volt szüksége. Nyokz hosszu hónapig volt a kórházbnn. Ez alatt az idő alatt a félelmes ház második otthonává lett. Az ápoló néni megsiratta, mikor tőle elhucsuzott; a betegek mind megáldották. a. c:;odadoktor magvoregotte o. vá.llht. - Eredj, fincskim, kezdj uj, örvendetes életet! Jóskn reá nézett n csodadoktorra, a sz~me tele volt ltönyel, a sziye tele volt háladat.oss:.lggnl s még selll tudott egy árv!l. szót !'em mondani. Ütiilk a. kezét csókolta, tizszer is megcsókolta. .Az a nen-y, a.z a. jó ember megértette a Jóska súvé~·k néma szavát ~ igy szálott hozd: - KőszlSnni a.karod1 ugy-e, fiacskám? J óska. bólintott a. fejével s törtiigette a. szemét. - Értem, Jó"ka! ... Ha beló1ed jó, szorgalmas ós becsületes ember lesz az életben, akkor n'"kcm egyób köszönC'tre ni~cs szükségem. Kilépett a kórház knJmJ:ÍD. l\ Uun sütiitt az :!ld ott n !l p. A gesztenyefák levelét könnyed szellő leng~t.te. . :V~ecskék röpködt~k a feje fölött. . Az 1skolabol egy csúmÓ gyormek ::lzaladt ln. ~fikor Jóshát me<Tláttitk, elk6pedve nézl:? • "k t t<Jk ren. Egyik meglökte a mas1 ·a , s ode.sugto.: - Nini. a Nyomorék J óska ! Peaig nom ,olt nltir 1I!JMif>rtl.~ Jóska! Katicza. hozzászaladt, megölelte, megcsókolta: - Gyere hazn, Jóska.! . · · V ár az édes anyánk! ... J.Jzen a fiuk és leánykák még inkább csodálkoztak. ~f<'·g közelebb mentr:k hozzájuk ' 5 az 1-.gyi k igy S7.lÍlott..Tóská.h.~z: _ Bvgy \"l•B:Y Josku ·... : • A mthik is a harmnd1k 1s szolot.t hozzá. Egé!lz t•SnJiat kisérte Jóská.t é.s Katiczát. Voltak olyanok is lr6zöttük, a lnk az előtt Jós-

V asáxnap, szeptember ll. kát csufolták. ~Iost, ~ogy e7. a. , nagy csod~ történt vele SZlDte tisztelettel neztek rea. Mikor ~ Katiczáék ka.pujához ~:rkeztek, Jóskának nagyot dobbant a szive. ünkénytelenill is megállott, igy szólott : - N"em itt lakunk! - Jer csak velem, Jóska. - biztatt& .Katicza. - Nózd, jön már elénk az édes anyánk ... ! - Isten hozott, Jóska! - igy fogadtllr őt e. Rnticza édes anyja. 'll - Te szegény fiu, be soka_t szenvcd~e Megölelte megcsókolta mintha az a.z 1de•rr 9en ~yermek ' az ö édes fia.l volna, a. kit - re"ota. var. A Ka.ticza. apja. nem volt olyan lá.,!?Y~ sza\'u ember, ő háli rácsapott a Jóska. vállam s igy szólott: . - Egy karéj kenyeret neked is szelünk, gyermek! Ez pedig azt jelentette, hogJ: ezent~ Jóskának is meglesz n&luk a romdennapl kenyere. . k 2\Iásnap a község birája. és jegyzŐJB opogtattak be a Ka.ticza apjához. Azt mondotta. a biró, hogy nagy ~olog ban jöttek. Ehhez hasonló még nem történ~ a. köz::.égben. lia irás nem szólana ról&, e sem hinnék. .A. Ka.ticza. apjn nagyot nézett. Nem tu~.ta elk~pzel~ hogy mi járatban lehetnek a koZ. ség főemberei. lllondotta a biró: . - Jegyző uram, olvassa. fel azt az irást, hadd értsen beló1e az, a. kiro tartozik. A jegyző felolvasta az irást, mely n~JJ1 volt egyéb, mint a kórhúzban meghalt gazdag em l- erMk a vóg:sö akarata. Ugy szokták nevezni, hogy t'égrendelet. rról Sz61ott pedi~ ez a. végrendelet. a .1 hogy a Nyomorék Jóskát iskolába. kell Jtl.ra.tlll, • "'~"" th y ez tisztességesen el kell tal'taiU.. .ll.llli og é t pénzbe kerül, hát ad a gazdag ember ~ ~~t' mert sajnálta. és szerette a Nyomorék J o~~ Ez 'olt a harmadik csoda, mely ro~ _ idő alntli a Ka.riczáék falujábau történt. lflll den ember a maga gyermekéről szokott go~7 do::.koclni1 idegen emberek gyermekével kl wrődnék? ~o:st pedig egy gazdag ember :. halálos ágyan gondoskodik egy árva. gyerille rb1, kinek a fóld hátán senkije seJD volt. . A Katiczn apja eleget cs6vó.lta. 0: feJ~! nem tudta sebogy sem megérteni Ped1g ne & is volt az olyan csodHatos dolog. Osak '-~ kellett volna. nz ö haszontalan kis leAnyl>l' júra. néznie, mindjárt megt!rtette volna. A N'útás Katicza. szeretete fölébresztette ez öreo- embe1· szh·át mely addig mélységes álom b~ v oh merühre,' s a sziv el kezdett I~ ssan dobogni. A jó cselekedetek miud a szt"""• ből sarjadnRk ld. Szive mü1den embernek :rau, csak meg kell találni. Ugy bizony, Kattczo. megtalálta az Oreg embernek o. szivét. Azon ne csodnlkozzék senki, hogy xno~! már a. Katicza o.pja még jobb szemmal néze t Jóskára. A ki nem eszik kegyelem-.kenyer~i azt az emberek jobb szemmal nérá~ i a.. • mások irgalmából él: az gyakran sos köDY nyel öntözheti a czáraz kenyeret. Hát '"ajjon Ka.ticza jobban szerette-e Jó~kát, mióta m egtudta, h..,gy nem irga_lolll; ból vnn nálnk? Nam hiszem én azt, tt 6 higyjGtek1 gyerekek.

(Y ége következik.)

========~==============~===~

Könyves Sári. Sllri oh·an idős miot ti \"agytok. SzokoyáéCSl,· ' • · sz ele !tája kurtn, ·a baja egy fonatba ionva szep, . b . ki ·a vanna 1 róz.ins:tm sza!agcsokorral. Bá Ul ne 'k' 6 1 a tót Janó, a fekete .haju Margit, - az ~ 11_ koosis a mA,.ik- cs"'léd - me" a Dudus, n csu 1, ' ...., "' c. · kéke.; sr.ép lJaba. IIos.:;zu1 szöke a baJa, szome1 mint a nefolejta a ruhája csupa csipke és sel?IXlEnnek a babának a cselédje a J~nó és Mnrg•t, ~11 -~ 1 • · DudUS't kH:uck meg so liU!.bnd mo=n m, muz B · ._ b b l • a lofeltteti.k éB n caodaszáp ca a. e lttO)J •szaJllíld 1' Mert bchunvJ·" ha. lefeksZI'k· De ogy., bot 18 tuk ,.•

· .., d k nk <l> Azt mondja, hogy ~papa., mama.«; . o csa {J. t. beszél ha szépon, s:el.idcn "\"eregetik: a gyoUU'dt k ' ... k ...~n t lB · tu o )lilyon jó, hogy h· m"s

boazélnil . JobSárike azonban nem törödott babáival.

Vasárnap, szeptember 11. ban érdekelte a betü. Mert már jól tudott olvasni, ugy mint ti. Bujta is a könyvet. Alig evett, hanem sorra lapozgatott mindent, a mi a kezébe került. Csak egy nagy hibája volt: az iskolakönyveit nem szerette. Azok is mindig ott hevertek a babó.k mellett. - Majd én azt olvasgatom, a mit muszáj, - gondolá - nem biz én l - és nénjei könyveit olvaagatta, Végre mamája. szigornan megtiltotta neki, hogy iskoló.s könyvein kivül egyebet olvasson. Sáriko. nem volt rossz gyerek. Szörnyen busnlt szegény, mel't nénje, Magdus, sok szép könyvet kapott nevenapjára, de azért engedelmeskedett. Juniusban történt, meleg nyári napon. Barika mamája Mo.gdusso.l sétaini ment. Sárika is ezeretett volna velük lenni, nézegetui a szép kiraltatokat, a hol sok szép könyv meg töltött csokoládé hever. De otthon kellett maradnia, hogy kis öcscsére1 Laczikára. vigyázzon. Zugolódás nélkül otthon maradt tebnt. A nagy cs6ndbe~ a mi körülvette, egyszerre csak unni kezdte magát. Mit csináljon ? Próbált horgolni, kötni, leczkét tanulni, de hiába, elálmosodott. Szempillái majdnem leragad· tak. Pedig ébren akart maradni, mert, ha ö alszik, !<i ''igyáz Laczikát·a.? Almos szemo megakadt a l\fagduska ajándékkönyvén. Hogyne ! Már a táblája is olyan szép. Egy szépséges kirnlyleány volt rápingálva, sziklilhoz lánor::olva, elötte a tenger, nagynagy toronymagass6gu hullámokkal, mellette meg egy hétfejU sárkány, a mely tüzet okád szá~ ján, orrán. - Jaj be érdekel könyv lehet ez mondotta Shrikn. Addig motoszknlt fejében ez a gondolat, a mig a könyvet kezebe vette. Olvasott. Szeme gyorsan futott végig a sorokon. Jaj, micsoda. azóp dolgok is voltak ott leírva. ~ppen most azt kezdi olvasni, hogy a törpekirály megérkezik a kristálypalotába. Sárika föltekint a könyvb{ll. Laczikát keresi. Ez o. puha szc'lnyegen fekszik és alszik. Most már egész~n átengedi magát az olvasás gyönyörüségének. Eszra se veszi, a mikor egészen akaratlanul felsóhajt: Istenem, ba én mindig, de mind.ig ilyen könyvet olvruiliatnék! . EgyszolT& nesz támad a uoqtban. Olyan, mlnt. a mikor a dong6 u ablaltüve~en cümmlSg. Aztán csend lesz. Sárika eititt egy iosi-pie&i em~erke lill. Osak akkora, hogy alig láthat át a Bodri utya hátán Nagy fején ozukorsüveg forma kucsma, ennek a knrimó.jó.n sokhegyü arany kor<Jna van. Apró sznrós szemei között széles lapos orr. A sz~ja. olyau, mint mikor a pirosbállt görögdinnyét féli g meghasitják Az orcza. mintha tojásos tésztából ro•m·ták s aztán a napon megazáritották volca. ITosazu, övig ét·61 ton1onborz lisz szakáll s ugyanilyen baj 11Rz ékesltedett ábrázatján. Kis tennetét hermelinprémes köp6nyeg boritotta. A kabúUtó.ja. zöld hitrsony arany gombokkal. A lába ézUst bocskorba volt fogla.1\'a. A törpék királya. illiott Sárika oh'5tt. . Tisztességtudóan meghajtotta magát s aztá~ ahg hallható, vékony, czérnaszál hangon beszélm kezdett: - Itt vagyok, kia le~nykám l BArika elabb rámeresztette nefelejtskék szetneit s aztán nevetésre fogta a dolgot s jókedvtien moudta: - Ugy-e? Hát aztán ki vagy, kihivott, te C&öppség? - ll botü-törpék királya " agyok, - felelte nagybe a kis, nadrégos \'itéz. - A nevem s·ltnon ....ésyoseu azért jöttem, hogy teljeeitsem a kivánságodat. Sárikának tetszett a dolog. k' - Aztán te tudod, hogy mit kivántam? erdezte ingerked ve. . - Tudom Mt - mondjo. rá. a betü-törpék h •álya. - Sz~p mcséket és regekönyveket szetetnél olvasni mindig, do mindig. - Azt bizony szeretnék l Csakhogy nem lehet. fuvolánk egyre a törpe - Pedig lehet - lehet! Csalt nk~nod kell. Hs. velem jöszsz, ell"ezetlek egy n'agy-nagy terembe, a mely szinü.lti~ tömve van ilyen szép regés könyvekkel, a mlllöt lllost olvastál, söt még ezebbekkel is. Ott azt!n olvaabatsz folyton. Sárinak tetazelt az inditvány, nem soká gondolkozott, hanem elparázott a törpekirálylyal

AZ UJSÁG Erre Simon királyka Sárira teritette bibor köpönyegénok félszárnyát Sárika ugy érezte, mintha valami felemelné. Fel, magasan a levegöbe, aztán zzzz l röpültek messze, messze l Egyszerre megálltak a levegiSben s aztán szálltak lefelé. Bár ugy estek, mint a pehely, köbnyedén, mindig lejebb és lejebb jutottak. Sötét oduhoz értek, majd egy nagy kapuhoz, a mely fénylett, ragyogott, hogy elkáprázott a nézésébe a szem. Simon király háromazor megkoppintotta a kilincset, mire a ko.pu nesztelenül kinyilt. Hosszu folyosón mentek végig1 a malynek mind a két oldalán törpe urfik, leányok, urak és asszonyok álltnit sorfalat. De nem ez volt a furcsa, hanem az, hogy mindegyik törpe valami betUhöz hnsonlitot.t. Ha egy törpéből nem tellett, ketten, hárman, slSt többen is összeálltak valami betüvé. Az els{l persze az A betü volt. Ezt ugy csinálták, hogy egy törpe balra hajolt, a másik a. feje tetejére állt s lábait a ferdén álló törpe fejének vetette, a harmadik pedig a lábával és kezével a jobb- és baloldalon állónak a derekába fogódzkodott. Aztán jött a B betü. Ezt is hárman csinálták. Az egyik mere,·en állt, mint a czövek; igy l, a másik a mellé\·ol a földön feküdt B lábait a mereven állónak a derekához hajlitotta, igy ), a harmadik meg a kezei"el körtilkulosolva az elsönek a derekát, lábait ennek a feje tetejére tette, igy ). Hát bizony ebbill egy valóságos B betü támadt. Igy volt ez tovább. A folyosó végén gyönyörti tér volt, liiaszinn kövekkel kikövezve. A szebbnél-szebb házacskákba befalazott gyémántl.ámpások szikrázó fénye, meg röpködll nagy szentjánosbogb.rkák villogása árasztotta a világosságot, mart égboltozat, napsugár, holdfény és csilJ1.1.gragyogás nem lá'tszott soha a törpék országában. Mart mélyen lent van az a föld alatt. A tér kellll közepán állott Simon király kristálypalotája. Hogy milyen gyöny6rüséges egy palota az, le sem tudom írni. Olyan volt, hogy ha valaki benne állt, keresztUl láthatott a falon ki, az egész országba; de a ki kivülről akart benézni, nem látott semmit. Pedig nem vo.lt ám üvegből való, hanem tiszta kristályköböl. J ó is, hogy a napsugarak nem érhették, mert akkor a pnlota ragyogásától mindenki megvakult volna. A mikor boértek a palotába, ezépen sz616 caengl!k osengtek-bongtak, a mire aok-sok czifra ruhás törpe futott elö • Od\·ö~lte a királyt, meg Sárit. Sárit bevezett~k egy nagy-nagy terembe. Akkora volt ez a terem, hogy husz törpe háza elférhetett volna benne. A falai bosszában köriSsköi·ül aranyos könyvesállvllnyok, e ezek telis-tele könyvekkel. - Ób, de szép! - kiáltott fel Sári s tapsoini )(ezdett örömében. - Ezt miod olvc.shatom? - kérdezte a lürá!ytól. - Nemcsak hogy olvashatod, de neked adom lShet. De folytatta n király - feltételhez kötöm ajándékomat. Meglesz minden kényelmed, paranosaidat biven teljesítik, hanem o.ddig nem mehetsz &l innon, a mig az összes könyveket végig nem olvastad. Azonközben pedig embert sem láthatsz, édesanyádat, testvéreidet, de még Sándor bácsidat se. Sári erre már meghökkent egy kicsit. - Ejb, - gondolta azután - majd hamar -régiglapozok a könyveken, aztán hnzafutok. Elfogadta a törpekirály feltételét. Selyemszéket hoztak számára, abba ültették. A padló alól meg egyszerre csak egy gyönyörüsén-es aranyasztal b'ukott fi.il s a pazar himes ab~oszon minden jó, a n1it szem és száj szeret. - Igy ni, - mondt~ Simon király - m ost már rendben vagyunk. Magadt·a hagylak. A könyvekért ki som kell mozdulnod helyedböl. Csak ints annak a mélyiket olvasni akarod s ment-en elötted ter~m. - ~rre megsimogatta ösz szakáliát, mélyen megbajolt Séri &lött s ravaszul mosolyogva, igy bucenzott el lölo : . _ Jó mulntsngot kts bnbám, köny,·es Sál·i. .Aztán el tUo t. Sári egyedül maradt. Boldog volt, hogy belekóstolhat a sok jóba, a mi nz arnoyos asztnlon volt. Jókedvtlen fnlatozni kezdett••.\ztán rlloézelt nz egyik könyvre. Ez maoten kiugrott helyéblll és S.Ui előtt t-ermett. Felcsapódott nrnnyos tnblája és - csodálatos _ nem betuk, hanem élö alakok jelentek meg elb\te. Ezek végigjátszották a történetet, a miröl a könyv boszélt.

Persze hogy Sáriunk gyorsan mulott az ideje. Ha szomjas volt, vagy megéhe:tett, ott volt elötte a teritett aranyasztal, a mely, minél többet evett róla, annál telibb lett. Egyik könyv a másik után ngrott le a polozról Sári olé. Nézte-nézte, hogy mi történik a könyvekben i de Istenem! alig látszott meg a könyvespolczon, hogy fogytak volna a könyvek. Rengeteg sok volt a könyv. Az idö ektlzben mult. Hogy vasárnap van-e, vagy hétköznap, nappal-e vagy éjjel, azt Sári nem tudta, mert a törpék földalatti birodalmában sohasem kelt, sohasem nyugodott a nap, ott örökké vil&.gos éjszaka volt és ae napot, se holdat, se csillagot soha nem láthatott az ember. Sam egyszer 08nk azon érte magát, hogy unja a mulntságot. Hiját érezte valaminek. A mig azon tépellldött, hogy minek, eszébe jutott a Lnczika, többi ~stvérei, az édesanyja. Szeme k6nybe lábbad t; kis ezivecakéjét elöntötte a bánat, a vágy, a mi mind hatalmasabbá vált lelkében. Egyre gyakrabban maodogatta hogy: - Haza l haza l mamához l Nem birta. tovább kiállani. Nem kellett már neki könyv, édesség. A családi otthonra, az édes anya csókjára, test\"érei ölelésére és az Isten szép kék egére, a gyönyörU, aranyos napsugárra vágyott. - Nem maradok tovább! maodogatta mind hangosabban. És addig mondogatta, a mig türelme elfogyott. Csöngetui kezdett. Csöngetett sokáig. V égre egyik szolgála.ttevö törpe m&gjelent elc'ltte. - A királylyal ezeretnék beszélni - mondta a libériás törpeinasnak. - N em lehet, - felelé emez - ö felsége állami ügyekkel van elfoglalva. - De én boszélni akarok vele, - toporzékolt Sári s etttil a törpe ugy megijedt1 hogy futott a királyért. A király is megijedt Sári haragjának hírére, faképnél hagyta minisztereit, karjára kapta her~ malin-palástjának uszá.Jyát, azzal futott Siui.hoz. - Mi a baj, drága kincsem! - kérdezte lelkendezve SáritóL - Haza. akarok menni l volt a. rövid v~asz.

- Haza! Haza ! - bólo~tott nagy fejével a törpekirály. - De nem olyan könnyü ám az! El6bb meg kell fizetni azér~ a miben itt részed volt. Sári, blr egy kopogóa 1iUér •em volt a zsebében, merés%en visszavágott: - Hát mennyivel tartozom? - b ezzel köténykéje zseMbe nyult. No erre már a (törpekir6.ly il elmoso· lyodott. - Nem pénz kell nekem, hanem & lelked. Egy gonosz tündér átkozott en·e a sorsra és osak ugy sza.badulhatok, ha egy ártatlan lelket adhatok magamért cserébe. Sári el volt szánva minden1·e. M.it tudta a, hogy mi az a. lélek. Hát bátran félelte: - A lelkemet nélted adom, vedd el. - I gazán? Nekem adod P -kérdezte Simon király vigyorogva. - Neked én, felelte Sári. -Csak vedd hamar, h~gy minél eWbb hazaérjek. - Oh én is sietek. Pár esztendeje, hogy várok a megváltásra. Veszem a lelkedet. Erre mohón, vérszomjasan nekiesett Slu·i torkának és fojtogatui kezdte. Fojtogatta, fojtll gatt-a, Sari pédig nagyot sikoltott: - Mama, mama l Mintha valahonnan igen.igen messziriH beszélnének, ugy hallotta édesanyja szavát: - !úi baj kis lányom? Sáriklun, ébredj ! Sári felnyitotta a szemét. Eltitte ott állt a mamája, mellette Magduska az uj kalapban, mögöttük meg Sándor bácsi. Laczika még mindig alndt. Sál·i, Sárikám, szólt a mama ébredj már! Sári ililébredt. ~agyot sóhajtott. Nehéz kl) esett le a szivéröl, hogy azok:l.t látta maga körül, a kiket ezeretett. Toki n te te véletlenül a takaról'a esett. Megpillantotta rajta s. Magdusko. könyvét. A könyv olvasá.sn közben elaludt a végigálmodta az egész történetet. Szeméböl kidörzsölte az úhnosságot, szaretettel ölelte meg mnmaját, a kinek fülébe eugta: - Mamuska, ezentul sohasem olvasok tilos kön~et!

is allott.

mint jór:wal6, dorék leányka szavának Józsi báoai.

40 l"·

II.

Me,tfejfések 6s rajfv6nyak. Az Ujság 1904 suptember 4-iki számában kó: iJlt ,·ejlr:érryd• ltlef}frjtése:

Arany J einos és D~inkó Pista. Trubadur. Emeleles ház ltibis}. Párviadal. Kegyelem. f..,ököW. Ponty. Szamum. Kf.ikörc.sin. 6. Drága. kincs a szabadság. Az egyik rejtvénybe sajtóhiba csuszott. A rejt,,ényeket részben, vagy egészen helyesen fajtették meg; Andrúscsik Kamilla, Károly és Olarissa, Apor I!oska, Altmann Jenö, Hajniki Bezzegh I stván és Lili1 Blll'ok Imre és Ibolyka, Bánhegyi Pisti, BuzáLh Margit, Briegor Lá.szló, Dlum Sln·ika és •Józsik:~, BlumL~rg Mimi1 Dorger .A.rtm·, Blasah Gyula, Bhunberg Eltus és Lolicza1 Blumberg R:1oul és Leo, Berger Imre, Baomhorn Margit és Liczike, C"ernyé.nszky Juczóka és .A.drén, Császár Kálmán, Csiltós Zoltán, Darányi Liczike és Pistike, Dömötar :Unh·.inka, D eutsch Lüszló, Duschkau Gyuri. Dományi D., Dombay Miklóska és K.lárik.a, Erós Lil~· és Egon, J!'reund László, Elza és .A.rtur1 }'cHner }'crikc, Feti.ar Irénke, Fritz Misi, Fiaischmann !\Ial\'in, }'nltay .Janos, Feigclstock ~!argit, Pish ós Pali, }'abró Honriette, Fuchs József és Tarka, Gllbrielli Jenö és Mariska, Gerö Lidi.ke, Gelléri Gyula, Grllnfold László, Gruber Emm.i, Ga:t.dy Pá~muczi. Glock Klárika, Gyémimt Mikl6s, Halács Agoston, Erzsi és lled~g, Halász Ibolyka, Hnj6ssy Ilonka, Halllsz Vilma, Margit ~s Annus, ifj. Rankies János és Flóra, Herrenon Yiln10s1 llcislar Laczilca, Horváth Lenke J gó Elú l; é3 AJadt\r1 J o.ndo. Olgo.1 'Margit, J 6zsika1 és Iduska, Kat{)na Erzsike, E:nrsny Margit, Keméoy 1\Iargit, I .. J\:cczcr Gézo.1 Rüszegi Krisztinke., lrmu. es Uizella, .K~.:rresz I\~ro1iu és Pali, Rifzely Tibor1 lit·ausz Ilonka, Jenöke és En:siko. Kenya l'ed, Kf.nig Gizi, K.P..zár Bandi, ifj. Kim Géza (~ Alndár, Rovács Oszkár, Kilrhkgylsrt6 1-órlmu, :K6se. Pali, L6rinczy Gyurka, I ..ö\'i Vihno11 és NoiU,

Lofltovita

Az összetet;t m6.ssalhangz6k két betü számba mennek.

a másikat Baumhom Margit 61 Liczike {Budapest) a harmadikat Darl.nyi Liczike b Pietik& (Löcse) nyerték m6g.

Ujabb rejfv6n)'ek. ,.,.:::===;:;.__ _ _ I . r - - - - - - - - - . .

fe h 6 r z~ ld

~-•ú4or.

u aa e.a O. B as 0.8 as as u aa ae OJI

k kik

k kJe

ag "f'. .u17 L.ake.

e4 e

két szótagom folyó Budát s Pestet elválasztó, A harmadik nagy terölet :llagt.ban rejt mindeneket, .A negyedik oly épitmény Melyben sok a.z erilditmény. Kra.jnik Szeréna. és :Margit.

~G=~ d l d~ d ~-f---r_. r[~r j nn

~7-;lg-7

g .... é 1 - - - 1 - _:...,_:_..

ééá.ááv

-;--;- -;l a

~t--;;-1 l-

..! megfeifók közt sol ki Nagyapd.

hdrofl~

szép 1nesekönyvet sor-

llajyapó postája.

..... Ezek l

a betük ugy hJlJyetondök el. hogy a.z 1-ső függélyes és viz·szintes sor hazánk egyile Jegnagyobb nának nevét adja; 2-ik sor balról jobbra ; ilyen ember boldog; a-ik sor; febö M.agyarorsu>g egyik magyéje; 4-ik sor: ezt taszi a tyúk; 5-ik sor: edényeket készit; 6-ik sor: mindcn élő lényt táplál; 7-ik sor: kerti no\"ény; S-ik &or: vadállatok Jakhelye; 9-ik Eor: tagadó ezócska ; l 0-ík. sor : egy s:tótag; ll-ik !!or : egy mással-

bat.:gzó.

m. Karika-rejtvény.

•

(1\

....

x. Első

";"1";"7j7 •f-e-l-,_-e__:_e~-~~-~-4..-:~~;.....l

lll

·'

~ ~

' '

A.rtur

Mnlueka Juliska, ifj . .Malonyny Jflnos, Mandei György es Böske, Muth Piroska és .Annuska Mike Lajos, lfatyó :Mariska, Misk&y Bözsike, ifj~ ~olnár ~ános és Anna, Nagy .Anna és Béla, ::\émeth Agnes, Nagy Edith, Németh .A.licelta, Nemes .Anna, Erzsike éi! Ibolyka, Nagy JoJáiJkn, Neumann Gizella és Valiczi1 N'yul Hermina; ::::\yitrán~zky Juczika Olti Emyke, Petnehizy Doriska, Pnpp László, PaiJ Flóra, Pamper Miklós. Polgór Irénke, Pilz Irén, Pasrhknsz Sárika, Pfeilfor Derczike, Rónay Olgicza, Lt\szló és Pálmns1 Radich Lo.czika és Margit H.owhányi Arpád és Só.rika, Roth Margit, Rá~ B6sko1 Rozgonyi Mnriakn, Rakovszky Menyhért, Rosenfeld lllargit és IloM, Reisz Gyurka, Radváner Adél és .Juliska, Répnssy G~·uri és Annus Sonneniold :r.~nlJ, Spilzor .Tolán és Aranka, Schul~ man11 Gizi ~s Gy<ila1 Schroibor Leona, Schwarcz 'Kntiulta ésElza1 Szánt(~ Mnrgit ~ Andika, Szerányi J~enke, Suuó Annuska, Szécsi Ottó és Elvira1 Szöc~ K.amilla, J.njos és Sfirjka, Szul:ováthy laczika 'l'aUS4:ok Margit és Miklós, Tuszkau Toncsi1 Vajd~ István, Vllrady !f.l.c7.i és G.;za, Vózol Róbert és 'Mlrtn, Yé.rtoss ?!Inrisltn és Bandi. Vajda Erzsike és Liliko, ifj. Weiezer Snmnel és G;rula, Wolf Ern6. Wull .Tár.oskn7 'Veisz Flóra, Wolf E~la és lmre, W"ngncr Elza és Jeo61 Zoltán Larzika és Palk6. 7Attncr Yilma es Margit, Szi.u;z Mariska és Irén. A három könyvet kisorsoltuk s az egyiket BakovukJ Menyh6rt (Badapest),

IX. Miképp lehet öt 9-eseel leirni az 1000-et?

Koczkás betürejtvény.

L :!. 3. 4. 5. 6. 7.

pirO l

Vasárnap, szeptember 11;

AZ 'UJSÁG -

Minden hotedik betat cgymlehoz i-óva,

közmondút leltek.

régi

IV.

Tréfás

k~rd6sek.

Szádlörda- Rabnalg - Töröktúcs - Lengyevnks kehelyész Cse16. - Neketilye Gyalu. (Ezekbl!l a azótBgokból 6ssze.)

Tagola - Ságtaku - Vegyárszemesep elesz ik albámannu szavak

állitaadók

v. Jani, Katicza és Bandi hányféle sorrendben helyezkedhetnek el egyazon aszteJ körül?

vr. A ki'UOnOs szám. Ez a különös szám a 67. Szor ozzátok 3-mal és aztán még to~ább is a 3 számtani többsz01·öseivel egészen 27-ig. Tehát:

37 15

•

A szo!'zllst elvégeEVén, figyeljétek meg az eredményt. .Mit találtok benne kalönöset?

\'II. Indul a kutya, a tyuk aludni. A sári pap irása. (E két mondatban mi 11. nevezetes?)

vm.

Betft-rejtvény.

Adva can: 3 a, 2 á, l b, l d, 4: e, 2 é, S i, l k, 7 1, S m, S n, 4 o, 2 6, 4 r, 4 s, 2 tl 2 v. Ezok ugy állitandók össze, hogy a. kezdö betük fe1Ulrlll lefelé olvasva : egy erejérlJl hires magyar bős nové~ adják, kinek viselt dolg~it egy kivaló költőnk ezépen mogénekelte. A többt betük ugy bolyezendök el, hogy az l:sts sorból iróeszk6znok a neve tonjön ki ; o. 2-1k sorból egy érzékszernek a neve ·1 a S-ból a fa ékessége i a 4-böl egy éjjeli ragado z6 i az 6-böl a blioat enyhítője; a 6-ból j6izü gytimölca; a 7-b~l a legb~tal~asabb nr; a 8-ból italra szolgáló ho.sznos bári edeny; a 9-ből izletes busu madár; a 10-böl egy érez, >égn a ll-bOJ buf'ödóare huzo&lt niSvény.

BakotJszky MenyMrf. Te csak minden hét~n hiven é.s pontosan elküldöd a~megfejtést Nagyapónak édes fiam. Egyszer sem mulo.sztot.tad el,. a mióta Nagyapó maga kGrá gyOjtGtte kis unokáit. Tanakodtam, hogy jutalmazzalak meg érte, s azt hiszem. hogy megleltem a módját. Ez ~cryszer _rászedtem a. -vén czilinder-ka.lapot. Akárhogy sürgöttforgott s kinalta a harmadik nevet, csak kettőt hoztam ki belöle e a. harmadik könyvnek ilyenformán nem akadt gazdája. Ezt neked küldöm1 fiacskám, szorgaimad jutalmául. Ifj. J!olr.á,· János. Ez már dedk levél s derék fiu vagy te ie fiacskám! Göllner Mariska és .Aladár. KöszGoöm é.s szaretettel viszonzom az üdvözlést. Levélkéteket várva-várom. - Bif·ó Pista. Igaza van a papnnnk. Csak küldd ezután is. König Giri. Nagyon kedves kis pa.pir, olyan kedves, mint a ráirt levél, ez meg éppen ol~! mint a ki irta. Hogy a czilinder hány éves? B1z azt nem tudom megmondani. Csak nzt tudom, hogy még ~agyapónál is öregebb. Blumbcrg luuwl és Leó. Köszönöm fiaim, hogy igy megvédel· me:.rtetek. Igazatok vnu ! Derék fiuk vagytok. Blum Sárika ls Józsika. Gyakran írjatok N~ apónak, a ne haragudJatok, hogy ilyen ~esön v6lnszol. - Yagy McitM Vilma. Meglesz V1Ima. Ha nem D!A, holnap, de a cúlinder jó lesz egyszer. - Sterk Jolá11. Jaj de sok rejtélyes azám! Szokta.tok-e -ilmé.~al aoke.t sétálni, mnlatni NagyMeroson ? ~or tértek vieBza Budapestre? Jleschofs:ky Burén. Az ilyen koczklll'ejtvényt go~ dosabban kell csiná1ni Különben szép kis levélkét írtál. Köszönöm. - Benedek Ekk. Derék fiu va.,cry. Jól esik már i~kolába járni ugy-a Elek?Kerékgyártó Loránt. Dehogy haragszom én egy kis :.poczokistirac. Vidám fiucska vagy te Laránt, hogy igy kicsufolod magadat. No de ma· gadra nem haragszol meg é.rto ugy-e? - Ilot-o gonyi Man"ska. Vendégel:et v!rsz Mariskám? .Azóta tán meg is érkeztek már a vendé: gek? Nagyapó is ezeretett volna ó.m bekukkannt hozzátok. Hát l!t szivesen fogadtad voln:~.? S6lyom Sándor. Több rejtvényed jó s ezeket M · zbljük ie, ha r-.i.jnk kerül a sor. Hanem n czili.nd~l' a megfejtéseket szeretné látni. Sc}löns~em Józ$e(, Pali, Erzsi is Ilonka. Derék dolog, hog1 Józsi olyan kivaló matematikus. Osokugyan ügY?9 a. rejtvénycd ! - Vajda Erzsike és Lilike. Eiz .::n is nagyon örülök, ba ilyen ked'\"es levelet kapok: Mikor írtok ujra Nagyapónak? - V<irady Lac:_a és Gi:i. Megmanatam a nyomdász bácsinak és.~ ~agyon r~st:elkedett, hogy Lncziku és Gizike ,.~tt~ eszra a hibát. Még szerencse, hogy észrevettete~'• mart mlisképp nem tudtátok volna kitnllilni. A_lh~nn J~1ú. Szépen, gondosan il·tad Az tUI~l: l;tnz"6 tl5rténeUt. Ha szorgalmasan tanulsz, ol)~· irsz majd idövel, a mi nyomtnt!lsban 1 ~ megjelenbetik. i:Jdvl:Sz~llek. Sterk Vilma .. J o mulata.st a gesztenyé5ben. A. rejtvényed 1geo. könnyü, ugy-a tudsz nehezebbet js csinálni? -:Schwarz Imre és E,·:sike. A Tol11ai nuko:tk 1..tt adom át az llzonetet : :> 1. Szoptewber kl!zep&ll jövök. 2. Tőrténetek az: öserdOMI.« Csak irjl\~ok szorgalmasan. - Radvarter Adél és Juliskc.. MUJ.· dig szivesen válaszotok szép le~eletekre. Persz~ most megkéstem egy kicsit a. válaqzsza.l. - Strau.:.. Marg~ ls Kató. N'agy vendégség volt n~lntok ~~ leányatm. Irjátok meg Nagynp6nak, hogy Jól mnla t ta!.ok-e ?Yérl~as ll!nri... kAnak itt. adom át az üdvözlete · Blum~g Ellus i.f Lolus. De szépen czirogatjátok JGvélkétekben a fehér sznk!l ll Na.gyapót, kicsi hizalg!5 Ettus és Lolieta.i )ielJl is tudom megtagadni lréré.stekct, s ime gyorsnn telj~ tem. Tehát: .keresnnk egy ok~s, jó kis !~nr;~ a ki Blumberg EttusknvGl le-.elam: akar. Sok·:~:l uép levele%~apot kap Ettuskitól e azonfelni ne

I'Xlf

Vasárnap, szeptember 11. hosszu, kedves le\•elet. - J.,oJnsnak olyan meseköuyvet kUidök (ha. a nevét kihuzzuk a hlapból), hogy azután fog csak hízelegni Nagyapónak és a czilindernek. :Megígérem, hogy sok szines kép lesz benne. - Schttlmann Gizi és Gyula. Isten bozott kedves gyermekeim, ngy-e ezentul bUséges olvasóírn lesztek. N agyapó meséi még nem jelentek meg, de nemsokára megjelennek. - Veszely Lenke. Az egyik rejt>ényt közöltem. Köszönöm. TI'öó' Jánoska. A czilinder csak a Naf!yapó l1üséges olvasóit szereti. Reménylem, most te is közéjük szegődöl. Hajóssy Ilouka. Talán közölhetem rejt\·ényeidet. - Famper Mikl6:.. Szen·usz l\.liklós fiam. MosL még türelmesen kull várnod, mert a czilinder egye lőre még jó uan.Haira gondol. .Nem kell valatnennyi rejtvényt megfejteni, de lehetilleg minél gyakrabbau ü:i Nagyapónak. Akkor a ta kivánságod is teljesttini fo~. Kisrely 1.fibor. Okos, szép levelet. idál Ti bor öcsém. Irásod arra vall, hogy nagyocska gimnázista vaey. Ki\ánságodat lehetőleg teljesitetn. - Dömötö,. .1Iulvinka. Stein Ilonka szi.lleivel és test\-éreiYel ezeunel ki:izlöm részvétedet. A N' ó tás Ka ticzának jövő héten vége lesz. Petneluizy Boriska. Ris olvasómuak1 a ki Boriaka kisasszony czimét tudakolta, megUzenem, Logy Boriska kisasszony szivesen •á1aszolna neki levélkéire. UnoltabáLyjáuak nincsen igaza. Lehetséges, hogy van ilyen tajezólás, de helyesen kökörcsinnek hivják. Szürnyen kiváncsi Yagyok, hogy megkapta-e a gyilrüt? Irja meg minél elöbb az öreg 1\agyapónalr, a kinek na~y gyönyörüsága telik szép és ked\' es leveleiben. - Kónya. Feri. :llegérkeztél Ferikém "! Isten hozott édes fiam. Reménylem, ho!!y már nem Yagy izgatott s hosszasaLban irhalsz Nagyapónak. Rejlvényeidet még nem néztem meg. - P. E. )lifele elbeszélést·~ Kicsoda az én kis :névtelen« olvasóm ? - Kmt,sz Ilonka, Jenóke és Erzsike. Hogyne gyermekeim. Rátok is gondol Az Ujság Nagyapója. - l'app László. Küszönüm fiacskám s hálás leszek érte. Csak minél gya.ln·abban s olyan szépen, mint most. Ügyes rejtvényeket küldtél. - .Mar1dct György és Böske. J ó is akad köz tük, majd ki\•álogatjuk. De most igeu-igen sok dolgom van édes gyermekem. Üdvözöllek. Rosenfeld :.Ua,·git és Ilona. St&n Ilona bánatos szüleinek i~t adom át igaz 1·észvéteteket. Semmi kitogásom s~ncsen, leánykáim, nemsokára megtudjátok1 hogy h~eket. is szeret Nagyapó. - Halász l"ilma, Mat·!J~t ts .állna. 'Vilma levélkéje aranyos volt, Mart itká& is. Ann uskáét várva-vth·om. Reménylem, 0 .gy ne~n az lesz a legkurtább. - Szúcs Oa~Hlla, LaJos is Sárika. Halász ILolyka Tardosoddeo, Ga<~:dv Pálmuczi Budapeslen lakik. Szentgyör~yi h-én.két érlesitem, hogy Caroilla mar ~egc:t•kezett. Iglófüredröl. - Udö1.öllek kis olvasolll, jó szivedre ~all, hogy nem feledkeztél meg Stein Ilona gyászoló családjáról. Sáriká· nak azt üzenemJ bo<r<r csak bntran elöre, ne 1· · . e-.• • JCdJen meg az iskoliitóL 8 l1n megtanult tnar ?etut. róui, itjon egy pár sort Ne.gyapónak. Fcigelstoclc j)[at·git, Pista é~; Pal i. Közl öm ~ermelceim. Margitnak azt. üzenem, hogy bizony ~ agyapó sokszor gondolt 1·ea. Vajjon miért nem ~~· ~is olnsója ? J ól tetted Mtn·gitkam, hogy ~sEhddel tértél vissza Nagyapó táborllLa. '\ aun!llo1·11 J[argit. Hiba volt a rejtvényben, ugy-e /argttkám? Próbálj ujat csinálni. - Spitzer Jo~llk<, és Ara?zl.:a. Jó és szorgalmas leánykák 'agy tok. Száp dol orr hogy ,.,ondoltok Stein lion ka. SzU.l · el e ., • Blre és testvéreire. Bizony 1·61 fo~r esn1 net.·k · 1 • igaz réazYMetek. 1'anuljatok szorgal· Illasan leanykáim s gondoljatok néha Kagy~Póra. - l~ú·tess Manskt• és Bandi. Bizony b 1181lltam ' 'olua1 lia másként történik. Most. azon~n tirUlök, ho rty visszatértél é~ igéreted szel'l.Jlt Ö Ll C • ,_~ ' L CSwdel együtt. "'yakrabbau u·oz .~.,agyaponati'. 8 ' trausz :Katókának "'me~zenem, hogy emlékszel reá · • o _ 1 . es ~zivesen "álaszolnP.l lo,·elére. ~agyobb 0 0 ~~ ?" knak való elbeszélést, mihel) t tehetem. kö~ö· 01 fogolt. tchözöllek. _ Jl'ol( Bt!la és Imre. oravaló, okos tiuk ,.6 gytok s igon-igen szorgnllll l as olvasúi NaQ'-·a)Jónnk. A. vén lw.lnp majd meglAláJ· OJ • 1 ál Ja, valanliu t Rako,•szky 2-lenyhórtMk lS meg1 álta. Olvassátok el a mesét. .tincskáim s írjátok ~eg, ho~y t.et.szott· e nektek ? -;- ~l!tin~r l'ilma . d..l!ar{ltl. :Sose köszönjétek lo:i lanyaun, meg:~ ~~ellót.elc a szép könyvet. Hát ~aeyapó ~ogy ölnlJa ntog li. nénetek kü}dbményt:t. MondJatok lll.e~ neki, hog"- melerren fidYISzlöul s hogy ösztiic •· '~'r·lndig . elJe . lllennél ., gyakrabban bu~o· ak"Alt. ör~mest v~t1a:;zolok levelkéjükró. ~agyapó óa bir~a1 ~indnyÍ!ju.tok egészségére oritetta poharát 6 S. ~eszséggel kijelenti 1 ho<•T ih·en rojn·ényt gyönyöt us 11o"' meGfuJteni. · • • · A - JI}..,.,lúm G.:;,t cs• •tladar.

AZ UJSÁG

könyvet elküldtem s reménylem, hogy tetszeni vártad hiába, válaszol a leveledre N agy apó. Hogy fog. - König G-izi. Nem lehet a;~,t kis leányom. mulattúl AlJbuziában? Izzadlatok-e soknt a nyit · Egyébként azonban szivesen teljesitem ldvánságai- ron? Válaszolj a levelemre kicsi 'roncsi.- BatlULtdat. - lieisler Laczika. Hálás vagyok szép és ~er· Adél és Juliska. Idején érkezett leányldlim. illedelmes leveledért Laczikám s most már én is Üdvözöllek. .AJJOr Ilusl•a . Rogy nem vagy alig vín·om 1 hogy a te neved kerüljön ki a kalap- olyan kis lány, ozt sejtem Ilusküm. Csöpp kis ból. Reméuylem, hogy közlis kivánságunk nembaba nem is tudna ilyeu gyünyörü, okos levelet sokára teljesül. Stein Dona családjának átadom irni. Azt kérded, hogy meglátogathatsz-e ? Ha meleg rés;~,vétedet. Gruber· Emi. Csókoltatlak Nagyapó Budapesten lesz akkor, szives-örömest Emikém. Báultegyi Pista. )JegnézzUk Pista s ismerliedik meg \'elad. .Kérd meg édes apádat, ha jó, örömest kinyomatjuk. - Halász lbolyko, és hogy kisé1:jeu föl a szerkesztöségbe. Xew11ann Györgyil:e. Ibolyl<a két képes levelezőlapját it.L GizeUa. és La!;zi. Elhiszem, hogy bUséges oh·asóim köszöni meg Xagyapó, de bájos levélk~jére e helyen vagytok, noha gyakran megfeledkeztek N'agyapónem 'álasz<•lbat. Hok mindent kérdezalt tőlem lds rQl és nem külditek el a megfejlé!!l. Azt hiszem, olvasóm, Je olyan aranyosau kérdezte, hogy bizony hogy ezért. késett a czilinderkalap, melyet, minta lovélil·ás fthadságától sell\ riadnék ''issza. Mind- l10gy nagyon fud'nubos, nem lehet becsapni. azonáltal azt hiszem, hogy helyesebb lesz. ba a szer- llé.J?dSsy Gyuri éli .d.IPIIC/i. Sziveseu Gy01·.i fiam. kesztöi iizooetej{ben jelenik meg a. válaszom. Tessék Annuskanak is tolszelL a. könyv? - Nuitrú?lsZky elolvasui azt a rovatoL a jövö ilét nlinden nap- Juczika. Megaugiam. - .Dcu-dnyi Liczikc és Pi~;tika. ján. Györ~ryikét csókoltatom. - Semes A1111a, ErOlvassátok el kicsik.;im, hogy k.i nyerte meg ezzsike é~> Ibolyka. Elolvastam Annuska meséjét s uttal az egyik könyvet. - Rozgouyi. Mariska. csodálkoztum, hogy az én kis olvasóm ilyen szépet Aro::.t talán két levelet kapsz egys:-.erre !\Iariskám. és okosat t.ud irni. Hány é\·es Annuska, it:ja meg Azt kérded, hogy megbti.ut.otlúl-e valamivel? jövő levelében. Hogy közölhetem-e a mesét, nem Dellogy búutotlal, hisz olyan szép t!s illetudom. Szép, szép1 de bizony javitgntni !<ellene deimea volL a leYeled. Ezentnl mindeo bérajta. Ha időm les~, szivesen megtesz(lm. Erz~ikét ten vúlnszolok sor11idra. Sclweibc1· Leona. és Ibolylcát 1Jdvözlöm. Nagy Jolti11ka. liikor N agyap6ra ne\n Hzabad haragudni. Ha téved is néhaitSil llti.tyádnak Ilonkám. Ird meg neki, hogy néha, nem hagyja ki s_zántszándékknl egy olvasója N agyapó üdvözli. - Nagy E(litl!. N'em kell vala- nevét sem. R~jtvónyeid nem veszlek el, de még menyit megfejteni. .A. czilinder f::oudol 1·ead. nem értem ni, hogy elolvassam. - Lóvi T'ilmos C.zitroli~ ./ulisko, és Ma rgitlm. üd \'Özlöw uj. s és Ntlli. Olvassittok el, mit üzentem SC'breiber mint első levélkejükből liltom, ked\•es kis olLeonának Eis ne haragudjatok ~ :lgyapóra. t-l tei u vasóimat. lt:jatok bosszabb leYelet Xagynpónak és llona Ida szlileinek átadom rész\"éteteket. - Uazdy küldjétek el a megfejtést. Üdvözöllek. - Csikós Pálmuc:i. Lesz, lesz l'áhnuczL Hanem mélta.tlaZoltcin. A ~tein-családnak :itadom rás.t\'éledet, sze- nnl \'áuolod Na~ynpól, mart h~ jól emlékszem. gény kis ZolllUlkám. Értem én a le uagy bánatodat több i7.ben hosszasan válnszollam leveledt·e. Htein és szoxnornságodat, fiacskám, s fáj a szivem, ha llo~1a szUleinek j•íl fog esni részvéted. - Poloár oh·asom, hogy wennyit szanvedtek édesapád::lal, It·e11kc. Júl van igy, kitüuüen. A la fecsecr~sed 0 beteg anyácskáddal. V aj ba wegvigasztal(tduá.tok igen-igen kedves, sziute jól esik Nu.gyaJJÓnnk, a ki Zoltimkúm, 1:1 beleuyugodnittok abLa, a. mit nem ápp oly tiirelmctle.nül víu~ja Irénke le\•el6~, mint te változtathat meg emberi erö, mindnyájunk k özi..\s Nagyapó posli~ját. Ha szófogadó, jó leáuy vagy, irj sorsába. Okos tiucska Yagy, megérted Nagyapót1 a ki gyakran rzután is. ~tein nona szüleivel ki.i~öm szives-ürömest megvigasztalna, ha tehetné. A. lapot részvétuyilat.kozatodat. - Sze~·énui Lc11he. Kellemes elküldjük. - Scln:arcz Katinka és Elza. Kem .Az szi.\roti mulatsngot kis Lenkém és kül!zöuetemet 'Gjság, Nagyapó adja ki meséit, s nem most, kedves levélkéd_;rt. De szépen, 1nulatságo~;au tudsz hanem ősz Yégén, vagy a tél folyamán. tdvözlöm te irni ! Hzép dolog, hogy osztozol Rt.ein Ilona bü oh·asóimat. -· lragner Elza és JLnú. Köszö- Ida szüleinek és testvéreinek bánatában.- S:á11tó nöm az üdvözletet, Elzácskám és Jeuö iinm. .lúargit és Andika. Mindenk~ppen bekerül a c·ziMatyó J[ari~>ka . Nemsokára Madskúm. linderue. Halllsz Ib..,Jyka. t1h-edetl. Csak lajt.Alimmm .Jan(J. Megkérdezem olvasófát·saidtól, hogy aétek ntag ezutim i~ szorgal.maaau :;yol'mekeilu. Jti akar Jevolczni veJed..,.I!PaS?d\ul~<;~lel 1nost nem Kósa 'Pdl . .1 úko1· é1·kezet.t iinm. n·:cr ü·hnlok. 1\!áskor. - DomkflY ..lfiklóslca é~ 11./árika. Eoüet·t i.~ ..llu'rla. Dehog-y is luwngt-~om ! Juj, szegéuy hlildós fiam és Klárikiuu. ~ehéz Yolt Csak uHis.kor pútoljatok. - Ilonka, Julciuka, Gtí.:fl. a. rajtvJny, !!okáig töriélek fejecskétoket? :Ke lm- Ha a családi uo' ct is megirtátok volna, mo~>t elsuljalok, megkapjátok a jutalmat. - Németh.Alice. küldeném a lilllit Yasárnapi számol. Irt. benne mé~ X em késtél el .\licekám. Szarelettel Udvözollek. Pásztor Józ~;ef húc~i és Sanyi búrsi verset. .\. Ka.:cít Bandi. Pompás rejt,·ény a másodilL Derék fin ·Kis Lnp szerkesztlije Forgó bácsi Yolt, nem éu. vagy te Bandi, csak ne 'VOlnál olyan nagyon tü- - Juc::óka és Adrien. A bájos }liczi levélkére relmeUeu. Igérd meg fiam, hogy tUrelmesen fogsz egész csomó n'tlaszom van. Luzsn 'l'eri igen jó v:lrni. - Sol.tJCII(eld Jenó·. Bizony sz\lmoru dolog, barntneja H<~enlgyür):!yi Irénkének, éppen ugy sze· hogy a bnlidhaxnug annyiszor megkondul X agyapó reti, mint 1nagamngát. Nagyapó mindkeltöjüket kis táborában. Részvétedet átadom a gyászoló ro- ugy l>edveli, mioLha egy ,·olna a kettö . .. Gazdy konsn".nnk A meaéket nem küldhetem el fiam, az Palmuczi egy ldc~>it elfelejtkezelL Nagyapó1·ól. bajos doloo- volna. Bátvad iljon levelozölapot a Hogy .Tuczók!\ák még egy hónapig Zoboron lesz.ki~dóhivat~lnnk, mPly k~zséggel teljesiti kérését.- nek, ilL Uzcuem meg Irénkének P. Boriskn mlw Fdtz },[isi. No már fiam, Budapesten nkarmikor nagy leány. Adrient üdvözlöm s jó lll\llall\sl. és akarhol eloh·ushatod .Az Ujság-ot, meg az.tan P(t:átf'i:r Berczille. Ilyen szép irásu, komoly, nagy .fiu, mint te, ugy látom, hogy nemcsak a czilinvasárnap idod is lesz reá. Üdvözöllek fiam. ralaki szépen leragasztotta a rejtvényeket, oda is der inint _;rdekl6ilik. Xagyon örUiök ueki a naNngyapónnk, ~yon szeretném. La minden kis olvnsóm olyan P iuuálta a megfeitést, el is küldta . •.. n.ncseu . de ca no,·ót nem .,u·ta al'a. E zer ne\'e a figyelemmel oh•asgatnA n gyermeklapot, mint te. Móricz megfejtök sorábnu . Ifi. Hankis:~ Jti?los és Jutalmul elárulolJl, ltogy Zsiga báosi :h'lóra. }<'lórúcskút szaretettel fogadom k1s köriinl<be. Zsigmond . - 'Bl11111berg illimi. Nngyon áldott szivü, Neked .l ánosltlun köszönöm, Ll•gy megemlékez- jó kis leány ,·agy Mimike. - Kó·szegi Krisztinlca, tél szegény ~tein ~onkaról és te.sh·ére~röl. ll"llill és Gizella. Kö:~zönöm a rejtvényeket. Részvétedet lcözlöm ...·elük. Isten ,·elad edes finm . Sy ul Hermilltl. Móg fordit'l·a is betöltöttem már azt n Olti .Emykr. Dehogy feledkeztem Ulei! az számot. Legnh\bh olyan öregnek érzem néha magamaL én kicsi Emykémröl. Sok-sok csókoL küldök neki, Csak az én kis unokái.m fiatalitanak meg. - Lúri11cry Ensike. A \'ejt~ényeket megkaptam. - Karsay maruácskt\janak 1,edig ke~:éL csók~ltntoJU: ~zegény Sagyapó eh·es<~:bnte Emyke reJtY~nyeJt, ktildd Margit. Jaj de g~öoyörü levél. Egész odaképzelel tllst~ut kis leanyom, hadd közölJem 11 ..:\z Uj- tem magam n hog.;áni erdöbe. N agyon örülök, sAge-ban. - ]{outics Oiizkár. Szenusz . fiacskám! hogyha Margitka is kis olvasóim közé sorakozik. Ha szor..,almas lészsz, megkapod o. szl)p meséa· Legyen a4:e1-encl!ém minél gyalcrabban. Slein ki.inyvet _ 'Sdl/l~i_l~ Agues. Nemsok~·a Agnes Ilouo, szUleiuek igen sokan küldeoek részvétlanyom. Le,·oledel Jokol' kaptam, de S3Jnos, hasz- nyilatkozatoka L l~nyhitse a jó Isten fájdalmutalan osalonat.ln1n nevedet a hunczut czilinderből. kaL - S~lftltl' llka, Böskc, Fc Y i é~> Gym·illa. N 0 0 - t·11 gJ 1• ./<'ercuc:. Kös:_önöm . .rerikém, ~ppen majd legl;özelebb ! - .llatuska Juliska, Rótl~ Ma,·. kedvencz űlelét küldted ?\agyaponak a le,·e- git, Blum S·irika és Jórsika, Andrásesik K ároly, Eumilla é:> Clads~a, Gabriclli J•nti és Mariska leLöh\1,ou. ]fj. .1/oluti,· .~tiuos is Amut. Alighanem téretlé:.hól u.nradt k1 a nevetek. Ha ezzel Basdrkus: ,.::.;, aÁa. Radich Laczika és Mat·gil 1 Pil~ szomom~úgot.. t ko.thun. Ut!ktek szivbvl sajná- ü l». Zolida La!;zika és PalM, Janda Olga lom. Be tozépen irsz. ddes Jauikám! Súnte Jlla,·gil, Józsika fs lci7.:e, ifJ. lftisze1· S4mucl látom a grauitkörill kirakott utczal és piacz- és Gyulct1 l"ajda Pista, Be1·ger Amwska. és .Róuay t.erot. ll:jntolc lltin~l gyal.-:r~bba?, .te s Aucsu plf)ic:,, lovolére csr•k a jövö héten ''lilaszolhat l.lllgoc:ski\d i::;. - 1't~:law 2 Oli t.) t. No most nem N a_!n·apü.

AZ UJSÁG

A jysrmek- ís

többnyire nagyon türelmes, jószivü bácsik, vagy nénikék, kik kis gyermekeiket az irásolvasás titka,iba avatrják. A tanitóknak már a képzőben szivükbe csepegtetik azt a bánásfu behatÓSll foglálkoztmk a mult száza- módot, melylyel az apró, elkényeztetett bafok népeinek történelmével, sehol sem ta.lá- bákkal czélt érhetnek. unk oly korb, melyben annyi tudást, oly . .Az iskolában a gyermeknek felemunká· ,nagy UJü\r,elts~e.t ki~k a nőtől, mint jába kerül a tanulandókat elsajátiti<'1.ni, ambi~es'b. Em~lfo volna azelőtt a nö nimbusát, cziója emelve lesz, a tanulás iránt kedvet ~tt neve mellé teheti e két betüt: b Dr.«? érez, ha maga körül tudja többi kis társát, olt-e a.n;a, szüb.ég, ~y ~ :fi.atru leá.ny kiket tul akar szárnyalni tudásával, jó magaIn~é-lheMtét oeak abmm ~ · " ha reggeltől viseletével vagy legalább utólérni iparkodik. 8 ~lg bankokban v2.gy üz esben végzi a Ritka a.z olyan gyermek, ki meg ne ezeresse ~érfiak nehéz munká.ját? Pedig voltak azelőtt az iskolát s vele együtt a tanítót is, kinek ~ 8. nugyne.vü nőink, kiket a.zonba.n nem a. legfóöb ambiczi.ója tanitvá.nyai szeretetét, bi~mn&!.lumi tanu.l;má.nyok tett&k nagygyá és za.lmll.t megnyérni, a minthogy a jó tanuló h;U"essé. Daczára azonban a tudás és müvelt.- m üh--ödésének egyik fő eszköze a szeretet. ~.eg .? :na~a.s fokának, ~elyb~n a mi leányaink .A legtöbb anyát az aggasztja, hogy gyer~l~oru köte.~esek): t.a:l~n ~eg sohasem vol- meke a.z iskolában összevegyül az alsóbb réflsk &tAl h_oJgy-e:Kl kik o}y 'ré~telen .s.z.aba-don t~gek gyermekeivel, Ez elkerülhetetlen, de · .~:eak,· .oly hes~~m..ódot Jol~at~k voinat · nem ar legborzasztóbb. Sokszor sokkal rosz~n.t. a ma.t kor mu·yelt leá.nyai. Es ennek szabbakat ta,nulhatnak gyermekeink egyiksaklS a n:o.d~rn ~evel~s ~ oka., . .. .. másik uri gyermektől, ki modern nevelés okozoAz UJ lskole.ev beáJltá:val haD:y sztUon~k szarint eddigi életét cselédekkel vagy k.ol 1 _~gont!lots;z,hogy ~crvá ua.ssa. be lS- ""\>onne-oklm.l (ez még veszedelmesebb) a sétalll~ a~o~e& ~8rm.eket,? vagy rolytassa-? ~ t~ul- tereken r-töltötte, m~t egyik-másik szegény .. ~Mtser leanya.. Soltannem menkfe,tve gye,rmektől kinek flllyja. mosni jár 'és ö szas:ott kin~ket ~z első ta~öteles . th·e~b~n bad óráib~ esetleg ujságot árul. Lehet: hogy h ~l~it. a.dn:1. Pedig !1 ta;pa~slat _blZOn:flbJa, ennek kifejezésai kevésbé vá.Jogatolítak, de Qgy nmcs h.elyese.b1J neve.les, runcs JObb, lelke valószinüle(7 romlatla.nabb. cz~szerübb oktatás az iskolainál. Félve gan, ~. .. ... dol.na.~ az anyák arra, hogy gyermeküket ideMeg. a t~hetösebb szülo ;s a leghelyeseb: ge~ kÖt:n é then i~O'en euyén szigora ne- ben tes~ tehat, .ha a fára.s~tó, nehéz ~tthom ~~lja. A .! ze. ~-d i eO'yl::! szülő seml hogy tantilás helyett 1skolába adJ a gyermeket. 'lll .<:1..1T8. DGID 0 u.u 0 ő ' ' J. b an.a.pság a tanitóka-t má.r nem a pálcza átSokkal· több szot k1va.n azon an a. saradásá-val avatják azzá; hogy bizony azok d ülő leányok nevelése. Nincs téma, melylyel

nönevelésr6l.

Bem láttam ín mát . . .

~~Jn

láttam él) még ragyogóbbat, szebbet, tiint a tenger sugárzó mosolyát, sil1{ szúzin, mint a bajoali derengés ~ lk a fehér hullámokon áf. . ern láttam még . . . de egyszer roég1s,, [mégiS)

lllosoly önté el a képedet M~ történhetett a nagy óczeáonal? 1 történhetett édes, te veled?

~~ln hitt~1 én 'If t ~ ll"11kor a

még annál szo:norúbbat tenger szpmoru,

,~m~~'h~tetlen néma ~~urkeség?en li' t QS.Zt dér terül raJt e1 a bu.

. em l'attam még . . . de egysze: mégis, Il . · · [még1s] banatos volt tengermély szemed r1.~1 törtéu. b.etett a nagy óczeáunal? történhetett édes te veled ? ' Violante.

~===~==~=======

Divafos esküvikril. fl?·

lött ~z ev{)luczió törvényei a.z ~skii;ők e ~~ uralkodnak. 1\íert hab':r altalat;o~ le6:.rC~. nem vtUtoz:ott is az idők halada~al, t 1· ' alig észrevehe~ő formaságok lassanként "S~i.~ll !tiforgattá-k azokat előbbi .mivoltukfs·t A.,. ldén kiUönöse.n nagy pompat é.; fényt k~·ettek ki az esküvői -=>ozeremóniá.knál. A lll: zol'tts leányok és _page-ok száma teb~mesen _egsza:porodott,_ s a. vüig~sz valósággal a. l'l

behatóbban lehetne foglalkozni, mint ezzeltöbbet lehetne mondani, m.int erről, - ebben a korban, meJyben élünk. Napról-napra többet kiván a nőtó1 az élet, a. társadalom. A fiatal hölgyek gimnáziuroha vagy a.z egyetemre jru;na.k, sokszor kedv telésből. Egész természetes, hogy ez évek alatt, malyeket fiuk, illetve már férfiak társaság&.ban töltenek, elvesztik: nőiségiik zománczát, vagyis azt, a mi !-!- nőt nővé teszi. Ezek lesznek azok az l> Uber-Madohen«-ek, kiknek élezein és ötletein sokszor egy a.sszony is pirulni kénytelen. Tagadhatatlan azonban, hogy kornuk egyik legnagyobb vívmánya, hogy ma. már a. nő előtt is nyitva az ut a magasabb tudományok összes ligai felé. Ha egy nőt e pályák valamelyik-ére a kényszer, a ma.gasabb ambiczió, a népek boldogulásának előmozditása vezeti, ugy ez teljesen helyeselhető és czéljainak eléréséhez csak sikert kivánhatunk! Mi azonban azokról szólunk kik nem akarnak tudásukból anyagi hasznot hmni, hanem a kik csak azért kell hogy tanuljanak, mert a XX. század társadalm!l. a magasabb müveltséget megköveteli. Az olyan nagyon mod ern nevelésii leányok előbb-utóbb tényleg kénytelenek megélhetésülrró1 gondoskodni, mert babizonyitott dolog az, hogy sokkal nehezebben jut az olyan leány fó'köt.Ö alá., kinek nemosak az élő modern nyelvek vannak birtokában, hanem a l)l;10lt« nyelv is, - vagy pláne .csak az utóbbi - mint az az egyszerű falusi libácska, a. ki iga.z mindezekhez mit sem ért, ae olyan pa11rikáscsirkét főz, a malynek müvészetéhez az igazi modern hölgy még csak nem is konyit.

prédaság jellegát öltötte magára.. Természete- Persze a fehér leimyszoba, a tiszta. leá.eysen csak azokról a.z esltiivőkró1 s.zólunk, a álmok e titoktartó és diszkrét megőrzője, hol a születés, a vagyon és a rang által biz- ezzel az alkalommal olyanná válik, miut egy tositott előnyök lehet6-vé teszik azt, hogy váczi-utczai bijoute1ie. De minthogy a roanyezen az uj, lUA-uriózus téren az illetők lépést asszonyi a:iándékok is lépést akarnak tartani tartsanak Angliával, a >good mannersc ha- az idővel, sok uj asszony motorkocsit; p'ianolát, gramofont s több efféle ujkori vivmányt zó.jával. kap tisztelőitől s bflráta1tól. Angliában pláne ]!Iá.r lllaga a menyasszonyi ajándék is olyan dimenziókat kezd ölteni, a mi a kö- nagyobb összegró1 szóló cheque-ek is pótolják zepes vt~.gyonu szülőket és rokouságot tönkre- a régebbi: pnaktikusabb a.jándóhokat. Ime ez tenné. A meuyasszoriy öltözete és a koszorus- is az angoloknak common-sense-érBl tesz tanulányok costume-jei pedig beleillenének akár- ságot. Franozi.aországbfln és a brit szigeteken milyen álombeli látványasságba is. Maga. a trousseatt most kisebb, mint az- különben a l€-guja.bb tncwotte a falusi esküvő. A ~ugynevü cs?ládok ifju leszármazottjai azt előtt volt. Azaz csak a di\atnak n:'lgyon js alhatett részéb illetőleg. :Mert a kiadils tartJAk, hogy szerencsét ho-?J reájuk, ha őseik ugyanaz marad, lévén az anyagok ma sok- ,private« kápolnájában esküsznek örök hüsé·ltal ditigábbak és finomabbak, Drint a meg- get egymásnak. A >solitude ci deux« legfelelőző években. Ha:nem mivel a elivat olyan jebb három hétig tart, s a sok józan észszel rohamosan változik, az uj roanyecske csak megáldott uj generáczió nem tartja szükséhárom hónap1·a való felsőruhát kap s a pót- gesnek, hogy a külfölcli hotelek kényelmet. lenségei sulyosbitsák a mézeshetek una.lmát. lékot pénz ben. Magánál az esküvőnél is változtak egy A. trousseau-nak egyik igen lényeges kissé a. szokások. Például a koszorus lányok; része a l'ági csipkék, a külö~hö~ő feld?lgozoH \agy fel uem dolgozott preme.H:1 a h1mzések nem követik, de megelőzik a menyasszony(; és l::!az 6ksze.rek. A toilétte-asztal és annak felaz oltár felé vezető utjában, vagy hogy az szerelése körül is rettenetcsen nagy a luxu~. obligát virágcsokor helyét most egy elefántimakönyv pótolja. Angliában a .A.' tÜkörrám!L n~anyból kés~, ókkö~ekl~.el ~1~ csont-kött~sü vőfélyeken és koszorus lányokon kivtil még rak\8 s a kis es nagy kefek, kéz1 tukrok, rizs dros dobozok és ékszertokocskák fedelén u. n. >grooms-man«-ek is szerepelnek. A koszorus lányok száma. sokszor megüti p """"'~ ....... ."., vagy a. menyasszony kereszta. monvc; .. ~l " a ti.Eeukettöt, a mi természetesen nagyban neve drágakövekhol áll. Az esküvő elötti ~apon a m~nyas~zony emeli a cortége JlOmpáját, különösen · azért kirn.k' 8 ajándékaib szo báJa asztalkárra, s .llye~ mert, mint a meuya.sszony, ó'k is koszoru.t é~ kor ~l ba~átnöknek illik ezeket megtekmtem. fehé1· fátyolt viselnek fejükön. A. 1.iséret

34:

AZ tTJSA.G

Nőknek megfelelőbb talajt kell keresnünk tudásuk fejlesztésére. Vannak nöképz5ink, hol elsajátíthatják leányaink azt, a mire szü.kségiik v&n, az idegen nyelveket és a. többi tárgyakat. Ennél azonban még mogfelelóob nevelést találhatnak a. tanitónb'képzó'ben. Az igaz, hogy nem minden leány lehet ta.nitónó, sőt az a. helyes, ha. mennél kevesebben veszik el e téren sok szegény leány kenyerét. Az pedig igen e}.. avult nézet, hogy képezdébe csak szegény leán_y járhat, vagyis a.z, ki a. tanítói pályán k elll hogy kenyerét megkeresse. Néhány év előtt volt köztünk a. képezdében nem egy méltóságos ur leánya. Csak ott tanulhatja meg minden leány azt, a mire az életben szüksége lesz. Az egyes tárgyak kimeritóöb tanitása mallett ott vannak a. nevelés és oktatás, szóva.l a. pedagógia. tárgyai, malyből oly sok végtelen fontosat merithot minden nő, különösen ha. egykor anyává leend. A képezde meg.tanit arra, miképp kell majdan saját gyermekeinkkel helyesen bánni, öket a jóra, a czélszeriire vezetni s mily sokat ér, ha az an? gyermekei tanittatásának első éveiben utana tud nézni, hogy annak nevelése czélszerüen vezettetik-e ? Á viták, malyeknek nemrégiben a. felekezeti iskolák voltak tárgyai, megkivánják, hogy erre is rátárjünk. MindenesetTe nagyon sole igazság van abban, midőn a. felekezeti iskolák eltörlését sürgetjük. Nem tartoznak azonban szarintem ezek közé kitünő zárdáink, melyben a. benlakó növendékek oly feltétlen kitünő bánásmód- és nevelésben részesülnek; oly finom modorra. tesznek azert, a. malynek elsajálitását csakis azon nagymüveltségü. nó'ktől nyerhetik, kik életük feladatául a. gyermek- és nőnevelés magasztos czélját tiiztók h-i Mily helytelen azon felfogás, hogy a. zárdákban bigotta válnak gyermekeink hogy ott a p~czáno.k nevelik a. társadalomnak szánt leányaiuka.t. Ez nagyon téves nézet. Éppen ez a hely az, a hol a. modern korral

biztos tálojt nyernek a. leányok, vnllásosságra. lesznek nevelve, de cs~k oly mórtékben, mely hozzá. tartozik ahhoz hogy

S7.embcn

az idővel reánk nehezedő csapásokat' Istenben való megnyugváasal fogadjuk. Ha valamely leány apácze. akar lenni (ve.n-e olyan 16-18 áves leány, ki egyszer legalább ne gondolna erre?), ugy maguk a me.t.erek beszélik le és bizonyitják be, hogy ez nem az igazi hivatás. Más vallásu leányok, sőt néha izraeliták is kerülnek a. zárdába. Ezekkel szemben sohasem szabad éreztetni o. vallá.skülönbséget, még annyira sem, mint azt a. gyermekek a népiskolákban maguk közt tenni szokták. Vannak a. zárdá.kon kivül kitünő világi

szépségének egyik feltétele, hogy 6-6 koszoru.s lány legalább megközelítőleg egyforma. 1nagas legyen s hogy egysza.básu és szinü ruhlit viseljenek. Az idÖJlOntot illetó1eg nem nagy a. változás. 2·15, vagy 2·ao o. legkedveltebb időpont, mert akkor már nem kénytelen a háziasszony nagy breakfast-et adni, hanem dúlutáni teát, a. mi csnk annyiban k:ülon bözik a. másiktól, hogy itt a. vendégek nem az aszta.l köriU gyiJlekeznek, hanem ott ülnek le, a. hol akarnak. A breakf&st-ok mcnu-je kevés változatossággal n. következő : Consouunó csészékben (nyáron bideg és meleg loves) Lazacz chaud-froid Cöteletta d'agneau Poulcts au crosson Csilles fnrcies Jamuon en Mndere.

A salát.a igen nagy szerepet játszik egy ilyen brea.kfasl-néJ, sa. konvonczionális aspcrges en brcm.the.s (spárga) sem maradhat el, két pecsenyo között. Az édessé~et gyümölcsmacédoine kópezi s a. különbözó fagylaUoknak eg6s7. serege. Angol esküvőknél pedig a ~pudding-1'-akec o. pii,ae de resistnnco, molyben a menyn.sszony teszi a.z első ,•ágást, ~óg pedig, lia férje katona, ugy az ő kardJával. Eljegydsi kártyákat e. külf'óldi jó tá.reastigokban már nem kt\ldeuek széjjel. Joaóphino.

intézeteink is felnőtt leányaink részére, a hol szintén nagyfok-u müvelteéget nyernek, a nélkül, hogy hipermodernekké válnának. Koriger Ágostné.

A levelazísril. Ha. valakinek az írását látom, rögtön következtétést vonok le abból egyéniségére, szellami képessé8", iDtelligenoziája, müveltsége és izlés'ére. N em mint grafológus, mart ez ismét més dolog - osak mint a megfigyelések embere. Ugy hiszem, hasonlóképpen van ezzel mindenki, a kinek szeme és gondolkodása hozzaazokott a finomabb megkülön böztetésekhez. Ha egy levél fekszik elöttem, már boritéki~ nak külseje elárulja tartalmAt, vagy helyesebben: a formát, a melybe a tartalmat öl~.ztették. Nemcsak a szavak értalmének van lelke, de a betüknek magnknak is i és ez a lélek olyan beszédes, hogy els15 pillanatra ela\rul mindent, a mit tudni kivánasiali vagynnk. trthetötehát, hogy a levél fontossága elstlrendü dolog már m.int külsöség is, nem szólván egyelllre arról, a mi tulajdonképpeni lényegét képezi: a. tartalom formájának m.inémUségérl51. Azok a nök, a kikben van egy kis hiuság, a kik a saját izléstlkön felül respektálják a más ~éleményét is: okvetlenül sok gondot forditanak minden.re, a. mi a levélirással lisszefüggésben van. .Kicsiny dolgokból lehet a nagyobbakra következtetni, apró hianyosságok legtöbbször feltételezik a fontosabbak hiányát, éppen ezért, a ki sulyt; helyez a maga uri voltára, annak szigoruan kell ügyelni o. levelezés legelemibb szabályaira is. Rogy j6 pnpirt használjunk, ez az els6 sr.abály. N em szUkséges éppen a ltlXUJI, hiszen uok á kik naponta több lovelet kónytelenek inri, meg-' unnák n. feleslegos költekezést. Stst állithritom: díszes levélpapirt elegáns íróasztalokon nem ta.lálhatnnk. A lev&lpapir legyen mindenkor diszkrét szinft, sohase tulélénk1 apró monogramm, czimer vagy a keresztné\""en kiVtil egyéb ne diszitse. Dlata ne legyen sohase más, osak a mi ir6jának rendcs parfümje, de az is alig észrevehet6. Er~s illat nl'i kezekbill származott leveleknél - lehetetlenség. A borilék czimzése hogy legelllször is erröl szóljak ne legyen sohase erllszakolt. Leányoknál - mintán a régi, szép, mngyaros >kisasszony« ezimezés ujra. szalonképes lett odairhatjuk a név után : nagyságot kisasszonynak. Megkfllönböztetésul t.. i. ama »kisasszonyokc-tól1 a. kik fehér kötényben jelennek meg a csengetésre, s a kiknek hivatásuk a parkett fényesitése és a felszol~lás. Férjnél levő urnöknél helyes n nagyságos asszony, vagy rang ezerint: mélt6ságos, kegyelmes stb. Teljesen felesleges igy: X. Y. urnö ll nagyságának. HB urnö, ugyis nagyságos - legalább a mi czimltóros világunkban - s ho.. nagyságos, ngyis urnö. Miért a. kettős kitétel? Kár, hogy a »tekintetes asszony« már lejárta magát. A legszebb czim volt régente a »nagyasszony« után, s olvasván róluk: megállhat szemünkbon a köny. De hát n. modern kor gyermeke kénytelon a modern élet l'lzokásaihoz, sokszor ferdeségeihez alkalmazkodni, hogy a benne élö omberek felfogásával összeütközésbe ne jlljjl!n. Természetes, az irást egy bizonyos megszo· káson tul nem igen áll módunkban változtatni. Do fegyelmezni mindonki képes azt, s a rendetlen, ossz~vissza dUlö betuket egy kis jóakarat és kitartással rendbe lehet szedni. A kinek gyenge a.z irása1 no czifrázzn, mort az szánalmas a legnagyobb mértékben, de igyokozzék mindenki természetes lenni, mert csakis annak az irásnak ''ln értéke, - már t. i. ha értékeljük - a m&lybon van eredetiség, lcaraktol· 66 ment minden uti\n-

Szombat, s.zeptember

ut.

zástól. A hegyes - angolnak keresztélt ger· mán betük a maguk fáradságos, magyartaliUl éleikkel mind egy iskola utám:atai, német ajka, német kezU, Magyarországba hozott tanit6n6kl apáczák neveltjeió, ha már a második vagy har· maclik generáczi6ban is . • • . A levélben a megsz6litás után ma már sen~ sem tesz felkiflltójelet. A felkiáltójel a tel'llle· • szet.es8ég rovására megy. A mai ember már nem pózol a megszólit&sná.l 1 de levelében is bizaltnasan csevegi el mondaniVlll6ját. ~ppen azért, a levél· író és mondanivalója hangulatához képest, pont vagy vesszö következik a megszólitás után. Remélhet~ leg igy tanitják már az iskolákban is. A fa a tartalom, a levél szelleme. A hány ember, annyiféle a levelezés. Az egyik Mbes~édn, a IDAsik sztlkszavu i az egyik csillog a szeUexntill, a másiknak snlyos, nemes ércz minden szava. TömlSr és könnyü, velös és üres váltakozik egy• mf>;:sal. A korrekt rövidség gyAszesetékben, a kondoleá· Jásnál van helyén. Sőt ott szükséges is. Kész emberkinzás az, ha valakit a kinek van 2-300 ismer6se, a. kik egy-egy fájdalmaS eset alkalmával felkeresik - arra kényszerítenek, hogy 2-300 ember hosszu levelét olvassa át, s ugyan· annyiszor szaggassa fel behegedö sebét. A kondoleál6 leveleknél két dolog fontos : a gyorsaság és rövi<k ség. Hetek után - ba csak igazán n~ay ok nelll butott vissza - nincs helye a részvét-jelentésnelL

És legyen a levelezés bármily jeUegti; sohaS& szabad boritékba tenni, mielött át nem

olvGSBtl~

Egy szó kihagyása igen gyakran nemcsak értebnt zavmt okoz, de egészen ellenkezöj&t adja antlak, a mit gondoltunk. Általában a legbizalmasabb l~ velek iráss. közben sem tanácsoR megfeledkeZI11 arr61, hogy mig a hangos szó elrepül, az iráS megmarad. Tnll4yYcnul, a ~mellemes, ravasz diplo• mata, koráunk egyik legnagyobb elméje, a kinek éles szeme semmit éEZrevétlen nem bo.gyott, mondta : nincs az a levél, a melyből egy oly811 sort ki ne olvashatnék, a. melyért iróját felake.szb' hatnák. Kétségtelenill tmds ez állitása, de ~· kintve a forradalmi kort, a malyben élt, érthetll• 4 De jellemz6 és találó ez a mondás és még t~ saiban is meggondolandó akkor, mikor a fegyel· mezetlen szivü1 könnyen bízó ember tollat fog, hogy kiöntse érzéseit • . ,c

A levélirást a re?U~issance tette müvés2:ett& De a legrégibb levéltöl (a legrégibb történellniJ&g ismert levél az, a melyet Stabosbates indiai JrirálY irt Semiramis királynénak) a mni modern képeS levelezll-lap váltásig mindig hü tükre é!! képe '\"olt aunak, a kinek keze megalkotto. azt. }{.utatván a történelmi hagyományokat, bízvist elhíh~~ jük, hogy a bibliai Dá.vid levclétl.II, a melyet Uf'táS Joab-boz vitt, a mni raffiná~~ izlésü, fiuomra rolll" lott generáczióig óriási az átmenet és a külOnb• ség formailag és stilisztikailag egyaránt; de éppen ~ért, mert a beszéd helyettesitl.lje s mart IJl& ·den már a legközvetlenebb és legsznbadobb IJllD • müforma között: soha ngy el nem árnlja seJllllliS6 legigazibb énünket, m.int egy-egy nyngodt 6ráball megirt episztola. S mert igy itélnek {lltalnbnn &'l ante • emberek: kül!Snös figyelmet is kell sz nünk arra. L' • btol: Két '\"'~.!!let között forognak legnagyobb hi ~ alitáS 1\ n banalitás és az er"ltet-ettség köztltt. Ban . 6 formáknlil, eröltetettség a stilusban. Az elsiS a ~ef izlés, a második a kedély, szi'\"' vagy a müveltso~ biimya. A dngályossAgot azonban hagyjuk meg:bfl mnlt századból itt. feledkezett szellemeknek· 1 . . ·a ollle. magunk pedig, ha n kor .;ztuvonnlan nem 1 és kedhetlink S e>igné, Dn Deffande, GrnffigoY f{'f Stael asszonyok magaslal{\r&, forditaunk ~:d· írunk s ne k ... ; gondot arra l a mit leveleinkben • énk,.,... jük pongyoltibban soha, IDlDt a. bogy rnenn él• magunk a1:ok elé, a. !.-ikkel a betük álW b~ gelüuk. l'tlllfl·

AZ U' JS Á. G

Vasárnap, szeptember 18.

sulykülönbséget a. két rész, a sulycsésze és a kosár között. Massanek Gábor dr. tollából most igen érHa ráfektetjük a gyermeket a mérlegre és dekes könyv jelent meg a csecsemő táplálásár~l az nyugtalankodik, ugy a médeg nyelve folyton és ellátásáról A könyv sok megazivlelendő utaSlbilleg. Meg kell tehát várni, mig a gyermek megtást ad az anyáknak. Mutatóul közöljük belöle az nyugszik s a márleg nyelve nyugodtan állva maalábbi részletet : rad. Ekkor a csészébe rakjuk a sulyokat, és pedig A szellemi élet első nyilvánulása a fény kör ülbelül annyit, a. men.n yit a gyermek na.,ayiránti érzékenység, s még ez sem veleszületett jó.ból nyom. Ha azt látjuk, hogy sok sulyt raktulajdonsága a gyermeknek. Könnyen meggyőzöd tunk a mérlegre, egyet leveszünk és egy kisebbel hetünk erről, ha gyertyát tartunk az ujszülött helyettesitjük. Addig cserélgetjük aztán azt az elé; ez azt tekintetével követni nem fogja, teljeegy sulyt, mig végre a nyelv az egyenesben áll sen érzéketlen lesz annak fénye iránt. Ám a fény meg. Akkor leveszszük a sulyokat, összeszámláliránti érzékenység néhány nap mulva megjuk értéküket, és ezt, ha t izedesmédegen márjön, s a gyermek testileg és szellemileg napróltünk, 10-zel szo1·ozzulc. Ez lesz a gyermek sulya. napra fejlődik. Rendkivül lassu azonban ez a fejA fejkerületet mindig a legnagyobb átmérlln lődés, és n agyon jól tudjuk mindnyé.jan, mily át mérjük. Ezt a legnagyobb kerületet ugy kaptökéletlen, mennyire tehetetlen önmagával az egy juk meg, ha a mér{)szalagot a tarkón és ellll n éven aluli csecsemő, mennyi ápolást, gondozást homlokdudorokon át vezetjük. A fejkerületet legigényel az, mig végre valahára. lábaira tud állani, kényelmesebben hanyattfekv6 gyermeken mérhetnüg az első szót elgögicséli l S azt hiszem, nem jük le. szilkséges bövebben magyaráznom azt, hogy a hol A mellkerUletet ugyancsak hanyattfekvő gyerez az ápolás hiányzik, a szellem, de még Dl\,c:ryobb meken mérjük, ugy hogy a méröszalag a két mellmártékben a test a fejlődésben visszamarad. bimbón át haladjon. Nem megvetendő kérdés azonban a test ápoA testhosszuság mérésánél arra kell ügyellása és fejlesztése sem, hiszen a majdan kifejlett nünk hogy a lábak jól ki legyenek nyujtva. Leg1 ember jövendő fejlettségének és egészségének jobb a gyermek mellé egy pálczát fektetni, s ezen alapja a osecsemökorból származik. A vézna, rosz- jelölni meg a hosszuságot. Ha ezt ezentiméterekszul fejlödö angolkóros csecsemöböl ritkán válik ben akarjuk tudni, egyszerUen Jemérhetjük a pálerös, egészséges ember, s a. csecsem{) fejl6dése czál·ól. majdnem kizárólag attól függ, hogy mennyi gonA különféle mérések, de filleg a sulymérés dot forditunk ana. Az a csecsemő, kit okosan, igen fontos szerepet játszanak a fejlődés megitéczéltudatosan nevelnek, csakis akkor nem fejlődik lésénél. FiSleg beteges, gyengén fejlődő gyermeknél rendesen, ha valamely veleszületett betegségben sulymérés nélkül sohasem tudhatjuk, hogy hávaay aventreségben szenved, a. mi azonban végte- nyadán vagyunk. Az egészséges gyermeknél nem b I:':J c len ritkaság. ilyen nagy a mérések fontossá-ga, hisz az szemmalLegfontosabb pontja. a cseose~6ápolásnak a láthatólag gyarapszik. táplálás. Az ujszülött az első napokban csak igen Mindenesetre fontos körülmény a gyermek keveset, vagy egyá.ltalAn semmit sem szopik. Ezen kinézése, hangulata is, melyekböl az általanos 21 esetleg 3 napos koplalásnak következtében ve· egészségi állapotára következtethetünk. szit is a gyermek sulyából, s ez a sulyveszteség Az egészséges csecsemő békés, szelid hanguaz első 3-4 nap alatt 220-230 gramroot tehet latban van, sokat alszik. Ha ébt·en van, k(lrnyeki. A 4-ik naptól kezdve a táplálkozás ismét ren- zete iránt élénken érdekll!dik, ide-oda nézdegél, des, és beáll a sulygyarapodás, s a 7-10-ik na- mosolyog, gőgicsél, sokszo5 hangosan felkaczag. pon ismét el kell hogy érte legyen a gyermek Sirni az egészséges gyermek csak igen ritkán eredeti sulyát. Ettől kezdve azután már állandó szokott, legfeljebb olyankor, ha a. szoptatas ideje és meglehetösen rohamos a. gyarapodás, és pedig közeledik. egy normális fejlödésü gyermeknél az ~lső negye~ Ha a gyermek nyllgös, ez annak a jele, hogy évben átlag napi 30 gramm, a másodikban napi valami baja van. A beteg gyermek keveset alszik, 18 gramm, a. harmadikban 12 gramm, a negye- so'kat és fájdalmasan sir, 1·endkivül türelmetlen, ~ ·'t 1'01·aatia ha. valamit kezébe adunk, azt a dikben pedig 8 gramm. J:eJe l.' b óJ ' • • • szájába. dugja, fájdalmasan rágcsálJa, maJ.d eldobJa A sulymérésoek értéke csak akkor van, ha. ,tényleg a gyermek sulyát határoztuk meg. Ezt és ismét sirásba fog. Mindez anna~ a Jele, hogy ermeknek fájdalmai vannak. Am a betegség, pediey' a lecregyszerübben ugy érj lik el, ba a gyer- a b b 1' mé'; ha. nem is jár fó.jdalomma.l, rögtön meglátszik llleket minden ruha és pólya nélkül, teJesen meza csecsemőD. Az ilyen gyermek bágyadt, környetelenen fektetjük a mérlegre. Ha pelenkát vag_! llllis ruhanemüt fektettünk alá, ennek sulyát kü- zete iránt nem érdeklődik, szemei homályosak, lö'n meg kell határoznunk és az összsulyb~l le bé adtak, nyitva vannak ugyan, de nem látnak. gy Külsején is erőseu meglátsZ1'k- a csecsemone .. k 1 kell vonnunk. Pl. a gyermek sulya pelenka.stól egészséges-e vagy sem. Az egészséges gyer8570 gramm, a pelenka sulya. 60 gramm, bo 8570-60 = 3520 grammot nyom a gyermek m:: bőre rózsás, rugalmas, zsirja (busa) kemény. A beteg gyermek bőre fonnyadt, ránczos, külnaga. lönösen a. czombokon; t•ózsás szine eltünik, s hala· a· egy és. A sulyméréseket legjobb nun 1 g ~ ványnyá, fakó sárgává lesz. Nem eg.;szséges az~n • és eredmanyelt ugyanazon időben vécrezni.. .A. mer c b6 10 1' J.....l>aolJ·a a gyomor ban a tulságosan kövér gyermek sem. Rendsz~nnt ugyanis nagy médékben J·~ . . bö sznkruban sápadt börszinil gyermekek ezek, kiknek zsirja és béltartalom, s ez a nap k'ül ön 20 uba vizeny6s. Eltekintve azonban a. börszintöl, lneglehetösen kiilönbözö. ~ely föleg tultáplált gyermekeknél rózsás szinét A használatban lévő gyermekm!r~:ge!u:;: megtnrtja, a tulságos kövérség so~asem vezet jó~a rendos t.izedesmérlegek, vagy egy mu a kk 1 és késllbb a fogzás kör lll rendszenot megboszulJa táblán a sulyt. A t.izedesmérlegek azonban tslo bab magát. eneb !'táenk kényelme.. nk t'tlegbizhatóbbak csnk száll k' ' h érletret szerzu e, lSsé. Ennek daczárA, a m o k . tnrtóssig inkább . · 1 et válaszszu · a tlzedesmer eg . ru·ák ezek a dolgában ugyanis messze tulszarny J A vaddisznó elkészitése. A hust jól kiáztatva lllutatás mérlegeket. fazékba teszszük, 2 rész vörösbor, l t·ész eczet, á ál első sorban arra · babérlevél, megtiszUtott és karikára "'á.gott A sulymérésnél rong n .ól legyen beso, . h'' kell ügyelnünk hony a mérleg J . "' h hagyma, ugyszintón sárg:U:ép~ kevés cz1U:om eJ iUl' o , b ti' zva vagyJ.S ogy a ltva, helyesen legyen ta ro ' . t és borssal addig fözzü~, m1g JÓ puha. Azutan föl. '}}'on es ne mu asson .!Ilerleg nyelve a középen a J

Az etsi napok.

vágjuk és ribizke- vagy csipkebogyó-mártással tálaljuk. - Más m6d. A bepáczolt hust l pohár vizzel, 2 kanál zsírral, karikllra vágott hagyma, sárgarépa, petrezselyemgyökér, só, bors és babér· levéllel párolni hagyjuk, szorgalmasan öntözgetve szép barnára sütjük. - Hozzával6 mártás. A hust kivéve, a lábasban rántást lrészitünk, l koczkaczukrot beletéve azépen megbnrnitj~ a rántást, ugy zöldséggel együtt. Ezután l deczi jó vörösborral föleresztjük, teszünk bele egy meszely tejfalt, egy czitromnak a levét s forrni engedjük egy ideig. Most sútún ó.Ltörjük e mártást, a fel• vágott hust belerakjuk és móg egyszer felforraljuk. Mézes pogácsa. Egy meazely zsh·, egy meszely méz, két itozo liszt és egy egész tojás jól összegyuro.ndó, azután vékonyra ki kell nyujtani, pogácsákká kiszakaaztani és 10 pe1·czig pihenni hagyoi1 végre középíoku tüznél kisütni, közepébe, ha szeretik, lehet egy fél forrázott mandulát nyon\bi. (A pogácsához lega.lkalmasabb a. ludzsir). Galamb savanyu mártással. A megtisztitott galambot négyfelé vágjuk és két napra gyönge páczba. rakjuk, de a vén galamb 6-8 napig is maradhat a páczban. Mikor abból kiveszszük, a külsö oldalát szépen megtüzdeljük szalonnával és zsírban vagy vajban szép pirosra sütjük, néha. egy kis savanyu tejföllel meglocsolva. Rántásból koczkára vágott szalonnával, aprított hagymával és egy fél pohár páczlével mártást készitünk és néhányszor fölforraljuk benne a galambokat, Rozsdafoltos kések tisztitása. Ha a kések hosszabb ideig nem voltak használva és nedves helyen voltak eltéve, rozsdafoltolt mutatkoznak a pengén. Ezeket ugy távolithatjuk el, ha o. pengét bekenjük petróleummal és forró szénhamuva.l le· suroljnk,

ll art and we~s

Macht die Ha-

Gyöngéddé és fehérr 6 teszi a bört.

szel·ek, a legfinomabb, pipereczikkek VÉBTESSY S!NDOR illatszerésznél (Kristóf-tér) k apha.tók.

Illat

1722

H'zi tanácsadó.

Fehérnemoeke~

aaztalneruOekel és menyasszon~ keleogyf(et

ARIS ZEILLINGER ts TÁRSA n " U f;IC ()SJLL"G"-n4l

1721

IV. ker., Váczi-utcza 1&. sz.

TESSE'Ir.Puti~áskát, dia. cEikkeket,

utazás kézi b6röndöket, koositaka.r6kat, női jockoy-1::.pltit, hajt6keztyüt Blt.A.CRFELD l'. cdgnQ (IV. ker., Dorot~\lo utcz::. 7. 811.) rendelni. 1~

==::%::=======

Vasárnap, szeptember 18.

A remsfa. E-

Nagyap6 mes6i. ....: (Folytatás.)

Ferkó nem szólt sem1~it, hanem a füre haveredett és gondolkodott. 'ti • Tudom, hogy mi motoszkáJ fejedben .ven - mondá Pista. - Micsoda? -:- Be szeretnél lopódzni a r emete barl anroába. - El is megyek. - Akkor együtt megyünk. - Ma este .. . - Miért este? - 1\fegszökünk, ha másként nem lehet. Ez rejtélyesebb és titokzatosabb ! Másnap este, alkonyat táján elindult a két fiu. Az erdő áhitatos csöndje, a sejtelmes loxnbzizegés, száraz galyak zörgése, madárkák tebbenése, futko~ó gyikocskák halk nesze s hz alkony borula.ta egyaránt hator.tak a. fiucsák lelkületére. Mi tagadás, Pista. megszepPont egy kissé s aggódva. nézett barátjára. - Menjünk \issza Ferikém. - Félsz Pista? '.. - Én ? - kiáltá Pista. - Ha. az erdő ~szes vadjai, a tündérmesék gonosz ma.nói egtáxnadnának, sem ijednék meg. Utálom a gyávaságot. .. E pillanatban egy csöpp kigyó tekergőd zo~t ki a száraz falavelek közül. .Ártatlan, S~tu·ke- és fekete-esikos jószág \Olt, holmi ~~kló.fajta, de a bátor Pista nagyot ugrott lJed~ében, a mikor meglátta. Aztán ucczu neki, - a futás szégyen, de hasznos - mint egy. tüzes csikó, a. hegyoldalnak iramodott. rh~ek könyei potyogtak nevettében. Szépen Í<el R.Jolt, ÓYiltosan megfogta. a kigyót és botjára. e ttette. Éppen meglelte az egyensulyát, ~ !ángatódzó, gyürüdzö állatka ugy lógott 18 Jta, mint egy piszkos, sáros kötél. - N os Pista, gyere ide ! é\'Ödött a. hunczut Feri. Társa kidülledt szemmel nézt.e: - Dobd el Pistiká.m, mert megharap. A ~rxnészetrajzkönyvemben láttam párját i ez 11ipera. Halálos a csipése. Dobd el barátom, s lllenekülj ünk. . Addig-addig könyörgött és rimánkodott a. kts fiu, mig barátja. megszánh1. Szépen meg~oga.tta. a sziszegő kigyócskát s a bokrok tozé dobta. Ekkor Pistáoak is visszatért a átor~ága..

- Nem illik áriatlan állatkákat lrinozni llllondá. hetykén. _ Én hozzá se nyulnék l .Yen hitvány féreahez. l' · No te ala.Posan megijedtél e hitvány .terogtől.

- Megijedtem? Én? Egy gilisztától. l:Litha páJ.·duczok és j egesmedvék támadnállak me.., 1 - Nono Pistikálll. Feri jó fin "olt nem szólt tehát semmit, csak suttyomban m~solygott. Zugó patak meotén haladtak s egy tisztásra. órtek Az éo-boltozaton már néhány €Ye.nge fényü csillag pislogott s a minr. lefelé te~ntettek a. völgybe, Já.tbattá.k, hogy az ég alJát rozsdavörösre festette az alkonyat. - \7ihar lesz ! _ sugta Feri. . - T~tjünk vissza 1 - válaszolta a bátor P~ta. - A báza.kban · most gyujtogatják a lllácsek~ most vtrcsorálnak a fa.luban. Nem·

AZ UJSÁ G

sokára. megszóla.l az öreg harang s bennün- j ká~k laktak, meg-megállottak s J óska igy ket is keresni fognak estebédre. szalott Katiczáli:oz : - ~át a yén remete? . . - Mikor te el5ször erre felé jöttél A k1váncs1ság furcsa va.lanu. Csiklandoz Ka.ticza akkor az Isten vezett6 t l é é' ~ennünk'ilt, böködi oldalunkat, motoszkál fe- sedet ! ' a e PJ ünkben, incselkedik velünk, mint egy csöpp - lJgy lesz1 Jóska ugy 1 • kacza.g;ó kobold, mely fe~~felt?nik a s~~é~ben, - En nem fogom 'soha, ·d~· soha elfole'de .al~~~~ ész~ev;szszu~ ~~t eltunp>. a teni, hogy milyen jó voltál nkkor is, .. , 1{a bo.k:ok közott. P1s~ékat . 1S gyotorte a k~ván- én eltudnám fel ej&eni, érzem, hogy a jó Isten cs1Sag, meg aztán eszra lS vettek valannt, a naayon megverne de erősen merrverue mi szörnyen tetszett nelrik. A tisztásan tul, b ' b • • ~ TIZENHATODIK FEJEZET. vékony erdei ösvény vitt a patak pa.ri:ján. Néhány lépésnyire borostyánnal ékesiter.t feA váratlan vendég. születet láttak, a remete imazsámolyávaL Sok, sok év telt el azután. Nem is tíz - Nini, közeledünk a remete Jronyhójáhanem tizenöt. ' hoz - mondá Feri. Katiczából nngy leány lett i szép, N'ótás . - Amott ~eg viz van! suttogá pajtása. A nagy hosuek \aczogott foga a rémü- nagy leány. Szemefónyo anyjának apjának. A legény bátyjai rég megházasod~k külön lettőL · Egy hangos szót sem mert szólni ~áz~ban la.ktak1 mind a kettőnek szép lovai, szegény. okre1 voltak, apJuk helyett is ök dolgoztak - ÁJighanem a békató ! A békató hallatára.. Pistának kidülledtok mert az apa. kivénült a munkltból. Sok földet szerzett, most már nem is akart többet szeszemei, mint egy varangyos békáé. - Mi . . . fé . . . le . . . béka! - re- re~.i. Most csak a mások gyarapodását nézte. A J? feles.ég, a Raticz~. édesanyja meghalt. begé. - Utálom a csuszó-mászó állatokat. - No ezt tapasztaltam az imént. Ejnye ~at10za VlSelte a gondJat édesapjának. Soha Feri! Azt hittem, hogy bátor fiu vagy, más- JObb kézbe nem kerülhetett volna. Az a kis haszontalau leányka, a. kit nem különben nem Jopództam volna veled éj idején az . J6 kedvvel ~ogadott a születésekor, ugyancsak erdőbe . A pa.tak vize ott .kissé posT"ányos, tágabb medenczébe ömlik, s a medenczenek hasznossá. T"alt. Igaz, hogy a. mezei mnnkához sáros, mpcsa.:ras a. környéke. Imhol, nézd. nem értett, mert őt nem vittók ki a. mezőre Csaknem belesüppedtem a mély talajba.. A otthon ült, főzött, vart, a. virágos és vetem~ békakuruttyolást is hallom már barátom. Ez nyes kertet gondozta. Apja még azért sem a békák birodalma, eldorádója. Ezerszámra. zsörtölődött vele, hogy vasárna.ponként olötanyésznek itt békességben, senki sem hábor- 't'ette a könyvet, s olvasgatott. Sok, sok szóp könyve volt Ka.ticzának. gatja birodalmuk nyugodalmát, kövér potyká.k és más halak nem kapják be tátott szá- Ezeket mind a városból kapta.. J óska küldötte jukba a vizben eviczkélő vidám békafiókokat. neki, hol karácsonyra, hol a nevenapjára, hol a születése napjára. Nem feledkezett meg ról& (Folyta.tjuk.) soha. Aztán gyönyö1ii leveleket írogatott s néhn-uéha el is jött hozzájuk, mert a szive erősen odahuzta. Erős, szép fiatal ember lett belőle. A ki őt kis gyermekkorában látta, de-Eloeszéli az ö legifjabb barátainak hogy ismert volna. reá. Gaál Mózes. Még a. csodadoktor is elbá.mult, Inikor én~k mulva őt. mint n~ay diákot meglátta. (Folytatás.) - Ejnye, édes J óskám, be megerősödött t De aztán az iskolában láttátok "VOlna - mondotta. neki. J óskát a többi fiukkal! Bezzeg nem jutott Jóska pedig igy válaszolt szomoruan: - .Miért nem tegez most is a doktor ur ? eszébe senkinek, hogy csufolja, mert a mint - Hogyne tegeznélck, fiam, monKaticza múr régen moudogatta: ö tanult a legjobban. A tanító ur az első padba ülr.ette dotta. mosolyogva. - ha. a.z neked jól esik. - J ól esik, mert ugy gondolom, hogy s a. többieknek ezt mondotta: ' - Látjátok, ~ere~ek, ez volt az a Nyo- még szeret egy kissé. - Szeretlek fum ! - mondá a csodadokmorék Jóska,, a klD~k ti .sokszor mcgkeseritettétek a sz1vecskéjét, mtkor a nyomorosá- tor - és foglak mindig szeretni, mert látom, gába.n csufoltá.tok. Csak Katicza szerette őt, hogy jóravaló ember lesz beló1ed. Azt is láez a jólelkü gyermek, kinek most az öröm tom, hogy hálás szived van. Ezért is szeretmiabt a szeme csil~.og. I sten jósága. most '\"i- lek, Jóska.! A Katicza apja szö1·nyen büszke volt az gasztalja. meg öt. ürüljetek t i is vele s la.n1lljátok meg, hogy az lsten még a' lecrki- ö fogadott fiára. Akárhová ment, mindenütt seb'b féregró1, az erőtlen fOszálról is gondos- csak róla. beszélt., miutha csak a.z édes gyerkodik. Jóska mel~é., rendelte T'igasztalóul meke letr. volna. - Hires, n:agy ember lesz abból a. fiuKaticzát, adott nek1 JO eszet, szorgalmat! Ezeket mondott.a a. tanitó s Jóska1 a ki ból, meglátjátok. Olyan az esze, mint a. tüz az első padban ült, egyszer csak azon vette olyRn a szive, mint a. szina.ra.ny! Ugyan bi~ észre magát, hogy a. fejét lehajtja és zony ki nézbette 'olna ki abból a hls nyo~ moró.kból? sir ... sir. . • M:iutba édes, szép mese volna ogy foly. . Örömében s:rt Josk~. Ez.ek a könyek a. legedesebbek. Mikor .az. 1skolanak vJge volt, tatom ... Egyszer csak mi törtél{ t? Jóska. m~gfogta Kat1czanak · a. kezét 8 ugy Egy szép májusi napon, Inikor a fák fe~ öltö,rték .!egszebb vir~gos köutösei.ket, milttll· mencek hoza. A nap sütött, a. madarak énekeltek s mi- az eneklo madarak VlSszatértek a messze or~ kor a kis házikó elé értek, hol egykor Jós- szngból, a tengernek partjáról, a hol ötökké

lf6tás Kaficza.

38 sü~ a nap ás soha sincsen tél .•. egy szép májusi napon eljött Jóska és igy szólott Katiczához: - A kis Nyomorék J óskának szomoru óletébeu egykoron olya"n voltál Katiczn., mint ez a gyönyörüséges májusi nap. Nyomorék Jóska most nem nyomorék, az élete sem szomoru. :Mindent, de mindent a J 6 Isten után neked köszönhetek Katicza. Ezt én már neked sokszor mondqttam s a mig élek, mindig mondnni fogom. En most vagyok valami. Tudok az eszemmel kenyeret keresni, de nekem u~m esnák jól egy falat kenyér sem, ha.

veled nem osztanám meg; az örómnek sem tuunék igazán örvendeni, ha te nem örvendenél velem. No há~, tudd meg Katicza, hogy óu téged alviszlek abba. a szép nagy városba, a hol én lakom és egymást mi soha. el nem hagyjuk. Mit gondoltok, édes gyermekeim: vajjon ezc!zo a sza.valn"& mit felolt Ka.ticza.? Sommil; sem felelt, nem is tudott befz~!ui, hanem azt tett.e, hogy reá boml& a. Jóska Ytillárc. és ol kezdett amug,y Isten igazában sirui. No csak su:j, Nót.ás Kuticza, csak siri! K em sajnállak én téged, mert. tudom, hogy ezek a: köuyek neked igon jól esnek. Nekem is jól <·snek, mert mig a to egyszeru tötiénetkédet irtam, azokra a jó szivü emberekre gondoltam, a. kiket Isten azérb terem~tt, hogy má~oknak az élet6t széppé és boldoggá. tegy~k. Bn tudom jól, hctiy vannak a vil6.gon Nótá.s Katiczák, a mint:. hogy a. mezőn is terom ol.) nn fii, me ly meggyógyítja a. sbbet, csak i:imerni kell, csak fol kell i.a.lál.ni a. sok fú közöLt. Kis brm\tnim1 keressétok ti is magatokban és másoltban a szivet: vigasztaljátok meg a. szomorlrod6t, örvendjetek ~gyütt az örven· dnzüvcl; gondoljatok néha a Nótá.s Katicza. törtúnetórc, s no feleclkczzetek meg arról, 1_1ogy a wremtett l~nyek között:. a. legkisebb lS tud basznos lenm. Másokat megörvendeztolni a. jó szivoknek lcgnag;robb öröme. (V~go.)

Tucljái:olt•e mi az újság, ~Hal hangos bogár-oraz/lg?

En se tudtnm, de most tudom

Halljátok cs&k, m:.t.jd megsúgo~ 1-J~jli megsúgom, hogyan esett Bog.i-:-honban a nagy eset. l>Tcgn3pellítt eztireteltekl ...... .l:tnczc, kanna mind megteltek. :Miudun hordó musttal tele Hét ország bewlne velo 1 ' át a ltnmra, hl.t a padlás l 'I Uudót·honbo.' se lehet más 1 Fürt hátán fürt, fehér, piros, ?!yau édes, olyan szagos 1

7-unm-znmm ..,;...,m

' ........... -zumm azunyog pnJtilsl b!'.nda? hol a kontrAs? lleJ, de országos a kedvem! 8

Ma hozzátok a legszebb6 n 1 Gyertek velem egy-k&tUSro lúldvem szotLyant a ezollo're t 'l'i húulttok, ezer bomh! ' :En ~eg iszom, mint o. spongya!c Ekltcpp szólott vitéz daráza · Es a azúnyog, mit lehet. m6st? Knpta magát zini, zini Elkezd s:.:épen hegoodhu. l~uvolázott a íuvolb, . JIuzta nagy vigan a kontrás • . l A czunbalmos cú.mbalmozott. Brúgós szúnyog meg dunny~golt. Igy értek a kamarit.a. .Folyt u. szl1ret ott javába! li'ol,ot& 16gy, zöld le&'Yooake, Kis muslincza, tortcos lepke :1\find Jc6stolta: melyik édes? A kék nölö? a teMres ? Do legvigabb vitéz darlw, Olyan, milyen souki se mb t Kostolgatta, i&zogatt.a, A kucsmAjAt félrecsnp~ Öaszaverto '!. bokllját, ~lbthattA a nól..ájt.t;:

:5-Csingilingi, cei.Sngahongó! Ninosen itt. a diriiongó! DiriCloncó, !Uat&e pandút; Mogtm V&I.$Yok iittoo. n; úr l~

A szúnyog meg, dehogy únta! Vigan hegedűlte-húzta ; Fuvolázott a fuvolás, Rá-rázenditett a kontrás, .A. czimbalmos czimbalmozott, Brúgós szúnyog meg dunnyogott. Vitéz darázs meg csak ivott, Ki hitte vón ? be is rugott l Már a lába térdig kopott, De csak megin t tánczba kapott. Fekete légy, zöld legyecsko, Kis muslincza, torkos lepke :'\!ind nevette, mind lra.czagta. Do ... darázs egyre hajtja.: :~~C.\>in~ilingi, csöngőbongól

Nincsen itt a diridongó J Diridongó, füstös pandúr, :Ungnm >agyok itten az úrlc De egyszer csak: dum, dum, zurr1 zurr, Ott termett a dongó pandür! Fnt a szúnyog, csak ugy repill) :r.Ieg röptében is hegedül! Mogillj cúgá.Dy! an~n, dum, zu.rr, zurr! En vagyok a dongó pandúr l Ide vele, vitéz darázs! )!;l.jg vo) t már a mnlatás l A dutyiua! dum, duru, zurr, zurr, Eu vc.gyolc a dongó pandúr l c Dogt.rhoubPn ekképp esett A:t. a hires, neves eset. Én se tudtam, de most tudom, Tinektek is eldúdolom.

N6ra. nini.

Damba tirtiks6.ae. -

Berber mese. -

vén, fogatlan Mahum lekuporadott a k116zöbre és elkezdett mesélni unokájának. - Akkor is ilyen nádfödeles vályogházakból ~lt a falu, de a legnagyobb ház a Mamadn-családé volt a falu legvégén. Egy sötét ~iszakán csak ennek a hlumak az ablaknyílásiban fénylett még a mécsvilág, e.nnak jeléül, hogy Mamadu Demba virraszt haldokló apja ágyánáL - J6 mondták egymásnak a '" falu-

nu -

Szüref.

Ho!

Vasárnap, szeptember 18.

AZ 11JSÁG

beliek. Hajnal felé kialudt a mécses, Demba félrehozta az ajtónyilásra akasztott ponyvát és Jrilt.llott a küezöbre. A karjait keresztbefonta keblén, azomoru volt. Türelmesen várt egy arramenőt. A mint igy állt, egyezerre csak megjelent az nt végén egy aziirke sza.már, kosarakkal megterhelve, a melyelroek tetején egy gyerek kuporgott. Mikor D emba elé értek, ez felkiáltott: - Dicaértessék A.llah l J 6 jel, hogy Mamadu Szidibé lolke legelösz6r is egy gyermekkel találkozik. Menj kis fin és hireszteid le, hogy az agg Sziclibé meghalt, lelke elsz~llott testéből, házábóL - Dicsértessék Allah l - felelé a gyermek. Látszott az arczán, hogy a hallt.l gondolata nyugtalanságot kelt benne. Tágranyilt szemekkel nézett körül, mintha az elszállott lelket keresné. Azután hosszu botjával rávágott a szamér fejére és ei· nyargalt, időnként fellúó.ltva: - Allah akarata l Ma.madu Szidibé meghalt! A aza.lmatetiis v!lyogháza.k küsz6bén szomoru arczu emberek jelentek meg, mert Mamadu Szidibé derék harczos volt fiatal korában, id~s koráöan pedig igazságos tanácsadója a falu lakóinak. Mindcnki ismételte a mondást: - Allah akarata ! Mamadu Szidibé meghalt! l

Mikor a biradás klltelel>!Jégét elvégezte, Mamndu Demba bGmenL a ha.zbn, megmosta. a holttestet 6iJ hófehér lepelbe takargattn, gondosan megfésülte haját és szakállát, illatos olajjal kente bo arczát, kezeit és lábait. Mialntr. a gyermeki kegyeletnek e munkáját elvégezte, szemeiból kövér könyeaeppek hullottak a. megmcrovodeLt tet~mre. Atyja ft)je folé akasztotta n családi diadaljelvényokei, állatcsontokat, füzérbe foglalt saké.líogakat, strncztollakat, oroszl!nkörmbket. Jattek a. papok és varázslók, imí~kozt~k,

kOrültánczolták a halottat, romtha a gonosz szell&meket akarnák t6le és a háztól tá.voltartaní. Mo· hamedlmok1 de babonásak voltak. hfig a papok és varázslók kötelességtiket vegezték, Deroba a másik szobában kirakta atyjé.nak fegyvereit és kincseit. Meg a.knrta mutatni tes~ véreinek, hogy minden megvan1 ö nem tnlajdoxutott el egy darabot sem. A testvérek nem siettek a haldokló ágyához, mert nem akarták bölcs tanácsait hallan~ hanem az osztozkodásnál bizonyosan ott lesznek. Már elküldötte Demba. hozzájuk a birvivöket. 1\Iég napnyugta előtt megérkezett a két idő· sebb testvér: Diara és Semba. Nem együt t, banelil egymás után. Egyik lovon jött, a másik öszvéren, ellenkező irányból, ellenséges indulattal szivükban. Ez keseritet'"a az öreg Szidibé életét, hogy .mig idegen családokban eikerUlt békét szereznie, a maga csaláajában hiába fáradozott o.zon i mert Diara. és Semba gonoszoK voltak. Hogy v~et vessen az örökös viszálykodásnak, a két öregebb fiunak kllll\n-külön kiadta. a jussát, a legfia.tala.bbat, De:::ub!t magánál tartotta• Demba en~edelmes, jó fiu volt, atyjának kereső társa, betegségében ápolója. A két idtlsebb testvér gyU.l5Jte egymást, de abban egyetértatt~k, hogy öcscsöket még jobban gyülölték és a:. örökségtől is el akarták utni. A mint megárkaztek a halottas-házhoz, megtekintették atyjuk hideg tetemét, azután lako· máztak és faradtságot szinlelve lefeküdtek. Deroba nem utazott, nincs eltörödve, virraszazon 6. A harmadik fiu már napok óta ébren volt éjjel-nappal, de azért szavesen vállalta el a. szomoru kötelességet. A két idOsebb Osszesagott: - Holnap a reggeli órnkban temessi1k el a~á.nkat, azután osztozznnk, hogy még nap· lomante ellitt ki-ki otthon lehessen. - A temetés ntán itt találkozunk, - szólt a legid6sebb hangosan - de senki se lépje át egyedül a ház küszöbét, i tt várja be a többit · • • Másnap temetés után Demba érkezett leg· elsOnek a ház elé, mert neki nem volt ked-ve uton-utfélen elbeszélgetni, mint a két idősebb tett&· Álmosan, kifáradva leült a ház tövébe és a falnak támaszkodva elaludt. Két b&.tyja ez:alatt összebarátkozott, azért, hogy öt megröviditsék az osztozkodásnáL Kapóra jött nekik, .mikor Dembát álomba marülve talált-ák• Semba nagy felháborodást szinlelt : - Ime a jó fiu! Ez gyászolja az atyját? Még aludni tud ilyen gyász közepette? 8 - Ne háborgasguk, felelé Diara .mivel azt mondtuk, hogy egyedül nem léphet be senki, .mi kett~n vagyunk, tehát bemehetiink a házba. - Azután, a ki elmarad, annyi, mintha. Je• mondott volna jogáról - toldá meg Semb&. . Bementok hát ketten, a gyorsan két részre rották a kincseket. Az ám1 de .mi lesz a béZZ ést:· és a bntorokkBl? Hamarosan akadt egy nyer t kedö szomszéd, a ki olcsó áron megvett JXÜlldell és ki is fizette az örok!Ssöknek. Mi.kor már aZ ökröket, lo.-akat és szamarakat is elosztották, cseiket felrakt(,k ezeknek a hátára, s ntna indultak. Demba o pillanatban ébredt fel . L&tta, bo~ tes l ~érei távoznakl be akart menni e. házba,

os::

kil ;

az uj gnzdn utját állotta. - Látogatóba jösz hozzlim? Ez a ház J.ilár

nz enyém. - ts nz én részem ? Diara nevetve fordulc vissza és szólt: edol 1 - Te az álmot '\"ál8S.%tottad osztilyrést légy \'ele boidog ! díJ>. Demba sz.t hitte, hogy még mindig á].JnO• 11 er• KörUHittá MrlSr\'endl>, gunyos arczok, . lll zok~ 8 gyönge emberek mindig a gyt5ztcsok phdJán tak lenni.

Vasárnap, szeptember 18~ Demba összeszedte magát és nyugodtan azólt: - Atyám utolsó szavai voltak: Ne czivakodjatok az osztályrészért l Legyen Mt az álom az én örökségem, a jaj annak, a ki engemet meg akarna fosztani télle! Demba. ezután kezemunUjából élt azerényen1 gondozta édes atyja. sirját1 mart a két idéisebb flu ugyan nem törlldött vele. A falubeliek egyrésze butána.k, másrésze bölcsnek tartotta a. harmadik fiut, a miért ugy ki engedte magát semmizni, de mert szorgalmaa és tisztességes volt, megbecsülték. Egy napon jött a legidélsebb test~ér fényes Itisérettel ós drágaságokkal megrakott szamarakkal, öszvérekkeL A ruhája drága, ragyogó volt, de arcza beesett, fakószinü, szemei homályosak. Dembát kerestette. Ez éppen munkában volt és osak késő este tért haza. A hetyke testvér megalázkodva lépett elébe és lassu, fáradt hangon szólt: - I gazsflgtalan voltam hozzAd, jóvá akarom tenni. Elhoztam az osztfllyrészern felét s arra. kérlek, oszd meg velem te is az örökségedet s adj nekem egy harmadrészt az álomból. Mart iszonyu kin és szenvedés álom nélkül élni. Sem arany, sem ezlist nem okoz örömet, a. rnig szemeimet le nem tudom hunyni. Atyánk emlékére kérlek, irgalmazz l Demba. komolyan nézett maga elé, azután a megalázkodott kevély emberre. - Edes atyam emléke meglágyítja szivemet. Legyen az álom harmadrésze a tied. Alig mondta. ki ezeket a szavakat, Diara. Végignyult a. földön és álomba merült. Három nap és három éjjel aludt egyfolytában. Mikor felébredt, hálálkodva rakta Demba. elé a. kincseket és boldogan távozott. Nemsokára ugyanigy tett Samba is. Ö sem birta már az álmatlanságot. Neki is meg kellett 0!!? 1ania az igazságtalanul elbarácsolt kincseket az álom örökösével. Igy lett gazdaggá. e. derék Damba1 a ki bölcs megnyugvással fogadta. a. csapást és béketUrés:.el vál·ta, a mig Allah igazságot azoigáltat neki. Mikor sorsa jóra fordult, már a kételkedök is öt tartottak a legbölcsebb embernek és ugy Z":.i!ldokoltak hozzá jó tanácsért, mint egykor atyjához, Mamadu Szidibéhez. S. Hent-aller Elma.

Mejfejf6sek 6s rejtv6nyek.

Az TI,jság 1904 szeptembcr 11-iki számában l•özölt 're,jt~;énycl• megfejtése : 1. Nemzeti Sz·inluiz. Sokaság. 2. Deák Ferencz. 3, .Az idú eljár, senkire ne11• tJtít·. 4. Szárazföld, ba1·lang, alagut, kufdgas, csii-

tlJI'tiik, l;engyelvas, Szepcsmegye sze'khclyc L(Jcsc. llyeneket cszd ki twalmában Gyula,

AZ lJ'J'SAG

A rejtvényeket részben, vagy egészen helyesen fejtették meg : Altmann Jen61 Andrásesik Károly, Camilla és Ola.rissa, Blumberg Ettuska. és Lolicza, Berger Annuska, Brandl Károly, Brieger László, Blum Sári és Jó:>~si ka, Barabás Sándor, Bánhegyi Pisti, Chemez Zoltika, Csernyánszky Jt1czó és Adrén, Csikós Zoltan, Da1·á.nyiLiozike és Pistika, Dömötör Malvin ka, Deák Adrlenne és Gizike, Dezsél Klari és Annuska, Eréls Lily és E gon, Eisonberg Elemér és Ernl>, Forszbery ilus, ifj. Fejér Vilmos Béla, Fellner Ferike, Fuohs József és Terka, Freund Laozi, Elza és Artur, Fritz Misi1 Gruber Emy, Glock Klára, Göllner l\fariska és .Aladár, Gazdy Pálmucsi, Gábrielll Jenő és Mariskn1 Hnjós Mihály1 Hermann Vilmos, Heisler Laczika, Halász Ibolyka, Halász Vilmn, Margit és Annus, Hechtl János, !gó Elek és Aladár, Koczky Ferencz, König Gizi, Kemény Margit, Karsay Margit, L. Keczer Géza, Kerékgyártó Lóránt, Kriza Ágnes, K óbor Noémi, ifj. Kun. Géza és Aladár, Kazár Bandi, Laky Meluskn, Leipnik Erzsébet, Let1tovits Artur, Latinovita Tibor, Lütze Erzsike és Annuska, Mádi Petronella és Erzsike, Matuska Juliska, Muth Piroska és Annusl\a, Miskey Bözsike, Matyó Mariska, Nagy Edith, Németh Alicoka, Nemes Anna, Erzsike és Ibolyka, Nagy-Máthé Vilma, Nyul :S:ermina, Nyitránszky J uczika, Orbán lllllzke és Irébke, Olti Emyke, Pápai Elemér, Papp Laczi, Pilz Irén, Petnehazy Boriska, Radich Laczike. és ::Margitka, Rozgonyi Mariska, Rakovszky Menyhért1 Rosenfeld Margit és Don, Radvaner Adél és Juliska, Romhányi Árpád és Sárika, Stüok Irén és Frigyes, Strausz Kató, Sonnenfeld Jenö, Sólyom Sándor, Striny Dona és Irén, báró Schmertzing Pisti és Egon1 Scheiber Donka, Sohreiber Leona, Schmidt József és B erta, Schvartz Katinka és Elza, Schönatein Pál, Józsi, l!lrzsi és (?), Sobulhof Renée, Szigeti Edith és Gabi, Szász Irén és Marika (?), Széles Camilla, Lajos és Sárika, Széger llka, Zsóka, Feri és Gyurika, Szukováthy La.czika1 Tolnni Elek, Pál és Szidi, Zoltán Laozika és Palkó, Zettner Vilma. és Margit, Vajda Pista, Várady Laczi és Géza, Vagner Elza és Jenö1 Vézel Márta és Róbert, Vértes Mariska és Bandi, Vajda Erzsike és Lilike, Wolf Béla és Imre, Wolf ErucS és Miczi, iíj. Weiszar Samu és Gyula. A hnrom könyvet kisoraoltuk ás az egtJiket Kóbor Noémi (Budapest),

nak nevét adja.

Xusza mondat. -

L. Keczer Géza (N agy-Szeben),

a hat·madilcat Vézel Márt~ és Róbert (Mez6-1úikes} nyGrték meg.

Hogy szeditek t'endbe? -

Király volt király Kálmán mondá bölcs emlités a ki boszorkány se essék tehát nincs nzt róluk.

Bett\-rejtvény. -8-4-5-2-1, Ugy jó, hogy he. tele oseresr:nyével, 2-8-4-5. Ismer81l fiut ilyen kereutn6vvel. 6-4-S-2. Csak eddig ne késeék t1. szerenoso, 6-4-S. Azt jelenti, ami uem keveske B-4-6. Gyapjas hitnnek kacskaringós úke. 1-9-8. Visszafelé ha.ladáe jelképe. 8-2-l. Gonosz teszi, avagy helyben hagyja, 6--2-1. Apró gyerek pogácsává gyurja. 6-4:--1, Kaszálón és irúsban meglelhedd. 8--4-1. Htl. mogba.jlott, viseljük mint terhet. 2-1. Veszedelem és ezerszám is egyben. ó-9-5. Kedves, ha a. szélben anttog, lebben. 1-2-8-4-5. Hit·es mozö, multja. történelmi, 1\foly tanitott hont s királyt szerctni.. ltejtv~ny.

árva.S't1·A

árva

arva Olt7 Ilmike.

.A.nd%4acdk OamUla,

Xárol:r 6s Olllrlaza.

•l_

1 l --

, A

Névrejtvény.

Kereszt-rejtvény.

-É

LY NY R

7r-;0

:--.,I

1----i---

Á:

könyv~t

sor$oZ

Bajyapó postája.

Ezek a betük ugy helyetendOk el, hogy a. felső sor felülről lefelé és balról jobbra kitü.njön: l. v'ros Szlavóniíiban, 2. minden tárgygyal vele já.r, ha vilá. gossig éri, 3. egy költöző madár, 4. hüllő. ö. varga-

.A megfejtdk Mzt Tuirom szlp 1.-i Nagyapó.

----... s

azersz:im, 6. egy mássalhangzó.

__ _

R N :_

t, 1 k, 3 l, 4 a, 2 e, 2 m, 3 n,

1 é, l e, 2 r, l v, 2 o, l b, Ezek a betük ugy helyezendök el, hogy a. középsö függélyes és ruszintes vonal keresztet alkotvn, egy ó-kori bölcs király nevét képezze. Az 1-sél sor betli, a második testrész, a S-ik evéleszköz a 4-ik az emlitett király, az ö-ik nemzet, a 6-ik ital, a 7 ·ik ismét betu.

Koczka-rejtvény. , .& Á A Á

Ujabb rejtványek.

Ezek a ezámok ugy helyezondák ol, hogy balról jobbra, fölillról lefelé és rá.zsutosau összeadva. 10-et adjanak.

-- - - - -

Betili: 1

mag

Számtani rejtvény.

~másikat

5. G-féle sorrendben:

1-só sor: !\öi név i 2-dik sor: Szomoru holy; 3-ik sor : :Kerti eszköz ; 4-d ik sor : Hires tengeri város; 5-d.ik sor : Roppa~vize9és; 6-Qik sor : Müveit éJ yezzük;

7-ik aor: Ebból eszünk i 8-dik eor: Fér.finév. A középa sor felülről lefelé egy magyar király büszke nyarnlóiá.·

T'cígó Zelma. Száp kápeoskéd&t altettem emlékül többi olvasóm aro:~~képei közé. - Latinovics TibOt·. Kedves \ldvözleteddel ismét egyszer örömet szereztél Nagya-pónak. - Deák Adrienneke és (}j,.. zike. IIol jártatok, merre utaztatok leáuykáim? _ Schtoartz Katitlka ts Zelma. Most megint szóltam a. kiad6hivatalnak. Erottal remélbetéileg teljesiti kivanságtokat. - Wolf Be1a és Imre. "üdvözöllek, fiacskáim. - Giilltacr Mariska is Aladár, Mi bajod volt szegény Mariaká.m? Aladár miért nem ir Nagyapónak? Halász lbolyka, Ejnye be távol estél téllünk, Ibolykám. Miért ezánták szüleid hirtelen magukat, hogy kis lányukat Drezdába. küldik intézetbe. lbolyka, Ibolyka11 c~ak nem_ viselted rosszul anagadnt? Kérd~

ell

4.0 eedra annyit váloszolok, hogy nem. Ugy-e tudod 1 mit gondolok? Radt·a,ter ...i 7e'l és JuUska. Szorgalmns leánykák varo·tok. - Bá.11yai Elórika. Jaj be szép mosekönY"'et küldünk a száp kis Flórikának, ha édesanyja elkllldi helyette ~ rajtnínyek megfejtúsét. Tarka-narka, czifra kötésü képeskön:p·et, tele és tele mulatsá.gos képekkel. 3/ll.lyd Mat·i$l;a . Addig vársz ldc~>i Mariska, mig eg.rszer csak tneg6rkozik. - C~emez Zoltika. ITa azt ak:t.rod, Zoltikt\m, fejtsd mesg szorgalrnnsan élf miudig a rojtvényeket. Syih·cinszky Juczilra. Nemsoklim Jucziká.m. J.í•~·éltgyárt6 Lot·átld, Üdvözöllek, Loránd fiam. Pdprri Elcmé,·. Nem tudom, hogy tréfáltál-e Nagya.póval, vagy pedig nem vagy magyar nu és azért il'sz olyan furán a mi szép magyar nyelvünkön. 7.:avaro:~ és kusz~ a leválkéd, biz én hiába lC!rlcru. !ojemet azon, Logy 111it akar;;z, Altmann Jen8 btrátodnak 6tadom ildvözlatedei.. La1•y Melnska. ~e etóp lo-vcloz6lapot hüldtél .Melnskám. .M:ú:~kor lovelet is irbntsz Nagynp6nak. Hernaama T'ilmos. Lé.;y ezentul is J,uzg6 olvasóm, a czilinder meghálálja. - Vajt7a .Pi:>ta. N"em baj, nam1 máskor majd •alamennyit megí~>jted. - MattLSka .Juliska. lczi-piczi kis türelmet kérek Juliskám. l!fost te ngyia iskolúba j:irsz, s mire elöször jr'Jl me!!t:\Dulod leczkédet, jutnimul megérketik a szép meseköoyv. H. Ottó Be1a és .tnto11ia. Kézcs.)ko16 unokáim u·ását jól isme· rem, hasonlit a Dndinszky N'esztorébaz. Talán ro!;on~i •ngytok s ö másolta leválhét~ket. Hogy mért nP.m ir mesét az én kis mesemondóm 8 miért nem ktild rejtvényeket Mngdnska? Hiszen ba én tudllám, nektek is megmondanám. Hanem nem mondho.tCJm, mert Nesztorka és Magduska egy· szerre esak megfeledkeztek N o.gyo.póról. .A ligba· nem lustállcodnak ogy kicsit. - Blwnberg Etu~ka r.s Loltl$hCI. A szakáll kék és n sze10e fehér? Ejnye, l.e fut·c!'a Mikul{ls á:i. ELuskám. 'béfás kis lány, a ki irto., még az öreg Nagyapót is megnevetteti. Irog.v cselt ~ nagy eset Loliczó.vaL Iskolába. jár a cs1lpp~.\g. Unt. az ll.li.;rt aggaszt, hogy t~ pnjtils kö::UI llt. fiu es ogy leány. T.Jolueka alighanem rnJk_oa kis lány,_ ezért. szereti ~ tinkat. Szép :.,ryU~lcm6nyedet <!O is ~>z&rcttJ~m litni, kerdésedre pt!dts '1:

n:z.l vi&lnezo\om,

e\em6oyom

ll.?~

Vasárnap, szaptember 18.

AZ trJ'S.á.G

ezerint

bo1,ry

az illet6

8ZiVOI:JCD

mll'\'észoö

vú.lBszol leveled~:

ef.ryszer megkérdezem társnöidt~l hogy ki akar levelezni '\'ele<l? Strausz Kató. J~n<l nrat nem i~mercm, Mikl6s vitéz régi kedves ismeriísöm. A fényképre vonatkozóing azt tizenem hogy K~t6ka érti a tréfát, mert persze ho~ csak t:c:fa volt. Egy tréfás öreg barátja m6kázott ~agyapóvnl. Margitkat tidvözlöm s reménylem hogy jöröre .nem lesz annyi dolga és ö is írhat Nagyal1Ónak. Udvözöllek édes lányom. Mádi Ptironella is Emike. Szép p~os levÖlet írtál Nagy· ::p6nak Elluskám. Csókoltátlak téged,~ meg a hu~:ocskádnt s azt tlzenem, hotnt ezentu1 gyakral5ban írjatok. .Már azt hittom, hogy szégyenletében lett olyan a Ievélpnpirod, mint n főtt rák, mert több hét. 6tn elmulasztottad eikaideni a megfejtés~. Rako\·~zky MonyhtÍrt megérdC'lllli az ildvtlzletet, készstg~elltözlöm ''ele. - Papp Lauika. Gyere el Laczil:<im és látogass meg. A szerkeszttiségbon N agyapót kere!d, a ki mogmutatja. neked, hogy négy fiókja telt meg mór oh·nsói rejtvényéivel. A tied is ott no, dl} mAjd csak kikotorjok belöle, hogy meg'"':&..Sztaljunk fiar..skll.m. Rakr-vs:ky Jlenyl:ért. Xagyap6 üdvözli legszorgalm.asabb oh·asóját Siti!Jtr riln~a. kisaaazonynl\k köszoniSm srives &rcek16dé%t. .Kis olvasóim háJasak lesznek a pom· J:&'5 ~jh·cinye!t4rt. .Az ~Asszonyokc ront vezetlljének:: átadtam 1&\'0lét. Azt hiszem, hogy már jön~~ro válaszol kérd6sére. - Heisler La~.;:i.T;a. Helyes és okos beszéd, Lncrikám. A ctilinder milr figyelmes á nevedre, 8 nadig pislog, mig reád U!kint. Reménylem - nemsokára. Eeminy Jlargit. Ugyes 'cánykn vagy, Margitkám. - Bot!Jonvi Mat'iska. Ali nz nlkn, :Uariskám. Te mindon hften írsz Nagyapónnk, én pedig mihelyt .llegknpom rózsaszinu lov<ilkédet, tUsMnt válaszoJok poatámbnn. Bizony sziyc:ien betoppantam volna nálatok, de - ror\r sok oh·aeómnak megirtam • tm mo~cznnho.tok hazulról. - Radich Laczika és Margifka. Egy levM holyott klitedoalev6lkét knptnm e Mten i ez egyiket Laczi nr6t61, a másikat Martitkllt61. Egya.rint gyOnyörkOdtcm mindkettöben gyermekeim. Okoe1 j6:~zh•U fiu '"ngy Laezikám, nap dolog, hogy a Rnkovszky Menyhórtnek szóló ilzenetoek te is llrül~l. .Alighanem követni aka?Od ptldáját, uaz hogy máris koveted. A jutal~>mkl!nyveL bizU)san megkapod érte. Margilka ~1yo_s kis 1éll.ny, puha1 jó szi,·oeak6je megesett t.ársoöJe azomoru som~ R-úszvétót. kOzlöm a

halott test-vérkéivel. Ny:tl Hermina. vényetek. Küldjét.ek el rögvest Nngyapónak. ircd, hogy fogytán a. türelmed. Hát Persze, hogy kihuzzuk a ti neveteket is, de azoké az olva'!lótársaidé, a kik épp oly szar· csak akkor, ha megigtkitek, hogy szorga~~ ga.lmnsan knldözgetik a. rejtvényeket, mint te olvasói lesztek Nagyapónnk. :tdes anyátok kerdes még nem nyertek könyvet. A rejtvénymegfej- sére a SzarkesztOi Üzenetekben válaszolunk. tésnek egyéb czéljo. van. Ez egymagában is sz6- Wagner Elza és JeM. Hn és hálás olvasóimról én rakozas. Hogy Nagyapó iránti ezeretetből irsz sem fogok m~<rfeledkezni. - Striny nona és Irét1, tdes apatok kérés&t elintéztem, a tiéteket nem· minden Léten, hálósan köszönöm édas leányom. Forstery flut. Nem kapt:lm Duskám1 különben sokára elintézi a czilinder-kalap. - Széger Rka, dehogy YÍlrnttalak "''alna meg ennyire. Az öreg Zsóka, Feri és Gyurika. Biz én nem tudom, ?o~ czilinder tudomásul vette, hogy Duska. nagyon llliért volt llko. a multkor tolakodó, s6t mtndtg ScJtreibet· szarény és kedves levelet irt Nagyap6nak. Blum· szeretne egy ezép mesekönyvot. Etusnak átadom üzenetedet Zsókiczám, hogy Darányi Laczika bera Leona. Üd~özöllek Leonóm. o és Pisti!ca. Szivesen lcüldtem a ezép köny- levelezni szeretnél vele, tizennégy esztendős vagy vet, merb megérdomeltétek. Legyetek ezután és Szarazó.nyon (u. p. Bozsur, Krassó-Szörénym.) is szorgalmns olvasóim. Berger .Ammska. lakol. Petneházy Borish:a kisasszonynak is megNo, most elérkezett a vnrva-várt vasárnap, azaz üzenem, hogy Széger Dka örömest irna lev~l~t1 hogy csak holnap érkezik el. Hndd it-jak hát neki, ho. tudná a czimét. Nngyapó azt hi~ , Gazdy PalAnnnakának egy hosszn, igen hosszu üzenetet. hogy Sátoralja-Djhelyen lakik. tnuczi. Nagyapó is üdvözli »türelmes« uno· Hány sor legyen Annuskóm '( Toldanám1 buznlrmvonnlun1 de nem tudom. Megnúzem a zsebó1·ámat káját. - Oscmyáuszky Juczó ls .Jd1·ietme. Petn~ s azt !Atom, hogy ltés6re jár az óra, siet a mu- házy Boriska Sátoraljanjhelyen, Czetner ~a.rw.~11 tató. Gyorsan bofejezem tehát a igérem, hogy jö- lfátyásf'óldön lakik. - }\emes .A11na, Er:mke e v6re1 ha kérdezel egyet-mást, bosszasabban vé.laszo- Ibolyka. Nagyapó nem tudta, hogy ilyen ~na~c lok. - l losenfeld Jfargit ls n{)na. Ha N agyapó lllind- leány a »kis« unokája. Mi.belyt idl:lm ]esz, ku;~é azoknak küldhetne könyvet, a kiketszeret, minden megsimitom, megvasalom a mesét, mint egy szep héten nlamennyi kis al\'nsója jutalomban részesülne. uj ruhát. Ugy mutatjuk be olvasóttirsaidnak. Mert egyformán szereti valamennyit. Várjatok Freund Lacz~. Elza és Arlur. Huszonné",<ry'Bzer nem Ifj. Weiszer türelmesen kis lányaim, nem feledkezem meg róla- - buszonötödször talán igen. és Gyula. Annyira ás olyan azépen kéri_t~k Samu tok. - DömlilÖt' :Jfalvinka. No te őszintén megvallod :Maldnkam, hogy nem ezetetsz iskolába ~a".ryapót1 hogy szinte szeroteit volna kifogm a járni. &baj kis lányom, ezen tul kell esni, czilinderen. Ezuttal nem sikertl.lt, máskor talé.~ mert nem osztogalják ingyen a tudományt. sikerülni fog. - Vérless Marúka és Bandi, Cs'· Te pedig nem altarsz tudntlanabb lenni, mint k6s Zoltán, Fritz Misi, Nagy-MátM Vibna, Lutts tórsnöid? r gy-e gyermekem? - G1·1tber Emy. Erzsike és Am1uska (üdvözlöm uj olvasóimat)~ Készséggel elismerom 1 hogy szorgalmo.s olva.s6m Olti Emykc, Kazár Bandi, Németh .Aliceka, Tol1Ul~ vagy Emykém, de az a. kis társad, a kiröl a Elek, Pali és Szidi, Altmann J en ó, Sonnenfeld Jenó, minap szóltam, már 8 hónap óta minden héten Brieger Lá~zl6, Kat·say Margit, Schmidt József és elküldi a megfejtést. 'l'ebát még nálad is szorgal- Berta, Schulllof Reuée, Wolf Ernö és llficzi, Holzer masablt. No de Nagyapó méltányolja buzgalmadat Ella, Vajda Erzsi,he és Lilike, Bá1zhegyi Pisti és Baunhorn Margit levelére a jövö béten válaszolok. s mcgigóri, ho&'Y kopoglatni fog a - czilinderen. - Be,·get· Armuska. Hát hol voltál Annuska _a. K6ttig Gizi. Inkább a leáoykó.knak tetszik, hosszu vakáczióbo.n ? Jól mulattá.l tudom l .Meg IS nem yalamennyinek, de igen soknak. Közlünk majd még ennél szebb és mulatságosabb törléne- érdemled, mert igen kedves kis leány vagy. Itt teket is. Nagyapó öreg bácsi, most csak ezt sug- üzenem meg olvasó kis társn6idnek1 hogy ezeret;. bn.tom meg Gizilténok. Eistmberg Elemér nél velük levelezni, l l éves ''o.gy és Jánosbalmán és E.·na. '\'an k!Sztl\lt közülhot6 is. Fellner lakol. - Iti- Weiszer Sámuel is Gyula. Csak ir· Fen'ke. Jaj de ezeretnék bekopogtatni hozzátok a jatok fiaim, dehogy is feledkezik meg rólatok a Béla-utczába, Ferikém. Talán, ha. egyszer birják czilinder! - Néulele11. Ki vagy te kis sz6rakozott öreg lábaim, meg is látogatom az én kis olvasói- unokám? Elfelejtetted leveled alá irni a nevedet. mat. - Gabriel/i Je11Ő és :Mariska. A jó diáknak Találd ki te vagy~e? Ez a levél rózsaszinü1 gyö· erre is jut ideje, a rest klilönben sem tanulja nyörü szép irásn, talány is van benne. meg leczkéjét. Tudom, hogy ez nem '\'anatkozik Radicll Laczika és Margit. Nagyon örült a rátok, tehát remélem, hogy a télen gyakrabban Czilinder ur, mikor megmondtam neki, hogy levelezünk egymással. - Kudlt'l; Böslce. Most csak »iparkodni fogtok a szaretetét megnyerni.« Azt röviden kösz!inöm mPg bájos levélkejét Böske igéri, hogy 6 is igyekszik méltó lenni erre a szePasclLkus Sárika. Igen örülök, hof?Y kisasszony. Jöv6re hosszáSabban irok. .Árpádo!; és retetra. bevé.ltod igéretedet és szargalmasan irsz. A reJt• Babát csól{oltatom. Orbán Elizkc és Il'énke Bizony régen nem irtatok lennykáim. Ezután ne vény jó lesz. A »sokáczokc: a Dunántul lakn~ Roth Mat·g,t. Zeitner Vilma és nagyközségeik is vannak. feledkezzetek meg NagyapóróL és Margit. Mondjó.tok meg kedves nénéteknek, Hogy haragszom-e? Söt ellenkez6leg, igen jól esik hogy Nagyapó nem borivó ember, ezért kissé hallanom, hogy te is olvasóm vagy. ReméleUlt nehezére esik az édes rejtvény megfejtése. Ezuttal szorgalmas kis megfajta leszel és még sok kedves Janela Olga, Margit, Jó· mégis szürcsölgctett belöle, 8 mondbo.tom, b.ogy jól le-velet kll-pok taled. Blmn. zsika és Ivike. Csakhogy ..-é!!'ro van szerencsémi esett.. Kis unokaimat csókoltatom. már azt bitt~m l :aészen elfeledtétek Bizon". Sádka és Jozsika. Hogyne gyermekeim. J o Dezs(f Elát·i ls A1muska. Kérjétek meg Gyula az öreg Kagyapót. Isten hozott valahára. bácsit, talán máskor is segit. 1úost igen-igen meg Pilz Irén. Xagyon kószönüm édes soraidaL Nu~ ..-oltam elégedve Klin·iká,•n.l é:~ Annuskával. boldogság az nekem, ha örömet szerezhetek kiS Halász ViltM, Afcu-git és A11tttts. 1úost' bo~>y mind- olva.sóimnak. Ifj. Jfalor1yay János. Ez~tán, .. e. bármatek le,·eJét megkaptam, megnéztem Vilmáét ugy-e, N~")'apónnk fogod küldoni a megfe)t~st és ::Uargitét is s a~t látom, hogy eey:forman esi~ és rej~ényeidet? Lórinczy Gyurka. KépreJ t· nos és takaros \'o.lamennyi. Jó és aranyos test- ~ényt nem közlünk. Máskor is irj ám! - Schu·arlt vérkék vagytok, o.lig váram, hogy a czilinder Imre és E,·:sike. Beiratkoztil-e már, Imre? Van-e megjutalmazza. szorgalmatokat. Szöcs Camilla, .már tanulni ~al6d? De bo. ván is, akkor se feled· Lajos és Sárika. Sarika levelére nag-ron kiváncsi kezzél el a rejt>ény-megfejtésral. - Schulltof Renée: vagyok, azt hittem, hogy miog irni ;~m tud, olyan Szeretem l1n a le leveleidet, kis Ronoo. Hogyne sze~e\ kiebike. Halász Ibolyka és Go.zdy Pálmuczi 14 ném olvan gondos kis h\n,·ét a ki ma.rra rendezi e • J , o 'Na· esziendösek, Szentgyörgyi Irénkének megüzenem, a ruháit. - B. Sc!trnertzi11g Pista is Ego1l. ak hogy Co.milla lBvolob viu· töle. Kérdezd meg Ca- !!Ton késön kaptiUll me~ a leveleteket s cs 0 'öD milla Szentgyörgyi Jr\Ínl,étöl, hogy ismerí-e Luzsn ~. most tudok vala~zolni.•\. rejtveny nemsokára J · Terit. Udn1zöllek. - Scltöusfcin Ptil, Józri, Erzsi Megkezdödöt.t-o mr\r a nB"Y tanul:\s ideje? -:-t 0 és lcztt&ka. Kdldjotok llj rejtvényeket. Mesek6ny- B erger ..tlrftct·. Elbiszem, a mit édesnpa u·lZ ony1él'1 ,·et csupnn igen szorgalmns olvas6im nyerhetnek mort bnbár az irás szebb is lehetne, de 8 }evló .. tanu'dli' kétszer, sőt többször ii!, -persze, ha türelmesen ..fognlmazáEa arra vall, hogy Artur JO várnak. A kiadjhivatal alighanem olkUldte nz okos fiucska )ebet! Irénköt üdvözlöm. - V~J n: • b ogy '1 szrves albomot. - Solyotn Sándor. Most okosan irtál 4JSfa. K.t.:lves vagy Pista, l yen ll Sanyiknm. ~~!njd_ ~eglll.tod, hoay nem lesz levéllel k(lsz!lntesz be.- Hogyne ezeretném az Uyek ,pccbcdc. UJ rOJl"Vt;nycid ros;;zaLbalr, miot az derék fiukat? Izenni is izonek mindig, hn. csa el~bbiek. - Fuch., Józstf {$ Te,-ka. Közölni fougy oem járok, mint a mu!t héten, a miko\~ gom. - Brandl Károly. A te rejtvényed is kö- elfogyott ol6lcm a helv él1 a papír. Isten ve zölhet6. - Petnelldzy BOt-i8ka. Jó mulatást a sz6- - IUsztgi Eris:tinJ;Ó., Irma is Gi~ella. K.ti<~zö~~ löben Boriska ki~n~azony. Gratul&lok a ~:~zép nyere- n szép lovolet és a rejtvényeket. - 11'1)~ • ~ ménybet.. Bu~o &Tm1~tzing Pisti és Egon. B~zugh .Pisw. Nagyon oeyes a rejtvény. Kö...ó Sz{Wom·banom fiwm, de biz(lny elveszett a reJ.t- jük, fiam. E.ugocskádat údvöJ!Om. kis

Azt

AZ 'UJ'SA.G

Vasárnap, szeptember 18.

.. " U:OZIGAZGATAS.

'·A kivándorlási ezerzödések megkötése. Tisza István gróf miniszterelnök, mint belügyminiszter körrendeletet intézett a törvényhatóságokhoz a kivándorlási szerzlldések megkötése tárgyában. A kivándorlók szállitására vonatkozó szerz6dés köztn· domás szarint a vállalkozó, helyettese, illetve meghatalme.zottja által kötend6. Minthogy a. meghatalmazottak a szerz6désbe irandó dijak helyes megállapitását és átazámitását gyalu·an nem képesek teljesiten~ s a kivándorlók tömeges jelentkezése esetén a. szerzödés kiállitá· sára elegendll idejük nincs, most kibocsátott kör· rendeletével megengedi a belügyminiszter, hogy a meghatalmazottak a kivluldorlók részére a végleges szerzMés helyett a. kivándorló nevét, a hajó nevét és indulási idejét, az utlevél azllmát, kiállitási helyét és kel~t, a viteldíjat s az erre történt lefizetést tartalmazó ideigle11es utazási jegyet állithassanak ki, a végleges szerzödést pedig az Adria m. kir. tengerhajózasi részvénytársaság, mint a Cnnard Steam Ship Co helyettese, illetve annak fiumei megbízottja állitsa ki. Az itt kiállitott szerzödések a törvényben elöirt határidön belől az illetékes hatósághoz megküldendllk. A 7 éven felüli elhagyatott gyermekek. A belUgyminiszter az állami gyermekmenhelyek igazgató-főorvosaihoz intézett rendeletével a hét é>en felüli gyermek havi tartásdíját 10 koronábnn állapitotta meg, ha csak olcsóbban nem akarja. a nevellS-szülll elvállalni a gyermek tartását. Ezen havi 10 korona tartá.adijon kivül az illetlls~oü községtől egyéb dij megtéritése nem követelheW.

A kOzség. A közeégi törvény a. községeket három kategóriába osztja: rendezett tanácsu városokra, na.gyktlzségekre, »a melyek rendezett tanácsosal nem birnak ugynn, de a törvény által rájuk ruházott f.eend!!ket saját erejt1kblfi teljesiteni képeseke; és kiektszségekre, melyek a törvény dltal a közsl!}ekre t'uháeott teenildket korlátolt anyagi viszonyaik miatt sajó,t erejükhdl teljesiteni netn képesek ~s o végbtfl ?nds községekkel kell szövetke:miök. Ugyancsak a községi törvény a községek jogait és teand!!it a következliképp állapitja mag: ,saját belt1gyeiben határoz és szabályrendeleteket alkot j hatá.rbzatait és szabályrendeleteit saját elől járói és közegei által hajtatja végre; reudelk~zik a község vagyona felett ; kt>zségi adót vet k1 és hajt be j gondoskodik a tisztán közeégi uta~ról és egyéb közlakodési eszközökről i gondoskodik a klSzsé!rl ., iskolákról és más rokon intézetekről j kezeli a mezei a. t11z. és közrendőrséget s a szegenyügyet j gya~orolja. mindazon jogokat és telje~~ ti lllindazon kötelességoket, melyek a községeket törVényszerin• a ~lletik.c Ez., olnának azok 6 jogok és kötelességek, ll. lllelyeket a törvény a. községelu'e1 tekintet nél· ~ kis- vagy nagyközségi jellegukt·e, r~~áz; és 1tt 'Van egy nagy ellenmondás a község1 .tör~ény: ~en, a. mely tulajdonképpen kutfeje n k1sközségt 1SS.Zgatás minden nyomornságának. . . . A községi törvény ugyanis a szennt állapltJa lnog a községek kategóriáját, 3 miut kdpesek, >agy ~exn képesek o. törvény által reáj~. r~ázolt Jogok gyakorlására és kötelességek telJ~Sltésere ; a lnely község erre képes: önálló vagyi~. nagyközség, 4 melyik nem liépes: k1sközséggé val1k, a .mely tilcis községgel köteles tJt·sulni jogai ~yakor~á.ra 6s kiStelességei teljesitésére j tehát al tlym kotség, a törvény szavainak helyes magyarnzata ~ellett, elveszti közsigi jeUcgét és több közsiggel egyiitt ken laogy Tc~pezzen e!J11 kötigazgatási községd, Ilyesféle foroghatott a községi törvény~ szer· ke.sttöjének fejében a mikor a tön·ény elso szakaszát megalkotta./ de késöbb eltévesztette a he-

lyes irányt és már a jogok és kötelességek felosztásánál elejtette a. közigazgatAsi klSzségek gondolatát 6s egyenlő jogokkal és kötelességekkel ruházta fel a nagyközségeket és a kisközségeket; igy aztán a 36.000 lelket számláló Békéscsabát ugyanazon egy kalap alá veszi a községi törvény 100-200 lakossal biró bármelyik felvidéki közsérrrrel az egviknok is van képvisel6testülete, a. bb ' .J" másiknak is; egyik is, másik is ugyanazokat a jogokat gyakorolja, a mit a községi törvény m. fejezete valamennyi község részére biztosit. A. törvény végrehajtása alkalmával aztán kitünt, hogy a kormánynak egyáltalában nem volt szándékában a. községi törvény els6 szakaszában kifejezett helyes és gy:llcorlati elv megvalósítása; a. közeégek kategóriák ba oszt.ásá.nál nem az anyagi és szellemi rátermettség volt az irányadó, hanem inkább az, hogy négy jegyziSt tart-e egy község vagy négy község tart egy jegyzöt. A közeégi rendezésnek ez a módja. nagyon kényelmes és kevés fejtörést okozott a végrehajtllsra. hivatott szarveknek; hanem békóba. verte a rendezett tanács u városokat és a fejlettebb állapotban lev6 nagyobb községeket, a k:isközségi igazga· tást pedig elképzelhetetlen roszszá és drágává tette. A kisközeégi igazgatás egyetlen számbavebeta szerve a körjegyzil, aki kénytelen annyi elo1járósággal, annyi képviselötestülettel bibelödni, a hány községe van j elképzelhető mennyi hasznos dolog elvégzésétől rabolja el az időt ez a bibellldés, és mennyi minden fontos ügyre nem érhet ró. o.z a. jegyzö, a kit végzete azzal vert meg, hogy 5-10 község elöljá.rós!gával, képviseltstestületével külön·külön tárgyaljon olyan egyszerü dolgokat, a. malyeket nagyon azépen el lehetne végezni a következetes közeégek választmányával egyszerre, ha a k6zségi törvény els5 szaka-szából kitetsz5 in· tenczió vonult volna végig az egész törvényen s a földro.jzi községek helyott közigazgatási községeJt szarveztettek volna. Hogy a kisközeégi igazgatás mindon rosszasága mallett is méregdrága, "nól meggyőznek mindenkit a kisközeégek évi költségvetései; ezekblll a költségvetésekbill kiviláglik, hogy a községi elöljáróság m~gszün t .)nobile officium« lenni; fizetést élvez ott mindenki, a birótól o. bakterig i edig ezek az elBljárók dotálására forditott költ;égek egészen haszontalan kiadások; nem dolgozik azért senki. :Milyen miota-közigazgatást lehetne teremteni, ha azok a ma. elfecsé~t kincsek munkaképes állások szervezésére fordíttatnának l A kisközeégek igazgatása valóságos szemfényvesztés; egy öt községből i\lló körjegyzöségben van 15-20 elöljárós&gt tag i micsoda pompás igazgatás volna, ha ezek mind mnnka.képes emberek volnának; ámde a. községek legnagyobb részében egyedül a jegyző n mllllkaképes ember: az . elö~ 'á.rók Wbbnyire afféle parádés valam1k1 m1nt o. ~yeregszerszámon o. sallang, va~. pedig kerékkötlii a jegyzö becsületes törekvesemek. Az orsz. jegyzőegyesület kilencz évvol ezelőtt egy emlékiratot t.erjesztett az akkori behlrryminiszter elé ; ez az emlékirat kiterjeszkede~t a. ktlzségi kategóriák megállapi tására is; az emlékirat idevonatkozó részének eszmemenete abból az eh ből indul ki, hogy a közeégek fejlödökópessége ne korltitoztassék és azUntettessék meg a. fejletlen kisközeégek közigazgatási önáll~sága j ez utóbbi czél elérésére javasolja az emlékirat a közigazgatnai körközségek szervezését, a lakosság arányában alakltand körválasztmllnyok felállitbával j ez a körválasztmluly a jegyzö ~rezetése mallett gyakorolná. azokat a. jogokat és t.eljesitené azokat a kötelességeket, a miket az uj községi törvény a községekre önkormitonyzási hatás· körben ráruház. A kisközsé~elc közigazgatási tekintetbon való önállóságának megt;ZUntetése és a közigazgatási

41 körk15zségek szervezése megteremtené e. közigazgatás egységét az alsó fokozatban és érvényesülne az a jogos és a közteherviselés elvén alapul6 törekvés, hogy a legkisebb falu lakója is épp ugy élvezze a közigazgatásnak minden jótékonyságát, mint a legfejlettebb közs6gben lakó ember; a jó és gyors közigazgatáara szükség van mindenütt1 a hol el:Dberek laknak s ezt o. szükséget kielégithet.jUk azáltal, ha a lriilközségek, megfelaHS oso. portasitás llltal, képessé tétetnek egy minden tekintetbon megfelelö helyhatósági közigazgatás költségeinek fedezésére. Az az eszme, a. mit az orsz. jegyzi:Segyesület ezelott kilencz évvel fölvetett, tért hódított azok· ban a körökben is, a malyektől elsö sorbnn függ közigazgatási rendszerühk átalakitása; örvendetes jelenség ez, mert a közigazgatá!l rendezésének sikere leginkább a közeégek njjászervezésének módjá.tól függ. Annál sajnálatosabbak azok a tünetek, O: melyekb6l az következtethetll, hogy olyan tervek is foglalkoztatjlik az elméket, a melyek, ho. meg· vo.lósulnának, teljesen tönkretennék a községi adminisztráoziót és lejebb szállitanák jelenlegi szinvonalát is. Egy ilyen eszme került n o.pvilágra »Az Ujságc: szeptember 8-iki számának közigazgatási tovatllban, a maly olyan tervvel áll eli:S, hogy engedtessék meg a kisközségnek valamely nagyMzséghez, vagy nagyklSzségnek valamely rendezett ta.nácsu városhoz való csatlakozé.e, a nélkül, hogy a osatlakozott község nagyközeégi vagy Jris. közeégi jellegát elveszitené; az ilyen községek t1gyvitelét valamelyik város tisztvisel6je látná el csekély fizetési pótlékért. A. osatlakozott közeégek hatáskörébe annyi teend6 osztatnék, ,a mennyita falusi biróra vagy kisbiróra rá lehetne bizni c,

A. czikk irója. ezt a. lehetetlen tervet azzal okolja meg, hogy »a községi körök geogril.fiai helyzete sokszor igen furcsa. i a jegyzönolt néha. egy nagy városon, s6t több községen is kereaztlll kell mennie, mig körének máa kö"zségébe jntc, és hogy ez az állapot nagyon megdrágítja az ad• minisztrltcziót, >mivel a nagyobb távolságok na.: gyobb utiátalányokat követelnek a jegyzök sz6.mára.«, Hát abban igazat adok a cziltkirónak, hogy a körjegyzöségek geográfiai beoszté.aa sok helyütt ,igen furcsac ; egy felvidéki vármegyéhen például az anyakönyvi törvények végrehajtása alkalmából uj jegyzlli köröket terveztek i a körök kikerekitésére a javasintot egy vilrmegyei központi tisztviselll készitette a vármegyék térkópének se~ gi ts ége mellett, mert az illeM tisztvisel6 a vármegye lognagyobb részét nem is ismerte; igy esett aztán meg, hogy egy községet olyan körhöz osztottak be, a melyet egy óriás vizválasztó hegy válasz· tott el a kör székhely6töl; a. hegy megmászása fél nnpot vett igénybe, a szom.széd kör székhelye pedig tiz percznyi távolságra esik attól az át,.. csatolt községtöl. Persze a térkép sima és a hely.. zettel nem ismer/Ss nem látja. meg rajta a föld.. rajzi akadályt. De hAt az ilyen e!letekből nom az következ~ hogy üssük agyon a községi közigaz.. gatást és ezázfejüaéget teremtsünk o. kivánatos egység helyébe, hanem az, hogy e. kö~ket a földrajzi viszonyokkal s egyéb figyelemremélt6 érdekekkel ismerős szarvekre bizzuk és ne csina\1.. junk kottából köaigazgatá.at. Ha az ilyen dolgokra figyelemmel leszttnk, nem ksz sehol sem >furcsa.« a közeégi körök geogrifiai hel~te, nem lesz költséges a. feleknek a jegyzőjükkel ve.ló érintkezés és nem drágitja a közigugatást a ~ ·vzts fuvarátalánya ; ez ut6bbi ugyan csak elu. 'Jeti ok; tudvalevő ugyanis, hogy a jegyzök fuvar6to.lényát egyformán lille.pitjn. meg a vármegye a terület~n lakó veJamennyi kOrjegyzőra nézve, tekint.et nélkül arra, hogy a j~ll kiaebb vagy nagyobb ter!iletet, köves uton vagy keré~· agyig éri:S sá.rban kénytelen beutuni.

.....

AZ tJ'JSA.G

Vasárnap, szeptember--25.

· gunkrac:, ilyen lehetőség körülbelül ki van zárva.. Ez az én meggyőződésem. Ez legyen a. - Levél a. szerkeszt6höz. mentségem is, ha. Kenedi Géza. ur némely Egy hires orvostanárnak vala~~ly alka- állitását megpróbálom asszonyi világításba lommal egy lengyelországi ö:e~ zSldot kelle~t állítani. megvizsgálnia. Az öreg azt ~htotta. ~.á.rol, hogy ö beteg; de a tanár mmden: VIzsga~a.t.a Hogy mindjárt kezdetben valami szilá.rddaczára sem talált semmit, a. m1 bete.gs~gre hoz nycljak, természettudományos alapon mevallott volna. Meg is mondta. .A pa.cz1e~s ditálok egy kicsit. azonban fejcsóválva nézett rá és ilyenforman A természettudományos gondolkozó.st, mi, szólt a meglepett tanárhoz: huszadik század emberei ugyis a levegöböl - Uram én érzem, hogy beteg vagyok. szivj\l.k be. 1\fa darwini nézeteket hangoztat És ha. csak a~ lenne a. betegségem, hogy ezt még az i's, a ki soha Darwinna.k még hirét órzem 1 ezen i~ segiteni kell. sem hallotta, nem lesz talán kérkedés, ba éu N agyjtl.bau ez n. »Nökér désc e~ete is. is azokhoz számitom magamat, kiket, ilyenJin. fér11.uk a magnk álláspontjáról kon- formán ma ezrekben számolnak össze. .A..nnál zultálnal\, bizonyosan arra n.z eredményr e is inkább, mert ez a kiindulási pont egyedül jutnak u. mil'e :1 profeszzor. A status quo közös kett.önk között, a. melyröl tehát - ugy Hnnyir~ n ~lük l•edvezett Ádám óta, hogy remélem - egészen ellentétes eredményre neYet.J>éges lenne m:ist ki vánuiok. Az öröklött fogok j u tn i. jog jobhan n 'ériinkbe megy, mint a. szerzett. A. teremtett dolgok rendjéből nekem ugy Azonfelül pc<lig ez náluk hatalm ikérdés, tükröúk a. \ilá.g. hogy a természet csak kanföki>nL pedig kónyelmi ktlrdés. turokban dolgozik. Xagy, erős, kidolgozatlan Azé t t a :>l\ őkérd~~tc: fJrfi elfogulat1anul vorui:;okban, melyekuek hattini közt szabadon nt;m birálliutja cl. Hanem ha teljesen kilép fejlődhetnek az individumok a fajok által önmagából és énjétől függetlenül ítélkezik. megengedett lfi\gszélsöbb szabadságban. A. mi Do lolllert solHlSCDl ítéljük meg masként a. esetün'kben például adva van az erő: az dC~lgoknt, lllint titkos vonatkozással önmaasszony, a. czél: az anyaság. De ::1. kettő között - Ul'am Isten - a kombináczióknak ·.~1 S7ivosen közz~teszözük ezt az eh·i alapon micsoda. millió lehetősége. Uert hiszen ugyanszött okoskodást, moly a. fOdlm~rUlt.." ktérd:i ~vább azon eszközöket jó-rosszul és nagyon rosz., ...1· Termőszetesen >mtn eu JCJ; 1un a.r s va c, ~zo' ' .d szet·k. szul engedi használni a. természot.

Itt egy kis bézagoti kell betölteni ;:z>jól-rosszulc:, de mindenesetro egyénileg. Eu például azt kérdem: - Független-e a mi » erőnk c.- , az asszony mig rendeltetéséhez jut'? - N'em. Már maga az anyaság fogalma. egy idegen erő közremüködését fóltételezi, egyebekről most nem is emlékezve. Igazságos-e a~ért a ezéinál csupán az egyik felet tenni felelőssé a :.mikéntc:-ért? Ha az erő utJában más, az övótől kölönböző erő ha.tá~ának van kitéve, a pálya. iránya. megváltozik. Semmi sem kevésbé méltányos tehát, minthogy n. nő o.kLiviLústit no függetlenül itéljük meg, ha. nem. minL kölcsön hatást. Ismert dolog l l~vón, hogy a fenyöfa1 bár egész ki.Uöuüs talaj ból hípl~ koúl; 1 mag<l té• széröl szi utén ó.tnlakitja a. Lnlajt, a. mibe jutott. Vagyis a ke:tdet k~Jzdetéig lehámoz~a a kérdést1 le..,.en·vszeri.lbb form!ÍJ. ábrm is e<:ru n t::>J • oJ összelett dologra bnkkanunk: a n··~ függet bnüL mint ilyot nem is lehet megit.élni. A pararlicsoroban is kó .. ember ügye '\"Olt - az ns,;zony ügye - pedig óh! be iisreUt dolog lett azllta abból a. pás~t.orl Á}etböl! :.:Uégi;;, mikor a tizeukilouczedik sztizadban egyszen-e csnk megszülctik a l\.'ikérd~sc. a k~nyehniikben lDPgzavnrt békeszpretők ~a természetes álla J!Ottúl val ú cltóré:;~ nek deklarálják :Kem jnt eszükbe, hogy a. természetes álla.pot.tól ru~U: egynóhúny ezer év eltávolított bennünket.

A ni vilátállása.*)

A _ayerek. (B .. , , , , J , , , .

9.!!SZODYD3.k.)

Nincs a szebában senkisem, Csnk én es a gyerek, . Ki c co::cndben, titk~:m kémleh, Hogy könyern mmt pereg. Nem szól, nem l"·érd' csak leborul Ölembe a szegény, · d köny I li::.z tudja már, hogy mm en Egy elveszelt remény· Kis gyermekszi\•e ~egsejti A asszony-golgotat, S~t~lmes, tiszta.' mély szeme Távol jö,·öbe lat.

És tudja, hogy majd egykoron Az ö könye per~~> S az ö ölébe h~{hk ~=rek ... Egy szöszkc, bu g) Violente.

Divatlevíl.

s. . l\104 szeptember. P a.r1s, . dt ránk ez a. találós Nagyanyankl'ol mam.

kérdés:

• 'st cille Kdnolhze? ll as t 'fi . 1e Uberlegung -

Eine ret tc z

ik a.ngz

reá. a. válasz. hi em hogy az, a. ki ujra Ko"~, én nam sz. '.,"' '·rinolint, nagyon · hozol ~ diva ba aknrJO. . 't'Olntl. , · ére t t.< gondolkodá:. n . rris igy van. V ege a. És f:ijdaloJll. Ill~c ··

( kecses, hosszu, sima. szoknyáknak, melyek szarelmesen tapadtak hozzá. az asszonyokhoz ... Helyüket merev, abroucsozot.~ ruhaaljak foglalják . el, s im:te.n már csak. e~y lépés az igaZt, a hamlSltatla.n - l..-r1nolin felé. Az összes párisi modelek, a voile, grenacline és puha. posztóruhák oly rettenetesen szélesek az a.ljban, a láb körül, hogy lehetet-

le?- nzt a renget~g s~övetet. sétaközben egy kezzel megtutam. Ezert talaltá.k ki a. crinoline-cerclette-eket. Bzek a ruhák tulajdonképpen mind csak az uppe,~en thousrtncl számára. készültek : olyanok r?szore,, a. kik kocsin, automobUon teszn~k l~totíatasok~t. De mint minden uj di\atnal, ltt ts bekövetkezett a megszoJ;ott l'Ossz :

AZ 'U JS .Á G

~zeretni örök törvény ; a szerelem vál- \ :.\!ert ha kétségtelen, hogy >minden teto b.atatlanul agy és mégis nem minden idő~ remtetu lény csak a benne rejlő erők szabad hen szarutünk e.gyforu.uin. kifejlődése által lehet boldog«, még ennél is ... Azért. azt a;.sok ezer esztendőt, a. mi az kétségtelenebb, hogy saját emberimivoltának o~Jla,pot ot..'l. mutg eltelt, nem felejthetjük ki, tudnt.'Íval minden ember bhjon. m1kor a nők ~ai helyzetével :;zúmoluuk. Vajjon a többes számban birt nó'k. a kiLegyünk 1gazságo:>ak és sok mindenre ket a. lábasjószágokkal egyutt számoltak öszakadunk ott, u. mi a mai asszony javára, sze, birtak-e ezzel? de felt.étlenül ment.~<!góre szolgái. Prób<iljunk Bizony bajos elhinni keru;;ru. Pedig az egyenlőség ilyen szarény érte!* mezáséhez a természet intencziója szerint felAz ősállapot ösrendeltetés: szeretni tétlen joguk lett volna. Ezt a jogukat öntudatla.nul is érezték. és gyermeket szülni. zavartalanul csak éppen a paradicsom boldogabb idejében én·ÓllyesülÉs mert egyenes uton uem juthattak heten. A mint a növekedő szókincs meg- hozzá, kf!rülő uton, csuszva.-mászva igyekeztek i~meite ezt a toga.lmat.: l'arczodnak verejt.ékec 1 a. czól elérése felé. a nö ,azonnal átvette az öt megillető részt. Ha ebben a küzdelmes törekvésükben a. Es valamit még azonfelül - a. feltótlen kényelmesen fennálló férfit termé:szetes ellen· enged~hne::;ség~t. féluek tekinteLték, kihez hozzáférni mi~den A hutalom nkkor t.isztán a. test.i erő és eszközzel szabad, ők voltak-e a hibásak? !'iem. nyomában e. jog; a. f~rfié volt. Y ele .o.;zemben 8 ha végre ezéihoz érve, nem elégedett meg egy gyenge fől, az a':lszony. Az erők egye- a. nő a férfi mellett helyet foglalni, ha.n~m u. netlenség~nek meg kellett teremteni a surl~ legyőzöttnek nyakára. lépett, ö volt-e a. hibás? dást, a kie.;y6nlités törekvését. Rogy egyelőre Bizony mondom, hogy nem. nem nagy sikerrel, mur.atja. az a. tény, hogy A férfiaknak igy tetszett, ó'k igy akarták. a. biblia embere asszonyait. épp ugy a Wtzdasá!l< gához szá.mitotta, mint egyéL lá.basjó:~zágát. És igy romlott meg jellemében az aszAz orö:s fédi, az ur, a. plus, feltétlenül szony ... do~alja tehát. a gyengát. az as~zonyt, a lllint a zsidó fajban kifejlesztette az évnuJmnk 23 órájában, hogy a. huszonnegyedik- ezredes üldözé~ az alkalmazkodás legmagasabb ben minden kic:-inyességável, gyenge:;égével fokát é:. meg~zarcztette velük a létfentartás ldszolgál~sa magát neki. legrafnnáltabb eszközeit: ugy kényszeritette Hozy az n~szouy ezt J,:ihasználja: termé- az asszonyt a rnvaszság. hízelgés, ha.zugság a szete~. Ekesen tiZ6ló bizonyságát adva a. benne mimikrizés minden módji:.r~~o a férfiu-hiuság, lS rejlő erőnek. Mert u. természet eröi sokféle a mely egyenrangu felet nem akart maga formábau nyilvá:nulnak. a darwini tétel sok mollett megtü.rni. rést hagy nyit.va. Sok száz ~vig hittek az emberek a szelid á. :~>strugg1e for lifoc ignzabban érlel! folyoudá.rban, mely á.Löleli a sudá1· tölgyet, az mozva: nz al1."fllmazkodas cliadala. Tegyük az erő férfit. Ahhoz az önámitáshoz, melyben c őse liol:yére aZc >ó.letképcsc-t ós akkor az a. az emberi.s&g erősebb fele élt, akkor ez leggyilztes, la n köriUm.;ny~.:khez joLban :;imul, jobban illett is. De ma, mikor nyitott. -szemlknlmazkodik. A tei.'Jll~ zetben oly törvény mol élil.nk, ma akkor is meglátjuk a. körül· z, m~'ly végigvonul minden l6to.zön, testünk ölelt tölgyet, mikor már nincs a. lo>olében rószeiu ok olho1y~<zltodésétöl egesz a. világtestek egy c~epp tölgy sem, hanem minde.n borostyán. vonzási wrvúuyéi".. A mig "'iszont e. uelic1, oda.ad6 nó'be.n A t.árl;a~.alomlln? rt gyeng/sk fegyvere, az. mindig megismerjük azt o.z erős férfit. apró asszony legfobb erőssége, mely Wrtónetében gyengéh·e~ a. ki után kialnkulnin kellett. A ~pártai asszony alkalmazkod~isában archünccle.si JlOnttá. változott. A férfi gyengesége megismm·tette vele saját lénye leaértá~ annyira ment, hogy már inkább fJrfinak kc!i~bb oldalát: az e~oti1..-usai, és kényszeritleg lá.tszotc1 mint nőnek és még anyai érzelmeit rálcpett erntek a haJlamnak kullh-álásáre., a is megtagn.dta, ez lé\én hnrczba menö fiához h~m;um s~~aiból .~iforditotta. cdrugi szolga- a. buc:m:;za.va: ."?Ezzel vagy ezen c. Az athéni saga.nak vllagl'e.ndJet. Es ebben igaza. volt. nőnek emelkedése munkájában tudománynyal p. ·agyou~lanok, a kik gyalog kénytelenek JÓX.ni, utó.ullzzák a vagyonosokat, de ök mAr c~nk ugy kópesek a szoknyáka~.; viselni, ha azoknak »tarltfti1tk.c van s <:zért az aljukba }lehabroncsoko.t varratnak be. .Ér:tsenek meg jól hölgyeim: a. f~lkrino· lint. mínt olyant;. Párisban most csak az ugynevezott :.második ftirsasA.g< viseli. De minthogy sokka l töbh nsl!zony tartozik a második, mmi.nt az cli'Jj társasághoz, val6szinfi, hogy maltolnap kií\Jrce-irozdk sz.ámára végleg~seu a. dh·atos ágotc. Tul jdonkÓJlpeu, de rigl<e!H' ma még csak n reutlkivüli&n hő, ,rt}kouy baleine-~\rüvol cll' Lott ruhnnlj-l.Tjnolin abrouos nélkül. Ez Utól hi IDOSL, llZ UtC7-3 divafja. YR]Ószinü, hogy most az egyszer nlnlról felfaló fog torl dm o. divat a nem mestorditvn. Paquin, Doncel mester legnlá.bh igy j6sQ1já.k s ezekrt.l vnlnmiv 1 ttillJ t lahcL adni, mint a mef!bol0 rlognlt li' lb jóslatn.ira. A {Bhéret egy kissé megunták ~ bánnily uÁp ós kellemas 'isolel is ez nyn ron, valljuk be, hogy veszit a szónnk llZGJ!l6te1ou tL..-zta~ ó.ga. ma1J~Jtt. Az őszre és Mh·e a. nyugodtabb, Elitétebb szineket k ~velik: n gesztenyeba.r:ruit, lmmu"zt'trkét. Es éppen azért - már osak elárulom, hn 1 i is szidonk órte - a. t~li ulény legkedveltel1b szörméje i mót osak a ohinclulln Ils n soalsJ,in le 7.1 no 1neg az olmamrlhatlan 't'altondprém. Kis~bb ebéd kri3 ottllon, 6s szinhlt.znl.ba. (kivéve az operát) t1óhllny csino nbb, .könny\\ t.eli qlnzt zercEzünk l . :Nagyon zépek a l h ony bluzoh: kill6u · n az ivory ös hnl~ ~6nyzöld "tálf nak li' J>Ompás reflexeket n gázlángok villonyg mb It fényében. Ezol>nd~ nem okvat.lcm ezük 6gos d oo7lcUe7.·-nck lenniök. Egy kl.S v-sz ru kivágt\51 átUkL osipkr-bchu-

zat

elegendő,

hogy habillé látszatot kelbenek.

.Az alj ilyenhor könnyü selyembó1 legyen vagy bársonyból, do mindig fakolében. Mai képünkön egy pompás szinházi .. jac9ueiit::-ot mutatunk he. Ez a. selyem, szelag é~ csipkéuck nagyon szerP.ncsés kombiuó.cziójából áll, s azt hiszszük1 a. szinbázi szezón eleJÓD örömet szorzilnk yelo a. mi kedves holgyeinknek Nagyon csinosak & fl.anell-bluzok is otthoni, délelötti Yiselehc. Kic::i, csokorrakötötv nyakkend(;,·el, yan bonntik Yalami lcanyosnu cgyszerü és bá,ioo:. Por:-zo, minthogy maholnap itt a. tél, most i!mlét n diszkrPt. ~gymá~ba. olvadó szinok vannak cn trogues. ·.A. sztu·ke, kék, barna árnyalr.tol:1 1\ sötétzölclek 1 a liiAk. A r~gen oly kedv l t bm deau:n-t mfL senki som 'iseli. A ta.vnlyi táli rubáinknt c!jpk aUl?·lehet ~Hala.kitani. Csakis ha felesl~ge~. szövewt i! vásárollunk hozzá. &u.nak ldaJében. A szaknynknak mBi, nngy böségéb .n~m le~et ~ehogy sem e16vnrusolni & mult őszt, i.óh alJakból ; s n. ki nem tnt tje. ~nagi\t ehhez, az szegénye.c me (JU;,~ ben) omz\s~ fog k~lteni töblli 1 diYatO· an olLözött tá.t-snői kHztiLt. Perszo1 oz c.sak a. vitrosi asszonyoknak szó\1 ll kiknek e)tJt$zfikBag}et1ik a 2-jól ölt.ö.. zött«-ség. Falun. his városLan még mindig igen hn wálhat.ók losznek a lx:nafialinozott posztóruhák. lgazán Mr volua változt.a.tni rajtuk. Hhzen n un·aly.i szabás olya.n j6l őr vényT juttaLtn n. szép alakot! .Eu kül6nhen n magam .l'Ó!!zéró1 éppenséggel nem vagyok bnrátja. o. krinolinnak. Dehát egy fecske nem csinál 11.) am t ..• c A2érl nz asszonyok nagy több_óge mégis el fogja fogn dui nzt minden k<!n~ elmetJonség6grQI,<:sqltc.. ~~g~vol veJ, drágasAgtival 6s együtt. Irisz;.

Vasárnap 7 szeptember 25; kellett a iér:fhkat traktálni mert azok az attikai sóu szeretcék. A tl'oub~dourok szegéu~ várurnői mén nz evést is prózai dologna · i:.ekintették, de ha egyszer ez volt az Uti1 mely czélhoz >eze ett. _ Xeven nevezve a dolgot: csupa alakCJ:?~O:

d.!ú, lfnmagánal: 'ze{lfcuJaddsa.mellékutak, kerulok. És ez lett volna a nökkcl a. természet intencziója? K nm tudom elhinni. Akármilyen arhztokrata is a természet, ilyen megkiilönbözt.etéseketi ugyanazon 1aj két neménél ne~ tesz. Még a rókafajnál is csak szerzett tulaJ~ donságnak tartja egy iskola a raYll,szsá.got, mely az óletküzdelemben kifejlödött es az á.!uröklé.s által megerösödöt.t1 de nem v~leszu letett tn.lójdonságnak. .A. nő eme. rókaszerü tulajdonságai i~ szerz~tt tulajdon~guk., A. természelnek se~ 1 köze nincs hozzájok. E:. velem t:gyütt unn· den asszony ült:akozni forr. hogy ~zoketi a. k~sőbb nagylelküe.n ::.nöies~ekc neYezett (,U: laJdOD.s9gokat. a. t-enné~et kezéböl kaptuk volna. A konturokon kivill semmit. Minden. ~~ ná:s. minden sz:in, meh~ a detáillokat k1tö1• tö7···: >alkalmazkodiis~. Ö.sidó'kben csupán a, nyen;au előtérben álló férfi tulajdonsá.gokhoz, ujabb id6kben ezenkivül az ez~:rszeresen össze:aö't'ödötr. uir:;adalmi formákhoz. .A komplikált tát:>adalmi viszonyokkal elJ érkeztünk 4l XIX. :századhoz. . Csodás átalakulások kora! Uj eszDlék, nem sejtett. ismeretek bölc.söje: a vas~t,, a. telefon százada! Uj formáka r. nyer a vilag, melyben e. táYohci.-r me".szüuik az isDleretle~ válaszfala ledöl. H~l a ~emmit ~rosz~Óp ~ ue:<tik é:> le::oZ belóle minden. Derengant keZ' egy edclig nem álmodott no.gyszerü rend t.U~ data a termik-zet. luiztartástiban. • .A :>ej télet nagyszerű tana egyném?ly. t~ v~s teúriát ledont és nngyJrtókü n uőker,1e:r: né~·e i:;. mikor lcimutatjn, hogy neiilC:o~ férti- ~ .nösejt. közu nincs különb:;t;g, d~ llleg ember- és béknscj b között :>em. E::. kile~cz hóna}'Os f jlödése közben férli és nő egsa~~ -végigmegy a..~n az uton, mely az nmo(lb~ktO az emberhez vezetett. Ez uj tudások, uj ízlésirányok szerte re-pülnek a világ egyik sarkából a. másik~'~, hogy az cm beri::;ég köz ö:. tula.jdoná"ó. ~til janak. t Kezd müvel& ember és müvelu elll~e közt me&szünni a válaszfal, tartozzák sz b:!-r: moly emoe.rfajhoz. ~zógyulve dobjuk el r~~~ koiJútolti ~zokásainkat. n. müvel tsóg miudenkl sz.amár-..1- hozzáférhetli. • é· A Yasnt. ll telefon nh·ellal, a. t&r.lll szettudomáuy feh"i.lágosit, a. szocúológia. a,z ember társadalmi helyzet~nek r(·n lszerc:::lte~ sóben 1arnd. k M.iudezekkcl együtt j ö azonban sok:s?. kinöYás: torzeszme, téves tanitá~, porYerzlta~. .A ,.á~a::-zt.ás nagson nehéz. , éb _ f~ ennek a századnak második .t~~·"= szuletik bele a ma!. asszony• Több sznk:,ec. 6 llll" lenne.. mint vnlnha e. ~sudár töl"yrec. o •5 e"y h~z t:ámsszkodjék. Körüln6z, };:ere:- - ? c UJ voná,t v&z észre mngiw: gondol'kot:tk· 0·~ A~ uj áramlati uj értelmi úgaka~ L;:t11• _ 6 vált~ az ~-zonyban. melynek íolyománY1111 p~ őum...:gfi.gyelósaket tesz, tudat-osan zalJR magát. di· Telve nz átöröklés állal erösilett h~-~i· cziókkal, fölnevelve a mult század szol•rlb1 hun, n.a.",.ooy nyáink nézeicivol egyfelől, nlÁS;a· a. terJed ö L..~t.unitól ~aturálva, íélrelll~·tor razot.t sznbadság-eszm6kkel parát.kozYa, ' g1 ö;:;zl?nnel, de bárortolan itélettel: jg~~~n \~é.r· lelki chuos JU'Oblémái kö:=t hánykolOdJ.k· J is hattunk-e t ..le n helyzetnek megfelelő es ~ g nyugodt ro 'ges és logikus ~·álaszhist · Igaz gosan: nem. . kell~tr, . Az történt;. a :minek törtér:n1 1ctt. ..;, Jobban mondva 11 minek törtéDUl lehe mili u rányom bélyegét.. t. cs.:>· ~ség~s mmihóppen s9ID. lehetet · porto'kii oszlo· t. i.:Jllert .. ~z egy1k csoport a. mcifcrn asstonY lOrmBJ • 11 bb í!. Eb en n oportbnn o.z ö,zU)~ erose Jllég gondolkozásnál A.z &dkisógx·e ép1t- (Dl~ !\klt' ~~ rtlabb l l m1nt vnlslia és teLqzen

k:R-

ID1Dd;_nAron. • ·ifolé él, .~; e ~ gyuk tőle ro~ noven, ho. k 11 .tcro• thonj t d , é..-t .ktelen ílanozoltisokbn

AZ UJSAG

Vasárnap, szeptember 25.

v agy leányt. Ezután a két, csupa D.atalból nyecskék csoportja ny11jt, leginkább persze álló társaság a. leány házánál »egy pár tánczra csak ugy lehet tiszta fogalma. a z embernek, egyesül« s csak a hajnali órákban zeneszó ha maga vesz rószt ilyen esküvőn. D e -azért mallett válik szét. azt hiszem, igy elmondva is elképzelhető ennek Ez a még Pesten is divó legénybucsunak a mal~;yar parasztesküvőnek a kedélyessága és felel meg, a mikor a völegény még egyszer szépsege. utoljára lumpol a barátaivaL Másnap kilencz órakor van a beharangozás, mely után ugy a vőlegényi, mint a menyasszonyi háztól külön zenével két vőfély indul meg az utczán, hogy mindegyik a saját Dinnye angol módra. Három középnagyságn. násznépét összegyűjtse. En·e kezdenek serefélig érett dinnyét meghámozunk1 ezüst kanállal geini a szépen öltözött asszonyok, a kik fejükön viszik a szép kalotaszegi varrottassal kiszedjük a belét a. magokkal egyült és ebbl•l a letakart kosárban a vendégséghez hozzájáru- levet kinyomjuk és átszürjük. A dinnyék héJát t!:! landó hust és süteményt. Igy begyüjtve mind- kiöblitjük keves hideg vizzel és azt is a }éhez két fél vendégeit, asztalhoz ülnek s egyet villás- adjuk. A dinnyJket aztán fölszeleteljük 8-1 O reggelizo ek. Ezután készülnek a templomba, az esküvőre, mely többnyire délután három szeletre, 20 óráig sós és eczetes vizben áztatjuk órakor szokott végbemenni. !tSmeretes dolog, (2 lit.er vizre 2 kávésl<análnyi eczetet. és l káhogy a kálvinista papok milyen szépen s véskanálnyi sót ndva)1 aztán szitán egész sza· minden komédia nólkül prédikálnak, a mely razra lecsurgatjuk, majd a dinnyéböl szörpöt 10· beszédek, ba megszakottak is, sohasem tévesz- zünk, 1 /.. lite1· Iéhez 1 /2 kiló czukrot ad\•a. Mikot tik el hatásukat és a ballgatóság közül sok gyenge lelkű fehérnépet könyekre fakasztA- a jól lehabozott szőrp kihült, belerakjuk a dinnye.. na k. A kórussal }Jedig nagy komolysággal s szeleteket és lassacskán egy negyedóráig fözzük, buzgósággal énekelnek a fiatallegények csak- lyukas kanállal tálba rakjuk és a. forró szörppel ugy, mint az egész vén emberek leöntj ük. Három egymást követő napon felfonolA templomból kijövet a mennyasszony juk a szörpöt és leöntjük vele a gyümölcsöt, a próbál megszökni vöfélyei gondozása alól, a mi ha sikerül neki, a vőfélyek büntetésbe harmaclik napon 20 gramm törött gyömbért adunk esnek. Ezután a vőfélyek karhatalommal vi- bele, a gyümölcsöt szélesszáju üvegekbe rakjuk és • szik a mennyasszonyt egy külön szobába és hólyaggal beköt.ve félreteszszük. ott őrzik, a mig a mennyasszonyi hozomány Disznófösa.jt. A már megtisztit.ott disznófejet közszemlére van kitéve. Most kö•etkezik, a puhára megfözzük, hosszu, széles darabokra felmint ök nevezik, »egy bohózat«. .A hozományt, vagyis a nyitott tulipántos vá!:!juk: tálba teszszük, jól megsózzuk, teszUnk ládákba rakott ruhákat, lerakott czifra köté- egy fejhez 2 czitrom l'eszelt héját, egynQk a nyeket, ingeket, a miket leendő férje számára leYét. fél pohár bort, kevés abált lovet, jóféle már tizenöt éves korlÍ.tól fogva •arr a leány ; borsot, jól össze,·egyitve a gyomorba t öltjük, azután a láda. nyitott belső fedelére rakott s megfőzzük További eltartás végett lehet piU· ezüst tallérokat (forintokat), a. mit a násznép ajándékozott, több nő őrzi tövis-vesszővel a. napra a füstre tenni, a füstölés elöt.t természetesen a. préiibe kell tenni, mig ki nem hUl. tolvaj októl. Créme brulée, 12 deka durván megtört Ki van rakva egy csomó ágynemű is, diszesen varrott párnák és lepedők, a. mik a czukrot rézserpenyőben vagy üstben baroara piriház leendő gazdagságának fokméröi. .A sza- tunk ós kis félpobar vizzel föleresztjük Egy liter rintünk igazi hozomány, a jószág és a földek, tejszinbe 125 gramm czukrot teszünk, a tüzro persze nem állithaték ki s ezt különben is az öreg csak ráiratja. a leányára, mert halála teszszük és ha forr, beleöntjük a pirit~tt czukrot1 késöbb pedig 8 tojlts sárgóját, melyet oHiz6leg tejnapjáig Ö marad az ur. .A. hozományt őrzö tö'ris-vesszö,•el felfegy- sziunel olhabnrtunk. A tUz·'in kel'urgetjük, n miy, verkezett uök daczúra is lorás történik s a sürösödni kezd, de nagyon \igyázva, hogy a lojaa tolvajokat »megWveselikc és megbünt-et.ik. ös:;ze ne fusson . Ha kihült, a. fngynsztó kemenIrto. Mouche. Ezután a hozományt' bezárják a. ládákba s a. czébe öntjük. A magyar folklore ~agyon sok, érdekes kulcsot a. völegénynek adják át. Ekkor jön Valódi vörös tinta, lehérnemü j elzésére mozzanatból áll össze. Sa.Jnos, ezeket altalában a közös ebéd humoros köszöntökkel és beszé- Egyforma rész vasvitriolt és czinóbert :finomau dekkel. A násznagy tréfásan óva inti a. vőle alig ismerjük, legfeljebb csak ~gy-egy Yidék gényt a D.atal roanyecske hamiskodásnitól, a összetörve ösazekeverlink, jól összevegyítjük es kedves szokásairól van tudomasunkl a hova roanyecskét a leendő férje duhajkodásaitól és :finom lenolajJal elhabarjuk, At.szlirjiik egy szUröéppen tartozunk, vagy a h ol egyszer véletleapró hibáikat kifigurázza. Ebéd után a roany- szöveteo, a mire a sürü folyadók kész, melylyol nül roe"fordulunk. asszonyt átviszik vőlegényéhez, ott tánczra. I dit ányt teszek hát az ~sszonyrovat libatollal megjegyezhetjük c fehérnemüt . •17 kv horry ismertessük a. m1 kedves ma- perdülnek s ezzel az aznapi események véget olvasoma o J.} 't S k k .... érnek. , .. , knek szokásait, u ete . o -an oz uMásnap kilencz órakor ismét gyülekezik •• fl:~ ~!f::onnan vidékről ":al?k vag:yudnkk s mindkét házhoz a meghivott vendégsereg. . .. l . bb annak a v1deknek er e es Kót csoporliban tiz órakor templompba voismerJuk ega1a - Ké.. :ratokat nem adunk ci.ssza. népóletét. . ,. lmoudanók azt egymás- nulnak. Most már a. vó1egény igyekszik megOypra. Ez az utolsó uem nekünk való. A H~ m~n~nyaJ:ate hallanánk s talán il;ren szökni s elkeseredésében, mint a ki tettéli kutba ugrik, honnau a meny- már jelzettra sor kerU!. nak, kölcsönosan J d 'lk va hogy Mt 1ga- megbá!lta, · l' tv a. és cso a oz , o k . d asszony váltja ki és viszi haza. Szilárd. Mihelyt helyet szorithatunk naki. . .. .. dolrraink vanna. nemo on 1S a Ezután a menyasszony násznépe indul el zán ilyen l;:edves, JOlZU, i~ább megszeretkünk magya~okuak, me~azánka.t. S vértezve, keresni eltávozott leányát s ekkor következik nők ezt a m1 mn~nka_r , sokkal inkább a szerintü.k a második bohózat. Maszkokat öltözszerek, a legfinomabb, p iperetetnek s ezzel kínálják a kereső násznépet és pánczélozva leone meg czikkek VÉBTESSY SÁNDOB germanizálás allend. ék' m maradt olyan iga- csak nagy későn mutatják be a keresett meny1 asszonyt. Ezután jön az utolsó ebéd. Ebéd illatszerésznél (Iú·istóf-tér) k aph atók. Talá n egy· vi "n se . óizüe.n és nyugodt al7 1722 zán magyarnak, olya J k mint az erdélyi után van a »felszólás« s ezt követi a. menykedélyesnek, ro~latlai;l:alll'inden más vallásu- asszonytáncz, a mely után a közös táncz kálvinista. a ki maga rüen »magyar«-nak eltart kivilá.gos-kivirradtig. A »felszólásc abból áll, hogy ki-ki a. val szemben csak egysze menyasszonynak szánt ajándékot személyesen neYezi. . inden évnek, ~öbb. mint adja át. Ugyszintén a menyasszonytáncz sem En 1tt élelll mnek a kedves. JÓl lSIIlert egyéb, mint gyűjtés a menyasszony s a leendő l egy negyedrészét, en • ·t megkezdem hát a. család számára. né1•nek tudom .a sz~t~t~szegi esküvő leíráIV. ker., Vácz i-utcza 16. sz. Tánczczal kezdik s tánczczal végzik az sorozatot egy 1gaz1 esküvőt, nem csoda hát, ba hetekkel előbb sá.val: azdámU (igy ne~ezik ök a örül már a falu fiatalsága egy k6szüLő eskü- A nagy g ~küvÖ hárolll éJszakán és vőnek. gazda()' embert.) 11 ~. et> utit&slt&t. Erről a. kedvee, egyszert't és mégis váltokét n~pon keresztul .t:a~...-n1. Ugy a vőlegény, zatos mulat.sá.gról, azokról a •égtelenül jóizü caikkekeb, kési bőrönd 8ket, kocaiKezdik este a su~áztinál ];:ul~u-k?lön va- humoros megjegyzésekről, a mikkel a magyat· t3lto.r6kn.t, nói jockey-an.pkát, ha.jtók elilty11t min.t n rnenyassz~nymellott. 1\ila sOJRt ven- pnraszt köszönti vendégeit, ugyszintén arról a 1 :BlLACRFELD F. Cllégnél (IV. ker., D orott;yl\ csora ·van zenesza . . ,·o..1egény, ,agv n met b"lY- tarka s~ép képről, a mit a gyönyörű kalotautcao. 7. u.) rendelni. li20 dégeivel elSiratja l\ • lllint bnlsorsal. o cs szegi diszviselethe öltözött leányok és me- ., asszony jövő jó ugfa körükből kilépő legényt tanácsokkal )llt\9. e

gácsolja el magát. Elfogulatlanul n~zve a q,olgot, ö sem rosszabb, ro int a spárta1 .anya. O sem tesz egyebet, mint : alkalmazk?dik. . Mert ugyan milyen asszony tetszik a ma1 férfiaknak? Nagy átlagban bizony: a ?emimonde, az operette-diva, a könnyüvérü l.eany. . ~Ezekkel lehet irrazán JÓl mulatmc, ~b . mondja még a.z a. féru is, a k·1' a. mag~ szamára házias feleséget keres. Nagy ~?lcs~n már előre kirekesztve annak a lehetoséget, hogy a házasságban mulatni is lehessen. Maupassant hösnőin tanulmányozzák az asszonyt, olyik »hét esztendeig nem beszél t.isztességes leánynyal«. Ha külföldre roannek müvelödni, akkor az éjjeli életet studil'ozzák; a frivolt keresik, azt perczipiálják és hazajöve, a saját lelkükből tükröztetik a. nyugati >czivilizácziót". Hogy a bámuló >zölde-ek . köz~.ent;ek a >czivilizácziónak« mihamarább lSkolaJa tamad, az csak természetes. És még a ki nem is tud illö rekordot kimutatni, az is igy dicsekszik barát~ ának: - Te nem is képzeled, én milyen romlott vagyok. Osak az nekik az ,érdekese asszony, a kiről •alami kis rosszat tud a világ. Az »ilyen asszony jobban huzza a fórfit,. mint a haj~ kötélc, halloetam egyszer egy 1gen okos unembertől mondani. Istenem ! Ki veheti rossz néven ezektől az asszonyoktól, hogy .~ze~etn~k jobban buzni! mint a hajókötél. Az o zaszl6Juln'a a ~etszem akarás van felirva - az örök asszony1. A termószet szempontjából ők sem akarnak mást, mint tetszeni, fé1jhez menni, anyává lenni. Hogy mindezeknek a dolgoknak roanap egy kicsit különös me Uékize van, ezért ra.j tuk kivül méO' a. kor is felelős, malyben születtek. És a férflak is, a kiknek tetszeni természetes rendeltetésük volna. Ha mégis férjhez mennek. egy előnyük mindenesetre van : nem lesznek feminista nők. Ez sokat enyhit, mert az igazi rossz, a tulajdonképpeni veszedelem: a feminista nö. Ez a másik csoport, a malynek külön természetrajza van. Huzella Gyuláné.

Házi tanácsadó.

A majyar kalotaszsai asküvi.

Uzenatek.

lllat

H ARiS~~~!~!~~!f~i~ l TESSÉK

==========

11~111\s

•

---------------------

- --·

•

v~~~~~~ap~,~s~~P~~m~be:r~2:5~·------~~~~------~Jl=~Z~tr~J_S__Á__G________~------~------------------3_7__

•.

A remete. N agya.p ó meséi. (Folytatás.)

kipréselted, midőn a fába. ülközt.él s most az eső lecsurgatja a levét. De Feri oda. sem figyelt. Az erdei utról széles tisztásra. értek. Szemközr. sziklabércz emeU~edett, abba barlang volt vájva, holmi czigányhajlékfajta, onnan világitott a. mécs. A barlang mallett csurgott a forrás s patak csörgedezett, melyet keskeny bürü hidalt át. - A remete hajléka. - álmélkodtak a. fiuk és lassan, felénken közeledtek a. barlang felé.

A tavacska. partjára. értek s Feri botjával kotorászni kezdett egy süppedékes helyen. Hát - s ezen már Pista is nevetett - ezerszámra ugráltak a csöpp. bohókás bék~poron tyok a. viz felé. Akkorák \Oltak, mmt egy • jókora. szöcska. Feri huszat is fogott egy marékkal, aztán valamennyit bedobta a. mocsár Mi történt a. barlogban? körül tenyésző sás közé. Mire a. fiuk megunták a. já~kot, bee.s teA barlang sziklafalaba. csá.ká~ynyal kicsi ledett. A kis tó vize is felborzolodott, elemte üreget vágta.k s azt kemény pa.prros~ vonhalkan susogtak a fák, majd recsegt~k-ropo~ ták be. A pa.piros likacsos voh, alighan~m tak a fenyők, vadul rázták kor ?,náJukat e~ azért, hogy a r emete kikukucskálhasson raJta. ijesztő zugá.s-bugás támadt az erdoben. Holm~ Egyebekben pedig kemény fából készült kapu nagy állat rohant el. a. ~ák mög~tt, p., szepe~ó védte a r emete hajlékának be~áratát. Ol~az: fiuk éppon csak leptemek zaJát hallották. volt ez az erdei szi}dalak, mmt egy k1cs1 Közben mecreredt az eső. Hirtelen eredt meg mohapalota. Kivül-belül zöld mohával volt s néhány p~rcz mulva bőrig ázlak a. fák alatt bélelve, csak a. kaput szegélyezte borostyá~ lapuló gyermekek. Szélvihar kapta meg a. fel- füzér, mely a kapu fölöLt. keresztalakban dllegeket, jól megrázta valamennyit s mint egy szitette a szikla.falat. óriási \ederből, szüntelenül öntötte belőlük a - Kipp! Kopp! Ripp! Kopp! hideg esőt, mely megpaskolta a. fák koronáit, Pista. és Feri óvatosan kopogtattak a az őszi bogyókkal telt bokrokat;. A viz pa.ta.kok- pa pira.blakon. ban csordogált a sikos erdei utakon s a mohos, - Jaj, ha meghallotta - szepegett. Fe~i. vadvirágos talajon. Azért kopogtunk, hogy megha.DJa. Pista és Feri futásnak eredtek. Nem tud- Nem hálhatunk az erdőben, aztán azért jöt· ták hogy bovi~ futnak s rémületük~e~ ~.~m a tünk ide, hogy belopódzzunk a remete bar,·öl 1 fdé menekültek, hanem az erdo suruJébe: langjába.. I de ugyan bajos dolog belopódzni, lfá~om! _ nyöszörgött a bátor Fen de helyesebb és illedelmesebb, ha. kopogta.. p· t kabátjába. kapaszkodott. , . tunk. A reme~ szent férfin s nem üzhet ki es lS a1\.T0 • é. lJ. Pista! Hiábavalo a. srrás- bennünket a viha1·ba és fergetegbe. lZ • nk ink'bb rivás- és .1.'11 yögdó~.selés, s1ess~ ·a , h ogy Kipp! Kopp! 'l'kboz J ·ussunk. ' Feri annyil:a nekibátorodott, hogy máh aJ e D · ~thadt vagyok, nem tudok mar _ e en ~' t: k 1 sodszor is· kopogt.a.tott az ablakon. . l Pisr.a Pista, te vagy az o -a . Ekkor halk csoszogás, dörmögés hallatszal7; ·már e;.re Pista is felfortyant: szott a. barlangból. dar· · Feri.·.H át nem te mondA csintalan Pistának nem szállt inába a cz~d~z,::Í be a.fremete 1hnjlékába? bátorsága söt incselkedett szepegő társá.val. tad, hogy op~tál? Az igaz, hogy én sem - Hallod-e Feri, medve lakik a barNem te nnszo lllOSt nem panaszkodom. Hallom a mormogását . .. lan"'ba.n. 0 vonakod~m, d~" ólt sexrunit, hanem félelméA bátor P ietának torkán akadt a szó, ~en nem, ~~ban nflt,OJOt botlott és eg~ mert a kapu nagy recsegéssal-ropogással kiben es boszu.~o óbe ü tközött. A fácska ágacská1 - nyilt. s a. remete kidugta fejét. Nagy feke~ növendókfa tor_~dtak s hideg zuhanyt áras~ ·-csuklya volt rajta, de Pista nem ettó1 ijedt pedig megrázk Ferkó nyakába. meg s Feri se ezért szaladt lóhalálában az tottak a b~t~r . 1 _ óbégatott a kis vitéz. erdl> felé. - J aJ, J8.J ·ul' Ferikém amott mécset Két csöpp medvebocs tipegett ki az ajtón. _ Ne bus J ' Nyájasa.n dörmögtek s lassan lépdagélve meglátok az !:.ut ment;~:rás csobogá.sá.t h&:ilom. , szagolgatták a. jövevényt. - E n meg, , dott1 mert a. h1deg zu- Takaradjatok hocsok! - kiáltá a reFeri összerli2~~ a. kézen fogta, s szépe~ hanyra p;ondolt. adrs ban világitó mécs fele • met.e és keresztet vetett. . 'dzva o, va ou - Honnan jöttök, mit akartok lurkók? összefogo dörmögé. futottak. . t _ szólt Feri, a. kinek - Az erdőben jártunk szent atyám.lfeg_ Tudod Pi~ .a~kedve és bátorsága. ·l..,n .. lét viss~aértt JO ~nk mint az oczeán áztunk csuron-viz a ruhánk, fáradt~k és ál.. ' n vagJ- , 't'k 6 most olyanlo~·:na iharban, vész~.en, taJ_.e ~z .. mosak 'vagyunk. A falu tulsó részén lakunk, hajósai, a ~lk e~te megpillantJák a. kikoto három óra. járásnyira, nem mehetünk haza. Szállást kérünk holnap reggelig. hullámok kozep A remete nem szólt semmit. Kinyitotta. ilá 1•t0· tornyát. az oozeá.non sem ::MJ.féle piros lé az ajtót és intett Ferinek, a. ki az erdő szélén v g A hiszem, h?gy zü meg JObban.. fülelt és rémiiiten nézegette a bocsokat: ázhattunk volnad ól Ferikém? a. kalapo r .' t egrettent. - Nem merek odamenni! - nyögte. csurog • . n meg1D lll ~ · Csupa. vér A medvék .•• a. medvék . . • lJ. kls uU érzik a. ~eJem. - Isten.kém, v A remete füttyentett s a. bocsok ezépen a. barlang uyilásához sompolyogtak és gazdájuk a. kabMmn. ~ tt. é t Pista. kaczoöo öcskös. Az im n e~ lába. mellé kuporodtak. - Nem vér az, a od mellé, mely telis- ' (Folyta.tjuk.) ácrttcskát tüzt,él a. kbalo!yókka.l. Ezt alaposan " · som o tele volt pu:o:.

g:_

- E\

A ravasz korcsmáros. Yalaha régen élt a falunkban egy l;;or";;mnros, a ki olyan furfangos ember volt, hogy tn~g r óka koma ill tanulhatott volna tőle csalafintaságot. Folyton pereskedett és tuljárt nz esze het vármegye fiskálisnén is. Egyszer aztán olyan og:yafurt perrel állt a törvény elé, hof,ry wt!g a le0 öregebb biráknak is csütörtöküt mondott lóle a. bölcseségük. De majd az elején kezdem. Egy sötét téli estén beállitott o. korcsm~ba egy szegény vándorlegény és szállást meg \'"a.csorát kért. A korcsmáros tett elébe egy timvér , kemétlyt·e (fitt tojást, meg jó fehér konyeret. Ehes volt a vándor és megette wind a hat tojast 'éa az egész kenyeret. Azt.án felmászott a. azénapadlásra és nludli hajnalig. Az elsö kakasszóra felébredt a legény és czihelözködni kezdeLt. N agyon kényelmetlenül érezte magát, mart nem volt egy lyukas garasa sem, a melylyel kifizetbette volna számláját. Ó\'atosan lekuszott a po.dlátu·ól ós csakhamar bucsut mondott a kapuielfó.n11k. l!ire a koro:smáros feJ. ébredt, már csak h ült helyét taltut a. vendég 'nek. Multak az évek. A ltorcsmáros milr régeu elfelejtette csalfa vendégét, a mikor csak egy szép uo.pon gyönyörű hintó ó.llt meg a szogényes fogadó előtt. Nógy pompas almásszUrko ló volt a hintó elé fogva., a. bakon libériás szolga ült a kocsis mellett. A hintóból eltskelö ur szállott Iti. Mióta. csak a korcsma állott, nem voH ilyen finom vendége. A nagy ur bement az ivóba és keményl-e tojást, meg kenyeret kért. illialatt jóizüen fogyasztott:~. a tojásoko.t, beszédbe ereszked~tt a korcsmárossaL Egyebek közt azt kérdezte tőle, hogy emlékszik-e an·a a szegény vAndorra, a ki tizenöt évvel ezelőtt megeYett itt hat tojnst és aztán fizetés nélkül megugrott?

főtt

- No, ez a. szegény vándor én vagyok mondó. a nagy ur - azért jöttem, hogy busás ltamatlnl megfizessem 1·égi tartozásomnt. A vendég csakhamnr nyugovóra tért. Edos volt az álma, mint az jgazlelkü embel'nek, a ki nlami régi hibáját hozta helyre. De nem ugy a korcsmáros! Ez egész éjjel nem aludt. Folyton járt-kelt szobájábao, számolt a nagy asztalon és még a pirkadó hajnal is ébren találta. A vendég még az igazak álmáli aludta, a mikor már a törvény kapuján kopogtatott; a ravasz korcsmáros. A tudós birák már együtt voltak és intézték az emberek ilgyes-bajos dolgait. Mikor a korosmárosra kerülL a sor, az igy adta elö panaszát: - Tizenöt év előtt szállást adtam egy szeo-~n . d ak1 k' o y ·~ or~ a 1 megevett vacsorára hat keményre fott toJást. Reggelre aztán megszökött fizetés nélkül. Most előkerült ismét, csakhogy nem rongyos r uhában, gyalogszerrel, hanem pompé.s, négylo%s

AZ lJ'JSA.G

hintón. Arra. kérném a bölcs bir6ságot, kötelezzék a vándort régi tartozásának megfizetésére. A birós&g megidéztette a vándort. Ez kész· séggel elismerte tartozása.t. - Hát mi a követelésed ? kérdezték a birák " korcsmáros t. - Másfél millió tallér, - volt a. felelet. Birák, ügyvédek nagyot néztek, de legjobban meglepödótt a vándor a rengete:; nagy összeg hallatára. A ravasz korcsmAros meg folytatta: Kérem, tekintetes t örvénylátó urali, a megavel~ hat tojashól hat csirke lebetett volna; ez.ek mindegyike legalább szaz!Slven tojást tojt volna, a. mi má'r kilenczszáz tojás lenne. Ebböl. megiut kilenczszb csirko lett volna, ezek megint tojtak voh1a. S igy folytat!a. számitásnt a tizenöt éven kereazlUI, a mig végül olyan borzasztó mennyiség11 tojil.st oh·asot t. tissze, hogy alig lehetatt kimondani. Ennek a sok tojásnak az értéke meg kerek• másfél milliö lull~rt t-elt. A birnk nem mertek röglőn itéletet mondani a. furcsn pörben, hanem három napi gondolkodási időt adt.ak a p~rlekedöknek. Szomornan járt·kelt n szegóny vándor, de .sehogyso tudott magán s egíteni. Annyi pénze se ' 'olt, mint a mennyit a korcsmó.ros.ktivetdt. - Elv..szik vagyonomat és még be is zárnak - mondoó(ltta ketségbecsvo. H16.ba fordult n leghiresebb Ugy\·Cdekhez ta-

nacsót t, sonldse tudott sef.riteni rajta. A 1. vnsz ltorcsmáros szltmitáso. pontos volt. Nngy bujiban kimeiJt az erdöbu, leUit egy f& aiD. é l.eserve::~~n zokogott. Arra. meot éppen egy lire~ pnm zi. és !átt:l ezt. - !Ih bnJa, nogy jó uram? l:érde~le a vind ort. - Minek is mondjom ol,- teleló n '\"lt.noor,ha. o.z ort;zllg elsiS URYV~dCl nem segitheltek njtam, ltt!!gyelmerl mt:g ugy ee segithet lajomon. - Mondja csak el a téns ur, - biztatta a paraszt, - néha o. vak tynk is talál buzaszemet! Erre o.ztlm csak elmondta a baját a vándor. - No, ha csak ez a baj, ezen könnyen segitbotUnk, - mondá a paraszt. - Maojen csak el a téns ur holnnp a tárgyalásra, ott leszek majd en is lis ugy kiscgiLern a. bajnból, mint a pinty ! Megko!zönto a vimdor a paraszt. j6akaratat, de ntfui igen 'bizott a segiu;égóben. Mnsnap mogkezdödott. n. ll,rgyalás. A ravasz korcsm(tros megint előí.erjcsztctte számadásál, s Ui zony n!frto majd llogy el nom ítélték a vándort, a mík r iJir'Ak eló lépett n paraszt. - Tudós l irük és 1igyvéd urak1 megkll~elem alit.Bsnn1 '\"OWO. egy kérdé!;em ebbcu az 1igyben. - No halljuk! - mondá n. legidcsebb bir6. - Elveteltem a ta\"aEZilZal egy zsak fött babot - folytatta a paraszt - s::oretnem tudni, mennyi lesz az nratásom? f6U -

Bolond paraszt, - feleli a lJir61 hisz a unu llCm terom! ::dcgkü\etem a ttJkintetcs llirósagot, valam~.ol a pa.mszt, het a keményre fött tojásból lesz-o kis csirko? BelAUák mar most a birák is a ravasz korcs· máros csnlnfintaságát és elkergt~t.ték pane.szá,•al. A fölmentett ,·nndor pedig nngy dinom-dánomot csnpolt örllméoen 1 az üreg parasztot gazdagon mcgjutalmnzta és holta napjáig hálásan emléke:zoLt raja. lrpá.dHy Béla..

YELV

~ mOvell kozönség számára. ~ Ára 11 twe ? korona. funetlrtr. 10 tm.

trta: BALASSA JÖZSEF. ?" li.t Jrendathet6

•z Atluuu1eum rhzv nyl,rtulat kbnyrlclad6· Ktrtpasl·ut 54. UiiD.

ln ralal~nil Sud&jiCIItn, VII. kerilf01 1

~~~-----------------~

M6rt sufa a medve farka? -

Álla.tmeee. -

A medvének se volt mindig Dyen suta-kUl·ta farka, De szép hosszu, Sima, fényes, Erre volt leginkább kényes. Kefelgette, simogatta, Ha sár volt, karjara vette1 X y áron naftalin ba tette,

Beczózgette. Sok gondja is volt miatta, Vele történt meg ez eset1 .Minek párja Nincsen semmi krónikába. . . . Yalamikor farsang tá.jba ~ Hivogatták núnden házba Jó elöre. Bál lesz Gyertyasz~ntelöre. Ki számot tesz, Az mind ott lesz., A legény is, a leány is, Ott lesz még a viczispány is. Hires legény Medve Uisi1 Biz· irigye, ki nem hiszi. Róka ~!árton Se utolsó ám a gáton, Kem is csuda, Ha két duda ~eg két dndas Egy cs~rrHban meg se férnek. llyen !tét kemény legénynak Szuk lest: majd a deszkapojta, Tngitani k~ll majd rajta. Hát rákezdi i\led\·e Mü:i: - Ht17.1;i rü. cz1gány ~agy a keih-em, Kilencz kiló m&zet ettem, Kilencz kiló lépes mézet, Hej ! a babám másra nézett. Hogy szivelné Róka 1\Iárlon! Utóvégre Nem savóból van a vére, Aztán Ot se gólya klltte. Hogy ellltte ~ngyobb ur lec"'J'en a Med~c. Kötekedve Visszaszaval: - Az én nótóm csak kivárja, A Rókának nincseu pár:ja. Ezt meg Medve vágja felbe (?\old sincs galambepéje): - Akármilyen nagy kedve van, A mig csak egy csillag ragyog A faluban, Elsö legény csak én vagyok. - Ell!bb lelkem Nőijön nagyot! - Ej ! azébeszéd ! mind hiába Ki n legény a cs{u-:lába?! Összekaptak, összemen tek 1 Asztalt, lámpást mind le"ertek. Tudnivaló volt előre, )Ji losz vége, Szegény Rókát Haza vitték lepedőbe. . . . Do nem azért róka Róka, Hogy ezt csak ugy zsebrevágja. Hisz a szégyen puha szivót .Majd kirágjo.. - Visszaadom meg a kölcs!int, Ugy is ~ok van a ro,·áson ; mondom ozt! Róka ~lhrtoo ! De n mikor a med,·ével 1fnllllkozott :;zemtöl-szembe, Jiet.venkedoi semmi ket.h e, Hanem csupa miú-mázi, Hogy n medve

"\asárnap, szeptember 25. Alig tudta már lerázni. Azaz csak lerázta volna, Ha a gyomra Hirom napja Egy falatot látott volna. De nem látott, dehogy látott, ~ár pediglen lndniva!61 Ebes gyomor Hamar szerez jóbarátot. S sz61 a medve: -Róka koma! Tegyilk a haragot félre Jövő télre. Hanem inkább láss utána, Vacsorára Hal ker11ljön ám a iálba. - Nincsen annál semmi könnyebb_! Yond a Róka, A csalóka1 S a ne\"eté.st alig állja. Leli kedvét, Hogy a medvét Ez egyszer majd megtréfálja. - Tegnap is hogy magéhUltem Rákra, balra, Patak partra c~k kiültem, Í.s a farkam Pntahizbe belógaltam. );'em is soka kallett várni, )!ert a halak ked,·es farkam ()lit a Yizbe belógatt<-.m) BirizgáltAk, RánczigéltAk1 Éppen ho~ ki nem czibé.lták. Ín sem UIUl:n tétlen ottan: Kirántott am. Tesh·érck k özt. legyen mondva, !\o.g-yvcn kiló Hnrcsa, potyka Volt ám reá akaszkod"a. A nagyanyám, vén bübá.jos, Sokszor mondta, mondogatto. A halak közt igy szokásos. Mond a medl"e: - Dyenképpen halat fogni, Mindenkinek lehet kedve, Hál nem binom, lfegpróblilom. Nem messze a Csali-csárda1 J ó tanácsnak Két i (eze bor lesz az ára. Halfogasnak Ott lesz a nn;y áldomása. El is \ál tak. Róka. jobbra1 med\·e balra Pntnkp!irlra. ~!adn Misi kar ~olt hinni l A róluinak A komának csalárdsá.gba nincsan párju, IIunczntságban, hidd el, bizony Toltesz kilencz fiskálison. Patak parlján ül a tnedl"e Yárja, YArja,

Bogy a hal'CSa, süll6, potyka Majd a farkát r!nerigálje.. Mátra felöl hüvös a szél, ~I~g megjárja, Ha náthá~ fog - . vacsorára. De mtr pedzi, Bizton érzi. X emsokára EgyOt:t lesz a va.csoraja. Hideg esti felszel timad1 :Medve koma nagyon ihik. De Ul.rclem, egy kicsinyseg Kis fé1órát csak kivárhat. A mint várja, egyTe Y!rja (Tyoh, bo csípi best~ rákja) - Mast, vagy ~roha.!

AZ UJSÁG

Vasárnap, szeptember 25. És kirántja. Szegény medve orra bukott. De a halnak semmi hire És a farka, büszkesége Oda f~ryott . És azóta. Sutafarku ám a medve. Kedves farkát, hogy elveszté, Bálba járni nincsen ked\"e. Az erdőbe elbujdosott, Hogy ne lássák. Közületek ki kiváncsi, Halfogásnak Megitták-e áldomását?

A három könyvet kisorsoltuk és az egyike& Heisler Laczika., a másikat báró Brandenstein Béla és Gyula, a harmadikat

VII.

Találós k 6r dések. Miféle ét.ektöl kell borzadnunk? Melyik hónapban eszik a ló legkevesebhol? ·»

WoU Ernö és Miczi nyerték meg.

Uj a bb r ejtvények.

Emma néni.

Ms.&fejfí ssk és rejfví nyek.

Melyik az a szó, a malyből ki lehet olvasni huszonnyolcz más szót. Még pedig 2 tulajdon főnevet: Rima, Mari j 14 közfőnevet: ma, ihar, hit, ima, hát, tér, rét, méta, hir, hét, méb, him, rim1 théma j 6 igét : mér, ihat, hat, ri, rémit ir i számnevet: hat; 2 személyes névmást: ti, mi ;, '2 kötőszó t: miért, ha, Na.gy Jolánka. 1 mellékneYet: mai.

Az Uiság 1904 szeptember 18-iki szánuiba't II. közölt rejtl)ények. megfejtése: Bejtet t név. l. Salamon. - A magyar történelemböl. _:: 2. Visegrád. Kettő volt a fiú, 3. Kálmán király bölcs kirlily volt, a ki azt Harmadik az apa; mondá: Boszorkány nincs, tehát emlités se essék Ezek közül a legkisebb, r óluk. A legnagyobb vala. 4. Rákos. m. 5. Félegyháza. Három ár\"a sir magában. Tréfá s számtan i feladat. 6. 1-ső sor: 1, 5, 2, 2; 2-ik sor: 2, 2, 3, '3; 3-ik sor: 3, l, 4, 2 i 4-ik sor: 4, 2, l, 3. :Melyik az a szám, melynek egy harmadát levonva, a számnak csak 1 /to-de marad? 7. Zágráb. A rejtvényeket részben, vagy egészen helyeIV. sen fejtették meg: Csillag-rejtvény. Altmann Jenő, Anhalzer János, Bartha Teri, A hazai földnjzból. Brandi Károly, Bánhegyi Pisti, Barabás Sándor Bl'ieaer László, Berger Annuska1 Blum0 ber~ Ellus és Lolicza, Barna Klára, Gábor és Lili, Bauer Khira, báró Brandenstein Béla és Gyula, 6o ~ Blazsek Teruska, Czukke1·man Tibor, Csaba Erzsi, Di, TertÍz és Ferike, Csaba. Erzsi, Ilonka és Ma~ riska, Csikós Zoltán, Chemez Zoltika, Csernyánszky Juczó és Aru·én, Deák Gizella. és T A T ~ R Adrienne, Dömötör Malvinka, Darányi Liczike ~ q l~s Pistike, Dubay Pistike, Dittrich Zsigmond, ~etter Irénke, Freund László, Elza és Artur, .fr ~ Fellner Ferike, Fiaischmann Malvin és Dani, Fejér Vilmos, Göllner Mariska, GöBner Aladár, Gönczy Dusi, Glock Klári, Glaser Magduska, Gruber Emy, Gabrielli Jenő és Mariska, Halmi Flóra, Hecbtl János, Heisler Laczika, Hajóssy Donka, Hermann Vilmos, Holzer . Elln, Halász Yilma, Margit és v. .Anous, Halács Agoston, Erzsi és Hedvig, Horvát Xör-rejtvény. Pisti Romannay Andor, Igó Elek és Aladar, Jóna.' Aranka és Mariska, Jegesi Aladár, Kóbor Noémi, Kőszegi Krisz~ke,, Irma, Gizi, lova? o KoBmann J\Iiczike, Knza. Agnes, ~a.z.ár BandJ, L. Keczer Géza, Kacskavics Vtrgtke~ König Mariska, Kemény Mar~it, Ka~sa.y Marg1t, Karoliny Lajos, Kerékgyártó Eu~eni:', t Em;a .:s Loránd, Kallatb Emma és Margt, ti ü z~t ;~ e és Annuska, Lampel Olgicza, La fnkov~ts Altuor, . B a Lautos Oszkár, e ·ov1 s r r, L mter arn , Ju}' k Mádi p t Mecsér 1\fariska, 1\fatuska lS -a, k ~onella. és Emike, 1\Iuth Piroska éd ~~nuds a,Bö ktlik ifj lfalonyay János, .w.a.n e1 s e, ;~ch Ka D?'t B.öske és Nelly, Miltsók János, .LU.ágocsy-:M 16. zk .,., Naay Jolán k a, N eusowoss s·won, JU~tyó .arlS a,N ur'Hermina, Osbek 'Ma.jisenta, N emeth Agnes, -! R·0 s'ka Petneházy Boriaka Ez a. rejtvény ugy fejtendö meg, hogy minden 1 Pellátby Béluska kes p · t~ p~pai Elemér Pa.mpe1~ negyediket olvasva., nevét nyerjük egy nagy városnak, n·l I é Palatsa lS J, • ' .t: 1 z r n, G . és Annus Rosenfeld Mat·- melyne.k két teager mossa falait. Miklós, Répássy y~rl Irén Ro;gonyi Mariska, VI. git és Dona, Rezn.~ Adél és Juliska, ReinRóth Margit, Radv ne: Sárika Rónay Olgicza, Rejtvény. kopf Edith, Rom~n~Y~adich Laczika. és Margitka, Rakovszky Meny S~ ' ...r.,r.ntka Sárkány Andor b o m s o G ·t 1mon JU.cuo· ' Stemmar :Margl ' f, ld Jenő Spitzer Jolán és 8 és Sándor, Son.nen • 9 Irén' báró Schmertzing l ó s m o K Aranka, Striny Dona :tana. ':Mariska és D odo, Pista és Egon, Sm El a Schmidt József és Schwartz Katiob ~s. • zG,yula Schwartz Imre, m o k j a B ' Berta, Seho Imann G1Z1 ántóes 1\fargitka és An.dik a, Scheiber Ilonka, Sz • Ilkn, Böske és Gyur1oza, , 1 l a r g Szabó Ninuska, Szégerr d · Szécsey Zoltán és o B és ~e Vlg, Lth L Szathmáry Sasa . és Irén Szukov~:~o Y aDezs6 Szász :MarJska . és Sárika Szigeti Edith v r r á á. czika ' Szőcs QIU]lüla, LaJIOSZ ltán és Ferike, Tolnai ' V'1d 0 r Tót l o T ffl és Gabi, Tafner. . ' Etuska és Irénk~, ~ . er a, Elek Pál és SZidl, Tóth V 'da Erzsike es Llhke, l o n 8 Au~szta1 Vértes Oszli~á;,8 v:Jrtes :Marcsa. és Bandi, Vilinszky Béla és Ju ..';. 'd Laczi és Géza, Wolf E városok ugy roodezendők el, hogy a vastagon Y • · Irén' Vagner Elza és J en ó' ' ara é Il)ll'e '\Vet·theuner bokoritett koczkák egy ujabb vúros ne' ét adjo.. Ernő és l[iczi, Wolf~éla r~ la Widder Elza, Ilon~a Sohwarta J akab. ifj. Weiszar Samu e:' G)Zettner Vilma és l\!arg1t. és Stefi, Zarkóczi Sara,

""'

...,

l l

BetU-váltással. -

Ti vin kmet ura. ta.gy. Rembe ertvez setni vézeg. K okirán nyel alant kel. Mapra. tah·agy ha a ziha. Melyik rózsa nem illatos? Melyik ló ló.t hátul épp ugy, mint elöl?

vm. S zám.tani fe ladat . Az apa elhalálozvno, özvegyére s két árvájára 20.000 forintot hagyott örökségül· de olyképp intézkedett, hogy a. nagyobbik gyer~ek 2000 forinttal kapjon tőbbet a kisebbiknél, az anya pedig annyit, a monnyit a két gyermek ogyütt\•éYe. Miképp esett meg tehát az osztás?

IX. Három szóból áll a nevem : Két szótagom kicsiny folyó, Asszonyiról hires város Más kettőben található. Harmadik szó hegyes dolog, Találd ki, hogy mit gondolok ? Br. Sohmertzing Pista. és Egon.

x. Első

tagom Másodikban Harmadikat Együttvéve

télen csuszik, süllö uszik, minden ember lakja, kenyerünket adja. Széger Bözsike.

.A megfejtök közt háront szép mcsekönyvet so1'sol ki :Yagyapó.

Ba.&yap6 postája. Blazsek Teruska. Régóta nem irtál Teruaka Nauapó már aggódott, hogy elmaradtál olvnsóf köréb6l. Gabrielli Jcnó' és Mariska. Szaretetomben ugyis rászesöltök, a mióta elsö kedvos levélkéteket elolvastnm. Pártfogásra nincs szl.iksé"'tek mert a czilinder· ugy sem feledkezik meg szo~gal~ mas ol\"as6imr61. Sonnenfeld Jellő. Neuschlass Simonnak megUzenem, hogy 1evelezni szeretosl vele. - H.omomzay .Andor. Egyetleoegy leveledet sem kaptam meg. Csodálhoztam is, hol késel ily sokáig. Rejtvényeid még nem kertiltek sorra. - Pampet· Jfiklds. De szépeo festetted .Miklós fiam a havasoknak támaszkodó két kicsiny kunyhót. Űgyes és tehetséges fiucska, ki ilyet tud pingáloi. - ~Vévtelen levelet kaptam e héten is. Be sok szóralrozott olvasója van Nagyapóno.k. :Répássy Gyt,ri. tfs .A11nus. Dehogy nem adja a. Gyuri, ha azépen megkérjük, én meg az Annuska. - Bárd B1·ande1~stei1~ Béla és Gyula. Csókoljátok meg édes mamuskátok 1razét, hogy szivesen segit az ö kicsiny fiainak a rejtvóny-megfejtésben. Szorgalmas olvasóimnak ozuttal jutalomkönyvet soreoltatn. ki.- Horváth Pisti. Udvözöllek fiacskám. - Sárká11y .t1.ndo1· és Sdndorka. Kaptok, kaptok fiaim, de várjatok tlirelmasen. - Jegesi .Aladá,·. Aligh.anem elveszett leveled a. postán. Talán a szekrény melló dobtad kis olvasóm. - Dubay Pistike. Nem ón eszközlöm ki Pislikém, a jó szerencse adja. 'Bizzál szerencsédben és küld el mioden héten a megfejtést. - Szigeti Edith tfs Gabi. Irok, hogyne ir nék. Azt üzonem, hogy szorgalmas olva.sóim mmdannyian kapnak könyvet, Editbke is, Gabika is. - Vdmdy Laczi és Géza. Szaretettel üdvözlöm jó olvasóimat. Mágdcsy-Dietz Böske és Nelly. Akkora halommal jött a rejtvény szobácskámba., hogy a nagy csomóra ráültethotném Bözsikét és NellikÓt. Megérd~m?lnék, mert durczás kis lúnyok és ~em hisztk el Na."ayapónak, hogy rejtvényük 1s sona. kerül, könyvet is nyernek ha várnak ~z.épen, türelmesen. - Szőcs CamÍlla, Lajos és Sanka. Ime üzenetet küldök Balász Ib 1 kának és Gazdy Pálmuczinak: Caroilla level: Y: szeretoe v~lük. L ajoshát csókoltat<>m és igen ö~~ lök, ~ogy llyen. okos kis fiunak tetszik a mesó111 .l!cllt1er Fcnke. Szegény anyuska mil 1' ' Y~~ a dl o ga .. N r o maJ.·a megnézzük, hogy szép-e a laká ' - .Radu;s Lacttka és Margitlea JaJ· b .6 .s. · e J reJt-

AZ lJ J'SÁG vónyclc,

jaj

be arany:os gyerekek! -

Simmner

M11.rgit. Elküldtim l\fargitkám. Osztökélem a vén czilindert, hogs dobJa ki az én ma~yos, unatJtozó kis olvadóm nevér. - Mandel Böske. A beirat:isok miatt a 11 Jlt hé len sok ki.:; o1vasóm nem küldto el a megftcjté.st. Ezentul gyakrabban irhattak. - Anltalze1· Jcínos. Bravó Jancsikám. BMila Gáuo,. és Lilly/u. .Az :.tn urfi vagy kistiS,touy nevJt elfelt'ljtet1em, olyan r.;gen nem irt. Nngyupónnk. Ugy r(·mlilc, Klári){iHJak hi"j1\k. Lul"írs Al(réJ. A rejtvényeket megltaptuk. Kép· rejtvt oyt nem közlllnk1 a tiShbiböl vúlogutunlr. Fritz Jlist . Gsak ugy, ugy '.Misike, minél szorgal,nasal.ban l.opogtass u. c?.ilin lm·en. Xe félj, egyszer csak kitárul s kirepill l le egy gyOoyörü meséskiioy\', - .Vngy Mtithd 1'1/,lla. Mit tizenjek most Vilmuskltnuk \> Azt, hogy r.,:rJ~ ezután is ){'.g.} cn am szerenc,ém, uliuél g~ ..krat ban ! Olti Emike. Xagyon jó kis lány az Emike, hogy rejtvéuyclcet ltüld N!tgyapónak. Láttad Az UjsógLnn ki~ Icanyom? Ugy-e hogy az li P.~ Nn~yapó teljesitett-e !:i vánsúgodat? Nlmell• Al'ceka. Jaj, Alicekn, La későn jön a lcvé), n válasz mé·~ kesöbbeu mohet! A czilinder igyelu•zik . Alf,, lll ll JroQ. Nn!..>yon örfllök, hogy a tntuir urnnk ü; nz vull n velemtnye. 1'olaai Elek, Pali t's Szifli. A meglOJW.S jó \'Olt. Üclvvzüllek. Sonne11{elJ Jt!llt1. Nagyon f.zivesen fo~adlak olva:-oóim sor:Hn1. Hem6lem, ti is !!YUuyörködni fCigtok Az t:j;;:\g\.Jan. mely uunyi kis ol\·a:;ót:\nmtokuak uyo~t szóral,ozást. Ka.·say .:l!argit. ::;... p teveledet most i!'l örömmel olvastam. Schulhof Rellif'. Bármikor Fzive~en veszem le'i'eledl'lt, hanem az n ~Jaj, hoey ba késön jön, kimnrnd a cúlinder· böJ. - Holzer Ella. A czilinder urat megkértem ht-lyetted. Azt mondta1 hogy: tiszteli Ellácskát, nem feledke7.ik n.eg lÓla. Sclmidt József és Btri•l. Örömmel Udvijzöllek, de nmrílem, nemC$nk a smegfejtölt táuoráuan, l1auem az olvasókéban is. GDlluer Jladska. :Jnj de 1lgyes kh1 vors. De n. nynl apó llovll tünt !!l? Hu P.Z benne ~olon. a ver!ltEm, lröztllném. Próbáld megirni !lfariskhm. Glillner .Aladtí, , Könnyü annak, ugy·e Alndár, a. kinek versíró kis nénikéje van. Pilz Irln. 1t!.sgko.pt.nm '.' levolct, kll!l:r.~uöm Jchnyklun . :~lliiOII ~[a ,·ultk(l. HIH holdoggi\ tcE:7. Mnrl!ilku, hn 1lyon lmmllllnP, l>oc::thö levelet ir. Most mltr sokt>ZQr lesz s:t.croncsl·ltl n gy-e b{u·? Zarkócz u Sü.m. B . Lolus és P . Boriskn nom kis bablik de uzt. l:Cjtcm, Sárika sem babn már. Ugy ' hi~zem, egykornak lehetnek. P. Borisl;a Sátcraljaujhelyben lakik, Lolus Temesváron. Lilfu Et·nib és Átlmtska. Azt a szelyányt nom kell elkaldeoetek leányk{lim, Nagyapó ismeri olvasóit. l"!ljda E rzsike és Lilike. Ej be jó anno.k, a kinek ilyen rózsaszinil nrczocskája, s rózsás jókedve van ! A. s:z:ép levéltól egé!lz derűs lett Nagy.op6 szounja. - Btitlll"!l!li P.isti. Nng,von j61 ''au r istU - Srusrltloss SimfJn. It t kénJem 1nog ~onncn[eld .Tenöt61, hol lakik. irjo. meg n()ked, s hogy ta n., Aposto1-utczu. ll-ik S7.{n.a nlatt lnl1vl. H:mam a megfejtliS hol ~an :-)imon? Schulmaiifi Gizi ls Gt!ulrt.. ~ngyon sz~p -:s rendos n. leveletek. Jutalmul mo!lt móg csak igéralot adJ1atok. tLzt, hogy uomsol:úrn. ]Jatze Erzsike és Álltltlska. Örültölt-e mér, hogy iskolába Jártok? A munh is j 61 e:; ik nélln, lthJ\lt hosszu I•ihcnú utún . Jl~rdlik lJúsl:t .. :Xugyon szépeu köszvntim nz ibolyitt, Böz!!ike ked* \'eB hnldeményét. IgenJ Nagyapó mesui megjelennak ltad.C.'50n)~· n :\óths K11ticzn. is megjlSn k6ny\·alnldum. AI11fldot és Bnbict iidvUzliílll. Ltn Z1JCl Olgir.za. ~zi\~S örömmel fogadok Jcis unol:ftim közé ilyen kedves kis leí:nykö.t. Akármikor s mint'l gynkral•uan Jegycu szorencsóm Olgicza. mnjduom a to De\'eA cziJioder mÁr most is det dobta Iti. Fctte1· J,·énlle. Igen szi\•e<-eu Irénkém! Altárhányszor! l'ili11szky Be1o. és Juliska. :Nagyon dorék : minrl mog Yan . ~zorgal* mns gyermekek '\'ngyfok. Sznbó NimiSka. );agyou sok r~ tanulni való t D izouy itt a. tanuláe ideje, de ntért remélem, lesz id.:Jd olvasgat ni n {i kis lapotokat? llcchtl Jáno!. A rejtvón)Ck jók, l!esoroztnm öket. a rejt•ónyg-dnlnun s nomsol:érn kiruk kolnak. Ko1m:gi Kris:fi11ka 1 Irwr és Giza. Óh, k icsi lt.!ánynim, ibo szomoru o. leveletok? Ha aok a tunulni ''aló, szflkség nn közben ogy-ogy kis szórnkozitsra, éppen ozórt kuli.ld Nagyapó annyi mesót? Az scm lehet nagy iultor, ha egy pár sorban néha l ckOlditck a tnogfejMst, en logaJább rur.t hittem, hogy l'irömGt okoz ez a JevoJezés nektek, m int annyi kis tarsatolmak. Hogy n ez iliader ro sz1 nrr61 N a~ npó nem tehet:' De n té1 képet, ujra megmondom, hogy ktildjék el! Ugy-e nem feledkeztek ~g ezután se Nagyapóról? Tvth Zoltál6> "- ft'eri/(e. Jgeu llrnlok, hogy most

mlir ltüzelebh Yagytok Nagynpóhoz. Szóljatok be néha-néha hozzam. l:dvözlillek benneteket. Dömötiú· Jialuinka. Mindig szivcsen válaszolak Mal\'inh levelére. Juj, hát olyan hideg van nálatok? 'l'ali•n korcsolyáztolt is múr? - Bcu·tlta Fui. Reménylem, hogy Ferikének ezetán is lesz ideje, hogy ilyen pompás kis lapocsleát tegyen galambpostára Nagyapó ~zámára.- Bo1·iska. KöszUnöm Boriska! l\ em tudtam, hogy németül is ilyen tal,arosnn tud irni! Van-e !:iOk dolga?Szri11tó Mat·gitka és A?tdika. Hát nekünk •álnunk kell gyermel•em? ~o de ha nincsen is idötök 8 sOrü love~ezésre, remélem, szorgalmas olvasók marad Lok! Es aztán ha nEiha-néha kedvetek jön az öreg Kagyapóval cse•egni, mioélig ~zivesen togadlo.k kicsikéim. Pellátl.y Béluska és Rózsika. Nagyon örlilök, hogy ti is Lclmkkantatok ügyes l()vélkételdrel nz öreg Czilindor bnrlangjába. Csak mioél gyakrab· ban! Ugy-e ugy le~z? Hc.rl111i Flóra. Nem Yolna kedve P!órikának ver::be szeeloi azt a rejtvtnyt? Csak az utolsó sz 'tab-ot ne adja a szolgálónak, - hanem valnki máonak! - Deák Gizike és Ad,inme. Igen örülök az igéretoek . .Az iskola mellet t bizo u y egy iczi-piczi szórnkoz:is i~ elfér tb Xn~tyapó olyan nag.} on flzivesen megtcszi, a mit tehet! - Csaúa. El' zs i é.i l li. Most leb át k<.<ttccskén Yagytok otthon. Hová utaztak kis oh·asóim s hol járnak iskolál.a. Sagy .Tolduka. P <lmpás rejt>•my, nemsokira közoljiik. A Czi1inder ur tídvi;?.lotét ki IUL Tisztelettel iltodom.Joláukiwak.Pápai E/emét'. Ej, ej, ~ a te baratod? Ki volt az a1. ügyes nn, a ki eltépte a képes lapodat? Ko lllajd hát:akőtjölc a sarlu\t! Xn;ryapó sze:eti az ilven tréfó!l fiukat. - Sclucartz Imre. Erz3ike is id~fent van? ..:\.l!ármikor szivesen látlak, ha itthon találsz? ! triny nona és Irén . Jószi\'Ü gyermekek vngytok kicsikéim: egy-egy koronát kioáltok n szeg~ny gyermckel>nek kanicsouyfára. és nzt óhajtjJ\lok, hogy többi kis társatok is igy te~·en . "Vajha solcan követnék példátokat J!ecsél· Jfa,.iska . Isten h(jzott }Iarisltám! Ugy-e, irsz )hgyapónak ? - Yértc.~li Jfarcsa és Bú71cli. Hocy is gondoltok olyat? Bizony rátok nem vonntlcozott ! X agyon jól ismerem n kis M:n·islt:\t s tndom, hogy notn n ('zilin<lert szcrcH, hanem - tnlt•n Xup-ynpót. is. lstrm \detok. R··:mtl• lt·lu. Űuvözilllek lciUJy!cám! Az P.de~ mnma üzenetét atadtam a kiarlóhh·ntalnalt. - Szat/ml(í,·y 8asa is l:ledt:ig. Na~'Yon kuszöniSm, hogy jnáki la~ot akartatok küldeni. Hát nálatvk már olvao hideg van? Itt is hüvösödik az idö. - Che;nez Zoltika. Nálatok nemsokára szánkázni lehet, ngy-e, Zoltikáro? B rr, de bnmar. Rozgonyi Mat·iskLf. )fit ki:zimuuhl, }lari~ka? Szép himzé:;t Yngy hol·~o)8üt? Dizony már t'lzulán a jó rneleg szobáb:.>.n lesz kcllt'mes dolgozgatni. - Lati11ot:its 'l'illor. IIol n ti báz.1'ok, 'Iihorldm? Szép képe:;lapodat kö~z,IJIÖIT' . Schtuicll J6zse( l~ B"l'fa. Igen urHlök i~órnü t··lill· ~, ~' 11 it alza l vl zonzok, hogy mindhr szobb lll}Jllt i.-::· ·kszmu ktllrhmi u ek tok ~ ht,:2fttok hasonló lm olvasótát-stlit oknak. - Ozukkcl'lllmm Til!IH. A te noved is benno ''olt n czillndorhn 'fii.Jike. Sch•mrtz Katiuka és Elza. A réjtvényt n tvbbiekhez tettük. J\Injcl ~;ona veszszük valamennyit. - llosc11(eld Jlargil és Ilona. A többi mese meg szebb lesz )fo.rgitkám. Xelted is tet :~eu i tog Iluslm. ;:Jj)l(ur .Tolt: J és Anwka. Bizony csollíl!koztlun egy ldcsit. Azt hittem, hogy lustálkodtak Jolúnka és Ilonlta. - Ifj . Jlttlonyay Já11os. ~Iost nem ll'liet, másitor .Tános fiam. _ (;r tÚCl' Emmy. Küziilhot:ök gmwylw. Rótltl!J Ol!lir'zn. Ynh,hány:Jzor Íl'S?., mindiL!' vitlnszolok. C:ooppet sem hnrng:>zom Olgicz:,m li hizony moudom, 110m felelkezern me,:: rtilnd . Ph!Jun é~ Lúszló .tejfvónyei ilgy~ek. lial,isz rilma, J[a 1·g"f (s Amw.~. A ,·ita::~ kt5rdést ezenod elintéú nz üre.,. haragos Kagya.p6. Irjatok mindnyájao: Vilma, n 1J; mint l uclomásnl ve..q?.em, nagy kisasszony és maholnap ~;;zigc.ru tnuitónfoi lesz, MR!'gitka és a kis Annu<... o~ lz Z:ljsda-ban h ~o~z olynn ulvasruúny ia. Vrh-özüllelc 1Inlci$z Dbzes. _-\. mesét m~g nem oiYMtam <!l. - SzécSetf Zoll<í11 és D.:zs,J. Kah')'npónnk czimezz~tei: Jeycloteket. ~yen uui!Gim. Jlmh auer Adél r!s Julis1M . ::\em harngszom gyermekeim, de rosszul esik, hogy lll) ID teljesilhetern !t érésteli et. Azt irjúLok, hogy d.~en Ini sobt !roll lnm1luotok, do uz~rt Dem hnnyagoljatok el a le\'clci'.ést. Jó tanuló sok mindenre ráér.. a ln~tlmnk .senuairo . ·ncs iucjc. _ BJrrí Schmeri.WI!J f'tl!~a .t.~ E!)on. l'ompils rejhóny n:lc. klrim . .Nngya!Jv H1sh~ot nyomdálln k1lldte s 0 llét"n mt\r ll<•k-ilok 1 éldlmyhan olknldjtik I.:s o!vasótt'lrfaitolmttk, hndd próbi1l,iák megfejteni. Bc1·gt:>' Annuslw. Hos!>zu lov{:lre - hot'szu választ? J 61 ,·an Annuskúm, úll az nlku. Megírted

Vasárnap, szeptember 25. rend1·e, hogy mit csinfllt:í.l a. vak:iczióban, hogy mnlnttál, mért busultúl. Nagy gyönyörüséggel olvastam soraidnt, s mintbogy öreg ember létemre tapasztaltam már egyet-mást, soraidból sejte~ , hogy jószh•ü leánylm Yagy, a ki megérdernlt, hogy l\agyapó Losszan cse.-eg,en ~ele. De a leghosszabb csevegésnek is egy n vége, - minden levelet be kell fejezn;, engem pedig Yftltig sUrget a D) omdász l ácsi. Duc.-:.-uzóul mtig meg'izenero, hogy Vágó Zelma Budal>esten lakilc, horát nem tudom, de arczképét láttnm, 8 nzt hiszem, hogy 13-14 ~zteudös leányka. Kaz,ir Balla;·. Válaszolok Daudikám, két leveledre egy· szerl'e, kurtúu 1 de igaz barátsággal és szaretettel hüséges olvasóm iránt. Mi ujsitg Pozsonyban fiacskám? X agyapónak sok olvasl-ja van y:írostokban, ird meg, hogy ismersz-e l;iizüiGI! eg~nl"hány.u~. Utvubi idGben persze ritkan küldik el a megloJ· téot. - Roth Margit. :.:izegány kis olv~óm, beteg voltál a mult héten? Igaz részvéttol kérdezem, meg~ycgyultál·e már? Leginkább 8 Pintal leáuyok reg~n) tarút (az Athen::eum kiadnsa) , Ga ..l ~,·z.:s, Gyarmnthyné, SZ'!Ibóné :Kogáll Janka, 'l'utsek Anna mliveit ajánlom. .Jókai e~v-két müvét is oloh•ashatod szOleid cn!!edelmé,·~l. ?Wndez persze CSlll'an sz~1rukoznsul s:zol.!al. de a7.t l1i:szen i hon oh astuányl·a van N?.ükséged. Rricge,· Ldczi. 'l'nnulj Laczik~m, s irj röviden, de mindeu héten. BaroM~ ~~ilzdor ó J.úiza .Í!Jnes. Intézkel m. - Lor:ag Jl:ollmmm Jlir.!ikc. Jó helyrt) c:ámezled ~Iic:dkőm. Oda, a hol szereleltel fogadják ! enjJkédet. lJd\·l:lzullek kis kOrünkben s nrrn. kérlek, l1ogy !úgy szorgalmM olvnsólJl. }{, Hajnall:a. A csók(/lódzó ang'yalkúbt mag~wp· tam, de nem tudom kitöl. Tnhin Kovács Iin.Jnal· kától. Glaser .:.lfagduslm. Anyuska aegite~t Magdnskának 'f N"o Dum unj, majd egyedUl lS u1egfujti nz én kicsi ol".":t:~óm e"zteuc1öre, vo';Y ket tö1 c. 1)zeretném me;;c<:ókalni oz t<! esk s )[agdu:;t.. éde1.1 anyjúnak meg kezét esókoltatom.- R.eiuko1Jf Eclifh. Harngszom egy kic.:.it, de megl,éktil!ik, ha ~zorgt\l.mtc;abb lészsz Editbként. Jlolzer Ella. Ne bu~ulj Ellu:.kúm, !wg.v ncom tudtad ~alnm~~y uyit me;;fejteni. Ait-rt 1-ád is gondol a jó czili~ rlerkalnp. Ktlalil• Biisk~. Az nr~myos ..ktB l3!il!kO hisa,...ozotl~'t t). en tul r::zive~ 1mgedehnavel Bözsik~uok fogja ;;zólit ni N~noy~pv. - J!all!~ka .Jaliska. Ha ncljf.:7.en Y.irod, lte!n \'Úrod huíba Julisl<llm. -!t!cUi Peli'OilCllC' ef$ E•zsikr. Dehog} ha· rn~.ozom a Jdi Potroz.eliil:-a, n ld legrégiLb és le~~ hü:s~ge_eLb olvn-<óim ~ryike. lJ"cr • ·,~ ., Jdil· Az öreg Kagyapó csókoltatja a. jó Ir.;nkét és azt üzeni, hogy szép, nagyon szép meseköoyvet fo.g küldeni neld. J.:yul Hennina. Xngyap6 istU~t kandollóju. mellotf; üldo~ó! mert bizon'-· n::.hUJk 15 "' l J ak fütenek már. A mngarofajt~ Greg omber Ctl meleg kuczkóbnu érzi jól mngllt. C,.;"roy{\n~zkY Juczl.tól és :'zócs Oamill!tfól megkérdezem. hog] miért nem yfl}as7.olnnk ie,·el d:e, 8 mogiizeuelll: nekik, hogy vi f'zatórt: 'l Fö!dcsre. DaráJ:!/ 1 .ú~il:c i$ Pistike. Feh~ro.k n ho:n·e11 ,.;zállin~~l'. nnk n hópihék, n aholnr.p n }IikuU:.:: is beklill""~t Liczikéltez &; Pistik.ibez. A hos....:m télen olvnssa· tok szeratett··l Nn~-yapó meséit f::; fcjts.;tek 1 1 t.g !lZOrgnlmnsan n rejtv~nyekot. - ]\"'''{'lY J[ar!J~f, Reménységed teljesülni foa. - Karsau ;l[M'U't. IslJlét leve~ot ho:rott a post: n jó ld~ MargiHóL Páj r. :;zemed, szegény lesnyk6m? l!fig rcl'g neDl gyógyult, kituéld meg l:is ~.h·asóm, s lobo· t<í!-:g ke\'e..~t itj &t olvasga::~s. Adja Islell, ho;:.~· hnma1·osnn meg".vó !TlllJ·· - Jú'inig ;l(a· • t. l · 'i'~ t dülU no; .•Cl, Nem gondolom '="•hanem bizto::~no :n "" · ' .tuanaklun. Karo!i y LajfJ . údvözlüm UJ· ol· HISÓmnt. Ugy o mo t irió.l cluször Nagyap~ nak. ;- Blmnl ez·g Ettus Js Lolict11. :E!ol\'~S~~d Et\USiUl. n mult ],cti bat:, ht~gy e::~· Ios tnr1 le\elczoi nknr ''elad. Hn r.:em ~ettei! és?.r(.>: ol"35 ~ e 001 :íigyelmoslln Nagyapó postnjó.t. Ri irtt\ n Tudós m 0J lőrt~n• lét ki 'l 11\n,·om? A sok l'uszit mindenkóppon

olkü1dhetc.d. Lolu5ku üdv1iz~öm. Szol:ott-e még du~· cz,i.skodni? Ke,·éJ.gyádó Eugénia, Emiliti ~'5 Lotálld. Joj, csnk clmahototik n szUl·eti Jll\tlnt: ~:hQm. Bo ~>Zép masékot mondnnók kOdYes uno _, • l... .lnln''~'· Kal4alh Emma é~> 31a.r{TI't · S·ép le· .., l ól'le. l l ''" et 11·tll :Xngyapónnk, loányl\úm. < ll'Ülll~e ··ésfilte!n, ho!:V J"ól mulnttntol: :Borti 1Jllcs1 szölőJ l >en. Izlett"'· nz édes gyümölcs, kiesi ,éün. Be g.,,-ö~y6rü lehet jJyenltor n hóval bo1·itott Tntrn, ~ fú1:~1· lt~.cy6ri ok láuczo1ata! U d~ üztillek !·~,~~ mokeim . Tl'1ddcr J..iza, )IMJ1m. és SUfi. ~ti\ ú

seu teljesit~m Mrosed<'t El:o:ut~kám s még egyst : me2k 'rdezom t rsa.idtól. ho;y ki aknr veled le\1d lezui. lii~em és remélem hogy nklu·bány Rkn Mefiko ne, át most 16~m eliször. Ö o.ssk ;.o;j lépett. bo Nagya~ 0 táboraba? Pollt1ts~k tS • Gyere Pi ti bármiko::.

·t