Az Asszonynak 1908/I. by Írónők a hálón

Hol ny raljunk? -

AZ UJSA.G

Vasárnap, január 5.

Hozzászólások. -

Szovátáról f?gok írni, __b~ r !lem tudom, hogy okosan ~ze~-e. Attól felek tudnüllik, hogy nem leszek eléggé targyilagos.

Szová.~ával ugy áll ugyanis a dolog, hogy a fürdóvez:dégek .. ket C~UJJOrtra oszlanak ; olyanokra, a kik szeretik a furdót es olyanokra, a kik rajonganak érte. En persze az utóbbiakhoz tartozom. Ezekból a rajongókból kerültek ki 38-40 villának az épittetői, kik ezzel a rohamos maginépitkezéssel valóságos amerikai fejlődést vittek bele. Al?er_ika -~gy;ébként is szerepet játszik Szovátán. ~ert mmdig kozkezen forog valanú legenda amerikaiakro} (lehetnek angol milliomosok is), a kik jönni fornak és .megveszik a für~ó~, hogy csodahelyet csinálj~ak belole. Per~:~z_e .- kutfo tsm~retlen, és eddig nem is jöttek el. még ~ ~lliomosok, ~-e J~llemző, hogy ilyen hirekben mmd~nki hisz.. Ez .a fü:do. má~~d!k sz!n:ptomája. De hogytsne:1 A r~Jongok. s~am~ra Dartus kiraly sem lenne sok, a J? a fürdő utJ8.1t blZonyosan szinaranynyal rakatná ki. Ne ijedjen meg . ezek után senki, ha Szovátára érkezve, a lombos erdoket ott is C'.sak zöldnek látja eső u!"án az ut sá:os, a vendéglókben épp ugy csörömpöln~k a pmc~érek, mmt. másutt tb. }!ürödjön meg csak három ~pf~nyes délelott a Me;Ive,-toban, meglátja, hogy killönos osszhang, a testnek es leleknek érdekes nem mindennapi harmóniája szállja meg és mindent ~gy lát mint a fürdő rajongói. ' .Ez ?' tó - bár. kiville van még három - a fürdő specZtaÜ~sa, Európa?~ P?.ratlan. Kagyságra olyan~ormll:~ mmt a Csorbru-tó, baJos, szeszélyes alaku, intim Jellegu; nem olyan komor, mint a. miskolczi Hámori-tó, mert a napsugár mindenfelól érinti. Talán minden létező vizek ~özt legt_öbb összefüggésben is van a. napsugárral. Ez a VIZ ugyaniS meleg. Huszonhét százalékos s6tartalmu mélyebb rétegei felett á.tfolyik egy édesnzü patak é~ ennek higabb rétegei áteresztik a napsugarakat, mig a mélyebb sósrétegen mint valami gyüjtólenc·e, felfo.l!ják ~

óket.*) Ebból sok minden következik; elsó a meglepetés, a mit a beavatatlan idegen érez, mikor a felül 20-22 fokos vizben lemeriilve, a. lábát egyszerre melegben érQ. Természetes, hogy ez a. 20-32 fokos melegség, ez a süritett napsugár még fokozza. a só.~fürdőnek közismert hatását. Nagyszámu pácziensek, kiknél . a. felsziv6d~s segit, vidáman kaszinóznak benne, ;-_me!t 1tt ~em sz?ka~ uszni a viz fentartja az embert- es tsmetelgetik a Ja za1 Mari 'szállóigévé vált Petófi-cz_itá~mát: ~~z a viz mindent pótol de ezt a vizet nem potolJa. seDliDJ 14 'Mert pótolá , ban a. Medve-tónak elég nagy szf'rep jut, ezt nem tagadják a. rajongók sem., Végr~ is ~ fürd~ élete mindö-sze 5-6 év és ez alatt peldául Mnnen b<> dt utakat teremteni óserdőkben, még hozzá szé'·elyföUi viszonyok közt, egy ki it lehetetlenség. Azt mécis határozottan ki lehet moudani, hogy a mi a szobó.k berendezését, árai t. 11z étkezé.;t és kiszolgálftst illeti, Szováta sem. nem jobb: sem ne~ rosszabb, mint a. jobb m~ar fürdok á~l~7· ~·é~e a Furedeket és Lomniczot a Tatrában, Mehadiat es Stófokot. Azt azonban nem szab1.d elfele>jteni, holZV Szo•áta nem par excellence szórakozó hely. Pihenni. ü:lillni sebol a világon jobban ne>m lehet, de a ki ga•allérokat remél, vagy tollette-ek számára. korzót, - uram bO<'s!iss : szinbá.zat, vagy pláne m!nden e::te ismétlődő tánC'Zestélyeket, az jobb ha visszaforditja a szekere rudját, ha az mindjá.rt automobil lenne is. Itt nincs luxus, a miból azt is ki lehet találni, hogy a. társaság nagyon intelligens, nagyobbim Európa-járt emberek, kik igazi fogékonysággal birnak a. természet szépségei és a jól értelmezett pihenés iránt; délelőtt pongyola, délután rö>id szoknya, angol bluz, legtöbbször kalap nélkül. A ki akar, ma~ának élhet, nút elómozditanak a. meglehetösen szétszort rulák ; a ki szereti a. t· rsaságot, találhat azt is. Emberszólás - hogy erre is rátérjek - mininl:ílisIsten tudja, hogy, hogy nem, de az emberekben felülkerekedik itt. az, a mi jobb. Kell, hogy valami egyet,sulyoz6 _hatása. legyen a levegójének, >agy a -vizének, vagy mmdennek együtt•é•e, ezt nem tudnám ,ea. mondnni - egyelóre. Talán ké-óbb. :llert az én fo.mili:í~ Szovátán nemcsak volt, hanem lesz is. á rajongóknak *) Hankó, Kalecskuszay Term. Tud. Közlöny.

egyszer elmenni nem elég ; éVTől-éVTe li?-lálkozik ott. ep társaság, mcly fürdó-bolyongását a kontinensen egy tdm·e feladta és hálásan koresi fel azt a csodahelyet, mely kivált egészséggel és pár heti testi-lelki összhanggal jutalmazza. Nagyvárad. Huzella Gyuláné. Csupa csillogó, fehér karácsonyfa lehet mo.st e_gész talán onnan is szállitja őket a kis Jezus, !lÓt talán ott is lakik állandóan, azért olyan szép. Egy bizonyos, hogy a ki az Istent keresi, az nemcsak a tenaeren, de Borosznón is megtalálja. A ki csendet, nyuga.lmat keres, az Borosznónál jobb helyet nem igen találhat 1\faga.s, de jól megközelithet0 hegyek között, tiszta fenyves vidéken, regényes patakoktól átszelt völgybe~ fekszik Borosznó-fürdö. Oly szép. oly kedves, hogy ottam nyaralásomat soha nem fogom elfelejteni. Mert az nyara lás volt a szó legszorosabb értelmében. Borosznón nincs •>fbncz«, nincsenek társadalmi köt.elozott~:~égek, ott mindenki ugy tesz, a hogy neki jól esik. Ott pongyolában, füző nélkül járnak az asszonyok, mezitelen lábacskákkal futkosnak a gyerekek, kalap nélkül a férfiak. Virágot, epret és á.fonyát szed apraja-nagyja. azzal telik az idő. Be van ugyM rendezve a telep mindenféle modern ~rsas játékokra is, de> csak az üdülók kisebbik ré ze veszi ezeket igénybe. A l<>gföbb v:íltozn.tosságot a kirándulá ·ok nyujtják. Lábfürdővel egybekötött tutajkirándulás a Garaman, vasuton a zólyombrézói vasgyárba és a kisgarami zomé.nczozó gyárba, kocsikirándulás Koritniczára (nagyobb vállalkozók Szliácsra is elmennek), vagy egy-egy félnapra Beszterczebányára, de a legnevezetesebb mégis a hires, elmaradhatatlan fogask{)rekü, "lr iaduktos vasuti kirándulás Gömörrégen át Tiszolczra. Lélekben betegen, meg. törve tettem m~g tavaly ezt az utat és az a vadregényes összehasonlithatatlanul szép pa11oráma, mely ott elém tárult é.;; a mely minden fogékony Jolket kell, hogy meghasson, egy nap alatt többet tett gyógyulásomért, mint a nlá<r núnden mulatsága. Or'á~i előnye Borosznönak, hogy helyben van a. vasuti áUomása. A ki gyorsvonaton indul, Budapc-<;ten reggelizhet és Borosznón ebédelhet. Az ellátás, főleg a lakás, olcsó és igen jó. Fontos gyögytényezői a fürdő nek ginubersós forrásai, hidegvizgyógyintézete, fekvő kuái a tiszta. fenyves levegóhcn. Karácsonyi Hilda. Borosznó-fürdő;

d~n mese és minden imádság_, a miben valaha h1ttünk, a mi valaha értéket adott az életünkfrta Szik!a. ~ek, ujra a szi~be tódul ..~oda-e, ha egy ilyen napon a szegeny embenseg lelkében elA Grand Hotel előtt már ké zen álltak némul a gond. r mélni tanul a csalódás és a csilingelős, piros csótáros szánkók, de a diadalt ül az életö--öm? társa ág még mindig ott ácsorgott a jó meleg Csoda-e, h." Th:táry Pálné is, bár az hall ban. imént még könyes szemmel hagyta el szobá- Tulajdonképpen bolondság ma Kézs- ját, most szintén ugy nevet és éppen olyan márkra menni - mondta l\y~ray Ella. harczia.;;an gyurja a hólabdákat., mint a. Ezt a napot az Ist-en is egy bobsleigh-partie többiek? kedvéért teremtette. - Hiszi, hogy Timánál őszinte ez a jók_ed:? - Az igaz - sóhajtott Jánky Béla. sugja Orlayné előrehajolva ; de nnelot~ Hej, hogy jönnénk le a TarajkáróL Sssss ! ... választ kaphatna, Torbágyi Feri orozva, sunYI Mi? ... komolyságga.] egy hóval mPgrakott ágat rát;lt - Ne is mondja, mert mindjárt cserben- meg a feje felett, és ez sikoltm~ásba fulasztJa. hagyern az egész uri ko~pániát ... .és : .. a ~még mindig szép agszony(l kivánc. iskodá- Tegyen IIlÍ.lldenki, a hog tet zik, sát. Orlayné TIPheztel is, örül is e csatározásnak. vágott szavába Oroszvár:vné - de nekem egy Egy da abig Ő' igyekszik a Torbágyi nyakába m:leg sapkára van. sz~ ~égem, én te~~ t ~ézs apró jégcsapokat csempész.ni, da rnivel az markra. fo,.,ok menn1. -;:, ezzel már ki 1s lepett homlokáig felhuzta nagy rókabundáját, oca szabadba.. Természetesen mindenki köv-ette, látja, ho"y feleslegesen fárad. bár jó idő telt el, mig sok nevet-é , helye1;ke- Komemura, - szól tehát az elötte dés, rendelkezés után végre elindulhatott a .fiatal embernek (a kit ~ülönben Járday zajos karaván. 1\Iaténak kereszteltek, de a kit mindenki maKarcsu norvég szánok és tisztes családi kacs~ Kome~urának szólit; hogy miért, a7.t bál:'kák siklottak egymás nyCtmában. Samerre senki sem tudJa) - tegye a plaidet a lábamra. mentek, csengett a kaczagá-, röpködtek a hó- Fázom. labdák, tánczoltak a hószilánkok. ~Iintha nem Járday sietve tesz eleget a parancsnak, is meglett emberek, de pajkos gyermekhad s mig kezei remegő gondoskodá al tapoiilne a szánokban. gatják, egyengetik helyre a takarót, szeme Igaz, hogy olyan nap \'"olt, a minöt c akis alázatos 4-érdéssel lesi, hogy vajjon zsarnoka. a téli Tátrában !áthatni. · ·or minden, a mi meg >an-e elégedve. kék, kékebb, minden, a mi fehér, fehérebb, Iktáryné önkénytelenül messzebb huz~dik mint a hogy elképzelhetnők. ~!ikor a, szironyos tólük, és kellemetlenül érinti, hogy Torbagyi hó rubintot, smaragdot, topáz és ametisztet neki is felajánl egy plaidet. hint a lábaink elé. és a. nap ugy át- meg át zön - Köszönöm. Nincs reá ..szükségem,, . az rget ara.ny.::urrarakkal, hogy egyszerre min- uta.sitja. vi... sza .kurtán - de Jpgott megban]a

A tükör.

Es fe. Végigmentünk a csillámló körúton, Valcitó fénybe hunyt el a bus éjjel. Ezer láng szórta tüzét szerteszéjj el.

S a szögleten megfogta kezem szótlan, Megreszketett valami belső lázba, A szomoru, fakó bús éjszakába ..• Egy könny . . . s aztán mindennek vége ... [vége .•• Hazafutottam kis, sötét utczákon, Nehogy talán egy ismerős meglásson. Nehoay közönynyel fogván meg kezemet, b a1k , . t' , Letörölje az ő h - enn eset, Fehér ujjának liljom remegését.

rizanfím.

ül?

Ezüst lapon bibor szin ''áza. Benne Halovány. sárga krizantémumok. A kandallóban szikrafénybe veszve Kaczagnak lángzó, vörös démonok. Fáradt fejem öledbe hajtom fázva, Az ablakot hóvihar rázza meg .. : . S a krizantém gyászos, halvány nrag~, .lint tis1..ta könnyek bus, szomoru árja, La~san, halkan, halottan ránk pereg. Lys bianc.

AZ UJSA.G

38 Egy kis fürdö-, illetve üdüléhelyre akarom felhlvni nagyközönségünk b. figyelmét, a mely bizony prospektus nélkül is ismeri a 1.-ülföldi fürdök legsilányabbját is, szép hazánk gyönyörii, kies fekvésü üdüléhelyei iránt azonban - sajnos - vajmi kevés érdeklódést tanusit . ..;avanyukut (ugyebár talán még a nevét sem ballották? !) gyógyfürdöje a:~<, melyre becses figyelmüket fel akarom hi.W, mert a termész-ettól oly pazarul megajándékozott valóságos kis ~paradicsomunk<< igazán méltó rá.

ik vilá.&

s:rerény an. gi

•

(Angol nóegyesületek.) .t\z angol nőegyesületek jellemző saját ága, hogy czéltudatos munkát végeznek, a mi áldást jelent azokra nézve, a kik ez egye::ületek tagjai és azokra nézve, a kiket pártfogol. Az is igaz, hogy az angol nöegye üle ek taajai rende en csak egy cgyc:;ülethez tartoznak; de abban az egyben azután alapos munkát végeznek. Igen érdekes a ~Young Womens Christian As oci~ ion , a melynck magában Londonban, Ha.nno r ._.quare-ben Yan az otthona. ~\ földs1intcn '\.'an a tornaterem, a fölolvasá i terem, a szi.uháztcrem. Az emeleten a könyvtár, ol ·a.só- ermek · társal.:>Ö· termek. Tagjai a taniténok kere · elmi n·· alkalmazottak, varrónők és dh· Fru-nök, munkásnök és cselédek soraiból tdnck ki.. !ind n fo ..l · kozf.si ágnak megnm a aj't :;z 'lyt mely tanács lJehalóau ío lalkozik ii~·o z. 'l.· érdekei előbbre ·itelével. \'an külön i' vosz 'ly

AZ U JS A. G

Va.Bárnap; január 5.

:------=---=------------.----~------------------.,.,...-;--------------------·T

~ sebb a konkluzió, a mire a czikke végén jut. T. ' az, hogy csak ugy lesz vége az átkos viszálynak, ' moly jó idő óta hazánkban a 1.-ülönböző nemzetek közt dul, ha kö!c.'Sönös megértést tudunk teremteni, 1 r ha egymáshoz közeledDi tudunk, ha egymást meg · tudjuk becsülni, ha nem ócsárlunk mindent, a mi ·szokásainktól eltér s ha a más nyelvűvel megismertetjük, megszerettetjük a mi kulturánka.t, a ' mi gondolatvilágunkat. l\finden nemzetiségi vidéken élő tanítónő figyelmébe ajánljuk e czikket, nemcsak elolvasásra, de még inkább követésre. ; Adjon nekünk az .ég sok ilyen gondolkodás u tani' tónőt. (Női

egyetemi tanár.) A brüsszeli fiziológiai intézetnél tíz év óta imüködö Stefanowska kisasszonyt a. arsói egye1tem tanárává megváJ.asztotta. Harmincz évvel : ezelőtt ki hitte volna, hogy még az ilyesmi is lehet~ ;;éges lehetne ! Akkor még ott tartottak, hogy a , kapanyél elsülése képezbette volna a legnagyobb · csodát. Ma már egy kisasszony egyetemi tanársága inem ejt minket nagyobb bámulatba, hiszen már megazoktuk az ilyesmit.

rc:zellá okról. .

A kinai porczellán. -;; . (Folytatás.) . >J: -

szirmu szegfü is igen gyakori ezeken a porczellánokon, aztán egy-egy medaillonban, egyik vagy másik oldalán, fent vagy lent a váz~nak egy kis vidék: gyárakkal, tavacskákkal, fákkal és dombocskákkat Az egymásra halmozott és egymástól szigoru~m elhatárolt kis külön képek között akár kerek, akár ovális, körtealaku vagy téglaformáju is a rajz, mely körülveszi azokat - megtaláljuk a fonghoangot is, ezt a képzeletbeli szömyet, lovakat, gémeket, kutyákat. A rajz maga kezdetleges: a müvész a tömeges hatást kereste s nem a részletek harmóniáját s igazságát. Ez a fajta porezelián szolgál a kiniaknál a mindennapi szükségletre. Virágtartóík, teatartóík, az állványokon látható tálaik mind ilyenek. Ugyanilyenek az aszt-ali eszközök is : tálaik, melyeket nálunk tányéroknak neveznének s apró gömbölyü üstformáju csészéík is. Végül még megjegyezzük, hogy a kínaiak, a kik között sok az ópiumszívó, erre az alkalomra egy nagyon csinos alaku, felül kis lyukkal ellátott csészét készittettek maguknak, melynek alapszina fehéres, de fényes, meleg émaille borítja az egészet s müvészi kivitelü virágok, arabeszkek és hullámvonalak diszitik. Ezek a csészék nagyon értékesek és igen ritkák. -:._'· t · • : II.

Meg kell még ernlitenünk az ugynevezett crysanthémo-paeonienne porczellánt, malynek alapja szürkés- vagy feketéskék, rézvörös és halaány aranyból álls melyen egymásba csavarodva, összefogózkodva, egybebogozód·.a egész külön elha tárolt medaillonokban krizanténumok és peoniák mákfajta) láthatók. A crysanthémo-paeonienne ázákat ezeken kivül arabeszkek, bizarr rajzok, mindenféle czüra á.gok is éke itik még, külön-külön bekeritett táblácskákban, lautokban és más alaku, de mindig bizonyos korlátoktól körül-vett mintában, mintha a festő találomra szórta olna reájuk fantáziáján - összes kincseit. Ezeken a vúzákon minden stilust megta.lá.lunk az ó-görögtöl egész addig a napig, a mig készültek. Az emlitett virágokon kivül még egy furcsa, sok

Menedékes ut<Jzák, zöld hegyek, teamezök, bozótok, temetők, óriási, rombadől bálványistenekkel ékes kapuk, czifra, {elhajlott tet~jü házak, karcsu sampanok tücsökczirpelés, kecses muzmék és dinn ekalapos sárga emberkék : ime ez Japán. Csupa fonákságok - legalább a mi felfogásunk szer.int azok - élnek meg az izlé ·ében. Rengeteg fáradtsággal kiczifrázni egy-egy parányi dolgot, kidolgozni azt a legapróbb részletekig és akkor ugyJ elrejteni, hogy az cgé z ak egy foltnak látszik, minden melléke , é zre-.ehetetlen kis tárgyon évekig dolgozni azért, hogy lakásuk mégis teljesen pusztának és hidegnek has on -

- Azt hiszi 1 - Bizonyos vagyok benne. Orlaynénak erry rettenetes fegJTere van vele szemben t~dia mi 1 A feddhetetlen, kifogá-stalan multja: ' - Nem értem. _ Pedig egyszerü. Aztán meg Komernura nemosak az első idegen férfi ennek az asszonyaz életében, de korát tekintve, egyuttal n ak ls' . valószinüleg az uto o Is. _ Szt ! Hallgas on ••. - felelt Dma net e és mégis összeszoruló szivvel. - Hát tudja, hogy Malvine csak két évvel "d" bb 1 ose , mint én 1 k h' , De Torbágyi csa - egy szemre anyo tekintettel felelt, a mely azon?an szónál jo~ban értésére adta, hogy, hohgyan IS , m, o:r; dha ~ ilyet. Mintha nem tudna, ogy na.1an~1 nu;~s se szebb, se fiatalabb asálsztoaln'! az. eges_z vilagon, h "ta kivül egy an nmcs IS asszony ogya;~ vilárron, a Torbágyi Feri szemében. az e0 es o ül' ~t.. • llma önkénytelen magi:W!OZ szontotta a fiatalember karját, m~lyet most, hogy a panop t1.kum lépcsÓJ. éhez ert ek, elfogadott. , T c:sék tessék - hadarta a panora, - , e.-s félre\onva a kopott vörös fügmas, mlll'l gönyt. A h a külsó nagy világos~ágból belé tek e~ perczben telj~ sö.tét égben ére~ m~guk t, igy c:ak seJtettek hogy négyo·ük· .. ki ül" ru"ncs ma a szobában. l on v , , lovaaJ·a a leg\egso ' • a bla kn'a l O r l a'V!lO • T b • · di kezdte ak 'pek n~zé~ét ;tiD!l.e or agJl. pe . g ~észen feled ték, hogy n ·zru lS l ke~ ene ~ala~. Ok mo t csak egym, ra gond~. ta ~, ro er ~~ . kettö ·zi•'ben ln 'mult a. gJd:otral me . »dro:e ho a "kuk ol og odaa .. ~ ~mm eg e uttogjdn. T le olt ,a lelk~ a n ...zont zerelem minden üdvö .:ég vel s tan !lem lS '\"t1gytak má b ru per zben ha arozott· n nem. ' Arra peclig 1 ho_g ·,z_ mindég mcntöl igazabb l

annál több hazugságot kell hogy életükbe dobjon, most egyik se gondolt. · Hiszen az igazi szerelem is olyan, min t az emberfia: születik. Még pedig ártatlanul születik. Eleinte minden öntudatlan nála, még az éhség is. És éppen ez az, ami a mamákat megtéveszti, mert elhitetik magukkal, hogy csupán a jó neveléstől függ, hogy a gyermeknek ne legyenek vágyai, követelödzései. llma is ilyesmit hitt, mert hófehér lelkének jól esett ezt hinni. Torbágyi pedig óvakodott volna e tévhitet ilyen korán eloszlatni. Oh, a papák annyival okosabbak! .•. Miért is _nem maradhattak még sokáig e varázslatos, tiSzta hangulatban 1 Miért kellett az Orlayné nevetésének végigsivitani a csendes kis szobán, mint a hoay kuvik rikogatása végig ivit egy holdfénybe~ álmodó csendes erdő mélyén 1 lliDa összeijedve sietett egy kivilágított ablak mellé állani. Torbágyi pedig egy sokkal távolibbhoz lépett. l1:s ujra elnémult minden körülöttük. De mégse. Mintha ott messze, a legvégső sarokban,, a h~vá nem .ér ~ kis kivilágított ablakocskák fenye, nl~ki suttogva kérne és valaki halkul, kaczagva, IZgatva nemmel felelgetne. · Iktáryné/ lbár utáJ.ja magát e kiváncsiság 'rt, IDégis odanézett. - De hiszen ezek csókolóznak - suttogja. meabotránkozássaL Én megyek szál aztá.n hangosan. - Ti is jöttök 1 - kérdezi még foghegyről, bár ö már el is indult. - N eiD • • • mi még nem néztük ezeket a nagyon érdekes dolgokat végig ••• - hehegi J árday bizonytalanul. lima csak egy hideg •a hogy et zik -et felel s a kijárá hoz lép és kellemetlen biztonággal érzi, hogy mo t ot ketten örüh·e gunyosan tekintenek utána. ' Torbágyi iet az ajtót kin itni. De ugy láLzik, elté~e~ztették az utat, mert ime, nem

;:r:

t.é1:

A japáni porczellán.

ez a müvészetük. Porczellánjuk is olyan, minb 1 apró lakktálczáik, melyekkel elárasztották egy ' időben a világot : tele van rajzolva apró spanyol- . falakkal, kályhaellonzőkkel, furcsa asztalkákkal, melyeken virágcsokrocskák, bambus:!;kévék álla. ! nak és a lakosztályok mélyében egy-egy Lótusz. · virágon trónoló aranyos Buddhával... De mi· nek beszélni minderről ? Hiszen Pierre Loti szebben és jobban is megirta, mint a hogyan azt én" tehetném. .~. A japáni porezelián anyaga majdnem olyan, mint a kinaié. Hosszu volna felsorolni égetett roaszszájának összetételét, de különben is ezt minden sza-kkönyvben megtalálják kedves olvasóim. Mindössze annyit jegyzek meg erről, hogy sokkal több kvarczot tartalmaz, mint az európai porczellán. Két főcsoportot ismerünk : a földből égetettet és a kőből égetettet. Japánban már Krisztus után 202-ben elkezdtek foglalkozni az agyagmüvességgel. De csak a nyolczadik században kezdődött el a tulajdonképpeni fazekas ipar. A legna.gyobb lökést ennek - talán el sem hinnék - a tea élvezetének külföldre való átszivárgása adta meg, mert ezzel egyidejilleg szükségessé vá.lt tetszetős formáju teacsészék, tea-dohozok gyártása, a tea eltartására, felöntésére, felszolgálására alkalmas edények készítése. A japániak t. i. azt tartják, hogy a tea el>eszti zamatját, ha nem vastag falu, fekete üvegmázzal bevont edényben tartják. Koreából a XVI. században bevándorolt Japánba egy fazekas, a nevét elfelejtettem, ez készítette az első ilyen edényeket Kiotóban, s ezeket >>Raku-j aki«-né,·en még ma is igen nagyra becsülik. Ezeket az edényeket ezüst papirosba szokta burkoltil a japá1u s bárhová megy, magával viszi. A legrégibb japátil porezelián az aritai. Eleinte c ak kobaltkékkel díszítették ezeket uz első tárgyakat, később a vasoxydból nyert vörös szint is ha ználták. Félgömbszerü sészéket, umaalaku porczellánvázákat készitet~k ebben az időben. A legtöbbjét a krizantémumok és peoniák éke>:i. tették, mint azt feljebb a kínai vázáknál cmlitet-

a ,szabadban, hanem a panoptikum má",ik feleben találják magukat. - ~ tükörterem - magyarázza a tulaj. d~n.?s dicsekvéssel. Ilma kérdő tekintettel nóz korül. Tényleg lóg egy pár tükör a falon és egy polozon_ :eleJ?-czei üvegből néhtíny karos gyertyatarto Is díszeleg, do- enn_yi az egész?. Ugy látszik, a panorámás csak ezt a kér~ dé t várta, mert legott, titokzatosan sokat igérő mosolylyal vezeti öket egy emelv'·nyhez melyen függönynyel letakart nagy keretek állnak, s Iniután egy huzózsinórt ad át Torbágyinak, diszkréten távozik a szobábó~. Ilma félig unott, félig kiváncsi mosolylyal lép fel az állványra. Torbágyi pedig, a ki nagyon kételkedik a mulatság értékében, közömbős vállvonítással rántja meg a zsineget. De le.!lott sokat adna érte, ha ezt nem tette volna, hi~zen alig hogy lima odanézett, máris el· sápadva hátrál a kerettőL - Iszonyu ! - kiáltja, nevetés helyett igazi rémülettel, mert bár tudja jól, hogy ea ~rt,atlan, ugyneveze~t jux-tükör elö~t áll, mégis rrtozatos az, a nut benne mealat. Karcsu fiatalos ~lakja hel:>:ett egy elhi~ott, vénhedŐ asszonysa~ot, a ki sokkal inkább hasonlit Orlay ~!ihl?snéra, ..mint saját magára. És a hogy onkenytelenül oltalmat keresve jobbra fordul, ~gy más?r tükörben, abban, a mely kes,kenYlt,, megla!ja Torbágyit, véznán, ~· nyan, akarcsak Jarday Mátét ••• -;- l!gy:e, milyen mulatságos ~ -kérdezi Torbagy-l eroltetett neveté sel mert ó is arra a. másik kettöre gondolt. ' De llma nem felel, mert ellenállhatatlan ö~nzá al mélyed eltorzult képmá ának a nezesébe. - Vajjon mire gondolhat ez a. szép, finomruhá dáma, hogy nem nevet, mi~t a hogy mások zok:tak, sőt inkább, lám, egytk 1 kön" •c;:;~pp:a má ..ik után pereg le a. szomoru

40 -

Vasármrp, ja111l!ir 5,

.a.Z UJSÁG

Kozmatika.

tük. Késöbb zöld, majd ibolya, sár~a és fekete festéket is alkalmaztak diszitésül. Rovatvezető : Garami Béla dr. A japáni a porczellánkészitést nem tartja müvészetnek : ő előtte sokkal becsesebbek a régi A piros orr kezelése villamárammal. A:z orr egyszerü motivumokkal ellátott kőedények. De pirossága na.gyon gyakori kozmetikai bántalom a ennek daczára minden egyes tárgyon, ami kezük~ téli hónapokban. Okozója rendesen a.z erős !ehülés. Leginkább halavány, vérszegény egyének beteg· ből kikerül, ott van névaláírásuk s vázáik, csészéik, sége, roert ezek orrának höre a. hiányos táplálkozás összes disztárgyaik bizonyos individualitást viselmiatt rendkivül könnyen lefagyhat. Ha. az orr nek magukon. Hanem ez a névaláirás még nem bőre hosszabb ideig van kitéve hőelvonásnak, 1 bizonyíték. Lehet, hogy a müvész, a ki készitette mint az pl. korcsolyázásná.l, szánkázásnál megtörtéaz első ilyen vagy olyan alaku csészét, figurát, nik, vagy ha különösen a lehelettől ned"t"es fátyol vázát stb., már régen a földben nyugszik, de valaki, odatapad az orr bőrére, akkor a bör legkisebb veröa ki titkát elleste, vagy tőle örökölte, tovább dol- ereinek falai erősen összehuzódnak:, ennek következtében vivőeres pangás jön létre, a mely azután gozik az ő jegyében. Hanem egy név mindig csak nagyon könnyen állandó is maradhat. bizonyos, egyfajta porczelláma v-onatkozik s minA bajt okozhatják a vérszegén:rség, hideg éles den ujitás vagy javítás már más név alatt történik. levegő és szelek behatásán kivül női bajok, emész~ Japán tulajdonképpen csak 1854-ben nyilt meg té i zavarok, hideg"t"izkezeléssel való visszaélések stb. a kereskedelem számára s akkor ismertük meg csak a valód.i japán porczellánt. !\Iert a mit az előtt kaptunk, az, ha nem v-olt utánzat, legalább is a salakja 'olt annak, amit japáni müvészek Japánban készítettek. Az első, akkor kapott porozellán-tárgyak (3RÁZAY SÓSBORSZESZ dekorativek voltak s gazdagon aranyozottak. FOGt~RÉ :1 .. LEGJO BO* Sok bronzot, fekete és vörös festéket is mázoltak reájuk, ugy hogy néha igazán alig lehetett megEppen ezért a baj kczelését - a mely nagyon állapitani az alapmassza szinét. De azért mindenik- sokféle lehet - általánosra és hel v belire kell osz ta~ ben van valami festői, akár a virágok vagy állatok nunk. Az általános kezelés a baj·okozójának megcsoportosítása, akár a rajtuk feltüntetett tájak szünteté ére vonatkozik. Hel beli kezelés : Elsósorban reggel é· este 10-10 pPrczre forrónze-s rejtélye! sége, furcsa távlatai aciják is azt. boro~a.tá. okat kell alkalma.zni k lozsv-ári salicylA japáni porczellánmüvészet középpontját ichthyol.<>znppannal v-aló lcdörz.sölés:el és lemosáRJ al mindenesetre HizPnben kell keresnünk. A tizen- együtt. A borogatá okat legjobban ugy vé ...czzük, nyolczadik és tizenkilenczedik században kész iilt hof,ry a forróv-ize bororra.tásokat gyors egymásdisztárgyak tulajdonképpen tömeges munk..1.nak utánban "t"áltoztatjuk hidegnze borogatá. kJ..al, mérr ped.ig ugy, hogy 2-3 percúg f0rró borogn tá t, tekinthetők, de az ugyanekkor hozzánk jutott sa utána i-8 roá odperczre hidE-get. Utána. jj lro tizenhetedik wizadból maradt porczeliának bedörzsöl j ük az orr börét fehéri tő bá rsonycr · mcmel. melyek nem mcntesek ugyan a. kinai reminiszKiváló jó hatása. van e bajnál a kékfénykez czencziáktól - nagyon értékel"ck. Ezek többnyire lésnek és különö en a viliarnárammal való kczelé-kék alapon, vagy kék aranyvörös és fekete ékité- nek. Ez utóbbival olyan e tekben, a hol a pirosság e)!yenletes, igazán fénye._ eredményt l het lsekkel, ~;:zépen kidolgozott virágokat tüntetnek érni. Fel ' len bizto_, hatása mellett mén az az Io~ elénk, vagy élénk szinü madarakat. l. s. nye is me~an, hozy könnyen kivihető, fájdnlma és semmiféle, még időlege cltorzitá:-:.t cm okoz. Erre a czélra a. galván-áramot elöször H lbing dr. használta l 9~-ben, utóhb pedig l !lO-bcn Hd ing kezelérét Wei dr. mód sitotta. LeguJabb n Kapp dr. ertini orvos a ké el bbinek tapa z-

ért

~emmi

e kedély-válto-

l. Párls, Hl

é di :.> ggód>a, .{!yöngédcn, tóbb t szól i, mer Iktár ·né

-Dm 1 z n rám.

. Január.

tala.tain okulva egy keetöa villamos nyomóla.p~t • __ .:1\. nt' mu· szerkesztett - egy nagyon jól ha~ 0 , szert-és ennek segélyé't'"el a. legszebb ered.meny~ ket érte el. Ezek után IDRcaam is kisérletezte:n ezz a kezelési módszerrel, még pedig a. ki >á nt Slk~re.1• Az első esetem 24, a második 18, a harru.a~ es negyedik 20, az ötödik 17 és a hatodik ::n ülesra gyógyult. ~ - .. Ha már sulya~ a bb esetról \aD szó és :b.~o~osen, a. hol már göbök fejlődtek és ezzel a. kezeles· sel czélt nem értünk az elek rolizbhez kell folya~ modnunk. Erről a. kezelésról legközelebb írunk.

AZ trJSA.G

Szocziális s ejifs éj. Ir ta és a

~Mü>észet

nöi divatkelme nagykereskedő czég

és Müvelódés Magyar Nők K_ö ré«-ben január 4-ikén felolvasta

dr. Neumann Arminné. l

Budapest, Kálvin-bir 2. sz.

a pozicziót, a mely öt mint az emberszeretet leg. hivatottabb bajnokát természetszerüen és méltán megilleti. .Az a nagy müveltség, az a nagy haza.szeretet, az a komolyság, mely a mi hölgyeinket jellemzi és az a számos erkölcsi erö, melynek a nő általánosságban letéteményese, egyenesen kötelességükké teszi, hogy azokat a közjó érdekében hasznosítsa. Az a ajnálatos tény, hogy ugy a hivatalos körök, jele~en a parlament, nemkülönben az általános indolenczia, a szocziális bajok orvoslását egy valóságos quantité negligeablenek tartják és csak rit. kán vállalkoznak a már meggyökeresedett szo. cziális bajok szaná.lására, kétszeresen serkentsa hölgyeinket, hogy erős akaratuk és nemes szivük latbavetésével ők lássanak hozzá az annyira szük. séges mentési munkához.

Az a nagy és jótékony befolyás, melyet a nők a kulturális téren már is gyakorolnak, szinte kötelesséO'évé teszi a nőnek, hogy a szocziális bajok orvosl~ából is kivegye a maga részét. Kötelssége ez annál is inkább, mert a férfi sokoldalu elfoglalto ságánál fog>a nem is kisérheti e bajokat . a~.yi részvéttel és érdeklődéssel, mint a mennYJt tole különben jog és igazság szerint követelni lehetne. Majd a politika, majd a tudomány, majd ~éb a.mbiozió, mindig pedig a saját létért való küzdelem vonja el a férfint e nemes misszi6 teljesitéséfehér és :fekete től. Amde éppen napjainkban, a mikor léptennyomon, a majdnem vnlkánszerüen kitörö általános Nem természetes-e, hogJ a. nő mint a.nya, elégedetlenség terjedését látjuk, a mikor oly alamint a jö\Ö nemzedék jólétének kutforrása, ki kulatoknak vagyunk szemtanni, melyek majdnem gyermeke szivében ápolni, fejleszteni köteles az fehér és szines a létező társadalmi rendet felbomlással fenyegetik, emberszeretet magvát, maga is annyira át legyen két zeresen szükség van a nő, majd vigaszt-aló hatva e szent feladattól, hogy örömmel, lelkesel sza\ára, majd segitő kezére. Az as zony e magasz- dé el álljon a küzdök sorába és hogy boldogitsa tos mentőmunka alól ki nem vonhatja magát. az a tudat, hogy neki is sikerült az embereknek anyagból, lzléses és nagy vá. Más czivilizált országokban, a 1..-ultura· terjeszomoru sorsán, - hacsak parányit is, - lendilasztékban raktárra érkeztek. désével terjed a. nő befolyása is. Ott látjuk őt mm- teni ! Képzelhető-e, hogy az, a ki gyermeke leldenhol, a hol a társadalmi t éren áldásos munkát kébe oltja. az altruizmus, a magasabb ~-ulturának a legujabb bimzett- végezni kell. H a nálunk a hivatalos körök és a ezen emanáczióját, saját gondolat-érzelemvilága ruha divatlapok, a közrend nem nyujt a nőnek módot és alkalmat legdivatosabb farsangi kelmékből min- arra, hogy magát érvényesitse, akkor önmagának nem olna-e át- meg áthatva ezen magasztos érzelmektől? Es képzelhetünk-e jobb közvetitőt, ták, szlves készséggel küldetnek. 9234 kell törekedni és önmagának kell kiküzdenie azt egyesületünknél mindazon szocziá.lis l!llzmék pro-

Hirneves

a farsangi idényre

h im zett tü l

se yem-

VI. e'kre

A s zál.

Galyak megingó koronája A királylány felett, Nem hallja, csak tükörbe látja A vad , zugó szelet, 1\'lint ha bejönne a terembe A távol - szól, beszél, Végnélküli magánynyal szembe zép, szomoru királykisasszony Tükör falába hosszan bámul : Mintha hirt hozna a világbu.l. A szél, a zél. Czóbel Minka.

Királykisasszo?-Y egymagában Bejárja termelt, Márvány lépcsőjü palotába A.jtót sc nyit. . , , .~é vendég se ndam zene.zek Hangos hada, 1 Téma az ősi Yércsefé:zek. ... 'émán virad reá a hajnal, - "émán borul rá csillagfénynycl, Homályos fátyol sürüjével Az éjsz1ka. Királykisasszony egymagában Kinéz c:z ablakon ~ötétlő erdők távoláb an . . .. Zugó vadon ... Keriti a nagy os1 Yárat, Arkát falát. r irálykisasszony b ele!árad 1 ' zni a tá. ·ol némasagot, A végtelenben elterül?,, .. ötét fen, ükbe elmerulo Zöld ·j zakát. Királykis'lsszony isszafordul, Tükör falába néz, Tükörbe ablak képe csorbul. a végtelenbe vész. V é~elen üres keretében t> Sugár :llak . Feje felett gy~zf~t ·olkeppen, Tükörfal elhaló ' 1 _zéb.en, . . ~!int madársereg mg~ _zam) a. El uhanó nyugtalan arnya, Sötét galyak. .:.

Alom. Irta

Erd ős

Renée.

Men ünk előre, a hóban, a köd.b en, ,a nagy, mélyf:éges éj zakában ke.~ten, ~t ket hajléktalan, kivert kutya. :Mentunk elore. Karácsony éjjelén. Egynlás kezét fogtuk, egymás al k?v~set beszél ünk, akkor is suttogva, mintha felt~k volna, hogy valaki a közelünkben leselkedik és mbghallja szavunk. De a végtelen hómezó~ csak ~e~ten vo~tunk, mi ketten c~ak. RaJ t~k ki~~ a s~~l kalandozott szörnyti ked vvel es nyilvan UtJaban voltunk, mert belekapaszkodott a ruhánkba és visszafelé kergetett volna, ha birt

>olna. a

.1:

·agy. dü?-ében lekapta B: fagyo" bokrokról

zuzmru;~t

e a_rozunkba \agta. ?v1entünk elore. )l~aö tünk már me ~ ~~ Yolt u váro·, b·· zk torny. 1\al, nagy palotal\al. A megfagyott

folyó meredten feküdt elóttünk és ezért nem ismertünk rá. Nyári pompájában láttuk utol· jára, mikor tükrén a csillagok reszkettek s a csillagok között karcsu fehér hajók siklottak a part felé, rajta nevető emberek, nők fehér ruhában és virágos kalapokkaL A kaczagásuk kicsendült a c illogó éj zakába és elvegyült a hullámok csendes csobogá ával. - :Jfo t, ime, halott, - mondta Magdolna - ez jó, legalább nem fáj annyira a bucsuzás tőle. - Aztán csak a vár bástyáit láttuk, a nagy gót templomok égbe meredő esne át aztán nem látttmk mást, csak kis őrházakat, zöld és piros jelzőlámpákat. Távolról a va-sut robogott. Fehér füstje nagy görbe o.,zlopban szállt föl a ködös levegőbe.

Aztán nem láttunk mást, csak havat, havat, havat. - }Iicsoda éjszaka ez ! - mondta Mag. dolna. =- C upa rejtelmesség, fenség, nagy. szeriiség ! Csupa komor pompa ' s hatalmas igézetek ! Tudod, ho>a megyünk ~ - Nem tudom, - feleltem - csak sej. tem, hogy valami nagy jó vár reánk valahol. Hogy jönni fo~ valami, a mire már rég várt~k. Hogy nu . •nem tud~m. Ezen az éjszakán ketezer e ztendovel ezelott nagy csodák tör. té~ ek. :Én azt hiszem, ma megismétlődik minden .

- Ez a te lelked. - mondta és gyönyörüen mo~olygo t - ez u

~Iagdolna

te lelln~rl.

a mi k önnyen el elejt minden ·,_ mindig elöre n€-z. oha TI.s-za eU. :Én. lá,d. mécr arra gond olok , a mi Yolt. :Jie(T ::-Lerueim ~ ött ,-an a ' ros) a mi fényárban -zik z e~tó.u. Ét~ a mi5

Vasárnap, január 12.

AZ 11JSA.G

38 pagálására, melyek ma az egész ozivilizált világban irányadók? Mint a &magyar nők egylete<<, első sorban hivatva van azon szocziális segitség felkaroláBával és ismertetésével foglalkozni, a mely a sorsüldözöttek megmentéséhez vezet. Szooz~Mia "'9Jlitségot mindenki nyujthat ogyaránt, a fiatalok ugy, mint a meglett emberek, a vagyonos asszony épp ugy, mint a szegényebb körök asszonyai, a kiknek szintén akadhat alkalma, hogy szeretetteljesen segitsen környezetén. Mert nemcsak anyagi bajoknál áldás a szocziális segitség, de még az emberi élet hány más kritikus helyzetében nyilvánulhat magasztos missziója ! A beteg, a ki ápolásra szorul, a vak, ki örökös éjjelének sötétségében egy kis szórakozás után áhítozik, a szellemileg elmaradt, a testileg, lelkileg elhanyagolt gyermek, az ifju, a ki anyagi viszonyainál fogva tanulmányait nem folytathatja, az, a ki keresetképességében akadályozva van, a gondtelt, a sors csapásaitól lesujtott ember ; egyszóval mindazok, kik viga.sztaló, jó szóra, ápolásra, támogatásra, oktatásra szorulnak, ezek mind a szocziális gondoskodás körébe vonandók be. Ennek a szocziális segitségnek egyik legfontosabb és legnélkülözhetetlenebb feladatát a gyermekmentés képezi. N emcsak azért, me rt ezzel ugy a j elen oltárán áldozunk, mint a jövő nemzedéket mentjük meg az olzülléstől , hanem azért is, mert a jól nevelt és képzett gyermek számos esetben saját szüleinek és családjának támaszává válik és ezáltal kiragadja öket a nyomor karjaiból. Mindermek a mentési munkának egyik alapfeltétele és követelménye a közvetlen, személyes közremüködés. A jótékonyság gyakorlásában tán még kiengesztell1etjük a jó I stent és lelkiismeretünket egy odadobott könyöradománynyal, de a szocziális segélymunkához okvetlenül nélkülözhetetlen a teljes odaadás. Ha egyszer ennek az · eszménok szolgálatába lépünk, akkor ezt tennünk kell egész odaadással, testtel, lélekkel. Csak a személyes müködés termi meg a legszebb gy ümölcsöket, mert a segélyzendö és segélynyuj tó közvetlen érintkezése fejleszti utóbbiban a részvétet én immár örökre elhagytam. Látom az otthonomat. A feldiszitett asztalt, melyhez le nem ülök többé. L átom a tartókban a sok nyíló virágot, a mit ma reggel küldött a fórfi, a ki engem szeret. Cselédeimet, a 1.-ik a konyhán vannak és elkészítik a kedvencz ételeimet. L átom a jégbehütött gyöngyöző borokat, a mikből soha nem iszom. látom a csipkével boritott ágyamat, mely délszaki virágok illatát árasztja a szoba levegőjébe. Látom azokat a müvészi tárgyakat, képeket, szobrokat, csecsebecséket, melyeket idegen országokban, a szép után való pogány szomjuságual harácsoltam Öv~zc. ;. ""em fogom öket megélinteni többó. ~s a kutyám ott fek zik a k .. zöbön é Y ár. Ezt látom. É . t<', te már milyen me.:::zire ·agy mindezektól ! ,. ekem ninc otthonom - feleltem é nki, ki virágokat küldene. .J.. ,.inc enek képeim és zobraim é,.. ninc c eléd m, e kutyá.m, z retóm. ];:n könnyebb teherrel u zom, mint , me1 u pa zomoru ml 'k im nnal·. :& az ily n u örömmel me előr , mindig lóre, a nélkül, hogy kedve volna .,.· z tekinteni. l!: m ntünk tovább, ki id ig hallgat gon. • .. A ho d valahogy k re z ültör hóf lhö~n m gvi16. ito t. körülöttünk a pu zt sago · .ta dol 'r n ~zt m. os l' . órai v á ndorl mi m nn~lr n v ~tozo t ár szen m á voln~ a ..• hnth al kJa f j •. f:ürt" 'L..- .· á; , mmt T g I • I gaz hogy o " ua) t er ós n l im ito , ' . kendo alá. szaritotta A t . 1 mu zm b~l k6szült ruha. ~olt ~ll a~urv z . milyet a zarándokok vi6eln k Ö z egy v~ tag zsinór, a mi a d .;~kL z\ ..,.olt kotve. un

:es

Úh , m as ' volt ez az . zony . selyembe burkolt gyögyökk 1 , ' ,m1n a z. a {Mld. · ' · ( zer kk 1 o 1sz1te tt , r agy ogó, puhu. Láb. a k it

legigazabban és buzditja. leghatásosabban a további müködésre. A szocziális segitséget szolgáló nő- és leányegyesületek Amerikában, Angol- és Németországban, melyek a virágzás oly bámulatos fokát érték el, élénk bizonyítékai annak, hogy milyen óriási horderejü a nők szocziális tevékenysége hazájuk fejlődésére és a nemzeti eszmék erősítésére nézve. Első és legszükségesebb teendő volna, hogy a borzasztó lakásmizériával és a napról-napra ijesztőbben növekedő drágasággal szemben tekintettel arra a kétségbeesett h aláltusára, melyet ezer meg ezer a nyomor, a züllés örvényében 1sülyedö család küzd - tényleg életbe lép tetui legalább azokat a legégetöbb szocziális reformokat, melyeket a haladó kultura k érlelhetetlen parancsszóval követel tőlünk. Ha látjuk, hogy például Francziaországban már több mint félszázaddal ezelőtt létesitettek egész munkásvárosokat (citées ouvrieres), hogy Németországban csak egyes biztosító társaságok előlegeztek 60 millió márkát munkásházak építésére, hogy Belgiumban h asonló óriási összegeket forditottak ugyancsak e czélra, ép ugy mint Angliában, a hol milliókat· és milliókat áldoztak ilyen épitkezésekre, akkor szégyentelve k érdezzük, hogy is vonhatt uk ki magunkat mindeddig a humanitás ezen legelemibb követelménye alól ? H ogy volt az lehetséges, hogy ugyszólván semmi gondot scm forditottunk a kis ember lakására, noha ez a családi élet oly eminensül fontos tényezőj e.

Azt mondj ák, hogy tökeszegény ország va gyunk és hogy ennélfogva nem áll módunkban más gazdagabb országokkal a közjóléti intézmények terén versenyezni. .r em vagyok eléggé nemzetgazdász, hogy e tétel helyességát akár állitsam, akár tagadj am. De amindennapi tapasztalat arra tanit, hogy igenis vannak nagy pénzintézeteink, nagy biztosító társaságaink, nagy iparvállalataink és vann ak nagy latifundumok és ha mindezek nagy jövedelmülmek, nagy betétjeiknek és t artalékaiknak csak egy csekély ré zét,

ford.itanák az általam jelzett czéh·a, akkor rövid idő multán mi is sorakozhatnánk azon nemzetek mellé melyek az általános közjólét terén csodákat müvelnek. Az állam itt a. törvényhozás utján, minden habozás nélh.iil a közjólét érdekében belenyulhatna az egyesek autonóm akaratába, a német költö szavaival éh-e : l>Kommst Du nicht willig, so brauch ich Gewalt !<< Nem k e>é bé okozza a mai rendkivül szo• cziális depr essziót az élelmiszerek horribilis drágu· lása, mely különösen a szegényebb néposztályt nehezen sujtja. Mert akárhogy igyekszik is az ~ , létfentartá i igényeit a minimurora leszállita!ll,' még sem képes a. mai viszonyok között azoka~ kelégiteni. Pedig a táplálkozástól függ a tcs~t jólét, a szellemi épsérr, ez az a termé zetes talaJ, a melyből még a haza zeretet is fakad. l\elll ásóval, nem kapával, m ·g ke>ésbé erőszakos rendszabálylyallehet a hazafias érzelmet a lelkekbe beleplántálni, hanem irrenis azok az intézkedések, melyek az általáno· jólét biz o itásá t czélozzák, azok képezik azon elszakíthatatlan köteléket, mely a közös szülőföldhöz füzi a közös haza fiait. Nagy Frigyes mondta már ho:zy egy okos, gondos · ak- e.so 1 • sorban a nép • • '1 kell k ormanyn gyoiiU·aro gondoskodnia, mert az irányitja a legfenköltebb érzelmeket is ! Mint a külföld z.on>ai anitáljon társadnl· munk oly sok szá.motte>Ö~ nŐw.';a i a mellett, hogy az oly nehezen mozcró hatósácrok nemcsak örökös ankéttal, közkérdé >itat<Lántl iparkod· janak a nagy bajnak elejét >enni. hanem crélres~ hathatós e zközökkel i!!w ·ezzenek >écret ,-etnt c. ' <{ ennek a hallatlan drácrw • !!llak ' melv a. szegen. e .. . néprétegeket már-már a pu ztulá b a. .:odor]~· 15 Dicsőségére válnék zen iniczi ti>á juk a.nnél inkább, mivcl az as zonv az ki ruin c <>!tídailY11 ' · t a h'az vezetoJe. · · maga ~ · · kesen ·e'ell szcnrcd mm ~ . , l . , . - azert ezen szereneset en Yl:>ZOn~ ok folytn.n c~ . saját érdekéből kötele ége az irám·adó köröktol követelni, hogy ezen tarthatatlan~ állapo tokU~~ véget >es~enek. _Iiért ne ok"1llnó.uk nü is JJl!l~ nemzetek buzcró é' rélye kik ilY

láttam és a kinek leomló u· zálya keleti szönyegeken siklott végig. Ez más. Ez egy uj Magdolna, egy egé zen ismeretlen lény é talán elö zör életében ö maga. Mégis meglepett, sőt megije ztett az el zánt voná , a mely e pár óra alatt ajkai köré ült s azt egészen megkeményítette és a hidegtől, meg valami, gyá·m aggodalomtól re zketö hangon kérdeztem meg tőle: - Hová megyünk ? - ~fért kérdezed 1 - felelte ó. - El' g, hogy elindultunk. Igy, ily egy zerre, ilyen bátran ilyen nagy zerü k 'ny zerböl. Az, a ki a kóny zert lelkünkbe oltotta a nasr · lindu-1 lá. ra, tudni fogja, hov' kell me~·· keznünk. Bizzuk magunkat reá. . I gdöhbentem . • Iagdolna b 'Zél igy, a pogány .~. fagdolna, a kinek ilágo:, kutató elméje ·ziltínkokra . zedt az i ten..: ég fogalmát ~ A minden lát hatatlan eröt tagadó, végzetben nem hiv ~ , józan, az 'le: t tuda o,an ·zcretö, az anyagon tul nem néző, hideg, höl · • Iagdolna h zól

igy? Az 'n

zemb

.iutott, hogy

z a

é az ujj zül t' ek 'j:-zak'ja; é· ho~· a 1niko1 ut1a k ' z n állt é~ hivott z • za át a m gfogtam a. k z ~t ' · mcnt m h t n m

odálkozt m · n n l '·tl~zt m

ir - mond nyugo on. V l li

AZ 'D'J'SÁG válságos esetekben kilépnek a küzdötérre és a hatalmat gyors segélyre serkentik. Nálunk minden bajt leginkább csak teoretikus uton szerotnek gyógyítani, pedig a drágaságot csakis praktikus ~z.~~özökl.;:e], igy pl. a szállitási dijak és fogyasztási adók csökkentésével lehetne leginkább és leghamarabb ellensulyozni. Mindezen elharapódzott bajokkal szemben, mint a minő a lakásmizeria a drágaság, a munkásnök nyomora és számos más szocziális ferdesécr ~zükségcsnek mutatkozik az asszonyt is a kö:~ elethe bevinni, hogy ott Inihamarabb egy épp oly erélyes egyéniséggé, mint hatalmas kulturális faktorrá. váljék. A szocziális segitségnek ö a legtermészetesebb misszionáriusa és annak rryakorlásában fogja ma.jd legfényesebb diada.lá~ mecr.. o unncpolni!

(Pillon kisasszony.) A franczia >>Chronique des Arts<< öröllllllcl tudatja, hogy mától kezd'e Frankhon ujból felemelt fővel járkat-kelhet a müvelt nemzetek közt mert ime, az uj kor meghozta neki az első régészet~ taní irónőt. .!. eve Fillou Lujza kisa f'1Zony s az Ecole du Louvre neveltje. fár >>diákkorában<< is ir~ga.tott a müvészettel foglalkozó lapokba s igy mar tudnak róla. Ez ön·endetc:s esemény annyira ha~ott a Cluonique szerkesztőjére, hogy egyszersound mindenféle nemzetbeli régé zettaní irónök névsorát is közli , a kiknek a mai naptól fogva tehú.t létjogosult~'águk van a frankok hazájában. Eddig nem illett róluk tudni, vagy legalább nem Yolt szabud nekik itólöképes éget, józan észt imputáhli. Arg.pNpt, «P ~UII:ZStfV:!\ MP

MN 44

s~~ fejezöd.~k be. De fáradt nem vagyok. Mert az elküldettek sohasem fáradnak. Néh leroskadn3,k, de nem az ut torhétől hanem a fel~datu~ sulyú.,tól és B:z önmagukb~ halt két . keaé::;ektol, aztan megmt felállnak és tovább me1mek. Ti nem tudjátok, mi oz mert osak kevé:ssel ezelőtt indultatok el. De' érezni fogjátok nemsokára. Mert szeret étek álmo ak lenni, de n:em tudtok és éhesek, szomjasak lenni, de nem kivántok sem italt, sem ételt. Csak a lelketeket kivánjátok táplálni, a mely telhetetlen a keresésben, a sziveteket, a mely kicsiny arra, hogy összes érzéseiteket befo gadja.. JDs telve lesztek isteni vágygyal és omberek maradtok. Ez kin, ez a tehetetlenség. 11:n tudom, keresztül meut m rajta és megzenvedtem érte. - Y i vagy te ~ - kérdezte Magdolna és megállt. - l\fajd L1.egtudjátok, felelte ő csak jertek velem. 1\lost mir egy nagy erdőbe értünk, amelybon fehér árnyékok mozogtak. Ez árnyékok megvilágo adtak, fénylettek, nilhelyt a vándor közelükbe ért.. Sokuk terhet czipelt a -vlillán, a mely alatt g0rnyedeztek. De masolyogtak mind. - '"'!~rujt atok tüzet - mondta a vándor és a többielr :"!:kezdték tördelni a fenvőfák ágait, b.!'.!vmha gyüjtötték és meggyujtÖtták. ~ ol-an a \ilágo alakok közill a vállukról le-vett hat ukat kibontották és annak tartalmát az écr.ő fenyőgal ak közé zórták. Volt~k azok között könyvek, fegyverek, c adásnál c odásabb e~zközök, de voltak ásók, kapák fürész kis; kalapácsok, hangszerek és c illag' izsgáló üvegek; koronák, mankók, ol-vasók ós egyebek. .. . . A mint a sok osszo- lS za holrm az ego hasábokhoz ért, tüz nagyo lobbant, de aztán elhamvacozto t mind nt gy pillana alatt, érczct., fit, papirost, üvea-e é aranvat.

(Párisl Lyceum-Club.)

A londoni Lyceum-Club, mely az irónök és

müvésznők klubja, egy-két évvel ezelőtt Berlinben

nyitotta meg első kontineutá.lis fiókját, mely szintén prosperál. Most legujabbarr Párisban nyilt meg a második fiók, a Rue de la Bienfaisance-ban. .! párisi klubnak természetesen még legkevesebb tagja van, de valószinü, hogy a tagok száma itt is, mikéut Londonban és Berlinben, gyorsan fog gyarapodni. A Lyceum-Clubnak sincs egyéb hiYatása, mint a mi első női klubunknak, a >>Miivészet és Müvelödés<<-nek, csakhogy a Lyceum sok pénzzel rcndelkezvén, gyorsabban és nagyobb arányban tudja meg-valósitani t erveit s fényes, elegáns helyiségeket bocsát a tagok rendelkezésére. De azért mi beérjük azzal, a mi a miénk, s hiszszük, hogy idővel az is oly tökéletes lesz, a mily tökéletességet mi adni tudunk neki. (Internaczionális gyermekcsere.)

Valamikor Francziaország azt képzelte, hogy a nap a franczia nemzet engedelme nélkül le sem merne nyugodni. Akkor egészségtelen mulat ág lett volna egy francziána.k azt tanácsolni, tanitta.ssa gyermekét a franczia nyeh·en ki...-ül egyéb nyeh·re is. Közben történt mindciúéle, többek közt az a csuda is megesett, hogy a franczia tudo mást vett arról a tényről hogy rajta kivül is van még nemzet a világon. Például az angol és német. ..._<\.zt is észreV'ette, hogy ez a két nelllZct halad, gyarapszik, izmosodik. Ennek a c odálato tüneménynek okait kutatták. Tán még nem fedeztek fel mindent, de sokat már tudnak és kezdik ezen tudományuknak komoly hasznát is venni. Igy többek közt felfedezték, hogy jó minden modern emberre nézve, ha több nyelvet tudna, kiUönösen jó, ha azokat a nyelveket ott a helyszinén, saját országukban tanulhatja.. r em minden ember milliomos, de majdnem minden em bernek van némi esze alka.lom adtán ha znát tudja Yenni. Igy a francziák is. Azok a szülők, a kik nem milliomosok, dc azért gyermekeiknek n elvtudását gyarapítani kivánják, legalább a szünidök alatt cserébe adják öket más nemzetbeli gyermekek ellenében. Külön egyesületek léteznek, amelyek a gyermekeket közvetitik Hajdanában régen, ~a-

Ug_ ·an mire való ez 1 - mondta a a többieknek.- Ti azt hiszitek, elhagyhatJatok .alaha az élet jelvényeit 1 Nézzetek cs~k batymt~.kb~ ·é3 lá~ni fogjátok, hogy megint m~den az elob!:n helyen •au. l\fert jelleggé lesz u!ob~ ~z, a ~l a lelket.ek mélyén álom, ezé!, vagyodas; a Jelleget pedig mindeneknek viselni k~ll, örökkön. örökké. A_ ki magától eldobja, a ki megtagadJa, hazudik . Az éle ben pedig lehetnek hazugságok, de a halálban nincsenek. Erre az emberek ismé t összekötözték batyuikat és vitték tovább, meghajtott fejjel és mosolyogva. Magunk maradtunk, hárman a tüz körül és Magdolna szólt : - E szerint, ha ez igy van a mint mondtad, miért hoztál hármunkat ide~ Nem t udod-e, hogy mi szabadulni akarunk az előbbi éle ünktöl1 Nézd a társamat! Csak gyönge asszony ö és olyan erős tüz adatott meg lelkének, amivel megküzdeni nem bir. Látod, milyen sápadt az arcza 7 Ez onnan van, mert a dalába öntö t minden vért, a mi a szivében é az agyában volt. l\Iondjad : a tékozlók örök időkön át tékazoini fognak 1 - Nem tehetnek egyebet - mondta a vándor. - ~ én, a ki meguntarn az örök hiuságo , az örömöket és henyélést, én, a kinek a so mindent megadott arra, hogy az élete szép é haszontalan legyen, én is megmaradok annál a mi voltam és soha sem lehetek más 1 A vándor megc~ óválta a fejét. -Soha. - li: miért nem ~ - Mert nincs is reá szükség. Láttad-e valaha, hogy a folyó átváltozott •olna homokká, vagy hogy a homok vizzé akart volna lenni, hirtelen minden átmenet nélkül ~ A termé_zetben ekkora ugrások ninc enek. Csak la u átváltozások vannak , a miket nem lebet iette ni. A folyónak ki kell apadni előbb ván.~or

gya.rország lakói is igy cselekedtek egymás közt. Bizony nem ártott az a cserélő felek egyikének sem. Hátha most megpróbálnék a külföldi cserevi zonynyal ?

Porcztdlánokról. (Folytatá . )

A japáni porczel!án. A japáni porezelián gyártásának második fő helye Nagoyaban volt : itt már ötszáz éve foglalkoznak ezzel az iparággaL Nagoya Owari tartomány fővárosa. Itt leginkább a háztartáshoz szük~éJeS edényeket gyártották, virágvázákat, rizsnek ós teának való porczellántartókat, ceészékot és üveg helyett használt palaozkokat. Ugyu.ncsak Owariban van Seto városa is, a hol hasonló porczelJángyár müködik, mint Nagoyaban. Itt különösen a nagy virágcserepek tünnck ki, melyok kobaltkékkel vannak festve s fehér domhonni.ivel ékesítve. A kagai gyár, a harmadik nagy japam porezelián idéken épült fel 1650-ben, Kuzumi1\Iorikage festő vezetése alatt. Ezerhétszázkilenczvenben megszünt ez a gyár és csak 1810-ben nyitotta meg ismét egy kutani kereskedő. A második, javit,ott kiadás azonhaln sokkal hiányosabb~ak bizonyult az elsőnél, habár szóp, vasoxidvörös szint produkáltak is s a rajz sem maradt mögöttc semmi tekintetben. A finomabb japáni porezelián sokkal érzékenyebb a magasabb hőfok iránt, mint a kinai, d~ masszájának finomsága é pompás szinezése által me ze tulszárnyalja azt. A di zit.éseket leginkább mozaikminták és \i.rágok t eszik ki. l\Iajd egyes, egy-egy faágon ülö madár következik ; néha egész madárcsapat is. Kedvelik az egeret, gólyát, pávát, sólyomot és tyukokat. Azonkivül kutyákat, majmokat, halakat, tengeri nynlakat is használnak ékitésül, ez utóbbiakat többnyire plasztikusan. Valamivel rit. kábbak már az emberi alakok, a kik bizonyos társadalmi rang és fokozat szerint foglalják el a és m 'lyén a maosárnak kiszáradni. Erős nap kell hozzá, a mi nedvét k:iégesse, erős széh·oham ami fölkavarja, csak azután lesz belöle homok~ :It~ ha onló törvény áll a homokra is. Csak az ember az, a ki mindenpek elibe akar vágru. - ~s a ki ezen az estén megszületett, ~on~tam most re zketve belöle hogy lett I.Steru hatalom ~ Egy p.t~rczig hallgatott, aztán szólt. . - Ugy, hogy keresztül ment az ember rmnden szenvedé2én, álmán, küzdelmein _ mondta. Továbbá ö kijelöltetett. De ti csak menje~~~. v~.ssz~ oda, a honnan jöttetek. Te a pul1a oromokhoz, te másik a tikkasztó da}okhoz é éljétek le életeteket ugy, a hogy szarnotokra elrendeltetett. Mert bizony mon~o~ nekte~. a.~ en;tb?ri lét utjai meg vannak Jelolve a foldon ego vonalakkal és azokról letérni lehetetlenség. :ffis a ki vértanu va.gy apostol, annak életében vannak jelek a miket ő maga is lát é;; mások is látnak. lí:s ~ jelek az élete kezdeté t ől való ! 1\Iagdolna fölemelte fejét és nyitott ajkán lát ·zott, hogy kérdezni akart valamit de nem tudja, miként. ' . - :\Iondj egye a jelek közül. idegen, hogy tudJaJll, mire gon~olsz 1 - E jelen okfélék. É az ö életéhen volt egy, a mely má.r sziUetése elöt.t láthatóvá lett. A c illag. 1\Iert az E zme, a mely világokn.t tölt, be, , már m.e~zületé.se elótt kell hogy sugarozzek. És a kii·e nagy szük ég van a földön, azt sokan jövendölik és várják. És a kit erö~en várnak és jövendölnek mmak meO' kell 0 érkezni. ' - Borzasztó, a mit mondasz! E szerint elöbb jön a züksége óge egy istennek s csak azután jön maga az isten ~ - Ugy van - felelte ő c endesen. - De ez ne mondjátok e>l senkinek, mert megköveznek 'rte.

AZ trJSA.G vázákon is az őket megillető helyet, az őket megtart. Utóbbiban azok a lelkek vannak elzárva' a hit szerlnt , a malyeket p védelmébe vett. Hotei ruházatban. A szimbolikus jelvények sokban megegyeznek - egy zsák czukorral a hátán s köröskörül szea kinai porezelián jelvényeivel. Hiszen végre is mekkel a fején, - a gyermekek őrző angyala egy faj ez a két furcsa, idegenszerű sá.rga nép. B a szarvason vágtató J uro, a népszerű társasá.goké. Nagyon nehéz a laikusnak megkülönböztet~ A sárkány itt is a császár madara, de három · a japáni és kinai porczellánt egymástól. Azért karma van s hátsó karm~ egy gyöngyöt tart, körülfogva. Azonkivül a Kilin, a Fong-hoang, ez még némi tájékoztatásni megjegyzem, hogy a a szörny, melyet itt azonban csak Faonak nevez- japáni férfiak homlokukat és fejüket borotválják, nek és Fonak kutyája, mely csaknem minden váza kivéve a halánték körül egy hajkoszorut. Az fedelén látható. Azok a vázák, a melyeknek fe- asszonyok ellenben turbánszerüen felfásülve viselik delét nőalak disziti, minden kétséget kizáróan Ja- a hajukat. A leányok és szolganök pedig vagy pánban készültek és nem Kinában, épp ugy azok máslíra kötve, vagy szárnyszerüen oldalra fésülve is, melyeknek fedelén relief-lepkék játszanak egy- hordják azt. Mindez, legalább az emberi alakokka.l ellátott porczellánra nézve ad némi utbaigazitást. mással. A japáni vázákon ezeken kivül van még egy Ezeket az adatokat részint Jaennicke, részint büszke, sólyomszerű madár, a császári Ho-ho, Jacquemart és részben Hudson Moore nyomán közlöm. mely vagy egyedül, vagy nőstényével együtt van Különben a japáni porczellánok rajza rendfeltüntetve. Furcsa s igen gyakran előforduló szerint egyszerübb s jobban megfelel a valóságnak, szimbolum a dicsfénynyel övezett teknősbéka is. mint a kinaiaké. A virágok természetesebbek B a Ez, épp ugy mint a fenyő, bambusz és gém, itt sárkányok kevésbé szörnyetegek s másrészt maga is, mint Kinában, a hosszu élet jele. az ornamentika sem olyan erőszakolt, mint annál. A mi a japáni isteneket és szeuteket illeti, A formák ízlésesebbek s talán kimondho.tjuk azt azoknak száma legalább 30.000 lévén, azt hiszem, is, hogy a szinek melegebbek és elevenebbek. nem közönséges jótettet gyakoroJok kedves olvaPersze vannak aztán olyan porczellánok is, sóimmal, ha nem foglalkozom külön-külön mina melyeken békésen megférnek egymás mellett denikkel. Mind.en városna.k, minden vidéknek, a japáni és kínai motivumok. Itt aztán teljesen minden nevesebb helynek megvan a maga védcserben hagy tudásunk. llyenkor arra kell gonszentje. Némelyek már mint szentek tiszteltettek, dolnunk, hogy Kinából sok porczellánt behoztak a m.ióta a japánok eszmélni kezdtek, másokat Japánba, mint egy-egy setvice kiegészítő részét egyszerű remete életük, vagy csodatetteik avatis s másrészt figyelnünk kell az egyes tárgyak tak szentekké. A tulajdonképpeni istenek között alján lévő jegyekre, a mennyire ez lehetséges. a kék ég császára, Tai-shaku-sama foglalja el a A mennyire lehetsége8 : ismétlem, mert sokszor főhelyet. O a földi élet őrszelleme és ugy ábrázolezek vagy teljesen hiányoznak, vagy hamisitják, hogy balkezében tartja a földgolyót. Erdekes ványok. Ezt eldönteni nagy szakértelem és sok a jogászok istenének szobrocská.ja : Mari-shi-tenl. s. sok évi gyakorlat kell. sama, kinek három arcza és hat karja van s a ki örült galoppban rohan tova egy vadkan hátán. Rajzban, porczellándekorá.czióban, szobrászatban egyaránt hires a hét Kami, a menyországnak fő-~ őrei. Bishamon, az egyik, a katonák védszentje : egyik kezében lándzsát, a másikban egy pagodát illető

- ~s a jeleket ki küldi ~ A jeleket, melyekról szóltál ? Az idegen fölemelte fejét és az égre nézett. - A jelek felülről jönnek - felelte halk hangon. - A jelek az én Atyám kezéből jönnek. E pillanatban hideg borzongás futott át mindkettónkön. A vándor fejéről lee lL.c;zott a köpeny cs~yája és megláttuk homlokát, a melyen sebhelyek fehérlettek. ~s komor fekete szemeiben könyeket láttunk, a melyek előtt le kellett ro~kadnunk térdre. Ezek a könyek annyi ~zenvedé~ról beszéltek, ujakról é~ régiekro}, hogy nem birtuk t:!ézni zokogás élkül. - ~ cnjctek haza,- mondta ő - didergő madarai a télnek, szálljatok vis za fé;~ket.ekb_e ó.s ne sie~ et k annyira a vezcklós el os ne kivánjátok Jv mohón a föláldoztatástokat, mer ugyis eljön a föláldoztatás id.~j~ azokr~, a kik arr kiszemeltettek é6 ezek kozott keves ~ zen megvá.ltó. :€n órzem a jelet ur~m~ m':mdta dolna- a illagot érzem, 1~_t egg a sz1~emg e-7 e' rt szabad 1·on nekem kovetnem t eged. b n, A férfiu ajka moso1ygot~: . _ findnyájan en~el? ko;et~e~ B; kik ~ lelk tekb n a c:-illagoi erz1tek egru: íC IB_, ~ ~ h wntalanul éltél edcitg és !árs~d 1~, a~ foldi dalok .;.nekté-ében élte le eletet. ~s mmd a tobbi k t datosan vagy öntudatlanul engem köve ek · én látlak mindnyájatokat, a nélkül, hogy u ra keb1é ek ker ni engem. O;ak menjet ·k h!za. f:n v gyok az, a ki a szándékot láom es megbecsülöm ugy, mintha c:s lekedet volna ... A üz kialudt. .t~ fejü;tket .meghajtva, sokáig néztük az utolso pnrazs kihunyását s a mikor merengésü?kböl felriadtunk, nem ~olt mellettünk enkr. A vá.ndor eltünt. . Akk~r fölálltu?k, megfvgtuk egymú- kezet {.,--::, szatlan megmdultunk, azon az uton n, meJ)eD jöttünk, vi«szafelé. '

..Di.vaflsvíL Budapest, 1908, Hullanak a hópelyhek s megannyi áldás száll utánuk gyöngéd női ajkakróL Hála Istennek itt van hát >égre a várva >árt igazi tél, a mikor be· mutathatják a ook, c szezónra vásárolt holmit, divatos prémeke t, toll· és csipke- boákat, báliruhákat és a többi édes, nt?lkülözhetet1en semmi éget, a mi azc-nban még sem hiányozhat az igazi elegáns asszony garde-robe-jábóL A prémek között a chinchilla, ezüst róka és a czoboly vezetnek. A czoboly, m ly mindig királya marad a szórmének, az idén teljC'Sen, hozzáférhet~t lenül drága. s meg van az a rosHZ szokása, hogy idö· yeJ meghal>ányodik, a mi pedig határozottan baj, mert tulajdonképpen c::;ak u sötét czobolynak van igazán értéke. De a ki nem vásárolhat czo bolyt, az könyesttel is igen jól jár s á h hanteur de la situation is marad, mert az i.Qtn, talán a mért aDllvira felcsapták a czo bolyok árát, a könyest még a ezebolynál is divatosabb. A kik nem ismerik, pedig éppenséggel össze is téve~:~zthetik a kettőt, men c:.ikozása majdnem hasonló a viJagos czobolyéhoz. A kék róka kissé olcsóbb az idén, mint a megelőző években volt, ugysziníén a hermelin is. A ki tehát jól és jutányosan akar váSárolni, szcrezze be, tanácslom az idén a hermelin l:izÜkségletét, mert ki tudja, ~t hoz a jövő e«z~eudó fég n~~ igen esett meg, hogy két egymasr~ kovetke~o e::ben 8 t gnáltak volna az ár~k, az pe.d1g, hogy.meg leJJeL b me n jenek, teljcsen ki van zarva, mc1 ~ nemhogy szaporodnék, dc egyre fogy e kedves kis állatkák száma. .ák te . Per-ze önök azt az ellenvetést fogJ - nm, hogy a j~lenlegi mostoha anyagi ~s~,onyokn~l csak nagyon kev ·s a· ·zonynak van m?dJu.ba~ mar a jö ö z.tf'ndör előre gondoskodni a toilette. sztil· ég1ct kröl. De a dolog nem igy áll egészen. 1'udniillik, ha az idén n m Y sznek toll-boát, hanem hermelin. ítólát, nz idén is di~atosabbak le..znck, ::. jöYórc sem kdl gou<lo"kodni uj étol .

Vasárnap, januá.r 12.

Hol nyaraljunk? -

Válaszok. -

Ehhez elsó sorban sza.va. van a. nagy ilicsó Természet : nek. 2 .. hozzászólna.k, nyaraló, üdüló helyeket jelölnek ~ o~os_aink. 3. Fináncziális viszonyaink és még Isten tudJ ~ mi mmde~. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy mm~enl;d vagy _senlQ se nyaralj on, hanem igen is azt, hogy a ki ma.r t-eh~tJ _és teszi, az nyarajlon itthon a. határon bcilil. nem pedig Idegenben. Ha körültekintünk ha érdeklódünk édes haz~nk vidékei iránt, de tán nincs ~gy másik ily mind~n· ben dus, gazdagon áldott ország. mint Magyar~rs~ag. Vannak ~rmészetes, jobb gyógyfürdóink, ásványnze~. Szóval mm?~71 :U?gvan itthon, a nri a nyaraláshoz szukséges, a. m~ udulesre, a mi gyógyulásra, a nri az elve!!.z~tt egészeegnek visszanyeréséhez >ezet. Hogy sokan ~ foldre, a szomszédos országokba. mennek gyógyulni, a.~~k ~aey r~szesei első sorban on-osaink, kik a betegeket kulfol~ fürdohelyekre liferálják. :lliért ? :llikor azt az eredmenyt, sót még többet itthon is elérhetik. Segitik el6 a honi fürdöink mellózését a. fürdó helvcken telepeken levó állandó lakók és fürdóbérlök u~oráskodásai. is. Ugy a lakosztályok, mint az élelmiczikkeknek az árból yaló ki~rtá~ával. Ezek a fő okai annak, hogy sokan az Idegen fürdohelyeket keresik fel hol határozottabban ol· csób~ az élet, }~bbak a lakás~szonyo!r és nagy.o~b. a nyu."alom. Tehat &z elmondottakból 'lá.-osan kitünik, ho~ nem _hiányos ~taink vagy pedi"0 kellő S:órakozást nem nyu]tó VIdékeink riasztják el a n•a.ralókat idegenbe, hanem a tulzásba menó drágaság r. fürdóte!epeken. Arány} .tiron.

•

Magát~! értetődik, hogy m.indcn jó=avaló magyar emb~~ ~gyreszt hazánk közg~zdas~<Yi érdekének szem· :po~~tJ.a bo l szi•esebben látc.;at hazai f.irdőket, illetv~ u~u.~ohelyeket, másrészt jobban érzi magát, ha honfitárBaJ ~ozot t van s anyanyel•én fejezheti 1.i magát. Igaz, ha ~o em~ Yeszszlik, ho~ hacink :n!."ldenféle gyógy· n;ekkel es ennek folytin ·iiirdókkel el van lá~a. a ter· ~eszet ~agyon is hálás adoill.Úllya é az embernek min· acnre kitei')ed6 figyelme folytin akkor kis: 6 ellenszen· vesnek látszik, ha Franzens-. Marieu- illet~leg: Karls· l:ta<;Iot! ho~csot látogatjuk Ezen t-Uen~zcnvnek"' meg>_<~;D a JOgi alapJa, ?' m.it mindjárt ki fogok mutatni. Sap_t tapas~~la!:<>m?ol egy példá'al abrrok csak szolgální· A cs1z1 fürdeben ugyanis évenként 2000-2500 beteg fordul meg. ~ényelmükröl ugyan eléggé gondoskodva van, a .. m~nnJlben a. fürdö közvetlen szomszédságában V~t;J: a. furdo~a~án, fo'?-tos, hogy ugy elhelyez>e, a fiír?6b61 J?Jovo és kulonben IS beteg •endégek tdjes mártékben el.ve~hessék. a kazánból kijövó füstőt, m.ig J,.-ülföldön, pel~ul Gleichenbergben ez prakt:i1:usan el \an >ezetve. A ~ a s~~ozást ~et.i, az sem hagyja magár. a. kéilye· lcz;ttöl hattérbe szont~tni. Van ugyan egy ~:éYleges szorakozó-tE:.rem, t.anyleg Curs:lon ne\ct ...-isel d? ~a szemu~ ve~~· ,akkor egy zongorán, eszt_alon, d1~anon és nehany ures U]sagtmtón kinil a. szórakozashoz szuk~~ges különbözó eszközök, m.int példiul S<>.kk, dominó, fol~ou-at~ r,tnpila.p stb. stb. hiányzik. Lehet, hogy a s1.ezón elso ~apJaiban _volt, do a. fószez6nban (julius-augusztus) sem_. en! sem ,mas nem láthatta. Hátrányos ton1bbá, hogy a. fürdovendegek szoros társasigbeli öss::etartás helyett

ról. Mert ezeknek a drágább prémeknek megrnn az a jó tulajdonságuk, hogy sohasem mennek Ici a divatból. Es egy hermelin-étele, ha öt, ha tiz esztendös is, - mivel kitünöen akaritható, mindig szebb és elegúnsabb le-z, mint a legujabb nyak bodor. Persze, valamivel drá-.ább mh1 a toll, n~gy tüllboák, de azok a kö,etkez~ szezonban bá.tran a lomtárba kerülhetnek, mig ezek örökéletiick. ~Iost, hogy meO'kezdödÖtt a Tá.trábr.n is az élet, gondolnunk kell arra is, mit n.::>. ·ünk ~a gunk:ra a tobogánozá.shoz (nem is ok>et!en szük· éges a clrú.ga Tátrába menni, ,.an nehii lk Ulác;uit is marra h orn-iink s t bo""'~n-u a"- i-... köm1vÜ esio .. o .. niílni), a bob leigh-pártikhoz. L!!Y ke.l öltöznünk, hogy scm meg ne íázzunk, ;; mckgilitk uo legyen. Erre >alók azok a k-:xlxe kihor«olt k::bú.tok, fehérben, sötétk~kb"u, a meh·el::et "u Holzeráruház tar~, aktáron tt nÚ.lilllk. Bud:~.peste~. Ugyancsak JOk ezek falun. a korc .olv~zá hoz ts, a hozzáva.'ó sapká>al és e.e... kez· iil·el. -~ mell~tt a feMr többnyire jól illik utindcnk:inek, s la~tunk <;SY PW:. fiatal nöt, a ki i~az.:n l:.:>d>esen nezett ki bennük. Vrulnak a..t:ln na<~Yon csinos fe~ér horgolt kendoc.:kék ·~. szala•·hefiiz ~ssel, a m1 yeneket otthonn ölt lllil,..·r-a. a f'zós Lt~í as!;'zony, ha délutáni l'togat:í:ra fogadja >endégeit a__ ~em m ndennap ha-.znúlt é- em éppen tulfutott szal?nban. A end.é"' _ ha jókor jön ~~t hagyJa kabá.tkájá•, d•3 a szeg >ny lt:í.z!a · zony eregne, ha valami játéko v .zelleru ki nem eszelte v~lua ezek t a c ·inos kis f• hér ke:nd • c~kt~ket. . , A 1D1 az e télyi tolletteket illeti, azokról még Jo_k~r ~~n be zélni. r halljuk, c.:ak a jö\Ö hét vegen erkeznek meg a n nov czérrek főnökei a inódellekkel Párisból. Londonbót E::ryelöre ~ prote tán~ é~ bölc öde bálra, meg az udvari g-adtatásra ke ·z.ülnck a. hölgyek, de ar: hi~zem, ezekn~k a báloknak ok rh·-'lisuk abd. Kül"'nö-en ndéken, a hol még tudna - m"..!latni ··z emberek. Erre az időre tnrtom fenn ma amn ;: az az örö~~~· hogy n ·há.ny i!!az' z 'p lll dellt l írj k M. hiD~ ouoJ:.nc1, hdn'~· hül~~im. ?-

.AZ UJSÁG

Vasárnap; jal'l.uár 19.

A hejuinaje-o

•

Irta Fáylné-Hentaller Mária.

Mult nyári utazásom alkalmával megtekintettem Gentben a beguinage-okat e századok ó~ fennálló ~ő~, o~thonokat, hol 'a magányo nok egy-eg~. onasi udvarban, apró házakban lak~a,k egy_~tt, munkával, betegápolással és tamtassal tolt ve el idej üket. Az intézményt azóta tüzete ebben tanulmányoztam és meggyőződtem, hogy nemami korunk vet~.tte. fel, a női kérdést, megvolt az századok elott 1s es akkor is igyekeztek már természetesen a korszellemek és tár adalmi vi~ szonyo~~k m~gfelelően_, a magányo elhagyatott n~kon t,arsadalmi uto~. segiteni mert akkor IS tulszarohan volt a no és nem juthatván v~lamennyi fejkötő alá, nem tehetett minden no eleget annak a legszentebb hivatá ának az a_nyaságn~~' ~ely~t. ?' fernini ták ellenségei ma 1s egyedüli eletczelJaul jelölnek ki a nőnek . Gent?en két beguinage van. A nagy és ~ ~~s begumag~. Ezek . közül a kis beguinage erde~esebb, kepet nyt~Jt, m~rt ma is épp olyan formaban all fenn, mmt szazaclok előtt . E kis begui:~w_ge ~ ':ár~ közepén \an, nem messze a vasuh mdohaztol a Violettenstraat ?5. szám_alatt. Öriási udvara körül van kerítve ~s a kentésen kivül azelőtt áncz é ,ódárok allt, ma azonban a kerítésnek háttal házakat emeltek , ugy hogy a beguinage-ba c akis az egyetlen kapun lehet bejutni. .~ m~nt az ~d~arra lépünk, egy nagy zöld mezo terül el elottunk, körül zéle uttal és ki kövezett járóval, mely mellett apró emelete házak vannak földszinti magasságban kerítéssel. A kerités mögött csinos kertecskc. E kerítés közepén minden ház bejárójával szemben ajtó nyílik, melyen szám és a ház védő-

ar. l1J

•

ZIV.

Álmomban láttam én az éjj el Egy csuelás nagy arany zivet, Es rajt sápadt gyémántbetükkel Állt irva, hogy a te szived.

Az aranyszív némán meredt rám Dobogás nélkül, nesztelen, Hogy megindítsam lükteté ét, Rávontam lágyan a kezem. l\Ieleg ujjam nyomán hevült át ünnepre csendült benn a hang, úgy kondult meg az érverése, Mint egy misét jelző harang. S mig szememből a szívre pergett Egy g orslábú fényes futár, Lángnyelvü válaszként kilobbant Az érczfalból ezer sugár. S hogy végül perzselőn tapadt rá Két szmnjas ajka1n hallgatag - A bordákból rőten kiserkecit Egy mélyroedrű, vérző patak . •. M. Korniss Aranka.

szentjének képe van. A kertek belül fallal van- fogaqalmat, csak a társulat Grande Dame-nak nak egymástól elkeritve, ugy hogy mindms ház nevezett fejedelemnőjének igérik meg a tiszta egy-egy külön kis gazdaság. A házak közt utcza életet. Bármikor elhagyhatják a beguinage-t. vezet a többi ré zekbe. Az utc~ai bejárókapu- Ez azonban a legritkább ese+ben történik meg. tól jobbra van egy két emeletes ház, a főépü Hat évig e. nagy társépületekben laknak és let, melyben kórház és iskola van. Vele szem- ezután költözhetnek külön házacskába, a fejeben áll a templom. A nagy épületben alul van delemnő és két tanácsosa engedelmével. Itt egy nagyterem, a hol a hires genti c ipkét lehet aztán önállókká lesznek és tarthatnak magukvásárolni, melynek legnagyobb részét a be- nál a rendbe nem tat·tozó erkölcsös életü hajaguine-nők készítik, mert sok ebből él. Érdeke- donokat vagy özvegyeket is csekély dijért. sek a kedves nők, mikor az idegen látogatóval 1\'Iég végleges felvétel után is szabadságában udvarukban találkoznak. 1\li.ndenike, öreg, fiatal áll a beguine-nőnek bármikor kilépni, sőt férjhez is mehet. előre köszönti a látogatót. Ez az ugynevezett Petit Beguinage Notre-Dame. E női társulat tagj a lehet minden fedhetlen életü nő rangkülönbség nélkül. Belépési dijul A má ik a Grand Beguinage de St.-Eli abeth, melyet állitólag a magyarországi Szent 500 frankat fizet, de ezt kilépés esetén visszaErzsébet alapított, - ezelőtt szintén a város- kapja., ellátására pedig 110 frank évi jövedelmet ban volt árkokkal s védgáttal körülvéve a kell kimutatnia. Ezt azonban a beguine<4111 . Briggi-kapu mellett, de a város fejlődé ével udvarban is megkeresheti munk.ával. a tanácsnak utban voltak a gátak, bet öltette, Az elf:ő évi benlakás után felve zi a bemint az előbbiét és házakat épittet ett rá. Itt guine-r ő a rend öltözetét, mely ujabban azonban az udvart sém kímélte. Utczát aját i- egé~ z ~-el~iumb,an , _mind~n udvarban egyenlő tatott át rajta, s hogy az egész- intézmény mi- fekete oltozet es kis feher fejkötő. Kimenőre elöbb megszünjék, megtiltotta az ujabb tagok fekete köpenyt ~s fehér fátyolt viselnek, az felvételét. S igy Belgium legnagyobb beguine- ugynevezett >>Jalie«-t. ud\ara már-már feloszlott , mikor 1871-ben Aze' ő ~t minden beguine-udvarban m ásA;re;':lberg Engelbert herezeg Gent kapuján más ö!tözet vol~. Min~g a tartqmány pórnői kivül a St.-Amand-hegyen fekvő birtokát a nek viSelete zurke kek vagy barnában. ~á.J:sháznak ajándékozta, aczélból, hogy ott felVannak a tP.=ok közt nagyon gazdag~}t eplt ék~ városból kiüldözött udvart. Igy épült . 1~ , de, -vannak ~tL! egészen szegények, a kik f~l az, UJ Grande Beguinage, eg megerö ~ it tt ki v~ros falakkal, árkokkal körülvé e, közé- ~un~aval keresik meg a szühéaes évpénzt pen, t1zennyolcz társházzal, utczáiban kéLzáz Is! wt va~ olyan, a kiszolgáló a g~zdagabbak na!. Egyik fogl~ozásuk a betegápolás és apro emeletes épülettel. . Fe t.ői lá~ványt nyujt a telje en gót- a~ert:. egy, ~egrune -udvar sem lehet kórház n~~ül ; roasik a anitás. Az elemi oktatá on stilben emelt es nyers téglából épült telep. kiv~ remek kézimunkákra oktatják tanitváA l)eguinage-ok Belgium sajátsáaai közé nl-rukat ; végre mint íö iparágat iizik külötartoz~ak, évs_z ázados intézmény, me!'yet még no en Gentben a csipkekészitést A h" . · k 'k II. Jozsef fl~1goru rendeletei sem üldöztek · tres g~nt 1-cs~p e ~egremekebbjei a beguinage-okTagjai hajadonok, a kik nem tesznek vallási hol kerülnek ki. Az erényes élet mellett a be-

p sz eliaka (Emlékek.)

Irta Lónyay Sándorné. A megbánásnak egész nosztalgiája, a bucsucsóknak édes gyöngédsége, nem tudom micsoda elmo ódott és bizonytalan, mesterkélt és mégis megnyugtató van ezekben a télvégi alkonyatokban, melyek olyanok, mintha szinehagyott tüllbo lennének burkolva. A nagy üvegház , mely a fogyó világossággal la sanként ö zeszükülni látszik, éde és rejtelmes nyugalommal telik meg. La anként olyanná válik, mint egy szent bere melyben a faunok buja nevetéssel kergetik a ikol ozó nimfákat s nádból készült ipokon utánozzák a csalogány dalait. Amester éges sziklácskák, melyeket moha kárpitoz ki s csepegő forrásviz öntöz, belefuinak a homályba, a növények elvesztik szinüket s csak fekete körvonalaik rajzolódnak le szinte ijesztő merevséggel a háttér szürke falára.. Fent a tető:1él még dereng valamelyes világosság s a kókuszpálma diadalma an terje zti ki óriási leveleit a többi, törpébb növ?ny fölött: A c ipkés le~elü rengő páfrányok dideregve s1mulnak hozzaJuk s a n· iló virágok lelke édes illatban száll el ... Egy arokban néhány apró papagályfaj

sz,oro~g egymás mell~tt, keskeny pálcza-állVB:nyan. ,OlYB:~o~, m.mt egy tündéri nyakék szmes dragakove1. . • . l\1aud szinte spleenes hanyagsággal hajtja le skandináv fejét egy csomó szines japáni párnára. Félig lecsukott szemekkel ball~ gat arra a férfira, a kit nyolcz hosszu esztendő óta ma ho~ott elé a sors először. Ez a férfi a multról beszél neki, az ifjuságról, a bohó, mámoros időszakról, a vesztett reménységekről, nem teljesült álmokról. És Maud nem tiltja meg neki a beszédet. Unott kifejezése mely ismerősei szerint szinte már ráfagyott arczára - tünni kezd s egész testében megremeg, mikor a férfi mélyebbé vált hangon azt kérdezi tőle : - Emlékszik-e Maud ~ Nem válaszol, csak a fejével int igent. .A.ztán folytatj a a férfi : , - Emlékszik·e, mikor egy este, unalomboi, mert nem tudott mit csinálni az idejével :~y perczr? .~old~~g~ tett engemet~ A nagy: ko~ete~ bálJan t~!.tent:. ~a~a ásitva ejtette el ,arczat a legyezoJe moge es visszadőlt a hely~re, a pálmák csip~és ~~~yékába, éppen ugy, mmt .. m~stan. ~ feJe folott akkor egy pirose~·nyoa l~pa egett s a nagy levelek különös, hiZar~ ra]z~t vetettek fehér brokátruhájára s m_eg feherebb meztelen nyakára. ~n erry pohar champagne-it tartottam a kezemben. a melybe előbb már ma~a mártotta mee. u

AZ 'U J SA. G

Vasárnap, ja.nuár 19~

, . G d Bequinaae-ben ° bn vallásosak is, s bár társulatuk nem ban elterjedt a beguinage Hollandiában, Né· a. ket genb a. hol a ran szarzet és nem tesznek belé1 éskor - mint met-, Franozia,- és Olaszországban. A refor- hatszáz és a' Petit-Bequinage-~~t~:-~:·b~l már emlitettern - vallási fogadalmat, azért máozió alatt annyira elszaporodott és fel- háromszáz nö él zorg~ _m ~es békes· telJ , kötelesek naponként kétszer a társudvaron virágzott, hogy 1631-ben 2487 beguinage-ról dog megelégedéssel ' s nn. tobb, el ") kormany· lévő templomban az istentiszteleten részt. tudnak, melyekben összesen százezer beguine- ségben a wotjuffrow (f~Jed "e~~~ bb udva· zása alatt. A többi öt zaz- no a ~e venni. Az első istentiszteletüket hajnalban nö élt. tartják, a másodikat este. Különös ünnepi Németországban a reformáczió után be- rakban vonul meg. t hangulat fogja el az embert, ha ilyen istentisz- szüntették e női udvarokat és Hollandiában Rendkivül 0aazdagok e társndvarok, muler "k a kiktelet alkalmával templomukba lép. A félig is csak k~ttőt türtek meg, melyek ma is fenn- azok a gazdaa maa~11yo- no·, - 1·de von va. , megviL.gitott templomban a fehér fátyolos, állanak Amsterdamban és Brédában. · töltik el életüket, ~endesen nagy hagyoroa· fekete ruhás nők mély áhitattal énekelnek. Belgiumban még husz áll fenn, mely nyokat te znek az udvaroknak. .fól iskolázott hangjuk van és különös, régi daczolt évszázadok viharaival. 1\Iég II. József társ·y Gondolkoztam: nem le_hetne-e uyen H' énekeket zengenek. Ez a beguinage-ok dala. császár is megkimélte őket, mikor a szerzeteket A fiatalabbak fején a fátyol felett virágfüzér beszüntette, nem tekintette a nőket apáczák- udvarokat létesiteni nálunk? :\Iiért nei aneis van ez alkalomra. Azok, a kik még nem ju- nak, -nem is azok - sem az udvaraikat magányos nötöl hallom, ho~ unatkoz Wna.tottak önállóságra, közöE> étteremben étkez- zárdáknak, de olyannak ismerte el az intéz. dül, hánytóL hogy foglalkoza t zeretne.unkái is nek a társházakban. Ebédlőjük különösen van ményt, mely nemcsak azért hasznos, mert lomról <:<zÓ em lehet a társud-.·::trbru;cl% berendezve. A teremben sajátságos szekrény otthont ád a, magányos nőknek, de azért is, pedig ott kellene találnia és haza ~zös, alaku reteszek vannak, minden beguine-nö mert a nők itt valóságos méhszorgalmat fej- felvirágozhatna "1!V-egy társud•arbanyik h zai v.üamel . . aták számára külön-külön egy. Ebbe belépnek, tenek ki és az időben , mikor még gyárak nem bék' munkálkodá melle ott benn megfőzik az ebédet, mindenki saját voltak, teljesen kezükben tartották a csipke- iparág. Ajánlom ez in ézményt a. feiXllDlB magáét és azonnal el is költik. Nem szabad ipart. figyelmébe. egyiknek a másikat látni, mikor eszik. Egy Francziaországba a, keresztes háborukalatt időben van az étkezés és nem szabad a főzéssei Szent Lajos vitte be ez intézményt; felálliegyütt Yz óránál tovább tartania. totta Párisban a >>Filles campagnes de Bon E női társudvarok keletkezését vissza- Secours«-t és több udvart Dél-Francziaország· viszik a VII. századba. Tehát már akkor ban Virágzó bequinage-ok voltak Aachen(Könyvkötonók.) szükEéges volt a magányos és elhagyatott nők ben és Kölnben. Azonban miután pápai engeA berlini Le te-eSITlet ~,ekkel ezelött ala~, ről társadalmi uton gondoskodni. dély nélkül keletkeztek e női udvarok és nll~ ak,képz~ · lási fogadalmat nem tettek lakói, a Viennei hogy a dolgozni 'IÍ::!YÓ nöket renue:o sz ·-ven Egy régi irat szerint (acta Santa Belgie), melynek valódiságát sokan kétségbevonták, Consilium 1312-ben eretnekf'éggel vádolta a hez segiv e. E 11lli~iójának núndeokor ~ en Ladeni Pipin leánya, Begga alapitotta az első begue-eket és pápai üldözésnek voltak kitéve. meg is felelt. Ho~'Lu é• ken át az egyetlen, / a társulatot Andamban. Begga neje volt Arnulf Már pár év'\"el előbb, 1309-ben a kölni zsinat egylete •olt _- agyném e országnak, d~ ~z er 'nói metzi püspök fiának, Ansegielnek. Ansegiel eretnekséggel vádolta e jámbor nőket é V. elesett egy hadjáratban és ekkor Begga maga Kelemen pápa 1311-ben üldözte őket, de midön kél:őbb FOk n kezdtek frdekl~ ~nt, pro b l m ·jának megoldasa os kö1é gyüjtötte az özvegyen és árván maradt 1321-ben XXII. János pápa egy a stra sburgi kenyérkere: János püspökhöz intézett levelében, megennőket, leányokat. Igy alapitotta meg az elBÖ legelső helyen mar;.d" mindiz. L "elsó az a~a.iel· társudvart. Az emlitett irat szerint róla nevezték gedte százezer beguine-nönek a társud\"arokon kiképzé~beu le!! l ö az uj k\:nyérkereset.el> éa való mun.ká együttélést. Kéfőbb _fiklós pápa el ez intézményt beguinage-nak. is védelmébe Yette a bequinage-okat, mint fedez€- 'ben. Igy !c:;utóbb L a midoo a clli>~.:et· Azon ban évszázadokon át semmi emlités hasznos és szükséges intézményt. mü•éc;:,zi kön~Ykö ·c: • i :!en kapo' 58 k lettek e , nem történik többé ilyen női társudvarokról • = • );.ikep· Azonban Francziaországban a XVI. sz'or.zá,.,bnn, megkezdt& a köny ·kötőn~k be· mignem 1179-ben Lambert le Beglie lüttichi 6 lelkész megalapítja Lüttichben a St. Kristof zadban kipusztultak a, beguine-udvarok. z ·:é é ma már minden m ern "' ár<\ Beguinage-t (mely ma is fennáll) oly czélból, mult században 184:7-ben Dél-Francziaország- rE"ndezett nagy mühel. ·b n ni ják nz pa hogy ott a védtelen nőket Zahringeni Rudolf . ban Castelneauderyben állitott fel egy tátil· kézülö é igen alapo k ·pzett - ... jó csalá. pa· badeni gróf garázdálkodásai ellen megvédel- udvart Louis de Loubireau-le-Louibre, hihető azonban, hogy a. mult évek zavargá ai alatt leányoka t e me te~ ·gre. .Jin 'lunk örök~ llanit· mezze. ez is beszünt. na -z, hogy leányainkkal ho>á legyünk, Olift' t 'V'ieJl Gazdag és szegény, nemes- és pórnö sietett Igy ma már csak Belgiumot tekinthetjük ta;; uk, mert. hát minden • án már ai).Il.bár· e női menedékbe, mely csakhamar betelt, ugy hogy sok hasoilló udvar felállitása vált szük- a beguinage·ok hazájának, a hol ezerötszáz dom á .-unk bogS ra1>· beguine-nö él együtt husz társudvarban. meséges. é. nóe!!Yl teink közill il~ 0 p <~Í· lye_k el zórva vannak Anversben, Brüs zelben, ~elgiumból kiindulva a XII., XIII., XIV., Bnggeben, Lüttichben, Löwenben, Contraj. b jokOD 5~~ \J • .-néhá.llJ XV. es XVI. században egész Köz ép-Európá- ben, 'Mechelil!ben, Gentben kettő. Legnép ebb éln1 e:--~- ",.-

guine-nők

i~~··

Ppe\

rbelí

édes ajkát. ~ .hogy kikeresve a helyet, a me~;Y~t maga ~~tett, megmámorosadtam tőle, o~t, dadaga sza\"ak keltek ajkamon s ügyetJenill bevallottam, mennyire szeret-em ..• Legyezője, melyen - oh, jól emlékszem! -:- galáns ~irc~s~k olcsó csókokat loptak a pierette-ek aJak~rol, la~san megmozdult s maga vontatottan, szmte saJnálkozva tiltotta mecr hogy tovább mondjam vallomásomat. o• De én nem engedel~skedtem. Nem turlom, mily örület szállt 1íleg akkor este. Egy hérosz bátorságát éreztem magamban. Egy áhitatos hivő kultuszával vettem körül. Bársonyo zemei, melyekben melanchólikus reflexek támadtak, mint kóbor fellegek árnyai a sötét tavakban, ajkának mosolya, egé. z üde, érintetlen üjusága elbódított. S mig az orchestrum odabent a bálteremben a Don Juan szerenádját játszotta, melynek ki ·érete olyan, mint a. gunykaczaj 1 agyarnbau őrült Ö~szevisszaságban kergette egymást a remény é. a két~égbeesé-. Künt pedig ezalatt e1ő;en fagyott. Az abla~okat, üvegtáblákat tnintha, opálstore-ok ~~mt:ak vo~a be, melyekre fanta ·ztikus 'é . rozsakat ;arzolt a hideg. ~n közel 'bb hu;ó~ tmal~nthmagaf'~\oz. Ugy ... mint mostan .• !a a pedig a. e ne a csond ro t · · • • .. ' ::;emmiség t mondott l n o lgezetctol, ezer I affyJ'on nek m I.d"t b' g,yot an, hogy ne o o a eszedre D · . . .folytattam. lts végre tnaoa 1: ~. cn, megJ.E mozdu1attal odasimult a k h onkent len Ndke táml6.já.n nyngodott ~om oz, mely a. finom pó'khiló~álu t.a lll~ t'e~Ztem, ~ lllin eu, hatalm.as h.aja. a. b8.rönW,·~e::.~~~thetet. az éd ' ••hé?. feje, mik,nt :zmárt. a i i • a válla.mre., hanya.tlott. Azllth ~~s lepke, ez61hattam volna., felka~~tt '.1 drru.elö t os.a.k nevetett 1 eröltet'\"e, minthl). r 't te!"'n ~. 'C~ e- a St\.)6t

gondolataitól: érzéseitőL OI:vnn volt itt ebben a sajátságos milieu-ben, a vÖrös fénybe~, mint egy ex?t!kus, óri~. virág. A keblén egy csokor pármai Ibolya vmtott. A kezem, véletlenül, odatéve~t, reá. :Maga ijedten felkapta a í j t s egy 1. koláslcányka bájos, odaadó f lénkségével letépte az ibolyabokrótát a kebléról é.' bel~femettc az ar~zoc~káját, zégyenl ::, n ... ~"'em láttam mást belöle c ak a szem~it. De ezek "Zintc belefultak abba a kimondhatatlan gyöngód ·égbe, a mit abban a pilla~atban - oh, no tagadja most! - irántam erzett. E .. zem k mo~olyogtak, lázadtak, kértek, aztán elfátyolo adtak s mámoro ig'r t t t~tt~k. Oh, ugy emlék~zem reá, mintha ma tt?rtont volna ! É ón, a ki egy p rczr o tekintet hatá;;a alatt istcnn k éreztem magama , nem gondolkodtam többé, hanem ugy, a min volt, félig clfedv az ibo)~ráktól, lac: nn karjaimba Youtam é g ·enp;'d, áhitat<>: 'rz.elemmel fr·lret<>l am <'gy ki "Ó a. virágokat, min ~ men-ra zonyi szoba függön. cit szok' , z Ibolyák l1de illatában egymá ra talál ak lángoló ajkaink ...

Vasárnap, január 19. tuczat müvésúesen képzett nő a könyvkötészetből. Még pedig igen jól. Intelligens leányunk van böven, a müvészi képesités emyerése szintén nem elérhetetlen, csak éppen az a bizonyos Letteegylet nem tudott nálunk eddig létrejönni. Talán még azt is megérjük.

Porczellánokr61. A japáni porezelián.

A mi a japáni porezelián jegyeit illeti, azok sokkal rit.k ábban találhatók fel, p1int a kínai porczellánon. Egyik igen megbizható ismertetőj elük az apró pontok: 3, 6 vagy 7-es csoportokb!ln, melyek reliefben jönnek elö az egyes tárgyak alján. Tiyenformán :

G T ·CR "ME

Zsirtalan, ártalmatlan, rögtön szépit. Ára 1 korona. Xapllató az eg6s.: világon. 610

• • •

If(Főorvosnő.) A IJforzheimi kórház legujabban főorvosnőt kapott. Az illető hölgy dr. Schtiemann Lina, insterburgi születésü, a ki nemrégen a freiburgi egyetemen tette le az államvizsgáját : &umma cum laude. Eljen ö és minden követője, a ki bcc5ülctes munkája árán bt.esületet szerez a nemének A berlini egyetem promoválta doktorrá Itzina Fruma asszonyt, a ki jelenleg 31 éves, tizenhárom év óta van férjnél s már régebben müködik az orvosi pályán. Csernigovban égezte a leánygimnáziumot, Kra"'nojarszkban három évi tanfolyamban a >>felcser«-iskolát s azután a simbirszki és tobolszki kormányzóságokban müködött mint alorvos. Ennek a nőnek nem vethetik zemére hogy feltünési viszketegség vitte \Olna az orvosi pá.l yára, ez bebizonyitotta, hogy szereti a meuterségét. Mert a föntnevezett kormányzó ágok a nagy orosz birodalom kissé távol és kedvezőtlen vidékein vannak. (Felnőttek

érettségi kurzusa.)

Zürichben Laemmel dr. vezeté e alatt mükö dik egy intézet, a melynek czélja felnőtt egyéneket az érett égi vizsgára előkészíteni. Sokaknak, különösen nőknek, nem lehet akkor gimnáziuroha járni, a mikor koruk szerint ott még fel,ehetök volnának, hanem a mikor körülményeik ezt nekik megengedik. 1907-ben Laemmel dr. iskolája tiz nőt készitett elő a vizsgára, a melyet mind a tiz sikeresen tett le a zürichi reformgimnáziumon. Legjobb magyar gyártmányu

Z A}\{ . A

T 0 S

pörkölt kávét X 4.20 csokoládét ... ,. 3. GO ka.ka.ót ... ... ... .. 5.40

o o kllogra.mmouként franl<ó_b:l.rmoly :l.llomásra. ltiildi : RANI'I'Z ;róZSEJ:' i-:S J> JA ez«'", GYéiiR.

719

~- !

(Folytatás.)

Páratlan és csodás hatásu arczszépitö és finomitó a

fé~~e~

AZ 'D' JS A. G .

l l

• • • •

•

••• • ••

A japáni uralkodóknak is megvan ugyan a Nien-ho-juk, millt a kinaiaknak, csakhogy itt azt Nen-go-nak nevezik, de Jacquemart azt mondja, hogy ez a legnagyobb ritka-ság s csak egyetlen egyszer talált egyet egy japán.i porezelián tál fenekén . Néha előfordult, hogy olyan császárok nevei kerültek a japáni porezeHánok aljára, a kik sokkal régebben meghaltak, mint a hogy a porezeliángyártás egyáltalán kezdetót vette. Ezek nyilvánvaló hamisitványok. A sötétkék alapu, aranyreflexekkel gazdagított, vörös ékitésü tányérokat rendesen egy, a glaz_ur alatt található s ágszerüen zétfutó k{k rajz disziti ; az ágacskák végén apró piros pontok láthatók. Ezek a jelek mindig másodmagukkal vannak képviselve egy-egy tárgyon. A legeslegrégibb japáni porezeHánok kevé bé finom anyaguak s formájuk igen bizarr. Rendesen fehér alapon kék vagy vörö.ssel élénkitett reliefalakok láthatók rajtuk. Az ugynevezett monochrom-kélc japáni porczellánt nagyon könnyü megkülönbö:L.tctlú a kinait6l ~zép, mélységes kékje által. A Firo-).Je gyárból került ki s Hollandiában csaknem minden gyüj teményben van belőle. Nálunk is gyakoribb, mint a ké öbbi japáni porczellán. A japáni Chrysanthem-porczellánt Párisban a csalódásig híven utánozzák s onnan Havreba küldik. Ott pedig az Indiából >isszatérö hajókra rakva, Brüsszelben és P árisban jótállás mellett mint valódit w·ágán eladják. Anyaga barnás s

aranyozása gyenge. Olyan, mint a másodrendu Chrisantem-porczellán. A finomabb japáni porczellánok, malyeket a ~famille rose<<-hoz számithatunk, négy különböző csoportra os:z.lanak : l. az üveg.sze1·ü porczellá.n okra i 2. az email-porczellánoha ; 3. a M anda?·in-porczel· lánokra ; 4. az indiai virágpo1'Czellánokra. 1\'lost elsősorban az üvegszerü porczellánok· ról fogunk beszélni. A japáni üvegporc7.ellánról. Ezt mint specziális japán késútményt tekinthetjük. Anyaguk szinte tejszerü fehél' s oly bensőleg van ös. zekötve a glazurral, hogy a kE~ttő együtt csaknem áttetsző masszát ad. Kissé zöldessé lesz a glazur feltevése által s legjobban a jade-hoz, a vesekőhöz hasonlít. Ezeket a jap.ini ÜYegporczellánokat még sehol sem tudják utáno;:;ni Európában. Különösen s:1.ópek a lábacskákon álló Sa.kipoharak, melyekhől forró égett bort isznak a japániak. Főmotivu.muk többnyire különbözö fino . man megrajz.olt füvek, vörös vagy aranyszínben könnyen odavetett madarak, esetleg emaillal fes. tett ülö nőalak. Széldiszük relief-email. Az üvcgporctellánt különben nagyon keYéfOsé diszitik, mert már a massza maga oly szép, hogy kál' azt mindenffle szörnysziilöttekkel telerajzolni, s ezt a japániak maguk is belátták. Idetartoznak a p apiros vókonyságu s néha bam· buszfonással ellátott csészécskék is, melyek a s{vrcsi öntött csészéknél is vékonyabbak. Ezek is Inialiban és Hizenben készülnek, mint amazok. A japáni email-porczellánról. Ezeket Jacquemart >>porcellaine artistique<<-nek nevezi s gyakran összetéve ztik a kínai vörös porczellánnal, a melylyel pedig egyetlen közös vonások a Casius-féle arany bibor. A szal,dudá sal felhasznált japáni email nagyon finom és nagyon ti_,zta. A vörö~;;nck egész kálája a halavány rózsaszinig, a lazurkék szinlétrája le az 'gsúnig, tengerzöld és naranosszin a leggyakoribban használt árnyalatok. Ami a rajtuk látható rajzokat illeti, azok csaknem másolatai a ki nai e, · zék rajzainak, c. ·ak az alakok elhelvezésében és a ruházat ránczaiban mutatkozik bi;o. nyos naiv elegánczia itt, a japáni porczellánon.

Budapest, 1908 január.

A mai hölgydivatot leginkább az jellemzi, hogy több kor divatáramlatának az összetétele . l\Iindenik áramlatnak bizonyos tér áll rendelk~zésére s a jóizlésü asszonyok, nagy czégek főnökei, rajzolók stb . szinte kinosan \ig~á~na~ rá ) hoay azt a határt ' mely az e~nrik tért a masllctol v OJ oh•álasztja, valahogy át ne lépjék. Eppen ugy v::>,n az is meghatározva, hogy milyen toilette-et viseljünk déleli)tt és milyent délutánra, milyet ste ebédre szinházba stb . A háli ruhák sem gyformák. "Mns az, a ruit mint lady magára ölt alaki ism 't más az a mit mint puszta jelenlevő visel e~y-egy bálon. E ismét más az ud\ari, estélyi vagy háli toilette . Ezekből az utóbbiakból ayön örü exemplárokat láttunk a Girardi koronaherczeg-utczai mütermében s ;:.,.:imt - bár hiányosan talán már másui:t is meg voltak emlit. •e - le .fogom itt irni, hogy lássák a hölgyek, m1ly sokfele az ~z .ugynevezett raffinement, a mely egy-egy ma linak, viráanak ,arry tülldekorácziónak, c illáronak Yagy ·g ö;gycli zn~k különö~. elhe,lye~ 'sé\el eg~~ z. uj, cddicr nem i ·mert festm hatásokat tud clern1. Ott va.n mindjárt elsőnek egy nehéz fe h' r duchesse toilette, jettel é gyöngygyel ~rii~, tele: himzett musseline fel őrJjj~l, mel~et ~rof I aroly1 '- ' ·selt a legutóbbi ud\al'l e telyen. Ez a Gyul...ne v1 . · d fini 'l l'uha valami csodálatos, telJe en ~e~ lS , e . ~-: ható stílusban volt tart\a : d~ek~ z 7. es UJJ~l klasszikus ó-görög mintá.k szermt l~ zultek 1?1 pedig, a décolletage-míl lát l~ódl.agAlnj'ltott ~exk·é~b~?ll) clöreesö csipke-ca cade (va o 1 , . encon-cs1? ,e o alami franczitl. an ked,·e ct) baJO a.t é pikausa adott 0 különben 1nélt.ó á.gteljes igazán remek·.!lÜVÜ toilcttc-nek. ·g rancsa.k nagyon zép olt

egy havasi gyopár szinü, aranynyal át zött ehiné ruha, mely gész rokoko-szerüen hatott s melvet gr?f .. A~ponyi s~í~dorné viselt. Az orgonavir~g szmu barsony derek könnyed csipkeujjakkal birt s ezeket sürün selyemhimzés boritotta, mig magát a derekat egy régi családi ékszernek opáljai és brilliántjaival szórták tele, ugy hogy az szemkápráztatóan ragyogott a villanyvilágitá ban. Persze, azt mondhatják önök, kedvf's hölgyeim, hogy olyan fegyverekkel, mint a családi ékszereknek egész profusionja, nem mindenki mehet harczba. Igen, de hamis ékkövekkel is csaknem ilyen hatást lehetett volna elérni a mesterséges világitás fényárjában . Azonkivül volt ennek a ruhának még egy nagyon bájos sajátsága s ez a bátközépből kiinduló éoharpe-szerü s ugyanabból az anyagból készült lebeny, mely mügöbözésböl elöállított (u . n. macramé-mtmka) selyemrojtban véaződött. Ez az arragement nagyon jó alakot csi~ál, mert hátul a deréknál elkeskenyedik, mig feljebb kiszéle edik . A tulfinomult izlés egész raffinement-ja érvényre jutott a gróf Mikes Árminné toilette -j én. Világos ibolyaszin libertyselyemböl ké zült, princesse-szabással s empire-stilusban tarto t diszitéssel. Különösen gracziózus \olt a széle valódi c ipkegirland és czobolydisz. Pa ztellzöld empire-övét egy pári i phantasie-virágokból összeállitott csokor tartotta össze, a toilette zinében, ezüst harmatcsöppekkel teleszÓr\a . E ruhánál nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül azt hogy ruHy nehéz valódi csipké\el ugy dolgozni, hogy az graeziózn maradjon. 1\fert dámáink természetesen nem engedik meg a régi c ipke szétdarabolását s igy nagyon meg van köt\e az, a ki ezeknek a segitségével kreálja a toilette-et. ok-sok fejtörésbe kerül, mig a c ipkét fen vagy esetleg a ruha alatt ugy el tudják tüntetni (a fele ~ leges bö... éget, szélességet, ho szuságot értem ez-

alatt), bogy az sehol dudort ne alkosson, eho] alkalmatlan ne legyen, utban ne álljon s fölecr hog_y . se~ baja ne történjék. Hisze~ a réal: :al?di cs~pkékne~ éppen ugy megvan a magclt rteke ~t az. eksz~reh-nek, s k\llfölclön a nagy m~sterek nem 1s sz1vesen ha~ znalják, már csak a~:rt sem, :nert m~ndig :van bizonyos >>fané\< patin~Juk, a nn az egesz toilette frisseségének ro>ásara megy. !<-ülföldön inkább uj-valódi c. ipkét tesznek a tOJlette-re. - De menjünk tovább. . C ?d~latosan jól hatott az Orczy Pil·ct bá1·ónö to~~~t-Je. 1 , mely festöien ehendezett heliotropszmu csipkevolant-okból állt s egy a derél- ]-'1• á " , v gasan~l ke~dőd~. s egész a ruha alsó szegélyéig le. zal~d~ ta?lier-b~l, melyet mü\·észi raj zu gyöngyhimze, ekes.ltett: Ugyanez az arrangement képezte az uszalyt lS, ha.tul s igy a ruha cgész prince se· benyomást tett. . , Kecses, és, . mind~n ~pró détnille-ában jó ~le re va~o ba.h r':bat v1selt '\Vlassics Gyulá.né IS. Ez a toilette elefamcsont zinü selyemből voJ~. ~mpU:~-sza?á s.al, gazdag_on ~iszitve stilszerü ara.n; es ezust himze sel. A lumzes a domboru virácrok 0 és arabesque-ek valóságos remeke. A derék kivá.gásá.t valódi csipke ékitette s ugyanebből Yolt a két rövidke ujj is. Gyönyörü zinü volt a J ekelfalussy Zoltánné · kalá.sz-árga ruhája, melyet csodálatos motivumu arany-á-tszövések diszitettek a derékon, himzéssel k~v~rten, és leá.~yosan bájosan hatott a két I állay nover (~enke es Erz ébet) toilett-je i , rózsaszin selyembol, mus eline felső aljjal, directoire stilusban tartva. Nagyon hn.rmónikus kieaészitése volt ' e k' . t> meg -et t01lclte-nek a rózsa zinbársony á.·jour ékité fiitterhimzé sel. ~lég narryon ok mutató , izlé es és igazán me termü ü toilette-et láttam, de a papírosom végére ér em s az önök szives türelmét sem vehetem ton}bb igénybe. A viszontl&tá.;;;ra! Ella. l

\..

'\.

AZ 'UJSA.G

A sziklákon álló fáczánok vagy virágok között szemet keresgélő kakasok is mind müvésziesen kecses pózokban vannak elhelyezve egy-egy ilyen email-porczellán tárgyon. A madarak között különösen kedvelt a vöröshaju rigó. A legrégibb emailcsészéket vagy egyáltalán nem diszitettt'k, vagy csak csekély hálószerű arany szÉldiszszel látták, cl. K{sőbb medaillonszerü köröcskék, szivalak.1, öntudatlanul is a barokkstilusra emlékeztető bekeritések, melyekben gyümölcsök, virágok láthatók, követték ezt, másokat nehéz ezüstözéssei {s aranyozással díszítettek. A japániaknak egyik főerősségük, hogy minden kivülről jövő jót elfogadnak s tökéletesiteni igyekez.nek. Igy bizonyára megállhat Moorenak a.z a véleménye, hogy a japáni cmailporczellán feltalálását a kínai vörösporczellánnak köszönheti . Igy aztán bátran feltehetjük, hogy az emailporezeHánt már a tizenhatodik században kezdték késziteni s az üvegporczellán készitrse akkor már a tizenötödik századra esnék. l. s.

Boi nyaraljunk? Természetesen valamely fürdóhelyen, különösen ha bete<>'ek vagyunk, de ez esetben olyan fürdöhelyet válaszsz~, a mely betegségünknek megfelelő, vagyis a hol gyógyulást remélhetünk. Erre pedig legjobb tanácsot az OITOS adhat. Igaz ugyan, hogy sok ember csak azért megy nyaralni, mert ez a szokás, avagy talán azért, hogy ismerősei, a kik nem mehetnek nyaralni- pukkadjanak meg irigységükben. Utóvégre ez mellékes. Azt azonban nem értem, miért nynralnak olyan soknn külföldi fürdókben, mikor hazánknak is vannak igen jó és hires fürdői. Persze, a külfölcliek jobban imponálnak. No de nem erről akarok én most vitát folytatni, csak ajánlani akarok a t. olvasóközönségnek egy általam ismert igen kellemes, betegeknek, egészségeseknek egyaránt alkalmas nyaralóhelyet, mely Turóczmegyében, a budapest-ruttkai fővonal mentén, a Tátra-hegység egyik remek fensikján fekszik, gyönyörü fenyőerdők közepette. Ez Stubnyafürdő. Igen ajánlatos izületi és izomrheumás megbetegedéseknél, ischias, köszvény, neuralgia, nói bajok és bórbetegségek eseteiben. Orvosi vezetés alatt álló ivó- és fürdö-kurák, porczellán-, kád- és tükörfürdök, izzadási 1..-urák, villanyozás, massage, uszoda és hidegvíz-gyógykezelés. Azonkivül kellemes fekvésénél fogva mint léggyógyhely i'l megbecsülhetetlen. 1\agy és szép parkkal bir. Az árak igen olcsók, lakások egészségesek, élelmezés kitünó. Saját fürdőzene kara, lawn-tennis-pályája, állandó uri közönsége van. Gyógyszertár, vasut, posta és távírda-állomás helyben. Ezt a. fürdőhelyet bárkinek melegen ajánihatom nyaralóul. Mandelik Gusztáv. Több magyar fürdőhelyen megfordultam, de mióta

n külföldieket megismertem, érthető előttem, hogy miért

pihenteti a legjobb hazafi is nyáron a sovinizmusát és viszi ki kiilföl~·e a magyar pénzt. Mert közgazdasági kérdés ide vagy oda, nyáron mégis az a fő, hogy jólnyaraljunk és elég haj, hogy ezt a. mi gyönyörü bérczes-völgyes hazánkban oly jól, mint külföldön, nem lehet. A baj forrása talán az, hogy nincs megfelelő szakértő fürdő igazgató. Többnyire valami lejárt gentry tölti. be azt a helyet, ki gógö;en lefu!;nigálja a wndégeket é:~ igényeikkel szemben indolens. Es a szórakozások ? •>Jeder nach seiner Art!~ Hogyan, még azzal is törődjön az igazgatóság~ ~Jost az uTátás (penzióban) lakással együtt 6-7 korona. Hogy milyen a szobák butorzata~ ~z tal~n mellékes, mert hát ténvlc..,0 butorra sokat nyart lakasba nem költhetnPk a íó hoc:ry tiszta. ;,zellös és egész;oéges fekvé"Ü ' ' De o a tá.plálkozas ' ' legyen a szaba. az mar nagyon f ont os dolog, mcrt nz egész nap az él~ l~'\"egön .'nn az .ember, uszik , acy tenniszezik, gydof5parttkat csmá_l, ..e:.ova l az rtvágyn. h Lt. Ima." é enne~ _brzony, a nyaralo _onll, mc:rt Lát az,:·rL jött, ltogy restaura lJ a magat. Kap ~g reggehro egy JlOhár kávét, egy. süt~~~nyn:rel, _ha. ~~g etn:et ":~z Yagy egy kis '\"ajat ker, külo~ szaml_ara. U:JU~ ~ar. Ku_lfl.ildön kap reggelire egy kannanl teJet, kaxet (ihat akár három c ·~-..ével), nem számolja. senki, llogy hány sütem 'nyt eszik az izletP3 vaj hoz, mézhez, a ruit a reggelihez felszolgálnak Az ebéd nálunk : leve~. egy husétel, hozzá 3-4 szelet hurgon ·a. vagy rizs (sal' ta vagy befőtt, a kinek gu.•;ztusa Yan :·á, az hozat é· külön fizet, söt még uborkát -~ kap penzt6ban, ezért i~ külön fizet). Két szelet tészta ZllrJa 1'~ a. gazdag lakomát. ·k't t ~~~mo~a Y husétd, de ha tetszik, kap hely,tte fuetv~~ st 15 egy poh"r t "j(·l. Kenyü pc1.ze külön lesz Ezze! ~~e!Dbcn külföldön Ug)"ancsak 6-7 frankért

tuodern, htgwnikus szoba. A reggelit m~r k .. \ lm d ta Ebéd...l eycs, b a 1.. vagy más eloele .. ~ >e c on · m. l, an olozsül k ' hatféle kontéssel. sült, sz.árnya.s salátákk8.l \ f 'Rgy sütemény vagy parlait. VaCilora. leves elóét(!r ottekkel, mellékételekkel, c~emege. :M.inden lá lat kéts 'b pecsenye visznek körül, mindenki ann, it vesz a zer- o.~omsz.or Ezt kapja. z ember külföldön"6-7 ir;nkü~ennyll akar. uz obl~gát. m~srya.r fürdói ütrend. 'J'cs~;ék o. t~t~ ~~ hbi hMonlttam cs o. konzclrrencziákat levonni É OSS?.<:l· h:~j1And6 Vag)"ok itthon nyaralni, h.n. ta.l;í.lokn :lzóart

furd6hclyot, o. hol kapok olyan pcnziót Interlaken, Zürich ya.gy Gradóbau. • (Budapest.)

Abb Y. n

liUll

áz1a,

ll. A.-né,

Kozmetika. Rovatvezető

: Garami Béla dr.

Fagyások. (I. folytatás .) Helybelileg okozója lehet az is, hogy a megfelelő testrészeket ellátó izmok müködése hiányos. Az izomműködés segiti elő a vér oda- és elvezetését. A hol ez elhanyagoltatik, otb könnyen jöhetnek létre eldugulások. Nem dolgozó, sokat ülő egyének elfagyásokra igen ha.ljamosak. Leggyakoribb okozója azonban a helybeli nyomás, mert ez a vérkeringést hátráltatja. Sokszor láthatjuk ezen nyomás következményeit a kézen, a lábon és az orron. A szépnek tartott kis szük ez pők, keztyük és az arczra szarosan odafekvő fátylak nagyon gyalu-an okoznak vörös kezet, lábat, orrot. Fagyásokat tehát leginkább olyan egyéneknél láthatunk, a kik vérszegények, esetleg szivbajosok, vagy valamely vérkeringési zavarban szenvednek, vagy pedig olyan egyéneknél, a kik mindent elkövetnek arra, hogy kezük, lábuk kicsinyeknek látszanak és a;.rczukat fátyolviseléssei mindenáron meg akarják védeni még a legcsekélyebb fénytől és levegötöl is. A fagyá•30lmak nemcsak kozmetikai jelentő ségük van. Első sorban is nagyon sok kellemetlenséget okoznak a velük szenvedőnek. Majd hidegség érzete vesz erőt rajtuk, majd meg kellemetlen égés érzetét okozzák és, a mi a legkellemetlenebb, kiállhatatlan, erős viszketést. Másodsorban pedig nagyon könnyen jöhetnek létre a fagyási daganatok fekélyes szétesései következtében nagyon hosszan és nehezen gyógyuló sebek. Itt a bajnak már nagy kozmetikai jelentősége is van.

BRÁZAY• SÓSBOR SZ ESZ -.» FOGKRE IYI A LEGJoBB * Hogyan védjük meg tehát magunkat a fagyá ok ellen és miképpen távolitsuk el az esetleg már meglevő fagyási elváltozásokat ? Először is a szervezetben előforduló rendellenességek ellen kell küzdeni. A vérszegénység, gyengeség ellen - a hol az is jelen van - erőteljes dietát, testgyakorlást, mas aget (különösen -vibrácziós massaget) és különféle belsőleg adandó erősitö szert rendelünk Kitünő belsőleg adagolandó erősitö szerek a Bayer-féle vasszörpök és szétdörzsölhetö Y"aslapdacsok, a parádi arzénes-Ya ,iz, az Eggerféle csukamájolaj-emulsió, az Energin stb. Az óvó rendszabályok betartása czéljából a fagyásokra hajlammal biró, gyenge, vér.:zegény egyének nagyon helyesen te zik, ha a hideg idő beálltá,al bő, meleg kezt}-ü é:o. bő, meleg börczipőt viselnek (nem jók a szőrmével bélelt keztyiik és czipők}, kezeiket mo_á után jó szárazra ledörzsölik, őriz kednek hirtelen idóváltozástól. nagy hidegben nem tartózkodnak ho _zabb ideig szabadban 's szabadban nem dolgoznak vizzeL Ilyen egyéncknek m:í.r (}sz zel meg kell kezdeni a gyapot-harisnyák ,·iselé~ét, dc azt viselj 'k éj. zaka is (per·ze ilyenkor tri. sct), az utczán pedig a hideg idő b~ álltával Yastag talpu amerikai czipöt vagy mele(T gummiczipöt Yiseljene:-k .1.:-em szahad a Í1ítyla fe;;ze. re kötni, me1t ez a legtöbbször már kLcbb hideg behatására L okozójtt lehet az orr ~ · fiilek lcfngyás: nR]>. (Folytatj uk.)

Vasárnap, január 19. meg tojással és tepsiben gyors tűznél süs~~ ~eg szép sárgára. Pár napig is el lehet tartam es 1gen jó izü. kil' ui Arany-galuska. (Dukat.ennud~l.) E~ _on~lisztet tegyünk tálba, 3 deka friss elesz tot, ~- kan~ meleg tejjel s kis liszttel ke\erjünk_jól el s on~s lt a liszt közepébe és hagyjuk kelni. Ha me~ e ~ a lisztbe tegyünk még 4 egész tojást, egy to~asn~ vaJ·at vacry zsírt, 4 kanál porczukrot, keve~. so o . 0 , ossze meleg tejet. Ezeket keY"el'J·ük- _]·'l . 'l és 7 deczi s dagaszszuk fél óráig. _,fikor a tészta ISm~t JO megkelt boritsuk ki liszttel hintett deszka.ra 5 az egész' tésztát felülről kissé zsirozzuk meg. ~r~ a tésztát evőkanállal szaggas uk ki gal~kana t . 1\likor a tésztát mind nagT" galll'<kákra_ h>szagga · tuk, k enjünk ki egy formát. aztán _rak~~ tele.~.~ alját egvmás mellett galuská-;-~1. lnn!sük b~ t~:a dió, czukor és mazsolá.\al .. ztán rakJunk ~a UJI' egy sor galuskát ezeket már z irozzuk l m~g o ' "uk f'liCf és ujra hintsük be dióval stb.-\el. Igy rak] -l'~ )' a form:í.t (többet nem szabad, mert nag ·on fe JOn · . l D 1\:Iikor sütőbe teszszük ne narron meleg .egyen sütő, de ké öbb erős tiiznél sü~sük meg. hogy m~ piruljon. Egy órai ülé- után ké-z. Ha m~gs boritsuk ki tálra. baraczklekvárt adhatunk Dl d ' . b ?t· kül"n 0 lesze léje, de mivel minden egye~ dara .ük s. hetünk róla ) em-r részét külön dra tehet] o.r borlevest öntünk alája.

el:

"Fiumei

e3-\ c}!t

fény keményítő" l,!!indenhol kapható l

és a levesestálba töltjük. Asztalkendővel beborítva tányérba tálaljuk a : Kirántott burgonyafánkot, mely következőleg ké zül : 4 deka habo ra kevert vajhoz, l egész tojást, 25 deka reszelt burgonyát, kis sót, l késhegynyi re zelt szerecsendiót, egy kifli héjából reszelt és vajbau piritott morzsáját adjuk és e tésztából, mogyorónagyságu golyókat formálunk Ezeket lapos serpenyőben 8 deka vajbau, aranysárgara rántjuk folytonos razas közben. A tányérra rakva vagdalt metélöhagymával, vagy petrezselyemm.el meghinthetjük.

Osztrák császár i udvari

és magy. királyi szállitók

8 csokoládé és sas-cacao Elismert legjo~· ".'~öségü. . - Mlndenütt kapható. Csokoládé-gyárak :

Pozsony, Kö l n,

AZ 11JSÁG

Vasár nap; január 19.

570

Berlin, New-York;

Gazdasáji tanácsadó. ~ A januári és februári költés. Ez nem alkaln1a tenyésztési, .csakis piaczi czélokra. E hónapok alatt -~en: fa] baromfi, hanem gazda ági tyukoknak a to3asa1t kell kotló alá tenni. N"emc ak mert ezek kevesebb értékkel bírnak, hanem főleg mert a fejlődésben sokkal előbb vannak, mint bármely más baromfi s az idő viszontagsáo-ainak j~?~an ellent _birnak állani. A gazda ági t~ok k?z_ott a haza1 magyar fajok é a német gazdasagi tyukok a legall~alma~abbak a korai tenyészté "re. Az olasz tyuk e czélra nem ha ználható. A németek közill a Ramelsloker a legkitünőbb tyuk, mint téli tojó és kotló, jó c ibevezető és ne:velő. ~ csibék a német piaczon mint hamburgi cs1rkék 1smeretesek s finom husuk Iniatt igen kedveltek. Etetésük következő : 2/3 rész tatárka 1 13 rész .?abli, zt aludt tejjel, sürü péppé keverv-e: E~ a fotú.plálék. ezenki">ül naponként apró kis fnss halakat sz6ruuk mindene től. ö::. ·zetötTc a csibék l; _ E c ibék más bustáplálékot nem kapna~:. A barouúi egyáltalán a halnak nagy kedveloJo s a hallal vagy halliszttol táplált baromfinak a husa finomabb és jobb izü, mint a közönséges módon etctett tyukféléknek. Természetesen folyóvizi halakról van szó, nem pedig tengeri halakról. A szárított halli zt mindenféle fajtáju halból áll s ha friss és nem romlott anyag ez is kitünő táplcí1ék a felnőtt ·baromfi számára. ::.\IagáLól értetődik, hogy a Ramersloker-csibéket nem feltétlenül szükséges a fent emlitett táplálékkal ellátni, csakis az esetben, ha hambmgi csibét akarunk nevelni, azaz, azt az ízt akarjuk a husnál elérni a miről azok a csibék nevezetesek. Máskülönben· épp ugy lehet azokat ne elni, mint bármely más fajtáju közönséges gazdasági csibét. A Ramerslokcr tyuk a leajobb tojók közé tartozik, a gazdatiági tyukfajok között, a cöbb zörö keresztezés folytán a nagyobb fajták közé tartozik. ak l~ét szinben, fehérben és sáro-ában tenyé~z tik. öt hónapos korí1.ban kezdi meg a tojást, a mi legfőbb bizonyitéka gyors fejlődé-ének. :Magátől · rtetőd.ik, hogy ez a gyors fejlőd' csak helyes nevelés és gondozás folytán jöhet létre. A házi nyulak etetése. Leghelye ebb a házi nyulakat naponta két zcr-három zor etetni ; e te a legtöbb eleség adható nekik. zeme leségből egy kevés zabot kaphatnak. Hizlalá n~cí.l árpa vagv tengeri - _daráltan_- a~lha!ó ; ezt is cz~lzerü mcgáztatm, valan:mt lcrorrazott_ ,-atV fott burgonyával, esetleg IOpá,al ke:·erm. .~: ..a~?n zereti a házi nyul a kenyeret e a lefolazott tejet . I itiinö elesége. minden zöl~ takarmány ; de luezcrnát és lóhcrct z ·enge koraban n m zabad adni, mert fclfuvód' . t okoz. ~ó csemegéje a saláta, l;:áposzta. és répaleYél._ ~a. zaraz a taka.rmány, a. mit kapnak, u~y 1\'0Ylzet ~e~ nektk adni. A falcnlct is megeszik. dc ezek ko~ül áJ.·talmukra an a mandula- é baraczklc\el s igy azoktól annak idején tá;-ol tartandók. . , rnadarak fürdözése. A kalitkaban ba A szo ' . t 'l . . tarto t . b"madt rak er.l>::-z ·egere. e en 1·, Igen . ' !::ZO " • f" d' E 'lb'l k dv zö hatás al van a gyakon ur •. eze o kivánatos, hogy a kalitkába. f~rdoedényt helyezZÜnk cl. Ezen dény uCID kic my .. .:_~m m~ly ?:e legyen, me rt cl: ö e. _ct b~n nem. fur~dhctnek ]Ol llleg 11 madár, utóbbi nu~ t t pec~rr kmmy_e_n bclcfu.lhatuu. j. kis íüJ.do deny azcrt :scm JO, mcrt

abból a madár sok vizet kifrecskel és ez az ürülékkel érintkezve, kellemetlen büzt terjesztene. A kalitkát gyakran, az ülőrudakat és aljat pedig naponta tisztogatni kell. A madarak fürdését megakadályozni nem kell, mert kevés kivétellel igen mértékletesek abban : egyébként ugy zárhatjuk el a fürdéstől, a madarakat, hogy a fürdöedénybe lábakkal ellátott siirü sodronyt helyezünk; az esetben pedig, ha a fürdöedény az ajtó előtt függ, ugy azt onnan - arra az időre, melyre a madarat a fürdéstől elzárni akarjuk- leakasztjuk Palaczkborok téli szállitása. A téli évad alatt a palaczkborok szállitása nagy gondot ad, mert minálunk fütött kocsik, hol a borok elhelyezhetök lennének, nincsenek ; a rendes kocsikban pedig ki vannak téve nagyobb hidegben, a megfagyásnak . Ha a palaczkbor 150 C. körüli hidegnek lesz kitéve, akkor legtöbb esetben megfagy és a bor kiterjedése folytán az üvegek többnyire szétrepednek. Ha a szállítás közben a palaczkbor nem is fag na meg, csak erősen lehülne, már ez eh·eszi értékét. Ugyanis az erősen lehüllt bor, borkövet vála zt ki ' nagyon megzavarodik, igaz, hogy a zavarosodás hos zabb állás után elmulik és a bor megti ztul, de a kivált borkő a palaczk aljára illlepedik le. A fagyott bor izében is sokat v-eszít, tehát minőségében romlik, miből ok félreértés és panasz keletkezhetik. Ezért legyen gondja az eladónak vagy ajándékozónak arra, hogy bort csakis enyhébb időjárás mellett adjon fel hosszabb va uti utra. Baromfiak gondozása januárban. okszor nagyon változékony az idős e hónapban a baromfiak, ~z á.tmenetnélb.iili időváltozástól igen sokat szen,·edhetnek. A kevésbé védett ólban, egyszer enyhe, má zor ulhideg lehet a levegő. Ezért helye , ha ki ebb baromfi- tenyésztők, ennek hátrányát elkerülendő, az istállóban tartanak fent a baromfiaknak egy kis helyet ideiglenesen a nagyobb_hidegek idejére s ha erős a fagy, nem engedik ki azokat a szabadba, csak déltájban. Az ele égük lágy s könnyen emészthető anyag legyen és ivóvizük langyos. Zöldségféléről ilyenkor i gondo kodni kell ; mésztörmeléh-röl szintén, hogy mielöbb tojáokhoz juthas unk. Azokat a kaka okat, melyek nagy tarajjal birnak, védjük a hidegtől, nehogy a tarajuk elfagyjon; ha azonban kiengedjük az udvarra, ugy v-azelinnel, yagy gliczerinnel kenjük be a tarajt, mely a fagy ellen édeni fogja '? Tanyészsertések takarmányozása télen. A tenyész ertések tartásánál gondoljunk arra hogv az etcté körül az állatoknak némi ,-áltozato -~ága legyen. Hizlaló, tehát erő - takarmányt ne sokat adjunk, nehogy igen kövér legyen, m rt a hízás a fej l ődésre hátrányos. Ezért kukoriczát és más hizlaló anyagot csak nagyobb hidegben s akkor sc sokat a djm1k. Hideg időben belöle azért szükséges egy kevés, mert höt fejleszt. Buzakorpa, zabdara vizzel keverve és nem fon'Ón adv-a, jó takarmány, mert vért csinál és az izomerőt növeli. Tök- vagy répaetetés szintén szükséges, hogy ezáltal is változatosabb legyen az etetés. A konyhamcslék szintén jó, csakhogy télen ne adjuk hidegen, mcrt az az állat egészségének hátrányára •an. ::\Iinél jobban közeledik a sertés a lemalaczozás idejéhez, annál változatosabb legyen annak takarmánya és fekhelye meleg, száraz legyen. Tenyészállatnak nyers busdarabokat adni nem ~zabad, mert ezáltal a sertés könnyen malacz-evésre szokik.

••

Uzanafek. ( Kézirarokat nem adunk viss::.a.)

R. L. Barátnöjének a. következöket ajánlhatjuk :

1. Tc~ ék nn.ponta. többször ~cgmo~ni állo t~. Yizzcl és c-te lefekvés előtt langyo nz é koloz. \'ai'! bcnwc-

~za.ppaunal.

Leszáritás után dörz..:i.ilje he ~jjelro aramiféle fehéri ó bársony-créme-mel. 2. Te-:;ck ugy~nol~~an lemosásokat Yégezni. De itt a szapprmhabot hagna raJta 10 perczig és c·ak_a.zután mos.a lc .. !'a~. on hel~ ·cn tenné, ha másodna.ponkmt crry arczgózfürJot hasznalna. Lehet ez . ha. ilyen ké.«ziiléke ninc cn. ucy i· vé~czni, ho~ egy mcgfcleló na.gyságu C'dén;be izzó 'a'-nlón1.~a l tesz C'S cn·e fonó vizet lölt. .:\. fejét haj a az edény fölt; és lakartru; a be a fejét és az edén)'!. egy vasta~ kcndóvl'l. Jlnc.nwnil.-. J. Tc vék hctt'n1.ént l;'Lzcr este lcft'kvé előtt a fcjbórét és a haját alapocan megmosni és behabo. itani meleg viz és kolozsYári kénes fehér kátrányzappannal. A reászáradt szappanhabot mo a le eleinte 10. később 30 percz muh·a sok langyos vizzel ba ~zóke, akkor kamillateás ok langyo vizzel, azután állott vizzeL ugy hogy a fejbórén és a hajáu ne maradjon semmi szappan em, azután tc sék leszáritani · kibontott hajjal lefeküdni. Ezzel a mechanikus manipuláczióval eleinte meglehetösen sok hajszál fog kihuzatni, dc ez ne ije~zszc meg mcrt ezek a kihuzott haj ·zálak bet{' ck 's u~· i ~ihull.ot~ak vo~1a. Ezenki\'ül. tc_ .. ~k má~odnapon kcnt amm1-fele haJ ·ze zszel n. feJharet <lar ·n l cdör~ülni. :?. ... ·o hát ez nem cgé:.;z ·u igy Ya.u ; löfordul

a.z ennek az ellenkezőjénél is. Annak az oka nem egyéb mint a bórnek tulzsirossága és a nem kellően tisztán· tartása. Tessék a mittesscreket naponta vagy másodnaponta kipréselni, a pattanásokat pedig vékony varr~ tünek kiizzitással megtisztított hegyévol felszurni. A klpréselés és a fclszurás előtt tessék a bőrt alaposan megmosni szappan és meleg vízzel, nagyon természetesen a kezeket is. Kipréselés után tessék a bőrt alaposan meg· mosni meleg viz és kolozsvári kénszappannaL A reászáradt szappanhabot tessék 10 percz mulva. sok langyos \Ízzel és utána állott vizzel jól lemosni, leszáritani 's leszáritás után az R. L.-nek ajánlott créme-mel jól bedörzsölni. Ez volna a kezelése ennek a bajnak. Tessék azonkivül gondoskodni arról, hogy az emésztése rendben legyen, mert ez nagyon befolyásolja a bajt. A . Armin. Poz-sony. l. Egyebet cllene nem igen lehet tenni, mint egy enyhe hidegYizgyógymódot alkalmazni. Pozsonyban van egy kitünő vizgyógyintózct, tessék ott kezeltetui magát. 2. Tessék ugy kezelni, a hogy azt a l\Inemonik-nak küldött üzenetünk második pontjában ajánlottuk. F . Gy. Putnok. Kivánságára levélben válaszolunk. lll. sz. előfizető. Nehéz igy látatlanbau véleményt mondani a dologról. Leirása szerint ítélhetünk csak és az igy megalkotott véleményünk szerint a következöket ajánljuk : Tes~ék hetenként kétszer-háromszor esto lefekvé előtt az egész testet jól bedörzsölni zöld szappatmal. Igy üljön be -10 percz mulva 27-2 C. fokos fürdőbe egy félórára. A fürdöben lassan áztassa le és dörzsölje le a sza.ppnnt és azután jól leszáritva magát, tessék lefeküdni. Gondoskodjék arról, hogy az emésztése rendben legyen. Három-négy hét mulva tessék ujra irni. Rábaközi. Levélben küldjiik a Yál!lszt. F. Bella. Közölje pontos czimét ezon jeligéjére hivatkozva Kozmetika-rovatunk vezetőjével {VI. ker., Felsőerdó- or 1.), majd ó levélben fog kimcritóen válaszolni. Gáspár Erzsike. ;;eged. Ne bn.sználjt\ se hosszabb~ se rövidebb ideig, mert nem fog vele eredményt elérni Tessék azt a 1\Inemonik-nek küldött üzenetünk második pontjában aj{mlott módon kezelni. Nagyon helyeseu tenné ezenkivül, ha másodnaponként egy arczgözfürdót és naponta nbrácziós massaget használna. Elófizetó jelesége. Nem. Tessék azt ugy kezelni, a hogyan azt az R. L.-nek küldött üzenetünk elsó pontjában ajánlottuk. Gondos mama. 18. Te" ék elolvasni a F. Bellá-nak küldött üzenetünket. K. T'. Tessék elolvasni a hlnemonik-nek küldött fuenecünk elsö pontj{ t.

fr !::S:é.zlebontás

-~-=_ ,.-;r~~ ~ e's szo"vet k ...

,._,:..l"''::,..,..~flo.

•

;

:;;

" ,·

mia.tt!!

ll agy

YáJasztéklJan, rentlkiviil lesZilllitott ll.rukon kapb. tók

k~11es :'iriE"C.YZél< dijt.ul. uni. Vidéh.·e hivá.l.ásztásra. is küldöl:.

- -nl!'Y

BÉRCZI D • SÁNDOR Bud~pest,

nm kézimunka

nagyiparos

Kh·ál)··ut<"zn 4. szá10.

ll"::letemet 1908 május l-én 8'>3 YY. ker., Dessl'wlry utcz" ri. sz. "· (\"~czi-l<örut sarokJ

---

•aj:tt .. rulu.:w.-nl'n helyrzem :H.

ar cs o

, &J& ra

New-~ork és .. Londonban nem lcim.!lték meg az europ:u ;;zirazfoldet sem és azért ogy n:1.gy ozüst.lr~ gyAr mdtttntva. ~rezte l!lagM, hogy az egé•zkészletet cs:~.k & munkaero egy klB k~rpótlisa ellenében eladni, Én !Ol ~agy~k hatnlmazva ezen me~biz!\st telje• st tem, m1ért lS csup~n !? frt 90 krél't kiildöm a. . . kovetkezo tárgyakat : ': cu·b 11;en . nnom aszt« lJ h és vnló li "' <>ol peuooével ~ " lilllt:l'lk8.1 sz~>b. eztil<t vi!ln Hg{ d.LrabbOL "' ö " "' " "' evokan!\ 12 "' " "' "' ktl.véslc:m:\1

l "' l "

" "'

"' "'

"' "

levesm érő tejmerő

angol Viktória alsó tálca 2 "' bat:ls~s _asztali gyertyatartó 1 > teaszur:> l "' igen finom cznkorszóró 42arböSSZesen csa.k 6 fl't eo kr. Ezen 42 tl!.r"Y elöbb 40 f1·tbn kerillt és most csalt minimillis >l.ron kaph:~otó. Az amel'ikai szH.b!l.d. ezüst e~y kivül belül fehér f~m, mely ezüst szl nét 2:> ilsz.te~detg · roegtat·tja a uuért JOttL!lok. Anna!{ . btzon~sa..".\Ltl, 15 ' Jtötalcazem magab~gy t~zen tt811l ma.t bttrkinek, ki· hn'de 5 11 rn nem tetszilt, a. pénzt vissz!UUini. Senk1 se ~~~:Zs 1m el ezt a J;.eclvezó tLlknlmnt, ho\íY e~e_1:1 diszes t=arniturát megszerezze, mely g-yonyorll U "'

6 fr t

" kr • O

csalá s,

nász• és alka Omi ajándél,, tovább:!. minden jobb Mztart:lSba kiv:Uóau alkalmas, Egye• egyedül krJ.phn.tó

HIRSCHBERG A.-náL i:8:~~~Wá~l:~~i~ BÉCS,ll.,Rembrandstrasso 19/U. sz.;tkühlés

vidékre uttl.nv~Ltel vagy az

Telefo u 14591

ösS2iB~ előzetes beküldésa elleu~ben. Ti zt1tópor hozzt\ 10 lr.r. Valódi c~~!< az ol dalt látható'ladjegy~yel(eg 3szsóg l tdllll· t(v,ma az elsme;o t ~vale ., ezre ll il: Edtllsheim I.Jill'uno ö h.tlgytJlm.:sségeo.z u II.SZtlili ké:!Zleteit un..;you welegen a.j:..nlotfA nekem, teh:lt legyenszives nekem is két-két készlo;tet 6 tn 00 krjt\v.u ii.t.Udeui. Tisza nona. sz"l., 1Je.;enteld grófnő. ~~ e o ·w tlwcuynyel nagyou meg vagyok el~gedve k rek még egy garnltturllt, -Kalocsa, M~orosi János, kanono ~ b.ubl.ewcn)·t yettem, s nt~gyon meg va;yok elé-o g V<}, kér még e:;y küldeményt ti frt UJ kr<lrt, h. lor.svir. Bánffy bJ.ró ö exc~l. ~ "l.i.!e ·u:zo · üldeményt me<; l!.!>.pti m, igen me : ·agyo · vde tlle.;edn, l, tildjön uhii; egy ilytJu ga.rutu r. ..._. .... ~ amerili.:u :;zab. o~ s~otil ut. n vét el. l> ·,r-..; ar nym.) Xer zt s s . fií~Zbll'ó

AZ UJSAG

4:4

~asárnap, január 19.

valami pap is jött vele, szines ruhában, egy nagy Marson élet van. A hőfokra, hóra stb. vonatkozó kereszttel a nyakán s két édes kis apród tömjénnel minden tudományos küogást tekintetbe vett S szerinte mindez tarthatatlannak bizonyult. - Mrs. Harold Gorst. füstölt előtte. A királyné pedig egy magas támlástt Az ir koronaékszerek eltünése. Ir körökMolly egy ládát csomagolt ki éppen. Néha- széken ült és valami csudásan finom fátyol függött ben nagyon izgatott a hangulat amiatt, hogy_ az néha elmélázva nézett egy-egy kis ékszerre, egy alá a fejéről, s háta mögött a drapériáll valami ir koronaékszerek eltiinése ügyében titk~s .. v~:; nefelejtses gyiirüre, egy betükkel vésett arany- jelvények voltak himezve, bizonyosan az öt jogo- g álatot inditottak. Az ir kormány által kikuldo · 1ent ~'st• bebizottság meg fogju. szerkesztem- a Je ~ pénzre, stb. Magam is lehajoltam, hogy segitsek san megillető országnak szimbolumai. terjeszti a lord-helytartónak. 1Iég nem b~onyo~, - Mily jó szemed van a részletek megfigyeneki s egy furcsa alaku kereszt akadt a kezembe, hogy a jelentést titokban fogják-e tartam va~y lésére! - szóltam, de ő nem válaszolt szavaimra, mely hosszu vörös szalagva volt fűzve. ·- 'tesz ik. K--orül-b elül- ' il:agas, horTy az eges.z o • ~ k ozze hanem folytatta a megkezdett leírást. - Mi ez ~ - kérdezte mcsodálkozva. rendszabály az ékszerek öre, Sir .Arthur Vlcar~ 0 - Előtte kettős sol'ban áltak a diszruhás em- ellen irányul, kinek irodá.jából az ékszerket ~z Unokanővérem kivette a kezemből. - Ez a ja,kobita jelvényem, mondta berek s ha valaki eléje járult, ezek mind meghajol- családi ékszerei\el együtt ellopták. Sir VIcar~ viszont a rendőrsé!!re tolja a felelősséget, m:r tak az uton. 0 kissé ingerülten. 1 ennél volt az iroda kulcsa. }Ii\el Sir Vicars ~~~ - S aztán~ - Jakobita ~ - ismételtem elképedve, den föl világositás t megtaga d, az er~dmény ~ Hát te Jakobita vagy ~ Soha sem hallottam - lYiindnyájunkat bemutattak neki. Velem belül a semmivel lesz egyenlő. V1cars a tibb~ 1 sokáig beszélt a királyné. Azt mondta, hogy sokat bizottság helyett nyilt viz gálatot kö:~tel ... 5 eAz 6 erről. Valld be, hogy nem igaz s csak hiszékenysé~ gemmel akartál tréfát űzni. Nem is ismered ezt a használtam az egyesületnek. 1\fikor legjavában nagyon befolyásos emberek támogatJak ot. ' viSe · l o"k a parl amen t o::sze ·ül-ese · u tan' nyombo.n ep . k magyarázott, a hallgatóság között észrevettem rendet! interpellálni akarnak ebben az ügyben, az ~r Molly meg volt sértve. Egy méter negyven valakit, a kivel-kűlönösen szerettem volna beszélni pairek p~:dig a felsőházban akarják sz6vá te,1~ ~ czenti magas alakját kihozta és gunyosan szólt : s el akartam menni, de eszembe jutott, kivel A szent Patrik-rend lo\agjai a lord-helytarto 0 - V életlen ül nagyon is ismerem. Annyira állok szemközt s azon tünődtem, mit tegyek. kérvényt nyuj tottak be ; király szám~~·~ ld~~~ ' . o"t·, h ogy nyunm.os ..,;l • b'IZOttsa., 'a kiku _ esea· ismerem, hogy a liga maga azt állította, hogy én Dc az a bolondos fiu lábujjhegyre állott s ugy k erven rendelje ei. A lord-helytartó a kérv~nyt v!~z a vagyok egyik leghasznosabb tagja. keresett engemet, de nem vett észre és éppen cl küldt~, mire a lo\agok más uton JUttatta - Na, akkor bocsánatot kérek tőled. De hát akart menni, azt hivén, hogy nem vagyok jelen. királyhoz. mondj el most már m.indent, ha ennyit elmondtáL Pedig azelőtt összevesztünk s ő azért jött, hogy :t:t Szieziliai szinészek Párisban. P~r~ban i:~; Nem m.indannyian voltunk jakobiták. kibéküljön velem. Hát nem volt más választásom, nap, az Oeuvre ne\Ü szinházi \állalat eg1sze at t • .nb,azb an er ' d E k-es \en egek !DU aés• némelyek közülünk Carlisták, mások Burbo- mint hogy halkan elmondtam a királynénak a s a '\IT .Lu.angny-sz1 nisták, a többek buddhisták voltak, nem, nem, ez tényállást. Es ő nagyon kegyes volt hozzám • ~ . koztak be a francziá1mak: Gio,anni Gra_sso a . ', l t l - ill' - t , . , 1 , c::al ·-n. szsz szrn ,a~su a a, a me y sz1cz at &JSZO as~ . ·'k az utóbbi egy vallási s~ekta, összetévesztettem ... - Elbocsátott ~ Ce;pua.na, Verga, D'.Annunzio és D á olasz ucoá.· Aztán voltak közöttünk nihilisták, sőt anarchisták - Igen. De nem volt érdemes kibékülnünk. drá ná.it. A társulatnak lelke Grasso, egy_ c~n~ is, ugy hiszem, de ezt már nem tudom egészen Mert másnap ujra összevesztiink s Ö azután latosan szilaj temperamentumo és realisZ -á,. Kanadába ment s azóta soha sem láttam. biztosan. játéku szinész. Vagy tiz é"VVel ezelátt még Cat~o:k ·Egész komolyságomat megtartottam. - De hát, mondd már, hogyan jutott eszedbe, ban volt bábszinhá.za. A dróton rángatot~ b~tá.s helyett ő be-zélt mécr r)edicr akkora dráinal h"' t - Es mily irányban tett szolgálataid nyerték eleinte, jakobitává lenni ~ , ·~ o men ·· sal, hogy előadásainak hamarosan hue. . ba meg oly nagyon a rend elismerését ~ l\folly' nevetett. Történetesen elntödött egrzer a. bábszlll~az ta - Áttéritettem, megnyertem az ügynek sok - Azt hiszem, a szalag és a kereszt miatt az öreg Emesta Ros i i , s annyira megJ;:a~{l.· embert. Egyszer (büszkén kihuzza magát) nem történt az egész. Es ezt nem lehetett másképpen Grasso őseredeti szinjátszó tehetsége, hogy at kevesebb, mint. tizenkilencz áttértet vittem magam- megszerezni, csak ha belépett közéjük az ember ... beszélte, csapjon fel szinésznek Gra_"o csakha.tllbb mal egy meetingünkre. - Ez asszonyi érvelés. De hát miről ismernek m,egala_kit?~ta társulatát, s elóbb ziczilia uagJ~er· - Tizenkilenczet ! De hisz ez pompás ! De még rátok, ezen kivül ~ varasatt ,3art~ ~e \ele_, n:ajd á kel~ a. te~fasz iJ;:et hát hogyan tetted ezt ~ Megmagyaráztad nekik - Arról is például, hogy a jakobita mindig sz,oroson es Romaban, Thlanoban s egye b ~~g! 1 5 ak varosokban mutatta be I!.lűvészetét. úna5 hivatástokat ~ fordítva ragasztja fel a bélyeget a levélre, az 0 várt reá mindenütt. Időközben _ikerült GraS: ~ ~. Molly bámulva nézett rám, uralkodó arczával lefelé. Ez annak a jele, hogy szert tennie egy hozzá mindenképp méltÓ sz~e 5a.k - Nem értem ·egészen, mit mondasz " "~fi nem a fejedelmet, hanem a népet ismerik cl urnak norc, -~ m1- Ao-ugli a asszonyra. D e t'ar<>·ulatáU deti felelte. - En egyszerűen megkérdeztem minden- maguk felett. többi tagja is kitünő sziné_z, megannyi őse;\·ait kitöl:- Jakobita maga~ Bár az volna! Nagyon - Ezt sohasem vettem észre a te leveleiden. tehetség, a ki nem a szinjá.t zás bngyoma.n aga tanulta meg a szinpadi ábrázolást, haneiD ~átos mulatságos. En az vagyok.<< Es ekkor ... nos ..• - Úh én, - ne\etett 1\Iolly s lehajolt, hogy fejlesztette ki meo-ficryeléscibol egészen sa]- czi· ekkor, természetesen, ők is jakobitákká lettek. keresztjét a kis fehér macska nyakára akaszsza . 't'k 'L ' • ill. at- tar"uw.t ' .. l.. capu~ n<1a ' kSZlzott Ja e ·st•l 1 usat. .d. sz1cz Többnyire férfiak voltak - folytatja elgondol- én már nem \agyok Jakobita ! Mikor beléptem, liai írónak \~}Ialia« ezimü drO:.májába.n m~t~b 0 n a kodva - az asszonyokat nem nagyon érdekelte akkor még az első szezonom elején voltam ... be a párisiaknak Egy leányról \an ~~ e ~é~r· az egész dolog. -Xo, mi összefüggésben van ez a kettő egy- kit zülei az ö akarata ellenére olyan fer]hez J;:ü>Ö szeritenek, a kit nem zeret. A leány R!'. ,esek ::t Elhittem neki. mással~ előtt való napon odaadja. mag,; t szereto~en -férj - Es mi volt politikai hitvallásotok ~ - Szerves összefüggésben. Az ügy,édem azt ki éppen a völegény öcscse. Az eskü\Ö utan a.·doll kérdeztem ujra. le-zurja. a. _tulilO:J 1·a]; mondta, hogy összeesküvő vagyok, és hogy nem megtudja felesége gya!á.~a. á 1a -'t . E z t a vere ' - Oh az nagyon egyszerű volt. 1\finden létező fognak az udvarnál fogadni. Az első bálra peilig ocscse parasztdr' ma, t a. sz1cz ~-- __ öSel1 királyt, uralkodót és fejedelmet, szintugy az gyönyörű ruhát csináltattam és Lady Crawford megrá~ó realizmu sal já. zották meg. ~ülon aJ;:, Grossinak és .Aguglia asszonrutta asszonyokat is, letenni a trónról és a törvényes akart bemutatni, s ennek folytán kiléptem a ligá- nagy sikere volt ., . -•-1--ítO a ki a his zténa- men-.asszon'" zerepet ~ a. Örökösöket helyezni helyökre. ból és liberális, \agy konzervatív lettem, vagy hogy és megborzasztotta a közönséO'ét rear-ztih.-uB ,onao 0 - Igazán nagyon egyszerű. Szabad-e kér- is hivják a jakobitizmusnak az ellenkezőjét 1 1ásá\al. deznem, hogy felettünk ki uralkodnék jogosan ~ Köpenyegforgatónak jelentettem ki ==================~ - Mária, Bajorország királynéja. szárazon. •• - Mondj valamit a meetingekről ~ - Hát akkor most az vagyok - felelt ö só- Oh azokon kitünően mulattunk. Havon- hajtva, de jóhiszemiileg. De az Istenért, csak nem kint egyszer összegyültünk valakinek a házánál, kiloncz az óra ~ Es én még nem vagyok megMagyar bélyegek 1871-1888-i«· egy nagy család utolsó sarjának a lakásán, a nevét fásülve! - Sfcc::iáli.s · mcrlelés. , elfelejtettem, s itt mindenki félelmetesen komoly c~ókot intett a kezével és ott hagyott, "~'!. d kl''d' D ezs o~ kolleo volt. Igazán pompás jelenet az, mikor az uj tagot hogy a nők állhatatossága fölött gondolkodjam, ~r e · o e·sel oh·astam Ká dor -·~ Az u·]Eag · mult é,-i nm·ember h,0 10-ll>'•· : ga.m felesketik s hátára ütnek egy karddal. Ez lova- a mig az ebédet behozzák. 1 , .>>,_ . b 'lc·eCfe~> szamaiJan megJelen czikkét marrvar e ·' "':lő l gokká tette őket, valaminek a lovagjaivá. Es c~er·eke'pe · ·~.l e: · o-zt · h·oza. . .a ~1 "' segero ro · _.,.' keZt akkor megkapták a liga szalagját és keresztjét. -·'t " . , l~' ebbet! gyul _o Igen jó és ha"'zno· utbaignzitá.,t ta ~-- ·rését -· Igazán nagyon izgatóan hangzik. a czikkben, mehT a manT.ar bélve"'ek g) UJ ·- ..-. ' él. . ,} • o küll' !:tÉlet a Marson. Percival Lowell amerikai es - Az is volt. Néha nagyon érdekes emberek cser eset bizon'"ára naZ>on me.., fogJa ~ tanár egyik legbuzgóbb hi\e annak a nézetnek, jöttek. Olyankor ugy kellett tennünk, mintha nyiteni. • ""· "" hogy a :Marson élet van. Obszervatoriumot állinem ismernénk öket, pedig ismertük. Egyszer e Nekünk mindent fel kell karolni, ami Dl~lk·~r~ • • kirL"l é • • l gy tott föl kiilön arra a cz~lra, b_ogy kizárólag a o k a., r h'I vata, zerüen, ak' r k dvi:elés o"l í 0 ?(fl!.\-(feJl l~B.Zl u. yn lS Je en volt közöttünk. Azaz hogy a Mars kutatásának szentelJe magats mult esztenzunk valamivel. Hazink kezdó ciijtói teha\:~él· királyné lett volna, ha jól bántak volna vele. dőben ekszpedicziót vezett az A.J:do~ba, hogy ott h';lyesen tt>Szik, ha el. ö o ban m gyar 71 - K i volt az 1 megfigyelél'cket tegyen s fotografiat fölvételeket helyegek grüj.té ére fordit .... nk k<>lló ndot. h - Valami külföldi s én sohasem birtam készitsen a MarsróL A Century Magazine deczem• • .J ....... bélrea· kimondani a. nevét. De tudom, hogy valami ben s~ámában hosszabb cz~~ket ir az általa végzett IDaJus l-én jelent meg az bö mn"'~a.r .b~J so,rozat, a. me ly k ~nyoma ut· 'n készült ; n~: b:l.l1 összeköttetése volt a katolikos vallással, mert tnunkalatokról, 8 ezek alapJan nem puszta föltevés z pterob r l~~~ a !lfi hanem bizon:-.itélYilkon alunuló tény, hogy ~ ho_~ppa.l ké öbb. l il (konnyebb megkülönböztetés \ e l· •.-

Molly.

k?::

a·

BÉLYEG G

TÉS •

IBHEII-OIIHAB.

AZ UJSÁG

Vasárnap, január 26.

keresetlen, mégis megvan benne az l lomhaság, a mi megszokottá tette előtte az Fivárosi és vidíki böljys k . egyszerü előkelőségnek az a látszata, a nút se ész, se élet . és a helyzetek núnden uj fordulatát.

Irta Gömbösné-Galamb Margit. Akármint is \eszszük a dolgokat, akár szigoru elfogulat.lansággal, akár ré.szreh~jl~ en· gedékeny éggel ítélkezünk: a fóváro 1 e_s a vidéki emberek vi eikedé e, ~zoká a, megJelenése, goudolkodá"'a között lényeges eltéréseket vagyunk kénytelenek felfedezni. .. E különb~égek c ak ré .. zben esnek_ a fo-városiak előny 're· a megfigyelé -ek azt 1gazol· ják, hogy a mérleg má ik felén a \idék javára kell kimondani a zentencziát. . . lVIint a hogyan e pár sornJ-i előljáró be· szédből is kitetszik, nem az >ezeti tollunkat, hogy részrehajló ös zeha onlitá okat tegyünk, hanem hogy egybevetve az emberi fenségessel és gyarló ággal telitett különböző életeket: azokat különbözö milieube állítva, meo1á uk 0 fény- és árnyoldala.ikat egyaránt. Azon nincs vitatkozni: a föváro i é a vidéki emberek között nemcsak forma ág z _ rinti, de gondolkodá beli külömbségek is vannak. Amde, ha igazságos ös zehasonlitá t akarunk tenni : az egyenlő ni>ón áUók közt kell a I?é~ték.~t ~l~almaznunk.: ~e akarjunk egy vide~ , el_oke~oseget ~gy fovaro~i átlag-cmber melle _allit_am, v~Ia;m_mt ne próbáljunk ö zehasonlítam eg~ ~1de~, ;na~müveltségü gentryasszon~.t egy fovar:o~I kishivatalnok neD?:-különben muvelt felesege>el. ~an~m .""egyuk egyszerüe~ az. a~~zony~, .. ott, Is, It~... Is, egJ~cnlően előkelo pozlQZiob~n clot. S figyelJük: talalunk-e rajtuk valamely .~el}egz_eteset, 8: n;e~y me9~;Jja nekik a. ~ag~k fo~aros1 vagy :1de~ cacheJat? Hát 1~e~ns ~alal"?-nk. ~ fova~·o~1 ~~szonynak már a belepese 1s_ mas; mmt a. VIdekie,, ha ~ala maly szalonban Jelemk meg, a hol tarsa~agot talál. Fellépése biztos, öntu~atos ~nne_k m~nden akat'ása nélkül. Modora tartozkodo, bar SZT>es;

gesztusai Zellern ' se bátorsász: ~ mesz: ~ nem adhat, egye · A 1vidéki · t ··1 1 olyanok, f 1 1 d mintha ' · lmindig egyedül csak a - 1·outine. lVIinclen helyzetben va am1 nagyo o e ne e, 1a ona.sz, u: egesen és minden emberrel szemben azonnal feltalálja mozgékony. magát, núndenkit ismer, mindenről t~jékozott, A fővárosi asszony utczára soha sem ölt az első ismerkedéseken olyan termeszetesen, díszes ruhát; a kisvárosi igen gyakran a:6 simán zökkenés nélkül siklik át, mintha szü. utczának öltözík. A fővárosi a külső raffu1ált letése 'óta naponkint találkoztak volna. egyszerüség mestere, a vidéki feldisziti magát. A vidéki asszony többnyire biza.l matlanul A fővárosi · hajlékony, vékony és edzett ; a tartózkodó, szófuka.r e helyzetben. Belépése ~idéki duzzadt az egészségtől, kövér, nehézkes egy félig ismerős, féli~ i~m~.retlen, t_á~sasá~~a, es - el~u~ult: .. , , , , némileg elfogult, keresi rogton a regt 1smerost, A fo-varos1 muveltsege altalanos bar, de hogy összeülhessen vele és anna.k árnyékában, 1 felületes. Mindenhez hozzászól, csillogtat, szelközelségében n;~él biztosab~an, ére~hess~ m~·~lemes, egysz?ri?en, központ tud lenni; A, vidé~~ aát. Vagy a mastk genre, a kisvaros1, a ki adJa alaposa.b b, oszmtébb, de nehezen ervenyes1ti. ~ bátor, zavart nem ismerő, beszélni tudó 1\Iég ha okos, ha mély is : ritkán szellemes; lelindividiumot, de fell~pésén nagy~m meglátszik kének boltja gazdag lehet, de a kirakata, ahhoz ennek akarata. A nnt tesz, anut mond, ugy képest üres. h 1' ' k te ' t tetszik! mint, a enyene ne~ a rmesze ~s A főváro i asszony társalgása mindig áltamegnyilatkoza.sa lenne. A ~ 1 ~enne terme- láuos témák körül forog, soha se személyisége, szetes, .~z .az a ~ag.y t~zott ~es_zs~g, a melY_lyel de mindig jól érvényesülö tulajdonságai nyoa~ ~lso .. ISme~kedes,n~l , ba!at~ozik, a. nnkor mulnak előtérbe, lnig a vidéki gyakran kezdi rogton olelkeZlk, c~okolodztk es ol~an m~oko- az ilyen be-vezetéseket. - Erről jut eszembe llatlanul kedves, romtha le~alább lS az. elet~t egy eset, a mi velem történt ..• m~nte~te volna meg valannkor az, a kit eloA fővárosi a,sszony éles, csipkedő, pikáns szor lat... , . . , . olyankor, a mikor a vidéki már goromba.. A fovaro 1 a.,szony cseveg ; a ki \aro 1 A vidéki szeret má.snak jo'l oda mondogatni a csak be zél. fö>árosi ellenben a szank éles, finom kis peciA fővárosi szava félhangos, biztos, aczélos, czillusával vérzi meg felebarátját, de azt is tömör; a kisváro ié éles, magas, vékony és mosolyogva, hogy szinte ésZl·e se vesti a másik éneklő. A fővárosi csak mosolyog ; a kisváro~i az első perczben s csak akkor szisszeu fel nevet. A fővárosi soha nem csodálkozik, semmi titkon, lllikor elönti lelkét a vér. által nem lepődik meg, minclig félig árnyalt A főv~ro.si hosszu, egyenletes lépésekkel szemhéjak alól figyel; a vidékitől minél gyak- halad; ~ '?de~ tipegő járással _ marad ... rabban ha.Uani a felkiáltást: Jézusom! Szent A fovaros1, a na_gyvilági asszony erénye Isten ! Nézze meg az ember ! Na, hallod ! . . . ?okszor csa.k a - ~~k?rum. ; ,a vidékié: a. lelkiA fővárosi mozdulata - vagy mondjuk : 1smerete. A uagyv1lag1 asszony imádsáera intim inkább : mozdulatlansága - csupa pla ztika. cs~:re~és a jó Istennel; a \idékié á.jt~tos köLátszik rajta az a bizonyos előkelő, gracieuse nyorges.

Szamek.

Farsanji miisék.

cse~ben hagy ~zerencse, hír,

Irta Pap Mariska.

Van meg scbed~·e Ir., _ Jvfi<>' egy szempar read rag:yog, Ne~ vagy te elhagyott.

, ll onnét száll a .fénysugár, . Bar

·vedben u]!a nyar. ~Zlszeh.d eJ ·· v,a gy kék :\. - szemek , .Srzed, megvedenek c-

.. .. varázsuk bátorit, . . B uvos .. . dben u)fa hlt. L~~~. hogy nem vül~gy egyedul, Sajkád el nem mer . Ha nem szer~esz ~agyont, babért, Könyet ne eJtS azert. , . , , . mely , rad v1gyaz, D e ha nincs szem, Szived' hadd tcp]e gyasz. Zokogj és tördeld két kezed, fegtörve érezed, Hogy nincs, mi fényt, meleget ad~ Magad vagy, oh magad.

S zernfény ha raj.dtad nem pihen En hén és sze11 en, F Y mintha érné szivedet, M~~alt a kikelet.

:Feleki Sándor,

Harcz. A legmu~sikásabb farsangi éjen Pétru és Pável, a 'két vén, bocskoros legény, bemadza· golta jó szorosra az akolkilinc&et és za.Ima· csutakkal tömött be minden nyílást, hogy a korc;:tma tájáról be ne rikkantsan hozzájuk bár egy hegedühang. A birkanyájat is egyre zavar· ták, hogy a barmok nyüzsgése és makogása is fojtsa a ne..,zt., nú kivülről jöhet. ~s elő vettek egy nagy, zöld csutorát a falipad mellől. A csutora öblében pálinka ko yogott, és Pétrunak és Pávelnek vén .,zivében izzott a harag. Nem akarták neszét sem hallani SUO'arát se látni e holdas farsang-éjszakának' e~ek az éjnek, mely hajdani időkben nehlk a hosszu esztendő legszebb éjjele volt. A hajdani, az aranyidők}:Jen, mikor .. ~~g a gyertyavilágos korcsmaszababan nem bogott a bőgő és. hegedü ~em s~kongat~tt, de_ duda· szájon nytkorgott ki a nota, nyogve lihegve, de kedvesen, vigan és esztelenül. Duda zóra csusszant a topán és ropogott a csizma, csattant az asszonytenyér és dobogott a láb. Dudaszóra perdült a szoknya és rezgett a test, rikoltott az öröm és hullott a csók. A dudát pedig ök fujták ketten, Pétru és Pável. Fujták dagadó orczákkal és tágul zem-

a sárga hajnal, fujták, a mig a jókedv holtra nem fáradt, mig le nem csuklottak a tánczos lábak és a kupákból ki nem száradt a. hol·. Akkor baza.mentek Pétru és Pável és estig aludtá.k az édes álmot. Az édes álmot, mely fele a.Ita őket egy égi tivornyára ; az égi t.ivornyán felhőn ültek ők és ugy dudáltak csillag· világnál ; és dudájuk sZ:a'Vára angyalok járták a kólót ezüstruhában ; maga az atyaisten k:inálta nekik a boroskupát ; és Szüz l\ ria tálalt elébük forró fánkokat·. Ilyen urak voltak ők ketten, bocskoros dudások a farsangi torban. Esztendőn át őriz ték, fejték, usztatták, nyirták é~ · ölték a birkát · esztendőn át nyelték az avas sajtot és po hadt kutvizet; de ez egy napon jó volt királynak lenni. l\1a pedig nem vettek fel uj bocskort és ünnepi köntöst; szannyes ingük buta koldusgőggel vigyorgott ki a ködmönnyiláson ; orezájuk teli volt szürke szörcsomókkal; a hajuk zilált; és a meszelt falra akasztva, nagy ránczokba e ve, némán, pókhálósan ott gunnyasztott a duda, mint valami kirugott, éhes kutya a havon. Pétru és Pável nem is igen ettek ez este.. De ittak. A csutora cseppjei szapora kortyokban futottak le a k~t izzó torkon ; boszorkák rab.-tak kemenczetüzet a két szürke agyvelő ben é a két öreg szivben tüzes pörölyvasat zuhogtatott az ördög. Az uj muzsika szavát ea~-re c ak hallották Pétru és Pável· hiába

me!, fujták 1 a mig a fehér éj"zakát tovaüzte \olt lll~ .. üketit\e aű a1tó ' ab 0

AZ UJSA.G

40 A fővárosi barátsága : szivélyesség ; a l vidékié maga a sziv. A fővárosi kicsiny jövedeiemből pompát fejt ki ; a vidéki nagy fekvőségek után csak szerény egyszerüséget produkál. A fővárosi boutonja sokszor nem valódi brilliáns, de a vidéki tetteiben megnyilatkozó látszat: többnyire szina.rany valóság. A fő városi, ha azt mondja: al6 revair - az azt jelenti : nem bánom, ha tiz év mulva látlak is ! A vidéki >>vi'Szontlátásra<< köszöntésnek szivescn teritett fehér asztal, szivesen .-etett puha ágy az értelme , .. :Thfindezek a külöubségek azonbau csak a tipust képviselik. A tipusok felett pedig n, lti;;ételek állanak, s ld'\"ételek Yaunak itt is, ott is. Szóval, sem az egyilmek sem a másiknak nincs oka sem a különösebb büszke-égre, ,.em a boszankodásra, olvasván mindezeket. l\iert míndenki, a ki az általános szabályokés megszokásokb.ól alkotott tipusnak felette áll : már egyéniség s az egyéniségnek értéke van ; előtte már leteszi tollát a, k..."i.tikUB.

vilá,aa.

Vasárnap, január 26.

melyben a napi eseményeket tárg)'alja. Megvan neki a közönsége, mely élvezettel olYassa czikkeit, de killönös, 'ilágraszóló nagy ideákkal '\"agy géniuszszd nem lehet öt vádolni. Illarcelle 'Iinaire a franczia közoktatásügyi minisztcr -Briand ur -~ hivatalból való tá\·ozá ·a. alkalmából, egyszeqe csak azt olvassa egy lL1..pban, a ho á valakinek az iudiszkré<:ziójából került, hogy a franczia becsületrenddel kitüntették. :;\Iarcclle Tinaire erre nyilatkozott a lapjában, hogy hát jó, nem bánja, elfogadja azt a kitüntetést·, habár ~Tapoleon azt katonáknak alapította, de nem fogja állandóan yj,selni a vörös szalagjeh·éuyt, mert a~tól t art, ho'"' e.J m(·a·r Yalami k)é·rdemült l SiO- beh markotányo,nőnel- tnrtanák. Erre aztán több, a becsületrend keresztié.-el kitüntetett nö is elmondta a -.élemém·ét }Iarcelle Tinaire -.éleménYe fölött, l<>tt eg;v csinos kis kavarodás s most nagyon kétsége"sÓ Yált, Yajjon :'lfarcelle '.rinaire egyáltalában fog-c válogathatni az alkalmakban a becsületrend kcresztj6t vj ~elhetni, mert nagyon Yalószinü, hogy egyáltalábau meg sem kapja. l\Iindez peclig azért, mert a kifejezésekbE'n gazdag franczia nyel~ből hiányzik a. magyar közmondás : . ne szólj szam, nem fáj fejem.

(Cselédkérdés az egyetemen.) .A newyor.:..t Columbia.egyctemen a tél óta folynak a cselédproblémát tárgy ,ló előadások. .Az idén tudnilllik az egyetem egy külön háztartásligyi szakosztálylyal bővült s ezen szakosztály legelső ténykedése a cselédügyi kérdést tárgyaló előadások rendezése. Ezen előadások nemcsak az egyetem hallgatói számá~:a tartatnak, hanem a uagyköz,·nség érdekelt részének is hozzáférhetők. Az első előadás előtt nagyszámu meghívó ment mindenfelé, a minek a.z eredménye nagyszámu közönség lett-, a mely feszült figyelemmel hallgatja a rendki-.iil nagyfontosságu fejtegetéseket, s remélhetőleg tanulni fog belőlük. Bizony nagy érdemeket szerezne magának nálunk is az a valaki, a ki a cselédkérdést ugy tudná divatba hozni, hogy komoly érdeklődés keletkezne a kezdeményezése nyomán, mely komoly érdeklődés talán valamikor tettekben is nyilváuuh·án, valamivel közelebb hozna minkct ezen kérdés megolclásához. (Harcz egy rendjel körül.) )farcelle Tinaire ismert franczia regényirónö, azonkivül a !>Temps« franczia napilap munkatársa, hetenként megjelenik ott egy-egy tárczája, a

]~s ugy éjfélidőben szépen lemetélték a zsineget az ajtókilincsről Pétru és Pável ; sapkát tettek és ködmönbe takaráztak ; s lopózva, halkan, 1:UUt bölcí'iÖ felé az édesanya, oly halkan lépneltek a hangos, világos korcsma iránt. A jégvirágok között, a párafüggönyön át hagyott nekik egy-egy tenyérnyi nyilást az ablak. Látták az embergőztől verejtékező padmalyt, melyröl nagyl'á ngu lámpás csüggött alá a hajdani olajmécs helyén. Látták a forgó párokat, látták a tomboló kedvet; látták az asztalt ételekkel rakottan és a habzó ]evét , züntelen csurgató hordó t. És jaj. - látták a három czigányt, a három ördögfi.át, kik mámoros arczczal hajoltak bugó hurjaik fölé. Világos· szögletben ilitek ; rájuk bullatta sugarát a lámpa ; feléjük küldte mcsolyait az ÖlÖm ... Iindenkinek kedves volt a három uj muz ikás ; a férfiak bort ·vittek nekik ; az asszonyok fánkkal kínálták; ölelkeztek velük a legények és incselkedtek a lányok. A három c~~g~nyarcz fényes és kevély volt ; szilaj UJJaik tomboltak a huron és a hur zengett, uey zengett ki az éjféli éjbe, hogy remegő és mamo:os lett ~öle Pétru és Pável. Hazagondolt, a, duda.r_a, a: ket vad, buta csordás és a kecskelahn Pau 1ste~ nem . uézh tett égőbb fájdal_o.mm_:;-1 az elnemult_.sipra, ~nt a hogy Pétru ·;:, Pavel... arr~ ~ oreg borczafatra gondolt. A bakfeJu Pan 1sten nem lihe<Yhetett ··, ""bb ha , , o SZOl• nyu rag?t a csakanyosokra, kik jöttenek o~.ko~..az o~ re~etegbe, hogy 11 po án • ~onyorök liiete1t forgác eaú. l\asog gsá~ mmt n. mely ill.dul.atban a. két üre dudfi,s :reszketett a. három uj hegedös ellen. lettr.ntö ~.olt a. ~és Pá~ s2emének össz&lob~ Usszefogáztak ~Y· bütykös kezekhl é:1 mentek. ~entek bozoto~ mnla:a le",be. YeHil· \olt

sére. A legtöbb göttingai ügyo;·éd felajá~~tta segítségét az egyesületnek. Igy tehát '\"an kilatás arra, hogy az egyesiilet keyés költséggel sok ered· ményt fog elérhetni. ·

(Csecsemővédelem.)

~lainz hölgyei, egyetemben az ottani or>o· sokkal, egyletet alapítottak, hogy felvegyék a harczot a csecsemőhalandósággaL 1\Iég pedig or\O· sok tanácsára küzdenek a csecsemők mesterséges tápláltatása ellen s az anyákat akarják arra birni, hogy szoptassák gyermekeiket-. Az egylet legelöbb is előadások, . nyomtatványok terjesztése által kiYánja az érdeklödést felkelteni, a bábákat, ápolónőket az eszmém•k megnyerni. Onnan azután tovább halad>án, ~egény nőket jó táplálékkal fog elláhú, keresni fognak olyan asszonyokat is, a kik két gyermeket is tudnak szoptatni, pénzjutalmakat akarnak adni olyan nőknek, a kik a legtöbb gyermeket maguk táplálják. Szi,ből kivánjuk ~Iainz hölgyeiu k, hogy fámdozá&üks t siker koronázza. (Nők jogvédő eg-ylete.) A göltingai n&k ingyen jogvédö-egyesületet alapitottak szegénysorsu nők érdekeinek megYédé-

a harag és .-elük volt a zöld csut<lra. Háborgó pogányok \oltak ök ezen a hajnalon, megrabolt vadállatok, a kikben vicsorgott és bő gött a. megtorlás dühe. Dideregtek a bozót alján, itták a boszorkányYért és szorongatták a kés nyelét meg a fütykös husángot. Hajnal lett. És a drága, szüz vatyolat havon jött már a három czigány. Ugy lépdeltek mint beteg. lec"üggedt szárnyu varjak, ittasan, ájultan. didergö11. L huros muzsikájuk némán és feket~n rajzolódott bele a lua.v-as világosságba és ök maguk is némák, feketék, titokzatosek voltak, a hogy ingó lépéssei közelegtek Hörgött már az árokrejtekben Pétru és Pá'\"el és a fölemelt késre rásütött a hajnaL

Pé:tru és Pável öltek. A hegedüket is összetiporták ..A.ztán a nagy világosságbau iramlott hazafelé a két öreg, ,-éres, rettegő árnyék. ~\z akolkaput bekötözték és gondolták, hogy jön majd értük a hóhér. És eszelö,en kapták kézbe a két vén, pókhálós dudát, hogy annak a sza\"ától no hallják majd, mikor a hóhér kopog. A szemüket szarosra behunyták, hogy ne lá.sák majd, mikor a h_óMr belép, piros ruhában, fénylő hárddal. Es fujták a Yén, lomha b8rt dagadó ~rczákkal és szömyü hanrrokat nyögött és ~1valkodott a duda. Egy kétségbeesett Pán isten hörgött belöle átkot a furfango_s és könyör:cler: .emberi k 'zrc, ruci · az élet uj fe~'\cret VaJlJO. n SZC'Ut ,~n don.bn. C\"öltött belöle az erdő ~o.dja, ki törvény,k.eze t az o.>arO!l., áth rapta az el.le~e torkt~t

~ -á'~

_.. nrl.be. Rétru

foggal) kevélyen

ll.ol bele

Pável c~ k tUtalt a n. t j köz p n

du i·' l nk \ vhrttl· ,' hnlált ..•

J Porczslláuokró . (Folytatás.)

A japáni mandarin-porczellán. A japáni mandarin-porc:;ellán. Ide azok a por• czcllánok tartoznak, amelyeken mandarin-figurák, azaz a m nuyei biroelalom hi>atalnokainak alak· jai >annak fL'ltüntet\'e. melyek a rangfokozatok Fzerint gomb, toll, övdi;:.zck stb. által ki.ilönböztethetők meg egymástól, s aztán bizonyos állatjelképek által i,:, mel~·ek nem azouo~ak a czivilek nél yagy a katonai rangb!m léYő ~apánoknál. Igy például a. katonai lúYatalnokok, a mellükön lát· ható czimerpajz ban a kö•etkező állatképf'ket Yi· sclik : kili, oroszlán, párducz, tigris, med>e, orr· szarvu, gólya, Yiziló stb. A czinlek pedig: pelikán páva, tyul~, gém, fáczán, gólya (ez katanáéknál is előfordul) s más mindeuféle madarakat . .r\z ilyen czimeres mandariu-porczelláuokat ~jen-hajuk hiányossága mellett is bátran >alódiak· nak whetjük, már azért is, mert nem tehetó fel, hogy más nép épp oly járatoslenne a japánoknál szokásos nagy aprolékosságban, mint ök maguk, s az sem valószinü, hogy a japánok ezeket a titkokat másoknak elárulták volna, abból a czélból, hogy porczellánjaikat utánozhas~ák. A mandaün-porczellán anyaga kis::é nehézkes bb, mint a többi japáui porezelián s felülete bizonyos hullám\-onalu egyenetlenségeket mutat tapintásra. Szinc többnyire lila >agy violasziube átmenő rózsaszín YÖrös, tengerzöld Yagy rozsdabarna, esetleg az a szin, a melyet a franczia a l>chamois<< kifejezés el ir körül .Alakjai, virágai, arabeszkjeinek kezelése is furcsa: csaknem olyan, mint egy aczélmetszet. Apró poutozások, kis vonalak által jön létre s egy ilyen yázát láb-a, önkéntelen is eszünkbe jut, hogy Yajjon a nagy Serrautini nem innen meritefte-e inspiráczióját o különös festészc-ti modorát illetöleg? 4

Ezeket a porczcllánoka ·csak 1616 után kezd-

Fantóm.

---- ·.&z-·v -.rsA. G ték késziteni s még ez a porczelláncsoport is több alcsoportra oszlik :

Az elsö csoport fömotivumait még aranykeret veszi körül s alapja feketés, mint a tus. A második csoportnak alapja a-rany-filigrán s ez nagyon jel' lemző. A nagyobb médaiDonokat aranybarna arabeszkek határolják, esetleg egyszerü, ugyanilyen szinü vonalak s a kisebb médaillouokban madarak, virágok, egé z kis tájképek láthatók monocluom fekete vagy rózsaszinben. A ltarnw.dik csoport talán a legértékesebb. Ez a vörös mandarin-porczellán. Alapja ko árfonásszerüen rajzolt aranyfiligránnal van hálózva. Médaillonjai feketék, aranyméanderekkel beszeg-.e. (A la grecque minta.) A negyedik csoport különböző alapu és különbözö szinü miutáju porczellánokat ölel fel magában. Az ötödik csoport az ugynevezett cltagriné é gaufré porczellánokból áll médaillonjaikban a figurák reliefben jönnek elő. Az ilyen cl!agriné vázák többnyire nagyon magasra nyulnak, nyakuk sz~~, szájuk kiszélesedik, derekuk lapos vagy toJasalaku . Az ornamentika szabályai szerint kezelt ágak foglalják be a médaillonokat, minden oldalon hármat-hánn~t ugy, hogy két kisebb közé egyegy nagy esik s a közöttük maradó térségeket apró, relief-pont{)k töltik ki. Ezek a pettyes foltocskák többnyire halványzöldek vagy azonban fehéren maradnak s akkor a pontocskák csak ali -.álnak ki a glazurból. Szépek a gaufré-vázák j~ melyek a glazur alatt vannak kékre fe tve 6 finom csipke- és virágmintákkal és émaillierozott ékitésekkel díszítettek. A hatodik csoport végre a monochrom-mandarin porezelián (a mit francziáuJ. mandarincamaieu-nek hívnak) olyan, mint azt az elmult .,zázadban Francziaországban és :\feissenbeu tökéletesen utánozták s a melyet Genre Pompadournak hivnak Erről majd más helyen be zélünk Még megjegyezzük, hogy a fent Gmlitett mandarin-porczellánokon kivül ,-an egy egé~z csom~, ebbe. a csoportba tartozó porczclláll, de ez mar annylia magán vi -eli a tömeges rendelés bélyegét s oly felületesen van megkomponálva, hogy igazán nem is · rdemcs róla be zélni. Japá.nhoz számithatjuk még az ugynevezett függönye alá, és nézte a árast, a lila éjszakát, a sok furc a tornyot, a tüzes gyöngyfüzért, mit lápmások sora font a paloták homlokára. ~finden második órában elöczibálta öt a gazda, és akkor Li-Hel leült a dobogóra, keresztberakva lábát. Vékony ajaka rátapadt a juliahfurulya ajakára, és dalok születtek ebből a C"ókból. ötét szeme ilyenkor fölfelé fordult, a padmaly iránt, üvege en és mereven. ll enkor látta a me szi kék mezöket, hol valaha faczipös ki pajtásaival körbe tánczolt ; látta az ezü thullámu vizet, molyre fakéregből ábdált kicsi hajóka~. e~egettek, _és az ö ~ajóc kája futott el leafuraebben az Idegen hatarok fele ; látta a kék n~öegot, mely felé papírsárkányt hajtottak ök, kis kinai ~uk és az ö.. sárkányait llyelte cl mindig, ~egelobb a ~elho. llyenk~r látta ujra a v-álas1 percz _t, lat~a furcsa. kis anyjá , ki állati hangon n·t _utan11;, a _rmk_or hozták és apját. a ro?gyo kis kulit, ki z,ettárt t 11 ·erón ekkor p enz~ olvas?t~: ~e a penz közé a könyei hulltak. J:i-Hel sipJarol J?.ergett a n,0 t e' 8 fUI·a ki arcza n pergett a ko ny. a --·tt eay este a Dll"k·or L"1-H el no. aJa '. :É S JO c ' . t lt k ' kinek , 8 kellett . .r"agy ;1g cs e _v_o , ·acz_~go mámor ringott a légben e tark_a Jokedv nyuz gött az ut zán. Idebenn n:a Ll-Hel nem lyázott, idebenn ma habzo ~rl~gek \erodtek össze é~ zilaj legények muz 1k?ltak. I~e~e~n ma a "k Ti záról zólott a nota, a Tiszarol~ zo e . d h ~ k melynsk ki i z~za a. vizét, az nnn ,en ,onn_an c a • is z , .k Idebenn ma a csardat ~rratták, avagyl . l l , d l rneg a mén t mely bu. an -~~- a c.ar a m~~ tt, ' a 11 ' hv kun ·honak orült~k,_ a m~l -~ g é ropog. Ittbenn ma. pe;g? 1~d~_okt?l l lk d t az mber harcz1 notat futyül e fele attan • torokkal' maga belebödilit a himnuszokba..

.!uru-

Indiat' porczellánt

is, melyet virágainak különös elhelyezé e és vonalainak iuresasága jellemez. A rajta látható virágok a chrizantéru, a rózsa, szegfü, a mák és anemonáknak teljesebb fajtái, a cineráriák s más apró virágok. Nem ritka a ka.k a taxéj sem. A müvész, a ki rajzolja azokat, rózsaalapon karmazsinvörö et, szürkén feketét, árgán rozsdabamát ha zná.l kidolgozá ul. Maguk a levelek is sötétebb kerítést kapnak, apró, finom \Onalakból, melyek mintegy kiemelik azokat az alapszinből, igyen müvésziesen hatnak, de kevés é természetesek. Kedves különösen egy sajátságuk: a szinte damasztszerü fehér éma.ilvirág és levélgirlandok. Ez annyira kedvelt , hogy némelyik vázán teljesen hiányzik minden egyéb disz. - (1. s.)

Kozmefika. Ro atvezetö : Garami Béla dr.

Fagyások. (li. folytatás.) Nagyon fontos dolog az, hogy a fagyott kéz és láb izmait tornásztac:suk és massage-zsal, különösen vibrácziós massage-zsal kezeljük. A ma sage észszerü legyen. :\Ii~d~g a felkaron vagy a czombon kell megkezdem es innét haladunk lefelé a két, illet...-e a lábujjakra. A rendszeresen, naponta végzett ma sage nagyon jó hatá sal van a -.érpangásra. A tornán és a ma sage-on kivül a vizkezelésnek is nagy értéke van a fagyások kezelésénéL Két, egész öt perczig tartó nagyon meleg (37---.'500 .) helybeli fürdövel a bet g test.részekben hatalmas véradatódulást tudunk előidézni, a minek köv tkeztében a beteg te trészeket a szükséges mennyi égü veröe1·es -.ér bőségesen ellepi. A fürösztések reggel és este ismétlendök . A vivőerek kitágulásáYal együttjáró erő vérpangás gyógyításánál nagy szerepct játszik az összen 'Omá . Ennek olyan erö nek kell lennie, hogy a vivőereket megszükit e, de e mellett a verőeres "~ér odavitelét nem szabad megakadályoznia. Ezzel rendezhetjük a vérkeringé t. Ezt a kezelési módot leginkább az ujjakon alkalmazzuk a kö etkezö módon : Nagy elővigyázattal és enyhe nyomással becsa-.;·arjuk az ujjakat a körömper ztöl, tehát az ujjak hegyétől kezdye hátrafelé egy ezentiméter széles leukoplast- -.agy ragtapa zcsikkal. Li-Hel némán lapult az ablakfüggöny alatt és nézte a várost. Furcsa kép volt, a selyme dámákat és komolyköntösű urakat ehol e látta ma Li-Hel. Lobogóingü csikóslegények jártak az utczán, meg pruszlikos lányok, kéményseprök és Pierettek, Harlequinek é a_páczák, czopfo leventék és czigányleányok. Es egy csodálatos pillanatban - mely megrázta és elszédítette Li-Helt - egy leán t látott közelegni az utczán, é~ ekkor már semmit sem látott, csak azt a leányt. Kedve és furc a konty ült a fejebubján, a hajában tarka fésük és sárga "irágok, kicsi faozipö koppaut a lábán, és egy kimónó egy piros kínai kimónó ~olt a ruhája. Egy piros kimónó ! Igy jött az utczán. ~fin egy csodálatos vizió, ugy közelgatt Li-Hel felé a leán , mi 1t egy büvös álomképe a zent otthonnak, az elvoszett paradicsomnak, a mes zi hazának ! Hogy reszketett a buta kis fiu ! Hog_,v lopózott ki az ajtón é~ mily re zket e indult el az éj zakában a kimónó után. Mi tudta ö, hogy az a köntös csak farsangi rongy ócska zafrang, mit holnap félrevetnek ! )lit tudta ő, hogy havas éj za.kában , vad szelek közö t ö, a napos or zágok kis csemetéje mo t jár elő zör ! C ak futott, futott a piros kimónó nyomán ... És ahogy hosszu hajsza után beértek egy rag ogó házba, hol özönnel illatozott a virág zugott a mlizsiká.k hangja és csillogat a )lámor népe, ott megállt Li-Hel a terem közepén mert nem tudott tovább. Vézna lábai ö szerogytak é zörnj ü láz biborlott kic ike arczán ; ö zefagyott kis tüdejéböl hörgő köhögé ugatott elő, de még akkor i nyujtogatta földöntuli zen ágyakozá al, kékre dermedt piezi kezei a kimónó után •.•

4f A gyógyszeres kezelések közill a következőken kell megemlitenünk : Helybeli kezelésre nagyon ajánlható a megfagyott testrésznek naponta többször kolozsvári ichthyol-sa1ycyl-szappannal való lemosá a és ledörzsölése. Ha ezen enyhe eljárás nem járna a kellő eredménynyel, akkor a következőképpen készülö kenöcsök egyikével kell a megfagyott te trészt naponta háromszor bedör· zsölni : 25 gramm kámfor- kenőcsöt és 25 gramm finom petróleumot keverünk össze, vagy : l gramm czitromsavat és 2.5 gra.mm peru-balzsamot dör-

BRÁZAY SÖ.SBORSZESZ . "" LEGjOBB* FOGKREM.A

zsölünk el 50 gramm lanolinnal, vagy : ~~ gramm kámfort és l gramm zinkoxydot dörzsölünk el 20 gramm lanolin és ugyanannyi vazelinnal. Nagyon jól használható szer az ichthyol is, a melyet mint 2-10%-os kenőcsöt, pasztát, vizes vagy kollodiumos oldatot használunk. A terpentin-oldatot is gyakran alkalmazzák fagyásoknál és ennek használata is elég szép eredménynyel jár. (Foly tatj uk.)

~~TÖKÉlETES SZAGTALAN ffRTÖTLEHITÖ SZER

~t ŐK KNÉlKÜ ÖlHETETlEN zi f n' csa ó.

Mandulás pereczek rumcs sodóval. :Fél liter JO tejet felforralunk s 8 deka héjalt megőrölt mandulát bel te~zünk. lO del~a rizst mozsá rban jól meatörn· a fövő tejbe adjuk s folytonos kavarás közben siirü péppé főzziik. Egy iezi-Iliczi sót, kellő mennyis<'gü czukrot adunk a péphez s egy áblát vajjal beken.-c. a pépet ri kiborit,·a, vajha mártott ké"s l ki ujj vasta_gságnyira. clkenjük. 2\Iost. nag ·obb fánkszuróYal kiszurjuk s kissebheJ a középen i mét ldszurva, pereczeket formálunk belöle é tojással bekenegetv , morzsávaJ behintve, zsírban kisütjük A fenmaradt ré:zt ho szas alakokba formáh-a ütjük ki. Bő fél lit r jól megczukrozott tejből 5 tojássárgájával sodót készitünk folytonos babanis közben liihiitjük. Ha telje en luhilit a sodó két evőkanál jó rumot adunk ?elé,_ ?e még .akkor i~ habarni kell, nehogy megturosodJek, aztan a t.alra halmozott pereczekre öntjük Ezt boraodóYal is készithetjük s akkor melegen tálaljuk. Velős gombócz. (Előétel.) Két zscmlyét koczkára vágván, jó kanál z iron árgára piritjuk s a már kihült zsemlyére 1 14 liter tejfölben jól clhahart 2 nyers tojást reáöntüllk Egy sertésagy,elöt (de borju\elő is lehet) megabálván,· zitán áttörünk s az előbbiekhez ke-.erjiik. Egy kisebb fej vörö · hagymát zsírban sárgára piritunk s megöntözzük Yolc a Yelös z emlyét ; sót, tört borsot, tört majoránnát ,; fahéj t hintYc reá, jól eikavarjuk s kevé ke liszttd behintw, Yizbe mártott kézzel apró gombóczakat formálunk belole és ó vizben kifőzzük. Tálalás elott zsirban vöröshagymát piritunk, egy kávéskanál ' des paprikát pár ka nál jó tejfölt adva belé, egyszer felforraljuk s a gombóczokra öntYc be tálaljuk.

ldrál~i

Osztrák c á zári udyari

és magy. szállitók

Ellsme t legjo bminöségü.

~~ndenült kapható.

C ·okol~ dé-g:áruk :

Pozsony, Köln.

5i0

BerJ "• Now-York:

~----------------WE

AZ lJ'JSÁG

Va&árnap, január 26~

Leves májaspitével. 12 deka borjumájat fö"ő sós vizbe dobva, 5-6 másodperczig forralunk, aztán apróra vagdalva, szitán áttörjük, valamint Téli csibe-nevelés. Mi sem kám'5abb a kis esiegy fél, előbb tejben megáztatott s kinyomott bére, mint a hideg. Ezért téli csiben~velésre olyan zsemlyét is. lVIogyorónyi vöröshagymát megre- helyíséget kell használnunk, a melyben nem fázszelve, zöld petrezselymet apróra vágva, sót, tört nak meg a kis csibék. Ha a helyiség padlója fölborsot szintén a májhoz keverünk. lVIost 3 deka des, vagy téglával van kirakva~ akkor legjobb rá vajat habosra kikavarva, egy nagy tojással jól deszkákat tenni, vagy vastag . ponyvát · teríteni. eUmverünk s az előbbieket hozzávegyitjük, aztán A kotlót a téli nevélésnél -legjobb kotlóboritóban vajjal kikent, kimorzsázott. lábasban gözben, tartani. Ez egy méter hosszu, félméter magas és vagyis nagyobb lábasba állítva, melybe forró ugyanilyen széles deszkaláda, melynek elöl nyitott vizet adtunk, fedő alatt Yz óráig fö:.~zük. Ekkor részét egymástól tíz czentiméternyire levő léczektáblára kíborítva, koczkára vágjuk s fehér vagy kel szögezzük be, hogy a kis csibék ki- és bejárha~ barna levesben tá.laljufr. sanak, a kotló ellenben csak a fejét dughassa kl. Töltött csokoládétorta. 28 deka szitált por- Az igy .elkészített ládába tesszük a kotlót, mely czukrot és ugyanannyi finomra tört abált mandu- alá friss szalmából almot készítünk. Az almot lát 16 tojássárgájával félóráig keverünk, azután legKésöbb három naponként meg kell ujitani, 3 tábla rPszelt csokoládét és a tojások fehérjének mert különben az élősdi férgek elszaporodnak s a kemény habját belekeverjük. Ebből három torta- kis csibékre kerülve, ezek fejlődését megakadálapot sütünk megvajazott formában és megtölt- lyozzák. Igen ajánlatos az almot Zacherlinnel jük csokoládékrémmel. A krémhez veszünk két behinteni s az sem árt ha a kotlót magát is betábla megpuhított csokoládét,_ egy darab czuk. hü~tj ük rovarporraL Et~tésnél a kis csibéknek egy rot, % liter forró tejszínt, ha kissé kihült, 4 tojás- kissé távolabbra hintsiik el az eleséget, mint a sárgáját keveriink bele és a tüzön sürüre hevít- kotlónak. A koltó ugyanis mec·elégszik szemes jük, de nem engedjük főni. A tortát csokoládé- ta,karmánynyal is, a csibéknek ellenben "' " dus ereöntettel bevonjuk és pár perczig száritjuk a sii- takarmányt kell adnunk. Most már, ha a kotló elé tőben. szÓrJ·uk mind az ételt eleszi a kis csibék elől a Leveles diós rétes. Készítsünk rendes rétea- drága erőtakarmányt . ' Ezt azonban megakad'atésztát s nyujtsuk ki. Egy tepsít zsírozzunk ki lyozza a kotló borító, ha a csibék eledelét a ·boriés tegyünk bele üresen egy darab kinyujtott ré~es tótól kissé távolabbra szórjuk el. A boritónak tésztát, akkorát, mint a tepsi. A tésztát gyengén különben egyéb hasznát is látjuk. A kotló ugyanis locsoljuk meg zsirral s ujra tegyünk rá egy leve- zárt helyen rendesen elt::q1ossa, a kis csibéit, vagy let, ezt is locsolgatjuk és igy folytatjuk addig, nagy részüket legalább is nyomorékká teszi. Ha núg 6 levél lesz a tepsiben. lVIost 5 tojássárgaját azonban a kotló boritóban van, a csibék szabadon elkeverünk 5 kanál porczukorral, teszünk bele és minden veszedelem nélkül szaladgálhatnak egy kis czítromhéjat és 25 deka törött diót, végül kedvük szerint s csak anyjuk hivó szavára térnek az 5 tojás habját. E tömeget szépen kisimitva, vissza a boritóhoz. A mi a táplálékot illeti, a kis rá.teszszük a tepsiben lévő levelekre s a tömeg csibéknek dus erőtakarmányt kell adnunk, mely tetejére ugyanolyan eljárással ujra 6 levél kiny\ij - konyhahulladékból, husmaradékból, gyurt tésztátott rétestésztát teszünk, a közöket megzsirozva. ból és zöldségből áll. Ott azonban, a hol kevés a Sütés után négyszögekre "Vágjuk. A tészta gyö- maradék étel, a mit fel lehetne használni, feltétnyörű szép és kitünő, szinte szétszedhető, a levelenül valamilyen gyárilag előállitott hus és fehérje lek szétválnak, mint a vajas tésztáná1. pótló anyagot kell a táplálékba keverni. A költségAuizsos lepény. 10 tojássárgát erősen fölveriink többletet bőven meg fogja tériteni a .csibék gyorlassanként beleadunk 315 gr. czukrot, most a 10 sabb fej lődése. tojásfehérjéből vert kemény babot is beleadjuk és utoljára adunk hozzá 625 gr. lisztet, jól összeM ind ,. 11 jő gazda"!Sz .,n;-ns z t aláo· föl " \11\lbntö a keverjük vagy fél órán át, beleszár va 50 gr. válo· ~ · . (á•· .,. iil d pa p r ik a gatott ánizsmagot is; ekkor formában egy óra · ~ "~g epp kivon a t , ~ ~ lwsszat sütjük Igen jó, tartós tészta ez. me y minden levesnek, fözelélmék. Jr:l."fásnak és sal t:\ ak

Gazdasáji tanácsadó.

kiv óan zamatos és m.• gyaros izt kö1csönöz. Egy uv ·g egy

év g is el ta . t. Ninc s többé e lro nloti vagy gyenge hus leves l

namisitások min.U kc>rem a né,·r e ü;;·yeln i

TÁPI.Á L I E RÓSIT ! 571 .JAVIT.JA A GYOMROT! - -- - Üvegenké t 1 kor. 60 fillérért üldi: - - - -

ROSA SCHAl-FER

Dániel Mihály gyógyszerész Nagyig mán don

1. Fliruktárak Budapesttil : 1öruk Józ,ef I!Yógv :1. han (Kir lyi nt<'Za 1'2.), J encs Vtlmos g. ógyt!l.r.J.ban (Fo-ut za 27.J, Opera· gyógysz··rUr (Antrá>S_I'·Ut'26.l, lU gyar MezŐJ zd k ~zvv~t· ~ keze 'e(A lk ·tm:íny -utcza ll. )S ~esEde (Dorott.ro.- tcz" 2.•-stb.

al omo Ezt ~ le..sfuLlJ kinc:.et

elérn

Cö) c,! ül

Mme Rosa Schafter t!szle•elbo l vegyészdo ' tcrné 63 s;:erb. kb. udv és kamara-száltiló \'/mn, 1., Kohlmarkt. 6. altul öl· t:tl:l.lt é3 omn·t"o. " al ha,znl11t s:tépltöszerek·

kel sikerliit.

Poudre Ravissante cs. ls k '. r. szo.b., nők nek n 'll>tiJözh t• tlen a bün va HCatt fehénJ teszi. porup~~ emailje az osszes l>örhilükat, ~int himlöh-ly, auF·· Jagyeliet. eltul>arj~, a J:áncz<>kat elsitmtja, ossz~huzza u pórusokat és mtnden nüi Ul c> ot Arczl;:épcm (törv. Yédve), vakitóvo!. és virulov9. t~sz. Az egyeJüli puder, . •· . ' el)·ue" hasznMatt után roosakoilm lehet, a nélkül, hogy szenzaciOs ltat:ís elmu!na. lü·a 5 és 3 korona. évtiz-del~kel fiaw.l~t és mlnden n_ön~k használma kell. Ára ............ 3 knJon.t. megóvja a uőrt a petyhülltségti•I, er~siti . azt és a legkitünóbll biztos sikerO t ·nlllt· Vtz. A1~:. 1.. üveg 5 K. ~Jin en nőnek ajJ.nlható cs. és kir. szeb. ~~~lok.:otc, r:l.ncznélldiJ,, .. arv nyfehérségii huwlok "téJilsól'~ arau11n .. ént 3 K, IÍI'koto, ket1ó állképződes meg-akadal[o tl.· s:ha dantbonként 4 K ~s · k. 'ló ' ~ • · " lVo. Ravts5 an•e·• d 'J az é pse~sza ·pau " .,von é · ara. on 1·-·nt 1.6 0 K If nnQ Qf' JávaliJ!>zü min··en me»-~ 2 .40 K. Mm e Rosa S~ha' ~;~r n 1\'J t h ·uu"k f'~"s av'i;\.,1zsol.l"- fiat•lkun ,zmét, leg 1·.,mel<ehb SZ\lkét liegnyes~ gesz••nye• arn ot blrsonyszerü fel< t·t ··'(;l mo•aa uem képes az elért á ;nyala.l ot eltüntetnie F ' semn;n e nl lat elegen, ló. Ára egy l<is dobozn •k 3 K · ,gyszen ta-zna,k 10 t... Cmk az arc?..képemmel ellátottak 'v nkgk <loboz· mmd<'n st~,padt 1nozuak elm nl• hatln n róz..; •a :.. ho_!lopls Ár.>. 3 K. Osszes gy&.1-tmánynim Parisban Lo ~ r \ kol~som•z. ben a na9y aranyáremm el dija.ztattak . Sze'reir: t~" d~n és Bécssf!:ért t~lJes JO~&.,last ,·allalok, a legmagasabb IC .. klatos h:ttll· koszöno. és e·lsmeró-levelei megt ekinthet"k oro szarotalan 6

Créme Ravissante Eau Ravissante

efJd

o •

586

me osa Soha .fer a pale_rmói akadémia tiszteletbeli vegy észdoktora és a Sz.t.·Pete· -rend keresztes Dame Patronesseja s:rerb k"

udv. és va "Tlaraszállitó : WIEN. 1., KO HLMARitT

's:

A telelőházakban levő növények gondozása· A téli hideg elől telelőházakban elhelyezett edénynövények januári gondozására nagy figyelmet fordítsunk, hogy azok kitelelése és életmüködése megfelelő legyen. A változékony időjárásra tekintettel legyünk és a fütést, valamint a szellőztctést ugy alkalmazzuk, hogy a helyeégben 4-50 R. mcleg legyen állandóan. Nagyobb mcleg azért nem lenne jó, mert a növények idö előtt kifakadnának és csenevész, satnya hajtásokat fej lesztenének. Öntözni csak akkor kell, ha az edénynövény földje majdÍlem száraz, de ekkor is ügyeljünl::: arra, hogy csak a talaj kapjon nedvességet, a levélzet nem, mert az téli időben ártalmas volna. A szellőz. tetéssel is óvatosak lPgyiink, hideg, fagyos időben ne csináljunk légváltozást : de meleg, napos idő ben. a déli órákban a szellőzést ne mula zszuk el. Magtárak tisztántartása. A gabona értékét igen befolyásolja annak tisztasága. G1:1.bonazsizsik, gabonarnoly és más egyéb rovark~rtevő, h a bejut a magtárba, ott elszaporodva Igen nagy kárt okoz. A magtárt többször figyelemmel meg kell vizsgálni, hogy nincs-e benne baj. A gerendázatlan, faburkolaton, falazatban repedésnek lenni nem szabad, mert ez a kártevőknek kitünő bnvhelye lenne. A repedé~ek betapasztására felerészben agyag és felerészben m~~hatrágyából keveréket késZitünk és ezzel az elozetesen megnedvesített részeket bevonjuk. A gabonamagvakat gyakran átlapátoijuk és a hullad~kot, po;t, piszkot a magtárból kihordjuk . .~ ?-tl~pátolas azért is jó, mert ezzel friss levegot VIszünk a magvak közé s az megölöleg hat a kártevőkre, mert például a. zsizsik csak a fülledt, meleg levegőt szereti a gyakori szellőztetés ellenben halálát okozza.' A zsizsiket, azon természetét ismerve, hogy mea. zav~rva, holtnak teteti magát, czélszerüen hatJuk ugy, hogy a gabonát olyan apró lyuku

rostán .engedjük át, melyen a magvak nem esne~ k eresztül, de a zsizsik igen. Az igy Irirostált zsl· zsiket leghelyesebb tüzben megsemmisíteni. A zsizsik további irtása ugy történhet, hogy__ a~ átszellőzött gabona tetejére rongyokat tesz_uuk, ez elegendő meleget nyujt s magára csalp a zsizsiket, mely pár milliméter hosszu, barna,, orrmányos bogár. A rongyokat időnként összo k~ll szedni, ~ bogaraktól megti ~ztitani s i~mét VIsszahelyezru. A zsizsik különö en a buza, arpa, rozs és tengeri magvakat furkálja meg a csira tájékán s rak bele egy-egy petét ta>aszszal a párzás után. A petéből kikelő fehér, ránczo~, lábatlan álcza, melynek feje barná , a magboi táplálkozik s azt meg. elllll1i..'-'Íti.

"t\

,rUjdonsáj ! * Ujdonsáj! Vtllamosvibrácziós arcmassage Villamos vibrácziós fejmassage )--s Villamos manicu~e

= .{ Amerikában szerzer.t személyes tapasztalataim alapján, tökéletesitett gépekkel eszközlöm.

l UDVARI SZÁLl.!TÓ

Budapest,

~i~hid-utcza

F 8. sz.

K ozmetikai specziá itá.sok. Természethű haj· pótlékok. Ondul;:kzió, hajfestés, est;élyi coif· L fure -ok . Elkülönitett pá.holyo~. Telef n 431• .d ~

ló).)..:)

~JI'

Téli teendők a méhes köl'Ül. A méhek nyugodtan csak ugy tudnak áttelelni, ha köröttük csönd van. Akasok közelében hangos lármának kopogás· nak nem szabad lenni; de azt e engedjük, hogy tyuk, macska, egér czinke vagy más egyéb kelle· metlen állat zar>arja őket . A méhes körü' tiszta· ságnak kell lenni, ha hó van, ugy azt mellőle kisebb körben el kell tisztogatni. A röplyuk is el legyen szükitve, de nem szabad egészen elzárni, mert friss levegőre sziikségük van s ha ezt nem kaphatnak, igen sok elpusztul közülök. ÚVI_ri ke~. a kaptárokat a napfénytúl is, ha a napsuga.r a :oplyukon át a kaptárbá behatol, ugy az ~v~~e~b?, ejti a méheket, eze~ azt. hisz,ik, hogy ~nt" JO_Id.o van s kirepülnek tisztulas >egett ; a külso hideg aztán hamarosan megdermeszti, elpusztítja a méheket. A kaptárak falánál többször hallgatázni kell, hogy nincs-e benne •alami ba~, ~~ belülről hangosabb zugás hallik, ugy megtekintJük a kas:, mert benne valószinü rossz a légjárat, t:há~ lev~~o.: hiány van, vagy az is lehet, hogy szomJusag gy?~~ 1 öket. }...z esett.en, ha erős hidegre fordulna az IUO, megnézzük, hogy az ellen elég védelme >an-~ _a. kaptáraknak, mert a méheknek melegre >an sz~ik ségük; de ,rJ.szont arra is ügyeljünk hogy nagJon euyhére fordult időjárá mellett. tulságos. ~1ele.g ne legyen a kasokbun, ilyenkor a védő bontasboi eltávolítjuk azt, a mi icle.:leges.

Oltóvesszők szedése. Ta"Va_z. zal. gyümölcsolt~ boldogasszony-napja körül kezde ét fogja \enn; a zoltási idő . Az e ezeira szükség.:s oltó>esszzo megszedésének lekalkal!Il:lsabb ideje télen át ,an, mert a fri:>sen szedett >es~zci nem fogamzik oly jól, mint a télen át met.~zett. A m.-:.'"zi oltáshoz é1·ett egyéves ves:zóket használjunk, mdynek sürün álló teljes szemei, de riero \irág. hanem fabimbói "Vannak. A fa. meh-rol n. n·:szöt met:z· szük, egé. zséges é. bötermo' 1 g~ en. ~-c n1gjunk d y fáról vei'szót, mely ~árg~-! ~b .. n szen\'ed (klorózis), vag - rb.kbet a-~,., y~ va~ termékeden stb., mert e ·bajokat cb~ltaná~ ;; \esszö>el a. fába. A vesszőt éles ké 2 c-1 U!!Y ,á<Tjuk le,hosY a vesszöböl a fán c~onk marad]on v~sza egy-k;t szemmel, hogy az ott io>ább nö>ekedhe.ssék, teha.t ü~yeljünk arra, hogy a w ~z ,zedé sel ne cs?n: 1.-ltsuk a fát. Téli szedé ·nél pu:;zta kézzel ne fogJuk me~ a fát,, neho<Ty fa . -folto - lépjenek fel ~ ké~ fogas helyen. Ilyenkor keztyűben _-ell dolg~~~ 1~ A meg zedett oltó\e ~zoke fajtánként k?J 01 esomókba rakjuk. jelzotáblá ·al ellátjuk é· sz:.•raz. hü•ös pinczébe homokba. helYezzü ·. ugy hog:> a •es zöknek csak egyharmada.álljon ki a homo_k: ból. lly elhelwzés mellet azok a felha.sználusl időig jól eltarthatók.

. Vasárnap~ január 26.

. . A konyhakert trágyázása. A konyhakert földJe;'tek igen jó erőben kell lenni, mert egy évben ket-három termést is kivánunk róla. A terményekkel igen sok tápanyagot vonunk el a földtől ~it P.?t.~.lni. ke~!: ha nem" akarjuk, hogy a talaj kimeruJJon es a JOVedelmezo termelés rajta lehe t.etIeJ?:né. vá~jon. A tápanyag pót,lást istálló-trágyával, n:utragyaval~ vagy keverék-trágyával hajthatjuk ve~re. Tudni kell azonban itt, hogy az ist-állótragya haszná lata mellett a földi bolha s egyéb rovarok; valam~nt a: lótetü (a kert nagy ellensége) nagy s.za;nb~n Jelemk meg, mert különösen utóbbi az Istallo-tragyában való tartózkodást rendki>ül sz.ereti. Ha az egyes 'á llatok trágyáját külön kezelnenk, ugy egynémely kertivetemény alá alkalmazh~tók vo~?ána:k .. IgY: például a kalarábi, petrezse~y.eU: Jol. .d1szhk JUhtrágyás földben, Yagy a nyan es teh retek marhatrágyás talajban. De VIszont t~gyanezek más állati trágyák alkalmazása IU~llett clvezhetetlenek. A konyhakertben a mütragvák · · a komposzt (kever' ". · a lk a l ~1azasa, valammt J~tragya), íozeg- és baromfi-trágya ha ználata czelravezetöbb. A konyhakertben az egyes vetel~ények kivánalma szerint, külön-külön a táblakat m~s és más trágyával ellátni nem lehet, I!ler~.az .Ilyen kis területen sok bajjal, vesződséggel ~s koltseggel járna. Ezért inkább a mütrágyázást es ;-zt is ugy alkalmazzuk, hogy a keverékben a barom fontos tápanyag a foszfor káli és nitrogén elegen d"o mennyiségben legyen ' ' Ezen anya-gok jelen. 1egmeg~elelöbb arányát trágyázási kisérletekből L~ dhatJuk n:eg. ~o.mposzt-trágya minden kerti 0 dre egyarant k1valoan alkalma-s.

. , Gyümölcsfatenyésztés.

(I.

Almafélék

talaj-

~genye.) Tudvalevő, hogy az almafának gyökér-

z~te nem hatol mélyen a földbe ; ezért termelésén~l olyan talajra van szükség, malynek felső retege iápdus és nem nagyon száraz. Az almafa a napot igen szereti, de a forró fakvést nem. ~ed vesség és védeitség tekintetében az egyes a~tak kivánalma igen változó. Vannak fajok, lllint például a jegesalma, Herczegalma stb., ~lyek csak nedvesebb talajban fejlödnek szépen s . oznak bö termést. Viszont más fajok a könnyü; szarazabb talajban is jól érzik marukat és sokat ~ere~n_ek. Ha egy gyümölcsfa ten ~szkivánalmait ultet~s1 helyén fel nem találja, az többek közt t~nneketlenségében vehető majd észre. A közönseges gazdasági almafajták kevésbé igényesek, a. zordabb fekvést is türik s ott mársékeltebb taperejü talajban is elegendő gyümölcsöt hoznak. A finomabb minöségü, ugynevezett asztali fajok ellenben már igényesebbek s ahhoz, hogy bőven s finom gyümölcsöt teremjenek, megkivánják a ~a.l~~ tápereje mellett azt is, hogy védett fek· esuk legyen. . -~,.

. Nyulak kosz (rüh) betegsége. Nem ritkán lgen veszedelmessé "ráló betegsége a nyulaknak a ~osz (rüh mit górcsövi apró atkák s >>sarcoptes ~~;noris << okoznak . Ezen atkák a nyul véréből el?sködnek és erős '\oiszketegséget idéznek elő, f1 n~k folytán az állat folyton dörgölődzik és ~?,n~-.al tépi bőrét . A megtámadott helyen börkiutes mutatkozik, mely lassanként az egé z testre kiterjed. A fejen szokott kezdödni a baj 8 • leggyakrabban a fültöben. A felhámon apró, sa rgás nedvet tartalmazó csomócskák alak'lllnak, l11ely hólyagocskák felpattannak, nedvük kifolyik ~ ..apró korpaszerü pikkelyek képződnek, melyek· ol •késöbb szürkés és árgásba.rna kéreg lesz. h?lyagokból tehát nedv folyik ki, mely ,csomós á 8 ZL a szört ; e szörcsomók sokszor nagyobb ~~rabon kihullanak. A dörzsölés és vakará folyhan. a. bőrön vérrel aláfutott helyek lesznek látAatova s eset.Ieg kelé. ek is képződnek. Védekezés : nyulkeírecz alapos kitisztogatása, száraz, tiszta a1om, fri s levegő és \ilágosság. A beteg állat fz egészségestől külön teendő. Fertőzött ketreczet ugos vizzel ki kell tisztogatni és másztejjel bevo~lni, mC'lybc Lysol keverendő. A fertötlenités tll11,n körülbelül másfél hónapon át ne vegyük h~. ználatba a ketreczet. A nyul testéről a kérges k1utést zöld szappannal eltáyolitjuk s utána a ?ört perubalzsammal bekcnjiik. Kell belőle egy allatra körülbelül 30 gramm. Kétszeri bedörzsölés elegendő szokott lenni. A bedörzsöléstől számitott Ötödik napon meg kell mosni a nyulat megszá~ tani s ha kell ismét bedörzsölni. A gyógyulas ezután nÉ-hány nnp alatt bekövetkezik. .. · Takarmány-szecskázás. 1\Iinden szálasta.kar~ányt lehet, de leginlrább a kero~n!ebb szar~al biró száraz és zöld takarmányfel ket szoktak szecskavágó-gépen felaprózni, hogy ez által az állatok elé köxmyebben helyezhető legyen é

AZ 11JSAG hogy abból több legyen elfogyasztva és kevesebb elszórva. A szecskázott takarmány más takarmánynyal könnyebben keverhetö és az állatok szivesen eszik. Ily módon a silány sza.Imafélék értékesebb ta.k armánynyal keverten jól fel·

czukorral elkeverünk, egy tojás fehérét ( s három czitrom levét adunk h o;"zá és megfagyasztjuk Hn. már jól meg~agyott,. ?nt,~nk bele l boros pohá;· rumot, l~ üveg madeit·át cs 5 toJas C'S 28 deka czukorbol felvert, habos tömeget. .Megfagyaszt.juk és poharakban tálaljuk,

etethetők.

J!!:S:ázlebontás r::o.iatt!l

Üzenetek. \._ ( Ké:.iratoka!. nem adunk vis5za.)

H. Gy.-né. Buá(J}pest. Kivánságára levélben vála· szolunk.

B. Gézáné. Kivánságára. levélben válaszolunk.

ÉZI ,. IDNKÁ ,

HIMZOANYAGOK

1 e's

~ \ ~

;;;

1~'!'

,,t'

szo"vetek

Xug;v

Ju!arcs

ungy V>\lasztékban, rendkivül

l"esz~llitott <h'Rkon kaph:ttóli . Arj.-gyzé!'

dijtnlttnul.

Vidéltre ltiválasztá sra is ltül tlölt .

Fagyás. Tessék elolvasni a mostani czikksoroza· nő~a~~f~~~~ka tun.kat, abban megtalálja. Budapest, Hil·ály-utcza 4. szám. .')'zem. Figyeimét elkerülte, megirtuk. Nem ragályos. Ü::l 6temet 1908 május l-án 823 Oszi rózsa. 1. Tessék hetenkint kétszer este lefekvés VI. ker., Dess e wfTy u1cz~ ;;, '17 . a . (V;J.czi-körut saro!< ) előtt a fejbőrét és a haját alaposan ruegmo ni és beharo~ai í•t áruh1o.<tml>a helyezem :\.t. =-== sitani meleg vizzel és kolozsvári kénes fehér kátránysz.ap · paunaL A reárzáradt szappanhabot tessék eleinte tiz, ké öbb harmincz percz mu!Ya lemosni sok langyos vizzel, ha szöke, akkor kamillateá>S sok langyos Yizzel és utána állott vizzeL Leszáritás után tessék kibontott hajjal lefeküdni . Eleinte ezzel a kezeléssei meglehetőseu sok New-York és Londonban nem kimt!lték mog az hajszál fog kihuzatni, de ez ne ijeszsze meg, m ert ezek európa.i szárazföldet sem és azért egy un.~y czUst~r ll a kihuzott hajszálak betegek és ugyis kihullottak volna. gy~r indíttatva ér ezte mRg~t, h ogy az eg.fsz készlatot csak a munkaerö egy !;is kilrpóthí.sa ello.Jiébeu e ladni. Ezenkivül tessék másodna.ponkint a fejbőrét jól bedőr Én föl v agyok hatnlmazvn ezen me~bizú..~t telje• zsölni Garami·félo hajszeszszeL 2. Tessék elo!Yasui Kezsiteui, miért is csnpt\.n 6 !rt 9 0 1tré1•t kUldöm a. metika-rovatunkban a most folyó czikksorozatot, abban . . k<ivetkezó t<~rgyakat : \ b drb 1geu nnom aszt<Llt kés va.lótli an~o l peuo-ével meg fogja találni. ~ '" amerikai szab. ezüst villa egy dt~rabllól o K. Sz. l. Legjobb az, a mit erre a czélra a gyógy6 '" :. :. » evökaut\1 12 :. » » :. ká.vés kantl.l szertárakban már készen kap. Tessék tehát a gyógytárban l ,. > > "' levesmé1·i> 1 nz en-e a czélra szolgáló kenócsöt kérni. 2. Tessék ehlvasni l > » » » tejmaró az Oszi rózsának küldött üzenetünk első pontj ~t.. : 6 :. angol Viktórb Als6 t.ll.loa 568 2 :. hat:ls(JS _asztali gyor Lya.tartó Előfizető vöröshaju felesége. l. Kozmetika·roYatunk 1 :. teaszuro vezetőjének czimo : VI. Felsö·erdósor l. szám. 2. zó l ,. igen finom c.:mlwl·szó ró sincs róla, csak t essék egész nyugodtan folytatni. 3. Meg 42ili11összesen csak 6 frt 90 ltr. F 42 tflr"'Y előbb 40 frtba keralt és tnr>st csali lehet elégedve. .zen " k minimtl.lis llron h:Hpill\tó . Az Dr. F. E.-né. Kivánságára levélben válaszolunk. frt r Cl amerikai sz~~obc.d._ oz lis t e~y kivül belül feb ér fém , mely ezi.tst sztnéö :.!:) ~.;·~ to~;tet~; Elófizel.ó leánya (1960, 1521.) l. Nem lehet hasz· tar tJ'"' a miért jOtállol<. Annlll• btzon ys.!..,,\ul, nálni. 2. Tessék ugy kezelni, a hogyan azt az Űsz.i rózsának JS meg • l " &ótele:elll u11tga· küldött üzenetünk első pont.já.ban ajánlottuk. t?~~t t~zen ~sa mat U:l\'lÜtlOit 1 1ti• ~k eazs á.rn nem tetszi!• a pénzt vissza:l.llni. Sen!tl se Ném.é . l. Azt nem lehet. Tessék Ber end Miklós dr. ~ulnszsza el ezt a 1iedv~zó all;:a.lmat, IIO?,Y e.~~.':' d1st:ilS egyetemi tanár, gyermekorvoshoz fordulni. Czime : IV. ~arnit urM megszerezze, mely gyonyottt Eskü-tér 8. szám. 2. A vallás- és közoktatásügyi miniszter· násiés a k.a Dmi ajjámufték, hez kell a. kérvényt benyujtani. A kérvényre egykoronás t ovti!Jb<\ Illiuden jobb Mzta1tasba ltivá.lóan ulkalm<~.s. bélyeget tessék felragasztani. A kér vényhez mellékelje :Egyez egyedül kapható o'!vetlenül a levelébE.'n felemlitett okmányokat. 3. Tessék l ' ' S.lABAO.\LM. A.. ERI'(A n aponta többször megmosni állott vizzel és este lefekvés EZÜ!iTIIVITfLI ~RUHAZ el őtt langyos vizzel és kolozsvári kénszappanna.J. A reászáradt szappanhabot mossa le tiz percz mul-m langyos BÉCS, u.,Rembrandstrasse 19JU. Telefon 14597 vizzel és utána állott vizzel, leszáritás után tessék éj jelre Sz~tk iildés vidékre ut:l.nvéttel va.gy az bedörzsölni Garami.féle fehéritö bársonykrémmel. A össze elözetes bak.Uldése ellen ében. Tisztftopor hozzá 10 t:~:. Valildi c~a~t az mitesszereket tessék napont-a vagy másodnaponta kipréol dalt láthatövédjegygyel(egészségt f dm). selni, a pattaná>Sokat pedig tessék kiizzitással megtiszKvonn , az etsmorotevate.t ezrobjl: titott vékony varrótü hegyével felszurni. A kipréselés és Euel!!h~im 1>-h·ouo o h.egy ~l.mtlssége 112: felszurás után tessék a bő rt a már megemlitett szappannal u a.szt11li készle tei t n<tgyou meJegen és langyos vizzel jóllemosni és ledörzsölni. Nagyon helyesen 1 aj nlot!h> uek<>m, Ltlhtl.L legyeuszivu~ nekem is két-ltét tenné ezenkivül, ha naponkint használna vibrácziós koszietet ö Ir t ti1J li. rJ.l.V.u tiUldeui. Tisza. Ilona. szUI • .LJ.,genfi)l<l grófnb. masszázst és másodnaponkint egy arczgózfiirdót. 4. .Á Z elso kult.lelllimynyel uttgyon meg va.~yolr olé.,.ed vo Irasson fel az orvosával egygrammcs szublimát·pasztilláké_rek még egy gurutt&urár. - Kalocsa:' MaJorord Janos, kanonok kat. Egy darabot oldjon fel porczellán- vagy zomanc:zozott a Ji wuew6uyt vettem, s ungyou me~ va~yolt elé• mosdót:ilba töltött két liter állott vizben é~ ebben áztassa god ve, .if.~reti még tgy kWdemé1~yt t'i frt Juért, reggel és este tiz.tiz perczig. Három·négy heti ilyen keze.~>.olozs v:n. Ban:ry i>J.ró ö e'(oel lésre felMtlen bizonyosságga l meg lesz a kivánt gyógyulás. AZ etSLó~rvicze~Uld emé uxc ...1negk:~pt a.m , _ tgeu me~ F. Gy. Kivánságára levélben válaszolunk. va.gyo.~t vele eléaedve,. kuldJOU még egy tlyou garllitur~t .42 d~t'ab~t .><menkat ~z~>b. azü~tuo l ut.l.n l 'é t&el. R. L. Hámlasztá-ssal lehet csak segiteni a bajon. Bozov1cs, (K.r-::.zorcluym.) Xe1•osztes s. f()s~ b .ró Figyelmes olva.só. l. ~essék .~!olvasni a~ Oszi rózsának küldött üzenetünk elso pontJat. 2. Az b1zony hosszu időt vesz igénybe, a mennyiben, legaláb!;> 30-36 ülés VIZALLÁS. január 25. kell hozzá. Budapesten végezheto. 3. Egesz nyugodt-an mehet-. Ferde felfogás. Inn : Czon lin>llor c• l Ti } Za Clonll•n••v 00 ..., .. ........ + 16> 6 - -: Január. Kivánságára a választ poste restante kül· Scb11!cllo; ...... + 2{1;:. 7 + 5 s;oJ.G<>~ CeWlzrá<l .... . ... - 73> 2 - 11 Duna: F .S•rr.·d .. .. ...... -41> 3-11 döttük el. Pas.sau •• · • ••••+i. 9:l> 6 7 ~öröl;•Bom!e •• •• .. - 76, - 3 Elöfi:el.ó n eje. I. Czirhenicza: é~ a ~~ral?!a Linz -170;:.. 3 5 ll~ ............ + 16..,. 6 - 7 igazgatóságához fordulni Czirkveruozara. 7 . V1bra~z10s X Szamos: . masszázs és arczgözfürdők. Tessék elolvasni a Némonak Por.sony .... u+ ló> ~ - 7 De6e ••••• • ••·•··- 4 3< 1 -13 Komárcm ·•••••+1 24 - ,. SzatmAr ••••••••+ 20;:. 10 -13 küldött üzenetünk harmadik pontját. A kénszappa!l Budap83t ..... ,+l:H< 6 - " helyett tessék bórax· vagy benzoe·szappant hasznaln;. D.-lt' !{raezna: öl<l>·ár ... . Mo!Jáos • ••••••• +22 2< 22 - 3 Nagy·M!ljtéoy •••• + 60)18 -10 Aggódó anya. Tessék Kozmetika·rovatunk v~ze~o· Gombos ..... .. . +184 <i 6 _7 jének ozimére, VI. Fe!s~·e:dóso: .1. pont-osa;~. m~gl.l'ru. a latorcza: Ujvldék .•••••• , - 19<11- G -5 bajt, leirni annak nagysagat, szmet ~s formaJat es maJd Zimoqy ....... . - ~0< 1 - 6 .ll!lllkács •• •• .. .. + 23 Paucsava •••• ' " - .::6 5 Ondova· Tapo ly : ö levélben részletesen fog válasz~lm. . Drenkova ...... - l~.}. 6 - 3 .B.\1.716 •••• • • .... + 14 • P. Jógimná:;iun~ i tanuló, Ny1tra. D~hogy_ a Yerben, - 8 Orsova ........ +5 9> l - 3 ""tropkó ... ..... + 30.-: { -15 a borben van ott a h1ba. Tessék azt ugy kezelni, a hogyan Hoúr ••••• • .... ,, •• - 67> l - l l Vág: azt a Némónak kiildött üzenetünk harmadik pontjában Bodrog: ........ + 46> 8 -16 ajánlottuk. Természetesen gondoskodnia kell arról, hogy 'Zsolna Tre"C3éD ••••••+ :lO- :! -1 4 Ladmóoz ........ + í.98> 2 - 8 az emészMse rendben legyen. Szered ••••••••+ 66> G -10 Berettyó: B. Gézáné. Igen, lehet. Ez nom az a g~P·. ~iz~n,v Rába: B.·UJW u •••••••• 8) ~ 1 - 5 azok horribilis árat kérnek. Ennek a .bevo.s~rla ..ana! Si\rt'U ••••••••+ 4;::..~2 - 6 Körös: Gyóc •• ••• , •••• "t J 35 6 nagyon kell vigyázni, mert éppen ezen a ~ren kovetik ?l N.•Várad •• - 23 - 6 Dráva: ~- ,. J ; Sebes: a legtöbb visszaélést. Lehet erre a oreira megfelelot Feke~: Tenke .... 23;. l-IO Z!U!ny ........ - 54 -~...., ...: G Fehér : Borosjenő - 20 beszerezni, ára 70 koronától felfel~ és kiilönös.e~ .attól -?. Jj rCil .......... -- 4:t> l 7 .KGttőo : Bókoo .... + o:::. fi1gg, hogy milyen erő lkhas~~álta.tik fel a haJtasahoz. J>szCI.: ........ +16~>4- ;,_G ffárm.'\:l; G;vomG •• + 6> 6-() 8 - 10 Készséggel állunk rende ·eze~ re. . • . Száva: Maros: Ujvidéki. ltii olvasó. l. Barmely bud~pesh gyogytarSziszok ........ + 3> l - 1 n ranyiCilW. •••••• ban. 2. Fagyás. Tessék elolvasni Kozmeti.ka-rovatunknak Mit.rovicu ...... +143> 3 - 5 Arnd •••••••••••• -140> 2 - G most folyó czikksorozatát. Tisza: Mak.6 ••••••. •••··- 28 > 4 - 5 B. J. J'ác;:. l. Két narancs héját l~ kiló czukron M.·Sziget •••••• - 7 ~[t -1 ~ Tem es: Jcdörzsöljük, de nem nagyon mélyen, nehogy keserü ~ekebt\ra ••••••+ 5 - !l Klskos\ély ••••••- oi6> 34o - 3 legyen. E ozukrot Y2 liter vizben szörppé főzzük és lan. Itua-Ujlak .... G< 2 - l l V.•Naméoy .... - .;~ ;.. ~ -12 Bega: gyosan kihütjük. Ekkor tiz narancs és három czitrom -15 K13K\6,••••••••• levét adjuk hozzá s jól összevegyítve a szörppel kihütjük Cl&p\ Záhony ·• -119 Totuj .......... + H +ll 'l:OIII.Illl'lér ••• • ••••- 86< 4 - 3 és megfagyasztjuk. 2. Egy liter vizhez hat czitromot és 'J lsu-'Fttred .... + 62;. 2 9 , N.-Bo:abreli .... - :.-10 < 4 - 4. 60 ..de~~ .. ?zukr~~ .:vesz.ünk. A eiu~ t a czitrom héj án Jelek magy arázata : • jcgcs\'iz, + aull fölött, - null alatt, ledorzsolJük, a tuzon vtzben felolvasztJuk, aztán n. czitrom < Cu'ndt, > apadt, ? kétséges; C b6mérsé1: Celsius szcr int . ~~v~~. belenyomva kihütjük és a fagyasztó·szelenczébe ?!itJtik. 3. 28 deka. cz~lu-?t elkeverünk hat tojás sárgáJaval azután 4 deczt te]szmt és 4 deczi erós fekete kávét Fele16s szerkesztő: GJ\JÁRI ÖDÖN. adunk ~ozzá, habüst~en felforr.aljuk, kihütjük és meg1 (J Szerkesztőtárs : OR. ÁGAI BÉLA. fagya. ztJ~. ~· f.' ht:r au.anasz·leYet (melyet befőtt ananaszbol. preseitünk ki) ~~ h ter vizben feloldott 56 deka, Wpkl~ó tulajdono&; Az. U.JSÁG RtsZVÉNY ÁRSAS.Aa.'

BÉRCZ! D. SÁNDOR

•

nem

as,

HIRSCHBERG H.-na,

'!'es

Bécs ::::::::::-157< 4-

l .

AZ UJSAG

Angol könyv a mag~'ar kérdésről. A londoni könyv-pinczon egy magyar publiczista figyelemre méltó tanulmánya jelent meg C/inevcrné Györy Ilona forditásában a magyar kérdésről (The Iúmam·ian Que.stion). A szerzö a magyar állam helyze tét és hivatását, valamint Ausztriához való kapcsolatunkat és fajnépességi viszonyailmat a történelem, statisztika és gazdaságtan világánál veszi Yizsgálat alá. mmutatja történelmünkböl, hogy a független, r ''s l\Iagyarország a multban minrng a hatalmi egyen ulynr k, a Cé kés fejl" désnek erős biztosítéka v0lt és védbástyát alkotott a nyugati ezivilizáczió v-édelmére. A második részben a szerzö azokal a hatalmi tényezökkel és tör kvésekkel foglalkozik, amelyek a Közép-Duna mentén jelentkeznek. Azt bizonyítja, hogy a Habshurgok saját hatalmukat ásták alá és jövőjüket v tették koczkára, a urikor félre ismerve az erők fejlödését, nem l\fagyarországgal, hanem az önálló magyar állam romjain igyekeztek felépiteni a maguk gységes birodalmát. A hi:mnadik részben az aktuális katonai kérdésekkel foglalkozik. Hangsulyozza, hogy a magyar nyelv érvényesitését els? sorban a szeigálati nyelv terén kell szorgalmazm, a hol a katonai érdekkel teljesen egybe esik; és hor~y a fösulyt a magyar tisztek nevelésére kell fektetnünk. A kvótakérdésnél kimutatja, hogy a badsereg fentartásához ugy pénzben, mint véradóban, aránytalanul többel járulunk hozzá, mint a gazdag Ausztria. A gazdasági önállóság megteremtését és a közös ügyek anyagi oldalának igazságos rendezését tartja a jövő nagy kérdéseinek. Befejezésül egységes pártalakulást ajánl uj, teljesen paritásos viszony kiküzdésére Ausztriával szemben, mint a mely teljesen biztosítja Magyarország önállóságát és érdekeinek érvényesülését és másrészt a. dinasztia meg a nemzetközi helyzet érdekeivel is összhangban van. A statisztikai táblázatokkal és két térképpel felszerelt füzet első terméke annak a társadalmi rnozgalomnak, amely Nagy Dezső dr. országgyülési képviselö kezdésére az Országos Magyar Szövetség kebeléhen megindult a külföldön folytatott rágalmazó hirlnpi hajsza ellen-;u]yozására. A parlamentáris eljárás Angliában. liukács György dr. ily czimü tanulmányában az angol alsóMz szabályait ismerteti. A parlamentáris müködésnek lényeges elemei azok a formák, a melyeknek keretében a parlamentáris kormányzat fungál. Anglia parlamentje a rend és szabadság követelményeit okosan egyezteti össze . Ez a rendés szabadságszeretct azt eredményezi, hogy az angol parlament a legnehezebb problémákat is megoldja a néll~:ül, hogy a parlament müködésének megzavarásától tartani kellene. Igen tanulágos és érdekes a münek a!l a része, mely az angol t:lpeaker jog- és hatalomkörének fejtegetését tartalmazza . Az aktuálitás jelentőségével hatnak a szólásszabadságról és a pa l'lamenti viták rencljéről szóló fejezetek. Az érdekes és tanulságos mü a Gelléri és Székely nyomda részvénytársaság kiadásában jelent meg és valamennyi könyv'mreskedésben kapható. Balzac: Gorlot ap6. Grandet Eugénia. •>Balzac munkái egy egész világ, Balzac az istenek egyike<•, mondja Anatale France és ebben a pár szóban összefoglalja mindazt. a mit a tudósok és h-ritikusok it 'löszéke és a legfőbb ítélőszék: az egymást követő generácziók köztudata erról a nagy íróról megállapitott, a ki uj ösvényeit nyitotta meg a regényirásnak s megalkotta a remekmüveh."'lek azt a sorozaÜ.t, mely öt a tizenkilenczedik század nagy irányitói közé állítja. ::lfagyar nyelven is több munkáj!l' jelent meg már, de a forelitás müvéRziességét és az eredettnek hi.i tükröztetését tekintve, egyik sem közeliti meg azt a derék munkát, melyet ifj. Forúnyi Frigyes és ~c'Vesi Sándor végeztek a Goriot apó és Grandet Eugéma fordiiásávnl. Ba.lzac e két legszebb és mélységes, örök emberi igazságaival mindig frissen ható regénye egy vaskos kötetben most jelent meg a Révai Testvérek r.-t. kiadásá,?~n. A két re&ényt Ambrus Zoltán érdekes ta~ulmánya elozL meg. A esmosan kiállitott kötet ára négy korona. Dickcns, Copperfteld Dfivld. Mikor a tücsök ~e~szólal. _Az. egymást.. sietséggel feh·áltó eszmeáramlatok e.~ L_ro_~aln~L dlV~~;:ok ko~epett p~h~nést és üdülést nyujtó ouzLsl,~nt Jnl~..flel~~k akDtck'":n." vLlaga. A jónak és szépnek a nemes cr · o csa ne a t1szta gy·· ·· ··kn k ' A ·d · 1 li b. t' k t ' · unyora ~' világa z. "Lko a ara t nem Jsme~·l6, vállozó korok felfogás ,na a,a ..nembve_e_ó'• akm~ga a talánasságában örök érvenyeasegu om en J na es rossznak 8 11 'lr , a Dickens müyeine.k a ezélj a és törekvé~!~ ~ca -~tasa: e_z nyének,_a __me~Jelene~e uj hiveket hódit nálunkgl)i(''iJ regeazok ko.zot~ lS, n; k~ valam~o~· régen olvasták, ~~snek irodalmi muvelt:seg IS u~ ktvanja és mert •t . rt a"! belső szükség és élvezet. "Es ennek az élvezetnek i~sm~rlll gazdagabb forrása Dickensnek legdickensibb reg~ eg: Cop~~rfield ?ávid, ~el~et három vaskos kötetben ~~st bocsa]tOt~ ko~.re. a Reva1 ~estvére~ r .-t; A fordítást kiváló gonddal cs muves_zettel ~I~ke::~. LaJos. vegcztc. A harmadik kötetben van Dickens timdcrmcsémek e~rvik ltYöngye:

Jl'

l\iikor a tücsök megszólal, Hevesi Sándor forditá{lában.l A három kötet ára 12 korona. (.) Protego me na a zene fejlődéstani t~rténetéhe~. Irta Kovács Sándor dr. E hosszu és nagyon 1S tudomanyosan hangzó czimhez még egy másik czímet is odatesz a szerző, a mivel müvének tulajdonképpeni tárgyát jelzi : A modern formák fejlődéstanának vítzlata. Ez a másik czim találóbb is, mint az első. Az alapos tanuhnányra, narry készültségro és józan gondolkodásra valló mü odacsn0pott vázlatokban, de mindvégig érdekesen és alaposan tárgyalja a zenei formák fejlödését. Spencer Herbert álláspontjáról nézve a zcnetörténetet, rendkivül vonzó formában mondja cl a szerzc, mint keletkezett a pogány istentiszteletből a zene, a dal. Kifejt.i, hogyan lett a magános énekból kentrázott énckszólam, a dallamból ismétlés utján kánon, majd fuga. Elbeszéli, miként fejlődött ki az egyszerü dallamból hangszereken, majd teljes zcnekRI'On a kettős dalforma, a szonáta, a szimfónia. Esztétikai szempontból és a Spencer-féle fejlődési törvény alapján vizsgálva a zene történetét, m-ra az eredményre jut a szerző, hogy a zene akkor igazán szép, ha önmagáért tetszik, ha a tartalma emberlieg jelentős, vagyis a lelki mozzanatokat megérzékitöleg fejezi ki, ha külső formó.ja megegyezik a belső tartalommal és végül, ha minden változatosság mellett is megvan benne az egység, azaz érezhető, hogy a mü különbözö részei együvé tartoznak. Az élvezetesen megirt tanulságos munka, mely megérdemli, hogy minden zenekedvaló elolvassa, Deutsch Zsigmond és társa kiadásában jelent meg.

Vasárna!?; január 26.

HERRMANN J. L.

Alpacker és 1"1. chinaezüst ,,

cs. és kir. udv. szállitó

Vá zi-utcza S.- Alapitva 1819 • R;mdkivül előnyös ára~~an

••

Borkeztr~k,

Lukács M.~~~~~~~~la

hosszukez yu .. , selyem K. ~ K'ot ld-palota. és czérnake2tyük $$ IV., t gy 6 -u. o.

ÉS OBLATT OSZKÁR u torok FÁY ANTAL IV Sctnntclweis•ntc·zn 4 · Csak l·sö rendü munka.

zipök GERŐ iJIF'

(V-~r~··gyeh:lz·utcza so,rok.)

ADOLF BUDAPEST

IV., Kossuth Lajos-utcza 4.

roguéria- . ~ LUX MIHÁL"'!

Házasulandók névje,Syzéke.

Muzeum. körut

és pil,lere·c.zs)<kek (mindennemü vegys aruk)

E héten az anyakönyvi hivataloknál a következö kihirdetések történtek : Az i-lll. :területben: Rasiter Tivadar r. k. Buday Barna r . k., László József r . k. Veisz !ela izr., Kelemen József r. k. Zsohár Terézia r. k., M:orv[l.y István r. k. Pintér Róza r. k, Tadanier Izrael izr. Süssmann Chaje izr., Jakab Gusztáv ev. ref. Véber Mária r. k. . Mosolygó Antal gör.-k. Sza.bó Lidia unit., Lövy Henrik izr. Andauer Teréz izr., Kornanesik Gyula r. k. Aib Anna r. k .. 1\füblpercz Rezső r. k. Vita Zsuzsó.nna ev. ref., Vogel Nándor r. k. Grubcr Erzsébet r. k., Magyar Ferenez r. k . lllicheller :l\Iária r, k, Rózmann Károly r. k. Poebar Jobanna r. k., Gnspnrik László r. k. Zágnofi Irma r. k., Török Albert ev. ref. Parel Jozefa r. k., Tatár Pál ev. ref. Sin Anna ág. ev., Szabó Á.rpácl ev. ref. M:etykó Erzsébet r . ~-· Bodnár András ev. ref. Pataki Róza r. k., Lárics Istvan gör.-k. Brandszeisz Mária r. k., Kiss János r . k . J?ere,gszúszi Juliánna ev. ref., Krajcsoviis József r. k. Ispan Krisztina ev. ref., Sajots Fcrencz ev. ref. Balogh Apollónia római kat. A IV., IX. és X. kerületben : Steiner Ignácz izr. Kohári L:1.ura izr. , Szabó György r. k. Ihász Juliánna ág. ev., Pillis Sándor izr. Mayer Julia izr., Burián l\iiklós r. k. M:észáros Anna r. k., Tepacher József r. k. Kapossi Zsófia ev. ref., l\1olnúr József r. k. FeLtcr Gabriella r. k., Seres János ev. ref. Joger Ilona r. k, Bata Imre r. k. Megyesi Veronika r . k., Fridrich J:inos r. k. Csomor Agnes ev. ref. , Dömötör György r. k. Bors Terézia ev. ref., Ledovics Miklós r. k. Varga Anna r. k., Hajba József r, k. Györi Juliánna ág. ev., Ifikkel József r. k. Nagy Etei r. k, Gayer Adám r. k. Cser Eszter ág. ev., Joch Ignácz r. k. Rothmann Margule izr., László 1\Iiksa izr. Feigele Blanka izr., \Vci ·inger Lórincz r. k. Manger Razina r. k., Kis Pál ev. ref. Kovács Rozália r. k., Ludvigh Vihnos r. k. Lúnczos Gizella r. k., Sebestyén ::\Iárton r. k. Hordosesek Kn.talin ág. ev., Bosányi József izr. Ujhelyi Ida izr. Az V. és VI. kerületilen : Provazmicsek István r. k. Varga Ilka ev. ref., Katona Gábor ev. ref. Pauer Teréz r. k., SzaJai Lajos ev. ref. Vargha József eY. ref., Marosi .Lajos r. k. Ménesy Veronika r . k., Kovács József r k. Szarvas :Margit r. k., Klein Ignácz izr. Sehveiger Ilona izr., Boscbán J akab izr. Schmideg Margit izr., Grabenhoffer János ág. ev. Hradilúk l\Iária r. k., Berényi Ignácz izr. l\landl Róza izr., Lőcsei Ferencz r. k. Ament Anna r. k., Steiner Antal r. k. Heringer l\Iária r. k., Weiuber József r. k Raibl Eva r. k., Kiss István r. k. Abrahám Emilia r. k., Borók Antal ev. ref. Juhász Juliánna r. k., Fischer Samu izr. Friedmann Aranka izr .. Bórik István r. k. r farkavics Agnes r. k.. , 'ehondru Anru·ás gör.-k. Hunkelmann Juliánna r . k., Polonyi István r. k. Krem 1\Iária r. k., Stein Dávid izr. Lövi Rozália izr., Fürdős Vendel r. le Fi.iredi Erzsébet ev. ref., Bohunek József r. k. Rosenauer Károly r. k. A VII. kerületben: Tamás Antal r. k. Gogola Gizella r. k., Weisbarti Lipót izr. Klein Jolán izr., Hagymási Ferencz ev. ref. Kis Lidi[l, ev-. ref., -onn József r. k. Hausgccht Jozefa r. k., Ratkovszky György r. k Esc Janka r. k., Deutsch Ábrahám izr. Heisz Eszter izr., Ncrnda Károly r. k. Danzlingcr Lujza r. k., Mátyus Gáspár r. k. Pap Juliánna ev. ref., Herschkovits Albert izr. Kellner Hermin izr., 'chmolka Izidor izr. Grosz Hermin izr., Majoros József r . k. Lakó Rebeka ev. ref., Tar János r. k. Neher Rozália r. k .. KolJer György r . k. Török Ilona r. k., Gancz Ernő r. k. Robb 1\íária r. k ., Sági János r. k. Kocsis Gizella r. k., Német János r. k. Szlezák Anna ág. ev., Kleiminger János r. k. Bella Terézia _r. k., Pacs~ó József r. k. Szabady Alojzia r. k., J:oh:" LaJOS _r. k. _CslZmaclia Veronika r. k., Kohn Aladar IZr. Weisz Gtzella izr. Lengyel Béla izr. Soltés Alll1a izr. ' A Vili. kerületben: Szalai Adolf izr. Fischer :Margit izr. Rimanyi János r. k. Seriba Elllllia r . k., Berdach ' E · D b Andra' k József izr. 'aucrkraut 'sz tcr 1zr., o os s r. -. Kis Rozália r k. Karl József r. k . Jung Teréz r . k., Stevka János .ág 'ev Vehoda Stefánia r. k., Kiss Jáno's · · · f K h'lm. r. k; ,Od_?r Teréz :·· k.: J?;n·ac~i I~c ev. re: o _ay~r .~aha ag. ov_., Ficzko Sand?r r .. ~- l\I~.gya~ Ilona ~ - _k:, Sp~egel Imre 1~r. J?eutsch Roza lZI.> \\ ~lhCim. Dezs~ tzr. Groszmann Roza IZr., Kt!.lvoda Laszlo r. k. Stnc~er 1 Paula r . k.. Joss János r. k. Csajka Borbála r. ~-· <(úhi Károly r. k, Hoffmann Terézia r. k., Bara?ya1 J?zsef G\•. ref. Parthy )1ária ev. ref.: Dén~s Gyula Izr., Flei~c~ mann Szeréna izr., Heinze Jozs~f .ag. ev. i\Iolnar Ma;ra ])·,ref., :\Iolnár Púl r. k. Erdely1 Ilona r. ~· · Kovacs I edsö r. k. Horváth Eszte..- n«. ev., Varga. N andor r. k. n ra Anna r. k. o

'L. •t l et.u!ZtOSl as,

liiz- és betöréses biztosilásokat Triesti ált. biztcsitó- társaság. (Assicurazioni Gensrali.) Budapest, V., Dorottya-utcza 10. .11

WIRTH JÁNOS ÉS FIAl IV., Vat·osház-utcza 3-5.

ényképek ERDÉLYI =-·,é~~k~~és~d~ SEMMELWEIS-UTCZA

(Telefon-Lift)

..,

SZ.

E:o>Sulh Lajos-utcza sa1·ká.u. -

Ul O Mm~SZÉCSI

BUDAPEST

Liérték szerilll és raktáron. - IV., VÁCZI-UTCZA 17.

"Kézimunka ÁDÁM KÁROLY J. l keztyü és harlsn1a

Kigyó· utcza 4. Telefon 9-41:._

~p~k és keretek (l\. i !l yó-tér 5.)

Winkle Nándor

,..,., ~áci-utca 2

onyhaedényel! IniREY DUI!ÁLY }láz arl&s bercnJezt!si

n l~t

\li (liiY;;.JiatJ·a árjc!J~·- \!í \ll zélt <lij:ncntn.) \!í

KIRA' 'Y·.UTCZA 49. SZ. ..

liásberendezé3

KERTLSZ TÓDOR

és modern diszl!irgyak,utazási és ház~artásl czikkek

IV., ·msTCf-TÉFl.

Képes ar je y1éit I:Jtirmentva.

Játcsövek ~ LIBAL lAJOS látszerész l.4 Veress Pálné-u, 7. sz. V., Dorottya-utcza 5. sz.

enyasszonyi SCHAFFEll ,JOSEFINA 1r } 'br Koronaherc~eg-utcza 17. sz. ne engyen. Mlndoo hitileiben legjur:inyosabban öi felültok BERÉNYI és FRANKl koszUimök és ilBoussk

IV. ker., Kossuth La'os-utcza - és Muzeum-1 örut saro . -

' ZSEf rák lECHNER Jo (Alapíttatott 1808.) -

cslls;z.és kir· udv. szállltó

IV., Váczi-utcza 8.

elyem,csipke, ifj. Weisz Jakab és fia

SZalag

IV,, Váczi- utcza SO.

azám,

(Heriebezár.)

himzéseJi KŐSZEG HENRIK Svájczi fehérn emu. kelengyehez 1v., s. ('

~'gyóatéco

irály bérötázzal •zemqen.'

zormeáru

RElTit A N MANÓ ~!;~r

ColHerele ésJaquettelt V., Fürdő· utcza 7. szám

~ l.egutola6 divat s~erint készen és mérték utan.

ri fehérnemü HOllÓS J. BUDAPEST Csak IV., Dorottya-utcza 10. szám.

ri szabó Friedmann Kálmán ~~~e:.:ö~'utvda

Készit mindennemU uri ruhét, előkelő izl6s, kiváló szablis, csak val61i a":;:ol azövatek

hirneves zon· ongora'k KERESZTÉLY gora-term6ben

váaárolhat6k és bérel• hetök a legezolidab ban

•

•.

•

Vacz1-korut it! l. szam.

Vasárnap, február

AZ UJSÁG

Miivész(jfl is dil~i~á~tix~us Irta dr. Irsay Arturné. A Nemzeti Szinházban nemrécr egy rossz darabot látta.m. Az én da.r abom ~:\olt Nem nyomasztó, fojt<?gató, izgalmai között jutottam arra a meg1smeresre, hogy a darab nem ér semmit, hanem napokkal előbb, a lllikor az embereket, a kik addig kedvelt álomképek gJ:'ai?-ánt élt~k ké~zel,etemb:n, először léptek elibem a sztnpadi·ol es testi szemeimmel láttam ő~et ; a miJ.ror a szavakat,, a melyek gond;>lata:Imb<1;!1 .születtek m.eg, mas. ajkak ejtettek k1 elso 1zben ; a lllikor telJes ecrészében magam előtt láttam : akkor jutotta~ annak a tudatára, hogy szellemi zülöttem csak nyomorék. Annyira láttam ezt, hogy még azzal az enyhe elnézéssel sem néztem farkasszemet szellemi elsőszülöttemmcl, melylyel az ösztön az anyaságot ruházza föl, ha.uem azzal a bizonyos gyü.lölködő vagy haragos szigorusággal, a, mely hiu anyákat lep meg, ha látják, hogy 0 a, szép, életerős gyermek helyett, a mely et vartak, torzszülöttet hoztak a világra. Nyilt szemekkel láttam, jól halló fülekkel hallottam; jobban tudtam, mint a sok-sok biráló a nézőtéren, hogy első daraboro ro z darab volt. , .Igen, minden bizonynyal rossz. Rosszul kesz1tett, fogyatékos szerkezetü lehetetlen technikáju, hatásta.Ian eff ktusokkal rendelkező darab ; szóval tele van mindazokkal a biányosságokkal, a melyek éppen az ilyen elsöszülötteket azokták jellemezni. De azért ez a darab még sem becsületesség nélkül való. Becsületes és komoly; minden spekuláczió nélkül kigondolt és megirt munka.

Abban a föltevésben iródott meg, hogy az a tások Miért nem kérdezik, hozott-e. valami mozcrató erő, a mely a gondolkozó embert a szerzö ~ Volt J valami ta.rsolyában, a · mi eltölti és megnyilatko~ásra ösz~ökéli, j.og?.· legalább is annyit nyom a latbau, mint sok sult ; jogositva van nn~den tekintet ne~ül más drámai szerző elsőszü._ , ~"je ~ Vajjon csak arra, hocry irója mely1k nemhez tartozik, az kerül a birálat mérlegének serpenyöjébe, vagy hogy anyagi függetlenségnek örvend-e. hogy ennek a darabnak a szerzője asszony 1 Éppen ezért meglepet-és~el olvastam. a Hát valamely ember képességeinek próbaköve kritikákat. A jóindulatuakat eppen ugy, mmt csak abból a kérdésből á.ll, hogy képes~égeit a szigorua.kat. A j?indulatuak ~gy rész.e ~ életfentartására forditja-e ~ Igaz ugyan, - és hölgytől irónikusan lat?zot~a~ bocs~.natot ker-?1, ezt a keserü élettapaszta.Iatot nemcsak az hogy bizonyos udvanassagi szabalyokat ser- utóbbi betekben tettem- hogy csak az éhségtenek meg, ha ki nem jelentik, hogy X. Y. nek van meg az a hatalma, hogy valamely urasszony magá.t~l értet?dően -. hisz má~ asszonyt tulvigyen mindazokon a megalázképpen el scm kepzelheto - bevegzetten ki· tatásokon, bántó gunyolódásokon és sértő tünö darabot irt. A rosszindulatuak, vagy irónián, a melyeJPrel a talentum utközben tamondjuk : szigoruak, nem a darabot, hanem lálkozik. Ezekkel a férfiak talentuma is szembeaz asszonyt helyezték a bonczasztalra. l\fit sitve van. ::lts igaz, hogy ott, a hol az a korbács keres egy asszony az ország első szinpadán 1 Mi keresni valója egyáltalában a dráma- nem hagy nyomokat, mindig ujra serkentveirodalomban~ Sőt tovább mennek: m!t irogál sarkantyuzva; ott, a hol a mindennapi keegy asszony, a kinek pedig nincs is szüksége nyérért való gond fekszik és kél az asszonynyal, rá, hisz elég keresete van a férjének, hogy a talentum gyakran fáradt és erőtlen lesz és teljék lakásra, élelemre, ruházkodásra és talán nem ritkán meg is hal. Azonban, hogy a münémi fényüzésre is, szóval nemcsak éppen a vészi kvalít.áBOk fentartása csak a kenyérsz ükségesre, hanem bizonyos fölöslegre is. l kere et kényszerében gyökerezhetik, ezt persze Lehet-e ez az a sz ony, a ki még sohasem küz- mindmáig nem tudtam. ködött az exi ztencziáért, más, mint dilettáns .Az utóbbi napokban ezt sok férfi kriabban a müvészetben, a mely - mint minden • ikailag és gunyolódva fejezte ki ; férfiak, má müvészet - kenyérért viaskodik ~ a kik egymás ellen is viselnek háborut, egyEz volt a tenórja minden birálatnak ; más~ le_pocskondjázzák, lekicsinyitik; mennyienyhe moll-ban, kemény dm·-ban; nem a vel inkabb te zik ezt egy asszonynyal a ki kezdő literátus balul v' gzödött darabját, ha' · közéjük mer tolakadni? nem a vakmerő a szony bátorságát támadták, l\Iost azonban egy asszony is kimondta a ki, a nélkül, hogy az éhség kergette volna, ezt; egy talentumos nő, a ki talán nehéz és mégis vállalkozott arra, hogy legyőzi azt az sulyos ~arczokat ..folytatott, ~, mig érvényesülakadályt, a melyet drámai versenynek ne- h:tett ~s meggyozhet~e a Vllagot arról, hogy veznek. nonek Is lehet v:alaiDI mondanivalója és ezt Ilfiért nem kerülnek mii.vészi mérlegre ko- nemcs~k, e~ .aka!'Ja, de el is tudja mon.d ani. molyan a benne lévő pozitiv és negativ kvali- Egy no allítJa tetel gyanánt, hogy. csak annak L

Vál uton.

Valahol ... Valahol most csipké~, fehér ruhában Egy ~ző}:e leány jár-kel a mezőn. Ringó virágok csókolják, fodrozzák Ruhája lágy szegélyét vakmerőn. Kicsiny kezével margaréta-szálról Tépdesi le a fehér levelet. S feug nyitott ajka között susogja l\Iinden súromra : »Szeret . . . nem sz eret ... << Az jön ki végül, hogy >>nagyon szeret ... « Es erre hosszan, pajko-an nevet.

Irt.a 1\f. Hrabovszky Julia. '

- Hogyan ~ Te még mindig mlm ;agy felöltözve ? - kérdezte Zsarnay Gábor mgerülten, mikor felöltőben, kalappal kezében sietve benyitott a felesége hálószobájába. l'IIár négy óra és még mindig ez a csuf pongyola \an rajtad ~ - Csuf ? - tört ki az asszonyból szemrehányólag. - Igen. . . csuf! Kimondom. Csuf a szine, a szabá a, az állása. Rettenetes tákolmány é eh·utit, tiz évvel vénit, Ella. Ezt már több ízben mondtam neked és igazán lehetnél annyi figyelemmel a férjed iránt, hogy félredobnál olyan rongyot, a mi bántja Valahol most egy vén paróchiának az ő szépérzékét. -..ötét hársakkal benőtt udvarán, - Nem fogod többé látni rajtam, de , arczan , nyugodt , tiszta örömmel azért kár annyira haragudnod. F eh er Tem haragszom, csak boszankodom, L&velet olvas egy szép, szöke lány. hogy nem találtalak felöltözve. Hamarább elSzivverését is szinte visszafojtja · · • végeztem a dolgaimat és érted jöttem, hogy végre elvégezzü~ r,ége~ ter':e~ett b~vásárlá •.. El-elmereng mindén sora felett · • ' sainkat. Olyan ntkan erek ra llyesmrre. Nos, Majd önfeledten, boldogan susogja, gyorsan, öltözz kérlek, a kocsi vár. - Sajnálom, de ma nem mehetek veled. Hogy elol vasta a kis levelet : Gábor, nem hagyhatom a házat egyedül. t .•. Azt írja benne, hogy nagyon szeret ... «

• · . Es erre könnye la -san megered · · · Sassy Csaba.

-Hogyan~

- A cselédek a mosókonyhában vannak, a dada sétálni ment a babával. Ha valaki

csenget, ki nyi son ajtót 1 Az irodádat nem lehet igy hagyni. - És te szándékozol a klienseknek ajtót nyitni, még hozzá ilyen pongyalában ? kiáltott fel Gábor mindig ingerültebben. De hová gondolsz ~ Dyesmit igazán nem tfu·öl!:. Hányszor mandtam má'r neked, hogy a szoba.leánynak mindig kéznél kell len,nie, semmi olyan házi dologra ne has1:náld, hogy az a.jtó. nyitásra azonnal itt ne lehessen ! - 1\lindig kéznél van, de végre is a nagy. mosás kivétel minden háznál, odahaza is. . - Tudom a többit, kérlek ne folytasd. Ez az ügy régen le van már tárgyalva köztünk. Tudom, hogy a nevelőanyád egy gyöngy, elismerern minden érdemét, de életfelfogásunk', fájdalom, teljesen eltérő. Ha szükjövedelmü kishivata.lnok lem1ék, áldanám öt, a miért ilyen szerényen nevelt, de az én állásom, jö· vedelmern mellett másképpen kell viselkedned. Három cselédet tartok neked, nem akarom, hogy to légy a negyedik. Urnöt akarok a házamban, a ki parancsol és nem versenyt dol· gozik a cselédekkeL De neked hiába b~szél az ember, anyád elvei, tanításai ugy befészkelték magukat a lelkedbe, hogy nincs a.z a hatalom, a .mi onnan kiüzze. Én pedig gyülölöm a kics~yeskedést, a krajczároskodást, gyülölök romdenféle spiszbürger tempót! Az éu családomban ilyesmit nem ösmernek, engem igy neveltek, punktum. Ha tehát azt akarod, hogy béke.. égben éljünk, alkalmazkodjál. Min·

AZ ll'.TSA.G ·nőnek van 1r01 jogosultsága, a ki kenyérért dolgozik és más nő - akár van talentuma, akár nincs - szükréQ:szerüen dilettáns marad, ~ mert annak kell maradnia. De nem bizonyitják-e minden idők és minden nemzetek Irulturtörténeteinek számtalan példái, hogy talentum és zseni, daczára a nyomornak és szegénységnek, érvényesülni tudott, hogy azonban kedvező életföltételek nem gátló akadályai és attributumai a talencumnak ~ Sem Stael asszonynak, sem George Sandnak, sem Harciett Beecher Store-nak, sem Lachenbachnak nem a gond nyomta a tollat a kezébe. Mindenesetre a dilettáns olyas· valaki, a ki a müvészetet nem életfentartás végett, hanem a maga gyönyörüségére szol· g álJ·a. Ez persze még nem azt J"elenti, hogy ,. mindazok egyszersmind müvészek is, a kik· nek a müvészet nem szolgál gyönyörüségükre, hanem az csak a kenyérkereset forráBát szolgáltatja. Vajjon a jómódu férfi, a kinek a müvészet gyakorlása életszükséglette' va'lt , a kinek produkturnai abszolut értéküek és a ki müvészetének mestere, örökké dilettáns marad, mert »nem szorult rá<(. És vajjon mindenki müvész egyszersmind, a ki kenyérkeresetből él a müvészetnek ~ Vagy hasonlóan a festészeti, szobrászat és zenészeti iskolákhoz, vannak talán irói iskolák is, a melyeket abszolválni kell és a honnan érettségi bizonyitvány· nyal az irói pályára lehet lépni~ Vajjon mindazok a miniszteri és bankhivatalnokok, ügy· védek, fiiozófusok vagy katonák mindaddig S>dilettánsok« ~oltak, a mig ~müvészekké« nem lettek~ ... Vagy vajjon az egyetlen dolog, a mi a gondolkozást és szivet betölti, a mi a képzeletet heviti, a mi örömben, fájdalomban forró szavak, mély gondolatok kifejezésére a tollat vezérli, nem volt egyéb, mint gond és éhség ? Vagy talán ez mind csak az asszonyra vonatkozhatik ~ . . • Magam is gyülölöm a nagyképüséget és nem tulajdonitak nagy értéket irói képességemnek. M1 a jelentősége egy regénynek, egy szindarabnak, egy tározának az irodalom tengerében, a melyben az igazi jelentőségnek csak kicsi szigetei uszkálnak! De relative ér· tékes előttem az, hogy meghallgassanak, a mint hogy minden kicsi egyes exisztenczia lét~zésének i,~ csak. rela~iv értéke vap.. , Az a no, a ki eltilt engem masok altal már elismert talentumam megnyilatkozásától, nemcsak azért, mert első darahom rossz, hanem azért, me~·~ férjem van, a ki engem eltart, igazságtalan. Onmagá-.al szemben is igaz ág-

talan és lekicsinyli 8I maga kvalitását is, a mi- de ha. egy kicsit gondolkodunk fölötte, nem z~· • kor azt mondja: , , . , . k6zhatnnk el attól a gondolattól, hogy t~á.n még - Tudom, kepessegetm elmulnanak, mmt B da t f~ é ékvar'os képviselötestületében .. t•·O· . u pes o- s sz unka !) a gyertya a viliar ban, h a a gond nem osz ·t ~k a férfis.knlll 8 kélne. , ~ akadhatna ~lyan m ' a m.l. a ~o éldául nó Valóban, gyönge langocska lehet az, a Jobban tudnanak megmozgatru. a P • ki melyet mindig ~jra éles_ztgetni. é~ sz~tani kell, volna a tanácsban, még pedig olyan °0 • a szo: hogy ~ n~ a1udJ_on. Az 1~ye? kic.si sz1kra soh~- 1 mielött oda bejutott, komolyan foglalkozott . sem noveKedhetik, lo?ogo ,Ia:ngga. Az agyvelo, cziális munká.;sággal, i(Ten aló zinü, hogy a ~ a mely csak a taplalkozas1 gond nagy nyo.. .. .. • . o _ e második mása alatt dolgozik, a fantázia, a mely csak gyonyoru lovarosunk csakhamar gy . her a~or élénkül meg_ képekkel, ha ~ le~~ró ház- szegény~ házá;al "biro~,. h?~ a. Sa~. Marcoalo!ll· ber, vagy a mészarosszámla merül fol fenye- czcgné feJedelmi boklz~egebol letreJott Irg , gető kisértet gyanánt, nem isten homl?kából házának mielöbb párja. akadna, hogy a szükseg· p~ttant ki. H~ny na~ ~Irp.~nek nagy világo~- lakásokban sok minden megváltozna. S talán !llég saga, mely meg ma IS vilagtt, ah,1dt volna ki, . • . _ , . ek a. -város ha a kedvező életföltételek - a melyeket egy egy-ket mas dolog 15 tortenne, a DllD • •ig 6 · · át nem vallana. · D o a >egen · · ·ts, ha ezer nyájas sors juttatott nekik a talentumon k-ar , t' a kivill _oszt~lyrészül magát a talentumot tudtunk várru, r~zánju.k a várá:::ra meg ~z-in!> megfoJtottak volna! , , .. .. tíz-tizenöt e~ztrndöt L. a mig sorra került :gs mennyien maradtak egesz eletükon át 1"tth . · · •· h"1vatás ukn ' on 18 • ll'Ol ~ a k dilettansa. 1· , noh a napra'l napra a létért való harczban kénytelenek vol(Nól tiszttartó.) tak a müvészetet gyakorolni. al nott Sem az asszonyiasság önmagában, sem a Juliane \"'On Le\\et-z.ow kisasszony f u~ ok· kenyérkereset kérdése nem szolgáltatják alap- fel és eredetileg a zenének, a nyelvtanulm/~en· ját annak a kritériumnak, a mely ebben -a nak akarta magát szentelni. Közbejött a v ~B.lle szóban fejeződik ki : l)dilettánskodó doktorné(~. Egy kedves közeli rokona, földbirtoko n~, J rane Arra a kérdésre, hogy dilettáns vagyok-e segitségére szorult gazdasága >ezeté ében, es J oly pályán, melyre azért léptem, mert benső kisa.s zony, a ki mindia falun élt volt es 0 O}int ösztönzés hajtott rá, ily premisszák mellett konyított a gazda.s.á.ghoz, készségesen ment, idÓ nem lehet válaszolni. a hogy ö gondolta, egy-két l.J.ónapra. De ~enni l\1indenkinek joga. van kifejezni azt, a mi mult és a. rokon havatov-á b nem tudott roegél]>iil· érzése é~ gondolata van; mindazt, a mi han· Juliane ltisasszonv wnác-a és segitsége 0 Jcis· gulatot és megindulást ébreszthet másban; Es mivel a kisru;zony kötelességtudó néU:e!J.nlat föltéve, hogy nem bizonyitja be tökéletes Mszony nem akart meg uem érdemelt b:Z nzds.· képtelenségét. De erre a képtelenségre még élvezni, hanem a. ho:::-szu falusi estékc m~z~~ for· nem szalgáltat abszolut bizonyitékat egy ko- sági tudományának könyvböl >aló fejle_zt:Sele~onJ moly darab, ha annak szerkezete és fölépítése d.itotta. Egynéhány év mult igy el é a ~nss~onS. rossz is. kezdett mint kiváló gazdá"-z. kmertté válni. Bo eg· 01 eladta a J uliana zorgalmából tetemesen uJialle jarut birtokot iaen jó áron és most már J or9 • a h o\'"B>' & ·nél, s 6 U VI aB• meg akart maradm. azon a p ályan, vitte, állást vállalt egy ismero birtokosno e.g$ (Városi képviselőnók.) a ki éppen egy uj birtoka számára keresett Jd$· N é • , lll"gbizható, józan életü ti. zttartót. _MiutAD ~a föl· 1 6 z8.· orv gia iovarosa, Krisztiánia, a hetekben asszony mindezen kh·ánalomnak Jll<'!f~~el7; ejtette meg a városi képviselőtestület választását. fogadta és azóta is boldog hogy !Z zdl}:>~zépeD Ezen uj választások alapján öt nő jutott a kép· mára megnyerte, mert az ~gazda~- g ig~;sa. alatt. viselőtestület be. A konzen'"ativ párt három nőt jövedelmez a kisll!lszony tiszttartó ura~~ csak az.t kü]dött a testületbe a munkapárt egyet és egyet A. ~éi?et. lap, a. me ly "l e hi~ ,·ett~ki5 asszonY . . , ' . • , · veli kifoaa.solha onak ho ·!l. ti:oztta.rt<ID hát ll!l b az antialkoholistak. A konzen·at1vektol feltetele, • - 'b . r, o .ik ik h l' ül ö neme1. ·kor izon. · - c:s.izm nn J . • z.t eln&z.zt z ·, ogy >a oszin·· ogn t küldenek a >á.ros taná- enn~l nagyo b hi "jn ninc, en, un e c ába is. Furcsán hangzik, ha az ember igy olvassa, neki. --

:nag

R /lk

.lá

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ . • bárJlll

dig ilyen ostobaságok .miatt van közöttünk czivódás, mindig.

~s olyankor, ha a 1>quakernö(! és M.t. had<< beállitottak Ellához délutánra, mindig sürgőt:o Ella szemei megteltek könyekkel. dolf akadt az irodában agy házon kivül. - l\legyek, - dadogta megfélemlitvc Aztun jött a baba ; Ella kilencz hónapi márfelhivarn a szabaleányt és azonnal felöltözöm. tíromsága. Folyton betege kedett-, ~:;ehoní. sem - Ne fáradj, most7 már elmult a kedvem mehetett és Gábor egyedi.li járt a világba. kikocsizm veled. Magam megyek. ~s nehogy :\Ie t egy ügyv-édemher Cf;ak nem zúrkózhatik leszaladj a mosókonyhába! .Iajd felkilidetem el az emberek-től ! Ellát pedig azalatt a féla szabaleányt a házme::sterné által én! tékeny-ég, a nyugtalanság emésztette odahaza. ~s Gábor megindult az ajtó f lé. Oh, minö türelmetlenül Yárta az időt., a mikor - Haragszol, Gábor ~ - dadogta Ella. majd ismét szóp és karüsu lesz és férje karján halkan. járhat társaságokba. Eljött ez az idő is, do De Gábor ugy tett, mintha nem hallaná keserves csalódás érle ismét. Nem találta cl és becsapta maga után az ajtót. magát az emberek között, ügyetlennek, félElla pedig levetette magát a kerevetre és szegnek érezte magát a sok gyakorlott, ügyes asszonymódra sírásra fakadt. Zokogott keser- asszony között. A férje egyre km·holta, hoi a vesen, bőségesen folytak a könyei. Nem elő viselete, hol a ruhái miatt. Ella l:ítta hogy ször azon három év alatt, hogy Zsarnay Gábor nincs megelégedve vele. Gábor tüudököini s; . felesége lett. Sőt bátran elmondhatjuk, hogy retett volna a feleségével, de Ella, mint a kiB e három év alatt több rossz pereze volt mint ibolya, elbujt, mocczanni sem mert-, senkijó és gyakran elmondta magában : »ez hát a nek sem tünt fel. Ne.m is volt akkor jó zin. házasság, a mire a szerelmes leányok sóhaj- ben, a gyermek mcgv1selte, a sok lelki izgalom tozva vágynak ?« Oh, ha ő ezt tudta volna ! letörö! arczáról minden üdeséget. Sok töprenMásképpen képzelte el ö is a házasságot ! gés, lelkibánat után végre arra a konkluzióra ~; ha. meggondolja, igazán boldog tulajdon· jutott, hogy ő nem al~ társaságba, mert k~ppen csak a mézoshetek alatt volt ! A négy csunya, nagyon csunya és 1gy jobb, ha otthon het alatt, a mit Gáborral Olaszor::;záo-ban töl· marad gyermeke mellett. Csak a kicsik· nek t~tt. Gábor akkor szerette még, gyö;géd, cló- há~ta1tá ... ának élt aztán ~s ·olt sok, gyönyör: ze~eny, ke~~es volt hozzá. ~oha egy ingerült telJes boldog perczben resze, de azert igazán szo, .~ turelmetlen mozdulat. De a hoa boldog megsem volt, mcrt egy huszonkét ves hazaJottek, megváltozott minden Kif á p_!: o. zon t, a ki a férje zcrelmérc úgyik couk ezd.ett. rom · d ent, semmi sem tet · zett og nöOu.u ki a IDlt a. felesége elrendelt a házhan di ~ p~n n. gyermek_ és a. há~artá.s még . em 'té 'ti mindent a. mama. bölcs tanácsai s ' _pte g o ki. Gábor pod1g mmdJobban ellúde ül e. mindenben kikérte a. ~élcm;uyétzerA·m. tett, Idegel!l, ingerült volt, ba vele b zélt ha Drl•~ k ki 6bál • ma.ma általán még be~élg~tett vele. Ha otthon volt. p~ csa pr t házias~:;zony 1 De Gá.bor dolgozo\t az trodáJában. s.z.abad pe~·be ' n~ szerette a. ma.tnát, Ella ezt mindjá.rt tt ~~ napon észrevette. Elezeladva ~>quakern.&:. petli.g elmet;t ha.zulról. Ella lassanként bizo~ tdt nevezte el ég Ella négy hug~ a ~hl'd ·nak. nyos apáthiába esett. Elme.nt a kedve rnin dentőL 1Ilég öltözködni i rc"~telt már. _ünek ~

tfi

tet-zik,

AZ 11 JS A. G

növényi Mjtek flnome!pt, u ereeskéket. Deko ~zi6Juk egyszerü. Leginkább képzeletbeli álla tok, aza.rvas, madarak, madárfejü, oroszlánlábu denevérek, stb. láthatók rajtuk, vörössei élénki tett aranyban. A később készült ilyen csészécs kékben már a famille verte és rose núntú,i is elő fordulnak. Most még beszélnünk kell t

ugy mondja.m a.pr6 keritéei!Zerüen dekorilt rizü is, melyeknek vörös á.tlyukgatott fa.la.in pompÁs finomra.jzu bokrétá.k ékeskednek. Ezeket a porczellánokat, mint emlitettem, már a hollandusok nagy előszeretettel rendelték meg s igy Európának régiségpiaczán ?yakran elő fordulnak, ugy hogy nem ritkán, aránylag jutányosan, egész asztalkészleteket lehet kapni, a melyeken még egykori gazdájuk czimere is rajta látható. .Az ~indiai porozellán<l elnevezés már sok félreérté re adott alkalmat, de egész biztosan meg van állapitva. már, hogy az nem hindosztáni eredetü, mint eleinte hitték, hanem japáni. A hollandi követségnél beismert~k és okmányokkal igazol· ták is ezt.

( NlJk választót Joga.)

A h M norvég n6k sikere az egyenjogu.itás terén a. többi ország a.eszonyait is élénkebb politikai ·a.gitáozióra serkenti. Az angol sufhagettek homé.roszi ha.rczairól visszhangzik Európa egész sajtója, a franczia nők ujabban kimondották, hogy erősebb agitáoziót kell kifejteni, Németország szőke Walkürjei is feltették magukban, hogy a választói jogot megszerzik, Ausztria fehérnépe is kivánja. llogy melyik nemzet asszonyai kap· ák meg legelőbb, azt bajosan lehet tudni, legvalószinübb ~alán, hogy az ola.sz nőknek fogja egyszerre odakínálni a törvényhozásuk, ha ráuntak arra, hogy a nők ezt folyton kérjék tőlük.

Jakk-porczellánról,

mely szinte japáni eredetü. A lakk, mint tudjuk némely fának gyanta~zerü nedve s Kinában t/}idzou-nak nevezik, de tulajdonképpen az 1>Augia sinensis«-ből kerül. J apánban a neve Urusi-no-ki s ott pedig a rltu.s tJernix-ből vonják ki. Ebben a csodálatos országban alig van tárgy, amit e lakkal ne díszítenének s a japániak kis agyvelejében Páratlan és csodlis hatásu arczszepltö és finomitó a fogamzott meg az a gondolat is, hogy a porezeHánt Különleges japáni porczellánokról. ezzel a mézgával behuzva, gyöngyházmozaikkal Zsirtala.n, ártalmatlan, rlll!'tön ssepit. Ara 1 korona, Eddig azokról a japáni porczellánokról be- gypnyörü képeket készítsenek reája. E porczel Xapha.t6 u egéss viláwon. tl70 széltünk, a melyek többé-kevésbé a kinainak vol- lánokat a franczia, mint a ki először fedezte azt tak tökéletesített, va.g y kevésbé jó utánzatai. fel künn, az idegenben, porcelaine laquée, burgautée Most egy olya.n porczellánfajt kell megemlitenünk, nak nevezte el. A burgau tulajdonképpen egy a malynek származáea kétségbevonhatatlanul ja- osigafa.j, a. melynek gyöngyhá.zszerü kagylóját (Folyta táa.) páni 8 a mely egyedül áll anyagát és kezelési mód- azelőtt a keletiek mindenféle berakásokra hasz Az Indlal porczeUánr61. ját illetőleg is. Ez a 1>porcelaine tJitreu-set. náltá.k. Csodálatosak ezek a. burgauté-vázák! Az· Ez az ugynevezett indiai porezelián HollandiáMasszá.ja oly tiszta anyagokból van összeból kapott megrendelésekre tömege en készült 8 állitva, émail-ja annyira egyöntetü, hogy nem is ember el se tudná hinni, hogy létezzék olyan türe ezeket a tömeges megrendeléseket meg kell külön- lehet két egymásra helyezett szubsztancziát meg- lem a világon, mely ezeket az apró bam busz böztetni tudni a müvészi kivitelü indiai porczel- különböztetni rajta 8 szine és tetszetősége olyan, szálakat, ezeket a levélerecskéket, ezeket a madár tollrészeket egyenkint felrakja egy ilyen hvkkozott mint a. vesekőé (jade-é.). lá.ntói. A finomabb porczellánokon egy gyt:tkran előNem akarom kedves olvasóimat azza.! untatni, porozellántálozára. Hát még a. hol folyóvizeket forduló ékités (épp ugy mint a multkol' emlitett hogy az égetési és festési módszert, vegyi alkat- fellegeket kell ábrázolni ! Ott minden apró gör damasztvirá.gok) a sokszinü levéldísz. Főmotivumuk részeit itt apróra leirjam, bármily megbizható for- bület külön darabból áll, minden apró habocska kiczakkozott, a gesztenyére emlékeztető levelek, rások állanak is rendelkezésemre, csak arra kivá- egy-egy fáradságos óra eredménye. halványzöld, vagy kékben a. glazur alatt, rózsa- nom felhivni figyelmüket, hogy ez a fajta porczelA mi igen különös, az az, hogy a japánok szin vagy zöld émail. E levelek egy-egy jól ki- lán oly finom, hogy mikor ott járt va.Iaki a gyár- nem mindig csak a saj át országukban készült nyilt, stilizált, sárgával erezett vörösszirmu Anona.- ban, annak idején Európából, hogy titkuk felől porczellánt ha~ználták a lakkozásra . .Mindig előbb virág mögött emelkednek ki az edény hátteréből. megkérdezze a. vezetőket, ők fölényesen igy fe- fekete lakkal hozták bo azt s erre, felül dolgoztak E mollett a csoport mellett, a szélek felé, még egy leltek : gyöngy házzal. - Önök ezt ugy sem csinálhatnák utána = csomó apró, finom virág van elszórva, sárga, veres, Különös a vörösesbarna alapon arany relieffel vagy kék tónusban tartott émaillal. Ez a czú·áda.l il entre des os _humains dans la. compo8ition de la dolgozott lakk, melyen a távolba vesző, egymás elöjö.n mindeuna.pi h~sználatra. készült s Európába porcelaina (azaz : e porezelián összeállitásához sal össze nem fiiggő látképek vannak. s~állitott tárgya:kon IS, de egyuttal a nagy, diszembercsontok is szükségesek). Ide számíthatjuk még az émail cloisonné vázák főékitése is ez marad, legfeljebb még a pom· A vitreuse porczellánból leginkább a. híbiscus nevet viselő porczellánokat is, melyek alig kiilön pás tollu fong-hoaug egésziti ·ki rajtuk a. képet. szirmait utánzó apró csé zécskék készülnek. Ez a böztethetők meg a fémre dolgozott émail munkától Ugyancsak ide tartoznak még az áttört, hogy krémszinü massza. pompásan vissza tudja adni a Ezek a porczellánok többnyire mozaikminták

ré~~de~ MARGIT·CRÉ

PorczallánokrcSI.

ji~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ árt másképpen fog bánni veled, ha látja, hogy ))valaki<< lettél a társaságban! I\:íert minden férfi hiu és csak az kell neki, a mi másnak is tetszik.

:ffis még sok mindent mondott Szá zyné,

a mitöl Ella egészen felvidult és aztán öröme t

egyezett bele, hogy elmegy az este Szá zyékkal az operába és minden perczben bekü1dött a férje irodájába, kérdeztetni, megiött-e már a nagyságos ur? Mert félt kissé, hogy az ura nélkül mert határozni. A nagyságos ur azonban csak nem akart megérkezni. Ella kénytelen volt önhatalmulag rendelkezni. Kiadta parancsait, hogy a teaasztal dusan legyen ellátva, mire Szászy a páholyjegygyal megérkezik, aztán besietett a barátnőjéhez, szemügyre vette vele egész ruhatárát és Szá.szyné zseniális segitségével az öltözködé hez látott. Magára sem ösmert, mikor Szá zyné által di· ülve, ügyesen f e1ö1t oz ·· t e t ve a vatosan meg f es·· tükörbe nézett. Mit nem tesz egy ügye frizura! É tn!~ nem tesz az öröm, a reménység egy ~fiatal n~I arczon? Oh, Teréznek igaza van, o nem lS olyan csunya, nála c ak a keret volt ros~z, nagyon rossz! És olyan izgatottsággal, mmt menyasszonykorában, várta, váJ.·h~·· türe~et: lenill leste az ura hazaérkezésé . Mit fog szolni Gábor mindehhez ~ Mit fog szólni ahhoz, hogy Ö ilyen szokatlanul kiöltözve Szász.yékk~ az operába megy t Vajjon szépnek fogJa-e őt találni uj frizurti.jában ~ De mialatt Z~ arn.ayné v-árta, ~zgatottan "\'árta. az urát Gábor oem kevé bé IZgatottan llyit()tt be egy fényüz.éssel berendezett puha lds fészekbe. Örömteljes sikolylyal fogadták.

Egy

gyönyörü a~<: nő repült a ~~ és

tlevetve)

do&ta:

sir"'aJ

lele" és CjÓkok kozott da·

szin) selyemövvel, mely elől écharpeszerüen hullett alá s ma<Jramé selyemrojtban végződött. A csatt kézimunka, halványfényü gyöngyház rá-

- Itt vagy végre ! Oh, én tudtam, hogy visszatérsz hozzám, tudtam! - Nem birtam ki tovább, Lala, nem birtam! Az az asszony megöl a prózájával! felelte Zsarnay Gábor és szenvedélyesen ölelte l bb fi 1 bb · magához Budapest egsze , 1eg ata a pnmadonnáját.

téttel. Dereka ugyanaz az anyag, arany csipkediszszel s valódi csipkével és almazöld selyem éltitéssel, valódi csipke ujjakkal. A sötétebb, délutáni ruhák között egy fehér dochessere dolgozott, fekete bársony esikos mousseline ruha volt a legszebb. Az aljon a bársony csikok lefelé szaladtak, szegélye préselt bársony s ezt relief, illozellel bimzett rózsák és zsenilia virágok tartották hozzá-

Divaf)8v61. Budapest, 1908 január végén.

Lassa~t núnden czég visszatér már külföldi utjából s egész profusionját látjuk a szeb-

nékzabb és igazán müvészi isnpirácziók után készült toiletteknek. A mult napokban több nagy mai onról emlékeztünk már meg 8 nekünk, a divatIf ul ak:n k 1 ünk tudo' ""l.tóknak nem szabad e og a · enn ·, ~ t· hanem mentől többet kell látnunk, hogy mentől többféle divathullámzásról adhassunk számot kedves olvasóinknak. l\Ia a bécsi-utczai Arvay-czég gazdag raktárát néztük meg, a fŐnök szivességéb61, s néhány gyönyörü TeJnplier-Rondeau, Paquin és Deucet modellt láttunk, malyeket aztán a. czég magyar ipa.rosokkal utánoztat. Gyönyörű volt egy cha.mpagne empire ruha., stylusban tartott himzé ekkel és arany szá.ldisz. szeL A hímzés relief volt, filosel selyemmel. Kivá.gása kendószerü a ruha. a.nragáb61 8 ebből gazda. gon, ingecskeszerüeu. valódi csipke ka.nilikált ki,.

Ugyanell

ból

~ az ujja.k ia.

Nagyon apaort ~lt egy fah.ér csipke~ tüllAthu· ~tu himz~ cl elláto.tt ruh ~ \'llágo~zöld (alma-

fogva a esikos anyaghoz. Hátulsó része az aljnak sima bársony. A derék ugyanilyen diszszel s belső k vágását bl'UXellesi csipke és genilia virágok éke· sitették. Egy másik, nagyon bájos toillette egy rózsa6Zlll. cro'pe de Chine ki·vá",rrott ruh" volt, fiatal "' leányok számára, melynek födisze apró anemone. virágok és applikált rózsaszín szalagok, hombré (zöldben) keskeny szalagszegélylyel. A szegélyezett szalagokazaljon lefelé szaladtak s két oldalt két. két .empire-máslit képeztek. Lent, a szoknm. J'"'

elvégzödésénél szélesebb volt a szalagdisz. A deré. kon ugyanezek a motivnmok jöttek elő, csipkével kev~n s öve hátulról előrejövő s ismét vissza. " •h tmeno eo arpe. 'gyancsak kedves volt egy fehér tüll-ruha, beszőtt fehér pontooskákka.l s ezüst pikkelydiszs7.el. Elül az aljon az ezüsttel szegett és pikkelyezett fodrok vizesésszeriien jöttek elő, alját eziiBtszala.g disz.itette. mely pikk"'' ..ekkel "V

volt lefoglalva. KivágliM valódi. könnyü oaipke. &mpásan hat-ott egy fekete tüll-ruha. filoze1· ely~m el lljmzett rut~J l!h<t flematisokkai_ ~

· .L'ebruár 2. l' Va::arnap,

AZ UJSÁG

42 kal, meánderekkel, arabeszkekkel vannak diszitve, melyek felül, ismeretlen eljárás folytán, a. porczelláma helyezett fémszegélyből állanak. l. s.

Hol nyaraljunk? -

Válaszok. -

Szabadságomat núndig arra forditom, hogy néhány hét alatt városi porral telitett tüdőmct valamely csendes fürdöben kiszellóztessem. Persze mint társasághoz szakott kulturembe1· az egészen elhagyott helyekért nem rajongok, szép, egészséges vidéken, nem tulsok ember közt érzem magamat legjobban. Két évtized óta núnden esztendőben más fürdóhelyre megyek. A változatosságot azért kedvelem, mert ugyanazon költséggel más-más tájékát ismerem meg szep hazámnak. Külföldön nem nyaralok, már csak azért sem, mert elvem, hogy itthon szerzett pénzem maradjon idehaza ! Azt hiszem, nagyon kevés ember van, ki saját megfigyelése alapján nálamnál jobban ismemé a magya-rországi fürdóviszonyokat. E helyen olvasótársaim már több fürdő jó és rossz oldalait ismertették, legyen szabad nekem is legutóbbi nyaralá:"'!m alkalmáYal szerzett tapa~ztalataimat elmondanom. Az alacsony Tátra egyik gyönyörű telepén, Borosznó fürdón töltöttem mult én szünidőmet. Zólyommegye évszáZSJ,dos fenyvesei közt van ez a fürdö, malynek neve· zetességót négy, a IJmrlsbadival csakneJU azonos összetételü és hatásu glaubersóa-forrás képezi. Nemcsak a ter· mészet halmozta el ezt a. helyet pazarul szépségeivel, hanem a tulajdonos is igyekszik - lépést ~rtva a. mai kor követelményeivel fürdőjének nivóját emelni. Ásványvizes fürdöin kivül van jó v zgyógyintézet, tennisz-. kuglizó, tornaterem, több kilométerre terjedő sét~utak a fenyvesek közt. Lakás és étkezés igen jó s olcsó. A fürdötól 8 percznyíre van a vasuti állomás. Budapestról 6 óra .alatt lehet odaérni. Kinek tiszta hegyi levegőre vagy vizkurára van ezüksége, ki kellemes környezetben akarja fáradt idegeit kipihenru, azt nyugodt lélekkel küldenéro Borosznóra. Ha gyomra, vagy más hasüri szer-vo beteg {ugyan melyik fővárosi embemek nemta~ ?), kétszeresen hálás lesz tanácsomért. Weiner Ferencz dr.

Sok világfürdőt beutaztam, do olyan kedves helyet, a hová mindig visszavágyom, csak egyet találtam. Vasmegyében, aStájer határnál van ez a gyönyörű kis fürdö: Só8kut. Bizony kevesen ismerik, mint a. hogy nálunk már ez igy van a természeti szépségekkcl leg· inkább megáldott helyekkeL A rendes vonat Körmeodig visz, innen vicz.inálison Németujvárig meheLünk. Németujvártól csak néhány percz Sóskut falu és fürdő, mely szép sélaut, vannak kocsik az állomáson a fürdövendégek számára. Sóskut falu végén gyönyörü tágas kastély áll, mely valamikor grófi birtok volt. A fi-irdó a katltély körül nu rendezve. Két oldalon fürdöházak Előtte két kis pa.villon az ivókuráknak, a Mariska· és Imre-források. Ezelmek gyógyhatásu vizét messzeföldre szállitják. A kastély mostani tulajdoncsa villák:n.t építtetett. Ugy ezekben, mint a kastélyban kényelmes és fóleg olcsó szobákat lehet kapni teljes ellátássals a nélh.-ül. Pcnzionátus-féle ez, mert vendégló itt helyben nincsen. Sok fürdővendég Németujvárra ,.an szállva, innen jáplak be naponkint Sósirutra a fürdőbe s igy is kényelmes.

· Láttam itt agybajban, ideges gyomorbajban szenvedöket s egyéb idegbajosokat, n. kik a milyen betegen érkeznek, épp oly jó egés1..ségben térnek vissza. A fürdö orvosa is rendkivül ügyes ember. A fürdötulajdonos pedig oly előzékeny, figyelmes, a milyen csak egy jólelkü gemütlich bajor lehet.. A vidéke regényesen szép e ífu·dónek. Itt mindjárt Németujvár remek kiránduló hely. Az ódon város közepén emelkedik a hegytetőn a németujvári Batthyány grófok l egősibb vára, n. mely még nem rom. Berendezése egyike a. legérdekesebb látványosságnak. Ez 1200. körül épült v~rból gyönyörű kilátás nyilik a ndékre. A St4jer hegyek kozt különösen az óriási Schöekel látható, mely Radegandnál emelkedik. Közelben van a Szent-Gotthard, Grátz-Radcgund stb. osztrák kisebb fürdő, kírándulóhelyek. , Körmendlől kezdve a vidék c upa fenyves-erdökből a~~- .. Főleg itt a csupa hegyes vidéket f-enyők borítják, vor?s-törzsü óriások. Szóval egész Stá.jer vidék, ugy hogy vasamap d. u. a magyar dalok közé a. tíroli jódli is belekerül. Azért Zala-Szent-Gróton mégis magyarul prédikál a. pap B magyar vidék ez a szép hely, melyet rég idők óta a magyar Gleichenberg-nek neveznek. S ha ak::~.dna. egy élelmes vállalkozó, meg is teremthetné itt a világhirü fürdőt. - · ., ~iindazoknak ajánlom o helyet, a kik olcsó· ár~~L JOl, ke~yelmesen akarnak nyaralni, do főleg azoknak, a kik valal)lt idegbaj, kimerülésben szenvednek, · a kik nem zajos mnlatságot, hanem a csendes pihenést kcrfsik'. Ebben a százados p<.~rkban, őserdőkben cs:tk ezt lshet feltalálni, de annak, a ki a természetet szereti, teljesen kielégitő az, ha a társaság összebesz.élve, nxen kirándulást tesz. A kik~t a nagyvárosi elet kifárasztott, pihenésill e remek helyet >álaszszák. önzetlenül ajánlom mindenki· nek, a ki rajoogója a. természeti szépségeknek, nyugalmát lelkének, test~nek üdülését keresi. Szh·es tisztelettel

•

Rova vezeto: Garami Béla dr.

Fagyások. (ID. Folytatás.) Jól ha.sznál~ató szer a fagyás ellen a JCE-ner-féle fagyás ellelll k~· nöcs, a. mely irhthyol, terpentinolaj, ment~ol : es es e Perubalzsamból készül és a melyet reagel c: kell a kellö mennyiségben a megfagyott tesLr;sz: bedörzsölni. Sulyosabb e etekben ilyen ken?0505 kötést alkalmazunk éjjeh-e a megfagyott testreszre. A klórkáliumot is elég jó eredményn~el ~ehet használni. Vagy mint kenöc öt alkal.maZza~. es e~ a kenöcs ugy készül ho!!V 10 gramm klórkaliUIIl 0 dörzsölünk el 100 g~~· paraffin-kenöcscsel, vag~ pedig fonó kéz- >agy lábfürdokhöz kell 5o/<>·.~Jl klórkáliumot adni. A gyakran ajánlott jódkenoc~ nek, valamint a jódvasogénnek használata nelll 50 eredménynyel jár. 5 N'agyon jó hatásuak némel" esetben a 10-1. perczig tartó, gyor~an \"áltott f;rró nzes boroga~~ sok, forró láb- vagy kézfürdök, a melyekhez, a Illlll . már emlitettük, 5%-nn klórkáliumot vagy lO%·DY1 · • "k'ppen ta.~~ adhatunk, "agy pedig a. követk:zo -e e· keszülo szerekkel \-égzünk naponta ketszer b _ e~eteléseket : 10 gramm jó:liest"..én;y-t összeke~ 0 rünk ugyanann:;i. gubac_fest\énynyel, V8-c"Y 0·2 gramm jódie:;h·énvt ös-zeke"..erünk :!O graiJllllcoll o'd.i umm al , vagy 2 gramm csersat-al es o'}- gr8Jl11ll ll V. M. ?enzoe-festvényt összekeverünk 5 gramm alkoh~~:b • f:n ozelót.L h"-t énel egy suly~,;s .betegséggel Eló· es 20 gramm collód.iummal. Az ecseteléseket tő. patakra mentem és ott. daczára, hogy ne)ll oly fényes a kiszolgálás, az étkek, szobák és az épületek, ugy helyre napon át és núndaddig kell folytatni, a nrig.a ~f jöttem, hogy most teljesen egészséges vagyok és már megfagyott rétege }c"..álik. Ezután Garami-fele · szeptemberben kezdem a ll!lpokat számlálni, mikor lEszek számu zsircs-crémet aThalmazunk 'b megint keds·es Elópatakomon. Kérdik : mi okozta e nagy Röviden megi::;mételve, tehát a kéz· és la · csodát ·: Felelet : minden. elfagyá oknál ajánlatosak a kö"..etkezok : torna, A források rendkivüli gyógyító hatás11, fürdóorvosom: vibrácziós-masságe, fonó fürdök és Jessner-félo Kelen dr. atyai jóindulatl, figyelmes és kitünő kezelése, minden modern gyógytényező mintaszerü berendezése és fagyási kenőcs. ulyosabb esetekben ragtapast alkalma~ meg aztán - a mi küliöldön nincs - a feszesikokkal "aló becsa.varások, körülirt helyeken telen beosztás. Ha akarok, mulatok remek ruhában, szép társaságban, ha akarom, teljes pongyalában ·mohetek pedig 10%-os ichth\ol-collódiumos beecsetelése~· A fülek leiegyásánái a következöképpen k~· igazán pihenni a szép erdóbe, mely nem tulmagas, _tehát nem zord, nem is sikság, csa.k hegyes-völgyes. Eppen szülö pa~ztát alkalmazzuk: l gramm ichthyolt es benne ''an a fürdő egy kies völgyben, tehát szél nem éri l gramm mandola-olaja eldörzsölünk 20 gl'llw.r tulságo:;an. Olyan e fi.i.rdó, mint édes hazánk maga, scm orr fenomenális, de nem is jelentéktelen, hanem szép, kedves, mitin-pasztá-val. -gyanezt használjuk k?dél:ves és_- jó. Vannak itt is emberek, kik elégedetlenek, fagyásánál is. Itt megemlítjük azt is, hogy az 0J~ kiknek a vtz egyszer tulmeleg, egyszer tulhideg, kik nna- lefagyá_ánál ki -áló jó eredménvt értünk d tJ. ,._ • koznak, kiknek nem elég a koszt, nem elég jó a kiszolgálás, nem elég jó az erdő, sok az eső stb. De hisz tudjuk, hogy l~mos kezelés~el: a melyhez a Ka pp dr.-félo_ J;~i~~f villamos nyomolapot használjuk. Ez a J;:e\au ez az ember természetében rejlik, a kinek meleg "kedélye -van, szépnek, jónak lát ott·mindent, hol a másik mindig módot a f. hó 5-ílci zámunk Kozmetik ro>a-~8-·uk . ~ tt .. l ' • morfondiroz. Ott nem a fürdö a hi bál!, hanem a tisztdt venISIDerce UJi cs e3e1t itt azt mo·t l ne..,, ... }!j ' d~g. Az összes panaszoknak aza n.v itj'l, hogy külföldi fürhanem a.rra hh·at~o~unk. • . -ét·ese· dore nagy 1;1énzzel és kis igénynye!, ellenben magyar fürFekeh·es fat!Tast da~na o ·nal :t kifek. ~ .,~. ?őr~ kis penzzcl és nagy igénynyel jönnek a vendégek. Az • '-'• o b rs.,. v• 1gaZI mü>elt ember kevesebbel beéri és dicsér, a mit det t helyek tisztán t andók ·- l 0 -o· 0 y1u1 • ~koll lehet, _mert tud <llizting;·úbi. xeroform· \·agy derm ol-k noc cEC1 .. tendó!; , . En tu~om, hogv a. ki fürdóra mt>gy, elsősorban egész. seget akarJa hel.}l'eillitáni és szórakozni iti kiván ezt bekent puha mo_ol'" , • zondar bká·· l ]:."' ··ukat pedig az én fürdömben mcgtalált::un, p::dig nagyon beteg be reggel é.: e:;te. Yoltam és nem vagyok tulszerény. Beíej zé · elö m · arra kell ol,-as~ettet , :llinden esztendőben elmt-gvek Elópatakra, bár min- fi clmeztetnünk, bo ...... c. friss fagyú,t :>zc_n"<; seJll den e-vben csábitanv.k más fürdobr, nem hagvtam magam nem sz b d azonnal m l ", l k ·,b ,-~de<'ből kapaczitá~i, m"rt ily fürdőt, mely egyaránt jótékonym hat n. kedclyrc l:s az egé zs~,greo, •nem találok éa nem is kúlyha me ll ó. állitani. Az á me na a na.::.. , hatss-u keresek, mert - ' n : Elópatakon. ?-' mcle':!'bc í~koza o~ . gye n .. --agyo~ l~örZsölé5 Lugos, lWS jan ·r :!i-tu. ilyenkor a ho,-al ,-a JC!! '!ZZel ' o le fiil, Theodcrot--it-a S:.idQnia. . dadd" . . ., arcz, nun 1g, a ID!" al!vot _z. a~ t t ne!ll máv. p :nztó.mok. orr, kéz, \-a~y láb a re d _ bo_ersclde e mutatja. Bec.;.cs lapja. mult évi decZember hó 25-én kelt SL:Í·

zöld levelekkeL A derék kendöszerü arrangementja ugyane himzésbö1, fehér bruxellesi csipkediz:;zszel. Ezeken kivül még sok pompás le~zal)ott, dc meg nem var.J;t 1obe-ot láttunk. A legtöbb fehér tüllre himzett virágmotivumok, ezüst applikácziók, .fiitterarabeszkekböl állott. Szép "olt egy pán<-'Zélszerü lila. princesse ruha s egy ugyanilyen fü.zös ruha. Továbbá gombafehér esikos tüll ruha, ugyanilyen szi.nü bársony elvégződéssel s a bárwnyró1, fel a. tüllre hímzett virágok ku~ztak. Egy arany- és egy champagne-szi.n flitter robe-ot is láttunk, a legujabb casaque-szabá.sban. Soleilc-ikokban menő applikácziók, szalag- és tüll virág aplikácziók, világoskék és rózsaszinben, flitter empire-máslik és koszoruk, gyöngyházfényü halpikkelyek stb. ; ezek a. legdivatosa.bbak. Á mousselinebe beszőtt csíkos, sa Chantilly-alapu robe-ok is igen kedveltek ; előbbi minden szinben tal'alhato•. .o.zutan L • • van egy 1gen kedves ujdonság : a. kö .. . . ~yu selyem bedumok, a. melycket keleti mmtak után készitt~tett egy c'lclmes pa.t'l.Sl , . . eze, g. f • .. onok, s _a. melyet boa. helyett didergő dllp.i.kra vetnek divatos, szép asszonyaink a ... .,zmh'aza kb an. Ime, ezzel nagy vonásokban L- • l · d uo.:S'Lamo t m nun . . azzal, a mit láttam • azaz b'lZony csak egy reszevel a sok-sok képráztató lt.t . • oa. ruva16nak d 6 tovább nem 1s mehetek a leirásb .' . h' • . an, mert hiszen . auc w Bono ptttore- azaz a divattud'081't• . . ' o..lS .csak asszony, a '··IUllCk fáj a. szivt', ha mind e ségekre gondol. gyon~ oru-

Teréz.

etik

•

mában •Hol nyaraljnnk~ felirat alatt. Gömöri Jen6 ur Szliács-fürdóról a kö\'etkezóket írja: ,,Szliács könnyen hozzáférhető. azonkivül remek hatásu. fürdő, azért mégse látogatják annyian, lllint a hasonlv Franzensbadot. á fürdó-szemét ~et hnllatl!Ulul gorombc., ~ drúgaság hallatlan nagy, -vidéke se >nlami nagyon szep: c.G az ok. t _ .. ~.Iiután a. fürdő jól felfogolt ~rdekébcn fekszik kul~nosen a fürd6 zemél:net és a drág. ságra. -vonatkozo panaszoknak minél alaposabb n elejét Yenni bátor va_gro~ a. rürd6tuls;jdonos megbízásából tiszlcl'Jltci kérni, mJSZermt ezen czeJra. Yclem 3. ranaszokra \'ODR.tkoz6 rend;lkezési:rc úlló adatokat miné elóbb közölni méltóz: tas:;~:k. Tiszteleltel a Szliács-fürdó tulajdoncsa me"· bizá.sából o Eappe$: Károly, ny. m 'v. fófclügyeló. VIII., Barocs-tér -1. s~. I. em. 3. ::.

~-------------------------Osztrák császári ma!J.'· udvari

zúllitók

csokoládé és sa Elismert legjobb mlno ég , ·okol

Pozsony, Köln,

C.7

Berlin, New-York:

~--------------------~

Vasárnap; feöruár- 2. után) száritjuk. Mikor késsel lefejtjük a fánkot a bel~ő puha részét kikaparjuk kis kanálal é~ hasznalatkor czukrozott tejszínnel vaay faavlattal

ill~~~~

Hólyagpapír

Itészitése.

A befőttes

vezik. Tiszta fekete bronz-pu.iyká.t a gödöllői állami tenyészdébGl, ezüst-bronzot ellenben már nagyon ok helyről lehet szerezni. Legerősebb és legellentállóbb a szürke pulyka, bár eladásra kevésbé alkallllas, mivel nem kere ik annyira-, mint a fehér ,-ugy a bronz-pulykát, s ezért olcsóbb i , mint ezek. Olyan helyen azonban, a hol a tenyé_ztő csak saját házi használat-ára tenvészt pulykákat, igen ajánlatos a szürke pulyka tenyészté e. A szürke pulykát igen jól lehet veres bo zniai pulykáYal keresztezni. A legkényesebb minden pulyka-faj között a fehér pulyka, de az inyenezek ennek a husát becsülik legtöbbre. A fehér és fekete pulykát főleg F rancziaországban, a bronz-pulykát pedig Angliában, Németországban és Amerikában tenvé ztik leginkább.

üvegek

bek~téséhez h~sz.~ált hólyag- vagy pergámen-

paprros ugy keszul, hogy az erős fehér papirost folyadékban áztatják, mely l rész lebütött vizből és 8 rész angol kénsavból áll. Csak fél perczig k~il benne tartani, aztán gyöngén szaimiákos nzben lemosni és kifesziteni hogy ö sze ne zsugorodjék. ' Hinden jil gazdasszon;-'asztalán föl!alálbat()

esl'=!l

c:J§elln!l .

.-:-

ó !é, %~ldpapri!r. a ktvonat 1 ~ ~

l~e~ mmden l evesnek, fözeléknek. m~rbi.snak és sallUnak 'll' 6. an zamatos és magyares iz t kölcsönöz Egv u ve e 6\~ g IS. elta.1 t . Nincs többé elrontotl vagy gy'engÖ huci;YJ';~ THPl..AL l .. EF:ŐSlT l 571 .JA VIT ..JA A GYOMROT l

- - - - : - - l!vc~enként 1 kor.

fillérért l<üldi: -

- --

D~~ lel M1haiy gyógyszerész Nagyigmándon

Fötaktá.rak Budapesten: Török József "YÓ"VI<blbau (K.ir JJ.y · • utcza. 12.), .J On cs Vilmos G" l ó•;y!.'\t~\bn.n {lbö-':itcz~ n~) 0 , gyógYszertár (Anirá..sv-ut 26~) M q;:v-a1· Mezö,. zd~k' zrv~~ ke~e :c <A ikotm.\u y -utcza ll.)Sz~nesE"de (Dorotcya.-utcza.~~Ú stb.

AZ lTJSKG

Fogolyleves. Két öreg foglyot megtisztit\a

e~ megkoppasztva darabokra vágunk, aztán zöldS"'gge.l, hag~á,al, fűszerrel és néhány szelet

s?nkuxal z~~rban és huslében megpároh.mk, aztán í~Ire te~zszuk._ A levében clha barunk 3 kanálnyi tet ~s 2 l_lter___husléve~. fö!forraljuk. A fogoly m ,llhus:ü l~. ze_?-Juk, a tobb1 hust apróra vagdaln: megfoz_~ U~~ a levesben ezt átszürjük, kis ~ad~1rabert to.tunk hozzá és a mellhu zeletekre talalj uk.

lis:

~Fiumei , ~ ~ fénykemény hő u mindenhol kapható!

7165

. Bőrös pecsenye. Szép darab bőrös sertésge~·mczet mossunk meg 's sózzuk be jól: bőrét r~Jta~:agY.. a Y~gdaljuk be koczká au. Tep ibe teve ontsunk ala kevés vizet, s gyakori locsolaatás m:Hett süssük szép pirosra. Ezután zsirját leszfu·ve s~!5 -~evés vizet öntsünk alá s hagyjuk felforrni: ZUrJuk ismét rá a levét-, a főzelékek mellé finom pecsenyét nyerünk, vagy alát.ával adjuk fel.

Gazdasí,ai fanácsadó. A pulykák. Az enyhe időjárás folytán az idén a pulykák i. előbb kezdenek tojni, lllint más e~ztcndöben. Itb van tehát az ideje, hogy a ti ztán tengerivel való etetéssei felhagyjunk, mivel az állatokat, különösen a kakast, meg kell ómunk a tulhízástóL Tenyész-kakasnak egy éves pulykát ne használjunk, uúvel ezek ivadékai gyengék, s ha fel is neveljük őket, tenyé ztésre uelll le znek alkalmasak. Viszont nagyon öreg kakast sem szabad alkalmaznunk, lllert ez nagy test ulya folytán a tojókat megrontja. Még a középkoru kaka-snál is vigyázni kell, hogy tulságos kövér ne legyen, s azért jó le~z YalalllÍYel kcYe ebb élelmet. adni ut:'ki. Legjobb ilyenkor ugy a kaka t, ~int a tojók ctetéséL ugy beo ztani, hogy napJaban <'gyszcr zabot, má kor pedig tengerivel egy s árpát yagy lll:~sodo~ztályu buzá kapjanak . Ha. a hó már elolvadt, akkor ugy reggel 10 óra ídé, mikor már nincs nagyon hideg, a gyiimölcsös vag vetelllényes-kerlbo i kiere zth_etjük a pulykákat, hol ezek rongetcg álczát pusztltanak cl, a. mi kertünknek c ak ha znára lehet. A zabadb an mozgó tojónak az ivadékai sokkal élet epesebbek lesznek, mint az ólban tartottaké. lia 'let.képe ivadékokat akarunk, akkor egy ÓYes tojók t jásait ne illtessük el. Ezeket ugy is felhasználl1atjuk konyhai czélokra. Ülteté re legjobb középkoru tojók tojá ai~ ha ználni. Vérfelfrissitésro c ak akkor van szük ég, ha a kakas s~ját magzataival párosodnék. llye~or.más k~~?s tol kell aondoskodnunk, mert az 1vadekok külonbcn dc~encrálódnak. A kere z ezésnél ügyelni kell, hogy a keresztezésre szánt k~as n~ legyen tulságos nagy. Igy például a nehez testu bromkakast nelll~ zaba d fehér franczia tojóhoz ha. ználnunk. Igen j6 keresztezések, állnak elo ~r~nz Pulyka.kakas és veres bo nyak-pulykák kozott. A ~ekete bronz pulyka a ~ekete pul~kák kerestt zesénH ajánlato.:abb, mmt az ezust-bronz, hogy a '<l'lpul •kú.hoz ha ·onl6 bronz-pul~·kát ne-

·Legjobb rm:gyar gyártmányu

p örköl t k ávét X 4:-20

li\f ~T Ü S c sokolád ét ... ~ 3 . 60 l ll'. .._ r..... kak:aót ... ... ... ~ 5 .40 Z Akilogrammonl;ént frankO bllrmely Alloml\aro. )!üldi: o 0

•

UAlUTZ .JóZSEF ÉS FIA czi<;:-. GY<Il>tt.

1!.9

Szőlökarok meglangoltatása. A szőlőkarók repedéseibe a szőlő szá-mtalan rovarellensége veszi be magát és telel ki benne, hogy azt-án a jö ő évben tovább folytassa pusztitásait. Ezektől igen könnyen megszabadulhatunk ugy, hogy a meghuzódott álczákat, illetőleg az ezekből átalakult bábokat pörköléssei elpusztítjuk. A karó lán!7olta.tá.sinál gondunk legyen arra, hogy a láng lllin;:h l kis résbe behatoljon és ott annyi ideig maraijon, hogy a kárttevő megsemmisüljön, de a Karót a láng meg ne gyujtsa. Az a kis szenesedés, mi esetleg a karó felületén végbemegy, csak tartósabbá teszi a faanyagot s különösen előnyére van azon résznek, mely a földbe jut, mert a korlladást megakadályozza.

'Ujdonsát !

Ujdonsáj !

Villamosvibrácziós arcmassage Villamos vibrácziós fejmassage >~· Villamos m~ i ure =-=-<

pedig állott vizzel, ugy hogy a. fejb6rén és a haján ne maradjon semmi szappan sem. Leszáritás után tessék kibontott hajjal lefeküdni. Ezzel a meehanih-us manipu· láezióval eleinte meglehetős sok hajszál fog kihnzatni, de ez ne ijeszsze meg, mert ezek a beteg hajszálak, a. melyek arnugy is kihullottak volna. Ezenkivül tessék Garami-féle hajszeszszel mindcn másodunpon a fejbőrt bedörzsölni. G. .M. Czimére levélben küldjük a választ. Rózsi. Tessék elolvasni a Memnon T. -nek küldött üzenetünket. Sz. Z. Kivánságára levélben küldjük a választ. S. . l. Ujpesten és Szegeden. 2. Tessék elolvasni a Veres-nek küldött üzenetünk második pont-ját. 3. Lehe~ bőrhámlasztással vngy elektrolizissel. A. Semmiesetre sem ártalmatlan, miután szárit. Febr-uár. Tessék elolvasni a remnon T.-nek ki.il· dött üzenetünl,et. Egy előfizető felesége. Ebben az ügyben méltóztassék háziorvosával tanácskozni, m!.'.jd ö elő fogja il·ni a szükséges so>ányitó gyógymódot. Részünkről ajánljuk azonkivül a •ibráeziós masszázst is. Hiu ass~ony. Le.-élben küldjük czimére a Yálaszu. D,·. D. G. l\Iatt butort legjobb langyos szappauosTiz.zel lemosni, tiszta hideg Yizzel letörölni é·s ha meg· száradt, brunoJinnal bekcnni. A foltok egészen eltünnek. P. J .. né. l. 5 deezi tejet felforralunk, 3 d eczi darát puhára főzünk benne, ki hag-..f.iuk hülni, il tojást, 3 apróra vágott és zsil·ban megpiritott zsemlyét és keYés sói keverünk bele, egy nagy gombóczot formálunk belÖle é~ szalvétába kötve forró vizben egy óráig főzzük. Tálaláskor sok zsirban piritott z.semlyemorzsávalleöntjük. 2. 4 száraz zsemlkét koczkára váava zsírban megpiri.tunl: . Mig pirul, 2 ojússal, kevés tejjel . ürü palaesintv.tésztát esiná!tmk, ~ dió negységu zsirt, sót adunk bele, a zsemlyét bele-' keverjük és tálalás előtt pár perezezel kifőzzük · 10. Egy jó előfizető leánya. Kézimunka-mint<í.kat a. K1otild-p~lotában kaphat. a.: Eskü-téren, a .!. öi Yézi· munká.t Ertékesitó Egyesületben. Dénes. aj náls.tunkra n m üti meg _:(mértékünket, pedig ha~gulat van bernc. Szeretném tudni. l. Kem mondja meg a nevét, mert a. fiatalember ugy is tudja, kinek mutntkozik be. 2. Nem szoká.s, legfeljebb -vidéken, erősebb likőrrel kimilhatja meg. 3. Benzinnel. vagy benzbes tajtékporraL 4. !>~em lehet. 5. Köszöntést tartozik viszonozni. 10.350. clófi::etó. 11 éues. Hosszu, 'rden alul óró kabátot., saját szinében esikozva. A bordeuux-czipó nem elegáns s a knmásnit sem igen Yisclik. Ka l~p o t zöldet és kéket is vehet baruához.

f!!:S::á.zlebontés miatt!!

Amenkában szerzelt szemelyes tapasztalataim alüpjá.n, tökéletesitett gépekkel eszkö2llöm.

e' s szo·vetek•

;;;;

B udap est, K ishi d-ut cza 8. sz:.

BÉRCZI D. IStANDOR " 6~a~:~:~~ka

:;-

UD VARI SZÁ LI..ITÓ

Xo:rsmetika.i s p e czi á.litáaok. Term és z e thű hajp ótlékok. O ndu láczi ó , ltajfeatés, e stél yi caif-

;

KISS Lll K Fl f'nre-ok. lllktilönl t ett p á holy ok. Tel efon 4 3 1.

lil;l5

>=JI

••

Uzenefek. ( K é::iratokat nem adunk 'l:iss;;a.)

.liiemnon T. Tessélr Kozmotika-rovat.unk vezetőjéhez fordulni (VI. F~lsó-erdősor L) jeligéjére hiYatkozYa pontes czimév·d ellátott levélben,. majd ó részletcsen levélben fog >álnszolni. B erta. Tessék elolvasni a Mcmnon T .-nek küldött üzenetünket. Hajnal. l. Tessék elolvasni január hó 5-iki számunk Kozmetika-rovatát.. Abban megtalálja a megfelelő kezelési módot. Azonkivül nagyon helyes lenne, ha vibráezió ma ·zázst használna. 2. Tessék naponta többször megmosni állott vizzel és este lefekvés előtt langyos viz és koloZ! vríri kénszappannaL A reászáradt zappanhnbot tessék l pen•z mulva ok langyos Yizzcl. utána pedig állott. Yizzcl l mosni és leszáritás után tessék bedörzsölni Garami-félc fehérítő bársonykrémmel. A mitet-szereket tc sék napont vagy másodnaponta kiprése!ni és a megérdi pattanásokat pedig küzzitással megti :z:titott. ''arrótü bcgyéYcl felszurni. Ezután a már megemlitett !SZappan és langyos vizzel kell jól lemosni és ledörzsölni a bört. Ezenkhül tessék naponta vibráczió ma százst. használni, má ·odnaponla. pedig eny aró:gózfiir~őt. A há~In.ztá.,a! eg ·clöre még ne tessék foglalko!l.lll, c~ak maJd akkor, ha az cnvhóbh eljárás nem hatna. 3.. A kéldénY·kezelés. Egy jó elö(i- tó leánya. Dijtalnnt;l válaszol, bélyeget nem kell mellékclui. Tessék elolvaant a :Memnon T.-nek kiildött üzenetünket. Nem kozmetikai kérdéseire helyen Yálaszolunk. =erdném tudni. l. TéSsék e ténkint 37 C. fo).ro meleg vizbon für"szteni, ugy hogy 2-3 perczig benne rtja, azután 4--5 másodperezre hideg rube mártja s igy váltakozva végezze ezt a. kezelé t 10 perczig. Ezenkivül tes ék naponta. -vibrácziós ma szítz.sz.sal kezelni. Többi kérdésére más hel en válaszolunk. zentm "hályi elófiz6lö. Tessék elol-vasni a. Memnon T.-nek küldött üzenetünket. fere8. l. Olvassa el a Hajnal-nak kiildött üzenetünk m' od ik pontját.. 2. Tessék hetenkint kétszer este lefehés előtt a fejbőré és hnjó.t jól megmosni é behabositaní meleg viz é kolozsvári kénes fehér kátrányszappannaL A reászáradt sZ11ppanhabot hag •ja rajta eleinte 10 ké óbb 30 perczig, azután mossa l ok langyo \izzeÍ (ha szó!ic, akkor kamillateás sok Ie.ngyos yizzel), után

.:if X»;::Y

nagy "\"llaszto\kl.Jan, reudkivul lcsz!lllitott 1\ralwn li apLatók.

képe"

tl.rj<>ó>Y"'<'I< dijtulnunl. Vid6l<ro ltiválas:stasra. is 't:üldölt.

Budapest, Hh·ály·utcz:'t 4. szaru..

"Ö"zl<;te':"et 1308 május 1-.~n . .. 823 (\ac;ol-korut sal"ok) :\ruh~za.mh11. I!Piyezem lU. --- _ _

~1. ker., Defis~' 11';1- ulc"a 6. sz. u.

sn.1át

1.'1

New- . ork 6s .. J::ondonban nem kitn~ltt!!t me"' 11.:1 eUJ'ól'!ll ~2::!.rs.zfolaet sem és azl!rt egy nagy tlzü~tliru tndttta.tvn. érezte rua~1t, hogy az e~;6ST.itész letot csa.;: "' munkallro egy li.l.s karpjtll!.sa ellsut!bau ela.tliU Én föl v:tgyok lllttaltnazvn. ezon mc<>l.Jizll.st telj<l• siteni, mié1·t is ~supAn 6 frt 00 krért kÜldöm ~· . &ovetkezó tárgyuka.t: t. dr i> 1gen nnom <l.sv.tu.h k.is valóJ i :t.UPO[ peu<>évet ü ~ amerikai szab, ezii~t villa egy ú.~tallliO! " ö ~ ~ ~ ~ ev6knul11 12 ~ • :. ~ k!lvllsk:m:l.l l ~ • ~ ,. levesmerii l ,. > > ~ tejmerö 6 ,. angol Viktória. alsó t:Uca 56 2 ~ haUs~s _asztali g}"ol·tyat<~.rtó 1 • tea.szuro 1 ~ igen finom czultorszóró 42drb ö~sszesan csak 6 r~-t so !tr. .. . ." té.r elöl.J b 40 frtbtL kerult és most csnii }.~:en Ef minimális .l.rou ll.aph_ató. Az U amerikai sza.IJ;J.d._ eztt t B§íl' . .. .. fel: ér lém me! y P-ZÜ>t ~ziné& 2·> es.:toudetg ~1vul beJut1. miért jotol.llok. Annalt bizouvs~g:\_ul, 1s megtar JS, " ~~ kötcllesem ml>g3hotv ezen ft 801 CS 8 i.tS, mat llú:rk.~nek! ·ihltaetés ru uem tct5zlk, a pénzt viss:r.".adut. ::Senkt sa De~_u 4 1 ez• • ke vPzil:lll>almo.t, hogy er:en dis?:es mu.suszn e • •• , ·· ö li " l!~l niturt\t megszel-e::zc, flle.y g_.vo"ny r gy~r

rrt •

nász· és a

a Um s

asandek1

torAbbá milldeu jobb h!l.ztart:\sba.lriv;J.lóan alka.lm:1s. ]::;gye egyedül kapha.t ó

H'RSGHBERG , A.-na'l , EZ:USTKIVíTELI ÁRUllÁZ SlAGAOALM. Ali!Ertr<A

BÉCS,II.,Rembrandstrasse 19JU.

Telefon H597

Sr:lltküldés vidékre ut!\n véttel vagy az összeg elözetes bekültlése eUon<)beu. '.risztitópor hoz.."i 10 !tr. Valódi osak az: ol dalt táthatóvédleilygyal(eg~szségi fé!ll). Kv~na. az. elsmoro•,ve.a.t ezrebjl: E ~lsheim u11.1·ouo ó ~egyel:ness6geaz u sszt.t~oli kéozleteit nagyou melegen a.jlnlo~t~ nek~m, tel!ll.t legyeaszives nukem is két-ltét ké.útlu~• ö trt tiú krjll.Vt.llí.ü.l eni. Tis:sa. Ilona. szüt. JJt!;enteld gr6!nö. Az el."!\> luildemenyuyel nt~;:you meg va.gyok elégedva,

·.;rek még egy

~J.Inltturát,

-Kalocsa.

Majorosi

János, ksnouo · A !>Ul ew<~uy~ vsttom, s nagyon meg vagyok elégedvll, kél'~li. mé;; egy küldeme nyt ó frt ~ kt·ét·t, .h..olor:sY.i.r. l>á.n.ffy ln\r\í ö excal. Az. <:t ..:.;nJnzOküldem ny t o:e.;rk:~optnm, !sen me.; v yoa. vele e ége,tve, kül.djüu molg egy ilyen garnlÍIU' .U 1 bot lll!U!rik sz, b. ~<:ü tuól utá.n\'éttel.

Bo& y·

~.r-~:~:;irllnyr.n.)

Xerontes s.

fií~zbJJ· ó

AZ lJ' JS A. G,

Vasárnap, február 2.

nyersszesz 58-59 K.-ig volt ajánlva és ez áron darab sert és, köztük 7140 darab süldő. Vását több tétel el is kelt. Budapesten a kontingens nyers lanyha volt. Kehéz 106-108, középnehéz 99..-104, süldő 70-94 fillér 100 k a r. -ként elevensulyban· Liszt és korpa. A buzapiacz erős árhanyatlása szesz ára 62-63 K. Budapesti zárlatárak nagyDrezd<Li vásár január 2 7-én: A vásáron vol~ ban: Finomított szesz adózva 165-165Yz K., nyomasztólag hatott a liszteladásra és a vétel· 2015 darab vidéki sertés ; 5-!-62 márkán keltelf finomított szesz adózatlan 66-66% K. Elesztő k edvet teljesen elriasztotta. E héten igen kevés . , 12 forgalom volt, üzletek csak szórványosan for- szesz adózva. 163-163% K., élesztő szesz adó- 50 kgr. elevensuly szerint. B erlini t:á-sár január 25-én : F elhaJtas 10.9 dult ak elő és a malmok árengedményei sem vol- zatlan 64-64% K., Nyersszesz adózva 163darab sertés. Az üzlet szilárd \ olt . Finom ~u~os tak képesek az üzletet megélénkiteni. A régi köté- 163Yz K. Denaturált szesz 55Yz-56 korona. 56-57, husos 55-56, silányabb 51-54 mar a.. Petróleum. (Hesz Izidor és Tá1·sa czég jelensek átvétele nehezen folyik, mert a fogyaszt ás csökkent, de a tavaszi munka megkezdésével tése.) Jegyzéseink: Standard petróleum 32 K., mindenfelé ismét erősebb lisztszükséglet várható. 2 keresztes 32 K., 3 keresztes 33 K., l keresztes Az árak 40 fillérrel mentek vissza. T akarmány- 24 K. Amerikai császárolaj ottani finomítás ~2 K., lisztben jobb volt a kereslet és későbbi szállitásra belföldi finomítás 45 K. Az árak 100 kg.-ként - Február l. Ausztriába n is vásárolták. Korpában c endes az készpénzfizetés mellett 20% göngysuly az itteni • k ~ okt Dlin· A mlnis:rler köszönete. ..::\. •ali. es ·oz ·b da· üzlet, de az...árhanyatlás megszii.n t és inkább jobb vasuti állomá hoz szállitva értendők. Kékgálicz a K óbányai közjótékon~ági egye·ületnek, melY, at ':ozó elsörendü vasrneutes 70 K. Zöldgálicz 9 K . Carboérdeklődés tapaszt alható. pesti X. ker. l. sz. iskolAszék helyi fel Ü.(yelete ala ;iliázó.lioeum I. 15 K., II. 13 K. Bacu gépolaj (orosz) elemi népiskolák tanulóinak i:tkeztctéséro és , fe_1r t Buzaliszt árjegyzései : 48 K. Olíva gépolaj I. 96 K.., II. 80 K. Tovothe sára 500 K.- t adományozott, köszöncrét n_)~lvam~l~iy· 5 l o l 2 3 4 Kinevezés, áthelyezés. ..::\. belü~ · _fJo . álói gépkenőcs I. 68 K., II. 54 K. Pormentesitö padló18.30 18.10 17.90 17.60 17.3_0_1_7.--olaj 50 K. Benzin közönséges 50 K., szagtalan ~zteri szám,·eyóséghez \érte BertaW..n sza~n~g órt czrmmel és jelleggel felruházo t belürrrom· szam~ e~Ól· 70 K. Ligroin 80 K. Naftalin pikkelyekben 40 K. szám;izsgáló>á , László B éla be\ü.;ymiil. s~ámtisz.te 5~kor· 6 7 7 Yz 7 1~/•:....__ _ Az árak 100 kg.-ként értendők. ellenorré és Funk Oszkár belü!ymin. di)t. __szátngY énY 16.50 15.80 1-! .80- 13.Olajok. Az I>Apollo« kőolajfinomítógyár rész- nokot s~ám_~~tté,, H~Yesm.egyébt;n. 0Y~.n~~·os:e K~óvé, Hüvelyesek és magvak. Az érdeklődés e héten vénytársaság jegyzései a következök : Liliom- János varos1kozgyam e- tb. arYaszek1 tünokot ~k >N Zt tessé, Bakó zilár d gyöngyösi lakos• kn""eze~o-helye{""ga.z· i! majdnem t eljesen hiányzott, a mí az irányzat királyolaj 40 K. Hárornsziv kőolaj 32 IC Csillaglanyhaságát és az árak hanyatlását eredményezte. kereszt kőolaj 31 K. tiszta sulyu 100 kg.-ként, a vall. és k özokt. min. Auer Ist~-·~ kassa~ t~~· v~reS! tolnokká, Gyu\.ai J ánost a brr tllU: fet a Bab nagy fehér és kis gömbölyü 15.50-16, barna hordóvál együtt, 20% vagy tiszta göngysulyszámí- gat~sághoz Ennl t az als6a p •ai, P álli Lajost és argh:o Jo~ihályt 14.- , fürj 15.--16.50, kevert tarka 12.-- tással, Pozsonyban átvé•e, készpénzben enged- debreczen-tanyat. H e>esy J ánost a karámi, D6czy : DoDlO" 13.50 K . Borsó csekély lónálat mellett, hámozott mény nélkül. III. Apollo könnyü gépolaj 30 K. az arSfyájti, Olariu Pét~rt a sistaro-re~ri, De~rec~ áll· e\. kost es Kerekes Erzsebetet az u-..diszentp•terl . · áll• 25.45, hámozatlan zsizsikmentes 22-24, zsizsikes VI. Apollo nehéz gépolaj 42 K . Apollo hengerolaj isk .-hoz r. tani ókká. ne,.-ezte ki rgonás Elio k~ra!lll 10.- K. 60 K. tiszta sulyu 100 kg.-ként, hordóval együtt, el. t anitót :l bertóti áll. el. il:k.·hoz hely<!zte a.t.. Ge• Vető magvak. ( Mautlmer Odön t~Ldósitása.) Névváltozta~s. sch wind ...,ándor ziget>~~iddet tiszta göngysulyszámítás al, P ozsonyban át,-é'\""e, Daczára ama biztatásoknak, hogy a vetőévad bedeon-ra, Didek .::\.utal b t\án ~rad Dorogi-ra. kk; ~·.2 .re fizetendő készpénzben 2% engedménynyel vagy Sándor Bp • t \ adá-z-ra, Krcah András Bp ·st Ke e\ általával több vörös lóhere fog felszinre kerülni, 4 havi váltóra . változtatta át családi nevét bclürymin. engedélyly~ · a mégis ugy látszik, hogy a gazdák nem hajlandók Megerösltett alapszab lyok. A földrni v. ~én~~ Gyapju. (Saját tudósitónktól.) Ugyanaz a szükségletök fedezésével tovább várni. A k ereslet Nyu~atmagyarorszám nemes kanári ten yésztók egyle1 ·dai belföldi gyár, melynek mult heti vásárlásait jelenoly erős , hogy az államilag arankamentességre aht P '7.abályait benni't.at á i záradékkal látt:!. cl. A 0' ~~ti plombozott mag ára ismét 5-6 koronával emelke- tettük, a héte n folytatólag mintegy 600 zsáknyit p · l~. kör és a \ akokat gyámolító or 7á"os egy~et nJottl~· d ett métermázsánként. Ugy látszik, hogy még fel- vásárolt piaczunkon, változatlan árakban. Fizetett ti6keg:!~etének ah p •zabályait a. belü !Yffiin. latta~6 zsef Ugyvédi kamarák. A kassai kamara D uho~Y. ar& jebb fognak az árak szállni, ha a kereslet nem csil- 100 kgr.-ként : bihari urasági, jó középminöségü dr. gálszécsi ü . • édet (elköltözés) és a. p Jzson)'l ~gy· fésüsért 295--300, bánáti középminöségü fésüsért lapszi1., a mi pedig bajosan tehető fel, minthogy a Sza.bó Samu dr. nyit rai ü:;yvédet (elhalálozás) 1).1. magyar eredetü áruval ellátandó terület ezuttal 270, bihari és tiszai községbeli fésüsért 234-240, védek lajstromáb61 törölte . ~a~ Pály zat. A vesz p ém.i p. ü. igazg.-nál vigyázó !ll~o1· oly nagy, a milyen még nem volt soha. Luczerna. pestvidéki (homokos) fésüsért 220, bácskai fésüsért 180-200, nógrádi hegyvidéló fehér kétnyiretüért 25-ig, M amarosm. thatóságánál közp. irnok. lll .nél Kelendősége az utóbbi napokban igen élénk. Dél10-ig, a trencséni j b.-nál jár ásbiró 2 hét, az aradi .ts:·erk· Amcriltából napról-napra több a kereslet. Néhány 295-305 koronát. Csak a legjobb marinó-gyapjuk- irnok febr. 4-tól () D.llp. a kisk u:ilinlasi jb.·né.l. betet~t ban javult némileg a külföldi piaczok helyzete, alantas minöségü nagyobb tétel a lefolyt napokmásodaldíjnok s ürgósen. k o.: Arverés a fövflrosban. I ngóságra a. kól'llt · JI .• ban kivitelre her ült. Az irányzat igen élénk. Fümag- míg a közép és durva minőségek eladása csak vakra vonatkozó cséplési tudósítások az összes ujabb árengedményeknél eszközölhető . Ez a tünet Febr. 3-án: P alásthy Gé1.a IX. Kinizsi-n. '2Í· ~j·~·IL C uk Alajos I X. :llárton-u. 35-c. d. 12., _"do!. ".róf JV. főként Németországban a november óta tartó termelő országokból oly kedvezőtlenek, hogy az Dob-u. 82. d. u . l. - 4-én: Karácsonyi J.I; ó.,r"' nehézkes forgalomban jut kifejezésre és egészen árak tovbábi emelkedése nincs kizárva. NyulR eáltanoda· u . 9. d. e. ll . . e.: Febr: szapukának kercslete van és jóval maaasabb áron ellentétes azzal a kedvező irányzattal, mely most Arverés a vidéken. Ingatlc.nrG a kó'""et,:>·. 11 : Jersek fizetik, valamint a réti komocsint is. Bükkönyből esztendeje ugyancsak a német piaazokról plántáló- 4-én: Máté Anna. Zilah d. e. 9. - Iárc:t.- }.ade é.ndor 111ihály ' n. Kolozs•~ d . e. 9. - 9· 'n : :fi.e?,, pe!lleter ugy látszik, volt aklwra termés, hogy a belföldi dott át hozzánk. ' z.r-• ' n. Nyírbátor d. e. 9. - .>ipr. ~·án: Gnl-. ,n f ebr. 3-a : sz ükséglet könnyen fedezhető. JJfuharmagot erő Nyerstermények. (Ifj. Leitersdorfer Lipót je- Mi itie:; d. u. 2. - Ingáságra a kö ·etk. e. : -- 4.én' sen ajánlottak, d e ebbeli üzletre nem kPrült a . or lenté-se.) A lefolyt h ét üzletmeoote nem változott , Eberlein J ózsef Vilá o' d. u. t 3 és kö> · (; P:~ táv PsJl• Jegy~ é ~ek nyers árué rt 100 kilogrammani én t: Vörö~ n •ha a forgalom kissé élénkebb volt. ~farhaböröl.:'re Krónits I t>án dr. Zombor d. c ~ : .. Gr;lÍÍ _ub:~dl>a d. e. lóhere természettől arankanw nte. 210-22;) K. különböző vevők voltak, különösen Felsőmagyar cso\a d. e. 9. - ~-án : Bibó B l~:C Györ~y : :u 3. Vörös lóhere kis nrankás 190-205 K Vö ö;; ló- országból, kik a mai á rjegyzések mellett t öbb 9 f,. - 17·én : O:z Ist...-.:n R · ~ lot~ here nagy arankás 170-180 K. Luczerna termé- vaggonrakomá!lyt '\""ásá roltak és pedig részben szettő] arankarnantes 160-165 K. Luczerna viláhelyben, ré zhen a vidéken. LáMrökben nem volt gosszemü arankás 150-155 K. Luczerna barna- ~ég. üzlet, az árai- olcsók . Juhbórök: N'met gyapsz_emü 140-145 K. Nyulszapuka 145-150 K. Ja Jullbörökből több tétel kelt el belföldi szá mBtborhere 36-4:0 K. Baltaczim 32-34: K. Tavaszi lára 90 koronáért. K ecsl.·ebörökben a ké zletek ALKALOM bükkönv 18-20 K. tetemesen gyülnek és a mostn.ni készletek 1.-"b. Zsindékok. (Pürner R. terménynagylcereskedó- 80.000 darabra tehetok. E czikk irányzata lanyha. czég hetijelentése.) Szalonna. Gyemgébb sertés fel- Ka~uttából jelentik, hogy az ottani ·kipsz-pia~zon hajtások folytáu a hét kezdetén az árak a mult az rrányzat ismét szilárdabb lett és hogy nevezeh eliek voltak. A hét végefelé gyengébb kereslet tesen jobb minöségekre elegendő rendelések anl;~ korona árcsökkenést vont maga után és zárul nak. Valószinü, hogy e mozgalom belföldi borjuN lOO tábla szalonna 54Yz IC pénz és 55.- K. áru, böreinkre is jó befolyás ·al lesz. { /1 00 t áblaszalonna 52 K. pénz és 52Yz K. áru. Széna, szalma, takarmány. ( Fuchs J óu;cf ltjisznóu;ir. Elegendő előállitás és kinálat, '\""ala- nagykcreskedö jelentése.) A betivá sáron zéna é llJlint csendes üzletmenet folytán a budapesti szalmában c ekély behozatal és jó keresl t \Olt. d isznózsír 68 koronáról lu:;san 67 koronára szállt Eladatott középminö égü, jobb és elsörendü széna és ily áron is zárult. 3.--3.80, mubar 4.30 koronáig; alom szalma Szilva és szilvaiz. Szilt:a. A legminimálisabb 2.50, . z~upszalma. ~--, s;ecska .~ korona per ·é: zletek következtében az irányzat továbbra is 50 kilo fuvaronkent hazhoz szállitva. Pré elt -zilárd maradt és élénk külföldi kereslet mellett széna 3.60--4.-, préselt szalma 1.80-2.- korona "egyzett szerb állom ásokon: 120 darabos 17 3/ 450 kgr.-ként a józsefváro i pályaud aron. Sertésvásári jelentés. (Budapest-Kőbánya 1908 S K., 100 darabos 20S/ 1-21 K., 85 1darabos 23S/ 4 K. .. ~s 75 darabos 25~lz K. 50 Kilónként. Sztl?-'aÍZ. A jauuár 31-én.) Az üzlet lanyha volt. Heti átlag~rak . E szerb kereskedelmi szerződés előrelátható létremagyar válogatott áru 320-380 kgr. nehéz 117___.:. jötte folytán szintén szilárd irányzatot öltött és !Hl, 280-300 kgr. nehéz 119-121 fillér ti zta eladatott szer1) szilvaiz lil/ 4-17~2 koronával a kgr. ; páronként 45 kgr. életsoly-levonás é· 401 ' szerb termelő állomásokon v e· engedmény szokásos. Eleség-árak : T ngeri uj S A ve. zesz. . szeszüzletben e héten élénk kínálat 14.40, árpa 16.30 korona Köbányán átvéve. H elyi uralkodott es a szeszárak föle a . . . tásra valamivel olcsóbban zárulng kzonUnali sza~- állomány : január 24:-én maradt 22.069 drb. Fel' 1a t okra valtozatlan · ' e enben .ke - hajtás belföldröll07~ darab, összesen 23.141 darab. so"bb"1 zar ár ár.aElkelt Elhajtás: budapesti . fogyasztásra (l-X. ker.) szesz ad6zva nacryban 165 K ., adó zat1anul finomttott • o 66 K . azonnali é Yz K.-val drágábban kéf'öbbi 8 • . ;·lg, 2 3, belföldre 508, Becsbe 348, osztrák tartomáVidékról valamivel olcsóbban ajánl~ttak ~allit~Rra. nyokba 246 darab. A szappe ngyárban f }dolgoz,;zeszt. Elesztószesz adózva. 163 K d ~Omltot t tatott a szállásokban elhullott 2, bor ·óká nak 631f2-64 K.-ig ajánlottak. Denaturdlt ~~lanul találtatott 3, összesen 1390 darab. Maradt álloval együtt kötésre nagyban 551~ K.-i,. k lordó- mány 21.751 darab. A részvény-szállá okban d71f • dasaal • · ezeszgyara • k reszéröl • 1 e t el helyezve 5 75 darab van. P4ezo(Jaz kontingen~ B l c.., i vá. ·ár január 28-án : Felhajtás l4.8G9

••

Uzlefi h6f.

a él.

; Ya~árnap, február· 9.

AZ UJSÁG

·-=·.

Az élet és a jáfékszerek.

)fert az a kis mechanizmus, a mi az em- türelmetlenségünkct, fejlesztette vágyunkat. berben a sziv, a babáknál is csak a szivet l!:s egy szép napon, nem merYe saj~t kezünk- Kóbor Tamásnak ajánlva. jelenti. Ez által élnek, mozdul.i'lak, fogadnak kel összetörni a játékot, a földhöz vágtuk azt, K illönös és b ' · . T , . , szót szeszélyeinknek. Ebben is tökéletesen ha- hogy ketté váljék s feltárja előttünk t.itkát. s igazán , c , k aJ os VI a_g a ha bak v1laga a ki erze __et~eunek kellene lenni annak, sanlitanak hozzá~ é~ csak ugy mint mi, ez )Iily csalódás! A kis pillangó vagy a rotáltal halnak meg ok Is. tenete szörny nem volt más, 1nint egy drótnem meltanyolná azt az erőlködé..:t l Ki ne emlékeznék közülünk a babák rej - l rugó, vagy két deszka közé ékelt pléh la~{ ..mle_;ylyel a. termé zetet akarják utánoz~i: o cson t veszik k alakunkat, arczunk télyes kis szivére? lVIily rómült nyugtalanság-~ pocska, mely alatt kicsi, kerek lyukacska . . _ t oT.unszinét gal szaritottuk fülünket ahhoz a helyhez, látszott ! kül" ' agJamkat s maguk között egy ki Oh, hogy s~.jnáltuk ilyenkor kiváncsi' on emberiséget alkotnak meg melynek a hol a mechanizmus megnyilatkozott. Sze~~t ~g~ .. megvannak ~zen\edélyei' és bÜnei, r~ttünk volna keresztüllátni a vá~z~n- vagy ságunkat . H~gy. megátkozt1.-ik örültsé&ii.n~e~-! min.ke~ek~~k. .Egyetlen raison d'étre-jük hogy g1pszburkon, a •·!lely elfedte azt elolunk, s ez Sokszor meg IS sirattuk azt, azzal a ketszmncsiny k u..,anozva, nekünk tessenek. l\1ig ki- a vágy valósággal beteggé tett bennünket. séggel, a mcly a felnőtt embert is arra készretjill:_ őkvagyunk," önt.u~at!anu~ i_ a~ért sze- De kiváncsi ágn~kba bizonyos ijedtség is ve- teti, hogy megkönyezze az önmaga okozteL eltelt.. ket, mert ok a m1 kepmasamk es lllikor gyült. Féltünk, hogy veszedelmes fclfedezé- szenvedéseket. De azért nem okultunk a pélvelükun , azzal a gyönyörüséggel, a Init a seket teszünk. Talán feh·obban valami s kiüti dán s pár nap mulva ujra beleestünk ebbe a törjükv~~ fogla!kozás nyuj , cgyszerüen össze- szemünket, fejbeYág vagy elszarutja ujjunkat, kiváncsiságba. S mért taaadjuk? A legtöbben nőttünko et,_ ~t a hogy később, ha meghogy boszut álljon indiszkrécziónkért. Jl';s ilyen- közülünk az egés7. élete~ át ismételték ezt a t" ... ,__legmtimebb barátságainkat i: össze- ko;· mindig esz~be _jutott_ a daj~am~s~ a ját~kot. A rejtélyek gyülölete még ma is felIZ:]~~- ~~ ~- mi eL':lő gyöngédségünk, általuk szafogadatlan kis fiurol, a kl megbunhodott, erneszt bennünket, s romokká égetünk m:::tolyan ~ o~zor az é_letet .~~, kezeink között mert olya~ titkokat kutatott a melyekne~ gunk mellett mindent, hogy ahhoz a kis relehet ~hd?k, a lllilyen elo ember sohasem kutatása tiltva volt, s ez a gondolat parali- megö szárnyu lepkéhez vagy rettenetes szörnymeo- · . utan elérkezik egy nap, a lllikor zálht kezünket, mely már-már szétszedte a höz jussunk, a mit a saját fa-ntáziánk alkotott h oUUJ~k ~zt a szelídséget s azon igy kszünk, játékszert primitiv alkatrészeirc. meg a számunkra. És mikor felfedeztük valódi b~~y mas_ J~_tékszerrel pótoljuk öket. Dc ezek- l De · az ember, akár kic i akár nagy, mivoltát, most is, csak ugy mint gyermeJ.:az 'lz UJ Jatékszerekben már voroscn lüktet mindig egyforma s nem bir megállni addig , korunkban, sajnáljuk, hogy többé nom igno'Térr=· et. ~sakho~y sokszor ezek is csak ugy mig ágyai teljesülnek. S hogy elérje mindazt. rálhatjuk azt. sé 5 .. ik P~lyafutasukat, mint azok, kegyetlen- a Init óhajt, apró cselfogásokhoz folyamodik . Ebből a kis titkos mechanizmusból áll 1iguuk es közönyünk áldozataivá Ie-znek. Az a kis mechanizmus, a mely a baba szivét tulajdonképpen az egész életünk. Ez az álom, baert. az ember sohascm vil_tozik. .r agy korá- megalkotta, álmatlanná tette gyermekkorunk nlÍllden sötétségével. Ez az illuzió a kétség l! n 1S ~egörzi a gyermek kiváncsiságát s csak éjszakáit. Olykor rettenetes szörnynek kép- minden mélységével. Ez a chiméra, minden t'~J:. lnlnt annak idején a játékszereket, ös ze- zeltük el, majd szines lepkének, amely selyem- csalódá.sával, ez az ideál és a boldogság. Ez akr1 azokat is, a melyek érettebb korában urlódás al simitja össze szárnyait, vagy barna gyötri lelkünket mindaddig, mig fel nem lebl' adnak Jrezeügyébe, csa-k azért, hogy meg- mókusnak, mely egy kereket forgat bársony bentettük róla a titokzatosság fátyolát és miassa, mi van bennük ? Iábacskáival. Ez a képzelődés csak fokozta kor végre a kezünkben tartjuk, fájdalmat

Téli e

őben.

Oh meleg,' fényes, illatos szobák! -

Futok nyirkos, ,rideg utczákon át.

S~hol egy virág, sehol egy mosoly : VIgasztalan sötét az utczasor - -

~gy ~ám zakad ez a nagy szürkeség is ~mtha ezer éve bolyganék -

S~él suhan át a fátyolon, rul1án, Fazom és vágyom meleg szó után Az ~sőcseppek arczomat verik S ludegségük áthat a lelkemig Richard Piroska.

Antijon e. Irta Ritoók Emma. • · · >)Ki_ .a~, ki a tévelygó Oedipus felé ~ar Jowteménynyel nyujtja ma kezét .. ; . . gyermekem, ha pihenó helyet taló.l:sz Bar szenteletlen föld vagy zcnt liget legyen ... ~

,, Ugy hangzott az ágypárnák közül ki a -szavalás, mintha egy viMki szinpad tárta Volna fel a torkát. - Anicza, Anicza ! k A leány a má ik szabában !kezdett re~z ·etni az ideg s égtől. Csaknem mindenna;P '?'alami ha onló szavalá ébresztette fel, ~s ~~etszerepe tiirhetetlen igáját első mozdulatanal tavetette. - Azonnal, papa! - Mezitlábra pa~'; Caot, huzott, __ gyorsan beledugta Mt karJat

egy szakatlan szabásu reggeli ruhába és már megindult, mikor átkapcsolta a mellén a magas, erős, nagyszemü, de fáradt arczu leány. Az öreg szinész felült az ágyban. Vak volt . Duzzadt, vöröses, borotvált arcza vénasszonyos, de beesett, ?zemgödrei, fehé~ ho sz_u haja és keskeny szaJa mellett a szmpadrol maaá al hozott tragikus redök még mindig fentartották érdekes arczkifejezését. A m.int megérezte magán a leánya kezét, széles mozdulattal tárta ki karjait és átölelte : - Antiganém ! - Igen, papa. Kis é megadóan hajtotta oda a fejét és a szája mellett neki is megjelent két mély voná.s ; most hasonlitott az apjához, csakhogy a leány arcza volt férfiasabb kifejezé ü. G öngéden felöltöztette, a pamlaghoz vezette és kiment a reggelit lké ziteni. Nagyon szerette ezt a kis konyhát, az egyetlen helyet, a hol önmaaa Iehetett, a hol aprólékos, kicsinyes geneÍjai voltak, a mely~k, ugy ill~t~~k az igazi élethez. Csak tul az aJton kezdedott a zerepe. , . Asszonyo gonddal, la an keszltette a kávét a szeszfözőn, melynek réztartája ragyogott ; cseppenként töltötte a yizet és s~n;te mosolyogva hajtotta fejét a ~supor haJla~a irányába, éppell:. ol:yar; lassan es" na~yon b~ josan. A könnyu v1zgoz arcza elott mgott es apró harmate eppekben csapódott Ic a haja szélén. Mikm: készen volt, még várt egy perczig. A keskeny függöfolyosóra oda ütött a nap, beáradt a nyitott konyhaajtón, egy sugár vakitóa.n kezdett csiliogni egy bádogfedön. Az állott mel~g v~z ~s éjszak~i levegő zagát elnyomta a fns kave1llat, aztan a napsugarak

irányában lassan keveredett össze a nagyvárasiasan füstszagu, de érdes reggeli levegővel.

Egy árnyék esett a napfénybe s egy szerény köszöntés hangzott el. - Jó reggelt, kisasszony. Antigone közeledett az ajtó felé : - J ó reggelt, Unger ur ! - és kez t nyujtott. - Ma nagyon szép időnk lesz. -Igen. - És V'a.sá.rnap van Antigone mosolygott, egy kicsit ös zehuz~a szemét a napfényben, mely megcsillog· tatta a haját. Unger ur óriási elhatározással folytatta : - 1\fa délután kellemes lenne egy na.gy étát tenni. -Oh, igen. - Kem volna kedve kisasszony ma délután eljönni valahova velünk. . . az édes· anyám is eljönne ... a Hüvösvölgybe, vagy ... Unger ur most már dadogott. Kitartóan nézte a konyhaküszöb vaspántját és várta, mikor fogja Antigone kinevetni. Nem is értette, hogy merte kimondani. De nem hallatzott neveté , hát mégis felnézett. 'A leány arcza komoly, gondclkodó, szinte aggódó volt. - Talán csa.k nem haragszik, kiasszony ~ _ - Oh d~ho~. Csak a papa ... ~ -,A Dll J?hsunk beiline ide addig a konyhaba. TudJa, milyen meabizható öreg asszon~, mikor a mama beteg ~olt ... - El· akadt es ok nélkül elpirult. - Majd megbeszélem a papávaL Unger ur természetesen szerelm s volt Antigonéba é minden reggel félénken köszönt be a konyhaajtón, éppen mikor a leány a

Vasárnap, febrná.r 9•.,...

AZ U' JS Á. G · érzünk a miatt, hogy oly k:icsinyn~k, látj~, ahhoz a magassághoz mérten, a hova almamk és képzeletünk helyezte. Ez a természet törvénye. A játékon ~ezd jük, az embereken végezzük. De _alapJ.aban véve mind a két dolog ugyanaz. Es mmdez addig tart, a mig a sors minket a fö~dre dob, hogy ő is megtudja - mi van bennünk. Lónyay Sándorné.

Hik vitája. (Női akadémikusok

Franczia-

országban.) ~gy franczia folyóirat januári számában a

telepeken nemcsak a termelést, de a_z érté~~sités különböző módjait is tanitani fogták. Tobbek közt a konzervgyártást házilag is. Hogy komoly munkát akarnak végezni, azt abból látjuk, hogy a mindcnki által meo-vetett női munkára is reflektálnak a mennyib:n t anfolyamokat nyitnak a nők s~ámára is. Remélhet<:ileg példájukból sokan fognak ta.nulni és gyors euymásutánban keletkezo c , dm' . k l'k nek majd a női gazdasági és fól I ves IS 0 a ~' U: mire hazánkban égető szükség van. Az amenkal kivándorlás sem volna olyau nagy, h a n emcsak . a földmives hanem nojc is tudna szerezm, s '·' lni . l\Iár. pe . valamivel a' meaélheté sllez h ozzaJaru gyümölcsédio(t az okszerüe;űzött zöldsé!!termelés, ~ . h , szet baromfitenyésztés, méhészet, selyem ernyo' · · 'lét k tenyésztés mindmeaannyt forrá.sa a JO ne ' s az , "' zd ' k Az tthonban a szonynak való aga a ga a.sagna ·, 0 . . · végezhető s a.z asszonyt há-zától el ne:n '~on}a,_ mmt a napszám és a gyári munka.. Addig. 1s, _n:~g ezt rajtunk kivül mások is felfedez~, élenk orom11:1el üdvözöljük a szeaedi o·azdaság1 egyletet, mmt kezdeményezöt ez;n az "'uton. Eljen! és akadjon •. e nu.el'bb' sok k·övetoJ e .

hirneves Faguet érdekes czikket irt >>Madame des Quarante<< czimen. A negyven hall1atatlan a franczia akadémia negyven tagját jelenti. Faguet most a nők számára helyet követel a negyven közt, azon indokolással, hogy az akadómiát a fmnczia nyelv tisztaságának érdekében alapitottá~ ann~k idején. A nő pedig szerinte a tisztaság és hsztesseg leghivatottabb őre, tehát a nemzet érdeke, hogy nő is legyen az akadémikusok között. Már csak azért is, mert a nők veszik nyelvüknek legtöbb hasznát. Azonkivül a nagy erény-dijat, a prix Monthyont, szintén az akadémia tagjai osztják, s Faguet azt mondja, hogy az alapító, 1\Ionthyon, az alapitás idején kifejtette, hogy szerinte a nőies lélek fogja legbiztosabban kijelölni azokat, a kik legérdemesebbek e dijra. Faguet azt mondja : a legnőiesebb lelket minden valószínűség szerint magánál a nőnél fogjuk mindenkor találni, tehát tessék női akadémik-usokat választani. De Iniután vindikálta a nők jogát az akadémiai karosszékre, kijelenti, hogy a jelenlegi írónők között ő egyet so ajánlana e kitüntetésre. Ha azonban Georges Sand, vagy Madame Girardin élne, azokat rögtön jelölné. Ezen eljárá-s igen ajánlatos mindenkinek, a ki olcsón kiván a nó'k védőjeként feltünni.

Porczellánokr6t. (Folytatás.)

(Truité ventre de biche porcellan.) Japán.

' 'b ké,;zitették 1 Ezt a Satsuma herezeg .gyara a~st "a tizen• , 'k t 8 szine miatt kapta a fenti eineveze ' O., . dU nzióju , vaza a' nyolczadik században. nasl ~e .. t"ket 0 . , · · li lámpákat apró porczellaonus CZllDI:'res eJJe . ', , bé hasz· 'b keves kelyheket, pl-tongokat es egy~ k'uk több· ntUatos táro-eakat gyártottak belole. Ala· q , ·o.; . .. . dia összha.ng'LO· nuire és diszük rom , o aillal v.nn ki'· .;- !!racziózus c RaJ'zuk félrelief s aranynyal és em , a uma. vaz ., d l ~l t "l rérribb az ilyen Sats o gozva. ~ en o o l végez· • bb , li@ bb a kivitele. Ezze , 1 a~na sze es .sz.o "_, . a ánnal. 1\fo~t meg • tunk volna a truaJdonkeppem J :P ,

Korcá-

előbbte játt ról kell :beszélnünk, a mely sokban . 'b T.·~-. ál é- Japánnál. , külö· a ezt·-:1:-· v .uu.aez10 an ll..lilan -. Japánban, Kina• ban, so"t Európában . . lS,...,él a. d llül diszttése~ Páratlan és csodás hatásu arczszépitö és finomitó a nös tipus szolgált elso mo e a , lyne~ ., · ' fele Ille Földes· porczellángyárakban; vala~ racs f' l kalitka, féle ~ tl a-ön sz-it Ára. l korona alsó ré.'Zére vadszőlő, borso ,("~;dene~etre Zsirtalan, ártalma an, r ,.w ~. . · • 'k futott tb ..lU-U' ~ Xapllató az egész világon. 6iO fanta!Sztikns madarakkal, mo ·us 5 · • 'gnek• k . lö tehetse . ,. . . ke,és tér nyilt itt kezdetben a ·epze , halv-ánJ (A japan nok Irulturálls haladasa.) ~ k . llá t nam-on feher, ~ -oreal poreze n a.J • sinlO. s ' A japán nők nagy hclltur:ílis haladásáról ir 1 anyag karaktl:'rizálja. melynck glazurp ~ vDrti egy előkelő angol női la:p és büszkén mutat arra a ' nem Ü\e"''zcrü de mctirumait vagy . perz"~' ai az c, • t:lzJJl<» / tényre, hog-y mindezen haladús okozója maga a japáni, söt kínai mintákbol is m~ntl·.. "tt sötét· japán császárné. A c;;:ászár, szakítva az ö~régi és égő \Örös, kékeszöld, aztán glazur lyósan, 0 nagyon szigoru ud,ari hagyománynyal, feleségé- égszin, hah·ánysárga, ritkán, ez;inte sze Ez az nek emberi jogokat adott, nem alárendeltjének, útlátczóan alkalmazott fekete és aranY·. t más hanem társának tekintette, a mit minden cselek- ut{>bbi is mindig sötétebb árnyalatu, :Csasá.ga. ményével bizonyitott minkenkor. S a császárné orientáli porczellánon. Aztán \aD e~ tá.rgyon gondoskodott arról, hogy a japán nők jó iskolákat ennek a porczellánnak, hogy némel. 'Iyiségek kapjanak, egyetemet és ki\egyék részüket a köz- egyszerre; egyidoben japáni é kinai sz~::];at st. munkából. De meg is követelte, hogy az udvari vannak feltüntetve. Ezeket a poreze 1Ú jssenbell nagy dámák jó példával járjanak olöl minden Clondban, érre-ben, Chantillyben_ é~ t:);int~tte~ üd,ös mozga1omban, hasznos munkában. A czikk tökéletesen tudták u .ánozni. Ja~nn.tc~~d ót& Jal!&~ írója Japán hihetetlen gyors szellemi fejlődését arra hogy Korea a tizenkettedik szaz.. UO ~;oreal Legjobb magyar qyártm!Ínyu pörkölt kávét X 4.20 Z A M AT OS csokoládet ... ,. 3.60 részben arra vezeti vissza, hogy a japán férfiak fenhatóság alatt állo t, t gadja az. iin;llc~ueJllart ~ kaka.ót ... ... .. ,. 5.40 o • kilog•ammonl,éut fra.nkó_bar • •e•~ álloma.sra.).füldi : o o nem foglalták le kizárólag maguknak a jogot a porezelián létezését. Ezzel szemheU Jv'll> & do1>--tt• , UÁ!\liZ JóZSEF!! FIA czt<g, GYöR. 719 müveltségre, hanem a nőket szivesen látták maguk határozottan mellette foalal :uást, azo . t J{orea. -r:. "' • mellett a munkában. .ús nincs kizárva, hogy a czi.kk mentumokra támaszkodva. melyek• ~r!.!l ~ , a 1;.oroal (Szegedi zöldségkertészet a nőkért.) a japáni porezelián anyaor~zá.gra. )!int~: beszi.iU" l'.Iint hirlik, a szegedi gazdasági egylet Szeged irójának igaza van. gyárak több mint egv század c~ ddékén minta-zöldségtelepeket fog létesiteni, mely

MARGIT •OREME

ll l

fo:;f

~éJtott - Csak nem mégy el '\"'eliik. kávét főzte, a ki már szinte várta ezt az üd- el nem dobható szerep, melyet félig jószivüvözlést; és ha Unger ur nem tartotta volna ségböl, {élig hiuságból fogadott cl és most reá· fel az öreg- a mai délelő t.\u~~n':. lllegijed<Q"e, Antigone hallgatott. Az oreg. beszéJ..nl· et lehetetlennek, hogy ez a fejedelmi leány jó ..:tapadt, életté vált. szemmal nézhet rá, talán már be is mert .Ia tették együtt az első tavaszi sétájukat. tragikusabb akkordokban \_e~deJ! nelll lll~UÍ volna lépni a konyhába. Igy még mind.ig csak Ismeretlen emberek megfordultak utánuk, né- Antigone koldus le e.' zjuházat ll g, a küszöbön beszélgettek. melyek a nevüket mondták, sőt egyszer-két- el Unger urral Paprik.ajancsl·S 0 Ill ~agY - Nem jött ma levél~ - kérdezte az szer az Antigone szó is felhangzott, a. mint agy amerikai hintába ülni. ,Oh•. ~törést. 81 a szinház felé közeledtek. Az öreg kissé hátra- leán~ om ! - fejezte be a draJD.a~ _ felelt i.1pja, mig reggeliztek. - Nem, semmi sem jött felelt a vetett fejJ'el ment előre, mig botjával lassan - ~~em ís kartam c]lnen.Dl • leány határozottan. 1\fiért nem akart ma ha- tapogatta az aszfaltot maga lőtt ; bal kez~ l eany n :ugod tan. . .. u.zése : olya..ll t· zudni ~ Vagy miért esett olyan nehezére, hogy a leánya karjára tette, a ki komolyan, elő-~em is fájt neki az apJa 0 tt az egYe 81 uem tudott ~ Egész csomó levél volt már a kelően fogadta a köszönéseket; egy-eg-y régi term~szetes >olt: hogy ragaszkod~~crsághO~ett fiókban, a mit ő maga irt az öreg szinész régi ismerős is akadt a szinház tájékán, a ki meg- len eletalaphoz. hhcz a szép h~flYo elfele CS barátai nevében ; szereplö asszonyok nevével állitotta öket és be zélgetett a szép leánynyal. mely nélkül a közön.sége-, sze~~ terJllészet ' 6 1 aláirt levelek, a kik már nem is tudták, hogy Szomoru, szinpadi nagyságukat vé0m~étál- emberek közé sülyed.ue és az ~- vége lef~b; o-o h " .. , . h t. 'nak l., u a régen hires szinész még éL A:r:. ő müvészi tatták az utc:z:án és az emberek kiváncsisága, ogy az o muveszi a "'a k" ött & neve már csak ezekben az apokrif levelekben érdeklődése mint a bor mámora szállott a fe- ha egy zcrü polgár _zonyok f ·t:ácrotta\ ett szerepelt. jükbe; a szinészvér, melynek az ünneplés, a ülve, papiro ból enn 'k hideg . ~""US~ a. fe.;bé Néha egy-egy régi kolléga vagy egy szi- taps, a kö:z:önség, a nyilvánosság az éltetője, Az ·let a legszigorubb Ja:t , _ 50h& to nésznő csengetett be hozzájuk, a ki betöltötte boldogan, ujultan keringett ereikben, nem a szerepelmek; egyetlen félrelépes. ~ni. y. a kis szobát illatszerével és hangos beszédé- nap hozta meg ta'\.~szukatt hanem a tavasz nem tudunk királyi p ástb.an ~~r u tllult· bil· vel. És ilyenkor Antigone görög szabá-su ru- által kicsalt emberek hullámzása, zaja; az A •~ árnap délután ~zep la::~ oldalt . ~~; hájában állt az atyja mellett, kissé feltünőb aszfalt szinpadán járt a közön.ség és ök elö- öreg !aludt a kar::z:ékben, os~ ~&á. \tál~ u. ben támogatta a lépt-eit mint kellett volna, adhatták ezerepüket. lent, hál. ogo~ ujra lat? ~ bb let t:> az öreg is kissé k:i6zámitott megadással haj· Antigono elfel jtctte az ebédet, melyct ~~ mhéjak a~a. a. mul ;5Z11l , 5 a, t~a le fejét a. sors kegyetlan keze alatt. , l k ll k. 't . l ük" . t, , .. t Jelen fek t geben. . köuret. Jte· meg e ·e esZl eme, e sz os penz arczaJa Antigone az "léb eJt nu , ás csiP aJ;. Szep volt, szép,- vélték a fiatalabb látorratök 0 otthon, melylyel igy hónap vége feló nehéz szemben le'ö abls.ko _ n ~zte: ::~('(ek; cs - de olyan divatját multan klasszikus. ..- Fel~k~ny a világ, Antigone- mondta küzdelmeket kellet-t kiállania é~ komoly arcza függön, ·ök közö t feke 0 háro~ ~~~t 9; Ilf~[~ az oreg egy, 1do ~ulva. kedvetlenül. fáradt szépségét ugy vitte a tömeg között, a le...,fel okre dobot aran ,zoJD.a h tnelt : A leányat tula.]donképpen nem Ant' :.uok oda ·in milye -rigun Ie :~etoeS.};: na~ hivtá.k és ha . .. 1gone· mint egy elüzött királyleány ha barbár népek alat k .. .. ·~·--t. talán n"'·__-:";AálJl& \...-- t..!--•t nagyritkán türelmetlen égé- köz.é '1!1kerül. _,_ vanna , von l~· le;v~.. et)l• ~.~~:>n as.t......., a uere".6bö' --'· A-: __ .c.:s orikor Unger urre.l találkoztwt, az nekik szabad neve ·. Unger ur -~"' "~Z~ eP.• kiáltot..t, mint a. ~r- ...~ ~a után hogy: ~P~ ijedt a. aziDpa.ion valt ~r még ttiHi elpirult sz6ke bajusza mellett, hogy ezt ban, olyan niágon~tni... Dll"~. .• va.kult, 61~ ~t bele a.z o~ 1Di6ta meg- a. fejedelemnőt merte ő egy délutáni sétára. beJek tudna 3 elhivni. p,.-:se 8 -mi& e.z ~ neve 1aaunlc &Zerepébe. ~zinte bfuttudattal nézett {it é ~- tel' !iucylyal nehezedett 1'1\ a le!n;tt..a. . ~ A leány csak el~d alatt ~mlitette at á· !le az .. g nyo .b n , ~z .... • eQ nehez nak n megh.ivá t. 1 t e,~ b · v

A. e.ak"

. t

,--Vasarnap~- feb~ár

9.·

A"Z 1T :rsA. G

~tték az üzemet, nehéz ezt a kérdést eldönteni, Jgy mi sem foglalkozunk vele bővebben. Most tulajdonképpen a kisázsiai keramikáról kelleno b esze'lnem, hiszen már Heradot is megmondta, hogy Ekbatana városának falai, Mécléá~an, hét szinre voltak festve s hogy ezek már egetett földből készültek, tehát már ott is foglal~ozt~l~, időtlen-idők előtt, a keramiká"'"al. Babylon emailllrozott téglái már díszítettek. M:ezopotámiában, Warka romjaiban talált koporsók zöld és ar~nymázzal fedettek stb., s lejebb és feljebb, clszortan · d eu maradványou már o-öröo_ ' csak nem mm cse · t · o o ~YIP om1 vonatkozásokat találunk, a szerint, a. mmt a Kis-Azsián ittvándorló népek egyes mint ak ' . a t., t"ormel'cl.::::~l\.Ct magukkal hoztak, marrukkal VIttek D . . . o · e ezzel foglalkozm azt h1szem, ezéitalan volna, I~ert ezek a tárgyak nem esnek a gyüjtök keresleb kö··.e'b e cs · csa~ k nagyon kevés embert érdc_ . kelnenek Attérünk hát egyenesen a. Perzsia

porczelláujaira, ngyis jobban mondva fa zekasli arára a me]~· . . . • ' j cn szmtcn szamtalan 1degcn bcfolyas é"zlcP· t.. "l' ·u.., u. lt :ndcn Yalószinüsérr zerint azonban a lcrrbrcgt . 'bb egeteLt . . . csaknem b vazak azonosak voltak . . az cgyiptonuakkal, ugy súnük, mint a 11 :Yagukuál forr\·a b c. •

Per.; polis (·s Kak..i-Ru -t.am romjai pedi(!' megmonclJ·a·lm·l . lt d C.A.Ol'UCZlOu~ l • . , :J. . . . '' l 'Cll \'O stJlusa. Alhtrmk fel : mm · d cncll:e 1 l" · pnucz1pmmot · .. j, , ott nunt azt, .ogy. Perzsia ken:tmikáját nem iO"ea tanulmányozta senk1 beh a t·obl.1an s Igy · csak kö>etkcztetésck és valósz·111 ··, · . . . Usegek ulan mduJhatunk cl. Hogy tehát 1 k~:ndazt, a mit itt elmondunk, csak fentartá sal ozö]' ·· . JUk, abban a rcmenvbcn horry valamikor lll, t cg ak~d olyan tudós, a ki éppen ezt fogja külön anu_lm:~,ny t úrgyúxá tenni, s helyrehozza azt, a lll!t mi cseL'lcg lu·b·asan a·11·1Lun l~oJ

Perzsia talaja. olyan mely alkalmas anyaO'ot SZQ]"'áltat • . nun . d eu agahoz • • b b a l ;:cranna csakugy mint a k'1 . ~-· ' . ~éH. Ezt még cgéf'z bizonyo an mondhatjuk, 111 lUtán a mult század elcJ·én törléntek kisérletek ar t. ra, hogy a porczelláu-kcrcskcdést ujra fch-irágozassák ' csak- pcnz· · ere'J y h'' . , s ez a va'Ua lk·ozas cs 1any 111 Jatt bukott m g. !Lt tehát kétféle por zellánt ismerünk : a bu · 0 n-porczcllánt, vagy patc-dure-t és a faycnccot.

~~u lllilyen

eh·agadó

sz~eib~_n t~~ököl.

Hol nyaraljunk? -

Válaszok. -

Xagyon nehéz dolog is~ertt~ ~nni, megkedveltetui egy parányi fészk_ct, a ~ely. vo!"Y o~eben csen~esCJ~ íe~zik - dzárv<~ a zaJOS nlagt<>l cs nnnden reklamtól. cm ballani innen !:ürdö-boLráuyokaL, szenzácz.iókat, a hóbortos divat a flaucz itt ismeretlen fogalom, én példúul kartonslafr~kkban járLam egész nyáron és mégis igen szép társaságom volt. .. • • .. . • l~C'Dl is a modcrn furdozo holgyck f1gyelmet aka.rom o csoda YÖ fürdőhelyre fclhi nli, hanem az anyáldJoz szótni és azokhoz, kik azzá akarnak lenni és a kik hiába. járt-ak sok lúres fü rdöhelyre ós ~alán ::;~ent. Antalnál i \'Ollak. mint szcr(·ny magam, a k1 Padova ba !S clmc1 t-em hl csut járni, baszt~l nu!. Ee!? ig I sten c~ le~. val•1 vétel_m ek tarLottam Yolna a teuge1· ch· zf'te uelkül nyaral.n1. A tenger pa_;·ljuin , a Lidóu. yeu:~!áb.~n , !l' Quarnero menté1~ t.aláltam fel mindig lelki UJ]aszuletesemel, de a tcsh ujjászületést. nyugalmat, sehol ugy n~m éh·_cz~_em: ~t az el&ö hazai flirdózé ·emben. ET- az elso haza1 fmdozescm meghozlit élelemnek l~>gédesebb ní!"yát, boldo ;c;agát, c 7,élját.. melyet semmiféle fürdőzéssc i és utazással nem birtam elérni. De hol is van Bázna ? Ezzel a kérdéssel fordultam cgy barátnömhöz. ki ott szilletett n_:-on a tájon és a kinek a mcghiv~ísá.ra Bázmín nyamltarn. O sok szépct beszé l ~ o kics fiirdóró l, én azonban mcgnyngtatú:;omra fe lkcr.:-stom mentómct.. Dirner tanár urat·, hogy vajjon ü ismeri-o B~iz.na-fürdőL és hatását. A bölcs tudóst majdnom zavarba hoztam kérdéscmmcl, mcrt ö neki magának is mappák és l<:! xikonok segitségé,,cl sikerült felfcdcz..t1.Ío az elrejtett zugot. mrl.v nr>hém p:uadicsomommá lett. melyct imároba foglalok. mint iidvösségemet. Bázna-fürdö Erdély szivébeu fekszik lG Küküllómcgy ' ben. Medgyo~ városát(>! egy órányi vadregényes kocsiut vezet oda. En Erzs betv::ro ból indultam Búznára, hogy a három órányi koc,iuton minél tovább éln•zhesscm az i t.eni panorámiÍI·. melyct a görbe ország, Erdély nyujt a szemlélónek. A t{'nné.-;zet..i szépeL oly gazdagsággal megáldva sehol sem találni. miut itt; a \-áltakozó hegyck. Yiilgyek, gazdag termő-, szőló- és legelóföldek balzsamos bvegójiikkcl és gyógyforrásaikkal bámulatba ejtik az embert. :Megérkeztünk Bá.zna-íürdórc és kellemcs meglepetésre egy kis fenyő illat.u bonbonniere-ben voltunk. A fiirdó <"gy pár sYájczi lakból á ll, melyek hegyoldalon. fenyTes ]Jarkban elszóródva fekszenek. Vannak benne csinos szobák, sőt egész la.kosztályt is lehet kapni

~ol ~-

p a~~at egy rettenetes, nehéz elviselhetetlen as~, melynek hazug és kopott a hermelinje fel In~g sem lehet soha eldobni, ha egy~zer v-ettük. t d Antigone nagyon lke eredett, mcrt nem hu ta, h?gy a többi ember is mind visel ilyen vazu~, ulhermelincs palá. tot, a mit fel kell a:n~~:.e, mikor a közön ég elé kimegy, a tudós, ~z 0 ~kelő ember, a szép as -zony a ·hü fele ég, .Aznya~ polgár vagy a bohém ·zerepét jáLzani. a. l~1ttc, csak ö vág ik azoknak az életére, 1 l~nck lenni h a ~zc. gcny k b , zabaci zegénvnek ... ' ~·, oldognak, ha boldogok. ir· E . elkeseredésében lassanként ruindcnkit lgyelUI kezdett suf önző irigy écrgel lo 0 '~észen a koldu~a~szon,:rig a ki a tempiomer)c .. .. J ' son ulvc iryazi rong"l.·okba taka.rJ·a a bJ o-vcrlnck0, t . , b J ho . s nem kénytelen azt hazudni róla, gy ~1rályi palást. sz Mar ötéteclni kezdett ; a homály a szoba 1 l:n~gthtei~öl la sau huzédott az ablak felé, ö~~ _a mneu, ebből a "'zobából akarni el0111 az egész utczát. vea"Nemsokára ök i ~ i-szajö~ek, a fri~s le50' a tavasz szagával hajukon é ruhájukon Inely gyürött lesz, mert a füben ültek. Oh. cl~gy, o~aaclná a szépséa~t, a J?éltó ágát eg_y luta:nert, a mikor megmt Amcza lehetne e.' ~zabad volnn. beleuevetni a nagy, ,szabad. :t'Va zi légbe . •. llát - .:A~tigone ! _ ~ál tot t fel gy ·zerre a mogott az öreg felnad a. , - Igen, pu.pa.

De ez az utóbbi szó, melynek nálunk technikailag külön jelentősége van, itt nem ugyanazt jelenti, mint Európába.n . Nálunk a fayence lágymasszáju égetett föld, melyet áttetsző émail von be. Itt, legalább ltárornféle fayence van, s egyik-másik megközeliti a porezelián finomságát. I gy kénytelenek vagyunk ismét a szót szaporitani, s arra kérni kedves olvasóinkat, hogy a következő kifejezések et tartsák és különböztessék meg : perzsiai émailporczellán, porcelaine tend.rc, fayence és porcelame durc. A tendre és a dure szók (lágy és kemény porczcllán) egyuttal megmagyarázzák az anyag szil. s. lárdsági fokát is.

....,

...

1-2 szoba. konyhával,Wmelyek családok számára igen alkalmasak. Nekem ideálol!l az olyan fürdö. a mely vagy erdőben, vagy viz; partján fekszik, dc Bázna feli.ilmu! minden várakozást, mert ha a szobámból jobbra l'ptcm ki, az erdőben, ha balra léptem ki, a fürdöben voltam. Ez gyönyörüség ! A fi.irdó gyógyfoní: ·a jód, só, ez a kót csodaszerü orvosság, mclynek a, mui clö~·<'haladoLt orvosi Luclomány a lcgoobb sikert köszönheti. B áznán talállioztam fürdővendégekkcl, kik bejár tak számos hasonló természetü világfürdőt hasztalanul, és elragadtatással beszélnek Bázna-fürdö csodatevő vizérőL Bázna, a csodatevő. Láttam itt embereket, bén::í.kat, sántákat, rcményvesztetteket, kik ugy jönnek idEl. mint szcnt kegyhelyekre szoktak, mikor már nem segit !:!Cmmi földi hatalom. Báznán segit még az isteni gyógyvíz. Nem lehet analizálni a gyógyvíz közveLlen hatá ~át.. Az egész szervezctro kitünő hatással van, külsö és belső bajoknak cg~rf ,rmán használ, talán ez az a mcsebeli életforrás, n. mclytől :1 halottak is feltámadnak. A forrás a hegyoldalban sziklák közöit fakad, - meglekinthető - kékszinii krishllytiszta viz, melyd inni is nagym~ .a.jánla.nak és a melyet a völg 'nen mcd{'nczóbo v zeh•o uszod4nak ha ·zn.ílnalc. A kádfiirdök csodá l<ttosak . melynck vizét szabályozni lehel. A'!. ísznpfürdókr>t. m~'glepet~5emrc . kitünő hatásunak találtam, igen orósitő a ntíi szorvezctrc . . \ mi a fürdönek megadja teljes élvczetét, az az óras7.crii pontosság és nyugalom, mclvl.vcl a fiU:döket éh-ezni lehet, mcrt nem történik soha cm'rn'i olyan rc•ndkiviili, 11. mi az embert a mindonnapi szoká3!liban mcgzavarná. ::)cmmi zaj, semmi kirándulás, semmi összejövetoL Fürdö. pihenés és az erdőben versenycsicsergés a madarakkal, gomba-, virágszedés és jó kedviinkben még szémtboglyát is raktunk a mezei munkásokka!. Van az crdöbcn lfg fiirdö és Lennioz p!ilya és l ~hoino még sok mindcnc. h:!. é:c!mcschb ('IDhcn·k vezetnék, · kik nem a ré~( i krizmondd:;t larl,ják, hogy jó bornak nom kell czégér. Jövője talán lc::;z Báznának. mert n. nyáron pan.:zelbztak egy nagy terüle· t és Bázna-fürdö tiilJb régi hü·c, az i«mcrő.;ök közö( t Issekut.z képviselő, y ,;n Andrásék és Boro!:!nyay l>'Lván is veLtek cgy-<'!!'Y tcE:::ct, a honí. Yillákat szándéktJ:t.m~k épittetni, egy kis· lendülelet ad a ennek a kics fürdőnek. Eárolyiné Gina. Ol,v cmhrr, a ki c~é;;~; óvcn .il nűs szellemi ruun~ kával \an elfoglalva és a l;inPk i<k'g:>zá lci o munkúban clgyengiilt~k. no mcnjon külföldrc, hanem kerr>s&o fel hazánk szérJ ícnyn8 vidékét, a magvar SvájczoL (J'IlagasTálra) s ott mcgt<\lálj·t azok sz.lmói\t a pihenésL H~ nd•ld kú-di, mi'.rt ne m::njiink kiilföldrC' ? Egy z rii a. f l let. Azé;:L ne meujünk. merL ha a had nkbau szcrzett pénzt mú'l államban költjük el, illeLve pazaroljuk el'l. akkor hazáuk sohsem Yiránik fel, sobeem lesz gazda.,.. H•t ezt a szi.nignz::;ár•ot. mindeuki szem előtt t:lrtan:l, l•i?t<J~ it~m a t. kii:oi.inG•;gct, hog_y nem ajánlana sr'nki kiilföldi nyaralót, illetve fiirddhelyct. mert v:m magyaJ.: <>vájczenk. H erknles-füt·dónk és PösLyéniink, a melyckct a külföldiek is nagy szállllllal keresnek fel, a miuek az a bizonysága. hegy c~ck jobbak, szebbek és adn •hg ok~óbhak is. mint a ~-:ii!földir'k. _\ lll'lt>Y<ll' Nv;i_jez nrYPi:CI.f'sebb ,,j,ínl:í ra móltórész:oi: a C'sorb-ló. 'l'a.rpnL,ki Yit.cn~scl· , a l''clkai-ló és az ÖLfords gyöny:·,~i vidékei, mdyeknek mindcnike egy paradicsom. · Zala Jó::sc:

A kik évente \"olosc:íbn, Lovranb.lHJ. és Abhá:!.üíba utaznnk. kevés idő\'E~szteséggel - már annyival, h gy mcgvárnák, amig az .. ungaro Croata<< egyik czirk\eniczai hajója indul - eljuthatnának arra a partr:!., a melyct

=mrw:a

k'1 n~~n szabad, nevctm, a fure ülm, egy ,zoke b 1d vatalnok szemébe nézni . . . Oh azok a v-~ _ag asszonyok, a kiknek nem nyomja a

é:

Divanevél. Páris, 190 . február.

1\~:;m hü,zem, hogy a ruhák még \alaha gazdagabbak és drágábbak lehetnének, mint az idei szezonban. Akár himzésük csodálatos tökélyét, szinezé ük harruoniáj ái, szabásuk gracziozitá.át tekintjiik, ugy gondolom, bátran elmondhatjuk, hogy a elivat détte a Parnassu t, a hol tagnálhat ugyan egy kis ideig, dc a honnan már csak a Yi zac és kö,Tetkczhctik. l">.z lmult .. zázadok ti .. -u-i talán még pompásabbak voltak a mostaniaknál, hiszen mindn ·ájan ismerjük ;.ront..espannó toilettc-jónek leírását: Robo d' or, ur or, reb ·odéo en or, ct méléc a un cC'l-tain or ... << de Yolt bcni.ik ,-alarui mcrev, \alami keresett. Dc mi a mostani divatot éppen olyan nagyon disztiugYá.lttá te zi, az az, hogy a ruhák éppenséggel nem látszanak »elkészitetteknek<<, hane~ ugy képzeljük, mintha tü és czérna, olló é c~enti ruéter nem játszanának szerepet megalkata ukban. Hogy franczia jnrgonban fejezzem ki magamat, a mai tollette c eppet sem guindée, minden arra lát zik hhTatva lenni, hogy szertefolyjon, zinte széLömöljön az alakon, hogy kapcsolásnak gombolá nak, semmi olyannak, ami a ruha 1.iilönállósá<rát mulatná, nyoma e legyen rajta. Ma minden toilette kiegé_zitö része egy-egy dámának, ha rajta lát juk, cl sem képzelhetji:ik, hogy azt má magára ölLhet.né, egy-egy kis rgyéni-ég \alaruennyi kreáczió.

Az estélyi ruhákban megmaradt egy kis antik rcmini..:zczencziu . A vonalak érvónyre jutnak s harmonikus, festői ránczekban esik a. s:?:olmya. .Jiaguk azok a ..:zép báli belépők is - musszclinből, festett Yirágu kreppből, selyem- és aranyYirágokkal hímzett di<:zszd, mcly összhaiJgzóau olvad ö 'ze a drága prémgallérral - olyanok, mint gy-egy költemény. Van valami légies báj bennük, a mely az a~szonyokat szintc tündérekké varázsolja . A fehér duc:hc~~c· rc helyezett f 1-:etc tüll sziute kla~.:zikusan hat, s gyönyörii az égszíi1kékrc hely zet t '.'Íolaszin t ü ll. A mordorét r· zsaszinrc all-.almazzák leginkább ::; különös szinhatáwkat ad a mord01·é kékkel s a viola rózsaszínneL Bájos ujitá:;, dc a rncly nagyon ke vé;; ass:onynal; dll jól, a délutáni ruh '};:hoz a. nyakba bde\arrt cgé.:z finom n:.dzc, tüllbőL Elül alacsonyabb, c ak éppen annyi, hogy a nyak kövérsége ne érjen hozzá, hátul magasra. felkm:zik egészen a hajig. Oldalt, -nos, éppen ez a bökkenő! Oldalt, ha rövid, akkor annyira elfedi az arcz, hogy ugy l :ít. zik, mintha ott meg is sz ünne a ruha. Ha p ~dig magas, akkor eláll és -már bocsánat ezért a nem hizelgő ha onlatért - olyanná teszi a fejet, mint egy fodros kápo"'ztv:. Azonkivül megvan az a. kitünö tulajdonsága, hogy egyszernél több zör nem lehet vi elni. Nyilvánvaló tehát, hogy ezt a dh·atot a kereskedők kizárólag csak _saját budgetjük nagyobbitására eszelték ld.

alj~zabá,oknak nn egy uj trückjük Biais-

---------------------------.---------Kozmstika.

magyar Rivierá-nak neveznek és a melynek legszebb helye Czirkvenicza. Hiába hangoztatjuk évről-évre, főleg nyaranta, hogy !me vigyük pénzünket külföldre«. kérés és figyelmeztetés, :nrholás és feddés m.ind-m.ind hiábavaló marad. Falra hányjuk a borsót ! A magyar uri közönség, a mely - ug gondolom - irtózik a balatonparti éhes parasztoktól, csak nagyon kevés időveszteséggel juthatna el arra a tengerpartra, a melyre ugyancsak ráférne az ó támogatása. A sajtó részéról ugyan ez nem marad el, dehát nem lehet puszta sorokkal felvirágoztatni egy alig ismer t, csak nemrég >>felfedezett« fürdőhelyet. Czirkveniczát pártolnunk kellene már csak azért is, mert a sokat emlegetett magyar tengerparton fekszik s igy m.inden izében megfelelhet a mi követelményeinknek : Magyarországon is volnánk cgyuttal és tengerparton is. Ime a fürdőtelep : Van egy hatalmas penzió, a Therápia. Ez a minden komforttal berendezett, tiszta és kellemes fekvésü nagy gyógyintézet nyaranta igen sok családnak - főleg budapestieknek - ad enyhülést és gyógyulást. O.t.irkvenieza vidéke csendes, tiszta, bal· zsamo3 levegőjü, s a Quarneróról állandóan fri~s levegóáramlatot hoz a szirocco, avagy a greco. Szép lát-ványosságokban is aligha bővelkedik fürdőhely annyira, tn.int Czirkvenicza, lévén egész környéke tele a Frangepánok emlékeivel. Igy, hajón megtett ~ekély egy órai ut után - a mely idő alatt teljes pompájában élvezheti szemünk a Maltempo-rn,atorna mind.k.ét partját és szivhatja magába az üde tengeri levegót - a Buccari fölött emelkedő vár, a mely mé; jóformán óp, vele szemb:m, Veglia szigetén, Castelmuschio vára, azután a remek, festói környeze1ü porto-rri sziklafészek és a bribiri vár és végül a két halászfalu •·ska. : Vertenico és Ciimno, a melyek gyönyörű teng ·rparti fekvésük fol.vt án h:ttáro ~; ttan érdemesek a meg ek.intésre é< az emlékezetünkben ',.tló megőrzé'lre. Czirn.venicza mÖ .,!;Ött nyulik el ho<>szan a bájos Vinodolgyéb vad sürücn völgy, a melyben róka, nyul é. má található. S aztán a tenger! _\ \'égtelt'n, a cs'><i.ás, a s0k t emlegetett tenger, a mnl ek szemJ AJ,~~ ,.. é" ez•'rn: i kifürkészhetetlen szépsége mámoros ábmba rin ~ t j nézőjét s egy szebb ábrándvilág kapuj í. t tárj : lu lőtte. Sokan köszönht:tik lágy hnllámvcré.-ének, finom p .rti fövényének évenkénti gyógyulá.suk~tt. Czirkvcniczánál a tengerviz hőmérséklete 6-25° C. között vállakozik A legalac. onyabb a hőfok februárban, a legmagasabb juli•1q végén és augusztus elején. ilyenkor a középhőmérséklet 12• C. A légkör hőmér=-éklete prdig a következő : a legnagyobb abszolut meleg 35.2° C., a l"gnagyobb abszolut hideg 9.0• C. A núnt láthatjuk tehát, még t-élen sincs olyan nagy hideg, hogv a szaba.dban való tartózkodás lcbetó~égP ki vol.na zárva. A megboh.J.ogult Szilágyi Dezső nagyon sz<>r,.t a tengert. Kcdvencz szójarása volt : ~csak egv igazi orvoR v" n :a tr~er ; és annak asszisztense : n. n11.pfény . . . <• I~ •zsÁga volt~ Hogv mennyiben, ~7 t maguk ?-Z ~rvosok, m·•g a felg,·óg,<ru.lt betegek mnndhatjak meg leginkabb. D;:: n• mcsaka tenl!;f'r gyógyit Czirkveniczán. A Vinodol-völl!vbeli fenyveserdőkben a- •>Therá pia« sétán;yokat létesített, a melyeken tüdőbetegek egész nap setálhatnak és szivhatják a fenyőillattal elvegyülő üde tengeri l evegőt. Kivánatos, hogy mindinkább többen és többen keressük fel Czirkveniczát, hogy lehetóvé tegyük egy magvar Riviera létesítését, a melvből már Selce Novi és Porto-Re ugy is fennállanak. Hogy pedig a lakossárrnak anyanyelve horvát, az ne riaszszon el bennünket mert hát ha Nizzába vagy Ostendébe, vagy ha mindjárt csak Abbáziába megvünk is, ott sem hallunk magyar szót ~~~eljebb, ha rát~l.á.l~ egvmásra. Vigyük te hát pén~ zünket a magyar R1V1erara, hogy felvirágozzon a magyar tengerpart! Fila.

ben szabják azokat, kétszeres szélességű anyagból s igy baloldalt hiányzik egy darab a. szövetből s itt toldást csinálnak. Régen kikergették volna a varrónőket egy ilyen oolrontott« szaknyával a szobából, most ez »de rigueur<<. Mert most az a fő, hogy a test vonalai érvényre jussanak s ez a. za. bás nem rejt el semmit a természetadta szépségekből.

va.-sá.rne.p, febmár 9;_

AZ U'JSA.G

Rovatvezető

: Garami Béla dr.

A testszin szépsége. A test formáinak szépsége mellett van még egy másik fontos tényező is, a. mely a női szépséget nagyban befolyásolja s ez : a testszín szépsége. A rossz teint már nagyon sok gondot okozott igen sok leán~ak és még több asszonynak. A teint fontos szerepet játszik a szépség megbatározásánál, mert, a mint a szép arcz elfelejteti, észrevétlenné te zi a test többi részeinek esetleges hibáit, épp ugy a szép szin is hozzájárul a. formák szépitéséhez. Eppen ezért gyakran előfordul az az eset, hogy egy üde rózsás arczot, daczára az orr piszcségének, az ajkak duzzadtságának s a. szemek piczinységének, szépnek mondunk, mig egy kla szikus szabásu szép a.rczot, ha annak teintje foltos és hibás, csunyának tartunk. A test formáinak szépségét megítélni sokkal könnyebb, mint a. test szinének szépségét, mert mig "az előbbinél segitségünkre van a tapintás, mérés, összeha.sonlithatás, az utóbbinak megitélésénél csak a szemünk áll rene elkezésünkre.

"ld" va.n, zsír és finomra. vagdalt petrezselyem zo , Je kevés beleteszszük, néhány ~aná~ h~levessel adv& 15 tojássárgájávaJ kis ideig parolJuk, borso hozzá.

;a.

--- - - - -asztalán föltalálb&tb .!!lio d eu j6 &-a&dS!<SZODY • k 8a L

~.,

~8iepp•

•

zöld pa pr• kivonat, ~ ~.

ak éS sai atának mely winden levesnek, fözeléknek ic-já.r~áSÖz EgY uvag eg) 0 Jtiv,\)6an zamatos és magyaros izt cson., 'enge huslevea év g is elt.ut. Nincs többé elrontott vagy ,.Y GYOMROT ll TÁPLÁL! ERŐSI TI 5n ..JAVlTJA.. ~-- - - - - tvegenkélo t 1 kor. 60 f!_llérért "u\a •• g. mándon Dániel Mihály gyógyszeresz ayOn-yo:l.t Nagy•~ baU cK.ir•lY· Foral...-tárak Budapestell • örök Jo_zsef .. ó -~t cz,. 27.), Opar~:· 1 11 utcza. l:!.), J encs Vilmos g &eytáJ ~;~r ~\IezógJtZd .k S2~::; gyOgysz~ rtar An lr~-sy- ut - . 1, ~de (Dorotty~-utcza · · kezet e (AlkotDill.ny utcza ll.)Szenes -

, ) Megmériink Mandulás pogácsák. (Teahoz. kr t 7 deka 14 deka kemény vajat, 7 deka ez~ ~et. ehheZ őrölt héjas mandulát és 14 ~eka sz ·tÚa segé· czitromszagot adunk és az egeszet nyuJ kinyujt· lyével ö~szegyurjuk. A tészt;áL vék~ny~a roelycket juk és kiszurjuk ki~ kerek fánkszurova 'kl kvárral , ki .. tünk Baracz e d· középíoku meleguel · su ·.. k , csokolá e· töltve kettöt egymásra helyezun , e~. szevagdalt konzervvel bevonjuk, a közepét ke\"eS 05 pisztácziával behintjük . ,. 'ól ki ke~ Ludmáj tejföllel. Szep ludmaJat l O'tiizdeln.t· áztatni, megsózni szegfűszeggel .~-~shaO'JUlát, . h osszura. v ágott ... V Ol "· teJ'· L a'b a b a zsll't, a,nnYl 5 erre az elkészitett ludmá1at teszszük ég zseJJll&felt öntunk rá, hogy ellepje ! ;~or ·~jük. Sz~le· morz~ával meghintjük s_ jó felora!g su elyet e!obb tekre váava. kell föladni s a levet, Ul 0 zsírjától megtisztitunk ráöntjük .• , l) Jó siirii Vagdalt borjucotelette. (Eloei·~el fe}eresz:· z emlyesárga rántás c inálunk, _hus~ vet és sot jük 2 egész tojást kevés cZl~ro ~át apróra adunk hozzá. ült borjubust es ~? · vastagra. vágunk és a. rántásba teszszük. l!JJ~rat forJJlá.· de. zkára ken jük, ha. kihűl t, pogacs~ba heJJlPer· lunk belóle, tojásba é z-emlyeroorzsa ~"tt geb·e z irban kisütjük.

641 \

TÖKÉLETES SZAGTALAH FERTÖTLEHITÖ SZER .

'Ö~NEK ÉlKÜlÖZHETETlEN

A test szinét a. börröl, a haj és körmökről, azután egyrészt a száj, a szem és egyéb szervek nyákhártyáiról, másré.,zt pedig a szemgolyók, a fogak és a nyelvről határozzuk meg. Azért fontos például a fogak megitélése is, mert hiszen könnyen visszatetszövé lesz még a legszebb arcz is, ha nevetéskor egy szétroncsolt fogsor tünik a. néző felé, de viszont nem egy női arczot tesz bájossá, széppé a ka.czagáskor előtünő gyöngyfog or. A test szinének megálla.pitásánil a legfontosabb szerepet a bőr játszsza. A bőrnek a természettől fogva tompa bársonyos fénye s lágy simasága. van. A felülete nem egyenletesen sima, hanem számtalan apró ha,sadék futja keresztül-kasul és mintegy összenőtt, apró szemcséjű finom hálóhoz hasonlit. liinél kisebbek a háló szemcséi, a1mál gyöngédebb a bömek ton:1'a fénye. Rossz táplálkozás, beteg-éo-elméi a. . bör hervadt és bágyadt, mig erös faggyukivála ztásnál fénye zsiros, tükröző lesz. A bór szinét poéták és piktorak a leglehetetlenebb dolgokhoz hasonlitották, tej, liliom, róz a, hóhoz stb., stb. A piktorak palettájuk 1llinden szinét fellia ználják arra, hogy az emberi test szir.ét vá znukon elöidézbessék. Az ember bőrének lE'gfel ő rétege tompán áttet zö, ugy hogy az alatta levö ré zek a. felhám va, tag. ágához képest szinüket ki ebb-nagyobb mértékben a. bőrnek kölcsönzik. Igy jön létre a. te t zinének különbözö nüansza, ' 'á.ltozn.ta. A sötétvörös viYÖerek kéknPk tünnek át, a. bor barnás szinét a. felhámban fcll1almozódott na~'obb mennyiségii fc tanyng okozza. ~1inél gyöngédebb a. bőr, annál élénkebb annak zine is.

Ezt a szabást leginkább velour souple-ból, (Fo .ytatjuk.) drapirozható selymekböl, finom posztóból készitik. A merevebb tafft, az érdcst>bb szövetck nem alkalmasak reá. A mi a kalapokat illeti, a nélkül, hogy a nagy, szembe hajló vagy meré~zen kihajlitott BRÁZAY SÓSBORSZESZ kalapok uralmát kétségbe vonnánk, meg kell FOGKRÉ A.. LEGJO BB* mlitenünk, hogy a toque-nak minden fajtája kezd tért hóditani. Az orosz toque, a magyar kuc.<rrna, a. béret, mindmegannyi posztóból, drága irérnka~rnával vagy egész prémböl, nagy, remegő . ' Yl. clb cto~ utczara. ' kihfrhb atgr. ·tte-cl • gyaran" c. Burgonyafánk. (Előétel.) nagyobb burgo· lllarná.k z~.nhu.zakba, söt látogatásokra is. Fin.tal nyá t héjastól meg, ütiink, m leg n áttörjük, 7 tnind cs asawnybarátnöik 8 ezelmek roamái deka ,-aja.t, cg · cgé z tojá t é·· 3 tojá ·árgáját 1 nagyo: i~a~~i~átv_a. ezzel a. nagyon kaczér 6 hozzákevcrüuk. Aztán jön bele 2 deka megkelt kinek is . feldiszszel, a nélkül ho b. él ztó, 17 deka liszt é annyi tej, hogy keményebb fiatalos vio~:tük~e~e megbotrá.nkozni 'tul gyag·o.:: tészta legyen. Kanállal jól kidolaozva kelni baey-d' . on. Végre bá juk, aztán gy erősen belisztez tt d zkára önh·c tvat, a. mely nem hatá . t gy ősz zerü kézzel gomúó~zok t forroálunk, ujra. k Ini hn,.yaz ne::: zo l ro1]a d . k • { • . b . • . • . : nyo mak amugy is ali gym t-ól , l~ c o~to zsn·. an kU'antJuk. ~la ~ gva~ a fán: kut.. g elhatárolható k_?k t Jé kan_ llal b horp zfJuk · a kov tkezo olt lé~b l t zunk a horp dá ba : 75 d ka. borjulrisz. ·agy ~l znóhu t sós viz bm pullt'lra. r zünk, finom felvág] uk, q~:y CI pcnyobe, mclyben ol • z tot

Házi anácsa d6.

fl" Ujd nsá_a!

UjdollsáJ ~

v· brácziós ar~massaa8 Villamos i rácziós feJmassaa ~ Villamo~ manicUf~s;;;:. Arnerikában szenett P e:zkozl al·PJ; S'Jot•-«•t< •• fiA 111 am os

>-·

'"l

"zemélyes t 3

-::: A Z -ti' J SA. G ·<> ~t, hanem először közepes nagyságu kakassal

(mmorka, olasz) növelj ük a tenyészanyacrot s .csa~ ezután használunk óriás kakasokat (ply~~th) ~rpmgton) a keresztezéshez. Ha az elsö keresztezés?Z egysoros t amju minorkát használunk, a második keresztezés kakasát is ugy kell megválaszta ~unk, hogy ~gy~oros, nem pedig rózsás t araju .. gye~. Csakis 1gy lehet nek baromfiaink erryontetuek. o

------------~------------~ és magy . királyi

Osztrák császári udva1•i

s zá llitók

ST OLL

- élc

_c sokoládé és sas.. cacao Elismert legjobb minöségü, lilr Mindcnütt kapható. ~ Csokoládé-gyá rak :

Pozsony, Köln,

Berlin,

570

New-York:

'I ~ag~ott bor felhasználása. Néha elkerülhetet~;nnc valik, _hogy valamely ok következtében , mt marad hideg időben egyik-másik boroshordó ebs megfagy benne a bor . A facry persze elve zi a · 't s tapasztalatlan o t··ornak az Ize gazda bizonyára hopreng azon, h ogy mitévő legyen a tönkre ment o~ral. _Szerencsére a fagy nem csinál végleges bajt ~ 0.rdos borral és a b or izét idővel r endes fejtés cs Plnczekezelés mellett vis zanyeri. Ha azonban ,~ bor eredetileg is gyenge, silány minőségü volt ~~ a f~gy következtében a borkősav nagy része b~csapod~tt volna belőle, ugy nem sokat érő lesz f ~ az ,es_ leghelyesebb azonnal cognac-fözésre t~ as~nalm, vagy pedig kevés k ezelés után fogyasz~s ala venni, de akkor a hllinyzó borkösavat benne ~lotolni ~ ~ é~ minőségét szeszszel javítani, hogy vezhetove valjon .

r."Fmmei

~ cJ:;f

fénykeményitö" ~~indenhol kapható!

~~------------~------~-------

fo l ~lét-trágyázás. Azok között, kik állat tartással '\T g alkoznak, többen birnak természetes rét tel lllagy mesterségesen létesitett kaszálóvaL Kellő és minöségü takarmányt ezen terül tennyiségü "l csak ugy várh atunk, ha azokat megf e ek}"O ~1eloen gondozzuk és ha a t akarmányny al belőle z'vett tápanyagokat benne pótoljuk. R éttrágyáe~·~r~ a trágya.levet használhatjuk fel, melyet la?:oleg ~rősen felhigítunk vizzeL Ezen locsolást tal vegezzük (kocsira szerelt hordó , mely alá le~gyal~v.~t ~zóró deszka van erősítve), kis t erüE n kozonseges locsolással is el lehet ezt végezni. lllid~unká~.a leg~lka!masal~b a té~ és ,tavasz, . a s ikkn a fol~ mar nmcs ho al bontva es annJira k~' t adt felül, hogy a rajta járó állat ok a rétben fö~~ nem t esznek ; beljebb még lehet fagyos a r ' ez n em baj. Az öntözés előtt czélszerü k e, , , tiesztben . . m egb orona'ln"l a rctet, mert ez a mohatol lllszt~~a, a mi pedig csak üdvös dolog. Ezt a el~~ ·at a:~onban c ak a vegetáczió megindulta löd " tegyuk, mert a fogas k ésöbb az erősen fejo rét, luczern-' s Yagy lóherésben kárt tehetne.

lefek vé; elött a fejbórét és a h aját alaposan megmosn i és b ehabositan í m eleg vizzel és kolozsvári kénes fehér k átr á nyszappannaL A szappanhabot hagyja rajta eleinte 10, késö bb 30 perczig, azután mossa le sok langyos vizzel, h a szókc, akkor kamilla -teás sok langyos vizzol, utána pedig á llott ' 'izzel. Leszári tás után tessék kibontott h ajjal lefeküdni. Ezenkivül tessék m á adnaponként a fej bőrét jól bedörzsölni Garami-fé l hajszeszszeL Erro a kezelésr e a hullás mog fog szünn i. Bizony n agyon ?ely~sen t enné, h a kékfénykezelést használna, ez a kezeles szmte csodás eredményeket hoz létre. 2. Mindon n agyobb könyvkere kcdésben. Az á rát nem tudju k. H. Viola. Azzal a keverékkel ugyan hiába dörzsöli b e, azzal nem ér el semmi t. Tessék a k övctkczö kezelési m etódust a lkalmazni : Tessék napon ta többször mogm sni állott vizzel és cstb Jofek,-és előtt langyos vizzel és kolozsvá ri k én za,p pannal. A szapp an habot hagyja rajta 10 per czig. Azután mossa le sok langyos vi:r.;!;el. uiána állott vizzel és leszáritás után dörz~ö· j be fehériiö bár· sonyorémemel. A mittessorekot n ap on ta vagy másodnaponta ki kell pré elni, a megérett pattanásokat pedig k iizzitássa l megtisztított vékony varrétüvel kell felszurn i. A kipréselés. illetve fe ls:r.más u tán ismét szappanos langyos ,-izes lemosás, lcdörz ölés következik. . - _::::-. E (Jy Mi olva.só. K ozmetika i ké rdéseire levéltien fogunk vá laszolni. Tessék elolvasni az Ifju asszonynak k üldött üzen etü nket. Nem kozmctikai kérdéseire más h elyen fog unk vá laszolni. K. P . Tessék elolvasu i a W.·né Budapest-nek küld ött üzen etünk elsó pontját. Sch. A libatoll ára annak minöségétól függ és nagyon változó. A hizottj liba tolla 1-1.90, amellesztetté 2-2.50, a tiszta pehelyé 2-6_korona . Szilyi elófizetó . 1. A dohos libazsirt áztassa hideg vízben , a melyhez egy kis szódát adott. Azután forralja fe l. A t ü zön l evő felolvadt zsir ba d objon néh ány kenyérdarabot,' s a z ir dohos r észei abbamennek át. :?. Három férfiing, G gallér, 3 p ár kézelő vasalásához vcj!yen 5 deka főzö tt bóraxot , 5 deka ri zskeményitö~. 25 evőkanál vizet, egy kis finomra leka p art stearingyertyát s kevés denat urált spirit uszt. E zeket jól vegyitse össze és sorm nyomk odja beléje a keményítondó fehérnemüt. Azután töriilk özön kifacsa.rt ned ves rongygyal jól dörz:;ölje le, má , .. goroltassa k i és vasalás elótt ismét kifacsart I!.edYes rongygyal, a ned ves u tán szárazzal is dörzsölje és szár azra vasalja ki. l\iikor ezzel elkész ült, ujra. vegye cló és m ásodszor is vasalja át, igy még fényesebb les;;. B. A . K ötelek. Nem a jánljuk, hogy házilag kisérletezzen. Több kára lenne, mint haszna. Forduljon inkább L ohr :Mária t isztitó-intézetéhez (Bp es , VIII., Baross utcza 85.). N . J. Köszönjük a figyelmet, de nincs szándékunk a rovatokat szaporítani. O Bá torithatjuk Ha GZ a. k isérlet nem is vált be k özvetlen, takaros elóadása t_eh etségre vall. K ár volna elfoj tani. P ap Ilona. A czikkben elmondott figyelemreméltó megjegyzések et fi gyelembe •eszszük, de magéra a t árgym többé visszalérni n em akar wu;:. K. E . l\Io sa czit romlével esténkén t s h inlse be iszt tel éjszakára. Hamtsttlhiok miaU. kérem a n é u.-e ü g·yelui

ROSA SCHAFIFER

Ezt n. t egföbb kin cse i elérni egyeti ü l

••

Uzenefek. ( K éziratol-:at nem adunk t: issza.)

lehet~al:ianne. .L

Legnagyobb sajnálatunkra ebben nem duJ.o.i 9 ~y segJtségére. l\Iéltózta sék házion -osához for · rovat"u ~k sak B~dapcstcn és Kolozsvárt. 3. K ozmeti ka esténk ~ t vezct?Jén él : VI, Felsóerdö~or l. 4-. Te sék len lehetoleg forró vizben áztatni 10-20 perczig. kö"Vetk940 ·, sz. elöfizetö. Való zinüleg csak r ossz szokás tessék ezm~nye; .Mcgnyugtatán::t. z~ljábó~ ,min;dene.set~e kiké .magat h az10rvosáv·'l me"\Trzsg ltatm eJ volemenyet 1\~i igy lútatlanb~n ne~ mondhatru:~.k vé.~em ényt lllQsni : S. P~zsrmy. 1. Tes ék ';apOI;ta. t obbszo.r me~ kolozs ~ll?tt , VIZZel és esto lefekves elott mele~ .':zzel ~s tes 'k v_ll;l'l borax .. \'agy brn zoe,.zn.pp!mnal. Leszt. rr!u.s u!un ke:~ ..J ol b dörzsH ini feh~ritii bi:Ír>'nnyert:memd e~ uia.'!n. dö tty~~ t h 11zni. 2. 1\·~~l\1-' dtliY<t~ni a ,.larinnnc-nak k ulu z~notiin k h. r madik pontju.t. , . . ,. . hi"Vatf/J it a ::~::Vily. 'l't•>~sék ponto~ r.i.t~l.eL ez~.n ..JC~JgeJ e~ ö le , ozva h .ozmet ika-rovatUllk ,-ezrloJevel k ozohu •. maJd llak ";!.b e~ fog válaszolui. Tes,;ék t'lolv~?ni ~ .lfarJannetika· 1~~do~t .üzcnecünk harmadik pon~]llt . .r .m kozme' ' ordesen·o m-ís hnJyen fo".unk y;~Jaszolni. lV.·né. Buúaz~c.~t. -l. Tcs:;t:k hetcu.ként kétszer eslc

r',S·

Mme Rosa Schafter tiszteletbe·! vegyészdo ~ torné és szorb. ktr. adv. és kamara-szálilló W1en , 1., ICohlmarkt. 6. !tlt ,. l löl talcl lt és ö nm aea ált.a l lulsznltlt szépltösz:erek· kel sikerült.

Poudre Ravissante

cs . és k ir. sza b. , n öknek nel ülözhet etleu , a bört >akitóan fehérre t eszi1 pompás emailj e az bs zes bör h iM knt, mi nt h imlöhely , unyn· jegyek et eltalunja, " r cluczol•at elsimttj n, összehu7.za. a pór usoka t és minden női arezot Arczl.:t:•pem (tür v. Yédve). valdtóvt\ és virulóv4 tesz. Az eg ·euüli puder, . .. maly nek hrtszn(•lat,-. után ~posak o dm lehet, a n ~lkul, hogy szenzdciós llahi s :.t. elmu lnn . Ar.• 5 és 3 korona.

. R3VISS . antehasznt>lni ~vti zedek ke l fiatalit ~ mlnden nönok e. !tell. Ar:. ... .......... 3 kot·ona. Creme t megóvja a uört a pety h üdtsé~töl, er?siti ' Eau RaVISSan e azt és a l eg lötünöbb bizlas SI~Crd t Ol l otv iz. Ara J iive" 5 R . ~Ji n <leu n ön ek <>j ~ nlb.~tó cs. es kir. sza ~ .

homlokkö!ö. r.l t:''zn6lkii li, •ultrv.! n yfch6rsé.gu hermlol; eltlré ~~e da r ahonk ént 3 K :lllkölö kettó• :\llkéJlzodés ruegakadJ I}"o•·:í· s.!.ra darabon kén t' 4 K és a ldv~l ó széps~gszapp~n .,<> aven Ravlssanle" da rabonként 1.60 K KOOOOrlt·Jával m~uden mei és 2.40 K . Mme Rosa Schnfi!Jr 11 öszult. h•jna visszavur:tzsolj8. Jint alkori sz mét, legr~!Dek ebb szökét, .Jegfénveoobb geszten veha.rnll.t b:ir sonyszeru f eketét, semm1féle mo;:ls"" tlom k1_1pes n"z elér t á!~n yal.a.t o te lt üo t e..tnL t:~ysz~n hs. .. u llat el egen o. Ara egy kts doooz!lltk 3 K, egy .n agy doboz nnk 10 h. . ~tJ.k az arczképemm el e!lítto ttnk vnloduu> ...Rhodo ~ l s mind en sóJludt :Hoz nak elm ttlLh atla n r ózgap r t kol~sonoz. ÁN 3 TC Ü ! 8Z B g y.tt·tmt>nyaim Párisban, ~ondonban és Bócs· ben a nagy aranyéremmel clijazt nttak . Szere1m ~.s~~tl.la toa hat:l.st\ér t. t elje.· j ót t1. 1ll\ ~ vtl.lla l!Jk . a l eg J!IR gas~~;b b lw r ok BY.amtn~a~~ t•öszöuü- é' e ismer o·lt'\"ele • megtuk tn thetol; . ;>:!u

:z:

Ime Rosa a palermói al<adémia tiszteletbeli vegyészdoktora és a Szt.-Péter-rend l< eresztes Dame Patronesseje, s:erb kir. udv. és l<amar szállitó : WIEN. 1., RO KLMARitT 6.

H ü olvasó. l. A régi patriárkális szokásokat sok helyen még ápolják "s a. hagyományok o tiszteletét senki· töl sc lehet rossz néven Ycnni. Ezért h át mindcnki alkalmazkodjék ama kör, tájék, család szokásaihoz, a me1yben él. Az étkezés megköszönésa és a háziasszonynak ilyenkor kijáró kézcsók e szokások közé t&t·tozik. Külföldön már régen abbahagyták és mosolyogn,l.k, a mikor nálunk látják. hogy lakomák után olykor 40-50, sót több száz ember is hogyan •>kezel<• egymással és mint rohanják mog a háziasszonyt k ézcsókolás végett. Bizony oz sok tekintotben mulatságos és alkalmt\tlan nzokás, dc kisebb, n~cgb.itt körben nem l!.'hot a sziv "lye~ , barátságoa jelleget cm elvitatni. 2 . . krémcs béles készit~st".~ a •>Házta.l"tás« igy irj <t lo: l font liszthez "/ 1 fon t vajat veszünk; az egy font liszt n gTdr~ zévol a. vajat nyujtáfa scgély5vcl jól rucggyurjuk. Ily móclon lisztes vajat ka· punk. Ennek a lisztes vajnak negyecll ó ;;"ét a. maradt "l• font lisztbc bc lcgyurjuk s ebbe l tojást. kevé-s tiÓI , 2 kanál bort ngy l'Umot, 2 evőkanál Lejfölt é.s aLm. ·i Yizet teszünk, a m nnyit felv esz. E keverékból t észtát gyurunk. l\liután jól cldolgo:;tuk, k inyujtjnk s a rucg· maradL lis;:k3 Y>Jjat r1o kö:r.cp 1bo tcsm:"iik. ö~sz hnj!jtlk s ezzel egyiitt isturt j6 v :~iion;•tnt kinyujtjuk. J•jkl:Ol", mint az nsztalkrndöt szokás, üss:r.chRj t juk s félóniig hideg helyen pi!).cntctj iik ; · háromszor nyujtjuk ki s hajt.juk ujból i:issz:l fél-félórai pihenés utím. H armadzorra annyira kinyujljuk, hogy kéL cgycnl6 Lop '!i tele legyen s igy szépen mcgslitjük. 'l'ültclé!.·. Gyenge f~llitcr tejszint felforralunk . 8 tojás árgá já t, 7 Imnál fino :m<L tört czukr"ot és egy gyenge kávéskanál lisztot főlóráig ka.varunk. Ha a tejszin forr. ezt belekaYn.:juk s fo1ytono3 kavarás közt még kissé forrni ha.gyjuk. Ha kihült , a tésztát megtőltjük.

YILATK ZAT!

S1&i'Wflll

A K e r p e l k é z f i n o m i t ó h a t ás a v a l ób a n c s o d a s, u g y h o g y l> ó. t r a n á l l i th ::t.t om; a Kerpo l kézfino ru i t ó n é 1k ü l özhetetlen mindenkinek,aki ra g y o g ó f e h é r k é z r e a ka r s z e r t t e n n i.

~fp;_ ___ .,

1171

Kerpel kézfinomitó ára 90 fill . 4 üveget bérmentve

küld: Kerr:cl gyógysz. Buliapest, Lipót-körut . '

~B.

.1 ~gádó anyána!:. Érthető nyugtal~nságá.val n.eru

áll egyedül. A gyorsan nÖYÖ gyermekeknel }:;a~rnn esz: lolhetó a o-ötbe clóreha]·ló testtartás. A szulo es novelo ' naponként"' százszor is figyelmezteti a gyermek·et: E• gyenesen ülj ! - H ogy á ll z megint ? - r e ülj puposan ! De ninc.; annak nagy fog.n1atj a. és utóljára a. gyNmck és a züló is megun) ..., :1 folytonos szólitgat{tSt. Abbon a perczben kiegyenesedik a. gyermek~. do p~r I!illa.nat muh'<t ujra elóregörnyed, mert teste gyongo es rz9mzat.~ n~m elég ruganyos. A legtöbb ilyen gyermek I;XYongo es ;'<'.rszegény, vagy a gyors növés anyugveszLestogét nem bn"JU. a test kipóiolni . Az ön Jiis Olgájánál is ez lehet az ok. A fóozél e szerint az erő ités és a táplálás. Az or vos ifi adhat igen jó utbaigazitást, do a logtöbb Ciletbcn legondó a természetes életmód : sok mozgás a szabad lovegón, tornázás. n yáron uszás, ten ui ~ és ?gy~ b . labdajáték c::~. hideg fürdés ; t éLPn korcsolyázas, szankazas, ha. van Je~ és hó. És bő, egészséges táplálék. Legegészségesebb a Fo~ zöld főzelék, tej , vaj, tojás, sült hus, es tleg v~sas bo~·· Ha a test megerősödik, megaczélosodnak az 1zmok IS és a test termé3zetszeriileg kiegyenesedik és ruganyos lesz. Szóke. Royko Viktor-féle Ti~zau j lnk. R. M. ayarmat. A lisz.L megcsomósadása a l~elytelrn kezelés következménye. A hsztet - legyen az akar b~zD:-, akár rozsliszt - nem szebad zsákban, vagy hosszu 1de1g egyugyanazon hely n tart~ni. :í!:ppe~ ugy: n;int ~· g~b?, uának . a. lisztnek is leYegováltozta.tasra cs atlapa~oluH_a - esetleg zitálásm - van szi.iksége. Ezt legala!?b 13 havonként egyszer kell ism.ételni, n~hogy a hszt osszoosomósodjék s megdohosocl]ék. Az Jlye,n r~ss~_u l k~zclt liszt elve ziti sütóképesséuét s az abbol kcszult teszta halv!Í.nyszii!.Ü és kellemetl'en s.zogu lesz. ~.zel~ ~zolgál janak a jövőre néz ·o utmutatasul. N~m aJ,anl)uk,. hogy a már megromlott lisztet ak:ir emben, al~a r allatJ táplálékul felhasználja, mert a kellemetlen lZO mollett az egészségre is ártlamas. L . Ilona. Budapest. A gyöngyhá.zgo_n~bo~t .~eru szabad szappannni tisztítani, mert olvesz1tik íenyükct, h anem fehér agyagból és vizból pépet kell késziteni és ezt r ájuk kenni. Ha megszáradt, ptilia rongygyal le kell dörzsölni. . Nárton . Sopron. Folyékony nyvot Mzilag igy készitbei : Husz fillér I:Íru enyvet ~is ':izze~ meg _kc~ l fózni, aztán faoezetet hozzákever:U cs hig, pcppé !oznr. Bószá.ju üvegbe tö lt>e, bedugaszolJuk és akurnukor nasználható a fo lyékony enyv.

" l

l !!~é.zlebontá s

;l~ p !! ..

ÉZI UNIÁ · ,

-;.~· ~

~\ •

miatt!!

· ·" 40

HIMZÖANYAGOK vz.Jasztékba n , reml!dvii1 es szo·u' etek lna.gy eszállitott :'n·akon ltaplmt ók.

Nu::-)·

BÉRCZI

<-t e"

át'." .-gy:ol"'t

dijtlll:m ul.

Vidékl"e ll:iv:lla3zt<~sra. is külll!ih:.

. SANDOR nö:,a~~f~~~~ka

Bu lapest, H. "rály-utcztt 4 . szá.m, .. Üzletemet 1908 május 1-~n . .. 823 "\I. líe~., De~sewu)· utcza G. s~ . n . (\ ll.czr· korut sa.roli) - ·-saját !\rnMzamba. helyezem a.t.

.. SZERKESZTOI UZERETEII.

•

AZ UJSAG

egy ehhez hasonló megállapítás. Egészben véve a kérdés körvonalait Kenedi Gézának karácsonyi számunkban >>Madártávlatok<< czim alatt megjelent (Névtelen levelekre nem válaszolunk. Kéziratok megórzéBére tanulmányában lehet megtalálni. nem vállalkozunk.) - Akarom tudni. Hogy most tehát mi állitsuk föl a modern >>eszményi leány<< típusát, arra nem - Egy családapa. Bizony nem csodálnánk, ha vállalkozhatunk. Hiszen az ilyen >>eszmény<< kihazánk dicső székesfővárosából az emberek cl- találása ugy sem érne semmit. Ennek a százkezdenének megszökni a hallatlan drágaság miatt. ezrek és milliók közös gondolkozásából kell megBecses levele álláspontja azonban nyilt ajtót születnie . Az irodalom ebből stilizálja ki a maga eszményi alakjait. Ha nem birja, akkor az azt tör be. Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy jelenti, - hogy nem birja. , , , minden munkabérdrágitást és minden adóemelést H a a modern regényeket, eibeszeleseket es végre is a fogyasztó fizet meg. A közbeeső produk- drámákat nézzük, akkor ezekben ugyancsak nem tiv osztályok (olykor még az improduktivek is), lehet olyan leány-tipusokat találni, a mi uj és tehát a földbirtokosok, iparosok, kereskedők, vál- modero volna, szóval nem olyan, mint Virginia. De ha val"' kimost egy uj Pál és Virginiával á.ll~na lalkozók a termelés drágulását azonnal elkezdik a elő - limonádé ! Menten agyoncsapuá a kntika. fogyasztó nyakába varrni az árakban. A ki birja, 'Maradjunk mea annál, hogy ez a kor a nö és a az megtartja régi jövedelmeit; a ki nem birja: szerelern régi ~szményét elveszítette, ujat pedig az elpusztul. Es fájdalom, ez utóbbiak közt leg- alkotni nem tudott.. Gamma név alatt erryébiránt olykor Nyitray jobban exponálva vannak a földbirtokosok, mi>el József barátunk szokott írni; másképp Yartin. a tern1ények ára a világversenytől függ, s igy - J-~-s. Szabad-e a leánynak is segiteni az >>áttolás<< náluk nem mindig sikerül. azon, hogy hamarabb jöjjön >>az igazi? << Tudnüllik, Legkedvezöbb helyzetben vannak azonban a a ki el fogja venni. városi sziikséges czikkek gyártJJi és kereskedői : Bizony szabad, kivált ha az a leány olyan mészárosok, hentesek, pékek, szénkereskedök, tejok kiváló eayéni tulajdonsággal ékeskedik, mint árusok stb. Itt a fogyasztást lényegesen megszori- e levél írója i . Amde az az ut, a mire a fővárosi tani nem lehet s igy a fogyasztó bőre rendelkezésre élet mindeniéle rejtelmeit nem ismerve gondolnem jó ut. ~Iinden rossz dolog ilyen szép az elején. áll. A miért ezeket a közbeeső ágakat sem lehet Es minden Demosthenesnél szebben be.:zél az, megróni, mivel ök is küzdenek a maguk létéért, a ki csalni akar. a mihez joguk van. Kivéve azt, a mikor az ilyen A mit tenni nemcsak szabad, hanem kell is, alkalmakat lelkiismeretlenül kihasználják néme- az abból áll, hogy az a bizonyos leány ne maradjon elrejtve a világ elöl. 1\Ienjen társaságba, mulyek, mint talán ebben az esetben is. latságokba is, mértéktartással 's okosan. Még A háziurak is legszükóéguebb czikket árulnak : bálba is, do ne sokba, mert ez se jó. lakást. Ezeknél is jobbára sikerül az >>áttolás<<. 1\linden leánynak megvan az a bizonyos A lakó természetesen mindig legjobban haragszik •>valakije<< a milliók közt, a kit a természet rendje ·arra, a kit a nyuzó kézzel maga előtt lát. Ez rende- neki szánt . Es mondjnk igy : ha azt a leányt csak sen a háziur. Pedig sok-sok eset vah, a mikor a tiz fiatal ember ismeri, akkor bizony nem nagy háziur a fölemelt lakbér mellett is veszít régi jöve- a valószinüség, hogy éppen ezek közt legyen az az •>igazi<<. Ha száz ismeri, már nagyobb a >alódelméből. A mi egyébiránt a bá,ziuraknak nem szinüség. Ha. ezer ismeri, még nagyobb. ·.általános szokása. Keresni az élet tisztességes eszközei>el minMinden adóemelég pedig már előre hat az denkinek joga van. ~>Keressetek és találtok.<<c~ak árakra. :Most is ugy van. A székesfővárosi adó- erőltetni és mesterkedni, vagy éppen ~>halászni<', emelés hire egymaga is elég a lakbérek további nem szabad. Ugyan ezt is teszik sokan, de az nem okos dolog. Az igy kierőltetett, kimesteremelésére. Igaz, hogy lelketlenség olyan időben kedett, vagy kihalászott férj nem is ér egy ütet emelni a lakbért, a mikor még el sem következett taplót. Annak magától kell jönnie, mint a harmataz adó emelése és hogy ezt igen sok uzsorás lelkü nak az érrböl, akkor az igazi. De ha letakarják a virágot, akkor a harmat háziur használja föl egy kis alkalmi nyuzásra, sem bir rászállani. de ez ellen törvényes orvoslás nincs. Legjobb Többeknek. A tanitónök férjhezmené éröl orvossága volna az adót nem emelni. való hozzá zólások most már idejüket multák, Levelét egyébiránt tudomásul vettük, de ugy hogy sajnálattal bár, dc mellözni kellett oket. vigasztalás helyett bizony csak ujabb Kassaodra- Nem közölhet6k: Elhagyottan. Vonaton, ~ irály jóslatokat mondhatunk. A kormány adójavaslatai dalok, Xovember a pusztán, Tolvaj. A polcrári iskola. Elhneyat,·a, Példabeszédek. (Egy-ké jobb egész bizonyosan ujabb adóemeléseket jelentenek reformja. akad köztük.) Furcsa tanácsok, A ~"ó, Finále, Yasgyáés ezeket megint a fogyasztó, a sok ember, a tömeg, rosék válnak, A gyerek, Igen vagy nem '!. 'andri é-s Lidi, A tavaszi pompában, 'tgyvédi csíny, Elválás, A rém a &mindenki<< fogja megsiratni : lakbérben, kenyér- Valóság, Intcrmezzó. Halálos ágyon, orore GioYanna: ben, borban, husban, czipöben, ruhában stb. ~evezetes emberek házassága, Az udvari tanácsos .2zélÁbrúnd, Levél, A két honvéd Az ember ~éazete Hogyan kelhetünk mi ezek után nagyobb védel- vihar, mint romboló hatalom, A legszebb halál, Pluto, 'Gtkö~ben mére a sanyargatott családoknak (hl zen reggeltől Te vagy, Feriko ~ar~gszik, 'Gj ~let, Az árva gyermek: estig egyebet sem teszünk), ha nekik jó volt ez a Dalok (llonkn), Foldesz-daLl yralalko~ás, • zomoru esték. . .- z. L. Szalm~!'· aj nos, még nem üti meg lapunk rendszer, a mi nyakára hozta az országnak ezt a merrokét. - L. A. Kác a Yerselé scl bibelódnie. - Palika mon~ta. Sziveson találtuk volna közölhetónek, de n:Ut pusztító drágaságot ~ t~~·. ha.. nem lehet. ;-,Sz. Z. Jfáram{lro.ss=igd. Rend- M. A. Baja. Nem az »emberiség<< általános kivül saJnálJuk, hogy keresét nem teljesithetjük. - Eo dekadencziájára vonatkozott, - mert ilyent nagy cz~r;ányprlmás~~z. Van. benne l'gy kis hangulat. de azért nem nekünk valo. - Borlska. Egy próbából mécr merészség volna állitani, hanem az államföntartó meg bajos végleges itéletet mondo.ni. Ez nem vált be. A vá~~ (a szooziálisták szerint: uralkodó) osztályokra. Bucsuzás. - Forgalmista. Igaz érzés, da még tökéletlen A kor nagy eszmemozgalmának megfigyelé- formában. - T. Gy. Kaprut•úr. Szives ajánlatát hálásan sét több kiváló tudós azzal az észrevétellel végzi, el azonban nem fogadhatjuk, mivel van már hogy a jelenlegi vezető társadalmi osztályok fizikai- köszönjük, tudósitónk. - Titkár. Elsö wrban a helyi szokás az lag és szell~mileg is dekadens állapotban vannak, irányadó. Ilyen hiján a ké öbb jövó és fiatalabb teszi az épp ugy, mmt a XVIII. században a régi feudális elsö látogatást.! Ha a másik nőtlen . termé.zete en az. Mnemonlk. E~yszer már Yálaszoltunk, dc hogy mikor, nemesség volt. :F::s ez az oka a szocziális eszmék n~m tudjuk. Szi\e,;kcdjék kérdését- ujl'8. mcj.!irni, hogy rohamos térfoglalásának. Yalaszolhassunk. - S. M. Igen. - K. z. .1 belügyminisz, __ EFzen az álláspo~t o leghatározottabban az teriumban kell megsürg~tni. OWöZ errero áll •Ró fe' nYk ora es , buk,asa« czunu . .. - B. S. Igen. - Erdekl6d6• .:\ filozófiai irók tárá- 'be nagy muve n a. mi · . ban jelent meg. - B. A. önnek Yolt igaza. Béh Cl!mon· ditva (Bezzeg~- é ' BaJnos, nmcs magyarra for- tcsek. - M. A._ Pojáf!a. Luther )lárton írta. · • n met volna. ')· 0 ugyanaz t 1atJa, · · a. mit a. rómaiua.uralkodó - Gllr;al. Bppen kapuzárás elót t! ~!ível lehetetlen fölhalmQzott ga.zda.gság 'f~lyoknál észlel. A mindenL apróra elmondani crröl. rendeljen egy erre lkal~s kis miheztart!Íiii könyvet, \'agy be zéljen a - szom· llig, szivtelenség, dölYta.~~ e Járó élvezet, ka.pzsiegymá.sntán megrongálja. és v~-osztályokat ~d88Szon~-nyal. Legjobb tcrm&.-z tesen az orvo~. _\. töl. egyébiránt és mind n effél különö, ga reájok bizott föla.da.tok ellá.~ ptelenné teszi cztgaret';Cze től t.artozkodm kell. E Baja. Az első majd mettión t6.rsada.1mi ezervezet bukása. és ~· A. vége a. régi - t.avaszsz l. A más k nem sz.eUeme . - Eo súzad formákkal és uj emberekkel és UJ ~eletltezéae, uj rte6aJt. Sok derék BZándék, de gyönge kiJ 'r t. erös császári hatalom valamely ~o=~ .6 bürQ, az - lz: Gy. l .• incs lényeges különbaég. A nihilizmus az ~chista. tanok át.dolgozúaa Ol'08ZOI'6Zág számár Egyébiránt Spencer Szocziol6'"~ ·~~val •. e.-l&ua.n 18 va.n. Bakunin által. 2. Az zmériyi (nem tc\"ékeny~ anarchiz-

i.u:a.

mus szabad gondolkow tárgya és nem szégyelni ~ 16.

Vas!h-nap, febmár

9.~

-·

__v_as_á_m_a_p,_fl_M_rn_á_r_t_a__~--------------~----=il~Z~~tr~J~S~A~G~·--------------------------~---------~

__ Modern re6íuyskrscl.· ~. 1:1 U

hany!~ \ litteratura az utóbbi időben teljesen

abban ~ an van. Gyengeségének főoka talán sendö nagyon is intenziv életmódban keretumokba mel_y ugy az intellektuális produkmegnyil~~k m:n~ a tevékenységnek minden más , Ak' ?Zasaba.n uralomra jutott. . Mit bá ~~~o~~ak csak egyetlen törekvésük van. az iró ~~ ,_ok ~ kö.t_:~yv értékét vagy érdemét, a könyv :n~umat ~ Ök csak azt akarják, hogy A mit . ~~tczon ne késsenek el a kínálattaL a virr lfOl, tól kivánnak, a,z a gyors munk:a, Az a ~~tas, ,a megerőltetés, a kimerültség. regén l az e_v folyamán legalább egy kész ajtókra ~ef! brr beszolgáltatni, a jövőben zárt követk al náluk. Ebből természetesen az nösen ez1 a munkák kvalitása és külöa r , hogy • ségének e~enyeké, az uj regények mennyilázába aranyában fogy. A regényíró az irás mentöl ef~m gon~ol mással, csak ~zal, hogy s hogy ?hb bevegezhesse a.z utoiso fejezetet hesseli lllihamarabb ismét más kötetbe kezdistneri · Vannak esz_méi, st~us~ ,gyakorlott, Sürgetn~ n~elvnek romden szepseget. Ha nem hatnék ek es nyug?dt!l'n, meg~on~olva dolgozkiad, ' maradando sikerTe szannthatna. De a felej~ egyre sarkalja: Előre, előre! Igy. else~n ~ a, mértéket, ~e~ o:a. gondola~~ak, köde·~" o.!lana~, s 1..a m.kuve_szet1. alt 1 · t Ini Ih'ietet küloncz-, I a 1gye~c;z1 P~. ·O • .. .. .. • re é llle, ~z a ~~llemzo a le~~o~b külf,oldi is? nyre nezve (faJ dalom, a belioldiekre nezve dá~' a melyek hétről:hét~e ,elhagyjá~ a nyomten{e 8 a me:lyek keves ki;,etelle,l ~l ~~ ~annak tve, m1re az esztendo a veget JarJa. sz Maguk 'a kipróbált mesterek is hajótörést há.envednek ?' t~ajtott gyor~aság miatt akárhirr:/s~or. Sikerük csak facttce, egy napos. A fizet~~esekben, . ott figurál a nevük, drágán ...._ 1 munkaJukat, a legelterj edtebb folyó-

·k:

indusztriális botránynak idöszer ü kiaknázásáiratok hozzák müveiket, de a külföld nem val keltettek fel. De az e fajta munkák különvesz róluk tudomást, mint ennekelőtte . Franleges genre-t képviselnek, s inkább a pamfletcziaország és Németország, melyeknek mélíró tulajdonságai lépnek előtérbe bennük, semtánylása szentesit~tte például. az . Uj vilá~. ir~i succés-it most mar nem fordittatJa le muvel- mint az igazi, vérbeli iróeniberéi. tva. ket s hlrnevük beleful az At lant i oczeánba. ' Van még egy más ok is, a; mely a mai regények rövid é~etét eldönti ... Az ~ástu~,ó közönség, mely romden es~tendo':"e~ no~e~voben van felismerte e muvek sllanysagat s , követelö~ni kezd. Nagyon is gyakran becsapó- l (Keresetképes herczegnök.) dott a nagyhangu hird~tések, a reklámczikkek Köztudomásu; hÓgy némely uralkodócsalád által, s sokszor megtevesztette a hangzatos l . d f' ·fi . . , . .. czim, az óriási betükkel pöffeszkedő czimlap, mm en er _tagJa. valami mesterseget Is koteles a kiadások hazug megsokszorositása., s most tanulni. ~findenln tudja boldogult József kir. már megkivánja egy regénytöl, hogy az maga- herczegünkröl, hogy szakképzett esztergályos volt; sabb szellemi élvezeteket, erősebb szenzácziót a Hohenzollern-ház minden fia szintén mestersényujtson neki. Nem meg __ ,,_. 4t egesz • • . ah képzelő . 't, , elégszik l . - "'..,.et tud · De k evesen t u d'ák J , =en sOia a 1 tehetség vrrtuoz1 asava, azt aK~rJa, 'ogy ~e~ h .. 1 , • , • a legfantasztikusabb dolgokat lS a valo eleterezegnmmek meg tudna ehn a két keze munkaJa. nek komoly tanulmányozása előzze meg. Meg- után, ha kénytelen volna vele. A Holstein-Glüoks· köv~teli ?'z írótól, hogy szo~juho~za és éhezze burgi herezeg öt leánya valamel\nyi kenyérkereaz. I~azsagot, hogy ~lv~sn: tudJon ~ lelk~k setre van képesitve. Az egyik stenogra.fál, a másik melyeben, hogy le tudJa rrru azoknak allapotat miniatüröket f t h dik di 1 . b t és elárulni titkait. Megkívánja, hogy a regény , , .. es'. ~~U:a P ~mas .. ~-,e~ ne csak megragadja, de meg is rázza öt. apolono, a negyedik kituno szakacsno, az otodlk Pedi0CT az emberi szivnek ez a mélységes gyermek-kertésznő. Reusz Hermina herczegnő ismerete nem adatott meg a mai reaény- passzionátus órás, Albrecht kir. herezeg leánya, iró~ak. C~ak nagyon kevesen vannak, ~ kik Württemberg Fülöp herezeg neje sebészeti kötaz. ._ll'JlÍtudas müvészetéhez a modern evolu- szereket és gummiharisnyákat készit nagy ügyesczw~oz ? atalmasan hozzáidomuló kulturát is .hozzafüzik. És eruwk köszönhető, hogy daczára séggeL Frigyes kir. herezeg neje a honi ipar pártoláannak, hogy a reaények forrása szinte el- sában fáradhatatlan és utolérhetetlen; Izabella apadhatatlann~k . látszi~.' csak alig tiz -tizenöt kir. herczegasszony müvésziesen szép, illatos viaszmar~d ~ felszmen .belolük néhány hónapig. gyertyákat készit, a bajorországi Arnulf herA tobb1, egy-egy pillanatra magára vonja a tekintetet, aztán eltünik örökre, nyomtalanul. czegnö gyönyörü csipkéket horgol és viseli azokat Azok pedig a melyek véletlenül főnyereményt minden szakértö nagy irigységére. Az orleánsi il.yernek s tényleg több kiadást érnek el, herezeg egyik nővére, Guise' herczegnő müvirágotöbbnyire olyan kiváncsiságnak köszönik sike- kat gyárt s a dán király egyik leánya, a svéd rüket, a melyet valamely financziális vagy Károly herezeg hitvese játékszereket készit. Ha

Ne meg · tavasz - ne bontsd ki szárnyadat Iiadd Slr]on , · ' még homályban énekem, Szivem nem u"lh et f,enyben ünnepet,

Irta Gömbösné Galamb Margit.

A tavasz ragyogása fáj nekem. Jobb szeretem a kop~r tölgyekett Ha ága1·kon oszt " · der , remeg S ha l b. .. om Javesztett koronáikat Suvöltve , , . razza te11 förgeteg. lts Al szeretem , _ ha h'l o epel alatt A uszsza álmait lapály, halom, fehér szemfe d..on h ollók raJ· a lU'· ~vl.lnt l · ••• ell"e~en a sötét fájdalom.

O. Békássy Helén.

Uj boldojsáj felé •••

l e m6j tavasz ..•

Vágyódom h Ö angok és szinek után ss.zhangban lelkem Sa]'gó bánatá,·al, Azert s zeretem erdők vih á S a f"ld ar t 0 et hófehér halottruhában !

Hök viláta.

- l\Ielyik ruhát méltózta.tik az utra felvenni ~ - A sötétszürkét, Teréz. A másik két angol aljat és a bluzaimat mind elcsomagolhatja. - A kalapok közill ..• - Egyet sem. Ezt magammal viszem ; ha kell, majd venni fogok. l\finél kevesebb málha. Nyüg minden, a mi fele leges. - Három pár czipőt tettem a böröndbe. - Az is elég. - Hat pár keztyüt. -Jó. - Az ékszereket se méltóztatik ~ - Semmit. Az órámat igazitsa az ebédlöi nagy órához. A kicsi lánczot adja hozzá. A bőröndöt még ne zárja le, átnézern: nem hiányzik-e valami. Kocsit délután félháromra hozzon. Az ebédet egy óra után adja be, hogy egy kicsit még nyu~hassam is .. Csengettek 1 Ne engedjen be senkit se. MondJa, hogy nem vaetyok idehaza. Vagy hát bánom is én: ve~esse be a szalónba, ha látogató, s mondja, hogy azonnal jövök. A szabalány ment az előszoba felé , a fiatal asszony pedig - talán csak megszokásból -

a tükör elé, hogy megigazitsa engedetlen, mindig lázadó, sötét fiirtjeit. - A lelkem is ilyen fegyelmezetlen gondolta magában . - Azt se lehet rendben tartani . l\Iindig áttöri a korlátait. Hol itt, hol ott kell igazgatni, sirnitani n.>vj ta, hogy ·észre ne vegyék, milyen nagyon zilált. Persze, ez a két kicsi kéz gyenge . .. Hirtelen megszakította önmagát. Talán mert az jutott eszébe, hogy gyenge volt erre az a másile két erős kéz is, a melyikre ugy rábizta magát, hogy szinte azt hitte, most már védve van nemcsak az egész világ, de önmaga ellen is. Nagyon komoly lett erre és hogy ez a kis akaratlan meditáczió el ne rontsa ezt a napját, erőlködve belemosolygott a tükrébe. Sokat látta az arczát, de ez a percz most csaknem idegen képet rontatott neki. Egy halavány asszony mosolygott vissza rá, de olyan idegeni.il hogy szinte megdöbbenve kiáltott fel: á! :&tfi változott meg benne ~ Mi uj van ráirva a vonásaira ~ A szeme mintha nagyobb volna s az ajka körül két ráncz. Nem az öregség ráncza, hiszen teljében van diadalmas ~atalságána~ s előtte még, nagyon előtte az osz, most lepett csak bele a nyárnak forró· ságába. ---:Majd meglátjuk - nyugodott bel~ abba 1s, hogy ez az arcza oly~n ismeretleli

38 a mi társadalmunkat néznők végig, vajjon hány jómódban élő nőt találnánk, a ki valami kenyérkeresetre képesitette magát a nélkül, hogy őt erre a lépésre a szültség hajtotta volna?

(Jótékonysági kisorsolás.) Karola özvegy szá):;z királyné egész életében buzgón pártfogoita a szükölködőkct, nyomorékokat. Különösen szivén hordta a nyomorék gyermekek so1 át és jövőjét. Még halálával sem szünik meg ezen gondoskodás, mint a hogy ezt az alább elmond!Uldókból látni lehet. A boldogult :királyné végrendeletében közel 7000, a tulajdonát képező, tárgyat jelölt ki arra a czélra, hogy halála után egy jótékony sorselás nyereménytárgyait képezzék. A jegyekért befolyó pénz a szászor::;zági nyomorékek otthonának adandó át. Bizony alig lesz valaki Szászországban, a ki a kibocsájtott. sorsjegyekből ne venne, legalább megvan a lehetősége annak, hogy emli-ktárgyat szen'zhessen magának a királynétól, a ki a szegény nyomorékek pártelását komolyan vette. Páratlaa és csodás hatásu arczsz4pitó es finomitö a

Földesféle ,J:

n............

1!1

!:ll

IL'"

Zsirtalan, ártalmatlan, rögtön B%épit. Ára l koro ua.. lfapllat~ az egész világon. 670

•"'" ( Zeneakadémiai növendékeket segitő ,. egyesület.) Alakult egy egyesület, a mclynck czélja a zeneakadémia növendékcit ö~ztöndijakkal cll..·Hni, mi\Tclhogy a tehetség olykor a legszegényebb c::alá.dokba is ellátogat, s a semmiből nehéz tanulmányokat folytatni. Az egye. üle t azonkivül nagy gondot akar a zenC'i nagytehct~égü növendékek 6.1 alános mü T lt1:égénc-k gynmpitá. ám fordítani, zoknak ingyen mülörtélleti, idegen nyelvckbcni ktatá t szcrczni, mert :-szerintiik nem okvetlenül szükségcs, hogy a zcnevirtuoz különbcn tudatlan, faragetlan lc~n·en. TO\ á bbá zúudék zik az egye. s··let pártfogoltjait oly c ·alú.dokba be ezetni, a hol érdeklődnek a zcnéért. Ez az C''yesület természetesen nem nálunk, a nagy közöny országában született meg, hanem _Témetországban, l:'umkfurt városában. De azért nekünk sem ártana, ha volna legalább egy ilyen egyletünk is, s nem ártana a mi sok szegény, nagytehctségü zenedei növendék inknek scm. előtte. -

~Iajd meglátjuk, mit hoz a jövö? E~yelőre semmi mú:· . bizonyo~at, c. ak lJOf!Y meg ma utra kelek ,' s a tenger csod; in át. nézem az én elv~zctt ~zép tava zomat. - Pá.ltelky György ur a ~zalónban várja a nagyságos a :zonyt- :öt L jelenteni szebalánya. • • lent a zalónba tehit. 1\Iosolyogva, mint mindirr. Bárha megszakták nála, hogy a mo olya emmit e jelent en. :réha c. k azért ,-olt ncvetö az arcza, mert tudta, hogy jól áH neki. Ig n gyakran : udvarias ágból. L~gritká b n azért, mer a Zl\e paranc oltn. ak egyctl n e>mLernek olt fölött aru1yira hatalma, hogy cngó kaczagá t tudjon kic alni az ajakán. Dc ez az mbcr ma idegenebb volt <:lőtte, mint z; • rcza, a m lyrc ma alig tudott rái merni. lyan mcssze tőle, a milven közel addi vol ' hozzá még fénye cn ragyogott meg ujján karikagyürüje. . -Tem volt idö rá, hogy megfakuljon fénye : Vl zaadta hamar. em az emlékek éde ~é"c. som nz küjök szava meg nem őrizte óket a két makac , na , gyermeket, hogy egymá : al daczolv , boldogtalanná ne tegyék - önmagukat. ·

!':.s

mi?d nik magasan hordta a daczo , Egyik se mond a Yolna ki · - a z. t h d m g tl okban ha odnjö t h 'l.Z' j u _ .. • ogy z n ve . ~ kó.kon a mult. m ~ nd • ú.lmatlan i-j· gc o o1ni nJ u k nt ; ha sutt g tt n kik ... z n u··k ' a k ~- me ze ziv talán .r ~· h ';!y az ke ruen ~ -vetlrlk min l k gym ·rt bog : l z. kndm l·önn •ü k '•t ol • it ~r li n d ös z hozni ujra ut· k )an hu zk zi ·n k y JO o.t - az H , \. zé t ny~Ijtotta a f. rfmnk . l l n. - Megvarakozta.ttam · nat,')' ou

kem

Va árnap, február 16:_

AZ UJSAG

n~ feJé ·

(Elefántvadásznö.)

A chieagoi Field-muzcumban mutatják az eddig Afrikában lőtt legnagyobb elefánt kitömött testét. Lőtte pediglen ezen nagy elefántot a muzeum által Aftiká.ba. kiküldött első őr, Mr. Charles Aceley neje, ki rérjét ezen utján követte. Egész egyedül volt l\frs. Aceley a bozótban, a midön az elefánt egy e~apat élén eléje toppant ; Mrs. Aceley felkapta a puskáját s ráduplázott az elefántra, a ki térdre rogyott és kimult. A férj, a lövé eket halh·a, a zajra oda letett, s nagy ámulatára nejét épen, s mcllelte egy meglőtt remek elefántot talált. Az amerikai nők azóta. nagyra Yannak, hogy a n ö, még ha c~ ak vadá ·zatrn. i adja. magát, azonnal nagyobb elefántot tud lőni, mint eddig bármely férfi.

Porczellánokról. A perzsa porczellán. (Folytatás.) Ho~y bizonyos dekorÍlcziók jclcHtÖ::;égét megérthe "ük, mégis legalább vázlatosan Ü;meilctnünk kell ez idő nilásának alapvoualait. A primitiv idök vallá a tulajdonképpen a mágu::okó volt s Gu ta p uraik dá'-a alatt tünt fel az uj v .. llá.:aJa. pitó é ~ kodifikátor, Zoroasicr. a kl a hire::. z.-.nd_. Ye. at hozta népének melvh 1 a c•zh·il ~r; ntllá. i törv 'uynek mindcn pa ~·agru'fu..,a 1 cn foglalta t.ot t. A Zo10a tcr vallá ról be. zé lni ho. ~zu volna. lllll!dÖ~ ze annyit jPa:yziink meg, hogy dogmái közé tnrtozik :;.z idő ,.é.,., d eusége, ez mindmnek a princzipiuma. Azután van két tcr- mtii crö, Ormuzd · ·· .:\.hrimnn, az c:!yik minden jónuk, a ruá ·ik miuden ro.• znak kutfeje. A jól •lk•'k, az mbcrck és a ha ·znos állntok Ormuzd tcr mtményei, a ro~ zlelk k. a mérgr.: vagy ragodozó iillaiok ..: hrim néi. Ormuzd r-:"gitötír ni mind n JOS'ztól igyck znrk meg 11·izni a. világot, Aluimauéi Ormuzdm i mindcn alkotását igyekeznek meg. erumi it ni. Onuuzd l>zimbólumr a vilúgo míg, _\.hrimané a sötét '"· Haláluk után az eiühcr"k és állntok boldogok vagy holdogtalnnok, a flzcdnt, a mint é-ltek. De végül maga Ahriman i. eli meri rmuzd l igazát s akkor mind egye. ülnek az éghm, ho..; -za b vagy rövidebb ti~ ztulási eljárás folytán. A keráruiával ez annyiban függ ö · ze,Jhogy ez a fclfocrá van fd.. ünt~t\· c az gye tárgyakon. Igy például a czip111sfa az egc]- után \'áO'yakozó emberi lelket. jelképezi, s ez p-yal-ran for lul lü perz;,iai Yázákon, c én eken. KP öbb, a. muzulmánok urolták Pen-iá s üldözték ~okat, a kik

Hálás vagyok, hogy fogadott. Tudom.

utazik. -.!'g ma. - J ö tem, hogy zercnc és utat kiv' nj k. - rö zönöm . - -.g jó mulat,\·t. - Azt is kö.'zönöm, dc én n m a. mulntúg kedvé rt mcgyek. -Hanem? - Tudom i:; én. Talán c~nk azért, hog. 7 muljék valahogya~1 az idóm. Az 'let ig n gyakran ol. Tan, nuntha c up felvon' közökhól áll na. '\ alamivcl c. ak ki k ll tölteni.

"""

N'h'

hivek marad ak Zoroa ter tana~oz . ~ an~ .. ül. ink·'bb lha'Tl'"t'k hazaJukat, semh g'.f k k eze oz a toJ • •k 8 a ukat, c fanatiku · z:::arnokok kényének. ala vess~ : ; t tűz· 18 s Indiába vándoroltak, a hol meg mo ~ k (parszi). imádók, Parsi. ok. Parsesek szerepe, ~ de itt is A többiek elfogadták .Iahomet ":~~~t, illongásra. · két csoport keletkezett, s ez ~ok cvr e v vezelet t. . , uli án Poéták A I>erzsák kedvencz nraga a t !!d :'n nagy verseket im, k róla, el o nragzasuk l eJC lern . tük ez a szere ünnep érreket adnak. . zcrm 'h ban ar . , o . 'l l Ispa an , vrrag-a Chardm me:;e te, 10gy uli 'nok . ' lVI.' palot 'bau la' t o t e",. . ,-a'za't , mehctt k rra · .. pa . ' ékc ·itettck · melven ez a. f cl.rras ol ,-a hato . ' · . . , ··1 111ar<aDl• 1>Ezt a virágot vála-ztot~am Jelkep~ tiiz~s és nak, mert mint az övé, az en arczom 15 égö üszök a sz.inm. . 1.; .... nak . . hires Sel.UJ.a"' Perz_iár ak "ZolótcrmC'.l cse 1. . ~tatla n. Igy ucmc..."l!k tó., -ái . dc ora 1 felülruulh "'áza. . ödi.k h . bOk o1yan tehát marrától ertct •· Og} • "löág <:agY k · !:'Z Ült a. m l ·nek di."zc ~zólole,·e1, sz? · ·t· ' , · t dicsol L ::::zölót "ke felirata a bor mamora d . után, D mo_t .,-züké!!e ' eikalan oza5 ~ t~ajdonképl~ni tárgyunkra. H

•

Vasárnap, február 16. legjobb magyar gyártr:tányu

Z A 1\tl A'" O S

pörkölt kávét x 4.2o

cso~olá.dát ... :. 3.60 ka.l!:a.ót ··· ··· ··· > 5 40 ugÁ~t monlrént fmnkó Mrrne!y áll.omt\sra küldi · 'o o • 1 'I'Z .H)ZSEJ,' ÉS 1-'IA ezé~·, oy'·n . . 719

o o kilo

l l

--~a=ma------------~~

Hol nyaral· uk? -

Válaszok. -

'e Mkgfig~oltem már sok választ s többnyire meg-~- zne nund abban, hogy mag ·ar fürdó '\"an zép is Jo 15• de ---: ha. van elegendó pénzem, megyck külföldre' ~ff,'Yk.!cgala?b .ls .iuszlriába! l\Ii ennek az oka ? :lfiért Y ov.etdok 1Hhon s miért eluézók másult ? .. ,. . vol elm n ·dh. • n:t c leg?ml"o lle lyem, hogy tapat>ztalataim mu~~ . assab~ ! Dc 1gyekszem röviden is némilea reá0 Ul a UJokra és clónyökrc. jébe ~ol~am má~· l\~agyaror:>ztig nagyon sok nagy fürdó nev n ~s 1~~n .so~ lu~cbh hclyén, mit ali,Q: lehet fürdónck czn!, ulfoldon Au:;.llriu ' i::it:íJ'cr- , Tiro1 - ~ Olas·'· és F rancziaors·P. Ha JUi .• ucr ncv~zctc c:~ k~·Yé-:bé ne·:czetc-1: helyén. meru ' kiagya~or:;zago!_l olyan korcsm~i.b•• egyáltalán be nénk en . ~enm .. ugy b1zonyára itt is olc~ón é jól éLkez1 cmlit' ek ~ •' 1. 11~'~llb1'n mi ln~Lllilk, hogy e··ü~: egy~ t. is fü1·dóh ! ~R ,-alaki azonb:m :Uagynror.ozagon 1 1: ehtm;>e'l látszó ~>hen t.:rlozkochk, magáYal vis~i az élct;:Liikségnek ··t !UlCZJtu (hogy ma!!'Varul feJezzem ki mngam) h persze ~Gr . .. , ! élet .• 1 . . ' ancl H ole.l•' k·cll"'·mmdenutt. Ro·sz tar:;adnlml 1 ül"k~o ". pa~aszkodnak so!• .n! Hát. ha én gv a .ztalnál 0 8 b:1rnu·y "l ··11·· ··t · \'i~e-lkedé " ~- ~o o .t•Z0t.. m· .vagy a.~zony ~ií'?gástalan szen Ell..,r 1 asc~a!~mhoz ul. hat r..,ycncscn :;trt,..:;nek ,·c1· · •r··1rolban. '":u.. l..ono.>< ·- u ,-,, arnap, ' na;:.-·o . "l'· ben ':-.:•· <lJ or':)CD c;; nek.) ~ri~ wg,)':~. J~t'l~. ~=:z•~ ni·lk~il. cgé;:,z n tcrméozetesho~:: ·u. a, hoz.:.~n~ ul• 5 DHlJdn~m nzi kt'll hm nem, ll'~ ~l one!~ tartottak. ho<J:.'' beszé cl. b t rl'djcnck \'cliink. c llll, l nyaroil ' t o t lll:tr.yar r··urd o"he lyen. nem 1·.... . ' : C[! V. J.gen l ,ogu ,.., li, c · en lé,azau mti · hel,·. leültam et;y fiildbirtokosné c e'>"y dr •. . ~· . lllilyen e pa ~ a parkb<Ul, ~o hlSzen, la~laL-. ,-ol?a csak, Pi!len• . ~z~mekct Yetctt ream . . . ped1g 1gazan csak kétes-;~. u.ll .ID: IC'. ~'cm vol am sem ragályos bctt'g, sem lal~ott "-liltz··- u. só;,, miután tólern n harmadik ajtó alatt ho<>y 0- ti~.Y"n;thb:m a vill:iban, tutitam a ~kurli"tából , 1 ki ~'a '_ 8 1~y ~lag)•\.n valószinü, hogy ó ü tud l-a, én g_vok. (.Il mar mind t'gyformák ,·agyunk a- ·zonyok.) ug 1-In. ezen éa h· onl' bajokon tudnánk scgitcni, d.• Y .1la~uarosan mis é- kellemcs é leL volna mag ar für1110c]/~·t "1I;rt his?.Pn kell-c t;zcbb hel.\, mint Borszék, Brassó E1·d:Í b oah_, Tusnád, r.zulán Hcrkul -fiirdó, !llnrilla. hatás~ f~. ~don f,~!uc:;ka nyáro11: paradi~som, gyógyprim't· ur~o me11n ·1 mn ott! _IiJyen szep Homoród, 1 Hát 1" lUIYol~ában Cdvarhelytó! fél órányira a zejke ? mindi~c~ barahigos é.> alázatos a székely, nem örül t :K 11 magyart l!í~; ? kozásba dv<;s haz,!mfhi. ha akartok nagyvilági sz6railyen h~ reszesülni, nem tudtok ti :Ua.g •... ror zágon eg,v sok m. 0 Yet egyet scm ? Tát rafüred, Herkules 's sokpénzt ~s hDl,-, a hd igen elokelő nép, szórakozás elég ( ok által 18 cl !:.:het L-ölteni). Ki nem isn;tcri a Balato~ költők vc öly sokszor í lmuga ztalt helye1t 1 (Van ott lS hangO ~eny, sót még hazárd szerenc.sejáték is, akárcsak 1-...S endében !) Do ha szerén:ven, csak üdülni, »spórolni« akartok, ott van ErJ6ly, Fclsömag_varország, mindonki megtalálja a%t a helyet, hol egyéni ége és zsebe szerint. mindazt a gyógyulást és szórakozást megtalálja, a mire Yágyik. Vagy jöjjenek ide Va megyébe, itt is nagyon sok 4

U< '

....

AZ UJ'SÁG 8

zép fürdó, erdó, jó le>egó van. Talált:tk-e már Tir<?lbru; valamely egyszerű faluban, a hol , na~yo~ ~ok , .elok~lo magyart találtam kiilönb korcsrua.t e3 JObb e~kezest, Icint Boro tyánkŐn ? A Turrsin flirdó.zók között. ig;n okun vannak, kik személyesen meggyózo_dtek szavmmrol. Vagy nem tenyerén hordjá~ olt a ~oresmar.osok az e_mb_c~t a zónak majdnem teljes ertel~ebe~ ? Nmcs ott 1dealis rántott cs.ibe ? .Vagy ennek meses ~~el?. fekvése, .fen~es?, jó levegőJe. l\Iindozzel beteltél mar JO magyarom . ot itt a mi falunkban (Tarcsa-fürdót~l .hét percz~yire), LöYón, oly szép, h ogy számt.alall: be.~S1 .ny~·al mm~en évben. Olyanok is v~ak! kik tlze~?t evc J.árnak 1~e. Persze, azok a luxustol inka~b me~ekui:tek, mmt keresik. Dc ha azt mondom, lehet 1Lt ebédel?1 (leves, pecsenye és tészta) ötven krajczárért,, ugy-e kmevetnek ? lljn költöttem külföldön, nagyon szerényen élve, elókeló szó.llodábnn lakva, divatos _fürdóh~lyen tíz forintot naponként. Borszéken az Urll;lanezy-vlllá.ban. lakta~, a rui szintén gyönyörü és nem ;ppen ll;Z ~tolso holy, ..ot és hat forintot költve. T.arcsan b~ra~nommel e~tt laktam ott fizettünk hetenkent a szobankert, husz formtot., élelmez'ésre elment ugyane~y i. ~gyedül ~s laklam o t már, egy zob~érL fi~eUeru bzenh~ro~ fcrm~t.. ~ ·~-n ot. t olcsóbb is, otkezm lehet .?t.t talan ~evesebbol ~ . I'c~at nem a helyben kell kereSI}unk a h1~at, ~ert mmdei!-utt lehet sokat, de ke>eset ta!an s~hol. kolte.m; gorombasaget az olasz, franezia, osztrak (fnrdoben JS kapunk, ha a közönség ugy lép fel, min~ sokszor alkalmam volt ~eg figyelni. :Mert hát azt mondJa. a maro;ar ember: A m1lyen az adj Isten. olyan a fogadJ Isten . . . . Ettem én már külföldön is olyan rostélyost nyoleznn krajczárért, hogy belefárad~ a foga~, mint ~tt~on h<:r~incz krajczárért! De ha nem 1[:\yekszünk lnczm egyn':mely fogyatéko ~ágáL haza_i dolgamknak, ugy nem lesz val!cztatnt rajtunk ezer ev mulva se~.1 , .... Nem mondoru ezzel, hogy zarkezzunk el a kulfold kultur:íjától. csak nért, 0;1ert id~gen, do értékesit .~ik itthon. a mi jól. szépet lattunk cs ta pr-sz taltunk kulföldön, akkor biLonyára megke:.: az eredmény. .,_ Profess :.omé.

és tisztaság dolgában sok kivánni valót hagy hátra éil nem lehet Karlsbaddal összehasonlitani. llyen párhuzamo~ vonni a_ két hely között valóban nagy igazságtalanság. 1\fert rmg Karlsbadba a világ minden részéról lllár régi idók ót-a öz~nlik a közönség és ott a városi hatós&g a legnagyobb aidazatokat hozza, melyek ugyan mcglériilnek, mivel a közönség nagyobbrészt mégis csak horribilis összegeket hagy ott, addig· Korytniczára, daczára nagy elónyeinek, csak ogy parányi része esik annak a számaránynak, mel.v Kadsbad látogatóiból cred. Igazságtahn ama vád is, hogy Korytnicza tisztaság és kényelom dolgában cly nagyon elmarndt volna. Több izben voltam már ott és személyesen bejártam az összes épületeket és mondhatom, ollcnkezóleg mindenütt a legnagyobb rendet és tisztaságat találtam. KoryLoicza fekvése oly csodás szép, forrásai oly kit,~óek, ?~gy érdemes arr~ a n~gykö.zöl~s0g figychn ét akar a tulipan-mozgalom, akar az allam1 partfogás révén odatere !ui. Korytnieza agilis és kitünó résztulajdonosa On~" József ru·. királyi tnnácsos , már eddig is hcbizo;vilűttR' hogy szorgal• mmaL szaktudássRI és körü!wlii.n1é~scÍ mil. leheL egy fürdöból csinálni, magánkc.:désb( n is. Egy korytniczai fürd&·cndéy .

~,Fiumei ~ ~ fénykeményitöáí mindenhol kapható!

569

........w:uw

Kozmefika. Rovatvezető:

Garami Béla dr.

A hazai fürdőkben sokaL fordullalll meg. dc alkalmam volL több nyaraló- és fürdóhelyen a külföldön is tartózkodni s igy azon helyzetben vagyok, hogy azok és hami fürdóhelyeink közöLt párhuzamot >onhassnk. Nálunk sajnos, éppen a kizárólagos gyógyhelyekre nézve a közö~ ég tulnyomó része téves nézetben van. Nálunlc ugyanis n. gyógyhelyeket is vagy mulató-, vagy nyaralóhelynek szeretik tekinteni. De tr. hín még tévesebb ama általános nézet, hogy a. fürd őhelyekre kevés pénzzel is lehet elmenni. Hazai közönségünk tekintélyes része ugyanis kevés pénzzel, de annál nagyobb igényekkel megy fürdózni. :ros, itt kezdődik a dilemma, melyból em a. közönség, se.m p edig fiirdóink nem tudják megt alálni a helyes megoldást. Gyógy- és klimatik-us fürdóhely ink a természeti szép égek dolgában, valamint forrásainak gyógyhatása tekintetében vetéikedhetnek a külföld bármely hirnevesebb fürdóbelyóvel. .~:Tálunk csak a közönség közönye okozza, azt., hegy azok nem fejlódhettek még azon fokra, a mely minden irányban kivánatos volna. Itt van például éppen Korytnicza, mely mindcn tekintetben hivatva lenne, hogy természetadta. előnyein é l fogva még a külföldön is hirnévre tegyen szert és remek forrásait felkeressék. Páratlan szép fek ,·ése, kitünő többfé le forrásai szinte predesztinálják arra, hogy hazánkban mint elsórendü gyógyhely szerepeljen. A napokban valaki azt irta e lapban, hogy kényelem

A testszin szépsége. (I. folytatá::.) A b öm ck ruházat által be nem födött részei a hideg és a fény behatása következtében sötétebb árnya· latot nyernek. Ez az oka annak, hogy a szabad le,-egön sokat foglalatoskodó egyének arrzszine pirosas, mig a zárt levegőheu tartózkodókó halavány. Az orcza. szine élénkebb piros, mert bőre a leggyengédebb s azonkivül a legbővebben yan ellátva verőeres vérrel. Jól táplált egyének bőre általánosságban fehéres, rózsás árnyalattal. Sárgás és kéke.; elszíneződés betegségre, rossz táplálkozásra mutat·. A női bőr gyöngédebb, vékonyabb, világosabb és kisebb szeme éjü, mint a férfié. A bőr hibái az anyajegyeken kivül első sorban a bőrbetegségek következményei, a mclyek közill régebben a himlő okozta a legnagyobb roncsolásokat. Ianap ág már a czivilizált államokban a himlő által elroncselt bőr a legnarryobb ritka ágok közé tartozik. Ez a kötelező himlő

is : a nő gyöngéd kez' nek kell őrizni, ápol- Semmit sem játszott el, ha a szive még gatni. A férfi keze nagyon i- érdes ahhoz, elég gazdag, hogy abból meritsen erőt. - Erőt, de mihez ~ .. Hát volna-e száhogy benne cl ne szakadnának ezek a szálak. A., nő szivének okossága kell hozzá. hogy be- mmm-a öröm, vigság vagy nyugalom a nélkiil, halózza vele az urának akarat 't, lenyügözze a kit szerettem ~ Egyedül vagyok nélkiile binne a fel-felébredö, ösztönszerü hevességet, akkor is, mikor száz ember t'rsa ága környez, 0 .Ykor talán még a durvaságat is. Száz apró még ip.kább egyedül, ha a lelkem csendjében ~~~~.ágát kell kielégiteni, dédelgetni, hogy nél- hiv vis za a sok felejthetetlen emlék. Nekem ,·nlozhetctlenné -váljon neki, hogy ne tudjon már hiába beszél, jó barátom, én nem tudnék gondolkodni, érezni, cselekedni az a szonya ujra kezdeni egy másik életet. ~osol~ának reflexe nélkül. Az alázatosságig " - S azt, a melyiket meg~zakitott ~ - Ne be zéljen félre, György - mondta ~uaado, a. férfl , h~ simogatás.~~~ , zel~ditik, ~e a .rva ag1g kcmeny ha. gogo. :-zon1l, hideg meg-megremegő ajakkal az asszony. Ahhoz 8 a.z~~'~el akarják fegy lmezni. A maguk erénye nagyon sok kellene. Ahhoz az kellene, hogy i ~r~lcm, az alkalmazkodás, a miénk az hogy igy össze ne legyen törve az a má ik sziv is. .~nadJ_uk magukat érte; a maauk feg 'Yere a * :un~ekony::;ég, nehézkes lelkü~ décf~1aetése, 0 Páltelky György rohanvást ietett Feri "" llll rry" ' .. k ln b ongescgm1 az, hogy lYcsz jük érte a bará jához, a kit olyan kedvben talált, mint ódagun~ erős~égét és megiaézve követjük az mikor az ember azt képzeli, hogy a világ min0 l'd el ge t"o k·ezet, a felethmk ·· k es d. Rzot • a c~ ural- den köde az ö lelkét akarja eitakarni a nap 0 jg~ _meleg z1 et. A mi boldog águnk ha le· , . . . a k~~ttak v~gyunk, mert az azt jelenti, hogy fénye- elől. Tudod-e mi ujsag, Fen~ - nyuJtJa tal· lt szeretunk, a ki benniinket szeret : meg- feléje kezét Pá.ltelky. ho a a az utat szivünkhöz és meatamuta - Nembánokén semmi ujságot, öregem. 0 al-f:rau lehet alakitani lelkünk forró au racrá' 0 i\fiattam fölfordulhat a földgolyóbi~ iE. ' e~t, hogy az nekünk mao·unknak i b ol· d o~sag - Az bizony nem fordul föl, de a fele 1 o ha. onem egyen. . :;. maguk boldo talan ága, séged utazik. , t"n '.vesznek marrunknak ahhoz hogv - Hova ~ - kérdezi nagy mohon, de ..... ul manyo , k ldot , e '"'J énjükhöz . zza _" e,s ezer kis fortélylyal a aját aztán c öndesen hozzáteszi különben ez a hT Jdonutsak emberük lelk 't. Ennek se tartozik rám. van~ as munkának nagyon "nzetlen czégére lessze megy és egyedül. _ Egyedül ~ Az Olga ~ . Hi zen ,.olyan jók ;' p:hguk alkal~~wz!~o:~á · képcsségnek h:~v Zést szol ~ .~ le_ggyonyorubb, legneme ebb on- g -önge, törékeny, hogy el se hihetem. h.omokét fiat g a 1J?-k altala : egyg é olva ztanuk vele lyan be zélsz ~ 1 SZlVet - Komolyan. Ha nekem közöm enne l , :fi:s Um't · 1 gondol, ezt a. kis fáradtságot nem hozzá, nem is engedném. éri-e mea egy h , . . , . 'l - N ekem sinc már hozzá közöm . .v A o osszu eletnek a han oruaJa . z asszony - Hát bizony az baj. Te, Feri, hát i a•f elcltc: negyon c önde~en. meg t"or t en zán c ak egy kis szóváltás miatt szakitottatok r- En már elJMszottam mind nt1 György. ti ·~ .r em olt Ol~ má b~n is hibás~

- Kérlek szépen, ne bántsd Olgá.t. :fl:u a. világ legjobb embere vagyok, dc ha azt az ~ zo~~ , valaki iga.zsá.gt.alanul mcgbá,nt.an{~ : osszetornem. Elváltunk, mert 1 ésőn jöttünk rá mind a ketten, hogy nem szeret. - Vagy te nem öt. - :&1 ·~ Tudod, ha ez a ko erüség nem volna azóta rajtam, talc1n még belém beszélhetnétek. - Pedig hát rosszul hiszcel azt, hogy nem zeret Olga. Én most jövök tőle. Rólad be zéltünk. Azt mondta, "'-e öröm, se '' ig,::ág, e nyugalom nincs számára nélküled. - Azt moudta ~ Hát hiszen nekem siucs. Én se tudok nélküle élni. Én se teszek mást, csak kere ern az okot, m 'dot, hogy kiiöltsc:n nélküle az életemet. Szabadságot vettem, 'n is utazni akarok. Ez a legokosabb. - Hát külön akartok utazni, roikor szeretitek egymást, mikor e~y:r;iás miatt vagytok szerencsétlenek? Te Fen, en gondoltam valamit. Ha én a te helyedben volnék, elmennék mo t Ol"ához és azt mondanám neki : »Ke~ engedlek el egyedül. Te :.1z én életem vagy, én a tied. Egymás nélkül nem élet az élet. Megyek veled, el, messze a.z emberek szeme elől, hogy egészen egymásé le· g, ünk addig is, mig visszaszólit a kötelesség. Ujra kezdjük a boldogságat és majd jobban megbecsüljük azt ... << Feri arcza előbb elfehéredett, aztán kipirult és a szemei ugy ragyogtak, mintha mindenikben egy-egy fonó nap égett volna. Mikor indul Olga ~ Félhárom;(or. - :Még két órám van addig. Igazad van, zólt hangjában elfojtott, izgatott György remegévsel. T em engedhetern eg edül. M~ gyek hozz~J s ha ak.arja; vele. Já.nos ma.J~·

=== ..,

Vasár. ap, február 16.

AZ UJSÁG

szemöldökök és a szempillá.k barnák, söt feketék, csak nagy ritkán fordul elő . A szem szine a festanyag elosztóclásá.tól függ. Ha a festanyag kizárólag a szivárvá.nyhártya möcrött van, akkor kéknek, ha magában a szivárvá~yhártyában van, akkor barnának, söt feketének látszik. A szem szinc tehát tisztára egyéni.

BRÁZAY SÓSBORSZESZ

fOGKRÉM A..,LEGJ O BB oltásnak köszönhető. Fájdalom azonban, a himlőn kivül még nagyon sok lilás olyan bőrbetegség van, a mely csunya hegeket okoz, ezáltal a bőr sima felületét elrontja s igy az arcz szépségét többé-kevésbé károsan befolyásolja. A bőrbeteg ségeken hvül a bőrön a szaros ruhák, erős bcfüzések okozhatnak bevúgál'okat s ezen czélszerütlen ruhák állandó használata következtében kisebesedések és ezek után barnásan elszíneződött hegek jöhetnek létre. A bőr hiányos ápolása következtében a faggyumirigyck eldugulnak." s igy jönn<>k létre az arczon és a nyakon az ugv'!levezeit mitcoscrck, a test többi részén pedig az ugynewzctt lilmbör. A szin piszkos sárga., söt sokszor barna lesz. A tcint legfontosabb hibái : sötét szin, goromba szemcsék, durva felület, erős faggyukiválasztás, hegek, nyomási redők és egyenetlen fcstenyzödés . A teint szép, ha a szin világos, a. szen esék kicsik, a felület sima, a festenyzödés e~yenletcs és ha hcgel;:et, nyomáRi redőket és anyajegyl•kct nem találunk. A nöi su~pség megho.táro?:ásánál n bőr szinének szépsége után első sorbau a. lc;;nr.gyobb fontossággal bir a haj szinének szépsége.

(Folyta.tjuk.)

Osztrák császári udvari

lcsokolád~

Elisn ert leQ!Otb mlncs~gü.

Po _sonli-J

. ..

Köln,

-l

és sas.. cacao ~ Minde~:ült !iap ható.

;,;o

•

••

• ,

,f :Zt

Töltött kappan. Szép nagy kappant kitiinöcn clké.ozithctünk a k5vctkezóképpen : ::\yuljunk ujjunkkal a kappan böre alá, Yigyá?xa, hogy ki :1e lyulm~zs~uk, a mellén, czombjaill és hátán lazi~ suk ffiecr a bőrt. Két tejben áztatott zsemlyet facs:trju~ ki, t-együnk bele 2 tojást, kis zair~n piritott vöröshagymát, petrezselymet, eg.V' mar~k zscrnlemorzsát, kis sót és 10 d{! ka reszelt mandula t (a r.:1i icrcn kitünő közte) és egy kis törött borsot. · ··1 ·· •.. , a 1atppau bo"' re Ezeket o kcvcrJU · o!'.sze, s •IA:gyuR alá ; e töltelék 2 kappaura elégséges. Lábasba te,l ·· l l'· gyük a kappanohlt, üs vizet önt.t.n ~ a ap cs zsírt. 1'o1J· tonos locsolgatás küzt süssül- pirosra,_ ,-agdaljuk vigyázva részeire, hogy a töltelék ki · ne potyogjon belöle, tegyük tálba, zsirját öntsük rá s rakjuk körül káposztasalátával, a mely igy ké. z ül : vékonyan vágott káposztát be ·ózunk lran'k' · tt voros ·· ·· ltagyma-szel ct ekk el . K'eso"bb ·ara vago kicsavarjuk a sóból, tálra teszszük, forró zsirra.l lcöntjük, kis paprikát szórunl- rá s gyenge eczetes vizzel elkcverjük. Külön késztil a. fehér, ki.Uön a vörös káposzta, s a p:::cscnyét vegycsen diszitjük ve e. I:zen jóizü. Római leves (zuppa alla romana). 10 deka

··~lKÜlÖZH ETETtE~

Berlin, Ne "J - Yor!~; i

Házi fan 'cs

ÉltTES SZAGTAlAN FE TÖTlE, lTÖ SZER A nóMk egyik legnagyobb ékessége a hosszu, tömött haj. Ez mintegy bekoronázása a nöi szép' k . .tU ''tal'anossng · b an no"k·nél a sza''k-e h aJa · t segne tartják szebbnek, mert ez a szin inkább van összhangzásban a nöi arczbőr gyöngédségével. Ellenben a szemölelökök és a szempillák csak az esetben szépek, ha sötétebb szinüek, mert általuk a szemgödör mélyebbnt'k látszik lenni. Az az eset azonban, hogy szöke haj mcllctt a

és 1nagy. ldr<Hyi szállitók

Csokoládé-g)- árak :

.Ö '

H: •

marhacsontvelót a deszkán ap~óra v~~· tüzön fölolvasztjuk éS. s~ürók~ndon .~tszurl o ~l'eka. • kihül'"L, beleke\erünk Kut erresz toJa.st, ' 't' • o . ml emorzsa huslében áztatott és kinyomott yse y reosen· C""' csipetnyi zöld petrezselymet, reszelt sze ·'k·t..ez '?-? • • . • , , t E kever e eu diot , reszelt parm:n saJtot es so t· , ta. legyen e's annn · liszté• adunk • horrv puha. esz • • o. . b 0, czokat- so dezekbúl mo~rro. róna~·sagu kl. go:m l'b en kt'föz~. . ~ , l se runk és ezeket pár percz1g )rr_o 1~ , unk zsirzük. Kcskenv z;,:cmb;-ecsikokat 18 km~n: ros husle'be ban és a. gombóczakkal egyu\t a JO e teszszük. •r , h, .: t leresze}\e, 7'5emiuefelfu]·t. A. zsemlek ep. tt te]·. J • , • ukrozo azok:1t szeletekre va!!Jnk cs fel 1ttcr ez . t ·~7in· ~ . . , f'l h"er e]"" b C; n áztatj uk. :::.·yolez egés_, to!a.:t e;. , ~ habosra 1 nel, cz.ukorra: ~- re-zelt f".zltrolll:h.cJ:J. pk zsrUl· !H·n·Iiink aztán l·h·ajazott rurroal.i ~u'ti,"u · a:z;:,tnllt 8 lt'_szelct kkel, erre \agdal~. mand~l~t addig lu tünk é- rátöltün.- a toJashaban:kbo ·f"lül ~n1 ét 0 i:-mét ljük, mig a fotma. megtelt, .leg bokat. h. toj6."habarékot tölt:i.nk é- apr· '~!~~~~ és sodót' té ztát s/ ó ·úig a kemenczében s~t]ll \agy gyüm5lc:már {:·t adunl· mellc.

't lllegfóziinkt 1_, czul'ro me~hámozz\Ik ·• ~z.it:'í.n áttör]' ü· . ~O_d._e_.:~;-, ~· , IW> ]lozz!Í.· 3 c:cczi izzol igen .sü~ szörpnel:. ro~gto~3 dcc:Ó leJ: adJuk a "'e z'"cnYe • 3 -·m6.1 rllll!ot, <'eszte szi.nh~l s'=u-·r··l lt._]."ot. veriink hozz,í.:tdjul~ ~ " - ük .. JU"'k e: ' ]C::: . '!!tC tes·' SZ , t )t n ·c'lH.'z, ta'o}á'iJa on , .. pró szele ,o

Gcsztenyekrém. 35 d ka gesztenye

Homoktorta. Torta, lepény ~~ ~ ~at.rf lll~z~ alakjában l;:é_zithetö cfóttel megt?lt' ~· dck:. \'il]n•?. zal he\onva. r é::zité!:'C a köv t 1•ezO : 1.- 1-~ot és 1.·' f'l' · · k·everunh:, .. ' 1:) e!!y JO e oral!! :... d ek"... cztU-' , fÖ 1n íJ(I'Ilo. clel;:a kmmplili"ztct át-zitálunk, uzt:!l~ • ecr:o·-egJ, 1 .. Il) }!l' l kanálli:-ztH. 1 kam1.1 czukro , '\"U l an toi 1\s }o ·í, tojást ö·-:zekev~unl:. (Az eg· "zlJ c 4<'~ ~IJ.ll~J :llost i.:mét fél ó 'ig ·-eH· jük. Yég~ c".\tópol' .l~ czitromos czukor é e;;y kán~ ka.r;al ~\er0Jll 1 • belé. 40 p'"'rczi~ :iitjük é. {~,; tér mazz!l ~

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~-~-se·lyciJl-'

utánam küldi a málháimat. Aidjon meg az Isten, Györgyöm. És lerohant, koc iba vágta magát. Pár percz mulva már félretolta a csodálkozó Terézt, a ki ajtót nyitott neki, szinte futva ért a felesége ajtajúhoz és boldog izgalommal zárta _zivére a meglepett aq~zonyt : - Eljöttem ~rtcd ... ugy-e nem vártál engem? - • .,.em vártalak, de nem engedlek többet el. -Nem mennék, mé~ ha. küldenél se ... É:- egy óra mulva már együtt vitte öket a kocsi, el, messze a figyelő szemek elöl uj életük, uj boldogságuk felé!

a test mozdulatait és ez által a fordulásnál a derék a bátré<::zen egé;-;zen Lehajlik, s szinte le lehetne rajzolni a testnek e é~z formáját.

ivatlevél. Budapest, 1008. február. Annyi a táneze tély, aptó mulat>ág, bál és mind~nféle esti f:zÓr<lk zús, hogy alig érdemf's másról be zélni, mint az egé z toalett kről. í'sodúlatosan nagy utat tettek meg a ruh' k c• ak ta.n.ly óta is a elivat lejtőjén. A mult é ·lpn még ~ok harn.ngrzabá~t láttunk, accorclion-pleat-eket, egysznrübb vagy komplikált plÍi'S ~ket, mo"t az alj f'ima, alul, a láb f lé elkeskenycrlő, lf'gíeljehb a derék alatt kap néhány haránt ránczoL Ez mind o.r való, hogy cgyré"zt a sz.t'•p tc .. t vonal it érv~nyre juttassa, Ulásrél zt, hogy a deréknak be ne szaritása áltul a csipöket e:lt..tm tes se . • i e:rt a ostani alj zabás mcg~;imul n. ipők.. l on, éc ed" a. d ere'kon ·m lt ább b"onek rnonclhut6 s . cgc~z t r 1« csaknem tricot . z~rli.en hat. Csak lent , ~ . . , a o ·ana} szél esed1k ki a szolmya. ' mm't egy CXOtl'k"US • ' s hosszu uszálylyá bővül.. vm g

Az uszály maga is Ezintc l·i''' 'Ó e.;

Z"t'U" " en

1 ..

•

to\•eh

Termé,.:zf!ies, hc3y mint mu1den más divat, ez is a magasabb és karcsubb nőalakok számára krcúl6clott, mcrt a cli\atmcsterek egy-egy ismert é.,; elismert Ezép érrct !.'zoktak miniúnak ki,·ála ztaní s cnn:!k a számára. teremtik a legujabb modelleket. A többi as!"zonynak, ha van belátásuk, ez után l;:ell aztán biczegni egy és más Yáltoziatác::okkal, olyunokh:al, a milyen~:kct az a "kjul:. mf'gkíván .•\. nagyon soYányuk jól teszik, hn. nem Yisclik ezt a. Ezabást, a kö\('•reket azonban Yékonyitanl fogju n~mileg. Az uj juk is lc"zorltot tak s többnyire ú.tláh,zó tüllböl, csipkéböl ké"zültek. Egé~z a kar cl. ö hajlisáig i· lejün ez a kc·ztyüszNüen ld "zitctt tüll s n Y6llról, esetl g o fölött, egy má.:odik lenge, r-zárny.zerü ujj látszik, mclynek c é::e gö1ög rEdŐ ], t kL·pez. ~okszor ezeket a kspannolt ujjnbt et!)'-ef!y, a ruha. szinétöl elüt ü I11ásli fogja le. ~·r':! ·on \"Í cm~ a sima. tuniká. ruhát is, azaz ugy, h'>gy a ho· sz u, térdig érö tunikn. mintcgy folyt~t<~ a a de1éknak, mel:ct ezy >ci étebb ö· !w tá ol. lly 'D :cr hátul é hm pe ·zerii lehbnny fedi ol a l· apc. olú.st . l t unilia fodra esetleg azono~ az alj sz ~lén futó fC'dorral, ,-agy árnyalt selyemmel, mcly lent a l g ötétcbb. A jap:íni ujjakat is ,·Lelik, ele kkor is vnn egy f ~zcs ujj nlnt t uk. A b lépók között szópek a bizúr C'Zi :tilusu s a J ar tlatt fdnígott cn réel-. Idősebb dámák feke ;ben, arany v11gy zii t himz ', ~ l \ ri. li h: ezeket.• ~ ok úrn ·alt ly mböl, ,•al'di irkékh>l, mely SZ"I' ne é en t.úr~ul a prémmel. A l•ülöu hlnzok vn!t· egy. zcl'Ü angol bluzok,

k' 1l)YU t ,-a~y pedig f hér ip ·é ól. n\ngY' -ox fe~e 0 ből k&züill k. _ "'Zin "'· di•zes bl~o <\csipke· · ·ehl;:. ~ ,_J,ol' aljhoz mo t már gy;l 'n nem n::gk a~ . .. . .. .. .,_ fel s cs . ·•ot. bluzokut 1~ kol::'.Ztum kl oz ye,;:zu... - l-ól>:J.b•n . .. ik· az elo, • hn a höl • l;: l etc-=z J· l-. . a fc ,"~ol>f8-• bill t un , . I.;to<Tnta~ !Pé· Il ycnPkc hordnn" k d , lu t run ·• "' 1 z ter Diner· le iS ezzel kapc: olato.•an diner ninc cn. }egslább ::zetesen dé olietago ..zi'' éc:e~, v-ngJ ip:éwl behuzott pu~t ny. ·ré5Z· koc:ztiif11 Ö~• ' k· r- .,n".ol 1-nb.lti ] g n ~zf'p n~ •· r: .\ J>" t-}u"'·'31. J> ho- zu ka b· al. J,:ü C . " ~~·b: b:> jöflllt ' · s"'o ,t zt rajt marad a hülgyeken, m ik·or a ~ tik }o & • .1gy JO . b b a hat' k o''t :~bott ::t • umz h .. n c}._zu , , ~.• • r kJ·.-ncrHC . ""116 ~ a ·on 1. dvc.s UJita~ fl ~ra ' '' Jl)indig "' ' lmlJ,. tl-•. po z to' l'h . ébCll l>araony •l oz. D ~'Z ·a c:t;Jll . .. . . "l "zokll), ~ ~zmu, mmt a . zoknva lu n ~ tartott, dc vil 't«o b.uzro uyilik· ,, -\ ntr~· dl ttUJl~· A f izm ' ól 1 em ol... t mon ta . t ""olnh!l• ' . 'k nun o. kr_ '·gcs f"rtö :ct jol l n h rd}.l , 11 cretrg , 5 "' bo~: n feJ. nagyo , m .n.,.. enn - 1·ttc :Uitol!l• l 1 azt ,t kSzor hamis haj. ~"t tul z k, • ''lódni. So . t 1 lllindell k,} pboz ii}"n k 11 fc~ \l : t 1l JllllJ· . . '-t..t!l 111 ' ~' f'gé.zen crn·old lu-· Íl'J· tt • . e~ üillik Cocré~zcP a l·alap hajlik. _ tudt

ktlt

l- ·ll tölt€'ui haJjal.

,~__v_a_sá_rn_a_p__n_eb_r_u_ár_·-_2_3·---------------------------=Jl~Z~lJ~J~S~ll~Gr~---------------------

A feminizmus mejalapitója. Irta Bloch Henrik. l\Iária apostQl volt. ő hirdett elVlollstonecraft e<Y l " .. k' d' .""e oszor a ·ot nem háboruJ'át, ., no" , laza asat f · fi ' "' Ptedeszt· ~ er uralma ellen. Es ő csakugyan vitt . . lilah·a volt arra a szerepre, melyet lllind ~o 1 ~~~, nevelé e, életének viszonyai :szen d~·Z ZaJa.ru.~tak ahhoz, hogy a nő jogainak ve eye eloharczosá-vá váljék. d ':~ollstonccraft l\Iária 1759 áprili :27-én Louon karnvék, .. l • en szu etett. Gazdaer ir c aládból szárIUazott, mely , "l-evre , . d inkább d.. , · azo n ban evro mm szegcnyedett A . .. , é.8 , · tyJa muvelt c teYékeny ember Yolt . valosá gos zsarnoka csa.ládjának. Gyermekeit JUtnden alk l hi ., a ommal megvcrtc, sőt fele ég' t , em , . kéré -eivel és , _..llleiLe . ' Jlctn t"oro"d ve a ki. l\Iana .1\onyet ve l E· . . , c ·ünrrött e'desany · ·· z ped1g l'aJongo zeretettel . o Viselt . Jan, noha ez a legnagyobb 'közönynyel etett szernt .. l ' . ' ' · " o eanya n·ant mert ó csak fiait 8zerettc · . · k, .. .. ' voln e.s 111 abb orült Yolna, ha l\Iária is fiu lett a.

Igy n "tt f l szom . 0 e a szegény leány elhagyottan é · saJ·, toruan. M:ár korán edzve a szenvedés~k által a mag · · és . a Iranyitotta életé . Hugaival foglalkozott szcnvedél , . .. l'Ült k , yc en olva oLt. Barm1lyen konyv kereg, eze be, válogatás nélkül mindent eloh·a"ott, ke ~nyeket, tudományos munkákat é vallá i értezeseket E ditá · gy napon Rou seau >>Emil<<-jénck for. kön sa akadt k eze·b e. Ez anny1ra hatott rea, , hogy a szór~~et ~em tette előbb le, mig bele nem vé ödött ..., ·Szora emlékezetébe. Rousseau lett azóta

Tudom ...

'fudom 1 . L . . ' 10gy so l1a sem Yesz észre : cpleJt n ... l .. legts ~ovclem. 11' hogy erre szakott járni s erre járok rendesen.

'fud

Valaki.

F 'eber k l b Sétál a ap ~· kék ruhába I.J-, az utczan rendesen qa tal:Ik · l." • • a o zunk és kö zön t .. !"eJet 1 h .. om · neg aJtJa kedve en. Ábr.; 11d l..r '"' os nagv 0"t· J. l Ossz ' J' et zenu~rc - . S ~ se~ymes pilla borul. Vaia1 · s~lVeinhen, s~egény .. zivcmbcn Ul allllot ö szedul ....

Dalolva jársz

Dalolva J. · • • • A._ ars z a n ". ~ illato . .· . ap 1 enyes lava zba, re h .zo 'u·agok közölt . ozzad dalol a · S az erd"') ·· o le lll d · patak csoboava o , a ar-dal költözött.

·-----·--..--

kedYencz irója, gondolatainak és órzé einek irá- vel egybckötötte, · ennek folytán az asszony minnyitója. ö keltette benne a független ·ég vágyát , az dcn lelküsmcretfurdalás nélkül tekintheti szabadnak magát. Mária arra buta hugát, hogy szökő befolyása alatt határozta el magát olyan fogjék meg. Néhány hónapig rejtve tartotta, . mig lalkozársa, melyből megélbetne. Ez azonban nem volt könnyü feladat, külö- Elza férje végre beleegyezett az elválásba. Nővérével és barátnőj ével egyetemben Lallnösen olyan leányra nézve, ki rokonain és nédonban leányiskolát nyitott. Kezdetben igen jó_l hány papon kivül senkit széles e világon nem ismert és kinek i..meretei nagy olvasott ága mallett ment a dolga, ugy hogy joggal azt vélbotte, hogy . l hiányosak voltak. Végre sikerült neki egy jobb napok köszöntenek be számára. De b,a rátnöje i , iaen o öreg as zonynál mint felolvasónő állást nyerni. Egy- nemsokára elhagyta, hogy férjhez menjon. Néhány két évig maradt ottan, a hol ~lőtte egy fiata.! leány héttel rá barátnője . veszélyesen megbetegedett, sem birta ki néhány bétnél tovább. Mária még ugy hogy az orvosok déli vidékre küldték. De ez tovább is ott maradt volna, ba ha.ldokló -anyja sem ha znált, Fanni Lisszabonban meghalt. Mária haza.nem hi,·ja, hogy a háztartás feladatát helyette erre a hirre a portugál föváro ·ba sietett, hogy barátnője temetésénél jelen legyen . Midön vis~za átvegye. Mária anyjának halála után atyja ujra meg- tért. Londonba, iskoláját majdnem telje en elhagyva találta. Megint egyedül állt nlinden segitnősült és kijelentette rvyermekeinek, hogy nem ég nélküL Akkor ébredt tudatára annak, hogy tud többé velük foglalkoziÚ. Mária ekkor egyik milyen mostobán bánik vele a sors. barátnőjénél, Blood Fanninál nyert szives fogad, oká ki volt téve a legnagyob b iL1ségnek, mig tatást. Itt -élte legboldogabb napjait, mert szabadnak érezte magát. De nyugalma nem tartott sokáig. vég1·e Kingsborough lord házába. keri.ilt núnú Jéhány hónapi boldog élet után Elza nővére nevelönö. Itt is sokat kellett szanvednie részint kérvc-kérto, hogy sies en segítségére. Elza azért a nők megvetése miatt, do még tpbhot a férfiak mcnt férjhez, hogy atyjának z arnoksága alól részéről, kik sértő czélzásaikkal és becstelen ajánmeg zabaduljon. De férje még atyjánál is borza z- lataikkal erkölcsi érzé ét felháboritották. tóbb zsarnok volt. Nemcsak hogy ütötte, hanem Végre elüzték a lord , házából, . mert annak meg is c alta szemeláttára, ugy hogy a szegény idősebb leánya jobbail ragaszkodott- hozzá, mint a szony majdnem megörült. l\Iária eleget tett egy clökelő fiatal hölgynek szabad nevelönöjéhez kérehnénck. Ré zrehajlatlan viz gálat után ki- vonzódni a. jelentette, hogy a férj minősithetetlen magaviseMária vi szatért Londonba, a hol J ohson letével széttéptc azt a köteléket, mely őt feleségé- könyvkiadónál nyert alkalmazást mint . forditó.

Te kaczagsz veled kaczag a virág. :\Iinden falevél feléd integet ... l\findenütt boru, zord szél, pusztaság, Zörgő faág, amerre én megyck . . . Huzella Ödön.

0'1

Tudom h l, . :\Ié . ' ogy uu nunden álmom 1-;. gi~ csak róla álmodom. -l'...S hltecr t li oe em magam azzal ogy meghallja a sóhajom .. :

.......

Üt)

Baráfsáj. .úta Czóbel Minka.

_ Csak már az én szegény Aim~m férjhez menne ! -· mondta özvegy Gerébyne század zor ezred zer, . zemeinek meg zokott, szomoru lnmyoritá ával l\Ialár I óz~ i egy mosolyt nyomott el csino-·, élettelt arczába, arra a gondolatra, hog1 szeg 'ny .Anna férjh~.z me~et_ne, de kedve"'en mt~tt, hogy minden szoke fnrt·JC megmozdult utana Adf!-á Isten! 8 résztvevően sóhajtotta: _ Ugy-e Rózsi, hisze~ nem 1 , olyan ferde a háta-, mióta jobban tartJa magat.? . . , _ Nem, nom - mondta Rozs1, 1 ·mct mosolyogva. . , . ,., . .Amla pedig a mas1k sz?babol hallotta . dezt mint már hallotta szazszor, ezerszer. ill 1 n ' · t a'l mun kb an ~egzinte előre megérezte, mm érezünk eay erős hangot, mely meg fog lJe'zt.CJli miclŐ még anyja mondta : - Csak már az ~egény Annáro férjhez menne ! A leány ugy ismerte márt ezt a mondást s ugy félt tőle. Letette varrását, a tükörbe nézett. Széles, fehér, duzzadt arcz tekintett v~ sza rája, ritka fogakkal, ritka növé~ü s'zin·

telen szöke hajjal, mely még ritkábbarr buzádott fel a nehéz domboru homlok szögleteiben. Jóakarói ugyan moll(fták, hogy szép szemei vanna.k, de ezek is csak mint valami vizes kékség usztak . megra.jzolatlan, bhégezetlen környezetük ben. - Az alakból a jóindulatu tükör · ~ar m;ak részleteket mutatott : egy alig látható nyaka.t s magasan felhuzott, előre álló válla~at. :f;s Anna gyülölettel nézett a tükörbe. ·~ - Utálatos féreg ! - mon<lta saját magára. Aztán jobban megnézte tül\örképét. Pedig milyen kevés kellene hozzá, hogy csinos legyek ! Egy kis szin, egy kis szemöJdök, hogy árnya abb lenne az arczom és egy kicsit, kicsit lejebb a állam .. . Ejh, illinelegy ! Akkor se mcntem volna férjhez s tán akkor is csak ugy hallanám : >>Csak már a.z én szegény Annáro férjhez menne !<< -Jó reggelt, Annácska! - szól rá val~-W.. Anna ,.; szafordul a hangra. Elvörösödik, hogy Elemér a tükör előtt látja. :Qc hiszen Elemér az ő régi , jó barátja ! . . . S hogy zavarát még önmaga előtt is palástolja, tul• zot.t természetességgel mondja : - l\'lost néztem magamat a tükörbe, s azt gondoltam, nem is lennék oly c.,unya egy ki ]gazitá al. . · . -- Ugyan Annácska! Hát nem tudja, milyen zép zemei vannak ~ S a szem a fő az emberi arczban. · És Elemér megfogja a leány kezét és gyöngéden végigsimogatja. Ezt a mozdulatot látja' Rózsi a másik szabából s mosolyogva figyel· m~ztet·i Gerébynét,

.&Z tr.JSA.G

neki - mint szivét. Öt1 iuegtagadta , ön tehát nem adhat nekem r,emmil. << ·e:-:ak azt fogadta cl tőle, hogy az l1ulayné nc\·ct Yisclhc;,:'c. Hogy nüami pénzt szcrezhe se11, közzétctie egy részét azon lc\·eleinek, melyeket Imlayhez •,·édországból, _-orvégiából és Dániá ból intézett. Ez a könyv nagy tetszé ben ré ze. ült , különö--cn God win Yilmo .. , az i:;merL bölcsész volt elragadtab·a. C::;akhamar oly ben. ő vi.. zony fejlüdött ki közöttük, hogy 1797-ben házasságra léptek, noha .\zonbun :.\!ária még nem f'zem·cdte ,-é!.!ig azt, God win me gg özódére az volt, hog~· >>a háza:;sá" :\ mil (j ugy hivo! t, hogy >>:<zrrcncsétlt'DSég nönck a legutála to. a bb intézmény<•. Dc )lária ok uh a lenni <· . Fu eli. n fe;;llí. belé :;zcrctctt. Ez már nüs kellemctlen tapa><zlalataiból, ),ö\·ctcltc a törvény<·mber é,; e..:aládapa ,-olt. • Iúri<l. hog~,. a nyilváno · szabta. házassági köté&l. Igy Cod"·innak a pap lJOtrányl elkeriiljc. <·lhagytu Londonl é,; Párisba elott kellett az C\ang liumra örök hii. éget e"-küdmt'nl 11zon iu·ügy alatt, hogy ott a franczia fona- nic. B: noha :od" in nem igen törődött az ilynemi.i dalom haladá,-ál tanulmányozza. Ekkor már har- Psl>ün•l, mért>'cm . zcgtc azt meg4 mcrt )lál·ia múr minczhúrom éYc;; \'Olt. Dt soha:;em Yoll :;zebb és hét l ,:.nap mulYa (1797 zeptembcr 10.) meghalt, hájosabb. nlinl akkor. Egy amerikai katonatiszt, miután második leányát . zi.ilte, God".in )láriát, Jmlay Gilbert, már az cl. o alkalommal belebolon- l i ké. öbben ~hcl!Py költőnek fele:-.ége lelt. Igy harminczhét én•. korában ez a l:'zép, dult. Imlay szép férfi Yo]t , ugy hogy )iária nem- halt, ruert o fiatal asszon,ki ('rré z életén át mások hibáiért ~kára mcg,.zerellc. Ez "\"'Olt cbö és utol;;:ó szerclmc. . ' e :::zemedclt. l:láza' sága Godwinnal koránt em g:-·en.\ szerdmc!"ck azonnal meg akarlak háza. odni. gitette élénk érdeklődé ét a feminizmu iránt. hi, zen ·1>o alt ól tart \'án , hof!y ha ~tária annol származá;;:át lJcvaUja, a »jóléti bizott-ág<' r•'..zér l sok é.' kel!e- életének utolsó heteiben kezeltr mcrr azt a munkác odálkozhatunk-c akkor azon , IÍletlcn zaklatá'ioknak }(';:znek kitéw, E'lhalasztol- ját. melyhen pana, zail és nídjait hö,·ebben akarta közülök b ozzá--zokt-ak ·a. lánc-zokhoz .<' Jlo!:!Y ták a háza"~ágot. Ez azonhan nem akadályozta kifejteni a férfiak ellen. Err~7 rcgén~'l irt. mely t di n<ryall· ~ \Yolbtoucct. ft )!ária megenge , "' férfina!;, »~!ária.• yarry i'Zerenc~étlcn"é" nőnek sziilehlÍ\' eL ~ 111cg öket, hogy ugy éljenek, uli nl háza, felek. Egy .. "ttc ·111 a .. . ' nen1Í e:; évvel rá )l[uia egy leányt szült, kit polgári anya- ezirumel látolt el, do a halál megakadályozta a nö fizikai tekintetben mogo bbol sze dc tiltakozik az c lc1 , L 1'IY e ú t·a'rozottnll könyvbe Imla:v Fanni néwn Yezettek be. 1795-ben. fiunak hE'fejezéséhen. (Férj kiadta 179 -ban.) 'k .[J.Il rköl ·si inferioritása köntkeznc · f1'{ fokon ~a rE>gény kiüönbözö női alakjaiban akarta az lmlay-esalád vÜ;:;zat 'rt Londonba. De Gilbert · • ,·ball Cc. • állitJ·a hom: a nő ebben az tranJ tt {L]c1V< lllár megunta a .. zerelmi \iszonyl, a miért i )fáriát a ~zcrencsétlen as zony Yálfajait megrajzolni. A ' e.• lC<Y 1C ., 0 10 (·,; l·ányát Svédor<:zágba küldtc, hogy ott ,-alami regénybeú ~<Ú'rPpléí a. szouyok mi.nd, naz.dagok é;; áll a férfim·al. Az a :::zony épp ug~· n . e1111111ó.cZ • 1 ' 1, llllnt · a f cr · fi .•-u. ~- e::z ', I1edio'' tell'.... .-.el Jl o<~J " ügyét intézze el. A fiatal a.:,.zony néhány hónapig szegények, fiatalok és Yénck. szépek é;:. csun~·ák, e:::z;:,zc , . IlltoJe' ' . d·r~ 1 meh· ecryc:::iri a teremt nyt texc ..,, Jlllll o kivétel nélkül áldozatai a férfiak barbársárrának, ,l'\:édországbau maradt, a hol a 1·eábizott ügyet .. . '·z nr.... JI;], lmlay Gilbert várakozá:;án felül kitünöen elvégezte. vagy még inkább saját ~yenge égüknek é a lehet tehát f !tenni azt. lO!!Y az e:: -'ltozil> i '. . t Ill ca' a ,,t-ot Yif;-ezatéré c után azonban kellemctlen c~alódás tön·ények Zi'arnok><ágának, melyek már cltn·e tl!;'"UllllZ. ho_ · a -nem- szerm "" "\' 11~1> . : . .. ,. : , ·ak eeJ.' lllill (•rt e. Barátja nuí.r má.:s növel élt. .1:-yomban el- lücihavalóvá tel'zik az a szonyoknak ulinden törek- eh, u J']uk. hog~· az tgaz'ag • Cl" - • keU e... . d en eszne • k· cer ,·f orman • kéne"'ncl' 'tth · hagyta. Imlay házáL és a Themsébe Yctette magát, \"é!Sét az emanczipáczióra . mm t' ~ }i<Jlle·l.1 .. .. ':: . . B, h<l e " 1 ~It dl' c~y hajós idejekorán kimentette. "' kkOl' 11cll • •>A iö1Tények ellen , melyekct az crö hozott annak megkulouboztete<:ere. ho<'\" a jó kiilönbözik a ro·~tól. a f'r!i J;.éJ.lC~ 1gm szomom idő kö,.·etkezetL be mo;;t ;;;z{t. a gyengék ('llen. fPlcbbezek az én tcrmé,zetcs e. , d"Ü a c jogunkbm azt föltE'nni , hogy egye l igaz".ágo. érzé::cmhez.<< llJáta. l~letkcdvét cln~ '-ztet_tc. dc élní mégi: akart, . . . anna k me<•lte 1e,er.:-. l 1uc]•'ck ·' l10,!!Y leányát, fclnc,·clhe -.e. Imlay többször fel. )lunkái közül azonban csak a mtÍ.I' emlitett. . . . · ' :. az ol,okil ' 01cg· Ebholmduha hJft:.Jtl ){alJit' I·ball ajánlott neki pénzt. Ö köntkezcte. en vis><zauta- ».\. nOi. jogok \'Í. zaköYelelé; C'<<czimii l;:öny,~e rtya).ulUll' müwlt tár;;ada . itotta azt. >>• 'oba m{~:,L nem kérlern öntől, - írta koroll tartós és mély hatást. ::\lég mrgjelc-né:-én('k a mi uaynC'vezctt e.

Tehát akarata ellenére lett iróvá. Johnson megismerkedett a lt'rr;;zéll'Übh irányu irakkal , mü\é~<zckkcl é~ politikusokkul. Igy szida. magába azoknak tanait é: nézcleii:. :Jlidün Burkenak » ondolalak a. franczia forradalomról~< czimi.i munkája 1790-bcn megjelent, uzonnal egy sokkal bevesebb röpirattal felclL erre, mclynek czime : »Az emberi jogok YÜs zakövetelé e<<. Két évvel ní. közzétettc cunei· folytatá..:á t : •>A női jogok vi~,.,.zaköntch~ e<~ czirui.i munkájában.

A mama széle. arcza, kifé ült, gyérülö . ötéLzöke hajával s az egykor szép, do mo·t már elneh zedett vonú!'lokkal, széle ebbre huzó-dik, barna :zövetruhája nehézke. en ki. éri előre llajló mozchüat.át. Rövidkörmü, feht'·r, dc va:;tag kezeiL térdére teszi s . uttogva kérdi : - Te leheLége. nek tart.od '? - ~!iért ne ? Hi!'lz látod, hogy udvarol )l('ki. - · r~tenem, ha még ezt a boldog-ágot eli-rhctném! É:-; Anna. tudja. hogy a. má ·ik . zabában róla beszélnek s tőle egy o1y sikert várnak, melyet ö nem képes eléJ.·ni, ezért zavart é: ügyetlen lesz, daczára hogy Elemér igazán őszinte l)arátsággal : baráti gyöngéd écrgel ~JC3Z 'J vele. Pedig Elemér Rózsi miati jött ide. Tudta, hogy a_ szép as zony itt van, tudta, hogy látni i"ogja. Örülten .zerelmes ö belé, már vagy két hónap óta, mikor Róz'i egy kirándulá. alkalmával oly heveFen kaczérkodott nle, c ak ugy m~lats~~ól, mert. a, zép eh..ált a. ,·zony hideg . l:Ivec. keJC uayan ·enkit :c . zerctett önma(l'án 0

Í·ivül. Baráb~ggal Yolt bár azok iránt. kik mondták neki, hogy z(·p, de hánta is ·ö, hogy ki lllondta neki ? ~ ~! 0 t Elcmél' mondta lecrt{.il)bszo··l. ha nem 1• zoval l . o ·· • • ' · · .' ( < mmden mozdul tá val -z m 11 mt1r·u ptlhntá · 1 l , ~ · • ' · · El·CUl ·.'.l jJCd\tr . a \t• utt hleménc mo..:ol• ·crott. , •l pa lá tolja (·n: { · . o g_ m • . ön ma u. elött i· 1alkowtt Ann~v~ll hev. •n ' 1 h~>l atóan iorr•... , ~.·--t, ., .. ,.. .hOZ >en lJClUCl\t l•: '-.:< I U;\"11 VNkoz • . zélétc, s mig \, ny a. zr, h' jába., l hl ., f..~y J. nn~ l.l ha''t av c lk·ezdte :\ fagc•átni rryc rlt)C kpt '"' ..., ·._,t · onta. mellett , -;- - Iondd c ak. Anná. ·._. ., .Ma e:·zrcvelt!!m valamit ; ka~1 • Jol látt 11 ~

L\,

ve:: en beszélgetett vel ·d.' •1 r lnt'l' no g •on

·e jut, jó harábága!

.-zólt.

le.

Vasárnap, február 23. . az asszonyt abban, hogy természete a yozzak egyenlöségét érvényesitse.

A főok abban rejlik, hoay a férfiunak hoay 0 · fizikai ereJe · a'ltal megnyert hatalmát ' c merrtart"'a· ''t o a no ~zellemi tekintetben is felül kell mulnia, mert csak ily módon biztosithatja uralmát. A nőnek gyenge~ége és azzal járó alárendeltetése inkább megfelel zsarnoki czélja.i nak, mint a függetlenség, mely az ea""yenloseg " · b'1ztos következménye volna. ~ Es az asszony, kielégitve a férfi hódolata által .fAá 'do k' ' ·": r. •zza ne 1 tehetségét. Ilyen c elek által eln~mitJa a férfi a nőnél az ész hangját. E!tiltja öt ~Inden komoly tanulmányozá ·tól, távoltartja az elet naay .. ·to"l , h azzaszoktatja , o ugym ahhoz, hoay csak t oale tt'Jeve . l és a háztartással foalalkozzék "' ug Y hogy vegre • · "" ' sz1vesen szolgálja urát. l.:!

Mária még sokkal kiméletlenebb a nőkkel szemben, mint a férfiakkal. »Hogyan lehetnek ua"'· mond a ~ oJ ' z asszonyok igazsáaosak és nagylelküek l o c ' l,a az . Igaz ta anság és a kegyetleg ég rabjai ?<< .1101 nemet aljassággal, képmutatás al önzé sel SZlVt l • ' ' . e enseggel 'ádolja. De ezek a hibák a rabsaguk eredm. . Mil n "t . enyei. · 1elye t felszabadítják a es ~egengedik neki, hogy természetes tehetsege .. szermt . . eTJen, nu'helyest öt a férfiakkal egyen1oen reszes1tik . l'es es · a kormanyzás . b a neve előnyeil en, akkor bizony rövid idő mulva sokkal jobb enne már az 'lt l. l lett . · . a a lS, 10gy szabadabb és tanultabb é ' llllg vegre egyenlő lenne a férfiakkal az ész s a.z erény dolgában.

A .. .?

_ l Ezen czélt szolgálná első sorban a - szerinte ta .et~nyoknak és fiuknak egyiitt való nevelése és Ul asa to 'bb. me . ' • va a az, hogy valamennyi pályát ne;nylSsak a nőknek is. Különösen ajánlja a nőkter az . orvosi pa'lya't, me1Y leginkább felel meg llleszetes tulajdonságaiknak

1 Politikai tekintetben pedig azt követelte, logy a nők 1 . • .. élvezzék . va am~nnyr polgan Jogot épp ugy legy .' lllint a ferfiak, hogy sza-vazati joguk en es hogy. közhivatalokat is viselhessenek A .... sz. . .1101 JOgokat azóta ugyan sokkal ügyesebb oszolok k" ·ovetelték, de egy sem szállt érettök 11 ;~~obb hévvel és szenvedélylyel .sikra, mint -. stonecraft Mária. lánczol , , k e d ves '\rolt . ta , ' kit..untette, mu l atsa.gos es étintklranta, más emberrel jóformán nem is ezett. szép Elemér biztositva vélte boldogságát s egy kérde~pon, Rózsi kezét kezében tartva, mege :. akar-e az övé lenni 1 ozs1 vidáman csengően fölkaczagott : llelll}: t ~e é~es b~rátom, mit gondol ~ Hát ~elll ~ Ja, lll.llyen igazán jó pajtá a vagyok ~ sággalerJette ~eg, hogy szeretem igaz barátis '\ragy' ke ez mmden,- aztán én még öregebb o magánál.

anny~~~ér már ~em is hallga tta , be zé dét, képzelte e _volt SUJtva. Ezt n em varta nem sok éd · VIs zaemlékezett a sok éde zóra, a keserüs:s tNkfn~etre s feljajdult szivében ,a ehany napig nem ment ehova. h1agába. g. 1\liUdent vonulv~, eltünt a világ szeme elöl. nek, csun unt, ~denre haragudott. Oly üre • ~oha azel:r.: szurkenek látta a világot, mint mé15 Jobban t t, de vagy egy hét után mindennel tai fürk~ ~ a magányt. Hová menjen ~ Baráságra n:!zo :e~tete sértette volna. M:ulatnyok csak vagyo,dott. zép a szonyok s leá· · szebbet em.lékebe hozták volna azt, a leg·

~f8~~n.~ csak

AZ 'D'JSA.G

3 kad'l

e zébe jutott .Anna.

tangjátyh~UJ~l. esn~k mo t az ö barátságo

fog reá n. ~m. Milyen kedvesen, odaadóan llelll lehe:tm ez a hű, igaz lélek, ha már ö lllásnak M oldog, legalább örömet fog szerezni Anllának n:rt e~~~z bizto volt benne, hogy &r, gy oromet szerez jöveteléveL ~lőbb mutczasarkon virágokat kináltalt. neki. be aztá:g ~em állt. l\finek neki mo t virág ~ asszony eg V!Ss~afordult. Kék-köténye f lusi - Te! .~ozsa~ oJr:ot nyujtott feléje : ~é .e • szep rozsák! , ";gy rozsasza' l v olt ossze .. k" , ~oa. e~ h l , · ·ot>e : egy ver· a. va.n;v rózs&Szin~ e.!UT fehér és e1!Y-

Rök vitája. (Nők munkater~ a Vörös Keresztnél.) · A Wiesbadenben leza.jlott Vörös Kereszt kon-

mely lelkes Ul'inő aka.r na foglalk<;>zni a kérdésse és megoldá ával, lehetne az ügyet valamivel előbbre vinni. De ...:semmi amatőrködés, mert azzal nem használna senkinek, hanem komoly, czéltudatos munka. Meg lehetne ezt valósitani a >>Gondvisc~éR· sel<< kapcsolatban. Csak akadna, a ki komolyan meg akarná valósítani. Nemcsak a sok ápolást igénylő katonára gondolunk, hanem arra is, hogy milycn áldás volna sokaknak, kiknek élete sivár, nincsen kitöltve semmi altruisztilms törekvéssel, s a mely életek oly gazdagok lehetnének, ha az· En mellé adaállitanák a Te-t is.

gresszuson nagy föltünést keltett Werner dr. elő adása: Az önkéntes és hivatásos betegápolónők ujjászervezése háboru esetére. A közpon~i zervezöbizottság arra a meggyőződésre jutott, hogy a jelenlegi szervezés mellett papiron bőven el va-n nak látva mindenféle ápolóuövel, de csak papiron, háboru esetére pedig nem létező vagy hiányos képzett égü ápolónőnek Yajmi kevés hasznát vehetnék. Erre kellene az ujjászervezés, hogy ezen segitsen idejekorán. Ezentul három csoportra Páratlan és csodás hatásu arczszepitö és finomító a . kivánják osztani az ápolónőket : segitökre, segédf~~~de~ ~RGIT ápolónökre és hivatásos ápolónökre. A két első Zsirt.alau, ártalmatlan, rögtön s:aépit. Ára. l koru::.a. csoport számára a Vörös Kereszt-kórházak ezentul Xapható az egész világon. 670 hosszabb tartamu tanfolyamokat rendeznek, a ( Miss Nightingale ujabb kitüntetésc.} . melyeken az eddiginél. sokkal alapo·sabb képzé~t nyernének a hallgatónök. A segít ök számára tizenUgyancsak csövestől szakad most az áldás két előadást tartanának, a segédápolónök már egy :!\liss Nightingale nyakába. Legujabban London hat havi ápolónői ta.nfolyamra köteleznék magukat, város községi tanácsa elhatározta. Mi<>s Nightina mit egy erre a czélra kijelölt kórházban végez- gale diszpolgársá.gát. Elismerésill a betegápolás terén zerzett páratlan érdemeiél't, hogy egyéb nének, egyben kötelesek volnának gyakorlatra emberbaráti szeretettöl sugallt tcvékenységét ne ujból és ujból megjelenni, a mikor öket erre be- is említsük . A diszpolgári okmányt müvészi ki· hívnák. A cgitönök is be volnának hi-vandók vitelü arany szekrénykében fogják átadni az gyakorlatra. A hivatásos ápolónők képesitése ünnepelt nőnek. Pedig a krimi háboru 1854/ 55-ben jelenleg is magas nivón állván, azon változtatui volt és most jut London eszébe azt az asszonyt akkori tevékenységéért kitüntetni akarni. l\1ert nem kellene. Egyszer s mindeukorra ki volnának kiti.intetni őtet nem lehet, lütünt az ő angyali azonban zárandók háboru esetére azon hölgyek, szi-ve már régen minden tettében, minden gondoa kik va1amikor régen hallgattak holmi betegápo- latában, mert minden gondolata mindig csa.k lá i előadásokat, de soha betegápolá t nem gyako- má nak szólt, szegénynek, nyomorultnak, szenroltak, mert a legtöbb bajt rendesen ezek csinál- -vedönek. (Franczia hösnök emlékszobra.) ják. Igaz ugyan, mondja az előadó, a papiro on A francziák mostanság azzal a gondolattat kimutatott létszám jelentékenyen c ökkenne ezáltal, de a nivó oly hatalmasan emelkedne, hogy foglalkoznak, hogy a hazájuk védelmében résztvett csak ajánlhatja propozicziója elfogadá át. Egyben nőknek szabrot emeljenek. Ez asszonyok többsége mélyen sajnálta előadó, hogy még az ugyrre\ezett a csatatéren gyüjtött.e a sebesülteket vagy gon. müvelt körökben is iszonyatos tudat.lanság ural- dozta öket ottan, egynémely mü1t kém tett szolkodik mindenben, ami a betegápolá sal összefügg, gálatokat, de volt olyan is, a ki fegyverrel édte de hiszi és reméli, hogy éppen a terwzett reform a. hazát. Ezek közt első helyen áll Lix kisa~szony, itt is haszonnal fog járni, s hogy a ruüvelt körök a ki a háboru kitöré ekor postamesternő -volt e leányai tömegesen jelentkezn,ének a segitőnői elő azután csatlakozott egy szabadcsapathoz s ott adásokban való kiképzésre. Vajjon hány segitőnőt csakhamar hitünt. mint kiváló lövő. Az 1863-iki adhatna Magyarország háboru esetén, a ki a Vörös lengyel ~zabadságharczban nevelönö Yolt LengyelKere zt igényeinek megfelelne ~ Talán ha -vala - országban s gazdáival egyetemben Yégigküzdötto a csatákat. l\Iademoisello de Hennezel sulyosall sebe ült meg a Mont-Avron védelménél, ugyszi.nsárga tearózsa. Oly üde, oly friss mind a négy tén Madame Nfassey. A markotányosnők közt kiszinte harmatos, hamvas minden levél. Elemérnek eszébe jutott, hogy Anna meny- tünt Laurin-Dutailleyné, a ki Frösch weilernél ver· nyire szereti a virágokaji. Megvette a rózsa- senyt lőtt zuávjai-val. Drouan, Petitjean és csokrot s vitte Gerébyék háza felé. Midőn be- Philippené a nemzeti gárdához tartoztak s annak lépett, Anna megijedt. Régen készült ő erre soraiban harczoltak vitézen. De a legnépszerübb a találkozásra, régen tanitotta magát, hogy mégis csak Jarrethout mama volt, a chateauduni erős legyen, hogy könnyítse meg Elemérnek a boldogság utját. Most már tudta, kit szeret markotányosnő. Dodu ki asszony, a kit a némeElemér azt is tudta, hogy vele csak zánalom- tek egy, zer el i fogtak s majdnem kivégeztek, ból foalalkozik. Ne fáradjon többé vele a,z ő továbbá Biardné, Weick kisasszony, "Bellavoinené, 0 nemes }elke ne ma.r adjon ke erüség a szivé- Bonnemerené, Imbertné mint kémek tettek nagy ben, ne i tudja, hogy neki valami fájhat. Azért zolgálatokat hazáju'knak. Nem egyszer életük az ijedtséget legyőzve, vi~ám 11?-o, olyl~all~pett tételé-veL A hösnök legfiatalabhja Proust koczkára Elemér elé s mikor ez atnyu3ta neki a rozsaLaurentine \olt, egy alig 18 éves leány, a ki 12 csokrot tiltó mozdulattal utasitotta vissza. -'Kérem, ne hozzon nekem virágokat. éves öcscs 'nek hordta az ostrom alatt a municziót, - l\fiért ne, Annácska ~ maga i megsebesült e közben, dc azért számtalan - Elszoktatna és én nem akarom maga - sebe ültet segitett biztonságba helyezni és ápolni. mat kényeztetni. , . Tréfás akart lenni a leany, de nagy Izgal- Volt azonkivül számo eset, hogy az ápolónők a mában keserü lett. Máskor tán Elemér ful se sebe ülteket a saját testükkel védték az ellenvette volna, de ma fájt neki, hogy Anna is séges golyók elől, mig az ambulánczia megérkevisszauta itja. Kedvetlenill tette egy a ztalra. zett. Ezeknek a nőknek akarnak a francziák mos~> 1 a rózsaszá1akat s pár percz mulva buc uzott. szobrot emelni. Várta, hogy Anna tartóztatni fogj~, de nem. tartóztatta. Hidegen, nyugodtan nyuJtott neki a leány kezet s mindketten •tudták, hogy vége a jó, bizalmas, meleg viszonynak, véf5e a ke~ A. Kerpel kézfinomitót az ves együtt töltött ?rá.knak, hogy tala-n nem IS eddig használt kézfinomitók látják többé egymast. között a legjobbnak találElemér nyugtalan és zomoru volt, de t a m é s a z é r t h as z n á lom. Anna mozdulatlan, hideg maradt mindvégig. • Mozdulatlan, hideg volt még a.k kor is, mikor Elemér léptei régen elhaugzotta.k az utczán. Aztán odament az aszt alhoz felvette 1171 a négy rózsaszálat s kétségbee ett óhaitás al Kerpel kélfinomitó ára 90 fill. 4 üveget bérmentve zoritot,ta. szi>éhez.

·CR EME

lfYILATKOZAT ( - •

ktlld: Kerpel gyógysz. Budapest, Lipót·törut 28,

Va árnáp;

február~23~,.~

, , ·• · . t• A keret mog· Elég, ha annyit tudunk ·a perzsa fayanceról, ség larontasat vonJa maga u an. , és éppen alkotása tehát elsorangu fontossagu , öltözJ, hogy anyaga fehér, homokos, alkatrészeire felA T Ü S . -t. 1• ' arra ' JJOaytőaz egyén· Z AM ezért nem ügyelhet~ul..b.. e. egge booLYa inkább kemény, de könnyen szétmálik. 0 o kilogya.mmonkéut frankO. Mrmely :l.llomá.sra .~üldi: o~ o ködés és a hajvi...~let milldenkor ~z le légrré, aZI K>\.XJ'J'Z JÓZSEF ES J<'IA. czég, GYetR. tl9 Különös sajátsága az is, hogy ké z darabok , me- h nem ugye és c ö ez me'rt l eg ·en. -:\. ki erre . . : dékát elveszt'l l:y eket a beszürödö fest{)kkel elpiszkoltak, me leg eldob3·a marrától a termeszet a3an ·lik· 4 o . , , ben reJ • fürdöben visszanyerték eredeti szinüket és fehér- azt a nagy erőt, a m1 a szepseg ségüket. !~ur.li· (Folytatás.) Emlékezni fognak talán niég, hölgyeim, runitkori kölzcményemrc, melyben azt tejtcgettem, Perzsa porcelaine tendre. hogy a muzulmán vallás megtiliotta a szerves (Puha porczellán.) lényeknek lefesté. ét, lerajzolá.sát, vagy bármily Ez is hasonló az előbbi fajtához, azaz a puha BRÁZAY SÓ,SBOR5ZE.SZ fajta ábrázolását. )fahomet tisztáttalannak nemasszáju émail-porczcllánhoz, ugy glazuráját mint vezte azokat, a kik >>C tekintetben vetélkedni FOGKRÉM A..LEGJO 6 6 anyagát tekintve s csak mintázatát illetőleg küakartak a teremtő erővel<<. Hanem volt mégis egy lönbözik att.ól, a mennyiben tejfelEzinü, wkszor szekta, a mely tevékenységére csaknem azonos a sötétkék vagy chamois alapon fémcsillogásu mi jezsuita-rendünkkel s a mely kompromisszumot arabe.-,.keket, virágfüzéreket, pálmákat mutat fel. , deka vaJb~l, kötött e felfogá sal és a miivé"zeitel, ugy oldván Ezek az arabeszkek többnyire vörö,;esbarnák, s Parme~á~szálak. , (Tea~oz-}ás~! vajas tés~!~t meg a kérdé t, hogy létező szerves lényeket nem ugyanannyi lL"ztbol es ~g:, t.o~ . :\fkor utolJara má,.kor a legfényesebb aranyból Fzinte világító engedett lefcstctni, hanem képzeletbeli szörnyc- lw.:zJtun ' · ·· k· e· t"l b::.zor - .. kin"u)tJuk. " 1... kés res"'elt o J J " feketébe mennek át. S mentöl régibbek e por. . . : ""al ,beken k t, ugymint asszonyfej ü madarakat, embertörz, ü ktsodorJuk, egy l1a b a.rt t OJa::>~ . .JUösszehaJ·t~· á czcllánok, annál inkább összetéveszthetők az sárkányokat, egyszemü férfiakat stb. tett azoknak pármai saj al meghintjük, aztan_ UJér:- saJ·ttal n1eg· émail-porczellánnal, mas ·zájuk fchén:;égénél fagYa . · k·. t OJaSSa · · l beken' , .e ::. yá<"juk <''•<> a helyére. Ezeknek, a megalkm·ásként létrejött isrnét kinyujtju El-:inte nagyon egyszerü volt a perzsa porhin~Ye l ' ~ uj_j~~·i ho ·~~ ~zala~~:bbe~ mog kell ~zörnyeknek a jelenléte egyik vagy má;;ik porezelsütoben men:,UtJUk. A tC5Z c: ezellának diczitése. Később az uj ág után 'aló Ián tárgyon f;Zintén megmondja az idő zakot, a sózni, mint a rendes Yajas tcsztat. rostélyost vá.ay, a luxus növekvésc, a müvészek képzelömelyben ké~zültck s biztos utmutaLóul szolgál a Lábasrostélyos. A Yéko?.~:~_n ~zel:át zsirba.n tehetségének sze:szélyei megváltoztatták az ékitégyüjtök számára, mert világosau rajtuk van a jól elYNjiik bcsózzuk, '"?.ro"hi;k reá a. h~b~ sek régi formáját és máFfajta ujitá.sokkal lepték muzulmán uralom bélyege. l. s. megpárolunk, 11ap~kát t~.-zun~, en 'főni, kés 0 át meg a világot. De ezt leginkább a tulajdonképpeni é betakan·a hagy} uk saJat !e' cb, (1 tt burgonY 0 fayencenál lehetne követni. A puha masszáju porkcYés \"ÍZZ<'l öntjük föl. Hosszaba v~"' túlaljuk· . , tcFzünk hozz~) · ha az megpuhu t.' t 8 toJas· czell3.nhól (porcelaine tendre) többnyire alacsony, 'l k'l' ' élesz tőt ' 1 0 h~ztc Tejföl-fánk. Yeszünk fe ,~ , ·a lapos edényeket készítettek, tulajdonképpeni alj Rovatvezető: Garami Béla dr. 'f"lt '>O fillor al t Fárgá L fél li ter öreg eJ o , - . , .. -c;zegyurJ.1Ik. •5 nélkül, azaz nem volt hozzájuk külön tányérka, ' 0't·' JO1 t06- ra n'VIll'tJU.1' ' 3 kanúl czukrot, k eYes még a c~észékhez sem. Dekoricziójuk egyenlőtlen, l"" ' • z 1r· A testszin sz épsége. (II. folyt alá.<>.) • lit~él kézze· l fé-l óráig Yctjük· · JJllJ"l. ya kllgl t forro · azaz kj,·ül egészen má:, mint belül. A ki.i.l Ö ré;::z jobban táplált a test, minél rondcsebb a veríúnk zuróYal ki"zurjuk, · hu. n;es l~ljnk· . t barnára, kékre vagy sárgára van fcsLYe s a szines kering· s · minél gyengédebb a bőr, annál éll'n- ban ki ·ütjük, czukrozn1, forron a deka V'a!~: 10 yagy fehér alapon futnak szét a fentemlitett kebben rózRásak a szcmhéjak, ajkak, stb. látVanilia"k.i.flik. 15 deka lisztet, t. J·a'ss6rg~~~k av • JllCgsu"tJll arabe::;zkek. A.z ismert tálak legeredetibbjén a ható nyákháit.rái. A piros ajk szép és egybe n az 5 deka mandulát, G deka czukro t .~"'· ···j; 1 'kül;;ö 1ó·zen kék a szeg 'ly, s ezen fémcsillogásu egészségnek jele is. Yal ö "zegyurYa, piqi kitlik • alaki u~;:UpergetJ~ : A mint azt a tapasztalá ból tudjuk, nem é:~ méCT forrón YaniliA · porczukarban arabeszkek ágaznak szét. Belsejében pedig vörös, ra tl p!l ~ l minden egészs 'ges fog 1:lzine tiszta fehér, hanem o • .. .. k ,-ékOll b. anll csodálatos növények között egy bika látszile Ez egé z éges lehet a t.öbbé-kevésbó . árgás, ·öt kéke Franczia palacsmta. u<::=>U ·ink 2 ,és • • ., • • • 1. ··t elkcYcn 1 .. lllandula, ke' d·uk a rejtelmes szimboluma a régi perzsa vallásnak cmaillü fog is . A fődolog az, hogy mindeu fog csintate ztat. o> top:;~rgaJ< tört czukorral, deka fin~m:a lor.t ·oná.ttal, a l.ól· meglepő, mert a muzulmán vallás eltiltja az élő egyforma szinü és ~ényü legyen. , . t t cz1't rom llCJ , es. czl lr ke,·crJtl ·"ke1bele· 3 aprora Yago állatok megfestését. S csodálkozásunk csak fokohozzá a 3 tojá · habjá~1oz s tlll~:~cz forUlM· ·ekbŐl zódni fog, ba a tálat megforditva Zoroaszter Kenjünk ki pala~-u~t&n~g) .~aa_n rá a. ke'·er.i.Ü' a. te~zünk E'!!V palac;.mtat, kenunk . UlegJ;:e!ll Je"Z· allegorikus cziprusfájának rajzára akadunk. Ennek . . . . t,- rá ezt ts tele " mnet palac~ una c' e. . for Illa. .. tjiil>· a két szent jelnek egymás mellett való felhasznákeverékkel · ig~' folylatJuk Ulla .a pirosra. sudj11J;. lása csaknem bizonyos utmutatás a porezelián w' FERTŐTlEHITÖ Tetejét tejfölld kenjük rue•T 5 sz 'l~intve feln t· 1 valódiságára nézve. Egy nagy c-omó palaczkon Tálra forditjuk czukorral meg csenyét os~lc\síl · ·c epe gy 1 és kannán kínai motivumokat pillantunk meg. Tüzöt vesepecsen.Ye .. z~p ' :"ózttnl> ; ~ 111clJ' Itt az arnamenturnak kékek, némely helyen feketéjaitól é- b rét l me..,t!,;ztlt' a rock"'~ .~it ünk. a ··!·ös· - •• · ket · 1 ··;;z'-·lZ o' l páczot ·c~ ·'l vel vegyesen. Ezek a kínai utánzatok bizony eokeczetbal . •t l feJ· \·ot 3o . eay par , lJrt l et . l e\•c let , ~,.,ár!! repa·zt:Ill . borso J)l·t hen ·; szor igen el vannak torzítva, különö"cn a ..._~i-en 1 ba.n·m[t. czitromh'j t s néhanY, ~ öndiik, a ·nni ho-juk, de mindazonáltal tisztán felismcrh tő, hogy ... .: , ~cnrcxc ...0 d,-e a eUözünk é. forron a ,. ~cpec ·, r. ·,. bcf Liiz· . .1 1 oral_ t11cg :rajLaik a sárga faj mintái nyomán készült.ck. aztán Í!! • lud rr h<'1 · n 1- ~ · f'Qrba• 1 ·cr.)' Ili • ,<·, l t 3-.t~ ");Sle. Vannak aztán még különféle palaczkok és hagyunk. A pll.('z. u~ a., tus. 't ki,·csz!'Zil !la. st;lll~ különö:::.en négyszegletü fiacon-ok elnagyolt mintádeljük, a. vöröshagvma repa p·íroljUk· teszi.ill};. hu. t ,.i ·za t~, c, két órái" I: ·;-;a_n tejfőlt . J;:. val, f'zinte vázlatos pálma, rózsa, ibolya, madár már . -zér) pirt. b 1 1n. ket ~aul f:;Jtálnll 11 •· ...-el ,·agy perzsiai egyénc·k fdtiintt:.té;;óvcl. A .·zeglctcs . k ' nrva v ~· ,JP'' hozzú, clforraljuk ru aro t o dcCli1 z.. i.Ü'• fiaconok, mivcl szájuk igen ke,;keny, valószinüleg ·kro (Tlo Szalon-máz. ~ deka ezt. t- é:; ntCo . Il at: teadobozoknak használtattak f loldul1..,.. I1 J;:e r llentétben ~crp nyob J, a úz i"Ttt o u ,. l . "z.orgosa cztl~o Mindezekcn szintén kínai motivumok vannak, az : ze: c közben az t d ' n v h L o fa ~It . !la 3 tis-z, tr• . ~ s eredetüket valószínill g a XIII. században a odntapad6 czu1·o ~•LO•1 1 ti.-zutatu. tat a j;:J;:Ol' ~lu f alat UlU ' tthtleJ ·· r· 1 mongol dinasztia uralmának köszönik, az iráni annyira mcgfott J1~~ . . ?~ erezig 0 di!( do 0 1 trónon. ' mán·ám·l mezre kiontJuk. "kp 1állal ad ~kézzel nyugodtan, az t tán N · fózol tu azulá~1 il 11M . -l . lll ee: L' ~to JC . Perzsa fayence. z öljiik. mig hólc tcr ne _ 'uk f.e sU .imitju- a üi. ményt bc,onJ •rtott Szükségtelen volna vi zatéruünk a perz.:a . ' "t'JU k•. ib~ l)lll ll' ill p n aug w.n • t . J d: t, bbolfllr íaycnce keramikai ö._szetétcléhez, hi.:zcn mi nem tiléis" F ,z.ot ,..l ~ Ili Svábbo.,.ár pusz _· . 1 t j nk ~ 5 , .\e,tjnl>, zakmunkát irunk, c~ak épp~u az a czélunk, hogy 1 kem éuel hizt :::an lpu::-znt a ·d.zbe st be ,.agJ a különbözö porczellánokat meg tudják kiilön.. ('!! • ,., c.J rnrufát• k<'n::-. ·•=oll• k at.• ~ k... ozon k 1·., c<l'll'·ek e • '1·'1!11;00 . t u. w ,.l "'" lJ! böztetni egymá- tól a hölgyek s ne legyenek kité\'e yjz t ken~·· ~l {ek Zl\:~ J_ 'g0 ay .~e belyell! • kJuk. tobb , s'\"il0 v tag pamr -I a~nak, hogy 'lclmes brocanteurök visszaéljenek - l . -zt<'zzu-k i. ~· este YÖ ·on ·an ll t , • beteg }le1.•.,ro hu!zékenységükk~l, agy tájékozatlan águkkal. .. .. • J nz clhu o Jyofl ett • uk v-~f!' 0 ll'lórget ó foldn raJt uk. .. ~.. 1 bo!! rakat •· z öporJU -. c <'h ti. .&\. ·ő"etl'~z . 1 dobjuk. hol baromfi me~. n n zcdjiik· s k4 t!ltP1 1t üJt .JJt en ke i g td an Q."S1. • ·ul• 3- l !3 h . ) i m t ki • kjl k. Igy fo\~"Ít~l. ..\7.onbll~J~korr!\< · t nu·11d lpu.sz tY'.' a~ k ·or r n 7. nn . _" t hOe-· ,, , 1. z. djhnl=> • l ..:<~lll> • muh· i m • ~ J1 • m g . k·pu-ztit !O-r ! 'indenhol kapható! 1 1• j(' l n k 1.- i · d·~l o · Legjobb magyar gyártmányu

pörkölt kávét K 4.20 ( csoko.ládét ... : 3.60 ka.kaot ... ... ... 5 .40

Porezelián okról.

====================~~

Házi f nácsadó.

·:t

Kozmetika.

TÖKÉLETES SZAGTALAN

SZER

NÖK EK NÉLKOLÖZH ETET lE

_E ••

"fiumei 1énykeményitö"

Vasárnap; február 23~

Az ·~ uJSÁG

•O•s-·z·t-ra•'~k-~c~·saá·s~z•á•r•i--a.~---é-s__ aag~~--.--k.-il~.á~l-y-i~~

A magyar nyul tenyésztése. A házinynl-te- a fej?~r~ni,és a baján ne marad jon-semmi szappan semJ Leszantas után tessék lefeküdni. Ezenkivül tessék mámd· nyésztés ben, - mely az utóbbi i dőben oly nagy len- na.p~nk~t. a fejbőrét Garami-fé le hajszcsze:z~ l alaposan dületet vett és inkább egyes külföldi kiváló fajták bedorzsol.tl!. Persze, nagyon holyesen tenne, ha kék· udvari szállitók meghonositására irányul - egyesek megmaradtak fé!lYllY?l kczclt.etné, dc há.!?_ozt csak itL Budapesten lehet ... a nagy, zömök sziirke magyar ny ul tartása mellett vegezn1. ~·q :~ony. ~- Azt a k.ezelést csak tessék folyés igyekeztek azt tovább fejleszteni, nemesiteni , tatlll.. Barna Azonlnvul tessek hetenkm t egyszer egy nagyon de e mellett edzettségében megtarta.ni. E téren kevés Chesebrough-vazelinnal bekouni. 2. Vibráeziós azt tapasztalták, hogy e fajta annyira ellentálló, masszázszso l tessék kezclletni, azonkivül fele bor~zcsz 1 hogy télen-nyáron, esőben-hóban , szabadban tar- fele tiszta állottvizes gózköléscket tessék alkalmazni. Csttnya. Az a kérdés, hogy lllilyen szinüro akarJ'l.J tózkodva egészségesek maradnak és a takarmány Ezt tessék megirni. Elismert legjobb minöségü. ..- Mlndenütt kapható• ..._ . iránt igénytelenek, a ház körül található zölcliélékElőre. Komárom. 3. Tessék medaillonba teruli Csokoládé-gyárak : 570 kel teljesen beérik. Az anyák szaporák, mert majd üveg alá, az meg n<:>m romlik. 4. Tessék elolvasni W. L.-né kiilclöt.t üzenetünket. Pozsony, Köln, Berlin, New-York: mindig 8-10 darabot ellenek. A magyar nyul fenti Mokrin-nak R. A. Hőgyész. Kivá nsúg;íra loYélben fogunk vájó tulajdonai mellett gyors fejlödésü és sulyban laszolni. a 3. 5-4 kgr. sem ritka. Oly mberek kezében teO. J.-né. Eszta(JOIIL. Ki,ránságárn a választ lc•élbeu. nyésztési czélra, kiknél az ed:z;ottség és igénytelen- küldjiik. K. I stvánné. Dabas. C:>ak tl'r.Fék iay folytatni. ség a főkivánalom , bizonyára jó kivánalom lenne. Az edd igi eredménynyel meg lohrt clégecl''::., A tenyésztést a leghelyesebb mindig c<~ak kicsinyS émn. L IrJ.ssoll fo ] orvn54 ~·A l egypr.:~mmos srubben kezdeni 2-4 anyával és l hímmel. Ha aztán limát-paszlilláknt. Egy da r.:~bot oldje>n Í '!-1 porozdl-ín'tl.'< Vörö~ . tyuk. Rhode-Island. B\-ekkel ezelőtt látjuk, hogy k~d v ünkre való az anyag, sza porit- vagy zománczozo t lavoü·ba töltölt két lile~· Yizbn1. lk tyu~an al gazdagodott Amerika. Rhode-Island ebben ó.ztm•sa reggel én <'Sto 10-10 p rrczig. Ezt a 1.~ ossaga. és később a környékbeli farmerek is suk magunk azt fel, edzetten, a mi ,·iszonyainknak és kezclé~L lagaláb lJ is 3--J. hf.! j cr f0 l t assn tltl akkor megmegfelelően, annyira, a mennyit csak tartani kéeszrev-ettek , a kivánt eredrueny. 2. Azt csak müléttcl lehet. jnvisz· .. t ' llogy egy l.d..o ota nagyon sok vörös- pesek vagyunk. Szabadhani nyultenyésztésnél a lesz tani. Az egész nem nagy dolog étl fájdolommenle<on lehet 1 n fu Y~k kerül eladásra. A vörös zinben nyih·á- ketreczeket, melyek kifutóval látassanak el, tető végezni. Csak bátorság. üt percz alatt m<'gszabadulhat k u_ \egyontetiiséget felhasználták az élelmes ameri- alá helyezzük, hogy eső, szelek, hóförgeteg stb. el- ettő l a kellcmctlenségtöl. Végeztesse a házicr vcsávd. I alaa- s keresztezés utján megteremtették a Rhode- len védve legyenek. A fiadztatás a téli hóna.pok- 3. Tessék Berend ~fiklós dr. cg. ·etomi tanárhoz fordulni. 8 and fa· .. nevezet·· . u t yukf · aJ't . A tcnyésztést és az uj ban (november, február) sziinet.el, ez azonban ter - 4. Kozmctika-rovattmk vc;~előj (·n~k czime: VI. F<:>llóerdősor l. :rn J tokeletesitését a Rhode-Island Club vezette E. l. Nagyon kellemoLim dolog. Lcgegyszcriil' b. mészetes is, mert ilyenkor a párzási hajlam is 1 ~rek _megalakulása után egy esztondővel má;. nyugszik. Szabadhani tartás mellett egy nyultól ha a gyógytárban tetszik az ezen r:t.61ra már ké•zen kapten . t.a.~~~ vo~t. Aldrich, egy jeles Rhode-Island egy évben négyszeri fiadzást lehet várni, ba a nyul ható ken6csöt kérni. Ez IL legbiztosabb szer. Termé:;zetesen azonkivül moFásokat kell végezni meleg viz és há~es;tr~g~ 1r az uj tyukfajról: )> 1846-ban né- maga neYeli fel fiait . A házinyul 30-31 napig szappallll(ll. ~. Tessék az arczbör<':t.. naponta töl--bször Islandb: tunoe~ vörö~. ~okin-~yuk került Rhode- hordja kicsin ·eit és a sz ületéstől kezdve legalább megmosni állolt vizzel és este lefekvés előtt langyos Yiz czélt d · E~eket. a .:voros kokm-tyukokat m inden hat hétig kell hogy szoptassa, de sok esetben, ha és kolozs>ári kénszappannaL A bőrre száradt ezappanfo olu at~ ~ag nelkul ugyancsak vörös maláj és szép fejlődést és edzettséget akarunk , két hónapig babot tessék eh•inte 10, kl'-~ ó bb 20 percz mulya sok langyos · vizzel és utána állotL Yizzcl alaposan lemosni és lf'sz!i rih~s Agf Y szmn olasz kakasokkal kezdték keresztezni is. A szopta.tási idő után pár napig ob·etlen pihen- után éjjolril Garam i-féle fchéritó hérsonyl;rÉimmd jól kakarmkerek rende en a legsötétebb vörös szinÜ tetni kell a nyulat s csak azután ujból párositani. bedörzsölni. 3. Tessék elolvasni a W . L. -n · ~1okr!n -nnk , ho aso·at b:.aszna'lJ.'k .a tenye. ztesre, azt lú\rén, Az első párosítás februárban legyen. küldött üzenetünket és a Némóuak küldötL üzenetimk gy ezek tuze ebl) Jll 'll, · , .. uanegyedik pontját. gyobb. . e~ s e en~ o k epesscguk A beautijul brown (Jirl. Levrlérc. illcl Yc kérdéseire tyukf . Igy alakult k1 lru sankent a Rhode-Island olyan krjed<:>lmos válaRz kell. hcf!y ezt il t ctrn nh':'lycn Uu mis itások miatt kérem a n(!,·r e ügyelni aJ <• A t"J 'l ' háta e. o cc ~tes al1atnak hosszu egyenes a nem adhatjuk meg. Tessék tehát pontos czimét c·z€'n 5 ROSA SCHAFFC:R vörös gyenos Sileles mel1e van. Tollazata fényes jeligéjére hivatkozva Kozmelika-roYatunk vezetŐjével közölni. majd 6 kYélbeu fog részletesen YIÍ.laszolni. Tcssl'-k latu. ':ffi~zlch~~- ötétehb vagy világos~bb árnya 8. ~ szurke, fekete vagy barna-s tollazat. elolvasni n. ·émónak küldött üzenetünk n<'gycdik pontj <\ t. Az, h . Lydia. el.ó(i;.dó. Tessék a nyakbő rét ugy kezelni, vörös ogy. V1lag:osabb vagy sötétebb árnyalatu-e a mmt az az E.-nek küldött üzenetünk mlisodik pontjáben külo"Ilbs&'zm , osztályozás tekintetében nem tesz ajánlottuk, d e uo kénszappant, hanem kolozsvári re&orrÜl· A· f 0'' d olog, hogy fényes, ragyogó 0 VÖrös leerret • szappant használjon. H. B. G. Yivánságára loYélben küldjük a ,·ó!aszt. az alsó ~cn a tyuk tollazata. A fark-toll valamint megadot t eziruért'. ha. az 'l~zarnytolla.k feketék. Ez utóbbiak azonban, Ezt a. Jegföbb kin cte ~ , S:AJk -::árdi dófizcló. A mitesszercket naponta >agy elérni egyedül r; az á~t ~~nem verdcs a szárnyával, nem látszanak masod~ap~nta. ki kell préselni. E:oe<n!dviil tPssék ugy Mme Rosa Schafter fajt N. a anos vörös szint nem zavarják E tJ1lkkezeim. mmt a hogyan azt, az E.-nck küldött üzenetünk tlul~l~tbe l· vegyószdo~ második .P~ntj1í?an ajánlottuk. Nagyou hcl;I'<'SC'll tf'nné, söt u·::etor~zágban is nagy ked"-vcl tonyészLik, torno os s:z:erb. kir. udv. ha oz nluvul run ·odnapouta egy arczgó7.fiirdój ]Jasználnn. és lcernara-szálli!ó Wíen ; tenyl t ?an Itt is alakult már egy Rhode-Island Ha-<Z1!03 turlm'raló. J. Tcs'<ék elolvasni a \V. L.-né l. , l<ohhnarkt. 6. fl! tal töleltérő~z 0 ~lu b. ~ Témetországban azonban már :\Iokrin-nak küldött üzenetünlteL ::?. Tessék csténkint. taltlit és önmat:a. tilt al hasznölt szépltöszerek· langyos vizzel és kolozs,·ári cllrómszappannal jól megltt • a veleményak a tollazatra vonatkozólag. kel sikerült . 11 mosni, leszá.rit.ani és utána form alinunk 10°b-os old;;táva.l retnekme;~_ek. a fekete tollak helyett is öröset szejól beec etelni. Leszáradás után tessék sznliczilsavas Poudre Ravissante l sland ~ Ol.rni. l\Iost fog ö szeülni majd a Rhodehintóporral behinteni. 3. ;\lojt.hényi-féle Odoutin-száj iz cs. ~ s kil'. s:zall., nökés fogkrélllllle l. tollaz t o~gresszus, mely meghatározza a kötelező nek nélkülözhetetlen, Tudnit,ágyó. Czimérc levélben küldj ük a választ. tyukf:·~SZI~eket egész :rémetországra. Tálunk e a. llört ,·:~.kitó&u fehérré S:. L. HatL·an. Tessék a gyóg,vtárban a követ] zöleg teszi, pompa.s e ·nailje és "'azd ~ne_g nem igen ismerik, pedig mint portk ószitec.dö pasztát elkészitt.otni : 10 gramm korundport :tz összes börhib11mt, mint himlőhely , anyaés 10 gramm finom czinóborport ep:yonlő mcnnyi3.~gü o C asag1 tyuk a legjobb fajok közé soroza.ncló . jegyeket eltnl;nrja , n. édes manciola-olajjal és illatos olajja l dörzsöl.i enck cl lágy ránczokat elsimi tja, :tnint ~er~~o.~árpajor a szőlőben. Ugy a homoki, pasztá.\'á. Ezen pasztá,~al a körm ök cst.e lefekvés clött. összehu7.Za a pórusol;at :Pajor al k~?tt talajQ szőlőkben a c erebogár és mindcn nöi n1·czot A.!'Czképem (törv. vúdYe). természetesen clózetes langyos viz és szappanos mosás vakitó vA és virul úYI\ ut.án, bekencnd6k. Reggel dörzsöljo lo a körmeit szarvasZÖld a Jaban - nao-y kárt okoz. A kalló és tesz. Az egyedüli puder, bőrrel vagy polissoirral és utána mandolapa<iztúvul. A cserebogár (utóbb' . 1>fi nancz' b ogar<< , -nakmel) nek baszn.tlat:L után ruosn.kodni lehet, a n élk il1 , hogy nevezi) . 1te a nep szenza.ciós hnllls!l elm u lu!!>. Ara 6 és 3 korona.. kérdett szert k öröm-emaillnak hivják és minden drognieláközöns. s a homok1 szőlökben pusztitanak, mig a f évtizedekkel fiatalit és mlnden nönek • R • ehasználnia. ltell. Ara ...... ...... 3 korona. nál megkaphatja. Creme ·aVISSan földel eges cserebogár pajorja inkább a kötött Hertha z. Nem ragályos. Tessék elolvasni •>A heauf megóvja a. oor t a. pet,·hiidtségtöl, erösiti tüul brown l ten ten , .. .. girl«-nek küldött üzenetünket. lO:tnoko .. ~~~o szolö gyökérzetét rágja. A aU aVISSan 8 azt és a. legkitünőbb btztos slkeru toilet· R E viz. Ara. 1 iiveg 6 K. Minden nönek aj.tnlh.atO cs.ós kir. szab. Tudatlan. Nem ismerjük. szeret' n, kulono. en a még feltöretlen züz talajt homiQkkölö , r!\ucznélk üli , mt\rvá nyfehét·s~.gu homlok eléré ére .illarkó. Természelesen lehet. Fehérit, és bársonvdal'&bonként 3 K állkötö , k ettő~ .tllképzodés megnkad~J yo>.A· alkalu~áa lc~erebog~r . Szölő alá való rigólozá ok pu.ltává teszi. Tessék ugy ha ználn i. a hogyan azt az sára d&t·aboukén t ' 4 K és a. kivé-ló szépségszas1p~n .,Savon :U.~ind kiv~ Ily talaJo~ból a pajorokat a lehető. égig E.-nek küldött üzenetünk második pont:j ába n ajánlottuk. Ravlssanle" darabonként 1..60 K KOnDOr"·Jával ro~_n den l!le&és 2.40 K. Mme Rosa Schaller ll öszult h•Jna.u Nappaira is használhatja. Tessék elolvasni a Némó-n!2k tolük ell szedetm, hogy a beiiltetendő szölőt viSS7.:tVa.rá.zsolja. fiatalkori szi nét, legr~!llekebb szókét, .legküldött üzenetünk ne~redik pont,ját. fén yesebb gesztenyeLIHn~t, bársonysze.~u fe~etét, sem.m1féle forgatá~egszabaditsuk . Ha a homoktalajból a B . J. 1871. Tessék megirni Kozmotika-rovatunk ruosAs nem képes az elért >lrnyalafoteltuututnt. Egyszan ha~z késöbb or alaposan kiirtatott a paJ·or akkor n >Unt ole~eudö. Ára egy kis dobozu'llc 3 K, e~;y .nugy doboz:v~zet6jének, hogy mit ért a •>szöcsény<< kifejez6s alatt, egyált l'b ' nak 10 K. Csak az arcr:képemmel ellntottllk valódiak .. RhodoJIIS 1llértékb a a an nem vagy c ak igen kis H'Ja meg pontos czimét is, majd 6 levélben fog azután mindcn Sf!Jla<lt arczuak. olmult hllthm rózil&p rrt kölcsönoz . a.. :Pajor oly en lesz válaszolni. Tes ék elolvasni a Némó-nak küldött üzeAra. 3 K. Osszes gy~trtm!l.uytim Párisban, ~ondonban és Bécs· ho eze..kb o"l a f"oldben található, mert ben a nagy aranyéremmel dija.ztattllk. Szere1m ~_s~d(\la tos hat~ netünk negyedik pontját. · ~oldmllnk'l mokfoldben, amely rendes és alapos s!\ért teljes jótll.Ilast ,·!l.llalok, &leg~agasa.bb korok számtalan Rég~ elófi::.etó. A kérdett czéh1ak nem felel me-g. köszönö· és e ismeró·l.,velei megtekinthet6k. 586 Jobban rua a~nak van kitéve, kevé bé marad meg ; Tessék ugy kezelni, ~hogyan ezt a Markó-nak kiildött tud elliatoln Ya, a benne levő kis mennyiség nem üzenetben ajánlottuk. a masodni Több kérde:őnck jövö vasárnapi i.izeneteink között ,..1 A mely tök . .. válaszolunk. - ~lllarosan e g_Yokérzetén pajor él, azon a palermói akadémia tisztele~beli vagyészdoktora és a a gyökér ,.... a 1lervada jelei mutatkoznak mert Sz.t.-Péte r-rend keresztes Dame Patronesseje, sze r b kir. r,_endes ..... e·......begrongált e denyrendszere · ' a táplálkozás ! ! :::S:ázlebontá s miatt!! udv. és kamaraszállitó : WIEN. 1., KOHLMARKT 6 . .!\. ' · 1 kell •hog tem ~n~set akadályozza. A beteo- tökét n am es "k, o ilszedlti. Kötött t ·. gyo ·erzetéről a pajorokat el1 letöleg azok ~ aJ?~on az előbbi két cserebogarat, ~tt inkább a k.?-1 ~Zai,t ritkábban lehet feltalálni ,; ~ ks· ki.Uönöse ozonsege. c erebogár pajorja duskál 11 ~ ..~~wr.: e's szövetek nagy választékban, rendkivűl art okoz. az oltYan 'iskolákban igen nagy .:s lcsz~llitott é.rakon ka.phttlók. ( Ké::iratokat nem. adunk t:ÍBBza .) DQ __

STOLLWE CK-f'le csokoládé és sas-cacao

Gazdasáji tanácsadó.

Ime Rosa So affer

NŐ KÉZ

Üzenetek.

bO<YárIrtásuk a szedé en ki "l ( · ' ·d · ' lll~vai - ősztől t avaszig \'U fra.Jza , lkE'Jeltkl· la

a • . a pajor) f b. , - n or~atu.. o • a n kz_endlszulfiddal ( c. ru~r, esetle márczin hóban d en.egfec kendő slzenkencg) történik, mel ből zénon négyszögm~~ ' a beülteteit zülot riii tre. minone 24-30 grammot kell adni.

W. L.-né. Mokdn. Te..':sék le-hetóleg rövidre nyiratui éo; n következőképpen kezelni: :Mo. n. meg és habositsa. 1* a fejbőrét és n hajtit hetenkint kétszer este lefek\é!l elolt mel('g viz és koloz níri kéne-s fe-lu!r kátr!Ín szappnnn:~.l. A re-á záradt szappanhabot hagyja rajta. eleinte 10, ké~óbb 30 perczig, azután mo sa le sok langyo~ izzel, ha szókc, akkor kamilla-teás sok langyos vizzcl, ugy hogy

UNIÁ T'

HIMZÖANYAGO K

~ 1 .-

• Nngy_ kt'11es

:\rJco.ryzélt

dljt.nl:uutl.

V1délrre kiválasztásra. is küldök.

BÉRCZI D • SÁ'l\.TDOB nai kézimunka . .&.'li! nagyip aroa Budapest, Htrá.ly·utcza 4. sz1hu.

'trzletemet 1908 május l-én 121 ,.,, ker., Dlc'Ssc\,·ff'y utcza 5. s7.. n. (VIiczi-köl'llt Sarúk) ~oját

itu!Jtzamba

hely~zem

1\t.

• Vasárnap, márczins 1;

Müvészet otthon. · , , a müMa,· mikor olyan so kf e'le .mtézmeny van sére, r:szetek ~zéle~ körben való elterjesztédeznek gyen, k~p- es szoborkiállitásokat renolcsón lellc:o !on.yvkiadóvállalatok alakulnak, az emb lek ll: ~gJo~b zenét hallgatni és mikor utczát etre. Iz,lese IS oda fejlődött, hogy az eret es . h'aza:.t ~lll~ve ·· , ZI· objektumnak k ezdik, tek' legszegé binbtem, muvesziesség tekintetéb n nye az otthon Ná.Iunk · .. , . L lu:l(ust, azonban a muveszet mmclig csak az embrgy' nem valódi életszükséglet · mert lékait erek csak vasárnap keresik föl 'a hajmüv-é~z;atsy azt a napot, a mikor maguknak hát ki , elvezetet szereztek, vasárnapnak teszüksév-;;:l~ek, tekintik. Pedig kell hogy 'életges al~0 t, ie , v-altozzék .és a nevelésnek lénye0 :rnust resze legyen, merh a lélekbe ideálizés a :~k, az erkölcstan magaszto.s eszméivel tünk. Av-es~_et~k megszerettetésével nevelhecsak u ,muv-esz~~ lelket nemesitö hatása ben b~~~!v-énye~~~e , h~ a ,rrilndennapi életBziasek h ~~t korülvevo targyak i müvészetek;t a ~ozel hozzuk magunkhoz a müvéi:rnpress~i~gy ~ogy ,a ~ejlödö gyermeklélek első hogy a szepek es ertéke~ ek legyenek. Igaz, kiiályki gyerekfantázia varázsereje mesebeli hól . d sas~zonyt alkot a legprimitívebb babáfelnŐtthöaz~rt n;egkivánja, hogy hasonlitsan a a gyerek z es .~z?-mtalanszor tapaszta.Itam, hogy höl és k ek fur~szport vettek ki a baba testétartsa a:csuva alakitották. Ez a gyerek mért lllaga e~~.~pnek ~ termé zetes formákat, a ki D 0 t csakis ennek az ellentétét látta 1 lllég ~ ~bcsak a gyermekléleknek, hanem _szép ottt a felnötteknek van szükségük a 10 .., 11ra, a hova örömmel térjenek meg

A város.

1'i. égben '1 0· Falatok ~~ s~ürke I:áz-sorok, Rőf0 h kozt hany rejtett könny csoroe- l 1-iol fis á~to~._ból hány Yágy száll oda, · liány ~l\ e9. I.l1?solyg s n íl orgona. Rit s l e'" orh Itt le perczeit o 1a · ' liaragos _gJ Ziv s napfény nem he·dt. A.h, elrabvŰá)ku~ ~el ,az égbe hat: 0 Ifjusagomat !

H·

Rf?~é~l~\&:a szív elhagyja otthonát, Es azt 1 . 01?- szeretö kar fon át . uszi.t' a rem,eny, m1.t szovo .. ··tt, Vlrágot De a VIrá . 11 aJ a. kőfalak k.. ··tt , ozo . l<ödb g SZirmat nem tárj. a ki " en fonnyad k . ? • Cl. falak ell _na - fn s ábrándJai. Adjátok v· en szar vad átkokat : Is za a szép álmokat l Otthon :rn d, Mi szíved an arda_ltól zeng a vadon : S .itt annak y_omJa~ ~ondd ki szabadon l l<1 hazu a· Jut ~~csoség, dísz, meleg, A.z fogafon J~-u, f?.Omyed, hízeleg. S az igaz )ar~ unneplés között, Forr· .. mondas •.. koldus . o,, tuze:5 . , üld"ozo··tt • A.dJátok · 1'"0 ny lep1 a szemet : VIssza hszta hitemet 1 A_daczos l' Faradt angl?-ak már csak üszke ég. ÖS is hiz:gegha1lik, hol a büszkeség ! ? nem ' mezes szavakba fog ugy beszél, a hogy sziye' -dobog.

AZ lJ'JSA.G

napi munkájuk után. l\fi a szép otthon első feltétele~ Hogy minden szabának meglegyen a maga sajátos stílusa, hangulata és a bennük levő tárgyak mind harmonizáljanak egymással. Azt mondják, hogy azért kevés a müvésziesen szép lakás, mert sokba kerül. Ez az indok csak látszólagos, mert elenyésző csekély az olyan polgári lakások száma, a hol ne volna valami disz, ez pedig ugyancsak pénzbe kerül. Még a leg zegényebb la.k ások falain is lóg egy-egy szentkép, ·vagy divatlapból; esetleg más képeslapból kivágott m~l,lél~let. Ezek ellen legföljebb tisztaság szempontJ ahol lehetne sz Ini de a közízlést nem rontj ~í.k annyira., mint a mekkora örömet okoznak ezeknek a szürke életü embereknek. Most az emberek azon nagy tömegéről akarok szólni, a mely penzt költ a lakása diszitésére, habár észrevétlenül ; a czérna, a mivel az ezercsillagos terítőt horgolják, a papirlegyezö, a vásáron vett váza nincs ingyen. Sajnos, ezek az olcsón kapható tömegdolgok abszolut értéktelenek, öt néha egyenesen izlésrontók. És ezek szerepeinek tuczatszámra polgári lakásainkban ; például a gyönyörü Izsó-szobor János vitéz karrikaturája; a leglehetetlenebb meghajlott pózban és lenge ruhában vagy a nélkül álló nő-alak, a ki felváltva tükrö t, tálat, virágtartót vagy egyebet tart. Nem készülnék el egyhamar a felsorolássaL A nők általában érzik a lakásdíszítés szükségét és >>schmücke dein H eim<< kiáltá sal nekilátnak az utolsó zug betöltéséhez. A butor nagyon lényeges része a lakás szépségének, bár aZJ. igaz, hogy egyszerü butorral is berendezhetünk szép lakást, mégis ma megkivánjuk, hogy minden darab mütárgy S ha jólétből jut most bőven neki Arczát gyakorta mély redő lepi. Egy hang suttog nem tudja mi lehet': Eladta'd gyáván, pénzért, szi,·edet ! Es minden lépte s egész élte gond, Hogy tessék másnak, ~~t ~- félve mond. övezi fény - s ez meg1s eJszaka, Hisz a kit megvet, az most - ö maga. Kitör: Átkos percz, hogy megláttalak Titeket szürke, komor házfalak. Rideg köv~tek min~_ent eltemet Adj átok ns~za megolt lelkemet ! Feleki Sándor.

Büsíj. Irta

Erdős

Renée.

Az egyik asszony az,t ~ond~~ ; • _ Nem tudok beszelni a husegrol mert nem tudom mi az : hűtlenség. . k Előttem , hez egy , ismeretlen fogalom," rnt~t so :r;nas, , ozzam hasonló asszony elott IS •• A ~utlenseg egyszerűen - lehetetlen valam1 az e~ szeme_mben, a hűség pedig, a __ hüség - a.z pedi.g, szerl?tem, annyira egyszeru dolog, hogy runcs rmt beszélni róla. Mint a hogy az ember nem zakott beszélni a levegőről, a mit belélegzik, csak Iélegzi és ez természetes. Előttem hűség, hütlenség, egészen közömbös két fogalom. Az én férjem elhagy engem hónapokra a khlföldi

legyen és alkalmazkodjék egyéni izlésünkhöz. Azelőtt legtöbben megvették a sablon-butoro· kat és csak a díszt választották maguk. Ha a berendezést hozzáértö szállítja, akkor nekünk semmi teimiva.lónk nincs, de polgári körülmények közt a butaron kivül még igen sok dolgunk akad. Például az elhelyezésnéL Ha uj a butor, akkor könnyü, mert az asztalos tudja, hogy mennyi fér el egy szabába és igy minden helyiségnek megvan a maga külön butor- és szin-jellege. De nem igy áll, ha régi butorok költöznek uj hajlékba : ilyenkor bábeli zürzavar áll be a lakásban, mert egy álló altdeutsch óra helyszüke nuatt bekerül a polituros gyermekszobába, mondván, hogy ugy se látja se11ki; a hálószoba aranyrámás tükrét felakasztják az altdeutsch ebédlőbe, a barok hálószoba pedig ~gy férfiszobába való angol divánt kap, mert az divat és jól lehet rajta aludni. Igy tünik el a stílus - igaz, hogy néha szükségböl - a butarokon ; de ha ott meg is marad, legtöbbször elvesz a díszítésnéL A lakásdiszekhez tartoznak kényelmességi berendezések, különféle tartók, takarók, függönyök és a tulajdonképpeni dísztárgyak. Százféle apróságon lehet tehát ízlést és ügyességet kimutatni, zázféleképpen lehet a müvészetet megcsufolni, a mint hogy ezt a kiváló alkalmat fel is használják. lVIindenekelött a tapéta megválasztá ánál legyünk óvatosak, ha ez hatalmunkban áll; mert a fal szine adja meg legtöbb zör a szoba a.laphangulatát. Valami régi stilü butorhoz ne csináitassunk szeczessziós falat, akárhogyan ajánlják is a legujabb min· tákat. :Éppen ez áll a lámpára is, a mely féligmeddigmint disztárgy is sz erepel, és a szönyegre . 1\Iindenekelött száljunk egy rendkivül elutjai miatt és nekem ez idő alatt egyetlenegyszer em jut eszembe, hogy hiitlen is lehetnék, ha akarnék ugyanis, ha volna kedvem, ha olyan asszony volnék, hogy' képes volnék erre. Viszont az sem jut eszembe, hogy én hü vagyok, mert hiszen ez egy természetes állapot, szóval nekem ez a két fogalom egyképpen jelentéktelen és érzéktelen. Nem is gondolkoztam még rajtuk. Én hü vagyok éppen ugy, mint a hogy asszony vagyok. lVrint a hogy oha e lehetne belőlem férfi, éppen ugy nem lehetnék oha hütelen. Érti, 1nit akarok mondani ezzel ? N em tartom nagy dolognak hogy hü vagyok, mert lehetetlennek tar·tom, hogy h ü tlen legyek. Ez az egész. A má ik a szony azt mondta : -Maga nem életmüvész. A hüsértet éppen ugy kell élvezni tudni, mint a hütlenséget. A hüség is valami. Nemcsak egy passziv állapot, a ?ogy. maga ~~írja. ,A hü ég épp olyan cselekve , mmt a hutlenseg. De per ze érteni kell hünek lenni. :grtem ez alatt: érteni kell ahhoz, hogy legyen az ember esztétikailag tudatosau h~. Ehhez n~m elég az, hogy reggei felkelek, ellatom a hazat, a gyermekeimet elintézem a bevásárlásaimat, hazajövök ebé~ delek, délután egy idős nőrakanommal sétálok, vagy otthon olvasok, este korán lefekszem és másnap megint csak előlről kezdődik tnindon. N~m, a hüségneknuance-ai vannak éppen ugy, mmt a hütlenségnek is. :E':s fokozatai és változatai. Például én brutális dolognak tartom, ha egyedül ülök kocsiba~ az uram nélkül,

-Az-·u 3SA:·G ~;'~a.p~;.m-~·l~ ·1 ·~~-------------------------------.--------~~~~~~~~~----------ii~--~~~::=:~:h~':.~·~·~ nu~·l~e:g~á~t:~~akro~·t~já~~ '38

babonáról, mely. abból ·áll, hogy a is megbaszantják A fába é.getett . súvar· utczai ruhából~lesz a a~l, n e tán sohase 'l 1 k 1 1 aretta kényelmesebbé teszik, e ez.. 3;'zu ly ápo , l ak-as anna szebb, rninél több benne a kézi- ké,sz e_ten ivü , m, e yet sz~r?ncsere, a ?z1g ., ., · 00 ·· eformkoteny me té e melto a fozo rendes. Erre J a r ' ~ . . ezt sea l 1 t munka. U gy k ell ene, h ogy a kézimunka csak meg JO bb an b eege , em . ~r , . , , - e's eltaka.r, de ha hir tele_n _vendeg JOtn,-Ily,enko ,. 1eszköz legyen egy b1·z t' d' 't'sére kanál rnint kulcsfogas, feJen taJkeppel es a 1e 1 1 l onyos argy lSZI e levetni sem fönthagyru nem e ..nk · e'nt elen .. és nem maga aczél, mely felé felvarrt ujjakkal minél rosszabb, annál nagyobb festett , vagy ' , · 'r vagy o ' __ go~ ·· b~ h'atta1 törekszik annyi női kéz. H a egetett · · t'kk a , vendég vagy va ~- . meg a no" saJ'áff· es paravant. A nnn a a l rend e.sen . eppen , . . var nemes becsuh szüksegunk van egy párnára, ezt föl kell olyan mostohán bánnak, 1nint a kezimunka· latJ~, me~~yrre közöttük olyan rosszt~ disziteni ~alamivel. Vagy magunk tervezzük, nál, tudniillik a díszítendő tárgy és maga a csa.la~ta~Jait, ho~ .. l kényelmesek és ?81 · vagy a d1vatla b'l k ··k ki ak disz ka··zt semn11. o··sszefügv:és nincs. , van oltozve. Ren vu k ( 1)oncryolak~~ p o oressu az anyago ~ Ilos::ak otthon a reformruhá- . ,ne~ e's Il"'e,.., keW és helynek megfelel"o parna-nun ' · t'a t (e's 11em A ké zen kar)ható diszt árgyak egye_n1 . i:ent h t m .... • b a melyben egész nap le e. ~ar ... :gy aszta}futó egyik sarkát, mert a párna cléo- csinosak is lehetnek, csakhogy legtob en hi 1 deg 1s JOn. es a futo két különböző tulajdonságu be- ezekből egész chaost halmoznak össze; , a elfutni, ha rte en ven · k látszó dolo diszi~eni való felület). De legtöbb párna ugy nippszekrényen vagy etazséron ~~We~~Il;. t~lal· Mindez a ~zámtalan ·f·Pr~nf lkivilágunkra ' kés ül h k' · nk 'b"l l1ato'k rokoko' ta'11czoló párok, külonbozo alla· befolyással van egész k~de y· e~ e gy banáli · z ' ogy van egy ·eztmu a, a f i l o c'rzékeny lelkü embert Idegesse tes~. vee'szi· voltá nem tudnak mit csinálni ; lesz tehát párna tok, megholt jelesek szobrai, népszeri.~ pr~mak f'l tthon mu ~ 0 0 és ha kicsi, megtoldják, ha nagy, levágják. donnák berámázott képei stb. A poharszeke.n kép. Nem i~~ei:i~z kik elhanya.goljá:l Azután odateszik a perzsateritős pamlagra, a szeczessziós ezüst zsardinctto áll, mellette ket nak jelentoseget azok, 1 lk0 zni kell pedi~ mely r~s tarka, hát mindegy, ha öt klüön- nagyanyán lz korabeli karos gyctryatartó (hiszen ezeket a csekélysé&eke~; . og a ' 11 feldíszített.. " 1 k .. · k velük, mert a ke•es penzert s~~p~ t hanelll' b ozo szinü, alaku és stilusu párna is van rajta. az is ezüst). Az ebédlő aszta -ozepen ar?su, lakás az már nemcsak m uvesze , . ' ,. A függönyön domboritott virágok van· virág•áza, hosszuszálu virággal és ~-~. d~sz · ~ak, az ablakvédőn valami nagymintás gobe- kötéssel, a szalon kisasztalán nagymeretu _diSZ· egyencsen >>Kunst<<. . di tárgyakat, elo· lm, a vitrage áthuzott szeczessziós minta, kis tál névjegyekkeL Legborzalmasabb szobadisz~~ Ha meg-válogatJuk a_ 1~ 1 ezni belőlük, koczkáju filén. A zongorateritő, a mcly a a régi kalapokról lekel'iilt elhalv~nyult musz-.ör is kevesebbet fogunk. e több lesz az hangot tompítja, kényelmetlenné teszi a ki- virágok, a melyek a divatból kim~nt v~gy kevesebb le~z a, törülgetlll v:k~iH nelll fogj~~ ' h azza' k ompoztczwra. · ·' · ' 'lrat meg · f elt··uno"bb e teszik . , lakhatok nJI·t'as t , meg nagyon törött v1ragtarto . ·, üres hely a lakasba. b, k t n , gyerm · aűl 1aazan ' r. nehéz alaku föli.Uet, tele van szórva nagy, ezeket most száritott lunáriával }JÓtolhatJuk. félteni a sza a a inkvec ekell egy eges ~ szines virágokkal, a melyck lehetőleg elütnek A régi tánczrendeket is bátran a fióhban lesznek a helyisége· - ;_ nem t. II·ól, ha. irrl1 az alapszíntőL Az asztalteritő éppen olyan, . lehet felejteni az 1llatos párnákkal, a selyem- kocsirakományt le"zedni az a.sz d 'g az hog~ sőt a kis asztalteritőn is ugyanazok a nagy papir hallerínákkal és japáni legyezővel együtt. akaruak rajta.. Ak ~ere~él:~e;e~n\ és hldtl'lll~ virágok találhatók, persze kisebb számban. A legszebb lakásdiszek természetesen a igazán meg fogJu- e?s m,,l t hen is 1uin g Kem akarom felpanaszolni az ugynevezett r,grand art<<-ok tárgyai, a szobor és_ a ~ép. a müvészi dolgokat es az e e 'tka. »Schuizdekni<< -ket, melyek mindenütt feles De mind a kettő drága lévén, nem ~9e.n ,3ut- szépet keressük, a hol az oly rl :Mutan1ur. ~ számban vannak, a (nem gobelin) hímzett hatunk eredeti darabokhoz; ezek h1anyabau képeket, az ujságtartót, mely annyi ízléstelen- ne vegyünk értéktelen tuczat-öntvényeket vagy ================~:::; séget mutat kivülről, mint a mennyit ta.lán olajnyomatokat, hanem csak olyan dolgot, a még belülről sem rejt; a kefetartót a Rikóczi- mely feltétlen müvészi kézből ered és nem fejjel, mely alól virágok indulnak ki ; a him· sok példány van forgalomban, vagy jó metsze.. .. .· kiváltsága.) zett arczképtartót, melyből minden kép ki- teket., platinotypiát, esetleg szines nyomatot ~ (Angol nők szok oévJ ri \'Í· , _. _ nők aIlla. P " . hull; a keresztöltésos háziáldást és végül a (Könyves Ká.lmán), llires jó müvek másola át. A régi angol szakasok egy Ik e ~ , a. nok· horgolt kilincsharisnyát, a mely betetöú min- Azután fontos az elhelyezés is; a csend-?let .. " , f • uar 29.ei1 fl , . ajáolato den háznak okszerü és okszerütlen kézimunka inkább ebédlőbe való, szalonba tájkép és legiuma, hogy szokoevben eor . , , fi ,.. k házassagl t sorozatát. . zsáner, karríkatura pedig csak férfiszobába, nek Jogukb?-n all a fer a~Ula kik az .. , nosan, a , l\1inthogy azonban a mai lányok nem vagy belépő helyiségbe. tenni. Vannak Angliahan szal ár ·zg.eo, clég'>zenek meg a kézimunkák nemes mesterCsak nagyon kevés helyen látni képet . ·ak febru a náknek nemes tt ·oguk "'a.11 ségeivel, föl kell venni a lakásdiszek közé a ízlésesen felaka~ztva, hogy pedig a kép hatá a vitatják, hogy , .. k... t"r·tama ala •..ce• . dJ a JJJe'" festés veszedelmes sportágainak vegyes ter - a kerettől függ, azzal nagyon kevesen gondol- hanem az egesz szo ·oev .. , • · ·• 1 tot tennJ , e meléseit: ilyenek a bársonyégetés, selyemre, nak. Ezt bizonyitják a h ázilag vagy másutt a férfiakna k h azassag1 aJan a . negYe dik l. A t JZ6 • 't 18 porczélláma és füre, fára festés . Ezek mind készült aranJI·ámák, a melyek a belépésnél keltek beérik azzal az egy nappa : akta, ~fe.rgt _ gyönyörü lakásdiszül szolgálnak, ha van ké- rögtön szembetünnek, hogy annál eklatán abb századból 1étezik egy pJ.rlamentl . den nÓ1161> szitőjüknek annyi lelkiereje, hogy első müveit legyen a benne rejlő kép értéktelensége. A . ,l , lk d, d . 'bo" l mely J11U1 .. ret· ura ·o a_a 1 eJe ' . kit ö sze nem állitja ki. Azzal a kifogással, hogy sok képkeret kell hogy a butorral korrespondáljou, krra yne . . . f · fiuh z ,.zólnl <<, a. <tUjt o ~ . , "• got llJ· az üres hely, betakarják primitiv ábrázolások- azután a képet ne csak körülvegye, hanem megadJa a JOgot >>a er . -rilagos-a 1 tt1 kal a különben szintén müvészietlenül, de azt egyuttal emelje is, éppen ugy! mint a jól A következő passzus telJes ' láts<< a a · · t k a. >>::zo ·bell legalább megnyugtató egyhangusággal befestett meg,·álasztott ruha az embert . arra nézve, hogy m1t er ene A lllennJl . falat; némely képet szemérmesen >>sötét<< Ad vocem ruha! Ez a legmüv'szietlenebb mert a folytatás ekként hangzik .· >) . rt ül "ell ]ll ' , · t fel ese." á.l helyre akasztanak, pedig az árnyékban sem pontja az egész lakásnak, mert ha a polgári pedig a férfi vonakodnek a no "a[)' anll lesz jobb. A leggyöngébb dolgok kikerülnek asszony sokat törődik is az utczai toalettjé\el, az előszobába, a hol a mit sem sejtő idegent annál rosszabbul öltözik ot.thon. Az elhasznált 100 font sterlingnJ-i büntetést fizessen, " asszo· , l }locrJ aZ JÍilcS 0 hogy az ülés közepére illjek. Nem, szépen csőditern az ö szes udvarlóimat é· halálr:a :\Ieg vagyok győzö~•e ar~? ' De ebbell ·~JésU, oe!lles 1 1l e lll behuzódom abba a sarokba, a hol ülni szak- kaczérkodom vellik és mindig a legveszedel- nyok legnagyobb resze hu. tam, ha ő velem van. Annak a helynek, a hol mesebbel legtöbbet, kiről azt hi~zem, hogy semmi különös. Az asszonY: eat 1nég ha. 0 ",11, • · a h''tl . .,sz »J u_ e nseg . ' van a.e!1· hatással \an reám, a kit magamban kissé piszko nak talalJa ő ült, egészen üresnek kell lemu, a ruhám zereti is az urát •alalll nagyoJ\;utlen, Jo1~8.r· egy ránczának sem szabad odaénú, hogy féle~mesnek tartok magamra nézve. :ffis tudják lássák, hogy az valakinele a helye. Vagy ha miért ? .Hogy kipróbáljam magam : tud qk-e a ki pedig lusta ~rra . ,h 0~Jitletl~~segg: pit, hüséges lenni? ~s tudok . Néha reszkctek, néha Tudja, hog sok baJJal, ken} ökerezod"'6 JkO(lil; valamiről gondolkozom az ő távollétében, soha o-ond0 , ... a. sem mulasztom el gondolatban közölni vele egészen sajátos gyöngeséget érzek magamban, Sok asszonyba bele van gy 1·8 l:> , , l h . és neltl el"'e"" mindent. Akkor hallom az ő válaszát, hallom de - tudok. Yaióságos tüzpróbákra állitom hogy c~ak az urae e e ek sza..... '·"'Ma. szonyo~ a hangját, látom az arczkifejezését, a szemeit a hüségemet, de legalább tudom, hogy meg- tovább a dolgokon. E 7. k lyan a,s , ·i)Fet és magam a pillantásommal rögtön felelek és bizható, jó, becsületes, kipróbált hüség. Még hütlen ég lehető~ége. Vanna e~etik a. ~~:~bbi~ értésére adom, hogy tetszik. Aztán az asztal- soha sem csalatkeztam magamban és azt i , a kik valóban . ~agyon szDe ez & ~okb~~· nál az ő helyének üresnek kell maradni és az hiszem, érzem : soha em is fogok. l\Iert a é azért .~.1em csalJak ~e~. It1011dott., ~ .. g hU' ő teritékének ott kell lenni. Ez tisztelet é hüE>ég nem az, a hogy maguk gondolják, egy- ré.::z. A legtöbb az ,e~o? • -el? A fert_.!\ ]J)Íg becsülés és a gyerekek lássák, hogy az ő helye réözt izolálni magukat mü:.den kisértéstől m~C De hogy állunk a ferJe 1~nak soba. d'Iylyel, s~rrén vajjon nem gondo oz · szen"'e e vs'lf köztünk van, ne felejtsék el apjukat egy részt nem fektetni sulyt reá egyáltalán . perezre se, sőt legyenek szomoruak kis~é, az hi:iség az. a nu megáll mindcn kisértés közöit, m~guk itthon álmodozv,a, n~Jzö!llb~se~ir&got, üres széket és. az üres terítéket látva. a távol- ha néha kissé rendülve il'· . Sőt annál különb, tudatosan vagy tun.~a_n, , t a {ebet' k arr?: léte miatt. Akár hiszi, akár nem, én ha éj- mentöl inkább szédül. :gn, ha az uram távol kötele;; ~égbol ápolga Jak az o-ondoJna k0 da5 . } .. , k ..,.--k nelll· 1:'den okOSdolJlfJJ).,, szakára átöltözöm, mindig azzal az érzéssel és van tőicm : h.örülné:;r.ek, lásE•uk, milycn a tö1)bi '? a m1t 1u~ egne- nevez,__ k' tt1lll ' J.l ízlésFel c elekszem, mintha valaki volna még ~Iit tudnak '! Érnek-e annyit, a mennyit az hogv magukat az uru .' .1 Tetll go ~.,~·· -ll' ~agyoll: kivillem a szabában és látná a mozdulataimat. enyém '! Soha cgJik sc tudta mag8t különbnck nélkül, cg szcrüen c alJa · ~ ; 8 beállítani,. mint az uram. Gondoltam im.agamPedig tudom, hogy nincs ott, de ugy teszek, arra ? "l bizoDY~ baselll - 'Én az én uram fele z a ki .~~~·tt. lJan sokszor : engem csak egy ember tudna ~intha nem tudnám és szemérme11 vagyok " onv a ' , fo o ,., - mondta az e__l s~ asszcr vbütlens~g , pttgYO"' alikor is, ha nem lát. f:s én ezeket a kicsi dol- elcsábítani és az az - uram. A negyedik asszony végighallg3;tta ezeket gondolkodott hu eg ,va~Yzta eruhel' es · l ~ok~t tar~om _szépeknek. a hüségben, ezeket az · e 1s. e' crére· .." 6dosa ' .tpron~k latsza cselekvéseket és ezeket magama beszédeket é. mosolyogva szólt : · Az én uram rende . , ege z b , lll ... ~ dé· ban · · él vezem. I gen,· annJira·megyek, . az nY 6 en-q-e 1· . ::\Iaguk folj'ton a . ajá hüségükröl tul:iáao an 'Vlgyaz az l 0 buálom . ::__ :f:n ::;em félt"k, hogy kkal sz A."tlt,M be<;zélnPk. ~Tem gondolják, hogy ez fölösleges ~li~~ra~~~:~-~ti{.edvencz ételeit főzetem akkor. , 0 d'k - so é tv' 81fl' 1 1011 · <>l k .r: ar. m1ékét~t>~. : hogy ~z ttltal k.~dvt>!".h~cljC'm t'S unaln,a~ dolog'? .Miért nem LeAzélnek inkúlJh - mondtn a ma" nlhoa:V tehetn ~; c1~"~v "e• Iye..:euben :,zeiet, e lelki '-"'J all s" a fújiik hiir:ég(röl ' ? .\li<~rt n<'lll arról~ Hogy A harmadik 3.!'.P.Zon c" " eki· koll1° Yrl'1f 1 egY - ::\Iaguk · ·, · kit.. Y azt mngnk lliisége ·ek, az termégzet(' . De vajjon P edig núb · az a . zon~ Igazan " mondta ·· 1 mit 10eJ · et!J Az egyik semmibe u"':loek mind a k(>tten c~olatban J lent va a : ahhoz, . 1üleill , ll a férjük? llü-e ö, ~~. ha az, termél'zete-- . az ·t . . ~e Vesz l ho h·· · dig kl" pe d 1g szmtc kéjel g b ' f;Y u, a má ·ik • z a ~zonyhüséCTbcn valóban nincs semmi ér- relme.nek kellene lenm? esinálok é h enne. Hat tudják m't deke.. 1:~n nzt hi::.zr~111 : n h qtöhb as~zonv h il, a.. zonvhoz· közelit en. l\Iar pe ~ n, a a~ uram tá ol '"an ., o·: l ' · .,..,ze- akármiket írjanak vagy beszéljenek róluk. . .:crclme- ~enki másba.

·. terj_edt 1

---===-"

ök vitája.

:t:.

-Vasárnap; márczius 1. ~ebb össz~g~t,

AZ UJSAG

a szerint, !J:ogy vagyoni viszonyai

~ilyenek.· Ezen büntetést csak akkor nem köteles fi;;;:tni,, ha hitelesen be . tudja bizo~;i.t~.ni, . hogy

lllar mas nő ve1· Jar · • Jegyben.<< · A t izenhetedik szád za", ban . k·ozas , a nok " eme Jogara; . , . , még to"rt,em'k luvat d.. mar nem fonyitik büntetéssel a férfiut

a ki »nem<<-et uwnd cs l . . .,k , · , a c ULasitJa , hogy kellő tisztel ettel fortadJ' a ., , tál " ~z aJan1atot, meg ha nem is refl.ekrt t,argyava , , a not, " a k"' l "t, arra és ne tegye "upy o szerot -~"el t' t l . . ál · .. ·"- · meg ISZ e m akarta. Mmdaz-

-~al koteleztetik a· férfiu, az általa kikosarazott lioigynek egy selyem ruhát venni. Ha pedig a mi ugy láts· 'k · . · ' többe ZI, ~l~g gyakon eset volt, az illető férfiut n kertel'" lll"rr k az el so.. k, ". , k '"b• akkoi· csa· ·eroJenet artozott · 1 k . ezze a ompenzáczióval.

....._

Pál'atlan és

d·

•

ré~~de~ MOA~Roli:c~tMtE: 1

Zsu:talan á t ' rltaln1atla.n, rögtön szépit. Ára. 1 korona. apha: az egész vUágon. · 67ú

(Frankfurt-i nők klubja.) Február h 'b ben ala.kult F·av~ a~.n~~ ~eg ~z 190~ októbertése alatt A :ankfu~tl N01 Klub, Borgrusné vezealapittat~tt ;lu b ..a JObbz_nódu. kereső nők számára Fogad· t _s •boveikedik romden ·kényelemben o erem "I· · · terem étt ' u esterem, társalgóterem, olvasó\>an, -~ m:reu: '.. ru~atár, fürdőszoba, .minden megtiillik a d e szukseg lehet. A könyvtár máris fölVel csa~ z _ag tartalmával és reméÜ1ető, h~gy idő ban hamegkgy~rapodni fog . Kivánatos volna azon· ' 1 sz1tuált · ' a k·ev gon. dohi· , es b e' JO dolgozó nőkre is . . ana es azok k . l l .. , használat ~t. · na 1s e 1etove tennék a klub a. , . (Szabónők alapos képzése.) erlin ben }Y[ • létezik · ' a. annstemsprasse egyik házában varró . egy nagyou életrevaló intézet : a fehér'es sza.bónők · " · · · .iiÖVetke "k epzo mtezet. A tantámyak a zo . el 'l . , q lllo~ern .. · m,e_eh es gyakorlati kiképzés a 1101 'VaJa,.,., 1· t gy. -, gyermekleá.ny- és fiuszabászatban ''t n a h"l ' 0 szabászatb ~~-, gyermek- és férfi-fehérnemünőket . an; ,h .epeznek az intézetben io·azgatót , , .. o , szabaszn"k 0 1!ogy k' . e es szabonoket, a szerint l lllllY.en k . ' alkalmas ' A · .. sz~ ·mát válas~ t magának és mire " k"d' 0 da heir ·tk mukedv . e los ·o es k.1 van zárva; a ki ·f•rt a ozik a 1 · a Inire V'·· i ', nua c mmdent meg k~ll tanulni, hónap l., a 1_a1kozott, v~.gy kimaradha t. l\'linden llfilyel} á~~;~s 15-én vesznek .föl uj tanítványokat. -Bpeczia'l· t a~ volna a mi országunkra több ilyen · ls a t· -~et, kezdpetné munkáját mindjárt B

·- A

itt Budapesten az.zal, hogy mindazon szegénységbe j_utott nőt, a ki ma a k~t keze munkájára van utalva, megtanitaná szabni. Annyian va1mak, a kik valamikor régen csupa játékból szabtak, de a szahást sohasem tanulták meg jól, s a kiknek ez ma kincset 'é rne, l1a tudnák, vagy olcsó pénzen, jó helyei~ megtanulhatnák, hogy igazán érdemes volna ezzel foglalkoznia valakinek, a kinek a szive más nyo~oruságát is át tudja érezni. ~

Porczsllánokrót. Perzsa porczellán. (Folytatás.)

39 Nerimau legyőzött, hogy harczi-paripául szolgál. jon neki az óriások ellen vezetett· ha.rc~ában . Ez az állat, m:elynek feje a lóéhoz, tes~ ~ sárká:oyéhoz hasonló, olyan szinü, mint a fényes vas s négy szem~vel mindent meglát, a mi egy mért.földön ,. belül elé korül. Hossza nyolcz lábnak mondatik. A Simorg olyan madár, mely legjobban a .mi képzeletbeli griffünkhöz hasonlít. Valószinüleg azonos a zsidók Talmudjában előforduló útkl:-1eh-hel. · Ennek az a meglepő tula.jdonsága van, .hogy mig szinei egy festő pa.lettájának nuance-aival vetekednek, ö maga .minden nyelvet beszél s meg tudja mondani a jövendőt előre. Talán kissé hosszadalmas is, a mit itt elmondok, de mindez szorosan összefügg tárgyunkkaL Csak ha tudjuk, miért és hogyan ke.rült egy-. egy ha~onló csodaállat az előttünk levő tárgyra, állapíthatjuk meg egész határozottsággal , melyik időből szárma.zik az, milyen befoly;\.snak köszönheti létét, mit jelképez. Csakis igy válik egy-egy törékeny · fayenco tárgy becses, kulturtörténet.i adattá. Azért ugyebár megbocsátják nekem ezt a kis kitérést~

Vannak persze aztán másféle dekorácziók is, a melyekről kissé részletesebben kell beszélnünk. Bánnilyenek lettek légyen is az ország szoeziális és vallási állapotai, a miivészi ösztön mindig a.z on volt, hogy megőrizze a stílus tisztaságát. Egyszermásszor megtörtént az is, hogy a fejedelmek szemb~szálltak a muzulmán törvényekkel s hires embereiket, nagyobb horderejü csatá.ikat lerajzoltatták. Az. ilyen képeket feltüntető vázák tehát, · A mi a perzsa fayence-vázál;; alakját illeti, daczára annak, hogy nagyon ritkák, lehetnek azok nagyon különbözőek. A lapos tálakról nem valódiak, ha különben, technikájuk u~án itélye, beszélünk most., sem a régi fayence falburkoazoknak látszanak. Meg kell még emliteniink azt a csodálatos latekról, melyekből egyes táblácskák megma.r adállatot, nÍelyet Oha.rdin a muzulmánokról irt köny- ta.k a nagy muzeumokba.n . Ezekre nézve esak vében >>pied de hérisson«-uak nevez. A héri3son annyit jegyzünk meg, hogy diszük miudig a virágok alakjából k.ünduló arabesque, fantasztikus tudvalevőleg a · sünt jelenti, de ennek az állatnak, melyet némelyik perzsa fayence vázán is feltalá- rózsák, melyeknek szirmai megnyultak, tulipánok, lunk, szarvaslábai, asszonyfeje és tigrisfarka van. jáczintok, szegfük stb. s minden kis táblának Ez teljesen ortodox figura s a tizenegyedik század- külön czentruma van, a hol ezeknek ágai összeból származik. Sok szőnyegen is fel van tüntetve futnak. Sokszor egész bokréták is jönnek elö s a muzulmán hit szerint Mahomet ilyen állaton rajtuk s néha váratlanul a virágok között a fog ülni a századok végeztével, s ennek a csodá- szimbolikus cziprus is felbukkan . latos szörnynek a hátáról fogja oszta.ni a Kauter Nagyou érdekesek az ugynevezeLt rhod·usi vizét a kiválasztottaknak. Ezenkivill a régi tüz- fayence-ok, melyek türkiz vagy kobaltkék szinben, imádók vallásában szerepel még az Uranbad nevü szalma-sárga, sötétoliv és barnaliiában szoktak renállat is, a mely szintén előjön sok fayence tárgyon, desen előjönni , de néha - és ezek az értékesebb s a melyet ·okan a kínai szörnyállattal téveszte- példányok - üde rézzölddel és meleg vaso~crrel nek ö~s~e, pedig ez egészen elütő ettől. Ez az vannak dekorálva. Első gyártásuk ideje, a meanyiállatAhenuennek képzeletbeli begyeiu lakozik,,ugy ben ezt meg lehet állapítani, a tizenötödik vagy repked a levegőben, mint a kőszáli sas s megeszik tizenhato<!ik századra esik. Ezek a rhodusi fayeumindent, a m{ utjába kerül. Ha a földre leszáll, ce-ok többnyire tálakból és tányérokból áUa.nak, akkor olyanná le z, mint egy hidra vagy sárkány, s reliefjük kézzel van csinálva, mig a többieké s egyetlen állat sem bir neki ellentállani. kész formákkal van belenyom>·a vagy rára.k va a Ott van azután a rettenetes Soham, melyet puha masszára. '.A vörös szin csakuem ~in dig ol;v

Az igazi, mula;tós · P~ris most a . tengerpartra megy, ruha, mely a csjpőnél plissée-be van s:~;edve s lejebb l:l:l.ondta lll! pedig .az én uramat illeti, 11 ~Sszony · _:V'~tve. a ha.r madik a tűzzel játszó _a Oote d'Azur-ra, a hol ragyogó a napfény s ·nem szétnyilik, mint egy virágkehely. Ennek folytán ~PPe11 éleg 0d~zegény - ö ugy találja, hogy szüröcUk át füstön, kormon , ködpárákon. A szép fent a csikok egészen elkeskenyednek s a csipö 0 ne'rn cs lehn V"agyok én neki és - szóval asszonyok odaviszik espritjüket, kedvesség'üket, kisebbnek látszik, lent pedig ujra kiszélesednek, hara atm . fárarlt idegeiket és uj ruháikat.. Azokról a szenzá- monika-szerüen. Kabátja egyszi.nü kékposztó 's - Ost 0 b, k eg engem. • rY~dik assz a -, - gondol ta magában a ne- cziós ujdonságokról, a melyeket Paquin utóda, elül és hátul V alakbau csipkebetétre nyílik. h~:Jelll az ouy, ~közben készült el -- az én Rondeau Teroplier, Soeurs Callotts, Beschoff, Fehér rókaprém egésziti ki ezt a nagyon kedves dél.lltlen, Uli egyeduh, a ki hü. A tietek mind Drecall stb . kreálnak, először itt vesz tudomást előtti vagy kora délutáni toilette-ep . . . A fiatal leányok toilette-jei közül igen elegá-nSletett errynd,. ,.;, f e l"lt" ' el - a viláO'. Itt :kerülnek napfényre az egész guipurel' mll'd • · .c.s o ozo"tt es sak a felül fronceirozott fehér mousseline-ruhák, kabátkák a hosszu, térdig érő utczai derekak, a ~ . egyottra, a hol .már várták. viráO'festé~sel bordW'özött kreppek, ' rádiumsely- melyeknek aljában néhány sor szalag ~'an behuzva, mek: könnyü libertybársonyok. A n~gy, szán~ya.s mig lejebb Anne Boleynszerü r~splés ·látszik. kalapok, a barette-ek, toque-oknak egesz ~rofu.Slo~l A derék is igen egyszeri.i. Kivágása kerek s ·kis!Sé ját látjuk itt. délelőttönkint. Kedvelt meg mmdig be van huzva és egy rüssei elvégezve. A lefeszülö karrészen valenciennes entre-deux látszik~ -' mely a canotie.r s estére a nagy marabu- vagy strucczE!h · . Nizza, február Yégén. ezz l lsztk-e p: . mintegy folytatásképpen átjön a mellre. is s ott , . .. · a e lll.onda111. ' ans kezd üres lenni. N em akarom tollas pictW'e-hat-ek. . csaknem derékig leszalad V alakban. Sok asszony napszallat u~an bedum~open~e 1 .. Zokat • hogy a B oulevard ok·on ne'lk-"' "k ., .wozno· Kü:lönös az a mozgalom, mely most Párisfr an · ' a gra cz1ozu ket, ugy evezett bW'nusokat ~Tlsel, s ezek tobbn~e ·lh 8 s1 ouetteket a melyek 11 cz1a f " , a ban a débutante-ok érdekében megindult s mely llelll ovarosn k ki , ' . . . azt, hogy a. zarólagos peczialitá ai, se fehérek , némelyik szines cs1kozassal .. Nape~ny~t azt ezélozza, hogy a fiatal leányokra ne legyen méC!' a.lig látni, először azért, mert llil~denki szl"elll a sz1nh' k l'IJ'okVolna közöns, :raza ban, konczerttermekben kötelező a fehér sziu az első bálban, hanem hogy l1ak ' a kik 111 ~~lll. Csakhogy azok a.z asszo- ves~~ égetteti le az arczát, hisz ez a c_hlche~ tart?-· tetszés szerint választhassanak a világoskék, rózsg.• 'V a. ;~:iéi t · ~ Pansban időznek nem tartoz- zik másodszor azért, ro ert a nap, ba fenyes lS, me~ szin, krém vagy fehér között. agy tzezerh ' ker" financeho ez, sem a haute boW'geoi iehoz ne~ igen melegit. Legfeljebb délben van egy. kis Magam is abban a nézetben vagyok, ho~t,y ~. Ulnek 'k1· r, zb, haneu1 az alsóbb osztályokból ardeW'-je, a mikor a szép asszonyok arnugy lS a a nagyon sápadt leányokra igazi bün fehéret actiu, •'lítől esz e , . . . . , va· egész n s reszben idetévedt rasták a dejeunernél ülnek. mikl!'.: a mesterséges világitásban e~ még a rózsas~'oe · esztend "b · fo' .. A mi a ruhaanyagokat tlleti, sok esikos posz~t 0 · en hemzse(l' a franczia bőrüeket is halványítja, különösen mikor f1 ré~:;e~ láttunk és aazdaO' tónusu tussorokat. ~ koczka.s Sik .t\lllde á.tl~. o szin meg minth~ arra volna teremtv~, hogy emelje kes l "'go an véve , . . .. . k . bá.rsonyt (ki~ koc;kásat, természetes~n! lS nagyon a kissé vérszegény arcz halványságát. A kéket meg Ilelll ~,la n'em ·n ' a pans1 no aló: ·or lS ~gy :szittethe:. tef?Y v~gyou a háta mögött s viselik s akkor a ruhaderék bevégzodese, fen.t a !}Zük viseljék, a kik tulpirosak. Igy mindeu benyakn~l és a mancsották fehérből vannak, szmes mutatandó leány megtalálhatja a magának illőt, Zése lllasü feltev: oiletteJeit az első házaknáL áltai ~~Y_ ka czér e~~. ~~y csokor mikénti elhelye- selyemmel himezve. Nagyon csinos volt egy t~nge~ ha a krémszint a nagyon fekete hajuaknak hagyja "ilág e11 azt a . Jfur~, egy félrec apott kalap kék serge ruha elszabott kabáttal, mely redingo,- s nem lesz meg az a nagyon elcsüggesztő érzése, :tl:l.elyon fel lehet· ne sat~ quoi-t, amiről az egész szerüen esett ~ csipke bluzra nyilt. GaJlé~ feber hogy >>nekem ez a szin rosszu1 áll<<, mint a hogy ·heh,e ~ ..'Világnak Ismknerm. Csodálatos sajátság, a selyem s apró hermelinfejek és lábak tartJak oda- azt annyiszor halljuk . panaszképpen kedvetlen csa em · d en as zonya f"l' . , . , " Zl ot . lr, ~V'éve te , nun o e fogva. Irisz~ / De a legujabb mégis a kékfehér c..ikos ka~mli leányajkakról. . rmeszeteseu Magyarországot.

Divatlev61.

:g.

vasárnap, roározius 4

AZ trJSÁG

vastagon van rétegezve, hogy reliefként hat. ~-a gyon ritkák a hajókkal vagy emberekkel ékes l'hodusi fayence-ok s csak két példányt ismernek olyant, amelyen czimer di<>zekg. A perzsiai fa.yen· cc-okból legtöbb példány Yan a clunyi muzeum. 1Jan Párisban s a South Kcnsin\:!ton muzeumban. A rhodu i faycuce-nálmég sokkal ritkább az ugyHeYezett damaszku~i faycnce. Dekorácziója fényes és pazar. AlapsziDe lehet fehér , kék ' bar'na vacry c ibolyaszin. Virágok, ..,zegfük, róz~ák, tulipánok, jáczintok és Rok..zor kobalt- >acry türkizkék médaUIonok ékesítik. .A méclaillon lehet esetleg lila, zöld vagy fekete i . A SEinek mindcnkor harmóniálJan állnak egymással s glazurája sima és fényes. Különöscn karak'i:erizálja, hogy a rhodusitól cltéröen az, a mi ott Yörös, itt halYánylila. ~\ damaszkusi faycncc-ból nagy tálak , lábon álló bowlek, llagymaalalm, hosszunyalm palaczkok, körte-formáju korsók, kiczakkozott szélű mély tányérok ké;;zülnek. Ezzel cllcnkezűlerr az anatoli favence'="' • hól apróbb tárgyak, illatszer-ftaconok, apró c éRzék, tányérkák készültek. Alapszintik fehér, a masszába bele\·ájt apró ,·oná okkal éke ih·c : a :;okszinii ornamentika itt is virácrokból áll néha, de leginkább pikkely. rácsozat vagy dama. ztszerü d"szitésböl. Glazurja homályo. é-; ef!ycnlötlen. I. s.

cm TÖKÉLETES SZAGTALA HFERTÖTLENITÖ SlER

NÖKNEK*NÉlKÜLÖZH ETETlEN Kozmatika. r.ovalycze:lő

: Garami Béla dr.

~ A nő szépségének megóvásáról 3s fejlesztésérőL Hiábavaló munkára vállalkoznám, ha e helyütt meg akarnám ismertetni olva óimmal a kozme-tika és az öltözködés ezernyi apró-cscprű titkait, (;sinyját-binját. De sőt, munkám neme ak hiábaYaló, de felesleges is lenne. A nem orvosi tanác 'on, hanem régi megszokáson alapuló kozmetika annyira benne él a nő lelkében, hogy annak szinte ösztönévé vált, ugy hogy még a polinéziai őslakó i> önkéntelenül arra törek zik. hogy az ottani c·~ztétikai fogalmaknak megfelelóen mennél jobban fokozza természetadta bájait. Ez az ösztön, mely a nőnek szinte ruá ~ oclik természetévé vált, bizony igen keve:et hall~~'at a j.ózan é z és az egé~:;zségügyi szabályok z~vára t!S ha az orvos a legerélyesebben tiltakozik is egy cs más divatos hóbort ellen, az a~szony bizony mégis inkább a szabónő é: a komorna f'Zavát követi. Számot i· vetettem mindezzcl, annál inkább, mert a magam praxisából i~ megszoktam, hogv tanácsaimat meghallgatják ugyan, dc követsii c.-ak akkor követik. ha nem jönnek ö. <::zeütközésbe a női hiusággaL Ennek tudatában mo:·t e~>ak az anyához és nem az asszonyhoz fordulok 1.anácsaimma1, mcrt van a. kozmetikának olyan tanácsa i~, mdyct már akkor meg lehet fogadni é::; követni, a mikor a hiu;.ág, a divat még nem ,. ·tt:ttc lü hálóját a, fejlődő félben le,-ö nőre. 2\lár a fejlődé::,, az <·mbor! C:·lC't lrgelső .:t.ádiumáhan, különös gonddal krll őrködnic az ann\· nak megsziilctcndö gyf'rmekP te:;ti ~llségé felett. A nőnek, attól a rocn:ztől kczdw, a mclyikben anyának érzi magát, a divat követelményeivel törödnio. nem szabad. Addirr, '!Yermeke mprt c mirr e c.. o nen~ sztilctik, nem az il, dc :-;zülctcndö gycnneke tc h ~zépl' :a-ével és trsli ép:>érrén·l kell töródnic. 0 . E ::;zülf~i gondo ~á r• PbÖ feU\!telc pedig a, -mmdcn tckmtetben hu (-, kényelmes 1uházat.

A mióta a reform:;zabá polgárjogot szer.Gett nálunk i;:;, azóta már nem vétenek olyan sürüen e szabály ellen, bár akad még mo t is lelkiismeretlen anya elég, ki, csakhogy mennél hosszabb ideig élvezhesse a társasélet gyönyöreit, a meddig csak lehet, leplezni és palástolni i.~:vel{szik állapotát. Hogy az ilyen könnyclmü és bi.inös eljárás a fejlődő félben lé,·ő magzat épségét mily mértékben veszélyezteti, arra. z.ót nem ve.. z t ege tek, an nyil a könnyen beitHhatja ezt mindenki,- a ki be akarja látni. A diYa tos ruházati ezikhk helyébe mo t már egész mások jönnek é ezek köztil főfontossácru a megnagyobbodott térfogatnak támaszt nyujtó különlcge. · ha köt. ő, melynek főkelléke, hogy nyomást ne gyakoroljon és mégi meggátolja a ha izmok tulságos elcrnyedésH. Az ilyen köteléken kivül ajánlatos az utolsó hetekben 30%-o alkohollal testmosá okat n~!!ezni , ami szintén az izmok rugi•konyságát védi. ~ • aját testének szépségével az a~ zony c ak akkor foglalkozhatik i. mét. a mikor gyermeke c iralomvölgyében már polgárjogot nyert. Ilyenkor nemcsak ajánlato::;. dc ~úikl~ges is hogy a. deformált tcRtet i mét olyképpen >>hozza rendbe<', hogy az lehetőleg előbbi állapotát nyerje vi sza, vagyis ilyenkor az legyen a nö lcgfonto~abh feladata, hogy az an~·aság jeleit c ökkenLe eltüntesse. Ehhez pedig egy ujabb kötelék szük-égeR, melynek rendelteré -e az, hogy az izmokat lllindaddig vis zaszorit a. a lllia a t.e t. az anyaság elötti térfogatát nem nyelie ,-i. sza. Ez körülbelül két hónap alatt következik b", dc hat hH a legröT"idebb idő. a meddig ily köteléket hordani kell. De a kinek még ez i sok é. a ki türelmetlenségében ido előtt tér n.;;sza rend s öltözködé. éh z, az bizony örökre buc ut mondhat leánykori karcsuságának. (Folytatj uk.)

ers

fH un ahaja? ~~~~~~:.: Petroleum-hajszesz-t lGara Géza e'sTsa droge'r'! a

E:;y eredeti üveg :!.ra 2 korona.. Fósz6tklild~si hely: ~ B pest, VIli., J6zaef-körut 7 8. . •re 6k drjPgyz.,l.et kérni. 1!:!9.1

Házi fanácsadó.

. Borjuvelőtöltelék vajastésztáboz. Egy-két borjuYclöt langyos '·izben megmo va, bőrüktől megtisztítva, finoman megvagdalunk Egy lába ban kis zsii·on finomra vágott hagymát és petrezselyem zöldjét párolunk, aztán a velőt belethe mecrbor. ozzuk és izlés szcrint sózzuk, megpárolván, használati~ melegen tartjuk. Vehetünk hozzá ..,ós vizben blanchirozott, koczkára vagdalt borjubrizlit is. Dióskenyér. Hozú\·alók: t 1 kiló porczukor. 1/ 1 kiló liszt, 6 tojáfl, egy jó maréknyi megtisztitott, dc egé8z dió. A tojá. ok feh rjéból habot vcrünk, hozzáöntjük a tojásRárgáját és porczukrot é ~:! óráig jól kaYarjuk: ha ez megvan. belete~-;zflzük a diót és li ·ztcL A püspökkenyér-formát kikenjük zsirral és lJcli;;zlezzük, a té;;ztát heleöntjük és közepes tüznél ki.imitjuk.

~,Fiumei ~ ~ fénykeményitő" ;<B~indenhol kapható!

akkor, ha. a meleg konyhából nem mehetünk a pinczébe. óa Űrütokány szerb m6dra. Az ürüllust aprk~s váa;uk és föltesz::zük paprikásnak rendes szo d· o.~ , H a a 1ms báromneO"yc ezerint hag\·máYal, savai. . , , e ott • • • _ t .. l . .. • • l- ccry kilo ham oz re~ zrc mar megtott . .r{ozcvagun ~ 1:'·. rik·'t s pru:adic~omot, 10 darab zöld é::; piros pap ~ára ccry negved kiló rizst é- kis vizet s ezzel P. e~ fö~zük.~:-\. kinek tetszik, tehet közé czukrot 19' " már ízlés dolga. , tojás• naay Iabasban egy a't To··ro··k m· duló • Ecrv 0 oJ , · · ···shaO"y!ll nagy"á".u z irban két apró~a _vag~~t ~or~ kávés• f'árcritunk mecr ekkor kozeteszunk Cr:::Y • 5 de o ' kanálnvi törött ' paprikát. 10 darab zo""ld. ,és ptro . 1á!Jlo· . ik, t crv kilonyl 1 nem eros Yá rrott fri...=:.s pap r. ·a •, eo. , negye d zott é- apróra' ágott paradic omalm~t, és ló-kiló Karolin-rizst egy fél kávéskru:,al. s~~sacsk&n :!O darab koczkaczukrot. Ha kezd fobn,.' . ·;üre . . . zenntl sur lehet közé keYé nzet tenru, .. tetszess · , ypocsellyé"el hagyni. F özelék helyett, sillt cz1gan kitiino. . ·két iz:ektO 1 Czitromos csirke. A megtisztit~tt c:~ t teszünk vagdalYa hc-ózzuk. Ea:v lába ha libaz::.Irf do" alatt e.. . k't s e . ha fo1ró lett. beleadJuk a c~rr e f csarunk pároljuk fél ór·áig. Ekkor czitroml~,~~va.a_ ma.~~ reá - í'!!\" c;.irkére fél czitromoL szallll Jllulva JO . . "ik- he 5 J)ár percz el • egy piczi. liszttel l unt)t , olt rizsZS siirii tejfölt adunk rá. ha felfott, par körit,-c- betálaljuk. . • uO"''an· . kil ' mezeu. "' 1.; Svájczi mézeskaJács. Fel · ?. ...1• akkor~· · , ·· ·· meafozUJll', ann~i czu k·orral . JO ururc .. o ·d It 111an dulat' hütj.ük. adunk bele :!5 deka os ze,ag a erecseW . f" 0'6t sz tö1ött fahéjat. kardamont. zeg usz~.,l ldott baJll 0~ diót. fehér bm ~ ot és 2 deka rumban e \ bele. E~ zsirt. ~to~j~.:a 6~ deka l_iszt~t gyu~:::, 111 ~ 5 uay ~~ este ke,zrt]ük. eJszaka kelm ha~ . k laS ttJJ 0· kinyufJli]U a·~r·a. vagdJI1' Pihen a té:-:da, aztán estüre .. l tes orlll . ·u,-a tacrra kere l·, , 'aay S:?.O!! e . c • ;::-.. ~ l bekell)l ,. f, , ho" 6 eJ J.uk ' mE ecr iitJ. ük é - cz1tromma. ouka " kS. Vaddisznósonka-pácz. :\egy t l·•e 17 deu·· 1 f"l ze e e • ' _t,u!d • vörö", 4 fej fokhagyma , 0 · deka. kai ek~ 8 magvar bor. . 2 deka aletrom, .. g d • .. . - 1 k fenyomag, , ~zb<J 7 deka rr•omber. l (e a . d fon·o ' ···I; babérlevél":?. kiló só kell. Ezt űll~··tve rátölt!UJ; téve, 10 perezig forraljuk, aztá~ 1 ~ umedorgatJU a hu .... ra • - -égv héti" naponken ° ..,~· C!. o . k benne, aztán füstre aka ztJU •. J>t!C;"'. t reIll u, .telll· Töltött gomba. Tava -zkor e 'telt kéSt1,. 0; cromba. tehát ilvenkor lehet ez c · földtO111•1 o • k ll mosul, };illtlZ ' A gombát gondo an meg ·o . <~zárá.6 ··ttU!lk homoktól me..,ti,.ztitani. azto.n a. EbbO . to forró hogy nyílá. támadjon benne. percz1g széP 10 galu katésztát · _ a gombák~t,. rakjuk· . 1~s· . . b r ük t.. u "züata. J)lál ·o. nz, en' uzkz' -; i:ku föleresztjük és.~ sonkfll b arna ranta~t · ~:,zrt ·. , .. t percZlo· ban fözzük a gombát meg. 0 'rtfllo ·· ··1 t nye l ,. illt"k hozzu. 1 . . t nz · be l11·uolo a t Yagy tU"'to · · d k czu~JO ·1 órl Anisetle-likőr . . l~ e ·a . ]iter sZ! v zz& éS 1 . z ör p ]."W fozünk. trudon fon:· ~;t ttdunk h?.. !> nl· é. 2 fill er ára aniset~e-ar0 111 '~: 111egfe t.Ju 11 mé öt pcrczig forralJuk ...-~~. ~ kö1mö -'Cl t•s palaezkba szurJul~·

_'Vasárnap, márczius 8.

AZ U'JSÁG

Erkölcsnsmasitő

tanok.

Irta Zempléni Gyuláné.

Tehát megint járt itt egy >>feminista apostol<< és megint van miért felháboradnia Pest, IV., Kálvin-tár !. sz. minden jóizlésü embernek. Egyszer volt itt egy olyan, a ki azt magyarázgatta nekünk, hogy a nő ~gyszerüen csa~ rab~zol~áta .~z ~:á az.,, urb ··1 · nak és az elete nem egveb, mmt orokos kuz. 0 gy el< sz1ves fi{Jyelmébe delem a piszok ellen. E helyett az >>apostol << 3 JetUJJa lüUönleges helyett bár jött volna olyan, a ki a feministákat arra kérte volna : tartsanak minél több elő adást arról, hogyan küzdhessünk eléggé a piszok ellen s hogy a test és a ház tisztasága egyik legfőbb kelléke a jólétnek. Aztán jött egy másik, a ki a legszemér6 e metlenebb módon s a népboldogit á ' álarcza alatt olyan szennyes dolgokról beszélt, olyan dolgokkal mét elyezett meg, ki tudja hány tiszta leány-lelket, hogy a rendörség joggal beavatkozhatott volna és feloszlathatta volna A leautolsó bimzcttruha dh·at- közszemérem elleni vétség czimén az >>ülést<<, llal< h·· u képét lesz hivatva be- a melyen ilyen előadást tartanak. Ez volt a mutat _." m· H czéo, márczius hó >>felvilágosító << angyal. De hát ez egy elkesere20 11 dett vén leány volt, a kinek sokat eh1éz az ra ~ m~nje](' ö 50 b imzett- ember, mert nem igen tudja, mit beszél. (Jaj u aJcsspkeb lero és csipke neki, ha még ez a mentsége sincs !) Paletót ái:JL•ázo~ó divatalbulf:s végre eljött a ha:rmadik is, szép és ~~' amely nyih·ánitott óhajra fiatal, van férje, három gyermeke ; é jött, dnn"let tesen lt.fldetilí • .;c.tA":.;A~.;c hogy megtanítsa a magyar asszonyokat a rra, hogyan szeressenek, a nélkül, hogy anyákká legyenek. Legkomolyabb lapjaink szinte felháborodással írnak az előadá- áról. Ez a hölgy azzal akar meggyőzni bennünket, h ogy ugy beszélt m.int áldozatról ; saját míntagyüjtemények személyeönönmagáról, volt a példa arra, hogy a · nó milyen 1836 ~~ készséggel küldetnek. fájdalommal szüli meg a gyermekeit.

Iuda

czég

~aszi arvatkelme u;dons, •t ~~ a~a

Vt~tKRE

z Erzsébettéri verebek. Irta Szávay Gyula. Fenn, fenn lio} 1·0·f ' a reszkető macrasban p . Ol'tná b ' Ü·os tollal n ~ go.n dolat se jár, FeJtiint • m_as Sipra metszctt csórrel Valam·1 va1am1 fényes új madár 1\1 sas vacr . . ' ''etn · 0 ' • oY tuzmadar. li Uoy SZalit . A anetn ahooy ' ~ mt a sas : ivelve, lengve 1 '\ dala sem b • CS! ag hull éjjelente: Se tnáse . ~olt ama csalogányé, S tetszett nem volt az, csal< a magáé ; Szabálytal' nem tetszett: vágta egyre húen, anui s - gyonyoruen. - - • A bérc · )Négy Zl .sas félszemmel odanézett . A t· szarnya v . . z an tov· bb an<, szolt mozdulatlan ottan, A Csalorrá~ gondolkodott nyugodtan. ::J S hogy"r· Y gyorsan fészkére rebbent A Pelyheda ne f "t • M: • _.aJ _azzon valahogy ottbent egjöve k zo kls enekes család · Iletszert edve, lelkesedve . li'oiytatt: szebben, édesebben a maga dalát.

be fük··00 ló -fáko p ? izgalom .n ~inden oldalon Sro·kolltra "kes Ion forradalom. ,, Szép sz 0. 51 ra szállt mindenki érte va gy szidtaVal és csuf · szaval, . ahol érte, ' vagy dicsérte

ld~Y il{

az t

ils~ <lZt mondta : isteni, csodás! lllondta : tnegháborodás.

A harmadik : h o ~y új nap, Messiás, A negyedik: li d érczJán g, vijjogás. Szóval, ugy látszik, hogy .a részletel,ben Kissé cllérő volt a felfogas.

Dc sellol úgy el nem borult a mennybolt, És sehol oly nagy ez a vita nem volt, Mint ott azon a hangos sétatéren, Hol szürke subájukba búva mélyen Csellel-csallal csendesen c eveteinek Csip-csup eszmét cserélve csiripelnek A gyors-csevegésben remek Erzsébettéri verebek. Hallhatta jól, a ki csak arra járt, Mi bősz csatát vitt a két szürke párt, Biz ott a szóval majd mindenki élt, Egyszerre néha kettő is beszélt, s tán három is beszélt. Az öregebbek megemlékezének A korsóról, a ki a kútra jár, A hollóról, ki váltig hajtja : kár, Hogy egy fecske tavaszhoz nem elég, És arról is, hogy jobb ma egy veréb, Mint holnap egy túzok vagy túzmadá.r.

Igaza van; de vajjon nem ilyen szent

fájdalom~ak l~ös zönheti- o ő is az élctét?

lf:va anyank ota volt-e anyai öröm enélkül ? Valószini~, hogy ezután sem lesz, akárhogy á~álnak Is , ellene a fernini ták. É a aiwánkrol ugy szol a legenda., hoo-y őt a kiváncsisáoördöge ejtette meg ! De a~Óta m{tr nem titok többé az anyaság utja s a tiszta erkölcsil leá nyok is. tudnak róla annyit, hog:v az anyas{tg szent hivatása egykoron rájok , -úr ös még soha sem vált el egyetlen nő scm a férjétől azért, mert anyává lett mellette. P edig hány olyan asszony van, a ki minden gyermekét csak kinos mütét árán szülheti meg ? Mégis az üdvezülé3 gyönyörével várja minden ujabb anyaságát. Nálunk Jakabné Rácz Hanna dr. és Vidékv Apollónia megcsinálta az anyák iskoláját és tódult a sok anya, még talll.n az is, a kitől a : :, ors megtagadta ezt a lecrdrágább örömet, hogy megtanulja, hogyan töltse be a · ő legszebb, legszentebb hivatását. Ké~ zillnünk f-ell most már :ura. is, hogy a feminizmus >>-;zent<<(!) jel-:z.avá•a l mcgc'~inál ják m ajd ennek ellent.éteül az iskolát: hogyan lehe sén szerotni anyaság nélkül. Nem hivatkozom a vallá"ra, nem a hazá. nak tartozó köteles. égre, a miről már annyian beszéltek, de hadd hivj n.m fel a feministák figyeimét arr, a körülményre, hogy a természetben min d•·nncl- oka van.. Ha Rousseln asszony c. akugy nn megt anitja rá az asszonyokat, ho~yn.n szeressenek anyaság nélkül, akkor egv kiváló orvosi szaktekintélvü!1kuck a v 'le· ménye ·zerint nyomorult betegek le->znek az asszonyok és ta.Ján a férfiak is. D0 oz már a psycho-pathoJogiához tartozik s nem az én Az örege végtelell inrerülten Azl hozta erre fel, hogy : • csip-cship l< A fiatala pedig romden érvet Egybcforra;;:.:tva igy szóll: »csip-csiri p !c Szóval athidalh:lllan űrben állott A nép örege és fiatala, Igen ám, mert a veréb >Csip-csiripc-nek Hetvenhétfele értelme vala. Ahova a szó hangsulya esett, Becsületsértés otl lelt az eset, ~udtál;: ezt JÓl már a járókelók is Es kerüllék is a sétateret És folylak izgatotlan a viták, Már ideges volt az egész világ, Szárnyas hírhordók jártak erre-atTa, Külföld nyugalmát is jól fclkavarva, Kitünt, hogy el vagyunk maradva m:h· is, Jött a vidék, hogy 6 is szolidáris, Nem egyetem kell, nekik az hiába, Felvételt kérnek az uj iskolába, S ebben az általános őrületben, Me1ynek izgalma elmesélhetetlen, .Mindeu arczon csak egy kértlés lebeg: Mint döntenek hát a nagy ügyben az Erzsébettéri verebek 'l •.•

De az ifjabbak pártját e beszédre Csak még jobban elönté a harag, És kimondák a forradalmi jelszót: ,Legyünk sasok, legyünk tüzmadarak !c Ha elszánnők magunk e hősi tettre, A verébnép egyszerre nagy lehetne S ki eddig minket nem vett semn:ibe,

Az a szerencsétlen roadúr meg ott fenn 1 Mintha nem is a sorsa dólne el: Yal~m.i érU1etetlen léhasággal Csak száll, csapong és egyre énekel. A m~ga hangján tovább énekel; · Mintha nem is őt ránezigálnák végi~

Majd pukkadozna a fülemile.

A sárgaföldtól a csillagos égig,

.AZ lJ' JS.AG

t erem . Erről nyilatkozzanak magok az orvosok ; de ha helyeslik a feministák által importált franczia hölgy tanait, akkor aztán , ne utasítsák el felháborodással azt a nőt, a ki egy kis >>orvosi segélyért<< fordul hozzájok; ne diszkvalifikálják azt az orvost , a ki hajlik a kérésre, mint tette a salzburgi orvosi kamara épen most egy Niedermayer nevü orvossal, s a birák se ítéljék el azokat az okleveles hölgyeket, a kik ugyanerre a >>segélyre« jó pénzért készséggel vállalkoznak. Egyébiránt hiszi -e valaki vagy sem a paradicsomi kigyó történetét, én valószinünek tartom, hogy a paradicsombeli Rousselné sem 1t':titi volna különb ~v-a anyánknál- és akkor szintén abba a helyzetbe kcriilt v~lna, hogy me~ kelljen hallgatnia az Ur bi.i.ntetö igéretét : .>.:fáJdalommal l"zilljcd gyermekeidet!" Hov-á jutottunk, jóságos !1<t cn! Xőknek kell ijedten védekezniök nőietlen asszonyok ellen, hogy mcgtarthasl"ák a magok számára azt, aminek a felséges jogát a természet törv-énye adta nekik, a mit ha eldobnak magoktól, eldobják azt a tulajdon~ág;ukat, a mclyért megkülönbözteti a legridegehb l"Ziv is ? f:s hova leszünk , ha vannak nok, a kik az ilyon tanoknak a hirdr.tél'ét nem t artják erkölci>tPlenségnek, ~zemérm0tlcn. · égnck ~ :i\find az a sok leplezetlen rutság , a miuek a métclyező magvát ez a ~ok irigen apostol itt elhinti, mind az európai miiv-clt. éghez tartozik ? Akkor csak maradjunk meg tudatlanoknak. Hagyjanak már békét mineküuk, magyar as."zon ·oknak, ezek az idegenből ideszakadt apo-.tolok v, a kik nj crl:ök;.;ökct !) hirdetneh: . • lit. frmtoskodnak nekünk? :\Hnek akarnak bennünket karhatalommal boldogitani ? A magyar nőnek nincsen erre szüksége. Hang· f>ulyozom a nwgy a r f, mcrt. ámhár az cmher mindenüt t C'gyawn 1ermf.; zet r ajzi lé11y : mégis épugy va.n köz.t_e eg~ l'Z:-éges f.s fé rges. ic:, mint az eg:vfa]ta g:\' ÜI'lölc:s köz1.. ~~s h a Franczia or~zá gh an E'Za hadm~:"ággá fajulhat az erkölcf' · ne_~ ol~:an felfogá· a, a milyen a R ousi'elnéé, m1 erk olm::tclenségnek érczzük v alljuk és h ird etjük azt. ' ?~~~~k l:oz~ák .hát a ny.akunkra .?-z ilyen torz?z~.llo~.tekct ~ H1..zen ugy1., van mar eLzo ?;Orito i uncte ennek a sáskajárásnak. 1\IondJak, hogy ezen a >>lélekemelő << előadás on is nemcsak nagyon sok a sszony, hanem fiatal leány is volt. :\liért eng<>d1 c vagv vitte el talán magával_ az anyjok ? Az ~nyák már tudj;.ík, hogy m1 az anyai öröm, a mi t Roussclné el akarna v-enni tőlök, de hát a leányaik ? ! .lit mo_n~anak m~jd otthon a l,..ányaiknak, hog~·an gyoz1k meg oket az oly é·k~ hc:;zédben hir·

No most közclg a

döntő

pillanat, _

A megterhelt fák alig állanak.

Darna verébbel rakva mindcn úg, i\ •csip-csiri p< a l egfőbb fokra hilg, ::; alul a a gyep - egy fehér rónaság. Az arrajárók sorra mcgszaladnak, Köröskörül bezárul mindcn ablak S a zárbeszélő szavazó-screg ' Kifogyhatntlan eszmearadalban l ) • ( .sipog, csacsog és esiescren faig talány, rej tett erede tú~, Ilo~y honnan került annyi cs bchi. Denikve hCL nap folYt a sza,·azás :'lf ig megszülctclt n l;atarozás. '

Egy pillanat és néma lelt a park, Odafigyel t a Zcnith, a Nadir, Az egye n lítő s az északi sark )likor a k orel nöklő vén ·créb ~ s~é!rózsa fcjcbúhj:ira lép, S klhtrdcti a határozatot : >Tíz szólöbbseggel hat:irozlatik:

A verébnemzet sassá, vag • tüzmadárrá Már cs~k azért scm változik! _ Punktum. Ycréhszcrcncse veletek. Ezt ~n o ekk or i 'Y határozák az · rzscbcttéri vcr<!bel; .• Punktum

Van a :1: nu 1sug ul kik i szivébcn ,. S": \'1 u••nak h t G l ~ iert mi lett •Ont visel' c 1 ' 'Olna nkk Hn megfordítv hn or zen t egek: E'rzséhctt '- lftroztnk •ón' cn verebe}' '· '7

Vasárnap; márczius ~

nk' te t roelf detett tanok ellenkezőjéről ~ Vagy ezek a az illet~kes fórumo t, rendezzen egy a e ' .. "té & fiatal leányok az anyjok tudta és b eleegyezése ankétnek egyetlen tárgya és czélja adatok gy.~J "ds. , rouko o nélkül mennek meghallgatni a z ilyen tud omá- arra nézv-e o horrv a kereskedelm!- pa'lyan , e .J • ' ' ekkora, nyos trágárságokat ~ . és cgys::erü képesítéssel b1rok sza~a ro. 1 111 l\-Ii lesz a világból, ha az ilyen szüzi, tiszta , .. k , nyivel Javu n az atlagos keresetu · es men , k? arcz sem fog t u dni p irulni ~ }li le z, hogy ha menn""ri .; • ··111 tnene • helyzet ük: • ha továbbké1nésben reszesu e . .esz· a~ ifju remegve vall szerelmet s a leány nem , 0 l"0 tor] pirul többé, nem szökik köny a szemébe, .Az ankét eredményéről idejekorall . t'z.. 1n e nem reszket a hangja, hanem bátran néz a 1 tést kell tenniök. ugy hogy a szu"kséges · ' b bele• •>szerelmesére« és hideg nyugalommal feleli : l kedé ek mé" az 1909. éYi budget keretc e eze•>szive-en barátom, csak legyen gondja rá, hogy o F nkf t város v :Eljen ra - ur 1 .-.; anyává ne legyek!<< Gyönyörü per pektiva s illeszthetok. legyenek. . k.. t 0".1 emo helyes uton . toségc és elJenek ·ov-e még reLtentőbb, ha valóra válik. - b 'szárooJó.) Csakugyan ez lenne az emberi boldog ág (Nöképzö-egyleti e , utja? - . • Nom hiszem ! S ha a jövő ezt tarto . . • " 1 f bruár ba.\'<1' A fraukfurh nokepzo-egy et ~ elyen gatui a nő számára, akkor mind azok, a kik · · k.. ··1éset a. lll ' 5 "let fen· ezt a jövőt már meg nem érik, boldogok lehet- ban tartotta rendes en ·ozgy u nek . Hadd muljunk el ugy, h ogy a szivünk évi müködéséröl is beszámolt . Az eg~?- ~-iskolá-t, még fogékony minden iránt., ami szép és irtózik tart iparmü;-é;;zeti tanfolyam?l~at, ko~~nitónÖ· gyermekkertészuö-képesitöt, kezJm~n a cso!llÓ minden rutságtóL . . 1. t · · egyne"l1anv· · da' t s roerr"' begy Jll!IU'e Hadd hihe . ük, hogy a nő csak akkor k·,epes1tot , . . O\O \ . azon an ,. tölti ht> igazi hivatru át , ha hüséges hitves és okos é h a ~zn os intézményt. -~ 1Ul _ onkezel~ önfeláldozó anya . .t ~ em hat meg benn ünket leginkább me~kapot.. az az egylet. 'agy praktikUS az >>Örök vértanuságunk«, a J;Pelytől örökké tanfolyama. ~legkapot t pedig ez:nn~.~s a kiknek Yannak. no . · . ' kr·o'l '"a.u me;?; akarnak menteni beruriinket olyanok a Yoltánál fo"'·a. Hányan • !lll11!O .1. kik nem ha~onlók hozzánk, bennünket tehát némi va"vonuk ,-an - ha nem lS , 8 gyontU> é:>"'· a kik. arra nem tam·u a tva . n_, ' el Ee!ll meg nem értenek és minden esetre ro<:>szul t>ZÓ . . . · 11a1yany · seJteleunu :1• t c.szszerü kezele.scrol , .,üO'yeJJ>.e itélnek meg. , 05 -· - es pen.. to de Az élet nyomorultjait pedig n em arra koll ~)irnak. 1\.~n~·telen:k teha.t " elkesedéssel, . 15 kiianitani, hogy hogya n ne legyenek anyák, Idegenre h1zm, a k1 olykor na~ l " tleg el hián•os ~zakértelemmel kezeh, eve k tudat· hanem kiizdcni kell az alantas nép erkölcs· telensége ellen. Arra t.ani t.:ák meg a mindeu - f;pE'k.ulálja nem is rossz o:zándékb6I. ~sa ártanll bizonY, nálunk. ~elllu"k hogY áron védelmökbe v ett népet, hogy nem kell lansáNbo' l . ' BIZ.on;• , • hi>:ZS2l ' vasárnap eléini az egész heti keresetet , a mi egy il_-en jól ;-eze et.t tanfolyam, s ~ akadna hallgatója fölös számmal. ) utá~ még a munkátlan •>blaumontr. ~' ;;:öyet, atokbaD· kczik. - (Betegápolas a gyarm 'g iin· Y an a nőnek sok olyan terc. a hol áldá ' O · ! . ~ , l t nemre , .:\. német gvarmatügp tarsn a. . .fordttlo• san müködhetik a k özjó érdekében, de hát a - "f"dJk ()\ modcrn feministáknak nem ez kell. l·ten neki ! nepelt c fennállásának buszono ,o "k erry gyar· Tart?..:-sanak ők . aját magok nak l)elöadást\t ját. E zen alkalommal lelkes német 110 , ~ták el, , . , •t ]Jataroz , a milyct akarnak : de ha meginL a hhoz hasonló m:tti ápolónoi testület letesztese k'kl.pzese, . ''k •J ' k: rd' eket tárgyalnak, a minőt Rous eln éjok A testület feladata lesz az ápolono 'tesjtése lll targyalt : nyomal'f•ák ki. a meghivókra: lo kiknek i) Csal~ férfia lenalv és feministáknak !« _b. kiküldé e. eltartá a ' üdülótclepek _ · ·eánk, a • g:yarmatokban. ~lit tartozik ez znll Tengeren , 1pa1atnyz- '"'yarmatwl.Á -- - 1· ? ar• egy ta · inc~en ~ , "k J.iiagJ -'girrnezzu 'e1ro · · tul 1gaz, hogy nmescn, dc ha ' c "' , közse., (Nők kereskedelmi továbbképzése.) 01 zárr térképét ha m rrtudakolj uk, ha.UY berelet . "' , , , .o -, k }lány eJll 11 A kollégialitás szép példáját adták nemrégen JUt egy korhaz ha u tana Jarun ' .. , a. Ille , . , Jás blJalJ, fd 0 a frankfurti kereskedöscgédek egyletei. A város vé~ z el kellö , szaka\atott a po (!ész csB , · d egy e~: ra.• taná csütésén kérték a kereskedelmi kötelező to- cmber~l")t, eh·c"'zte cgyszersmJ.Il . bizollY - l t.1 ·okszor, · reJl· vábbképzés kitcrjeszlé:;ét a nöi kereskedelmi al- romlá ~t\t , pusztulását Je en :s. atunk bO , -·· ' k l ·an <=" fl'"arill nttlll]; kalmazotiakra Í~ - A tanács jóakaróan fogadta az JOnnen - m1. LS wg" " -arJll"' ' ~ \ ao-~·obb g) 1. 0\jlll , birtO~' clötcrjesztést, bár az idei hudget keretén belül D c nemr:ak Yid~ken. -~ 1ego .::J ' T ő felsege meg nem YiÜj:oithaij o. már, uta , itotta azonban maga Budap :: t, a h01 ~ yoroor .1- egY' milvenne• csaJ> ];:e~· maguknak ezt a zéz~urt, a • , . hatkor . , .k I'C'ek !llrll cJlliO' á ltalán lehet. _.\_pró tea ·, me.; , .jdá.Jll pr , .t. " , . aka ba, ' . tollll d odnck s bele 1yuln~>.k az eJSZ fa rsa!lGu ~ Pári.·, 190 márczius. re-ck, kiállitások, ezek adják rneg a Vajjon rossz hirnoYc daczára máreziu· 1>idu" ·a disZÍ' hoz-c egy kis vilá.ga::-"ágot az ógnck s e:6y ki.,; vidám- aL pt ónusát. naayoll 'l• '1 h bár fent ~ zt ll ságot a szh ·ekbe ? A közeli tava ·z nH.'"'"igasztal-e Fájdalom a ruha .:, a Doucct 8 ··k· • - .J: •• ;dek. t szll a komor tél után, mely teh·e \'Olt i-öddel { trnNé. tet ck L-, me"' nun w g ro' átlllene . tt• ez ephemere c"~k rolli dián1l ? Htj a azonban, l1ogy ut "" . <'1 , köd. ös pi.,.zkos, sáros ob!l va~ !látir, Francziaors.:ág.; egy ki~;;~ talán az egén :-;e ..·s m __ z a. .• áll autoJll . 111ar 11 ,f,. \'ilag sziye átélezte azokat a c~apásokat és szercn· Yé-rrrc 1- mindenkinck ne!U , , s ,.,,raJo11oh o U P"' • d lkeze;;ero c• . };e • r-sétlcmé"'Pkcl, a melJC'k a többi ot.úgokat é ték: m a'!IUlÍO!!P. t a ren c . · ett JS 1aJ·· ül ,se ' eg d ll J az amerikai krizi~ a mondaino él t egyik Iegbrillián- c ak az cn bonpoint clker e zp.itl e g1 . d n kalapon, t eli: e ~a bh clemen t umM ól fosztotta meg. a multimillioair!lettc nc·m ,-olna Illli1 c toilet c· cses, ~ 'k borr' a. ke nárius mis::;ekU'il, a. li. Zl!honi teltenele tmNédia bau igaz ' n azt moudano ' .-· Ezek a. eg a. · · ozctrak . t'k Jll pedig oly ruéiJség<;!s ré:zvétct túm ~ztott be:nc a c~c ppct ~cm 01gmer· , .1- u1en 1 •gbB' - • r h ~r sza1l:l.l" kétse zere n e~é·tlcn Am.: lia kiJ ályné, Francziaon::z 1í "'· l b e ö, ide-od haJ 1o ~e t: -uttal a. J;: ali -- -dc eg' 11!111ll ht-1 z tet . k az orome, · li,all v t teJ• n~k e csod úlat r mélt6 leánya ir.ínt, hr•gy clm"n . , k Illert so ·ogo ·tetonrll> J .. égei· mtndl·H kcdYe a mulnt.. · írok rendez' éi ol. Ennek c , b ·ok de" n te -na , rrc az epl z,ui!.S a _ nemes , bátor és flíjdalmns nn~ nak gy· za as::zonyok közötf: a kik- c az ehb.eZ. 6 ua-l> 8t ;nerrlenne ·t 1 • és to kih atott a pári,i ~zalónoha is, s y(.giil a marokkói tan k, a n élk· u 1• 1lOf.Y "' • t te·e~ -~t- áJ"9.l • , rt az rogre .eJ W ~ harcz; ic üzöJ..ö «J!CTOdalomb, n tallot t, a ::<.h•ekct, totó \'1\gyonu • · me _ . kés kalaPJ ltlljll 0 ugy hogy az idd &zczűn utiltdenn k ink' bb t"Olt- m • imumra emelt 'k f'j~tszciDli,·ér páriSi ~ . d 5 r.o~· Yann k , n kl . daczu-a t.e hogY ro"J 11-l>ll~ ,·olt mondható, mint hrillié.n nak. .ro v'~rre, "zl' t len'c"et, bol·ollg Jllll• lkövetik nzt z 1 e c . Go.ins mát·cziu le jén a ok fel· tc SJ {J zr minLhn 1 6rin~ Itknl s t-< ny!Üloz nn ol ruhá boz .10. tollll Iligre . Ynl ld rózs zi n fát ·olt boritot f ,·,o ln • n min .f 'ükön nag)' Ieh:lJ akból, ooi ker ztül n 1 törhetnek több(; ]-öny k a ln k J • .. ··t t szárP.Y <J&1J • - zán " k J, pra uzo }dllek t~~ ' ké égh" · ; a l· f !ejt ni. g , l h t "ala ·ból, lru ztollakbol_ e e Ig z, h gy ?.ÖlllC 11égyell · 'll pot rn ·öyc kezt tlll· as -;118Y 'id mb , ,. }lúr.Jll • hhb z jön azutan ~: r:Y

ök vilája.

Divattevél.

(1'

Vasá.rnap, márczius

AZ üJS.AG

ae:t. A ki Budapestet ismei:i s tisztában van azzal szinte etruszks~erü~n kecses hajlásu : ezeket a h~gy azt nem egyrészt a Lipót-körut, másrészt ~ hozzájuk való kicsi bassim1el, melynek fedele '~amház-körut határolja, hanem az a sok váro - átlyukgatott, mosdáshoz használták. resz, le'tezesero ' ' "l a pesti· ember egy-eay Rochechouard azt állítja, hogy Perzsiában . , a. minek .. u-1sagh1rbol er ' t·esu"l , a miclőn olvassa o van egy fajta fayence, a melyet Európában abhoay · borzalmas b"un t,eny szinhelye volt teanap ' "' . este szolute nem ismernek, s a mely Perzsiában is a '> Ch'Icagonak<< • o . nevezett váro rész stb., az az nagyon ritka. Masszája hozzáütéskor csa-k nem ember tud ·a 1 cseno• o- mint a fém, szine vörös s czinnglazurra-1 lehet. . , 3 ' _10 ~Y, m~1yen gyarmati állapotokat ucry o . mmalunk talaln1 ugy Ohioagóban mint a van fedve. A _glazur alatt szokszor kobalt-kékkel V ' p lZafog'0 men t·en, a Lehel, Gömb, Röppentyü van diszitv;e. Hogy hol készültek a régi perzsa fayence-ok, att~ntyu és még · több ily explozív névvel birÓ utczakba . n. s 1la a k adna ember, a ki tudni akarná azt eddig ~ik_er~lt mcgáll~pitani egész ~iz~ mtvel lehetn . ' . e ezen gyarmati állapoloknak vécret nyo sá.ggal. R gL 1dokben keruitek egyes peldavctm annak k o , '. csa azt mondhatnók: az Il·o·alom- nyak belőlü Európába, hiszen már a tizenhazktb 0" 1't', . o harmadik s ázadban, a nápolyi San Giovanni , , v esevel, )elenlegi terjedelme tízszeresérc t ovabba k ' "h' ká ·or azakból elbocsájtott, de még mun-' del Toro-ban is találtak befalazva perzsa fayencera képtelen emberek számára felá.llitandó üdülő- lapokat és edénymaradékokat. Sőt a tizenkettetclepekkel a l k . . ' me ye 1ehetnenek a budai vagy pe ti dik század végén, a S. Cecilia harangházának oldal, a vár t'l érhet" os o vasuton egy-két óra alatt el- javításakor, Pisában is olyan törmolékl·o akadtak, 0 falvakban. Ezen Irgalomházak és üdü1ö- a mely a.z ugynevezett puhaanya.gu perzsa port elepek · cl . kol . mm egyike egy zersmind ápolóképző is- ezelián edényekből került oda. a ls "volna .. . ápoló • ' a. honnan l'd"ovel k'l "J 'i:erülnenek azon Keményanyagu porczellán. · , nok, a klket a· v'. ar os k·eru"leti e1"1'' o Jarosacral (Porcelaine dut•e.) lk a alruaznának h . , o . ' az ott orrukban apolando szegény· 60 rsu beteerek Perzsiának keményanyagu porczellánja, a mit • , lUa,t" . ."' szamara. Dolga ennek a mi gya.rott Tsiniuek neveznek, nagyon kevéssé ismeretes. · nk·nak· akadna ugyancsak bőven az ugyt tarsas agu unatkozásr b·, . . . ... ' i\Iár a tize-nhetedik és tizennyolczadik században ér , a Izony egy szal apolonoJe sem senki sem kételkedett a perzsa porezelián e fajtájáne rea V .. 1' a l lk, · aJJon e olva sa-e ezt vala.k i; a kinek nak létezéséről, de Európába alig került belőle e eben vi~s h társa • " z angot kelt a Budapest-Gyarmatnéhány példány. Ez a fajta porezelián áttetsző sag gondolata ? és tapintásra nagyon szilárclnak látszik s némelydarab igazán olyan müvészi tökélylyel van elő állitva, hogy a mennyei birodalom porczellánjaival vetélkedik. Hogy ez a rivalitás tényleg fmmállott a két állam között, azt bizonyitja az a körülmény, hogy a jól sikerült darabokat Tsininek nevezték ők maguk is, a mi perzsául annyit jelent, mint kinai. Innen jön bizonyára az a tévedés, a mit oly sok utazó elkövet, hogy a perzsa porc-zelián önállóságát t:lgadva, azt Kinából szárPerzsa fayence-ok. mazottnak mondja. (Folytat-ás.) A hasonlatosság tényleg igen nagy a kettő }lorc! f.erzsa_ fayence egyáltalában a kinai seiadon- köz:ött. Ugy annyira, hogy ba itt is le akarjuk 1 bői látat: lllllltájára készült s mint a fentebbiek- irni a külön böző keményanyaga porczellánokat, igen ne szik: igen sokféle. Gyakran ké zitettek ugyanazokkal a kifejezésekkel kell élnünk, mint ezé}e a hé~ es va tag tálakat, melynek horizontális a kinai porczellánnál. Most első sorban a félkö nnal jobban elkeskenyedik, mentől inkább fehér porczellán· r alaku • , . nyaku k. _va valik a mélyedése. Vannak karcsu ról fogunk beszélni, melynek glazurja alatt kék -._ ' aves-karmaszerü csuprok melyeknek füle dekorácziók futnak. ~~ ' Anyaga durva, rosszul kidolgozott s égetés bieu . . ' no1r Vaoy .. . , . l közben sok baj szokta érni. l\1egrepedezik, glazurja n lUely . , o ezustszm s kesz a toilette, me y lepattog, porszemei homokosan kiállanak. Kékes fe'l, V1. JOVe . .. d elme't felernesz , t'1. :Pá .csaladnak b llgy n.:~ a.n a Sziuház, a '>grande école d'élégance<<, émaille-ja nem egyenlően van elosztva rajta. De főleg jellemző e porczelláma nézve az a körül· 't zazan, • · 'l t atják Jan-toillett . .. Je ezren u tá nacsmalllár e·g·~ ot Ól'ai bridgehez is nagyon kiöltöznek, mény, hogy miután égetés közben homokon állott esz k'r l.tszá]yl l u on bridge-toilette-ek vannak nagy 5 ez alsó részén az akkor még meg nem sürüsödött karokatya ' küJ.·önös tombante ujjakkal, hogy a masszába behatolt, égetés után az igy készült kia<iásb semmi se akadályozza az osztásban, edényeknek alját lccsiszolták, minek következtéan s i , 0lYa.u fi gazan manapság Párisban csak az ben egyes nagy""Obb darabkák teljesen kiugrottak a ma':! zából s helyükön apró, kerek lyukacskák . . partit, . a k' .. o"'ebb dáatal. ember· c-·ma'Iha t JO 'I az oretc]·Jes · lllakkal o'r·as 4am.ra • • elbridgezik s ig a szo támadtak. erteimé b Ornamentikája. többé-kevé bé japáni moti.A V eu a '>mama kedvencze<< le z. audevil.J. b • vumokkal vegyes. Egy igen szép kerekhasu s 0 2-lll:l.e : n· e en adtak egy darabot, melynek touette.· lvorce · Brande. nak van benne egy keskeny nyaku palaczkot ismerünk, melyet Perzsiáál~ Je, tnely · d ban Surahi-nak d veznek s ezen mindenféle ~ azót . '"[;, mm en fri ol fejec kének gyetlen arabesquc-eken kivül még ez a. jámbor kivánság k,;Jo, a. .c;nnek a rnuvesUJ.onek .. , " h' .. "-~Onös J', ruinden ru aJ at az ozan di - t' , is fel va-n tüntetve : >>Igyunk, hogy elfeljtsük a egyszet•· . sz mgvaltság jellemzi, mely éppen leP>.. siralomvölgyének gondjait!<< Ugyanilyen pa.laczkok USeget · . o.....,_agasabb VISzi olyan tökélyre, hogy az a vannak feJirás nélkül is, s do Pav;-. Recherches . li:rryik- ~affinement erejével hat. hilosophiques-jában megjegyzi, hogy Európa több \iaet , oa. ki totlett · melyct egy beteg mellett . e-Je, p ü· teményében látott ilyet, dc az illető tulajszab· tnar a · .. . . . . asu lll . Javu1a utJara tert, pnncesse gy J donosoknak fogalmuk sem vol t ro'la-, m ily n'tk·a l'an 0 ordore ·t · . . Zokba. me eorbol van, derekán harant példányt birnak. Más vá.zák ismét más felirást lapá . szedve k" lltasan ' onnyedén. .!arra a derék llltte van dr . o tartalmaznak. Igy például : ~Mei benouch ! aprrozva s baraczkvirágszin qui. rru.i.... bars0 ""Pere nyilik Bort igyál!<.< >>Né boud djudai biderdi! - Nincs d tlyból -. Egy másik toileUe-je ivoire álás fájdalom nélkül !<< stb. stb. olgoz\ta, n van, ugyanily .,zinü voile do Ninonra hartn ' agy gu. :Nagyon megzavarja és nehézzé teszi az e . adik Pedi lpure ranai ance gallérral. Egy e es darabok autentikus voltának megállapiBaszen siJn g atnetisztszinü bár ony, csaknem az, hogy némelyik edényen határozottan lran... a, hosszu kl . , " CI'Jipkedi ' as~ziku uszálylyal fane }ci.nai jegy van. Például egy béka, egy falevél, szszel, Irisz.

n[·

Porczellánokról.

t:;át

39 sőt néha valami olvashatatlan Nien-ho is, ruel_y m 'g a szakértök t is tévutra vezetheti. Sok perzsa porczellán aranynyal és drága· kövekkel van ékesítve. De azért ez csak kiv?tel. Rendszerint inkább az anyag elsőra.ngu voltára fektették a fősulyt, a még oly kicsi tárgyalmái is.s semmint a dokoráczióra. A mi a szinezésükot illeti, vannak egyes darabok, melyeknek glazurja nankingi sárgába ruegy át .. A kék sokszor violaszínnel van árnyalva, sőt itt-ott még narancssárga 1mancc-ok is jönnek elő, a mi a ténylegos kinaf porczellánon, a melycn a kékszin mellett csali rézvöröset alkalmaztak, sohasem fordul elő. l. s.

~,Fiumei ~ ~ fénykeményitö'' mindenhol kapható l 569

Hol nyaraljunk? Fiatal korom daczára már volt-am egynéhány bel· és külföldi fürdóholyen. de ezek közill seholse é1·eztem oly jól magamat, mint Savanyukuton. A fürdőhely csal; 1·övid néhány éve fejlődött ki azzá ; különösen a bécsiell látogatják nagy számban. Sa\anyuh.-ut fürdőhely Sopronmagyében van, vasutállom;ís a Déli Yasut mentén. Már az állomásnál a fenyő· erdő ózondus l evegővel oolti cl az ember tüdejét, mao-áért ezen levegóé1·t is érdemes S11.Yanyuh.-utra m~nni. Az fudóháztól másfól percznyirc van a sa.vanyuvjz.forrás, a mely különösE'n az eméoztés clqmozd.it.ására. van jó befolyássai, ugyancsak jó hatással vn n az étvágy gorjesztésére. Étvágyról lévén szó, a fürdöközönségnek számos egyszerübb és elegánsabb vendéglő áll rendelkezós6rc, az ételek nem drágák és elég izletesek ; tlzintugy számtalan kisebbnagyobb szálló vagy magánla.kás áll a la.k áskeresók ren· delkezésére, van hidegvizgyógyintézete, mellette elegánSliP berendezett terem könyvekkel, folyóiratokkal a szóra.kozást keresőknek, hetenként kétszer katonazenébt'n is van része a közönségnek. A forrástó l csak két. percznyire van az erdő, minden tiz lépésnyire padokkal, az üde fenyőillat szinte kábítja az emhf'rL. Érdemesnek tartom még megemliteni, hogy a fürdöhelynek gyönyörü szép vidéke van, szebbnél-szebb kiránduló-helyekkel közelebb, távolnhb. Olyanok, a kik étvágyhiányban szenvednok. avagy levegőre va-n szükségük, sikeres gyógyulást, az cgé!>zsógesek kellemes szórakozá.st találhatnak Savanyukuton.

-i.-

A főváros poros, miazmás l evegőjét egész óven át szin1i kényszerülö családoknak az iskolák á.lta.l meggyöngített szervezetü gyermekeknek · elemi sziikségletük a légníltozás, a nyaralás. l\Iig a tehetösebb családok a fóvr.ros től távol fekvő, többé·kevéshé a. fényüzésre s a toalettok fitogtatására is alkal.mas hegyvidéki vagy tengorpa.rt.i fürdőhelyeket kerellik fel, a középsorban lévő polgárok, különösen a tiszb;«clók zöme a főváros környéki falvakban vo,.ló szerényebb nye.ralát.r.J. van utalva. Van e falvak k:özt ogy" melyről Budapest lakosai nem látszanak tudomást vemli, p~d ig pormentes, száraz, erős hegyi levegője, a mély kutakból mcritett pompás ivóvize, a fővárosból való könnyü megközelithetése nyare.lóhelylyé predeszti.uálják. Ez KistéMny. A budafoki villamos égállomá..sától nem messze, · délnek hajló enyhe lejtőn ~ülve el, vizvezetékkel s f~ közel jövőben villamos világitással is ellátva, olynemü nyaralótelepnek kinálkozi.k, a minő a Gellért-hegy déli része. l\leleg, száraz levegője ellensége minden renmának ; fel éges csendje, a házalmak kertek, szól6k s szántóföldek közt való elszórt fekvése jótékony hatással van az idege~ségben, tiszta hegyi l evegője az álmatlanságban szenvedökre: napsütötte fekvése pedig megfizethetetlen a. főváros háztengeréból s bérkaszá.rnyáiból kikerült gyermekekl:e. Mert kell-e a fővárosi embernek s gyermeknek egyéb, mint napfény s jó levegő ? S van-e kedvesebb látvány, mint _a. jól nekivet.kór.ött, czigányképü gyerek ? A családjának élő, a .•>puooz«-ban ismeróseivel versengeni nem kiváná családanya, a családját mindennap viszontlátni óhajtó családfentartő, a mindeu veszély nél1;iil szabadjukra ereszthető gyermekek örömmel fognak Ki téténybe visszakivánkozni, ha egy nyarat kfum tölteni megpróbáltak, épp ugy, mint az ottani törzsnyaralók. kik közül sokan már 20-25 éve járnak oda. Kellemes séták ban, a. müvész ecsetjére m 'ltó kilátáai pontokban nincs hiány s kár. hogy e szép helyek iránt a ÍÖ\--áro.s lakossága nem 'rdeklödik. ?tfindazon férjeknek, kik a csaJ;id nyaralásá.t nem mint a családi kötelékból való ideiglenas felszabadulást üdvözlik, hanem épp ellenkezőleg a családi körben va.ló pihenés ré>én a családi élet bensöségét a. nyaralás alatt is fokozottabb mérvben élvezni óhajtják ; mindazon anyáknak, kik saját s gyermekeik egészségét többre becsülik a t<>alettnél s általában mindazoknak. kik az ős termé"zet adta egyszerü, mesterkéletlen szépségekben gyönyö~:ködni •. k~~ek, nyugodt lélekkel ttjánlhatom JJI. fig.relnmkbe KIStetenyt.

AZ trJSA.G A következ6 levelet kaptuk : Február hó 9-iki becses lapjuknak Hol nyaraljunk ? c?m? v~laszo~ban ~rolyi . Gina. urasezony Bázna· fürdor61 ut czikko vagyat cbresztett bennem ruTa a csod&tevő helyre menni a nyáron, azon éde,; rcményt<il é,; egyetlen óhajtás!<>! áthatYa, ,·ajha ~n is •issza.nycrném ott egészségemet, mely számomra. a menyor::;zágot homá meg. Ezen <'zélból nevezett uras6wnv czimét nagyon ,.,'l('totném m(·gtudni, hogy köz'l"etl~:~n t6.lo é•rdPklódhe-sem ~ a helyi viszonyok. mint, e"'yéb aprólékos dolgokra e vouatkozóla;, m.indenröl. • . ; -agy~n megkérem nagyságos szcrke.E~ztó urat, ha módJaban ali, kegyeskedjék >elem czimét közölui. Budapest, VII. Telep-utcza. 30. Zngló. Caá1wly: Syulúa:y Gé~áné.

Osztrák császári udYari

)s o

és mngy. szúllltók

kirt'tf~·i

-é e

csokoládé és sas-cacao Bismart legjobb mlnöségü, 1

Mlndenü It kapható.

Csokoládé·!JY~\rak

Pozsony, Köln,

Rosszul cselekszik ti3hát az a. sziilö, ki gyer· mekét ideje előtt járá-sra. készteti. Azt éri el türelmetlenségével, hogy a. lábak meggörbülnek, mi nem esett volna meg, ha a gyermek saját erejéböl kezdett volna el járni. Ne kényszerítsük tehát a gyermeket semmire, a természet már kellöképpen gondoskodott arról, hogy a gyermek átla! végzett fizikai munka a szen-ezet erősbödésével párhuzamosau nöYekedjék. A szabad testmozgás és a bő, kényelmes ruhá· zat a csontok és izmok arányos fejlodése révén a test sz:6pségének egyik, de nem kizárólagos biztoitéka. Ef!ész:;;éges, rózsás bör, rendes >érkeringés kozmetikai szempontból szintén nélkülözbetetlen kellékei a szépségnek, - ezek pedig jó táplálkozástól, tiszt-a lc>egötöl és bőséges alvástól függnek. ~linden szüló erkölcsi kötelessége tt'hát 3 hogy mind· ezekre t'kintettcl legyen. V· gül n. gyermek kozmetikájának legfontQsabb törvénye- sok, söt még cnn l is több viz, szappan, özi>acs és kefe. Hála. Istennek azon ban ann -ira már ml-gis vagyunk, hogy a. kozmdikának legal'iíbb ezt a l(•gelcruibb pontját nem igen kell fejtegctul'mk.

(Folytatjuk.) :;;o

Berlin, New-York;

·------------------------------sm 1ÖKÉLETES SZAGTALIJi

Kozmefika.

HO HEKAi ÉlKOlöZH ETETLE

Ro\ atvezetö : Garami Bóla d r.

A nő szépségének megóvásáról és' fejleszt~sé. Folytatás.) 3Iegjegyzem, horry Angliában már rég n nélkülözhe ct h nnek tartják c kötelék

• rol.

vi · l'sét, annyira, hogy már a kdeogy be-zerzése alh<ÜmÓ,>al gondoskodn'lk (l szoritó kötdékröl, m ly a uö leánykori m 'rotr.i után készülve, biztQn· :-ágat. nyujt arro, hogy az anyaság t án ismét vi::;z. no.áll az eredeti testmétték. A szülés után ha>:znúlandó haskötök közül gmelegebben egy exotikus köteléket ajánlhatok, a, Jáva S.!igetén hn~znált ~Guritá<'-t, melv már Hallandi!l.bau ii> polgárjogot nyert és a. mely.et már Budapesten j., készit-enek.

Hull ahaja ?~~z~~~: Petroloum-hajszesz-t. .J nef·kő~t / Gara l.!e'za és Tsa droge'rl·a Egy ere.ieti üveg ára 2

kornn~ . fllsz~tkiildési

FERTÓTLEHITÓ SZER

helv:

Bpeet, VI!'··

78•

Házi fanácsadó. Valódi Sacher-torta. (A. J.l l.·nd:.} 7 cl<·ka. aj Ll~ 17% d" ka czukonal pelyh('..;en ÖSI,-zckc"-c· rünk, adunk hozzá. ~ tojás sárgáját, 4 tábla mele; gen szétnyomott l'»okoládét, 6 tojá· kemény hab· ját, v··gül 4% deka lisztet. Kivajazott torta-ph~bbc tölt\·e, megsütjük. Ha kihült, a tetejét vékonyan bekenjük áttört bara.czklekvárral, elTe pedig ,-ékony csokoládémázat k nünk. A mázat 10 deka ('Zuk or és deka csokoládéból fözi.k igen. kevé.;; vizzel és egy mogyorónyi ajat olvasztanak fel benne. Pörkölt mandulatorta. ( F~ld<t .JI. e~ .• nel:.) 50 deka hámozott mandulát összeyagdalunk,

Tt s.~! k éi .J ~lJy~á bet k~rui . 1294

egy t in

k:1náln~·i

finom lí;:zt

15 grnmro ell'r z· la-

kell hoz:z.á.. .t\7. egyik n nr n

h ján ro e d-rzsöl.

júk n czukrot, nztím m ghámozott no.ran t f6lsz etelj · , me tukr ·zuk ~ · tál ime . r.ak;iuk. a tetej be · ·6kol:at

'e ·

A t t e li cl o...~l föl!o,-11 ...... már nem fll!'f6. bekhnbarju tolfut 'i n DCJ levétJ >é til 1oldot in , ~7.1 11 lJ :.i r -• , h ·h·· • n t rt)• tk. l

. . ·t· ·naen A Kerpel-kezflnoml o IDl ·1 tte· nőnek nélkülözhetetlen tol ~ b 0 c z 1. k k e. :lll· n d e n t e k'1 n tetben. J. b ' min t bárm e l y máské z fi n om l to.

...

J!Mt~

1171

lerpel-télfinomitó ára 90 rn. 4 üvegeJt~:~;n~:. killd : Kerpel gyógyn. Budapest, LiP 0 . t meazsiro· Hajkefe tisztitása. A bepiszkolodat ' , l kell

sodott hajkefe sertéit forró buz~ko_rpa~a hozzÍl 1 · a deli a fris , forra' korpat 'en ·· - "lm· rs . · • t;iszttto· d orzso 1 mig teljesen megtisztult. :\laga a koqla, sáhapotba!l, e:zer do mérr sokkal jobban hat forr? nyaaot. ' "" ld' zstros .a k ·ot" 3 mert z által gyorsan fel o Ja a. e k orczu l .. Edes ~.kes. uszonnégy dc a ás kclllón~ tOJa ~ar•'aJaYal JOl elkevcrve.•a _3 J egy de<:Zl habját 6 gramm «zénsavas ammoJUulllot.. l 7 deka. . . -t d ek·a fin om zabli«ztet ,,. lancr,;.·os teJet. ~ .es . akáu au o..• h • E<nT eJSZ ' finom buzaliszte adunk ozza. eJ dunk hozza, állni hal!\iuk má~nap annyi li ztct a kerek1'8 • . k . ·gu" }emren, horrv pocicsateEZta. - menyse e.• 'ük ko"t'· o .·. k t . . f h'rj·,:., ..,l merrken] '•!!l • 0 . · e sÜlJW'' k ISzaggatJU . . OJa. e e v n . t ü• ·l men<-z;urkál]. ok é- hah·any szllll" I·o"ret• o ... "ek a' Sandvichek. Igen csinosak és JOIZU. . vagdalt · t , <J·• d"rab 3.IJrol<1 "8' kezok : I. U deka. ,·aJa .... , _ m1 ét 3. 6u ~zardcllát kcn:! rjünk jól el, csász_arz:,O .~Jet köz;O• .ük. • mlllden sz dekl!l let be ágjunk f l. ken] .. · _.ra s . .. -. 8 .:t pére E.'!!V :,zardella. gyurut te..,zü.uk 1.;", soukll ~. v , • • 't arrdalva, J>.W • ur· vajat, 4--5 da1ab ::;zarCilllla · 't' oriink kiS J0 !>zintén apr<'>nt •aadalva elk.eve ~kot ballllk0' e .. ac:zUl c;Ütt'móu"ekl e huj ük, s tete3ere ~ .~ -~ado.l~~ ' 1 zunk. Iir. Koc!t kemény tojást .apr~tt '6z~c].inl~ ~ ke\·é ko mw;tárt. Cl!\' EZardcll~t, 1 eszelete~ kevc .. ,·aja t adunk bele. Császa:zse~~kba. ~ágJ kenJ'ül{, asonkát ke;.keny ho.:;szukascs t'flf hogY ef/.1 . l t kre UeJ lé,·c é.:, rácsalakban rárakjuk a. sze e e 'koosouY~ .. ó sz~>l t re 3 ('.:;ik jusson, lan~o~ IV. (Ez klt~. gyengén leöntjük megfagyasztJW:· ,·ajat, 1/J . ~ elöétel ir::.) 5 deka. rokfortit, ~e~~ rt elke"ertlftt 0 rabka impeüálsajtot, l deka -~a\'J.Bke:ruén)'l·e 10 csá!.'zár-u;cmlye".zeletekre ken]ük, f 0ldiszitjiik ~~ tojá::;t vékony szeletekre v~~un~, e kis szarde ' a szeletek~t . a tQjássárga koz:epeb . ,, ka -i ' rt, va !!;v must.irt hal.IllOZ~.' 1·Ö"etkez~ '- • • . .. o a. ~ .. ]kl Busétel ta!hoz. ' rohoz kit~allust ve~~cs· hu~t l: .l kgr.-n:d ,'zép darab :ruarenyéli, szó~ uél; fölsúl "Zélét val!\' velős csont pee~ s""lűteleS ft'i· ~ f ~-a.~ ken y. hosc:za- formáj ut. ez onb bérle-v-e.Iet, ~ ~Ul>· megsózzuk. E>gy fazékba borsot, ~ ..nr kiS }ta !l \'Í . . to't'ábba ef:J és a!l ük a hu t • alatt b or,..ot 10-10 !'Zemer., ih·et t~ zünk, mo~t belet~z zS orasan fedo ll 11e Yizct öntünk ni, hogy ellepJC· :ogy sr.ltrat.~~eöt' 21'z óráig pároljuk. Fonto~·.... Vül~"'al e11jell· ffijjön. Há puh~ (dc <'l ne foJJ on)~ ·ó1Iecsel~t~J·uk, . 'J a t e~t..'-ZUb. . . .. ,. ho~ :J. (''\"~ 1·""' ,ac .. :zu.. k·. :zita • cJ c: rlete~-, ,,!ll~ o· Kihülé5 után "1ép ,-ck~ny · ~rnjiik cs sa!llót must{m l mindkót oldnla.t· ~e den ilyen {J.,~ 81ul· k ·n"·é· re le ek köz6 rak,·;t mmd k ·'feb .. aJ>e!lt J • , f('la un . lt !ll<>t> k t-három darabra ,.,lg\:1 két olda '/Joli ... · közbon ~; nac felill YaJ·a ·envé r JOn e. .. .... ·en urn · • külono" mus 'ro-. b u ·. Igen JO, k('d\- lik.

fo.

.J!

10-1~ deka porczukrot, 'riz nélkül tüzön elol't'asz· tunk. telerakjuk a mandulát és megpiritjuk. Ez a különleges haRkötő különben igen eg:y- :\Iandulaolajjal lX>kcnt lapos porczellánlapra. tölto:-zcr ü szerkezetü. Két teljes n egyenlő nagyságu j ük, olajjal megkent nyujtóf,hal C'lnyujtjuk é négy.zögalalm vászonból áll, mely egymásra tévt', olajozott formába. benyomkodjuk. Igen g ·o1'San l.:özépütt fiiggöleges irányban ös;.-zevarratik. ~\ kell el"égezni, mert ha kihül, törik és nem lehet kiil ö vá!-;Zondnrabot jobbról {.-s balr61 széltében formálni. Narancsszeletek sürü czukorban. (J.ll. llf .• beh "'itjuk, bo~y -10 szala~ kel tkczzék. 11é,lcl:.) A beféiz.endö namncsokat. kef('szt.'IX'n sze· A kötelék hac:znnla ol~·képp tört~nik, hogy n b I & kmdot. a. t{d 1~ön~ C>Sa".·<~rjuk. a l..ii söwl t lctekt~ · d .gni ~ 9 napig ,;zht'n áztatni, a vizet 1' dig m g ró~itjiik ol • módon, hosrs n me~fPlclt'; naponkt'-nt. :llt<>zt...tm. Az áztatá;.; :.íltal a héj ke..:rrih-cég lvé>sz. Kil nczedik napon • nr.r. UC'i:'Ol S?.nla..,ok t kd\ó fe ze égüv6 ö: Mkötjük. F-®r ily kötelék Jebf'tif'tlcnné t-eszi a. l6tzó hns nwgmérik &; ngyonnlynn sulyu zukrot ürü l:iffljlődését; és rendkivül alkalmas n. mr~gyön t--zörppé íöznck, aztán n, nnmnc~ot helet ·..,~:~, t'g: ' iitt. add í~ fözi.k, mig a nomncs ih·eg~zerii á t ló.t r;zó gült ha alak rn gcrősiti.~. ' c. A ruily ()lónyö azonban az anyára: nézv a2, lesz. ~wkig eláll. A czittommal ugynnez nz clj:irá..c:. Zsemlepudding .. (ltmá,1ak.) Há1om og:;:-napo hogy ilyenkor szük ruhát vi elj('ll, annyira hátrá· nyo l pne, ba. ezt az elvet követné gycrm('kénél i::. zscmlo béjó.t lercczeljük, a bek apró doraho ·rn A scrdülö félben Ievö leány!lak felt 'tlcnül hő Yácrjuk ·~ 1/ 1 literrel meglocsolj uk, k ·::-öhb adunk hozzá 2 fozökaná.ln)i finom li. zte t. l:!% deka 1 uhá.za ot kell vi elnie, me ly a te~t 'zaba d fejlö. d· 't emmi tcldntetheu sem akadályozhatja vagy va:uli~s pc;>rczukrot. ugynnann~; vajat, c·gy ~é:-zé11Y1 teJet e:; az c!!é"zet sima pt'Pl'lÓ fózzük. Ha. kigá olbatja. Bö öltözék~ ~zabnd mozgás. Amily lNmtsze- hűlt, egyenként belehaharunk · toj.í.q ~bgáját., utóbb n. tojá::~ kcményiC YerL habját. Tet-sz· lc~n k !átf!zik ez a. szabály, annyit \·étcnek is diene. Szabad mozgás alatt n rendszer~en üzött szerint mandula, mazsola. be ött gyümölci!, \·agy !iportQkat és a. germán agy szülte ostoba. "-zahad- vagdalt t'zitl'onát jön hele. F deles gözfonnába. gyakorla.tokat értik, - pedig ~;zeknél sokkal töb- töltjük, jól bezárjuk '·s fólig1 forró vizzel telt bet ér a semmi zabályna~ alá nem vetett játék, n, fazékha állih·a, gy óníi~ gözbE-n töniik. ta.bad levegőn való ugrándozás, kergetödzéfi. Korcsolyát nem szabad rozsd~ísan eltenni. A. A gyermek fejlödésénel;: egyik tüneto az, ned c~s <>tól támadt rozsdafoltra forró ola-jat. kell hogy a gyermeki tetit önként j~ vállalkozik fizikai escpegtctni és 10-1:! óráig rajte~" hagyni, azt:in munkák teljesiwsérc, ha ahhoz clégrró lllegér tt s dur"a ~tö\'ettel Iedörz"ölni. Ho. a. tolt il(ID tűnt ha EZervezete e munka elvég-dsére k~pcs. Eróltetni, cl tdjc ·eu, ismrtelnj kell az eljárá . nos.zogatn.i hiá.bavaló fárad.:ág és c::ak kátos orcdNarancs-étel ... Tyolcz ·zép naranc:-. ltJ tojá 'tllényny l járhat. • sárgá.ja, 2.1 deka ezukor: l liter t~j , ki-, ,·anili , U

YILATKOZAT!

1 3

ál'

. l eánY•gyer!Dekkés%f16S&~sut4" run~ es ~~ 0,.. el' "k e~ s ruhákVáczi-ulela SZAtAl EDE ES TÁRSA, Budapest. \1.,

F'l

V~árnap,

Tavaszi ruhakelme divat!

. Az idei változott ~·uhakelme divat, ana indítja a.lulll·ott czégct, hogy néhány sorban az urhölgyek szives figyeimét felhívj a, mily czikkeket, milyen_ ~i ntázatok bau vásárolj anak egy egy öltözék elkész1teséhez. Kosztü mruhák elkészítéséhez eredett angol kelmék után k észitett, zsolnai szélesen csíkozot t durva szövésü h.almék, főleg világos szürke, barnás és zöldes árr:ya.la.tokban igen keresettek, nagyon kedvel tek e ~zelra m é,• a chewron szövósü, világos alapu, barna ks ké~ csi.kos, valamint a blokk koczkás _v~lódi ang~l elmek. Ugyancsak koszttim ruhák készlteséhez elosz?retettel vétetnek az egyszinü, magában széle-<en "·~ ko:;: ott, főleg kékes és barnás árnyalatu angol kellU~k , ugyszintén rendkivül divatosak a csíkozott és a. SaJát szinében koczkás angol mohair lüszter minőségek.

S~taruhák elkészítés éhez: I. Bo;:dür?s (szegélyes) világ·)S és söt~t alapu_ ca.mgarn mmösegek olyanok a. melyek alapJa egyszmü és olyanok a mely~k alapja szélesen csíkozott. I I. ~imzett taffota s elyemrubák, mind~n szinb.en_és k~k . klv1telben . Lásd Neumann László czeg müvesztes -lvttelü hímzettruha albumját. III. Könnyü, lágyan omlós sétaruhák elkészítéséhez h~gyon kedveltek ~ nyári minős~gek :. Marquisette, 1 ~zett poupelin, estkezott grenadin, mmdezek egySztn és szine~e n mintázott kivitelekben.

Bluzok elkészítéséhez:

k 'Világos alapu, szélesen esikezott és blokk koczkás

elmék, bordürös voil és grenadin minőségek. Pongyolák és kertir uhák elkés zítéséhez : é Bor dürös gya.p,ju kelmék és bordürös mosókelmék 8 l1lha.vászna.k vétetnek előszeretettel k Ilelyben lakó urhölgyek nek az uj minöségek szives ~szséggel' le>sznek a czég óruházá.ban bemutatva.. " 1~ékre nagy mintagytljtemények k~ld~tnek a.z _ös,.:zes Cztkkekböl ugyszintén nyilvánitott ohaJra 50 h1mzett; l:'~hát, csipkebolerót és csipkekabátokat tartal~azo dtvatalbnm bocsáttatik az urhölgyek rendelkezesére. 1

NEUMAN LÁSZLÓ divatkelme és fehérnemü nagykeresked6 cz6g

a.. ~apeat,

IV. ker01et 1 Kálvin•tér 2. szám.

I. Aphrodité hoz.

Légy segítője !

Olvasóközönségünk nagy figyelemre méltatta a kérdést és nagyon sokan adtak rá személye~ tapasztalat~ik után kim~ritő választ . ürömmel kelllatnunk, hogy a beerkezett válaszok közill többségben voltak azok, a melyek a hazai fürdök szerete~éröl ?eszélt ek, jóllehet teljesen elfogulatlan, 1gazsagos feleleteket kértünk. Bármi is volt az ok, a mi hazai fürdöink kultiválását divatba hozta : mélyen járó gondolkodást, bölcs előrelátást és jól felfogott hazaszeretetet jelentett. ~s mi szeret tük volna, ha azok között, a kik a kérdéshez hozzászóltak, nem lett volna egyetlen elégedetlen sem, ha valamennyien dicsérettel adózhattak volna a magunkénak. , Amde, hogy nem igy volt, a;; romdenesetre az igazság okából történt. Mi a kifogásokat is kértük, s megkapván azt , igyekezünk azokból tanulságot meriteni. A kik az elsőbbséget mindenek felett a külföldi fürdöknek adják, azoknak legyen szabad megiS figyelmükbe ajánlani, hogy az egybevetett hasonlatot legtöbbször egy szerencsésen megválasztott, évtizedek óta felkarolt külföldi fürdö és valamely mostoha honi között tették. Az már csaknem általános - főképp magyar - természet, hogy a magunkét kritikus szemmel nézzük, ott hangosan követelünk, folyton kifogásolunk, mig rögtön meghat és ellágyit bennünket minden figyelem, a mit a külföld előzékenységéből kapunk. Van minálunk is elég kritizálni való, ez igaz. De van a külföldön is. Vannak nálunk

II.

~ji

le l~ozzám, mint a hogyan lejöttél Saskor 1s, kérő szavaimra hajtva, elhagyád értem nagy atyád aranyban Dús palotáját.

~t00 . galambtól

vont fogatodba szállván Yedén szelvén a !eget, rniközbe_n gal~mbpár gyors, sürü szárnycsapassal Vont le a mélybe.

:Földet · én, ily · szavakat rebegte'l . lialh erv

&M 0 atatlan, szép mosolyoddal, úrnóm :

~dd, mi bú sorvaszt ? mi gyötört ~eg ,

[1smet ?

appho, miért hivsz?

l án ~tlan vágy lu után epeszt! ~lk~~~o ~elked ? ki a lán , ki hálód ? Ulven, gúny kacz3jával illet

~előled?

czikk. -

suly~~ vedd Vállaimról, s oltsd a sz1vemnek ego Szemjuságát ; légy te ma is, ki voltál Mindig: - a nemtőm!

Zeus menyben lakozó leánya,

Befejező ,

1öjj ma is hozzám ! A _kinok

.elszövésekről hires istenasszony, 13 anatában, halld, a szivem feléd esd:

Olthat

ő, a ki téged üldöz !_ Es ha kincset nem fogad el, nos adJon, S csókkal illessen, noha csókodat most N em viszonozza !<l

Forditotta Zoltán Vilmos.

Hol nyar lj unk?

.lm legyen hát

app ho dáiból.*) ~agy

AZ UJSÁG

márczius 22.

köriiJ. ·~ Sappho, a görögök hires költőnője Kr. ~ e.. 600 'eljesen t Lesbos szigetén. .Müvei közül csuk uch ny s ez a két óda mal'!\dt fenn. !

Szerelmi féltés. Istenek sorsán s gyönyöröknek üdvén Osztozik bizvást, a ki oldaladnál űl s mereng, hallván szavaid megejtő Egi zenéjét.

S lelket ifjító kaczagásod' ! -

Amde Téged így látván, a szivemben éled Gyötrelem, megszün dobogása menten, s elhal a hangom. Ajkamon megfa~y sza-yaimna~ árja, Folyni lángot hult e:erm~e? erzek, s elsötétülvén szemeim vilaga, Zeng a fülem már. Homlokom' jégként veriték borítj a , l\Iegremeg te tem, halavány füéhez Lesz az arczomnak szine is ha onló, S lelkem aléldoz !

is fürdök, nyaralók, a melyekröl az elragadtatás hangján írtak olvasóink (mint a válaszokból kitetszik, ilyenek : Borszék, Tarcsa , Stószfürdő. · Felkanyaraló, Korytnicza, Szovát a, Borosznó 7 Savanyukut, Vihnye, Stubnya, Sóskut, Elő· patak, Bágna, Czirkvenicza, Borostyánkő stb.). Aztán ot t vanp.ak büszkeségeink: Tátrafüred , Tátralomnicz, Balatonföldvár stb. A ki beteg, a ki gyógyulni akar, kereshet és találhat olcsó, elég kényelmes és hathatós fürdőt idehaza is, hogy ismét csak a válaszokra utaljam a figyel· met. S a ki a nagyvilági életet szereti s nem riad vissza a költekezéstől : arra is talál télennyáron valóban elsörendü kényelemben, kiszolgálásban és környezetben üdülőhelyet. A mi gyógyforrásainknak és fürdöinknek van nagyon sok előnye az idegenek felett, de van nem egy hátránya is .. S ha hazaszeretetből itthon kivánjuk elkölteni pénzünket, ezzel még csak mi, a közönség teszszük meg kötelességünket, de hátra van még, a mit cllenszolgálatként várunk : a fürdötulajdonosok köt elezettségei is. Es mert a kezdet kezdetén vagyunk, mert ez alatt a két-három é v alatt még fel nem lendülhetett annyira minden, hogy tökéletességet várjunk· beérjük kevesebbel is. S ezt a keveset - szeretném, ha első sorban - a fürdötulajdonosok hallanák és szivelnék meg. Kivánnánk mindenütt kivétel nélkül az elsőrendű szükségleteket. Vagyis :a tisztaságot, a feUétlen tisztaságot, a mi csaki$ a vizvezeték. kel érhető el s a mit a nélkül elképzelni se tudunk ott, a hol hotelrendszer van. Erre kell pénznek lenni, s az a fürdőhely, a hol az erre való törekvés hiányzik, bajosan érdemli meg, hogy jövője legyen. A tisztaság éppen ugy megkövetelhető a

Channin& house school. Irta Tutsekné Bexheft Lilly. Az angol leánynevelés sokban különbözik a miénktől. Némely tekintetheu szigorubb, má-srészt !i,Zabadabb. Egyik sarkalatos pontja a legzsengébb gyermekkortól fogva beoltott kemény igazságszeretet fejlesztése az ifju lélekben. Az internátussal egybekötött leányiskolákban például előirt szokás a bentlakók számára, hogy télen-nyáron tetötöl talpig hideg vizben kell megmosakodniok. A testedzésnek ez a módj!l' p~rsze nem nagyon tetszik a gyerekeknek es biZony .J?egtörténik, h?gy egyszer-egyszer elmulasztJak. Nem ellenorzi senki. De a napos tanitónő néha kérdőre vonja öket. lt soh!l', a legkisebbtöl a legnagyobbig, egyik se fogJa letagadni, a mit elmulasztott, bár tudja hogy megbüntetik érte. , A felekezeti intézetekben a vallásos érzület, ápolása oly .. erős, , hogy lassanként irányad5>v.a; lesz a , n?vend~kek egész gondolkozást;no~~ara, valosaggal 1mpregnálja egész lelki eletüket. . Angol földön és főként Londonban a telJe en szabad vallásgyakorlat alapján igen nagy a allá i zekták konkurrencziája. Nálunk csak a politika iránti érdeklődéshez, a különbözö politikai pártokhoz való ragaszkodáshoz lehetne ezt a felekezeti tanok által élesen határolt társadalmi elválást hasonlitani. A hivek közt szip.te családi~ együttérzés fejlődik ki

vasáraap,

AZ U' JS A. G ezobákb&D, miDt a fiird6kben, a.z étkez6kben, ' nun · d enn-tt. étele kben es Akközös fürdök előtt- a hol közös fürdök vanna - legyenek kötelezök előzőleg, legalább az el-ső llasznál4t előtt, a tisztasági fürdök. Kora tavaszszal, J·Óval a szezón megkez' d ese előtt, kötele ségének kellene hogy tartsa minden fürdötulajdonos a szobák szakszerü, alapos féregmente~itését. Ha ezek az első, elmaradhat n.tlan kellékek megvannak, a többi masrától következik. Például a penzió-rendszer. ~A mi a külföldre oly nagyon csa'b1't·Ja a l usta'bb magyaro k·at. H a meglesz ez, ugy alacsonyabbak le znek az árak is, mert a vendéglős tudja az arányt, a melyhez tarthatja magát é csak perczentra s nem lá.t zóla!!O uzsorahaszonra dolgozik. A sok száz és ~száz killföldi példa igazolja, ha-,:y a p nzió-rend.'zer ruindkét fél elön~ ére · bb an J.lU'fiz eh· magat. • A penzia-r • ndszer mel • JO lett ele~nék a nagy borravalókötelezettség is, a mely ernigy naponta oly sokra megy fel, hogy egy kh·ebb igényü ember pusztán abból is me!!élhetne. ~ Már mo~t aztán, a hol nagyon keresett a • f ürd o s az árak nem éppen szerények, ott nagyobb igényekkel is állhatunk elQ. A petróleumviló.gitá.s bizony c.t-ak Muc ára. való már, ne nevezze magát elsórendü fürd6nek az a hely, ·· • gyo'gyforra• aJ· vanna k lB · - aká r milyen kituno .. to''l g o· pe t ro'l eumlá mpa'k· disz t e l en- a hol f us kednek. Két égtelen ül örülnénk, ha. egy-két gyógyfürdönk nem hiába érezn é magát talál va és okuina ezen. Mert bizonyo~an már csak igen kevé szégyenkezik 1 etróleumvilágitás al. 1 - 1 ·-1 J.\. panaszo~ szem b en Jlazat• fürd' o"ink .ruent ·égére vagyunk ott i<~, a hol a. küzlekedés nehéz · géröl van szó. r ülf .. ldön i sokszor kell küzdenünk az ö ·szeköttetések keser eivel s tul ulyban vannak azo1· a helyeink, a mely k .. k'· I'th t "k k·onnyen oze l e o meg. A mi istenáldotta or, zágunk olyan gazdag 6:.ványnzekben, gyógyforrá.sokban, hogy ha t.obb clelme~ség volna bennünk, nem erry vilá,.,fürdönk lehetne. S a. mikor a külföld ügy0 r klú.mja, vagy a »mci'~ziről jött embere minient szinese~ben látó ~;>e zélöképes ége ;I: elcsalna be1~n~et: eg;y kis é nemze.tgazda~at"Yl szempontboi IS fontolora kell venni a dolcrot. A ma kén.velménéJ, önzé énél roaera abb mértékkel mérve. magasabb szempontok vezes~ék elhatál'ozásunkn.t és vála z zuk c~ak a. magunk.6t az idege.n hely~t t. ~is ő köteles~~g a . mienk. A ID1. pénzl:':nk vet.~ ,meg alapJ~t nundannak, a mJt a kovetkezo vekben mar joggal igényelhotünk Ha nem fáradunk bele a kezdet nehéz~égeibe, nem ·okára már sok

.Az

mindenki megteszi kötelességét.· Nemcsak a k"ozons - ég, d e a f ür d"ot ulaJ'd onosok es ' az WJam "- 11 is, a melynek meg kell találnia a módot, eszközöket arra, hogy a közönség érdeke egyelőre legalább az elsőrendü szükséglet-ekben - feltétlenül me!!Óvas ék. ~ A magyar közönség jól te.c!zi, ha bojkot_tálja azokat a. helyeket, a hol ez hiányzik s a hol a drágasa'g m· dokolatlanul nasry. De aztán a ~ vála<::zt: sa megint csak magyar fürdőre e~sék. Talál megfelelőt, c ak kere~nie kell . A végeredmény tehát - egybevetve a va'laszo k at -az, h ogy a B ol nyara ]Unk f"kér· désre a közvélemény jelentékeny többsége igy adta meg a feleletet: ideh4~ l M.

Később,

mározim ~

logikuS. ~

to""kélyében. a mikor éber, • 1om, a k"ozélet . ezer. vtBSZön· nek a. világ, a tarsada f ltünik sága és ferdesége e • hirlapi oz1kkelben,oka~ álló füzeteiben elmés gunynyal ostorozzta azu"lték k e helyzete sz s keresi az okokat, a me1ye .. tetni l k ezt roegszun s keresi a módokat, a me ye d' logikája., képesek ~olnának. S igy fejlődik tu asa, "vci a.z irtEIllU Uyen világnézlete. Ellen K ey, H eineröl , j essay-irodalom diEzéra szolgalnak. fingylllságá· lélek o 1 ·o· blZ. tosan megalapozott tudás a é ,ggel pllo.l ..-aJ mu··veltse'gével es' kiváló íróik szse ···vőbenl • , ln roég a JO sulva, mennyit nyujthatott vo a teSége, Ez a mi irodalmunk kiszároithatatlllan vesz t · · tnunk ke . 8 öt gyászol~a, ez 18 srra égealllunk& f, l -r:.'etLnek aondolkodásának nemess egbeosű· 0 - e ~ ct: ' . • ének Ill tiszteletében, a munka. ti.Sztesse~ , asszonY· · ést · Joaot az aztán az lésében nyer kifeJez öd' kl van hogy nak a munkára, jogot a tu asra, , ezerezze 'át értékave1 érvényesülését önma.ga. BILJ rounká.tlant 8 meg. Gyülöli a nöben a henyét, .IL ·ul a (lSltlá.di· lát" 0 1 gy1tkori ok igen helyesen ezt J& Y tásá.batl· • d , • ak megron d élet az asszony bol ogsagan ég rnÍll en 'Lelke ment volt minden kicsinyke;s~tc51. De . d yagi érde e &t is Beményi Erzsébet. alacsonyság, mm en a.n · 6' beCSvágY ~...; becsület él Meghalt, mert a természet megtét"esztette nemcsak érdekeltségét, hanem lrlg~· hftny"tló laP játékát 8 logikus, makacs, nagy öntudatu és V8.8- elfo]'tani engedt-e, a. mikor po ...... f h. férfias kitartással megmaradt egykorában szegó· akaratu jellemét, lelkét egy szökekoronás, hó e er hasábjainál csak az~, roert fény ló erős akaJ'at, liliomtestbe zárta. Es ez a gyönge váz nem értéd 1 da.ozo l dött hozzá. :E ez a min enneá ..éaig'~onu kelte és nem kutatta., horry mit őriz, hanem élt, . tbatlans g, • " 8zt a f'megmga ·.:~~eill ingadozott, bomladozot és felo::zlott a maga meg- elhatározá~aiban , . . . ' Sorsát, rnaJlW s a. másitbatatlan törvényei szerint, magával vive eletenek romden aZJ~áll·. . . álasztott lehet mondani, önmaga. mtezte · tv 6 elébe he· Iagyarország asszoopinak egyik legértékescbbjét, . ld · t vála"ztot a. , tnelt. sokunknak forrón szeretett lelki társát s egy kis konczantral bo ogsago - · telen ele lyezte errv esetleaes hosszabb, szlll : 11t ker~ta 0 család boldogságát, büszkeségét. eJ l't'"IL szell ts Neményi Erz ébet az apjától, Ne-ményi A sajó.t akarata, a saját be a Uw egta.Iált&· . a. boldorr_ágot a házasságban - 5, Ill J'énelt ~Ambrustól örökölte az ir6i rátermett"éJet s egyo f gyo ere J'eSI' szersmind a mély lelki komolys.ígot, a melylyel mikor asszony és anya lett., Oe • t,á.s&t taJ · az élot sok ezer hérdése közill a nem mindennapi, den energiájá~al küzdött, hogy biVa he b8Plssá.gt a. rejtett \alóju, a sejtett igaz«águ tárf,'Yak ra- teni képes legyen. Egy szépd·elfs :~ l>Ö"etJ;eZik gadták merr figvelmét. Már kora. fiatalsácrában tavasz volt ez a pár eszten o 0 0 ",._ .. .. • .. rá perz elö nyár é hervadó ősz. ..:cqzaa.dt~ '• nem h tgyta maga, a. konnyu tcrnák szmes tomlt és v- ten · öl e1c,a.'b'Ittatru,· d o k·utato· teki·ntete· e-1 Xeményi Erzsébet megha ··' 11• fek.e k·eleget .. szoJl1orua 'gefal,' 35 má. ok tudá ának mélyéro hatolt s a. tLzta látá az anyaföldnek egy zeruen, ával és for.Ill ~.któl éle~ség' ·cl bevilágitott, nekünk többi!'knek, a. kik gyá zosan é olyan kel"'és és czeroillónlfl 0 oda eljutni önmagunktól nem tudtunk. Kritikák, mennyi hín az ó dogm . · b' • t k k" . , k k i _ .m• irtózó :::.·ulleme még elvi el.ní bll'· danna• u·a.1a o·: ouyvtsmertctes ·, eze. e1ve on!Ulo Jakabné dr. RáCZ P. elmelkede ·ekkel, melyek benne munka olvasása

z·

SA RG

ik Ylláj&.

P':f-1

J.nlOllda.Jll, ~k;l;m;k;·~l;e;z~a~b;üs;z;k~-e~-;égr~e;·~D;;e~c;a~kis;·~n~gy~,~h~a.~~k;o~·z~b;en;~k~cl~t;ck~;a~g;on;d;o;l;at~é;s~k;if;e;jez;é;i~f;orm;;;a~~~~~~~~~~~-~~~~~~ se fe t

IJ).Íll' é papjaik feleségeikkel együtt felkere-ik a "\\1aterlow-parkba mennek tenniszt, a. füben nincs. )!~g .a betanult verse hockeyt játszani. A mindennnpi drill, a test- hanem lerrru kell. . 0881kJ1elll e5e· felek zetbeli c~alád9kat. A rende~ évközi felel~~ 1•8 eleJll·óráll ~.tell Hogy milyen er6sek ennek az ö szetarto- gyakorlatok egészítik ki a testi nevelést. .áb t"rt 'nik A torten álllot .k zá nak a zálai, arról a szaros kötelékről is Annak is szigoru, spártai szabályai vannak. elig rr an o e · f lelő évsz lánYo • A hálótermeket nem fütik soha és ogy itt, mények t kérdezve, a méde:!J ~t kapnak 81 on hol látha juk, m ly az angolhoni unitáriusokat a mint a tantermekben tél n is ara,znyira nvit.va. felirni. ~agy évszám-ez a zon a naP magyarot zágiakkal é crdélyiekk l ös~zefüzi. o. ·-k ho«Y a ár l 62 óta állandóan k ·tén l · tagatói az van az ablak. • fel kell jegyezruo • 0 .. b·tól. 1 ·· • t ·· · o fordi é londoni ert~ et mnek a magyar Az elöadá~ok szeptember közepén kezdöd- e• nu· torten , n elütő a toba.Zt&n unitárius teológusok { l 92-töl kezdl"'e a nek · julius végéig tartanak. De a karác onyi A zombati. nap egesz~ a tá,nyok'Vissz~· Channing hou e felsöbb leányiskola tanitványai vakáezió négy hét, a 1msvéti három és ilven- Ekkor tizenegyig tB?~~ roehetne~:t Jrija.-v-1· 1közt végzi tanulmányait éVI·öl-éne egy-egy kor a bentlakó nö endékeknek is el kell men- bevásárolni, vagy seta 1 fehérneJl1Ul Este lllagyar l ány, c~ kiváló angol nö, mis Emily niök. Tá~ozás előtt tartják meg a bren.king térre mindenki lehozza a ·tás [1ÍJ1°8 ' szii• 'l! rpe ily z 'lbol léte~itctt alapit ányi helyén. 'Up party-t s erre a vár~a-várt mulatságra a tani. :. • f'le kézimunka~:~ökkel, ~a.qrakor Mikor a B ig hgate high street-i fürge vil- leányok férfihozzátartozóikat is meghil"'h t.ják. .::zinházb mehetnek: J~~tetésiil ~:! 81 reg· lamo vasuton elő ·zör men tem fel az Arcb way Maguk közt mindennap tánczolnak, de a leikkel, csak a~ak . e . JaiDely na.PJ · 'l' verntól Cllanning house sohoolba, a ker- bo~ztont, a mit mi itt angol táncznak kép- lefeküdni, a ki ~ ~e~ "":!késett. edi be tekbe temetk zö békés, hangulatos rulák közt, zelünk, nem ismerik. geli névcorolva~asanál_ la. adja és sz leáJlY" c_ende kórház, néma templom mellett, szinte A könyveket az tSko an mindell A kintlakólmak bejövet czipó kell cse- az év végén, s a templomb megelcvenedtek elóttem Dicken8 Coppertieid!llen· jének vérbeli angol alakjai, s ug,v látszott, e rélni, s a ruhatár felett ott áll a change Bhoes nak bérelt helye l"'aDbbe a. légkörbe maga latról nézve a ködbevo. zó London n m felirat. Külön eng d lem nélkül mécr a ház Ebbe a_környezetbine aink: . Sb&r.Pe gyéb gy z~ibongó embersivatagnál, melynek elötti villamos mecrállóh lyig em ki~érheti a nek ki a Dll magyar le y l 'bell IJllSS t~ növendék az anyját., sőt ha a hajá akarja idef n , a tisztább levegőben vann k a l gÉ hortám intézett level ~ that yotJL'fe bY' m ~ery g a · us f o szebb oá:d.. ai. 1!e,.._ze a City á~ál'i zajától, megmo~ni : még arra i külön kell z igazgatóezt irja róluk· : I a . t>t:al reli(JW done 8 ' annak a c odá.latos erkölc~i maO'ru:; ágnak a nötöl eng delmet kérmo. B to kilencz után they haYo gained ~that theY h.~Ődve róla., távl táb61 nézik innen az ember k az élet t, nem zabad beszélni az int 'zet ben. comin2' h .. :. ~.am sor e van gyoz Mtllllt a$ mel az e •ik alapitó, mi la ilda harpe A hét különböző ztálvb való felvétel- (.:Ta[J-'On orülok, ha Dl nyertek n va,.gYok Te er il org czimü könyv b n ol~ gyön Ö· n 'l a kor nem határoz. \~olt a harmadik o z- ho~ a magyar leányo ~n bizonyos lyban 10 éve meg 15 év lány i , a ne- igaz vall os éle:!d~ől.) rü n ny rt kifejez t, mikor azt mondja : aa.tot. c~ - Brain. ·u be 'U8!J : b "ld il ''P by tDOf"thy gyedikben ll éves, a hatodikb n 20 éves. benne a magam . t a Illon LUUllk ~ k. lAz agy alónek dolgoznia ell: képez- Sőt egy indiai férje a zon:v · bejár az s n mikor leirOID ~z en tá\101 tt _ -~ &ük ki érd munká al.) · kolába. akkor érzem igazán: mil;1 ri}ágt-91. ' jndPyája.n attól a .• A~ külsejü islmlaépülct mögött hájoa. A vizsgán ~tól t ültetik a nö· mégi Arnyas kert u jain s6tá.lnn.k n lányok a crick t vend6kek , a ~.idésekct czéllulán Iriosztják srounu)uk itt ' n n h~zn:ll, a • z mküzti é mind nrc iri\ btln k ll fdC'lui .•• zób!:'li viz::rra

-----

Vadme.p, má.rozi~ ~-

AZ U'JSA.G esik olvasni, hogy valahol a nagyvilágban kezd már

(Kinai agitAtorn6k.) Forrong a világ ! Megtörtént a csoda a menyei wodalomban, a. melyben ugyancsak évezredes a politikai részvétlenség a nép körében, hogy a '11ök küldöttségileg jöttek a menyei birodalom északi tartományából, Tsekiang-ból, hogy a biroqalom első tisztviselőit fölkeressék azon kérelem· tnel, ne vegyék föl a vasutépitési kölcsönt a British and Chinese Corporation-tól, hanem szerezzók be et.t az összeget az országban. A külföldi kölcsönt Pedig azért ellenzik a nők, mert a kültöld ily kölesönök alkalmával mindig minden valamire való helyet az illető vállalatnál külföldi emberek szálnára biztositotta s a kínai emberek legfeljebb mint napidíjasok kaptak ott alkalmazást. Ezért nem kell a kínai nőknek a külföldi töke. Szükségtelen tnondani, hogy a nők küldöttségét az illető magas· rangu tistzviselök nem fogadták.

hajnalodni. Legjobb magyar gyártmányu

ZA MAT Ü S 0

pörkölt ká.vét X 4.20 csokoládét ... " 3.60 ka.kaót ... ... ... " 5.40

o kilogre.mmonként frankO_ barmaly allomaara )Jüldi: o o ll.i.!U'I'Z JÖZSEF ES FIA czt<g, GYoR;

~---------------

1 t

719

(Nő

mint könyvviteli szakértő.) Danzig márasa most már másodszor mutatja ·igazságos voltát, amidön Neisser Julia, törvényesen fölesküdt könyvelőnőt a biróságilag fölülvizsgá.landó üzleti könyvek vizsgálásával a törvény· székéhez kirendelte. Neisser kisasszony különben tulajdonosa egy kereskedelmi iskolának és nagy kedveltségnek örvend a kereskedelmi világban megbizhatósága által Danzig város már egy másik esetben is bebizonyította, hogy nem a nemet, hanem az ernbért nézi, a midőn Sellke Auguszta asszonyt hiteles butorbecslőnek tette meg. A TUL.IPÁN·SZÖVETSÉG -;AGYAR VÉDÖEGYESOL.ET

Női

ellonllrz6a6vel rendezatt

Kézimunka-Kiállitás

~~~:~~~!~~eas::O l

Kézimunk6k 6rt6kaeltbra elfogadtatnak e Itt bajaienthatil Huevétl kDIIIn klélllt6a ·: Pllrna, rldlkOI éa calpk6ben. 1 · _

(Az otthoni munka és a nők.) Frankfurtban nemrég az általános nőegylet helyi csoportja gyülést tartott a munkásnók ott· hon~ munkája szabályozása ügyében. Sok vá~al kozo, hogy a törvény, gyárakra és nagy mühelyekre vonatkozó szabályait kijátszhassa, nem is ta,~ maga fent mühelyeket, hanem a munkát ki· ~~Ja az otthonukban dolgozó munkásnőknek, a aztánnapi 16 és 18 órákat kénytelenek dolgozni, he~ a szószerinti mindennapi kenyeret megkeres· ssek. Sok ragályt terjesztettek már a munkások otthonában készült holmik, sok szegény ember ~lt meg irtózatos küzdelemben, de eddig még a .rvényhozáeok vagy egyáltalában nem vagy csak hez~gos intézkedésekkel iparkodtak e bajon segí· l.enl. A franczia és amerikai vagyonos osztály női ~nban harczot izentek az ilyen izzaszt6-meste\> nek s van mindkét orszáaban már egy erős szö· ets:&. · deu t agJa .,"'t'l :--o. mely nun o megk"' ·ove teli , h ogy ~~k oly gyárból vagy mühelyből d~áro]janak, a ~t meglátogathat a vevőközön ég s a melynek tényleges létezéséről meggyöződést szerezhetnek. lia Ill.inálunk valaki ebbe a munká.ba belefogna és tapasztalatait megirná, a nagyközönség sok .m~· den meglepeMsben részesülne. A ~mnkfurt~ no· e~let előadásában kezdte kioktatm a megJelent ll.oket, tniként karolhatnák ők is fel e mozgalmat, ~ llliként használhatnának a kiuzsorázott munká • ~ek leggyorsabban és leghathatósabban. Jól

Divatlav61. Budapest, 1908. márczius.

e :rtm.yen jó, hogy a ki maga nem mehet Párisba ~ vagy más ok mitl.tt, az bizonyos a felől, hogy '

ho.:

t ~t a Girardi

•

József koronaherczeg-utczal ~blissement-jában lát, az magán viseli a,z ultra· ~-~l 0 ..éa a legutolsó divat bélyeaét. Annyi szeretet· o k ' ~gyismerettel és izléssel talán egyik czég s~m 8eeteü ezt az iparágat, m.int éppen ennek az étabUs: 8 lllent·nak főnöke. A ki például most a tavasZI 011 elején betekint az ö maisonjába, egyszeri· 1.~ ~ll t• 15Ztá.ban. van vele mi lesz az utcza, nu• a h t-atq '· llette-ek divatja április és május hóban.

~ c··~em

fogunk reklámczikket irni, arra en~ek E!or ..égnek szüksége nincsen, hanem elmon~Juk ~ b~u., egyszerűen azokat a toilette-eket, a, miket aCZég_főnök elözékenységéből megnézhet tünk, hogy ls 1'dea'kat nyerJenek · , 'Ittok: roluk, a kik· n em oJ..mn J6 tencs·esek, hogy itt dolgoztathassanak-. Ime:

%áLá.ttunk

egy sötétkék angolszabásu serge· 11~ t, lila. posztó-meilénynyel (nyers lilaszin) és ~l etn tresae.dfsz.szel Elől a szoknya sima ~éce· ~ a.z elórész két oldala lefelé jövő plissé~, ' ~ ~Inétlödik a bá.tu.ls6 té zen is. Kabá.t]a.

tot~ félhosszu. boltl !gy xn.4aik tollette szintén u~ ruha;. asikos 8

e !lun·a1J 6s kabátl;ol tUl t, zöld tussor-mdlény·

PorczalJán okról. (Folytatás.)

I n d i a. Tulajdonképpen eo!.zel kellett volna kezdenünk ismertetésünket, minthogy a hinduk a világtörténelem első népe. Csakhogy mig a kinaink minden figyelemreméltó eseményt feljegyeztek, addig a hinduk ezinte kinos igyekezettel azon voltak, hogy eltitkolják mindazt, a mit müvészeti vagy ipari téren elértek. Szent könyveikben, a Védákban va.n némi enilit és téve ugyan a kera.mikáról, de ez is oly mese11zerü és határozatla.n 1 ho.gy éppenséggel nem lehet ra· ta elindu!ci. Mindössze annyit sikerült megtudnunk belőle, hogy mó.r Kr. e. a tizennegyedik században v It fazekas-iparuk s ugyanezt bizonyitják késöbb, Kr. e. a kilenczedik században Manu törvényei, melyekben elő vagyon m ra, hogyan kell a fémből vagy Jöldpátból készült edényeket, melyeket tisztútalan érintés mogszentségtelenitett, fertőtleniteni. Ugyanebben a könyvben szóba kerül a Dh-aman· dalu<l is, ez a. mosakodásra készült edény. nyel, fekete bársonyszegélylyel és fél-ékkö gom· bokkal. Ez a ruha külön bluzzal is viselhető s akkor a mollényke elmarad belőle. Kabátja félhosszu redingot. Nagyon szép '"olt C" gy sötétkék serge"t..unique-es angol ruha, széles és lapos fekete tres e-diszazel, elül a ezétnyíló kabájon tresse rosette-ek láthatók, arany gombbal. Világoskék mellénye nyak.kendószerü a.n angement·ba.n végződik B három gombbal ~áródik. A kabát eiül frakkszerü, hátul hosszu, redingote-szabás. Nagyon a,part volt egy fehér· fraiBe esikos ruha, fraiso poszt6-frakkal, mely elül el van vágva B hátra szalad s három gombbal záródik. Szoknyája empire-szabás, csi.kiai maguk is csikozottak rézsutosan. Ujj disze postillonszerü. Igen diszes utczai toilette volt egy kaki-posztó ruha, ketté vágott tupique-kel, frakk kabáttal, melyet gazdagon selyemtussor diszitett. Hátul su'tás és selyemrojt disz. Ujjai háromnegyed hosz.. J k ke'k-fehér esikos passepoile-al, a n':•aknál szua , J ugyanilyen mély. kihajtó, mely a mell alá nyulik. Sze'le1· fodrozottak. ·· - posz t,0111 ha-, ka bát'át b ro d ene· . Ceri e-voros J 1 · disziti nyakkendője és bélése fehérpettyes an~ rusfe .. tardból van. Különösen fölillvom e toi· cense O\U 1 hölgyek figyel.t]lét, rp.ert ez tulajdonképpell :::e-:h:t Egy utczait és egy délutáni zstlll-tailettetet. )!ikor a redingote.szabásu kabá.tkát

kép~sel.

letette a. kisasszony, a ki ~ives volt fmpr.óbálni, egy egé~z 'rörös foulurd· (fehér nettye.) tollette

Fájdalom, az uta.z6k leirúá.ra sincs mit adnunk. Hiszen ők sokszor teljesen ellentmond6an vélekednek. Igy pl. Chardin hires könyvében )ri.. jelenti, hogy Indiában egyáltalán nincsen fazekasipar, a használati tárgyak vagy Pernaiából va.gy ~ából és Japánból kerültek oda. Raynal pedig igy beszél : ~A külső falakat faburkolat veszi körül, de a belső falakat és a plafont nagyon \ finom porczellánbera.ká.sok ékesítik.«

-BUDAPESTI BAZÁR ra~~!t;~~:-~:tt::::

bá.smintl!oi utAn a 1161 toa.l ott· k minden n ehézség nélkül hazilag ali i thatOk e16. Szarkae'tl : Radnay Erna. El60zatéal 6ra negyedéVt"a 2 K. Tessék mutatvl>nysz,mot lct!rni a liiariObi vu. ~l !Ol: Budapaet,, VIli., Baroae•utcza 22. (Budapontl Bazllr·héz.)

!J67a

Az egyetlen megbizható fonala,t maguk az épületek adjálc Londonban, az indiai kolóniák muzeumában vannak tégladarabok és cserépzsindelyek, melyek Gur város romjaiból kerültek. Gur a. tizennegyedik században ment tönkre, mert a Ganges, a mely eddig nyo.l~ta, elfordult tőle. Azok a fazekas-iparra valló törmelékek, a melyeket onnan hoztak magukkal az utazók, mind ga.:z.da.gon aranyozott relieffel va.nnak boritva, alapjuk kékes 8 erre fölül fényes, fehér glazur jön. Mindebből, azt hiszem, bátran következtethetünk arra., hogy a m.indennapi ha.sználatra. szánt edények még sokkal diszesebbek lehettek. Mielőtt tovább mennénk, szóljunk néhány szót a hinduk szakásairól és erkölcseiről, a mennyiben ezek bennünket keramikai szempentból érdekelhetnek. M:indenlci tudja, hogy sehol a világon nem dominál ugy a kasztrendszer,, mint náluk. A szocziá.lis ösztön, a kölcsönös jóindula.t érzése tehát nem létezik az emberekre nézve, s a társn. dalmi érintkezés arra szoritkozik, hogy a nyilvá nos. g előtt szereplő emberek betartsák azokat a konvenc~i6kat, melyek a velük egy ra.ngba.n lévők· kel szemben kötelezők, 8 megadják azt a tiszteletet az ország fejének, mely őt a hagyományok szerint megilleti. Igy aztán a nyilvános összejöveteleken nincs idámság, mert mindenki azon jgycks~ik, hogy még csak ruhájával so érjen a rangban alatta állókhoz. Ez n. nagy re tcgés arra készteti az ombe reket, hogy me:diil kevesebbot menjenek nyilvá nos helyekre s csaknem mi.nden hindu clöszerctette YÍ eltetik a. magainy irányt, mert t>zükségképpcn egoi ta. érzelmek fejlödnek ki benne. Ha valamelyik gazdagabb nábob elhatározza,, hogy vendégeket

volt elöttem. Térdig egészen vörös foulard-ból van ez a toilette, stilizált japánujjakkal, a nyaknál fekete bársony befüzéssel s félmagas övvel. Térd nél á-jonros Bujtázozás (soutache), mely irish minta után készült, zsinórból, 8 ez köti hozzá a posztórészt a selyemhez. A mint a kabátot fölvette a kisasszony, eltünt a eelyem-to~ette B egyszerü .angol poszt6ruhn. vúlt belöle. !\agyon praktikus és szép volt egy fekete pettyes ruha, mousseline-ból, liberty-csikokka.l, valódi hish és brüsszeli tüll.bettétel, melynok szélét fekete bársonyra. ezüsttel hímzett relief motívum diszitette. Öve fekete liberty és ezüst kelmébő! készült. Ujjai teljesen szükek, mint általában a divatos ruháknak B brüsszeli tüll serpentine-beP v~ ödnek.

~gy bleu Ariane, selyem. mousseline ruha, hozzá.fe tett al~~con.lace-a1, SUJtás- és szal.a.gdisz·

zel. A bluzszeru derekon, kék alapon szines török himz . . . b . d ~~V~Ire eteten aczélhimzés, elisze különben

a. ere a ugyanaz, mint a.z aljnak. Hátul kap· l'dik ' · á cso o - . s apro BUJt . s rosetták vannak a. vállon. Ivoue marqulSette toilette, fekete, különbözö nagyságu pettyekkel, bordure-ökben összoá.llitva, V . . k .. al és l emse CSlp eUJJ P asztronnal, a.ls6 ujja keak -Y ~ részben tüllből, részben a. kelméb61 készül. ÖTe fehér du.che3lSe.

Elmosódott fehér-fekete esikos ma.rquisette. ruhu1 koc?.kás al!!ó bordurc. bárson.z beszö.v~se\.

4:2

lGara Ge·za e'sTsa droge·rt'a

E g y eredeti üvog á.ra 2 korona..

Garami Béla dr.

Az orr kisebbitése. Ha néhai való jó Cyrano mester véletlenül egynehány évszázaddal későb ben születik, dehogy kell kétségbeesnie >>hegycsucsként terpeszkedő orráM. A leaelső közelébe e ö jobb sebészhez siet, Istennek aJánlja lelkét - é néhány nap mulva már bátran és felemelt fővel léphet Roxánjával az anyakönyvvezető elé. Az orrnak operativ uton való idomításával az orvo:;i tudomány ugyan csak ujabban foglalkozik de e rövidnek mondható idő alatt is szinte bámula: tos eredményeket ért el. N em azokra a közismert kisebb sebészi beavatkozásokra ezélzok itt mint a milyen például a nyerges orrnak parafi.nf~esken dezé~. á~tal való rendbehozása, hanem igenis azokra a mute~ekr.e, melyek már sokkal komplikáltabb uton potolJák a természet mostohasá 0rrát és mulasztásait.

,-BUDOA'R rov~tá.ban

foglal-~

a S:épség ápolással koz;ik a magyar b öi ~ryok kedvencz divatu.JságJa a BUDAPESTI BAZÁR. Előfizetési ára. neeye déne 2 korona. Ineyen mutatványsz:ámmal a. kiadóh i-vatn i sLi-vese n sz: hrál :

~udapest, VIli., Baross-utcza 22. (Budapesti Bazár-ház.)

Ezek közill legérdekesebb a tulságosan kifejlett orrnak kisebbitése. Ezzel, tudomásom ezerint legelőször, 1895 köriil Weir Róbert newyorki orvostanár foglalkozott. !l!ütéténél igazi amerikai erélylyel járt el, függöleges metszéssel felfejtette az mely ugy hat, rnintha elkesk nyedö bársonyszalagokból állana. Mellénye fekete selyem, vörössei p sepoilleirozva, négyszögű ki>ágá ában brüsszeli tüll és japáni himzés. Bronz~zinü barna mousseliue krepp ruha, elyemrojtban végzödö duehe · e-öv és écharpe-al az elöré-:.~en. HinlZé e szinben tartot japáni relief. Brüsszeli tüllbetétjét világoskék zsinorsujtás és rojt ékesíti.

Korállszin voile ruha, leszoritott, kerek kötényszerű részszel, mely csipőn teljesen megfeszül s a derékon fent három ránczot képez. A tabtierré z alól plissée-ek jönnek elő, ujjai egyben vannak a derékkal, harántplis-ée-kben. Öve hímzett é · bö . ' s hátulról két écharpe indul ki belöle.

A piécc de résistenea azonban mégis az a fehér pi q uetruha, amit mo::.t fogok leírni, ennek a szabását méltóztas anak jól megfigyelmi, mert ez a párLi évad nagy ujdonsága. Fehér piquet ruha, \"alúdi irish-gipure entredeux:-kkel, kabátja rövid frakk-jaqucttc, hátul két szárnynyal, melyet fekete zalagöv tar ö ze. Hátrésze jockcy-bluz-~zabá , !:ízinte zacskó zerü a h· lapo zka ala t .• y kkcudőj fekete-kék, fehér uj p tt • kk l. zélc é mag , lila bör- ·c, gyóngy-,

el.

Erzsébet.

Fll~zétküld é.si

hely:

Bpeat, VII!., J6zse!-körut 78.

Tes,ék :!.l·jegyz:é.l;et kérni. 1294

E nyomon tovább haladva, különösen Gersuny, a bécsi Rudolf-kórház volt orvosa ért el gyönyörü eredményeket. Az ö rendszerének az a kiinduló pontja, hogy az operáczió után mennél kisebb heg maradjon, a mit olyképpen ért el, hogy killönleges kis emelőlapáttal picziny oldalvágás utján az orrt takaró bőrt meglazitotta, felemelte, ugy hogy za.-artalanul dolgozhatott alatta. Kaparót és a hol kellett vé öt is használt é ily uton a felesleges anyagat a keskeny résen át eltávolította, a nélkül, hogy az orrt fedő bőrből egyetlen milliméternyit is kimet zett >olna. Rö,-id idő multán a bőr petyhüdtségét elvesztette és ránez vetése nélkül simult a jóval kisebb terjedelmü orra. Megemlítem, hogy mindezen operácziók narkózi sal járnak, Ha a mütét nem is teljesen jelentéktelen, mégsem jár veszélylyel, ugy hogy ma már meglehetösen gyakori eset, hogy a páeziens, nemre >aló h.i:ilönbség nélkül, aláveti magát a titokzatos Yésöknek és kaparóknak, csak azért, hoay orvosával jóvá tétesse azt, a mit a mostoha ~rmé~zet elmulasztott.

6fl 7

~KÉLETES SZAGTALAN FERTÖTLEHITÖ SZER

NÖ NE~NflKÜlÖZ ETE lE Házi anácsadó.

Angol czitromsajt. Egy liter sürü tejsrinbe, mely még nem nagyon savanyu, két eritrom levét é~ czukron reszelt sárga héját adunk ; fél óráig habverővel verjük és közbe porczukrot hintünk bele, ÖS&zcsen négy evókauállal. Tál fölé szitát teszünk, sürü szörszitát és igy törjük át a tálba. Huszonnégy óra mulva lehet formába nyomni és csemegéül feladJli. A lencse puhára fózése. Egy liter lenc ét megválogatunk, mosátlanul tálba te ~zszük, eay kanál sót hintünk rá é- annyi buzogó vizet önt~·e rá, hogy 2-3 ujjnyira ellepje, a sütő fölé te Z:>zük mclegre s igy hagyjuk addig, mig a lencse kétannyira nem dagadt. Azalatt 1~2 · liter izet teszünk .. a. t~zhöz s ha a lencse megdagadt, egy ~abs~edokanallal megkavargatjuk, hogy a por es p1szok lemenjen róla és kaualanként a tüzhöz te~t vizb~. rakjuk, ha a viz jól fő, éppen ugy, mmt, a zoldpaszulyt. Egy óra alatt pubára fö, azut~n a levet leöntjük róla és piros rántás al, a m1be egy f j vöröshagymát teszünk apróra vágva és kellő mennyiségii tejjel, eczettel, meg ha szükséges sóval, beráutjuk, tálaláskor jól megtejfölöz ve é · friss koll.lá.:z~zal föladva nagyon jó.

J Oszh•t\k császári udyari

CSO

é<; magy. királ~i ~'F.J.!~ szállitók

,. d , , O la e es S

. . U, Ellslterl• legJ'Obb mlr."s~" ~ .u Pozsony,

S·C

Csokolau ·-u~ar.tk: ~.o _ _ _ _New-York: _____ Köln, Berlin,

ILATKOZAT! .a.. sz"n \b-

A Kerpel-kézfinomitót az . szeskézfinomitókközött a legJOs és nak tal á. l tam me rt hatása gykorlle· biztos és ha~ználata a. l e g e

HriJX·A

:.:··bb.

~ t bérmentve Kerpel-kézfinomitó ára 90 fll. 4 uve~eót körut as. küld : Kerpel gyógysz. Budapest, LIP

tojássárga, 1 czit· Narancskrém. 120 gr. czukor, 8 . 3 rancs leve, d" 1 ' 4 liter bor, 30 gr. riZspor, na. ..sszefőzen o rom leve és narancshéj elvegyit~e ~ habját és s végül beleadjuk a 8 tojásfehérJene jégre állitjuk. , drb evőtányér Karamel-torta. Kell hozza 8 b és czuk· nagyságu ostyalap (ezukor~a-üzle{ enk a követ· rászdában 4-5 fillér ~arab]~)~ _a : todeka héjas kezö töltelékkel megtoltendok · - ból jó bar~ tört mandula és 30 deka porcz~or ·r uk ha kl· grillage-t készítünk, vékony~a...kin~~ ~eka 'laj~t hült mozsárban finomra tor]ük· ·u ae·t köze· ' habzásig kike>erünk, az u t'an a~~ '? , · ke'lel'J· ~· •. t t , negyedoralg --'~J. on .ük' • k everJ · es egyu I?.e~.. hogy Jllarau. . Ezzel a lapokat megtolt]ük, ~gy d ka abált, ~~s~ a tetejé és oldalát is bevonUl. 5 e .. töben kJCSlt titott mandulát apróra vágur;.~· ?u oldaJát bll meabarnítjuk és ezzel a teteJe~ , nappal ke szórjuk. {Használat előtt egy· e . ) elkészíteni és hüvös helyen tartaru: n aJka].n:JaS Pulykanyak töltve. Elö.é~~Ir;.ekhigeigY készül.: .. " lZU l S a dt kl• a pul>ka nyaka s kituno ' · ünk s ha ' meg duzzaborsot, 2 zsemlyét ,VlZlb. be' teszd unk hozzá sót, tö;\ és a facsarjuk. Ta a teve a k't tojas k apróra ágott petrez elymet~. e ágva· A uya t pulyka máját, nagy darab~kl:a " 'ól összeg~t 5 • · o·· szevarr]uk ' a. yre J fo''tt to]!l'be keskenyebb reszet tölteléket beleteszszük s egy ke~e:en a közepe a (ha a n ak hosszu, ket0~ eges~sik n~ás~ks és dugunk :Mo t össze>arrJuk. a. ~sszáig f~zzllforró nyakat le>esbe té>e egy ?~a.ukh I:la Jllegfott, yal< többször villá>al megszurka~J · ho!P' ~ P dÖ· zsírban pirosra sütjük. l\Ieg]egyzen;tb'b ~;ésZJtle~,.,a-1 · l egyens egy nappa l hamara'val ez.ék ·~ &• ' zsll'os s ' ékony bzeletekre vagdal va., tor?;~ral 'diszlt) ~on a.szpikkal, szardellával és kavi~;etes és nac eg ho zu tálon adjuk be. Igen lZ yét szép. uokszor kipróbál va.. l olasz ges~te;pyí Gesztenyeiz Szép, hibát an b ef!S cs1P t!1> . . b mely e " l btlZ~" ' ~eghán:ozunk, ~tán .Vl~. ~n, belsŐ héjá.~. ~··11jt. )!:~t sot tettünk, puhara fozzük, 11:'. ·~~o á,f.torJ .. rpbt , , uk , szorsziw.. .. szo mozsarban szetzuzz es. uk 0 rból sill'11 'Jte'ler· megmérjük é ugyanannyi ez djük. g ozz&erjiik fözünk és a képzodö h~b~t lesziliát, jól. e!l'e" bele· jük az áttört aesztenyet es van ük I{esob~0 Iyli?Il a czukorral és kissé félre~szsz táz fölÖ~~ 116Jtbll . b •.. tb e's gyonge 17;" u'l"e., ' rakJuk ha vero us e .... ··di.k .IV" , a.ztllil ke>ergetjük, mig megsurusa tÖltünk ra.. ·u JÓS . A" 'rt ke ·' ra k JUk e, ne'b,any csepp rum ot ·t'uk· t:>-Pe • Jllel" ··t·ük· • · hüvös helyen tat J b raJa:ll, "á· b ek o J e , té elyek e (,!J SP .. üvegekbe >agy porczellan gmlik, ezért oleO"eodo ha felbontják, könnye~ elr~ ..,aló éppen ~"fagY' "'';tando" ki' • hoa-cegy• uvegr Vll-E>J ~ e.J • e y ,_,·..,,re ~·e...... ' .. k le ven e..,.... torta töltesere, ~ b kifőzzU . ~tol· . ~·· ' kiss, goz en !!Jlo ' laltra. _ em art, ha. e . ·tsuk meg az 00tjat Tisztl · zcs •. Angolna bagym á val · , gerJ.ll 0 óZ~"' , , . b hosszaban, a Jllegs ·s nat, ,~arr) uk ketto e h .. borbaD á,V'Ill e huzzuk 5 fözzük meg fte'lter .,.örösbag.Yn;,özé éS me e v ,.a ~> · ··]; é- bor5oh·a szel e t ekre ",~ desz~> "íil'Jil ' E t· tegy~ ' n sp ii1' petrezselvemlllel. zu an clig szinta Jetelj t - .uk meg a le>ét pe Inát sze If' zött X:Ytom.~t uk mel~rr rizbe. Az.. an~~. rá a.z e ~juk: a 5 a ::. "' "be onts~ , 1111 re. fel, rakjuk egy serpenyo. ~ és koszo~,us 's glaZ~ le•ét tegyük benne forr?'~ 0.. l ts ünk fott ey Jte'~es a tál~a. i közepébe pedi~ . t. a. ].)lÍ.t eg .... h g-umaka , 't rozo t apró >Or~ · .~ "_for.tJl~ papriká>al meghintünk. b (félgőJ.P~) tetszéS Töltött bomba. Egyu!om ..,agY ~a~p.}la.b~al 'lelünk >a a· ébe te]szl t tJ]fll> >as t a"on bebe , k .. zep • ez szcrinti fagylaltta.~ ~rre~ tö~tünk, azt~~ bez.&r~: kevert olasz széltom "' , en-észet J ).aSZ sz O 'uk f gylalttal es az "'",, kb o •ét 5 betakarJ a", . • közé teszsz~· ·á,sfebérJ ~8 tálal~ ig ózott !eg . . ül : 4 to J bbá. veJ ' t törne" kö>ctkczoleg ke z keménY b~ !lla.ndulat d<'ka "'porczukorral .nagyo~t és piritot, fá.nltoi>:a.Jl

é:

,-al rni izt >a~· pedigb vata körül apr~e.. azoll~~t ke>erünk bele. .á on; · la)tból,.. éflYe~ ~ -e'. ~ csokoladefagY ,...;" 5 ute~~ha>boJi. k nk k ra u u~ • - a.kkOl' _... ·s~ nin - h zzó.való forrnank f '!J.SZtott teJ. ch e k"' ·o ..JC _,_~; vagy "' ag} 1 ~

IH uli ahaja? ~:~~:~:~: Petroleum-hajsza z-t.

Kozmetika.

Rovatvezető:

orrt takaró bőrt és az orr hátából egy kbl. 3 mm.-es csíkot kihasitott, azután az orr falait összébb szoritott a. Ezzel az eljárás::;al azonban nemcsak rövidebbé, de keskenyebbé is tette az orrt és azonkivül a hosszu bórvarrat tartós nyomot hagyott az orron. Joseph berlini egyelemi tanár már nagyobb sikerrel operált. Ö az orr mindkét oldalán az orrtöYétől az orrczimpa közepéig terjedő egy-egy ékalaku metszéssel eltávolította a felesleges részeket, kiilön e czélra szerkesztett kis gyaluval az orrcsontot simára gyaluita és az orr hátára gyakorolt nyomássallapította befelé az orrt. Öt eszt-endő alatt vagy tiz ilyen operá.cziót végzett és minden esetben t:iker koronázta fáradozását.

hiv magához, szigoru 6vrendszabályokhoz folya· modik, nehogy kellemetlen találkozásoknak tegye ki vendégeit. Sőt még arra is ügyel , nehogy valami tisztátalan ember után illjenek le a gyékényre, lépjenek a padlóra '9endégei. A padlóról fölszednek ilyenkor mindenféle takarót s fölsikálják, rninden meghivott előtt különbözö szinü homokból ezentiméter magas dombocskát csinálnak, erre gyönyörü, müvésüi arabeszkeket rajzolnak, szintén másszinü homokból: ez helyettesiti a szönyeget. ElTe a kis homokhalmacskára helyezik aztán mindcn egyes >endég elé a tányérokat. Ez persze csak a maga· sabb társadalmi os:t.tályokban van igy. A kinek nincs elegendő ,-agyona arra, hogy tálakat adhasson vendégeinek, az levelekkel helyettesiti a tálakat s ezeket minden egyes fogás után összegyürik és eldobják, hogy más ne használhassa utánuk. )!agárol értetődik, hogy ebéd előtt és ebéd után alávetik magukat a vendégek annak a kis mosakodásnak, a melyet tonényeik a tisztaság, az illem és a vallás nevében előirnak. l. s.

V asárn ap :::nárczius 22.

AZ UJSÁG

A Z U JSÁG

Vasárnap, márczius· 29~

E,ty szerancsíflsn asszony. A XVIII. század második felében élénken foglalkoztatta egy igen érdekes örökösödési per az angol törvényszékeket és az angol közvéleményt. A pernek höse a föltünőerr szép és rendkivül bájos Douglas Janka, Douglas herczegnek huga volt. A herezeg féltékenyerr őrizte hugát, mintha felesége lenne. niidön Janka tmokaöccsével, Ker .kapi· tánynyal szerelmi viszonyt kezdett, a fölötte ingerlékeny és hirtelen haragu lord hugának szeretöjét, éppen midön annak szebájába lépett, leszurta . Nem tudjuk, mily hatással volt ez az eset J ankára, de szépségén nem tett kárt, még hu z 6vvcl ezután is csodálta mindenki az isteni Ja.n kát, pedig akkor, 1746-ban, már 48 éves volt. Az évek romden nyom nélkül suhantak el fölötte. l\1ég mindig olyan elragadó és elbüvölö volt, mint \iruló ífjuságában. A ki csak látta, beleszeretett. ::\Iindazonáltal még mindig hajadon volt. Nem mintha nem lett volna alkahna férjhez menni, hiszen igen magasrangu w-ak kérték kezét, mint például Hamilton, Bucelcugh és Atolo herczegek, Hopetown, Aberdeen és Pamnm·e grófok !>Cum multis aliis<<, hanem részint azért, mert Janka a kérők egynéllányát kikosarazta, részint pedig azért, mert a viszonyok a tcrvezett egybekeléseket megakadályozták. Igy történt, hogy a sokat csodált Janka, midön már ötvenedik éYéhez közeledett, elhagyottan és szegényesen élt Edinburgh környékén egy kis házban . Sohasem \olt vagyona és bátyjával meghasonlott . Erre egyik szolgája végtelen befolyást

gyakorolt és ez a lord többi rokonainak unszolására w-át teljesen elidegenítette nővérétő!, mig végre minden segélyt megvont tőle és az örökségből is kizárta, öt megtiltotta, hogy jelenlétében csak nc,ét is emlitsék. De hiába, 1746 végén mégis hallania kellett róla. Képzelhetni, hogy mennyire felhő zitette a büszke és önfejü lordot az a hir, hogy nővére 49 éves korában férjhez k' zi.U menni. Titokban jegyet váltott John Stewart-tal, ki 20 -évi zámkivetés után 'i szatért hazájába . . John te"Wart igen előkelő családból származott. ~Iár fiatal korában szerehnes volt Jankába és mo t i épp ugy . imádta, mint azelőtt. Kezét kérte és cl is nyerte. Az esküvő után a háza pár a.kantinensre utazott, a hol Janka férjét mindenütt mint háznagyát mutatta be, mig 'égre kénytelen volt bevalla1úa, hogy Ste"Wart felesége, mert nem tudta már eltitkolni, hogy áldott állapotban van A nagy kölLégekre gondol,a, melyek a lcbetegedé-scl járnak, arra. határozta el magát , hogy a legalázatosabb formában bátyjához forelul sególyért. Ez azonban azt felelte, hogy nem akar róla semmit sem tudni é hogy nem hiszi, hogy ö más állapotban van. ~Iinden támogatá t nélkülözve kénytelenek voltak Stewarték zerényebben élni, a miért is Párisba mentek, a hol nem i merték öket. Itten egy tudós as zouynál szálltak meg kinél Janka 174 juniu 10-én éjjel ikerfiukat szült. Az egyik oly gyenge \Olt, hogy a szülők a.z orvosok tanácsára a vidékre dajka ágba adták. A másikkal egy hónappal ké~ öbb Rei111Sba mentck. l\lidön Douglas herczegnek hirill adták, hogy

Fonalak.

Uti jajyzefsimböl.

Irta Bloch Henrik.

Lehet aszó akárnúnő közömbös, A kézszorítás bármily jéghideg, Megértik eg r.nást é~intetlenül is Es szótlanul lS a sz1Yek.

N em kell, hogy két sugá~ keresztezőelj ék, Hogy perzselő fényt sz?rJanak sze.m~~- , Egy pillanat - ki tudJa hogy rm tort nt p:. két szív kéjtől megremeg. Egy pillanat és érzi ~_legény, lány . - :\li volt nem tudJak azt megmondam De úgy sejtik, hogy zív~k' megracadta Egy szellem-kézzel valaki.

Es ö szeköté egy selyemfonállal . bohó, vergődő h.'is sz~v~~et, , Látatlanul, hogy emben mgyseg zö,-é ében kárt nem tehet. Csak ők látják, kiknek zi éből in~u1, Ök érzik, hoa ha lankad \·agy fe_zlt. E kis fonál Yiszi a _-z~relcmnek Gyön ·örit, szem·edese1t.

S ha. lány legén~ m~r nem látják, nem 'rzik Az édes lánczot, a k1~ f~na.~a~, Bncsúzzanak el rg~ma "tol orokrc Két _zh· mc:-~j~.: me ''Zak::Hl

Feleki Sándor.

Irta Mocsáry Béláné Fáy Mária.

r. A St. J ohn ·folyón.

A Clydc-Liue hajói Jacksonvilleből andford és Entrepri e-ig egész éven át hetenként két zer teszik meo az utat. A ki ebb folyókon mint a milyen az Ockla"Vaha rh·er i a téÚ hónapokban márczius 'égéig a. hajókat c ak az idegenek kedvéért járatják. :Május el ő va-árnapjáu, a lunch után én is a kikötőbe siettem, hogy a Jack ontill~ nevü hajón (a Olyde-Line tulajdona) előre mearendelt fülkémet elfoglaljam . .Azután a hajó végén lévő, árnyékos, nyitott szalónból néz. tem az utasok érkezé ét é a délelötti fáradsáoután élveztem a »dolce far niente<<·t, mert itt a vizen kellemes szellő mérsékelte a forróságot., melytől aznap zeuvedtünk. A St. John-folyó Florida déli részén a moc arak köz ül ered. Folyá ~a é~zak felé t'art, s midön már több t.avat át-zelt, annvira kiszélesedik, hog Jack anYillenél már maga is a tó benyomá -át kelti. Palatkától kezdve hajózható, addig c ak kisebb hajóval. A folyó partján gyönyörü állomá ok vannak, jól berendezett zállodákkal é~ a téli idén~'!'e kitünő penziókkaL A mellett minden <'gye helynek \an valami kiil"'nös, vonzó , aj' tos~ág11. Az állomá.~ok : Hib rnica, :Jiaruoliat..:pring1 Grel'nlowe- pring, Palatka, ~~nndford

nŐ\ére ikreket szült, az egész dolgot szemtelen csalá nak mondta és azt üzente Jankának hogy ' o ha még egyszer hozzá mer fordulni, akkor azt a kis összeget is meg fogja tőle vonni, amelyet eddig kiutalványozott neki. llyen viszonyok mellett nem ma,radhatott aa elhagyott c alád idegen országban. Angliába tértek vissza, mcrt ottani barátjaik megigérték, hogy támogatui fogják öket. Es csakugyan sikerült Janka részére évi 300 liHenyi segélyt a királynál kieszközölni, hi. zen ö is királyi vérből származott, A szegény, sajná.latra méltó asszony teljes odaadással csakis családjának élt. ·Ö 'égezte a házi teendőket, tanitotta a fiait, meg,onta szájától a falatot, hogy szeretett gyermekeinek játékszere. ket vagy 'dességekct vehessen. A mindinkább elgyengülő férjét is minden panasz nélkül teljes odaaclLsal ápolta és vigasztalta. A három éven át, melyet Londonban töltött, egyedüli gondja az volt, hogy miképpen biztosit. hat.ná gyermekeinek jö,öjét. Végre arra szántlt magát, hogy rá fogja birni bátyját, hogy vegye őket pártfogásába. De fájdalom, ös zes, Dougla! lorelhoz intézett leveleit elsikkasztotta annak •xlerék<< szolgája. Barátai is hasztalanul fordultak érdekében Douglas herczeghez. Ez azt üzente neki, hog;r hagyja békén. Janka elhatározta tehát, hogy maga kere i fel bátyját. 1753-ban a legszigorubb tél idején két fiával utnak indult kócziába_ Itt uj c alóelás 'rte. Bátyja nem bocsátotta maga elé. l\Iég egy kisérletet tett a makacs lord megpuhitására, megható levelet intézett hozzá' meh·~ ~ ben c ak azt kérte, hogy hallgassa meg, szenteljcn

é Entrepri e. A St. Johnba ömlő folyók szintéu gyönyöri:iek. Első sorban az Ocldavaha river, mely Palatkánál egye ill. A kirándulás egé z ideje alatt a mi hajónk c;oak kevé he· lyen kötött ki. Első délután a széles folyó közepéröl, c ak távolrólláthattuk a partokat. l\Iajd pedig olyan tó zerü kiszéle edésekbe jutottunk, hogy a ki Kymphea növényen kivi:il, mely valóágas szigeteket k 'pezett a vizen, egyéb érdeke et sem látttmk, csak e te a. zép naplementét, a tarka. felhők között. N'em~okára f~ljött a hold és ezüstös, fényes sugaraival UJra meg ilágitotta a remek vizi-"Világot, mi pedig a nyája utitár. akkal tovább nézti.lk a hullámokon himbálózó N'ympheát.. Ez a nö\ényke ho zu gyökereini nem kis ~a~ályul szolgál a hajózásnak, ha cl zaporodik c pusztitá a a. kormánynak é\enként rémok pénzébe kerüL A mctlékpatakok z ufol'a vannak ezekkel a fényes kerek levelü fi.irtö · kékyirágu ~~pheákkal,' melyeket a ~harok f~lt?~nek e kisodornak a nagy folyókba é~ tavakba, a hol gyorsan annyira elszaporodnak hogy ~-hajóz~. t, egyenesen 'lehetetlenné teszik: A ~aJo a no cny erő , ho szu ayöker ivel egdyt~tt egy helyben forog ' nemo.képes haa ru. E tére folyónk már hihetetlenül me _ ke ~:nvedett. J!alatk<\nál kikötötti.ink, hol ga legtob b uta kh zállt. , _Hajnalban,. mik?r felkeltem, hogy meg,~~rJam a. nupfelk~ltet, a. partok már egészen

kozel voltak. Tovabb haladva foly6nk mind..

38 neki néhány perczet, hogy meggyözhesse ártat-

lanságáról és arról i , mi zcrin alja 'rralmak áldoza a. V&.:!ül arra kérte, horry könyörüljön le;;alább ártatlan " ermckcin. h jth t tlan herezeg erre a levólro sem v'la zolt. Janka két ~be c c ve Edingburghba \'Onult vi za. l t uj bb pás érte. Fi talabb fi hirt"lcn ml'"'hnlt. Ez a orsc pás telj en ic njtottn. \ eszély n me!!bete!!eett. Tih lcmmcl é me dá l v· elte a fájdalmakat, mcl •ckn k li63. évi november 23-án hekövek zet h ála ctett Yégl•t. lalálo Ú" ··u nzt mondt : • windenható i t nre, kin k zin elot nl"m k' m g ÍO"' k j l nni. kü~öm, h r!Y ezt a két g · rm k<' én szill m .. lil:ycn j bb bizon. i ko kö ·c: clhc:t h' •· m, h gy én v " ok an juk, n in az , l Or!V mi ul· i alok Dl" ?« EH b n mar: d fi· é kínzó gondj i i t t ték 1

AZ UJ l\lindcz Í"en gyanu.::n k látszott é fokozta Hamiltonné rem 'uyci . E"y igen ügy Ü!! •védet, ki C" ·~zc.r. mind kiváló ma~'udetcktiv is volt, bizot m ". a kut t-' l. F1 nczia01 zá!:!ba küldtc, ho'!y J n ·a t rh égi:' ' lebctcgcdé körülményeiról • m (Tbizh tó tudó itú -t zerczzcn. Ez omol_· f'raclozása mellctt .em birta em n báb · asszonyt dajkát, m az orvo t me t lú.lni, c k az udta kidcrit ni. ho y egy l mnrr ncvü l 17 -b n P'ri ban . Ellenb n

•

')ft'

\a·árnap, marcZlUS -v· törvén -es éde anyja. Hogy lehetne ezt magya.· rázni? Két :!\'lll~-al llenkezö állitá~sal szemben állunk : Jank ·év l c dcwart En<iréévcl. ~a. ez mondta, akkor J anka büno:>seg&

óriási

....... ' - marczms • . 29'• ,. asarnap,

AZ UJSÁG

sem lehet. A mi eléggé megmagyarázza a sok betegeskedés okát. Ez miuálunk, h~la istennek, nem történhetik, mort legalább egyformán fizetik a tanítót és tanitónöt. (La Ligue Sociale d' Acheteurs.)

Nem tudnák már pontosan megmondani, Francziaországból vagy Amerikából indult--e ki ezen mozgalom, csak azt tudjuk, hogy miudkét or~zágba n szép eredménynyel müködik ezen Liga . Czélja a munk~nök megvédé e a munkaadók lelketlen követelé ci ellen, megvédeni őket az >>izzasztó<< otthoni munka elöl, megadni nekik az egészségi igényeknek megfelelő munkatermekct. Hogy ezen czélukat elérjék a Liga tagjai, a leghatásabb eszköz : beszüntetni a vásárlásokat az olyan üzletekben, a hol bármibon vétnek a munkásnök jogos érdekeik ellen. Igy Amerikában a Liga tagjai ruhanemül~ct csak olyan üzletekbon vá :árolnak, a hol nekik meg ,-an engedve az üzlet munkatermeibe ellátogatui és azok minöségéről személves merrO':röződé!:t szerezni. A hol a tulajclonosok .; oe-. , munkát kiadnak a munkások otihonaba, ott a Yovőközönség erről tudomást szcrezvPn, cl zéled, uliután azt a ezéget a Liga lapjában kellöképpen >>ki:::zörkesz tették<<. Idei0'-óráig természetcsen félre khrL \ CZcini aLiga taO'jait,dc csak kisül a turpisság é; ahkor annak a ·zégnck jobb lett volna «ohascm léle:::-iilni, mert a jó vevöközön ·ég ott hagyja. • franczia Liguo d'AchoLeurs jelenleg a fehérnémi.i-ti;.;ztitúnók helyzetét és viszonyait tanulmányozza alapm;an, a rui.re okot az szolgálta.tott, hogy erryedül Párisban közel százezren va.nnak és él- nte nagy :::zünetek vannak a munkájukban, mi11t p:Vl:tul nyáron, a mid''n Páris kiürül s a munka f ,gy. A fchérnérnü-t.lliztiión0k munkahelyiSÓ6ei pedig ugyancsak ritkán felelnek meg az egészségügyi köntelményeknek s nagy azon zakmabeli munkásnök száma, a kiket a tulfcszitet , c;;é._.,zt;égtelcn helyiségekben végzett rnunka gyorsan, de alaposan tönkretesz. Ezen dolgozik jelenleg a franczit> Liguc d'- chetcurs. Hogyha majd egyE-zf'r valamikor, száz év rnulva, minálunk is alakulna ilyen Liga és az komolyan munkához fogna és tapa..;zLalatairól a lapokban beszámolna, mert a mi lapjaink hoznák ezen híreket, nagyon érdekes olva.·mán;·hoz jut.na a mi nagyközönségünk, ez a nehezen mo?.gó, do alapjában véve aran. :::ZÍ \' Ü ' alaki. Bizony érdemes Yolna akkor éh1i s megtudni, a nagyközönség mit szólna azokhoz a rcvelácziókhoz, hogy a mi munkásaink milyen mühelyckben do!goznak és cgé"z::égiikrülmiként történt gondoskodás ? ( Magyar csipke.)

A D i vat Szalon ú pr ilis cl sei száw a figyelemreméltó n ikkbcn közöl egy czímet, a hol magyar élé·:-i;k Jrhct :::zincs, látszó vD gy nrm lál:::zó rézn .onticnm~!:!al s aprú grclotl,kal a szélén . (Istenem, milycn sz~;,:;ny ez a mi édes marryar nyelvünk a nui toikttc részleteinek mcgbc zélésénél.) kezt -ük lw.::szuak vagy félho.:szuak, kétgnii' bosat n~m látni cgyállalán, még angol ruhához ·em . rcr~z ez nagy préda~ág, dc ltát [1 farka.. ( !~kal k ll ordítani, mint a német mondja. Es ftil• g cz•~makcztyi.ikct nem YÍ ·clhcii.ink az idén, amk m,ir éppcn!"tol!gcl n ro. sz ízlés ncto,-ábbjai s i~azán cssk szebalányok (azok között is csak a 1:1lÍ. ··odrcndüc!.;:) kezén fogjuk látni. ~-arryon h!ljo ujitása a z zonnak a nagymama k ~rabeli hímzett yagy nem l.limzett flórcnczi :sdycmh·udök alkalmazása ruhadisznck, ken~ö.. l l~Cl'dC"'ell J. a1Jánia an leesusznak a vaJl::iZCl'UCI • -' • • ré,l a karokra . alsó rojtjuk kcc ·csen borul a kar hajlá;:;ára ...\ mi a fcbéruemüt ki.il~nösen a fehér zokn ·á t - illeti, abban nagy a valtozatos:::á•~. ErríbÖl. szabott füzo é_ nadrág, cgyböl szabott .. .. c;; ·e.sz ok 11J.-a , ez ha nem is egé zen uj már de f uzo . d uc~c:ctrc mérr nem lett általános~á s azért mm o a disztinrrnUtság bélyegét hordja magán. .A hari::;nya m~lclig fekete utczára, legfeljebb, kivágott bama czipóhöz barna. Ellenben a ruhakhoz stél ·i t oilette-ct értrk ez alatt - ugyanolyan ._, · .: lecr,·en a czi ~, mint. a harhmya a hari. n á~Zll1U ::o.· • , l . ' czipőnek ezenkivül mécr a ruha zmeve lS k na es d'l . - kell · l\.1-·c i "''-·ermekek azonban e utan ·~ycznt J n~indig fehér czipőt é fehér rö id harisnyát vielncl~ Yihí!! s ruháb z, feketét ötélebb ruhákhoz. 0

~lalvin.

csipkét lehet kapni, készet is, rendelésre is. Honi iparunk pedig csak akkor fog fcllendülni, ha mindnyájan fölkaroljuk és mindnyájan segitjük a megélni tudáshoz. Csefkó Gyuláné uraJ>szony, Csernátfaluban, Brassó vármegyéban készségesen vesz át csipkerendeléseket és küld csipkenúntákat a készletben lévő csipkékbőL Ha minden hölgy, a ki jelen sorokat elolvassa, csak egy próbát tenne, nem kellene a osernátfalvi asszonyoknak, leányoknak rettegni az adóvégrehajtótól, ha az idei termés gyönge találna lenni. Es Csefkó Gyuláné urasszonynak is szereznek egy csepp örömct a mire ő fáradságos munkájával ugyancsak rászolgált. Ha csa.k azt a karlsbaélinak nevezett csipkchorreuert sikerülne kiszoritani hazánkból, már azzal is nagy lépést tettünk Yolna előre é· sok szegén orsu a szonyrÍak leánynak adtunk volna megélhetést.

r.;~~~'M'A'riGiT:~~~::m,f-~

Zsirta.lau, ártalmatlan, rögtön azepit. Ára. 1 korona.. Xa.pha:tó a~: egész vilá.gon. 610

Porczellánokról. (Folyt-atás.)

India. : Hogy a szélső Kelet szi.ndus porczcllánjai közill felismerbes ük az indiait, egy kissé tanulmányoznunk kell ennek a különös országnak müvészctét. Hi zen oly sokszor összecserélték már a perzsa és indiai fe stményeket, hogy igazán clvcsztct.ték c két, annyira szomszédos genre-nak a tulajdonképpeni alapját. Az első dolog, ami szemünkbe ötlik, az, hogy az india.i ak sokkal apróléko abbak a perzsáknáL l\1inden dekoratív müvészetükben a legkisebb részletekig, bajszálfinom sejtokig kidolgoznak mindcnt. Semmi sem kerüli ki figyelmüket s a keret maga is, a melyet egy képnek, egy megfestett tárgynak adnak, finom motivumokból áll, ez veszi körül történelmi jeleneteiket is, ha ezeket megörökítették, s a háttér oly diszkrét, daczára kidolgozott voltának, hogy a förajzot nem zavarja, sőt ez mintcgy beleoh·ad abba. >>Vannak apró képeik, a mc]yeken huszonöt-harmincz személy van , nők, férfiak vegycsen, de a nők mind egyformák, sőt a férfiak arczkifejezése is hasonló, mcrt a fejtartás és a fiziognómia egysebből látszik, hogy az indiaiak mindig természet után dolgoznak<<- mondja Raynal Recherches plúlosophiques czimü könyvében. A primitiv müvészeteknél különbcn többnyire ugy van az, hogy az egyént a faj helyettesti s a változatoság fölött is egy tipus dominál mindig. _ Ha ugyanezt a médeget alkalmazzuk India keramikájával szemben, mindjárt megtaláljuk a bráhma fazeka ipar tipusát is. Sévrcsben őriznek egy porczellán-plaquc-ot, mely >alamikor egy rádja bétel-tartójának lehetott a fedele. )Iindenik oldalán egy-egy guggon ülö herezeg lát~zik, amint kezében tartja a hatalom jelvényét. )fellette a plaque egyik oldalán egy katona áll s pávatolllegyezővel he segcti e.l a legyeket ura felöl. Ez a porozellán-plaque egyik oldala. A má ikon egyedül van a herczcg, ugyanabban a helyzetben 5 nyugodtan tekint a mellette elterülő zöld mezöségre s az ég kékjére, mely egy galléria fölött látszik. Ezek a muffelszinncl készült festmények hihetetlenül finom kivitelüek s láLzik, hogy a ki festette, az folyton miniatürben dolgozott. A két arcz a legmegkapóbb nemzetiségi tipus, Indiának elegán abb fajbeli jellege: maga . egyene homlokkal, hajlot orral ho zu mandulavágá u ötét zemek, ives zemöldök · hegye szakállal. A ki valaha figyelmesen megnézett Kinában készillt idegen tárgyu fe trnényt - lett légyen az n\ zon, papiros, fa vagy porczelláma fe~tett annal· egyszeriben kell hogy feltünjön az a rettenetes barba.rizmu , a melylyel mindeu nem kinai

39 ·. vagy japáni emberi pro.filt kezeltek ezek a jó kis emberkék. Japánországban már nem annyira bor. zasztó az idegen cmborarcz, dc a japán müvészew éppenséggel nem szoktak profilképeket festeni, ~ ha mégis teszik, bizonyos ügycLlcn, primitiv eről· köclés látszik az ilyen képeken. Imq tehát egy bizonyos jel : mu.ffelszinbcu készült emberi arczél, kemény porcze.lánra festve, mely éppen olyan, mint a japáni vagy kínai alap. porczcllán, csakis indiai erodctü lehet. De mcnjünk tovább. ~;í Az indiai porczcllánokon előfor.duló egyéb dokorácziók (ugy mint már fentebb több p orczel. lánokon is láttuk) : az ágak, virágok. Ezek közül pacon.ia · bokréták, ananászok, őszirózsák s apró mczci virágok, a mclyckct többnyire aranynyal éke itenck a legapróbb részletekig. Zöld és kék rácsozatok is szcrcpclnck náluk, aranypontokkal és himzésmi.niákkal tarkítva, szövetszcriien ha' 6 aranyminták, szintc mikroszkópikusan finom ki· vitelben. Ez utóbbiakat husszinben is szokták alkalmazni s némelyik porczollántcírgyra még czi. me rt i · Lesznek, ki vánságra. A japánail.,;: is dolgozv Lak aranypettyekb.cl, dc ezt hasonlitani sem leheb tinomságra az indiai porczelh~n aranyp ttyeihez. Itt a le~;kisebb szélrész is bimzeit szalaggá yacry virágfü:t.érré válik a gyakorlott hindosztáni por. czellánfe "tÖ kezében. Az indirui porczellAn is két főcöoporLra oszlik : a monoohrom-kékrc és a polycbrom porczcllánra. l. s. Osztráli császári udvari

és m agy. kiril.IJ-i szállit ők

T ,L

lill

csoko ádé és sas.. cacao Elismert Jegjobb minőségü, PF" Mindenott kapható, Csokoh'ídé-{fyárak :

Pozsony,

Sio

Berill, New- York:

Köln, =

Kozmefika. Ro, at vezető Garami Béla dr. ~

Az elhízás. Rottenetes rémc tc, ezcrn) i ezer asszonynak, kérlelhetetlen ellensége a nöi nem. nek, terólad szól a nóta, hegyetlen elhízás. Pcdirr, ~1a jól ·zcmiigyre veszlek, ugy látom, hogy nem lS vagy olyan kegyetlen, mint a milycnnck mondanak és bizony a legtöbb e ctben bradocl a derekadat és kámforrá válsz, c ak olyan fegy· verekkel küzdjcnck ellened, a melycknek hatal· muk van fölötted. Elörcbo ·átom, horry a mo1::ta11i kor h iá ny os esztétikai érzé -c mellctt ugyan nagyon gyakran be 'Zélnek clhizásról akkor, a mikor tulajclonképpen erről szó cm lehet. Persze, az a no, a ki a női t.est szépségónck ideálját tt >>Bazá.r"-ban és egyéb divatlapokban keresi 's találja, rögtön megdöbben, ba idomai kissé megtelnek és nem préselhetök bele a sikkes fazonnak nevezett ruhaszörnyctcgckbc. Alapos a meggyöződé em, hogy a vatikáni Aphrodite, ha véletlenül életre kelne, i ·zonyuan röstellené formáit és vagy ,-alami étrendi kurá. nak vctné alá. magát, vagy pedig leaalább is alapos massage-zsal gyuratná le telt idomait. .De n;ost ~eszem észre, hogy eléje vágtam tulaJdonkoppem mondókámnak és azért sieh-e viss~atérek arra a kérdé re: clhizott.-e mi.ndcn uö, a ki annak tartja magát ?

Vasárnap, márczius 2~

AZ UJSÁG

------------------------------~-------------Határozott nem-mel felelhetek. A karcsuság nem mindig szépség, a test telt formái nem mindig kozmetikai hibák. Ennek megítélésénél nagyon sok körülményre kell tekintettel lennünk. A szép test fökelléke, hogy arányos és harmónikus legyen. .Az arcz kifejezése, a haj és szem szine, az idomoknak egymáshoz való aránya, mind olyan körülmények, melyekct számitásba kell vennünk annak elbirálásánál, elhízott-e valamely test, Yagy em. A mi most már a tulajdonképpeni, az igazi elhizást illeti, az kétféle lehet. Vagy csak egyes te&trészekre, idomokra vonatkozik, vagy pedig az egész testre. A testré zek közül különösen a ha.-:, a czomb. a kar. a mell. a c. ipő és a nyak azok, melyeket leggyakrabban fenyeget a ré _z. leges elhizás.

1ftuli ahaja? ~:~z~~i:.: Petroleum-hajszesz-t

Egy ereJeti uveg ára 2 ko1·nna . Fószt!tkiild~si hely:

Gara Ge.za e·sTsa dro ge·r'ta

B pe at, VIli., .J6zse!-k5rut 78.

Tes,(·k

á.rjegyz~het lt~rni.

t2H

Tiyen eset ben specziáli~ kezclé~ szüksége forog fetm. Legjobhan ajánlható erre a massage, de föleg a vihrácziós massage, mely a legtöbb esetben a kdlö ~ikerrel jár. ,\. parcziális elhizások köziil leggyakoribb a ha~ elhizá a. Ennek kétféle oka lehet. Yagy czélszerütlen táplálkozás (mely különben majdnem minden dhizásnav alapja), ,·agy pedig nagyon i fc-.zc", ~zük ruhák állandó Yiselete (fiizö), mely ruhák mechanikai uton egé:oz zsírrétegeket csusztatuak a ha felé. Tiyen esetekben természetesen c.:akis az okok meg;:;zünteté.:e után foghatunk hozzá a specziális kezeléshez. ~ lint már fentebb említettem, a részleges elhizá:- elleni küzdelem rendesen sikerrel szokutt járni. Aránylag elég rö,-id idű alatt el lehet tüntetni a fölö."lcges zsírréteget, noha a dolgot tul:-,ágosan siettetni sem ::;zabad, nehogy a tc::;t bőre a hirtelen beálló térfogatcsökkenés miatt petyhüdttó legyen és üdeségét, rugékonyságát elveszit'e. Az általános elhízás már keményebb próbára te.:zi c. pácziens türelmét. (FolytatjÚk.)

Házi tanácsadó. Leves inyenez-szeletekkeL Yéknuy

:~.:emlyc

zt1 teket ZJ irbnn ki kell rántani. Ezal<..tt c:-ontv lot 1.1-.i per ?.ig a ]eye.-. ben me:rfi)zün k. aztán z yagdaljuk é~ U!!u·anannyi Yagda!t sz~rnts l!Ombú' al ö •. zeYcgyitve meg~ózzuk . ..: z a11ro szel tck.I e ki~ •>omóka ralmnh: h(·loll, jól len. -om juk é mind gvi · tctc·jére egy njC,kahtrikát. te~zünk. L ":c be YO!!Y mellékétclnek i · lclH't adnt. Olasz su.láta. ~laradék ~iH l borjuhu;;:t. sonkát, '\il"\' 11 ·ehd k·.t·tl,ákra \<Í8:unk, néhány alm{•t, ;;tts ;1horktt is és kétszer. nnyi fött b.~~r~ony~í..t. .\z <:·é zet FÓYal, borssal, cczehcl, olnJ]al, toJus ~ '11 •a'J·a···al ]·'" :maol mártú.-sal és néhány kan:íl i'l • ' \.L• ,., • .. ' • 1 . l l c 1 ó · hu:-1cw~ssel jól összckev l'Jllk 1•s .lm e? H' ~:·e t z-.ziik. Túlalú<> l'l,·)tt fölhnlmozzuk es szepen foldi zitjül- sznnliniával, czitr?lll·~. ulJorkn-, \'Örösrépa!"Zeletekkcl. c~etleg. meg . O:,&zcvagdalt, keDl ~m'le fútt tojá«okkal es a;·zpikkal. ·Tükrös gyapjuruhák tisztítása. A küpott és tiikrö.., ruha. '>Zépen megti,ztul, ha baLl(:,·el ti~z titjuk. Egy negyed ki~ ó fehér habot :!..lit:r. Yizben -.uháw kell fúzui, a. solalan lC\·et l~'<:z.unu r.::: ezzel ir 1 mc:rkd'lni tL tükötf~nycs ruhát. " VÖrösrépa-főzelék. Kitönö miu főzelék ,.. hu. m lJ{· n '"örösl'épa, mel~·ct ml'ghámoz,·a .1oczkí ra vá Ullk, mint u kalarábét, azt :.í u I>Ó.~ , iz ben puhára főz.,·c ~zitún lccsur<ratunk. Hu . h\ I fölerc:::ztett rántá ·ba tc~z~iik és mt:·g ld é p '10ljuk, utoljára még n éh' ny csöpp olajat adunk hozz·, mrlytol • z· p piro ét l m '•g éebb l z.

Fiu· és leány-gyermek r aák ~ői felöltök és rnhák ~~~~:eí~;~

r:::J ~IXf"S TÖBBÉ ŐSZ

Marhahustekercsek. (Hat személynek.) :\Iásfél kiló fölsálból zeleteket Yágunk és jól megkalapáljuk Aztán ~O deka nyers sonkát apróra YágYa, hozzáadunk 3 reszelt Yöröshagymát, 2 egész tojást, l kanálnyi zöld petrezselymet, sót és borsot és e tölteléket a hus-zeletekre kenw, oozetekerjük, czérnáYal átkötjiik és zsírban megpároljuk. kis husleYet yagy vizel néha rátölt ·e. Ha megpuhult, a kvet ki. !'é meglisztezzük és sü.ti.'rt- fózzük. Zsebkendők mosásn. ,. ~<. om z ebkendőket, valamint egyéb kényesebb pipere-fehérn:mü~. k~ lön kell mosni. A z ebkendők t e czélhol eloszor is langyos yizbe áztatj uk, enyhe . sz" ppa~al bedörz"öljük s llj óráig a vizben hag~JUk. Az'?tan :.O perezre hug~·ogYa-forró yizben fözz.ük, tt:ztu. ,·izhen két>'zer jól kiöblitjük, majd lnfac arJuk, törülközűbe göngyöh-e mángoroljuk é~ nedn:-«en ki,·a:·aljuk.

A TULIPÁN SZÖVETSÉG ';AGYAR VÉDOEGYES0LET e len5rzés6ve randezett

Női

Kézimunka-Kiállitás ~~~:~~~!;rc3s:

Kézimunkák értékesítés ro elfogadtatnak a itt .b';tjelenthetőlc., Husvéti klilön kiállltfs: Párna, ridikül és calpKében. l 6)

Gazdasáji tanácsadó. A magasröptü kacsa. _\. magas1·öptü k~cs.a ~ küzönsérrc kacsa és a tókcl\nesa kereszteze-eboi állt elü ; ezért szinben é nagy~'ágban a közönséges kacsilkhoz ha"onlit. l\Iocsaras vidékckefi: nagy.01~ keY'sbc kerül c kacsák tcnyészté c, mwel keso őszi« nem kell őket takarmányozni. :\Iindazonáltal • . csako ott érdemes o kacsákat tenycsztem, a h ol nagyobb uradalom Yan és a vadá zati jog az ~a.d~ lom tulajdonosáé, mert repiilés közben b~rk1 lS könnyen vadkacsának nézheti. s le~ödözl~e? oket· Ezért is alkalmasabb c kac::;afaJt mmél ,-ilagosabb szinben ten ..,-é::;zteni. ..:\. tenyésztéshe:z; legjol b a tojásokat ilj:enkor be zerezn'i, a tyukok á:tal kiköltött kis kacsákat peclig az ud>ar egy btzon ·os részébe szoktatni. Idősebb kac>lákat nem jó hozatni mert ezek rt.•ndszorint Yisszarcpiilnck Iégi tulajdonosukhoz. _-yáron át egész szabadjára ~lagy hatjuk e kacsákat, Ő:>z >égc felé] azonban m1helyt a taYak és mocsarak bcfagynak, össze kell fogdosui é · el kell zámi őket, mh·el külön ben nagyon is me szire elkalandoznak s vagy elpu.:ztulnak utközben. ,-ag~ elfogdossák, l(']Ödözik ökcL E kac:illk m!Ír •zius és úprilis hónapokban zaporoclnak. s miuL a tc•kdm(':;,", ók i::; félig Jeyúgott tökéken, llt:H.::,a . zalnM- yag:v liifarakásokon szerctnek .fé::zk ·l~i ér-; költeni . .:\ fé;;zkct saját ~n ll-toll~ik~al b lelik J, i;; a tojá:-okat is c-zckk l fcd1k hc-.. I? lg c~e lcm után j:1mak. :\Iihel,·l a tojó 10-1:2 toJn.:;.~. túJt. azonnal a költéshez kezd. Ha. azonban a toJ~sok;~t C'" Y J-i vételt'\-\?! eh·eszszük a fé ·zel~ bő~, toya:l~b ~s folytalja a tojá"'t. A fia~al kacsa ...nuutan. a íoJa.sbol kihujt é·s megszámdt, :PP ol~' kannyeden ugtlk ~c a fészPli:bÖl a földre, mmt a tokekac a. Az el o h·t hétben lá<rv takarmánynyal tápláljuk a fiatalokat. l•ét h~t ~~h-a azonban mát· kiereszthetjük öket a ·zabad ha. X:rolezhetcs kor:t ban már teljesPn kifejlődik a ka~sa és piuezret i:> ·vihetö. E kacgafajtának c ak az az clőn~c, hogy c. upán télen át kell ~ kal'súkat élE'lmczni. 'J'ckiu t w azon ban a ka c ák íalím k. ágAt, liiiJön ö ·en nagybani trn.vésztésnél toppen nem mcg,·etendü ö:-:~zeget takaritunk me!:!: azáltal, llogy az év legnagyolJh ré. zéhcn nem adunk takarm:í.nYt a kacsáknak. A csalán kerti müvelése. A uagylcwlü csalán (l-rhica dioica) v~:~don is t•lcíforclul pahí.nli:ok mel· 1<-tt, d k{'lti miwlé::; ahí ,··\·c ,-ad. tt!!:áMl ::okat cl lch ·t n-nni, a ncmC'"'itctt c alánt jobb·m íclha::,zu<ilhatjuk .•\ c alán !:!) ng · lcw!C': hajtá:<ai Í;:!Cn izldl's füzclékel adnak s azt tart)ák, hog~· nagy a ~yógyhabísa a tüdö,·é ·zre. Lehet,, hogi.!!az. dc f'ttt•l cltckillt Y c tény, hog~· n kis lihuknak l "cr kedn~. ·h h declele · m{u· c:-al· azért j,.. meg· úd mli, h g , b:.uon !ltl'nyé zhi g. zda tendt'Zl'l'C· . n tC'uuelj kertjt-n k Yalamnly kcYé. bé haszna· ,, hotC., a\agy féh·~c o r~,_z'•u, lll l~ t azonban c·lozóleg júl lU~'Nmuuk{tlt, mit a l'~alán m ~ hálál.

~átállás m~llet~_ártalma~~n~

\ éd>e a hajfestés terén szanzácz1o~ t~':,~~s ~i >PUREZA• már ów l; ól.~ l) 8 ~ ' .• és van ismerve, ho~y a me.';oszul.t !aJad·a, szakálnak terméezetes sz:mét vr~~,a barnilra, l'elieté•:e, szókére pomp~ts~~á,ná.l aué.!;:ül h ogy tnku~na, yagf a e~-iratok , zinH veszte l é . DHls éro e 15 ~ áilaunJ;.

rJst

tuindcn orsz:\_gb~l rt~ndellic?.é,re . 11 e~r Pn d e he u k o vmke o C7tmné1 ·

1==;

-..::a-eza.

~r>.

SZALAl EDE ÉS TÁRSA, Budapest, IV., Váczi-utcza 4. l. em. J

HA.J!

BEHREND~

14 o~

• 44 26

WIEN, 1.,, . ~iirn~"!.~otra~~:uvét.fllel. E<>y üve" :.r;. 4 K: osr:l.n 40 Fllll'll el dr~-:abb 1., sz. ]{;;.kur: "TöRÖK .J. !!Y' gy z., Budapest, !<:rály-utcza..,::.:_ GUSTAV

' .. "l" ssző Szőlöültetés gödorbe. A gyo~.e::e~. _s.zo ~~elölt ngy oln·ánv ültetéséhez a szolotokek, J 'l e. • . es. heh-én el. owrban a 4.0 czm. l 10 szu es, ~ze ~ göclröc kéke készitjük cl, melynek oldala~ ~be9. ··· A ~. aodoi O1 jelölji.ik azt a hel~et, hont, a t. o"k·e JOn. k'ilön· 1 kikeriilő föld feltalaját valam.mt az ult~laJt ~·ő külön csomóba rakJ'uk a aödör melle. A ves"z ~ "" .. 1· .. 1k hogY yarrv o}t,·ám· be helYezésénél arra ugye JUI ' lbo e. • • f l . , l az oltás fel»ő Yé!!e a föld e ~zmeYe egy vona l' l b"' e «ék, c::-ak az e ~tben kerüll1et vala.mi•:.l ~o~:. a w zö. ha a talaj a száraz termeszetu ,v t A beállitott ,e- zö gyökérzete előbb termeszke es • 1esz reá ..ra 'hez ~a.. helnetbe hozandó é ~ ·a föld azutan A gödör al ó harmadába az oltványok to\e 15 "lde t h elyez ünk elsőben efiT réteg jolJb .f o. . _tapasa s ha. a közben ezt errv ,-eder \J.Zzel meglocsolJuk 'k) · e. . ", • marc nzet beitta a föld. egy reteg (neuany ' a tráayát dobunk a gödörbe, ugy h~g!. a trag~~ö gödör fa!ához kerüljön és a Ye szahoz vagJ köz· kérhez ne igen érjen. Erre ugyancsak taposasl . 1 · a ~-YCSSZO.. - föld fe szn ben jön a kiéLOtt föld CS al· feletti - csap ré"zére a halmoc:::ka. E haloJDJl .~ ' zronl nagyobb es 0 ha:zna. abban 1ejlik. hogy egyre. , ._t 31 , , l , h el:ye - 't 'e •. du' • masre::>Z ze~ek alkalman;l az o ta ,. "elek fiatal növényt (oltYányt) a nap he:e, eros, ~\ az ellen oltalmazza. nemh-ülönben a h1deg, szov~. 1 • · · ' ellen sz olrra'l atmenet ne'lküli' - · 1·d OJara ., védelrou ·ult Rétegezett gyümölcsmagvak vetése. A mkat évben öszutón és téleJön chétegezett mag~a. lll. ' taYa zszal meg kell nézni s a meilllY1'b en cs1raz b "l I·i· · · ' kezdenének, a retegezesre szolga'l'o edény o. lőtt szedjük és ch·etjük a szabadba azokat., még Dlle t 's· a csira narr:robbra fejlodhetne bennök. Az elve ~ra c::d oh·ank;r már megkéstünk, a mikor a ~81.. 1 ~ • " v • , ' ' kcSOl ho"~- zura nott , mert a hos::;zan csuazott e::;" fl'\C" ·etett ma..,búl c ak a lerrritkább e-ctben uo c.,. ,, o h ~ n' es fácska iöbbnru:c girbe-gurba hajtást oz •.• ' • , • -elve It> ih·en marr, nnt karo lllellett avatosan ne\: n~héz r,:.euesrc hozni. Tehát a mint a cs1ru ,l e~ d . "zik a magon a vetést meg kell kez em.

rt·

ZAT!

A - 8 rne_-~ézfinomitót kiváló

:ó!'lak.. ta':. á! tam és ezentul csakiS haSZ!~ál:r..'i

•

l lit

Kerpel-kézfinomító ára 90 lill. 4 üveget bériilen!vc ~ nt ~ 8· küld : Kerpel gyógyu. Budapest, Lipót·Itor

==================~ n=F'!Cer

etek.

Á ZLÓczég

Az itazi kapocs.

Budapest, Kálvin-tér 2. szám

Ujabb adat a házasság lélektanához.

bimzett ru~álnak divatlapJa az urhölgyek rendelkezésére áll.

Néha lát az ember egészen apró, ártatlan gyermekeket, a kik olyan mérhetetlenül fáj..dalmasan tekintenek a világba, mintha azt kérdeznék: - Ez hát a föld? Ez hát az élet? És ennek a tekintetnek végtelen szomoruságában valószínilleg egész generácziók fájdalma, ki nem elégített kivánsága nyilatkozik meg, s több pesszimizmus és keserü vád van benne a világrend ellen, mint egy Schoppenhauer és egy Leopa.r di filozófiájában együttvéve. Valami ehhez hasonló - habár más értelemben - tör fel Sibilia Aleramónak· ·uj olasz könyvéből, az »Una donna«-ból, melyct a házasságról ir. Ennek a fiatal olasz irónőnek megjelenése az irodalomban hasonló szenzáczió, mint valamikor az Ada Negrié volt. Egészen friss, ártatlan lélekből - a mely még soha azelőtt az élettel nem jött érintkezésbe, a mely csak éppen hogy öntudatra ébredt -oly rettenetes feljajdulás van ebben a könyvben, oly intenziv panasz a társada.Iolllllak legrégibb, legszentebb institucziója, a háza ság ellen, hogy beléreszketünk, ha elolvassuk. Ez a két nem közötti nehéz, eltolbatatlan Sziszüuszkő, a házasság, amely ellen~ poéták, a szocziológusok, a világboldogitók, az irónikusok s a csalódott és hütelen szerelmesek rekedtté kiabálták magukat évszázadok óta, Sibilla Alleramo könyvét olvasva, igazán ingadozni látszik. Az ember kell, hogy dörz ölje a szemét s csodálkozva nézzen végig önmagán. S a jó katolikusok is, a kik daczára minden gyakorlott szószólójuknak, sem .a parlame~t ben, sem a Vatikánban nem brrtak annyrra vinni, hogy a »diverzió<<-t ,elfogadtassák, megütközve kérd.i,k önmaguktol . - :i)fi ez ? l\Iit mondnekiink ez az asszony? Igen, egy egyszerii ~ssz<?,nJ; mond~a ki_ ,a szót, mely meg fogja a~ a l,okest a >>dive:z~o<< felé. Egy lélek, mely t~tovazva. t.apogatoz1~, mint egy gyermektenyer, s megiS nagy es tisztán látó. Egy félénken magába vonult kedély, a mely mégis határtalanul bátorrá lesz, a mikor felkiált : _ Nem ti.i.rök tovább! Elmondom nektek életemet egész meztelen valóságában és akkor meg fogjátok látni, hogy a~, a, mit ti kötelesséanak neveztek, csak gyavasag, az, amit tis~tasáanak hi-vtok, csak szenny, s hogy az a mit szhlöitektől mint szentet tanultatok m~g tisz~~lni, csak hazugság és közönséges konven ez<~. És kiméletlen vakmeröséggel, nagy igaz. ságának diadalmas érzetében mond el egy élettörténetet, amely n~~csak az övé, de egyuttal az asszonyok, a ferJes asszonyok háromnegyedrészéé. :E'Js az ö tiszta., logikus és nyugodt h~irása nyomán, ~ a nélkill, hogy tudnánk, hogyan.~ ~ert. h1szen a történet maga olyan e~szeru es mmdennapi, a milyen csak lehet - rabukkanunk azokra az éles zátonyokra és mély örvényekre, a melyeket elsősorban a természet és másodsorban a társadalom támaszt ..a .~áza~.sá~ széttörhetetlen bilincsei által összefuzott no es férfi egymá hoz való vis • nyában. . . . zo Ne értse~e~ félre, kérem, hölgyeim. Amodern ola.sz S1billa éppenséggel nem ért egyet

10-1. azámn modell.

Kapható fehér lenvaszonbtl,

Jl,Z 'UJSÁG

Vasárnap, április 5.

z~eb;IY• .kézihimzéssel :: ~!~:

» " ~:eph1mzessel ··; ··· . Selyemvászonból bármely szinben 40, sefyemba1t&ztboll4 K

a gombaként termő modern német irónökkel, a kik a szabad szerelern apostolaiul csaptak fel s ragyogó szinekkel ecsetelik ennek a jövendőbeli dicső állapotnak gyönyöriiségeit. Semmi sem áll távolabb tőle ennél. Ö mint irónö a latin fajnak hamisitatlan gyermeke. Nagy tisztaság, szent nyugalom, csaknem klasszikus fenség nyilatkozik meg abban, amit ir. És az, a mit elmond, teljesen exczentriczitás, szenvedélyesség vagy testi vágyakozás nélki.U való. Egyszertien egy eddig ismeretlen és azért nagyon érdekes revelácziójával állunk szemben e könyvben a normális asszonyi természetnek. Ugy, a mint az a férjjel való nemi és polgári együttélésben kifejlődött. Hosszu volna leírni az egész, elejétől végéig érdekes és tanulságos történetet, mely talán azért hat olyan csodá· latos közvetlenséggel, mcrt az irónö maga élte át azt. Mindössze annyit jegyziink meg még, hogy vörös fonálként fut végig rajta az irónőnek az az érzése, hogy elítéli, megveti az olyan szerelmi boldogságot, melynek alapja az érzékiség, s egyuttal elitéli és megveti azt a hatalmat is, a melyet az asszony ezen az alapon nyer a férfi fölött. És ezzel a kijelentésével egy világ omlik össze. Egy 1~ehéz, pompával, szerelmi csábbal, hálókkal, ingerekkel, lánczokkai teljes világ, melyben az asszony volt az uralkodó. S egy másik támad a helyében. Egy olyan világ, a melyben egy bátor és édes teremtés nagy, tiszta, lelkes szemmel nézi a férfit s komoly· sággal vegyes gunynyal szól hozzá : - Legyetek egyszer már büszkék a szerelemben is és értsetek meg minkct ! N e elégedjetek meg azzal, hogy testiinket karjaitok között tartjátok, szerezzetek hatalmat a lel· kiink fölött is vagy pedig - bocsássatok benniinket szabadon! Éva.

Porezelián okról. (Folytatás.) Indiai monochrom kék porczellán. Ez an ag'b kk l · bb ki d 1 Y a an so a JO an - van o gozva és simább mint a perzsa porezelián s fényes, kék glazurja van, mely részben kétszeresen látszik feltéve lenni. A finomabb, keskeny, kékben tar. tott ornamentikai arabeszkek csak nagy nehclh zen 1lato atnak át rajta. Egyes darabokon, mint

pl. locsoló-üvegek s pihenő elefánt mintájában készült vizesü,·egeken előfordul néha ez a kétszeres glazur. De a rendes módon rrlazurozott 0 p 11' k kk 1 l' orcze ano- so a é enkebb szinezetüek s a sok. szor kínai motivumokra emlékeztető díszítésük arabeszkekkel ékitett bokrocskák, melyek egyegy terrasszra kusznak fel s azonkivül még viráo bokréták és madarak is láthatók raJ'tuk. A pol~J

chrom-porczellánok között van egy csoport, mely csaknem teljesen azonos a kínai »famille verte<! csoportjával, de részleteiben mégis különbözik attól. Nagyon hires egy, a Jaennicke köny ében · · · · . . . · Ie_raJzo~t m~~l ~or~.zellan-cse ze, melynek szm~ zese kek, voros es zoldben van tartva s bordure-Je különbözik a megszakott indiai bordure-öktől. A polychrom-porczellánok második csoportja. az >>émail cloisenné<<-t akarja utÁnozni. Ezek 111M

AZ 'UJSÁG

Vasárnap; aprilis

régebbi keletü porczellánok s Keletindiában mesós összegeket fizetnek érettük. Ezek az émailutánzatok, mclycket stilusuk után ítélve indomohammcdán-munká.knak lehetne minősite1ú, kékes-fekete alapon elszórt aranycsillagok és félholdakkal ékes csészék és tálacskák, melyeknek széle reliefben dolgozott zöld, vörös, avagy arany rácsozatban végződik s egyiken-másikon még hajszálRoyatvezető Garami Béla dr. • finom betükkel irt Korán-versek is ékeskednek. Némelyik c észén japáni vagy kinai motivum (A Magyar Feministák Egyesülete.) Az elhizásról. (Befejező közlemény.) 71fint van, ugy mint aranynyal szegélyezett bokréták s Haraszthyné Szederkényi Anna egy elő már mult czikkemben említettem, a test általános ez egyik-másik utazót arra a gondolat.ra vezetett, hogy kinai produktumoknak minősitso azokat, a készítő bizottság novében felhivást bocsát ki elhizása már sokkal nehezebben küzdhetö le, lllint az egyes testrészeknek ugynevezett részmennyiben Kinában is van egy szekLa., mely az a Magyar Feministák Egyesületének megalaki- leges elhizása. · lzlam követője. Do ennek ellentmond először is a tására. Az uj egyesület azt tüzto ki feladatául, Az általános elhizásnál mindenekelölt annak l porezelián anyagának' minémüségc, másodszor bi- hogy megmutatja az irányt, a mely felé haladnia okah-al kell lisztába jönnünk. Ezen okok igen különbözöek és egymástól zonyos stílusbeli különlegessége az indiai zöld kell a magyar nők mai generácziójának. A eltérőek lehetnek. Czélszerütlen táplálkozás, meg porczellánnak s az arab szélirások, melyekct, ha felhivás igy végződik : . nem felelő életmód, öröklött hajlam, Yagy valaazok Ja.p ánban vagy Kinában készültek volna., >>Az uton vannak állomások, a mclycken át mely bciC'g~ég egyformán okozói lehetnek az azonnal fellehetne ismerni. Némileg a japáni por- fogunk ha.ladni : az öntudatos nev~lés ; a. közös clhizá.:nak. czellánnal fennálló hasonlatosság oka LeháL csakis okLatás. Szabad előadások serdülő leányok és l\Iielőtt valami kezeléshez fognánk, e~ösor· abban a körülményben keresendő, hogy a XVIII. anyák szánliÍ.r.l. Programmunk C'gyik fontos tótele : ban is meg kell állapilanunk az okot. Ez a meg• században India volt a közvetitő Nyugat-Ázsia gondoskodni a nőkről, a kik házasságon kivül állapitás természetesen orvosunk dolga, csak azon csetekben .-állalh.ozhatunk rá magunk, ha az kereskedelmével szemben s a porczellánnak, me- lettek anyák. Epp igy azokról az asszonyokról iránL semmi két:;ég fenn nem foroghat. Igy a·t lyet Japán hollandi megrendelésre óriási anyagok- is, a kik bár h ázasság ban élnek, viszonyaik olya- öröklött hajlamot könnyü:,;zerrel konstatálhatjuk, ban szálliLott Európába., japáni izlé ben tartot t nal;;, hogy nem tölLhetnék nyugodtan anyaságuk dc még a czélszcrütlen életmódot (kevés mozgás, dekorácziója jobban megfelelt a hindosztan ízlés- nehéz idejét. Állást akarunk foglahú -a nálunk tubágosan hő táplálkozá ) is. Ha elhízásunk okáYal lisztába jöttünk, akkor nek mint a kinai. még tör vényteleneknek nevezett gyermekek érdca kezelé t ott kell kezdenünk, hogy ezen okokat Do minden hasonlatosság daczára is könnyü kében. Küzdeni fogunk ezekért a megbélycg- mcgszüntcs ük. különbséget tenni a japáni és indiai porezelián zettckért, a kikben egy óriási, jobb sorsra érde~Iinl a kezelés egyénenként és esetenként között, ha tekintetbe veszszük, hogy az indiai mcs és mo'.it oly szükségcs emberanyag vé z változik, itt tcrmészete~en csak nagyjából utal· porezelián masszája többnyire kékes vagy legalább cl... Röviden : mi a jövő felé mcgyiink, dc hatok rá, miként kell cljámi ilyen esetekben. ... -cm korholhalom eléggé hölgyeink azon is szürké::> s má,sok ismét szinte émail-kékbo mennem ám ugy, hogy ezért a mát fcláldoznáuk, szoká:;át, hogy elhízásukat IchetCleg szük ruháknek át, melyhez hasonló szép kéket csak a puha hanem ebből akarjuk kifejleszteni a holnapot. Sévres-porczellánokou lehet találni. Do mégis a A kertész, lllikor nemcsebb gyümölcsöket akar, lEigmegbizhatóbb jel arra nézve, hogy az indiai ukkor nem irtja ki a régi ültctvényt, h~mc111 bcporczellánt móg Kinában is mint olyant ismerik oltja.. Aztl1n ápolgatja, ncvclgcti és ltun a vad, és ismerik el, az akinai nyelvből forditott munká.- fanyar vaczkor helyett illatos, pompás gyi.i.mölban előforduló feljegyzés, Jullicntől, mely igy csöt szüretcl. TiszteletLel kérjük tehát föl mindsz61 : azokat, a kik velünk egy hiten vannak, hogy >>54.. Imitation des vascs frctté$ d'or do L' csoportosuljanak és lépjenek tagjaink sorába. 1. s. A rendcs tagsági .dij ugy vidéken, mint a főIndo-Chine etc., etc.<< városban 10 korona, p{t.rtoló tagoké 4 korona. Legjobb magyar gyártmányu porkölt kávét K 4. 20 ' Az clökészitő bizoLtság nevében : H araszthyné Z AM A 'l'~ Ü S ~~~~~1t~.~~ ~::~ &edcrkényi Anna, II., Kacsa-utcza 33. földszint l.<<

Kozmetika.

llik vitája.

. :: :

o o kilog,!ammonként frankO_b<!.rmely :l.llom~sra )tüldi: o o ' KA.N!TZ JÓZSE'I' ES FJA. czég, GYtiR. 71()

az emlékezé t. ' uhogó l_)atyolatokat öltöttek rá, c~ipke közt aludt, külön , zakács főzte neki az étket. A rongyos Alissza, ki eddig meglopt.a Ti bús, leveletlen, lrLa Pap Mariska. éjjeli pihené ét vagy hajnali álmát, hogy cl~ J ó öreg platánok, végezhe sc a reárótt dolgot és hust csak ünEihoztam a szívem, I. nepen evett, most dunnapihék közt nyujtázva Elhoztam alátok. · Király-csecsemő dajkája lett Alissza, a \árta. mig a reggelit áayához hozzák a szol1tt keresem ismét · husz eszten.dös parasztasszony, kinek bő teje, gálólányok . A szurto~ Alissza, ki eddig katlant Rég áhított csendem viruló fiatalsága és erős, pompázaLos, szép sikált és zennyes ruhákat mosott, most hattyuA i.i szent magánytok teste volt. A'f. orvos, ki a vajudó királynéhoz fehér szőnyegeken járt bársonyou ült és a Gyógyítson meg engem. sictett egy vágtat ó határon, az utczán látta bölcső havában zunnyadó királyi 'let pihegé· meg Alisszát, a napos ösz.i uton, a hogy egy sét le tc. :f}s mire az ö kis porontya kék h<ttd 'S susogástolcsöpp kdt koporsó után lépdelt . A koporsót lotti ládikóját zürkérc mo ta a temetöföld llleg igasztalt máskor, Pável, az .Alissza ura vitte a karjai közt és a barmatozá a, Alis za keblén rózsá an, gyö· Almodjunk most együtt koporsóban Alissza holt fiacskája aludt, alig nyörüen nyilt ki a fen éges kis emberpalánta Bimbófakadásról ! · pár hetes élet, mclyct egy otromba véletlen az élet cseppjeitőL :\!Iint a törzsötöknek megölt. Alissza arcza a könyek kö'f.ött is üde Valamennyi ága, Ali sza urát, Pávelt, azt pedig kifizették. volt, ringó, fiatal testére rásugárzott a nap, Pénzt kapott, sokat, vált ágdijat az a szonyért, Az én árva lelkem bőYérü emlői dagadoztak az ócska keszkenő Szint' a tavaszt várja. a kihez egy esztendeig egy betü irással sem alatt, mint meleg tavaszi patakok, miket a volt szabad k?.zeliteni.e. Pável, a nagy, komor 1 \ szomjas mezötől szikla zár el. A ti koro11átok _.. \ para zt egyedül maradt a bus kis ályoaház· Az orvos megállittatta hintaját ; babaná Lombos leszen ujra ~ ban és kábultau zorongatta z ibbadt ke~ében \ rn.egiudulás reszketett át a szivén, a hogy o ~z, i zákot, ~el;y-beu aran;rak csengtek. No_Ul Lesz-e még a lelkem fu.rcsa találkozás képén megpihent. E?í az Virágba borulva? \ aranyozimeres batár, ziháló paripáival, re z. 1s erthette meg at az esemcnyeket, minden hn·· Integet még nektek telen jött, mint forró fergeteg a pusztán. kető kerekeivel, melyek a most bimbózó fejeA reményaég zöldje Este még ölelkeztek, sirtak a kihült bölcső delmi élet felé törtettek ö vele, ezek a zarán- fölött, ös zefonód•a aludták az álmatlan álmot Előlem már eltünt dokok, kik itt hozták szembe holt magzatukat, és reggel jött Alis záért a czifra batár komoly Az igéret-földje. a kis szolgaporontyot, kinek most kellett tá- ábrázatu urak Pávelt körülfogták, s~kat bo· voznia az enyészetbe, szabaddá hagyva ezt a széltek neki, a kezébe pénzt olva tak 's alig tdes lombzugástak pompás, fris , mcleg a.nyatestet, mely méltó hogy zmélt Ali za már elment. Ringatott el máskor, volt rá, hogy vérén király-ri:igyek bizzanak é~ :Olondjatok most mesét ... Ali.. za elment. A zobát m 'g ki se növek djen k. Bimbófakadásról ! öpörhette, edén •ek hevertek zana zét, egy Gyógyulást ma tarloU Alissza sorsa arany-sors lett abban a déz ában mo nivaló rtllia ázott é' a üzhely Agatoktól várok : perczben, mikor a fejedelmi batár mellett rá- hidegen, feketén tátogatta a torkát.. Künn Vigasztaljatok meg sugárzott a nap. Alissza dajka lett. Paraszti pedig már ikongott az ö z é didergős faáaak Jó üreg platánole! · ~ · ~-·" .~~ ruháivallevetették róla az anyai gyászt, illatos vert 'k az ablakot. Ki füti be a Pável zab' ját Varságh János. fürösztő vizzel leáztatták róla a föld<>'f.agot és és ki mo .... a_ki az ingét ~ Leve ét ki fözi mei

Tavasz elött.

~·....-)~

V ír vásár.

~--

NYILATKOZAT!

A Kerpel kézfinomit6t szive·-· sen használom, mart meggyőződ tem, · hogy igen kellemes szar és a kezet 3 nap alatt bársonysimává teszi. 1171

AZ UJSAG

Vasárnap, április 5.·

~~ ·

-??%

Kerpel-kézfinomitó ára 90 fill. 4 üveget bérmentve küld: Kerpel gyógysz. Budapest, Lipót·körut 28. ka.l és füzővel palástolni igyel}eznek, ha ·pedig ene sehogy sem képesek, akkor minden válorratás nélkül, orv<;>suk meghallgatása nélkül fo~nak va.lami kurába, mely gyakran több kárral, mint haszonnal jár. Egyetlen kezelé i mód van, mely minden esetben bátran alkalmazható, mert legalább veszélylyel nem járhat és ez - a ma.ssage. A massagc; a.kár az egyszerü akár pedig a több eredménynyel kecsegtető vibrácziós massagc, igen jó eszköz az elhizás meggátlására. Sok esetben azonban ennek alkalmazása nem elegendő. A mikor ozélszerütlen táplálkozás oka az elhizásnak, akkor természetesen az étrenden kell változtatni. A bőséges fehérnyét tartalmazó ételek kerülemdők. (Angliában nem igen táplálkoznak bőséges fehérnyetartalmu ételekkel, innen az angol nő karosusága.) EnnJ.it általános megjegyzésill mondbatok. Hogy azonban az étrendi kura részleteiben milyen legyen, arról, mint már fentebb mondot-tam, esetről-esetre kell az orvosnak határoznia. Egészsége és szépsége ellen vét az a nő, a ki, a nálunk elterjedt szokáshoz hiven, divatlapja '>Vegyes<< rovatából vágja ki az elhizás ellen nyujtott tanácsokat és ahhoz képest él czitromon vagy piritott kenyérszeleteken. A ki elhizástól tart és semmi áron sem akar orvosi tanácshoz folyamodni, ám vesse alá magát tartós massage-nak, ennek kárát látni nem fogja, de ne kisérletezzen mindenféle porokkal, kurákkal és háziszerekkel, mert elérheti ugyan, hogy te tének körfogata csökkenni fog, de nem azért, mert a szer jó volt, banern azért, mert sikerült a gyomrát alaposan elrontania., minek első követ.kezménye a 1eso'V'ányodás. .A tönkretett gyomor: azonban oly.a.n drága ar, a ,melyet aligha ad meg va.Jaki jószántáliól, Cl>ak azért, hogy pár· kilót sulyából yeszitsen.

és., ki olvassa · föl gyermekes dadogással esti mecsvilágnál a kalendáriumi rneséket é szent Genovéva legendáját~ Nem tudott minderre feleli::ü magának a outa Pável, pedig az ölében ot~ volt a pénz, a miért megkaphat mindent. 1\-~t kezdhet a pénzzel egy ilyen emberállat, ln_ anyatejen, .zabkenyéren és pálinkán kivül alig késtolt valamit életében, s Iri néhány rézpolturáért hajnaltól estig törte a gerinozét és hullatta vérét . . . Értetlenül nézett Pável a rejtelmes aranyak sárga szemébe. Buta, szivetszoritó csönd ült a házon és köny pörgött végig Pável vörhenyes arczán. Alissza el· ment ••• • 1\lit kezdhet . a pénzzel az ilyen emberallat 1 Mit kezdhet a betütudatlan gyermek ~gy csodálatos könyvvel, melybe büvös ir~s Jegy~kkel van beleróva a gyönyör, a szé:p~eg.; az. alom 1 Nem-e félreveti, vagy elszakitJa · Mit olvashat ki a tudatlan és a koldus a pénz csillogó szeméből, melybe az élet és gyönyör betűi vannak beleirva, mit megérteni csak bölcsek, dusak és kiválasztottak tudnak · · • A paraszt a kincsét csak kettőre pazarolja_ földre vagy borra ... A paraszt minden kira~y· sá~a és álma a föld, a csirázó,. k_övér. ro~; me1yben gyermekeinek gyermekei lS n:mdit> megta.lálják a falatka kenyért ... ~s mm~~n kéje a.z ital, melynek mámorlázában, tuz· képeiben vidám legény, kevély ur, boldog valaki ö, a járom állata . . . , Pávelnek eszébe se jutott a föld, Pavel;. nek a bor kellett magányosságának ez ?lso kese!ü napján. lts mire bealkon~odott,, megmdult a korcsmai uton, a valyogh~~ e vissza se nézve . . . Kis szürke kutyaJa, , a furcsa Sóhaj néven nevezett állat, sza.poran kullogott utána az esti sötétben . · •

Ptrfl

6417

TÖKÉLETES SZAGTALAN FERTÖTlENITÖ SZER

NOKNE~NfLKOLöZHETETlfN Házi tanácsadó.

azzal megtöltjük, kifliket alakitunk belőle és megSütjük l Rozsdafolt eltávolitása. Egy czitromnak ki. facsart le'1'ét kis edénykében felforraljuk s a fehérnemü rozsdafoltos részét bennetartva, mindaddig foiTaljuk, mig a folt eltünik. Kitünő eljárás. Tejfölös paprikáshal. Veszünk egy szép nagy csukát, megtisztitás után egyenlő darabokra felvágjuk, besózzuk, ekkor teszünk egy kanál zsirt egy olyan nagy lábasba, hogy a hal beleférjen ; minde.n. darabot külön, egymásra tenni nem szabad ; a mikor forr a zsír, beleteszünk két fej vörösvöröshagymát apróra vágva, két késbegynyi rózsapaprikát, a halat belerakjuk, ugy hogy a bőrévellegyen lefelé s ekkor befedjük, kissé puhuljon, aztán óvatosan minden darabot egyenként megforditunlf, fedő nélkül tovább hagyjuk puhulni. Mikor zsírjára sült, adunk hozzá jó tejfölt, ezzel fel hagyjuk forrni, tálba rakjuk, a levét rátöltjii.lés beadjuk Tarka pudding. Három tetézett főzőkanál finom lisztet f~l liter tejszinnel és 2 tojássárgájával a tüzön addig keverünk, mig a pép a lábastól elválik és más tálban kihütjük. Ha kihült, 7 deka vajat habosra keverünk, egyenként beleadva 5 tojássárgáját és utoljára a lisztpépet. Az. egészet két részre osztjuk, az egyiket narane~on ledörzsölt czukorral édesitjük, a másik részt reszelt csokoládéval barnára festjük. Utoljára a tojások fehérjéből vert habot is a két részbe elvegyitjük. Kivajazott formába töltjük elébb a barna tésztát; ene egy ostyalapot teszünk és a tetejébe a fehér tésztát. A jól bezárt formát 3f,1 óráig mg6zbm.-.

Kérdés. Hálára kötelezne azon olvasó, ki e rovatban megírná a Purim >>kindli<< és >>nusskuchen<< süteruények elkészit~si módját. D. J.-né. Bőrszij-enyv. Kitünő enyvet ké ·zitbetünk bőrszijak összeragasztására a következő módon: Egyenlő mennyiségü erös enyvet és vizahólyagot tizenkét óra hosszat áztatunk, majd tannin hozzáadásával addig forra.ljuk, mig szirupszerü péppé nem válik. Ezt az enyvet azon forró állapotában kenjük a.z összeragasztandó szijra s a két részt erősen összepréseljük. Ropogósra sült malaczpecsenye. A szépen megtisztított malaczot megsózzuk, ugy hogy a bőrös részt só ne érje. Disznózsut felteszünk egy lábasba forrni, a mikor forr a zsír, a tepsibe tett maiaezra rátöltjü.k. Beteszszük a sütőbe, gyakran locsolgatjuk a zsírral s szép pirosra meg ütjü.k. Czitromkocsonya. A czitrorukocsonya magában is jó, de más kocsonyák beborításához is használtatik, mert szép át.látszó. A czitromot csak könnyen ki kell nyomni, nem erősen csavarni, hogy kifőzzük. a leve egészen tiszta legyen, többszöri szürés után. Krémes pite vaniliával. (Többször kipróbálva.) 60 deka czukrot felolvasztunk, egy ozitrom levével Egy ujjnyi hosszu vaniliát vágjunk apróra s tetisztitunk és babját leszedjük. Ha hideg, 5 deka gyük 3 deczi sürü tejbe, forraljuk föl. Most veolvasztott, tisztitott vizahólyagot vagy 7 deka gyitsünk el 6 tojássárgáját s annyi czuk.I:ot, hogy fehér zselatint és a ezitrom levét hozzáadjuk és a sürü legyen. Szürjük erre a vaniliás tejet s jól tiszta, átlátszó levet jégben hütött formába tölt- megkeverve forraljuk föl. Ha fölforrt, szitán át· jük, hol megkocsonyásodik. szfu·ve, verjük habverővel, mig kihül. Egy tojá 8 , Sárgult fehérnemü mosása. A hosszas állás- félannyi vaj, csipet só és negyedkiló lisztből gyuróban, va.gy helytelen mosás által megsárgult fehér- deszkán készitünk olyaniorma tésztát, mint a nemü visszanyeri eredeti szép fehérségét, ha egy réteshez s jól kigyurva nyujtsuk a lehető legdézsa vizre egy-egy evőkanálnyi terpentinolajat és vékonyabbra, tegyünk rá még negyedkiló vajat szalmiákszeszt adunk. Ez a módszer semmiben s azzal együtt még háromszor nyujtsuk ugy ki sem ártalmas a fehérnemünek s egyenlő értékü a J s utoljára vágjuk ketté. Most az egyik felét félnapfényben való fehéritéssel. ujjnyi astagra nyujtsuk kikent tepsjbe és süssük Vajas kiflik. Yz kiló lisztet, Yz kiló vajat 2 ki, ruelegen kenjük rá a vaniliás krémet ujjnyi csapott kávéskanál czukorral, kevés sóval és 8 vastagon, tegyük rá a másik felét a tésztának és tojáss~rgújával ö szcgyurunk, 50 gombóczot forsü~ ük ki. Földarabolva vaniliás ezukorra.I föl·· málunk belöle é 4 órái.J pihenni hagyjuk. Akkor adJuk. a gombócz~at kiuyujtjuk, 6 tojásfebérének habját Tojásszállitás. Legjobb a tojáso~at egyenként Yz kiló őrölt mandulával és ízlés szerinti czukor- papu·osba takarni és jó szarosan akár ládába, ral ö szokeveriink, a h.isodort tésztadarabkákat akár. kosárba egymás mellé rakni. ;Ha talán a láda

II.

III.

Boros czimborák, kcsergő duhajok gya· korta elvezették Pávelt a város belsejébe, gazdag, ke'V'ély utczákon· végig, egy palota elé, melyben a király lakott. :Meghuzódtak vele kapuk sötétjén, házak sikátorain, onnan mu· togatták neki a tündöklő al lako~ sorát. - Nézd, odafönn, az a barom ablak, mely möcrött olyan bágyadt-lila, álmosító a fény,- :kicsiny herezeg alvó zobája o~t van. Látod-e 9- selyenn·edőkön a bontott~a·J~ .asz· szonyfej árnyát ~ A te asszonyod az. ~ ol~be~ az idegen gyermek. Azt mele:z;getl e~ ol~li, azzal heverész a csipkehabos agyon es rad, mecr a holt gyermekedre sohase gondol ... A tejét, a mi a te grermekedé le?D-e, ?.' sze~t étket, a mi a te szegeny koldus-ver~db?l valo, a mit a te nyomorult szolga.tested olelese gerjesztett benne, azt odahullatja a király-magzat mohó szájába a te rossz .. asszo~wod .. ·.. Pável ilyenkor esz.~losen .~u~~ o.tt kun~ az éjszakában, bőgött bel~le a dühos a~ok, Pavel ilyenkor rohant volna es a palota czüra kapu· ját bedöngette volna véres ököllel, megrugdosta volna csizmasarokkal, a palota gőgös pilléreit szilaj kez~~el ~egrázt~ . yoiJ;ta, idehordta volna a vilag mmden tuzet es a levegőég minden __ v?lámos ,haragj~t, hogy e kevély f~lakat . fo~~ges~e es az uszökhalomból maga assa ki korme1vel az as zonyt, kit kivánt és szeretett. De a palotát vasfal ölelte· Iánczos kapuja előtt sürü sorban katonák áll: tak, kiknek merev arczára és emelt feayvereire :rá.reszketett a lámpavilág. Félelmetes<:> erős és m?Bszi világ lak?~t e fegyverek mÖgött és Pavel a boros paJtasok vállára borulva hörgő sirással indult visszafelé a korcsmák és 'mámorok utián .. ,

Nyár lett és Alissza hazajött. Alissza 'haza· jött! Hintón hozták, a keze fehér volt, szőke hajzata lágy és· fénylő lett- a selyemfőkötő alatt. Üdén mcsolygott tarka köntösében, pénzt hozott és ajándékokat, drága gyfu·üt és aranyboglárt, selyenn·uhákat, ezüstfoglalatban a kis herezeg képemását és kristályérmec kében egy lenszin fürtöt a királygyermek hajábóL Pável az ágyon feküdt, boros volt és a féllitlom derengésében látta., mint sürgölődik Alissza a kicsi sz~bán, fürge· ujjai alatt mint válnak fehérré a pókhálós falak és tündöklövé a ronda palló, miképpen kerül az ablakra asz. ~lra fehérre mo~ott vászonholmi, kép a falra, tuz a katlp.nba es az edényekbe jószaau étel ~st~ful~ e~észen fölébredt Pá:vel, föiiilt a~ agyan, es t~g szemekkel, mohón lilldető szivve~ nezte es hallgatta a haz~tért asszonyt ~1ssz~ so~zor ránevetett és ·sokat beszélt· fnss, ude, Jokedvü szavak özönét szinte szórta' a gaz~ag, királyi csodákról alig győzte a mesét' , 8 este, ~ m.ikor Pável megbékélten, ~ n~hez eszt~ndot szinte felejtve, meggyötört va~gyal . es szomju reszketéssel kitárta a karJat ~!issza elé, ~lissza hozzája fonódott és halkan nhegte Pávex fülébe: - _Páve!, a fiatal királynét ·-egy esztendő ala~t biZ~nyara megint el~ri a gyermekáldás. HaJh, Pavel, ha akkorra nekünk is lenne! ~a lenne gyermekünk, Pável! :es én megint v1sszamehetnék és meggazdagoclnánk és ió lenne, Pável ! Akkor mellbelökte Alisszát Pável, ugy h?gy felbukott. A:z erős kemény parasztot razta az undor és hörögve csuklott az utálattól. A Természet riadt fel benne, az orelitott belőle, az őspogány, a tiszta, kevély és mosr-

Vasárnap á.prilis 6.

AZ 'UJSA.G

lesz, a mi minden ba.romfitenyésztő legfőbb törek- használjuk fel azokat is, mert a tapasztalat bizo· nyitja, hogy a tehenek jármozása nincs hátrányá;a. vése. · A legeltetés előnyei . Ha azt akarjuk, hogy ál- a magyarfajta marhának és hogy a jármozo~~ tehe~ . lataink fojlődésc erőteljes, egészséges és hibátlan borja egészsége , edzett és erőteljes lesz. Ugyelm legyen, továbbá, hogy a betegségekkel szemben kell azonban arra, hogy a tehén mindig, de a -ve~· · ellenálló képessége fokozódjék, akkot állatainkat hes különösen kitünő takarmányozásban ré zesül~ Korai költés. Itt a kelt~s ideje. Tiyenkor kell tartsuk a legelőn. Igaz, hogy · a legeltetés az állat jön, mert szép borjura és elege~dő tejre csak jgy kiválasztanunk, hogy mdy baromfi után akarunk : hízásának rovására lesz, mert a szabadlevegőn számithaLunk. A magyar tehén jga':-0nátira ,~16 . ~·;á.bb tonyészteni, s mclyek ivadékait akarjuk való több mozgás a zsirképződést, buslerakadást használatát pedig ne rÖtiteljük, mert dologra, tehen~ piaczi vagy lwnyhai czélokra felhasználni. Tovább- gátolni fogja, de az is tény, hogy ami bushoz a le· létére is ér annyit a legtöbb esetben rnint egy nyu• tenyésztésre c akis a korai költésü baromfi alkal-. ' geltetés révén hozzájutunk, az sokkal olcsóbb, mint ga~i f~jta ökör. mas. Csirkéknél legalkalmasabbak a márczius és ha istállón tartással nyertük volna. Legalább is Gyenge őszi vetések megerösitése. Tavaly igen április hónapokban kelt kis csibék. Legjobb ezeket ' ezt bizonyitják .az idevágó hazai és külföldi föl- sokáig száraz volt az ősz, a >etések kclése gyenge három hónapos korukig felnevelni s mikor már ' jegyzések. Úriási előnye a legeltetésnek az is, hogy és a tél sem nlami nagyon kedvezett azoknak. kifojlödtek, a legszebbeket és legerősebbeket te- ez a.z állatokat edzi, vagyis azoltat egészségesebbé Ezeket az elgyengült, megvanyargatott. öszi veté~ nyészanyagnak megtartani. A tonyészanyag ki· teszi ; ugyanis a vérkeringést fokozza, az anyag- seket erőre lehetne segélni talán egy ki 6 azzal, választásánál arra is kell ügyelnünk, hogy csakis !orgalmat emeli, a testet formálja és erösiti, külö- ha ogy k<n-és gyor~an ha ' mi.it;ágyát adnánk jó tulajdonságokkal biró tyuk és erőteljes, hibát- nöscn pedig ellenállóvá teszi az állatokat a racradés- ( zórnúnk) feléjük. Lehetne ez nagyobb menn;}-1· lan kakas ivadéká.t tm'tst~k meg. Ezért a tonyész- és fertöző betegségekkel szemben, innen magyaráz- ségü porozus földdel - lehetőleg homokkal anyagnak szánt tojásokat már idejekorán ki kell ható ama jelenség, _hogy miért ritkább a giimőkór ke\ert ohilisalétrom, melyböl e czélra holdankén~ válaf:!ztani s lehetőlog egy kotló alá rakni. Ennek és tüdőgyuladás a legelőn levö állatok között, 30-35 kilógramroot •ehetnénk. A1'tani E< ' 1l a kotlónak a csibéit azután mind íelneveljük, mig Vógill fontos még az is, hogy tenyésztésrc a legel- e etre sem ártanának vele, sot az elmara~.;.u ta többi kotló alól kikerültokot csakis piaczi vagy tetett jószág alkalmasabb, mort a nemi képe ég ságból, az eddig bekö"\etkezett hiány - több konyhai czélokra használjuk fel. A ki észszerüen élőidézésére és kifejlődésére a legeltetés renclkivlü mint valószinü - pátolYa lenne általa. tenyészti a baromfiakat, az csakis a. saját tyukjai előnyös . Palántanevelés. A. jó gazdasszony igyekszik útán neveli a tovább-tenyésztésre szánt csibéket, konyháját mielöbb ellátni m.inden kerti vetemény· mort csakis jgy számíthat jóminőségü uj nemzenyel. Faluhelyen piacz nincs, kinek-kinek magá· dékre. Igaz, hogy a tyukok Iciismerése sokáig • S készítése~-"~ nak kell megteremteni a konyhára szükségeseket. NŐI U franczia ízlés után. tart és fáradságos dolog, de a fáradságért bőven Pár héttel elóbb jutni •alamihez a rendes időn, kárpótolja a tenyésztöt a jó tenyésza.nyagálloSZALAl EDE ÉS TÁRSA, Budapest1 W., Vácif.ÜtCza 4. l. em. mindicr öröm. Ezt elérhetjük a palántane>eléssel, mány. Vórfolfrissitésre éppen elég a tonyészMagyar tehén tenyésztése és igázása. Tudva- H_a féltettebb magjainkat cserepekbe >a..:,cry ládi· kakasok időközönkénti Yáltoztatása. A májusjunius hónapokba,n kelt csibék, még ha fejlődé levő, hogy olyan igavonó képessége, páratlan Iri- kakba, - melyben a lt>gkitünöbb kerti föld van, sükben a korai keltetésiiokct utól is érik, tanyész- tart.ása és edzettsége, valamint a betegségek iránt vetjük, s egyenletes meleg helyen tartjuk, ugy tési czélolu·a már nom olyau alkalmasak, mint - ellenálló ereje - nincsen egy állatnak sem, abban igen f'zép palántákat neYclhetünk és meg· emerek. A még későbbi költésiieket pedig egy· mint a magyar tehénnek, a magyar zarvasmarhá- védhetjük az egerek, ro,arok pusztítása. ellen is. áltaLiban nem tanácsos tenyésztési czélokra megtar- nak. l\tinálunk a legtöbb he1yen az állattenyésztés A orikorra a mcleg időjárás beköszönt, o •etemé~ t ani, mivol ivadékaik satnyák lesznek s ez esetbon osak má edsarban jöhet figyelembe, itt az állato- nyek erős palúntákká fejlődnek, melyek kiültet,,.c az egész baromfi-állomány visszafejlődik. A puly· kat elsősorban mint a talajmi\elé eszközét kell gyor~an nö\ekednek to•ább, pár héttel megelőzn kák későbben kezdik a kotlást s ezórt a pulyká- fi~yelembo vennünk. Ezt nézve pedig, a nyugati a szabadba vetetteket. :\Iárezius második felében nál a májusi koltést nevezzük korainak. A pulykú.- marha nem !ebet megfelelő, mert ez kényelmesebb igy ládikákba >ethetjük a paradicsomot, paprikát, nál tehát a májusban kelt pulykák közül kell a természetü, kevésbé edzett, igényes állat, mely a dinnyét, tököt, ugorkit tb. A kikelt palánták. tenyészanyagot kiválasztani. \. juniusban kelt mi mostoha viszonyainkat megsinyli, benno el· gondozása mérsékelt öntözés é~ szellőztetésből áll. pulykák már gyengébbek, a még későbben. kelt, pusztul. Helyes eljárás lenne nálunk az, ha igyekez· ugynevezott sarju-pulykák pedig tenyé.'Sztési czé- nénk a magyarfajta szarvasmarha tejelő és bus}okra csaknem alkalmatlanok. A gyöngyLyuknál termő képességát növelni. A tenyésztésben arra cJ<t ügyelve, hogy a kiválasztott egyed a magyarfajta <'t májusban kelt csibék, a kacsáknál, libáknál pedig az áprilisban kelt kis kacsák és libák közill válasz- minden jó tubjdonaiva1 felruházott legyen. Hogy szuk ki a tcnyészali.yagot. A későbbi költéstieket melyek azok, azt a legtöbb magyar szakiDunkáilt is csak konyhai czélokra használjuk fel. Ha a ban megtaláljuk leírva. Az edzettség fejlesztésére mindenhol kapható! tenyészállatainkat csali:is a korai költésből válo- gondolva, a teheneket Rem kell folytonosan i tál'2160 f;tl.l•juk ki, baromfi-állományunk egészséges és erös lózni, söt igen helyesen járunk cl, ha i .avon6 erőül vagy kosár nem lenne egészen tele, akkor szintén papirossal kell az ürességet kitöUeni.

Gazdasá,ti fanácsadó.

Fiu· és leány-gyermek rnbák felo""JtKk e• fDhák

"fiumei ~ fénykem ényitö"

selyem-trel so, passemanterie vagy egyszerübb, sárra~ .. >a 1amennyi.· L áttam e~ test· _, ~ ::~ remek mu huszáros zsin6rzat, · de az 'alj sima, legfeljebb az ..,z.mre ~olgozott fehér marquisette-ruhát, pa.oztcll~ alsó szélén huzódik végig egy lapos, sötét zsinór. k.ek unakkal, alsó ujja fehér csipke 8 egész rÚ· lgy aztán -ha a ruhák nem lennének különböző s1mul a karra felEö, ~tilizált japán ujja egy lapos szinüek - szinto uniformisszerüen hatnának ezek plissée-ből áll s ez jön szegélynek a nyak hátsó a kosztümök. kivágására i . Elül a. kivácrás v alakban ,·an tartva Este, a nagy restaurantok éttermeiben osak- s klüönö kombinált átmenete a pa ztelikéknek ugy, mint Béc bon, Párisban (fájdalom, nálunk a te tqzinbe, ugy hogy nem is látni, hol végződik . még nem honosodott meg ez a sz oká~, me ly peclig ruha s hol kezdóclik el a h us. Ezt a hatást különböz " első . jele egy :ú.ros táraadal~ cziviliz(teziójúnak), Ez~ ü, e~'lll.á fölé rakott tüllökkel éril>: el, s az eredde r1gueur a kivágott ruha es a nagy tollas kalap. meny 1gazan mese.. zerü. Do egyuttal meaérteti Egy szép angol asszonyt láttam az ~sk íehér c ipkc- •elünk azt is, hogy a ~ai nagy szabóczégek fő ruhába.n, egészen egyszinü, barna kalappal. A tüll, nök:in~k _nemcsak ~ó kereskedőkno'K, de egyuttal a.. toll, a bársony, mely az alapot képezte, mind festomuw::;zeknek 1 kell lenniök, mert c ak a egészer egy nuanee-ban volt tartva. Bibesco ber- paletta szinei egymásra való hatásának telje . czegnö fekete c ipkeruhát viselt, japániasan e ö ismeretóvd lehetséges az, hogy ilyen ra:ffiuált. vállakkal, melyek azonban egyből voltak szabva clzef d'oelLl:rc-öket krcáljanak. Itt még fany regge· a. derékk.a l s lapos plissée-bcn estek. Ez a ruha is lenként s azért aránylag sok téli toilotteo-ct látni. B k , .. , décolletée volt s fején nagy tollas fe~ete kalap A kalapok is - az utczán, déjeuner-ken _ mé~'~' 0 En ~· 'k h"l . u arest, apnlis ho. volt. Nővére elmosódott., opálszin ruhában volt, tele vannak apró, szqrmés állatkákkal Persze •• » titg PJe. mbe~ • 0 gy~llD, ho~y egyszer innen, sosaka zöld japán ujjak adtak valami »note gaie«-t »petit chapeau«-nak alirr •an kelete .A legtöbb "' ne ans<<· o mondJam el 1mpr ·.. o • lllvatról b', 'tte . ~. e~Z101mat a az egész, n~rryon egyszerű, do nagyon gracziózus román asr;.zonynak - t~ztel t a ki•ételnek _ · , tsze~ az 1 • m szup asszonyok tn+ ad nt t il H _ • • 1 f a franczia metropólisból h t k . e ~ o.~e-nek · rr .u..a1apja fcketo ló.zőr, halvanyzöld arany ag nagy a ej e. Ehhez. jön még a honibilis hal hozzák, a minn ._-i~:~~~~ i~:és~-~n m~guk-~ t'?l-béle.·ssel és egész 1Jrofusion-já•al a halavány zöld dimenziókat elérő frizul'a, mely sz inte tele a Il ,_b_,_:vül · a Co'te d'\ k h' ~ zaternek. atgretto-eknek. Dc ezeket az aigtette·ekot éti a szón-a. lo.!mi•al. hv sak ne·ha·11y orr.;<!? Vll'.:, , ;:u. .LliU .~zur-n .. nauy nii félvil' • di ' ~v ;::,"""~· "'" "tárjai is idejönnek április h, e . agt para csommadar-tolln.kat - és egyáltalán a ~zá- toque-ot látt ru, .: egy-két lllUtizka.barrette-ct. onapra, s a. illlt egyá,l. las tollakat-m -t ' lk · 1 h · t t l \ talán mint ujdonságot a franczia fö , . o , . o:. marnema ·ahn.azzak )Ol'Za au, o:,:,zu atgte tc- e . ..:1. baudtc-ek mo>t már nclll vaiOS produkal · bö'l \·anna-, k h auem valami ·ülönös puhu, zt ök itt magukra ves7-ik s épalirot.zúk l , szétzilál'\"a ' S>Retour. d'Auteuil -alak-ban, hanem prem timugy i>\ könnyen lelkesülö fl-rfi-'11 t v e az ugy, hogy kcc .. cs, arti'<ztilms hnlló.mvonalaknt simulékony é- mé.,is rucrnnyos po ztóból 8 8 ötétJ "" , • • , v 1.1L1go " alko ':'IUln.k. • • ~ ~~ektől a. hölgyektól eltebintve, é tkt ~g.. A báj hl1 · , , é molnúrkék, g z en~ b:lmn, ft>her llor l" u~~ b li a~ottyök mhtú i.i ~s~go.t! rernW! é. -~ ~~A he.~ r egn ' ~t~ B\tká.t'l':'ltbcm e : Mlt. ban l.á.tt m U. e.neke~ l ~~ a. 'tégin. s az e ~ d · lik idbsnsk. & az ember a Ohaussée-n ~ik. t&tén:elmi kosztümökh~?-n g . _ u román, • • ~se e.~~ tt lt te 'SU pa fekele bársony, redingote.-szabásu kabát-ot ka.lamra. e ész Sere .. Selan.ik meg. Erre~ gy&mekalak]air61 al. ~ főköt&.kalBpD" qát, 1llÍ\«13ZÍDÜ posztóaljhoz .:: kabátkát· dil'!Zith ti n~ cz~a g 7. d g t?átlS.l niliát hozatott egy 1 m kAt selyemhOl 8 ezeket ugy felnötte · iijak p::y ó:> {l;. \J Ynh.o?, n m turtrnók "'7.!\m:.'lrp, Y~ ló· öre ~k. mint - ·~r n'k • . .t h·cbetik. BJ l· -----· ~

gyalázott Természet, a hogy sikoltó szilajsággal m gtúptc az asszonyt. - El innen, czafat! El innen király''iina ! Az én vérem nem eladó ! Az én ölelésern kivirágzását te piaezra nem viszed t öb bé, te czéda, te szentségtelen, te bitang! És megmarczangolta az asszony bimpóz6, üde mellét, a hogy kitaszitotta, ki az estébe, aztán bőszült ujjakkal kapkodta ö;;sze az ..\.l~esza. pénzét, az Alissza. ajándékait és mind utana szórta! az .a~anyat, a boglárt, a sely· meket, a ki kiralygyermek képét mind, m~d kihajigáita a c n.tornapartra, ~ mcrre Alissza futott .•. . ~~tán lihegve dőlt az ajtófalnak Pável, ~ ·.. s szurke ku~yá~.a, a ~óhaj nevezetü eb pedig ~~grott a kuszobre es éles, keserü paraszt• dühvel csa~o~t ?ole . az 6jszakába, rossz asz· I'>Zonya, a kiralYl daJka, Alissza után .••

Divafl8Y61.

al:

---

AZ UJSAG

Vasárnap, április 5.

hogyan a.zt az Iczkának küldött üzenetünkben ajánlottukJ egyszer kevés Chesebrough-vasclinnal bekenni. 3. Koz de ne használjon kamilla-teás, hanc1n csak cgyszerü metika rovatunk vezetője VI. , Felsöcrdösor l. 4. Nem langyos vizet <t lomosáshoz. N agyon helyesen !.enné, ha. szabad. csak tessék azt ugy végezni, a hogyan azt ajánlehető leg rövidre nyiratná. E gész nyt1godt lehet, hogy lottuk. erre a kezelésre meg fog sziinni. K. Mórné. Levélben méltóztatott a választ kérni, de a néven kivül nem tetszett megirni azt, hogy hova Füzér. l. Tessék azt ugy kezelni, a hogyan azt a. küldjük a levelet. A levélboritékon pedig a po1;t::tbélyegzö B. Dezső scgédj egyzönek küldött üz notünkben aján. olyan olvashatat lan volt, hogy abbó~ sem t_udtuk ki~,e~ni lottuk. A bór tulzsirosságától. 2. Ennek nagyon sokféle a czímet. Hogy gyorsabbau megkapJa a vn.laszt,, mel!oz· oka lehet és azt igy ilyen t ávolságból lát atlanba nom. tassék eayenesen Kozmctika rovatunk vezetőjével a lehet meghatározni. Tessék azt ugy kezelni. mint a hogyan pontos c~im ét közölni, a ki azonnal válaszolni is fog. azt a J ernének l;ü ldött üzenet ünk első pontjiban aj án· Tessók elolvasni a Jernének kiildött üzenetünk harmadik lottuk. 'l'cssék elolvasni ezen üzcm·tünk harmadik pont ját is. ~ pontját.. 20 éve.s fiatal a.aszony. l. Legjobb lenne, ha a Garami• Oreg háza.s. Ez olyan kérdés, a melyrc bizony nagyon nebezen lphct '\ála.szt adni. Azért nehéz ugyanis, mcrt féle hámlasztót használn.í. Oka a bórnek nagyfoku zsiros• sága. 2 . Annak a. la pnak olöfizot ési ára 12 korona. ennek a bajnak ninosen direkte kezelési módja. Ez a Hü clófi::ctó. Ki vánságára \'álaszunkaL levélben küld· baj idővel magától is met;szünik, do, ar~ól mindc~ c~ cll:e j ük megadot L czimére. biztositbatom, hogy oz elvezettel cs elvezet nelkul IB Mézgafa (Eucalyptus) termelése. Hazánkban igy '1'. A. Kisjcnii. Czimére levélben küldjük a. vála szt. volna. Ez tehát ne akadályozza. l\iinden, a. mit te het, c~ak, m,int lwrti dis:-.: és mint gyógyhatásu növény abból áll, hogy azon a. körülirt helyen tessék enyhe masR. E . Az attól fi.igg, hogy bizalmas jó barátné.:.ához bu· ert ekkeL Hazáj ában, Au sztráliába11, igen ma- sage-t Yégezni. ~zeD;kivül tcs~ék jó~. t.áp~ál~ozni és akkor megy-e vagy hivaLaJos el s ő viziLro. Ha az ut óbbira, ugy gar;ra., 120- 15() métern 'Íro is megnő és rcndkiYiil a baj meg fog szunm. De hogy azt roV1d 1do nlat t Inhessen . ötét ruhá. t vegyen fel. De semm i eset ro ·cm fC' ke tr selymet, hanem sötétkék ' 'agy feke te }JOSztóruhát. H a jó barát· ~ZlY Os, kemény, értékes fá ja ,-an . Ola zor,-zágban elérni, az ki va n zárva teljesen . Még arra is ii~ydmez néjához megy, ugy akárm ilyca szinü t n va ·zi ruh át. tetjük. hogy ne mulasz~~,on. el scmmi.t, mcr~ Ullnden .. a lS n~gyo n cl \'Un már terjedve maláriás helyen, mit elmulasztott, az toobe nem potolhato vcszteseg. K. Imréné. l. Ne móltóztassék azt hinni . Orvosa. h~l .u; ezen , bo~egsérr ellen a mézga.fa levelei ből, Ki.ilönben még azt is megjegyezzük, hogy oz a baj nem nagyon helyesen kezelte, do nem kivá nhatj a. hogy egy ker;zücLt t ca t Iszszák. Ez a tea különben má~ olyan, <t melyct, kozl?et.ik ui bibán~k .. szok~ak tar~ani, ilyen elhanyagolt és már évek óta fenná lló baj t az ll2l ez csak érdekesse t.csz1 az arczot. Vegul pedig levelenek lá~ ..ellen, in jó hatá u . Levelei örökzöldek, ép- vé15ső pon t.jára refie~t.áh:a. n agyon fogu~ ör~h1 ~, ba ~z orvos néhány hap alatt cl t,udjon fujni. Ez nem lehet• ségcs. Tessék csa.k türelemmel lenni és akkor majd meg. sz~l~ek cs börnemüek. Virágai zöldes, fehéres a janlott masRage seg1tem fog, de arra ne l S meltóztassek látja, hogy mennyire igazságtalan volt orvosával szem8zmuek, nagyok ós csoportosan állók. Juniusban gondolni, hogv nu anyagi köszönetet elfogadunk Méltóz- ben, a kiról elismeri azt, hogy már tiz év óta, a. mióta l1yilna.k. A mé~.gafa elég szépeu diszlik minden taasék bármiimr hozzánk fordulni, készséggel állunk háziorvosa, mindig a lC'gnagyobh lelkiism erets~éggc l és re bármilyen tokintetbm1. odaadát;sal kezelle cgés:r. családj át. Abban meg az otTO !Í· porhanyós kerti földben, d e az ideális talaja a rendelkezésé jfargit . Nom lehet semmit sem tenni. Tessék bo· nak tökéletesen igaza Yon, hogy nem engedi magát senki kavicsos, homokos agyag. Virágos kertekben cso- ''árni azt az idót., a. mig magától lekopik. Ez persze hosszu által sem befolyó.solt a tni a kezelésben és hogy b at ll ro· porto ·an igen jól elhelyezhető voma, lllert nagyon ideig fog eltartani. · 'e.U1 tehet mást, ~?' csak; nem akarja zottan tiltakozik laikusok bea vat kozása ellen. Méltó;r.. t.assék ezen jóakaratu tanácsunkat elfogadni, hjgyje J, g;vor'·an nő, egy év alatt három métert, néha be.fcste11i, de ezt megmt csak n em aJanlhatJuk. Kú:áncsi. Tessék a. Garami.fél szórvesztót hasz· ha. n m tiirelmcllenkedik és bizalma l e~>z az on·osához, ~ö bbet is nő , mii1t diszfa bizonyára megfelelő Hálni. Tessék elolvasni a Jemének küldött ür.cnctünk a ki ezt nagyon megérdcUlli, meglesz a várva-várh lenne. 1\lagvait cserepekbe kell \"etni, kora tavasz- barpJ.aclik pontjM. eredmény. 2. Kcm helyes. Tessék csak naponta meg. szal április végéig, honnan nyáron át a növények I czka. Tessék betetlh~n t kétszer este lefekvés elött mosni s:r.appaunal. A kérdett szappan t eljeseu meg• a :;:zabad földbe ültetendők ki csoportosan. A a fejbC.rét és a haját a1aposan megmosni és behabositaní bizható jó gyártmány. A szappanos mosás hatását fokoz· rnézgafa a h ideget nem birja el, már hat fok hideg mcleg viz és kolozsvári kénes-fehérkátrány szappannal. bat.ja ugy, hogy mcleg ,-izet használ hozzá. A szappanhabot hagyj a ra.jta elein te 10, később 30, Lilla. Tessék naponta többször megmosni állo tt elegendő arra, hogy kiveszszen, tehát kitcleltctéperczig, azután mossa Je sok langyos vizzel (ha szőke vizzel és este lefekvés előtt mcleg vizzel és kolozsvári :'lénck fagymentesnek kell lcmú. akkor kamillateás sok langyos vizzel) ugy, hogy a fejbórax-szappannal. A szappanhabot hagyja rajta 10 perbőrén és a haján ne maradjon semmi szappan sem. Utána. A•R-V..É•D-.Ö.. E•G•Y•E•S•O,.L•E•T-~ tessék állott vizzel jól kiöbliteni és leszáritás után ki- czig, azután mossa le sok langyos vízzel, utána. állot tJ 1 U l.! P Á N· SZÖVETSÉG -;;,A""""G•V.. vizzel és leszáritás után dörzsöljc be éjjelre l. számu l .. edenörzéaévol rendezett bontott bajjal lefeküdni. Megjegyzem azt, hogy ezzel a zsiros-crémc.mel. Reggel mossa. le langyos vizzol és a mechanikus manipuláczióval eleinte Ulcglehetöscn sok r • Budapesten, megnevezett szappannal és lcszárit,ás után dör zsölje ba hajszál fog kihuzatni, de ez ne ijeszsze meg, mert ezek fehóritó hársony-créme-mel. Nagyon helyesen tenné, ha a. beteg hajszálak voltak, a mcl~'ek ugyis kihullottak ezenkivül másodnaponként arczgőzöléseket végezne a volna. Tessék ezenkivül Gnrami-fele haj zcszszol a fejkövetkezöképpen: Tesék egy n agyobb vasedény fenekére bórét 01ásodna pouként alaposan bcdörzsölni. Azokon a egy izzó vasdarabot helyezni. Ezután t essók az edényt Kajszi és őszi lJaraczkfák ültet~se. A csont- napokon, a míkor szappanos kezelést végez, ne tessék teletöltetni forró vízzel, azután pedig t a.kartassa lo a magu gyiimölcsöknél, igy a kaj zi és őszi baraczk szcszes bedörzsölést is '\égezni. fejét és az edényt egy vastag kendővel. A gőzölés 20 kiültetésé.nél is szabályszerii.en kell eljámi, h:ülönF. 111. Falun. Tessék clol'\asni a Jernének küldött perczig tartson, a mcly idö alatt tessék a forró vizet bcn nem lesz eredményes a munkánk. Ezen fák üzenetünk harmadik pontját. két-háromszor felfl'issiteni. Persze sokkal egyszertibb · s W. Aranka.. l. Igazán nagyon cajniljuk, de jobbat kényelmesebb a dolog, ha a gözölést a direkte ezen czélra :.endszcrint mint egyéves csemeték lesznek ki- nem ismerünk és igy nem is ajánlliatunk mást. Ennek Yénusz.gözölővel végzi. ~ltetve, mert ennél idősebb korukban nehezen a jóságáról meg vagyunk győződve és azért ajánlottuk. készült C. A.-né. Kivánságára a. választ levélben küldjük o~amzanak. Az egy-két éves facscmetc egy 2. Nagyon csekély, alig észrevehető ibolyaillata van. cl a. megaelott ezimre. Lisbetlt. Errő! igy IR.tat lanba -.é!qményt mondani ~zep vezérhajtással és kifejlett gula alaku oldalTudatlan. 1. Egészen ugy tessék használni, a. hogyan nom igen lehet. Valószinü, hogy a R öntgen-kezelés okozta. ~ga~at~al bir, mclyek erős növésüok ugyan, de Hogy javitható-c a baj, vagy sem, arról most véleményt ajánlottuk. No féljen, nem lesz fényes tőle. Nem kell kevess? ellentálló képesek, minek következménye, nem niondhatunk. Ezt csakis alapos vizsgálat után lehet. bórax a vizbe. 2. Ha. lapos, akkor bórhámlasztó.':al is! do legjobb clekt.rolyú;scl. 3. Lehet, azonban aJanlanl hogy 1ly fák sok esetben elszáradnak, ha n em Persze azért ne m éltóztassék kétségbe_01:ni, hanem tessék valamit csakis pontos ,rjzsgálat után ]ehet: , .. mielö bb alapos vizsgálat alá vétetni. lesznek helye en kezeive. A pusztulást hatásosan Jligyelmes olva.só. Tessék elolvasm a. Jerne-nek kulTársclófi;;ctó. l. ~re ·sék a baj ellen a Garami-fPio ellcnsulyozni leltet azzal, ha a fiatal csemetét zsirtnlanitó szert használni. 2. T ssék elolvasni a Kiváncsi- dött üzenetünk első ponLj{tt. l. ..rrcm hogy használ, hancOl árt vele. alaposan \'"isszad gjuk és pedig az éves ves zö- nak kiildött üzenetünket és a Jernének küldött üzenetünk TessékJáraüa11. elolvasni a •>20 éves fiatal asszony<•·nak ltüldött h ar01adik ponL ját. 3. Tessék ugy kezelni, mint a h ~?~:yau kct., azok erÖ ' séaéhez képest felére vagy két- azt, a Jernének küldött üzenetünk első pmlt]aban üzenetünk el ső pontját.. 2. Igyokozzék ön föli\lkerekcdni. Ha a. neveLők nem az ó pártján tíllanak majd, akkor el ~l<t:madára mctsz~ük vis-za. és mir1dig egy kifelé ajánlottuk. fog hallgatni. A kérdezott köszönési mód általános szokás. allu szemre. korona visszametszésénél határoz V ólegény. Ez nagyon gyako1;i dolog. E}lene ne~ Leveleket fiatal oUlbercknck egyáltalában ne írjon, mcrt ~z is, hogy milyen erős n. c. cmete gyökérzete, lehet egyebet tenni, mint hogy ma. o<l?aponk?nt, tessek ebből baj származik. Ha. majd meglesz a kellometlcnség, kevés Chesebrough-vaseline-nal bekc,nnl. 2 ... ~~sse~ ugy általában itt azt mondhatjuk, hogy minél erősebb várjuk a. tanácsot kérő levelét. mint a hogyan azt az I czkanak kuldott uzcne- Legrégibb elófizetó. Kérdése olyan természoLi.i, hogy a gyökérzet annál kevésbé kell a vesszöket kezelni, tütlkben ajánlottuk hajkczclésrc. P ersze k,cl?yednek. ezt arra itt o helyen válasr.olni nem lehet. Lo\' elóben megvissza ágni 'és ·dszont. Az iiltetést tavaszszal, másodnaponként kell Yégeznio és ne ?asznalJOn kamilla- adott czi01órc levélben küldjük a választ. teás, hane01 csak egyszcrü langyos ;1zct. , , az, erő. chh nedvkerina's megindulása előtt kell K. J. Tiszaroff. 1. A l\Iargitszigcti kertészeti ló' j .... • P i1·ko. !lli!liamper mérővcl cll?'L?tt .ga.~v~n ~ramu ügyelöségtől nyert értesülésünk szerint Magyarországon vegezni. Az őszibaraezkfélékct 2-3 méterny1re gépnek kell lenni, mert ha ez ': me:o ~csz~ek ll1J;les.~n nem lehet havasi gyopárt magról termelni. Sziklás, lehet egymástól ültetni. rajta, akkor nem lehet a. baszn~Jru:do v11lama~~ ~rOJ ?t agyagos földet tegyen egy cserépbe s abba palántákat pontosan meghatározni, erre p~d~g ttt okvctlo~ul szüks~~ ültessen. l. A lámpafény jobb, 01ert cgycnlotcsebbell van. A kérdett dolgot csa:td: R.CLruger.Geb~m;t os Scl~allna l világit. 3. En·öl, sajnálatunkra, nem irhatunk értokczósl Osztrák császári és mauy. királyi kapja meg, Budapest, RakocZJ·U~ 10. Az,ara:t nem. l~mo: Il_livcl a legtöbb jó pa.rfumc .. készitési módja a gyáro~ ud ·a1·i zállilók jük, megrendelésnél tessék hozza; bas~a!.at.I utaSl~st _IS L1tka. Ha az egyes parfume·okct mindenki készithetnó kérni. Legjobb, ba. levélben kerdezoskod1k, maJd ok akkor például Houbigant nem adhatna cl egy üve,; pontos Yálaszt adnak. • • , . illatszert 15-20 koronáért. "' E. T'. Zenta. Legyen, mcg.gy_oz,odve. arrol,. hogy ~~ Falusi asszonv. Porrátört magnéziát benzinnel cnkit sem teszünk guny targyava es mmdcnkinek,, 3; k1 pépp~ ~overni, a világos szövetre kenni és leszáritás ut áu reánk szorul, készséggel állunk tanácscsal rendelkezesc.rc. lekefclnt. Még arról is 01eg kell nyugtatnunk, I:o~..Jeve]c nem ]~t .. P. J.-né, B_uda. l>,.z ?lajo~ pecsétet meg kell áztatni illetéktelen kezekbe és azt megsemnllSitJ uk: 1\'[ost pc~g VaJ]~l, ez feloldJa az olaJfestéket, aztán a. zsit·os foltot áttérlink levelére, illetve ar. arra: ad~ndo ;al.aszra. B~]a bcnZUln~l. kitisztitani. Maypoale-szappannal vaay h1gi· nem olyan természetü, a 01ely muJ,tt. tgy ket~cgbe k,eliJen Elismert legjobb minöségü. Mindenutt kapható• .._ 0 tott anilmfestékkel. esnie. Ennek nincaCI; má~ o~a, ~mt az 1degcsseg: ~ 570 Csokoládé-lJ ·árak : , Il . .Pá~1!é· ~~z.~i .g~ártmá~Jt; mángorló is ka pható, bajon nem olynn ne~~ ez se?1ten1, ~nt. a. hogyan ~z t hiszt, meg pe~g Jol mukodo cs olcso aron. A készitö. czime: nem szabad a tureimet e_Jvesr.Jteme .. J?o arra ;s figyelPozsony, Kölnl Berlin, New-York: csak Magyarady Imre, Kisbér. meztetjük, hogy eun.ek .a., ?aJn~l: semnufelc !;:en~cs vagy szer nem lehet a gyogyit_oJa. Eros ~nrath~~ ha.tarozza fl azt, hogy nem hn.gy 01agan erőt ve~m a ba.JJal. Higyje el, hogy már ezzel IS .sokat f_og !l' baJon _seg1teni. Ha. érzi, o• hogy most akar eJ·ot .v~.nm ra~ta. a. baJ, ne engedjen, ne hagyja magá.t. A~onlnvn!. tessek naponta erős , ibrácziós massage-t végezru, va.laDllllt mossa. le napjában többször ( Ké.:iratokat nem adunk vissza.) is hideg vi:.:zel. Dc er:t a yizes ,leUlosásokat n agyon helyes volna, 1,1a. en~h~. ';zgyogymódda_l kombinálná. Tessék ~ ~"' ID~IZÓANYAGOK ÉS SZÖVETEK ezen ezdból felfurdoke~ használni leöntések lemáso-ok = tf'..,.(} " 40 cm. széles fntószövet szlnes szególylyel 1 K S:. Imre. Kivánságára levélben kiUdjiik czimére és ~ czelött :l.m Jr. - Yldókre rulg a készlet tart ledörzsölesekkel A für·dót kezdje me" 28 C. 'tokos vizzel - ' • ruintrikat sziv~sen küldiik. "' választ. , · s ~s fokoza.tosnn h iitesse le 23 C. fokra. P~r;:ze ezt a. kezl'lPst ~ )\ r,e.~ . Nogy JJ:CltteH ár.t«>gyzék dl.jtn1Rnn1. Dr. T.-né. Válaszunkat k\élben küldtük el marc~IU következ~te. «;n ~s nagy energiával kell végezni és akkor ~ • <" Vidékre kiválaslltás~·a. is lt1Udök. 31.én. Ne méltózt.a sék t{'hát; e miatt uyugtalnnko:~·\t meg fogJa latm . azt, hogy a. kiYánt eredményt cl~rte Jeme. l. Tes~ék on-o~úYal egy grammos su ll~· Hát csakbát.orság és kitartás. · l • pasztilláka feliratni. Egy darabot oldjon fc~ porcu; ben Bndapest, Kirá.ly•nt<'zn. 4. szti.m. K. 11fiksáné, Tessék a Garami -féle nap·crémet és ~agy zom!inczozott ]a,-oirba. öntölt 2 liter all~tt pz sze tl'zletemet 1908 május l-ón 12~8 a barna barsony-arczport használni. e<; el,ben :lzta. o!t reggel t~s este I0-10 perczJg. !3r és VI. ker., Dessewffy ut ez•~ IS. ""'· n. (V>l.oz:!-körut aal'ok> B_. ])~zsó, segédjegyzó. Hát bizony azt sósborszesz zel sajj,t 1\ruhll.z:amba helyezem !lot. ezt n kezelést legalább is 4-3 hé1 ig kell fo_l~at~ént elpuszhtaw nem lehet. Tes ·ék azt 11gy kezelni, mint a akkor meglesz a kiYánt eredménye. ::!, 'fessék e e

..A ládikákra egyszerre hideget engedni n em sza-

bad, mindig nlindenben kellő átmenetnek . kell le,nni ; különösen a dinnyét, ugorkát, paradicsomct kezdetben ne sokat szellöztessük, mert ezek szcrctik a m elegct, s igen érzékenyek a légáramlatokkal szemben . Ha a palánták három levéiig kifejlödtek, akkor a második levél felett éles késsel m(lgkurtitandók.

r;-;:

k K., tr t' v., ~~~~~·~!~!m.~~r'=~~;:~~~~:rlor~~ ·~.~~~i!i;~tJ!i: -

N". K

TOLL

IC -féle

csokoládé és sas-cacao

!!~ázlebontás mia.tt! i

U.z enetek.

NO KÉZIHIJNIÁ ,

'3 .,.,

BÉRCZ! D. SÁNDOR "~:.~:~~.~~k•

Vas~.na.p, április 12.

AZ UJSA.G

Plakáfokról.

képpeni becsületes reklámhoz. Hiszen a józan és okos kereskedő reklámja nem azt czélozza, plakát a .. nagy város gyermeke. Ott, hogy egyszer, egyetlen egyszer becsapja vevőit, a h sen;i ezre~ ver~dnek ö sze, a hol valójában hanem . hogy állandó, megelégedett vásárlóra ké ~m Ismen egymást, ott van tulajdon- tegyen szert bennüle tü~pek1 talaja a reklámnak. A tömegben elA plakát és éppen igy a villamos affiche-ok, nye~~Intz e~yesek. ,Az, a _ki itt nem tud érvé- a világító reklámképek, melyek mint legészren , ti a ki nem lep a VIlágosság elé, örökre ifjabb ~vmányai a technikának, a háztetőket ho ve. en ~ar_ad. Es az igazán egyre megy, hajtották uralmuk alá, egy teljesen személyesdé g~ IDlv~l kolt1 fel valaki a közönség eydeklő- ség nélkül való vásárlóközönség számára kékö~~:. Akar az >>Es ist erreicht<<banális bajusz- szülnek. A széles embt=:'rrétegek számára, meszo~J-Fel, ,akár müvé>=ziesen megrajzolt asz- lyek éijel-nappal rürögnek-forognak, lökdösőd tő Y abszarakkal. A czél mindenkor ugyanaz : nek minden nagy város utczáin. Mikor a köbe~~:~ SZUf!U:esztiót kell gya.korolni az em- zönséges plakátok élénk SZIDeÍ belevesznek a sötétségbe, akkor támad fel a villamos reklámköz··tzok k_özött, a kiknek pénzük van s azok képek "-ilága. És ezek az ujfajta reklámfigurák csatt, a kik ezt a pénzt ügyesen ki akarják azok számára is eldicsérik a kereskedő por"\7al _ul, mély örvény tátong. A reklám arra tékáját, a kik prospektusai, katalógusai, ár. A k~r hogy" e~t a mél~ , ör:rényt áthidalja. listái és képeslapj ai, utazói és ágensei számára Palló esked~. keny~elen, ralepru e;re ~z ingatag egy vagy más okból hozzáfér;hetetlenek. ?l'lindés ra:,.ha osszekottetest akar letes 1teni maga azok, a kiket a napi munka távol tart ott"Van"Vevol között. Csakhogy nem mindenkinek honuktól, részesülnék benne. Csa.k arról van biJis meg hozzá a kellő ügyessége. Néha horri- szó, hogy az ilyen reklám fascináló erőszakkal tá.ton r~klámösszegek nyomtalanul eltünnek a magára vonja. a járó-1\elő tekintetét, s hogy 0 mélységben. . a benne foglalt és elmondott dolgok iránt fentebb ~latt. az >>ügyesség<< alatt, a melyről érdeklodést ébreszs~en . Az elektri.kus reklám Olyan . esz~ltem, t:okan a >>svindli<<-t értik. csupán pótlék. Pótolja a tüdejüket ~kikiabáló ' cit a S~dlit, a mely azonban sohasem lépi embereket, a kik a bódék előtt é:b.-telen lármát hat' _buntetendő cselekmények elmosódott csinálva dicsérik a lá.tnivalójukat. aralt , megliallja a S~ót. r · H, a a b.e'k,es a'llampolgar A legtöbb ember azt hiszi, hogy a plakát Illan ': eklam, szmte automatikusan a reklám- a mi pénzéhes reklámidő zakunk kinövése. llia ~rebe és reklámtrükkköre kell aondol- Ez tévedés. A plakát egészen tisztes életkana hoz. il zen c.sa~em minden reggeli ká~éjához tekinthet vissza, már évszázadok előtt h ü A.n1er~.,.1'7kea,nbeoJal. ol hirt obskurus kis ujsága, távoli táma.sza volt találékony elmék pénzszerzési vágyának. · Csak a módja. különbözött a mos1J..'iem mo d l"f d l 'tól ~ki b , n om, e o or u néha, hogy va- t.am . kicsalj: aert~rsa zsebéből mesés ügyességgel Nem akarok nagyon :J?lesszire visszanyulni tozna.k _ penzt. De ezek ~ fogások nem tar-~ a plakát t.örténetébe. Azt hiszem, elég lesz, ' ......, . hogy ugy mondJa.m - a tulajdon- ha elmondom, ho~ a nwstm~i plakát tulajdon-

képpeni atyja Jules Chéret, a ki a nyolcz. vana években kezdte el a rikitó szinü alakok· kal elláto~t utczai táblák megfestését.' Késöbb Toulouse-Lautrec és Steinlen készitették azokat a hires af:fiche-okat, a melyek olyan feltünést keltettek s a melyeknek nagy sikere alapitotta meg tulajdonkép})en a mai plakát sorsát. , A mai, elektrikus reklámképek feltalálója nemet ember, a reklámcsászár fővárosából való. Ez a roadern intézmény hatásvadászatával nyugtalan feltünési vágy.áva.l és ízléstelen tola: k?~~s~val mai élet:stilusunk szükségképpeni kinovese. A vagy nm csen -e sz oros összeköttetésben izlésünk romlásával, korunk kankán- és varieté-stilusával1 Tarkabarka pénzreéhes vid.ámságába~ nincs-e valami ;, l\'Ioulin Rouge és a Folies Bergéres szelleméböl1 Az utczai oszlopokról, az épületfalakról a reklámplakátok most már nyers fényeffektusokkal a háztetökre másztak fel. Hová jutnak, ha ez tovább is igy halad ~ -i.-

A Gondviselés. Irta Tutsekné Bexheft Lilly. Kint, a Tisztriselőtelepeu, a Szá.pá.ry-utczábau 't'an egy f"J~. o w:szmtes, kertes, barátságos ház, melynek fehérre lakirozott, butorral berende;,ett napsugara szobáiban laknak a lakói. Szegény w'i leányok tanuljá.k meg itt a:~; b . , em enseg egyik legnemesebb foglalkozását., a szamaritánus betegápolást. Aczélkék vászonruhában, melyet csak télen vált föl a sötét.ebb szövet, nagy fehér batisztköténynyel, melyre rágombolódik a kihajló nagy

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ . S napról-napra ig.· ment ez már egy féléve.

Rem ereszt a Rap.

Mejvátfás.

~e :rnun~asírok

várnak, hívnak, Den~o~ar : sok .fekete dolog, Csaf leb It~ kmt, hol nincsen rnunka, vego an s nap ragyog.

A kötel · De a ess~ bekergetne, S rnu ~~p Itt tart, idekint. nkatN kerüh·e , k'm t o"d ongo" .. "1A szent ap parancsa szerint.

F·enyes su , . , , . lVIint o.. 1e1o..gan... ram fonodnak S ez .. , ~01 karok _ 1 Nem ~;d~ól sza~adúlni ' nem 1 akarok.

s 11llg.

bent , En heve , varnak a muukasír0 . 5 körül ..~~zem a napon, M:ig tím~fL egy buja asszony, met faragom. .

~gy buja 110.. .

, apasszon ·,a langsugáro S nevetve Y~)a~an simogat Egyre n..OVekezzuk " , a szabában vo srrokat. A munkas· O~os bele ~okat, melyekbe ·M1g .idek· em fekhetik Cs'k Int e~, f ·' . · 9 ·tengeréb o.r ._orró a szony en fürdhetik

, Vértesy Gyula.

Irtn. Czóbel r.llnka.

- Hozd vis za őt, hozd vissza, édes istenem ! - s lehajtot.t a fejét keztyüs kezére, azoln-a a szép keskeny kezeln-e, · melyek oly p~ává, lágygyá tudtak tenni mag~ köri.U mmdent., . mely13knek mozdulata a bocsanat és n. védő zeretet mozdulata volt. - Hozd nssza! - igy imádkozott az oltá.r előtt, szenvedélyesen, soká; soká. Aztán az imából gondolat lett: Miért vissza 1 Hát nem övé, egészen, tökéletesen? Hiszen szereti, csak ugy mint azelöt t, nem sokkal jobban, jobban, mint esküvőjük napj'án, jobban, mint még a.zelött is, Inidön még csak álmaiból ismerte. Tudta azt is, hogy az az ember csak . öt szeretheti e világon, hogy nélküle nem éU1 et é mégis . . . Félt., remegett. Mitöl ~ . Hiszen ha tudta volna ! Ok Jiem volt a félelemre s éppen ez rémitette ugy el mert ő a legszörnyebb fogalomtól félt mi ~mberi életre ránehezedhetik : a >>Semmitől<< A Semmi pedig reá nőtt életére · vagy ' nem, ugy c ~ a k 1'do"k' ' mikor ' meg ·erdes ,a ;~ • no" rea. , l A . z a .e~qy . ~. ~ n~~ o~, tudja., ho fér'e nem szere~1 es megiS, o alakitotta· át a g~mmJit fogalomma, melyb, n· a-semmi no",. .m·Jg re.a, no. .. . . - C, sa k e~ t n~~ ·t. ··Hozd Ti. za hozd VlBSZa

nekem, edes

Istenem.

Ha ebédnél együtt ültek, igen gyakran ·ott volt mint harmadik a leány, a fogaiommá vált semmi. .fili ért ne lett volna ? J ó bará.ts'á gban voltak itt együtt, udvarlá. ról szó se volt dehogy tett az ő férje olya t.. ' . · Tu.la)don~~~pen ~ég néki jobban tetszett .A~ce, n:mt ferJ~n,ek, o meglá ta n.bban a sovan:y, nssz~~asz~to arczban azt az állati izgató \Ona_t . FérJe c mosnak találta, s ezzel is megmutatta' r-. f'hogy fi Alice , . soha nem tetszhet nek'1. · .- a er" ~eW azt hitte, hogy neki . kell ~~gat ~egy_oz.ru cs azt hitte, hogy változás u ~n vagyodik. Pedig dehogy ! C. a.k me szalita a . szerelern harmadikt·,enyezoJ&. .. . .g , , c vagy a romantika után. Ha a két elso"vel . hi , al ' 'ki · e' erze - eaO'el áll szemben , eli . usagg , t 1s , >e roagat de ez u o .? legve zélyesebb ellent nem is~erte fel, a kuzdeleru lazult. mert nem lát tt delmet. ' · ·O ve ze. t•ISZ t a, a'tl't mindAz. , a~szony , , a zo- szemei ezt ·· · )Ol ~atta~, le~et, hogy a tapasztalat és onbrralat Is eg~tet.tek a megismeré re. Ö tudta ~~gy az ember. bar~á: ízléstelenségében nJ .. ~1\e en eltapodJa a vu·agot·, ha éppen utjában ~n .. c·akho~:y sza~d.ha;:: on valamely csörgő zor~~ aranyfu- ~ utan, s hogy egy szekér boi. dog ll:g~t. de sz1ve en föle erél egy mar 'k ra. .manh~aert, csa~ogy ezt is zélnek oreszsze, ha mar egy-zer hozzájutott.

•

. , , - De Elli. milyen c~ endes vagy ma, nem Jol erzed magadat~

Vasár~~p~ április 1~

AZ UJ'SÁG

.. f'b Az automobilok és foga.t ok tömege t orlódott fest1. ecsetb e, ves1 a a, k arcza l'Ja v~r·czbe ' faraeja.6 febér pikégallér, a gyöngyház gombos széles fehér piké-kézelövel a ruha ujja fölött, fejükön fehér össze szerdán délután az Erzsébet-téri >>Nemzeti márványba mintha kitörülhetetlen, el nem ro , , , , h . . asszonyról az nyomat akarna batra agym az batisztpánttal lekötött hosszu szürkéskék fátyollal Szalon« épülete előtt. az asszony magas szellemi nivójának. k Itt tartotta ünnepét a Gondviselés. ékes kékbársony capote-tal néznek uj hivatásuk .. l b' k" ·ik"d"k ·s asszonyok volta Hosszu uszályos, pazar ruhákba öltözött o) 1 ·ozrem1: -o o l . . 1' A t elé, mely egyáltalában nem akar az apácza vagy Náday Ilona hizelgő franczia chansonJalva .' . diakoni.sta ápolónők ellen irányult szervezkedés nagyuri dámák haladtak föl a szőnyeges lépcső · t' zott e10 ' lenru, hiszen a magyar társadalom bennük csak kön és Herzl Manóné, az egyesület ügyi v vő al- Góthné Kertész Ella szellemesen pom tro az igazán képzett ápolónők számát akarja emelni, elnöke, Balás Béláné, Korányi Sándorné, Su- adásával magyar költők verseibőL ll "' 'b"l 0 á alJ , Es odakint az asszonyok kegyelme e. ~.nvedök javára, a közegészség hasznára rányiné és Hernádiné, az ügyvivő választmány tagjaival fogadta az elnököt, gróf Batthyány a tisztviselőtelepi kis kertes ház, a honnan lagy~ egyaránt. kezü leányok mennek majd gyötrődő betege Az ápolónők félévi elméleti és két évi gya- Lajosnét. korlati kurzus után oklevelet kapnak s a G'ond'l és Odakint zuhogott az eső és báró Dániel fájdalmait e illapitani. Azt is lehet mondani hogy ez . az este Y -viselés Egye8iilet ugy kiképeztetésükről, mint el-. Ernőné mosolyogva mondta: Eljöttem, mert r asz• látásukról, sőt némi zsebpénzről is, díjtalanul azt hittem, ebben az időben kevesen lesznek. a kis az ház egy dara b történet a magya gondoskodik. De csakis olya.n leányokat vesznek Es lám, helyet is alig kap az ember. szonyról. fel, a kik a négy polgári osztá.l yt elvégezték. A hangverseny fövonzereje egy kis muveöZI Az uj kurzus most május elsején fog el- szenzáczió volt. Jászai Mari fog felolva ni Paczka kezdődni. ]'erencz és Koniélin. életéről, a kik képeik rc8 a mikor a kurzust a leányok elvég~zték, produkczióit és festményeik kiállitásának mai továbbra is a tisztviselőtelepi csendes ház lakói napját a jótékonyságnak áldozzák fel, a Gondm~radnak. Innen mennek a beteghez, kinek viselés Egyesület javára. á.polá.:át mindenkor csak az egyesület közvetitése Mit fog mondani .a müvé..;z a müvészről, utján vállalhatják. Az egyesülettől kapják havi az asszony az asszonyról ~ negyven koronától hatvan koronáig terjedő fizeSamikor a fehér csipkerubás, bübájos ha.ngu tésüket is. Joguk van egy havi sza.badRágidőre asszony el kezdte mondani egyszerű szavakkal, (f:pitésznok·l • 'sk resetképtelenségük vat,'Y aggkoruk idejére az a mit a teremtő inüvészlélck emberi életéről ... tt a legelso egyesület nyugdíjalapja biztosit.ja öket anyagi gondol, mikor leit·ta azokat az apró jeleneteket, Talán ezelőtt egy értizeddel J0 . !llár göndok ellen. 15 melyek megszinesitik a festőmüYésznö elénk tárt hir Amerikából, hogy noi müépitész '"~n hOgY Nem lesz érdektelen a magyar közönség életpályáját, ugy ebben a gondolatképben, mint ott. Egynéhány éY\el ké::obb hirt kr•.?tunk, ezt~. előtt, hogy a Gond-viselés •Egyesület létesitése a betegápoláE>ban áldozatkész vagy a jótékonyság- ezt és ezt az épülete nöi müépitész ter~nk· megelőzte egy, a magyar társadalmi érdekek ban adakozó asszonyban valahogy azt a női Es csóváltuk a fejünket és mondogattuk Jllll •Junk iránt önzetlenül lelkesülő angol asszony, J.lirs. géniuszt lehetett megérezni, mcly mindenütt és ban : )>furcsa. nlág furcsa ,ilág !~ Azóta. ;t~ka s JJfac Donald, a Iondoni magyar egylet hölgynúndenben irányitóan hatja át minden népek is akadt. már női építőmester: Paula z ébre· bizottsága elnökének régi kedves tervét, hogy nincs kizán·a, hogy egy napon arra a tényre EgY• minden társadalmi evoluczióját. a londoni nurse home-ok mintájára MagyarSzószcrint idézem Jászai Mari szavait Paczka dünk, hogy már müépitésznönk is akadt~. 1.unk országon ily jótékony és közhasznu intézet meg. t aJ>Il KarnéliáróL előre még nem tartunk ott, sak lnr . jeoleg "teremtését anyagilag és erkölcsileg lehetövé - Az asszony az ő müvészetének örök tárgya. adni a külföld építé znoiról. Berlinben l~,éöZ' tegye. Az asszony teste és lelke ; tc -ti és lelki élete. müködik egy müépité·znő, a ki egy iparill . e$ l\lint odakint, a hol a gyakori gyarmati s .. , · , , t·re~t 1\Iindaz, a mi a nö lelkében végbe megy és a hogy novel tarsulYan, nemcsak a hazakat er__ dekO' legutóbb a hur-háboruban fel a legmagasabb 10 külső formáiban kifejezésre jut. Ka.gyon magasra épiti, hanem a bázak belsejét mü,észileg cti&' rangu asszonyokig önkéntes betegápolónők vállala· · k frat1 és nagyon mélyre nyul gondolataival és nem raT Ja és k' ·eszen a Ja at a tulajdonosna · bell " ták a sebesültek ápolását és tábori kórházak tudja megfesteni addig áz a szonyt, bármily on;zágban Michaelisné müködik már rége~ ályJ· vezetését, ugy a Gondviselés is külön tanfolyamot rendü és rangu legyen is, mig végig nem élte pályán, ta nl y egy ten·é,el elnyert ~gY ,J\Tános nyit oly uri hölgyek ré zére, a kik nem kenyérvele a boldogságát vagy kinszenvedé. ét. zatot, a mit egy ::\lal-eilleben épitendo u) rtsébet kereseti ezéiból fogják megtanulni, természetesen Úriá.sit nyalábolt a női Jét problémájából. épülethez kiirtak. An'Yliáb n )!ac eleiland ~ külÖ· tandíj fizetése mellett, családjuk vagy szegény Es ennek a monumentális megörökitésén dolgozik ki sa~szony aratot már babérokat e Pálval."l, " ·t,-áfos betegek javára a szakf:zerü betegá.polást. nö::;en ottage tervczeteivel, melyek a ker lelke roppant mohóságával, tudása minden eszközével, a szerszámok ·zámialan fajtájávaL Ezt kiállitá án arattak nagy eli meré:,t~ *

léik vilá)a.

-ztaltfl'

- Oh dehogy!- s Ellinek fájt, hogy csak esett-cn \árt, 'árt; talán liisebbedik a >>Semmi<< ma veszi észre csendességét. rémülete ~ ..:\lico pedig mosolygott mindehhez, hiszen );cm ki ebbedett, dc folyton nött. ö nem tett semmi rosszat, sohase is fog tenni. "l~Iajdnem felsivított : Dc érzi hatalmát, hogy nyugtalauságba hozza h, ha clpu ztitja, elsodorja egész c lelkeket. Pedig dehogy az ö hatalma volt, életünket ~ I tencm, irgalmazz ! Adj inkább ·-akis az a fogaiommá vált semmi értéke ült. egy kézzelfogható ellenséget! Erös vagyok, Arnold szemben ült véle, ruint már any- tudom, megküzdök vele, de ez a semmi [őrülete nyiszor, fc,.zült::;ég volt a levegőben, mint most ez rémes. S be .,cm bizonyithatom, hogy nem. majdnem mindig : létezik, mert épp ez által megközelíthetetlen. , .--:. Bárhogy le~yen, legyőzöm magamat. :Majd vigasztalta magát : Egyikunk nagyon fog szenvcdni, c.:;ak ne le- Hisz ugyis elmulik, a létező is elmulik, gyen .az egy harmadik, Elli. hát még ez a .;emmi ! De mit c inálok addig? . • S Arno~d kom?lyan ~lhi~te, hogy sz ük- Blbirom-e ? Nem jobb lenne, ha addig én is ~ge van rea '',magat _l gyozm<-, pedig ha ma mákonyt zed k ? Elaitatom magamat? Egy szabad, 8 m~ felrete Zl azt a hires önbizalmat, ugyanil en Semmi s helyre van állit a az éppen sem~ut se tud~tt volna kezdeni az élettel egyen u ly. , · 1. Azt h1tte, belefaradt a boldogsá b a· · · d csakis az életbe fá dt b 1 - 1 em, nem, 11a n 1s e1 zom, rum en. g a, pe 1g szerelern után vá~~ódike e, :Jit hltte, ~?gy ,uj. nek vége. Ki. őrködik akkor fe~ett~, felettem~ . szerelm.e ttj napJ'ait óhaJ-'tolt g. egyedlll reaL Almába~ ~opJa meg a 'ors mmrug az ember . . a Vls za. boldog~ac:rat · o · Ell1 e,zt h zta szemeivel mind jól látt tudta. Hat Arnold azt hiszi, hogy ö a, 1 érezte a vágyat régi szerelm.ük 1 ~j napjai ~~~-e - D? mil, .n ápad . v.agy, Elli! . ~át azt gondolja, hogy nála a romantika n~~ S Elhnek faJt hogy ferJe c~ak mo t vesz1 olth~t~e éppen ~gy • alakot, mint férjénél~ észre, hogy ő sápadt. De o ISmerte a szeteses veszélyét, tudta hogy -; egy peroznyi türelmetlenséget egy élet árán kez t .....apklap melle.tt elment a templomba s lehet megvá ·árolni, hogy a boldog ág mester- hev~~ . ez~ be haJt\. . a f jét. két..égbeesetten, sége türelmet, okos. ágot, kitartá. · igényel vi ·Rz~ •a:1 ~dkozott: Hozd vi:-;, za öt, hozd mint bármely más mü, mely tartós!'lá0ara ~zám1·t'. T'ha •rze , ~enem! k' fá. . Arnold Alice-ra nézett, hosszan, váaya- nz imúd.:ágba e é ,1 t adt ~ n n~ ~udta lelk '•t kozva - a régi Elli után vágyódott - s Alice is elmondta po~t ~z n heleontem. ilyenkor 0 oly nyugodtan, visszatartóan mosolygott, hogy '.l'udta h an~. b n·ö. · ggel. szinte szikrákat hányt egész lénye. akarat i Íaz~fy akkHgy lazulhat, d ha az Elli munkájára hajtotta fejét, kétségbe· e.,hetik núnden: or egy perc:z alat zét·

Egy napon Alice a ~zerelroet Dlagae Elli elött. '2 - Hát tudod e, mi a ~zerdeUl · - ... ~em do í!yanit m. · 01 égY 5 ~ - llyen nézetekkel miért neDl férjhez ? . • , , de 5zer6' - HI zen en nem háza~ c:agrol lernról be-zélck. ed 1:1• - Oh! ... De Alice ondok nek ~ell !amit. Hogy az ember '=ere_ en. ehl~~~ 5 zii~· egy Uírgy, melyn k értéké legalább.~~ t:eil~~~ Hogy s::erelmes legyen, ehh z nell1, ke 5 ztjtt~ ez magunkban fe-jlödik. az án nli. ra:ep:o~~zor rre vagy arra, a tárgy mellekeE, . hátráltató. t rettli' - Az 'rt nem ta,.,.adhatod a ~:erelcll tá át ! ,. e~• c" 8 ~ 11 . - .A zer~t • reali • át hiszeill, b~tp..tl~ mmt nundeu lcte:.:o, misztiku megfog léteZI];~ é~ csodála o_. A zerelem ninc'. nenltudtláJl. ·· ·órü · ta l'an \a l ami· rryon. lenne, l1 cl • 8 1; ll··re~.• hozzá jutni dc !lem tudunk, iS!.ellllJe~ fogalom .m~rad., Ert- n;t .., jól~. ne~ a~ellle et: ben alvo allatrol .b zelek. Kit érde if& e't. Hi zen a belsö állat mind nkinél ann á11-qbilt1 forma, érdektelen buta '\"'alami. azon ar • nö, a ho~· a . zellemi erö gyenrrül: t~oz~sb~~ .Arnold egy .. zó zól a It 11cJll• l>~t 1 c:::.ak kéröen t kin e t EUir : ne~nd. t.,, ~ \ 1 1 Dl 'lJ' e! HL zen maJ' d el i zi neki llllll ~1~,,n " ~ • • . · ; ..... ~ 1' mond. " · akkor ': :; az u ol o Jl}uzt"o, rotll~\. hogy o z r n etlen, '\"'é z utol o en~ertl tikának li · hogy ö a zen v dél • az ,• hetetlen or. '1k'n • i l kiizd. r•llc='et Pedi ly jól · n ~·t ~ze

l nnek ér zni.

'Vasárnap, á1ni]is 12.

(A rendszeres táplálkozás és a háziasszonyok.) A bécsi •>Diskutierklub<(·bn.u' érdekes előadást ~artott ~tern Marianna. kisasszony, a ki, melleskeg ~ncg~.cgyezve, fölesküdt szakértő, élclmiczkke~lt ~lletoleg. A kisasszony a czélszerü táplálkozásro ertekezctt l 't " t t h ü ve.l ye vetemények, . , \l un e vc a ~011teng~n. halak tápértékét és a tésztanemüek • t~o~so.gat az emberi táplálkozá"ban. Az ételek er eket a t , l'lk , l ké . , .a.p.a ·oz~s )an nen csak a tulajdon. PPem tapertek hatarozza meg hanem az is ba 1 tz ete~cn 1 , . ' ' " vanna~ ell·esz1tve mert eme másodiktéoyez ' 0"t 0"l f" ét l k . ugg, milyen hatást gyakorolnak az táe e az. Idegrendszerre . Az f'löadó szerint két rs~dalm1 osztály táplálkozik helytelenül : a leg8 ~eg1~nyebb elegendőképpen tap al va s a néposztály· , nincsen , az 1 b . nagyon Jamoduaknál leggyakrabbak az~ ~ etegsogek, a melyek a tulságosan bö de Pe:i ro~szul ös~zeállitott táplálkozásból ered~ek. \'ala~~~~ a ket es~tben lehetne segíteni, ha csak "', orodne az elelmiszerek tápértékével sőt ou00" a dr' ' . ' agasagnak 1s lehetne gátat vetni ba 'at 0 meune .k.. . .~ . ' . táp • t 'k a ~z tudat ha, mcl:nk elelimsze-r mennp · A k' t'... " a ket. dés er. e·kel. llJl' · .-"1. t BJ<"li.OZ\a v. n errol J'é · ' l c'll1f' t . 11.4 · h.aztaS:.izonyo · kvétkről,.·olcso l ., 11 ··n '"-11 I· g ('n JO a· c, 10RY eddi~ c.J.y hd y telt•nül táplálkozt ak z em bNek ' . . . bá. ,, s a L1azmf.'ezon. ·ok az okai azon nemnomsa.-,.ul-na'l f . h .J . . , ., • iékb ~ l>. opya, ogy a UJ.'aga::,ag ·llY mera88, eu leteZlk . Előadó melegen ajánlja a bá'zizonyokuak ,a"~ ol ) .an í .~ nfo,.van:o l k . . a hol in.. · :,;z~l:~·ezes?t, 11 csak . dt~eguk Pme h1a.nyat. potolhat.Jak. Bara h' ~~aluuk 1s akadna egy , 'tern ki as;;zouy, a ki ketaz~~szou~·oknak ll!egmol':ná , képletesen, e fejü. atha ha sználna 1 (Egy nő a mezőgazdákért.) L Lanz Julia asszony, az ismert nagyiparos,

.. ' EO k mm · d enf'l · \' anz ' lieru·ik- ozvegye, mar e e a l apitaanyt tett, legujabban 50.000 márkát adott át ne~~et m~z~gazdasági társaságnak, mely összegkamatJal a törpebirtokosok javára használ andók f l l u·· , e o y módon, hogy a birtokukon olyan Jltasok e's. JaVl · 't'asok- Vlen · d"k l·ek.r o k·eresztüJ' , a me~ e nekik pénzük nincsen, de a melyek alkalk erte . 'k·e, vagy a hoasak ar't'a, h ogy vagy a b't u· ok'·zalll nagyobbodik. ~likor akad neki majd O\Tetöje nálunk ? legjobb

magyar gyártmányu ZA.l\11\ TQS

pö1·költ kávét X 4.20

csokoládét ... > 3.60 0 • kilog l... . kaka.ót ... ... ... ~ 5 .40 ....._ n:.{~;llluouktnt frankó bármely a.lloruáSJ'a küldi · o o ~ ••I'I'Z JóZSEF ES FIA czE'g. GYŐR. . 719

L eguiabb

AZ UJSÁG

(Uj angol n 01 foglalkozások.) •

., b an no"k- va, llalták a bete. an A ng11a

beszállításától sem riadnak vissza. Van sok eset, a midőn kénytelenek a rendörség segítségét is igénybe venni. Azonkiv'ül kezdik a nőket mint törvényszéki írnoknőket is alkalmazni. Minden ilyen írnokaspiráns mint gépírónő kezdi a pályáját s csak akkor lép az írnoki pályára, ha bebizonyította az erre való rátermettséget. Bizony nálunk sem ártana, ha némely hivatást igy gyakorlatilag ,tennének hozzáférhetővé s talán a végeredmény nem is volna a legrosszabb. Pá rallan és csodcis hatásu arczszépi!ö éa ~inomitó a

fé~~de~

MARGiTaCREME

Zshtal au, ártalmatlan, rögtön szépit. Ára l ltoroua.. Kapható az egész világon . SiO

,....,.....,ft'PMVI!IS"-~WWVi"W'9"!'H'!N'rtn

Porezelián okról. India. (Folytatás.)

l ,

ee•NM

(Egy irón ő könyve.) Perezeinó Kozma, Flóra. egy kötetben adta ki Felolva<;ások és kö::.lem.ények a modern vallásbölcsészet és szocziológia terén czimen munkáit. A munka több apró, klilönféle czikkbő l áll, melyek minclazoniltal egy irányt és egy szellemet képviselne~ . !'>-z egyes fej ezetekbe~ szerző emelkedett gondolatai, tisztult vallásos eszmei jutnak kifejezésre, melyek hivatva va.nnak az olvasóra nemes ítőleg h•ttni A könyv a vallásbölcsé. zet terén nemcsak ismC'ret ck közlését. czélozza, hanem szórakoztatáara is Y.lll szánYa l;S l elk c~ i tc ni tudja az olvas ót a szerző cszruéi és a zon igazságo\;: iníut, a melyek a könyv mindep sori ból <J Z oh·nsó d · tárulnak. A szerző felülemelkedik a materializmueon t>s IUély eszmei tar ta lollllllal küzd a w ellett h o!ZV felt~tlenül ra gaszk odnunk ke ll a m.indcnnaposság~n i';;hi_lemelkedó eszmékhez. ~~ .. b~nün k kel: .a szocziá)i munkauak magasab b helyrel J O \' O rendelt teschen. Hi1.mllása. hogy egyesült és megfcszitett erkölcfi muuká• al azt a k özszellemet kell mcgkremteni, mely az egyesek lelkét arra a. ::.z;ellemi magaslatra. tudja emelni, hogy a ';ok maguktól tudjanak még a. bizonytalan és lát.b a tat lau dologhan is lát ni és itélni. A munka összefüggést ker <:s a külöubözó \'alláBok között és bemutat a a vallási kongres-zusok és nz unitárizmus ez irányban folytatott törehV"ését, a mellett, hogy a szabadelvü kereszténység nagy jövőjét és misszióját magyarázza, egyuttal a vallások és eg,yházak liberálizmusában és felvi.lágosodottságában való együttmüködését látja. Hirdeti a. dogmatizmus bukását. de egyuttal a dogmák alatt lappangó és felszabaditott igazságok örök ért~két, mint az egyedüli fegyvert képzeli el korunk materiálizmusa és rendezetlen szocziális viszonyai ellen. A könyv egyes fejezeteit lehetetlen felsorolnunk Igen aktuá.lis kérdéseket tárgyalnak, melyek hivatva. vannak szélesebb körben is feltünést kelteni, különösen a hol az utóbbi idó feminista wozgalmai mélyebb hatást gyakoroltak. A nói mozga.Jomról szóló fejezet foglalkozik a náknek a magasabb munkára Yaló törekvé ével éa arra a konkluzióra jut., hogy felt étlen ül igazságos a náknek egyenraugusitásuk iránti törekvése, de azt mindeukor a t á rsadalom fejlettségét-ól várja és viszonyainak minden tekintetben való erkölcsi érettségétpl teszi függóvé. A köny.· Ferencz József unitárius püspök ajánlásáy l Yan ellátva. és a Pátria kiadásában jelen t · meg.•'\l·a 4 korona s megre'!J.delhetó a fenti könyvkiadó vá!lalatuál, Budapest, IX., Üllői-ut 25. szám (Köztelek).

ll H

legjobb áruk, előnyös árakban., ta

Ennek a dokumentumnak olvasása u,tán, a kutatók nem tehettek mást, mint hogy megk ressék a >>vasses frottés d'or<<-t, a melyet az irás említ. Es tényleg találta-k is ilyeneket, de azolmalr ugy formájuk, mint dekorácziójuk egészen Itinai modorra vallott, nyilvánvaló volt tehát, hogy ezek egyszerü utánzatok. A sévresi muzeum fejtette meg aztán a rejtélyt. E nagy keramikai gyüjtemény egyik vitrine-jének egy elfelejtet t sarkában egy kis különös formáju kávésibrik s egy vizes csésze lá.tható, melyeknck alakja egyszeriben magára vonja a tekintetet. Ezek a tárgyak barnás zománczczal vannak behuzva, a melyet aranypor tesz fényesebbé. De ez az aranypor csak akkor látszik, ha ráesik a fényesség valamelyik ablakból vagy lámpáróL Ez a kissé hideg, feketé..,en ta.r kitott felület egy régi, megbarnult, aranyozott bőr benyomását kelti, mely megkopott a sok használatba-n. Ime, ez a »frotté d'or indien<<, a mit annyira kerestek Jacquemart és má ok. Es ettől teljesen elütő az, a mit Kiugtche-chinben, Kinában imitáltak. Annak alapja vörös s a mi aranyozott fáinkra emlékeztet, csak éppen a felső, rászórt ara.uyozás hasonló az india.i eljáráshoz. Ez a vörös alapozás elveszi bőrszerü látszatát s inkább régi bronzhoz teszi hasonlóvá, melynek bizonyos patinát adott' az idő. Ebbőlláthat.ó, mennyi fáradság s mily komoly lrutatás és tanulmány utján lehet csak megállapitani bizonyos keramikai produktumok nemzeti karakterét. Nem lehet tehát azon csodá:lkozni, hogy készületlen utazók, kiket az idő és egyéb teendők sürgetnek, felületesen ítélnek s elhamar kodva adják le véleményüket olyan tárgyak felől, a melyek, miután egymásnak sok tekintetben szolgai utánzatai, bizonyos analóg vonásokat mutatnak föl. A mi a jelenkori hindu porezeHánt illeti, az, mint csaknem mindenütt, ugy itt is bizonyo~ visszaesést mutat. A mostani gyári czcntrumok közill említé re méltó Hayderabad, mely Sévresben elegáns csé zék által van képviselve, magas fedelekkel, félgömb alaku bowle-kkal s egyéb

gek k. h: -_ or ..a;za;k;b~a~v;al;ó~b;e~s;z;á~ll;it;á~;a't~s~n~l~e·g~a~z~ó~'r~ül~t;e;kJ;;L;UK;;Á~C~S~lll~.;;lV~.~·;Ki~·~g~vó~·~ut;c;za;;a;.;S;!!.;;;;;K~l~oti;.l;d;·P;a;lo;;..:..;;~a;s~z~t~al:O::i=e~d~én~y;e~kk~-e~l~.~(~_·:;~·a~k;u;e~m~~m;in~d~em~ ·kn~o~k~z~ö~ld

':::::::::::

bizo~t Elli könyörtelen volt. Éles elmével Pólusa gatta., hogy az érz· ·nek . csak két lehetn a szeretet é· _ az álla . Ezeknek lelll, ~i,·'~le':'erékei, árnyalatai, do az a szere\Tesz el •0 almodoznak, m ly az álJat'l nem a Szer nem ~agad meg emmi . de a mellett l'ezni; et egesz;. glóri,ás fényében akar sütkéber e ogy ez umcs es nem volt, ba az emhogygy perc~re mégis elá.lmodja, sak arra való, a, osalodás sötétségét világitc::a fek tére; l fehe' gy mult el a te.l r·o' luk i\lia ku·· nn a h o r c endb · o

kan : t

tolódott k" e!:l bu~ott, a >> emmi<< ide-o~.a 111 ~ a vizmlh·t~k l,evegohuborékja ?:Z~uk, ~· 1 lloiJl, lUé · Vl szatarto t de De l~ annY:t.. sem, c~ak a Semnn r m~ete. ~;~r kinyÜ::k Jot~ a _tava z, az ablak,?k ~o~~ -uidazok ' ma Ize volt a levegone · :,; ~adárdal az elcsépelt fogalmak: virágill~t, tott elo"tt'u.. kbogá.rzsongás egyszerre alakot ol·_ 0 Sodá..s : . egyszerre ott volt mint valaml •18 J;;~ ~ese.s, so?a em látott meo-nyilatkoz~. lUost k ?Undharman tudták, hogy a l em.roH \7aszba enyszerképpen vagy feloszlik a ta· 0 kor 1 . : 'V~y alakot vesz a tava ztól és ak_ · lesz akkor télig ~

'al~m

<l:rn;ye~.

Féuysug- - .. , Polna ivabl ka. au om!ött be a tavasz a _kal>.~Pirrózsá.it a am. Elöntötte az oltár szmes tollljén füsÚá~ra.uyozásait gyertyalángjaí~- A aranYnyal b Yola alatt hullámzott a zmek i-~elyezett q=;~t ?üvös harmóniája .s az ..ott ott a templom le-agakból mámori ó illat omA pap félr~~0 légig. z ., ayarta illatuk ~ ta a daphne-ágakat, talán .,za.ut a. tempi '· S zéles batalma bangon omon végig' a. s~llDl corda!«

Az as zony ott térdelt az oltár előtt, kis keskeny ke~~it ö sze~c~olva. :?rezte, ~ogy most kell imá.Jat egyes1teru, a szazad<?k altal megszentelt áhitattal, s majdnem mmt egy zokogás tört ki szivéből: - Oh, adj núnket vissza egymásnak! Egyszerre mintba hüvös fuvalom ébreEztette volna fel: mit jelent ez a szó : minket? n1iért mondtam ? Egész lényem az áhitat szenvenem hazudunk. de'lye'ben olvadt fel. llvenkor " is távol _ l\1inket ~ Hát én járnék tőle ~

l\Iintha szemei megnyilnának, _látta ~~j~t magát külön uton, ~gyed~, menm, s elo, zor jutott eszébe, hogy hiszen <?, eppen olyan tlalvotl f. . . t '' l . t .Amold t ole hogy nem e l C 1 ;;;il\:erk~~zdb~ ~ás~ közefebb; l\lintha lazas alombel obredne fel, oly ld lt nyugodt és bo og vo egy~ze;reül.. t l ult Tudta az u tat, a Semnn rem e e 4lJm '· Ol rü lett a kérdés . H a közelt•dik Arnol~~~~;:z~gy e~ is közeleh,L~ lesz hozzá. Ez az egy zó : minket, , megvalt?tta, m,ert megismerte hogy öt meg nagyoob veszely fenyet' ! lt férjét 11 ge 1• ~ _ _ • _ _

zép nyár .-olt aztán, 1~ikor mindhánnan együt.t .-olta.k. Azaz csak ok ketten és Alice velük. A leány ökszor mosolygott, különös teremtés volt ez, hideg és okos, nagyon müvészie az élet irányitásában, s Elli már alig tudott nélküle megélni. Végtelen hála és szeretettel kö zönte neki b ld ~gát vacry talán e 'l 1· t"bb o ogs<' · ·, c · nne o et ~

Divaflevál. Páris, 1908. április. A l genda 1:.zerint Indiában egy költő beleszeretett a rajah leányába s névtelenül a legszebb erseket írta. hozzá; a legpompásabbakat nlindazok között, a melyek egyáltalán az emberi képzeletben és az emberi szivben megfogamzbattak. · Ez a hommage annyua meghatotta a szép

bálványt., hogy kiváncsisága felébredt a névtelen szerzö iráni s ell1atározta, hogy n~inden rendelkezé ére álló a szenyi furfanaot és c elt felhasznál o arra, ~ogy félé~k "imá~ój~t szemtől-szembe lássa. l\1ikor a koltot halvanya elé vezették, kényl l te en vo t beval~ani bátor és mégis megható imá.datát De · l k" · · Dll ve ulseJe nem felelt meg annak az e ~~ényn:k, ~ mi irása nyomán a rq.jab leányának sztveben es kepzeletében támadt, -:- mert a költő rut volt és nyomorék _ a h • k "t elis . erczegno nem a ~arta ~ mer:m a szen~lmes versek irójánl, nehogy Igy elve zttsen egy illu.ziót, s ugy bánt wle, nrint egy szélhámossaL A szerencsétlen ember nem birta. el helyzetének szégyenét és öngyilkos lett. E z a kis történet arra való, hogy bebizonyítsa, mi::zerint a fizikai k\-alitá ok legalább annyi be. fol ássa! Yannak a boldo"'~ágra, mint a nemt' lelki tulajdonságok különö~en ha az a szonyról '?an ,zó, minden materiális ~sryön"...-örüségeknek ólő szintézLéről. Lehet vitatkozni a talentumok, a.

·agy élénk kék az alapja s ornamcntikája fekete, sárga vagy zöld, elegúnsan hajlitott ágalelJól áll, melyek nagy c::;illagvü·ágokban, pálmalcvelekbűn, pongyola pitypangokban Yégzöclnek, vagy pedig ~ryöngyberakás, csipkeutánzat , elszórt levelek és apró virágokban. Az l 67.iki pári8i kiállitáson Tolukút fekete, paluszerü edények képviselték, Ro\·atyezetö Garami Béla dr • .Arcot-t zöld és sárga, ólom ZOJiláncztt palaczkok 1 , és ötétbama alapu, sárgával dekorált edények. , A járá,s szépsége. Kétséget nem szenved, hogy Abn1edabad pedig a Kensíugtonmuzeumha fekete a, női test sliépségének mérlegclésénél rendkiYül ierracottf\. vizes ÜYegekct küldött, mclyekröl a nagy fontossága kt:rdés az illető nő j{trása.. A járás, mcly u. ny"UgYó állapotban lc\·ö test ktrtásával ~lazur teljcsen hián)rúk. _\.z 1871-iki londoni kizoro~ ÖR zofiiggésbcn van, a. legszebb arczu és álliMson szintén nagyon szép tárgyak \'űltak az termetű nőt is csunyává teheti és bizony gyakran .indiai muzcum gyüjteményébl\1, mclyeknek kecses van alkalmunk olyasfélé birálatokat hallgatui vala"formája és anyaguk kezelése az Indiában oly igen mely nöröl, hogy »szép, szép, csak a járása csunya szegénynek<<. r~gen kifejlett fémtechnikára >ali. Azonkivül Milyen is le~=,tyen hát '" nö járása, hogy kimég 1\Iadral-l, "Gmroha, Baroda, Punjah és Azinfogás alá ne . eshessék ? "urh is állitott-ak ki különö~;, ezü ttel mozaikozott A női test idomai a, járás alkalmával kétféle ·"'f..s berakott porozellánokat és faycncc-okat. Végül uton nyen1ek némi időlebres elváltozást, nyujtás a;.; utolsó időben még Sziám is produkált furcsa, és hajlitás által, a szerint, a mint a l{tb nyujtó Ya.gy trljescn szinncl fedett 3 csak alul vagy belül hajlító mozgást végez. E két mozgás összetételé· fehéren maradt edényeket, melyeknek alapszinc böl áll ugyanis a. járás. A nő járásának a férfiétól abban kell külön· a zöldes fekete. Egyetlen ormnnentikáj~L }1edig böznie, hogy mig a férfi járásánál a lá,b hajlitó a, szelieszét r;zúrt lúngocskúk. mozgása, nagyobb és több időt igénylő a nyujtó mozgásnál, addig a nőnél épp az ellenkező esotnek l. s. kell fenforognia. l\Iig a fórfi járása elöretörtető jellegű, addíg a nő járásánál inkább ·a két láb váltakozása. közötti n;vug\·ás mozza.natáuak kell kicmelkednie, minek folytán a nőnek sem oly szaporán, sem oly nagyokat nem szabad lf-p1úe, mint a férfinak. 1\iiYel pedig a nyugv-.á i momcutumban a test sulya a csipökr-e helyeződik, az elóbb elmondottakat olyképpon összegezhétjük : rtó járása akkor szép, ba határozottan nőies, ringó jellegü és megle~ ba a láb nyujtása szembeötlöhb a láb hn.jlásánál. i\Ionnéllazább a nő öltözéke, annáll{önnyehben kisérhetjük figyelemmel testének mozgását járás közben. A ki tehát azt tapasztalta magán, hogy járása nem cs-t.~6tikus, az lehetőleg kerülje a görögös leomló ruházat<>t, valamint a reíormiuhát, mert ezeknek redői semmit sem palástolnak a mozgás, o:(;rh•tilnk tgy teljesen lapoa járá~ gy s mozzanataiból. Ilyen hölgyeknek san fek>i> h>jfodrot, molyulsl az általá.han mcsk1vtnt ondll· mindig alTa kell törekedniök, hogy lehelöleg latill miuujárt jelentkezik merc\', testhez nem álló ruhákban járjanak. Modern é~ izl~srs hajdiszek· r (Hamngulj és nem a.ngol szabás.) n~l nélkü~ö~hotetlen. ~llnllen boll!:r, k1 a. ~rrraucnloh<·Ot A mi esztétikai nézet~ink szerint a lábfejnek megpróuálj:tel vsn1·ng«utat•a l "kifelé kell állnia, n. japán nő akkor kecses, ha A dropletitöl, illatezer-, rövidirukoreekedőtéil ée fodrint61 lábfeje befelé hajlik. Erröl tehát nincs rnit beszélceak .,Frauenlob"·ot k6rjen. A hol ninc. direkt ezállttJa a maayaroraz6ci ve:z~rk~pvleelet : u ·3 nünk, a hány ház, annyi szokás.l\Iivel st.~m az egyik, KERTÉSZ MIKSA BUDAPEST scm a máRik irányt mi scm támog~tt.ja, a normálir; tarlás az lermc, hogy a, lábfejek e-gyene-sen, párVII. kerü et, Erzsébet·körut 5. szám, 11. 21. huzamosan úllnának, de ebben az esetben a láb-------~--- ·- ~·---------~---------

Kozmetika.

Dll

Hatása

l!~~~~!!:~~~~:~ Sütés nélkül

ara csak60 f'll

tudomány, sőt még a zsenialitás fölött is, de a 'zépség kiYiíjil. magának az egyet~mcs bámulatot. Persze nem I'Zabad magunkat az ideális ~sztéf.ikai formákhoz kötnünk, :1 mclyckct csak kevés a~szonynak adott meg a sor'H. Inkább a charmcra, ·a gracziozitásra kell törchcdnünk, ez a.cl meg a "nőnek mindcn csábot. Es ezeket a tulajdonságokat csaknem mindcn asszony megszerezheti, ruett ezek nincsenek a vonalak tisztaságához, a kla&szikus arczélhez köt'\c. Ezeket a kijclcuté;;eket ezelől t néhány évtizeddel még nagyou tisqués.nek tarthatt-a ~olna bárki, de ma a higiénia és a kozmctika \irágkorában hátran kinyilv-á.nitha.tjuk, lllint tény-t. :\Iár kora ifjuságban kell a testet a külöubözö tornák és 8 zabadba.~_ va~ó moz_ gús áltnl rucranyossá, feJ"letté, . ~

graczlOzu.::~ ~nru, do ugyanakkor \;gyázni kell

Házi tanácsadó. .

D J . J.· ) :1 ( kUó liszteL . Km~h. ( Fel~lct ... : .-nena ::. . 1 J. tetf:jzés sze· 20 d. zsrrral feldorzsolunk, l toJ,tst 8 .• ozitrorn· rinti e:zuk.rot, l boro·pohár bort, egy ~t~ t. l.lllnd· héjat bele reszclni s vé.!!ül egy c·ipetny1 _so · ].ll·'á]uok .. "uk- cs . .3 - J: lapot Cll ·• t . 'l o;.szegyuq eze k et JO T··u lék: DJO 0 belöle a. t ep. i nagy~ ága. ~>zen.nt. --::k cvcrjiil' toS apróra. törünk s azt mazsola~al .?s. ze c töltfulk· minden egye lapot a kö-v~tkez~~epp:~Iocsoljllkl Elöbh a lapot olvasztott ze:uTa~ J~l 1fkből vasto.· böYen mcgczukrozzuk és a fcuh toltc ; c..,.czuk· gon bckcnjük, ismét megzsírozzuk e :b~ ,,ao, rozzuk, összehajtogatjuk mi.kor .. a. top- fel no megszurjuk villával egé.,z kere.:,ztul, h~gyl.lleg5ilt• hólyagozzon. A tetejét zsinal me~ken; ~ kapjoO· jük. Pö ezen tésztánál, hogy bo zsJJdac•zollY·l (Közli : zsidó reczept után magyar gaz ;: tojáS Nusskuchen. (Felelet D. J.-~~~na!.iJörz~ölíit~.: sárgáj át 15 kanál czukorporral JOl ,e .. -t diót C" beletéYC e!!V kis SZE'gfü, zeget, l ;j kau~l, tOkl nJl)éll~1C ~· •,\ toJaS t ·a. " adJU ·k ~ kanál E>zitált zsemlvcmorz. at. vert fehérjét és a 15, kanál diót ,-áltoga ''··t·J·íiJ;· t.. .l me <!SU • a tojá;;os czukorhoz. La& u uzn~ ." tojáS ~ 1 Széllel bélelt párnák. 1 kiló li:zte_t-: .nu·o gY11' langyos sósrizzcl ré tes· tészta ke_rocn1:e" tetjük. 5 runk. Ö!'~zegyurá után félóráig P :utott zsi!' • késf ok vastagra km~yJ · ·t'a oi-va::>Z ezutan . . • j]J~ tot·ll>

~-~1 "~~, .~ajjal m. <Tk~njü!:':. ö~;zeha~t]ukjJ1yuJt:.

Jük fdoratg s ezt 1-:metel]tik: haromt;zor. dere~~ . 5 czm. széles s 8 czm. ho szu darabokat f)J>isii\llll>· mct.élövd kivá!!llllk. s forró bO zsirball . 1 J))eg· o , kot"la 'fe Tetejét \aniliás vagy fahéjas czu 'sr:> to,.: hint\e tálaljuk. Lehet két lapo_ r~~1 jó· l\l 0 közepeben kknh-ral sütni. Igy IS nag) ,,

próbáh·a.

f..uzzadá~t, r6zsat:e.n.occ;c!é:l a etep~.;lk elótUl'l.bét halm.c.tot•á. t~~~tlb.~~~d';".n.. Oly ne-.b..éz~ , tul-

stb. Ele-in;r;f) <'~·k preze1.'VMiVl.lmokka\ dolgoJ.i.k. F-ZemlHo i: l::~ t~: fe-~~t, h EY ll leglaí.k.\,uabb C&lk olranolmiil, n kiknél f·[~ik.má~ik hih.:r m:h hsmi'tl\k. ·· · · ne. 1 l? tá.b~n Lltl s~~al, h gy 1 Marie.

~euycr

. kiJO

ftfl

Füstölt hus burgonyával. ~fr! . Ett ~ó· 1 ust puhára 1ózünk t: · ·;,:-:zen.lgJu;Í;ül) J))c~:~. hámozott· bm·gonyát vizbL'n (so uc lkC'·erJ'\i· zünk é~ ba puha, szétzuzya a au::: nl c~ iS bOZ~·Jo 0 · han mcgsu .. t-uk czv r ~'h' e any h agyroa't. zs1r u .,. :ll f'i•t t " -j· 0 adjuk éli megbor:-ozzuk : utoljára ~;'?ul>, 1> ' bus lc\é\el elkcvcrJ· ük é fonóu Lala l 'J)• szos uhorkával. ·.~st J)) 1 .J s tOJ" 1. t l· l\!eszes tojás. • jól eltett me:; ze : ~ bil~.~o eP d~n ételhC'z l het ha., zoálui. öt poOll~'Pt)lcrt bcrl· lehet. belöle vc.rn.i, c~ak fözni ne~ I;~~ÖzbeP ~bt' annyu·a. meg;ekonyodik. hogy fozes ··eréFfaZ. ueZ pattan. A tdje~en fr".s ép tojá:t. c:. liter <l~ ra"k-ják é mesz · \'izet tölt~nek ra, · 1 fél kiló mé~z, l kan:H ·, felold~a. ~

,...-..._______ -=---------r-··'í.11''11l ·s

. {il • \\Hl!P'

~állítÓ~

, ..fél•

• zser'· ':u Korpakenyér. E korpa- ,·agy c~e . [s l r~il~~ n. köv tkezö módon készül : .::! ré;,:z tOZ :3~2 ~ '> buzaliszt t vc~zünk kmvá·· állapotbaU·.~zódá~. r. lisztet 4 deka. finomra tört bik<H"bon:t ·)ctölt~1o}: 8 gr. 'ót. teszünk mély .álba és 1~·. a~1 :CregftcJ~ ll /8 liter m le~ vizet. }likor ezt JOl ~~ sz~j];s /' tük, a n~:ujtóde;;zkán tod.bb. g(-urJ ~k hozz;:; setén még rrv iél kiló lisztet IS ne1u ,.özejlf ""· l a. J> ~c· Több, hos.:zuká:; c:zipót formáh·a bclo.~k éfl 2< b~ mcgnurkáljuk, hideg vizzel megkcPJ'~.Lj i.íl>, S ~encz~?en :násfél-két -~ta ~o;:sza~. x~L ... L ktszc-djuk UJra nwakc•nJük htdeg: 'lZ . , fostol.

megvan fog oz ·knek az cltüntct · séhcz azt mondják - nngy sikerrc-L Ez n. f;Zczón nagy szcnzácz ·ó ja. mo"t Pári nak a. zonyi sz[tlonjaiban. Ezenkivül az.hí.n természctcf:e:n a toiletkk iránt is ~rdeklödnek a hölgyek :\faholnap vége van a höjtnck, s a lila, szür1-c ~s feket~ ru1lítkat \idámubb, szinc"cbh, longóbb anyagokkal escrélik fel. ?\agyon divatos le.z a c-apeline, ruindcn szinbcn, tafitból, c~--ipkcbetéttel másszinü szalaggal. A délutáni ruhák mind princessc.szahásuak, lehetőleg bizánczi himzé~sel, a japán i már egy ki~~ ósdii'"á lett. Az estélyi nthák is többnyire princcssc-ck s míndösszc a vállon tart.ja azokat egy.cg-y kesk ny szalag, kiilönben azt hinnők, hogy hozzá. vannak növe ~hel6jükhöz. 1 A h" 1 ku i, anny-t,· a mennyi e1tú· ..'). :1ZU1<1 c;.upa o

E>gy fl"jcn, söt néha több is. A kalap alól oldalt., rra, hogy az arcz szoplöt ne kaJ:Ijon, a haj át no hátul, mindcnütt clójöon(·k ezek a rernLzcrbc izzadjon nagyon, tulfáradt~g no álljon ho lb. szoritot fürt&:skók. D &ziut 'n mondva, nekem Egy modet n r-.ibilla, Elennor Addir, ,·á Halk kozi atTa, b ogy ebben az észszerü nevcl6iben, ez · nom lebzik s c:<nkis'• na;n·on szöke ngy leaalább a~ arcz, a karok, a test t>zép:.égéuck megtartásáhan, 1s b >ilágo. ~ :>ztenye.zin bajból clvi::elhctö. Fckett!J... 't-• k t . s ezt nem szaemelt:'tieut:U utmutata~o ·at adjori azoknak. a hik 1 en, d ba,nában }1ar6k sz(lrüeu hozzá forelulnak n Rnc (!ambon ll. nlú. Ori nt.Ítl.i~ ;:~ ~7~i<'l :\1~rt, ez<>k a loknik n ·m tl becsület{'S objoklml nkatlályt.. zza meg o. tE:-nvcfr ki.számdJ"I.t :~.~r 1kmk hnnl'm orr.. liirckeunck, hogy • ~ n "'~.U<.~Wsácr lát~ntGt 1.: 1 "' , n ~yujt6 L.n12n.áhu;. ut~n, i.i.lat{li ~7.Eo:Utztl a haj:nal;. han ez c·sa ~ . e.t · k~ M f~b:·tfbeo, ~Jarna -

o9o

csokolá " é sa .ca __, Mlnd&r tt kapható.

!,;Q

'Vasárnap; aprilis

12.

Manduiafagylalt. 10 deka h ámozott mandulát 3.-~ kanálnyi tcjszinncl finomra törni kell. Aztán ti. to~ás habart sárgájával, 15 deka porczukorral és 1 h~er tejjel addig keverjük a tüzön, mig emel~~~~ln~ ke~d.'. ~~110~1 szőrszitán ,át zürvo a f~g:ygepbe toltjuk es rendes modon fa.gyasztJuk.

1J'JSA.G

Fiu- és leány-gyermek rubákl ői felöltök és ruhák ~:::!~~·zii~~ l SZALAl EDE ÉS TARSA, Budapest, IV., Váczi-utcza 4, l. em. l

Izetlen bor · megjavitása. Ha a bor darabban áll, vagy ha közvetlen kerül a hordóból a fogyasztás · alá , akkor iaen sokat veszít szénsavtartalmából s o ._ A Kerpel kézfinomító hatása valóizctloru1é, bágyadtita lesz . Ily alakban persze a 1 a n C B 0 d a S, U g y h O g y b á t l' a n á ll Í t. foO'yasztó izélésnek nem valami kellemes ; kell k~t?m; a KeqJel kézfinomító néltehát, hogy az elillant szénsavmennyiség pótolu l o z h e t e t l e n m i n c1 e n ki n e k a k i r agyogó fehérkózl·e akarszert tenni. tassék . A l~özvetlen hordóból mért bor szénsavta.rtalmát is megőrizhetjük az által, ha a hordót erősen b edugaszolva hideg pinezében tartjuk. :Fogyasztás alatt levő borba szénsavat vihetünk oly formán, mint a sörnél is szokásos, t. i. redukcziós 1171 szelep alkalmazása és megfelelő fel ·zerelés mcl~~fS~l ~ézfinntnltó ára 90 fill. 4 U\aget bármcntve 1 tt · körülbelül % légnyomással s~oritjuk l;:i a • errol gyógyss. Bndapesl, Lipót-körut 28. bort' a· hordó ból. Igy csak fogyasztás alatt levő bort kezelünk, mert eltartás alaLt lovő szénsavrr ·c~1gc bor telitésér más rendszer van alkalma~~sban . , zén ·av a borban előá.ll, mint a borerjedés rucilékterméke és keletkezik az érési idő alatt az élcnyi.ilési folyamatoknáL A, borh~z köt.ve nincs, ól kA baromft-ól rendbentartása. Noha a baromfi- abból a le-gcsekélyebb mozgasra ehllan, Igy a bor he~ at_. a jó baromfitenyésztő télen is legalább érését clőmozditó munkálatokkal folyton k eyosa] enke1~t egyszer jól kitakarit ja, ta va · zszal mégis bedik annak mennyisóge. Uj szénsavdus borokra ez apos tlSztogatá ra van szük;;ég. 1\lindenek előtt a keve~:~bedés előnyösen hat. l{.égi borok fejtés, ~í1~:n~~-kat. hll ..átviz gálnunk A korh:"'d~ gere~1: derítés és szürésénél pedig óvatosan kell eljárni. lly , klsele.]tezzuk, m erL ezek repedeseiben ]O · ugvoh l,yet, találnak a baromfiakon élősködő rovarok. e's ezek• a. 'lcza1. ,. A z ül'o-ru " dk · JO "'l a't Hnwtsitások mtatt kérem a nén•e ügyelni kell a ·a t IS ROSA SCHAfFER . Vizsgálnunk s a korhadtakat ujakkal felhserclnünk. Ha •sak lehetséges, ne gömbölyi.tctt, 111 szegictes ülö rudakat használjun~, mert 0ln:~ e en a baromfiak sokkal biztosabban érzik v a~ukat s álmukat nem zavarja az előre-hátra 6~~] ?.u ·~'-ál~~· Az ~lmot kihordj~ a _ba.romfil'és _kos elegetJuk, a komwen clmozdithato deszkaéldze ct pedig forró karbolos vizzel, hig köEzt a. Ie'gföbb kincsec elérni egyedül dö~t~.a~.. vagy zöldszappannal erős kefével lelUc ~olJ.~k. Ha földes az ól, ugy a földet is erősen Mme Rosa Schafter tlsz:!eletbe' l vegyósz:do ':. ~g:~ltoz:~~ _ezz"'l az oldatt~l, ha, pedig hid.lá~~s, torné és szerb. kil". udv. M:. tesz~a-I...at ,a fentebb lerrt modon megt isztit és kamara-szálilló Wien , 1., Kohl markt. 6. ~Ita.! fölkárt 0'k a telen at semmiféle baromfibetegség és taltUt ~ önmag<\ !\Ital baszn;l.lt szépitösz:et·ek· ~a ony rovar scm jelentkezett, ugy a falakat 1 kel siket·üll. k1•01 nenyczetet karbolos, sós vagy tinlsós n;~.észszel eszcl'"k kárték )u-. Ha azonban poloska. rüh, vagy más Poudre Ravissante 11Y rovar, vagy atka lcDtc cl a baromfiakat vaN cs. és kü·. sza.b., nók;:,y p 1" -" ' uek nHkU!özbetetleu, llltil -ee 1g ba.romfibotcgség pusztított a tél folyaa bór t •a.kitOan fehéné teszi , pompás email,je lite;' l~gy. az egész ólat d zinficziálnunk kell. Egy az összes börhiMk"~• ~ldunkzoforhwt tizenhat liter forró vizben felnünt himlóhely, auyo.ja"'yeket elta.karja, a. ietet b 8 _a"? ~~dat~~l ugy ..a falakat, min~ a meuyerl\ncl!ioka.t . elsiruttja.. 0 összebuzza a. P,_~r usoka.t repedés ~ 011Jl~k. \!g1clnunk kell arra 1s, hogy a é> ruiuden UO! lUCtOt Al•czliépcm (törv. Ytld,·e). valdtóvd. és virulóYi ?ldaL, el~b~ Is ~os~gesen behatoljon a lizoform tesz. Az e,?:yedüli puder, . .. alczú.]- 111 -{v csa1,qs 1gy puszt-qlnak el az ott leYÖ melynek használat!!. ut~tl mosakodm lehet, a nálkul, hogy szenzi!.ciós ha.t asa. elmulua. Án 6 és 3 korona. 111iko 1~· U~ak akk?r szabad az ólat kime zelni, . RaVI·ssante hasz;uá.lnia. é•tizedekkel fiatalit és mlnden nönek I; eJ!. Ara. ... ..... .... 3 korona. nlj·'.t· ~ar kellőleg fcrtőtlenitcttük. A tyukól Creme • f mc<>óvja. a. LJö1·t a Jl&tyllüdtséF,töl, erősiti hin.!lll···u"'ar földes, akár de~~kás két UJ·J·n,·ira beau R3VISSan e az tb és B leg!dttinöbb biztos Sl~erU toilet· E l l!;.: t f' ' ·' vi:: . .Ara. t üveg 6 K. }ilinden uön e_k ajll.nlható cs. e~ illr. .sza~. a legj 0 1 b ur twal. ~z kiüönöscn a. pul ' kaólakban homlokl<ölo, l'.l.n cz;n 611mli, mán·én)iehét·s~gu homlok eléléSéte ahlloz ) kalo1u. l acsa és liba-ólakban -zalmával darabonként 3 K állkötö ke ttős á.llképzodés megn.kadá.~~%11.· zun - · Az a l mo t , l1a nmc . .c. &t•a. d arnbonkén t' 4 K és a. kivaló szópsé~szapp~n "<><~V~n egy ól! na you ok b aronll1 Ravlssanle" cltua.bonként 1.60 K Jával m~_~cen rne.,. és 2.40 K. Mme Rosa Schaller " ősz11.~ huJnak bar0111 fi)a~, hctc~1ként gy-zel', h·a. ellenben sok vis<>a.vat :!.zsol ju. 'fh~tslkOJ'i sv.inét, legremekebb sz6két, ,Ieglll. eg .. "t '~n az ol han uo-y heteuk ·nt két ze r kell fén'Vesebb geszt,enyebe.1·nM, Mrsonysz~~ü fe~et~t,. ~em.nn.féle . ta '-'JI .a.n1 "' ' C a k' ruos:l.s nem képes az elért :!.myala.toteltunt~tnl. Egys!cn hlls~ 0 olog azonban t Isz , ll · ~ f"d a ti~ z ta ag. ·15 nülttt elegendő . .Ára. egy !<is doboznak 3 K, egy .na.,y doboz0 uak 10 K. Usa.k a:.s arc?.képemmet ellll.totta.k va!Odlak.}!hodof11S ~an lehet egészséges a baromfi.

~-·

Yl ATKOZAT!

Gazdasáji fan "c adó.

Konoor"·

Bzeri! mal~cz.~.alás elháritása. Malaczfalásra renda lllala ,,a. suldo l·o, 'J .·zolda;: l raka , pm.. TT ., '- ez a,;: ugya111•

:-;al . , , l . .. "l .Jaro 1ew-s fájdalmak s gOl·cso t O$sze-v· .!zgatottu. teszik az állatoL s a:G· kinjában It>.n:nua{''·'{;a kapkod, harapdál. Ha cry ily aikaVeres lJ u eleharap malaczába s felfalJ. a, azt, a ' más alkalommal 1·8J1lételtc sra rea'k·ap, R mü1den 1 ~·ésen l"g : .. nk'l.ege zi. Hogy ez ne történhe sen, , Yun - a. fi lz . , Jo.. egy-e . ac ' tatásokkor, s a mint vilagra azonbaugy __ malacz, ch--cvz~ zük azt a koczától. Y öln esetben a~~t, __a lllikor nem lehetünk jden~ ily ~~l:Uilla.teás J~~~'- a Ulalaczozás előtt a koczanak tobb ópiu . Jet, lllelybe 15-20 csepp, esetleg fYugodtahlo't csc_l?el'Ytc :;ünk. Ez a forrázat a ko zá t ~ogy az a~ ~~gJ<'· tenni 's fájdalmát c illapitja, koc:zánál ra \nJab~n való malaczevéstöl eláll. Oly h~en elö~rigy~y egy izben megette malacza~l, fiatra, lllinthoza_, Ilelll ::tQkat ér, itt nincs cg.yeb b~dzás tart, s~~ fo~:yton lllellette kell lenni, nug a lg, l'llert ha f< .dra.eg azu án i- firryclni ecr dara· esh t'k , . <•J al·l1 o e . b . e1 • ' <>- a szoptattt"'a, akkor 1 aJ l czoza -~a gy 011 . '

:nar

,,1 ind t>n si\Jladt arcZll ak elm>tlllmt lan l'ór,sa,p•rt kol9söuoz. •.\r a 3 K. Osszes gytl.rtmá.ny&im Párisban, K,ondonban és B~cs· ben a nany aranyéremmel di,ia:.staUa.k. Szereun ~-so~á.Iatos h!<tásll.ért teljes jöt<l.tl&.st vl\llalol;: a. legmagasabb korok szamtabn köszönö.' és elismerö-levelei ~e~tek inthetök. 586

Mme Rosa Schafter a palet·mói akadémia tiszteletbeli vegyészd.oktora és. a Szt.-Péter-rend keresztes Dame Patronesse Je, szerb kir. udv. és kamaraszállító : WIEN. 1., KOHLMARKT 6. Mearendelések czimze"dők: CARl:. PFENINGBERGER urhoz Wle", XIX/2. Stelnbuchlweg 3.

.. Uzsnafek. '

( Ké~iratokat nem ad~ nk vissza.) F. Paula. Levél megy. )[. P. Mária. Neu; olya~ szomoru, ~t a. lllilyennek képzeli. C?sak te. sek. toya.~~ folyta~ a. tejkurát, azonki>iil pedig t.esse~ '\"lbra~ZlOS ~~sszazst használni. Ez feltétlenül meg fogJ~ hozm a kivant eredményt, ha. kellő kitartással folytatJa. T'a4virág. Kozmetikai rovatunk veretöj 'nél (VI., Felső rdosor l.). . . . ,. ok a bajun!. l. ~g~n~s "".an. ';['essék betenktmt két· szer, .le!ekvé:; elo~-t Í~Jbo_n:t c:~ a hajá alaposan megmoslll e~ t:ehabosJtam meleg '\'"izze1 és koloz vári kénes feh.ér katra'l!y~zappannnl .. A szappanhabot ha~ia rajt.'t c~emte 10, ke~_?~b 3? p~rcZlg .. azután mo a. 1 sok langyo nzzel (ha: s.z~_ke .• kam1l~a-tea sok langyo · ,izzel), ugy llogy a feJ 1Joron e5 ~- haJon \5CllllllÍ szappm ne llltn·adjon.

Utána öblitse ki sok állott vizzel, azután alaposan le• száritva, tessék kibonto tt hajja.llcfeküdni. Ezzel a mecha· nikus manipuláczióva.l oleinte sok hajszál fog kihuztüni, de ettől . ne _ijedjen meg, ezek bot~g hajszálak, ruelyek arnugy JS kilmllot.tak volna. Ezenkivül tessék másodna ponként fejbőrét ala-p osan bedörzsölni Garallli·féle h ajszeszszeL Azokon a napokon, malyeken sze. zcs be. dörzsölést végez, szappanos n10sást nem szabad végeznie. 2. Nagyon természetes, hogy van eredménye, ki.ilönben nem ajánlaná.nk. l\Iindeu n arryobb gyógytárba.n. 3. Ne használja. 4. To ·sék a gyógytúrban Zink-kenócsöt venni, . 6- azt haszná luj. 5. Kiirtható teljesen , eleJ trolytikus opil.iozióval. 6. Ne használjon. 7. Kolozsvári bórax-, benzöe, Szent László-, Lanolin- . vagy gyerm:i:-'."losó kövérszappan. 8. Vibrácziós masszázs és arozgózfürdók· kol. 9. Aprilis 12-én. F'. A. :rom azt tetszett kérdezni, tehát nom is arra válaszoltunk. Az izzagnak egyéb okai is lehetnek a tisztát.Janságnál. Az okot azonban igy, 1· tatlanban meghatározni nem lehet. Kezelni feltét!eniil kell. Az emlitett k nócs jó, de tessék az cr ·o3sal kez:eltetui, é3 ennek utasidsai ~zeriut cljámi. .Ycllykc. T<)ttl';ék a ki.ivelkezö kezelést "Ó"ezni: Tes ·ék napon ta többször állott ,rjzzcl rucgmosa~odni, est pedig állott vizzel és koloz vári bórax-szappannal . A szappanhabot hagyja rajta 10 perczig, nzut'u mossa, lo sok langyo" c's utána állott vizzel, loszáritás után tes ék éjjelre bekenni febéritö bársonykr'mmPl. Ezen. kivül tessék másodnaponkén t arczgőzfürdőt használni, melyet vagy a Vénusz a.rczgőzölögéppel , vagy a következóképpen végezbet: Tessék egy nRgyobb . vasfazék fenekére izzó vasdarabot tenni, azt forrf. Yiu;C'l leönteni ó; fejét a. gőz fölé tartva, ff'jét '·s a fa;~ekat egy iitt ogy vastng kendővel betako.rni. Ezt a gőzölést husz perozig használja, mely idó alatt a viz többször feJh;ssitendö. A mitte szerekct tessék másodnaponként kiprésolni, a. megérett pattanásokat pedig kiizzitássa.l m~gti~zt.itott Yékony tii hegyével felszurui. A kíprése\é,,, illotYo folttzurás után szappanos melegnzes lemosás és ledörz.söiés ' · következik. Verona. Tc sék ugy kezelni, a hogy azt N'ellykének ajánlottuk. Gondcs anya. 1. Tessék elolvasni a Nellykének küldött üzenetet. 2. Tessék ugy kezelni, a. hogy azt a. •>Sok a bajom<<-nak klildött üzenetünk lsö pontjában láthatja. 3. Hetonként egyszer kevés Ches.ebrough vaseliuneL 4. Nem simit•ja, fölösleges. 5. Legjobban azzal a. festékkel, melyet gyógytárakban cr.re a cz:óh'u, már készon kaphat,. Uj elófi:eló. Tessék ugy kezelni, a mint azb a •>Sok a bajom.;~-nak küldött üzenetünk első pontjában találja,, Rózsika. A fejbór tisztitására. El;:,-6 kérdé-s. }!egadott czilllére levélben hüldjük a '\'"á laszt. ]Jargit. Sose szomorkodjék, nom olyan borzasztó nagy baj az egész. Olvassa el a •>V,,,dvirá.g<<·nak küldött üzenetünket . Egé3Z nyugodtan hozzá fordulhat. A 67. számu cló,li~etó. l. Kezeljc ugy, a hogy azt a. ~Sok a bajom\•·nak küldött üzenetünk első pontjábau találja. 2. Olvassg, el a ... ~ellykénck adott üzenetünket. . N. H. B. l. Tessék a G rami-félc börhámlasztót has=ál.ni. 2. Ol~·assa el a ''Sok a bajom<<·nak küldött üzen tünk clsö pontját. 3. K ezelje ugy, a hogy azt Nelly· kének ajánlottuk. K.-né. Ki"ánsága <:zerint Je éiben vála zolunk. EtlZ Emilné. S::egcd. 'Fgy tudjuk, hogy Una· Donna. wár németben is megjelent. Te sék az Eggcnbergcr k'öny•kereskedéshm:; fordub1i. (Kecskeméti-utcz::>). Egy elófi:.ető 1•cje. R. 111. • kérdezett cúkket Lónyay Sándorné irta . .:\. másik álnév alatt Pap ~Iariskn. irt. P. E. Tessék Ettl E.·n ;nek küldött vála~zt clolns11i. Bmyey Bélcin6. L'nyay ,_oíndorné. D. J. Ggy hi "zszük, németben. Tessék az Ettl E.-nénck küldötL Yálaszt elolvasni. Czikkiró az olasz oredctit olvasta. :\ czikkben •>diwerzio<< helyef.t mindeniitt •>diverzió ~ olvasandó, mcly az ch·ál<íst jelenti. Az •>c« sajtóhiba. G. JI. Olvassa cl a font i üzenetünket. . F ccakcméti rlüfi:;ctö. l-fa a panamafonat. valódi, akkor ugy lehet mosni, mint a fchórnemiit. terméQzetesen szóda. nélkiil. Leg ·zélszcrübb panamagyökérforgács főzetet >agy quillayaszappant venni a mosá hoz, aztán több izben kiöbliteni. Dr. K. L.-n é. •\z ugyncYezcU - olasz és Ol'Osz salútB< körülbelül ugyanaz és miuél több anyagból áil. Vesznek hozzá főtt burgonyát, babot, zeliert, eczetns u bork!H heringet, hideg husmaradékot, szardiniá~ sil .. eczet! 1' o~ajjal ... m.us~~rrnl, só.':al, borssal fiiszerczik és tetszés :,:ze: n?t . foldisz1~1k k':'vmn l, ezéklával, kemény tojással, kajmval, .olaJb?gyoval, as.zpikkal stb. Nem h-ldjuk, hogy a fra.n cZ!a salata« ugyarulyen potpourri·o? 7 . . ~ · J. ~o;;sony. Benzinnel keztyiit, sdyclllszalagofi es ~lyen apr?sa~_o~ szokta~ ruosni, oly·•1.'~éppen, horty a~d1g nyo~kodJ ak a_ beuzmben a ti,ztitandó tárg:yat ~:U$ll ez te~J,e.sen lllegt~ ztul .. A pi zok az edény fenekér~ ~za., egy Hlo mul-.a. . , a h-~ta. benzint palaczkba. töltve es b~d~ga zol':a, maskor lS lehet használni. Csak un ppa "'za ad benzrnnel tisztítani, merb pt'trija könnyen llleggyu1a . •

h !~ázlebo:n.tás r.niatt!Í

_, .

~ WUJII---~~ BlMZŐA

'AGOK ÉS SZÖVETE' ,

40 c~n. neles fntószöTot nines szegúhly~t 1. K eteiott :::.~0 _K • .- Y!dékrc mi!!' a ktls<~let turt miDtak:lt h7h·r eu kültl<ik • Nng;l·. l'ét>es árjf>g·yzél dt,itnlnnul.

V1<lékre

CZI D •

kiv lasztásra. is killdök.

, NDO-o női kél!imunka .CU nagyiparoa

Bnd pest, Kirá.ly•ntcz:l> 4 . szám . 1tE1otemet 1908 május 1-6n

1::?1

way otc:as ~. ""· •• (\";1.:zi-köl·ut sarok) - jlt .u·ulltzam ba lle!yezem 1t.

AZ UJSAG

Vasárnap, április 19.

SÁG ÉS E

•

A nemzetközi eszmeáramlatok bejárják az egész müvelt világot. Ha valahol valamely szükségszerü gazdasági, etikai, vagy társadalmi mozgalomnak faji jellege volt, csakhamar átcsap az ország. batárain és az emberiség kérdése les~- belőle. Mer~- ~ hasonló megélhetési viszonyok már előre megteremtették a talajt, tengeren mnen és tengeren tul, s az ember kuzdelme a kornlmények ellen mindenüti hasonló az expressz-vonatok és drótnélküli távirók korában. Az emberiség leanagyobb kérdése - mert ez a lét ké~dése - az anyaság. Az állam érdek;, hogy polgárainak száma növekedjék. Az emberiségé talán inkább Madách eszkimójának panaszában rejlik, hogy sok az ember és kevés a fóka. · Felmerült a kérdés, hogy a kisebbszámu gyermekek anyagi és -szocziális érdekében jogosult-e a családban az anyaság önkényes korlátozása? Hogyha az an)' a, főként ha kenyérkereső pályán dolgozik, társadalmilag szervezett intézmények segitségével képzett, idegen egyének által neveHeti gyermekét, a jövőben megszünhet-e az anyaság mint. családi foglalkozás'? Örökké. léteztek az Életnek ezek a nagy kérdöjelei. De a férfiak a nyilvánosság előtt nem beszéltek erről, és az asszonyok is hallgattak róla. Még most is hallgatnak. Csa:k egy-egy hang szólal fel abból a mélységes oczeánból, mely nekünk idehaza az emberbéget képviseli: a magyar társadalomból.

A szaporodás kérdése. »Az anyaságnak öröme és gyönyöre, de nyomornsága és fájdalma is van<< - mondta Nelly Roussel abban az előadásban, mely-re kő záporral feleltek a farizeu ok. . >>A gyönyöreit m.inden időben emlegették, Ideje, hogy fáj dalmah·al is törődjünk« - foly· tatta beszédét. És a fa.r izeusok, az anyaság nyomorától érintet.len asszonyok és férfiak duplán markolta.k a sebzö kavicsból : >>Fe zitsétek, a ki bajokat emleget, a hol a földi üdvösség legbőségesebb forrása nyilik !« Nelly Roussel, a ki maga boldog családanya, mint amoderu eszmék minden mártirja, fájdalmas mosolylyal fogadta azt a rengeteg ferditést, rágalmat, gyanusitást és fenyegetést, . a mclylyel a >>nŐ << iránti sajátságos tiszteletnek adtak kifejezést olyanok, a kik néhány nappal későb"Q Forel tanárt ugyanazért a tanért, lllll?-t a szocziális jóság és emberszeretet apostola~ dicsőítették. 1\im.e Rousselnek a gyakorlati élet tapa ztala.taiból és a neomaltuzianizmus teóriájából kiinduló előadása a következöket tartalmazta : Szabályozzuk a szaporodást az anya, a gyermek és a család érdekében, me~ a .~9rl~tlan szaporodás, az asszonyr:a~ egyt.k szüles es a rná. ik között nem hagy Idot ereJe visszanyerésére, ugy, hogy minden szülés jobban_ elgyengíti, a mig végre a korlátlan szaporodasna.l~ áldozata lesz. A korlátlan szaporodás által nyert gyerm_ekanyag sem a családra., sem a n~mzetre nezve nem jelent hasznot, mert tudomanyosan m~gállapitott tény, hogy a harmadik gy~ri?~k utan rohamosan nő a gyermekek halandasaganak százaléka. , ~ anya tehát fizikailag gyengül, h~gy e~e~keptelen gyermekekkel szaporítsa a születesi statbt;tikát. Az átörökölhető bajokban ~zenvedők két lehetőség veszedelme között allanak Nemi absztinencziával önmagukat sa: 1?-Ya~g-c.to-tj~k, vagy ösztöneiknek megfelelő ~emi eletük kovetkezményeivel örökölt betegsegg~l terhelt generácziókkal rontják a fajt. Szam~kra az egyetlen megváltás a szaporo~ás telJ~s megelőzése. Igy nem kell lemondamok a ha;~aséletröl, de terhelt utódok életéért sem felelosek. A fizikai okok mellett főképpen g_azd~sági okok indokolják a szaporodás kor· lat~za._;sát .

. Nemi erkölcseink durvasága

a kettös

erkö1c~ szörnyüsége · ezer ággal tiplálkozik a

családalapitás ~zu.asd.gl nehézségeinek brrá.sából. A családalapitás drága mulatság, hova· tovább a kapitalizmus legfelsőbb tízezreinek kiváltsága lesz. Banális közhelyszámban állapitjuk meg, hogy mind idősebb és idősebb kor· ban házasodnak az emberek. Kem volna-e jobb, ha ifju férfiak és nők legnemesebb érzelmeik virágzásában kelhetnének egybe, s tiszta, monogamikus viszonyban élnének m.indaddig, a mig gazdaságilag is helyt állhatnánal· a :rületendő gyermekekért ~ A csábitá áldozatait óvhatnók, a nemi betegségek terjesztésének c"iráit is kipusztíthatnók, ba a szaporodás korlátozását nem bélyegeznök erkölcstelen üzelem.nek. Ha nem tartanók fenn azok ·számára, a kik az élet m.inden javát élvezik sa kik ugyanarról az italról, melyet élvezett:l s~!kcsölne~, azt állitják, hogy méreg- ba mas kostol belole. Az emberi faj tökéletesitése megkivánja a szaporodás öntt;datos s~abályozá~~t ugy a szülök mint az utodok testi, szellemi es gazdasági b~ldogulá ának szempontjábóL Közönségünk föellenvetése, sz~rint nálunk erröl a témáról fölösleges beszelni, mert, gya· korlatilag eléggé ismerik a rendsze~t. A ~a.ncsolók azonban elfelejtik, hogy e kér~esben _1s a;zo}r a kiváltságosok, a kik az élet nnnden Javahol bőven szerezhetnek, mig éppe~ _a.z ?k sza~oro_d: nak ösztönszerüleg, a szülh.~'tesi e~, h a;I~oz~si stati~:~ztika díszére, a kik. xany?s ap a _ozas, szörnyü lakásviszonyok e egy~b has~~~~ ~,efolyás alatt legalkalma~lanab_ba .. egy e e e~~~ testi és szellemi munka-r a htvatott nemze eprodukálására. Ezeket a rétegeket kell megismertetni a szaporodás megelőzésének a házastársakat nem veszélyeztető tudományosa?. ~egállapitott módszereivel. Ez volt a ~~~mx tak Egy~. silletének kifejezett ten~enczia~a, a melyben kell, ho~:f támog~sa, mmden~ , ,a ki a jövö generáczxot a m.ai tarsa~alomenal magasabb szinvonah·a akarp emelnx. Csak a legdurvább egoizmus gyönyörködhet a maga véde t bástyá.já.ról a nép tuL zaporodásának gyötrelmeimciben. A neomaltuz.ianizmus szervezett hivei minden~tt első. ~orb~n ~ munkásosztály asszonya1:11a~ ,felVI~agosx.~ásara törekszenek. Szervez?teik el~n ~~enutt orvosok, tudósok, államferfiak kepVIselik. az eszme szocziális é nemzetgazdasági jelentöségét, A nőmozgalom min-

denüte ratér o tan propagálására s jellemző, hogy a nemzet·közi nőszövetség alelnöke, a német nőszövetség elnöke, a magyar születésü dtift l\lária adatta ki Ruttgers dr. >>Die Raesen verbes erung« czimü hires munkáját. A szegényügygyel foglalkozó asszonyok Németországban régen hangoztatják a szaporodás korlátozá ~a propagálásának szükségét. A hollandiai szö vetség a munkásnegyedekben házról házra járatja tagjait a munkásasszonyok személyes kioktatására. A következő orszú.gokban államilag clismert alapszabályu szervezetek terjesztik a maJtuzianizmus ta.nát: Angolország (The 1\falthusian League), Francziaország .<Ligne d_o la Régéneration Humaine), Hollandia _(De Nil~w l\Ialtusiaanscke Bond), Ném~torszag (So~Ial Harmonischer Yerein), Belgmm (La L1~e Néoma1t husienne), Spanyolország (La: Liga Espanola de Regen~:~tion Humana), Svá~~~· stb. Amerikában, Braziliaban, Cubában, Afrikaban, zóvnl szerte a világon szervezett munka alapján terjeszt.ik az észszerü fajpolitika tanát. Hogy nálunk az erkölcs állovagjai rendöri közbenjárás után lármáztak, kevéssé érintheti a Feministák Egyesületét. Hiszen az egyesület megszokta, hogy minden kezdeményezését az első pilla-natban ellenszenvvel visszauta.sitjá.k, de igazságait azután nagyon gyorsan elfogadják. Mi, a kik a gyermekhalálozási és a kivándorlá~i statisztileában megdönthetetlen bizon;ritékait lá~ju.k annak, hogy ,népünk szaporo· d~ a net? ali arányban arszagunk gazdasácri VIs.zony!l.Ival, kötelességünknek tartottuk a k~il~g es gazdaságilag gyöngék figyeimét megva~ta.suk humánus és tudományosan mea-okolt modszerére irányitani. . o

fizi-

Nem a kényelem, az önszeretet az a szony! dacz meddőségéről, egyáltalába-n ~em á tout prix,. m~dőségéröl, még kevésbbé szerelmi sztraJkrol beszélt nagy szónokunk, hanem tisztán a fajpolitikai szempontból gyakorlandó k~rlátozá.sról, amelynek előnyeit ugy a szülők, mmt a jövő generácziók nyugodtabb élet.boldogaága fogja igazolni. Az erkölc nevében csak azok tiltakozhatnak e tan ellen, a kik az erkölcsöt a nyelvükön vagy a tolluk hegyén hordják ugy~, de f?galmuk 8inc~ az igazi erkölcs legmelyebb ertelmérőL ]Jédy-Sclzwim-mer

}.lq_Zfq.

t'.._

ito

AZ 'tTJSÁG A

szinmUvésznő

házassága.

Szerződéseinkben,

ugy, mint különben a többi szinházakéban is, benne van ez a pont : >>Ha a nő-tag a jelen szerzödés tartama alatt az igazgatóság hozzájárulása nélkül férjhez megy, az jgazgatóságnak joga van ezen s~~rző~ést, a tag_minden k~Ftéritési igénye nélkül, harom haV1 felmondas mellett bármikor mcgsziintetni. << A Vigszinház igazgatósága ennek a jogának eddig még egyetlen égyszer sem szerzett érvényt~ mert meggyőződése, hogy· a családi boldogsag, a melyhez a gyermekáldás is hozzáta:toz~_k,, mint m!nden _müvészetben, ugy a zmmuveszetben 1s az Igazi tehetségre csak megtermékenyítőleg hathat.

A.: anya a vasuti szolgálatban. . Hogy a gyakorlati életben a pénzkereső anyák szolgálata tényleg megkívánja-e, hogy az asszony és anya munkaképesságének fentartása érdekében jogos-e a házasságban az anyaság önkényes korlátozása ? . A válasz igen egyszerü. J ogos akk01·, ha az. anyaság a nőt (értem ezalatt a törvényes· feleséget) kenyérkeresetében akadályozza; de nem jogos akkor, ha a nő oly állásban van, a hol azon idő alatt, mig az anyaság öt szalgálatának ellátásában gátolja, rendes fizetést kap, tchtít nem szünik meg kenyérkereső lenni, · Bóczán Elemér, ,_ •

Faludi Miklós, a Vigszinház igazgatója.

L ZLÓ czég

Budapest, Kálvl11·tér 2. szám

hirneves magyar himzettruháinak 109. számu modellje.

a kele_Li pályaudvar állomásfónökhclycttese.

Az anya a postai szolgálatban.

A nő legyen >agy hivatalnok, vagy anya. f:'zervezeto nem· képesiti arra, hogy mindkét hivatásnak megfeleljen s a legjobb a-k arat· is megtörik, ha a kettőt össze akarja egyeztétni. Ez természetes is, az anyai hivatá-s ez.e rnyi apró gondja leköti lelkét s száraz, lélekölő lúvatásos munkájának nem képes megfelelni; ha szive van és érezni tud. Onnan van az; hogy az állammint munkaadó az anyát, a-legmesszebb menő támogatásban részesíti. ·- · A helyes mególdás azonban az lenne, ha a nő akkor, midőn legmagasztosabb hivatását teljesíti, meg~zi.mnc tisztvü;clő lenni. R~[tter E?iúl,' p. és t. tanácsos.

Anyaság és gyermeknevelés.

Hogy a feministák által hirdetett tanok mennyi üdvöset vagy mennyi károsat fognak: az emberiség számára hozni, annak elbírálását ... másokra bizom. A mi engem a megindult mozgalomban már hivatásomnál fogva is .különösebben érdekel, annak az eszmének terjesztése, hogy: >>az anyaságot mint csa.ládi foglalkozást meg kell szüntetni és a gyermekek nevelését ;>zakl:!zerüen képzett egyénekre kell bízni<<. Ez az eszme, bár ·nem ilyen alakban de nem uj előttem. ~ppen müködésem te;éről nyilik legjobb bepillfmtásom a társadalom ama törekvésébe, mely az anyát mindinkább fel . alrarja szabaditani a gyermekgondozás és nevelés időt és erőt lekötő kötelessé()'ének tel0 jesitése alól. Uj · csa.k a forma, . nielylyel a femfÍiizmus kivezeti az anyát'_ a: gyermekszobából, hogy r helyét oly valakivel fögláltassa el, ki munkacrejét és tehetségeit ez irányban akarja érvé'nyesiteni, mig az ·anyát hajlamainak va-gy ~mői méltóságának<< inkább megfelelő muhkakö:rbe óhajtja helyezni. Hogy ez a törekvés mennyire üdvös vagy mennyire helytelen, megint nem tartom időszerünek most tárgyalni. .Annyit azonban mindenkinek be kell idővel látnia, akár hive a feminista irányzatnak, akár nem, hogy a már megindult áramlatot feltartóztatni nem lehet. Lassan fejlődött s a ki, mint én, figyel~m mel ki.;érte utjában, látta, hogyan nőtt ekkorára mint . hópehelyből a lavina., mely most ·már óriási erővel zudul az emberiségre. .. Az első lökést, mely megindította, a nehéz megélhetési viszonyok adhatták, melyek kény:.zeritették az anyák egy nagy részét, hogy a kenyérkeres~s nagy munkájában a férfival osztozzék. A gyermek maradt egyedül, gyakran minden felügyelet nélkül. Fájdalommal gondolhatunk erre az időre, mikor annyi gyermek pusztult el a tudatlanságával vagy tehetetlen- _ ségével okozott balesetek által. Végre a társadalom, késöbb a korm~y is· felismerte a mindinkább mutatkozó szükséget s. bö~csődéket, gyermekmenhazakat, óvodáka:t; letes1tett, melyekben szakszerüen képezett egyé. n~k, óvónők őrködnek ma már a kenyérkeresesben fáradó anyák kicsinyeinek testi és lelk;i épsége felett .. kevé~z~ a szakszerüen képezett egyének, kik~l!. ösztökél vét~lle! a gyermekek iránti szeretet társai let~ekalfrara, é:ppen ezért keresett segitő-_ is kik assankent azolmak az anyáknak ' ugyan nem k, t l l . ·. kenyeret család. k e;ty ,e ene r a romdennapl kájával megk JU .szamara saját kezök mun~.!adelra blmz41sü roha ,· k ereslll de a t' d 1 'l 1 w fehér lenvászonból ...... ot korona, r~ltJ_O ~ l'Ótt kötelezettsé k . ar. a a om a ta Fehér lenváozonból ós nensn . hasonló ~himzésael, l'OVIdebb ideig távolt ~e tclJesrtése hosszabbl ehér feke te és nyersselyem szmben ......... .. ... 3a koroua tól. l\Iegkezdo"do"tt a akrt··.··adneadko: a. g,,Yermehzoba'A czég divatkönyve és rubekelme-ujdonsága.inak mint&~ g,Ujt~m~Dyo k6mége_!!en kil~de~lk, -· , repe a családban. A- l-':Uf~l~~.~k foutos sze-

~-.

..,.,

.... t

o ~·öl .l?~özöm<?~t

idegen ajku, idegen szokásu, csaknem minden előképzettség nélküli egyéneket, >>bonne «;ó~at és >>Fraulein<<-okat lassan-lassan kiszoritottak. Ma már annyira megkedvelték a mi magyar gyermekkertésznöinket, hogy már jóv~l a. · képesitö vizsgálatok előtt sietnek az any;ak az óvóképzöbe, hogy előjegyezzenek egy fiatal ó~?~őre, ki a gyermekgondozás nehéz munkaJat megosztja velök. , És az óvóképző vezetősége teljes tudat~ ban van mosta.ni feladata fontosságának JS. Ma már nemcsak az óvodák számára· kell lelk.ii~meretes, kötelességtudó óvónőket _ké-_ pezme, nemcsak a tátsadalmi kötelezettsegek által' lefogla.lt anyák támogatására kell"alka~ mas társat nevehlie, de el kell készülve lernue a feminista áramlat nyomán miba.mara~b mutat.kozó azon szükséglet kielégítésére, 1 ~ · ~elJ: _anyahe~yettest ki-ván a gycrmekszob~bol kiszolitott ·n6 helyére. · 1\lire a lavina ideér, már sorompóban ke! 1 találnia egy egész gárdát, mely an:~ l~sz. lw vatva, hogy szivére ölelje azt a ·: ·gye,rmek?t, ki mellő1 a kor zelleme elhívta az--é.d.es .anya t: · Es ha azt kérdezi valaki tőlem,''n:iilyen fegyver~ ~dok annak a gárdának a ~ezé~e, l;lo~~ elho~!1thassa az éde anya helye..t 'J~Y~-~J;llelo. . mellol vagy melyik tudományba aliaro:n. . 8 vez~tni, ho~y képes legyen az édes á.n:fal. ko~~; lessegeket Idegen gyermek mellett telJes:t-enJ : Annak megfelelnék a következő kérdessel ~ Melyik tudomány az, mely megtanítja .azt .~ fiatal, gyakran kevesebb tudá "Sal rende~~ezy: t~pasztalatlan nőt, hogy gyermekének onfe áldozó édes anyja. tudjon lenni ~ ·A- sz ere te~ . az a hódító fegyver, a szeretet az·. -a tudó~~ny, mely megtanit mindenre. · Az a szeretet, melynek enijével mé~ az idegen gyermeket is kebléhez tudja ölelni, a~ : a szeretet, melynek melege életre tudja ·~elfell~ a gyermeklélekben szunnyadó riemes estraka · és ~~lynek forrósága el tudja perzseini ·a nemes haJtasok me1lett felburjánzó gyomot. , • , E~ a szer~tet megtanitja azt a fiatal _le~~1!:- ' ka:t, k1 maga lS alig nőtte ki gyermekcz1poJe~, m1k?r tan~~ányait befejezte, mindazoJo;a ad apro-csepro tenni.alókra is melyek a k1sde testi ápolása körül felmerüfu.ek. Bizonyára ne· héz· tantárgy, nehezebb, mint akármelyik, ,& kisdedóvó képző ta~1~ervében _sz~repl,ö term;:- . szet- vagy menny1 egtudomany1 t.argy, -~ anyahelyettest csak ez képezhet. ·--· · .· ·.. · -·. · · · Oda kell hát ill.indinkább tö.Feked:tii, a ,gyermekek , iránti · zeretet ve.zesse · a · fi!!:' ~J; leanyokat az óvókéJnőkbe honnan megnJl 11. . előttök az ut olyan mükÖdé i térre, me~ye: ezt a ·zeretetet a szó lea. zenteb& értellllebe · · · gyak~rolha tják. . ._ ,. 0 Dr escher ·.üma; ·· t

boff1

az Ors.z Ov6képz6·:JEtéze. -' · igiizgi!.tő]á. · ,;·

Az: anya az orvua :~zempontjából.

lll

~ any~s_ág öillicnyes korlátozás~. ne i lehet 1mmorah<J dolog: az inkább ·az en::b~ szervezetben. rejlő ~ermészeti kényszeruse~· Bár a házasságnak magától értetődön i1 faJ··

fentartás a czélja, tekintet be kell ·vennünk,1 hogy a gyakori szülés fiziológiai -ténye mef~ viseli az asszony egészségét. A ayermekápole.S v,i ~ont akkor ~ eléggé igénybe ve~zi, ba c~:· ladJa nem tul agos nagyszámu. Teljes abszti nencziát pedig nem lehet követelni a házas·, felektől egy-két gyermek születése ut!1n. Mégl' akkor is, ha a~ anya teljesen egészséges, k~li és fél é>i szünetre okvetlen szük ége van ket , gyermek világ. ra hozatala közt .. ' • onkenyes .. . . A. z anyasag korlátozása .ez el"t~l ~ is létezett, ez nem uj dolog. ·Csakhogy·- azelőtt perver~ u~~m történ~, a mi a férfi idegrendszerét ~s tonkretette. Igaz hogy napról na.pr 31 gyakor;b~ lesz: de helyesebb irányban. . cr 1\Ia res~~ az anyaság ténye szerv.ezettleo nem gyengJ.h ?ly J?ódon a kenyérkereső aszszonyt, h?gy higienikus viszonyok közt munka.: k~pességet ~.efotyásolhatná. őt az edzet~- tes tu n? soJ?ral konn:yebben tehet eleget természetes hiv~ta~ának? mmt a henyélő a szony. Tapasz· talasbol !udJuk, h_ogy a szülés aktusát tekintv-e, a polgáv. tunyas·a gban _élő a ~zony a I~r_osz· szabb ru:ya~. A sportola arisztokrata no --v-agY a mtmkasno s~kkal könnyebben esik át leg· nehezebb term: zeti feladatán. 1~ sze~,~n:n munká nó előnye a fejlett . 1_ntelli~e~;z1aJa f~l~áll folytatott higienikusabb , ctetl!l9..2J~qru,L~!Qs__ " · ·• 0

Vasárnap, április 19.

AZ UJSÁG

Az anyaság korlátozása azonban csak

Mi.ndazok, a kik az emberi társadalom fejlödését figyelemmel kísérik, világosan látják, s~a.b.ad s . 1tt orvos1 beavatkozás csakis akkor hogy az emberiségnek az a számheli gyarapo· tortenhetlk, ha az anya élete veszélyeztetve dása, a melyet felületes szemlélők elegendőnek van. és örvendetesnek tartanak, a faj érdekeit Hogy a házasság ilyen felfogásából nem -e korántsem elégiti ki. Nem pedig azért, mert f~g a szabad szerelern s az anyaság megszünte- a népességnek megfontolás nélküli szaporitása ~se kifejlődni ? - ezt ma előrelátni nem lehet. nu.pról napra nehezebbé teszi az uj nemzedék ~ az emberiséget ettől a veszedelemtől a ter- fölnevelését, megélhetését; lllindinkább ki· tn.eszet maga fogja megvédeni, mely a nő lel- élesiti a bőségben élők és a nyomorgók közti i't.~b~ az anyaság iránti vágy mély etikai ösz- felháborító ellentétet; a nagy munkakinálat onet oltotta be. folytán valósággal csábit a munkáskezek lelkiViszont az emberiség érdekében szükséaes ismeretlen kihasználására. az ~nyaságot megakadályozni elmebajos, epilViindezeket látva, éppen a legkomolyabban leptikus, alkoholista szülők családi életében gondolkozó emberek halasztják a családalapi· kozegészs~gi. szempontbóL Éppen ugy, mint ·t ást arra az időre, lllikor gyermekeik jövőjét ~ogy ma:sreszt az emberiség magasabb érde- biztosithatni remélik, tehát okkal későbbre, 61~ szolgálja minden szerelmi házassáa mert semmint azt saját szervezetüknek fejlettsége, a.~ .. !ly frigyből származott gyermekek s~~bbek, ösztöneik egészséges kielégítése követelné. Es erosebbek, egészségesebbek a többieknél. mivel az emberek között sok a képmutató, de . . A mi éghajlatll.I).k alatt a há.zasságkötés kevés az olyan, a ki akaraterejével el tudja ~~eJe a l~?nél. huszonkét-huszonnégyéves kor· nyomni természetes ösztöneit ; mivel továbbá ban, a ferfinal huszonöt-huszonhatéves kor- ez az elnyomás, ha sikerül is, az emberi fajra .a.u a legmegfelelőbb. nézve hasznos nem lehet : a csa.ládalapitást a De az anya~ággal-járó legfőbb kötelessége legtöbb esetben családot rontó, megfertöző ~z. ~sszonynak a gyermek táplálása. Az anya- életmód előzi meg. Ezt az életmódot a mai tár6Je"G nem lehet pótolni semmivel az a cryer- sada1om annyira megszokta, hogy - bármily ~ek egészséges fejlődésének legfőbb tény~ője. hihetetlenül hangzik - természetesnek találja .z angolkóros gyermekek csapata a mester- és akkor háborodik fel, ha szó esik arról a sok ~~~n táplált csecsemők gárdájából szapo- ezer nőről, a ki ennek a rendszernek esik áldozatul, páriává lealázva, megvetéssei sujtva k lpnnek a legszentebb kötelezettségének a a tá.r sadalom biineiért. enyerkereső anya is eleget tehet. Hiszen a A prostituczió megszüntetésén sokat gon!l'lodern orvostudomány utasitása szerint hu- dolkoznak mindazok, a kiknek emberi méltószonnégy óra alatt csak öt izben tiz perczet ságát sérti a tá1:sadalom testének ez a fekélye ; ~o~ el tőle ez a kötelesség. A többi időt a gyer- bizonyos, hogy nagyon sok a tennivaló e téren ; t' e , nyugodtan fekve tölt-se, egyéb dolgot de tagadhatatlan, hogy a ken~8let megszüntetése 18 ,' Ztan tartásán kivül nem ad. Az oly anya erősen lenyomná a Irinálatot is. Ha fiatal embekzir':ezete, a ki maga táplálja gyermekét, sok- rek, mikor az első igazi szerelmet érzik, nem . a Jobban és gyorsabban nyeri vissza maga .volnának kénytelenek >>az ész szavára haU18 ren~es egészségi állapotát. ga.tni<<és addig várni, amig jó állásuk van, vagy l\findenekelött főelve a modern életnek, gazdag menyasszonyuk akad ; ha feleségükkel ~ogy a szervezeti szükségleteket czélszerüen együtt várhatnák be azt az idöt, mikor gyertudatosan irányita.n i kell. Azért vagyunk mekekről is tudnak már gondoskodni : akkor ulturemberzk : és ez által emelkedett ki az ki lenne huzva a talaj mindazok lába alól, emberiSég a pusztán állatias életből. a kik ma a nemi nyomoruság zavarosában ., Dr. Steinberger Sa1·olta. .halászva, dus prédára akadnak. A neo-maltuzianizmus rendszere, amelyet A feminista anya. nálunk legutóbb Nelly Roussel és Forel .Aaost le Az embernek az önfenta.rt~ i ös~tön mel- hirdettek, arra akarja megtanitani az emb~re f ~~ leghatalmasabb cselekvési motivuma, a ket, hogy a jövő nemzedék számára biztos ka,J ~ntartás ösztöne, a nőben anyai ösztön talajt készítsenek elő; hogy csak egészséges, f epe~en mutatkozik, nagy jelentőségének meg- munkaképes, gyermekeik felnevelésére alkalmas e. elo erővel ; ennek hatalmából folyik, hogy a szülöknek legyen gyermek-ük. &Azt szekták no egyéni fejlődésének qsszes lehetőségeit az mondani, - igy szól Forel - hogy ha a prejnyaság válthatja ki. De a jelenlegi társada- ventiv eljárás általánosan ismeretes 'lesz, a 0lll ~z anyát annyi megalázássa.I, gyermekét léha emberek mindig őrizkedni fognak attól, sze~ve.d~s~el.. é~. nélkülözéssei sujtja hogy gyermekük legyen. Ez meglehet ; de 0 zy ~ fiziologlal osztőnnel szemben a gátlo1 talán nem is kivánatos, hogy a léha emberek PsZlehikai motivumok egész sora jő müködésbe. tulságosan elszaporodjanak . .Minden jóérzé.sü, ~rcv.entiv . eljárás !ehet. Csirát megölni nem

egészsége& asszonynak legfőbb óhajtása, how gyermekei legyenek ,· a kikre ezek a jelzők nem illenek, azoknak gyermektelensége nem veszteség a társadalomra nézve.<<. A feminizmus az anyaság fogalmát nem tekinti kimerítettnek a fiziológiai funkczióval ; amint a létért folyó küzdelnli.inknek magasabb szinvonalát azok a szellemi értékek adják meg, amelyek csak a czivilizált társadalomban kisérik, ugy az anyaságot a kultura .mai fokához mélt óvá azok a szellemi funkcziók teszik, a melyek a gyermek ápolása, gondozása, nevelése folyamán jutnak érvényre. A neo-maltusianus t anok értelmében ·válogatott gyermekeknek válogatolt anyákhoz van jussuk, a kik tudatában Yannak az emberiséggel szembe:n vállalt felelősségüknek, a reájuk háramló feladat jelentöségének; a kik a nevelést müvészet gyanánt kezelik és gyermeküket nem erőszakkal kormányozható rabszolgának, hanem a jövő társadalom képviselöjének tekintik és irányitásánál nem csupán a család, hanem az egész társadalom érdekeit tartják szem előtt. Ezek az anyák nemcsak a saját gyerme)iük, hanem m ~·nden gyermek sorsáért fognak aggódni. A társadalommal szemben is anyai kötelességeket fognak vállalni és egész erejükkel odatöJ."ekszenek majd, hogy a mi'Li háboros, kqz~ogi politika helyét békés szocziálpblitika foglalja el, amely fölöslegessé tesz minden jótékony alamizsnaosztogatást, megadván a gyermelmek, a mi a gyermeké, és minden e_m bernek- akár asszony legyen, akár férfi- m.indazt, ami öt megilleti. GW,cklich .Vilma.

hnn.Yl

Harcz a mulffal.

l:~~~~hl,

a sóYár, a vad, a szilaj, . ~]or?k üdvösségü _mennyért harczol S meg meg nem vívott diadalt akar. p él~ tollkardom sima, fehér apuost karczoL

~a már hiszem, igy senki sem dalolt }\lia dalom maga a betelt Jöven d ő : ~ fd beleszól, a ki élt, a ki Volt S atom, beléje dalolt a 1\Iult. a harczam meddő.

~iába Ez~aué a kezem, itak_ .Jákobé s erőtelen a hangom. egu~ra c~;tk hiába vérezem, ?- Y'l55Za]amak ó énekek Ú Jhuru lanton. .

w~ m~g 1

ujra visszajár a dal ... V~ e.? lS ;.,.; fáj, a mi nkapámnak. It~rz~ sebem ódon, csak más a jaj. C. kn~~csen másnak életjoga sa os Halálnak. '

Y-1k. szavakban

fölszakgatott sirok ongnak T . .. , Ör"k · ompa JaJJuk le<;z a ·rrom. 0 S átkom : a Multtal nem birok Fe~émedd~ harczban elvérzem egy r pap1ron.

•)l

Haraszthy Lajos.

Családi ünnepek. Irta Gömbösné Galamb Margit. Az ünnep mindenkor kiemelkedés a hétköznapok egyformaságábóL Megvannak a maga külön ünnepei a vallásnak, a hazaszeretetnek, 8 mindeniken külső diszszel is hódolunk annak az érzésnek, a melynek kifejezésére az megmegalkottatott. . Az ünnepnapnak nemcsak oka, de kétsegtelenül czéljai is va.n nak. A vallásnál, hogy a mély érzelmü misztériumok- emlékezés által való megismétlődése -:-. f.el~breszsze be~ünk az isteni ezeretetnek Josagat, hogy elmelkedésre magunkbaszállásra vigye lelkünket. Hogy · a fet'támadásba vetett hitü_nk~t. ~r~sitse -~s megedzze szivünket egy masvilag1 elet faJdalomdijába vetett reménységgel. A mire bizony nagyon sok embernek szüksé~e va~ e~en a rögös életuton, a hol az Igazsag mertéke oly sokszor meging. A hazaszuretet nagy napjai a mellett, hogy gyász, kegyelet vagy dicsőség nek szent emlékei, egyuttal azt is szolgálják, hogy megdobo~tassák -~ sok la.:ssa;.n .~erő szivet, hogy megemelJe keblünket dicsosegünk gyászunk visszaverődő fényessége. Sem ~allás sem haza nincsen ünnepnapok nélkül. De éppe~ oly biztos szóval hozzátehetjük életünk har~adik nagy sz?n~~ég~nek nevével azt is, hogy imilepnapok nelkül runcsen boldog családi élet se. f!sal~i élet ~ehet e nélkül i . Hi zen maga a szo meg nem Jelent semmi mást, c ak törvé-

Az anyaság mlszteriuma.

Szive felszólitásának, hogy >>az anya ág korlátozásának káros voltáról az egyes emberi szervezetre<< irjak 1>Az Ujság«-ba valamit, nem tehetek eleget. ltn erről nem irha-tok semmit, nem akarok irni semmit. . Boc ásson meg, de már a kérdés feltevése ..rosszul hat rám. lVIintha a fakadó 'tavasz föld· szaga helyett kórházi karholszag 'ijtné meg érzékeimet. Hát mi köze az anyaság :rpaga$ztos fogalmának az egyes emberi szerve'zetbez? )fit törődik a faj szelleme az egyes átmeneti példányokkal, a mikor távoli ma.ga.s ozéljait követi ? Hány lángész született, kinek világrajöttét a faj szelleme már várta és a kinek ősei között degeneráltakat, tébolyodo,ttakat, go· nyesitett együttélést és. az azokból szánnazott ayermekeket. De a boldog családi életr az egé~zen különálló vala~i, anna·k kell, hogy ünnepnapjai legyenek, mert s~~r:ete~re. épült, sze~~tet adja meg legszebb elhata.rozasa1t. Sokkal inkább · szeretném, ha 'a szülők olvasnák e sorokat, mint a gyerm,ek~k." A szülők, a kik jóleső tudattal bólinthatniinak szavaim igazságához vagy a beismerés szomoruságával határoznák el, hogy ezentullesznek ünnepeik nekik is és ebben a szellemben: fogják nevelni gyermekeiket . . . · A szer~ncsés csal~di életben a.z apa és any_a. egyarant ~~.on. ~unkálkodik, 'hogy gyermekeikben a masik rrant való szeretetet minél nagy~bbra uev.eTI:es~é~. Az apa ajkáról megta~ulJ~ az a.~y~a, llllada.sát a fiu s az anyjától a r~~ongast apJarrant a leány. Abba.n a tudatban nonek fel, hogy az a két ember a ki.'knek 'l t" k t k" "nh ' e e ue . oszo et~, mindenekfelett való áldáR ntekikt s hogy mmdenekfelett való hálaérzésse'f ·ar ozna~ érettük a Gondvise!é"nek. S a. mikor kozeledik az anya születése .. nev;napJa, boldog titokzatossággal beszélik meg atYl':kkal és testvéreikkel, hogyan tehetnék ~ozza méltóvá ezt az ünnepet. Nem gondolok ell: soha nagy dolgokra, irván mindezekről. Hiszen sokszar megmérhetetlenill több a szeretet ott, a hol zegénység van, lllint a gazdag emberek között.. De a titokban vásárolt kis virágbokréták, a szeretet megilletődésével elmondott szavak, Isten házának felkeresése e napokon, m.ind-mind a családi ünnepek beny

Vas!trnap, április 19,

AZ 1J'JSAG

nosztevöket találunk ! .ms azt méltózta.ti.k hinni, hogy a természet egyáltalán hagyja magát korlátozni, a hol nagy faji érdeke kivánja, hogy ne korlátoztassék 1 Mit tudunk mi mindezekhez? Hiszen egy, addig szervetlen anyaguél álló égitesten az: első sejt létrejöttét sem tudjuk elké pzelni, sem olyan körülményeket t eremteni, hogy ilyen létrejövés megismétlődjék, pedig az a sejt egyanyagu, tagolatlan, :minden részében egyforma és csak néhány elem ~egyi összetétele, de egy világ miszteriumát zárja mt~.gába! A természet szózata helyébe sohasem fognak »higienikus szabályok<< léphetni. A fiatal leány vágy- és sejtelemvilágát olyan elvonttá ~zötte ki a természet faji érdeke és annak visszfénye olyan glóriával övezi a serdülő szüz homlokát, hogy ezt a glóriát sohasem fogja a >>Sexuális felvilágosítás<< pótolhatni. A szeplőtlen fogantatás csak a korlátolt elmének mese, a gondolkozónak gyönyörű szimbóluma természeti ösztönök magasabbl'cndüvé való átmódosulásának. lVIiért is nem hagynak békét ezeknek a kérdéseknek ? MH fognak egykor az lstenség fogalma helyébe tenni, ha a természetet, mely azzal' egyenmngu, már eleve igy lekicsínylik és annak korlátozásáról, irányitásáról ~:;tb. beszélnek. Az ember több mint kétlábu tollatlan állat és az ara vagy az emberi anya fogalmának költészetébe tenyésztési szempontokat vinni bele csak világfutó fantasztáktól telik ki, kik gyalu-an alapjában elmebelileg alsóbbrendűek, de a kiket a véletlen, meg nem érdemelt módon szónoki vagy irói tehetséggel látott el, hogy a világot bolonditsák. A faj érdekei távolabbiak, a faj szelleme más ezélakat tart szem előtt, minthogy éppen csak tes· tileg egészséges példányok jöjjenek létre. Sőt ugy látszik, hogy jövendő fennmaradásának biztosítékait éppen nem ezekben látja. Elmeorvosoknak feltünik, hogy éppen ezen szenn-e legszebb fajpéldányok között v ~gez a terméf'zet bizonyos önkiselejtezést, feltünik a szoborszépségü imbecillek· végtelenill könnyü öngyilkossága, mintha távolabbi czéljainál a természet nem reflektáina ezen példányoha. De ebből sem aka.r ok semmiféle konkluziót le'onui az öröklés általi terheltség~·e nézve, mert akkor el kellene hallgatnom, hogy a.z imhecillek te tvérei gyalu-an kiváló elmeértéküek, tnint a hogy elhallgatják az ellenbizonyítékokat az ilyen kérdések modern apostolai, a kik végleg leszürt igazságok gyanánt tálalnak fel !L közönségnek oly dolgokat, a malyekhez

- Quintus szerint - mindig hozzá kellene füzniök három >>Talán<<·t. Hagyjunk békét az anyaság miszteriumának. Különben azt hiszem, hogy azok, a kik oly előszeretettel tárgyalnak ilyen kérdéseket és lelkes szószólói az anyaság korlátozásának, azok nem maguk korlátoznak, hanem a természet önkorlátozáBa az, mely belőlük szól és mely nem igen reflektál ezeknek utódaim ! magasabb czéljaiban . . . Talán, talán, talán ! A hol ·a természet géniusza követel, ott ugyis minden mindegy, ott neki az éppen élő, átmeneti egyed jóléte, élete vagy halála nem számit, csak az örök ember fejlődjék tovább. A bibliából vett azon gyönyörü mondás : »Legyen nekem a Te igéd szerint<<, természet· tudományi felfogásbau is örökké élni fog. Gon· daljanak erre az »anya.ság kérdésének tárgyalói<< és a husvéti harangszó hallatára gondoJjana.k Faust doktor tragédiájára is. Dr. Oláh Gusztáv,

;ö::.égét szolgálhatja. Az édes apa számára ké.. zillt kézimunkák, a virággal teleszárt asztal, a. kedvencz ételek készítése, a családtagok 5sszegyüjtése e napon, ujra csak olyan dolgok, :t mclyek ünneppé avatják a legegyszerűbb ~mberek napjait. Karácsonykor a meggyujtott via-szgyertyák a fenyők ágain, a szeretet ragyogása az arczokon, egy-egy kis emlék - akármilyen kicsiny, csak megemlékezés legyen - a fa alatt, ugy bevésődik emlékünkbe, hogy késöbb Hetünk legszomorubb napjaiba is beleragyog. ~usvét~~r egy-egy piros tojá.s vagy egy szál ..rros ':lrag oly~n fi9y~lem, a mely a vallás ez unnepet a c~aladéva 1s teszi. Ne támaszkodjék senki se arra a rideg &lV:~· ~o~ a névnap is csak olyan nap, mint -a. tobb1. S1vár lélekre vall ez 8 a ki k . hzéke ahhoz ho ünne ne mncs n. maga cs lá'd. 'bgy ppé a;va~sa e napot a Ja an, az ne szannts bol~ogságra se, a melyet az élet on arra a nehez gondj~i között a Tticsiny örö':.kkna~ts Azok az apro, névtelen örömek a m ~ békítenek a nagy küzdésekkel 'a m el yek ml eg. , m· d • e ye o ta ,. ~ul• , rem.e.ny a attak az élet utait fár d t 1 Jaro, de ~o embereknek. a an Vétkezik aszülö fajának jövendő bold sága ellen, ha megfosztja gyermekét a csal~t élet~ sze;retetének attól a u;~gbe?sül~étől, a mely késobb1 boldogsága alapJat kepez1. Ridegségre igaz boldogság nem épülhet ; a. családiasság mély megértése, melegségének megisml>ré e nélkül kolduslelkeket lökünk ki a társadalomba. Hiába ragyog kifelé az az élet, a melynek otth~ nában nincsen meghatott elérzékenYülése, nin· csen könnye; a mely megszentelné ünnepei~. t\ nuak a ki)nnvnck, megbatottság~n.k pedig

a gyermekkori emlékek melegéböl kell megszületnie. Az a félő hitem, hogy sohase tudja igazán megölelni az urát az a szegény asszony, a ki nem látta édesatyjának karját átfonódni - meghat{)tt gyöngédséggel anyjának vállain. S talán fölöslegesnek is tartja a csóknak szeretö melegét az a férfi, a ki nem látta édesanyja ajkát az ura homlokára simulni. Vagy ha mégis, ugy boldog kivételekről szálhatunk csak. Hazulról kell magunkkal vinni a családi ünnepek tiszteletben tartását, otthon kell megtanulnunk örülni ezeknek, várni repeső szivvel öket é álmodni róluk a lelkünk jobb felével. Hogy boldogok vagyunk-e az életben vagy nem? - ez nem tőlünk függ egészen; végre is a lét problémája rajtunk kivül eső ~olog. De ha családunk van, hogy azt boldogit-suk, hogy a kinek odaadtuk életünket : annak életét széppé tegyük, gyermekeinknek , ifjusá~át rideg filozófiával, szeratetet megtag~o .Pél~ak kal el ne vegyük : azzal már a lelküsmeretünknek vagyunk felelősek . .r em elég, ha nevelést~ vagyont adunk véreinknek, ha a szép családi élet értékére nem tudtuk megtanitani. Az aranyak csengése más, mint a szivnek kaczagása s a tudomány minden sulya hiábavaló, ha a szeretet édes boldogságától tudatlan a lelkünk. . Tavaszt, örömet, ünnepet a gyermek~~ke~ek, ha boldogságra akarjuk nevelni öket. s~b~ t .. mosolyába meleget, szemük ragyogáéletót ::::...az a nap adjon, a mely szülöinek a l.átsza.~t ~zzn. ~e . Akármi lakik szivünkben; addig rni tgy megörh:nünk. Legalább is a j6 'péld! h::~ök~zett fiatal lelkükben hettek eléggé ' nug korban meg nem ér-> fhünlsá~nk me~~~ :lssk.. 1a ~aját lelkük éé o nl - ltélkezhessenek.

áll. elmegyógyintézeti igazgató.

A szilletések korlátozása.

- Azok között a kérdések között, a melyek rég időktől fogva orvosokat és bölcselkedőket, törvényhozókat és államférfiakat foglalkoztattak, és most már asszonyokat is gondolkodóba ejtenek, egyike a legállandóbbaknak és legfontosabbaknak az, a mely a. születések korlátozását illeti. E kérdésnek ugyanis nemcsak orvosi, hanem szocziális jelentősége is van. A születések korlátozása, vagy, a mint enyhébben mondjá.k , szabályozása ; >>la Liberté de la Maternité<<, >>la Prooréation ré~chie«, a mint Roussel Nelly, ez a bámulatosan ékesszóló apostola a feminizmusnak nevezi, ma is épp ugy, mint ősidők óta mindig, kétféle alakban történt : vagy a konczepczió megaka.dályozásával, a mi büntetlen, mert ellenőrizhetetlen, vagy, ha ez nem sikerült, a kriminális aborteussal, a mely minden jogállamban sulyos és megbélyegző büntetéssel fenyeget mindenkit, a ki benne részes. A mesterséges ab01.-tus nemcsak czivilizált népeknél, hanem minden kolturától mente eknél is el van terjedve és évszázadok, moudhatjuk bátl'an, évezredek óta, az emberi erkölcs és etika ellenére~ nem enyhült, nem lett kevesebb, sőt inkább ijesztően terjedőben van országszerte. l!;s a kik részesei, nem tartoznak ám csak a zegények sorába (munkásasszony, cseléd, kisiparos neje stb.), hanem ott van köztük az >>uri« nő i , a. kinek vagyoni viszonyai megengednék, hogy 1-2 gyermeknél többnek

adhasson jó nevelést és biztositson már elore anyagi jólétet is. , Kétségtelen, hogy régen is. és . ma meg inkább az egészségtelen szocziáhs VlS~onyo~ ban rejlik főképpen a születések kor~at~z~sa· nak oka · de sokszor mégis nincs más mditeka, mint : ké'nyelem és hiuság · >>Ut careat rugaruDl crimine venter« mondotta'ostorozó szóval még Ovidius is a n~m éppen sziuoru moralista. k SzoczÍális viszonyok és gazdasági érde~~ üzik és hajtják ene az utra a nőket, u~. ~or· vénytelen, mint törvényes házassá~.ban elo~~t A mindenekfölött erős nemi öszton egyfe 0 • gazdasági érdekek, szocziális viszonyok és "e1; avult morális felfogások másfelől érthetave teszik, ha nem is menthetövé sok törvénytele~ anyának ama kétségbeesett lépését, a mel~lye a büntetőtörvénynyel összeütközésbe ker?!, legszigorubb maralista és biró szemében ,IB· törvényes anyákét sokkal kevésbé, vagy eppen nelll. A konczepczió megakadályozásának kér~ dése, a mely, a mint mondám, büntetlen, ül'?~r ellenőrizhetetlen, c ak nuance-okban k .?~· bözik az abortustól ; itt a csirasejtek egy~ülm: sük után, ott egybeolvadásuk előtt semffilS nek vagy semmisíttetnek meg. k Az a kérdés, vajjon e sejtek egyesüléstn~•• megakadályozása vagy fogamzás uk után e~. lük létrejött uj emberi individuum megse~~r 0 sitése ~or van megengedve, vagy ~ a. szükséges, véleményem szerint nem tarto~az nagy publikum elé, hanem szarosan csa Itre orvosra és esetről·esetre arra a. kevés érdeke t' a kit éppen illet. A müvi vetélés - m~g~aé: elhajtás - kérdéséről büntetőjogi jele~to::fán nél fogva is még lehetne, sőt kellen~ IB k. fölvilágosító és óvó leczkét adni a to~e~neke~ hanem a konczepczió megakadályoz~sarol tlen vé bé, lllert az büntetlen is, ellenönzh~? as· is és oly intim természetű, hogy néha ,a azdo• társak közill is csak az egyiknek van rola tu • ~~s-~ .. ~nne! jogi va~ry oryosi oldalai~ a n~for kozonseg elott futatm ugy-Is hiábavalo, a Dll'}ta hirlapjaink nap-nap után tele vannak e ~ze n· szolgáló hirdetésekkel, mikor garmadá.val J?1 nek meg a nép zerü fiizetek tele erre valo h..• tanitá sal, sőt mikor büntetlenül lehét ·d~t~ az.t is, hogy terhes asszon~ok h?.1ot(<, kine! ~alalnak Mzaka_vafott segitséget es ~naC8lllít Ez mar csak egy lepeanyire van attol,, a. koil Amerika némely váro ába.n bizonyos hH~a ts{!, olvasni lehet: >>Ici on pratique des avorteJllJn iJlcl {Lásd: Brouardel: L'excercice de lu. Jllé eoe!ll et le charlatani me.) É sem a rendőrség, ~

iá. és

•

a.-~9

A melyik szülő nem igy vélekedik, az. _su: ülÖ meg előre azt a jövőt, amely a kez~b~~ k1ker te• embereket a boldogságra legtöbbszar kép lenné s örömlikben koldusokká teszi · · ·

==================~ ••

Osszeomlás. Megjöttem, vége. Fönt, bus ormokon. A hald.okló nap vére hömpölyög S az éJ, a k.?mor, hallgatag, örök, ., Itt lent a volgyben mindent gyás~ba von~ell ... Fftradt vagyo~. Nagy, húnyó n1esszes Bucsuzva fut végtg tekintetem, Csak egyszer még, s aztán, nos, hát leeayen. Befordulok a keskeny sziklatésen, l\Iegdö?gete~ ~z ős, mohos kaput: FogadJ be satan, Yéget ért az ut. Uj harczok jöttét ~élve rettegem, Karom elernyedt, mam lankadóha : De bent, poklodnak kénköves kohója N~go_dni hí, ~ábítón, melegen. • , Gyoztel, nagyur ! ... Gyáván meghodolok, Ki egykoron gpggel tagadtalak Elösrnerem örök hatalmadat , S szalgád leszek, kerítö zsoÚ!osad. Nincs vá~m többet, hivságos, kevéijf, A tarka álmok, ím fakóra válnak . Kö~lölelne~. fekete,. rm.gy árnyak ' S utR?am tortet, foJtogat az éj. Es mt~den zug, minden odú feléled, Ezerny1 rém mohón reám mered Parázsló, izz6, villanó szemek ' Zöld lobbanással nyomdokon kisérnek. Fojtot~ kaGZaj rikolt a völgyön át, FogadJ be sátán, n..em birom to' ább ! Szltágyl FeNn°''

a. lapok tiszteletreméltó kiadói nem ütköznek

m.~g

ezeken a botránkoztató hirdetéseken se na unk, se - Amerikában. A kérdést tehát igy felvetni hoay t:an-e

az as~zo~Lynak joga gazdasági é1·dekből ~ házas,ságba?'b az atLyaságkorlátozást gyakoroln·i idejét k-~lta, mert a nő bizony ezt megkérde~és nél-

v~·tén!leg ~~akorolja ..már régesrégen, nemcsak k;,gazdasa,gi érdekbol, hanem sok más olyan ruessze mögötte áll a gazdasági

rird~~:k~ely

. ~zt pem is annyira mi orvosok tudjuk, ~t ~ll:bb azok a kereskedők, a kik a czélra·

. ~ze~o cz1~~eket és orvosságokat nyiltan árulJak es tudJak a statisztikusok is, a kik az l-2 gyerrn~~·endszer eredményeit a lakosság sza~o~o~asl s~ámarányában kikutatják. M} orvo· so., Igen ntkán kérdeztetiink mea a konczep~~ká~gakad~lyozá8a tekintetébe~, talán még te h an, mmt abban, hogy a bekövetkezett r essége~ szakitsuk meg. Nekünk mind a két ~ol<~_gra nezve szoros és többé-kevésbé meg· ~~a:ozott határaink vannak, ugy hogy a fUVl .abortus a legritkább mütételek sorába ·artozik s csak ugy végezzük, ha egy-két ~~ostársun~ konziliuma alapján az anya egésztef?r ékrdekeben azt feltétlenül szükségesnek a a JU ~; k , A konczepczió megakadá-lyozására annál evesbé adunk és adhatunk utasitá-st mert mi ~rv?sok ennek biz~os szerét nem is 'ismerjük, b'n unt ?ogy olyannmcs is ·ezt aszerek sokasáO'a lZOnyttja legjobban. ' o ~ .. Epp azért nem is érvelhetünk sokat a ~ülo~bözö módok és e zközök ártalma sáaával es ka.ros hatásával ugy helyileg, mint az ~gész s~ervezetre nézve. Ha néha már fennálló bajok· ~.al azok eredetére nézve kérdezősködünk csak n~k~n nyerünk őszinte feleletet. De ;emmi kétseg benne, hogy ez a >>Prooréation réfléchie<< :e~boszulhatja magát. Ebből a szempontból i1.~at arra a kérdésre, hogy >>a feminizm·u s ·ily anyu befolyá-sát helyeselni lehet-e<<, azt kell e ~~dan~m, hogy nem. És nem helyeselhetern 111 orekveseket méo akkor sem a mikor a szüle ' P • tések sá . sz.abál· yozasanak sziikségességét é joaos-• gat UJabban azzal próbálják támogatui h~gy ()z nem ' ~lll · t' a D ar lll · hi;dette · ' selec . rn. a.~'. >>natural N tlan(< torv~nyének alkalmazasa az emberre. l em, e~t a »kiválasztá t<< a. nőro bízni korlátk~ul, ~aját tetszéso. és belátá a. szerint, aját enye es kedve szermt nem lehet ruert erre ö nem képes; sőt orvo i asszisztencziával is csa~ ..nehezen és ritkán lehetne azt e zközölni. A Jovendöbeli individuum te ·ti és szellemi

A mi elmult. I.rta M. Hrabovszky Julia.

'kk- Ön itt? •.. Nem meut el a kirándul o al?

igy .-:: Nem . . . tudtarn, hogy maga marad és -

Tehát miattam ? Igen, beszéhú zoretnék önnel, jobban ked~ l va be. zélgetni , ~1t eg koron tettük, e yesen, fesztelenül ... férfi ~yedül álltak a moló hidján; a nő és a egy · á rdeket~ alak mindkett.ö, külsőleg mintegy ket~ snak teremtve, a kifinomult fajból mind\lirJ~1· már tul az első fiatalságon, de még egész0~·. az.. é~~ttapa ztalat érd kes bély gével lllel enyuko~. A naplement-e c ~odá fénye, a ~ fal?o~ lilás párákba burkolta az eget és tatta e ~z~et aranysárga tónusokban csillogkét ' ffilszti.kus patillával vonta be öket ; mint bele=~beli ~lak ~Utak a tóba félkör alakban sötét t ..0 molon, llllg a szemköz ti tihanyi hegyek libegő o~ege, a ragyogó fényben tova ikló, teret acU ~rláso~, csónakok fanta ztikus hátröppent ~ nekik. A feji.ik fölött gy-egy sirály 'Vonat f"ttva, a partról felhangzott a beérkező zaj, a ~ ~e, ez olt az egyedüli mozgaloro, 'Voltak e me~avax:ta a kép csendjét. Egyedül ember' a. ~e~, nnnt azt c ak óhajthatja két r) 'a n e . mondanivalójn. van egymásnak. lét Qen ~lk=a J:?egijedt vglna: az egyedül~tt a. férfu pilla?a.tá.t-61, biWnytalanul .tekintet-éh& • a, de tru~el annak rásze~ett fogja. h.as2:náki~llvn.sta, az eihatátozá'$t. hogy fel solYlYal fde~ ~<nt. ::17. nlknhnnt. M~ndt ma· mo

AZ lJ'JSÁG

Vasárnap, április 19.

tulajdonságai azokban a csirasejtekben vannak [ preformálva és misztikus energia alakjába felhalmozva, a mely sejtek találkozását ez ·az ujonnan hirdetett >>human selection<< megakadályozza és amely sejtek állapota befolyást szenved ugyan bizonyos mérgek {alkohol, lues) és betegségek hatása alatt, do nem változik egészséges szülőknélnall ·ól-napra ugy hogy ök képesek ...-olnának meghatározni, hogy' ma nem, de holnap igenis olyan csirasejteket produká· l unk, ;). melyek fajtánkat nemesebb, szebb és erősebb individuum alakjában fooják szapo· ritani. e A nemi ösztön sokkal hatalmasabb külön· _ben iu, semhogy >>okoskodnék<< és reflexiókat engedne felülkerekedni kitörése pillanatában · azért egyelőre "nem is kell ehhez a >selectio<<: hoz reményeket füzni a >>faj javitása« tekintetében, amivel azok, a kik hirdetik, mentegetik ezt a tanítást. Amde ez nem jelenti azt, hegy a feminiz· mus ezirányu fejlesztésének nem lesz hatása. :ffis én értem is, hogy a »nőkérdés<< nagy küz· delmei közt és bonyodalmas utain ime a szexuális kérdés sokféle vonatkozásai is fel· merültek és napirendre kerültek, mert ezek is, mint a nökérdés általában, mégis csak a gaz· dasági viszonyokból erednek. Nem lehet kétség, hogy az a nő, a ki mindennapi kenyerét megkeresni kénytelen, nehezebben és ritkábban fogja ma~át arra.. e~atároztp, , hog~. anyává legyen s 1gy a születesek szarnat csokkentve, hozzá fog járulni, hogy az egyensuly helyreálljon, ho~ a tulnépesedés, a melyből a baj fakadt! lci~gy~n!itődést nyerj~n. De hiszen ez nem UJ. prmcz1pmm ~z embe~ség történe_tében, csa~ UJ. alakb~ va.lo _!llegnyilvánulása. Es lesz nek1 >>k1vá~aszto~, tehat fajnet;tesitó hatása is : m~rt a ke~ nemnek. verse~g~sében a munka mmde~ terell:. a férfi .ts, ~ no :s tehets~geit fej· le~z~~m ,és tokél~te~lt~ru ~ogJa, a faJt magát Illlllosé~e?,en tehat_JaVIt.am. . Teona~at;l é~ >>ID ult1ma an~lrsu áru igazuk le~et a fen::~nnsta~ak ; de tarutasuk, a melyet romdennapl hasznalatra adnak, a praxisban csak VI· sz~e'lese ' kre vezeth et és orvos-etikai 1szemponthol nem támogatható. · Dwner Gusztáv d 1·.,

l .

budapesti bábaképezdo igazgat-ó·ta.nára,

lHani 'A sIlY ' K D

l LUKACS lll. lV.,

le~ob~

áruk.

elonyos. árakban. Kigvó·utcza 5. n. - Klotild·Palota.

- Félek, nem sok mondani valónk lesz egymásnak ... - lVIondja inkább : fél, hogy untatni fogom ... - Sohasem unatkoztam a társa~áaában ezt jól tudja - felelte az asszony meggyőző~ déssel. - A ruultban talán nem, de a jelenben , .• M:ondja, m.iért keri.H ? - ltn? ... - Igen, maga. Teljesen megvált<>zott irányomban. Az uj ösmerö ök fesze ségével kerül núnden hizalmas együttlétet, mintha. elfeledte volna, hogy öt éves kipróbált barátság áll mögöt.tünk: Pedig tudja azt is, hogy csak maga nriatt, csupán maga . miatt. jöttem ide. Több mint hat hónapja nem láttuk egymást, nélkülöztem, vágytam léleküdítő társalgása, rokon zenves lénye, . barát ágá-nak melege után ... . - Olyan bizonyos ebben? -felelte a nő és megindult, nrintha a mozgás megkönnyitenó a mondani valóját. - Kételkedik ő zinteségemben ? Oda jutottunk már ? - felelte a férfi szemrehányóa.n. - Nem, nem,- viszonzá a nő élénken-.. őszinteségében túncs. jogom kételkodni és én hiszem, hogy a 1lllt mondot·~·, jóhiszemüle17 mondta . . • a~onban ..: . bi~onyos-e abba:. hogy_ ne m h a.lJa hi~eg onrnagat, mikor elhiheti maga a1, ogy an. oztam önnek nélkül··0 zött ? • . . Azon hat hónap alatt hogy t· élt~ egymástó~, hányszor jutotta.fn eszé~o? MondJa . . . fe~elJen őszintén 1 · • a. s~ r, nág:Yón sokszor -- -rfuit tte

ffu:fi. -

em sok jelét {ldtn. A .,ze~ncmrQ h6nvln.

J.:

hno..v rit.lmn ir-

Temef6S.

Irta Ritoók Emma.

1\em szerelemből házasodt<Lk össze, e mi~or m?st lass.an, fáradtan, haUgatva mentek at, a .Plaz.~a Mwhel Angelon, az asszony a bron~ DaVId ~orvonalait vitte magával az emléké· ben? a férfi pedig egy másik ass~onyra gondolt, a ki elh~gyta. , A ter tulsó oldalán a lejtő szélén fekete ~~s papok mentek végig, egyenkint-ruint Itivagott árnyképek váltak ki a felhős é!rrÖl apró, fekete, finom papir alakok ~den ph.~szticzitás nélk~, melyeket lassan, egyforman mozgat a szurke alapon valami szinhá.zi gépezet. , ~e a férfi ne~ figyelmeztette az asszonyt r~. 'Iu~t~, ~ogy ~cs ?etme semmi fogékonys~g m?vesz1 m~gfigy~lesek iránt. Ezelőtt egy pa~· honaJ?p~l. epen . ilyen .?'sszonyt keresett, ~ai.vat, pmmt1vet, pihentetöt. Most, mikor az ov~. volt, ,el et;t t'?dta képzelni, m.it várt akkor ettol a hazassagtol, amely semmit sem adott. Az asszony nem értett sem a szerelemhez, sem a. müvészethez. ~mlékezett ugyan, hogy valamikor az ':olt az 1d~álja, hogy ö teremtsen as.,zonyt maganak belole; de most tétlenül hagyta olyannak, a milyen volt és a másikra gondolt. A nászutjok e}ső heteiben még csak talá.lta~ e~ nehány szot egymás részére, de azután mmdig nyomasztóbbá vált az együttlét, és az asszony titkos, lázadozó félelemmel gondolt arra a ho~szu életre, a mit igy egymás mellett fognak tölteni. ... Tul a piazzá.u ke ke;ny, bokros utra tértek be. ~s ~z asszo_ny egy p~1: galyat félrehaj litott az UtJabol, m1~ .~ .sétalok még nem törtek le, vagy a b~Ja feJl?des gy~rsan pótolt: de unottan tette, mmt a ki nem latja a természet termékenységét, csak egy felesleges energiát pazarló kézmozdulatot sajnál. Borult, csönde délután volt · néha esett i · olyan ritká an, hogy nem volt é::demes miatt~ ernyo"t nyt·tru.· :reru fázik? - kérdezte a férJ·. · T D b l •.1:. m.: -. e a o tozatos kapu nyilá:.;ban meg~s o. szebb huzta magán a kabátot. • A San J\!Iiniato elé értek. A tomplom mér• zarva vol!. Egy csomó turista, főleg asszonyok v_á~~ak elotte,. vagy támaszkodtak a lejtő korl~tjahoz .. Ok lS odamentek és lenéztek Firen-. zere a VIlágos zöld bokrok és fekete cziprusok felett.- fJp n ilyennek képzelteru, zólalt

tam? A régi hi tória! Jól tudja, minő rossz levelező vagyok l Egy levél megirása kin nekem. azonba-n ..• - Nem, nem barátom, a dolog nem igy áll - ellenveté a nő élénken. - Tisztá.zzuk a. helyzetet. l\1aga; elutazott külföldre, mert lelkének szórakozásra, uj benyomásokra volt .,züksége. Régi barátságunk már nem birt magára elég vonzerővel, hogy itthon tartsa. Az nj légkör, uj embe~e~ uj érzé~eket, uj gondolat?,k~.t váltottak ki ot;lhen, pillanatnyira be is tol~tté~ a Jelkét telJesen és a régi barátság, rég1 baratno.. feledve lett. Do mivel az uj dol- · gok csak felületesen szórakoztatták, nem mar~olta~ bele rnélyebben a lelkébe, betelt azokkal t ' mihelyt .elveszt-ették az ujdonság ingerét· É s kezdett biZonyos ürt 1· d l , · felébredt lelkében a 'e ,ege ,et e_nseget érezni, megemlékezve . . . bho~vagy Is , stetett haza és • » Iegt. aratságunk egykori kellen:eskhperczerrol) Siet-ett azokat feluJ'itam· c::sa ogy · · · - a no" habozva elhallgatott · ·. - C E~lfakhlodgy · ~ - kérdezte a férfi feszülten. e e te h h t h' · ezen ba.rát~g m~a~r elŐt sz~~~lt ~~~~t éppen

lődés~ Hogy mondhat ilyet "t 1\Iinö kepze. • - Nem . . . ez a való. Oh higyje el ti z tan látok. l\Iár nvozása előtt éreztem ; észre: vetten:, hogy, bayá-tságunk lazul, lelkemk táv • ~tak egyroa tol. És ez nem is lehetett más~pe~. te~é zet törvényei rendelik, hogy e -oldon s mmt Pem maradhat meg változ. n~ egy fokoo.; folytono .. átalakulá.sb n van ~den . az érzé3. m k.i.vét l és az -vagy ncvek.Szik. vag~ vls.szaf jlődili •.• - Ez. 'U szerelemro, d nem ~ barJt-

tla-

s.ú.!r~>

f·llPnvi•té. a. férfi 'lénk<'U -

f!ilc.a: now

Vas~rn ap,

április 19.

De fent is nagyon homályos volt a templom. Az ajtót épen betették egy temetési menet mögött és né?Y szürke kámzsás, csuklyás álarczos barát letette a fakoporsót a Michelozzo márvány sacellurna előtt . A magas renaissancze tartókból a gyertyák fénye előkelően tükröző dött mázolt, szegényes feliiletén. ]fent a kórus homályba veszett, csak az ablakok vékony márvány lemezei bocsátottak be némi fényt áttetsző alabastroro-sárga világitássaL Egy pár szegény asszony közönyösen állt meg a koporsó mellett és két gyerek rongyos sapkáját forgatva nézegetett körül. Kissé távolabb az elegáns utasok kiváncsian, halkan beszélgetve várták a jelenetet. Elnyujtott latin szavak hangzottak fel s a tömjénfüst tépett szürke foltokban kezdett felszállani felcsavarodott, · ellapult, azétoszlott ... - Félek, - mondta egyszerre az asszony . - Csodálatosan szép ! •- Nem, nem! Olyan mint egy rossz álom. Nem egy Borgia Lucretia előadásból jöttek ezek az alakok elő . . . - Csodálatos ! - ismételte a férfi. Régen, mielőtt még azt a Madonnát faragták ott a filikében a siremlék fölött, már igy temettek és az a Madonna évszázadok óta ugyanazzal a mosolylyal nézte a koporsót, a papot, a csuklyásokat. Nem érzi, hogy a tömjénnek ezredéves illata van, azért kábit annyira? Nem látja a gyertyafény évszázádos csillogását az incrustation és aranyozáson ? Az álarcz alatt középkori arczok rejlenek és a koporsóban az örök halott fekszik. Van élet ? Csak folytonos elmulás van és csak a halál örök ... Egyszerre elhallgatott. A másik asszonynak beszélt, a ki nem volt ott és tudta, hogy a ki mellette van, nem érti meg. . O;;akugyan nem értette és még nyugtalanabb lett. Már a kripta csöndjében kétségbeesetten tiltakozott a :fiatalsága minden ellen, a mi elmult, a mi meg nem változtatható. Az ismeretlen világ, a melylyel nem tudott érezni, megkövesedett titkokat rejtett magában, akárcsak az a férfi mellette. ~s a mit mondott, épen olyan nyomasztó, érthetetlen volt, mint a kövek beszéde. És nem látott semmit abból, a miröl beszélt. A gyertya . gömbölyü lángját, vékony füstjét nézte, a szeszélyes alakokat, a mit a lassan lefolyó viasz hagyott az oldalán. Nem, nem akart a koporsóra nézni, sem a szürke kámzsás barátra, a kinek a szeme helyén két nagy fekete lyuk meredt rá, az arczára lebocsátott csuklyából - és mégis szinte hipnoti-

zálva tapadt oda a szeme - egy re_zgő, s~rga. sávra, mely a posztó dmva szála1ba s,z~te beleakadni látszott, aranyosabbá lett s vegt~ csalta tekintetét a mint a márvány padlan végigfolyt - egészen az ajtóig. Az olasz nap betört az aj~ó résen, meg<:sillant - eltünt - ujra felcsillant .. · . , A barátok felvették a koporsót, a~ .aJtO felnyilt, a napfény vakitóan öntöt~.e veg1~ a pap fehér csipkéit, ősz fejét, a szmke hamzsákat, a fekete koporsót. Az asszony egyszerre odamosolygott a fénybe. Sietett ki és bent hagyta a multat, a. homályt, minden szépségével együtt. Előtte Firenze vörös arany fényben. uszott: Tetők, tornyok, kupolák, ablakok cs;llogtak messzi.röl, eziist pára lebegett az Arno felett, a fekete cziprusok csucsa bronzzá vált. , , Odaállt a legfelső lépcsőre és moho e1~t vágygyal szívta be magába a fénylő l~v-~g~t. A férje ránézett. A lemenő nap külonos, azokatlan szint adott az arczának, s~e~ébe: arany reflexek játszottak. Bizonytalan. 1ger~~~:\ ' homályos lehetőségek néztek rá a tekin~ete 0 '' - mindaz, a mi nem volt s a mi megvalosulha~; Gyöngéden vonta magához kissé reszketo karját. , ·1 - 'Itlni suttogta az asszony ~ .~lm · Es először simult ezerelmesen a ferJehez.

a mi barátságunkra, mely annyira tiszta és barátság többé, csak a barátság mezébe öltöönzetlen volt . . . zött szerelern J De hiszen akkor ök is ... - Tiszta és önzetlen, az igaz, de nem vihaÉs nézi a férfi az assz9nyt, kigyult szemekraktól ment - felelte a nő csendesen. kel nézi öt. Egészen uj nőnek tetszik előtte, - A viharoknak nem én voltam az oka, szebbnek, e&íbosabbn~k, iugerlöbbnek, mint a maga koronkéntí megmagyará.zhatat.lau, he- öt eddig látta. l\fint valami tulvilági jelenség, ves kitörései, szeszélyei okozták csupán az ugy áll előtte a naplemente m.isztikus világitásában, fehér, testhez tapadó ruhájában, kaöeszeütközéseket közöttünk . . . - Igaza van, az én megmagyarázhatatlan lapjának hosszu, fehér lengő fátylaivaL Oh t kitöréseim voltak csupán okai koronkénti minő szép, minő kivánatos ! A férfi mind~ét e~enetlenségeink:nek. De aztán ismét elsimult kezét nyujtja feléje és . zava~·o~va dado~J~: minden, mert én akartam, hogy igy legyen. - Igaza van ... ez, a b~rats~g nem eleg1t4k?ri<t1Jt an-a a semleges, idealisztikusan magas hetett ki engem ... -es romtegy mentegetve Bllá.spontra helyezkedni, a hol maradnunk kel- maaát felsóhajtva teszi hozzá: - de mikor ~~~t, ~ogy önzetlen, tiszta barátságunkat meg- ne~ .;olt jogom többet kérn,i! Hisz~p ..tu~ja! onzzük. De ez megerőltetésembe került be- Elháríthatatlan akadályok alltak kozottünk. V'~llom., ~s semmi érzés sem boldogithat tar.._ :es állnak még most is - felelte a nő tosan, ~andóan, ha azt csak erömegfeszitéssel tompán. ~Tth~~J~ meg .ma~ak. A folytonos küz- Nem, nem ! - kiáltotta a férfi - nem eiésme~=~zt t!~elefera~va abba, bizonyos elhárithatatlanok ! Egyesilit erővel, erős akarat- Ba.rá~áaUU: be~nünk · · · tal talán lerombolhatjuk ! - szólt a férfiebizont~~a~~e~. elégi~ette ki? - Nem, -felelte a nö határozot~~,?' - Maaát kiel' ~tt . gdobbenessel. hangja keményen csengett - most mar kes?. n ö bágyadt mosolyf:~l. e t válaszolta a N agy és nehéz tervek keresztülviteléhez, eros , \ lelkesedés sziikséges, barátságunk kezdetén ez Némán, fürkészőleg néztek e másba kapcsolódott tekintetükk~asra. ~gy- megvolt bennünk, most már nincsen! tebb gondolatukat kutatták kölcsö~~elxeJt~. - Bennem megvan! - erősitetle élénken , osen. .r..s a ferfi. ::tz asszony egyszerre erezte, hogy a férfi , · . ban világosság támad hirtelen, hogy mos~~- Ne án+].tsa önmagát . . . mert a nnt ö is ti ztán lát és meg tudja magyarázni bartt~ le_lkesedés~ek hisz, kedves barátom, nem egyéb nőjének egykoron megmagyarázhatatlan heves P~anatnYl föllángolásnál ; az örqkre letiint kitöréseit . . . ~ ~t m~tnak csalóka visszfénye ez csupán. Oh, igen ! A férfi most már tudta, hogy a vi:~za ~z h lmulas~tott pillanatot nem hoz~a nőt az tette gyakran ingerültté, hogy nem volt _ ~t sem~u sem . .. képes érzéseit a barátság sziik keretébe bele- dezte a fé~frn ~~O:~osan tudj !l. ezt? - kérszoritani. Igaz tehát, hogy barátság férfi és nö - Hat h~~a otten. . között nem létezhet ? Mert ha az olyan benső, gondolkodni. P ulatt volt 1döm e fölött lelkesült forró, mint az övék js volt, ugy nem - :Es arra a konkluz', . ~ ' lora Jutott, hogy el-

dobja magától hüséges barátját? - szólt a. férfi keseriien. ·t :- Arra a konkluzióra jutottam, hogy"a Jllll· kezetuk nem tudtak megragadni a kello P lanatban, ?'zt hiáb_a dobja elénk késöbb a .~ 0~~ vagy a veletlen, tgazi örömünk abban tob e ~e;?l te.~ ... Virág az, melyet elfonnyas.~tott 8 ~ 1do, gyumolcs, melynek zamatja nincs többé·· és . . . - tette hozzá némi habozással nem valósulható ábrándokért nem stabad -~~ dobnunk a talán kisebb, de több garanoz~a nyuj tó boldogságat . . . · , - Ah ! - szisszent föl a férfi _,. most Jll!lr értem. Ön férjhez megy? A világ nem hi&ba suttogott? - Férjhez megyek ... igen _ felel~ .91 nő halkan. - Az élet utja még hosszu a sll'tg és be.'~allom.', n~kem nincs bátorságom azt egyedill megJarru . . . . . - Elkéstem, - dadogta a férfi lesujtva. az én hibám, ..egyedül az enyém, hogy azt {!IZ utat nem egyutt teszszük meg ! ... Az asszony nem felelt de az arcza ~ le~ nagyobb lelki ~üzdelmet f~jezte ki. Sírás foJ• tagatta a torkat, a szive majd meghasadt .131 szánB;.lomtól. ~lit sajnált '? E férfit-e, a többe ..szeretm nem tudott, vagy önmagat, n;er~ tobbé nem ?' lelkesedés, de a józan okoS· sag mtézte a sorsat ? Vagy talán csak a boldog: ságot, a melyröl öt éven át álmodott és elérJll nem tudott '! De erős akarata legyőzte fölindu· lását, , cs.ak a hangja remegett kissé, miala.tt monda: - Kés? van, talán visszafordulnánk? ,. Es m,egmdultak a ho zu molón és mente~ elore, szotlanul. La sanként elhalványodtak körülöttük a csodás szinek, az ég lilasága sötét tónusokba ment át, a vizre szürke fátylak b~ rultak. A fény eltünt és eltünt a. férfi szivébol

meg az asszony. A férfi nem felelt. Arra gondolt, hogy mit mondott volna a másik, ha az állana most mellette. - De mégsem,- folytatta az asszonyaz eget kéknek gondoltam mögötte, a dom kupoláját még hatalmasabbnak, a campanilét még finomabbnak és magasabbnak ... Kicsit idegessé tette a férje szótlansága ; szerette voina vitatkozásba csalni, megharagitani. Oldalt nézett rá. Sokkal magasabb volt mint ö és a szeméből látszott, hogy alig hallja mit beszél. Akármilyen egyszerü lelk ü kis asszony volt, az asszonyi lelkében ott leselkedett a kétkedés és féltékenység. Megérezte, hogy másra gondol és bántotta, hogy ö is nem gondolhat valaki másra, a kit elhagyott miatta, a ki miatt szemrehányást tehetne magának, boldogtalan lehetne, szenvedhetne ! Csak ne igy . . . Legalább volna valami, a mivel a lelkében megbánthatná a közönyösségét. A templom ajtó megnyilt és ök bementek a többiekkel egyiitt; a férfi kissé meghatott várakozással, a mely egyszerre olyan mélyen elfogta, hogy szeretett volna valamit az asszonynak is adni belóle. De az közönyösen nézett körül és a férfi suttogása ujra azzá a szokott kérdéssé vált : - Nem fá.zik? - Nem! - felelt daczosan az asszony. Az angol beszéd torokhangjait nem hallottá.k többé ; a belső tér elnyelte a hangokat, melyeket a félhomály titokzatos szuggeszcziója ugyis meghalkitott. A férfi a Baedekerben keresgélt mig lementek a kripta lépcsökön és lent az antik oszlopok tövében évszámokat mondott. De az asszony nem figyelt rá. Az óriás oszlopok, mintha maguk is menekülni akarnának a nyomasztó mélységböl, keresztill törtek a kripta boltozatán. Körülöttük homály volt és nehéz csend, mely az asszony lelkét minden évszámnál jobban nyomta. A megmerevi.üt halált érezte a márványóriások mellett. Nem hosszu évszázadok valami öröklét látszott itt pihenni örökre változatlanul, mozdulatlanul. A torkát fojtogatta és a szivverését meglassította ez a gondolat. Halottak felett járt, örökre meghaltak felett itt a sötétben és ö is .. . ki tudja mikor ..• jgy örökké, változatlanul a sötétben ... - Menjünk fel, - suttogta kérő, félénk hangon. Nem tudta megmondani, mi történt vele, csak belekapaszkodott a férje karjába és engedte vitetni magát.

Hajdailo Irta Ujfalnssy Amadil. A hajnal szellőztette, libegt-ette ró~.s~pir~~ szárnyait. :Diadalmas ünnepet iüt a sotet eJ szaka felett, amely kénytelen-kelletlen elva~r~· De ámbár már javában ébredezett a.z e e ' még nyugalom révedezett a tájon. Derüs, édes béke! ,. , C. ak éppen a hegyaljához tapadó er~oseg irányából hallatszott nesz . . . Csevegett a. levél, cso hegott az a kis bolondos patak, a m~!f. hol bebujt. a fák közé, hol kikanyargott a zo delö rétségre. A. napot, árnyékot egyaránt ~~e rette. Mind a kettöböl kivette részét . . Keke5 tükre pajkos mosolygással verte vissza az ara~~ sugarakat s ugy csillogtatta medrében a vényt, mintha csupa-csupa drágakövek. t.~;· döklö porát mosogatta volna. Az erdő súrllJ~· ben ellenben mélységet sejtetett szökellö huUa· maiban a titokzatos derengés. Pedig alig arasz· nyi volt vizállá a. , Ott aztán, a nedves, hüvös talajban zsudo·

.!o·

lllef

J?t

Vasárnap; április 19. félék ~erpeszkedtek nagy buzgósággal. Künt a tobzodó fényben meg pompás szines virágok vetekedtek az elsőbbségért. Néhány lépésnyire a.z élelmes pataktól zsuppos kunyhó fészkelődött egymáshoz lapuló bodzabokrok közé. Bámulatos kizárólagossággal ~~lták ezek azt a kis szelid halmot, a mely a VIragas rejtett völgyet mintegy elválasztotta a látóhatáron végighuzódó hegylánczolattóL · Le~o hajléka volt ez ·a zöld berekben épült e~yszeru alkotás. Azé a derék szál legényé, a khe má!, régen rászakadt az árvaság. _ApJat, anyját megölte a vértszomjazó elllmség; .az ormok háta mögül előrontó szomszedtörzs. . Az emberből ma is ki-kitör a ragadozó, hát lneg akkor, a kőkorszakban. Csak a föld kezdett akkor pihenni a t~lajdon erőivel .-aló borzalmas harcz után, a neolit ember azonban folytonos tu~akodásban élt egymá~ al. Az erő "'e~b puszt-itotta a gyengét. De nem mindig 11 1 Y ~t, egyenes viadalban, t itokban suhanó panttya:kő ·is megtette a magáét. · l\ , Lemo a szelidebb fajtájából való volt. ltfeg nem is igen vadá.:zott. Egyébbel foglalaoskodott. k. Kavából meg obszidiánból nyilhegyeket, e.·eket pattintgatott. .~Iesterségét Urzótól tanulta. Idomtalan tcstu, torzarczu ember volt az. Allatias szája 8 ~~~ nem mcsolygott vigságból, csak kajánul. Torott fényii szemében gonoszság lappangott. , ., ..F:s Lemo mégis huzott hozzá. Akkor szel god?~t ugyanis társul, a mikor ugy maradt el 1 a VI!agon, mint az egyedül felmutatott ujj. .. ~gy kora őszi nap borongós alkonyatán 1 koszontött be kunyhójába. Csupa nehéz felleg l Vo!t az érr. Maroknyi kékje sem látszott. De a zer~ nem esett. Annál jobban fujt azonban a 1o:rnbhullató szél. , . lVIikor belépett, csomó sárga meg élénk szmes levél röpült vele. Egy-egy olyan piros Volt, mintha egyenesen vérbe mártották volna. .. Fáradt vagyok!- mondta Urzó külö11 hos daczos, egyben sajnálkozá t ébresztő angon... · . , - Mit tehetek róla!- vetette oda Lemo. L 'b- ~agyj itt nálad megnyugodnom .•• a_om nem bir már. . Lemo ele~te bizalmatlanul.tekintett feléje 8 kissé· félsz'egen ·igyekezett a szállásadás kellellletlen tisztsége alól kibujni, de aztán meg· h:rnber~lte mag~t. Végignézett magá~, ös~zeasonhtotta _meg meg nem kopott 1zmalt a

~ a ~~ll~na:~n~i

föllobbanás, c ~~ valami kínzó t e~~ruseg ragadott ott. Igaz faJdalom-e vesz1?<>~o ·fölött, vagy csak a megsértett férfilUsag volt-e, ki tudná megmondani ? a .J?e. a-zért belátta, hogy e nőnek igaza van, _reg1 erzések soha többé nem ujulhatnak föl ~zrv~ik~en. Öt éves barátságuk alatt, öntudattn~ bar, de átélték már a szereleomek összes ra~Isai~ _ :: ~ezdve az ábrándozáson, folytatva a f;f~·tgas1g menő lelkesedéssel, aztán jöttek a k'b ~ ~n:Y:ségi rohamok, a czi ódások, az édes 1 ..ekülesek, a lankadó és föl-föllobbanó érzés ~yo~re~~ei és e közben elkopott a szerelmük, v Ílelkul, hogy abból részüket igazán kivett~k mert a barátság sürü leplét boritották 1a.~ . e tekenyen. A lepel mo t föllibbent, de oh! és s~.~elem nem volt többé alatta ... elröppent 0 ~· • . rnost már hiába nyujtanák ki kezüket agyoan utána ...

ft ·. ··

::.:::--_

Szeral am.

Áig ~aczagása tölt be mindent IDikor látja _ egy fiú ••• De estfelen fák rejtekében Az arcza halvány, szomorú. ·

~r~ikor a kezét megfogja: S · zsze el! dobbant eseng M~?llóálcsillagok fénye mell~tt . _ az, mokat szö, mereng. Szeméb ;1á Félt' .e v...,. gért se nézne, S \aJaka hímporát. Sír~li 1~rmatos zép éjszakákon atnak gy lányt a fák • Szép Annuska.

•

jött-mentével és a.rra a meggyőződésre jutott, hogy erőt illetően kiállja vele a versenyt. Megengedte tehát, hogy leheveredjék a medvebőrre. - ::G:hes is vagyok ám ! - szólt Urzó félig alázatosan, félig követelően. . - Ott az edény a sarokban, te ágról szakadt ! . . • Egyél, ha van benne ! - kiáltotta feléje Lemo. Urzót természetesen nem kellett biztatni. Gyorsan nyult a lomha, vastag csupor után. Ki volt a széle pattanva, látszott az érdestörésü, kavicsos agyag. Az alja meg füstös volt. A fenekén maradt még valami ételféle. Urzó ha-marosan elfogyasztotta. Aztán lefeküdt. De felkönyökölt.'Es az ő sajátságos, kigyómódra sziszegő hangján beszélni kezdett. Megeredt nyelve a nélkül, hogy Lemo fölbároritotta volna ... - Agyonütöttem a mesteremet és szökni voltam kénytelen . . . ::G:jet-napot egybevetve menekültem ... Messziről jövök ... Hegyenvölgyön hozott át utam. - Miért ölté! ~ - ·kérdezte Lemo, mialatt kin~zett, megeredt-e már az ég á-ldása. - Kékre · verté a hátamat a husánggal. Sőt egyszer ugy vágott a fejem -felé, hogy nem lennék most itt, ha oldalt nem ugrom . . . ~n aztán kikaptam kezéből a fadarabot s · nagy indulatomban ugy találtam · feléje suhintani, hogy menten holtan bukott elém.' - Miért mondtad el nekem 1 Mi közöm ahhoz, a mit tettél 1 - Az őszinte szó embere vagyok. De meg vágytam megkönnyebbülni bünömtől . . • A vallomás enyhiti terhét ... Lemo nem látta, milyen kaján módon mosolyog. Nem sejthette, hogy azért hozakodik elő gonosz cselekedetével, mert igy aka.r ta magának biztositani a szállást. Agyafurt gondolkodásával ugyanis -akképpen számitott, Lemo nem fogja elüzni abbeli félelmében, hogy vele is hasonlóan talál eljárni. . ::ms nem is utasitotta ki Lemo másnap sem. Azonban nem azért, mintha tartott volna tőle, hanem: azért, mert szerénynek, alkalmazkodónak bizonyult. S mindjobban szánta az ·üldözöttet, a földönfutót. l\Ieg aztán jól esett neki, hogy .nem kellett egyedül lennie, volt a - kihez szóljon. Lassacskán egészen meg is barátkozott vele. Akkor meg éppenséggel; a mikor a pattintgatást k~zdte tőle eltanulni. Öröme telt .. a magakeze- készitette szerszámokban és néhány év alatt- valóban sok ügyességr~ vitte.

Urzó ellenben csiszolással foglalkozott. Bámulatos türelemmel végezte lélekölő mun· káját. Tudta, hogy csak haszna van abból, ha dolgozik. Az életre hívogató napsugár rendesen fölébresztette. Ugy ugrott föl, mint a nyil a kc.mény tárgyról. Most is ott ült-már a szikla előtt, amelyen a nagy csiszolókő állott. Különböző hornyolatok, rovátkák voltak azon, tekenőalaku mélye· dések, ezekbe illesztette bele a munkában levő dara.bokat. Ezuttal egy balta kötötte le figyelmét. Kérges, tenyerében tartot t és hom01·u felüle~tcl biró kővel gyors mozgásban dörzsölte. Lemo nieg pattintgatta a vésővel. és kalapácsfélével a megkezdett obszidián kést. De közben megmegpihent. N ézctt kelet felé, mü1tha arra. vonzotta volna szive. Urzó aztán félredobta a baltát s egy vadkan-agyarral kisérletezett, azzal a hátrafelé ívelt szemfogga-1, a mel.v a hamis állat áHktLp· csából fehérlett ki. lf;kszerféléket csinált a hegyéből. Egygyel má.r készen is .v olt. Qsak éppen ja~tgatott, simítgatott még rajta. · - Add !;lCkcm ! - szólalt Jpeg hirtolou Lemo. ·· - :M:ég mit nem kivánnál ! -felelte összeránczol t homlokkaL Abban a perczben olyan volt, mü1t egy rosszindulatu majom. . Lemo kérésre fogta a dolgot. S addig· addig, mig Urzó végre is mérgesen ' odavágta eléje a.z óhajtott tárgyat. A nagy vadkanagyarat meg messzire ellökte a virágzó bodzabokrok közé. Aztán ugy 'C!:liszolt.a tovább a baltát, hogy csak ugy szikrázott. Lemo ellenben fölállott. - Mennem kell - szálott oda Urzónak. Te meg maradj itt . . . - Tudom, nekem nincs ott mit keresnem a hova indulsz - dünnyögte Urzó és ismét k~ö~ös mosoly fé zkelődött ~u os, vastag aJkaira. - Megnézem, vadásznak-e m ég az erdöben - vi zon oz ta Lemo · bizonytalanul. • - Nincs már rá szükség ..• Amott jönnek a hő ök - diadalmaskodott Urzó. · A zöld lomb hátteréből négy · hatalmas alak vált ki. Csupasz vállukon két rud feküdt. Azon meg egy bozontos szörü medve. l\Iár nem élt: V~re csurgott és megfestette a rét-i virágokat. ·ljedte:a csu~ták qssze kelyP,ei.k_et. · - O zszuk meg a zsákmányt! - kiál- · totta oda Lemo a marczona ala.k oknak. - 1\-Iit adsz cserébe? - kérdezte .menten

Eh, igaza volt annak a nőnek. Nem ez ami· rendeltetésünk. l\Iá t, valami mást nekünk. zebbet éa jobbat kell kiküzdenünk. :mu be· - Irta Haraszthyné Szederkényi Anikó. lépek a feministák közé. Nem tudom ugyan biztosan, hogy mit akarnak. A válaert.:tói jog Pap Ibolya levele Szabó lrénhez. nélkül például én egész nyugodtan meg tudok Hát hogy vagytok Irénkém 1 :mn nem igen élni, de belépek azért, mert látom, igy nem jól irhatok neked valami különöset. Hiába rohan van, a hogy van. 1\Iért nem iraz gyakrabban~ A kis fiadnak az élet őrült gyorsasággal körülöttem, én, azaz hány foga van már ~ Az én Miczimnek már öt hogy mi ~gy po~tban vagyun~ ..~incs ~ötrőb?, van. Képzeld, a dadát el kellett ki.üdenem. mint az Ilyen hivatalnok famillanak elete. Mar valósáao automatána-k érzem magam, a me- . Tudod mit c inált 1 Elment étálni a iiczivel lyet b~á.llitottak egyszer és azóta végzi napról- és utközben minden nap meglátogatta a rtyer ·. napra ugyanazt a munkát idegölő pontossággal. két és meg zoptatta. Borzasztó. Szegény Mi-· Boldog vagyok, ha valamelyik gyerek czikém, ~a meg~ondolom, hogy egy olyan senki gyermekevel sz1vott egy tejet. . , intőt kap, vagy a Juczi eltöri a szarvizből a fá:pá, pá. Irj, csókollak Ibolkya. · · pecsenyés tálat. Legalább van esemény a . . U. l; A legfontosabbat majd elfelejtem meO'háznál. Elégedetlen ':'agrok. Homályo~an él~ ben- um. Kepzeld, a Véká i Nu iék fenn v lt ok nem eddig ez a.z erzes, de most mar neven ne- Pesten. ~gy ?rüft zép belépőt vettek p~to~ vezem a gyermeket: Elhibázott éle~ az éle~.e~. ~uszonket f~rmtert. Lila düseszszel van bélelve Milyen óriási t.ragédla ez, amely elfer egy rov1d es rengeteg CSipkével diszitve. l\Iajd megüt a mondatban ... guta .. Az enyém moslék hozzá képest edi Fölolvasás volt nálunk a héten. Ott voltam . ~::r~c~?t forint volt. Látod, ilyen 'b~lon~ Rólunk esett szó, rólunk asszonyokróL Nem ne eJe \an annak a rinoczerosznak, Szcrmondom, hogy szóról-szóra irom alá, a miket vusz. F . en t L. h~Jlottam, de sokban igaza van. Hát élet ami életünk~ Elet ez ~ Nem, ez csak vegetáczió. Fé:rfias Tekla levele Eros J 'uiUtho::,. Elnyomott, elzárt rabok vagyunk, a kiknek . l\Iint Judás Iskarióth, ugy bolyongok én az nincs más rendeltetése mint a férfit szolgálni ~~eretlen régiókban, a hova a vétkem számN em szabad önállóan még gondolkodnunk sem. El vagyunk zárva a friss levegőtőL Elrepül ~o~~- Mint_ .a bibliai örök bünös urát, a vérző ZIVU -Ie~ 1~t, akképpen árultam én el legaz ifju águnk, megdöbbenve ve z zük é zre az na~yo,bb_. kincsemet, gyöngéd női ·zi eme , első ősz hajszálat. E ekkor kérdezhetjük hog zep e Jora alkotott énemet. Hadat üzentem miért éltünk 1 Mi volt az örömünk oz ' Y nememnek é hadat üzentem a férfiaknal . Sok fáradság, küzdé gyermeks.rr' , • Uj, uj után ágytam · ebben találtam meg. t ' b l ' ' a ' Vll'· rasz a , ra szo ga ag. A fénypontok voltak e . Eh, mecrunt· m a komédiát, meguutam a egy ruha~ egy-egy zsur amel ért utólag kili~ harczot, melv hazua é~ czéltalan, mcrt nem iga'<l a korholu-s, a e"zekedés, hogy ~okba kerül . ezé! t ... zolg<U~ .. Tem tud9k többé hinni a tanok·

Levelek.

AZ UJSÁG

Vasárnap, április 19.

az egyik. Hosszu szakála volt és a legizmosabb karja. A bölényt is legyőzte volna. Lemo összeszedett néhány szarszámot s odakínálta nekik, mire leeresztették vállulrról a sulyos állatot. Aztán Irikanyaritattak nagy ügygyel-bajjal egy jó kövér darabot a czombjából, a hol már megkezdték nyuzni, majd ismét fölemelték terhüket és odább vitték. Urzó meg nyelvcsettintgetve hüvös helyre tette a bokrok alján a kapott h us t. Sőt falevéllel is betakargatta, hogy légy hozzá ne férjen. Lemo pedig követte a tovahaladókat. De csak egy fordulóig. Ott eltért tőlük. Ment, ment s nem nézett se jobbra, se balra, csak abba az egy irányba, a merre vezette ösztöne. Hirtelen fölcsillant szeme. Rőzsefedeles földalatti kunyhót pillantott meg, melynek bejáratánál sürü leveles fügefák hajoltak össze, mea0 aztán egy öreg ember ült valami kövön. De nem árnyékban ám ! Csontos hátára süttette az életadó napot, a mely szerinte a legnagyobb áldá.s volt a világon. Dörgő volt, a vén agyagos. Kis vártatva jól fejlett siheder telepedett le meUé. S egy gyönyörüséges leány. - Mira is ott van már ! - kiáltott föl Lemo és meggyorsitatta lépteit. - ?Yfi járatban vagy ? - kérdezte a mester. Hangj.a olyan volt, mint a fellegbeli dörgés. Közszájon is forgott róla, hogy a mikor egyszer még javakorában megtámadta orgyilkos keze, olyat ordított, hogy megrepedt bele a bazalt. - Neked hoztam ezt - mondta egyszerüen Lemo és a csont-ékszert odatette Mira elé. Az meg kaczagott. Látszott mind a két üde fogsora. Aztán tovább folytatta munkáját. Öcscsével együtt segitett apjának a cserépedény készítésben. Napbarnitotta, ujja,ival ügyesen a,lakitotta a megáztatott agyagot. Most éppen egy formás bögrén dolgozott. Vékony vesszővel megczifrázta a szélét s ott, a hol kidomborodott az oldala, a.pró mélyedéseket ejtett rajta a hüvelykéveL - Immár a napra kerülhet - örvendezett és megelégedetten vizsgálta bogárszeméveL Majd odahelyezto a szabad tüzhely mellé és leoldta nyakáról azt a kagylósort, a mivel Urzó lepte meg. Nézte egy darabig, aztán szó nélkül közé füzte az uj ajándékot.

Lemónak ugy dobogott szive, hogy helyéböJ majd kiugrott. - Nem jösz az erdőbe gyógyfüvet szedni 1 - kérdezte lVIirátóL - Megyek- viszonozta az.habozás nélkül. - Do ne maradj soká, - intette meg Dörgő gabonát kell ám pörkölnünk, hogy aztán estére.szétmorzsolhas uk a két kő között. Mira nem felelt. Ringó járással lépegetett tova a mohos ösvényen, a mely a hegy alján kacskaringózott az erdő felé. Imitt-amott tüskés inda nyult Mira után, de ő gondtalanul tovasitetett. Még énekelt is. Hallotta, hogyan daJol a madárféle, hát ö is megkísérelte. Csengő hangja milldjobban belefonódott a Lemo lelkébe. Vágyakról regélvén, élesztette a már fakadt vágyakat. S a mint tovahaladtak, nem vették észre, hogy Urzó a bodza alján kigyómódra kuszott utánuk, követte öket szih.-rát szóró szemmel, szakadozott, nehéz, csaknem hörgő lélekzésscl. A patak partján megállott l\Iira. - Nézd meg magad benne, milyen gyönyörü vagy - biztatta Lemo. · - Hát olyan vagyok, mint az a viz mutatja? - Szebb vagy a napsugárnáL A bozótból a bfu·ök közill halk mozgolódá.sféle hallatszott. - )fedve jön - ijedezett Mira és Lernóhoz szökött. - N e félj, ha velem vagy . . . Erös a karom, mint a szarvasagancs - dicsekedett Lemo. - De nincs nálad bunkó, se más fegyver. - Teljességgel felesleges lenne ugyis. Hiszen csak száraz ág esett le, az zörrent meg. · Mira lecsillapult. Majd virágot tépdesett. S rendre beledobta öket a patakba. Az meg gyorsan vitte tova megannyít, mintha valami haszna lett volna a könnyed zsákmányból. - Engem is el tudnál igy dobni, teMira? -Nem ám! - 1.\tlindig velem maradni szeretnél ? - 1.\tliért ne ~ - Jöjj hát lakni hozzám ... Légy párom. Urzót elküldöm, hogy helyed legyen ... - )fentől előbb kergesd el ... Nem áll· hatom azt a csuf embert, noha jár utánam ..• S hogy rettegek tőle !

nak, amelyeket hirdetek, mert gyászszal tapasztalom, önmagamon, hogy nem Igéret földjére visznek, hanem a Jajjok hegyére, a sóha.jok hidján keresztül. Én elindultam az uton, nem értem a végére és nem is fogok soha odaérni. Belefáradtam. :es most látom be, hogy eddigi életem hiábavaló volt. Hisz nem az kell nekünk, amiért én harczoltam. Judith, nem veszed te észre, hogy mi rossz utakan járunk. Jl,fi ragyogó tájakat mutatunk vakoknak és miivészi énekeket éneklünk süketeknek Jogokért harczolunk. Van-e egy nemzedék, a. ki tudna ezekkel a jogokkal élni 1 Nincs. Hisz mi eltévesztettünk mindent. 1\:Ii a tetőt ácsoljuk, mikor még a ház alapja sincs kiásva. 1\:Ii ~ diszitésen dolgozunk és a tégla még nincs osszahordva az épülethez. Mi a jövő harcza ai vagyunk, de a jelent nem figyeltük meg és nem ebből indultunk ki. . Fáj a lelke~ azokért az asszonyokért, a kiknek nyugalmat, gondolatvilágát földultam. ~j jel. köru~~~czolnak is~e~etlen árnyak, a kik aJ;na1kat, Jovobe vetett hituket követelik vi sza tolem. :F::~ elfelej,tkeztem valamiröl. Uj jelszavakkal, UJ eszmekkel e~y egé~z~n uj gondolatrendbe ragadtam a noket. Kilöktem lábuk al 0'l a talajt, a melyen álltak. Ott pedig, a ~~vá .én vittem öket, nem tudnak egyensulyba JOlllli, mert a azorvezetük a agyuk nem birja el azt a gondolatvilá' ~ te~més~etbe~ nen; lehet ug:ás. A földön Jeg: latszik retegrol, retegre, milyen fokozatosan fejlődött. A természetnek nem lehet évtizedeket átlépni. Elkaptunk más népektől eszméket és a szerint rendeznénk a mi asszonyaink életét. Elfelejtettük ám azt, hogy oda ök rendszeresen foljődtek, a hova mi száz lépcsőn át ugorhatnánk. 1!1s ez lehetetlen. Ezért vannak nekem ideggörcseim. Ezért ·hi:.ztérikus minden tizedik nő.

Bevallom neked. hogy sirok. Fázom és vágyódom a gyöngédség után. Vágyom egy fészek után, a melyben én volnék a központ, a hol összefutnak a szeretet szálai. Nem jogok kellenek. De egy generáczió, ~ ki meg tudná birálni, kellenek-e hát jogok? Öntudatos, igazán jól nevelt nötábor kell. A kiknek szelleme és teste párhuzamosan fejlődött. A rejtelmélet bölcs és igaz dolog. Legutóbbi fölolvasásomon egy ur ült az első sorban. Bemutattattam őt magamnak Zavart ez az ember. Mást beszéltem, mint a mit gondoltam. Azt hiszem, legjobb szerettem volna igy szólni : hazugság az egész és én elismerem, hogy: savanyu a szölö. A szivem, szivem. Van szivem. Mikor egy összekapaszkodott emberpárt látok, gondolom : buta, de boldog szerelem. Sőt néha ugy gondolom: nem is olyan buta. . Az az m nem sokáig maradt társaságomban, de azt hiszem, mégis érdeklődik irántam. ~Ieghivom teára. Baskire ev Iáriának boldogtalan, megértés után vágyódó lelkét kezdem megérteni. lts kezdem megérteni azt is, hogy nem élhetünk férfias életet, mert ez megboszulja magát kegyetlenül. A természet nem arra rendelt minket. Szeretet, sok szeretet kell. Félek, hogy már

késő.

i\li hir nálatok ? Üdvözöllek K

Tekla

ocsis J ·ulcsa dajka levele Sándor Pál bakához. A:7; fölséges Ur Jézusunk nevében kezdem e~~ tiSztelt irásomat és kívánom a mi kálV1lll.St~. igaz ~t~ben, hogy sokasodjék, szapor?dJek test1 es lelki javakban mint a hogy a tiszteletes ur prédikálta. ' ~udatom l-endet édes párom hogy a nl agys g~;al. nem lehet kigyünni Mert igy vót, · , . ' 10gy a J.Y.UCZlkével sétáln1· ves Piroskánk mentem es a nn keda töt"tt cl"ak látná kend, olyan mint 0 1 ga am ' a szeme mún megbarnult -

- Ha ismét világgá ment, eljösz Mt hozzám 1 - folytatta Lemo a nógatást. - Megmondom ma este. - lts miért nem most ~ - Megkérdezem addig apámat, beleegyc· zik-e? · - 1\<fikor találkozhatunk s hol ? • • • !tie nem jöhetünk éjnek idején a vad miatt, köze· -!ebb meg törzsünk népe tanyáz. , , - Ha följön a hold, légy ott nal~nk a szabad tüzhely táján ... Kijövök, a m1kor a többiek lenyugosznak. - Ott leszek, bizonyos lehets~ be~e. , Aztán szedtek eay halmaz gyogyfuvet es 0 elváltak. Lemo egész nap czél nélkül barangolt az erdőn, mezön. Nézte az eget és a bérczeket. Alig várta, hogy elfeküdjék a nap. Csak az este vitte kunyhóJ. a felé. . . Urzó már bent volt. Aludt. Legala'bb 1s nem felelt a hozzája iatézett kérdésekre~ it Lemo egy darabig rakosgatta szersz.~.m_a ' csak hogy ölje az időt. De a mikor megJott az éj, kilépett a szabadba. , tt Olyan sötét volt, hogy mitsem lato · Tapogatódznia kellett. Mlkor a szem felmondja a szolgálatot, a tapintás érzékére kerül a sor. De csakhamar jelentkezett valam~ s~j~~:~ mes derengés az égen. Egy nagy fa ága~ kozo k kezdet látszani a hold vérvörös korongJa·n3f: r 0 egy-egy sugarat bocsátott át a lomb, r azonban a l\fuáék hajléka elé ért Lemo, ~~t már olyan világos volt, míntha hó sza a volna a tájra. . 1• · k"ve~ 0 Mira meg ott állott a kormos sZlkla mellett. Még égett a parázs a hamu alat~ · Egy kis keskeny füstoszlop emelked~t ett belőle. S különös kellemet len szag terJeng L r:no a levegőben. - Eljösz hát hozzám? - kérC.ezte e a leánytól. , b n11 - El... Abban a pillanatban vérfagyaszto a " verte fel az éj végtelen o öndjét. Sebzett oroszlánként ordított föl Ler:DO· És hanyatt vágódott az üszök közé · · ;11• Ügyesen dobott parittyakő érte hala tékát ... Vér se csobbant belőle. Pedig halálos ütés volt. , bal· A bozótból gunyos, érdes kaczagas

"l 0 hát a Piro kát is meg zoptattam. Annak is ; • esik. Jut i , marad is. Ugy ordított áml1 ua"Ja sága, mintha nadragulyát evett vóna. JiogJok én kölyköm után nem szopik az övó. :Mon , ha az én tejern jó neki, az én gyerek~~ szDe után is beveheti. Nem vót ezelőtt- ÍJJen. dta most mindig gyülésezni jár és azt rnou .. tegnapelőtt a tekintetes ur hoay mióta :megó 0 bol~ndult, azóta nem lehet ',-ele birni. !!ogY_.... neki fele~ég ~ell, nem !ledig ilyen eszkoros do· ugyan m1 az ISten csudaja lehet ez - sz~ba 110 kon gondolkodónö. A Miczi megint b~~' 't nem adnám oda érte a Piro..,kánk kis k.~~,~~e: hát bemegyek. Azt mondta a Kántorék Boskd Jj· hogy kendet a ringlispilen valami szára~ kával látta. Meg ne tudjam, mert leon °·6 vitriollal azt a czefetet. Ölelern és tisztelelll ~k egészségben, ugyszintén a Piroska. VagY hüséges kedvese J~tlcsa. Goromba P éter levele Páros J ózsefltez.

/Ul M

l\Iicsoda kalandom "Volt a napokban. tt Dorilia kedvéért bevetődtem egy ugyne,-ez~. szabadon gondolkodó hölgy e~öadására. Sz: a. ben ~ten; vele. Egé~z. idő al~tt le nem ~et szemet rolam. A vegm be IS mutattak n rt Ugy látszik, tüzet fogott őnagysága, O:~z ugyancsak pislantgatott rám. No, urit szo hozzá 1 Ez még semmi. Meghivott teára. E~mentem. , bacl Mit l?,ondolsz? Egesz idő alatt ~ .~z:. ·eJ. szerelemrol tartott nekem előadást, őszillo falJJbb Hiszen ha egy husz·harmincz évvel fiat a volna· · · , ., . , . al· Az ilonkaval Jolesz Ietnem. A nenJe U:o!ll mában, vagy érdekességből vagy mit tu d l· én miért, szintén szabadon' kezd már gon kodni. Hat het mulva a jegyzöhöz viszern a l, anyt. . dJg, No, hát nem mondtam én neked Jllli1 nő. 1 hogy köt,-e higyj a komának. Nincs az a

eW·

{ris

AZ UJ'SA.G

Vasárnap, április 19. l~tszott, aztáu za.va.r os ágcsörrenés, mint mikor Sietösen menekül va.Ia.ki. 1 • U~·zó voit ... r, Mira csaknem megdermedten maradt néha~y ~erczig -yeszteg a füstölgő tüzhely lhellett, nem tnaJd edes szoval keltegette Lemót s b.ogy 0 felelt, velőtrázó sikoltással ráborult ...

Uti je_ayzeteimbéil. Irta Mocsáry Béláné Fáy Mária. H a m b u r g t 6 l - H a v a n n á i g. ,. ." A P~·inz August Wilhelm gőzö'Ön igon sz~p

t_doben, Január 27-én indultam Havanna felé. .B~r az uta.sok nem nagy számmal, többnyire n?metek voltak, mégis igen kedélyes, vidám tarsaság verődött össze. , ~a.rmadik nap este a l\Ia.rseilla.ise lelkesitő z~~eJ.e mellett hajózt,unk Havre fényesen ki"Vllagltott kikötőjébe, melynek partjain fekete emberá.radat hullámzott.. . Az utasok eay része azonnal a V<Íro ba Slet:tt. Ezek közül néhányat, kik majdnem elkesve érkeztek vissza, a hajón maradt többi " U!~ok csufondárosan, UJ·~ásdobo!!tatással üdvozölték. ~ ~ · . Viharos tengeren, Havretól Corurunáig ke~ napig tartott az ut. Itt a k.iköt.O előtt egy tel~~s ua.pot kellett vesztegelnünk, miután haJonk a nagy hullámok miat" nem tudott bejutni. . Egy köra.laku heg, láncz tövében, Corumna lgen szépen fekszik. l\Iiután a váro. ban éppen a ~agy karnevált ünnepelték, néhány ill' partra s~allt. A várost magát igen csinosnak állítotMk, bar utcz1U végtelen piszkosak. .. A várost uraló hegyek már smaragd szinben zoldeltek, bár a levegő még nagyon hűvös volt. Az egés~ ottani szárazföld mentén a csodásan rnagas hullámok falként huzódtak előre, hogy a par.tnál toronymagasságot is elérve, hirtelen m,egtörjenek. Ez. leírhatatlan és na.gyszerü lát· vany.t nyujtott. li , A hajón érdekkel szemiéitem 250 spanyol vandm·ló elhelyezését. Felügyelöik és a gendarme-ok sör és bor mellett mu.lattak néhány U~Tal a hajó utasai közül, az első osztályu Plpázóban. Egyiket-másikat· le is fé~yk pez~em1

A spanyolok szakácsot is hoztak ma.gu.k.kal,

a ki meg ne kivánná az almának a csutkáját, P. mit Adám tart a kezében. Szervu...--z. Ba· rátod Péter.

Iri külön konyháu leírhatatlan szagu ételeket főzött számukra. (A hajó adta a hoz:~:ávalót.) Le~többen l\t!exikó felé igyekeztek. 0

Az ilyen hosszu tengeri ut ugyan egyhangunak látszik, de azok, kik nem kapnak tengeri beteO"sérret, neme ak élvezetesnek és szépnek, b o , , de felette ogeszsege ne k. · 1s tart.p"'k·. Hat. órai iclőzé~ után uttmka.t Corumnából ismét viliarban folytat.tuk. Hajónk gépezct-ét ugyan elég jónak áUitották, de szcrintcm az 'ilyen nagy ut megtevéséhez erősebb is lehetett voh1a. Fülkénk előtt reggelenkint lliába fujták oly szépen az ébresztőt, mert éjjeli nyughelyünkön nagyobb~·és~t~t fe~~c maradt~. Azonban az Azor-sz1getek taJan, hol nemreg honfitá.r saimmal egy magyar hajó lelte sirhelyét, a fedélzetre vá.nszorogtam, hogy nekik 0rök békét kivánjak. A fedélze~en hajózásm1k tizenhatodik napj~ n jelentünk meg először téli ruha és meleg köpeny nélkül. Ki.üönben az egé z ut alatt jó életünk volt. :i\findig egyÍormáu, olyan kiti.inö étkezésben 1·észesiiltünk, hogy azt; egy hajóéval sc tudmtm összeha ·onlitani. Pazar menynviséaben és Yé!!llélküli változatosságban, min• o o den "alódi delica.tesse volt. Az időjárás ettől kezdve állandóan zép maradt. A árgás-vörös golfnövény, melytől mécr pár nap előtt vöröslött a tenger (Kolumbus"' Kr.istóf erről a növénytől következt-e ett szárazföldre), itt, a mexikói öböl tájékán na· gyon megfagyott. .A hajó fedéizetét oldalt egész Hamburgól gondosan védik vásznakkal a hideg szelek ellen, ugy hogy a legkisebb pói ásgyermek is a fedélzeten lehet. A ka.binszemélyz.et pedig kitünöen ért a be egápoláshoz, a mi kötelesége is ..Az utasok rendelkezésére naponta áll· nak meleg . tengeri kádfürdők, melyért egy hajón sem kell külön fizetni. Igy még a mexikói öbölben sem ezenvedtünk a melegtől. E ezerint ezen a vonalon, mely nem tuldrága, a hajózás kitünő tengeri gyógymódnak i~ alkalma . Egy dohánygyári hivatalnok Hamburgtól Vera-Cr'úzig .és vi sza 910 márkát fizetett egy első o ztályu, jó kabinért, mely ut két hónapig tart. A messze láthatáron c~ak minden 3-4 nap alatt lehetett egy-két hajót látni. L,:'zigeteket sem. közelitettünk meg é nagy tá>olság. ban oldalt hagytuk még az Azorokat is. Ka pi·

tányunk azér-ú szereti ezt a vonalat, mert a sziklák ·még nagy viharba.u is könnyen elkerül· betök. '" A ha.jó körül temérdek repülőhalu,t és delfiut láttunk. }Jste pedig, a hajó korlátjáról a tengerbe tekintve, millió és millió kis ázalagálla.tka világitott a vizben, mint a sötét égbolton ugyanannyi csillag. Február 15-én felséges időre ébredtünk, bár 21 fok Réaumur mellett, reggel kilenoz ámkor még nagyon jól .e sett a. könnyü plaid. Ha mindig ilyen lett volna ! ... Corumna óta elő ször láttunk sirályokat. A Ba.hama-szigeteknél kis csónakokról utasokat vettünk fel, mel~· ácsorgás alatt lefényképeEtem a szigetet, vilAgitótornyával együtt. Végre 31 napi hajózás után . azaz február 17-én Ha\anna előtt, Kuba szigetének, az Antillák gyöngyének föváro ·a előtt horgonyt >etettünk. Az éjt még a nyilt tengeren töltöttük, uriután ott hüvösebb van és maszkiták sincsenek. Igy hajónk Cuak másnap reggel, napfelkeltekor futott be a szép és terjedelmcs kikötőbe, hol egyszelTe 1000 hajó is biztos menedéket talál. A szokásos egészségügyi vizs· gálat után egy kis gőzösre szálltunk. Bucsut intve kedves hajórurnak és elhaladva a hires 1\IorTo Castlo és Cabanas erődök mellett, 9 órakor Havannáhun Kolurubus földjérc lép· tünk. Havannábau a mexik6i utasok is partra szálltak, hogy megnézzék a váro~ nevezétességeit tnelyre elég idejiik volt. A vámháznál emelkedett sineken futó, villamos kocsjk allnak, melyekkel a tengerparton .az egész helvái:ost é~ környékét egy óra alatt be lehet já.r ni. Megtekintésre érdemes helyek, tnelyek nagyrészt a villamosról is láthatók : az El Prado sugárut, ·a z Indiad azobor közelében elterülő gyönyörü park, krokodil·medenczéivel, a nagy katedrál, Kolurubus emlékkövével, a kormányzó pala· tája, Kol umbus -emlékszobrával, a Fa con Mar· ket vásárcsarnok, különleges terményeivel, a Colon Cemetery, Havam1a legszebb temetöje, nagyszerű siremlékeivel és a Plaza de Arma, VII. Ferdinánd müv-észi fehér márványszobrá>al. Turista buzgó ággal még a Morro .Castle vagy a C.abanas Fort, esetleg mindkét erősség belseje, börtöneivel és egyéb érdekességeivel együtt megtekinthető, miután a hajó a ha·annai kikötöben legalább 6 óra hosszat idözik. Sokan azt tartják, hogy ez Havanna meg· egészen tréfa, hiszen tényleg lét{lzuok ezek a. meg-

Divat av61.

lepetések Holzeméi - gyönyörü ujdonságok jöttek

a Koasut·h Lajos-utm~ai nagy établissoment-ba.

Budapest, 1908 április köz.epén.

Ilyenkor husvét táján minden nagy czég -.\. főnök most a. versenyokro fektett-e a fősulyt külön6s meglepetésekkel szokta megörvendezetui s egész sereg himzett vászouruha-ujdonságot·hozott a divatvilágot. Az ünnepre csah"'llem kompletté magával Párisból. Vannak itt sima vászonruhák, válik a raktára núnden uj, szép, sikkes és elegáns magas és lapos lrimzéssel díszítettek, filet-guipure dolgoknak. A napsugár melegebb lesz, a.z é,g kékebb entre.deux-vel ellá~ottak, k~r~szt~~· é~ben c~iko s a sétatér fáinak szintc fátyolszerüen fin.om zotta.k, azaz a esikokat h-ulonboző faJta cs1pke, zöld hajtásai a tava zna~ nem~sak látszat-át, him~és, ~~p~ betóto~ alkotják a ~ászonala:ba~. de érzetét. is beleszuggerálJak a szep asszonyokba.• .1-S mm~enik t.oilette-~ek' .van egy" kecses formáJ~ Annál intenzh-ebb az éhú vúgyás lá.za. ilyenkor, l frakk-Jaquettil ka.ba.t..ka-Ja, ogyhol szabott leeHo husvét tá.ján, a nökben, mcrt a ret.raite, a böjt, jn.páni ujja.kk~l, malyeknek az a ..;ajátságuk, hogy a, különbözö önmegtartóztatások és főleg az a kart nem Igen lehet bennük magasra emelnil aJkalomhiányok uj ruháik mut()gatására, csaknem do ez az évad dernie~·-cti-je. Vannak aztán egészen felesleo-essé tették a divatos t.oilett.e-eknek elöbb külön álló s m.inden toilett~-hez vi elhetö csipke. való b~szerzését, :f:s most a feltámadásra, az az- ka átűk, mindenféle himzé sel vagy simán. Ezek után elkövetkező versenyekre, automobilpartie-kra, is nagyon á-partak és mint l1lÜUJ11llven monda.ni szóval minden >>out-door-passtime«-ra, m:int az szokás, m.inden bizonynyal »menni<< fognak. Páris. a.ngol, olyan találóan mond~a m:gujhódo~t ..vá~~r: ban és a .Rivi~rán - főleg itt _ már nagyon lási kedvvel keresik fel böJgyetuk a külonbozo sokat látm belolük. zépek az assorti tollette-ek is. szalónokat. Es főleg az olyanokat, a hol egymás alj, derék, kalap és napernyő. Az idén megin~ melle'tt minde.~t megt~~~tnak. 'ld'ul H a pettyezett selymek a kedvelt~k, némelyikhez Tiyen »MadchhenLfü:· -~es<<, pbe a á olzer- a kabát posztóból van 8 csak bélése egyezik a 1 áruház a Kossut. toilett".~ pettyes el· . Ez Igen · , cs . e1egans , , . , . . aJO.S·utcza ., . .an. gy husvét • · "elvmé ~ szep tá-ján még or1aS1 prros to3asokat lS tart raktaron, vi elet.. Láttam pl. egy kék.f h· . tty f ula· d · · • · .. - d' . c: e er pe es 0 r melyekbe egesz, vrr~sZiromszeruen lSZltett elyem ruhát, melynek dereka. egymásra hajtott keudött · k juponokat eszkamotal bele, ugy hogy a mint a. szerü ammaement \olt b t T ·. · lnyili'k 0 ] • 'lik o J e e Je a JOUXOZO CSlp e. f~~é~ fe , • anna va ~ .a l~·empapirok Az alj c~ipön simúra lefeszitett sötétkék po ztó k~zött ~ekv szoknya fodra, mm egy ex:otil..-us, s onnan U!?Qtt ki a plissée-be szedett tnint.ús 6riáa virág. Azt. hiszem, a hölgyek nagy része selyem ismét. A kaJ.a.p florentini r;tza}máb61 >olt, ropJ>aD:tul meg \Olna ~légedve \ele.,. h férjeura sz ydi!.~t>l é"' kék-fehér pettyea, óriás nz obligát bon•bon-nal töltöt-t selyemtojá<~. elyett másl.inU. A ~p6X'Ilyő fagt\ntyuja. egy ele,gán<J, egy ilyen njándékkal lepné me!Y, nagy &.J'tUl..Vgomb (doublé). anyaga pettye!l sel-:e~· 0 • n t 'f.e. ök i::; külooos l.'t' a re ut félretén•. ·- mely ~zintén nem , min "- rnh~n ~n kr~lnpon.- nnpcruy

al. Csapongó lepke Akarok lenni, Aranyos, forró Fénybe kerengni, Halálos tűztől Szédülni egyre, Tiszta, világos Gondolat egy se Jusson eszembe. Köszöntsön minden Fülmile dallal, Örömök pergqGyöngyit a hajnal Telemarokkal Sz&Ja utamba, &yönyörök kelyhit Tartsa a nappal A.z ajakamra. ~Iost jövel alkony Almok ezüstre Hímezett fátylát Kösd a szememre : S csillagos este

elyme ha lebben,

cshm

Illiitos. hullóVirágaiddal

:femess cl engem ••• Kemén

Emike.

Vasárnap, áp1·ilis 19.

AZ UJ'SÁG

tekintésére teljesen elegendő s hogy ez alatt utaso.knak a Hotel Inglaterrában még ét.kezé&'re és ·pihenésre it> idej ük marad. A hajó délután 4 óra körül indul tovább és három-négy nap alatt ér Vera-Cruzba, hol egy hetet szakott időzni. Innen azonbau az utasok a legközelebbi vonattal (naponta három vonat indul Mexíkó felé) továbbutaznak, mert a sárgaláz miatt ott egészségtelen a tar· tózkodá-s.

lesznek bővitve államháztartástan és politika által. Minálunk már jó egynehány esztendeje mükö.di.k hasonló ir4nyban a Nőtisztviselők Országos Egye(Folytatás.) sülete és minden télen rendezi a nemzetgazdasági Spanyol-mór porczeUánok. előadásokat, nagy hallgatóság számára. Talán, ha nem egyleti tagoknak is hozzáférhetővé tennék Az arabok első keramikai termékeit fel· ezen elöadásokfi.t., még t{)bben jelentkeznének és . soroltuk a kü:ázsiai és észa-kafrikai részeken, hiszszük, hogy ezálta.l igen sok nőt birnának gon- de ennek ·a müvészetnek egy ága Spanyolország dolkodásra komoly témák fölött, a mi a nőknek sem ártana, de nem ártana az ezen nők által irá- felé is eljutott s eltörölhetetlen bélyegét rajta harnrta azon a fazekas-iparon, mely spanyol-már nyitott háztartásoknak sem. OJ d ''k porezelián név alatt ismeretes, a régiségkereske 0 • o lll i n l á lu\ t bél·m .. ulVt' küld l~t;oj .• bb •llvntn o előtt. Mindenki tudja a félsziget sorsát, a mohaNÖIRUHAKELMtKBÖ~ medán invázió alatt. 712-ben a kalifák hajtották ' , o angol :Zafir, dofén, Vászon, bati11zt é& k~~tOI"!.Okb6J o ura.lmuk alá , 756-ban Abdéram kiáltatta ki ma.gát GF.R !' TE'i'J'Vf:REJ{ uagyá.t•n't!áza GY~ItOTT, 16'20 1 rajta Cordoba királyává. 1308-ban Mutamed-a.Allahval végződött ez a dinasztia s a király~g ( Munkaközvetités.) kormányzó herczegei között kiütött az anarchw.. Külföldön igen sok helyen vannak munka- Az Almoravidek, és az Almohadesek, a kik marok· Hők közvetitő intézetek nők számára. Nem cseléd- kói eredetüek volt ak, felhasználták ezt a zürzavaros (Belga nőmozgalom.) szerzö vagy szakmabeli munkásnők közvetitési in- állapotot, s letelepedtek Granadában, a hol ~j A belga nők már régebben kérelmezik az ügy- tézetei ez~ hanem a. müvelt nők munkaközve- császárságot alapítottak. De daczára minden ero· védi pálya megnyitását a nők számára ; van is titői, a melyeket leginkább egyesületek taltanak feszitésüknek, a keresztények 1492-ben mégis több nő Belgiumban, a ki az ügyvédi képzettséget fenn. Nálunk is van több ily egyesület, például a tönkretették őket. Igy mondja ezt el a történelem, megszerezte külföldön, de nem gya.korolhatja hazá- Női munkát értékestiö Klotild-egylet, hogy a s hogy ne legyenek Önök kényt-elenek . . ennek. a jában. Ezen segitendő, az országgyüléshez folya- szakruaheli munkaközvetitő egyletekről, mint a lapjait visszaforgatni, azért ismétlem el ezt Itt modtak. Az országgyülés most egy pár napja milyen a Nőtisztviselök egylete, a Mária Detothea- röviden. Mert az ilyen kiizdelmek és megrázkódtagadólag válaszolt a kérelemre, hogy azonban egylet, ne ie szóljunk, de ez mind nem elég. A ki- tatások a müvészeten is rajta hagyják cachet· · megmutassa a korral való haladását, megengedte, . nek alkalma nyilik a szükölködő Budapesttel fog- jukat. lalkozni, az arra a belátásra kell hogy jusson, hogy A déli spanyol provincziákban a sza.raczének hogy ezentul nök is szerepelhessenek mint eskea mi középosztályunk, ha a mi, sajnos, elég megjelenése szinte világító fáklya volt a kera· tési tanuk. Reméljük, hogy a belga nők ezen kárgyakori esetelveszti a kenyér keresőt, azzal együt mikai müvészet történetében. Ok fedezték fel pót.lással beérik. elveszti a talajt a lábai a.Iól és sok esetben elpusz- Cordovában azt a gyönyörű moschét, a melyet tul éhen, bár munkabi.ró, erős teste van, mert nem szinte müvészi tökélyre vitt keramikai motivumok (:tfemzetgazdaságl előadások nők számára.) Az általános német nőegyesület kezdeménye- tanult semmit, a miből, bár szüken, de tisztessé- díszítenek. Ok maguk is jelét akarták hagyni ittrzésére dr. Altmann Gotheiner Erzsébet asszony ·gesen meg tudna élni. Az ilyen nők azután vagy létüknek s Mohamed-ben-Alhamar, 1273-ban meg• e tél folyamán Frankfurtban előadásokat tartott éhen vesznek, miután a nyomor és szégyen minden konstruálta az Alhambra első részét, azét a tündérnők számára a gyakorlati nemzetgazdaságbóL fokán átestek, mig végre eljön a megmentő halál, Ezen előadások márczius hó 30-án fejezödtek be. vagy, mondjuk ki Öszintén: koldulásból élnek. palotáét, a melyet mindenki ismer, s a mely a keramikai müvészetnek legnagyobb dísze. Csip· A jelentkezök száma oly nagy volt, hogy számos Nem állanak ki a templom ajtajába, nem ott kére- kézett architekturája és az >>azulejos<<-oknak neve· nőt nem lehetett felvenni, az előadásokat a jövő télen megismétlik s már előre előjegyeztek igen getnek, hanem végigsirják Budapest minden ismert zett fényes mázzal bevont plaque-ok, mely~et sokan. Az előadó a gazdasági élet mindennapi tüne- nevü emberét és kéregetnek. Eleinte igazán a vég- a mór fejedelmek jelmondata (»Senki sem eros, ményeiről értekezett, a melyeket mindenki. tapaszszükség hajtja őket, idővel~ meghonosodvá.n Pestalásból ismer, de a melyek összefüggését csak az ten, íelfedezik, hogy ebből a inesterségből igen jól csak az Isten !<<) ékít., m~ is mindenki Mmulatát · magukra vonják. értheti, a kinek némi fogalma van a nemzetgazdameg lehet élni. Ezek azután elveszteli a munkára ság tanair61. A jövő évben ezen előadások még ki De a spanyol kemraisták nem elégedtek meg nézve, sőt, a mi a leg~;~zomorubb, ha gyermekeik e plaque-ok készitésével Ok nagyon figyelel)ll'e· vannak, azoknak a niulikakedvét is elve~zik, méltó vázákat is kreált·ak, melyeknek fényes, változást mutatnak, ami nagyon csinos. Végükre azokat is erre a pályára nevelik, mert Budapesten érczcsillogásu mázuk miatt az ~>aranyozott« nevet a. selyem japániasan feljön egészen s kecses hajaz uri koldusság már pályaszámba megy. Ha volna adták. A földkerekségének rninden czivílizált állalást képez. Belül a sárgaréz gépezet mindenütt egy olyan egyletünk, a mely, ha kell, kötéllel fogná mába elhurczolták ezeket a kecses alaku vázákat, látszile Némelyek különösen sok részre vannak össze a tönkrement exisztencziákat és valami munmert hiszen a mórok kereskedelme egyike volt osztva s itt a gépezet finom, kidolgozása is szót ér- kára tanitaná őket, ha törődne elhelyezésük.kkel a legvirágzóbbaknak, s ezek képezik tulajdon· demel. Egyelőre még több nyire angolosak, a csipke- és egyben megcsinálná azt, a mire nálunk szintén képpen az olasz keramika alapmintáit. Sőt többen dolgok később jönnek csak elő a dobozok mélységei- égető szükség van, azt a bizonyos központot, a a külföldi tudósok közill odáig mennek, hogy az ből. Az első nagy versenynap ugy a napfényre hozza hol a koldulókat evidencziában ta.r tják, a honnan olaszok ujabb emaillos fazeka-siparuk »rnajoJ.ika.« őket majd, mint a nagytakarítás a molyokat. minden jótékonysági egylet megtudhatná, ki járt elnevezését a >Üfajorka~ szigetröl kiinduló kera.Az esőköpenyek, porköpenyek egyszerűek, már ott, ki kapott és milyen segélyt ; ez az egylet mikai áramlatnak tulajdonítják. angolosak, sokan jobban szcreiik az uj, lüszter- nagy érdemeket szerezne magának, nagy ha~znot Charles DaTillier szedte rendszerbe a 111or szerü vizhatlan anyagot, mint a gummival bélel- hujtana az összességnek. Az Országos Gyermek- fazekasipar különbözö produktumait, s azt hlsZeU1~ teket. 1\Iindenik elmosódott csikozott, hozzá illő védő Liga, bár nem tartozik tulajdonképpeni a legjobban cselekszünk, ha az ö utmutatá.sal utnzó- vagy automobil-sapkával. munkakörébe, az óriási nyomort látva, önkéntes nyomán keressük rni is fel sorban a czentrumoknt A diva.tszövetek között nyári ruhákra a segítői révén dolgozgat ebben az irányban, azon- s mondjuk el, a mit róluk tudunk. shantung-vászon vezet. Ez szinte daróczszerüen ban ezt a munkát c kegy külön egyesület tudná maiaga. durva. szálalásu, a nyersselymet utánzó tissu-jü sikere en megoldani. rralán elolvassa ezt valaki, dolog, fehér hímzés diszszel, szine a ohampagne és a Ez a város minden valót.zinüség szcrint a a ki oly munkát ke):es, a melylyel sokakon tu~ drapp között áll s kellemes, disztingvált tónusa van. legrégibb é legnagyobb központja az »aranyozott« segiteni, talán meggondolja ezt, talán meg lB V~lami n~~n éd:set ~s ~ájosat láttunk még fazekasipamak. Nemcsak Granadával való szoU:l· a.ztan 1tt, a. fonok sz1vessegeböl: egész lé!rió.át csinálja még a nyár folyamán, hogy jö>ő télen szédsága s a Kelettel >aló folytonos érintkezése már dolgozha~son egylet-e. Bárki legyen, az Isten a. hófehér, sziiztiszta bérmaruháknak gy 0 lk engedne erre következtetni, hanem egy 1350-bo"l erme áldja meg érte, munkája lesz bőven. leanyok számára, battisztból, svájczi hímzéssei kelt okirat is, melyben Ibn-Batutah, a ki Tanger· és nagy kék szalagcsokrokkaL Lilly. ből jött át l\Ialagába, a következőket mondja.: és magy. királyi Osztrák császári ))~Ialagában szép, aranyozott porczellánt kész~ udvari sznllitók tenek, melyet a legmesszebb fekvő országokba lS ••• szétküldenek. 4 Utánad sírok csöndes éjszakákon, Ki elraboltad lángoló hitem, Ha pedig az ebbe a korba eső mór keramikai Ki elsorvasztád forró ifjuságarn produktumok között kutatunk, az A!hambra> A tavasz-álmok ébredésiben. csodálatraméltó vázáihoz jutunk el, melyeket fel· Es nem átkozlak bosszuló szavakkal, fedeztetésük ideje óta mind.ig miut chef doeuvrek~.t Elismert leg}obb mlnöségü, _.. Mlndenott kapható. -.. Lásd, ajkaimról háladal fakad, emleget minden országbeli utazó és müérto. Csokoládé-{Jyárak : 570 Hogy összetörtél ? ! ... ~n _is voltam boldog, Echeverria doktor igy szól róluk egy helyütt : A csókodért én most IS aldalak ! . . . Pozsony, Kötn, Berlin, New-York: !))![ost máT tulajdonképpen csak kettő Dlaradt Komáromyué Mthelfy Elvira. meg belőlük, sa. harmadikból néhánydarab cserép.

Porezelián okról.

vilája.

Uténad sírok

STOLLWEICI-féla csokoládé és sas-caeae

V asárna.p, április 19.

AZ 'UJSA.G

de minden utazó, a ki erre jár emlékben aka.rns. Különösen az bosszantó, hogy rendesen a leg· egy törmeléket vinni belőle s lassankint az egész finomf).bb arczbőrön "Vannak leggyakraJ:>ban és legelporlódik. Gyönyörü éniailiuk atabeszkekkel van sürübben, szőkék és vöröshajua.k sokkal töb.~et szanvednek tőlük, mint pld. a barna arczbőrü diszitYe s ez.ek között mór feliratok látszanak. felebarátaink. Fájda1oru, az egyik vázán a r~á vésett szavak ·. Ennyi. rossz tulajdonságuk mellett nagyon közül , már osak az Isten neve olvasható vilá. sovány vigasz, ·hogy az aggkorban teljesen eltüngosan. E2; kétszer is előfordul rajta. Es ha vala.k i nek, meg vagyok győződve, hogy olvasóiru javamégis tudná e betük jelentőségét, az csak ugy része 50-ik élctévétől kezdve szivesen vállalná a · viláa összes szeplőit, csak addig ne találkoznék történhe~nék, hogy ezelőtt 80-100 esztendővel egy:'zer se ezzel a hitvány portékával. vett volntl. rpásolatot róla valamelyik őse.« Hölayeink némi vigasztalásául megemlítem, A doktornak igaza >olt, ma már a két váza hogy m~r az ókorban is kegyetlen irtóháborut köziil is csak az egyik maradt meg, 1820-ban, meg- vivtak a római nők a szeplő ellen, hatalmas karirnagyal'ázhatlan módon eltünt a másik. A meg- máju szalmakalapokkal védekeztek a napfény ellen és a már fellépett szeplőket hol sürü festékkel; maradt példány azonban Siintén megkopott s kendőzéssei takarták el, hol mindenféle titkos megrongálta az idő. Ugy, hogy a róla készült szerrel icryekeztek győzelmet arat1ú szépségük ezen ellenségén. E szerek közülleggya.k rabban a csirke: fotogl"afiai felvételek mind régebbi keletüek. vérrel kevert higanyt használták, melynek annJl A mi ornamentikáját illeti, azokat a muzuleredménye lehetett is, hogy a b őr lehámlasztása lllánok diszitései motivumaiból meritették. Felesfolytán a szeplőt egyidőre eltiintette. leges volna a.nnak precziz leírására kitérnünk : A hiaanykezelésnek azonban nagyon sok és 0 lnindenki ismeri ezt a világhirü v"ázát, ha nem veszélyes utóhatása van és igy a római szépségek kezelési rnódja ma már idejét multa. nta.zása.i nyomán, legalább fotografiáról. 'f l . s. fielött a legczélszerübb kezelési móddal isme~ tetnérn meg olvasóimat, még egyszer fel kell emlitenem, hogy a szeplö eltüntetése igen sok türelmet kiván, annál inkább, mert végleg el nem tünteth ető és a kezelést ujra és ujra meg kell ismételni.

sm TÖKÉLETES

(Befejezö közJemény következik.)

SZAGTALA HFERTÖTlEHITÖ SZER

~ J;,

HÖKNEK NÉLKÜlÖZH ETETlfN ' '. Kozmefika. Rovatvezető

Garami Béla dr. szeplő.

Megjött a tavasz, az első ibolyás sváb tündér feltünedezik a Kossuth Lajos-utcz-a sarkán, az uj ia'VasZi kalapokon fészket rakott a:c el ·ő kitömöt.t ~~cs~.e, sőt · megjelent már a tavasz legbiztosa.bb lrno~e, az elSő. szeplő is. lgaz ugyan, hogy egy t:.zeplo tnég nem cbinál tavru;zt, dc ·ajnos, gyorsan ~\YOtnon követik őt test>érei és már előre látom Jos szemeimmel azt az. időt, mikor kétségbeesett ol'Vasóim el fognak árasztani a levelek özönével, lllel:yek mil1d oda lyukadnak ki, hogy >>Istenem, dokto],· ut·, mit tegyek a szeplö ellen ?« . ·Hogy az~nban megkönnyítsem olvasóírn dol~~t, meg sem váram a le'\élözönt, hanem a magam J.o ·zántáhól elmondom mindazt, a mi a szeplőnl cs annak g;vógyitásával ö<~szefüggésben >an. . A szeplő határozoHan kozmetikai hiba. A bőr ~~lnének elváltozása, a festeuyanyag tulságos bősé· g~n~k vagy nem egyenletes eloszlásának jele. Feltunc, hogy nem az emberrel vele~zületetL baj, ~oha a bőr szinének el áltozá:;ai eg ébként leg1~kább ilyeirek. · (Len csefoltok, an ajegyek stb.) J: szeplő tehá szerzett baj, mely azonball c ak ötödfk, hatodik .életévben jeientkezik. lllivel eletke:.;é··ének oká al ti ·ztában nem vagyunk, llenl áll médunkban preventiv előzetes kezelé sel ' ~egakadályoznunk a szeplök j~lentkezését, és i~y ~z orvosi tudomány csakis arra zoritkozhatik, ; ogy a 1uá · megleYŐ bajt wógyit a, eltüntes e. ével e czik.k f 1 :roha a s:.-.eplök rryógykezelé o • • , o .Yam'au csa k- késöbb t::> fogok foglalkozm,• meg1s ~ar mo:>t is mrajegyzern, hogy e kezelé v.~g tege~ gyogyulással nem jár, a szeplöt végleg eitunketlll lle)n lehet. Rövidebb-ho "zabb idö mulva a l10ezelés ismétlendő, mert csak igy érhetjük el azt, _gy embertársaink c kozm'etikai hibánkról t udolb.a t ne S".t.crezzenek. 'a ~ a nézet, hogy a szeplö keletkezésének oka ul~lapfeny, a dajkarnesék körébe tartozik. E nézetre s· Jgh~uem az a. körülmény adott okot, hogy a , : . · sarga , . b arna ~z l·n rzeplok l · ""cl"'' ~ a l1al vany sarga ~ to~, lllelyek h l kerekded al~kuak, hol telje en o-Z~balyLalanok, hol el zórtan j lentkezők, hol törne· r:tte·n egybeol\'adók, leginkább tavasz felé szaktak Unedezni. .11 a, f ~z t a körülményt azon b u nem irhatjuk a 1 t· ) ~n~ l'O\' ására, mert hiszen zepl ö a te t oly ls mutatkozik, rnely ket napfén csak esetleeszein e· naPf"_nrcl"ok alkalmával érhet . tét] ~nyt azonban tény, hogy az idöj:U:á~nak felZél:l;~~ll van valami befolyá -a a ze plök jelentke·

1'élen ali 1, t k ta.'Va~o:z f . g a szanak, hal-ányak, zintelene -, 1 eziuUek le _e azonbau e yre élénkebb, rikitóbb ·. e~>znek .

Házi fanácsad6. Ponty matrózmódra. Egy vagy másfél kilós pontyot megtisztitunk, darabokra vágunk, 8 deka va.jjal; fél liter vörös borral, hagymával, sárgarépával, sóval, borssal, czitromhéjjal és kis huslével lassu tüznél 30 perczig pároljuk, aztán má-s edén ben meleg helyre teszszük. A levével föleresztünk egy kis barna rántást,, pec~enyelevet és hu kivonalot hozzáad>a. E sür ü mártá ba va.jba.n ·párolt champignau- és kucsmagombát adunk, valamint apró borjuh u gombóczokat. A halszeletekre rátölt.jük e ragout-mártá i.. Aztán czi· trornszeleteket és piritott zsemlyeszeleteket rakunk a tál körül. A mártás fölöslege! részébe kis vajat habarunk és külön mártásos csé zébe töltjük. Uborka czukorral. Középna.gy águ , szép uborkát meghámozuu.k, hosszában kettévágunk, magját ki zedjük, aztán még egyszer kettévágjuk. Ejjelre besózzuk az uborkát és máspap tiszta kendővel letörülget jük Üvegbe rakjuk, aztán .l lítet: )ó boreczetet 26-28 deka czukorral, k1 faheJJal és szegfüszeggel megfőzünk, langyosa~. a.~. uborkára töltünk, de az üveget csak akkor kotJük be, ha a tartalma egészen kihült. Tojáseltartás. A tavas~i .böv?~b totást?rme~ 1's és a nyári nehezebb ertekes1tes szüksegesse t.:szi, hogy a baromfitermelők tojáské zletüket lehetőleg - romlástól mentesen.- el~arthassák. , okiéle kisérlet tétetett már e teren . s Igyekeztek kikutatni, mely ~zer válna _be legJobban. Legegyszerübb, legkönnyebb és Ismertebb sze~~k az alábbiak : a fahamu, az ebbe elrak~tt teJasnak c ak 20-22%-a romlik el. A vazelin, az ezz~l a ros z. Hasonlob C\-OU tak közill már alig 3-5% ' t ·• kb ' } k, kevés romlik el a mészvizbe tett OJaBO o · epp khogy ez a to 3·ások egy részének kellemetlen l csa . bb l" , . 'd · t 'd Igen J. Ó de talán költsegese e Jarasi mo lZ a . , ha ' bádogdobozokba buzad croze k"' · -ozc, l enne az, · f"'l"'tt h l de ~ak 3--4: sor tojást:éteget egymas ~ o e yez. k illetőleg tartanánk - el. Az Igy elrakott n en - , · dn · k friss tojások bizonyara romlatlanok mara anatöbb hónapon át.

HYILATKOZAT! A Kerpel ké~finomitó t sz ivesen haszpáloro, mert meggyőzö d tem, ~ogy i&en k~lleme~ szar és a kez~t 3 nap alatt bársonysimává te szi. 1171

Kerpel-ké~llnomltó ára 90 nu. 4 üveget bérmentve ttild: Kqrpel gyógysz. Budapest, Lipót körnt as. . .... ' .. ..; . ..;

•\

"Fiumei ~ clJt fénykeményitö" mindenh9l kapható !

2160

Gesztenyefelfujt. (6 személyre.) Egy fél kiló gesztenyét meghámozunk, vizben puhára főzzük és áttörünk. Keverjük össze 2 decziliter tejjel és adjunk neki egy forrást. 8 deka mandulát héjazzunk le, őröljük meg és adjuk azt is a t.ömegbez. Ha a tüzhelyröl leveszszük, adjunk hozzá néhány kanál hideg tejszínt, 21 deka porczukrot és főzzük be folytonos keverés közt sürü péppé. Ezután vegyük le a tüzről, vegyitsük össze 5 deka frisS! vajjal és hagyjuk kihülni. lVIost már keverjünk hozzá 5 tojássárgáját és három tojás habját. A mintát vajjal kenjük ki ; 10 drb sült gesztenyét bemártunk sürü szörpbe, ezekkel a mintát szépen' kirakjuk, ráöntjük a tésztát és l óráig pároljuk. 2 narancs és l czitrom levét 14 deka czukorral addig,' fözzük, mig nagy buborékokat vet és ezt, kihülve. a tálra boritott felfujt köré öntjük. Vagdalt sonka. l kiló főtt sovány sonkát,, Yz kiló kövér sonkával, 2 kis kanál szerecsendió: virággal, Yz szerecsendió és egy kis kanál papriká-' val (füszerek finomra törve) megörölünk. l\fély tálba téve, 7'2 óráig sül. Aztán kőedénybe nyom-, kedjuk jó erősen, zsirt öntünk rá és vastag papírral lekötve, télen vajaskenyérhez használjuk. Sokái~! eláll. Burgonyamártás. Három főtt burgonyát megreszelünk, egy kanálnyi káprit, egy maréknyi' tárkonylevelet, kis petrezselymet és két kis vöröshagymát apróra összevágunk, aztán egy nyers; tojássárgáját egy kanálnyi olajjal sürüre kevervel a többihez habarjuk, aztán sóval, borssa.l, eczettel! is olajjal fölhigitjuk. Franczia tortá: :Qörzsöljünk jól el 26 deka vajat, adjunk hozzá 6 iojássárgá.ját, kevés vaniliát 'és zsemlyemorzsát. Ezután egy csésze vizben ()lvasz·. :szunk föl :16 deka csokoládét s a 6 tojás habj-ával együtt ke>erjük a tortához. Két tortalapot megkenünk vajjal, tqltsük bele az egészet s ha kisűlt, csokoládéöntettel öntsük le. Nyulkolbászkák. Két nyuJnak az elejét ~ czombját 2 .deka szalonnánll megtüzdeljük, miután lehuztuk a hártyáját, darabokra ágjuk, finomra törjük kőmozsárban, aztán négy zsemlyebelet vizbe áztatva és jöl kinyomva, jól belekeveriink >alamint ~ egész tojást és négynek a. e:argáját, négy kanálnyi durván összevágott szan-a gombát, sót, borsot, egy késhegynyi kakukfüvet, ugyanannyi majorannát, egy kanálnyi zsi~·ban párolt vöröshagymát és petrezselymet. Az egeszet jól ö szekev~rj~, liszttel ?ehintett ~esz.kán l~ cm. hosszu kolbaszkak-at alakitunk belole es alacsony lábasban forró huslében addig hagyjuk, mig kissé megkeményedet~. Lyuka~so~ ~a~áUal kiszedjük,~

szitán lecsurgatJuk, ha kisse kihultek, olvasztott vajjal vagy zsirral bek~nv~ , zs~u;Iy~morzsá~~ hengerget.jük és forr~ ~s~~bol kirantJuk. Kirantott petrez elyemmel diszi~Jük. · Mandulás morzsóka. Fél liter tejben elbabarunk 5-6 tojássárgáját, egy maréknyi hámozott és vagdalt mandulát, egy csipetnyi sót, 4-5 evőkanálnyi czitromos porczukrot. E habarékba keverünk 2-3 maréknyi finom, lehéjazott zsemlye. sz~etet,, ~~y maré~?Yi mazsolaszölöt és 3-~ toJasfeherJenek hab3at. Hosszu tepsit· kikenünk vajjal, morzsával meghintjük és a tésztát bele~ töltve szép sárgára sütjük Ha megsi.Ut, lapátkával darabokl·a szaggatjuk, jól rneaczukrozzuk és melt~~itett tálra felhalmozzuk K;mpótot adunk hozza.

Zöld vajas mártás. Másfél deka zöld petre-" z...elyemlevelet l~tépünk a száráról, megmossuk

ket _perc~re forro izbe dobjuk, kinyomjuk belől, a nzet es apróra ö~ zernetéljük. Két apróra vag.. dalt salo~~-hagymát 2 kanál eczettel megfőzYe, ~lekeverünk 3 deka Yajat és 5 tojá:;sárgáját. Késöbb a biz fölött még 3 deka vn.jat habarunk hozzá, ha ·ü:rüsödni kezd, az edényt félrehuzzuk és a petrez elymet, sót és borsot beleadjuk. Igen jó halbe>onLhoz.

AZ UJSÁG

A palaczksör eltartása. Azt már régen tudják, hogy a sör sokkal jobban eláll kőkorsóban, mint átlátszó üvegpalaczkban. A vegyészi kisérletek bebizonyították, hogy a pinezéből került pa.Iaczksör elromlik, azaz kellemetlen élesztöizü lesz, ha egy negyedóráig a napon áll. Még a zöld üvegben lévőnek az ize is megváltozik. Ezért a palaczksört egészen használat.i g sötét és hüvös helyen kell tartani.

lZ AM A T

Legjobb magyar gya•·tmányu

pö1•költ kávét X 4.20 csokoládét ... » 3.60 kaka.ót ... ... ... > 5.40 o o kilogrammonként frankO M1·moly allomá.sra. küldi: o o Ű

KÁllii'I'Z .JóZSEF ÉS FIA. cz4'g, GYéiR.

719

Gazdasáti tanácsadó. Amaryllis. Ez egy igen kedvelt, liliomidomu disznövény, mely a hagymás virágok közé tartozik. Virágai biborpirosak. 1'öbb faja van ; legcsinosabb köztük az >>Amaryllis formosissima <<, melynek szára mintegy 2ö cm. magas. Egy-három \7irága szakott lenni, .szintén liliom alakkal, rajta a sötét csere<~znycvcres négy szirom keresztet képez. Télire a hagymákat fel kell szed~ü és minden tavaszszal ujra ültetni. A homokos, nem nagyon kövér földet szereti. Legjobb a földet alatta a következőleg elkészíteni : Egy ásónyomnyira a fenékrészre kőtörmeléket teszünk és ennek tetejérc az alábbi földkeveréket helyezzük. Két rész vakondturta pázsit föld, mit egy télen át a hideg '·rlelt, két rész elporladt harasztföld és egy rész jól kimosott folyóvizi homok. A kimosott homok annyiból is jó, mert az a rothadástól óvja a hagymát. Földjét trágyával javítani nem szabad, mert ugy az állati, mint a növényi trágya, hacsak egészen földdé nem vált, kárára van a gumóknak. Talajjavító szerül legfeljebb jól összeérett, megszitált növényföld adható. A hagymákat őszszel, amint a derek mutatkoznak, fölszedjük és homokba takarjuk, hogy az esetleg még zöld levelek elhervadjanak, azután száraz, szellős helyen tartandók. Az arnaryllist cserepekben is jól lehet tartani. Ha ezt akarjuk, ugy az eljárás az lesz, hogy október második felében a legszebb hagymákat tüllzacs; kóba teszszük és a kályha mellé akasztjuk, hogy a melegség hajtáara késztesse azokat. Amint a veres csira kifejlődött, a ha.gymákat 15 cm. átmérőjű cserepekbe ültessük a fent leirt földbe. Meleg helyen tartva a virágot, - különösen ha öntözését langyos (300) vizzel végezzük - már két hét után fejleszti. Moha között tartva, virágzáara szintén kényszerithető, mert föld nélkül is képes s.zt kifejleszteni. A virágzás ideje a novembertől májusig tartó idő. Az Arnaryllis hazája Kina, Me:rikó és Japán. Utóbbi helyről először Guemseysziget partjaira került, a honnan a nevét is kapta, ugyanis ezt »Guernsey-liliom<<-nak hívják. A rózsák ültetése. Az ültetés őszszel vagy tavaszszal történik. A kiszedett rózsák gyökereinek sokáirr a szabad levegőn nem szabad állania, nehogy ~záradjanak és életképességüket elveszit0 sék. Akár őszszel, akár tavaszszal történjék is az ültetés, a talajt az ültetés helyén még őszszel meg kell forgatni 60-80 cm. mélyen és korhadt trágyával trágyázni. A tavaszi ültetésig a talajat a téli fagy átjárja és a tenyészetre alkalmasabbá, érettebbé teszi. Az őszi ültetés talán jobb a tavaszinál, mert az öszszel ültetett rózsák rostgyökereiket, már a tél folyamán kifejleszthetik Hátrányául s?,ka~. a~t ~óják f~l ... ~ogy a.z őszszel ültetett magas torzs'_l ro~sak, az ldoJarás VlBzontagságait erősebben megsmylik. Ezen bajt azonban elkerülni lehet azáltal, ha. az el ültetett . , k·at kk .. . magas t"orzsu.. rozsa '!' or' a ~or a fold klSé leüllepedett, lefektet· ük es ~e~a~arJuk ; .. az alacsonyabb rózsákat J. a. korülotte levo földdel feltöltjük ~ ül . J?edig a. rózsák sérült gyökereit éles kéesei ~e tetes~?r ugy, hogy a metszési lap lefelé lea e gm~tsz~zük ép gyökerek nem bántandók, cs~ ~· ~g~szseges, feketedett gyökerek. A gödörnek ol erült meg. kell lenni, hogy a gyökerek benne szlttn nagyn~k l egyenek . A tulaJ'don k'oppeni ültet<ise eregethetok k" tk .. · a gödörbe és szétter ove ezo B ea'llit'uk J a r 6zsafat t t·· ''k' t' 1 2 · • · ege e t gyo erze ere asony1 finom földet hányunk ha ez meg~rtént a .~örzset k~ssé fö~meljük, ho ' e. finom fold a gyokerek közé hulljon és ho~; a gyökérvégek, valamivel mélyebben legyenek a. földben a többi résznéL A gödör ezután egészen meg lesz töltve földdel és a törzs körül kis tányér készítve, hogy az öntöző vagy csőviz innen a gyökerekhez leszivárogni legyen kénytelen. Ültetés után a rózsa erősen meg lesz öntöz.-c, hogy a föld 4 gyökerekre iillepedjék.

A TULIPÁN·SZÖVETSÉG ~GYAR VÉDŐEGYESOLET e1len6rzésével rendezett

Vasárnap, április 19.

még fokozta. a. bajt. Tessék tehát a következöképen kezelni : Fogadjon más fodrásznőt. Azonkivül mossa. meg és habosit<Ja be ala.posan hetenkint kétszer es~ a lefekvés előtt a fejbórét és a haját meleg vizzel es kolozsvári kénes.fehérkátrányszappannal. A szappanhabot hagyja rajta eleinte 10, később 30 perozig, azután mossa. Hunvéti külön kiállitáa: Pá rna, rldlklll és celp kében. l 61 le sok langyos >izzel (ha szóke, akkor kamilla-teás sok langyos vízzel), ugy hogy a fejbőrén és a haján ne ma;:ad· . Zöldtrágyázás csillagfürttel. A zöldtrágyazási jon semmi szappan sem, azután öblitse ki jól állott V1zzel ezélt szolgáló növénynél a fő, hogy nagyon igényes és leszáritás után tessék kibontott hajjal lefeküdni. l\Ieg· ne legyen és hogy szépen fejlődjék. A csillagfürt jegyzem, hogy ezzel a mechanikus manipuláczióval oleinLll meglehetösen sok hajszál fog kihuzatni, de ez ne ijeszs~o e czélra igen megfelel, s ezek között is az ugynevemeg, mert ezek a beteg hajszálak, a melyok amu~y 18 zett fehér-lapos egyiptomi, mely a legigénytele- kihttllottak volna. Ezenkivül tessék a fejbőrét masod· nebb, clus levélzettel, erőteljes fejlődéssei bir, s naponkint reggel jól bedörzsölni Gara.mi-féle hajszeszszel: nagy tömeget szolgáltat. Vetését leghelyesebb Még arra. akarom figyelmeztetni, hogy hajport sen;nnl április végével végezni és sortávolságul1~ ezm.-tert esetre se használjon. A mi a pótlásra vonatkozó kér~esét illeti, arra az a válaszunk hogy azt osak kékfénykezelessel hagyni. Igy magyar holdanként körülbelül 70 kgr. lehet elérni. ' b kell belőle. A mag nagyon mélyre ne kerüljön, K. T. l. Legczélszerübb lesz, ha ezt egy jó asztalos· mert akkor nem kel ki (le ·eljebb 3 czm.) ; az el- sal méltóztatik elvégeztetni, hiszen Szabadkáu van erre vetett terület behengerezendő. H elyes a csillag- alkalma. llyet házilag nem tanácsos megkisérleni, me.rt fürtöt ugy vetni, hogy alája mindjárt foszfor és rendeseu rosszul sikerül. 2. Világosítja. Nem barmt. 3. Rendesen a bór tisztátalansáaainak kezelésére, tul· káli mütrágyákat adunk; előbbiből ugyancsak zslrosságnál, mittesserek, pattanásoknál. 4. Legjobban magyar holdanként 16%-kosat 120 kgr.-mot, vibrácziós masság.z<;al. . utóbbiból 40~6-osat 60-65 kgr.·mot szórunk el. Sanetta. Méltóztassék a mai és a jövö vasáruapi Ez eljárással a föld a három fő növényi tápanyag- kozmetika czikkünket elolvasni, abban megtalálja. . Kétségbeesett asszony. Igazán kár ·-vult halogatlll· ban, foszfor, káli és nitrogénban bőven el lesz látva . A nitrogént a csillagfürt adja, de e mellett Mi mindig a legnagyobb készséggel állunk kedves oh·asóink rendelkezésére. l. Tessék azt egé zen ugy k~zelui, a talaj fizikai tulajdonait is előnyösen javítja, a hogyan azt a >ilegnagyobb leány<<·nak küldött uze~~· ugy hogy a következő évben bevetendő növény tünkben ajánlottuk. 2. Arczport nem szabad haszná .1 ' dusan fog bent fejlődni és bőven teremni, mely Kezelje a következőképen : Tessék naponta többsz~r terméstöbbiethen a gazda a fenti trágyázásra megmosni állott vizzel és este a lefekvés előtt meleg ~z és. kolozsYári bórax.szappannal. A szappanhabot hagyJ~ háramló költségeket bőven megtérülve látja. raJta 10 perczig, azután mossa le jól langyos vizzel, -~~af.;j A tavaszi munkák és a jármos ökrök. A nagy, öbli~se ~.e ~llott ~ze} és a !e;;záritás után tessék e~J 6 ~~ nehéz és sürgős munkálatok idején, igy a tavaszi bedorzsoln1 Garann.fele I. szamu zsiros-crémmel, reggtt pedig a lemosás után, mely ismét meleg viz és a neveze szántások alkalmával is, különösen ha csepergős szappannal végzendő, fehéritő bársony-crémmel. E~jll:. időjáráskor is kinnt van az állat, a járom könnyen ltivül tessék másodnaponkint arczgőZfürdőt hasZI~~ nt: feltöri az ökrök nyakát, különösen ha annak a a melyet végezhet Vénusz-arczgózölővel, vagy a kove nyakkal érintkPzÖ része a nedvesség következté- ~ez?képen : Egy nagyobb vasedény fenekére tessék ~f~ u;zo vasdarabot (vasaló vasat) helyezni, az edényt ezu, ~ ben felpuhuL Hogy a nyak bőrének felhámját töltesse tele lobogó forró vizzel és azután hajtsa rea a nedvesség fel ne puhítsa és hogy a já.rom is si- fejét, a melyet és az edényt azután takartaasa le e1~ kamlós legyen, kenjük bemindkettőt nem avasodó vastag kendővel. A gázölés 20 perczig tartson, a ~eni zsiradékkal (vazelinnel). Azon e;.;etben, ha az idő alatt a forró VIzet két.háromszor fel kell frisstte ~ G. KálmAn. Irasson fel az orvosá>al egy gramufd ökrök nyaka már fel van sebezve, t ermeszetesen sublimát pasztillákat. Egy darabot oldjon fel porcz.e n előbb begyógyitjuk azt, csak gyógyultan haszvagy zománczozott lavoli·ba öntött két liter állott vizbe, · bb · · Terme· náljuk ujból az állatokat. A gyógykezelés : száritó- es e en aztassa reggel és este 10-10 percZJg. e 2> por alkalmazás{tból (rizspor), vagy enyhítő kenöcs szetes, hogy ennek a kezelésnek csak akkor lesz Dl g 1 használatából (minimum- vagy zinkkenőcs stb.) kivánt ~red.n:énye, ?a legalább is 5-6 hétig ~lka!Jna~fd• levelben ku fog állani. A hintőport csak akkor vegyük igénybe, jük el.Jo tanacs. Valaszt ismert czi~e·r.e ~ ha nem dolgozik a sérilit állat. A gyógyulás pár .. .. Fr~flyes. }· Tessék elolvasni a ~G. Ká1mé;ll 4:n~ft nap alatt beáll. kuldott uzenetünket. 2. Tessék elolvasni utolsó elottl k vasárnapi kozmetika czikkünket a malyekben részlotesen leírva találja. ' • J!enusz. l. Tessék ugy kezelni, amint azt a .~kétségbr 'á.· esett asszony<<·nak küldött üzenetünk harmadik · P?nt]is bau a.jáulottuk. Ez a válasz szól harmadik kér~ése{f 2. A na.I?.on.ta végzett vibrác~iós massage jó. hatass.a t eazt Szuc.n me:nyec.ske. Tessek ugy kezelni, a min ·&n· a ~legnagyobb leány«·nak küldött üzenetünkben a] lo.ttuk. ·gy Kiváncsi bakfis. Tessék jól megmosni és a gyo • tárba.n knpható ajkírral bedörzsölni. · t'k~ 1 Felsöbb leány. Közölje pontos czimét köZille jd ~ova~ vezetőjével (VI., Felsőerdősor-utcza l.), ma o levelben fog részletesen válaszolni. Rozália grófnó. 1'\('m közölhető. L .. J. Fallomiís. Kem nekünk való. . !eni Kzss Vilma. uibilla álcramo könyve még nem 3° meg u;agyar. forclitás.ban. . .. etet· Scbestyen Glls~tavné. Kérem olvassa el fent1 uzen éti· Olaszban az Eggenberger kereskedés utján (Kecskelll termés-etas hajfodoritó. utcza) meghozathl!tja, ugy tudjuk 4 mirka az ára.! a· Szeged, 15. Eppen a mult számokban több sza ~s· e él'h"tün k r gy teljesen la.posa. n fel< vö h jforlt•o~t, melyné kalaptisztitási módot ajánlottunk. Lehet szappan el az a.!tR.!tbu.n '"eglov!\nt ot dn· ~zel, quilla;ya·.P.ana!llaszappant véve hozzá, . ~énne~ latio mindjárt j eleut kezik cz1tro~lév.el es több~ele porral tisztítani, de azert n Modern és izléses bajcUszek· lesz toJ;>b~ o_lyan_ szep, mint az uj. kŐ, uél nélkülözhetetlen. Miuden Rerp elofizeto ~8. Ha sem a klórmész, sem a.lu~enl höl:?y, ki a. >Fra.Uel h bc·Ot sem a soskasó nem használt akkor az a pecsét mar met;prr.,bllja el von ragadtatva. távolitható el semmiféle sz~rrel. e· A droguletét61 Illatezer , r1Svldérukareekedllt61 ésa fodréezt61 K. Teréz.,. Budapest. Börzsönyfával, zöld petref~tt csak ,.Frauenl~b"-ot kerjon. A hol nincs direid ez611ltja .a manarorazágl vezérkép vieelet: 93.13 lye~el, paraJJal, hagymahéjjal stb .. vel festetté~ aze i~Ü a to]asokat, m~st azonban kaphatók tnindenfele sz.áSt KERTÉSZ MIKSA ODAPEST porok a drogénában, melyekkel igen könny-ü a to} 05 ~egfesteni A !ti némileg ~r~ az ecset kezeléséhez: 05 VII. ker Ulet, Erzsébet·körut 6. szám, ll. 21. VIrágokat . ~esthet az olozoleg ozitromlével hofeh mosott toJasokra. . .. '-.1 • A • H. S'arw.orne. porczellanedényból seJillllif'l e e diSZ"• Je tehát .a monogrammot sem lehet eltávolítani, mert az ~ni van . eget~e. E.setleg _lehetne valamit a tetejéb~ fe~ JnC· és UJra kiegeto1 az edenyt, de nem biztos, hogy eikern . 1 ( K6.iralol.:a.~ nem adunk vissza.)

~~!u!!~~m~a~~~:.~!~Jl.in!~~itt ~~1~;;~~t~~~~

i l

sz:

Hatása

Sütés nélkül

ára csak 60 fil.

trre

Üzen afek.

:M. M . .'J. K. A. Jerusalem. Válasz levélben megy.

. J?·

Láazló. Azzal elélhet, ha ez az egy legalább

~~s!.-Seges

annyi ideig, mintha mindkettő megvolna.. ~~nbe~ Pedig az idót meghatározni nem lehet. Erre 8 ~8 ° yalaszt még az sem adhat, a ki a. !::eteget kezelte opera1ta, annál kevésbé mi. k!~n'F.ls !Cozmetika rovatunk vezetőjének czime: ·; e oerdó.sor.utcza 1 H een l V'l · Leg~ag>~:bzt c?-iméro levélben küldjük. fodráM.nójén~k h leany. Mél~óztassék megmondani a ~oz. A hajú.p~lú.so~~ fgyó.ltalaban nem ért a hajápolás: tisztán t!lrtása, a miC ~~i~~bb r~sze .. a .. fejbór és. a ~aJ lendó fe)mosások n·IJk"l lk~yos Idókozokbcn memsmete· ' u e epzel 01. . l l talll. pedig, hogy valflltin k .ts e 1etctlen. "' Azt, állimrgruosásútól sd1 rmn~ill: ~épt 1 haJ.hullás:J. a haj alapos ' ' e enst•g. A fol~i.iV~s8cl pedig

VI.

AZ UJSÁG

Vasárnap, április 19.

-----~----------------------------------~~----~----~~~----~ A kastély ágyasházában pedig egy boldog- Gyenge asszonykézre jutott - mint

Stella. -

Mese.-

Irta Nagyapó.

r. Lepottyant az égből, mint Isten áldása, a mikor rózsaszín köntösbe öltöztek a bokrok és fák és sárga virágokat bontogatott a cserjéken a tavasz. Pottyanhatott volna szegény zsellér házába, de az Uristen ugy akarta, hogy czimeres bölcsőben lássa meg a napvilágot. A bölcső csupa ezüst hab volt és czüra veret, a bélésa halovány selyem, a ringása muzsikaszó. Soha ilyen bölcsőt,- mondották a főrangu, krinolinos és lorgoanos nénikék, a kik messze földről jöttek drága batárokon a baba csodáj ára. Mikor a kis Stella megszületett, olyan 'Volt, mint a többi csecsemő. Nagyon piros volt az arcza, vaksi a szeme ; csöpp, ránczos keze pedig mérgesen szorult ökölbe, mintha haragudnék, hogy a világra jött. Milyen szép is a semmi s mennyi baja, veszödsége is van az ilyen emberfiókának, alig hogy megpillantotta a napvilágot. Jönnek-mennek a rokonok. Baziliszk-tekintetüket mosolygó álarcz mögé rejtve, mézesmázos ajakkal, szép szóval, álnok czirógatással. Hát még. az atyafiságos csókok a baba kék szemén, ritkás fe~ete haján. Perzsel ez a csók, piros lángok gyulnak a helyén. Hazug csók, gonosz csók, örök.,égre váró, irigy rokonok kedveskedése. Terebélyes, villámsujtott vén fának volt az utolsó hajtása ez a piczi rózsabimbó. A ből· csőn hivalkodó .czimer, a kék lángban •edzett görbe kard, valamikor ékessége, támasza volt a birodalomnak. Alig két hónapja, hogy fekete posztón büszkélkedett az ősi czimer : a baba édesapjának ravatalán. Két hónap óta minden t:to"!'!' busan kongott a, harang, háromnapi járóföld falujában, városa?an, az elhunyt kegyur halálát sirat~~· Ket hosszu hónap vasárnapján otthon csücsültek a korcsmázó legények, tilos volt a táncz, a poharazás, muzsikaszó, kegyeletes jeléül a :~~ete gyásznak. S két hónap multán most or?m~epet csilingelt k a ki~ harangak; CZlteraztak a legények, árpalé 's piros bor habzott a kupákban. Ucry hancrzott ez a viga ág, • o nnnt a kurjongatús néma lakatlan ndéken. ~ege?ül hangzott, mig bele nem melegedtek. utau mámoros jókedv fogta cl az embereke · ~

talan, sápadt asszony ölelte keblére csecsemőjét. - Gyenge, törékeny asszony voltam, rebegte - szolgálója, árnyéka az én derék uramnak. De most erős leszek, fegyverbe öltözöm, páJlczélba rejtem gyenge vállamat, hogy megvédjelek én árva csecsemőm, virágszálam. A sápadt asszony takaróját illatos mandulafavirággal szórta tele a kikelet. ~s a virág reggelre harmatos lett a boldogtalan anya könyétőL I!

Keresztelő után a kastély czimertermében

összeült a bölcs családi tanács. Mindenki ott volt, csak a beteg urnő pihent nyoszolyáján s az ujszülöttet fürösztötték rózsavizben a dajkák és frájok. Eljöttek pediglen messze földről .a hires nemzetség apraja-nagyja, medáliás, ar~nygyapjas: gyé~ántcsillagos , öreg .urak, a tron oszlopai, feJedelmek tanacsosa1, fiat al , k 'k 'l d k . d hety k e l e.~~ny ·e- a pap.aga !ezre. e-. en egyenrrihaJaban, toronyfrizuras, krinolinos ore g , k kikn k , .. t asszonysago , a - e arczara szog1e es vonalakat rajzolt a .kevélység, és negédes kisasszonykák ájtatosan kék szemekkel és szük czipellőkbe szaritott parányi lábacskákkal, melyek kaczéra.n csillogtak ki az abronesos szaknyák

nm:.

alól.

A gyülekezet szónoka, egy keselyüképü enerális, a ki szép hosszu szakálát gondog , · draga, san elhelyezte csilingelő aranyerme1, köves keresztjei és medáliái k·özött, megczirógatta a gondosan fésült selyemszálakat és , , . igy kezdte el mondókájat: _Katonák! azaz hogy kedves atyarnfiaL Legkegyelmesebb urunk és királyu_n~· a~a: keso h Oerry a 3•ó Isten különös kegyelmeboi k , ' bimbó fakadt család-fánkon, melyne- arn~ckában koronás fők pihentek. Asszonykézre JUtott a családi vagyon, a családi vagyon, a

tábornok atyámfia ékesen mondá - családi vagyonunk, malynek fénye megaranyozta czimerünket, de malynek melegében mi nem sütkéreztünk. Az Uristen ki.üönös akarata, hogy épp a kiváltságos, a gazdag ágazatnak szakadjon magva fiuágon. A bölcs családi tanács tehát azon tanakodjék, hogyan és miként őrizzük meg a családi vagyont, hogy idegen kézre ne származzék. Az öreg urak mély basszus hangja helyeslő kórusban kisérte a család eszének fejtegetését s a zsivajban madárcsicsergésként hangzott az asszonynép sápitozása, trécselése. Az előkelő udvari dámákról lefoszlott a nagyuri nyugalom és merevség. Vitatkozás és feleselés zaja töltötte be a czimertermet, s a diszes családi tanács hangosabb volt, mint az ószeresek zsibvására. Egyszerre csak megszólalt egy vékony, tétova hancr ecr suta szöcrhaJ·u Iegénykójé, o• oY ' o a ki zászlótartó volt ő felsége gárdaseregében. _ Válaszszon a b a ba a I .okanságból férJ· et és a mienk marad a vagyon !

Harsogó kaczaj támadt.. A kisasszonykák k'k negédesen lökdösték egymást s a tisztcos e bajuszukat pedergetve suttyomban mosolyogtak. ...~ a család esze igy folytatta : , , , A b a b,at - Helyes beszéd Czezar öcsern ! elveszszük feleségül. Mi szemeljük ki a vőle0crényt a család ifjai közül. Ha valamicskével fiatalabb volnék, magam is vállalkoznék. Esztendőre lesz az eljegyzés, s mivel jómagam eikéstem tiz-husz évvel, ajánlom a Treszka hugom növendék-fiát. Treszka néni megtörölte rizsporos arczát és meghatottságában krokodilus-könyeket sirt . k' cs1p es zsebkendőjébe . ..A.z öregebb nénik azonban orrukat fintorgatták: - Miért éppen a Treszka fiát 1

vagyon · · • A vitát megint a suta 'döntötte el. . A generális indulatosan toppantott lábával. A mondatokat bajosabb exzercziroztatni, -Válaszszon a baba! -kiáltotta torkarnint ő felsége katonáit. Katonának nem ke- .,zakadtából. nyere a szónoklás. Hosszu szónak rövid \ ége, Erre aztán kardo örteté sei feleltek a fiataa tábornok belesült mondókájába. lok, mosolylyal az éltesebb dámák. ~Iindenki - Folytassa csak uramöcsém, asszony- bizott a maga csemetéjében. A c~alád e~ ze ki i mondotta a zentenkézre jutott a családi vagyon . • . A tábornok után a c alád esze szólalt mecr. cziát : Szónok és államférfiu. Piros zalag vir ított a - Yála zszon a baba, mához egy eszgomblyukában, bokros érdemei jutalmául. Ér- tendöre, hu • ét má odik napjtín. Ki-ki hozza. czes f'rfihangja sz' pen ~ engett a t11cra te - el a macra fiókáját é a kire u baba. rámosolyog, rem beu : az le z a •ölegénye.

Gyávasáo-e _az öngyilkosság? -

Kérdés a közönséghez. -

- - A ki nem kedveli az életet, véget vethet neki - széltak a sztoikusok. A szentirás, ez -az elavult, de tiszteletreméltó hagyomány azonban ellentmond ennek. ~zak a felelősségek, a melyek embertársamkat terhelik, meglehetősen a szentirás roalmára hajtják a vizet. Mert némelyiket ugyan mi magunk vállaltuk magunkra, de a többieket a morális és természetes tön·ények rótták reánlc Az olyan férfit, a ki öngyilkosságával az apa vagy a férj kötelezettségei alul menekszik, mindenki elitéli. Ugyanez a sors éri az plyan államférfi emlékét, a ki valami nemzeti 'krizis tartama alatt, csüggedésből , agy féle~emből öli meg magát. És habár az önmagunk·kal szemben való könyörületesség azt parau•csalja, hogy ha · két halálnem között Yálaszthatunk, a kevésbé kegyetlent, a kevé bé fájda.l mast és ho szadalmas >álasz, zuk azért mégis mindenki követ dob az oh·an hajó . ka;pi~ányra, a ki az égő hajóról a ,izb ugrik, a lUig csak az utoLó mentöcsónaknnk is jó tanácsot nem · adhat arra néz\e, hogy merre .haladjon, stb. É a ha.Iálosan ~ebz~tt, kinlódó ,generális öngyilkosMága is ilyen be~záruitás alá esik, mert utol ó pillanatáig "<ZÜk ég lehet lllgé bölc és kipróbált tanácsaira. Mert a kapitány, a generáli·, az apa , a férj és az államférfi kötelezett égei olyanok, a melyeket ők maguk vállaltak el, tudya a veliik járó bajt és felelősséget. Mikor a férfi ilyen obligácziót vállal, egyutt.al leköti szabadságának egy hatalmas részét, s ugyszálván egész életét járomba adja . És az előrehaladt czivilizáoziónak sokoldalu reláczióiban alig van

Ejy m·adár ínakelt. -

Francis Viellé Griffin. -

Apám háza 1-l!ögött eoy madár énekelt Erdei ~ölgy gallyán t> - HaJdanán. Napsugár siklott el nehéz kalász felett, Lassú napok kékjén pillangó libegett, Könnyü szellö felelt. Déli~áb.. f.~lveté toronyként a jövőt, l\1~ly korill egy folyam hosszú hálókat szőtt, Hu szer;Ie~ v~ra, mely itt ily nagyra nőtt - Tiladar Igy enekelt.

APám hd.za mögött egy madár énekelt, ~angzo~t álmom dala, Es síkságok hangja és partok sóhaja

S .. áJ?,ril~ól megbágyadt erdők dala

, {ovo Vlss~hangjáb~n hazugan nevetett : Eélek hogy szolgál]a a bohó sziveket ~ ~ tavasztól nyárig !indkett.ö énekelt.

AliPám háza mögött egy madár é11 ekelt ajnaltól éjeiig

felnőtt ember, a kinek szabad akarata proismeretlenbe, a. borzalmasba., tudva a férgek fesszionátus, kereskedelmi , házi vagy társa- martalékául adni testünket, szándékosau eldalmi szerződések és kötelékek által no lenne hagyni szeretőt, gyermeket, barátot., hitvest korlátozva. -beleveszni a nagy semmibe nyomtalanul, __: Előre nem latott körülmények azonban ehhez talán mégis kell valami más ie, mint esetleg megakadályozhatják a férfit a jó- gyáva ág. Viszont itt hagyni fizetetlen adóságakat, éhes gyermekeket, szégyent, börtönt, hiszemüleg magára vállalt köt lezettségek teljesitésében, sőt minden rezonábilis reményt is embertár aink megvetését, azzal az egoista. kiolthatnak arra nézve, hogy ezt ·a jövőben elV\el : aprés ·mai le déluge, - ezt viszont nem is megtehessék. Egy paralízis roham meglehet bátorságnak nevezni. Döntsék el önök, kedves olvasóim, milven béníthatja a kenyérkeresőt egész életére, egy" másra következő rossz évek a jóhiszemii. adóst esetben heroizmu az öngyilkosság~ adóssága meg nem fizetésére kényszeríthetik, Éva. vagy az égő hajó kapitánya tanácsait arnugy is czéltalanoknak látja a rettenetes Yiharban, mely a mentőcsónakot kénye-kedve · sze1int tánczoltatja a .habokon. l,T% ilyen esetben tör(Kinal házasságok.) ténik az öngyilkosság, akkor az nem akar menekvés lenni az elvállalt kötelezettség 'a lul. A kinai nő tizenöt Ó\res kora előtt nem mehet Kérdés: ilyen körülmények között is gyáva- férjhez s a kinai legény husz éves kora előtt. A ki ság-e az öngy~osság ~ "' azonban azt hinné, hogy a kinai férj rendsz~resen Azok a hibák, melyek az öngyilko jelöltek legnagyobb számát kergetik ·korai sirba talá n nálánál fiatalabb iiőt' .vesz fel~ségül, az nagyot mind jóvátehetök lennének e hibáknak az té,edne, mert rendesen a nö egynéhány évvel életből való kiközösité e által. Ha pedig nyoidősebb a. férjénél. ~Iiután a nÖYcl Kinában nem moruság adja kézbe a fegy>ert., ezt a nyomoru- Yalami tu.bágos gyöngédséggel é · kiméletteJ bán. ságot egy pillanatn;>i s~erencs gazdaO'sággá, 0 nak és a nehéz munkát mind neki juttatják nem változtathatja. 1 hogy korán nül. A férj vagyoni viszonyai• csoda, Bármily .·zektabeli kercsztén~ t::zemében hoz mélt€n késöbb egy vagy több »lllÚ"odieleséget<l mentb tetlen az öngyil)w sá... : a m{mnvei biro·dalom >allá ·a egyenesen elr~ndeli némely e' et- hoz a házhoz. ' mivel a. válás Kinában igen könyben . Az orro;:;ok pillanatnyi elmezavarnak mi- nyen megy, a kinai első feleségek nem sokat ellen·nősitik keznek a >>másodfcleségek« miatt, hanem b'eletöDe hogy áll a dolog akkor, lllikor az ön- rödnek sorsukba.. Igen nagy a vdJóokok száma gyilkos utolsó rendeik zései>el, magának a Kinában, persze többnyire a. férj ja>ára szólók. tragédiának beállitásával a legna.gJ obb józanságra, meggondolt.,ágra, higgadtságra enged Csak egy esetben nem fogja a kinai férj a válást kérni, ha t. i. neje őtet mcgvertc, a ~ szintéu következtetni~ Eldobni magától az életet, a bizonyosat, igen gyakori e~et . Pedig ez gyakori eset, a miért a halál bizonytalan nyugalmáért, belemenni az a kinai legény~k nem igen. törik magukat a házas-

Bik viláti.

Apám lláza mögött, erdei tölgy gallyán A

gőgnek

énekét éneklé egy madár S izgalmak remegö ideges alkonyán Küszöbről hallgatám. Holtak már a régi , büszke gyilkos napok; Gögöm ágaskodik, tajtékzik hasztalan, Akaratom zablájába kapok, Kopors~virá&ot érez min~untalan - Fanyar, edes ravatal-Illatok Hiuságom már sírba van.

Apám luíz"a mögölt egy_ nza~ár énekelt, l\fel · ma este lelkem es sziVemben dalol, Tömjénezőt ringat ;lZ éjjel Yalahol, Oh virányos kertek, hol éltem létre kelt ! Atélem ujonan ór.~d, é':~~kod, evető levelek, Vllagos orom~k Kék mosolygó öröm, tavak es patakok, Elbóduló öröm csöndes síkság felett. Remegésben nyilt öröt:n~~ .. Ifjú gyönyör, mely sztvt;nk ~ugara, _ Hajnal alkonyat - eg m111den csillao-a 5 S feltárva tágasan az Elet ajtaja, Az aratás felé.

S magános unalom alkonyán Risértett éneke, Annyira, ~ogy édes szaYak hallatán Eszembe ]Utott hangfolyama ~lelyet tanultam páfrány kö~t z''ld h, Al omszoNtt h'.l o gyeknek, mondám ol mo an. t . B~:ná.~, szőkék, figyeltek rá talán1angz[\a,·a Kodholgyek. de lelkük nem vala. • -

AZ lTJSA.G

Vasárnap, április 26.

A pám há:.a mögöft, erdei tölay aalfván A_Pám h,á::ct mö~?tt egy madár ~zekelt. ' Stpok vtg zell:éJevel és fu, ola hangján Zene, mel dicénekre kelt • Rólad álmom, választotta~. Tudod te,. estend~u.. éltem hogy zcm·edelt ?

Lelkem nu messzirol hogy kisért tégedet ?

Árnyad miként hitegett •. zerelem-\·ár felé, mit m adár énekelt Erdei tölgy gallyán -Hajdanán. Forditotta Czóbel Minka.

Asszonyok az ílatban. ta. Tntsekné Bexheft Lilly.

:\Iinde~e~,. a ki él, érdekei vannak Azoka.t . érvenyesiti a munkájában az otth , • ban, mn1den cselekvésében. A férfmak é dota· ·hogy sokat keressen maga és családja sz ,r ~ .e, d togJll a foglalkozW3ában magára válla~~~~: , o ~ eneben az otthoni élet, a ruházkodá etkeze ' laká fentartá.s gondjaitól felmentse az a, zony, a feleség. :Erdeke az is ho o utonallők életét ne veszélyeztessék hogy . gy ~áro ~öveze~t, világitott uto~án me~~~ az~~ rro~ az allam meg a. város gondosko~ e~ert - meg sok máaért - fizet a. P?lgar adot. Bonyolult modern államháztarta ban aztán még minden rendü és rangu emb~rnek, '\'"~k külön rendit és rangu érdekei. ~la a birt<>ko nak, más nz iparosnak, más a hi>atalnoknak -~ má a mtmkásnak. ~ ezeknek az érdekeknek egyen ulyban tartá 't kormányozza az o~zággyülés. Az emb ri<;égnek is ...-.m k 't érdeke! a fajf utar á é;- a fajnemc-::it -~. ál'a & emberiséa érdekeit az anya. szo1g l '

ság után, mert az első feleséget a szülei választván neki, az rendesen jóval idősebb nála és jóval erősebb, mert a praktikus kinai apa azt nézi, hogy erös, munkabiró menyre tegyen szert. Ha azonban a feleség tulságosan gyakran veri a férjét, ez a község vagy város birájához czitáltatja és a. biró által inteti, hogy becsülné meg jobban az urát. A gyöngébb nemnek ugy látszik mégis csak vannak kiváltságai, még Kinában is! (Börtönfelügyelőnő .)

Gordon Lujza dr.-t, ki a glasgowi és edinburgi egyetemeken végezte tanulmányait, a napokban kinevezték börtönfelügyelövé és egyszersmind az iszákos nök állami javítóintézetének segédfclügyelöjévé. A kinevezés azokra a börtönügyi reformjavaslatokra vezethetök vissza, a melyckct az elmult parlamenti ülésszakon többek tettek, a kik nem voltak elragadva az angol börtönökben eddig szoká~;os rend~zertöl. Akadjon a kisa~szonynak mentöl több kö\-ctöje a müvelt osztályokból, de nemcsak .\ngliában, hanem a mi kedves hazánkban is. ( Gyakorlati jótékonyság.)

A pári~;i nők követendő példával járnak elol, legalább is egy részük. A párü;i XIV. ke1 illet ö1.szcs magánjótékony;;ági cgye"ületei szövetséget alkottak, a nélkül, hogy egybeolvadtak volna, arra a czélra, hogy idószakonként tanácskozásra össze' b b eJaras l' ' ' gyüljenek: mi vohla a legszü k·segese a kerületükben ? A különbözci egyletek különbözö tagjainak itt alkalma. is nyilik egymással személyesen mE-gismerkedni, azután, a mi nem megetendö elöny, az egyes egyletek pártfogoltjaik névwrát egymá;,nak bemutatják tudomásvétel n,iatt, ezáltal megnehezítvén a naplopóknak a kolduláEt. l\linálunk is akart egyszer egy ilyenfajta mozgalom létesülni, ha jól emlékbzünk a gróf Csáky • lbínné Yezetése alatt álló Közjótékonysági Egye8Ületnél, de csak akart, mert bizony honi szokás szerint. a többi egylet nem igen karolta fel az életrevaló okos eszmét és igy ez rész\·ét hiányában cr;önde·en kimult. Pedig lett 'olna joga élni é~:> wknknak segitséget hozni. (Lyoni asszonyok példaadása.) A. Syndicats Indépendants do la :Fc~me lyoni osztálya, látván a mu,nkás~ők nyo~orusa~.~s helyzetét, mely az uzso:·abere~bol ~red, oss~egynJtötték a lyoni munkaado gazdakat es munk~s.no~:t é egye ült erővel kidolgoztak egy mmrm~

mális munkabérnél kevesebbet mer bármely munkásnöjének kinálni, ugy tekintetik, mint valaki, a ki önként lemondott a jogról a szindikátustól munkásnöt kapni. A szindikátus párisi központja most rendkivüli közgyűlésre hívja össze az összes fiókegyleteket, azzal a szándékkal, hogy mindanynyian Francziaország minden rész~ben a lyonikövessék nők adta példát. Vajjon minálunk mikor lesz meg legalább ez a minimális munkabér ?

l o·· I

o Jiiutákat bérmentve küld leguJ .. bb div••tu o

• 'tl .L

u D

u '~!Y" ELME·,'lrJ"'Bo" L ga, 1t.r ~ 4ct..ltll.

•

, o angol z11flr, delén, v6szon, batiszt és k;artonokb61 o ; GERéi T!::STV!:REK uagyárobá.::" GY.>.íRÜ'I.'T, 1620

"~~~~~=~~~~~~~~~~~~ g

l l

Poreze lánokról. (Folytatás.)

Ma I a g a. Ha az .<\lhambrában őrzött vázák dekoráczióihoz ha onló dekarácziéval ellátott s a különböző ruuzeumokban őrzött vázákat megtekintjük, csaknem biztosan állíthatjuk, hogy azok malagai eredctüek. DM·illicr egy helyütt ezt mondja tanulmányában : _ A Cluny-muzeumban Ör~,;ött három nagy ba fiin, _ a melyeket Spanyolországban formájuk után >>aljofainas<(-nak neveztek - fémcsillogásu kék emaillal Yan borítva 8 rajzában is tökéletesen megegyezik az Alharubrában olyan nagyra becsült vázávaL Ezek a vázák körülbelül 1350 táján készülhettek s stilusuk cgé.,zen mór. De a későbbiek kissé változnak formában és d koráczióban. Az olva~ható bevé:;ésckcL értcltuetlcn, zagyva betük helyett sitik, melyckct maguk a 1 ghircsebb kerami.·ták scm képesek elolvasni, mcrt csak cgyszerü ornamentikai motívumul ..:zolgálnak. Az arabcszkek finomsága is ve..:zit mÜ\'észi voltából, ügyetlen, eldurvult kezek nem képesek azolmak a régi töh.élyt megadni. A nagyobb edényeken pedig, a födiszités számára üresen hagyott helyet a kere ztény fejedelmek czimerci foglalják el. Ez a körülmény kulturtörténeti szempontból nagyon érdekes, mert az or 'Zág belpolitikai életének teljes megváltozá áról beszél s egyuttal ez a spanyol fazekasipar hanyatlásának első korszaka. A tizennegyedik és tizenötödik században a kere ztény eszmeáramlatok miatt nem annyira a muzulmánokat üldözték, hanem magát az izlamiz-

k 't tva must, melylyel a hlvek mintegy át volta l a . • · Az arabok é~ mórok nagyon előrehaladtak az akk on· 1'do"kh.. · ·tva a muves ·· · zetben - oz VIszonyt · .és a tudo· . a. , mányokban 5 ez bizonyos tiszteletet VIvott ki, E ltal , ell ensege , ik- szeme'ben I·s · z a számukra mecr kölcsönös tol:r·ánczia .;zármazott a keresztények és muzulruának között s keresztény kezek nem egy· ~zer segédkeztek a pogány paloták felépítésében. Söt az utolsó Almohadesek kiüldözé ének idejében , muveszt .. · · kolóniáknak Olaszország egé~z ruuz ulman nyitotta meg kapuit, hitüket tiszteletben tartotta s a talentumukat bu~ásan megfizette. Ez a fuzió sokáiO' nyomokat hagyott nenl· , o • ·~ 'gbau. csak )lalagaban, hanem egesz Spanyo1or~za , lik F eli , d ura.Imaba. Es lllikor HOO vé•Yén kato -us i er nan keritette Granad~t, a muzulmánok meghajoltak az uj fejedelem előtt s nem hagyták cl a megszen· telt földet, mclyen elődeik éltek. Igaz, hogy folyto· nos üldözéseknek voltak kitéve s végül sokat közülök merrkere ·zteltek. Ezek képezték az ugy0 no>ezett Y>Cristianos nue>OS<' nevu.. szekta't (UJ· ke· , resztéuyek) 6 >égül 1666-bau egy királyi oklevel megtiltotta a mároknak az arahul való beszédet. irást vagy olvasá t s az asszonyoknak a f~~yol viselé:sét házon ki.-i.ü. Egyuttal lebontotta·k fürdöházakats a nemzeti dalokat, az ugynevezett: Leylus-okat és Zambras-okat sem ,-olt sz.abad 'nekelniök. IL Fülöp alatt pedig a még ott lakó rnórokat egyszerüen lüut.a itották a városból és környékéről. Igy hatezer lélek maradt hajléktala nul 8 keresett menedéket a valencziai hegyek között. Iindez élénk befolyással volt l\Ialaga faze· kas iparára. 1517-ben, daczára a kil:ályság bukásának, még nagyban virágzottak a gyárak, de később, abban az arányban, a mint a valencziai gyárak emelkedni kezdtek, sülyedtek a malagaiak. Valen· cziában tudniillik még sokkal melegebb tón~s~ s fémc::;illogásu edényeket ké,'zitettek s ez a cziVl• lizálatlan, vagy kevésbé kultivált népekre jobb~~ hatott, mint a malagai nyugodt, fényes éJilal-

mn~u;n;ka~b~c~·r~ta~r~·il~á~t~·;A~m~e~ly~m;u~n~k;a;a;d;ó~en;n;é;l~a~m~l~n~r-~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~::~~~:;~~~~~~~~==;:~~ ~

gyo"trelmem· kere ztül' UJ'uln.a.k meg ,a A fe'rJ· otthon1' e'rdeke1t a fele. eg nonlz t -·e'gck. • -zo l.ga'lJ·a. A gazdaságban, iparban va.gy lyv,an talhan é bármely más kenyér k e.reso P~ a.. zolgáló nö pedig az állam érdekelt. egttl elo. Annak adót fizet. Világo , hogy rnmd_. e.. szo!,~ . .. , k k il . alatban .felm .rulne~ . kialakuina , dr. ~~~o! rde .ek I . K; ~ép'\"'1Seh ezeket az er e e . dtk azokat? •• ehol. cn l. Hol :A. .Pa~·lamcnt· az or. zág érzékszer>c ..Azon ~ ..re ~.~,JUt öntudat.ra ? ~ l '•gi é. re n;mden kozezuk <:gl t. A k pn lok a korman}zat cselekvé 1 hatalmához v z tik k rületeikböl a lako ág loká\i • d k" á . ~ <:r e ·u •. agy az egé z magyari\;. egyik' nagy károka okoz. d~u~~~~!U::,t arad~ ~uval nalra. van .·zübég. Eg' z né~;~~~~ke~ :-l vo 1 kednek fel uj jogok kö,e•~}' ~ zlay me...; ev-e . C-ak a nök táborából . 1. a hírt, .ho~y a változott és ~em ~~~~ c~. m~~i ~adalmt VIszonyok behatá a. Watt al~ozo .~a:1 ~okra volna szü.kség az anya. a. fe~~ .Y UJltna kell:yérkeresö nő é;dekébe~. Férfi=~· ;a~~~ nem 1 tudnak hozza. dert a különnemr k életnézlete sem lehet egyenlő, mint a. h~gy nem egyenlö sem a szerelmi él ük t rmészct.e ~cm a ár ·adalmi életük me tersrg morálja: A női intelligencziát, a nüi géniu:-zt k ll t ·h't érvényesiteni a férfié mellett nz oiTzárrol· wrmányzá ában i'5. Hanem a kenyérkere ö nöt, a politikai • oke~rt küzdő nőt a leg .. z~lc-=ehh körökhen Jocr , f" , • ' t" k 11 111 , mi di rr c· al· a fer 1· t ut~nza··,na orP vo c lD 1"1ern ck t~rfJ'6k • · · É .~. itt kezdődik a icmi.niHa

" O

hi,

he~ ~ef~t;i~ ~~~t~a~M.~lt~

ru sYé~en

mozga1om {'lr e ee'rt'ese. ,A . l eg..szomorubb · J'elen · ' h 'd tt l d korben b1zto 1 seg, oay ve e c aa ' · ' : 1tott · anyagi 1:"jólétben él"o a szonyok - a kik, un , asszonyok azért mert nem dolgoznak penzert _ ruacruk zólalnak fel a szonytestvéreik törek éscl ellen. Mert csak a maguk kis életét k 1 ül' ' It ' ' látják mely a konvenczió • tör sanczo varaban f~lyik le é hasonló a bőkezű, jó zivü és ön(l'éd ur otthonában jogtalanságát keserüen ~~m l:\·ző rab zolganőéhez. Ők az~ mondják, ho"y a nő természetes támasza a fer.fi : legyen az eas'zony csak királyn~ az ot~ honába~,, s a férJ·es nő ruinden érdekenek v delmczcset a f' . 't ~ ··c erJe o nyeiJ · 'd lm't Dc kitöl nyerje érdekeinek ve e e az a nö, kinek ez táma za _Nc1;1;l emberi kötcle~ség-e anpak az cgyedül~llo nonek a h munkája altal mag?. tart~a fenn nlagát azt a má ik táma:;zt mcgaruu; 1,wgy , k, . ·.. rkölc~I erdetcljc,koru cml,er -eut anyagi cs c . . ~. . k k i t ljc en, t?há~ az embt>:·i pohbkal J~go gyakorhhl.val 1 onmaga ."cdcl~ez~e~s~d .A c ládi körben élő nő, a k1t a fugges . ; 1,~' mondjo~ l a maga: jogair?l,, ha ~zok hiany;~ ~1em crzt a marra ln.:korusagaban . dc ne szo tou ~o~zá. tnp:' ztalatlan fejjel olyan helyzetcn Plo n ~k kéi et<• lé ihez, a I-il nek nem a :. hídl!, n, l n m künn az él t ben vannak ~~ekeJk,, s.a kiJ~ m •'rtik a aját érdekeiket. 1 a m\ e.gc~l o.z anya a f le. ~g 'rdekei i . l , o~~o l' ~ ZOl: ~.aguk m látn k . még. 1 0 anyára. An~~ ;a. e .zor az nn rá . Iinden a há7 · .'gban. aÍ ár t. a ér ~ l:~h g_ ·o~ . Al-á· • ' zon l lll • • 1t..- • r l\• , } a .;zon.·, a kmek f(· .J· 1 1 1 úiJat Ul'lU lt'het. Jehttjt~u ti ,n. unkl" 1·' 1 oz. rt egy,

tó

l,lehez,lb~ ~z

•

és

Dll.!k:W

hiányz~.k,?

kinek nyugdíja kinincs. Akár szegény,ti ns !lléeg: g tévedt leány, a · tudatlansá!!ból, ére e ~ dalo J)) ből vagy gyönge égből vétkezett a társa ' tIllev~. formái ellen, s a kinek a gyermekét ezer.. f bélyegezzük hogy rokon nélküli földon n ember legyen belőle. d tot Ezektől az anyáktól emberfeletti fela aber kö>etel az élet. Azt kö>eteli hocO'Y két eill. so· munkakörét tölt e be egyedill: a pénzkeietö férfiét é a gyermekne>eló, háztartást" \Te,ze t. asszonyét. i elje a kettő ziilói felelossegeO'· Ha gyermeke tör>énvtelen, vi elj e még a Ill~~~ bél.:rerrzés zécayenét. ls, me]~· a mai viszonY lt1 • l Ille J közt. még nehezebbé tc zi zámára va, a kenyé~·~eresó fo~~alkozás eln ·eré ·ét. Te?at ~~~ut;at azért, ruert e.gy UJ e!llt det ertekevel gazdRcitotta a tarsadallllll. 0 az emberi éget. K"' , b . • • t hogy az Ol e em cn erd ek gyaran ' . , és adófizetök ö ze~-:ége az 'lia~ ö,~zpontos~td ll széto ztó hatalmán keresztül legye~ elhag ot~ ~~rmek · minden támasz:e. a 1 s· anya egtt ··egere. Hogy minden ITverrnekrod, kiró~. apa neiD: gond, oekodik, az ~ila~ godnal~Jl) kedJek an •agi egeiylyeL Tem a tarsa . á,lealázó minden önérzete megölö aln)lllzsnnt val. Bizon.• mondoru ke e b le~z akkor 1 'ill"tt b ' 0 0 zt ~ e.' ~ gono t ó. , . ~ ogY , É add~ IE _Dllg ez az idó _Iér~ez~áJjon az aV m mmt lll nden munka do elott. hoO'Y ~~ .' ~li~d:~~b fm eri b ·~e~yá~ Íegr~11

Z •

l" ·

k .. t.

A no'

k.el _ :~t.l: ű." 1

'---Vasárnap, á.p rilis 26. Pedig Spanyolország fazekasiparának hanyatlása éJ~pen, n~ko1· vette kezdetét, a mikor az edények "'Zl11czesenek intenútása növekedőben volt s a diszkrét anm, ·súrgá.ból élénk rézvörösbe csapott át. l . s.

Kozmeiika. Ro ··:atn~zctú _ Garami Béla dr. szepliJrő!. ( B efejező

közlemény.) Abban az melyet az asszonyvilág többk~vesebb sikerrel, de lankadatlan buzgalommal VIsel le~nagyobb ellensége, a szeplö ellen, igen sok hr.bsos fcgyvc1· áll rendclkez~sérc. Csakhogy ezc-n fcg:y-.-crck javaréEzc nagyon is l~étélü é igen veszeddmcs azoknak óvatosság nélkül Yaló hasz•

I~to hábor~ban,

ll~lab.

Erre vona.tkozó érdekes adatokat találunk a rége?bi }{~zmetikai irodalom ban. Igy egy tizenkettedik. ~zazadbeli müben azt olva:;,suk, hogy Alfonz udvarában a. höl.,.yek hi('anv Arragomm . e o .. ' l)a, JJ l 1szt, kanczat~j és sáfrány keverékét használtá~ a. s~e~JlÖ ellen, mig cg:y-két évszázaddal később · meszteJ es borax keverékét használták e czélra. ~.g~n k~d.-elt szer. ,-olt a köz.épkorban a higany, orolt elmnyemag cs mandula keveréke is, mig az ol~sz udvar hölgyei a. tizenhetedik században bor, cz.ltromlé és mustármaghól készi.i.lt kenöcscsel akarták Pltüntetni szeplöjük t. El k~lJ i~n+crnünk. hogy mindezcn ~zerck, agy legala bb is egyes alkat részeik, czéljuknak, ugy a hogy, Yalamicskét többnyire illegfelelnek a mennyibcn a bőrt lchámlaszlják, a mi a sikere~ 8Zeplökczelés egyik lcgfonto::;abb követelménye. . Azo~b8.,n már, fentebb emlitcttcm, hogy az Ilyen borhamla~<zto szerek használata ayakran izzagot vagy bőrgyuladá -t okoz és igy re~dkiviil óvatosan kell eljárnunk a SZCJJlő lleni szerek megYálogatú.EJá ban. E_re~lménynyd jár, de igen veszél. s például a szalicZlLiav vagy szublimát l %-os olda ta, mivel azonban az ezekkel való l·ezelést csak szakorvos végezheti , leirásunkal nem is foglalkozom . Kiváló jó eredmény érhető el a Garami-féle szeplökrém használatávaL Ezen ~zcr alkalmazása maga külön kenyéradóját, a férjét szolgálja. Anna~ tartja rendben a hézá , s ezért amolyan t ermeszetb ni javada.lmazásban része ül, mint az_ a~pcsi falvak tanitói, a. kil;:n 1- a jö\edelme f~.]~ol, tojásból, csirkéböl ál1 . Kap teljes cllat-ast, laká t. ::\Iindent kap. Sőt mindent kérnie kell. Azaz semmit sem zcrez. Gazdasárri tevé0 kenységének anya9"i értéke ninc . Ezen k ll Yá.ltoztatni. , -;- incs ol ·an nagy különbség férfifoglalkotag es asszonyfoglalkozás közt, ha a lényeget . e zsz_lik. , f'1'j, ha ügyvéd, pöröf' ·ödő felei ~:d~kehen ta.rgyalásokra jár : ha orvos, beteg~E'g:ke~ állap~t ~eg és reczeptekct ir ; ha ke: ,C'skedo, az uruforgaimat ·özvctiti a termelo es a \ál'\árló közt. • felesé()' be>ásárlá~okat ;:::~kö:uöl, takarit ag: taka~itta főz vagy .oze~, s még a legkényelme ebb n~;zonyok közt 18 , b1zonyos felügyeleti és igazgatói szol<Yálatot egez otthonában. . . férfifo(Tlalkozásnak az : sszon~f~g!~lk,ozásuak a való ág an egyenlő azdasag1 crt.cke van. A fele écr állása tehát ~gyen anyagilag dotál állá mint a ho<Y a &z k' ,. ' , e a a~snoe ;~gy a z_obalányé j~ az. Ha. a nő llla h~,ztarta s1, munkaval pénz akar kere~ni, ?sak Idegen haztartá ban teheti azt . ~Iert az lde~~n gazda szon;yt megfizeti ]egényember, az ozvegy ember. . , A fel~s~gnek le · en törvén >'le('O' jogo. IgenJ"e a ferJ~ ker et 'n<'k bizonvos ·zázalékáh~z. ,Legy~n Jo~a e~t a zázaléket lefo }altatni m,~f~na . ,a .nu szaz. zoro. an fonto~ 0 a bol a fer~ ;sal adJa 2-nyagi mearövidit é , l .,, ai roml ,·t<·n t..oro"d v ..ozere l 'i}l eve an , <-o ,,,. 'al nPn1 'k • l f 1 • en t n· "lt Ck CZI d . '~~aClllG.- mccr a ken ·é-rkcre ö nök Érekel. Ezek súzf ~ k .,zaz , f c>.c , 1 k·t·u··on· '11.'-k lc>l'"t u-. ne

!..

AZ UJSAG

l HADJSIIJ Á ft A

lllgjobb áruk, előnyös árakban., LUKÁCS m . IV., Kigyó-utcza 5. SE. - Klotlld·Palota.

már nem jár veszélyiyel és igy alkalmazási méclját bővebben irom le. Ez a, szeplökrém kétféle erősségben készül : érzékeny, gyöngéd b őri.i, le.,.Íl1kább szőke egyének az >>Enyhe<<, nem érzékeny, vastagbörü, ötót ha.juak az >>Erős<< jelzésü zeplő k.l·émet használják. A használati utasítás a következő : Este, lefekvés előtt, meleg viz és kolozsyári borax, epe- vagy resorcin-szappanos alapos lemosis és benzines vattával való letörlés után felkenjiik a krémet a kezelendő b őrre. R eggel a krómet benzines vattá ,-al gyengéden letöröljük, azután a. bőrt nappaira az eny he hatásu Garamifé lc IL számu zsiros-krémmel bekenjük. Ezt a kettős eljárást miudadd.ig megismételjül\, mig a, bőr hámlá~a nem lesz sz. em bcötlö. Ha ez az idő pont bekövetkezik, akkor már csa.kis a Zsiro . krémct használjuk, miudaddig, mig a sima, halavú.ny, foltnélküli bőr nem tüuik elénk. A szeplök ily uton való kezelése nem hirtelen haMsu és nem jár következménynyeL A ki azonban nem ked,·clője a lassu, bár biztos gyógyulásnak, az erősebb szerrcl, a háromféle crös égben készülö Garami-féle bőrhámlasztóval tüntetheti cl szoplöit, de megjegyzem, hogy ennek használatát c:sakis ma.kacs esetekben a.jánlom és akkor is on·osi felügyelet mellett ·zabad e kezelést végezni. A bő~hámla:;ztóval való kezeléu, melynek módját esetrol-esetre szivesen köz:löm, 10-14 napi szoba.. fogsággal jár, ennyi ideig ugyilllis nem járhat a pácziens társaságba.. A szeplő ellen szolgáló hatásos ferryverek tárából ezeket soroltam fel szives türcimes és érd<;klödö ol~a ói~nak és a.zt hif:ze~, hogy azon hatarczott k!Jelentésemmel, hogy a ~zeplö mindenesetro , el tünt ethető kozmetikai hiba., igen sok gondtol terhes szép homlok redéíit fogom el~imitani.

fH uli ahaja? ~:~z~~~:,: Petroleum-hajs1esz-t. l Egy eredeti üveg ára 2 korona. Fós~;étkilldési heh·:

Gara Géza és Tsa droaéria !'l:rpa.t, v'!'·· .Jónef·körüt 129i 1a. essék u

:lrJegy~éket l•~rni.

A spárgáról. Most jön a spáTga óvadja. Leg• jobb a fellér spárga, de levesnek és előételnek használható a zöld is, ha az alsó 'égén lctön·e, ~zaf tos és nem fá.s. A nagyon vastag szálak nem mindig jók, a vékonyabbakban inkabb lehet bizni, ha. nincsenek elnyomoritv-a, o. mi akkor esik meg, ha korán letakarták és kit tiék a n:1p vilúgosságá.· nak . L9hetőleg egyenlő \ :::starrra kell mil1dcn szálat tisztítani, de a fejet nem szabad érinteni és bosszukás l{tbasban kell mcgfőzni, hogy· le ne törjön a feje. Erőse 1 sózott 'izbcn 15-30 pcrczig főzve, lecsurgatjuk, összebajt ott sz~h·étával boritott tálra rakj uk és vajas zsemlycmorzsá.t va gs ürü vajas mártásb tálalunk mcllé. Ibolyakoc:.onya. A ta,.-aszi ibolya loYe!·~i~ói, molyekct széttépünk, a nélkül, hogy valami zöld rajtuk maradna, kis tc'm,,ómyit le-..eF.:es tálban 7 deczi forró vizzel leöntünk, a itilat jól IJefödjük s l ór[tig állni hagyjuk. Azután a le,·elcket mcgszürjük s e deka czukrot olvasztunk el bcnue. Ha. egészen felolvadt, 3 1,Z deka. fololdott vizahólya,..ot teszünk bele, a keveréket asztalke 1dőn ~ itatáspapiron áttörjük s jégen megfagyasztjuk C. irke olns:wsan. Három fiatal .si;:kót gyenge só borban, melybe sárgaróptíL, hagymát s ll vhány szem borsot tettünk, megfőzzük puhára, foldara boljuk s tálra rakjuk. Most a ltövet.kezö mártással önt j üli: le : 140 gramm- finom táblaolajat, 8 darah tisztitott, összovágott és át.tört szardeHá t., 6 ke ~ ményre főzött, t.ojás sárgáját finoman összekewrjük, mig jó sürü lesz, azt.Jn 2 czitrom lorét i.; hozz.áadjuk. kevés czukrot és fehér borsot s egy maroknyi káprit . Ezt a mártft:;t öntjük a. c.:,;irkékre s no hány ó1áirr jégre álli tN a kihütj ük jól és czitromkarikákkal feldiszitvc feladjuk Fcl<ete kasmir mosása . .:\ fekete kasmir, mely ' i mét divaLba. J·Ön, olyan tarlús szövet ' ho"'y a . ~ c sok hordásban ráér bepi::;zh.olódni <'~s azért több zör mosható, a mig elszakad. Gyöngén boraxos forró vizben kell kimosni é-; söt étkéhe kékilet t üzlJon kiöblib-e, W 1 cd ·e:;,cn h' asnlni. Ha. töhb zsu·~ pecsét lát zik u. szöyctcu, hidt>g punama::,ryökérbe1.1 kimosaudú. Zöld babo gyorsan puhára. fözhotünk, ha. akkor t. e ·z.: z ük a. Yizbe, mikor m ír erosen forr. lf!y mindjárt. puha, a nehezen fövő lencsét is ha fonó -..izbc tet:zszük, ez is hamarább megpuhuL 1

.ll.ll.lllisfUI!iOk ntintt. kérem a ué!,re ilifJ'Clu

ROSA SCHArFf.:R

s4t71'ÖKÉLETES· SZAGTALAN ffRTÓTLEHITÖ SZER

NÖKNEK~HflKULöZH ETETlEN

böző

foglalkozásban . Legáltalánosabb emberi érdekük : egyenlő munka mellett a férfié al egyenlő munkabér. Egyenlő képzettség mellett, minden pályán egyenlő előhaladás. Vajjon a magyar or zággyülé i képvi elők közt sok-e az olyan férfi, a ki ezeken a kérdéeken gondolkozott? :es van-e, a ki a. női érdekek védelmében elvi helye lé ~en tul is c elekedett valamit ? De akkor is az egész lelkével, miudcn akaratával és minden éke szólásával csak az a. szony maga áz, a ki a maaa ügyéért soha el nem muló elke edé ·sei küzdeni fog. A l•i részt kell hogy vehe~sen a törn?nyek alkotásá b~ n, mint ?' hog;y ré>:zt vesz az élet mii1den terhenek ::;ulyaban IS. A nők politikai szereplése a női érdekek ,édelmében a huszadik ~zázad társadalmi fejlettségének termés~etes sz~ 'éges ég~. A, sz~ \azat.jog megszerzese pedig nem \egczcl es nem önczél. Ez e ak egy momentUlll abban a nagy evoluezióban, a mit a~ . emberiség folytono fejlőd' -ében él kere ztül. :\Ie ze észako~ ~Iagyaro:sz~g testvérnépe mutatta meg Europanak eloszar az utat a felvilágosults~g c .. ~atal?las vivmáuyai felé. ._\. finn orszaggyüles kimondta, hogy nemi kiilönbség né~kül ;ála ztó é vála ztható Ininden hu zonnegy eve ember. :.\li mindnyájan feléjük nézünk m 0 t lfi a. kik ki~koruak vagyunk a háza ,: b · . ' , , k' ül' . ag an 1· a 11aza . agon IV 1s, mindhaláli<Y É Livalko. ó kulturállamam· kob· an nem az , a zonyok nak . a ferfiaknak kell e , t . 1 niok. zer plnt -

Ezt a legf\ihb kiuc ~et elórui egyedü l

Mme Rosa Schafter tlsz!elotbe l vegyészdo'<-

ttrntl es szerb. kir. udv. es kamarii.·SzAIIIIó Wien,

l fto hlmarkt. 6. 'i.hallölta!O.I t és önmaga .mal ho.s~u!!.lt szépllöszorok·

kel sikeriilt.

40 Páratlan és csodás hatásu arczsl':épltö és flnomitó a

fé~:e~ MARGIT·CRÉME Zsh:talan, d.rtalma.tla.n, r6gt6n neplt. Ál'a 1 korona, Jta.pható a.: egen vil4gon. 670

S~nka. javítása. A uyárra eltett sonka és egyéb füstölt hus idővel nagyon is sós lesz és ez által elveszti kellemes izét. Mellőzhetjük e kellel)letlenséget, ha a vizbe, melyben fözzük, egy evő· kanálnyi porczukrot teszünk és két •izben fözzük, olyan módon, hogy az első sós vizet leöntjük róla és azonnal friss foiTó vizzel pótoljuk. Igen gyönge és szaftos lesz a sonka, ha a főzés elötti éjjelen meleg 'izben áztatjuk, melyben fél kávéskanálnyi bikarbóna szódát feloldottunk. Töltött gesztenyetorta. 100 gramm vajat 250 gramm czukorral habosra keverünk, hozzáadunk egyenként 12 tojássárgáját, 180 gramm vizben puhára főtt gesztenyét szitán át beletöriink s összekavarjuk, 30 gramm mazsolát, 60 gramm vágott mandulát s a 8 tojásfehérje habját is belevegyitjük és végill 100 gramm lisztet. Két lapot sütünk e tömegből és tölteléknek félliter édes tejszint használunk, pár szem áttört gesztenyét beleM·n~ s vaniliás czukoiTal összekeverve. Ablaktá.bla-tlsztitás. A nagyou elhanyagolt és igen piszkos üvegtáblát p. o. üres lakásban könynyeu megtisztithatjuk, ha az ablakszárnyat kiakasztva, asztalra fektetjük, higított vála-sztóvizzel (olyan erős legyen, mint a jó eczet) bekenjük a táblát és kevés porrátört krétával meghintjük, csak annyival, hogy ez sisteregjen. Ezzel jól bedörzsöljuk az egészet, aztán száraz rongygyal erő sen suroljuk, utoljára pedig spírituszos nzzel lemossuk és szárazra törüljük. Legjobb magyar IIYártmányu

Z A 1\'l AT 0 S 1 ..._

pörkölt klf.v't X 4.20 csokoll\det ·- • 3,60 kakaót ... ... ... • 5,40

o o kilogtammonkánt fl':lnkó bil.r'lle•v al1omll.sr& küldi; o o KÁl'llllZ .JÓZSEF

:ts

FJA

Ci114'Q', GYŐR,

719

Gazdasá&i fanácsad6. Csonttörés. A madaraknál a csonttörés igen gyógyul, mivel a. madárfajnál a gyeuyese. pés nem áll be, mint az emlős állatoknál. Ezért még kevésbó értékes baromfiakat is érdemes kezelés alá venni, ha valamelyiknél csonttörés 1 e~ete áll elő. Az állatot ilye-n kor a bátára fektetjük s mintáu kitapogattuk a törés bely(·t, a tollakat eltávolitjuk, természetesen nem kitépés által, a mi ' gyuladást okozna, hanem csak ollóval vágjuk le. Az igy megkopasztott helyen a bőrt három penczentes kreolin-vizzel lemossuk, az eltört csontnak két h ·égf.t. termé. zetes belJ"Zetbe hozzuk, illetve vissz.aille~ztjük , ugy a hogy a törés előtt volt, aztan gy 1-2 ezentiméter szélea és 10-20 ezentiméter osszu ragtap11~z darabot spiritusz lángon _felmele"itünk s a tört részt ezzel körülcsavarJuk. Ezt ~zonhan nem szabad erőseu meghuzni, vagy ·zoritani , hanem mé" o egy má ik darab ragtapa z· zal az alsót is meg kell erősíteni. Addig, m_1g a H.öté· ll1lha, u~ nyomkodjuk, hogy a,z la~1t?tt bengemlakot ölt:::ön. Kisebb madarakna!, csrbek· nél és tyukoknál erösebb támaszték nem szüksége . D ·a kifejlett nagy kaka , , lu d és ka csáknál d ~zk?köt.ést vaCTy kérE'gpapir-tokot kell alkaln;azm. Ha de zkaköté:-t, alkalmazunk, ugy nSkony lec~darahokat '\"'izhe áztat.unk, hogy hajlékonyab· ba.~ lc~enek. E h áztatott léczdarabok közé teflz· ~~ a tort t !'tré zt é. igy alkalmazzuk a ragtapasz· oté~t. Ra kt-rprrp · . t 0 k . 'l . , ,., apuot. hn..,ználunk.. olran ~ze e C"'1l·ot , agunk, ho . , .. .. ~ körül' rJ· e s felibe ... gy az ege,;z torott r ~z t · JOn a rugtapas T . olyan raN+apaszt alk 1 z. erm :szete~en é' a mazunk m· t . testen le>ö sebek Ö'szefo . •, , m az embert .. , rraszta ahoz s zo k'as. H a a. t orcs a l'abszáron történik baromfinál rn.·crekJ. á1 ék Itt' e~kek a rendbehozáRa eJ • c,.,a arro. k ll .. . h ogy a csont ö;;. zeillesztcsc no .. . e .. ugyehu, Bárhol történt a töré~ a köt·. t l~orbc~ toriénj 'k . gatjuk, 14 nap mulv~ leves;szük ~apJ~ n;m boly· • gyogyulá legtöbb esetben teljes·e~z Ido ~~at~ a ha azonban a kitapintásnál um.• észl lm~gtkortent, , t"k 'l eJ e ne n hocrv meg nem o e etes az ös.;;zeforrás '\"'agv ' ·u"'J . Lk · , • .• az o.t t u l erzc ·enyseget arul el. ugy még egy 'kö a. bb kötést alkalmazunk, a melyet 8 napig az ~~a~ 0 hagyunk. Az ilyen kötéssel ellátott állatot ne ~ csak eikülönit ve kell a többitől tartani, de az eledelnek is könnyebbnek k ll lenni. Kukoricza vagy ehez hasonló nehezen em' zthetö táplálék a mozgá;:ban gátolt ~Hatnak n.~m alkalma.s, mivel em,észté;i za~arok alinak elo. Lágy, főtt takarm~ny, z:ölcleég és dzs n. legalkalmasabb az et~tesre. ~öunyPn

Vasárnap apf'il~ ,_....

AZ 'UJSÁG Megjegyzem, hogy a kötésre használt lécz vagy deszkadarabuak, ugyszintéu a kéregpapir-tokna·k Ilem szabad éles sarirunak lenni,_ mivel ez sebet idéz elő, hanem késsel szépeu le k~ll a végekell gömbölyiteui. Meggyfák MonUia betegsége. Kéhll. kitünő talaju gyümölcsösökben is kisebb-nagyobbfoku terméketlenség található, főleg a meggyféléknél, mely· nek oka legtöbbször a Monilia ciuet·ea nevezetű penészgombafaj fellépésében keresendő. Ez a gombafaj a legnagyobb pusztítást a virágzás alkalmával okozza, a mikor a fertőzés a virág termő szálának tetején (bibe) áll elő és fokozatosan lefelé haladva, a fiatal, fejlődőfélben levő gyümöl· csöt megbarnitja. Nyirkos talaj, tartós, nedves idő legjobban elősegíti a penészgombafaj elterjedését. A kártételt tetemesen csökkenthetjük azáltal, ha gyümölcsfáinkról, a rajtuk látható rothadó gyümölcsöket, melyeket fehér :Mouilia-pené<>z borit, eltávolítjuk és mélyre elássuk vagy elégetj ük és ezáltal a penésznek a széllel to v aszálló sejtjeit (spora) meg emmisitjük.

tiirál~i

, : h'd . . t 'bb ua ez nem bot~ 6-7 masodpercmg 1 eg nz s 1g:y: ova : J.,J. · U kezelni. meg a. kellö eredményt, a~or ~amossagg~l ~>Nobody« Sch, R6zsika. K. ö. Tessek elol.~s~ a fine~· nak küldöt.t üzenetünk második pontJali es a. •>Jose nek küldött üzenetünket. _ k küldött Danilo 1000. Olrassa el a. •>~obody~ -ua üzenetünk elsö pontját. . levélben Tis:!aság . .Azt méltóztatik kivá~, hogy_ outos '\"'álaszoljunk, de czimét nem közli •elunk. Tess~k. ~dósor czimét Kozmetika ro•atunk -vezetőjének ~VT., Fe hloeánsága. 1.) megirni és ö majd akkor azonnal '\"'alaszo1 v szerint levélben. . 1 1 asni a Egy t'<Íradi elöfi;;dó T'. J. leány~. T~ssek e?.~ •>Kobody<<·nak küldött üzenetünk masoclik pont}a ·pi és Sz:ép le4Zek. Tessék eloh·asni a mult vasa111a mai Kozmetika crikk.ünket. . , k kül· Dr. B. _4dolfné. Tessék eloh·asm a ~Réka~-na dött iizeneti.ink második pontját. pi Elöfiut<i neje 30. l. Tessék eloh·asni a mult vnsá~~b· és a mai Kozmetika czikkünket. 2. Tessék naponlafekfé9 ször megmosni állott vízzzel és reggel és este a. e sza p· előtt me leg nz és kolozsvári benzoe· ,~gy .. bo.ra:S:·ranJ.Í· pannal. Leszáritás után tes ék éjjelre bedorzs~ll;í b~a. sony· féle I. számu sziros krémmel, reggel pedig fehénto 'b r. czió~ krémmel. Ezenkivül nagyo~ helyesen t~nné, ha VI !6J.6töt massaget hasznnlna. 3. Tessek a Garaml-féle aran~. ,ála· használni. 4-. Erre a kérdésre más helyen fogUJU' szolni. üld"tt o K. J. Te:;sék elol•asui a •>:Xobody:-nak k

üzenetünk második pontját. . tika Hálás elófk.ctö. Tessék pontos czimet Ko:c:Dle ,,á,. roYatunk vezetőjének megirni, majd ö levél.?cn fo!nket. laszolni. Olvassa el a ->Jozefine<<·nek küldött uzenct 0 koZ Egy elófi=eió. l. Igen sokszor egyáltalában ne~ ball kellemetlen tüneteket·. máskor meg a betegek a a~od· székelő \ongálási érzésról, hányingerróL stb. pana~ak. nak és ezen tünetek hirtelen testmozgásnál ~okoz ,0 . Idönként igen erós fájdalmak jelentkeznek. !Séba a ·~a· morra, epevezetékre nyomást gyakorol és hát;tyást, ~al tii. ságot, gyomortágulatot okoz . .A. hasban egy s~a fe. u eh: Elismert legjobb mlnöségD. ".. MlndenüH kapható• ..._ Yesealakot utánzó daganat alakjában többnywe. JÓ1 l:Y CsolwH,dé-gyárnk : 5iO tapintható, mely a légzési. mozg~sokat ne~ köve h. 5 :~ó. rendes helyére rendszermt ~onnyen Y~ss~ahel)_~z dt. Pozsony, Köln, Berlin, New-York; l\éba az ágyéktáj ;t, megfelelo old.alon _klSse bosu,Ppe e . 2. A he•enylob a beteget többn)ll'C hn·telen lept nl Eleinte a szubjektiv panaszok igen csek~~y~k. ~é~a ett ágyéktájon székelö fájdalomról Yagy a ~1unté~n~l erzllot kellemetlen érzésról panaszkodnak. Fel~o;;~erru 1lycnd,.. csakis a 'l"egyTIZSf!<ilat alapján lehet. A k!Yalasztot~ _ne r· mennyiség igen kicsin~~ ~z.in~. ~~raros s~rga, ha vert ( K éziratoka.t n en~ adunk vi8s::.a.) talmaz ruágos vagy sotet voros, fehérJe tartalma n ~:~-; Lefolyása az csetek-nagy számában kedvezö . .dz arcz ?.u~· E. J. L. Kolo~n·ár. KiYánságára. levélben küldjük zadt ugyan, a f'égtagokon menyó .. lép fel. a~ ~tér-lokcS mtg czimére Yálasznn.kat. feszes, az étvágy rossz, de ezek a tm;etek a. k1vah~$~totlí. K. Jó;;.•efnfo. Nem nézte át figyelmeeen. Benne '\"'an, nedv mennyiaégének fels~al?orodásn'l"al VlSSz.afeJ_l~dnck csak tessék ujból átn<'zni. és nébiuy hét muh·a a ktvalasztott nednn.e~:y1seg~?cn .M. J[. S. K. A. Jeruzsálem. Kö~zönjük a szi;es ér· sem fehérje, sem alak-elemek nem n:-ot~thatok ki..Idul!.' tesitést, lo'\"'él megy. lobnál az elsö tünetek: halavány borsz10, gyel?g~seg, fo· Jo::efine . .Koimctika roYatunk -vezetőjének czime: fájás, ét'l"ágytalanság és illenyák fcl!é:ptc. Ki\·alasztott VI., Felséerdősor l. nedv'lllennyiség nagyon c'ekély, fehenet~rta_lma. pa,~, VgydrZ fia . K'Yáu&áj?:úra. lcYélben ~álaszolunk, néha erősen '-értartahnu. A bántalom tovabb1 f~Jlo~cs?· már annál is inkább, mert le,clér<', a mel.v 18 oldalnak ben a ,izen~ók nagyobbodnak, üthlökés feszes. sa~k?r ~ felel m~;g itt, e helyen nem •álaszol.~~tunk. K?zölj? pout?s étYágyt.alanSág fokozódik, igen gy~kc~i a ross~ l~~;tas 15 • ezimét Kozmeti.ka rovatunk ;czctoJe'I"Cl, a. k1 maJd le'l"ol)iinden c eire sokkal sulyosabb baJ. rum~ az ~lobb1. . beu vála8wl. Oh-assa el a •>Jozefine~•-nek küldött üzt-neD. L. 'ajós:cntpéta. Le•elére mar ;al~szoltUI~· tünkl't. Felvilágosítá t ilyen ügyben nem adnak.. ~.g]obb Je. ' Kobody. l. Irassou fel az orrosá~al egy gralillll?S ha egyenesen az illetó fóorvo;;hoz fordul kerese'l"el. szublimát pasztillákat. Egy darabot oldJon fol porczellan - ~lfici Ug. Ki>ánságára. le\élben Y~laszoluuk. 0 ud· •agy zománczoz?tt. la>oirba töltőtt 2 l!tcr ,izb:n. é.s obb«;n S::. K. _-em ismrejük, igy Yélemenyt sem lll bi· áztassa reggel l'S este I0-10 percz1g. Lesza;:Jtas ~tan hatunk rólo, de, hogy nem készül zöld dió héjából. az hintse be a ~yó~-tárakbau már ~észe~. kaphato s~a!Jczyl zonyos. "ll"tt ijt.O· hintőporraL ~- Tess~k naponta tobbszor megmosru allot~ Irma. I. Tessék clol'\"'asni a ~Réká<--nak ku c 0 ciii· vizzel és esk lefek>és elött langyos nz és koloz 'l"án netünk második pontját. 2. Te «ék hetenként e~:c:e~ be· bórax-szappannal. A f'Zapp~nha~ot 8---;-10 P.ercz u:o.l~ zetes megmosás után ko'\"'és Chesebrough -vazchnena mossa lo langyos ,;zze!. utan11. alJott nzzcl es lcszantas kenni. 3. O•atos;:ág, tisztaság és védó;:zerckke!. . ~ze· után kenje be éjjelre fehéritö b~~~.ny·k~é!lllll~l. Ezenkiv'ül H. H.-né. To]XJlya. Legczélszerübb az clo~bl tes!lék másodnaponkent arczgazolest wgezn_1, a .mtc>Jyhez Jé t Jekaparui és csak ezután ujra bemeszelm a kell használja a. Yéuusz arczgózölót, Yagy ye<ilg w_gezze a. Az ehirágzott bagymákat száraz helyen, dobozban köYctkczóképpen: Egy nagyobb v~sedeuy fenekére. heeltenni. , I.oi a. lyezzen gy izzó yaf-dara~ot. ('\"'asalo :as, etJ:.). a.z .<:denyt E. Eó=si. A fözclékes ételt kell elóbb ta 1léi>Úclt tölt~se tele lobogós forro >~~~el., haltsa .rea a feJet az pecsenyébez salátát, kompótot \agy más mcl edénvro és tnkartassa le a feJet es az ~denyt ~): vastag lehet adni. .. Jetbell kendővel. .\ gözölés 20 porcz~g ~a~t'<OJ~. cs ezen _Jdo_ ala~~ a G. Ho-monna. Drogériában, "agy jobb fü ~eruz 0 gros forró 'lizet két-háromszor frll's~tsek fol., A ~Jtte"ser.enc k~sz rarketh·iaszt.leh~t ka:p_ni, mel~et egyszerue_n la dor: naponta. yagy misoduaponta kt kell pre~lm, a. megere.~t nzze feloldanak s kis spmtu zt 10lnmek hoz~ · & "'háZI attanásokat pedig kiizzitúl'sal megtJs~titott \ekony t';l· !.'abb ~;táradás miatt. Ez ke>etiebbe kerül, ~t ~ ]lS> he~yéYel kell felszurni. A. kipré<oeltl~, 1llet.~·e ~ fels~_uras készités. A keményfapadló ezépeu megtu;~t~ : t éS 0 utan szappanos - melegnzes lem~~as . led9rzsolés ~o'l"ct'\"'as- >agy aczélforgác3csal ledörzsölik róla a. ptszk 'k 3 Hetenkint egyszer kevés Che~ebrough-'\"'azelinnel. k a régi naszt. . .0 pjll· • • Tamás . .3. Szilágyi • • 4.e7.1 Kóbor Geza cl r. 6. A f oga d'o-napok·a t· R. T. P. Csak ugy kell kezelni. mint cgyeb g) megtalálja a •>Xapirenda-bon. és szórmetárgyakat. ·cgztl• .";;. K. Uiuden nagyobb gyógytárb:m Yagy dro· El.ófizda neje 30. Ha jó szÖ>l't és szinét nem el ol)' akkor ki kell mosni quillaya-.zs.ppann l. vagy e:;nP~eg• gériáhan. • .. .. Rf>ka. 1. T~~é·k eloh·asni a ..);obody· -n~k kuldott gyökéroldatban, ha pedig kénye a szövet, do. Ul g üzenettink második pontját. 2. Teték _Letenkl•nl kétszer érdemli a költséget. >egyi tisztitóba kell adni· -zcatt este leff'k:-rés l'lótt a fejbőrét é;> u. baJát al~p~:~ _meg: G. F. -né. Felében egyenlö mennyiségben ?or• és e . · é9 behabo·itaoi meleg nz cs kolozsvan. ken"zap és terpen;int,, '\"'a~ e~lmiákl-ze zt é:; te~n.~ 1 uti_ékitó· ~ao~~l ,\ szappanbabot hagyja rajta 10 prrcz1g. ~zut~n folyadekból ket evokanalnyit teszünk egy vodor. k lellO~ mos~a 'tc- ok langyos '\iz.zcl (ha s~óke. akkC?r }'~.~~~~: vízhez. Keményitett roMnál a keményitóhöz 16 ke'\"'erni. !!Ok langyos Yizzel), ugy hogy a.haJ~.u ~a {~J?or~ ~ . radjon cmmi szappan sem. uta~a obht~c k1. _J 61 ullo~- ~ 'iu.el · · le:;zál'it.ás után teseék kibontott han.al.lcfek~lll!· á beJ znppanozá. t legjobb, ha egy kis gumru1s~''B.CS g: ly '·:el _v{ogzi. )fl'sxje zyzem. h~gy ezzel a. m~charuk?:~ ma~ pulacz!Ó'\"'al (•\<>int m~glehctosen sok haJszal _fo~ kihuzatm, de ez nt ije:•z.~zc me~. mcrt. ezek a. bct<•g haJ;;zulak. a. mely·k u.mu~v is kihullottuk yo\na. Rzcnkh·iil te& '•k maaod· na~outa r·g~~, l n f·jhölt gy ke,-· :arami-féle haj!<Z sz· ~óJz.~·tni . •\.1. kc:>n napokon. amikor a swppanos t 'l" ·g... ll"m kell H e Z~. hediirz.sölt;.. t C'E<ináfui. 5 e r~l~~v~s~i a .Je fin -n ~ ltüld,iitt üwn~_tiiJ?.kct:. uctünk ~r'<~~k Tes ~~- e\oh"a. ru n Rekának kuldott uro· loz.~,·ári k€"n~: ·fl:l~<'~.nt\at., d n • kénsza{\p:mt •. ~ane~ ko· sznpp:;~nhahot (•\pi \1 ~r,tn~·-~zapp,nt ha:7.nRlJon ~" a 2. Te ~<t·k rl'aael ? ", O, kl' o bb 30 p rczig hn . ·jn rajtilo ' t~\< 10-10 t . l l f orr?':7.es horogat•hokat nlk p('r~ztg arto .(' ~ to. ~~ 1 szahczll-szappmm:~.l " ló l<' a0 '!lll~ru k~!m.s.~ ~n 1chth~l· A borogat!Í~t igy váltnkozv~ )H Illi lr·dorzsol l · yutt. • \ 'l(CUt•, 2. { •rezig forro nz:,

és magy. szállitók

Osztrák császát•l udyarl

STOLLWEICK-féle csokoládé és sas-cacao

... Uzen etek.

;!v.

w;;Ja.t.

kze Tezcl\.

_..,

Vasár n.ap, máóus B.

AZ UJSÁG

NE UMAN LÁSZLÓ czég l Budapest, Kálvin-tér 2. szám.

iJ·neves magyar hímzett ruh ái ~al< 114. s.:ámu mo!lellje.

Az anyák ~!JD-rasszusa. Irta Harasztbyné Szederkényi Anikó.

l\Iég alig ~gy ~ár hete_ a new-yorki kongresszusnak Meg ahg egy par he~e,. ~ogy Schoff asszony ~lmondotta hires beszedJet, a mely korsza.kot alkotó. Kimondotta, hogy nyilt harczot kezdenek a feminizmusna.k ama törekvése ellen, a mely ki akarja rángatni a nőt a cs(!>ládból. Amerikában nincs is családi élet - mondotta Schoff asszony. - Mert a nők, a kik házasságban élnek abban versenyeznek egymással, hogy men.n'yivel jobban ~u?ja kis~iJ?olyoz:t;i eg~. a a férjét, mint ~ mas1k. A ~~~J csupan eszko~, a ki arra szolga1, hogy unloJenek ezen szeszelyét teljesítse és a kit rögtön otthagy zsarnok asszonya, a mint nem tudja többé költséges vágyait teljesíteni. De legalább akarnának házia-sszonyok lenni. De éppugy nem töltik be ezt, mint az anyai hivatást. A cselédek háziasszonyok helyettük, a kiket ellen sem őriznek és ezek természetesen versenyezve pusztít ják, lopj ák a házat, a mely többnyire botrány0knak, válópöröknek lesz szinhelye. Csoda-e ez, mikor asszonyok, a -Kik szerepet visznek a társaságban, abb~n versengenek, hogy melyiknek va.n több udvarlója ? Többek között ezek voltak Schoff asszony vádjai, a melyeket négyszáz .. . asszony erősitett meg. Es most a new-yorki kongresszust koveti az olasz nők kongresszusa, a melyet e héten tartanak meg. A vád, a mely New-Yorkból indult meg, végighuzóclik majd Európán. Mi leszünk a következő állomás. Az olasz asszonyok kongresszus~t köv.etni fogja a magyar anylÍtk, asszonyok kongresszusa·. Éppen eléggé sajog a seb és éppen el~g~~ kiélesedett már a helyzet arra, hogy a donlo szót kivánjuk hallani . .. , 1Y1ire van nálunk nagyobb szükseg ? J{ell-e az asszonyoknak ma még jó feleségeknek, jó hitveseknek I:nni, vagy_ nem ? Kell-e az asszonynak anyana.k lenru, vagy van sz ó. Azo 'l{ az a'lla:pot ok~, a. melyeket Schoff ,~.sszony lefes_tet~, csoda:Iat~s képpen teljesen raille~e~, a Dll ·~nszonya_m!na. Kell-e ziülöttebb csalaeti elet, 111111 ~ a ill,1'""6 ez , f eJ'lo"do"'tt 2. Az asszony, a k.1, hatarta.lan na'lunK f, .. , . az ő vágyaiban, a kinek toalett- ?St enyuzk es1 , telenek sza., ml, , a1. veg · , rosszab b' mm "k azo · d ta nők a kik kenyérkeresetből tesz1t~ .. m;lln, a~ , R esze'lyből ugynevezet onab·osaga m1.t emez ..,z . di ból függetlenségből tesz. Cserebe pe g, lizonk! ' .t sem n ytlJ·~~, mint azok ene arulJl , ,a szereneset k · · ', mert örökös óvatossághol meg csa 1\em lS JO asszonya az ő urának. " ., _ De hogy i akarna 0 ..JO ~-s~_zony, anya folosleges teher l elllll· n~ H.ISz a· gyermek gyug, . 'd" t t neki a ki miaít elveszti ,egy I or.? enne e szep::sege't , a ki megakadályozza ,t t ,ot abban, , k hogy teljesen átadh~sa n:aga_ a ·arsasagna ~ , . a szórakozásna.k. l\~den 1gaz_1 ?kokn?k .leplem1lyen JOk a. femuusta elmeletek ' ze'se'1·e pedia b . , a Nelly Roussel tamtasa1. lf:rtsük meg egymást. N'em az it t a kérdés, hogy jogosultak-e a feminista tör ekvések vagy nem Hanem az, ~ogy időEzerüek-e m~ nálunk ? lfP~~n Ina, m~or oly ke erves az é~~ttel, \~lo kuzdel.~m, m1.kor ez az ország örökos v_alsagokka~. k.uzd, .mikor a férfiakat elr;;or;-asztJa meggyotn az elet tel Yaló harcz hacry. nem l\Iert ?

erről

ják ott az asszonyok a családi tüzhelyet. Nem~ hogy segitenének a harczot elviselni, még ök is táborba sorakoznak ellenük. Nem mentség az, hogy a.z asszony kereső fél a.kar lenni. Mert az a.z asszony, a ki jó anya, jó házastárs" többet takarit meg, mint a mennyit keresete kitenne. :€s a férjnek a nyugodt otthon, a pihenés, a megelégedés, megértés, a melyet csendes fészkében talál, többet ér nlinden pénznél~ a mit néki az asszony ád, a kit idegessé, türelmetlenné, fáradttá, kiméletlenné, családjával, az otthonával nem · törödövé tett a vásár. Azt pedig nem kell fejtegetnem, hogy a családi élettől függ a nemzetek, népek sorsa. Erről van szó. A feminista elméletek asszonyai, a természettel, a férjükkel alkqdozó asszonyok megfeledkeznek arról, hogy ök nem élhetnek ma még ugy, mint századok mulva éliletnek - ha élhetnek - majd azok a nők, a kiknek a jogaiért ma ők küzdenek. Mert ma csak kell valakinek az uj generácziót nevelni. É s csak kell valakinek az uj generácziót nemzeni. Ök nem akarnak anyák lenni. Ök megelégszenek egy gyermekkel. É s ha ez az egy· meghal ? Azaz hogy nemcsak megelégszenek , hanem egyszerüen fölmondj ák a t öbbszöri anyaságot. Arra nem gondolnak,· hogy llll}CS semmi,, a mi pótolná az otthont. Nincs, a illivel kár~ pótolhatnák a férjet, a gyermeket, a kik a züllött viszonyok között züllött, érzéstelen; ro~zra hajló emberré nőnek . Arra sem gondolnak, hogy a primitiv eszközök, a melyekkel ök a természet ellen lázadnak, idézik elő az elfajulásokat, teremtik a degenerált, terhelt embereket, a kik egész életükön átokként hurczolják, hogy sokszor, nagyon sokszor egészségtelen viszonyoknak véletlen szülöttei ők. Más hivatása van nálunk a nöküzdelemnek. Nem kell a nőt a csalá~ életből kirá~~ atlli. Sőt, intelligens, a ma1 kor szellemet ~negértő és megbiráini tudó asszonyokat kell nevelni, a kik egész fenségéb,en és szé:pség~b~n föl tudják fogni az as.~zony ~s anya h1vat.asat. A kik elég nagyszeru lelkuek. ahhoz_,.. hog:r, nevelni tudják az ~mbert; a k1 az: elJovendo kor, a ki a reményseg, a kiben egy-egy nemzedék alszik. Asszonyok kellenek, · a ki~ az é~e,t f~ga! mával tisztában vannak, a kik tudJak er tekelni ezt, a kik tudják, hogy az embercseme ~ tébőllehet Messiást, vagy rablógyilkost nevelni. , ~ m~~yar a~y~k ~~ngress~usa fog n~ajd e ~er?esekr?l , bes~eln1. Osszegyülekeznek majd 1tt_~s ~ . szaz es szaz asszonyok, hogy kimondj ák,. v_~·JJOn .mer~·e akarunk mi menni ~ A családi tuz~~ly fele-e, a szent anyaság felé:e vagy el tole ~ '

Gyávasáo-e az öngyilkosság? -

E:tegéne L · c 1· "'m:zett ru· lh; ' Pkediszszei .. na, kaphato fehér lenviszonból, hinwés és

~urs ~?el:vemv<ls

...................... ······ ... ...... ...

............... 3<? ker

lleJ,~z ~Sszes tll~;~o~ ~~;vngkbbJ, hin>zés és moluir ajonrdiszilé>sr,l

're·lll·bntis2tauy l Í lUc .~n ................................... 33 kor. 6 A. llmz&s t!s filé"b~f6~ d"~~ oss· es divatos . zinekben, maJ.eiul• hyári ruh~t '"Zltés,el. A teljes nlh:J. a 1~ ..... 25 kor. 1 ~~e l'll<>k l • b ~ r:gduJalk b . mintagylljteménye urhölgyek n e e:z:e~tére áll.

;

e ...

1 ••

Vála.szok. -

'ik~lla nem öngyilkosság rn·' ·

KO\ e,• -.

'iks' -

hz;jts=~es

abban a pillanatban fi]J'kor nl -,.· , , ' ~hh"'Ja\ asag. h agy lelki batorsaa s elszánt»ág a 'oz hogy valaki végzetes t~ttét- v 'gr~· is

.. .l .~or a.z öngyilkos-jelölt a \-égczélhoz ér, illeke do?-to _Pill:mathoz, mily borza.;ztó lelki i.usán kell atesm:. foleg. a mikor SZÍ.\esen élne s méuis kénytelen a halálba menekülni. o A__mikor is arról van sro, mint az a napilapokban a. legtobb esetben olvasható .JaO'JY s::er~:ltni bárL~ú. ban a Italalba m ek:ült. ilvenkor az ember önkéntelenül elkaczagja magát, mert hiSz a X.'Uk században az _cs!lk nem ok az~óngyilkossállta. ha mlaki a szere Imében cBslódik! Hisz" a. szcrelmi ~b.iuat járrán ."zerü bete "'~· 1Í!{ ~z emberi~é_hen lt>galább i<> nagyon gyakran fol u c

...... • '.US 3• v asarnap, maJ

A: Z 1J' JSAG

Már most mennyi ember esik át szerelmi csalódásan ? ho~á veszne az emberiség ? Hogy még egyszóval nsszatérjek, <L szerelmi bánat wiatt ha valaki öngyilkos lesz, ez kész •>gyávaság<•, mert u. szcrelmi csalódást beveri ki az ember tal!in leggyorsabbr.u, csak jó társasága legyen, az a íö ! Azonban nem mindig szánalomrilmé!tó az olvau ember sern, ki anya~i zavm·ok miatt lesz öngvilkos"! l\fert. miko1· , ·alaki kötelezettséget vá !lal \-a lakh-el szemben, legy-eu ->emb3r a t-alpán~, és h<t Yalakiuek váltót ir alá, ugy el lehet arra készülre, hogy most ó lesz az <ildozat. }!ikor valaki szintón visszaél a baráti szivességgcl. Rendezi a más pénzó'l""cl az ügycit, és mikox· a t~rmintLS ~?te~, itt az id~, hog_y uri mi'l""ol.~á;?-ak helyt álljon, akkor ongyllko~ lc~z, cs akkor nom torod\e azzal, houy most más embereket is tönkre tesz ezzel, <'E,!~'Bzerüen a"'halálba mcnck>zik. Ez aztán igazán •>gyáYaság~ ! . Hogy nz öngyilkosság mely esetbon nen1 gyávaság" nzt IS megmondom .• cm gyávaság az öngyilkosság akkor, h(!, nt: ember oly kínzó betegségben szenvcd és abban a. tudatba kell magát beleélni, hogy csak a halál fogj!ll megmenteni a gyötrő fájdalmaitól, mil{or ezt már határorottan tudja és nem óhajtja. elórui, hogy a bctegft>gnck tovább is martaléka. legyen és inkább azt, mcgdözYo, az öug:,.·i!kosságba mt·nckül, ilyon esetben nem gyásaság az öngyilkosság, h:~P"T"l cs k m('gltöun)-obbülés.

Ha ez mind öngyilkos lenne,

IialáBz René:e. Boldogok voltuP..k . . . Önzetlen forró szerelemmel l'l.'lga~zkodtunk egymá~hoz s közel -volt már az idó, mikor a boldogságunkhoz vezető uton haladhattunk ,·olnn. J~gy b;;könlkozett, szomoru csapás véget vetett rcmónyii,llm~k. Az apám egy héttel I!Z c~kü~·ő előtt meghalt.

Jó anyám négy kis testvérkémmel maradt támasz nélkül és én, mint· legidösebb, családfentartó let.tem, de oly c:;ckély keresettel, hogy házunkban az eddig nem ismert nyomor ütött tanyát-. A ~·öle~ényem e szomoru napokban (lgyetl!)n íérfi tauác.sadóm 5 ngnsztalóm ~olt, h ü is maradt hozzám s mindeu szabad idejét nálunk töltötte. nem riadn. 'l.if:.mt a nálunk siró uyoruorusá\!tól, do az esküvőról nem beszéltünk többé, mindl;:etten lt;llgattunk ... ugyis ld ta l:iltuk egymás gondolatait, melyt>k n.z elhárithatatlan akarlályok körül csoportosultak. ();aládunk hely·rete mindlg r~szabbodott B vőlegényern fájdalma. leirhn.tatlan 'I""Olt·, tnert nem segithetett rajtunk. Egy napon, éppen apám 4alál_ár;tak óvforduláj6n, Yőleg(·nyem öngyilkos lett ..• J1zt IfJa hátrahagyott levelében, hoey nélkülem élni nem tud,, de jövede~?léből. ké:ptolen eltartani _egy héttagu C'.'m\adot, mely kotelesseg raszállett volna 8 1gy más meg(J1dást nem talál s kén;y-telm1 a halálba menekülni. :E:n nem köv-Pthetcm, .rnert élnem kell n. család miatt, de megért.-l'm a. dilemmát, a mely elótt a völogéuyen;~ állt, 8 1gy belátom, hogy nem gyávaságból lett öngyilkos. G. Vali.

Szetintern az öngyilkosság cselekménye nem egyéb, mint a. bizalom eh·eszté~c az emberek iránt; kialvása. a szet·etetben ,·al6 hitnek. Az élotn·ágy mi egyéb lehetne, miut <LZ optiruiaztikus JE-.lek llirunuoza. n.z .élet jóságáról, szépség<'iröl. nemes gyönyöreiról s az ezt, illetve ezeket összetartó szcrctetrő l. .-\ boldogang reménye létfeltétel, s ha. ez hián:5~11ik, egy leg~·ózhetet leu gyötrelem ut.álatos Yégtelensége mered bele '" lelkünkbe. Hogy ez talán nom igy >an, a~ más l:érdé.~, de llogy az öngyi\kosságra elszánt bctt>g ember lelke igy nézi ezt, alig lehet kétséges. Hősies csuk f'gy esetben lehet (de lényegileg nem megindokoltan ideális) az önkéntes meghalás. Ha az ólct töMletelS szerétetc me ll eU halunk uwg Ya Jakiért, ngy ,·alamiért. Valakiért, a kit szcretüul>, oralamiért, a mit szcuínek tartunk ( ·:). Egy~hkt'·nt UC'm több ar. öngyilkosság, mint ha odahagyom n rombadölt házat, ruclyct lakhatatlnnno,k tartok. mp:y ha azt mondom, mogyek ki a zöldbe aludm. Valaki pedig aludni Yúgyik, ki moudhatná róla, hogy gyá\·a. Csak mi, az életben maradók nézünk ámultan az elköltö7.ködók után, mert hiszen nokü lk elég jő itt s hogy elég jó az, csak az elköltözködók erkölcsi fcneóbbsógét jelenti, lllllZY9ll·llagyon sokszor. Szeressük jobban az embereket, tegyük S7.ivünkot a jézu·;i ezeretet kimerithetetlen ícHTásá>á, legyünk orkölc.~ileg fenköltebbek s akkor a mi bünös s a nálunknál fehérebb lclkü testvércink itt fognok maradni közöttünk.

BobinBolt.

Ftn· és leany-gyermek ru nák l

Női fe'löltók és ruhák ~:::!~~~eizt;:~:á~~

SZALAl EDE ÉS TARSA, Budapest, IV., Vácti-iifcza

ITem.

Kem '~"".ílgyunk mohamedánok, tehát nem vagyunk fatalisták • "cm hiszünk ;!!6 flhárit}latlan végzet isteni erejében. tehát nem adunk létjogot az öngyilkosságnak scm, Jegken~sbó pedig mint olyannak, a mely lemossa róluul: a bii 1t. Da igenis hiszünk, crósen h is:r.ünk önmagunkban, komoly munkánk credmény.!:ben N nkaratuukbnn. Ilyen programm mcllett h nrczolva az életben, (llir.:h.a ju unk önmagu 1kkal, '\""agy a világgal kollizióba. De ki tagadná, hogy vannak kivételek ? Igenis 'l""annak. Sok becsületes embcl" esett becstelennek áldozatul, és &ok jogosult remény h iusult. meg, k "dvezótlcn vél tlen következtében. Hogy ilyenkor az öngyilkosság gyávaság-e ? Azt alig lehetne mondani. Az öngyilkosság ezer változatai között is moglllrtpitható talán, hogy ahhoz sziikJSégeltetik bizonyos mennyiségii. lelkierő. :1\Iert véget ~Eitni a létnek, tudni, ho~y az élet a következő perezezel Qe~ég7.ódik, B a mi utána. jön, az a. nagy, az a végnélki\li, öntudatlan nyu;:alom, ezt megcselekedni bizonyára nom gyávaság. De 'hogy e lelkierő feltét\eniil mindig az emberi tulajdonságok azon kategóriáiához tartozik-e, a melynek érdem a. neve, vajjon el van-c már az döntve ? Va)jon különb · ember-o a rablógyilkos, a ki néhány forintért embert ölt, mert az öt· üldöző csendőr előtt a halálba monekill, mmt az a ,sorsüldözött becsületes ember, a ki nem tudja ki- . oltani életét, holott jól tudja, hogy a szégyen és megaláz- , tatás az osztályrésze. Vajjo!l lélektauilag nem-e tartozik az öngyiJkosság az emberi psyche azon rejtelmei közé, a melyhez még nem férk@zött hozzá a tudomány ?

Gyávasá~-e az öngyilkosság ? - szerintem a.z adott körülményektol függ. A legutóbbi napokban elofordult eseten gondolkozYa, a Palkovits-test'l""éreknek igazuk yolt. .. mert mit is 'l""eszithettek 'I""Olua : feleséget, gyermeket, jóbarátot ·1 Egy golyóYal mcgszcrozték maguknak li megváltást és ezzel az adósságuk !o nu törleszt\c. Az, hogy néhány ember k1rosodik, nem tesz ki semmit, me rt az e!l1atarozó lépés ük nélkül sem lett volna. adóssáíruk kifizet~·c . ázonban a hajóskapitánynak és o. hll:dyczé~uck utolsó szi•dobbanásukig helyükön kell maradniok, h~tha. a zajgó hullámok lccsendosülnek és ők megmenthetik 11 sok reájuk bizott életet. · A fivéreket nagy katonia pompával tcruct.l<-k el, tehát kell hogy tetttik hősies legyen, mig ha a ~aJ.~S· kapitány tenné ezt, öröh.-ro meg'l""etnék érte a c~a.l_ac~Jil!• mcrt tette gyá'l""aság és félelem a. kötelcs;;ógtclJcsltc;tul a legy{tlságosabb pillanatban •

lrcis;; Samu.

Az öngyilko~ság semmi körülmények kö~t se~ . gyávaság, hanem egy hóstett ! . . . Az életet mmdenkl szereti, a hnlá!t miudenki féli - és mé-gis önként eldo~~~ az életet éö a rettegett halálba. meneküli'ü, h4t nem. cso ..~· latra méltó llelkierö kell ahhoz ? A lelki és test~. gyo • rcimek lllily skáláján megy át az, a kinek már a halni n~~ rém többé hanem, megnHtó angyal, a ki nem ~katP többé látni a felkelő napot. u harmatos mezót, .a ki ~:t~ akarja. többé lát ni gyermeke mo olyát, hallaru_~za\a Oh, mily lelkierő kell ahhoz, lllindenél lcmond~nl ! r. De gyáYa az, a ki ha belátja, hogy czeltala~ _a élete ; sem lelki, selll testi ereje n küzdésbez nincs, h~ ~at]l~; hogy bajából kiYczetö ut nincs, ha m.inqe~t belatJa. ~k mégis él : ez a g~~Ya. Da •>.S}láh_ná~. a báto_rság. eg~·ilp~b megadatott, a masiknak nem . Es JOl yan 1gy, hog) 0 a gyáva, ruiut a bátor. Ez a Yéleménye CIJY ass::an:;nak. .,iz öugyilkos.~ág - szeriutem -sem nem gyáva~_ág• . h anem pre destmacz10. . • . ' :Már szülv· " kiiUé· sem nem h er01zmus, tésünkkor magunkkal hozzuk a csiráját és az élet . 't letlen és mérges lehelete fejleszti ki ezt a mérgcs csu:a ' me ly sokszor egész családban öröklődik. . tet : Egy bizonyos filozófiai magaslatról nézv? az eesucl• nom szabau azt olyan komolyan yenni, hogy erden;e. cll! tartsuk bmtális eröszakossággal eh·etni magunk_~? 1 'vel· viszont annyira semmibe venni scm szabad, hog_Y konnt\ct müen, az első megpróbáltatásnál mcg'l""áljuuk tole. ~ f.:r.vll kötelesség, még pedig majdnem mindnyájun.kra. n· kinos köt(l]esség. Igyekezzünk hát megfelelni annak. . .. a~ És aztán, akármilyen hosszu és gyötre~es. u;t~ ?lt;,t. : e~szer ~é~s csa~ 'l""ége~ ér. És mi egy rönd. e~e e" y tdok ~egtcl:nsegehez ' :tszony1tva ? Annyi sem, llllll .0 z"ct szcmp1~au~~: -~3. teha~ az életünk rózsás uta_kon) -ák kercsztul, orulJunk neki ~s igyekezzünk élvezill ::J, 1 iUatát ; de ha - a mi gyakoribb - gyötrelem és vnJU at ~r. .os~tá!~.éa~.ünk: ne áldozzuk fel ~ég u~oL~ó nrtasZUl1ka lS: az oroklet csende nyugodalmut. · ?

?za·-

S. Dóta·

S. :M•• né.

Az én imám. Hajrá csak, hajrá ! Viharnak, vésznek, Hadd fodrosadjon alattam a hab Gyöngycseppes, fehér, lágy tarajban. Hajrá.! )!ár egyszer én is hadd ~ljek. A vérem tüznél-viznél szilajabb. ..... zomjúságtól gyötrött az ajkam. Hajrá! Egy perezért mindcnt od'adok, A mit zsugoriu összegyüjtögettem. De az a percz oszt' meg is érje ám ! Halrá ! , Halljátok ; mcnni akarok. Gy:-va:ag. nélkül, vakon, őrületben .• ~ok-roz::-ak ezre vár a hegy fokán. Ha~r~ ! Fiatal vállam megfeszül HaJra! Virradat gyúl a t t .•• 'fi 1n d'· t 1 es emen on J~ o ~. hogy Yalljak ! • • • . • •

Hajrá ! Igy élek meddőn c

~le ne .enge_dje az ón l5t~ne~edul. ~.

ogy

I~ lS

haljak !

II.

Elment a tavasz. sz~:Jes,

poros országúton Egy leány várta egyszer a ta va.:,zt. ~ jött véle szembe sok ur, sok paraszt Csak az nem jött, a kire ö Yárt. ' A

- Klotild·Paiota;._

müködésre utalja : kedve sége, türelme, hal,~ járása, kecses mozdulatai; kicsiny, gyors es gyöngéd keze ; idegeinek ellentálló képess,éft melynek köszönheti, hogy ho szu éjsza~a, át tud virTasztani minden különösebb fara ság nélkiU. . ·t· Kaczagott az éj, ugy felelt neki : A férfitól -.aló fügCYés mely a nő haJ b. ~ l\liért állsz te az országutra ki, o , .. 'Ho· ható és finom term é zetében alapszik, ana.. . Tanszt keresni ? ságra változik betegápolói hivafá ában; gyo~l Legény, leány ; hegyr~, erdőbe, ~u,tra· géd és mégis erélyes parancsra é~ védeleJlll:' l\tegy párosan s nem aU az ors:;agutra melyben minden pillanatban részesiti a bete~~l~ Tavaszt keresni ! 0 Már a görögök és rómaiak idején, a csa •• Alba Nevis. és vad orgiák közepette vérrel látjuk befe;;. kend ez ve a nő virágfehérségét. Görögorsz!lo. b~n a ~etegek körül való gondo kodás a ~~Jb n oket illette. A kere zténysé(Y sokkal to ,(l 59 (Ada :\egri, a kiváló olas~, kö}tö, a Palazzo áldozatot hozatott a nővel a könyötülete , 1 felebaráti zeretet mint a vallás zolgtt Jladonna-ban, Torinóban, eloada-t tartott a és tában. ' !O nö hivatásáról. Kapcsolatosan egy, fia~alleá~y » zabad .. ágban ..,zolgálni.<< Ezt tarto,llloló történetével a ki évek hossz~ soran a~ a k?rházban sinylödött é. csudas fclg.) og}_'ula~a leghelye ebb elne-.ezé.mek a beteget a,p e· után teljesen a betegápolásnak szen:elte elotet, nőnek alázatos é nehéz é méo-is a legJ:~~ro. a poétaas~zony nem~s, le~ es b~sze~be~. '?talt s:~~- ~~-telembe~ Yett maga-zt~s missz:~J:at rá, hog:y a nö _t~aJdon~ep~eru m1ss~:~Ja" a h illonosen a. Tilági nőét a ki ~zabadak it6 E~zenvedó emben.·egnek apolasa. A km etke- ból és nem mi.nt az apácz~ a Iri egy kénysze~dó zökben szó zerint adjuk az olaaz poétaa zony fogad~l~m _fol~tán szenteli magát a: sze~'átni· embenseg Javanak. De nem elécr ám -zolr;, zép beszédét.) • ., . o • tudo· Bár az emberi ólet harroomaJában a Ehhez é1;teni. is kell. 1 }yt11· Az e\" zazadok folyamán az orvonőnek az a hivatás jutott o ztályrészül, ho~y iórj~nek társa és hitvese, gyermekeinek !?edig mány é a, sebészet a bete!rSégek ellen 6!~· el· anYJa. legyen, mégis vannak más utak lS,, a tott harczaban óriá-i e1edményeket . \ték; rn~lyekre ha a nő rálép, virágot és áld~st A_z ~~ti~zeptikus módszereket tökélete 1_t_e bel~ő " ~orl~at maga körül· odaadhatJ·a önmagat, k1valo e- fonto mi.~ zereket e zel tel\: ~ ·s(ltil 1jének eny nek 1 · • ' · · k"l · ül' e· ek kezelé érc é~ g.V0'ae- 1ta u o" ser t ctse·· tel· e~l~ at., a szer tet magasztos e zme- cs . .. . f l be eo betef a .földön Je~tesébe~, mely általa teste ill.. meg é esz ~eru ~ód-zereket fedeztek e lebeg a. n.ö m~n~ miko~ e1~e gondolok, elottern gek fehsmer ére ·- kifürké zésére. A ll tellt' npoló ~ mint ~ev~lo , mmt orvos, mint bete~- ápolónak mindezt i mernie. tudnia kell. l ro~· . . A nő min~ bog yok gondozója. · gens · g_i~ötúr- kell hog: legyen u~~;e.bá' . . ._ ete )l6 , , .. 1 m.lf.gl.3 -ol~. er&- tennS:po ~-A. n~ gyon~ és ~E\~, a ~ _gyakorolJa a" do-et"'E te~ ist· fel' .. ,'!te<téb~n. I:Iliruien e~. a·. lJ<OkSt ,en1 a diagn6zi~t ~;a progn~z - Hát hol ké -ik az én szép tavaszam ? (Kérdte egyszer sirva az éjszakát.) Hisz tavaszt minden ember szíve lát, Csak én ne lássak ? f:n ne lássak ?

Kdf vers.

S aztá.n ? A haja nem volt már arany ..• c.; aztán ' A2. arcu nem volt patyobi •••

Csuf, szarke.lábas1 furcsa YQna\~ü~ y rg~t~te}~ a .::zeme alatt.

legjobb áruk. árakban.

előnyös

d·

A oö missziója.

----

...

'Vasárnap,

:tn

ajus a.

AZ 'D'J"SA.G

ták e mulatságot eléggé előkelőnek kiilönösen mett mindig csak epekedő szerelmi d~lokat kom· P?nált. ~zerg~us~ orosz nagyherezeg német szármti.• za~u neJ~ ~zmten ismert zeneköltö. A magyar az}sztokracz1a .k?rében is van · zeneszerző elég, bar zenedarabJaikat nem adják ki, kevés k:ivé· tellel, pedig a legtöbb esetben bizony · érdemes volna. Hogy csak. egy pár nevet nevezzünk itt ;an mindjá.rt Rossi ~rófnő, a ki egy csomó l;ájos ?ne~darabot ko~lponal~, a melyek egy része meg ts Jelent, Andra~sy Ttvadarnó grófné, a ki ek »Krasznahorka buszko vára<< kezdetü dalát nemré..,. a~ta. ~Iö Fr~tcr .. Lórát~t egy hangversenyén, Hadik K~rolt~a grofno, a kinek egy nehány dalcziklusa m~r :~gébben jelent meg és .a kinek. egy zenei dram~Ját .. ~ n~pokban adták elő Bécsben nagy tet.szes kozott es még sokan másan.

cselédnek menni, mindenki független ·akar lenni és lelke mélyéb61 bocsánatot kér minden német házias zónytól, a kit eddig hibáztatott a. cselédkérd6s (A cselédkérctés.) létezése miatt. · Pedig még sincs igaza a tudós ·.Dr. Co.urad Elza kisasszony egy-két évYel · kisasszonynak, dc a~nak talán éppen az ő tudo~zelott, megJárta. Amerikát, hogy egy-két a.merikai dologrol szeme'!yes mE>ggyozo • "d·est szerezzen. Töb- mánya az oka és azon körülmény, hogy neki soha háztartást vezetni nem kellett, mcrt különbek közt nagyon érdekelte öt az amerikai cseléd- . ben tudná, hogy núndig a háziasszony hibája, ba kérdés., A csel,édkérdésre vonatkozó tapasztalatait jó cselédje 1únosen. Elmulta·k azok az idők, a mikor e~yneh:uy. bot előtt tette közzé egy füzetben. - •álogatni lehetett · a kitünően képzett c elédek /:.z europal cselédkérelés mindenki állitása szerint sokaságában, a ulinek az oka az ,-olt ' horn.r minc.J é. cselédekkel •aló rossz bánásmódból fakadt · den háztartás egyben cselédnevelő ós kicsiben gyakoriak az eset-ek, hog a cselédet elécrtelenÜÍ gyártelep is volt, a midőn minden háziasszony t' IT' o a.Jak, egészségtele.u "'helyen, többed magával lelkesedésselnevelte a kis cselédleányokat szaká.cshalatJák, szabad id jét lehetőleg megrövidítik, stb., növé, szabaleánynyá és a mikor a Rozi vagy :stb. Ezzel a lneggyő-tödéssel ment Amerikába dr. a Julcsa az ő házából ment férjhez egy jóravaló C~nra~ Elza is . .Az ott tapar;ztaltak azonban némi emberhez és amidön a Rozi vagy a Julcsa leánya altozast lueztek elé n~zctciben. Az amerikai eselédet ug,~ . t a t am't,onot; " , . megint csak abba a há.z ba került és kezdte pálya· , köriill)"lu"l 'J' fizct'k 1 1 ·, nnn en futását a pesztonkaságon, hogy aztán a legfelső bere, .a-z ellátást i~ beleszámit,•a fölmegy 2640 foku 1riképzését is ugyanott nyerje, a hol édPSkoronara • laka's·' , , · w m'nd 1 en k·or v1'l'agos, b aratsagos, anyja. Ma már kevesen tudnak és még kevesebben a leggyakoribb oset.b en egyediil lakik egy szobáaka.rnak cseléddel bajlódui, pedig mig ez~n .nem ~au, gazdag háza.kban a cselédek számtí.ra kiilön változta:tnak, nem is lesz ám elegendő számu jó , fogadó~"' , . "" olJa· a· 11 rendelkezesre, gyakoriak a~ eseo ·eléd. tek, , hogy a ga z d'ik .. , h aszna'lb atJák, . a • zongora3at nehez v agy ptsz · kos munkát nem is \árnak tőlük, . ~get~ gyakori az esE.<t, hogy a gazda, ügyvéd, orvos, ~anar ~·eggelenként maga fűti be a kályhát, oly ~;:~·a hol. ~ég ninc~ kö~?~nt.i ~ütés, mely, eset(H erezegi zeneköltőnők.) , ~t termeszetcsen ferfi futo latJa el. A vasamap Poroszországi Frigyes Lipót herezeg neje egy delutan és este a. cselédek termést:etes szabadnapja., zenedar~~já,t t;emrég ~dták elő Lipcsében, mely ~o azonkivül a c ütörtök délután is szabadnap, kompmnt10 alnev alatt Jelent meg, mert naylátszik falun élö oerazd ag em b erel" meg , k'il" . . ' o ' t on f ogatot 18 ma mar a herczegasszonyok is szkeptikusok lettek tartanak cl'd' ik , , Mi d k , I , :,e e Je sza.mara . 1 n eze· utan elvár- é~. ~~t - ~karjá~ tu~ni, hogy tetszik müvök a nagylatnok, hogy Amerikában minden ház bőven el kozon~egnek Igazan, ha nem tudják, hogy her· van látva a legjobb cselédekkel, ezen feltevésünk c~egno kompo1?álta. A darabnak ·különben nagy azonbat1 t'cved'es volna, mert sehol a viláaon oly ~1kere volt. Fngyes Lipót neje különben nem a?; · 'na<Yy cseléd~ , nmcsen, . e o:sz ük'·seg mint épen ott-. "'Az ujo- egyedüli zeneszerzője a >)Gotbának<<, vanna.k ott többen is. Pl. a német császár nénje, Sz;ász ?>Ieinin· llan bevándorlott it· és svéd leánvok eo-& ré ze geni Sa.rolta költi a szép zenedarabokat. A fiatal Szo} 'l , · eJ • ga egynehany hónapig es tleg é"ig, mig nem spanyol kir.áh:né, Ena sziutén zeneköltönö szá1 ...alal vala . bban megfelelő és tekintélye- ~?s da!~ z~nés~tett m~.r meg, legtöbbnyire a' aját t>eb ,. ·, lll1. neki JO ,b aliast vagy üzletben mi11t elárusítónő \agy koltemenyelt cs zencJe népszeriiségnek örvend. gyarban mint munkásnő. Dr. Conrad most arra I ·t~nb;n bold.ogult királynénk srintén ·komponált, legmkabb Heme verseit zenésitt)tt-e. Néhai Bona~ meggyőződésre jutott, hogy a dolgok ilyetén parte Matild herczegnő is komponált, szükebb aliapatán változtatui nem lehet., miudenki röste! családi köre nagy boszuságára, a kik nem ta.lál

H6k vil6ja.

~litja 1llintegy magasabb sejtő kép ··ség által. .. apasan kell ismernie az anatómiát · e()'uben onáll · · · ' o.' sá ertohnevel kell birnia az orvosság hatá· di~a ; tudnia kell, hogyan öltöztesEe, mozzés~~ ~eg a .beteget, hogyan óvja meg a fertő· ség ·ol es tápl_álja dietétikusan. A könyörületes· vá.~ nk]y nundenkoron a csatatérre és a jár· a by~· ~átr~~ba vitte a nőt, ma már nel\1 elég ltül'~ e?apol.01 hivatáshoz. Külön ismeretekre, 0 Iskolazottságra van szükség. . f'fálnaks vannak ápolónők, a kik hitünöen szol· ~ tnel a czélnak. l\iindenekelőtt Angliában, és k Yn~k l)n"Qrse -jeit az egész világon i merik észa~re~tk .. . Továbbá Németországban és az hátra ~lszagokban. Olaszország, fájdalom,. ruég zek-v a~ ebben a tekintetben, mert a kon· enczla llem . f • , .. , .. k tulajdo , a m1 orro veru nepun nyaink n.k~ga ... ~árnlily nagy lehet i asszo. onyorületessége, részvéte. a bo~ .u.;~~re~~ken és az iskolázottaágon kivül terzné~~1? 0 konek még a. saját ösztöneit, saját a szol ála~~e a Yágyait i , mind hivatásának delnie g a kba kell_ sze~ödtetnie; alá. kell ren· rajtok é:o at a hivatasá.uak, uralkodnia kell foglalnia e~ydmagasabb szellemben kell össze. ban, acs :Ű~n. :a !elk~edésben és alázatoss~ raindez a mtz~t~e zsegben s a hüségben. Es :ere, át k ll külonben ?sak az ékesszólás fegy· es életének l;t!}~.Y t;net;Jen a vérébe és husába Eleténekze JB;V~, ertelmévé kell lennie. van össze ·u· poeztse rettenetes pillanatokból azoknak aa •1~va., .. a , melyektől megremegne 11ak a szi r . konn~ru eletü, elegáns asszonyok· magUkba~ ktk 9Sak ana éreznek hivatá t togassanak. 10gy sze~e e~ek. 's örömöket osz· o. feloszló éle~ ~etegapolo romden pillanatban "' Inegrollllott e • ho. hal1íllal áll szemben. Ismeri ' tet~ . li~k 1e ele~ szagát., a. megnevezbe· .llen. :tiszta.: et é$ _!e.k..ayeket. llii ~a szii:l.ie·.:.

ei a

· · ) 1llég:is · ~tt49~a?.~

l?i:x a

(Szobrásznő

A Béc-sben épülő uj Lön-énykezö palotába több szobor al.kalmaztatik, a csarnokban a császár életnagyságon felüli mán·ányszobra. E szobor elkészítésével Zamhoni Lora szabrásznőt bizták meg, kinek szobrait Bécs már régebben és dicséretesen i~meri a kiilönböző kiállitásokból.

Páratlan és csodás hatásu

arczszépítő

és finomitó a

fé~:;'e~ MARGIT·CRÉ

Zsirtala:11, ártalmatla:11, rögtön lll!:~pit. Ára 1 koroua. Kapható az eg6s:os világon. 6í0

Poreclián ok. (Folytat-ás.)

Majorka. DaviUier, a hires keramista a spanyol-már porczellánok történetében a második helyet jut. tatja a majorkai porczellánnak, régiség tekhl· tetében. Legelső nyomait a majorkai gyárnak egy Uzzanóban keltezett hajózási szerzödésben találja fel, melyet Giovanni di Bernanli irt a1{1 1~42-ben. Ebben a szcrzödé~ben már szó nu a ~iajorkában (Mallorca) ev .Jfinorkában gyeirtott fa,·ence-ról, melynek kiilönöBC1L Olaszors:drrba.n 'l ·,.,lt nÓgy kelete.

De a keramika-i tradiczióknak még sÓkkal k~llett datálódniok, mivel .l\fajo1·kát a keresztények már 1230-b~n meghóditották, s a előbbrő~

karolja a jót s néhanapján csemegét Juttat a foglyoknak, hanem mint a ki feladatát, hivatását látja itt s ugy igyekszik belemélyedni a gonosztevők lelkébe, elsimitaní bimeiket s beleültetni szivökbe a javulás, megnemesbillés reményét. Lelkibetegek kórházának nevezzük a börtönöket, ne fegyház. nak é~ akkor annak a falain belül is ottbon VlHl a nő. Megmérhetetlenill nagy áldá t oszthat a magánzárka magányának raffinált kinjai köze. pette a melybe~ ~in.den óra, minden perol!: egy-egy ka1apács?tésk ent hull a fogoly fejére ; a hol a lé1ek 1cenyte1en magába térni me o·. kin<?zni m~rcz~golni. magát, az emlék~zés lelkifm·dalas, fe!elem.. cs remény, őrület és gyil. k?s egyforru~a.g kozepette ; a hol a falak ·v1sts.~h~.ntgofzzli~·k a ?o}la többé meg nem mente o e -e e sme.reset. Itt azután het' .. ' k a no" el \etI, a JOsag, ,a ne ibátorodás, a méltó ág . remeny magvat akárcsak eO' - tl ., .' a egyetlen megértö pillan tá ~n É~o sz oval, :os~a?a~ult fogoly végtele~- tál~~al ::.ao~d~e.ga· agara. c Csa.k hogy ott kell , 'Ini lyal · il· :.- · am e együtt a fo(l'oly. lyáb~ vet'~~~ag~t k~ll deriooni lelkének h~m·~-· Egys~óval . f~cadni, m:g kell érteni a.z okait. c k ·.ege zen neki kell .,zentelni magát ~a. ugy, mmt más hivatá ban . t~em knúnden nő élhet e!!észen ennek ~ h 1\a. .a~na· dem'k· hozzájárulhat ~ ev kis , · D e .. mm egy ~o=>a~gal, .~:ongéd. éggel é szelidséggel a'z erek .~~:-h lelki ~zenvedéseinek enyhitésehez. JaJJenek hát é n 'zzenek szemtől szembe mindezzel. :f> ok előitélet és té e<flís ~cmmivé le~zen előttük, ha szemben Játják magukat a bünne], a gonosztettel, a beteg· .ég~t"l ·<: n fnjd., lommnl.

sz.e relemnek minden csunyaságáról és puszt,i· tásá.ról. Az emberi test a maga legnyomorultabb Jnezitelensegében · va.n előtte, mely a szemérmet már nem ismeri. A legszebb, Jegkörülrajongottabb nő, a legerősebb, legöntudatosabb férfi az ő szemében csa-k egy kis halma a nyomoruságna.k. .... Szótla.nul és árnyhoz hasonlóan őrködik a haldokló felett ; követ,i n. haláltusa sóhajait és rángásait. Ö figyeli meg a gyógyUlá első jeleit és figyeli a sziv- és idegbetegei{ görcseit. Látja az jgazságot a kialvó arczon, érzi az igazság lehét a szájból, mely örökre bezárulni készül. A legala.ntasabb szolgálat sem a.lázza meg, a Iegszomorubb -látvány sem ij~szti ~eg, s könnyünek ta.Iálja a legnehezebb faradsagot. Csekély távolságban a szenvedések tanyájától, a melyben ~J, hogy ápoljon ~ ~gasz • taljon, hullámzik es reme~ az emben v~~ak· nak, a szerelemnek és mmda.nnak a -tuze, a a fiatalos erőnek s az életnek a kifejezése és a. mi örökkévalónak véli magát és mégis csak e()'yetlen napig tart. A betegápoló nő mindezt elfelejtette. Az élet árjának ő már a tulsó partján van. Az emberek, a kik mo t kfum harczolnak egymással, a kjk ncvotpek, ~irnak, szeretnek és gyülölnek, holnap mar talan ott feküsznek előtte, a nyomon1ság nehezedik rájok, mezitelenül állnak az örök titok küszöbén és vé e őszinték és igazak- a szerencsétlenségük~ A halál elvesztette rá nézve rémeit ,; csa-k sz ép é~ ~sön?es as zonynak lá t.j a aJ komoly es. v1dam IS egyuttal. ' . És n~.nt a ,test k.órházá.ban u mük" • hetik a no a lele~ korházában i . . ~ b .. t~ ben, a hol a megté elyedettek ()' or <>D· tevő emberek vannak elzárva' eono z, aono z.

és

oYt .

hl e:n

.. . It megtalália. a. maa • f ,_,l... •t 16 }.l ~ · ·. ·... ~~ ..~.u:~."::l1tá_t nun b~~eg . börtö~. ' . ~ - ~ · ~~ .~ ~~ ~ p -~portk~~ @..V!i·

sikere.)

tízennegyedik század elején második Jayme a papokat elkötelezte az arab nyelv megtanulására, hogy igy a muzulmánokat könnyebben megnyerhessék a. keresztény vallás számú.rn . A BalcároknaK egy másik szigete, Minorka 1285-ig maradt a mórok kezében. Ha egész bizonyosságga.! akarjuk ismerni a régi majorkai stílust, az épületeket kell megtekinteni. S a Yluny-i muzeumben, egy ezüst lapos tálon, mPJyen Ynca városának czimm·ei vannak képvisel\e, megleljük az ornamentika főtipusait. Yncában volt tudniillik központja a keramikai gyáraknak. Ezen a tál on vöröses fémreflexek vannak és ornamentik.áját olvashatatlan gót és arab betűvegyületek képezilL Ez azt bizonyítja, hogy körülbelül a tizenötödik századhól való. De ezenkivül megvannak azok az arabeszkek is, a melyek a roultkor emlitett gyönyörű vázát oly hasonlíthatlanul fiuommá és kecsessé teszik s a melyek tisztán orientális eredetűek sa gyárnak legvirágzóbb idejére vezethetők vissza. Scaliger, essay-jébeu (a tízerrhatodik század első felében) azokat a vázákat dicséri, a melyeket az ö id jében, a Baleari-szigeteken gyártottak s merészen ö~szehasonlitja azokat a kínai porczellánokkal. Söt bizonyos nemtörödömséggel párosult aplomb-al kijelenti, hogy ezek azoknak merő utánzatai. 5>Annyira egy a két porczelááfaj<<, - jegyzi meg egy helyütt, - hogy a valódit nem is lehet a hamisitottál megkülönböztetni. Sem formájuk, sem anyaguk nem rosszabb azokénál. elegáncziáj uk pedig még felül is h aladja a kina i por;;zellán-tárgyak elcgáncziáját. 1\li ma jolikának hivjuk, megváltoztatva egy bet üjét az egyik Baleári-szigetnek, a melyen a legszebb példányok készültek. A majorkai porczellánkereskedés nagy on virágzó lehetett. Kereskedelme kiterjedt s már a tizennegyedik században 900 hajója volt, melyek közül nem egy 400 tonnás. Az egész Olaszországot, Szicziliát és Levantét a baleári szigetek látták el fazekasipari termékekkel. A Baleári-szigeteken készült áruk egyformasága legjobban bizonyitja azt, hogy azok jórészt a külkereskedelem számára készültek. A h.iillöld i megrendelők nem szeszélyesek : a mit egyszer elfogadtak, azt sokáig megtartják.

Valenciai királyság. A spanyol fazekasipar főfé~;zke. Tradicziói visszanyuJnak a római uralomig. Talán felesleges lenne kitérnünk a jáspis-vörös saguntai fazekakra, melyeket Plinius dicsőitett már, s azt sem tudjuk eruálni, mily szerepet játszottak a valenciai faz<>kasiparban a mórok a nyolczadik századtól. C::ak arról az időről beszélhetünk némi bizonyossáagal, mikor I. Jaymc, a »Conquistador<< a (hódító) uralma alá hajtotta Valenciát. Ott már az arabok keramikai kf're::-kedelme meglehetösen virágzott akkor, ngyan.nyira, hogy szükségesnek tartotta. külön iráshan garantálni a xativa-i sza. t , mely raczén<> fazekasok biztonságát • E z az 1ra k ll . l-40-ben kelt, a legri>,.,ibb k --~~- . , ko erai..I.I.U{ai gyara .. . k oze emelné a Yalenciai gyárak t •, , fel leh etne ismerni az akkor b a .: 1la t"gyaltalan ennuk k' "l fazekasipari példányokat. e.z\l!t egyes l. s. Legjobb magyar gyártmányu

Z A l\{ AT O S

'ól

o •

Vasárnap május 3.

AZ tT JS ÁG

pörkölt ká. caokolli.dét vét lt 43.·20 k - » eo

k ilogr ammon ként fl'anltO bár a.ka.ót •· ... ...

» 5 RANI'l 'Z J öZS Er 1:1'0 ..,mely t\l lom h n l<ül di· .4:0 • .,JA. zo<g GY"' • o o • -R. 71.0

-----..;....;.,;;;,;,;,:;_:~

Kozmelika. Rovatvezető Garami Béla dr. Fésű , kefe. Első tekintetre t alán kissé· feleslegesnek látszik, hogy a mindennapi kozmetika ezen közkeletü czikkeit is egy kis beszélget és t á rgyává tegyem, eddigi gyakorlatom azonb an arról ,.,.vőzött meg, hogy bizony a közönség oly kevés flgyelmet forelit ezen toilette • czikkekre, hogy

. ·,-F' ,; mme1

egyáltalán nem ár,t , ha néhány szóval megemlékezem .róluk. · . . ~ ~ Kétségtelen, hogy a legtöbb hajbetegség okát a tisztátaJan fésüben· és · kefében ·kell keresnünl{. 66 Legel !)ő sorban is BJ fodrász ké~i eszközei szokták az ilyen fertőző bőr- és hajbetegségeket terjeszteni, ne higyjük azonban, hogy csak a k özös kefék mindenhol kapható! rejt,i k magukbau a fertőzés csiráit . 1623 Nem bizony. Nagyon sokan megsínyle.~ték már, hogy a saját fésűjükre és keféjükre sem forditottak gondot és teljesen fölöslegesnek tartot ták azoknak sürü é.s gyakori tisztogatását. Pedig . hogy ez mennyire nem fölösleges , azt Párolt lazacz. A földarabolt lazaczot s óval,' elképzelhetjük a következőkből : hagymával, babérlevéllel a tüzre teszszük forr9 A lmjkefében rengeteg mennyiségü kihullott b oreczetben, néhány percz mulva kiveszszük é~ haj, fejkorpa és egyéb hulladék gyül össze, amely lábasba teszszük, melyben fél liter fehér bor, egy minden ujabb kefélés alkalmával a fejbőrre kenő czitrom leve és husa, 25 deka \aO'dalt ajóka és o , l dik. Természetes, hogy az ilyen sz~1myes esz- sok apró hagyma van. Fél órái<T betakarva paro -. közzel való tisztogatás nagyon is kétes . értékü és juk, 6 deka vajat kis liszttel elkeverve adunk rá feltétlenül sokkal több kárt okoz, mint a · mennyi és czitromlevet ; később a levet átszüriük, a halra hasznot hajt. Nemcsak hogy a z előző >>tisztogatá- töltjük és mégegyszer felforraljuk. • , sok<< hulladéka visszakerül eredeti helyére, hanem Hamis tyukfészek (husvétra) . 15 tojást a .keh még az időközben Itifejlődött és letelepedett mikró- végén kilyukasztunk és a belsejét kifolyatJU~\ bák is odakerülnek és még az. eredeti t.iszt~talan aztán a héjakat óvatosan kimossuk és a következo· ságnál is nagyobbat és veszedelmesebbet okoznak. vel megtöltjük : 3% deka zselatint 2 deczi langyos · Kérdés most .már, hogy mindezen veszedel- vizben feloldunk, hozzáadunk egy csészényi p01:~ czukrot, I/3 vaniliarndat és 25 szem reszelt keserq mek ellen hogyan védekezzünk. A védekezés legelső és legfőbb k elléke a leg- mandulát és átszürjük. Ezután l liter felforralt szélsőbb és leggondosabb tisztaság, a mely különés kihütött tejszínnel elkever\e, megtöltjük vele .a. ben is majdnem minden kozmetikai kezelés alapja. tojáshéjakat és tojástartékba rakva másnap!~ A ki fodrászszal kezelteti a haját, szigoruan elteszszük. Másnap lefejtjük róla a héjakat és k?rek ügyeljen arra, hogy ez számára külön eszközöket tálba rakjuk czitronádból lágott vékony csikok tartson és azokat lelkiismeretesen t isztogassa.. közé, mintha tyukfészek lenne. Ha hama vagy A házi használatban álló eszközök tisztoga- piros tojást akarunk, csokoládé- vagy máln~ tása pedig a legegyszerűbben a következőkép t ör- kocsonyával töltjük meg. Lehet hozzá hideg teJ· ténik. savót is adni. Kávé-esszenczia. 50 deka czukrot megpiritm;k; Készítsünk erős szappanlugot, melybe egy 3 liter vizzel föleresztjük, 25 deka pörkölt és daralt evőkanálnyi lysoformot és szódát is keverünk Ebben a lugban az előzőleg jól és alaposan kávét a kávéfözőn leforrázunk vele lassanként. A kifésült kefét egy másik, külön e czélra szolgáló kávénak cseppenként kell lecsepegnie. Pal~c~kba kefével jól megtisztogatjuk, utána tiszta vizzel töltve, jól bedugaszolva, hónapokig is eláll es 1gen jóizü és erős . , kiöblögetjük, a mire már megszárit h atjuk . Teaszeletek. Egy heringet (Ostsee) törjünk ~t Kétségtelen, hogy ezen kezelési mód ált al a k efe veszít külső csinjéből, de azt hiszszük, sokkal szitán és keverjük össze tejföllel, a melyhez ke:Ves h elyesebb, ha a kefe az egészség és, tiszt aság köve- savanyu almalevet reszeltünk Aztán keskeny te3es1 t elményeinek megfelel, rointh a e helyett szépen kenyeret vékony szeletekre vágunk és azokra; ken jük. fényezettn ek és vadonatujnak látszik . Ha valakinek toilette-szerei között uj látsza t u kefét látunk, mindjárt tisztában lehetÜllk - a zzal, Osztrák csaszári és ma(Jy. királyi hányadán áll nála a tisztaság. · ud\·ari szallitók lviivel a föntebb leirt t isztogatást mód a na. gyon divatos drótkeféknél nem alkalmazható, (ezeknél ugyanis a drótsörték gummllapba vannak erősítve, mely gummilapot a lugos viz tönlueteszi), az ilyen rendszerű keféket határozottan el kell itéh1em és egyáltalán nem ajánlhatom, hogy valaki ilyenekkel tisztogassa fejét. · Elismert legJobb minöségü. • Mindenütf kapható. '111111 Epen ilyen fontos a fésük tisztogatása is. ~ Csokoládé-m·árak : l\Iiután azonbau a fési.i, még a sürü fésü is, aránylag elég könnyen tisztogatható, itt csak azt kell PozsGny, Köln, Berlin, New-Vork: megjegyeznero, hogy az aczélból készült' fésü egyáltalán nem ajánlatos, mivel a fejbőrt könnyen megsérti. Sziikségesnek tartottam mindezek fölemlitését., mert akármilyen természetes dolognak is Hamburgi tyuk. :::.Iínt minden tisztán ~azdn.i látszik, a mit elmondottam, egészen nyugodt ságl tyuk,. igy a hamburgi tyuk sem kerülte et vagyok bénne, hogy nagyon is sokan csak elmé- sorsát; az utóbbi években meglehetősen el let letben követték a kozmetilca ezen parancsait, de hanyagoh·a. Jó tulajdonságai azonban az ango1 a gyakorlati kivitelliez, valljuk meg őszintén, tenyészt-ők figyeimét felköltötték s most ott gonl kissé lusták ,-oltak. dosan kitenyésztve ujra di,·atba jött. A harob:tr~ tyuk között a tiszta fekete tyuk az, a melyik ktilO· nös szép, fényes, zöld zománczos szine által _a~g· ·l több kedvelőre talál. E tyuknak a szinezete mu: Egv eredeti üveg ára 2 kurGua.. J>'i\széfkiildési hely ; eddigi fekete tyukénál ragyogóbb, a mit az alta, Gara GazaésTsa drogéria~fs~:t' ~~1~·g.y~~::fit~~~i: értek el, hogy goldlaokkal keresztezték. ~- haDl~ burgi tvu~ nem.nagy, legfeij:bb 50 gr.-~~ t_oJasokaá tojik, de evenkint 200-at, sot azon felül JS . Igy_, kvautitás bőven kipótolja a sulyhiányt. A toJa· soknak igen nagy a széke és kitünő izüek. A ~o a.· zat fekete zöld zománczo~, némelTik tyukna~ a~ alsó tollazat folytán lila szinbe ji'tszik, ~ 11l1 a.A aranynyal való keresztezésre vezethető vlssza. , 6. kiállitási t;5'11koknál ez a lila szin hibás, de a dijaz~ • ból a tyuk csak akkor le z egészen kizár,•a, ll'\ · Je · 1entkeznek. "" • t e" '"re ' ha.z barna to lla k lS .J.. envesz külöi?ben ~z álla~ me.gfelel, használható, _n1_er~a:U ivadekoknal egyaltalaban nem, ,-agy csak ~ csekély mértékben jön elö ez a hiba, ha a tyu~:-;a' a melytöl tenyésztünk, ninc~ ugyanez a .. h 1;~rt • kakasnál azért fordult gyakrabbau ;lo, , tt a különös szép zöld "zin folvtonos fentartasa '\"·~g~ idoköz9nlrint kell aranyker~sztezést foganato;1 _a d~ .Az ilyc·n keresztezé t pedig nem a tyuknevel~értÖ a kaka::-nevelé.·nél alkalmazzák )!ert a sza. ·né1 és f:'zaknewlők egy-egy fajnak a. kinevelese

fénykeményitő

Házi tanácsadó ..

_,,8

csokoládé és sas-cacao

Gaz.

Hull ahaja?=~~~~~;, : Petro_leumohajszesz-t.

;r:,i

áji fanác adó.

·~~~a=~~~~P~·';~m~á~~:s~3~~------~------~~--~---~~--=A=Z=-~tr~J~S~A~~~------~~~--~--~~~~~=-~4~3~ i u·· Z 8ft818 ' k•

· 'égész-en másra fektetik a sulyt a tyuk- és ismét jmásra a kakasnevelesn éL Ugy hogy az, a ki a kakast -tenyészti ; más . t enyészany agot válogat ös ze, mint a z , a ki a tvukra fekteti a fös u1yrt és ~

hibátla.n tenyészty ukot akar. Az ig y kinevelt :kakas és tyuk aztán ö zepárosittatik és ezek meg ezeknek az ivadékai képezik aztán a a kiuevelt :faJ· remek t e ny észtö'rzsel·t . a m elyek utá n a laikusok ~levelnek. T er mészetes , hogy az ilyen nev elésh ez p erucsak naay szaktudás és türelem de sok idő is .;", genye • 1t eti k-,o azonfelül költséges is . ' D e ha aztán 1"k

··1

·eru ' ugy a tanyésztörzsek tov ábbadásánál az ,Öri~i árakb ól fáradság és költség bőségesen m egkoru!. A feket e h a mburgi t y uknak az arcza piros, a fülkagyló fehér at laszfény n yel, taraJ·a, áll1b e erny e vörös . A taraj, mint mü1den hamburgi tyuknál, elől s zéles, többsoros , h átul egy kis hegyh en végződik, m e ly a fej től elv áh·a felfelé áll. IÁ. f_ ark sarlós t ollai ma·J· du e m v ízszintesen feküdve

1 1

la.J anak lefelé , egyen es tartásu, magas , hosszu rövid, lecsap ol t n yereg. Csőr- és lábsz-in ln.mt mindcn fe k ete ty ukná l. Az élelemben n e m valogatós, ha kifutÓJ. a van, m aga ker esi szorgal-

t1~ak, n

, la~an, betegségre nem hajla ndó, s Z"ivós és ellenallo, mint minden gazdasági tyuk. , A tehéntej eltartásának hátránya. Köz t udomasu , hogy a teJ· ee<nrike a leggy orsabban m egromló k J· ~ anyago nak. Ennek okát a t e jben már eredetileg lllegievő természetes élesztöesirákban , valamint a levegőből b elejut ott erjesztő 0<YOmb á k sokaságában kell ker · A l .. ' .. b b . ·esm. z c s o UJJl.l' a togy· en en1le 'teJbe d k kkYan n, e nem érvényesülbet abban csa - a -or, ha a tej a levegővel érintkezésbe\ jut. Az erjedés lllegaka dályozására v ezet a tej pasteurizálása, nza_~ a tej~1ek minteo-v SO fok C. hő alatt körülb elul 11 • ·' eJ á OS ll?. f 0 k 1 2 oraig való t art ása, tovább l "' ~ mellett ugy anannyi időn á t történő sterilizálása. ·~h~ldkét esetben azonban megfelelő gépek metőleg c~~nyokre van szükséa s ezen k öltségek m egnehe ~l tik .a teJ"fogyaszta' st~ Ha n e m romlot t is a teJ·' l · ' a fr·I·ss t eJ'J'el , mert a t eJ· fenti lenl erhet fel to"'bbe

h:.

n10·d

on kezelve össze tételéb e n sokat szem -ed. A ·_t;rilizált iej nehezebben emészthető ; a csont<hepzo"de's re nm · es elég J. ó hat as , a.l , mmt · a f n·ss t eJ· . ~nosen gyermekeknél, a k iknek t á plálkozásánál ~teJ 0 l f 'k Y ontos anyag, a lehetőségig friss tej v éteElJe fogyasztás ra.. A kellőleg le hütött tej eltarthat ó ideig, de .ne f?ledj_ük , hogy a fo__ gyasz.tás a.lotsszabb . al eltartott teJ· lS ~a· ltozast szenved o szetetel eveJ. '

•1

\Kül. . .

liluxÚsh&sok mlatt kérem a né,·re ügyelul

ROSA SCHAFFER

~ZépsájeGazdajsáj !zéps 'j: Hatatomo f-.:--

tzL a. 1 elé 1111 . eg ob b kinc, e ~

egyedü l

~me Rosa Schafter 8

tc r~ :':~bo l

vegyósz:do'< ·

és k s:terb. kir' ud< 1., Ko~'/1 ara- szállitó ·w,en: ta.lá!t ~:rkt. 6. tU t,.It ól-

hasznl\lt ömnal!a attai

kel sikerii~f.épltöszorek·

. .

a ·a!·Ja, a

G&szehuzz elsJmJt.ia., és minde 1~ a J?.~rusokat Vakitó . .

11 Ot

:l.l"C70t

viruló1·f. A.r czk peru (tol''"· ,·édye) . nJel~ne\eg~:ediili J>nder, 5 ZCl!Zációs ~~~~ alah után mosakodni lehet, a nélkül, hogy su. elmulua. Ara. 6 és 3 ko;:ona. évtlze~okkel fi at a lit és mlnden nönek hasznalilla k ell . .ira ... ... ...... 3 korona. megóvja a. Dört a petyhüdt ségtöl, erősiti Ara 1 üve az t ~s a legki tünőbb biz-IIls alkerU toilct · d 0 1111okkötö ru.fc 5 K. llhn deu nöll!lk ajAnlható cs. és kir. sub. 1 : '1Lbonként i{né.Wi!li .• rnJ.t·v~ nyt"eh érsé~ii homlok el érésére 3 8 R&~~ dat·a.bouként' ~ ~to, k ettö< ll.lll•épzónée megakadé lYoztl.· és 2ssa"te•~ darabonké t 1!s a ki~éló szép égsza.pJ~n ,,Savon 'l'i 88 ·40 h:. Mme n 1.eo. R Konoor"·jávaiiDJndenmegr(\ >-avarázso!ja fiRosa S~hah~r ll öszült h•jnaK ••• ~Y esebb ges..:ten:t~Jkou ~Ztnét, Jegremekebb szöket, leg~t11118 nem k énes a e ·a.~nll.t, b:l.rsonyszo;:ii feketH, emmif~le na~t \ elegendÖ. At~ eiét t a:u yalat oteltiint 6tni. Egyszeli ha z111· 1<. Csak u egy kts doboznak 3 :K. e ~ v nugy dobozÁ~~deu B~Jladt a~· at'C7.kéllemmcl em.tottak valOdiak. Rhodor.la 3 ben 1 !\:. Oss~~:es ez~ ak. clm ~lllln:tiau róz.ap r t kölcsönöz. 8 ~ 6 naqy arany6~Yá.Ittn"'~Ylltm Parlsban, Londonban és B6cl· kös~~ t~ljes jöta.tla:f'~ ~ t 3a.ztattak. Sz~reim caod.l.latos hatáno. és e •ismerö. 1 a ~k, a l egmng&.Sahb körök sz1m l• n ~~ · e~e1Cl megtek int betö k. 5S6 teaz Av"'

Crém R . e •avtssante Eau R . t;tz. 8VJssante

Pal~~ka!'~~· Schafter

a Szt.·Pétor-rend kémla tiszteletbeli vegyészdoktora és a udv. és kamarasz:Ít~~z~eW Dame Patronesse je, uerb kir. "'e&rendet6 k • lEN. 1., KOHLMARKT &. , _, • •

K. F.-11 é. Kivánságára czimére levélben ~üldjük a választ. Hü elófizetó Mi8kolcz. Bizony erre igy látatlanbat; nagyon nehéz tanács~t adni. A . szappanszeszszel .lh va\o mosogatás nagyon keves, attól gyog~láat nem reme e ~ Azt a bajt rendsz.eresen kell k~ze~m. Azo~ ba~. ezt csak alaposan megvizsgalva lehet. Ezert 1gy nem lB aJ~?lhatunk semm t" t.. -Mt"ndeneset re nagyon helyes lesz, ha felJon Buda. · pestre, illetve, ha itt keresztül utazik, bármelyik bor gyógyász szakorvoshoz fo:·dul és nJ:Ugodt lehet, . ho~;v bajától meg fog s7.abadulru. Ez a baJ olyan termeszct~, hogy soká tart , de ki lehet belöle teljesen gyógyulni.· Annak idején tessék ujból kérdezősködni és ma jd pontos czimet adunk. Addig is minden~etre jól ~~-i , ha n~fa~és zink-oxydnak egyenl~ mennytSégbol kesz.ult ~enocsovel kezelteti. Ha erre nem JS.vulna, akkor tessek ttszta nafalannal kezeltetni. ~ . •. . , E qy kü eló(c:etó. Kozmetik·aroníunk vezetoJenel : VI., Felsó-erdősor L . . , u. Gy. 12345. Teljes lehetetlenseg. Ezt a baJ t gyogyitaní nem lehet. l\feg ~ell várni, a ~i-~ a köröm .~öv~sével magától előre jön es akkor a koronunel egyutt kell lenyirni. . . k" . . 1880. L Természetes, hogy az meg JObban nszant,c,lta. Tessék a következöképpen kezelni: "l\I.ossa . meg naponta többször állott vizzel és este a ~efekves elott meleg \iz n .gy kolozsvári benzoe- vagy borax-szappmnal . . A szapp:mli3.bot néhány per?z mul ~~ ~nossa.. le l~_ng~?~ VIZ· zel utána. állott vizzel es leszantas utan dorzsolJe be ~jj~lre Garami-féle I. számu, zsir?s-~~~~l. Regg~l. ~ langyos vizes szappanos lemosas utan dorz;;olJe be fehe:n~_o bársonykrémmel. Nagyon helyesen tenne, ha. ezenkivul músodnaponként arczgözöl,ést végezne Venusz-a:czgózölóvel,vagy a követ.k·ez_o"k ~ppen: E gy nagyo bb ; ase deny fenekére helyezzen egy 1zzo vasdarabot (vasalovas), az edényt töltesse tele lobogó forró vizzel és erre hajtsa. rá .a fejét. A fejét és az edényt takartassa le egy vas~~ kendovel. Az arczgázölés 20 perczig t artson,_a _mel_y Ido alatt. a forró vizet két-háromszor kell felfnssttenJ. 2. Tessek hetenkint kétszer este a lefekvés elótt meleg nz és kolozsvári kénes-fehér kátrányszappannal a fejbőrét és a haját alaposan megmosni és behabosit-ani. A szappanha.bo~ ha.gyja rajta eleinte 10 perczig, azután mindeu tová_bbl mosá.snál 5 perezezel tovább, de semmiesetre ~ to>abb 30 percznél és a.zután mossa. le sok langyos VLzzel l(ha sz6ke, akkor kamilla-teás sok langyos vizzel), utána. ál ott vizzel és leszáritás u tá n tessék kibontott hajjal lefeküdni. fej bórön é~ a h ajon ne maradjon semmi szappan sem. Ezzel a kezeléssei eleinte meglehetösen sok haJ·szál fog kihuzat ni, de ez ne iJ"eszsze meg, mert ezek a beteg haj 1 szálak , a melyek a.mugy is kihullottak Yolna. Ezenkívü tessék másodnaponkint a. fejbórét alaposau bedörzsölni Garami-féle h ajszeszszel. 3. Az csak 1·eklám. Tes ék ugy kezelni. a hogyan s.z.t az első pontban arcz~eze_lésro ajánlottuk. Itt. gózölésre nincsen szükség; •1. Csakis Vlb~áoziós massage-zsal 5. Az nagyon sokféle es nagyon s~kfele oka is lehet. Tessék leírni, hogy roilyen. 5. Erre s~ntén csakis akkor adhatnánk választ, ha leilná hogy mllyen, hogy hogyan kezdódöt t·. . Piros orr. Tessék reggel és este 40-42 Cels~us fokos meleg vizzel borogatni, kolozsvári ichthyol-salioylszappanos lemosás és ledörzsöléssei együtt. Ha. erre el nem mulik akkor villamossággal kell kezeltetrue. :-l z Ujság egy lelke.s olva.sónóje. L Azt látni kellene, csak akkor adhatnánk pontos választ. !?. Lehet, ha >an hozzá megfelelő .. k~zül~_k. Te.~sék elolYüSni az ~~~ hü elótizetóQ·nek kuldott urenetu~et. 3. Igen, .elv:egz1. A s.szony. Az ruindegy , aka rho ~ ,·an,, a~ _nnn~1g e~y: formán kezelendő. Tessék elol.asru a~ apnhs ho Z6-1k1 lapunk Kozmotika-rovatát, ah bau tclJeEen résúeteseu le

van irva. • Elófizdó neje .30. Tes~ék elol.-asru. az ~E gy h"'u e1ofizet6 ,<-nek küldött üzenetuuket. . Niklós. A taenis saginata vagy lll;eclio-c~D:?llata 4--5 méter hos<;: zu. Fején 4, festen)'·zet t szelle) ko:ül,ett szivótáicza. van. Rostellurna és horogkoszoi:UJ&_ nmcs~n. !z érett proglottisok ivarnyilása a progiothsok ol~a~an? ~ közé mögött van elhelyezve. Az u terus elágazodasal k ("O 30) Az ivarnyiltís oldalt fo~;Ial hel:y-et. Jgen _sz mosa ~ b~ ,·an és az ember fertozése n:y--ers Cy·tblcehrcm~l ~ mte ar 8.alta l l· 0··n létre. A taeniák rendszerint mar !1- u e -.:eze "f'l t·· t t a -vékon bálben tartózkodnak és né}la semm1 e e une e Y k • k étvágytalansagot, egyes esetekben k 111 0 ne!ll oz~a · ~ o: tekben hasmené t, 'bélzsábaszerii ~~kreked_e t, ~~- ~ ehán 'st. sót ki>ételesen görcsöket faJdalmaka~, fofáJa.s,,A k '~ 81 srekletétben fö llelhetö tb · eredmen ez.nek.'k la ousme ' l a' ll1.thato" · · tel:es b"1z t onsa.gga p roglottisok es petelk. almpJ~n.t "'J"'Y elo"készitó kura. előzi • -zer a ·a azasa .,." 1 t\. te. • gyogybélh am ban kevés bélsár legven. az étrendet meg. H~fl '*e~~eg h9J!hajtót adunk. :& te a bélféreg megsz?r.l JU 'érábÓI heringsalátát adunk. l\fá nap reggel gyengitese ez )te'"-ek a gyógysze:-ck, a melyek köziil a éhgyomorra ve "" fil" . . P ll diatha tó abbak az ;Extractum _l CIS mans, a e el~g . és a Flores Kusso, Yalamu;rt a K amala. H a a zt ása után :2 6ra eltelté vel nem lett volna h ennl f sz~r e ~tG~t, hashajtót adunk. Az eljárás csakis a fej ~~u~té á>al mondható sikeresnek. -~kot· veszedelmes, ha. el enm ü ~i k. . ' J768. s-.Ámu elófizet~ l.e:fnY~: l. ~~sse~ elolvasni az Eg bü elófuetó~ -nck kuldott menetunket·. 2. A.zt igy :negbatározni nem lehet. Egyik.e~bernél rövidebb, másnál meg hoss~?b ideig tart, dé nehany nap alatt már eredménvét latJa· · • E lófi:ctó. ~essi>k ugy ke~~lni, m~~t azt a.z '> l 0~-nak kü\dött ülenetunk első pontJaban aJanlottuk. Azonkirül tes!!ék _a mitt~e-reket naponta. n gy . má odnaponta ki. préselni, a. megeret p3.ttanásokat pedirr kiizzitás&al tisztitott, de már k:ihült 'l"ékony t'ü hegyé~el ~fel me~. · l' ill t f 1 ~. • zurnt. A klJ:'!res& es~. ~- '~ e szur~ utan a bört alapo:an le kel mosru és ledonsolni meleg nz és kolozsvári kénsza Fidéki. Tessék ugy kezelni mm't a. h ppannn1· "üd"' tt .. • ogyan azt az ol O•·nak k"\ o uzenetiink eltló pontjátban · · !ottuk. P ersze itt gózölésre nincsen szük ég, h'lnt'm t=k a helyett J'('ggel és este 40-42 Cehiurs fgko meleg Yizzel

~oudre Ravissante

cs, ~s kir. sz ' .. nek uelkür· a o. , u okll. bört ~ak "l o z h e tell en, 1 óan fehérré t eszi az. oss ·' Pompi!.s e tna t·1Je · ~ es bö ·h. IT!!ut 1J; 011 • 1 lbOknt 1 Jegyoket ~lltlky, llnyn.~ ~:i!.n ozokat

(Kéziratokat nem, adunk vis.sza.)

"~~oz ~~':;z~~~6/2k: '

CARL PFENINQBEROER • StelnbUchlwea 3.

10-10 perczig borogatni, feh-áltva hidegvizzel a követ.; kezöképen: 2 p erczig meleg viz, .'5 -6 másodp erczig hide~ viz és igy tovább. E zenkivül feltétlenül jó hatással volna.. ' ha naponta h aaználna erós vibrácziós massage-t is. Crinis. Eau de Colognc llforas. K apható Vértessy• nél, a Kristóf-téren. H. L. Olvassa el fenti üzenetünket. H ü, olL·a.s6. Erényi-féle Diána-krém. C. B. Kenje be minden este, langyos lemosás után bórvazelinnel s reggel ne mosakodjék, csak törölje meg egy rizsporos szarvasbórreL Egy s::ál pims s~ egfii.. Használjon Cuoumber-créme-eil és mosakodjék Eau de Lauende-ba. (Vértessynél kapj ~ 1-u ·1·st o' f · té r ) s 11·m t·:;e be Garam·l·fe' le a r·czp orr al a·'u arcza' t reggelenként. Nyakán és karján huzzon végig este fél czit roruot s aztán dörzsölje be a következő sr.errel : Egy czitrom leve, 10 kr. glyzerin, 5 kr. Benzoe-tiuktura, 15 csepp Eau de Cologne. . ebe.styén Gyuláné. Legalább tíz ha onló tartalmu kérdésre válaszoltunk s ugy emlékszünk, N;tgyságod n eve is közöttük volt. Una donna tudtunkkal csak olasz eredetiben és német fordításban kapható. l\féltóztassék eziránt az Eggenberger könyvkere.~kedésben kérdést tenni, ök a német íorditá t beszerezhetile (Kecskeméti-utcza.) Elófi~etó n eje. L A valódi panamakalap ugy mosh ató, mint a fehérnemü, langyos szappanos vizzel, de szóda. nélkül és jól kiöblitendö. 2. Asszonynak diszes, világos vagy sötét . sely~mr~a, leányna~ mo~óselyem vagy fino m batiszt, szep hnnzessel vagy cs1pkediszszcl. L. M . A parfait anyaga nem egyób, mint keményre vert tejszínhab, melyhez akármilyen ízt, kávét, csoko· Jáclét vagy valamely gvümölcsszörpöt lehet keverni. A fő nehézség a fagyasztás. · A h abot 1nrfail-formába. kell tölteni, melynek kinyitható fedele és feneke van, er.ekot jól be kell csukni és írósvajjal betapasztani, hogy sós lé ne jusson bele, mert 9; megtö_ltöt~ ,forn:a 1-2 órá~·?' er~.s~~ sózott jégbe be lesz nsva. K1bontus elott, a forma Jolletörulendö. A jól megfagyott plrfait-nak kristályszerüvé kell fagvnia J- D .· ay. .:->. ·' mar>any . . t lSZ . t 1"t'as t mar . szam • t a1anszo""' ismertettük, a zsírfolt benzines magneziapéppel kit iszti• ta.ndó, a fényt azonban csak a csiszolás adja meg ujr!l!, - Ot>en rész spirituszba egy rész kénsav-at kell ke>emi , ~ nikkel-edényt 10 másodpercúg benne áztatni, kivenm, langyos vizzel megmosni, ujra tiszta borszeszebe (kénsa~ nélkül) mártani és tiszta rongygyal · letörülni. Domborruüvu edényt fürészporpd kell !edörzsölni, olya n lesz, mint az uj~ Egy réai elófhe!ó. Tessék a arami-féle szön ·esztöó használni. K . Elemérné," K assa. l. Csak t essék egészen nyu~ H·azlorYosaua · · k tel"esen 1"gaza van • go dt an b aszna' lm.· l Persze, 5- 6 nap alatt még nem \ :Írhat eredményt. H a. korábban kérle Yoln a on·osn. tanácsát., minden esetrE) gyorsabban yógyult vohla, dc igy uem lehet . Legalább · 5- 6 h et "L k·ezel'e.re van szu!i.!i "' l ége. 'resse' k teh a't u." ay 1 f lyt a tni • a h ogyau azt onue ·· k• orYos alan .. 1otta · "'· o Teooe''= "" orvosával egy grammos szublimátpasztillákat feliratui~ Egy darabot oldjon fel porczcl1ln- vagy zomá.nczozotb la.>oirba öntött két liter állott ,-ízben és ebben áztas w reggel és este 10- 10 p::rczig. Leszáritás után h intse be a. gyógyUirakbanmár ké~zen kapható salicyl-hintóporral. Lega lá bb is -!-5 hétig kell igy kezeln.ie. 3. Csakis vibrá.· cziós massage -zsal lehet a bajon segíteni. Azt otthon is el• ,-égezheti, ha Yan hozzá alkalmas készüléke. 4. 'l'cs ·ék má adnaponkin este a lofekn)s előtt n gyógytárakban ka ~ható kenóc_ zerü zöldszapp=al mi~denii tt jól ~dör~~öl_!"• 10 p src;r; mulm üljön 2 - 30 Celsms fokos v1zzel toltott fürdőkádba és ott áztassa le. illetve dörzsölje le a szappant. LesziÍritás után tessék lefeküdni. . .Yagym.arosi előfizető. l. !\"agyon hel:ycsen, csak te~sek tonibb is igy folytatni. Meg_ lesz a k1Yá1;t erc~en~2. Kagyon szépen lehet paraftin-befecskcndcssel. TelJeseu elsimitja. . h 'h . G. flóz ika. l. Xem olyan. tessek csak az_t aszna u, 9 BiztOE nem örökké. 3. Tessék ugy k;zel~u, a h~~yarl =~t az •)l• 0 ~ -nak küldött üzenet iink mas.odlkh- I? ont J . ban ·' 1 tt k Tessék azonkh-ül a Garami-felo aJ1lu 11amo· &Jan u · ' 'k ~ l\1 sitót h asználni. 4. 'Iesse•. aJ"thényi· féle odontól száj• vizet és fogkrémet hasznalm. . . • [ 'j clófi:etó. 1. Dehogy nem 1rtunk. .. T~_sse~. ugy kezelni ruint a. hogyan az az ~l so,.-nak kuldott uzene. t ünk ~ásodik pontjában ajánlottuk. Az ugyanugy keze· Iendö, mint a haj. :?. Tessék eloh·aF.l~i ~z ~18 0<.-nak küldötú Ü"enetünk el ó pontját. Perazo gozolme nem kell. ~ B . Fr. Kivánsága szerint leYélben Yálsszolunk. Egy r/ófi::ció leán!{:'· L Tessék cloh-nsni a >>Piros orr,•-nak küldött üzenetunket. 2. K ezeltesse háziorvosá~ · · ét val YEh·-zegen:rseg . Réyi elóft:eló neje. 1. Ol>assa el a ~Piros orr~ -nak küldött ii<:enetii?kct. T:~á?-a h asználja a kérdet t krémet , a meivt akkor 1s h!l znal jou, ha kimegy a leYegóre o Te __ ék elolvasni az ~Egy ri>gi elö1izetö~-nek küldött uz .: "'e: netunk~t . v K J ~ F 1• · ; ' .t ... e so-erdösor 1. - ~Iér ékelt . 1 {,; K. I:cY~loeu • megy czimére válasz. 'l: Gy. ~Ieltoztassek az ,,Egész ég,, szerk esztö"éhe• fo.rdu.lni. Dr. Gerlöcz'-·, fö on ·os Btld~po· t Szt -L) 1"" korhaz. J ' "" v"' ' . asz O• R éka . Te~sék ponto~ . •t l ' . vezetö "éYel k ö;öiJ: . . " C~lmc 'I..OZruetika-roYatunk 11 szolni JOl maJd levelben fog részletesen vála. netünket .vassa e1 az •. Egy hü elöfizetÖQ·nek küldött üze•

i llelyisé változi tá miatt

._!_,asárnap, május 17.

AZ lJJSA.G

• ,

Allam·i irermeknevelés. Irta Irsai Arturné.

M:id ItJ.ely kn e~ kor~zak?an voltak mozgalmak, a kapc:olt~l JOg- ,es b~toknélkül valókat össze-

ellen a hl~ vedelln.l ha talommá tették azok tudati a , őket kizsákmányolták s a kik génys ~~gukat, tapasztalatlanságukat és szehatal~~ et ..arra használták föl , hogy saját _ Az at.. oregbi~.sék és erősítsék. resztén elso, , lege~oteljesebb mozgalom a keaz idöG vall~ kialakulá.sa volt, mely abban torlást en a J.ogegyenlőséget, jólétet és meg (kilát' bnem kizárólag a tulvilágban helyezte ezen as ~fanem Krisztus visszatérésétől már a sze: , go~ remélt kárpótlást és jutalmat tény.k~~esekert és nélkillözésekért. A keresza csal, dl}SZ, transzczendentalitása csak abból \'issza ~ asbo~ eredt, hogy Jézus nem tért lyet et~~'l a kie~yenlités nagyszerüsége, a meIgy hát 0 a VISszatéréstől vártak, elmaradt. ~Yakori :~veszett a szocziális törekvés, a mely örömtet ag akart érvényesülni és annak az tnely eJes reménykedésnek a gyúpontja a etnberc«esegyedül alkalmas arra, hogy ' az nélkül" , el. feledtesse a jelen szenvedéseit és lsezke~!~~e1_tt, szükségszerüen a tulvilágra he-

li a. a letaos~zu ideig, sok évszázadokon át a nép

lllelyetrgla-halálhoz hasonló álmát aludta, a a köz, csak az ó-kor rabszolga fölkelései és 1 \laló ~P:or parasztlázadásai szakítottak félbe. ben ~bg an ~.sak a franczia for:.adalom i~e~é cseit ;ed.t fol és azóta nem szunt meg bilinis tör~:~m, sőt sok tekintetben lánczait ö~sze

......, A szocziális kérdést eleintén csak kis

.... A

A nóta.

C~igányzenészek hangversenyón elmondja. Paulay Erzsi. -

Irta Peterdi Andor. Mikor Csupánmég semmi sem volt a világon, :Ezen a a nap, a hold, a csillagok, ~Iár rn b~lygón ' hajnal és alkonytáj on, Zugott uzsikáltak kóbor viharok. Egyszer \~zélvész, jajgatva meg sin·a, A. rnind a~a ttal, másszor meg Yigan. A szilaJ·enseg lüktető szive lángolt, orkának bus dalaiban. Mc".sz"l b o ll et ett ,t . ,. 0 erePült ~ no a ! Muzs1ka]a Csapon e a világ t éreit 1Iegráz~va szállt a ~élyből a magasba, a hegyek sz1klaköveit. Örök nrned 'b"l ~s t:í~c re o kicsalta a tengert _.,., zra k lt l ' e e { hullámos habok.

SZélvészei· , , nagy, tugo nótái mellett S a mas tenger mulatott ! az els"0 1\.i árvá ~~átkozott földi lélek Dgy les~ ]ar~ a kálváriát, ' Az els.. el titkon az elem kt S f o rako , e o"l , orrnált nczatlan melódiát A. 1 a lág , · el~e Sirt ya~ SZ~\·e melegéYel, s könnyb~ ~ nota 1s ,-ele. t\ 'Vándor söf~fadb~ a dal gyönyörétől

hat

qnatos szeme.

számu gondolkozó fő vetette föl, sokan terjesztették és kivitték a tömegbe. 1\fost má.r ~em az egyes emberek ut9piája. Az emberiség kérdése és egyszersmind tudomány is lett, a melynek egész roppant anyaga fölött rendelkezni osak alapos tanulmánynyal és teljes odaadással lehet. Egészen azonban senki sem zárkózhatik el már előle, még akkor sem, ha bármily távol áll is a mozgalomtól. A levegő szaturálva van ezernyi részletekkel, a melyekből a jövendő emberi nem számára lángoló követelmények bontakoznak ki; mindenfelől villám ozikkázik és menydörgő hangok keletkeznek, ugy hogy a vaksággal megvert . sze:pmek is látnia, a süket fillnek is hallania kell. A lagideálisabb megoldás talán St. Simon követelménye volna, amelyet klasszikus rövidséggel abban a kijelentésben foglalt össze, hogy mindenkit képességei szerint foglalkoztatni és munká.jának eredményei szerint jutalmazni kellene. De korunk gyakorlati és elméleti szooziálistái oly sokszorosak és egymással annyira ellentétesek, hogy a laikusnak lehetetlenség tiszta képet kapni arról, a mit el kell és a mit el lehel érni. A legjobb esetben azt tudja konstatálni, a mit már eddig elé1·tek. Abból a dalból, a mely a franczia forra d~lom ideje óta el nem némult a szabadság, testvériség, egyenlőség utópisztikus, vad ki áltásból csak az alapmotívum - az egyenlő ség - maradt meg állandóan. Hisz ez a mru ik kettőt magábau foglalja.. Egyenlőség! Egyenlő föltételeket az individuális lét fentartására és előmozditására ; egyenlő részesedés a veszélyckben és fáradozásokban! El a Krőzusok kal, a fölöslegben dőzsölökkel! El a koldusokkal , az inségesekkel és éhezőkkel ! Mindellilap uj próféták támadnak, meg- Illiuden elveszhet, minden elpusztulhat, Csak a muzsika, a mi megmarad . A levegőben örök diadallal Zenélő fuvallatok zsonganak. ös erdők mélyén, a zabad pusztákon, Dalolva, fütyül ve vágtat a _szél:. Atlasznak muzsikás mindemk iaJa : Az észak, nyugat, a kelet, a dél. Örök himnusza életnek, halálnak, Itt zsong a lelkünkben, a mig vagy'Unk. Dallal ringatja bölcsőnk e t a dajka, Dallal temetnek el, ha meghalunk. Szerelmes szivck, ha ketté szakadnak, Dalba zokogják el fáj dalm~~at_, , Klarinét , czimbalom, h~geduszonál Király és koldus egyarant mulat.

Holt anyag fölérez, lelket kap, feljajdul, Egy orpheusi nóta ha}la~.án: , . . Tavaszt varázsol kopar ~SZl ta)ta, Bübájos sípolásával ~ Pa.n. , Zene az álom, a halai,. ~.z elet. Zeneütemben ver a ;z1~~nk, Zene a mi , ·iga.sztalo vllag~n~, A só,·árgásunk, szerelmes hltunk. A zene minden! Kőben és a fában A ziv k mélyén ott szunyad a dal.

, a láthatatlan erő itt fölöttünk . ejtelmes,.l·éjes dalolásba hal. .:'\ zene nunden l Ha fölzeng a nóta in·a. hallgatj uk el a muzsikát ' S a mámo; .fön éges pillanatában

lstennek latJuk a füStös czigányt l

kongatják a forradalom harangjait és azoknak, a kik összecsődülnek és ájtatos szemmel néznek föl rájuk, uj ösvényeket mutatnak, a melyek az egyenlőség országa felé vezetnek. :ffis a munkával megterheltek, bajjal megviseltek utnak erednek; mi.ndegyik arra az Ö3vényre tér, a melyet neki a maga Messiása jelez ; megy és megy. De mindekkoráig senki sem ért el vándorlása czéljához, mert az ut hosszu, kanyargós és az egyes könnyen eltéved. A nagy tömegnek, százféle helyről indulva ki, valamely nagy szabadság-téren kellene talál·koznia, de nem ugy, hogy pártok álljanak szemben pá~tokkal, hanem ugy, hogy mindenki olvadjon fel egy gondolatban, egy óhajban és egy cselekvésben egyesüljenek. S a cselekvés. nek ez egységében, a millió egyes akaratnak emez összeolvadásában rejlik az utópiája a reális alapon fölépült hatalmas mozgalomnak. A sok ösvény között, a melyet szocziálistavezetök jeleznek, van egy, a melyet sokan elengedhetiennek tartanak, hogy ezen jussanak el az óhajtott Eldorádóhoz. Az a natura~lisztikus világnézlet, mely a maga végezéljában mi.nden ideálnak összerombolását látja, nem a távol jövőben keresi a boldogulás P.aradic ~ omát, hanem azt követeli, hogy praktik--us kezekkel a jelenben teljeseu kielégitő világot épithes en föl. Le is számol minden érzelmi ideállal, szentimenta1itássa1 és érzékenykedésse}, mindazza1 a lim-lommal, a melyJyel mostani életviszonyaink kénytelenek felcziczomázni magukat, hogy létünk különben elviselhetetlennek látszó zordonaágát s ellentmondó kiegyenlithotleuségét takarga~suk és leplezzük. A mig jeleillegi szocziális viszonyok közt mi.ndenek előtt két mozzanat folyik be döntő-

Divaflevíl. Budapest, 1908. május. l\'Ii érdekch1é most jobban Magyarország hölgycit a divatot illetőleg, mint az a fényesnek ígérkező Cabaret-estély, melyet a Mentö-Egyesület tart a budaÚ(arácsonyi-palotában. Miután a Pa.r k. Club és a többi kaszinók. az idén kissé hátramaradtak a mulatságok rendezésében, mindössze az Urak bálján, az Esterházy Termette grófné tl1é~dms~ntj~p. és n.:a. este a ~Ientök bú.lján lát hatJuk e re ·zben lathattuk meg a fő . il' , , . . unvag_ mcse en szep asszonyamak lelei uj toilett . 't A-; l " k tt" "l ' eJ el '· .. e o -~ . oro mar felesleges zólni, az utóbbiról • - anticipanda - méo- be zélh t" , 1_ b, . . o ~ e Ulm, a mennylben a. ecsl-.~tcz~l L:\rvay-czég szivességéből az ott v> ..elendo to1lettek nagy . , t , k, lm . o resze megnezhettük s enye e en le1rhattuk.

Gróf Teleki Józsefné toilett"'J'e . . . i • " lVOlre satm. , esz t, pnncesse szabásban az alJ. tunika.s a b ' eeme en tartva, arany kézihimzés-diszszet. Az cg~:Z t.oilette a raffinált egy"zcrüség elökeitl cachetJat hordja magán.

dm·er-ből k' ~ ül '

Gt·óf Semscy úís:lóné heliatrope filot-ruhát fog \Lelni, 'cru-c.·ipkéwl, kézihimzés el és libertysd,em di -zité~'> l. ~ Br.i. ó Ré:r.~y imon né a nála megszokott j~-

izlé '"d ní.la.sztotta ki ruháját :, ~n ti~-.~~;:-.= ké -zülto (lZ" arany ~~s és valodi csJ~-~

. ...

--:- •

~-------------------------------leg a társadalmi rend osztályozására a birtok és müveltség - addig a jövendő eszményi állam a nivellálasra nemcsak anyagi, de szellemi tekintetben is törekszik. Egyenlő müveltségi szinvonalra akar mindenkit emelni; több reális tudományt akar juttatni az iskolák számára és kevesebb klasszikus müveltséget azoknak, a kik szellemileg tul vannak terhelve. Ez volna körülbelül a nivellálási terv a maga primitiv formájában. Ha már most mai kulturéletünk fokozott igényei szerint a szaktudást nel? is lehet nélkülözni, ugy mégis ama nivellálá. 1 törekvése az iskoláknak a különbözö szférák bizonyos kiegyenlítő közeledését érné el. Szemben áll ezzel a tervvel akadály gyanánt a családi nevelés. Ennek speczifikus látóköre 1 speczifikns befolyása va.n. Individuumokat alakit ki és egyes l<ülön szigctokot alkot az élet örökké mozgó, zajgó tengerében. Itt eok ujitó energikusan uj ösvényeket mutat. Kora ifjuságukban vegyék el a gyermekeket Ezüleiktől, hogy állami intézetekben neveljék őket. A szülök szerepe az uj háztartásban egyelőre csak a gyermekgyártásra szoritkoznék; gyermekgyártó gépekké válnának, legalább addig, a mig egy jövendőbeli Edisonnak nem sikerülne a mostani körülményes eljárást valamelyes villamosezerkezet segitségével pótolni, amikor is az ilyen homunkulusok gyártásával a gyermekviselés és szülés fölösleges és kellemetlen kötel~ssége is ele nék. Fölöslege:;, valóban ! Mert melyik asszony vetné alá magát a fajfentartási müvelet fáradalmainak, ha biztosan tudná, hogy gyermekét csak a ezoptatás rövidre szabott idejére bagynák meg neki, hogy azután a nagy, nivelláló államgép torkába dobnák 1 A kevés gyermek, a ki abban az egyedül boldogító korszakban világra jönne, exisztencziájának véletlenségét bizonyára nem szülei akaratának köszönné. A nagy buzgalommal védett és képviselt emez elméleti követelések gyakorlati életbeléptetése, a melynek lehetnek jó oldalai is mindenek előtt más embereket tételezne föl: a kiknek más ösztöneik, más szenvedélyeik vannak. Ha Rousseau abból a nézetből indult is ki, hogy az ember természettől jó és gonosz ösztönök nélkül való js s. csak az uralkodó

&ZUJSÁG··

Vasárnap; május

11:_.

rossz szocziál~s viszonyok ro~tották meg, ugy hogy .a~,a~ allapo~ok megvaltoztatásával ~z emberi JOsag ellenallhatatlanul domborodnek ki, mégis kétségtelen hogy m.inden nak és ?on?sznak ru~ója az önzé~, de ~ szeretct barmily formáJa nem egyeb, mmt a

l ". • "

-=~---~-::"'""~.------~----

l FIU· és leany.avermek rnbák ~J jó-~ No1 feloltok és rnhák ~J~~

tény~

Gróf .Alrná.s81J Dénesné világos szürke selyem mou,:,seline tolletteben lesz, kék kézi hímzéssei és valódi csipkediszszeL Gróf Czebrián- Istvánné: Fekete Chantilyc ipkeruhát visel, különösen elhelyezett aczélhimzé sel, mely az egész tollette-et nagyon disztingválttá teszi, Alencon-csipke díszítése egy vagyont ér. Almássy Emma bJ Denise comtesse-ek fehér mo eline tollette-et viselnek, mely üde szépsésüket teljesen érvényre fogja juttatni, dis~ité::.ül c ipk t és virágot választottak. Gróf Bis&illgen Ottóné fekete tüll toiletteben le .z. igen di atos szines fémhimzé,:,.;el és alódi c lpkedisz.szel. Gróf BaUhyány I l ·á • • , • gaze de Chambé . a v nnc VIIagoskek ry tollette-et vc z .. hi . . ~alódi csipkediszszeL ' ezust mzessel es Gróf lValdeck V l . remek kézi ÍClit. la ene fehér mousseline ruhát, ~ e sc · ISzahá · a. prmcc e, diszitcsc csipke. Gróf APPony~ Albertné li!

fo~ viselni.

legmagasabb fokra emelt, legmegfinomultabb eg~izmus. Az az önző ösztön, mely abban nplvánul, hogy gyermekéinket szeressük, nekik exisztencziális életföltételeket szerezzünk, hogy fejlődésükben saját, gyorsan lepergő életünk folytatását lá.Esuk, a voltaképpeni tengely, mely körül életünk nagy lendkereke forog. Abban a vacuumban, melyhen magunkat érezzük és a mclyet örök természeti törvények szerint ki akarunk tölteni, ayermckeink nyujtják az egyetlen támpontot, a melybe fogózkodunk. S minél ideálisabbak törekvéseink, minél inkább pillanthatunk önmagunkon tul a jö>endőre, arra a jövendő emberi nemre, mely ebben a viléÍJgban nem a siralom völgyét látja., hanem a földi paradicsomot, ugy annál kevésbbé állhat érdekünkben ezt ai emberi fajt álladóan csökkenteni >agy m('gsemmisíteni. És ha sikerühw minden evoluczió leghatalmasabb cmeltyüjét, az egoizmust kikapc olni, mely arra ösztönöz bennünket, hogy az általánosságnak adjunk gyermekeket magunkból, a magunk számára, ugy az emberiség tarthatatlanni indulna numerikus csökkenése felé. · Azonban mindezekkel a boldogító elméletekkel szemben áll akadályképpen egy dolog, a melylyel a legmélyebb bölcselettel . sem lehet megbirkózni : az ösztön. Az ösztön, mely a fuidoklót is arra kényszeríti, hogy a szalmaszálhoz kapkodjék, a mely még a kimondhatlanul gyötört embert is arra ösztökéli hogy reszkessen életéért: ez az ösztön az önfentartás ösztöne. Ugyanazzal a mindent legyőzö erővel, mint a milyen erő az életösztön, henne van az emberi lényben a szülöi ösztön, különösen az anyában, a ki egy lénynek adott életet. Filozófia és spekuláczió n~lkül, csaknem _Puszta reflextünemény gyanant kell felfogm a faktumot, hogy az anya nem válik el a lénytől, a melyet szült és nem fog elválni soha, amig az emberi természet alaposau meg nem változik. De azok közt a kik ma nagy elmeéllel és logikus kö,.·etkez: tetéssel ama követelést táma ztják, nem akadt egy sem, a ki apa és anya lett volna; mind csak a családi állapot tem·etikusa volt. C.,ak a~or ~~~k :najd komoly~yá a dolog, ha az elso szü101 par foglalkozm fog a dologgal.

a selyem toilette.et.

SZALAl EDE ÉS TARSA 1 Budapest IV.1 Váczi-utcza 4 J em. '

•

toilette-et, empire stilu~ban, gazdagon diszii;ve kézi himzéssel. Gróf Zichy Károlyné mauve szinü mousscline toilette-et, hasonló szinü liberty-selyem és écru himzésdisz zel. G'róf Edelslteim-Gijulay Lipótné toilettcje fekete filetböl >olt, himz&:.diszszel. A s~ép Eöl'vös baronesse-ck, Rolanda és Ilona, ró;u;aszin marquibette ruhában lebznek, i-voire c::.ipke- és mou::;:;eline-di.:::zszel. Ebben a ket egyforma toiletteben kiforrott arti_;ztikus ízlés nyilatkozik meg. Gróf Haller Györgyw! Yilágoskék ruhát vc z magára, paillette-dkz::zel. Gróf Bethlen Klára rózsa~zin ruousseliue toi!ette-et, princesse szabással, Chantilly-c~ipke és · · 1 mousseline-diszitesse . Herrich Károlyn é i\-oirc .zin Alencon-csipke tollette-et vkel, guipura c,ipkediszszel. Holló Lajosné aubergino t:izínü chaniilly toilette-ct, hasonló szinü paillet.te kidolgozással és aranykelme építéssel.

Különösen szép a. gr6f ·z Ráczalmási Pa7·u Gyuláné écru Alencon-csipk ,e l tt . l h .4 másay Déne&né . e eJe, me Y a vannabarna Chantill Tbó _ tot- \ toiletto-et, chiné tefft kidol,;;ozással és ezü:t l' . .. . ) l \an h ...,

son o szmu pailette-ekkel, világo&kék • a· k di l selyem- é csip e szsze · Kelcz Sándorné rózsa ·zin alapon dolnozott ivoire, kézzel festett mousseline ruhát YálS:ztott , k . bá l . magana ·, pnncesse Eza ssa es taffet.as papillon-

d.iEz:::ze 1·

llaroas Károlyné challlpab"'ue ..:ziuü duYar ....

•

himzót;di 'l. zel. . blkey Laya kim zony i..-oüe krepp de Chine to•l lle-ct, éoru Alencon-c ipkedi.zszel. .lind c toil ttc. k t 1 fönök a Icrna,.,.yobb zer lotlel é "6i l" • . "' o rck p' . ,· l .z c t.> l a Ih tot ta 00.,-zc, nagy me::-tean;;• 111odelljd ut r. .• inicúati\·ú'á 0• 1 . n, n. lllclycl c Jat · · · J ntegFzul t t t c1 · UJ ld~akk<tl toldott lllt''' l b•

Gyávaság-e az öngyilkosság?._ $..

- Válaszok. . . , , .. .. . ira el~e6Z' A romdennapl elet apro or~n;e• 0 1yannJt 1. hogy 6 nek a százszorta nagyobb kes~rusegek me~l · egytlzer XX. században, winden izében 1deges em~e~ ~e~evétele• gondol azokra az eszközökre, a melyekne •genáltao~ fel. vel szenvedéseit örökös pihenés, nyugalo~ ~ben hog)' nlindannyian YOltunk olyas kényszo.rJ:ely~ef jez&sd:ént óhajtottuk a megváltó halált., a tragedl~ e e volt ele· a Deus ex machinát. Csak óha.jtott:lk; ~ ueM ro!llbolÓ gendó lelki erőnk, hogy az am ugy IS el]o~e~ si eoergie, végzet kezét siettessük. Mindenesetre nad "ség kell kitartás és nemtöródömséggel h~tá~·os egy:ero:Uett til~ ahhoz, hogy az embernek a ma; '~~zonyo z egylllas kedve is legyen, hogy a létért \'alo ~uzde~e.mbeg.aés bünte: ellen clkövet~tt. jogilag és erkölcs1leg ehtélÓ&ül szellllélni tendú cselekményeket nyugodtan, undor 0 , olkö~ctetl, tudja és hogy azokat. az alkalomad~n elll~e elkii! }Ir.~~· illet. ve eJkö,;etó mással szemben: ~el~{Ul'da ; ~ az- elll· 1 nálhassa.•\.ki kifárad e végnélkuli kt~ldolcmá~l· az életet. berileg \izsgálva a dolgot - cldo?JO. magténycket, nclll Az öngyilkos lelki szemüvegén nczve 11 ttól a szab•· dobta cl az életét, hanem megun.~~~·odv~ ~tt {ná.st ne~ dulásra rendelkezésére álló oszkazok ..k.oz.o 0 fele16t ~!· találva, kénytelen-kelletlen az _e~ycdl;lli ~ ~jt;nt<ís elol, lasztani. A bünös megfut a földi. Igazsagszo.~!6Ini ..\ c.>a; i~letve becsületér-..:cte n~m engedi, ).lecstelenthisz elegen~~ lodott szerelmcs a nép Itélete szermt bu~,. Jllint coalo leány v~, zerU:tc jobb szer~tnc ~ern_ a rc~l?nyte; dottan, tort remenyekkel t ontbb szeD' c. . . indilO ok0 1 lenül szenvedók kálváriáját. Ergo, oz é ,<:>. ~"'Hja, wi~ 8 ~ és nem az esetlegi következményeket ' 1zsg~·t ós érzlat öngyilkos, bár a pillanat hatása a.latt, de \uU.~letben!llar~· a mérhetetleniU nagy kinszeuve~est·, a ~e l~"it a J;rsó~ : dásá val érni fogja. A tömeg a ptilan at ~ -ho"Y ~~~. 0 ~. hasonállapot beálltóxal eh·cszti és bel.á.lJU, , es"'köruhlld Rosinante, ó az élő. Egyszóval adot~ es w;yás~ság, e nyektól öngyilko:. módon szabadulni nem 0 morális kötelesség. k. ,t J;icsovarlli Egy, a " ,n~ frU!/vcrt. - -·

Jci'

más kc:.c!Jót a

- . . [lliágt,ól, épP ll~rt; A:z öngyilkosság táYol ali a ~av . , hogY Ic ~bh roint a. bátorságtól vagy heroizmust~l. ~~t.IcgsuiY?.'~ct6 gyávának ro inósiteni az önmaga ellen mteze ·eit> az dk0 'tlía támadást. amelynek vé!!Zetes köYetkezmé~.. Jlleri és ct 'k, 1 ismeri, hiszen épp azért követi is el, rner t~a. wre,k.s~ 0 ~ a halál. Tudja a következményeket ! Ayt •Ő~ ba.tar~t nZ Ez nyih·án a. beszámithntatlanság e.llen vaak ~nelll J~h'~tt61, tan ellenkezője mellett szól. Herm.zmu~. ··ságok 20lllnéJ.· öngyilkosságot min6siteni; félünk az, a t~,uwrtb. 1{tiJCD a társadnlom gunyolódásától, az c~e e c ·al.ídi ~ 0 ~sJ ségeit6l, küzdelmeitól, házi perpatvar~!, ll: ;zere\Jlll fai/ felbukkant felhőktól nem tudjuk elutselnt féliinl;·.'Olus más természetü csalódásainkat, tehát .;ugy a. beroiZ e:oi gyengék vagyunk. llir pedig jól tudjuk, ~0~! 8ze!llbe? ~. mindennek az ellenkezője, szembeszá~1 ?'problélll~ b9 winden csapásnak, minden nehéz és ~otro lllelY te~~g. minden üldözésnek. Ez az igazi hero•za:s•selll gJ~1 beteg lelki erő nélhiil nem képzelhetó. ~!,~ ~sá.g ? !NY tdell' ~em báto~ság, hát akk_?r. mi az ~D!!>J'dés~e. reJ.JléHYduJ~a, allapot. Nagyioku aggódásba, csugge fel vlllllfasult• ség be esünk. kedélyünk mértéken.. fe u rnéuYe e. ulolll kedélybeteggé lettünk. a melynek_koY~ez ,Azérb a.]•;ódotl ság, életuntság, végre az öngyilkOS ttóna.k• cs~Jdog· a c:;alódott szerelme.snek, csalódott felta ·ótlell és 15agoó férjnek, megsértett önérzelm~ek, fi;zer~~a.tol>at. _wt\$ el• talanoknak, hogy ne engedJétek at .m árllla.zil>·ll8(.lg• fájdalomnak, a. melyból kedélybete~se_g d~ mint & _.. éS keseredettség még veszélyesebb tana~, ; jö~óbell Ovjuk kedélyünket, bizzunk Istenben feTÍ· 1 nem lesz öngyilkos...'"lig. OregheU!IY ,

°"

•· életébell "bbP01 .~:"inc.3en olyan ember a \iltigon. a ~á,val. :Leg~e foí' lalkezott volna az öngyilkosság gondola:·edtell• ezeP természete:;en csak gondolat maradt ; I] beríSégll6 s~~b.~' dultak el ettól a mentóeszköztól, ~ ~&tól _... 0pgY1 egyetlen. fenséges, kizárólagos tula.J 0 ~ :NeJ1l B~ J)lle.J don, saját. akarattal megválni az él~ttó ·. 16t;eL SZ6~J~l 1 • kos::;ág gy~>aság, de tovább harczolJ;i ~e !J)Í!lt ~16tte~ gyalázat l, hozzá. kötve nem máSS~ ~ t~ e}; usl~3 nyomorult ki;; ö ·ztönnel. Ez a. gyv ·cs.testver ló é(/ft heroizmus az öngyilkosság. A P~lkoVIos feleJ1l 0 erre ~ lánál a megindult.5ág mellett, biZOilY ondolta.J1lJlbagY. Yett erőt rajtam. Hódoló csodálattal g elegánsB t Jllé110 két emberre, a. kik olyan csöndben, olytnaddíg ~o1 báJI'lÍ!l~ ták it o. 'Világot. A világot, a rnely csa gatonll 1 ·tóP.tc hozzájuk, a mig tisztán állhattak m~t hfl!leJll: ~deiiÍ~~~ előtt. • Tem döngettek bezárt kapu 'a~ a kl \bb•~ 1 a. szabad emberek utjára. _:ragy elll~\ a.'jóS::~6• }.t le tud lépni az élet 6Zinpadár61. :,ondja. 6sJllló~~ s a rosszak legrosszabhja a - ha ' hozzánk v Jl s1. ./ hiszem. ezt mindenki érzi. Az. élet uS)elkieróre ;~éS t~j: hogy annak az elszakitá.:>ához olyan Nag1 le 3 }(er~.13 ség, a mire nem képes minden e~ber. uk jn.ig :;fJt b szen>ed · en kell keresztülmenrue a~e;ossza~~b-llt~~é· Az öngyilkosság sohse gyávaság, a. a. lllelY cl . •0 r ell ~ jobb, mint az abszolut semmi, a halál, esetek, Jll~tá;&Jl~ ugyb eljön értünk. Vannak a~~>nb Il pillllJlSt tv~ &'_',~ lendó. A kik könnyelmü feJ~el, a. is go?do ezt ~ cnged>e, szint~ ok nélkül teszik, nemguk utáll• ni St11 hogy micsoda fájdalmat hagyn~ rnak IJlÍ!lósite · csak elitélni lehe , de nem gyí vasagoa f'. Jl!l#' üdvözlen.! JJ•

11ef~

fl\

AJt

'Vasárnap, május

17.

A:r. üngyilkoos' · d ncve?.zük t :.~.ag .mm enesetra hero~zmus. Vagy azt 1 .hostesso~n~k! néluí~y amidőn irtó háboruban egyÍ<IglLtjuk ~ ~: .~:~n ~sz~tasar~ egymást löv§ldözzük, foji ~l~kait ~ • ~a-; ~~azt hos, akt megunva az Elet szeszélyes dik wl~ csaloda:;o~at és keserüséget, szembehelyezkonyit Illu 'án~~gt~gadp, _a_z ~ngedelmes:é~e~ s ön~ezével bÜnk tc~ . , u~at R. fiztka.t megsemmlSuleshoz. V1Seltes11I' "'· -:=nu ,tó kegyelettel az öngyilkosok iránt. Inc1azonu,lt<tl ezt a csillapítására , z esz.k"oz.t a.,fcIh áborodott lélek kólf.légbccs ' h • nem. t.alal?~· elegge UJanlatosnak. Mcrt a Azért tehá~s: ~\:ru71~1g y~.r.:U ,egy ~s~kély ~re~éuység is. gondolkod'l , ~ 15 "'• az btzzek <t h1tkben; a ki szabadon lclkú~j~h~~- az lllzzék emberi m~ltósó.gában, fizikai és

r·ftn

•. , ..1

Benedictus.

Az öngyilk ' . lekczió koro ossag. n?m ?gyób, mmt a naturális szealapelire vol:. mcgny.llvanylasa.. A spártai demokráczia. Való 1·og ., l-~b·, ?-. t.~shleg es lelkileg épé, erósó az éle hez • • ~ v " Inhumánus r Ifo1e. .a - .Ta.yge t os ... .c.me nyers, kegyetlen, czionólta a e oo;'•~na.k, mely az életktizdolemben szank"1 J'oga't -'- · · "apou áll' z tcr.rv~•'bb · · a ma.1· mo dern uurwmtst.a O:illk ré;zbo ·rruészettudomány is helyt adot.t részben. momentumcn,l m?~t ~ merész kijeleniiéahez, mint érzelmi B czivilzú 0'...01 ozzas.zolo~~ a mai kor czivilizáeziója is. gycngéket, ~ • r~g ralrta lobogójára: támogassuk a lársada,J.m 1• mto~ JU!l: fel az elesetteket, állami s főképp • kik et a m0ud n tgyül· ? r.. Ih e etové, hogy még azok is, Tayge~osra. k:u ele~ h."UZdelmeiben rószL\evó erők a hairóli támo t~yszentenér;e~, még azok i!!, jobbróldon: képese~a. i:sal ellentalla;st tudjanak kifejteni, röviheterogén erőkb .gy~nek az eletnek nevezett s nagyon Dlas el!eníéllel ~ :~ helyzetekból megkonstruált hatala a. gyengébb 8. e;esen ?urczrakelni. Tehát az erósebb 15 lllellett 8 ell el~eszt az életküzdelmet - egymás a. gyengébb cn. "":- eros~~b a természettól nyert jogánál, ~etctt a ozi~~- _sz~1;kcZlo által kiközösitéssel veszelvez4~ jogot, itt zb~~~~ hu.mru;izmllSánál fog\·a. Ott az· eró ~~lasztása a. ol~" elorelatá,s, az eszközök ügyes mcgP~lolja. az' -~~ erosebb tülekedő öklének elhárítása, ~IOná!ásáb:rol! szerez jogot.. Az C'rÜsebb jogának szankh, gyengébb ~pett tehát a szükségképpeni reakczió, ta~adnlom ide~~lme: az erőtlen jogo.. Minden fejlett ~Illo szubjekt" ealJ~: ~gj ainak az egyém boldogságra rné~zet mo"'ta lV torokvesét elómozclitani, a mit a \.Or· "~gyjg a llt. \adot~, a~t lohetó!cg mesterségesru pót lni, b?t.ol.Qk0 t áÜ:. ':alo k~zdelembon jekutkczö érlékkülöuu!nbb s nö . knd~~ Ulvellálni, a diffcrcncziákat, mcl ·ok talllogatás vel edo ortékek alapjáL kúpdznék, a kölcsönös e"ye 1"1·t e ve alal)J'á n megosz tam. · E•z a cz1n · 'li zaczw ' .. o 'll 8 1 a testi 6~ 1 rk[Sszebb hi atása. S hogy men!lyi.ro sikerül f~lretolui e 1 ':J-agy problémák okozóit józan clőrehí.tással ~13~~ te~ra nlia~ak, iskolának s nevelésnek immub?Z111lás ell z egyeneket az életküzdelem közbani inh~a.tóbb ef~k~~: •.a társadalom fejlettségének legmegtn.é ~Zill.usán keroJe_. De sikerülhet-e a czivilizf.czió löhllYet, a szef k t.e}Jesen az erók mérkózésének eredis ~t-e \'a.laha e ~ztot m~gaknsz;tani, . s egyáltalán szóba BYen Pasztalunke~, Fer~ hisz épp a fejlett társadelmakban, ha k~~~ok félre ,ensegeket, melyek végsó elemzés ben a llye Ulonih is a asa, a. humanizmus hajótörése, vagyis, tt II:G _ ön: ~eg'n~lván~á:i forma, de ~~elekozió_s. bá.! het: a t; oYilk~ssag. Vegso konzek venc:uank te hat küiO.Zni 8 ~:Sadalm1 életben uz erők küzdelmét c:>ak szaSitn.~bölni vlzouyos fokig para.Jlizálui lehet, de kiIlli 1"'1li n~m ar az ellentéteket nullra redukálni, b.iSij)~?ll fejlödl~ et. Do nem is volna kh án~tos, mert his_z !ch· eből kel tknek ez. a proczesszus: ~rck m~gse~ SZe at, va . e eznek UJabb, nagyobb erok. .Az ongyilkos az ~Pont~Ís az, a ki ft':lreáll az ~h;tküzd~le:nbó~, egyéni SZe let a k" e:óuen, gyenge, a kmok kezobol kicsavarta eg lllp_ontjá.b~~o s~erszá~ot, do a körJ?-yllze~, a, tár;;a~a~om llr~ 111· életrev ~gy hos, egy márhr. lu f~lreallasaval ~?.ió~hkusan . al~bb_ erőnek engedt'tt. utat·, pehat: á~doza~. té., Juk jobbr va)tnl ~o~an annak, ki~ t.arsada~1 pozl~1 rclllélik afordulasat cgy·e~y halaieset bekovetkez-

)ll

...

Só.rközy I stL"dlt. Vélem , llc~'.·cllczj 00~fYem szedut a gyci.v. sa;:; bP.lyeg~t csupá~ !'tint e~Yéb ~~egszokú3 füzte u;r. Öuf.!yUkosságbOl.:, a lill l{Öz\' onál!ó le•·-~tlcn elÓitélctnél. Hiszen a. gyá as6g, kozik etlen felid .~lpro~zesszu ·, p sszov megnyilatkozás . harczb Már Pcd':Z 1/: felelem s mint tehetetlenség jelentZésér a. a le..,6 elel.~m és akarathiány nem állhatnak tott 0 s nein° cllieb.~ osztöno.ek. nz életösztönnek Iegyő forde~otteb0 atJak kezünkbe a feg:v.".:.;: ... J.!.ony a l g&s~~.a.tban b~~ aimat magnnkra mérjiik ó•l,.n~n jobb 1 \'agy " lllódon va, vagy nem biz va, alávot.Jli magunkat hető ~ lelhiism~ 11 YOJ?~~nak, íájdillomnak, szégyennek, h.aitot~ ~élelemm olt yadJunak : ez . i!rlt'áhb lisszeegye;t... tl~li;zat ten y nem e. es tehetetleuseggel. Maga a egrelo.i<iö11P..t .~e1theti~ehet ~yávasá~ tehiÍt, de sokl:>zor annak "'~lalll· 811Jut hibá. hz. oko i , kt valt. azon c~oportbcliek, t~lsö tn~ az on~ib. a.~ t a h~l~.lba v:'-litltit. Dö _ugy ezek, ~nak 0 ok, llúk ,, ~n,~o~ kivul cso sorscs<>.pw:ok csak htZcny' A Valódi kg"o lillpulzus gyanánt elha.tároz:isra ~obs forrná·u0 : az egyéni d.iszpoziezió. A léleknek "cazól bfoku ér! ék ber~ndezettségére s a normállimái tesZi Ye~ nem a.b cnys~gre van leginkább szükség. A e. aZer?h'lselhetetlszol';lt ertóküek, csakis lelkünk reakcziója. ax Illet-Jut' 1~ogy kire enno va"y k"ozonyosse .. .. · ugyanazt a bajt o ~:ltal~Letes, nem isvan ~nérve. A kit nem bánt a. zégyen, l~an an, a. kit az . fogJa helyettük a hdált választani. ál'ha' ~egfontoló f10~ apróbb örömei kielégítenek s a. ki ~a!lflh~za kinek cz~k~:vfel/s opikuri kedéiylyel van megagak : az ily c , e.nl van hite J tenben és bizalma. ~0 tto ~ ~ jaj a~~knt~~evésbé bántják a földi nyomoruCl:getn k tot e kit ' b~n a szkcpticzizmllS megrencli;?1<:y P!zt':'" l gyen~ktb!flakba cs_apongó vágyai \ihar ba t 0.• a Illi an önzésból _:u ez~u vagyak a legnomesebbck, Zinczve ndenségrö[ ~folyok- sa kinek az emberek:a!l az •0.. az igy komt· 0,\oLt ké-pzclct rilága söh~ten van . h~~~s~gii fgYilko~sílgr~~~ lélek lllintegy p de ztinál a. ro'· •azo~t óiug~r a vé. rch . ~ ppen nincs meg a kclló t ~ll!:ii! il· Jetü eraber g aJtasra. azért szerenC!!étlen, cll <itlolll · ly 'd~'méun;~ra~ a. ~<orn v il Ingatott' hb sa p-isai ugy a. LáLol·~·· 0 10 ~lnh·a n ko rdé.:-•. inkcrrehncl· " g, lll!U~ U. gyáHS:tó ,lik.JJ.mlu!!~O.t. ~o

/f:l /"·d

AZ UJSÁG Az elóbbi lekicsinyli a megalkuvó mérsékelt embereket; az utóbbi még kiméletle!!Séggel is sujtja a~ arnugy is szerencsétleneket, kik mindenkor részvétet, némely esetben pedig - mint ~nz ember tragédiájára<<született nem mindennapi lények - tiszteletet és kegyeletet is érdemelnek. Nemes Irma. Ok nélkül nincs öngyilkosság, nem is lehet gyávaság nz; hisz erre soknak oka volna s gyáva. meghalni.

F. R.

Ha az élet nehézségeivel nem tud velaki megküzderu vagy a sors szeszélycit nem tudja elviselni és öngyilkossá lesz: nz önmagával szemben sem tud elég crös lonni. Tché.t uz öngyilkosság csak gyávaság lehet l TerCBi. Gyávas2g-e az öngyilkosság. vagy heroizmus? E kérdésnél az egyes eseteknek in'ditó okai az irányadók és cs:.~k ezeknek az indítóokoknak figyelembe vétele, és mérlegelésc után állapitható meg, hogy az egyik öngyilkossúgnak gyú.v&ság volt-e a szülóje, a másiké heroizmllB.' ~Pillanatny i elmezavar« nem leheL közvetlen oka az öngyilkosságnak, mert a ,,pillanatnyi elmezavar<< már a gyávaságnak a következménye. Oly állapot, a melyben a test és lélek leroskadt az akadályok élótt. Orült öngyilkosságára a fenti kérdés nem alkalmazható. Mielótt a fenti kérdésre v{tlaszt ad.nék, szükségesnek látom n.tegállapitás~t először ~nna~, h?gy n~.mcsak ~z az öngyilkossig, a m1kor valaki halanteken lovt ma.ga..t, vagy gyufaoldatot iszik, vagy leveti magá.t a harmadik emeletról és másodszor annak, hogy ön~yilkosság az is, midón valaki az alábbi véldák zerint önként kiszolgáltatja magát a halálnak. Ezek után gyávaságnak mondom az olyan öngyilkossáaot, melynek indító okát az a hiedelem képezi, hogy az élettól való megvállis a. íöldi gondoktól való megszabadulást eredményezi. Heroizmusnak reltintern ezzel szemben azt az esetet, mid6n valaki személyes érdek nélkül, mások javáért áldozza fel életét. Ilyen öngyilkosság volt Dugovics Titusznak, Kemény Simonnak és magának Jézusnak halála. Szentesi T . dr. A kérdés helyes meg> ilágitására. - ugy mondhatnám - uz eletben maradt öngyilkosok az egyedül illetékesck. Az élet ezerféle jajja, egyénenként változó formája s általunk más-m.:.Sként felfogott és átérzett megnyil ánulás.1o oly dolog, melyet általánosita.ni, még kevésbé gy' vaság~al illetni nem It-het. Minden egyes eset külön elbirú.lás és analizis alá esik, a melynél sulyos és eleórendü ütközőpont az öngyilkos világnézete és környezetének felfogása. Boldogtalan szerelcm, züllött viszonvok, halálos betegség és egyéb jelenségeknél az elsó lökést az öngyilkossághoz rende. en a.z életuntság adja meg, nem is sz6lva az oly esetről, a melynél tisztán az utóbbi o'k kerget a halálba. A le~több öngyilkosság azonban csak erós lelki támo~ató hiányában történik men. mert hisz a szándék a végrehajtáBra nagy ritkán máról-holua.pra érlelődik meg, az z összes lelki energiák fokozatos megbénulása után áll csak be. Az emberszeretet s másokban a szenvedésnek azonnali felismerése ós együtte,; leküzdése vezetne a szám lényeges csökkentésére. De az altruizmus cs:Lk elleuségeinktŐl megkövetelL erény marad továbbra is. S:;igeti Vilm08.

(Babiloni kereskedónók.)

Az ujabb kor vimlányai közé tartozik a daktiloszkópia és nagyra vagyunk vele, mint az indentifikálás legbiztosabb módszerével. A tudósok és buvárok azonban nem törődvén a.z ujabb kor YiYmányávalJ nyugodtan folytatják felfedezéseiket ó::; többek közt már egy egész kis könyvtárra való anyagot hordtak össze} mely DlÍlld azt bizonyitja, hogy már Babylonban tudhattak arról a tényről, hogy soha m ég két emberi kéz egyforma nem volt és hogy annak a ténynek hasznát is \eL ték, t. i. adásvételi szerződéseknél a felek pecsétjén kivül babiloni okmányokon rendesen ot~ !~t hatni a két fél hüvelykkörmének lenyomatlit IS. I"en 1:1valuan csak a \evő körömlenyomatát látjuk t> OJ k a lá.gy agyagpépben lenyomva. Ezen lenyomata. közt fölös számmal találjuk a női körmök nyomalt Í::!. - A régi Babylonban sok kereskedőnő létezett, a mit a nők önálló helyzetéből magyarázhatunk A .,_. biloni nők IYVÚmsÍlg alatt. nem állott:1k, va•~ .. a ,,J gyonukkal szabadon re-ndelkeztek és az~ . gyakran

kere5kedésekbe f~ktetté~c .. ~ogy a n~k .. ,:lelyes ne elés mellett Igen kituno kere kedono.... , azt le ·o bban bizonyithatja a modern franczia keresgJ Ill, a mcJyben 1gen . k l~eresk·c d"ono" t a l a'lJa ' kedel so· a megélhet6st és a jólétet, ugy a maga., lllint csa-

Pitrallan és csodás hatásu arczszépitö és íinamitó a

és magy. szálHtók

királ~i

ST LL csokoládé és sas-cacao Elismert legjobb minöségü,

Mlndenütt ~apható.

Csokoládé-gyáratc:

Pozsony, Köln,

óiO

Berlin, New·York;

~-----------~--------------' (Régi cselédmizériák.) A kit a más ember baja meg tud vigas~talni, annak öröme telik következőket olvasván. MáJ; Hans Sachs poétikus csizmadia is eljajga.tta az akkori német asszonyok szive fá.jda,lmát - versben, a minek mi csak prózai forelitását adhatjuk ~ »Az én cselédern bizony gondot okoz nékem, főzni n em szeret, a mihez hozzányul, azt összetöri, zuzza, reggel alig lehet; az ágyból kikergetni !q Sőt a XIV. és XV. században is voltak már·fellegek a háziasszonyok egén, mert már akkor is létezett az a mumus, a minek a neve : »cselédközvetitŐ<<, Nürnberg városaszámos a·k kori okmányában talá,"', !unk ilyetén vonatkozást. Főleg fenyegetéseketi hogy a közvetitöket megbüntetik, ha még egyszer a megengedett illetményeknél nagyobb összege. ket követelnének a gazdáktóL De az az ijeszté , hogy ismétlés esetén tőlük a cselédszerzési engedélyt megvonják, ugy látszik, nem igen hatott, d e még az sem, a m.időn testi fenyítést igértek a taksa ellen vétőknek. Továbbá azt láthatjuk, hogy a közvetitök már akkor is a helyzet magaslatán álltak, mert gyakran ismét.lődnek a fenyege. tések, hogy· mily büntetést szabnak ki a helyszerzölu·e, ha m ég egyszer egy pár napi szolgálat után m ás helyre szerzödtetnek el egy általuk elszerzett cselédet. Ugy látszik, hogy a világon uj dolgot már senki sem képes feltalálni, mindcnnek már csak a. másolatát találják ki ujra !

, LUKÁCS

IV., (Előadások

háziasszonyok ·

számára.) Steru liiarianna ki::a.sszony clioséret.es vállalkozúsáról már adtunk hirt. A lásasszony az ausztriai fogyasztó szövetkezetok központjában eléíadásokat tart háziasszonyok számárli., moly elő adásokon, tekintettel a jelenleg mindenütt uralkodó drágaságra, figyelmezteti hallgatóságát a bő tápértékkel biró és olcsó élelmi szerelu·e. Azonban nem éri be ennyivel, hanem arra. is figyelmezteti hallgatóit, miről ismerhetui meg a jó .élelmi czik~· ket a kevésbé jótól, mik a hamisitott élelmi czikkek ismerletö jelei. Es arra is figyelmezteti öket, hogy' mindenkor a legbiztosabb ut, ha az ember jó' élelm.i czikket akar beszerezni, ha maga a h!UJ vezetőnője megy bevásárolni. A ki erről szemé-· Iyesen meg akar győződni, allllak osak egyszer kell elmennie a korai reggeli órákbau a legközelebbi nagyobb üzletbe és végignézni, milyen ügyesen tudják a segédek a még tapasztalatlau cse~éd-' leányokat szórakoztatni és mulattatrii- és mily· ,

szédületes ügyességgel dugnak kosarába mindeut

a mi már nem a legfrissebb és sok olyan portéká~ is, a Init ök tulajdonképpen nem is kértek d

•

e a

ta.1an eppen elfogyott va.gy csekélyebb , t 'k~~ k er e ~ot . N' h ol m1t. 'emely ·or hozzáteszik ugya . h t. , o n . >> a a nagy • saganak nem tetszik, visszahozhatja«, jól tudván

ll1l

hogy az csak a legritkább esetekben hogy a leany . még egy zer vis .... ... E ·és t .. . ZS.JOJJOn gyi z mert ro teli, má részt mert t

t"rt'nik-· o e . .. e nnatt. l' , .d .. · a an mar l o Sincs arra. Ezt a látványt végignézni bizony egy.. >>~gyságának sem ártana ; sokat tanulha.tna.

bel?~e _cs talin enyhébben itélné meg tapasztalatlan

ládja ~ztimára.

Földes· féle ~

Osztrák császári udvari

~cR·

zsirto.laD, árialmutl:;.n, '!'ögtön sz6plt. Ára. l koro a Xapllató as ea-écz tilá!fOll. l&:Ö

c c 1édJe nem megfelelő

ásirlását.

•

- -. ...

Porczcdlánokr61.

Aenedas, Amasis, Aristophanes, .A.lsimos, Anao· lés, Andocid~, Arachion, Archonidas, Aristophanes, Céphalos, Cachrylius, Charés, Chélis, Cholchos, Cléophrades, Clitias, Doris, Dciniades, Epictétus, Erginus, Ergotimus, Eucérus, Euonymos, Euphronius, Exekias, Olaucytés, Hector, Hégias, Hermaous, Hermogénes, Hieron, Hilinus, Hischylus, Hypsis, Lasimos, Mikadas, Midias, Naucydés, Kéandrus, Ouésimus, l'amaphius, Pandorus, Pautheaus, Philtias, Pru·ynus, Polygnotus, Poseidon, Pra:xias, Psiax, Python, Silanion, Soclés, Sosias, Taeonidés, Theo.::s:otus, Timagoras, Timonidadas, Tle~on, Tyohius, Xénocles, Xénophantus, Zeuxiadés. Ezek között némelyek fazekasok és fcstő mü\észek voltak, mások vagy fazekasok vagy rajzolók. A fent nevezettek között van egy bizonyos Céphalos, a. kit Aristephanesnek ma is ismeretos tréfáiból ismerünk. Ime ; igy teszi halhatatlanokká a nagy müvész n. jelentéktelen, kis embereket!

(Folytatás.) Görögország.

Nom lehet bennünk kétség az iráut, hogy a. ovázáknak egy nagy része házi használatra készült, de viszont bátran kimondhatjuk, hogy ezekből vajmi kevés maradt fenn az utókor számára . A legtöbb, a mit ismerünk, templomok, magánlakások feldiszitésére szolgált - elegancziájuk, proporcziójuk s ékítéseiknek természete, tárgya. is ezt mutatja.. Azonkivül a történetirók is megerő sitik a keramistáknak ezt a feltevését. Némely váza oly óriási, mintha arra lenne kárhoztatva, hogy örök mozdulatlan.ságban várja, hogy lesujtsen reá a végzet keze, mely valamikor porrá z uzza. l\!á.soknak teljesen hiányzik a fenekük, ezek már így készültek, s mivel semmit sem lehet bennük tartani, nyilvánvaló, hogy csakis diszitésül azolgáltak. A régi kinai vázák között bukkantunk haeon16kra. Tudjuk, hogy o. halottak haml"aít eserépvázá.kban, azaz urnákban tartották. Van a császári könyvtárban egy fekete fcdelü váza, melynek egyetlen diszo egy babórkoszoru, erről egész bizonyossággal állitják, hogy IIIiltiadcs fiának egészségesek és természetalkotott hamvait íoglalja magában. Ezeken a hamvTedrealakjnkban maradnak a ken kiviil találtak még a görög sirokban sok, a halottra fek-tetett vázát, vagy olyanakat, a melyeket szögek tartottak a sir falához erösitve. DekoEgyedüli elárusitás ráczi6juk tisztán megérteti velünk, hogy nem temetkezó,:,i czélokra készültek, haucm hogy a föherozegi udv. szállító és ortopéd halottnak kedvcncz tárgyai közó tartoztak, meozipészmester Budapest, IV. ker., Kossuth Lajos·utcza ]yekkel szobáit ékesitette, s melyek közill egyiketmásikat hálás utódai vele együtt; ternottek cl. ~~~----------------Eppen ugy kerülhettek ezek is a temetkezési helyre, mint o. nagyértékü ékszerek, fegyyerek stb. Sok vázán oly érthető felírás van, mely egyRoyatvezetö Garami Béla dr. · magában is megmagyarázza a ozélt, a melyet szolgált. Némely amphora például ezt a felirást viseli : Athéni dij. Ezeket, annak idején, a MinerA májfolt. Uint már előbb is megcmlitcta májfoltok bizonyos fajtáját külső fizikai t.cm, vának szentelt olajfálr gyümölcsének olajá,·al behatás okozza. Ezek kozmetikai szempontból tölt\e, a harczi játékok győztesének adták át rendkivül fontosak, merb leginkább helytelen öltözünnepélyesen. A legrégibb ezek között a British ködési mód következményei. n!uzeumban őriztetik, má ik három pedig a Igy pl. a szük harisnyakötő, a nag~·on megkötött alsószoknya, szük gallér, szoros füzö m.ind Louvresban. káros hatással \annak a bőrre és szinének kóros Ha~onló, dc már Jcissé .ke\é hó eliszcs és clváltozását eredményezik . .kec ·cs formáj u vá zák lakodalmi ajándékul szolKözbe\·et\e megemlitcm, hogy sokan, termégáltak. Xémelyi.knck kehelyalakja vnn s ilyen fel- szet~ en első sorban férfiak, gyakran intéznek iratot vi el : ' hozz{1m kérdést milvcn módot ajánlok a le ülésre, - Örvendj ·s ürits ki engem az istenek no- ugy lát. zik, ho<;y eb.ben n. férfiasság .:gyik jelk~pét ében!- V gy pedig: -Em, cYehé!- Kiáltá_, l:ítjúk. l\lindezen kérdl:.~eli:1'e e hclyutt soromnsan válaszolek azzal, hogy erre <-emmiféle módot nem ll.lely a ré::-zeg ég mámorát jelképezi. ajánlok, mert a, meste~séges ~lton sze:zett barn~ De a leggyakoribbak mégis a szerelmi vagy arczbőr egyáltulan nem Ullponal u~y, ~mt azt ~z~k ráti ajándékok. Ezeknek mindennapi, egyhangu a. korzóbeli dendik hi;;zik, a luk kepesek o~'?k f lir' uk van, ilyenformán: A szépnek, a jónak. hosszat a. strandon feküdni é:> arczukat olaJJal meg egyéb kenőcsc:el .~c~e~ezni, .c ·aklio?y azt a 7agy: a szép leánynak. Avagy: a sz6p fiu, a ~zép nap ruennél jobban leporkolJe .. Az, 1lyen hm ~r~nz fiuknak stb. &tb. emberek a hölgyközönségnek mkabb mulat. agara, Vnnnnk vázák, a melyeket bizonyos külön semmint bámulatára zolgálJlak. ,. Már az eddirnekbűlláthn.ttuk, hogy a maJfolkiván r gra k1Lzit ttek a gyárakban. Ezek a meg· nJndeló vagy a. megajándékozott nevét viselik tok nem ilYen killöuböznek a szeplötől, hasonló természetü festenylerakódás?k ezek i~~ csak ke!otmagukon s igy biztos utmutatásul szelgálnak a kezésük oka és formájuk tcr el a no1 nem elobb korra, melyböl ,·al6k. Például : •A szép Héra nak•, emlitett ellen::;égétől. Igy azután az~ .. sem .k~ll ~a z P '.rimo enusunkc rtb. Végül - hiszen az. i ....en bő,·en fe z getnem, hogy kezelesük mód]a. lllber m'nden népnél megt lálja ugyanazokat a. i~ némilea eayezik. Legel~ö orban is meg kell gondolatokat, ha ki~;sé , f ,b . .. bajt, ~ert c?ak .az ok ., 0.• "k . ké . as orma a n lS - a. go- állapitan~k,c mi oko~ta, .. go 18 z1tettek áz 'k . . megszünteté ével remelhetJuk a gy?gyul~st, Jlle~\"e ké""'. 1 v a at hll'es embereik arcz· lást ~- ok kideritése után a bor lehamlasztasa Y"' e , >agy neveivel I f . ru · --= k ll ' a. Croe ~ us • D anus . · gy dtaláljuk a ázákon Ja következik, melyet a kö,·etkezőképpen ·e veÁJ· • ·1 tb. novc'tt Do 'k cc~t as, Sapho, Anaeréon · CZl'- a ' 'k : Ga · fél t:~ült k miot a~ a. k 't'aza · !'O· • l k ·. öbb k6- g ~niEnyhébb csotokben ha::.zn-'ljuk a rnllll: 0 :r 'l , . or, a mdyh u hit k 'l '· rö szeplökrémet a kczelé:bez zük:;éges szn:nu • ;}"l vanos cs ut6la"'os l 10'd ÜJO. o o1a.ta. tehát c· · "tt • a mmt •. uek, elhunyt nagyjai iránt. z, C"y ucp. z i ro" krémtncl és &zappanua l egyu Ug) • . 'l mar · 1eitla · .... m · Ez a, .keze1cs1 n~ a szeplo• kezelé -ene . A mi a görög vázák k<Lzitöin ·k . . m6d rendld iil envhe lefolyásu és e.zinte e:::zrevet, • . nevelt 1Ucti azokn a k- szama 1 g-tó. Ha a né,· ut: ' 1 n ül tünteti l d: májfoltokat. • , •• .. .. <lll I.."L a. .z . úll ; (természete.0 <'11 gor •. •g b(·i ul•kc·l a rnl'llv•·k..t f'11 'd 1 :-.r. knc. n hb . l't~kht>n, a hol a . zrploktem • . • ' • ) n om :r.n Int ~;ikt•IT('l Ilí"m kN·. ·gt 1, u1á r N St• bh VJsszaadnt n. m. tudol..) lpo.c rn, e:t. n7! jdtmti h BZPrt.' u .ill ~~"7e1t b~Il mlnS2:t6 S1dt k ll ltE1B 7 • az illető h.é-súte-tte. R.t prd.ig ez n ~z.6 : ,.g;ap.~::. Mtn · n. en &7: r k a . ammi-fé-lP b rbámla:u 6k. ez azt · j lr-nti : íc"tC't! .•'\z l\1Jt(·nli.kn~ ~~7.f\kc:.n f~:~ ~ a~z~lat~n61 Q k :' l nd ' ~~ rr wetet. c:te, lt<alállllltÓ k ~"S":ltök rogy f, •ct''J;: ne·n~it itt fidjuk tl l l ttd hl 1r h ... ,·izzP.l (, kvl07 ú · ieh·

GYERMEKEK LABAI

"Chasalla"· sandalokban GERŐ

4.1

Kozmetika.

a: .

l bet ürendurn :

l . '\ J "' , :d~-m )U. c l cll lll). ni, utttnn brrtl'.llll'"' 1 1 <1 t tiJ'Z'-tolnt ' lill'! J• • ll,,,, .. tl ''Zik · a lwuun:::zto • .1 •

IVO- Z.:lJl}l:lf l

\'".lt-' , .. "

Vasárnap, maJ~

AZ 'U'JSA.G

. attával val6 szer alkalmazása. Reggel benzmes v . 8 •.• :.lll ' z:;rro ·J>!' gyengéd letörlés, majd a II. azarou használat~ k_ö\·~tkezik. , ·r !Lok eltünle· Szublimut 1s alkalmas a: .ma) 0 k szabad tésére de azt az elJ' árást csalilS on•osna JJlO<J ' · nkit ' hogy " végeznie &s Ó\a intek nunde , . aedelines .. . é , . ki' ennek a 'esz f el el osseóre ne >arnon D(} C CJ kezelési módnak. . szobát kell A kezelt erryénnek 10-14 napig u őriznie, társaságba nem ~árhut. fontos az, ~lindezcn kezelé:;elmel nagyon h tása ellen hogy a foltok körüli bőrt a szerek b~ ..a.üli tiszta, megvédjük. Czélszerü ezért a folt~k ~\t ,·nslnS 0 ép bőrrészletet a kezelés meg~ezdese e gummi·oldattal jól beecset-elni.

Hull ahaja? ::::::·::,: Petrol~um;,~~~ Egy eredeti üveg ara 2 korona. - J~~~z J 6 zsel·kbr~ 1 1 ,~1

Gara Géza és Tsa urogéria

~~s~~~ :u·jegyz~

_Vasárnap, május 17.

~ mint .?'

c;:;~r

. . - .borj_u~áh-kocsonyát (aszpik) szoktuk.

a Co.lr~C kihult, gondosan feladaraboljuk és , kis ..a szcp, hu::;o::; darabokat has:.máljuk fel, no a borL l•"·z··dJ'u·:•. 1 . .:\. maJa" • · , cs • zuzal • pe di rr ~"' ~ li ro'l u..;: hékouy t!~clotekrc Yágjuk. Ezenkivül ha..;znál~ li~tun~ meg hozzá. : sült vagy zöldséggel megpárolt .._. .. a,, ~.a:sa ,-agy pulyka mellchu át, bőrét öl és '"".~verJ ctol megtiszti lYa és ,-ékony szeletekre Yá...,va · · · t szeletekre \ágva; karikárn. "'szelt ' ' eült f"tt liba .. illaJa ~~Jast ; levétől felszikkasztott párolt gombát ; 1cvetol fcbzi.kl-·a . t 't · . l\fik '- sz OL 1gcn apro. eczetes uborkat. egy alkalmas hosszas for a 'bkocsonya leesepeo-ett o , öntvén orm~, a egy ujjnyi vastag réteg ko cson y át , azt Jegre teszszük s ha megaludt csinos ren db en raku k , f , ~ort d n ra a ontebb elmondottakból egy ujju',. ~ ulgy, .. hogy a furma oldalától, körül, egy j.l c Y uresen maradjon. Ekkor önt ünk l'á Ennyi kocsonyát, hogy egy kissé ellepje a hust is ~~.s~k ha ?legaludt, folytatjuk to ább a réteaen~ 1 ·e· erakast, mig a forma me" nem telt.. Ez~tán l gen vag h'd o 1 Illegfelelő , eg ~elyen ~-egaltatju~. ~álaláskor tott 8 kif osszu talra bontJuk s forro nzbe márIlli acsart ruhát rakunk a !ormára. addig, g forllla. a galantinb61 le lll'm emelhető. ~élyeb~ t~lá_n nom mély formában, hanem csak Baztal . aJta. pecsenyéstálban a. melyben a galrat~s adhatJa nagysád - akarná megaltatni an mt a tb . is elegendo' cse ~n 2-3 ~ramm dlnzah6lyag nem 8 .. k .' , gy egeszcn c>1 IS mara 1at, mcrt lennie zt~ seges a kocssmyának olyan k<'ménynck cliözn?1 ancm az eselben a le et tessék jobban •~y esctleg, a k··ocsonva t··omeny1 · 't·escre, ' · egy b .'~" 8 '> BOrJulabat is lehet a barm:nillmssal főzni. \'a.jjal a~na szeletek. 16 deka rozslisztet 14: deka szeli; osszen:orzsolva, még 14 deka héjastól rereszeJ:Ua~dulat, 14 deka porczukrot, fél czitrom l'llnk .' sarg~ héját és egy egész tojást összegyulla a. e~ a tesztát hideg hélyen kissé pihcntetjü.k. ká.n 'V 'kszta IUegkeményedett., meglisztezett deszés to·~ on~,~~ ~ünyujtjuk, fehér mázzal (czukor és c:z1t. eherJeból) bekenjük, vagda.Jt pisztacsiával czlll. {~mdar~bkákkal megszórjuk, aztán 10-12 liörznt romszegekre vágjuk. Fehér Yiaszszal be0 kissé leh~~ mcze'? középhőségnól megsüljük és hu. ll:láz kö u t, kessel óvatosan leszedjük, mcrt a C nnyen megreped.

°,

ctuko:~a~ol~dékenyér. ~at \"erjiik

tojá

s~rgáját

14. d eka

~e>erve tegyunk egy talba. s add1g ke-

\>et.. A~u~1 g szép világossárga lesz és hólyagokat

reszel' "k ~u .~eszünk 2 darab finom c okoládét, megke;~. 'k Ol!:zel~:-v~jük 2rc~~el~ l~l~vel; ~!ost ezt közé e ~~ beleont·JUk a toJassargaJa es czukor !!Zük' 4 loJa fehérjéből habot ,-crünk, tálba tesz8 össz _azt egészet jól ö szcke\crjü.k. Ha már jól for;áb:n ke,·erve, beleöntjük eg_y \ajjal ~~.nt ~jobb 8 nem :alami ~1cleg sü,to~en meg~utJu,k . alakj hosszukas forrnat ha ·znalm, hogy kenyer\Tigy: 1egyen. Ra. mecr0 van sütve, fel zeleteljük. 8?;4rad~zunk azonban, hogy sütés közben ld ne rfon. Ismételten kipróbálva. blkkele~:tópor .~kkelr~; Kitünöen .tisztitható . a. arész fi ny1 a. kovetkezo ponal : l resz hamuzsn·, ll:zt jóln~.n porrá tört kréta és 2 rész fehér agyag. ~zel sü ~~sze kell keverni és használatkor kis ru Péppé keverni. ll.

:--...._l

legjobilb;m:::::-:~~--~~~~~~~ Z A l\fagyar gyártmányu pöt·költ k á.vét X 4:.20

•• ~ AT 0 S csokoládét ... 3.60 kilog!annno . , .....: ka.ka.ót ... ... ... > 5.40 l(&.l'ilT~:.."!l,t fr11nkó b.lrmely !llomáer& küldi; o ~ vZSEJ,' '!! Jo'lA. cz:tlg, GYŐR. 719 ! >

tazdasáti tanácsadó. · A CSirkék t ~~?efaj h' ollváltoztat.ása. l\Iajdnem mindcn ._a.ll szineze~~o~s.zor Y~ltoztatja tollazat-' t, mig "'~ak kib . . elJesen kialakul. \zél't, ha az anyaSztnezetiiekUJasakor cs1'b''_,_ en~ még nem tökéletes ~:~ladik tou~?em kell megijednünk, mert a har~lldbe hozhal~oztat~s a szinezeti hibákat még lletn szabadatJa · llven · azonb an mecr · h J c l'l:ie'k• utan °BY '\Talóba nev~~ünk, mert nem tudhatjuk~ 14 fekete f .u tokoletes szinczet ück lesznek-c. ~&rn;y., lU ~Jt)~ukok például ki.:cs.ibo korukban anyatol~ak ~~ ~asré;::zei~en i.öbbn~-iro fehérel•, t·t llladik toll .• nové e utátl &zürkék, s c ak a e~ ~t· valtoztn.U38 t. l . ~~ lllél t "bb u ·an c znek b zta fekek~tfe~{ete t~n ~zonban kLc ibo korukban a klll. b~1 tonn7.:~,tra)tuk. at~nál való. zinühh, hogy ~stt cslhfk.. ;:k krfognc;tnbn l . 1.. H . ~l "-- · zatuk.at 8 ár c. ak Ut 7.et v 1tozt. t j k n ~.leszn~1: ..azért ezek csak n lcmtkább e-et;~ · ' · Zinre • e ~ an ncm1 l\ t . nez>e kifogá n1iUl k !:nn,ek tök~ a ] é. () i }·"JOj:~·~. úZ oka, h , l " ID U ·é-.ui kultJ . · c etien~.-.... ' . i: u c. ib '•l,ct rru.\ t· ···,1· z tu1. ell1·t( • toll·•....

b:r

a··té

'.1

~·cm kdl toy[thb

n~· {·,ztL·. re

AZ tTJSAG

használnunk. Ne~csak a fekete, hanem a tarka tvukoknál is különbözik a.z első tollazat :1 késöbbit őL _\. fogoly~ziuück fej e példáuJ rendcsen csikos, a li ntl au-cú bék háta 1cgtö!J I.myi.rc fekete, r~ Plymouth-r ok.s-Lyu.kok pedig csaknem miudig szü.rkepelyhcsek. A sárga. fajok ellen ben leg többnyirc sárgák. Ha. az anyatollak közöi:t fehérek is találhatók, akkor nagyon ya] ~zinii , hogy a csirke a harmadik toll\áltoztatás után sem lesz tökélctes szinczetü. ::\ofu1él sötétebb a sár<Ya pehely, s lllinél kevesebb az d ö tollváltoztatá kor a. fehér szárnytoll, n.nnál bizto&abban remélhető a helyes szin. A kék fajoknál igen ba.jos meghatározni a kellö szint.. A kisérletezések idáig még csak arra az eredményre jutottak, hogy nagyon \ilágos szinü c irkékböl csak el-vétve lesz &Zép szinczetü t.yuk. A pehelytollazatban a kék íajok hasa, melle, to Yábbá az első szárny tolla fehér, hát-a nagyon sötét zürkés kék, fején pedig egy fekete esik yonul végig, a kifogáaLalan szinezés azonban itt is csak a harmadik tollváltás után alakul ki. Az azonban núnden szines csirkefajnál egyformán áll, hogy tökéletes szinü t.yukok csak a söMtebb tollazatu csibékből lesznek. Előfordulhat persze, hogy a legtökéletesebbeknek látszó csibék sem váltják bo a hozzájuk fűzött reményeket, viszont a. kevésbé jónak látszó kis csi bék is kifogástalan t.ollazatuak lesznek a hal'madik tollváltás után . Ezért tehát legjobb türelmcsen kivárni a. szinezet toljes kialakulását a harmadik t.ollYáltás után. Májusi fagy a szö1őben. Ha tiszta időben száll le a hőn:tórséklet a fagypont alá., ugy az clfagyás nagyobbmérvü, mert ilyenkor fagyos éjzakára napsütéses reggel jön . A fagykár csak a felengedés után észlelhető. Az eliagyás külsű jelei, hogy a hajt.ísok rugalmasságukat, Ezilárdságukat el\c.:ztik. Fonnyadtak és barnás szinüek lesznek. Ha a szölőtő hajtásainak csak a. vége fagy el, nem kell bcaYat.kozni a szőlő fejlődésének to,ábbi folyamatába, mert a fagyott rész alatt levő ép szem folytatja a növekedést. Ha. az al 6 egy-két ép szem mellctt :1 többi mind el van halnt, akkor a \es~zöt egy-két l'ii.gyes csapra. metszszi.ik vissza . !időn az egész hajtás clfagyott, akkor megnézzük : maradt-e egyáltalában ép rész ? Ha nem maradt, az összes hajtásokat a csaprészekkel együtt eltá\olitjuk s helyette, k~sőbb, megfelelő helyen, fattyubajtást hagyunk s ezt kezeljük a további 'yben, több rügye csapra mct.sz\-c az előbbi hely tt. Az elfagyásnak tenné:;zotoscn másféle módja. is Yan, dc miudon c. ctben allmJmazkcdjunk a Ycsszök épen maradt l'é~zcilicz s igyokezziülk azokat mcgtartani. A fagy ellen ' édc kezni lehet. A védekezés abból áll, hogy a nöYéuy gyors bükisugárzását igyekezzunk mcgakadá1yozni. Ezt legkönnyebben elérjük, ha páratelt légkötTel vesz zük körül a szőlöt.. E czélra las~an égő anyacrok: ned\-es gaz, szalma, kátrányos hulladék stb. ~zolgálnak ; ezeknek füstje védőleg bo~tja bo .a szölöt s idejekorán alkalmazva a fogytol meg 1~ menti. 1\fécr a faO'ypont beállta előtt kell kezdem s a hajnali Órák ehnultájg folytatni a. .füstfcjleszté t, hogy a \esszök fölmelegedé e ne hn·telen, hanem átmenetileg következzék be, mely esetben fagyokozt-a szö,etroncsolás elő n m fordulhat. De ennek is es..<tk akkor nm értelme, ha nemcsak egy, de az Ö" zcs termelő \edekezik. Negyedik kapálás a szőlőben. Ezt a kapálá t ucry kell \éf!I'chajtani, hogy a. föld a tökék: tŐl a, sorok kÖzé széthuza sók akkónt, hogy a talaJ a t;Orok között hullámos leg cn; továbbá, bo?y a. tőkék nyaka körül oltványoknál az oltás helyenek kezdetéig mélyedés lcgyon. Ezáltal az lesz elé-rve, bo<Yy nem árazódnak be a fürtök és a nap gyengöld melcge jobban kihasználható. Sz ük ·ég esct.é~ a kapáláat ·· métehli kell. mert el yyomosodm hacrvni a szőlőt nem szabad. e. Harmatgyökerezés és tányéroz~ ... A mid?.n.. a "lo" kd van n'-it,-a a tőke nyaka korul egy korülsze J ' , ~ • • • .. t · é belül 15 czru. mély és 35 czru. al·m.croJU an~ rt készítünk. A kitakar tokeí Mma mél~edé. ~ ' t . kon - ha oJt·\ány - ugy a ucmc~, mm a1: n 1....,.' ·zröl a~ oltás I-örül, - ha urópai , ugy al aJ '. ;:, . . t "l ~ ~ .,:k nvakrészéről eg, kis araszuyt eru e, en e,,u... · · k ' l It' ·llt'uk 1 anna gyökereketeles · sse e a' o J ' . E ze.ket :z~rt nem ~zabad meghagyni, mert a talaj legfelső, legtápdusabb réteg 'ben 'aW:ak hol fejlődé~ ük igen eröteljes és gyors lenne es az öldal- és tulpgyöker k ~·ú~:isám Yo~a, me1yt>k n f jl" ~'·='he n m.ia.ttok JSsza.marad.n:m.a.k. A nagy sz~ razságok alkal.mÁ~ l azután ezek-~ fé-l:zini harmatgvokerek a:;áta.:7.Ságt{Jl, )} _:egcol e\r;U.S.:ttuná, l; • ü Z t-ll tm-nl t ol ."<1- é :'l t nlll!:. v' ·er.:. . p c lt'~r> h • t \ ' t-t .. ., , . ' .. ... · . . z ul•~c:.;l"~ ml'Tln~"': -::u v;n.t'l é· t·~ r>·' r , 1 \.l 1' ... ..l ' ' . Itt ni m'm t \ll1núk. h ttikc Jnir.d hih' y, 1 ~.1 t~( ·. jl _ 11

désü lenne, végre elpusztulna. A mult évben képés még cl nem tá •·olito Lt harmat.gyökcreket, most még idejében elszed vc biztosithatjuk az oldalés talpgyökerek erőtel jes Íl.'j lőd(·sét és a szölö szép tcnyészct.ét . ződött

~,Fiumet ~ ~

fánykeményitö" mindenhol kapható!

16:?3

~=~~~~~--· ••

Uzenefak. ( Kéziralokat nem aduuk viBB::a.) Kiránc.si. R . S. l. Tessék a Garami.félo szopl6crémet használni, a kezeléshoz szükséges IL számu zsiros-créme és szappannal ogyüt.t. Tessék elolvasni a Piroskának küldött üzenetünket. 2. Tudtunkkal nem lehet érté· kesitcni. Kú-án.c"i elöfi::etá. l. Református. 2. Egész nyugod• tan használhatja, eltünteti. Tessék clol-;rwii a.z F. M. Cz ..nek k!ildött üzenetünket. Azt méltózta.tik írni, hogy már másodszor küld ebben az ügyben kérdezó levelet. Mi \álaszoltunk is, de válaszunk elkerülte figyelmót.. Hl\ pontos czin1ét megadta volna, . azonnal váloszoltattunk >clna le>élben. Egy pc.sli kárés dófi.::ctó lcún!J(T,. A megnevezett eróme és szappan bizony nem Ífl sokat használhatott. Legalkal masabb Yolna, ha. megmutat ni magát, hiszen itt lakik Bud&r"tcn és igy könnyen mcgtchcti. E zt annál is inkább ajánljuk, mcrt, n mint a lcir6.sából lát juk, a baj mcglehctó"eu makacs. P. J. F'. legadott cziméro levélben küldjük a választ. 'i'6:!.12Y. u . clófi:d ó neje. Téssék elol\'asni az . B. -m•k k üldött üzenetünket. Tessók ezenkivül hetenkin t egyszer a hoját egy n agyon keYés Chesebrongh .vasoline-nal bekenn i. Ugyetlen leány 17. l. Tessék a Garami-féle h a.jhullámo..:itót használni. 2. Tessék vibráeziós massag"t használni. " . Te~sék ugy kezelni, mint azt OL<.·llé Szolnoknak küldött üzenetünkben ajánlottuk. Tessék elolvasni a Piroskának k ü\dött üzenetünket. 4. Feltétlenül szükség"'l a szappannal Yaló mosakodás is. Kolozsvári 1Jórax ·, vagy benzoe-szappan . Aggódó. l. Természetes, hogy kiszáritja, elég a. szappan ie. Leghelyesebben teszi azonban, ha ugy· kezeli, a hogyan azt az ~Lgyetlen leány 17 ..nek küldöt t üzenetünk harmadi· pontjliban ajánlottUk. 2. Víbráeziós massage, esetleg pa.ralfm-beíeeskendé!<ekkcl. 3. Olyan kenőcs n <-m létezik csakis m <-gfclclú f<-s té kl;cl lehet. 4-. 4. C'zukor tól Yagy édc58é~tól 1-cdöt. ,·izzel lehet kimosn;, 'izfesté1.. t , zintén, olajfestéket tc rpcntin -szcs~zd, zsU:folto t aethcr- ,-agy benzinnel. 13. J.-n é. OziJ:IJ.ére ! vélben l•iildjük a YIÍluszt. gU!/ s:át piros ;;zegfii. Közölje pout.o;: czimót lwzwetika-roYatunk vuzctöjévcl, a ki majd Ja,•élbcn fog ré.~ z letesen válaszolni. Tessék elolvasni a Piro;:k:ínak l>.iildöt t üzeuc.ünkct. K. í. :.ia-gys:eben. I. Leg,·a?ószinübb okn a r é rszegénn;ég. I..cghelvescbb lenne hiziorvosá.Ynl megvizsgáltatlll wagit. a ki majd azután a leghelyesebb kezel~si módot tudná ajánlani. Igy ebböln nagy tá\•olságból rumden vizsgálat nélkiil teljes lehetotlenség tanácsot. adnunk. 2. Tessék ugy kezelni, a hogyan azt a •>Cz .. né Sz~lnokll·:u~k küldött üzenetünkben ajánlot.tok, de. ne a.. zs1rtalarutot h ználja éjjell·e, hanem az I; sz. unros:cremct. , 12 o. s:;. elófi.~tó. Tessek elolvasni a.z eEgy !!'ta.! piros szegfÜ <<·nek küldött üzenetünket. .. K . F. Gy. Dr. Lakása.: Vill:·. Muzeum-kornt 18. sz. z. _-agyon jó eredménynyel Jnr, tessék csak a benne fortialt t.anácsoka.t köYetni. • . • .• 0 J. 12. Hosszu séták, mo:z:gás, .to;na, uszaa, VIbra,cZJ.os massage. Zsíros, könnyen l.nktato etelel~ . . _ S ema. Tes ék elolvasru az l)Egy szal prros szegfn1nek küldött üz<-nctiinke.t. , ., Meartkim. l. SaJnalatunkra ezen baJaban neJ.u tndnnk tanácsot adni. azon nem lehet változtatm. 2. Tessék clolnc;ui a , ez ..né .Jzolnok~-x:ak . küldött üzenetünket. 3. T ssék elulvami a;r. l>'L. Doz ·o Ujpe~t.Hlck küldött üzenetünk mó.sodik pont jáL . Gyö::u!Jvir~V· Ifapo~á~. . Orven~fuik •. ho~y az ~jánlo:.t s:z.<-rCJ>: bova,t.ak, h asználl?n t ovabb lS Duma-cremet és DJana·:.z~pp nt; e.~ek ~clJ escn ártalmatlan szé:pitó. szerek s rundesen .elt mltei.i.k ~ szeplóket . Be1~cdcl.: F?r::s~. Zombor. lWhden gyógyt.árb ót 6 kereskedesben ts kaphat Diana-sósborszeszt . -~~ k · t h · , sza.Jvtzneh .. k aJnzne . egyaran asználhatja. mele"ben kül" .. kelleme~ hüsitöszernck i merik. ' o onooeu H • H. Paks. • -em tetszett · · 'l • • szövet ról nu z' . 0 megrrm, mi yen feher met borszcszs;Pl·v~S!Plb~ P. mut vagy sel;yem? A selyliszt tcl; krét.á.~·al lehet t:~i. a. gyapJut korpáva.l, 1•. ~·hzdras ...,·nmolr k ' l· · . t· J. ák p~t 1·ol uru. -1 · ' ol . n ut zt ~omba t sikerrel pusz. · " ru,. ezze k U ·'l · t' t · . a. gomba. lllc.,fcketedi'-' c'. k;,, ]ilo l atlll a fa t, ak:k•li'

H' b ~ . " LUU titani a ~a::zputi _clöJb.tö., Bajo · . u viragturt.óból ki puH;· Tessék ,,,_v~ t •.mt.Y<:·l a l .orr-ázás a nö>énynek is artana. a tar

rá· .

ó:hgr~ 000.1 Il;l

g,v czukrosYizbe mártott súvaesot

. e wzru c.· a belebuj h11.ngyákat. n pont a le

OT-

cl]át'Ú~t töb · ~zür i' ml:t l i. f rte • '< -~ !! ~in' · ább 1:iinll ló a ztilclporrol (s<-hw,inu r grlln . , y minden drogu:s l.nf l - phnt.S. A h l nazy t·"::te.sá >;m, nem <::!aporodik a csunya fér~g. <l estenként ki ·cll e. k on>h<ib'l mind.:!n monsá.t eeperru. e : rni (.~ mind n ned ~ t: a s.mtt - e<e 1 ltcrt ·. ro~ • . f re~ ~ U\Plc t és ne '<'~ ' 7-0l,

.,az_t· u az

p rt _-ó l

JIS(

p·

Vasárna.p, május 24:.

Vissza a kalfarához! -

Házi munka és müvelödés. -

.~ t A régi nŐi tipus hivei, a kik csak a családi or t.a r t"k h't Ja az asszony birodalmának, s csak 1 vcst, anyai és gazdasszonyi kötelesséeret is0 ~ern~k, még most is védekeznek, még pedig h e;~ , eves.en, azok ellen, a kik a nő életének aÍat ~zelesebbre szabják, s a három elismert n .essegen kivül negyediket is megállapitaé~h ·t a kultu1·ához való ragaszkodást. Valóban a ..e etlen, miért féltik a régi szellem hivei delot a kulturától s miért látnak benne veszeid ·~:Ji ha az asszony el-elkivánkozik az ős lo~ • fogva megszakott körből, ujabb, üdítő seX:g~re, a kultura világába. Ezt a· vak félelmet rá .0:1 sem teszi megokolttá, csupán a magyati zasara tudunk valamit : hogy a modern női sz~·ust me~alkotói csaknem teljesen meg akarják un:Étnt a nő házi és családi kötelességeit. ·sem ·.z a tulzottan radikális szándék, a mely lll erllll ~e?egyezést, semmi átmenetet nem islll' ' ~eltan döbbenti meg a multak hagyotabbya~o~ ra~aszkodó lelkeket s a legelszánez a v . e , ezest hívja ki. Oktalan és fölösleges Bzük ,,kim~letlen ujitó szándék, mert semmi élesi~~g. nmcsen a két ellentétes fölfogás kikáro 8e~ere, de· egyuttal magamagára nézve azt 1 ~· ~a egészen merev formában fölteszik 'leg a kerdest :teljesen aháztartáséés a családé kuh~~:~ a.z asszony, vagy csakn~J? tel~~sen ~ vála a.e es a társadalmi munkae, vaJJon J? h 1 sztJa közöttünk az utóbbit ? Bizony .senki, r~l~;tnk. okos középutráá l€'gtöbben szavesen

k\ °k

Városi emberek. Járnak-kelnek sietve S arczuk merev, hideg, Rogy ki ne tárják szivük' Az utczán senkinek. Csak néha óvatosan Tekintnek szerteszét, '' Valahogy le ne hántsák Lelkük hamis mezét. Szenvednek ~ örülnek S nincs rajtuk változás, ~ogy meg .ne irigyelje s meg ne szánja más. Belül hiába hordnak Borút és sugarat A félő titkolódzás Az arczon ott marad. De ~a utczák sorára Borul a csendes éj, ~~t~on, hol nincs irigy szem, ltor a szenvcdély.

A s~.~v ~lsirja bÓját ~ klonti örömét Es nincsen más· tanúja Csak az éj, a sötét.

~ mint szfinksz-sereg lebámul sok fal, a komor, R?KY. ~eg ne tudja senki, Magottuk hoQy mi forr.

AZ 'UJSA.G

A középosztálybeli nőt igen laza kötelék .vagy ha nem is hiányzik, nincs meg a végrefüzi ma még a kulturához ; azért tuloz az i_s, hajtásához szükséges energia és ügyesség. a ki félti tőle és az is, a ki egészen el akarja Ha n em üres időtöltésért, léha társasboritani vele, rnert amarra semmi ok sincsen, . életért mond le az asszony a müvelődés folyemehhez meg hiányzik a mód. Annak a müvelt- tatásáról, ha minden idejét házi és családi kötoséernek, a melyet leányaink az iskolában kap- lességek teljesitése tölti ki, föltétlen ti. ztelelet n:k, meg a melyhez olvasmányaikból, föl-; - érdemel; igazságtalan lenne, a k.i mulasztáf:áért olvasásokon, szinházban, esetleg uta-.záson jut- .korholná, de . belenyugodni mégis csak igen nak, nincsen gyökere. a lelkükben. Megkedvl'l- kivételes esetbon lehet.. Gondolja meg mindcn lik ugyan a tanulást, jólesik nekik a tudás, . nő , hogy a kulturához való hüséges ra.g aszkode annyira nem mélyednek bele, hogy a kul- dás, akár áldozat árán is, kötelessége. Kötelestura alkotó részévé váln~ az egyéniségüknek. sége saját magáva,! szemben s kötelessége a Ha férjhez mennek s más időtöltéshez jutnak, férjével és gyermekeivel szemben, mert nemcsak vagy kissé elfoglalja öket a házi és · családi a hatalmat, hanem~'a családi élet harmoniáját kötelesség, ugy elszakadnak a kulturától, is csak azzal az eszközzel lehet megtartani, mintha sohasem lett volna benne részük, a melylyel megsz~rezték . Az a nő, a ki leánymintha sohasem ültek volna dusan teritett korában szellemének élénkségével, a müveltasztalánál. séghez való ragaszkodásáva.l és lelkes tanulásKinek ne lett volna része abban az elszo- vágyával .-ette meg a .. férű szivét,, csak ugy moritó látványban, hogy olyan nő, a ki leány- tarthatja meg ezt a szerotetet és a, vele járó korában mindenütt ott volt, a hol tanulni le- becsülést, ha a házaséletbon is ragaszkodik het~t~, férjhez menése után ~emondott egészen hódi ó tulajdonságaihoz , a mcnnyire egyéb a müvelődésről? Kinekaszivét nem remegtette kötelességei engedik; · Nincsen józanul' gondolkodó férfi, a. ki az.t meg a ·p"<l.nalom ezen az átváltozásorr? Hiszen olyan szomoru. látnivaló, ha a nő, a ki ifjusága kivánná a feleségétől, hogy hanyagolja el anyagi esztendeiben egész életre törekszik, házasságra és erkölcsi kötelességeit a szellemi kötelessélépése után lemonq az élet J~.rtalmának igen gekért, de nincsen olyan férfi sem, a kire nyo .. nemes részéről, a kulturáról s annyira elmerül rna~ztó hatással no lenne feleségének a kultukötelességei teljesitésében és a társa~életben, rától való eltávolodása, föltéve természetesen, hogy l:)lszakad a müvelt égtől, . az egyetlen hogy maga a fér.ti benne él a kulturában . Sok birodalomtól, a melyben a saját életét is él- asszonynak a rózsaszinü álma és ·sok férfinak hetné. Vannak kivételes esetek, · a mikor sem remélt boldogsága foszlott szét e miatt; merb az asszony, sem a férj nem tud változtatui hiába nlinden háziasszonyi és anyai erény, a helyzeten, a mikor leküzdhetetlen akadályole Iliába a feleségnek miJ1den jó tulajdonsága, állják utját az asszony job!f' szándék~,nak,. a a ..mol.y ~ér.ti ~omoJy sz llcmi életet él, az a legtöbb esetben azonban az a_karat h1anyz1k, muvelodest cppen ~gy elengedhetetlonnok

l l

leO'inkább az orvostanár tudhatta - de hát 0 a férje volt, három gyermekénok az apja, a kenyérkere. ő, a , család ~~n;;sza. H~ meg~.al, vége a nagy fi.zetesnek, .~ Jül~L.nek ! Koltekezoon éltek mit sem tettok felrc cs most meghal ! . Feleki Sándor• Benkő mecrszántn. az asszonyt, résztvevő 0 'z cmmel nézte a még mindig formás alaku, · de már heFvadt arczu nő könyes szemét, talán \ valami lelkifurdalásfélét is érzett a mult mia.Lt .. ~ és a miért évekig nem törődött ezzel a családIrta M. Hrabovszky Julia. dal, ezzel a növel, a kihe~ egykoron · olyan ,' H 'thné t t6s után mind]'árt más- gyöngéd érzések füzték. Az 1gaz, hogy az már orva ' · ' . a teme tt "" nyugtalanul varta regen vo1t, d e az o" l'ango l'o szerel m ük' azert 0 ·nap .~agyo~,:-~ga ant.' . árt a ki az urát · mégis elvitázhatatlanul létezett egykoron és Benkat a J.ill.es orvos an ' ' t' · bb d if' k · ' betegségében az utolsó ~o~apl le~ka ~tny~l!~- an mo~ vatabz JU h~n mamor emgyóg.yithatatlan E!l 1\finth y a beteer meermente ero e e a czw. azva e p ana an a 1res profes"zor al~tt k~z te. l h t t~g az orvo;'nak kevés dolga - agyán, felmelegitette a.z özvegy ember szivét mar szo sem e e e ' · · ·b 't ' " memerérte h ' · dt és Benkő inkább mint rokon es JO ara es o .!='o ' " ogy ,megnezl a nagybeteget. aft~eratott csak fel mindennap . a beteghez. Igy k~ri_ilt B~nko ~anar a.nnyi év mulva ismét l övidebb-hosszabb ideig marad~ t!:ye_n~or Ho,r - a, Horv,a:th-hazba, es let~, a.nnak mindenna os ~áthéknál, a szerint, mint azt.~ oriasi .el!o~lalt- lato~~toJ~ egy. ~onapon .:>- át. Horváthné gyper, , aedte de ; hoery örornest 1dozott a meke1, ha.rom Jol ne,elt szép leány sága, dn megeno ·, "' tt t'tk Ini · Egy - ador, · , l vette körül az uj o , va1asagos 'l azt nem igyekeze 1 o · acz1ova 1 ~::n :ége~te, körülbelül ~usz év előtt, k~zd?, ~~gybá_<?sit ; szomoru helv~etükb~~al~=!e~~:~t fiatal ' orvos korába.n, romdennapos vo o ent tunt fel előttük a hires rof va, Horváthéknál, de azt~n egyszer,re osak el- Be~kö legjobban a közé "h~ esszo~. ~ dt Későbben m1kor meghazasodott, a Edith-hez a ki k ~ t pso ~z vonzodott, mflara; · :t egy gazd;er, gőgös gentry-leányt, be- anYJ' ának' CRakh sza a~z ott masa volt édeso 'th'kn'l d . l az volt mint ' "'H oay me()' szebb , m,eg vonzo'bb e esege t tta., ugyan Horva e - a , e illlve ~ hn, o mu ~nyok nem rokonszenveztek, az össze- val~mi s t~r\at e eg~koron. 'olt benne ~~t~etés ~ két csal~d kö~ö~t késöbb teljesen jongó leufond~' sze~vedelY_es odaadás, r~akádt Horvath mar sulyos bete()' volt .. d " dese es, a illi pezsgesbe hozta a mar megsrzvostanár · mar , par , ev , o, ta gyermekt o o •.. e még m·m di g nagyon er , ·dek es, n1·1g l , oreere o ~z ogy m.ikor a véletlen összehozta B eke"~ nkegyvenot éves férfi zivét. Az első pillanattó~ ozve ', H , thn • l ·Az en o -ezdve hogy Edithet megpillantotta, valami az utczan ~;v~ · ev?. · Msz~n::ból kitört Ö,_,ztön..,zeri:i, legyőzhetetlen vonzódá:5t, érzett a panasz, a ket egbeeses, hogy a ferJet elveszti l , k'h k . t" ü naiv 1madatt.al h tt . e eany a oz anna me1y uz , , k"vé'tte So a em szere e llgyan azt az embert) - azt: ráfügge.,ztett _tekintete egész napon at -~ · A néma utczasorra Révednek hallgatag. Közöttük bú- s örömtől. Szakad a könypatak. .

Akadály.

o o:

.- 38

'------------------:-----~A --------------------------~----------------------------------~ Z U JS Á G Vasárnap; rolijus 24:

tartja az asszonynál, mint bármelyik házi vagy s talán nagyobb elkedvetlenedest erez, ha fcleséaének a müvelődéshez -val? ha,)l~nd~ságit fik~ziónak látja, mintha arrol gyozodnck meg, hogy valamely házi erénynyel dicsekedett jogtalanul. A legtöbb a.sszony, az, a kinek nincsen sok gyermeke, azért nem élhet méltó szellemi életet mert egyik.-m~sik köt~le~~égét. a szükségesnéi na~yo_bb m:rtekben,telJeSitl, a nelkül, hogy ezzel akárkine~ lS hasznalna. Vagy jót tesz például gyer~~kemek az lanya, ha folyton velük van, ha:. t~n zs.~rnokosko,dásukat s megengedi, hogy szun~elenul zaklassak? Nem cselekszik-e okobabban, ha dolgukban és játékukban is önálló_sághoz szaktatja öket, ha leszoktatja öket arra~, ~?gY: mit;-.duntalan alkalmatlankadjanak s megcr,ct~ vcluk, hogy az anya nem szaigája a g~ermckcnek ? Elég sok kötelessége van az anyanak a gyermekével szemben, éppen elég, ha ezeket teljesiti ; a mit ezenfelül tesz, az fcilösleges és káros, mcrt más kötclessérrtől vonja el : a saját RZemélyével szemben ;aló kötelességtőL Aprólékos házírnunkával is, a miben több a jóakarat, mint a haszon mennyi időt turl ellölteni sok asszony! Ezzel ~ru használ senkinf'k, \agy legalább is sokkal kevesebbet, mint a mennyit elmulaszt miatta. ~Ii kellene ahhoz, hogy ez a méltatlan helyzet mecrdltozzé~~ '! Eay kis energia, hogy a nő a gyc~ mekkel cs a háztartással szemben is meg tudja \édeni saját jogait s erősebb ragaszkodás a kulturához, a mely lehetetlenné tecrye az elbzakadást. ::\Iind a kettőt az iskol~ kezdheti meg; ha itt elvetik a magvát a leány lelkében, az élet nagyra növeszti és megerősíti, migncm el>álaszthatatlan részévé lesz a személyének. Ez lenne az iskolának csaknem leanagyobb diadala. o ~ csalá~i k~tclességet

Gyávasáo-e az öngyilkosság ? '

Válaszok. -

:Blctünk végczélja a temető, hova. az élet rengeteg

küzde~ein,. megpróbál.tatú.sain keresztül okvetlen et ~ogunk. JUtru. l\Iaga. .az elet a legnagyobb hazugság, maly tgérctctt ~;oha. Yagy esak·a. legritkább esetbim - klvált-

sá.gosai számára. - váltja. be..Csak egyszer·kétszer kell ,.-alakit hazugságon érnünk, hogy aztán töLbé hitelt no adjunk neki. ~s -hányszor csal meg bennünket az élet?..• .-\zokról az öngyilkosokról, a kik embertár:;aik kárára elkö,.-etett büutett, esetleg ennek következményeitól \aló félelem, >agy más efféle mia.tt válnak meg az tlettól. nem érdemes beszélni sem. Ezek gyávák. Ellenben azokat a kiknek lelkivilága a mai kor félszegségeivel nem tud harmonizálni; a kik megundorodtak az élet hazugságai·

tól) _a kik~en m~grend~I.t a hit·, !~tört minden remény ; a kik cs~pan a mtatt adJak fel a oze lta lan. meddő küzd el· met, s hato~ elszántsággal és nagy lelki eróvel eléje mennek az amugy IS elkerülhetetlen Végzetnek : nem, - ezeket a~ cmb.erckct nem szabad gyáváknak neveznünk. Egyenes. bator Jellemek ezek, a kik a hazugságok elói szöknek, s az e.gyct~en ?agy igazságot, a halált keresik - önként.. Nektk mar nmcs hitük, tehát nem tulvilá!!i üdvöt. boldogságot, ~anem . e~yszerü megnyugvást, k~resnek ~s talál· ~a.k. N mcs h1tuk, tehát utolsó utjokat is a hazugság egiSZe alatt kell megtenniök ; mcrt nem-e ott :Hl a temető kapuján a fc:lirás : Feltámadunk ! ... Szakady Rezsó. • Szeriotem az öngyilkosság sem bátorság, sem gyá.· vasag; hanem. elszántság; mert éppen olyan bátorilág

k~ll .lemo~~an! az életról, még ha abban a pillanatban ketsegbee~!-ó .. 1s, mint. gycíxa:;ág nem megküzdeni az

' ·g de l

•

. .. 'lk • ba sem gya.vasa ' k' S zermtem az ongy~ ·ossag so ~ , k .... I.Jlléoye

elszántság sem. Mi nden alkalomma.! es or:désszülla között az illető öngyilkos bánat· e~ . elkeser ·nc!itó ok lelki erófogyatékossága, vagyis k.apZSIS~~a. rlk~erÓ van, az élettól való meg>álásra. A. ktb~n e eg e bá.r sokkal nem válik meg önkezével oz elettol, legye,n_ . ál életuntabb és elkeseredettebb a többi ba.Jtár~~mF :Iöp. '1

•. ·

JungreiB• u

elénkbe gordult abdályokkal. Sdw;ar:: Dc::söné.

. ·· gyilkosság• ! \rrJ. a. kérdésre ho"Y gy ó. vasag·e az on Ot éfea ' c , " ' ld 'ó Ulaga.Dl· a >ála.szom : nem. Itt >agyok elo J>~: . a. l ke voltn!D• koromig g.u.dag és előkelő szulok . g.yerJcl!ebb szüJeun 1 do ugy a hogy serdültem, ugy lett mmd .~ t 0.. tte!ll ]áttn[ll vatT~·ona · mikor tíz é..-e:;; koromat betöl .'r akkor o.J ' b 1·1em 01a · oly iszon'-"ll Ya!!voni bukást, hogy e bo ko·· t L!ítla[ll • J -· • ' l t ez · · · ki ve~zctt minden i!luzió, a. m1 az e e evezett J~' ' drága anyám idegzetét tönkretéve, az u~k jób~rátat· ! barátok elfordulását, kik csak a. ..Péll;znet ;.~tlttelll be 2LI 0 Kisebb >áltozattal, de nagy k uzdesse lllagasrtlngtl óves koromat. ukkor megismerkedte!ll ~gy ·eJ.llberrel. . · a v1lag · • eló tt e.1·15 ~ert I.Il!Dta. un 1 tielll c~ , havá ban e ,. ) h 1vatalnokkal ki hamaro:an meg is kért. Ez ev Ja.nuar ioden fa)' menyasszou ·a. Kárpótolva ére7:.tem. maga~ i!ádta.?l ek~1 dalom:ért, a mi eddig ért. Volegcn.vern~ban tüztu~ . ·. h aNa on· szeretem még most is. )!ost Il1°J 11 ~ Ulcgbnlt tt eskii1·ónk napját. Iáreziusban h1rte!en oapoa le., · .. ;:myaOl · ·. ug)•a.na<~OU o. • 0• szo JO c::o . f c lo'ltluzo· d rag:~. 8uyaraz 6 k ll ü tlen hozzám vólegénye!ll, m~dc~ 1·:ftb~O lllég ~ , nélkül. Ezenkivül is érnek az ulobbl ult életelll• csapások. Ha. átgondolarn az én ~y~~~~ J;özrl ~"~gyd ki üté,·es koro:n ót!l. iárom a kah•ana · rá!ll \'lrra .'; a, megórüléshez. {éle:, ~~ttól a n?ptól, 11~ Zs.illl a. n~S~i hí.tom kétségbeejtő jövóme.t, Illll;ese~l ~c., ]:s Jl)ég Sl~!ll· világon, szegény \"agyok, llll lesz oelole bul Ezt ne"ez011d·• bátorságom ezt n. nyomorult él~tet cl?o t 1·CsJk az 1ll 01t én ~yá.vaságnak: de ~;ir. nz..öng~~~3 ~~goki . .még ucJll ~ hatJa, llogy gya1·a~a:; az ungyilko""'1o' , 1 boldogtalan. ·•él[c1t lcaltY· · ..

. Ggy érzem, megérdemell1ém a hős jeL~ót, ha. most on~y1lk.os tudnék lenni, mivel szeretem az életet. :t:s mégis gyavasa~nak tar.tom az öngyilkosságot. A megfontolt és ne~ plllanatn~'l clmezamrból eredő öngyilkosságról szolok, me rt ll!n~'n ez utóbbi nem minö ·ithetö. zerin· te~ az ön~yilkos tetténok elkö>otése előtt mérlegeli hely· zetet, s :a.l~~zt a pillanatnyi, bár borzalmas halál es a nem. k?':c:;be borzalmas, mert beláthatatlan gyötrelme· k~t tg~ro. élet között.. j\íinthogy pedig e vAlasztús .-ég· ercdmcnyebcn n. könnyebbité~t cz~lozza az a ki a halált váb.;ztja, g_yá.va, me;t a. köru1yebb s 'bo~zí~ természet· elloncs, tchú.t rccg nem engedett. megoldási eszközhöz folyamodot~ . 1\lég ha azon csbctó~éget \·c.,;zszük is fel, hogy valakt csupán a haláltól való féle lem miatt (a mi e~yébként 11. legtermészetesebb érzés) nem dobja. cl ma· gától at. élcht, a1. illetót nkkor scm lehet. oly gyá1·áuak min~siteni. mint uma m:lliilmt, mcrt mig azt az egyszer s nundcnkona. leszámolás által nem rettenti tovább a. halála után már kizárt kellemetlenségeknek esetleg két· ségbeejtö sorozata, addig ez az élethez való ragaszkodásért ~é:~gesen megfizet nz :í.ltal, hogy ennek minden, á.ltala. IS JOl tudot t, s oly fontos yá.laszuton bizonyúra alaposan felgondolt gyötrelmét magára vállalja. Ez, bár hcroiz· mu~na.k nem tekinthetö, mert a halál elói való megfuta· m?dás, mint a gyávaság motivuma benne szerepel, de rumdenesetre magasan fölötte áll a felsorolt indokok folytán a gyávaságnak. Részemröl a most felvetett {!shctóségeken ki1·ül fekvő öngyilko~ságok egyikét sem lehet vakmerőségnél magasabb fokra. értékelni. Csak egyetlen egy eset tarthat igényt rokonszenvünkre. Az, a melyben egy t;mbe\. eldobja magától az életet százakért, talán ~zrekert. \ugy mondjuk, hogy c.;upán egy embertársáért l~; <;~akhogy ~z nem öngyilkosság, hanem önfeláldozaís. En ongyHkossag alatt a. napilapokban - sajnos - oly sürűen ta~áll1ató amaz e3eteket ér tem, melyek mind az élet terhemek nyomasztó, lehetne mondam kényszerit6 ~a tás~ ah\~t. iöll;O-ek létre. És épp ezen nyomasztó t:rzés Je!enle~e zarJD: kl ~: .hogy ~z öngyilkosságot bárha. csak batorsa:"'!lak lS mmos1thetnenk. Annál ke1·é3bé lloroizmusn~k . )lcrt c~ érzés nagy mértékben ellensulyozvún ?' ha_l~l .. borz.alrua;t, .megfosztja. azt a. bátorság jellegétól IE. \. cgu! meg m1n.dig kellemcsebb eleven gyáxának hit· szaru, mmt llolt lw.mck mar,ulni. ..

Varga

Jenő

ref. lclkC:sz.

Egy

s;tmt~·

urrn 111/ -. . .. 'd;, töprcug l·c.. UlláS, • I'l..crdc:u~ ~ebtt. hos.;zabb l~~~., hi a!l,'Jg~ ro ,zl6' ero::o meggyozode.. re JutottnUl. ho.,.' ' 1'óforJulO 'i:ícti• csalódott ,;zerclcru Y:li,'J' m:C.i, ez életbt;U } -cl , égcL. 'dell' ségek és c"al6dá;;ok militt. sa.j~t keze\'\ k"rbaJl J).ll~ l). nek. m~ly-:- sajn:t- a. mai ?elörehalacloL)"0 t urt o ~i na.possu. vu.! t, (ez is az elórebaladot~S"o ál au!l.~ a~ · '_,I ert k·ell ·e nagyobb gya· 1·asu.'' ' ctr•:~ e a.z·gya.Ya. . e e tll1 ucuno ~1)1 ~já~ létc~ésétól fél. Gyá. va. ~ert mrc,~ tbaSSU· po ~a~i ~ I.Ja~or;:,ag, hogy a harczot élete'"~! fo ytacl, ]!ogY: fO cg· lS gyaYa., llanem bolond. :Scm hih~t~n\ ·ndékónn l ~·!Í!> a.lapos megfontolás után ön_!J~ill~olasJ 1~Y ozcktu: a~ ~arndt v?lna. JI.:rt mcggy?zod:~e!ll, vaí!,Y l!:'gul\odlll•. ptllanatny1 clmeu-..arban kuYet1k :\iszttín gond~!? 1).cfG erre \·aló elh:ttároz!k.kor nem t';ldnak · cJ.Dlcza."~:.010 : be~• De miért. következik• be ez a. p!llana!Jl~"l 101a. o. J .. . -· nc:S btza kin os L1zonyt.: 1ansag gyotn. - 1

;,r.

'rezta · Ezt c. 0·f

öt, nem tudott szabadufu.i attól em a rendelö'>:wbájában, sem a könyvei között. Ez az édes, bűvös szempár vonzotta öt mágne~ként ismét vissza Horvátbékhoz, a hol rajongó zeretettel, hálával fogadta öt az egé z c_alád. Hornthnéval lehetett a legkeve ebbet, mert a beteg egy pillanatig sem akarta nélkülözni ápolónöjét, de a rö\id perczek alatt, hogy_ 'rit kcztek, az as zony maga-vi ·eletében ann i~ bcnsö ég, hála nyilvánult, hogy az or ostanár_t ~é zen merrhatotta. Horváthné minden za a,· tekintete, ~ozdulata .eszébe juttatta. a multatt' mikor c nö zh·ét cgé ·zen birta. C:;al{ mo:.t látta, hogy nem futólago · szerelern volt ez a · nő ré z 'röl, d mélyebb ér-Lés\ a. mi nem pusztul ki idö l, de állandó barát ággá, igaz ra- . ga ·zk elás~ á. f jlödik. ''zóval Benkő, a hire )lr?fd. rz.or mindjobban oda iruult a c aládhoz, ~m Johban hozzájuk t rtozónak érezte magát s -vo1 ak }le. rezet,· m1·k·or olyan ten·ek czikká.ztak ·t a az a~yan .k . , ' j övöj' t örök; e\ .~1ll . az ~ge z Horva th -c.:alad l.zto. Itottak oln . , . . .b , . . H orvathne 1 · oraken át a. mik t 1 e1a randozo t a bo :"ZU l.ett töltött el. o:dol~~g.yb~teg férje ágya mel~ abba olyan intenz· ai v; za 'rtck a multb llycnkor az as!:.zon lV erov ·l 'lte bele m gát megfeledkezett a t~~ h~gy Pillanatokra szinte mind.ig a ~ábos v~~~lent hu z énöl, még asszonynak képz~lte tn l;u zonnyolcz év~· l akkor on olyan szenvedél~gat , a kit Benkö 'retett ..• ~3 ha aztán m~~. ·z r~lemmel sze1 ' tanárt, azt találta, h ogy a:pt~ ·~dntlá.tta a. alig változott, az a pár ezüstös hi· or;feppcn lántéka mellett csak még érdekese~b~\ea..h~. az ·em válik hátrán~r~, ~.o~y ki sé mc~~es tc:-.edett. ~s naponkenti W\·""Id qe zélcrctésük mindig bizalmasabb, kézbzoritásuk mclcgcbb, ó_zjntébb lett. . . likor aztán Horváthot végre megváltotta

szen\edéseitöl a halál, akkor érezte csak Hor· váthné igazán, minö táma zt nyert ö Benkő ben . .Jiindcn tcrhet levett az özvegy válláról, mindenröl ö gondoskodott. A temeLésnél ö >ezet.te Horvátbnét, de a temetöböl ji>vct nem ment fel hozzájuk : )>Holnap délután meglátogl:\tlqk, - mouclta a bucsunál, mü1t rokonok tegezték egymást -- fontos, életbevágó dolgokat kell megbeszéluünk, Róza- és sokatmondólag, biztató pillantás al szaritotta meg a kisirt t>zemü özvegy kezét. Kezet fogott a leányokkal. is, dc mint.ha Edith kepkeny kezét tovább tartotta \olna a kelleténél. A fiatal leány hófehér arcza elpirult, karc ·u te;)te megremeget , a szeme fellángolt, de aztán bir· telen lehajtotta a fejét, komolyan, lllintegy rc~telkedve, hogy c gyá::.zos pillanatban nem az elköltözött apa tölti be minden gondolatát. Hon·áthné és leányai kevese aludtak e:len az éjjelen, dc Edith és anyja álmatlanágának nem a szegény halott volt az oka. . Edith nyugtalanul járt-kelt má nap i és mikor Benkő érkezésének órája közeledett, fcltünöeu ~:;okat nézegette magát a tükörben, bár egyetlen pillautá sal is meggyőződhetett Yolna, hogy gyászruhája gyönyörűen emeli ,·akitóan fehér, bája· arczát. Horváthné elhunyt férje dolgozószobájában várta az orvootanárt és előre meghagyta leányainak, ne zavarják öket, mert fontos aláeli ügyek •t kell ruegbe:·zélniök. H· . Azt ~.épzel~e, könnyen fog menni minden. .B 1 k~1 • Jof~rm, n tudLa, mit fog mondani 0 : n11t fog ö f lelni ú. Ho~t<zu, álmatlan éj t eelje~n 1 t előre 1gondolta ö már e jelentö ég. tek b'·perczek t · D e most, hogy azok elerk z. , tzouyos zavar . t t " . dk .ük. •. Inert ·égre i bá ..e. crot mrn ·ettOJ ·on, a ':>zony . oh ~ r tnt Jol tudta Benl·ö, hogy az 't m gb . tinnya, · a em szerc ·+..".. J-v az ut·a d olog cg ö· y zn•gygycl köz\·ctlcnül a. férje halála

után lllindjárt a jövőt tárg~~lnl. eJhUJJYtr 0: Horváthné is és azé.rt nem Is b~~zóJ.nÍ, /J, .f,al de inkább az ügyeiról kezdett ,, 11gal.~ ) J a<YVon e::; 8 o ]J o<~ lyck bonyolultak vo l ta k n eJ t k]nt'% c töltötték cl a jö öre nézve, e .. b~ három hajadon leánya vol~. . _ szólt kO~at - A mi a leányokat 1lleti, A jcá.PJO Benkő hirtelen- ez ne aggasz~on . . a~ · kiháza.sitom én ! dadogt.a. 'd 2· .·· - T e .1 . . . oh i ;) tenem! T a,ka.rna. wk, özvegy boldog zavarral. e doskodni r\é-' - Kötele.:: égem lesz gon ha te is se&d~cr· , -felelte Benkő komolyan rbb saját bOl o gerore akar z lenni, hogy e 0 · 2 ,..- : ságomat megalapit::.am. . • k ratolllba~: -ell -- K 'telkedhetel·e a J0 a kozáste Je~ lehelte inkább, mint mondta v ra " ·tetttl : dobogó szi vel az özvegY·, _ ero~l asZ' · -em, a. legkevé be se~, erőslelk U át ; Benkö -- józanul gondolkodod. tenni waguy · zon -nak ösmerlek, a ki tul tu ~gis . ·; kic inye:. előitéleteken · · · J?e t alán Illeg j~J,Í ; dolgot akarok kérni töl.ed es ász e!~Ö a. i nom kellett \olna, a llllg afg~táznunk k 10bbj 1 elmulnak. De a helyz~tet ~ en az Mnelll j' t>aját érdekedben . Hiszen eppt 1 J3esz elll• ... ö aggasz . üntess mondtad, h ogy a JO .d t Illeo-sz lJilll i kell tehát, hogy ag&ál~al, a a s~i-v-elll ~l ... · má ré zt, bevallom oszmten , szereleJllll;lk11.iról l c ordulti a tele an · · · telel van asszonY aJ llleJJ' ~ _ Oh ! - rebbent e az fi Illint..egY olyan_ felindulá sal, hogy a. fér . . el, ~ ! tegetodzYe folytatta : Ne ttélJ zé!Jll· ! 1 - Igen . . . zereleJillll~ · lllerek .b6 81tal· 1 1 miért der fővel zerelemdro z;ár!il Illeg d0 gság i De lásd, , a. c a bol . negp-enöt é\em t auvoUl eJ)J. "olt , l' nak erzem magama ·, . 0.1 oha et· után. a ruiben tulajdonkepp~nemlllel ue;ibetl r· ,..z m igazán. .JerL .a fel~s~~ogsM• a. 0 t t t ük egymá!: t . . . És a

n:[r·!

Jl:fi

'Vasárnap, május 24.

AZ UJSAG

GYERMEKEK LÁBAl egészségesek és természetalkotott

Bök vitája. (Legénykérés.)

alakjukban maradnak a

asszony ügyes, az erdöböl már ugy jönnek haza• hogy a legény elhatározta az egybekelés napját és miután az ottani éghajlat nagyon enyhe, lakásról, ~>staffirung<<-ról, butarról nem kell gondoskodni és az egybekelés rendesen a találkát .követö napon történik meg.

A hány ház, annyi szokás ! Minálunk a leányok türelmesen vagy türelmetlenül, temperamentum szerint, várják, mig valamely legény Egyedüli elli,rusitás ;.l :: megkéri őket, a mikor aztán rajtuk a sor kérőjük (Norvég nök jogai.) nek igennel vagy nemmel válaszolni. Bs ez nálunk 1907-bcn adták meg a norvég nőknek az föherczegi udv. szállitó és ortopéd a bevett szokás. Egyebütt másként tartják. A tél aktiv és passziv választói jogot, de csak 1900--beu czipészmester folyamán hi.rt adtunk az Angliában divó és divott lesz az el ö Starthing-választás ezen az uj alapon. Budapest, IV, ker., Kossuth Lajos-utc.z a 4. A törvénykezésben már régebben részt vesznek szökőévi legénykérésekről, mint egy mulatságos a nök, többnyire mint birák. Polgári pörökben hS~g ty a_gy~tró jelen után még J'obb 3'övó is következhetik. furcsaságról, mely már divatját multa. Dc csak a nők mint tanuk szerepelnek, de ott is be akarják o meg fel ... "töl nyu·ta . o. Jovo. , hogy az nemcsak vigaszt nem fog Angliában multa cliv~.tját, a Torres szaros szigetjeiu hozni a laikus biróságokat, és akkor a nők is mint vá.g Jikll!d hanem fáJdalmát még foko zni fogja . .A sziv élni még ma is divik és nemcsak kivételesen. Ott birák fognak közremüködni. A nők jogilag épp asJv és ~ az ~s~ ezt meg nem engedi. És folyik a harcz gondolk e.sz kozott. E harcz következtében romlik meg a tudniillik jól nevelt legény éppen olyan szégyen- oly keresetképesek, m4lt a férfiak, épp oly részmegsze:~f 0h.~t;ség és beáll az elmezavar. l!:s akkor ben örökölnek, mint azok, 1863 óta a leányok ~t ellenfelyóebesltoJevel r~v?lvert, ragad~t és golyót. röpít- nek tartaná a leánykérést, mint a hasonlóan jól és 1888 óta a férjes nök épp ugy nagykorusittato · · . a. sz1vebe. ll:s almt-an szent a béke .• , nevelt európai leáuy a legénykérést. A legény, nak, mint a férfiak. Az 1888-iki törvény megadja . -· Lefkovits Sándor. ha valamely leány neki nagyon tetszik, legfeljebb a férjes nclknek a jogot, saját keresetüket saj&,t ~~sne~e~ .tu~l~. az egyéneket kárhoztatni. l\Iert ki illatszereket baszná.lhat, hogy imádata tá.rgyának belátásuk szerint adminisztrálni és azt a jogot, tninden agat - a szeretet kiánya. miatt, kinek 8 figyeimét magára irányitsa. Ez annyit jelent, hogy saját bozományukat a házasság tartama alatt az. nem bta és terhe;s nyüg és .n hal~lt ';álasz~ja~ kit me 8 tor, az n~m g;tava, csak faradt es piheuru vagy. hogy a legénynek nincsen kifogása az esetleges is a férj a.dminisztrácziójából kivehet1k, ha az tékozló -.agy könnyelmü. 1884-ben a nőknek az e~ sem ~Jitlrete~ kornyekez és mégis vágyik a halál után, men-kérés ellen. Ha a kisasszonynak hasonló egyetemek minden fakultását megnyitották, 1001inkább á el ~ndo,_ mert beteg. S az ilyen lelkiálla potua.kat o pálczát J~.~s ala ke~ene vennünk idejekorán, nemhogy szándékai vanna.k, a legénynek karpereczet küld, ben megadták a nőknek az engedélyt, kellő képelllenekül r3hl~ felett-u~ haláluk után. S ki adósságai elöl dc az még csak az első lépés. Ha tetszésénok sités mellett nlinden nyilvános hivatalra aspiráldalom it~ll .. a a~ba. ; ~eg az sem gyáva, mert öt a tá rsahatni 1\Iost készitik elő a női gyárfelügyelők egy csom. ong~lkossagra ; de nem is bátor, mert hös~t.t.-e erősebb kifejezést kiván adni, ételt küld a legény· Uem az ! sz~~eny k~reskedöt megrövidíteni? Szel.'i.ntcm kinevezését és nagyon •a.lószinü, hogy az 1909-iki Eetn, ki m 1 ~;t tesz1? ~fert nincs ~barátai « között ey.y nek. (1\fégis csa.k egyforma mindenütt a szerelern Storthing->á.la ·ztások aJkalmával több nő is fog nehezen ism~nk~ra. buzditaná, hogy hely.retét, bármily megnyilatkozása : minálunk zsurra hivják ílyena törvényhozó testületbe kerülni, a .midőn lL "~zitett J e onmaga rendezze ; hiszen ba mindent elkincse c~ e megszerezte ezzel önbecsülését. S mily drága kor a legényt !) Do a jól nevelt legény az ideálja nőknek még ujabb és több pályát fognak meghasson felogy !lmbernek! Hogy ilyen karaktereket mutatküldto ételt nem fogyasztja el maga, hanem nyitni. keiJ gyök a tarsadalom, ahhoz mao-ának a társadalouma.k szüleinek adja., mcrt hátha csa.k tréfált a kistó bbek és ers~_n I?-egváltozni. Igyekezzünk jobbak, szeren):itsiik gyengedebbek lenni embertáraaink iránt. Köny- asszony ! Ha a kisasszony ermyi jóneveltség fo~og no~~~ a ~-~ösö~. helyzetét a társa~alomban és á.Ital kellőleg meg van hatva, llli:nököt küld a ~ndezt k ztes.~~ velok a mi ártatlansagun.kat; ha OZelebb ah~sztillV?szszü.k, ugy egy nagy lépé el jutunk, legényhez és a legényt találkára rendeli az erdőbe. 0 Blkob lllagá II;Z tdeális társadalomhoz, mit az •>ember« A legény, a kisasszony állhatatosságától mE>g05 lllint bü1 kevesebb lesz az öngyilkosok száma. .~lllészároljáke b~artom a harczot, hogy emberek egymást hatva, megjelenik a találkahelyen és kérdi a (Az Hjuság védelme a tüdővész ellen.) ~Yávasá n~. unnek tartom a halálitóletet, ugy bünnek 8 8Yonck h! k tartom az öngyilkossáo·ot is · dc nem az kisa-sszonyt : >>Maga iga.zán szeret engem 1<<, mire Frankenstein Leopoldina bárónő, most, a ' llell! - a társadalom bi.iuén~k ! ' a kisas zony lángoló n.Uomásba fog és azt mondja : midön egász Ausztria az uralkodó kivánságára &cltwar;; Emm.a. >>a szivemmel szeretlek, a szivemmellátlak mindig, annak hatYanéves uralkodói jubileumát mindenbá ~ öug 'lk 0 . 1~ tol't!agnak ~z .~ág nundon esetben, ki étel nélkül a csak tégedet szeretlek !« A jólnevelt ifju azonban féle ifjuság- és gyermekvédelmi alkotással készül v~~~Yobb fokát ~nieg_tagadásnak és a lemondásnak a megünnepelni, uagyszabásu terv,-el áll elő, miként l~ib Inél arra h Je ent~. Bármennyi inditó.ok forog fenn még ennyivel sem éri be, hanem folytatja a kéreJh ~Ond, thlk og~ az ele~et m~g-~töl eld~bja, aká rmilyen dezősködést : »De mit szeretsz te rajtam ?« lehetne a gyönge egészségű vagy beteg .,zülőktöl ~ atarozza Ul &1, szenvedes gyolor valakit: ahhoz, hogy ála~zában ré~zletesen felsorolja. származó gyermeke~et a tüdő,·ész elől IUegvédeni. ~ regselllUJ.i&"~a{, a ki,;telrc, ahhoz, hogy legyőzze A ki asszony k(lllll, a:z; el u ';'S gondolatának borzalmait, olya~ ~u- az ifju bajait, előadja, hogy szeret.i a zép ·ima Bécs környékén még e nyáron akarna.k egy tole"etcl nélkü! sza.utságnak olya.u foka. szükséges nundig, bőrét., karcsu lábait, gyönyörű termetét stb. pet megnyitni, a hová isko!áikat befejezett, ipari ' a melyct gyávaságnak nevezni nem lehet. A legény mo t már enged egy kis3é s ha a kis- pályára készülő gyermekeket helyeznének c!. ~ Stci1~ Ccci{e. ~~-·~ ! k,ll:l.ultban 'l - Légy jó, légy nagylelkü, - m~mdta nek véltem. Nem volt többé más reményem, erlek, h a talad részem volt, - bocsáss meg más menedékem, m.int hogy agyonhallgatva hozni el0?fY ezt a multat most .,zóba merem kérlelőleg és megfogta az asszon kezet. "egyes é ted annyi gyötrelemmel volt ha nem miattam, de a lányo~ k~~v~_ert feleJtsd titkomat örökre eltemetem azt. De lehet-e eltemetni ~z igazságot ? - folytatta tragikusan. he. azza} seolyan ;röp~e volt. hogy nem. érhet~m el a multat, felejtsd el, a m1 koz~unk. volt .. -Nem. Feltámad, mikor legkevésbé várjuk ..• · Az asszony felesz~élt·, a ~a~gJa ,VISszatert ll:l.eg rnost~ eg~sz eletre. De az emleke azert 18 Fenyegető kisértetként áll előttünk hirtelen , fenyegető lett, ma. J d.nem rikacsolo. . .. .. és a'17' ll:l.i tal'an 1"k1sétt. · - és ez az emlék az, büntető keze utolér •.. ki nem kerülhetjük . _A multat sem elfelejteni, sem kitorilim agyat Hj· bb oször ébresztette fel bennem ..a F egPillaui\t boldogság után. lVIikor előszar nem lehet ! Sohasem gondoltál arra, ho&y e~nek Az uram boszujától rettegtem egyedül ... Ű a multnak ballépésemnek következmenyel le· most a sirban . . . de büntetésem, oh ! azért 1at;lak. Oly~n am E~.thet ... azt hittem .téged l:l.eg a h nagy keztetek a hasonlato sag ... hettek ~ _:.. kérdezte merően nézve ~z orvosra; el :pem maradt. Sőt, igy még sokkal r~ttenete ll:l.a angotok 18 · · sebb. Mert hogyan mondjam meg Edithnek a _ ~Jem értelek _ felelte Benko borzas~to '11 gyatázhat· . eg?orma ... Valalill meg· ...~ ..... 'l' arazd valót~ -suttogta kétségbeesetten. - Miként 0 Uzott. atlan erzes azonnal e gyermekhez sejtelemtől megszá.Uva. - Besze J, magy értessem meg vele, hogy a f~~eséged sohasem ki magadat. . k" tk ll:l. -:m leh~t., egymást szeretnetek bun ~ _ Következményei lehettek es ove ~~d·~k-hez? g.:_ermekhez - mondod - e gyer· obbenés el. tagolta Horváthné ijedt meg- ményei voltak - felelte Ho~áthné 11lomate · kal és mélyen fellélegzet~, ~~tha erot akarna élé k~ :B'ia.tal b • , .. ' h ll e11 az ozzam, tudom - "Zolt kozbe meriteni vallomása befeJezesehez. _ · k" .. k d R, De a tanár lelkét hirtelen m~gs~all.ta a akog,," sokáigorvos .. .. es es uszom ne e oza, 1 Budapest, 1908. május. de a~tarn Önző{UZdottem e~ érzés ellen. .K~m kétely,- vagy talán csak a ~befu~o ketsegbe· 1 ll:l. ~ kezdöd" en cselekedni, le akartam kuz· esése volt mikor a szalmaszal utan nyul A lóversenyek, a Gerbeaud-soirée, a Hölgyek , ho eÍejét vegye minden esetleges hazug· ·~X t ~iatt ~ szerelm~met,. már miattad, a e~ dija a póló-mezőnyöu, a Póló-Klub visegr4di kiszolgáJ:?atta lth ls . . • de mikor eszrevettem, hogy sagnakgy• a mi Horváthné érdekeit 'l ' t kozbe · volna, keményen, gyanakvo ag vag.. a .. rándulá.. a, 8 egyáltalán a szerelern hóna ·á k feh·- Edith · . 'd "· . PJ na - Sohasem szóltá.I nekem errol, nem IS a'll an d'o zep Ctedett a. mit ~ - kiáltott fel el· l OJe, napfenyre hozta a legcsodálase 'ttetted elem annyi év alatt! . . - l!Jdit~a ~ al Horvát-hné. tosabb tavaszi toaletteket és kaba.' tok t 't J H orva'tbne' nem zavarodott meg, nyiltan, . - !;.•, ls szeret •· , a , ve cte\7ed . ·· " ~.Jt~eret 'l ••• ra rrag Szk . .. ..()e 1~ .h··e· · · Szeret téocred·. . . oh ! To elszántan néze t Benkő szemébe cs meggyozo- men~-o~at. A leanyok ruhájáról ezuttal nem fogunk beszclni, azt egy más alkalomra tartjuk fenn ö z ·adá.;;á,t magyarázod a gyermek őszint leg felelte : h · · _ Nom zóltam, igazad v~n, u ~ c;1g tet..,.,- )\ren1 1~; · ~sak az asszonyok számára készült toalettekböl . 1 hall attam, husz év óta z~rom sz~vem_ m~~-y~~e rele~elO . et . . , .U·oz·>ev ' • • Ed'tl l l \UiZOUOZZa a SZC· le. egynéhányat azok közül, a melyeket nem rrunk a tit1ot. amit háza~. ~ecstilete, .leany~1m JOVOJe · ~eg allot.ta neke1n hl..anScgern_ . · 1enm ' · · · ke' 'Z a. uliatt meg kellett onznem. mmdenaron. Meg a .,zalonban, hanem kun " n l's leh et VIse . ln'1. Yztk a bold cs_ c ·ak a te belet'gyezésed . sem volt szabad seJtened azt, nehogy fel· B:ol'V'á.thu. ogsagunkhoz. k ed ' ' ' l_egy. ' Mer t f e' lt.em az Hiszen ilyenkor mindenki a szabadba vágyik 8 "nk.éntelenül arulomma iöt~n~lllása ol;a~em felelt mindjárt, mert lelki ne az esléli ruhák is ugy ké~ülnek, hogy azokat a. S<:ék · ~ torkát1 Rag.y volt, hogy hang nem ~amtól, a ki gyanakodm kezde~t ... Retteg. langyos máju~i e..,téken a csillagos ég alatt is l:.o~~n -~s. egy ·. alal ápa.dtan diüt hátra. a tem tölc, mert tudtam, hogy kerlelhetetlenill n elni lehe..,sen. fold k1nJa Pl~lanatra lehunyta a zemc1t. elüz, ha megtu~ja a .:V~lót. Aztán felébredt a A koronaherczerr.utczai Girardi József ót.ab· ~~t arczá~n1;'1ra láthatólarr rajwlódott lo lelkiismeretem 1s, gyotort a ros..,z öntudat a . o f '' . h"J......,.vilá" toalettOkát. ' ogy az oryoÍ) félrelllagyarázta szégyen főleg ,mikor látta~?, hogy nálad c~ak lL: mentjában láttunk a. o~ ..0 ",~. "'en-"'"'· f\ltó fellobbauas volt1 a llllt én igaz .,z.erelem- j ib l néháDyat.. .azoliat 8t fonok ~;;~ve6 o -

"Chasalla"· sandalokban

Ö AD

rz\n:

!\k

:r.

Divatlav61.

kk· ··

.--

. A. Z lrZS.LG .

l·Jimek

a. gyermekek falun lalm6.na-k, nagy kertje fvolna. a. telepnek, szántóföldje is és a beteges, gyöngélkedő gyermekekből itt egé zséges kertészcket, földmívelőket nevelnének idővel. Ekként annyi és annyi ezer tüdővészes iparos és kéz. , müves helyébe nyernének ugyanannyi ezer cgé z' séges földmivest és kertészt, a mi>el ugy az állam, mint a társadalom igen jól járnának. Ausztriában ezen telepeket a tüdővészeseket gyámolitó tViribus wutis« egye ület létesitené, természetcsen mlndenkinek szabadságában áll ezt utánozni. Angliában már szép számmal léteznek ilyen telepek, molyek körülbelül önmagukat tartják fönn, mert annyit termelnek, hogy azt a telepeken el nem tudják fogyasztani.

Porc:zallánokr61. Görögország. (Folytatás.) A görög keramikának van egy különös furcsa.. &ága. Ezt már eredeténél magáévá tette s ettől nom is tér cl oba. .Abban áll ez, hogy a. legtermészetesebb dolgok, mint például a. nö>ény, a. madarak, a négylábuak stb. soha sincsenek a tnaguk valójában feltüntetve a görög vázákon, saját, igazi formájuk van. A müvészek, a kik róluk a rajzokat készitették, sokat és azépet láttak ugyan, de magát a természetet vázlatosnak tartották csupán, s ba ujjmutatásait el is fogadták, mégis bizonyos, kiilönös módon megkorrigálták a:l.t. Zsenialitá uk büt>:t.kebégében eg. szerü utánzazatnak tartutták volna hü má olatát adni a természetnek, a naturalizmus a saját szemiikben i':! lealacsonyitotta volna. öket. Azt tartották, hogy azzal, hogy meghamisitják az egyes, adott t.árgyakat, nöYéuyckct, állatokat, uj inspirácziókat nyujtanak az emberiségnek s teremtenek. Mig ha megmaradnak a tcrmé:;:t.etes sablonban, akkor e;;yszcrü ÍlllÍtátorokká váltak volna. Bzeknck a diszvozicz.ióknak kapcsán, tcrm6szdesen, a görögök bizonyos szimbolikus forrnákat iB adtak a maguk által megkomponált tárgyaknak :B}1pen ezért a. görö~ vázáknak behatá tanulmányozása i;,;-:-n nehéz. ~lentől inkább mcgfiLTyeljük awkat, annál inkább u 'Y tüuik feJ clöttün.k. ruintha a görög mü,·észek gondolataikat sürü fát,voJ mögé rejtették Yolna els még a legi merLebb isteneket is különö::>en cltorzit,·a tüntették Yolna elő porczellánjailion. .A kom1'ozicziók termé zete néha értheto<m megmagyarázza ezt : mert a görö-

mével itt felsorolhatjuk Szarosan a tárgynál maradunk majd velük, mcrt a müvé~zérzékü íönök irtózik núnden olc::.ó batásv·adá. zaltól és reklámtól. Egyszerűen le fogjuk inú a legujabb modellcket, melyckct ezép magyar nök fognak viselni, azért, hQh'Y uj c ·zmékct. nyerjenek általa hölgyeink findenckelött zt kell me...,állapitanom, hogy a divatnak két uj aját ága van: a. z oké-ujjak é z lől raffolt tuuik zerü arrangement. 0:. önyörü t:zép yolt egy nyersszínű tus~or ruha, berakott aljjal, :í. la grecque-szerücn felrakott lycm tr ~!ie-dh;zszcl. Bluza halvány sz.almarziu, mousseline do .;oicb61 aló · elisze a tres~e-en kivül szincs z~in6rhim.zés pasztellk 'kben "s lilában. Kab6.tja. BZintén t or, ho uu ujjakkal, báromn b'YCd ho~ zu lcllcnty:~l.l. l .1:.. . ~: ~' hi--··é • Y.AAe. uu:zo ..,zmes z:uuor..... s cs trcSt>e.

Egy mú.::sik nyers 1 . se yem ruh.a cen e-~zinü ,·olt, passepoile eli . . · ~>zz 1 asa·á. derékkal r•Ia t . l t anyagából, ugyanolyan ~ . ronJa. hatti. z t . l . . r ~::tett c;;ipkedi ·z"z • a. tu JdOn szmben 1 • látható. ~ c · • sakán kis fck le kravátli Igen ~:z.ép volt c"y "ld l e zo ma . yemro dolgozva, ra.ff~lt 1.. rqw elle-ruha, a ]Jal, az c~eu .....'ik Oldalon . l ef uto, fekete zsin • --1:.. b Ot:Szan • On~tl:!Z zel. Der k. t . di z s rózsa zin pass poile ék it ~ ~"lnÓrtt . yakr. .. b .. és UJJa ru. zeli !ondMl l<é ziilt, való~l· . ,...z l l' l l .. . . ' . l c. •pl . krav~t l'ti\ • JJ:ll JRparHak, uz nljon f'g}' [ii7.Ót~ke, J.:api:.' 3úlác.;'!ftl, ijve fekete ~~ly m.bta et~ . Egy mú.~ik, lH\SO!Jló czé1f1k1 JkRlrnn. ruh. mcggy!!zin po.•ztóból ké.. ziilt·, ~gyhcn,zabot midcr,Kóvd~ liáütl }JC!<tkva. ~Iuu &:line do soic bluza. &e

göknél. mindaz, ami a titkokat vagy az intiiltak: rejtélyeit illette, ke:llett, hogy ismeretlen maradjon a tömeg clőt,t. Hosszu kutatás és összehasoulitások nyomán keramográfjaink végre mégis csaknem teljesen rájöttek a szimbolikus festészet rejtett értelmére . . Egy rövid közlernény keretében nem mondbatjuk el mindazt, a mit e tekintetben mi is olvastunk, elég, ba azokra. a kéYdésekre terjeszkedünk ki, a mclyek nemcsak a pecziálistákat, .de minden porczellánkedvelót kell hogy érdckeljenek. Mindenekelött, nrielött egy-egy kép személyeit megneveznők önmagunknak, az erkölcsi gondolattal, a kép általános értelmével kell tisztában lennünk. Főképpen az apró díszítésekre kell figyelnünk, mert ezek a legközönségesebben ábrázolt jelenetet is vallásos mitoszszá. változtathatják. Igy például a gyöngyfüzérek, a mirtuszágak az inicziáltakat karakterizálják. Egy-egy csoport ember között a talajra belyezett váza (a képen) temetést jelképez, magát a balot-tat pedig a síremlék. Ha csak, mint ez néhány képen látható, · nem lovasnak van letestve egy embercsoport között, a mint utra készen száll fel a ló hátára, hogy belelovagoljon az örökkévalóságba. Egy háromágu villa (mint a Noptuné) halak vagy polipok, a vizi istenek jelenlétét jelképezik ; ugyancsak a :::\eptun uralmáról beszél a 16, vagy a kecske. A madarak többnyire a lelket képviselik a. porczellám·ázákon, sőt az emberfejü, madártestű szirének azt az isteni szikrát, amely az embert életében ezeti és uralja. Némely madár azonban különös szimbolwnként szerepel. Igy például a galamb az Astarteé, a batt:-r-u az Apollóé, Udáé, és Vénuszé s a pám a Junóé (Hera). A virágok a tavaszt és az ifjuságot jelképezik általánoss~ g ban, a tripos (há romlá uu edény) a tüzet, stb. Dc bármilyen legyen is a festő <rondolata, ha az Olympus hegyére viszi a szemlélőt, vagy a sötét lakokba, ha oly gracziózus témát vála_zt magának, mint a '..fhéti· menyegzöje, vagy oly szo. ruorut és sötétet,, mi.ut a Tit· nok harcza, tb., személyei mind.ig megőrzik &:t.igoru ruéltó-águkat, nyugodt szépsép;ükct s ez impozán~sá teszi öket s egyben megadja a képnek azt a t.il:l~ddetremóltó nagyságoL, azt a »buprémo cha.rmc~-ot, a. lllelv a görögöket a. ,·il8g lt.:gmüvésziub ncpé\ ó meli.

l. s.

Fin· és leány-gyermek ru ák NŐI• 'elölto"k és robák JI

6 készll se, angol él ii=8iiCila izf6s után.

SZALAl EDE ÉS TARSA, Budapest, IV., Váczi-utcza 4. l. em. egészen . üres ránczokba van szedTo s egybefut az ujjakkal. Dísze valódi valenciennesi csipke, nyakbodorral Bélése barna tüll. A négyszögletes csipkebetét körül zöld selyem pa.:sepoHe-irozá.s látszik, az ujjakon lefelé futó zöldselyem hímzett czakkok. Róz a~zin crépo dc Chino tea-gown, egészen raffolt ujjukkal, cgé.z egybo hátul és elöl, oldalt megkötődö écbarpc-övvcl, elöl és hátul két-két üres és f:Z.I!bacl ránez cgé~z le a szegél.) ig. r é toldalt gombolódik és kü·ágása kis négy::-zög. l~jja é:; a. kh ágás körül passepoile-lal buz,·a. Kék tus or kabát (koc iba, ver enyekrc, e::.tén\ ~zinbázba &tb.) apró fckcto ta.fft fülekkel, elúl baránto an záródik, hlmzctt gomLokkal, kk~ó kivágott ég gallérja. rózE>a zin relief selyem róz:;ákkal van bimezve. Ugyanez a motivum ismétlődik nagyban az alsó részen körö.:körül. Hátul a kabát fel ,.an vág•a egy kissé, ott megismétlödnek a Í'kete tafi't fülecskék Ujja japáni bimzés és széles feketo tafft passepoile-irozá ·~al. Gyönyörű szép Yolt egy fehér po~;zt6aljhoz n~;;zülL vétcment .•\z alj két oldalt hohlránczok~ berak\a, rucl. ·ek fent kereken vég-t6dnek, öve hc!;)'es na'!Y arany c:;attal, fekete selyembóL A ,. ~tcmenL csaknem g ~.:z ho .,zu, fekete hiroz tt mou. lino do ok•ból áll, fehérrel alábélelve, ·a~t g frMr soutn('he-~nl, méando f'tilu . ban, széles k~t:~ R, f,~l\ér f: l.'l'Dl trf'~:ul·S7.d A1 g~l. 1. ~ , 'ftl(,di g.Jtvg tüll"' l «ÜS7it e. • ujjal..-cn e7. t üll ~Ms:rere A.lnl f 11 t ~ ' "r, felitl feke-t s ME1tln"J'"8l an P7.l·gt'-ly·•z, ..\z ,,J·J·· l·.,,n ~ . ~~ nyn! r~;íl t j\ é·rii. rnfl~li. Margit. ~

•

Kozmafika. "_. .,.

Ro,-at\czető Garami Béla dr.

.. .. e' rt köré· a. k ozons" ~· . k l·örében ·~ A mos d.asro'l . Y\.. ül"ono"s, ho!!v ben, de még kozruetikusok és szake~~?,ere'lik jobbá is régi és élénk vita tárgya, hogy z:utol va "tkább és finomabbá az arczbőr, a gyako.n vagy .a l'lfclnek mosdástól. V annak hölgyek, a kik anny1.ra. mosa· viz öregítő hatásától, hogy évszám~:a kodnak ecr-rébbel mint kizá-rólag olaJJa '·t 'rtekÜ oJ • b 'l ke .cs e tejjel, benzinnel, tejjel és egyéb . 1 yen d J'Euclos. folyadékokkal, mig viszont ~monlt ~ rajongói, kinek mécr SO éves korában lS vo ~ 0"dcsc~ht emlékirat~ban felemliti, hogy arczbor; mindon csakis annak köszönheti, hogy a ~dott. órájában friss hideg vizzel megm.osa 'z;et kiitül Két é"'telcn hogy a két ellentetes n~- kozJllC• - o ' ~ b ~ JUCSIIJ> a franczia zépségé a helyeseb · ... _e Iliszell az ~ tikai de h,·erienikus szempontból 16 · · függo • • J o • ·cr a.nnyJia. '" kettő a sze'pse' a és az egeszseo• • o ~ · hogy az e"""' "' 18 viszon ·ban van egymással amugr 'lh tö. a másik nélkül szinte el sem kepze ~·,·~égességeb A viz gyakori haszna' l a t'an ak ,sZU~>" . felckeZ~tel>, különben majdnem az összes va!l~s{ t' v&JinSO~ szerta.rtásai is bizonyítják., A_ kes::nt folY,ókb által előírt <ryakori mosakoda.sok, a., t 0'l leginka b ban .aló fü;d.~~ek de mén a babona ·Mosság3• . - ' "'- . a sa J .. "t ment katholikus yallásnak lS az á9t köloson~ ~ boay bizonyoz forrá ·oknak gvógyha.t a. 'l'a.Jia>l m~d e""' eredetre >:l-llana.k,.. arra, hulogty fektettek eJ , . k"l" ··~ · ne~, szertartások ruer,alkotOI ·u onös 6 y fiirövJC arra hogy bi,·eil"= mcnnél gyakrabban · ~ ~ mo~djauak. az a. gY~ el· )lint már elo bb emlitcttcm, , éstségeil .: , .. b tc ·t cg , cl)O mosdas U!!\·au lcO'Ch:.OSOf an & t nz az ~· " k" ve ye .. válik hasznára • dc hiszen ·oz ... d '(lénol>· '·b ' ' ' 1- u ese., ' snv alapfeltételo a te:,t zepseg~n:"• k leghatasa tlllc. .A. friss yiz alkahnazasana fürdő Je 1 • · · · de.o.napos j,kot V' modJa termeszetc en a rull1 · bau. J1l 'JtJll~ Szomoru ,ií;zonyaink roel~ctt az~'~ába-11 tal~petó· a fo,·áros laká..;ainak alig n . ~tül ne~ f 1.1&i füruö zobát. ez a szabály ~ere;z cisággal seg\st Ilyenkor egy kis jóakarattal es fara e"alább 8 ~ ~ kell a b~jon, nu:g pedig ugY' ..~~gy Jé~i.nt~ctileeiYe~ a t '•«treszekct, mel,Yek ::,~u~ okab is. pl ~c~t külruággal (acz, kéz), yala~ulll~ az stb.) cstéP izzadásra hajlanak (hóualJ, lal!, .... ul>· ~iilii· ldckn~::, előtt langyos vizzel l~lO·~·w· óta. 1ö· . • • • r.',lCll) pa ··'' ~. It l Jeg zem meg, hogy .D-' 1." raluw ber .. . t k" .. k,. z dzctts~:" az ciJl no:scn neme ·uro · uen a t .. k ho. ~~· a nyörü megnyilatkozá.sáuak tar. ;Jika-.' ]ga:t.. h0~;11 ti, · hltl C!! \JZZC · l mo~ak:>Z a·lia n d uan ~ ., b .ultl 11lL· bll ~ ].lOU1 ., . .k, az l·zzad:sago . "'d·' <J~ ' l Ul v • dc';" hlul'(' nz nem 'L'pt'ti · a bü;ön le\' Ő zsimdékukat le~rúléasz,,\lkÜI' h. iJ ,;,·o• · "·· d •s. nct szeJlol]}•p<!~J ~ baJ·. a fo hagyr c.:mpa 1gul · • • nei !}1]}1) J ba piszko,.an is de cro ·en a , t talt• l'n!l• zelmét. (Ha ocló g ·önyörü ~e:a~ az clóor !llc~ fűuri Jae(Ter-in!!, melynek me.gm neJU lá.ts:t.. 1 ) bo<~y áll~uóa'ú szürke d, és IgY pa.tillM · .,,tÍf, e . n ellles !lll!> ,... rajta a hetekig való bot as tt tart l> 1Je1ll Hál<1 lstennek azon~a~öz~nségii.ll~:s rcild· hogy legalább ujságolvaso. 1 v::tló Ulos . . kell hird et lll. a. meIoN 'Vl:t.ze r..o ~", 1gen 1 ~.. . 'li í ' 't d'Ullk?. k~1vil nto. aga · mos J " J]) ÍJ)d :\!ás kérdés, hogy hogyan ly a.Wtóla." .~aL ~ sokféle eszközt ajánlanak, !llf..' ho"Y 81 ' 0ubnll arra. "'·:t etí rendki \·ül alkalmas legy n . k közu> ,.,... börrd érintkezé::;bo hozza, eze f

t:udula.·

)

· zesz·'

. HaazniiJa• Petroleum-haJS. lla~J:eFósZét.>üidé:~~~r~ll~j haja 7üvegGARA-a.~ ,kor~::~;, v•!•·• HUEgy ll aeredeli ~:;::~;.&rnl· f{l(e

éJ.

Gara Géza és Tsa drogana T~.. "''"

• EHITÓ szER l

""NöKNEK=NflKUl~ . ,~;·

4:t eem a. ezivacsot, sem a k'iilönbözó mosd6rongyokat nem ., lh o ká O.Ja~ _ato1~~ .~ivel eze}): igen hamar olnyálA ~du~k cs ku~on~~J~. s?m tuJságosa~~ tiszták. uagyou lS kozonsoges, hogy saJat kczccs· kCl•. von1ekmo··ak·od · 'k·, ea vagy gummlSZlVács · · •• , ·> JC közve:~~~t vegye igénybe ~9-gy pedig fanyalodjék ara, ha, - kibirja a höre. Itt lenne a mosdál';"'~1'lOZ ~.. ~"'ü 41 ·1 Berres ' ik . helyénvaló ' hocry e 0 ~~ 1gen fontos szetröl, a szappanról is me"emlokezz ~,.. · teszem, de igen röviden, 0 ek·. lueg Js Xllert me" vacr . k • "d h l ,. ~ é d ': ?J·O gyozo vo, ogy o vaso1mat ugy er e~clne, h~ felsorolnám, milyen kemikáliá.kat gy JO mosdosza.p pannak tartalmaznia és hocry kell azokn kh t . . ' o a követ _a .. _a nwk. ~~ .~elyett ink~bb megemlite~ tö kezoket: kerülJuk a tulsagos gyorsan es pa~~ye~ .~abz? szappanokat, k erüljük az agyonged·~zott p1perc.ozappanokat. Ezek helyett elóa. ~il meg az enyhe hatásu, zsiros sza.p panokkal, is 80 J~fok _hazai, kolozsvári, szappangyárunkban E 0 e valtozatban készülnek. boru:.r z~k a szapp~nok : gyermckmosó kövér, en~oe, lanolm, Szent László-szappan. ná.lata.o~~~e~ arc~bör minden szépitöszer haszkerül ·.. , . lB frlBs és üde marad, csak bőven Jon ermtkezésbe: vizzel és jó szappannal.

kell

Err,

~-===================

Házi tanácsadó.

14 d~~okoládés diósütemény. 14 deka czukrot, l'aniJiá~ vagdal~ diót, fél czitrom le,·ét, kis törött

é;

tojást kegy" talba reszelt csokoládét, egy egész ettonek a sárgá]' á t összekeverJ· ük ba b osra azt a' n anum l'15 ' Jót " •. ztct adunk hozzá, amennyit kin~n . aztá~esp~rjuk, kinyujtjuk, formákra szaggatjuk, CZukorr fJ.as.f?,hérjével megkenve, durvára tört rak...... ,: cs ..diovalmcghintíe, vaJ'jal kikent pléhre '"' -..egsut.jük, Gyünn ' dulá.t 01 ~.~krémtorta. 37 d eka hámozatlan man8al fino~~a.or~I~~tve megreszelünk, két egész toj~s tojássa} h b törunk és 25 deka porczukorral és 12 héjat 4 töa ..osra k everünk. Ekkor 8 gr. törött faczitr~náto{~tt szegfüszeget, 6 d eka apróra vagdal t "cgyit., 0 t C.'3 egy czit.rom reszelt ::~árga héját bele5Ütjii.k. liaoCa~~>rJnába öntvo háromnegyed óráig ~el tölt.'ük h~L? keresztben kettévágjuk é3 kréml~bóJ, r~ dA kr~u_1ct fél lite r tej ből, 6 tojás sárgáll~ztho"l f " .. vaniliából és egy kanálnvi burgonva , ozzuk . ·' • cs Czukr .. • utolJára. koczkára vágott b efőtt közó tö]~.~ ..fU!llölc::;ö~ adunk bele. A két tortalap bcvonjtlk:u cs a tort.ít aniliás czukonnázzal

íól

FeJsai s 1

~eregetünk ~a onnávai. Egy sz.ép darab fd ált meget; bors es szalonnával mc"tüz.drlvc megsózzuk t6~t>ap:z~uk, a Stin kcd,·éért. ~r.ry kis Kotányi-félo t~szunkpr~á,\-al _is meghintjük~ egy lábasba zsirt teszszük e l?o hagymát apritunk, mikor forró, pele· ~llnál hida fel~ált és fedö alatt sütjük. Gyakran egy 1 ~en j6iz ..e~ Vlzet öntünk alá. Az igy készitett felsál soro, ige~ es szép szine van. Ha yjgyázunk a sülé· lila gyötsan megsül. a. tiizönndor.~ato. (Olasz csemege.) 50 deka mézct Illeg nem SJ~,ge ~elegnél addig keveriink, mig :ahjút addi~ ~l·ed~.: Ekkor egy tojás fehérjének 0 PJ?entve t:okeverJ~ hozzá, mig a méz a tányérra ad. l:la. a lll_egalszik. A méznek forrnia nom sza· ~andulát ~ez lllár nem raaad 20 deka hámozott 8 ole é~:~ u/ ~gy pohárka ;anilialikőrt ko1erünk 11 llégyszögic1 Yl vailtagon ostyára kcnjük. Má:map N es da1=abokra vágj uk. s" .. atancsmá tá hurut. narancs ~ .. s. (~'clfujtakra.) Fel litor tej ](agYJUnk jól h~JJal ~s tetszé szeriuti cz.ukorral keverés Ul ll folion-ru. Öntsünk közé folytonos C\'éssó for~tt 5 ~ojássárgáját és hagyjuk ismét "agy kü.Iön ·d.A~tau a. kiborított felfujtra. öntjük a JUk mellé.

(ii'Cs4

!•zdasé.&i taaécsadó. s kacsik !!a,

at el .. gondozása. A kis kacsák:nak 0cron·

~.esek, sok ko!:r0u.. htat _hétig, illetve addicr ou;,gy okint. . o>

mirt .p ely· o est Igényel, ha nem akarjuk, 11 hog ezdö. tenyész~ {t~k nagy perczentje elhulljon. '<ez~ lns kacs·-~ tende~en abba a hibába esnek, kod "e, csupa k~ ak mmdjárt az el -ö napt61 ho·" llak, 'illetve veskedésböl, ·fürdövizről CYOndo •en d e ezélesaz et t.esk·or, az i"óviz t nemésak "' "ál:ruk 1 ily(ln han. tc:s?.lk :p~~ ~~cny(•kb n vagy mély link 'P\'lyheR 411 1"1· Jollzág k eU·. p Jig ~z 1 7 1 a g~(.~ • • ~zed~lot ~ n \'dt fiird~ik u. kii:l ~lb ok· ltin1ul Sös L'ú,nga.t , m rt f ·\tGHc.nill m gh i\ln,;k .hóviznn.k. A:Gonk~z~.~ \'agy e<". szeri.i felíor-dultí::<.-1(11 et, ho .... \.- ~l nzonnal ngv clpi! zhtJ':U;: tW. bJ 111'\l' • • -. .' ' a p t. zkos nz i.· mrgúrt .-t z ~l.:

1 a. kikelt •

_;n,

egészségi:í1mek. A kis kacsát, ha kil\élt - ugy a. · mi.nt kél - kiveszszük a köl tő anya alól, tennészotel)on Cíiak mikor kissé már felsú radt és p ehely közé moleg helyre teszszük. nt 24: óráig h agyjuk etetés :nélkül. Ha az utol só kis kacsa is ].;ikelt, a vezető anyá~, u.kár tyu,k, akár pulyku, jól tarLju..l{:, kissé homokban fürödni hagyjuk, azután egészen uj fészket készitünk n eki s miut án az anyát ro\~arirtó porral a tollak alatt jól behiutettük·, az uj fészekre ültetjük s a ld s állat okat csende en aláhelyezzük. A kis ka{),·át 24 óra. eltelte után kináljuk először meg eledellel. Még pedig elsö nap apróra vágott kemény t.ojás és kevés száraz kenyér morzsával. Az ivó"izct pe.d ig ugy, mint a kis csirkék számára., cserépedénybe teszszük, a mibe a kis ka<:sa csa.k a fejét dughat ja be, do lábbal nem léphet bele. Erro a czélml.egjobb az a kerek forma., amely köröskörüllyukakkal van ellátva, hogy egy zerre többen is hozzáférhessenek az itat.óhoz. El ·ö nap elég háromszor, négyszer ismételni az etetést s csak am1yi eledelt teszünk eléjük, a, mennyit megeszünk. A konyérmorzsát n em szabad a tojás közé keverni, csak urry kell eléjük szórni, mert ha összekevertük, u:':y a fent maradt tojást már 2 óra mul\a se~ lel1etne velük megetetni, mivel erjedésbe meime a kenyértőL 4:S~óra mulva már forrázott kukoriczalisztct, zöld, "'vágott gyürüfüvct, salátalevelet vagy pulykafüvet összekercrjük és ezzel ~~etjük a kis kacsákat, d e egyszerre nem kell ebbol sem sokat késziteni, mert ez is megsavanyodik s az igy megromlott eledel barmnfisészt idéz _clö. Epp ezél't az etetés után hátrahagyott maradokot söpÖrjük össze, nehogy késöbb ilyen megsavanyoelott állapotban a kis kacsák fclegyék. Az összesöpört maradékot azonban a nagy baromfival m egctcthetjük. Az elkészített ételmaradékot az uj etetésig hideg helyre teszszük, do másnapra már nem szabad eltenni. Vigyázni kell, hogy a kis ka<:sa se tul ne egye magát; sc m eg ne éhezzcn, mert mindkét esetben elpusztul. Ezért sokkal gyakrabban kell etetni, mint a csibót . l\linden etetésnél fri~s vizet adunk . A ,-izcs edényt előtte hagyhatjuk , mivcl a kacsa eszik is, iszik is egy· szerre s falánk természetc folytán, ha jól is van lakva, folyton keres és talál enniYalót, b ogarat, legyet. Ha két heies, a kukoriczá t, koi·páYal khct kaverili és töklevelet nigni hozzá.. Mész és foszfor mint állattakarmány. Ezen anyagokat csak némely e eiben adjuk, különösen uöveudék- és tejelő állataink elé ; á mbár ás,·ányi anyagra nrinden t estnek szükségo an. A kgtöbh c ·otben elegendő lllenny-iségben vannak meg a természetes takarmányban az ás\·ányok: ha azonban mégis megesik hogy a takarmányból clegen~ő . ásványi részt ucm kap az á~at, Uf!Y f?szforsavat cs.' mesiet · pótolnunk kell, mmt ket fo táps~e t. A pótlást elsősorban a növendékmarháknak es _tebencknek adjuk, mert a növendékáll~tnak az lZO~ ereje csak elegendő f~szforsav~s mesz mellet~. feJlődhet jól ; a tejelő alla t :P~dig naJ?onta, teJeb?n veszít t ekintélyes mennpf:',cget. Lath~to te~at, hogy ez a két. ásványi rész nagy fo?tossaga J~tatt, mennyire kell vjgyázni a takarmany . ~egvalasz tásáll~l , nehogy tulsulyban ásválly-sze.ge~y takar-· • mány kerüljön az állatok elé, milyen peldaul nafgymennyiségii répalev(·l, a. mely mellett a. fosz orsa yas mb,z etctése elkerülbetetlen len:lO·. Egy másik rossz szokás a lo.Yak~~·~ az, bog_~ . széHorpesztet.t tülá~ban fejöket ~~alJa~: v,a g)1 _ mini mondanl szokták - szo\est· ' eg~~ne. · ' Í"J·nek J'obbra-balra vAló mozgatasa, eltc~?t~.c_ ~:~. l.l ho('/y fárasztó naayon nem sz éiJ :;·· a lo erte. 0 a tt v , t' 1" ' 1 l ogy a két igen leszállitja ; ezért. azon ~ _J a;ras ·· a ' .? _ · loYa.i .:zük állásba deszkafalak kozo tesz zük, ~o 1 ba szövö szokását elkezdi, min~unt.al~n ,a deszka· falakba ütődik, arról lassa~!- ~eszok~at)~· .~ppen ur le zoktatható a. ló a k~.t~~e~-ledorzs?lésr~l, tor~~ , l ks .. k kotofeken ya]o alkalmaza::;a es hom o ZlJna a , · ~ • d.. ·"li. ált l Némely ló a homlokal és farkre"zet orzs() ' . \'~ .... v azoktatható le, ha a tisztog~tásnál azon err~ ke,harryat.nak }}i. E baj tohat a ros ·zu l ré.".,e se m e. E ' h, f l - .~(1< t t tisztogatás eredménye. ne an~ c ' e"zlet 011 ki'yül van mé" számtalan rossz sz.oka, dc oro ek ecY, ré~c sok• zor eaz állat h1'b''á aJ n ki'vu"li okb o'l e~ d. '?gy) rosszullátó ]oYaknál rend -zelint megnn CIC 'l." ' · · do·· sécr és az elragad'asra h aJ'l• o'_ t ermeszet. az lJC o , A tehén fejésének nehézségeuol. Az allatoknál is talíllunk igen különhözö l<'rméi'l zcteket; az <C

•

általában véve jámbornak nevezett teheneknél is olyanokat, mclyek különösen a fejésnél, sok boszu· ságot okoznak gazdúikn ak. ..~z okozat egy, az ok azonba n iöbbf ;Jo lehet. Ezt .kell tekintetbe ven· nünk, ha. változtatui akarunk a h elyzeten. Az cl ő borj azás el öLt i lló tehenet , ha csiklandós, ajánlatos a fcj ő u c k gyaktan ,·ógigsimogatrü a, hasá ll é3 tögyén; szép szó>al és sós kenyérrel magát.. megszercttctni vele. N óha a t chóu a jó bánásmód mcllett is rug, mikor t őgyéhez 'J10zzányulnak, a kkor bizonyosan tőgybaja van. Ha az álla t ön· fojü, rug11i fog a simogatásra is ; ilyenkor kell, hogy valaki jól végigvágjon rajta ; de a rugás utá n nyomban, hogy a i ch6n tudja, miért érte a esa.pás. llyon álla.toknál jó, ha fejéskor feltartju~ az egyik első lábát és igy m e:;;leh tö en ártalmatlanná teszszük. Ennél biztosabb módszer, ha azt a lábát, melylyel rug, farka. tövéhez szijazzuk, melyet rugáskor megrá nt s fá jdalmat okoz magá,. nak. A tehén megfélomlités által is szclidithetö: miclön nyugtalankodik, hideg vizzel leöntjük a, farát s ezt párszor ismételjük, ba nem használ, mellette zajt is csapunk, mely félelemmel tölti el a tehen et és szeliddé válik. A t ehén gyengédebb alkotá u, érzékeny állat. A rossz bánásmód makacscsá, önfejüvé teszi, mig a jó szóért, hizelgésért hálás lesz. A lovak rossz szokásairól. A legtöbb lónak van nlami rossz szokása. Kezdetben és helyesen alkalmazot t bánással leszoktathatjuk az állatot azon cselekvéséről, a melyrc rákapott. Van ugyan rá eset, hogy a. rossz szokás valamely szervi hibából eredő, de a legtöbb esetben mélyebb okban nom gyökcredzik s többnyire a nem megfelelő bá násmódnak a köYotkczményc. I gy pl. sok h elyen a lónak takarmánysóval való ellátá ' Ú.t feleslegesnek tartják s csak ritkán adnak a bbóllovaik elé. Ennek köYetkezményc a belső élet rendi zavarokon kiv ül az, hogy fellép egy rossz szokás, a jászol nyalogatása, más esetben a jászolrágás, mely utóbbi különb en azért i h itráuyos, mert az arra rászekott ló rosszul t áplálkozik s a mit felvesz, azt scm ha ·zn álja fel kellő mértékben. Előállhat a katórágásb ól szélkólika s böfögéli is, nemkülönben az, hogy az. állat fogazata. idő előt~ olvásik. Segitcui ezeken a bajokon ugy leh et, hogy az istállózás alatt ugy lesz kötőfókczyo a ló, hogy semmi olyan tárgyhoz, ruit megrághat na, hozzú. ne f 'rhesseu. Az etetések alkalmával a, jászolrágáshoz szo1:ott lovak iigyelend6k, do lllég jobb, ha pl. az abrakot a;.:; abl·akolóz ákba.n kapják. Ha. a. fdvclL tizo.kns kezdetleges volt, az úllat attól hamar cll>zokik. Legjobb magyar gyártmányu

\.ri., Ű S lY..I. J: Z Akilogramwoul;én t fra nkó

""-·ll'

pörkölt káv6t X 4,20 csoltaládét ... " 3.60 ka.ko.ót ... ... ... " 5.40

bá r m ~ ly állowl18ra.)_süldi: nl..Nl''J 'Z JÓZSEF ÉS FIA. f'z j<;:;, GY~~tR.

o 71()

Üzansfsk. ( K é:{ralokat nem adunk vi.ssw.)

R. IL -né. Megadott c:úmére !eYélbeu külcljük a. váluszt. Kamilla. l. Tessék helenkt•ut kétszer osto ~ le! ek· vés előtt a. f jLőret é;; a haj át a.I~P?SIH~ mcgmosm, és, bchabo~itani mclegviz é:; kolozsnm keuos-fehérku.tranysza.ppaun~.J. A szappanh~bo~ llag~ja _rajt.n. oleinte 10 J!Cr· ezig, azután miudeu to~nbb,• mo~~nal 5 perezezol tovubb {:~ ,.ó"iil már ~O peroz1g. Ezen 1do letoltóvel mossa \o ,~ féjbö:'ét. és haját sok !a~gyos vizzel (ha szőko, akkor kamillatrás sok la.ng os v•z.zel), ugy hogy a fejbőrén és a haján ne. maradJon semm1 sza;ppan scm, azután öblitse ki a.lap??an állo~~ ~zzol é~ leszáritás után tessék kibon. . t~tL h11JJnl . lefe,ku~~ll. :'.Icg~ egyz m, hogy Cl!izol a metha:ukus. manlp~lucZJov a.l .~lcmto meglehetösen sok hajsz.;íl ío~ ki}mzatm, de ez no IJeszsze meg, mert ezek a kihuzott b~JS~alak bet.~g~k, a ,melyek aruugy is kihullottak volna 'Ies~.ek ..~z~nk~rul 1!-l~odnaponkint reggel a fejbőrét · bcdorzsolni Garailll-fele haJ'szesz<::.zel 2 Ir f l l .- ~ · - 1 . - · · asson e az on o~a' ~ cg:y grammos szubhmát-pasztillákat E d bot oldJon tel rezelJán vao , · gy araöntött két liter tÍ tt ·. b "':,~ zoman;zozott lavoirba. est() 10-10 . o VJ~ ~~ cs ebben azta.sso. regg()l é-s bau ' k ~.erczJg. Lcsz~rttas uláu tcs:;ók a gvóp;ytárakt. . ~a,r- e"zen kap~?'t? a.licy l-hlnt.óponu.l ' jól behin.em.kker"zc c.zt az cl}ara t néhány hétig kell folytatni es a · ·or me.., le·z a·'- · . a. t ~ 'k k "'. "'' z ereUlíleny. 3. Hetenként cgyn;.cr e~ c ~gy ·eye~ Chesebrough -vaselinnel bckenni. . 'fTT kPtroFka. _h .oz.metika. rovatunk vezetájének czimD: "~. cr., •cL,oerdo or 1 X afliJ hiba . K 't ~k~ lehet : vagy ro ssz fogai vannak. va~y pedig gyomorbaJa VM . Ha. az okot megszüntette, akkor ez .a. kelleJ?etlcn ba.j i meg fog szünni. Ez!rt n~m kell. kH. ·g~e~m , rz nagyon g_v,~kr!l.n fordul, Plo. F.zert tPll~t n]ánl)uk. hogy viz.~giltnss meg m~gat roioló~~

ói

h!1 7.l

or\o ..,, l,

hz lhe ·.

}. 1 m:~.jd

F. JI. C:. L~ghelyei!e}>b h. k i~dl l a md :tt::\ tm·J.: J, pni uic. ']'..", ~k doh· .. ni üzcocti.iuk.:t.

lcgsll. lmasabbnn fogJ

Vasárnap, méJns 31.

AZ trJSA.G

'· y

lidiinféla

zemponfok.

Quintusnak a f . . 'l . ikk éPPen a nők k'' , » enumzmus«-ro 1rott ez ·e a lllely k 't . oreben keltett olya,n visszhangot, ll.<lszonyai~ s~~elen, bizonyság arra, hogy .a mi nes gondo~ JO~ansag.a, okos, természetes, egyelesz az a oza:>a mmdvégig hatalmas bástya Na sszony~ követelések t.uJzásai ellen. le~ gyönyörüséggel olvashatjuk azokat csességek ~oro at1 a melyek Quintus mély bölkeletkezt!k .magaban foglaló czikke nyomán Ilsszanyi el ' a melyek bár asszonyi sziv és nak azt a xre. I?~~yilatkozásai :a feminizmusa..lnelYnek aJ.taJat vallják a legsikeresebbnek, diadaltnae ~lnden győzedelmes ereje, minden Bán belül siker~ az igazi, természetes hivatámozgo, asszonyi erényekben, a tö-

Neuma lá zi· · T

Q~dape 8 t· c~ég feh ~ IV., KáR\1in·tér 28 szám ,, érnemu menyasszonyi kelengye osztályáhan

Ol F.. leglzlése URD sebb és aképzelhető

'\rast

agszálu

14. szá

tn, FOrdö·ruha. cretonau a b . ll.Jlható. .. gd ól, ktmonó-ujak, di.vatos 8 · Sotétk ék ... ~- tsz szel. A , kozepkék ,. ö ö é . .Q. ""' teljes öl . . ' ,• r s f; drapp szmben. 1 f\ir:.~zter. és . tözek ára 5 frt 50 (K n). c · 0 l'Uh 'llaszo t:ig llle~lllodellt t:r~nlagból ~észült 20 legujabb ltl~z6 á ~ll.Bszonyi k ~ mazó d1vatlap, talarnint a l'Jegyzékll ll. e en~ye koltségvetest~ket tarz urholgyek rendelkezésére áll.

ral

kéletesre vágyó nők hatalmában él évszázadok óta és fog élni, mindeneket kormányzó erő maradni, évszázadok mulva is ..• E vélekedésnek próbája ott a családok s nem egyszer nemzetek életének multjában és jelenéJ:>sm. A nő, ha a szó tökéletes értelmében az, sokl\al hatalmasabb lehet-mint mozgató erő a cselekvő férfiunáL Ez a mult bizonysága s a jelen képe. Az a másile feminizmus, a melynek kilencz pontban foglalt követelésére egy felajzott, bizonytalan jövő fog - olyan a milyen - feleletet adni: sokkal kevésbé rokonszenves a nők előtt, hogysem meghódolni és összefogott erők kel tudnának küzdeni érte. De beszéljenek maguk a levelek : Olvasva Quintus czikkét a feminizmusról, a nem nevében köszönöm meg neki a velünk való pártatlan elvi szempontból való foglalkozást, a jóakaratot, a melylyel a különbözö irányu eszméket, elveket, mozgalmat, összefoglalva egy világos képet állit elénk azon törekvésekről, melyek a levegőben mint kiforratlan eszmék kavarognak, sőt végi.ü mint szocziális irányzatot el is kereszteli. Engedj o meg,· hogy én is hozzászólha~sak azon kérdéséhez, >>honnan jönnek és hová mennek eze/c a dolgok ?<<Jönni azért jöttek, mert nagyon sokan szenvednek, nagy a nyomor, még nagyobb az erkölcstelenség, igen beteg a társadalom. Es ezt legjobban a nő érzi, az anya, a feleség az ő nehezebb életénél, felqdatánál fogva, mi a földön neki osztályrésze.ül jutbtt. Keresi a jobbat s ezen keresésben megszólaltatja más müveltebb ~emz:tek küzdő elemeit. Látjuk a fokozatot, medd1g terJe~t már a baj, milyen eszmékben, kivánságokban nyilvánul s mi által remélik orvoslását. Veszedelmes unyiból mert a hol nincsenek megállapodott elvek, :lettapas'ztalás, a hol csak elégedetlen~ég s .egy · bb utáni vágy vezet: ott ezek a kiforratlan, !~kölcstelen eszmék termő talajra találnak annál . . k.'bb mert kedves elegáns modorban vannak IS ID I:L , ' ·' b beadva. De ezek az eszmék rosszak, rossz rrany a mennek ? Ha én valamely uj dolg?t. hallok vagy látok s magamnak arról helyes ltel~tet a~arok alkot;u, mindig egy alaptörvényhez. ter~k VIssza : :shoz a honnan legJ'obb mentem, az lega valla , , · 1t t biztosabb támasz. Vegyük akár a bzpar~~o a. o' a mely ment minden felekezeti, dogma l s reszlettől, vagy a bibliát, vagy végr? a ke;eszténység, a czivilizáltabb népek legszebb tám~~zat, az Eva.u 'liumot a mclytöl annyira el.tértunk. ge A s~ocziális eszmék terjednek. D~ a~ok_nak alapja nem erkölcsi törvényeken nyugszik - 1gen , veszedelmesek - fekélyek. Nézzük csn,k n, nőt, és a férfi helyzetet egészen ártatlanul . Daczára annak, hogy szerve~ete ~yen p 'bb méais sokkal többet kell szcnvedme, nun t a 0 f:rfi~ak ! A mig amaz a szerelemnek cs~ élve~e~ét ! . ,· emez annak gyümölcsét nagy kinok kozott lhsmeu, vilá".ra Eaész fejlődési proczesszusa gyero . o , mindi"' azza a mekből fiatal leánynyá s asszony~ya . o a ferfi nem ISmer. d , ket hoz n . ki ' a mit szenveese .. k' ' "k Ö élvez, ez szenved. Es a ~~ik~1 n;un ,.tJU. 1 ~ ~~ne sem kisebb, mint a férfié,i Sot ek~ruw.zo ,~r a nő sokkal nagyobb a dozat -eszseg~et. ko go • mint a férfi, _főképp, ha. cs sz~has,on l JU lf!zeh l\e'' k t r A parasztasszony p . daczara anna c, ogy ze t u ·ben e · van vagy pe d·1g gyermekét i ap ' 1a' 1·Ja, megtcl 1e1 ' "' k' .á ''t f 1''1 , osztja a férje földm1m:da.Jk< ,t, so · a.z~.n ~u n:eg főz és gondeskedik a csa1a. • -e~ye1mcro , tJsztasagáról. A polaú.r asszonynal- l~tszolag ke,:scbb a dolga, ruint a férfié, mcrt a rn1g amaz a hl'l"atalban vagy íróasztalánál ül, v~gy más ügye ut án j-' r, addig az a!szonynak a hazban kell dolgoznia s mindcnre női

ef d f

gondjának lenni. Az ö foglalatossága néha igen kínos, mert annyira a részletekbe menö s olyan mindennapi. Azokról, a kik éjjelt nappallá t.éve dolgoznak, hogy életüket, esetleg gyermeküket fentarthassák - arról nem is akarok beszélni. Ez már olyan dolog, mintha Eva anyánk büneiért szenvednének Mert ha ebben a világban a könnyclmüség és erkölcstelenség házasságon kivüli gyermekeket teremt, ki viseli egész élet.én át a gondot és terhet ? Ismét a nő. Nincs ezer példa rá ? Hol vannak az aty:Jk ? Tudnak-e róluk, azokról a teremtéselrről, kiket nemzettek? Tudnak-e a gondteJ.i éjjelekröl, nappalokról, a melyekben a nő köuyek között, nehéz munkában kínlódik. Minö élvezet lenne a. nönek, ha. a. férfiéhoz hasonló tudományos, szellemi munk-iba mélyedhetne, ha tanulhatna éppen ugy, hogy gondola.tvilágát bövitse ! De akkor már eltér hivatásától, ezt csak bizonyos fokig teheti. Nem a nő feladata a tudományt előbbre vinni, ez még most, ebben a kavargó, fejletlen világban nem lehet hivatásuk. Nekik itt sokkal nehezebb feladatuk van, ez a bibliába.n e szavakban nyer kifejezést : »s fájdalommal szüld gyermekedet<<; ele ebben fekszik az ő legnagyobb boldogsága is. A lelke mélyéig ható legszebb érzés s legmagasztosabb az anyáé. Ezt a férfi nem ismeri. Az ólet - az emberek; ::!. népC'sség tehát az ö javuk és fájdalmuk inkább az asszonyé, mint az emberé, mert övé volt elsősorban, ö hordozta, ö szülto, ö nevelte nagygyá, ö adja az államnak a fiakat, a .fiaknak a feleséget s gyermeket. ű , tehát mindennek az anyja, a mi an. Az anyai szeretet a legszebb érzés a földön, egy sem közeliti meg tisztaságban önfeláldozásban és ez az érzés éppen csakis az anya. birtoka. Ez az érzés egy magasabb, egy fokkal több, mint amivel a férfi bir. A nő gyermekeit inkább a magáénak tudja, mint a férfi. l\finél merészebben üti fel fejét a nó a férfiak között annál szánandóbb, mert kilép az ő természetadta hclyzetéböl, a szeretetteljes, odaadó, a természet törvénye álto.l szabott határokbóL Ha azonban egyenes uton, de kissé meg~taj~tt . Jövel, hüségesen áll párja ~ellett, alck.or .. '"!:~ndt(J Jobban fogja szeretni, becsülm ~ férfi, nelkidozltetetlen, legdrágább kincse lesz neh . ·•• A nőnek legszebb joga az anyaság s az nem előnye-o? A . férfié a k~clé való l?.o~cl, a nőé a szaretetteljes gondoskodas, hu és orom vegycsen, de minclig a szeretet a kisérője s ez na.gy kincs, nagy előny. Ami müködésünk szocziális téren s a czivilizáczió szolgálatában elég nagy. Miért ez t eldobni? Ki tudja, jobb lesz-e akkor? Tökéletes boldogsá-g nincs a földön. A nő épp ugy küzd me • prób~ltatáso~ilial, ne ~k~~j~. egyik se a má.sik:t tulszurnya~, clnyomru gog.]eben, erejének tudatában. Egymasra vannak ut-alva. Egyik tö'bb ' ikn'l h · · ::. se a mas (j, ' a a prmczlpiumot veszs "k . d h el aka1 j 1k érni a harmóuikus z~ ' e a maradjon .meg, mindegyik az ö fe~:J~~r\ akk~r Ist en neki rendelt és me határ na '.a. IDlt az ö egyéniségükhöz illikgis t ozo~~·. a ID1n~ az a nem szembeötlő munkálk d ~~lik, a nonek 0 szocziális mülr"d' t ast, 1nkabb belső mi a t. ''fin •,o es .' a család lelke lenni g H e~. a politum.t, a szerzés~, a küzdelm~ d 117 ~- a ~o cg~sz lellié'l"el az ö hatáskörébe~ ? o 0 zt:l,. s. athatJa a.nnak szentsége ·' ha müködese ·lSztu, l·dea' lis, szellemileg maaasfoku annál ~~~yob~ l~sz értéke s a férfiD. k szégyenkez~e fog· Jak .belatui, hogy n.z igazi nő öss.ze tudja egyeztetnJ. a tudá. t, müveltséget a házinssággal, a.Ika.Imazkodui tudúst (alázatosság nélklil). E ol . ~ é s ztv . óssácr kell. zz S e hhez narry le1k1ero "'· h tásköre c.,ak mi nök birunk. Eppen ezért a no a

'l-:-

38 tág:tsa.bhra is nyujtható, mint a. férfié, a nélkül, hogy a nyilvánosság elé kerülne, s mindez csa.k e::ueli, dc nem kicsi.nviti a nő szellemét. l?oklml l.:önnyebb a t.erm:észetra)z, földrajz, csilln.g .~azo.t stb., mint az alkalmazkodni tudás, a felsöbb c,ka.rat elismerése, a ~;zerctet és a megLoesité-s s a rt..rur :.:zott his lelkek művclésc ... Azonkivül a nő képviseli a vallásos elemet a házban. O neveli gyermekeibe is a szeretctct és bizalmat irúnw. Vallásosan élni és be.,zélni, a tiszta ..:1agaBztos érzéseknek szimboluma lenni - ez a nő feladata. Ezekre az eszményekre a férfi nem törekszik. Tehát a szeretet iltal magához lúnczolhatja a íérfit és ha a férfi felismeri feleségében a nemes és tiszta intencziót és azt megbecsüli, valjon nem teljesitette-e feladatát a nő, nem értik-c meg végre cgym{;,st, s nem-e közelednek legalább is az:on ideális végczélhoz, hogy tényleg tökéletes harmóniában éljenek? Végezél! Lehet-c szebbet Mpzelni, mint a nőt tökélctes szépséggel és szeretettel és a férfit eröv·el és bölc es éggel ·t Milyen kimondhatlan boldogság lehet az, milcor két ilyen h.-i\rálós:tg végre megtalálja cgym{lst, s egyesülnek. Azt hiszem, né.luitk sohasem fognak alkalmas talujra taHlni a majd. Roussel-f0le tanok, amennyiben az nyilt kereskedelem - az ámval, - egy adás-vevé~i szerzödés, melyhez a léleknek semmi köze. Szegény Francziaország ! Hát mindenben vezetni akar, még az erkölcstelenségben is ! Csuf kelevényei ezek egy beteg testnek, melyek wo t kitörnek. Hü tükrét adja különben Arányi Miksa is az ö párisi leveleiben ! :€n reménylem, hogy a férfi:1k a vezető-elemek, be fogják látni mindazt., a mi igazságtalan, a mi szégyenletes, a min változtatui ógetö ~;zükség, zavaza.ti jog nélkül is. A nök kereshetnének maguknak neme ebb czélokat, magasztosabb ir 1 nyt. A mai kor ferdeségeinek a fér fialt !l7. okai, mert legtöhbször nemhogy egy szinvonal u állaI ának feleségeikkel, banern ahmt állanak és cg >ik a. tláRik ntún elvesziti akaraterejét és bábbá lesz. .:.1lert az sem fl.rfiasság, ha cgyszerüen elvU, ha elégedetlen vagy másnál keres kárpótlást. Tartsák szem előtt azt a mondást : taz én házam az én váram.4 Legyenek urak a saját otthonukban és nem udvarias fé:rjek. A sok hamis próf'tanő még jobban elbolonditja a már ugyis modern asszonyokat - irja egy másik asszony. ~>Oly sokat olvasok a »femllús_tákts jogairól és éppen semmit a kötelessé~eiröJ . ..:"cm értem, lwgyan lehet valakinek csak joga és kötelessége nem ? Hát nem látják be a férfiak, hogy a zonyaik és leányaik a nagy kényelemtől cgé!lzen megbolondultak ? Tcss~k ellúmú, hogy a ferfiak z ok;ü az

z. Nem is hiszem, hogy kikelet van újra, J. em érzem cs'kját, fon·ó sugarát Szivcme.n ábuhnnt az ősznek ujja Ott hagyta rnjta mindörók nyomát. S amig a J·ö ös. öszi utat jártam, Cgy meg zokta a botulást z mem, • olyan sok hánatfell!öt látta;n, Hogy már a fényre nem cmlekczem. I áttam kihülni égig csapó lángot S a mit a szí öröknek ernleg · : Kih, ni szent ra3ongá szülte vá~ at, hlhamvadni fon-ó szere1meket. Láttam alacsony lelket angyal arczcza , ~ · szente~ - kit n világ számkivet l.át~.a~ c.h~ ö emberfölötti h rczban Lelonu a h•gn m ebb szivet. Es clsznkíl ra lől" k

Vasárnap, ro~jus~

AZ UJ'SÁG

A ki 1é1 kb _.un mtndörökre, S a titk ~n. zef rrt •elünk, A mel elár, lnul vis 7.alökvc yen szlv Z<!ka.dva zörgclünk. r..:. ,, ...~n d orutam 1 á -Zokog ·.t sz J-Ut b.,' ~err . t· ·ed , S I·ormáuyt·Jan snjk.il~{~,dal I lém, A szenvedésel'• szilaJ· t eng ren .myt . • z. él

E tenger b!.n:1.t minek van _ 1\1c'r·t llO"d:ul· nem · · 1 "'.. n1 •1n d a t"ov1. l:0~zo ·u ·.. .,rértem ' EJs honnan JO 1Jet - megdöbbenve l·érdem S hova vezet e sötét vándorút ?

egész bolondériának.! Annak is, hogy az asszonyok többé nem akarnak gyermekeket szülni. Miután ez ugy is~hajjal és ves~edelemrnel járs az asszonyok most ugyis mindenfélét; szeretnek tanulni • .Apponyi közokta.tisügyi miniszter ur pedig nagy feltaláló mindenféle iskolai rendeletben, ajánlom : csináljanak egy sebészeti klinikát, a hol a feminizmussal foglalkozó társaink miután ugy sincs egyéb dolguk - majd feltalálnak egy olyan operácziót, hogy ezentul ne a nők, hanem a férfiak szüljenek gyermekeket. Akko· meg lesz oldnt a feminist::t-ügy. Iliert azt el kell ismerni, hogy igazuk is van a feminiStáknak. .A férj ugyis egész nap az irodliban van, hit neki nem lesz olyan nehezére a gyermekszülés. A szegény asszony pedig sok időre elvonatik a szórakozásoktól. Hát nem kegyetlenség ez ? Nem elég baj neki az, hogy minden mulatságba cl kell mennie és a1myi boszuságot eltürnie, hogy más asswnynak szebb ékszere és ruhája vagy kalapja van, mint neki, hanem még anyai kötelességekkel is terhelik. Hát ez igazán a legnagyobb kegyet-lenség<< - mondja >)Valaki<< annyi meró gunynyal, hogy szinte becsül~tére \álik, ha csakugyan - a szony ... l\Iindezekböl pedig az tünik ki, hogy a fentiniZmus magja még nagyon sok ideig nem fog termékeny talajra hullani. Istennek hála, ma még a nőnek legszebb boldogsága természetes hi atásának kötelességteljesítésében leledzik. A ki ezen kivül áll, o.z lehet szerencsétlen, elégedetlen, jogában áll könnyíteni a maga és a hozzá hasonlók szomoru helyzetén, csak éppen az nem áll jogában, oogy uj világrendet teremtsen meg. Vére re zuzza vele a szivét. Es oly n~gyon hiába! Azokat, a kik a. feminizmus kilencz pontja mellett küzdenek, szinte biztosra vehető, hogy meddő harczokkal teljes, meg nem 'rtctt munká;?ság után, a feledésbe még csak á rokonszenvnek virágai se kisérik el.

MR még a csalcídi élet szcntsége a bálvány. S hLzcm, hogy a jövő nemzedék anyái is ennek értelmében nevelik gyermek iket és a feminizmus 1>idegcn istenei<~ ellen a velük született szcretet, egyszerű~;ég és ösztönszNÜ bölcseséggel fognak küzdeni.

Hiába - nincsen ír a fájdalomra, S a kérdésekre nincsen felelet, A boldogság csak egyre dől halomra S ~z élet mindent letör, eltemet. ElíáracJtam - nem kell az öröklétból más nekem, csak csöndes pihcné5 Egy hűs ital a Lethe szent vizéből Es örök álom - örök feledés ! D. Béká.ssy Helén.

~t:m

trnz .

Irta Czóbel lVIinlta.

Sok idő, még pedig sok szabad idó kelle t hozz·í., hogy a. feminizmust mai alnkj 'ban kitnJálják. l\fert maga a »nöl::érdé ·« lényege ~"\"ával n paradicsomban, sőt talán már ama bizonyos oldalborda-jel netnél kezdödött, s alighanem azon c zkimóhölgygyel fog végzödni, ki La nem csal .i.\1c.d{ ch nziója. - a szépnemnek kt:~ntol ó rcprezcntó.ma leend e földtekén. H~jdan ef!J zcrü !I ódon old· dott meg a kér. d 's: a no UCl csak Tirúgn. éke !':(-.ge, d egyEZ .smind segitötár.:;n, rendb ntarj6jn volt a férfi élet ~n~"F ezért azt{ n o:z azo a 1"':-11. kcr'"'et6~ • zsákmány{tba 1. Ké b a tár5adalmi vi zo;1yol· az 6Jctf"lt '•tel·k P.tnlnl·ll' ... áal labllt a t'1 01~a i : hol minv megvete t x. zol gá lái juk, m:1jd mint a k "zépkor im á lot ,.,lóri{ a s?:onyát, hol mint biiszke ln1czoló :..naz 1t, vagy mint clu~tult, el'Pt 11~t~. h~remhölgyct. zo voni! ~ _érfibnn m · 1t no b n a agy ( . ~n· ég k a nn~Y znb ucm tvr ülue helo kl -;;t'"I::b , w

-Vasárnap, május 31.

ságát. Ne vegye rossz néven az illetö levélíró, de ezen öngyilkosságot épp ugy elitélem, imnt n. többit. Az én meggyózódésem szerint nem ez lett volna a tenni valója. Kedvesünkért élni nagyobb hó;tett, mint meghalni érte. Ha. a sors, a nehéz viszonyok feleggel boritják is be szcrelmm1k egét, kiizdeni kell a viszontagságok ellen, nem pedig meghátrálni a csapások elöl. 1Pl. fenti emlitett esetben nem-e lett volna hősiesebb, ha dolgozott, kü?;dött volna menyMszonyáért s levette volna a.nnak vállairól a rá nehezedő gondok egy részét., a helyett, hogy gyászba boritotta ugyis szomoru életét ? A gyenge n6 ki birta. a sors csapásait, miért ne tehette volna azt az erós férfi lS. ~Ember küzdj és bízva bízzál<< mondá Madách, s igaza van. Ha a magu:1k elé tü'lött ezé! kiviteléhez elég erós lelkülettel rendelkezünk, ugy lehetetlen, hogy végre is czélt téveszszünk, hisz a szerelem csodákat tud nevelni. Természetesen, ha nem összetett kezekkel az égból várjuk azt, hanem ha szivósságunkkal és kitartással kivivjuk magunknak s nem állunk meg elcsüggedve az elsö akadály előtt. Avagy az egetvivó, mindennel megkü"~:dó, lángoló szent szerelern már csak a mcsékben létezik ?

B. Gy.

laszokAz ~z ö~gyilk?sság indokától függ. Az eddigi vá- rn· a~kongyllkossagnak csak louközönséoesebb indokait vett.:kn~k' s~relrni cs~lódás, adósság, becstelenség vajmi ritk lU the. Szermtem azonban, igaz, hogy talán nem ily k~ esetek~n, elófordulhat, hogy az öngyilkosság oly e d~~v~tlen m~~kból történik. Ha valaki például felelö!~ee u al~ a Vllagon, hogy nincs kötelezettsége, jutott 0~ r;e~klvel szemben és gondolkozása utján eltelenségi{ 'b~agné~~re, mely az élet czéltalanságát, értékfontolás v' 1~0 nYltJa számára, akkor, csupán e meghogy gyáegk~vetkeztetéseként, öng:Yilkossá lehet a nélkül, arról az v~ gflal. vádolhatnók. Ugyanezt mondhatom betegség ~~e~rol lS, ha v<:laki ~yógyithatatlan, sulyos kellemctlen 1 ~ t t- a melyrol tudJa, hogy csak fölösleges Öngyi.lkoss. se~ okoz 1J'1agának is, máöoknak is - lesz ság. Mert a.. den m~ ese~ben az öngyilkosság gyávanak, azok~kor valakm~~ biZonyos kötelezettségei van•A ki ut · nem menekulhet csak ugy, ezzel az elvvel: anarn plarad, tegye be az ajtót<•· Zádor Imre. 1...

Az öngyilk . . elszánts .ossag se nem gyavaság, se nem bátorság, ag.

""'~lern

Gergely deák.

doljuk, ~!onyör tetápoutján haljunk meg, ha ugy gonoly kevés ;oldogabbak n~m lehetünk. Az élet ugy is attól: ez v~t og perc~t nyuJt, hogy mindig félnünk kell ~ olykor ann .az utolso. Ne várjuk ki tehát a disszonáns el~.t gyönyö ~a b~n~lis befejezé5t, ne szopogassuk az BZókjünJt lilerel 70 ev1g, üritsük ki a kelyhet egyszerre, ~ll.Pása. ren~ az ~61: hogy egy n:J.gy kiábrándulás óriási '.tnlékezzünk es .erekvágásba zökkentsen bennünket. S<l~e, rnely ~ rn_amor legszebb perezében arra az üresnyernek. S h rmeszetes következménye a telitett gyö~a., nem va dodonai jós szerepét oktrojálnék mae0~{ korunkbe JUk el messzire a sulykot, ha megjósolj uk, f ~zikus sz .an,, ~elyben a klasszikus divatos le z, analát az 0.. opksegu halil fogJ·a gondolkodó elménk élete ssze- usza'J'astol · megóvni.

tY1

Epikureu.s.

Gyá 'raga.:n. vaaág-e az ongy ·· ilkossag · ? Szenntem · · · er "'latatlan ~.gen lS az. höóre Van szük8~ogy a döntó pillanatban jó adag akarathastettnek nev g,_ ala~jában .véve azonban mégsem lehet 111 lál alatt? N~z~ az öngyilkosságot. Mit értünk hósies 11;g, ki lll.egha.1ze m s~rint ez elnevezés csak olyat illet 4 1eset azonba a nélkül, hogy arra kényszeritve lenne. tnia~gtöbb ön ~ka ~dennapi életben nem fordul elö. hete t követtefik 1ossag betegség, félelem, vagy szerelern hadtg Illiatt v:Jili ez nem más mint gyávaság. Ha valaki n.Yu s hösies . meg az élettöl, az kinjaitól n.kar sza~ik~lclll.ra vá se~·e .. az,. ha szenvedések helyett orök tette z~ Vagy ongy~ossá lesz ? Ha valaki csal, ~lin~kö-vetkezrn ~ye~ _!:lecsuletbevágó dolgot követ el s halál~ nern ese~fs~~tól r.,e~tegve dobja el magától életét, ~~~ hi~_<\ nyomo .:1k ~os1esen, hiszen a félelem kergeti ollkő11~ erejük r ongYllkosai szintén g;yává.k, a mennyigy4'Vá~b halottj 1· a sorssal megküzdem. l!ls a szerelem • • • ?. Ezek a gyávák között is a.. l~g 'Volt ak. A l!;gy 0Igy, a. lll 1ult szaruban megjelent feleletek kezott v8.1!6tár-- <;,Y különösen megragadta. figyelmemet. <>nom beszéli el benne vőlegénye öngyilkos· felette \>~ , ha a tn l . lll' llton, ha. ó e ~g_, vagy tetszvágy kedvé~rt ti~tha sportn. VJ.lagos crépe-bluzban utazik, "US és hi . Ja:Ihoz, sétáiho:z; felveszi a prakd· ll'aJ:usi glenikus férfias öltönyt. h:~~töl llli~nalfabéta asszonyok mind e kérgel tlen nök~e~. tu~ak, de azért az elkerülllt ~ldják tner est ok is hajdani egyszerüség~~Zan Czikk~g • .tnaguk között. Igaz, hogy az ligye\e_n ~sitás~ol fiatal leány vasárnaponként "ane<tUét, s ha vonja .tnagára a legények tla.k a~egg:Yors ~'1; _legtöbb társadalmi sikere legy. ke azért .1?-bu s a legélesebben sivitótl.Y\1~ edik k ..a..J.?zan eszű legény, bárhogy aegi~ ~at-e ne]tiorülotte, mégis meggondolja, iol)b eget né111 · ~a Rózsi vagy Mú.ri táma$zt, tlld.' l:hun~ak ~ :Pes Z?tnánynyal, vagy mi még 1 . l\.~~~álni ~e esseggel ~ Jó, dolgos-e~ Jól ltlkább\Üonben . leát) . a >>deb utcza~ futkározás visitás Szötraol l:hogkh,;n_t~<<-ok kiváltsága. A bá-lozó sitt i llul, szorg~Jak a csendes komolyságot. llrakt~ a jó tánc masan tánczol, ha viszik, . ll Us előnyök t;?e~ett az ünnepeltetés még e\>e ~-~ Párt a'b an tol IS füag. ~o;,, o llgya11 .~"-!, némi tnara~ .a leány 20-22-ik benh Joakar 0• _keseruseget okoznak neki 1. ••e \r tnegJe . '~~"ad an.lllár u.z . eyzeseli:kel, hogy : > bizony ~a~ 6 ' lllint a fi.i.«tdoben <<, vagy : '>lám, hogy 'PJ>en a dolgos • s~~- De aztán hozzászoktleJti, c nc.lll eli. es) Oravaló vénleány sorsa ~ "a.rr~el;clnek ~!kzto. ~~er hely kinálkozik heresetbgep, a doh~pkodJak, várja a napszám, aeteges~e~· nincs b-t;Y ; se fogln.lkozásban, se i~{ótna.rh . 1~. tnég ~~1!-' ~ ha elöregszik, ele bánn at, s kivéta IZzak a gyerekcket, az gy haja'd~0 "\rele. Sőteles ~~eteket kivéve, elég nnak tnar egy oreg nagyanyó, vagy adt »J,.ll:::sa néni keresett

AZ UJSAG

kötelességt elás ki . hit véd u ' ~rtás, akaraterő, de kiváltképpen a néha ol meg bennünke~ ~ elég sajnos, hogy vannak ezekn ky szerenc:ét}en korülmények, melyek között még e az ellenaliasa is megtörik.

Egy leány

a ki hisz a szerelern

csodatevő

erejében.

lllletünkbe lelket, tartalmat a jövendó boldogság utáni vágy és küzdés önt. Mondhatjuk : az élet egy ezéiért: a boldogságért való törekvés. Ha a jövó boldogságunkba vetett reményeink buja pompá.jukban virágzék és ilyenkor dobjuk el magunktól az életet, akkor ez a lépésünk nem gyávaság, _hane~ ~sztelenség. J?e ha órett észszel, mély megfontolassal latJuk, hogy mmden a jövóbo vetett reményünk megsemmisült, ha látjuk, hogy a boldogsághoz vezet6 ösvény végképp eltünt .Jábunk alól és ilyenkor vonjuk meg magunktól az élet vilá<rá.t akkor ez a léptünk nem gyávaság, nem esztelen~ég,"'de' sziló.rd jellomre, mélr érzésü lélekre vall. A;- il;ren ember halála i;)rökös bizony1téka annak, hogy az eletunk csak akkor értékes, ha belső tartalma : czélja van. Ou Mihály. Az öngyilkosság semmiesetre SeJ? gy~":aság. Nagy elhatározás és lelkierő kell ahhoz : biZOnYitJa az, hogy a legtöbb öngyllkos a legszebb !érfikorbal_l B legnagy?bbrészt férfiaknál fordul e\6. Okat, azt hiszem, a noben találjuk fel, vagy mint a.nya elpuhitja s az a nélkül is gye~ge ~u e~veszti az _önb~lmt~-t, vagy. min_t. szeretó kizsakmanyolJa, vagy mmt leany a husz eves ÜJut nem tekinti partiképoonek s az ifju álmokat lforlátozva, a szeretett ifjut mellózi. S hogy a szivnek mi fáj jobban, az mindig az egyéntó!_ függ.

nek következetlen korlátozásában látom. Végeredményben .. teh~t, ha. azt kérdezz~, gyávaság-e vagy hőstett-e ?.-Z o?gpll~ossag : er;e esetr?l-esetre csakis szarencsétlen ongyJlkosa.mk tudnanak meltó feleletet adni elmondván, hogy mit éreztek, mikor tettüket elkövették. ilfodravich Lajos.

Nlfk vilája. (Franczia

festőnők

retrospektív

ki álli tása.) A pans1 Lyceum-klubba.n nemrégen retro· spektiv kiállitást rendeztek a klubtagok régebbi franczia festönök müveiböl. A kiállitásnn.k óriási erkölcsi sikere volt, a mennyiben a nagyközönségnek bebizonyitotta, hogy bizony voltak festönök, a kiket a müveik kvalitásai után bátran festöknek is lehetne minösiteni. Vigée-Lebrnn asszonyról, Kaufmann Angelikáról, Carriera Rosalbáról ma már mindenki t.ud, azokat tehát nem kellett a nagyközögségnek felfedezni, de felfedezték többek közt Gérard Margueritet, Fragonard kortársát, L:tbille-Guiard asf'""Tlyt, a kinek két arczképe a. kiállitnc; egyik fövonzóerejét képezte·, VallayerCoster asszonyt, hires Chardiri növendékét, s a ki két remek csendélettel szerepelt e k~á.llitáson és végül Mayer Con:ot::t.nce asszonyt, a kinek müveit eddig állandóan az ö korabeli férfifestök müveinek tartották. Ugy látszik, mégis csak voltak festő nők, a kiknek müvei nemcsak divatosak, de állandó becsiiek voltak és maradtak. s

Narczisz .

Az öngyllkosság szarintem se nom gyávaság, se nem hősiesség, ha.nem erkölcstelenség. GyáVMág azért nem, mert minden öngyilkos, tekintet nélkül az okozatra, határozott elszántsággal követi el tettét, s igy már elszántsága kizárja a gyávaságot. De a •>hősiesség<~ jelz6 sem alkalmazható rá, mivel, ha hős volna., hösi ereje öt inkább uj élet kezdésére késztetné. Ujjá születne, azzal az elszántsággal, hogy az erkölcstelenségéból kifolyó okozatot hősiesen elhárítva, ismét azon polezra küzdi fel magát, a honnan - környezetének erkölcsei szerint lebukott. Antal Péter.

Az öngyilkosság véleményem szerint se nem hős tett, se nem gyávaság és nem is predesztináczió, h=~m táraadalmi életünk jogviszonyaiból származó kóros Jelenség, malynek okát az egyéni élet kellő értékelhetésétár<7y a munkába járó családba, kit, még ha szaigálatban van is, hazaédesg~tn~k nyárá~a. A férjes asszony; bár az uto~ mmdig ura ut~ megy meglehető 1 szabadsagat élvez hatasköréb'en, melyen még sokszo~ tágit. hatalm~s fegyverével : a nyelvév~l. ~ztes~_egtelen es könnyelmű nők sorsa itt IS k?rülbelül ~gyan.az, mint másutt : ünnepeltetés es. megvetes, neha váratlan s~erencse, de töb~nyrre nyo~or, s ~z arán : a mennyi szabadsag?t vesz ma9a: nak~ szerelemből, oly mértekben fogy egyem

szabadsága. .. 1 ' k A női, sőt az emberi fugget ensegne e9y remek példányát ismerem. fal~ban .. Szep arasztleány volt egykor, birt IB egy .kis vap k' Jo'ruo'du gazdaemberhez koran ment gyon ava1. . 1 D d férjhez s egy gyönyörű kis fia vo, t. ' e a gaz aember nemsokára meghalt s par ev m.ulva. a skarlát elvitte fiacskáját. Az asszony I?eg s~ep és kivánatos volt. Okos, ren_des haztartasa mellett vagyona gyarapodott, Igy nem csoda, hogy sokan kérték. De az özye~yass~ony szeretie E-zabadságát, függetlens~ge~: Mig t;' so~~ f .. t gyermeket adott neki, JO felese~, JO erJe ' lt most hogy a halál szerette1t elanya vo ' ' bad 'l tet rabolta, tisztességes, függetl~n, sza. .~e ' l a maga kénye-kedve szennt. HazataJa a el t' t•bb a'llatai a leggondozottabbak a eg 1sz a , ette tisztelte a f er · fi t, m1g · hozza· f al u b an. Szer ,. • • ·li · t .. most • szabad leven, mara san mm volt f uzve, an agilag nincs a férfira utalva. • , y """' den falusi lány boldog, ha a Zsandarne .Lu.ln • d &asszony JO . 'l ] ·1· ·a lehet ' mert bar. a ga.z szogaoJ l'd'td l. megforgatj a, megdolgoz tatJa cse e. e1 , e csa ad: t gnak tartja s sokat tanulhat nala egy clado l· ~ny. Ha a szolgáló nem válik be, elküldis maga aégzi el az összes. munk~t, mert c~el~deitöl épp oly független, mmt a ferfi uralmatoL

(Elfelejtett

hősök.)

Leutwein hadnagy, a ki Délnyugat-Afrikában katonáskodik, a >>Tag<<-ban figyelemre mélt6 czikket ir, a melyben »Elfelejtett hősök<< czimén megemlékezik azokról az asszonyokról, a kik a délnyugati háboruk alatt a német katonákat ápol· ták, vigasztalták, bátoritották Igy emliti Hennecke kisa.sszonyt, a ki mindig kéznél volt, ha sebesülteket kellett ápolni, haldoklókat vigasztalni s a ki a legnagyobb nélkülözéseket panasz nélkül állotta, mint bármelyik kemény lcatona. Egy másik nő, Clavé ménesigazga.tó neje, ennyivel nem érte be, hanem maga is részt vett a harczokban és bármely éjjeli támadás alkalmával épp oly

S ez az asszony nem ismer semmi teóriát, nem él semmi más princzipium szerint, mint a saját józan esze, a saját tisztes&éges, jó természete után, ezzel is bizonyitva, hogy egy csepp józan ész többet ér egy v~ka teór~~nál. Istenem, milyen poétikus, dolog }S ~z a. JOzan é.sz! Mcrt valahogy ne tevesz~.z~ ossze azo~ sivár materializmussal, azon orületes kapzsisággal, mely minden életörömnek, ső~, az anyagi jólétnek is esküGt ellensé~e: ,A JOZan ész szép gyümölcsöket alkot, vmto fákat, bokrokat ültet, kedves, jól tartott állatokat nevel s elűz a maga köréből mindent, mi rut, mi piszkos Y.agy el?é~zségtelen ... A ~oézis, a szépség me~eJe hu~odik, mert .? t~dJa, hogy a poézisre es szépsegre nagy szüksege van az emberiségnek. Nem fog egy nagy fát kivágni, hogy egy kis helyet nyerjen, de a többi helyet fogja jól müvelni, nem fog egy régi épületet elhord~n~, hogy eg'1 r?zoga ~s_z,nóolat épitsen anyagab?l: Z~andarn.e konyhaJaban függ egy nagy, reg1 tal .: >>Me~ a .nagyapámé volt! << szak~ mondaru. Is.~e~ mJ?den teória nélkül m~gerezt~, hogy a reglseg patalhatatlan értéket reJt magaban, hogy a konzervativ szell .. lk t . f .. em egy f oa. a r~ze a uggetlenségnek. Pedig ez az asszony nem eg f ls "bb kiváltsá~os lény, csak ösztönei ~ Jis~czi, ~~f ~~b:dsag,ki~ ~~ndez~tt függetlenség fell ve:e~ ' egy s JOzan eszszel eg ki ··t l • tudással belátt h ' Y s o e essegh1 a, ogy legokosab b minden f yzftnfk a legczélszerüb ben megfelelni. Az a u.~;e v clmlely.es lévén, a többi már csak követ· k ezo ere eny.

V~j}on n~m oldódna-e meg leaglább fele a feillllllsta kerdéseknek ez egyszerü módon ?

~--------------------.-----~A~Z~U~J~S=Á~G~----~------~--~---=~~ pontosan. jelent meg a neki kijelölt helyen, mint akármelyik harezos, a mi azonban nem gátolta őt abban, hogy · nappal háztartásával épp oly behatóan foglalkozzon, mint a legjobb háziasszony, & ki a háztartás gondjain kivül semmi egyébért nem érdeklődik. Legvégül Kuhn törzsorvos nejéről emlékezik meg a hadnagy, a ki, a midón tartózkodási helyüket, Omarurut ostromolták a benszülöttek, maga köré gyűjtötte mind az áll~máshoz tartozó asszonyokat, azokat elfoglalta, VIgasztalta, felviditotta és a midőn a férje maga is kénytelen volt a fegyveres erőhöz csatlakozni és kivonulni, egy félrokkant altiszttel egyetemben vállalta a garnizon védelmét. Bizony nagy ur a kényszer, vagy a hogy magyarul mondjuk : a &muszáj «, hogy még az irgalmas lelkű nőt is öldöklésre kárhoztatja..

(Jogegyenlőség . )

Badenben már régebben az oktatás nagyjában a koedukáczionális alapon áll, ujabban He senben is észlelhetők ily szándékok. Ezen mozgalom ugy keletkezett, hogy számosabb kis városban a hivatalnokok, orvosok, gyógyszerészek, a kik gyermekeiknek alapos, jó nevelésnél egyebet nem adhatnak örökségül, könyörgés el, protekczióval keresztülvitték, hogy ne csak fiaik, hanem lányaik is használhassák a reáliskolákat, gimnáziumobt, a mit nekik a -helyi hatóságok mindenkor meg is engedtek. A főhatóságok ezt csak addig nézték el, a mig a szülők ké-zségescn lefizették a leányok után a nagyobb tandíjat. Most egy pár kevé bé jómódu szülö tandíjengedményt kért a má odik, illetőleg harmadik leánygyermek. után, mint a hogy az nekik több fiu után kijár. Az első fiu tudniillik az egész tandíjat fizeti, a mác::odik az egész tandíj kétharmadát, a harmadik, negyedik stb. az egész tandij felét. Erre aztán megharagudott a legfelsőbb tanügyi hatóság s rendeletet menesztett világgá, a melyben állást foglal ezen •hallatlanc kéréssel szemben és kijelenti, hogy a leány leány (a miben eddig sem kételkedett senki) és érje be azzal, ha egyáltalában jobb nevelést kap kegyes elnézésból, de tandijengedmény csak fiuk számára létezik és ingyenhelyröl ne is merjen álmodni a leánygyermek, mert e;t; is csak fiunak dukál. Ezek a legfobb tanemberek, ugy látszik, mind Inill.iomosok, a kik soha sem aggódtak leányaik jövője miatt, a kik minden leányuk után, még ha háromszáz volna is, könnyen ki tudják fizetni az egé. z tandijat és a. kik soha, de soha sem fogják megérteni, hogy a hozzájuk hasonló alakok teremtik meg azt a bizonyos antagonizmust a nök ós a férfiak között, melynek létezését aztán ők fájlalják leginkább.

Fin· és leány-gye mek ru Nói felö tó és rnhák ~=~:·,~~:!~~~~ SZlUI EDE ÉS TARSA,

B~dapest.

IV., Váczi-utcza 4. l. em.

Porczsil no r6l.:.r G oragorszég. .. .. (Folytatk) A gorogök d korat'

Anyaga feh ér-sárgás földből való, barna vagy vöröses alakokkal, mint amilyenek a halak, madarak és kígyók . Egy részüket Ázsiában, másikat Görögországban készitették s tíz-tizenkét századdal Krisztus előtt látt már napvilágot. 2. Ázsiai relieffel ékes vázák. Ázsia, a mely ennek a primitiv fazekasiparnak első modelljeit megteremtette, néhány igen durva kivitelü, vörös földből (agyag) készült darabbal árasztotta el a világot. E vázáknak disze reliefszerü (féldomboru bas-reliefek) s állatokat, futtatásoka.t, proczessziókat ábrázol, vadászatokat is, durva, barbár kivltelben. Ezek a vázák arr::t. valók voltak, hogy bort és olajat tartsanak bennük. A Louvre muzcumában egy egész azéries van belőlük ; ezeknek nagy része a régi Agylia mesterséges dombjaiból került. 3. Ázsiai stilu~ban festett vázák. Ezek a vázák, & melyeket sokáig egyiptomi produ1..-tumoknak tartottak, ugyanabból a sárgásfehér anyagból vannak, mint az első csoport \ázái. Diszük is azzal a barnás földdel készült, mint azoké, nunden fényesség nélkül. Némelyiken az alakok és a diszitések vésve vannak, másokon fe tve. Természetes, vagy fantasztiku állatok, félember és félállatok, szfinxek, .zirének, embcrkjü m~dar k, szárnyas i tennők, a melyek állatokat tartanak kezükben, ludak és hattyuk te zik ki rajtuk a figurákat. Az alapon kákacsoportok, virágok és más növények vannak mintegy elszórva, ugy a mint azt a legtöbbször asszir eredetű tárgyon látni. Ezek az ázsiai tilusban ékesített vázák szinte három alcsoportra oszlo.nak s mindenik egy-egy külön epochát jelent a történelemben. A legrégibbek fénytelenek, földszerüek s a rajtuk feltüntetett festmény szine hamis narancsszinbe megy át. A második csoport rajzai fénytelen feketében készültek, a harmadik csoportnál az alakok feketék ugyan, de valami vörösbe átmenő lilaszin és halaványfehér árnyalat emeli azokat. E zeket a vázákat nagyon sokszor utánacsinálták később is s a másolatok tökéletes volta nagyon nehéz feladattá teszi a valódiság megállapitását.

A kezdetleges vázákon, egyszerű mezőnyökre osztott z6nákban, természetes vagy fantasztikus állatokat látni, később már mitológiai jeleneteket is találunk rajtuk. Adru•n Longperner idevágó munkájában egy helyt azt állitja ezekröl, hogy egy&erü, szolgai utánzata1 a szmdus é. különbözö szövésü szőnyegeknek és szövcteknek, a. melyekról már Aristoteles IS be zél, mlkor lerrja azt a. pcplost, a. mit Al isth 'nes zött. Dyenformán : •A felső mezőnyben Susának meg.:zcntelt állatai foglalnak tért, lejebb pedig Perz iáéi.« Ezeken kivül vannak még fémból készülr, formáju (etruszk) vázák, mely ket Citiumból, Agyllából, Niniveból hoztak magukkal a kutat6k. gyönyörű

A dór ,ázákon (l\filo zigetén) mitológiai jelcnetek és állatok csoportosulása van ismét felosztva zónákra s ezeknek eredete a hetedik századra vezethető vis za, Kr. e. Azt már, ugy emlékszem, megjegyeztük egyszer, hogy a volóban keletról való fazekasipart rendesen egy-egy század vála ztja. el attól az időtől, a mikor azokat utánozni liezdették. l. s.

tünk, most pr6háljuklv~enclsz"r'tól már szélnyomán kronolo .k g, tobb forrásmunka böző stilusu vá~ú.;:s csoportokba. szedni o. különb' ha nt. Ezekre né lZ tóbb utmutatá.ssal a . zve & legmegszolgálh.at. Whlte báró muukája. l. P~mitiv Btiluaban festett ui.zák etruszk Sll'okban találtak, de t .. bb . · Sokat az , o nytre ~z a l . pelaguso krol kerültek a muzeumokb . ,., __ re _nl..n 'f":l'b uan, ruJ o an, K orfub an, RhoJ. ben és~tonnO,· szigetén találták a legtöbbet. Sot még a

t:;';j::

síkon is.

GYE

"Chasalla"· a da o Bud

·E

főberezegi udv. uállitó i:fs ortopid

_ czipészmester apest, IV. ker., Ko suth Lajos·utcz a

"..\

...

6417-ÖK ÉLETES SZAGTALAH~FERTÓTLEHITÓ SZ[R

NÖKNEK·NÉLK lMZHlfflill--

1Hu~ haja? ~;;;:;·~.: ~;troleum;§~ ~ra. J.~~zéJ6zscf·kör~at ?:; l Egy eredeti üveg

2 korona. -

~ara Gáza és Tsa drogéria ~~~~~~ Arjriis~

==============~ Kozmetika. Rovatvezető Garami

Béla dr.

iJlk· d' 61 szóló ez l A fürdésről. A mint a ro os , asr bygieni~> e· ben is fölemlitettem, az egészseg, a e'pségt61. , tól a SZ p· vála~zthatatlan a kozmctik a ' á.]J·a ~~ sz•, szen·e szo1g tn1W a mint pl. a mosako dá s egy t 'Jlithatjuk, . · t ' uayanaz · serret e. az ege, zsege b f"a désrŐl JB. es mérr fokozottabb mértékbcn, a urnf'l ne!lléról o .. " • külö ce ' de· ..... Je'keznék, ~•·e· ::Welött még a furdok , d · · 'l roege.IJ..' é~l J> azok alkalmazási mko fJar~ulitését, hogy ~ ~::ökna kesnek tartom anna e e . knál és goroo i . . l . t . . rómala int Illa leb nepcknél, n am.w -~· .. bben fürödtek, Dl tágas, okkal '=· ~akrabban es uru . l'~, hogY a!eiJl Jlld . ' · tud JU napság. Hiszen mmdnya)an . den ]ténYe, ·~·D '" . ~ • ]JllD b11zav• márványnyal kiraketv e:' d patriczius 'It tisZ' bó•elkedö fürdőszobák mm en zek a, {ürdo . 11 ck feltalálhatók voltak, csakhofyál~ak. l'feJllll> ~ fÓ· tán kozmetikai czélolu·a szo g hatás& ~'"0ldt ··~<ii6 ·•tékony ·be ow a ,érkeringé t fokoz _) 0 bO~ . kkal ;ralo 1 czél, hanem igenis, az illó ~~a]~áras~tás, ll~ztette lés a pipereezikkekkel :a~ :ásán, azt cl~'"~ 8 zjll!o a mit a római nyert 11 •."1\:és után test6~~denféle azáltal, hogy közvetlenül fu betörnte XIJI ö zes pórusait légroeute~e~ ..tdózl;$· fa".!!Yukkal és zsiradékokka · .. •dtek ll> fu ~ezd igen toro ]ébeD n A középkorban ne~ á odik fe ·]y$éP> sel és csak a XVI-ik szaz~d ro sés szépP~g~erllcd· ismét divatba jönni .a~. eg:z~ég t . i. JJle~jj$ teJb~ való ápolása. A törokok.r .~e:őkkel éS 1 11efll, 6 nek a nyugati népek a. gozfurh :rná.skeFFbállY ít>t 6 töleg utánozzák is ez,eket, ~e tett né eS g6'/J ' módjukban, egy hordo fene rt a sz~~ !lli.lld~ tégla leönresével teszn_c~~~en o.zután ~ zob~t, lll tthíri Antoinette koi cl a · t fiirdöS ·bell pe, 0 uri házban találhatunk ~egllla. rnonnJl 5 telt!l ' kizárólarr kozmetikai cz~l~~rkan,ek aU.alftld ~,, 0zeser~· •-a·o,1 • csak ül"o• furau . , • ren eJJ>~ e)f~· me. l~ .) ~ "'"' ' .. d . ;ra !Z o .t U!óJ e~· for á - : it 1- a f r enl os~ mosásal bell Jll J· Ha a te"t míndennap .· cziJdrexPfiifdÓ !J '": t multkon lJ' es j lev' gezzük, a !Illllt az .a rr n1elcg te baD ~ ~· irt um. akkor het:nk~~t e",~zabad az~~ból, ]lld:~. dt:.':!!:'ndo. ~ em. lllu_,, a J<á "voS t ·•:enül· u · . é klSZU ~ l allBJ nünk horry mie!őtt Ol g, .d rr esetleg .. ,, 's· , .,.. l "Y ill e", ··te l un.~>· (rCc vizes ::;ZlYJ.C:;csa vaS' ét l keJl bU J b D l > ll (jSCP han}IlYal testünk bor . ~-1 van azon .. ~ ~;íilőll e~· •A~ telje~ fürdökön ~!VU l rek kÖ?.U ReUJ]) o nek mérr több módja. J.Sl, k~eli; fiixdőket ld~ " " és a o '" Jllu~ a zu uny, a goz 6toli&, t ~ .. dót p hll>t;D.s e mli ten em. .. d. teljes f ur 'k&Í · ~bell A zuhanyfur o a IllechaDI p:~érte ze· azon különbséggel, .ho~t jrren nagY tets~és .. fejtve ki, a vér ~e~~:c~ŐJllé~séklei?.----18 elömozditja ... ~ fur to lehet hideg. 38~és forr rint különbozo lehe roelcg 3~ hideg 18-26 langyos, 26-:" ' .. -dó, ]l& er· 45 fok Celsius szer~t. ubauyfur 11oo_...30 FJ<JÓ· 1· :rnUlt a. z yos fa J "Cgy a te JCS, . ha jang k 1~gY b~s~· vagy forró, 5-l? P::z:glegyen pattut~~tl>jj]IW czig tarthat. A VIZ le g ek yagY~al roert ~6''8 ru, - & hol kényte n . ~ sz6dá." , tté. dttf nálni, ott lágyítsuk ~~t :~t repedeze o'/) ben a mésztartalom or . ek p:~egJjoles' teszi. k annyit J 0~uUét, sz Jllcr~ A gózfürdó:ői csa.. döben rossz dolg?t' foJ10 a ki érú, ho~ ilyen ~e erőlteSse 10 ~ . gyenaeség fogJa el! az xnelY pern ]..S!íS• . - "'sok szervi baJ van, 61 !L to ,,el ItTCll tb ellCJ> b . . · szexnP 0 Jl . 111 tób g z belégzését. . , 'Iarr kozmetikttl _ ,;tenelll kéll . ~· Kuzar~. o~ , ll xnegezw.pelll . ó ~lY helyi gózfu!'doket ~e t xnagwa.k, }<ét ~·ol> t! kiki ot hon is készitheedéoynél, ~~l JeóJl~~el hozzá ef!Y nagyobb '"~dényben <tJZZ J ol feJ darabnál melyet az dönél xnel.f ~~. ~~ •gy jókora ':il ta~ l~~kct is' elt~~Jleirt ~ lJ· ll• egyil t az eg~.: sz kesz •t. a fc nte teJlet !l A ld kerülni. óhaJ. }~zolgála·tot b br-iH6t, annak Igen JO

r3v:a..

:uja.

egészségesek és természetnlkotott alakjukban maradnak a

~~.._

4.1

_Vasárnap, május 31.

Vén~z-~ép,

mcly sokkn.l egyszerübb uton fejleszti a szüksegcs gőzt . ak _Még nagyjából azok~t a kozmetihi hibikat i ar~~1 felsorolni, melyeknél a vizzol való kezelés gen JO hatással van. , " h"b' , l &ZineIlyenek. ak' ·, sápadtsag, a b or 1 as arnya. at aÍrár' ar _vnrsze;sénység, akár rossz táplálkozá::;, 1 gye _va~mt helyt, lokális ok következménye lo18 ntign · é ~en esetekben meleg fürdőket ajánlhatok, vörö a, v ~edé~yek tulságos bőségén alapuló arczlia :seg~el hideg zuhany tesz kiváló szolgálatot. tán r~-on a~n csakis az orr véredényei bősége folyiavas~or~ Jelentkezik, akkof forró gőz u.lkalmazása haszná~to . _Gyakori mosakod.ást és fürdés t kell dásán, ~nk egyes testrészek tulságosan bő izza1 ls de ter ' t egyéba0l"á', . mesze esen ezen esetekben még bajtól J rast Is kell követnünk, ha a kellemetlen meg akarunk szabadulni

============-

Házi ianács

ó.

Paprikás t megtisztit . ~ze1e ek. Egy szép darab felsál t hedörzsöl"~la, J~l meg.spékelünk szalonnával, aztán és törött Ju t so..val ' y\.O t,anyt. fe, le rozsapapnkaval , . , forró zs· szegfuszeggel, lisztben hengm·aetjük és illk a~tt~ra teszszük. Minden oldalon ~eapiritt ' ~an 1ü . o ,a czitromh6., s ~e~etes Vl~et, vagda!t hagymát atszürvc t"'ltJ~-~ rateve, jJUhara vagdalJuk. A levet 0 JUk rá. l . l{áVékóch v T Yenek a hó., am Iakré~mel. Három apró zsemllcgyedlite )at lercszelrn, aztán felszeletelni és áztatni Nr czukrozott erős feketekávéban megllnomr~ eikegyed óra mulva az áztatott zsemlyét "al·ba téve everj"k , 5~ deka meleg, olvasztott ddi u .?s a tnig levár~ g _fozzük, vagy inkább száritjuk, 1 Sárgá.já.t hab a labasról. Mikor kibült, öt tojásSárgá.ját és arunk._bole egyenkint, mindig egy tojásfehérjéből egy evokanálnyi czukrot. Végül 3 tojás Aformát ~ert komény habot keverünk bele. ~a{ tneghint/:S~tott vajjal bekenjük, porozukor~ éb,e vágo~t" es a fenekére 10 darab hámozott és b ~Ochot ~andulából csillagot alakitunk }l'ltva k ..' ..oraig főzzük gőzben · aztán a tálra 40 ' orulö t... ' 3 ~etn tölt"ü]r n ~uk a vaniliakrémet (sodót), ll~!~sárgála , ra. A sodóhoz I/ 8 liter tejszín, 11 61itil Stben a :~ 4 deka vaniliás porczukor kell. és hab uz felett habverővel . verni, mig ll os lesz.

a; ,

"'agy al, szá 't

dos]{ a._ tenge n va. A ki haldus folyó mentén, fa 0 ha.l rparton lakik, jól teszi, ha előre gones a h ~?l, arra az időre, mikor a folyó beSzá~ ll:tódja.a :sza_t .s~ünetel. Az eltevés legcgyszeaztá, an ketté ászantas. A jól megtisztitott, hos~ ke ~a. sütöbv gott halat erősen be kell sózm, ~ 0Yersiitég 0 ~ lemezeken megsütni, de még jobb a"yb utan k , ·t . tah'? . an is l h emenczébe vetve megszan arn. «l es e ot ezt te · , , ' · talli Zsákokb nru, egesz kemenyre szanlatk' hogy az a rakva, a zsákot gerendára akaszizle~r lnegfö 21.~e~ek hozzá. ne jussanak. Hasznás étel, es bőjtös levesekben, főzelékre

ruf ?ik

2o Czinn. és (Qt~sz _"izben ~~-Ztisztitószer. Két rész ot%tota.Jt~övct 0~~ell ol.dani, aztán 4

sóskasavat rész :!?orrá( •msstem) belekeverünk es az t kts h r~1U.czkba töltjük.

,,fiumei---~:-----~

f' ~~ :."Ykem én Yitö"

ls2a'ndenhoJ k

______

~~~...... ~

taaalasáö.======_= :ji tanácsadó. lll"gy ha. .,ytyuk A .. \>~

A gyön[r

L l\>111

•

lllél! ,.,;.

•

gyongytyukot le"'J·obb máJ"us

'\;hl a Jul" ~ ~1cs el' t . , . . o l '<~ában . lttsba11 :m .~g 0 Jas, Juliusban költetni, i~'~eszedllt:nr.k abb egul~etett tojások csibéi a káni. lílöllb ellllesebb ~a~ allapotba, a. rni reánk nézve es ~Otlóen a g:yö:n 8 Igy feltétlenül elpusztulnak.

~~attfött"k?,Y t:yu~~i~~k ~ojásait

legjobb elszedni

~~ eUtés . olest és z"l~t· ..kikeltetni. Az első hat hét 0 0

Shau· Zttett ételr

füvet kell velük etetni vécrül llte f" Jon E e Vlgyázn nk k ' iU~;g Ozl:l.i · gyszcrre _ u - ·ell, nehogy meg0 ca et J.:lecl.i és azt is 1 .. ~~ egy napra. valót szabad a ak a% ~ lllinclen t uv.os .helyen kell tartani a ~!otlll:)a.l h~lt,. a lll ite f:~sne~ hozzá. keverni, éppen • ~ rr,, .. Zzaa.dn~ 'bet~tunk friss vizet lehet t>vOlJ • <• CSl e ·t t'b BYt:yukot . i a ~ a, de nem tulhide' mig a feJbimlője ki nem jött, .

AZ UJSÁG óvni kell a forró naptól, mert különben könnyen fejfájást kap és abban elpusztulhat. Mivel a gyöngytyuk husevö állat, apró busdarabkákat lehet felvágni és az eledel közé keverni, ugyszintén májkukaozot, lisztférget vagy hangyatojást. A májkukaozot legkönnyebb előállitani, elég egy dara.b fris marha vagy ló-májat egy 'zsinegre felkötni és azt egy szegre akasztani. A legyek azonnal petéket rakna!{ rája és két nap mulva már kezd a féreg hullani róla s azt a h.is állatok a porból nagy örömmel szedegetik föl. Ez különben a kis pávának és fiatal fáczánnak is a kedvencz eledele. Ra. nincs alkalmas helyünk arra, hogy csak a kis gyöngytyukokat tartsuk benne, ugy' a májat olyan helyre akasztjuk, a hol más állat nem fér hozzá, ahí.rakunk egy tört cseréptálat vagy ócska bádogedényt, hogy a hulló féreg oda essék s a szükség szerint az eledel közé keverjük . 1\fihelyst a himlő elmult, lehet a. gyöngytyuknak erősebb táplálékot is nyujtani, Eleinte rizst, buzaszemet, kukoriczadarát, árpát és néhány szem zabot. Zöld növényből salátát, vagdalt gyürüfüvet vagy cziezka- · farkát. Azonban mindadctig, rnig teljesen ki nem nőtt, ne mulaszszunk el vizet elébe tenni s huspótló táplálékról is gondoskodni kell, ha nem járnak szabad helyen . Mivel a gyöngytyuk sokkal később fejlődik mint a csirke, jobb pulykával költeni, mivel a tyuk elhagyja mikor még javában kellene gondozni. De ha tyukkal költetünk, :ugy legyen reá gondunk, hogy a déli órákban kin't ne maradjanak a napon, hanem hajtsuk ólba ll órakor s csak kettő után bocsássuk ki ismét. A késői augusztusi keltés sem jó, mcrt akkor meg a hideget nem állja az apró gyöngycsirke, :mivel még nem elég erős az őszi esőhöz. Tojáscsucsor vagy egyiptomi alma (Solannum molengena) kerti termelése. 1\fidőn már a korai vetemények kijönnek a földb"öl, azonnal be kell ültetni borsó, paszuly és egyéb zöldségf6lével, mert már májusban rnindenféle kert i magvat a szabad földben el lehet vetni, ugyszintén a kései kukoriczát és bUl'gonyát is. A káposzta.f éléket kissé árnyékos helyre vetjük, hol a bolha. és a nap heve kevéssé bántja. Kellemes izü gyülmölcse van az egyiptomi almának, bár hazája DélAmerika, nálunk is beérik augusztus vagy szepterober hóban. Magját melegágyba márcziusban vetjük el, palántáit májusban ·szabadba ültetjük 4{) cm. távolságra. egymástól. Gyakran kell gyomlálni, kapálni és fejlödés közben öntözni. Tojáskerek molyhos levelei, nagy ludtojá,s forma fehér és violaszill bogyói vann,a.k. Különféleképpen elkészitve kerül az asztalra. - Itt ismertetem a pá;ponyát is (Phyralis edulis). Ez a növény a bogyótermőkhöz tartozik. Tenyésztése hasonló a tojáscsucsoréhoz, egy-két_ láb mag~ ágas-bogas k~r;ós szárat hajt, mely szmtugy, mmt __a _he~yes ,toJaSdad kerek levelei, melyhos. Bogy01 sargak, ha.rt~a s erü csészetokban érnek. Kellemes savanykas, vzagy édes izüek, nyersen élvezhető~. ~ pápanyának egy másik faja az ugynev~zett zsi~ocseresznye, de ennek piros bogyói nem elvezhetok.

1Legjobb magyar

gy~rtmány~ ~::::::d::v~: ~ i::~ l

z AM A 'l O S

bbót ... ... ...

s.4:o

. t !l.lloro!l.sra l< iildi: o o kilogrammonl;ént frank~. b !l.tme Y (' OYóiR 71 RÁl'íi'J'Z .J6ZSt:F ..,;8 FIA. Cll g, .

Üzerletek. ·.:---

JA.:..

~--t

;

( Kéziratopt nem adunk vissza.)

L,.-.,\.

F. J. Válaszunkat czimére. l ~vélben kiildjük meg. J{ Imréné. Levél megy czimere. ' · '·- Kivánsag' a. szerint levélben va.la.szoltun.k M .aruJ'""· k •ft nnak

. fol ó hó 10-én. Hogy .azt nem a.p~ ID:eg, a • meg 1 h t hogy a czim nem volt Jcielóg;t6. Tessék o~ad~s\ a~ e :eküldeni és akkor majd ujra válcs:ol~. ker csel UJra l h t Annak csalt egy gyogyit.as~ ' . lbolyka.a.zN~;erál~.. Teljesen fájdalmatlanu_l lehet m,ódla. van, te veszélytelen. l)1indenesetre JÓ lesz vegezru, abszolu'l'"fttni mert a. késlekedéssei csak su1yosmielóbb megopera ""' ' llitja N ~ajt.l h·asson fel a háziorvosá.vaJ l gra.mmos bufu ~ t as~tillákat. Egy darabot old.i?n f~l porc~ellán szu a P 't )aYoirba öntöLt két liter aliott nzben vagy zomanczozo. . L , •t• • o ' , tas reo-uel é::; este 10-l 0 pcrcZJg. eszan as es 'ebben az sa """ , ' l·b k' ~ )··· hintse be jól a gyogytar;~' a~ . .os"'cn ~ ph.n.tó u~ ·l " hintóporraL Nógy-ot.heb Jlyo.n kczel:sre sali? -s~vas Iciván t eredmény. Otthon tessek lehetőleg meg_eS'f'b ll:, · o Ken]· e be egyszer hetenl~ónt kevés meZJt1a Jarlll· ~. • -va.seliue-nel. 3. Kozmeti"k a-ro,·a·t"·',_ u.w;: >ez3toh est~ brough ' . rd " 1 . 'l ·zime . VI Fels oe o.sor . . l 6ne · Falttsi · assz~ny. Sok sétn.. testgyakorlás, uszás nbrácziós m~ssa.ge és. zsiros, gy~rsr:.n lakta ó Ótelek. ' M. J.-né. Tessek elolvn.3m a Nelly-nek küldött üzenetünk első pontját. Jérass~ lehetölcg eg' z nap mezitló.b, a nút ID:ost nagyon. ·konn ·en megtehet., itt a. nyár, a szünidök IS megkezdodtek.

Szente8i diák. l. Lehetőleg nyirassa rövidre. Mossa meg és habesitsa bo alaposan hotenként kétszer, este a lefekvés előtt a fejb6rót és a haját meleg kolozsvári k~nes ~ehér ~átrányszappannal. A szappanhabot hagyJa raJta. elemte 10 perozig, azután minden további mosásuál 5 perezezel tovább és azután 30 perczig. E_zen idő el~eltóvel mossa. ~e a ~zappant sok langyos v1zzel (ha szoke, akkor kam!lla-teas sok lan~yos vizzel), utána pedig állott vizzeL Leszáritás után tessék lefeküdni. Ezenkivül másodnaponként reggel dörzsölje bo :kevés Garami-féle hajszeszszeL 2. Tessék a Garami-féle szeplöcrémet használni. Olvassa ol a Nelly-nek küldött üzenetünk harmadik pontját. J. E. Inkább a meleg és kiilönösen a gőzfürdő. W. S. Nagyszóllós. Tessék elolvasni a. Nelly-nek küldött üzenetünk harmadik pontját. Banta Mszony . l. és 2. Nem jó. Mossa meg naponta többször állott vizzol és este kolozsvári ichthyol-sza.ppauna.l és meleg vizzeL Leszáritás után használja a Garamiféle b6rhál,Uiasztót. Reggel óvn.tos letisztitás után pedig a II. számu zsíros orémet. Tessék elolvasni a Nelly-nolt küldött üzenetünk harma.d.ik pontját. 42170. sz. elófr-zetó. Olvassa el a Ba.rna. asszony-nak küldött üzenetünket. S. J. lúenyó. Olvassa. el a Barna. asszony-nak kill· dött üZenetünket. ' Eszteruomi kérdezósködó_. Nem irt jeligét, aláirás sem volt levelén, igy a postabélyegző szerint üzonünk. Lehet testegyenészeti uton. Irja meg .pontos czinlét 6s kivánságát a Pollitzer-ambulatóriumnak (Kossuth Lajosutcza 8.), a honnét majd terjedelmesen válaszolnak levelére. Erdélyi érdeldódó. l. Tessék elolvasni a Nelly-nek küldött üzenetünk harmadik pontját. 2. Bársony-arczport. 3. Azt is, ~ hol a pattanások vannak. &ada. Tessék reggel és este 10-10 perczig tartó, l ehe tőleg forró (4.0-45° Celsius) borogatásokat alkalmazni kolozsvári ichthyol-salicyl-szappanos lemosás és l ;;dö rzsö léss~l együtt. A forró borogatásokat végezze a következókópp;;n : 2 perczig forró, azután 5-6 másodperczig hideg borogatást felváltva, a mig a 10 percz letelt. Leszáritás után tessék fehéritó bársony-oréme-mel bedörzsölni . T. Gyuláné. Szabadka. Tessék elolvasni n. Nelly-nek küldött üzenetünk olsö pontját. Győr . Kohnéktól a gyerek. Desirificiensnek használják, de bizony nem sokat ór. Elófr.zetó leánya. 'l:essék elolvasni a Nelly-nek küldött üzenetünk harmadik pontját. Bársony-a.rczpor. Egy pe~ti leány. Tessók ugy kezelni, a hogyan azt a. Barna a-sszony-nak küldött üzenetünkben ajánlottuk. Lehel-utcza. l. Az van többféle és m.indig attól függ, hogy mi mia.tt kell használni. Erre legkompetensebb a. ht.ziorvosa. Tessék ugy végezni, a hogyan azt ö ajánlja. ::?. Igen, jó. Irjon ugyanoda, a hová az esztergomi kérdezósködónck küldött üzenetünkben ajánlottuk. 3. Tessék elolvasni a Szontesi diák-nak küldött üzenetünk második pontját. 4. Erre a kérdésére más helyen válaszolunk. P. J. tanitó. Levél megy. K. P. Levél megy. Sz. J. Debreczen. lYiind sorra kerül. Rutacska. Margitsziget. Panaszos levele tartalmának igaz voltát ezennel mogerósitjük. Bizony manapság a szópség nagy hDota.lom s a bájos, fiatal, üde a.rczot mindenki szivesen nézi, mig a szeplós s tisztátltm arcz csaknem visszataszító . .A hiu nők kevés fáradsággal, gondos ápolássDol elsimitják a csunya arczredöket s idejében olejét veszik a. szeplók és pa.tta.nsáok eltcrjcdésének. A boldogulás utját itt Jegközelebb a. Károly-körut 5. szám a]JJ.tt lelheti : Yegyen Diana.-crómet ós Diana-sza:ppant s ezek biztosan elósogitik czélja elérésében. Ezek elismert kitünó s teljesen ártalmatlan szópitószerek. Reumá.s. Trl':lu;sén. A nagyvárosi élet után min~en esetre nehéz ogyik-másik kisebb fürdőhely szokásamak meghódolni s kényelmetlen is a folyton~s rendsza~ályo- , zás, mit a betegnek el kell tiirnie. IparkodJék tehát ~ss~~ térni kényelmes lakhelyére s tessék nap?nkó~t b~dorzso~ tetni testét Diana-sósborszeszszeL El01·e . JS b1ztos es gyors gy6gyu1ást remélhet. :Min.denkor sz1vesen szelgálunk utbaigazitással. . 1731. sz. clóflzetó. A congrés tarka lu.mzóst. burgonyavizben va?,y quillaya-szappanna~ kel~ k1mosru. . . K. • B.-né Trenosémnegye. A kocs1kenocsfoltot va}Jal kell bekenni, hogy a. benne lévő gyanta .f~lol~ód~ék, aztán a. zsiros pecsétet benzinnel alaposa? k:itJszt~tam: S. Bernát. A Jcinaezüst éppen ugy tJsztito.ndo, mmt a valódi ezüst, borszeszszel és krétával, vagy a m~ még jobb, ezüstsza.ppannal. Ha azonba.n · a . fels~, ~ékony ezüstréteg lekopott, akkor a sárga. fém kilátszik es ujra. be kell ezüstöztetni. • F. Mór, ]dezókövesd. A ~bowle<< hideg ital, Ínely borból készül, esetleg pezsgő vagy szódaviz hozz~dá.sá val. Különfóle z~m.a.tos g~ölcsöt áztatnak ~~e czuko~a.l egy-két or~, ez adJa meg a. finom izt, tavaszkor mugét (Wa.l?melllte~) ~ ::egyes gyümölcsöt tesznek bele, valammt Illatos erde1 fuveket. Ananász szamó · na.rancs és őszi ba.ra.ozk illik leginkább bowiébe oza, legerósebb zo.ma.tu. Jégen "kell tartani ta'lalas ' . ~' merkt Ig es csa a.kk or tö"ltik h ozza.' o. szo'davizet pezsgő t hárka. ma.deiro.bort. ' ' vagy egy po-

•

női kézimunka·nagyiperoe

VI., Dessewffy-utcza 5. szám <Y:l.c7.i·körut sarokbflz mellett villamos , _. m•g\llól, !Djll.t l!.ruha.za.ban, ' Telefon. ' Ajá.nl addig mlg raktilron Y&n 40 c:'. ?ólpq Kongresz futészövetet aJOIU-sY.egtlslrel méter e mo~t J( 1 (!endes a.r K liO r.m. Fz6' r s Mintázo t du-nlaszihretet

2.110).

klt M'a , lap ,•~l, n .6tcrje mo.st K ~:_6·1&" (rend•·• dr 6-10)

Vid ékre

mlut~kkal, nagy képes .u·Jepy.zékkel é~f:t lttsztdsi kü'dewénynyel sr:tvesen ssol.,-

162.)