Az Asszonynak 1908/II. by Írónők a hálón

Vasárnap, jnnius 7.

AZ UJSÁG

nLís ló

Kiilönfále

nézőpf)nfokból.

Irta Frölíchné Móricz Paula.

ezé g

. Va.lóban meg kell állapitani azt a · tényt, hogy Qtúntusnak a feminizmusról irt ozikkei n?'~Y?n f?~e~erték 3:z asszo~yok ~ondolat Vl~~gat, külonosen pedi~ az a kórülmeny ~ hogy romtegy programmct keszitvén, pontokba foaJalta ·az elérendő ideálokat. A nők azon rész~, i:1~! :.ó ~-ától jnnius hó 15-éig a következő czik- a kik. sebzett sziv"Vel talál va érezték ·magukat, · Unest k cltö olcsó árakon fognak árusittatni: ujongva olvasták ·· ezeket a · ponto'kat, ·. mert kezességet láttak arra nézve, . hogy ha 1.\:'fagyar~eh~r ~ad~ira himzés:keimék l • l l kr. m:sz'ágbn ·férfia.k is . fognak a jövőben foglaleber es szmes ~l kr. közl1ic·' a nők sérelmeivél, akk,or majd csak oly~n törvényeket kapunk, melyek megszün:ranczia legujabb batisztkelmék l : 50 kr. t.etík az asszonyok nyomoruságos ' helyietét. ordürö3 delain kelmék • l l l l l l l 39 kr. Perczel Dénesné kitűnoen magyarázta állás"'"~'""" ~sebelyi him~6sek, himzett pontját, csa:khogy ö, u~y látszik, azon szeren'llgyanol ' U1[4§., fehér é.s sz in es ba.t1sztruhák, esés helyzetben van, hogy · nem ismer csak · elején Y n:~ g_~ és ízléses ,·á] asztéli ban. m1nt az idény kiváló gyöngét, gentlemaneket, a kik semmi ' - D1vatlap t1s nyári ruhakelme minták . mást nem óhajtanak, mint hogy méltó hitesvidékre bérmentve. társakat· ka'Pjanak, és igy az . irónő csa.k arra szoritkozik, hogy a nőket buzditván kijelölje nekjk az irányt, hogy ezekhez a gentle~anekhez , méltó · g~ntlewomenek legyenek, olyan asszomenynss~onyi fehérnemü-ke engye osztályában . nJ:~k,- a ' kik - nrint mondja - meghajtott feJ] e~ ugyan, de a házi 'erények ·o~szés kellékeifOrdöruhák fürd.. . tnár 3 frttól kezd>e, valamint egyéb vel állják meg a csatát az élettel szemben OCZlkkek a. legnagyobb válasz(ékba.o. ~abár ·~~érfük r~szeről élvezik a pfotekcziót a~ . elet kuzdelmei eDen. Ez gyönyörü szép és nagyon 1·égi dal. Nincsen egyetlenegy ass.zony · sem, · a JP, ha ez jutna .osztályrészé ül, nem ezt -óh?oj~ná. Mert ez az ·asszony ignzi hivatása, és a ki mást óhajt, az nem normá~s nő. Azon-ban ,a, dolog, sajnos, · másként áll és ezért nincsl:ln 9lra se.l;Xl Poro~el Dénesnének, sem másnak dühöngeni az · id~jöv4> külfölcli nöapostolok ellen; mint a minök a szép franczia Russel asszony, valamint az érdekes finn bárónő : Grippenbercr Alexandra. Tudjuk, hogy ezek is, mint más, ~agyon sok apostola a nökérdésnek, igen . boldog asszonyok, férjüknek hü társai·, boldog anyák, szóval az élet minden harmóniáját a mely összehangolhatja az embereket a hiv~tá.sukkal és tetteikkel, élvezik, és igy annál jobban hivatvák azon nőknek szerezni ' érvényesülést ~ j?.g~kat,. a kik nem boldogok, mert nincs hataskonik, mncsen férfi az oldaluk mellett és nincsen gyermek az ölükben. Soha sem kellene szem elöl téveszteni, hogy - kivéve a nagyon nagy urakat és a czigányokat, a kik tulte):J.etik magukat mindenféle jogi, erkölcsi és illemkérdésen - az a;sszonyoknak 80o/c-a nem boldog·, ebből 60%-nak türhető az ~llapota, és ismét 20% a'J:>szolute boldogtalan. Igy osztályozza a modern nőket Forell tanár, azért engedjék . meg, hogy ha Percz_el Dénesné leczkét adott azon 20%-nak, a kik megtalálják az életboldogság fe~tételeit, én hadd csatlakozzam azokhoz, a k1k foglalkoznak a 60% nő helyzetének javitásán, valamint ama 200/ abszolute boldgetalan kellő élet~ /0 , , feltételeinek megteremtésen. Quintus minden téren, minden tekintetben lazítani akar a kötelékeken, melyek a 'nőket bilincsekbe verik, de soha sem fogják 20. szám. FOrdő•ruha. · eltaláini a mértéket, hogy ha nem nők szóla~~~le~~~ég, nehéz Oreton-a.nvao-ból divatos hosszu nak hozzá a parlamentben. :!tn legalább sokkal ' lVugott nyakkal beszö;ött rátét-diszszeL inkább szeretné'rn, ha a magyar parlamentben :S:a 1ható: közép é~ sötétkék szinben. . egy Sulyok y1da terjeszten~. be tör~~nyjavasÁra 6 frt 50 1.-r. (Kor. 13.) latot arra n~~v~ •. h~~y a n;> munkaJa a ház~e"'héz lu ... tartásen belül 1s diJaztassek, mert ö sokk l "zLcra~yag ól, fekete, tegetbof ,·agy crero ·obban átérezné és megértené András Gyula SZlnben 10 frt, (Kol-. 20.) · J · sy a

Budapest, lll., ~{áSvin-tér 2. szám

RUHAKElME-OSZTÁlYÁBAN . 1

ruhavaszon . ,

.so 55

BimzeH

·Neurnan lá ·zló és Társa czég·

gró~nál, v~gy

azon tisztelt nöbarát képviscl"ö urna! (a kit Hédervá1y képviselö ur a magyar parlal_llentre igen jellemzöen lehurrogott) azt hogy rettenetesen, k.éts~gbeettő, h?gy ha egy asszonyt 20-25 eVl hazassag utan fórje cl~agy, .?ogy annak ezen hosszas id.ö nlatt telj cSitett osszes· munkáját, legyen az háztartásbeli gazclaságbeli, üzletbeli, semmisnek teltintik csak azé~t~ ~ert mint feleség ezekért a t_eendökért enm-1nm kapott 6- ruházták és nincsen mód hogy a tö,rvény értelmében latba vessék a~ elhagyo~t ,asszonynak m unkásságát. Engem sokkal mkabb megnyugtatna, hogy hu, a magyar parlamentben Gömbösné Galamb Margit dolg~.zn~ ki törvényja\~l~tot a gyer.n;wkvédolomrol es nel?. egészen allJa meg helyet, a mit egy nagy politikusunk mondott, hogy az asszonyok Magyarországon politikailag nem érettek mert higyj ék meg kérem, hogy mindegyikünk: nek voh1a annyi esze, hogy Schwimmar Rózára Glücklick Vilmára, Gárdony Ma.risk.ára s m~ szó:w~~. tehetséggel megáldott nökre szavazna az 1deJuket czu.l,crászdában töltő fővárosi divatbábek helyett, vagy a falun hasznosan munkálkodó nö helyett. Megtalálná minclenk.i a h~lyét azért, hogy asszony és nem szoritu,ná ·hJ. a férfit, a kivel az első szellemi kvalitásokban t udva.levöleg ugy sem ver.::~enyezhet. Elsősorban éppen lVIagyarországon kellene a _törvényeket az asszonyok javára korrigáloi. Hiszen Magyarország hires volt hajdan 1ovagiass4gá.ró1, mely a nemesi törvények idejében ~asszonyokat olyan szerephez és olyan jogokhoz juttatta, a melyeknek párjuk az egész világon nem volt. Sajnos, hogy most ezt a lovagias .· és vezető szerepet rokonunk, Finn· ország vette át. Minden elkínzott és a törvények igazságtalansága alatt nyögő asszony és gyermek szivfacsaró áhítozással gondolhat a :finnekre. Finnországban a nő tiz évig teljesen saját belátása szerint neveilleti gyermekét, tizenöt éves koriig a férjjel egyetértő megállapodással _és azontul a leányokat ismét saját fenhatósága alatt. A házban a finn törvény olyan feltétlen jogot biztosit a nőnek , mely szerint nem fordulhat elő, hogy a férjnek valamelyik cselédleány szeretöje legyen, válópört kezdjenek egy szoptatósda.jka vagy Cf'y házvezetőnő Iniatt. Tehát Finnországban ~z asszony ab zolut urnöje a háznak, olyan mint nú.lunk is azon csn,ládokban, a hol a férj gentleman, de legalább a törvény szerint ki van zárYa, hogy ne lehessen urnö akkor, ha a fér· nem gentleman. A paraszt szolgálókat franc'· J bonneokat, varrónőket a keleti há.r~m Zla pontjából tekintik és a kikkel sze bszemkultura, a tanulás, a gondolkoda's m. enf ka · t ki muve .. l f ma1 o a szerm. t eleség teljesen teh Ott k1 van az a szomoru eset , etetlen. anya ellenzése daczára a ki' . zar~n,, hogy az . ' 1smen a gye. k fizik uma't es szellemét a· t 1 rme olyan intézetekbe küldj ' .z O.tyan pályára, tessé válik a gyermekre az ~pa, a mely Yégze. e nezve é ki apru zsarnoksáanak ele' t 't , s c a s az N ~ g e e1. agyon sokan kell ho . nekem, . lllikor arra t gy Igazat adjanax világban a feleség v~d~l~k, h~ nálunk mai nem igazi gentlern e en ~ o~, ha a férje huszban nem . . an, ,az pedig szaz eset köziil dolo 'l H wZ. L assuk csak, hogy áll a vez g.: . a az asszony nem a férjónél bázet?no, nem a saját házában dolgozik, b~ n~m l~eg~neknél ugyanazon buzgalommal, korültekll;tes.;el és igyekezettel, -~-nt o~.t~~:; ha eh·egzi a f~·fi é::; _gyennck kor~ az oss

A Z U JS Á G

Vasárnap,

JUniu~ '

-------------------------------.---------=~~~~~~--------~------------.-,-----.--,~,~!~ ,--Ebbena teendőket, kezeli a háztartási fehérnemüt, több joga van az asszonynak a gyermekhez, házassági szerzodesseJ, adJa e~J··ez· legyen (melyeknél tudjuk, hogy minden darab ki- mint a férfinak. Hiszen a fiugyermeke meg közjegyző elótt kiállitott okiratba~áztartási javitása pénzt jelent), ha kémiai szaktudással már éppen csak abban az esetben kapja az meahatározva pontról-pontra a asszonY 0 ' orvosi· 1smere · ttel veze t'1 a k onyhát es ' F orell asszony, h a azt készpénzben meg\eszi az budget, 1egyen el"' ' ozva •. ha f'az·j kezelni, es orrany Agoston szerint töri azon az eszét, mit főzze- apjától, a melyre számtalan példát tudok. apanage-t kap, azt miként fogJ~ a rgosan a nek, hogy a család jóllegyen táplálva, kesvésbe Az a körülmény, hogy ha az as~zonynak a legyen megállapítva tiszt,án .. es v~:Stü pé~ze kerüljön és mégis változatos legyen, a falun törvény odaítéli a gyermeket s az apát gyer- férj z ebpénzéhe;; képest a no go~a vagyonuk baromfit tenyészt, kertet, virágokat gondoz, mektartásra kötelezi : ez csak humbug. Az is, legyen megallapitva, hogY roiként tejgazdaságot vezet, ugy-e bár egy feleségnek apa kibujhat az ilyen kötelezett ég alól s az együtt nö, hogy _abból az {l~?:Jk roindig ezért clijazls nem jár? Űbak ko zt, kvártély asszonyt anyagi segitség nélkül hagyja, most részesedik (mert hiszen ezt a áJ.l J 'tva éppen és ruházat, ellenben nálunk is minden nŐ már nemcsak egyedül, hanem gyermekével könnyü kijátszani), legyen me~ api is hogY megkeresbet idegen háznál a teljes ellátásán együtt. Mindenki tudhatta Budapesten azt a ugy, mint a gyermeke~ vall~a,e:z oly~n be· Ki v ül 50-60 koronát havonként s mindezt feltünő esetet, a mikor egy államtitkárnak az as zonynak a nevelesben eppb tb Szó"Val . f , . , k st s . k k tanulással végezheti :?O éves korÁtól :~0.000 korona kimutatható jövedelmé,el szem - foly&.a leend, mmt nf>m so~rJene • ~dividuuroo ·· 60 éves koráig. Ha a feleség ambiczióból, ben ht..vi 30 koronát kellett volna fia eltar- minden egyes házas~a.~~oz az k Azután na· hog,y kevesebbet költsenek R a gyermekek tásáért fizetnie, a mit az nem teljesitett pon- nak megfelelő zerzodesi pontok· kik ne!Il jobhan haladjanak, azokkal korrepetál, ren- tosan s ez által olt nejét anyagi romlá" ba g ·on ajánlanám, hogy oly~n~ to~ább~ 1 d "'sen zeneórák:1 ad nekik ~agy nyel>oktatá."l- sodorta, mikor pedig a gyermek meghalt, a raga~zkodnak a vallási ~ogm v~dhizasságh«? bnn része:-iti őket, ezért már éppen 6emműéle f'Zf'gt~ny nnya ~olt kénytelen kifizetni a tem~- elvált nók, \agy már elobb 1 mba cskiidll 1• ellenértéket nem kap a férjétől, ellenben ha tési költségekct, mert. a gazdag férj pör nélkül élők sohase menjenek ~e.~pbázasságkötéssel. iriegennek pénzért tenné, akkor naponta leg- ezt ·em volt hajlandó teljesíteni. A ki figye- eléaedjenek meg a polgan . teit az e!llbe~ kP.vescbb 4-6 koronát t>ZI.'rczhetne. férje. !emmel kiséri az öngyilkos asszonyok sorozatát A férfiaknak is, a kikn~~ neze ho y haCSa nó ugy-e bár kötel s kijönni a férje által a hirlapokban, gyakran fog találkozni olya~ körülbelül i meri, ;;zt. a.Jánl~m'tartfák, ~~~ neki meghatározott toilette-pénzböl, mer n.in- anyákkal, E. kik halálba mcnnek afölötti bármiképpen is ko~~na. kedvtelesiik. csP.n joga a jövedelem beosztác:ára befolyást bánatukban, hogy elválás után gyermekeitól öket a háza~ ági esku barmilyenb nnük annJl gyaknrolni ? Ezek közill az as zonyok köziil a törvény nevében a férj ugy.;zóh·án telje-en_ hen is megakadályozná, legyen ~enjenok .~ nag:von RO • as.;zony tudja., hogy mcnnyive} mcgfo!"ztja Öket. há or-ág é Önérzet, b~gy. nr r en benll\ tóbhet köl• a férj a. :-zeretöje ruhatárára, Ezekből teb<Jt világos, hogy a . za bad templon::ba ~üs~ge~ ~kudní •. z:~~t jele~t~~t hiszen néha ugyanabban az illzetben dolgoztat házas ágban, vagy nevezzük :,zabad ·zerelem- annyi batorsa.g es onerzet, nns lo!Jlban kot.o, a 8ZPretöjének meg a fele ·égének. Az a.c:szony ben, ,·agy zabad barátsághan élö nök óriá:'>i ki. hogy eh-eik ellen van a t~IDJ? az undortt~ háza ságon belül nem t-zerezhe tü::ztességes fölényben ~annak a feleségek fölö t: :\~ndem~ báz:>sság. Igy meg fog sz~~ tlorozata 0/c módon annyit. hogy elegán an vagy ::;zép- a maga. köre, müvelt ége é~ \ag om VIszonyai is enkáromlo események. egek~. ő azon 2? ot· ·· k"d' · ' k a mege'lhe t·e-" megmarad a templ ombaru érzékének megfel eloen o··1toz o Je'k . • •em uta:zerint biztosithatja magana • , es 1uva. jöV"O" iJan' '!tÓ· lato és lealázó tehát az asszonyokra az a é~ nem fordul · elő, hogy ]hagyo t .,zereto nak, a kik teljes felelos,se~ge emberi lll6 , • mód. a melylyel ilyen körűlmények közöt olyan üres kezekkel legyen kén ·telen el,álni, bizto::;ak lé>én önroagukr<?Jb 1g:Ocry 0 tt egyJll.áS Fl'lgi enek magukon ? l\li te znek ezek a fele- mint. a feleség. . . ...ággal járulhatnak pap ele e, 0 6égck . Egynémelyik ugyan megtörten é A viszony folyamata alatt a haza~ agon nak örök hüséget esküdjenek. •<;öndesen, néha pana ·zkodva nézi el, hogy a kivüli nö gondol a jövöjével, ellenben a felemaitre se szebb ruhákat kap a férjélöl, mint ségnek, a kinek a férje örök büséget esküdött, ·, de azután az egyik elk zdi a konybapénz- korlátlan bizalommal tekint a jövöbe és igy ha tárt megdézsmálni, mit a. gyermek- 's ·eléd- csalódik, a válás után helyzete okkal n romo., reg sinyli meg, olyik Ö:>szebe ·zél az órákat rw ágosabb. mintha azt az idö nem morális adó mesterekkel és me ·ternökkel és mint azt ös.-zekötteté ben töltötte \Olna el egy férfi al. nekem egy zongora anár mondotta, borsosan Ha gyermeke \an, akkor meg éppen kitünöen zámitja be férjének a leczekpénzeket, hogy van bZÍtuálva a háza ságon kivüli no a felea harmadrészét zsebrevághassa. Végre azután séggel szemben, mert a gyermek korlátlanul áruba boc átják testüket, mert a mint igen és teljesen az ö~é. ELc:ő ·orban tehát adclig, czélszerüen gondolkodnak, a mit a férj mea- a 1nig bölcs törvények segitenek a bajokon, fizet a barátnöjének, azt ök is megszerezhetik a mig Quintus pontjai egyenként életbe lépfgy csöndes kis bérelt szaba titkos rejtekében nek, addig, a mig az asszonyok választák _ Válaszok. h& &e~ 60 gazdag uraktól, a kik néha nösek, néha nötlenek. lesznek és megválaszthatják &zószólóiknak a de a. b3trs.k . ~~ Nézzük továbbá az a helyzetet, a mely- parlamentben a Quintusokat é végül, a mig Az öngyilk·osság bá.torsá.s• kvetetleoül ·~; .. · b "tor .ernber to hogy & sobOllJ "~!".,. ben a feleség áll elválá után (nem tekintve mint törvényhozók bevonulnak a parlamentbe, ongy1lko·ok. ~ert a a B.g 1 ban annyi életerot és ?nb~z~nt• a.\lb06g és bíto~d6 azt jelenleg, kinek a hibájából történik a hogy maguk örködjenek ~aját érdekeik fölö t, megadás nélkül ehisel]e. trt Ja.n elszán~ 0 oe"cze ,á1ás) a gyermekeivel szemben ? Ha az asz- addig b miként lehetne ecriteni ezeken az Ö:l!!yilko· legy n, olyanhh~;_ so~a. seOJ..lllÍ ne"e 'll· szonynak nincsen vagyona, ugy sohasem leszlvan g ·akorí szerencsétlenségcken ? .,z~ó •es, mely nem cs etu>. , &lá. ]sifi() 1111 TVaidma- ~ nek a gyermekei teljesen az Ö\éi, daczára ~ Talán nézetem zerint ug·, hogy minden megbiráhis >agy lcalo.csonptas annak, hogy a természet jogánál fogva okkal fel öbb rangu és középoszt-ál 'U c alád a lányát de bo~· . léstelen. 6z;el .. .. blakok felé melyek 1Z A csendeS d]áS' aonyos a "l 'beszéltek· tt a pa doa pol(l'ári életro _t-'k tlengete • Pánf k ssf . o "' mekrn.ua a "Dll l • kiter~>getett gyer . 6z;erllv ' lrta Ritoók Emma. ablakok elött. · tanekiegY hogJ ·e mondd még a csillagnak sem, !eg volt eléaed\e. l\feglrd .... égís ll~~· csa~ o , J. a. e .... f&I· r, Halkabban, - cs k halkan . természetesen, ho~ va: ' )!lit tőle olt igll,: Oly csöndesen szólj hozzám, hogy ne érezze kötelessegnek, a. Dlert n~~ !l és ~& _,za rada se halljam. a befejezés ment nehe~~f:0 rányira. on to ld~álll 11~ Itt ,agyok eg:V e "'n-e -vagY,""/Jl llOSJ rom, mit határ?z: Ertern J~oncihatot:t tul~~: Csókod ajk m ne is érje, bog\' to>ább \arJ k? Aztill le de ez fll·tscgttl zi ·ra üztöl félek · • . se" a jö,öm a keze'b e tesze k et 11yuJt-e 's Lángbaborit egy világo c-ak azt \"áram, hogy ·ez • "Jg5ág :.; zh m, ha í lébr d. Yárom. Helén. boSY haZ bOö-~ Hazug,;áa \Olt, tud~a... lehBtetlel\adoll· o Elk. ellll 1 '] szo. Hagyjuk, hagyJuk fejünk í e t mégi.- I.:~~:;-ep~""ön Dlagát 0 ' az érte ne JOJJOn, - de JOJJ Ez z arany álmo , o· • , l és agg !~ ti kos, meg nem értett l Jetesse ,(lé !l e e ér bo d ágot ! .. -,ö Dlcg el a. V'e~laJlul' dr . no>c. Huber le'"'elet ; á_cst~P. 1 ~ Czóbel Minka. .l-tommnl ol\"a-w , ezt• a az".. .. ~n tan JO ·'l e!1lJ;ll"" UUJ k'romkodta m~gat e .. ül N'agyor\·el so lS zinte ijedten nézett kor n. a. lVdŐJ·óbcll ~ ~ • barna asszo . d.. cr tili kezet a :,zep für o tt o.! 1a.· Ejjel a ha]·nalba ha' 1 ~ .. nt a roult nváron egY --~é~czc tolsó 1 • N ··· )na az é LotU • • isszae~ ,t ~é!lv "..ap-na~ után a fényt ker em mo t félig-meddig v . a Dlit nz a.rt .•· l'J.Cgégnt v!.·~· 1 55 ""6Yotn gy zer lfln ' b • zerelmi vallomá félére ~~ának· :Széb6 ~~ De nem érem el az oh g • Ill cl . tete lS de ll • em ... Pokban megenaedett l re un dtB ,,;11tev az szony bátorta 311 ásAt fogs . ~ teJ.V'"' Hamvas ~zámyával éjjeli pille tott a ~vel 3:. 'al}?.rol'l'ést talalJll ta.rtot\or Zizegve szeli át a mezőt ... tudo logikUS ~-ze n~::o kezében "J· ét J1ll .,_0• ~ levél közöt , a Illlbt ~a 11 kez.tJ_tl a,Jl' éS 6 111 S átbarangolom m 'c vir.ágok közt, I 7., az --zon ~e uz ~ - bossZ v~ bOo • • !int sápadt árnyék t me öt ! ... -o'ul keze szan ,_ ottak c~llZ szerellllesell• Benedikt nus. zomor n es

h:Z

Fény után.

,;a,

s?t

:=~~~:;~~~~~~~~~A~Z~U~J~S~Á~G~====;-~------------~t fPFéá;r~adtlea n.;;;:t;sM 0 5 Vasárnap, junius 7. Az öngyilkos ·

, k .

. '

l~zonyu~n vet ez1k a. teremtés mun-

ká.ja ellen

hiábavaló i!tét. 1gazolni és, mentegetni szánalmas és mely az Óle a ero, beavatkozas a teremtés munkájába, n; .. t és hala! felett uralkodik. Nem lehet mente get'~ az onrrvilk ' bátorsá•ma' e~- os~agot ?:zzal ~em. hogy v1L!ami nagy a lélek~ek ll: slzeretnek. feltuntetru, mert hiszen a b:ítorság elviselhetetl 0 yan ereJe, mely az élet szenvedéseitól és ha ennek látsz6 csapásaitól sem riad vissza, , nem azokkal bátran szembeszáll. W alter Géza. hnnemA:z. ön~~sság nem ~átorság, nem is gyávaság, élettöJ orultseg ! M:~r tnmek akarnánk megválni az ' a nem kell ? Örüljünk, hogy élünk. · Andax.

elszá.n~~en öugyilko~ban bán1ulni ~udom azt az óriási

életnek g ~· azt a rendkivüli akarateröt, melyot az gyilk b ereszakos megszaki tas:t megkiván. Minden öndram';l-1 ' . h ost " látok. kinek a vé!7zet os an egy szlimitha~tl J • ki0

an rendelese folytán buknia. kell.

Vita. lillll.di h n~Ikosság nem mindig gyávaság, viszont nem 111a.j~ erOJzmus. Mert ha ~alaki egy semmiségért, ~on:m 0•1~ nélkül dobja el eletét: ez gyávaság ! De körülmé a ki bol~ogan, szeretve él, de közbe jön olyan benne eMy, a ~1 • kényszeriti az öngyilkossá.gra, ha van lla.k neve~e~~tero ennek az elkövetésére, ezt heroizmus-

Az ö

Herm.ann Annuska.

A:z. ön....nlk , . ossag romdenesetre elitélondó és nem ~ádie~tartöt a:~t h?stett';lek nevezni, ha egy családapa, harmely okból ongyilkossagot követ el - legyen az nyomoru k - éa a hátrahagyott árvái a legna,g yobb egy gyá~ ~~nnak kitéve? Nem, százszor nem ! Csak het el öngYu~onn_yclmü, rosszs:r.ivü és lelkü ember követ lan és rövid} ,Os;>agot. A mindentudó isten a gyarló, t uda.t~~od, kötel:!~· e:bert élettel ajándékozta meg és a te 4415~en oly , eg ember: •>kiizdj és bízva. bízzá,l ! ... : l'oruallzep, gyönyörü ez az élet .•. ya, 1008 j unius 2 Kra.kovits Sámuel. ltcaőitö Le~-

Az..

llSetleg okonkgyllkosság mindig az azt elóidézó oknak, li,a. . az okoko nak Szt·iksegképpen , való következménye. ll!llo ha.tá Inem volnának az ember akaratára determi. .h a • akaratunk a fennforgó ok okon kIV\il.. mégssa.é' ..vag k :rs !~ .?ngyilkoss~':? .tol 1s. függne : akkor lehetne beszélni k ongyilkossá "~al gyavaságról és bátorságról. De igy 11Pott hajó ~ ..epp oly szüksógképpeniség, mint a. léket ;~gy olyanok ulyedése. Az öngyilkosság okai kétfélék : ?ttek létr~ ' a melyek a nú t(lvékenységünk folytán 11 elsö eseet,re ""pold 1!-Y olyanok l k to"lünk függetlenek. a'"'~ m· . • m eye asodik a a Slkkasztó hivatalnok öngyilkossága, 1 ö~esége utáne~!r~ pedig a férj öngyilkossága,, meghalt tergy:lko~&ga. .~án:::tában, vagy az elhagyott szeretó ok rnos~etl'.seu nez ongyilko.sságot elóidézö okok mértéke Uélegytk embQJl!lélm. abstra.kt, ha~e~ egyéni. Ugyanazon nak ~em. Ebben öngyilkosságot 1dez eló, a másik embera~tja az l ~z esetben az a másik ember gyávasó.g'a gyvár=J~ ember öngyilkosságát szubjektive. v

1°

~, ,~ >~ Bérc zi D. sa·ndnr ká~;~;~ka ost u '\:

•

,_.,. .

' -. • i!'

CY1t

. .

nói naljylparos essewffy•u!cza 5. Telefon.

A' °'l-lc1rut sarokiláz mellett, sojdt aruhazQban.}

1 audig :ui~ r:>ktár<>n Yan 40 ..rn. sz6les Kon· Illo,, .... "~~21 l~• '' l;;1 (r CU<l.es ., ~~z: ' ur•SZB!;<>AJ y l ye l ·-At · IJJuVot•t á., T.;• ut· 03:Z öVl'l t e,' n.,o woo erJe dékr; aoavaa: a 1 .n. 2.8<)). liO cm. s~•les min1ázott duplalllintltkkof'Palm.;terje monl K 3-6-ig rr~nd~s ar K,t>--10.) ~ kiilde~, képes árjegyzékkel éS kiválasztasi ~yol szive>en szolgá.lok.

w, ,4 csoAdás,R,haG tásulaTrcz szCé pi Rt ö ésE.!..fi1M1omitE6 a

Kmfll!

'QiHfMRII """'""'"..

1115

Zsh-talan, ártalnto.tla.n, rögtön szl!pit. Ára. l korona. • 1680

Bl'EVI"''"F"R'....,!;'C.j~~=gon.

=,.--

Jltfk viiája. (Amerikai

női

börziánerek.)

Egy angol lap érdekes kimutatást közöl az ~merikai börziánernők.ről, mint egy Amerikában már megazokott jelenségről. Első sorban Oelrichs Hermannét említi, a ki még csak egy néhány sztendeje, hogy ügyei vezetését önállóan átvette de azért már számolnak vele a tőzsdén és igen ke~ rcsik mint hasznavehető szövetségest. A mikor átvette ügyei vezetését minden jóakarója kétségbeesetten figyelmeztette az esetleges veszélyekre, azonban hiába, mert Oelrichsné csak a maga esze szerint cselekedett és a végén is neki volt igaza, mert minden vállalkozása fényesen bevált. 10 millió koroná.nyi tökével fogott a spekulácziókba,, ezen vagyon egy év lefolyásával 40 millió koronával szaporodott . Speczialitása a vasuti spekuláczió. Mellette dicséretesen emlékszik a; emlitett la.P Reader Rawls Ella asszonyról, a ki még ezelőtt tizenkét évvel czimeket irt egy newyorki ujságkiadó hivatalban, négy évvel késöbb már egy nagy hirszolgáltató irodának tulajdonosa volt Newyorkban. Aztán pedig a spekuláczióra adta magát eze~ nő, a ki oly báj os, oly megnyerő, oly nőies modoru, hogy benne senki sem gyallitaná a merész vállalkozó üzletern bert. Legelöbb is 40 millió koronányi tökével egy vasuti vállalatot létesített és rögtön felvette a harczot a mindenható vasuti autokratávai, Morgannal, még peéüg sikeresen. Elvitte Morgan előtt a johorei vasuti konczessziót, elnyerte a perui leggazdagabb vörösrézbányák 4~~knázási jogát és Roosevelttel szembeszállva, konkurráJt a san-domingói konczessziókért. ~findehhez 400 milliónyi tŐkére volt szükség. Green Hetty asszony is nagy hirnévre tett szert sikeres vállalkozásai által. Evi jövedelme 10 millió korona, félmilliónyi tökével kezdte üzleti pályafutását és ma agyona 200 milliónál nagyobb. Greenné nemcsak szeronesés vállalatairól hires, de na.gy takarékosságáról ís. Heti kiadása ma is csak annyi, a mennyi pályája kezdetén volt, t. i.

80 korona. King Richaniné is elmondhatja; hogy maga_~~rez~e vagyonát. Ma 10.000 négyze,tkilomét~rnyi foldbrrtoknak az urnöje és farmj a~n 2000-nél tobb marha legel. Szintén szükös viszonvokból J no"tt ki Am en"ka egy igen gazdag asszonya : l~ickert K. Anna asszony, a ki 17 éves korában özv~gyen maradt é~. ~~m igen tudta miböl éljen ~eg. Akkoriban kezdodott a nagy kaliforniai aranyláz. Ezrével özönlöttek Kaliformába az aranykeresők Rick . rtné kkövette öket és nagyon rövid oronányi vagyonnal rendelkezett, azonkivül több h~n~áva.l, a m~ly~k kiaknázása du.sgazd::~.ggá tettek ot.' A mex1kó1 benszíilöttok >>Arany auyánu,k<t nevezik, mert azt tartják, hogy mind n a millez Ö hozzá nyul aranyn.y á válik. Legujabba~ me<rkezdett egy vasutépitést a kíilönbözö birtokai ókoz .. t • hogy kényelmeseG lf"~gyenek öss:::ekötve.

idő al~tt 20~.000

(Ritka jubileum()

A. mai, cs~lédek fölötti panaszokkal telt idó· ben szmtén meseszerüen hangzik a kÖvetkező btr: Németországban, Osnabrück városában nemrég a, hatóságok részvéte mellett ünnepelt~ Gilhuua Johanna hetvenötödik évfordulóját annak napnak, ,a midön, Mayer Károly kereskedő . családjábap szolgalatba, lepett. Es hetven?t évig híven kitnr· tott ugyanazon, család szolgálatábau. A város, ~ ~a már , féli~ vak n~nek megadta tisztelete Jeleill a varost polgársagot. Tisztelet Gjlhaua Johannának, a ki egy emberöltöt tulhaladó időn minden percznyi idejét, egész életét egy ~tt ladnak szentelte, ugy · hiszszük azonban, hogy Mayer kereskedő családjának is van joga tiszteletre, 'Inert rossz gazdánál ilyen eset magát elő ~em adhatja. Még minálunk is előfordulnak az ilyen ese,tek, ~agunk is tudunk oly esetről, a hol hetv~nh~rom eve ~:~zolgál egy em~er egy családnál, ma IS f:1ss és munkabíró az öreg >>Vincze bácsi~ és _m~ 1s szeretettel cs~ügg gazdája családján, de az lS,lgaz, ho?y oly.an gazd~ már kevés van 'Magyarorszagon, mmt Vmcze bacsi gazdája,.

á:,

(Dán

szobrásznő

diadala.

Dániában nemrég írtak ki pályázatot IV. · Keresztély király lovasszobrára. Számos müvesz pályázott, azonbau kivitelre Nielsen Mária szob· r .isznő pályamüvét fogadták el.

jöhe~et~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~=~AUX~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~-~-~~;~·=~~

ah f'erjét, éarra ~ gondolatra, hogy otthagyja

~lYzetb 8 utana jöjj ön? :Wcsoda képtelen tni"d • onmagát! ·· "' en eh'sodort a o'"t· es Hiszen akkor az elllbc lSzt'ena · · asszony a nyakára jöhetne (' rnek I bal ak to 1 ha;n

tno~~'' vette eszre, , hogy felindulásá-

,1~~~t; kezdet t beszélni. Leült, kisimi"'asta. en a levelet és még egyszer el-

ol tta a

1.'tl0lldat'b·~~szerre azt hitte, · hogy az utolsó 0 ertelll:tét Jobban megértette az egésznek az

ak ~gy s · ar lenni zoV'a,] sem irja mit akar ; a felesége B . , _vagy... ' eszébe ~.szellllök kell egymással. ~s egyszerre a h JUtott n ab'gjáról az a~szony kedves, komoly hangja,, kYa.~a hajl' az aJka, az álla gömbölyüsége, a harlanak a as~, a válla vonala, s a meztelen Osszu keztys~~~-e, a mint lassan előtünt, míkor

Sz Szerel"" UJet lehuzta

ere} Illes t'-'J.es d volt b e l e ..az bizonyos és ujra 1111~lenni, ha 'az a sz ony nem venné tie fogástala lllolya n. De óvatos akart lenni. ie Ilelll é n asszony volt akkor azt jól látta, jo~l1agyo~;en a kifogá. talanok követik-e el a a 1!eltenn·1 lll~ggond.olat!anságokat? Nincs-e · akar ? got .ci;gyszerr rola: a mlt ' l!ég: ~intha mas szinben látta az egész dolerzes : az :~ett volna róla a nagy felelÖsasszony maga jött utána. ll

l\.~gYon k~

lfinJdegenül , '" lljr egyik , aliottak rrymá al ~zemb n. ~i~ta}úlko~~~t ' :árt az el~ó pillanattól, mikor a kette es mo t c ·ak zavarban \oHak

- :N"a n_.

sYsago~

ony,·-·

kezdte a

férfi és nagyon meghajolt, mintha kezet akart volna csókolni, de n em tette. Helén különös fáradtságot érzett, a három napi várakozás erős ,.Jsszahatásá,t. Mit is határozott., hogy mit fog mondani? Nem emlékezett rá. - Nagyon meglepte a levelem? - kérdezte. - Nagyon- felelt a doktor becsületesen. - l\1it gondolt rólam? - Különös, hogy ez eddig eszébe sem jutott és most, míóta a férfit meglátta, ez volt az első kinzó gondolata. · Huber nem felelt. - Tennészetesen csak rosszat - folytatta Helén ingerülten. - Csak a mire feljogosított ... Helén hátravetette a fejét. Igy nagyon szép volt és a doktor alig tudott uralkodni egy önkénytelen mozdulatán, mig izgatott hangon folytatta : - Miért nevezi rossznak? Mit gondolt, mikor ide jött? . Igen, mit is gondolt? Vol't valami bizo~y~ talan eszméje valami szép, nagy, megszabadita boldogságról, s most azt önmaga ne>e~te rossznak. A doktor egyszerre nagyon elliomolyodott. - Beszéljünk egészen őszintén Helén, nagyon őszintén . Hiszen mind a kettönk jövő' t o"lem ?. jéröl van szo, . .1:M.1t var Az a~ zony még mindig nem felelt ; nao-yon figyelme, cn nézte a.. d~ld?r ~omlokát és a hajé felette, mely k1sse ntkan már de olyan go~dosan v?lt oldalt fésülve, hogy' alig

lehetett eszrevenru.

Mit vár tőle? Semmit, igazán semmi t.

Ezelőtt egy órával még núndent, de ha kér-

dezi, akkor már semmit. A doktor önkényteleniil végigsimította a homloká,n a h a ját·; az asszony tekintete zavarba hozta. Mintha egy kicsit nevetséges kezdene lenni ez a beszélgetés, - ez f.L hallga,tás. Felugrott. - Azt hiszem, bolondot üz belőlem! A.z bizonyos, hogy én nem ezt vártam a levele u tán. Maga hivott és most ugy iH itt velem szemb en ... Megragadta a Helén kezét, hOGY szinte felrántotta ültéből az asszonyt. , -: __Lássa, lássa . . . minden más, mint k~pzelJuk ... - mormolta Helén - ugy sa·na.l om . . . J Elvonta a kezét, lassan az erke'l "t ' h ' ki neze ' tt . A d 0 k tor után b~yaJulo oz• ment es várta,. mi lesz. Nem értette a z asszony a am t tr és . , , paflSZlVJtásat, egy pillanatig v 1 1. f e ,3 es hetetlen tévedés lehetöse'g vil8:a m ~rosa, ert1ant at ·e • · h d.. o1a t an, mmt a nem is őt hiv a gono nem ezt az asszonyt k t ta volna;, vagy Helén visszafordult a ar a volna látni ... - Azt hittem má.r 1 nyugodtan, csakne'm b .et~ent monrlt.a saj ' l h ara sagosa U na om, ogy ujra találkozt~ n. gy j A Huber a rcza e ... hangja rekedt : gyszcrre veres lett ·és a

-- C. ak nem his ZI,· h ogy azert , a hivására. . . jöttem el - Nem, nem! ... Ugy-e, nem taJáJko· zunk többet ? ~é~tt az erkélyre és betette Jn~ga utda ~ az ~\tót.

Vasárnap, jnnius~

AZ U' .TSA. G

Porczsllánokr61. Görögország. (Folytatás.)

Korinthusi vázák. Ezek nagyon hasonlóak az s rajtuk találhatók fel az első ismert feliratok, melyek régi görög betükkel vannak rájuk vésve. A történelem megtanit rá, hogyan találták Etruriában a másutt készitett fazekasipari tárt;y.skat. előbbiekhez

nedves a.nya.gba. csináltak benyomá8okat, köröket. .A:I. igy nyert oma.mentika. egészen keleti jellegű : még mind.ig madarak, szfinxek, halak, ozentaurok stb. képezik a. fő ismertető jelt. Némely figurális tárgynak halformája van, emberaczczal sa hamvvedrek fedele egy-egy emberfej. A lábakat, a vázáknál, nem egyszer, emberi karok képviselik. 6. Olasz-görög vázálc fekete fe.sté.s&eJ. A vázának barna vagy vöröses alapján nagyon fényes fekete email_-figurák: látszanak. llyen váza rengeteg sok van s készítésüknek ideje egészen a. negyedik századig nyulik vissza Kr. e. Többnyire ó-kori stilusu vázáknak nevezik ezeket, azért, hogy megkülönböztessék azoktól, a. melyek fekete alapon vörö festékkel vannak készitve, s a. melyek a. görög müvészet legnagyobb virágzásának idejébe esnek. A formák egyre kecse ebbek, elegánsabbak lesznek, a rajz körvonalai he~es szerszámma.l kezeltetnek, fehér és violasriDbe átmenő árnyalatok emelik & festés hatását. Ha asszonyok vannak feltünt{!tve a vázákon, azoknak meztelen teste mind.ig fehér, éppen ilyen az aggok szakálla és haja is. A diadalkacsikba befogott lovak feh·áltva. fehérek vagy feketék, az aurigáknak fehér a. tuniká.juk. Ezek a konvenczionális dolgok bizonyo rendszert alkotnak, a. melyek némileg összefüggé ben állanak a polikrom szobrászat törvényeivel. Ezeken a régi rajzokon még minden fej profilban van {eltünt tve, izomza.tuk szövevényei tulzóan előtérbe n omulnak, formáik sz gletesek és beállitásuk er&zako . Sok zor ez nem az ügyetlenség, hanem a.• régiség lát zatáná.k keresése által jött létre. A kompozicziókat nem tanulmányozták elóre, az alakoka zimetrikllS sorokban állitották föl, mint valami kezdetleges ba8-reliefnél. Ha. pedig csoportosít\'& vannak, akkor kétfelé o zlanak, ké nagyon ha.sonló nevetséges képben. Isten · 'gek felvonulása, harczok, futtatások, mind ugyanezzel oz egyhangusággal vannak kezel ve.

A Louvreban található legszebb korinthusi vázák történelmi jeleneteket ábrázolnak. Igy például H ctort, a mint szüleitöl bucsuzik és harczi kocsijára száll. Primust és Hecubát, majd a. többi ru3 zonyoknt és a harczosokat : Cébrionast, .Kanthost, Dniphonost stb. Egy másik vázán Hektor bucsuja van feltüntetve Andromachetól, aztán ismét másikon Hercules lakomája stb. Ismét c ak a korinthu i vázák között találjuk meg a legrégibb müvészi neveket is : Charést ';; Timanidas t, ezek már mindketten a trójai háboruban is ~zerepeltek. A cera i hires sirban (líbiai sir) tizenöt külöubözö kon,zakból való vázát találtak. Yannak közöttük olyanok, a melyek fc.::tési modoruk által az áz iai er dotü vázákhoz h onlitanak, m!Ú:;ok, melyeknek felső mázuk f kete, vör" , fehér és barna f t'· el vannak ékesít ve. Eg&;zcn külöuös módszer szerint készültek s ezeket nagyon régiekn~k tartják. 5. Vésett é3 relieffel diazitelt fekete vázák. :Tuhjdonképpen csak ez ke leh tne valódi etruszk munkáknak minösiteni. Ccrae, Chiusi Vulci és Véiesben találtattak, különbözó sírokban. Anyaguk fekete, formájuk nagyon különös és sokféle, némelyek közülök igazán nagyon régiek, egy részük a regiséget utánozza 8 egy tör dék a fazekas iparmüvészet hanyatlásának bélyegét viseli magán. Egy időben etruszknak neveztek minden görög vagy keleti eredetű festett fazekasipari produktumot, pedig Etruriának népe c ak késöbb kezA legfőbb, feketével festett vázákon i tenségek dett ehhez a munkához. Az ö elsö konczepcziójuk- összejövetele látható: Appolo, Diana, Latone tb. han még olyan barbarizmus nyilatkozik meg, .Még gyakoriabbak a Bacchus-jelenetek, a szakállas mely az Amerika vad népeinél ismerete péci- Bacchus al a középen, zőlövenyigével a kezében. mcn-ekhez te~zi azokat hasonlól"á. Néha Ariadne kiséri öt orgiaszern mozdulatokkal Ezeket az edényeket vagy legalább is tánczolják öket körül : a statirák, a szilénák és nagy r' z üket - ugy k' zi tették, hogy a még a. mnenó.dák. Más l"ázákon az órV ok harcza. az

f születése van olympusi istenekkel, va~y :hi m~rva 'ük a nútolófeltüntetve. De hiszen mmdezt IsmerJ

giáb61.

"Fiumei ~ ~ fénykeményitö" mindenhol kapható! 1623

Kozmefika.

. i Béla dr. Royatvezetö Garam k, dás okozt& A lencsefoltok. A festenylerab~.J Jllegfcled· .. ül nem sza tw h cr; bőrtisztátalanságok k oz Megjegyzeiil. keznünk a lencsefoltokról .s~:ül ~Uensége &sz a. lencsefolt már nem fel t~~ ájfolt stb. -. k mint a szeplo, U: k a )>ille , ek segn ' "l t ISmere , l cse, ellenkezőleg, sok ho gye kis jkáns e~ "z szép égét csak emt;li. eg!:e~s varbst kölcson~. mely gyakran egyeru baJt dható arczua:J> t&még a kevésbé szépnek mo~ k okával tiS2 0 A lencsefoltok keletkezésene fellépésük ~?~ _~·"'t- ugy hogy tehetiiJl ' b an nem v~ ........... , általán ne!ll . több· előzetes intézkedéseket eg~ hogY alalquk uett ~eniket onnan vetté • 16 és & Ille • hason dll J> n• a:rire... a. lencse form á''h Jtl _oz . kieillelke e .,.,s.1·• • mra lS "' néha lencsevastagaá gnJ";" ük akárcsak &bizo01 arczbőr felületébóL Szm , ' barna, de ~zen fol oké, leginkább sárga éS tu szinte eg 1 találunk ennél sötéte~b árnya a ' . ]>ább fekete lencsefoltokat .lS. csefoltot leg~ test a 1en noi Megszokt uk , h Oogy ért Jllert & betóek, az arczon lássuk, da csak azige~ }lozzé.ftr szerez· egyéb r· zei szeiiUD:~l n:: meggyőződés ts 81 tör· ellenkező esetben konnY. a 0 yako!l csefolt. hetnénk arról is, ho~ b~on:a_mba a. le:goó~e· zsön em megy ntkas~gsé annyir& .~)JRo&lc, Ann m-a. Iszaporo~a.tnak is skozilletikll.l k kedhetnek, hogy mar ne~ k nevezh6t6 ~ Jlleg· de ha tározottan eltorzul~! foglalJt~Zllje~iil ~ Mielött még kezelés , oly 11írW isiilet emlitem, hogy gyakran,h ep~n feltüntel>kezeles· indokolatlanul, mint a 0 ~ akármilYell el is tűnnek, a nélkül, b~g) agunkat. szabad nek is yetettük volna ala ~ esetre sein. aunodÓ .A lencsefoltokat sem~ el, utóbbi ~{llto· t' tenünk az aoyaJegySY helyén, 16bb osszo evesz .. , , van meg . itlá-r e mely születes ota folt J1l!llL l·e!IT o. • . a Icucse ' zad alakban, Dllg tibell & ellell ,..,ut;a.tas . ~ng1 , • · gyek f e~ 1 !;á.n.I melve csak belepoJe ..1 yek dé ll '·"lll· • d" A hog \a.pov hoc 'tott be a. ren or· közép·k& l'b&Il' · 1 tek meg, ol &l utczai tollette-ben Je e~ r6fnőket, a.ng !l>lo.PPal, Ott láttuk a Pejn-cheV1Ch ~ á,roy&S k i.it~o 1 es sz ll sz fehér hímzett bluzza l s?;a.báS f6,,eto ' tnét ango ét " Keglevich Béláné gró ' y zol~nil 11pl)l, . J kelfa.luss 1\!1>1~~>.r selvern oilet eben, e tolla.S lllZbllli' ~o ile de • .,.inon ruhában, na~.' és fehér b 3Jlll6 _lik .árminné grqfnöt, ang~l.: \3ethlen ls:;p~éS szám b ma toque-kal & feJ~ ' fehér, fellét ~ · t ruha.ba.P, •-lrá,t, 't 's .I(a.tJ.W> 6\illo-t gro'fnét, fehér hattiSz · · p ta Anna. e • · ca.P 1 capeline-el feJeD, a. Y ·ükön ok IS {e!Jvt hímzett bat 'szt ruhában, feJ ls llza.básll bfllét, 11 • gr _, ét' PomP 1"j1!& · •Ak Rickl G'-·ulán ,,)(lJ.' J B thiCll 'j&J>"' á..szon, hímzett ruhában, e ·apooa.iSe Ul ig! J "'"bbell• ...;; ..ke krepp to ile tt e. ben, '·"'' kék e ~.......... tb. s tb . ·;.O equltr valódi csipke betétt~l: ~ & Sza.páJ1·: fe~etO E ~~házy Toinette gr6fn~::ük S,töltöztll~ball e~ "'ttek s nem lévén l eJ ·<Hs ese _1.&, ro l JO , speczlll-L' li6 rw an voltak. Ebben a t a. feke so~· r uh b , lller ég p~ cm >Olt bá.~ranyos, óJyá.batl itl cSodáS tempiorun k misztikus félhon:jselöjétlek rullM . , e ernelte fekeli6 lA kal jobban erven 7 a.ncsa.k . fel>O"' a.rozbóré aranyhaját. ~~ bár6né í.ll, • , é DaJllel • b It Born aron n16t~' ll k l PP l. .. a naSY toro loltlbll Pon tizenkettót ütott "., a t,e!llP zioll1 f nászlllleJ 1j'lrn6, 1·pi J mikor Zichv ános gr . ·ngen p 'f. BtSS1 po.u··...1Í0 6 lépe· . A v filyek : l l· __/. rtr6f, . t Jefl • . rstvun c J?Jf6 .. Gyul g . z· ben)'l yul~~> báró, ~íil9-' G cörgy gr f, tfj. Ré~o.~ G ciisZlll~i>al" ró t -, mi.nd D1U"l n

rJt

- Péntek e te van ... Körül a kerire n "ÍlÓ ablakokban egymás után gyul fel egy-egy lámp fén e ; de visszafordult, mögötte a zoba é zen o e vol ; az z ideg n zaba, a hol három napig ár . . . sötét, idegen szoba, tel e azzal kérd cl ... az g z ötét ég az a rettenetes kérdé vol : - mit várt, mi vár tóle? Félv huz 'do t l az aj ó tól u rkélypárkány felé. - P nt k an ond a ujr görc Ö6 bizalommal a közömb" mit em j lentó sz nkban. Bchunyta a szemét, hogy ne l sa a ö 'tég ' féloldalt las an hajol mindig kijebb az erkély rács 'n ... - Péntek te van . • . ol z u lsó gondolata.

Div tlsvlil. Az utolsó

Ll<>

.).J

AZ 'U'JSA.G

Vasárnap, junius 7. l

8 emlitettem, szerzett baj, vagyis az élet későbbi Í»ischlnger-tÓrta. Egy tábla reszelt csokoládét · ' 6 deka vajjal és' 6· deka finom czukorral habzásig folyn,mán jelentkezik. Kezelése nem sokb~n kiilönhözik a töbhi · kell keverni és ezzel 5 kerek nagy karlsbaill ostyát festenylcrakodás, a szeplő és májfolt kezel~Rénél. megkenve, szépen egymásra rakni. Csokoládé. Itt is az a czélunk, hogy a bőrt megpuhitsull;, mázzal be kell vonr,~i, ;mely egy t~bla csokoládéból, a _felhá~. legfeJ:>ö ·rétegeinek leválását el\5segitsük, ~gy, kanál c~ukprhól, egy ~anál vizből és egy mogyo· ~d~~g, m1g a lencsefolt alatti rétegre · kerüi rónyi vajból együtt fölforraltatik. a; sor. ·A ' leh~mló bőrrétegekkel együtt leválik · · ~ Sváb · saláta. Zsírban 3-4 m~téltre vágott t~r~és~etesen a lencsefolt is, még pedig sokkal. vöröshagymát puhára párolunk, aztán fél boros radikálisab ban, mint például a szeplő, mert egy. , pohárnyi · boreczettel megforgatjuk és melegen egysz?r eltünt lencsefolt ugyanazon a ·helyen má~ ·. sertésbus mellé adjuk. nem Igen azokott feltünni. · · H Kávélikör. H6t deka pörkölt kávéból erős _~gy a fenti eredményt elérhessük, •Bőr-lkáv.é.t fő_ zünk _ , tisztára, l,eszÜrJ'ük, aztán 3ll deczi 1 hámJöt~Ztót4 kell haaználnunk. A ki a. kezelés 12 ' részletei iránt érdeklődik, olvassa. el a. má.J'foltról, vizben félkil6 czukrot és egy darabka vaniliát egy ·óraig főiünk. A 'kavét a czukorszörppel elkeverve, szóló é .. ' nemrégiben megjelent czikkemet. Jó sikert · 3u7 2 deczi finom borszeszt (alkoholt) töltünk hozzá rünk el az elektrolyzissel is. ~ M és itatós papiroson,- át palaczkba töltjük. Ez a hel egemlitem, hogy a fentebb emlitett szetek likőr azzonn:U iható. r yett nagyon nagy lencsefoltoknál l %-os szubl~á~lda:tot is használnak, de az ezzel ·való keze• é ~dig veszélyes és lehetőleg kerülendő. Ha. ~J~ e~hez a kezeléshez ragaszkodunk, gondot készltdse,nn~ u frán czla lzlés után . Nől• l b~ t ~nhtanunk arra, hogy a lencsefolt körüli tiszta é~:P.?n ugy, mint az előbbi kezelésnél is kell, SZALAl EDE ES TÁRSA, Budapest: IV~, Váczi-utcza 4. l. em. m~ Jük g_~miold_attal _való ecseteléssel, vagy l.:~ton. Külonben lS az ilyen veszélyes kezelést ÜvegJQtt. Finom asztalosenyvet erős eczetcsa.IUJ:I orvossal végeztessük. · sayban· kell feloldani, ·annyira, hogy tejszim ürüségü legyen. ·P etróleumlái!lpák ragasztásához ége-~!'ltt gipszet. timsós vizzel vagy vizih~egoldattal . kell összekeve.rni. ·ezukorszörpsürüségü legyen . G y ~ildetl üveg Ara 2 korona. - ·Föszétl!.üldési helv: Rácsos tészta._Két fertály lisztet, Yz fertály Tsa Bpoet, VIli., J6zaof·kör!Jl 78. Tessék Arjegyzékot kérm. 1294 ~sirt, 2 tojássárgáját, 1/4fertály fehér bort, S/4fer· tái§ 'czukorport, kevés fahéjat, egy czitromhéjat "még egy csipetnyi sót összegyurva tepsibe ·véko· .nyan · lrinyujtunk, lekvárral beke.njük, tetejére a meg~aradt tésztából vékony rácsot készítünk, szép, sárgára sütjük: . H~rcsás káposzta. A megfőtt savanyu káposz tát "be kell rá ntani,' ha szép sárga, egy nagy fej finomra- vágott vöröshagymát és e'gy késhégynyi paprikát testünk bele és összefőzzük. Akkor belerakjulca besózott harcsaszeleteke~ és még egy fél . óráj.g .. lassan .főzzük, kev~rés nélkül. Tálaláskor ügye~n~. k~ll, hogy a hal Ös_!lze ne törjék. Télire főzeléknek eltett ~öld paprika. A szép egy ~~~~ncs- . és czitromlé. ötven d eka; czukrot nagy papriká.kból a. ma,gházat kÍveszszi.ik, az üres 0 czitro . ar., Vlzz_el fölforralu nk, 6 narancs és 3 paprikákat egymásba téve nagyobb befőttes üveg·nap· r;h~Jat beleteszszük é~ félre rakjuk más- beh szépen elrendezzük, gyenge eczetes, sés, jó lllo~gie 1.a:s~ap hozzáadjuk a narancsok. és _czit:o- bom; szegiiiborssal füsz erczott felforralt, azután j "] Vet es l liter rizc:L asztalkendon atszur- kihi;i.tött vizzel teleöntjük, hólya...:,apapirral beköt-. hl~!. ~~~án m4afél kiló koczkaczukorral megfözzük, jük .é~ kidunsztoljuk. T~len az üveget felbontjuk, lll UtJ~k és palaczkokba töltjük. Ha ebből nagyobb jól kimossuk a papri.kát, sült bus és főtt rizsből . efnnYJ.séget készitünk ecrész nyárra van limonádé készitiünk tölteléket, jó zsirosan, hagymával és esagl} , o k' Y a tanyagunk. Limonádéhoz csak 1-2 kanál- jó .borssal megfüszerezve azépen lábasba rakjuk, · paradicsomlével tele~n.tjük . és ebben megfözzük. avai l-cll ' a .hideg vizbe a dn'1.

Fiu· és leány-gyermek ruhák ,eJ""ltl'-k o és rnha'k

mo:

ahaj~~ ~~~~~·:.: Petroleum-hajszesz-t. l H~ ara Géza és droge'rt'a

, Házi tanácsadó.

nösen G: széP volt a Pallavicini György gro'f és Ré vay :VU~a. báró diszmagyarja. A koszorus lányok: ~rlssmgen . El' za, Irma é.- Hanna gro'fn"o, K ara'tsonJI· 1 1 . ll1 grófnő, Zichy F edora grófnő és Révay Margit bir· " ono, mind k ékben voltak. A ruha anyag~ v·l, t~ agaskék coljn, a derék directoire szabásban volt rtvn, a , .. . 'll' , ' z a1J modern tunikávaL Az egesz osszea. ltas . .. · rendkivül könnyed és fiatdos volt s szalagcs s . . , U.Jntszinü selyem csipkeinkrusztáczió dísze lb.od fel et t leanyosan • hatott. 1 ol A. n cnynsszony anyja. gróf Bissingen Ernőné, · .. · b o"l 1'deté ve dt n Yan volt , mmt egy a daliás idok agyasszon,'"' .. b -· · 1 • .. k ruha'J'a l"'o , J • .c.zust c Jatszo ha vanyszur e ~ lllpasan 'll .. . h 1 ett udc, n emes raJZU arcza'l1oz, a 't osszu , A. ru . uszaly pedig királynőivé tette termeté · el"l han applikálva clrá rra valódi hímzés volt s . o tabli o , , .tét· . , er-alakban huzódott végig. A derek be· Jel es .. . .. '~olta.k .. UJJal valencienne::;böl, szinte habszeruen ez" osszeállitva s a betét két olJ.alát keskeny., ust ké ·1...: .... Zhumzés sugélyczte. A. szé · · tta grófn " p, 1'f'JU menyasszony, Bissingen l\I ane \is nehéz satin dochesse menyasszonyi ruhá,t 1 érve· t, melynek remek, princcc e szabása teljesen kesenyre juttatta bájos alakját. Rendkivül érté, . v-alódi os1 " · családi csipke képezte a ru ba "'.. ......uv-es . ~s Zl arrangementját s ezenkivül mirtuszágak · d'lszitették. A gyémántkövekkel ék'l· csokrok tett . ls fl-lá. aInlrtuszdiadém alól pedig gazdagon omlott ugy b dus menya zonyi fátyol s az egé~z alakot szenékevonta, mintha pókhálófinom felhőkön tetlllind·4az csak át, sej elm en. Ezenkivül- és ezt J rt e helyen említem meg - kapott még a

°'

ményasszony a többek között két remek toilette-et, egy lÍí.ngszinü satin beauty ruhát, melynek szine rendkiVillien meleg és mégsem voyant vagy tapae~x:· A könnyedén összeállitott, - B e mellett ;se~iális · szabása riatt - valósággal impozáns estélyi ruhának ugy . alja, mint- der~ka kézileg hímzett hasonló szinü selyemrózsa-grrlandokkal van ékesítve. A másik külön fel~mlitésre méltó toi. lette-je pedig fekete satin meteor~l v~~· kivágott nyil>. kkS:l , egészen rövid fehér cs1pkeuJJacskákkal, . gyöngyökkel és pailette-tel gazdagon himez'\'le s , jCTazán meglepően szép. · · 0 A azorosabb násznép között ott láttuk Bissingen Norah grófnőt, könnyü, svájczi hímzéssei 'k sitett fehér czérnabatiszt ruhában, nagy, fekete e e , · 't tollas kalappal a fején, Révay Gyula barone hamuszin selyemtoiletteben, japona.ise ujjakkal, BissingE:lil-Mocsonyi· grófnét vadg~ambkék. ~elyem toiletteben, fehér, való~ csipkebetéttel és UJJakkal, Batthyány Lajosné grófnét - ~ehér-fekete f.oil~tte ben and las t, not least, p. gyönyörü két . Andrassy ' te sse·t , fehér crépe de Chine ruhában, kendő . com .. hátra kötött • mintázott - vörös, elmosószeruen dott virágokkal _ crépe de Chine részszel, s hozzá illő capeline-n el, az ijdeségnek, ~ bájna~ s a. lüktetö fiatal, hamisitatlan életnek e ket legbaJosabb meg . zemélyesitőjét. A teilettek mind a koronaherczeg:tczai Gira.rdi József établissementjából kerültek ki 8 részben párisi modellek, részben a főnöknek aját kreácziói. Esküvő után' a. Park Clubban 13 dejeuncrt adott a menyasszony.

Ha p~a, gyenge rántá.st készitünk hagymával és berá.ntjuk. Igen ízletes főzelék.

Gazdasáji tanác a ó. A pulyka a legelőn. A jókor költött pulykák julius és augusztus hónapban már eléggé kifcjlödtek és a legelőre is kihajthatók. Ez kettős haszonnal jár. a gazdára : nem kell a pulykákat otthon etetni a legelésző pulykák pedig rengeteg káros rovart és álczát pusztitanak el. Ezenkivül még nemcsak a tarlőn talá.ll1at6 gabonaszemeket szedegetik fel, hanem a dudvák magvait is felcsipegetvén, hozzájárulnak a szántóföldek tisztitásához. Ha a tarlókon már sertés konda, vagy birkanyáj legelészett, akkor a baromfiak természetesen kevesebb élelmet találhatnak s ezért még külön is meg kell etetnünk öket. Ha a szántóföldek a falutól, vagy majorságtól nagyon messzire vannak, aklwr legjobb a pulykákat kint hálatni. Néhány czöveket leveriink ~t földbe, ellátjuk ülőrudakkal, szalma, gyékény vagy ponyvafedelet teszünk rá. félszerszerüen és kész a pulykák. éjjeli menedókhelye. I vóvizről természetesen szin té n gondoskodni kell. A kinek ugynevezett vándor-ólj a van, az ezekben ,'lz;Ulithatja a pulykákat tarlóról-tarlóra. Igy rengeteg nagy területet legeltethet végig késő őszig, a meddig a pulykák a szabadban maradhatnak. A fiatal pulykákat is a szabadban lehet hagyni egész a hó lecstéig, mm·t ha a himlőzésen t ul vannak, a zord hideg őszi napokat éppen ugy kibu·ják, ,mint az öregek. Sőt még jobban is fejlödnek a szabad l egelőn, mert többet mozoghatnak s táplálékuk is változatosabb. A jól fejlődött pulykákat pedig mindig könnyebben hizlalhatjuk és jobban ért.ékeroithetjíik, mint a fejlődésben v isszamarad takat . Köldök-gyuladás. Az elletési idő alatt és késöbb igen nagy gondunk legyen a borju-rekeszek tisztántartásár&., rpip.tán az oly gyakran elöio.rduló köldök-gyuladást rendszerint tisztátalanság okozza. Hogy'· ézt' megakadályozzuk, első sorban vigyáznunk kell, nehogy olyan rekeszbe t együk a borjut, melyben már előzőleg több kisebbnagyobb · borju átltal átnedvesített alomban fertőzést kaphat. A köldökzsü~ór, mely még a szakadáson felül teljcsen nyers, inficziálódik. Továbbá figyelmeztetni kell a tchencst, nehegy a borjut szoptatás alkalmával, mikor az még a Jábán megállani nem tud, tisztátalan kézzel éppen a köldökzsinórnál fogja át. Megtöt·ténik, hogy a már száradó köldökzsinórt a tehén erős nyalással felszakitja, ezáltal is előáll11at fertőzés. Legczéiszerübb tehát az ujszülött borjut a köldök elkötése után szublimátos oldattal naponkint kétszer jóllemosni és lllindaddig elkülöniteni, mig a köldökzsinór teljesen beszárad, ugyszintén az almot naponta szárazzal felcserélni Ha mindezen clövigyázo.t daczára is a köldök körül daganat támadna, azt naponta kétszer higanykenőcscsel kenjü.k be. Itt a fő a gondos és gyors eljárás, a mi által a betcgség könnyen gyógyítható.

GYERMEKEK l, BAl egészségesek és természetalkotott

alakjukban maradnak a

"Chasalla"·sandalokban Egyediili elárusitá.s

.. A

es orto éd cz1peszmester p Budapest, IV, ker., Kossuth Lajos-utcza 4 • főberezegi u~v . szi llit6

••

Uzenetek. ( K éziral,olcat nem arlunk vissza.)

B. Manczi. Választ ki , · . tük meg. vansagara levélben küldötH. Ilona. Nemlehet tk' l~velében kérdezte, azzal n~~ éerei ugy ~égezni,, a hogyan lest ugy végezni a h r e SeDlDllt. Tessek a keze· ogyan azt ajánlottuk. · __' Ptros-voros Levélbe kü'ld"'k válaszunkat. · · n JU megadott ozimére • Kál;nán. Kozmeti.ka rovatunk vezet6j6nél (VI., Felso-erdosor L). Elófizetó leánya. Mint a. Jegmegbizhatóbbat a.já~ot:' tuk. Tessék megrendelni valalllelyik odavaló gy gy szcrészazel va.gy droguistá.val. ~os

Hermin.

Tessék há2ftorvosá~boq ofdjon fel , -- -

szublimát ~ztilláka.t fel.irat~. .E~ ..

-·· . ...... . .

. -a

AZ .lJ'JSA.G

-E)y uj nineveléi-intízet.

bizhatja reájuk legdrágább kincsét minden sz ülö. A felsőbb leány'iskolával egybekötött interMinden feltűnés , reklámot mellőzve, nyilt me.g az 1907. év szeptemberében egy el~kelő nátus élén Baksay Sándor református pü~pök és lllagyar nőnevelő internátus. Talán azt hihet· Darányi Igná<:z ker. fögoudnok, valamint Petry nők, hogy e kifelé zajtalan, belső életében ann~l ta;t_almEj.sabb intézet azért nem szarolt a nYI!· Elek Tefort?látus lelkéöz és Kovácsy Sándor dr. fögoudnok, a budapesti református egyházta.ná.cs vanotiS~.g.ra, mert tudatában volt kezd~ttol fogn. anna.k a.z értéknek, a mit képv1selt, elnökei állana.k. Az igazgatótauács tagjai : Darányi ?-~i a. maga nemében egyetlenné tette, tu~· Gyula dr., Kiss Áron dr., Ki~" Károly dr., Komá· illik reformcit us családok gyermekeinek nyuJ· romy Lajos, .Mády Lajos esperes, Kagy Deszö dr., taní olyan nevelést, a milyennél jobbat, gonKeményi Imre dr. , Pelry Elek elnök-helyett~~. dosa.b bat nem kapJlatnának sehol. . . Puk-y Gyula, Szilassy Aladár elnök, , z őcs FP.tkas, Ke~esen tudnak létezéséről mindez1de1g, P.ed:ig kétségkivül nagyon sok református c~~ Vécsey Tamás dr. és ]'rát~r B:::ztcr irra zga.tónő . ladnak okoz fejtörést a gond, hogy hova adJak Az iskola hat osztályu le:z. A mult tanévben ~eáuygyerru eikeiket felsőbb képzésre, magasabb az L és Il. o ztá.ly nyilt meg, a jövő szeptemberlSkolá.kba, A zárdák nevelése a legtöbb protesbeu már a lU., IV. és V. osztály i·· meg fog táns szüÚ>nek erry vagy e . más okból nem tet· szik , bármint elismerik is különben azt a nyílni. Az intézet a H. kerületi .\lbre<;bt-ut ~ g?DdORt:ágot, a melylyel gyermekeiket ott kö- .,;záro alatt fek~ő gróf Lónyay-félo Yillában van. r~_lveszik. A sok keresés, tépelődés, válogatás a főváros egyik le"'szebb és legegé.:;~ségesebb ko~ött bizonyosan óhajtva gondoltak arra : va.JJ:J~ lehetne hazánkban is egy olyan refonná- helyén, homlokzatá.val a Du11ára.

t';Ls mtétet, a hol igaz vallá.;;osságban, mély-

B~b§! ~OOO k9r,o.11.a e ·ik ay ellát~ra., 300 koron~ a tandíjra és 100 ··korona a zeuet:auitásra. Beirata~>i' 4ij 10 koron!!-- Fel>eE"znek félkas=toa uöveud~kcket, L, kj~ _regg€1 uyolc~tól délutan .hatig HU!13k az u3tézet'ben· s 'igy tizöra.it,. e béclet é uzsonnát kaprtak. Ezék 1000 korónát {600 ; kGron~t a~ ellát;i~ért, 4.~ ~pton~t a ta1~itá:-~rt) fizet-n~k. A bc,iáró növcndékek . tanit.ási dija l~dig é;i 450 korona. · ·

Ez idén C$ak ti~ bennlakó - c~eukiviil több bejáró - növendéke v'o lt az intézetnek, de Ó\TÖlé>'l'C többet ~e-znek fel ; a legközelebbi U! né\· ben l'Zánua, jelmtékepyen több bdeö ta1.1ulóra, rendezkednek be.

keszttenék elő az élelre azokat a kiknek m-sáért ök -a felelősek. ' M:indazok a kiknek ez valaha csak meg· fordult elméjében. megnyug~á al vehetik tu· ~Olllásul hos;zv ebben az értelem ben a leg· ldeális~bb u1ódon alósult meg >ágyn_k,. mert a szei)temberben kezdődő tané~ben nyi11k meg az • internitus második tanéve olyan szak· avatott erők felügyelete alatt, hogy örömmel

A tanitá ra és nevelé. re a legjobb tanerókot ,á]ogatták meg. A tanitá a felsöbb leányiskolák számára kiadott min.i zteri tauter• alapján törté· nik. ~agy ul:t helyeznek a nyP.lvck tökélete elsajátitá ·ára, vaJamint a rajzra, zenére, énekre és kézimunkáTa. Idöbeof'ztá"' tanulás, torna, ~>zóra.kozások ~ te t és lélek fejlődéséhez rnérten rn.inta~zerü. E legtökéletesebb nevelé t, kifogástalan, elsőrenciii ellátassal é,·i 1400 koronáért adja az internátu~ .

Mai Hamupip6k6k.

Lav6J Titra-Lomniczr61.

seges ha.za zeretctben, a családi élethez való r~ga~zkodásban, valódi müveltséggel páro ul a

A mag~rar fürdökről, azok ,; 1 előnye k b é.-b .bá_tránya.iról sok ~~ó. e ett ~ .~J??a ~ asa Jam. ~egszóJalt .d:.: [;J a (J olva ··okoz<?nsege, h?gy elmondja dicseret ét, és panaszalt .. _&nk r~ ·en~ Kedve támadt az éJ.• zakában A \ ezetett azaz elv, hogy me rt a mumk, dicsénn gyonölclni egy legényt. kell, vagy mert idegen, . szi!?orubb m~r..t.ék~t ~11~k alkalmazni,_ hanem 1gem_ · a.z a T"agy es Le.nt pihegve aludt a áras ; +'-'-' kif - k 1 Baqogos, kormos, én tetők alatt óha.j, hogy az ISmertetett - og~?- orv?so • tassana.k , s a jövőben meglelhesslik ott 1 , a Parolg6 titkokat doba.ltak hol addig a · nembánomság miatt hiányzott, 13 t 1 teljes kéuyelmünket.'~ .. · eci> e en, áruló falak. Talán éppen azért, mert legtobben c..ak Hamupipő, ki- kék ruhában a, la'itika jogával é}tek, neu: vol~ alk~o~ ~rra, E\'ek ~orán át \'árta a rP!1'én'lii:, hogy ).[agyaro:rszag terme.szeh szeps~eJ?en "'' J legszebb; berendezés t~~1tetében l~~e~~; 1de· A Megv<Utót ; egy keményállu, genforgalom szempontjahol egyetlen udiilohelye B_o~ontos, hatalmas legén)i:. érdeméne~ ),tlegfelelö méltatáshoz j~ou. • Td.tra-Lomniczról van t>-ZÓ ugyam.s, a :pa~~r l0 szen .. eg'eibeQ. fen:-_·é~es, embe.ri ~ezek _mu;nk~J~ , Pakod\'a akár az árnyék, rk ·1 · luru S 14·ere" t"lt" k .. k ' alta] csaknam tó e ctes 1mmar europal sz- u orve a \'a · eJsza ·an, ya.ralóhelyről. ",L'á.tya·Lonmi_c~ a ~'átra. l~· 11..,zebb F" pontján fek~?;tk, s a ki 1smen ~ ~atr~ , B urgén , mint a Yagy. nála termett. ha csak hiréből is : tudja hogy ez m1t J~.le~t. ol~ndul ujongott a lány : ' Természet·i csodája varáz;;lato au hat·, Ehso, pl!· ~I lanatra. elfogulttá te"ú még a c ~al~oza tol a., holnap. aztá.n -u _·-e?- ujra·· • ·é en elszo~o t. sokat látott emberűk 1mpr~z· ~Zátnon csókok o"ro"k e'lye ül. l 1 g · · A ki~ · d 1· ziókra közönyös ..;zivct 1~• l'sm_en, e ?JC ~I zódá ·sal gondol oda v1ssza, a ki nem l tta -0 .. ~-holnap, aztán - U''"'i-e ? -ujra · · • T"on · ·t tt t t llt meg nem t u d ja m1t vesZI e . ~zeg~nyke, egyedül 'A tenger monnolásában ninc"e~~ ann~~ a Az ab,_k noéú , nún t a véghetetleknnekk ..tetiklSl;O. f~_nyo. r b osz k S ternl<it ná1, a kék ruhában, e dók u6ogásá an. azo- a · . a.;>na o·, , e te forró jajjal a regényt. ar melyek fölött csak_ Is~enne~ _nagy;a.gat tudja tn~ n . . . k, b e~épzelni !l~ alatta !IDat~ ~al o, gondo) at meg. Talált . ap .l?'ar at CJSZa ·a an nyugtatobban hatn~k az oro~ke ~~-u-~t~l~n..ten-

Hamupipő, kis kék ruhában . Az ablakna.l a.llt 5 Yárta a regenyt ~

A•

cgy UJ legenyt.

Alba. NoviS.

gernél azokra, a. kik ott ke-r~ik udule üke•

_Gyönyörköd~e. egyre fokezód6 érdok]Öeié cl járta. b~ sorok iröja.. 4Z internátus ta.ntenuét, bál6sz;obáit, a. newlés, l"~órakozá~ és . i.id.ülé r~> ·ú :g t helyi~geket. .i\iindeu mcde\n, czél zerü, t<i.ga.s, rtlindeneu ~egláUzik, hogy a hel!lsztá~t ugy a kül öségekben, mint a nevelési rend z;erben ~ok és alapo· tanulmány előzte meg. Fráter Eszter, az in~zet nagymü"t'eltsegü i~az~ gatónöje, megelözöleg tanulmányuton járb Köb1, :\lünchen, G€nf, Pál'i · internátusaib~n. ezenkh ül Londonban s a Lonclou mellf'tti Chelt.enham Ladies College-ben, ~alanuut tanulmányo~ta. a Righ chool for Dengbters of Gcntlemen.t L, B rn.iuf]abból, a mit ott látott, tanult : a legjobbat teremt~tt'-0 meg és sikerült·is elérnie, hogy mhlta-intézet~t a~o"

on.

Ebben a keretben áll a legmodernebb ·l)la.üdülőhely : Táti·a-Louuucz. S mivel épp a fiirdözés küszöbén állunk, érde~eln.i fog'ja ·a magyar közönséget. s. ~~i\esen hall e.~e~-~~ t ha.zán'k e . büszkesegerol, annak s~opsegerol, fejlődéséről és mostaui á.Uapot.áról. · ~A tá.t.ra-lómri.icii területet az á,lla.W, kö·r ülbe-lül tizénöt év előtt vette ~cg Sp0ner Andor vot· képvisel~öl7 bogy ~t~ ll;Yatalót.el?~ létB· sitseu. Egy·ket ev alatt epiilt IS ott f.gy azállod:;~., néhápy villa, csináltak sétautakat, ~ kivágott erelöket ujra befásitották, két gyön:yi:irij .pq:r~ot v;n:hso1tak odii., a vasutat kiépitették ' €Sész~m odá,.jg. Közadakozásból két '_\tis tenivlom<!lt i~ emeltek, szóval, . a :uti t r~vid idő ~latt ~evés. pénzz~} megtehet.tek, becsület~e~ll)leg .i$ tették. 'latta-Lommcz a lonuuczt C6'Q.CS ~1· a erdő~ el körülvéve, rewek kilátással a po J·~ gyar

v?~ f~~é, ~ekv~~ne'k páraHan szé:pséo:!e á~i. tatra1 furdök kozott c akhamar elSő' h:ly t f a.

lalhatott volna el ánn;il is iuká.bb · e l OS· egé·ien modern berendezésü fürdőh~lJllve egy fedett. és fütött u zodá~al i , d.i Zktal, .ua~, Szórako1.tatásról -pedig a cse edhetett.

gou,do~kodott már el ö évl:a~ar l,o"'aregylet rendezé-.<;é~el, de ez elö ..~ 18 a. loversen.yeLonmicz tiz eng is c k nyok dacaára. Tátra;. sih\e el-ö ll apj án volt t a~ maradl, a mi léte1 ·=c i nagyon zeren · v naiY'r'ou' k · L egy t 1, ua'"'OU o.~ 1\J • a hol c· ak eiD-etl OJ d eve·e a to a tot t \}el•• szobák é a . ~n , 0 1og marraso ott ki : a. haladt!3 a

k~ . ~U~tka.

"" . zo erte -et.

ara, a mely

zomoru állapotnak

~agyon

tUl-

~edüli ok'a·

al;

'~lt, hogy a zepe· i Bank, Ö-Tátrafüred bérloJ~. félvén a konb."llrrencziától (nagyon 818ft ~l nul, mert a. hol v~cnyzé. niL~t~~c;ot mn .~et_t haladá·

e~). az.ert, hogy H.áll&mtó~

nekik arta}ma.tlan.Dl"VOll tarlhas-~

AZ U JS A. G

Azok az előkelő magyar református szülők, a kik leányaiknak !llaga abb képzést kivánnak adni, a kir•. ut óhajtják, hogy a c aláili élet szeretetc, melcgsége t.ölük távol i körülöttüh lrgy 11. a k1k '::.:rópai mü"Veltség melktt a haza fog _lmát mindenekelött valónak tartják gyermekeik !'zivéhen : bizalommal vihetik öke a Baár-:\I~d'lras inlézet falai közé. A hazai kultura. diadala, - eli meré~ legyen érte~zoknak, kiket illet- hogy nem kell idegenbe vinni vércinket. .A nyelvek tanulása, zene és a. müvelödés ruinden magasabb ága. éppen ugy elsajátítható it i . S<it a megkülönböztetetten finom modorra olyan sulyt helyeznek, a minöt a külföldi intézetek közül is <' k a legkinilóbbak kö-.t.elitbetnek me . -.zcnf lül ·- a nevt-lé befejez' · után - magyar ·zivet vi. znek YÍ za, átíta ·a mély valláso ·ág, kötele ségtudás é~ emCJer.. zcretcttel. Ennyi kincseeel felfegyverkezve aztán könnyü szivvel ngcdheti saját szárnyára. minden szülö a. gycrm két. A mi hzcrcnc ·énk, hogy hazánk határ ..in helül kapjuk me" hozz-l a. módot és lehetö.~é get. Bizonyo , hogy a mo t kináL1iozó a lk~ lomm< l minél töb n élni i: fognak.

g-e z öngy'lkosság? -

Válaszok.

A:z; öngyilkosság lehet bolondság, lehet okossá~~:, }<>het kénytelen:ég, lehet kötelesscg, lehet l<'lketlewég, lehet g z·ág. D. emmi etre f<em gyávaság: és mindenetrc nem közönséges h6:;ie" ég, mert annak végrehajtásához rettenete. lelkierö kell. Dőre beszéd azt mondani, hogv ar. öngyilko ·g gyáva nu, mcrt által az élet nebézsé".ei elói futamodunk meg. Ez esetben sem gyá' . ság, mert báto ág é~ lelki •ró nélkiil nem ~olna l"bctsécre öngyilk ágot elkövetni. De meg legtöb "zör nem az élet neh&ségd, hanem az életnek ez"nkiviil ezer é-

ezer más baja ragadtatja az öngyilko t arra, hO"oY szivének dobogását ro ~nllitsn . Bolondság az öngyilkos ág nkkor, ha. zenzáczió kedvéért, vagy szerelmi bánat miatt. követtetik el. Ezen esctokben lelketlenség is, mert a nozzánk t. rtozóknnl· könnyelmüen, ok ll 'lkül. egy egész életre szivet t' pó fá.jdulmat okozunk. Yizsgákon való elbukás esetében csak akkor nem bolondság, ha az elbukás által boldogulásunk utja változhatatlanul meg· • zakadt, illetve ha e miatt lehetetlenné és tehetetlenné váltunk. Okosság és észszerü akkor, hn. gyógyithatntlan betewég pusztít bennünket. Ez esetben a hozzánk· t rtozók.kal szemben kötelesség is, hogy őket megszaba· dit uk attól a fájdalomtól, hogy minket e etleg éveken keresztül szcnvedni lássanak. Kénytelenség akkor, a mikor anyagi viszonyaink oly nyoma5ztókká váltsk, hogy mindenünk elveszett, kiapadtak a segély, a kölc ön, a megélhetés forrá!lai és sem zellemi képességünk, sem fizikai erőnk, &"ID ö szes energiánk felhasználása mellett megélni nem va~k képesek, mé akkor sem, ha a megélheté~ érdekében t~dalmi áll'·unkat (de nem Cin" zeramind bec;;ü1etünk is) feláldozzuk. Kötele ég akkor, ha öngyilkosságunk által a hozzánktartozókat nagyobb fAjdalom ól, vagy szégyentól szabaditjuk cg, • 1 ar '-agyunk a szégyen lét zésébcn liioá ak, alt r nem. i..elketlen!'ég nkkor, ha kicsinye csaliídi perpaharkodas mintt, csak hebehurgyaságból s daczból követjük cl az órülctet. Gazság nkkor, ha máöoknt vagy anyagi, vagy más b'ljokba sodortunk, ha mások miattunk vagyonuka vagy bécsületüket, vagy mindkettót ve. ztették é. mi a fclelós.'-'ég és szemrehányás elói Imenekülünk a halálba. Ez e:;etben az öngyilko~ ág még akkor is gazság, ha a. helvzcten életbcnmarad.IÍ.Sunk által sem tudnánk segíteni. A kinek jobb gyomra v11n például az enyémnél, az bcc·ület nélkül Í' iól élhet, de ha a becsiiletét nkár saját hib'jáb61. 11.kár Sajá hibáján kivül elVel:Z te, ltárty dós. ágot csinált ':: n ro képes kifizetni, ...-:;gy más bec:i.iletbeli kötele ·ségét nem tudja t<-ljesiteni, kigolyózták a kaszinóból é má ha.'<onló e etek miat nem kell öngyilkos'<á lenni, de h' nzzá lesz, jól teszi. Ez gavalléros leszámol;i az élettel, é." ez nl al meJ!IDntatja, hO!!Y !1Z crkö)c-.i é~ék nem hal ki belőle. De élni ,,z omber'k ·özött, ho n lokunkon vi.-. 'l vc ~y lázatunknak borzw ztó ély gé t, e.z 1 ár mngáhavé,·c l hetctl~nné teszi, hogy brnniinket a ti z. t . 'Ile· tár:adalom kcbcl'be vnlnha vi«szafogadjon .• 'em uri. d praktiku,; ruegoldí · az i~. h ily e:;etckh n hátat forditWlk nz .:. le< hazának és hn m ír nem akarunk, vagy ha. gyáv k vagyunk clköl özni oda, a hol ru 'r •>nem fáJ s~mmi , akkor költö~zünk Pl o n, a hol .mcl g l:lben b .. t a. nap, és zöldebb a mczó !u R. JI. A jótékony orvQoSÍ tudomány- c hch·en kü. zönete vatálok neki nz Ö&izemb<ori ~f! n véllen _: k<'"' • :sk dctt a t gndh, tatl nnul k'rboztatásra mélw önp;~::nk ·at pártfogMába "'enni és cnyhitó me~ritéles gynnánt i'Zercpló · 7.Óp,égfJastromot kinyoronzni r\ ZÖkrc._ llZ teDC'ZYklOpt W:l\ dc h-'·gien:~~ szentirá.'<á.hól ; a tett közyetlen in::Ütó okául opillnnntnyi <'lmezavarodásc prognózL•t megáll~pitvn. Kérdem, - feltév<'. ha az ilven Ynlam.i is l' ~zik. - miért nem szcrenc.~éltetünk az életben olyan pillanatnyi elmezavarodottakkal is találkozni, kik az emlitett bidiumban, ·zem azt, az izzó-forró kálvhába szer'lm ck! . . . P,mí.ny:<.'Í~om és bizonynyal kiVüllm míg számosan k?pt Jenek va~'Unk lx:fOlll!dni e labda~ot. A percz órültjrinek létt"zé. t SJ 7.t-rüm és h- tározottan letagadjuk

Icm czél}ainak teljes tiszta tudata, a korlátozott földi lény egész erejénok latba vetése, ha nem frázis : elóbbutóbb kell hogy diadalmaskodjék, Jégyou bár győzelme pyrrhusi. A mig a legszentebb czéljáért küzdö egész lelkét a.: akadályok feletli hatalomjutásra forditja, közben a ~olgok természetes fcjlódése mellctt czélj a elveszti bclertékét, s az en·öl meggyózódó nem ércz magában crót, ~?gy uj, kétes czól megvalósitását tüzze ld maga elé J?v.oul - hós, ha önmagát legyőzi, c véget vet fizikai letenek. Nagybecskerek. Ka.szá.~ Géza ügyvédjelölt.

!Fiu- és· leány-gyermek rubák N". "k es • rnba"k an~ Ol fel""}t O O készllése tranczlnizrésután.

SZALAl EDE ÉS TÁRSA, Budapest, IV., Váczi-utcza 4. l. em.

Hők

vilája.

(Svéd törvényjavaslat.) A svéd országgyűlés adóbizottsága javaslatot nyujtott be, melynck értelmében minden svéd államhivatalnok, bármi nemen legyen, egyforma alapfizetést élvezne a jövőre nézve. A mennyiben az illető államhivatalnok családfentartó, legyen bir nő vagy férfi, külön pótlékban volna részesítendő. Eljen Svédország! Haminálunk ezt behoznák, ha minálunk a tanítónő, a ki gyakran csak azért nem megy férjhez, hogy agg anyját, kiskoru testvéreit eltarthassa, felnevelhesse, ilyen családfenntartói pótlékot kapna, mennyi nyomoron volna segítve, hány könny letörölve. Hátha még megtoldanák azzal, hogy azt a nyugdíjat, a mit minden ta,nitó özvegye kap férje halála esetén, az elhalt tanitónö anyjának megadnák, a kinek az el.hunyt volt ecryetlen kenyérkeresöje, támaszsza, milyen hálaim: repülne fel a magasba ! (A kereskedelmi női alkalmazottak szövetsége.)

A frankfurti kereskedelmi női alkalmazottak ~zö~etsége 1908. május 16. és 17-én tartotta ez ~~el közgyülését. E szövetséget 30 egylet alkotja, ~~~sen 15.260 ~agga~. A köz~~és tá~gya köve~ l zo, volt : A.z uoda1 munka1do egyseges szaba{ozasa, a nök választói joga a munkás- és keres edelmi kamarákban kereskedelmi biróságokban,

~Ylig?lje~yletekben, keres~e~~~ ~elügyelösége~-

en es kenyszerü továbbkepzo-1skolakban. Elhat.arozták továbbá egy külföldi helyszert:ő-intézet alkotását és a többirc nézve megállapodtak, hogy 1.. a sz::i·,r etkezett kereskedelmi alkalmazottak elismerik a szükségességet a kereskedelmi férfi~l~almazottak folytonos támadásaival szemben 1 : 1á:st foglalni és azokat energikusan visszautasíaU:; 2. nagy sulyt fektetnek a férfi-egyesületekke~ ;?-~o együttmüködésre, ha azáltal szocziálpolitika1 heren, különösen közös pályájukra nézve, haladOatn~k. - Jl.tinálunk eddig csa.k a Nőtisztviselö~ Ú:zagos Egyesülete törődik a kereskedelmi nm a . a~mazottak érdekei megvédésével, igy teh~t ~alunk szövetségröl beszélni hiábavaló fáradsag vo a,. azonban a nagyközönség érdeklödhetne k~y .kissé jobban ezen derék egye ületünk mun· v~ssagával,. mert bizony becsületes, derék munkát Z:!eznek és . remélhetőleg nemsokára Ö~ _fogj~k nö~ter~mt,em azt az első kereskedellDl } k~~~t sé .. szamara, a mire már oly régen égető szükezgunk van s a minek a hiányát eddig is csak t ~.gyesület páratlan munkás ácra pótolta tőle f~ .etoleg. Csak ha majd ezen ~kola létrejött, hi~Juk megint egyszer ámulva felfedezni, h~g:Y. 'ti ze~ a nélkül nem is lehet alapos képzettsegu ·· "ket elképzelni. Erre való tekint e ttel hi.szt'Vlsel · ono ez:~u~a _fel a nagyközönségünk figyeimét ..uj.~ó~ egy .. Jtalanul, de nagy eredménynyel mükodo :r esületre;. Ne a )>~!in. csak a derék mentök haszna'l"Ja'k nálatb dnyalunkat érhet bale·et<< igét, vegye has~ gon ka a magyar társadalom is, mert MaiD-arorsza: sorsa ~sen tudják, hogy leán 'gyermekeik jövendo kedelrni Y?n lesz. Legyen bármi fényes, ~ k~;e~ nek dh kepz~ttség egy ol an valami, a IIDt tokeférjh: . at mmden apa leányának, még ha l>csa~(< keresn~ 16 ~egy és soha önállóan nem fogja kenye_ret eset. ~abar manapság az utóbbi a g akonb_b egy 1 , alapos kere kedelmi képzettséggel. bU: CSaiáJ~ny, annak ugy ő, mint egész jövendobeh keny· hasznát fogja v nm ha azonban egyszer ' , . , er Utá k ll Pedig lll' n e látni akkor is me!rlalalJa, meg bizony knden protekczió nélkül, mert a jó II?unkást ca.. k k eresve-keresi minden üzletember es nem·~ eres·1 üli' i de ha, megtalálta, meg is becs •

AZ 'UJSÁG

Vasárnap, jnnius 14:.

Csak az az ember tudja kellőleg értékelni ezen iskola hasznát, a kinek alkalma nyilik a középosztály minden nyomoruságával naponta érintkezésbe jönni, a kihez hetenként legalább 10-20 nő jön azzal a kéréssel: &Szerezzen nekem kenyeret.<<Mindez a kérelmező egyforma választ ad, ha azt kérdezik tőle: )>JI.fihez ért ~ Mit tanult ~<<, hogy tulajdonképpen alaposan semmihez. 1>Egy kis kézimunka, egy kis franczia, egy kis zongorázás stb. stb.<< Es a keresetük ezen tudásuk révén oly kicsi, hogy abból semmiképpen nem lehet megélni, se tisztessége!>en, se másképpen. Ezen állapoton van hivatva az első kereskedelmi női iskola alaposan változtatni. (A magyarországi nőegyesületek-szövetsége.) A magyarországi nőegyesületek szövetsége ez évben Aradon a megyeháza nagytermében tartotta meg negyedik rendes évi közgyülését. Ezt megelőzőleg pünkösd hétfőjén Jászai Mari aszövetség felkérésére nagy tetszéssel fogadott előadást tartott az alkoholellenes mozgalom jogosultságáróL A másnap megtartott közgyülésen Batthyány Lajosné grófné elnököt Károlyi Gyuláné grófné képviselte. Rosenberg Auguszta alelnöknő megnyitó beszédében a szerény, csendes, de energikus munkára lelkesített, a mely mentes legyen a hiuságtól és a szereplési vágytól. Utána Varjassy József aradi polgármester üdvözölte a vendégeket. Szemere ilona főtitkár, Buzogány Anna jegyző és Cserbáty Margit pénztáros-helyettes felolvasták jelentéseiket. A tanács előterjesztéseire vonatkozólag Leitner Ernő dr. ügyvéd, Vadász Ármánd dr. és Véghes Sándorné adták elő inditványaikat. Aztán Rosenberg Augu zta mélyen járó értekezést tartott az anyaság védelméről, Cserbáty Margit a cselédügyben, Véghes Sándorné a tanitá.s és nevelésről, Perczel Ferenczné pedig a létminimumról értekeztek, magvas, okos nézeteiket bőven kifejtve . A kérdésekhez Schwimmer Rózsa, Glücklich Vilma, Herich Károlyné, Gaál J enöné szélottak nagy szakavatottsággaL Végül Zempléni Gyuláné méltatta szép beszédében Rosenberg Auguszta érdemeit. A szövetség a Szabadság-szobor talapzatára óriási rózsabokrétát helyeliett.

Páratlan és csodás hatásu arczszépitö és finomitó a

fé~~e:~

A Gl ·CRE

Annál nehezebbé teszi a döntést az a körül, mény, hogy ugyanazoknak a müvészeknek neveit találjuk meg némely vörössel s némely feketével festott vázán. A vörösfestésü vázákon világosan lehet követni a müvészet fokozatos fejlödését. Lassanként eltünnek a konvenczionális ficrurák s helyettük bizonyos egyéni felfogás órv~nyesüL A_ k?r~onalak bája, az arcz ugy kezeltetik, hogy kifeJezi azt a szenvedélyt, amit a régebbi vázákon csak maga a cselekvés megrajzolása által tudtak feltüntetni. A müvészetnek ehhez a fejlődéséhez a kézbeli_ü~_Yesség is hozzájárul; a czesztrum vagy helyettes1t0Je finomabban dolgozik, a massza tö. mörebb lesz, s a fényezés, a máz gyönyörü. A détaille-rajzo~ ..finomabbak, légiesebbek, elegán. sabbak, a korok elnyulnak, meghosszabbodnak, stb., stb. Ennek a megfinomodott müvészetnek egyik csodálatraméltó leszürödése az a kehely, melyct a L~uvr~ban öriz~ek s a mely Linust ábrázolja, a mmt enekleczket ad egy ifjunak. A költő egy háromlábu széken ülve egy papiruszt tart a kezében s ebből felolvasni látszik. Tanítványa előtte áll, jobb kezét csípőjére támasztva, s figyelmcsen hallgat a mesterrc. A kehely dekorácziója : crő müvészeti jelenetek. Kr. e. a negyedik századra vezethetök vissza a Nola-amforák, melyeknek alapanyaga, macra a föld, a miből készültek, sokkal finomabb, m~t a többiekés a fekete felső máz fényesebb, rajza tökéletesebb a megelőzökénéL Később, ugyanennek a századnak vége felé a Jé?y~izé,s ~ránti előszeretet meggyengítette a muvesz1 erzest, mely a formák nemességében keresi az igazságot s szinesebbé lett a vázák festése. Egyáltalán a keramografikai müvészet ebben az időben bizonyos hanyatlást mutat fel egyrészt, másrészt tökéletesebb lesz. A vörös és a fekete ellentéte nem elég már a sok szinhez szokott szemnek, a kezdetleges két szinhez hozzávegyüllassankint a sárga, a violaszín és az arany. l\Iind ez fehérrel keverten. :F:s mégis, a Kertch sirokban felfedezett gyönyörü fazekasipari müremekek ezt a szingazdaságot csodálatraméltóarr tiszta stílussal és pompás rajztudással egyesítik. Ezeken a vázákon egész csoportja van a meztelen, szemben és három- · negyed profilban álló alakoknak Minden valószinüség szerint Nagy Sándor uralmának ideje körül kerülhettek ide. 1. s.

Zsirtalan, ártalmatlan, rögtön s:o6pit. Ára l korone.. Xapható az egész vUágon. 1680

6417

Porczaltán o r 61.

TÖKÉLETESSZAGTALAN FfRTÖTLEHITÖ SZER

NőKNEK NfLKÜLÖZH ETETLEN

Görögország. (Folytatás.)

Görögország. Olasz-gö'rög vázák, varös fat&sel. Ez az osztály még sokkal több fajta porczellánt foglal magában, mint a megelőző, s az általa produkált vázák harmóniája tökéletesebb. Sőt némelyek a miivészetnek legmagasabb_ fokán állanak. Ebben a fajtában oly finomak a raJzok, hogy azoknak eay részéről sokáig abban a hitben voltak, hogy ~zesztrummal vannak csinálva, mint a régi egyiptomi képek. A vöröslila az egyetlen szin, me~y kissé reliefszerüen van feltéve az alapra. Ez adJa meg a dekorativ sémákat, a köröket, szalagokat, rácsokat, himzé mintákat és minden más, másodrendü részletet. Hiéron és Andocidés voltak a legelökelőbb müvészek, a kik ezeket a vázákat festették. A vörös alakokkal ellátott vázákon a fehér szin is előfordul (az ornamentika és a ré zletezés terénf, de éppen ennek a fe~ér szi~ek a telenlét-e ecrész bizto an encred az UJ epochara kovetkezt~tni ; szóval a fehér szinnel ~kes ;ázák k~ öb~iek a többieknél. A décadence koraban m~g, bizonyos fényes mázt is ,adtak ,ezekne~ a vaza~n~~ a mennyiben a fcher festekbe kis menny1se~u világo~sárgát, yagy sötétvörös~t, cs~tleg eg"! keves barnát kevertek. Nagyon nehez egesz hatarozottsárrcral eldönteni azt az idöpontot, a melyben a n~~s földre helyezett fekete ~zi?t a v~rö~ váltotta fel. Vannak egye , na~yon ntka yeld~nyo~, a melyek mind a két modszert feltuntetik ; ilyen például a Louvreban őrzött amphora., melynek egyik oldalán Bacchustés Ariadne-t látni, zatirok. tól követve, s a má~ikon Herkulest, a min.t a Cerberost legyözi.

Kozmctika. Rovatvezető

Garami Béla dr.

Csodaszerek. (I. Keblet fejlesztölc.) Szint-e bámulato~ az a vissz~_élés, .~elyet egyes leliriismeretlen ~arlelk.e~ a ~olgy~il~g nagyrészének hiusá • _

val uznek. Szaz- es szazfele csodaszer va f ga. lomban, melyek mindegyike állitólag f n °~, al · , h 1 . enomenalis h a t ass Jar o m1 kozmetikai hib'k • ~se!kn: Majd titkos reczipék alapján sa"t nedvek ezek, majd mea tört, .l 0 t novenyt 1 szép égek emlékirataib:n t ;~~t nu ;evezet-ességü kotyvasztott keverékek ~ a atok szerint össze abban áll h ' me ye ek hatása mindrendszerint meag~zda~~f. ákfo1~lomba hozójukat árusi~ásuk nag; n ere~éJ · . , l~zen k~ll is, hogy hetnek el kül" { ggel JarJon, miként viselmely ecré_z Yaao: en a,zt a ,rengeteg hirdetést, jóval naovobb0~., nnal er fel es mely sok szernél o ~zegre rug, nun · t a menn;}'l't az egéc::z szeoJ lNálli, ~ .,. r e o tása kitesz. , - em szólok itt az olyan szerekröl a nlelyeknel •alamelyest hatásnak legalább ' lebetö~é~e megvan. A mindenféle ugorka· és egJ ~.b .. t:~!: ha má.. ra nem, le~lább arr.~.J2.k• lJ,ogy suru ~·

. va~P;-j;~us ~

A z tr Js A G

--~~----------------------~------~-~-.--.~---~.~~~~~~~~~~--~------.--------------------k----~,-a~fe---leslegessru

dással járnak, a mennyibeu ~>feltalálójuk<• naponta igen sürün követ~li meg a vizzel higitoit szerével aló mol;dást, hogy a szer mielöbb fogyjon. Már Pdig kétségtelen, hogy a gyakori mosdás' leg1 :inkább tarthatja üdén és frisFen az arczbórt. Vannak azonbau ~>zerek, melyek távolról sem o:;zthatók ebbe a kategóriába. Mert nemcsak hogy azt a borsos árt meg nem érik, a melyen ladó::lnak, hanem bizony annyira hatástalanok, hogy egyetlen fillér is sok értük. Ilyen abszolute hatástalau szerek az ugy· nevezett kebelfejlesztő szerek. Eg_yrc Eiiiübben hirdetnek mindeníéle pirulát, portés l:.e 1Öcsöt, mei y~knek ba ·ználata alkalnus a keblek fejleszté:ére é3 n~melyik szer gyártójának még ahhrn i· ,·an elegendő ·zemérmetlensége, hogy határidett tüzzön ki, mel;yen brliil a ~zernck fpJtÉ'tlenül hatnia kell, Yagyis a me ly idö alatt az illetö hölgy a "legszebb és lcgdu~abb kebelre• t"~z szett. _-cm i cmlib·e azt, ho!:!y a legdusabb kebel nem mindi;:; a lcg::.zebb is é3 hog~· igen hiányo· esztétikai érzék talé.lja'g ·önyöribégét a le..,.du:;abb kebl~kben«, mondom. ezt tekintetbe ..em vé,-e, minden ilyen •. zer egyszerüen humbug. A mint egy amputált kar semmiféle kenöcsc>:el ujra ki nem no, épp öl.· kcYé- é fog bármely kebel i" m"gnöt"ckcdni. e.ak azért. mcrt e czélra holmi pirulákat szednek é· kenöc.öket ha"ználnak. A ki ~>~Ük ég't érzi annak, hozy kebl nagyágá f<>jl<>-z .ze, az . o kk a l olc.:óbban is "lérlv'ti cz.élját, már a. rue1myi1 az cgyáltaláa clérhetó. Jó táplálkozá;;, tornázás és ma ... zá z::, külö· nö~en a Yibnícziós maE<,záz azok az igazán olcsó · hatá os c_oda,zcrck, mclyPk nünden hárem· ti oknál z' ZEzor~a többet érnek. ma záz nak a nvakra és mcllkasra kell terjednie, m r ezen t~ tr' zeken k<'ll a Yérk rin t fokoznunk, ha l'Zélunkhoz köz.e}Pdni al> runk. -g:an ak a YérkPringés elömozdit;i a, ·alamint, m<>llizmok crődté;,,.. ez. '}ja ;-, föntehh mli et torn ~·akorlatoknak i~. Igen alkalma ok például kö etk,..ző zahaó~·akorl:-ttnk: len~é '·iz cin t<' en -iuyujtott k r ·al, karlöké f j fölé, ug ·anaz lrf"l~. kart n e:ip0rc, karl a Yállhoz. D igen ezé! Z<'rÜ könyökhehajlott karral rudat. ,.a!" · botot r,zori ani há unkhoz és igy ,·ég zni különbözö clerékhajlásokat. Per ze, a ki !('heti, okosan cselek:::zik, ha bZ batorná zó ké5zülékei zerez; be, az p,zen 'aló gyakorla rcndki; ül fejle.zfi a mellizmoh.at. A spor ok köziil az usz-1:, do különö C'n a 'ivás alkalma a kebel mr~na")OL iláEára és m gkemén.:it • é1C'. 8 kkal k óbb 5ZCr~"k ezr>k a \'álti ' hirdC't t h ü; ös piruláknál f: .kenöc~öl·nél ·s a melJel Ole'~ \811 f!Z vz clönyiik Í", hogy kgaláhb cred· .néoyn} "'l i· járnak, a mit n z előbb remlitett ke,·cté!> krol crryálta ó.u IlOlll Lllithatunk.

GYE

egószségo!ek ós természetalkotott alakjukban maradnak a.

"Chasalla''. sandalo an Egyediili elárusitlis

föherczegi udv. az!i.llitó és ortoped czipeszmester Budapest, IV. ker., Kossuth Lajo -utcza 4.

zi t nác adó. l deka porczukrot, 14 deka toj' fehézjé-..,el ö z állítunk.

dugaszoljuk, a dugót külön lekötjük és a. palacz· kokat a pinezében lcfektetjük. Bengáli tüz. Piros tű-:: porrá tört 61 ré z klórsava' kálium, 16 réaz kén. :?3 1 é.;:z kréta. Zold tü:. : 73 rész klór:;a,·as kálium, 17 rész kén, 10 rész boraxsav. - Kék tü;;: 61 rész klórsavas kálium, 16 rész kén, 23 ré_z erősen érreteti timsó. 1\lorzsalepény. Hat tojássárgáját kis darab ,-aniliá val, eg:y nagyobb teá · c':lésze finomra törött czukorral ju haho ra kcverünk. zintén egy teás csésze finomra orölt kiflimorzsát keverünk még hozzá, később a hat tojá· keményre vert habját. Kikent pléhbc öntjük csctesznyén•l megdugdossuk, midott mcgsütjük. Ha c cre,;znyc nélkül ütjük meg, mikor asztalra adjuk, nég~-szöglctcs darabokra Yág,-a mcgezukrozzuk s mindcn elarab kötepére crry káYéskanc!l baraczk·, ribizli· Hgy málnaízt tc zün1-.

Szabályoaható angol zefír

INGBLO ZO drb 3 frt. Meaéa baUezt blouzok 3 frt -161 feljebb. Csipke éa aelyem blouzok orléai vilasz:ékban. Pongyd jk, aljak mtr:ék "l'' • a-.. rint

r:- Ln»f t!sz

Bpest, AnC:rá~sy-ut 43 u. Vidékre

div&tlap ingyen l

Gazdasáti tanácsadó.

h•u:r~J·u- meg es Jegszebb Pla'n.L-"t..at La.A ~ pótoljuk az esetleges hiányt.

AZ UJSÁG

~a:sárnap,. funius-; 21..

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------melleJ ...-árván a pillanat ot, a melybev a bi.inös elpazarlásához, a nézőben elfojtották teljeseu 1

Levél a fulvilátról. Irta dr. Irsai Arturné.

Tisztelt Huma.nitás! J.:re vedd zokon, ha

~lka.Jmatlankodom. Bizony mondom, nem sok

Jogczimem van erre, mert innen-onnan kétezer esztendeje, hogy tul vagyok a földi dolgokon . De egész élete~ben a te nevedben tettemvettem -cselekedtem s igy nem tiltakozhatsz ellene, · ha halálom után hozzád fordulok . Hisz a t ulvilágon is amolyan referens -féle .v~· gyok a legfelsöbb lény udvarában a humamtas dolgába.n. Magától adódik tehát, hogy némi kentaktust tartok fenn azokkal a dolgokkal, amelyek a földön ebben a branche-ban végbemennck. Va.l amelyik munka nélkül való délutánomon lapozgattam akulturhistória képeskönyvében. Megpillantottam Európa egyik legmüvelte?b országát ; azt az országot, a mely hétlllertföldes, csizmá.kban, óriá. i léptekkel tette meg _az utat, a melyen bizonyos ideig habozva ~ ega~t ; azt az országot, mely ugy fejlődött ~. ~mt valamely életerős fatörzs, mely virág~lk es. gyümölcsöt hajt, a melyen a tulfinomult eletmüvészet virágai díszlenek s meJynek szüretje n1inden életideál megva.lósulását igéri. E~or csodás dolgot láttau1. Talán ~eltán;a dast ~ Talán kisértetjárá t? Vagy talan kapr~zat volt ~ ltvezredek multak és ugya.J;azt. a kepet láttam, a melyet halálos ágy~n;rol Vltt~m magammal a tulvilágra : egy _are~at, a l:ol t1zenhét emberi alaku \ad bestia elet-hala.lharczot vivott ; s köFösköri.il emberek i.ilte,k - férfiak és nők - kiváncsi szemekkel s szaraz: ajkakkal, táguló onczimpákkal és lihegő

Hervadás. Bervadó lombak tarkára festik a bé~~~·~ket, "fávozó napsugár drágákká teszi a perczeket, ~~n is hen·adok, jó lenne sietm, Osz van - gondolja egy asszony, Eh·ezni kell már a napsugarat, lllert üdvömet elszalasztom.« A ki mellette állott a hídon A habokat figyelte, Azt csak az érdekelte. )>Nézze, hány sárguló, yjzbe hullt levelet , [elragad mes-ze a hullam. liiikor a fáj át ék í h e zöldült, aligha hitte, [hogy így jár. \''1 S ~~i, ~o~orja a hab, Id ki tudJa mikor, ki tudja melyik · egen parto11 mara d ... « ' Az a..,szony lenéz a mélYbe, . S n11. F. 11tha a YÍZhez beszéln , l{~radtan mondja : igaza Ya:l, I~ egyszer a habok árjába kerül, egen partra jut .•• • • · Vagy elm eru. "l ~ _Nd.~:.pjl~i ... Borválh:.Jolán..-

nyak~ 'köriü összehuzódik a hurok. V agy tévedés ez talán ? Azért gyülekeztek itt ös~ze az emberek, hogy a íiirkéRzŐ, mérlegelö igazság nevében funkczionáljanak ~ l\find~gyik közre akar mi.iködni talán azon, hogy a tizenkét halálra itélt bünösségét vagy ártatlanságát megállapitsa ~ Hogy mérlegeljék azt, a mi ellenük és azt, a mi melictti.ik szól ? Az a szándékuk ta.lán, hogy rnegösmerésre jussana.k ? Hogy javitsana.k ? Azt kérdezem tőled, oh Humanitás : ezt ;lkarták-e ~ Ne válaszolj, kérlek. Én jobban tudom. Ösmerem ezt a forró, . óyárgó, gyilkoló teltintetet ; ö mm·cm ezt a gonosz kaczagá t, a mely fölhangzik, a mikor a tehetetlen vádlottak életükért v-iaskodnak. M:ondjam el neked, hol látta m ugyanezt ~ Engedd meg, hogy megmondjam, ki •oltam. Augustus korszakában a filozófus örökké hálátlan mesterségét i.iztem. Éles szemekkel figyeltem meg a görög erkölcstelenség hajtásait s ostoroztam is azokat, mikor a rómaiak átvették. Korszakom borzalmas jelenségei voltak a gladiátorok viaskodásai. Külön ezt a czélt szolgáló iskolákban ké· pezték ki ene a hivatásra az embereket ; a.z volt a hivatásuk, hogy vérüket ont ·ák a római nép mulattatására. A borzalmas pillanatban, a mikor az egyik gladiátor megsebzetten összerogyott, a~or a tisztelt publikum döntött a kérdés fölött, hogy adják-e meg neki a kegyelemdöfést, vagy vegyék-e ápolá~ alá~ Az előbbi dolog akkor történt meg, a mikor a nézök hüvelykujjukat melli.ikre szaritották s az a.r énán átzugott a kiáltás : >>Recipe ferrum !<< (Ölesd meg ma,gadat !) Miközben a szemek a.z izaalomtól szikráztak. Hozzászok\a a durva k;gyetlenséghez, az életnek eme még durvább

Hunyó parazsak. Irta Raraszthyné Szederkényi Anikó. Délben indultak el. A nap csókjától szikrázott a világ. Az apró porszemesék tüzesen csillogtak. Ök ketten összekapaszkodva, <~zom· jasan súvták magukba a füből, fából, földből, le'\"egőből kiáradó melegséget. A mene csak elmentek, virágok nyiltak körülöttük. Vörös, sárga, bibor és róz~aszinii rózsac ö hullt rájuk. l\Iár elkábultak az illattól. Az asszonv fáradtan ere ztettc le fejét. Hosszu fátyolav lcbeget.t utána, leért a földre s caybefolyt az árnyékával. . o. Ök osa.k mentek és szomjas ajakkal sz ivták magukba a forró levegőt, a mely itta volt a szeretkező természet lihegésétöl. Rózsák kerengtek a levegőben. Hullt egymás ut!Ín tíz -husz, száz ~s száz . A mint foroata.k a nap jzzó suga.raiban, mil1t meg· annyi ezersz\nü kris~ály ~ ·illogtak-vill?gtak. Igy haladtak ok diada.lma.san cs alkonyatkor a völgyben megálltak. • - Elfáradtam - szólt az asszony. A fórfi hallgatott. - Lehet, hogy ez nem fáradt~ág , fázom. A lelkem is fázik . '•: A férfi ismét hallgatott. -- )fért nem beszél~ --Nézem az ormot, a honnan lejöttünk. Qtt, !onn még n1gyog m±nden, de itt már ár·

nY.ék van._

a humánus érzést ; sok még romlatlan cm bert a természet . zava iránt siketté tettek s ~éjen· ezeket . orgyilkosokat neveltek. Hiába ostoroztam lángoló pamfletekben korsza.k om eme borzalmas kéjYágyait. Szava· m~t elfojtotta a durvaság és a kor vérengző haJl~~~· ~e~halt~m .a~za1 a reménynye], hogy a czlviltzaczw terJedcsevel az ~rkölc öl elfiuo. modása, s az eszményiségre való töre]~ -és el· fojtja, kiirtja majd a szörnyü vérszo'mjat, mely mélyen benne volt az emberi· lélekben. A paráz.sba omlott róma.i világ vén-örös hamujából uj világnézlet nőtt ki hófehér liliom gyanánt : a kereszténység! De azt >>a vég· zetes babonát <~ - a mint Tacitus (!.Z uj vallást elnevezte -- ki kellett irtani é követői voltak azok, a kik megadták a kivánt ideginger~. a mely a meleg vér ontásából s a véront.ás l~· tásából származik. Az arénában lélekzetet visszafojtva leste · a· tömeg a pillanatot, a mi· kor a tigris és az oroszlán a körmeiket áldoza. ta.ik tesikbe vágtá.k, a mikor a széttépett holt· testeket kivonszalták és uj élőket vittek be. Akkor láttam má~odizben a villog.ó szemeket s hallottam a gonosz, kegyetlen kaozagást. - Circen es! Játékok! Semmi egyebek! :f:vszázadok rohantak el fölöttünk. Az üldözött, kínzott vértanukból származott az egyedül uralkodó, egyedül üdvcizitö világ· hatalom. Most rajtq.k volt a sor. Isten nevé. ben ! A Megváltó nevében ! .Annak a zelid l\fegváltóna,k a nevében, a ki nagy, rendíthet .. len, kiengesztelő, mindent átölelő szereteté· ben a.z egész emberi fajt zivébe ölelte, hekatombákat áldoztak. Jézus helytartói a földön, a papok hóhérokká lettek. Patakok· ban folyt a vér ujra s borzalmas jaj -kiáltások hasogatták a felhőket. Kimondbatatl~u gyötre-

Most mind a ketten hallgattak. Fölfelé néztek és nem vették észre, hogy a völgy mind .·ötétebb lett. Az asszony me.gdidergett. A férfi észrevette. Megfogta a kez~t. . · - Mért nem maradtunk a magasban? Milyen jó volt, amig a csucson jártunk. Tiszta \Olt ott a le>egő, ragyogó a világ. A föld olyan mes~ze volt tőlünk és mi is olyan m easze voltunk a földtől. Ott a magasba~ álomszerü minden és mi csak á~modtunk. Az a zony szomoruan hallgatta. - l\filyen gyönyörű volna az élet folytatta a férfi - ha az emberek me 'tud nának maradni a magasban, a hová ges : nym'k- eme.l'k 1 - o"k et . .'I ., enny1. ragyogó h 1't n zmc.· k , · , 1ennv1 · , · ~ zepscg vesz e1 csa.- azert, mert az b vk közé került. Milyen szépeket tud g edml ~re , . on o m az cm b ~r es mennyu:c nem tudja tett .b .. vet~ a gond~l~tai . ilfilyen szép . e~ en k?. valora nem vahk. Az lec::z a le lllllbl en, m1g , . O'Uagyo b t"k, tes eg, m1kor a aondolat é 8 0 t tt . o -ele. móniába~ lesz egYmással. e telJes har. Kedves barátom patétikus. ' maga egy kicsit

- Mi is a csucsról indult . . - De onnan csak lefelé ~ el. - Igaza van és . ~~z aJZ ut. ~e én Tl Rza irOlll llll a VO}gyhe ér:ünk. tént. Volt erry l' ak_maga latot. négeu törnap aran a ö · any-am . · . zo"k-e volt, uliní n. Másé lett y fch~r~. mmt a hold ezüstje. Ma tud · or gyüloltem, ma imá.dom érte. 0 ~· hogy senki sem szeretett ugy engkkemet, nunt ö. Mikor legragyogóbbnak Játta!l1 ~ a or hagyott el. ÉB .uekem megmaradt::~J

. 36 lemben fetrengtek emberek a kinpadokon é a lobogó máglyákon. :f;s má emberek jöttek é nézték a dolgot s látványa ágnak, mulatságnak tartották az ~~er~k • kinsze~vedé cit. s megrázkódtak a gyonyo:-toJ, a mikor a .·zcp női te teket s erőtelj~· férriakat a máglyák tüze lassan megeme~ztette.

, )f~g ~indig nem ~alt ki a vérszomjuság.

~Ieg mmdig ott volt, melyen elrejtve az emberi

lélekben az az óhaj, hogy gyötrelmek t lásson és azoknak látásában gyönyörködjék. De láttam, a mint az emberek mindig okosabbak.ká, tökélete ebbekké lettek. Az emb ri szellem eget-föld t ölelt át. Hihetetlen mély égek e z~llt olá, hihet tlen maga. ságokba ~zárnyalt. jtettem, a mikor földi életem véget ért, hogv jön idő, a mikor az emberi ...:zellem sa!akjától megti ztultan nem ezé! felé fog indulni , az igazi erkölc mi. zteriumát meg fogja fejeni s magából kikw zöböli az alac..:ony állati vágyaka · •._. ElköYetkezett az idő, a mikor a kegyetlen hajlam h f lé fordult '" az önkinzáE á változz ember kéje· n g_yönvörködött az a ta,. önkinzá ban. Ez volt az a zkéták ' fiagellanok kora. még " ·~zer föllángolt félelm módon ~ Jeküzdöt vérengző hajlam. Eg_y elnyomott, meggyötör nép föllázad elnyomói ellen. Űrjöngö két égbeetett cr'lylyel rázta le igájá. s boszu áll a z. arnokon. :ejjf:'l-nappal dolgozott a uillotine. • közben járták a vérpadok körül a carmaguole-t az mberek. A tricoteusök, a hari nyakötö zonyok ülték körill a v ztöhelyek t s legföljebb azon bo _zankod ak, ha egy csöpp vér a harisnyájukra -ett. Tovább ! . . . Tovább ! . . . Mind világoabbá. le~ az llj korszak. A humanitás ot allt az njkor kilizöbén. De még mindig megin gjelen a '-'Ötét idök kisértete. . legvadul ~ megvadított állatokkal álltak ki viaskodni. Ezekkel az állatokkal mérkóztek az emberek s életük csak bátorságuktól, vakm rÖ:"égüktöl t> ügye~ ·égüktöl függött. O t volt a porondon a halálra izgatott bika, a ló, melynek beleit kit 'pte 11 feldühitett állat egy-egy ember, a kit a bika a szarvaival a levegóbe hajított. körö körül nézók egé~z "erege, a kik gyön •őr· 1 ·o-dtek a Játványo ágban, libegtek az izgal,:r;. mnktól s a kiknek ,zemei nllogtak. Ugyanazok az mberek, a kiknek »R cipe ferrum• 'kiáltá a évezredek előt felhar ant z arénában. Büszke gyózelm kben futott át az emberi

~asárnap, j unius, 2l:._..

A. Z lJ' J SA. G zellern év zázadokat; de benső hajlamai nem változtak. A gyilkos k 'jvágy ugyanaz maradt, mint a milyen volt a gladiátorok idejében. Hanem csak tovább ...... Iindig tovább !. .. Bekövetkezett a villamo ság kora; a kor~zak, a mikor a Qzellem a világegyetem központját ker i, a holdat fürké zi, a levegő oczeánt meghóditja, a hangot konzerválja ; a hor zak, a mely hadat üzen a háborunak, s véget akar vetni a párbajnak; a korszak, mely az embereket egyenlökké 's szabadokká akarja tenni. Las an, de tartbatatlanul men vécrbe az e•oluczió. A benső démont megfékezte, legyürte a legmagasabb ezél megismerése az al ruizmus. Akkor én is hangoztattam az ,.AlJelujá -t, mely nálunk a földi 'ljen -t helyett siti. De az örömkiált • ból vészkiáltás bangzik ki. • leggyötört emberek hangja ez, a kiket a hu~zadik században vallásuk miat gunyolnak és üldöznek. :f;s megint ott vannak az emberek, a. kik a kinzásoka látják é azoknak örrendenek · azt a gyönyört érzik, a mi 'reztek a barbár korbeli emberek, a mikor az első ker "Ztényekot a vadállatok ke reczéb dobták. De ama planétiinak c~ak ki i zuga vol z, a hol én is laktam. Kicsi zug, a hol még a tudatlan~ág álmát alusz~zák az roberek. Nem néztem ezt tovább ; nem akartam látni az egykori barbárság kinövéseit. Hisz tudtam, hogy a czivilizácziónnk más közpon jai i voltak. ". _ Ekkor történt, hogy a kulturtörténe könyvét la.pozga ván, észrevettem ama modern arénát. megint észrevettem a gyilkoló tekint€teket, a milyeneket láttam a római arénákban, a. nürnbergi be>!!zorkányégetési vesztóhelyeken, a párisi guil1otir.~-ok körül, a madridi bikaviadalokon, a ki"enevi pogromokon. • Iindig ugyanaz a kép . l\lindig ugyanaz a téma, sakhogy idö zerü variáczióban. Nem ugyanaz a hajlam kergeti-e az embereke a t<lrvényszéki tcrmekbe, a hol zenzácz.iós bünpöröket tárgyalnak 1 Mi egyebet jelent a védök letorkolása, ha védenczeiket menteni akarják 1 Aás szavakkal ez ugyanaz a •Recipe ferrum~. Tézd, hogy gyönyörködik a tömeg, a mikor a terhelő koronatanu bizonyi ! Ugyanaz a hang ez, am ly hallatszik, amikor a torreadorok a bikának megadJ'ák a kegyelemdöfé t. ~findig a •érszomjuság hangja, mely idegen gyötrel, h 'k f l Ab k . mck láttara angz1 e . ~ em ere· lS ugyannzok maradtak évezredeken át. még. em ugyanazok. A modem emberek

. . .. 1 ket látni. A se·l nem akarnak fizikai gyotre fe b ük ,Sokkal bek látása a vér undort kef~ ~:bb~k, sok· t~o~ul~abbak, , okkal_ ra_ k: etlenebbek. kal elvsavarab bak es sokkal . gy ötrelllle; · k eresne k , a z a pszJChe " gy . k"o· , A rmt ült erol szeretik látni a halálfélelmet,. az or badulni dést, a melylyel az üldözött, ki akar sza a nyakára \etet ti h~o~ a.lol. ·án ez olvas· ' Pedig a kulturtorténet e 1 1 Talán .llható ·· Humanitás ! ·H ol van .. a ' holgyek de'luta· bazárokban a hol czi,czo~.fikálják mcsolynonkin jó ékonJ-ágboi f~ 1k a kik délelőtt gásaikat? Ugyanazok a bolgy~' ·rilkos vá.d· a tön·énv zéki termekben le~l .ta 2ggJ ol va.nnak lottak s koronatan uik vallomasal ·gy vértanu k a nagy ideálok, a melye~et ~0, ~~k megtéptek jelöltek a mel eket a kiS u é beszenn eztek. 1 N rn hallod, hog.Y 2 Humanitás ! Hol •agy · ek dnek s Jllég 18 1 te nevedbep a te nevedben beszé~ek 5_ cseeae

ah\

téged te znek c:suffa 1 ~ ema mikor tize.~~.et történt-e mo:: 1 nemreg, . ' k előtt s korosczigányvádlot áll a. sor~mpo én-hátán. ~~~ körül zorongtak eg ·ma.. .he~ a bűnbsok emberek hogy gyönyörkodJ~bn 2 Hogy en· ' . · désel en ·hol az 1ga. · z· gvötrelme1ben kinszenve 1 a he y, ~k a hol ~z gcdbett d meg,• hogy az • 'k , are· ágot fürk é"ZO szeme k.kel ,keresi ' t figyeli iga~ag' mérlell'ének billeneee h 1 tisztátlan o 'k le ' a délyek o eleg ' 1'ttet· ná•á ala.csonyittasse, ó•árgá'Sok é alacsony szenve , 'd igazan 1 ki k ne . ... d ' Ha l]laJ " i :e mo~t is .en \ele . . ideáljaid gyozn érvénye ülni fogsz s ha maJ~or idézz enge~ fognak az eg' ~z vonalo~, a . előtted, hogY ujra s én meg f~gok Jele~ kifejezzeill· hajbókoljak é:; hódolatorna

Gya'

asa'g-e az öngyilkoSS " l

.. --ilkossá.S " on az ons.r1'1'á.nu· Annak a. kérdésnekeldöntése,á~aJ~ Illegtl~ycb~· a gyá~as gn 'IIa.0 g'~'a. a. r taJll, a blito~ágnak-e. an1gy · k,.rdés · enne •Jd or'~'05 &n lá.sa : e~ tist:tán lé l ktAill é evei 'tönrénysze rro csuP 8It 161ria.i me. ~lé:>ek _ere<i;m~Ók 'adhatn~ !iUtosságtl _

eliDegyógyász.i

·tentikus

Válaszok. -

megallap\.sé kivül

last:t.

t záraz ágak. A pá.flztorfiu, a ki meg· gyujtot a, már m' mez6r ha'to ' ta nyájá. ma án~ o an marad tüz pedi }aqsa.n emé"Zt tte el a róz ec:5omót. Odafönn i lobogott még egyet-egy t a 'padozó nap. lk p dig álltak lenn a völgyben é~ nézt,;k, n 'z ék a lángok ellobogá•át. • c;1ürk f:.':! a ·ö)crvbéi} mnr l oritot ta ,ö t. ~ } egyek lotlik k zdtck cl zél edni lmo ódni. '. J- néz· omontan, hogy lobban f"l utoljó.r a ró c ornó aztán . . ,.,iirl-e, ho zu fii toszlop bu7.ódik fölfel' a. hunyó paraz. khól ' r t J l ;zik 1 nként nr , fára, hegyre, \Ölgyr 1: z ö lelkükre.

Di fl 61. Pár!s, junius l . rand Prix n 'hány é\· óta dic gén 'ló ködik; uj i-

!>J..............~

Ke ~-;-;;..--- a~

~~~;;~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~ . .. ,

" e'pi .divat c~~ nvárk oz }ti eges" a ked"Vt-zótlen 1do]a.ra • a. fejtbette 56 . · d • drags-on , ' e e1 i].i, , • yesitéser pe'nteken, a unttc•. e.s uha. en·en a.uteu pompáját. uzep not r áttér Illint az futó képzelhet alkalma abb b l "t tük a. Illess~,e dŐ· 'b'' ök e 0 téllO er Yirá,.,.gal dL7.Cc; tn un .: .. "k a. feke tü!l· "ld ~ep - ..: Illogottu " a. illáJÓ hárson~o zo . _ 16 "'olt, bogJ F. • pillantrura t!' J..,tru\l': firnöké a. d~!ll· ének t J k. tuc::::or-ko"z l , k tribUlll t e t e eiökelósege n őke hc:ly. ll ·en t hordott z . tta. azanbll> i\.(ÍJ}• . . 'l ·o l to eu be p l g-több hölgy . Elho~a J . dc Cl! i ne-ro . ·_ tja.; • "J rii unikas ac pe ·"vŐ dí' a a roJtO . ze J tipu a. JO t " ]esZ· _,l hom.· ez a. • zhe o d n j l arra ,·a~ , e. ·ára. ere ]öre l i b1zom egYe h t, a már az osz_zc • kÍ ebben a.z dőbe . , ebb no, a. . l nt re .\z a nébany mer sz b n roegJe e ' khoz ki é kénY en ható toalettgfc ül't ar. idO~ol.,·fll, . , e esz • b' 3u~>~' r ko t mégi ~eng~~ ro lutató felsóru !1-obrocs· c:imuló, azok alaklat ~- a Tanllgra·SZ m " ki é u zályos alJJal k & enne k kákra mlékez et e . , , n ·át láttalll ép de • Több megkapó pelda n fekete cr ave, !!\ egésze beszeo ,; lctnek. Lát am E't:, 'ttal volt eteg Cl. j, ruhá ' a mely selyem troJal distes ren!onló "ld trucz o , 'k ]la a mely<'t e - zo EgY IllasJ . észi· • ött be. · 1{1eg { . t J z:örkalap tetoz 'l .,•a volt. ,, Jal'• .. c:ztn . e a. roa J , 'ásl. f elJér 1>3 ·M· bá.su k um Ul . , {ortllll. of! rég s~~<J t c p dig e • sz kaJt.O· dl zitett. Jllll~ . k~ag . k bili' t á a mely ro I. zm .don ágna , }úJllltet z. riibb ,·olt ennek az u~ Chine ruha, ánctia. ,-/l) owt : e Y fehér crépe e rojttal· :}!:leg Cbine bolt el"'ern, 0 de u-g J. ·l ] r om ak el a creP tek· sót dolg n mi\'el zn run~ libertr -tonlet t k & ln

·d;

AZ tTJSAG

f~rrá.sa:

a megbolygatott, beteges lelki állapot. A kiilsö,

~1haros impressziók által megza>art, avagy az örök·

l\fi nagyobb gyávaság? Az öngyilkosság.e, avagy az öngyilkossá.g esebkményénck gyávasággá nyilvá.ni· tásn? Vagy má~képp: i\Ii nagyobb gyávaság? Eldobni az embernek magától az q]etet és ezzel miudent, mindent '! , vagy sérteni olyas Yalaki1·, ki ezen sértéRért elégtételt (sem lovagiast, sem törvényc ··t) keresni nem tud és nem is fog tudni, tehát sér tegetui felelősség nélkül a bban a l'Jizlo · tudatban, hogy sértésünk megtorlatlanlll marad ? , A kérdés oly világos, hogy a felelet. is benfocrlal· 0 tatik, va!!YÍS - bár az indító motivumok szcrin L az elbírálás etikaihig ·különbözö l<ihet- a felvetett kérdésre, ha már cgy!íltalában fel elni aka rok, csak egy felelet lehet és c~: az öngyilkosság semmiesetre em gyáva ág. Azokra, a kik mégis gyávaságnak nyilvánitják e cselekményt, csak egy mcntőkörülményt tudok felhozni. nevezetesen: nem akarják az öngyilkos ágot glorifi kálni . nehogy az ilynem ü elbírálás rábeszélő, persvadeáló hatássa l legyen azokra, kik ilyen cselekmény elköYeté-ér3 inelinálnak·. Csak ezen egy indokolás mentheti azoknak zigoru és kegyeletsértő elbírálását, kik az öngyilkossáaot gyá vaságnak deklarálják. Ezeket azonbnn figyelineztetem eme ' 1·égi latin mondásra: i> De mortuis nil nisi bene<<. Az öngyilkosságot ily eljárásokkal megakadályozni nem fogjuk. Mindig voltak és lesznek öngyilkosok, csökkenteni lehet számukat, ez azonban oly· fontos· szoczíális kérdés, ruciynek tárgyalására c hely nem elegendő. Ae-sc ulap.

l~etesen betegséggel terhelt pbysikai vagy psychikai fallapot : melegágya az öngyilko ságn ak. Az öngyilkosság a ~egrázott idegr endszer abnormis reakc;r.iója; tehát oly Jelenség, mely semmi esetre sem a bátorságnak, avagy a gyávaságnak a produktuma. Az olyan egyént, a ki .fegyvert ragad, hogy azzal saját élete ellen törjön, azt az ugynevezctt~kén yszcreszmék yagy kényszerérzetek ker· gchk bele ahba a lelki viharba, a melyben a két.<;égbeescs, az életuntsá.'<: érzete, az élet nyomasztóságának a :::ondolata kel az agyban öntudatra. A laikus nem lá1hat, tisztán ezekbe a psychológini misztériumokba. Ha ab_b?l a nagy lelki diszharmóniából egy·egy profán hang ki JS csendül, azt a kömapiságuak tompult érzékeh-el a laikus csn,k nagyritkán veszi észre és ha észleli is, nem tulajdonit ~ szimptomáknnk elmekórtani jelent őséget. Ekként hibás , e~ elhamarkodott következtetés az. a mely nz öngyilkos· oagot a bátorság, avngy a gyávaság megnyilvánulásának deklarálja. Etikai szempontból az öngyilkosság határo~ottan gyávaság, mert nem egyéb, mint meghátrálás az ~let terhei elöl. Jogpolitikai szempontból az öngyilkosság : JOgrendet zavaró cselekmény; mive\ az egyén azzal, ho_gy váratlanul önmaga vet véget életének, erőszakos ~odon szaggatja szét a közjogi és magánjogi kötelezettsegak hos ~u láDezsor.í.t.. Társadalomtudományi · szem· pontból ali öngyilkosság : szocziális korrupczió jele. .A ~:~gényirók - a csapongó fantázia szárnya.U:lebegv~-: Az öngyilkosság elszántság, mert gyáva mindenki, .az ongyilkosságot Íelemelhetik ugyan a bátorsag oszmenyt n~.a~aslataira ; ugyancsak a pony>airodalom ol~asÓ· · ki nem abban a pillanatban dobja cl magától az életet, mikor tudja, hogy a jöYÖ -rá néz :e csak szem·edés. kozonsége is elképzelheti az öngyilkosság apotheoz1sát ; Imka. de 1!: psychológi?~!iak tudományos megállapitásni szerint ~z ongyilkosság : az elborult léleknek, a megbomlott . Ira furor brevis est, a ha1:ag pillanatig tartó őrület. Idegrendszernek v~gzetes munkája. Századok tapasztalata .erősiti Horatius ezen közmondássá Kádár Zoll -in dr. vált állitását. Hányszor k_ö vet cl az ember haragjában oly dolgot, a mit józan állapotában nem tett volna ! ilyen . .• Ha gyá.vas'.,;," az öngyilkosság. miért borz~_ng az furor brevis-nek tartom én az öng,yi.lkos ágot. Kapjunk . l'iuok háta, valahányszor öngyilkosságról értesuJnek? ki az életből egy esefct. Fiat-al férj el>esiti szeretett feleS~k~n azt felelték, hogy nem bátorság, c..srtk ~lszántság. ségét. A férj szivében legkinzóbb fájdalom üt tanyát. Jaték ez rokonértelmű szaYakkal. Egy els:umt tettet Alomként fut végig lelkében az a sok ábr ánd, mit élete SC!Jki sem fog gyávának minósiteni. akár gyáva, akár párjához füzött, kivel élte kesen·ét és boldogságát ki\1ánta · bator ember t tte. Abban a pillanatban az az ember megosztani és "ime minden reményét magába temette els~:í.nt, Yagy bátor, vagy bolond volt, ha tetszik, de egy hideg sir . . . A fiatal férj buskomorrá lesz, maniákus gyava nem volt. Az öngyilkosság oka ugy látszik, rendesen beteggé fejlődik. elveszti lelki egyensulyát és el>eti magá egy érzés kizárólagos uralma. tultengésa a többi fölött. tól az életet. Nem fixa idea tartja hat-almá.ban az ilven Az, a ki beCEületét elvesztette, vagy a boldog szerelmes, embert? Besznmitható elméYel rendelkezik az ilvcn a ki _el.é nkadály gördül, ugy k~nz.~li, ne~ élPt ~_zer~l.em , s egyén ? Természetes, hogy nem. Beszámititatlan eln1éjü . a mn.s1k nem élhet becsület nelkul. Az elhet tob bt Ja vat embernél pedig heroizmusról vagy gyávaságról szó sem nem látják, ha nincs szerelem, vagy ha nincs becsül?t, lehet. l\Ia. sajnos, óriási módon el zaporodolt az öngyilez az élet nem ér semmit, kisebb baj a halál, ezt választJa. kosok száma. L~het., hogy a fltrugle for life ennek legfőbb Ezért a kisebb baj >álasztásáért mondják, hogy az öngyilkosság gyávaság. Azonban hányan szenvednek inkább ·o ·a. Az őskorban ritkábban fordulhatott elő az Öu!!yilkosság, bizonyitja az, hogy a 24 könyvből álló Szentirás, hetekig fogfájásban a helyett, hogy a kisebb bajnak, egy pár pillanatnyi fájdalomnak mernék alá'!etni magumely körülbelül ezer esztendő történet~t foglalj a maaában, · lffi~. _E banális példa ü; bizonyítja, hogy az öngyilkossághoz mipdössze négy öngyilkosságról tc. z említést. :J.ul~ hogy •Incgts csak bir.onyos bá.tors:\g szükeéges. a fili11zteusok boszuja elől mcncküljön. kardjába dől G. Manó. (Lib~r Salamonis. I. 31. cap. 4.}, továbbá, hogy aul fe!p'Verhordozója (Lib. al. I. 31. cap. 5.), Achitofel Az ö~~yÜkosság soha és semmi köriilméeyek között (L1b. Sal. II. 17. cap. 23.) és a trónvesztett Zimri (Liber sem gyá,·asá;r, csak gyengeség ; az er9sek megküzdenek, Regum I. 16. cap. 18.) vetették el maguktól az élete l, ' .'a. gyávtk ~ndig megal.b.-usznak az élettel. a gyengék melyet csak annak va.n joga elvenni, a ki adta. .abzok, a kik nem bátorság, de erő hjján az életküzdeleruOm.s=mann Lajos. an - elbülrnak. · · Király Elemér.

Az öngyilkosság a modern társadalom büne. Tehát a. társadalomnak >olna kötelessége gátat .vetni eléje. E3. hogy nem teszi, az 1 egy.szerüen azért van, mert gy n, va. Sándor Imre.

. l

Páratlan és csodás hatásu arczszépitö és !inomitó a

az árnyalatok változatossága tekintetében a . fé~~de~ tussor-kosztümökkel is megállták az összehasonZ sirtala n, ártalmatlan, rögtön szeplt. Ára. l korona.• . Kapható az eg·ész világon. 1680 . litást : az aranysárga váltakozott a kha.Iri-val, a lenvirág kékjével, a liláYal, a begóniával, a sáfránysár()'ával és a mustá.rszinnel. A mi a kalao . pokat illeti , azoknak szine a vakondok-szürke, · a &zamócza-pircs és a zöld volt. (Dán cselédkérdés megoldása.) A manneljtán-ek a pári i nagy szabóczégek Törne Eliza l önyvo a cselédkérdés megoldáélő-reklárnai megint igen exczentrikus toalettek- sához kiván hozzájárulni és könyvet irt arról, ben jelentek .meg a nr enytércn ; szin dolgában miként lehetne a százezer cselédmizérián segíteni. vagy egé z n feketék, fehérek .-agy tarkák oltak. Törne asszony köny,·e Dániában feltünést kelt és Legn!lgyobb álmélkodá t keltett a közönség sorai- sok mindent mondanak róla, mindannyian azonban egy görög stilü egészen fekete toalett, t~vábbá ban egyetéitenek abban, hogy ez a könyv radikális · egy árga rózsánl diszitett tunikás fehér valen- megoldást ajánl. Mely nézethez mi i hozzájárul unk. ciennes-ruha. Törne asszony t. i. azon kezdi, hogy a cselédkérAz écharpe diníja is mindinkább terjed. dé1St csak egy módon lehet megoldani, ha - egyHol eltér szinével a toalett ~únétöl, hol az0!~os szinü általá ban felhagyunk a cselédtartássaL Hogy azdc majd mindig atin libertvböl ké zül. Gyakran után a háztartási ·munkát ki v-égezze ~ A házicsak átalvetYe nselik a derék körül s hátul, vagy asszony leányaiYal és fiaival egyetemben. E jayas· oldalt gombol ják. A test formáit, melyeket a szük latnak sok előnye volna. Először tetemes megtaalj eléggé jelez már, még inkább kiemeli. ~Ieg kell karitást jelentene mü1den kis háztartá ·ban, másodazonban adni hocr jO'cn sok J'óizlésü embernek szor dolgot adna sok olyan egyénnek, a ki a jelen' o o ellenszenves ez a rohamosan hóditó diYat. A ID! legi szi ztéma mellett reggeltől estig unaimában érthető is. Mert nem éppen a legjámborabb lát- nem tudja mihez fogjon. Ezzel a cselédkérdés '\'"ány az, mikor az elegáns pari icnne oldalt ma- Tröne asszony szerint végleg meg \olna oldva. gasra emeli ruháját és lábát a melyet jupon se Ebben ....tamáskodni bátorkodunk, mindenesetre föd, térdig feltakarja. Keru te.zi izlé-esebbé ezt a azonban a cselédkérdé megoldá a elő lenne kédi'Vatot az sem hocry a leirt tealettek nselöi fá- szítve . :Mert hi zszük hogy azon nők é· leányok tyolszerüen átt~t zŐ selvemhari· nyában járnak 8 a kik huzamo abb idöig végezték a 6 elédmunkát, hogy mélyen ki'Vágott c ~tto czipö van a lábukon. jobban megértenék, hogy ok zor milyen hiábaCbélidoine. való módon küldözgették és kergették cselédjüket,

MARG T ·CREME

Rök vilíja.

hányszor siettették minden ok nélkül munkájában · é.s amidőn uj ból cselédet fogadnának annak fárad- : ságos munkáját jobban megbecsülnék. Bs ennek · a kapc"án t.alá.n m f,rteremthető volna a régente mindcn házban diYott jó egyetértés cseléd és gazda közt ujból. (Szobafestő és mázolónő.) Egy ha~~burgi lap .. jc;-Jent~e szerint jeleliie~ ottan egy noi szebafesto es ~nazolósegéd müködik ~gy n~gyo_?b l.1a:nburgi n_1ühelyben. A fiatal leány Izlandi születesu, az apJa Reykjavíkben Izland fővárosában t._~nitó , volt és ös zes gyer~ ekeinek c, a~ alaJ20S mnvcltseget hagyhatott egyedüli örök:cgul. Az apa korai halála után a cryennekek ~enyérkerc ·ct után nézYe, arra. a meg~yözödé re JUtottak, hogy az alapos képzett égü· mcsterembernek legtöbb kilátá a van a mecrélhetésre. Ezen meggyőződésük zerint cselekedve~ mestersé()' tanulására adták magukat mindannyian. Arn~döttir ~~'- az egyi~ l~án:y, a kiről s~ó Yan, egy rcykj-.viki szoba.festohoz lepett be mmt tanoncz. l\fiután a négyévi tanonc~időt kitöltött , az izlandi iparkam~r~tól ~ovábbképzé i ösztöndíjat kapott, mert, hornb1le d1ctu, .az Izlandi Yadembcrek nem tesznek férfi és nő közt semmiben különbséget tehát a tehetséges iparosnö épp ugy kaphat ösztÖndijat mint férfi-kollégája. Ösztöndijával elment Dániába, a kappenhágai technikai főiskolára. KétéYi tanu: lás után 62, kollégájával egyetemben letette a segédi vizs?át, ,~~ég pedi~ kitüntetéssel. Egy Koppenhágaban elo hamburgi asszony közvetitésével Hamburgba került a Rutenber()' és ~Tielsen czéghez, a hol jelenleg is müködik ~1int i()'en jól fizetett mázoló és szabafestő segéd. l\1unkabltönye a festőknél szokásos bö vászonkabát és bö vászonnadrág, a milyent különben kerékpározásra más ·nők is használnak. Szabad idejében pedig hazája Íestöi népviseletét hordja. (Nők

Amerika kereskedelmében.)

Conrad Elisa dr. nemrég czikket irt egy német szaklapban az amerikai női hivatásokról és arról, hogy az ottani nők mi minden pályán müködnek. zerinte a legeredetibb női foglalkozásokat a kereskedelmi téren találhatni, az ugynevezett >>Commercial Arts <<-oknál (kereskedelmi müYészetek). A ~nők itt szépen keresnek plakátfestés és tervezéssel, hirlapi reklámczikk irásával ; azokat, a kik ebben nagy gyakorlattal birnak, igen keresik a tekintélyes czégek. Igen sok nagy áruház fi_" fizetéssel alkalmazza ezeket a nőket. Ha az illetök pláne versben tudják czégiik áruit hirdetni, kormányzói fizetésre tehetnek szert. Különben pedig ne higyje "enki, hogy az amerikai dolgozó nö számára oly könnyü dolog kitünő fizetéshez jutni. A kereskedelmi téren dolgozó nők nagy többsége rendesen mü1t >>Cash girl<< (fizető leány) kezdi meg pályáját. T. i. a nagy áruházakban a Yevö csomagját a pénztárhoz viszik és ott bemondják a fizetendő ös zeget. Rendesen 15 éYcs korukban lépnek be és havi 48 koronánál nagyobb fizeté t nem igen kapnak. Idő\·el clárusit.ónö le ·z belöle havi 56 korona kezdőfizetésseL 150 koronánál joBb fizetésre csak a legnagyobb üzletekben számiLhat. Ha felYl Zl az osztályfőnökségig, akkor persze rnh-s fizetésre tesz zert ha pedig tehetsége van a be. Yásárlásra, akkor évi 10-30.000 koronára vihet' ' ' ..,.~ l fizete et ....~agyon sok nő müköclik lllint >'S · l ' pec1a . . . Gwde<< azaz mmt rendkivüli vezető, a kik a , " e' J"á ratl an no"k et bevásárlásaik alkl ,szegyenlos . , ik .. l l b . a maval .elk·1scr az uz ete ;: e e · tanácsukkal secritik "k 0 0 Ezért azonban ügyfeleiktől igen kis fi , et. . k . k d " .. zetest huz. na k cs a eres e oktol, a kiket ők . : , , l'as1· osszeg ·· vasar eg b' , aJaulailak • a . y Izonyos szazalékát k . , Legnagyobb a konkurren . apJak. . , cz1a ma a cr , • , palyan, a mióta az 1 . . oepuonői c eml mcryenes . k l' gyors- és gépirást k''t l " o lS o akban o e ezoen ta ·t na.gyon kiváló ffi",.1. .. . Ul anak. Már culli.aero 1egye . koronát tud ebb n, a k1 havi 250 . , en a szakmáb k . nehany gépiránő még mo~t . an .eresn1. Egy. kcredli, ele az aztán , .ls t~d haYI 400 koronát közill való. mar Igazan a legkiválóbbak (A tanitónök létszámának emelése Poroszországban.) , oroszorszácrban a tanitónók az egész tanjtósacr ll a t OU.L·eszet .J_• • 0 errv oJ képezik t•s ez n csekc"lY sz~.l..-. ..... ,

· -

.A. Z l1 J'SA.G

is legU;lrá?b a ;árosi is_kolákban m~ödik. A po· r?1:-~ ~e.J?nseloh~z. e~atarozta ezen letszám szapontasat es a. tarutonoket nagyobb számban ki>ánja fal~ a~ain:a-.ni, a hol égető szükség >an reájuk az 1skolas leanyok alapos ké:úmunkai és háztartási képzése szempontjábóL Bizony minálunk is elkelne még egynéhány száz tanítónő a falusi elemi iskoláinknál. De hogy megkapjuk-e valamikor, az már más kérdés.

Porcz llánokról.

denféle diszmotivumok ékesítik azokat, a csoportozatok zavarosakká lesznek, mellékcsoportok kic~i nyitik a focsoportok jelentő égét s teszik azokat értelmetlenekké. A beállitá ból hiányzik a paranc-oló nyugalom kifejezé e. ~lindenféle virájr é;; nö,·ényszárak fonódnak és ku zálódnak ös,..zr n főalakok körül sa végükön, a várhaló és természetes virágok helyett, a szonyfejek, >agy szárnyas lények láthatók. A. jelenetek többnyire bacebanaliák, rejtélyes, misztikus ~zimbólumok, temetések. l. s.

(Folytatá~.)

G6rögország.

R.'1yton-ok és külon~ alaku tvízák. A fényűzés k r.>zaka rendesen C~~zceEik az e-gyéni z.:.enialitás· nak minden áron é1 >ényre jutá"ra ,·aló törek-v&ei el. Az inYencziók sokfélék : mindenki arra. Íl!)"e · zik, mentol ujabbat, mentol eredetibbet teremteni. Tek"ntetbe kell ,. nni a gazda~ok >ál!yá J a kik azt akarják, hogy a tárgy, a mit drá~a pé~zen meg>ásárolnak, egyedül nekik legyen meg ma ne >eh~-en ha~onlót magának, aztán fel kell esigázni tudni a hlazirt emberek ki,·ánáf!ai mé; soha nem lét<•zett, i~mcretlen, killön·· es ·red et i tárgyaka kínálni nekik megvétell e. Ezekből a fur~a !l nem tömege en gyártott tárgyak ól eg~z kollekczió láthntó a. Louvre-ban. Sok közöttük a kétf jü ,-áza, ha a minta nem i· Ug}a.neg '· Ilyen például Herkules és Omphale. után vann k mindenfél , i m rt zemélyiségek t, b ro zokat, félisteneket é.~ i tenPket ábrázoló ázák : gy nag ' Szilén-fPj, eg ' nevető ~zatir. nég rel , nimfá · . . lég nagyobb a áltozato ság az egé~z al ko ö ünt t..ö vázákban : Herkul , ifju korában, térd n álh·a. a miut az oro zlánt m gfojtja, egy ·omi u zin · z i.ih·eJ kereszt h helyezet lábakkal, egy boro yánnal megko.szoruz.ot , gu gon ülo néger, egy dad ey rmekkel, a gyermek lábainál gy ki roalacz látható, ez az az áidota , a m lvP.t a ln d moninia az i t nekn k f )ajánlo t~k, hogy megorizl.e a. gy rmekt! , D leg Tdeke- bb k a rhytonok, ezPk a me$!görbitet >áz.ák, a mel ·ek leglnk bb a tehén~zan-ra. mlékeztetnek, a melyek eredetileg borh·á ra ha ználtattak. , ...égük többnyire álla fejben megy ki, az iváshoz alkalmas ré z pedi"" mindig gazdagon vnn boribra. fe t • . rel · díszité -eL okszor sa fejben ·égzódnek e rhytonok, má kor ökör, ko , oro. :dán, párduczfeje'·ben. Van egv gyönyörű példány a Louneb n, mely arra enged köntkez tni, hogy a görö ök maguk js belá 'k, mil: alkalmatlan ez a. forma, h , ha ebbe bort önten kJ az ki kell inni rre mert ha le zik, felborul. E z.er jtette • gy ujabb íorm rhyton mn a u naz, de egy térdel mez.t len z.ony t rtja t oM n. ha ez n i lak gyul l l bat képez ·t'b lync J u • hog ' z 1 öl v i megmarad h 1}11 n, hov l t 7-ik. V nn án m 1l min g m r zolof rtök, mandul fá j uuttal id

Kozmstika. Ro' at>ezetö Gara mi Béla dr.

.~!'o'f

Vasárnap; jun!us· ~1t'

. bé · ·ányul6 rossz.. nem egyéb a közönseg zse re u · hiszemü ~pekulácziónál. . kulácziók ellen·· ::\Iegjegyzcm, hogy az il3~en 5 l'!e .:ak ertvféle· semmiléle joO'orroslatunk nmcs ~s Cu "·hog" , · "' .. "1- s ez az, J ];:éppen >cdekezhetunk ellen':,~ e h atcs rek·nem szabad felülnünk semnllicle · angz lámnak.

Gazdasáji fanácsadó. , Csibenevelés. A gyakorlati csibenevelés első e.Itétele a tisztaság. Renget eg sok kárnak, baromfi".eszn~k ':"ehetjük elejét, ha óljainkat és csibéink ~~z~et tisztán tartjuk. Mihelyt kikeltek a kis c~~bek, azonnal uj fészket kell számukra készíte· nunk. A kotlót megetetJ'ük és homokfürdőt vétet""u?k- vele, azután rovarport. fujtatva a tollazata al.a, beleteszszük az uj fészekbe, hova kettesével harma.aával a kis csibéket is átteszszük. Ha a ~~ib~~~t t~szta helyiségben tartjuk s gyakori homokurdorol Is gondoskodunk, nem lesznek tetvesek a baromfiaink, föltéve, hogy vásárolt csibéket nem ,eresztünk közibük. Ha igy mégis megtetve~ednenek, amit arról vehetünk észre, hogy a megollasadott csirkék tollaikn,t· felborzolják és szárnyu_kat lelógatják, akkor homokfürdőt adunk ne~?r s behintjük öket rovarporraL Ennek azonban el~Jet vehetjük, ha a más helyről hozott c ibéket, l'llle]~~t még a többiek közé eresztenők öket, ~-eg~urdctjük homokban és behintjük rovarporraL l z . Idegen helyről vásárolt csirkéket különben e~Job_?. pár napig külön tartani, nehogy . vészt C~tpelJunk baromfiaink közé. A kis csibéket költés u_ an e~y Yagy két napig a kotló alatt hagyjuk rhei:rtr. Ezután jön az első etetés. Apróra reszelt enyermorzsát és keményre főtt szintén apróra ~agdalt tojást teszünk elébük egy simára gyalult . eszkadaTabon. A kotlóterre az időre félreViszszük e~ k~ön eleséget adunk neki- nehogy a csibék ~?elet szétrugdossa. A kis csibéket naponta d:romsz~r· e~sük_ meg. ~z :I~elüket_p~~g.. min.n etcte;;; elott fnssen kesz1tsuk. Az lVOVlzuknek ~l11dig frissnek é tisztának kell lennie. Legjobb ~~an edényben adni nekik a vizet, a melyikbe et~ n~m, léph~tnek, nehogy me~hülj?nek ~a~ I)lszkttsak az 1vóvizüket. Ha etetés utan elvittuk ~ csibe-eledelt, akkor egy kevés kenyérmorzsát, J!?khust és parajt zórjunk a kifutóba, hogy a Aov~tke~ő etetésig meg ne éhezzenek a kis csibék. tö~~ldseget nem szabad összevagdosni, mert akkor p eli et esznek belöle a csibék, a gyenge csibének n~ g nem való a sok zöld takarmány. Négy-hat k, P .~ul va már főtt kölest vagy kukoriczalisztből e::~lt Puliszkát tehetünk a csibék elé, a tojástnul~ssel pedig felhagyhatunk ·Nyolcz-tíz nap tná. \a, . Va_",ryi~ mihelyt az első tollak mutatkoznak, ak' lUt~den konyhahulladékot fel lehet használni cs·1~~ c tbék etetésére. zép idöben az öt-hat napos c l eket a 'kotlóval együtt kiereszthetjük pár órára, ~a' az esőtől kell meavédenünk őket.. Ha már ll egtollasodtak, egész n~p a zabadban lehétnek. ... Yenkot· csak arra kell ügyelnünk, hogy legyen 1 •aam·' h l"l ~en} arnyas bokros hely ~ hova_a nap eve e o ~od külhes··enek. l\1.ikor mar telJe en megtollatak tak ~ c ibék, a lágy takarmány me_llett ze,mes il armanyt i. adhatunk nekik. Mmdazonaltal 1Jt>nkt)r is gondoznunk kell öket, mert csak akkor tetnek szép baromfiaink, ha törődünk is velük. lr. A Zöld cserebogár és ftrkiló-bogár irtása. ~~ " '~ n a .. ~:dehnes ellensége a ~zőlőnek, n~m:kül' on h ~Y.umolcsösnek a hol azok levélzetet es zsenge fi~~t.~részeit eszi meg, illetőleg tes~ rajt-a _irkah a oz hasqnló rágásokat. A financz-bogar, a · aranyoszöld ~zine m1att · boogyan a a nep a zo"'ld csere· for~~at 5An_omala vitis F.) nevezi . a _ho~okon fé] kkelo. \ ele eCYyidöben egy má ik kiC<>"'DY acn a ·ora - boiár, a 1·ezes c erebogár (AD;omala Sz' ea De.g.) is g ·akran látható. Ennek hata - arnyf d "· . ~ .. "'o"l e 0 Je - sárgás érczfénrrü. "Cgy a g u· ""' csf'k ' J li Ótákb: ·on, mint a szölö hajtá ain a ~ora _r~gge nelll. n d:nuedt állapotban van, roagat sZilá.rdan l<; t. tartJa és a !eae ekélye bb rá.zásra lehull. cnyb "l o • irt' igen k"" 0 kifolyólag a hajnali órákban , asa. a fa o~nyü, mert c ak le kell rázni a fárol ~gy a hol~-~ terített. megfelelő nagyságu po~~ara.! (Petr· onnyen ö zekaparható és megsemmi 1theto ha ~{~ut;nos vi~b n). A firk-áló-~gár iEum~lpus~ SZedet. ke~p lerazható é- összegyuJt het~. Az ossze fiakka(~. Igen jól l lehe végeztetru a barom· llagy0 1 • a mel ·ek - különö en a pulyka ""agy ~ .~~:retik é mohón ec:zik ; ezért oly kertbe I6pett zolobe, hol e két bogár nagyob-b tömegben Szőlöbefel_ ez idő tájt, jó a a ü.mölcsöske~tbe •agy eleség szoktatni azokat. Fri - rize es szemes t.atn· et kell elébük adni a nzet többször YáltozA l, n h ' d' 'k •\ baro e ogy l párologjon •agy f Imelege Je" · a kertbll:úi, ha rovareleséget talál, kárt nem te-z 0 koznakn. A b_?g?rak lev&!rág~ ·:nál nagy~bb ká~ teket . a gyokerzet n pajorJalk, melyek meo 1<"szik ra~nak a gyökérzet ben és az edényrendszert ll. töké~Onkl s cz.:el rr:cgha.la. ztják a fát \B.f?Y ~!lik a.· tk~ pajoroknak irtása t:zénkéneggel torü hónapokban, f

Szarvcsonkulás és gyógykezelés. A nyár dere· kán, !L hordások idején, az igavonó szarvasmarha rendkivül erős és sietős munkára van fogva s igy megesik, hogy egyik-másik ökör szarva, munka közben, véletlen ütés, leesés stb. miatt megcsonkul avagy éppen tőbő! letörik. A tört szarvcsontok maradványát vagy a töYet gondosan tisztán kell tartani és védeni a piszoktól s a külbehatásoktól. A tőbő! tört szarv csonkját 2%-os karbolos viz· zel kell kimosni, azután vattával és pólyával bekötni. A pólya megerősítése a másik szarvhoz történik. Ha a szarvcsap üregben vérmaradvány van, ugy az gennyedésbe mehet s gyuladást okoz. hatJ mely sok esetben csak a honiloköböl lékelése által tisztitható ki s mqlasztható el. Nyári ba.raczkfa nyesése. Sokan gondolkoznak ugy, hogy a nyári baraczkfát nem "leheL nyesni, mert ártalmára lenne a fának. Igaz, "hogy ha tavaszszal metszszük meg a baraczkfát, az ru nagymérvü mézgafolyás és a megzavart nedv. keringés következtében könnyen gutaütésben pusztulhat cl: Ámde ebből még nem következik, hogy egyáltalában nem metszhetö. A bara.czkfát mindig augusztus · hóban kell metszeni, tavaszszal még a száraz Yagy fölösleges galyr~szeket sem szabad eltávolitanunk, hogy a mézgásodást megakadályozzuk. Augusztusban azután nemcsak a száraz galyak vághatók le, hanem ha szükségesnek látjuk, akár az egész korona is -megifjítható. · · Eumolpus vitis (firkáló bogár) kárt~tele a Ha egyik-másik szőlőtőke levelét le· szakitva a napnak tartjuk, a levél felszinén sajátszerii, legfeljebb l cm. hosszu rágásnyomok vannak ; azért ugy néz ki, mintha a levélen firkálás lenne ; innen kapta. az ezt okozó kis állat a firkáló bogár elnevezést. Ez a 1.-icsiny sárgásszürke, ritka és rövid szörökkel boritott bogár, május hó végén jelenik meg; apró sárga petéit a szőlólevél alsó lapjára rakja.. A petékből kikelő lárvák a földre hullanak és a szölö·gyökereire huzódnak, azt őszszel és tavaszszal mindadclig pusztítj~ , mig bábokká nem válnak. A bábokból májustól augusztusig fejlődik ki és jö·'felfelé a bogát; azt a szötöbén csa;k ugy· foghatjUk · meg, ha a tőke alá kendőt teritünk és arra rázzuk. A bogár a borsszemnél alig nagyobb. A firkáló bogártól bán. t-ott szölötőke vesszője kicsiDy és levele sárgásszinü; a ba.j tö~ről-tőkére.~ terjed, . 3-4 év alatt a szőlötőkéből bokor lesz és gyakran ki is •ész. Legjobb ellene;baro~fit tartani a · szőlőben, ez összeszedi azt a sok apró bogM-at>és csak augusztusban onnan eltá.volitain.i. A firkáló~bogárnak: a. föld a.la.tt élő kis pajorját fszénkéneggel novemberben, de. czemberben vagy február-márcziusban irtju.k; mert a pajor csak akkor van a föld alatt. szőlőben.

-.,_--------:~----------:

1,,FI'umet· ... ... ~ ~

fe'nykeményt"fo""

1:'·"denhol kapható!

tá~·

nőről . v~

és leszári u t án tessék lefeküdni. H a. szó, akkor a lenyirat ás elmarad. és h a. a hölgy haja szóke . akkor a lemosáshoz. h a.sznála.ndó langy os Yiz kamillateás legyen. Hölgyek kibon tQtt hajjal feküsznek \c. Ezenkivül tessék Garami-féle hajszeszszel a fejbőrét másodnap o-rként reggel jó\ bedörzsölni. Azon a n apon, a mikor szappanos 1 kezelést végez. ne használjon szeszes bcdörzsölést. l Suibadkai elófizetó n eje. Tessék pontos czimét Koz~ metika.-rovatuuk vezetőjével közölni, majd ö levélben\ fog részletesen válaszolni. ~ R ózsi. "Kem ajánljuk. l\iéltóziassék csak ugy kezelni,i a hogyan azt ajánlottuk. Ggy meglesz a k iviin t eredmény. j M. Paula. Választ multkori czimóre levélben kiH. l döttük. . ·l Naft.alin. l. Irasson fe l a h áz ion -osával egy grammo~ szublim~tp.lSztillákat. Egy dara bot oldjon fel l10rczellán.l vagy zománczowtt lavairba r ö:1tött k ét liter á liott viz-1 ben és abban áztn.ssii r eggel és este l 0- 10 perczig. 1e .. 1· száritás után hintse be a gyógytárakban má r készen , kapható szaliczilsavas hintóporraL 3-4 het i ilyen kezelés • u~á.A megszünik. 2. Tessék regge\ és este .1 0-!Q perczig l' boroga.tni a k ö ve tkezö k é pp~n : :3 p!'rczig 3 ~- :: 6 Co.os vizzel, utána 5-6 m ár;odp:)rczig hideg • iz;:c\, felvá.lt va;J a mig a 10 p3rcz letelt. , ' S. F. Zomh.OJ:. . Levélben ' álaszoltunk. · 'l S okszor C~Jalódott. L Tartsa a gyer ty a világa elél' a t ojás szélesebb végét-. H!l. szép egyenletes, lapos gomb· hoz hasonló sötét fol tot 'l át be-nne. akkor meg van termé· · kenyitve; ha nincs söt ét fali, vagy p edig hiányos, ·akkor ' rossz a tojás. 2. A t áplálék knkoricza. Friss vizet kelt i neki adni és homokfi.irdövel ellátni. Az eteres, fürdés és itatás félóráig t arthat. Ezalat t a toj ásokat kitakarvan kell hagyni a szük éges szE'ilözés végett. H a szelid 8r kotló, a;;-; udvaron is m egete thetjük. ha azonban vad'~ ! csak az ültető helyen szabad et etnünk, mert esetleg megriadva elszaladhat s egy óra mul'a scm kerül _vissza. Ennyi idő alatt· pedig ~h ülnek a tojá ·ok. 3. A tojástl hozzáértö egyén a költés 8. és 14. n apján átvizsgálhatja.j hogy a rossz tojásokat eltávolitsa . Ke zdő azonban ne. nyuljon a fészekhez, mert több kárt okozhat, mint (L mennyi hasr.not tehetne. Ha egy záptojás esetleg elpukkan,.J etetés ideje alatt a fé zekben l e vő tojásokat langyos vizzel megmossuk s a fészket megti >ztitjuk. A fészket( jobb szalmából csinálni. mert a kis csibék szemót a széniJ esetleg megsértheti. Sötét, léghuzamtól mentes és csendes helyen kell a fészket elkészíteni. 4. A már kikeit csibéket( egy-egy pehelylyel kibélelt rostába vagy ládába helyezzük, mig a többi toj ás is ki nem kél. A kis csibélmek saját' maguktól kell a · tojásból kibujniok s ezért nem szabad' őket kipiszkálni. 5. Könyv nincsen. Legbővebben lapunk vasárnapi mellékletknek »Gazdasági tanácsadó << czimü rovata foglalkozik vele. 6. A pipet a hanyag kezeles okozza. s ezért nincs is időh ö z k ötve. Különös ismer tetó-, jele, hogy a csibe folyton sipog. nem eszik és nem iszik,J mert a cs.ö rén egy kemény bórréteg képződött, mely a.• t áplálkozásban gátolja. Ez a bőrréteg körömmel eltávo.l litható. J. Ipolyság. l kiló repczeolájat fél kiló közönségesi gyantá.va.l összeolvasztva bádogszelenczéoo tölteill és vele cserépbe dugott pálczikákat és tányérra. állitott papirossüveget bekenni. - i\Iás mód : 32 rész kolofónium. 6 rész repczeola.j és 6 rész czukorszörp. Cz.-né, :wlnok. 1\Iinden p!l.dló, mely be van eresztve. legyen az puha vagy kemény fából, igen szép fényes lesz, ha 30 deka feMr viaszt, 15 deka terpentinben fel. oldunk és ezzel bekenjük a padlót, mely száradás után• fényesre kefélendó. _' Barna asszony és z. B. K évaláirás és .elöfizetö-szá~ nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk, miután ez a,' rovat csá-kis elöfizetóink rendelkezésére áll. ·W. · TiVadar, Budapest. Elözö számainkban ismé"'j telten feleltünk a. kérdésre. · Ozv. F.-né, N.-Szt.-Jliklós. A tojást különfélemódon el lehet tartani: 1. meszcs vizbe ftztatva és meg· szá.ritva.; 2. só között hordóban, mely száraz pinezében áll ; 3. ola.jat és fehér viaszt összeolvasztva, bekenni vele a tojásokat; 4. vizüveggel bemázo.lni ; 5. egy óráig áztatni egy folyadékban, mely l liter vizböl, 2 deczi borszeszból és 50 gr. szaliczilsavból áll.· - Az eltevéshez a szeptemberi terméketlen tojás a legjobb. '.::áz I.'Íl!lányna.k. zeplöt és pattanást egyaránt legrövidesebben a Diana-crém ti.intet el. Használata nagyon egyszerü s sziikségtelen azt itt loirnunk, miután ugy a. Diana-crémet mint a. Diana-szappant httsználati utasÍ· · tással együtt árulják. A szerek valódi ~ ágáról legkönnyeb· • ben ugy gyö1.ódhetnek meg. ha először a készitától Erényi Béla. .Budapest, Ktí.roly-körut 5. f!Zám - hozat- l nak Diana-crémet és Diana-szappant s összehasonlítják ' ' azzal, mit Csongrádon vesznek. Agnes és Edit. Ha. tapa82:talják, hogy a savanvu l és eró~n fűszerezett étel-ital terjeszti a különben is sok pattanást, tessék ilyen eledelektól elzárkózni vagy leg al~ bb is mérsékelni, az ezekkel val~ táplálkozást. A Diana:1 o.rem - sem a Bzaraz, sem 8. ZSITOS - has7..nálata ne tiltja be ugyan ezen ételeket, az eredmény azo bm. okvetetlen gyorsabb lesz. Örülünk, hogy a Diana n an hatását máris észlelik, tessék csak türelm e ,--szap_Pan , arcr;bört s az összes bórtisztátlanság elmulfu Áolm a1ij nB.sok leszárad.nak, a szeplök eleinté ·. patta- l késöbb teljesen láthatatlan ok lesznek. n halvanya?~ak. ,

l··.

;.;.------~--+---------~ ...

viz~l

·•

===================== •• Uzenstek. ( Kézirarolcal. nem adunk vissza.) F. Gyuwné. Kivánságára levélben válaszolunk.

D«5 olajfesték. Iga.zá.n nagyon sajnáljUk, de nem

ismerjük és ip nem szolgálha.tunk vele. Otthon nem igen lehet elkeeziteni. Legjobb azt már készen megvenni. l'. István. Levél megy. · 11{. J~. Kivánságához képest intézzük eL Egy tló(izetó neje. l. Kozmetika.i rova,tunk ve~etöjé nél (VI. ker., Fe1E6erd6sor 1.). 2. Az clektrolyzist-elvégzi, n~omoka.t nem hagy maga után, csak ke"\"&ssé fájdalmas. G. István. Ezen nem lehet segiteni, tessék csak abba a. basszushangba belenyugodni . Sek. S. Sz. Somlyó. Véglegesen csakis elektrolytikus epi\á.cúóval lehet eltávolítani. Tessék elolvasni az ~Egy előfizető nejé-t-nek küldött üzenetünk elsó PQntjá.t. Ida. Teljesen ártalmatlan. Van. Tessék elol•asni az ~Egy el6fizetó nejé<•-nek küldött üzenetünk el ö pontját. H-4. Julius 10-ről auglisttus 5-ig szabadságon, ar.után · közbe-közbe is elut~k két-három napra. Tessék tehát előre irni, hogy otthon legyen. H. .La,;os. Tessék lehetőleg rö>idre nyiratni. Tessék hetenkén kétszer e!rte, a. lefekvés előtt meleg vizzel és kolozsdri kénes-fehér"kátrá.nyszappannal · ala.posan megmotmi és behabos.itani a. fejbőrét es a. hajá.t. ~ za.ppanha.bot hagyja. raJtit ele\nt.e 10 parcz1g, azután mmden következő mos&snál 5 perorozel t<lv&bb, végré állandóan 30 percz.ig. A aza.ppnnha.bot ezen idő eltelte után mossa le 5Qk langyos vizzel, ugy hogy a fejbőrén és a haján ne m~jon semmi szappan sem, az.után öblitse 1~ állott

·'

AZ 'UJSA.G

'V'Márnap, junius 28.

lenebb gazficzkó minden gazficzkó között, a ki valah~ asszonyt ölt. Ez a gazficzkó megölte a Irta Biró Lajos. feleségét. 1\'Ii.ért ? Az asszony - mondja - tönlueHol öltek legutóbb asszonyt ~ Gondolom tette öt, halálra gyötörte az ö szerelmét, megBudapesten. Fiatal legény . . . az utczán rálesett semmisitette az ő életét, az elgázolt, a halálra az asszonyra. . . revolveresen kergette. . . bele- csalt, az őrjöngésig ki.nzott, a mindent elveszitett durrantott hármat. Hol mentenek fel tehát gyil- ember tébolyodott fájdalmában nyult ő a fegyverkost legközelebb ? 1\findenesetre Budapest en. A hez. Tüzes elokvencziáju, lángoló ékesszólása· szórevolveres legény odaáll a biróság elé, szava.!, nok az érdekes, a boldogtalan müvész. De miért nyög, siránkozik és turbékol - a szegény, árva, szónokol lángoló ékesszólással a törvényszéki tegyenge gyilkos - az esküdtek va jszive, a jóságos remben ~ l\fi az, a miért harczol ~ l\fi az, a miért gyenge férfisziv megesik az ártatlanon, a bünös- sir és zokog, süvölt és . hadonászik . és földhöz ség kérdésére egyhangu nem a válasz, a vádlottak veri magát~ Ugyanaz az élet, amelynek minden padjáról egy triumfátor emelkedik fel, egy nyo- értékét elvette az asszony. Ugyanaz a földi . lét, morult koponya körül az érdekesség véres glóriája a melynek többé seiÍlmi tartalma nem volt az ragyog, a gyilkos az utczán nemes szerénységgel asszony miatt. Ugyanaz a becses egészség, ugyanaz fogadj a még a tömegnek egy meleg ováczióját a drága nyugalom, a melyet állitólag ugy elrabolt és közöttünk szili:ke emberek között, a kik soha- az asszony, hogy őrjöngeni és gyilkolni kellett . sem gyilkoltunk asszonyt., jár egy érdekes ember, miatta. Ha az asszony nélkül nem lehetett élni, miért egy büszke ember, egy hős, a kinek a láttára veri most magát a földhöz az életért ? Ha lehet megborzonganak és összesugnnk az asszonyok. • ·nélküle is élni, miért gyilkolt akkor a vá.lópör Vagy nem? rJem sugnak össze? - Abban, hogy az asszonyok kitartanak az asszonygyilkos- helyett ? Cifariello nem felelne erre a kérdésre . A ságokat tárgyaló törvényszéki szinjáték legszörCifariell6k a józanságnak a hangját, a logikának nyübb jeleneteinél, talán csakugyan nincs megaz egyszerü nyelvét általában nem értik. Az ő botránkoztató. Az asszony nem gyermek többé. A mit egy jóizlésü férfi meghallgathat a szemér- nyelvük áradozó, szines és buja, képekben gazdag mességének a sérelme nélkül - minden jóizlésü és tüztől lángoló. Ok azok, a kik szavalnak é.s férfi szemérmes - azt az asszonyok is meghallgat- gyilkolnak Ok azok, a kik soha sem halnak meg, hatják. Nem az a baj, hogy meghallgatják. Az de mindig ölnek, ha szeretnek. Ok azok, a kiknek a baj, hogy már ott, a törvényszék előtt érdekes- a szerelméből m.indig a halál les ki. Ök azok, nek találják a gyilkost, szimpatizálnak vele, s a kik mindig a szerelmct prédikálják és a kik meredt bámulatuk által közösséget vállalnak vele. az asszonyban soha mást nem látnak mint rab1\'Iost tárgyalták Nápol ban a Cifariello-pört. szolgát, háremnőt, örömgépet. Ok azok, a ki1."Ilek a kánonja ez : »Ha szeretsz, megfojtalak a szerelEz a Cifa.ri.ello, ez az érdekes gyilkos, ez a müvész, memmel, ha nem szeretsz, akkor meg éppen megez a hős a legundoritóbb, leggyávább, legbecste-

Az asszonyi élet értéke.

fojtalak kétségbeesésemben.« Ezek azok a férfiak a kik ütik az asszonyt, ha visszautasitja őket, és gyötrik az asszonyt, ha övék lesz. Ezek a mindig szerelmesek, az örökké forrongók, a mindjárt csupa tÜz-emberek, az üldöző-természetek, a kik egy asszony életét meg tudják mérgezni és meg tudják semmisíteni, mert - szeretik őt, mert a szerencsétlennek az a szomoru chance-a volt, hogy lángoló szenvcdélyt ébresztett bennük. Ezek azok, a kiktől nyilvános felirásoknak kellene fiatal leányokat és szép asszonyokat óvniok : »Űvakodjunk a nagyon szerelmcs férfiaktól!« ... M'inek róluk egyébként sokat beszélni még 1 Krafft-Ebbing és Forel jól ismerik őket, az orvostudomány két szóval megismerteti őket : - a férfi-hitzteria ez. A férfi-hisztéria, a mely százszor >eszedelmesebb, mint az asszonyi, mert nem pas~z~v, hanem aktiv, nem tehetetlen, hanem tevékeny és erős. Mert nem szokás felismerni . M:ert ~.sz?-badon . garázdálkodik egészen addig, a mig ké~h~z és revoÍv~rhez nem - nyult. :F::s - azután is. Hiszen a vádlottak padjáról triumíátorok kelnek fel és az érdekes gyilkos mindig talál uj asszonyt,- nem is egyet- a ki lángoló szerelmén megrészegedik. Már most : a felmentő bugris-itéletek ostobák és gyú.vák; az egész »öld az meg asszonyt<• tanítás őrjöngő és becstelen; az egész arab scjkmorál, a mely megöli az asszonyt, ha idegen férfi-szom becstelenitette meg az arczát, bárgyu és állati. Azonban itt férfiak i.télnek, beszélnek és éreznek, férfiak, a kikben az ősi hatalmi érzés , az ösi gőg ha öntudatlanul is él és dolgozik, a kik az asszonynak egy külön életre, korlátlan szabadságra. való teljes jogát csak nagylassan, nagynehezen ismerik el. De a nápolyi törvényszéki

-á

'rváról.

Irta Vértesy Gyula.

Elmentél és többé e földön Nem foglak téged látni én soha. Hová beteges vágyad régen vonzott, Elmentél szegény, bus lélek oda. Rád nézve teher volt az élet, Tűréséhez nem volt erőd neked Apró bajok, miket más meg sem érez, í~ukretették érzékeny lelkedet. Oly lélek. rnint minö iéd ':;olt, Erre a földre nem is ,-olt való. Alomnak, vágynak, ábrándoknak éltél S utáltad azt, mi Elet ,-olt s Való. S ábrándvilágod mikor foszlott S a ridl'g élet lépett te eléd,

Remegve· nézte szegény lelked Az életporkoláb durva kezét. A rabság elől menekűltél Szabad maradtál szép balálodig, Az Elet 1áncza rád sose fonódott , Csak, ijesztgetett kora sírodig. Egy élten át mindég álmoknak éltél, Almokra vágytál, most álmodbatoL Magaddal vitted lelked minden kincsét Velük nyugodtan, szépen albatoL De álmaidat nem zavarja-é Az a két, s~.padt arczú kis Ki anya nélkül ro kadozva S kora tavaszszal már érez

majd gyerek, jár itt telet ?

Yagy úgy gondoltad, jobban járnak ök majd, Szeretet, anya nélkül nőve fel :\Iert nem a jó, a gyöngéd itt a győzö ; De a ki durva s birja ökliwl.

Gyöngédség, jóság, akadily csak itten, A szívtelen, az jobban boldogúl A gyöngédekre, jókra, nemesekre Itt csalódások bús árnya borúl. Talán ezért te ...-éd árvákká őket , Hogy nálad boldogabbak legyenek Hogy az ő 'lelkük ne gyöngítse úgy el Gyöngédség, ábránd, mint a tiedet. Itt hagytad, hogy majd gyáva szenvedőkké N e tegye őket anyaszere tet Hogy anyai csók meg ne gyön~thesse A nekidurvúlt férfilelkeket. Hogy hadd legyenek durvák és erősek ' Bátrak, vadak, kik sose féljenek _ S ne álmoknak de ma j d a durva, küzdő Könyörtelen életnek éljenek .••

Vasárnap, j unius 28._

( Nőkérd és a mohamedánoknáL)

t.erem ujjong6 csócselékében majdnem annyi \"Olt

Az an:. bs •uwa.. czimü lapban olvas~at6 .. ~ hir hogy a jö\"Ó élen Kairóban moharoedan no ' .. ülni A kongresszus konm'P ;-zu::r- fognnk o...~egy · e·k .. 1'-e alapos taní· á :n·n. a mohnm dán no rouv-e e" ' ~-'

· dé-e volna. élet beru· reszese é" bban · lakult s a ' rendező- izon ·g mar mega < . na . hungzik, csakis férfiak vannak. . h a roahuroedán ,\ mi erm ~--zet . h" tudJuk, ogy t" d int nyuga l olyan zaba on, ro

,n -, nnek érdemelnek-e ezek az 8.!! zon;ok m t, mint hogy Cif ri llo-m6dra. z re ék ókc . ~.,.em n" héz v olni a. érd • ~l Ich mondani :

tanárnó.)

· es a

. i óli szOC'~-

AZ UJSÁG

Vasúrnap, junius 28. · Achilles poraival akarja egy urnába tétetni a saját hamvait, de az urnát nem igy ne\ ezi, hanem chrisoes a.mphiphoreusnak (<Hany amforának) ; százhatvan sorral odábo Achilles oleget akarván tenni barátja óhajának, egy a.ra.ny ph.ialesbe téteti a hamvakat, a melybe va.Iamikor belekerülnek az ö hamvai is. Homérosz előtt tehát az urna, amphora és p1iales egy és ugyanazon jelentőséggel birtak A Pithos egy igen nagy cdényforma, mely a közönséges amphorához hasonlit s ezzel gyakran öasze is tévesztetett. Vannak nagyon nyitott uyaku pithowk, mások alul kibővülnek, mint vala.mi tulhízott gyomor. Az a hordó, melybe a nagy, czinikus, Diogénes beköltözött, szintén pithos volt, földből, óriási dimenzióban s csa.k a nyelvnek · különös ége miatt keresztelték ezt d fordítá. ban hordónak. Peclig az egyetlen analógia e között az edény és egy hordó között az volt, h n5ry mind a kettőben bort tartottak. A későbbi időben, az ilyen mú.r nem haszn·1 lt pithasokban J~íhtn ::;zt'gónyei ütöttek tanyú.t. 7

[ ~

sn)1

gen lapos edénybe teszünk, lábunkat néMny perczig benne áztn.tjuk és aztán, ledörzsölés nélkül, leszáritjuk. A szublimátos vizzel való mosás a legjobb eredménynyel jár, ezt a kéz izzadásánál is alkalmazhatjuk. Ez utóbbi esetben azonban figyelemmel kcil lennünk arra, nem ered-e a kéz izzadása valami egyébb okból, mint példú.ul emésztési zavarokból, sápkórból, általános gyöngeségből, a miket, különösen fejlődésben lévő leányoknál sokszor a tenyér izzn.dása szekott kisérni. A kinél olyan foku izzadás jelentkezik, hogy ezen fenti szerek közül egyiknek scm veszi hasznát, az semmi esetre sem a kishirdetések rovatában keresseu magának mecliczinát, hanem fordulj on bizalommal orvosához, kinek reczeptkönyvében még az ilyen makacs izzadás ellen is van feltétlenül biztos hatásu szer.

Fiu- és leány-gyermek I'Ubák Nőifelöltőkés ruhák ~;;~~~~~

l SZALAl EDE ÉS TÁRSAl Budapest, IV., Váczl-u!cza 4. l. em. l

,, 1'

TÖKÉlETES SZAGTALAN FERTÖHEHITÖ SZER

NÖKNEK~N ÉlK ülÖZH ETET l EN Kczmetika. Rovatvezető

Garami Béla dr.

f....z izzadá.sról. Most, hogv Czelzius apó valami léghajónak gondolja roll.gát és szé~itö l'D;~gass~go~a melkedik fel az emberek pedig eloro kive.sz1k résbüket Luc~ifer koma kénköves katlanaiból, nem iaen ta.ltl.lhatok aktuálisabb témát az izzadá.snát Bizony sok embertárs':nknak e.~ik n~he zére mostan a tulságos bőséggel Jelentkeze vereJték és poklok-poklára kivánja annak min~en cs~ppjét. .r"oha ez me<Tint nem lenne valam1 tclsagosan ideális dolo"'~ ro ivel az izzadság teljes hiánya egyáltalú.n :em olyan paradicsomi á~a~ot, mint a milyennek sokan hiszile A kozmetikail~g szóp bőrnek feltétlenül szüksége van egy blZonyos mennyiségü verejték.re, mert e ?élkül a bőr száraz .. . és érdes tapintatu lesz . De miutú,n a szüksége boi lS megárt a sok, mindenesetre focrlalkozmmk ke l azon esetekkel, mikor tulságosa~ bőven jelentkezik ~z izzadás. Az izzadás lehet á.ltalá.nos és lehet helyi izzadás. Az általános izzad:}.~ ritl-ábban lép iel és gyakran valamilyen sulyosabb b 3tegség kisérő tünete. A kisebb területra szoritkozó izzadás leginkább a hónaljban, a kézen, a lábo~ és a fejbőrön jelentkezjk. Ezen izzadások p~d;g nemcs;tk ko,.metikaibibák hahem gyakran valcsagos csapasszimba jönnek. 'miután szinte kiüzik az embert a társadalmi életből és elhanyagolás esetén sulyosa.bb börbajoknak, exczem4knak stb. lehetnek okozói. . .. Igy tehá t természetes, hogy ~den erenkkel rajta kell lennünk, hogy mennel hat~osab.ban csök.kentsük ezeket az izzadásokat, a mme~. 1gen ha.tásos c~zközét találjuk a vízben. ~~enn6l bo:~ bb , mm1n él gy<~.,k,.., es ..-...1·bb mosdások , ut]all . .vethc~.nnk gátat a baj tova erjedésének es csn.kts Igy sz~ba dulhatunk n eg az i:;zadás l gkellemetlenebb tunetétől, a kellemctlen szagtóL , ,. .. ., 1. á a szag az izzado borfeluletekkel 7 1> m n c~ . ki , l , d t érintkező ruh~darabokra is á'tel')CO, .. :...a.o gon, 0 hogy mennél surubben valtk ell arTa f ord1'tannn1r ~, , . d, J.l 1r ll .,t Különösen labtZza asn... e mu sunk f ehé.rne '· , l'b , .. .. h .·. -~ t váltanunk miutan a a mar su-:~. ,amm~ ~u k': t ' z és icry külö"' Jaras altal lS sulyos mun o. , v~g. . "' ' , .. , fo•Tr.zottn nosen nyuron, ._.. ""bb martekben 1zzn.d bar-

mely te::trész:nél. , . ·~"~dá.s szinMn a kellemetlenebb A h ona1J·Luc.. , . , tá · ·1. k" • t b aJOLC ·oze ar tozik· , n:~ert a ruha t1zzasz sa fol tán szemmel láthatóvá lesz és gy~~·an olyan foltot hagy a zövetcn, hogy. sz~t~ fellri;,Ja ~agára .. fi lm t Ez ellen idmg-orá1g kello vedelmet a k oz crye e . . bb k"l" biztosit jó izzasztók haszná~ato., U;Ja an , ·u o.. • b or .. bo"l ké"~zült lZZa ztokat ha~ználnosen az oz ~ hatjuk. · bb é 1 Ismétlem azonban hogy a 1eg]o s e_gbiztosa b védekezés a bÖ izzadás ellen a - VIZ . . utána 1o, ré 1.eket jól meCJmostuk, H a az lZZD.( . h ,. ... k l . alkoholos vagv tim ós \Ízzel ö llt C")l~ e' m~g lábizzachís ;neu kitünö szer a form~ has~na~ horr<1 fele viz ' fele formalin-kevereket 1at a, ol y kvpp, nJ

Házi fanácsadó. Dulcsásza. (Felelet.) A románok dulcsászának nevezik a sürü czukorban főtt gyümölcsöt és ezzel kinálják meg a vendéget a nap minden szakában, apró üvegtányérokra wve egy-két szem gyümölcsöt, melyet parányi kanállal kell e1mi. A dulcsászát a következő módon készítik Romániában : két pohárnyi gyümölcshöz egy pohárnyi vizet és három pohárnyi törött czukmt vesznek. Az egészet rétegesen rakják kis üstbe, ha :>-5 perczig főtt egy fél czitrom levét belecsavarják s ha kihült,, üvegekbe rakva s jól bekötve gőzben kifőzik . Igy készül az eper, málna, szeder, ribizkc, meggy, szóval minden érett és lédus gyümölcs. Zöld dió. (Felelet.) Az ép zöld diót jól meg kell szurkálni villával, aztán 21 napig vizben áztatni akképpen, hogy naponkint letöltik róla a vizet és friss, ludeget töltenek rá. Ez idő utú.n ugyanannyi czukrot, a mennyit a dió nyom, szörppé fözünk, aztán a dióval és fahéjjal, meg szogfüszeggel felforraljuk. Másnap a levet sürübbre főzve, lehülve :rátöltjük az üvegbe rakott dióra. Szárnyasok életkora. A szárnyasok életkorát a következök alapján · határozhatjuk meg: öreg libáknak erős a szárnyuk, csőrük vastag és kemény, bőrük vastag; ellenben fiatal libáknak a szárnyuk alatt gyenge bör van. A fiato.l kacsák aránylag hosszu csőrrel bírnak, mig az öreg kacsáké busosabb és igy nagyobb, mint a· fiataloké, lllinélfogva a csőrük kisebbnek látszik. Fiatal tyukot a lábán látható fénylő friss pikkelyekről és vékony taréj áról ismerhetünk fel. Az öreg tyukok pikkelyes lába kissé érdes és e mellett t.arójuk vastag és csörük merev. ;Fiatal foglyok lábai sárgák, ellenben az öregeké kékesszürke ; e mellett ez tJtóbbiak esőre fehér és szemük körül vörös gyürü látható. Nyelvszeletek. Szép piros páczolt nyelvszeletekre keni.ink Judmájból készitett hideg su.uce-t (a sült májat áttörjük, füszerezzük és kevés sürü tejföllel és ó-borral elkeverjük, hogy kenhető legyen) és az igy késsel bekent nyelvszeleteket hidegre teszszük. Vajon zöldséget, hagymát , borsot, kakukfüvet, czitromhéját hal ványra pirit unk, meglisztezzük, jó levessel vagy huskivonattal, félig pedig fehér borral fölereszt j ük, fino.mra vágott zöld petrezselyemmel vagy csiperkével és szarvasgombával füszerezzük és ha kihült, lezsirozzuk s a szeleteket ezzel behuzzuk, szarvasgombaszeletkékkel feldíszítjük és egy kis higított Liebig-féle huski\onattal leesepegtetjük. Aszpikkal köritve tálaljuk. Leveshust izletesen elkésziteni. A marhahust egy ór:íval a táJa.Jás elött kiveszszük a levesből és kisebb darabokra· vágjuk. Azután egy lábasban kevés zsírban vöröshagymát, paprikát és apróra vagdalt szalonnát piritunk és ha a hagyma szép barna, a hust hozzáadjuk és kevés lével tálalásig pároljuk. Rizsz el vagy burgonyával körözve kitünö. Alma sodóval. Két nagy almát megsütünk. Vigyázva meghámozzuk és kiveszszük a csutkáját. :Móly tányérba teszszük. Két tojássárgáját jól elverünl~, hozzáöntünk egy pohár tejszínt és üstben folyton verjük a habverövei a tiizön, mig felforr. Ha levettük a tiizröl, még verjük hogy ös ze ne menjen. Sacharinnal megédesitjiik, ráöntjük az almára és pár perezre a sütöbe teszszük, mig megkeményedik a sodó. Hidegen és melegen is jó.

Betyárpecsenye. (Ez hidegen is jó.) A fehér pecsenyét megsózzuk, miután megveregettük jól. Azután fokhagymával megtüzdelji.ik és zsírban fedő alatt h árom óra hosszat pároljuk, kevés vizet is öntve reá, hogy oda ne égjen. Mikor egészen puha lett, a fedő t levéve róla., a levét rá hagyj uk s~lni és forgatjuk él. hust, hogy mindenütt szép pirosra legyen sütve. lelegen vagy hielegen t' lal juk.

A méhes helyele felállitása. Uj méhes l6tesitésénél arra kell törekedni, hogy az mü1denben megfelelő , a méhck élctére a l egkedvezöbb legyen. Igy tehet jük azt egyszersmind a legjövedelmezőbbé is. A méhest ugy kell elhelyezni, hogy elejével délkeleti irányban legyen, mert igy már kora reggel éri a napfény és védve van a forróságt61, amennyiben a déli órák árnyékot nyujt.ann.k. A forrósá.gtól védik a méhest a fák is, de itt ügyelj ünk arra,, hogy azért azok ahhoz közel ne essenek, hogy a szabad levegőt el ne vegyék és a röpjükat el ne tttkarják. Az ültetett fák mézelők legyenek. A mennyire ügyelni kell a méhes előiti s::u n:l le'Vcgöre, épp ugy védeni kell a hátfalat a hideg szelektől. A méhes hátulját teh:it védőfallal vagy ös,·énynyel kell körülvenni. A méhes elötti térség ne legyen gazos, hanem vagy simára tarolt vagy kavicsos. A méhek nem szeretik a hiborgatást, épületübt mozgatnibolygatni nem szabad, az tehát szilárd legyen és e ·eszszcl ellátott, hogy c::;özések alkalmával a tetöröllecsorgó viz a méhe:k közt zavart ne okozzon, hanem onnan levezethető legyen. Köszvényes galambok. A rossz galambház, a léghuzamos padlás köszvény terjesztője ; m ly sok esetben repülési képességéli veszi el a galambnak. A. bctegseg ugy keletkezik, hogy a hosszas repülésben á.tm lrgcdétt s kifáradt galamb a léghuzamos p·1 dlásra \-agy egyéb lakába megy, itt áthül s azáltal cl' ·esz i szárnyu i használhatóságát. A köszvénybc eset _ · Iambot bajából kigyógyítani, sajnos, ma még L 0 .u.' igen sikerül, ezért loghelycsebb szenvedéseitöl megváltani. Ha azonban mrgölni nem akarjuk, ugy az állatnak n6mi hasznút vehetjük a keltetósnél, mcrt a köszvény a galamb egészsegét egyébként nem támadja meg. A sziámi fáczán. A sziámi fáczán rendkivül könnyen tenyészthető há:~ilag is. Természetes, hogy a ki otthon ficzánt a..ko.r tenyészteni, annak előbb megfelelő nagyságu voliért kell csináltatnia, minél több és mentöl sürübb bokorülteté scl, a mi feltétlenül szüksége::; a sikeres tenyósztéshez. A sziámi fá.czánt is veliérben kell tenyészteni. Ez a fá.czánfaj meglehetősen edzett, a l)ideget jól birja, csupá n a nedvcsségtől kell óvni. Eleinte, rnint minden fajrokona, ö is bizalmatlan és félénk, k6söbb azonban hozzá.'5zokik a gondozójához és teljesen megszelidüL A fődolog, hegy nem szabad megijeszteni. Ezért minclig fütyörészve, énekelve vagy hangosan beszélg tvc kell voliérhez közeliteni, hogy a fácz{mok figyelmessé legyenek s a hirtelen megjelenéstől meg ne riadjanak. A vollérben nevelt sziámi fáczá.nt szaporább tojúsra is lehet kényszeriteni, ugy hegy a fészkébőlnapon ként elcsenünk egy-egy tojást. Vigyáznunk kell azonban, hogy a fészekben lega1ább 4--5 tojás maradjon, mert különben a fáczán észreveszi, hogy megbolygattuk a f0szkét és nem tojik többet, sőt még a fészkét i' elhagyja. Tul~ágba vinni a tojásszaporitást természetesen nem szo.bad, rucrt ez a következő évi tenyészt6sre káros . Kellő ellátás mellett a sziá.mi fáczán 25-30 tojást is tojilc ilyen módon, az a tenyésztő azonban, ki észszerüen vezeti baronúi-gazdo..ságát, megelégszik 12-15 tojással is, mit magával a fáczántyukkal költet ki. A fáczán különben is jobb anya, nünt a tyJ.k. A hangyatojást nem eszi el kicsinyei elöl é.:; 1éltő gonddal óvja öket, akárcsak a pulyka. Ha fáczá,. nokat tartunk, nagyon ajánlatos sziámi fác;r.ánt nevelni, mert ez dusan kamatoztatja a ráfordított pénzt és fáradságot.

Szabályozhatn an!Jolzefir

INGBLOUZOK drb 3 frt.

MeGlia batlazt blouzok 3 frt·t61 feljebb, Calpka és oelyem blouzok 6rióel váluztékban. Pongyolllk, alja~ mér 6k 2122 azerlnt.

FALUDI LÁSZLÓ Bpest, Andrassy-ut 48/u., VIdékre divatlap Ingyen!

4.0

A Z tT JSA. G ••

Uzanefak. ( Kézirai<Jkat nem adunk viuza.) Fel:eú.. Megadott cziméro levélben válMzolunk. ll<mhz. Kivánsága. szerint utnna. jártunk választ -.onba.n C3lik néhány nap mulva bpuok és akkor azt le.-élben fogjuk közölni Erdel:~. l. Kozmeti.ka. rovatunk vezctójénél, VI. ker., Fc~e_rdósor l. 2. ~nyomot nem hagy maga. után. 3. Hctx.oznapokon delután 2-4 óra. kiizt. 4. Az n gyrélizt az egyéni érzékenységtól és a szint<íl függ. Elófizdó, Mulcolcz. Tes.'!ék: elolvasni mai számunk Kozmetika.-rova.tá.t, ott megtalálja. részleteeen leírva.. Egy hú ol008Ó. Le-gjobb volna. ha. személresen hozzáford~ mcrt az ilyen dologról vizsgálat ntÜkül határozott veleményt nem lehet nyilvánitani Tessék cloh·asni az tÉrd:.kl~ó..nck küld?.tt üzenetünk l. és 3. pontját. A szemolesot nagyon k<:nnyen el lehet elektrolyzisscl tá>olitani. - •. Kan ~- -~cm lehet. Te~ k on-o á-rnl macri.t alaposan me~viz.sgáltntni és annak tanác.-át mezio...,adni. .lindcn esetre komoly dolop-, a mclyct elhnnyngolni semmi · o m sz: bad. A levelében m f,:nen:zett or -Od kil"á16nn képzett, komoly tudós szakember n kiben tdje.scn mcgbizh tik. ' Lili!-:e: clófizeJ:S huga. l. ~ 3ék n ponta többi;zör tp ;;m 1 • l_lo t; VI.ZZCI és tc a lefckvc- elótt me!cg>iz . kclo~ván bórax: zappa~l. Á 6U1ppanh bot hagyja. I':l)t.a nehány percng, nzut;m moss:J. Ic langyo dzz l u _ánna al~ott vízzel, ~é ül pedig dörzsölje b'e feb~>ri ó: r;.;onykremmel. N gyon hel~cscn tenn~ ez~.:nkh-ül ha nar~n~ Yi,bráC"".lÍŐS • ID!lSSil~et és másodnDponta ~rCZ· gózolg.: \t:gcme ' uu.z- ppcl. >agy a kövclkczőképpcn : :D k c-gy nagyobb >used' n v fenekére egy izzó 'asdar _bot hel~·ezni · .•töl az" edényt le iouogó forró nzz l. Ha)t Í<'J ·t z cdénv fölé é- taknr Llc n f j~ ( az n;:.'t egy ' !lg kendó•cl. Qőzölé ~O pcrczt;: n. n. mely idó al tt a forróvi7: t k~t-luírom57~r kell felúissiteni. Aiknlomt.or Uál"l'ony-nrczport. 2. Bórhámluz l. 3. Végleg en csn is elektrolyzis ECgélyé\'C.l leh_ .. 4. E z nyu od n hozzáfordulhat levélben IS, ~d~ B lc:m gyohb l::' 7.5éggel >ál zol. Tes; k !ol~tiSIU az t...:.rdeklődőt-nek küldött üzenetünk l. pontját. - cm k ll melJékclni. K . B. H a leY<'Iet megkapta volna >álru;zolt volna. -"em ~ ll díj zni, l hetólcg azonnal rúlru ~ol legnaeyobb ke zs l mindenkin k. a ki k · rd · t intéz hozzá. Oh-a cl z ÉrJc.klódó nf'k kü!dött üzenetünk clsó pontját. . • . JI. 2i::!5. rssék pontol czimH ezen jeli..,.éjérc hn a.tkoz•a .Kozw tika-ro tunk \"CZt'tőj · n!'k (VI. ker. Fe Ó· rdó r l ) mt>girr>J, m:~jd 6 le~élben fo" r· -z let ~ al zolni.

együtt. Önnek nem is járt volna. különben felelet, mert név és előfizetési szám nélkül érkezett levele. G. l. Pozsony. A jegcski\é egyszeru .k:ivéfagyla.lt, melyet. poharokba elo::ztva, vaniliás tejszínhabbal befödnek. K · véiagylalt-rcczep:et közlünk. K. Lipótné, Ugoc;;rz. A zöld dió befőzé.>t közöljük ; a többit ma.jd npródonként. Ággle!Jé7 y. l. Szüks1:•gtelen teljesen megáztatni a. f..:jós libab Diana-só·borszesz;bcn, elcgcndó, ho. erősen mn -sziroztutja a t t ezen kitünő hiisitó-s7.crrd, a mi ?- kl.'l!en:e· .í~itó érd.sen kivül alaposan kigyógyítja az 1deges lahfa]asból. 2. Á Di nu-sósborszsez tudm levő l eg olyan h.:ri.szer, mit ugysz6l>án mindcn betegség gyógyi. -~ ál bá ran hnEmálhatunk. igy te."i'ék a fej bőrt is beken:.i naponként Dia.na.-"ósbor.>zeszszel, ez a kor pakéJ?zócib;t meggátolja, va.la.mint B hajhullást is megszünteh. 3. SzunyogC!<ipéseket ezzel kell bcdörzsölni, azaz a. fedetlen testr~kct: nyakat, karokat stb. séta előtt lcmo,ni. Ét~, BUtla.put. Ha eddig nem volt sz;eplós az arczbőre, mmdenesetre el lehet ké.,zülre arra, hogy az erós n.rári nnp;ugarak - különösen merr, mint írja, rendkivül Yckony és finom az arczbőre - kicsalj:í.k nz ön arczára. is a szcplóket, t • ék tehát idejében vO:·dekczn.i ez ellen, vagy· Dian -szappannal mcs kouni, s Diaua-krtmmel I.Jckcnni az arczot. ELen ·zcpló llcni szcrdrct nyugodtan ajánljuk, mcrt teljt-sen ártalmatlanok.

k. Bn.logh Anna r . k ., K ubn Géza r. k. Caászá.r Qjuilla r. k., Ország Antal r . k. K aen Róza r. k . Jankai Sándor ev. ref. igló ~Hria r . k., Sebestyén Kálmán ev. ref. Dattler J usztina. r . k., F or Zsigmond izr. Neumnl!.D Julia izr., Farkas ls ,·n ág. e>. Gw.li Éva r. k., Kraus; Dezsó izr. R ottherger Gizella izr .. Iüszap János ev. ro•. Szalay Rozália. r. k., Á.rmi Jcnö r. k. ubák :Mária r: k., Wilezek Rudolf izr . ...,:.:hlesinrrcr Etelkn. izr. Schiller Janos r . k . PliÍ.Dich Erz.:.ébet ág. e~ .. Feer Gyula. 6"\'". rof. Csernusz Rozália. r. k. , Klcmen Béh r . k. Horváth Éva ev. ref., Gvokai Jó~ef r. k. Glosz Rozália r . k.

A TAL lousok és SPI-ZEK Kigyó-utcza 5. Klotild-palota. pongyolák Óri si r.ílaszték. - Olcso ra!L n lzt R endkivül e lönyöa árakb en ornez yu , L, . -kex!y~- hosszuk ez!yük selyem UK a CS • spec%•a "• c ' V "'' . 5 r-•ot ld·P"Iota. 1

és CZP. rnakeztyii k ,._< l$. l ·• ru gyo-u. • "n ' lz- lgen szépkivi telocn

secsemo-lielengyen és nsgy v á i<>.SZ .Ck• .. nél IV. ker., ban jutányoe •rak t~...glan" maiiatt kap hat6k: ~

é ' éti-'u. 19 . Kccs e m

ez .. .

egés zségesek és t ermészetalkot ot t a.lakjukb:1.n maradnek &

"Chas lia"-sandalokban eláru 3it is

IV., l oberezegi uth-. szillitó és or to.t?éd czipészmes1;cr BudapoEt, IV. ker., Ko ssuth Lajos-utcza

4.1

roguériab

(m lndennomu vetyi Al-uk)

•, 1etbizt OSl as, zas landók n

~ L

plpare-cz ik kok

Muzeum. körut 1 · ---

til%· is betilreses bi:tosltaSOkal. Triesti alt. b i%105110 . wsaság.

(Asalcuruloni Ga11erall.) Budapest. V., Dorottya-utcza IO.

je~yzéke.

WIRTH JANOS ÉS FIAl

E héten nz anyakönyn hivatnlokba n a kö etkczó történtek :

kihirdct~k

IV., Városhaz-utcza 3-5.

BU D AF ~ ST R ak6cz ·.u 9. :..,t trUil kitUnleiYe.

htm•.. •• :on· e n gor 'lzn KERESZTÉLY &ora-term6ben

vbirolha 6 a b 6ro hetiSk a lesnolidabban

• ·• r. • CZI·kOrut ~J. sz am

AZ UJSÁG

Vasárnap, julius 5.

Gyávasáo-e az öngyilkosság? -

Befejez ő

közlemény. -

A legtöbb ember, ha egy-egy nehéz kérdés megoldására törekszik : önmagából indul ki, a saját zubjektiv érzé eit, gondolatait vi zi segítségül arra, hogy a sok oldalról megvilágitott témát leghelyesebb nézőpontból szemlélhcsse. Az öngyilkosságban rejlő gyávaságról vagy heroizmusról - mint olva óink hozzászólásából kitetszik - nagyon különbözők a vélemények. A sok egybevetett válaszból azt a képet alkottuk meg mégis , hogy a több ég csak az esetben tartja gyávaságnak az ön gyilkosságot, ha az a sorsnak olyan c apása alatt történik, a melyeket erő szivvel, ok akarattal, bár nehéz küzdéssel, de el tud viselni az emberi lélek. Ha szerelem, szerencsétlenség, a szegény ég, bec telenség vagy a nyomor félelme okából követik el. Ellenben hő iességnek vélik, nemes ön feláldozásnak tartják, - hogy egyik olvasónk szavaival éljek - »ha az élet tökélete~ szen'tete mellett halunk meg valakiért vagy valamiért «. V an sok figyelemre méltó a bozzlli: zálások között. A ki azt irja : az öngyilko ág erkölc.,i gyávasácrgal páro ult. fizikai bátorság, - nu.gy igaz ágot állitott . %>pen ugy az i. , a ki azt véti, hogy az öngyilkosok beteg, gyönge lelkű emberek, a kik eh·e zte ték mi.nden reményüket, mert az egészséges lelkű ernher oba e fogy ki a reménységből . . . l\fcnnyi ő igazság \an e két erőtelje állitásban! Talán egyetlen vála z sem közeli tette meg ugy a valóságot, mint ez a kettő a mely k egyike se teória c-upán, hanem az

ó róz á

•

l\lidön csókolja p rzsclőn a földet Fonnyasztó nyári lehelet, Eg_ k ' n~és bánt : ~·om nélkül hova lesznek \. hulló rózsalevelek ? ~1illjónyi szirmát a szél merre hordja, Hogy észrevétlen tünnek cl. · Tán sz 11ők zárnyán míg c eng Yíg madárdal, Lebegnek a kék ürbe fel ?

Halom ba gyű j ti a sok rózsaszirmot Az égben az angyalsereg Es onnan mindcn gyem1ek bölcsejébe A földre egy-egy szál pereg ? Vagy tán a szél azok sirjára hordja A rózsit könnyes éjj len r ik ked\·esüktöl cl odorva mcssze Pihennek tá 'ol, névtelen ? ag r himporuk, lopóz\-a a szi\·ekbc, Fakaszt 'd s-csodás me ét S a bűvös álomportul itta uh·a l\Icglátja ked\·cs kedve ét ? - -

Rózsák fakadnak róz ák hef\•adoznak bántja le kemet : Hová lesztek ti hulló rózsaszirmok, Ha r a nyári lehelet ?

S egy kérd

Feleki Sándor.

élet sok és mély igazságának meglátott vagy megsejtett valósága. Azonban akár a vallás korlátaihoz támaszkodj unk, akár a társadalom vagy önmagunk alkott a t örvények szerint itélkezzünk, egy bizonyos : a kérdés teljesen tisztázva nem le z talán soha se. A vallás ugyan ki mondja rá a bünt, de nagyon kcve en vannak, a kik a mikor heroizmust vélnek az öngyilkosságban : egyetértsenek a vallás kérlelhete len szigorával. S a mikor valaki egy-egy zá zló dic ő égéért ezrek megmentéséért oda adja. önön életét : a vallás elitélő szava is' irgalmas csöndre, imádságra változik. Bizonyos, hogy sok esetben nem lehet megtagadni e cselekedettől a hősiességet ; de sohasem hősiess ég akkor, ha önmagunk szeretetéből dobj uk el magunktól az életet. A ki c aládjának bec ületét menti meg e c elekedetével, a ki azokért hoz vele engesztelő áldozatot, a kik ellen élete többé jó\á nem tehető könnyelműségével vétkezett: meg tudnák-e tagadni attól a részvétet s memök-e mondani: gyáván cselekedett 1 Az olyan, a ki nevére, a mit fiai is viselnek, gyalázatot hozott, a ki t udja, mert százszor megbotlott gyönge lelkével erőt.len akarat úval a jó felé vezető uton, hogy előtte csak lejtő és züllés állhat : va.j jon gyáván c elekedett-c, mikor energiájának utolsó zikráját arra használta, hogy önmaga ellen emelje fegyverét ~ Az ilyen ember a gyávaságot akkor követte el, mikor idegen pénzhez nyult, mikor a \áltót hamisította, mikor szenvedélyének áldozva elfeledkezett reá támaszkodó családjáról. Hogy a börtön és a züllés elöl aztán vérével jelzett uton ment a halálba : az a gyönge, minden erejét, akaratát , becsület ·t és remén ségét vesztett lelkének már sak az engesztelő áldozata volt ... Az utoljára fellobbant bec~ületérzés kénv-

Látoaatás. Irta Lónyay Sándorné. Szentgyörgyi Elemér magára maradt. Fel-vette a Hohénlobe-féle könyvet az irá ztalról és lapozgatni kezdett benne . Semmit sem szeretett annyira, mint ezeket a c endes alkonyati órákat, mikor itt, künt, városiig ti lakásána.k nag üvegtábláin bepiro lanak az ég alján ké ~ edelme kedö felle gek, mel eket a nap királyi vére fest biborzinüekké. Beljebb a szobában a legkülönbö~óbb tárgyak álltak bizarr ö zevis zaságban, a szenvedélyes gyüjtö gondos és zerete teljes elrendezé ében, a mely a rendetlenségnek c ak lát zat9.val bir, de a való ágban c odás harmóniát alkot. A cyclamenszemü apró Tanagrafigurák antik velenezei tükrökben nézegetik magukat. A récri elefánto on -madonnák gyöng ·d profilját halavány libertyselyem drapériák emelték ki. A kandalló fölött Gio\anni-Robbia Remény <<-ének pomp · reprodukcziója ék kcdett. Az egyik falat nagJ fiórenczi tilusu könyvtár tartotta elfoglalv ' a könY'ek vörÖ' • marokin-kö, ~ e m leg tónust adot az gé$Z .. zobának. _Iindenütt, a hová nézett az ember, az a zon.· remini zczencziája élt. Luini Botticelli, Philippino Lippi gyeng d női f jeinek, Gr naway Katalin bájo:- gyermekkepeinek m 'sola ta i. Egy m •rvány medaillonban pe:lig u Muniato c odá.ja, Ro seilino züz-e

szeritö hatása alatt eldördült fegyver , ha megváltó halált hoz : az se nem hősi tett, se nem gyávaság, csak emberi, szomoru, helyes megoldása az olyan tragédiáknak, a melyoknek ez a cselekedet már csak a befejező pontja. fás felfogás szerint vélekednek azok, a kik hisznek a másvilági életben és annak fájdalomdijában. Szerintük - igen logikusan - őrület az, ha valaki ideig való szenvedés helyett egy örökké tartó élet vezeklését választja. A ki azért dobja el a tudott földi nyomoruságot, hogy egy ismeretlen, de hitében bizonyosságként élő földöntuli szenvedést rójjon rá érte a fölötte itélö Hatalmasság. Itt nincs ellentmondás . Mint a hogy a hit fölött vitatkozni nem is szabad. E feltétlenül tiszteletre méltó vélekedés álljon tehát egészen külön. Egy bizonyos. S ez az, hogy az öngyilkoság a teljesen reményüket vesztett, boldogtalan, kétségbeesett emberek leszámolása az élettel. Meghalni mindenképpen nehéz ; de önkezével vetni véget az életnek, ahhoz annyi keserűség kell, hog,y minden édességnek még az cmlékét is át kell hogy itassa. A mi értékes, becses előttünk, azt cl nem dobjuk. Csak a mi czéltalan , a mi nyüg, teher, a mitöl szabadulni jó. Akár önmagunknak, akár ha másoknak is. A ki tehát mégis az élet tökéletes Ezeretetc mellett bal meg : az mások miatt c elekszik igy. Annak cselekedete gyávaság ammiképpen sem lehet. Az olyan önzetlenség, a mely heroizmusnak is mondhat6. Végeredményben pedig - a beérkezett váJaszok álláspontját is tekintetbe véve arra a kérdé re hogy gyáva.'lág-e az öngyilkoság: a legmegfelelöbb vélekedés az, a mit az az olvasónk felelt, a ki azt állította, hogy »fizikailag bátorsúg ugyan, de különben eri tcni ti zta ágában. Egy mru ik falon bársony drapériák ' faragot t állványok között, melyeken Clodion, Hondon-csoportok álltak, egy hires festö müve, egy modern felfogással festett gyönyörü női akt, melyet a lemenő nap c ~ odálato dicsfénynyel vett körül. l\Iintha ecset helyett liliomszirommal lenne festve, olyan gyengéd és mégis olyan igaz a képen a bus. S valósággal mintegy az élet reliefjét viselte magán. zentgyörgyi Elemér az órájára tekintett. Azon gondolkodott, hogy fel kellene néznie a klubba. De lustasága erősebb volt, mint kötelességérzete s már éppen visszaült helyére, midön könnyü lépések nesze hallatszott az ajtó előtt. - Erre 1 kérdezte a Doroszlayné hangja, midón az inas ajtót nyitott elöttA. zentgyörgyi örömteljes meglepetéssel sietett elé. Fele ége ö zes barátnői között E lla v<>lt előtte a legszimpátiku abb. - :\Iaga az ~ - kérdezte felesleges szó.. zaporit' al, elvette kezéböl a keskenyre ·· zesodort e ernynjét. Azután egy fauteuilt tett számára a kandalló elé. - A fele ége nincs itthon? .1: Tine . De mindjárt jön. Csak az anyjához men át néhány pillanatra. Az as zooy egy torkos kis leány bájos és fél. zeg mozdulatá.-val nyult a czigarettás doboz ut ' n. Egymásra tette a lábait, szaknyáját lehuzta a. czipóje hegyére s aztán hanyagul

AZ lJJSÁG

kölcsi gyávaság<<. A fent emlitett önzetlen okokat bele nem számitva - életre képteJen gyöngeség. Kétségtelenül azonban csak abban az esciben gyávaság, ha valaki olyan kötelességek elöl tér ki általa, a melyek megoldásá'boz meg van benne az erő és képesség. De a munka és a küzdés helyett- amelylyel pedig családjáért volna köteles - a fizikai bátorságg~! megszerezhotö halálnak nyugalmát váhsztJa. Az öngyilkosok közill csalc ezek szalgáltak rá, hogy a gyáva szóval illettessenek. Dehát mi, az élet örömei vagy szomoruságl}i közepett álló emberek, merjünk-e ítélkezni azok fölött, a kik, ki tudja milyen rettenetes ár~m jutottak önakaratukból odáig, a hová mi - ha csak egy szikra kis reménység él bennünk - még gondolni is csak félve merünk ~ ...

l ök vilája. ( Rektornők a berlini iskoláknál.) Berlin városa iskolai dcputácziója oly elhatározásra jutott, mcly a nömozgalom őszinte barátjai körében nagy örömet okoza.nd. Egy tanítónő vetette föl a kérd&;t : engedtessék meg a nőknek a, községi iskolák rektori, azaz igazgatói állásainak elfoglalása . Az iskolai deputáczió alapos megfontolás után kimondta elvileg, hogy a férfirektorokkal egyformán képesitett uök igenis pályázhatnak az elemi községi i3kolák rektori á.llásaira. A deputáczió ennyi vel nem érte be, hanem azonna l a tartományi tankerületi ez kérvényt intéZ~"'tt, a mclyben kérelmezi az engedélyt, hogy ezentul nők is jelentkezhessenek a középiskolai és rektori vizsgákra. Ha a válasz tagadó is lenne most első ízben, nem tagadható, hogy a kollégium helyes uton járt, a midön a ruozgalmat meginditotta., mcrt már l\ émetországban is előállt egy mgyon érczhető tanítóhiány az elemi és községi i:;kdáknál s igy hova-tovább a tanitónőkröl jobban kell gondoskodni, mert különben majd ök is hátat forditanak e pályának, ami a serdülő Németor"zág nagy kárára volna. (A

legelső

angol feminish.)

Eddig a feminista kérdés kutatói azt hitték, hogy Angliában :\frs. \Yoolstonecraft >>Yindication of the right., of Woman<• czimü köny-.-é,cl \Olt

jLe t ...

az első, a ki feministáskodott és a nők számára nyok a várost a rablók elöl. A hazatérő férfiak követelte a teljes egyenjogusitást, 1792-ben. :Most elismerésük jeléül az asszonyoknak örök időkre felfcdezték, hogy Mrs. W oolstonecraft előtt jó megengedték, hogy minden három évb~n egyszer idővel a gloucestcri dékán irt egy könyvet >)Rights of Great Britain asserted<< ezimen, a melyben az ök legyenek az urak a korcsmában és a férfiaknak általános választójog ellen sikra száll, azzal az aznap ott hatalmuk ne legyen. Nordhastedt becstt. indokolással, hogy ha mindenkinek megadnák letére legyen mondva, hogy ezen ünnepély mindenazt, a nökre is ki kellene terjeszteni. Cart,night kor a legnagyobb rendben folyik le és nagy kedéőrnagy erre~a könyvre irt egy dörgedelmes választ, a melyben az asszonyokat. a dékánnal szemben lyesség közepette. megvédi, azzal az okoskodással, hogy az asszo· o l!I,~ntáünt bérmentve küld l .. gu;l~tbb dtv~tn o ~ nyok sokkal okosabbak, mintsem hogy oly valar!OI RUHAKEL ~KBÖL. mirc aspirálnának, a mitöl ugy a szentirás, mint , o angol O!flfir, delén, vászon, batiszt &3 kartonokból o ,; a természet és az angol alkotmány eltiltják öket. GF.It~ TE~TVF:!l ~:u: na;:;~· ára!Hha GY5UÖTT, 1620 Az asszonyok tudják - CartWl·ight szerint hogy a politikábS~.n csak nevetségesek lehetnének és nagyon jól ismPrik hatalmuk istenszabta batáraikat és eszük ágában sincsen ezt a jogot ma· guknak követelni. Szegény Cn.rtwright őrnagy, ha most feltámadhatna sírjából, vajjon milyen paragrafustolvasna az angol nök fejére·? Es nem-e jutna zavarba, ha a bősz, egyetemet végzett suffragette-ek számon kérnék tőle a biblia azon paragrafusát, a melyben maga az Isten tiltakozik (Folytatás.) a nők választói joga ellen? ... Szegény Cartwright, a ki 1776-ban beszélt és biztos volt benne, hogy Római régiségek. örökké érvényes igazságokat mondott, miként Római ré(Ji,"rgc~. Talán elfcgadhatjuk prinhatna rá a jelenlegi ostromállapot? ezipiumként, hogy .ulajdonképpeni római müvé(Furcsa ünnepélY:) szet nincc::en. Az a nép, a. mely késöbb arra volt Slezwig-Holstcin Nordhastedt városában min- hivatva, hogy ura l gyen a nl:ignak, kc:-..detben teldon birom esztendőben tartják meg az >)asszony- je en egysL.erü -volt, ~rkölc;;ei~t:l és szol;:ásaiban. ::\Iikor pedig a köztárs<,súgi intézmények alatt a sör<< ünncpélyét. Ezen a napon a férfiaknak a nemzet fejlódni kezdett, akl;:;:::· :::em a római polkorcsmába-ti szavuk nincsen, csakis az asszonyok gárok mozditották ~lö a haladást, hanem az uralkodnak ottan és ezt. az által jelképezik a etruszkok, a kiket a sors erős intclJigcncziáva.l álkorcsmák, hogy a nagy ivótermükben a menye- dott meg, clte1'intve attól a sok szóptöl is, a mit zeten felakasztanak egy óriási papucsot, a nöi a görögökkel való folytonos éri r: l ke zé· révén eltahatalom jel vény ét. Ezen ünnepély eredete ősrégi nultak. A templomokat ékc-itö első plasz.tikai munkákat mind ök készítették. időkből ered s keletkezésének ez a története. A második pun háboru vége felé, mikor a A szomszédos Riesenwohld községben hatalmas rómaiak békét és szövctséget kötöttok Görögrablób<1nda lakott és pusztította a környéket.. országgal be:mük is kezdett megszületni az igazi Egyszer, a midön Nordhastedt férfiai mind el- müvészet szerotetc : ~Iareellu.: Claudius Syracusa mentek hazulról, a rablók a városba betörtek és beV"étcle uUJ. az eh ö görö' munkákból hozott magá'"al, hogy \ dük a Cu.pitóliumot éker;itse. azt ki akarták fosztani, ezerenesétlenségükrc a Hasonlóképpen járt Capua i::; : n ü v' zi maraddéli időt választották erre, a midön az asszonyok ványai az örök város ...-agyonát g ·arapitották. mind ebédet főztek. Az asszonyok, Inidön a rabló- A görög i·teneknek a római birodalom számára kat észrevették, fölkapták a forró kásával telt V"aló »átdolgozása« és adoptálása is jobban ö.. ze· fazekaikat és a íözöknnákt yévén még fegy,·erül, kötő w a két biroda~mat ;: neme ak a b:ílránvokat hozattik Hellénből, hanem a müvészeket is, azzal csapták a forró kását a hivatlan vendégekre, a kik benépesitc·ni cegitették a templomokat halla mi elöl azok hirtelen kereket oldottak és haza. g:!tag szobrokLal. futottak. Igy mentctték meg a nordktstedti aof>ZO· "\ t.~ih-áuos épiiletd:rc halmozott rryönyörii

A férfi b: mulva néz r á. Ily nnek még obasem láttn, bár már zokva volt a I oro.-zl y Ella z z 'lyc és változó h ngul t ihoz. Hiz n számt Inn. zor találkoztak már a fel.:>"égc 'ntim ki:, kék boudoirjában.

awamrtacz

hátradölt a helyén. Füstkarikákat akart csinálni, dc ez nem sikerült nelci. Közben keztyüs kezével el-elüzte a kék füstöt az arcza elöl. - ~illyen kedves itt magánál minden mondta aztán, körüln(·zve, mintha először volna itt. Xálam nem hallani m{t. t az ablakok alatt, mint a villamosok éles c:engeté. i-t, ne-m látni mú.st, mint teherhordó szekereket. Siető:, lármá , tülekedő, lökdösődő éhes embereket. Ah, ezek alatt a hosszu perczek alatt, mikor a.z árnyak gyözedclme5kednek a vilógos~ág brutnlitisa fölött, szeretnék egy zcr igazfiu élni ... -· Szeretne '? 2\liért mondja igy? Hiszen most is ól. Az w zony megrázza a fejét. - Élet ez ? - mondja szomoruan. - 2\Iiért?- kérdi cozentgyörgyi.- A futó percz va ráz. a nem elég a lelkének? - A'?t kérdi miért? Ű:-.zinte legyek magához? .. Tngyof l"Zipp'l.nt czigarettájából, majd banyarrul folytatja : - Miért is ne lennék az ? T. Ján ön meg· érti, hogy zeknek az alkonyati óráknak d arm ja c ak ben öbbé te ·zi bennem azt a vágyat, hogy megtaláljam az , a kire várok ... Talán ön megérti, hogy ezek az órák öröm hl"l)'" tt csak bánatot hoznak reám, így, a mint mo t van. )lc:rt velük j:ír az a megismeré;;, hogy i mét ba ztalanul éltem át egy napo , Jusz ujre. nem jött cl az, a kit lelkem rueg-

Vasárnap, jnlins 5.

- :f;s a férje ? - kérdezi tőle tétovázYa, mert fél, hogy elriasztja a kérdésével. - A férjem? Az asszony vállat von. - Ű pontos hivatalnok, tántoríthatatlanul erős karakter és kitünő számitó . Többet igazán nem tudok róla. Különben oly idegen nekem, mint ... mint - például ön. Csend. A czifra, fehér sévresi óra félhatot üt. Az asszony eldobjA. czigarettáját s feje rucgé teszi a két karját. - Ah, - kezdi ujból - ilyenkor Pgv szeretctt lény karjába ölthetni karomat , felmenni együtt a nap i>zivébo ! A nap aranyába ! l1z alkonyati ég tüzébe, a fenyők biborszinben 'gö régióiba . . . .Magasra . . . oly széditö magasságokba, a honnan nom kellene többé tu· domást venni a tömegrőL Ah, én gyülölöm a tömeget! - :f;s a választottja ~ Találkozott már vele? - kérdezi a férfi, a ki nom akarja elejteni ezt a témát . Az a. szony habozik egy pillanatig, aztán halkan fel l : Soha. ha megtalálná ~ Az nagy baj lenne mind a kettönkre nézve. ~Iert én odadobnék érette mindent, elhagynék érette mindenkit, s követném viharba, vé, zbe ... Felmennénk ketten a fellegek közé . . . Oda, a hová nem követhetne bennünkc·t a tömeg. - A tömeg! De miért ez a nagy ellen-zenv inínta ? - ......em tudom. Öo:ztöm;zerüleg irtózom minden durvaságtóL Gyülölöm a mobot, a mcly ugy hnlad át az életen, hogy nem i ·mcri íel a termé-zet magaszto":ág:it 8zép:·érrét é· harmóniáját ! A illiudennapi anyagias~ággal

•unm.-mr

való elkt:>rii.lb.etetlcn kentaktus l"zintc beteggé tes.... S'Jl"'zcr azt h:l~rdem önmagarutól, hugy nem kell-e létezni két kütön eJLhcrléilyuek, két tclje~cn elütö fajnak, a rr.ely épp oly kevés. é van közö.~ségben lelkileg mint a mily n ngy a ha o nl ó<~ 1-ü:;:ött ük tc-tilcg. l\Iert ne:n birom clfogadhatór!~k ta,ln\ni azt az állítást, hngy ezcJ· a gépies munk:ít~ V"égzö v:th· kiJ::, a kil'-!1ek ~,. tlen am]_~icziójuk a 1 ··1 ennnpi J-cn:-ér ;·!:iket l~iclégi :-:ivúr ~orsnk, azonol'ak leg--cnek velc'11 é-; azoklml. a kiket nagyra breJ\ilöl-. "Cgy-e hegy nem.~ l gy-c hogy ezek c. nk dc éL. hrd{.latok. mint Boy, a maga l:ut yája, it me ll et tem. V n g~' miat a tchf-n, a mcly béké:-en é. gondtalu.nnl legclé:>zik a mezön , nem is sej, \C a Yágóhid létczé~é~ ! ' c"ak annYi bem ük az ·· ... ztön mint eze l·!.> n. ' g~· al:íi1 n..:l • u:: ég k('n ebb ... ••lély l' lt'l:zetet ,·ct . A fcrfi közbe al-art zál ni, de az :o. ~on-y intett kezével s ujra kezdte: - Pcdirr czc·kc• is férfiaki P!;: és as~zo nyokn, k u 'vczi • s ,l a ·arjál: velünk hitetni, hog~' ·g~·fo T.!IÍk n..,.yunl:. De én akkor ... "ictz'-chéHek, • hakc::-p ren ek, • Iichd!lng€'lónak Mad ~chnak, · e.ncorn~b:. , többi na,.. 'l,ak és magamnak, a ki ókor. ~zeretem é · megérten,, m:" ne·.-ct követelek. "' jnos. h!dom előr a iele'c'ü -e~. A.zr. mond 1 ák: Jól van legyen. ~li. a tömeg. a ~oka ·'(T, a józan nép vagyunk. Az nz elc•n. a m re .·zük."' >g wm, a milycnnek len. i kell crry jó~au államban : - az cg· -z~érr t:k. :f: ti ... ·i ... hi z.terikus a l'zonyok v :rvtok. emmi gyt•b. KeL.ves iráitok ,·ag\' müv' zei tel- 1 di.-r őrültek. Z cniáli: örült k. ha u · t "b zik, de mindene~etre Iri v· tele; lén v k. tehát betegek ! ... - .lcga tuloz. Ella _: mondta a f'rfi, s önkéntelen gyönyü.·kö é l ézettJ a ho~ zu

Vasárnap, julius 5.

AZ 'U'JSA.G

szobrok, a templomok belsejébe rej tett mükincsek aztán megtették a maguk hatását a fej lődő népres beléje szuggerálták a müvészet iránti rajongást. A szép után \'aló Yágy, a fényüzésnek ösztöne lett urrá az emberek lelke fölött. Lépid us, mielőtt konzullett volna, a legelegánsabb házban lakott Rómában. Harmincz év mul'i•a már ugyanez a ház legalább is századr1111gura esett szépségében, a többi ujonan épült húzakhoz viszonyi t va. Ez a szép utáni vágy é törekvés mindaddig megmaradt a rómaiakban, a mig megvolt az az anya-iskola, a hon nan t.isztán nyerték a világosságot. De a milror GörögOJszágot végképp leigázták s római r.abszolgává tették, a mikor a legkisebb görög város is mint kegyet kórte már, hogy népe a latin nyelvet használhassa, akkor minden alattvaló cs k arra törekedet t hogy urának bizelegj en s a kihunyó félben levő hellén dicsőséget nem emelte többé semmiféle zseniális gondolat vagy igyekezet. Erthető ug yebár, mindezt tekintetbe véve, hogy a keramika nagyon másodrangu s2erepet játszott a római birodalomb1111. Azok a görög vá>.ák, amelyeket müvészi képek ékesítettek sa melyeknek formája oly gracziózus volt, nem illettek a római palotákba. Oda márványfalak és mozaik padló, falfestmények, ezüst és arany disztrágyak, ékkövázák kellettek, a melyekböl egy-egy egy vagyont ért. . ~ Mégis, a ritkaság számba menö s a görögök izlésére enilékeztető keramikai produktumok vörös földből készültek Arezzóban és E t ruriiban. Az innen kikerült vázákon Antiochus, Cornelius, Florentinus, Titus Victarianus neveit találjuk Az arezzói vörös földből készült edények különben protiOtipjei annaJr az iránynak, a melyet a rómaiak mindenütt elterjesztettek, a hol uralmat nyertek a városok fölött . Még Francziaországban i tal~lni belőlük. Azonkivül Anzio és Antium tájékán is találni amphorákat, melyek egészen a görög minU k után készültek. De a vaJóban érdekes római plasztikát osak az épületeken kivül és bennük kereshetjük. Mert mindaddig, amig Lunat (Carrara) meg nem szerezte magának a birodalmat,a márvány nagyon ritka és drága volt s addig ennek helyét a keramika termékei pótolták. Ezekből készitették a bas-reliefeket is.

fogsorunk hibátlan, küogástalan legyen. Ámbár tagadhatatlan, hogy a legszebb arczot is elrutithatja a hibá-s fogsor, mig egy .! külö nben nem kifogástalan arcz türhetővé, sőt csínossá válik, ha a fogazat a szépség követelményeinek megfelel. Különösen sokat enyhithet a fogazat a száj és az .ajkak hibás aUratán (tulságos széles ajkak, stb.) és ezeket gyakran szinte elpalástolja, elfeledteti. Mindezekböl világos, hogy esztétikai okokból is arra kdl törekednünk, hogy fogsorunk lehetőleg tökéletes és egészséges legyen. Igen nehéz részleteznünk, hogy miko~ szép a fogaz.at, miután ez tisztán egyéni nézet dolga és igy általánosságban .csak annyit követelhetünk a fognzatt ól, hogy aq rendes, azaz h~zagnélküli , egyenletes és egyszinü legyen. A szi~e vonatkozólag mindjárt itt jegyzem meg, hogy soká azt hitték, hogy csakis a tejfehér fog mondható szépnek, mig ma már a sárgás vagy kékes árnyalatu fogazatban sem találnak eszt.é ikailag kivetni valót. A hibás állásu fogsor gyakran előforduló baj, melyre már fiatal korban tekint ettel kell lennünk, a mikor még itt-ott sikertil k ellő kezelés mellett enyhiteni a rendellenességen , tár a fogorvosi beavatkozás még elÖrC'hn.1rdottnb' kn rban is sikerrel kecsegtet. A fogak nagysá gára sem állit halunk fel általáno~! érvényü szabályt, legfeljebb azt cmlithetjük meg, hogy a tulságosan apró, ugynevezett rizsfog nem éppen a leggyönyörübb, hogy a jobb és bal fogsornak szimmetrikusnak kell lennie, vagyis a megfelelő fogpárok egyenlő alakuak és nagyságuak legyenek, és végül, hogy a felső két metszöfog meglebetösen széles és csak igen csekély mártékben reczézett legyen. A szinárnyalatot illetőleg már föntebb megjegyeztem, hogy a fogsor szinének diszkrét kékes vagy sárgás árnyalata éppenséggel nem hiba , söt az ujabb vizsgálatok szerint éppen a eárga fog egészség jele. Feltétlen követelmény azonban, hogy a szinezés, bármilyen árnyalat u is, egyenletes legyen. Erre a fogak plombálásánál, de főleg álfog betevésénél rendkivül ügyelniink kell, hiszen épen abban áll a fogász ügyessége, hogy hajszálnyira eltalálja a pótlandó fog termé zetcs szinét. Kékes fogsorban fehér fog -esztétikailag annyira zavaró látvány, hpgy annál csak egy rettenetesebb izléstelenséget ismerek, a feltünö Rovatvezető Garami Béla dr. m6don ara.nynyal plombált, vagy aranynYal hidalt fogat. Az a hölgy, a ki okkal, ok nélkül mosoA fogak é.polása. N em is annyira sz épség, lyog, hogy a. szájában rejlő aranybányát fitogmint inkább egészség követelménye az, hogy tassa, minden esetleges szépsége mellett. is csön-

ozmefika.

d.ilwziótól felhevült arczba. - Az én érzelmeim a tömeg iránt nem a megvetésben, h anem a szánalomban ö zpontosuJnak. Nem gyülölöm ők~t, hanem sajnálom sorsukat , s a h elyett, hogy mint maga, nz állatok közé sorolnám, zeretném a jó a neme és in elligens emberiség maga lataira emelni ök et. - Utópia! - nevetott az as zony. - A hol Krisztus a csodatetteknek rnii!den presztizsével, egy bámulato, életnek és halálnak nlind~;;n nem esitö példájával n em birt győzedel mesk edni, ott maga remél ikert elérhatni 1 - Elfelejti, hogy · Krisz u nagyon is tökélctes vol t . Aztán nekünk , bukásra teremfett, igazi em berekn ek van eg_v hatalmas támogatónk : a zerelem. A zerclem, a mely lcdönti n. korlátokat, a ka ztokat , a nemz ti. égek g ja.it s a m ely 'tlépi még a vallás Lila zté.falait is ... - A zerelcm! zól közb e az a zony. - Kom, ezek az em b erek n em ismerhetik ·a zerelmc . Ök c ak a, v úgn·ól t u dh, tnak erről a brutáli., t örTénytelen e tv ·réröl nnek az isteni érzelemnck : ... -em, nem. ..:\. szer l m a h cgyietőkön, u. ti::;zb , feh 'r l' gkör b n lakozik c.::< k, s ők ott lent tany ' znak a nag iksilgon . .. Sze-ntgyörgyi Elem 'r n em felel. Ln- anként cg1; zen bc.,ötétcde t körülöttük. Az Elln lilába ját -zo ;;zeméb en rejtel me d olgo}- kisért enek. KL~ é gunyo a n n ~z a fé rfira , de gyerm k uj k n. m o. olyog ké güdr"c ke támad z atczúban . H og. <'l ker ülje ez pillan á t, hogy ne hí. u. ezt a m osol. ' t, zcnl gy "rg_ i Elemér clforditjn _n. f(lj 't. K ezd i elhng~i józanság . n :;·,omonmnk lát z1k - szólal meg az n szon ·vi'trat lan ul. önk én. ~t leni.il clhng_yya ismót a biz lma ab b ma~ szó -k 't .

- Pedig nem kellene annak lennem, hizen maga itt van mellettem - mondja a férfi esetlenül. A:I. asszony zavar nélkill fogad ja ezt a bókot. Talán várta már. Talán megérezte előre. De azért mégis megjegy zi : - Ön nem köteles nekem sz ' peket mondani, csak azért, mert véletlenül házigazda itten ... - Nem azért mondt.a.m ... Elhallgat, aztán reá néz, hosszan, mintha nagy, tragikus szépségét a lelkébe akarná szivni. Az asszony idegesen szól : - Adjon még egy czigarettát. A felesége nagyon soká elmarad. Talán mennem is kellene már ... - Nem, nem ... - dadogja a férfi. Majd erőt vesz magán s szilárdabb hangon foly tatja : - ?!!iért sietne annyira. ~ Hiszen m ár mindj 'rt itt kell lennie. iet ve szolgálja öt ki. Meggyujtja a gyufát is s föléje hajlik. - r 1 ézze, - mondja - igy egé-zen látom magamat a. szemében . . . A:I. asszony hajának egy elszabadult für tje hczzáér a ~uklójához, ott, a hol a manchetta. clY g1.ódik. Hozzáér é megsimogatja azt, ely m bizeiked ' sel. Szentgyörgyi Elemér el ve zti a fejét. Hirtelen eldobja a gyufá. . K é kezéb fogja az asszon n.rczá forrón m egcsókolja a szemeit, egyike n má ik ut án. Hanem a karja egyl'lzen·e lehany tlik. Az ru: zonv 6dekezé nélkül türte öleléc:ét de tágran~ rilt szemeiból fénye k önycseppek hullnnnl·. - Elln , maga sir! kiált fel Szentgyörgyi ijedt zomoru 'ggul. mo-t már nem az zony.zép égt61 megejtet t férfi áll

:e.

des megbotrá-nkozást kelt embertársaibnn, kik, ha csak tehetik, hatalmas körivben kerülile ki az ilyen mozgó Klondyke-knl való találkozást. (Folyto.tjuk.)

1------------~----------~ H~iumei ~ el<'t

fénykeményitö" mindenhol ka11ható!

1623

Kopasz csigák. (Felelet.) 20--30 czm. hosszu és széles czukorpapirost jól be kell kenni faggyuval vagy zsiradékkal, a zsiros részt lefelé fordit;va a földre tenni és valami kavicscsal megnehezíteni. Reggelre ITngeteg csigát lehet alat ta találni és ezeket aztán forró vizbe dobni. Két-három hétig is használható a bezsirozott papiros. Meg~likőr. (Felelet.) Négy liter meggyről letépji.ik a czupkát, 50-60 szemből a magot is ki <.edjülc, a többit magostul teszszük az üvegbe. Erre öntiink n{gy kiló czukorból íő2.ött szörpöt, másfél liter jó szilvóriumot, két liter rumot, 4-5 ze-m czukrozott nara ncshéjat, három szem szegfüszeget, egy rud fahéjat és egy darabka vaniliát. Ez anyagmennyiséghez két hatliteres üveg kell. ·égy hétig a napC'n hagyjuk érni, aztán átszürve, palaczkokba huzzuk. Rakott beafsteak. Szép vesep ecsenye-szeleteket ungolesan megsüt ünk, aztán mindegyiket bekenjük kav:iárral, melyet czitromlévcl meglocsolunk, arra egy vékony szelet sonkát, a tetejére pedig egy tükörtojást. Legjobb még a lábasban megrakni a hust, hogy ki ne hüljön. 1 l'IIálnaszörp. A frissen szedett málnát összozuzvn. üvegbe töltjük és ruhával bekötve hüvös helyen pár napig erjedni hagyjuk, aztán tiszta kendőn átszürve megmérjük, ugyanannyi czukrot adunk hozzá megfezzük és a habot a főzés közben leszedjük. Palaczkokba töltve, légmentesen beduguszolj uk és a kamrába teszszük. Csak oscrépedén:bcn zabad főzni , m ert érczedényben nagyon romlik a. szine. Ribizkebor. (Felelet.) A ribizkét leszedésa után rögtön facsöbörben össze kell törni és bornyomó zs:.í.kbn. töltve átszürni. l liter léhoz két liter vizet és l kiló czukrot mérünk. A kimért vizben feloldjuk a czukrot és igy töltjük a Iéhez. A rnustot elö~te , hanem . egy ügyetlen, dadogó iskolásfiu. Boc~i on meg hehegi bu t án. - Bocs~;Lson meg .. . Többet nem bir mondnni. A:I. a &zony "Zótlanul kisimitja h aját szeméhol é íeláll. _r., r,i ké~zi.i.l. A férfi nem mcri mnra.,ztalni . Pedig klim besötétedett cgé.::zcn. É.> igy, szomoru magánosságban, ugy a min t jött, egyedül ág neki a h omál ros, fekete u tczának. Szentgyörgyi sóhajtva megy vissza szobájába. Még érzi az asszony baj ából, ruhájá b ól kiáradó illat ot. T ürelmetlenül n;r.itj a ki az ablakot hogy meg.zabadul jon cttOl a kínzó emléktúL :fjs ekkor a szönyegcn szemébo ötlik az asszony czigarettája, mel et csókja ala.t t idege , finom u jjai három darabra törtek ..• ~lá nap, az Ella kis szobájában, bünb ánóan ·zól hozzá : - Tudom , h0gy bru tális v eltam t egnap és ninc en semmi mentségem. Tegnap még nrm c:em birtam kérni, hogy ne h aragudjék. Yulami ös zeszoritotta a torkomat . Ugy éreztem hogy leggyöngédebb mcntcgctözé em, legti::ztdettelje·cbb könyörgésem , legszenv délyesebb kéré~em em szerezte volna m eg számomra a boc-ánatát. De azóta elm ult egy ' jzaka mind a ketten nyugodtabbak vagytm k. Oh, ha t udná. menn ire meg zenvedtem dur va ágomért ! Hiszen ismernem kellett volna lelkének minden zubtilis finomságát s n em lett voln _zab< d igy megsértenem. De ha tudná , meunyi megbáná t, menn~i fájdalmat érezt(;ul abban a pillana ban, mikor !'; irni láttam, m eghoc átan á ezt a tévedé-t, ann k az őszinte .zerel"mnek a kedv· ért, a mely azt in pirálta ... Az a~.:zony c od ' lkozva h:tllgatot t reá. - D e hi zen én megboc._átot tam önnek, - k ezdte - daczára ho~ .••

,AZ 1J' JSÁG hordóba töltjük, vagy ha kisebb mennyiségü, sziikszáju nagy üvegbe és 14-18 höfoku szobában vagy pinezében tartjuk . .A:z üveget nyakig töltve bedugaszoljuk és a dugót kifurva hordószád szeleppel látjuk el, melynek tölcsérében állandóan vizet tartunk, hogy a fejlődő gáz a vizbe jusson és a levegő ne érhesse a bort. Hat-nyolcz hét mulva a pinczébe teszszük és 3-4 hó mulva kész a :finom bor, mely a szőlőborral vetekedik. Ha félévig seprő jén hagyjuk állni, még erősebb lesz és ha 30 liter mustra l kló megmosott és megtört mazsolát adunk, egészen aszu-izü lesz. Vas- és pléhedényt nem szabad használni, mert ez elveszi a bor szinét. 'Pták-tészta. 18 deka. lisztet 16 deka vajjal eldörz;sölünk és 4 deczi forró tejben megfőzzük. Ra kihült, 6 tojás habjával elvegyitjük és tetszés szerint megczukrozzuk. Formába töltve gőzben kifőzzük és borsodéval leöntve tálaljuk. Török kocsonya. Fél liter jó tejsüröböl verjünk kemény habot, tegyünk hozzá 12 deka finomra tört czukrot, annyi málnakacsanyát vagy szép átlátszó niálnaizt, hogy a tejszinhab piros legyen. Mindezt keverjük össze gyöngén. Most tegyünk egy kis edénybe 4 kanál málnaszörpöt, tegyük a tüzhöz, mikor forró, öt tábla zselatint teszünk hozzá s ha felforrt, szitán átszürve addig keverjük, a mig egy kicsit kihül. Most gyorsan a hab közé keverjük. Mandulaolajjal kikent formába teszszük és jég közé állitjuk Tálalás előtt a formát forró vizből kicsavart tányértörlővel beboritjuk, hogy könnyen kiboruljon. Egy nagy, széles üvegtálra boritjuk ki. Diszitsük körül befőtt gyümölcsökkel, állitsuk ugy össze e gyümölcsöket, hogy nemzeti szinü legyen. Például szép fehér körtét, görögdinnyét, befőtt paradicsornot egy csoportba, mellé megint másféle gyümölcsökből csoportokat állitani, igy diszitve kereken, nagyon jól néz ki. A kocEonya_ tetejét is gyümölcscsel díszítjük.

Szabályozható angolzefir

INGBLOUZOK drb 3 frt.

Meaéa

batiezt

blouzok

3 frt-t61 feljebb. Celpke és selyem blouzok

6riásl váluztékban.

Ponr:yolák, aljak m6rt6k

2122

azerlnt.

FALUDI LASZLO

Bpest, Andrássy-ut 48/u. Vidékre divatlap Ingyen l

- Daczára hogy az én hibám rniatt könyezett 1 - szakitotta öt félbe a férfi. - Az ön hibája rniatt ? Attól félek, hogy félreértette könyeim jelentőségét .•• - Hogyan 1 Magyarázza meg ..• Az asszony halk, szomoru, de gunyos hangon felelt : - Néha az ember a boldogságtól is sir, Elemér! ... A férfi szótlan elragadtatással térdelt le mellé a szőnyegre. De Ella szeliden eltolta őt magától. - Nem - mondta fejét rázva. - Ennek vége van örökre. Vannak pillanatok, a melyeket nem lehet kétszer végigélni. Azok a perczek, mikor tegnap félig önk.ivületben, síró boldogságban engedtem át magamat a csókjainak, ezek közé tartoznak. Ugy éreztem akkor, hogy maga az, a kit lelkem oly sokáig várt és keresett. Akarat nélküli, megkötözött rabja tudtam volna lenni. Nem értett meg. Ez világosságot gyujtott a szivemben. Ma már csak egy vágyam van, hogy ennek a mámoros percznek emléke keserüség nélkül, illuziókkal teljesen maradjon meg a számomra. Ha most a szemembe nézne, egész közelről, ugy mint tegnap, már nem olyannak találná benne a saját képét, mint akkor. ~s én sem lennék előtte az, a mi tegnap voltam. A mit az ember egyszer elmulasztott, azt nem hozhatja többé vissza soha ••• 1\linden póz nélkül, gracziózus mozdulattal nyujtott neki kezet. - Hanem azért, sans rancune, n'est ce pas r - kérdezte. - És nem haragF-zi.k meg azért sem, ha most elküldöm. Ebédre vendégeket várok s még át kell öltöznöm. :l!osolyogva intett neki még eg szer az ajtóból, aztán eltünt előle, mint egy gyönyörü, de soha. vis~za nem térő álomkép.

Párolt édes káposzta. Finomra vagdalt hagymát egy kis zsirban megpiritunk, finomra vágott, megsózott friss k~posztát beleadva megpároljuk, kissé meglisztezzük, huslevest, nagyon kevés boreczetet és savanyu tejfölt töltünk rá és még egyszer felforraljuk.

Gaz f.Sáji tanácsadó. A pomerániai Iud. A pomerániai lud az első pillantásra a közönséges ludakhoz hasonlit. Csak később tünik fel, hogy a teste valamivel nagyobb mint a közönséges ludaké, a melle szélesebb, a nyaka pedig sokkal rövidebb. Szeme szürkéskék, lába pedig az első években vörösessárga, késöbb husszinü. Csőre vörösessárga, fehér hegygyel. Manapság alig találhatunk tiszta pomerániai fajludat, mivel az emdeni ludakkal való keresztezés már csaknem teljesen átalakitotta a fajt. A javitott pomerániai lud jó tojó, de rossz kotló. Ezek mellett rendesen vagy költögépet, vagy pedig idegen kotlót kell tartanunk. A nem javitott pomerániai lud nem valami sokat tojik, de viszont kitünő kotló és mintaszerü anya. A jól tartott pomerániai lud sulya 6-7 kiló, a hizlalté 9-10 kiló. A pomerániai luda.t rendesen 8 éves koráig érdemes tartani, de a jól költő ludakat érdemes tovább is használni. Volt rá. eset, hogy 12-16 éves pomerániai lud is tenyészképesnek bizonyult. A gunárt 3-4 évnél tovább nem szokás használni, már csak azért sem, mert az 5-6 éves gunárok nagyon veszekedős termé· szetüek lesznek, s nemcsak az állatokat, hanem még az embereket is megtámadják. A fiatal ludak kellő gondozás mellett gyorsan nőnek és hamar fejlődnek . Tiz hetes korukban már piaezra vihetők. 1\'Iindenütt tenyészthetők, a hol jó legelő és viz van. Feltétlenül szükséges azonban, hogy tiszta, száraz ólban tartsuk a libákat és bőséges száraz szalma-almot rakjunk alájuk, mert különben hamar megbetegednek és könnyen elpusztulnak. A jó kezelés és gondos bánásmód itt is megtermi a maga gyümölcsét. Csonkázás. A szőlőben akkor, a midőn az ugarhajtások a karó magasságát tulhaladták, a csonkázás ideje elérkezett, mely munka a karón tulnőtt vesszőrész karófeletti részének eltávolitásából áll. A mult hó folyamán a termő hajtások voltak csonkázva; ezeket most meg kell tekinteni és amennyiben a termőhajtások honaljhajtásokat képeztek volna, azokat lemetszszük. A honaljhajtások levágása a második levél felett történik. Törni, szakitani nem szabad, mert ez a töke romlására vezet. A csonkázás és hónaljazás azért fontos, mert általuk tápanyagat takaritunk meg a fürtök részére és előmozdítjuk a beéredését a vesszőknek, ez pedig a tőke__életét és a bő terméshozamot biztosítja. A szuhosodás megakadályozása. E baj a fál,{nál fordul elő és leginkább az idős öreg fákat támadja meg. Oka, hogy a fán sebek ejtetnek s azok nem takartatneJe be fatapaszszal, korhadni kezd a fa s elpusztul belsejének nagy része. Láthatunk ilyent eleget, különösen füz- és nyárfáknál, melyekben néha embernagyságo korhadás is van. Ez a korhadás vagy szuhosodás a fa életét előbb-utóbb megsemmisíti, ezért ha életben akarj uk tartani a fát, gondoskodnunk kell a baj tovaterjedésének megakadilyozá áról. Kisebb üregeknél azok k~tisztitásn. és tapaszszal való ellátása elégséges, ha nagyobb a korhadek, akkor azt kiszedve, a korhadt rész széleit megszenesitjük, mlt elérünk az által, ha pár pilln,natig tartó szalmatüzzcl kiégetjük a fa belsejét, de vigyázunk, hogy a láng az előrészt ne bántsa. Nagyobb védelmül az égett rész fölé mész, agyag és marhaganéjtól készült keveréket is készítünk. Ha az üreg ugy áll, hogy abba nedvesség csuroghat belé, ugy legjobb a rést befalazni, mert az a fa életének hátrányára nincsen.

GYERMEKEK LABAI egészségesek és természetalkotott alakjnkban maradnak a

"Chasalla"· sandalokban Egyedüli elárnsitás

ERÖ A

fllherczegi ndv. szállitó és ortopéd czipcszmester Sudapeat. IV. ker., Kossuth Lajos·utcza 4 .

••

Uzsnafak. (Kkiratol«U nem adun!: tMnts.) Sz. Lili. Kivánságára levélben küldjük: azimóre vá.laazunkat. · Mari8ka. L Nem lehet. Csa.k tessék azt ugy végemi. a. hogyan az orvosuk ajánlotta. 2. Lehet, de csak miit.étteL Nem veszedelmes és teljesen érzéktelenitve lehet végezni. 3. Legfeljebb 3 hét alatt. Ezen idő alatt az ut<:zára nem me het. K. Ekmb. Tessék hetenként egyszer kevés Chesebrough · vazelinnel bek enni. Ipolyság. Kozmetika,.rovatunk vezet6je: VI. ker-1 Felsó-erdósor l. Komárom& i/.ófiutó. l. Miután piheszerü hajjal fedett, a. legalkalmasabb és az eredmény is a legbiztosabb, Igen. 30--36 ülés. Egy ülés 6 korona. Naponta egy ülés. Augusztus 8-tól lehet. Esetleg, ha siirgós a.z elutazá<!, lehet naponta. kétezer is. 2. Tessék a következőképpen kezelni : Mossa. meg naponta többször állott vizzel és este a lefekvés el6tt meleg viz és kolozsvári bórax-szappannal, A szappanhabot hagyja rajta néhány perczig, azután mossa. le langyos vizzel jól a szappant, ut..án.a öblitse le állott vizzel és leszáritás után dörzsölje be éjjelre fehérit6bársonyk:rém.mel. Nagyon helyesen tenné ezenkivül, ha másodnaponké11.t arczgózölést végezne Vénusz-géppel. vagy a következőképpen : Tessék egy nagyobb vasedény fenekére egy iuó vaselembot helyezni és azután töltesse meg az edényt lobogó forró vizzPl és hajtsa a fejét az edény fölé. Azután ta.lrartass& le a fejét és az edényt egy vastag kendővel. A gőzölés 20 perczig tartson, a mely idő alatt a vizet két-hároxn.swr fel kell frissiteni Olvassa el az ~Ipolyság4·nak küldött üzenetünket. F. Já008né. Nagyon örülünk, hogy tanácsunk használt. De mosh már arra kérj ük, hogy csak tessék ugy folytatni, a mint azt eddig c.;;inálta. Sokkal jobb szandál nélkül. G. EtdTc4. Irja meg pontos czimét ezen jeligéjére hivatkozva. Kozmetika-rovatun.k vezetőjének (VI. ker.~ Felsó-erdősor 1.), majd ó levélben fog résiletesen vála· szolni. Adrimne. Tessék a Perzsa-hajfestót használni. E. Malvin. Kivá.n..«ágára czimére le'l""élben küldjük válaszunkat. S. Sá:tuk>r, Korytnic::a. l . Tessék este és reggel 34-36 Celsius fokos vizzel borogatni a következöképpen : 2 perczig a. meleg vizzel, ut.áJla. 6-7 másodperczig hideg vizzel és igy váltakoz'l""a. >égezze azt 10 perczig. A fagygynt ki kell másodnaponta préselni. Azonkivül tessék kolozsvári kén-=iliczil szappannal jól lemosni. 2. Az elóbb emlitett szappan és melegvizzel le ~ell mosni A meggyülemlett pattanás Iriizzítással megtisztított vékony tü hegyével felszurandó, pei'SW a. tü már kihült legyen. A felszurás után ismét le kell mosni szappan és meleg vízzel. 3. A Initesszerek naponta vagy másodnaponta kipréselendók és a kipréselés ut-&n ugyanolyan lemosás következik, m.int azt elóbb leirtuk. Nagyon helyes lenne a. gőzölés. Tessék azt ugy végezni, a hogyan azt a. •Komáromi előfizet6•·nek küldött üzenetünk második pontjá. ban ajánlottuk. 4. Tessék lehetőleg rövid!·o nyiratni. Azonkivül mossa meg és habesitsa be hetenként 'kétszer este a lcfekv-00 előtt meleg viz és kolozsvári kénes-fehérkátrá.nyszappannal. A szappanhabot hagyja rajta eleinte 10 perczig, azut.in minden következő mosásnál 5 percz. C7.el t{)vább, azután állandóan 30 pcrczig. Ezen idó elteltével tessék a szappant alaposan lemosni sok langyos vizzel, utána. pedig leöbliteni állott vizzeL Leszáritás után tessék lefeküdni Ezenkivili tessék a fejbőrét másodnaponként reggel egy keYés Garami-féle hajszeszsrel bedörzsölni. Azokon a. napokon, a mikor szappanos kezelést végez, nem kell szeszcs bedörzsölést végeznie. R. Hed-tJig. l. Tessék reggel és este 10-10 perczig a következóképpen borogatni : 2 perczig 34-36 Celsius fokos vízzel, utána 6-7 másodperczig hideggel és igy felváltva, a mig a 10 percz letelt. Ezután kolozsvári ichthyol-szaliczilszR.ppanos melegvizes lemosás és ledörzsölés következik. Ezenkivül naponta. tessék nbrácziós masz. százat végezni 2. N em lehet. EIJY pir04 orr. Tessék elolvasni az ~R. Hedvig~·nek küldött üzenetünk első pontját. Persze a vibrácziós masszázsra nincsen szüksége. Ha erre nem javuina néhány hét alatt. akkor tessék ni,.,. n A Tól igy nem lehet véleményt mondani. vt látni kellene, Ez könnyen megy, miután Buda.pes~n akik. D. K .. Megad, t ozi uére levélben küldünk választ. K. L. TCI. -ék elolvasni az ~. Sándor, Korytniczá.Qnak küldött Ü7.enetünk 4. pontját és az ~Ipolyság~·nak küldötti üzenetünket. Budapest 25. Olva.ssa. el & ~Komáromi elófizetó4· nek küldött üzenetünk 2. pontját. S. A. Budapest. A kérdezett czi.kk írója már meg· halt, s igy - sajnos - felvilágositást nem adhatunk. 1463. elóP-u.t6. A zöld borsót, vagy kissé czukrozott vizzel. dunsztos üvegben, jól beköt>e gózben k:i.főzik, vagy kissé megpároh-a a napon jól megszántják és zacskóba rak-.a elteszik. ]i. Sánd<J7M, Dmnhovár. Már számtalanszor leírtuk a szappanfőzés módját, de most még egyszer közöljük kivételesen. Másfél kiló zsiradékhoz fél kiló marószodá.t (soda caustica) és 4 liter rizet 'l""eszün.k és az egészet 3 óra hosszat fózzü.k. .Mikor kez~ &szeállni, egy marék sót dobunk bele. Lyukakkal ellátott és vizes ruhával bebél· lelt ládába töltjük. másna~ feldara.boljuk. S:omoru a&Zang. Mindennemü b6rtisztátlanság vag_yis : szepló, pattan~ korai ráncz eltüntethetó • inkább a bór ápolásával foglalkozni mint clkese~edni e felett, s igy elóbb eléri cUljá.t. Ha. a,;.czbóre zsiros tessék a m~óvizbe .naponként 10-20 csepp Diana-sósb~rszeszt ke;verw, .s Diana-smppannal mosakodni. nappal pedig ezaraz Duma-krémmel bekenni az arczot. . . A~. Kllkx:.Jn. A nyári lo~lás. fá.rndalmait eny· bth a Dlllil ·s6sbo ·zelfvaló lemosas, azaz massziro· zó.s ; t~ er.entl;l minden alkalommal - lo ·aglás előtt, valammt utána. - u egé~z testet erősen bedörzsöltctni Diana·!Ó borsmestsr.el, n mi különben anuúl is tanáel!osabb, mert kitünő hü.sitó és cdzó hat~sa Yan. ·p

•

tessék

Vasárnap~

AZ UJSÁG

julius 12.

reszket a szélben minden apró falevél a gyönyöriiPégtöl, sajná.lom azokat a szegény b ü, . A meleg, barátságos nap a mely végre rokratákat, a kik ~zük abiakuk ráo~ai mögül allandóan reánk üt, a szezón befejeztét je- nem láthatnak emmi zöldet s a kik dobánylenti, éppen ugy, mint a hirdetési o~zlopok, szagu szobájuk rossz levegőjében mázolják be n;elyek ma nem valami zenzácziós ujdon - rendre fekete betükkel kéken c ikozott fehér sagot, hanem a szinházak hezárulását mondják papirc ukat. A hétnek hat napján egyre ezt i~métlik a zegények ! É~ ezalatt odakünt tele el nekünk. .. É mindez alTa ké ztet bennünket, hogy van a levegő hömpölygő virágillattal, a viz osszecsomagoljuk ládáinkat és megnézzük a szinén, a napsugárban hosszulábu pó ok futkosnak és olyan nagyon nagy gyönyörü",ég bek~lendáriumot - c(:ak olyan megillctödé,sel kalandozni az erdöket meg a rétet ! m~nt azok a f':zegény gyermekifjak kik repe ö Va árnap kell c ak megnézni ezeket az sz1vvel várják a vakáczió kezdetét .,záelkárhozottal<at. Az állomások ol anok. min ~ol j uk meg azokat a napokat a melyeket elegy teli kosár. A hnjóc kák, a tramwayk. omlndulásunkig még a váro ban kell tölteni. Azután mily gyor an itt hagyjuk meg- nibuszok, minden a mi mozog és embcrhust zállit, meg van telve hemzsegő, tülekedó, lárszakott lakóhelyünke ! Meg sem forditjuk a mázó, követelőző tömegekkeL fejünket a szegény város felé, a melyet most Mint a mikor először ercszte.nek zabadon a zabadságon lévő falu"'i jegyzök é a rastaquouéreek bámulatának engcdü11k át egéezen . egy c ordát a já zol mögül, a ho",~zn tél után, Mi pedig elmeg ünk a kék \afrY ..ozürke olyan örülct-féle szállja meg vaJame nyit. tengerek mellé, a han hegye ucso1· tö ébe, 1\findenik óriá i csomagot ozipel ronghal a az erdők mélység ~ zöldjébe egy hoteLzobába, mel. ből egygy boros üveg nyaka 1-andikál Vagy abba a ki~ házba amel ről minden nem- ki a mindonféle hideg elemózsia és a z iro a mel körül uj -ágpapiro ok mögül. zet költője meg mlékezik, ~fák Yannak és páz i ok, egy kevés árn -ék Az árny'kos. étányok ro 'lyében, a bduok jtelmes homályában a virágzó réteken. a mee sok- ok madárdal a háztetö fölött~- mindegy bárho á, c alt me~~ ze, mes ze lakóhel ünk- lyek ugy hullámzanak, mint valami . ok ~:zin től, hogy elfejtessük zt a me terséges · ben égő dagály mindenütt me találni óke , ostoba létet, a mely felern 'szti idegeinket, a a mint szentimentáli románczoka orditanak hamis mámort., a lehetetlen é~ banáli~ mulat- hamis hangon \agy tremolázva, mig körülötságokat, a nyugalom nélküli harczot, a mely t ük a fi.i tele van z irfoltokkal és ler~ go t Végül megza-varja agyunkar, mint valami nagy c ontmaradvánvakkaL harang, a melye tulságo ru;~. gyakran hoztak Es e pedig: mig az utol ó vonatot várják, rezgé,be. kifárad a, hango an fujva, egymá ide-oda . Ebben a hónapban a fris en kaszált széna tolva támolyognak be valami harmadrendü Illatával ' an t >l ve a rét. És mikor mea- ká éházba, a hol a pinczér álmo pi logó.ssal

anjiink ut zni.

Lél k,

l.Iörike után. -

' •

Kis fenyőfa zöldel az erdőben, l'i tudja, hogy merre? Yalahol egy róz -abokor nyílik, Ki mondja, mely kertbe ? Ki van az már előre szemeive, Gondolj lélek arra! Hog_ gyö ·eret írhalmodon \·erjen, Ott törjön magasba.

r ét Í eket e paripa a réten Legelé z még csendbe', A váro ba ÚJra hazatérnek zaporán ügeh·e. Eljö a nap lép '-ben viszik majd Koporsód de zkáit Talán talán előbb, mint a patkó, :;\fely most rajt' csillámlik, Lábukról leválik . Marczali Bözse.

• ter.

nek ki -talán kegyelmet kap; azonban akár a kivégzé \ére· forgatagában, akár az örökös fegvh:íz zürke~égében tünik el elóiünk mindenk rra a ha napo zerepl s után. zázezer .,zem bámul álmélkodva é értelmetlenül a karc"u alakja után é- zázezer elme foglalkozik azzal a riadt gondolattal : rni történ itt, r nJ ben van-e ez az eg· sz ügy már mo-t a \Órpaddal vag az örökö feg, ·házzal, egy ernernek a biinéröl van-e itt zó, vagy olyan lehető égekröl, a melyek a hozzá hasonlók közill száznak meg záznak a lelkében benne zunyn adn • 1 A leán~ ne e Grete Beier. Egy ki német váro ka polgárme terének a lánya. C inas é ked es lány, szeret tánczolni és a. férfi k sziveen tánczolnak vele a szülei elég jómódu emberek é ö ugynevezett jó nevelé t kap, felnó mint a többi lány é a zül i remélik. hogy hamaro n férjhez megy é megelégedett aszzony é jó an:a le z. N m igy történik. A német lány élete egé~zen má . mint például a mag__\. r lánye ; itt ninc a helye annak, hogy erről ok zó e ék de mintha voln benne valami tipiku ·oná . ho~y ret Bei r okkal sza adabb ~rintkez · be l'p egy egé z c omó férfival, min a roily nbe .~:Térn tor-zágon kivül akárhol léphetne. 0k férfi között a.kad egy, a ki e ,zerelme le z : egy l\fcr ·er ne ü al órangu maánhintnlnok. Ezzel i zonya kelet· zik. ehhez -zi ~en fe}e;;:égiil menne. Ez a .Ierker azonb n l· ét es e · ztenczin, ké"Ó ::ikka: zt i . az "r cr Bcicr, n polgárme;;:ter ptnzt ad n ki. h gy m gm ·nt , , a l' nyámill azon an m • f rjet

nézi, mint fogyasztják el feketéjüket, mint vesznek össze a sakkpárti fölött s a hol sokan közülök el is szunuyadnak a rosszul égő villamos körte sárga világításában, elbuiulva a megivott sörtöl, megrészegedve magától a levegötől is, mint vaJami ismeretlen bájitaltóL És mégis, mikor összetörve, kifáradva hazaérnek, gondosan beleteszik egy huszfilléres Ü\egvázába a nagynehezen épen hazahozott füvirágcsokrot 's igaz meggyőződéssel, meg· hatottan mondják el egymásnak : - Ob, be jól mulattunk ma délután ! &jnálom azokat is, a kik azt a:ffektálják, hoay gyülölik az utazásokat, mint valami ostoba és sz ük:; égtelen fáradtságot, sajnálarn azo'kat a megc ·ontosodott pestieket, a kik nem értenek meg más növényeket, mint a boulevardok vérszegény fáit, nem ismernek rná madarat, mint az erzsébettéri verebeket, nem éreztek má." imprcs~ziólmt, mint egyhangu élet ük jövés-menését, ugyanazon diszletek kö zött s a kiket sohasem kisértett meg más vidékek látá ának vágya. Ismétlem, sajnálarn öket mert az életnek o ak a rosszabbik felét ismerik. 1nupa "'ant roondta egyszer valahol, hogy az utazá egy kapn, melyen át az ismert valóságból egy ismeretlen valóságba lépiink át. mivel ez a má odik valóság még felfedezetlen előttünk, azért az á.lom -édességével hat. Egy uj állomá ! Egy uj kikötö ! Egy lokomotív, a mel fütvöl é kormos füstöt d0b a maga ba ! Egy. nagy hajó, a ruely méltóságteljehQ la usá~gal indul utjára, de bensőjében már lüktet é dobog a türelmetlenség és nemsokára rohnn\a megy innen, arra, a hol a vizet érinti az ég, az ismeretlen nagy világ felé ! Ki nézhet szeretne. Grcte ekkor valami tánozmulatságon megismerkedik egy Pres"ler neYÜ mérnökkel. Ez a Pressler szerclmes lesz a lányba, derék ember elég fiatal, kitünő állá ·a van, megkéri a lány kezét, az apa és az anya boldogok, )Ierkernek különbözö manipuló.cziók után ugyis má váro ·ba kellett költöznie, - Grete menya szonya lesz Presslernek. Ezt a Pre, slert nem szereti, ::\Ierkert - el kell hinni neki - nagyon ..,zereti. A menywszony ág igy azután egy zörn ü fejezete ennek az egész zörnyü ügynek. Grete állandóan találkozik Merkerrel; a ruzonyának következményei vannak ; az anyja - milyen borza ztó néha az anyai szeretet - elküldi egy rajnai utazásra Pr slerrel egyedül, hogy a jövendőbeli férj másra ne gyanakodjék ; ez sem használ ; az anya és a lány meg::emnú itik a viszony következ:Q1ényeit . . . Irtózatos. A m.i jön, még irtózatosabb. Grete tovább i meny zony. Gyülöli a menyasszonyságát. Egy napon elmegy a völegényéhez. Veszek~zenek. azután kibékülnek. Leülnek kávé~=--~. Gre te . ~ üteményt akar, a völegény elmegy ..,üteményért. Grete ekkor oiankálit önt a völegény konyakjába. Pres ler megi zsza a kon ·akot, a mérc.g egy félpercz alatt hat.. Grote Be1er ekkor villámgyor an beköti a haldokló ~zemét e y fehér kendővel, revolvert 'Z elő é a re\ol\errel a haldokló zájába lő ... A lö\e~ eldördül, a boldogtalan Pressler kettős haláliul hal meg egy percz alatt. Grete kilopózik a házból, társaságba megy, nyugodt, jókedve van, semmi izgalom nem mutatkozik rajt .

AZ UJSAG

erre a vágy remegése nélkül ? A nélkül, hogy lelkében fel ne ébredjen az utazásnak láza ~ És két embernek, például, a ki szereti egymást és boldog együtt, milyen földöntuli gyönyörüség lehet álmaikat és örömüket, gyöngédségüket és mámorukat uj vidékek ölébe rejteni, a hol nem ismernek senkit és a hol nem ismeri öket senki. A hol kétszeresen élnek, mert ezer ember között is el vannak szigetelve s jobban egyedül vannak, mint ogy puszta szigeten. S a szerelem boldogságát még intenzivebbé te:::<zi a megosztott impressziók titkos hizelkcdése, s azok a gondolatok, a melyek együtt válnak érzéssé, ugyanabban a szivdo bogásban. Xjs milycn öröm lehet az is, mikor visszatérünk, kicwmagolni azt az ezer semmiséget, a mit utközben összeszedtünk, s a mi mindmegannyi megtestesült emléke egy-egy futó, édes órának. ::f!:s két:.öbb is, ba vissza-visszagondolunk a.z utazásra, mindig elnémul az ajkunk a megilletödéstöl, s lehunyt pilláink alat.t ujra megjelennek a tündéri látóhatárok, a vitorlákkal csíkozott tenger, a lusta vizek ben fürdö velenezei palotáW, a norvég fjordok, a nápolyi öböl tündérszigetei, melyeknek magasra felnyesett fenyöi fölött a Vezuvnak reszkető tüzcsóvája kuszik az ég felé, vagy egy erdőaljban elvezető, árnyékos ösvény, egy furcsán düledezett házikó, rnelyre szerelmesen kuszik fel a borostyán, egy tó, mely fölött vizi madarak czikkázna.k, - mit tudom én ~ De ilyenkor végtelen, el nem fojtható vágy támad a szivünkben, mely csaknem könyörgés az Egek, Urához : - Menjünk el, menjünk ismét utazni ! Éva.

tartozó remek febérnemüig, honyha.felszerelésig, befőtt gyümölcsökig, találunk ott mindent. Ezek a kiállitott tárgyak azt bizonyítják, hogy még mindig sok nő foglalkozik a nöies pályákkal. A kiállításon azonban a gyári felügyelőnő, jószágközvetitőnö, kertésznő, méhésznö, baromfitenyésztönö, automobilve--.letönö, müvésznö és még egynéhány tuczat más pályán müködö nő létezéséről is tudomást kénytelen venni mindenki. Ezen kiállítás fölötte alkalmas minden nöt, a ki pályát akar választani, belyes utra terelni és a választandó pálya esélyeit illetőleg tájékoztatni. (Madagaszkári feminizmus.)

A franczia uralom alatt álló Madagaszkárban a benszülött nök nem fizetnek adót, bármily foglalkozást üzzenek. A benszülött férfiak egy részének sebogy sem akart tetszeni ez a kiváltság és miután egyébként nem tudtak az adófizetés elöl menekülni, azt a módszert választották, hogy hajukat megnövesztették, nöi ruhát öltöttek és igy csalták a madagaszkári l>tinancz<<-ot. Egy darabig jól ment m.inden, de azután ezek a >>Sá rimbá.ry« néven ismert férfiak vérszemet l\aptak és komornai helyeket vállaltak fn:.ncziáknál. A m.idön bekövetkezett ezen korsza.k alkonya, a franczia hatóságokhoz számos panasz érkezett az ilyen komornák ügyében és a szigoru vizsgálat e maskarázás inditó okait leplezte le. Azóta vége a fináncz-csalásnak s a szegény feminista férfia.kat nemcsak eltiltják a női ruházat viselésétől, de rajtakapás esetén még irgalmatlanul meg is büntetik őket. Lá.m, lám, igy akadályozzák maguk a hatóságok a két nem közti békés egyetértés létrejöttét !

H6k vilá_aa. (Női

munkakiállitás.)

Londonban jelenleg sok a kiállítás, e:;yike a legérdekeseb beknek minden bizonynyal a női munkakiállitás Kingsbridge külvárosban, a mely kiállítást végignézve, az ember teljes tájékezást nyerhet, hány pályán müködnek ma már a nők. Kezdve a legdiszesebb csipkén, legyezön, fafaragáson, százezerféle festett használati tárgyon végig, malynek mindegyike bármely boudoir diszéül szolgálhat, egészen a háztartás keretébe

-·*--· ..

A halált másnap reggel veszik észre. Megindul a vízsgálat. A. főmérnök al'ztalán levcleli vannak, gy olasz nőnek a fenyegető levelei ; a levelekből az derül ki, hogy PressJer a levélíró testvérét Olaszországban feleségül vette és tönkretette. A levélíró - egy Veroni r.evü nő - most jön, hogy őt leleplezze, különöt:en a mcnyasszonya, »a boldogtalan, jóságos teremtés<< előtt. Azonkivül egy végrendelet: gyógyitb&tat1anul beteg vagyok, minden vagyonomat menyas~zonyomra, Gre tc Beierre hagyom. A végrendelet szabályos és kifogásolhatatlan, az irása tökéletesen megegyezik Presslernck Greü·hez intézett leveleivel. A rendörség meg van nyugtutva: nyilvánYaló, hogy itt öngyilkosság f örtént. Grr·te megjelenik, birtokáha veszi mindenekelött a butorakat, azt a chaise languet is, a mdyen Pr€ssler boltteste feküdt, a PressJer családja nem emel kifcgá okat, a végrendeletet t eljesi t eni fogják, Prcssler tizenötf'Zei márk&nyi vagyana szeretett menya~z szonyáé lesz ... Közben, dc egy félJév mulva apró gyanu okok mr-r ülnek fel. Y ut a tás, vizsgálódru , majd vi~sgálat indul meg. f:::- ekkor kideriil, hogy az olaEz nö és az olan;országi házasság obaem létezett., a Veroni-leveleket Grete irta és ö adntta fel idegen helyeken, a végrendeletet is ö irta, a végrend let formájáról és az én·énye- ·ég kellékeiről egy odavaló lapnil tudakozódott álnév alat.L é;:. a vé~:,rrendelet megirá ában a . zcrk sztöi üzenet utasításait követte, az irás pedig azért egyC"zett meg a Pr •ssler leveleinek t z irá.c:ával, mert Grct a Presslu összes levPleil lenvJsolta az eredeti leveleket eJérret le és a uuisolatoknt mutatla be

eredeti levelek gymuí.nt.

r tet elfogják. Hot:E<zu v-iz.,gál t. ; ,-égre a. ötántvalás a. rcibert::ti

egy év mulva -

( Amerika.i müépitésznö.)

A világhirü Monclos párisi épitészbez tizenkét év előtt jött egy fiatal amerikai leány és kérte öt, fogadná meg tanitvú.nyul. Monclos eleinte habozott, de nem akarván a leány t egyenesen elut.asitani, felvette próbaidőre . A férfitanulók eleinte sanda szemmel nézték a kolléganőt, de idővel belátták, hogy minden guny és csipkedés azon kárba vész. Kellog kisa azoDy =

WII&&AXA&:mata

esküdtszék előtt. Itt megjelenik szakértő gyanánt egy női tébolyda igazgatója, a kinel;: az intézetébe Gretet internáltá-k az elmebeli állapotának a megvizsgálá:,:a végett. A gondos vizsgálat, a gondos megfigyelés eredménye az a megállapítás, hogy a buszonkét év ::; lány nemcsak tökéletesen egész éges szellemi.i, hanem szokatlanul intemgens és a mi ennél még meglepőbb, bámulato"'an illedelmes, deczens viselkedésü, diszkrét, tartózkodó . .A hisztériának semmiféle jele és egy illetlen szó Eem, egy szemérmetlen hang sem. ~s semmiféle törekvés arra, hogy beszámíthatatlannak tartsák. 'Gdvarias, jószívű, s:zolgá.latkész . .. Az esküdtszéki tárgyaláson uj meglepetések. Grete Beier csinos, okos, müvPlt, csendes. Bevall mindent, nem f'ikoH.ozik. nem esik görcsökbe, ellenl en az elöadá.sa világos. plasztikus következetes. Alig védekezik. csak annyit mond, hogy Presslert u álta. Az élettel leszámolt - mondja. . . biróság halálra itéli (és még nyolcz esztendei fegyházr·a és hi\'atalve. ztésrc és még egy csomó hünteté-!'re. mert egy féltuczat. deliktum van) és cFak a vérpad gondola.ta horzongat ja meg eg;v kic. it Gretet. :\fi.csoda nő ez ! . . . Az embernek az ebö gondolata az, hogy talá.n mégsem olyan egészen ép eln1éjü. mint a hogyan az orvosi vizsgálat mondja. A pupilla-reflex most az utoh-ó ~<zava a pszichopátiának · egy fejlettehb orvosi tudomány, fl"jlettebh vi1Ac:gálati e. zközck, érLékenyebh mi.iEzerek tnlán megállapithatnák. hogy ebben n külsö látHatra pompá~an miikndő elmegépezetben fogyatkozá sok, patt:-.ni\sol'. t"· ré::ek vannak, 8. me1yck végül i< lehetetlenné teRzik, hogy hibát)a,nul funkczionáljon. Azonban, ha igy volna iR. ba Grete eicrnek c!'akugyan van valami lelki fogyatl·ouí.a. alami szellemi defektUFa, ez ·emmit :oem \e"z el az alakjának borzalmas és megdöbbento

Vasárnap, julius 12. sem nem reagált a csipkedésre, sem nem boszan· kodott, hanem a tanulásban tultett minden férfikollégán . Tanulmá.nyai befejezé3ével visszament szülővárosába, Newyorkba és ott Carrers és Hastings müépitészek irodájába lépett mint raj zoló. Ez a czég épitette a newyorki óriásépületek legnagyobb részét, gyakorlatra itt elég alkalom akadt. Azután került Kellog kisasszony a Thomas czéghez, a Record-Hall hirneves építöjéhez. Ezen Arnerikában hires épületnek egész belső tervezetét és diszitó..,sét a czég Kellog kisasszonyra bizta, söt még a külső diszités na",cryobb részét is. Thomas müépitő halála után Kellog kisasszony vette át a válla.latot s vezeti azóta önállóan. Csak egyedül a News Campany zámára épitett körülbelül százötven óriási épületet Amerika minden részé· ben. Ö épitette a san-franciscóí huszonhét emeletes földrengés- és tüzmentes ujságpalotát. 1\linden vállalt épület kivitelét ö maga ellenőrzi s versenyt kuszik az állványfákon a legmerészebb alkalmazottjávaL :&dekes, hogy Kellog kisasszony, a kinél egyre csak ily óriá i felhökarczolóka.L rendelnek, az épiiletck eme fajtáj át csunyaságuk miatt ki nem állhatja és bolJog, ha egyszer-másszor egy szép épületet rendelnek nála . Jövedelme óriási és lli!gyon megbecsüli öt mindenki, a ki ismeri.

(Folytatás.)

H-'l!lgassunk-e azokról az agyagból készült szobrocskákról, a mel;vek Görögországból kiindulva, az egés:z, nJágon elterjedtek ? Ezekről a gyengéden bá.jo és ízlésteljes kis alakokról ? Nem, nem sza· bad átsiklanunk rajtuk, mert szaros kapcsolat van közöttük és a keramikai vázák között. :Xem kell ismét előhozakadnunk v le, ugyebár, hogy ezek az alakok többnyire a hellén és román .kulwsz isteneinek másolatai ? Adrien Longpérier, a nagy kutató rájött arra is, hogy nagyrészt egyes épületek kiegészitö részei voltak, csak ugy, xnint az arra hivatott vázák, hogy a lakásokat ékesitsék. Ezek a wegszemélyesitett istenek a bit zerint az egyes la.kások felett örködtek. azért találjuk meg azokat a Yázákon, meg a kis agyagfigurákorr is. wua

érdekességébőL

Ha bűnösnek lenni a.nnyit je· lent i:, mint hetegnek lenni , akkor is csodálatos és megdöhhcn ö eg~r jelen.·ég ez a huszon· egy é\es gyil.kc , a gyilkolá.nak, a büncsclek· vésnek ez a zsenije. Emlyi fantá~ia és ennyi találékonyság ! Enn:-i biztof ág és ennyi 11yugaloP1 ! Ennyi kövctkezcle~s ég, kE-gyetlenség, emberismerot és hideg•ér ! )lit c::;inalhatott volna ez a lány, mit produldlhatott \Olna. milyen győzelmeket verekedhetett Yolna ki ba 1em kell otthon illiile Brantban a kis ~zá o..zor zági vál·osb~. ha nem \;:ell ,-árnia a \agyonos férjre és ne.ru kell \égül elfogadnia \Őlegénynek v a.lahJ.t, a kit ntáL hanem ha szabadon nehváglu•Jo~t v0lna a ,_.-ilr gnak. az él eze teknek, ha lehet es a munkának i:.:, b..:. kell. A német közYéleménv kevés szimpú.tikns \Onást talál bPnne . Azv oko~sága és a jó modora i <-u yo. bitó körülmény gyanánt szerepelt. Az c::.küdtck . erumiféle enyhi ö l,.öl'Ül· ményt nem \'ettek fia ·clemb('. Fentart6.s nél· kül hozzá já· u!tak aliliŐz a >ádhoz. hogy előre megfon olt "Zándékk l, a legk"zönsége~eb~1 pénzvát!yból. rvul gyUkr.lt. Hiszt>n ez igy JS van. ~~em i t, ga cl t a. : pf.nzt Hkart, mert a má~ikb.oz akart 1ele'"~gül menni. Orgyilkoso.k melletlJ nem· i. kell n:ég utólag ,;cm, nem 1~ .zahad védöb~zédP mondani. Dc a több1 Dei r ,retek kcrh·éér{, a kL >~rofokhan tehe· tftlenüJ d ornldó varr~ eJr,•mló larn•ok l{cd· c . •éért fel kell v tn' azt a kérdé "t : nem menc· külhetett \olntH' meg két álrkzat, - a JJ1('~ f!. ·ilkolt {- ::-, gyi '·o - ha a rowan!iku:-> hnJlamu _ olgárme::tuk! a~.:;zony oly:m .:mhcoclon ní.gbato t voln n ki n. Yil. rr.üak. mint cg' ron! ntjkus I ajlamu p lgánnc,.;tcrlU'fi ~ ?IIc>g kell ez ké1d zni annál iu'dbb, mert a Gre i bün '1 c m 'rio.: rám on tit!-, hogy c-z. a sp cziális ..:_zo _:-i bün, z a női gyilkos::;ag,

AZ tr JS A. G

Vasárnap, julius 12.

--------------------------------------~~-----------~-------------------------~----------------~-------------------~

Késöbb a luxus semmivé tette a keramikai müv észetet. A hiborba öltözött emberek himzésekkel, gycn~yökkel, ékszerekkel boritották ruhá~atukat s nem szi,•lelték meg maguk körül a durva agyagvázákat, ha még oly müvészi volt is kivitelük s gracziózus formájuk. Arany, jáspis, onyx és sardonyx-váztík éke itctték a nagyok lakását és a templomokat. A nagy tcP p 'omok a márvány szimetrilws voltát vették tel. inte ·be s ezt alkalmazták mintha deni.i.tt, a hol csak h ly \Olt reá. A boltozatokat a.ra •alapu mozaik töltötte ki az oszlopok sokszinü spirálisokban nyultak ég felé. :&s mégis, min ha protestálni akarna a mellőztet-ésért, mjn megkövetemé létjogát, a földből készült di zité." becsuszott mind e fény é pompa közé : s a merész ivezetü boltozatokat keramikai rácsok kötötték össze. Ugyanekkor, mikor mint disz csak igy szerepelt a fazekasipar, egyszerü, hasznos dolgok is készültek belőle a szegény nép számára. Aszerény falusi lámpa, a főzöedények, a vizta.rtók, olaj-, eczet- és borkancsók, mindez ezután is meg.-olt, csakhogy elvesztette müvészi jelJegét és ízléstelenné ,-alt. A haldokló ezivilizáczió és a betolakodó barbárok közötti harczok idején teljesen nyoma vész a keramikának O>ak az ujabb czivilizáczió kezdetén talnjuk fel ujra, mint a haladá nak egyik legelső ut mutatójá.t. Nem fog•mk a gall és német fazekasiparról beszélni, hi:o e 1 ezek teljesen átmeneti d ')lgok s a p ogány müvészet ( ~) utolsó reflex i c" upán. Es teljesen annn.k a vallásnak eszközeire szoritkoztak, a mely vallás megszülte öket. Igy jutunk el a keresztény-idószakhoz.. A cz.ivilizált társadalomban egyre előre jutnak az ujabb eszmék. A haladás az észbeli és kézbeli munkának fokozatos modifi.kálása által jön létre. Egyszer aztán, egy adott pillanatban, egy magasabb intelligenczia benyomása ala t a tömegek meglátják az utat, a melyet megtettek már s azt, hiszik, csoda történt. Felmagasztalják a:z.t, a ki a rejtőző gondolatot a napvilágra hozta, a ki dicsőséggel borit ja el az időszakot, a melyben él. Igy szentesitődnek meg a nagy századok. Es ez a renaissance története is, ugy Olaszországban, mint Francziaországban. Specziális keramikai szempontokból az oliU!z renaissance az émail felfedezését jelenti, annak az éma.ilnak a fe~edezését, a melyet Lucca della Robbia használt terracott-a képei fölött. De vajjon csakugyan a tizenhatodik századba tegyük \'issza ennek az eljárásnak keletkezését ~

ennek a lehetósége benne zunnyad minden szerelmében bántott női lélekben. Ez nyilvána lóan ostobaság. Nem minden romantikus P< l ·árme terki as~zony gyilkol, ha bajba jut, ell "nben ha onló körülmények között e etleg a polgárme terfiuk i gyilkolhatnak. Altalában nincs valami pecziáli női ö ztöne és nincs semmiféle pecziáli~ férfi-hajlandóság a gyilkolá.snak. Vannak szer ne étlen körülmén ek, boldogtalan tébolyitó helyzetek, a melyek belehajtják az áldozatukat - akar férfi, akár nö - az ölésbc. A Grete Beier eset~ben egy van, a mi tipiku an a szanyi : az, hogy Merker, az idő közben becsukott szerelm e, a kiér mindent elkövetet , a Iciért ealt, mérgezett, gyilkolt, hogy a zivének ez a királya a fótá.rgyaláson a, lege ufo abb módon elá-rulta öt. Egy kérde re bevallotta h gy kapott tőle ö ze en . agy háromezer márkát ; előbb azonban k.iJ~lentet te, hog. Gr tenck már ö előtte volt zonya férfi< kkal, ho y Grete a fogházból eveleket esem p' ·zet ki hogy Grete c alt, hazudott. , Gret~ leb jtott fejjel hallgatta ezt a allomast. Ezert az emberért gyilkolt. Még egyet . Gre e elbe·zélte, hogy a gyilkosság délutánján, pár perezezel z ölés előtt P es ler magához vonta öt. Rajta átfutott az uf;ndor. ~ néhány p rcz mul\a felhajtotta a erfi a m 'rget. Rajta átfutott az undor ..• A halál minden bizonynyal ul · ~ bünt té· a ~zeg ny ~re slernek azért, m rt ez nem ette '.::zre. e nem borza~ztó-c, ho egy férfi nem látja "agy ne~n akarja látni hogy a menya zonya ndoroclik az ölell·~étöl ? Ez a tiZegény Pr ler ne~ val m nn\i férfinak a büneért h lt-e m g, ki r tt gó é onakodó öt zorit ma hoz 1 gl zh J-ell ttm ghalnia mert fc fiair

Mivel az odvasodás munkáját nagyrészt az ételmaradékokból fejlődő savak végzik, egyszeruen megakadályozzuk, hogy a fogak közötti hézagokba ilyen maradékok telepodbessenek le. Langyos vizzel való öblögetés, esetleg "1.lami nem tulságosan kemény fogkefe segitsé:>;ének igénybe vétele, igen olcsó és praktikus eszközök e czélunk elérésében. Természetes azonban, hogy nemcsak reggel, hanem mind n ét.kezés után takarítsuk ki alaposan a szájunkat, mert nem Ját.om be, hogy mért épen csak a vacsora maradványait kellj en Paratlan es csodás hatásu arczszépitö és !ipomitó a károsaknak tartanunk. fé~~de~ . Ugyanilyen könnyü védekezés van a baktcZsirta.lan, ártalm tlan, r5gtlin nepit. Ara l korona. riurnak ellen is, melyeknek romboló munkáját Xa.phat6 u eg4!n vllá~ton. 1680 desinficziáló szarekkel kell meggátolnunk. Világos, hogy e czélra nem a közkeletil fertötleni.tő szereket kell alkalmaznunk, a karbol, szublimát, lysol akármilyen gyenge oldata is igen hamar agyond ezinficziálná fogainkat. A kereskedelemben kapható szájvizek, fogpaszták és porok java része Rovatvezető Garami Béla· ch. azonban czéljának teljesen megfelel, és akármelyikök bátran használható. A fogak ápolása. (Folytatás.) Több okból Mindezen szabályok szemmeltartása mellett kellemetlen baj a fogak odvasodása. O>akhogy az legyen törekvésünk, hogy ne e bajon kelljen segí- is ne felejtsük, hogy fogainkhoz legjobban a fogtenünk, hanem igenis, keletkezésének még ideje- orvos ért, és igy még az esetre is, ha semmi hibáj:1t korán álljuk utját. Ez pedig nem olyan nehéz nem tudjuk fogazatunknak, vizsgáltassuk azt meg feladat, mint a milyennek sokan gondolják, nem legalább félévenkint fogorvosunkkal, sok bajt és áll egyébből, mint a száj rendszeres és okszerü kellemetlenséget kerülhetünk el e csekély f6.radsággal. gondozásábóL

Hiszen a tizennegyedikben látunk szórványosan hasonlóan kezelt fazekasipari tárgyakat, amelyeket azonban egyetlen iskolába se lehetne besorozni. llyen a Louvre-ban őrzött tégla, a melyen Szent Krispin látható. Olazurjának fényéről és eljárásának harmóniájáról ítélve azt lehetne hinni, hogy valami ügyes perzsa munkás kezéból került ki, a ki régen szokva van az émailozott négyszögek diszitéséhez. l. s.

A GIT·CRE E

Kozmatika.

Nem akarok itt nagy fontoskodással általánosan ösmert igazságokat fölmelegiteni, és igy fölöslegesnek tartom annak megemlit.ését, hogy az odvas fog 1niként keletkezik, hogyan repedezik le a fogzománcz kemény tárgy rágására, tulságosan hideg vagy forró étel fogyasztása által, ·hogyan t,elepednek le az igy keletkezett hézagba a.z ételmaradékok erjedé.<>éből keletkező savak és a fürge, kisded bakteriumok. Mondom, általáno an tudott dolgok ezek, alig van közülünk, a ki ép fogsorának ezen ellenségeit ne ösmerné, b> mégis, milyen kevesen vagyunk, a kik rendszeresen· és követ. kezetesen védekezünk ellenök. Pedig a védekezés igen egyszerü. Az od vas fog keletkezésének elsö oka a zománcz repedezése. Nos, hát egész egyszerüen csinyján bánunk fogainkkal, kemény tárgyat nem rágcsálunk •elük, és sem dugóhuzónak, sem diótörönek nem használjuk, hanem szép szerényen és E'gyszerüen csakis étkezésre használjuk öket. De még a2után az em okvetlenül szükséges, hogy a forró leve után közvetlenül jeges vizet igyunk, mert az ilyen kis csintalankodás hamarosan megrepeszti a zamánczot.

nem szaktak vele törődni, nem szokták aggód\a és gyöngéden vizsgálni, nincs-e vonakcdá vagy éppen undor annak a nőnek az arczán, a kit a tulajdonosnak, az urnak, a gazdának, a fizetőnek a nyugalmával birtokba vesznek 1

Divaflevél. Páris, 1908.

A nagy bra.nle-ba-s a tetőpontján volt az elmult hetekben és egész zürza.vara a dejeuner-eknek, diner-knek, matinéek, zeneesték, the-bridgeek, fehér, r6zsaszinbálok, esküvők •oltak a következményei. Azonkivül ezer másféle bucsumulatsá.g következett még. A Cerele du Bois de Boulogne "sszejövetelei, a Puteaux-szigeti kirándulások, a Polo, a párisi Gillf, a. longchampsi é auteuil-i hippodrom, stb. stb. Ki tudná mindezt fölsorolni ~ El' g az hozzá, hogy egé z profusionját láttuk ismét a szebbnél- zebb toaletteknek, mel eknek egy ré~ze ugy ké zül már, hogy a fürdoszez6nra., \ll gy a me tk chateau-ra is alkalma legyen. :llind e toaletteknél zebbek, eredetibbek és ujabb k •oltak azonban azok a ruhák, a mel. eket a Modes kiállitá án volt nlk lmunk meg zemlélni a mel. ek az igaz müvészet é rnffinált izlés me~ özö erejével hatottak. l\findenik ruha régi reminiszczencziák után ké zült, a multnak c,odája •olt !amennyi, a Grand Roi udvarának iniczi th<i szerint mintázva. M.intha. a Monte p nné diadalma zép~ég cleV"ened tt volna. fel elottünk, mikor RedfernnC'k uj é mégi ol h-mer " kreáczióit megláttuk, - drágP. c~téh•i ruháj t, princze· z sza}?' ~:t, nr. nypo~ztó nyDg' val, mdye ürkizkö-

ázi tanácsadó. Sonkás burgonyás lepény. Egy negyedkiló sovány sonkát finomra vágunk, tálba teszszük, tf4, kiló főtt és reszelt burgonyát, egy evőkanálnyi reszelt sajtot, kis sót, három kanálnyi savanyu tejfölt hozzákeverünk és ezt porhanyós tésztával kibélelt sütőbe öntjük és meg ütjük. Kocsonyás fogoly. A vénebb foglyokat ha znáruk ez izletes ételhez. A koppa ztott és tisztitott fogoly bel ejét vajjal bckenjük, néhány zem borókamagot, a zuzát, szivet és májat belete~z szük, sóval megdörzsöljük, szalonnaszeletekbe csavarjuk és kevés vizzel megpároljuk. Ha már puha, fölszeleteljük, a csontokat kiszedjük és mély tálban szépen elrendezzük a darabokat. Kevés folyékony aszpikot öntünk rá, ha ez meg zilárdult, szép mintát rakunk ki uborkaszelet, vörös répa, kapri, apró hagyma, czitromszelet és egyéb hozzávalóból, aztán ismét kis aszpikot öntünk rá és ha. megkocsonyásodott, még egy ujjnyira valót. Tatárvagy remculade-mártás illik hozzá. himzés borit gazdagon s a mely fölé rózsaszinbe játszó kék bársony köpeny borul. :E:s ez a felső köpeny aranynyal és gyöngyökkel van bim zve. A directoire-szabás is mcré zebb, mint a régi a .föléje jövő kabát (belépő) rózsás crépc de Chin ből ké zült, fémszerüen csillogó alátét fölött, róz azin rózsákkal hímez ve. Laferriérenek van egy ruhája. a kiállításon, a mely olyan szinü, mint az éjszakai ég, ez a szezón uj szine, valami felhős, sötétes és mégis világító kék ; fekete paillettel van himezve. Itt-ott kristálygyöngyök vannak el zórva rajta s ugy c illognak, mint a c illagok az égbolton. Per ze ezt csak e te lehet viselni, kaszinóbr.n vagy nagyobb társaságban. Nagyon csino volt Redfernnek egy másik, ruhájn is, nappali visl'letre, egy prineze "Z szabá u, himzctt linon toalett, velenezei c ipkékkel inkru ztálva, széles fehér selyem écharpe-övvel, mely hanyagul van megkötve a zoknya elóré zén, kissé féloldalra e,őlcg.

egyszerűbb

A l\fai on-Perdoux, ez a nagy konkurrenczia daczára i birnévre vergődött czég is néhány pomp' ruhát állitott ki. Ott van például mindjárt egy gyönyörü tejszinü erépe de Chine ruhája, görög szabá ban, a Tanagra-figuráknak mindcn búja elömlik rajta. ztán Buzcnctnek egy estélyi to lcttje, fekete princzessz ruha, teljcsen p n.illetiroz•a, bizarr, haragos zöld búrson. feLzegés~ l az aljon. Egy mi ik toalettje virágos gázból Yan, alj, bordürözött, derekr. 1-endőszerü. Ott •an aztán a Drngek napja, itt is egy c omó gyönyörü to lett látott napYilágot. De különö:;en

Vasárnap, jnlin.s 12. . Hólabda. Fél liter vizet egy nagy diónyi vajJal fölforralunk, piczi sót és annyi lisztet habarunk bele, hogy sürü péppé legyen, addia főzzük mig a kanáJ.ról leválik, a tüzről elveszszük és ha 'kihült, 6 egész tojást és 3 sárgáját e!:!yenként belekeverünk. Kanállal, melyet olvasztott zsirba mártottunk, gombóczokká kiszaggatjuk és forró zsirban kirántjuk. Yaniliás czukorral vagy reszelt csokoládéval meghintve tálaljuk. .. , B?rbolyak~csonya. Az érett horbolyát, melyet sotetprrosra cs1pett a fagy, leszedjük a száráról és vizzel a tüzre teszszük. Félóráig főzzük, aztán a ~ze~~ket sz~tnyomva, a vizzel együtt szőrszitára. ontJük. A prros levet megmérjük és ugyanannyi sulyu czukrot megmérünk és megtörünk. A czukorral együtt föliorraljuk, a habját leszedjük és ha elég sürü, széles száju üvegekbe töltjük, de csak két nap 1mulva kötjük be. Rózsika-torta. 6 tábla csokoládét ecrészen megpuhítunk meleg helyen. Ezalatt l/ 4 kilÓ irósva.ja.t nagyon jó habosra kell kavami s beleadni a puhított csokoládét, a melylyel gyorsan összekeverjük. Azután 14 tojássárgáját és 2 egész tojást e~ásután belea?va, keverünk bele l/1 kiló megsZitalt czurkot, mig jó habos lesz a tömeg és ekkor 8 ka.nálnyi héjSBtól tört mandulát vegyitünk közé 6 evőkanál finom lisztet s a 14 tojásfehéréböi fel~ert kemény habot is végiil könnyedén beleadJ:u-· Egy tortaformát bekenve irósvajjal, belerakJuk a keveréket és enyhe tüzön a kemenczében megsütjük. Befőzött gyümölcscsel ioen szépen feldiszithető, vagy málnaízzel bevonh~tó és őrölt mogyoróval telehinthető teteje és oldalai is. SzUvaeltevés. A szilvának friss, nyers állapotban való eltartására néz,•e a következőket kell figyelembe venni : Ha száraz esztendő jár és bő ~zilva.~rmés van, akkor még karácsony napján IB kerülhet az utolsó nyers szilva az SBztaha. A végből, hogy a szilva ily soká eltartható legyen, száraz napon szedjük le a fáról, minden szilván rajt maradjon a kocsánya, 2-3 napra száraz, szellős helyre teregetjük. Azután egy hordócskába rétegeljük liszt vagy korpa közé oly módon, hogy egyik gyümölcs ne érje a másikat. Ha tele van már a hordócska, akkor jól elzárjuk és száraz, f~entes helyre teszszük el. A legfelső szilvat"tltegre tenyérszélességü korparétegnek kell jönnie. Dy módon becsomagolt nyers szilvát 3-4 hónapig is. el lehet tartani. Fogyasztás előtt megmossuk, aZttára rakjuk és rövid ideig forró viz fölé tartjuk, de a gőznek csak gyöngén szabad émíe a szilvát, mely ekképp ujra visszanyeri turnészetes kék szinét. Qsak ha hibás szilvaszemck is belekerültek a rétegelésbe, csak akkor fordul elő, hogy egyes szemek elro{!hadnak. két genret különböztettünk meg : a rövid, angol kosztümöt, vagy nagyszövésü (gros-grain) tUBazorból vagy vászonból és a d.irectoire-genret, magasra felkuszó derékkal, kerek szoknyával, mely a csipőn egészen keskeny s alul virágszerüen kiszéle.,edik B minden mozdulatnál szinie rácsavarodik a testre. Ebben a két tipusban kulminál most a tulajdonképpeni nagyvilági, nyári divat. Természetesen ezeket a ruhákat lehet hímezni és disziteni is, de az általános vonások ugyanazok maradnak. Vagy egyszerü legyen az igazi uri nő, de ebben az egyszerüségben fel kell ismerni a nagyrnesterek remekétsakkor a sikk és d.isztinkczió legmagasabb fokára jut el, vagy pedig legyen nagyon kiöltözött s olyan anyagból készittesse ruháját, a melyeket este is viselhetne, he. a toalett szabása ezt máskülönben megengedné. A jaquettek is ugyanazt az utat követik, vagy egyszerüek, kitünő szabással, vagy pedig nagyon diszitattek s akkor lehetnek más szinből is mint a ruha, de mindenesetre ha.rmonizálniok kell egymással. Gyönyörüek a rózsaszín fond-ra helyezett szürke gázok, melyekre aztán virággirlandokat hímeznek. A nyak körül viselt bodrok azonban se nem graczióznsak, se nem jól állók s valami befejezetlen, rendetlen látszatot kölcsönöznek a leg;;ikkeFebb toalettnek is. De ez az utóbbi csak az én privát véleményem s ma a nyakfodrok tényleg divatban t"annak . .Azért, a ki nem akar, ne hallgasson reám s csináltasson csipkebodrot ruhája nyaka köré. Ha nem is fog jól állani, de legalább divatos lesz.

Irtsz.

Szabályozható angolzafir

sz~éges, a. per~~tezöszer hatása könnyen ért-

INGBLOUZOK _., drb 3 frt • .._

ban V'an s a mint hozzá nedvesség ér, feloldódik; a peronoszpora gombái csak e nedvességhez jut· hatnak, a melyben pedig elplL~ztulnak. Permetezni eső ~lőtt és ~özvetlen a.z eső után, va~amint egy-két nap1g (a nng a levelek rendes állásukba nem jön· nek) a köt{)zés után nem szabad.

Meséa baliazt blouzok 3 frt-t61 feljebb. Csipke és selyem l)louzok 6riásí válaazté!<ban. Pongyol ák, aljak mérték 2122 ezerint.

hető lesz. A rézgalicz a levelekre tapadt á.lla.p ot-

FALUDI LÁSZLÓ

••

Bpest, Andrássy-ut 48 /u. Vidékra

Uzenefek.

divatlap ingyen 1

Gazdasáji fauácsadó. Baromfiértékesités. A baromfiak között njabban a legkeresettebb piaczi czikk a kappan. Ez értékesíthető a legdrágábban s tekintettel arra, hogy az élelmezése alig kerül vahunibe, ez fizeti meg le~jobban a tenyésztő fáradságát. A kappanozá;;ra n. legalkalmasabbak a közönséges tyukfajták. Epp:m mot:.t van az ideje, hogy a késői keltésü c ibéinket osztályozzuk és a továbbtenyésztésre alkalmatlan vagy kevésbé alkalmas kakasokat kappanozzuk. A kakasokat külön kell válogatni és egy jókora rekeszben elzárva tartani. A kappanozásli csakis hozzáértő egyénnek szabad végez1úe, mcrt avatatlan kéz nagy kárt okozhat. Kappanozás után még két napig a rekeszben tartjuk az állato· kat. Természetesen bőven ellátjuk öket vizzel, eleséget azonban nem adunk tulságos sokat nekik. Két nap mulva a vidám és eleven mozgó állatokat kiereszthetjük a szabadba, a bágyadtakat ellenben további felügyelet végett még mindig zárva tartjuk. A két napi elzáráara csak azért van Ezükség, hogy a még vérző és be nem hegedt sebet a többi baromfi ki ne marja. A kappanokat csak október végén vagy novemberben, de, ha lehet, inkább télen küldjük piaczra, mert akkor érnek legtöbbet s akkor fizetik meg öket legjobban. A jérczéket már a nyári hónapokban is eladhatjuk. A fajbaromfi már nem olyan alkalmas a kappanozásra, mivel későbben fejlődik. Mindazonáltal ezeket is jó különkülön tartani. Igy a kakasok nagyon jól megférnek együtt, nem veszekesznek, nem izgulnak és gyorsabban fejlődnek. Viszont a jérezék sem hajlanak annyira az üzekedésres igy ők is könnyebben fejlödnek és jobban hiznak. A jól kihizott jércze pedig szintén nagy értéket képvisel a kereskedelmi forgalomban, a hol poulard néven szerepel. Némely helyen jól meg is fizetik, főleg a nagyobb városokban. A hppa11 értéke azonban általánosabb s mivel a kosztolása é;,; a nevelése sem kerül annyi költségbe és fáradságba mint a jérczéó, a tenyésztése is sokkal jobban kifizeti magát. Ki nem erjedt széna etetése. A friss széna etetése eléggé veszélyes még azon esetben is, ha a kaszálás száraz időben történt. A széna a behordás után mindig erjecini kezd és ha ebben az állapotban etetjük fel haszonállatainkkal, ugy azoknál könnyen veszedelmes felfuvódást- kólikát - idézheL el ö. Lc.r~hamarább megárt a ki nem erjedt széna a szarvasmarháknak ·. a lovaknak ; ezt tudva, már csak óvatosságból ezek se kapjanak teljesen friss szénát, hanem \'árjunk a behordás után 5-6 hetet. Ekkorra átesett az a veszedelmes erjedésen s feltakarmányozható a nélkül, hogy nagyobb zavart idézne elő . Harmadik permetezés a szölóben. A sJ.őlö peronoszpora (szőlőragya) betegsége ellen rézgálicz-permetezéssel '\"·édekezünk . A szölő minden zöld részét, levelet;, hajtást, fürtöt egyaránt pusztitja a peronoszpora. Fel lehet ismerni a levélzeten arról, hogy annak felső lapján ,-örösharnás \agy sárga foltok mutatkoznak és ezeJ. alatt az alsó lapun fehér penészforma bevonat. Ez főleg az erek ruentén a szögletekben van. A szőlőtö más részén a peronoszpora ólomszürke foltokat képez, mely idővel megbarnul és helyén a szövet elhal. A levél, hajtás, fürt t'lszárad, ránczosodik s hullik, a bogyó rothad s a termés értéktelen lesz. A peronoszpora szaporodásához meleg és nedvesség szüksége!'l. A permetezések idejét és számát pontosan nem lehet meghatározni Néha két permetezés is elegendő, máskor három, esetleg négy is szüksécres A hannaclik permetezés rendcsen a julius-aU<Y~ ztuBi idö valamely napjára esik, dc pcrmcte;ünk, ha kell, későbben i;;. A permetezéseknél mindicr ügyeljünk arro, hogy a szolö minde•1 hozzáférhetŐ zöld részét bepermetezzük A SLőlösorokat mind· egJ-ik oldalról permetezzük A perme:t a lev-élzetet, fürtöt, hajtást minél apróbb s mínél c:ürübb cseppekben lepje cl. ~'.. hnnnadik .rnnetezé·np} 2%-os permetezü-auyogot készitünk. ~liután a peronoszpora fojlödé:;éhcz lllC'lc~ ncdws5~g

(Kéziratakal nem adunk vissza.)

. VidéJ.-i bérló. l. Á rendes kezelés mellett a. melvet eddi~ használt, még a kékfény-kezelést. 2. Herl~u1esfürdó.

Tessek Artínyi Zs. dr. fürdőorvoshoz fordulni levélben. L. Margit. Györ. Csak tessék tovább folytatni. S~ abonens. L Semmiféle hatása nincsen. Ez is azok ~ó~ tartozik. 2. Azt géppel végezik. Ha van :.~lkal n:as gef?.JO ~ozzá , végezheti önmaga is. 3. Evezés, uszás, hideg fürdok, sok séta sz.a.bad levegőn. ' Tanitó. Tessék hetenként kétszer este lefekvés elótt meleg >iz és kol~zs\ári kénes fehérkátrányszappannal a_lapos~n me~osru és behabositani. A szappanhabot ~a~e, ra~ta. elem te 10 perczig, azután minden követ· kezo mo_sasnal 5 perezezel to>ább és végül állandóan 30 perez1g. E~n idó e!teltév~l a szappanhabot mossa le sok L:tn~s ·nzzel, - ha szoke, nkkor kamillateás sok lan~o~ yrzzel, - ~~nna öblitse _le állott vizr.el ugy hogy a feJberen és a. ha]an ne maradJon semmi szappan sem Leszáritás után tessék kibont~tt hajjal lefeküdni. • , B:auka .. 2. Tessék naponta többször megmosni a~ott v.JZz~l es este lefekvés előtt melegviz és kolozsvári ken.szalic~l-sza.p~annal. á szappanhabot hagyja. rajta. perc~% azuta~ mossa le sok langyos vizzel, utá.nna aliott nzzel. ~ ~ttesszereket tessék naponta vagy má· sodnap~mta kipre~lni. Á kipréselés után szappanos D?-~legvizes lemosas és ledörzsölés következik. Tessék éJJ.el.!-e bedörzsölni fehéritó-bársonykrémmel és ezen kivül masodnap:mt.a. te:sé~ arczgózölést végezni Vénusz-géppel >~gy a ko>etkezokeppen : Egy nagyobb vasedény fene· kere tessék egy, izzó vas.dara~ot h~lyezni1 az edényt töl~e mef: lobego forró nzzel es haJtsa rea. a fejét. A fejét es az ed~nyt takartnssa le egy vastag kendővel. Á gőzölés 20 percz1g tartson, a mely idő alatt két-háromszor kell a forró tizet felcserélni. C!· _E. 24. L , T~sék a Garami-féle a.ra.nysz6kitót hasznalni. 2. Vibraczios masszázs. G. _R. Po::8rmy. Egy liter tejszínt meg kell heviteni. d? forr;ua.. n~m szabad1 akkor 5 deczi igen erós, frissen fott, potka>ementes kávét hozzákevcrünk, 30 deka por~z~orral m_egéd~itjük ~ .~agylaltgépben megfagyaszt· l~· P?h~akat félig megtöltünk vele és ozukrozott, va.ni· lias teJszínhabot ra1.'llllk a tetejére. . , .M. J. Bábolna. A meggypálinkát közöljük többek keresere. , _ S . Antal, Lugo3. Nyári alma nem ma,ra.d meg, a. telire való alma csak szeptember, október hónapokban polezoln-a, ~ékénye~e lesz kiruk•a fagymentes kamrában,_ mely egest?n szaraz. - Legczélszerübb a babot eczo~v,tzze _eltenni: v~gy pedig megaszalni, lehet azonban ~osle"ben IS. A tlszhtott, felmetélt. babot forróvizbe dob· ~~ és ~nne ha~~ mig ismét forrni kezd, akkor szi· tara rnk}uk, ~a]d _uvegbe. nyomkodjuk Á vízhez, mely· ben ~. bab fott, üterenkent egy tetézett evőkanál sót keverünk, ezt a babra önt>e az üvegeket hólyagpa.pi· -<?ssa.l ~-kö~~· ~óz~n 1..~ózzük. Használatkor t.öbb VIZ?ól. ki~blitjük es kiáztatjo.k. Csak vajbabot lehet igy elkesz1teru. Á gomba-telepról jövő számban. Manon. Közölje pontos czimét koz.metika. rovatunk vezetójével (VI., Felsó-erdősor 1.) majd ó levél· ben fog részletesen válaszolni. ' Sport.sman. Olva...«sa. el a ;Manonna.k~ küldött üzenetünket. Ola;sz u~. Á Diana·s~bot-szesz ugyszólvá n min· den eg_yeb_ ~aZl gyógyszert potol, s igy utazáskor csak· nem nellrtilozhetetlen. Kiemeljük. hO'Q' a Diana-sósborsze~t 1!: ;~ggeli_ szájmosástól egész esti lefehé.skori bedo~o!es1g. mmden alakban : külsóleg és beL~óleg lehet hasznaini s 1gy felesleges minden más szij•iz, hajvíz, ~o~orcsepp stb. A nagy melcgben kellemes hüsitó hn.tú· sanál fog.a megfizethetetlen a Diann-sósborsze~z s h~ i>ó~ roS!'z, tessék egy poht\r rube néhá.t~' csepp D1ana-w borszeszt ke>erni. s igy az emlitett gyomor· é_gt:s, i.'> me~~ik. El~zó le;ele, látszik, a. póstán el· kallodot!, ,kill~nben >álaszoltunk ,-olna már arra is. • ".:me.r.-::.0. A sok patt-anás valószinülen a rossz festoanyagtól keletkezik, tessék tehát az ar~zot elóbb ~kenni Diana száraz krémmel, s csak ugy eikenni a fes· ~et, ~ogy ~e kö:rretlen a bőrre kerüljön 9. festék. Tessék állnndoa.n Dllllln-szappannal mosakodni 8 este is swaz krémmel bekenni az arczot, miután r:rczb6re - ruint írja. -. zsiros s igy nem taná ~os zsiros krémet használni. E~emten az 8.1"('zbór le fog hámlani, 8 helyette uj. szép bort kap s ekkor a. szerekhez mellékelt használati utnsitás szerin tessék gondosan kezelni a bőrt .

ar:

ugy

GYERMEKEK LABAI egeszségesek és termé8zeta!kotott alakjukban maradnak a

'!Chasalla"· sandalokban Egyedilli elárusítás

••

LF GE töherc.zegí udv. s r.illitó és ortopéd czipészmeatel"

S cape t IV. ker., Kossuth Lajos·utcza 4.

AZ UJSÁG

Vasárnap, julius 19.

A modern

ss.z ny.

Irta dr. Irsai Alturné. . Münchenben uj szinházat építettek. Ezen nmcs semmi különös. l\Iindenfelé uj szinházakat, uj müintézeteket épitenek telje pompával é > fényüzé-sel , forgó- zinpadokkal és tökél~tes di zletekke1. Valamennyi csak azt a bizonyitékat n. ujtj n., hogy a müvé zet a természetet akarja. kopizúlni s a való ágot oly természetesen óhaj t ja utánozni, hogy a nézönek a maga képzelet éből nem kell hozzátennie semmit, hanem belekerül egészen annak a ~ellő közepébe a hová a költő és rendező idő es hely dolgában helyezni akarja. , A shakespearei idők kezdetleges szinpadátol, a mikor egy tábla felirata jelezte, hogy a különben üres szinpadon a néző képzeljen el \"alamely tengert, vagy erdőt, vagy termet, ~zobát, barlangot, folyton emelkedő vonalban es, uton eljuthatunk a tökéletes zinpadi teohnik~hoz, mely a meiningiek stíltökéletességében feJeződik ki leginkább. 1\find kevesebbet követeltek a néző fantáziájából. Mindent készen kapott, ugy hogy egyre nagyobbak lettek az igényeiés-valljuk meg - folyton indolensebbé lett. Fig elmét ~l~onták attól, a mi a zinpadon történt és lgenybevették azt a környezet ezerféle dolgai, a mig végre a kiállitás iránt való érdeklődés a szczenikai lefolyás iránt való érdeklődést tulszárnyalta. Ig érték el azt a klimá."íot, a honnan már fölfelé való ut nem \olt, osak lefelé való haladá . Ennek a bölcs megismeré ében Münohen kezdeményezök 'ppen lép fel oly uj zinházzal, N_mely hadat üzen a echnikai tulzá oknak. ..ll?;cs kulissza, nincs szufitta ; ninc semmi fo~?sleges lim-lom; c ak az van, a mi éppen ~z.iikséges, hogy a relief-hatá t emeljék ~ a néző epzelei't megmozgassák . A nézö kvázi i za-

Ejyediil . • • Olyan közel vagyunk egymá hoz, hallom A kebledben a szíved mint dobog; Egymásra kellene csak hogy boruljunk Olyan egyszerű volna a dolog .

S köztünk mégi egy örökkénlóság Tengernyi kínja, a mi elterül; S fölötte szívem ,·ad Yiharja zúgja : Oly egyedül vagyok, oly egyedül. ·

Gsak ejy ki sit

Gerő Attila.

ásvs.

lrta Czóbel Minka. Forró nyári d6lután nehéz le-vegője álmokvoan, nyoma ztóan terjed el a kis virágos ert felett. Bcterpe~zkedik a \adszolö-luga ba lllelynek lev lei közöt egy-eg· nap;mg~r he \"esen ~· t . ' 'l e en vag l a ilágo·kék abro · z::zal eritett a ztalra. ) eg illan <L lila 'iragu fehér pokczellán kávé edényen zölde -aranyos folr~~~, vet a lugasban ülo öreg , · .;zony feket e lll tJara, fonnyadt, árgasan fehér 1-eúr s a e1 ette levő öreg mber tobá · zin l ab ' 1já.ra. .Fonott nád kar zékben ül lllindket o, a. sz ek k b el ·eJe . arga , , "Zur .. k-e Cd. k·os a-<zon, nai es van bevon a. ·• :Eppen elkávéztak. Az ör g a zony sö éts:4-,

ama naiv nézletre neveltes ék, vagy kényszerittessék, a mely tulajdonképpeni forrása a müvészi élvezetnek és a mely elveszett akkor, a mikor a mindig raffináltabbá váló dekoratív müvé-zet egyeduralkodó volt. Ezzel az a szinház megkezdte a munkát, mel.ynek czélja a közön éget la sanként visszafelé vezetni, hogy adv, jusson, a hol egykor olt, vagy a honnan kiindult. A gondolkodó figyelő ebben valami olyast lát, amit paradoxnak nevezhetünk A lát, zatnak, a káprázatnak, a persifiage-nak helye az első, a mely e zmélni kezd, mely vissza akar térni a termé zete éghez s mely át van hatva a tudattól, hogy már magasabbra haladni nem lehet és igy takarodót fuj, a mik:or szó:::zólója l z az egyszerü itésnek és jogához segiti a naiv fogékonyságot é- naiv élvezetvágyat. Pedig a szinház m 'gi' csak kicsiny ara· be zkje annak a czifra, bonyolult-gabajodott rajzolatnak, mely életünket jelképezi. Egrzerü és primitiv alapvonásokból indulva ki, las anként zavart konglomerátummá lett, mely ellentmondó, egymá ' al harczban álló, zavaros vonalakból áll s a melyek fittyet hányva a szabályozó kéznek, ku zált gomolyaggá lettek. Mi modern emberek, a kiknek élete befestett kulisszák gyanánt tünik fel a kik a vég zava.kra reagálunk sa kiknek a nagy ugó a l társaság« ajkunkra adja a tirád 'kat : mi magunk életünk számára alig adunk valamit a magunkéból. Nem a saját szemünkkel látunk, nem a magunk fülével hallunk ; mester· ége falak ve;:znek körül bennünke ; mesterséges napsugarak fénylenek le ránk ; minden ké zen van; minden be van állit\a, mindent szabál oztak nekünk. Ugy folyjk le életünk, mint valamely ;:zini-elöadás ha vége a komédiának, szépen hazamegyünk . . . :&zékeink tul vannak terhelve, csak ugy, mint a gyomrunk de korszakunk, mely oly sokban hasonlit a római erkölcsi dekadencziához, mégis tart.ogat

valamit számunkra, mely fel akar menteni bennünket a tulságos terhek nyomása alólElvesztettük érzékünket a primitiv és ezért soha meg nem hamisitható életörömök iránt. Ninc enek ideáljaink, hanem mindent a szkepticzizmus józan szemüvegén át nézünk, mert szemünk fáradt, látásunk eltompult. Nincs fantáziánk, nincs eredetiségünk s nem tudunk már elfogulatlanul ítélkezni. Mindenekfölött nincs itélet ünk ! A:z uj elméletek, az uj világnézletek mia.zmái vérünkbe mentek át és ott lázas folyamatok izgaimát idézték elő. Ez különösen áll ránk, n ökre. A:z egyik párt megdönthetetlen argumentumokkal arra a megismerésre juttatott bennünket, hogy az anyaság törvénye az a dogma, mely exisztencziákon uralkodik. De jön a másik párt, a mely az ef!yéniség jog4t harsányan kiáltja füleinkbe. ujra ki vagyunk téve egy másik hullámzásnak. :Még el sem hangzott jóformán ime hatalmas jelszava : »semmi em több előttem, mint sajá.t magam << - már megüti fülünket a szocziálizmus jóslatot mondó kiáltása, a mely azt kivánja , hogy az individuális életezélnak el kell hanyadania az összeség érdekei előtt. Itt járja vitus-tánczát körülöttünk az uj eszmék viharos követelményeinek össze ége, a melynek elemei, ha összecsapódnak, zugvarobogva tördelnek össze, mig romjaikból uj alapelvek és követelmények származnak. Ami életelveket utravalónak kapttmk, a minek gerinczüknck lennie kell, melyen minden felépül, porhanyónak, elnyomorodottnak bizonyul s mindcn támadás után más irány felé tántorgunk. Iránytü nélkül járunk az uj eszmék t ngcrén szinte lázasan keressük a fonalat , mely a labirintból kivezet bennünket. Mindjobban s 1uind hevesebben erölködünk; eKyre izgatottabbakká, zavartabba.kká.leszünk s folyton jobban forog körülöttünk a világ. Alig

lila- pamutkendőt horgol, mig férje c endesen szivja hos,zuszáru pipájá,t, - Zivatar jön- mondja az öreg as_zony. - E'ni fog. - Bár esnék, de megint elmegy, mint most minden nap~ feleli az öreg férfi- pedig milyen nagy a szárazság! -end van a luga 'ban, meleg nyári c·end csak messziröl morog a távol menydörgés és a horgolétü suralja a pamutot. I mét kezdi az asszony : - Menjünk be, bizton meglep az esö. Az öreg ember ujból biztatja : - Dehogy lep. dehogy lep! Jobb mo-t itt kint ülni , a házban még melegebb van. Aztán i mét hallgatnak. Nino mondanivalójuk. :;\Ii i lett volna~ Hi.::zen el i mondhattá.k egymá ·nak Ini volt negyven év alatt, lllióta ö zekeltek . - · Hm, hm, - marmagja az öreg ember ki ~ idö mnlva minteg r önmagának - ha e ik i uo: vis késő . Ak' r esik akár nem. el-záradt L,'ind.~n. non1 éled már fel , legfeljebb ár le~z. Hát ez is ké ö, minden késő! - _li ké-ö ? -- kérdi az öreg asszony minteg'· , zokl1 ból, bár nem vár \álaszt s nyugodtan horgol tovább. De az öreg ember élénkebben feleli : 1 ~li ké~~ö? ~Iinden! - I~ an tüzbe jön , mintha éppen eg be' zélgetés hagyott volna abb n s azt fol ·tatná. -Hát a hintaló ! 'Az a. ~ zony csodálkozva néz fel : félre-

beszél az ö örege 1 Talán a nagy hős ég megártott neki 1 Azért aggódva kérdi: - _fiféle hintaló ~ ?.Iintha férje Isten tudja mióta várta \Olna e kérdést, egyszerre beszédes lesz, élénken mondja: - Hatéves lehettem. Gyuri bátyám tiz volt, ö kapta karácsonyra a hintalovat , kicsit re telte is, lllivel már nagy fiunak képzelte magát, de énnekem nem volt többé se éjjelem, se nappalom, mindig a hintalóra gondoltam. Igazi zőr volt rajta, szürke, barna.foltos, a farka igazi lófark, drótos, fehér lószörszálakból, piros bársony nyeregtakaró, aranyos szegélylyel. Most is látom magam előtt. - Hogy emlékezel ezen r 'gi dolgokra ! Talán irigyelted ? - r~em ~oltam irigy, de az életemet adtam volna a hintalóért. Pár év mulva a kivánatos játék a padra korült s én egy valódi lo at kaptam, de ez kicsi volt s én mcgnöttem. Két év elö t még boldogitott volna, ma már nagyobbra vágyódtam, s az igazi ló nem 'rte fel a hintaló álmát. :f:>ek óta nem be::.zélt az öreg ember ennyi okat és ilyen élénken. Öreg éltC'párja szinte elbü~ölve hallgatta s ha szava en<Yedett néhány kérdé -el buzditotta friss be~zédre : ' - Hát még llli késett nálad 1 - Minden, minden. Katona akartam. lenni, ap' m jogra küldött, s mikor mégis kinttem a katona ágot, mire a hadilagycsillall végre ott

térőleg

:m,

86 véltük megfogni a fonal végét, mans észreveszszük, hogy az gomolyaggá lesz s minden félelmünk s erőlködésünk csak a bizonytalauságba vet vissza bennünket, melyet leküzdöttnek tartottunk. Elvették tőlünk naiv életörömünket, mely magva volt a kristálynak, a mivé életünk lett és nem adtak érte semmit, ~sak perspektívákat, várakozásokat, kötelezettségeket és illuziókat. Mi magunk azon a fonalon függünk, amely agyrémekből és lehetőségekből ugyancsak lazán van fonva. Az. egyik szélroham balra, a másik jobbra hajít bennünket ; ide-oda hányatm1k. ""ettetünk, mig végre megütődünk és elesünk. c azután~ ... Az. erősek mártiroknak, a gyengék áldozatoknak tartják magukat. Elvesztettük egyéniségünket is. Az.előtt anyák és háziasszonyok voltunk ; de lehettünk ápolónők, osztályostársak, nevelőnők, gazdálkodók, szóval : asszonyok. lVIost kenyérkeresök, harczolók, uttörők, ujitók akarunk lenni és egyelőre nem vagyunk semmik, csak snobok. Tisztelet a kivételnek ! llyen kivételek minden időben voltak. AEszonyok, a kiknek lelki szükségletük volt az, hogy férfias foglalkozást üzzenek ; asszonyok, a kik önállóan gondolkoztak és mert gondolkoznak, cselekednek is és mert cselekednek, egyéniségekké lesznek s maguk vágnak ösvényt maguknak. A többiek - ismétlem - csak snobok, a kik oly kevéssé igazak maguk, mint mások iránt. A helyett, hogy a maguk életét élnék, a helyett, hogy önmagukat észlelnék s a maguk képességei szerint alakulnának ki, a dekorácziókat és mesterséges részleteket nézik. A sok limlomban elvész az élet magva. Vissza hát az egyszeribéghez ! VisEza a ponthoz, a hol a magunk életével foglalkozhatunk saját hajlamaink és képességeink szerint s nem nézünk a zavaró rekvizitumokra, hanem az élettartalmat tartjuk szem előtt. Elmélet és gyakorlat közt soha Eem volt oly ellentét, mint a modem asszony életében. Elműlethen labdázik a legsulyosabb problémákkal, a legkomolyabb törekvéf?ekkel s gyakorlatban hódol a könnyelmü fényüzésnek s elpazarolja élctét ; hozzáférkőzik mindcn frázis, a mi valamit jelenteni látszik, a nélkül, hogy a modem asszony tisztában volna a napi divatok igazi értékével; ma eme, holnap ama zászló alá sorakozik, de mindig ingadozik. ~findent, a mit tesz és mindent, a mivé lenni akar, a pillanat impulzusának köszönheti. Nem az már, a ki volt s nem az, a mivel biztatják, hogy lesz; zavart, sőt komikus produktuma egy zavaros átmeneti korszaknak, melyben szintén sok a komikum. Nem volna-e jobb, ha e zmélnének a nők és önmagukra lelnének 1 A közéleti aréna nem a nők tömegének aló ; vagy az aréna nem

AZ tr JS A. G

Vasárnap, julius 19~

alkalmas erre, vagy a nők még nem érettek meg, hogy ez arénára lépjenek néhány kiválasztott kivételével. S üdvösebb volna, ha nem tévesztenék össze a darab diszleteit a darab tartalmával. A darab tartalmában résztvesz minden nö és a saját életét játszsza meg; a kiállitásos részben nem vehet részt a nők összesége. Játszsza el élete szinjátékát minden nö ugy, a mint ö maga érez és nem ugy, a mint mások játszatui akarják.

ők

viiája. (A

nők

lelke.)

Vaiaruikor régen harczok folytak a körül, van-e >>az asszonyi állatnak<< egyáltalában lelke ? Végre a nőnek is engedélyezték a lelket és azóta beletörödtek abba, hogy van. Most Amerikából, a csodálatos felfedez6sek országából jön egy hir, mely szerint egy ottani egyetem nagyne-vü tanára azt a felfedezést tette, hogy a nőnek nemcsak egy, hanem két lelke van. De ebben a felfedezésben vajmi kevés haszon van, mert a bölcs tanár egyben hozzáteszi azt is, hogy ebből. a · kétlelküségből magyarázható meg a nők állhatatlansága és örökös ingadozása, mert a nö lelkei egymással folyton harczban vannak és a második lélek minclig opponál mindent, a mit az első lélek akar. Ezért a felfedezésért ugyan kár volt annyit fáradni! (Nem

nőies

foglalkozások.)

Lacierva spanyol belügyminiszter körlevelet intézett a spanyol tartományok ÖSS.6es hPlytartéihoz, a mE>lyben szig:oruan meghagyja nf>kik, hogy ezentul női •>matadorok<<-at hikl.wiadalnál kör.rE'müködni ne engedjenek. Ha azonban mégis Plő fordulna az az e:.set, hogy női bikavindorok részt vrsznek bikaviadalokon, azokat a bikaviadalokat lcgall\.bb minösitsék •>crkölcst<'len és a közerkölcs ellen vétő látványoknak<<. A spanyol sajtó ezen rendl'lctet a miniszterre nézve kedvP:lÖtlen módon kommentálja és kérdi, miért éppen mo. t, a midőn egész Spanyolországban C'gyetlen egy bikaviadornő létezik, rend elkezik a minü:zter nr ily karakán móclon, micrt éppen >>La Repcrte<< bikaviadnrnő nek kenyerét akarja elvenni, a 1.-i tizenkét év óta hizonyitja, hogy johban tud egy bikával elbánni, mint bármely fér:fikollég:1ja s a ki keserves keresetébéíl c.z egész családját tartja cl, miért nem akkor, a nudön Spo.nyolorr:zág CEak ugy hemzsegett a bikaviadornőktől ? Hogy a spanynl sajtó ezen kérdéseirc fog-e választ kapni, nem tudjuk, de annyit tudunk, hogy a minis7.ter ru· megtehette ,-olna azt, hogy •>La Rcperte«-nck meghagyja a kenyerét, mert más kenyérkeresete nincsen és másból családját fentartani nem tudja s csak a

-- .Jlinden, minden későn jött. - felelte az öreg ember fáradto.n, szomoruan. }!ost már az asszony tüzelt : - De ugyan mit be~zélsz ~ Hát nem emlékszel esküvönk napjára? A férfi egyenesen felesége szemébe nézett, dc mintha nem látná, mintha egy láthato.tla.n szerenc~ém. szellemnek mondaná \allomú.sát, ünnepélyesen Az. öreg asszony kételkedve nézett reá. folytatta: Hi .zen az ő fiatalkori szerclmük egész regény- Egy asszonyt szarettem életemben, számba ment, az ö boldogságuk példabe zéd egyetlen egyet, s az az a~<szony másé lett, mert volt s most. ez a vén ember ugy te .. z, mimha c ak egy napot késtem kéré -emmel, csak egy mindezt elfelejtette volna. napot és ö mcnyas zony lett, aztán a más - De Jáno., mondta majdnem el- felesége. fogulva - egy még e késett, egy, tudod 1 Az. öreg asszony szemébe könyek jöttek s reá mcsolygott azon mosolylyal, mely bü- s szintc Rzerelmesen suttogta : bájú.ért hires volt negyven év előtt, melynek - Itdes Janikám, sokat zenvedtem én lényege még ma is megmaradt: a sziv mo- is, hogy meg nom másithattam ígéretemet, de solya volt ez, még mindig kedv s kifejezé ben, az Isten meg .. egit tt, hogy szül im akaratát de a fáradt öreg arcz már nem tudta jól vissza- teljesitettem. zegény férjem oly röviden élt. adni. Hü és engedelmes felesége voltam, ha soha e Közelebb, közelebb tolultak a felhők, is tudtam szeretni, de megbecsültem. Ö, szemintha a fény és meleg összeszorult volna a gény, valóban tenyer'n hordott s nagy vagyonyoma ztó felhötömegtöl, oly türhetétlenül l né.t mind reám hagyta, hogy a gyá z után tikkac:ztó lett a hőség. Közelebb és fenyegetöb- végre is tiéd lchettem. ben morgott a mcnyrlörg '• . Megint hallgatott -- :G:<~ tudod, m unyi idö telt l ezalatt 1 a két öreg, elbágyadva, egymá sal Ezemben - kérdezte az öreg mbcr, do nem vfin-a a ülve a árga és szürke c ikos székeken, a le- feleletet, folytatta : - Három hónap menyelek által zöldre fátyolozott nap ·ütött lu- w szonyság, má~fél év a~szonyéletcd, egy évi ga ban. . gyász, aztán a mi mátkaságunk, ha ezt nem De az a zonyt csak Izgatta valami, nem i _számitom, de ez az egy és háromnegyed év, tudott nyugodni. m1alatt naponta lemondtam rólad, a n 'Ikül, - Jáno. , - mondta ismét majdnem ka- hogy má t tudt.·m1 volna z retni, m görölte c.zéran - ugy-e, egy még. ké ett? az én szerehnemet. volt galléromon, az éu vágyam már régen lecsillapult s akár meg is maradhattam volna a jognál, annyira beleszoktam. Utazni mentem, dc nem mikor annyira vágyódtam az ut után, mikor még a földet paradicsomnak láttam, de sokkal késő bb, s tulajdonképp akkor már pihenni szerettem volna. Hiába, nem volt

jövőre nézve tiltotta volna be ujabb bikaviadornők kiképzését. - Az amerikai Egyesült-AlJamokban, Japánban, 1\fe::rikóban és Angliában ujabban több nő lép fel mint zsoké, ha. nem is a legelökelőbb >ersenyp~lyákon . Az Egyesült-Allamok nyugati részén nagy hirnévnek örvend miss Jenkins, a kit hivei a vCowgirlek királynője<<-nek neve?.tek el, .Jenkins kisasszony daczára zsenge huszonkét évének százhuszonkét versenyböJ nyolczvanháromban győzött, a nyert elijak összértékc 200.000 koronánál többre rug. Ezen keresménye önállóságra segitette s a uuóta önálló, csak tulajdon lo,·ain vesz ré zt a ,-ersenyekben. Kivüle még két rsodasr.ép leány müködött rövid ideig a zsoképályán, egy tönkrement denveri bankir leányfli, a kik csak lóval tudtak bánni. Ezeket egy colorielói nagy ménes tulajdonosa szerzlídtette, de ne1u sokáig lovagoltak, mert szépségük által feltünvén, csakhamar kitünőerr mentek férjhez. Japánban egy ízben szállt nyeregbe egy leány fogadúsból s el is vitte a nagy vt>rsenyek má odik diját a rendőrség tudta nélkül. De azóta nt>m lovagol többé. Skócziában é Iro:IT-zágban elég gyakoriak a női zsokék. Egy ir női z oké versenyfutási pályájának egy kollégájával kötött házasság ntett véget. Angliában női zsokék nem igen szerepelnck, de a l>Lady Ridcrs<--ek klubja csupa oly merész lova nőkböJ áll, hogy sziikség esetén bármely versenyben részt vehetnek

(Doktornak avatása Béc.sben.) A bécsi tudományegyetem bölcsészeti szakán néhány nap előtt négy doktornőt avattak, ugyruint: Possaner :Jiária bárónöt, az első osztrák orvosnö hugát, továbbá_ ~euberger l\Iária és ~Iargit nÖ>éreket és Furtmüller Albinné asszonyt. B~ azért csak mégis forog a föld !

Í -~n.!!~!~!!a!-~b~di~!~~~~-! l

:.Ln'á~nt b'rment\·e Jc illd lr~n jahb lu'20 N~I Di'('.'l.T IU:LUf:UH~i'r, 't:s 'l'ÁSZOXÁRl'HilÓL·

Faratlan és t!:odás hatásu arczszépitö és finomitó a Földes· féle $

Zsixtalo.u, ártalmatlan, rögtön szépit. Ára l korona.. Kapható az egés:: világon. 1680

rezel iá (Folytatás.)

A tíz nötödik században a majolika a divatos porczellán (az ellentmondás itt csak látszólagos). Különös sajátság az a lapos tányéralaku besülyesztett 1~1ajolika 1ap roelyct a legtöbb régi ház facade· ján, >agy pedig az előcsarnokban, a falba illesztye találunk ~ melynck témája minclig ugyai!az :

Az ai'f<zony cgé_z fiatalo an kü:í.ltott fel : - Hát c. ak hazudtad nekem a szcrelmet egy életen át ? - Nem lelkem, soha, ··aha má ·ra nem gondoltam, _aha mp~t nem szerettem. Szeret: telek, a mennyire szeretni tudtam, csak a b~J az >olt , hogy nem tudtam már szeretl;l Hiába ez i · ké-=ö volt. A varr\on is késon jött, hl.,zen a mi kis c:;endes éleÚinkhez az én varryoukám is elé!)' o v lett \Olna. Késő, lllindell késő!

Az öreg ember clhallcratott. t:llu!l nem is tudta már, mit be zélt, kinek be;;.zélte. Erő. :sz'l fujt be a lucra.,;ba, f lborzolta,a leveleket oh·an zél, meh'llek a fele meg mclcg. de m'ár az esö hidege is bem1e v:if,l• a nap_ ugaruk csak nehéz, szürke felh?ktol nyomva 'ihlrritottak át mint egy hasad sont s mintha a meleg _zö\e ébe megannyi lyuka. ütne, nehezen, gömböl.rüen hullottak az elso nagy esöe-eppek. .. - GYere Jani. - _zól :zcliden az oreg as«zony :..._ hogy eÍ ne ké ·~\ink . Férje szótlanul engedelme kedett. . b Együt mcntek fel a húz felé, dc m1nt a. a fehér f jkötö.· öreg a-",zon. lépé e fáradtabb, zomorubb öregebb lenne, mint mikor a napsugar délután lejött k ide uz onnálni . 'd -Fáradt v gy lelkem - mondta aggo v& n férj. - Elfárru::ztj az ilyen zivataros idŐ Ilf' öreg embert, - felelte az .:zony szo:roorus.n -aztán el i ké~ ünk t:ry ·c~it a feljövetellel·

Vasárnap, julius 19.

AZ UJS.ÁG

Egy lovon ülő alak, az akkori kor öltözékében, ajakához emel egy serleget. A pohár, vagyis a serleg mellett állandóan két gót betü : T . E . Ennek jelentősége fölött nem lehet kételkedni . Azt jelenti ez, hogy : Te, az az a te egészségedre. Ez a kivánság a távozó vendégnek szóló bucsuüdvözlet. A főmotivum körül tulipának látszanak s ezeknek stílusa annyira egyezik a perzsa stilussal, hogy egyszeriben tisztában vagyunk vele, honnan maritette készítőjük inspiráczióját. Most itt meg kellene ernlitenünk Lucca della Robbiat, s megirni az ő életrajzát is, de ez hosszu volna s azokat, a kiket érdekel, Barbet de Jouy könyvére utalom. Elég, ha megemlítem, hogy 1399. ben sz ületett s hogy a florenczi templomokban nem egy müremek maradt fel tőle máig is. A Santa Maria-dei-fiori templomban elhelyezett bas-reliefje kék mezőn fehér alakot mutat, de a másik, az Ascension már zöld, lilahama és sárga Bzinekben van tartva. Azért mégis általánosságban a kék-fehér keramikai alkotásokat szakták Lucca della; Robbiaszerü felfogásnak nevezni. Robbia halála után titkát öc csére, Andreára hagyta, de azután is még akadtak késői tanítványok és utánzóik.

föltétele az eg2szséges és szép hajzatnak. Az egészséges fejbőrtől megköveteljük, hogy rugalmas, vérkeringése kifogástalan legyen, faggyumirigyi:!inek váladéka, vagyis zsírassága pedig sem egy, sem más irányban végletekbe ne csapjon. A fejbőr rugalmassága adja a hajszálak szilárd alapját. Ez tisztán mechanikai kérdés. Ha a fejbőr elveszti rugékonyságát és az izmok meglazulnak, a bőr petyhüdt lesz és nem tartja elég szilárdan a hajszálakat, mire ezek kihullanak. Ez a magyarázata az aggkori hajhullásnak. A vérkeringés fokozására azért van szükség, mert ha ebben zavarok állanak elő, a hajhagymák nem részesülnek kellő táplálékban és elpusztulnak. De különös figyelemmel kell lennünk a fejbőr zsirosságára. A fejbőr faggyumirigyei ugyanis meglehetősen bö mennyiségben fejlesztenek zsiradékat, mely a hajszálak puhán tartására, beolajozására sziikséges. Tultermelés esetén azonban e zsiradék a fejbőrön marad, a bőr hámlása utján keletkező fejhámpikkelyekkel korpává válik, áthatlan réteget képez és mint ilyen egyrészt szinte légmentesen elfojtja a hajhagymákat, de má részt igen kedvelt fészke sokféle hajbetegség csirárnak és mikrobáinak. A haj kezelése tehát akkor mondható helyesToszkánai gyárak. nek, ha mindezen tekintetekkel számol és a fejbőr Ohafjagiolo. XVI. század. A mi szinezésüket il- fentebb vázolt tulajdonságait megőrzi. E czélra tehát szükséges, hogy mindenekelött leti, a kék, amit rajtuk látunk akármint alapot, akár mint figurákat vagy virágokat, mindig sötét- a fejbőrt állandóan tisztán tartsuk. E czélra szinü, szinte feketés. Az ecsetvonások ann ·ira nagyon ajánlatos a fejet hetenként egyszer leészrevehetők, hogy megmondhatjuk, vajjon a ko - fekvés előtt langyos viz és kolozsvári kén- vagy baltot sürü.n alkalmazták-e vagy ritkább masszá- petrol-szappannal megmosni. E mo ás a z iradék, ban. A narancssárga szin, mely élénkebb, mint a a korpák eltüntetésére szolgál. Valami>cl hidegebb ·többi keramikai produktumokon, mindig fehér vizzel való bő öblítés és leszáritás után a kibontott émailra van helyezve. A többi szinek is mind hajjal lefekszünk és rákövetkező reggel a fejbőrt élénkelrnek látszanak e szomszédságban, s külö- Garami-féle hajszeszszel dörzsöljük be. Igen ajánlatos e mellett szaggatott áramu nösen a réz-zöld szinte átlátszónak tetszik. A nagy P és az L-el kombinált S-el ellátott kézi villanyos géppel, melynek ma már egyetlen tárgyak a leggyakoribbak, s ha ilyenekre akadunk, uri nő toalettasztaláról sem szabadna hiányoznia, nincs semmi okunk valódiságukban kételkedni. az e czélra szolgáló villamos ecset segélyével a A chaffagiolói gyárat nem régen ismerik, s azért fejbőrt hetenként kétszer megvillanyozni. Megjegyezzük, hogy ez a kezelés csak az még nem igen foglalkoztak azzal, hogy utánozzák produktumait. A Flórencz és Bologna közötti egészséges, normális hajzatra vonatkozik, az egyes uton fek zik, s e3yik olasz nagy urnak volt tulaj - hajbetegségeknél természetesen más és más kezelés donképpen a kastélya. E ö az akkori időknek szükséges. megfelelöl g iparmüvészeket i telepitett oda, (Folytatj uk.) hogy előmozdítsa az ipar fejlödé ét. Ezért nag on sokáig nem is tudtak ennek a magán-gyárnak s egyáltalán a to zkánai kerámikána.k létezéséről. Később, mikor a majolika a p:lloták butorzata között is magas rangot foglalt el, a fiórenczi fazeegészségesek és természetalkotott kasok a technikának legnagyobb nehézségeihez alakjukban maradnak a. értek el. leleg tónu u, csaknem har:1gos email-juk, csak ugy, mint a kinainké szinte tolakodóvá vált szinezésével, de a helyes müvészi érzék segitségéEgyedüli elárusítás •• vel ebben a káoszban mégis kialakult a harmónia. Az élénk vörös, a sárga a kék a fehér, r' -zleges alappá váltak, arabeszkekké, pompá hatá u zélföhorozegi udv. szállitó és orto · ed ozipészmester diszekké. A leghiresebb példányok 150 és 150 Budapest. IV. ker., Kossuth Lajos·utcza 4. ban készültek. A cbaffa!riolói gyár az egé z XVI. század alatt üzemben ruarudt . l. s.

"Chasalla"· sandalokban GE

Házi fanácsad . ozmstika. Rovatvezető

Garami Béla dr.

Hajhullások. Ké égtelen, hogy a kozmetikának egylik legterjedehne~ebb része az, a melyü{ a bajról, annak ápolásáról és gondozásáról szól. Majdnem mindegyikünlmek van >alami baja a hajával. E alig ~kad ilyformán halandó, kinek ne lenne o tekintetben tanácsra ziiksége. Mindezen pedig ninc mit csodálkoznunk. A_ haj az emberek legszembe zököbb dísze. Fogyatekos ága zintc kiri\Óan hi>ja fel a felebarátok fi~~clmét, zépsége viszon a leghatá abb hódit~sl eszköz. Igy hát termé zete , hogy a kev' bé ~u .ember is megőrizni igyekszik tetőzetének e ~hszet és rajta Víll, hogy fürtei mennél ho szabb Ideig álljanak ellent. (hogy euy uj és meré z frázissal éljel·) az ido vasf gának. Á haja rendkivül sok baj és \~e zedelem fenyegeti. Mielött azonban e betegségek é az ellenök való Yédekezés ismer d ' éhez fognék, az egé~zsé"' s hnjról - annak ápolá á ól k ll me"'· emlékeznem. ~ltrt itt i c nk o:okkal hatá Ol'labb és _egy zerübb mód a beteg ég megelözé e, mint gyogykl'zell-" . A haj ál lá 'n: l k ~t ~zcmpon jön tekin~etbe, a fejbör é' a tulnjdonk 'ppcni hajszálak í zelé .· Az l"bbi a hl "r ápolál'a, a kezeléont S 1 bb ré ·ze. A fejbor egé~u: ·g volta, alap-

Karompecsétes márvány. Ha >életlenül rácsepeg a márványra a koromlé, azt benzinnel megned,esitett és elkevert mészporral kell bekenni, üveg- vagy porczellánfedÖ\el behoritaní néhány óráig rajta hagyni. Néha a benzin nem veszi ki egészen, akkor hloroformot is lehet hozzáadni. Ha késöbb ugyis lecsiszolják a márványt, lehet a pecséteket választóvizzel is kitisztitani. Jeges eperital. Fél kiló szamóczát fél kiló porczukorral jól zétkeverünk, apródonként má.fél liter forró vizet töltünk hozzá. Két óráig állni hagyjuk, aztán gy liter alkoholt adunk hozzá. Két óra muha az egé zet átszürji.i.k é~ jégre állitjuk használatig. Szederrel, málnával é fekete c ere~znyé el is készíthetjük. Turó-torta. 14 deka vajat 6 tojás sárgájá• l habosra keverünk, majd 14: deka porczukrot, 14: deka hámozott re zelt mandulát, 10 czitromhéjat, 14 deka áttört turót és a 6 tojás habját beleadjuk. Vajjal kikent, liszttel behintett formában üt jük. Kávékooh vaniliakrémmel. Három apró z ernlyének a héját lereszelni, aztán fölszeletelni és 1 t liter czukrozott erős fek t kávéban megáztatni. Negyed óra mulYa az áztatott Z"emlyét finomra elke,·erjük é 511._. deka meleg, oh·a z ott •ajb téve addig főzzük Yngy inkább száritjuk, a mig leválik a lábasróL Mikor kihi.üt, öt toja sár :ját habarunk bel egyenként, mind.ig - toJa.;'rgáj t és l evökanálnyi czukrot. Yégül 3 toj' -

fehérjéből

vert kemény habot keverünk bele. A formát olvasztott vajjal bekenjük, porczukorral meghintjük és a fenekére 10 darab hámozott és felébe vágott mandulából csillagot alakitunk. A kóchot 4 óráig főzzük gőzben ; aztán a tálra boritva, körülöntjük a vaniliakrémet (sodót), de nem töljük rá. A sodóhoz tf8 liter tejszin, 3 tojássárgája és 4 deka vaniliás porczukor kell. Habüstben a tüz fölött habverővel verni, mig sürü és habos lesz. Attört kel-leves. öt apró sárgarépát, l petnszselyemgyökeret, l vöröshagymát, 3 fej kelt megtisztítva finomra összevágunk és kis pecsenyezsírral és buslevessel puhára pá.r oljuk. Ha megpuhult egy evőkanálnyi liszttel meghintjük, jól elkeverjük, két zsemlye héját és 2 deka megmosott rizst hozzáadunk és l Yz liter buslevessel vagy vizzel puhára főzzi.ik. Tálalás előtt ái passzirozzuk, megsózzuk és morzsagombóczot adunk bele. Vadszeder-iz. Fél kiló szederhez 37 deka czuk.rot >eszünk és kis vizzel sü.rü szörppé fözzük, áztán beleteszszük a gyümölcsöt és keverés köz ben egészen péppé főzzük ; majd üvegbe töltve, rumba mártott papirossal befödjük és h ólyagpapirossal bekötjük. Dinnye eczetben. Erett, de még kemény sárgadinnyét hámozva, belsejét kitisztítva, szeletekre vágva, tálba rakunk és boreczetet töltve rá, egy hétig igy hagyjuk. Ezután ]eszürjük róla az eczetet és friss eczettd puhára főzzülr, mclyet szintén lecsurgatunk. A dinnyeszeleteket üvegbe rakjuk és czukorszörpöt töltünk rá. A hig szörp fél kiló czukorból háromnegyed li cr vizben főtt. Tíz-tizenkét nap reulva a lé felét letöltjük és néhány zegfüszcggel, forralt eczettel helyettesítjük. - .Az igy elrakott dinnyét Angliában nagyon szeretik vadhus mellé adni. Csípős és igen finom izü. Valódi, finom mézes kalács. Fölhevítünk fél kiló legjobb minöségü mézet, felolvasztunk benne 50 gramm vajat s belekeverünk fél kiló legfinomabb lisztet, 7 gramm rózsavizben feloldott hamuzsírt s néhány napig oly helyre tegyük, hol senki som nyulhat hozzá. Ezután jól átdolgozzuk s hozzáadunk lO szegíüszeget törve, kis Jereszelt czitromhéjat, 40 grn.mm reszelt mandulát és 30 gramm apróra vágott, czukrozott narancshéjat. A tésztát liszt segitségével kinyujtjuk, hosszas négyszögalakra elvagdaljuk és Yajazott lemezen sütjük. Ha készen vannak, égetett czukorral bevonjuk Borjuhusos rizspudding. Megmaradt szép borjnpecsenyét felszeletelünk, 6 deka vajból és lisztből fehér rántást készítünk, m elyet huslével feleresztünk és két tojássárgájával elhabarunk. 50 deka megmosott rizst vajjal és huslével puhára párolunk és félretesz zük. Ha kihült, néhány kanál mártást és 5 tojásfehérjéből vert habot belevegyitünk. Egy puddingform:í.t kivajazunk, a fenekér egy r'teg rizst rakunk, erre a borjuhus-szeleteket, leöntye fehér mártá sal, erre ismét rizst, aztán Jus zsemlyemorzsát és vajdarabkúkl'..t. 30 perczig kell sülnie a kemenczében. A megmaradt mártást c észében melléj adjuk . Savanyukáposzh-pástétom. A pástétomformát kibéleljük vajas tésztával, belerakunk egy réteg párolt vagy fehér borral főtt káposztát, erre párolt foglyot vagy fáczánt teszünk sürü levével együtt, melyre ismét káposzb1t, erre vékony zalonna zeleteket rakunk, aztán tésztal arpal bcboritYa egy óráig sütjük és melegen tálaljuk. Gombapor télire. A finom gombát felszeleteljük é a langyos sütőben vagy kemenczében (kenyérsütés után) szalmaszárazra mcgszáritjuk. Ha jól megszáradt, mozsárban porrá törjük és bádogszelenczében elteszszük. Pecsenyéhez, mártáshoz, pá tétomhoz használhatjuk.

Gazd á · f nác

A tojás eltartá.sa. A költés ideje már droult mo·t már apródonkint arra kell törekednünk, hogy tojásainkat ös-zegyüjtsük és elrakjuk Télire termé zete en c~ak a szeptemberben és októberben tojt tojásokat rakhatjuk el, de hogy akkor minél nagyobb mennyiséget eltehcssünk, hát legjob1>, ha az öszi tojá szük égletről most gondoskodunk. _ é zbe nem jó eltenni a tojást, mert a meszes tojá nagyon kellemetlen izü s ezért tojisételckre felha ználni nem lehet, söt mivel nagyon gyakran be lli zárad, hab Yeré ére sem alkalmas. Legjobb egy ho.: zu, ke keny, magas gyék~nykosarat készittetni, mel ·nek alsó ré ze zélesebb, mint a felf-ő. A kosár fenekére lerakjuk a tojásokat, majd az egé'"-z tojásréteget vastagon meghintjük korpával.

88 A korpára ujabb tojásréteget rakunk B ezt ismét meghintjük korpával. Ezt az eljárást addig folytau")uk, mig a kosár meg nem telile Különösen arra kell ügyelnünk, hogy legfelülről jó vastagon legyen a korpa. Az igy elcsomagolt kosarat azután száraz, hüvös helyre állitjuk. Az igy elraktározott tojás két-három hónapig is eláll s csak alig észrevehető mértékben szárad be. Legjobb akosarakra mindig felírni az elcsomagolás napját, hogy mindig a legrégebben eltett tojást használjuk fel legelő ször. A tojást mindig fekvő helyzetben kell a kosárba rakni, mert a hegyére állitott tojás nagyon hamar apad el. A korpába eltett tojásnak semmi mellékize sincsen. Ha esetleg egy tojás el is törik a kosárban, a kiszivárgó lé a korpávai egyesülve betapasztja a tojás nyílását s igy levegő nem férvén a tojás belsejébe, még a törött tojás sem romlik meg. Szekták még buzába, zabba, gyaluforgácsba, fagyapotba, szalmába stb. is elrakni a tojásokat, ezek az elrakási módok azonban korántsem olyan jók, mint a korpába való eltevés. A mészbe való eltevésen kivül a legrosszabb módja még a tojás eltartásának a fürészporba való elraktározás. A fürészpor ugyanis nagyon könnyen magába szedi a nedvességet s ilyenkor erj edésnek indul. Az erjedés szagát pedig a tojás magába szedi. Az eltett tojást különben is jól meg kell óvnunk a nedvességtől s ezért nagyon ügyeljünk arra is, hogy ne legyen nedves a tojás akkor, mikor elteszszük. Elég a tojást csomagoláskor egy száraz ruhával megtörülni. Csak ha nagyon piszkos, akkor mossuk le vizes ruhával, de ezután pár óráig feltétlenül száritanunk kell még, mert a vizesen elrakott tojás hamar megromlik. Egyáltalában itt is, mint. a baromfitenyésztés és kczel&s minden ágában a legnagyobb gondosságot kell kifejtenünk, mert csakis a gondos munka termi meg igazán a maga gyümölcsét. Szur-csapolás. (Trokározás.) .Alkalmazásba jö

a. szur-csapolás mütéte akkor, ha valamely állat élete, a belekben kifejlődött gázoktól veszélyeztetve van olyannyira, hogy az állat kimulása, ha mütéttel gyors segély nyujtva nem lenne, hamarosan bekövetkeznék. Felfuvódást egyes takarmánynemek okoznak (lóhere, luczerna, borsó, baltaczim stb.) leginkább a virágzás elötti időben, a mikor is azok nagyon sok vizet tartalmaznak. A felfuvódást okozó gázok eltávolítása a hasfalnak a szurcsap által való átszurása által történik. Szur-csap van többféle, állatnemek szerint változik. 11-Iaga a mütét nem jár nagy n ehézséggel. Tudvalevő, hogy az ágyék alatt az éhgödör háromszöget képez, ezt kitapintva, annak közepére alkalmazzuk a szmást, kissé előrefelé és lefelé, hogy a vesék meg ne sértessenek. A szurást szarva marhánál és juhnál a baloldalon végezzük. Mütét előtt a külsö bőr-részt letisztogatjuk s ha van idő, a szört lenyirjuk. A benyomott szur-csap középső kijáró vessző részét kihuzzuk, hogy a gáz eltávolodhassék a bentmaradt tokrészen át. Ha a felfuvódás leapadt a tokot kivesszük, a sebet szmkos vászondarabbal leragasztjuk, ez alatt a seb gyorsan gyógyul s pár nap alatt az állat meggyógyul. Ha nem nagy a felfuvódás, szur-csapolás helyeit •bárzsingcső« használat, csutakolás, lemosás stb. próbálható meg a gázok eltávolítására. Gyümölcsök ritkitása. Némely esztendőben egyes gyümölcsfák tulerősen meg vannak rakva gyümölcscsel, oly annyira, hogy tartani kell attól, hogy a fa kellő tápanyaggal ellátni azokat nem tudja, minck következtében fejl<>tlcnck maradnak s jól be sem érnek. Ezt elkerülendő, ily eseiekb n a fa termésének egy ré ·zét le kell szedni ; do ritkitunk más esetben is, akkor, ha a fa fiatal s gyenge s nem akarjuk sok gyümölcstermés cl megerőltetni. De helye van a ritkitásnak ott is, hol a keve ebb számu, szép, nagy gyümölcs jobban értékesíthető a sok, kicsiny, silány termésuéL A tultermésben lev ö fát elsőben meg kell rázni jól erősen. E rázá ~sal lekerül arról a nem erősen függö gyümölcs. A mi igy le nem jön, azt kézzel szedetjük le. Kis fákon, hol a gyümölcsök meg is tekinthetők, a férgesét igyekszünk eltávolítani. Magas fákon a ritkítás sok esetben keresztülvihetetlen. Ámde dió, cseresznye, szilva féléknél ritkitani nem is igen szaktak, leginkább a baraczkféléknél fordul ez elö. A leszedett gyümölcs a legtöbb esetben nem megy kárba, befőzés czéljaira jól értékesíthető. A ritkitásnál szabály legyen elóttünk az, hogy a gyönge ágakat erősebben, az erosebbet kevé. bé fo,zszuk meg termésétöl, ezzel a fa egyenletes fejlődését is előmozdítj uk. Uj borok harmadik fejtése. A bort kiváló gondozásban kell r' -zesitenünk, ha azt akarjuk,

AZ UJSAG

Vasárnap, julius 19;

hogy igazán jó legyen. A gondozás egyik legfontosabb teendöje a lefejtés, mely megszabadítja a bort a seprütöl és elősegíti további fejlödését azáltal, hogy a bort a levegővel érintkezésbe hozza. Az uj bort az első esztendőben tanácsos háromszor le{ejteni, először deczemberben, másodszor pedig márczius végén. A harmadik fejtéshez majd most, junius havában kell hozzáfogni. Ezen harmadik, juniusi fejtés után a bor, ha előzőleg jól volt kezeive, nem lesz utóerjedésnek, vagy megzavarodásnak kitéve. A fejtésre szép, tiszta időt válaszszunk ki, előtte pedig a pinezét szellőztetni kell. Azokat a hordókat, melyeket a harmadik fejtéshez használunk, jó lesz kevéssé megkénezni. A harma: dik fejtésnél a bort már nem kelllevegővel keverm s igy a fejtést zártan eszközöljük, az -az kaucsukcső segélyével egyik hordóból a másikba ugy engedjük át a bort, hogy az levegővel ne érintkezhessen.

il "Fiumei

.rt .rt

fénykeményítő H mindenhol kapható! 1623

••

Uzenefek. (Kéziralokal nem adunk z·ioJ:a. )

Diák. A kivánt jeligére levél megy. W. K.-né. Kivánságára. levélben válaszolunk. G. Mórné. Levél megy. .Manon. Kivánságára levélben >álaszolunk. tBfánia. Laikusok részére ilyen eddig még '?cm Gyümölcsszedésre alkalmas idő. Leghelyeseb- jelent meg. Azaz hogy megbizható nem. ):1ost ad ki az ben akkor járunk el, ha a gyümölcsöt száraz, ~Athenaeum • egy diszmüvet, a. ~Magyar csal.ád arany· a. melynek egyik kötetében ez terJedelmcseP napos időben szedjük le, mert igy annak nagyobb könyvé•-t, és kimeriMen (70-80 oldal) van leirva. az ellentálló képessége. Még inkább \édjük a P. N.-né. Le>é1 megy. megromlástól a gyümölcsöt, ha nemcsak a száraz Rötid. l. Irasson fel az orvosával egy grammos, napos időt, dc a mellett a déli órát használjuk fel szublimát-pasztillákat. Egy darabot oldjon fe.l pOI;czelvagy zománczozotj; lavoirba öntött két liter all~tt szcdésére. A déli órákban (körülbelül 12-3-ig) lán vizben és ebben ázt.assa reggel és este 10-10 ~ercz1g. a harmat már felszáradt és az esti ned vesség még Leszáritás után dörzsölje be a. gyógytárakban mar .~rr~ nem csapódott le; felülete a gyümölcsnek ekkor a. czélra készen kapható szaliczilsavas hintóporraL Tobbl teljesen száraz. Leverni a termést nem szabad kérdésére m' helyen válaszolunk. A. B. István. Kivánságára. levélben válaszolunk. a fáról, sem pedig lerázni, mert mindkét esetben . V gyvérl. Kozmetika. rovatunk vezetőjénél (Budatörődött lesz ; hanem kézzel kell megszedni, vagy pest, VI. ker., FeLsóerdősor-u . l.). ha igy el nem érnénk, ugy gyümölcsszedőveL Sch. Aranka. )fegadott czimére levélben válaEz esetekben épen marad a termés és jobban szolunk. P. Istvánné. l. Tessék a Garami-féle bórhámlaszértékesíthető. Alma, körtefélét a tökéletes megérés elöttt pá.r nappal kell ] sz dni, hogy leveses- tót has1.nálni. Többi kérdésérc más helyen válaszolunk. K . S. M. Le•él megy. ségükből ne veszít ·enek és kásásak ne legyenek. Emma. Prakfaloo. Tessék elol•asni a ~P. IstvánnécŰszi és téli gyümölcsöt is jobb, ha egy kissé nak küldött üzenetünk e!Eó pontját. utóérésnek teszszük ki a kamrában. Jf. !JI. S. .d. K. Jeruzsálem. Levél megy. Ovatos. Nem azok közé tart<Jzik "Egész nyugodtan Hibás borok felhasználása. Olyan borok, használhatja, de éppen már azért a két. folt mio.t.t tovább melyek tulságosan savanyuak, továbbá a felfor- is kell használnia. Ha ez a két folt 3-4 hét alatt el nem dult, a megfeketedett ; n emkülönben a peronosz- tünik, akkor tessék ujra irni és majd adunk tanácsot. Dr. P. A.-né. Levél megy. pórás vagy más egyéb hibában szenvedők felliaszSzenvedó 20. l. Te sék vibrácziós masszá.zst hasZ• nálhatók eczetkészítésre. A jó boreczet fontos nálni, annak meg lesz feltétlenül a. kivánt eredménye. kelléke a háztartásnak. Oly bort, a mely meg- 2. Tessék a Garami-féle szeplőkrémet használni. ., Cs. A. Ipoluság. Légyölő-enyv készithetó egy kilo keseredett, ne használjunk fel eczetgyártásra, mert a mig az egyéb hibában szenvedö borok az eczet- repczeolajból, fél ·kiló közönséges gyantával és kevés cz~ korszörppel. Pálczikákra, papirsü>cgekre kenhető. A svagombák elszaporodása következtében mellékizüket bok ellen legczélszerübb a zöldpor széthintése. elvesztik; addig a megkesered tt borból készült M. JI. Pere:mia. Előbbi üzenetünk önnek is szól. 307 . s:;. elófi::dó. A tejes-fagylaltok alapját a vaniliaeczet az eczetesedés alatt még inkább keserüvé válik. Eczetgyártá ra jó az olyan helység, mely- fagyialt képezi, mely éppen ugy főzendő, mint. a sodó.; ehhez lehet fekete ká>ét, csokoládét, mandulatejet stbb1t ben állandó 18-20 fok C meleg van. Itt a hordót adni. A gyümölcsfagylalt<Jkhoz veszünk gyümölcspépct az oldalára fektetjük. Ezután a hordó fenéklapján vagy le,-et, czukorszörpöt és néhó.ny czitrom le>ét. A sza· körülbelül négyötödrésznyi maga~ságban egy-egy móczafagylalthoz kell pl. 2 kiló szamócza. 3 czitrom le,:e ezentiméter átméröjü lyukat fmunk 's a hordóba és l kiló czukorszörp és ugyanigy készül a málna· cs ribizke.fajzylalt is. bort töltiink mindaddig, mig a bor e lyukaikg P. Ji&...sa. .A hosszu könvökön felül éró keztyűket fel nem ér. Ha mármost az akonanyílást is nyit\a meg lehet toldatni kez yüsné~ ha a kéz-rész vagy az , hagyjuk; akkor e két 1yukon át ugy fog czirkálni ujjhegyek elkoptak. X. Y. z. ilyen érzelmi ügyben nem adhatunk ~na:· a le-vegő, hogy a hordóban az eczetképződés hamacsat e:. e~rV bizalmas anvai barátnő>el kell mcgbeszelm., rosan -végbe megy. (Körülbelü 5-6 hét.) A kész Tür~lmetl;ns«'e; nem •ezét czélhoz. . boreczetet ugy kell l vezetni egy elég magasan. Nemo. A zöld fügét következő módon kell b~.fóZ?.l· vert csapon át, hogy az eczet alja az ugynevezett ŰilZ! zeL dérC"ipés után szedjük le a még zöld p:yümolcsot,. »eczetágy<< a hordóban maradjon. Az eczetkészítás tüvel jól megszurkálva timsós vizbe dobjuk, fél óra. mulv~> friss vizbe rakjuk é megtörülgetjük Ugyanann:n sul~·u az eczetágyra való ujabb boröntés által többször czuk:rot sürü zörppé főzünk és a habját l zcdjiik, aztun megi. méteU1etö. belerakjuk a gyümölcsöt. E!r.f kiló czukorhoz ekkor cg;r; Egy más módja a boreczctké zitésnek az, fél e-rókanálnvi boreczetet és fél rud >aniliát adunk es· las u tüznél fózzük, mi .. a füge áttel"ZÓ lesz. Üvegbe hogy egy kisebb (80-80 literes) hordót veszünk, raha a lé>el együtt bekötjük és kigózöljük. é l melynck közép ö ré!"zére ujjnyi vastagságu \asBobby. .Jó érett baraczk magját kiszedve, a lev t ; csapokat készittetünl{, melynél fagya állványra kisajtoljuk ' fclforralju.k. 4 deczi baraczkléhez ugyan·. h c:lyezzük, hogy a tengelye körül forgatható legyen. annvi czukor~zörpöt adunk, majd 3 deczi finomitott bor·i szes'Zt é:! 3 deczi folvónzet. Az egé ·zet ö "Zevegyit•e, ~.?r·. Belül a hordóba, a középre, lyukacsos feneket szeszben áztat<Jtt Sáfránn:tl árgára festjük át..<:zÜr]Uk,; te~ziink és ugyanekkor a lillenekelt hordó csap- 3-4 hétig a napon tartjuk és itatóspapiron átszürve lyuk felöli részét jó eczetágyba áztatott bükkfa- palaczkokra huzznk. H ti elófi::.d/J. Csu::. ánn:-.-üéle a padlófesték h?.!!Y. forgácscsal kitöltjük, majd a hordóc. kát egynem tudunk c~n· bizonvasat ajánlani ; a padlótól i~ fu gg' harmadrészig a csaplyukon át borral megtöltjük és a. kez• l' -tó 1: .linden droguist::ín.Rl vun belőle nagy E horelót zintén megfelelő meleg helyen tartjuk ála zték. • 0. , ándorné. Éppen mcstanában közöltiik a .zöl~-, é napjában többször tengelye körül forgatjuk. I!yenkor a hordó külsö nyilá ait elzárva tartjuk, dió készit~ ·t, tag: ék utána nézni. A baraczkot tun!\D'i 1 vizben lehet áztatni, a körtét pedig czitromos vizben es ~ hogy belül a bükkfaforgács közöti czirkuláll1as on kénezni leheL , a bor. Alló helyzetben azonban ki van nyitva a Sebám tirág. l. Tessék a mosdónzbe naponként hordó, hogy a bor szellöződjék. Minél tök' letesebb néhány csepp Diana-.ó~bor zeszt keverni, s igy .a. foly-l a szellözés, ann:l jobb és gyorsabb az eczet- tono'l bórizzadás mei!Szünik. ::?. A bőrt te:-ék elsosorba!l: ti<:ztán t!lrtani, s mindaddi,. c zta. hide" viz~l bor~gal:nli l képződés. mig a YÖrö;ség eltünik, s aztán száraz Dmna-kré~e 1 05 1 gyengén bekenni az arczot. . E<:te mo~dás utó.n Diana-krémct t -·ék ha&nálni s reggel mindig D1ana·.; Szabalyozható angolzafir sósborszeszszel ke•ert vizzel mosakodni, hogy az. arcz állandóan hü>ös maradjon. 4. Ha. az egész test 1zznd. l naponként b ici tlan Diann-. ó borszeszszel tessék. b~- , dörzsöltetill tes t, . ezált l l pjáb n v'vo cn'l~öd1k ~8 ) drb 3 frt. edződik a. test. 5. Haj- és uí.jápoláshoz is roint kellc~lt; Meaóa botiazt blouzok é· kitünőnek hizonyulta.t ajánljuk n Diana-_ ó:b?.rsz~Z :, 3 frt tól feljebb. sót az összes ' szle eze baj kezel '·'nél feltétlenul sL. :~: Calpka ée eely~Jm blouzok rel fog be>álni e1.en közked>clt és néolkiilözh~tctlen .ez~ · ' 6rlbl vltlaaztékban. Pongyolik, aljak mért6k Bd eg elófizrló. T :k a •- ·~ nt ,-ir· g -~\O~ 1:.\ 2122 ozerlnt. kat figyelemmel elol~ 1, s remelhet61eg ~z 1den k~lro., m ~ bb nyara le~z. Kés~éggel ~zolunk minden lc;e

z:slf

INGBLOUZO

lf?\

FALUDI LASZLO Bpest, Andr ssy-ut 48Ju., VIdékre

dl v U ap lnnon l

AZ UJSÁG

Vasárnap, szeptemher 6.

Uj ösz· r la e ék beérkeztek

ezég áruházának

ruhakelme~

ztályába

Bu ·apest1 Kálvin-tér 2.

S2.am.

Kosztüm-ruhák elkészitéséhez : l. Bordá.zott sovro szövésü soviott kelmék. 2. ll:gyaz!nü .Amazon-posztó 30 szinben.

3. Egyszinü, ma~áb:m esikezott fényes Mlrolr-ke!mék. 4. ~Y cm. szélességű, feketével e~ikozott posztókelmék. 5. Composs kelmék : bordás seviott anyagból, az alj cslkozott, a kabát pedig az alj alapszinének tonusá· ban tartott egyszlnü kelmóből. 6. Compose k elmék : .A. ruhaalj rószére egyszjnü posztó, a kabát részére pedig ugyanoly szinü sima vagy bordázott felülotü angol bá.rsonyok. 7. Trottour kosztümök clk~szitéséro, dun·a szövésü angol kelmék.

Séta-ruhák elkészitéséhaz : l. Egyszinü puha, tompa szinü aevro szövésü saviott kelmék. ::?. Feketével esikozott divntkolmék. 3. Bordürös egyszinü és esikezott alapu fényes kelmék. 4. Xeumann-féle egy.zinü zsolnai és eskozott Amazon·

posztó. 5. Egyszinü sima és bordás felületü bársonyok. 6. Bordázott (rips né"l'en ismert) sclymek, feketék és Szincsek, melyek az őszi idényben kabó.toknak is (lll.!nt a legdivatosabb nselet) lesznek íoldolgozva..

Az öszi idény divatszinai : l. l<.Cisö helyen a pá;a.kék és ezen szinhez hasonló

árnyalatok úlluna.k. " nuncás árnyalatok, különösen dl;atos a. vöröses bu.mn (bois de rose). 3 . .A.z on,5z zőld szin eluo;czós alatt ismert zöld· >\ruynlJ.t. 4. .A világos tegetbot árnyalatok. 5 . .A.z Amethist szinnek en-ész ötót árnyalata. 6. .A. szürkés bnrnn, a. ;akond szin, lllint kedvelt árnyalutok doi.sozt.atnak fel.

B1u· ,\" ei'Kesz~tesere · ·.~. · · .• l. C$aknem kiv6tel nélkül bordürös gyapjukelm6k, créme, pastcll 6s az összes divatos alapszinek tonusl1bnu. 2. Csikozott gyönyörü szlnárnyalntokban tartott ll'Yupjukelm<!k. 3. Bordfu·öa selyem kelmék. 4. Bordürös barsonyok. 5. 1\Iintá.zott bársonyok. 6. CBipkekclmék. 7· 1\Iosbató téli kelmék bordürös ki"<itelben. 8. Mosbató téli kelnlék koc:~ckás ki>i eiben.

Pongyolák és reform-ruhák elkészité ére : ,1. Bordürös gyapjukclm~k. 2 • C'sikozott gyapJukohn~k gyönyör ü sziná.rnyalatoki.HUJ,. 3. Bordürös bársonyok. 4. Berdürös téli mosó kelmék,

Alkalmi ruhák elkészitésére : It

1· .A. ozég hlrneve~, !éllg eikészlett b.im2:ett ruhái, fehér és fekete tüll csipko anyagból. 2· liimzott ruhák fekete és szines tatl'ota anyagból. 3· Sajátid.ban esikozott angol bársonybóL

dl~~~e1mék

bevásárlásánál

Jó tanácsadó a

czég legujabb

ruh ·k P l!• mely az őszi ldényre a legtit vatosabb kosztümEze~ •d setaruhák, pongyol.ik és blúzolt raj:Ealt mutatja be. llrhöl"""1vkatlapot a czég a Budapeste:t ava~ vidéken lakó .,.,e nek szivesen és Ingyen bocsátJa rendelkezésre, ha az tlile telefon vagy tevéi utján kéretik. 1627

Vidékre ruhakelme·minták bérmentve küldetnek.

. •.

badban a Kreuzbrunn közelében mellettem állott Korkülönbségek aházasfelek között l egy hölgy. Csinos, nem tulságosan, de telt volt -

Válaszok. -

Tisztelt szerkcsztöség ! A közönséghez intézett körkérdésükhöz, hogy milyennek kell lenni a korkülönbségnek házastársak között, én is bátorkodom hozzászólani, még pedig azért, mert a társadalomra nézve mindig jó, ha valamely fölvetett problémáról a közvélemény kialakuL N agyon sok példát 1..-üldtek be, mely ezt a kérdést minden oldalról meg fogja világítani. Es mégis merem állita.ni, hogy ezt a kérdést sem filozófiával, sem statisztikával eldönteni' nem lehet. Bevallom, hogy az utóbbival csak azért nem, mert lehetetlen pontos adatokat beszerezni. Az emberek olyan különfélék, hiszen első látásra vannak sablón-emberek, mégis minden egyes egyén minden egyes házasságnál más és más szerepet játszik. Vegyük azért, mint legmegbizhatóbb argumentumot a természettudományt, mely azt állitja, hogy ha például egy férfi tul van az életkor delén, mondjuk 40 éves, annak · a fajfentartás szempontjából föltétlenül fiatal nőre van szüksége. S megforditva, ha egy nő, mondjuk, 38 éves, föltétlenül 20-24 éves férjet választ, ha még szép és egé z éges gyermekeket !}kar világra hozni. Táropontul véve ezt az igazságot, egyszerüen minden előitélefjnek le kell dőlnie, mert hiszen nem természetellenes egyesiilésekról van szó, sőt inkább a természet a maga nagyszerü előre látásával, az emberbe öntött ösztönnel próbálja korrirrálni az emberi elme rövidlátását. o Legyen szabad felhoznom azt az esetet, midőn egy anya lelkiismeretességből egy európai hirü pszichiáterhez fordult azon kérdéssel, hogy 18 éves leányát nőül adhatja-e egy nálánál :20 évvel idősebb férfihoz. &Attól függ, milyen a férfi ?<< »Szép, egészséges ember, fürtös hajjal, villogó fogakkal, pompás kedélylyel.4 A tudós elnevette magát. »Hiszen a szerelern - mert szeriotem a háza ág csak legális formája a szerelemnek - nem határidőüzlet. Az élet olyan változa,t<Js, hogy az életre spekulálni nem szabad. A mi ma megfelel, az föltétlenül jó. Vannak férfiak, való"ágos végelgyengülésben 30 éves korukban, mig mások 50 évvel a legjobb kondiczióban. I merek asszonyokat, 30 éves korukban teljesen elhervad va a sok gyermektol vagy mig ellenben ismerek virulókat b eteaséaektöl, o o 45 'ves korral. <l .Anekdótaszerüen emlékezem vissza arra a jelenetre, mikor egy urnak a barátja azt mondja : »Nem merem kérlek hozzáadni a leányomat., mert hiszen az egy bácsi, az elünk egykoru férfi.4 .Az illető savanyu arczot vágott hozzá s felkiáltott: &No hallod, én a teljes felelősség tudatában nőül mernék venni bármilyen fiatal leányt.<! Emlékezem, hogy gyermekkoromban hlarien-

az alakja, a profilja gyönyörű, szeme nyilt és tüzes. A mosolygása észbontó. Azt mondták nekem, hogy ime a hires Geistinger asszony Bécsből, a ki fiatal korában kreálta szép Heléna szerepét. En 40 évesnek ítéltem, miután tudtam, hogy nagyon régen történt az eset, de kortársai utánaszámítottak és kitünt, hogy 60 éves. Egyszer egy bálban fejedelmi szépségü hölgy vonta magára figyelmemet r~zsaszin tüll-ruhában s koronába rakott szőke hajfonatokkal. Azt hittem 25 éves. Utánanéztem a góthai Almanachban, ott be volt jegyezve P. grófnémint 45 éves nő. Tudok én is felhozni még példát legboldo. gabb házasságokról, a hol az asszony 42 éves, a férj 70, a férj 60 éves, a nő 40 s viszont, a hol az élvhajhász férj 60 éves korában mint emberi rom halt meg s neje - 8 évvel idősebb - gyönyörű szép matrónaként temette el. Magya,r. országnak egy hires szépsége is, a ki ma 55 éves lehet s ma is nagyon szép, az irodalomban ismert nevét fölcserélte egy 28 éves férfi nevével. Röviden tehát bátm vagyok azt konstat.<Uui, hogy se zeri, se száma azon rossz házas ágoknak, a hol a féj 8-10 évvel idősebb, mint a neje. Mert a ro z férji állapot nem a kortól függ és móg soha egyetlen asszonyt se tartott vissza az a. körülmény attól, hogy a férjét meg ne csalja, azért, mert az m6g fiatal. Mig ellenben nagyon sok jó házasságot lehet taláhli nagy korkülöub. ségekkel ott, a hol megvan minden észbeli, szivbeli és más mellékköriUmény arra, hogy az a háza ág boldog legyen. Ezennel tehát csatlakozem azokhoz, a kik azt állitják, h<Jgy a jó házasság nem a kortól függ. ::\Iert hisz az talán mégis esak az égben köttetik, a szerelemben pedig még kevésbé határoz a korkülönbség, mert ha a szerelmi vonzalom kölc::,önö , az mindig természetes.

Fröhlichné Móricz Paula. Tulajdonképpen átmeneti kor<>zakot élünk, a mi a férfi és n. nő egymáshoz való viszonyát illeti, s igy több de szoro ·un véve legalább is ké féleképp lehet a dologhoz hozzászólani. Ho. az utolsó két vagy három évtizedben felnőtt litlagembereket veszsztik példának, ugy bátran mondhatjuk : igenis, minél kisebb legyen a korki.ilönbsérr, de legalább ö-10 évvel idősebb legyen a férj a feleségnéL Ez a generác.zió ugy ~ett _nevel~·e, hogy ne lásson egymásban mást, mmt egyreszral a penzkereső gépet, másrészról a. jó hozománynyal biró já~ékszert; s ezenkivül ugy állnak egymással szemben, mmt a többi lllm és nőstény állat. Tehát igazán nem, alkalmas. hogy a férj sokkal idő-ebb legyen a feleségnel, mert könnyen szarvakat kap g_v rran;. boc,sá' ! h?gy a feleség egy-két évvel a férjnél, lllsz' ez .~eg szc_gyen ls., H~, azonbil:n ~ mostani, vagy utá. nunk koYetkezo generacz10ra tekmtünk, ott má1· egész ruá~képp áll a dolog. Egy pár év mulva már biztosan győzedelmeskedik majd a feminizmus, még pedig a szó ideális érte1'11ében vett feminizmus . A rn..inek már nem az lesz a czélja, hogy .választói jogot kapjanak az asszonyok és kényes, csakis orvosokat illető dolgokba üssék az orrukat, hanem hogy okos, értelmes, dolgozni tudó és akru·ó A.Sszonyokat. neveljen. ll:s mihelyt ilyen asszonyaink lesznek, a ktk együtt müködnek a férfiakkal, mcgszüni.k a Yagyonkérdés, mert mindegyik fél el tudja tartani IDagát a házas ág megköté o után is és -legyi.ink ó·zinték - ennek megszüntével a korb.i.ilönbség kérdése is mcgszünik, mert hisz többé-kevésbé mindig a pénz az inditó ok RZ ös ze nem illó házass:igok megkötésénéL áz az ember]?ár már meg fogja. egymásban találni az

AZ UJSÁG

~bort

Vasárnap, szeptember 6.

és tisztában !osz azzal, ba elmulik is a mé.mor, a mit szerelemnek nevezünk, még migdig megmaradhatnak mint jó barátok együtt, bármelyik fél az idősebb, vagy akármennyivel idősebb is egyik a másiknál. Egy feminist-a leány, a ki férjhez akar mcnni.

azt a elicsó életmódját, melyet 20 és 30 éves kora közt él, erre az időre halasztaná, a mikor már tiszta vérü, életerós utódoknak adott élctet s gondoskodott is róluk kellőképp. Egy asszony.

Türelmes statisztikusok, kiknek sok az idejük és tudós, okulárés on·osok megállapitották, hogy azok a legboldogabb házasságok, melyekben a férfi két év biján kétszer oly idős, mint a nő. Tehát 1,éldiul egy 30 éves férfihez 17 éves leány illik. Szó sincs róla, boldog házaséletet élhetnek azok is, kik között jókora különbség van. De ez a boldogság rövidéletű s elröppen, mihelyt a korkülönbség nagyobbodik. :F.:s kezdetét veszi ekkor a féltékenykedés s a gyanakodás kiöli a szeretetet a szivekból. Mert csak a szerelern tud két embert egy egész életre egymáshoz kapcsolni. Azt pedig csak velünk arányos életkoru valaki iránt érezhetünk. Különben ez közbely. Csakhogy manapság pppen a legmagátólértetődőbb {!} dolgokat nem értik meg, mert nem akarják megérteni. Budapest. Berger Rózsi.

Hők vitája.

.Kilencz éve élek boldog, végtelen csendes boldog házaséletet férjemmel, pedig én férjemnél teljes 9 évvel vagyok idősebb. Harminczkilencz vagyok én s ó harmincz, és soha nem tapasztaltam még férjem.nél crzy csepp elhidcgiil~ · t, ugy szcret és becsül, mint azt az előző években tette. Tehát bebizonyul itt is, boey a korkülönbség nem mindig határoz a ház~életben. Hugom például 18 éves, férje 24 volt, a le~zebb arány tehát, és ime ma, válófélben vannak. A házasságnál a fő a becsülés, a szeretct és hogy megértsék egymást. Ef)y naf)yon rét]i elófizeló. Altalánosan az a téYhit van elterjedve, hogy a bo!clc~ házass:>;;hoz sziili:séges, hogy a férj 8-10 évvel idő. ebb legyen, mint a feleség. Y éleményern szerint a

boldogsághoz kevés köze van ennek a pár évnek. Legfelebb gazdas;ígi kényszerüsé,:ról lehet itt szó, mivel a legtöbb férfi nincs abban a helyzetben, hogy 20-24 éves kor:ib:'ln c~nládot alapit,:;on. Hnl!hozottan állítom, hogy Jog~öbb valószinüség a holdog>Htghoz ott található. a hol nagyon csekély a korkülönbség a házastársak között, mert igaz barátság Jeginkább kortársak között fejlődik, hogy pedig egy viruló fiatal leímyra milyen érzéki örömök várnak egy Itiélt férfi mcllett, fölösleges mondanom. Vannak, a kik azzal érvelne:k, hogy a nő hamarább hervad, mint a. férfi. (?}. Tegyük fel, hogy ez igaz, - ámbár a. házasságok !lO%·nál a nő kénytelen Jemondani a bózasélet · örömeiról élete virágjában - vajjon é. zszerü dolog volna-e, ha két szeretó sziv lemondana egymásról azért, mert tán évek mulva a 60 éves vén asszony nem le~z képes a CO éves ifju forró Yigyait kielé~teni ? És ha beállana ez az eset, nem volna·e üdvösebb, ha a férfi

(Csecsemők

mentése.)

Nagy Németországban a gyermekhalandóság ijesztő arányokat öltött az utolsó évtizedekben. Ezt a halandóságot pedig nem a nyomor okozta, hanem a jólét. Bizonyitéka ennek, hogy a legvagyonosabb osztály csecsemőinek halálozási aránya egy csöppet sem kisebb a szegényebb osztályokénál. E tünemény oka pedig abban rejlik, hogy a német nő gyermekét nem igen szoptatja maga, hanem »Üvegen neveli<<. Es ezt a kisded németek sinylik meg, még pedig oly mértékben, hogy a közvélemény a csecsemők nagy halálozási arányában egyenesen a nemzetet fenyegető veszélyt látott, mert csakis a tiszta német fajt pusztitja a veszély, a csekélyebb értékű fajok, ugymint a Németországban nagy arányban lakó szlávok maguk szoptatják gyermekeiket, a minek eredménye fajuk folytonos sza,porodása, erősödése . A német közvélemény a miénktől a bban különbözik, hogy lassan mozog, de aztán kiviszi azt, a mit szükségesnek lát. Most is ugy történt. Legelsöbb felismerték a veszélyt, aztán megállapodtak a védekezés .és módozatait illetőleg, s aztán kivitték a tervüket. A vagyonos osztály nőit az orvosok birják arra, hogy csecsemőiket maguk szoptassák, a nép nőinek a tanácson kivül meg. adják a csecsemő szoptatásihoz szükséges módot. Ezt különböző módon teszik. Alapitottak különböző otthont a szülő nők számára, a melyben az anyák addig maradhatnak, mig kisdedeiket szoptatják. Ezek az intézetek még nem oly nagy számmal vannak, hogy minden arra szorult nőnek oit hely jusson, tehát még más módon is segítik a hajadon anyákat. T. i. elhelyezik öket gyermekükkel együtt megbizható családokban, s fizetik értük a tartásdijat addig, mig szoptatnak. Harmadsorban pedig díjnkat adnak a szegény férjes nőknek, a kik maguk is kénytelenek dolgozni,

hogy a szoptatás tartama alatt otthon maradho.s· sanak a gyermekük mellett. E ilijak mindenkor oly nagyok, hogy az anya megszakott munkájá· val sem kereshetne többet, s igy elképzelhető, hogy örömest vállalják a szoptatás kötelezettsé· gét s az azzal járó orvosi felügyeletet. Minálnnk az állam sokat tett a csecsemőmentés terén, a tár· sadalom keveset. V annak egyes egyletek, a roe· lyek bámulatos tevékenységet fejtenek ki, de ezek nem dolgozhatnak ugy, a hogy akarnak és lehetne, ha több pénzük volna. llyen gyönyörüen dolgozó egyesület például az Ingyentej. Ez idő szerint Budapesten három helyiséget tart fenn, bár husz is elkelne. E három helyiség a VII., X. és Ill. kerületben van, pedig mindjárt a VI-ban is clkclne vagy három, az V. kerület egy részében is jó volna egy és igy tovább, tovább. Ilfilyen más eredményt tudna ez a derék egyesület felroutatni, ha Budapest női felkarolnák, ha segitőtársaknak oda beállnának, ha magukat annak érdekében roegadóztatnák, nem nagy összegekkel, csak fillérekkel, - milyen pénzösszeg gyülne össze egy h6 alatt ! Ha minden ... füllen tésért, a mit elkövetnek, csak egy fillért tennének azokba a kedves kis pléhszivekbe, a melyeket az >>Ingyentej<< oly szivesen bocsátana rendelkezésükre ! Há.ny gyer· mek maradna életben s élne egészségben, ha minden igy történne ! (Indián házassági szokások.) Curtis Edward most jelentet meg egy ~agy müvet az indiánusokról, szokásaik.ról, életVJSzO· nyaik.ról, többek közt házasságukról, a nők helyzetéről is. A rézbörü soknejűségben él, s ezt tc~· mészetesnek tartja, mert szalgát nem kap, 5 a mezögazdaságot, állattenyésztést, háztartást .11 nők kell hogy végezzék, mert hát a férj csak~ harczos és vadá z. )!inél előkelőbb egy férj,. a~n~ több a neje, de ez még nem dicsőség; a dics~seg abban rejlik, hogy minden férfi hány feleseget 11 dobott el magától. ~Iég nagyobb a dicsöség, ?a férj az. illető feleségeit tényleg szerettt. Az ilye~ esetekről aztán nóta támad, s azt a r.-M.at éneke ,1 uton-utfélen az ugyanazon törzshöz tartozó fe~ fiak . Ha, egy férj megtudja, hogy nejét m&s s~cre~, akkor nejét odaajándékozza annak a m~si1.'11a á~ De nemcsak a not : mindazt is, a mit a no roag val hozott, vagv a házasélet tartama alatt __.",.szer· eJ

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~-v'~

nj r p rfj' •

Elém futnak fehér kövek közé A kék habok. Volami boldog nyugalom fog el, Hogy itt vagyok. Csendjéből e kicsiny őbőlnek, Hatalmas tenger, üdvőzőllek. Üdvözleted felém ragyog. A levegőben pára leng, bolyong A tengeren. E könnyü fátyolt át meg átszövi A sejtelem. Ezen a kihülő világon De ritka kincs egy édes álom 1 Az óra szent, melyben terem.

Az ifjuság viharzó éneke Halk nóta ma. De mintha mégis, távol, valahol, Még szólana. ~!ár félig emlék, félig álom. De itt a csöndben megtalálom. Felém száll régi dallama. Hamvas J'ózsef.

Aki az asszonyokat ismeri

l l l

Irta dr. Irsai Arturné. Együtt ültek a fenyőfák alatt, a melyeknek galyait az esti zellö remegt tte meg és gyönyörködtek a fürdöz nében. Hárman 'yoltak. Három zép fiatal as zony. Aindegyik annak a nói szép:ségnck volL típu a, a melyet

képvis It. Az gyik szóke volt. Alacsonyabb term ü, gyöngéd, 5Zelid, kélu;zemü ._zonyka, kinek róz._ás arczához pompá an illett a

nyakát és homlokát övező hullámos, ezöke haj. Tekintete oly ártatlan, mint a gyermeké. Amolyan babaszerű szépség volt. Első pi.llan tá ra föl lehetett ismerni benne a jó családból származott, szigoruan őrzött, jól nevelt s a házasság kikötöjében jól elhelyezett asszonyt. Ott ült mellette egy barna nö. Arczszine halvány volt. ::G:gö szem i alatt sötéten árnyalt karikák; piros ajkai örökké szomjasoknak látszottak; gyors beszédrnodora éber szenvedélyre engedett következtetni. :m ott volt végill a vöröshaju bestia a maga hófehér és lángoló bőrével, definiálhatatlan szemeivel, kigyószerü, hullámzó, érzéki mozdulataival ; hasonló volt a prédára leső nötigrishez. Ha az ember arra gondolt, hogy férjes asszony volt, akkor nevetnie kellett a férjén, a ki ezzel a eszedelmcs egyéniséggel áll szemben. 1\lindenféléröl beszélgettek. Félóra alatt kimeritették a teremtés probl6máit, a jövendő állam kérdéseit, a legujabb divatmozgalmakat, a szocziálizmust és a fü.l'döpletykákat. Társaságukban volt egy iró. l\Iindegyiknek külön udvarolt kissé, mindegyiknek abban a genreben, mely nekik megfelelt. Tanulmányozta a tipust, a melyet képviseltek, a karaktert, melyet kifejeztek, mert azon volt, hogy uj, mélyen járó könyvet írjon a nöi pszichológiáróL Nagy nöismerö volt, agy annak tartotta magát és örvendett, hogy alkalmas modellekre akadt. - :mn - mondottn. a kis szóke é~ szelid zemei szcndén néztek gyürüs ujjaira - a boldog háza- ságot tartom nz 'let ideáljának Azok l;;:özé a halandók közé to.rtazom, a kik megvaló it ott. eszm' nyt öriznek. Fiatalon ab hoz m~ntem férjhez, a kit zerettem; szép gyermekeim vannak; a férjem imád, én i öt; rendezett viszonyok közt éliink; távol artjuk magunkat a modern, zavart okozó eszméktól

és régi divat szerint ugyan, d'cl örvendünk boldogságunknak. - Filiszteri gondolkozás - gondolta e.z író és hango an megjegyezte : - Irigylendök ! 't "te - N'em tudom, - szólt a barna és 80 11 szemei égtek- hogy engem boldogitana-e olya~ élet, a milyent ön itt megrajzolt ~ De e{g~á.n a magam élete sem tesz boldoggá. I 01 z adtak férjhez engem egy gazdag emberhe~ Pénz ! :\Iintha nem vetettem volna rneg Ill pénzt mindig! A férjem nem ért ineg ?n~c Szereti az élvezeteket és durva köznapr ~e Il1 Csak fényt és árnya ismer. Da azokat a . totri árnyalatokat, azt a lángolást, azt az rs ezt őrületet, mel et zarelemnek neveznek, a_.. nem i meri. Elhalmoz fényüző tárgyairkal há.· megvetö pillantásokkal nézegette csipkeru e~ já és drága óralánczát - de szerel~et fel· ad ; pedig az az egyetlen, a mi az eleie, _r•r· viselhetövé teszi. Erröl álmodtam e\or koromban ; erről ábrándoztaro, a IJ1lott· as zonynyá lettem. Ha· megtalálnáDl, á.t· hagynék jólétet, fényiizé t, férjet, hogY ö· adjam magamat neki, az örömöknek és .. nyöröknek, de a zenvedéselmek és gyo meknP.k is, melyek vele járnak. lY - Szegény! - szólt az iró halkan ~lloal kifejezé sel, mely azt jelentette, hogy -va koznék a megvigasztal' ~ára. A vörö haju gunyosan nevetett., t- A háza ág maga egy tulélt állaspon mondotta. ére - tn az életre szomjazom. Az elevénbeszeretnék apintani. zeretnék tetteket " 1 pÓ vinni . .l..,.ihili~ta. felforcrató, mindent ~~ga\ ]ci· óhajt n"'k lenni. Yan-o jogunk élet.unkekörii· jelölt le~el5n kéródzve el ölteni, a IJ1lkokellene lőttlink mindcn zug é mbol s bele uj élet ugranunk a mozgnlmak hullámaiba, az

It:

t[ei-

zett. Az indiánusok tavaszszal el is mennek nőt rabolni, a mit törzseiknél mindenkor bejelentenek, onnan kiséröket is kapnak, s ezekkel együtt törnek abba a kunyhóba, a hol a kiszemelt ·asszony van, ele csak akkor, ha ott jelen van a férj. A férj ek~.or, a helyett hogy ellenkezne, azt mondja n.eJ_e nek: r>Az én szivem erős, mehetsz !« Ha a fer] azonban nejét kéri, maradna nála, vagy éppen ~llagyulna, akkor nemcsak öt, de egész törzsét ec~tel ennek nyilvánítja minden indiánus, s a szermt bánik el velük.

Porczeltán okról. (Folytatás.)

Olasz renaissance. Gubbio.

- a Dnuáutul le;;'nllg-yobb <li'o-tltl\rnbáta. .. Mi n tál<at b6rmentve küld leguju.bb ltl20 NOI DIVA'J' Ut:LIIIÍ:KllŐL li:S VÁ.SZOYÁRURBÓL

butoráráháza Győr

ln -

C4k F<'renc:;, utcza ~. 11z.'

Dl•1atos il~torok, teljes beren::czések, jutá· nyos és megblz:ható kl· .. sz:olgálás. .. lak ~ s

( Gazdásznők.)

A berlini gazdasági föiskolának ez idő szerint 12 női hallgatója van, a mi nagy haladást jelent, hu. tekintetbe veszszük, hogy arán} lag rövid idő előtt a nőnek rémetországban még semmi joga sem volt az alapos, magasabb képzettségre. Igen helycsen határozták el a gazdasági főiskola megnyitását a női nem előtt, mert sok nő bir önállóan földet Németor zágban, tehát helyes, ha megtanulhatja, miként kell jól gazdálkodni. Iinálunk gazdasági tanintézetek éppen oly szükségesek lennének, dc abban bízunk, hogy ha eddig nem volt, majd lesz ezután. Valamikor csak felvirrad, ~ akkor a magyar nő meg fogja mutatni, hogy az Jdök intő szavát megértette, a tanítónő-képezdék ben több lesz a hely, kevesebb lesz a kellőleg nem képzett hivatalnoknők száma és gyarapodni fog az az alaposan képezett, Francziaországban l)le petit cultivateur<< czimen ismert osztály, mely Francziaország gazdasági hátgerinczét képezi, s UJely minál unk oly igen-igen nagyon elkelne.

minden eredetiséget n-'lkülöztek, s jobbára a pesarri és cha:ffegiolói mintákat utánozták. E vroduktumok annyira hasonlitanak azokhoz, hogy a legnagyobb szakértök is nem tudják azokat egymástól· megkülönböztetni, a mig a jegyet meg nem nézik. Az S.-sel jelzett gubbiói fazekasipari tárgyakat, még ha több betü és czifraság van is a kíséretükben, Salimliéne-nek tulajdonítják, de ez csak szuppoziczió. Giorgiónak egyik igen tehetséges tanítványa, Prestino mestcr is nem egy mütárgyat hagyott az utókor számára. Aláírása a következő: PERESTJNVS vagy: In Gubbio, per mano di Maestro Prestino. Es a nundenkori évszám. Gualdóról csak futólag emlékezünk mag. Ez valószínilleg csak jelentéktelen kiágazása voltJ az ugubiai gyárnak 1\Iüvészetfelfogásról nemigon lehet beszélni, hanem a fémcsillogás az egyes tárgyakon szinte meseszerü. Különösen a rubinszin oly pompás, Hogy ha valaki egyszer látta, kvctlenül fel fogja ismerni a gualdói gyár termékeit ezer hasonló darab között is. Oa.steUo vagy Citta di Castello, szintén nem messzire fekszik Gubbiótól s gyára igen régi, de kizárólagosan mindennapi használatra való edények gyártásával foglalkozott. Már a tizenhatodik zázadban, akkor, mikor Piccolpasso mü,-észetének titkát a nyilvánosságra hozta, megállapitothírneve volt s annyira ismerte a szinek összhangját, hogy Piccolpasso a Castellane nevet adta annak a dekoratív eljárásnak, a melyet abban az időben csaknem minden létező gyár a magáé á tett. Ehhez az eljáráshoz bizonyos fajta föld volt szükséges, a melyet Vicenzéből hoztak s a melyet terra biancanak vagy terra vicentina-nak neveztek. Ezzel fedték be megőrölt állapotban a nyers, vörös agyagot. Fzt a gluzet graffiá-nak is nevezték. Ma már alig lehet spcczifikálni a castellói fazekasipari produktmnokat, annvira he.sonlitanak azok a folignói és lombardiaiakhoz. Mindössze a Louvr.·-ban, a cluny-i muzeumban éa az Yvon gyüjteményben ismerünk néhány autentikus darabot belőlük. l. s.

Ez egyike azoknak a gyáraknak, a melyekre nézve a kritika alaposan tévedett. Itt is, mint csaknem minden olasz keramikai gyárnáJ, egy nagy név összpontosít magában mindent. Giorgio Andréoli, páviai gentilu.orrw két fivérével, Salimbenével és Giovannivalletelepedett Gubbióban, miután nevének előbb az országban tiszteletet szerzett., Ez 1498 táján történt. Giorgio szobrász volt tulajdonképpen, a Bella Robbia zsánerjét tökéletesen ismerte és 1511-ben két pompás oltárrészt készit-ett : ez egyiket a Bentivoglio-család magánkápolnája, a másikat a Szent Domokos-templomban lévő Szent Antal számára épült kis kápolna részére. Két évvel késöbb ugyane templomban a Notre Dame-oltárt készitette s Bevagna közelében szintén egy oltárt a· Dei Osservanti templom számára. A gubbioi szerzetesek templomában levő oltárt is tőle valónak tartják s ezenkivül még Assissiben hat oltárt komponált meg. Később Andréoli mu,jolikafestéssel is foglalkozott. Alakzatain a hust nem fedte émaille-lal, ez maga is felismerhetövé teszi munkáit. A mintázott anyag kifejezésének finomságait vonakodott elfedni azzal a sürü, fényes mázzal, a melyet különben használt. Ezeket a keramikai termékeket azonban csak feltételesen mondhatjuk gubbióiaknak, mivel eredetük Paviából való, a hol alkotóink előbb lakott és előbb szerzett már babérokat. Sértesben van egy durva, kezdetleges tál, mely a müvész ifjuságából való, tárgya az >>Ecce homo<<. A h us halavány kékes, a Krisztus haja és a kereszt a háta mögött szinjátszó fémsárgára van festve. Jegyz6se: Don Giorgio 1489. A Don- a Donno röviilitése -annyi mint: mester. l\1á ik aláírása, kissé czifrátott, a góthikusba hajló betükkel, a következő : Matr. Gio. 1519-től kezdve folyton 1\1. és G.-vel jelezte a gyárából kikerült darabokat, ugy hogy vezeLékneve .szinte eh·cszett sa Maestro Giórgio maradt meg az utókor számára. Az A. G.vel jelzett edények nem tőle valók : Ö oha em használt-a vezetéknevét keramikai tárgyak jegyzésén. Némely tálon a következő aláirás látható : vólsznak, febérnemiiPk. tz6nyegck, f(i~gönyök és divllt· Mo Giorgio, 1520. Adi in Ugubio. czi ' kek h fzerz~s~nél sziil<ségcs tll.Jéltozto.t.flt : 1\ Az M. G.-vel J·elzett keramikai tárgyak idő•HÖLGYEK LAPJA• képe• fo lyóirato<, a. .. érd~klódó hev.\ síriOknak rlijtalnnnl It iildi: 1~6j7 szaka korántsem jelenti azt, hogy azelőtt nem dolGROSSMANN MÓR fehérre·nU·éevászon· · ' b G bb"ób tru·na~;yi(ereokedö goz tak VOlna ebb en az lrany an U l an. J~UDAPEST, ' ' I., JURÁ:t.Y-UTCZA 28. SZÁM. Giorgió előtt is állt már a gyár, de produktumai 1 - - - - - - - - - - - - - - - - - - - . . . . . . :

-ul

E Ö TESTlrÉ EK GYŐR. .. TT

SpUzer Arnold

AZ 'UJ'SA.G

Vasárnap, szeptember 6.

l ME YASSZONYI KElENGVÉK l l

:ellbö közepébe, mely előttünk van ~ Ah, a ki za aduini tudna ! k"" - De hisz vannak gyermekei - vetette b0~~~ a szende szőke szemrehányóan- oly bájos a a1 vannak. Való~ággal bün az, igy beszélni. -Valóban, - felelt a vöröshaju keserüen i:;annak gyermekeim. Ezt is ki kellett próa .. o~. De nyiltan bevallom, em az anyai fSongcdség, sem az ugyne ezett kötelességérzet nem nyujt nekem semmit. :f:n a magam :r etét ~karom élni, a magam egyéniségét akaom kifejleszteni. Talán még nem késő. el.h -;- Telivér asszony - gondolta az iró s k adi~arozta, hogy ostromát ebben az irányban ez meg. _ -;- Jem; c ak egy dologért érdemes élni, l szolt közbe a barna lángolóan- ez a szeret~O:· 1\findig a franczia forradalom háza ági t"ényére gondolok : ~a kik szeretik gymást azok h az~s ' t'arsak .. .l> A h angJa · el c ukl feJ.ét • ott s' 1ehaJtotta. dal Ab kis szőke nem tudott belenyugodni a og a: n:ti -, Nem, nem, higyje el, nincs semmi, a a k.~ele~~ a _nyugodt, rendezett h,ázia ággal, h olcso,nos blZalommal a férjhez es gyermeklő:~ ,vala szerelemmeL :f} itt van még a feleSe~g,, a melyet állaltunk ; a hüség érzete ... holdlllít, sem óhaj tok, csak azt, hogy c aládi ogsa~~m tartós legyen. Az Iro undorodva gondolta : ez -.Csupa erény ' temperamentumhiány a no. ~ hangosan megjegyezt : - !psz önnek i igaza van. ho - Örüljön, - mondotta a \örö~haju her~ a termé zet megkimélte önt ettől a mérn:ta:-:n vágytól. Ön boldog, hogy jól érzi légk~ maga - boc á son meg - langyos lt.el; en. :f:n nem tudnék igy \egetálni. benn e van szükség m, hogy minden, a rni em. él és dul, magát kitombolhassa.

éh

- Itt eredrpényt lehet elérni - gondolta az iró, azután megadta az impulzust a távozá ra. - Hüvös van,- mondotta- nem sétálnánk egyet~ -Haza kell mennem,- válaszolt aszőke - két óra óta nem láttam a gyermekeimet. A férjemnek is levelet kell irnom. Ugy vágyódom utána! Gyorsan bucsut vett ; mindenkinek kezet nyujtott, a melyet az iró megcsókolt. Mikor eltávozott, igy szólt az író : - Erényes asszonyt ad annak az I ten, a kit büntetni akar. Brrr ! . . . 1\Iindennap tejbe rizs ! ... l\'[együnk, hölgyeim ~ •.• De a barnának is dolga akadt a nagy gyógyteremben. Levelet kellett irnia. - De nem a férjemnek - tette hozzá s csöndes sóhaj rebbent el ajkáTól s el z ' Ut oda ... valahová, a honnan a szerelern kec egtetve int feléje. Igy hát az iró a vöröshajuval sétált még kis ideig s elmondott néhány apercut, a melyet ily alkalmakra tartogatott. De a hölgy zórakozott olt s nem méltányolta az elmé égeke . Iajd gyorsan, szinte titokzatos mosolyl al bucsut ett. - Talán eikéstem 1 - gondolta az iró. Nos, majd én is sorra kerülök ... Azután ö is hazament. Otthon jegyzeteket készitett, leirta a benyomásait s meg \olt maaával elégedve. Mert a délutánt nem ve ztetta el, hanem mély pillantásokat vetett a nöi lelkekbe. Hisz asszonyismerő volt, a ki mind nböl t,1dott következt tni .•• O jól ismerte őket. A hold ott ragyogott az égen s kivánc ian nézett a szöke, szende nö gyermekeire. Ott feküdtek puha párnáikon ki tudja, miröl 'lm od oz ak. Az anya futó pill nt' t v tett rájuk, mert a mellékszobában deli h dna·

gyecska várt már a pásztorórára, melyet a szőke szende igért neki. -Nemsokára vége lesz boldog águnknak, - szólt c ókok kö:~;t a szende - jövő héten jön a férjem ... S abban a tudatban, hogy nem tart már soká, a c ókjaik forróbbak lettek. Csak néhanéha jutott ölelé ek közben eszébe az érdekes arczu ziné_z, a ki rnindennap irt, hogy epedve várja szöke szendéjének hazatértét. A j ó öreg hold mosolyogva szállt magasabbra; bepillantott az iró jegyzőkönyvébo, a ki oly kitünő nőismerőnek tartotta maO'át o ' azután pillantást vetett a vöröshaju laká ába, a ki éppen mo t tartotta keblén legkisebb gyermekét. Azután gyengéden letette s a konyhába sietett, hogy sajátkezűleg ké zitse el férjének a beafsteek-et, ugy a hogy szerette. Fönn a gyógyteremben azonban ott ült a barnahaju lángoló szemeivel, a ki oly nacryon megvetette a földi javakat 's vágyódott a zerelem után. Levelet irt s a hold, az indi zkrét hold ezeket olvasta a le\élben: ~Ismét irok nek d, mert mielőtt Ostendébe utaznál, ezer forintot kell küldened. Az élet itt szemtelenill drága s szabónőm nn.o-yon tolakodó. _ mit a férJemtől kapok, az éppen elég arra a . selyemalsora, a melyben ugy szeret z látni. ~~m akarok pr~ssziót gyakorolni rád, d~ ?e?sületesen figyelr~wztetl_ek, hogy az öreg baro 1tt an. Csak kis aqmt kellene adnom neki s m.inden utálatos adósságomtól meg.,zabadulnék. ilyen kaliberü a szonyra, mint én vagyok, megszégyen:itö az, hogy koldulnia kelljen pénzért ... << Az iró pedig szargalmasan jegyezte impre szióit, a ki éppen a vöröshajuról irta le megfigyelé eit, a démonikus asszonyról, a férfiak \ám pirj 'ról, a kinek feje fölött glóriafény ragyog ', ••

AZ UJSA.G

Saabályo~ható

INGBLOUlOK drb 3 frt .

Meoóo baliezt blouzok 3 frt-!61 feljebb. Csipke éo selyem bl ouzok

6 riúai váleGztékba n. Pongyolák, aljak m árték ~11!2 azerint.

FALUDI LÁSZLÓ

Bpest, Andrássy-ut 48/u.l Vidékre

divatlap ingyen ~

Kozmafika. Rovatvezető

Bízi tanácsa 6.

angolzefir

Garami Béla dr.

A kéz és köröm. (II. folytatás .) Talán egy kissé nagyobb teret szenteltem a köröm kezelésének, mint a milyen e czikk szük kereté>el arányban áll, de erre késztetett engem az a sokszor hango-:tatott hit, hogy a köröm kezelése valami különös ügyességet és tudományt igénylő müvészet, melyhez külön szakember igénybe vétele lenne szükséges. Azt hiszem, hogy fentiekben sikerült kimutatnom e hit téves voltát. Attérve magának a kéznek ápolására, megemlitem, hogy már fentebb, czikkem elején fel soroltam, mik a szép kéznek kellékei és milyen hibák vagy hiányok adnak okot kozmetikai hea '\'atkozásra. Leggyakoribb baj az, hogy a kéz bőre nem küogástalanul finom, bársonysima tapintatu, hanem durva, repedezett és vörös. E kozmetikai hiba kezelésénél első sorban arra kell törekednünk, hogy keletkezésének okait megszüntessük. ilyen ok sokféle lehet. A kemény vizben való tulságosan gyakori mosdás, nem megfelelő toalett-szappan használata, a nedves kéznek nem eléggé gondos megszáritása, mind ilyen következményekkel jár. Az ok megszüntetése után azután hozzáfoghatunk a szakszerü kezelésbez. Ehhez igen jól bevált báziszer a glycerin, melynek azonban az a nagy hibája van, hogy a bőrt igen kellemetlenül égeti. A glycerin e tulaj donsága onnan ered, hogy rendkivül nagy mértékben hygroskopikus folyadék, nagy mobósággal ::ziv fel minden vizszerü folyadékot, melylyel érintkezik és igy a kéz nedves::;égét annyira magába szivja, hogy gyakran türbetetlen viszketést, égési érzetet kelt. Sokkal előnyösebbnek találtam ilyen esetekben ~>Fehérítő Bársonykrém<< és az I. számu l)Zsiro..:krém« használatát, melyekkel szinte kétF-égbeesett esetekben igen is szép eredményt értem el, mig bizony glycerin alkalmazásánál még azt is tapasztaltam itt-ott, hogy éppen az előbb leirt viszketés folytán még repedezettebbé válik a bőr, mint a milyen a kezelés előtt volt. Gyakran előforduló kozmetikai hibája a kéz nek, hogy az, különösen a tenyér tájékán, izzad. .Az ilyen izzadás bizony még a legszebb hölgy társaságát is kellemetlenné teheti és azért ilyen esetekben a legradikálisabb uton kell megküzdeni a hajjal. Ez majdnem minden esetben sikerül, csak akkor marad eredménytelen a kezelés, ha a kéz izzadása valami szen·i bnj kisérő tünete, mcrt ilyenkor bizony c ak a beteg szervezet gyógyulásával ér véget e kellemetlen kozmetikai lúba is. Rendes kör'lilm6nyek között a szokásos izzadságellenes szerek (formaldehyd, gyenge szublimátos vagy szalicziles oldatok) elegendőek a baj eltüntetésére, alkalmazásuk olyképp történik, hogy az oldatot mennél laposabb tányérba öntjük és igy értetjük bele tenyerünket. ~Iakacsabb esetekben a Hebra-féle kenöcs kitünöeu beválik. Nagyon gyakori kozmetikai hibája a kéznek továbbá a tenyéren jelentkező bőrvastagodás, a mely különösen fiatal hölgyeknél jelentkezik, kik valamilyen sportot üznek, vagy pedig a háztartás köriil a.~yakornokoskodnak«. A sportok közül, különö~en igy nyár utóján, az evezés hagyja a legtöbb ilyféle nyomot. A kéznek langyos vizben vnló ~yakori megfürösztése, esetleg alkalikus helyi fürdök alkalmazása, makacsabb esetekben szalicziles guttapercha-tapasz használata biztos eredménynyel jár. Ugyanilyen módon kezeljük a kézen jelent· kező tyukszemeket is, melyek különö en a középső uj belső felén igen gyakoriak, mig a szintén nem ritka szemölcsökkellegsike1 sebben pokolkőoldattal hirkózunk meg. Ez azonban már orvosi beavatkozást igényel és igy nem mondható kozmetik i kérdésnek.

Mogyorókrém. 15 deka pirit ott mogyorót megtörünk, kis tejszín hozzáadásával. H ét deczi tejből 8 tojássár:gájával és egy rud vaniliával sodót készítünk. Hozzáadjuk a törött mogyorót, 12 deka porczukrot és ha hidegre kevertük, 2Yz deka fölolva<sztott fehér zselatint. Formába töltve, a jégen megfagyasztjuk. Kukoriczakása. 12 gyenge csövet lefosztunk, a csöveket külön megfőzzük és ebben a vizben a szemeket. Dc csak annyi vizet öntsünk alá, hogy a szemek oda ne égjenek. 20 percz mulva l csésze tejet, kis vajat, sót, borsot adva belé, még 10 perczig főzzüle Igen jó. Ugy is jó, ha a kukoriczának megfelelő mennyiségü paradicsoroot adunk hozzá.

l"Fiumei ~ ~ fénykeményitö" mindenhol kapható!

1623

Gazdasáji tanácsadó. Favarolles. F ranczia tyukfaj. A kakas feje középnagyságu, széles, lapos. Arcza vöröstollas. Allán és pofáján kettéválasztott szakálla van. Csőre rövid, erős, kissé hajlott és fehér. Taraja egyszerü, egyenes, középnagyságu. Vörös, ke keny, vékonybőrü fülkagylóját a pofaszakáll csaknem teljesen elfedi. Ali lebernyéje kicsiny, vörös. Kyaka középhosszuságu, egyenes, ervsen tollas. Háta félhosszu, széles, lapos. Mclle igen széles, mély és telt. Rövid , merev, trlt farkát magasan hordja. Magasan fekvő, középnagyságu szárnyai a testhez szorulnak. Czombja rövid és nagyon tollas. L{Lb. szára középnagy, erös és fehér szinü. Ot körme közül az egyik hosszabb s befelé és felfelé áll. Tartása egyenes és büszke. Az egyéves kakas sulya 3-4 kiló. Az idősebbek néha még öt kilónál is több. A tyuk feje finom, nyomott. A szakálla olyan mint a kakasé, csak a pofaszakálla rövidehb. Nyaka félhosszu, tollas. Háta hosszu, széle,:, ki2sé mrnedékes. Mellc széles, telt, habrésze nagyon széles és mtHy. A kakas külsö szárnytolla fehér. 'yak- és nyeregtolla fekete fehér cékos. Bclsö számytollai feketék s a szárnykötésnél zöldc·s fényben csillognak. Szakálla fehte, Í<"hérrel keverve. A tiszla fekete szakáll ellenben jobb. Mellén, czombj:ín és ha án fekete a tollazat. A farok szine szintén fekete, a tarlótollak zöldes fényück . Világos sziuü állatoknál gyal-ran előfordul a fekete szin között egy kis fehér is sa sarlótollak is gyakran fehér körvonallal vannak szegélyezve. A tyuk háta, szárnya és nyaka l:lzaczróz aszinii., utóbbit ötét csil:ol· borítják. Farka barnás-feketés. zakálla árga-fehér tarka. Mdlc sárgás árnyalatu, hasa pedig piszkosfehér. A Favarollcs tyukok és kakasok igen szép erős állatok. A tynkok kitünő tojók. • ál~nk még nem igen találhatók, s nem is lehet ludui, hogy a mi éghajlatunk alkalmas-e nekik. Kémelor· zágban már sok helyen t •nyésztik, állitólag igen szép sikerrel. Pót-szemzések. A mennyiben az előző hónapokban alvóra szemeztünk Yolna s e szerozések egynémelyike kimaradt, ugy e hónapban (szeptember) a pótszemzéseket még meg lehet csinálni. züksrgesnck tartom ez allmlomból i megjegyezni, hogy az alanynak a reája oltandó gyümölc fajtára nag~T befolyása van. Ezért azon lerryünk hogy égaljunknak ' talajunknak l g~bban megfelelő alanyt ültessünk és hogy az a reája szemzendő fajtát jól birja. A legjobb szcmzés utján ö szehozni az alanyt a nemes részszel, mert a szemzéasel ejtünk legkieebb sebet az alanyon s ezáltal legtartósabbá le~zszük a fát . Minden ltP. módnál, igy a szemzésnél is fontos, hogy a 1 emes ::;zem az alany kéregszö\eté,el .. zoro:!lan érintkezzék. A kéreg zövet belső oldalán lévő sejtszövetböl (t;ambium) és a közelében lévő há.ncsréteg parenchymszövetből keletkezett hegedési szö•et (callus) a nemes részt az alanynyal egygyé forrasztja. Ez fogja a tápanyagot közvetíteni a két fél között és köti szilárdan össze egymással azokat.

Vasárn ap, szeptember 6.

Amagyar ház"taSSZOilY 7 JÓ~i szoreti a. zam.atos, szi ndus kl!. vét, csa k >a a magyar PA TRI A PÓT.KÁ ÉT

T~zl. _Kitü.nö _minösége folytl!.n !-(i hb elsó di,ijal liitünt ety~, m<ét•t l S mmilt~?; C'ak a. •va l ódt Patria. Pótkllvétc vegy uk. l mely minden iizletl>~u kapható. 2490

-l

( Kéziratokat nem adunk vissza. ) Egy gondos anya Ki•ánság:íra. válaszunkat lc,élbcn ~~~ill~

H. LáS>.lóné. Tessék hetenként kétszer este lefcki"~S előtt a fejbőrét fo, haját alaposau megmo ni ós bcha.b 031" tarti meleg vizzel és kolozsvá!·i kéues -fehérkátrányszapp~n· nal. A szappanhabot hagyja rajta először 10 per~~~~, azután minde.n következő mosnsnál 5 perezezel t.ovab Ó a mig eléri a 30 perczet. Azután tessók á.lla.ndoan 3 t perczig mosni. Ezen idő elteile után tessék a swppaJ; na."oryon sok langyos Yizzel (ba szóke, akkor karni.Í la-teas langyos yizzel) alaposan Jemo"ni, ugy hogy semmi szapp~ se maradjon a fejb6rön és a haj on, azután öblitse l,e_a posa.n állott n~zel és utánit. jól leszáritvá n, tessek l bontott bajjal lefeküdni . Megjegyzem, hogy ezze ~ mechani1..-us manipulácziól"al eleinte meglehetősen 50 b::.jszá.l fo" kihuzatni, de ez ne ijeszsze meg, mert eze a beteg hajszálak, a melyek arnugy is kihullottak volna: EzenkiYül tes. ék Garami-féle hajszeszszel másodnapO!~ ként a fejbőrét jól bedörzsölni. Azokon a r:apokon, n Inikor szappanos kezelést végez, ne tessék szeszcs b-· dörzsölést is >égezni. S. L. B. Kozmctika-rovatunk vezetójénél, ~· ker. Felsőerdősor L Tessék talán levélben oda for luln1· K. Ilo-nka. Kivánságára levélben válaszolunk· . . JI. Samuné. Tessék sokat heverni és tej~t ~~~: Tessék a tejivást fél Jiteren kezderu és felmenm a 10 a.dngban egész három literig. Per-ze nem kell egyszerr soka inni, mind.ig keveset, de gya.kran. tre Egy kétségbee.só. Ha megkaptuk \olna, mindenese d.la.szoltun.k YO!na is. hasson fel Mziorvosá.v~l gramm os szublimá.tpa.sztillákat. Egy dn.mbot oldJODliter porezelián vagy zománczozott lavórba. öntött két ·g ,-izben és abban áztassa. reggel és est~ 10-10 percz{r~ Leszáritás után tessék a gyógytárakban m:ír erre ~ ezé cll készen ka.pható salicylsn.n1s hintópotTal behin tcru. Ily kezelésre három-nógy hét alatt javulni fog a dolog. ' Ja· K . Antal, Ziirich. Czimére Je;élben küld jük a va sz unkat. B. Lilli. Tessék naponta. többször megmosni .áll~~~ 'lizzcl és este lefeb-és előtt meleg vizzel és k.oloZSí .tD> k~n- alicylsza.pp::.nnal. A szappanhabot ho.gy)a ~'t& néhány perezig, azután mossa. le sok langyos Yizzel, 1 ~ 1'tÓ· állott 'lizzel Ó" Lzáribí.s után dörzsölje be éjjell·c íeh~: od· bár.sony-crememel. A mittessereket naponta vagy roa- di" nap~nta ~i kdl p~se.l~i, a n:cgér~tt y_atta.nások>~t 8~ott a bor elozete · let!::izhtas:~. utan kuzzltassn.l m~l!s~ll 0 t''a Yékony tü hegyén•! kell fe!s~urni . .l k.ipré:ele~, 1 e"" fel zurás ut:in a bőrt alapo-an le kell dörzsöl~ ! a !ll emlitett zapparu1al és meleg yjzzd. Azonkivul n.&g{ne llelyesen tenné, ha másodnaponk~ut arczgózölóst ~~ge~IO' Vénu z-géppel, vagy a kö•et.kczóképpcn: Tcsse e~1i na.;:(yobb nl.sed~ny fenekére egy izzó va dareb~t hc~Y. &Z és az edén 't tölte c tele forró 'lizzel. Erre ha.Jtsa r :ta~ :~orczát. Az edényt és a. fej~t taktu-tassa le eg~d'! 111Ú kcndől"cl. A gőzölés 20 perczig ta.rt on, a mely 1 0 -~ölé-9 a forró ,;zeu két-háro=zor kell felfrissiteni .. ~ ,go után után a bőrt tessék hicleg vizzel lemosni és leszant.us tessék az rolitet crémemel hcdörzsölni. K. Béla. Le>elét a kiYánt czimre kiildjiik. R. , ·amu. Ki\"áruá~ára. lev'J ben vúh~1.olunk. zt a Ti ~l!·iselónö, Brátka. Kezeljc ugy, a ho~ynu a H. Lászlónénak küldött Ü2'enetünkban aj{mlottuk. rnosni Tu 1Jaró:: a. Hetenként kétszer te,sék . m~g rni!l&· kolozsn\ri petrol:zappannal, azután' mossn. ki J~l .k a. ti 0·z t& teás sok ln.ngyos ,;zz~J, utána. czitromos és vegu állott ,-i:r.zd_- ·Ezurdu ·aln.pm·.an le kell sziritn;ni. t viz 7el Erynl:e. )Jossa meg na.pont:1 több3zör !~ll.oL ·rsouY" és es c a Jefekn:-s clótt melerr vizzel és fchénto·j~rz·öJ.n.Í szappannal. Lesz:i!it6.s ut:in tessék éjjelre be 0 ~ut& frl:éritó-bársonv-crémemel. Ezenkivül tessék ~arnrct· vibr:lczió· ma :ag •t hn. ználni, má orlnaponlf1: ped~illdótt ~ózölt:s n:-gcmi, u~y a hogJ·au a.zt a. B. Liihnek üz nelünkben leirh1k. 5zaPlymo·uth , C.:ás::úrfiirdó. A ro;at•ezetó j~lenleg b:J.d.ságon van: kérjük ürelmét, mi~ vi3sza.t<'r. v~:~n: Eg!/ honti elófi::.cúi. Kereskedelmi uói tanfo~. a~"si-ut I~. kerü!eti (~.att!JyánJ:-ut;~a ) ; III. kcrülcll, (~o~·ülcli 3<>.); n. kerulen (Grof K:.trolyt-utc:r.a. 10.); \ · Q ) . éS 7 ('\~áczi-körut 5.. ); YII. kerületi (.\róna-ut. 2~-l ·iga-~· 11 VIII. kerületi (Práter-uteza l ö.). Btírmelyik .1 :ko hog1 gatójá>al meg kell beszélni a. dolgot. Nincs k1zarva, magánuton is végezheti. I!lú.t 32 (). Ha fri "· tejjel vagy ezitrommal, ha megszáradt só kasóval. vagy klórmészszel. , 011pra K. B. Félixfíirdó. }Unél többször a forro·ztetni· teriten i é k.h-errti, azontul pedig állandóan szelio];.iv1íut J.Iolmir. ·ajnáhtunkro. nem zolg~Hhatut;t~ B; t sehol reczepttel, mert ennek a kétszersültnek a lc1rasu sem tudtuk meg:;,!erezni. 'val j6l C. rilma. l. Legezélszerb.Öb lisztes korpa.ült J)6r mcgdörzsölni, aztán k.i•.-erni és kikefélni. 2. A ~es el ,,aló nem hal'l"'ányod.ik meg, csak lekopik, bora::-::os :~d~1 !]leg; mosdás elósegiti a bór himl:íslit. 3 . •\. haJ mJÓ ]lozz~ 5 nlágo."odik. mosisa után, mert u haj zsiros~ágo. ka.núl~· tapadó por sötétebbé eszik. Tojás sárgáJáva ' ki'>onuttal, shnmpooing-porral mo hatja. ptel]lbCt T . Richárdné. A som és az áfonya egész s~e en. ben befózhetö, mert csak akkor érik meg telJ~nl. K . T . Ró::.sahtgy. óska.- ;agy czitro~sa ké~zité.sé~ R . .-né. A betegeknek 'l''llló kétszersult ~ nem ismerjük.

Vasárnap, szeptember 13;

AZ "''JSÁG

Az ösz· i ény kelme-ujd nsága kosztUm-ruhák és sétaruhák elkészitésére ·

a or ázo angol seviot 5 minöségben, minden minöség 20 divatszinben. 3 K.-tól 10 K.-ig.

Neuman László

cég

áruházának ruhakelme-osztályában

Budapest, Kálvin-tér 2. ........ Az orszájut Az országut, az országut Be sok mindent mesélni tud, mégis mogorva, néma. Csak annak tár fel titkokat, Ki ballag ösvényin sokat, De néki is csak néha.

A fák alatt hányszor fogad Csókszomja , lázas párokat, H ü 'get esküdözve. holnap már fordul a mese, Szerelmes lány és kedvese Mással súg titkon össze.

Asszonyom, kegyed, a ki oly szép s a kinek kezecskéi oly fehérek, egy napon majd arra lesz kárhoztatva, hogy fehér kötöt kö ön maga elé s mártásokat kavarjon. A c elédkérdés válság előtt áll. A betegség Angliában kezdödött el s ma már egé z Amerikát megmételyezte. A yankee férfiak és as zonyok megtagadják a szolgálatot. ~rdekeik és méltóságuk elleni kirohaná nak tartják a vagyonos osztálynak azt a kivánságát, mely tőlük azt várja, hogy cselédek legyenek. Ezt a tisztet teljesen átengedik a négereknek és az európai emigránsoknak. A legkisebb fizetés, náluk, teljes ellátással 60 frank, de a Vanderbilt inasa jó és rossz időben tizenkétezer frankat kap évenként. Azonkivül egy napi teljes pihenés hetenként és egy szabad délután is a kikötéseik közé tartoznak. Vannak, a kik külön fürdöszahát is követeh1ek, vagy legalább is kétszer hetenként a közös fürdőszoba használatát. Roppant nehéz dolog egy zocziális tendencziáju mozgalommal szembehelyezkedni. Azt hiszem, sem:mi jóra sem vezetne, ha a házia zonyok kongres zust tartanának minden esztendőben más-má "Városban. Felmerül tehát annak a szükségessége, hogy : l. központi konyhák léte><ittessenek, 2. hogy a lakástakarítás magánvállalattá fejlődjék, sok alkalmazottal. Ez egyszerűsitené és egyuttal olcsóbbá tenné az életet, mert minden nagyban való ellátá~ ke esebbe kerül aránylag, mint a kevesebb személyrc nló készüléb. Egy

Es rábor'tnak

szemfedőt,

Kinek fejét egy nap előtt Friss mirtuság takarta. Az országut, az or· zágut Ah, hány ezernyi titkot ud ! _ z országut az élet. Porába hány könycsepp vegyül, Ki rajta bolyong egyedül, Annak sokat mesélhet ! Feleki Sándor.

A ivafról és sjyábröl. Irta M. Hrabovszky Julia.

Hányszor veri föl dalolás Ha hazatér egy vagy a más S a vándorutnak vége. S .hány bolyong rögein megint R1 vis"'u könnyezé'u teh-int Az elhagyott \"idékre. Kit húi'd ma rajt' úri batár, Holnap gyalog s kopottan jár, Vagy fordított a nóta. Az országut mind látja azt, Tűr egykedvün víg dalt s panaszt, Már évezredek óta. Ma végighalad nászmenet Holnapra pedig már, lehet, Temetés indul arra ,

Páris, szeptember.

.Az eső , hűvös időjárás, a. .nagy viharok az é zaki tengerpartokon egy c apá al véget ve -e ek a te"!1geri fürdÖ7-n eknek és Páris utczái mintegy varáz üté re ujra megteltek, felélénkültek. A »morte aison -nak vége. l:...z Avenue de l'Operán már láthatók a l>Précureur de la :Mode« felirá al ellátott táblák a mel 'ek az ö zi-téli di atot mutatják be. agyis a tervezett, a nyári hónapok alatt kie zelt divatot, mer mit fognak abból elfogadni, télen viselni, az eg' szen a közönség ze zélyétöl függ és még a jövő titka. De annyit mondhatok, hogy a di at előhírnökei emmi egyebet nem mutatnak, mi.nt a mit már nyáron is lá t tunk, - bár akkor mé~

1 sz~z sze~élJI!~. való ,ebéd sokkal olcsóbba jön, mmt zaz külon ebed egy-egy személyre. . Az em.heriségnek természetrajzában rej. lik, hogy 1:nzalmatlanul fogad minden ujitást. Hány ember busulna ma, ha levesét nem fözhetné meg aját tüzhelyén, a saját konyháján 1 fl Az emberiségbe annyira belegyökerezett az enyém-tiéd eszméje, hogy szinte fanatikusan raga zkodik hozzá. Pedig néhány év óta Amerikában már némileg megbékültek a háztartás egyik ágának lényeges módositásával: a fehérnemü-cseréveL Francziaországban is van egy intézet, a melyben a férfiingek hamis gallérait folyton csereberélik egymás között az abonnensek. ~linden héten egy bizonyos menynyiségü tiszta gaUérhoz van joguk az elöfizetöknek, s ugyanannyi szennyes gallért tartoznak helyükbe adni. Persze, ez a kitünő (!) reform egyelőre csak az alsóbb régiók férfiait mondhatja kliei)Beinek. De a hamis gallér vi elé ével már mi is engedtünk egy lépéssei előbbi merevségünkböl. Apáink még szentségtöré nek érezték volna, ha valaki azt az aján· latot te zi nekik, hogy megtakarítás szem· pontjából ne varras ák rá a gallért vagy a kézelőt ingükre. Amerikában egész mozgalom indult meg arra, hogy a fiatal leányokat okszerüen nevel jék, a cselédkérdé nek ijesztő mérveket öltő mozgalmával szemben. A higiénikus szobatakaritást, a melyhez a cselédek ugy sem értenek, maguk fogják végezni egy ene a czélra készült kitünő kis masinával, a nélkül, hogy port vernének fel általa, s a. főzés nemes mesterségét is meg kell tanulmok arra az esetre, ha csakugyan meg-zünnék a szakácsnők hatalma. A nagy•

csak zárványosan néhány divat- vagy fél· világi hölgyön - vagyis a téli divat a röviddereku directoire-viselet továbbfejlesztése lesz. Kem kell azonban képzelnünk, hogy ez a rövid derék elfedi a karcsu termetet és most már egyre megy, akár darázsdereka ,-an valaki· nek akár forlJ.látlan . Sőt. A jeltulegi ruháknál c ak a fel ö derék rövid, az alatta viselt fűzőnek an11ál jobban hosszabbitania kell a derekat mert ha az öv a derék közepére is kerill, az alj annyira simul a testhez, hogy annak minden formáját mintegy mintázza. Az aljak nagyon zükek, alól nem kiszélesedők többé, lágy, tapadó kelmékből ké zülnek és hadat üzennek az alsó zoknyák.nak, azokra nincs zük.Eég többé. Mondhatom, rendkívü· lien indeczens divat, a mi nem felöltözteti de inkább levetkezteti a nőt, kirajzolva a test minden formáját. Szoboruzerü termeteknek nagyon előnyös de hát hány nő dicsekedhetik ilyen termettel A k<> bátok nagyon ho zuak lesznek, gya~r.IMl térden alul éröek, félig testhez állóan, a direc· toire di\atnak megfelelöen szabva. A kalapok még nagyobbak lesznek mint n ·áron voltak. A nagy áruházakban má~ árulják a fényes atlaszszal vagy ripsz-selyemmel bevont ~or!llákat! melye~ harangalakuak, egy oldalt kis~e felhaJtva, egesz lapos, nagyon széle fejjel. A disz is laposan van felrakva, csak a tollak -annak néha merészen feltüzve. A kalapok zine zűrkéslila (ez a divatszin), kék, neille-or, szürke é fekete. A karima. belseje többnyire. elütö szinü és bársonynyal van be-

Vasárnap, szeptember 13:._

AZ UJSÁG

.tnosásra már vannak erre való gépek és az ezzel járó munka már nem cselédsor, az nem derogál a jó yankeeknek. Párisban már kétezer leányka tanulja a háztartás és cselédmunka misztériumait. Ennek a szerenesés ujitásnak köszönhető, hogy a jövendő aszszanyai pompás ételeket tudnak majd főzni, ruhájukat maguk szabják ki, kalapjukat maguk díszítik és a hamis gallérokat maguk keményitík, ha éppen szükség van rá. Ez persze még nem azt jelenti, hogy ö nagysága fehér kötényben fogja fogadni vendégeit, hiszen maholnap egyáltalán a vendégeket nem is fogják ebédre hívni az otthonba, hanem egy-egy restaurantban vendégelik meg. Ez a divat egyre nagyobb tért hódít a nagy városokban és a.zt hiszem, ennek egyik okát szintén a cselédmízéri:1ban kell keresnünk. A megbizható jó cselédet meg is akarják ta-rtani a jó háziasszonyok, s azért nem sóznak reájuk több munkát, mint a mivel meg tud birkózni. Hiszen a legtöbb házban legfeljebb egy szakácsné és egy szabalány van, sok helyen meg csak egy mindenes, egy bonne á faire tout, mint a franczia mondja. A nagy diner-ket a házon kivül adják, otthon csak kevés személyből álló apró ebédeket. Ebben az uj szoká ban van egy kis restség is a háziasszon; részéről, a menü kikeresésében, a butoroknak másként való elhelyezésében egy estére. A zavartatástól való félelem, a lustaság, az ilyen ebédekkel járó rendetlenségektől való iszonyat és a cselédek tulterhelésétől való rettegés uj szokásokat fejleszt ki bennünk, s a cselédválság egy uj evoluczió kezdetét jelenti. Legyünk elkészülve reá és tanuljuk meg kiszolgálni önmagunkat. Hiszen Ibsen ugyis azt mondja valahol : >>Igazán szabadnak csak az olyan ember nevezhető, a ki maga ki tudja tisztitani a lábbelijét«. Az asszony is csak akkor szabad, ha szükség esetén maga is meg tudja főzni ebédjét.

Korkülönbséoek aházasfelek között -

Válaszok. -

Nézetem szerint nem tartom lényegesnek a házastársak között, ha a korkülönbség H-16 év között váltakozik, értvo a férfi lehet annyival idósebb, rnint a leány. Sót erós meggyózódésem az, hogy sokkal boldogabbak a házastárwk akkor, ha. nagyobb a korkülönbség, illetve a férj idésebb legyen lrgalább 14 évvel, már azért is. mert a férfi már eléggé érett 32-33 éves korában és ha elvesz egy 18-1!) éves leányt, az a nagy előnye van meg a. férjnek, hogy nevelheti tetszése szerint az asszonyt. Bizony a mai leányok többé·kevésbé nincsenek háziasan novclve. Yéleményem szerint a házaséletben r.z a lényeges, ha kölcsönös egyetértés és megelégEdés van. J:~ó

bácsi.

borítva. A fekete ivoirral, a vieille-or barnával stb. van bélelve. A kalapokat mousseline de soire-ral, tollal vagy egy-egy óriá i selyemróz~ával dü:zitik. Az első példányokat tegnap már bemutatta néhány elegáns hölgy Enghinban, a bájes kis fürdőben, a hová főleg ünnep és va~ár naponként tódul a párisi közönség. Nem is c uda, mikor alig hu.:z percz alatt visz oda a gyorsvonat és ki-ki izlé~ ének megfelelő szórakozást talál ott. Kis szi.nházában párisi müvé zek jáLzanak, a gyönyörü tavon a vizi portot üzik, a Ca ino pedig nemcsak gyönyörü parkjával, elegáns publikumával vonzza, de főleg játéktermcivel, melyek mindig z&ufolá ig telve vannak. A >>rouge et noir<r, a >>petits chevaux<~ körül mindig sürü tömeg áll. Tele vannak a »Cercle« termei is, persze ott is hazardjátékok folynak, de sokkal nagyobb tételekben ' csaki a tagok részvételév l ; a nagyközönség innen ki van zárva. Az uj divat legszuggcrálóbb előhírnökeit azonban most még kétségtelenül a szinházakban találjuk meg, melyek sorban megnyitják kapuikat. A mult héten a .J.1farigny-ben volt premiér nagyon díszes közönség jelenlétében. Egy párisi zamatu, inkább aktualitá okból ö zerótt, jóizi.i kis opercttet adtak : »Le pln.nteur de Conecticutt, Aikerült ·zatiráját a.;mak, hogy az emberek a legörültebb dolgokat is utánozzák, a legnagyobb hülye égeket i· képesek zellemességnek nyilvánítani, ha ugy kivánja •.• a divat. Különö.en tetszett az a felvoná , a m ly egy grand couturier divat· termében já zott 's felvonul a ma n quin-ck (próbakisasszonyok} feketébe öltözött, szobor·

" G-C REME Pontos definicziót fel sem lehet állitani. Oly sok fó· és mallékkörülmény játszik itt közre, hogy szabályt csak megközelítőleg lehet alkotni. Ha a mii>elt férfi a müveltség alacsonyabb fokán álló, nálánál 3-4 évvel idősebb, de gazdagabb leányt vesz el, a házasság soha sem lehet boldog, mert a házasfelek soha sem fogják egymást megérteni. A nó a férjének mindcn tettéból arra a meggyőződésre jut, hogy férje csak a vagyona kedvéért vette ót el. Ha a nó a müveltség megfelelő nivóján van, a korkülönbség bizonyos fokig nem játszik szerepct. A férfi ily esetben bizonyira saját bjénck kiegészítését véli házastársában felfedezni, viszont a nó szemében a férfi Fokkal nemesebbnek tünik fel, semmint azzal az ízléstelenséggel bántsa meg, hogy a házibékét megzavaró vagyoni kérdést Rzónyegre hozza. r.linden esetben - ha. a nó idősebb fórjénél - csakis a nótól függ, hogy házasságuk boldog legyen. Ha az asszony a1.t az édes, kellemes otthont tudja férjének megteremteni, az otthonát oly barátságossá, kívánatossá tudja tenni, mint azt a férjénél fiatalabb nó tenni képes, a félreértések bizonyára nem fogják zavarni házasságuk boldogságát. Zircz. Rác::. ]J[iklós. Fhttal férj, idős asszony, öreg ember, ifju feleség! Könyveket lehetne írni azokról az érzelmi erupcziókról, a mel:vek az ilven házastársak közt dulnak. H add mondjam ei nézeteniet, tapasztalataimat e körül én is. ha. nem is olyan szépen és rendszeresen, mint a hogy >>illária<< azt tevé, kinek utolsó mondatát mindenképpen magamé>á. teszem. Ha a fiatal férj idős nőjét megcsalja, azt mindenki olyan természetesnek, ~e lórelátottnak« véli. Holott ilyen logika szerint folytatva az okoskodást, a többékeYésbé idősebb férjnek a nálánál fiatalabb nót sohasem szabadna megcsalni. A legtöbb házasságban a férfi idősebb a nőnél, (ez a normális és helyes, én is vallom, minthogy a nó hamarább öregszik), tehát a legtöbb házasságban szinte természetellenes a férfi hütlensége és mégis - a hány házasságba én csak mélyebben belepillantot. tai)l. mindenütt megcsalta a férj iija.bb nejét. A fiatal férj legnagyobb boldop:talanságát abban leli, hogy nejének bájai hamarább elvirulnak, mint a hogy az ó '>élni vág:vása« alábbhagy. Ezzel szemben minden házasságnak feltt:tlen bol_slognak kellene lennie, a melyben a nó az ifjabb fél. Es vajjon mind boldog az olyan házasság? Nem és nem. Azt hinnó az ember, hogy az idősebb nó feltétlen hü urához és hogy az ifju feleség nem szeretheti sokkal idó;;ebb urát. ~Nulla regula sine exceptione. < Ismertem egy elókeló nőt, a ki annak idején a. pesti társa· ságban is nagy szerepet játszott és a ki nálánál sokkal fiatalabb mágnás.férjét (gróf volt az illetó) önmagával egykoru polgári származásu hivatalnokkal csalta meg. 1904. év nyarán pedig mindnyájan bámultuk azt a babaasszonyt, a ki 8 éYi házasság után is rajongó szerelemmel csüngött sokkal ldósebb táblabiró feyjén. Még azt is elárulom. hogy a Balatonnak somogyi partján nyaraltak. Hovatovább nehezebb lesz ar. egymáshoz illó párok összetalálkozása részben a társ.ad~lom ferde felfogásából, a mennyibcn nem nyujt arra módot, hogy a fiatalok egy· mást kiismerhessék, részben sok fiatal legényember hit· Yány gondolkodása miatt, a ki a leányt., mint virágot letörni igen, de elvenni nem óhajtja. Talán éppen ez a1.

termetü serege és megjelenik a grand cocotte a társaságával. Remek tollettek felvonulása volt ez, melyek persze kissé tulzott módon, de elég érdeke en mutatták be a jövő téli divatot : az óriási kalapokat, az annyira testhez tapadó szük szoknyákat, hogy azokban l 'pni alig lehet, leülni semmiesetre sem. Gyönyörü volt egy halványrózsaszinü estélyi ruha, mclybe cseresznyepiros uszály volt be.ékelve és a mi elöl ugyanily zinü nagy virágokkal volt di. zitve. A francziák mesterek a szinvegyitésben és a legellentétesebb szinekkel meglepő hatást tudnak produkálni. Ez természetcsen leginkább a szinház; jelmezeknél nyilvánul, főleg ha a jelmezek az elso jelmezkészitötöl, LandoHitól kerülnek ki. A Chatelet, a nagy látványosságok szinháza számára is Landolff dolgozik. E napokban az igazgató sziYesBégéből megtekintve az egé z szinl1áz bebö berendezését, végigvezettek a ruhatáron is, melyoen 12.000 jelmez van felraktározva. Csudás dolgok és a ruhák mindegyike a legjobb anyagból, a legfinomabb kivitelben ké~·zült. Nem csuda aztán, ha egyegy látványosság kiállitása 400.000-600.000 frankba is belekerül és hat hónapig tart, mig gy darabbal elkészülnek. De azért kifizeti magát a nagy költ. ég, minthogy a riagy idegenforgalom miatt a darab hónapokig, sokszor egész éYen át müsoron marad. A nagy idegenforgalomnak le h t tulajdonitaní azt is, hogy a nagy áruházak, divattermek 's nagy szállodák gombamódra .,-;zaporodnak. Az igaz, hol!y azoknak lan~>ziro zástha óriási reklámot fejtenek ki. A bár a

oka a családi élet elzárkózottságának és mégis légi6 a~ olyan fiatalleányok száma, kiket egész életükre könn~~~; férfiak tettek tönkre egy röpke pillanat, .'~agy ~ ~· hét futó gyönyöréért. Részben a nónek ~ ~ozp~lya~ vak~ müködése lesz szülóoka. az össze nem 1llo hazastar~a 'l nak. Hiába fejlődik a leány természeténél, fizikumana fogva hamarább, rnint a férfi, mégis, mire vala';ll.i 6klr'i, let szerez, avagy pályára léphet, ó is csak annyr l~ 5 ~~; mint a férfi, vagyis mindig vele egykorua~al, sot n~ 1·g ifjabbakkal kerül össze mint ó maga. hlmthogy P minden szerelemnek alapja a rokonszenv, a ~Tonzalom, a lelkek összhangzása, mi természetesebb, mmtl:of. de~ mindennapi érintkezés, a közös zászló alatt valo t~ása !em, az életnek ugyanabban a. jegyben való ~egf~ 'tj~ mit tudom én még mi, egymás felé, egymás karJaba ~J és őket. illikor a férfi elveszi az ilyen tanítónőt, po~~\n6 telefonos kisasszonyt, könyvelőnőt stb., elmen a . Gyöngyösivel, a >>verses históriák<! nagymesteréve~! h~~~ •>Elmult ugyan immár az tavasz éltében« a n,élkul, t~i hozzátehetné, miszerint : »)!ost vala szépsé~enek i?g ck jesebb szinében«. De azért én részemról szlvtelenstfrfit. tartom azt mondani. hogy az ilyen nő »megfogt{-<' flt ~fog· Ma már nincsen senkinek sziiksége arra, hogy erá 'csak jon . )!a már nincsenek »vén leányok«, ma m r k és ~vén tanitónók. telefonos stb. hivatalnoknók« vanna abó valamint az nem megalá1.ó, ha azt mondjuk: vén 5fcánY vagy öreg ügyvéd stb., miért lenne sértó ez? Az & eny vagy asszony nem oférjct« akart »fogni<<, hane:li ; 5• rokonlelket megnyerni. Oly unalmasok a hosszu sánáték, mily kellemes lesz azokat egy kedves férfi ~da e~k ban tölteni ! (Férfiak, nők egyaránt milyen e ~éde~ a mig nagyon közeh·ól nem ismerjük őket!) ~IennY 1 k a. és pehelykönnyiinck látszó gondot. okoz maJd, anné a. beczézése, ked>encz ételeinek összeállitása! ~at··Mö~élt vasárnap délutánok, malyeket eddig cgyedu~ u 11d~O· végig a tefánh· vagy Andrássy-ut valam~ly !! ver· Hogyan fognak futkosni a hegyeken, mint ket bolhl ~ebet mek.. Hogy nem igy történt, hanem másképpen.. élet, róla? Ok oly szépen mcgálmodták, de jött, a, n~e~ szép minduntalan bekopogtatott az emberi gyarlosag es álmot nem lebetett végigálmodni. eches Én magam is ebben a tekintetben olyan lJlllál voltam. hogy még. Vagy >elem egykoru, va.gy na a utiY fiablabb férfi ud>arolt ; pedig tessék clhionl . .éPP()J\sós, belémszerethctett volna valamelyik miniszten tnnSa.jnn, mint a hogy egyik tanárkollégám megkére~~tt. és igy miniszteri tanácso okkal sorsom nem hor,ott ossze férj et ;;em választhat.t~m közülük. Mór, 190 julius hó.

Nagy Józsefné.

· denna~. látjukTo!O~ hogY Az ero- 1·tt a a··on t o• ; h:rszen mm a nagy korkülönbség boldogsággal jár. Küicnben régen megfelelt erre a kérdésre: •>Xem években áll a vénség, Hanem ha a tüz kihal. Ifju lélek az ember még Hat>an évvel fiatal.« Hajduszohoszló. LengyeZ Imre. '61 Igazuk van azoknak. kik azt mondjá)!, megYálogassuk, kihez kössük életünket, mar ~u e énY a kort illetólc·g. Bizony nagyon jó is lenne. ba lll 1 sz eeriil leányok ezt tehetnénk. De sajnos, válogatásr.l;l' ne~ a. jeg· sor, hanem megyünk ahhoz, a ki visz bennunke eltéróbb korkülönbség mellett is. 'logat. Egy, a ki nem va é~el l\fenyasszonya voltam egy. nálamnál sok ·utott idóscbb férfinak; de a korkülönbség soha. se!O ]bizo• eszembe, s ha. bármilyen kevéssé is szcretelll, ugysr.en"n;vosan mf.g keYé-bé gondolok erre. Hanem a rokon;_,.-,

hOfn'ülk

J.ko·

reklámczédulá.k kiosztá a az utczákon 81 a. nyát járja és már csak idő kérdése, hofos· váro. i tanác~ egé ·zen be fogja tiltani. az atyák ugyanis nag_,von a zivükre vette ~é· idegeneknek a lapokban megvitatott an;~osok leményé , hogy Pári az európai nagYI~~ bbal között a leg piszkosabb és mo t kézze :. ~k g, igyekeznek ezen a bajon segíteni ..T01\bá., feji.i.ket, miként tegyék a várost tiszfa az 1 hygienikusabbá, mert tény az, ho~Y á'crtól előkelő negyedek ragyognak is a t1s~::s b'áz& (min hogy minden házmester a saJa obb elötti járda tiszta~ágáért felelés), a nagY ~a!l forgalom, a kereskedelmi negy~~ek,ben nagY ok panaszra. A nagyon zemetes Jardat at rek:· boulevardokon mindenesetre az eldo~ot orball lámczédulák okozzák. Igy tehát elso 5]dáiJl• azok fognak áldozatul esni, csakhogy a re zsenik ötletei kifogyhatatlanok. . 'ldául Egy natTy áruház, a Samaríta1,ne, ~duláit a következő módon juttatja rekl~mcze 'l.k.iil• egészen biztosan, az eldobá veszelyf t'en B> a közönség kezébe. A népe ebb. h? ~~ó '\TaJl falra a járókelők kezeügyébe es_o laetikhoZ a. kifüggesztve, hasonló szerkezetu azo oktak melyekból egé~zen vékony papirkákat 6 ~fond· kihuzgálni (Hon y soit qui mal Y pe?-s~, fölött juk, blank ttákat a po~tán !}- A ladi 'clJkóból 1 térkéP ez áll irva : •Tirez (huzza meg), ~a pedig alól egy összehajtogatott lát:zik ki. , tér· Alig van ember, a ki ezt a csaloga~érkéP képet kivánc-iságból ki ne huzn~. A hóJÓ· Pári.s tervrai za a .lVet ro piro~ sal Jelze:Sell & zatá>al ; a térkép hátára termé ze Samuritainc hirdeté.::e van nyomtatva.

Vasárnap, szeptember 13.

AZ 11JSA.G

nek teljes hiánya miatt visszaküldtem a jegygyiirümet m?s~. pedig határozottan merem állitani, hogy ha kölcsonos a szeretet, becsülés és megértés, eszébe sem jut a feleknek az évek száma. Bolygó leány. •

Miután a házasfelek közti évkülönbséget éppen-

~eggel nem lehet sematikusan meghatározni (legfelebb

?lvbe~), mert ezt fölötte sok körülmény (nevelés, tudás, L.'1telbgenczia) befolyásolja, kézenfekvő kérdésnek látszik, éppen ?' korkülönbséget véve alapul, a csaláeli élet boldog~agát altalnnosságban definiáJuj, a melvhez szükséaesnek es elégségesnek tartom : a férfi előnyére való no~mális (4:;--S. év) korkülönbséget, feltétlen, érdeknélküli, kölcsonos szeretet.et s az ezekból következeteseu folyó, ~yapakvásmentes bizalmat. Ha igaz az, hogy a családi es altaláhun az emberi élet czélja és sarkköve a kölcEönös szere.tet, akkor joggal mondhatjuk Piiniussal együtt: &A ki szerettetni akar, szel·essen; nincs érzés, mely jobban k eitsen viszouérzetet. << Gergelyi Ernő.

Ezzellezárjuk a. körkérdésre küldött válaszok tárgyalását, köszönetet mondva olvasóinknak nagyfolm érdeklödésükért. Volt néhány válasz, melyet d~czára érdekes voltuknál fogva, nagy terjedelmük l!natt nem lzözölhettünk. A jövőre nézve is ismételten kérjük olvasóinkat, hogy az esetleg fel. adandó körkérdésre beküldött válaszukat minél rövidebbre szabják.

Divatos butorok, teljes lakás berent ezések, jutányos és me~bizható ki·

szJigalás.

Rök vitája. (Tanitókurzusok.)

l l

tornő már évek óta tagja a német nömozgalmi központi egyesületnek. - Ki.iszöbön áll Poroszországban a technikai főiskolák megnyitása a nők előtt. Az állam nagylelküen kilátásba helyezi a nők egyenjogusitását a férfiakéval a technikai fő iskoláknál, sőt hajlandó a nőknek a mérnöki diplomát is megadni, csak azzal a különbséggel, hogy bármily fényes diplomát is szerezzen a nő, államhivatalra igényt nem tarthat.iTa.l án attól félnek, hogy a női államhivatalnok felfedezné azt a szomoru tényt, hogy milyen kevés bölcseséggel lehet kormányozni ~ - A porosz kultuszminiszterium elvi szempontból nem engedi meg, hogy egyetemein magántanárnők alkalmaztassanak. - Oroszország közoktatásügyi minisztere elrendelte, hogy leányiskoláknál ezentul csakis orvosnők alkalmaztassanak mint iskolaorvosok.

(Angol nőegyletek munkássága.) Augliának York megyéjében létezik a Ladies council of Eduoation, amely egyesület létesülése óta derekas munkát végzett. Angliában rövid idővel ezelőtt tanult szülésznö alig akadt, a minek eredménye rengeteg gyermekhalálozás és anyák ~alála gyermekágyban. Fentnevezett egyesület legelő ször is tanult szülésznökröl gondoskodik megyéje területén, minden ana való nőt költségein kiképeztet és állásba juttat. Másodszor magában Leedsben »beteg-konyha<< czimen létesitett egy konyhát, a honnan minden beteget pénzért vagy ingyen betegnek va"ló étellel ellát. Létesitett továbbá egy kitiinő nyilvános háztartási iskolát ugy a nagyszámu munkásleányok, mint a vagyonosabb körök leányai számára. Ezt az iskolát most átvette Leeds városa. Most az egyesület azon dok gozik, hogy a leedsi egyetem külön tanfolyamokat létesitsen· oly nők számára, a kik az egyetem elvégzése után női pályákra akarnak lépni. Bizonybizony nem szép dolog irigynek lenni, de olykor mégis elfog minket ez az érzés, ha végignézzük a mi ~zocziáhs állapotainkat, nyomoruságainkat, · szükségleteinket és eszünkbe jut, milyen közömbösen hagyja mindez a mi módosabb, az >>intelligencziához tartozÓ<< nőink tulnyomó többségét. Be jó volna egy kis angol vér a mi ereinkben! Ha ez a.z angol vér aztán ereinkben felpezsdülne, Inineljárt meg volna minden süriin lakott munkásnegyedünkben a csecsemöket egész napra be. fogadó otthon, a nyomorék gyermekek napközi otthonai, a felnőtt korukban nyomorékká váltak mühelyei és szövetkezetei,' árusító helyiségei, minden szükséglakásnak meg volnának a tanmühelyei, Budapest körül gombamódjára bujnának ki a földből a munkások üdülötelepei, a hol talpra állana a kórházból kikerült munkás egészen, mielőtt visszatérne a munkájához! Be sok minden alakulna akkor !

Poroszországban legujabban az elemi iskolák tanítóit a mezögazdasági föllendités szolgálatába veszik, a mi igen életrevaló eszme, mert még ha föltételezzük is, hogy a gazdálkodó maga nem hederít a Útlusi tanitó oktatá ára, mégis nagyon Valószinü, hogy a tanító tanítványai tőle fognak tanulni és későbbi életükben az ő oktatásait fogják érvényre juttatni. A nassaui tartomány mező gazdasági kamarája 1908 nyarára baromfikezelési kurzusokat nyitott meg falusi népoktatók számára. Rogy minél többen vehessék ezen tanfolyamok hasznát, a tanfolyam tartama két heti s minden résztvevő tanító a szabadutazásen kivül négy és fél márkányi napidíjat élvez a tanfolyamok tartama alatt. Ha Ininálunk a Köztelek ilyen és ehhez hasonló tanfolyamokat rendezne, hazánk egyes 'Vidékeinek szükséglete szerint, ha a tanfolyamon résztvevöket a termelő szövetkezetek ügyvezeté~Bebe beavatná, egy-két év alatt hazánk egyetlenegy nagyszövetkezeti háló 'olna, minden magyar Város piaaza bőven el volna látva tisztességes ttrban minden jóval, a mi a háztartásban szük(Folytatás.) fléges és százezernyi parasztkunyhóba betérne a jólét, nem állnának üresen ezrével a kis nád- • Olasz r enais sance. födeles és zsindelyes házikók, nem járnának a A pápai államok gyárai. (elvidék fürdötelepein párosával a munkában elDeruta. Egyike a legfontosabb, legrégibb Cisigázott és elgémberedett öreg asszonykák, a gyáraknak, melynek létezését a fémrefiexes keraltiknek gyermekei el zálltak »az Amerikába<< jó- mikai darabokból fedezték fel. De nem lehetn létet keresni ·és ott a helyett halált találtak, a azt mondani azért mégsem, hogy a fémreilexes Dlagyar hazát szegényebben hagyván egy erős tárgyak készítését ez a gyár kezdte volna el. Ellenkezőleg, minden tárgy, a. mit ismerünk, s a mely emberrel, gazdagabban egy a munkában letört, a gyár müködésének első idejéből innen került ki, g,yámoltalan ö~egassz.onynyal. l\Ii minden lehetne oly tökéletes, annyira nem látszik rajta a tapoga· nálunk, ha hazánkban egy pár ezerrel kevesebb tózás, hogy ezt csah.11em kizártuak ta.rthatjuk. ~olit.ikus és egy pár ezerrel több kötelesség udó Később már bizonyos hanyatlást lehet az egye produktumok kivitelénél . észrevenni, B atizen· honfi volna, a ki a szentirást nemcsak olvassa, hatodik század végén már csak nagyon közepes de a szenti.rás egyik legmagasztosabb szavát, a darabok kerültek ki a gyárbóL •qzeresd felebarátodat, mint tenmagadat , a gyaA keráruikai kutatók, B köztük első sorban korlatba vinné át. Meglehet, hogy utópiákat kivá- Lazari, azt tartják, hogy a derutai atelier létezé· sét Lucca della Robbia egyik tanitványának, J.\Unk, de ezek az utópiák megvaló•ulhatnának »:tár61-holnapra, ha egyszer a nemzet lelkiismerete Agostino-Antonio di Duccionak köszönhette. Különben az egész Deruta Pérusiának volt alá>etve, f.:llébredne. 8 itt dolgozott megelőzőleg ez a fiatal mü'\ész. (Külföldi nőmozga.Iom.) A bernardinnsok templomát mázas föld-frize-el • . A heidelbergi egyet~men mint elso női doctor ékesítette ugyanitt. Az egyes tálak mintázata, a tizenhatodik század elején, elegáns rajzu aralU~1s promoveál Schulz .-\una a c::zony -»A gyerm k biini.igyi oltalnla« czimü düzertáczióYBl A dok- beszkek által ti.i.nik ki, a melyeket angyalfejek

Porczeltán okról.

39 tartanak kék alapon. Ezeket kissé keletiesizü aranyozás soulignierozza, lejebb meduzafö látszik, s antik simérák, madarak és aranyozott meztelen csigák. A középen pedig egy gyönyör asszonyfej féloldalt, pompás é3 biztos r8,jzzal. Az egyes aláirások a következök: A. Dl 14. Dl Luglio (Julius) 1501. Csak 525· ben tették hozzá az aláiráshoz : · fatta in D eruta (készült Derutában). Egy másik nagy mester a Frate volt, egy szerzetes, a ki névtelen kivánt maradni. Francesco Urbini is dolgozott Derut_ában, ennek bizonysága az ~ kehely, a melyeu Amor és Apollo vannak feltuntetve, s melynek alján e felírás elvasható: Francesco Urbini, I DER UT A. Ez még a Frate elötti idöszakból való müvész. Fabriano . Erről a gyárról nem is tudtak semmit egészen a párisi világkiállitásig, a mikor egy idevaló pompás kelyhet láttak az amatőrök a Castellani vitrinejé-ben. A kehely rajza vallásos tárgyu: Krisztus, Szent Anna és aSzüö Mára vannak feltüntetve rajta müvészi kompoziczióban. A ruházat redqi és az apró czirádák olyan diszkt·éten vannak szinezve, hogy a Faenzai majolikát juttat]ák esziinkbe. A müvész neve : FalJrían 527-ből.

Foligno. Erről a gyárról is csak éppen annyit tudunk, a mennyit Piccolpasso megjegyez felöle, könyvében. Arról a vizi malomról beszél t.i., a melyben a szineket örölték. Es megjegyzi, hogy a festést mindenkor Vicenci és Castellana fehér földre alkalmazták Viterbo. Az idevágó szakmunkákban egy· általán nem is történik emlités Viterboról. De véletlenül tudjuk, hogy a Kensington-Muzeumban őriznek egy keráruikai tárgyat, melyen az Actéon és Diana közötti jelenet van feltüntetve, s aljn egy emberi alak zászlócskát tart, melyre e szavak vannak beégetve: l . VITERBO. DIOMED. 1554. Hogy ez a Diomed mit jele'nt, azt nem tudjuk. A festmény tárgyára nem vonatkozik, s éppenséggel nem hangzik olasz eredetiinek De ez mindegy ; a fő az, hogy e tárgy a Viterba nevét viseli, s ez nem hagyhat már kétséget maga után. Es azt hisszük, nem ez az egyetlen kisebb olyan kerá.mikai gyár Olaszországban, a melyet a nagyobbaknak közelsége teljesen elha.lványitott, ugy hogy végre már az emléktik sem maradt fennt a hálátlan utókor számára. l. s.

Ko.zmefika. Rovatvezető

Garami Béla dr.

Az elpirulásról. A sok fájdalmas panasz közül, melylyel olvasóírn felkeresnek, gyakran akad egy. egy szinte kétségbeesett jeremiáda is, melynek szerzöje keserves szava.k kal zokogja el, hogy milyen iszonytató is az ö sorsa, a mikor okkal, ok nélkül, lépten-nyomon - elpirul. Bár a legtöbb esetben az ilyen elpirulás egyáltalán nem olyan rettenetes baj, mint a milyennek azt a könnyen piruló hölgyek és urak gondolják, mégis szakszerüen foglalkoznom kell vele, mert az: >>... örüljön, a mig pirulni tud<<· féle tanácsokkal nem igen könnyítenek a kérde. zösködők aggodalmain. Szó a mi szó, a hirtelen elpirulás néha bizony igen kellemetlen tünet, mely a mai társaséletben való szereplést, hol a legnagyobb hidegvérrel és önuralommal kell a valót leplezni és valótlanságot állitani, szinte lehetetlenné teszi. l\fivel pedig, a közhit szerint, társaság nélkül nem is élet az élet, a társas érintkezés fonákságait pedig semmiféle orvos gyógyitani hivatva nincsen, könnyebb végén fogom a dolgot és inkább az elpirulás ellen adok egy-két jó tanácsot. A hirtelen elpirulás a legtöbb esetben va.la. milyen lélektani folyamatna.k kisérő tünete. Meglepődés, megijedés, aggodalom, mind elpirulással járhat. Különösen a.z, a ki nem igen szokott embertársai körében forgolódni, magukba zárkózott, emberkerülő felebarátaink arczába lopódzik legkönnyebben kellemetlen vendégként a pir. ilyen esetben természetesen a leghatásosabb ellenszert kell igénybe ve1miink, le kell küzdenünk zárkózottságunkat, félénkségiinket, szóval fegyel. met kell gyakorolnunk idegrendszerünk fölött. lllivel azonban az ilyet könnyebb tanácsolni, mint a tanácsot megfogadni, ajánlok e mellett még egy testi gyógymódot is. Ez pedig nem egyéb, mint az arczbőr edzése, miután épp az arczbőr tulságos gyöngesége és érzékenysége okozza, hogy a véredények a legkisebb izgalomra is kitágulnak.

AZ U JSA.G Igen alkalmas mód erre az arcznak forró gőzzel való fürdetése, olyképp, hogy egy nagyobb

aciényben vizet forralunk és a mikor már jól gőzölög, arczunkat a gőz fölé tartjuk és fejünket kendővel letakarjuk. A ki a gőz előállitásával való babrálást meg akarja takaritani, a Vénusz arczgőzölő készüléket használja. Husz percznyi 'forró fürdö után hideg vizben megmosakszuuk, majd bársonyteintszeszszel arczunkat bedör~söl jük. Ha ezt az edzést következetesen folytatJuk, rövid időn belül igen szép eredményt érhetünk el. A legjobb sikerrel jár azonban az arcz masszálása, még pedig vibrácziós masszáló géppel. De itt is, hacsak nem akarunk eredmény nélk~l pénzt és időt pazarolni, fődolog a türelem és kltartás és jó, megbizható gép. A Yibrácziós masszálásnál is figyelemmel kell azonban lennünk a fürdök utján való test-, illetve böredzésre, hideg fürdök és ledörzsölések ennél a kezelésnél sem maradhatnak el. ~fegjegyzem, hogy mindez, a mit itt elmondottam, a birtelen való elpirulásra vonatkozott és nem az ugynevezett arczvörösségekre, melyek igen sokfélék lehetnek és a melyek kezelése is ezek Ezerint igen változatos és eltérő lehet.

Házi tanácsadó. Artlcsókasaláta. Tisztítsunk meg tisztán 10 árticsókát, tegyük a lábasba, adjunk hozzá egy darab vajat, 2 czitrom levét, kis sót, kevés vizet. Pároljuk ebben az árticsókát. a mig megpuhul. Ha ez megtörtt'·nt, hideg helyre állitjuk s ezalatt egy mély tál fenekét aszpikkal megtöltjük és jégre áJlitjuk. Az ártic ·ókát le,éböl kiszedjük és szitára rakjuk, onnan, ha lecsurgott a leve, tálba teszszük, félórára C(·zetes olajba áztatjuk, az eczetbe kis czukrot is téve. Főzzünk sós vizben igen szép karfiolt, de ügyeljünk, hogy el ne főjjön. )!ikor megfőtt, tegyük szitára, önt ük le hideg ·dzzel s a tow:;áját levéve, vágjuk apró róz ákra. Rakjuk az árticsókát gulaalakban salátás tálba, azután az aszpikból különböző alakokat formálunk és az ártic óka tetejére rakjuk. Főzzünk puhára két piros czéklát, 1uikor megfott, ti"'ztitsuk meg. vágjuk félujjnyi vastag szeletekre, szurjuk ki csillagformával s rakjuk néhány perezre olajos eczetbe. l\Iiclőn kiszedjük az eczetböl, az árticsóka köré a tálra rakjuk. :\Iinden csillagra egy karfiolrózaát teszünk. A karfiolba három szál petrezselyemlevelet szurunk. E saláta igy diszitve nagyon jól néz ki és nagyon jóízű. Az aszpiknak egyik felét pirosra is lehet készíteni. Szardiniát is tehetünk hozzá. Birsalma eczetben. Egy kiló czukorra öntsünk neoyed liter vizet, fél pohár eczetet, egy kis alkörmöst. Ha felforr, tegyünk bele annyi meghámozott és hosszu czikkekbe vágott birsalmát, a mennyit ellep a lé. Főzzük fel, mig a birsalma gyenge rózsa.szinü lesz, hagyjuk kissé hiilní, rakjuk üvegekbe s főzzük ki gőzben. Kitünő tatármártás. :Négy tojássárgáját dörZböljünk el jól tálban s folytonos keverés közt önt ünk be lassan, cseppenként 4 gyermekkanál finom táblaolajat. Félórai keverés után, ba jó babos, tegyünk bele 4 evőkanál porczukrot (a ki pikánsabban szereti, csak a felét), 4 evőkanál jó I!!~ tárt s egy csésze langyos aszpikot (hallevet). Ezeket még jól összekeverjük s aztán basználhatjuk hideg halhoz, díszítéshez stb. Répasavanyitás. A fehér répát ös zevagdaljuk (van külön répagyalu is), meg::ózzuk, köménymaggal megnintjük és éppen ugy letapossuk, mint a kápo~ztát. A ráborított kendőt 'sa hordó oldalát hetenként kébzer meg kell mosni.

MENYASSZONYI KELENGVÉK

vA.! znak, fehérnemüek. Ezönyegdt, függönyök éJ div&t· tzi!. l; ek l. zerz<·sént:l szukségea tdjékosllltl\t: a. >HÖLGYEK LAPJA< l1épcs folyOtratot. a.>.: érdeltlödö b, v ~ .rtOknal ~ijtalanul kOJdi : 1771

GROSSMANN MOR ~~~~~::;k~-r!:k'e'd:O~ B1JD.&PJ: T,

J., KIBÁ.LY•tiTCZA 2 •

Z.i.JL

Vasárnap, szeptem.ber 13.

Hideg rizspudding. 25 deka megmosott rizst egy liter tejben .25 deka czukorral és egy rud vaniliával puhára főzünk, aztán a vaniliát kiveszszük, 3Yz deka feloldott fehér zselatint belekeverünk, aztán egy liternyi kemény tejszínhabot és egy csészényi maraszkinó vagy egyéb likőrt adunk bele. Puddingformába töltve, jégbe ássuk és tálaláskor málnaszörppel lcöntjük.

Fiu· és leány-gyermek rnbák •• ' • ktiszlt6se, és No1"• feloltök es robák francziaiZiésütan. angol

SZALAl EDE ÉS TÁRSA, Budapest, IV., Váczi-ufcza 4. l. em.

Gazdasáji tanácsadó. A Wyandotte-tyuk. E tyukfaj eredeti hazája Amerika. I1men kerültek először Angliába, majd Németországba, hol nagy kedveltségnek örvendenek, mert a tyukok mint téli tojók felülmulhatatlanok, a kakasok pedig kiválóan termékenyek. 1'\álunk csak most kezdik öket tenyészteni, mi•el mcstanáig az a tévhit volt elterjedve róluk, hogy nagyon érzékenyek és nehezen tenyészthetők. Az eddigi tapasztalatok ennek a, széltében elterjedt híresztelésnek éppen az ellenkezőjét bizonyitják. A kisérletezésekből kiderült, hogy a Wiandottetyukok a mi klimánkat is jól türik, a betegségekkel szemben pedig kevésbé érzékenyek, mint például a Plymouthok. A Wyandotte-tyukot, éppen ugy, mint az olasz tyukokat, minden szinben tenyésztík. Legkedveltebbek a fehér, fekete és a fogoly-szinüek. A legszebb az arany és az ezü t válfaj. Európában csak ezt az öt szinváltozatot tenyésztik és viszik kiállitásra. A fogoly szinü Wyaudotte a legnagyobb. Ugy a kakasnak, mint 8! tyuknak rózsa-taraja •an. A kakas tollazata fekete alapon arany és veres, vagy pedig •eres és barnásszinü. A nyaktollaknak a széles arany szegélylyel ellátott fekete középső csíkja zöldes fényben ragyog, mely szin élénken elüt a fej vörösbarna tollazatátóL A tyuk tollazatának a szinezete messzire ehnarad a kakasétóL Barnás tollazatuk nagyon egyszerü, s talán ez is oka annak, hogy mint diszbaromfit egyedill csak az arany- és ezüst \ryandotte-okat tenyésztile Ezeknél ugyanis a tyukok tollazata is éppen olyan szindus, mint a kakasoké. A fehér 'Yyandottc-tyukok nagyou szép, szeJjd, kedves állatok s a kik a fehér baromfiakat kedvelik, azoknak igazán nagy örömet tudnak okozni szaporaságukkal és igényeik csekélységéveL Németországban és nálunk inkább a fogoly ziuü és a fehér Wyandotte-okat kedvelik, mig Francziaországban és Angliában jóformán kizárólag csak a feketét tenyésztik. Nálunk mo.,t már mindjobban és jobbau kezdik tenyészteni az ".yandotte-okat, mivel tapasztal ták, hogy a eddig ismert óriás tyukfajok közül jóformán ők alkalmazkodnak legjobban a mi klimánkboz, s azonkivül nagy szaporaságukkal bőven megtéritik a rájuk forditott fárad1:ágot. A must kezelése szállitás czéljából. A szüretelés ideje hazánkban nagyon változó. A Duna-Tisza. közén, a déli részen, Szabole ban néha már szeptember derekán hozzá kezdenek; mig a . zornszédes Tekaj-Hegyalján nem ritkán november derekára, sőt a végére is elhuzódik a szüret. Ez a nagy eltérés a sziiretelésnél neme. ak az éghajlati kü1önbözetben, miut inkább a termelt, szőlőfajták eres1 idej 'ben és a borkészité i módban keresendő. De ez most ide csak annyiban tartozik, hogy kései szüret után, ha] hideg időben szállitjuk a mu tot, az utközbeni erjedés veszedelme keve ebb, mint a meleg napok alatt. Bármikor legyen is azonban a szüret, ha a frissen szürt mustot más vidékre akarjuk szállitani, akkor czélszerü egy bizonyos eljárással a szállitás idejére, a must erjedésének indulását megakadályozni. A. friss must erjesztő gombáit rövid időre megbéníthatjuk azzal, ha a mustot erősen kénezett hordóba szürjük s a midőn a bordó már félig megtelt, jól ö zerázzuk és ismételten bekénezzük. Ezután a bordót teletöltjük. A musttal telt hordók bcvaggonirozá ··ánál arra ügyeljünk, hogy a hordó csap nyílásával felfelé legyen azaz talpon álljon. A c apdugót gyöngén kell beletenni, hogy ha netalán az erjedés mégis bekövetkezne, a fejlödő szénsav a hordót zét ne dobbassa, avagy forrása közben sok must abból cl no csoroghosson. Ha megérkezett a must a rendeltetési helyre, ott a keletkezett szénsavgözöktöl ugy szabadíthatjuk azt meg, hogy a k 'n zet. t must.ot, kint a <:zabad ég alatts szellözö roz..:ávnl ellátott csapon k 1·esz·

tül vékony sugárban eresztjük át nyitott kádbaés innen egy nem kénezett hordóba szivatju~ hol is az erjedés rövid időn belül megindul. B.., előzőleg érkezett volna mustuuk s az már erjedésben ,-olna, avagy mástól vehetnénk forrásba.n le•ő mustot, ugy a még meg nem erjedő mustnak hirtelen való erjedésbe hozatalát előidézhetjük azáltal, ha a kéznél leYŐ erjedő mustból, melyben már szaporodásbau levő élesztő gombák vannak. a nemerjedő mu tha hektoliterenként pár liter• nyit keverünk. A gyors erjedéabe hozatal előnye hogy a borerjesztő és eczetgombák közötti verseny kisebb lesz. Káros gombák hamar legyőzet nek és a mustból tiszta, betegségekre, borhibákra kevésbé hajló jó bor lesz.

Páratlan es csodás hatásu arczszépitö és finomító a

ré~~de~

AR GIT.. c ÉME

Zsirtalan, ártalmatlan, rögtön sz6pit. Ára 1 korona. Xaphat6 az egész világon. 25'Z7

••

Uzenefek.

félig fogt

igaz

tiszt ges

a ki

elve.

nak a gr

lia

'lége

(Kéziratokat, 1wn adunk vissza.} Ella. Kivánságára. levélben válaszvltunk. Dr. Cz. D. Levérben -.álaszoltunk. 11". Róza. S=ókefall;a. Teljesen lehetetlen volt elol· nsru és igy nem \álaszolhatunk. Te sék ujból leirni, de olv:~shatóan. R. L. l. Tessék het~nként kétszer este a lefelrrés előtt alaposan megmosni és behabositaní a fejbőrét és a haját meleg ru és kolozs,·ári kénes-fehérkátrányszap· pannal. A zappanhabot hagyja rajta először 10 perczig, azután minden kö,·etkezó mosásnál 5 perezezel tovább, végre állimdóan 30 perezig. Ezen idő eltelte után tessék a. szappant teljesen lemosni nagyon sok langyos vízzel, utána állott >ízzel és leszáritás után tessék kibontott hajjal lefeküdni. Ezenki''iil tessék másodnaponként keYés Garaiill.féle hajszeszszel a fejbőrét alaposan bedör• zsölni. 2. Tessék a Perzsa-hajfestót használni. Sem közölhelők : Emlékezés Herkulesfürdőre ; IdUS ezik.kelye ; Közelben. Hortobágy. l. A Diana-sósborszesz külsó ismertetó jele a nlágos·sárga burkolat.papir, s azon piros tulipán védjegy, az Ü>egek pedig a kesziM nevé>el ellátott ólom· plombá>al >annak leköb·e, illetve felszerelve. 2. A belsóí s azonnal észlelhető ismertetojel a kellemes. tiszta ::Uentholi a mi erösPn hüsit és mindennemü görc öt csillapít. 3, :\la már ujból kapható a legki.'Cbb kereskedésben is, nem· csak gyógytárban, s igy nem kell lakhelyéról a >árosba bemennie Diaua-sósborszeszért. 4. A Diana-sósborszes?J most is ugyanazon alkatrészeket tartalmazza, mint eddig. 5. Czukorra c epegtet>e vagy tiszta ivóvizzel Ieiuni. Elóft=eLó leunya. l. és 2. Tessék naponta. többszöt hideg lemosást végezni. Ilii elófi:.dó. • úno1~ Pál. Közölje pontos czimé5 kozmetikai rovatunk ' vezetójéwl (VI.. Felséerdősor 1.) majd ó levélben fog részletesen válaszolni. JJadda . .dz nem attól >Ör&ödött ki. Tessék ngy kezelni. hogyan azt az R. L.-nek küldött üzenetünk l. pontjában ajánlottuk. A helyett a szappan holyett használjon kolozsvári petrol-szappant. Hál.á.s s:;iz:. Az eg_nnagában nem ér semmit. Tessék ugy használni. a, hagyan ajánlottuk. Bármelyik orvoS felirja. L'gyanaz. mint a ruit a befózé·her. használnak. .1fariska. On·osa nagyon helyesen k~zeli. Kövesse mindenben tanácsát. Kaloc a D&nc::i. :llint teljesen ártalmatlan és biztos hatásu szépitó zert ajánljuk a Diano.-krémet. mely egyszer' mind a szeplóket is eltünteti, c~ak tes ék az arezot eléirás szerint ápolni és Diana·szappannal mosakodni. A tulszáraz bórnek a zsiros krém felel meg, ez esetben nem kell az arczol puderezni sem állandóan. csak néha. Ha eddig más szert használt, a mi ki,·örösitette az arczot, czélszerü fentiek használata elótt tiszta hidegvizes boro· gatá sal elmulasztani a gyulladást. Eló{i:fi.ó 19 éz:es leánya. Tessék ugy kezelni minó a hogyan azt az ~ R. L. ·nek kiildött üzenetünk l. pont· jában ajánlottuk. Xe féljen, a mi kijön, az beteg, azért nem kár. B. G. Anikó. l. Tessék naponta. több zör megmosni állott vizzel és este lefehés elótt mel<lg viz és fehéritÓ• bársony-szappannal. Xéhány percz mulva. mossa. !o a szappanhabot langyo. nzzel, utána. állolt \izzel és leszárítás után dörzsölje be fehéritő.bársonYkrémmel. 2. • Nem érdeme~. - Xem. Ipolysági {Wtal ass-...ony. A ki-.ánt czimmol nem szolgálllatunk, de a legtöbb fó>árosi szabó ismer ilyet. lV. F. Berege:á11=. gy emlékszünk, hogy m:.-r feleltünk kérdésére, olaj és Yörös bor ke\eréket "szoktak hozzá használni.

S!abályozható angolzefír

INGBLOUZOK

~drb 3 frt ..... Mee6e batlazt blouzok 3 frt·t61 feljebb. C•lpke li• eelyem btouzok 6ribl válautlikban. PoniYolák, aljak mlirtlik

r!tunri:·!sztó

Bpest, Andrássy-ut 48/u. Vidiikre divatlap Innen

róf

~ko z

zer<

Lassan, lassan, ki-kinyujtózkodva a hosszu alvás után, végre ébredezni kezdünk arra a tudatra, hogy gyermekeink nevelési rendszere talán még sem olyan jó, mint a milyennek megelégedett szivvel eddig gondoltuk. Rájövünk végre arra, hogy az a jó öreg, rozsdás CUITiculum, a melyhez mereven ragaszkodtak az iskolában és a melyet vakon visszhangoztak itthon, talán mégsem egészen tökéletes alapja a modern életkövetelmények:nek. Nagyon sokat írtak és beszéltek utóbbi időben a gyermekek testi táplálkozásáróL De a l~lki táplálkozásukkal alig törődött valaki. Pedig az apró fejecskéket nem megfelelő tudományokkal tömik meg, sokszor a tulságig is - és éppen ebben rejlik egyik veszedelem. Manapság ugy áll a dolog, hogy a gyermek idejének egy részét arra forditja, hogy olyan dolgokról szerezzen tudomást, a melyek után nem vágyik, a mit nem szeret és a melyekre szüksége nincs. A másik felét az idejének azzal tölti el, hogy olyan kérdéseket intézzen tanítóihoz, a melyekre ezek vagy nem akarnak vagy nem t udnak felelni. Például rninden gyermek szeretne valamit tudni azokról a dolgokról, a melyeket maga körül a természetben észre vesz, de a melyek előtte megmagyarázhatatlanok. Tudni szeretne valamit a csillagokról, a .napról, a virágokról, fellegekl:ől, állatokról. 1\>Iit tud, mit mondhat ezekről a tanitó vagy tanítónő? Semmit. Ugy tér ki a kérdés elöl a hogy tud. Kijelenti: Ah, most nincs itt az ideje annak, hogy ezekről beszéljünk, majd megtanulod ha nagyobb leszel. - Ha például a gyermek vallási dol-

gokban ~ér felvilágosítást, - természetesen annak legkezdetlegesebb formájában, mert hiszen egy gyermekagy nem is gondol a miszteriumokra - akkor óva intik : Csitt, ilyen dolgokról nem szabad beszélni! Gyermekeknek nem kell mindent tudni ! stb. Ha a gyermekeket jó sorrendben tanítanák, olyan dolgokra, a melyekre tényleg szükségük van, nem volna annyi szidás és annyi gyermekkönycsepp, meg elcsigázott, ideges, vérszegény gyermek a világon. Egy régi közmondás azt tartja, hogy a t~itón~ a legoko~abb g~ermekkel van legtobb baJa. 11:s ez tenyleg 1gy van. De miért? Cs_ak azért, mert a tanítási rendszerünk hiányos. 1\finden eszes gyermek kiváncsi a körülötte ~örténö dolgok miért-jére, s azt hiszi, hogy Joga van ezt tudni és hogy igazságtalanság _ történik vele, a mikor titokban tartják ezeket előtte, És mentöl okosabb egy gyermek, annál nehezebb kitérni kérdései elöl, annál nehezebb elfogadható surrogaturnot találni az igazság helyébe. Gondoljunk csak vissza a saját gyermekkorU!lki·a és keressük ki azokat a tantárgyakat a melyeknek késöbb az életben tényleg hasz: nát vettük. ~s mik voltak a tárgyak, a melyekre sohasem került a sor és mégis nem egy óránkat rontották el, mert már akkor is kedvetlenü!, mogorván vettük kezünkbe a könyvet, a mely ez irányban hozott felvilágosítást. É ugyebár, rnindig azt volt a legnehezebb megtanulnunk, a minek később az életheu semmi gyakorlati hasznát sem vettük 1 Mért legyenek ennek az előrehaladott és felvilágosodott századnak gyermekei is alávetve ugyanazoknak a szenvedéseknek, mint

A leány, mint legszebb ékszerét, soká hordta a gyöngyöket, jól illett üde arczához, amnyos hajához a kékes-zöldes kristályok fénye. Mikor vőlegénye már hüséges férje lett, még mindig a kristályfüzért vette vasárnap nyakára s a templomba ugy ment férjé,Tel a csillogó díszben. Sokan meg is szólták, hÖgy nem szegény asszonynak való ékszer ez ! De ezt csak irigységből tették, mert az egész környéken, de talán heted-hétországon e volt senkinek ilyen nyakláncza, miért Gyöngyös Johannának nevezték el. Boldog házasságuk hetedik évében a hajóst egy vihar elseperte, ehitte a tenger mélyére aludni, sok számtalan társa mellé, kiket mind a vihar vitt el a zöldes-kék kavargó vizek alá. Felesége várta haza, várta, várta hetekig, hónapokig, mig végre megtudta, hogy a hajó elsülyedt, melyen az ő szerelmes férje volt, s hogy Ö már özvegy. Mivel jóra>aló é zép asszony volt, a gyá zév leteltével sokan kérték kezét de ö h~ maradt ifj~s~ga e~sö s~ere_lm~hez, s 'ezután mar csak ernlekenek es ket bs arva gyermeke nevelésének élt. Évekig senki se látta a fiatal, pirosarczu asszonyt másképp, mint feketébe öltözve. Szép czifra ruhája aznap volt utoljára rajta, mikor férjét várta, mielött megtudta, hogy a hajó elsülyedt. Akkor hordta utoljára kristályos nyaklánczát is. Az e. to letette egy kis gömbölyü skatulyába s annyi köny hullt rája, hogy harmato an c,illogott a gyöngyfüzér rninden zeme. Két évig nem is látta kedvencz ék.szerét l de

egyszer takaritás közben kezébe jutott asztala kulcsos fiókjában a kis skatulya. Igen elszomorodott az emlélne. Ugy állt előtte akkori vőlegénye, a mint hozta neki a gyöngyfüzért. l\lilyen büszkén hordta ö ezt templom_ba, !llulat,ságon. Há~yszor pihent férje mosolygo pillantasa nevetc arczan csillocró ékszerén. ' t> Már e teledett és a gyerekek lefeküdtek mikor Johanna a kis skatulyát kinyitotta. ' Jézte az egyes gyöngyszemeket. 1\fintha mindegyikböl zöldes fény áradna, sugárzana ugy ilágitott kezében a füzér. ' Hogy a szabában sötétedett, az ablak felé fordult szeméhez tartott egy kristályayöngyöt. Az ablakból látszott a tenger. Előbb az asszony azt gondolta, hogy a távol hullámok tükrözödnek az Ü>eggyöngyben, mert csakugyan a tenger látszott benne, csakhogy ennek a tengernek sziklás partjai voltak holott itt homok szegélyezte a nagy vizet. ' .. Egyszerre e?y hajót látott jönni. A mint ko~:Iede~t, m~g:smerte, hogy ez ugyanazon haJo, n;e.~.yen ferJe elment utolsó utjára. Mereven nezett Johanna a gyöncrybe de szive összesz?r~t, midö~, látta, hogy a hajót hullámok, t~pik, ..forgatJ ak,__ hogy a part szikláihoz c;:apodik, sülyed, elsülyed. 1.\Iintha a tenger ki.nyilna ,el~t.te, látia a roncsot a tenger feneken mese~ allatoktol, rémteremtményektől környezye. Látja a hajó belsejében szeretett férjét hal'"::myan - hah·a, mint tart kezében egy fe~ztüetet, melyet ő adott neki bucsuzáskor. . Egvszerre a gyöngyszem elhomályosodott romtha hullámok öntenék el a képet, eltünt;

Gyermeksink

olyan costümöli. elltészitésére, ahol az alj csílws vagy koczliás lielméből, a Iiabát az alj szineineli. megfelelő egyszinü kelmébő! li.észül

20 különféle kivitelben 3-tól 7 k ro áig ezé g

áruházánali ruhakelme osztályában

dapast, C I ·n .. fér 2. sz. ,

composéi·eiméli-, angol lielmék-, trotteur _......,_ _ _ _ _ ruhalielm éli-, mosható bru·chentlielméli-, bársony stb. czildicliből s zives készsé;JUel küldetnek. 1s21

A mi szsrelmiink. A mi szerelmünk olyan tüneményes, Nincs mása a tündérregékbe sem ; Mégis - olykor ha rád tekintek édes, l\Ieglep valami titkos sejtelem . . . Hogy te voltál az álmok országában A királynő és én az a lovag, Ki sok bolyongás után rád találtam, Es csókommal életre hoztabk. '\

Vagy hogy a csók tán az én altatóm volt, S nem élek mást, csak áloméletet? Es az a kín, a mi szivembe tombolt, Késöbb az üdv is - pára, képzelet. Lehet, hogy a mig lelkünk messze :;zárnyal, Csak alszw1k édes, mély álomba mmk Puha mohágyon .. . ör?l~ -~o?ással ..• S a vad repkény átfonp tagJamk. ( Mezarthim.)

A jyönjy- ··zár. Irta Czóbel Minka. Tenger mélyéröl hozta egy buvár alamely elsülyedt hajó roncsaiból ezt a. titokzatos gyöngyfüzért. Szép nagy kristály-gyöngyökbö"l volt füzve, zöldes-kéken átlátszó majd zivárv&ny zinüen opalizáló, vagy vizárnyalatokban csillogó üveggyöngyökbőL A buvártól egy hajós vette meg, ki szép, pirosképü, szőke haju menyasszonyának adta.

AZ 'UJSÁG

Vasárnap, szeptember 27.

nevslás6ről.

AZ UJSÁ.G

Va-sárna.p, szeptember 27•

•

mi 1 Mért pazarolják intelligencziájukat olyan tantárgyak befogadására, a ~elyekből sohasem lesz hasznuk az életben ~ Annyit tettek a gyermekek testi fejlődésa, testi jóléte érdekében, hogy az ember csodálkozik rajta, menynyire elhanyagolják az iskolák regenerálását ! Egész horderejét elismerjük a jó levegő, a mozgás és főleg a testgyakorlatok szükségességének. Vannak atlétikai klubjaink, pompás gim.náziumaink. mindenféle sportunk, megfelelően higienikus ruházatunk, nyári üdi.ilő helyeink, gyermektelepeink stb., sőt sokszor annyira tulságba viszszük a testedzést, hogy maholnap a leányok is elvesztik leányos bájukat és fius mozdulatu sportladyk lesznek belőlük. Ha csak fél annyi energiát pazarolnánk el gyermekeink lelki nevelésére és bebocsátanánk legalább egy sugarát a huszadik század fénynyalábjának azokba a sötét iskolatermekbe, a hol a szegény gyermekek sokszor a kétségbeeséssei küzclenek, sokkal kevesebb volna a boldogtalan gyermekek száma. Ami gyermekeink különös világban élnek, a mely tele van tudományos és természeti csodákkal. Mindezt megtanulni is nagyon sok idő kell. Milyen kár, hogy ennek az időnek nagy részét a verslábak, a vikingek harczának, meg VIII. Hemik felesége neveinek megtanulásával töltik el. Milyen kár, hogy arról a világról, mely bámuló szemeik előtt minden nap, minden este megnyilatkozik, a leghalványabb sejtelmük sincsen, s a helyett, hegy naprendszerünk csodáit legalább nagyjából feltárnák előttük, kénytelenek Judea királyainak egész listáját a fejükben tartani, s az egyes országok között kitört villongásokat, veszekedéseket évszámmal, helyi és személynevekkel megjegyezni. Istenem, milyen nagyon érdekelhet ez egy kis leányt ! Sokan azt állitják, hogy ezeknek a dolgoknak a megtanulása éppen olyan gimnasztika az észnek, mint pl. a sulyemelés a karnak. De lehetne ezt az észgim.nasztikát érdekesebb - legalább a gyermekre nézv-e érdekesebb s egyben hasznosabb dolgokkal is eszközölni. Angliában végre, legalább zenei téren, belátták, hogy nem igaz a régi vélemény, hogy melódikus dolgokat nem szabad a gyermeknek tanulni, hanem skálázni kell folyton, megszakitás nélkül. Ez volt a legjobb mód arra nézve, hogy a szegény kicsinyekkel végképp meggyülöltessék a zenét. l\Ia már ismert operaáriákat, könnyü dalokat is játszhat a gyermek, s a skálát is dallamos futamokkal helyettesítik. ~Iiért ne eszközölbotnők ugyanezeket az

egészséges változtatásokat az iskolában is 1 Apponyi Albert eléggé rátermett arra, hogy az ilyen reformokat behozhassa. Mert ma ugy áll a dolog, hogy a világ egy gyönyörü nagy templom a gyermekre nézve, a melybe bekötött szemmel lép be, s mi éppen csak egy perezre veszszük le a köteléket a szeméröl, hogy csak egy pillanatig láthat, - hogy ugy mondjuk - mozaikokat. Miért ne engedj ük öt először is körülnézni és megismerni az egésznek nagyságát 1 Azután még mindig elég időnk lesz a részletekre is kiterjeszkedni. A gyermek bizonyára kiváncsi lesz ezekre, s ha a gyermek kíváncsiságát sikerült felébresztenünk, akkor már meg is nyertük a csatát. Semmivel sem lenne nehezebb a mai tanítási rendszernél, ha a gyermeket arra oktatnák, a mire igazán szüksége van, mert annak megtanulására nem irellene kényszeríteni, s a szegény, kis fizetésü tanítónak is mennyivel jobb dolga lenne, ha a szegény, agyongyötört gyerekairnek nem olyanokat kellene kis koponyájukba erőszakolni, a miket meg nem érL, a mit un és a minek éppenséggel semmi hasznát sem fogja venni a gyakorlati életben. . A lelitiismeretes tanítót ma éppen ugy kell szánnunk, mint az agyontanitott gyermekeket. De van az éremnek másik oldala is. Sok helyen a ta.nitó nem más, mint a hóhér, a ki fizetésért gyötri áldozatát. És a szegény kicsikék azzal a türelemmel és megható megadással vetik magukat alá ennek a martíromságna.k, lelld szenvedésnek, a mely kizárólag csak a gyermekek sajátsága. Ami e.

elmerült. Talán sötét is leLt odakünn~ Az asszony azt gondolta, hogy ö csak álmodta az c>gészet, hogy csak szerelmes, bánatos gondolatai láttatták vele ezeretett halottja elsülyedését, vizek mélyébe rejtett siri álmát? Da még em, hiszen oly tisztán látta. Tivcső ez a gyöngyszem a meFs eségbe 1 az idők mélyébe 1 a tulvilágba 1 Igy tépelődött soká, mig végre elálmosodott. Szinte babonás gonddal tette el gyöngyfüzérét, megnézte a gyerekckt>t s nyugtalan szivvel, de fáradtan ment aludni. Másnap házidolgaival ké.~ö estig el volt foglalva, nem is gondolt a tegnapi látományra, de este, midőn leült pihenőre nagy bőrkaros székében, a tengerre nyíló ablak előtt, mégis eszébe jutott : hátha igazán láttam valamit abban a gyöngyben 1 Hátha valami kis hasadás van benne, a többit pedig hozzágondoltam 1 Kitöltöttem olyan gondolattal, mi ugy is mindig a fejemben van ? Elővette a kis .&katulyát, szinte félt hozzányulni, szinte nem mcrte kinyitni. Végre kezében volt a füzér. Zöldes fényü, kristályc:>illogásu, mint m.indig. Jól megnézte elóbb, de egyen sem vett valami ki.Uönöset

jén mindegyiknek egy szines kendő volt, mely fényes vasfövegjüket körülfogta, s részben elfödte. Az egyiknek kcndöje veres és fehéresikos volt, a másiké éles buzavil·ág-kék, megint egy máBik narancssárgát, s egy más halványzöldet vü::elt. A kendők végei fejük után usztak, lobogtak a kék levegőben. Roha.mra mentek a lovasok, valami nagy tornyos kaput ostromoltak. De ez a kép is egyszerre elmosódott, zavaros lett, eltünt egy pQrfellegben. Joham1a ujra akarta látni, jobban nézte a gyöngyszemet, de az zavaros maradt, mig a többiek tiszta kristályfényükben csillogtak. Ezután minden este kivette a füzért rejtekéből, de c.eak ha senki sem látta és a ház csendes volt. Illiudig csak egy gyöngyszemben >>látott«, mig a többi átlátszó maradt. Mindennap más képet hozott szeme elé a >>látó-gyöngy<c, mint ö ncYezte. Néha csak egy fa, vagy egy virág jelent meg benne, ele oly tisztán, hogy szinte szedni lehetett volna levelét, tépni virágait. Csodálatos, soha sem látott fák, virágok voltak ezek többnyire, milyenek talán csak más csillagokon virithatnak. .rTéha egy házat, vagy szobát mutatott a gyöngy, hol egyszerü házacskát, hol gyönyörü, remek termeket aranyos butorral, selyem szövetekKel. Eg rszer egy pa-lota, alját lát ta, de csak vagy rgy öh1yi volt a szép csiszolt fehér kő falból látható, gyönyörü zöld gyepen, mintegy párnára rá téve, s a gyeppárn 'n két tyuk c-ibrálta a füvet, egy szürke, igen vörös tarajjal s egy sárgá:;-feh?r. Johanna elgondolkozott, hogy jön e két Lyuk ilyen uri palola elé 1 Máskor egy, fák

é~zre.

Vajjon melyik lehetett, melyben tegnap ?c De nem ismerhette meg, hiszen a sok gyöngyszem ugy hasonlitott egymáshoz! Szeméhez emelt egyet, csak ugy találoml'a. Csakugyan képet látott benne, még pedig mozgó képet, de nem értbette meg, hogy mit jelenthet ? Lovasok voltak. Iizó napfényben pmíelhöben jöttek, mind csillogó vasba volt öltözve, még a ló is vas ·al volt takarva. Sok '-'' ph o ZlÚizló longett a szélben fejük felett. •. (gott íogyverük, aranyrcz kcmtárjuk. Fet láttam

SARG-fél

ők

vi!ája.

(Foglalkoztató mühelyek

nők

számára.)

A sok milHó emberlakta Londonban a nyomoruság is rémítően nagy és nem tartozik a ritkaságak közé, hogy ezen nagygazdagságu világvárosban valamely bajba jutott ember éhen bal-

Páratlan és csodás hatásu arczszépilő és finomító a

fé~~e~ M R GIT ·CRÉME Zsirta.lan, ártalmatlan, rögt!Sll. ssépit. Ára l korona. E:a:oha.t.ó az eil·ész világon 25'!1 iE

&9~!t5flB

M+Wi'M"'ft'Hie

d\.-

jon. A beállt gazdasági válság folytán egyre nőtt a foglalkozásnélküliek száma, a miért a londoni tanács elhatározta a foglalkozásnélküli nők számára. való foglalkoztató mühelyek felállítását. Egész London számára három mühelyet nyitott meg, a mi először is elégtelen volt, másodszor pedig azok számára, a kik ott munkát találtak, nagy időveszteséggel járt a nagy távolság miatt, mely e mühelyeket lakásaiktól elválasztotta. Ezen a tanács ugy vélt javítani, hogy csakis kis gyerme· kekkel visszamaradt özvegyasszonyokat foglal· koztatott. A kérdés azonban igy sem volt megoldva, mert a tanács ugyan elöállittatott ruhákat, fehérnemüt, de nem gondoskodott aiTól, hogy ezek· nek biztos és állandó vevői legyenek. A tanácsnak van egy kiegészítő hölgybizottsága, ez prÓ· hált ezen a hiányou segíteni, s a foglalkoztató mühelyekben elöállított ruhanemüeket eladta a kivándorlási egyesületnek, a mi elég jól fizetett mindaddig, mig az amerikai gazdasági válság véget nem vetett a kivándorlási kedvnek. A hölgy· bizottság azután nagyobb kórházak, árvaházak intézőségéhez fordult megrendelésekért, s a szál· litott portéka oly jó volt, hogy egyre ujabb rendelések érke?-tek. Ez aztán a londoni városatyáknak sehogy sem akart tetszeni, s kiá-stak egy paragra· fust, mely szerint a foglalkoztató mühe.Iyeknek nem szabad a kereskedöknek konkurrencziát esi· nálni és •azóta megint nincsen munkájuk a foglal· kozásnélküli nőknek. Mrs. Tennant, a londoni tanács hölgybizottságának egyik buzgó tagja. azonban ennyi eredménynyel nem éri be és nem· régen a nöi iparhatóságok nagygyülésén szóvá tette ezen eseményeket és inditványozta, hogy a · midőn a mostani városatyák megbízatása lejár, a női iparhatóságok kérvényezzék a törvényhozásnál a munkafoglalkoztató mühelyek alapszabályainak megváltoztatását, továbbá a mühelyek szaporítá· sát, helyes organizáczióját, valamint állami meg· rendeléseket azok számára. Lám, lám, még szavazó· joguk sincsen az angol nőknek és máris az évezre· des tradicziók ellen törnek, azt akarják, hogy a által árnyékolt nagy, négyszögü rétet látott.

A réten sürün, mint a kender, sárga violá~ álltak. A fák lombjai között haránt beömlo

esti nap aranyszálakat vont a sötétbarna violák fölé. A rét közepén egy magas, szép leány állott, karján kis gyermek ; talán kis testvére ~ l\Iert gondos szeretettel tartotta, de nem anyai gonddal, IJ.em anyai szeretettel. Ttlkintete in· kább a sürü, sárga violák felett tévedt el, inkább a távolban egy álmot keresett. A kis gyermek fejét csipkés zélü hattiszt fejkötő köritette, kis kezét feltartotta a levegőbe. Egy napsugár éppen tenyerébe akadt s a gyermek keze oly átlátszónak és rózsaszinünek tünt fel a sötétzöld és bársonysárga rét közepén, mint egy rózsalevél. ~éha Johanna egész hosszu históriákat látott gyöngyszemében; szerelmea emberek elválását, találkozását, c atákat, épitéseket, nász· menetet, temetést, idegen ruházatu, idegen arczu embereket, de soha egy ismerős házat, ismerős tájat, ismerős arczot meg nem pillan· tott halott férjén kiviil. Kem beszélt ó senkinek a gyöngyfüzérről, de kinek is beszélt volna ~ Gyermekei még kic~inyek voltak, s mással alig találkozott . A füzér volt minden öröme, minden mu· latsága. Alig várta, hogy este mit fog vele láttatni 1 S egé~zen családo tnak érezte magát, ha a kép csak rövid és érdektelen volt. _fikor a gyermekek felnöttek, egyik vagy má~ik kezébe adta a gyöngyfüzért, néznének bele. A gyermekek ujjongtak a szép kristály· tiszta gyönr:tyszem.nek, de semmi különöset semláttak benne ; ké,-öbb sem, n~gyobb koruk- 1 ban, de most már Johanna rumden este el· i

városi vállalkozások czéljuk:nak megfeleljenek. M:i lesz majd akkor, ha csoda történik és megkapják a választói jogot?

Eltel TESTVÉllEK GYŐRÖTT

melő azt is tudná, az előállitott termény neki magának mennyiben van. Es akkor talán még lehetne mondani : »Magyarország nem volt, hanem lesz«.

Porezelián okról.

- u Dnnl\ntol lt-:;nagyobb cU..-atárub4za.Mintá1-at bérmentve küld legujabb lö20 NŐI DIVA'J.' KEL:U:f:KnVL ÉS v"sZONÁRUKBÓL

(Folytatás.)

Olasz renaissance.

(Angol piaczi kertésznók.) · Hiába mondják nekünk : »idegen Isteneket ne Imádj<<, de bizony némelykor mégis kénytelenek vagyunk ezen parancsolat ellen véteni. Történik ez pedig, ha nézzük az idegent, a ki nem várja, hogy az állam neki valamit alkosson, a mi neki üdvös és hasznos, hanem maga fogja meg a kapa nyelét és minden protekczióhajszolás nélkül megtalálja a legnagyobb uri módot, a saját független munkája utáni mindennapi kenyeret. Angliában már régebben állnak fenn kertészeti és mezögazdaeági magániskolák nők számára, a hol a nők nemtsak teóriákat szivnak magukba, hanem a gyakorlati munkát is el kell hogy sajátítsák, a Illiből megint az következik, hogy munkásságukat az iskolából kikerülve értékesitik is. Igy körülbelül egy évvel ezelőtt két kerté zeti iskolát végzett kisasszony, névszerint Miss Price és l\Iiss l!'_.vfe, mindketten a kertészeti aranyérem nyertesei, összeállottak és kibéreltek egy London környékén fekvő, elhanyagolt konyhakertészetet. Ezzel nagy megtakari tás t 'rtek el, a mennyiben egy uj onnan berendezendö kertészetben nagy tökét kellett yolna befcktetni virágházakba, melegágyakba, mi ltt jórészt már megyolt. l'llivrl a mindenféle jól fizető gyümölcsfajta ]a3san nő és egynéhány év mulva fog teremni, l gvelöre uborkát, paradicsomat és chrisanthémeket termelnek, a miből már eddig is jócskán pénzeinek. Haminálunk a munka, az önálló, független, nem hivatalnoki munka valamikor divatba jönne, hány szükös körülmények közt tengődő uriasszony találna szép megélhetést akár Budapest, akár bármely más nagyobb Yáro~unk környékén különösen ha arra is \olnának tekintettel: hog; valahol egy nagy vasuti vonal mentén találjanak egy telket, miáltal a helyi piaczhoz csak annyiban lévén kötve, a mennyiben azt a. közös érdek megkívánja, a fölö leges, yagy helyben egyáltalában nem értékesíthető port 'kát a \7asut elvinné mcsszebb vidékre. Es ha még gazdasági könyvvitelt is tanulnának mindehhez, megtörténne az a c oda l\Iagyaror·z:S.gon, hogy a ter-

Velenezei qyárak. Ime, ismét egy nagy, intellektuális központ, a melyre nézve, a kerami.kát illetőleg, a történelem a legutóbbi időkig néma maradt. Velencze, csak ugy mint Flórencz, e téren való termékeivel magánál kisebb jelentőségü gyárakat gazdagított. Campori márki érdekes kutatásainak köszönhetjiik, hogy ez a két olasz város végre el fogja foglalhatni az öt megillető helyet a keramika történetében. S az amatör-gyűjtöknek meglehetős dolgot fog adni a más gyárakból valóknak hitt mütárgyaknak helyes lajstromozása. A legrégibb okiratok, a melyek Velenczéröl, mint keramikai központról beszélnek, a modenai archivumban őriztetnek. Ezeknek tanuságtétele szerint 1520-ban Titient, a ki I. Alfonz f~rrarai herczeggel nagyon jó viszonyban volt, azzal bizta meg a herczeg, hogy Muranóban egy egész csomó üveget készítsen, ezenkivül terrakotta- és majolikaedényeket, a herczegi patika számára. I. Alfonz közbenjárója egy bizonyos Tobaldo volt, a ki junius elsején a következő levelet intézte urához : >>Jean Tressa ho.jós által l l nagy és ll kisebb vázát küldök exczellencziádnak és husz apró majolika-tárgyat, fedéllel együtt, melyeket exczellencziád rendelt meg Titiennél, a herczegi patika számára.<< Ebből az lát zik, hogy már akkor a gyár kifogást-.alanul dolgozott., hiszen a világ legszebb fehér szinének fcltalálója, Olaszország egyik legfontosabb k ramikai gyárának ura, nem rendelt Yolna máskülönben keramikai tárgyakat VelenezébőL Akkor már nemcsak hogy a majolikát tökéletes szépségben készítették, de a porezelián titkát is kutatták Velenczében. 1501-ben történt, hogy Velcncze hatalmába keritette Faenzát s egészen 1508-ig uralta azt. Azonkivül a köztársaság elfoglalta Ríminit is l\Ialatestától és igy már két igen hatalmas keramikai gyár volt a birtokában s módjában állt megváltoztatni vagy javítani mü\észeiknck első tévedésein. Mili:or 1545-ben Francesco Pieragnolo egy fayence-gyárat létesitett Velenczébcn, uj stílust ug -an behozhatott, de ismeretlen indu ztriát már nem volt módjában teremteni. A Szent Helénatemplomban található összes majolika-díszt !450ben reár yelcnczei müvészek készitcttók a Giusti-

be zélte gyermekeinek, mit látott a füzérben, ké öbb már unokái kérdeztél: naponta: - N"agym?.ma, mit lát a gyöngyfüzérben ~ Mondja, mondja. ! - Hiszen már elmondtam kis fialll felel e gy este az öreg asszony. - Tudod, hogy ma. egy szép fiatal leányt láttam fénye pinczélban, lóháton \ezette a fé1fiakat harcz a, diadalra. Koronázáskor a király mell t állt túszlóval kezében do mikor már megirigyelték tőle a dic ö éget, foglyul ejtették és egy lobogó tnáglyán elégették. Lelke fe~ér galambként szállt el a füst felett a levegoben. , . Egy más e te ismét b,e~élt~~ hogy láto~t fehg meztelen embereket onas koveket huzru, s egy nagy hegyes épület~e ill~ zteni. Aranyfejdi::;zes király nézte az ép1tkezest, s ~-embe rek mint hancr ák mozogtak a nagy ko,ekcn, rnciyck b('lültark~ képekkel l "fe·tctt királysirok fölé borult::!k. Az ismoreteknek egész tárháza lett a. ~yöngyfüzér, s ha a gyerekek k~:peskönYyben, Ideg nszerü embereket \ag:.: ta]a.~at lat~?-k, lllindjárt mondták : iiyenehrol beszelt nekunk a nagymama. , . , . Sokan csodálkoztak, meg a taruto 1s, hogy egy egyszerü szegény öz,egy asszony hol tehetett ennyi ismeretre -zer · ·~ De a gyerekek nem beszéltek a gyöngyfüzérról, már azért em, mert mikor egyszer emlitették, hogy ezt a nagymama mind a gyöngyszemben. látta, a többi i kolá~ok kinc>,.ették öket. ilyet 1s C~:lk a gyerekeknek mondanak :1 nagyok, mert azt gondolják, azok elég o tobák mindent c·ihlnni. l\Iás alkalomkor egy szomEzida--zony, ki neszét vette a me és gyöng~.füzér tulajdon ágának, egyene ·en Johannához ment megkérdezteJ jgaz-e a. hir.

Az öreg asszony sohasem tanult hazudni, egyszerüen mondta, hogy igaz. A szom~zédné tolakodó lett ; kérte, hogy muta sa meg neki, mit Johanna meg is tett, de hiába, a vendég nem litott egyebet fényes, félig átlátszó gyöngyöknél s azon meggyőző déssel ment el hogy Johanna elméje megz::~,varodott, talán még fiatalon, férje utáni bánatában, s azért képzeli a sok mesebeli képeket. .r'em is kérdezte többé senki a gyöngyíüzért, hiszen ugy em lehet abban látni semmit, - volt az általános meggyőződés . De a család legszebb órái azok voltak, ha ·a nagymama esténként elbe zélte utolsó látományát. ű kelt fel először a házban, ö feküdt le mindig utoljá a, azért nem tünt fel enk:inek, hogy egy este oly soká égett a lámpa, talán még regg l is pislogott, nem oltotta el senki, mert a nagyroamát reggel halva találták bőr karo~székében, a tengen-e nyíló ablakná!, kezében tartotta gyöngyfüzérét, nem lehete t azt többé ujjai közül kifejteni. Vele is tették a koporsóba, s a kristályok oly zöldes fényt árasztottak a halott kezére, arczára, hogy az öreg as zony egé zen megifjodott s boldogan mosolygott, mint egy, a gyöngyfüzérben látott s a gyöngyfüzérben vi szamaradt álomképnek. Három nap uszott, világitott a csodálatos fény a halott felett, terjedt kezéröl arczára, egész ruhájára, s harmadnapra, éppen mielött eltemették, egy zerre kialudt, mint egy fellobbanó m 'cs lángja, mintha a kri-tályok is meghaltak volna. l\Iár nem beszéltek többé se fényn el, e képekkel, s az öreg as zonynyal, kinek életét annYira diszitették. mentek örök nvu.2:alomra.

fSpitzer Arnold l butoráráháza Győr, G,eák Fercoca ulcza

B jóval

~ -sz.

AZ UJSAG

Vasárnap, szeptember 27.

Divatos butorok, te ljes ~ lnkás beren&ezések, jutányos és me~b!zható ki· :: szvlgalas. ::

niani-család költségén, szintugy a San Sebastianotemplomban lévőket is 1510-ben. Jelük : VT BL egy nagy Q-ban. Az egyes, értékesebb velenezei daraboknak különbözök a jeleik. Igy például: In Venetia in cotrada di Sto Polo in botega di Mo Ludovico. Ezek a tárgyak carnaieu-kék alapon, fehér diszszel készültek. Másokon ismét ilyen felírás látható : Fatto in Venetia in Ohastello 1546. Vagy: 1568 Zener Domenico in V enetia feci in la botega al ponte sito del andar a San Polo. A >>butika<<, a miröl szó van, bizonynyal a Ludovico-é volt s Domenico pedig egyike a benne dolgozó müvé;szeknek. . A mint időben lassankint eltávolodunk a renaissance kezdetétől, a müvészetet a tömeges produkczió a háttérbe szoritja s eljutunk a velenezei keramika nagy romjaihoz. Az ebből a korból fenmaradt tárgyak alján többnyire a következő jelt látjuk : Alul egy nagy nyomtatást utánzó, de i?·ott A-betű, felette két keresztbe tett száraz ág, ennek nyilásában egy kereszt s ennek tetejében egy háromleveles korona. A tizenhatodik század ízlése csaknem észrevétlenül megy át a tizenhetedikbe, ugy hogy nagyon nehéz megtalálni a határt az olyan tárgyakra nézve, a melyeknek jegyzéséből hiányzik az évszám sa müvész neve sem nyujt utmutatást. l';Ii mindazt, a mi a régi stílusból fenmaradt reánk renaissance-nak nevezzük. Az ujabb időt onna1~ számitjuk, a ·mikor a vékony, fémcsengésü s relieffel ellátott edények jöttek divatba. Ezeknek jegye az A, R, GG. és az .A, F, G, G. betük kombinácziójából jön létre, egy horgonynyaL Azonkivül van még körülbelül negyven különböző jel, a melyre nézve nem tehetünk mást, mint hogy a Jaenickc-Graesse könyvére utaljuk a tisztelt oll. s. vasót.

lFiu· és.. le_ ány-gyermek rnbák :r '• " • a ol Nő1 feloltok és rnhak fra,iCZia-fiiéSiiián.

készltése, no

és

SZALAl EDE ÉS TARSA, Budapest, IV., Váczi-utcza 4. l. em.

l l

Kozmsfik • Rovatvezető

Garami Béla dr.

•

A kar szépsége. A társadalmi szezón kezdetéwi a hölgyvilág különös gondot és figyelmet fordili karjának ápolására. Az estélyi öltözék sok tekintetben fesztelenebb az utczai, hétköznapi toalettnél és ~em ösmeri azt az álszemérmet, mely a hölgyeket arra kényszeríti, hogy testüknek legszebb részét állandóan »ujj<<-nak nevezett tokban tart ák elrejtve. Mert szó a rni szó, nincs szebb, lelket üditöbb látvány egy mü1den tekintetben szép és kifogástalan asszonyi karnáL De ez aztán igazán szép kar legyen ám, olyan, a melyen lllég a legélesebb szemü bíráló se találjon kifogásolni valót. A kar szépsége legelsősorban csontjainak alakjától függ. E tekintetben hibák : a könyökcsukló va tagodá a, kidudorodása, a karnak kissé ferdo h-elése, mely onnan ered, hogy az alkar nem eg enes folytatása a felső karnak, hanem ehhez tompaszög alatt illeszkedik, hiba továbbá a kézcsukló tulságos és aránytalan vastagsága és végül igen nagy hiba az, ha. beha.jlitott karnál a könyök hegye·en égződik. Általános szabálynak azt állithatjuk fel, ho"y a felsőkar éppen kétszerese legyen az arcz ho;z. szának és mindig néhány czentimétenel hosszabb legyen a kar alsó száránál. A kar helyes állását ugy ítélhetjük meg, hogy karunkat függölegesen leeresztjük. Ha a vállperecztől a könyökön át egy egyenes vonalat huzhatunk és ez a vonal éppen a mutatóujj körméig hosszabbitható meg, akkor karunk csontalkata kifogástalan. A karcsontok elierdülése legtöbbnyire egy meglé\Ö vagy már elmult angolkórnak a tünete. ilyen esetben természetesen nagyon nehéz a segitséf5, .. ~dazonáltal Hessing-rendszerű orthopéd keszillekkel már nem egy esetben sikerült magamnak is .a fe:de, karnak kinyujtása, kiegyenesitése. ::Uas kerdes, a mely a kar szépségének me-· itélése alkalmhal tekintetbe jön, az, nem h~ . go an vastag vagy vékony-e a kar 1 Mindkét bajon sporttal vagy vibrácziós ma zszázsz al egithetünk A sportolásnál (uszás, vivás, tennisz) arra kell ügyelnünk, hogy ne végezzünk tul ágo"an megeröltetö izommunkát, merli akkor elérhetjük ugyan azt, hogy karunk elveszti fölös-

AZ lTJSA.G

leges há.ját, illetve megvasttLgodi.k, de ebben nem lesz köszönet, mert a. karon mostan az izmok fog· nak éles vonalakkal kidomborulni, a. mi egyáltalában nem nőies. Eppen azért jobban ajánihatom a vibrácziós masBzáz::.t, mcly enyhébb hatásu és melynek alkalmazása esetén az izmok fölött mindig lesz akkora zsirpárna, hogy a tulságosan éles kör\.onalakat cnyhitse, tompítsa. A fentebb felsorolt hibákon kivül igen fontos, sőt talán ezeknél még fontosabb a kar bőrének gondozása, mert a női kar csak akkor mondható szépnck, ha bőre sima, bársonyos tapintatu, fehér és ha azon a pehelyszőrökön kivül egyéb szörözet nem található. Erről azonban majd legközelebb lesz szó.

Fehér tenta. Fekete, szürke vagy ezines papírra. gyakran szoktak fehér tentával irni. Ez a. fehér tcnta házilag is készíthető 15 gr. kremsi fehérből és l gr. arábiai gummiból 35 gr. vizben feloldva. Használa.t előt.t a folyadékot mindig meg kell keverni, vagy fölrázni.

ft!T ,

z•

Gesztenyctcrta. Fél kiló főtt gesztenyét áttürünk szit(.n 5 tojássirgájával, jól elkeverjük, jön rué>g hozzá 20 d.ck1. porczukor és végül az 5 tQjásfehérjénc ~ habja. Két lapban sütjük. Ha megvan, n inclen lapot még egyszer kettévágunk és a következővel töllijük meg és vonjuk be: Yz kiló czukrot egy lú.basban a tüzhelyre teszünk ~s megv:rjuk, mig felolvad. Akkor hozzákeverünk 1/4 kiló főtt, : ttört gesztenyét. · Rizs szörpben főtt almával. Hámozzunk meg egy kiló szóp ranett-almát , vágjuk ketté, tisztitsuk meg magjától és szárától s főzzük meg lapos edényheu 10 deka czukorml, egy pohár vizzel és kevés czitrom- é:s fahéjjal, hogy egészben maradjanak. Ezután forraljunk 5 pcrczig 30 deka ri;~ t Yizhm, szüxjük le és főzzük tovább egy liternyi tejben egy czitrom héjával, 20 deka czul·orml, (·gy (':::ip.. tnyi sóval és 3 deka friss vajjal; lia puhina fcitt., öntsük formába, ha megkeményedett, fordit uk í.álra, diszitsük az almákkal, önt ük lo a szörppel és tálaljuk. Alma helyett ha ználhntunk körtét vagy Ő3ZÍ baraczkot is. 1aní!iv!ikör. 2 kgr: 67 deka czukrot 4 liter \',Ízben g:y óráig fözünk, ha kihült, 2 liter alkoholt , dunk bele és 2 korona ára vaniliaesszencziát. Pirosra frstjük. Birsalma eczetben. Egy kiló ezukorra öntsünk 1 ' 1 liter vizet, fél pohár eezetet, egy kis alkörmöst. Ha felforr, t~gyünk bele annyi meghámozott és hosszu czikkckbe vágott birsalmát, a mennyit ellep a lé. Fózzük fd, n ig a birsalma gyenge rózsaszinü l z, hagyjuk kissé hülni, rakjuk üvegbe s főzzük ki g6zbcn. Diatos por. Következőképpen készíthető el finom illatu por, melyet zacskóba töltve a fehérnemti közé tesziink: 200 gramm fodormenta, 20 gr. levendul , 200 gr. mezei kömény, 225 gr. majorán , 200 gr. kakukfü, 500 gr. ezentilolia róz ' zirom, üO gr. szegfüszcg, 3 gr. pézsma, 4i5 gr. kolmus~ kell hozzá finom porrá törve és apró zac kókbn. töltve. Aranyo::ott kcr~Jt. A megfakult aranyozott kél>ker_t; ujr. fényes lesz, ha 4 rész tojásfehérjét és l r~ z f:ót Ö:, zekevervc, ezzel bckenik a rámát '., fény 'til;. megvakult ablak. A homályo. sá vált ablaküveget lcnlllagolajba mártott gyapjurongygyal kell mcgdörzsölni, aztán tiszta l'ongygyal vagy itatósp. pírral letiBziitani róla az objat és csak ké.:~öbb lemo~ni hideg dzzd. Cserépedényt tüzállóvá tenni. Uj fazék, melyet kivülr"l vékony agyagpéppel ecset segélyével néhány zor l>elccnünk, meg.záritunk és azt(m lenolajj I m gnedv itűnk , tűzben nagyon erős le z ; ily fazék jobb, mint a bedrótozott. Ha valamely fazék megr-pcdt vagy lékl's lett, ugy készítsünk magunknak téglo.porból, agyagl>ól és lenolajból p~p t s kmjiik be vele, azttín tegyük tűzbe és egészen erős f zekat kapunk. Ragasztó. iziing és kréta gyenlö sulyrészben l.cvcrve igeu jó r ga ztót ad porezelián ös ze1

raga zt 'sára . Feke e bőr Isztitó. A fekete l>órtftsktít, szijat stbt olyan folyodékban tisztHjuk, melyet 40 rész boro.xból, 12 rész sellakból, . 00 réEz vízbéJI és 10 ré~z ingrosinból (anilinfekcte) készítettünk.

l~.z:é~~!~:' klp~~é~~~~B~~~~!!r.~! l MINDEN URIASSZONY

tartalmaz. Ara dlazköt6ebe n 5 korona. KaDhat6 m nden

J könykereskedé&ben.

2001

zdasáji t nács dóo Pulykahizlalás. 1\fikor pulyk:link már jól gondosan osztályozzuk őket. A tenyészanyagot ismét kibocsátjuk a mczőre, a többieket pedig hizlalóha fogjuk . Ha még nem elég husosak a pulykák, akkor nagyon is költséges és nem tulságosan eredményes egyszerre a hizlalásba kezdeni. ilyenkor legjobb a pulykákat egy-két hétig zárt helyen, kifutóban tartani s bőven etetni, hogy egy kis hust szedjenek magukra. M:ikor már eléggé meghusosodtak a pulykák, akkor belefoghatunk a bizlalúsba is. A zárt helyen tartott állatoknak csakis tengerit adunk s naponta többször friss ivóvizet teszünk be hozzájuk, hogy a tisztán tengeri-evésből eredő szomjuságukat minden időben lecsillapithassák. A nyolcztíz napig tengerin tartott pulyka már elég kövér ahhoz, hogy a tömést megkezdjük. Az állatokat külön ketreezekbe zárjuk, melyck alját naponta bőven ellátjuk friss szalma- vagy turfa-alommal. A pulykát tcngerivel, dióval, vagy pedig tengeripéppel tömjük. A tengeri-péppel való tömés a legajánlatosabb, mivel ezt emésztik meg legkönnyebben az állatok. A kukoriezalisztet hig, langyos tejjel vagy savóval felereszt.jük s néhány diót megdarál va az igy elkészített pép be keverünk. A pulykákat nyolcz-tíz napon át ezzel az eledellel iömjük. A tömés utolsó négy-öt napján azonban tanácsos nem tenni diót a pépbe, mivel a diótól a pulyka husa bizonyos olaj -izt nyer, a mit nem mindenki szeret. Szoktak a pépbe mustár-magot is keverni s ez bizonyos kellemesen csiklandó izt ad a pulyka husának. Ha jó az anyag s elég busosak voltb.k a hizlalába fogott pulykúk, akkor tizennégy napi tömés untig elég. Gyümölcsfák bevonása hernyó-enyvgyürüvel. A gyümölcsös kert az október, november, sőt deczember hónapok alatt sem ment a kártevők tőL ilyenkor különösen a téli nagy araszoló pille és a téli kis araszoló azok, melyek röpdösnek s rajoznak. Szinük a héjkéreghez és a száraz falevélhez hasonló s igy nehezen észrevehetők. Szarencsére ezen pillék nőstényének szárnya hitvány, fejletlen s igy nem repül, hanem mászik a faderékon fel a fára s egyes ágaira, hogy a himmcl találkozhassék, mely repülni tud. Párosodás után a nőstény a rügyek táján rakja le petéit. Egy-egy körülbelül kétszáz tojást tojik. Tavaszszal a tojásból a hernyó a rügybe megy és azt pusztitja, később a levelet és a virágot eszi, sőt kiharapdálja a kötődött termést is. A hernyó járása araszoló. Legjobban szereti a cseresznyeés a szilvafát, de megtámadja a többit is. Kifejlődésük után a fölm·e vándorolnak s ott 4-5 ujjnyira a felszin alatt bcbábozódnak. Innen ösz derekán és télelőn m.i.."lt pille kikel és kijön, hogy a fára menjen s a fentebb irt életfolyamatát megkezdjc. Ha vizáradás éri a gyümölcsös alját, vagy ha julius-augusztusban 30 ezentiméter mélyen felástuk a fa talaját s megforgattuk, ugy ezzel a bábokat elpusztitottuk, vagy legalább is azok egy jórészének kikelését megakariályoztuk. Szeptcmber végén a védelem ellenük abból áll (a nőstények ez idő tájt kelnek ki), hogy mintegy 180 czentimércrnyire a földtől, hernyó-enyvet kenjünk gyürüszorilleg 3-4 ujjnyi szélcsségben a fa derekára. A fő ennél, hogy az enyv ragadós voltát hosszu ideig megtartsa. és hogy a fán szét ne folyjon. Végül, hogy magának a fának ne ártson. Házilag készíthető hernyó-enyv reczeptje : 50 deka ropezeolaj l deka disznózsírral összeolvasztandó és tüzön addig tartsuk, mig egyharmada el nem párolog. Ezután más edényben l deka terpentinszeszben l deka darabos heg dügyantát olvasztunk fel s zt a repezeolajas disznózsírral összekeverjük. Ez lesz a hernyó-enyv s ha kihült, használni lehet. Szeptcmber végétől deezember végéig a fákon kell lenni az enyvgyűrü nek s ha megs:r.árad, fclfrissiteni, hogy mindig ragadós legyen, kifejlődtek,

Vasárn ap, szeptember

27.

A sz616 lelevelezése. Sokan vannak, kik szüret előtt a. szölöt a fürtök fölött lelevclezik, hogy a nap heve a fürtöt közvetlen érje s igy .a~t érlelje. A nap melege a szőlőt meg is barrutJa egy kevéssé. Csalódnak azonban, kik azt hiszik, hogy ezzel a szőlő érettebb, édesebb lett. A ozukornak folytonos képződésére, igaz ugyan, szük· ségesek a meleg napok, de tudnunk kell, ho~y a czukrot a szőlőfürt fölött az ötödik és hatodik levél készíti. Ha tehát leszedjük ezeket a levele· ket, megakadályozzuk a czukorképződést. A bo· gyók aszalódhatnak ugyan, a tökén való tovább rajt hagyással, de czu.korban anyaguk nem nö~e kedhetik. Hogy ez mcnnyire igy van, mutat]ak azon esztendők, a mikor a peronaspora igen erősen lép fel és a szőlötő levélzctét nagyobbrészt megsemmisíti. A levelek elszáradnak .. 8 nélkülük a fürt is megsemmisül, mert bennuk elvesztette táplálkozását véghez vivő, tápanyag feldolgozó íőszervét.

. ---------ki•s-ze•r-et•i·~-?.a•m•a•l•os•,•sz~in~d;-1 magyar aztaSSZOny' I~A---------h--.-jó kl!. vét

c~o.kis a magyar

vesztKitüuö m!:!e folyt~~!a~!!t!e~90 m;ért is mindif? c-ak a •valódi Patl'ia Pótk:l.vét< mely miud•n üztetb~n kapható.

••

veg~4

z usisk.

( Kéziratoka# nem adunk viBna.)

Dr. R. Imréné. Kivánságára levélben válaszolunk. Három árva. Kivánságára. megadott czimére levél· ben küldjük válaszunkat. S. Mária. Kivánsága szerint levélben vá!aBzoltunlf· Hogy azt nem kapta meg, arról nem tehetünk, valo· szinüle~ rossz czinlet adott. Ma ujból elküldöttük. Kaúmáné. l. Irasson fel az orvosával egy grammcs szublimát-pasztillákat. Egy darabot oldjon fel porczell~n vagy zománczozott lavoirba öntött két liter állo~t VIZ· ben és abban áztassa. reggel 6s este 10-10 pcrcz1g. Le· száritás után tessék a gyógytárakban már készen kapható salicylsavas hintóporral behint.eni. 3-4 heti ilyen ke~e· Jésre meglesz a. kivánt eredmény. 2. Csakis vibrácz1ós massnge·Z3al. Nindtc. Kozmetika-rova.tunk vezetőjénél (VI. ker., Felsó-erdósor I.). . Jlaris!.:a . Nem lehet, tessék csak ugy vég~ZIU~ a. hogyan azt orvosa ajánlotta. Ne hallgasson senkm~k az ugynevezett jótanácsa!ra, azok rendcsen csak baJt okoznak. Manon . Csak tessék azt a. szappanos kezelést foly· tatni. Kitartás a. fó. l. Fokozza. az anyagcserét, nagr.ob· bitja. a. bór fesz -erejét, élénkiti a szint, frisscséget, udc· séget hoz létre. 2. Tényleg élénkiti. 3. Se=üéle kár?s hatása nincsen. 4. 3-4 hónapig használja, azután ~zu· netel .-ele egy ideig. L>galább két zer használja évenken~. 5. Feltétlenül kisimítjn. 6. Nem kell ujat beszerez~l · 7. 3-4 hónapon át naponta.. 8. Végezheti önmaga l B· 9. Az nagyon különbözó. 70-240 koronáig. Készséggel .. áll rendelkezé ére. Egy dö-mösi elófi.zetó leánya. Tessék naponta többazor megmosni állott vizzel és este a. lefekvés előtt meleg vizzel é> fehéritó-bársonyszappnnnal. A szappanhabot hagyja rajta néhány perczig, azután mossa le sok lai~gyos vízzel. utána. állott vizzel é leozáritás után dörzsölJe be éjjelre fehéritó.bársonycrémemel. R eggel mossa le .. ~z emlitett szappannal és langyos vizzel é.s utána dörzsol}~ be egy kevés bársony-teint.szeszszel. Ezenkivül tesse naponta. nbrácziós massaget végezni és másodnapont.a pedig arczgózölést Vénusz.géppel. vagy a követk~zo · képpen : Tessék egy n~teyobb Yasedény fenekére egy IZZÓ vasdarabot helyezni (példáu l Yasalóvasat), azután töltesse tele az edényt forró nzzel. Erre hajtsa. reá az arczát. Azután takartaasa Je a fejét és az edényt egy vastag kendővel. A gózölés 20 perczig t artson, a. mely idó alatt a. forróYizct két .háromszor kell felfrissiteni. Irén. Tessék ugy kezelni, a hogyan azt az ~gy dömösi elúflZetó leányá-nak küldött üzenetünkben nJank [ottuk. A szappant használja ugy, a. hogyan azt ö!lllC ajánlottuk már elóhb, teh.ít az előhbi szappant hasZ· nálja. A hatása javulisban nyilYánul. Előrelátó. I-ü-dnsága. szerint le'\'élben válaszolunk· Edinburg. Tessék ugy kezelni, a hogyan azt az Egy dömösi elófizctó leányá-nak ajánlot;.uk. S. Lajos. Bizony azt a kezelést itt lcirni nem lehet! ahhoz legalább is két hasáb kellene. Tessék el.men~u Kozmetika·rovatunk vezetójéhez. ó készséggel megmutatJa. és megmagyar: 1.za. a kékfény alkalmazási módját. Földbirtokosnó. Czimére levélben küldjük válaszunkat. B. Lajos. KiV"ánságúm levélben válaszolunk. A. S. Z. irtalanitásra, a bór zsírosságának meg· szünteté.ére h •ználják.

Bársony-, csipke· és selyem

remek

vá.l~ztékban.

Costomök, aljak, pongyolák mérlók szcrint.

FALUDI LÁSZLÓ

Va.sár~tap ,

Mi ák Sétaruha

kelmékből,

Zsolnai posztókból, o

Trotteur ruhakelmékböl,

inták Egyszinü kelmékböl, i tá Fekete ketmékböl, Bluz kelmékből, Barket kelmékböl, ársonyokból.

•

t 627

dapesten

Vid'kreé

lakó urhölgyeknek divatlappal együttszíves készséggel küldetnek

euma László cég áruházának

AZ UJSÁG

október 4.

ruhakelme-osztálya

által.

Budapest, Kalvin-tér 2. sz. B u cs u. (Heine.) . fc ....zizeg a ·ar 1ló lomb,

Perr["nek a lcwl k. .lind nt a mi tlrá,..., • ridcs ·ir eltcm t.

kcth ':.

Fájú. 'lmok f llo- · gnak . \ .:zl\·cmb~n c:;cndcscn. Látom ujr... a 1 ünt tolcd Elb ·úz 1, '- d ·c·er-1.

Teg!ás. Dezsö.

Ejysdiil jár

hogy az előirt laboratóriunu·a járjon, mert az ef?te nyolcz órakor végződik.) Ha már meois engedik szülök, hogy a leányok keres~ senek, egy_!Jbként semmi szabadságot nem élveznek. Nappali szorgalmas mun.kájuk ut-án ~azatérve, vannak a kik éppen olyan elzárt elc_tet, folytatnak, lllint akármelyik házileány. Szinhazba dehogy mehet kis.éret n élkül kiránduilli még barátnőivel sem engedik, ~d ezt p~rsze ab~ól a praktikus szempontból, hogy, Jobbau siessen férjhez menni, a lllikor azutan a szabadságát, hacsak önmaaa nem más senki sem korlátozza. Eltekint;e attól: hogy ez a gondolkozásmód milyen egészségtele~ ha:tással van erkölcsileg a leányokra, tes~1leg IS a legnagyobb igazságtalanság történik velük. Ugyanis nem sétálhatnak, tornázhatnak, korcsolyázhatnak, tenniszezhetnek egyedül, t ekintve, hogy lllinderre c ak az esti órákban érnének rá, kiséret nélkül kíséretre pedig a c..:aládtagok közill senkinek ~incs ideje.

leányok.

K erurégen még az a baboná.s hit volt olterjedvo, hogy a leánvok nem járhatna-k egyedül és még ma is sokan vannak azon a vélemén. ·en, hogy az egyedüljárás nem finom, nem előkelő. ".)lert hogy egyedül járni lehet, azt bizon ·itja nagyon ·ok részint kereső, rószint a konvcncziók nyűge alól felszabadult leány és ke c ebben hi zik azt hogy a nőiesség >)pillangó bjmporát<< megőrzi a mademoisellc vagy szabaleány kisérete. Kevc en kisértetik meggyőzödé ből a leányokat, legtöbben konveucúóból és mert az elegáncziának mcllözhetetlen föltétele ma már a >>miss<<. A konvenczió olyan mint a füzö, kényelmetlen, zük és merev ; milldenki n eli, mindcnki szidja, mindenld nélkülözhetetlennek tartja é örü] ba otthon magáról levetheti. Pedig milyeu egé~~séges voh1a egy pár kinőtt, cla,_-ult konvcnczmt eldobni és gyönyörködni a tarsadalom természetes, cgészséac fejlödé éhen . Ez a fejlődés pedig odavi,:;z,c-hogv la.s an~ét~ ~clig tö?b é. több nö lesz rra~da. ,ágilacr oual o, ez magaYal hozza - uayau nem mine dig - a gondolkodásbeli önálló ágot és ezek a l.eán;rok._na~·obb _.. ~aba~ágra artanak igényt, llllll a tobb1ek. ... emel ·iknek azonban eszébe em jut, hogy az ö életük egy kis szabadsággal mennyivcl..;zinesebb, érdeke--ebb, boldogabb lehet.ne ugy hil"zi.k, nem is lehet má képpen. A kf'resö és mmlkájuk után járó leányokat bizony nem lehet ki érO'ctni, sem a nappali, em az e ti órákban. a mi szintén n .. zariaszt e~V: pár. ziilöt attól, hogy a leány pályára l lepJelL t.Hallottan;l ~lyan c ete i lllikor egy egyeteilll hallgatonot nem akartak engedni,

nek . okáig áhitatosan 6sztelt alakjait is, a kik azonban nem a fegyház megtek:intésére, hanem jóval hos>;zabb idözé ~re érkeztek oda. F~r~aka~ jelcntf-k:ny ngyon, nagy. állás, ki' alo :-zeJJem :-;em ov mcrr olykor a tol, hc2:v a maguk te téu é · lelkén tapasztalják ki a fegyházi c;zab.tlnat c:;onto~ marl.:át. --őke · iJyfajta baJc~ctek 'ával ritkábban émck. Eh~O' nónek kell u~yan r ttenete.en bizalma bará .;;áO'ot. kötnic a. fe~YbázzaJ, de ezeket a nőket töl bm-ir"' már akkor c·ókolta 1 homlokon a Rün ~éni~1~za. a mikor bölcsoben, néh;t h"Jc~ö1 pótló t knoben f küdtck még. .\ feg~·b ·z 1 öi lakói jóré.zt már . zármazá uk, no-vcltetó:nek legfölebb -ufolbató ne•eletlen;ég 'ik. tár~ad omellenes bacziEusok ól hemz <'~Ö környezetük juttatta a földi >ezeklé ·nek .1 bünte ö államh~ alom ál al megteremtett ká.rhozathelyérc. A ebo é a közép ö osziá!~· nöi - nem mindig ·ülönö~ erényeik köyct k z t ében dc m.ivel tál adalmi helyzetük c.ak rükán juttatj ... ok a ~züksé . . .e- ki~érto körülménvek közé é bün,zerzo alkalmakhoz alig követnek el ol'\"' tettekct, ruci eket a biintctó törvén:'- a lt'g.:-ulyo~abh jclleg'ü ,:;zabad.áq· yc·ztés:;el torol u.eg. Ti'-ztc«séges c~alád_okbol aió. <:n ·aailatT fé]j -medclirr türheto modban '}Ö. in eilirfens é- n~üycJt no- a fegybázb~_.a ule..,.figy •]é~r é följegy-z ·sro mélt ó ritka ·u. - · 3'luév Jön"- ·é{l'ek k"zül -aló. F aJ'ta 1·itka ÚCT C!!Y Hofi )[ana , o .-· ki '1 té ck harom ~ ·ci fegy1nögé rej C z öt t as ·zon:'· 1.. a _,_ c zt n d ej ·t ha (Trt a. ott eg~· Iwm: oz. ~~« . b "T ' . · ycdto buntete:oct, egy lt.tz ~ul. .:., mtun c1::-zen . , b' • . k.. ,-ct nt a nlel,·ben . kiado lt.tata ... ara ·onJ . ·'l . ' 'lm ~n ·eiről l :oz:moí ad tapa . . z;ttua illiLl c c \: J · J

Még sokkal jobban korlátozzák az otthon nevelt leányok egyedüljárását, van olyan iR, a. ki férjhezmenésig egyedül utczán sem volt. Az ilyen leány nemcsak hogy eaész életében önállótlan, megbizhatatlan lesz, d~ len-többször még szük látkörü, elfogult itéletü i~. Hiszen az életet folyton csak az ablakon át né~tc, lépéseit mindig kormányozta v alaki. Az élet, mel.rnek számára kell hogy mindcn embert nev~lje~ek, u.tjai nem minden göröngy nélk-ül vaJok es a ki folyton parketten és szö.nyecren lépett, hamar elfárad, ha megy rajta. A kfrzd elmek és összeütközések legtöbbször k&züJe~lcnül találják a csakis házasság1·a nevelt leauyt ; de nemcsak öt, hanem méa · néha a keresőt is. Mert nem elég csupán ke~yérkereRo.ff ·uária azt állitja, hogy önf~láldozó szere-

tetében valakinek megmentése 't'éo-ett hamis esküre bujtatott föl valakit, s e ~att került a fegyházba. Ezt elhiszem neki, mert könYTét Íf önfeláldozó em barszoretet teszi n1deO'aé. Ez; a nő c5ak a tételes törvény szerint f~etett bünös, a sziv törvénye szerint fölmentöcn szól az itélete. l\Iig Hoff l\!ária a >>büntetlen döélctück(< között ólt, ö is kissé fcnbéjázóan tekintett J a börtön lakóira.. De aztán, hogy közel az öt•encdik esztendőhöz az a leküzdhetetlen •ágy, bog_y mál'lokon segitsen, öt is a tárFada lom bt; l kiközö. i tettek közé zuhantatta, meg kellett tanulnia, hogy a fegyház lakó,ia is 'ppen olyan ember, mint a. többi : cs13:k, C?1Ya.n érzé:0ik és .ágyaik vannak, ol.. an h_1b~1k .es gyöu....-eségcik, do olyan jó tulaJdon~agaJk 1~, mint 0 azoknak az embereknek, a 1.iku;~ r?· zére nem a Í""'"'ház czellá.ja, folyoso;a . es ~ -rJ k, b 'za az eo-esz udnra._ legföLebb _mégH ~ :\~; ..: azt hirdoti, n.Jácr. Es óppon ezer& o • ~1,1 bb cmborck. hort~ nem mindi~ az~~ a lcgro::sza e.k. a fegyházbaUd "t ülnek. . a ki töltött Hoff 1\I'ana a Három ,c&zte~' ~t az idő alatt a.z emb?r.

cs ez ...... a édi' ' . 'b 'l rrcs· .:ro·h a'z,banro~.::~za"árr tragikom · ap. o. et<. k ~lehetott tanuja. A hivatcum

JO::ág . es

;elenetne .. 1" . + 8'Cl''cr e k killönösen a felugye ono"k , v al; ammt szebrotf 1Y~ 'között szinte egyforma ·ara.nyba.n ra arsa1 . la , k , . .. ttkadt jóságos .t.eremtese ·~ cs .. -~~nenySZlVU: cl.-etemült besttakra. A felugyeionok egyrésze emberséges, méltányos, szinte gyöngéd. Né. melyek viszont 1\,0J" bánnak a rabokkal, mintha csak ·zöges ostorral megfékezhető v~zett álla~okkal volna dolguk. A rabok között az elfaJul Yagy gonosz arcz alig található. A leg·

40 setre megtanitani valakit, hogy szembeszállhasson az élet nehezebb részével, kell hogy megüwulj on egyedül i~-mi . Egyedül járni az utczán és az életen át. Önállóságot, öntudatos erőt, önbizalmat kell öriteni a leányokba, meg kell szoktatni őket, h,o gy feleljenek minden tettükért hogy mindig tudják, mit miért tesznek, hová miért mennek. Gyermekkorban, lllikor már nem kell iéiteni villamos- vagy kocsielgázolástól, rá kellszoktatni a leányokat, hogy iskolába egyedül menjenek, persze, szigoruan meghagyva, hogy kirakat előtt meg ne álljanak. Néha kivételképpen értük vagy elébük lehet menni, hogy tudják, miszerint valaki ellenőrzi őket és mindig ugyanazon az uton és időben kell ilazaérkezniök. Az utóbbi időben sok furcsa hir jelent meg az egyedül járó kis leányokat fenyegető veszélyről : ez részint a gyermekek felvilágosításával ellensulyozható, azonkivülsziaoruan meg kell tiltani az idegenekkel való ~zóba állást és az ajándékok elfogadását. Meg lehet szoktatni a kis lányokat, hogy utczán, villamoson illedelmesen, csöndesen viselkedjenek, kerüljék a föltünést, ugy hogy ezt a szokást megtartják későbbi időre is. Az egyedül járó kis leányok sohasem lesznek félszegek és félénk magaviseletüek, nem kell értük remegni és főleg annyi időt elpocsékolni, a mit az oda és vissza való kisérgetés igénybe vesz. :Thfinél nagyobb lesz a leány, a1mál nagyobb befolyással van jellemének kialakulására az egyedül járás. llyenkor azután az anya kötelessége Ő.>zintén beszélni a leánynyal, megismertetni, amennyire csak lehetséges, fi.noman és tapintatosan az utczán rá váró esetleges kellemetlenségekkel. Thiindezt a leány hamar meg fogja érteni és tanulni és azután büszkén fog járni egyedül, mert.,..tudja, hogy megbiznak benne. De ez az egyedül járás legyen igazi egyedül járás ; a fiatalember kiséretet egészen vagy egy bizonyos korig (minden anya maga tudja ezt legjobban) el kell tiltani. Nem jó az, ha iskolásleánynak már máson jár az esze, mint a tanuláson (persze, ha koedukácziós iskolák volnának és a találkozás meg~zokott lenne, nem kellene ilyen rendszabályhoz fordulni). A fődolog az, hogy a leány magát ugy viselje az utczán, hogy az senkinek feltűnő ne legyen, komoly arczczal fogadja a ráeső, ha néha nem is egész komoly tekinteteket (ettől senkit megőrizni még kísérettel selU lehet), legyen finoman, egyszerüen öltözve, a járása legyen szerény, szoknyát fölemelni nem szabad, ne álljon meg hosszabb időre sehol ;

AZ lJ' JS A. G ne siessen nagyon és ne menjen tullassan. Ne nézzen be kávéházablakon, vissza ne forduljon, idegen ember köszönését ne fogadja stb. Vannak olyan óvórendszabályok, a melyekct ha betart, semmi kellemetlensége nem lesz . Mert - aucliatur et altera pars - persze, hogy lehetnek az egyedül járásnak is kellemetlen oldalai, gondoljunk csak az aszfaltbetyárokra. De ez a tipus kihalófélben van, együtt haldoklik azzal a női tipussal, a kik róluk és az ő gonosz kalandvágyaikról r émregényeket tudtak mesélni. Aszfaltbetyár férfiak mindig lesznek olyan nők számára, a kik szivesen adnak szemmel acquist és azután sértve érzik magukat a rájuk vonatkozó tiszteletlen tekintetektől és gondolatoktól. Budapesten bátran sétálhat nappal és este nyolczig minden disztingvált nő egyedül (bármit is mondjanak a jó vidékiek az ő hangos beszédükkel, utczára viselt feltűnő ruháikkal és kvali:fikálhatatlan kalapjaikkal), ha csak nem akarja, nem fog rá senki kellemetlen megjegyzést tenni, vagy pillantást vetni. Sőt szolidan öltözve, még kőszinházba is elmehet bátran az, a ki nem fél, hogy eltéved, nem történik vele semmi. Hátra volna még a.z az ellenvetés, hogy az egyedül járó leány olyan dolgokat lát meg az utczán, a melyek elveszik az illuzióit. Szegény illuziók azok, a melyeket ilyen mcsterségesen kell föntartani ! Az élet szépségeinek és igazságainak megismerése ha nem nyujt valakinek elég örömöt, hiába kisérgetjük és rejtegetjük előtte a többit, nem lesz a kedve hozzá nagyobb, legföljebb a csalódása lesz teljesebb. De nemcsak az utczán való egyedüljárás a fontos, hanem még a vasuton való egyedülutazás' is . 1vlilyen kényelmetlen sokszor, hányszor kell lányoknak sok-sok mindenről lemondani, mert nincs a ki kisérje öket. llyen dolog főleg az utazás. Nálunk ez is még megoldatlan kérdés, holott külföldön ez már rég tulhaladott álláspont. Angol, amerikai, német, oro z, svájczi nők mindig, neme ·ak nagyvárosaikban, de még vasuton is minden kényelmetlenség és feltünés nélkül utaznak egyedül. Nálunk még az olyan lányok is, a kik otthon egyedül járnak, dehogy ülnének vasutra kíséret nélkül ! Igazán nevetnem kell, hogy van 30-40 éves lány, a ki a világért sem utazna egyedül. Pedig itt em fenyegeti őket nagyobb veszély, mint külföldön; csakis egy, a meg~"~zólás. De ettől ugy sem szabadul meg sevki, tehát legjobb, ha nem törődik vele. Utra k"'ll et,

Vasárnap, okt6ber ~ persze nyelveket kell tudnia és szokva lenni -valami kis kényelmetlenséghez, mindcn nagyobb városban vannak otthonok, >)Pensions pour jeunes dames<<, a hol ellátást kaphat s ha jó izlésü, tartózkodó a modora, elutazhat békességben a \ilág végéig. Az utczán és vasuton való egyedüljárás csak az első lépés az életben való egyedüljáráshoz, de nagyon ha znos és fontos annak; a . ki szabadon akar fejlődni és mozogni a világban. Ezt a szabadságot persze csak az érdemli meg, a ki tisztán és öntudatosan látja a maga utját, felelósséget vállal minden tettéért ; ugy kell tehát nevelni a lányokat, hogy ne c ak járjanak, hanem jáduusanak is egyedül. Ezért meg is kell változtatui a lánynevelé alapelveit és a jellem erőteljes kifejlesztésére kell helyezni a fősulyt. Viszont az egyedüljárás is nagyon jó hatással lesz a 1eányra, föllépé ét bizto abbá, akaratát erő sebbé és minden tettét öntudatossá fogja tenni . :\Iindez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a nő elfoglalhassa az őt megillető helyet a jövő tár~adalmában, a hol nem gyengeségével, hanem lényének telje~ tudatával fog hódítani. .A..zok az emberek azonban a kik szivesen járatják a leányt »gyaloghintóR<< és födik ~l az arczá fátyollal é meg vannak róla gyóződve, hogy ez c~ak igy van jól, ne felejtsék el, hogy a g aloghintóra is ráfrecsesen a sár és a fátyol mögül viz gálódó szem sok olyant is megfigyel, a mit a nyitott szemmel haladó, nem nézvén se jobbra, se balra, nem is lá.~~ Mutamur.

v i láta. (Jogvédő

állomás

nők

számára.)

A nagynémetországi nőmozgalom, melyet annak idején az ille ékes körök gunyosan lE-."ajná'tak, mindi.nkább gyakorlati irányban halad. Vége -ho ~_za nem volna e hirec 'nek, hamindazt el akarnók mondani, hogy az utolsó tiz év alatt ané-

ban emmi sincs jobban eltiltva, mi1t bár- lágtól \aló el. zigetelt ég. a minden magot milyen mulaLág, az ilyen vidám l ileeket nem jobban kic iráztató fegyházi környezet naegy zer sulyo fegyelmi büntetés is éri. És e gyon megnöve zti a jó és ro z tulajdonságokat bünteté ·ek terhe alatt is kajánul vigyorognak, egyaránt. )Ii,el pedig az átlau-nő életén k rikác olóan vihognak a czinikusok, a kik fonák mindent maga körül forgató napja a férfi, bü. zkel'éggel kérkednek is mennél több bün- joggal lehetne hinnünk, hogy a nőnek a börtelé"ükkel. A.mde azért a rezignáltak és a tönben is ö marad az uralkodó c. illagzatja 's lázadozók, a buskomorak és a vigadozák egy- horo a női fB1Zyencz lelkében i , talán éppen a képpen epednek az után a boldogító pillanat reá li férfiutól \aló kén y ~zerü nagy me. ze ég után, a melyben ott hagyhatják a étaud-vart miatt még hat-ván\ozott erővel él a férfi után é a ez .llát, a felügyelőnőket és a rabtársakaL való \ágy ako zá_ . • .,.incs senki a ki ne örömmel köszörtené kiLeh t ége , hoszy ez igy van i , de erről zabadul~át 's egy sem akad, a ki zentül a fonto kérd· rö Ho ff _!ária könyvében nem meg ne fogadná, hogy__so~a, töb~é .nem kerül kapunk jóformán emmifélo föh'Üágo itá t. vis :za a kegyetlen hunhades haza ba. Hogy .r.,..em tudni. hoq-y miért nem. Talá n H off 1\Iám 'gis oly nagy számok kerülnek bele a .~>vi za- riának, a ki már az ö vene évek felé czame~Ők•< ·tatisztikájába, hogy a fecryhazakban mog az ilye minek meg:fi,.,n•lésér · meggyönoly gyakori .a~ éppen·' ggel ;1em örömmel, tel- gül már a. zcmc, \a~· p dicr hely 'n nem ,-aló je· YLzontlata , annak el o . orba n a tarsazemérmet e, ég el elhaU"'a ta azt, a mi ő dalom az oka. Az . elbocsátott fegyencz részére talán léh &Ít!nak n ' z b. r velejében a lega logkeményebb büntetés \oltaképpen • za- komolvabb dolog ezen a 'ilágon. Ak{rmi ' rt b donho · áÚatása után kezdődik meg: a bol- \an L. ez a nem lá· · ,-agy hallgatá.' etmek dog J>bünt tlen elő 'letüek• ré~zéről a m Yetés, a b c,üle e köny-rn k e"Y I n n "Y hiányosa t' mogat '. megvoná a, az uj életre való munkás tör kvé ek meghiusitáo::a. Különö .. en a fe<ryh 'zból ki zabadult nöke éri ez az irgalmatlan ·ors. .lint hogyha mindcn áron azt akarná nz állitólag kere.zt 'ny ·zeretettől : hatott tár adnlom. hog:v a. ki egy zer elbuko t oha öbl ~ föl ne tápá. zkodha". é-k.

nöi feu 'enczeból ir. azon, ha. ol ·a ój· a v , ncz följ \'Z{ i között Pr 1 nyomát i ku tja. Hofi .. J.ria, m ~~~)zi (•leg ~i m't lunml ·n em g lui ho , a fe, ·baz lal·oJa kül .. n ··zik a z h l n júró-k W föl i bo· tQm g I, legfölebb abban, hogy a kül ö ·i-

A~ lJJSÁG

Vasárnap, október 4. met nök mi minden okos és gyakorlati dolgot léptettek életbe. 1\fa csak egy alkotá ukkal foglalkozunk : a vagyontalan vagy szegénysorsu nök számára létesitett jogvédő állomásokkaL Németországban ez idö szerint kilenczvenhárom ily állomás létezik. Ez állomások czélja a jogtudással nem biró nök kereskedelmi, vag oni, magánjogi érdekeikne~ megvédése, a mi sok esetben egy-egy család exisztencziájának megmentését jelenti. 1\Iinden nö, a ki ezen állomá ok létezéséről tud, adás-vételi szerzödések megkötésckor, házasfelek közti békétlenkedések alkalmával, oda fordul segit égért, tanácsért. Ezen jogvédöállomá ok ~émetország legelőkelöbb ügp·édjeit vehetik igénybe védenozeik érdekében, mely segitséget az illető urak ingyen adják. A védenczek mindazonáltal kötelesek az élvezett védelemért valamit fizetni az egyesület pénztárába, a Yagyonosabbak többet, a kevé bé vagyonosak keve ebbet, a legszegényebbek semmit. A frankfurti egyesület a legutolsó évben 1531 esetben egitett s ezen szolgálataiért 5566 márkát követelhet, mely összegből 4668 márka tényleg be is fol ·t. A még követelendö 97 márkányi összeg nem tekintendő elveszettnek, mert az illetők becsületesen megfizetnek, csakhogy parányi kis ré zletös zegekben, a zerint, a hogy s~ereznek. Még nem volt eset reá, hogy egy nő ezen tartozását meg ne fizette volna. A frankfurti egyesület 1907-ben ecry J·ooTécrzett nöt alkalmazott hivatae l:> o lában, hogy a nagyne\Ü \édcket a fölösleges munkától megkiméljék . \\esterkamp Aliz dr. jur. kisasszony az illető, a ki ugy az egyesület igazgató. ága, mint a \édoügJ·,éd urak nagy megelégedésére \égzi nehéz munkáját. Es Frankfurt Yárosa nagyon büszke arra a tényre, hogy az ö~szes jog,·édö-állomá. ok közt csakis neki van egy jogá . znö alkalmazottja.

GYŐRÖTT

fj TEST

.. l!unl\n~ul l('IODRJOJ'Obb div ntárubá~:a .-

:llintáliat bérruent,-e kiild

leg~abb

lti20

... ~., DlV ..\.'1' KI':::L.l:ÉKUÖL :Í:S ''ÁSZOXÁRtl'KBÓL

Divatos butorok, teljes lakás heren"!ezések, jutá· nyos és megbizható kl-~

.•

szeigá !ás.

zem, mely

Páratlan és csodás hatásu arczszépitö és ~inomitó a

fé~~e~

MARGIT·CRE E

Zsirtalan, ártalmatlan, rögtön szépit. Ára l korona. Xapható az egés.z világon. 25Z7

(Németországi gyermekvédelem.) .Németországban vagy negyven évvel ezelőtt divatba hozták a gyermekek mesterséges táplálását, azt találván, hogy a tehéntej épp oly jó a csecsemőnek, mint az anyatej, söt talán még jobb. A negyven év a.l att tett tapasztalatok azonban ráczáfoltak ezen divat teremtöire, a gyermekhalandóság rohamosan növekedett, s az életben maradt gyermekek csenevész, satnya ernberekké fejlödtek, a kik további életük folyamán mindig betegeskedtek. 1\fost beállott a reakczió, nagynevü orvosok tüzzel-vassal harczolnak a csecsemők mesterséges táplálása ellen s kijelentik, hogy elpu ztul Németország, ha ezeri vétkes könnyelmü éget folytatják a német anyák és nem térnek vissza a zoptatáshoz. A vagyonosabb körökben ezen könnyü segiteni, ha az anya gyermekét nem akarja, vagy nem tudja szoptatni, a mi mostanság - sajnos - elég gyakori eset, lehet d ajkát kapni. De mit tegyen a szegény gyári munká nö, a ki gyermekét szoptatni akarja és tudja is, de nem teheti, mert különben éhen ve znek mindketten ~ A szoptatni akaró vagyontalan anyák segítésére alakultak Kémetországban mindenfelé az >>anyavédö ( egyesületek. Ezek az anyákon ugy segitenek, hogy részben pénzzel látják el öket, részben jó táplálékkal, részben - a hol a szoptatás lehetetlen - első lninöségü gyermektejjeL Igy a szoptató anyák aránya a semlniböl körülbelül már 50%-ra szökött fel rövid egynéhány esztendő alatt. Az anyavédő egyesületek mellett alakultak az anyáknak tanácsot nyujtó egyesületek, a hol a szegény gyermekeket ingyen gyógykezelik, az anyákat a csecsemők helyes kezelé ére kitanítják és nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az anyák a nagyarányu csec emőhalandóság igazi okaira n ~zve tisztába jöjjenek. Igy a wiesbadeni ily irányu egylet utol ó kimutatá a szerint 1907-ben 53 anya fordult oda tanác ért és egélyért, saját gyermekét ezek közill csak 2 l zoktatta, hosszas rábe zélés után ikerült még 104 anyát arra birni, hogy gyermekét szopta~sa . 59 más anya szivesen ;;zoptatta. volna gyermekét, de ezáltal kere,etét ve,.ztette volna el, 9 anya pedig más gyermeket zoptatott. Az évvégi mérlegböl kitűnik, hogy az or\osilag hetenként megvizsgált 53 gyermek közül 234 volt teljesen egész éges az első vizsgálat alkalmával, az év végén az anyatejet élvező gyermekek közill csak 6°~ volt gyönge, mig a me terségesen tápláltak 71 % -a volt gyomor- é bélbetecr. Ha valaki nálunk fdfedezné Buda pe t n ·omornegyedeit é ott c inálna stati~ztikát furc ább dolgokat találhatna és olyan c ee emőhalandósági arányt, hogy haja zála is écrnek meredne tőle. -~ egy Ingyentejet kiv've nem törödik a budape~ti csec ernökkel nki é~ ez az áldá o an müködö egye ület em müködhetik ugy, a hogy zeretné é ~zük ég Yolna, mer az anyagiak 8Zükében \an. Három fiókot tart fenn itt Budapesten, de eikeine még tizenhárom é föl is állitaná ezeket az e~-e~ület menten, ak a nagyközön~ég pártolná oket egy ki-·é hatható abban. Pedicr oly könnvü \Olna óke rgiteni, csak r 'pár fillért adna ~denki min<;len hónapban é megszünne a. csec.::emönyomoruság födro::.unkban.

4:1

mény, hogy a római számokhoz egy arab számot füznek. Vajjon Don Parisi, a miivész volt-e, a ki készítette, vagy az, a kinek a tányér szánva volt ~ Nem merjük eldönteni. . Tulajdonképpen csak ez az egy kiindulási pontunk lenne a trevisoi keralnikai müvészet nagyságának megállapítására, de különbözö apróbb s más-más évekből való tárgyakból azt kell köv-t.~ keztetnünk, hogy az üzem megkezdése után már nem is Ezünetelt s hogy technikája mindig kivú.ló volt. • Padova. Nagyon régi gyár s abban az utczában, a mely ma is a Boaalieri-k nevét viseli, nemrégiben ujjáalakitottak egy házat, melyben még megtalálták a régi kemenczék nyomait. Magáról a munkákról, a mik a régi gyárból fenmaradtak, nincs sok mondanivalónk. Az 1548-ig készült keramikai tárgyakon a jegy ilyen :P ADV A. Valamivel késöbb : A . PADOV és utána egy kereszt. V annak bizonyos patikai edények, melyeknek kettős tengelyük van s alapszinük gyöngy~ szürke, virágdiszszel ; ezeket egyenesen >>alla padovana<< vázáknak nevezték még a későbbi időben is. E cseppet sem kiváló keramikai termékeket egészen a tizenhetedil\: század közepéig készítették. Bassano. Simone Marinoni a gyár létesitője, de munkái nom hagytak nagy nyomot a keramikai müvészet történetében. Egy 1555-ből fenmamdt tárgy, melynek festése Szent Ferenczet, Szent Antalt és Szent Bonaventurát ábrázolja, ugy szinezésére, mint kompozicziójára és rajzára nézve is nagyon középszerü. Máza pedig egyenesen kritikán aluli. Csak a tizenhatodik század végén s a tizenhetedik század elején produkált a gyár középnagyságu csé. zéket, cEé.ozealjakat s más edényeket is, kiváló kivitelben, tájképekkel, melyek a velenczei stilusra emlékeztetnek. Ezek a tárgyak a következő jelt viselik aljukon: Bo Terchj. Alatta egy korona s aztán ismét alatta : Bassano. A Terchi-k egy római család, melynek több tagja foglalkozott keramikával, különbözö idők~ ben és különbözö gyárakban. A Louvre-ban van tőlük egy tányér, melyen Loth és leányainak menekülése van feltüntetve, Szodoma kénköves esője elöl. Verona. M:ég a legszenvedélyesebb gyüjtök sem tudtak sokáig erről a gyárróL De a Kensington Muzcumbn. nemrégen bekerült egy innen való keramikai tárgy, a mcly 1563-ból való s egyMánt !árulja a gyár jelentékeny"'égét s a készitö müvé,z érdemeit. A jel, a melyet alatta találunk, kissé zavn ros. Egy nyomtatott JJI betű, melynek utolsó zára mellett egy folt látszik. Aláírása ez : l a63, adi lJ genara I io giovani Bat1'sta da faenza. I n Verona. Ez azt jelenti, hogy Josef-Giovan Battista, faenzai illetöségü mü.vész készítette. Vajjon \életlenül került Veronába,, Faenzából jövet s akkor segitett egy kis ideig a gyárban, avagy gyárat alapitott Veronában ő maga i , s ebben égették a ne\ével jelzett tárgyakat, azt ma már hagyományok hiányában nagyon bajos eldönteni.

l. s.

"• • " • •

l Fiu· és leány-gyermek rn ákj

No1 fel Itok es rnbak

SZALAl EDE ÉS TARSA, Budapest, IV., Váczi-utcza 4. l. em.

tál:.)

ozmsfikao Rovatvezető

Porezelián Fol.

készltáse, angol és

rrariCiia-iiiéS""iiiiin.

Garami Béla dr.

l'!ult. alkalommal a kar formájáról, alakjának .,zépségéről és hibáiról beszélte~, mo _t még egy-két má, hibájáról akarok megemlckezru. • , k Rcndki,·ül k<.'llemctlen b• j a. kar r.~~cnc ..• 1. la". "..t b · r.. onYt.b tapiutatánuk lua:,_,-a, f C' l tuno u _n · o' ' b· . • ba 11 lwrl ~zo1·ozct. toYáb li 1gen JUI~Y ·•J az, }· finom,á"'ánál Icgclbő.:orba~ is , uk o-:.1 arr cc: u , -t 0'l ok hölgynek megvan az az IF;} z eldurn~.ln::. ; I.J h ültében könyökére tá. r ~ ~ tultJdon aga, ogy . .. t ' . miáltnl ezen rendkivill vas ag es kodik a'>-z , bör ' keletkezik. Termeszete ' , h ogy ilyen e t'~on az a fódolog, hogy e kellemetlen szoká ról let eg}·ünk. :\ _- r bórének ápolá a ugyanazon szabályok alá c'ik, min a te t többi részének gondozá·a. Tub· o böven a vizzel ne bánjunk. A rend.z.ere iürdé.::en é mo.dá on felül semmi zük·ég taknrja.

b" ~

r un:nc o .. "k"nk t i "' .··nk tekintettel, hogy konyo u e

A Z 11JS.Á.G

Vasárnap, október 4.'

sincs arra, hogy kezünket, illetve kar unkat órák Toj ássütőb e kis zsírt tc~\·c és mcgforrósih-a, egy . hosszat vizben áztassuk, mcr t ezáltal megint csak kanállal b dctc::;zünk a tésztitból s a sütűben viláérdessé, repedezetté válik a bőr. gossárgára sütjük Ha talkccllifonuába rakják, Leghelyesebb a mosdáshoz a fehérítő b ársony- t öbbel i::; leheL cgyszcne sütni . szappant használni, mely enyhe hatásu és b ár a zsirt feloldja, a b őrt még sem szárítja ki. Esteli" ;;._l l'HNCS TÖBBÉ ÖSZ HAJ! 1-mosdás ut.án karunkat fehérítő b ársonykrémmel ~~ dörzsölhetjük be és ezzel már eleget is tettünk a törv. vé!lVe, j ótállás m a llelt érlalmatlan, a hajfestéG te rén s zenz ácl!:iós találmány. ko::.m,etikai szabályoknak. »PU REZA< mó.r ével• ótu. bevált és e l Tiyenkor, a téli szezónban megesik, h ogy egy van i am er ve, bogy :1 lJJ(:güsziilt haj· és s z a kélnak te: més zetes •ni nét visszaadja, hölgynek akarata ellenére is Ciitélyi ruhában kell barn :lx a, fel>.ett:re, szők(:re pompásan fe" t , an<ÓlJ<iil hogy fakulun, vagy a moSáEuál valahol megjelennie. ~zinét vesztené. lJicsérö elismerö-iratok Természetes, hogy ez alkalomra hirtelen el minden országból l'emlelkezésre állanak. ::lle;;renllelbetli J;övetl;ezö ez imnél: :!~9.! szeretné valahogy tüntetni karjának barnaságá.t, GUSTA V B E HREND, W IE N , 1., Kiirntner&trasse 44/26. Egy üvc~r (•.ra .4 K; rostán 40 lillérrel drág;ább utanvétell cl. mely a világos toalett és a vakit ó világitás mellett Ralitár: TORÖK J. gyl>gysz., Budapest, Ki r ály-utcza 12. sz. mécr a rendesnél is kirivóbb és kellemetleneb b . 0 Ez e..;etben, de csakis ily kivételes esetben n em marad más hátra egy jó minőségü puder - a bársony-arczpor - használatánáL H a a kar libabőrös, a mi rendkiv ül kelleIzület-bénulás VlZl szárnyasoknáL A fiatal metlen hiba, akkor leghelyesebb, ha a már több- l udak és kacsák iziilete az első tollazás előtt nagyon ször leirt hámlasztó·hllrához fordulunk . gyakran megdagad. Az állatok ilyenkor ,-a]óságA kar szőrö sége alatt n em a pehelyszőröket gal megbénulnak, táplálkozni nem birnak s ezért értjük, a melyek ellen senkinek semlehet kifogása, két;három nap alatt rendesen elpu,ztulnak. A !errmiután ezek a bőr természetes hozzátartozékát nagyobb baj az, hogy ez az izület-bénulá , mely t eszik hanem a tulságos mértékben fellépő dur- clő>'zör rendesen az állat sántaságában jelentkezik, vább 'szőrözctct, melyet bizony egy jó izlésü nagyon ragadós. Ha egyszer fellép, az egé::;z liba h ölgynek sem szabad megtürnie magán. és kacsa -állományt képes kipusztítani. sibékre Régi és radikális eltüntetési módja e kelle- é. házinynlakra ellenben nem ve zedelmes. Gyó metlen vendégnek a spirituszláng fölött ,~~ló le- gyitani a bajt nem igen lehet, de ha még ikerill pörkölés. Csakhogy ez a mód f?Yakr~n, t~lBagosan is a gyógykezelés, akkor sem érdeme , mh·el az radikálissli is válik, a menny1bcn cge"I ~>ebcket állatok gyakmn ujbúl megbetegcsznck, az egyszer okoz. A sok ajánlott és hirdetett szőrvesztő közi:il beterr állat pedig nagyou Yisszamarad a fejlödé"ben olyant válaszszunk, a mely a bőrt nem tulsá- s tenyé~ztésTe sem igen alkalmas. C'~ak a nagycn aosan izgatja, mert különbcn a szőr eltünik ugyan, értékes fajbaromfinál érdemes mcgki-~rclni a napokig tartó viszketé t, piro;:ságot és pör-.oc- gyó!rvitá:-t. A töbhiekn(ol legjobl), ha a baj tovább nésekct kapunk helyébe. terjed' ét 'atoljuk meg. A beteg állatot mindBefejezésül még megjegyzem, hogy a kifogás- járt meg kell ölni és azonnal cl kell égetni. nehogy t alan kar a női szépség egyik legfontosabb kelléke, a baj to...-ább terjedjen. Ezen ki,-ül az ólakat már pedig szépnek le1mi nemcbak joga, dc kötc - mind fertótlenitjük . .:\livel megállapitották, hog~ lef~é_5e is minden asszonynak, lc{mynak. az izületi-bénuhist tulajdonképpen bélgyuladás idézi eló. legjobb a baromfiaknak ilyen esetekben egy kis ha hajtót is beadni s az ivódzükbc annyi .-_zaliez.iL· mt tenni. a mennvi hideg Yizben oldódik . A fóclolog azonban a l)C'tcg állatok azonnali elpusztitása, kc1ló fertötlenités é~ nagy ~j. ztaság. (',·akis a ll'gnagyohb ti:-ztasággal akada1yozhat juk ru g nz e ·etleg fellép•) baromfibetegségek to YábbteJ,j!?d(·.:ét .

x :a-eza.•

Gazda áji fauácsadóo

BO.RSZESZ

M e~SZAJ VIZ

H 'zi fan' c adó. Toskánai zöld leves. Zöld salátát, többfélét, só kát, h<> l t, zöldbor.:ót egy z('] lor- é: egy petrcz.,el.remgyökerct e~~· ..-.árgar(·pál 's néhány bur.rron,·á ö ze,·árrva fazékba t e; zünl~. mch·ben olaj e • c • b n piritott ha1!, ·ma 'un. -leg ózzuk i boLoljuk ' agy lJu:-z pcn·zig páwljuk kis paradicsommal. r 'J óra muh a annyi \ izct iCiitiink l1ozzá. a menn. ·i len. akm unk gy óráig fonuJj uk. Piri ot k nyú z lct<'k adunk hdé. _\ h H' ·t. nPm k<:ll ;it zthni, m rt az ula."z leve ck majdnem olyan &iüúk. mint n{lunk a foz·l'k ·,agy a m<Í1tú·. Nougat. 1::! deka olm,ztott Yaj közé ke\ rünk 4 SZ~'lct olm ztott ol·olád '•t é' - marék orölt pirit t t mo~ o ró t ' "'Y l éjazott. dara l okra ,, !!dal 1andul t. Hírl "',l~ \erjül·, 1111 üLü ö;lik, l rl badi o tyám kenjük '-~ C"'Y m.í. ik o t. -~val l tak rjuk. Hid g helyen p'r órái,., állni haayJUk, az n ujjn. i ;zéle z l t l vá~juk.

1"Fiume· ~ cJ<f

l fén •keményitö" mindenhol kapható! 1G'23

••

.zen etek

( Ké::irato.:at nem adunk vi,s::a.)

.,,l ~

AZ UJSÁG

Vasárnap, október ll.

Két konyvr{)l. Ellen Key és Eduard Schuré.

ezé g

ru h a kelme-osztálya ada pest, Calvin -í ér 2. szám. Feltűnő olcsó árban bocsájtja az urhölgyek rendelkezé ére az alant jelzett (zsolnai gyártmányu) modern rubakelme-fajokat, addíg mig előnyös vételeiből származó készlete tart.

140 cm. széles Zsolnai Amazonposztó, 30 szinben . . . . K 7.50 140 cm. széles Zsolnai szalonposztó, 15 szinben . . . . K 5.50

Zsolnai csikozott

140 cm. széles

szalonposztó

. . . . . . . K 5.50

120 és 140 cm. széles Zsolnai kelmék K 2.50, H 5.120 cm. széles egyszinü bordás ant lsze.rü 'sviot, 20 szinhen .. : . . . . . . . . . . K 3.120 cm. széles egyszinü ponjyo!a sztó, 40 szi .ben . ~ . l{ 3.50 {i' - fik elmeszerü

lu~7

Vidé re és ltelybe is minták szh:e észség~el ü de · nek.

i fok ~ Hogy mit akarok ? l\Iire várok ? enkinek arra semmi gondja ! En a m:1ga m utj:1in járok. Hogy l-dnek vagyok a bolondja ? Hogy kiért égek ? Kire vágyam ? Azt egy tudja csak, s az se mondja. Fekete betük dús során

ül összegubb:1dva a lelkem ; lllint sürgönydróton a madár.

S ha szárnyat bonh·a, felrepül, Hab.lm::ts::tn, életrekelten ; Tudjitok meg, hogy nála jár ... Ilyenkor az égbe hJ. it A zemetek káprázik tólc. úgy irigyeltek - \'alakit ...

* Tudnáto · cs ·, mily nagy az ára. g he l a dal tc g n. p ró -mára. Eg · rcucné -em m .r. d.

Valaki azt mondta valamilror, hogy minden nagy embernek kiváló anyja volt. Lehetséges, hogy ez annyiban igaz, a mennyiben egy nagy genie-nek veleszületett diszpoziczióit illeti. De a férfi munkásságának nagy inspirá.lója mégis mindig a kedves. A költőnek nincs jobb támasza, vezetője, őrangyala, mint .az asszony, a ki megérezte zsenij ét . és a maga tüzével táplálja azt. Ezt akarja megérttetill velünk Eduárd Schuré Asszonyok a költők életében czimü könyvében. Ez egyik kedvencz eszméje ennek a nemes léleknek, ez a hit abban, hogy a fensőbb igaz ágok csak a szerelern inicziativája által ismerhetök fel. Ezek között a mestermüveket inspiráló asszonyok között első helyen említi az író Wesendonk Matildot, a kit Wagner szeretett s a kinek a mester geniej -e Tristan inspiráczióját köszönheti. Azután Madame 1\Iignatyt, a ki a legnemesebben és legfenköltebben gondolkodó spiritualistája volt a XIX. zázadnak. fickiewiez lengyel költeményeiben a messiani e zmét asszonynak köszöni, s Schuré, l\Ime Ackermannak pompásan elokvens ateizmusáról is beszél. Le Cardonnel és Saint Y-.;res miszticzizmusa is fel Yannak tüntetve ebben a könyvben s az egész mü annyira teh"e van költészettel és magasabb a pirácziókkal, mi.nt egy nagy kalitka olyan madarakkal, a melyek szárnyukat verdesve az ég azurja felé akarnak zállani. A gyennek százada. Ez a czime az Ellen Key könyvének, mely szerint a XX. század a gyermek jegyében született meg. Ebben a században - szerinte - a felnőtt emberek már

kezdik megérteni a gyermeklelket s egyutta l elismerik azt a t udományos tényt, hogy a tőlük zületett leszármazókban, bizonyos pontig a jövendő emberiség sorsát határozzák meg. A fődolog - Ellen Key szerim - mindenekelött az, hogy a gyermekek ugy testileg, mint szellemileg egés2'.Ségesek legyenek, a mikor megszületnek. Igy hát ' mindannyiszor le kell mondani a házasságról, valahányszor oly két lény szereti meg egymást, a kilmek egyesülééből előreláthatólag beteg vagy satnya gyermekek zületnének. Ellenben minden olyan házasságot vagy összeköttetést elő kell mozditani, a hol éveken keresztül jó egészség és hosszu élet dominált a családban. A természetes választásban nem szabad gátul elfogadni sem a helytelen alapon megszülctett érzelmeket, sem a vagyoni helyzetet. Ellen Key szerint az egymást nem kedvelő házasfelek ismét szétválhatnak, de a gyermek jövőjére nézve szolidaritásban kell maradniok egymással. Ez a gyennek érdekében annál kivánandóbb , mert a gyermek mindig szenved, ha szülői között egyenetlenséget vesz észre. Azután áttér Ellen Key a szülők és a társadalom kötelezettségeire a gyermekkel szemben. Első kötelességük a szülőknek, vagy ezek hiján a lanitóknak, hogy a gyermeket arra tanits6k meg, míként viselje gondját a saját egészségének. Ezt a tőlük sziiletendő má'·odik gencráczió érdekében kell mór megteJ n'ök. l\Iajd azt mondja Ellen Key, hogy a társadalomnak is védeni, protez!:álni kell Ininden gyermeket, olyan törvényeket kell hoznia, a melyel- a g crruekck szellemi és testi fejlődésére üdvösek, s a melyc~ egy kissé megcsorbitsák a szü lők korlátlan rendelkezé i jogait a gyermekek fölött. Később áttér a

Hideg, nyugodt n.rczczu.l lépnél be, lehajolnál és megcsókolnád a kezem . . . Talán a homlokomat i . Eppen ugy, mint máRkor. Most is. P edig ruost Irtn. Domokos Lászlón~. ezt nem birnám már el. Elüzuéd vele, az él<:ttelenVágyom utánad. ségeddel, azt a forró, nyugtalan lángot, u el_.' benOdakünn la san elo zlik a Yi.lágos ág . ..U al- nem most ég, melytöl hullámha szökken a ,·érem. kony mi.nd hos ·zabb és különö::>cbb árnyakat wt _Io ·t mást almrak :Most már mást látok. Va.a fa.lra . Vontatottan huzódn:l.k, másznak följebb 1 larni forrongó, csodás, uj világot - i t t a lelkemben. D~ h~t eddig él~~m-e -~-~~j~.n ~ , .. mig végre egyforma "Ötétté le~z nlinden : fehér ágyam a ·arokban, kis ÍrÓilsztalem ok karc,;u Hetkoznapok, szurke, orokos, tompa betkoz>ázája, kóczos ícjü krizantémája, f hér bokkarás nn.pok. Egy végnélküli, érzéketlen álom. Szi~ 6s kic.>iny kere>ctcm és rajta én és a lelkem. fény é:; hang nélkül. En nem voltam, mert magamEgyedül n:gy9k és nllami \'Ígn.<;zb.lan cl- / ról nem tudtam. Ebben az egybangu k;retbcn h~gyalott~ág borul reám. Talán n. lelkem fáradt, emberek mozogtak: a szüleim, - nc:n e.re~tem va!!V c ak most ébred életre ? oba, hogv velem v1.umak, - és a ,-olegen~=m, <:>v moso1ylya1 nyugo an ágyom utánad, hogv megfogjam a kezed és a ki egy n~pon JOtt s!Dla '. ·mnak uj c• dt l O"Y szürke nap;tu valu.mi mdeget, zinc ·et érezzek a közelem ben. és én mcgtu am, . 1 o b r llclyctt egy lc:;z . ' . . k ük' l és két Jde<"cn em c , T·1 lán a hango d at ls ~zcretnem hallalll . . . Olyan eret esz " E "' t ·mé,;zetesnok talaltaw. ' ' • ~t J . l . .iclkeDJtol. ~v ei 't E é.'3zbontá;w "zomorll ez a hallgatas, melybol mo" tavo a. , veszitek vele scm.nu · 's • .. . k k N m nyerek es nem . "-e.,.~zcrre, closzor, nekem Idegen h ngok a ·ama / .r ~ . kik sak engedelmeskedni = nem szeoJ· b'b 'ták szülellD a c f lébredni, hogy a. lelkem nyugalmát a on 5 · . ' .t ttak így Jcivánták. , b , • n retm tan I o ' , Mert valamikülönös hullámzás ba orgas ~a t most valami megrazta a l elkemet . "' , , , , ·om 1 Talán De mos ' , t.bennem. F lek magam tol. tanad \ag) , · , _ Hatalmasan, erősen és parancsoloan. Most ID<.U· nem épp n c-~- k egy cm b::-r t a k··1rok·, a kib~z ~ szolhatnek, , k tudnék beszélni veled k" ·onyvekr o"l , sz1'nh'azr 61 , ' . . . tó némasagoa a ho~v ne JuliJUUl ennek z IJCSZ t elhitet- unos-untalan. Most a lelkem hangjait szólaltat~-, d 't ,.,"~Y t~ Ián azt!rt akarlak. me r , ' . . d .. b ,,.-Le ' • ~ '· ~• 11 ." hozzám, mint nám meg vegre e a IDl s1ma arczo at lJedtté vál• ·1 1 hogv tc kozelcbb auo::z , . , , tl'k 'c cn· ~-d ., élctet kell átélnem. toztatna: az valanu la.ngolo, vad, kusza mel6dia : . mcrt yc 1 e egy egc oz .... . , P ' lll·•· ·De nem, - mécr~em ",~ ' - ne JOJJ hozzam. volnn.. 11...letre ebredt, panaszos lelkem beszélne t·

sfvájy.

.... :ézz 'tc · mrg a .:ii ·.-.onyJn.1ton Jn· ult ma ' •· Al a Nevis.

• ..

•

A Z UJSAG

38 nép asszonya, mint anya, holyzetének javítására, annak az asszonynak, a kit a nagy indusztria eltávolít az otthontóL Legerősebben és legszebben vannak megirra azok a lapok, melyck a gyerme,k nrk a C'f'aládban és az iskolában való ta nitá-:át, gíncsoljá.k, Yagy dicsérik. J,á,tszik, hogy <l !Üre:> irónö bel atóan tanulmányozta. ,., gycrmcklelkct . tiokhelyt megdicséri a régi 1a1Jitási rendszert, a melyben nem volt annyi nyugtalanító kivá-nság, mint a mostaniba.n, s a mely ennek fclytán erősebb generácziót nevelt. Majd annak a reményének ad kifejezést, hogy a. ma tanerői megértik, hogy minden gyermeknek másra van hajlandósága, s nem <'f'ordit fognak a kicsinyekből nevelni, har:em ~'j:!yénekcL Azt mondja továbbá, hogy a vallástanitásnak arra kell ncritkozrua, hogy a Végtelen és a Titokzatos tiszteletét belenevelje a gyennckekbc, azét a Titokét, a mely a földi lét előtt é:; után v~m, vagy lehet. Ha ezeket !'zem <'lőtt tar~juk, - mondja - akkor magasa b b emberiség következik után un]- . .r\.z <'gé:"z J.::önyY, ugy a mint Yan, egy ~y ngéd lt•l(·k álma. Olyan álom, a melynclf eljes~üé. c vagy lehetetlen, Yagy csak nagyon ho:;gzu idő ruulva következhetik be . Legalább i~ igy fog.ia. látni azt minden~i, a kiben nincs meg az Ellen Key bizalommal é:> gyengédséggel teljes idcáEzmusa .

Nők

-"itáa .• (Érettségizett táncz osnö.)

Va ·ói lapok jelentik, hogy ar. otLan jól i•JU()rt RutkcY:;ka )!ária kisasszony. a ki hivatására néz,-c tánczosnő, kitüntetéssel érettségizeit é.s a jogi tanulmányoknak szenteli magát. Rutl;:ovska kisasszony, a ki a varsói ballettkar kedvelt tagja volt eddig, szép és bájos és egészen az érettségi vizf'gáig tánczolt, mcrt különben nem lett volna miböl élni~. Talán ar. <'gyctc•mi tanulmányai tar t ama alatt is fog tánczolni, mt'rt rgyéh

A villamoson mcntcm. Először és egyedül.

Kiváncsian, mint a hogy az ember néha lehajlik az uL porába, hogy megnézze a férgek núndennapi életét. Azután tovább megy és lerázza czipöjc sarkáról a port. Velem szemben két egészséges, erős ember ült. Egy férfi és egy asszony. Közel ültek egymú .. ho:z; é:; ;,n·czukon valami különös derü volt; fény, ,-agy glória ? ~ cm tudom. A férfi halkan mondoí.t valamit az asszonynak. :Nem hallottam, horn• mit, dc a Jc,vegöbcn Yalami különös rezgést OJ • éreztem. )!ekg és lágy volt a hangJa. Az a..;;szony 11 ed.ig szókc, éde~, sugárzó arczát feléje forditotta és fclncntett röviden, tisztán, önfeledten. En még igy soha scm nevettem, scm az anyámat, barátnőimct igy neveLni nem hallottam. ettől ugy zokogotl a lelkemben. V ahmi ' A férfi barna ember volt, szép, szab'a l ,·os yona' ·-L l \·• e'n embereimnek halottian nyugodt, 6Qh.Aa • ~ u élc.,tclcn arczán nem láttam azt soha, a ~mt raJta. lat ,·olt Iajta és érzés és indulat es szem·el .ond o ' ,l t V l . dély. Elet yolt az arczán, - i~cn, ~. ~.. a a.nu , , tu-·rclmcqcn~éO' volt o.z :lj ka. koru!, a nunt · o , l azon••o ill~m'Jst iettet ni sze re t tc Yolna. Csodá:; szeu:ea. \ . d' ·'sszonvra nézett és tekintetében bar1 l nun l!!; 'lZ :.. • • ' I mclerr imúdó érzes Yolt. ) ('gsonyosnu 1ltl 1ln, "' • •. J li. , '·lctrc él.Jr~dt iöle a l ·lkcm. gy szenlOzuu c «.: 1. • ·t 't) t 1-int•·tük l ,rry JlOL'Zl ·~ ma0 rcttcm 'oln.l 70 nn c ,. mb:l. szh•ni . · · c • fehér lépc.-öj' én A hÚ7.UI 1~ puha ~ZOlly<'gc ' p 1 : zh <>mPt ottho~or:l fa•ryof' lf'heletf'. k u lutt ha:r.r ért ,. _h t 1. tc hd nel-.: n o:·t? z at; zo• v ön fr 1 d , rnf!. ogr'lmo. ol. ·lyal a;~, crnb<'rchcz :rnl (ljkuk ~lg .JH.lclh::tetl?' ul gy!:inw·örü, o

Vasárnap, októb e r 11.

kereseti forrása nincsen. l~utkovska kisas-szony ese~e gondolkozólJa ejtheti m indazokat, a kik oly könnyen itélkeznek a nő i nem kitartásáról, szellemi képességeiről. Ez a szegény leány fárasztó h ivatásrt mellett ráért a tanulásra., nélkülözések, csufolódások között, m.ert hát ugyan ki j tél meg érdeme szcrint egy szegény kis haller inát ? Dicsöség a kis ballerinának, a ki nagy nehézségeket küzd,én le n~m lankadt cl, nem tágitott, hanem vas' kitartással h::tlu.d az egyszer kitiizött czél felé.

~~GER~n!~~~~!!n!:b~dl~!!~~~ T

Mi n t:ll n.t bér mentve kiild JegujahlJ 1tl20 Néí'l DIVA'l' fU::LUÉIUI"iL f.:S YÁSZONÁ R UJt:BÚL

Cj'Dt pr;Mx-»e!l&l!l&a4AVMP9'%.\i&\Ai iSi

;

~iifOMW&WQii 3 R*«<

Páratlan es csodás hntásu arczszépitö és ~inomitó a

F_öldes- ~ .m.\R~H fele ~ UfSIIH U

aCREME

Zsirt a l nn , érta l ma tlan, rö gton s : epit. Ára l koro n B. Irnpha.tó az e g és z vlláaon. 25!7

D"Vr"X'i"''"i"'!!~!"M'M'YW"%"tlS!"!!P71JXtlfirezn="'!WTlJ'!!l~

(Angol or vosnök.)

Egy német onosi szaklaphm:; érkezett angol tudósitás szerint Angliában ez idő szerint 750 bejegyzett orvosnő müködik. Négyszáznál több ezek közül a londoni orvosnők iskolájában szerezt.e képesitését. 1895-ben Angliában csak 200 bejegyzett or vosnő müködött. Ezen orvosnők na~ része a kötelező orvosi iskolákon kivül a londoni egyetem nehéz doktorátusát i' letette és ezek nagy száma elnyerte ezen egyetem ki~ünőcn viz gázó hallgatói számára alapi· tott nagy arany érmét. Sokan az orvosnők közül kórházi fő- é:s segédorvosi állásokban vannak, ugyruint községi tébolydáknál, iskoláknál stb. Ezen intézmények é\•röl-évre mindinká.bb kere.ik az on-o, nőket. Egy londoni, hatvan ágyra berendezett nöi kórházat kizárólag orvosnők vezetnek, ugyszintén több nagy angol város női kórházait. ragy a kereslet Indiában orvosnők iránt, mivcl ind nő férfiorvoshoz nem fordulhat, legyen egészségi állapota bármily válságos. A Kínában, Perzsiában, Afrikában és máshol létező missziókórházakban kizárólagosan orvosnőket alkalmaz nak, a lehető legjobb eredménynyeL Itt meg kell emlitenünk, hogy Boszniában 1894 óta müködnek állami orvosnők, hivatalos ranggal és egyenruhával, a kiket a népség nagyon szerot é folyton igénybe vesz a női betegek számára. Az 189G-iki herliui női kongres ·zuson óriáMi feltünést veltett egyikük, a ki an.myzsinorÓti sapkájP.val és egyenforró C"ókba olvad. :\:lilycn fo rró h-het annak a fér,finak a c.::ókja ! Az a>:Ezony lelke bizonyosan bclércmeg. Azután megkérdi tőle, hogy szcreti-e igazán, pajkosan és ked vesen, o.. felelet biztos tudatában. Behunyarn a szcmem és álmodo arról a c ókról. Most már fojtogatja, íullasztj bcrmem a lelket ez a levegő. F utni vágyom, ki a napsugara", fényes valóság felé . .. .Arczomat, hajarnat elöntené a. napfény. Szembemennék vele és felemelt fejjel beléje tekintenék. Valahol érett, sárga knlá~zok között vezetne az utam, vagy vadvirágo:; réten, hol lépteim alatt Ös"zebor ulnának az apró, tarka ' 'irá.gok. ~Icleg séget lehelne körülöttem m in den, s én is csak azl keresném a tiszta, égben, a sárga kalá zok és piros pipac:::ok erős, meleg Ezinébcn. Ott, abban a fényben és ragyogásban, életteljes, üde levE>gőbcn rá kell al-adnom a páromra ! Valahol a tenger partján, verőfénye' homokon, fehérfalu hó.z volna a fé~zkünk. Ott a termé;;zet élete hatalmasan, crő~en lüktet. (',odá an szép a t··nger .züntelen él tnyilvánuld~;<' . .\likor lélekzik, nehezen, .:óhajtá szerüen, mikor mowlyog üdén, gondtalanul. Yil.gy lázong SZ<'llVldélytől rem gw, mil.or Yiharzik, vagy milwr álmodik : szelidc1~, nyugodtan, csendesen, mint P)!y n:>gy, ját~kaiban kifúr::.dt gyermek. Széleq nhlokunkon bcúramlik majd a teng~·r Je,- güje. VirágillDtot é· nn p. ugarnt hoz 1 ,, gá v< l. • z abJ.,hl k tú·n;·.'7hxh; né·ztl· ki é v.írom pírr :• .

l'J.

e~ilh. . gú h.•boka~

lc:.t>.,an :,zu1tekn zÜlke:oég

ruhakabát,ban jelent meg és mondta cl :rni o.. mük ödési tere . (Háztartási isk olák fiuk számára .) Korvégiáé az érdem ezen életrevaló ujitásért. Xorvégia férfinépessége a mezőgazdaságon ki ül, a.zaz még inká.b b a rnellett főként halászatból, tengerészetből él. A hajókon term é. zetesen csak férfiak Yannak és 1-J-a egy hajónak nem akad jó szakácso., az nagy bajt jelent. A jó szakácsok azonban nem teremnek gomhrrmód.ra, hanem azokat nevelni kell, még pedig azou körülmények szerint, a melyekben lO\-ábbá is mü.ködui fognak. Egy jó szakács egy jókcdvü hajót jeleni., a mely munko..biró, egé~zséges. :l\Iosl HalwnsonHansen norvég fötauitó, Drontheimben akar Gzcn visszás állapotokon segiteni és h:í..ztartá i iskolát állitott fiuk számára . Fáradozá ~ai cr~dményéről ő maga számol be egy tekintélyes folyóirat hasáb· jaiban. Iskolájával kapc-olatban létesitett egy iskola~ 1-onyhát az 1906/7 -ik i t.~méd)en, a konyha élén egy képesitett tanitónó álL a ki nagy passzió· val végzi az oktatást, mel" teóriá és gyakodatot ölel fel egyaránt. Számos fiu jelentkezett, de osak azokat vették fel a háztarti. · i tanfolyam bo., a kik küiönben is kitünő tanulók voltak. Ötvennyolcz kitünő jelentkezőből azonban helyhiány miatt az első tanfolyamra csakis tizet vehettek fel. A tanítás eredménye meglepően jó volt, 1907 julius havában volt a gyakorlati vizsga, a vizsgázó tiz fiu fózte a \iz~gaebédet, ~. mely kitünöen ~ikerült. _\ vizsgázot fiuk anyúi cl voltak ragadtatva fözni tudó fiaik tudá-itól és h-'lás::tn köszönték meg a főtanitónak fáradozásait, mcrt, ugy mondták, mo t már nekik is van hasznuk a. fiukbóL A második tanfolyam hallga tói szintén kitünő eredménynyel vizsgáztak és ugy lát zik neulokára több norvérr iskolánál követni fog ják Hakon on ur példáját ..Amerikában már régebben tanitják a fiukat fozni, a Ininek azok is jó basznit veszik. :\Iinálunk ez ·irányban, tudomásunk szerint, lépések még nem tétettek, egyelőre avval is beéruők, ha, különö~en nemzetiséalakta ,·idéken "' állitanának a népiskoJá,al kt1pcsolatban főzÖi kolát a nön mnek. mert gyalázato- luua.il<:!-nság uralkodik közöttiik c tckintct.hcn. ~-cm ritkaság boritja he, re.megö lelkemct pedig lázongó lürclmetlcn.. ég. _ kkor leborulnék arczcz:"l fehér szönyegc nyugágyun.kra . Homlokomat a kezemre fektetném és hullámzó ,·érem mindcn kis cseppjével a lépteidet le'illém, én párarn . . . Tc halkan é· nyugtalanul jönnél. Szárnyaira venne a sz nvcdél. ·. Errznéd a párod hh-ó sz: vát, kövctelö vágyát, éreznéd me ziről a szivc remcgését é remegne töle a lelked. Odaomolnál reá . Behunyt zemét, mélyeu lélegzö, fonó ajkait halk c:;ókokkal boritanád. E:- megölelnél erősen, melcgen és a ~zcmedben az a bárEonyo., puha, könyörgö melegség YOlna, a mit már egy··zcr láttam, .. En pedig lccsusznék akkor a lábaidhoz és fejemct odahajtanám a t'rdedre. Tc beszélnél arról az uj szép világról, melyct általarn magadban találtál. Az érzé·eidet, ha bzótlan tcku1tet.cme.t rajtad felejtem és benne elmondom neked, hogy mim vaey te nékem, vagy mikor igy némán :.i· hajlok a két kezedre é:< lop,·a, é·zrc\·étlcnül megcsókolom.

A ·arokból piro · lámpa f~nye vctöJ.uék arewdra. :Félo!d.. lr&l. · Kiemelué arczéled nemes voná ·ait. mflyen fek,-ö ·zcrned étYÖ t.üzét. Piros fény i.irulcn~k el a fehér nyug~így;l, wdyer_l .ülsz >s a f"ldön álló lia r nizúkbt :l álmodozó ~U'agos ágakon, hos zu. záru du. azald.kon. A levegő illu. to volna. Bd ·zanék a. tenger szelid, ritmitku al ntó zenéje : lágy csobogcí u hullámzá n. Ezt hnllgatn:í.m. .\·wt.ín fl'l'll,né~ é ,-alami hilönös nígy:u~ ~urcdn. r .lonc IIT<n d n~Ir'1, könnyii, csillogó ::.::tcmme borit.3.nám. ~·, o . volna a ~:únc, bágy..1db

Í!at

AZ liJSA.G

V asá.rn.ap, október 11. hogy betegség esetén a faluban nincsen, a ki egy jó levest főzzön, ha csak nem akad a faluban olya.n legény, a ki katonasága alatt mint szakács müködött. Ez aztán megfőzi a betegnek való levest, becsináltat. A nemzetiségi vidékbeliek a mellett, hogy rosszabbul élnek, mint az átlag magyar földmíves, többet költenek a rossz élelmezésre s a ki ezen segitene, nagy munkát végezne. Ezt pedig minden állami segitség nélkül megcsinálhatnák az egyes megyék női , ha össze)-ogná.na.k és tervüket keresztül akarnák vinni.

Bársony-, csipke-és selyem

BLUZOK remek vt\laszt6kban .

Costümök, aljak, pongyolák márték

~zerint.

FALUDI LÁSZLÓ Bpest, Andrássy-ut 48/u. l

Divatlap ingyen.

Porczeltán okról. (Folytatás.)

Ohandiana. :i\Ii magunk is egy ki sé hosszadal masnak tartjuk e sok apró és jelentéktelen gyár lelkiismeretes leírását, de tökéletlen lenne a munká.nk, ha teljesen emlitésen kivül hagynók azokat. Chandiana, például arról hires, hogy munkái szolgai perzsaután.zatok. Közepes fehérségü fayence-on jáczint, tulipán és indiai szegfüket látunk, s mindezt er6It.etett, természetellenes stilusban. Néhány alacsonylá.bu kehely elég réginek lát zik a ránk maradt produlitumok közül, de a legtöbb a tizenhetedik századból való. Egy darabon ezt az évszámot jegyezhettük fel: 1633. A chandianai tárgyak alatt alig van jel. Csak némelyiken látjuk a következő három betüt : S. F . O. Egy lábakkal ellátott helyben, a virágdisz között egy szalagon ez a felirás fut végig : MS. D EGA. De ez inkább annak a nevét jelentheti, a kinek ez a tárgy szánva volt. Ugyanezt kell gondolnunk egy másik felirásról is, a mely igy szól : PA . Gr08a. Ezt hosszukás alaku vázán 'látni, melynek kék alapján perzsa virágok vannak . Genua. A keramikai történetirók egy csomó ényü, mint amilyen őszi reggelen a nap tekintete. Az elomló redöket pedig csipöm körül összekötném szines, nehéz selyemövvel ; leérne a vége ,egészen a. földig. Elomló, sötét hajamba fáradt 'fényü opálos gyöngyöt füznék. Oldalról végigsimogatná alakomat a lámpa piros fénye. Mögöttem a. hosszu virágos ágak egybeolvadnának köntösöm vonalaivaL Kivül zajosabban, nyugtalanabbul háborogna a tenger. Es én tánczolni kezdenék. Yalami különös tánczot. Alakot kere ö érzéseimnek nyitnék uta benne. Lázasan tombolni, ujjongani kaczagni vágyó érzéseimnek, melyck ziniiltig töltik a . lelket és scm szoban, scm csókban ki nem valthat.ók. Erzéscim zenéje és a. tenger szava volna ho~zá. a kiséret. Lágyan hullámzó, hossza , nyugodt mozdutla.ta.i:m.at felváltaná vad, szilaj, fékeve ztett kering' , - azután elfáradnék s erót len ül omlanék ké eröe karodba. Akkor megkönn. cbbülnék. vagy énekbe önteném érz . imet. Hangok ba, melyekllek szavuk nincs, csak a mcle,..ségük é szin~z.dagságuk beszél. Csodálatosan zép, soh sem hallott hangok szólalnának meg akkor bennem, mélyen és tdten, mint a hogyan a ziY beszél. eheun elomló volna egy zer, mint a. nagy erdei fák komoly ingadozá a zClben, - majd pajkos, könnyü, k.aczagó, ·zinc -vcröfényről csen-rrö, 1mi.n.t a. milyen az apró fili! álak fi:irge hajladozása, ~ megsimoga.tja őket az elsuhanó szellő. Te megfognád a kezem e elindulnánk a hallató, mozdnla.tlan éjben. EJ •önyörködni kéke yalataiban> sokfele uineibcn, fák • bokrok -=--

gyárat vesznek egy kalap alá, ezzel a gyüjtőnév vel : Génua állam gyáraL Pedig, például maga Génua egyike a legrégibb keramikai gyáraknak, mig a Sa vo nai gyár, a melyről szintén e helyütt beszélnek, már a décadence korára esik. A génuai keramikai produkturnak nagy része, csak ugy mint azt Velenczénél megfigyeltük, a többi gyárak javára van irva. Es tudják-e mi ennek az oka 1 Az, hogy soká nem volt egységes jele. Később, a tizenhetedik század elején, mikor szükségét érezte a.nnak, hogy például a savonai gyártól megkülönböztessék, akkor a partjain látható világítótornyot választotta keramikai jegyéüL De ez még mindég nem gátolt meg sokakat abban, hogy ezt a jegyet Savonának ne tulajdonitsák. Génua és Savona dekadencziájának idej~ben talán hasonlitottak a két gyár termékei egymáshoz, de akkor is meg lehetett azokat egészen jól különbözt.etni egymástól, mert Génua mindenkor hires volt émaille-áról és szinezéséről, mig Savonáról ugyanézt nem mondhatjuk el. Savona. Ez a gyár a tizenhatodik században és a tizenhetedik század elején rengeteget termelt, de teljesen kereskedelmi czélokat tartott szem előtt s a müvészetet másodrendű dolognak tekintet,te. Produktumain a camaieu kék dominál, s a müvészet alapfeltételeit is hiába keresnők rajtuk. Jele egy a homokból kinövö sas, egy czimer (a városé) vagy eg,v nap. Kéha ezeket a jeleket betük egészítik ki. Például GS, GaG, tb. A GS. ugy látszik azt a. Girolamo Salomonit jelenti, a ki 1650 táján vezetője volt a gyárnak, de a SaJomoniak tulajdonképpeni jele a salamoni aöb vagy má li, egy kabbalisztikus figura, két :gymásra helyezett háromszögből, mely igy csillagot képez Moggen-Doved-szerüen. A GAG. jelt Gian Antonio Guidobononak tulajdonítják, ennek két fia: Bartolomeo és Domenico folytatták később az üzemet, ugyanakkor, a n;úkor Torteroli és Ra.tti is, a kikről később fogunk megemlékezni . A későbbi időkben a gyár változtatni kezdte jeleit. A többek között egy egy zerü reményhorgot is használt. Ugyancsak az egyik alomoni jelezte magát egy Moggen-Doved fölött elhelyezett kurziv S.el. Ez a jel az igazi ~Ioggen-Doveddel azonos, a másik, az előbbinek, hat szára volt öt helyett. Albissola arról nevezetes, hogy a franczia nevers-i gyár alapítói, a Conrade-ok innen kerültek ki . De keramikai produkturnai egészen olyahok mint a savonaiak. Jelük : Albissola a dátummal, avagy Agostino, a készítő müvész, vagy pedig a festőmüvész: Gerolamo da Urbino neve. I. s.

Kozmetika. Ro vatvezető

Garami Béla

dr~

A nyak. A nyak alkotja a fej és törzs közötti összekötő kapcsot. Szintén egyike azon testré zeknek, melyek ápolására a téli időben még fokozottabb figyelmet kell fordítanunk, mert a mostani dekoltált estélyi divat mcllett annyira. kirivó és felt.ünő a nyak szerepe, hogy legkisebb esziétikai Ilibája is kellemetlenül és bántó módon hat. Mindenekelőtt a nyak nagyságáról kell beszélnem. Hosszaságra nézve lehet a normális nyakon kivül hosszu és rövid nyak; vastagságra nézve előfordul a tulságosan vékony és tul.ságo:san vastag nyak is. A nyak gerincz6t a nyakcsigolyák, vagyis a. gerinezoszlop nyakréF;ZC adja. E csontok mi.nden embernél egy-két millimétcrnyi citérésig gyforma nagyok és igy a nyal hossza, illetve rövidsége csak látszólagos. Attól függ, hogy a kulcscsont, illetve a váll-lapoczka magasan van-e, vagy pedig lejebb a törzsön. A nö mellkasa rendesen szükebb a férfi mellkasánál és igy a nőnél nincs is oly éles körvonalakkal határolva a nyak alsó része, hanem gya.kran szinte él'zrcvéilenül olvad bele a törzsbe. Ha azonban (például tüdőbajo. oknál) a mellka.s a rendesnél jobban összeszükill és a vállak is losiippednek, akkor a nyak már fcltünöcn ho. zu é..; vékony, ez már nrm norm áli., hanem beteges állapot. Régi hit szerint a nyak vastag ·ágának egyenlőnek kell lennie a lábikra legvastagabb részének kerületéveL Erről a számítási módról ugyan kimutatták, hogy nem vág millúpétcrro, miudazouáltal nagyjából irányitónak \·ohetjük. Egyenes helyzetben a nyak izmainak m~ körvonalait sem szal;lad látnunk, mig azonban a gégefőnek megfelelő kis gödröc ' kének l'zcm roel· láthatónak kell lennie. A rendcs tcsttartá'nál látható nyakizmok a nyak soványságának jelei, mig az, ha a fentebb emlitett kis gödröcskét nem látjuk, arra vall, hogy kezdődő ,-agy kifejlődött golyvához van szerencsénk. . Oh, a golyva ! Annyira rémes ellensége ez a női szépségnek, hogy e hdyütt nem akarok vele csak ugy kutyafuttában végezni ; legközelebbi czikkemben inkább nagyobb teret szeutelek neki. Rendkivüli nagy hibája a nyaknak az, ha ferde. A ferde nyak kezelése már nem tart.ozik a kozmetika körébe, mégis megemlítem, hogy ortopéd-készülékekkel majdnem mü1dcn alkalom-

bizonytalan körvonalaiban. Valami titokzat.o ság Emberek meriilnek fel és tünnck el, hullámzil~, volna mindebben. Az égnek rejtelmes zinei mozog, zajong az élet. Keresztülfutunk majd a összeolvadnának a föld különös árnyaival és képei- népes utczákon és szembejönnek velünk ápadt, vel és mi ugy járnánk, mintha nem volnánk a szintelen,· élettelen arczok. A multnak. árnyai, földön. Egymáshoz simulva, szótlanul. kóbor kisértetei. Elkerüljük majd öket, mert a Feltárnád előttem az élet ö szes szépségeit. lelkük szegény. Es majd megkeressük azokat, a .1.Tyugtalan vágygyal járnánk a titokzato erdőt, kik »meglátják a fáról lepergő falevelet<< s a kik hatalmas fáinak suttogását hallgatva. Aztán ma- megérzik, ha a nagyváros nehéz, füstös levegőjébe gas hegyek lejtőjén haladnánk lefelé é látnánk valami eltévedt tavaszi illatot hoz a kóbor szél. az ég peremén ~elünk zemben isteni fény és raElmegyünk az élet nehéz sorsu vándorai gyogás közepette a napot. Keresnénk mindenfelé közé ... )Iagasan lángoló tüzet ülünk velük körül. a szépet. Egy zer ot járnánk, a hol örökké derült Vörös fénye erő en arcztmkba tüz . Ok elbeszélik szinek ölelnék körül a lelkünket, ruá ~kor ott, a hol nyomorult élctük kic in y veszöd -égei t. Körülöttünk hideg egyforma ágba oh·adnának a zinhatá ok . sötét, nehéz éjjel és csend. Csak messziröl hallatszik Valahol éj zakon, a hol ezüstös szinü a t.enger és a mozgó város élete. Elterülünk akkor a földön, az ég é közöttük fehér é zürke madarak némán, hanyatt fek~e é nézzük fönt az ezernyi fényfo!L komoran suhannak to,·ább. révedező, rezgő , kékes csillogását. Akkor megint .Aztán hatalmas havasoka járnánk. Fent beszélni fog az éj. Csendesen, bizonytalanul, a. legmagasabb c~ucson hideg le-verrö c apná meg álomba ringatóan. S az élet mámoros gyönyörü· arczunkaL r 1-án támadna. Földig hajladoznának a ége és fdsérres komoly::;ága hatalmas crÖYcl rafák rccM'g\·c-ropog,·a. törnének ö.::sze ; a porL gadja meg ujra a lelkünket. fölkapná és di.ihong>c c~ pná zét a levegoben a Eletünk szabad volna, .csapongó, kóbor é szél. Hatalmas escppekben ZUg\a és ü~öltvc sza- bizonytalanul szines. Te ruüvész volnál, V&o"'Y kadna a zápor, fekete felle,..ck boritanák az eget, poéta, ,·agy világc::;avargó, igen : a világ ,·ándora. slikiadarabok megindulnának dörögve rohanná- ki csak az élet<:t keresi, igazságait és szép égeit nak le a. völgybe, villámok rilágitanák meg a s mi könnyelmüen, isteni szabadság gyönyörűsé szörn 'Ü képet, - s mi ott állanánk, ket eu, ki- gével járnánk a világot, kóborolnánk zcrctve a siny és gyönge emberek, a >ilág elemeinek har- szépet és a csendet, és a szinckct és a ' mekgséget, czában, egymást átkarol>a, nyugodtan és moés a szerclmet. solyogva. Yagy elmegyünk >alamerrc na .....rvárosoknak - Jó estét, Margit. Ábrándozik! Megint :z;ajo utczáiba. Az c~otól ned\es és fényes kö>ezet bolondos, kisleányos álmait szövi ? élesen >isszatii.krözné az iYlámpák kéke fényét,.

A Z lT JS A. G

4.0

Vasárnap, október U.

~~----~--~~--~~~-r-------=~~~~~-------.------------~~~~~~1 mal fényes r_ az das Í .::ti 6 • l& Ezen erjedő mnstot az uj musttal jól össze kever· l, hetünk eL eredményt és végleges ~ J'avulást éru dUl áCSI. rJ.C. u. A nyakcsigolya elferdülésének többféle oka

lehe~; és ezen okok szerint váltakozik azután a szükséges füzők vagy támasztó-készülékek rendszcre és készítési mÓdJ·a. Mindenesetre legyünk' azonban arra tekintettel, hogy egy rossz ortopédkészülék sokkal többet árthat, mint a menn~rit r használhat és ér)pen azért sohase készittessünk ilyet magunkvette méretek szerint, hanem keritsünk rá módot és alkalmat, hogy hozzáértö ember gipszmodelt készitsen a test illető részeirőL Jlllint már fentebb emlitettem, a nyaknak két j gen nagy ellensége van : a golyva és a toka, vagy ' " 'll k e t vOS a · Hogy ezekkel miként birkózhatunk m'e g, arról ma.jd legközelebb emlékszem meg.

jük. Az igy tulsulyba jutott élesztögombák nyomják gyors szaporodásukkal a nAn.P..w.- elés i'j r-eg.yéb gombacsirákat, melyek moot már kisehb. szarohan és még nyugalmi állapotban vannak ; 1 ezek , ~~hát nem adhatnak hibás izt az uj bornak 1 s elefJük, hogy az tiszta, kellemes és többet él'6 l l esz, ,mint lett volna akkor, ha a must eriedését ! -J magara hagytuk volna.

A baromfiak téli elhelyezése. A baromfiak téli elhel yezesene ' ' 'l leg ink'bb .. lnünk a arra k'ell ugye · , hogy a t'li e száll'as k't" 1 uzo·•tt eze'lu nkna k megfl e e1·Jen. Ha téli kelte'sre d o1gozunk , egeszen ' ' k'epp kyell mac; a helyiséget megválasztanunk, mint ha a korai tavasz1' kelte' st o'haJ't'uk J • A kik t e'len a k amak k~e l tetru' s a lk a1mas f''th u e t"o o'lla 1 nem rend elkeznek , azok legjobban teszik, ha baromfiaikat télire jól füthetö szabában vagy konyhában helyezik el. Viszont azok, a kik a korai tavaszi keltésre dolgoznak, északi védett, jól de nem léghnzamos, délnek fekvő hebriségben helyezJhetik el legjobban a baromfiaikat. Nagyon sokan trágyával veszik körül a baromfi-ólakat télire. Ez határozottan .káros dolog, mert nemosak a

széltől

l Amagyar háziasszony !ti ssereti

szellőztethető,

'Jó

a zamatos, szlnd:us

!<~vét, csakis " ~r

p ATR A PÓT .KÁVÉT

veszi. 1_Kitü_nö _minósége folyt~n több első díjjal kitüntetve, m;ért !1 mm~1g c•ak a »valOdi Patria Pótká.vétc vegyük..

..!.61Y nunden nzletben kapható.

2490

l'Í

••

Uzanstak.

trágyából fejlődő gázok ártanak a barom:fiaknak, hanem a tárgya okozta tisztátalanság maga is ( K&iratol.:cú nem adunk vi#za,.) szülője minden baromfi-betegségnek. Körültrá, Elófizdó leánya. Megadott cziméro levélben kiildjdk : haunáljs, IJicrt ez kipróbált, pálybatot nyert reczlpéket gyázott ólban sohasem fogjuk baromfiainkat vá.la.szunkat. tartalmaz, Ara diszk5téaben 5 korona. Kapható mlnden a tetvességtől teljesen megóvhatni s ha netán vaF. Je:W. Kivánságára levélben vá.laazolunk. könyvkeremkedéaben. 290! lami járvány ütne ki kedvelt állataink között, Margit. Kivánsága szerint intéztük el. szinte lehetetlenség a betegség elterjedését és az Karolin. l. Tessék a fejbőrét és a haját heten- '. állomány elpusztu1ását megakadályozni. A hideg k~nt kets~r, est;e a lefekvés előtt meleg viz és kolozsvári : ellen megvédi baromfiainkat a jó ól és a . bő ~en~-feherkatranysza.ppa.nnal jól megmosni és behabo- : almozás. Hetenként legalább egyszer kell télen is Sltani. A ~zappanhabot hagyja rajta először 10 perozig, J Soká eltartható aszpik hideg husokhoz. Egy ~zut~n .. ~nden ,következő mosásnál 5 perazozel tovább l almoznunk, nehogy állataink megtetvesedjenek, es v_egul allandoan 30 perozig. A szappanhabot ezután l kiló disznóbőrkét mindkét oldalán éles késsel vagy valami baromfi-betegség csirái elszaporodtessek sok langyos vizzel, ha szóke, akkor kamillateás 1 megvakarunk és meleg vizben addig mossuk, s?k lan~~s ~zel alaposan lemosni és utána állott ' janak. A tyukféléknek legjobb a turfa (tőzeg) mig olyan fehér lesz, mint a gyolcs. Ekkor néhány ~zel leo~literu. ugy, hogy a. fejbőrén és a ha.já.n ne ma.radalmozás, mivel ez nemcsak hogy szagtalanitja az darab marhacsonttaJ., melyeket a mészárossal jól ]On semmi szappan sem. Alapos leszáritás után tessék ki- · ürüléket és magába szivja a nedvességet, hanem bo!ltott hajjal lefeküdni. Ezenkivül tessék a fejbőrét , összezuzatunk, tiszta vizzel főzni teszszük, ha még fertötlenit is. A vizi szárnyasok az erős vasID:?5o~a_Ponként kevés Garami-féle hajszeszszel jól be- · felforrott, másik vizet öntünk reá; ezt háromszor dorzsolni. _2 .. Irasson fel az orvosával egy grammos sznblitag szalmaalomban érzik legjobban magukat. ismételjük. A harmadik felöntésnél teszünk bele mát _pa.sztillákat. Egy darabot oldjon fel porezelián vagy ~ Mindaddig, mig az éjjelek nem tulc;ágosan hidegek, / sót, borsot, eczetet, zöldséget, vöröshagymát, zoma.nozozott la.voirba. öntött két liter állott vizben és j ezélszern a baromfiakat nyitott fészerben hálatni, ab?an áztassa reggel és este 10-10 perozig. J.,eszáritás . fokhagymát és mindaddig fözzük, mig a bőrke hogy megedzödjenek. Természetes, hogy patkány utan tessék a. gyógytárakban már erre a. czélra. készen szétmálik. Ekkor leszürjük és állni hagyjuk egy kapható szaliozilsavas hintóporral behinteni. Erre a. kevagy görény járta helyeken nem szabad a baroméjen át. Reggel a netán még rajta leYŐ zsirt el~elésre a baj 4-5 hét alatt meg fog szünni. 3. Esténként fiakat a szabadban tartani, mert ezek könnyen eltá volitjuk és a tüzhely szélén megmelegitjük. az~sa. félóra hosszat 26 fokos vízben. Tegyen ~ vizbe . szenamurvát, az tartja jól a meleget. Addig felkeverünk 3 tojás fehérét kemény hab- pusztithatjáL az egész baromfiállományt. Erre az ólban is nagyon kell vigyázni. Az ablakokat nem . Orökké hálá.8. l. Fúröszsze reggel és este 10-10 per- 1 nll:k, összekeverjük az aszpikkal és addig forraljuk, szabad nagyon alacsonyra tenni, az esetleges CZJg 36-38 fokos vizben. azonkivül döl'7JSölje le a fürösZ- , rn1g zavaros kezd lenni. Tiszta sürii ruhán keresztültés után meleg viz és kolÓzsvári ichthyol-szaliozil szappanszürjül{ s befőttes üvegekbe teszszük. Hólyag- lukakat pedig mind be kell tapasztani. Az ülö nal. Utána mossa. le hideg vizzel és jól száritsa le. 2. A · s~v!ÍD;yitó-~ nagy~n v~zedel:mes dolog, ha. azt orvosi papírral lekötve kifőzzük gözben, mint a be- rudak elhelyezésénél is ügyelni kell arra, hogy a görény vagy patkány ne igen férhessen a barom~á.lat es e~:nórzes nelkül vég.zik. Ezért a. legczélfőttet. Nagyon soká eláll és mü1dig olyan, mint s~erubbnek ~lJ!ik, hogy vizsgált~a. meg magát a.z orvo- . fiakhoz. Mindazonáltal még sem szabad az illő . a friss aszpik. saval és maJd o, ha. azt megengedhetónek véli el is fog 1 rudakat nagyon magasra tenni, mert ilyenkor ugy Káposztás bukta. (Tót étel.) Egy liter lisztben rendelJ;ri megfe!~ló gyógymódot. Különben ~agyon jó megüthetik magukat leszálláskor a tyukók, hogy eredmenynyel Jar a masszázs-kezelés is a. mely nem 4 fillér ára élesztővel kovászt csinálunk, jön yesze?elmes. 3. A v~ószinü vérszegénys~ jele. E uriatt 1 bele kellő olvasztott zsir, 3 tojás, egy evőkanál mellcsontjuk elgörbül. Az ülőrudak lehetőleg ne IB meltóztassék ház10rvosáva.l értekezni mert ezt sem : legyenek kere~ek, mert ezeken ide-oda csuszik a czukor és csepp só s tejjel szép simára kiverjük. lehet igy vizsgálat nélkül kezelni. illetv~ a. kezelésre ta.- · baromfi s igy az éjszakája nyugtalan lesz. Legjob'Q Ha megkelt, kis lepénykéket vagdalunk belöle ná.csot adni. Bakfis. l. Használja a fehéritó-bá.rsonysza.p~t. , (l liter lisztből 6 lepényt lehet vágni), megtöltjük az egyszerü szögletes, körülbelül három ujjnyi 2. ~ nem az. Kozmetika.-rova.tunk vezető jénél. Fel&ó- ' káposztával, melyet zsiron borssal megpiritottunk, széles ülö-rud, hogy a tyuk nyugodtan álljon erdősor l. 3. Azzal nem szabad mosni. . összehengeritjük és tepsibe téve ke}ni hagyjuk, rajta s ne kelljen kapaszkodnia. A fődolog azonban .... E(JY hiu leány. l. . Csak nagy elővigyázat mellett. ·, mindig és minden körülmények között a tisztaság. tetejét zsírral megkenjük s beteszszük sülni. Kilianben meg volt említve, hogy ez már nem szokásos, C3akis tiszta ólba.n lehet egészséges baromfi. osak volt. 2. Véglegesen csak az elektrolitik-us epiláczióBármilyen t-öltelékkel is igen jó. val lehet. Időlegesre te.."Sék a Garami-félét használni. Sült fáczán gombamártássat A fáczánt né3. Nem égeti ki és nem hagy foltot. hány napig hagyjuk tollában feküdni, _ekkor Barna. l. .Nagyon sajnáljuk, de ilyen kérdésekheu nem adhatunk >álaszt, ilyen bajokban nem lehetünk koppaszszuk meg, csak a fején hagyjuk meg a segélyére. Egyáltalában azt tanácsoljuk, hogy ne méltóz" tollat, aztán bontsuk fel, mossuk meg kivültassék ilyen gondolatokkal foglalkozni, ez a. büntet6 belü1, czombjait <1. lábaival együtt melle alá, azon SZALAl EDE ÉS TARSA, Budapest, IV., Vácii=üfCza 4. l. em. törvénykönyvbe ütközik. 2. Erre a. kérdésére első válanyílásba szoritjuk, a hol a beleket kiszedtük. szunkban megfeleltünk. ElófizeJ.ó fia. Tessék elolvasni a •K. Karolin4-na.k Sózzuk és ti.izzük meg, sznJonnaszeletekkPllábasba küldött üzenetünk első pontját. rakjuk és sülés közben öntözzük meg olvasztott Ht'i. előfizető. l. Tessék a. Garami-féle bórhámlaaztóli zsírral vagy vajjaL Mikor kivettük, fölszeletelés has=álni. 2. Horzekővel tessék ledörzsölni. után ismét természetes alakban összerakjuk, a _6~73. o= .. elöfi.zefó. l. Tessék naponta . többször megma~~ :ill~tt '"IZZel es este a lefekvés elMt meleg viz és fejet is a helyére illesztve. A lábasban maradt íep.entó-barsonyszappannal. A szappanhabJt tessék néIében gombát párolunk, apróra vágott sonkát h:WY ~erez r;t~;a le;nosni ~an~os vízzel, utána. á.llott is teszünk hozzá, hintünk rá lisztet és ha az egész v;zzel ~ lesz~r~tás után tessek ejjelre beecsetelni GaramimegLarnult, vizzel föleresztjiik, felforraJ.juk és a fele ~ta~to-s~zszel. Reggel a szappanos melegvizes lemosa.s után tessek bedörzsölni fehéritó-bársonyk:rémm.el. fácz.ill alá öntjük. Czitromszeletckkel díszítjük Nagy?n.. helyesen , tenné ezenkivül, ha másodnaponként a fáczánt. aroz.go.zoléseket v~e=e Vénusz-géppel, vagy a követÉkszer- vagy esipkeszekrényke reczegwpür kezo~e~pen: Tessek egy nagyobb vasedény fenekére utánzatu himzéssel. Egyszerii himzoöltésekkel kéegy lZZO vasd~rabot helyezni. Az edényt Löltesse tele lobogva.. forró TIZZel és erre hajtsa reá. az arczát. A fejét és :;zül ennek a csino..:, mintegy 35 czm. hosszu az eden~ takartassa be egy vastag kendővel. A gőzölés szekrénykének \ilágoszöld selyemrot>l bevont tete2~ pereng tartson. a mely idő alatt a forróvizet kétjére és oldalaira a reczeguipür utánzatu minta. ha;oitlSzor kell feloserélni. A mittesszerek naponta vagy A szckrényke alapja erős kartonpapír és kevés mas_odnap~nta kipréselendők, a megérett pattanásokat p_edi~ a bor k~lló ~e~~!"ztitása után egy küzzitá.ssal me~ fáradsággal otthon is elkészithető. Először a tisz~lto~, ~e ~ar kihült vékony varrótüvel kell felszurm. himzett részeket készitjük el. Tetejéhez 39 czm. A kipreseles, illetve felszurás után a bórt a.z emlitett sza.phosszu, 28 czm. széles gázzal bélelt selymet teszünk. pan és meleg vizzel kelllemosni és ledörzsölni 2 A Garamifélét. Ko~?tika-rovatunk vezetőjénéL 3.· Méltóztassék: Befagyott ablak. A befagyott ablu.k legB~re~d 11iklos dr. egyetemi tanár, gyermekorvoshoz f~r sikercsebben tisztitható meleg sósvizzeL Spongyát du~ (Budapest, IV., Es1.-ü-tér 8.). 4. Piroska, Má.~Hl.a mártunk a. melcg vizbe és ezzellemossuk az üvegre Julia, Erzsébet. -:- István, László, József, Endre, J3éla.., tapo.dt Yékony jégréteget, de utána azonnal 37896. (GyogyBZel'é&z.) Nagyon helyesen tette. hogy le?ere~áltatta. Tessék másadna nta. beretvá.I.tatni 3-4 t~gészen szárazra dörgöljük vászonruhával vagy honap1g és ~kkor majd me2Sz~k a baj. A beretválás puha vapirossal. ennek a l~!>!]obb gyógyszere~ Kávépecsétek. Kényes szinü szöveteken a Cornél!«z. Megadott ozimére levélben ~· · Fal~~- a.ssum.y. Nem egészséges. Be kell vánlia a kávépecsétet be kell kenni egy folyadékkal, melyet mig magatól lekopik. 6 ré z tiszta. gliczerinből, 5 rész vizből és l/4 rész J:!r:rrw. ki8 kány. 1. Lehet ~val, de veszedelmes. S7.n1miaksz zből keverünk össze. E folyadék legH. s~Ja. a Garami-féle szórvesztót. 2. Idólegesen az , alább fé·l napig a pecséten maradjon, akkor leelobb1ve}, . ~egesen eleh-trol.izissel. 3. Ugyana.nna.k dijr~~jü~ tiszta ruhával, vizes ruhával letörüljük B;=yszokitó)evel Kezelje ugy a. hogyM.t azt a •K. Ka.rolin~·n~ k~ö~. üzenetünk ~lsó pon.tjá.~a~ ajánlottuk. és ~ongen meleg vasalóval ti~zta ruhán át va3. Szeles kanma.Ju nagy kalapok, b6 disZlteseel. , -' Ea1)u1,.

!VIINDEN URIASSZONY _

a "HET" szakácskönyvét

, x;.

Házi farHicsadó.

l Fiu- és leány-gyermek ruhák Női felöltök és rnhák '::::!~:eiz~~::~a~~

v~~~~ö~~la~----------------~~A==Z~V~J~S~A~a~--------~-------------------37__

NE.UMAN LASZ 0czég RUHAKELME OSZTA.LYA BUDAPEST, IV~, KALVIN-TÉR 2. SZAM Szives készséggel küldi meg az urhölgyeknek legujabb őszi és téli ujdonsá.gokat tartalmazó teljes postacsomag mlntagyüjteményét,

A czég

FEHÉRNEMO OSZTALYA

EMAN LASZLO és T~ tsn

értesiti a.z urhölgyeket, hogy e hét csütörtökéig üzlethelyiségében

egyigen diszes kivitelu, 3000 kor.-ás-

menyasszonyi kelengye lesz megtekintésül kiállitva. ~~

Revaltisi elvek. Irts. dr. Irsai Arturné. Életünk, az apály és dagály örökös mozgásában, a melyet alkalmi okok és külsö események idéznek elő, erősebb támasztókat keres, mely egyensulyát ha.tározhatná meg. Ez a támaszték ez a erincz az elvek összesséaé0 b 1 Itatik g en ;g~rmész~ti princzipium, létünk alapja és ősforrása, összetartja egész exisztencziánkat s többé-kevésbé irányt ad cselekedeteinknek. V .nnak morális üzleti és életelveink és vana ' , · l · k · nak ..• ah, vannak .•• neve1es1 e vern 1s. De a legtöbben opportunisták vagyunk. Változtatjuk életelveinket a szerint, a mint · az élet alakul; modifikáljuk és kolTigáljuk erkölcseink elveit, az év uralkodó divatja szerint és üzleti elveinket a szerint, hogy milyen konjunkturák. tárulnak elénk. s van is benne valami. Mert hisz minden privát elvünket, inditó okainkat, magatartástmkat az általános megismerések folTásából meritjük, a melyböl a jó és a rossz fakad. Hisz csak molehiiljei vagyunk a nagy emberi anyagn h. és minden ···önálló törekvésünk mellett is alá vagyunk vetve az önfent.art.ás mindenható princzipiumának. De van egy pont, a hol intranzigensek vagyunk. Ez a pont a nev~lési elv pontja. Ott, a hol abszolut uralkodóknak érezzük magunkat, oly birodalomban, melyet magunk teremtettünk, kifejlődik bennünk a parányi ezézárizmus c irája, mely talán valamennyiünkben mélyen elrejtve al zik s csak az alkalmi okra vár, hogy kifejlődjék. Uralkodni ! Ez

l :

ejtett sirok. őszi rózsa nagy szirmait

. .... A dér lepte. Pihen köztük mmdorokre Egy kis lepke. 1\fikor rászállt a virágra (sókot kérve, Bágyadt napfény mosolygott még A vidékre. Fent bucsuzó darusereg Hangja csendül, "fig a lepke álmodozott Szerelemrül. mikor fagyos szél fütyült az Alkonypirba, Szemfedőnek borult rá a Virág szirma.

,\ ki lát friss, tarka rózsát

Nem is sejti,

Hogy sz~v~ben egy halottnak Porát reJti • • •

Hány van,

kiről ugy látszik, hogy

Rózsás kedve, , fig szivében egy halott van Eltemetve. • agy szerelme, ifjusága, Vagy szent bánat; Drága halott, a mely tö b~

Föl nem támad.

Arcza mosolyg, szeme derült, Rejti félve, Ne tudja meg senki, mi ·an Ott a mélybe. Szines fényü virág borul ötét sirra. Eit~ ~t i~ jár mosolyg\·a .. megts s1rva. Feleki Sándor.

.z.r n~ b.z.•ZISSá6.ol• ol ,.b u ·V a J ~ Irta Lónya y Sándorné. Ott, a hol fiatal, hajlékony te~te gracziózusa.n végignyult a jege~med-vebórön, a nagy baldachin árn ekában, c~aknem félhomály volt már. Körülötte mindenütt róz~ák viritottak, a porti 're rojtjaira k-usztak fel egész a plafonig, ott belefogóztak a tetö kiálló fara~ányaiba, onnan ismét lehajoltak a tükörrámákra, képekre, s illatos c omókban inga.tt;ík z~.•e~élye en \Örö~ •agy _hald_okl~, halaV<'llY .~agaik_~~ .. :.. A.villa.mo la~J?ákbol reájuk eso fe:ny külonos, hihetetlen szmarnyu· latokat hozott létre, nehéz, bódító illatuk megtöltötte az egé z Ezobát ... , , Ebben a. tulfütött atmoszferaban, e fantasztiku:::o hóeséshez hasonló róz~alevelek között, a. chelseai é worcest-eri porc~e~ánfi~á~, ,ieux-saxe faldiszitések, a regi delft1 e~ ~ankingi vázákkal ék;a t~remben festói csoportokat ~oii<? t ~ .! r~a~.ag. . , Olchvaryne korül ege:z kis ud\ar kep· L

gyermekkorunk öntudatlan álma, üjuságunk már tudatosabb vágya s érett korunk teljesen tudatos törekvése. Kicsiny hübéreseknek adunk éle~t, a kiket ösztönszerüen ezeretünk s a kik fölott megfontoltan uralkodtfnk. Uralkodunk fölöttük pedig olyan elv szerint, a milyent magunknak elkészítettünk jogosultság, tapasztala~ nélkül, vagy ~egf~lebb olr. tapasztalat szennt,.. a melye~ tiSz~an em;pmkus alapon szereztunk. De mmdaddig, a m1g e tapasztalaJ tokból a,z utolsó következt:etést levon tuk, addig i a, neve}es, v_~gy az,. a m1t annak tartottunk, 1 veget ert. Sot nem ~s vagyunk abba~ a h.~l:r.· zetben, hogy a~ eg~ ~yermek nevelese koru] ...,.... gyakran eleg dragan szerzett - tapaszt 1t t • ik k l' , 'l lk 1 a a ok a mats . gdyerme nevkek~l~e . adia: mazzu ' !Der mm en gyerme , u on m v.l· ~uum, m~ .~rgumentumok~ak ~o~ol t;teg, t;nas mger~szkozokre re.a gál, ~as . banasmodot Igényel ~s nelll: lehet b~leszontaru ~alamely m~;ev 1 tetszes szermt alakitott nevelési elv formáJaba. Csak két dolog van, a mely minden neve· lésnél, csak ugy, mint minden más cselekvésnél és tevékenységnél, mely czél felé törekszik, elengedhetetlenül szükséges : logika és következetesség. A gyermek, a Icinek természetes logikai érzéke oly kevéssé van eltorzulva és deformálva, mint a hogyan nem deformálták a lábacskáit még a divat-czipők, megveszte· gethetlen birálója a felnőttek cselekedeteinek és logikátlanságának. Azonnal észreveszi és könyörtelenül helyes konzekvencziákat von le belőle, a melyek hol gunyt, hol magvetést, hol fájdalmas érzést váltanak ki belőle. Sziaoru öre annak az utnak, a melyre a szülők léptek és annak az iránynak, mely felé szülei tartanak. l\liudJárt látja az indokolatlan eltérést,

l ződött. ~z, egy es.to .alat~ IU::essé vált szép., fiatal lllU\~csz a laba1 elott ult s öntudatos mo olylyal tiltakozott a minden oldalról reá. zuduló dicséretek ellen. Néha-néha kissé affektált mozdulattal fogta bo a fülét. A má ik ter.emből áthallatszott a zongora, melyet egy baJusztalan suhancz vert kiséretül Paul Del· metnek egy könnyü dalához : ~Votro amour a peur de lui méme, aime~ • , •

Et voilá. pourquoi vous

Mikor a végszavak elhangzottak, mindenki az énekeshez fordult, s a fiataJ müvész fáradt \oná _ain megvető mosoly futott végio·. - Ime, - sz ólt Olchvárynéhoz fordul;'a - ennyit érnek azok a bókok, a melyekke1 engemet elhalmoztak mindazok, a kik talán ját zani sem hallottak soha! 1\Iost, lá a, uayanazokkal a stereot;y-p kifejezésekkel mondják el ugyanezt ennek a rögtönzött kuplé~ énekesnek ! A fiatal asszony unottan vont vállat. - ~lit akar ~ - mondta. - A szép za'ak a társadalom aprópénze. Persze, ez igen l fárasztó, me~t n~cs. ~enne semmi ig~tz. I\Iinl d~~ csak z.aJ és amltas. Ce sont touJours les delicat qm en sou:ffrent. S~ép arcza vol~, oly~, ~nt,e~y ~omne~fe tmeny,, sz?nvcd~!yes es ~rzeki es még1~ finom. J\.Ielyseges zold szemeiben volt valamz vészes csillogás, valami hideg elszántság, a. ~~ly ~rra ,vallott, hogy rossz tettekre, talán bunre IS kepes volna . , , Am?tt, a kis f~k~ben, a szoba. másik vegen, eppe~ m?Bt . ko~.zönt a háziasszonynak egy ..,zereplo kepvL'3elo, s azonnal előadott

AZ 'U JS A. G mélyebb jelentőségűvé lesz.

Va.sárna.p, október 18.

·--------------~--------r------------------------.----------~~~~~~~

a megállást, vagy az elöre rohanást, szóval, a nevelés legsulyosabb hibáját: a következetlenséget. Mi a nevelés általánosságban ? Mire képes az? És mi a végczélja? Mindenek ~lőtt és legtöbbször, hogy az egyéni hajlamokkal sz.ületett. l~nyt beleszoritsa és alkalmazza a romdenkori normákba és formákba, a m~lyek ama társadalo~Ta érvényesek, a hova a gyermek tartoztk, vagy tartozni fog. Ez magától értetődő, szülrségszerü dolog. Mert az egyest a.rra tanitani, hogy az ár ell~n uszszon, vagy h;:>gy h~rczoljon a ~ehetet~ense~. elle~, nei_D ,mas, m1"?t Don Qmx~te-fe!e torekves .. Mas~eszb az erwlmes neveles b1~onyo~ t_ula:~do~sagok~-~· melyeket az uralkodo e~kolcs1 torveny~~ JOk?ak va~y has~nosa~nak 1smern~k el, elomozdithat: mas tula)donsagokat pedig. ~!nyomhat. Mind,en egyeb, n~ve~etes~n a:. kifeJ}esztés, vagy akarcsak a kifeJlesztes torekvese, mely valamely ön}rént~sen felállitott elvre v?.natkozik," nem mas mlnt a gyermeklelkell elkovetett ero zak · Ol ' nf d 1 · t h ül "k a a mo sz od. ak gy~: meykaekorfi~ak z1 al. ofo~l'~dz! eJ o eseI_Dtm vagy t t .. k ed,esét va ame y norma ' . 0 . J~l - . tes ~ nove szermt 1 1 1 am k a k arna'k s a fia ta 1 tes• et 1··1'-'11· .t }'anyJ .. .t 'k h " k J áJ ·allU.tk', Yagy Ossz eszorl ana , Ogy anna- az· 1t a u · approbált hosszuságot vagy formát megadják. Ez valószinűleg, sőt talán bizonyosan balul véiYzödnék · hisz az erőszakos nyuJ·tás és irán~, ' , • r tas a fiatal szervezetet repa.ralhatlanul megrontaná. A kik ilyet mernének tenni, azokat bizonyára nem tartaná senki normális embereknek. ~s mégis valamennyien, vagy majdnem valamennyien ezt teszszük a gyermek lelkével, mintha az általunk tetszés szerint ~egalkot_ott _normális mértékre nyujtani vagy osszeszontam akarnók a lelket. Az észszerű testápol, é t edzés nersze sokban k, as 8h az,., rulc1~cs F azzaJar m h a fiatal leny kifejlődéséhe epes D kk megfeledkezni arr'l h z. e e 0 ~ sem 1e .~t t't k .. 0 ' . 0 gf a t~rm,eszetes fol1 -:ke'~b' ~ .. 1eve~t· a vtlz es a taplalkozás legl a e omoz Ja ez . . Ug~anily,en. föltét~l~k ér~é~yesülnek a gyermek lelken lS. A m10ta a bwlogiai studiumok ~ >>lélek<< fogal~ával, mint immateriális v_~lannve~, mel~nek reJtélyes tevékenysége elöttunk .t,elJesen. 18meretlen és idegen, végeztek s a nnota tudJuk, hogy a lelki élet, mint minden más természeti, tünemény, az anyag-törvényeknek, van alavetve, azóta a Juvenalféle mondas: &Mens sana .in corpore sano«

egyre Az értel- individuum elnyomását a végletekig fokoznák. mesen ápolt test természetes kölcsönhatás Nem! Ne a gyermekeket küldjék álla~ gyanánt egészséges lelki tevékenységet fog nevelőintézetekbe ; a szülöket, nevezetesen létrehozni. pedig az anyákat képezzék ki előre a gyermek· De ugy, a mint a külső körűlmények nevelésre. jótékony vagy hátrányos hatással vannak a Leányaink sok irányban vannak igény!>3 testre, akképpen gyakorolnak ugyanilyen be- véve. A feminizmus mind nagyobb tért hódit. folyást a kiilsö körülmények a lélekre is. Nevel orvosnőket, nöi ügyvédeket, filozófuso!. A legszebb nevelési elv is nevetségessé válik, kat, hivatalnokoöket; szocziális tevékenyha ellentétbe jut azoknak a viselkedésével séget fejtenek ki; mindent látnak, hallanak, és tetteivel, a kik képviselik. :Mert sok szülö olvasnak. És mégis, minden, a mit kivánnak, nevelési elvet konstruál és teljes ellentétben remélnek, várnak, utolsó instancziában nem van azzal, a mit prédikál. Növénykéiknek más, mint a házasság. Ez természetes is. rossz termőföldet_, hátrányos klimatikus viszo- Öntudatlanul arra ösztökéltetnek, hogy telje· nyokat ~dnak, azoknak nagyon is sok, vagy sitsék voltaképpeni misziójukat, melyet a terna.gyon IB kevés viz.et nyujtanak és faragnak mészet elutasithatlanul jelölt ki nekik: a raJtuk, haj.litgatják, formálják öket, hogy oly fajfentartást. :;-lako~. adJanak nekik, a milyent ideálisan elet~ros növénynek kell véleményük szerint S ha ez igy van, pedig igy van, készüladm. Nem gondolják meg, hogy a rózsa- jenek erre a hivatásra, mely legkedvesebb, bokornak más életföltételei vannak mint a mert legtermészetesebb elöttük . Tanulják meg, fenyőfának vagy a bükknek. ' a mire, ha anyákká lesznek, legnagyobb szükségük van. Vegyenek kurzusokat, a hol megMi véleményünk volna 0 l yan k er tészro"l tanulják a beteg gyermek ápolását, az egésza ki elméletileg valamely termőföld-vegyül· e'ket' seges , , a h ollogik·us gyermek foglalk·oz tat'asa, t es gondolt ki és bizonyos elv szerint akarna' kert- gondolkozast, , , · · a1ap1smeretet · ·' · pedagog1a1 BaJatijét mivelni és azután össze-vi·ssza ..,..; .. a' erakat T ul" 'k ...... o tanak el. an Ja- meg, hogy a gyermek és hatalmas fákat akarna benne termeim·? nem terme· zetad ta Jate · · 'ks zer, a ki t nem szaNem volna-e b 010 d h t , , h minden .om , ~ • , a ~z varna, . ogy bad valamely fölkapott elv szerint gyötörni, elültetettpés ~asan eny:szm, fog, a ~1t ott vagy elkényeztetni, hanem hogy a gyermek l .b Ih ,eppen ugy enyeszne, a mmt azt óhajtásokban, szükuégletekben, képességekben e v en e atarozta ? .. .. .. É .. , . gaz d ag emb en· l'en y, a ki l el.ki. e'le t e t e'l , csak s a legt?bben k,o~ül~ _megiS ugy t~sz- ugy, mint ök maguk s hogy ennek a lénynek n~k gyermekeik neyelesene~, mmt az a kertesz. mivoltát tanulmányozni s a vele való bánásS~t okt~lanabb modon, ~t az. Mert az ~eg- módot elsajátítani kell. ~lab~ b1z~ny?s sze~z~tt. 1sm?retekke~, néh?-ny !\!inden anyának magával kell vinnie már altala~os ~rvenyesseg~ szabaly szermt, biZo- az anyaság küszöbére ama tapasztalatok ered· nyos ISkol~z?ttságg.s;l mdul ut~ak. ményét, a melyet leánykorában empirikus De mtkeppen Jarunk el m1 ? módon a ~yermekekkel való bánásmód k örül A fiatal lányok mindont tanulnak, csak zcrzett. E- mindenekclött minden gyermeka gyermekekkel v-aló bánásmódot, azoknak szoba bejáratát hadd díszítse az az irgalmas t es t·1 es , , n m. V aJJ011 .. k"1 mon d at, mel yet a 'I . ' 'l zellem1. a'lpol'a at . . . egva'l to, T \"b enas tavana készittetne lábbelit olyan emberrel, a kinek vándorolván, mondottí: sejtelme sincs a czipészmesterségröl? Vagy - C elekedj ugy, a mint óhajt od, hogy ki bízná valamely gép kezelését olyan emberre, veled cselekedjenek l a ki méa sohasem látott gépet? ~s mégis legnagyobb kincsünket, jelen~et é~ jövőn ket: gyermekeinket oly anyakra b1zzuk, a kik a gyermeket és annak lén~ét legföljebb bájos játéktárgy gyanánt ismen~ .. A madernek legmodernebbJei, annak ..a megismerésében, hogy a gyermekeknek a szulök által való ~evel~se __inkáb~ bát_rányo..s a gyermekekre, mmt elonyos, az a~am1. r:evelést ajánlják. Ezzel az általános mvellalast, az

_ Legutoljára Canadában vad lovakat egy kétes értékü élczet, mint egy clown, a ki fogdosott és ugy látszik, meg is gazdagodott egy veszedelmes ugrással kezdi mutatványait rajtuk. Az ujjai tele vannak brilliánsokkaL a poro~do~ . Seniti sem nevetett rajta; csak Ezután elfojtott nevetéssel suttogni kezda képVISelo maga, oly erősen és meggondolattek s Olchváryné nem hallott többet. Pedig lanul, hogy monoklija lee-ett szemérőL , Azután a le!rujabb házasságtörésről be- nagyo n Sokat adott volna érette ' ba nécrye s~el~ek, nem elitélöleg, szeretetreméltó szkep- sz:m közt maradhatott volna a hir hozójával. hcziZmussal. Szinte jóakaratu szánakozással De erre gondolnia sem lehetett. Különben is analizálták a történet genézisét, s igyekeztek ezt az urat azoritotta a mellénye és köszönés megmagyarázni végső indokait. Egy má ik nélkül megszökött nemsokára. Olchváryné nem tehetett tehát mást, mint hogy megvárja, c~oportban a magnetizmus jött szóba, s ez a hogy a férje, a ki politikai vacsorán volt tema lekötötte Olchvárynénak gész figyelmé.~. valahol, eljöjjön érette. De egész este zó.. -::-.. A, g~m~olat jelenségei s ezelme~ kutalan maradt, mert egyre azon törte a fejét, l~nbozo faziSBJ. egé ·z pontosan. egész bt~tos.: ·aggal megkapták már az öket megille,to vajjon lehetsége -e, hogy két Fábián Pista helyet az agyvelö egyes részeiben ::- sz?lt legyen a világon és hogy mind a kettő nyolcz egy csak nem régen Pári ·ból hazakerül~, zep, év előtt hagyja el Magyarortizágot! Nem birt zoke fe tő. - A hipnotikus zuggesztw_ ku- megnyugodni. Hiszen valamikor Fábián Pista lönö... ségei pedig ma már nem képeznek titkot volt első szerelme. Tizennyolcz éve korában találkozott vele először s az ö gyengéd, leányo senki előtt. De egy ujonan jött vendég félbeszaki· szépsége mély hatást tett Fábiánra. De nőül enni még sem akarta a szép polgárleányt. totta; Megazöktette hát az apai háztól. S az akkor - Te, képzeld, Fábián Pista haz_ajött 1 nagyon szük látkörű leány boldog volt uj ottOlchvárynénak megdobbant a sz1ve. - Osak nem halt meg 1 - kérdezte az honának édes békéjében, zavartalan csend· jében. egyik vendég, a ki nagyot hallott. , , . , ., - Dehogy ! Annyira nem.! ..h?.gY talan . Csakhogy az olyan ferfi, mmt Fab1an még ma e5 te látni fogjulc Külonm; ember: Való ágo &oiseau bleuq. Tegnap este a ~c~eto "!?l ta, ~ ki megs~okt~ a .. vá7<: i élet örökös J gnyugodtabban sétált be a ~entry:kaszu~o.l_:la, 1Zgalma1t, a raffinalt 1zlésu vilagfi csakhamar a melynek tagsági d!ját, _mu:1t utolag k1sult, ráunt ezekre a szürke, eseménytelen napokra. Afrikából Amerikábel mwd1g ponto an be- 1 Kedyesének gy~ngéd.' egyforma zereln; , ideküldte, ' egy pohár this~yt rendelt .. Éppen ge. e tette, maJd meregbe hozta s valo aggal olyan, mint nyo~cz ev el_ott volt. Alig ,ore- gyülölni kezdte a fiatal nőt. Sokszor durva g dett valamit · nem 1. okkal barnabb. szóval illette, sőt meg is ütötte egy'zer. Ez Azt mondtn., hogy sok t vadá~zott s l ogy c n.knem megtörte a fiatal nö szivét, de azért ki nem állhatja a ört. Azt 'n még azt i hozzá- még mindig , zer te őt ' kegy lemkérö t kin· tettel n' zet t reá, ba f ny get te. E közben ' hogy nem okáig marad P ten. - D hol volt nyolcz ·v óta . H' zen napról napra ová.nyabb lett c aknem elv ztettc clöbbi zép~égét. A Fábián gyülöennyi ideje, hogy eltünt !

letét csak fokozta ez a néma önmegadás s egy szép napon, bucsu zó nélkül a faképnél hagyta, Eleinte majd belepusztult a fiatal nő az utána való ...~á~kódás~~· de ~tán lass~ lassan bele~o~o9-ot~ sorsa:ba. S mmthogy kozben valann orokseghez JUtott egy nagynénJ·e • • ·· 8 reven, z ül·01· - -~e~t ~gyet.1en, gyermekük v?lt - v~~n;~~y k~oldi taru;ttezetre fogv_a ~telen e~~~e et, VlSszafogad~k, most. a fová.rosba__ ko!toztek, a hol semwt em seJtenek

szegy~nükrol.

~yugodt, csa~em kellemes élet kezdődött ezutan. CB:'lk attol az egytöl remegett, hogy kedvese ?arn;e~y pe;c.zben visszatérhet hozzá s hallgatasa a:aul reg1 helyét fogja követelni, ?J-ellette. Azután hat év telt el és Fábián nem Jelentkezett. , Ekkor egy bálon sorsa összehozta Olchva~al, a ki - bár egy évvel fia:~al~?b v~lt nala - az őrülésig beleszeretett. K~t;:yorgéserre, hogy nejé'é legyen, azonban ~ a~g nemmel. vála zolt, de végre zerelmének _talma legyozte ellentállá i képességét, s mmtho~y volt kedve ét halottnak tartotta, ~dat;J;~Jtotta a kezét Olchvárynak. De előbbeni eleterel neu: szólt &emmit fiatal férjének. , . Ez a hazasság, minthogy a leány családf~Ja nem nyult magasra, nagy megbotránkozast keltett az Olchváry-csalá.dban Titokban mindenki _gyülölte a fiatal a szo~yt, a kit kalandomonek tart<>ttak de vele szemben nem mutatták ezt, c k a háta. mögött be zéltek botránlo. do!gokat elöéletéról. De ezek a. dol· gok romdig vol jártak való á.gtól s minden alapot nélkülöztek. Olch árvné annyira szerette ifju férjét, hogy a nok zt már z.inte nevetsége~nek találták. D~ a f'rfi k z mondt.ák rá : - Kár ez a szép a zooy ennek a gyereknek. H nem ibo dog:águk nem olt zavartalan.

AZ tTJSÁG

hogy szivesen írnának, ha volna olyan gép, a me· lyen eszkimóbetük vannakl! A czég azonnal csinálTESTVÉREK c1Jt - a Domin ul legnagyobb dJ "atárnháza. tatott olyan gépeket s azokkal jó üzletet, mert Min t:l.l;a.t bármentve küld legujabb 1620 NŐI DJVA'l' RELMÉKB 0 L É S "l'ÁSZ ONÁRiJKBÓL azóta sokat adtak el az eszkimóknak. - Berlin· ben jelenleg a legujabb ujdonságok közé tartoznak mindenhol kapható! Divatos butorok, teljes a. !)házassági kurzusok«. Egy 'városi továbbképző 1623 lak1ís berendezések, jutáiskolán hetenként két estén egészségi és fözötan· ~utoriráháza Győr, nyos és megblzhat6 ki . folyamok tartatnak oly feh1ött leányok számára, .. szolgálás. :: Deák Fcrencz ut.cza o.>. sz. a kik asszonyi pályára készülnek. A tél folyamán ezen tárgyakhoz harmadiknak jönnek házasságRovatvezető Garami· Béla. dr. jogi tanfolyamok. Ime, beáll most a.z, a.. mit az · egyik Gyurkovics leány nem a.brt hinni, hogy t. A nyak. (I. Folytatás.)~ a. mult -ezikkem(Külföldi nőmoz:ga.lom .) i. háziassággal is lehessen hódít~~· Mé~ csak ben megemlitettem, hogy a. nyak szépségének Németország technikai iskolám ez idő szerint . próféta. minden köl tő . igen nagy hibája a kett-ős áll, vagyis a toka.. · •.-·. 250 nőhallgató létezik, még pedig Stuttgartban 61, Keletkezésének oka majdnem kizá.rélag a ~:~ :~•• · ' •• · 1 ·,,.. , (Egy hires japán szinészno jómód, a mennyiben·.. a. kényelmes életet kisérö el· Drezdában 49, Braunschweigban 35, Darmstadtéletéből.) hizásn~k egyik kétségbevonhatatlan tünete. ban 33, Hanoverben 29, Münchenben 20, KarlsHanakó asszony, a. japán szinpad egyik kiváló. A toka. ellen minden jó izlésii hölgynek teljes ruhében U és Berlin.Charlottenbmgban ll. :Bs sága, nemrég egy angol intervjuolóna.~ éle~ér?l .a erejével kiizdenie-kell, miután ez oly szembeszökő, azért mégis mozog a föld ! Nem hiszszük, hogy a következő részleteket mondotta el. Ma.r szüle1 IS rikító és bántó reformácziója. a nyak:na.k, mely 250 technikai hallgatónő közill m.indegyik remek .szinészek voltak s Hanakó a.BSzony a mióta. csak azt határozottan, teljességgel eléktelE~niti. A kezelés kétféle : általános és helyi kezelés. vissza tnd emlékezni, ~~g szerepel~ a.. szi~pado-?, \a u ti hidakkal, építményekkel fogja gazdagitani mert Japánban azt tartJak, hogy mmel elobb lat Az általános kezelésnél a fölösleges zsira, világ technikai alkotá-sait, habár egyeseknél az életbimtás után a gyermek, annál kitünőbb lesz párnázai'1lak eltüntetésére kell töreked.nünk, még sincsen kizárva, de hiszszük, hagy~ nagy mérnöki pályáján . .{íagyon picziny koráb~ ~erült t.anit~ pedig étrendi és mechanikai sováaly:itó kur.a. utján. es építészi irodák megbizható, kötelességteljesítő mesteréhez, a ki tánczolni, szavalni, enekelni taniItt csak rövidesen utalok arra, hogy az ilyen segédekkel fognak gyarapodni és fel-fog szabadulni totta. Japánban a mester korlátlan ha.t alommal soványitó kura távolról sem áll kizárólag holmi ilyen módon sok férfierő , egyéb, izomerőt követelő bir tanítványa fölött, maguknak a szülőknek böjtölésből és czitrom meg ugorkalé fogyasztásból, rounkára.- A ~kopogó kisa~zonyok« intézménye sincsen beleszólásuk a nevelésbe, attól a percztől mert ezen eset€kben inkább sor.vasztó, mint sová· kezdve, hogy a mest-er a. tanitványt átvette. nyitó km·áról beszélhetnénk, A kozmetikai so-vátért foglaJt már az egész czivilizált világ kereske. Közbejött a0z orosz-japán háboru, m:i:nden japán nyitó kurának sohasem szabad az egészség rová. d elmi és irodai életében, elfogadták őket, egy- iparkodott valamit a hazájáért tenni s a ki nem sára esnie - mert ha már e kellemetlen dilemma nehány évig első megjelenésük után jó egynehány tudott fegyvert forgatni hazája védelmében, vagy elé keriilünk, akkor legyünk mégis csak inkább regény hő~nőiV"é lettek, aztán nem énekelték meg beállt egy mü.helybe s ott ingyen varrta a katonák kövérek - mint betegek. számára a fchérnemüt, szabta a. sebkötést vagy elSzávai, ne vigyük a dolgot tulzásba, étrendi őket többé, hanem hagyták öket toV"ább küzdeni ment a harcztérre betegápolónőnek. Hanakó a~z kurának teljesen elegendő azon enyhébb hatásu keserves mindennapi kenyerükért. l\fiután az uó- szony is elment ápolónőnek s a kórháza angyala soványitó kurák egyike, malyekről e hasábokon gép a czivilizált világot meghóditotta., az élelmes lett, fáradhatatlanul ápolta. a szegény sebesülte. már több ízben részletesebben megemlékeztem. gépügynökök a kevésbé czivilizált V"ilágrészek és ket, irta helyettük a levelet az őshazába., viditotta Hogy az étrendi kura ut.ján elért soványadás országok iránt kezdtek érdeklődni, transzponálván a fel öket énekével, szavalásávaL S a háboru befejez. ' állandó maradjon, annak hatását tervszerü sport. lübecki városháza felirását, hogy : >>Elni nem szük· tével hazament megint szinésznönek. Azóta járt ü,.;éssel, tornázással állandósitanunk kell. A gyalo· Európában is és különösen két dologtól van el- golás helyett, melynek az .a hátránya, hogy csakis s€ges de hajóz.ni igen<<; ekként, hogy : >>Elni nem ragadtat\a: gyönyörü .kertjeinktöl és olcsó toilet- · a lábizmokat fejleszti, jobban · ~ánlanám az uszást szükséges, de írógépet eladni igen«. Igy jutharott teinktöl. Az utóbbiból vitt magának jócskán, az vagy a vivást. a.z az irógép, a melrről rögtön szó lesz jelenlegi előbbieket pedig hazájában szándékozik megMindezenfelül azonb~m+helyi kezelésről is kell tartózkodási helyére. A !)Gépiró világ<< czimü · honosítani. gondbskodnunk. N~t.20-20perczes massage teljesen elég a nem sziveaen látott zsirpárna. eJ. azakls.p azt jélenti, hogy Uj-Zélandban egy maori· oszlatására, eltüntetésére ; és a mellett c kezelési Páratlan és csodás hatásu arczszepilö és :inomitó a törzsbeli kisasszony, névszerint Rehu Star egy ' módna.k meg van az az előnye is, hegy egyuttaJ Remington-gépt>n kopogtat. Az eszkimó-törzsek fé~!:'e~ a bőr rugalmasságát fokozza., miá:Ital azt is cl· már öt év óta irna.k Remington-gépen, amióta egy , Zsirtalan, ártalma.tlan, rög-tön ss6ptt. Úa.lll:oron~~o érjük, hogy az eltünt toka lre~n a meglazult Xaphat6 az egész: vU'-"on. 2527 élelmes ügynök arrafelé vetödvén, felfedezte, bőr ránczet ne. vessen .

EllŐ

GYŐRÖT~

"Finmei

fénykemény.itö"

-l

fS pi tzer Arnold

l l

Kozmafika.

Ifik vilája.

MARGI ·CR

.Az asszonyt mindi~ ré~~épek, g7ötörték : félt

bizonyosan ra1smerne. És egyet halálos bizo- hatta öket. Csakugyan · ö volt : Fábián. ~5 Fábián Pista vrszaJoveteletol s az ezzel n:r,~~ág~ .érzett : a férje előtt ~em _fog .m.int most már ,késő menekülni és vége van min• ~ancsala tos esetleges botránytóL Szenvedélye.~, bunos allm, mert el "?;m tudn?' VIse!ffi, .. ha 'd ennek. V~ge van a csodás, ragyogó álomnak, m~kacs, lelkiismeretlen embernek ta;mlt_?- , ot ke~ves, szomoru hangJan megke;dezne t ole : ::. a boldoasagnak, szerelemnek, napsiitésnek. megismerni és rettegett, hogy h~l19ata~a araul ~1e:t tet.te~ ezt velem? Mért nem \oltál A férfi meglepetten tekintett rá. Hosszan, ré zt kiYán mao-ának szerelmebo.l. .És elTe oszmte? Hiszen eléggé szerettelek arra, hogy fürkészőleg nézett az arczába, aztán elmoso· képtelen lett vo~a . Valóságos fizikai t:ndo;·t n;egb?c ás am m:Wtadat, de ezt az ujrubb csa- lyodott. :fis ez a mosoly, ez a félig elraaad· 0 érzett arra a gondolatra, hogy .valaki ?las lardsag.ot ne:n biro~ el;ri.s.elnL . . tatott, félig szánakozó s némileg gunyos mo· éri.nthetué, lllint ez a ~.zép fiata.\ ferfi, a kmek Szu~~e. latta. m~r ferJenek kek zemmt a oly egysze;,-re visszaadta az asszonynak min· odaadta magát testestol-lelkesta • harag tuzeben egm : az ö fele ége kitartott den enercriáját, s mig multjána.k szégyene méo Y égre mégis meg_n;:u~odott.: . , lll?'itre ~· z~. volt Fábiá~ Pi tának, ennek az ~ egy-szer zatért hozzá s égő pírral boritott~ :i\fost már. ann:r1 Ido multa~, .~~artnak · aljas~elku keJ~llC!;nek, ~ ó od&adta neki a ne· -· el arczát, uj szerelmének varázsa megtisztit-artotta hog ' i szatérjen. Azonki~ül 0 n;aga ~ · vet. e,s a kezeibe tette a boldog ágát ! Hát totta őt mh1den szenytöl, s má.rtirrá avatta j.-; alaposan megválto~,ott. A, ha~vany, ~ez~a a .vilag, e~ a sokfej ü hydra, mel;ynek ezerajka önlelkiismerete előtt. Kiegyenesedett. Nem, asszon ból nao-v, eros, egesz eges ..,ze~seg ~md mmd gun •mosolyra torzul~ Hiszen nem adja oly könnyen a boldogságát! Küzlett, ; ha vél~Üeni.il lá~ná is. valaho~ • ~izo: ull;Iwpclt zépsége \Olt a ~zalónoknak ter· deni fog érette utolsó vércseppjéig, ha kell ! n •ára nem fog rái m~rm. Igazi z:agy-;llag1 no llleszetes hát. hogy mindenki ro szak.arója. Dc előbb tudni akarta, hányadán van ezzel lett : ud\aroltak ne~, .. zaladta~ utana, bo- · Hogy lerá,ntják arról a piedfl_ztáh:ól, a melyre az emberrel. l\Iit várhat., mit remélhet tőle? Iondultak 'rette. Egyike l.ett a tarsadalonlban a fél'fiak imádata a nők irigy.:ége helyezte! Egy lépést tett előre. azoknak : >)qui font la pl~w et l.e bea~, ~em ps<<. S :.:.kkor örökre el\eszti férjét, a ki ugy, de - Jó estét, Fábián! - mondta meréA zép a szonyok Impe~-t~encziaJa s. ~ ugy szeret ... --em, e~ nem tudná oha el- szen. - Nem ismer meg? férfiak hódolata éppe~ nem erm~~tte. Elne;zo viselni. Akkor ~szor inkább halált 'agy. . . Fábián Pista egy pillanatig hallgatott. mo olylyal foga~t~ U:~,d a ~ettot. S ~ tar- Megborzongott. Lázad' \Olt a szivében, de És az a zony egy örökkévalóság lllinden kinadalomban a hnmc:>l a~ot .~PP oly el~al?-~.t- ' tökélete~eu elsajá.titotta táraságban élő ját b.télte e futó percz alatt. lanul ki-éri a közöuy; mmt .';J a napot. M1do?- a zony morgueját és 1 ·!lány banáJi ~zór -_-agyon udvariatlannak fog gondolni, nem tudtak ráaka~. multJara ~gy~z~rre be- váltV"a a házia.sszonynye:li, észr .~étlen ül ki-~ a -;;zonvom, - felelte aztán halkan - de be kót hagytak ne~ ~ . oba em lepte at azt a juto t az elö-zobába. A érje nan-von ké -ett kell v·ellanom, hogy ha ismertem is talán .hatc1.rt _ . miota ferJhez m~nt -.a m~lyet é nem Hhu't, nem mert toT"ább rnaradnj, \a '.amikor a multban, ez oly régen lehetett, a >il:íg elnéző itélete \Oll mmda~dig. m1g a. mer míndcn percz ve.::zedelmct hozhat. t' hocry már elfelejtettem. kon nczi 'k llen nem. v, alah.J. ..• ~e~t sze.~ inas ráadta a kék rókaprémes kabá~o~. .. ~önnyedén~ me~h~j~~t előtt.e, ~ztán ~ \Örette ez a nagy. b.oho fiut. a k 1 ~ hg vad De e perczben c·enrrcttck és sietett aJtvt 1 l:O' barsonyruhaba oltozott, gyemantoktol ra0 • rt tt · t d n -itni. 1 gyogó kö\ér asszonyhoz fordult, s angolul "t' olt még. mikor megisme e ezere e C.: u ta. ; Ba.rnaar zu, öle~ t~rmetii férfi lepett az l moudta : .... azért, h gw• bec.iilésé~ meg~·t~as a. mindenre, l",zob.-ba. Un--ranekkor érkezett g· alac-ony, - JoJJ, ~Iary, hadd mutassalak b~ a t alánmé<a!!·llm::o:·grai kepesvolna. eo:> ""·· , . hl'l,' d ,. k 1 -· f ll gt] · b~~ -:.'l' · k"vér a.:szom."Saa i:::. Olchvar~,le a a.LSapa t 1aZ1a zonyna -. :t: mo.· a . e e 1 e en ea 0 Hl m SUJ- • ~t é .i:iiat • m;ffj:t. az arczához emel e. É' OlchV"áryué, a kinek a szive oly hant otta : Fáb1. n Pl t • ~~zar~\! tt lk' t A férfi Jet€tte kabátját é- előzékenyen ao an dobogott, hogy majd meo-fojtotta halEz t h' m zo ang en ln ge lóle a 1e . · · eg1·, ett a. ele eayütt érkezett hölgynek, a ki· lottu. a nyitott ajtón át, a miko~ in-y zÓlt. Futni. m ne ·ülni z re+ett vo a e e a rmn" • 'l . ~ · , · o • ll tn ké:~. n mi~ tekinte .ozik az cl néhán.• angol szot va tot . ·~· - A .'5zonyom, a felesegem l . . ",_,. Qlc.h;{u:.rné mo.st telies vfr~Jtiíá~an lát· öv.é l. m~r a izelllfÍl.'Öl,. a..:.orwnnl ~

-ris

AZ lJ'JSA.G A vibrácziós massage-t leghelyesebb szakorvossal végeztetni. A ki azonban vidéken lakik, vagy más okból könnyii szcrrel orvoshoz nem fordulhat, az maga, is kezelheti magát, ha meg. felelő, megbizható vilJrácziós massage-gépe van. l\iiude:~ckböl kiviláglik, hogy a toká-val még valahogyan mcgbirkózhatunk, sokkal nehezebb azonban miu- a, golyva clleni küzdelem.

JO tojó, hanem kell, hogy a tyuk egyszersmind

{Folytatj uk.)

•

azt

tanácsadó.

A malaczpörkölt természetesen legjobb, ha malaczból készithetji.U>:, de fiatal gyenge, bőrös sertésbusból is igen jó. A malaczhust fölszeletelés clött kell jól megmosni s ha felszeleteltük, szürötáJra rakjuk, hogy minden nedvesség vagyis viz lecsepegjen róla. Ra vizesen tem1énk a zsirba, ugy nem lenne jó, mert sohasem pirulna meg, hisz tudjuk, mennyi nedvességet ereszt ki magából a gyenge ma.Iacz husa. Ha. a malaczet fölszeleteltük, egy lábaaba bő zsi.J.·ban vöröshagymát pi.J.·itunk, de csak hal vány sárgára. Ekkor valódi szegedi édes és Kotányi-féle kevés erős paprikát hintve a hagymára, összekeverjük s a hust hirtelen hozzáadjuk, nehogy a paprika megkeseredjék. Most a hust egyenletes tüznél s gyakori felkavarás mellett mindaddig pároljuk, mig levét elfőtte s pirulni kezd. Ekkor sózzuk meg csak a hust. Ha a malacz nagyon gyenge volt, ekkorra már csaknem puha nem lett, koronként l-l kanálka meleg vizet öntsünk alá s tovább pároljuk. Vizet mindég akkor kell rá önteni, mikor a zsirja serezegill kezd, hogy a pörkölt pirulva párolódjék, ezáltal nyeri azt a szép sárgás-barna szint és azt a kitünő izt, mit kevésbé gondos készités mellett el nem érhet ünk.

MINDEN URIASSZONY

a "HÉT" szakácskönyvét

haaználje, IJierl az kipróbált, pályázatot nyert reczlpéket tartalmaz. Ara niezköt&eben 5 korona. Kapható mlnden könyvkere10kedéeben. 2901

Gyöngyháztárgyak tisztitása. A gyöngyházat nem szabad szappannal tisztítani, mcrt elveszti a fényét, hanem fehér agyagból és vizből pépet kell késziteni és ezt rákenni. Ha meg~záradt, puha rongygyal le kell dörzsölni. Zöld vajas mártás. Másfél deka zöld petrezselyemlevelet letépünk a szárából, megmossuk, két perezre forró vizbe dobjuk, hinyomjuk belöle a vizet és apróra összemetéljük. Két apróra vagdalt salotthagymát 2 kanál eczettel megfözve, belekeverünk 3 deka vajat és 5 tojá sárgáját. Később a tüz fölött még 3 deka vajat habarunk hozzá ha sürüsödni kezd, az edényt félrehuzzuk és a petrezselymet, sót és borsot beleadjuk. Igen jó halbevonáshoz. Boreczet. Jó borból jó eczet válik, rom. 1 tt borból rossz eczet. Minden bor magában ?.~eli az eczetesedés csiráit. Az eczetgombák sza. '~rodásához levegő és melegség szüksé.ges. Ha ~ehát p b t _ különösen ha az eczetesedeshez haJlama ~~~ _ szélesszáj u üvegbe teszszük s legföljebb m,ak 0 ny' vászonnal kötjük be és meleg helyen tartve · d'est el oseg1 " "t . ·uk akkor eczette• va'lik . Az eczet erJe t~ük ha 1-2% czukrot teszünk bele. Holmi c~z!tágy, fött lencse stb. teljesen fölösleges.

Gazd sá&i fanácsad6. Téll tojók .. Télen nagyon jó ára van a tojás. nak s ez6rt ~mde~ baromfitenyésztő arra törekszik, hogy telen lS sok tojást tudjon termelni. Sokan panaszkodnak azonban, hogy a legjobban tojó t.yukjaik is alig tojnak egy:kót tejáRt a tél {olyamáll. Nem ir; elégséges a téli tojástermeléshez

F. Sándor. Kivánsáaa szerint levélben válaszoituokJ Egy falusi banza ledny. A felelósséget nem v~Ual· hatjuk éi·te, miután azt soha em ajánlottuk. Tessek ..ll következöképpen kezelni : )fossa. meg napjában töb?s.z~r állott ,·izzel és este a lefek\·és elótt meleg viz és ÍE'honto• Lár5ony.;zapp:mnal. A szappanhabot hagyja, raj~a . 10 perczig. azután mo sa le sok langyos vizzel, utana obltl~e le állott 'izzel és leszáritás után dörzsöl je be éjjelre f~ho· ritö-bársonykrémmel. Reggel ugyancsak la~gyosVJZC~ sza,ppanos lemosás következik, utána állott viZzel valo leöblités. Kagyon helycson tenné ozenkh-ül, ha másod· wponként arczgözölést vértezne Vénusz-géppel, vagy, a. következöképpen: Egy ~agyo bb vasedény fenekere helyezzen egy izzó va ·darabot (vasalóvasat), töltse t~le az e~~n>:t lobogva forró vizzel és hajtsa reá az ar~zat A feJet es az edényt takartassa le egy vastag kendoyel. A, gőzölés 20 perczig tarteon, a mely idó alatt a forróVJzet ket-háromszor kell ::elfrissiteni. A mittesszcreket máso~· naponként kell kipréselni, a megéroLt pattanásokat pe~g a bórnek elözete letisztítása után kiizzitással megtJs~· titot_t, ?-e ~1: hideg vékony tü hegyével kell felszu!ni• A k1presole ·. Illetve felszurás után szappanos-melegVIzeS lemosá ·, ledörzsölés következik. l!'. Lola. Levélben válaszoltunk. • ~.J.gqódó anya. -agyon jól megvédi, ha. ilyen b?tc~· tol hazaJövet azonnal megmossa a kezét meleg VIZ cs kolozsvári mütö-szappannal. . I. I. Egy előfizető. Nemesoroszi. Véglegesen csakis elektrolitikus cpiláczi6Yal lehet. Ezt otthon nem lehet elvégezni. Ha hosszabb időre ható szert kiván, ajánlhatunk, de hnngsulyozzuk, hogy ez nem végleges, mert Yegyiszerrel azt elérni nem lehet. K. Emilné. Elkerülte a fi."yclm6t. l\fi minden levélre Y~lasz~lunk .. Utána néztünk <fs megta.láltuk. M6ltóz~· sek clovennt ma két heti számunkat, abban megtalalJa. az ~Asszonynak « mellékleti.ink üzenetei között. Egy elófi:eló leánya. Inám. 1. Tessók elolvasni az •>L I. Egy elófizctó. Nemeoroszi<<-nak küldött üzene· tünket. Időlegesen te sék a Garami-féle szórvesztót hasz• nálni. 2. Kozelje ugy, a hogyan azt az •>Egy falusi barna. .. . lcány,<-nak küldött üzenetünkben ajánlottuk. •>Az Ujsúg<< elófizctójé:nck leánya, W. Bl.anka . Közo)Je pontos ezimét jeligéjére hivatkozva Kozmetika-rovatunk vezetójével (VI., Felsó-erdősor l.), majd ö levélben fog részlete en válaszolni. K. Ilonka. l. Tessék ugy kezelni, a hogyan a~~ a. •>~e temero«-nek küldött üzenetünk 2. pontjában aJan· lottuk. 2. Tessék a fejbőrét és haját hetenként ké~zc~ este a lefekvés előtt alaposan megmosni és behabosttant meleg viz és kolozsvári kéne fehérkátrá!l.y-szappann~l. A szappanhabot hagyja rajta először 10 perczig, azute:!l minden következő mosásnál 5 perezezel tovább és végul állandóan 30 p erczig. Ezen idő elteltével a szappant massa. le teljesen sok langyos vizzel, ha széke, akkor kamilla· teás sok langyos vizzel, utána öblitse le állott vizzel és leszáritás után tessék kibontott hajjal lefeküdni. Másod. naponként reggel dörzsöljc be a fejbőrét kevés Garami. féle hajszeszszeL 3. Hetenként egyszer kenje be egy kevés Chese brough-vaseline-neL Carmela. Olvassa el ~Ar. Ujság elöfizetójé«-nek leánya, W. Blanká-nak küldött üzenetünket. Ibolyka. l. Nagyon helyesen. Csak végezze u~, a hogyan azt kezelőorvosa ajánlotta. 2. Tessék a Garaml• féle »perzsa hajfestó <-t használni. :~. Hetenként legalább egyszer szappanos meleg fürdőt . 4. 26-28o C. 5._~ölösl~ges. Egy döfizeM leánya. Olvassa el az •>A~. UJsa~. olo.fizo• tójének leánya, W. Blanká<<-nak ki.ildött uzenetunket. Egy régi. elófi:eló. Tessék elolvasni a •>Violantá<<-na,k küldött üzenetünket. Többi kérdésére más helyen va· laszolunk , Falus• asszony. Czimére levélben l..'Ül.djü.k vala· szunkat. Fialal asszony. 14. 3. Kezeljo ugy, a hogyan azt az ~Egy falusi barna leányr<-nak küldötl:. ii.zenetünkb_en ajánlottuk. Per ze, gőzölni nem kell. 4. Tessék vibrácZlÓS masszó.zst és hideg lemosásokat használni. Papné. Tes:>ék ugy kezelni, a hogyan azt a. &K. llonká«-nak küldött üzenetünk 2. pontjában ajánlottuk. Elófi::el<i leánya, Arany. Levélben válaszol~ 3298-1670. ez. elófizeló. Tessék ugy _!,te~~lni.~ ~ hogyan azt az »Egy falusi barna leány«-nak kuldott uze netünkben ajánlottuk. S. N. Debrecun. Használhatja nyugodtan. Egy• szerre főzhet többet i.s. l B -a. Levél megy. , Szöke leány. Szalmiákszeszszel, benz~el, eterrel vagy vegytisztitóba adni. Ez utóbbi a lcgbtzt~sab?· , S . L.-né. Faggyuból és zsiradékból _maro .s~odn:val (Roda eaustica) főzik a szappant, még pe_d1~ 3. kilo zstra· dékhoz l kiló szóda é Sliter viz kell. OlaJboi fott sza~pan (Kéziratokat nem adunk vieaza.) reezeptjét nem Íf'merjük. , . , • , ... . ll . Györgyné, x agykani::sa. Felkilo megf~~t és, att.~ r t gesztenyéhez negyedkiló czukorpor és 12 toJaS sar~aJa 1 , di. l. Sajnáljuk, de igy tanácsot nem adhatunk. Vizsgáltaasa meg magát háziorvosával és kövesse ~a me&sült, a tojáshabot· jól m~gcz_ukrozva rábontaru es néhany perczig a ütőben szimtanJ. .. a tanácsait pontosan. Az azonban bizonyos, hogy ez a . D.-né, Halmaj. Csak a jövó számban felclh?t~~k baj feltétlenül gyógyítható, ha következetesen és kitartóan kezelik, illQtve, ha orvosa utasításait pontosan egynémely kérdé~ére. A loveles vajas tésztának lerras1 t betartja. Annak idején megnösülhet. 2. .~:-agyon helyesen már többször közöl ük. ismétlé ekbe nem bocsátkozhat~~ \ . G. A.-né, Kagybitl$e. A jó szilYáL legc~?ls~~ru~ö~ van ugy, a hogyan azt clóirták. lZlle_k m~gfózni, mely évekig eláll; a hib~s ~mo.ft el B . Lenke. Kivánsága szerint levélben válaszoltunk. szilvóriumot fózni Frissen csak par hét_1g a • Aggódó anya. Berend 1\liklós dr. lakása: IV. ker. pedig ha _korp~ közt, jól beszurkolt üvegben elteszik, agy Eskü-t.ér 8. Xe te-~nere. l. Beretváltassa másodnaponként. Azon- pedig zaraz gabona közé dugják. kivül tessék este a lefekvés előtt jól m('gmo"ni és beBársony., csipke· és selyem habositani meleg viz és kolozsvári feh'rkátrán;:-czappa!lnal. A szappanhabot hagyja rajta néhány percz1g; ~zutan mossa le langyos vizzel, utána állott vizzel é:! szant;;a le. Leszáritá-s után dörzsölje be egy kevé · Chc::;ehroughvaseline-nel. 2. Irasson fel az orvosával e~-y gramm?s remek W.lasztékba.n. szublimát-pnsztillákat. Ep d~ra~ot old~on fel porc~llan vagy zománczozott lavorrba ontött 2 liter állott ~?t;n Costümök, aljak, pongyolák és abban áztassa. rc.>ggel és este 10-10 perczig., Lesza~tas mérték szerint. után hintse be a gyógytárakban már ezen czelra. k , zen kapható szaliczilsnvas hintóporraL Reggel tessé~ az áztatás után kolozsvári chr6mszappannal megmoSill. 3. Nem Bpest, Andrássy-ut 48/u. jó, ne használja. Divatlap ingyen. Viol11nta. Kozmetika-rovatunk vezetójénél, VI.,;. Fclsó-t'rdösor l.

téli tojó is legyen. Nálunk igazi tyukfajok nem igen alakultak ki, az egy kopasznyaku erdélyit kivéve s igy igazi téli tojót a hazai tyuko~ között <;sak 0lvétvc találhatunk Maga a böven tojó erdélyi kopasznyaku tyuk sem használható téli iojóul, mivcl tojásának héja annyira ritkás és olyan fehér szi.J.1ü, hogy a frissen tojt tojás is meszer;tojásnak látszik, ennélfogva nincs meg a kellő értéke. A téli tojók közül nagyon használható az amerikai Wyandottc-tyuk, csak hogy ennek tojásai tulsúgosan kicsinyek. A gazdasági tyukok közül igen jó téli tojó a Dorhing-tyuk, mely gyönyörü sárgásszinü, szép nagy tojásokat tojik. Nagyon használható a Totlegor, a Campiner, a Dominikaner és a Kamelslohcr, mely utóbbinak éppen legjellegzetesebb tulajdonsága a téli tojás. Szép nagy tyukok, nagyságra vetekszenek az olasz tyukokkal. Már négy-öt hónapos korukban elkezdenek tojní s egész télen át folytonosan tojnak. Ugy a Kamelsloher, mint a •rotleger német gaz. dasági tyukok és nálunk igen jól tenyésznek. Kifutókban, Id.sebb udvarokban is igen jól megélnek s az elvont szabadságot egyáltalában nem sinyli meg a tojáshozam. Jó kotlók és kitünő csibevezetők kora tavaszszal kotlanak s a mi fő, egész télen át tojnak s ezért jóformán megbecsi.ilheLetlenek. A must apadása az erjedésnél. Az ugynevezett forrás alatt a must térfogatában kevesbedik. Ez pnnan van, hogy a mustban lévö czukor az erjedés folytán anyagaira bomlik, szeszszé és szénsavvá alakul, melyből az utóbbi, tudniillik a szénsav, a hordó száján keresztül mint gáz eltávolodik. A must erjedésénél a czukorból körülbelül felcrészben képződik szesz é. felerészben szénsav. Azért mondom, hogy körülbelül, mert e kettőn kivül más alkatrész (gliczerin, borostyánkősav stb.) is van a borban, csakhogy ezekhez mérten igen csekély mértékben. A must térfogat-veszteségét meg lehet határozni tudományos és gyakorlati uton. Az él~tben a gyakorlat fontosabb, tehát e7.t mondom el : A kisérletnél egy erős, jó dongáju 100 literes hordó lett megtöltve musttal, amelyből a kiforrásjg 10 litér külön edénybe !ett téve. Az erjedés befejeztekor a hordó feltclté éhez 13 liter bor kellett ; tehát a párolgá.<>i és forrási veszteség 3% volt. Ez a számitás 20% körüli czukortartalommal biró mustra vonatkozik. Ezzel nem azt mondom, hogy az erjesztés alatti ve zteség 3%-nál nagyobb vagy kisebb nem lehet, mert oly esetekben, mikor kevés vagy sok a czukor, avagy mikor a hordó szivárog, vagy annyira meg van töltve, hogy forrásnál kifut, több-kevesebb is lehet. Egyszeriinek és lényegtelennek látszik e pár szó, pedig fontos, mert a vevök a must-vételnél gyakorta hangoztatják, hogy mennyi lesz még nekik a forrási (erjedés alatti) borvesztesf.gük és e réven a leendő hiány árát a must vételárából igyekeznek levonásba helyezni. Tudva, hogy mennyi az átlagos mustveszteség, könnyen kiszámithatjuk, hogy mennyit engedhetünk.

Fiu· és leány-gyermek rnbák Női felöltök és ra hák ~~!~ l SZALAl EDE ÉS TARSA, Budapest, IV., Váczi-utcza 4. l. em l

Vasárnap, október 18;

••

Uzenefak.

~--~~--~----~~

L ZO

FALUDI LÁSZLÓ

an á zló

·======

c.zéj

RUHAKELM E

===== OS Z TÁLYA

· udapsst, Kálvin-tér 2. sz. az urhölgyek szives fi gyel mébe ajánlja a zsolnai posztógyár által kizárólag részére gyártott

C EP MENTES

.m ely 30 divat-szinben álland.óan

raktáron tartatik.

Az 1848-iki év megint uj, fontos korszakot jelent a női kérdés t erén. Amerikában és Európában ezen mozgalom szószólói és elő harczosai az 1848-iki folTadaiomból m erit ettek uj erőt. 1848. julius 14-én Seneca Fallsban (Ne\I'YOrk) a 1>Woman's Rights Convention« létesült . A gyülekezetet Cady-Stanton Erzsébet és Mott Lukréczia hivták egybe. Amaz esküvőj ekor nem tette le az engedelmesség szokásos igéretét . Az esketési _szertartásból ki kellett azt hagyni, mivel a menyasszony nem • olt hajlandó annak engedelmeskedni, Jri•el az egyenlőség el•ének alapján kelt egybe. Ebben az értelemben müködöt t a Seneca F allsba egybehi,ot t gyülekezet is. Számos ékesszólásu nő szövetkezett az emlitett vezérekkel, kik a társadalom radikális és univerzális ~>át alakítását a nők felszabaditá a által« hirdették. A házasságban, a községben, az államban és az egyházban ugyanazokat a jogokat követelték mint a férfi, első sorban perug a politikai és egyházi választási jogot. Az lső folyóiratot a uök szavazási joga kérdésében Wright Da is Paulina ad ta ki Bo~touban . N öi szónokok kiképzésére Bqst<mban, N en-yorkban és Chitagóban a !>Líceum bru·eaut<< · alapitották ewyorktól SanJ!'ranciscojg nők szánokoltak nemüknek gazdaági, jogi és erkölcsi felszabJ.ditá a érdekében. StanLonnó tizenkét éven át lllint vándorszónok hirdet te az uj igét. A politikai eg enjogo ultságra vonatkozó Iro. veteléseknek természetes következménye az egy. forma müveltségre való törekvés volt. Ez kifejezését talált~ a fiuk és leányoknak az elemi iskolától fogva egé zen az egyetemig közö ~ nevelése követelé ében, hogy a nök is képe ek legyenek valameunyi nyilvános állá t betölteni. Uttörő ezen a téren Black"Well Erzsébet •olt, ki elsőnek nyerte az or•osi diplomát a Gene•aT

Ugy ezen minősé g, va lamint a téli kelme-ujdonságokból mintá k a czég legujabb divatlapjáva l együtt szives készséggel küldetnek.

fem· n·sfa moz)alom 1848- 61 a mai napij. :U·ta Bloch Henrik. , ,A

AZ 11JSA.G

Vasárnap, olrfOOer 25.

nők h arcza a férfiakkal .aló egyenlő-

s~gert talán oly régi, mint az emberi nem.

E~ termé zete is . i\Iind en emberi lény törek- Kollegen .r-ewyork). Brown Antoinettet mint ~~se od a ir~~y~, h~gy .hcl~Tze~én jant on é első hit zónoknöt l 53-ban egy ne"\Tj'o~ki köz égD g~ • ele zületett JogaJt ervenyre jutta sa. ben alkalmazták Azóta a nökuek lelké ' zi, •alam~pp u gy, mint év zázadoknak kellett el- mint köz égi hl•atalokban •aló müködé e ~ayre fe ·~~0 h ogy a népek egye o ztályai között t rjedt. A korlátlan politikai szavazási jogot azonJ?la nagy k ülönb·é(Tek m«:>g zdnjenek é ~~ a_z . a meggyőzodé, utat 1ört hogy az ban a nok a nagy agitácziók ellenére · c~ak négy 0 don;~ Jogo~ mi~denkin k t rmé z'ete tulaj - amerikai államban kapták meg. rnek á~!tOtJa_t, ~pp ugy c ak ho··zu küzd,..l Hogy a biblia tekintélyét z e~rrenlo:;ég ellen 1 nyerniök ~ t • erült a noknek. méltó állást meadön t. 'k, egy külön hibliát : •The Woman's történeti moz~al~~lo:.bafb :\linden nagyobb Biblct adt'k ki, melyben mind- zon bibliai helyea kiván · czélh~z A o~e e b hozta a nőket ket, mel · k a nö állására vonatkoznak, érYénya fr anczia forradal renf~ . ance. a reformáczió, teleneknek ruondták. ték a nők em an °l? . e~.~. e ~en elöbbre nt utóbbi által t . CZlpaczloJat . K ülön"" ·<'n az Az l '48-ban rue-aindult mozgalom ünne lé, erJe ztet ~ 'k · • b hatha t osan a nők joao kiz~ · tamo~'~'a tak sére l · an ''"a hingonban nemz tközi nőSimon g r óf a z uj zaba á a van_alm~ :· ~ aU:t - gyülé::;t tartottak, mely alkalommal az egé-z földmozgalmának is uj lök · ·t f Jl ztoJc a nok kerek,·t>gére kiterje~zt~tt egy :;ül I nternational jesztette ~e01·ge ~and e_ .ado~t. T nait r·oum·il of \Yorueu) létesült. Ez l " { 3-bau Chikugú1 tény, hogy abban az ·~·bg :~( \ ~· J ell mzó ban nüi vilúgkongre szu.:. tartott. George Sand ~>Indiana czimü re · :..),.lll ~-ben Ha.o.tló irányban ruozgolódtak az angol nők megjelent az elso fernini ta la gan.· t ki d ta, . _p, nouvelle« é. hoO'y mith f me 1 55-b n . .JamC' on Anna, L~i(T mi h Borbála 1 lamenthez kérr~nvt int. ~ anl a. z an l par- ·. Rayn Pat ke Be5 i n z nn_ol p..trlame-nttol zett · · n do' .. ' k• ru 'd0~1"t'n • t a n • crazd a. • g 1· · fiz e t o"k za•azat i joaáért. AzótHl.Jadon• _n Ol • • a húzn • !!l· tor\enye sadaltni állá ára \Ollatk zó k 'rd~ nukn. k t ar- . 1 fii"!!Ó"é~"'ének meCT<>zünteté"e czéljából kö•etelmaradt. n P nd en t c rul-3 ton\ bb is ment~k. Az amerik i moz-

'k. 1

galom ünnepelt elöha.rczosa, John St uart Mill, az 1869-ben megjelent 1>The subjection of Women ~ czimü munkájában azt követelte, hogy a nők; alárendeltsége szünjék meg a házasságban épp ugy, mint a társadalmi életben. Ennek · megfelelöen. Angliában is az ezen iránynak hódoló nők az a.n glikánus esketési szertartásból az engedelmesség igéretét ki akarj ák törülni. A cselekvő és szen. vedő választási jogért való harcz azóta, hogy l\fill 1867-beu a parlamentben annak érdekében. síkra szállt, megszakitás nélkül folyik. Tudj uk, hogy a nők még az utolsó hetekben is t üntetéseket rendeztek az angol fővá rosban az emlitet t jo2 kivivá~áért. Némi eredmény t el is értek. Man szigetén a háztulajdonosuők megkapták a szavazási jogot. Az angol gyarmatokban, még pedig Uj zéland. ban, Dél- és Nyugat-Auszt ráliában megadták a uők~ nek a cselekvő szavazási jogot . Angliában 1894:. ben a cselekvő választási jogot a községi hivatalokra, a szenvedőt pedig a k erületi tanácsokr& vivták k i. Egészen igy fejlődött a mozgalom 1848 óta a sk andináv országokban. Dániában \ Vorn1 P aulin a tairitónő a nők szavazási jogát m egadáztatásuk alapján követelk Ezt és Fibiger Matildát tisz. telik a dán nők jogaik elöharczosainak, kik egyelőre azt akarják kiYivni, a mit I zlandban a nők m:ír megkaptak, t . i. a községi vál asztásokbau és a. papok választásában való részt. Svédországban K ovalevszka Szonja, ki a. stokholmi egyetemen a matematika tanára \olt a nők jogaiért eredménycsen harczolt. Neki, vala.' mint elvtársainak: Bremer Fredrikának, Key Ellennek, Legerloff Zelmának kö zönik a s•éd nők a községi választási jogot, valamint azt, hogy a házas nő vagyonjoga törvényileg biztositva an. Finnországban a feminista mozgalom lelkes é ernyedetlen munká ai már 1892-ben keresztül. ntték , hogy a hajadonok, kik községi adót fizetnek, a köz égi c elek•ő és szenvedö választási jogot kapták, niire 1906-ban az általános szavazá i jog megadása kö•etkezett. Finnország tehát az első európai ország, melyben a nők az álta. lános politikai aktiv és pas ziv vála ztójoo-ot élvezik.

f-émet or zágban a női mozgalom még szaroabban \an ö ~zekapcsoh·a az 1 48-ild esemé· nyekkd, ruiut Amerikában. Ott Otto Lujza bontotta ki a zá ·zlót. Ez lelkes n lépett fel a nói ,-iláguak az államéletben való részvétele4 érdekében. Buzgón harczolt a c~alú.dban és az államban malkodó deszpotizmus ellen. A népek és egyének örökös gyám ·ágának eltörlését tekintették ö és elvtársai legfőbb feladatuknak Dc ezen forradalUli törehé~iikön . k!' .ül. a . nök sanyaru gazda~ági helyzetenek Ja n tasara 18 törekedtek. Az általa l 49-ben alapitott, de már 1 52-ben eltiltott Frauenzeitung für höhere wet"bli eh e Intere en• . .. czmm lr\pbnn a munkásnök ügyét k ]t f l ' k'" · • ~ aro a e es a ·ozepo ztaly női tagjainak mii eit . 't li tik . ' «:>ge a po • 31 e ' .ad zabadelvüség értelmében töre. , kedett emelni. l g'·anettöl .. z:tndc' kt •1

n· .

... .;

" " '

•o

ezer 1ve

AZ UJSA.G

38 Büchner Lujza a 1>Die Frauen und ihr Beruf<~ czimü munkájában szállt síkra. Már 1865-ben alakult Lipcsében Otto Lujza elnöklate alatt az >>Allgemeine Deutsche Frauenverein«, ·melynek czélja a ~női müveltség emelése és a női munkának . minden fejlödését bénitó akadály alól való felszabaditása<< volt. Ennek az egyesületnek az organuma 1866. óta a &Neue Bahnen<~ czimü folyóirat, melyben a leányok részére alaposabb mivelés~, az asszonyok részére a községi hivatalokban való részt és a nök polgárjogi állásának reformálását követelték. De tovább is mentek, a mennyiben· a nő abszölut · egyenlő ségát a tudományos képesités tekintetében és ennek folytán részére valamennyi nyilvános hivaía.l viselését jogos követelésként állitottá.k í l. AY, emlitett egyesület mellett részint általa, részint tőle függetlenül, a mult század hetvenes éveitől kezdve még számos más~ hasonirányzato egylet keletkezett, .Legjelentékenyebb az 1888-bá:n . alapitott •Frauenbildungsreform<~ nevezetü; mely a tudo mányos tanulmányokon alapuló hivatások megnyitását követelte a nők részére. Ebből a leánygimnáziumok felállitására és nőknek az egyetemre való bocsáttatására czélzó követelés magától következett. Az emlitett egyletek azonban még tovább is mentek. A törvényhozástól kérték az atyai hatalom korlátozását, söt az atyai tekintély eltörlését is. A házasság és a család fennálló szervezetét egyenrangu s~erződő felek (férfi és nő) szövetaégére ak~rták á ·aJakitani. De ez az irány nem elégítette ki a radikális érzelmüeket, kik a szabad házasság behozását is követelik. Következetesen követelik S)a törvénytelen gyermekek és a törvénytelen anyák jogi és erkölcsi egyenlőségét_<<. Ennek; -keres~tülvitelére alapitották a &Bund fiii' Mutterschutz<< czimü egyesületet. Ezen radikális emanczipáczió további következménye, hogy- a nők részére a politikai választójogot oly mértékben ~övetelik, a Ínilyenben a férfiut megilleti. Ezen követelés határozattá vált az 1904 junius 4-én Berlinben tartott gyülésen, melyen a ~Weltbund für Frauenstimmrecht« alapíttatott.

Uj versek. Lenni, lenni, lenni. Rám néznek és minden rendbe' van : >>Nagy valaki ez, vagy nagy senki.~ Csu pán azt nem ké~di senki sem : Gyűlölni kell-e, vagy szeretni? Ugy bánnak velem, mint kisdeddel, Hol elaltatnak, hol· fölráznak. ~!inek születtem : valakinek, Prófétának vagy zsigarásnak ? Kóbor kutyának sorsa az enyém ~ ötszáz évre kell ujra lenni? Ostoba sors, ostoba sír~: . Lenni kell, lenni, lenni, lenni.

Adni, adni, adni. Istenem, földben, fűben, kőben, Ne bántsuk egymást, mostanában: Sokat járok a temetőben. Sokat emlegetlek, czitállak: Te vagy ma a legfurcsább Nem-Vagy, Ös magyar névvel : az ős-Állat. Szeress engem, ha tudsz szeretni, Szeress engem, mert, jaj, utálnak S olyan jó szeretettnek lenni. Szeress engem s ölelj át szépen, :Mi, hajh, czudar világot élünk S kenyértöl függ az üdvösségem. Ugy szeretnék szabad ur lenni De éltem, sorsom ki van mén:e : Igy kell születni, iey kell enni.

Vasárnap, okt6ber 25.

nem fejlődhetik, irta Bebel hires könyvét : 1>A nö és a szocziálizmus.« De neki sem sikerült az ellen· tétet, mely a szocziáldemokrata körökben a . férfiak és a nők között mindinkább kiélesedik, ki· egyenliteni. Igy történt, hogy a német szocziáldemokrata nők »a nők külön érdekeinek meg· óvására<< 1900-ban értekezletet tartottak. Ezen az a panasz hangzott fel, hogy »az összes körök Még ünnepélyesebben határozták el azt azférfiaiban lappang Ádám apá.nk, a ki hozzászokott, 1906. év augusztus havában Kopenhágában tartott hogy a nő fölött uralkodjék«. Ismételten hallani nemzetközi kongresszuson. Francziaországban, az 1848-iki forradalom azt a szemrehányást, hogy a szocziáldemokraták hazájában, Fourier és tanitványa, Considérant, a a nőket i.Uetöleg gyakorlatilag alig különböznek a megvetett burzsoáziától. .A szocziáldemokraták nők politikai egyenlősége mellett sororopóra lépis ~megvetik és ignorálják a nőt, mint Boayéniséget tek. De egyelőre nem értek czélhoz. ill. Napoleon, a Code Napoleonnak a nökre vonatkozó deszpotikus és emberi lényt<<. Azért a nők maguk láttak hozzá · elveihez hü maradt. De nyomban III. Napoleon az önsegélyhez és három irányban fejtették ki bukása után a nők emanczipácziója került napi- társadalmi segélymunkájukat, még pedig gazdarendre. A nők nyomoruságos gazdasági helyzete_ sági, mivelési és erkölcsi irányban. l\findegyik késztette a női emanczipáczió előharczosait arra, téren részesültek azután az állam segitségében is. Vizsgáljuk sorban az elért eredményeket. hogy a munkásnök ·inségét··saját ·ügyükké tegyék A XIX. század első felében különösen kiváló és hogy azzal együtt a nőkérdés megoldásával angol nők · tették a társadalmi segélyt életük fel. foglalkozzanak. Az emanczipáozióért küzdő nők élén Desraimes Mária állott, ki m'i nt a ~>saciété adatává. A XIX. század második felébeh méltó · pour l'ameliariation du sort ·d e la femm.e« alapí- utánzókra akadtak, még pedig olyaruiyira, hogy tója az első. nemzetközi nőkóngresszust Párisban joggal mondhatjuk, hogy Anglia irányitotta a létrehozta "(1887.), amelyben I_ Ücher Leo hatható- mozgalom menetét az egész világ számára. , ' . Hogy a nők gazdasági inségén lenditsenek,"· san támogatta őt. 1900-ig a kongresszus· még hatszor gyült egybe. A munkaprogrammot a gaz- Shaftesbury gróf elnöklete alatt 1859-ben !>tá.rsa'dasági kérdéseken kivül a házasság és az állami ság női kereset javára« alakult. A nők rohamosan szervezet reformjának l~gradikaliSabb köve~lmé- · vetették magukat a keresetre. !>Egyes iparágakon nyei alkották. Desraimes a házasság idealisztikus harmincz év alatt a munká-snők száma megtizreformját követelte olyformán, mint azt Key szeresedett.« A munkásnöknek és pártolóiknak Ellen >>Szerelem és házasság<< czimü iratában tette. tehát azoknak kizsákmányolása elleni védelemre A nők politikai választójogától várják . az összes és biztositott jogi állásukra kellett gondolni. E bajok orvoslását. _De- a franczia köztársaság eddig- ezéiból minduntalan uj egyletek alakultak. · elé azokat a követeléseket. visszautasította. A munkásnök szervezetének megerősítésével Egészen eltér a polgári -feministák mozgal- karöltve járt a. nők erkölcsiségének védelméről való mától a proietáriusoké. A munkásnő azonosnak gondoskodás. Ebből kifolyólag női iparfelügyelők érzi magát a munkással. Ebből következik, hogy alkalmazását követelt.ék. Végre 1893-ban "kineveza szocziáldemokraták számára a női kérdés mint ték az első iparfelügyelőnőt Angliában. olyan nem is létezik, őket csak a szocziáldemoAz angol nők jótékonysága a szegényápold. kratikus elveknek alkalmazása érdekli a női egyesület alapitása által a közjótékonyság hatalnemre. Engels és Marx a női kérdést kizárólagosan mas tényezőjévé vált. Egy külön egylet 1881 óta gazdasági problémának tekintik. Azon igazságtól a szegényügy kezelésének a nőkre való átruházá. áthatva, hogy a nők segítsége nélkül a jövő állama sát vitte keresztül. Igy kell csókolni s megmaradni Es igy kell nagyokat tervelni, Kérni és mindig adni, adni. Ady Endre,

Divaflsv61. Páris, 1908 október végén. Máskor ez a hónap a tél előhírnöke volt, most talán a nyarat hozza vissza nekünk, a melynek .minden esztendei látogatását az idén szqmoruan nélkülöztük. Soha még ennyire vissza hem tért a fő városba már októberre a grand monde, mint a~ idén, hogy feltalálja azt, a mit csakis Páris nyujthat neki, a nagy, öntudatos életörömet. A mi . az idegeneket illeti, azok is csak ugy hemzsegnek, egy-egy fejedelemmel vagy királylyal az éliikön, a kik a párisi gyönyörüségek poharából akarnak még néhány kortyot üriteni, mielőtt hiperbareális otthonukba visszatérnének. Ugy mondják, IL Vilmos is egyszerű turista módjára akart átlépni a német határon, hogy a Schluchtnál, a mely már franczia >>territoire«, egy lehelletnyit 8zivjon magába kedves Párisának boulevard-szellőjébőL De ennek a kis »escapade<<-nak a hire oly hamar elment 8 annyi kombináczíót fűztek hozzá, hogy felhagyott terv~vel. ~em is csoda,. ~a ide váoyik közénk, htszen nemet asszonyamál 0 chicet elecráncziát hasztalan kere ne. l\Iind:n szezón megujhodá ánál szokásban van egy-egy divatot nagyjából egy s.zóval karakterizálni. Ez a szezón tehát, e szermt, a Directoire jegyében 8zületett meg. De ezen az általános nagy vonáson kivül vannak még má féle, költőibb, romantikusabb, elvarázsolóbb iuspirácziók is.

Igen, a divat a Directoire felé hajlik, niert a szo.k:nya keskeny és simulékonyan lóg le, a derék magas, a reversek kecsesek és a j ahot-k remegően scipkések. De má..srészt mily különbség a régi Directoire-kalap ok és a mai csodálatosan szép kalapok között! Nevezzük e:xtravagansoknak, alkalmatlanoknak, nem praktiku· sokn~k és költségese~ek ezeket a kalapokat, ha te~~z~,. de ne tag~Juk meg tőlük a stílust s a mu':esZl konczepczwt. Igen, ki merem mon· daru, ha megharagszik is érette · Quintus, hogy ~oha m.ü"'::észibb . f?rmáju, kecsesebb s főleg Jobban illo kalapJamk nem voltak mint most. :es. itt egy megjegyzést koczká~tatok · is a Qumtus nagyon okos czikkére. Tényleg ezek a kalapok csak akkor szépek, ha drága anyagokból készülnek, ha a reájuk helyezett tollak kifo.,gástalanok s ha j ól vannak feltév:e a fejre. Es tényleg ~em valók arra, hogy omrubuszban, villamosban reggeli sétára használjuk azokat. ' De miért ne vennénk ma~ak a négy-öt 0

kö~épáru ka~ap helyett egy drága k~apo.~ az

est1 nagy toilettehez, 8 Iniért ne VlSelnok a délelöttre, jókor délutánra a tavalyi kala· P 0 ~~t-~ Ha néhány szép, éveken át össz:: gyuJtott 8truccztollunk van nem is fog az J kalap olyan sokba kerülni ~ert hiszen ne~ a forma teszi ki az árat, h;nem a disz és fo~eg a hely, a hol veszszük. A formát rnagésát .~:at melyik kis masam.ódleány is megk ZI ~ 1' S ha a forma megvan é a diszt magunk adJuk od~ ~p n~gy czégnek, hogy a maga me~8zokott chieJavel eke i e a kalapot, még annYiba sem fog az jönni, mint má esztendőkben. A mo tani ho:;szu elszükülÖ szoknyákbm~, e ~sodálatos kalapo~, olyanok az ~szon;yo!, mmt e~-egy nagyszirmu, rnaga~s~ar~ vrráo: vagy mmt valami régi vil&gból valo erzekzavaro

Az önkéntes magánvállalatok az inség enyhitésére a legmagasabb fokot érték el a Tonybee Arnold által életbe hivott Scttlcment mozgalomban. SeLUcment alatt értik müvelt emberek közösségét, a kik a modern nagy váro ok munkásnegycdeiben letelepednek, hogy oLt - a munkások és prolctáriusok közö tt éh·c - ezen körök életviszonyairól pontos tudomást szerczzenek, hogy ennek alapján a munkások helyzctén sikerrel landithessenek és a közjó emelését előre vihessék. Az első női Settlement alapitá::a kö,~cuc 1887-bcn az el:;:ő 1885-bcn alapitott férfi Settlcmentct. Es a nők csakhamar tulszárnyalták a férfiakat. Ha onlóképpen fejlődtek a 'viszonyok az amerikai Egyesült-Államokban, Német- és 1!1-ancziaországban és későbben a többi müvelt európai éllamban. Mindenütt odairányult a törekvés, hogy !t munkanélkülieknek munkát és nagyobb bért ezerezzenek és egészségüket vaJamint erkölcseiket jobban biztosítsák. De a nők nem~elégedtek meg a magánuton elért eredményekkel, hanem az állam támogatását is igényel ték, amit tényleg el is érttlk. A női munkaerők fölöslege valamennyi államban, melyekben a nők mozgalma megindult, próbaképpen állami szolgálatban alkalmazást, nyert, még pedig a posta-, asut-, távírda- és telefon-hivatalokban. Az államok vezérei ebben elsősorban a pénzügyi szempontból indultak, mert a női munkacrők jóval olcsóbbak a férfiakénáL Önzetlenebbül jártak cl a kormányok a gyengék védelmében, egészségük, crkölcsiségük és sza. badságuk kiaknázása ellon. Do ezt csak a nők wüvelése által lehetett biztosan elérni. Ebből a meggyőződésből indulva, a nők előbb magánuton gondoskodtak a leányok szakkimüvcléséröl. Es itt is Amerika járt elől. 1850-ben nyitQtták Filadelfiában az első iskolát női orvosok kiképzésére, azóta még nyolcz hasonló intézet alapult. 1865-ben az első teljes nőegyetem nyilt meg. Csak a négy legrégibb egyetemen nem vesznek fel leányhallgatókat, vagy nem bocsátják öket a folavatásra. 1872 óta 1900-jg a leányhallgatók száma 148.7%b:al, a fihallgatóké csak60.6%-kal növekedett. Hogy ez egészségtelen fejlődés, az magától 6rtetődik. 6s elbájoló ondinc-ok Do hát nem mindegy az ~ Akár egyszorü halandók vagy istennők is az asszonyok, l>Óternclle séduct.ion<<-juk ugya.na.z marad! A szezónnak le.gszembeötlőbb jellego a silhouette-ek karcsusága s az aránylag nagy fej . .Az alj a l1egyes kl · u ·zályban végződik, B oly ke::>keny, mint a kio-yó, melynek mozdulatát is utánozza. A soványabb nőknek könn~rü a ~olrruk, ők tc ·ihez állóan t-zabatják a :szokn,'át, mar a mcll alatt kezdye azt igy, do a kövérebheknek ezt nem ·zabad tenniök. .r"áluk a ruhader?~ eimuJjon a, kebelhez, ' derékban zélehúdjek ki a szokn a, UNY hogy no feszüljön n;eg a c~ipőkön, hanem kis ·é légér -ül ·.;ék le labhet;:J'lg. Ig_· eltünik a ~ ipők telt éao · habár a_ d:rek egy kic: é széle'ebbnek i fo~ lát ·zéllti l~e~ba1:1 mégi' határozottan nyernek igy ~ kover~bh hölgyek. ~ e

ből ~~e~~elt ujd~n~á~ ~ otto~án .anyag, mely-

k ~~zu,. LoUJ.s - n. kabatkakat ké::;zites\. tctotre polonai é' princ .:~c ruhákat. bol"l m g kalapok 's écharpcok i · Yannak e

AZ lJ'JSA.G ·

Vasárnap, október 25.

·d:,. fr!.

0 lehe 1 "'1• u0.. ::;Zl hogy. sze~onb

illondani, hocrv ez vezet \_ ~ kcdö szüvet a . 1 an. LV, eg ·ctlcn el' Yctéltosan szépek a cf_;emhp :_zt(~, mel.\,lek C:' d{ laata ·at • t\ tük"·oroar~on:·. .. ' • a meteor zatén env v ' a crellP do h" · t~rtjá.k uralmukat, s czt·khez , ~l • l .k me~ tarsul az ö :szes aa· ., .., ·· ze ou n · lD C•.,. ' o ... ::-.. eru "ll\'n 1· t'" tü]" l""k iJ "" ~.,,...0'· U DaN ' Ullll· 0 aJU · O , a o c ro raJ• . e. durvább anyagu mou ·:-:, ·uup d eN.:• Ya tagoJ.b, a ré(Yinck minden simulék ~ .,<; ow, a lU l,: cn 0 a(Ya bnnnfoNl lt· t l"k.• de nem ol, könnyenOln romlik . ~ _a::\Iindezeknck alapJ·a 1·ma d ' nunt lodJe. , e aran:ru . l "l le~tekkel, irLzes g öngyházzal kri tá_t ' 1-a~al vagy cryémánt ( .tr - )-porr 1 :~~!~ ~ek~tve. 1 ed,·eltek a barsnn - r licfck 1 . . c , cg~·phl'-i minták L:. ' c' c 4

.yru. ·

Irisz.

Angliában is előszeretettel léptek a nök az orvosi pályára. A nök magasabb müveltségének az 1848-ban Londonban alapitott Queen-College és a Bedford-Collcgc uj irányt szabtak. Az cllenállhatalan fejlődést még -a konzervatív cambridgei és oxfordi egyetemek scm birták megszakitaui, habár a nők ezeken az egyetemeken a mai napig scm tudják az egyetemi rangot elérni, mig az uj egyetemeken ez lehetséges. Az angol befolyás Németországban, Ausztriában és hazánkban is érvényesült, a hol a nőket az egyetemelu-e bocsájtják, a melyeken az orvosi és bölcsészeti (Németor.,zágban a jogit is) tudori czímet elnyerhetik. Szándékosan tértem ki a feminista mozgalom megbírálása elöl, mert csak a mozgalom történeti fejlödését és az általa elé;t ere~ mények megállapítá át választottam ertekezesem tárgyául. Máskor lesz alkalmam a no1 kérdés:;el ös zefüggö viszonyokat behatóan ismertetni a kritika szempontjábóL

.--~--~--~--------~-Bársony-, csipke- és selyem

FALUDI LÁSZLÓ Bpest, Andrássy-ut 48/u,

Divatlap ingyen.

ik vitája. (Legényadó.) Egynéhány év óta kisér a legényadó eszméje a világban, eleinte csah;s a megátalkodott agglegényeket kivánták ezen cszmo hivei megadóztatui, ujabbarr azonbau fordulat állott be ez ügyben és most már általános legényadóról lehet beszélni. A dologban az az érdekes momentum, hogy nom a nok azok, már t. i. a pártában maradt nök, a kik ezen adó behozását ki>ánják, hanem még inkább a pártában nem maradt férfiak, leginkább azok, a kik igen korán nősültek. Eddig a legényadó elrendelését inkább tréfának nézt~k, a kik hallottak róla, most azon ban ugy látszik az ige te tet ké zül ölteni, legalább Németor~zágban. A német nők, hogy jó eleve tájékozódá t szerezzenek a közhangulatról, halájukban széleskörü ankétet rendeztek s k 'rdöivckct küldtck zét mindenfclé. Az ankét credméu,p.~ következökben foglalható ö~~ze: a fiukkal megáldott német anyák több égehatározolt állást í glalt. a legényadó mcllett, , öt azt lehetuo lllOndani lelke~cd · :>~d foglaltak úllá~L Szerintük a lt>gmaga~abb adó ..,em tulnagy áldozat a ..,zabadl>ágért, azaz ök ezt má.,képp fejezik ki. Ök azt mondják, hogy a korai házas..:ág a férfiura tulnagy megterheltet· s, a Yagyoni állá· a. még bizonytalan, a ker set kicsi, hog· tehát felesé..,e !ITermeket eltartba:::~ou id NÖ]Ö munká-~ágot k<?ll fol, tatnia, hogy miudcn kü,-et Iruénynek ekg •t hhes.:en, ez a nagy, megcrűltetö munká~"a,. pedig c:-gé~z to ábbi életére i kihat. Hogy tehát ettol fiaikat megmenLék az anyák bd n. -u~osznak cgy c_etleges l "ényadób , bármil~- magas i legyen az. 1:::-. • ..;zúl az anyák nag,· öbb~é-,ge. Yannak aztán ,[yanok is. a kih azt. mondják, hog\' ideáli,.abb, ha a férli I·orín nu"ül, lllert gyermekcit fiat:llkorámil fog,·a , jobban m.:('r tudja érteni. b... rát~ánukat ml'•'::.zcrczhcti · lllC'gtnrthatj . . Ié-0 má ·ok nz o t, tl"<{k, h• gy már a m ' Jtányo~.á.ci i. me~ki,·á 1j , ho!!'' a l "én,wl megadúzt n, k, m t a házascmberek C~>• la dos >ol uknál Íl"'Ta ~z:áziel módon 1 znek indirekt me-g dózt t' a .. \zu :n Yan c<;v külön kis c.;oport, ruely nem i·ri b azz!ll, hogy a 1 ,., · 11 ~adó ellen a ~· mellett f glo.ljaoak állá-st, h nem mindjár azt i elintézik, az csetl~c- adó_.. ..,,.,g 1 mi t""rténj '•k. "r.'zek azt ki>ánfk. ho~y a o.. .... 1 ~én~·,1 dóban bcff•lyú Ö:::-. zrglJL'l al. po léte.:it~cn ~.:o

az állam a nagycsaládu házasemberek felsegités 're. A német asszonyok megtették a magukét, a midőn ankéteztek és tájékozódtak a. közhangulatot illető leg, a jövő megmutatja lesz-e legényadó vagy sem.

(jEK~n!~~~!!a!~b!di~a!!~~~Tl~ Mint.á,kat bénnentve küld legujabb löro :í;s VÁSZONÁRUKBÓL

NŐI DIVAT KELMÉKB~L

Páratlan és csodás hatásu arczszépitö és ~inomitö a

fé~~de~

MARGIT·CRE E

Zsirtala!l, d.rtalmatla.n, rö(ft!S:a. IIEI!pit• .ba lll:oro:D.a. Xo.pható az egész világo!l. 2527

(Keil tanár özvegyének ala.pitványal.) Eltville városa örökölt Kell tanár néhai özve. gye ut.án. Ez örökség jóval meghaladja az egy millió márkát készpénzben. At. egész összeg köz· hasznu intézmények fentartására .agy alapitására megy. Legszebb alapitvá.nya Eltville városának ujonan épitendö szegényháza férfiak és nők számára·, minden >alláskiilönbség nélkül. Ugy EitviDe városának, mint Erbach községnek egyenkint 6000 márkát szegényalapja javára, M.i eltvillei protestáns apáczáknak külön 60.000 márkát. Be ránk férne egy ilyen jótev-ö, a ki szegényházakat épitene itt Budapesten, a fojtó nyomor városában, a hová a munkában elcsigá<::ott, elaggott öreg emberek, asszonyok, kiket gyermekeik eltartani nem tudnak, visszavonulhatnak egy rövidke jólétre, pihenésre haláluk előtt. De erre egyelöre nincs kilátás és be kell érnünk azzal, hogy ha már nekünk nincs ckgendö szrgényházunk, legalább máshol va.n. (A női hangról.)

Talán már a klasszikus irók is tréfálkeztak a. nem böbeszédüsége fölött, de ba. nem tették, tehették volna, mert va!ószini.ileg akkor is többet beszélt a nő a férfiunáL ...'\.z6ta sok gunyolódás történt, dc a jelenség okait senki sem kutatta. A mos. tani tudományos kutatások jegyében álló időben, azonban megtndtá.k e jelenség okait is, a rejtély megszünt rejtély lcmü. Azt már régen tudta a világ, hogy a női nem hangja a férfiak hangjától csengésben különbözik, hogy a női hang leginkább szoprán >agy alt hang, legritkább a mély althang náluk, mig a férfi-be zéd vagy énekhang, leginkább bariton, ba sus és rit.kábban tenor. Az az mig a női nemnél a magasabb, vékonyabb csengésü hang az általánosan elterjedt, a férfinem hangja mély csengésü és c ak ritkán magasan vagy vékonyan csengő. A. zené~zek régtől fogva tudták, hogy minél ho z. zabb ,-agy vastagabb egy hur, annál mélyebb hangot ád, és annál nagyobb erő szükséges arra, hogy azt rezg· sbc hozzák, azaz hangadásra bírják. Ez az emberi hangszalagokra néz-ve is áll. A bassista tizenhatszor annyi erömegfeszitéssel be ·zél lllint a tenorista, a nő négyszer kensebb erömegfeszité~~el be.,zél a tenornál, tehát huszszor könn -eb· ben a bassllit-ánál. A gyermek még ennél is köny· nyebben be~zél. Ez a rejtély megfejtése, A férfiak azért nem be zélnek annyit, miut a nők, mert nagyobb fáradságukba kerül. Ez legalább az általános szabály, de, ugymond, vannak kivételek zen szabály alól. női

(Franczia

nők

müve Marokkóban.)

A marokkói csatározások szükségessé tették a franczia Vörös-Kereszt mozgósitLát, az Union des femmes de lt'rance csatlakozott e mozgósitá • hoz · · ~zámos szakszerüen képzett önkéntes beteg• ápolónőt küldött a sebe ültek ápohísára. A btn· .. ülöttek azonban nem akartak tudni anól, hogy fiebC!'>ültjeiket az ellenség bárminemű segélyben részesitse, a miböl kifolyólag a benszülött bebe:.iil· tek haláloz<bi aránya. iszonyatos lett. ~~ ::zegcny bcnsz;ülötteh; mindcn fertőzésnek ki voltak i.évc és ny.oru ruHau haltak meg. A franczia nóknek égte ~ikerült több köztiszteletben álló benszülött i!Ot ~~;;nyerni a.nn~k az eszmének, hogy ok ma;;uk allltsanak korhazat sebesültjeikuek, 8 miután ez ikcrült, a franczia ápolónők tanitották be a ma· rok.kói nőket az ápolói kötelessé..,. kre. Jel n]en • I awkk'b ·u au a marl,kkói nok k6d"'1áza z:sufoln;,i~,..,

AZ UJSA.G

megtelt és szépen müködik, egy kivétellel, csakis marokkói nőket alkalmaz ápolónőkként. Mi azt hiszszük, hogy cm1c-.k a kórháznak az alapitása Francziaországnak Marokkóban több ba.rátot szerzett minden eddigi kereskedelmi szcrzödésnél és hadi diadalainál, a mellcLt, hogy a női szolidaritás gyönyörű példája.

Porezelián okról. A nápolyi királyság gyárai. (Folytatás.)

A régi nápolyi királyság gyárainak mennyisérrét és miképpen való müküdését még nem dÖntötték el végérvényesen. Sokan Castellit tartják az egyetlen valamire való gyárnak e királyságban, mások magáról Nápolyról, a városról beszélnek, ~t ilyenről s ennek tulajdonitják nemcsak a castelli-i, de az olasz dekadenczia korának nagyon sok produktumát. Grotagliáról, melynek létezését illusztris gyüjtők kezei között lévő tárgyak bizo· nyitják, egészen megfeledkeznek. A tizenhatodik század elején már eléggé hires a nápolyi majolika, egykoru ujságok dicsérően emlékeznek meg a eastelli-í gyárakról, melyekről azt állitják, hogy egyes alkotásaik vetélkedr:ek a korinthusi vázákkal, ugy szépségre, mint formai tökélyre nézve. Ugyanezek az ujságok a pesarói gyárakat is egy lélekzetre emlitik a ca.stelli-ivel, ugy hogy ebből bizvást arra következtethetünk, hogy azok bizonyos tekintetben hasonlóan dolgoztak. Magát a nápolyi (városi) gyárat illetőleg annyit tudunk, hogy a tizenhatodik században készült produktumokat bátran össze lehetne téveszteni az E szak-Olaszország gyáraiban készült majolika edényekkel. Ugy szinezésük, mint anyaguk elosztása nagyon egyforma. De a nápolyi (városi) gyárban készült egyes tárgyakon a Franco Brand neve olvasható e toldással: Napoli, Gesu neve ... alatta pedig egy írott nagy B. G. látható, fölötte egy kezdetleges, egyczakku koronával. l\1ások i':lmét ugyanezzel a jegygyel vannak ellátva, de a felső felírás helyett Paulus Franous J?randi, pinx. 68 plus, vagy pedig P. il. sig. Francho Nepita. 1532. olvasható r:1jtuk. Ez a zárt·, azaz egyczakku korona különben még egy egész soregfmunkán található, a. rnelylyel előbb részint eastellinek részint Novc-nek tulajdorut.ottak. (Bassano közelében.) Néha a koronán felül még egy csillag is látható, sőt néha az alatta levő monogrammot egy pálmaág vágja keresztül. A nápolyi (városi) gyárból valóban kikerült tárgyak igen nagyok s valószínilleg nagyobb épületek dekorácziójául használtattak Az, hogy csak egyik oldaluk festett, szintén erre látszik mutatni. Tárgyuk többnyi.re, sőt mondhatnók csaknem kivétel nélkül, vallásos. A csodálatos halászat, Krisztus az Olajfa hegyén, stb. kék cama.ieuben, fekete körvonaJakkal stb. Bajzuk könnyed és ele· gáns s merész kézre vall. A fennt leirt koronát nem szabad összetévesz·tenünk a toszkánai koronával, melyről annak idején már mint keramikai jegyről beszéltünk. A nápolyi korona tehát mindenkor zárt, azaz egyetlen csucsban végződik, a bassenói pedig például ötágu s ezáltal könnyen megkülönböztethető a nápolyitóL r-r:.J Sziczíliát lehetetlen elválasztani a régi nápolyi királyságtól, de mit lehessen róla mondani ? Már futólag megemlitettük, hogy. az a.rabok, mikor Spa.nyolországból kiszorították őket, Szicziliában állitottak fel gyárakat, a melyek régi malagai minták után dolgoztak. Formáik nem voltak oly tökéletesek, mi11t amazokéi, de azt .a fényes mázt, a mely később egész Olaszországban elterjedt, állitólag itt használták először Jacquemart szerint. Calata-Girone a neve ennek az első gyárnak, de bizonyosat nem tudunk róla. l. s. (Folytatjuk.)

Kozmefika. Ro,•utvezclü Garami Béla dr. A nyak. (ll. f"ly\atá;;.) Talán már nem is a J;:ozmeiil<a kör{·be vág a nyal' azon hibája, vagyis jukáhb ~~tegsége, u:el~·et. n. ~.üzn p golyva néYPn i::;mer. ~ llutáu kezdc.,;f' Jg t: n kul'i.ilnH~nye~ '~ t"' ·tröl. c~ tre v:tl~ozó, .csakis or.:os ~~il~égével lehet 1·sökkentcsehez, illet~e. eltuntc\ !Se.hcz hoz 7 úfogni. ,.,lj vel azonban a Ua) Igen gyakon é:; ((;le Ó me ri"

nagyon sok mendemonda fűződik hozzá, mégis czélszerünek tartom, hogy felvilá.gositásul e helyütt is mondjak róla egyet-mást. A golyva a nyakon levő pajzsmirigyek tultengése ut.ján keletkezik. E mirigyeket erek hálózzák át, golyva esetén az ilyen erek meg· dagadnak és néha ujjvastagságnyira megvastagodnak A aolvva iaen sokféle változatban léphet fel, a félhold ~laku pajzsmirigynek hol egyik, hol másik csücske, gyakran pedig mindkettő d11gad meg, a dao;anat maga pedig sok esetben kocsonyás tapint~tu, sokszor olyan érzést kelt, mintha valami sürü folyadékban usznának a keményebb sejtecskék, gyakran pedig egészen kemény, mintha elmeszesedett volna. A golyva néha az erpberrel veleszületett beterrség ez azonban a ritkáob esetek közé tar· "' Sürübb ' . l ent tozik. már a gyermekkorban val'o Je kezése, mig az esetek tulnyomó többségében az ifjuság legszebb korában, a 20 és 30-ik életév között jelentkezik. Keletkezésének okáról annyi sok mindent tudunk, hogy bátran azt is állíthatjuk: h.ogy tulajdonképpen seQlmit sem tudunk róla. Alábbiakban majd rövidesen megemlékezem egynéhány elterjedtebb véleményről. A statisztika azt, mutatja ki, hogy a nő inkább hajlik e betegség felé, mint a férfi. Adataink vannak rá., hogy a golyvásoknak átlag 80-85%-a nő. Már ez is olyan jelenség, melyet mindez ideig senki meg nem magyarázhatott. Annyi tény, hogy a golyva leginkább a talaj és vizvi::;zonyokkal van összefüggésben. A hegyvölgyes vidék kedvez neki leginkább. Azonban ez sem általános igazság. A mig ugyanis Stájerországban, Karintiában, Krajnában (itt van a golyva főfészke) minden második ember golyvás, addig a Kárpátokban alig találjuk meg ezt a betegséget. A magyar Alföldön eléggé ritka, de van viszont síkság, ilyen a lombárdiai, hol bizony szép számmal bukkanunk reá. Mégis mondhatjuk, hogy a begyes vidék jobban kedvez e bajnak, mint a síkság. De hegyes vidéken is nem a bérczek tetején, hanem inkább a völgyek lakóin észlelhető, a miböl többen, igy Virchov is, azt a következtetést vouták le, hogy a l1avasok alján összegyülemlő iz okozhatja a golyvát. Mindenesetre lehet valami ebben a teériában, hiszen számos példa van arra, hogy olyanok, a kik még hirét sem hallott~k a golyvának, golyvásak lettek, ha ilyen alpesi községben telepedtek le, de még az ottaiÚ háziállatokon is sürün találjuk meg e betegség tüneteit. Mindez azonban még nem elegendő és nem kimerítő magyarázat. 0

(Folytatjuk.)

Házi tanácsadó. Gesztenyefelfujt. Ji'özzünk meg l kiló maró-

nit ; ha puha, szürjük le, törjük át szitán, tegyük lábasba 10 deka vaj, ugyanannyi porezukor, 4 kanál narancsvirágviz, egy csipetnyi só és 5 tojássárgájával s keverjük jól össze; adjuk hozzá lassanként az 5 tojás kemény habját, most öntsük eay vajjal kikent tüzálló tálba, tegyük 25 perezre f~rró sütőbe, ha a teteje megpirult és jól feljött, tálaljuk ugyanazon tálban, melybcn sült, porczukorral meghintve forrón. . Franczia krém. 21 deka porczukrot keves vaniliával, 10 tojássárgájá,·al, l dcczi ~elforrt és lebütött tejszinnel tegyünk mázos edeny~en élénk tűzre s folytonos keverés mellett ha.:..OJJUk addig a tüzön, :znjg a palacsintatészta-s~rüséget t>léri. Ezután öntsük más edén~rbe s hogy o..sze n~ fus~on. k::warjuk folyton, mig kihill. E küzbe~ ' ueC'zi jó tejszinhöl vt>rjünk kru1~n.v hnhot. tegyt~~:k hozzá kl' vés vaniliás rzukrot. A krt-m t ke\P.I'J nk ö~. ze :.! f'VÖkanál rummal P<~ gf'latinnal ( -9 l< P) te~·iil· fmmáhn. és fagya~z. wk mPg. Vajas sütemény. :!:í dPka vtlj. t habora ~e wliinl·, t>l1hl'z la .. an :!5 d ka p tezd,Jllt, 4 eg z to jú L ú.: 25 deka lit;ztct hozz{ keveriink Hn. az egészet jól eldolgoz t uk, 1·ikent ~ kifuW.'Zett

Vasárnap; október '21Y_ _ tepsibe teszszük" tetejét reszelt czitromhéjj~l, durva czukorral és mandulánl meghintjük és szcp sárgára megsütjük. Hamis barnaleves. Egy darab vajat vagy libazsírt felolvasztunk egy serpenyőben, ebben egy koczkára vágott kalarábét, egy répát s egy petre· zselymet fedő alatt puhára párol unk, természetesen olykor-olykor piczi vizet adva hozzá, 10-12 sze~ egész borsot is adjunk a párolandó zöldséghez es sót is. Milwr puha lett a zöldség, pároljuk zsirjára, sőt piritsuk is meg, persze vigyázva s gyakran kavarva, nehogy leégjen. Most 8-10 deka vagdalt vagy reszelt sertés. vagy borjumájat adunk bele s gyakori fölkavarás mellett ezzel is piritsuk még pár perczig. Ha van zöld petrezselyem, egy cso· mócskát apróra vagdalva, valamint egy kávéskanál rózsapaprikát is adva hozzá, összekeverjük s pár másadperez mulva vizzel föleresztjük és főzzük az egészet· egy jó y2-a/4, óráig. E~or a levest szitán átszürve, a zöldséget s májat attörjük, a leveshez adjuk, tüzhöz teszszük s egy kis hig rántást készitünk vajjal, a mely rántás szép piros legyen és ugy adjuk a leveshez, termé· szetesen előbb vízze\ feleresztve. Most a levesb~ a következő rizsgaluskát főzzük be: Félmaroknyi, finom rizst vaj, só és vizzel puhára párolunk, ha kihült, egy egész tojást s egynek a sárgáját igen jól kikeverve a rizshez adjuk, valamint egy fél maroknyi előbb vajon megpiritott finom kifl.imorzsát is; ezt jól kikavarva galuskákat vagda· lunk belőle a ÍÖYÖ levesbe.

Jv'IINOEN URIASSZONY

~az:á~j~~J::' kip~~á~~á~~~~~~!c!~~ l

tartalmaz. Ara diszköt6sben 5 korona. Kaphat6 minden könyvkereskedéaben. 2901

Gazdasé.ti ·tanácsadó. Az andaluziai kék tyuk. A legszebb tyukfajok egyike az andaluziai kék tyuk. Tula.jdonságaira nézve leginkább a span.yol és minorka. tyukokho~ hasonlit s ellátása sem drágább, mint azoké. Magyarországon mindazonáltal kevesen tenyésztik, mivel tökéletes állatot csak nagyon ritkán bir nevelni a tenyésztő. 1\lár pedig nagyon kifizetné magát az andaluziai tyuk tenyésztése, mivel egy szinben és alakban tökéletes állatért o]yun nagy ös zeget lehet kapni, a mely több évi sikertelen fáradozásért is busásan kárpótolhatja a tenyész• tőt, annál is inkább, mert a nem tökéletes pél· dányokat is lega.1ább a rendcs tyul>.-áron lehet értékesiteru. Az andaluziai tyuk mintázata ugyan· olyan, mint az arany és ezüst tyukoké, csak a szine különbözik emezekétőL A nyak-, hát- és nyeregtollak a kakasnál szép fénylő kékek, a legkisebb zöld fény már nagy hiba. A többi toll a mell-, oldal- és hasrészeken egyszinü kék, a ~o~~ak ~~gei ~edig sötétebb kék vagy fekete gyuruvel ovezvek. A farktollak tiszta kék szin· ~~~. ragyognak Az andaluziai tyukok arcza piros, fül~ .. mandu~~-~laku,, fehér, tar a juk vékony, a csoron kezdodik..s .~atul.. a fejen végződik. Fe~ér folt ~z arczban, voroses fül, lekonyult taraj hibas. A_, tiSzta .. fekete toll, fénylő tollaknál a fénY h1anya, .z,oldes ragyogásu fény, agyürüvel ellátott tollak. h1:myos rajza vagy a rajz teljes hiánya, u~yszrnten más szinü tollak becsuszása szintén h1?ás. TökéleteEen szép állatot nevelni igen nehéz, ~vel 11; legszebb szülök ivadékai is gyakran nsszae~est mutatnak. Azoknak a gyönyörüséget azonban, a kik nem kiállítási állat<>t nevelnek, ha~e:U c ak gazdasági ezéiból tartják az anda· luz1a1 tyukot, semmiesetre sem ronthatja cl egy-egy bec u zot.t fekete toll vagy egy kisebh rajzhiba, mert még a hibás andaluziai tyuk is bátran ...-etekedhetik .. zépségre nézve a legszebb baromfia kkal.

A vadrózsának magrél való szaporitása. A vadrózsa-mag rendkivül kemény marrhéjjal van bevonva, ezért annak kezeléséhez több idő szük• s~ges. ~cn~;erint, elmulik egy-két év, mire a. fold . malaslt.<> hatasa megpuhítja a magvakat anny1ra, hogy azok megrepednek és beengedik maO'ukha n talajnedvf'. séget (·s a ]ew•rrőt. A ];;e· m.t'·ny bmkon helill lén> tulaj lonkép~rni c~ir(l.• ~epe' :U?g, .a mint vizhez, m<'leghez é levegJhi.iz JUL c Jrazm kt>zd é:-~ ezzrl n növl-nv termé .. zetrs élí"tfolyamat a m~>gindul. I 'lll N n'~ • a vadrózsamagn. - neh b. kike lé.- ~t, n<'Ill zoki uk azol,ttt azonnal a. z b. dua - úgyakba é orokba. \·etni, hanelll l ~ zetesen ~;·étegezéssel kezeljük· J::i' .: ::. ez : któberben ö..:.::z ~yüjtjük a wag•

Vasárna.pj október 25.

4:1

AZ UJSÁG

vakat és vizzel Yaló mosással husos részüktől döra;ölni. Arozgőzölést is tessék végezni má~odnaponk~nt megtisztoga t j uk Ezután a mag mcnnyiségéhez a következöképpen : Egy n ngyobb. vnscdor:y fcnckc;·c tessék egy izzó Yasdarabot helyezm. Az cdenyL ezután mérten, megfelelő nagysága ládá t szerzünk be töltesse meg lobog,-a forró vizzel és h u.j tsa reá a.z ar~zát. s ebbe a magvaka t nyirk os h omokkal rétegezzük A fejét és az edényt t akartaasa le egy . " :u'tag kend ove] . A ládát ezután a földbe engedjük s föléje melegitő A gőzö lés 20 perczig tartson •. a . me~y Jd,? ..a~att a forr oYi;:et két.háromszor kell felfns;ntem. Gozoles u tán tesa nyagul és fagy ellen védelm ül szalmás trágyát sék hideg• vi~ze l lemosni. t eszünk. A következő ősz. zel innen a magvak a Elöfiutö neje, , 'ilclós. LeYélben Yúlnszolu nk. szabadba, ágyak ba és orokba vet tetnek , a hol M . Alexandra. Tc ~ék ugy kezelni. ahogyan azt a. is a következő t a vaszon (rendes körűlmények •>Veres otT«·nnk küldött üzenetünkben njánlottuk. 2800 . .s::ámu elófi::ctö. l. Tc3 ék ugy k ezelni. '' hogyan közö t) szép eredménynyel kelnek ki. a.zt a •>639. sz. el őfizető fiá<<·nak aj ánlottuk. ~. Tessék A sáfrány-virágok szedése. 1\Ia már többfelé hetenként egyszer kevés Chesebrough·vaseline·nel belátható házikertekben a sáfrány ; a mint csinos, kenni. h . Ibolya. A fehér kátrányszappant erre a eze1r:" so a violaszinü, harangformá ju virágaival azokban diszeleg. A sáfrány nemcsak szép, de mint fűszer scm aj ánlottuk, do másra. igen. Tcss.~k .~gy ..kezel~~· n. h~ gyan azt azt a. •>Dr. G. G.-né<•·nek kuldott uzcnetunk ma és gyógynövény (vérzések ellen kitünő szer) basz- sodik pontj ában leirbuk. nos is. F üszerül a virágok h árom p iros uőszála J ózsa.. Levélben válaszolunk. . L. K. Debreczen. Tessék Yia zszal . bcv?O:U• hogy a szolgál. Ennek összegyűj tése a következőleg törsérülések ellen megvédje. Csak ha mar kmott, akkor t énik : A fővirágzás idején - október hóban lehet valamennyire formázni. kora reggel, közvetlen n apkelte után, lecsipjük B. S.·né. 'L Tessék ugy kezelni, a hogyan az_~ a a virágokat (szakitani n em szabad, mert a töve, ~639. sz. előfizető fiá<<·nak küldöt t üzeneti.inkben aJanhagymája könnyen sérül) s összegyűjtjük. A szedett lottuk. 2. Csak, ha a hullás és k orpázás megszünt,. I; het virágbalmazt a szobában munkába veszszük és ellene tenni. Megpróbálhatja a. Garami·féle aranrszókitovel. N. Margit. l. Lehet. Tessék ugy kezeim, a. hogyan mindenikből a már emlitett három piros nőszálat azt a ~Dr. G. G.-né<s·nek küldöt t üzenet ünk első pox;t: kiszedjük. Ezután a szálakat vaslemezre teritjük jában ajánlottuk. 2. Tessék elolvasni ugyanannak szolo ki s gyorsan megszáritjuk, de egyben óvjuk a üzenetiink második pontját. 3. Olvassa el a ~Veres orr«na.k küldött üzenetünket. 4. Olvassa el ~ 639. sz. előfizető megégéstőL A kiszáradás hamar megtörtén:ik. Alig fiá«-nak küldött üzenetünket. 5. Tessék a. Garami-féle egy fél óra alatt oly száraz, hogy az ujjaink között bórhámlasztót használni. porrá morzsolható. A kiszáradt sáfrányt üvegbe N . O. G. J. Kivánságaszerint levélben válaszolunk. J. L ivíus. Tessék ugy kezolni, a. hogyan azt a. ~ G :> 9. gyüjtjük össze. E munkát folytatjuk mindaddig, l a mig a virágzás tart. A sáfránynak hosszu fű sz. el őfize tő fi á<<-nak a jánlottuk. E iófi.?.etö leánya. L evélben válaszolunk .. .. .. szálas levélzete van, mely t élen á t is zöld, késöbb Kató. L A. hogyan azt a •>Dr. G. G.·ne<<-nek kuldott elszárad ; cl-kor levágható és az állatoknak takn.r- üzenetünk első p ont jában ajánlottuk. 2. Olvn.ssn. .el . a •;Veres orr<<·nak küldött üzenetünket. 3. Garanu-fele máuyu~ adható. Nagyban való tcrmesztésro csak ot t fizeti ki magá t, a hol a virágzás - tehát a a.rany~zókitő. 4. E n v ho massagea!. 5. ~-em h 11i!ználható. 6. Ső t eUcnkezólcg - n agyon jó hatásu . 7. Olvassa ol a ~>zedés idején igen olcsó a kézimunka. Termése •>Dr. G. G.-nÓ«·nek küldött üzenetünk második pontját. bolc\ankint 2--6 kiló. Árát jól megadják. 8. Az előbbi válaszban ez is megvan. 9. Erre a kérdé re

Fin· és leány-gyermek rnbák Nő1 '.

feloltok es rnbak ••

készllése, angol és

fraiiczlaiZféSUtrn:

SZALAl EDE ÉS TÁRSA, Budapest, IV., Váczi-utcza 4. l. em

l l

••

Uzenefa

•

(Kéziratokat nem adunk vi.sazc.) N. i lonka. A legnagyobb készséggel Yálaszolt >olna kozmctikL r ovatunk vezető je, dc nem méltóztatotL a czimét neki megirni. Ha. ezt megkapj a, azo)lDal válaszolni fog. N. Aran ka. L eYél megy. ).'öi elófizelö. Levélben válaszolunk. 639. s: . clófi::.etö fia . Mo.sa meg és szappanot:itsa be h el;('nként kétszer a fejb ő rét és a h aját meleg viz és k olozs. vári kénes-fehér - kátrányszappannal. A l"zap panhabot ha gyja rajta el őször lO per ozig, azután romden követke ző m;sásn:il 5 perezezol to,-ább és végül állandóan 30 perezig. E zen idő eltelte után tessék a s1.nppanhabot sok langyos Yizzel (ha szőke, akkor kamillateás sok langyos vízzel) lemosni alapo an, utánna állott \':Ízzel jól leöblitcni. Alapos leszáritás után tessék lefeküdni. Ezen kinU tc sék másodnapon ta reggel kevés Garami-féle hajszeszszel a fej bő rt jól bedörzsölni. Veres orr. Te ék reggel és este 10-10 perczig borogatui a k övetkezöképpen : 2 pcrczig lehetőleg forró \iz {36-:-38• C.), . u tána 6-7 má odper ozig hidegviz és igy fd valtva, a trug a 10 poroz letelt. Utánna t~sék melegviz, és kolozsvári icbthyol-szaliczilszap pannal jól l.:mo"ni és ledörzsölni. uzntán hidegvizzel lemos'l"án, t"ssék íchéritöbársonykrémmcl bedörzsölui. L. Lá::.ár. K i\·á.nsága. ~zcrint levélben Yálaszolunk. ::óke 20. Azt soha~em állitottuk Cútromos viz kamillateás vizzel lehet, de tim óssnl nem. 659. s:. cló;i::ctó 11cj,.. l. T ~ ék doh·a~ni a. eres orr4·nak küldölt iizencfünkc:t. A Yiz t. fonalja fel é· tegyen hozzá egy ke'l"é :szódabikarboruH. 2. Az kat ne használja. G. Gi:clla. L e,·él n dlnszolunk. , . A.rminius. l . X em lehel má, t tenni. mint mt>cleruli. 'I~·ssc k~ n. .Perzsa. bajf,. tó használni. 2. Yalú zinilleg z az 0 a. ~ o t e ~ek ha,:,zná l ui. L. J; ;:á.~::ri!? 1·. L:hnt E>lcktrolizi:scl. 0 . J t;r...sef. L vellx-n dl z. lunk. tunk ~~~~~~~<!·. f{~~o"ljc J>C~l ;zim •t kozm tik.t r Yn· 0 • 1 t l 0 ' e .' .. F el. o·en1v:>or l.). majd ó le, '·ll; 11 f og resz e r ·en vala;;:z.olni.

.. Jli!et· ~~ank. T~ ék elol a ui • nes orr ·n k k u.' ld"tlf· o c uzcnc u ·ct. r iru . L evélben Yála.;zolunk kh·á n-a' l . D · G G ' l 'I' · - -· :-7.t nu t.

. ..

. b l; l i ~! c..: k esténkint lchclulec. forrú ~z .P ~ az a lll. ..l~ercztg:. Lesz·rit·' utan t -d.. . kö tk ozokeppen K1':-Z11lo kenoc;üt . • . pub . mru:ott , •1 On(1• l' l 1,_ k nra. kcn'l"c, nlk nlma7.m: I : mfo r·k nüc ··t l· ~ 1 . · t ·1 l ' ' Jt.'n '" ~~ynn ~ll}'! fl'l ru :1 t ygt l lll n. • :11 t YiZ .~'l oz · ~·.:m 1' 1t 1yu :H·zt.l ~~appa 1.11 al. :!. 1\ ··k n pm t 11 1 1 , . > '~Zt~r t.nt'gm~ ~~.u .u ' 17'lt• t·,.. 1 • , ldl' ·yé . tltt

tlllllr:l :a

JUelri?VIZ ~ frhrn.t o-bar on~:>z ppnnn l. A. • ppanh ot ~~ gy) n. raJta nl-h11~y perc1.1 • nzut~n m . - 1 1 n , e ut illA fi llott \ 'J7.Ul {· l ·zArit. ~ ut 11 t 'k be(i ,~' iilni f('ht~ritl•· :ín u~ kri·mm l. . mit t :t.'"~' h."e 1, • pont n ; agy n • ~• .d n po~ t. t _ ·k ~ip ri· Ini . n 10 er .tt P~ttann ok p hg tr ·k n bOr 1 luze · ltlt;?,t"t - u · k nzzit l me"ti zti! ll. d m6 k.hii ' k 1w t• h : vel f l. z.urni. .\. ki pr · •l: . ill \' f l ·zur ,j n kt J. ncycz tt ~z l'l 11 ~ md~ '· zel - ·'l lcm ui. L·

ugya::taz a válasz szól. Fl. A .·né, ll. ·Rimány. A péksütemény készi téséról nem tudunk fehilágositást adni, de ha nagysád a városba költözik, talán Yalamelyik pékt ól megtudha.tja. Tessék a. vásárcsarnok igazgatóságához fo rdulni (IX. ker. Vámház·körut), talán átveszik a pulykákat. Jól megkalapálni és nem t.nlforró zsh·bnn megsütui, mert ha. forró a zsir, a k ülsejét kiszáritja. Pogácsát e számban közlünk. B . J enö, Parajd. Tudakozódunk majd kézimunkaü zletben, de nem h isszük, hogy beszerezhető . R. T eré:;, B udapest. E czélra nagyon megfelel a. Quilbya Panama · zappan, mcly ruinden jobb füszer keresked ésbeu ka p ható 20 és 40 filléres d arabokban.

l A magyar

•reti a zam.• tos, rzindu~ ha. z"lasszony ' JÓ~i sr.kll,·H, cs~I<1S a. mugyar

~z~~~~l!!e r!~n~ö!e~ ~lí~ ~! !~!.

HázQsidandók névj ejy.zíka. Az 1- 111. kerUletben : pauberger Alajos dr. r . k. Weioszász Mária r. k. , Ilyé Lajos e'\". ref. Xo.gy Erzsébet ev. ref. , Zigany Gu ztáv r. k. Perl Ida. izr .. Fekete Alajos izr. Grosz Piroska izr., Fr:u;szcr I .. njo3 r. k. \ ida Z-uzsánna ev. ref., Szivós ~fihály r. k. Koch Erzsébet úg. ev., Gregus ámuel r . k. cetits :\lagdolna r. k., C eri Jáno r. k. Yincze R özália .r. k., Bach Ht>nrik izr. Adler zeréna izr., ) l u'lzkán István r. k. Pantyik \ilma. ág. ev., Hajdu Arthul' izr. D énes Kamilla. i«r., GvurkoYic3 Zoltán r. k. N cuhoff.?r Valéria r. k. A IV., l X. és X. kerületben : Hamarv Béla dr. r. k. ~Iajthényi ~ratá li a r. k., Banm eid Lajo dr. izr. Fischer Aranka izr., Benedek Abrahám izr. Holló Ilona izr., "iinger •'imon izr. Hirsch Róza izr., Kón)':Í József izr. _\~chcmnutncr J ozefa r. k., Hiibncr József r. k. Li eti :Jlargit r. k., Asztalos Lá"zló r. k. Prl·po:;t Lidia ág. c ·., •\·hl. :der Jó;:sd it.r. Brenner Karolina i:u·., Tauszig .-Andor izr. DC',· auer Elza izr.. Bauer llih:!ly i·u. Berger Irén izt'. Eördö_ I tY<in r . k. Ki · .!ária r. k .• Holtz:;p· eh OJi.in dr. r. k. P0piel Gabrieti r. k., Klein Simon izr. Reich Hermina izr. Az V. és VI. kerül tbcn : m_:" úndor eY. ref. C~ill g Emma. iz.r., :O:ugár _\.ndor r. k .. lihály Ilona r. k .• B la· , zs yjt K ornél r. k. K re ay .á::anka r. k. . Beh· Jóu:ef r. l;:. E~ hen ba\:b Anna. r. k.: Po~tl Hu ó r. k. I{iuzácsek Erz-,\ltct r. k., Hiz,;a Alajos IÍ"'. ev. \'i·agner Jozefa r. k., r o.:UJ ~!i húl ~· r. k. • - szy -·lima r. k.. Janorniczky Fercncz r. k. l' alm Etelka r. k., Bm inka István r. k. _I· záro J,ml n , .. ref.. Balog ~ ándo:- c ·. 1'C'f. • á.;;zár z. . ófia. CY. ,rom. 1 , f .. Dulcczky l mn' r. k :u.:",..ho Eszt r c'·· ref., fo-ld n .cucz ág. C'l". Z:idor :u ria r. k., Kcrté::;z Jáno::. e\. r t. elym es : Iargit ,-, ref. A VII. kerületben : 'kalka Jáno' r. k. inák Emilia r. k .• Yicrcgrád :Uóricz izr. :Uüller Lriz ll, izr.. '.b.-uder a n~ la izr. Fricclma un , .iri izr. Hul>Cr Ti.adar r. 1:. Ko11 ·othv _I 11ril «ör.-k. , -yil . -Y A11dor ·g. c>. Rónai 1,n.t 'r. k., Zoluin l9,na"· izr. Vrhtnu· _-\nnn izr .• \ '~C' o:y •\J t!Ítr 1'. l,, ~l t'ZI', • ~([triu r. k . , il v J jtl." l' . t...Í. fi )o h j>, z. t· \ · . •t• L • •(ll.uin 1 ~ ' 'Ul gü ·: -..• ~ • J:i:•rmin. •'ir.·k .. l z"'' l~t uH t. k. R m. n. •- l t>lan~.l .gor.·k .•• tmonb. ~okliz.; r r. l·. }',·r lll'zi .Tulin g~•r.-k .. (Iti párd:- .Tano· r. 1: .• 'tn hl .fn lill r.nn r. k .. R 1whi JAn r. k. R r~t'r Kn· r Jin r. L A VIli . ketOietllen : H !J, r G:úz:, izr. Har 1L1nn j< ri l • 'l• i ZI'., ll i ld I lm l d .. eY. •tr l nu t Cl' largit r. b: . ~·érocth ( ynl. r. k. Zolln•r "\r,n.k r. k .• Kr m'r

l• 11 ez izr. Löbl Fanay izr., Bagi J 1irolv e ·. ref. .:· ~n .\";.ankn r. k., Vnr.!a . ·lindor r. k. '·ilfty~Emili ev. r.:-( Adoli ·zr. _Jiiller E·lllll izr., .ud.i .lron ·zr. Röth

SZ~TS SIMON

'gynemÜek

SZŐNYEGTELEP~N IV., Koeeuth L ajoe·utcza 16.

•

SZÖOyegek éS fügQOOyÖk

.,MARABU"-hoz

'GYTOLLAK,

VII., K ároly· körut 7. (A htl.ztól

Ágytoll-göztísztitás

való el· és v isszo.szt\llitá s még a z n~>p d ij tal o.nul eszközöltetik).

{'l 'eltfou 71-2;;.)

OHRÉTA

PÁSZTORY-

ŐR K EZTY Ü K,

' , ' HEZITASH.AK

éltsvlrágkereakedő

Nemzeti Szlnház. Tel. 57-33

árjegyzéket képekkel kOid

övEK

:~!i:t~~,

H A RIS N YÁK

Luliács M.

K i gyó·utc:ra 5. Klot ilU·pa.lob

~ lj' mv

u\1' v u

"i:J<Y.!i'.IIJAl.llls ll. és utazasi czild<ek

bőröndös meater

VII., Rákóczi-ut ~: s zá m. Ári e!fYzél; Jnu:r<'n . -

BODONYI TESTVÉREK M UZEUM- KÖRUT 27. SZ Á M.

Teljes minta-szobák állandóan változó kiállitása.

J UTÁN YOS AN BESZERE ZHETŐ tőhero ze~l k~ mara! :l ez<\lhtónF I V III., J ó asef-körut 81. s sim.

lo.. WS4ndor

m:ért is mi nd i ~ e>- nk a. . val ódi P atria Pó tk:l.vétc veg yiilt. , mely 1uinden üzlet bsn k apható. :! 190 .

Taube izr., Löwy J enó izr. Deutsch Dona. izr ., Moldován J ános gör.-k. St.'icgcr l\Iári:.L r. k.; Acs I stván r. k. Sorfel Erzsébet r. le . Gerba tiBeni Gerha.user Sándor r. k. P er th l l\Iargit· r . k ., · Ur bá no lics Arisztid d r. r. k. M\lSich 1\liria. r. k .

'ILIRDE'LYI

ca. é a kir. u dv. .Il - fényk6p éaz SEMMELWEIS-UTCZA 2; SZ.

KoJs nth Lnjos'U tcza snrlté.n. -

65 frt American-House uri elaörendll az abók IV., Szarvita-t ör 3. szám .

IRNEVES E PS T E l N KOBRAK-CZ!PŐK TE~~~:;:~s~6':!in. lV., Váczi-utcza 2.

(Ki!Jyó-té r 5 .)

I\.HZA rajzzal t eszerzése elót t hozass~ meg 18~0 E"ZIMU' !'A 1'11 n etlt\tott ~rjegyzé\i.emet és kérjen mint~k:J.t és kiva\asztt\si llühlem~nyt . Bud a. pest, Dessewffy utcza. 5 · 'l . sa·ndor sajat Berez aru hazában. Telelo n 109.0ö

onyhaedények IMREY r4IBÁLUdelY ll~tarlis berende1~sl

K I RÁ LY·UTCZA 49. SZ. •ll~zek, tlityolo'k, toll b<;!á~ ~8

Sznku'l eSZ R

'!lunrag ti • es :ll8r.loll g)úr. IY., Károly·utca-l - 5.

l. alap-

1H,t.rk

•

ARCE L VI., Teréz-korut 34.

sz.

NEUMAN LÁSZLÓ cég (Budapesi, Kálvin-tér 2. sz.) áruházának ruhakelme-osztálya tisztelettel értesiti az urhölgyeket, hogy

igen érdekes

öszi és téli posztókelme : ujdonságok t lrlég folyton érkeznek raktárra. Ezek megtekintését a czég a;z Uthölgyek különös figyelmébe ('ajánlja; mert teljesen eitérők a Sablonos divattól. '

1\tlinták

szives készséggel küldetnek. z~G

Órülfsít-a a szarelem? -

Annie Vivanti. -

Gyászos panaszszal sirnak a harangok, A holtak emlékét ébresztgetik · Es rn1· - m ár ezzel t artozunk ' nekik Gyászban bejárjuk mind a sirmezöket, R add tudj ák meg, hogy ruint szerettük öket ... Szegény halottak !

Kérdés az olvasókhoz. -

A szerelern a leghatalmasabb természeti öszt ön, ami élő lénynek ada~ott ...Az embernél a lélek emelkedettséae szermt olt nemesebb formát és alakul szellemivé, de törvényeinek egyaránt alá van vetve mindenki. Nemcsak a fiat alság kiváltsága, mer t számt alan példáját láttuk, hogy hai!ott, ör~g korban is leküzdhetetlennek tetszo akadaly.okon aázolt kereszt ül. Erősebb magánál a.z · életö z. tönnél is. Az erkölcsi és társadalmi törvények ezerint kolturnépek életében ez a házasság alapja, B egyben oka a legteljesebb, boldogságnak és a legkegyetlenebb szenvedeseknek. Egy arab hitregeszerint minden teremtett lelkes lénynek megvan a maga, öröktől kiválasz tott párj a , ikerlelke, a kik itt a földön - bölcsötöl sírig tart ó vándorutjukon - sz iintclen keresik egymást. Sokszor öntudatlanul is . 1\linden testi és lelki szövctségen keresztül is ráismernek egymásra, ha ut.juk kereszteződik, B illindegyre hiányzik ,-alami az életükből, ha sohase találkozva., C'gymis nélkül, külön utu.kon érnek a véghez .. . Ezt a bitregét a maga poébikus szép$égével együtt, sokszor megh~:~zudtolja ugyan az élet , mert a t a.pauztalás azt igazolja, hogy egyetlen szerelern csak a mesék világa hőuci nek szi'tében él. A h usból és •érből való ember, akármennyi aranyat vegyitett is' lelkébe az Alkotó, a legtöbb esetben tud felejteni és uj érzésre k ' e . Egy-egy erős szen•edély hatalma alatt azonban örültségekre kész és szem be

Sza)íDJ halotfak! -

Szanyin. -

Az orosz ifjuság szerelmi evangéliuma. Irta Biró Lajos.

Végre itt van, végre elolvashatja az is, a ki nem tud oro zul, véare meajelent néme fordításban leaalább a záz~zor ~mleaetett é~ ez~szer dic é~t a milliókat meamá~oro~itó a lelkeket fclgyujtó, a nagy indulatokat f 1~ zabaditó ::anyin az elkobzo.t é az elkobzá R.örösk'· ül 1, után tiz..;zere vágygyal tovább olvasott hire A or , arn, mennyi a virág ! é~ hirhedt Arciba c•-rerrény.*) A mikor las ~an G -~oszorukb~n. n ennyi szin s alak ! át zi\-árogtak Oro~zorzáYból azok a csodáti.?~gy s mu\:r g zörög lábunk alatt . .• lato hírek, hogy a fon dalrnat nemc.,ak fe!!yOVlrágnak nmcsen rnost idénre verrel verték le hoav a forradalom nemcsak Azt.r. . J ' an .legfelJebb egy hétig ha. élne, a ~zónak politik- i é;telmében •an Iegázol\a, M1g oly t artós amaz ! hanem hoa\· a forradalomnak tökélete~en écre, o me rt b f(']<"'•·, i· mea. zünt, mert az oro",z forraSze t Ol rne ek hogyh a vó'n , szegény halottak dalmi polgársáa l lkeben sziint meg telje en az eléaedetl n, lázadó k d ü, harczi feszült:a:ash~t.nátok sirotokr~ vésye, , ég, ~er. az ötve~ év ó~a tarló makac: gy fa] dalmunknak nmcs hatara vto-c . ) o ••• Es er. ·deme1tek áldozatke ·z harcz•agy te]Je ·en ellankadt., elhosszu sorát o:;:;zlott meg "zÜnt é mert a mi ener!ria az A rnelyet , ugy lehet, ti odaát ' az 0 ; 0 z 'lelkekben maradt, az az él zéR ég' elfeledtetek ! életöröm é~ a zereté felé fordult ; a mil;:or tehát hire jö~t, h?gy ~z, oly~ n mélye~ kere:;zRé-· · tény, oly':'-n .Igazan naza.reh oro::;,z le!ek egy{;·~ore )ár. Legyünk r ésen, nehogy tán szerre DJoil!Zoszn~~ ~dia magat.. ~s . h,?g. l rekviemre t ámadhasson ok . . .. l t t ol ugyanaz az orosz I_fJ~sag, a ll!el! ron d ..~do,:el Ah hideg van : csaknem megfagyok. azelő t a ~~aba d, ag .7t! a ~epert,, a o':oert Mil' on?yen bajt szerezhet igy az ember • •• még Szibén val e kotellel e golyoval ne~e~t Y llYJ.rkos ez az átkozott nO\·ember 1 ezembc, most a szabad szerelern kmbJrut - K ocsis, hajtsunk haza! ") )füudlCll, Ct:org ~üll r. Forditotta Zoltán Vilmos.

A Z UJ'SA.G

Vasárn.a,p, noYember L

száll erkölcsi, társadalmi és világrenddel, a mikor szivének jogaiért k üzd. Gazdagság helyett szegénységet, bőség helyett nélk ülözést, fényes pálya helyett szfu·ke, kicsinyes, köznapi életet, tisztesség és tömjénezés helyett nem egyszer megvetett, meg nem értett hely7!etct vilaszt, ha, másként össze nem kötheti sorsát azza], a ki nélkül az élet minden fényét hidegnek, minden jólétót keserűnek érzi. Őrültség-e vajjon az ilyen szerelern ~ Vagy általában örültség-e a szerelem, a teljes, mindent odaadó, semmivel nem számoló nagyságos érzés, a mc1y· nek oltárára odaviszi a férfi szabadságát, függetlenségét, kényeimét s a nő leányságát, egésZA jövőjét, teste és lelkének minden titkát ~ Mert a mikor szerelemről beszélünk, nem értjük alatta azoknak a szerencsés, józan ern· bereknek kellő lelki és fizikai hőmérsékletét, a kik mérlegre teszik jövőjük mindcn esólycit, .a mikor kötendö házasságuk előnyeit és hát· rányát •iz~gálgatják, sa. szerint engedik tovább melegedni yagy lehülni szivük érzéseH. Az élet e bölcRei korántsem megvetni valók. Az ö lelkükön már sok minden átviharzott, ök nem keresik azt az emberfeletti boldog:3ágot, a mit a szerelern pa.roxizmusában •árnak az érzések fanatikusai. Ök kölc önös meabecgülést·o épí· tenek mindcut, megelégedést reiaélnek és anyagiakkal is tisztességesen kivánják biztositani nemcsak a maguk, de o::;aládjuk boldogulását i;:;. Emeljünk előttük kalapot, ők azok, a kikre - ha nem kalandorok vagy adósságokban u ·zó exisztcncziák -nyugodt lélekkel bizhatja gyer· meke orsát a reális szülö, de a szereleq1 lélek· tanához e mintáulne nézzük őket, se Wetékes •éleményüket ne kérjük. De az a szerelem, a melyben benne van alapitja meg és szexuális Iticsapongásokban találja az élet tartalmát és czélját és értelmét, - akkor minden híradás, minden tudósítás, minden közömbös vagy elszörnyedt kritika. ezt a ne•et emlegette : zanyin. A szabad szerele~ o;o~z, klubjai~ Sz~nyim;ól n:eve~.ték. el, a guunaziStak, a kik bzennegy-t.Izenot eves \ lányokkal vi~zonyokat szöttek, szintén szan~i.ni -táknak nc•ezték maaukat; a mint a , lelkeknek nag~ . fo.:r?.-d~?ni f;sziil!sége egr zerre a ..,zexuah orom k fele tal It utat cs i l .:~zeté.:t é~ a mint az. ~ldozat~ sz é~ ..~~er; g:w.,"' eg.~.:zeiTe a ?zerelnn e!vezetL'~""- C~lel~JaJU va al~kt~.t ..a . az ege-·z nagy forron.ga::>_ c_ ka•aro· da~ ol ott ott lebegett n. zan:p~ ne\ c: I,Joha könyn1e - ekkora hatasa lll g nem •olt: ml>g roszor zágban sem. a melynek az életében })edicr köm~~ek voltak a legnagyobb k ta l,an a ]eg; események. Az utol' ~ó évtizednenagyobb cuelekedetc yo}t ~.zanyiu; az el ·o kiadá · tizezer példám·a egy-két hf>t nlatt elfogyott . a kön~\"' hat'á~a ugy ~egd~1bbe~le.~te az oro:z kormanYt, hoav a masodik ~I!ld<tst elkoboztatta: mire az~nban a rondorók a könyt"e~boltokba memek lefoglalni a tiltott munkát egyetlen eo-v példám-t em találtak : k~ -~áram nap al~i t plfog :ot t mind: T_Tgy vanal-: az e~b r~k ezt a má odik kmda..... , hogy a meaJelenc::-e előtt harmiucz-negyYcn rubel t fizettek ha. znált példányokért. A harmadik oro. z kiadá t már N~met· orzáaban nyomtat ták : a határon azután átc e~pé~zik ~o,uzor zágba. rözbcn megjelent a nemet forditas. :É m..in]at Oro~zorszagban még mindig ujabb é ujabb ezrek olva~sák

AZ tr J'SA.G nem csupán az anyag, a testiség, a vér forrósága, hanem az Isten lelke is ; a melynek oka nem pusztán a könyelmüség, hanem a mely erős fegyelmezettség daczára is megezentelt kapcsokat tör keresztül; a mely, ha Isten oltára elé viszi az ifjut és leányt, va.gy bünbe a más asszonyát, kárhozatha a rabjait, dc nem képes visszanézni, sajnálni azt, a mit elhagyott, hanem rajongva lépi át ui sorsának küszöbét: őrültség -e az ~ Mi nem kivánunk iráiijt- adni a válaszoknak, száljanak hozzá olvasóink, döntsék el ök a kérdést. A befejező közleményben majd beszámohmk a többség véleményével és adjuk a magunkét.

SARG-fél

Hők vllája . . . · (Kinai nőkről.) Igen érdekes · dolgokat köz öl a W omen of all Natíons legujabb szátna a Itinai nők . életéről. Eddig ugyanis dsak a legelőkelőbb és legg;;:zdagabb osztályok nőiről jutott egy és · más hir hozzánk, ugy hogy a legtöbb ember abban néz~tben volt, hogy mínden kinai nö nyomorittatja el a lábait, mert a divat ugy kívánja stb. A munkásosztály nőiről nem ]gen irtak. Ezt a hiányt pótolja helyre fcntemlitet(mü. Erdekesen irja le: akinai munkásember felesége miként dolgozik férjével vállvetve nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a városban a napszámos neje férjével együtt megy munká.ba, vele együtt rakja meg a hajókat, szekereket, mint bármely férfipajtás tenné. Ezen mankához persze ne u visel uszályos szoknyát, hanem rövid munkásbluzt és hosszu nadrágot. A kínai leány sorsa gyermekkorában semmibe~ sem különbözik a fiugyermekétől, később, felnőtt leánY. ~oiába:n, még elég tűrhető, rosszra csak férjhezmenetele alkal-

lázassá váló fejjel, kigyuló szemmel és áttüzesedö vérrel ezt a tiltott könyvet, mi is megnézhetjük hidegen és csodálkozva, f:,ryanakodva és · ~váncsian, hogy · mi az a nagy:szerüség, a m1 benne van. ,

•

.. .' .. Szanyin hazamegy a kis városába, az oreg házba, .~ melyben az apja és a nagyapja lakott, az anyjához és a növéréhez. Jókedvü óriás erejü, mosolygós, nagy legény, a ki min~ dennek és mindenkinek, az egész életnek j óindulattal és szaretettel nevet az arczába a ki egyelőre .nem csinál semmit és a kinek semmiféle terve nincs a jövőre nézve. ~l és szereti az életet ; sétál és mosolyog. Az anyát felháboritja /3Z a nyugalom. A nö.vérét merrlepi. ·. A nővért;~ - tyda - ragyogóan szép fiatal lány, a kinek a szépsége erőtől duzzadó, asszonyiságtól átmelegitett, vágyaktól nyugtalan, kábitó, érett leányszépség. Szanyin gyönyörködik benne, nem is a testvérnek, hanem a férfinak a gyönyörüség~vel. Lyda tudja ezt. Egy csomó férfi veszi körül a lányt. Lyda egy csinos katonát, egy szép huszárkapitányt választ ki kqzülök. Csókolózik vele, hozzá6imul és gyöngévé lesz, ha hozzásimult. Elmegy a lakására. A szeretöje lesz. A mikor az első . mámoron tul van, akkor egy aggodalmas metpsmerés dereng fel benne. Az, hogy ennek a fertinak nem volt érdemes odaadnia magát, hogy ez nem volt méltó az ö áldozatkész nagylelkü_ szerelmére, hogy ez mélyen ö alatt~ ~ll. b;~ J:?lko: ez a megdöbbentő tudat arnugy lS gyotn mar, megállapítja, hoC!y gyermeke lesz. ~!rohan a szeretöjéhez, a délczeg, szép katonahoz. Az nyomorultul viseli magát. Lyda ne~ tes;- szemrehányást neki; de még jobban érzx, szazszorosan érzi, milyen mélven alatta áll ez az emb('r és bucsuzóul ezt .~rrja a szemébe: '"'l:' -Barom. Azután megy a folyó partjára • • • It.t

mával fordul. A fiatal embernek tulajdonképpen semmi beleszólása nincsen abba, hogy . ki legyen a felesége, azt elrendezik helyette a szülők. S Iniután a menyasszonyt pénzen veszik s a pénz a szegény kínainál épp oly ritka portéka, mint a szegény európainál, a szülők olcsó menyasszony után néznek, nem baj, ha sánta vagy csunya, vagy egyéb fogyatékosságban szenved. Ez az egyik oka anna.k, hogy a férj hüvösen érez neje iránt, a második pedig az, hogy a férj tulajdonképpen feleségét meg sem védheti, ha a férj anyja azt táml!dja vagy bántalmazza: a nő parancsolója az anyós. A kínai feleség minden imája odairányul, hogy az istenségei fiugyel'meket adjanak neki, miáltal idővel ők maguk is anyósokká válnak és - menyüket épp ugy meggyötrik, a hogy őket meggyötörte anyósuk. Bár a kínai leánygyermekkel szülei jól bánnak, nem tanittatják semmire, mert, ugyrnond, annak ugyis csak a jövendőbeli . anyós venné hasznát és ~minek szántsák ők a más ember szántófóldjét<<. Ez bizony nem altrtJ.isz~ tikus felfogás, ennek egyik eredménye aztán a . kínai menyecskék közt járványszerü öngyilkosság, ha az anyós megrója öket. tudatlanságuk miatt. A kin.ái menyek egyetlen .bos'z uja az öngyilkosság, mert kinai felfogás szerint nagy gyalázat arra nézve, a kinek területén az öngyilkosság történik. Ime, egy pár szemelvény. a kínai ineltyek '

életéből.

~-E-itÖ-;;:-T-E-S-TV-É~B.-E_I:_G_Y-=Ö~K-::Ö--T

- a Dunautol Jegnagyobb divatáruh4za.bfintál<o.t bérmentve küld leguj~bb lö20 NeJ DIVA'r KELIIf~KBéiL i:S VÁSZONÁRUKBÚL

Páratlan és csodás hatásu arczszépitö és fínon1itó a

fé~~e~ MARGIT ~~~CRÉ

Zsirta.la:n, ártalmatlan, rögtOn s:z6plt. Ara l koron-. Xa.pha.tó as egt!isz villl.gon. 2527 zn:rs-::w =eh' M7ft"'*

· (Egy · czirkuszlovarn6 szobra.)

James Pradier, az 1852-ben elhunyt jónevű franczia szobrász szenvedélyesen szerette a czirkuszmutatványokat .és minden · czirkuszt meglátogautoléri és feltartja a bátyja. Szanyin. Megfogja. Leülteti. Megnyugtatja. l\Elyen ostobaság - mondja - meghalni. Mié ? Mert az ösztönei tévedtek ? Nincs-e az életben azért szépség és öröm még? Nincs-e itt Novikov, a ki boldogtalanu1 ·szerelmes belé ? Az el enné igy is . . . :ms miért ne menne hozzá ? Talán keveseb~ örömet ad majd neki igy? Miért meghalni ? Olyan felségesen szép az élet. Lyda feláll és a halál elszántsága helyett ~g~szerre az élet minden vágya és minden o~o~.e benne ~o~bol a ~zivében. Szanyin hazakisen. ~s elviSZI hozza Novikovot is. Ennek ~egmondta : Lyda szeretője volt a k~pi ~anynak,. ~e ha ~ost megmented, egész élet.edre a t1ed ; ne l egy osto ba, ne szalaszd ezt e~: •• Es Novikov elmegy Lydához; a lánynak konyek vannak a szemében ; és összehajolhak. A katona, a kapitány, a szép fiu még alkalmatlankodik. Szanyin elfricskázza., mint egy alkalmatlan férget. A kapitány elé<rtételt kéret tőle. Szanyin az arczába nevet a s:gédeinek. >>Nem párbajozom<<1 - mondja- >>hanem vigyék meg a megbízójuknak azt az üzenetemet, hogy szamár, hogy ostoba paprika! jancsi, hogy nevet_éges tökfilkó.<< A szép katona lovagló ostorral megy neki Szanyinnak ; a Szanyin óriási ökle felemelkedik ; és mielött az ostor Jesuhanhatott volna, a földön fetreng és kinban vonaglik- száz ember szeme előtt a szép kapitány, egy szömyü ütésnek a feldagadt nyomával az arczán. A kapitány főbe lövi magát. Vannak, a kik Szanyint kárhoztatják, miért bá.nt el vele olyan kegyetlenül. Szanyin derült és nyugodt : ő csak azt tehette, a mit tett. Körülötte a legfurcsább emberek nyüzsögnek: az orosz forradalmi fiatalság különös és vad ipu~ai. . . ·yugtalan és zavaros fej ü emberek, mindben benne van a demagóg-hiuság, mindben benne van egy narry intellektuális légedetlenség, egyik sem t~dja. : mit, merre, hová;·.

9-.

tott, a hol szép lovak és ügyes lovasok voltaJr: Igy látta meg az akkoriba.n nagy hirnévnek iit.·, vendö Lejars Antainette lovam8t, hires Tbisl?e. 1 nevü lován. Nem tudott betelni a ló és lovamö szép-1 ségével és megmintázta. mindkettőt. Ezt a mip:~, tát egy életfogytiglani szabadjegy ellenében á~· engedte a chatnps elysées·i czirkusz igazgat6j&na~~ a ki a míntát bronzba öntette és reklámként fel: állitotta czirkusza előtt, a hol addig állt, mig sok· kal később a ozirkuszt le nem bontották, a midőn az ..ócska épületi anyaggal együtt az ószeresh~z került. Ott találta meg most Pradier fia.. Párl8 városa, a ki idösebb Pradiemek sok szép szobrot köszön, iránta való hálájának akként kíván kifeje· zést adni, hogy régi helyén akarja felállitani s mosb alkuszik az ószeressei a. azobor megvétele iránt. Szegény Lejars Antoinette, a hajdan iinnepelb czirkuszlovarnő pedig férjhez ment egy tenoristához, n~g! gazdagságban élt egy ideig, feltünést keltett Pa.nsban gyönyörü négyesfogataival, a mely~ .ket m~ga hajtott, mig ura hangját el nem ~e-~z~~ tette es koldusbotra nem jutott, a midőn e folottl bánatában felakasztotta magát.- ~toinette ~s~ szony akkorára el is hizott már, régi mestersege~ hez vissza nem térhetett s hogy éhen ne haljon, et; vállalta a ruhatárosnői állást egy vándorczirkusz· nál és nagy nyomorban, szegénységben halt meg. Sic transit gloria mundi ! (Lovasított ápolónők.) --

Brightonban ez idö szerint nagy feltünést kelt egy csapat lovasnö, a ki reggeleilként végzi lovagló-gyakorlatát a brightoni tengerparton ; a fel· tünést tulajdonképpen csak az okozza, hogy 3 lovasnők ápolónői jelvényeket viselnek. A Irözön· ség kérdezősködésére azt a felvilágosítást kapta., hogy egy angol leány-egylet tanittatja lovagiAsTifi ezeket a végzett ápolónőket, mert az angol-b~r háboru alkalmával nagy baj volt orvosokra es sebesültekre egyaránt, hogy az ápolók számára. kocsik nem lévén kaphatók, a tábori kórháza-k tulságosan a harczvonal mögött maradtak. Ifa akkor lovagolni tudó ápolónők akadtak voln~· sok száz emberéletet lehetett volna megmenteni· S miután Anglia évente száz és száz ápolónőt ki.üd ki a vadonba, az angol leány-egylet Iovagl~ra taníttat minden ápolónőt, a kl aláír egY nyilat• kozatot, hogy háb9ru esetén kötelezi magát a

~lv:~:;

Szanyin tudja csak, mit akar: élni és ezt a kimondhatatlanul szép életet. ~ hho2í neki az alkotmányhoz ~ Mi köze ne~ a les~ hogy a huszonharmadik században ~ilyen frisS a munkásság o rsa ! ~Ini é~ élvezm, ~gy ní ajaknak a csókját lecsókolni, hálas 1en érte ; élni. és élvezni ezt a gyönyör~, élet.p~ ~~ Van 1tt egy Jm·ü nevü fiu. D1ak, 6.;e:& várról kitiltották. Otthon nem tudja, ~zi fogjon. Egy orosz Hamlet. N!3ha ugy er hogy, nag~ ember ; máskor lenézi és me:~~e magat . .1. :reha ugy érzi jó volna és le e éJ;U; máskor szégyennek találja az -~le!' é~v:; zeset. Szerelmes egy Karraszina nevu lanY "l , · 'd'Ja ot; • a lány szép, üde, szerelernto a l,any rma d'a. mamoros ; átadná magát már neki ; oda!! Jz maga'... ki ... '6 ' a • u ne .n. ez a gyenge es gyáva',ez'ga. J?gadozó és habozó _ a vágynak a forrosa _:.. es a kétség hüvösséaei között vergőd-v-e még elv~nni sem tu~fa. -- . _--- .. . sza.• . A lany ezen az eJszalffin egyu~t. van édeS, nymnal. Szanyin gyönyörüséagel neZI ~z klÖ· fi~tal s~épségét. Be zél neki~ A lány erde igY dessei es borzongva hallgatja. Soha mé~ baJl nem beszéltek neki . . . ebben a Szan~yin mennyi az erö és a férfiasság • • • !ts Sz elveszi magának a lányt. , . á llla.· , Es megtartaná magának. ~egh?~tan De 81 g anak, mert tele van meleg hála val rrant~. bozÓ má ik férfi, a szarencsétlen nyomorék a a egy kétségekkel teli perczébe~ éppen ez~n· ~~~on - a kinos végü találkozo utan- af Ud· loVI magát. A lán' pedig mégis szerette. .e t .. furdalá ai támacln3.k. Ellöki magától Szanyln ·~. zanvin elmegy A várost is otthagYéJp , A sz • V onat:a ·ül. Hová? ·~Tem tudj~ meg:. t !11eg; nagy elet be. Para ztokkal utazik egyut · bátso utái.ja öket. Kimegy a koc i nyitott at• · . ""zanym · l euóu;" ,.....;1r a von · ére. IIaJnalodik. resz "l du2í• ról. Feljön a nap. És "'zanyin erős, elettó.. 0pgó zadó, fiatal testt~l derült, vidám és UJJ lélekkel megy elő~ a nap felé • • •

•

Vasárnap, november 1~ hadsereg szelgálatára lenni vagy gyarmati kiküldctést elfogadni. Minálunk pedig, a hol villamos vasuttal el lehetne érni a beteget, az a baj, hogy nem tudunk elegendő ápolónőt kapni kiképzésre és pusztul az a beteg, a ki kórházba nem mehet.

l ,,Fiumei ~ ~

fénykeményitö" 1~~indenb.o1Ji~P.ható!

Porczallánokr61. (Folytatás.)

Sardlnal gyárak.

Turin. II. Károly uralma alatt a savoyai her· ozegaég sokáig csatatérül szolgá,l t I. Ferencz és V. Károly számára, a kik itt intézték el egymással torzsalkodásaikat. S csak mikor Fülöp Emánuel, a vasfejü, ' kivivta a saint-quentin-i győzelmet s a cateu-cambrésis-i egyezséO' visszaadta birodal· • o ma1t, akkor nyugodtak meg kissé az idegen zsar· nokság alatt görnyedező népek. .A herczegnek, 1559. után egyik legelső tény· kede.~e az volt, hogy maga körégyüjtötte ne~c~ak a holcseket és irékat hanem egyutt.al nehany ~földi keramikai müvészt is hozatott, a kik aztán ltt gyárakat alapítottak. A turini királyi levéltárban őriznek egy iratot, a lllelyben bizonyos Orazio Fontana és Antonio do Urbino-ról van szó a kik ő királyi fenségének vázákat készitettek F~ntana késöbb a ~savoyai herezeg fazekasainak főnöke<< czimü hangzatos elnevezést kapta.. A belvillongások és csatározások idojén is reltak már gyárak a birodalomban, do ugy látszik, ezek vagy nagyon jelentéktelen árut produkáltak 'Vagy •ue l'Jesen szolaat· utanzata1 ' · volta k- mas ' mnn· k' 0 ·akuak, mert nem igen törtéllik róluk emlité-. . n Annyi bizonyos, hogy 1.36-!-ben már jelentékep~e~ felvirágzott a savoyai gyár. Fá jdalom, 0 fe liktumaiból nagyon kevés példány maradt nn az utókor számára, vagy pedig beleolvadtak :zo.~ a többi árukba, mert nem Yolt különös ismeretoJelük. Az egyetlen autentikus darab, a miröl Ez a regény. llyesmi a hires regény. Ez a 82ogényes váza. Sok, sok minden hiányzik ab~ól, hogy ez a kivonat még c..,ak ismertetésnek ls teljes legyen. Egy csomó pompás alak, sok eredeti és uj szó, sok történés. És hiányzik mindenekelött az a forróság, a szerelmi élvezésnek az a láza, az eratikának az a nehéz illata a lllely az egész kön}7\·ből kiárad. Vannak lapjai 6 11nek a könyvnek, a melyck tüze ·ek ... Ezek .l.apok Oroszországon ki'\1-ül em valól· minden t ezbe ; l!em csoda, hogy a tulfe zitett, nyugi alau, .uJ a~ kc1:e-:ö, egy meg,áltó és utat muató UJ szot varo oro..,z Jelkek c1kábultak tőle. z"· A ~üvészi értéke? Arciba e a fiatal szer· ~~.e,, lllmden bizonynyal a legna!r'\'obb élő iróbi~v s~e~ egyike. :ffippen a legkéflye~ebb sorai au11on_yltJak ; a meru13i bennük a bátor~áO' Y1 a müvé zet is. ~ 0'

a .öAz á~~alá1;os, ~mberi értéke 1 A. ulya, ha az J vendo_ ~.uerlegen méretik meg 1 A hel e lletuotybhriscg . szelle~ i kincstárában ~ E;re la zol ? el vala zoln;; nem is jó rá \áigaz. lll.. . nagy ,Pau nem halt meg: az forra' Dwmzosz taborába mcgtérni : jó ; a za ~aJ~mmal,, az alkotmánynyal é a többi köu~a~bag~a.l vegre egyszer nem törődni : mea. l1Jrin Y . hule ; - de nem minden ember zaótiú '. nm~s meg minden embemek a :-.zanyiu oko:l f e~eJe!; ,gyönyö~ü _nagy ~lyugalma, ..,z~ép felé eJe. _E zanym_ 1s ho,a megy ~ nap to,·•·1·b·?. Mi. ez ~ )fit Jelent ez ~ :t~Ii le z ele ~) ; Mi az : a nap felé ?

"'s Szany:in megy · nem a ná • t' "' a Adi merre · · . · zare 1 lé~e on1Zosz1 szellem ~alalkozá~a. é kibéküllló . van-o ott~ Az egesz igaz ág nem ez-e . éggu~-~sak keresztén~ ség, forradalom, te~tvéri ~ élet de a zerelem fel zabadulá á\al • "al·0 nyugodt é boldog é lelkifurdalá e'lkaül.z él-.ezé.. év l együt t 1 ne

AZ UJS.ÁG tudunk, az angliai Reynolds-gyüjteményben fog· laltatik. Aláirása a következő : Fata in Torino, adi 12 de setebre .1577. Egy másik darab, amelyet lehetne ennek a gyárnak tulajdonitani,_ eg~ v~len czei látkép fölött megjelenő angyalfeJet abrazol, bizonynyal vallási czélokat szolgált: Alul egy hevenyészett korona ·nélküli paizs látszt~, melyről azt, állijták, hogy 11 nagy Emman?e~ CZimer?. .. . Ido számittatik még nehany, maa gyuJteménybcn és antikv:í.riusoknál ~löforduló darab, melynek dekorácziója abban a kekben van t~rtva. a ~it Savon ban olyan clöszerete~te.~ l~_asz~alt~k, festmé)lyükön XIII. Lajos korabeli oltozetu. n~k, és fórfiak Yannak feltüntetve, ornamenti}!áJ~· kat már Kina befolyásolja. Do az alattuk latszo, 5 az Emmanueléhez hasonló paizs fel~ttmzártE~orona van, s ez világosn Vittore Ama<leus es · nrmanuel uralmára vall. • Ezek a tárgyak voltak tulajdonképpeni elo· készítői annak a porczellánnak, a. mel_yet most, .a huszadik században még ezzel a felirat~al talalunk, ogyes g üjtők tulaj~onába~ : Fabnca. rcale, Torino. Vagy : Gratapa.glta·, fe, .r':~':.· Lafore.st. Eppen csak megemlitJ,ük, hogy _az ö szes keramikai könyvek és t.anulruanyok sz.ennt e gyárból egyotlen egy példány létezik a ~agon, mcly alatt ez a felírás látha~ó : La.f?rest,, de Sa:v:'ya. 1752. E példány nélkül nem lS t;'-dnank, eppenseggel semmit a laforest.i gyárnak letezésó~o1. , . Ezzel elérkeztünk az olasz renatssance voge· hez s könnyebb tájékozódás k~dvéé~i; nébá.ny nagyobb keramikai mü,-ész nevet meg egyszer idojegyezz ük. Ime : . , . ,. Duccio Anton-io, a derutal gyar a]a.ptt.oJa, della Robbia tanitványa. Andreoli, a gubbioi gyár alapítója. Bra.n di, nápolyi müvészcsalád. . . . Brama 'faenzai, Buontalent·i fiorencZI, OamlJHl..S~ génuai, Oamillo ferrarai müvészek. Ca.mmi 1'o11f.ana, Urbinóban dolgozott. A többi Fontanák l!1orenczben és Urbinóban vegyesen. Giannántonio is urbinoi. Oecco di, Pietagnolo Velenczében alapit gyárat 1545·ben. . Fra.n{;esco Guagni a savoyai herezeg számára készit porezeHánt Urbinóhan. Patanazzi, urbinoi. A décadence kezdete. Battista Franco majolika-mintákat talál fel .r-ápolyban. Frate, hires ferrarai mü>ész. Frate, derutai ruü ész. G'agl?''.arda.n i Pesaróban dolgozik, 1552-ben. . A Gatti-k Casteldurantóban foglalkoznak a fazekasiparral, 1530. táján. Lanfranco 1569·ben elkezdi a fa.yence-ok aranyozását. 4ndreoli Geor(Jio, a kit röviden Maestro Giorgi-nak neyeznek, a gubbiói gyár ala pitója. Garducci, szintén Urbinóban· dolgozik, 1477. Jacopo da Sant-A g1wlo, a porczelláncsínálás titká.\·al foglalkozik Savonában. Jcro Porliban, Batti ta Veronában, Lanfranco, Gcrolmno Pe ' aróban dolgoztak. N ana ra Baldá.ssw·e :Faenzában dolgozik, a fcrrarai herezeg számára, o36 táján. Jlarforio Ca ~ t~l-Durautéban, Ranicre P .:aró· ban, Simone Narinoni pedig 15!0-bcn gyárat alapit Bassanóban. )."icolo de Fano faenzai Pell:.pario casteldurantei mih-észek. Paola Grosa C!bandianóban dolgozik, Piccolpas<;o Ca t€1-Durantéban, a hol hires könJTét i megirjn, a keram.ikáról. Perc tinu..s >agy Pcrcé'lino aubbiói, (1536.) Piaaqnolo >e}el)(•z i, tangli · ferrarai, Rrcffacl Gr:rolamo mont -lupói ruüYészek. Andrea della Robbia H5-1--l.3~ -ban, Gt'ot:anni Robbt'a 15::!5-ben, Oimlamo Robbia ugyanakkor, Lu a (a:; öreg) 143 -1!71-i-r, II. Luca Robb'a. 1.325-bcn doJgo~tak. Oatti pedig Korfuban. Patana:;:i urbinói Oambia~>'i génuai mü-részck. l. s.

Kosztümök,aljak és pongyefák r e m ok lrlállit,sba.n .

FALUDI LÁSZLÓ Bpest, VI., Andrássy-ut 48.

. . . Divatlap ingyen.

*TÖKÉLETES SZAGTALAN FERTÖTLEtUTÖ SZER

~ NÖKNEK·HÉLKOLÖZH ETEllEN Kozmafika. Rovatvezető

Garami Béla dr.

A nyak. (Ill. folytatás.) A golyva keletkezésének okát egy más elmélet nem a magassági viszonyokban, hanem az ivóviz összetóteiében keresi. Kiderült ugyanis, hogy sok · községben teljesen eltünt a golyva, a Inikor egy-egy pata.ltból vagy köz1.-utból többé nem meritettek ' iv6vizet. A vegyi vizsgálat megállapitQtt.a, hogy több eset· ben az ilyen golyvát okozó :vJzben magnézia-oldat volt, vagy pedig mésztartalmat lehete~t benne kimutatni. Ez megmagyarázná azután, ruiért oly sürü e 'betegség hegyvölgyes "id6ken. A hegysé·'!ekben ugyania gránit, szieuit, mészkö és egyéb kőzetrétegek vannak, a mjtuk ~eresztül szivát·g<) viz oldatokat vesz magába. és ez;utön okozná azután a golyvát. E véleménynek megfelel a köz, népnek az a tapaszt.alata is, hogy a golyvát a2: erős, kemény, e.:zóval a k-utviz okozza, mi,g a néphit ezerint a pata.k vagy foly6viz elmulasztja. Kisérletezés utján megállapitották, hogy a kutyák, házinyulak, fehér egerek magnéziás vizzel való rendszeres · itatás után aránylag rövid időn belül meg is kapták e bet-egséget. Mivel azonban nilles olyan teória., a. melyet meg ne lehetne támadni, sok tudós, seUl a talaj· viszonyok, sem a viz által való magyarhatot nem fogadja el, hanem egy harmadik véleményt koc-.z. kázt.a.t meg és a le .-egö minöségét és összetételét hozza összefüggésbe a golyvával. }Jzok azt mond· ják, hogy a magas hegységek tá.já11 azért sürü e betegség, mert ott a völgyekben a levegő meg· reked, azonkivül vizpára-tartalma igen. nagy és mindez okozza azután a golyYát. Végülmég megemlítem, inkább az érdekesség kedvéért, hogy a rádium-teória, moly most annyirilo divatos, ezt a bet-egséget is összefüggésbe hozta a rádiwnmal, ezzel az ujkori ~.>bölcsek kövé«-ve1. Répin-é, a franczia akadémia tagjáé az érdem, hogy kimutatta a golyvát okozó források rádiumtartalmát. ö há rom alpesi falu forrásait vizsgálta meg és ugy találta, hogy ezek telve vannak rádinnnnal. A falu lakossága közt alig akadt kc~tő három, kinek ne lett volna golyvája. Répin szelint ennek kizárólag a rádiuQl az oka. Csakhogy ennek megint ollent·mond az, hogy óppen a rádiumtartalmu izek a legnagyobb gyógyhatásuak. R~pin ezt ugy magyarázza meg, hogy az alpesi forrásban még ~ ·éh oldatok is vannak, melyek a. rádium jó hatását eltüntetik és csa.lris káros hatását domboritják ki. )kcremlitcm még, bogy a goly.a gyakran járrá ny::zt·rüen lép fel, eg, zer a franczia had· ser g kéL századában c&tk tizeru1égy e1nber meuekült meg alóla, a többi egytől-egyig megkapta két bretagnei piou-pioutó1. :Jio~ , mi.kor minden körülményt mogemli· tett~m, mely a golY'a okozója lehet, röndet>en fel foaom sorolni a gyógykezelésnek dindos és ezél-sz rü módjait. (Folytatj ak.)

zi fanácsad6. Irish ste . (Ft-lelet.) A.z ~\Irish ste~· irlaucli nemzeti elede , olyanformán, mint nálun.k a gulyác;. Egyszerű. népies étel, de tapláló étel éa jól lehet belole lakni. mert ..,ok benne a burgonya. Juhhusbúl ké;:;zül, még pedia a nyak- és lapoczka· ré·zböl. A hu t feldarabo'h-a, ~-5 megyagdalt fehér hagymá ·- egy t.uc~at mcO'hámozott bur•onyát ;:;c,·al é jóc~kún bor~sal hide.., yjzbeu :l tüz Í{.'""Z~zük. Felforral>a, két óráj"' la~au fóz.ziik, akko~ a_ lé ~ind elfőtt, a hus mogp~hult é a hur· O'on. ahol ka.a lett. Ilyen a ,-alócli, nól}ics ,;.irish t w. ....

~ognac öregbltése. Ha minden 1 liternyi ú·iss

~oz~~~ cogna:ra 5-6 csepp zalmiák zeszt öntünk e

_megrazzuk, néhány nap muh·a

cornac

eh~ ~zh kemén. égét és éppen olv J'ó lesz ru~tha

mar ho-~zu 'd· 't 'U • ' . :· l on ~ ~ t ?Ina. Ennek a szemek hozz tet Je az .::: .z.:;egre eppen nem ártalina •

AZ 'D' .TSA. G

m~------------------,-----~==~~~~------T-------------~~~~-== Vajas pogácsa. Egy kiló liszthez fQ ki16 va.ja.t fa.rkMI mellük pedig mély, elc5re hajló. Azonkivül tessék lehetólag olyan hajéket nselni, a mel;1• Vasárnap, november 1.

emelkedő,

veszünk, kéz között jól eldörzsöljük, aztán ~ét egész tojással, kávéskanálnyi sóval és tejföllel m~ kább keményre gyurjuk. Két ujjnyi vasta.gságra. k.inyujtva, fánkszuróval ~zurkál_ju~ ~s habart tojássárgájával megkenve, 1gen forro sutoben megsütjük. Gipsz-alak bevonása. A gipsz-alakot olyan simává és fényessé tehetjük, mint a márványt, ha szappanoldattal bevonjuk. Fehér szappant apróra levakarunk és kevés lágy vizben a tüzön feloldunk. A bemázolásnál ügyelni kell, hogy az oldat ne ·l egyen habos és ne legyenek buborékok. 1\Iikor a. gipsz beszívta. az oldatot és megszára.dt, gyöngéden dörzsöljük ~om vászonruhával. A gipsz-alak fényes lesz, mmt a. szép fehér márvány. Mayonnalse-es borjuczomb (hideg). A czombot gondosan megtisztitva., fa.ka.la.pá.cscsal egészen puhára. verjük. Tiszta ruhába hurka-alakra. bevarrjuk. Ezt és a. borjuczom~ ~?ntját és bőr~t v~rö~ bor-páczban két óráig fozzük és fél naptg hüln1 hagyjuk. Tálaláskor a. vászonból kiveszszük a , hust, éles késsel szép szeletekre vágjuk és mind?n szeletre sürü ma.yonnaise-t kenve, aszpikkal, czttromszeletekkel diszitjúk és remoulade- vagy tatármártást adunk melléje. Olajfestékes ablak. Az a.blakrámá.k festése alatt rendesen sok olajpecsét freccsen az ablaklivegre és ez nehezen tisztítható. A legegyszerübb tisztitá.si módszer, ha a pecsétes helyeket fek~te kenőszappannal bekenjük, néhány óráig raJta. hagyjuk és aztán rendes módon megmossuk. Hamuzsirt, szódát stb. erős szert nem szabad használni, mert ez gyakran árt nz üvegnek. A liszt kezelése. A lisztet - legyen az akár buza.-, akár rozsliszt-nem szabad zsákban, vagy hosszu ideig egyugyanazon a helyen tartani. Eppen ugy, mint a. gabonának, a lisztnek is levegŐ• változtatásra. és átlapátolásra - esetleg szitálásra. - van szüksége. Ezt legalább is havonként egyszer kell ismételni, nehogy a liszt összecsom6sodjék s megdohosodjék. Az ilyen rosszu1 kezelt liszt elveszíti sütöképességét s az abból készült tészta halványszinü és kellemetlen szagu. Folyékony enyv. Husz fillér áru enyvet kis vizzel meg kell főzni, aztán faeczetet hozzákeverni és hig péppé főzni. Böszáju üvegbe töltve, be~ dugaszol j uk és akármikor használható a. folyélwny enyv. Kéztisztitás. A jó háziasszony munka. közben nem félti a kezeit és núnden gondja csak az, hogy a készítendő ételek jók és izletesek legyenek, a krumpli alaposan legyen a héjától megtisztítva ; hagyma., zöldeégek és a főzéshez sziikségesek mind. Ezek ti ztogatása. után a. kezek s különösen a. kör~ mök foltosak lesznek, de ezt a. jó háziasszony fel ~em v zi és könnyen segit ezen. Főzés, takaritás va.gy gyümölcs télire való eitevése ut&n a. következő körömfénye itőt használja., mielött hímzéshez vagy mú.s kézimunkához fogna, vagy látogatóba menne, - melyet igy kell késziteni: Szappanos vizben felolvasztunk kevés szódajegeczet, s tegyünk még bele néhány csöpp a.mmóniákot. Igen jó körömtieztitó ez és a rendes házimunka elvégeztével, körmeinket kefével ezzel bekenjük és tisztogatjuk fényesre. .

MINDEN URIASSZONY

20011

:!..:~~!:~· .,,!~.~~"~!!~?..?!!!! l

Szárnyuk hosszu, farkuk széles, dus tollazatu. Lábuk rövid, dus tollazattal ta.k arva, mely a kékes vagy husszinü lábszárat is teljesen elfödi. Ennek a kis tyukfajtának legfőbb ékessége a dus tollazat, de éppen ez teszi azután [alkalmatlanná a tenyésztésrel ezeket a tyukokat minden nedves vidéken, mivel a tollak állandó nyirkossága szemgyuladást és köszvényt idéz elő. De azért sem tenyésztik mert a mellett, hogy mint gazdasági tyuk eg~általában hasznavehetetlen, nagyon ké~ nyes állat. Szabadban nem szabad őket tartani s még a kifutóban is óvni kell őket a.z esőtől, nedvességtől. A müvelt országok közill egyedül csak Angliában tenyésztik, s itt is csak mint disztyukat tartják. Tenyészblkák takarminyozlisa. Talán egyik állatnál sem kell a takarmányozás minőségére annyira. ügyelni, mint éppen a bikáknáL A bikáknak az időelőtti tenyészképtelenségét legtöbbsz?r a hibás takarmányozás és ápolá.s okozza. A JÓ és tiszta. a.lom, a rendes és gondos puczolás, szóva.l az álla.t teljes tisztánta.rtá.sa elengedhetetlen. A takarmányozásnál a. vizenyős taka.rmányokat teljesen mellőzni kell. A zöld tápanyagok egy része, a jó szénafélék és azok a.z abrak-takarmányok, melyek erőben fejlesztik a. bikát, szükségesek. Ezeken kivül kell, hogy a bika. elegendö mozgást végezzen, különben elnehezedik. A hágatásra a. nehéz bikák kevésb~ alkalmasak, avagy éppen alkalmatlanok. Ez pedig hamar bekövetkezhet a csa.k istállón tartott és helytelenül takarmányozott tenyészállatnáL Az elegendő mozgás a bikát kemény izmuvá, rugalmassá és frissé teszi. Ugró- és hágóképessége emelkedettebb és igy apaállatnak tovább megtartha.tó. A bikák használata igavonásra. A bika, nagy erejénél és munkabirásánál fogva, kitünő igavonó. Jármozását azonban idejekorán kell megkezdeni, még mielótt természete dühössé válna, mert ekkor már a jármot nem engeeli magára tenni. Az első felszerszámozás ne kint a szabadban, hanem bent az istállóban történjék. A járom viselésének szokása után ki lehet vezetni az udvarra és könnyü igába fogni. Ovjuk a brJrákat minden oly jelenségtől, mely azokra felbőszitőleg hatna, ostorpattogtatás, avagy litlegelés könnyen szekértörést eredményezhetne. Könnyebb kezelés végett azoktak a. bikára OJTkarikát tenni s erre vékony lánczot akasztani 1 hogy szükség esetén vele az állatot féken tartsák és kormányozzák. A jármozás a bika. tenyészképességére hátránynyal nincs.e n ; sőt Iniután megakadályozza annak elnehezedését, még szinte előnyös. Konyhakerti veteményezés szeptemberben. A kora tavaszi zöldségnek való petrezselyem veteményezését meg lehet kezdeni. Ugyancsak tavaszi használatra vethetjük a spinótot és galambbegy salátát is. Öntözni csak akkor kell, ha huzamosab~ ba.n száraz időjárás volna (ettől előre láthatálag nem kell tartani). Azon kerti veteményágyak talaját, melyek még majd csak most fognak felszaba~ dulni, megüresedésült ~tán mielőbb ásassuk fel, hogy földjüket a levegő járhassa és hogy ezáltal a föld éredhessen. A még fel nem szedett vetemények magvait állandóan szedessük, ügyeljünk azonban azok fajtisztaságára. ·

Amagyar háziasszony 7 jOki szsreti a r.ama.tos, sztnd~ k1Lv6t, csakll a magyar

tartalm u, Ára dlezkilt6aben 6 kor. Kaohat6 G 6z6 Andornlll, Budapeat,V,,Véczl·körut 40, 6a mlndon k1Snyv,ereaked6aben

Gazdasáji fanácsadcS. A török tyuk. Ez a tyukfaj a legszebb diszbaromfiak egyike. Az alakja. kicsi, finom, fején gyönyörü bóbita van, lábai pedig egészen tollasak. Szine fehér, ezüst vagy kékesszürke. Európa keleti ,·idékein tenyésztik s ezért keleti tyu.knak is neve~ zik. A kakas két, a tyuk pedig másfél kilónál soha sem lesz sulyosabb. A kakas bóbitája rendkivül dus, kétoldalt el van választva, hátul pedig szépen visszaesik. A nagy, hosszu vü;szahajló Lóbita a szemet takarja.. A tyuk bóbitó.ju. nagy, kifejlett, felálló kerek. Ha is. zaha.jlik, l1ibúH. .' Örük rövid, könnyed ha.jhí.su. . 0rhiiz nőtt tarajuk na· gyon kic.iny, felálló hustömb. Arczuk örös fu zakálluk sürü, tömött, áll hernyéjiik 1..-icaike' lig l t tó, fülkagylójUk f ·hér és zint n kiesinv: S mük, nagy~ v r , • l tn . Kyakuk köz'pho zu gu, VI zaha.Jlo . A k. k nyaknt z. 'p · ü, ho zu nyaktoll borítj . 'r tUk t Ö\ 'd, nyoln_2~t, de nem nehél.kes. Hútuk rö' "d zéles, a

!~K!~!~e f!A~ö!e!f~!t!! l

mh!rt is mlndig c•ak a »valódi Patria POtka.v6tc vegyük'

mely minden üzletben kaphatO.

2~00

••

Uzen etek. (Kéziratokat nem adunk vissm.J

. 1-!cmo. Ilyen kérdésekben nem adha t onk tanácsot. Kagyon helyesen tudja, a büntető törvénykönyn-el jön öaszeütközésbe. K. Katalin. Ki>ánsága szerint intéztük el. N. Aranka. Kivánsága szerint intézzük el. Kellemetlen. l. lrasson fel az on·osá\•al egy grammos sz.ublirnát pasztillákat. Egy damhot oldjon fel porezelián vagy zománczozott J;rvoirba töltött két liter állot tr viz.~n é. elJh('n úztll.'l a. rt>ggel t:s este 10-lO per<'7.ig. l.Rszántás után t<:• -~k a gyűgytárnkban már kén u kapbntó salicyl: sav hintőporral bPhinteni. J<:zen kiYiil te.. ~k a reggeh áztahiu után kolozsdri cbr6mszappaunal jól lemo ni és lcdörzsölni. Hároih-ntigy heti ilyen kezcl~s után meg le z a ki> nt redmény. 2 .... Tem lehet. 3. Híltcnk~nt ef!Y. Z r k \" rb chrongb-v dinc-nel. J·; a. Kozm ti ·a rovatunk nzelójénél, VI., Fd. úCld6sor l. !vu r· i ol 6. ... agyl:tmi T &ék sz zoe bé· dör olé~cket Yég zni, arra. majd meg fog azünni a. dolog.

hez nem kell sok hajtü. k és G. L. J. Teseék hetenként kétszer es le a !ef~ vIÍII elótt alaposan megmosni és behabositaDi meleg VlZ kolozsvári kénes-féhérkátrány zapp~nal. A. sza~pdn~ habot hagyja. rajta először 10 percZig, az~tt~.n .nun. eül következő mosás alkalmá>al 5 perezezel tov~bb es ;:g a állandóan 30 perczig. Ezm: idó eltel:e utan tesse illa sz~ppanhabot sok langyos nzzel, ha szok_e,. akk~r k~ ott ieas sok langyos viz.zel alnposan lemosru e~ utan~ 'klllc· nzzel jól kiöbliteni. Alapos le záritás utan tesse feküdni. Ezenkivül tessék másodnaponként rc~e 1 a fejbőrt jól bedörzsölni egy kevés Garami-féle haJSZ~~~t szel. Azokon a napokon, a. mikor szappano~ keze e Junk végez, ne tessék szeszes bedörzsölést is végezru. K. Melicza. Kivánságaszerint levélben válaszo t Barna a.&nony. Tessék ugy keze~ a hogyan a%k a tG. L. J.c-nek küldött üzenetünkben a.Jánlottuk.bTesg\· azonkivül hetenként egyszer egy kevés Chese rou vaseline-nel bekenn.i. •tott& Ibolya. Nagyon t ed az, a. ki önnek a_zt álli örök Ott persze nem kapható. Biztosan megkap]& a T gy6gytárban, Budapest, Király-utcza. 12. d sen B. L. Budape.et. Nem árt-almas, csa.k ntána ren e Ini a le kell száritani. Egy hü ol'0086. GIÍJ4Ú.el. 1. Tessék ugy keze ·án· hogyan azt a •G. L. J.c-nek küldött üzenetünkben 8 l.t6· !ottuk.. 2. Tessék a fehéritó-bársonyorémet és fehéri en bársonyszappant használni 3. Erre a kérdésre más hely 1 fogunk válaszolni. Sorrwgyi A. Szivesen szolg!ltunk a kért ~ács~: Ha visszaérkezik, végezze ugy, a hogyan az: ~l~0ontos !XXXVIII. éves a..ss-:.ony. Igenis van. Kozol]e P tunk ozimét ezen jeligéjére hi-.-atkozva. Kozmetika. rova foa vezetőjével (VI., Felaóerd6sor 1.), majd ó levélben gy részletesen válaszolni. K. J. l. Csak a kékfény kezelés. 2 ... T~ssét:ne• kezelni, a hogyan azt a •Kellemetlenc-nek küldott tünk elsó pontjában ajánlottuk. zl~ Budai CUJswny. Tessék reggel és este 10-:~~ ~;~ig a következóképpen alkal.ma.m.i. boroga.tást. Ke l:'-5_a lehetólag forró vizzel (36-38 Celsius fokos), u~ána.ga.t!lÍ• másodperezig hideg mzel és igy felváltva. borooga.tM a mig a. 10 percz letelt. Ezenkivül tessé~ ~ 0~eg "I'Í2 utan a. bőrt alaposan lemosni és ledörzsolni me hidelJ és kolozsvári ichthyol·sa.licyl-szappann~. Ez~!~ tkctÜ'• viz.es lemosás és utána alapos leszántás .. -o:.~i Utána. tessék fehéri tó- bársonyoréme-mel bedorzsu 0 K. flonluz. A kérdett arozgőzölést végez:; egY Vénusz-géppel vagy a következőképpen: Tess ~asol6· nagyobb vasedény fenekére egy izzó vasdarabot ( forró vasat) helyezni és az edényt feltöltetui lo~ogva dénYI viz.z.el, azután hajtsa. reá. az arczát. A fejét es az eercziH takartassa. le egy >as tag kendővel. A gőzölés 2~ PJ:llSZot tartson, a mely idő alatt a forró viz.et két-h. r_o hideH kell felfrissiteni. A. gőzölés befejezése után tessek viz.z.el lemosni és utána alaposan leszárita.ni.. Niná . :ol. RóZ8il:a. Budaput. Tessék elolvasw a • nak küldött üzenetünket. .~ Illeg a Jó s::er. Megadott czimére levélben kiildJük válaszunkat. ..........--qvrrr. Ja.smin. lu nem ajánlatos. Ol>assa el a ~~ éves asszony ·nak 1..-üldött üzenetünket. • zoliJllk• Bo::.senka. Megadott ezimére levélben. váls-! perz.sS Falu.!i. l. Csak t~ék tovább használni. 2. ba.tási.Ít· hajfestő körülbelül ~2-•J. évig tartja megH a-z 6 gés1 3. Csak a megőszült részt. ~Tem lesz tarka. 4. a. z uttiu· haját akarja. megfesteni, akkor egyszerre ~s ~rre elég. festésre, ha. azonban csak ke>eset, akkor négy-otBfigye!Jllbt. Egy régi el!Jfi=etó. Valósz.inüleg elkerülte a. .. ZJlletiJ>ll mert mi minden levélre válaczolunk. Tessék Ko rovatunk Yezetójéhez fordulni. & el 9 B. L . ... -érnileg talán igaza. van. De ol~as~g-e 48 előtti, tehát szinmagyar levelezést, ha n~. ~e lllényél a. latin eredetü szavak-tól 7 Egyébiránt kül ~dell' megmutattuk a szen:ónek és arra kéri, mintbogJ. 8 z jó, kitól, még önt61 is szi>esen fogad el tanácsot, ba. heslel lenne a sziyes a. nankingj, chelseai, deliti és Worczö\'llg· szók helyes magyar forditását s minden más, a. 5 •ség b' ben el6fordul6 idegen sz6nak fordítását a szer~esztoIJluJl( beküldeni bélyegtelen levélben. Különösen pedig a. ~otl sz6 helyes magyar kifejezésére kiváncsi, mert Jreo ri· barbárságat még sem akarna a magyar nyelv e a.zt követni, hogy rö>iden karmantyu -nak nevezz~iliÓ K ülönbell; az illet~ szorosan ragaszkodott ~ak ~egyet nek be;,zédmodoraboz, a melyben él. Yegül !ll ~ iS ..; Mo~olyognunk kellett, hogy nemes küaka.dá~at on nim á idézettel végzi ! á t tü11 .. E : T. Igen ügyes körkérdések. de most Dl s tunk ki. ,. h ") ' S. JI. Det'tcser. ~-em emléks.zünk reaJa, Or:: kéziratokat megkaptuk Yolna. sciJlJllÍ' • :.ól:e a&SZony. A. mahagóni-butort nciD:. ~elletni, bf fele bolyho:. portörlő•el, hanem 6zbórrel torulg f'l rés~ fé_!l)~e meg~omályo~. fél • tá blaolaja_t ~:l rlorc~r• v~ro !:x't~t o zc>egyit<:ni, euel k ll bekenw cs . tili~~ d or olni. . P. Gy.·nr. T.ab. .-\ tü k9t épen ugy pus\0ra~ mmt a svábbogarat. J ó p u:;ztitó ,.-zer: cf!yenl? rk: Ifa • porczukox ;. · li . melyet bu>ólyukai . bZ 0.rn~k~odó~ lyuk nehezen hotzáfé rhé ó, guDunila.bdás tec~ kell bé fujni, .. , leiráótÍ-1 Régi hü eliJ/i=!tó. Az ir' h towe ne,·u otel h ti lllilli a t Házi tanác adó -ban megtalá lja. J. K.·1 i. A bir· lmá f) ppt:·n ugy kénez 8 ~nti&. a körl t, ig n · p le a zine •, z iz t éppen netnk tert.!! '· A Ra um kt1cb.;n• n nt.. f ,t t o~ I7.:AAin t uk "ilöll 0.. ,P tr~.-a. némrt gy ' rtru ' ny t' M.2il !l nt>m k ~ 1.itl! t? . mrr. G lllini fnforma kell hozz . kái · H rt h ló c · tzc o1~an, a záraz porb ny t • t • __.

Fi · és leány-gyermek rob~~ ői fe öltök és r ák ~ 4 ZALAI EDE ES U.RS , B dapest, lY., Váczi-utcza · l. ern

. Vasárnap, november 1.

FŐVÁROS. (A plurális választójog.) A demokratapárt tudvalevőleg meg akarja obstruálni a saját inditványát a plurális szavazati jog behozatala ellen. Rogy az ellentétek elsimításával a közgyülés lllunkaképessége biztosittassék, Márkus József öszszehívta a kerületközi bizottságot. A kerületközi bizottság hétfőn délelőtt tart ülést, melyen megkisérlik az ügy békés elintézését. (A költségvetési jelentés.) Az 1909. évi költség!et~s~ kisérő jelentést ma bocsátotta közre a. pánzugYl ~s gazdasági ügyosztály. E jelentés javarészét ama. Intézkedések felsorolása alkotja, malyeknek czélJuk a takarékosság. Kimutatja a jelentés, h?~Y a legnagyobb lelküsmeretességgel és rigoroZltassal jártak el a kiadási tételek megállapításánál 8 a h?l csak lehetett, mindenütt igyekeznek megtakantásokat elérni. A költségvetés csakis a valóhan. sz.ükséges kiadások fedezéséról gondoskodik. Áz ~de1 költségvetés tárgyalásakor kifogást tettek a ~att, hogy irodaszerekre igen sokat költ a város. A Jelentés szerint a tanács most ugy pTóbálja meg e té~en a gazdálkodást, hogy központi anyag~zertar~. létesi~, ez fol?ja a szükséges. irodai ~zer_~et beszerezm s a hivatalokban szetosztaru. l~I fogásoltá.k azt is, hogy a főváros sokat költ tüzelő an:yagra. Az ügyoszt~ly javaslatára a tanács most -Igen helyesen- azt az ujitást lépt eti életbe, hogy ~~~~fát, mint a szenet a közvetítő kereskedelem ~zarasávn.l a termelötöl szerzi be. -·öt még arra is ;.~llalkozik a főváros, hogy a fát házilag apríttatja ~l, ami már tulzás. Azt is kivánták az idei költ~e~.vetés tárgyalása alkalmá,al hogy a főváros ep~leteinek t atarozási és javítási munkálatait ne názilag kisiparosokkal végeztesse a tanács, hanem átalányban, nagy ,állalkozó utján. A jelentés ~z ellen határozot tan állást foglal, mert az a kist~~ros megkárositását jélantené s nem jelent jelenJ~· en~ebb hasznot a fövárosra nézve sem. Megem· ro~ a Jelent~s azt is, hogy mutatkozó 175.000 ko 'Vas~ •deficztt fedezésére nincs sz ük ég külön jaac ra. a t ('l'i~ztviselők a totaliza törnél.) A ló\·ersenynél ti . ot~lizatőr munkáját legnagyobbré~zt fővárosi aJZhiselők végzik. A polgármester ma rendeletet ott, ki , a melybeu azt mondja hogy nem akarja ~egfosztani a tisztviselőket a mellékfoglalkozásukol, de néni türi meg azt sem , hogy ló..,- rseny napokon minden engedelem nélkül korábban menjenek eJ a hi atalukból. Fölhívta a polgármester a hivat~lfőnököket, jelentsék be, hogy a tisztviselök kozül kinek van mellékfoglalkozása. Kijelenti a Polgármester, hogy a kinek a müködése kifogástalan, annak meg fogja adni az engedelmet. ~ (~z utczai árusítás.) A Fő váro i Kereskedők g~.es~ete alTa kérte a tanácsot, tilt a meg, hogy a .fovaros utczáin sátrakban áru itsák a husvét i ~ZI~keket. A tanács megkérdezte a kereskedelmi es lparkamarát, a mely ma azt a vála zt adta hogy · 't'as megkarositja • ' kaz utcza·1 arus1 ugyan a kereskedő le~ de ez a kár so~.al kisebb , mint az a ve~zedc tön:k ha az utczal arusok exi ·zt encziiját tenn k java rei· A kamara az 'rt a régi rend fönt rtá át ~o Ja.: csak azt kiv:ínja, hogy az utczai árusotart .ts. katelezzék a va árnapi munka zünet meg-

kat

·a ·ara..

l3ár.cz~d;s1,~~nnyelv ü ta~fol~amc;k.) ~P gU::~ má.r, ho~ • ?r· .P~lgarmestt>r, a. ki fo\'aro.> ·özi az-

gatasát c

t~nulására.ur~~!ll illYora akar j?- emc l ~i . idt>gE>n nyclY(',_ rcszére A t nfolya mok nl u:nt a fonírClbi th.t·isell''· tént o' ' s anfolyamo. kra. "aló jelentkezés nl n' r m. ~oto':r"' 7 · ~ zcsen 231 t ' zt · l ' · <o • 5·öt vett k f l . IS':' DSl o Jelentkezett ; ezek köz.ül cs _pecli6 leheh>lrg külónftl zalon _ '" rangber ke l• Je et. A n em Et zd6 tnnf0 l · e "• felvett 'k . 1 . , yamrn JekntkPz tt 28 jelentk e • 'a.. a~e~~ t ; a n mct hnlrt Ó·t f h",lUJJ lanfolyaun~zo,.., ko.zul 1..>-ot Ycttck fpJ. A frm ~:ia kczd6t1 J elPntk~zctt, feh ·ettck 10-ct . a fran, . haladó•l .th Oli ~1 ra ~ra. 2!) ]elentke.zo közül 10·e. \"ett ·k ~:c:i l{.et, ~z a kczdo-tanf_?l.camro. Jelentkezet t 'i 7. fel\e'tek feh·etl€k l gol halado-tanfolyamra. mind a 12 jelen kezó c~ak · . t a folyamokra kin vezett .1 • k . "al ~nnéYlnck oktatá át v-állaltúk el a sik nrnro~!r)::!~~ ez· . .. n tnet, nvelvet Richard Kla f . . . l'Z.I&Jate la kezdőket C..: harles aitz a. h:l a~l: tamt~m. a f ·lll0 l\:u~):z dangL~ k~zdők t L;onnrd B r ~~mbn~d1knt kezdődnek. l le... A taní lynmok no> mber hó l -én

:zn

tr,

Szer~A Sl{arlát.) A ti~zti foon·o~i hiv 1 ~l , ma csnk l k rlát -l'

tettekt. ~eguap

e. 'G :(Ingatlanok rorgalma a r6 árosban )

. 'tttos t el'-1 t . l • tngatln. - tt .. u az . mul t lJ ~ t en a knok keruitek áhrta tá . 11· . le~ő -:!9 Pesti oldalon: r hún"iczkv Al :d O 1 l;

AZ lJJSÁG

o! 36 brs · · r . k. b oronll.ért, Ö~v z. m~a.t 1an 7.:1.\ y .<\lad 'rra " • Sztrokay .Bol<fu.s ·nr . i: birtokt

VII. k. Dohány-u. 37. sz. háza Freukl Gyula. dr. és hejére 96.000 koronáért. Burda. Vilmos VI. k. Csengery-u. 61. s:r. háza. Burda Amá li A., J á no~, Frig,\'es, Laura, R ezsó, Antónia és Emiliára (öröklés). Grand t K úroly VU. k. Rákóczi-ut 26. sz. házrésze ÖZY. Gruudt J ózsefném .:í4.000 koronáért. Bachruah K ároly és neje IV. 1•. ' >ÍCZÍ ·U . 13. sz. háza Takácsv' Sánd0r, l\liklós, K onstantin és Heléme 20 .OOO koroná6rt. Reiter György és neje X . k. J ászberénvi·ut 22. sz. háza özv. 1\Tcrcndi ák K árolynóra 57.000 koron'áér t. Grünhut Béla és neje VI. k. Lovag-u. 7. sz. háza. R eisz Dá vicl, Józsefre 194.000 koronáért (árverésen) . 'chmitt K ároly és neje X. k. K alocsai-u. 20. sz. háza N agy Pá l István és Nagy Pál Ján~sr.a ~~Q~ ~oronáér.t. Hermann 1\'Iihály és neje VII. k. fisora.kOl. dulo~en le:_o 1905/ b-1906. h1·sz. inga.tlP..na Katona. Ja.nos es neJere 2200 koronáért. Wolf Péterné VI. k. Dévai-u. 9. sz. házrésze Wolf P éterre (öröklés). Magyar ipar- s kereskedelmi bank VIT. k. Jász-11. 115. sz. háza. Szilády l\fihály és nejére 4207 koronáért. ,Henger Antal és. ~ej e ,VIII .. ,k. Bérkocsis-u. 34. sz. haza Hartmann Janos cs neJere 83.174 korona 74 fillérért. Fuohs l\Ielánia. VI. k. Görub-u. 39. sz. háza dr. Deutsch Simannéra (visszaállítá.s). Sza.mkovszky Jakabné VIII . .k. T~mó-u. ~O. s~: .~á~a. Sza.mkovszky :ljjva, Jakab, Janos es G~la;a. (oro~les). Özv. Róthstock Jánosné VII. k. AlsórákosJ reten levo 1995 a-1996/39/20. hrsz. ingn.tlana. Fiedler. l\Iihály ~ nej~re 2600 koronáért. Özv. Reichel Gyuláne IX. k. Toth Kalmán·u. 23-27. sz. házrésze özv. Schón és btrtoktársaira (öröklés). Grandt Károly X. k. ?!!onori-u. l. sz. házrésze Balla. Henrikre 9500 koronáért. Blankenberg Lipót X. k. Ohegyen levő 7990/d 3. hrsz. ingatla.na Brázclil F erencz , .. .. , és nejére 6100 koronáért. A budai oldalon : Füredy Ferenozne II. k. Torokveszdülőn 6837/l. hr.;:z. alatt levó ingatlaua :Faragó Lipótra 3350 koronáórt. Pfeiffer Ernő I. k. Kelenföld 1388. hrsz. inga.tlana Polgár GyuJára 10.500 koroná~t. Seídt· Ambru~ J. k. Kutvo lgy-dülő 8850. stb. hrsz. mga.tlana P~ula.1 Rzent Vineze-társulatra 85.000 ko~·onáért . F eruska. P olica.rp JIJ. k. Csatárkői -diiló 5500. hrsz. inga.tlana. kk. F eruska. L rL ios és J ózsefre (öröklés). Várnai Alajos és nejo l. k. ,_n.Shcgyen 12608. hrsz. inga tlana Jobbágyi Béla. és nejére OfiOO koron:í.órL. Öz.v. Gamauf Károlyné és t úr sai I . k. Kelenföldi diilóben 13788/'15. hrsz. inga.t lana. Molnár Ferencz és nej6re 5-!54 koronáért. Long\\i eder F erencz I. k. Németvölgyben 12755. hrsz. inga.tlana. Károlyi Rezsónére (ajándék). Laborsky Ernő és társai I . k . Kutvölgyi dülőben 8803-4. hrsz. ingatlana Apor Albert és Fehér Aluertre 2'200 koronáért. l\Iessingl'r Ármin I . k. Istenhegyi düló 9575 3-4. hrsz. ingatlana Cla.ir I gnácz· néra 30.000 koronáért. Molnár I stván és neje III. k. P álvölgyben 5281/l. hrsz. ingatlana Zostyák J ános és nejére 1300 koronáért. Glauber ) fárk I. k. IstenhegJi dülón !ll73-22. hrsz. ingat.lana. H ajdu J óz.;;efre 6000 koronáért . Kisk. Bruckner Stefánia I. k. Orbánhegyi d iilóben 0949/ l. hrsz. ingatlana F erencz Imre és nejére és Pueher Ist>únra 22.000 koronáér t. Besch J ánosnó IlL k. . 'olymán •ölgyben 442i. hrsz. ingathm a kisk. Bescb J ános és t.est\-éreiro (öröklés). Lóvy Izrael III. k . Lajcs-u. 17.5. sz. ház roszei 'Weisz Róza., Henrik, Regina. 6s J ózsefre (örökJPs). llüller István III. k. Rcm etch e~:)i dülöben 2140. lJrsz. in~a tla.na Gaz:;ö R ózára és társaira. (holvesbités). Gazsó Róza. és társai III. k. Remetehe~yi diiJÓben 2141{12. hrRz. ingatlana 1\lüllel' I stvánra. (helvesbités). l:lterer Gáspár és t.ácrsai III. k. Kiskorona.-u. 4.3: sz. háza. a Katolikos ta.nonczoka.t védó egyesületra 34.000 koronáért. Özv. Grün Ferenczné és társai III. k. Csucshegyen 3683. hrsz. ingatinna W eber Ist \'án és nejére 320 koronáért.

TUDOMA Y. IRODALOM.

képpen jöhet összeköttetésbe a polgári perrel, nevezetesen ha. ugyanaz a. tett biinteto és magánjogi következményeket von maga után. Szerzö egyenként foglalkozik eze~ esetekkel és bcható birá lu.t t á rgyává teszi az 1868. éVl LIV. t örvényczikk 0. és 10. §~ - ait;. A polgári ügyeknek, a közigazgatási ügyekhez ' 'aló viszonyát tekintve meg• állapítja, hogy vannak magánjogi követelések, a melyel:c a. t örvény rendeletéból köziga zga tási hatóság előtt órvé· nyesitendók. Vannak esetek továbbá, a midón a magán· jogi kérdés a polgári biróság á ltal dön tet ik le, a polgári pert azonban közigazgu.tási elj árásnak kell megelőznie és végül rámutat arra, hogy a. polgári pert a polgári biróság dönti ugyan el, de az eljárást közigazgatási elő kérdések eldöntéséig felfüggesztheti. E perj ogi t anulmány egya,ránt hasznára vá lhatik ugy az elmélet embereinek, valamint a gyakorla ti jogászoknak is. ( -) Felhivás a könyvkiadókhoz ! A Szent IstvánTársulat a közel jö vőben egy nagy hiányt igyekszik h elyrep ótolni : !.·at. tonitói könyvtá1'jegyzéket állit össze és ad ki. A könyvtárjegyzék mennél teljesebbé tétele szempontjából most felkéri a. könyvkiadóka.t, valamint a magánkiadókat, hogy alkasmasnak vélt kiadványaik egy·egy példá~yá.t sziveskedj enek ingyene.sen és lehetőleg haladéktalanul m egküldeni a Társulat igazgatósága. (Budapest, VIII., Szentkirályi-u. 28.) czimére, ki azokat birálatra. fogja kiadni s ha alkalmasak, az esetben a.z Orsz. Kat. Tanügyi Tanács által jóváhagyott, hivatalos könyvtárjegyzékbe felvéteti és közrebocsátja. (-) Az Erzsébet Népakadémia ma tette közzé népszerü tudományos előadásainak és kurzusainak novemberdeczember havi programmját, melyet a. következökben isruertetünk. l. Egye.s előadások, mindenkor vasárnap este 6 órakor, a régi képvisel őház nagytermében, VIII., Sándor-utcza 8. sz. a. : No vember 8-án : Argentinai utazásom. 2. A K orclillerákban. Vetitett képekkel. Elóadó: L endl Ad olf dr. müegyctemi m.-tanár. November 15-én : A koleráról és az ellene való védekezésróL Előadó : Gerlőc::.y Zl<igmond dr . egyetemi m .-tanár, közkórházi fó· orvos. No Yember 22-én: Az emberi kultura kezdete. Vetitet t k épekkel. Elő adó : Su.11ka Géza nemzeti muzeumi tisztviselő. No•cmber 29-én: A R ozsály·Guttin hegJvidék. Vetitel t képekkel. Elő adó : Siegmeth K ároly Ma v. ny. igazgató-h. Deczember 6-án: Külföldi áll&-tker tek . Veti· tett képekkel. El őadó : L endl Adolf dr. müegyetemi m.-tanár. Deczember 13-án: A svájczi Algula-vasut és gazdasági j elen tősége . Vetitett képekkel. Előadó : K ovács J enó dr. iró. Deczember 20-án: A modern k ult ura alapjai. Vet.i tett képekkel. E lóadó : Supka Géza. nemzeti muzeumi tisztviselő . II. Sorozatos előadások (kurzusok), mindenkor este 8 órakor a vm. kerületi Német -utcza. 44. sz. a. közs. polg. fiuiskola III . emeleti 33. számu t antermében : Kedden, november hó 10., 17. 24. és deczember l. , 10. (kivételesen csütörtökön) és 15. napjain: Gazdasági földrajz. Előadó : Pályi Sándor mintagimnáziumi t anár. zerdán. november ll. , 18. és 2.3 .. deczember 2., O. és 19. napjain : ) funkásmozgalruak. Előadó : K elenten Nándor dr., a. Társadalmi ~Iu zewn óre. 8zombaton, novem ber 14.. 21. és 2 ., deczem ber 5 .. 12, és l'!J. napjain : Az angol iroda lom jele;;ei: El őadó : Y olland Art ur dr. egyetenú tanár. )!ind ~gyik előadás k ülön-külön is meghallga.tha.tó. lll. T anfoltJam.olc : November 7-én uj i anfolyom nyilik : A számtani t anfolyam, mely h at hóna pig tari. November 10-én, kedden megnyilik a rajztanfolyam, ruely hat hónapig tart. Deczember ben a kö vetkező uj kót-két hónapig tartó t anfolyamok nyilnak meg : a) Szépirás. b) H elyesirás és fogalmazás. c) Gyorsirás. (Külön tanfolyam kezdáknek és haladóknak.) A szobrászati (mintázó) tanfolyamra, ~ely még h at hónapig t ar t, bármely hón apban lehet beIratkozni. Az angol (öt csoport), franczia (négy csoport) és n~met (négy cs.oport) tanfolyamok t ulzsufoltak, azokba UJ hallgatók mar fel nem vehetők. Az olasz nyelvi tun~olya~ba. még .néhány .hallgatót felvesznek . Könyvvitelból J~uarban nyitnak UJ tanfolyamot. - IV. A könyvtár koznapokon est~ 6 órától 9 óráig használható díjtalanul. · Könyvl.:ülc ön::és : A ki köny>tárból kedden és szombat<Jn, a nagy köny.tárból bétfón és pénteken, tnindenkor este fél. héttől. fél kilenczig. A nagy k önyvtár katalógusa (harom kötet) 60 fillér. - Tagsáai jegyek (bavonkén~ hu zonöt fillér) és tanfolyam-jegyek (ha onként és tan· folyamonként két korona) válthatók minden köznapon este 6 órától 9 órú.i" az E 1·zsébet _•épakadémia. irodájá· ban, VIII. :Xémet-utcz 40. sz. a., hol ugyanakkor min· dennemü felnl -itá t i· ,z.iw- n nyujtanak. (.) A Tár·adalcmtudoményok S.::tbad Iskoltjénak ( - · roly-körut 14. II. em .) jö,·o heti tanrendje a köYotkezo : ~ ·o\'Cmber 3-án. kedden ö- i·iv P ' terti Tibor: A. biológia uj bb prob)émái. H éttól-nyolczig .2zfllay K ároly: Buclcl· hizmu é ker sz én~~ :g. _·yolcztól·kileuczig Lengyel Géz ; - m, . zet é" tar adatom. ~ OYember 4-én. szerdiÍ.D '; -ig 1.1ru .v-uln : .. mod.ern drú.múról. · olcztolkilen c zi~r .Táncd 'Imr : Fizikai ala.pfogalJUak. Non:rob~l .:;. ·n, <."Üt i)rtnki)n 6- -ig Budov Dezsó: Ház:~ s-ag "3 e ~ne ik . _-\ olcztől-kileÍlczig Kunfi Zsigmond : A ,- l· l "•Ol let . • "owmber 6-á.1, Jl<·nteken 'i- ·ig Ma~lsat .Tó f : r in ~ L m l.'t.' k. • "yok ztól-ldlenczig DmerDénc J oz, t: .\. pro! •tá l'Ni il;,zfdtollá~a. (-) Folyóaratok...\. ra 1ínz.a1 i T'fsá(l november . l -i sr ' m B ky - ' n,lyn -. az Ul olor~z.igba? é}t h~ ~~ lll.•..!.. t f on '- h t. cdclit" kiad tlan fct<tmen~·t>t kozli f lt zójü • ~ .. ary á.udor dr. czikkéwl. A Petóli-család írjainak mum • ~ , ol ·z temet ik Farkas Lál'zló dr. é~ h~ y K lin n nrczké1 , a. nimet c,;á:.z.ír ti:ínR \1 kün5' - z . "püi uj_ müegy tem stb. dj{k többi kép· n~ ot. -11 J.: ·h ' lm ' utól l·it közlem~ny is nm e ~mban;: .\ c t váro '« cziu1ii J'f'gén '<',~;finom vonalu Jt'{~m J~ Fark Lá<~ó dr.-ról. En ródt l:)ánclor t:'!! Bodct -ad''kr ' f'!bl' •• - dy Endre elbe.zi·l~· , UJIIailr6 regén~·e l • u b1 n ot F ' b k · k · l · · r.ikk, Kot • ·z K ' · 1'\' ruih-: ~·c . · zl .nwnye'k~ sz~n.~~~~~ i! r.:nd~ :< h i fO\ • • • T -~:\Zil Jz; . tan~Z:ll'Z I ·, Ilk· k\'l: lléUk s b J' • · z::· ; LlUl O!.U c.; Wii\'t:•. Yf't. ' ']ll ko~n . r l' g lófiz t ,.i ~ira nt'gyedtin-e níogy . ,, k . u·l auu k uvclt lapJa, az t . rt l~_mm l jl'ient ml'g e~z('n. a "" yt. t J 'andorm.1dár ez. regenyt't, G · do: \ 1'tk - t'nlZ&Je 'Z tek - t l·öz l Farl-a l' 'l - . ul~t-. Yándor I 'n pedi •Á hét emuert c.zJme? ~o ~ll t 1r.. H?r~ ):né a. k zinóban megoldc.t\ P blt-tnákt l -zinbau betról ::.zámol be, Czikket irt-ü

i ldól:. · Idúk. wa

'lr

h~ten. L o 'l: ~-:~~ f~u 0

.OOO . i

Va-sárnap, november 8.

életét (nem tévesztendő össze a monomaniakus életév-el) összehasonlitanók a miénkkel, vn.jjon az ana1izis nem ütne-e ki az ő javára 1 Persze, nem azokra a különczökre gondolak, a kik tücsköt -bogarat gyűjtenek össze, a kik es őben -hóban -szélben kék esemyöt csap nak a hónaljuk alá, vagy a kik az éjt nappallá te.·zik s a napot éjjé, vagy a kik p énzt gyüjten ·.k és oly k n+-yául élnek, hogy majd éhen halnak. Azokra gondolok , a kik okos szemmel nézik a világot és az élet bizonyos állomására érkezve , szemlét tartanak s azután valamely szükebb, kevésbé letaposott ösvényre t érnek . Ez az ö vény csak olyan, mint minden más földi ut : ugyanarra a menhelyre vezet, melynek ajta ját - mint H eine mondja - ásó,al nyitják meg. Mi, a kik a közös ö~vényeken járunk, néha utaink egy-egy kanyarolatán észreveszszül{ a magányos vándort, a mint finom, szarkasztikus mosolylyal néz bennünket . Egy pillanatra az a gondolat is felébred bennünk, hogy talán jobb az az ösvény, melyen ö jár. D e hamar elhárit juk ezt a gondolatot . Hisz a maj oritá ~ nak van döntő szava. Ott, a hol mindenki jár, a tark-a sokaságban , a hol egy félelmes kisértet suhogtatja o:.;torát : ott van a mi utunk s a ki ezt az utat elkerüli, az a különcz. Nem látja , nem ösmeri azt a >aill. mi• ; okos szemmel nem vesz tudomást a molochról , melyet bálványnak állitottunk magunknak a régi asszirokhoz hasonlóa.n, melynek sziv ünk vérével áldozunk és melynek mil1dent odaadunk, hogy az örökkön éhest és lllindilY elégedetlent jó ked.rre hangoljuk. ::\Put a leg~ t öbb dolog a világon, nem -a dolog, lllint olyan az, mely, oly borzalmas, hanem a f0galom, melyet rola alkotunk. Sem agyagból' való Baál, ha.r:~m a hatalmáról alkotott képzet te~ z ben~unket rab..zolgájáYá . .A ki~polgár _szük szebájában a középo.ztalyho,z t artoz~ emb:r lakályo helyiségé b: u, a to~ust ado osztalyhoz 1artozók pompas tern;mben : mindenhol otthon >an. :\lind~n~ol a~nralábol~ a az <'mbereket polipszerü ';z 1 vo karJaival. Mmdig uj é. egnc f' uh·o. abb a ldoz~t,ol\at ~ kü n~tdre fojtogat bennünket. !Jfondr!~ ·'_~z a ll<'VO : ~Ionclják (<. .. }f~ndJnk, hog_,. erre, vagy amarra ~zükség~mk \ an . Azt lllondják: icry. \31n.' ucrv kell Vl"elh:-dnünk 'l't ..zu' l a k maJd e. · : • :-r • •• - 1 ~ az"'" em"'-' berek ? 8 ~lin~~~ mJ?dig : >>~Iondják <<; (>zt mondiák es az~, illondJák az t'\ "J. minden ford ulatán · hl~r:d~ak ! E zer!.éle vru:iácz~óban és szörnyü; e~e~Ithetlen ko>et elmenyeivel. De ea} zersmmd l önyört len. arkail t_yuz benn~k;t és t ulkor·bá ol bennün ket lek üzdhetlen akadá1• okon ; tulkerget bennünket feldult Ci:aládi boldog:-ágokon, meg!'emnlli:itett exi. ztencziá ~~n . KöYet ~~Imünket mindenüvé gondterheeJJClekc'' é~ konyekben gazdag na-ppalnkon át. Vak b'lvány k ul .u. zt. mi,-elünk vele. mert a tőJ e nlló rctt eg~.' t ·, érünkbe oltohák már 1 k·orunkb gyer·• e' - an ; velünk nőtt fel és dominál gondnia t ai nk é.,.. nkaratunk fölött. ... -em imerjük nnaliziÍ.ll'i; nem mer ünk f 'lelmes személ'e nézni, hanem borzadunk, ha rejtélves hata]Pl<Í.ril gondfilunk • Kö v t ej• ür k az ifJ' 1 ra>at alán ki' . · · ' a a U\·"nlottc> na·<., mert mol!dtál:, hogv nincs jii -öjc>. mi\·"' 1 f <YV a z érett égin ~bukott 0 R 1 ét•el l-i~ ~'·iük a fiatal a!'"Zony mind l· . . ' t n ml'kor • a'l l'k a f'erJ. tol, . a kit rá. l (>p~~t

asz o cég l Budapest, IV., Kalvin-tér 2. ~ uházának ruhakelmeés fehérne reü oszt á l y ába n a c z ég á l ta l éven t e ren dezn1 sz akott nagy a rá nyu

karác onY

á á

nov e mb er hó 15-én ves zi kezde tét . Mintagyüj t emén ye k a karácsony i v as á r c z ikkeiből is szives kés z séggel k ülde t ne k, hog y azonb ~ n ideje k o r án s a megsze k ott f igyelmes elintézéssei lehesse n a c z ég, a z urhölgyek ren d el k ezésére, ajánlatos a minták megküldés é t lehetőleg e hó 15-éi g a c z é gn é l el öje g y ezt e tn i .

~~-==============

n&:r!i .. . «

» I rta dr.

~I S :! i

Art·•rn.S.

,,tt1, ,Ya,_ -c· hcztür.lc oly l'?.lardó, a ki földi 111 ,-,, Ct\ rh n bi;.be': r. e · nlátl{ z 0 H Yolna Yala -

,,. . . ...

AZ lJ' .TSA. G

. oh,' ·· l ( LczczC'l ~ h·an em• 'r-- 1•. a ki cppen •uo · · ' ki C' '.•. • t 1111t a m:lv~-1Ck mi v~·:.:• -:., ; a ugy ' l 1\ . 'l . . -" •.310Jgm. ut'an u .~.·.'. ,,,z.. ·; :U· z; 1- , mint '":1Í : 1 l '' r 1 · 1 · ' "~· · • m ~gnn k , dr' ··· . ~ ~J . ~ - .Git n.~Y kF,~· 1.· IJ11D.· ' · , ·.. .. k 1· · · l'tnla · l •1 'l't: • · r.. :l" ! 11ma , Lo.u·· C'. titO . 0 1"an ,y < t( ;áí·~:- ·L :1 ki hir~t-1:::-n megáll ?1-.kor , ha mi "nJ, "··_l r~hniHn:k. "\·t.gy egy ugrw~al tultorern 1 l:· "_·~n. n, mi C'lott ü>:.k leküzdhetlen akadályu"' 1·~-l ...·•,, ·~ I3i,. l~J-l'' ?tévcn.al o ~ kepe l ' · t kk,ar' ,i.';.nk n]j.. '-10 , Yag_v ó t·wt lep st un -,, s __ e - -o!, llli:s h?f''Y c. z:n~·lni tucl unk, lmtelen eu l. m.Jg 1"l.l!.t•nd •;_ · ~ fu unk t ová bb. , ·1 r - e lt er ' t ~"l"~ k , jelt O· . -~ t-· a hol az - a. ma~1 01 1.l.tj _lr unk é<~ azt mondJuk : ez a kliloncz 'Vo;}·J~ ettől fnriVn könnyed. láthatat lan határ0 1J.~,a. a ~ huzunk kör ülöt te , melyen belül Ö él, \>on~Jllll:~t mi é mégis másképpe~: ~z a.. határ, v-ala~zt j a el tőlü nk a - kulonczot . l:ly0 . Illiut án a bélyeg ké~ zenlétben van , rá tára~J.uk_ ~zt .minde~ c _clek~.d t é;e~ go_ndolaZá11k: Ctzeí:'ere cs - barnuly kozel aliJon l S hozere zk:-. min.dig látjuk ezt a bélJeget _6 a lel:nolld e~es cs g uny gy nemevel illetj ük, C an : z kiilöncz. llágot Sak az a kérdés hogy ha egy.., zer fáradlllag\ln1~ennénk magun kna k arra, hcp ön BzüJ.et 'U.{al tisztába jöjj ünk, zerzett é \Telünk t>tt löitél tilnket elemezve a kiUöncz

:·01

oktrojáltak. Mily szivesen maradt volna még a szülői házban, de azt mondták, legfőbb ideje, hogy férjhez menjen. Látjuk a családapa g<?ndbaborult homlokát , a ki még több terhet vallai, hogy családját nyaralni küldje, mert azt mondják, ez nélkülözhetetlen. A völegény még több adóssá.got csinál, hogy arájának bautonokat vásárolj on ; a ház asszonya szi· ves~n korlátozná kiadásait, de a vőlegény is, a haz asszonya is reszket a gondolat t ól, hogy mit mondanak majd az emberek , ha amaz nem vásárol ragyogó fiUönfüggöket, emez sze• r ényebben él. A gyermekeket »mondják <<-tól való féle• lemben nevelik föl. - E gyél tisztességesen ; nem azért, mert szüleid esztétikai érzékét sért i 6 késöbb a t iédet is sér teni fogja, l;a állati gesztusokkal kapsz az étel u tán, hanem azért, mert mit m?ndanak majd mások, ha igy enni látnak. ·Légy szorgalma6; szerezz sok tudományt ; nem azért, hogy egykor a t udomány szabad emberré fog tenni, h anem azért, hogy ne mondjanak rólad rosszat és ne kicsinyeljenek le. Ezért kell a kevésbé tehetségest is sokszor az össz roskadásig megterhelni, mert mit mondanának az emberek olyan k ézmü>ésre, kertészre, m e terem ben ·e, a ki orvosi, vagy katonatiszt-í családból származott ? Kem az n1érvadó, amit hozzátartozóink szivük mélyében óhajtanak, nem az dönt, a mit a individuum maga gondol és kiv-án s a m.ire képes, csak az mértékadó> a mit mondanak. M ond ják, hogy oly ga.Uérok divatos ak, melyek füleinkig érnek. S olyan gallérokat vic;elünk, ha a vért a fejünkbe kergeti is s a fejfájá tól nem tudjuk, hová legyünk. N ondják hogy hátul -hosszu ruhát kell viselnünk. Az ~ ruha, az áldott uszály, vagy lelóg a porba, vagJ: a \~égét ~ezünkbe kell tartanunk, h ogy ne fityegJen utammk. És engedelmeskedünk · ·~~ fit_yermi hagyjuk, vagy kézben tar tjuk: Kovctelik. vagy nem régen még követelték, hof!y anyák a .,aját csec emőiket idegen anyák keblére tegyék az an~ák engedelmeskedtek. 3I ·ondjál:, hogy a n ök félig m e ·ztelen kebellel menjenek bálba odahaza halálra ijednek, ha Yalamely Lmerös nem fülig begomboltan lepi meg oket. Jfondják , hogy jobb osztályhoz tartozó leány ginu1áziumba járjon, ha nem i~ felel ez me0CY haJ' lamainak. Jfond]'ák, hogy fór· fiak tegyenek ~ zörnyü hengerka1aiJokat a fo· jükre és hajlit~ák meg kilneczven fo'lna a derekukat , hogy kijárjanak maguknak egy gomblyuk-~ zalagot, >agy egy titul~t, melr ~kor -irköfeliratukat hano·zatosabba teheti. Oszint~n !::zÓlYa, menmien ~annak ezek közt, a kik nem a doloCYÉ'r~t magá~rt rajongam.~.k, hanem az egész haj ~zát azért teszik, mert & fen. ·eCYetö kérdés lebeg előttük : mit szólna.k majd az emberek. hogy X. Y. elérte azt., a m1t ök el nem érhettek. ~ I::rr rohan ez a tarka álarczos tömeg >ak · · · ' ,, <'· Siet egben elóre , miközben csalt a l>mon d Jfili h · h oz kötött fogalom korbácsolja. Előre ro a n ~elkendez>e az élet országutján, nem nézve se Jobbr , e balra, me(Y ..,em pihenve. Figyelembe em >c.::zi a kic-inv naq:y intim egyéni hajla· mokat é- ösztönÖket s ~sak azt tartja szem lot t a m.i· - ~-o~ d ana-; k t\.:ak- az~k a t a me'rtf'"ld 'elzök .? • J k et ki'-'en figyelemmeL a nut a ,)>mondJa~<<· na!l . ne>ezett moloch tlllitott az det orszng~

·1 u

és

ITa. E k .. b

·•

oz {'n a kulöncz a ru{lga ut.Jan Jal',

AZ UJSA.G

szemét arra az egyetlen czélpontra irányítva, melyet személyesen és egyénileg érdem_esnek tart követni, tekintet nélkül arra, hogy mit manilanak rá az emberek. Leoldja gallérját, ha melege van s felölti kabátját, ha fázik. Pihenőt tart, ha fáradt s tovább rohan, ha kedve tartja. A saját életének utját követi; nem akar másokat meggyőzni ; nem keres prozelitákat. Csak egy dogmát i mer, ez abból áll, hogy a mondiákkal mereven szembehelyezkedik Egoista aszó magasabb értelmében, de meggondolt önzése időt és alkalmat ad neki arra, hogy altruista legyen, mert nem sodródik bele abba a boszorkánytánczba, a mit életnek neveznek azok, kik imádják azt, a mit Irifejez ez a szó : >>Mondják<<. Itt·ott az ilyen magányos uton járó mosolya élm,eblJ, tekintetc gunyolóbb lesz s talán a hangját i fölemoli, hogy odadörögjön egy szót ama zürzavaros hangok közé, melyek az élet országutjáról hozzá áthallatszanak. Ha hangja eléggé hangos s szava elég fragnáns, egyik-másik talán meg is áll, egy ideig hallgatja, de azután fejét rázza: - Különös! Vajjon igaza lehet-e 1 Az is megeshetik, hogy a >>Mondják« i'l meghallja a szót. Akkor uralkodó hatalmánál fogva kijelenti : - Az az ember originális ! lr:s mihelyt ezt mmulják, azzá is válik. Originális ! Ereeletinek lenni ! :M:ennyien tör kszenek erre az attributumra, mely a tömegből kiemeli őket, nekik klüön helyet jelöl ki, a honnan jobban látni-hallani öket, s a honnan jobban bámultathatják magukat :f:s hány nagy éa kis eszközzel akarják ezt elérni! Űve~karikát csiptetve szemükre, a dek~d~ns tekintet fáradtan a távolra irányitva íeltunoen hanyag, lehetetlen szinü öltözetben paradox nézeteket hangoztatva oly dolgokról: melyekröl gondolkozni érdemesnek sem tatották, érdeklödést tanusitva oly dogok iránt mely~k .. iránt. érdeklődni nem érdemes, vagj. J?eg'?,'etole~ vts·elked~e oly dolgok iránt, melyek egeto kérdesek gyanant minden lélekben élnek : e~ek a ~seud~-~riginálisok, a lriknek legfőbb torekvésuk megiS csak az, hogy minden jót mondjanak róluk. lr:s mégis, originálisnak lenni nem sokkal többet jelent, mint azt, hogy az embernek legyen bátorsága ahhoz, hogy a saját életét élje; hogy töb"Qet tartson a saját helyeslésétől, mint idegen jóváhagyástól s legjobb tudását

Vasárnap, november 8.·

abban meritse ki, hogy életet adjon a saját gondolatainak, óhaj tásainak és álmainak. Nem arról van szó, hogy az ár ellen uszszon, a mint hogy a nagy tömeg előtt az a fődolog, hogy az életet elviselhetővé tegye, nem pedig az, hogy átalakítsa. Amint a pók azon a fonalon, melyet saját testéből választ ki, a magasba kuszik, azonképpen képes a gondolkozó ember a maga gondolkozása révén kirántani magát az élet moosarából. Az a szörnyü, sablónos, egyenruhásító nevelés, melynek valamennyien áldozatai vagyunk, mely gyermekkorunktól fogva minden önálló gondolkodást megfojt bennünk, mely rabszolgáivá tesz bennünket a >>mondják« fogalmának, kényszerit bennünket különczködni, ha a báJyog leesett a szemünln-ől és félelem nélkül kell &zembe~zállnunk a >>monclják<< kisértetének Kem volna-c az a legtermészetesebb, ha valamennyien a magunk életét élnénk és azokat tartanák kivételes különczködőknek, a kik egy fikcziónak rendelik alá akaratukat, gondolataikat, óhajtásaikat és re ményeiket és e fikczió által korbácsoltatják magukat végig az életen 1 Homályosan mindenki érzi azoknak a fölényét, a kik különváltak a nagy tömegtől és különczök gyanánt szerepelnek. Vagy legalább érzi Petrarca . kijelentésének igazságát, a 1ri ezeket mondta : - · Jobban senkit se látszanak kerülni az emberek, mint azokat, a kik saját szárnyaik ereje által emeltetve, az összesség kalitká.iából kiszálltak.

a. vallási ér-elem - fanatizmussá, órületté. Nem !eh~ azonban a. szerelmet őrültségnek nevezni ~é~ akkor ~!tag ha. az illető, hogy czélját elérhesse, nem torodv~ az. at 'r János társadalmi szokásokkal, átugorja. a fel~~ttott sadalmi korlátokat, sót szembeszáll az egész vila~en tol~BJ mert tette józan gondolkozás és higgadt me_g _on él.J következménye lehet, mivel eszményképének ele.~re !l ~ a kül ltmugy is czéltalanra. nézve az élet ; téhát. bol ogs~~ nak megszerzésére minden eszközt felhaszna!. Taf~ is tatlan azonban, hogy van a szerelemnek olyan v_ég e e ú milior az ember agyát, gondolkozásá.t, egész lénye~o~l_lfAslll ~~ az. egy érzelem0 tölti el, me!y sze:ell?~ tár~y~~::. ~osen\ tranh vágyban nyilvánul, mikor mas rrant erze e u f el és gyakran a legképtelenebb bolondságo~a raga.dta.hr az magát, hogy rögeszméjét meg>alósitsa, illetve - ronek lehetetlen - magának elégtételt szerezzen. ~ s;ehl~é!lnek ezen >églete már határozottan szerelmi or " nevezhetó. • • Egy lócsei elo{izeto.

. • •

Jli:;z at

•lqrulbc·g-c a szcrclem ?« A nlagort s~lll· 'bb Jeg· o~szcs crzések között ez a lt•gtisztább, n. legJgaf1 '.lllin· nemesebb, egy:;zer;;mind a legvadabb. A szel~~ c~b;ból, dent pótol. mindenn. csodákra kt:pcs. l\Iegg) ozo to.pasztnlásból maodom és Yallom ezt. b •t volt Eddi" csak a boldogtalan, töriqes szerclem, 0 J·Ó· • • o ,_, v oJnnk kepes,sok· es van reszem, mert a ki'ert e'lni .h Ill.lll v • formán gviilöl. De ez a reménytelen szerelem 15 0 1Yhogy fé~e és leirhatathn kinzó g>Önyört h.oz nekem.boldog szmte el sem tudom képzelni, milyen lS lehet ~ ' lehet. ~."e.~elem. csak sejtem. hogy az a földi :nenyo~z{1találni Orultség lehct·c itt e földön, e rongyos sargolyon e . a mcuyor.>zágot? Vgy·e, hogy nem. L. Lali. . .. .

•

e1ll

ófiilt•

Az én véleményem szerint ~. szere!enl ~ érzele!11~

seg, h'lnem egy magasztos, fenkolt sz1vbeh · ·riiJt· mdy nélkül si>ár, kihalt volna az élet. N<m neve"-0010~donÍ ségnek azt, ha nllaki szive választottjáért ké~z !ef lo!11tól fényről, pompáról, raogról, s inkább a tarsa fapitv&, elvonultan, egy szerény szerelmcs kjs ~é~zket Ellenben egymárn1k él >e, boldognn töltik oap~111kat. ·ncs sze· mit ér a fény, pompa. s a. rang, a hol a. szn;ckbe nlhián~-zi!> relem, ott nincs boldogság, megelégedett6e!3;,,?tt 11 fense· a családi tüzhely melt>ge, a hol nem uralko~ az & 111eiY ges, nagy érzés, a. mit szerelemnek I\evezne. • 8 miudent pótol, de a mit nem pót-olhat se~D1 1 •• sr:sike.

•

S:;eremany•

.. kérdésre : fudeklódéssel várom a válaszokat azon kor eoetek· •örültség-e a szerelc:m ?<~ általában, s főképp .olyan e!llbertl ben, midón a szerelern oly tettekre ragad~ 11 l!Ui fel• mdyek a közmor:íll1l, vagy az általános tarsa a fogáss ~ l ellentétben állanak. . thetótD Hogy ezen kérdésre egyéni felfogásolilll t er ere!lJlel kifejthessem, szükségcsnek érzem, hogy a. 5 j· wre~· n~mileg kategóriá~ba sorozzam. Talán jogo~ eb~.e érzC~' >es m, mert a felulet€5 társadalmi érintkezes szu.l 6sitelll, meket _csak dekadens szerelemnek tudo~ Ul~Jvezést mely ound<'o mél .ebb ahpot nélkülöz, falule~s kiiJ!Ó• olyan érzelmeknek, melyeknek szüló nvja. csa ~iuk tár· ség ,•olt, s a. melv csak addi~ t rt, a. m.ig sz~re~Ulta. llleiJ. gyában azon illuziók megtest€Sülését látJ~· . ne!U 1; illnziók ben->ónket jóleső hullámú. ,ba ~~~álf 'a. belso zeretjük ilvenkor az embert, mind"n JO a.ga.~ ~

Orülfsci&·e a szarelem? -

Válaszok. -

Altaláb~ véve a szerelern nom őrültség. Ellenkezóleg ; nem létez1k annál magasztosu.bb, nemesebb és szentebb érzelem. Hi;zen a szerelern az ember boldogulásának első eszköze; közvetve az emberiség előrehaladásának és jólétének egyik legfőbb feltétele. A szerelemben mint minden más érzelemben bizonyos fokozatokat killönböztetünk meg. A szerelern válbatik szenvcdélylyé, !:'Őt -akár

• , . hí' JllZéssel sel van szegelyezve es aranypaillette· . li· lritöltve. Gyere velem, borivó czimborám ! ..• , gy satlllatl'!l H aso nlo, st il us b an lattam Pár ls, c któl>er Yégén. e 8 Az arczod végigszántotta az élet berty-ből való fekete ruhát. A fe~etecbar:Pe A mikor tavaszszal elö~zör mutatkoztak S a mámor vert a homlokodra fészket a Directoire-divat föltámadásának jelei akad- libertyböl való és zöldeskék bé}ésu :•tul jg Igyunk ezen a fényes éjszakán 1 • •• ~a~ r~t;J-illd~zök, a kik keresztet vetettek és ugy borul rá a vállra hogy elől i ' 8 a prí· JaJveszekelni kezdtek. Az uj divat terjesztói szabadon ~~lóg. Pomp~ hatást k~lt feJ1llé· Köztünk szállong lomha szárnyon a mult azonb?-I?; nem tágit~tt~k, meg nem ijedtek cesse-formaJu, a korai bizánozi stdusr , bba.Jl Velünk vannak a régi, duhaj órák ' keztető fek~te e~tély-ruha, mely a:.legd;:-el ~~ set;J-nuto~ és ma mar minden tulzáa nélkül S ó~os arczunk szürke ránczokba vonják ••• á~hthatm, hogy a Directoire-divat naeyjában ~e~e .van himezve ho ~zukás gyong'y .f hérliJ; A m1 napunk az éjszakába hunyt ••• diadalt aratott. A jajve-székelők is jóformán Jal! -ekkö':.ekkel., Ezek közill pedig kí e egészen elhallgattak már és azok közill 1· a fehér tüll a Isoruha · Jet• Gyerünk együtt a szürke éjszakába, · , , . toa sokan meghódoltak az uj divatnak a kik A ~omabb utczai és lá.togata~l fénYe· C illogó arczok közt viszen utunk ••• leghevesebben ellenezték eleinte. A 'közönséa- teken a Jobb szalónok lemondanak a k ke· {Szürkék lesznek ezek is nem sokára.) nek olyannyira megváltozott az ízlése hogy sebb himzé keltette hatá ról és 05:· ~e.?} maholnap sokkal föltünőbb lesz egy' lefelé vé~bé él~nk •. a zövet zinének roegf~1 j:Sese~b Torokbántó, keserű bort igyunk ! h~.rangalaku~n kiszélesedő és rövid bugygyos fe~ete himze::re szoritkoznak. A legi.Z ötétiilll Ebbe' a bús, bűnbánó éjszakába' UJJU ruha, mmt az olyan, mely zorosan hozzá- prmce!l e-ruhák sötétkék fekete, 5c-a-k ll Talán még egyszer sínú is tudunk ••. tapad .~ te~thez, és a melynek hihetet1enü J posztóból vagy erge· b öl' ké- z ülnek. :. feb ér szijk UJJa leer egeszen a csuklóig. n;rak garniturája emelkedik ki a roagaIllbiJl'l' Fodor Viktor. Az uj divat, mely lehetőleg testhez tapadó t~ mivoltá~an é~ olykor szines selke kÓJllo: ruhát kiván, hogy mennél jobban me!rlelcl· zessel van diszit'\'"e ~ fekete toa.lette b tétek • Cl ~1essen ennek a követelménynek, szint~ tel- ~atását dbzkréten ·elhelyezett ~zilles ]Ji~ev}· u Megyek a tánczba, hínak a lányok, ~esen számüzte az alsóruhát. Bizonyos, hogy az kel vagy pas epoil-okkal szoktak enY ~'"állt, ily ruha hihetetlenül plasztikussá teszi a test Epedő, csacsogó, sepegő valahány, Mindezekben a madeilekben megn hol k~ formáit, de a kinek szép termetet adott a teraz~knak a szalónaknak egyéni izJ~e, ,:ratok. Aranywv simul a derekukra mé zet és a ki nem riad vissza attól, hogy 8 ~~~€~. De azért mindezek az arnbiJ:eotoji.e S járják meddő tavasz alkonyatán. tulságosan sokat mutogasson, szivesen veszi külonos voná ok nem mennek a. stílus rovására . 8:zb föl a legujabb divatu toaletteket is. Megyek a tánczba, várnak a lányok, . . . f tart ant, ·al· A párisi nagy divatszalónokban tett séH ?gy az UJ divat meddig og ira tll Nászt.ánczba kezdek vadon, duhajon, táim során valósággal müremeknek mondható balgasag volna megj ó. olni. • Io: t ~un~olllolJ11: SzomJas, bűnös vágy égeti arczom, ruhákra akadtam. Nagy gyönyörüséggel szem- mon >an, hog}~ ~enki. em roer n1ar ddig ta! , Fehér gyermekkoromat siratom. léltcm egy halványkék elyemkasmirból való b~rzenk dni ellene. De ez c~ak ~ J)l.i ujat· modellt. A tunika a Tanagia-szobroc~kák min- m.J<Y megin ki nem .:zelnek ~~: de u~ .legyek a t~nczba, várnak a 16.nyok, tájára szüken, dc ránczokba szedve drapirozza. Talán ez még hoc:c:zabb idéibe teh ' lll&r A levegőt hhegve nyelern z uJ·- t a z hozza lll~g•erre, .e a tet, az egyik vállon pedig erő · ránczokba lel e , o 'tJ& Nos, raj.ta leányok, vaduÍ, szilajabban van ö zefogva. A má·ik ·síll"n. ezü thimzé · el UJ. d'1 •a o i melv ha nem I. err'..... ~é ,z;ol'1 cmlékei koZ • Tánc;wlJUJlk, a mig ö~:.z em 1 ' ' : ranyg_ öng •gycl rl' zitett fehér tüllből id V } i m ' , , ~ 1.? .cbnrpc kcr'il. A d ró...on a n ',ayszögv:i z a Di toire· ilu • rvonn6• Fodor Viktor. etu luvúg on aluli za bad ré z ez·· tbimzéo-

Sóhajok.

Párisi divafl

61.

etysk. a fénczha.

mul

AZ UJSÁG Bzépségével, hibáival, fogyatékosságaival együtt, hanem é ak s:tjá.t illuziónkat, melyekkel · szarelmünk tárgyát fell'uháztuk. Az ily szerelemnek nincs sok köze az f;Iethez, méf: örültségnek sem merném dekl~rá.lni, ~er~. hajl~~ó s~~; vagyon bennünk mindont, a Dllt nem ertnnk, orult!egnek minösit~ni · nem nem őrültség, csak tulfinomodott érzékiség .• .' TuÚinomodott, raffinált érzékiség, 8 táu csak azok jönnek rá, kik sokszor szcrett.ak, s azután l ~ondolkozni kezdtek. A mit ily dekadens sze~elem natasa alatt cselekszünk, ha egyálta!á.ban cselekvesnek lllondható, az sem örültség, csak - enyhén mondva. ~ meggondolatlanság. A dekadens szerelemmel szerobo akarnám állitani - mondhatnók talán - az érett szerelmet, a mely alatt ~en; !l' ~ziv pusztít-ó, romboló lángg~ , batványoz?dott erzese1t ertem, hanem a:.: ember benseJenek, mond3uk a lélek ama kielégitést s kiegészülést követelő vágyakozását, a ~~.ly vágyakozás kielégítése a léleknek az Eletben az ere ontuaatát, a kiegú:szülés biztos érzetét, s a szavakban. ki nem fejezhető belső nyugatomszülte állapot o~y tneg1~mer63i képességét adja, mely képe:ség szo~gálta~]a 8 ku,osot ahhoz, hogy a szerelroot necsak vakon elvezzük, ~nem t~z Élet megértéséhez eszközként felhasználhassuk. agunkban hot:djuk az Élet ruélységes titkait, s ugy ér~.em, hogy az ily mél:vsé•.,.es ezerelem vezethet csak azok megértéséhez; nehéz feln~lat, szinte széditö. . A ki ily szerelmct hord bensejében, merészen dacz.ol lllidandazzal, a mi bármely t.ettét örültségnek minósithetne ; , ozol a l;özmorállal, ruert tudja, hogy az Elet a ma.ga felelmetes nagyságában a morál felett áll ; daczol a tar· Sadalom felfogásá.val, mert tudja, hogy az Élet a. tál-sa• da.Iom felett áll · daczol mindennel, a mi kdtika. képében :~e!U~ehelyezkedik vele, mert nem tür idegen ~ezek ~lt;-1 elalhtott korlátot ott a hol érzi, hogy az Elet k1van tnegnynatkozni beDllo ' - általa. · • • És ezüljön bármit az; ily szerelem, csa.k a rö!id· 1a!a.s m~ösitheti örültségnek ; ala.pjáb~n vévE! a~ Elet lll~lqen filis:oter-fe!fogást törbetetle'u erevel let1pro meg· llytlatkozása. LNem is filiszternek_ való. Véleményem ezerint ;-szerelem, da?zára, ho~ a !e~séges megnyilatkozása, m~~s egmzm~sr;al pa.ronlt orulet. Avagy nem cselekszun~·e fen~egcsen, ha ~~án szivüok sugallatát követjük es az eszo~k.. beleasa. tetteinkbe nincs? Do ~iszont, nem:c or~ettel k~tnros az, mirc a sze1·chnEs ember képes? iliikont az al~moroH, öntudatlanul egy benső kényszer alatt cselekszik,; Sondolkoclni tetteit mórlecremi, a kö'\"etkezményokkel sza~olai nem 'tud, de a ~orelem parori-an~sában, , ~gy téap.oJcon cnergiájá'\"al, legyőzve m.inde~. a~adalr,t •. szeJ.~e!· P•.e 11 le~zentebb kapcsok~ keres~t~lgazo.l fetJ, s_zmo~ grilllek erdekein hogy SOl'Sat hozzalanczOJJa ahhoz, ki ~~kűl si::ár ~ ta~rolnlatlao reá né:zso az élet ! Leghatallis 5ll_hb oszton a szerelem. A legfegyelmezett~bb, a leg: ~r~tá.bb ·emberi lelken is mefisrlói ruosolylyal és dérnom 0 s· "(\l győzedelme kedik ! Hiába küzdüuk ellene, ha ogy· ~e: rabjává lettünk, diadalmaskodik felettünk! A szerelt,e" nem disztingvál· mindcn ellenkezés nélkül vakon (0'~'et 1· nzt, kit szeret, legyen ' · k?ldus, va~ k" !úi az bar -u-~'lyfi • 1· ön~hín tehát a szerehnes cmbe.r, m~~nt a hípn~ti~alt, llckudn:tlanul cselekszik, abnornns lelkiall~potban. or~let é , rninösitem a szerelmet, de egyszcrsmmd o)y fensegos l'zc~nek, mely közelebb viszi az cmlJert az Istenség~ez. Dr. K. J ..ne.

sélek

Í:0

ól' . Aszeretés a leghatalmasabb természeti ösztön, ~ mi re~~~~Y'?;(Ik adatott. A szerctés tcrmé~z~tes, a szer~tes aa Qzaw; .\'a.lóság, tehát maga. 11 duzz11;do _elet, az , egeszsé~: ill11410 _e.r_o. A Ezerelem hazugság: a_lap]a os~z~omlo se~ : eu ; a szerelern mámor, az erzesnek extaZJsa, te;~~s.z.et hallnes, tohát beteg. A azerelem tárgya nem az ~lo ·~~y, ilelll :t'> illuz .. k""df'tyolán keresztül annak tdealizalt alak· u 10 o a . . . l om ét ..Ja. Egy fantóm, a. mely addig icU;ali~! a ll!I~ e, 0 .. _ le~ik: s mihelyt elértük 6 az élet P.ro::;AJa:val ermtett~k, 6~ ..llllik az illuzió t;ai:;i leple 6 a. ~1osag nd~g kép~ elott. 11 Yet hal a szorelem. Schiller asszonya~ak JC~em~ á,U·' UöGzé., hogy a kiállrándulás nehéz perczebe~ ver! • tall~llak azon t'Ulajdonságok, a. melyek meg~e11nekenYJi0 ltla.ala. a szereootnek, a becsülé...<:nek, emez I$en ~ 0;Dl0 ~ lll' Pokra. fektete tt életboldogságnak, a J?el;vb~l az ele~('lk a lll~eu virága. fakad. A szarelem az erz~sck _bategsege. b~t.ilyen, talán inkább az idegr-eudszer, mmt az agy g~gc. • ' 8. lf.·ltC.

ke)Í

A Szerelem örültség ; ;ert akkcr igazJ a szerelcm, a.z Örülethez an közel. M M .•. • argt" Püspökladány.

~=================

ik vilá)a. (Közös háztartás kooperativ alapon.)

k· .A. praktikus angolok akarják megoldani a erdé:..t, mikf!nt lehetne magukra maradt emberekbek l ~- lia ke ~ csón kényelmes otthont teremt ru.. •'"Uig

l ~erkeresö leányai eddig vagy a butorozott 1:~80kra voltak utalva, agy a penzióba~ való e asra, a legjobban szitu6.ltak esetleg k1vettek . .'?:r kis lakást azt bereudezték és abban élték '-'ll)l' ' 4 Jaikat sziirhe, egyhangu elhagyatotttiágban. e z angolok pedig azt tartják, hogy a tuLágas .... ló!5Yeuuu·ct nem jó -cnkire n éZ'\'e, k·u.. l ono~en nem :troazoknak, a kik egész nap dolgoznak, fáradnak. kis!y ezen állnpotokon \áltozt.a&!anak, kiilönféle ez0:letek törtAntek. Brcdons .1:• ortonban, a mcly etkezcti alapon álló bérgnzdaság é kertészeti

tanintézet egyben, épitettek lakásokat magányos nők számára, a kétszobás lakástól tovább; a telep közepén áll a klubhelyiség a köz,ös éttere~mel, olvasószobával, társalgóval, a hova egybezyulnek a telep lakói vagy étkezésre, vagy a midőn tá:sasáaot akan1ak. Habá-r a lakók legnagyobb resze m:zögazdasággal, kertészettel foglal~oz~, aka~ elég müvésznő, irónő stb. köztük, a k1 a JO levego és a kellemes társaság kedvéért költözött oda és a ki ebben a nagyszerü csendben jobban tud dol· t a lármás , ködös Londonban. Most gozru,. mm .. •egy másik társaság alakult, mely London kezeleben épitett ily telepet Letchfordba.n. A telep elég k~~el van Londonhoz, hogy bárki, a. kinek munkaJ~, hivatala Londonban va.n, naponta vonaton be- es kijárhasson, s munkája elvégzése után élvezhesse a békés let<Jbfordi csöndet és nyugalmat. A telep kertek közepén épült nagy házat foglal magában, az épület négyszögalaku, három oldalon állnak a lakóhelyiségek, ugymint épületek, a' melye~b~~ csakis egyszabás lakások vannak, az~~ oly ep~~ letek, a melyekben · két; három és töb~ -~~bas lakások vanna-k , egymástól teljesen .elk-ülo~~.~· A négyszög n~ayedik oldalát képez_ik a. koz~s ha.sznála.h-a. szánt helyiségek, ugymmt etkezo-, olvasó-, társalgó- és játékterniek, a melyek f~ett folyosók által . állnak összeköttetésben a lakasokkat Letchfordban azonban nemcsa-k egyedillálló nó'ket, hanem férfiakat és egész családokat is fogadnak be. A vállalat eddig kitünöen prosperál, ugy hogy legközelebb ujabb ily tele~oke~ .a~a-rnak létesiteni, mert sokan vannak, a. kik mans Jelent. keztek felvételre és a kiket helyhiány miatt el kellett utasítani. Ha majd egyszer nálunk is megindul a föld, talán itt is láthatjuk az ilyfajtáju telepek keletkezését. De odáig még sok viz fog a Dunán lefolyni !

EKÖ TESTVÉREK GYÖKÖTTI

- a Duu4ntul Ieg·uaro-obb dintt4.robál!a.Mint:l.kat béi'1IIentve k!ild legujGbb _ 1620 NŐJ DIVAT KELlllÉKBŐL ÉS ''ÁSZONAR'CJKBÓL

fSp TZER ARNO D'Gtv8~8~T

ll :li6lll&rt

jó kivitelü b-ntorokat rendkivül na!J1

választékban kapni.

2493

(Nemzeti egyesülés a tuberkulózis elleni védekezésre.)

Angliában má.r régebben alah.lllt meg ezen egyesülés és &ikeresen küzdött a tüdövész ellen, ~inek folytán apadt a tüdövészben elhaltak halálozási aránya, Iror zágban a gyilkos kór magára hagy-a,tvá.n , t-ovábbá is megtizedelte a lakosságot-.. Latl:r Aberdeen, a jelenlegi ir alkiraly neje megbotránkozott az állapotokon és ÖsEzehlvta Iror-zág nóit egy nagy tanácskoza8ra, a melyen élénk srinekkel ecset~lto a dolgok akkori állá{'lát, kimu~ tatt-a, hogy a nemtörödömségi politika cgvenesen • e.: az 1r nemzet pusztulását jelentené, és előadta a tervé~,. ~ént lehetne a mind.inkább terjedö pusztita vesz; ellen védekezni, egyszelb-ruind kiJelentette a tanácskozáson me·.,.jelent nőh.-nek hogy náluk nélkül emmire sem m~hetn k az orvo: sok. A nők megértotték és megszi lelték lady Aberdeen szavait és meaalakult a nemzet errész. lirrnja. ~ legalakultak o o s.ége't ve'd'" _o nok a helyi bizott~ s~gok, romden megye minden nirosa, közs"'ge, leglnsebb helyeeskéje valakire tartozott, a kinek kötelessége volt mindenro érdeklödni. a mi a lakossá<'~' egész -~gére jó vagy rosz befolv~ást gyakorolhatott~ Telen át felohm ·ásokat tartottak a nők, n "m csak a váro, okban, hanem mentek ki falura · bár eh'inte üres padoknak szóltak, nagyon rövid idö alatt zsufolva voltak a felolva~ó termek, látocvatot ak a diszpensair"k mindenfelé. S ebből hfolyólag ma Irorszá gban apad, apad és c[!yre apad a tüdo\ észe~ek tlzáma. ).Iagyarországon é' cnto legaiáhb 80. U ember hal meu tiidövé:-zben a kh- l ..;cha senki em töródött a ki legalább ujabb ...:0.0{)1) embert fertőzött meg halála clött, )Ia~:·Y rorsz iuon tiz-tiz~nkét ide<ílüa küzd a tüdön~~z l en, ~ind n erejé cl, lelko minden hevéY l, a na_ törne"' z cbte ral·ott· kézzel nhi ezen kLded c-o. p01t küzd lm t, fár~~t:ágát,. s ~t:·~·ro n.em_ i t. li'?,- :::ck azt mondJuk: _fit torödJelll en 1lyen

dolgokkal ? Hiszen nem akarok én se kitüntetést, se kiszerkesztést ! Mi közöm hozzá ?<< Mások azt mondják : >>Nincsen nekem arra pénzem, hogy én szanatóriumokat építsek<<. Es egyiküknek sincs igaza. ?!•I ert ugy is lehet ám dolgozni másért, hogy ezért ne kivánjon és ne is kapjon kitüntetést az illető, eltekintve attól, hogy kötelességteljesités is létezik ám, s nem vár senki egyesektől szanatóriumokat, de jogosan várha.t minden ember bizo. nyos munkát a közjóért minden felebarátjától, mindeo feleba.r át.ja számára. A hajdan oly nagyon lelkesedni tud6 Magyarország tulságo an józan és megfontolt lett, ott a hol arra szükség nem volt-, t. i. tettekben, szavakban még ma is lelkesedík~ a minek valami nagy értéke nincsen. Hogy t!legváltozna hazá-n kban sok minden, ha valakinek sikerülne az összes magya-r nőket, szegényt, ga.zdagot egyaránt egy czélért lelkesíteni, egy nagy mu~ra összehozni. Ha magyar nöink összefog. nának és li:övetnék az ir nők adta példát és harczot üzennének a tüdővésznek, ha falvainkat, Budapest nyomortanyáit egymásközt felosztanák és járnának oda oktatni, vigasztalni, segíteni. Meg· csappannaegyhamar az a szégyenletesen nagy halálozási szám, megma.radna szegény országunknak évente sok sok ezer embere.

Páratlan

f6~~de~

csodás hatlisu arezszépitö és-Jinomitö a

ARGIT·CREME

Zllirtalan., ártalma.tlan, rógt6u n6pit. .Ara. l koron., . Xa:phat6 ar: egés::: világou. 2527 QY$*

AAA

Porc:zellinokról. (Folytatás.)

Franczia renaissance. Francziaországnál talán még nehezebb meg· állapitani, mint Olaszországnál azt az időponto~', a mely a keramilia középkorát a. rennaissa.nce-tol elválasztja. Amott legalább egy kiindulópontunk \olt : az émaillozoLt tárgyak keresése, elöáUitá. suknak tökéletesitési vágya. Fra-noziaországban ellenben csak az uj eszmék hoztak bizonyos v1J.l. toza.tos..c:áaot az ipar e fajának rendes menetébe s ugyana~ok az emberek dolgozt-ak tovább ugyana~! az anyaggal : ma, az öseiktől reájuk m~adt minták nyomán, holnap olya-n dekorácz10kat keresvo, melyeket viszont gyermekeik folytassanak. Ez teljesen meg is magya.r ázbató. Az olas~ rennaissance tudnilllik szirite kierőszakolt dolog volt a föld ugyszólván megnyilt, hogy századok multán ismét felszinre dobjon annyi elfelejtett müremeket. A nagyok, azok, a kiknek pénzük volt, folyt-atták, szélesebb mederbe terelték az ásatásobt, a kutatáet s elragadtatással ad6ztak minden ujra felfedezett mütárgynak ; a tudósok a kut aböröket tauulmányo?Jták, hogy ezeknek nyomán találják fel azt a dicsőséges multat, a mely olyan impozánsan támadt fel halottaiból, annak a társadalomnak közepette, a mely az e-rő és a szellem ré,én a-k art na~rygyá, lenni. Francriaországban, ellenkezőleg, a nagy mozgalom "isszhangia egyidőben jelentk-ezett a fe~ verek zajá.val. VIII. Károly elfoglalta Róm.át és Náp lyt s ezzel megnyitotta azt az utat, a melyct késobb XII. Lajos és I. Ferencz követtek. Változó kimenetelü harczok után Pádua elzárta az Alpesek felől az utat, de akkorára már Francziaország fiai maaukba szivták azoknak a mükincseknek ~zépségclt, a melyekhez a Mediciek, l\Iontefeltrieks Ro \erek és )lalatesták orős faj á val való kontak. tusok révén juthn.ttak az egyes árosokban. , Lt-geLőbben is a franczia katonák hoztak be az o~{w:ba azt a ha1ad9s iránti vágyat, a melynek <'ll•g Yolt a esirája is alTa: hogy_ lá_ogrn lobbantsa az akkori franczia müvcszek es lparmÜYészek lelke.:edé~ét s megterméken~·itse képze-let üket. Elé...olt ' ho~· a hadisarczcznl maguk· ~ e . . ,. kal hozott ·incst>k között egy cha:ffag~?k01 aza, el!Y el n zei émailozott tál stb. akadJOn s egyezerre az ddici fran zin. ker-amikai produktumok"u. a ruf:'lYélu'O cddi'l nóthikus JiE:zíté eket., ezikorO\·ás rkölr- 00 f li'm~okat. ulJJ.sos képeket f • ett .- mc ... jelentek az antik lllÍlltá~ s a~ arabesZ:b.-uk is, vára lanul, dt>gám-abbak c:; k~c~c ~eb k lettek. - Lou :rohan. 'nt'.:beo., Clunybnn s a le~ . öbb nagvobb mngán!!yüjteményben i::~ megtalálJuk nyn • it. enn k az C\' lucziónak, a melynck nzonban az id pon j j!!Cn p úz m('gállapitani na~ on nehéz. J:. r- mi.k i :)ZE!mpou1. • )l fonto- nnnak u meg.. . r

Vasá.rna.p, november~

AZ 'UJSÁG határozása, hogy milyen részük volt a. franczia ízlés megváltoztatásában az olasz müvészeknek. Alighogy az émail feltalálásának titka eljutott Francziaországba is, az olasz müvészek valósággal ellepték a ,-idéket s uj és ujabb gyárakat alapitottak. A mbroiscban 1494-ben egy Solob1·in nevü fazekai:! telepedett le . .Lyonban már III. Henrik a lat t a faenzai Gambyn s a génnai Griffo dolgozt.ak. 1588-ban Ferro Kantesban nyit gyárat, a melyben csak fehéredényt készit, l\Iachecoulban 1590-ben a Ridolfe fivérele (Cha:ffagiolóból). Végre Croisicban Barniola nyitja meg ismét a franczia Demigennesnek elhanyagolt gyárát. E gyors emigráczió után ítélve azt kell hinnUnk, hogy a franczia müvészet transzformácziója nagyon rövid idő. alatt következett be, mert hiszen oly hatalmas hullám volt az, a mely minden. ellenszegülőt maga alá temetett. Regnier, Potter, Regnault, Huguet asszony hiába próbáltak neki ellenállani s megmaradni a régi hagyományok mellett. Sőt Palissy is (ez a cziklop a fazekasipar terén) hasztalan próbálkozott gátat vetni a hatalmasok ez ujabb szenvedélynéek. 1. s.

i TÖ~ÉLETES SZA~TA~~ ~~RTÓTLEHITÖ SZER

NOKNEK·NElKULOZH flETLEN Kozmafika. Rovatvezető

Garami Béla dr.

A nyak. (Vége.) Eddigiekben azt láttuk, hogy az orvostudománynak még ma sem sikerült teljes biztossággal megállapítani, mi uton-módon keletkezik a golyva. Sem a földrajzi viszonyok, sem az éghajlat vagy a talajviz nem nyujt elegendő magyarázatot, hogy ennek segitségével tisztán lássunk e kérdésben. Még jobban zavarja a dolgot, hogy gyakran tisztán mechanikai uton is keletkezhetik golyva, nehéz szülés, nagy tehernek fejen való hordása és másfajta megerőltetés is lehet oka e kellemetlen betegségnek. lg!é'n fontos kérdés már most, gyógyitható-e a. golyva, és ha igen, hogyan ~ Legtermészeteseb b gyógykezelés mindeneset re a gol)rvának kihámlasztása lenne. Csakhogy ez a kisérlet nem nagyon ajáulatos ott, a hol elkerülhető. liz orvosi tudomány ugyanis a pajzsmirigyek rendeltetésével nincs tisztában. lll un le ezerint például ennek semmi élettani müködése nincs, ugy hogy bátran eltávolitható, micr ellenben Hors!ay ~utyákon ~s macskákon végzett kísérletei a~~ ~ll~1nt~~tá~. ~eg, hogy a pajzsmirigyek teljes kíírtasat koveto ot-hat héten beliil minden ecryes 0 esetben beállt a halál. Mivel pedig a ol a fá .. dalommal ·' - még nagy nyomásra g yv J , , nem Jar, is ~rzeketlen - csak akkor kellene operativ uton oeavatkoznunk, ha terjedelmük folytán tűrhetet lenekké válnak. ..!ert előfordu] ám az olyan eset is, hogy a g?lyva négy-öt kilónyi sulyu is lesz 's akkor biZony már c5ak a sebészi beavatkozás hozhat némi könnycbbülé.st, melylyel ilyen esetben annál kevésbé S('m szabad késlekednünk, me1t az ilyen na~yságu golyva már életveszedelmes fulla. dással járhnt. Különösen a hangszallagokra nézve jdent imminens vesz delmct az ilyen hatalmas golyva és a golyva nem egyszer volt már okozója · . beálloU hangszálbénulásnak. . A ~C:bészi ?eavat~?zásnál. enyhébb ro·ógymod a JOclkezeles. A JOd feltetlenill jó hatással an e betegségnél, annyira, hogy a franczia hadr:.cregben járvány idején kenyeret sütöttek jód. taJtalommal, hogy a katonákat a jód egyáltalán nem kellemes élvezetére szokiassák. Nemcsak bdsől«;g,. de ~;setel~s utjá~ külsőleg is kell jódot l1a znalni, llllaltal Igen szep eredményeket értek már el. A hol per·ze a jódkezelés még injekeziók alnkjnhan Sl'm hat, ott feltétleniil opPri\Iá :1-nl J-ell . egi.teni n hnjon. ./u. ilyen nae:ymt:·r' ii golyva 7.onhan 1Júla ~ tt>nn~l-, o. mi ''idél·ünl·ön nem mindennnpos . a kl~ebb .t rm~zetiivel n é valahogy a di~nt 1 negbn·l óz1k. H1szen a f rfi tokáját n két.btrom szitmmal zéle ebb gallér , •. a no~t I}""H,. ~ rn v.t 7. nl maga ta nab.ott d rí•k lg szép n 1pa1á tol"a.. Mo t meg c al' azt karom me · .l . lH.. gy a golv "{\ már nem ann..,'ir kg] gyeznt, ~ ., ·ozmctikai,

Czigánytorta. 15 dek~ v<~.jat 4 tojássárg~j.á· val és 12 deka czukorral elkeveri.ink. 4 to}~\ fehérjéb61 habot yerünk s az előbbi maszsz~~f összeelegyitjük. Kavarunk még hozzá 3 reszelt c-okoládét és 3 evókanál zscro1yell1~ 1 2~.~ _" Kikent és kilisztezett tortasütőben JUcgsutJuk. Ha megsült, ngyázva (mert könnyen töril>, a~\ nyira szaftos) leveszszük a tortasütő lapr~~ 5 ~~~~ ki hagyjuk b ülni. ..:\. ruig a torta h ül, 5 topsfc .~~ jéből kemény habot verünk s ha fe~. ~an vc~;j~ 10 deka vaniliá czukorport szórunk koze, de a c. { is folyton erjük. Forditott tepsire ~eb ér ~ua teszünk, beczukrozzuk s a tortát rateszsz ' k habot pedig a torta tetejére halmozz~ k~pal~n· ban, késsel elsimitjuk, hogy szép suna e~t:.b; de kupalakját megtartsa.. Beteszszu"k a suw . lfa. száradni 5 perczig, de fehérnek kell roara~~·t'ük a___hab teteje nem ragad, csokoládémázzal leon l s Irihűlve tálaljuk.

mint orvosi kérdés és azért csak tájékozásul mondtam azt, a mit mondtam, nem szeretném, ha fentiek alapján akármelyik olvasóm már golyvát konstatálna magán, csak azért, mert egy kicsit ellúzott vagy vastagnyaku.

ta.:

H'zi fanácsad6.

~--~=---~------~-

Tojássárga megtakaritása. Most, mikor beáll a tojás drágulásának ideje, nem fölösleges némi Bársony-, selyem· és csipke utbaigazitás, hogy lehet megtakarítani a tojássárgáját. A busvagdalékba lehet a tojást helyettesiteni (kevesebbet fölhasználni). néhány kanál tejföllel és egy reszelt főtt burgonyával. Ha leKosztümök,aljak pénybe vagy tésztába teszszük a tojást, kis sóval és pongyo!á.k elhabarjuk, szebb sárga szine lesz, a tojás fehérjét r em ek ki~tá.sb~' pedig habbá. verve szintén belevegyítjük és l-2 kanálnyi főtt tejfölt. A hol keményre főtt tojást FALUDI LASZLO á y•Lit48. használunk és a fehérjét nem tudjuk fölhasználni, Bpest, VI., And r ~s gyeP· ugy járunk el, hogy ez utóbbi kárba ne veszszen, . - Diva.tla.p tn hogy a sárgáját kis csészében külön keményre főz ~ zük és a fehérjét habnak, vagy parorozáshoz még mindig föll1asználhatjuk. A sárgáját tojá. csészébe (a miből a lágy tojást egzszük) ütjük és ezt forró vizbe állitva gőzben főzzük keményre. sségérB· Nyulfelfujt. (Amerikai módon.) Egy erőteljes A tyukólak be.olyása a tyuk tojóképe ()'on· fiatal nyul 20 perczig erős tüzön süljön, de ki ne szráadjon. A hust lefejtjük, finomra vágjuk s még A szenvedélyes baromfitenyésztő minde.nre é;zsé· mozsárban is péppé törjük. Ekkor kis lével hevit- dol, a mi befolyással lehet ked\'elt állatal egty-uk· jük s egy kis huskivonatot adunk belé (egy kés- gére és tenyészkiSpességére. Ujabban a V yan· hegygyel) és szitán áttörjük. Adunk hozzá. l kanál ólakra i kiterjedt a nzsgá\ódók figye}Dle:.)"~bőZÓ 1 vajat, 6 tojá sárgáját és havát, megsózzuk és fel- egy fajta s egyforma jól tojó tyukokat k~: bogY fujt-lemezben fél óráig sütjük. Előételnek és bete- ólakba tettek s virgálatuk tárgyává tette,; felol egyforma takar 'r;yozás mellett mUyen ered· geknek is igen ajánlható. Turós lepénykék. Fél font vaj, fél font tebén- meg leginkább a tyukok természeténe~· . . ,11 113'L turó, fél font liszt, kis só, egy jó marék porczukor, mény csaknem mindegyik ki érletezón.el ~g~l el· czitrom héja jól öss~egyuxandó. Yékonyra kinyujt- volt. ázok a tvukok, mel ·ek nagy ~ut é.~zoJ.'l· juk, négyszögletes darabokra vagdaljuk, izzE-l meg- látott, délre nyíló félszerben, ,-agy jó tagas, :al töb· töltjük s a négy sarkát fölhajtjuk. ..,\ tés~tát tojáB- ablaku deszkaólban \'oltak elhelyez\6~. ~?~ kisebb bet tojtak, mint a meleg, n1gy fut?\ és }eve· sárgájával kenjük s Yil.ágosra sütjük. ól han elhelyezett tyukok. A kellő ~oz~ask Jllég a. Pikáns mártás főtt marbahnshoz. Te(rvünk gózést nem nélkülözö tyukok toJasa1na int 3> .-ágódeszkára egy darab eczetben áztatott k_;n.ye- kelő képe 'é~ is "Okkal na!:ITobb volt, Jlltehá.t ~ o ~ e. riuií ret, egy jó marék zöld petrezselymet, egy acrezd z' rt helyen t?rtott tyukokénak. E sze tyukok· fokhagymát, egy vörös hüvelyes papriká.t, ajó- megállapitott ténynek mondható, h.ogy a. aozé~fr!· kát s vágjuk mindezt nagyon finomra, azután nak szükségük >an a mozgásra es le~~~ nyiJó tegyük egy lábasba párolni vagy 3/, órára, törjük Ezért legmegfelelöbb ól számukra a. de Ibidegek á.t szitán s tegyük ujból serpenyőbe egy darab 1 vajra, higítsuk kevés huslevessel, forraljuic fel s tágas féLz r, melynck n~ilá át a nagY onY'' :· bekösz~~tével gyékényszőnyeggel , ,·ag~\ k ;zért ~ rakjuk bele a felszeletelt kövéres marhallust vagy 'a} fedJuk be. A n~;tot4- félszer mur c:;a_ edzette!> főtt nyeh·et, köritsük főtt burgonyával. elonyös, ruert az ebben tartott barorofi~k Jlléf, az Darapudding. Tegyünk tűzhöz 6 deczi friss lesznek, az edzett baromfiaknak pedi~ dói ~> tejet, egy kis vágott narancshéjat, 13 deka ezukrot h·adékaik i erősebbek és kevésbé haJla!lkóJb!l~ és csipet n:)· ót : ba forr, adjunk hozzá 10 deka baron:fibetegs(:,;ekre. Fütött, roeleg t~Jllel5e~ darát, folyton keverve s forraljuk, miosima és 0 lesfelJebb a diszbaromfiakat lehet tarta.~~· .,eJniiPl' sürü lesz; vegyük le a tüzről, adjunk hozzá 10 meg nem szokták mea a mi klimánkat. ugJ~,os ne , l'eghuza... I-; de.ka mal~g~~z61őt, ugyana~n~ f~kete aprószőlöt, k en azonban arra is"' hoav az ol t gest;Jl 0 ' e. be e ' nundkettot JOl megmosva cs tJszbtva., 3 deka fris" legyen, mert léahuzamo ólban Illeg ba.d tri!· vajat, 4 egész tojást ; mindezt jól elkeverve önt ük a. baromi:iak. A ~nele" ólat pedig neDl sza.. 5 a- tisz· o~vasztott vajjal kikent formába, tegyük forró gyával >édeni hide~öl mivel a trágJI1 .;ne~ uz VIZzel tel~ e?:én:V:b~, hogy ~ .formának alig három- tátalanság nagyon ~ok' baromfi-betegse negye.d .resz:1g, e~·Jen,; fedőJet takarjuk paráz z al okozója.. • ·a. az s fonalJuk 2 oran at lassu, egyenletes forrás al. . té- alaPJ .. .Takarmányozás. Az állattenyesz · ~ a- takBl )!egfőtt, ha közepe megszilárdult; forditsuk tálra. s önt ük le valami szörppel vagy borsodóval. et:tes helye keresz.tülvitele. Annak tli ro.J1lla:· manynak, mit feletetünk mindenekfele illato~. For~a helyett főzhetjük tüzálló tálban, melybcn lannak kell lenni· ~z· "Itának ,-irá gos, e'· buj· fel IS adhatjuk. · - ~· tesn ," Levesbe való tészták. I. Két egész tojást 3 tuhlgo~ru:r nem zárnz, tehát porme~I ct pené,;~· >ékon'" zálunak és fo ~': 1. 8 sonlo: kauál liszttel elkeverünk, azután 2 kanúl tejet l ~konvnak • ' ' •1• eb. J.l 1 mcnte:nek kell le~e. A ~zallllafe en 1-eU Jellll keverünk hozzá s ezt a tésztát nem nagy lába~ban · álunak J> • "o· 1-a.l'Ola!l.• forró zsirban - mint a palacsintát - megsütjük k• tpp . eg zs ' ge'nek' >ékony z. A ta~ d· -~a. ~ s~ep ~árgo. zinnel kell bir~a. :·vü.I, ];ér, e:.t· s koczkára vágva a leveshez feladjok. - 2. Két zas?ál a. takarm'n.· á~apo~an _ki lóle egJ aU~t egész tojást liszttel jól összekeveriink folyékony ' lik az lS, hogy menn:pt adJnnk be Icilót szá!ll l· t~ztává, azután reszelön keresztiil fonó z irha .. öpögtetjük. - 3. A leszürt hu"lében koezkúra nak. E~y lóra éldául ~zénából 3~zetesen szaés hatunk nnponta. mel melldt terlll · 10 ~;a.. ~ét" . . Y:lgott burgon~-itt puhára föziink, a leveses tálban mn i- k .p P• r kilót. ~- hcz.ebh nl~ a }ó~al~; \"'ajnt, tejfelt, két tojá!l!'!árgájttt jól clk \"erünk b. a ~elle t t1bra.k- karm nyt i Ju,ttntu nagysú~uh~fl buN!onyá.s levest folytonos knvarás l>özt rtHintjük. tobbn ire z bot mekh· l n>. nllnt ~ .... e" szlntc. • , • l'n •. r n. '· a telj i et e ki ej é hez lll r~cl a. o ' 21NDEN URIASSZONY :!901 ~ kiló sz.Amith t nk n. pont.a~ e ~mésztel~ Ul moh6n ny li el, ann ke~. rt:~~el"erten 3 .'t t: olodik el , ez rt jobb nz nbrnko ··t kilÓ szeC~J;~ ~~Al] e, 6 mert u ltlpr6bAit, p ilybetol nyert reczlptket sz • al. ~ahhoz e,ay-k~ . n·okoll l>J'' Bu d apeat,V,,Viczl·körut maa. ,.,. dlazköt6aban 6 kor. Kaohat6 O liz Andomf.l, 40, ta mlnden könyv~eroakedéaben ke~erb tünk. .,-zük. ·ge erötaknrnltll ~

zol

=====================~ az d áj. a ács dó.

:z·

a "HET" szakács önyvét

·!

a mennyiben a gyomor azokkal meg nem telnék, kevésbbé értékes takarmányból kell adni az áll.~tnak, hogy az gyomrát megtölthesse. Kitünő e~·otakarmánya még a lónak a zab árpával, kukonczával, korpávai keverten. A zöldtakarmányok luczerna., lóhere stb.

l!;z~itü_n~~! foJyfá.n~ö!e~!!t!c!. l Amagyar háziaSSZOllY ' Jó'!'i szereti a zam_a.tos, sziud;;-1 ];á.vét, csak1s a. magyar

rt J_S tmntli~ r•ak a >v~lódi Patria Pótkt\vétc vegyük. mely mmd•u üzl•tben lmpbató. 2490

ln!

.. .. Jégverés a szőlőben. Azon elemi csapások · ~~zott, melyek a szölőnek kárt okoznak, fontos a J_egverés, mely, sajnos, a tenyészidő alatt gyakran e~heti a szölöt . Különösen a gyengébb részekben.: rugy, fiatal hajtás, levél, stb. lehet nagy a rombolás, d~ ~egviselheti az idősebb részeket is, melyeket feJlodésében csökkent, vagy éppen megakadályoz. ~. kár, melyet a jégverés okoz, különböző. Attól · fu~g, hogy a jég a növényt milyen fejlődési stádiu. nl~b~n találta. Midőn a töke még 1iigyel, fiatal h~J~.assal van tele, nagyobb kárt szem·edhet, mint kes?bb, mert a megerősödött hajtásoknak, a fürtök kezdő bogyóinak nagyobb az ellentálló ere.J ll~; Természetes, hogy a kár összefüggósben van a Jeg nagyságával, és száraz, vagy esővel kevert v.?ltával, valamint az iránynyal is, melyben a sző.lot éri. Nagyobb lesz a veszteség, ha a jég marölegesen veri a szölőt, kevesebb, ha oldalt éri, mert ekkor a másik fele legalább kevéssé védve van. ~ogy a jégverés okozta kár milyen nagy, csak a Jegeső után pár napra lehet eldöntenisekkor határo~andó meg az eljárás is, melylyel a veszteséget cs~kkenteni igyekezünk . Ha a jég tavaszszal éri a szolőt, s annak fiatal hajtásai teljesen elverte, ak~o.~· csaprészeikkel együtt elmetszszük azokat s az ld~s~bb szárrész megfelelő helyén hagyott fattyuhaJtasokkal pótoljuk. . Az almozás jelentősége . A napi munka be\re~.e~ztével az állatoknak pihenésre van szükségük. ~ 1°..~lmozás a pihenés előmozdításához sokban k?z~aJarul, nagy jelentősége van az almozásnak ~~on?sen az igavonóknál, melyeknek a teljes h~. enes mulhatatlanul szükséges, me rt ennek Elanyábau időelőtt munkaképtdenekké ,·álnak. jól elkészített nyughel;>en hamarabb piheni 1}Y 1 } lUt~gát az állat. Ha az ürüléket- oksz rüen·~ egendö alom-anyaggal keverjük, jobb és értéesebb trágyát nyerünk. A tisztátalan istálló, ~edves, piszkos fekvőhely nemcsak kényelmetlen, . e egészségtelen is állatainkra · már pedig egy-egy Igavonó sokkal nagyobb értékkel bir a gazd.ára, Ilelllhogy előtte kÖzömbös lehetne állatai izomer:je, egészségi állapota és hasznavebetősége s ezert [nem riadhat vissza a bővebb almozástól ~elylyel istállóját és állatait a beszennyeződéstől hs védheti. A crazda az almozásnál tartsa szem előtt, t ~gy a folyto;_ istállón tartott állatok alá, melye~ ~· gyatermelése több, bövebben kell almo~~l~ h l!lt a csak éjjelre bekötöttekre ; de ne feledJük, r~g~ nlindig kell annyi alom, hogy a vizeletet li~lszrvja és kényelmes fekhelyet nyujtson. Him\rj atra bővebben kell almozni, mert ennél a l!zze~et az alomra az állat alá megy. A nyári évketkba~, a zöldtakarmányok idején több alom és 111Int ~áskor, mert ez időben lúgabb az ürülék obb Ylzelet képződik.

..:m

~~~==================== ••

4:1

AZ UJSÁG

Vasárnap, november 8.

z n fe •

30 perczig. Ezen idő elwlte után tcss~k a szappant ~a posan lemosni sok langyos vizzcl, h~ s~_ok~, akko~ ,ka~tlla· teás sok langyos Yizzel, utá~a ~e<hg oblitsc:. le JOl ~.llo~t \izzel. L eszáritás után tessek kibontott hannl lefel.."Udn,l. Ezenkivül tessék a fejbőrét másodnapo_~ kó!~t _egy k eves Garami.féle hajszeszszel alaposan b.edor~solru. Azok<?n a napokon, a mikor szappan~s kezcles~ cgez, n? tessek szeszes bedörzsölést is végezru. 4. Tessek he enlmnt egyszer egy ken~s C'ocscbrough·vas~Jinnel bckcnni. 5. N em lehet. csak tessék azt ugy végezm, a hogyan az(, az orvosa _l!,ján.lotta. · . , , . , Régi előfizető neje (a ki restell~ ma;gat). A reg~ feste~ töl nem lehet megszabaditani. Tcs~ek. arm reafestem. a perzsa hajfestö elfödi a rcs:>z fesre;t ~~- .OlYas~~ el az ~Eiemér~·nek küldött üzenetünk rnasodik pontJat. W. Blanka. Kivánsága szerint megadott czimére levélben küldjük Yálaszünkat. Régi eMfi::.etó. Kivónságn szcrint le.-élben >álaszoluuk L. E. Készséggel válaszol lcvólben is és nllaszáért nem fogad el honorái:iu~o~·· Czimsz~lagot ncn: kell, me}lékelnie, de pontos czlDlet 1gcn. Lakasa ; VI. ker., Felsoerdősor l. nonka. A kérdezett arczgőzölést t;_es;ék a Vénus_z. arczgőzölővel vége.zni . vagy a köyetkezo_keJ?pen ; Tessek egy nagyobb vasedény, fenekére .. egy IZZO vasdarab?~ (Yasalóvasat) helyezni es e.rra. toltess~n lobogva . ,forr o vizet és arra hajtsa reá nz arczát. Az edenyt és a f~Jet ta . kartassa le egy vastag ken~óvel. A _gőzöl~s 2~ percz1g t~rt· Fon, a mely icló alatt a rorr~ \Tnet kel:ha.romszor !'e.l~ fE> Ifrissitcni. Gőzölés után tessok lndeg viZzel lemosru es ulána a bőrt jól leszáritani . K. I.st~án. Tessék reggel és osto 10-10 p:Jrcz!g borogatlisok!l.t nlkaln1t1zni a következókópp~n ; 2_ p"r?zJg 3fi~3S C. fokos yjzzel, utána 5-7 másoclperoz1g h1deg vizzel és igy fclvált,·n. a mig a .10 pe~cz ~?te.lt-. A bélrol;\at~ sok után tessék jól lemosni e3 ledorzso~m m~leg ~· koloz vári ichthyolszaliczilszappannn! es utann: JSJ~ el hidegvizzellcöblitcni. H':L erre a kez~lesre az orr p~rossa1r: n em tünue el, akkor ,-i!!!lmos kezel~sh c z kell folynmodm .

•>l ~

l.•·

sen cs~ ~~~tlenül nyugodt-an bn~mlilhatjn. Ter •sz.ett hog_v a .! oleges a. ha ása . .lbl:; n 'wdni méltó:tatik, &éges. p::orszálak~~ Yégleg~sen clpu ztitnni nem lehettapasztat t z~, a Ro_ufgen-kczdésscl lehettek kellemctlen l~sel a Rl. Azt llli nem i,; ajánlo tuk ,ohn m. El ktro· ~~k Pon~~~nba;n ;égle.~c;-;~en_ <>l_ lehet t '"olitani. _\félt zta:· le'\l'el. CZlDlet kozolni Kozru · ika-ro,-atunk vezet.:>-

LPACCA- ÉS CHINA- Nász·aJí!~'d 6 k~'~atmi EZÜST -ÁRUHÁZ Buda,.esl. Sch.Yarzfeld Frigyes Rákóczi -ut 18 .

, gynemüek

SZÖTS SIMON

siönyegek és függönyök

IV., Kooonth Lajos-utcza 16.

'GYTOLLAK,

.. MARABU" -hoz VII., Kliroly-köru t 7. (A Mztól val(l cl· és vissza.qzállit1s még

Ágytoll-gözt.sztitás (Telt fou

71-2~.)

SZÓNYEGTELEPÉN

•:-nr.p d ijl alan ul oszknzöltetik).

SPITZER ANTAL Kigyó-utCZ!J 5. I<lotild·palota. Olcsó ó.l'a!t

Óriási válaJztél<. -

--:z

· Elófi.zctő fia, G_'yór. Tessl!:k na-pont~~ töbLször !Del;\· mosui álhtt 'l"izzcl es este a lefekves elott mdeg Vlz es fehérit ó.bársonysznpp:mrd. A sznrp~nhabc~ hag.';'ja ra)t., nPhúny p erczig, azután ru03sa le langyos nzzel es ut-ana állott vi ~zel és leszáritás után ocsctelje be éjj elre Garnmi· féle zsirtal!lnitó szerrel. R eggel ismét langyos 'l"iz és szap· panunl mo"Sa. le és leszáritás után dörzsölje be fehéritö bár~nnykrémmol. Ezenkivül tessék másodnaponként arcz· gőzöléseket végezni ugy, a hogyan azt az ~Ilonká«·nak küldött üzenetünkben ajánlottuk. A mittesszereket n.a· ponta. ,, gy másodnapont::l. présclje ki, a megérett patta. ná.sokat pedig a b&· előzetoo letisztitá.sa után szurja fel egv kiizzit.á.ssal megtisztitoU vékony tü hegyével. P ersze a tü múr h~deg legyen. A k:ipré~elés, illeh-e felszurás után ismét a nevezett szapp:l.llnnl és iangyos vizzel tessék lemosni. Két. égbecselt 10. l. 0lYas5l cl ::tz ~ Elöfizctó fi~. Gyór<>· nE-k küldött üzenetünket. 2. P cn.sa·hajfestówl. 3. Ugyanaz a vá lo.~z, ruint r.z el~ö kérdésére, de gózölést nem kell v?;::cznic éa a ..:sirtalnnitó helyett est~ is :t !créruet hasz· n á.lja. 4. Kezolje. llg_v. a. hogyan azt az •>Elemér«·nck kiiJ. dött üzenc ünk 3. pontjában ajánlot.tuk. 5. Huzódjék tá\"01 t<íle és ne engedje, hogy a ,·állára támaszkodjék. Korcsolyázás. A rozsdafoltot meg kell addig áztatni tiszta. petróleummr.l, mig az feloldódik és ledörzsölhetó. az eljárás esetleg i smétlendő . utána n. rcnde3 módon ti<;ztitani. Xyárra cs:tk telj'eacn tiszta állnpotban kell a. korcsolyát elrakni é1 vin11zsznl bekeru1i. A mükorcsolyá· zásról nincs könyv magyar nyelven. )..remo. Tc- ék megpróbálni vegyileg tiszta aliczerin. nel, ez: igen jó tisztitó~r, ha ez sem ve-zet czélh~z akkor tisztitó·intézetbe adandó. '

. Hü ?lva~6, Gálszécs. E"yenló sulyu áttört megfótt b1r~n;znapcp E'" porczukor 20 p erczig együtt főzendő · a ío:ws vége fele e.~· kilónyi sajtra egy czitro~ Jew adandó: , Dr. T. S . 1\"agyTcikinda. Épen ugy kell írt.ani, mint a sYabbogarn:t. a mult számban is megüzentük If· _0.·1!e· ~télen szük és hos!'zu ujjakat ir cló a. divat, de a reg1, bo UJJakat lchet átalak.itani. A kézelót csi:r,lré. "cl lehet meghossza bbitani. A ~plcureuse\1 nen·ktü struczeztcll még mindig dinttos.

S"' E' i('ELJ" b6röndöG

" w A meater VII., Ráh:óczi·llt 4. s::ltm. -

Fi · és leány-gyermek rn ákl ői felölt 'k és ruhák ~:::!~:9iz~::~!a!~ SZALAl EDE ÉS TÁRSA, Budapest, IV., Váczi-utcza 4. L em

Ház

ulandók névj

zék •

. . E héten &í: r~nyakönY'i hi\·ataloknál a követk<>z:ő kihu·deté~ek törtéotc;-k ; • -

ÁrfntJYzélt inflj't'n. -

BODONYI TESTVÉREK _

__;;.Te~ljas

MU:ZEUM • KÖRUT 27. SZÁM.

minta-szobák állandJan változó kiállitása.

JUTÁ. 'YOSA:-J DESZEilEZIIETŐ

ezüst és óra

lo"w S;.ndor cr

k.amarai -tlihercze~l azélhtó .. f l -

V III., József-körut

ényképek ER \,'1iiLJI <Telefon- Lift)

Sl.

cs. _és kir. udv. u~ tonyképész SEMMELWEIS-UTCZA 2. SZ. - .E:ossutb .La.jos·utcza. sark!!.n. -

rack 65 frt American-House ela6rendU url szabók IV., Szervlto·t6r 3. azám.

Ferenc József öltöny 45 frt

IRNEVES E PS T E l N KOBRAK-CZÍPÖK TE~~~6~~s~6~6 7

épek és keretek Winkle Nándor (Kigyó-tér 5.)

ÉZJMUNKA . . .

IV., Váczi.utcza 2.

Lc~zerzése

elött hozassa meg 18-10 r.I.J?:Zill ellil.tott e.rj egyzéHemet és , ké~Jen mu~takat és kiválasztási küldem<\nyt.

Budapest. Dessewffy utoza. 5 BerCZI D• Sandor sajat áru házában. Teleion 109.06

onyhaedények IMREY DIHÁLY ~ (liinmalrn:irjeg~·- \1}

( K é;:i,.al<'kae 1um~. adunk t'l~s:a.) li ~··• .n.Jvánsága. sz rint len> lben \1Í.J::.,zohmk. S~.i.k re·tu;.s::.on.y. Azonos azz..:J.l, a kit :5mer ·,a ki emlék·

VIli. kerilletben : Sarkadi István r. k. Plahata. Mária. r . k.. Lamm Izidor izr. Kriegler Paula izr., Varga Jenő ov. ref. Fanda Mária r. k., dr. Fülöp Zoltán izr, Kelemen Ilona iu., Glanz Sándor izr. Fcig Erzsébet :ig. ev., Hager Jenö r. k. Höcker Olga ág. eY.

zék dJjmeulYe.) \l)

enyasszonyi koszorúk, enyasszonyi h } 'h ne engyeJil

hlill:lrlis berendc1.6sl O!let KIRÁLY·UTCZA 49. SZ.

dllll.ek, fátyolok, toll bonk é~t I.abp· ill zek

Szekulesz· R• ~!~Ü'ir:Í!J es disz·

toll ::.-)ár, IV, Károly-utca 4-5.

SCBAf'i'ER JOSEFINA Koronehercz3f:·utcza 17. sz. lllnden L!titHbcn legjutányosabban

rr. . .

NEUMA LASztO cég Budapest, IV., Kalvin-tér 2. sz. .Állandó t. vevői iránti köteles· ségból tisztel~tteljesen tudatja, hogy elsórendü divatos ruhakelme, mosókelme és bimzettruha raktárát árban - eddig sehol és soha nem tapasztalt mé:rvben leszállitotta és ezek kiárusitását a karácsonyi vásár keretében holnap kezdi meg.

A vidéki t. rendelők mintakéréseit, a czég a megszekot t figyelmes elintézésben - még a beér kezési napon - részesíti.

2496

••

Uldözöff asszonyok. Irta Sebestyén Ede. A ki tiz esztendőnél régebben olvas uj áot,, nemcsak magyart, hanem ~.degen~ is, emlekezhetik méu rá ' hogy annakelotte milyen• k eveset szóltak o a nyilvánosságn~k a szon~ dolgokról. De emlékezhetik arra IS, mennYJt k_eseregtek ezen az asszonyok, s hogy ~üz~!t~~· larmáztak és izgattak, csakhogy SI~erülJo~ a sajtó figyeimét a női kérdésekre raterelru. Végre ikerült is . A zonyok és férfiak siettek tollat ragadni ho o-y föltárják a nyilvánoss~onak 13- nő tár.~adal~i, ecsaládi és gazdasági helyzetét h elpanaszoh-án a bajokat é a érelmeket, or,·oslá ·t keressenek. ~ Most megindult a harcz . Alig, hogy gyö~ :ret ~ogott a női k_é~dések komple:;uma a,k~z V"elemeny érdeklődescben, megtortcnt az alla 'foglalás a küzdők az érdekeltek és a nézők l_pá.rtokr~ való szak~dá a . Az irodalomban megJelentek fiatal leányok és asszonyok, a kik a tnők helyzetében forradalmat akartak táma z. :tani, s köny>ekben, uj~ágok~an, föl?lvasá o·on és népgyiilé eken hirdettek az UJ e zmét. l'ermé zete cn az ellentétekre nem kellett okáig várni. Konzervatív asszonyok és félénk, vagy önző férfiak engesztelhetetlen haraggal 1 (SZálltak szembe az uj tanitá~sal, s a nőiesség (neV"ében akartak elfojtani minden mozgalmat, a ~~ly a nők _igazi sérelmeit. o~vosoln:i, igazi ?aJa1t enyhitern akarta. A feillllllSta mozgalom ~·odalmával szemben ellenirodalom támadt de ~s~talanuJ, czélját nem érhette el. A nő igazsagat nem tudta megölni, őt a heve harcz

még meg is erósitette, s egyre szélesebb rétegek forrongó, vajudó időben, a milyent most élünk, érdeklódését keltette föl iránta, s egyre t öbb mindenét koczkáztatja, a ki elhagyja a szilárd irodalmi és társadalmi t ekintélyt szólatatott talajt és kimegy a nagy tusakodásba, a föld· rengéshez hasonlatos elemi háboruba. meg. Bizonyára érzi ezt minden gondolkodó nö, Elkerülhette-e a nők mozgalma s a nők igazsága azt a sorsot, a mely minden mozgal- de a veszedelem látás(). mégsem békítheti meg mat és minden eszmét utolér , hogy hivatlan mai helyzetével. 1\Iert bármennyire látja is szószólói tá madnak, kiforratlan, meggondolat- azokat az érdekszála.kat, a mclyek cxisztcnlan szélsőségekre hajló emberek, a kik szavukkal cziáját a családi élet és a háztartás nagy és és irásukkal csak ár tani t udnak annak az esz- aprólékos dolga.ilwz hozzáflizik, a kultirrához mének , a melybo belekapaszkodnak. A női való vonzódása nem hal el. Sokan elveszitik irodalom egész sereg ilyen harczost produkált a miivelődéshoz szükséges energiát a csalálli s ezek a balkézzel iró és mindenképpcn balog élet ezer dolgaiban, de sok asszonybau csak emberek kemény próbára tették a közvéle- szunnyad a kultura szeretetc, s a miudonnapi ménynek a nők igazságával szemben meg- élet gondjaitól és bajaitól vont réteg alatt nyilvánuló jóindulatát, mert olyan szörnyü gon- tovább ég, lelket emésztő tüzzel. d olatokat hirdettek, olyan erkölcsi fölfordulást S mintha nem lenne elég baj a nőre nézve, akartak támasztani, a melynek még előre hogy jóakaratu tanácsokkal üldözik, megvetett árnyékától is megrettent minden jó lélek. zavarják és nyugtalanítják, még vádakkal is J.\ifindegy, a mozgalmat az a sok kártev ön zaklatják. Ujabb időben nagy és veszedelmea buzgólkodó sem t udta megbuktatni, sőt általuk irodalom {j1nadt a házasság problémáj áról, is erősö dö tt , mert minden szó, a mit erről a éppen olyan nagy és szenvedelmes, mint a női kérdésről irtak, akár mellette, akár ellene, mozga.lmakról. 'ok mindenfélét ös zeirtak a akár helye ·en vagy helytelenül, csak növelte háza~ ság intézméJ yének mcgrendülé~éről, a az érdeklődök táborát. S az irodalom, a mely családi élet ezerféle anyagi, erkölcsi és egyéb ebben a lázas küzdelemben megfogant és meg- termé-zetü bajá,ról, s szinto teljesen kimcri· született, sok vitás dolgot tisztázott, mig végre tettek ntinden tárgyat, a mi a család, a házasannyira megtárgyalt mindent, hogy - a tisz- élet körébe tartozik. • 'záz meg száz iró és zónok tázo tt igazságok ujra clhoruásyosodtak s mo t záz meg ..,záz okát találta meg a házasélet a legtökéletesebb zűrzavar képét mutatják. han.Yatlá ·ának s ezeknek az okoknak egyetlen Ha a fernini ta irodalomnak az a czélja, közös onásuk van c>:upán : mind a nő ellen hogy inin.v itó hatá ~sal Jegyen az a szonyokra, iJ~á~yulnak, őt vádolják a ha.nyatlt1s dőidú - s más czélja nem is lehet, -akkor a tanu- ze.sevcl. lásra ha.jló nő, a legszörnyübb zavarba e..:ik Két égtclcn, hogy egyes eseti:' k b ' ll Yalótőle. l\lennyi bölcseséget hirdetnek ezek az ban az a sz on .Y a hibás, de általáno::> · ágba u ? ••• irók ! ~Iennyi ideált alkotnak az uj as ~zony Ezt igaz lélekkel nem mondhatja senki. S mivcl ról! ~IcnnJ-i régi kötelességtől akarják fölmen- okozza a nö a háza ·élet hanyatlását '? Ismét teni. s menn:r.i ujat tennének a vállára ! l\filyen c ak azokkal_ a tulajdonságaival, a melyck né· mercsze~ s:t.~mtetnek meg hagyományos tilalmelyek ~ zermt legnagyobb hibái, de másc'k makat ?s mllyen határozottsággal állapitanak zerint legnagyobb erényei, a melyektül a m~g UJ paranc okat ! Az egyik prédikátor reformátor meg akarja szabaditani, a ruelyck· raJ o:':~. a ~áztartá ért, hogy a nő felszabaduljon be~. az~nb~n ::tz e~lenreforruátor meg akarja a koz.on eges munkától, s egé~zen a kulturá- ero.sitem. \agy azcrt , mcrt ragaszkodik valanak elhessen; a másik bölcs sokaHja azt s mihez a mit némelyek kárhoztatnak varry ~ultm·a h~l~et~ .. iukál;>~ a gyermekek gondo- pedig az 'l"t. mi\cl idegenkedik valamitöÍ, a 1.;{jt sab? n?\ele_ ·et Koveteh e esetleg olyan munkák má ~ ok rá a.karnak erőszakolni : Akármit tesz, el':eg~e ct IS, a melyek ok pénzbe kerülnek ehogyun incsen jól, mindenben gáncsolják, n;a keppen ; okan abban látnak zép női hh-a- mindenért felelőssé teszik, s akármelyik uton tast, ~~g~ az a szony a háztartá minden akar haladni, mindig akadnak a kik már.;fplé D_:lUn~aJ~bol kive zi a ré z't, hogy a nem abrják eltéríteni . ):lát nem üllöz~ ~ ez ~ latsza kiadásokbólmcatakaritson s aztán költEbben a fél~zeg, mondhatn.ínk ostolJ<l. sön többet látható d~lgokra é- éljen leketö- helyzetben azonban nemcsak az hibás, a ki pré.dikál. hanem az i". a ki meghaiig tja. :'I[Qt·t leg zabad társ::tdalmi detet ; egye-ek lelke hangon kö\etelik a nök befogadását a tudo- Yalamiképpcn nem lehet; ezerféle vérrn ·r"ék· mányo- muukálkodás világába. mások a köz- letii gondolkcdásu, erkölcsű , múveLét.gü és hivatalokba áltnlán a közpályára szólitják társadalmi állásu nőnek ugyanazt az igaz&ágot öket, ismét má ·ok Ó\a intik attól, hogy el- prédikáhli, azonképpen egy asszony r;cm hallhagvja a C' aládi tüzhel:ret, az egyetlen helyet, gathat minclen })rédikátor zavára. Ha az h·ó, a hol uralma biztositva 'van az idők végezetéig. a ki a- ·zonyi dolgokkal s a házasság nagy E sok bölcsesérr közill mel)ikre hallga - problémájá>al foglalkozik, nem általáno it sem on az immár aoTo~pártolt é tanácsadóktól abban, a mit kárhoztat, scm abban, a mit üldözött asszony r::\Iert két ég~elen, hogy Yala- követel, ha beéri azzal, hogy kisebb-nagyobb mennyire nem hallgathat. Talan szeretne me~ csoportoknak zóljon csupán s ne minden szabadulni a háztatrás közönsé_gesebb m~a nőnek; az a zony pedig, a kiben van hajlanjától amely akármit mondunk IS, nem egeszen dósáa a változáshoz, az életmód szinvonalának méltÓ hozz~,' de nyomban föltámad benne az emelé.,éhez, kh-álasztja azt az igazságot, :1, az aggodalo~, hogy baj lesz ..b';lől~: h~_ m_~ mely Hlik hozzá: akkor tisztában lesz azzal, hogy mit kell tennie, s nem érzi magát üldözöttlazitja a házi tüzhely~e~. !ur:ő kotef~~~ftt nek, mert nem zavarja sokféle tanács, tilalom Mert igaz az, hogy a házi tuz eby, a cs~ a Imee az egyetlen birodalom, amely en, a no ura a kifoaás. paranc é~ utasítás. C akhogy annak' . t ·tva ...,.an · s ha ezt az ege z hat-almat a ki tudja. kire hallgathat, tisztában kell lenni~ b lZ OS} ' ' f' h talm'b'l magá\al. Ez pedig nagy baj, mert az asszonvt elhanyagolja. azért! l~oayk alh crti a . . al o J kisebb részt kieroRza -o a ~on: nuve esz még a férfi is jobban ismeri, mint ö maga.v =~or az élet fo.rgat·a~ábau ~ Olyan bizourt alan~ . l

AZ UJSA.G

Vasárnap, novem ber 16.

hozzátette : 1>Két év óta, a mióta az asszony dirigál, a legkisebb Imrunk sem volt.<< Es aztán elmondták az ujságirónak, hogy került az asszony a parancsoláshoz. Három évvel ezelőtt nagy sztrájk dult a vasönliödében, szünetelt a munka mindenfelé, rozsdásodtak az olvasztók, ekkor fogta magát Mrs. Fisher és sorra felkereste hajdani munkásait és reávete öket, állnának megint munkába. A munkások kezdtek visszajönni, de csak ugy dolgozgattak, nehezen is ment a munka eleinte, mert sok minden nem volt rendben, sok kár történt 8 egy napon a munkások ott akart·ák b.agyni a meg(Külföldi nömozgalom.) kezdett munkát és el akartak menni. Ekkor Mrs. A hamburgi gyermekbiróság előtt a mult Fisher töltött revolverrel állt"i az ajtó elé s azt hetekben egy ügyvédnö, Schultz Anna dr. kis- mondta, hogy az elsőt, a ki az "ajtón kilép, . lelövi. asszony védett több vádlott gyerm~ket nagy Senki sem akart az első lenni, tehát nekifogtak most már komolyan a munkának. S a munka ( Miriam Harry tapasztalatai a tuniszi sikerrel. A kisasszony ügyvédi diplomája daczára egy;;zerre ment és kitünően ment. Egy pár nappal háremekben.) igen fiatal, szakmájiban alapos képzettségű. A késöbb Mrs. Fisher egy ujonan szegődött mun. . hi . vergődött prágai egy~temen a mult héten prom.o~eálták az kást a ki nemcsak hogy nem értette a munkát, de Mina.m Harry, a gyorsan mevre , , álla~dóa;n részeg is volt, el akart bocsát~ni, a. ki franczia irónö. Tuniszban élvén több ev 0'ta' erelső két filozopterkisasszonyt doktorokká. Az 'tlen osztrák orvo i kamarákhoz a közelmultban jutott azzal felelt : »En majd akkor megyek el mnen, a deklödött a bárembe zárt »szegény, szerencse tt mikor nekem tetszik<< de az asszony azt mondta: el egy osztrák belügyminiszteii rendelet, mely egy »Ez tévedés. Ön azo~al el fog menni4. A munkás nők c iránt. :Mé,.. eaviptomi tartózkodása. al~, . ~ er . . énJe• császári kézirat alapján értesiti . a kamarákat, társaihoz fordult és biztatta őket ütnék le az asz- megiSmerkedett a most&m khedive nagyn t .. 1tse:p , · nove • 1, a kivel soka miként Kerschbaumer dr. hirneves salzburgi szem- szonyt, a munkások; azonban őtet, rag~dt~k gallé- vel , egy m odern muve orvos özvegyének kivétel_e sen megengedtetik az ron és frissen kiperditették öt a gyarbol. Mrs. beszélt a mobammedán nök életérol, sors.iról, e~· . . . . , , .. .. külon· Fisher és munkásai közt a legjobb egyetértés uralositrák m~narchia núnden részében a szemben kifeJezven saJnálatat a folott, hogy a. öl kodik s minclenki becsületbeli dolognak tartja, gyógyászat gyakorlása. Ausztriában · ez az elsö hogy a munka a lehető legjobban menjen., A ~ár ben oly jólelkü mohammedánok ily kegyetl:n ily eset. spzczialitása az illlök öntése, a gyártroanyal a bánnak nóikkel. ... •asli herczegnö m_osolygott ~~ (Egy rendkivüli asszony.) legjobb hírnévnek örvendenek, a Pans;ma csli;t~r Miriam Harrynek megadott romden a.lk .. • . . k·ezh essen kül"'onb"'ozo• '--'reroho1gJ Külföldi lapok nyomán közöljük a következó nánál zükséges ö zes üllőket ez a gyar szállitJa, arra, h ogy ennt = tt birt : Az északamerikai nagy:iparosok utolsó kon- de nemcsak ide, hanem az egész _v ilágba menne~ gyel. A midón Ha.rry Tuniszba költözött, szerr.~ gresszusán a kina i birodalom n11 <zykövete is jelen az itt készült i.illők . A gyár 1\lr. F1sheré volt, a ki · b " 't'sére. pS volt s a kongrc~_zu on résztvevő nagyiparosok maga vezette azt, · ho ·zll.s betegsége alatt az _asz. neki ott is alkalmat tnp zt:2Jata.1 oVI e . '].ko· névsorát olvasván, nagy c:;odálkozá.sára a lisztá- ~;zony is kezdett érdeklődni a gyár iránt és kitünő )fuiam Harry most ámulva írja, mil~ ~Jn~kre• ban egy nöi nevet is látott: M.rs: Clark Fisher, müvezetöje bevezette őt a gyártás núnden tit- zás.._al néznek le a háremhölgyek az europal no 1\fi ' · nök! · • l~agle Anv'l Works, Trenton. A kínai nagykö,;et kába. Az DSszony aztán komolyan nekifogott vegy- űk azt mondják : •Ti zegény europal ·w· bemutatkozott és sokáig elbeszélgetett a. hölgygyel. tani tanulámuyoknak és midön férje egy vasuti , , fiak ' KénvszerJ • álló Bucsu.záskor a kongresszus elnökének csak annyit szerene étlen ég alkalmával meghalt, maga vet te lyen kegyetlenek , hozzatok a fer z:a.1· testheZ lőtt t mondott a nagykövet: •Ez az ~zony a leghatal- át a gyár vezetését. Az Eagle Works fellendülé··e nek arra, hogy fatyolozs.tlan arczc · • , ma abb am~n·ikai asszony.« Pedig még nem is ott kezdődik. Az összes munkások szeretik asszo- ruhában járjatok az utczán ezer idegen fedi e •.,. . tudta, hogy ez az asszony mily jelentékeny alak. nyukat és örömmel teljesitik minden parancsát, Kén~zeritenek titeket arra, hogy e:~te f eTIgroez...,.. , fiak Mt . Clark Fisher páratlan a maga nemében, mert az asszonynak nemcsak az az ambiczi6ja, len testtel tánczoljatok nem~sak idegen fer jó a .világ egyik legilagyobb vasöntődéjének nemcsak hogy gyára a legjobb munkát szállitsa, hanem az tulajdonosa, lianem egyszersmind vezetője is. is, hogy a legjobban fizetott és legjobban képzett e1ött, hanem. még idegen férfiakkal is ! ~~~n en 1 ~~ Egy amerikai ujságiró, a ki véletlenül jutott a munká ai legyenek .... Iunkásai közt sokan vannak, nekünk ! Házunk fala meg.éd tolakod0 vasöntódébe, ámülva. irta meg ott tett tapasz-l a kik már harmincz éven tul szelgálják a gyárt. szemek elöl. utezára csak fátyolozot~ meif rrJ• talatait. A legkényesebb munkáliitokat maga l\Irs. A gyárnak külön kórháza, olvasótermei, ov-odái 8 testünk formáitcsak férjünk látja !4 ~ina.Ill :ltig Fisher vezeti s reggeltől estig ott áll a pokoli forró- meg zázféle jóléti intézményei vannak s minden megvédendő az európai nók pre tíge-et.. ságu mühelyben. Egy munkás észrevette az ujság- mun.kás tudja, hogy egy egész életére el an látva, iró ámulatát és mosolyogva szólt oda. neki : ~Ezt ha ebbe a. gyát ba be tud jutni é · kiállja bec üle- meg akarta velük értetni, hogy az európal n rt' 8.k mindez a:lért van igy, ru ert férjeik nagyra. ta ~ nem sok asszony tudná. igy elvégezni•. Egy má ik tesen a kikötött próbaidőt.

ök vilá.& .

:];nél

Intéri ur. Borus november-délután. lamdEJ.lóba.n ég a tűz.

A kandalló-párkányon áll

Egy régi bronz-tripodíum. Belole lágy, kékesfehér Illatos füst száll fo1felé.

A régi, megfakult, kopott Aranyozott empire-tükör ·Kettévágott lapján ·a füst . . . !int egy lehellet, . imbolyog. KÜilp

·~ keri:b~n :.. s~él

bolyong.

Egy eucalyptus .bánato!>, . Lenyuló, hosszú ,lombjait Rázza az ablakok alatt.

A kandalló előtt ülök S a fáhasábok pattog/, Sziktá.zó, föl-föllobb n KéKes lángjába vész szemem. Zengő sz6val egy óra üt : •• Erdös Benée.

.& rm k. Irta. L-óny. y Sándorné.

gésekkel és hizel"é ekkel. A berendeit tömeg p ranc szói-a hangoztatott üdvrívaigá a még mo·t is a fülében c engett. ak moat jutott hozzá, hogy számot vessen önmugáva.l. Az ö i néven kivül alig maradt ró, valami atyjától, ugy hogy meglehetős sziik viszonyok között lt, l:> ez önkém-t rávi~te a ·gondolkodásra. De gondolkodásának alapJa ·ohasem volt valami mély etikai kérdés sem a lét miértjének megoldatlan problémája: h~.nem c·ak, ö ztö~zer~ szükség, söt kényszer. Ftatal lelkenek Ideálizmusa egykor • régen raJongóvá avatta, s öntudato czéljácl tűzt~ ki annak az ru:;szonynak a birhatá át, a kit egé z lelkével szeretett; de ebben eddig egyrészt szegénysége, másrészt más körűlmények gátolták. Es mor.t, mert hű barát volt és jó czimbora, képviselövé lett az Ö"i vá.rmegyében, a hol az erkölcsi támogatás s bizonyo születél i prerogat.ivák folytán, gyözelmet lil aratot . fö ·t, · hogy mandátuma biztositva volt, pár perezezel a voksmenny·,égek kihirdet'-e után a fói.·pá.n huszárja egy sür~ö~y,fi a?.?tt át neki. A · ürgöny Nyiregyhazaro~ Jott, onnan, a hol az az as~zony lakott, a kit ~zeretett ..• Remegő kézzel bontotta fel : blizen olyan tég n nem látta már ! Két évvel ezelátt mondta. neki az akkor harminczkét l-ves asszony : leányom nagyo~ zavar, várjon, a. mi férj hez adom. ~a "1gazá~ zeret, ugy n m C l jt el ha nem 1 lat. addig. Om g, b'-rmily 'rillé etlen · vol~ előtt~ .z~ kiv n g, b 1 g Tcz t . É mo t VL z hivJa . day 'bor n m volt Ul). , , h?gy ma z rboczhoz kö e ba zu n k . ? ln k. """ülön·· n n m , b z nekló z~rent I k hi k. ·'r b rom , h g Ih an f l áp

AZ UJSÁG

Vasárnap, november 15. és rendkivül mód becsülik öket. A háremhölgy ismerősei azonban ezt nem akarták elfogadni s ellenérvül csak annyit hoztak fel, hogy ép eszü ember drágakövet, iaazavöngyöt szemédombra c o... .. nem vet, hanem azt elrejtegcti, hogy abban csak Ö maga gyönyörködjék. Ime, miként fest egy kérdé-, ha két oldalról világitják meg! Ez különben tanulságos leczke a zon ew-ópaiaknak, a. kik mindig refonnál.ni akarnak mindent, a nélküL hogy erre bárki fdszólitotta volna őket, vagy erre szükedg volna . Különben is, csak az a r eform élÓtkL·pes, a mit ~nereJ éből meg tud csinálni egy nép, egy társadalmi OS7.tily . .Az idegen segits.>g mindig LnW'-' kölcsön adott mankó, molyct ha elvesznek tőlünk, múg tehetotlenebbek leszünk mint a milyenck voltunk annak előtte.

nusokkal mondja el szive érzelmeit, - a. természet dolga. - de egJik sem örültség. Kényszerzubbonyt csak az érdemel, ki rossz verset ir (Honni soit qui ma.l y pense), vagy hiszékeny leánylelke~ álnokul -behálóz. Szabán é.

i Fiu- és leány-gyermek ruhák!

Női felölt ők és ruhák ~~~-~~~~ ·

SZALAl EDE ÉS TÁRSAl Budapest, IV., Váczi-utcza 4. l. em f

Orülfsíj·s a szerel cm? Őriil

Válaszok. -

. Az örült sz.erelem okosság, az okos szerelem . XarrJybu.s:.

tseg.

A. szerelem a. sziv érzelmeinek legha,talmasabb, le~ensegesebb motivuma és az Istennek nlóságos megnyilatkozása. a.z emberben. Nemesiti a szivet, erö_iti az :~arat;oL s igen sokszor a tettek mezejéro visz. Ezekból ki~olyolag a szerdem uem őrület, hanem a leggyönyörübb Egy .s:erdmes. ereuy. • Orültség-e a szerelem ! ! . . : Arra csak igennel "a~szolb&tok. Ha nem is, de az őrültséggel o!Pletlenül hat'll:ros. Egy igazán szer tó lény szeratetét szive vá.lasz~ttJ~val mindenkor a legforróbban érezteti és képes ~~ es~tleges akadályok leküzdésére mindent elkövetni ; 60 ~ kotelességteljesitését is elhanyagolni. mert hisz anyn~ra szeret, hogy képtelen megfontolni, vajjon reá. ';~e mi fontosabb : a kötelességteljesités. vagy a szeretés ? 3 ·JJon nom örült-e az, ki erre nem képes ? Geró SiflWn.

Ra. a szarelem örülwég, akkor a világ a bolondok ó~~· , ~elyben az emberiség csendes, vagy veszélyes •<Utseg~ állapotban élvezi a ezerelem gyümölcsét. Egy órüU.

Dal és ezerelem egy forrásból fakad. Némelyik Zt6 temperamentnlllJllal némelyik csendesebb alexandri-

Véleményem szerint e.z egy megfejthetetlen probléma, hogy örültség-e· a szerelem, va,gy milyen néven nevezendó betegség. A hány ember, annyiféleképpen nyih·ánul: A gyermek ifju szerelme tiszta, ideális. többnyire plátói. A férfikorban le{·ó6 inkább ne,·ezhetö szenvedélyuok. mely csak addig szekott tartani. a mig czélt ért, vagy ha azt tapasztalja. hogy soha sem éri cl. \lányok szarelme kiváncsiság- és hiuságból van összeállit;va, azonkivül vágyakozás az ismeretion élet után, Az asszonynál ~ HáL az asszonynál az már egészen más! Igazán c;;ak s.~ as~zouy tud szerelní ; c..«ak az assZOJ?-Y képes íe!.aldozUI minúeut. szcrelméért, az asszou,y llllDdent ad cs nom kér ,;emmit viszur1zásuL 1\finél több áldozatot boz ezcrelméérq,annál boldogabbnak ~r~i u;agát, De l~szen ~z s;e~ nevezhctó szcrelomnok. sem orultseguek, Ezormtr.::m infabo no ~·ezhc tó !>ra bszolgaságnak {<, E gy a sol: M::ill. Hogy én is hozr.á.sz.óljak sr.erény ~éleményemmel a szerelem nagyságához és az örülethez való közelségéhcz, sajá~ tapru:.ztalatt>m alapján szerinU:m. ninc~ oly magasztDIS és uemes érzés több B· föld kereksegen, mmt a szerelem. A Jeány-szerel':m ideális, rajon~ó., re~énytelj_es ! De i?· merck assronVl szerelmet, ez eszoonto, rem!?.n ytelen es e:~;ért határos az őrülésset De édes kin! ódás az egész élelen át ezt nevezem örületes szerelemnek, mert maradandó. .E~ék a szigoruan fegyelmerett és sok;>-k ált.~l ~élreisme.rt fenséges szerelemne~ nem szaba4 napfenyt_latrua. Csupan bent, a sziv legelreJtettebb zugaban kell ~ szabad to~ bolnia. És az emberek, a társadalom tulsZ1goru nézeteit szem előtt tart a, kell rejtegetnünk ezb a hatalmas, nemes érzés't. Da azért, ha félórillten is kell járnunk az élet utjait, megédesiti szerelmünket a tudat. hogy nszontszeretve vagyunk. Ugyebár iga.zam van, hogy ez a ezerelem egy igen édes kinlódás ? H. J ..fté. A szerelem olyan őrület, a. melynck tudatára a házasság ut-án jönnek rá. a felek.

Kner Izirior.

Igenis 6rül~g a srerelem, mert nincs sem nö, sem pedig férfi, a ki érdemes volna rá. Gi&. Nem őrültség a szerelem, iskní adomány ! Fel· emeli a lelket, kisebbit mindeu but-bánatot·, könyörületessé, imádkoro'l"á·, Istenben bizóvá tesz. Négy éven keresztül szerottem nagyon, senki sem sejtette, legkevésbé ó, bisz bolondos leá.nyfóvel minclig gyülöletet mutattam iránta. Pedig minden este és reggel arra kértem a. jó Isknb, hogy azt a. nagy, mérhetetlen nagy boldogságat adja nekem, hogy szerelmam viszonozva. legyen. Hányszor éreztem a. templom néma csendjében, mikor egész lelkemból imádkoztam, hogy a. jó lsten teljesiti uéma. vágyamat. . . Az~ta. hat év mult el, én férjhez mentem, azuLán ó is megházasodott ! Ma sem tudom, gondolt-e alaha rá m, ö sem sejti az éu egykori nagy szerelmemet. - Elmult, kialudt . . . De azért most is köny szökik a szemembe, ba ez én szép, elmult, hófehér álmom eszembe jut. Anik.

tuint az elkárhozott, s most ugy érá, ha csak nemes, nagylclkü szerepe az volna hát, hogy :gy zer, egyetlen egysze~ a karjaib~ v~heti segitsen boldogtalanná tenni ezt a. gyermeket, 0 ~· magához váltja a lelket s nem adJa nssza azért, mert >>zavarja« az anyját 1 Oda a.ka.rja adni egy koros, kiégett lelkü emberhez, mert tobbé soha. h Még alio volt tiz óra reggel, mikor Patayék- utjukban van, mert csak ezen az áron érhet<:z bekopgoott. CE<odálatos érzés járt~ át, nék el a czélt, a mit forró szivük szomjaz 1 lllikor a. régi, iE'merős butoroka~ megpillan- Yalami névtelen, fájó érzés suhanL á t a lelkén. totta. Hirtelen nsszat'mlékezett. mindarra, a Sajnálta ezt a szegény leánvt és sajnálta öntnit azóta el sem felejt.betett. Ott, azon a kis m_agát_. A _két hosszu év ;u~u, a mig c.s.:t.k ag_\.·~·lval ert e f' l szarelmének tárgpit, -z inte lna.rquise-on 1'\j/;Ol l111:z;zá. elÖ5zör, szerelmes ~z~v-á:ral, ott hajolt. elő.:-zör vállára ~ i\1ar ·it megtilszt~tak minden sala.ktöl érzé.sei. • sze.. ~?k~. feje , ott lopta rá karc.su, fe?er nyak· reime melyebb és mégiN égibb lett. Ez az sz~i·Jere az elsö csókot, s ott talaltak egy· ru;szony, a . kit annyi héVT'el é· k:itartá.,~al - ~zerete!t, pte~esztálon állt a lelkében, ugy lllar;:ra "égre ajkaik ..• A leveoöben mo t is a Crab·. pple illata elt meg <;>tt, mmt egy oltárkép, mint egy meg::,z•u . k-; zent~lt m1a. Az a ok, sok poézi8, ott.. a ziV"e a ,ott. az ea ok a;pró esecsebe~e. a mppes-~ fenekcn, urind körülötte szőtt ..,lóriá · ö a .~e ek, ruind réai jó barátaL ott az aJto nem tudta , hoay az ~ féuy' e;;: ak l)logött a nag_,v ~tci · eni V'áza i·, a mel. 'et ru indmáig ., e egy zer >e·ztett foaadá ból küldött neki a a SaJat lelkének a, n.:;;:zaSlle~rzása ... Paraucsára Elfoalaita ré!!:i ked-vencz helyét, Fáján, durrán érintette ez a kiábrándulá . s . elkábulva . régi1'.> emlékeitől, o' lehajtott f"ovel Hát Ö nem az iga;;i lelkét szerette s ismerte larakozott. V'O~a ~ Abban a ~zoborszép testben önzö, felületes lélek lakoznék, a mely, ha ntban La su, huzódó léptekkel közelitett a má ik szoba felől Ilonka a már ökélete en nagy Y~n..' 1 ~pes rátiporni saját ~e~m~ke ~oldog· ~~á.1!Ynyá erdült g}:ermek, a ki ~iatt öt zá~ sagara 1 1 Szi ében naay otetseg tamadt. llztek >alamikor. :Jiádav udv:.masan, de reJ- Ugy érezte mintha mercdek nzparton állana. tett keseri.i.séggel üdvÖzölte öt. A leányka Egy vigyázatlan lépés csak s mcnthetetlenül Zomoruan nézett rá aztán. hogy hamaro an lezuhan az örvénybe. Kem nem zuhan le. Hi.·zcn már ugyj n:egtalálták a régi. meghitt hangot, a réai biZalommal kezdett bcsz(·lni a Lác~i>al. IG.sirt lent kó,ái og a lelke, é ennek n méJ;-5~.gnck hz.elllei különben is Járulták >olna az a mély nh· Háló egyöntetiisége kin ·an remcg~eü meg . auatot, a melyet zoaén •, fiatal zi>? érez. egész -valóját. Fel akarna ~ap~zkod;ri a ma. Egyszerü sza>akkal, meg-ruegc uklo zoko- ga ba, 8 a közönséges crze ek olom ui;a , t·Ja, Je a mélybe ' a honnau az elerotgkssai pana zolta el neki. hogy anyja hozzá VI. zaran , ·t lenedé · képtelenség C- aknem meglll:as1 ~ arja erő zakolni Baro hoz, a kit ahasem U~ott zeretni a kitől irtózik, a ki ak hatat.}an ,alóságból tekint f~ ah~oz, ~ ki <?~ . e zményképe volt. )Ieg par pillanaug ~~~rt cseppent' belé az éle ébe, hogy neki SO ká Ig }'t'} }'t' melye elhomályosulo' aureo.a o ~ Ja o"t· aJdalmat é ke erü éget okozzon. 1 ;.. Máda·n dhal>ányodott. Tt'hát ezért k Uett k~I~ éve, képzeletben, azután. n~ zaestk te·te Jvnlll·c ? Ez .r • ÖS"zerot:kad 1 e!'E"je me~ .il. bad es azzal a nagy~n Y olt az ok • Az o szrr ·PC 1 az ö ~

Bár próféta nem vagyok, el őre is merem mondani, hogy a .. felvetett kérdésre aráilvtalau sok választ kap A:: Ujság, mert hiába,, az egész élet - szerintem nem érne egy fabat.J,:á,t sem, ba nem lenne az a csuda.: V5Zerelem. !(,' H iába. mondaná.m. hogy őrültség, mert nem az L ~ lillágon az egyetlen, a !}liért ~rde~es éfni ! Ha l.udna,m, hogy nem leszek lega.labb meg baremszor sze· relmes. befejezném az életemet ! Igen ! - mert t>u nem . azért élek, ·hogy több kala.pom, vagy több czipőm legyen, ba}lem azért', hogy sze.ressek és engem is szeressenek, nagyon, nagyon. Ha. gazdag volnék, odaadnám a vagyo· nom egy dekányi szerelemért és'ue.ru gondolkodom 112egény lét emre, hogy eza bad-e szeretuem, mert . ez jogos! Űriilt ség csak . az a. szcre~emben, hogy . legLöbbször usgyon rö'liu a boldogtalan boldogság és hosszu utána . a reakczió ! · Kjá:n.a,.

Az igazi ezerelem földönL-uli akaraterőt ád az emb;eruek és a. legt.ebetetlencbb dolgokra készteti. Nem tuluí.s, bl!o azt mondjuk ezen cselekedetekre, hogy órület. Józu ÍÖ\ce) nem köve tnők el azokat. · Zdmkó. (Prága.) Orültség-e a szerolem ? Nem ! H'árom ezent érzés az embernek. Az anyai szeretet. a hit. és a l!lzerelem. Ez a három érzés az, a mely mindig a. ·~vbr!il JOn. űrült-e az anya, núkor egész szivével gyermekén csüng 1? ÖrülL·e a f\zen'>edó, haszivból könyörög Urához ? S le.bet-a örültségnek nevez:ni a. férfi cselekedetét. ha. mindenról lemond töZerelméért.. a. lá.nyét,, ha U!ste. lelke m.indeu titkát oda.adja. Nem. Hisz szivesen teszi! H;i. nem tenné sú...-esen, nem szeretne. ~ Komoly, mély és ideális &;:;erelnfet gondolok, mcly elismeri a szerelern ledönthetetlen törvényeit, de nem hirdeti az elet alapos kiélését. Nem ótiil~ég a szerelem. mely finomabb lelkekben csak nemesebb érzelmeket kelt, a nem őrült az asszony "sem. ha csahidját ott ha.gyja szerelméért.. csll.}t végtelenűl srerencsétlen, ha lelkiismeretes. SzcrelembQl öngyil\tos· ságot követní el gyávaság, de nem őrültség. adaio~t

Gondolkodá. Az én ...-éleményem szerint;, röviden mondva; a szerelem őrültség, minden magasztossága s nemessége daczára iB. De hogy e látszólag merész átlitásomat lehetóleg érthctoen .oobizonyiteam, szükségesnek tartom. hogy egy kis példával éljek:. a. val~ásosság ugyebár a. legtismbb, legszentebb érz.éao az ell_lbernek, de ha valaki hltébe beleörül s rögeszméjétól vez.ettet'Ve, józan emberi feliogás . 8Zcrint tnlzásokba esik, nem örült-e ? hoYott, ha teljcsen bele tudnánk magunkat képzelni az illetö gondolatvilágába, minden buzgósága, . minden tulzása. s t.ombol~sa. a legmagát~lértódóbb dolog volna. A ezerelem valóban a. legmagasztosabb, legfenkölt-ebb emberi ö ztön s nincs semmi, a. mi őt a földi kö7Jlapisá$ból annyira felemelné, mint a szerelem. De ha. a.z ember e hatalmas Osztöntől Ve".Gettetve, utat tör magának minden akadályon . keresztül, nem töródxc sem társadalmi, sem erköl<:si világrenddel, koczkára teszi becsületét., anyai jólétét·, csakho~ e >ad ösztöntól tulcsigázott agya. kép· zelócj.ésének czelját elérje,- ez minden bizonynyal örültség. Ola.khogy az ember - s mivel mindnyájan bele tudjuk mal!:llllkat élni gondolatvilágába, Illlnthogy a szerelern oTy órület, melyben valamikor mindnyájan ~zen vedtünk -ezen tettét a legeg)'!lzerübb, a.legma.g ától· ért<idöbb dolognak fogja tartani. -1!:s éppen ez ll·Z őrültség. . Ydu6bu8.

keveset érő vigasztaláss.al, hogy győzedelmes kedett, önmaga fölött, . csendesen megszólal : - Nyugodjék meg, llonka. Nem fogják erőszakolni. Majd én ••• én beszélek a mamá.>al az érdekében. A ma.ma éppen jött, mikor llonka behuzt-a. maga ut.áu az ajtót. Szép volt és kivánato15 a két esztend§ éppenséggel ném hagyott nyo: mokat az arczán. N€>ehe nyujtott ke~et Mádaynak: I ten ho~a nálunk ! ~findig ily·en jókor kél ? Ko, ne nézzen rá~ olyan f'Ql'csá.n, hiszen ez nem szemrehányá.s. Ellenkezéíleg. Nagyon örülök ma,gá.nak. De mért nem szól egy sz;ót sem 1 Nincs semmi mondani valója ~ - De igen. Azaz hogy ... Hirtelen elhatározással közelebb lépett hozzá: . Margi , kérem, ne erőltesse azt a. szegény gyermeket ahhoz az aggastyánhoz ! Rekedt, csaknem gixeres hangon beszélt.. A~ as8zony megdöbbeny-e nézett rá.. - . }fi lelt-e magát, Gá.bor? Azt hitt~m. hogy maga i óhajtja az Danka férjhezmeuetelét, - lega-lább eddig mindig' igy beszélt. A férfi olyan erővel szoritotta meg a zék karját, a melyre támas,zkodott, hogy az coaknem Ö..QSzeroppant a keze alatt. De a hangja mosi már mégis nyugodtabb volt. - Igen. igaz. De uem igy. . - • .,.em igy~ Nos, ha ez a maga lelki· ismeretével ÖSdzeütközésbe jön, ne beszéljünk róla. ki vagyok bókill>c a magamé>al. Tehát,_ ugy-e jól értettem: nem akar szövet .. sége~em lenni e dologban, semmi á1·on ~ Kaczéran dőlt hátra a karszéken, nyitva felejtett ajkai közill kicsillantak nagy, fehér fogai. • a mint igy Mádayra nézett, ragyogó szemei olyanok voltak a félig hunyt -pi!lák alat ·, mint egy nagy macskáéi,

:en

AZ UJ'SA.G

Porezelián okról.

Va.nnak, a kik azt állitják, hogy Pa.lisaynak ez a müvészete semmiféle befolyással nem volt

ellátott fa.yence-ok közelitették meg a. ~ fa.yence-ainak tökélyét. Itt kecses ala~, . pek, · ~li:Lli.ii:a ..;~1-11- 1 es · angya IfeJe· kk-e e'k-es vaza · 'kat kc<>z1tettc ~ .. .. 1 • • , . dok is voltak, a meIyek·en gyumo~cscs nraggrr1an . , láló s tetejükön az annyira ismeretes fia1t tap Pelikán >olt látható. l. s.

a többi müvészetekre, dc a louvrebeli gyűjtemény egymagában is megczáfolja ezt. Ott található például mindjárt egy amnytál, a m.elycn Palissy A tizP.nhatodik század keramikáját Palissy gyikjait a csalódásig híven utánozta az aranyBernard hatalmas alakja dominálja. Némelyik mÜYes. Es pedig, ha az aranymüves - minden életieirás 1506-ra, egy másik 1510-re teszi születése iparmüvész között a legelőkelőbb - érdemesnek tartotta ezt a misztikus irányzatot a magáévá évét, Chapelle-Bironban, Périgordban. tenni, akkor bizonyos, hogy a kisebb iparművészek Ro'a t\ez~tö Garami Béla dr. A Jeirás SZP.tint Palissy kézmüves fia volt s is utánozták ezt a stilust egy ideig. nevelteté-se korlátolt . Ifjukorában üvegfestéssel fog. · 'nek igen lalkozott, de lelke már akkor is többre, magasabbra A franczia fővárosban Palissy ugy is mint A kancsalságról. Az arcz szepsege, S ük· -vágyott s mia.:att, saját szavaival élve : >>dolgozott, müvész, ugy is mint tudós, egyszerre érintkezni zavaros és kellemetlen hibáJ'a a kancsalsag. hogy legyen mit ennie«, titokban a nagy olasz kezdett az ország összes hireseiveL Az akkori ségesnek tartom hogy e bajjal e hel yu"t t fo~· k ik , e iskola mü,észeit tanulmányoztasegyben a geomet- idöknek minden képeslapját ismerte s minden kozzam, mert sajna, az any ák f eJ"Iöd"0 gyerme f dita· riá>al is foglalkozott. Müvés:á hajlamai miatt mester munkáját megfigyelte, tanulmányozta. szemének állására igen kevés figyelmet or ya nemsokára szükeknek bizonyultak számára hazá- 1\lindez hatalmasan izgatta egy olyan ember kép- nak, söt nem egyszer hallottam, ?' mint. ,~z 8 jának korlátai s a Pyrcneusok felé vette utját. zeletét, mint ő. Ha nem is akart felhagyni meg- gyerekéről igy nyilatkozott : mil~en J0 ~cjárta a déli tartományokat, alsó Németországot, kicsinek • horry egy keveset kancsalit ! · a me1J. '{1 clöző genre-jával, a c uszó-mászó állatokkal, egyo Luxemburgot, Flandriát, Németalföldet és az szerre, de edényein most már emberi alakokat is Pedig éppen a. kancsalság olyan b~J· mé· Ardenneseket. Utazás közben nyitva tartotta a vegyitett állatai közé. Ezt az uj fázist egy Mag- nél a. könnyelműség nagyon rossz kovetk~em· szemét s a Természetnek nagy könyve sok olyat dolna-szcbrocskával vezette be, mely bájra és nyekkel jár. Eppen azért legyünk na~ figye osak ó.rult el elöttc, a mit hiába tanult volna holt formai tökélyre nézve vetélkedik akármelyik! antik mel gyermekeink szemének állására .. ~e ncsal· betükbőL 1530-ben visszajött Francziaországba szoborral. Magdolna elvadult növények és csiga- az állandó, de a. néha elvétve jelentkeze a s le is telepedett Saintes-ben, a hol nemsokára. héjak között térdel o szobrocskán. Másik hires ságot is vegyük teljesen komolyan. áll d6 de megházasodott. )!ikor a keramikával kezdett fog- kompozicziója a Könyörületesség. A kancsalság ugyanis nemcsak anel;étve lalkozni, ÍÖC'zélja. volt a fehér émail feltalálása. időleges is lehet. Tény azonban, hog;Y ~ f 'ul a Irigyci, a bban az időben, azt állították, hogy A mikor ezt elérte, eleinte arra használta, hogy mindkét szobrát egy bizonyos Pticur Bartbélémy jelentkczó kancsa.Lcuig lassan állandava a.J ' . a rclief-mrd.aillontárgyakat fndett be vele. Ezek az segitségével készítette, dc, mint ez utóbb kisült, mi.kor már igen körülményes a. kezelés. A kancsal.&-ignak két föcsop?rtj~. va.~~en : elsö kisérletek azonban clkallódtak, ugy hogy ez c·~a k ráfog á volt. ~-cm : Pa lis y sohasem vette nem, >agy c_ak alig mt radt meg belőlük valami igén. ·be senkinek a segítségét, :1 nélkül hogy ne konvergens é5 a di..-ergens, >a~ kozn~e köziil a befelé és a kifelé >aló kancsali_tn;s. Eze szedel· az utókor számára . hiYatkozo t volna re<1 n\-iltan . ű reá némileg hatot.lüvészetém·1;: másik stádiuma a jászpisz-szerü tak a Prieur, Pilon és Goujon munkái, de- stilusa. az utóbbi, a kifelé Yaló kancsalita.s a. ~=vesebb felület v It. Ebből már jól-ro ~zul lll g tudott mindenkor egyéni maradt. amint-Diannján, Termé- mesebb , micr "' a befelé kancsal szem 'Ini, mCi' tárgyainak formája i;; teLzetö ebb •olt agg~dal mra. ad okot. . banetn keuyi:>égén s több szobrán látható i . "' igy több fog •ott el bPlólük, mint a megelőzőkböl. A •befe~é k::mc~tá . nei?. .. h_:rtel~, Iegfia.ta.· Mondják, hogy Franccis Briotntl is dolgozott fokonken lep fel, es pedig külono.sen 'k életévig, zinei : mele r hama és l-ék, találomra odavetett együtt, ez adta volna a formát és Palissy a szineket . labb gyermekkorban körülbelül a. tiZed! J szO• és meglehetösen brutális formában, a mi mégis Egy, Palissynak tulajdonitott tányéron például müvés:úebben hn{ott a >ele egyidőben dol"'OZÓ az az~án jelent~e~ö ~an.csals~ ~~ ?i~~ 0 FB. monogramm van, a nit okan a kollaboráczió kott JClentkezm c~ mkabb ki~ele ~y 'baD a.Z többi keramikai müvé:z festé. modoró.nál. A l· adik neme, a mt.'h·et készitett s a biztos jeleként tekintenek. Lehetsé"'CS, hogy igazuk Keletkt-zé 'nek okával nmcs , tlS~ta er 01ek 'an. Annyi bizonyos, hogy a kettő közül inkább or>o.:i tudomám·. Az a hit, hogy a polyas -~ Illese melyne.k tulajdonképpon llÍ1 nc,:ét is kö ·zönheti , f el'e nez, . •tisztar .. az a azok a t . ·gy~k, a melye '!'t mindenki ismer s a' Briot merithctet im;pirá< ziót- a Palissy miivciböl, k·an . l l e::-z, b ,. a Iampa. . "bb melyeken dut'va, egyu1l 'tl :. fclüleil'n gyikok 's semmint megfordit>a . é<> ammi alapja. ninc-. okkal valoszillU eJátÓ, szRlama:1dCrf'k futku.:-nak, békák és ''arangj·ok feli "é"' horry a. kanc alitó gyermek roessz 05eb ~Iialatt <i szegényen f?s üldözötien dolo-ozott, ~ d l UNráJnnk, ki ..ybk alusznak ö nn~olnnk és más i ·mcrctleniil, al elier-jén k bclsC'jt'bC'n, azalatt más lecraláhh' Bambcrger tanár szerint ~z ál ]}bbÓ halak ,. ~znek fel kitel.;:ert pózokat .~Anne de ::\Iont- gyárak .:cm maradtak tétleuül s a relieffel ellátott fororr föun a. kau c "l "\~ermekek " 0 o-au · k ]>ét morew·.' (>." az au~·akirálj né ré~zérc készit ct t.e az fayeu~.;e-t,ka t már sikE-rüH mázzal bcvonniok. Külö- 1 az következnék, hogy~a. me., ze látó gy~r~~gok!lt cl. ó íl.)'<'n J•éldányokal. Ezt:knck a tá laknak, nö.::en ~ ·ormaudiábnn Y It egy gyár, a mely fara - szem me l egyszerre nem tud közelfekve . 0 eJér.ni, edényeknek köszönhettc a mest.er, hog.v mód crott fára alkalmazott émailt, és lnferTillc, Armen- jól ::;zemügyre Yenni, ha tehát ezt _akarJ~ rgatja 0 uyujtatott 1.eki arra. hogy müvészetét Párisban, tiére • Erue, 1át.el-la-Lun(' Maiicome . em volt c ak az egyik .zemé Ye,zi igénybe es ezt minden íénynck forrásában fc•lytatha.ssa. hátrább nála. De leginkább a P ré-d' Ange-i, relieffel a megnézendö t '1gy fel'. Franc::ia renaissance . (Folytatás.)

ozmefika.

:,ol

;;I

fáday felemelte a fejét. Tekintetük találk?zott, ö :sze.:imult, szinte egygyé ált egy pillanatra. A férfi tikkadt, • óvárgó szeme még lelkét is h~vetkőztetni lát z ott. Páris, 19 november. V égtelen ürességet ~s ke ·erü c~a.Iódást Teg~tap mé~ 2 méler és 50 czenti volt a. érz t f'Zivében, de érzék i még mind.ig a bzoknyák aljának czélessége. ma már le zállot hatalmukpun tartották. a forró ére !!átat > esztett folyamkén t, tüzes hullámokban~ . zá.- 2 métcr 50.re. Az asszonyok csaknem oh-anok guldott minden sziverében. Bensöiteni pró- bennük, tninlha tricot-t viselnének. Különben hic:zen bálta azt, amit érez, szétválasztani a lényegeEet ezt tcszil- it:~, de egyelöre' csak alul. Hanem ha. a hozzá nem tartozótól, a fényt a sötétségtől ás elfedte arczát kezével, hogy e csende~ Foká. tart, és igy halad ez a divat, akkor elérjük, önbirálatban ne f'rkőzhessék hozzá idegen b()gy f lúlre fogják azt venni. befolyás. A legutóbbi autenil-i ~er e11yen megpróbálA mig igy lötte állt, megingott hite ön- kozott ele rgy szalon, hogy oldalt felvágott magában, a lélek Iétezéciében : tisztán érezte az állatot f lülkerek~~ni. De ez a nagy, nehéz, szoknyá'\"nl hot.akodjék eló. Két me1·és:t hölgy kegyetlen t usa soka1g nem tartott. S mikor magára is öltötte azt s a hatás óriási volt. Külöaz asszony győzelmének tiszta tudatában nö.en a férfink közöU. Egész coport fekete g~yosan megismételte kérdését, s oly közel redingot őgyelgett a két ha ·itott szoknyás hölgy haJolva hoz~á •. hogy forró lehelel e szintc mog- körül, s egész csoport hu,.szus:z:áru, di>atos nöi pe_rz elte,, !~feJtette arczáról a kezét., ..Iáday Gab~r. ket. egbeesett haraggal, durván, szinte lorgnette ~>zegczödött reájuk. De egyelőre lll·"' :iris is tulfrivolunk tartotta ezt az ujitá t s nlin brutáhsan. tolta öt p] magától. . Azutan meg:-:zólalt. Hangja Plve ztetté ilyet rlvetette. Ellenben szokn. 'inak formáját mmden c:-engé ·ét, de nagyou ~zelid, szinte la anként a tricet szabályai szerint nlakitja át. szomoru vol : • ~-\. ruhák díszesek, sok hímzés, mely c almern - B?CE • :~n meg nekem, Margit. A gyenelfedi a derékré zt a ho c.:zu aljat Eimán hagy>a, gesége~tol valo félelemnek tudja be elöbbi lent fol •tatórlik a~ uszály táj'k 'n. 'l'öbbn)ire ~urv ago~at. agyon nagy volt a ki 'rté3em. mo mar v?g . ~pp ugy, min a hogyn-·.:za- biz' nczi minták ut;'tn kt~sziiltek, Rzines selyemmel, hozha Ianul v ge van a zerelmünh:nek is ... melyhJz itt-ot kc,·'s arany- ·auy ezüst zálnt is ~ • zon;- ijedten, do mégis ké~kedó ve rit. nek. A ~cl •cm crépon-on va:zy tüllön gyöod lkoz al n z tt reá, s fojtott hangon nyöriien v c:zik ld magukat e himzé.:ek. kérd zte meg :

Divafleví l.

'ér ! : -

M. r i , lU

simn \"á lrész i i mét di•atbn.n •an, innen ki tc theZtilló n az ujjnk, Jjchb n. hel ~ karon Ich .li:oosescb •

rt m g felelt cl

•

. di cr h OS.:u,,.uak ' de ..néh .. k IDO t IDlD cz..ek- az UJJa· ,.to;l .. •. • o ' b, l 8 könyo~ _ konyokig vannak a. ruha. anyarra o 1 lefelé met!fe ritett csipkéböl vagy tüUbö · , elJ , . se't anwillilu -1...!1-~1 t'e\Csen állitJ'a .nel!l A d c.l utaru jzlésll..

6 czég, hogy direcloire- za bá ·uak. Nem ;_ J uhát, dire tolre-r nő délutánra csak koc iba. >esz c .. hosszu utczára, a sétájához ellenben redingotszeru a."<tiÍ.· ka b' tot, mely öbbnvire egyboi an az alj a.nYnce· ~ · nuaval, de lehet tilágosabb vagy sötétebb 19 • crdiva.· • ~etlerr .elj en el"t b an t artva, sot u 0• · J.. leo 'IS.e, tosabb az ottomán-redingot, - ismenk, u", tó· •• • • •1 _ posz ezt a sa1at .. zmebcn csíkozott seh·rnet · ...,r. • (01~-iJ~ vagy bársonyaljhoz. E~;k-m ·.-ik czeg a. háJ>at ÜJn • . laruztroz..nJ . . ..c.Z u~ eket a ru po ztot a k·arJa. , h nger· . . kk l s- es e Sil Jta o· al, brandenbur.!i diszszel, apo _1.t,. kkal · · · 'r Dl~0 zsmorral, gombokkal é apró z 1 ~0 ~ ellényke díszítik. A knbá 1- némelvikébe kicSI m a'!lál · b:t anyag Yan bc•arn·a, mely , ilágosabb a k a "rl!le· . 'l tt kbeZ zo cs yemmel an himezve. E t01 e e , dtek· . . g-zolese gallerek Illenek az idén nagyon rne ellen· ~ · . .. ... uek Ic, -"l. állon szmte Ierin 5"Zerucn JOn • .. é\l'e:k· • . egelozo b en elol sokkal rö•id bbek, nnnt a. Dl hideg ben. A telje. prémkabátokat c'ak a..-r;;~elni s beálltával é ki: bb f!Zinhá.z.akra. fogJ , hosz· . . rr"" egesz l ehet azoka f' l t b ·llóan, f l '&e' em {iilig zura k' 'tte ni. ~·a on sz ·pek a csa.:ia, tiszt· í lérö Ir k mel •ek t a frall J1o· • .t. t-CO1 0 Uérai ut~J"n, jeinek vo ci ri-nek nevezett ei.

, ~ap, november 15. k , "Igy magy~rázz~k m:_~. a~ idöközönlcént jclent~z?. kan csalsagat IS. (.t~1veve a szabályos idő kozokb~, példá~ü pontosan másodnaponként jelent kezet, mely Idegbaj, ideaváltóláz és a meh·et lázként,, c~nel k zelneko is.) A legtöbb idő szakonkent Jelentkező kancsalitás a szemek mC'rrer.őltetésekor nmtatkozik. _:rémclyik gyermek da~ soha se kancsalit, csak oh·a á közben, másik pedig a~or, ha egy bizonyos távolságon (például egy !:lleteren) me~szeb~ fekvő tárg rakat óhajt szemugyre ,·enni. Néha a knncsalság csak esztétikai hiba, so~szor azonban igen komolylyá fordulhat, a az a következménye ) hoay ,.mikor. ugyanis , o a. látást ~~v~rJ a es nem egybevágó, kettős látkép okozó. Java lesz. ~aj ~álk~~va . kell elismern ünk, hogy még 0 pe~acz10 UtJ~n IS csak a kozmetikai bajon segit1hetu~_k,, ;,ag~'?S a _kancsalságot megszüntethetjük, d_e . k1sero tunetmt, a mcsszelátást és a kettős ~at:u>t csak ritka kivételként gyógyithatjuk meg telJesen. ' K érdés már most , mi a kancsalság legaján1atosabb gyógykezelése ? • , Legbiztosa bb természetesen a sebészi kezelés, ehhez azonban csak akkor fordulunk, ha békés uton ne_m érhet ünk el eredményt. · • Eleink nagyon hatásos gyógyitásnak tartot · ~!;:~. ha két dióhéjut egyformán kifurva, a szemre !k_ot ottek, hogy ez által a két szcmet a kancsalitásrel leszokta sák. Ez azonban nem valami fényes mcgoldás, mert a természet van annyira ravasz, h o!Sy kifogjon az ilyen erőszakoskodó spekuláozión, me~ pedig olyképpen, hogy egyszerűen c-ak az egyik szem kukucskál ki a kis ablakon a másik P~dig befelé fordul és igy a kanosaLsá~ csak tovabb megmarad.

él-

(Fol.vtatjlil:.) -

AZ U'JS A. G

~~~ ""

előtt egy -k~t hétig szükebb helyen tartják és bö-\en ellátják őket lágy takarmánynyal , mivel

• l,·csz1.\!~~!e f!7~~0!e~!!t!e!.-l l

mlé1·t is ruiudi~ o•ak

fl.

mely minden üzletben k&pható.

mindenhol kapható! .

Házi fau á csadó.

Liba- és kaesa -hi2:Ialás. "jabban a tenyésztök nündinkább zalJadon hizlaljak a vizi szárnyasokat, mert belátták, hogy a zabadon aló hizlalás sokkal elönyöscbb, mint a tégi módi tömé . ~n denckelőtt a baromfiak nem fuiadnak meg, mmt GZ tömés közben gyakran előfordult., azután pedig nem zsina hancn~liUsra híznak az állatok. A tömés legnagyobb hibája többek között az, hogy a baromfi a. felvett táplálékot m:indjárt zsírképzésre ~orditja hogy nagybani hizlalá. nwllett x:ag .on lS ili·ága a munkabér. Ezért azok n. tenyes:z.tok, a kik n11g,· ·zámu baromfit hizlalnak, nemcsak a kacsákat. ~hanem a libákat is szabadon hizlalják. A baron;fiakat nem kárhoztatjál~ jóformán teljes mozdulatlan~ágra, hanem csak zükebb helyen tartjik öket, hop.y ne tulságosan sokat zaladgálhassanak. E!!Y ki.·ebb terilletet e~eritenek dP zkivals ide tiz-hu~z li b· t ,·agy ka at te znek. A terület aklwra leg ·en, hogv a baromfiak éppen csak annyit birjanák mozogui, amennyi az emé~zt ··hez és az étvágy fokozásához szüksége . Ft.i vizről természetesen bőven kell gondo kodni. Takarlnányul le,..,jobb a lágy zöldJ ég, főtt burgonyával egyitett e-árpa 's tengeridara, mel hez árpamalátát 's lm t yagy hu ro tokat i keverhetünk. A gyárilarr előállitott ~záritott hu rostokkal azonban óYato an kell bánni, mh·el zektől a. baromfiak husa nagyon kötmyen kellemetlen ízt kap. A .,zahadon hizlalt kac ák két, a libák pedig három hét a~att vilictök pia zra. Igy aránylarr keve ebb költ~ •ggel és fáradsággal nagyobb jö,·edc.'lemre tehetünk szed, mert a tömé hez i. l galább három h~t kell, d... a szabadon hizlalt libák ulyosabb, k, 1_l?Iut a ttmi.ítlek. ~1érr azok i:>, a kik zsina hizlal· Jak a }ibáik '", H ·on oko.:an tc.;zi.k, ha tömés

r em ek kiállitnos ba.n·

FALUDI LÁSZLÓ

2490

S üldőhizlalás. A 35 kg. sulyu esztendős mangaliczasüldö átlag Ll vagy l gfeljeb 1.2 kg. tcngeridaráb képen napon ba enni, de egész szemü tengeriből valamivel kevesebbet, mert a rágás kifáraszbja. Miután a hizósertéssel annyit czélszerü etetni, a mennyit meg tud enni, elleinte annyi egész szemü tengerit kell neki adni, amennyit megeszik, később pedig annyi bengeridarát, mint a mennyit előbb említettünk. Az előrehaladó hizás azonban csökkentőleg hat az étvágyra s ezért alig tehető föl, hogy a negyedik hónapban is annyi tengeridarát egyék a hizóser tés, mint eleinte. E nnélfogva, később is mindig a sertés étvágyához alkalmazkodva, annyi tengeridarát kell adni neki, hogy minden egyes etetéskor teljesen jóllakjék, de maradékot ne hagyjon a vályuban. Ezt a negyedik hónapban valószinüen már 0.9- l.O kg. tengoridará.val elérhetjük. . Vadgesztenye mint tak armány. A vadgesztenyét is nagyon jól föl lehet használni takarmányozási czélokra. A friss vadgesztenye majdnem kétszer olyan tápláló, mint a burgonya, de az állatok arányl:l.g keveset képesek . belőle enni, mert az ize fanyar és keseri.l. Legszívesebben a juh eszi, mely %-l kg.-ot kaphat fejenként naponta, a: marhával 3-5 kg. -ot lehet megetebú, mig ellenben a ló és sertés nehezen vehető reá, hogy számottevő mennyiséget egyen belőle.

1623

Kosztüm ök,aljak és pongyolák

•V•<lódi P~ttria. Pótkltvétc vegyül>.

~fénykeményitö"

cs dó•

A magyar háziasszony' JÓ~i szer eti .. zam_atos, szind;-1 ktl.vét, csak1s a magyar

l " F'lUfiBI.

•

Bársony-, selyem- és csipke

igy sokkal hamarabb és sokkal kevesebb költséggel Itiznak meg a libák.

Bpest, VI., Andrássy·ut48. _ . Divatlap ingyen.

••

zenefsk.

( Kéziratokal nem adunk viseza.) U. Bertha, B éce. Kivánsága szerint levélben vála· szel unk. Grete, Veszprém. l. Tessék reggel és este lehetólag forró für~ót . használni és ledörzsöléseket kolozsvári ichthyolszaliczilszappannal. Az est i fürösztés után, miután már I.~~záritotta, t:essé~ a köve:kező leg készül ő ken6oscsel 6J Jelr~_bekenru .=. Kámfor-kenocső t ugyanannyi sulyu finom koola]Jal kell osszekeverni. 2. IAgjobb, ha készen veszi meg, mert otthon sohasem tudják olyan jól elkészí teni. B. Antal. Levélben válaszolunk. . , Q~ t'adis. Barnúra és feketóro. A •>perzsa-hajfestó c fdtétlenul alkalmas az ósz ha j megfestésére. KozmetikA rovatw1k vezetőjénél : VI. ker., Felsóerdósor L Buzavirág. K.imetszéssel, vagy olektrolyzisscl. ~ili. ~éve~i ?J-éltózta.tik, mert igen is lehet vé~e · ges~n ts eltavohtam a kellemetlenkedó hajszálakat, még p~~tg elektrolyt.ikus epilá.czió segélyével. Ez a legbiztosab b eiJarás. Ha azonban csak időlegesen akarja azt eltávolítani . akkor tessék a Garami-féle szőrvesztót használni. Legjobb a:tonb::m az ilyentő l végleg megsmbadulni. G. Z. 'l'okaj. Tessék ugy kezelni. a lngyan azt a. ~Grete Veszprém,< ·nek küklött üzenetlink l. pontjában. ajánlottuk. • ~ép akaro!• lenni. l. Massa meg nap')nta többször aliott vt..:zcl és este a lefekvés elótt mele" viz és febéritő bárso~yszappannal. A szappanhabot hagyja rajta néhány p~cztg: azután. massa le sok langyos vizzel, utána illott nzzel t;S leszán~IÍs után dörzsölje be éjjelre fehéritö-bár sonykremmel. Nagyon helyesen tenné, ba ezenkivül na· p~nta vibrácziós masszázst és másodnapont:t. arczgőzölé- t vegezne Vénusz-géppel, vagy a következöképpen: Tessék egy nagyobb n ·l'dény fenekére egy izzó vasdarabot (va· salóYasat.) helycz.ni ·;; az edényt azután töltesse tele lobogm forró Yiz;ze-1 é ana hajLa reá !lZ arczát. A fejét és az edén~·t takartass:t. Ic ~gy vastag kendővoL A gézölés 20 percz1g tartson, amely 1dó alatt :t. forró vizet két-háromszor kell felfrissiwni. Gó7.ölés után tessék hideg ,-i7.zcl Ic· mosni é leszáritás uLán a krémmel bcdörzsölni. 2. T ssék a következőképpen kezelni : Tessék hetenként kótilzcr este a lefekvés elót.t meleg viz és kolozsvári kénes-fehérk~tr~~ys~appanr_l:'-1 alaposan megmosni ós behahasitani & fe]bm·et ~ a haJu.t. A szappanhabot hagyja rajta el öszőr 10 perc~g, l!"zu0~. ~ i nden. kö~etkczó ?J-Osásnál 5 percz· cz~l Lova~b es vegul allandoan 30 perc7.1g. Ezen idó eltelte u~an tessek a; szappanhabot :"laposan lemosni sok langyos nzzel, -~a S~_?k~, a~or karoülateás sok langyos vizzel és utána ]Ol k10bhtem allott vizzel és leszáritás után tessék le~etóleg kibontott hajjal lefeküdni. Ezenkivül tessék mas.~~~nként kevés Garami-féle hajszeszszel alaposan bedor~lni. Nagyon b~lyesen ~?Dé, ha kékfénykezelést hasznalna. 3. Nem sz1Vesen nJanlunk festószert mPrt a:zal .~a~ tönkreteszi. Te s 'k t-rós kn milla~-vizzel to?bszor JOl ~egmosni . De, ha éppen ki\·nnja, hát irjon meg egyszer e- akkor majd megírjuk azt melyik a leg· ' kevésbbé ártalmas. !J?rna. Bizony. azzal csak tön~etcs:z.i. Ne tessék semrmfele vendéghajat használni. Tessék ugy kezelni, a hogyan azt a •> zép akarok lenni«·nek küldött Üzenetünk 2. pontjában ajánlottuk. R. Il<mka.. Csuk magas. karcsu hölgyek viselik, 19 évtól kezdve. .. W. .1. 'árospa.ta.k. Házila.:;: készült. mosószappa.n ~ózeset már többször közöltiik, de u na.gyba)li, a, gyári elJárást nem ismerjük, tehát ttrról neu1 adhatunk fclvilá.gositást. Tessék egy szegedi szn.ppt~.n<;(yá.rboz fordulni. K. L. Ha a. hátlapjáp nincs semmi hiba., ugy csa.k az üveg homályosodott l. Próbálja meg benzines ma.cr. 0 uéziávaJ vagy borszeszszel megtisztita.ui 'elyemruha. A kávCfolt rendesen könnyen eltávolit· ha.tó gliczerinnel és tojás s:írgájáxal ; ha. ez rajt.,. meg· száradt, le kell róla. kapli.rni. Sokkal nehezebben tisztitható azonban a. ·pecsét, ha már egy helytelell tisziitási móddal próbálkeztak elóbb. A. Vera. A crépe de Chine nevezetű puha. selyem· r;zö>et szépen mosha.t<> és minden sötétebb szinre festhot()..

Szől őel tar tás. Friss zőlőt 1 melye soká el akarunk tartani, mindenekelött gondosan meg kell vizsgálni és minden penészes, zuzott agy rothadt szemet el kell róla távolítani. Azután minden i. fürtre fonalat kössünk, egy pillanatra forró vizbe má.r tsuk és ugy akaszszuk fel, hogy az egyik fürtöt ne érintse a másik, hanem szabadon lengjen rudra aggatva, hüvös, fagymentes kamarában. A forró vizbe \ aló bemártás nem változtat a fürt külsziné~~ semmit, ellenben minden pené zt, mely elkeri.ilhette figyelmünket, megsemmisit. Tanács_os a _kamarát a szőlőfürtök felaggatása után kikeneznt. Hogy a levegő is kellőleg nedvesen legye~. tartva. és ezáltal a szőlő ne aszszék tulságosan os.sze, nehány edény vizet állitunk a. helyiségbe. ~egal~bb _két zer hetenkint átvizsgáljuk a. szo1őt es elta;~olitu~ azonnal núnden penészképzödést, h~ pe?-ig .ero~ebben lép fel a penész, akkor kén ~le~~tése altal tisztitsuk a levegőt. Uy módon soká es JOl el lehet a szölöt tartani. T ükrös r uha. Minden p:yapjuszövet használa~ban_ fényt kap, megtükrösödik. Ra a zövet meg roncs nagyon lekopYa, ugy állithatjuk helyre ~z eredeti zinét. hogy alkoboilal benedvesítjük es ~. fonák oldalán forró vasalót huzunk véaig. Az e en elkopott tükrö. ruhát ·sak hozzáértö tisztító tudná fdgőzöhú, de nem éri meg a ráfordított költség t. . . . Sonkás gombóczleves. Öt kis kerueny zsemlyét koczkára váa a kevés vajban megpiritani, azután Il liter tejbe~ 4 tojást jól el verni és a ~~itott ~em lyére öntve félretenui, mig a z~~~~·e Jol n;egazott. Ekkor ye zünk egy dara.bk::t fustolt kolba zt, egy ruüvel ,.Para dlai a " arczkis c ontvelőt 7 deka zalámít és 7 deka onkát, hrém kor. 4 .-, "Marmora" ' , t ma.n.dola.liszt mosdasra. ss tp· mind apró koczkára v~1gva a megaz atot~ z e~- pa n helyett kor. 3 .50 és Poudl'e tie P1·incesse Anony me" fehér vag:t te t z · ~ii kor. 6.-. 'zamos eUsm~rés a maly 1 •éhez adjuk, továbbá 7 deka. hszt~t, sot, to~ cs. és klr.1oherczegt ud'l'arok Alta! i s pd.rtfogllsbBn részesül. bor ·ot ebből apró gombóczakat formazYa a forra Egy kisérlet meggyőződést szerez. huslev~ ben fözzük I/4 áráig.

Valóságos csudákat

MIN DEN U RIASSZONY

~1 ~

Kapható M. M ME CZARTORYSKI

~u!/g~!J::' kip~6~A~~~i~!~~!'!!~! l I.

tartalmaz. Ára dlozköt6abotn 5 kor. Knohet6 Győző Andomál, Budapeat,V.,Vác:zi-klSr t 4:>, 6a minden könyvkereskedésben

.~ozmetlkal

•• Intézet : :

Budapest, IV., Váczi-utcza 12. szám.

z489

•

AZ 1J' JSA.G

Vasárna.p, november 2 2.

NEUM.HN LÁSZLÓ érde~ kes karácsonyi jelentése lapunk 46. oldalán ialálhat6.

A huszadik század asszonya. Ez a zázacl nem idő ebb nyolcz éve nél, tehát még jókor newt adni neki, de ~13; ~em tartanánk attól hoO'y elhamarkodya ltclünk, 0 eiuevezhetnénk 'az a szonyok századának Kaczér kitartással é~ cNeppet ~em diszkrét d J 1 1 t bátor ággal foglalnB;k el miu eu o yan ;eye ·., a mely eddig a ±erfi egyedm;alma ala Yoh heoszt>a. Bebizonyítják. hogy ok n~m a gye~ ~ébb nem, hogy igaz~ágtalanul karhoztattak oket a Chrysales ~z ü ~ -~elfog~u prowa m~~ára és hog te>ékenyseguk, eszuk, msht uc~w; Juk és bátor~águk minden helyzetbc valova ps minden muukára alkalmas á teszi őket. l\Iikor . az első nöor>o megjelent Párisnak szenzácziót hajhászó kis világában, az •eaé z fra nczia fö,·áros erről a c.:odáról beszélt. 0 zok, a kí.k.uek tch-zet~ a fiatal leány bátorrs'ága, megmosolyogt~k, a nok pedig vállat 't'ontak , s az t mondtá k rá : komédia. Azóta meo-::,zünt c odálkozui a viláa. lllikor p olitil·al" jaaokat k ö,·et Inek maguknak , z a ·::;zonyok, senki s m akad fenn azon, ha ·~hu··ur·atlS va•rv forrorYo i teendöket véaez a nő. 0 c o bJ o ·Lcrrhivebben az angol a:,;::,zony?]<. kiizdenek a ' "k . vazati jo(Ya. mcllctL Es mivel egy ~o ; ·ta é~zelmü miniszt.cr nem akarta ~f e~cdni küldötLérriiket, az agilis su!JraiJeite-ek 0 ,k~aakadál o~ ták abban,., b?~ elmondhas~a · g •t, .?e--zédét erry kialhtason. Furcsa e~ ·fc~~~ö ~ ~zizadra néZ\e a ·uffragette-ck maga-

.:femini

Örök köfal6k. s szerence az, Nem boldon:oág ol .. l ··t ::\li szívct szh-w o·sze w .

• láncz lazul, ha ott ?~rong A gond a kis fc:;zck folott..

Nem perzselő zer~lem az, , 1. ··s zekapcsol ztveket. ·' l o ~ t.. , l ll Gyorsan hül a uz,. roz a lU S elszáll a ~zinc~ lakelet.

c-ak egy, a mi_ a ~el~?~:t E iJllá -hoz fűzt mmdorok. . •Jkor c szünik, hogyh~ ~1ar Porunkra szürke hant gorog. H~ ·kettő azt ir.atja ;I, _ :\li nékik ~zen t cs draga \olt) Erzik, eh·ala~ztha~l-;uml Köt L'gybe ket szn et a holt.

tartása. Párisban a napokban a rendőrs~g betiltott eay gyülekezetet, melyen az egYik sufjragette :kart beszélni. Dc az élelme leányzó az eayik épület föld-zinti rácsos ab!akához köttette maO'át erős kötéllel onnan szonokolt, ugy hogy ~re a re~d?r leol~at~U:, ~nnan, már el is moudta beszedet hatasa onas1 volt. Arra is bizonynyal-emlékezik még mindenki, hogy a franczia Saint-George -negyedben az utol ó képvi sel őválasztáson ~Dio _L aloénak >olt a leatöbb szavazata. Csak egy baJ volt a dolog0 nál, egy esekélj ég. Az, hogy a franczia tör>ények megkövetelik a megdia ztottól, hogy férfi és hogy legalább hu zonöt esztendő legyen. E két feltétel közül ::\ille Laloé még a má odiknak sem tett eleget igy ><Ha ztását, természete eu, meoasemmisitették. Szerencsére nem minden a szony töri magát a politikai babérok után . Yannak, a kik megelége znek az ügJ'édi ikerekkel nemrégen Bruxelle ben egy fiatal bünöst mentettek fel, c ak azért, mert Yédőügy>édje azt ki>ánta az ügyésztöl, hogy okadatolás nélkül ejt e el a vádat ellene, 1nivel ö a véclöüg,yvéd, nö létére kivánja ezt tőle minden galán~ férfi tartozik a nőnek kéré ét teljesiteni. .,..em ily világfelforgatók a festő- é ~zob rásznők. )Jár régen foglalkoznak a mü>észet nek ezzel az ágával a nők, de eddig inkább amatörködé!';uek lehetett ezt Y 1lll.i, ma azonban m ár érden:e~k em ki, eb_bek_ prete~ióili:;tál. , . A la~oratormm ~e e· be bn· vonzo ero>el raJnk, mmt az a teher. Egyetlen egy nevet 1wz.h a~unk- f_ol , neme d..Ic-oitc::;e~·~ .. .. ' ; a_ ~''Ia d. ame CUl'IC-ct, a kinek nagy re::;zc van ferJC sikere1ben. .A magasabb i.skolákon kiYül, hm·á nem minden leány bü· feljutni, a zocziáli méhköpükben is h~lyet -~h~ánnak mag~ak az a~szonyok. Fr01ssy kozsegben, :FrancztaorszácYban a harangozó, az éjjeli ör, a leYél- é~ ürgöny-

j·\

\ f'jdalom -~~nt köte:é~. 'E;l tart e:-ak .sz ,lelkek ~· Ra::rv ghat f ·ny, dulhat nhar) Sz~t-lmllnia ~oh un lehet.

Feleki Sándor,

H6k vitája.

(Norvég nők mozgalma.)

A no1Tég nők KrLztiáuiában mostan ág komo.

lyan törekednek a

E)y pár kis birczipö. Irta Gömbösné Galamb Margit.

.c ·illag Jó_z,"i legényei közöt.t a leg>nkm.erobb, legdalia abb Harmat Pi'ta '" lt. A. uti kenye dol<:>g csak előfordult bujdo:>ó életükben, azt nu.nd Harmat Pi tc.h·a bizta a >ezer. . A ..:ima zavu, jómodoru üu tudott besz~lni llll11denki ny }vén. ~ :~·zomTa. leánYTil U(!\<lll •e~zedelm s' é vált a pillautá a, mei·t a r~ng te~ek lakója férfia ~zé}lsé~6~_('ll tö~éle~~.:; voly, llllllt egy szobor. Bronzszmn arczanaK >onasai neme ek ' szabálvo::;ak é,:;~ ::-zemén k ,tüze , ... , cgetctt, mint a tikkahztó, forro nap:ugar .... Jól ism rte ö ma"a is a hatalmat a nm zh·ek felett d nem ':'okat törődött: •ele .. L · letépett utj~ban E'"V pár virágo ~s _I 'tep~:e azt ha eldobta m~~r b ~ajnálta ~dig. ,Ru' termett f:;zh· ' volt, azt· IS · 0··nkent rab,.agba séare . . ~ 1emo • lt a kik a t-zere adta, azok köziil va10 ' 0 ' •1 t ··kkcl tudnak mel oha inkább c:::ak az e e u játszani. . . 'I -t . ..,0 h·ók sii>i· :1 "\&ZC.) ' '"" •.. ·· • ' K('re •·tc > szerette ~ , • • t, nyÖ11\rOl'U::: aerc té ·e •illám cso.pk~d~~ t-Zlfe~e'k c atá.ja. ~eg olt; emberek haJSZ~Ja .. e ~zerenc:::éje udatáuem rettentette ... ··1··tt, , ki ; ereJ o . zorc a- ~k mu o c ólálkodó ban ugy v alt , b ..1 mint egy hö · : ö. ~zefont . ~ an .• • hal a'l ' ' zedelmed o, t kint ttel . <l"Htd al ma karo~nl. nyuk~o t.l 'zett mi~dig m . ze maga l>" h·nn 01' e n , , k . ről oh·kor err ·€1!ZV notana elött,_ .atnh·ao, a. {;~je a ~zél, a me1~o rjjelento hrul..,Jt"U •

nagyközön~égct

felvilágositaní

kft, a nőkrc nézve, nagyfontosságu dolog felett. .Az egyik az a t.éQtv, hogy nemcsak egye· Yállalkozók, hanem maguk a községek és az állam scm élt·~kelik kellőleg a nők muukáját, a másik az a, konkurrcnczia a. mit mamtk a nők csinálnak cr••·. l:>' o.J

)

::\r,.. kézbe kéz : ~gyü~t dobog ~zh·, mint nthm1~-u:> ~.:ne, , . mint bo y ha é~zre,·ctlcnu Y~rük egymisba ömlene.

kihordó, sőt a kocsis és a borbélv i a zony! A nagy városokban gyakran látni, gra· cziózus, fekete bluzos asszonyokat, kis p olával a feji:i.kön, a mü1t egy-egy köm1yü létrát czipelnck vállukon, kezükben pedig enyves faze. kat tartanak. Ezek a hirdetésfelragasztók, a kik megható komoly ággal illesztik fel a falakra,. azokat a nagy papir lapokat, a melyek egy-egy fogpaszta apoteozisát, Yagy egy ujmódu fino. mitott petróleum diadalát kürtölik világgá. Festői, kedve ·ilhoue te -ek ezek, s n<: utczákat élénkebbekké, maclernebbekké teszik. Az elégedetlenek, a kik szivesen kritizálják 1:neg azt az epochát, mel_vben élnek persze gyülölik ezt az a szonyi metamorfózist s ma i azt hirdetik, hogy az asszonynak fözökanál é~ gyermekfőkötö >aló a kezébe. Én nem vagyok >elük egy nézeten: ellenkezőleg tapsolok an~ nak a kornak, a mely inegengecli hogy az asz. szonyok is il·hassanak az ujságokba ..•

má;,nak. Az ebö sérelem mia.tt a norvég nök akkor emeltek szót, a midön Kris.lliánia vál'os tanác~a a -d.ro:li t{lnitók é a tanítónők fiZ€:tését szabályozta é · a t anitói k zdöfizetést, me ly eddig l 860 korona

l meg

zökik titkon, ne ztelenül . . . -em yu·a· got tépni. Yirágot lopni a más kertjéből : u. magáét tiizte csak szivéro. Ez az érzés •olt életének talizmánja és azt hitte : ez óvja meg mincl n hajtól. s erre pazarolt.a má~ko1· kemény, ok"zor kt'gyctlen sú>ének mindcn kis gyön· géd éget. Egy nád1.-unyb<?ban 't'árta a .. párja ölelő katokkaL "ókos nJakkal, zer to szemekkElJ min d 1.' n ("·le. ~-cm távol tőlük:- és m'gis olyan m~~ze - állt az; a kis kunyhó, ott lakott, 11110ta mecrhalt az apja i.s, hogy közelében legy~~' a ~zámadó leánya és wlc együtt zcr?hu r~k 1n·önO'e l1ajtá~tt: egy kékszcmü, arauyh nJ U kis

rcány.

~·em is t udtu. n.· betyár. hogy moJyiket .:;zeroti joLban : bujdosó éle~ét-o, . v~gy _azt a két teremtést, a kiknek raJta ki ill IUUC:.::(•n senkijük ..• ;:)o.hzor tóvcdt hozzájuk a lelke, rájtA~ gonddt akkor is, 111ikor ~ vezér, a ki. _tu dot~, mert tuwtia kellett mmdenrol, feleJo szul halkan : - Bu::;ul a Labád ... C<•almgyau, reszkető. bánatos éJ:ek hang· zott át hozzájuk. A legény figyeln! keZdet.~ hogy jól ballja-e : az a~ éne~-o ,ez, a ~7_Iy qt hi \ja tninclig ? Hn, ugy a h~z~ns felé Joi tek, rromha. zedü asszonyok mes~zrrol h angzó dalát . okszor hozta feléjük a . zellö; meg?zokott

dolog -volt: fel o \"ették. De hogy megtsmerte

Va árnap, november ~2.

AZ ll'JSA.G

volt a mi pénzértékünk szerint, 24:80 koronára emelte fel, ellenben a tauitónök eddig 1200 koronát kitevő kezdőfizetését 1320 koronában állapitotta meg. Továbbá les7,állitotta a tanítónők által eddig elérhető legmagasabb fizetést, mig a tanítók legmagasabb fizetési 'fokozatát felemelte. A tanitónők ebből megtanulták, hogy mégis csak jó valamiről a női választói jog és élénk érdeklődéssei Yárják az 1909-ik évet, mely évben már ök is vála zt .. hatnak képviselőt az országgyülésük.re. Erdekes k"iilönben, hogy a norvég fiu.. és leányiskolák tökéletesen megegyeznek, ugy, hogy még a bölcs ' tanács azt sem mondhatja, hogy a nők kisebb képzettséget hoznak pályájukra és keve ebb munkát Yégeznck. A nők má~:odik o;érelrue az a c_unya konkurrenczia, a mit a módo.oabb c aládok leányai c~inálnak a kenyérkeresetre utalt leányoknak. Tudniillik, Euk üzlet havi :m n0r.• ·g koronákat :fizet (a mi 45 koronának fpl el meg a nai }>~nz iink czerint) egy oly hivatalnoknőnek a ld n.· h ·ckct ud, tökélete:en tcnografál gPpir, k"'zé p i kol.t 'ég1.ett, jól tilizál é~ önállóan t ud d~l owi. E miért '! .feJt ugynevezett jóbh l ' h'tdbeli. hmy k, a kik Ezüleikkel laknak, ingyen . é 'tkN:nek noKkal zintén ingyen, özönévE-l l pha ok ·zÍ'J • .1 :fizeté::ért. Ebböl termé:,zeU;zerülcl! z íul~ 1k, hog-.; z önálló kcnyérkere-etre iorul l áuyok1i zin'n c kily fizeté tajánlanak, a mibol_ok z ..,·u rmészeLscn nem tn<.lnnk n.errl-h i, m ·ly kö. iilménybol sok nyom om 'rr I l • d. ..

Mult vasárnap óta más véleményen vagyok. Elmentem a Pálmakertbe s kávé mellett hallgattam a szép zenét, a midön a szomszédasztalhoz telepedett egy körülbelül husz éves csinos fiatal ember, a ki egy kis csomagot kibontván, abból egy szép hímzést vett elő és azon nagy ~;zakavatottsággal, ügyességgel himezni kezdett. Eleinte azt hittem, hogy káprázik a szemem, de nem, nem tévedtem. Az ifju zomszédságában üló hölgyek ezen egy csöppet sem akadtak fenn, hanem folytatták eddigi, a. casablancai inezidenset tárgyaló beszélgetésüket. Az én asztalom mellett illő urak sem akadtak fenn a hímző ifjun, hanem félórúnál to\'ább tanácskoztak azon, vajjon a legujabb férfidivat: a zöld kalapok c ·ak muló divatszeszély lesz-e, vagy ho~ zabb életre számitbat-e ! )lindent gyüt véve, mo t már hizto~; vagyok abban, hogy még megérem a női kérdé-nek \'églegcs é:; alapo megoldá át, hbzen az egészet ma oly egyszerunek látom, hogy ennél már ugyan semmi em lehet egy· :t.erübh ! nök minden férfias munkát és foglalkoz!Í.l:;t fognak i.izni, a férfiak pedig átve~;zik a nöi munk kat é- pályákat.<< zegény ember ! é-. mindezt azért. me rt l·ét gigerlit, egy killönczöt · · egynéhány politika iránt i:; érdeklödö hölgy~:. talált három abztul m~>llett !

vidéken van nagy fedezetlen szükséglet cselédek ben. A mi nagyon oko dolog. Mert a foglalkozás nélküli c eléd a nagyvárosban ezer veszélyne van kitéve és mindezek közepette segitségre tanác ra nem számíthat. Pedig Németországba. száz~h·al állnak a c~eléd - otthonok. a hol nagy mér:;ékel áron tisztessége , jó ellátást, lakás kapnak, a honnan helybe szerzik. Háthaminál kezdenének érdeklődni a hel;rnélküli cselédek sorsj iránt! l\fi mindent találhatnának itten, kezdv a k~ártélyo -a zonv intézményen, le egészen leg· zonyato5abb lél;kkufár ágig. Vajjon hány e-~~'r fiatal lélek pusztul el nálunk évente, ne~ is sz~· ségszerüen, hanem csak felebarátai nembá.n~Ill· ágából kitol ·ólng ? Ki fog egyszer erről sta.tlsz· tikát csinálni ? Es ha ez a. tatisztib megl~sz: .. .!!..J_ • = .~._ • e meglevo ki fog ~ele oruu.u1 a - ezegyen - állapotokon >áltoztatni ?

ünkr'

E Ö TESTVÉREK GYÖRÖTil ~~ara•117obb dtvatArnblh:a.~u

- · nun&nt n l nta at bérmentve küld legujabb .. t:Ji:BÜL Ől l .. l L Í:KB ... L i: '\"~ ZOSAR -

==----:::

"r-.; Íf~~&-s a szarelslll? (Cselédkérdés.)

női

kérdés megoldá .)

. -tmE:tor zágban az utóbbi é ek'?en folyton .1 th ozt ka paua zok, hogy nem kapha ó legendö • 7 'mu c"eléd. Ez a pana. z általáno Yolt az. e.gé~z r,r zr.gban . A jel nle~i ipari váJ á-:. ezen alapo~an • v&.l oztat.ott. A hol eddig c"eléd alirr vol k pható -záz ür s helyre c:ak nagyon kcdvezö alkalúmkor akadt 70- O jelent.kezö, ott mo~·tan ~z.t zh u z és még annál is több Cbeléd jelen kezik. Ez azonban csaki- a nagyobb váro okra. áll 'icli·kc•n az arány még ros zabb lett. A német ajtó t>!!Jteui akar most, ezen az által, hogy e~ \"áJ -ol· :-zetint tudatja a vidékkel, mekkora. c elédfölü l rr uralkodik az l'gye Y..lrobokb n · mily

Válaszok. -

Vasárnap, november 22. A Z l1 JS Á G 39 ,-~-~--~~--------------------------~-----------------------------------.--------------------~--------~---Tehát van szerelem, de kinek jó, kipek 1.Aktivan, mert örülten szerettem. lVfinden hibáját a rosz nevelé ének, a rosz társaságnak tulajdoni· nem jó, ugy a mint a közmondás moudja a papról lÍOttam, mely llázassága előtt kömyezte. En megés papnéról. Női. kfréasnzcitzéiaaei,zalónsgoultáéna. !, 'akartam javítani ... Nem tudtam, hogy a nevelés Fröltl-ickné Jlóricz Paula. · :csak dresszura, hogy a rosz befolyások alól csak SZALAl EDE ~S TÁRSA, Budapest, IV., Váczl.utcza 4. l. em saját magát önerej éből ru eniheti ki mindenki, A. szerelem bizonv őrültség! 1\Iert nllhclyst az :hogy a jövő dcterminálYa van és hogy az asszonyi ember szerclmcs, akkor" máris őrült, - Yagy le~alább t Őrültség-e a szerelem? · Azon ezélból, hogy eldöntsük, vajjon örii\tség·e a. ! javitást megunják azok, a 1.-ik megszokták, hogy is bolond! Jukk erleány. szerelem, . mindenekelőtt a szerelem fogalmának tüzetea · az asszonyok csak rontsák öket. En tehát hu z megbalározá.sára V!lll szükségünk. éven keresziül ki zolgáltam mjni egy rab<~zolganö, Rogy a zcrelem nem őrültség_, az~ onnan sej~em, 1\li a szerel em 1 .~ szerel em egyike az össze. él ö!'tnég a CZÍpÖjét lS IDÜldennap az én kezemből Yette hoo-y én i~ fülig ·zcrehues vagyok, es meg sem csuknak lények legelemibb fun.kczióinak, kezd,-c a mikro&zkópikus ' :át. Mikor halálos beteg Yolt, otTos és barát le- n. bolondok házába, - tiÓL 'itizoutszereinek. ázalagoktól, melyek egyszerii kethh•álás által szaporod]boly ka. nak, föl egészen az eszes lényig, a:.: emberig, kinek ól'teln1e: mondott róla, csupán az én energiám. ápolásom a szerelmet, e tulajdonképeni ösztőnt az 6r-z;elem zemánImentette meg az életót egész munkásságom neki, ezával vont.a. be. 'l'ehát a szerelem eredetileg öntudatlan, :X cm. nem órüllség a sz ,t•elem; ~isze!l _ha az. ,.._?lna, '.nevének, pozicziójának, gyermekeinknek szólt. akkot· miudcu embernek lcgalabb nehan:J: eY!g a.z orultek mozgá><, ösztön; öntudatos funkc:z.iól'á. csak az embe-r ; ,Teljesen meg voltam győződve arról, hogy ez a házában lenne a helye, olyiknak meg eg~s~ eletere; Hogy elméjében válik. a ki - érLeltnének lllindont idealizáli1i m01·ál a házas ··ágban, ez a kötelesség és ennek a szerelem nem egyforma, hanem ann:~nfele a _hany•. a~ törekvő tulajdonságánál fogva - a7i érzelem mezébe 1 öltöztette. l\fivel azonbau alapjában véve mégis csak jigy kell lennie ... Aztán mi történt ? Egyszerüen nagyou természetes, hiszc11 az orr. az c;ak. eleg pro~a1 állati ösztön (még pedig a leghatalmasabbak közül való).-. dolog, éói .még~cm ll:1incl. cgyfo~·~H~. az e~1~~em 1lycn, a_: -~-~ed megunta a m01·ált. a tisztességet, a cealádot, az amolYan c:,; azert mmd a kott o orr. A s~.erelem nem or u[t. innen van, hogy az emberi érlelem csak igazolni tudja, (örült szerelmet és végtelenill egyszerüen, brutálisan tiée•?. 'a mint hogy az őrültség nem szerelemH.. de korlá.t?zui nem. vagy csak nagyon kevetieb, s hogy a:L: , embert neha oly meggondolatlan tettek.J.·e ragadja, melyek V ali. !cserben hagycit ... :E> ön uram mégis azt mo!~dja, az örült.séggel határo ak. már-már hogy a.ktjvan kell a házasságba menni ~ ürült ]!'igyelembe vóvc tehát azt a körülménytc, a melyuél , .;;;ze-relemmel ? :\[iért őriilet ? Hiszen van ne_;:~: S<~er~lem! Spe~~iális fogva. a ~erelem a legtermészetesebb öszt-ön, kénytelenek, beteb"ég az. nem t:orozba~ó semnmel.~ c:~~~aly~~-~ ~egfole_bb vagyunk a•ton álláspontot elfoglalni, hogy a sz;erelem · Egy malett szöke madonna arczu bölgv· hir· párhuzamot leh et~1e ~'ODD,l s~e;_elem e"_ o~~let__k~zott, n1mt nem lehet 6rültseg, hacsak nem akarjuk azt a~ abs~ur~u- ' ;telen felvette a szót : En teljesen passzivan menpl. Lombrosa ··I~3nge~z e~ ?.r.ule~' ~z1m~t .m~"--e~~. tett~. mot !eltenni, hogy a nagy Természet egy örültségtől tett& 1tem a házasságba. An ám nem lévén. má ·ok azt Ro,;z n v('hok meg a •>patJkaJat•• lS .1sme~m akarJak , rad1· függó,..e letezésü.nket. 1 kális szer. mondják, ellene a - hazas ag. mondották ' ho"V az nagYOll örYendetes tény, R. L. l e... .._.,; Practic us. thogy már tizenhétéves koromban elhelyezhetnek. A t~zerelem semmi e.:etre sem örült6ég. JUva.tkoz.· házasságból négy gyönyörü gyermekem .,zárma.~ •>\ i'!ág• az igazi tiZCrdem alta) SZi:1.pOl'Odik, - mar ha.tom Schopenhauerre, ki a terme.sz.et lo~us drnus · zott. Bár ferjem hóbortos •-olt, ugy tudt!lm, hogy hogy lenne órüll.<;ég ·: ! ..• pia<'·jáua.k moudja, a. mennyiben a kiilön'ben egoi~o~a/ K. L. keresztényi kötelesserre a nőnek férjének nem csa-k egyént a faj s;;olgala.té.ba. kergeti. Da ~ij]öubeu is má'l' hogy volna or ültség ~ Hisz ez a. be~go:eg a tudomá.uJ engedelm~skedtú, de0 mindenben a vallásos_ morál A ::.zerc1em az érzelmek tömörülé·e. a. mikot· is az mai állá:;a. mellett gyógyithatatlan, a. szerelem pedig leg.. ljnt-encziója szerint lürui. Gyóntatóatyám tamogaember rcáli;, gondolataitól megfosztva. láthatatlan :;z:álou, több esetben nem az. Sót. Gyakran idő előtt gyóg-yúl. :tott nehéz feladatomban. Férjemen kitör(, a morál szinte mámorbq. iojb-a minden akadályok leküzdé::e me], Weber J6;u,ef. •insa.nity és talál~ örökre :;zanat_órim?ban__ ~o(Tja !cit követi ;,ziYe rabját. hogy azt. Vdgy ,;sszakapja, vagy ,napjait leélni. Bn pedig kötve a hJtv~ 1 es~u alt~l, magát egészen oda adja. Ha figycleUllllel kisérjük a n11.pila.pok hireit, ugy Egy helybeli clö{i:etö l!áuya, wmoruan tapas7;ta.l hatjuk, hogy évente ezrekre rug , (őröl-re nejének fogom magam tekmiem .. ped1g azoknak a sáma, kiket a reménytelen 6Z:erelem kergetett. 'SOha sem "zerctt m . ..•-\z 1gaz, hogy nem lS sze· a halalba. Ha cgy.egy ilyen eset fölött egy kissé elgondol- . 0rült~é~-c a szerel em~ l'l:ettem soha senkit öriilh'é~gel határos :;zerelem· i\ cm ! • ·g a z om bet!. a Jora és uome:.re lelkes iti, kodWlk és Dlélye.bbeu foglalkozunk annak a. lo1ki állapotá,. {:mel, de mégsem hiszem, hogy hel, 'Zctcm jobb lenne, ·zjyó,, lelkét üdxözihe, fenkölt küzdclmekre és hü éges val, a ki talán csak egy pillanat üdvéért eldobja. az: életet, , ha örült szerelmcs lettem volna. kitartá;;r.:t ~;cr~cuti. A szerelroot igy értve és ismerre, a. ki szerelméért megtörni képes agg st.ülök szivét, árván ·• Az irónö gunyot:i mosolylyal felelL .~1~~ik: mc"'szeutségleleu.itésének tarlanáro azt az örültség fogal- hagyu.i hitvest, gyermeket, feláldoZlli rangot, gazdag-1 ságot-, ugy taJá\jlili, hogy a. szerolem nlami nagy, megJ má~al a Jogcsekélyebb vonatkozá ·ba. is hozni. ~em is ada.tott az mindenkmek hogy orulten 4'em tagadhatjuk el azonbau a. láphajtásait sem, fejthetetlen talánya. az emberi szivnel\. A logikus szer •· szere ·sen. : -ra ,:;züle-tni kell. De minthogy a szen- ha szinrc. alakra ba--onlók i:; ol~·kor a nemes 'irághoz, lem, melyból az ember vagy kiábráudul, vagy a melyne'k. az olyantól sem ál~ ~á vol, a lilllek ~ sz~relmc a valóságban mégis oly cltérök, mint. a ?lfadolllU a Hiterá- házassiig a vége, nem tartozik ebbe a kategóriába. Ez egy termés;~eti ö;;ztön, mely ugy ifjubm, mint aggban: nem hoves, uem szenvectclyes, nem cme.:;zto, nem tó l, a agy a rcmekmü a karrikaturá.já-tól. 1 ._-eJu minösithctuém szerelelll4>-Ck az érzéki zenve· cgyal'ánt felébred, szeretetté \'áltozik vagy elszunnyad. 'kizáróla rros, ie hát legkevésbé cm örült mégis délvt, beteges vá~~:~·ódást t's hajlandóságot; oly torz- Dc analizáljunk egy olyan esetet.. például a. le~gyakrab !preferál~m, ru int irón ö, az olyan drámai me n ct ü tií'iÜöttci e<'.ck az igazi tiszta eredetiuek, mint a részeg ban clöfordulót, midön egy született pénz~1 zi:okra,ta. beleszeret egy szegény polgárleányba, de szerelmüket a.' ember mámordikt.ált.a. "itézkcdése a hös bátor önfelá1do· :életet;, melyben meg van az örült szerelem, nlint a c_ahidi góg el nem ismeli magáénak, annak utját állja. jnyugodt, csöndes passziv életet. Ezér~ tehát sajná- zásáboz kópt'st. A :;zerelcm lll'lll örültség. hanem a }('g zebb hit>alHány esettel találkozunk az életben, hogy ilyeukor ez 'lom kedves l':.wrúológus uram é. nem i ro ru meg a lás. mcl~a leguagyoLb athebtát is m egt~ritbeti, megifju ezerelméért átt-ör minden akadályt, le1~ond a. szülói 1J,;ivánt .kön;>Tet. Az emberi f jlodé:; fogja czL az bteretctról, gazdageágról és inkább a. koldusöotot vaoy mentheti ! ön eszméjét Yalóra váltani. li:n nem vágok elébe Glió. a halált választja szerelmével, semhogy nélküle élDi tudjon. Az ilyen szerehuck fölött már gondo~odnun.k és nem kentárkodok le . .•

őrült

l FI.U· e's Jean'y-gyermek rnba·kl:· felo""lto"k e·s rnha'k l:

J"edés

fokosá.,al s~étYá.gott u. ráTohaná ebek kö~?lt: Kettőnek vége Yolt abban, a pet·czbeu, ~ tobln

ijedten uNrott vi~sza. Az.ta.u. a ~aput dm,gette merr tizszer hu::;zszor egymaRntan. 0 •ér6ha~g hall<lis!'ott bel~ről: .. _ GazembPr, m1t akarsz}_ ~eloleh. ! . _ l- is1'anak kaJ ut! oualtotta, _n lll3 dulattól dragadott emberek ellentmonda t nem

türő ha.ngjáu. , . 'tt . ~ hangjáról ruegi.ömerteh. e~.,; azt 1 ,t ? rum· denli a kapUD belül, hogy- c~i!lag ~OZSl ba-11.rfája. jött vakmerő garázdkálkill'-dotd~kra esuk~ail~att · ·t't' l mer·e',;zebb t,c· mag eoiJ. P lS a ' a eg " . , Cl l ·Golyóval vála..:zolta-k neki., A goly.o :~ e me : .. .t tt el és mo t mar nem 1s 'altottak ,1ett SUVl e , l.. , f l lt 'többé ·zót , mert lö esre- oYes. e e • Egy golyó aztán lo 1s tentette.

Az udvarházban egé z éj,Jel nem alu~t . 1.:a' llo t jzaalmak ehren tartot1ak .senk I se. hJ. o f l. ··tt ~ , h'zne'pét. Alig hog eJo a uap, az ege~z a , h l' · ·· 1· sietett mindenki a kapu ele, ogy a;:;::;a az e]Jtm ! • h l CEata zm e ye' . , ~etlen embert talalfak ott, a haJsak egJ , ' lt . ld kl' H mat Pistát. Arczat egoszen e orLIo o ar .. f' .. 'b envu r:;zeme en t o-aaa·J f ' ·dalom ' de megtort tt ... ~ ' It ,0 y kis élet. ur..aggatva, uttogva meg 'lt o •eo;;t ·zót '·ppeu 110g~ mec<er ' t ettc\: 'l : 1.b esze · ecr)· -1' ·· · ·· k·e't ",v· pár. . . hnrcZI}lO<'"' , ·a '"· ,_ . akartam ... < kis lán,vonma~ . · · z; 1Ü! !..:Ó "za . kat mo.·t'l. ·ooT, ll1011~ta, kint • 1 lt rzult a.rcz 1 n;vugodt-ra 'c.~ lt • .:czm! . 'd tt mintha az! akart· '0lna meg ,b e~zc Cfl 1c . , 'b · • u t o l -o .l mond an1· ,'lZokt1ak • a. kik , .pereze n .... 1.. t ·annak ho v :-zenvedc e1beu megk oruo " ' · k'' 1···tt .. k. l'tisz! ul1 me!!bünhöd"tt lel ·c rt. ~o ~ az o -1. 1 •hal tlja, a ki m~"'t m~gá;rl h~~-J-~ o~ .s ~1o~~ J ~~ llH zit lt n. roz:-a,zm ,al}H\ -:;k,\ H'ze 1 fol

.P.Ya. a. b 1 az Lteu itél •• •

Divaflavil. Budapest 190' november. ugyebár a lél nem ·:;,ak a kalendárium három hóna1 jából ál!, hanem október 15-ik · el >e~zi tulaj· donképpeu kezdetét s körülbelül márcziu- 20-ikáig tart, az; cl"'ö "'eszten~-efa rirágzásái(T ·: Az ősz; pedi~ ~;.,ak egyetlen hónapot.. mondhat igazán a magáénak, a vórös lenlek, a kemény &ilhóuetle-ü dahlíák, a haldokló rózsák időszakát. Tél sokféle van: az esö, a hó, a sár a szél, a fagy t-ele. - ilyenkor a termész t ellen.:égüuk.ké ;;zegödik, csalárddá. és unalmassá válik és mi, a.ol:!zonyok, elkezdjük a naay c ·omagol:usL Először Öbszehajtjuk a. nyári i alettjem_~et: a fehér ·ászouruhákai, a melyek a fe.zes liliomra emlékeztetnf'k, a fehér linonrubái-, a mely olyan, mint a tubarózsa vagy a jázmin virág, a lilá 'akat, a melyek az anemo~á.kra ba onlitanak, a sárgákat, ru .lyek ol~ anok, nú.nt a napra~orgó~zirom. ~- · ' · ·· toalettet 1..; ' mecr azt ' .:u.tan cl esz~.:ük az eg.".llnu <=: . f ll · va(TY ol ·an nunt a a mely olyan, mmt a e 10, o. • ' , · , , , . 'yal ehaktaroz;.;uk VIdarn es a haragYo tenger, szo . . , , · den rarrvo;o szJ.net. ruhákkal a nvarnak mm c• -~ ..: . l . " cmfcdóYel : a ;::o1.felo E::; ::;zépen befedjuk 11 ato -Z l'k t . . k sek álmoL CJll c ·e automobil-fátyollal ' :::.~. ~·. : Járlk fenekére ••• · s rcmén~·t t mctiink d' cl ük a la · .. . , . . ehbnl a halálból könnyu a fe1, • h Oe. <TV a nap , •-Z, ren ::- t . . . -. ·züksc•.,. rca, tamad·ts. Es mu~.: l~> , : · < • re hcve\·el a ki.yanc l u· ra ki Ü-'::iÖll ' Iperz e J k .~ ·' ., . • hó dyheknek i mcg,an a magu 'na!!ol .tt. .. .. . l·don '' ek i-:; megYaUllak .. keP ]·odo' poézi-.a a t<zur . " . d . d - . . . I·'ului : alkalma l a ana lllill a U llHigtt

JO ű u

kettő, hogy uj toaletteket szerezzünk be magunk.·

nak, szebbeköt, jobbakat., stilszerübbeket azoknál,; a meiyeket aludni küldtünk egy esztendőre.

A divat nagy hullámzásának mozgató ereja a változatosság vágya. Ceak ke,és aSS;:ionynak adatott meg a m.öd arra, hogy jobban, külö:nbül öltözzék a többiné], nem is azért követi vakon a divatot, hanem mert.. kiáltóan él belllle a. ~>zÜk· ségesség érzet-e mindig másnak lenni, lllini például ~·olt azelőtt csak fél esztendővel is. Es hiába. tagadnók, az asszony minden ruhával változ:j.k és mentől nagyobb a sokféleség, amelyben mutat-Í kozik, annál nagyob~ ~onzóerőt ~~a~or~~ ~ te-'/ remt-és uraira : a ferfiakra.. Az o1tozkodeönek, pedig ez még sokkal inkább czélja,., mint a. barát.' nők elhomályositáea.. Szerencsére az idei divat tényleg oly soJ•. féle bocy a legkülönbözőbb test-alkatu nok. a. Jegkwönbözöbb árnyala.tu arczbőr is megtalál~a., a macrá.nak illő toa!ettet. A budapesti nagy 1Szalo1 nok riudent clköYet.nek arra, hogy o tekintetbon · Budapest világ áros leg)'en. A Holzer-ezi-g KoEsdhl Lajos-ntczai cziklopi établissement-ja, ba nem is; ütött. olyan reklámot, mint a bortini Kauima ru -i pa.,sage, a mcly külön ing cn VOl1a~o~at ind~~olt; .~:"émetország mindeu r'szébőlmegny1ta~a uapJara,' ugy a raftinált izlés, mint a szelid, tartós munk~ terén is felülmulhatatlant produkál. Különöse~ szépek directoire-toalettjei, melyek szinte körül-; c~avarodnak a nők testén s könnyed, bájos lenge·: éget kölc önöznek még a legke,-ésbé clönyös' növé ü asszonynak is. ::\Iindenli~hez, vagy csak-, nem

mindcuihhcz van c_g-y. selyem ka.l1~~ is"::.~~

AZ U.JSÁG

krll, vajjon tényleg nem-~ örültsél?-e az. ~é~etem ?zer~t ez a szerelern egy betegscg, egy kmos tesh cs lelk1 gyo.rödés, mely olyan f:-ijdabnasan hathat a szine, .olyan bénítólag a f,1ntázi<1ra, hogy idön•l abbn, a stidiumba kerülheC midön jop:gal nevezhető öriiltségnck. Azok pedig, a kiJ: utját állják az ilyen szerclmcknck és a rang és pénzért inl;:ább egy emberi élctet áldoznak fel. szenuicm bi.inösebbck a gyilkosnáL

BL'üZö~ Kosztümök,aljak és pongyolák

G!JÖI'fJ!J Sándor.

re m e k kiállitásba.n-

ru:,

"C'gyan az lsten áldja meg az Anonym b:ám~s~ jába bUl'kolózott •>körkérdezöt,,, már n.10ot n;uert :smal nékünk - olvasói többségének: a közeposztaly fili.s.z~er asszony és hajadonainak-hosszu fogakat..hogy defintalJa, roi!ycn és mikrc képes az ugynevezett 1gaz1 szerelem ? Kom jó piszkálgatni az alvó oroszlá'-:t: a gondol~.tot, hogy vannak, kiknek velünk ellentetbr, nem szur~c bétköznapok •>átlétezéséhól<< áll élete, hane~ ha - c? 1·endc cn rövid időre is - de megadatott : elni ! e szo leg~ryö~yöriiég~sobb forr~. •ér;elmében. Tény, , hog):: a senki es scm nu vel nem torodo, a szerelern Illalllora ba lecsukódó senki sommlt nem látó szemeket is egyszer fölnyit.jo, az élet: a közönséges, a mú;d~~napi, mire soka~ D)'ilian, legtöbben önmagukn:a~o; ~yonJ~k, hog~· szer~lm1 regéjük legtöbb joggal az •>E1h1bazott elet« c.~~et VIselheti. Ezért beszél a ma józan ember per : orultek ! az élet szinpadán föllépő szerelmesekYöl é3 a minden gondolat ruear.rondolás híján, tisztán érzelemból 'álló szerelmct Órült:écrnek deklarálja, már a szó nem pathológib.-us értelmezéében. Bár ami azt illeti, az élet olyan példákat mellékel, ho~y a klt a s~crelem átjá.ró-h~zába a ~cm~n~t nél levő •>:eden<• ragyogasa megvakit s 1gy a ~1g vegere ér, ütést, sőt sebet is kap, a kijáratnál nem (nun(,. a :ono.: szépanyáink korába é.s a regényekbe !) a pap vaiJa cs ad gyógyulást; a jelen nszonyaihoz alkalmazkod~a~ a szerelcm :í.tjáró házának tuloldalán - egy szan~tonuru 'l'ár s icr(·ri nyujtani Ldhc bihös vizet : a feledest! száz kÖzül k'i!cnczvcnk:ilr>ncz e;;ctben a. nagy ~zerelmek vc'ge aré.nytnlanul nllgyobh megbánás é•s mf.gi::. ~~égis, daczára. a fiOk Uaezúrandónak, Illi, 11;\ [tot t SZf'lU\1 kJs · ~:;zürl'o mudarai 11 struggle for life nC'héz ~OJ:ána~:, ~ik~ t az Élet ianitásli vcozetn(.'k cl a dC'~c·arftt.sJ h!ozotiatg es olYan u"!)l('zen tudunk hiuni, kik józanul mérlegclünk és rulkur ,;zi\·iinl-l.:el FZCl'rtnéuk gondolkozni, HZ <'szünkk('l érezünk, kili iíntudatosau ruegyiink az ü1·ök szürkc, du c.:scndes és uvugodl létezé,;L igé1·ü h<'-tkiiznapok elé. mcrt ez okos. C'?: fázun, ez a sorsa a ma l('ányainak- é.s mig Imisok elót t kifelé : őrültségnek valljuk a korlátot nem ismerei I"Zerclmd, addig magunk olöit. setlki nem látta é.ii c~öndbcn ugy érezzük, hogy : nem t'irült~ég ! nem ! /:,~ középkori Julitik módjára égő szt·rumel és orczával f·7.Öjj\ik nz áh,·ándot rt lángálmok l•orizontján megjelenő Valakiró l, kit érdemes lesz igazi, öriilt ,;zcrcl~.nuuel szeretui. Ge/l él' t l'ic:a. »Űr ültség-e a szerelem ?<> kérdésiikre - szives engedelmükkel - én n. laikus leány is elmondom nézetemet. Egyetlen szóva l ff>lelem. hogy: nem. :\Ieri, ha van olvan ::'zf'relem. melv meni ruinden rf':ílis t\rdektöl, csak lJL maga:o;a lJ h, neme:;ebb lélek SZPJlt köleiékc lehet. ,.\ h+·k llL i:;letu. ,\ lélek érzl'!uw tt>b:it núnden földi t.:alahf;,J ruegtitizluH( isteni 1örv,;ny. OriiHség "sah. az rlD ·,·ogia , 'agy korlátolt ember szeméhen lPhet. ZI31U:~>ika. ·

•.\llalánosságban ítélkezni a szerelern fölött. n. leglJagyohb órii.ltség.

L. B.

io;; teljesen testhez álló. Divat<>s szinek a páYakék, zöld, lila s a paonazzo, a melyet lilavörösnek lehetne leginkább nevezni. Sokan a vakondszürkét is szeretik s ennek a komor szinnek minden árnyalatát. Hiszen télen minden sötét szin elegáns utczára s minden világos közönséges, mcrt a hó szüzi fehérsége melleLt minden világos árnyalat lliszkosnak hat. Nagy sulyt fekteinek az asszonyok a prémekre is, igy a breitsch\\antz, persianer, karakül, seal.sk.in és a rókáknak minden al- és válfaja dominálnak a nagy többségben s a nyesteknek ./:.:. nyusztoknak egész serege. Fentemlitett czégnél a divatos, kissé szélesebb gallérokat is láttam már, a mp]yek szinte pelerine-szertien jönnek le a hátra. A kalapok gyönyörü szépek, de nagyon drágák az idén. Hacsak nincs régi, megtakarított l'>h'ucztolla, óriás virtiga valakinek. Akkor 20-30 koronáért már c::,inos formát kaphat st>lyemből s erre diszitheti a, már n1t'gleYÖ virágokat. .\.z apró accessou·e-okból a, Sziu-táska és az aranyzsinór vezetnek, de már kezdenek közönEégesekké válni. .A kis, keskeny szines szalagokat, rojtvéggeJ, már teljesen elhagyták s c helyett aranyz. inór t íatni, valódi vag_v utánzot .. aranyból. Ez utóhbiak éppen oly jól mutatnak, s mivel ez a dolog nagyon alá van vet\·c a divatnák, nem i-; {•rdemcR Yalódi nranyz inórt \'enni arra az <"'fy-kút húnnpra, a ruig m(·g r-;zez6njn tart. .\. fátyolok nagy, lapos, felwtf' lnezk.í olt: s nem t;;7.oru1nak az aJczla, h,nPn l· tul. Erzsébet.

Vasá.rnap, n ovember 22.

FALUDl LÁSZLÓ Bpest, VI. , Andrássy·ut4S., _ . Divatlap ingyen.

~--------~-------------liiidön e körkérdést intézzük, ugy-o nem f;Zabad józan. szerenesés és modern emberekről beszélnünk. Lapjukból t~pas~~altam ; h~r?z~gn?k, ki.l~ k~r~nájuka~, csaláeljukat rs yJlagmegbecsule et .aldoz(,ak R1g<? ·~?ncs1, Giron és Matt asicllokért szereneseU en szen veclclyüknek - ug~-e. igen is, ez őrül~ség1~e~ biz~:myul. . . ., Epp ugy Prielle h.orn;lia SZIVE? utolJara Jatszotta. le Van clcr Hoske-Yal 80 cves koraban a legnagyobb drámáját, a •>szerelem öriiltségét<< a világ kriiiku<>ai előtt . 'Cuy-e ez már örült szerelern? ... "' ' Roc-kenstein El;;a. A szerelern mindcnt pótol, a szerelmct nem pótolja semmi. Hőnig Ella. A szcrclm<::t az lasztja el.

örültségtő l

csak egy lépés vá-

nema. • oly gyakori, mint az. Dc scm ezt, sem a. ~ ásiliat . , ~-oln lehet örültsérnek neYczni, mcrt akkor otultse~ d'l ek , __ pe d'lg n,:::a"y szen\C~Iusset, ey lUÍlldcn nagye szenYede'l~, mar alkotják a hires cmbC'rc·kct. Pewg srm He!ll.C, ~ - 1?r~l11 ,;ze• fcm Byron uPm yo!tnk örültek, bár rnmd a 1Ul " relmcs YoH! N•

Huzclla Odön.

-;:. . ll m· harcz .-\ szcrelem C<T\' tulerattetet t ,ze c 1 . '. mcl.y ·e' vel .. "'· · · va 1o~agos. ·.: · elém lan.kadatlau ku~de~e."c!. es · vom aereJ szer<l• gyezedelme ked1k folottunk. Iga~ ygy'!11 '·u· ~tba sodo<' Iemnek oly formátuma is, mely OI'JODgo .a sóaek!lcz. bennünket . Gátat nyil> a !egna.gy<?b.? kep c.e\~ meg ; Ez a lelki harcz rendes Yerkermgcsunket gÍto_J bb for· mclancbóliába esünk . ..:.\ szerelern ezen lcgsu yot>a mátU!lla scm mondható őrültségnek . G Sándor. Lantos ·

Porczeltán okról. (Folytatás.)

Franczia renaissanc&. .. .. a présn11. az o] o" pillanatra szemb e t uno , . " , • l"t "ve IS d'auge-i porczellánoknál, - s ez ieszl e u~ "kön azokat a Pali · v -féléktöl- az az, hogy az e so n' · . hidegebb es · szaraza ' bban az émaille Lokkal . · va ·' k . F lt' 31. dig apro , felrakYa, mult az utó~b1.akon. o, J l~~l tálon is nem egymá"ba oh·adok. Egy szep 0 " 3 d' """ a .. ·il ' t • pe, JO' konstatálni lehet ezt a 1n:on. meny, !-'b n a disztárgYak köziil ,-aló, mert melyedese e l::)züz :-.ráriái ábrázolja a ki::; Jézussal. yon Ez; az applikáczió <1 fayence-okon , nadgb . l1al o dik szaza cl leh t~>tt t<'rjedn• a ttzen . b an,a. . , Yallii ·- , pen eb en merl )lalit:om<., e· .PonL · 1 1" ep . ille-juk modorban dolgoztak Sar! hc-ben,h~bár c.r;ua ,kább mérr ke\ é:-bé tÜ;zta, m.inl a pré:,-d·auge·L 1?".n"k o • c~ak ipari át ·áltoztatasa ez a f"ld o es ma" "" ' . a" mehnek :;emnu. k-· ·ozc ·rnc.s a. müvé"zethez. ~ .. t"ihez. ·· t érj ünk n.s.;za · Pali Dc ' s Yh oz . és , kove . ohoO':f ö róla minden keramikai történelira tudJa, k e nem :;ikerülL darabJalt nem a a a't ,a keres , porrá 1 lelllllek ha1LCrn egv kis kalapcí.cs segelyev~ .,z , , telJeseu . k'l van za.nra. zuzta azokat . l<!\· • hat , d "'és' . e.. . , . ' roa so . ' hogy a nek~- tulaJdorutott 1~agy cso~~ francz~a. harruad.t"f'ndu produktumok, a mik~t :.rbol antib·áriusok úrulnak, tényleg a Pahssy-gya f k riiltek YOlua ki. _ .. , . _ hog1 l"ü :karaktt•ri....ztikuma az o tálamak az, á'.. . .. .. anyag b o' l ~·an ' hozz földjük alig likaesos, ;:;uru , . ed. ' felwr ' 'c:' rozsasz, ' ' l l l • :!\l:i'lílll ütéskor élesen cseng es 'lkii kitünöen olvadnak Ö&;ze rajta, h.atarok n~<:od o nem magasodnak hi a felületből, minL .,nk roa. J reudü portékánáL · 1-ü1ö\ l,at :::z ik- h· O""' 1>alJ.::, .. Y :>o . h·~::mm lett. ~ lt,."" 'Cgv "' • ' '=of . ' ükséae vo v , 0 n ös jegye porczellánJam. De ha~ sz ben ő 1 erre, abban a korban, a melybeu elt -~ övét. marra volt a feltaláló 1 :::.\linden tobb ' .. ének 1 .~ , porezell"an me'lycn alatta . > utanzo · állt, az , . ov kész1t· }likor Pári:<ba jött, hogy az udvar szamar;.moO'es-i' sen edénwket é clisztárgyakat,. a 1 éhányl ,ema ill c-ozo~ k· mm . t aJara ,., n o• I.s {elraJzolta. ' ·'tkán s tárgyra. a lilionlYirá o-ot Dc ezt is nagyon 11 radt csak· fehöbb rcndeletre tette, ugy hogy palif ~~a"yá· fenn néhánv ih-en lilioDllllal ellátott, r. 16'·kákat, r~ból. al~· táf. :\pr~, gömbölJ~~·- szo~ro~~t van figurakat lS t ula]dorutanak PaJi::;,yna~- . palissY pl.. nri~djárt a Xourrice (a dada), a ~~t.: anna~, rrvarbol credettnek mondauak, dacZal .. , 1 tet e. . . . "bb. kor l::ie e hogy a daJka. mhazala cg,· kc:-o .1 Jet zott. .. t· f"l · r li do"P t unt 1 o , llllll t a lllch·ben a " • , z selll· .. ma.<"vara . . l ~ BB \ l J<!O --:a eYo monogramm. ..:Ptll.'" .o~k néhállY unt. de UC7yan z t a jelt 1alálni Pali"·) 1~ , ·okon, autPntiku darabján. Igy pl. a ~zamanl.anuss egY karakt{}r &; .;tilu · nélküli kutyacsoforl.on ulllbaU . t'dgan, . ' J?~rcze llan mel yct a cn·es· l muzc . vnznek. .• ·áilYal , , . d ,ta nl"' " l ' a li l3". '11a k· llCllll'"ak utanzo1. 82' elso· i:. ~-oh.ak : ·ele __egyidöben km~w·;·~l;J.iklÓS .-:::>egert k t unokaoc,L'se : .latbunn. es közott 609 mind a kl't ü PaJiE~y - i~. 1590. .~,.;. 1 ult.Joha.tlll ~ég h~:om .élllaillle-ozó dol. ozott.' _l~lp~ csufoltak· e.: fia. e· B10t Johann, a kit ::'llerkur~~ .. "átozoit :r::gy · llleretlen mü,·' z. a kitől ~·.~n{oru a:gy tál, targyak maradtak fem1 s külono::;e~eltüniet:e, melyen Bacchu- gyermekkora ,·a~. "bb pedig, Y.d.BC-Yel jegwz ,e alá magát . h,cso a, rende· 1640-ben, 'léx{ci tűnt ki ,.., ö kapta. Dl gl;tcsitsen .. "lrat c l Ptet arra. hogy kir. l. i ung~' :E'on~ineblenn-ba~:. .. .. . k'üönbséget A mi a Pali, v {>:,.-. utár17.ói kozotü ~nY hogy m '•g jobban 1 tÜnteti. az a körüloll'ek '5 felÜ·, az utóbbiak t rgyain a zinck ~ét-:é;re~ , t á\Ol 011 l tük n. p 1ha · lát a ávnl btr. atp tiktlS és , k t1 ·o~·' nnsz n. ll ana · l'Ze • • P .h. 'V· fi {!'Uru· egy't i bT ól. ~ . . cll· tot~ killföld ill ti, n r ~teffel Niítll" gink, bb --émctor"'Zttgb•lll, ~

~"l.

<;U

S. JIm·git. A szerelr ro a lC'gt iszlább, lcgmagas zto~ahb szh·beli érzelem. a mely nélkiil üres i-s sh-ár. lc_nne az éle!. A sz~ rclem?rt, mindent, elhagytam: Fzulenuet. hazamat. ~s Yalloí:omat ; ~() éw~ kornmhan mcgi mertnu l'g_y fer!Jt, kinPk Hke gaz.dagság;I dhiiYiiHe az <;n egész nllúmat. s kiYcl összekötött, egy fölclö tllnlí ér:-é;;, mclyet. emberi 11yelYen sz.erell'mnek neveznek. ~ mt egybeforrtunk ez éÍ-zeményll<>n. ő szeuény ifju Yol1. s én gazdag leány. l':lziileim ellenerték. ház.asságunkat. C'Zer akadályt gördíteltek dém. I!e én. Y~~i~jári~~· illetó.leg Yégi~ :,;zenYrdtem egy cgt•sz kalvanat. Kuzdtt·m ertc nehcz harczokat. s a dindal enyém yolt. De mikor'! Két hossz~ óv után. Xejc lettem, s követtem ÖL egy \lj hazába, UJ Yallásha. , 'zegény aF<:;wny vagyok. de a lJOlclog,;ágoru határtalan. A frrjem nemcsak férjem. hanem istenem; benne látom a legtökéletesebb eszmé-nyt. Boldogságunk mo -t l ettipon ra hágott : édes kis leányuuk va u, egészen az én képmá::om. dc !;zemét atyjától, az én imádott Ul'amtól kapta. l ~zl a holdogságot t•sak az értheti meg. a ki maga. is kiizdéjtt. éreii.E', s a kinek ilyen é-des ~o·erm~l\e Yan. a ki >1 le"'igaz.ihlJ 'onzalom szüleménye. Szi ·em Yálaszlott · jáért"' lemond am miudeuröl : szüli'.iröl, 'allákp'•l. hazáról. h:·n,yréal, rangró l :-t h. Egy ~zerény kis fé-szhet, alapitottunk. a hol cg~-m;Ís nak ~!w, boldogan 1öltjiik napjainkaL )lit· l-rhet a fény, a pompa, a hol a szi>ekheu nincs szerelem, ott nint:s boldogság. ott hiány.dk a esaládi tüzhely melegf:'. o1 (, nem uralkodik az a fenséges nagy É'rzéf:, a mclyet szerelemnek ncyeznek, s a mely miudent pótol, dc a mil nrm pótolhat, semmi. Hát őrültség ez? A szerelem nem óriilel. ;\lily szép lehet az, mikor két szeretö szh• átgázol mindcn társadalmi szabályon, egy egész életre egyesül egymással. Ha két lélek szcreti egymást·, legyenek egymá'léi egy életre. Ne várakozzanak soká, hisz az élet oly szép ~s néha oly könyörielenül rö,id; csak egyszer élünk, éljünk boldogan. Du.·y as.szony.

Űrii.ltcn ~"ZCrctlek! - mondja az ifjn n. lcgépebb észszel a lcánykának. - Űrülton, de ép észszel. Dody. . •>Am?r.. '"Íll:<'it o~~.a ! ·~ Tehát az Öl'íiltség~'t is. }Iár pcd1g az orultseg az orültseget nem győzheti l••. Bus diák. Az dérhl"letlcn szerelern "rültst'!! .•!1. titke>s szerelern g:yáva.:;ág . •\ ··szt"retsz? - bZeretlek" sz;erelem a l•·gmagaszto:;abb érzések egyike a. földön. JI aidrn-s]Jcccl•. A. gondolkodá::~ emberi kiv:ílbág. a szerelern icrmt;· szetes éi~t.tön . Ha. az ernhernek ii~ztönc győz gondolkadása fölött és igy többnyire önönkárát igyekszik elérni, inkáhb sajnálatraméltónak, de :>cmmi esetre scm mondhatjuk őrültnek.

Pcnscur. A ~:;zerclem: érzékeink llralkodt~sa gondolataink fölö1 t. . z ifju. ruidön abba a korba lép, mikor szeme m;'gn:vilik a. földi e.zép.ségek cl?tt, az. clbő ~z~p f~rti Y agy no felkelti benne a yagyat : 1smcrm a m;u;Jk titokzatos szépség 't. :\Jer t a leány-szépség i~~eretle~1 az ifju e~őtt és yiszont. Es minél jobban fokozedik e vagy. azaz llll!lél jobban uralkodnak érzékeink gondolataink fölött, annál nagyobbnak nevezzük a >)Szerel!net~, a min~ ez ét'Z~t neveztük. .á.zért hosszabb tarlalinn az elso t;zerelem, mint a. töhl•i utána következő, mert az ifujság ez érzést ujnak, 'rdekesnek, izgaióua_k találjn, _mig a .fé>t~fi. már ismori a. női szépséget és Yiszont ; ,; 1gy ~z erzl·k1 fellobbanás csnk hirtelrn hatás alatt keletkez!lr s tartama rövidebb, mert rRak addig tart. mig n máf'ikat ~?eg nem ism~:rtc. Aztán érzékei clc•sillapodnak. gondolatai lesznek az uralkodók R uj s?:erclmct esnk ujabb hatás az _l:rzékekre. okoz. Az. n.z {'roher, ki tökéletesen uralkodm tud gond(Jlatai,•al érzékei f(ilött, ~ohn ;<>em le~et ol~an !lzerclme ruint nz. ki ez nkamt htrtokttban nmcs. ~ Ala a S7.erelr.~ eg{· ·z n más, a társulás Yágyn. ;ágy t'f;)' má ·nem ü tár· utún, ki'l"d életét szebben. jobban é·lbcü út. gon olntait ki<'. r.:·ll1eti vclr t\ ha néz(.'teik g~·t·7.nrk. _{i!·iiluck nnnuk . hogy . 7. t'gYik ji:Ond nt:~ tet~z1k • lllll-.,iknak. l::z t'óé .ze u mú•, mint az érzéki fellobbanó.~. uár nem

J.,,

a.im:J

s·

bergbcn készitctték, azaz tudták készíteni. L eghiresebb mü,észiik e téren Hans Kraut volt, · 1578. tájá11. Azt hiszszük azonbn.n, hogy Albert Dürer volt az, a ki a legnagyobb lökést megadta a renaisst nec áttcrjcdésére a Ra.jnán-tuli tartományokra is. l. s.

ozmetika. Ro \· at>ezető

Garami Béla dr.

A kancsalságróL (Befejezé .) A kilukasztott dióhéjnak használata tehát már divatját mult gyógykezelé akárcsak az a tanác , hogy a gyermek szemét . d majdnem állandóan nekötve t.art uk , hocry e mm en megerőltetéstől megkünéljük. Sokkal észszerübb bár nehezebben végrehajtható kezelé i mód az, hogy a gyermektől minden olyan játék zert, mely figyelmes nézé re ad alkalmat, tá>oltartsunk . (Képeskönyv, épitőszek rény.) E helyett inkább nag,y-vonalu. mas ziv jatékokkal lássuk el (nyáron kert·i jútékok, télen hintaló, torna zer tb .). Azonban igy i csak azt érjük el hogy a kancsalság tovább ne fejlődjék. gyógy·ulása már csak a kancsal ágot okozó tá,ollátásnak szemü,·eggcl való ellensulyozása hozhat. Természetes, hogy szemüveget csn.k legalább ötéves gyermekeknek adhattmk, kisebb gyerek zakadatlan bukdác olá>aival és bukfenczein-l hamarosan tönkretenné a törékeny Ün'get é szemét is megsebezné wle. Semmic ·ctro e operáltassuk azonban a gyermeket H-15 én· kora elótt, mert az ilyen opel'áczió által fellépő gyógyulás nem tartó és a legiöbb esetben yisszae~és áll bo utána. Kitünő és szellemes mód ·zer Jayal-é, a ki stereoszkóp utján szoktatta a két szemct együttes, egyirányu nézé~ro . Csakhogy ennek a mód zernok rettenetes hátránya az, hogy esztendőkön át napi 2-3 órát vesz igénybe, ugy horry az elérhető eredmény nem áll arányban a fáraill ágga1. · ::\Iár szak.."zcrü orvo i közr«>müködé t kö,etel az atropin bcc~epegteté utján ,·aló kezelé , n1ely kezdődő kam·sa l~úgnál ajánlható, a hol is c irájában képe,; C'lfojtani a kane,.alitást. Ha ezen mód:-<zetck alkalmazá"a ~ikcrrel nem kee:;e,.,.let .,L-kor azután a le~hizto::.ahb orYo::láshoz , ~~ miit ét hez fol. ·•un0dunk. "\li!-!: k 1•Jtdl n1éo,o:; <•tTosi miitf.t nagyol b felt ii'1<.:;t, 'mint a núhor DicffPnbaeh 18:39. október :::!·án gy h(•t éycs. ~ancs~l , .fiun sikere• müt,étcL \ Pgzctt . .Az c"' z vllag aJ!.OJa nagy klkl'Sedc,.scl fogadta a riilt ki~érlctct, azt remélt ék, hogy ezután már könnyiiszerrel utját lehet szegni a kancsaLágnak. , . Az öröm é lelk edés azonban meg korai volt. ~ llllit 'tek ezt' n tul ho zu ide~g e<Yyáltalán, n:m filkerültek 1 en, nunt azt rt'mdtek, o yan fénye . , . , l't a_ k if lé Yaló kancsalságból befele 1ranyu o ?,P:'· raltak . ug" ho<YY na<Tt"OB sok mutet , · f Ol·d't l Hl. _ _, "'• ';'.l S k h atarozottan kedv zötlen credmen~-u yolt. o,sok ,anato'..,,· ma , mar ....1a1. t a nuliDa'ny után azonban , ., ott .ali a tudomány, hogy a kancsal~ago~ op~raczt? segelyével bizto~an meggyógyithatJa es kompl~ kácziótól c ak u!n·anolvan arán~·ban kell t~rtam, a mint m·llld en JUli ~· .. 1c't· ' többé -k nkhé o • "yeszeldvd •ko'! J.ar. Ez a kOL'zh."áza azonban (']en.' C':<wcn c c c y · d ellhl, _ 1 .: a ki a kane,-al~ag kE>llemetlen cs azért mm k . . bajában "Zenn·d, f'f'~it en rajta,. l;a t:~a- nemileg is ad valamit kiilsÖ mecrjC'lmc cr ·

r-;ik

• '

AZ 'UJSÁG

Vasárnap; novem ber 22;

TÖKÉLETES SZA6TA~~ ~~RTÖTLEHITÖ SZER

NÖKNEK NHKUlOZH ETETlE Házi tanácsadó. . m so ·a Hámozzunk és dgjunk 0_. zo P ara dICSO • 1'· . .. 15 kgr. ·rctt paradics?mot,. lu.nt unk ;gr nagy

fazék fenE>k 'r ::,Ót, azutan palfidi~ ~ru~~ e , 1gy fel".·:üt, a, , ót, paradicsomo~. A le cr e ·o ... retegre a. . ózá után gv vasta <Y r.eteg hnf!?ma. ,JOl:. Három llU})ig h y'uk a p radtc. om~~ Igy allm. azutt1n hitrom ór · /10 ,. za t la:·an f.~zzuk ~z.~rga.lma koYel'p·· között. )liután a tiizrol len ttnk, 1 mét má~ n pig állni hagyjuk. azutá~: .~nom ~z~t~n át.törjiik. H zz{wuunk 4 darab ,·oro p pnkat finonum

ö ·szevágva. 30 gr. örlött szegfü zeget, 60 gr. pimontot, 60 gr. fekete borsot 6·· addig főzzük, mig sürü és sima lesz. KihülYe üvegekbe töltjü,k. Kitünő hozzátétel Im·esPkhez és mártásokhoz. Egy jó ké:;hegyni egyszeri adag. Kipróbál\ a, kitiinő.

Vörös áfonya befőzése. A kiválogatott bogyót megmos:- uk, ~zitán lee urgatjuk , forró vizzel leforrázzuk é.- tiz percz muln, leöntjük róla . Hat liter boo·yóra, I kiló porczukrot és egy darabka fahéjat ~~szünk, addig főzzük, - a habját közben le~zedP mig a bogyó megpattogzik. Akkor habszedő kanállal kiszedYe üvegbe töltjük és a levét ürübbre befözzük. Ha ez kihült, jól összeke,-erjük a gyümölcscsel é üvegben elteszszük. Hal, száritva. A ki haldus folyó mcntén, vagy a tengerparton lakik, jól teszi, ha előre gondo~ kodik hah·ól, ana az időre, mikor a folyó befagy és a halá. za t szi.inetel. Az eltevé. legegyszerübb móclja a száritL . A jól megtisztitott, ho ·zában kettévá<Yott halat erő en be kell sózni. aztán a sütőben° lemezeken meg ütni, de . még jobb kenyérsütés után kemenczébe vetve megszáritani. ~ ya~yban i lehet ezt tenni, egész keményre ~zári tani és z ákokba rakva, a zsákot gerendára akasz tani, hogy az egerek hozzá ne jussanak. Használatkor megfőzik és bőjtös leve ekben, főzelékre izló es éteL Tisztitópor. Az arany ékszert a következő ponal lehet r agyogó fén~'cF-ro tintitani : 5 gr. kréta, ugyanann.'i magnézia é· béc;-,i vörös 25 gr. agyaa é· 15 gr. ólomfehér, mind i<Ycn finom porrá töl'\'e ösr-;zekewrtctik. E porba mártunk egy darabka gyapjut és ezzd megfény ~ih•c az aranyat, má ik g~·apjnrongygyal letörülgctjük. Lyukas dugók. A többé föl nem használható lyuka · parafaclngók még igen jó alágyujtó an ·agat adnak. dugókat és a parafadarabkákat egész éYen át valami régi fazékban ngy bádogdobozban ös..;zegyüjtjük és néha kis petr loummal megfecskendezz,ük. Télen aztán a dugók pompá. an h a_z. nálhatók alágyujtáshoz vagy az elhamvadó tiiz fölélesztésé hE> z.

20011

MINDEN URIASSZONY

~.z:~j~~J::' kip~~á~~~~!~~r~!z~~et l

tartalma:.:. Ara dis"köt6sb"'n 5 kor. Ke o ható Győző Andor"á.:, Budapcnt,V.,Váczi·körut40, es mlnden könyvkereskedésben

Gazdasáji fanácsadó.

érdektelen, ha az erre vonatkozó tudni>alókat rendszere;.:en egybefoglaljuk Télen az istállóban a legelső követelmény az egyenletesség. Leg. nagyobb hiba volna a tél elojén tulbőven ta.karmányozni, késöbb p edig az adatokat szükebbre zabni. Ez utóbbinak következménye az volna, ' hogy <t leromlott állatokat csak hosszu nyári takarmányozás hozha tná ismét hely ·o. A régi pamszt példaszó azt tartj a, hogy Gyertyaszentelö .. kor a széna felének még a padláson kell lennie. ~ 'I inden józanul gondolkodó gazdának kötelessége tehát a; r~ndelkezésére álló széna, ::;zalrna és egyéb gazda aau,ban t rmelt ké zleteit jól beo ztani. A2i istállóban való takarmányozás ritkán tart kétszá~ napnál rövidebb ideig. Télen közönségesen szalmát, széná.t, zab-, buza-, rozspolyvát melaszszal , l . l ~ s~va , repasze ettel vagy erőtakarmánynyal etet un~ .. Az árpapolyvát előbb forrázással megpuhi~Jul;:, vagy répalevelek közé besavanyitjuk. ~~ ar~~- és rozsszalm~ j~. takarmányszalma. A j fuss repaszeleteket elonyos buza-, zab- vagyi rozspolyvával keverni. A tejelö-szarvasm.arhának a gumósnövényeket és gyöker ket (óvatosan burgonyát) inkább nyers állapotban adjuk, mert & friss növénynedv a tejképző~~ésre jótékony hatást ' gyakorol. Hogy erőtakarmányból a szarvasmarhának mennyit adjunk, azt bajos megszabni, ezt c ak esetről-esetre, kisérletezés utján lehet me<Y. 0 állapítani.

Hogyan segitsünk a vizhiányou '! Kisebb köz. gyakTan okoz bajt, a yiz!Jiánv nemcsak a gazda ·ágban, hani"m }JéJdtí.ul tüzl's' tek alkalmával, <t mikor a rcndP]],czésro álló kuLak kimerülnek és viz hiányában a tüzoltóság urit som teh:t. a pusztit~ clemmd szemben . Sok helyen artez1 kutakkal 1g 7 ekl'zt k ezen a bajon segiteni, do e:;:élszerü az epjik biharmeg.vei községnck, Székelyhielnak rcncl~zere , mdyrc a leleményesség wzettc a köz s~g lakóit és n cl~·nek segit égéwl tüz e.:etére na~yobb l1l(·Jln~-i"é!:.ii. vizet előre biz. to .it hd. t nak. Ala pjH. e rend!'zerud-. n 7., hogy miudig állJon készen hizo n~·o,.; vi;q.lll'llll:.i:-ég. l't.L pLdi,.,. ugy ~rik cl, h~gy núnden háznál egy-egy pc·tról('um': hor~o ,val~ VlZZ~l m~'<gtöltYe és leah1áz .,. é:; ig_v e kozs g 100 haza 1:260 hcktoliü·r yjzzel rEmddkezik azon a vizmenn~•i~:-égen fl'lül, a. melyet ~ tüzoltó ág tart készletbcn. Téli időben a háttulajdonosok a vizihordót az istállóban tartják,· a h?l a~ ~e.m f~gy be. A vi.~nek a tüz szinhdyér~ valo szallitasa 1gen egyszeru. A tüzoltó-egyesiilet nek négy hordó- zállitó kocsija van, mindegyike 3-3 hordó vizzel van töltve. A kocsiülés alat mindegyiken egy vaskád van. A koo i hátulj '. lec::>apható korcsolya van, a melyen a hordókat: egy kétágu kötél segélyével felvonják, illetve? lem·e~z tik. Fogat pedig van bőven a községben )

ségckb~_>n

A kisebb és nagyobb 1yukfajok tojáshozama közötti különbség. Nagy különbség Yan az egyes tyukfajok között a tojá hozam tekintetében. Az óriás-fajok közi.ü l;:i.üönö en a "\lyandotte, Orpingto~. é. a_. Plymouth tyukok i meretesek, mint jó to~ok. . . oha ezek valami\-el kevesebbet tojnak, mmt a rendes gazda ági tyuk'ok azért méll'is . l' . ' o ege ·z Jatran a gazda ácri tyukok közé lehet őket soroz;ri,, mivel a tojá uk értékesebb a közönsérres tyu~?nal, hus tekintetében pedig rnes ·ze felülMezei rovarok irtása. Egy hor át gazda ne1 ~uljak azokat. ~iig azonban a gazdasági tvukok régiben azzal a kéréssel fordult a párit;i Pasteur Cl:>. ~z az?kkal egy kate<Yóriáha !'Orozható 'tv-ukfaJtak, ~nmt az 0laf'z, 1 anyol tyuk tb. közön~éges int ·zet hez, hogy adjanak fölvilúgo. iüist ana nézv hog, ·an :-:zabadnlbaina. nwg a föllli bolhák okozt g01_1~ozas mellet t ios meghozzák a r n de- to j· ;-,menrkároktc'•L Eze] kiilönöt:en a tava ú vetésbet 1 I!,Yl>eg t, addig az óriás tyuko • C"'ak ::,t;, k>ze~ü tettek l>árt; ugy a czukorrépánál és a k1mdernél elelmezés n~ellet t. birjá b. cz~kkel a wr:-enyt tojá;;. _\ Pa tcur-intézeL azt a kipróbált mód~zert aján hozam tehntetrhe11 kiállni . .\. k""naayobb hiba !otta, Ilf\"'.' a tava:szi vet 'src szánt területekel az óriú> tyul·okat tul. ágo:<an tt t ni. J~ek a nag~' még ós:.~;zl'l 40-50 m!ÍLernyi távolságban ki· testalkatuhnál fo ,·a kiilönben i lomhább tyukck ;:;zalmaJ;:azalokat (egy-két zsup szalmát) hordja a ?öséges etetés fol. rt án hamar bizát<nak induln~ nak ö;;~ze, hoJ!.V a rovarok télen itt ot,L huzódjana . s ilycukor felhag, , 1ak a tojá.sal. Ha azt akarjuk, 111 cr . • kat;lakat azután tava~zszal meg kell gyuj., hogy óriá:-; tyukfajaink IDE>gfelelö mcnnyi. égü ta 1.:f. Ez az egyszC'ri.i módszer már több o~·sz 'g ban, tojá:t tojjanak'. tuJ·á~osan sok táplálékot &em za- be,·ált. "éháuv hon·át nagybirtokos mar alkal bad nekik adm~.nk. ,·j~zout azonban iig ·el~1iink kell mazta is a Pa~teur-intézet által ajánlott eljárást arra i;.., ho:rv ele"égük mindig elC'crendo legyen. 'zük"· ,.. e , 1;~ y a l:>Zt'lllC'. takai:lll'Úny. ~mo!let~ m~~ lE>gendő zöld- és hu .takarlllanyt 1" kapJana~, · . b 1 r~· a t uhok el ne 1gyaznunk kell azon an, 10<'' , H k . d~uok nclkulmegszuntcti . k h IZzana ·. a a tyu- mm u , _ , ehárom szer eredménye .. .k . l ho.,.yrul-a!!o.an'\antapa t OJa t, ez anna · a JC e, '!.... . ~ • :ll .,Paradisla" :ll'CZltrém K 4 . -, láh·a Kool" 'll ez a téli toJókra néz' e . •. e~,,Marmora"mandolalis~ t m-os . u ono en al , . t 'l a tvukJrut dusra sz~ppan helyett kor . 3 50 ' Poudre <le Prmccsse "bb . • an eteti e E>n ·' , .,Anonyme" fchél· vagy test z 'nii kor. 6.-. to .. bben l· 1'bl.I'J·a' k t ny, zto tu a go::. · a hi decr id"'''tkonnve hogy ezek • . • ... s nem,· Egy kisérlet meggyőz heti.- Kapható: 1,, • o kOJHIH' k yakra.n ellnzna Dyenkor aztán a tyu 0 g_ d'<Y nem ma<Yát, 1 1 CZARTORYSKI ..~ozmetlk~ · k "bb t zto o "' _ . Inthet . .t OJUU M• M ~ " to l' • . a, tenvé • • a to·pe Ú -hozam mMszünéce éB kir. főherczegi udvari azéiilló hanl'lll a tyukfaJt okozzat .1 zakszerü táplálás, ~ t ,_.., .. ~ t nm.•on fon o a . . Budapest, IV., Váczi·utcza 12. szám. 2489 , é ....r . .c,..t.d' n."'·' k bő·{." · tojáshozamra m ·rt esaki.- igy tarthatu n "' 00

•

(J'

i<•l:n: · . . t~llózás • Iár október közepén szakott Télit •1 ~ a téii istállózá , de nzérti nem le::.z meg kl :.ll o lll

Meglepi Önt

AZ 'UJSA.G

NEUMAN LÁSZLÓ czég (BUDAPEST, IV., KÁLVIN·li~R 2) áruházának

ruhakelme- és fehérnemüoszlályában foJy am:ttban

levő

Karácsonyi Wásár kerete ben következő czik:kek kerülJt ek eddig még uem t apasztalt olcsó ár ba n eladásr11.~ . ~~n den urhölgynek csM~ ~aját ~rd eke lehet ~zek llllno~e~ét szemügyre >enm , es egtf_ összeh.a ou h ~st megk1serlen i a mostani melyen; leszállitott es a rendes árak között. l. csoport:

angolszerü kosztü1J1kelmék, rendes árak

... ... ... ... ... ... ... 4:.--UH 5. - K-ig

occasio-árak 2.-- -töl 2.50 K-ig. . ll. csoport:

egyszlnü

sétarulia-kelmék, r endes 4. --től 6.K-ig

árak .................. ·-

E.tJ najy ir6nóréil. A napokban rövid hir járta be a sajtót: me()'halt A.rvédo Barinc, igazi nevén madame vufcent, a, kitől számos önálló kötet jelent meg Párisban, s a ki komoly ·készültségü, női affektáczióktól ment irónő voJt. Ez a néhány száraz or számol be a XIX. é a L~ . ..;:t;ázad egyik legnagyobb a~ szoriyáról, azért . me rt véletlen ül nem férfinak született. Ha férfi lett volna, hasábak magasztalnák nagyságát, beszélnének ragyogó szelleméről, lelki :finomságáról, nagy tiljérőL De csak asszony volt. Igy tehát hallgatnak róla.. :\leghalt és ezzel vége. Dc mi, asszonyok, nem hagyha.tjuk a h antot ugy m egszáraCini fölötte, hogy néhány zál virágot no i.ütessünk reá bucsuzóul. És azoknak, a kik nem ismerték írásait, a kik nem t udták , ki volt, mi .volt a társadalomban, az in tim körben , ime, itt mondunk el róla egyet-mást.

Hosszu időn keresztül visszamenőleg is, nem volt hozzá . ha onló cnki. Erőteljes és lll. csoport: mégi· :íinom talentuiliában a férfia , határozottzsolnai trotteur;-ruhakelmék, rendes sághoz nőies báj társult. Harminczhat c zárak. ... ... ........, ... ... 3.--tól 5.- K -ig tendeig dolgozott szakadatlanul. enki em occasio-árak l. 70-töl 2.20 K-ig lát.ta. meg rajta a fáradt ágat. Abban a könynyecJ, mo -olygó modorban irt ruindYégig, mint IV. csoport: ' fekete és tegethofszin kelmék, fe- if,ju korában. -...:'az a ztaláu, amel ·en még nem kete és tegethofszin lüszterkelmék, volt idejük clliervadni kcdvencz v.irágainak, rendes árak ... .... ... ... 3.--tól 5.- K-i"' egy lap félben maradt ... Ugy ba.lt mf'g, a, hogy ki\ánta. Dolgozott aceasio-á r ak 1.60-tól 2.80 K·ig utolsó napjáig. V. csoport: blous és pongyola gyapjukelmék, Minda.bban, a mit irt, a ha.tározottsá<" a 1·endes árak ... ... ... ... ... ... . - - től 5 K -i"' morális egészség, az é ·zuE'k bonczoló hat.:lma occá sio·árak 1.30-tó• 2.50 K·ig do~nborodott ki. Bgybcn megkapta és elbáJolt.a _az ~~bert. 1 'ürün beirt lapjainak ..,ziVJ. csoport : santu ng és ottomán ruhavásznak, gorusagat konnyed guny enyhítette: Ellen~éae rendes árak ... ... ... ... 1.90-töl 2.50 ·K -i"' ,-olt mindE'n hiába,aló érzékE'n·rsé('fnek é mé~s acea sio-árak 94 fill.-töl 1.2& K-ig a;; érzelmek minden ayengédsÓgét, egy "zer;'tő leleknek egész tüzét belevitte irá aiba. VII. csoport : A.z erőnek é grácziának, a komolynak é f~anczia és magyar delén-kelmék, zellemesnck, az energiának és a ('ryen(\'éd éarendes árak ... ... ... ... 1.50 - től 2.20 ~-i•Y w;k. kc,erékc : ez \O}t ő. :É~ ez maradt miudoccasio•árak 70 fill. · töl 1.20 v,egJg, h::ttv:an e..,ztcndö koráig. Ha clö_zör VIli. csoport: perkal és mosódelén ke l mék, rendes l~tt:a nüaki nagyna~·, méltó-ágtelje-uck, haá rak ... ... ... ... ... ... 90 fill -töl 1.10 K -i"' taro~ottn~k találta. Ble eu megrajzolt arczéle, occasio-árak 38 fill.-tól 58fill.-ig halvan, -kek . zeme fölött egyenletes ivben to,aIutó ~ zcmöldcinck komoJj- ·ága tünt először IX. csoport: z rube. De cgy;:,zerrc kelleme;,;, meleg rno oly több nlint 200 modell himzettruha1 világitotta be \oná, ait, jóakaró kifejezé ·t '"ászon-, tüll . batiszt- és selyeman1agból kölcsönzöt nekik. XIII. Lajo--korabeli karo f elén }'ire lesúllitott :lrban. • zékén ecr.,·ene~en me(l' nem hima zkodva o,r , o ll l .ült Minden vég kelmén a ~endes ár és annak rendeseu de abban a lllint ha gatott va akire, l eszállitott ára szembeötloen van kitüntetve kis é előrehajol\a, ren('feteg ember~zeretet nyi. Vidékre minták az .acc ásió eladás összes latkozöt meg. A ztalán, a hol 111Jfden rendes cz•kke1 6 öl küldetnek. volt c~ak uo-y mint ag!rrában, nemet, angol, ' o• ~ k 1 ., franczia kön"""Veket tartott é. -omo -, Ira~;:U revükct. Do va, formák arti.zhkus elegancziaJa iránti . clö zeretet néhány kec es ~anagra;fi~"?- rában jutott érréuyre. ~ főleg, !rivé~e! nelkul, c zé g ,.., ;~di g a . ak llleafclelo -vrragc~okor zezonn . __ 1 fehernemü és menyasszonyi kelengye osztályában .u.u.u illat t t l" t t a mikor rrt' egy erre ~ , ozo c o o, . , kac :::.zmunka folyamatban le>ö arulta, hogy az a k.itar~o, ma . ' a ki itt dolgozik. mcww;re .a-~z~n~ · d zarmazott, R ,_t.:gl. pro t e ta'us c..:aladbol ~ , t E ae keretében le!!finomabb kelengye fehérnemü modell inkább hugenottának vallot~aiinmd agk~ : mzea darabok fél~ron alul kerülnek eladásra. , .. t t te me(l' . _, en or ozo dntemh lJCSZ ~vános o·zere-plését megkriti. • KOlönös érdekük a mennyassz~nyi kelen. e, ogy n ~ d tt a ' ette fYet vásárló urhölgyeknek eme ntkán kinál- enge hara~m o me,.., er hozó alkalmat minél nagyobb mért ékb en ki· za'l.Ja'kw'hn• "'lll "' o '· • ott . Dc ahÍlOz. tt mi ~aját cgyt•ni 'lcté.hez tnrtoz ·, asználni. 1

aceasio-árak 2.50-töl 3.- K·ig

K·ig

NEUMAN LASZLO és TÁRSA

karácson~i Vásár

nem engedett szentségtelen kézzel nyulni. 1\Iinden tanács t megha.l lgatott, dc soha, nem követett egyet sem. A protcstánssáaút is iukább történelmi örökséo-nek fcgyclcml~ck te0 kintette. ' " 'zerclcmből ment férjhez. Férje méltó volt hozzá s boldogan éltek együtt. Az élet könyöri.üetcs volt hozzá, csak ötvenkilenc~ éve: korában hagyta, Ölwegycu. Utolsó percéig szh-esen cmlékezett meg éleitársáról, s annak jó tanácsairóL A többek között eoy:;zer 0 igy szólt barátaihoz : - Azt be zéJik, hogy a férjem tulajdonképpen titkárom \olt ! :\'Il.ly os toba. ág ! Olyan asszony vagyok-o én , l1ogy jlyon szcrcpct adjak élettársamnak? Hogy mi \olt ö n ekem, azt nagyon nehéz kifejezni. Do annvit tudok, hogy eszméim ohascm nyertek n.la,kot, a mifr vele nem beszéltem róluk. És ba nem is vo~ tnnk mindig egy vélemény n, mégis c ak akkor láttam tisztán a gondolataimban, ha előbb ,-ole ~egv}tatt,am azokat. 1\lióta pedig elme11t, mindig tctovazom, ha a munkához kell kezdenem. A.r,édo Barine latinul is tudott. Nem azért , mert kékhari:::nya volt, hanem m ert a fiát zsenge üju korában ma,g<t m ellett akart<L tartani 'e · csak ugy adhatott nPki. oktatár-t a latinból, ha ö maga, mE'gt.anulta. e:t;t előbb . Ez alatt az álné' alatt dolgozott Vi~ óta. Kritikái me~szc földön hiresek voltak. Különö:::en nagy felhinést keltett Szent Terézről irt e ·say-e, s - lfréde dc _ru~set-ről és Bcrua.rdi.n dc Saint Pierre-ről irt biográfiája. >>Grande ::\Iadcmoi elle <<-jéért Saint-Beuve-höz ha onli~o~ták. E kötet ben a Xv~I. századot oly cl~nken mutatta; be olvasomuk, hogy azok zmtc abban a tár::;a. , bau.ott éreztek ma!!ulmt u ag f> ezt az asszonyt, · ki cgé -z lelkével iró ",ol!: .~oha euki s?m tartotta k?kharisnyának. ~T)-ülol~e azt a zaJt, a mE'ly a siker nyomában Jár. z1vescn ment ugyan tár ·aságba, dc többet hallgatott , mir1t be zélt, s ha beszélt is, sohasom önmagáról. ,.-?- ~izenhe\edik ,zázad legmesteribb megfc toJe o volt. Es habar nem -vetett meg senunjt a korból, a mclyben élt de áttekintésének gyorsasága moráljának nemessége, józanságának hahh·ozott volta é· c:,zéuck mcré zségo a. dif-zcziplina é józan ész e ::;zázadának hiresci~ hez tette hasonlóvá .

B6k vilája. (Marcel Prévost a nők vá lasztói jogáról.) )!arce! Pré,·ost a >>1'igaro<.'-ban irt egy czikkcL a női választói jogró], melyböl egyes passzuso. kat ki akarunk emelni . .Azon kezdi, hogy a legtöbb fcmini't:.t -v-inuány feminista férfiak közrcmüködé~érc vezethető vi sza és hogy a nök nagy tömego a fcruiui ' tamozcralommal szembon bizonyos Íl"ÓJ.rii.t tanu it. Kivételt ezen szabály alól, szerinte, egye· dül Francziaország női képeznek, a kikről ruondbatni, hogy a nők tulnyomó többsége a feminista. párton an. A külföldi nők nagy tömege lcgkc,e~cbb ulyt fektett a fenuni ta nők programmja lcCTél'tékesebb pontjára : a női vála ztói jog ki>i· v<tára, de Francziaországban is megesett legutóbb, a 1uidön l\Iadame Laloe a párisi városi tanácsba kandidtUtatta magát, hogy megválaszhí át lecrdühö ebben ell nezték a nők ! Igy, a. midön ~1int· o..:imon é 1 tnart-l\liU követelték a mik n\Ja, ztói iogM megint cs(tk u nők nemtörö~

AZ 'UJSAG a nők politikailag egyenjognak a férfiakkal és maradt minden a régiben. Wyoming államhan sok női békebiró müködik, sőt 1892-ben egy női államügyészt is neveztek ki. Prévost itt kijelenti azt, a mit mi már régen tudunk, hogy ebből láthatni világosan, hogy csak azok tudnak reformálni. a kik a politikai jogok teljes birtokában vannak. (Koedukáczió külföldön.)

dömségén mult, hogy ezen törekvésük nem sikerült. Midön 1855-ben Barberousse kisasszony küzdött a nők politikai egyenjogosultsága mellett, leglelkesebben tüntettek elléne - a párisi nők. S a mai londoni >>Suffragette<<-ek ellen a legmárgesebb viczczeket kik gyártják? Az angol nők! Ha a női kisebbségnek vaJamikor sikerülend politikai jogokra szert tenni, akkor a képzelődő férfiak méltán fogják mondhatni, hogy az ő jóvoltukból kapták a nők ezen jogokat és nem egész nemük egyöntetü erőlködéseinek köszönhetik. Prévost azt mondja, hogy nem nagy azon férfiak száma, a kik ma hajlandók volnának politikai jogaikat a nők kel megosztani, de utóvégre is -hány ember hajlandó kenyerét ketté törni éE?. annak .felét annak adni, a kinek nincsen, sőt még annál több, a kik kijelentik, hogy ők nem is éhesék ·? 'Prévost hasonlítja a politikai jogokat maguknak vindikáló férfiakat a Bastille védőihez s csak a támadó sereg kis számának tulajdonítja, hogy a várerödöt eddig még nem tudták bevenni. Azonban már nyilnak rések az erőditésekbeu. Anglia 1881-ben megadta a Man szigeti nőknek a passziv választói jogot, mert az aktiv jogot már azelö.tt is bírták. Igaz, hogy a nők passziv választói joga valamivel magasabb 'agyon.i czenzusboz van köt ve. mi.nt a férfiakké. l\Ia.n :,;zigetének lakossága 60.000 főnyi és valózinü, hogy parlamentjük ténykedése Európát nagyobb izgalmakba ejteni nem fogja, de azért a rés meg,an, Európ!iban már hu«zonhét év óta Yaunak parlamentbe választható nők. .A:z amerikai nok már 1868 óta dicsekedhetnek legalább egy állammal, melyben a politikai egyenjogosultság uralkodik nők és férfiak között, ez Wyoming állam. • midön még Territory volt, 5000 léleknyi lakost>ágga1, parlamentet állított, s a nők követelték az egyenjogusitást, a mit némi harcz és háboru után meg is kaptak. Estek ugyan akkor hegyes megje&ryzések, hogy már most ki fog főzni, gyermeket szoptatni, stb. stb., de a nők nem bánták. 'Hu zonhét évvel késöbb Wyoming államnak már 100.000 lakosa volt és beállt államnak. Az Egyesült Allamok legfóbb hatósága nem tett kifogást az ellen, hogy

A müvelt külföld főbb államainak koeduká-

czionális törekvéserről nyujt képet egy kis füzetke. E szerint a müvelt Európa majdnem minden állama megnyitotta az egyetemek kapuit a nők előtt, ugymint Belgium, Dánia, Francziaország, Hollandia, Norvégia, Svédország s a Svájcz, azonban csak a bölcsészeti és orvosi karokat illetőleg, Dánia és Hollandia azonkivül a teológiát is megnyitotta a nőknek. Nagy-Britannia minden egyeteme nyitva áll a nőknek, csakhogy a két leghiresebb egyetem: Oxford és Cambridge a szokásos egyetemi czimeket és kitüntetéseket a nőktől megtagadja. .(S ebben az az érdekes, hogy ezt a két egyetemet majdnem kizárólag nők alapitották és dotálták !) A németországi huszonegy egyetem . közill csak hét nyilt meg tulajdonképpen a nők előtt, a többi megengedi, ha minden t.anár jó kedvében van és beleegyezik, hogy a nők mint magántanulék járhassák. Magyarország és Ausztria megnyitotta az orvosi és bölcsészeti fakultást a nőknek. A középiskolákra nézve Kémetország egyes államaiban az arány következő : Württembergben közös tanításban részesülnek fiuk és leányok 33 helyen, Baden, Hessen-Darmstadtban 20 helyen, Oldenburgban 4 helyen, Anhaltban 6 helyen és azonkivül Hamburgban, Elzász-Lotaringiában meg van engedve, hogy leányokat felvegyenek fiuknak való középiskolákba, Badenben szintén, Poro zországban ez tiltva van. Finnországban a közópiskolai közös oktatás általános és teljes. Svédországban létesült a gyermekek közös oktatása legelőbb, ma is gyakorol]!Ür és nagyon meg vannak vele elégedve, sőt még azt is mondják, hogy a közös oktatásban részesülő leányok sokkal »leányosabbak« modorban, viselkedésben, mint a leányokkal együtt nevelt leányok. Ha minálunk legalább egy kis próbát tennének ezen a téren, például a kereskedelmi iskolával, ha a leányokat, a kik keres. kedelrill pályára készülnek, felvennék a nesze semmi, fogd meg jóllO hónapi kurzusok helyett a fiuknak létesült kereskedelmi iskolákba, mily nagy változásokat eredményezne ez a nőhivatalnokok

Etsialkony. Ha .u:zjd a fényes napra .lágy homály BontJa fátyolát - az est leszáll, A fáradt léleknek le<;:sügged szárnya, -í ár messzeségbe nem ragadja vágya; A vállamon neni pihen drága íö S már sziv sem keres forrón szeretö Mi tölen~ sarjadt, maga utját járja, ' Igy befeJezve életem munkája : Az emberektől akkor messze-messze Elvándorlok - uj ta..nyát keresve, Mig befogad az erdő halk magánya, Reám boru1 sötétlő bűvös árnya ; Tetöm az égbolt, honnan éjszakán Ezernyi fényes csillag néz le rám. S ott hallgatom a iombok suhogását, Patak moraját, vihar ~okogását, Es minden színt, sugárt, gyönyörüséget Ezerszeresen a lelkembe vések. Szivemnek núnden ajtaját kitárom, S mindazt a csillogást magamba zárom, ::\Iely nyári nap hevében rám derül, Mely fénylik, rezg, ragyog köröskörüL Igy, nyomodat követve, szent természet, Te benned élek, mint parányi részed Egés~ valómban a tied vagyok, A mmdenséggel összeolvadok! Igy éle~ boldog, halk elmélkedésben, ~m~ ~ek földi vágy r:em él szivébcn ..• z oratm íly csöndben muljanak E~ ol:asatlanul haladjanak! ~tg ~~.m lelrel az. ö~.ökl.ét szele ! s cl]on éltem dt~o pill~atja, 1 I~ly ?or?mat a fo~dnek VJsszao.dja, l al~-.otasra egyesúl vele ! S a lelek, sulyos lánczait lerázva za~ad.on .száll egy dic-öbb uj vÜágl>a, ~ ko z?nh a halál kapuin át Egy UJ, 11ngasabu élc hajn lái ! D. B6kássy Helén.

napernyő.

Irta Haraszthyné Szederkényi Anna. l

A vonat néha bizonytalanul meg-megzökkent. Kétoldalt végtelen térségek, apró falvacskák, a távol ködébe vesző alakok váltották föl egymást. A measzeség hálatti nyugalma besz?kött az ablakon és nekem ugy tűnt fel mmt_ha a mcsebeli táltos paripa vágtatna feket~ k?csnnmal a ködbeborult világba. ·· · NagykalapOf>, fehén·uhás a.s zony ült azem.be?- velem, lVIellette szőke kis fia. Az asszony czifra, a :fia rendetlen. ' - N em uri asszony - gondoltam én .Az nem vesz föl utra fehér ruhát. · A fiu nyugtalanko~ott. Az anyja ráütött. A gyerek szepegett. UJra megütötte. - Nagyon, nagyon közönséges asszony lehet - jegyeztem meg magamban. A gyerek most már csöndben maradt. . A vonat rohant tovább. A táviráoszlopok sötéten, szélesen olvadtak bele a füstszinü homályba és egy-egy árva kukorcizaszár, napraforgó kóró küzködött a széllel, hogy ne törhes e ketté száraz, kiszikkadt derekát. Nagy, lomha, kiszáradt g~röngyök váJtották föl a learatott, lelegelt reteket. Fekete varju szárnyával csapdosva, károgva rebbent föl a zöraös kökény-, galagonyabokrok közül. .Az embe~e gondoltam, a kinek ek 'je fölhasitotta az ugart, a k~ek ~a;!ója._levágta a .~~~y mes, zöld füvet, a kmek a-soJa folturta a gorongyöket. Nem láttam sehol. Csend, tompa, halotti csrnd volt és én nem birtam az enyészetben az uj élet c iráit meglátni .•• A gyerek unta magát, nyugtalan.~o.?ott. .H'ölállt • ö i. ki akart nézni. Háta mogott a arakban ..öld.f0gantyus napernyő táma.;zkodott.

Vasárnap, november 29. fizetésében. Az eddig dívó havi 15 és 20 koronámyi helyébe rendes, tisztességes me~· élhetést bizt.<>sitó fizetés lépne és még sok eg~~b változás történne. De kezdeményezés nem tor• ténik s ez a baj ! . .

kezdőfizetések

GEJl~D!!!:.~!!a~b~dl~!!~!~-~ :!tiint>U!a.t bérment<"e küld leguja.bb _

lb'20

NŐI DJV~T li.EJ,MÉJ~BŐL :f:S VÁ.SZOXARUJiBÓL

Örültsé&·s a szarelem? -

Válaszok. -

A szerelern nem lehet órülmég, de beugra.ni és ezt kérdést - bonczolgatni, azt hiszem, a legnagyobb!

Syré:n.

A ~relem - kevés kivétellel - a kifogyha.tÁa~~n őrülilségek Dlyan lánczolata, melyhez valamennyien a~ óta hozz:i. vagyunk szok-.a, és sohasem lesz vége · · · • "' Jenei Olivér.

~ szemlern . Isten legszent:ebb s J~zer~f! a.domanya. N'mlflSlt, felemel, s romden szépre es JO OS kedetre képesít. S ez lenne örültség? Szerelm.e.s as~r...mty éa 8UI"etó anya. Az én kedr..encz lapom, •Az Ujság~ v.ewtte fel azt a kérdést. vajjon orültség·e s. szerelern? BIZony ;tem őrültség az, sot J)ly~n szükséges valami, mint levegő vagy a nap . .:f:s jaj annak a .nónek ~ fér le&í: kinek ebben része nincsen. Ha testileg nem lS, de leg bíztosan elhervad, m.int a. ker1:i vir~, mel~e nap ~i:! sütött soha . .Azért ó:cizze meg :mll:ldenki, a ki megta. a zi nagy boldogságát. mert szerele~ n~l.kül ~ ~let nem .1gaeemberi élet. A nap is. el perzseli neha a vu·~ot, a sz~, l em is megölheti az embert, de m~ a nap tes~ ragyog~': illatossá a. virágot, a. szerelern pedig boldogg.~ ~ em. Oriiltség azt gondolni, hogy a szerelern órültseg., , Feiler Alfredne.

ak: :

A szerelern nem órült..'<ég. Senkisem a másikat szeretit hanem saj~t magát. A szarelem ritkán éled egysze~i rendszerint az egyik fél szuggerálja a. másikba ..Te a a szerelern nem lehet örültség, csupán száraz egOizmUS.

B. N. Hogy örültség-e a szerelern? Olyan, !II.int az idÖ ~ mulik. tehát hogy lehetne ez örültség. .... ..J: G~ör. Heltai Jerw.

- Ö ze fogja törni az ernyót, ha ~okat izeg-mozog. ö~sze fogja törni és ujra kikap. · · 'zzon ' Szólni kellene neki. Csak ennJit: VIgya fiam, ös zetöri az ernyót. Vagy : asszon.:r~m, tegye a hálóba az ernyót, mert összetou : gyerek. Eh . . . mi közöm hozzá ! Idegef;l~a· . l\Iiért árt am bele maaamat a mások dolga • o A yr,·t,0 r: Sz' lmalom mellett robogtunk el. lák ugy forogtak a zürke égben, mint ,on~s~: ősk~ri zörnymadár nagy, f,?ke~, suh?g~ ds~.arfi nyru. ; vagy m.int fenyegeto, szaguldo or og hos zu, fekete palástja... • A gyerek tapsolt é ugrált. A szék meg• recsegett. , Ko mo t eltört - döbbentem me~ e.s visszafordultam. - ...-em még de el fog tornJ. Biztos, hisz minduntalan nekitámaszkodik ez a gyermek. Nagyon ki fog kapni. • 1\Iár hallani véltem az ütéseket és me~l borzadtam elöre a gyermeksirástól, a. melyne keserűbb, vádlóbb hang nincs a teremtésben. - Igen, mégi csak szólok. Hisz nekem mibe sem kerül é~ megmentem vele ezt a gyermeket. Vagy nem . • • Még sem • • • Küzködött bennem az ember a k~tur· emberrel, a term' zetes a formákkal. Az Igaz, becsületes egy ~zerüség a rideg várossal, ~ közömbö~sel, az önzövel, a másokkal neJJ7 törő~óvel. Küzködött bennem a, más?ké;t ; tenru akaró erö a lusta , magabazarkozo ' enne l. Az öJ .....mt.. ;:." ··ke'lt , nem ha!!YOtt nvnr.-ton, V'Oz o ,... • ·ak· a má ik unottan, l ' ottan, lebigye ·ztutu ar . kal hagyta ki bálni : :€s én gondolatban ~el tem a. tornát. Kiváncsi n, félele.mmel v~r~~ melyik: gyözedelm kedik. A gyerek JZge t mozgot ~ ern ·ö ·n. bután, bénán, te~btee.: lenill a rokban •_ én közködtem prob lll a. ~al. Mer azzá nö e ki magát a lelkemben . dolog .....éba világosan ozikázott át bennelll • .LD.

A.Z·UJSÁG

Vasárnap, no-vember 29. Örültség-o a ezerelem? Igen,~ a. szerelem őrültség! ' - ez a válaszmn. - 'Bolond beszéd! - kiált.ják a szerel- ; m-: ·ck. H c·j, én is igy beszéltem, mikor szép asszon~ f kocsLn. voltam. De most :? K érdezzék meg a szerel nu r• ·umásokat, mit k ~ pnak fel<'lcti.U '? - Hej, dc örült voltam, mikor szcrcttcm! Talán nincs igazuk 'l Pécsi.

rorczcllánokról. (Folytatás.)

Oironi faycnce·ok. Legelőször is azzal lwll tisztába jöm1"11k, mi tulajdonképpen ez az Oiron vára, a mit régen senki sem ismert s a mit nemrégen Benjamin Fillan felfedezett ? Thouarsnak .egy kis helye, a me1y > Seigneurie<<-vé (uradalommá) lett, mert a Gouffier-k ott épitettek rezideneziát és 1-astélyt maguknak. Maga Oiron, tulajdonképpen attól kapta clnovezését, hogy a vadludak, költözés közben szivesen pihentok meg ezen a ndéken, s azért »rand d'oie<<-nak keresztelte el a nép, a mint ezt a kastélvról szóló leírásból böngészte ki, a fentemlitett Filion Benjámin. .. l\Iielőtt mé"' o Palissy az ő rusztikus kis i1gura1t kezdte volna gyártani, a rcnnaissance eszruéje az ország bel-sejébe is beszivái·gott, s ennek köszönhető, hogy Oironban is létesült egy gyár, a mely az naynevezett finom fayence gyái·tá ával Ioglalkozott, ~a mi a kereskeddemben JI. Henrik fayence-a né cn ismertek. · A finom fayence elnevezésnél meg kell állanunk egy pillanatra. Anyaga különö~en fehér föld, a melyben sok van a Limsóból, s a mclyet pipaföld néven ismertek a régiek. Ez a fayence nincs émaillc-ozva s ezért UNY hat ) mintha felülete puha lenne. . I J..ne, a tizenhatodik század derekán már l!1:ancuaország olyan fazekasipar birtokában van, amelyet Angliában csak két ávszázadda1 később fedeztek fel! Hosszadalmas l01mc elmondani az airani fa.yence készitési módját, elég, ha azt tudjuk, hog,;r dekorácziója inkább bc\é· és, v~l , · ~m~~u~ fe~tcs, lUelynck hézarrait a tovabb1, rea JOYO szlnek töltötték ki. }•.z~knak neveit, a kik a finom fayence készítésével foglalkoztak, itt adjuk : Olzerpentier, a boisy-i urnő, Hangest Helén f azekasipari müYé ze és t' Johan Bernarl, ugyane hölgy titkára és könyvarnoka. Heléna maga az egyik Gouffier Öz\eg,ve volt, ez pedig I: Ferencznek · kormányzója. 15.24. óta~ ~

- Ostobaság, közönséges o toba.ság . Kem < a legegy ze.rübb volna vagy szólni, vagy fogni az ernyöt és a hálóba dobni. De miért ~ - Van ennek a kérdésnek miértjc. IgJ ~an rendjén i(Ty kell lennie. Csak az elromlott.,

minden nyarat az oironi kastélyban töltött, a melyet férje ujjá alakitott s a melyet kés?bb, ennek halála ut án, fia segitségével egyre szép1tett és ta.t arozott. ll'!ü vészlélek volt, maga is több rajzot hagyott hátra, melyek alá I. ]'erenoz sajátkezilleg irt önmagakomponálta verseket s alig · volt a müvészetnek olvan ácra akkoriban, a mibe bele ne foNott volna.J De ohogy hogyan jutott esze'b e éppen° fazeka sipari müv.észeket szerződtetni s hogyan volt, mi \olt gyárának kezdete, a?,t a fentemlitett kutatónak sem sikerült megtudni. Elég az hozzá, hogy egy, a kastély ira~tárában talált levélmásolat szerint már 1529-ben JUtalmat ad Cberpentiernek és Bernartnak, a gyönyörü, finom fayen uc-okért,. . Ime, ez a fi1W?n fayence is, csa.k ugy, mmt a :Medici-porczellán, egy véletlennek, e~y assz~ny szeszébének köszöni létrejöttét. B01sy Helena crazdag.J volt szóp Yolt és sok barátja, barátnője o ) ' ' k' . között oszt otta szét az egye ek szamara ·eszlttetett fazekasipari ajándéktárgyakat. ~ehetetlen mcrrhatot.tság nélkül a kezünkbe vcnm ezeket : o 1 . egy szellemcs körülrajongot t asszonyna · egesz; élete . mli1deu érzése, átsuhanó hangulata Yonul el előttün}.;: e fayence-okon. Később, halála után, mely 1537. tá]án követ.kezett be, fia vette 4.t az ő szerepét · az ő •>Uralkodása << alatt készült fayence-okon ő hagyta rajta izlé.sének bélyegét. De ez az egész oironi gyár annyira egyéni vállalkozás volt, hogy a melyik perczben a ha~almas prot ckczió me rszünt, mindcn a :;emnnbe 'eszett. ~ öt az embereknek és az akkori esemén eknek emléke is annyira elmo::;ódott., hogy hosszas és szargos kutatás 'ut án sikerült csak rábukkanni . az utókomak az oironi er ár és szép tula jdonosnője nyomá.ra.. I. s.

TÖKÉLETES SlAGTALAri FERTÓTLEHITÖ SlER

·. .tiÖKNEK·NÉLKOtöZH ETETlEN Kozmslika. Eo \·atvezetö Garami Béla dr.

megvék~njrut, bete~ idegz~t?k csomór:zá~ i~y

oldhatatlanná a vilag lcgsilanyabb kerdet~elt. liisz ez nem is kérdés. Eh, végre is .,zólnom kell . l\Io t is nekitáma zkodott. Utoljára i cl fo('l' törni az az ernyő . É · ón l_e: ··zck az oka. nJár•os, hogy én le zek az oka. En, mcrt csak egy ~ozdulatomba, egy hangba kerül é,; JllC''l'a~adályozhatom a katasz~r?fát. , . , l\Iert az lesz. Traged1a, faJo. kc"'erve~. ~zomorn tragédia ennek az ártatlan gycrmcl~ nck az életében ... l\Iert. az bizon.Yos he ' Y a g~ermeklélek épp ugy ~téli az ő tragédiáit, nnnt a felnőtt . Jrren szolok- .. mo-t ... . .Ropp , .. rcco cs . .. a f esze· ernv'o" d erekban kettétönre lefordult. A gyerek tárrranyilt zemekkel, holtsápad0 tan maradt állva és rám e ett pillantá~a eudőn kérön naav előre megérzett fájdalomtól riad: t an .. Ezt ' eJ' • a pillautá t so~~ .. eletemben el nem f~leJtem. Anyja pulykavarasen ragadta meg, \"itte ki a folya óra.. , , l\Iintha mindeO' rik c apa. engem ert volna, engem sebzett volna, az a nyö zörgő uirá a lelken:, tépd e te, marczan?;olta ·, · . ' 'aertattunk bele az eJszakaba .... om mertem rá~ézni a ·arokban meghuzódó, ~zcpeNÖ 1:\:Yerekre a ki ö szetörten le ujtot.tan, merr bénultau' ült mint a kit meglátogatott, legázol az él t_ .• ' Azóta ok zor lejtászódai köri.Uöttcm az e·ernyő története. ok zor láttarn ember ket, a kiknek c ak ecry ujjukat kellett volna megtnozdi aniok és az ern ·ö nem törik d ... T

Fagyás~k. Boldogult Vajda Já.J1o.:ról mondjak, hogy ha mar na ..,.yon megw1ta a folytonos eEÖt gummicziiJŐt , kau n,;uk -k ö pön eget öltö t ma "'án:, é:; elment uj e;;: ő-crnyőt \ ásárolui ; é a mint az c ·ernyős bo1Lból kilépett, i m kider ült a z ég. felragyogott a '11a p és ~1 merre a p"'chc · költő ."'eme t ekintett. mi11denütt mosolv. wröfénY cler ü ra rryo~o t!:

ril.

)

Ezt pedig azért, említem me"' ez alkalommal, meti· a fagyásról ·zóló czikkemmcl magam is U"' j~rtam m1nt· néhai n agy l;;öltönk. (E:;yéb h a.:::m!Óag ll !:!~- sillc.:: közöt! ünk.) :\lo~ t a:wnban múr nem tart Yi.::;za az idÓ c;;alfasága attól , hog~- a jö,·örc ne gondoljak és a legközelebb már feltétlenü1 !Jeálló hidegebb temperaturára Ya}ó tekintettel, néhány ~zóYal meg ne emlékezzek a fagyá::;ról. , , Természetes. horrv itt csak azokral a fagyaokról ~zólhatok·. a 1~e]yek .küárólap; kozmetikai hibák. ~ fagyá. nak ugy~ni · hároi.nfél ~?:a ,-~n: az clsö fok c ekél ' kellemetlensegge l ~aJ' ~leml .. 1 lll -· k'bb l l o1n:11· ~ z1'ne1Yaltoza.sok Yl· Z k·e t.C"Cll k" "l \ ' U ·a . , • ' · l , . .. . al "b · )cntkezik p1ru a.·ok kekuicsek al· .:Ja an Je . , : arr ma>"J _k ' 1 ' • nk nel ho h a. 0 ot 'ct f ok-na' l lll''<. r ) <·1karc-.a,;: az erre ,~ · · , 0 . • d.il· foku farrya] , , "'· , a bör é · }, i se IJe ·edik. nng a H.l r ma ' , . k · narryobb e~ altala·oknal mindczek a baJO· Ul~ c. no~ bb mér ékben lépnek fel. errY alkalomElsOfoku h•T\' <Í- rendesen n~ lll ,c. . "'·. lo.: ' ailliwt l p feL mal, han:m fokoz~~~sa~. Nels/i ,::orba n azokon a ~-\z 1l:en fag,-;a:so1, leo. . J· tíx olabb c nel, te::;irt~·zekcn J"cle1 tkczncl·. 1'1e1·c' '. . · · -~ ,,, . "Cl'll'''i'' . ·. J·o"· 'llO'tt ;ntol, nnnt "n • "' J ' . · 1 a .·ny ,o. a· \ tl' ·c'r·-czcll re-...: ·-·c,J>. ]Jn~ 11 y •·1n lllC' ,.""' a a test ill lege~ ill o ' . 0

legkisebb mennyiségben. Ezen részek a fül, az orr, az arcz és a kéz, és ime, a tapasztalat is azt bizonyítja, hogy ezek a testrészek s)'-oktak leginkább >lefagyni<<. E testrészek fagyását, mint általában minden kozmetikai hibát és betegséget, feltétlE;)nül kezelni kell. l\finden késedelem ujabb veszedelmekkel jár, mert az eleinte fillér-, egész ötkorana nagys4.gu YÖrös fol t ok, a fagyás első jelei, kezelés híjján tl· mérgesednek, keménynyé duzzadnak, vü;zkotés érzetét keltik, majd fakókká, ólomszinüekké válnak, a bennük levő véredények kitáguh1ak, szemmelláthatóak lesznek, mig végül maga a bP-r is annyira leromJik, hogy nlindinkább pikkelyes:;é lesz. Ha még e fokon sem kezeljük a fagyásökat, akkor még nagyobb elváltozások alá esik az illet,ő testrész, a daganat feltörik és nehezen gyógyuló mély fekélylyé válik. (Folyta.tjuk.)

Bársony., selyem· és csipke

re m e k kiá.llitúban.

FALUDI LÁSZLÓ Bpest, VI., Andrássy-ut 48, _ . Diva.tla.p ingyen.

Házi fanácsad6. Mandulás derelye. 14 deka hámozott mandulát kis rózsavizzel finomra törve, 14 deka porczukon:al, 2 egész tojással, egynek a sárgájával és egy fél czitrom héjával clkeverün.k. Finom irósvajas tésztát vékonyra kiuyujtva, tenyérn)ri nagyságu négyszögeket vágunk, mindegyiknck a közepére egy kávéskanálnyi mandulatöllclékct leszünk, a tészta négy csücskét összenyomjuk, habart tojással megkenjük, '[>iczike porczukrot rászárunk és lassa-n' ~eg ü t jük a sütőben. Melegen tálaljuk. · Meleg torták felvágása. A meleg torták felYágá.sára legegyszerübb vékony kést jól meg· melegiteni és a forró késsel lassau fe]vágni. iliiután a kés forró, a torta nem tapad rá és a vágás alatt a máz felmelegszik s nem törik. Tarka himzés mosása. Akár fehér vagy szürke alapon, pamut- vagy clyemhim.zésnél, sza.ppangyökercs oldatban kell áztatni a himzést és benne kimosni, ha pedig tiszta, előbb langyos, majd hideg vizben kiöbliteni. A szappangyökéroldatha kis szalmiák- vagy terpentinszeszt kell adni. Megsárgult fehérnemü. Ha a fehérnemű hosx., zabb időn át fekszik használatlanul a szekrény. ben,_ ugy gyakran me3sárgul. Az ilyen és egyéb okból elromla t ruha ismét bófebérré lesz, ha mosás előtt 24: órán át langyos savóban aztatjuk. Geszt~nye-torta. H ·zép 11agy ge ·zJ·euyé>t m cg;:; üt ünk , meghámot.unk és megre ·zelünk, :?l d eka iró vaj a t, 21 d eka porC'zukorral és 14 d eka törött mondu1á.Yal megkeverünk, aztán ~1 egész tojást é · 5 tojá · .::zékéL la··san bclehabarunk, majd apróra. vágott. cút..rombéjat, czitrooátot. é. a gesztenyét. Ha a tömeg jól cl -;'an. keb~ erf~:c; ki\ajazott formába töltjük, megsütjük es e otv gyümölcscsel diszitjük. Burgonyapogácsa kirántva. öt sz.ép bu~~o nvát tue""fozünk, bzitáu áttörjük, három toJAS· >:.irgáját, l1árom c>ókanál kemén~ tejfölt, egy os_i· p et sót s atrnyi lisztet, a menny1t bevc?z, l:o~za adYa meggyurjuk, kisujju;ri >astagr~ k•~yuJtJU~, pogác~a zuróval kiszaggatJuk s forra zsrrban ki· süt jük. Naspolyaiz. A teljesen érett .:Puh~ naspo~y~t me"ti ztitjuk és alma- Yagy kortelevel sz1ta11 áttÖrjük; az áttört pépet jól megczukrozzuk _és sürüre főzzük. A főzés Yége felé kis vagdalt czlt· romhéjat és fahéjat adunk bele. A borkősavróL lNen ajánlatos a mosdószekrénycn állandóan egy darabka borkösavat tartam, mert egy háziasszonynak kezei tisztán· tartá. ·ánál majdnem nélkülözhctet1en e szer. Kéz. mo ás közben dörz öljük be gyümölcsfolt<>s ujjainkat, melyck a gyümölcseitevésnél feketedtek meg, vagy tava z zol az uj burgonya héjazásától let. tek barnafolto ok. Irás után leveszi a borkősav a tintan ·omokat. ··ot, a ruhancmübűl is könnyen, clláx olit ja c szC'r a. bor-, gyümölc.s és tintaíollot • .

4.0

AZ UJSÁG

V asárnap l n ovember 29. ~

M. M. S . K . A . jeruzsálem. Köszönjük a sziv~s a lud csőrét azétnyitjuk és jobb kézzel a nyelv 03 felett apródonkint kukoriczát teszünk a szájába , üdvözletet. Szerenesés uta kininWlk a nagy utra.. örülünk annak, hogy a mcs-ze idcaenben velünk egy~~tt nút a mutató-ujjal a torokba taszitunk. Ezt a érzó kedve olYasónkat ncmsokára."'itthon iiclYözö]hetJuk. töltést addig kell folytatni, mig a lud hegye tel- Levél mcgy. • jcsen mogtelik . Kezdetben kevesebb kukoriczát • Grete. ~Iindig a legnagyobb ké zséggcl 'l'"ála~z?l~~· kell beletölteni s csak akkor kell fokozatosan tessek csak egész nyugodtan írni. l. ~agyon orll:lun~ , az ajánlott kezelésnek meglett a kiv-ánt sikere. halad va teljesen megtölteni, bD, a begy már ki- hogy Csak most ne tessék abbahagyni. lvmero folytassa .éppen tágult. Azonba.n soha sc kell addig iömni, a mig ugy a kezelést. 2 ..·\ má ik két kérdésérc egyben vrLlasz~ lunk. Teg~ék naponta t öbbször mc!:momi állott YÍZí;el us az előbbi töméskor adott kukoricza a begyből Csipkemagtea. A csipkciz főzésénél megmaradt este a ldekn~s clótt mek" yízz. l éi f:-héritó-b,irtionyszap· tcljef'en cl nem fogyott . Töu1és közben arra kell ·magokat jól meg kell mosni hideg vizbcn, aztán pannal. A zuppanha bot "'ha~ryja rajta néhány pcr~ 31 ~' nagyon ügyelni, hogy a légző-csőbe szem ne azután rno ·sa Ic sok langyos "'~·izzel, utána. állott ' 1 ~Z~'t megszárib-a dobozban eltenni. Egy maréknyi mag jusson, mert ha a Indnak nem sikerül azt 1.-iés leszáritás után tcs:;ék éjjelre Garami-féle zsirta\antt?· másfél liter vizben kis vaniliával vagy fahéjjal sz~rt alkaltllilzni. Reggel a melegyizes szappanos .)orn?sa_s köhögni, megful. Gyakorlott hizlalók a gégébe megfőzve igen kellemes teát ad, melynek pirosas utan tn sék fehéritó-bársonykré=el jól bed?rzs?h1 ~ jutott kukoriczaszcmct ki tudják venni. Ajánlatos szine és finom, zamatos ·ize van. A teát fél óráig (A nyakat é3 a karokat i·jjelrc is a krérnmel kell tedorzsolru, a kukoricza rostálása alkalmával a felső apró nem pedig a zsirtalanitó'l"al.) A mittesszcreket naponta kell főzni. szemeket különválasztani és a szabad on járó v~gy máso~apont~ ki kell. préselni, 0: m_e~érctt pat~: szárnyasokkal megetetni, ellenben a töltésre csak na~okat ped1g a "Jornek elozctca meghsztttasa utan . a legnagyobb szemeket használni . A tömés alatt izzitással megtisztitot , de már kihílit vékony tü heg~e vel kcll_felszurui. ~ kipré. clés illet\·e felszm·ás után a b?r1~ álló ludakat állandóan elkülönítve, zár t helyen, az emhtc!t szappann'll és melcrr 'l"izzel alaposan le ko l • felöltők készltése, angol és teljes nyugalombau kell tartani, de a tiszta viznek mosni és lrdörzsölni é· utána pcdfv; bársony-tcint-szcszszo lrilnCiiaii'iésüiáii:" soha sc szabad hiányozni előlük. Tömés nélkül __ l~dör~:-"ölni: Ez:,n ki'ü.l ~es!'ék má:o-~naponta a~c;b SZALAl EDE ÉS TÁRSA, Budapest, IV., Váczi-utcza 4. l. em . is lehet ludat hizlalni, még pcwg ugy, hogy na- k:JJ gozok.<t. W;:J.CZili a kuvctkczokeppcn : Tessek egy n~gy t) Ya.sedény fenekére t'g)" izzó .-a darabot (vasalovasa .. ponkint kétszer, háromszor annyi gabonát, külö- hch·emi é: azu án töftc,.lic l<'lr az ed.;nyt lobogva. forro nöscn kukoriczát adunk nekik, a mennyit meg vizY-l {:" hajtsa rá nz arc-zát. ~\. fejét é-; "az edény~ taklJ:t: tudnak emészteni, dc olyan elzsirosodást soha se la sa le ep:y nstag kendówl. _\ gözölés 20 percz1~ tablehet igy elérni, mint a töméssel. A hizlalás ideje sen, a mcly id(i alatt a forró .-izet két-háromszor kell_ cserélni. Öózülés után tessék hidep:vizzel jól }cmoSDJ ~ M. H.-né. Ki\·ánsá~n zerint. levélben valaszol A téli költés. A tojás mostani nagy ára mellett 20-25 napig ta1t ; l1osszabb ideig nem állja ki a Jud. A 1ti nagyban aka.r hizlalni, annak mindcn őokralc:J. Po.;h: rc~tanlc küldjük a megneveze a téli költés csakis azoknál a tenyésztöknél járhat 20-25 biz ó számára egy gondos, gyakorlott hcl)TCE. , l . T esse'k olol vasru. a .,•Grete4-nek kellő anyagi eredménynyel, a kik nem laknak r;y ltu.. ol t:a.so. • asszonyra van szüksége, a ki a tisztaságra, egyentulságosan messze a városoktól. Föltéve ugyanis, külc!ött i:tzenctünk m~odi.k pontját. 2. Tessék a. követkeZ~ letes mclegre, etetésre és itatásra, a tojások tisz- képpeu kezelni : Tessék het<lnk.int kétszer este a. lefe~v. hogy a költés és a csibenevelés minden tekintettogatására ügyeljen. 100-150 · fiatal lud mellé előtt a fejberét és a haját alaposan megmosni és beha 051 : ben sikerül, a csibék a távolság miatt nem értékeelég egy pá ztor. Egy asszony, kire a ludak van- taní melegnzzcl és kolozsvári kénes-fehérkátrányszappa_n sithetök elég j6 áron, mivel egyrészt a szállítást nak bízva, egy óra alatt 10 darabot meg tud nal. .\ ;;zappanhabot hagyja. rajt.a. először 10 pero~:b is meg kell fizetni, másrészt pedig az elevenen azután miuden kö.-etkezó mo:;á_nál 5 perezezel tova 'k tépni. Ennek és a hizlalásra ft>lhasznált eleségnek és 'l"égül állandóan 30 perczig. Ezen idó eltelte ~tán te~~r küldött csibék közill nagyon sok elpusztul a költségeit a tollak háromszori kitépéséből nyert a ·zappanhabot sok langyos cizzel. ha szoke_. 3 tá.na hosszu uton. Azért a nagyobb forgalmu városokha zon a legtöbbször fedezi . Legtöbb munkába kamillateá~ sok langyo vizzel alaposau _Je_mosn,L, U ecfg tól távolabb lakó tenyésztök okosabban teszik, a tömés kerül, mert egy ember - még ha a luda- állott vizzel alapo~n kiöbliteni és Ieszárttas ~ta.n P ~1 • ha télen Cöak tojás-hozamra dolgoznak s csak kibontott hajjal ldl'küdni. Tessék ezenkivül J?a_;;o,dnapo el kora tavaszszal költetnek. A kora tavaszszal kat hozzáviszik és tőle elviszik is - ritkán tud kint egy ke...-és :farami-félc hajszeszszel a. feJboret re~fst jól bedörzsölni. Persze. ha ezenki,ül a. kékf~nyke~\a«· költött csirke ugyanis mint tenyészanyag nagyon egy óra alatt 10-12-nél többet megtömni. használna, llát megduplázná. 3. Tessék l'lolvasnt •>Rena értékes, a tenyésztésre alkalmatlan példányokat üzenetiin.k harmadik pontjáL A magyar háziasszony ' JÓ ~~ szereti ~ . zam_atos, szind,;-1 nak küldött meg tava~zszal, mikor a téli készlet már elfogyott., G.lf· Ju{i;;/.:a. Lc.-élben \álaszolunk. • e. l;á.vét, csa.kts a. ma.gya1· J{it'linc.:d. l. A nbrácziós massage. a rezgei-o m~srget a tavaszi pedig még nem nagy, j 6 áron lehet Azt legjobbau és igazán jól csak megfeleló géppe {or· értékesíteni. A városokhoz közel lakó tenyésztök ...-égezni. :::?. Direkte uö'l"esztő:zer nem létezik. 3. Eg) nagyon czélszerüen teszik, ha téli költésre rendezm1~ r t lB mtndt~ c•ak a »valódi Patria. Pótk1vétc vegyük. mán jó miudkettó. •t mely mind• u iizletben k apható. -~-!90 kednek be. DcczPmbertöl kezdYo február közepéig G. I . .. •. O. Yáhsmltunk. dc kikerülte a. figyeltur · nagy ám van a rántani való csirkének, mivel Most levélben fogunk válaszolni. .. ··tt· K. B. ll. R Tessék lol'l'"asni a •>Grete·•-nek knldo, pedig az ár a kereslet é-s kinálat szerint alakul, •• üzenetünk második pontját, valamint az '"Egy b ü ~~v~sr: a '\""áro:-;i tenyé::;ztő mindig kiYárhatja a legmaganak h.iildött. üzenetünk második pontj á is. Több.L kcr.c:. fiabb árat, a mit csirkéiért kaphat. Ha nagy törne" sére csütörtöki azámunk szr·rkesztói üzenelei közbtL vala. ( Kéziratoktú nem adunk vieBza.) kerül eladásra, az árak lemennek, sakkor a városi bzoltun.k. .. .. teni . Egy bdeq f!.IJ~:.ony_ 1908. '_fes ék ~yakorta. fur~~t. be· tenyésztő nem viszi piaezra a csibéi t, hanem kivárja es alapos leszar1tas utan tessek xeroform-porral J0 1 Uta:ó, Ni::~a. "émely b6rre l 'nyleg na!Zy behatás- hint~ni és azután xeroform-gazet odahelyezni. a jobb alkalmat. Csakis ugy lehet jövedelmező heta csibe és egyáltalában a baromfitenyésztés, ha sal an a. gyakori lc\'egó váli.Qzás és a sokféle mosdóviz Scm hiu. L Bizony pedig azt másképen nem 1eeste is ártha , ezért tessék az ul,ra. mindég ,rjnni Diana sósmindig alkalmazkodik a tenyésztő a külső viszo- borszeszt és a mosdóvizet ezzel keverni. A hajhullást is fl'l- Tc sék a következöképen kezelni: Tessék r_eggel ~~rösz· na.p· nyokhoz s ezek szerint állapítja meg, hogy mire tétl~!lül megtlzünt.eli a. Diana sósborszesz s igy legczél· lehetőleg forró illben fürö~zteni 10-10 pereztg és után hidegvizzel lemo...«ni. Le záritá utá.n tess z!ÍlJ!tl alapitsa baromfitenyészetének a jövedelmezöségét. szerubb ha reggel és este bedörzsöli fejbőrét vele. Nagyon tés palra. a fehéritó-bársonykrémmel. éjjelre pedig az.{ ~uzni. természetes, hogy férfiak is használják a. Diana-crémet és zsiros-krémmel jól bedörzsölni és utána. keztyu 0, «nak ~ répaetetés, és a tej zsirtartalma . Régi tapasz szappant, ha. tehát nagyon száraz a. böre ugy tessék ZBiros 2. Tessék ugy kezelni, a hogyan azt az t>E~ ~ü olva _ · ' ~~lat 1gazolta mar, hogy ha a répát levelestül etetDiana-erémmel bekenni az arczot esténként•. küldött üzenetünk második pontjában aJanlo~~- Junk· N er va. Mire megkaptuk, már sajnálatunkra idejét J~ fel, a tej zsírtartalma növekedik. Ha csak B. .:1.-né. Ki.-ánsá2: szerint levél~n vala~z~ élllet ' repaleveleket _etet~, akkor ol y zsirdus lesz a tej , multa s nem térhetünk vissza rá. Hálá& Hédi. T ssék a Gar:uui-fcle sz:eplokr L. J!lári .. ~zcdési hiba ! A második bóség l méter 30. ho~ hasonlo ,zsirtartal mat még fiatal lóhere . ácsot • .. A_l~~a . Sz_tvesen válaszolunk t. elófi.zct6ink kérde- használni. eteteskor sem eszlelhetünk. Ha kevés levelet na- 7osl~o~eserc ~ 1gy t~ss6~ bá1·~nikol' i:~ hozzánk fordulni. l'iola. Igazán nagyon sajnáljuk, de maa_ tallsziik· gy?bb men?yiségü szénáv~~ és szalmá al, esetleg egy Le" eleben l~1rL M:czttsztatlan~agot klinl keznkf:.pp!>u lehet ebben a. kérdésben nem adhatunk. Ehhez ·\izsgahlt agát erotakarmanynyal keverunk, a tej zsiltartalma c-l ~ul~sz~a1~1: eh,m;o_rban \esFf:.k YHh1Dli ,;,·, y(•rlil:iztitó-s;~crt. 6é~es és ezért azt ajánljuk. hogv vizs,:nílta;;s!l m_eg ~osan a házion:o:~\·al é;- beszé}jA ill<'S vele a dolgol. Q bitOU) · t a mindig növekszik, ami akkor lesz leginkább szem- hasznaln1 d"· f{>J'k CHl az • erosen {ü,zcrezet' • ~: · ' r'·t~lel·et ' " • Ya 111111111 fog t ur~ n! J" una c~ adni. .. fi yel· ~n- e et eh loleg mellonu. A~. 11rczoL t<to ti zla hid"" betűnő, ha czukorrépát is adunk hozzá. Ezért is ~-~~el megmosn i to; lef<'kYi·~> !."!"t t ;:z.íu·<~z "nian; -1-rén•m~~ ; ·~zol-t: . .A ..-_- la-T.t me!!~dtuk ..do az clkeru~to ~k ~eg· czélszerü a czukorrépát tisztitáskor a. levelek .?"' ·en_m.; re!!g;1 a m•'~~r,,-~,.lH' k,.,-~" J>i;ona-I'Ó!<bor,;í':e_";.t n~c~. 1t~laJd,~nl.;rppen c•ak 1- f(",;tc:;sel lehet., 1esse , ok8 b aljában átvágni, lllivel a levelek a répaszel tekkel nntef!l, a m1 al_tal a hur t<1nm le:;z (·,.; nPru terjedhctnf'k kbl"rl~nl hrt<>nkin kH"zer l'nis kllDlillntcas . ~Q!'as red· a· ·meg megl YO l1a~malni. ~ok t"'>t'tiJcu ennek it; megyan u, k1vanL e 11 a b·. · D' k ·patt.aná'lnk · •twm . ·· c··ut-· u or l ·t;;Jnt·"t értékesebbé és emészthetőbbé lesznek. Tiszta le - ~Z~ l az tana.- r<'mmel l1t'kenm f:.s gyt'D:;!PU hrhinteni men:yc. . •"éheZ, velet naponta 20 kgr.-nál nagyobb mennyiségben D1ana-pud~rr_el. Jl. rnosak?dásu_ál á llanrló;1, Dian.t->;o.appant .llr:r · l"nrdu!j')n Kozmctika-ro'l'"alunk 'l'"czetoJ nem etethetünk, mig ha répas?.eletek is vannak k_:-11 has:~,nal~a ~ hu ~l'~Ül u~as1lÍI~ f',...Print i•ir rl, ugy keYés BudaJP··t . .. • YI ·· p ,. 1. • ·l' rd'n sor 1. · •t Illeg t.urdemmel on IS elen f\7. 1~mert kitiin<i hatást. . _.,,·!· s:. .. ·\ kéroP.zet mn,ó Zr!Pl?\n .:e~:z-~p~le z uzo· rajta, 50 klgr.-t Íti adhatunk minden káros hatás F. J. Kivánsága szcrint levélben válaszolunk. fnj!Juk ki!rc"ru es l.J,.:. ráakadunk, i:;mct kozoljük a nélkül az állatoknak. nctdhen. ···]; B. Ilonka. Kiv:ínsága. szerint le\·élhen válaf<zolunk r, • .. k· és ..,. megüzeJl.JU H : .n.·uc s::. kassai clófi::ctó. M61tóztasRék clo!Yasni ~ .•n.>udapc ·r. titánanc:t.un t nye· Madarak téli etetése. Erre a czélra a berlini mai és:!:136. a. bpz;zamot. kiilönhcn kruét fogunk egy jó gesz e a k;övetkew két vasárnapi számunk kozmctika PThierscbutz Korrespodenz<< szilárd lepények ké- royatá.t. Az éppen arról szól. torta-rcczcplet ki.izölni. Renal.a. l. hasson fel a. hAzi orvosával l grammcs szítését ajánlja. Az alkatrészek : különböző magvak, u. m. mák, kender, zab, napraforgómagvak szublimát pasztillákat. Egy darabot ultijon f~l porezelián vagy zománozozott Javoirha iinfiitl ~ litt-r állott, vizben stb., továbbá zsemle, husdarabok, .-záritott bodza- és abban áztassa. reggel és Ct;lc 10-10 P rczig. Leszári ás bogyók stb. Ezekhez az anyagokhoz valamivel ulán hintse be a gyógyíárakban már erre a ezéira k,;-zen több, .. mint féla_nnyi olvasztott marhafagygyut kapható szali,.,zil«aYatl hintóporra L -\ mosá'·okhcz has?s zer k?verun~. A forro, folyékony keveréket egy közön- ?áljon koloz.;vári króm-szaJ~_pn~t. Ene a kl'zdé~rc. a boj e re dménye ' :~-4 hét alatt me~ fog f'Zumu. :.?. Felel:ileg !', cleg egy seg:s. mazos agyagfazékban kihülni engedjük, ki- hét< n e~vszcr. 3. Kozmetika. ro.-atunk 'l"ezotójénél: 'iT, ~?~tJuk valami deszkafélére, vagy asL.talra, mely Fel óerddsor L 4. Hetenként egyszer dörz>:ölje be egy fole e~ tetőt alkalmazunlc, mely esőtől é hótól keYés CheAJbrough-vazelinnel. ~- .L?g~~~e.gfeh:!öb:J a. YilhmEgy kisérlet &: m.egved1 az héget és etetőhelyet. Ennek a le- árammnl vnló kczl'lés. lG-24 ft·loras ult·s szuk:t•ges hozzá. meggyö2:heti. -· .A :l eredmény biz t os. penyfél~~ek előnye az, hogy mi~uen fajta madár, B. J. Laj08. Kh•ánsága. szerint le.-élben 'álnszolunk. KAPHATÓ: rovarevo és szemmel élő egyaránt táplálkozik Eleonóra . .~:Tem tartjuk helyesnek, hogy ilyen dologbel öle. ban vizsgó.lnt nélkül vél~mé_nyt z:tondj~l ..Azt, hogy

Homokszappan. A dologban elrontott kezet megjavitja a.z alább leirt szappan; 3 darab kókuszszappant megreszelünk és tüzön felolvasztunk l deczi finom szeszben; azután keverünk hozzá 12Yz dk. igen finom szitált fehér, folyami homokot, a ki pedig kedveli, néhány csepp illatositó olajat, vagy kölni vizet. Formába öntve megszilárdul és darabokra vá.ghtó.

l Fiu· és leány-gyermek rubákl e·s rnha'k NŐI

Gazdasiti fanácsad6.

l!!K!~~e f!:~ö!!f!.!t!e~-l l

Dz enetek.

a.é:

. Ludak hizlalása. Egy luu teljes •kihizlalására Illl~tegy 15-16 liter kukoricza l' g ége!". A kukonczát ha~znála előtt lds. (· meg ázott vizben kell áz:tatm. A ludakat naponkint két Zf:l' r~ggel cs este- kell tölteni, mé·g ·dig ugy, hogy

vajjon cz a. miivclct szuk.~eges, es cgyalt.nht~an .mc~ cngedhe Ó·E'. c~nld<~ yiz gól nt. ut nn lehet. mcgalJnpJt~m. E1.ért ebJxon a kérdésben esnk nzt n taunC3ot ndbatJulr. hogy ruéltózta; ~!.: mngút on·o,;á'·.al mcg_~·iz..;;g~ltatni _' k az ö tnnácsát kö>etni. ~re~:J()gyezzuk .meg nzt ~~. hogy a. k 'rdezett. ruódszert minden c•~trc artalmasnak tartjuk és nzért attól határozottan Ó\1ttk.

...

• NEUlAN Kasztum ~s:~~~:g kelmek

Etr aj orsz,aos e.artafrll.

LÁSZLÓ Sétaruha rr:~~ KálVIn-tér 2. sz.

'ruhakelme és - fehérnemu l

kará~sonyi vásárja

Az asszony az emberiség teremtóje. Az ó testén át kelnek életre uj nemzedékek s az ő testi jóllététöl, egészségétől . függ a jövendő emberiség egészsége. De micsoda táv?lsá~b~ áll a régi babonákkal elfogult, puszta-n állatt heroizmusával szenvedő asszony az intellektuálisan fejlett, értelmesen gondolkodó anyától : a kit az alsóbb néposztályokban még a társadalomnak kell közegészségügyi intézkedései által tökéletesebb emberanyaggá ne-

Tratteurruha

kelmék l Kor-tót-t·so K-ig.

Sautung- és

velnie~

RuhaDászan Cristalin ~~·-~~"~

Ki lesz sokszor sinylóvé, nyomorékká gyermekéért ~ Ki táplálja a maga testével~ 95 fill.·töl-1 Kor. 25 lill.·ig. Ki 'teremti meg az uj ember lelkét csodálatos ezeretetével ~ Az asszony. Tehát erőssé és edzetté kell tenni, védeni kell és nem szabad :megölni ezeretettermelő lelkét, hogy kevesebb legyen a nyermekek közt az elhagyatottság, s az elhagyatottságból sar78 fillér. jadzó bünök fertazo macsarát lecsapolhassa a társad.alom nagy akcziója., - mely itt í önminta vott ár védelmi a.kczió. Királyi a szonytól származott az e~zme, 78 fill. Karácsonyi ár 39 fil~. bO"'Y Magyarországon az -Or-szágos -Anya- é8 o~~csem.öv'édö-E_gyesiile_tet kell m~teremt~ ... Királyi asszonytol, a ki m~oyaiTa lett koztünk. A ki maga írta az egyesület igazgatófőorrosá 9 kOI'Ona, nn.k, Tem,e.sváry Rezső dr.-nak, hogy tapa z• Csipkekabát és talá-sból ismeri a szegény gyermekszülő nők -boleró 15 korona. ·nyomoruságos helyzetét 1\Iagyaror zágon, s a ki maga kért-e, hogy hazafias czélu országos készséggel koldetnek ! intézmények létesitésében, melyek e szomoru

Angol. lianel

retan ::~~· :~~rt·

Himzétf ruha

2MJs

Mintak vidékre szives

Vallomás. Már csak fonák, hamis hangokra csendül A meglazúlt húr fonny~dt sziven~en ; S egy kósza ritmus rég1 énekekhul Téged sirat még, régi szerelem. A tompa, halvány, meddő ~konyatba Belészürh.'iilnek bágyadt dalalll ; Es homlokomra sápadt csókot adva Még rá-rávillan a hajdani szin. í· ~ végtelen vergődés nagy keserve .l Dtvesztö, bús tagadása fo~; át ; S hivő szernmel a nagy korengetegbe l'.Iég keresem a lábaid nyomát. Lehullt a köd a kék mese-hegy~elrre ··~ A csillogó tűz szürke füstbe szállt; S az élet zsarnok jármába gömyed,:e }!Zg halnék érted százszor záz halál . Kétly Endre.

Divaflsv61. Budapest, 1908. deczemkr. Nemrégen Párisban és Berlinben járta-m 6 fel~res!;em a. sokaktél annyira dicsért ~Au bon marché4-t és a Wertheimer-établissement-t. Ez az uti>bbi, ugy mondják, a legnagyobb az egész kon. tinensen. l Nem vagyok so\én, de azért ben\llom, sze. tetem, a mi magyar és bü;;;zko >agyok rá, hogy _nálunk is van ~ár lrnoalúbb egy olyan áruhúz, (f-..,...."_

AZ 'UJSÁG

Vasárnap, deczember 6.

a mely már arányainál fogva is beleillenék a1.-úr Páris kellős közepébe, B a mely igy karáe"ony táján m6dot nyujt az a szonyoknak arra, hogy a máskor sokaknak hozzáférhetetlen tömérdek gyönyörü~égét itt mesést'n olcsó áron be;;7.erczhessék. A kereskedő>ilágnak van egy nagyon kedves, népszerü szokása : igy ujeszt{lndő előtt fél-, esetleg negyedáron adja el a legdivat-osabb, legjobb porrokát is, azért, hogy ne kelljen azt át\inni a másik esztendőbe, 6 ezt a kedvező alkalmat elnevezték karácsonyi >ásárnak, mcrt tényleg félig-meddig ajándékképpen kapják az asszonyok, a mit >e-znek. Ezt az occ sio-vásárt a nagy czégek ugy a külföldön, mint nálunk i,; (fájdalom, itt crak az egyet-len Holzer-ezégről beszélhcti.ink, mert ez az egyedüli olyan établLsement, a ruely e tekintet. ben elsÖJ.'an!!llt nyujthat a köz;önségnek), rende_en <=> tartják meg. I, ae hordj ál", le a a sc;uterrain-ben .d· a csupazsin6r-bluzosoleil-selyemalsókat az 1 en, .. . kat-, az angol ruhákat~ a belépóket, sot ~eg a. . . •t ,..,, ~" ezóval nundazt, premeknek egy nagy resze . e . é é elezáns de a m1t a mi uj és divatos es sz P s o ' a ez~ mé"' erre az esz t endu'lro könyvelt el. A<:J"" • 011lek val6sác!!al tündéri lát\ány .ö.SSZOnyt sze ~~ . . 't·obli.sseroent-nak a souterrnmJe. ('O'U L • d il 'l:t"en nag-y C n 0 o. • sod .. aé<:-forgu mm C• " " ~c.soda ragyoa<Í!:I, IDIC a sur." •, "' "l zucr>a ]'If a <Tép niitt ! A lift-kötél roegfe.c:zu ' ', "" <, ~. ~- • 'k y }n•<n~.-n • sznlad~<\mak a l~pc.-,ok(Jn, ~ino", n: on '-'1 .; · ~

viszonyokon lesznek hivatva vá.Itoztatni, legyen segítségére. A levélpapiron a korona alatt Oltateau D'Oroszt0-r, Hongr·le ozime van nyomtatva, n. levélirá asszony Stefánia királyi herozegnő, Lónyay Elemér gróf felesége. Az egyesület első közgyülésén Temesváry professzor fejtette ki az anyaság védelmérc irányuló törekvések magasztos voltát, hisz, ugymond, nemcsak a halálban egyenlök az emberek, de egyenlő minden as zony az életet adó fiziologiai folyamat keretében Los. Csak az életmód higienéjében van óriás különbség és minden nemzet-nek érdakóben áll, hogy legszélesebb néprétegeiben is minden nő elkerülhető veszélyek elháritása mellett szülhesseu, táplálhassa és nevelhesso fel gyermekét. Ha valamikor, bizonyára n. terhesség ideje alatt kell védeni minden nőt az anyagi nyomoruságt61, s ha a csecsemő védelméről is gondoskodva. lesz, meg fognak szünni a borzalomgerjeszt-ö gyermekgyilkosságok : a végső kétségbeesós ezen természetellenes rémtetteL

madern uallás ··lestsze ú szuczi

a· gia.

Felolvasllsok 6• közle· m é nyek a lakjában Irts:

Perczefné Kazma fiára. ÁRA 4 KORONA.

Kaphaló li.ÓKA.I, Károly-utczai könvvkereskede·ébeu. · 2488

könnyed grácziáva.llépkednek a magasabb növésü :J:amzclle-ek, B a czéguek nemesebb értelemben vett Figarója (' mcrik azt a kuplét bizonynyal : Figaro itt, Figaro ott, Figaro mindcuütt !), Szücs: l ur, va1óst1ggal megsok.szol'ozza önmagát. Néha IcihallaLzik a főnök hangja is, a mint gáncsol vala1 mit, vagy gyors rendeleteket oszt telegrammstilu~ban. Haüm-nyolczan rohannak teljesíteni kivánságát. :F1s az egész áruház tele van élettel, seivemsuhO!!ással virJ 0cillattal. Az asszonyok hal• o ' kan váltanak sz ó t e>g)-'lllÚssal, itt-ott egy kis \'itat- 1 kozú~ is támad, J1a az idöscbb dáma valami kiabá-. ló szint akar magának venni, ,-agy ha a fiatal~ leány öreges szabásu kabátot ,-álaszt. Mtísut.t vidám gycnnekkaczaj hangzik : erre van a gyermekosztúly. Dc csak kis leányok számára. l1'iucskák kizár,·a. A főnök feminista. A nagy, ól'iás, cziklopi, piramidális - milycn jelzöli találjunk még, hogy kellőképpen leu·juk u. dimenziót ? - kalapok mellett szerényen huzócl- ' nak meg a kis prémtokocst:ák, a csupa,•örös étalaue mcllett ott >an a.n nak a három gyönyörű ruhúnak is a mása, a mit a szép Mészáros Gizella viselt t>A holnap« premiérjén. Az egyik orgonávirágszin posztó, princesse-szabásu s dusan van bmitva himzéss"l. A hozzáillő hermelin-toque-ot egy szép szőko kisasszony készítette. A másik tollette omló: liberty-selyemből van, Biedermeier-stilusbau t::utm s szintc szere1mes~n simul- a babához

AZ 11J'SÁG

A gyermekmentés terén Magyarországon már oly törvényes intézkedések történtek, melyekkel megelőztük az egész czivilizált világot, de annál kevésbé azoknak a szegény nőknek érdekében, a kik nem akarnak elszakadni gyermeküktől és maguk akarják tá1)Iálni csecsemőiket.

A ki az anyát védi : a gyermeket 'édi.

~letképesebbé teszi az ujszülöttet s a halva

született gyermekek óriási zázalékát fogja csökkenteni. . Hogy az anyát védhessük, fel kell keresni sokszerü életviszonyai közt, eltiltani a munkás: asszonyt kár0s ipari foglalkozástól, felmentem a .családban élő nőt, a szolgáln.tban állót nehéz házi munkától. Tehát anyagi kártalanitást adni nekik és menhelyet, a hol eltölthetik munkakép._t:lenul:l vált időszakuk napjait könnyü, ártalmatJan foglalkozás mellett. Szükséges, hogy az anya mindenkor szülésznői és orvosi -eegélybeu réeze ülhessen, hogy ti zta fe?é:nemü és á~olási czíkkek álljanak rendelkezesere, -hog:y kiv~~l nélkül bármelyik felvétethesse roagat ~::zülo intézete"kben. Szükséges, hogy a gyermekágyas nő nyolez-tiz napot ágybau töltheEsen, hogy hat hétig otthon, v_~gy a _m~uhelybe~ mar~~ hasSQn. Hogy modJaban aliJon azotan napJa· ban több izben szoptatni gyermekét. Szük.séges tehát anya ágbiztosjtú. i pénz· tárt létesiteni, mely összekapcsolható lf'.::i az országos beteg_-egélyző és m~nkásbiz~~itó ~ém tárral, oly modon, h~gy "ll?-md?n l!o.' tcbat__ ~z otthon dolgozó m~sno u; ket h~ttg. a sz ~tie előtt és hat hétig utana gyermekagyi : :. gel:vt kaph son, a mely ne legyen, núnt. eddig, fél, de teljes monkabér. . Az uj egyesület létesiti Magyarorszú.gon A külföldön évek óta bevált vándorko árintézményt, mely a szükséges fehérnemük és eszközök kölcsönadásából áll és megtéremti a háztartási segítséget, mely a szenvedő asszony Mennyivel jobban járt az, a mely Mészáros Gizella szép alakját velite körül! Ezt, a mely itt van, dus aranyhlmzés boritja, sa harmadikat, a feuillemorte-s~t, tanagra-szobrocskaszerü klasszikus ~sch weifung~·jáért dicsérte meg Budapest asszonynépénelt az a része, a mely ott olt a premiéren. Valamelyik német ujság azt írta a souterrainröl, hogy az ugya"Qaz, mint Inikor a vendéglökben vörös abroszt látunk. Ez thvedés. A vörös abrosz, a. csontkés és az &uj szetep.Jsztás<< szinte azt jelenti,_mint az a franczia felírás: Gare aux valeurs! A. hol ilyet; látunk, oda nem való menni. A souterrainben ellenben mind ugyanazt kapja az ember, a. mit fent, csak leszállitott áron, - rövid ideig. Nevetséges volna azt á.llitani, hogy ezzel az occasio· vá árral a czég károsodik. Nem. De az által, hogy hamarább tulad áruján és hogy nincs baja. az átvitellel a másik es~ndőre, megtalálja ö is a. maga. számitását. A vevőkö:z:önség azonban határozottan jól jár mellette. Itt van például mindjárt egy eset. Egy napon Páris kövérebb a zonyai hadat üzennek a juponnak. Es mindenki reform-nadrágot, combination-t visel. A Sloknyáka t nem igen &.;zik, daczára. hogy most jött egy egészen uj zállitm.án.y. A czég önbeszerzési áron alul adja el azo. kat s még igy sem veszit annyit az árun, mintha. Isten tudja. medwg hevertetné. Ez csak egy példa, ilyen an ezer. zerencsére a. csunya reformnadrágak és combination.ok s:t.ezónja. lejlirt. Az a onyok nem tudnak lemondani arról kell m , diszkrét zi.zegé ról, a mit a sely zoko a. .. ur 6dá okQz, e · m 't · utérl k o Igy hát me etünk b'tran outer in ·be ,.á 'rolhatunk m gunkn száz k ronát · n:; ák t - husz koron ért..

,par!•

kivánja. megvédeni. A törvényjavaslatot a . .. dul u.ftl f -..t ták 8 va,1osz , mentben nagy 1om a"""' ~ó"":. é válik· hoov a legrövidebb idón belül törvényn! Col k 6 rülni? ~finálunk mikor fog erre is sor (Férn és N6.) , . Frosil Erdekes tanulmanyt 1rt ezen ~ 0 zimen",.;1.tr 6 · egy nagy neme · t folyórratban. Dora. Lncta fé fiuv~ csa.k végén arra. a konkluzióra. jut, hogy a. • ra.zonba.n sz.erezni tud vagy hódítani, m~a.n:: az irónő, csak az asszony. Ebből azt ~övet ez uralkodás~a. hogy csakis az asszony van J:üva.tva az d" . 11~ a. Hivatkozik Goetbére, a ki ~ ~?n ti~~)Q tesz, lény, a. ki nem szabad, nagyon ~o ldszabadulni mert szü.k környezete_, a. ~~~~ átlag okosab· nem tud, gondolkodóva tesz;. . hét is emle· bak a nök a. férfiaJmál Még Nietzsc hogy · ki · · bb rft.....,iben bevallotta, geb, a. Jozana pe ~-bb és élesé bb· a nök esze a. férfi&kénál mozgéko,n~ k}amáJta Nietzsche azonban a férfiak szamara re erre az érzést és szen edélyt, kijelen~:én, h?~özötti nök nem képe-ek. A. két nagynevu ..sze~~ intelli· nézeteltérést az irónő a férfia~ gyongf~ fiak esze gencziájával magyarázza, szermte a Ar férfi egy oem egyforma ere~ ü min~en ponto~., .ól és e:Ő· pontról alkot maganak kepet a. v~losa.gl' • lll,lll• szako perspekti át állit fe!, a. m.Ibe a~u~ erő· dennek bele kell ill~kednie. Ezt a f r fölöq· 1 fölöslegé\"'el indok--olja., ~z;>st ~~ony, me ~a.misít; l~ek megzavarják 1~lök~pe egüke~, m~. el\tiv-ve ják természeres ö zt'O~iket, annyrra ~k Jtünn~ tes~ik ó"ket, hogy maJd nevetségesekn állaJil.l fel maJ·d. basökként hatnak. A mode:tnéssel bír ' · · · képesi legnagyobb re.sze JOgi • a arázZS. isztv-icelos nélkülözi az emberismeretet, ebből .~t gyA férfill · k· hi'anyos munkáJa · bernek• a modern kormanyo ~l kif0 l 0'l a pártern ez n egyoldalu !, ,ao 'lkülözi .ez~ fanatikusnak szü1etett. A. n~I ~ z ne tieténe~ fölöslegeket, a. miért harmo~~b. fejleszlit terrnélkülisége, a. mibe a ~érti ~eleorülne, Ida.tusá.g, a. harmóniát. A nóbe.n hi~yz;ik_ az efoét 6 osa·k uem érti meg a. férfi fanatikus VlSelk~ ~sa férfia.k csipkéket, szines-, arany·, ezUslhimzéseket, veniso !s fejcsóválá sal jelzi, mennyire ne~ erti arázat: reczemunl<ákat mlndennemü ruha- és butord1szt, fDggo• álláspon ját. A nók ezen magatartas~ magférfi uo· nyöket, ágyte;itöket. kelera y~-hímzéseket, _bá~sony égetést, glace és selyemfe 1est stb., stb. keszttenek annak, miért lett; a legtöbb fanatik-us, ot 11gJ gyülölö. A no nem veti meg az okossag ~ fél és mint a férfi. nem imá.dja. az ostobaságot, 0 l'tlert ruhadisz-kUiönlegesség mUterme 3420 attól, hogy a tanulás neki megárthatna.. P~oijá.k, Bndap.-at, VI.. A n d ré.liliiY•nt 32. s.zám. életét a mindenn.api pral-tilros kérdések ha t feiJll zét ezen kérdé:!ek megoldá ára. tart~t: tudo· és nem tév-edt a. meddő álmok és fa.n~I! ' n1eze• mányos problémák felállitása és megdant s:Ietben, jére Ezért ájékozódik a. nő könnyebben~ e JllÍll~ (Angol re!orm.) min.t férfi és merl kevesebb a. tchetseg ' férfi ' , - több Már mindco iparüzö államban valóságo csap~ a munkásn6kre nézve az oly iparág, melyet otthonában is folytathat, mert az ilyen otthoni munká.ért járó dijazás oly csekély, hogy abb61 semmiképpen megélni netn lehet. Angliában az otthoni t:nunkát &izzasztás<•-nak keresztelte el a nép, mert ugyancsak izzadnia kell annak a. munkásnönek, a. ki ily munk.a után meg akar élni. Az angol parlament előtt most fekszik az a törvényjav-aslat, a mely, elfogadás esetén, hivatva van ezen nyomotuságnak egy ~er s núndenkorra véget vetni. A törvényjava lat, javítani akarván a munkásnök hel~etén, következő inditványokat t r lmazz : l. Otthoni munkásn6k munkadijá ak minimá · árát meghatározni. 2. 1\I gállapitaDi a megélhet i minimumot, mely megélhetési legcsekélyebb ö~ e. get a. munkaad6 a munkabéren felül- mely rendesen darab- vagy tuczatszá.m számittatik - tartozik munk' nőjének fizetni. A törvényjavas a.t bizonyos felsorolt iparágakra ooatkozik, e egy. zer mind biztof:litja a belügymÍJlil;zternek azt ö mmi, h jogot, hogy ezen törvényt zükség szerio t m · Good Templat-rend ip rágakra is kiterjet>zthe~ e. A ~avaslat egyben elrendeli, hogy bizottságok alakulJanak a. mun.ka. lene tenniink és bérek megállapítására ; ezen bizoti:t! gak egye ó r· zekben munkaadók és munk' okból álljon, az gy bizottöágok elnökeit vagy maguk a. bizo s. gok v, ztják, agy a. ~e~yiben ö n.e~ tud.u ak a Inök ezemélyet illetoleg meg gyezru, belügyminisz r ne ·ez· ut ki. A Dlli.1lJ.U1&i1.S munk bér a. külön böző r ok 6 áro zek dr· ol ·ga. z. rint. változnak. A tö ény. 1 ö or b n ~bóm te · . d , 'lf ját k ro lja í öl ezen munká nók

mellé helyettesitőül takaritásra, fözésre, mosásra. segéderöt állit. Ingyen jogi segélyről gondoskodik. . .. Ezek a gondolatok nem OJak a muvelt világon. . ~s Sievert asszony, a stralsundi egylet elnöknője üdvözlő soraibau méltán mondotta, hogy nem lehetsoká késni az anya- és gyermekvédő mm~galomnak Semmelwei~s h~zájában ... Németországban a hasonlo ozelu ~gyesu _letek segitségével siker~t _a gye~m~katp'ban történt haland6ságot felenyn-e lesza.llitaru. Münohenben magam jártam be néhány évvel ezelőtt a Bii:uglingBheim szellős, napvilágos termeit. Ott uri leányok f~lügyele~ alatt ápolják a gyámoltal~ csecsemoket. -:- ~s nem tudom nem.·e szebbesDemesebb előke z~ tese-e ez ~ leányléleknek jö:rendő .nehéz es felelősségteljes hivatá~ára, ~t .. mmden, elhangzó beszéd vagy leleknemestto olvasmany. ~ert itt az élettel és az életszükségle~.ekk?l találkoznak fogékony szivü, jólétb~n ?lo. leanyak és megtanulják, hogy a sarJado eletet óvni és ápolni kell. . Nálunk miuden kerületben ótvel?-tagu hölgybizottságat alakit az, egyes_illet. S a. ~nzott ság tagjai hetenként felváltva ~pek~ztot ~ar tanak _saját lakásukon. Ra kerületbeli szegen,;y asszony lebetegedését jelentik, e~enne~ hozza, utána néznek, hogy a szen"!edonek m.tre van .. züksége és gondoskodnak rola, hogy a~ egye· sület segitségében részesüljön. , És én azt hiszem, hogy a magyar anya~ és magyar a szonyok is fogják tudni szere lll mások gyermekeit. . fert -van-e szebb hivatás, mint őrt állani ott, a hol az emberi pusztulá kezdődik: az elhanyagolt bölcsőnél ·~

lris h.különlegess égeketJ Schwartzné

H6k vilája.

Társa

:szébó

d~eBl"ber-1_8.'

A Z 11 JS Á G

- ••tf ~ ..~.-:......"....-.-.-...-- - .......:e~s=ze=n=t~ér=z:e:lm-:::e~n~e~m:.:ó:r:u.. l~ts.:.é~g-,:a:. ~mir:.e:e~'n~k~é-sz_v_a-gyo-:k~m-e_g__l-:....;á;.;k;..:.t_.-k-.-,-.-t:-:'t...t-.-:. -.-----.....;:....----~~- . flt St!i6u(t l S.ZBtlflll..f esküdni Isten és ember előtt :M:ert hisz ez a végnélküli m . .~ ~~sz~~ s ·mar .1719-ben b~onyos Irmin~er it bol~ogs~gért. küzd és szen:vel, a me~ynek elér~ére pedig neyu.~lztustm'!v?s adta meg ·az inpl}lzust a minták O - Vála-szok. _ elvegre 1s nnnden ember Jogot formalhat maganak. A ki megvH.o oz~atasara. Er~ől a drezdai kirlíl:Vi' mu.zeum

Vasárnap,

. sze:r~lem a legszentebb és legmagasztosabb érzés, a.. ml A lénynek adatott, ha rokonérzésre talál. De oruletté fajul, . ha elérhetetlenért sóvárgunk vagy meltatlaúra. pazaroljuk azt. · Egy kispesti asszony.

~b~n 'ml.zo~t ,

sz~rclem olya-n öri.Utség. miért két kar szoros zár

a_1~_ helye.zi,

eg! fonó ajak bünteti s a másik or u tc bbe ·teszt.

őrült

még

Egy.

, hol nö. lo1fo~y l A ~ol<:J: nélkül nem volna helye,s a világegyetem. .. szerelem nelkül nem volna toljes az elet. Ezek után a szer.elem a legegészségesebb őrület. Holdvilág~ A szerelem olyan valami. mint a hold:

Űl'Ült

embernek szereliDe lehet csak örültség. Daruin.

Nézetem szerint az igazi szerelem végletes érzelem.

k~·nagy boldogság, vagy nagy fájdalom forrása. }Iindf t esetben az egyéni természetnek megfelelöen bizonyos

.?F. exaltácziót idéz elö. Tul a normális idegállapoton

ezér_t a. bo~dogságé~t küzdve, ezéihoz érni nem képes és elesik az elet kemeny ha:rczaban, az nem mosolyt érdelll:el, . de könyeinket, hiSzen. nem szabad és nem lehet e szerencsétlent még rosszakarattal sem örült-nek jelenteni ki. Mert nem örült ez, dé valódi hős, a ki még ott is szerelméröl fog á-lmodni, a hol már nem fáj semmi. Imre.

le~élyebh részvétünk~t, őszinte

A szcrelem "nem örültség. de könnyen órülté . teheti az embert, reindenesetre azonban a legszebb rögeszme ; ld'll.$. ·, érdemes érte élni vagy halni! .

. Népdalaink, s remek szép könyvek · az ellenkezőjét bizonyítják. "Hiszen az, h-it ezen boldogító érzelem eltölt, mennyivel a világot. A nap is szebben ragyog rá, ·aszebbnek madár islátja szebben· daloLnek.i. Édes örömmel fog a munkájához, s -fáradozásá-t majdnem mindig siker koronázza. S talán ilyen hidegnek érz.i a telet? Dehogy. Tava zt varázsol maga. elé, tele életörömökkeL Csakhogy meddig tart ám oz? Jön a. kiábrándulás ·és ez éppen a baj. A varázslat megszünik, s . az illet<i önmaga csodálkozik legjobban, hogy vele ilyesmi történhet-ett. A szerelern öriiltség, mert - '" kljózanodunk belöle. W. L.

1° eso ru;mes aberráczió, de óriillliégnek általában mégse mo~d~na~,

bár kiilönbözó körűlmények közrehatásáYal rrza ,lB fcjlödhetik. l!,'rdekes e tekintetben a tragikns omer felfogása, midön Antigonéjaban ezeket mondatja a f~ral:. •>• zerelem, kit harcz Je nem győz, ott vinasztasz ~t e_~ny !agy orczáján s ne~ kimélsz vagyon_t, hatalmat ; megy a tengeren tulra s ellátogatsz erdők pásztoraihoz · k~m-~futl!.at elöl!:td a hall:iatatlan isten s az ember sem: n CBak napokat · él és a kihez cL'lzállsz, örjöng<<. D. E.

'· Csak a reménytele~- s~elem órültséd. .· ·· · Gliioksmium JI iksá né. s ·, ; · Mind?n ember' csakis addig tartja a szerelmot órült~II.ek, Illlg ·maga. •is nem lesz; szerelmes. Ezelőtt ezt a~~m sem hittem, do mos már magam is tnpasztalom.

H. Gyula.·

"kö~

!fa. !J.

kellő.

feleletot . akarnám megadni, ugy egy

lle~ht hvalót irbatnék. Kifcjteüi véleményt égykönnycn heted· e et. Sok ' ellenségre találunk az "életben, a ki a iliint ~~ menyországról regél, midön szereliDéről szól. san .az emberek általúban mondj:ik, zerctni lehet ideálimate~~- ~eális~, .megjegyzendő, hogy az utóbbi alatt a a sze rahn:lis zerelmet értik. zerény véleményem az,: hogy lphet re .~t idenlizálni nem lehet, jobban mondva, nem J~ldont-e~i azt, hogy mi az az ideális érzés ? _\zt ne'k~., ~ogy csakis eszmék azok, :t;nelyek ideáljai leheta· "Bze~ embereknek együtt vagy küllin-kiilön, nem pedig tetlé;elem. ·Hll. sze"rclmes vagyok· egy ·nőbe akkor lebea k ' legalább én szerintem, hogy e nöben az okos és néik~ves ' teremtést szel'es em, minden mctlékgondolat tet .U. • mely fajomn:í.l érthető lenne c"etleg. Bizony a · 8 Zl~ e nö arcza, alakja, karja stb., tehát. egészen ugv, f' hogy a term~ zet terémtette és felébred bennem" a oer§, a ki sóvárog e nö ut-án és kivánja Cimek zcrelmét. rultség tehát szeretni egy nőt azért, mert kech-cs, okos stb., mert lehetetlen is. Ha józan é zszel gondolkodunk e ~ol.og felől, okvetlen belátjuk azt, hogy a szerelem nem ~as, mint képzelődés, mint a tetszés szuggesztió, tehát ld~ális álnkja nincs, mert ha tanulmányozzuk szerelll:_l:unket, lát1ú fogjuk azt, hogy csakis matcriálisan szeretu!J-k. Hát nem örültség-e n. szerelern mindezek után, llli!iön sóvárcrásainkat ma bármikor kielégíthetjük és lllegis >annak egyének, kik epekednek és remén:ylenck 7~.Y szuggcsztió következtében, melyet bet€g 1degek leleznek clö

hisz ..

I Vásárhelyi Kálmán.

' MióLa a világ feru1áll, a zerelem kormányozza az ~n1ber életét bearan ozza. eletünket ! ~ kl még nem brezte oha, hogy milv kimondhatatlan boldogst1g:. mily oldo~itó érzés egym~s nézésében is gyönyörködni, az nem 1smeri a leg:;zentebb élozest, mcly legközelebb hoz ~stenhez. Nin.ésen a világon semmi. a mi kárpótolhatna e~ Cl: ki ezen fenkölt, ma(Ta:.ztos érzést, ennek titkos rcrucg~ot nem i·meri az ko ld~ maradt mindörökrc. Xem órült.e~, hanem kiegészii.oje az életnek, hol oly ke;é . ör!:i?l ~ oly sok-sok bánat yár reánk; a szerelem. ~a m"l!r re_g ~ mult a t.a.v sz és élctünk telen vagyunk. meg akkor JS .:sz az eg)-edüli a mi szemiinkbo könyet és ajkunkra hol~o_g ..mosolyt ~sal, minclcnt cl lehe~ f<;lej_teni, de a ~ért ~r'lu~ minden dobbanás<• volt, kit Imadva szc~~~~unk, a meltatlan is ;olt szereimünkre, sohasem feleJtJük el. PolaischEk-Hát-sek Cornélia{

E kérdés helyes me oldása k?rál~ -em oly ,köm?yü.

~~ a_.m~lyennek első _pi~la~atra. la~~·. !gaz n;Ien:~nyt J~~egkivul csak az nvilvamthat, a k1 SRJUt m~llll kepes a fü~ké ~ni és megfigyelni annak a magn zt.?s e1-zele!fiuek

mely btkait melyet mi szerelemnek nevezunk. Akt nem tudott érezni 'a má ik nem iránt, a ki még nem szeretett l>o"Aa-sem, az nevet é"esnok fogja találni azokat a m_egr~zó sz:rehni tragédiákat: melyck oly ~~iin eg;ymásut~n Ját~zodnak le az élet szinpadán, mert htsz - cs terrneszetes ~ a2: - nem képes beleillc ·zk~dni _a~?a. a hel~zetbe, me!~ _ szer~lmeseknck jutoLt os:r.talyrcsz.~tl. ;\!.' . J!ycn. ~!ll~r . akar férfi akár nö _ felt."tlcnül ra uh az orült eg ~~~!.egét. mindazokra, a kik ké~ek vad ':.ze~lm~ikben ~ ~.ü~..~álba lS menni. Az ih·en ember a. szereto szrveken csak lllosolyogni tad mert 6kct megérteni képtelen s igy nem csoda tehát, ha' örült -égnek hiszi a. szerelmet. . . Egé zen. másként ~ondolkoznak azok, a k1k 1gaz.\n szeretni tudnak. .d kinek a. szh·ében nem szalmaláng ~o~g, a ki öröknek ;élt szereliDet érez valaki iránt, a ki ~zzo szerelmében. e nemes szcn edély legmaaa ·1bb fokán 5J.lva, kcre.:zlülaúzol az ö~ -zes akadál okon, hogy azt a biZonyos 'alahit mindenkona lll<lgáhot; lánczol ja : aWl, k

A nók részéról határozottan igen. :Mert roi nók, ha.. iga?'án szeretüpk. nem törqdünk szer~lmünkön kivül semmi>el, csak ennek a nagy és hatalmas érzésnek élünk és ennek ellénében mi· egy szétdara.bolt -szivet kapunk, a uiely a · legjobb · esetben ·· is c"ak hálára képes. '!.'udva mindczt, nem ó1·ültség-e részünkról a szerelem ? . Janka.

>)Szerelcm az ifjukor ·vallása, .allás az aggkor szere lm e<<. --Tehát nem· örült ég a · szerel én és nem· örület az az érzés, mely a serdülő férfit. elragadja egy bájos hölgy iránt vagy egy nőnek a szivében képződik egy fess fiatal em berrel szemben. Holott az igazi és.elsö szerelmem csupa S~cnvedést és bubánatot j\11>.wtt eddig; SZÓ\al csulódto.m. De ezen csaJódásban a j<lVÖ · reménye is oly magasztos, fenséges, Ic nem írható érzést tú1>lál szivemben, hogy cl tuuom képzelni, hogy közös és boldó~ szerelom földi menyország lehet. Ezen magasztos· érzelmct hiába csititom, hiába • allatom, megszálai az mindig. A szerelern telíát egy csomó' szines ábránd, semmiség, tiiok, melyet ·édes titkolni addig, mig kéz kézbe simul, tekintetünk édes, hosszu lesz s szh·ünk mélyén megres~ketiink. Ebben ez ideig nem Yolt részem, dc azért nem sorolom -magamat a legboldogtalanabbak közé, mert nem az az árya, ki zh·et nem talál;a, , zeretetért eped; ·á.rvább az, l..i naponként megáth."tlzza, hogy egyszer szeretett. Mond-see.

te..sz tanusago.t, a hol a meisseni porezelián kezdeté:. t01 f

ogva egeszen napjainkig képviselve van. ' . Ezt az münyelven »Méissner Erstze1t<<-nak nevezik s ez egeszen Böttger halálá.~ tartot,t. A kobalt-kékkel (a:lazur alatt) való kisérl0t ~ · , csak aranyat; ezüstöt s ne?any emailsz~t lehetett marad~ndóan !L maEZ· szara a~kalmazm. ..<\z émai]szinck megtartották u_.g.y an ton.usuk.-at, do fényük hiányo.s volt, az ez;ist 0 é8 di "' .~ pe g piszkos, feketés szint ~apott. Az első ~ottger:porc~ellánokat bizony fehérség és fino n)· sag__te~tetében n_em .lehetett a keleti porozellá0 nokkal , oss zeh ~~ nlit , an:·, S csa-k a ku:ály nagy szeretetenek a muveszet rrant, türelmének kitartá!lána~ és bő~ezüsé~ének lehet köszönni, h;gy Böttger h-~~~la u~a~ .tovabb is P;'-'Óbálkoztak a porcze,láJl tvke.leteslt.e_se vel, m.ert btzouy már egy eg:ész vaf k d ~ gyon e u t a kisérletezésben. BöttO"ér utóda. Mee~heim Gottrfied, nem hogy hasz-;ált · volna: de arto:t a yorczellán fejlődésének Szerencsére ~emso~a.ra. ~et másik fazekasipari . »müvész~< tilitt fe~ a lat~at~.ron, Mehlhom György és atyja. · Ezek vegre el~rte~ az~? hogy a porezelián fehérebb s anyaga ~~s~tabb es tartósabb legyen. Köhler pedig a porozepa?anyag finomságára fektette a , fősulyt, abba.? ~ h1,tben, ~o~ a finomabb szemcséjü })Ol.'· czellau JObbaD: be~reszl a glazur runtti Mk szmez~st . A gla.zur alat~1 k<;>baltkék és 1·éz-vöros szint azÓnban Herold .Gregoruák. kös~önték a meisseniek, ugy hogy mar ,az 1725-tk évtől kezdve . a meissení gyár n~mcsak , ~árga, de másszinü al~pu porczellántargyaka.t :s képes volt gyá1·tani. ,.A kár csak az volt, hogy Böttgertől elütőén Herold ismét viss4atért a régi külföldi minták utánzfl.taihoz. _.. .. A , He,rold. idősza:kot a porezelián anyagának külonfelesege Jellemzi. Két masszát külöp.böztettek meg akkor, az ugynevezett >>kék ma~szát<<' és ?' >~közönséges, fehér mas~zát<<. Ez az utóbbi sok :detg nem b~rta el a kékfestést s cs~k 1734.ben Ja.~lt annytra az anyag, hogy hozzáíérhető.v-é Yalt a kék szi.n számára is. ,;.1.' s.

időszakot

e~es n~m ~ol~ kielégitő,

Porczsll4nokról.

TÖKÉLETES SZAGTAlA HFERTÖTLEHITÖ SZER -

(Folytatás.)' Meissen. A tizennyolcz~dik századbeli meisseui porezelián történetét egyetlen · egy munkában· találjuk csak ugy megirva, a hogy abból teljesen és világosan előttünk álljon annak minden ·fázisa. De ez a munka (Breling Karl-é) oly terjedelmes és oly drága, hogy csak ritka gyüjtö a,.,ztalán találjuk meg. Pedig, ha valaki alapo an akarja ismerni a mei seni porcezllánt, ezt okvetlenül be kell szerezuie. ~li fájdalom, hely- és időszűke miat.t, csak vázlato an beszélhetünk róla. , A tizennyolc.za~ -századot nem a nagy találmanyo~ ~agyogasa Jellemzi, l1anem a szépne.k ?l:f. mely~eges. kultusza, hogy mo t az is, annyi 1~0 m~ta1~. rank mosolyog a régi kastélyokból s UJrl1 erezzuk finom, di::.zkrét, clmo ódott illatát a >>rokokó<<-nak. .. ~gye~len egy kor em ille t oly jól a kcramika muvc zetehe~, miut a rokokó. Azokat a bájos, édes fi~~ákat, azt a sok-sok pa~ztcllszint, azt a gráczu~t,, azt a keresetlen bájt, a mcly az akkori emben ·egen elömlött, ujra fel a]áljuk a mcLseni porczellánokon. Es azt hitizEilll, egész joggal -mondhatjuk, hogy a barokk és rokokó periódusok · feleltek meg a legjobban a porczellán karakter~ek, s hogy abban az időben jutott el legnagyobb virágzásának korába. · ·Ezt azonban már nem érte meg Erős August, a kinek Európa a porczellángyártás terén. az els.ő kisérleteket kö zönbette. Sem az, a kl. t~aJ 1 donképpeni feltalálója volt: Johann .! :~edrieh Böttaer. Ez utóbbi ma«a irta fel, . keseru o o ., .. . omnegveté sel saját laboratóriumának aJtOJ<Ua • >>Gott, unser Schöpfer, . Hat O"emacht aus dcm Goldmacher emen

NÖKNfK·NÉlKÜlÖZH ÉTETlEN :

Töpfer.<< . . . E feliratban arra ezéloz, a lllÍt mmdannJian tudunk hoay ő nagy magisztériUlll, az arany "álli"t,' • 0k.k · e közbell találta fel a pm·czelasana - ere e . , f 1 elo . t . k h der-eJ· ét akkor meg nem fogta e . lá n , a m1ne or • f It lált ··rös porczellánrnasszat e a. a, or a vo ,u_ · t'k.h . t lik . , · é~ kinai porczeuáJ.~.mm a · oz el em e a Japanl . . _ ~ . bl f tartotta magát, dc kcsobb \t]abh, kec~:;e..,e ) or-

Kozmcfika. ~oyatvezető · Garami

Béla dr. '

Fa~yások. (:'llásodik közlemény.) :Már mult~or

megemlitettem, hogy a. fagyás irá"Qt nem minden ember yan egyforma h~;Ljlaudösá..,gal. A kinek gyönge a sziYe, kevés a vére, a kine~ izmai erny~d tek, petyhüdtek, az kö1myebben hajlik arfa l;o.gy n;ár kise~b hőmé:rséklet-sülyedésnél is fn.gyá; erJe. Ez term eszetes 1s, ha · elgondol]' uk , hOO"V'"' ;er... a fagyá~ oka leginkább az, hog:y a szivtőlle(l"messzebb ,. ' ~ o eso testreszekben keyés a vér, ugy hogy e1~k áramlása nem képes a. tomperatura il1_gadozá!!!ait ellensulyozni. A:z izom-működés gyöngesége szintén ok lehet arra, hogy a vér oda- és elvezetése nem megy egészen zava-rtaJanul, uúért is ilyen esetekben is sürüek .az elfagyások. Szük lábbeli, szoros keztyü, feszesre köi_özött fátyol is okoznak olyan h elyi nyomást, mely értolulást keltve, másrészről megint vérpangást idéz elő. Világos tehát, hog_v a főokon, a hidegen kivill az elfagyás okát rendeseu a vér~erillgés re:qdellenessége~ben kell keresnünk. . Ebből ; azután megítélhetjük · azt is, hogy m.iként kell e bajok ellen védekeznünk ~ Legelsősorba-n is ugyanazon edzési eljárás követendő, melylyel meghülések ellen védekezünk A .ki nehezen hül meg, azon a fagyás sem •fo rr könnyen, mig az érzékeny ember bizony könnye~ megsinyli még a 4-5 foknyi hiqeget is. Az cdzé~t lassaukint és tervszerűen kell éghezvinni. Erre most nem terjeszkedern Jti mert azt hiszem, mindenki tisztában van vele, hogy miként alkalmazhat fokozatonkint hidegebb és hidegebb fürdőket oly czélból, hogy bőrének érzékenységét csökkentse. Az ~dzé~ azonb egymagában véve nem elegendo szer a fa á'3ok ellen. Akármilyen edzett is az ember, kellő elő ,-igyázat és megfelelő óvóintkzkedé..."'Ck nélkül ~li

AZ UJSÁG

Vasárnap, deczember 6.

velük, akkor vagy egyet válaazt ki közülük s csak mondhat határozott-választ, ha megvizsgálta. 2. Dr. Vidék[. Richárd, VI., Podmaniczky·utcza.12.. sz. 3. ~a.a.kan~ azzal sétál, vagy pedi~ egyáltalában rá sem néz ságot okozó izom átm~tszése nem Járna kieleg1t6 ~r a tojókra s igy a tojások terméketlenek marad- ménynyel mint második mütét a tuloldali megfelelő 1z?ro nak. Egy-egy emdeni vagY. toulousi gunál.Ta átmetszés~ végezhető s ha a szem mindezek dac~~ra. a hideg ellen. Semmiesetre sem ajánihatom azon- három, legfeljebb négy tojót számíthatunk Ha kancsals~~i állásban mru;adna, ~z. e~entétes. !zom ~-~~l ban azokat a jó meleg hundákkal és prémekkel több tojót tartunk mellettük, ugy a tojások leg- varrása JÖhet szóba. 4. Az tlyen mutét ara assztSztcnczw, együtt 120-150 korona. 05 bélelt topánokat és keztyüket, melyeket olyan nagyobb része nem termékenyül meg. A védelI. :Manó. Irasson fel a háziorvosával l gr~ · melegen ajánlanak és kínálnak a divatkereskedések frissítés különösen a nagy fajtáju ludaknál szük- szublimá,t.pasztillákat. Egy darabot oldjon fel poroz~l~n~ kirakatai. séges, mivel ha két esztendőnél tovább tartunk vagy zománozozott edénybe öntött két liter .állott v~\ás ebben áztassa reggel és este 10-10 per.czig. ~s~a;~zen A fentieken kivül még arra is kell ügyelniök egy gunárt ugyan a mellett a csoport tojó mellett, és után tessék a gyógytárakban az erre a czeJ;a mar ~ k· a fagyásra könnyen hajlóknak, hogy mennél ugy az ujabb ivadék satnya, degenerált lesz . kaphat.(> salicylsavas hintóperral behin~ru. A m~s~~z. kevesebbet tartózkodjanak hidegben, különösen A kisebb fajtáju ludaknál nyolcz tojót is lehet hoz tessék kolozsvári k:róm- vagy tannm·szappa.n ünik a hosszabb ideig tartó várakozás, álldogálás egy gunál.Ta számítani, de a gunárt két évenkint nálni. Erre a kezelésre a baj 4-6 hét alatt megsz .; K. Erne.sztin. Tessék reggel és es.te 10-10 pef~~;Ó (vadászaton stb.) feltétlenül elkerülendő. itt is változtatui kell, emellett a párosodás ideje a következöképen borogatni : 2 percZig .lehetőle~ fel· Ha azonban már bekövetkezett a baj, akkor alatt mély vizTől is gondoskodni, mivel a gunár vizzel, utána 5-6 másodperczig hideg VlZZel éá, I~ssók persze minden óvintézkedés már elkésett és e leginkább vizben lapos, s csakis a vizben való váltva folytatni, a mig a 10 percz letelt. Azut n 1 'ól 3 helyett gyökeres és radikális gyógykezeléshez kell taposás hozza meg a várt eredményt. A ki meg- meleg viz és kolozsvári ichthyol.salicylszappauna . és lemosni és ledörzsölni, utána hideg ~zel lemosill fognunk. felelő természetes vízzel, vagy mesterséges usztatóazután alaposan lt:Száritani. lófizetó Ezek között első helyet foglal el a masszázs, val nem rendelkezik, annak nem is érdemes IndH . M .. né. I. Tessék elolvasni az >)1881. sz..e . üleg még pedig legelsősorban a vibrácziós masszázs. tenyésztéssei foglalkozni. A téli hónapok, de főleg neje Pozsony<<·nak küldött üzenetünket. 2. Valoszm Ini. Ennek mindig észszerünek, raczionálisnak kell a tojó idény alatt nem szabad tulságos bőven véletlenségből történt. Tessék a következöképpen ~e~~órét Tes:.ék hetenkint kétszer este a lefekvés ~lőtt. a !J viz lennie. A felkaron, illetve a czombon kell meg- , táplálni a ludakat, mert az esetleges elhízás hát- és a haját alaposan megmosni és behabositant me eg an· kezdenünk, hogy azután fokonkint haladjunk ráltatja a tojásképződést. Főleg ez alatt az idő alatt és kolozsvári kénes·fehérkátrányszapp.annal. tsz~den előre az elfagyott végtagok felé. kellleginkább zöld takarmányról is gondoskodnunk. habot hagyja rajta először 10 pe.rczi~, a~u~ áll ndóail Az ilyen masszázs nagyon jó hatással van A ludakat mindennap ki kell ereszteni a szabadba, következő mosásnál 5 perezezel tovabb es vegul ~abot 30 perczig. Ezen idő eltelte után tess~k a szapE~ ngyos a vérkeringésre, a mennyiben a pangásnak leg- még a leghidegebb időben is, mert a zárt istállóban sok langyos vízzel, ha szöke, akk<;t: kanll!latf~ ·ioki:bliteni hatásosabb ellenszere. A masszázszsal egyenértékű, tartott lud nagyon érzékeny lesz minden idővál vizzel alaposan lemosni, utána a~ot~ VJzze l~ .. tessék 1 de fáradságosabb a tornázás, mely különben tozásra, ha~ar megbetegszik és elpusztul, avagy é3 leszáritás után pedig lefekudni. Ezenlriv.uféle haj· másodnaponkint a fejbőrét egy kevés Garaiill· helyesen ugyanolyan hatással van a vérkeringés pangására. legalább is alkalmatlanná válik a továbbtanyészszeszszel alaposan bedörzsölni. Persze, nagyon. k E két gyó_gymód kombinálható is, azonban akár tésre. Az olasz ludak 15-20 tojás után rendesen tenné, ha. kékfénykezelést használna.. 3. Sztellana· ' külön-külön, akár pedig együttesen használjuk még szaktak ülni, de ha a tojást folytatják, ugy D. Fenmczné. Megküldöttük. Bakfi-s. Levélben válaszolunk. , k küldött őket, nem sza bad a vizkezelésről sem megfeleda tojásokat pulykával is kiköltethetjük Az óriás L . L. Tessék elolvaani a. ~H. M.·ne«·ne keznünk. Reggel és este 4-5 perczig igen meleg ludak tojásait legjobbau a Wyandotte és a Kokin 40-45 fokos vizben kell a megfagyott testrészeket tyukok kö tik ki. üzene~~[,:· Tessék elolvasni az L. L.·nek küldött áztatnunk, miáltal nagy mértékben fokozzuk a A korom a kerti trágyázásnál. Általánosságban üzenetünket. ~la zolunk· P. lctvámté. Kivánsága szerlnt levélben V: 8 epila· masszázs folytán már ugy is emelkedő vérkeringést. véve, a karom ~e a legjobb tTágyaszereknek, Karácsonyi ajándék. Csa}ris . ele~tr?l~S fel kell (Folytatjuk.) a melyeket va~aha alkalmazhatunk a kertben. czióntl lehet azt véglegesen eltavolitaní. E JDUl. De ezzel a trágyafélével csinján kell bánni s külö- Budapestre jönnie. .. ··t meg· Budai elófizetó. l. Tessék napközben többszo viz és nösen a cserepes növényeknél, mert különben mosni állott vizzel és este a lefekvés előtt meleg. rajta. bajt okoz. A karomtrágya elősegíti a növést, uj fehérit6·bársonyszappannal. A szappanhabot hag~zel és készltése, angol és termőerőt kölcsönöz a növénynek, elüzi a férgeket nehány perczig, azután mos~a le sok langy~s b6 éjjelre l friiiCzla íiiésüiáii: 6 s na.gy befolyással van a viTágak szinalakulatára. utána állott vizzel és a leszántás után ecsete l panos SZALAl EDE ES TÁRSA, Budapest, IV., Václi=iiieza 4. l. em A rózsák levelei, ha korommal trágyáztuk, sokkal Garami·!éle zsírtalani tó .szesz;zel. ~e?gel ,a.. ~~:~·sonY· n)cint bujább, sötétebb zöld szint kapnak, dnsabban mele"' VIZes enyhe leroo:;as után tessek feher1to kré~~~ .bedör~sö~. Eze~vül tes~ék m_áso~af~ eg~ virágoznak s csak keveset szen vednek kártékony arczgózolest vegezru a kovetkezökeppen · 'I ess e~nt rovaroktóL Földieprek, melyekre télen kormot nagyobb vasedény fenekére egy izzó vasdarab~t ~e1 és és az edényt töltesse azután tele lobogva forro ..VIZ:akar· hin~ünk, sokkal erőteljesel;>ben hajtanak ki, szebb Préselt malacz. A kis malaczot szépen megés jobb gyümölcsöket teremnek. A hagymáJ.·a való arra hajtsa reá az arczát. Az ~ényt ~ .~ feJet erozíg azután le egy vastag kendovel. A gozolés 29 PJllS20r tisztitjuk és egészben eczetes vizben zöldséggel befolyását mindenütt ismerik s ezért alkalmazzák tassa tartson, a mely idő alatt a forró vizet két-h~ro zutátl - de só nélkül - megfőzzük. Ha jól megfőtt, is azt leggyakrabban a metélő hagyma behintésére. kell fele eré!J? .. <;Mzö}és után hideg vi~es l~mos~.~se!kezik. kiveszszük és háttal egy tiszta asztalkendőre tesz- A kormot mindig a kertbe, pázsitra vagy a vete- alapos leszariLas es krérues bedorzsol~s ko~ tthOil szük. Vigyázva, hogy a bőrét meg ne sérlsük, mény· és virágágyakra kellene kihordani ; ez a 2. Legjobb azt >egytisztitó·int.ézetbe adni, :ner. ~descn azt nem lehet olyan jól elvégezni és aszöveteL Igy ~o minden csontocskát kiszedünk, minden hust, csekély vesződség megtérül a bővebb termés a tönkreteszik. . · . a szerint velőt és vesét jól megsózva és megborsozva visszaveteményes kertben, a növények szép virágzása, G. J!ac;,a. Készséggel >álaszolunk kivánsag 1 lakunk a bőrbe, az asztalkendőt összegöngyölít- a virágos kertben a pázsit szép, leveles zöldje által. levélben. , Lt".k J.lleg. Tuiúitlan. l. Ezen kérdését nem er te u ~lenőtt jük, végeit megkötjük és bepréseljük Hidegen Ha cserepes növényre akarjuk a kormot alkalszép szeletekre vágjuk és aszpikkal garnil'ozzuk. mazni, előbb forró vizben feloldjuksebből nem nagy kérjük tehát megismételni. l\Iit ér~ azalatt, ho~Yn 60 J;or haj ?<t 2. X em szokás. de ha m~t~z~~· az sem ~f~g elótIgen jó ~lléje tatármártást adni. mennyiségü oldatot keverünk az öntözésre szánt eh·e zszük, megnézzük, megko zonJül~ és ese ···lvo lllarad Sóspogácsa, teához. 25 deka vajat, 25 deka vízhez. A cserepes növényeket azonban csak tünk lé>ő asztaikára helyezzük. 3. Jl!at.alnál ~ !fogadja· tehénturót, 25 deka lisztet, csipetnyi sót gyur- akkor szabad korommal trágyá.zni, ha teljes nö- és kezet nyujt, idősnél felkel és a nyuJt?tf~lkeze r~sa. vagY Korai ós::ülés. Tessék a Garami· e e pe junk jól össze. Nyujtsuk ki és verjük össze háromvésben vannak ; a nyugalmi időszakban nem hogy henna·hajfe!;tót használn!· . B d i elöfizeLM szor. Akkor nyujtsuk ujjnyi magasra, kicsi pogácsa- használna, s&t inkább kárt okoz. W. Ibolya. I. Tesbek eloh··:-~ru a •) u j ktrolytjk.US szurával szurjuk ki, tojássárgával bekenjük s nek küldött üzenetiink első pontjat. 2; ~-i eg idegesség. tetejére pár szem köménymagot szórunk. Melegen epiláczió. 3. Perz:;a. hajfestóvel. 4. Valoszmu e és hidegen is kitűnő. Soká nem áll el. Vibrácziós masszázszsaL . . titható Birsalma eczetben. Szép, hibátla.n, érett birs1449-915. előfi.:etö. Az anili~Lenta .:~it:~a.t6 e~· bprszeszszel, de a gubaesteuta 1_1em 1g~n tá ell JemosUl, almát vagy körtét meghámozunk és czikkekre Er. A légypiszkos butort szalm~ák~s vtzz~l k, tt regénY vágva, a magrészt kimetszszük és hideg vizbe aztán . szarvasbőrrel utána fényesi tem. A k?rdf~zágópu~ rakjuk. Fele vizet, fele eczetet töltünk fazékba uem Jelent meg k!inyvalakban. F. M.-1lC· többazor és ebben felforraljuk, aztán szitára rakva, lecsurdinghoz vegyen 25 deka. szágót, m~ssa. . meg l4. dek~ lan..,.yos vizben aztán l liter forro teJ}>en, diónYI gatjuk. Másfél kiló bii re l liter boreczetet, 75 •• c;rukorral, kis fahéjjal vagy vani~íával es ~~ylO deklldeka czukrot, 15 gr. fahéjat, 6 gr. szegfűszeget irós vajjal megfőzzük aztán kihüt]ük. ~a.1a yenként, veszünk, ezt együtt jól megfőzzük, a habot lebabosra kevert \'ajba 9 tojás székét ke~~runk e~y b9:b· (Kéziratokat nem adunk viBB%4.) szedjük róla és még forrón a birsszeletekre szürmajd a. kihiilt szágókását és a 9 LOJB:~ ~~m f!3 óráig• ját. Vajjal kikent formában gőz~e~ foz~~ e"'kivált a. jük. A czukros, eczetes levet még négyszer felSok C8Cude8 éjs:akán. A verselésa nem üti meg a F. Zs. A sonkát erősen bedörzs?lJuk sov '-ént be~e forraljuk, a négy következő napon és mindig for- médék~>t. a. csont mellett és a levében hagYJuk, ~on;pon roaJO· 258 . .S::: elófizetó neje.. Sorai különös vélellen folytán ráD;. ~~tjük a ~ölcsre. Az ötödik napon aztán megmosva. és megforgatva. ~ nyolcza fe· fokha.gY· lekotJük a cserapfazekat vagy böszá.ju üveget c ak most JUtottak kezeinkhez. A levendulaszin nyers rannával bedörzsöljük, vala~t 2 na!Ju el~ kis _l~Ut selyemruha megfelel a czélnak, ha szép, tollas kaJapot vesz má.al, 4-5 VÖröshaj!1'ID.Í1Val 1 kik kaku V d~ka w:ot hólyagpapii·ossal. hozzá, esetleg belépöt prémmel, nogy kissé téliesebb gyos euzetes vizzel föleresztve a levet lO hagYJU~· ~~szeres ivek. 12% deka. porczukraL ürüre szinezet~ legyen. Ezt tavaszszal is fogja. használhatni czukorral meghintjük és 4 hétig a. P~?zbanka roiudí~ C. ..:!ladámé. Kivánsága ezerint int<:·ztük el az k.~~~rünk 12 tojás fehérjével, 25 deka héjastól N a ponként megforgatj uk, l1ogy a .~elso Anmat·ha.hUS oldalra. kerüljön. Aztán a fü~tJ·e keru!. törot~ mandulát adunk bele, alamint fahéjat, ügyet. Lida. Levelét ma elintézés végett hozzánk kül- is ~ppen igy kell páczolni. ~:1 t:ze.gfüszeget és czitromhéjat apr61·a vágva. Ki- dött~k eL Sürgőseu iutézkedtünk, hogy megkapja. V&J~zott lemezen sütjük, azaz inkább száritjuk Dr. H. Jó;;<;efné. Kivánsága szerint levélben vála. J Bársony-, selyem· és csipke azt.an szép ivcket vágunk belőle. ' szolunk. K. Irma. 1. A legjobb kezelési módszere a vibrácziós masszázs. 2. Nem lehet. Csak tessék azt ugy folytatni, a hogyan azt eddig is végezte. Nem szabad a. türeimét oly gyorsan elveszitenie. 3: Tess~k dr. Berend ..Miklós Kosztümök,aljak egyetemi t nárhoz fordulni. Lakasa : IV., Eskutér s. és pongyolák 4. Hetenkint legfeljebb egyszer. , Ludtenyésztés. A ki sikerrel akar ludat teMildó8. Tessék elolvasni a most folyó kozmetikai k ]dállitá.•b~· nyeszten!,, annak már most kell gondoskodnia czikksorozatunkat. 1881. az. el6(r,zetó neje Pouony. Kozmetika. rovatunk m~~lelo 9~rról. ,A ludak ugyanis január, febFre Dl dLÁSZLO á v-ut48. filai marcz1us honapokban párosodnak, s kell vczetójénél, VI., Felsőerdősor 1. Bpest1 VJ.,An r ss, n. Seneca. 1: Igenis van. ~antálni. a sikerért. nem hogy a gunú.r a. párosodás előtt.. ös zeszokjék a Divatlap ingfe leb t. "em m.mden esetben tel]eS a siker, de mmden uckl sz" ut Ub kkal, mcrt ha. nem szokik ö sze körülmény között n&gy javitás érhetó el. Csak akkor időben könnyebben érheti fagyás. Ez ellen pedig elsősorban a végtagok kellő gondozása a fő. Meleg keztyű és meleg harisnya, azéles amerikai bőrczipő a legegyszerűbb és legbiztosabb védekezés

l n· és leány-gyermek rnbákl Nő • fel""ltők o és roha'k

Házi fanácsad6.

Uz en afek.

Gazdasáji tanácsadó.

BLUZOI' ALU

AZ UJSÁG

Vasárnap, deczember 13.

Reformok a cselédkérdésben. Irta Wüsztner Henrikné, a K uto:ikus Ház a szony-S:ö\cts3g igazgatónóje.

el" ,Rogy az eddig elhanyagolt cselédkérdés ~~erb? nJ:omult és általános megvitatás tár~~at, kepez1, az sok részben a társadalom és a k~~veJ?-1hozás közönyének róható fel bünül, de o~re}atszott ebben még egy tényező, a mely~ed rformáló ereje nem kímélte meg a tára l a om egy rétegét sem . A szocziális moz~a lllak a illtulkabérek rohrunos emelkedését t~lnták.. maguk után, de megdrágitották egyutá, osszes ipari sz likségletek és élelmiszerek ra · ~ ~alvak népe, a mely eddig kizárólag TI~zdasagi munkával foglalkozott, összehasonb'\7a a végzett rn.unka idejét az ezért járó aehrel,, mind sürlibben keresi fel a városokat, ja~· a}.landó munkát és helyzetének tetemes asat várja. llle Ez az áramlat a városok felé nem kímélte g azokat sem a kik eddig cselédsorban k ' a erest'k e boldogulásukat, csakhogy most már erk~ig~zabott napi időhöz kötött és minden Csáb'ct~ 1 ellenőrzé től mentes gyári foglalkozás 1 Ja el őket a szülői hatalom elől. Szül ~zelőt~ boldog volt az a leány, a kit 'Vá e~ek stkerült az uraságnál vagy valamely tn rosi , családnál férjhezmeneteléig elhelyezni, a rnar általános a cselédhiány, mert a na~~o~b rész kivándorol, az itthon maradottak elnyeli a gyár és ezeket, valamint a 8b~llle~ olgalatban lévőket megtizedeli az ezer alakB adn l~selkedő kisértés, a mely a bün lejtőjére 0 0 l'Ja öket. hat, R~ azt akarjuk, hogy hüségcs, megbiz l? 0 • ertelmes cselédeink legyenek, akkor a anasz és tervezgetés be züntetésével a cse-

•

1• • • Utcából ki, utczába be, J~~ész éjjel c-a-tangolo~.

h .crlelge,tcm daczos szlYCll1, Csendcsüljön rl a konok. Nem hitted cl, 'hogy szcretlek, Kinevettél kicsufoltál ... S most a ~zivem, szegény _ziyem, Nagypénteki gyászos oltár. Halld meg az én sóhaj~áson; Csak suttogom, ne hallJa ma.;. Ekesitsd fel egy szavaddal S édes lesz a feltámadás . Kajtor Aba.

A alizmaín. Irta Czóbel fdinka. - Adja I ten, hocry holdogabban tegye le, tnt én most felteszem ! .. , . Kis ez fu t érem volt, ,ékony ezustlan?z.on, lllit Öz"Vegy Bodnár Istv-ánné e sza•ak _kis~r~ tében 1\fargitka n al~ára akasztott., IDJg ahitata jó kivúnattít elmondt~ - , , , A ki züstérero fehér nlagoss ~ban f_en~bett ~Iargitka fejletlen gyer~~e' ..ll~~akan, a f~he~ attt ztruha kesken• c;;Íj_Jkel kozott. Bodnarne ~astag vécrü ujjai csak bajosan tudták, é. gyenge s lánczo0 t megerösitcni a gyermek alla alatt. tn'

lekvés terére kell lépnünk és ebben a vezető szerep legelső sorban az érdekelteknek, a háziasszonyoknak jut. Reformokat kell életbe lép tetilÍ, intézményeket meghonosítani, a melyeken keresztül csillog a felebaráti szeretet mindcnt megaranyozó fénye, önként engedményeket hozni, melyek késöbb dusan kamatoznak. A reformokat két részre kell osztani és pedig olyanokra, a melyek a cselédeknek a háziasszonyok részéről és a melyek a házi; asszonyoknak a cselédek részéről kivánatosak. A háziasszonyoknál életre kell hívni és ébren tartani azt a humánus szocziális érzéket, a mely a cselédben nemcsak akaratának engedelmes rabszolgáját, hanem embertársát látja, a kinek szintén van szive, lelke, vannak örömei, fájdalmai, reményei és kisebb -nagyobb mérté.kben igyekezete és önérzete. Mindenkinek a lehetőség határain belül meg kell adni cselédjének azt, a mi öt megilleti. A cseléd igényei a bér, az egészségi követelményeknek megfelelő fekvőhely, az elegendő élelmezés, a helyes munkabeosztás és a humánus bánásmód. A bérigény az az Achilles-sarok, a hol a háziasszonyok panasza a legtöbb esetben indokolt. Az az egyszerü falusi leány, a ki a reá váró teendőknek még halv-ány sejtelmével sem bir, szalgálatot jő keresni és olyan béri<Yényt 0 támaszt, a minőt csak pár évi gyakorlat után érdemelne meg. A háziasszonynak csa,k két választása van : vagy megadja, amit a cseléd kér, vagy cseléd nélkül marad. Aki nyilt szemmel látja társadalmi berendezésü.P..k:et, a ki ismeri a nagyvárosi élet sok-sok árnyoldalát, az a két rossz közill habozás nélkül azt választja, a mely kényeimének és szük égletének megfelelöbb és megfogadja a tudatlan cselédet azzal a komoly elhatározással, hogy ha

c~ak, a gya}rorlati ismeretek hiánya volna a ~atlo, aka~aly, ezen egy-két hónapi csekély on;f~la~doz~sal, _egy kis tevékenységgel és a

sa1at erdekeben IS tanusitott jóindulatu bánásmaddal még lehet segíteni. , Az élelmezés sz~t~n nagyon fontos kérdes . Az .,a ~o~dos haz1asszony, a ki aggódó gonddal orkodik azon, hogy hozzátartozói ízletes, tápláló és elegendő élelmezésben részesüljenek, g.?ndoljon ~rra, hogy annak a fejlődés ben levo cselédleanynak, a ki hajnaltól estig nehéz munkát végez, szintén szüksége van elegendő táplálékra, mert különben vagy elcsenevészesedik és képtelen az erősebb munkára, vagy egyéb módon gondoskodik éhségének kielégitéséről, ez pedig a háziasszony részére sohasem kivánatos. A munkabeosztás a ~~ztartás, vezetésében a legfontosabb szerepet Jatszsza es a cselédtartó és cseléd közötti viszonyra nagy befolyást gyakorol. A családi tüzhely a háziasszony birodalma, a hol minden ténykedésért ő felel, tehát a cseléd mun- · kája felett is ő rendelkezik. Ha a háziasszony a cseléd munkakörét helyes gyakorlati beosztással kijelölte, ha az

ern uallásbiilcséFelolvaebok éa klizle· m6nyek al akJAban 1rt11:

erczelné Kazma Flóra. ÁRA 4 KORONA,

Rapható RÓRAI, Kút•oly-utczai könyvkereskedésében. 24.88

. --;- Kö~zönöm Bodnár néni ! - mondta a fi~y?lmez~et~. ~argitkát, hogy ideje a sz..('-;:.~ kis leany, es meg<J ókolta a kövér házvivönét m1sere keszulm. ki ~ég a dadánál is többet ú.nolta őt rrvermek A gyermeken most má a pm·cz komoly· koraban. -· sága uralkodik. Dc Bodnárnénak nem volt clPCY a me<Y- t Kimérten, meggondoltan megv a temphatot,tsá.gból. -~ o lomba. Legjobb barátnője áll melle'tte s Lartja , 1}-ájas szivc egy nagyobb szabá-su jelenetre a~ égő gyertyát, a hit világának szimbolumát, vagyodo t t . mig ő maga csak egy liliomszállal kezében lép az oltár elé . Körben állnak szülei, testvérei~ .. M!kor az érem már a gyermek n ·akán •olt, rokonai s távolabb az egész háznép. unnopelyesen mondta neki : l\Iargitka a szent misztérium boldogságától - :ms most áldja meg az én jó Istenem, áthatva jön ki a templomból s ebédnél már édes kis ba-ronesse ! ismét a pajkos, vidám gyerek, ki azelőtt volt, A nyulánk gyerek csodálkozva tekintett c ak kissé boldogabb és perezekre ünnepéBodnárnéra, aztán körülnézett kis szobájába, lyesebb. melybe már két év óta e()'yedül al zik, - igaz, Nagy nap ' volt ez a kis leány életében hogy az ajtó a nevelö~é azobájához _mindig s emléke mélyen bevésődött .szivébo. nyitva áll - de mé()'is az ő szobája. Ha ma E te fáradtan vetette le fehér ruháját, 1-'ssé rendetlen is, félig nyitott fiókokkal, az asztalon heverő fehér keztyük és szalagokkal, mely gyürött volt ugyan, do mocsokta)a.n. de ugyanaz a szaba, és Bodnárné is ugyanaz, Tudta ö, hogy nyolcz napig kell neki most viselni s vigyázni reá, hon-y folt ki öt pólyás kora óta l\far()'itkán~k nevezte. a fehér' 1 ruhát o o dn' ' . '2 ne esse.:.>: raJ'ta . Miért hiv eno-em barone-snek, Bo ar ne1:u · o Kis fehér selyemczipöit is levetette s - kérdi bizonytalanul. .. , , , - l\1ert az és mert ma. az el~o a1dozassal végre, mielött 6,gyacskájába feküdt volna leoldotta nyakáról a kis ezüstlánczot s mint' egy a nagy leányok orábn. lép. , , , , imádságot ismételte Bodnárné mondását : ~Iargitkán erőt vesz n. valtozas erze,s~ . >>Isten~m, engedd, hogy boldogabban tegyem Arcza elvörösödik szeme nedves le z, szaJa fel, mmt most leteszem.« kimegy formá.jából~ Bodn~rné ki•ánsága el v,an l\Iaga mellé helyezte a kis ezüstérmet érve. Elérzékc>nvülnck mmd a ketten. A hazlánczostól az, é~~eli szekr?nyre, aztán nyujtázva vczetönö karjaiba ,-eszi a. ~s •ékony_ alakot, mondta: >>Jo eJ szakát, edes Istenem!<< s csennem törődili vele. hogy a fr~ ~ m_~usseln~~-;t0a desen elaludt. széle melle va tao- I-ar jai közott osszegyurodik. ' "' a ki:> . l eany , 'lá b :\lá nap reggel mosdás után ismét e szaZokoo- és simoCYatja Vh go arna vakkal vette fel az érmet : »Istenem en~edd 1 haját~ mig '" ne~előnő beiön és franczia n elven

Va,sárna.p, deczember 1~

AZ UJSÁG

idő czélszerü kihasználása végett intézkedett,

tást eszközöljön, a munkaidó után korlátlan szabadságot engedélyez cselédjének. Botor és lelkiismeretlen számitás ez, mert az a cseléd, a ki csavargással avagy a lebujok körében töltötte az éjszakát, másnap nem munkaképes és az a háziasszony sohasem tudja, mikor csap rá vagy gyermekeire a megtorlás valamely betegség alakjában. "Ezek volnának nagyjából azok a reformok, a melyeket a háziasszonyoknak kellene megazivlelni és a cselédek"'· és saját érdekükben megvalósitani. Ezeknek a megoldására vállalkozott a gróf Károlyi Lászlóné elnöksége és Szegedyl\Iaszák Aladárné alelnöksége alatt álló Katolikus Háziasszonyok Országos Szövet ége, a mely tagjai részére magas szinvonalon álló konferencziákat rendez, a cselédek részére otthont és ingyenes közvetitő-intézetet állitott fel, továbbá a vasárnapi védőórákban olyan üdülö és szórakozó-helyet nyujt, a hol a cseléd heti fáradalmai után megtalálja társát, igényeinek megfelelő szórakozást és jólelkü urnök vezetése mellett a háztartási teendők mindcn ágabogával megi.J merkedhetik. A szövetség programmja ezzel még nincs kimeritve, mert nemsokára egy modern háztartásképző-iskolában az összes háztartási és gazdasági t.ccndökct felölelő tanfolyamot nyit és ezzel egyik legégetöbb kérdés megoldásának alapköv-ét rakja le. Ha a tárgadalom példáját követi az állam i~, akkor a c:'elédkérdés nem sokáig lesz al-tuális, mcrt a hol milldegyik fél megtalálja jogos igényét, ott elhallgat a panaöz .

a gyermekeknek nem szabad a cselédet oly parancsokkal terhelni, a melyek huzamosabb időt vesznek igénybe és kiszabott munkájának elvégzésében gátolják. De a munkabeosztásnál számolni kell azzal is, hogy annak a cselédnek ruhája jókarban tartá~ára, vallási kötelezettségeinek elvégzésére és apróbb szüksécrletei· nek beszerzésére szintén van néha egy kis szabad időre szüksége. Ha a háziasszony az ezek elvégzésére szükséges időt helyes beosztással engedélyezi, ugy engedékenysége a ~ok?z?ttabb munkásságban megtalálja ellenerteket. · Az emberséges bánásmód az a varázsfonal, a melylyel a jó háziasszony a cselédet a hüség és raga zkodás szálaival füzheti családjához. A szo1gálatadó elvárja cselédjétől, hogy az neki engedelmeskedjék, akaratának eszköze legyen, durva munkát végezzen, öt és hozzátartozóit ?eteg~égében ápolja és mindent készségesen, JÓ kedvYcl, duzzogás nélkül végezze. Ha a cseléd mindezen kivánalmaknak csak .m gközclitölcg is megfelel, akkor igényt formalhat arra, hogy illetményein kivül még cgyé_b ben is ré~zesüljön ; ez pedig a szerotetteljes bánásmód és egy csekélyke érdeklődés az ó apró-cseprő, dc reá nézve fontos dolgai iránt. Az a cseléd, a kit mindig szidnak, a korllolú~ iránt közönyös , daczoR, alattomos vagy ~ épmutatú lesz és t>Ok k~Uemctlcn perczet Fzercz urnöjének, >agy pedig termér-zetes ff:lén ksége és l1:Í tortalausága kerekedik felül és a büntet é~ tő li félelmében mindcnt fonákul -v~gez és kárt okoz. Egy ki: jóindulato érdeklőd··. 8zer tC'tteljes hánú .mód é:> türelem oly hefektet.é..:, a mely miudig nz orakamattal fizet. :rem f:izabad közömbösnek lenni a. házia·. zonynak az iránt, hogy c::,clérlje hol ér-; mil·(·pp t öl! i :;zabad idejóL Az, a kire• a. háziasszony föző- é'd étkező-cdényeit, fchérncmüit bizza, a ki gyermekeivel a nap minden szakáhan érintkezik, nem foroghat olyan környe>'-etben, a honnét ragályos betegséget czipelhet kenyéradója házába. Dc a testi tisztaságtól eltekintve, óriási veszélyeket rejt magában az a lelki métely, a mclyJycl egy erkölcsileg romlott c eléd a gondjaira hízott gyermekek egész életét meamérgezi. Sok szomoru példa van arra, hogy a legkiválóbb gonddal nc•elt gyermekek a környezet biine köYetkeztében elzüllöttek. ~-.;ok a r.:zony, csakhogy a ha'\o'i.bérben megtakari-

Hő

viláj . (Angol sovinizmus.)

Angli{tl.Hm lcgujal.>ban mozgalom indult meg franczia diYat ellen. Ennek a mozgalomnak legtitkosabb indító rugoJa az angol nagy szabóczégek fájdalma a fölölt a Francziaországba .-ándorló sok pénz fölött, mely ruhákért, dívatczikkckért megy ki az országból. Tehát a patriotizmus köpenyébe takaródzván, a nagyközönséget láútja. a franczia divat ellen, .azt mondván, hogy a franczia divat tulságo an demokrata, minden különbséget eltöröl Lady és asszony közt, nem tesz különbséget a Yáro- és a falu lakói l·özt stb. stb. l\Iár most co::ak arra

hogy lJoldogabban tegyem le, mint mo t felt.c:::zcm !<< . A nap talán nem Yolt olyan boldog reá nczve, .n:mt a tegnapi, de azért napfényes Yolt, v1ra~ok illatoztak, madarak énekeltek. ~ste Ismét ugyanazon szavakkal feküdt le. Mar mélyen bevésődött elméjébe a formula : Istenem engedd, hogy boldogabban vegyem fel (vagy tegyem le) - mint most felveszem (vagy leteszem), ugy hogy már ha oda sem gondo_It is, gépiesen ismételte. A napok multak egyroasután : boldog gyermekes vidám napok hogy az im~s~g igazá~ ~eghallgatottnak lát~ szott s a k1s erem valasagos talizmánnak bizonyult. • Egyik öröm a másikat követte s legbensob~ volt az a: ör?m, mely ok nélküli boldogsághullamok~al o~~otte el Margitka szivét. llyen percze~. ~o~_bszor fordultak elő, hálás is volt ezen kulono3 boldog napokért de e-tc azért csak kérte a még nagyobb boÍdogságot.

v~lami

szóbeszéd folytán ~ elhidegült a \u;zony, még mielöt.t bensőbbé válhatott volna, s ll~argit ~1agyon ~zerencsétlennek képzelte ~agat,_ ~edig egészseges! fiatal és szép volt s 1ge~ ndam !udott lonnt. De mikor megkövetell a fiatalsag azt a mély szomoruságot s mikor az neki oly jól esett. Azt~n elmult az is, s a leány ismét érezte hogy n;1lyen boldo_g ö s naponta nagy·obb boldog~agot k?rt talizmánja ~utal a jó Istentől. . l\Iar 27 eve volt, szép viruló, jóked-vü, mmdennel megeléD"edve, de szülei aggódtak sorsa miatt. Bár vagyonos volt, féltették, mi ~~~z ;ei_;, ~la ~g:(_szer magába marad ? , okan kertek ot 1eleE>cgul, de bár .. ziv-e. en elmula tot t udvarlóival, egyik sem tudott szivéhez közelebb férközni. Végre anyj a folytonos kérelmére elhatáro_zta ~agát, hogy~~ egy!knek -kit éppen anna valasztott - aJaniatát elfogadja. .1. ·agy hire terjedt, hogy Margit menya .. zony. Barátnői múr ugy ··ri.il~oek, hogy a z ~p t'·. gazrlag .Arda~r . . fnrg"t én leány mar• .d mo..: mé(Ti ! még hozzá nagy partie-t iq c::-inál ! • i tt k i, minu hozzá elmondani, hogy menynyir , de mennyir örnnclen<'k ez Pljegyz - ek. ~ fargit n m V"olt elég dl'tlen, le nem i érz~tt ol · tul nagy boldog ágot. - ffiál , - gondolta mngá.ban - a rajongó fiatill ...:z rel mnck véo-e az nem jön zn soha több~. ;\la már ugyan örülök. hogy elmult - s Jmo olyodott, J1og • mo t mil n rom·mtiku an l'tj, :!. Tl·od Z<'relm't, ( " l g~n , .re gond l : rvá n n v l ~rf ~k bb: k 1 l · 11, cmb r - ~ l 1 ~ ~tt l n lm ma urr• l ' j .

l,; .

é t 'k t•n

' m bt' l

min

m ·ol .larci

vaayunk kíváncsiak, miként fog az angol divat o , k k ozo "" ··tt' hacsak különbséget tenni ezen o ztalyo , ujból be ~em hozzák ?. középkorban dívó ruhaz· kodási rendeleteket, mely szerint minden, egy bizonyos polc-árosztályhoz tartozo' egyénnek meg .-olt tilt.-a p6ldául bársonyt, vagy selymet, ,va~ c ipkét, vagy ékszert viselni. Ezen ren~elet nelk -~ ugy hiszszük, továbbra is mindenki azt fog) . élkül arra, hordani, a mi neki tetszik, tekmtet n . tartozik-e, kh a Lady-khez vaay az asszonyo oz . o. Mind esetre er· falun lakik-e avagy városban ? en . a buszadik szaza ' d haJ· nal án egy., dekes jelenseg , . • • • hirdetésérc1 szabadság-zereteterol és egyenloseg. k nevezetes nemzetnél látni ezen zsarnoki haJlamo kitörését.

( Arvéde Barine asszonyról.)

, . modorn A hetekben halt meg Pansba~ ~ , . ev-ón franczia irónök errvik legtehetségesebbje, u·ol Il dag e.: ik lusgaz Barinc -~védc asszo~~· A:pJa valam ?r \költözöLt k~r~ k:do V"Olt,. dc ~e~_g_ t~nkre~ent cs c leánya, Fanshol ccry klS v1dcki bu-tokara., a. __hol ''tt fd. Cécilc Bouffé minden társaság nélkül 110 ""v-oi· ilinden örömét a nagy, fólcg klasszikus irók !JlUbllZ' böl álló könyvtár képezte. Apja, lá~va .leánya. ]atin galmát, unalmában elkezdte leanyat 3 . ort. nYel \'"TC tanitani a melvet ö maga alaposan 18r.!ll _,... ' · 1 ' yan!JJ>• Ezen oktatás nagy hasznára volt. ean "Vi.tl· Korán férjhez adta apja öt unokafiverébez, . teJJ • • • 1• l d" 's S1.Jlltt Ilo ccns Károlyhoz. a ln• szmtcn h:ere~ ie o c nagymü>clbégü ,-olt és alaposan foglalkoz~Jl\ct, tudománynyal. Férje tanitotta Cécil~_-t..a n ta· angol és orosz nyelvekre. Az asszony orol)llll61 gY nult, de akkor ugyancsak nem gondolt arra, bo ezen tudásának yalamikor hasznát vegye. t s 1870-71-ki háboru tönkretette Vincens ura·fo• az akkor már harmincz évet mult asszony ne!U !>· gott a l-enyérkercsésnek. Eleinte idegen nyel'l'"eJll· 6 böl fordítgatott 1.-i.üönböző szemlék számára, ~ , 110 sok~ra m~ghivta öt a Re_Yue Bleu sz~rkesz~~~~ az 1de'7en 1rodalmak roYatJának vezetesére. ésil o • "bb . , csener"zi·t· Yála.:ztotta Vincensné a ke.'o olY JO Arvéde Barinc irói álncvet. Ű \Olt az, a ki Fran;.:_ o

. 'Vasárna:p, deozember 13.

AZ UJ'SAG

" .. mutv..tta b e Ibscnt, D osto.or:-zágna.l·: " le . ge l oszor vezetősége ezen iskolázott incllánus leányok közül JC~vsli:It. Elleilségei a?,t állit;ák horry Barille az keresett alkalmas egyéneket, hogy bctegápolónőkké Jro "Ol t l J ' c ' b ~ aasem uc ott lelke:::edni azok iránt., a kiket kik ópczze. Az első kisérlet l-iitünően si.kcriilt, mcrt <:mu_t<Ltol t , högy tuh:.J.rrosan tárrryil a<ro~ maradt 11111 H:lw [·,· " " t 1·· az. indiáuus leányok intelligensek, ~;zclídek, köto"'· 1 t--. l~b B · • •• o· · : -.z .a an nom l S o .v nagy u a .. anno ~- 1cl.h·scdc:st átcmgcdic nz.oknak, a. kik ar.. 6 kliedo- lességtudók és szerényck. Az első kisérlot sikeréu l ' ' l,, f c·J l10..: " 1L · UJ" · ' ] ag, mtl\-ct ·· · .."-('S<:>.·! 11)'(10': . ~a u f'cací'.,e felbuz;duh·a, a ném t l>órhá:~ most már több '-'U>üh"''l .. l c\: l al apo1;.· a' ,~JJt>L ~s ' l JJ·tc l cs:<e' .. k , ,. ' tllll'd. • 1;: h.l 1 un iJ1-liánus lcúnyt vc::;z fel képző kurzusaiba. A korgu. · alt a 1· "-'uz1gcrn · protestáns ueyclésben részcsülmány rokou.szemrvellis6I·i ezen kisérlclezést, mert ~cn, mi ndhalálig hith ü protestáns "maradt s minden ettől s'Ol;.a.t vár, többek közt azt is, hogy az wv"kez"l · J ar.on volt. bo<Ty a proLestan::>ok " , • "'·" .. cvc uunden ,)!. ~ .: .. • ' , t-, , • indiúnu::; tömmket a czívilizáeziónak ez által meg... . "'-' '• c1 .uto kenlesben alJast f glalJan ak. ?IIuvn ko·:~-..1.il t a l.ali Jcr,erlckescbbcl;; , , . uo .l ", a l'ortra.Its nyeri és vé,got vethet igy a vad törzséletnok. · b cl·~cm:::;me · s, p nnccsses ct Graudes Damcs, Bernardin AzÖnlrivül valószinü, hogy sok müvelt indiánus l\~ d tc-I~iene, 1\iu~;set, La. jouncssc dc la Grunc1e leú.uy >>fr-hér<< ember felesége lesz s az állam ~lma : a_ emo1sclle és Lou·is XIV. ct la Grande n1adc;~lOlsclle. lllint magúnembcr a legpuritánabb eh·e- az indián nemzet cltünése miut ilyen megvalósul vaUolta s nem fél~ a.z.oknak alkalomadtán ki- végre-valahára . - Frankfurtban nemrég létesült OJez?st adni . .A midön a Vie Heureuse nevü s~emle egy áldásos intézmény, egy privát ápolónők háza, ?.tY Irodalmi dij döntő bizottságába beválasztotb mely ápolónők ala pos képzettséggel bírnak, de 0 s az elnöki tiszttel akarta felruházni Barine privát házakhoz mennck, a mikor hivják. Német~z :Iső ülé~ után lemondott, mert a bizotts~g többi országban a kórházi ápolónők intézménye már RgJ~ neki erkölcsileg tnlságosan >>vegyes<< volt. c ~t~nyt ~.ohasem irt, bár lrülönböző kiadók nagyon . régen. virágzik s a legkitűnőbben müködik, eddig azonban sok városban ottbon fekvő betegek ápoló~a Ito aJaniatot tettek neki esetleo-es re<Yénveiért .t o o J , Inert t dn az tartotta, hogy tehetsége jó regényt nem nőt nem tudtak kapni, vagy pedig be kellett _u , a ter:mteni, maga a pénz pedig, a mit az ő érniök bármily ápolónőveL .A frankfurti intéz.-evevel sztgnált rossz reaény is hozott volna, nem mény segit ezen a bajon és még azzal a nagy lzoatt.a. K , o , , 0 , · emeny, eg:y elarabhol valo ember vol.t " · ·· h o$y hely ~ "'va..1ltosz:nu, bet t nem igen fogja egyhamar előnynyel is bir, hogy az ápolónők nemcsak a 0 vag)-onosobb házak betegeit vállalják, do a legem valak1 más a franczia irodalomban. szerényebb munkáscsa.lú.dlwz is elmennek gyermekTESTVÉREK ágyas u ·szonyok, beteg gyermekek ápolására.. lVIi8 Dunilutul leguagyobb dln~t 1\rnbál.'la, - ~ nálunk is létezik egy ápolónőképző intézmény : J N'i'I Dl llfintál;at bármentvo k üld legu.ii1bb 1o20 -V ~T KE:J.i\Ú:KB~~J'• .i::S \'.i.S~'>O::'OÁRUKJl(tL a Gondviselés, a mely, bár még csak rüvid idő óta müködi.k, a legszeb]) reményekre jogo it. .A Gondviselés vezetőségének az a reménye, hogy idővel ők is képezhetnek ~legendő st.ámu ápoló1ehsmert jó kivitelü butorokat rendkivül nag. y _ választékban kapui. 2493 n őt, hogy legalább Budapest minden kerületének jut két-három ápolónö, a ki csn.kis a kerülete (Apolónők külföldön.) szegény munkásnői és gyermekei otthoni ápolú..á. . Az Eszakamerikai Egyesült -Allamok legtöbb- val foglalkozik. Hogy ez minél előbb bekövet, l'ono"kr·e, evro . "l -evre . kJebennagy szu··ks·eg van b et egapo li:ezzék, arra a nagyközönség jóakaratára és segitevesebb amer'1 . l , .. ' l . 1 fel .. . {al eany •agy no va asztJa ezt a. ségérc szorult az egylet, mert minél többen lép.elosségteljes és nekik tulneh éz hh·atúst,a mit t<Jr. llleszetesen a b etegek sinylen~>k meg. A brooklyni nek be tagnak, annál előbb valósithatja meg az egylet eme nemes czélját. 11 · szcnve d ezen allapotok , lémet kórha' z veze t"o ége IS a. att ' de seg1'teru. a,..m.rvun , ezen k.·tser . letet t ett

Örülfsét·a a szerel em? -

A szcrelom oly ér11 olcm Mely tö~_l> ~~nt. ,mint gyönyi:il'L ton·m l~~ a ,gyony_or barmily kevtS l'.í.<~rpvlol mmtlcll f>:I.Cuved~.:iL . Jl alt-hra. Ha. a. leány eléri az ugynevezet.t bak..fis.kort, new-e az a. lo~agyobu "~"ágya, hogy »!lzorelmea legyen•'· Hlizn;~ om ~rck nc~ -o ar nL owlékc·r.uel· vissza. lcgsz.h·esebbeu, a. mikor ,Illeg '>nagyou szerotték <'g;ymásL-;<. Ar. a"gok ncru-_o a:z:ert t<zorotneuek m ég egys:r.o r ifjak leuui, hogy ?t~ak móg egyszer szeroti.Jessenek <<. Hát 11a. a. szerelemnek ~agy f>?.crcvo Y~ll aló ólctbco, őrüllég-o a. szorolem ? gt!·ok b ogy n em, soL akkor a legigazibb, ha ől'liltcn szere un . E(J!J eló(izeJ.ó,

Vita. tárgyává van téve az, hogy vajjon őrültség-e a sz_ere_l~m? ,Bár fiatal o~ ber vagyok, pelyhedző szakáUa.l, serkcdz«;> baJuszszal (uunt mondani szokás) do a~rt egész ~atran lll:ereru állitaru, hogy a. szerelom 'nom örültség. Nem -~ hmság szól, belőlem (mert tudniillik megsu~~a.tom o~ek, hogy en is szerelmcs vagyok), hanem a JOZan logika. Me1· t lehet-e őrültségnek minösiteni a t<Zerelmet, azt a hatalmas természeti ösztönt mcly elóbb vagy utóbb, ?e min~yájunkat hosszabb, rö~debb időre hatalmába ?Jt. Y~JJ,On órü~tek vagyunk-e akkor, ba ~gy szép k1s mediket meglatva, szivün.k önkéntelenül 1s gyorsa.bban kezd dobogni? l Ugy-e hogy nem? Hisz akk?r Dll fi atul em?erek mi.nd őrültek >oinú.nJ;:? ! Már Pt;d'g ez szo~oru fenyt vetne a •>jövó nom zedéh.-re<<. Do hat nkkor m1 a szerelern ? Ez a h atalom ez az őserő melyon a vilúg kozdöclik (mert hisz Ad~m apánk i~ ~<~~re~es volt nz ö l!;vájába !) s a melyért oly sokan k~zdottek ~-:; .. hal!ak mt;g. A nagy világ történelmán ~~~ ~t, e~s:_ vu ros sa v l~u~odik végig a szerelem, molynek ki tort:s;tol ...-_agy el~OJtasától országok alakulása, nemze.t~~ el?te tamad~ es belt. A régiek, az ősök, apáink, a. ho~~k: e.~.P. n0.v szeret~ek: .mint nú: gyarló utódok ! VaJ~~n oruHek voltak o~~ lS ! l Az té~y, , hogy a szépség egJ'~. nagy ?ka s~ere~unkllck. A szepseg az, a mi legeloswr ra.bpu. tesz1 a sz1vet, az iCtazi szépség ! Nem n;yil· vánul ez k_aczérsághan, moly kere~ a férfi kegyét, szemer;el n~m kacsmt, de a. hangból, az nrozból, a szemból sugárztk ; e:rJ gondolat., egy vágyó érzés ez, és oz maga. a szereleu\! A ~z~relem,_ mely gyorsau vagy la.st-::an bir, de f~g~~ gba CJh a SZlvet. Faustnak egy pillanat elég :.\I~rglt_a~rt: ,Hero és Leand~r a tcn~~rt uszszák meg egymas latasaert Szerelmen aU a VIlag és ha ez elvősz : •>Róma ledól és rabigába görnyed! << Szoressünk hát, Hjak és üregek, szeressiink, mert szeretni kell ! Hagyd el szü.lcidot, test>éreidet és kövesd azt, o. kit igazán szeretsz ! :Mondj le mindeuról ! Aldozz föl érte mindeut ! )!ort : &A szerelern mindent pótol, de a szerelmct nem IJótolja semmi sem !« Szeg& Károly.

GYŐRÖTT)

l(jERö -

fs.PITZE ARNOLD ~y~~"i~ill ...

llldi '

=-=--

, anus leányokkal. Az indiánusok számára már :?en állitott a kormány kitünő Lkolát ugy fiuk, tnt leányok számára s a brooklyni uf?met kórház

~~fYszeriteni.

Neked szived és eszed >an, tette az egész látható világot : az idő mulásán zámára<<. ö sem tudott segíteni. fek .. :z este l\Iargit nagyon megnyugod>a Csendes szeliden, de feltarthatatlanul muijut u t le s csak mikor kis érmét megc ókolta, tak az évek. Talán az Ö számára lassabban, fel ott eszébe, hogy holnap vár reá a nehéz mint. má_s~ak - de csak mégis s az Arday l- adat, Ivánnal elhatározá át tudatni s félén - Ma~g1t ~agosbarna haja előbb szürkére, aztán kérte a jó r tent, .engedné meg ~rmét feherre ~alto~?tt. , , , " 1;~nIdogabban feltenni mmt most leteszi. A kis ezu t lancz, melyet Bodname elso r , Ez a küzdelmes' nap is elmultJ 8 bár a áldozása n!l'pján tett nyakába, nagyon el"ca következő időben ok nyugtalanságnak kop_ott. ~lobb c ak egy h elyen szakadt el, olt Marr.rit alávetve lelkiismeretc is bántotta. az~a:1 rn_aJd.uc_m minden láncz zcmet· meg kellett tzon1oru Ís volt, de 'a szabadság érzete mégi~ ero~~tcm. A ~s érem is már fe}ónyjre vékonyult. oldogsáaaal töltötte el. Aztán hogy a kesorü Azctt ~arg1t sohascm feleJtette el a meg~ll:llékek ~Jmultak, nU.ndig vidámabb lett. Pár szokot.t l.m~val fel-, vagr, letennj. • .. .. .Y. :r nulva hallotta, hogy Iván ismét jegyben 1 . S rumtegy -:arazso~·.o~cl >et.to ~t 1.-urül az J<n, hogy igon boldorr és szerelmes. az 1m~ s az pna.~oz k~tott tali~man. . . 0 , l\Iikor mar masok reg mevszuntck rcmelni, A· . 'k ezüst; este 1 ~en bálasa~ ?so -o1ta meg az lllintegy bizonysáact . tett futéről a boldoghe:tu tcbmet 8 tlig m.crte kcr:li ~10g:f boldogab- ságba, l1a regg~l érmét feJkapcsolva., kérte es e e~, mmt mo e eszJ. . az Ist.ent, bo(Ty boldogabban teh~~se le s esti 1\:ellemesen, egyformán m~tak az evek. nyugalmát Ör~n aiként védte a kérelem, egy ben S~omorusáf,b_ól ..1\.rda.y M'.arg1~n~k~ ogy e~- ?oldogabb folvir~dásért. s a hit, mint mindig, · eletben lkepzellietoen legkc\e:sebb n::sz 1tt j · megt tt d ' ''t Jl.ltot.t·· .-ncuany 1\.T'J., •. dsé 'h' d l ' .A ]litet . e pedi(T e cso erősitette aJa '· , '\olt lJC _g •. nc ?-n.y aggo a c:m, ez a megsze k·ottsag :to _ m_mden. A halai IS kimeletcsen ~ant cl által erővé kemé~ edett mondat. ki~onai_ya.J, barátaival, csak azokat ntte ~l, [ikor már ~zülei nem éltek, Margit több ~ar. nagyon örege~, voltak vagy :r;n~r hot:szu utakat tett. Nagyon élvezte az utazás ln' IdeJ? távol estek tole, hogy az elvalas >áHozó érdekcit 5 a.z esetleges kc~emetle~llltegy atlllenctcb kcpezett. j ségeken és vcsú•lvekcn m.indig átsegttctte kis b, Killönbcn csakis kellemetlenségek s kisebb érméhcz füzött bizalomteljes imája. a CU:?-,tok j.elezték az ~lkerülh~te~lcn .. kes.~rüség Ha a szép, fehérhaj,u, öreg nőt, egy~nes doJat, nnt az élet mmdcn élo lenytöl ~oveteL tartásá>a.l rucranyos járasaYal meglatták a~ h E szcrenc~és körülmén. okbcz hozzaj_árult, utczán, ~kal~ utána néztek, mert .:alami ?gy a leány bátor, erős lelk~ kereste a ndá~- biztonságérzet vette körül ~agas al~Jat s a sagot s ezen hajlammal az elet ros z oldalait különöscn vidám kifejezés nuntegy masodfoku "k~gy .. e~é ·zen elb~r~totta . magától, vagy fiatalságot kölcsönzött a. r~z~nak. _ , . onnyuv0 telte a otct perezekeL .,. lll volt ez a jószivu oregck meg~dastch CF;ak az ".v jcrazi bánato11. az erry igazi vidám. ága nem is az a szomoru. crol~ctctt rosszon, azon ..~· ·cmmin, mcly mégi Illind n, Yig~'árr m~ly oly grote zkkó te.~zcn ncm~ly azou n l:Hlu.ttatlan Yalamin. mtl · rab,:zolg<1jú>it öreg j~Icnsl·gct, dc valami bátor, bizalomtelJeS a. aszd a helyes utat magad

Vál asz ok. -

A szerelern idegbántalom, n. mely miu'denesetre ut. n.z őriiltség felé, do még nom az. A bántalmak nagyságától függ az Ől'iilct küzelebb vagy tú.>olabbb léte. A ki pedig szerelembő l megüti magát, az nem őrült ség, hanem őrült. Sch. Dezső.

nézé a jövőbe, mely nem ismeri a reménytelenséget, mely minden következő napon vár valami jót az élettől. Ez vette körül Arday Margitot valami titokzatos fiatalságaal fehér haja, hervadt arcza daczára. o Barátai és rokonai körében is ugy vették, mint egy fiatal leányt. Nem volt ö se jobb, se önfeláldozóbb másnál, de jóltevöen hatott jelenléte, mert l reményt és biztonságérzetet bozott magával a csüggeteg kedélyek be. So száva], so tettel nom adott többet embert.ársaLnak, mint más, de a fiatalok tá.r sul fogadták s az öregek vágyódtak társaságára, nlÍllt ogy fiatal1ényérc . Szomoru is tudott leru1i, l:lZomorusá.ga a fiatalok szonvedélyes szomorusá.ga vo lb, nem pedig az öregek szelid reménytelcnsógo. M.ind o tulajdonek nem voltak íeltünőek, mig Arda.y 1\Iargitot szép fiatalleánynak lá.t ták, mig olőtttJ nyitva volt az élet, de hogy az élet később is nyitva maradt előtte, ez majdnem boszorká· nyes varázszsal vette körül az agg nőt. Néha ismerő ei dicsérték örök ifjuságát. llyonkor ft~lig k·omolyan, f'ij c g térálkozva mondta: »Bizton a talizmá-nom teszi, melyet tizennégy éves korern óta viselek<<. Talán maga is hitt egy kicsit e varázseröben. l~gy e.sto b~teg_ lett, láza.s és nyugtalan s csak mikor ermet megcsókolta s kérÖml mondta : >>Istenem, ongcdd, hogy boldorraLLau tehess~m. fel, mint most leteszem <<, n~godott meg kisse. Mint mindig, maga mellé he]yezto a kis lánczot az óra alatt éjjeli szek:rényén. Hosszu unalmas órákban, lllikor félmámorban feküdt, biztatóan, szeliden csillogott feJéje a ha hrány czü t fehéres fénye s ezen fehér fénynek ho· mályos sugara, mintegy rávilág.itott élete minden nevezetcsebb idősza.ká.ra : Látta., mint Lc~zi Bodnárné el:::ő áluozásw napjúu gyerekos

AZ UJSÁG Az Ist~n. mikor megteremtette a nót, megterem-

tette a szerelmet és ezzel megnyitotta. az emberiség azon

kálváriájának az utját, melynek vége gyakran az őrül tek háza. Tehát : & szerelern még nem őrület, de olyan ut, mely könnyen az őrülethoz vezet. Pepita.

. Ka.nt szarint a szenvedély folyam, mely mindig melyebb ágyat ás magának. A szenvodély fejlódhetik ösztönből, vágyból, érzelembóL A szeretet érzelméból az örök, a. leghatalmasabb : a. szerelem. S mint a folyó, mely nyugodtan, emóczió nélkül halad a maga utján, ugy a csendes szerelern nem őrület ; lassan-lassan fogy, s eltünik, mint minden. De az érzések szuperlativusán álló, szenvedélyes, mindent feláldozó, logikai asszooziáczió nélküli szetelem vak és őrültségekre képes. Az ilyen szerelem a sziv jogaiért való nagy, magasztos harczban a küzdóket órülté teszi. S ez az igazi. A mikor lepattan a bilincs a sziv hurjairól -de meglazul az agy pánczél ja is. -t;id. A ezerelem ezerintem sem nem

Eyy t·olt

Ol.van

nőt,

őrültség.

ki nem tudja, hogy mi a szerelem, sze-

Örültség-e a szerelern? Mirza, Schaffy négy sorban nagyon sokat mond el : ~Wer nie verliess der Vorsioht engen Gleise1 Und selbst aus seiner Jugendtagen Nichts zu bereuen hat, niohts zu beklagen: Der war nie töricht, nber auch nic weisetc Ez az én nézetem is ! B. D6ra. A ezerelem nem lehet őrültség, hisz az észnek legtöbbször oly kevés köze van hozzá !

R. Zs. A szerelern minden nemessége, fenségessága és ma-

mallett is őrültség, mert bármilyen magas fokon is álljon a szerelem, ha eljön a. kiábrándulás, olyan nyugodt érzések ébrednek bensőnkben, hogy önkéntelenül is felkiáltunk : Hála Isten, csakhogy elmult ! Ellenkező esetben nem vetemadnének az emberek ilyen .rö\iu, do vclós4 sokat magyarázó mondisra. ~~:aszwssága

EtUil.

A szarelem csak akkor őrültség, ha. reménytelen. do ha szcrelmünk viszontszareimet szül, alikor az egyedüli

érzél!, mely igazán boldogitani képes. L. Argay Elza.

A szerelern olyan ll

őrültség,

Lengyel Imre.

uo·· LGYEKHEu

kik otthoni munká-

ft val mellékkeresetre

óhajtanak szert tenni, b. figyelmükbe ajánljuk

HORVA,TA' KOS VII.,

kézimunka-céget, Budapest, Erzsébet-körut IB. sz.

hol szinezett lapos himzésekben, kongres és észal-i himzésekben, smyrna- a minden kézimunka szakmába vágó összes kézimunkákban állandó foglalkozást nyernek. 3533

Porezelián okról. (Folytatás.) Meissen.

s::erclm~.

Gottesnwnn Endre.

A szerelem nem örültség. hanem, mint Kisfaludy mondta.: megfonlitott hideglelés ; először forró, azután hideg. Ha örültség volna, akkor gyógyitani nem lehetne ; már pedig tudvalevőleg az örök szerelern se tart tovább 10 évnél, vagyis nagyon is gyógyítható. Az eunuch az orvosi tudomány szerint nem lehet szerelmes !

őrültség, sem

nem holmi magasztos érzelem, hanem a fajfentartási ösztönnek - ennek a világfentartó erőnek - fokozotta.b mértékben jelent.kezó s egy személyrc, mint eszközre irányuló megnyilvánulása. álLal előidézett muló állapot, mert ~~ö~ _s~erelemről c:;ak a r?vidszokn,Y.ás kis leányok& scrdulo ifjak, B legfelJebb meg a. költok álmodhatnak.

retni :

Vasárnap, deczember 13.

a mi mindcnt pótol,

mit nem pótolhat semmi.

Petóli után szabadon : K. R.

nyakára a kis érmet, maga előtt látta azt a c:>inos fiatal embert, ki egyszer kérdezte : ~Báróné, m.indig viseli ezt a kis lánczot ? ~ s mikor ö felelte, hogy ))igen, m.indig«, .mind1-ettöjüknek ugy tetszett, mintha valami igen fontos dolgot beszéltek volna. Felidézte e kis láncz Iván alakját 8 azt a délutánt, mikor szabájában ülve szivszorongva várta azt a perczet, hogy megmondja neki elhatározását: hogy becsüli, szereti, de nem eléggé arra, hogy övé legyen. Rávilágított a kis ezüst érem rég elmult virágos nyári reggelekre, havaa éjszaká.k:ra, mikor a kint sivító szél, repülő hulló hó csak kedvesebbé tette a lámpa világát, a. kályha melegét, csillagos tavaazi estékro, orgona illattal, fölemile dallal s mind ezek a rég elmult idók összefolytak :Margit elméjében jövendó idök végtelenjével s az élet ügy tünt fel neki, mint egy szines gyönyörü képzőelmény, melynek nincs se kezdete, se vége, elmosódik, összefoly, inog ide-oda. uj alakokat képez s örökösen egy marad ezermillió változatban. E változatok között ó majd elszédült. Valami biztonság után vágyódott, valamibe kivánt kapaszkodni, valamihez hozzá simulni. • !Q.jdnem önkivületben nyult kis érme után s clfogyó erejét összeszedve, fonnyadó nyakára kapcsolt az ezüst lánczot, mig bensó ájtatossággal lassan mondta : •Ist nem. engedd. ilogy boldogabban tegyem le, mint most felte zem !c Tem tette le soha többé. Harmadnapra ezüst lánczával, kis Mári · érmével nyakán teme ték l Arday I rgitot a fehér márvány kápolná irboltba, hol zülei már rég n pihen k. ' oba. nem mondj meg s n.kinek, el· érte-e a.zt a. boldogabb n p h, melyr yermekkora. 6 ta várt s m lyn mén"' e 'bo14os&6. •te életét 1 J

A porczcllánkészités terén az uj lökést a kopenhágai királyi gyárak vezetoje, egy bizonyos K.rogh nevü uri ember adta meg. Meissen is magá.é\á tette ennek a müvészetéből mindazt, a mit magára nézve basznosnak vélt, de azért nevetséges lenne azt állitani, hogy a mcisseni gyár oly eszmeszegény, hogy a koppellhágai mester szolgai utánzataiból élne. Mert Meissennek uj fonnai kincseiben s szines dekorácziójában teljesen egyéni és önálló müvészet nyilatkozik meg. Nem terjeszkedhetünk ki hosszabban a meisseni porezelián fejlődésére, hanyatlására és ujravirágzására : egyrészt azért, mert köteteket venne igénybe, ha tárgyilagosan akarnánk szálani róla, másrészt azért, mert ugy is ismeri csaknem minden amatőr. Czélunk az volt inkább, hogy az ismeretlenebb, ritkább porczellán-fajtákról emlékezzünk meg. Mégis, néhány szót elmondunk még a meisseni porezelián különböző jegyeirőL Csak az ujabb kor adta meg a meisseni porczellánnak maradó jegyét, a két rézsutosan keresztbe tett kék kardot, a glazur alatt. A megelőző évszázadok vált-oz- · tatták jegyeiket, Böttger alatt például egy botra. felkuszó kigyó volt a márka. Az első időkben a II. Gusztáv és IV. Gusztáv monogrammja szerepelt mint bizonyiték a meisseni gyárból kikerült porozel.lá.nok valódisága mellett, igy : .A. R. monogrammban. Vagy a K. P. M., a mely a következőt jelentette : Königliebe Porzellau Manufaktur. Avagy .Jll. P. lJI. ~Ieissner Porzellan )lanufaktur), pajzsok, heraldik:ti jegyek, geometriai figurák kiséretében, vagy a. nélkül. Az R. A. való~zinüleg a Rex Augustus-t jelentette. Böttger a vörös porczellánokat hiven utánozott kínai jegyekkellátta el, igy azokat alirr lehet megkülönböztetni a tényleges kínai porc~lelán cdényektől. Vannak még franczia és más német porezellánjegyek is, melyek némileg hansonlitanak e két, rézsutos, keresztbe helyezett kardhoz, de ha figyelmesen megnézzük azoka t könnven rá.jö~ a különbs~gre. De a meisseni porozellánnak lS, csak ugy mmt a többinek, merrvannak a gyári vagyis édje<Jyei s kQ.lön a müvész:ti jegyei is. Osztrák gyárakról. A meisseni gyárakbÓl hütlenül elszökött dezentorok Stöltzel és Unger elárulták a gyár titkait 8 utmutatásaik nyomán sikerült egy Pasquier nevü, hollandi eredetü embernek Bécsben 1718-ban egy gyárat léte it~ni. A gyár nagyon lassan fejlődött s miután a két nynatalan vérü dezentor innen is távozott, az egyjk hogy Velenczét, a másik, hogy ismét ~feissent boldogitsa-már 1744-ben átment az állam tulajdonába s ezentul már mint Kaiserliebe Porzellán Manufaktur szerepelt. Ez egyuttal a bécsi porezelIán első periódusának végét jelenti. 1784-ben pedig Sorgental báróra bizták a gyár fófelügyeletét, a ki aztán a porczellánt a legnagyobb fénypontra emelte. Az 17 44. és 84. közé eső idöszak a második, az 17 4-töl kezdődő idő zak pedig a harmadik p riódus nevet kapta. Sorgental halála után is, 1 05-ig mérr mindig fénykorát élte a béc i porczellán. V~gr 64:-ben, -ez volt a negyedik periódus - fcloszlatták a gyárat. Az innen kikerült porczellánok jegye, eleinto gy W. volt, de nemsokár elha~ák ezt ezentul kizáról g egy méhköpüt (kék sztnben, ~ cr}azur alat gy fehérben, benyom a e. me" pub m ~ ba). h sználtak i me~e!D 's .:~jegy_ül. Az el periódus produktumot J6~·nl magott ?li· k a mei eni gyár produktumamak. ~fa SÚJuk n h z ol é a rga. s <gynránt tendencziá mu -

í'

tott a japáni, barokk és kínai tárgyak utánz~tára.. Festményeiben keletázsiai motivumokat ~alalunk· Sáraában ke'kben vörösben állitották elo ezeket., o ' . Botten!!Tllber volt' az első a ki 1730 táJáll to'"bb mozcrást és élénkebb szm'eket hozott belé, csata• jele;eteibe, melyeket az egyes tárgyakra fest~~· A második periódusban már tiszta, fe .er masszá\al dolcroztak, s a formák a rokoko uta~ igazodnak. ~orette-ek, zsánerképek, nagy, h~J: lós virágágak képezik dekorácziójukat. De ~~yeill és önálló izlé ről mégis csak a harmadik penodu~· ,_ es ban beszélhetünk, a mikor egyenes vonal an. kevés hajlás adják meg a formát. , os Az ornamentika be van osztva szabalY, mezőkre és többnyire klasszikus motivumok uta~ kezeltetik, a melyeket a pompéji ásatások tette ismeretesekké. A szinek tiszták, kellemesek s e?y~tlen. baj, ho~ a m~~szának ..s~e~~őtelen ~.e?a:; seget telJesen elfedik. F01smerteto Jel uk e peno "k porczellánjainak a dus aranyozás. Egész mez~n~ csészék, tálak belseje sima aranynyal van ~ éaetve s ez állandó és nem kopik le idővel. 0 Ecrész 18')0-icr dolgoznak hasonló .mod0i~ 1~' , o , o . ., e~or szoval meg a negyedik penodusban Is_, s .. ,. már hires olajfe tmények másolatát IS m~vc · · ik- a't a porezell'anra . D e ke'söbb erreszZiesen VISZ " ségtelen naturaliszti1.'"1lB irányzat ,ka:p lábr~J·í,: mü>é~zek között s ez megússa a becs1 poreze ' sirját. kis llint minden nagyobb gyárnak, ugy enne , e akadtak másod-barm.adrendü utánzói, s ma P1~n i széltében hamisitják a nagyon keresett beC~. porczellánt. .Az első és második peri.ódus_ porren lánjainak ára jóval alul marad B mrosseru _át& ?~ ellenben a harmadik: periódus produktumait dr&g pérzen nh.~olják a hozzáértő gyiijtők.

t. s.

TÖKÉLETES SZAGTAlAri fERTÓTLEHITÖ SZER

HOK EK tiflKOlÖZHETETL[_

======================~

Kozm fi

•

Royatvezetó Garami Béla. dr•

Vasárn ap, deczember 13.

AZ UJSA.G

--~----------------·----------~--------~

. Múr előbbi idevonatkozó errikkcimben meg~r~ltte~tem, hogy a. fagyás gyakran .1 vilt sebesedést crcdmcnycz;. l1yen esetben már nem szabad a magunk felelősségére kiérleteznünk, hanem orvosi beavatkozást kell igénybe vennünk. lVIegfelelö xeroform és egyéb géz használata aránylag elég hamar eltünteti a. fekélvcket. Végül m6g mcgemlitem, hogy fagyás esetén n~m. szabad azonnal a fűtött kályha. mellé telepedn~k, hanem fokozatosan kell hozzászoknunk a h.?~l.ér~éklet emelkedéséhez. Ez legjobban ugy to~t~.:nk, hogy havas vagy jeges vizzel megdör~sol]tik a. fagyott részeket és azután igen lassan es fok~zatosan szabad csak amelegebb helyiségekbe n;ennur;k. Ez fontos szabály, mclyuek szem elől tevesztesc már icren sokaknak okozott kellemetlen órákat. "

franczta 1zlós

_és

SZALAl EDE ES TÁRSA, Budapest, IV., Váczi-utcza 4. l. em .

ázi fauácsad6. o.~csó étel. 1\Ia, hogy oly drága a borjulms,

vehetunk olcsóbbat, az u. n. növendéldJorjuhust és az alábbi, gondos elkészítés mellett igen jó és sokka.} olcsóbb. A növcndékborju-mellet meg~.0~.va egy lábasba tesszük, egy diónagyságu voroshagymát, 1 gerezd fokhagymát elzuzva, ~m_azt,kettévágva mellé teszünk. Kellően besózzuk, kanal zsirt teszünk rá és fedő alatt lassu tüznél párolj~k. Ha a saját levét elfőtte, ugy mindig ~gy-ket. evőkanálnyi forró vizet kell rá önteni, logy ,mmdig gőzben puhuljon. Ha puha (villával megnezzük), a szinére forditjuk, hagyjuk a zsírján ~egpirulni s akkor a deszkán a csontokat kiszedJuk, szépen felvágva a tálm rakjuk. A zsírjába ~gy csipet lisztet teszünk, két kanálka forró vizet ontünk rá és átszür>o a pecsenyérc öntjük, a mely?t előbb sós vizben köménymaggal főtt burg~u~a.val köritünk. (Kipróbál\a.. ) Ugyanigy ~smalJuk, ha a czombja részéből >e zünk is, csakisog~ azt,_ ~a még finomabbra akarjuk, szalonná al tuz~elJ.uk meg. (Kipróbál a.) . Te]szmhabos tó1csérek. A köYetkezö mennyiség 8 .~P.. clegendö 1:.. nagy tölcsérrc. Vajas tésztát ké!Zltun~ 25 deka lisztből, 25 deka hideg friss vajból ": d~z1 vizzel és 5 gr. sóval. A többször kinyujtott ~s Pihent tésztából 12 csíkot águnk 3 czm. széles es. 25 czm. hosszuságban. Bádogformára csavarjuk llllndegyiket, 10 perczig nedves pléhlemezen pihentc.tjük, akkor habart tojás al megkcnv:, ~-2-1.6 ;:rcz;g pirosra sütjük a kemenczé~en.'.. ~ne~ott 1~1nnenk, finom porczukorral meghmt]ük. Ez ~zct ol~~d ,rajta és fényes mázzá válik. A .kréU:hcz 5 to)assarrráját 4 tojásfehérjét félliter teJet, lo deka Czukrot~ 5 d~ka. finom liszt~t, fél rud vaniliát és ~~y csipetnyi sót ve zünk. Elő~zör habo ra kc\·,crJük a tojássárcráját a czukorral és sóval, lassankent beleadjuk a fuztet. \. aniliát a tejjel fölforraljuk, n::atd, ha lehült, a tojást adjuk bele és 5 pe~-~~!g suru sodót főzünk belőle. Utoljára bclcvegyitJuk a. 4 tojásfehérjének kemény habját és megtöltjük v~Ie a. kihült tésztatölcséreket. Szép és ízletes tészta. . Egyszerü tűzoltó szer. A vizbon felo!dott hm.só kitünően oltja a tüzet és ezért tanacsos In}ndig kéznél tartani ilyen oldatot, fől.~g a koi~f' haban, a hol egy-egy kihullott p rázs konnyez: folgyujt valami ott he>erő forgác ot, vagy paprros~. A. vizzel telt palaczkba annyi timsót kell adni, hogy az mar , nem b;.. o ... feloldódni és a palaczkot t.. b b edugaszolni. Ha valami meggyulla~, a ';lz e kell , h ajitani a palaczkot, a ki"rol" - o o vrz eloltJa.. a langot , IUJg . a t'1ms6 merrJ'egeczesedve, behontJa o 'Ikül az égő tárgyat és elzárja tőle a levegőt, me1Y ne nem. éghet tovább. E czélra nagyon vé~?~:Y falu Palaczkot kell tartani, hogy könnyen eltorJek.

Bársony-, selyem- és csipk~

BLUZO

KosztUmök,aljak és pongyolák re :m e k ldállitáaba.n

FALUDI LÁSZLÓ Bpest, VI., Andrássy·ut48. . . . Diva.tla.p ingren.

Uzenefek.

Baromf:l tüdővész. Ha a baromfi elveszti az étvá( KéziratokaJ nem adunk vies:a.) gyát, bágyadt lesz, térde roskadozik, tolla nom ragyog régi fényében, taraja és ál-lcbenyéje pedig ' P. G.-né. Kivánsága. szarint levélben válaszolnnkJ megfakul, akkor valószinü, hogy tüdővészes. Az S. Plóra. Válaszunkat le vélben küldöttük meg ilyen állatot legjobb nyomban levágni és belső ré- 14·én Budapesten lesz. • szeit megyizegálni. Ha tényleg tüdővészes volt a _J_Zonlca. l. ~c~ lehe~. 2. Csak végezze ugy, a hogyan baromfi, akkor a. máj felületén és a beleken végig azt !I.Janl?ituk. 3. J.Jegfcl]ebb. hetenként egyszer egy nagyon ~evc. Cbcsc;Jrough-vasc,Ime-ncl. 4. Tessék a Brázayapró piczi kis gümőket találunk, melyek az egész fele sosb rszeszbol egy k!Svu.,kanálnyit a. vizbe keverni felületot bevonják. Ezek a kis gümők telve vannak és azzal öblöge. sc. 5. Töl~életesen igaza van az orvosának. Leghcl:y~sebben cselekszik, ha ali ő tauácsait követt. tüdővészbaczillusokka.l, a mik jolenlétét azonban J.. ma. I:evcle csak most jutott ol hozzánk és igy csakis górcsövi vizsgálat után lehet teljes biztoncsak most valaszolhatunk. Az u. n. •>Triinenbeutel<~ a. sággal megállapitani, ez azonban felesleges, mivel melyct magyarul *önyzacskó«-nak neveznek, nem bea gümők jelenléte is a. tüdővész jele. A baromfi- tegség, az Illiuden embernek megvan. Ha ennek valaminé~ü megbe,tegedése, kóros állapota. fordul elö, mint pl. tüdővész emberre nem veszedelmes, de annál inkább fertőző a többi szárnyasokra. Ezért azután a ki~udorodasa..s~b., az már szemsebészi kezelést igényel. ~;~1~o~tnss~~ kulonben po~tosan leírni az egész bajt és abban a baromfi-udvarban, a hol egy baromfi. kozoiJo velunk a pontos cz1mét is és akkor majd levélben tüdővész eset előfordult, nem marad meg élő fogunk részletesen Yálaszolni. J(. J->álné. Kininsága szerint levélben válaszolunk. szárnyas, Iniért iE=, ha a vészt megá.llapitjuk, leg, TacttU1'1~a 120C. Legfeljebb feketekávé, vagy erős jobb a már beteg állatokat azonnallevágni és mély tcavr-1. J>c b1zouy ezt scm szabad tulságba vinni. Leggödörbe clföldclni, a még egész. égeseket pedig helyese?~ YO!na, ha 11~egszok.uá a nappali munkát. vagy konyhai czélok.ra felhasználni, vagy pedig • L2l~. J. KozmotJka rovat.unk Yczciőj éhez (VI. ker. 1 eladni. Az ólakat a legalaposabban kell fertőtlcni Folsoerdosor l.}. 2. l:gyanott. Maricchen. Kiníusága szerint levélben válaszolunk teni, a kö1myen pótolható farészeket pedig legjobb Vli . os::t. gimnázista.. l. Nem lehet tessék csak ~ elégetn.i. :M:ég maga a teljes fertőtlenítés és a pótol- báziorv~ ~ tanácsát kikérni: ~· Nincs ig~za sem önnek, ható farészek elégetése sem kezeskedik eléggé arról, sem barat] anak . é\ helyes ford1t~s ez: »When be is hungry, hogy az ólakba vitt uj, egészséges holyről beszer- he may como ngam <<. Ezt nem IS lehet másképen azután a . zett baromfiak meg nem kapják a hett>gséget. szöveg utáu fordítani. :f:les kanállal vn.ló kikaparás kimetszés vagy E. E. Ezért baromfiállományunk felujitásá.ig legjobb eloktrolyzissel. • ' pár hónapot még várnunk s a baromfiak beszerzése Dam:. Tessék hetenként kétszer este a lefekvés elötti után az ólakat ismét fert{)tlenitenünk, mert külön- a fejbőrét és a haját alaposan megmosni és behabositaDi ben ujból kiteszszük baromfiainkat a tüdővész meleg viz és kolozsvári kénesfehér-kátrányszappannaL veszedelmének. Ez pedig annál nagyobb baj, A szappanhabot hagyja rajta elóször 10 perczig, azután minden következő roasásnál 5 perezezel tovább és végül minél kevésbé gondolunk rá. Ha ugyanis az először állandóan 30 perczig. Ezen idö eltelte n tán tessék a szappanelhullott állatok betegségét nem veszszük észre, habot nagyon sok langyos vízzel, ha szóke akkor kamillakésőbb már nem igen tudjuk, miért pusztul roteás sok langyos vizzel alaposan lemosni és utánna állott hamosan a baromfiállományunk, mivel a fertőzés vizzel jól kiöbliteni. J~esziritas után tessék kibontott folytán a többieknél nem 10-14 ,hanem 2-3 nap hajjal lefeküdni. Ezenkivül tessék másodnaponként reggel a fejbőrét egy kevés Garami-félc hajszeszszel alaposan alatt végez a betegség a baromfival s ilyenkor bedörzsölni. sem a teljes lefogyás, sem a tollak megfakulása Omega. Bafa. l. El kell kötni. Még pedig legalkalnem mutatja, hogy tüdővészszel állunk szemközt. masabb erre a Priessn.itz-kötelék. Leghelyesebben teszi, Ezért legjobb, ha minden elhullott baromfit felha ezt egy tudós hölgygyel végezteti. Azok ebben nagyon bonczolunk, mert igy legalább megtudjuk, hogy mi gyakorlottak. Ezenkivül tessék legalább is az első időben minden n ap egy kevés igmándi-vizet inni. 2. Kétharmadellen kell védekeznünk s nem leszünk kellemetlen rész tej és egyharmadrész viz. l\Iinden két decziliternyi meglepetéseknek kitéve. adaghoz egy darab koezkaczukor teendő. Felforraini és minden négy órában egy ilyen adagot adni. A tojás értékesítése. Ismeretes, hogy egyre Tudatlan. Közölje pontos czimét, ezen jeligéjére fokozódó élelmiszer-kivitelünkben milyen nagy hivatkoz>a, kozmetiku.·r·ovatunk vezetőjével és majd ó szerepot játszik a tojás exportja. lllint l..iilföldi részletcsen fog válaszolni. Olvassa el a t)Lili4·nck küldöLii fogyasztópiacz első sorban Németország jöhet üzeneLünk cl ·ö pontját. Kék nefelejts. l . .Az a kérdés, hogy mitől és hogyan zároba s e >égből talán nem lesz érdektelen, jöttek létre. Ezt mélióztassék megirni és akkor készségha az ottani viszonyokat s egyben a tojás él'té- gel válaszolunk. 2. Azt, hogy valaki melyik lapnak elókesitését egy és más tekintetben megvilágitjuk. fizetójc, igazán nem tudhatjuk meg, igy sajnálatunkra Kémetország 1905. évben kerekszámban 165 millió erre a kérdésére nom Y:ílaszolhatunk. B~teg ass:.ony 1008. :Méltóztassék ujra. megirrri, kg. tojást .importált 125 millió márka értékben. hogy m1 volt a kérdése, roert igy nem tudunk válaszolni. Egy tojás ára tehát 6.5 pfenning volt. Ipari kerli- De tessék azt is megirni, hogy mit ajánlottunk és akkor letekben a tojás ára. 7.5-8 pfcnning. Az áru itási majd megmagyarázzuk, hogy az hogyan értendó. helyeken 15 prenninges árt is értek el darabonMédike. Tessék elolvasni a DTudatlan~·nak küldött ként. Nagyjában azonban mégis inkább suly sze- üzenetünket. A . Elemérné. Tessék naponta többször megmosni :int, adják ~l a t~jást, a mi a termelő szempontállo,L~ ~"Íz~cl és esto & lefekvés elótt pedig meleg viz és Jáboi anny1ban 1ucn előn'"ÖS hoc:ry raczionális fehento·barsol!yszapp~al. A szappanhabot hagyja. rajia. • . , , ~ J , t: faJt<;nyc~z~es _escten nehéz tojásokat termelhet, né~ány, pcrcz1~, azuLan massa le sok langyos vizzol és a ~l azutan lenyege en a latba esik, mert a tyuk- után~ ~ll~tt Y1Zzcl és leszáritás után dörzsölje be éjjelre toJaS sulya 30-80 gramm között váltakozik .•~ fehénto-barsonykrémmel. Reggel & szappanos, melegvizes után dörLSölje be egy kevés bársony-tcintszeszüzletnek ~y szerint való lebonyolitása. a legjobb lemosás s~e~. és a leszáritás után pedig egy kevés krémmel. Ezonszer a szarnya.stenyésztés emelésére. A mellett kivul tessék másodnaponként arczgözölésli végezni a aj~atos azokban a hónapokban, a melyekben a következöképpen : Tessék egy nagyobb vasedény fene· kére egy izzó vasdarabot helyezni és az edényt töltesse toJ~sok olcsóbbak, azokat gyűjteni és eltartani, tele lobogva. forró vízzel. Erre hajtsa reá az arozá.t. Az hogy drágá?b hónapokban jobb árak mellett el- edényt és a fejét takartassa le egy vastag kendőveL A gőzö adhassuk. Jó eltartási mód a vizüvegoldattal való lés 20 perczig tartson, a mely idó aln.tt a forróvizet kételtartás. Különös fioyelemmel kell lenni a csoma- háromszor kell felfrissiteni. A gózölés után hidegvizes goJási mód helyes ~1egválasztására, mert attól is lemosá.s és a leszáritás után pedig krómes bedör-LSölés következik. függ a siker. A c omagolóanyag legyen jó és Dalma. l. Nem. 2. Szárítja. 3. Tessók azt ugy ketiszta, hogy törés folytán kárt ne szenvedjünk. zelni, a hogyan azt a »Dani<<-nak küldött üzenetünkben Legjobb a vasuti ládában való csomagolás, ezek- ajánlottuk. Tessék azonkivül betenként egyszer egy kevés bekenni. ban táblapapiros-betétek vannak; aládák 300-600 Chesebrough-vaseline-nel Gyönk. Méltóztnssék megirni, hogy milyen az a. kitojás befogadására vannak berendezve. A gali- ütés, majd akkor válaszolhatunk. W. V. Készséggel válaszolunk levélben is. cziai metódus, 1400 tojást befogadó ládákkal, 984. előfizető. Az articsókát meg kell tisztítani, ll szintén jó· ennek csomacrolóanyaga szalma és 0 hegyét levagdosni, & belsó szórös részt eltá.volifagyapot. Áz a haszon, a melyet a jó téli taj ó levelek tani, aztán sós vizben puhára fózni és fehér vagy hollandi fajtyukok hajtanak, a köve~k~z? : Egy tyuk, mártással betálalni. Lehet a belsejét kis gombavagdalékamely november l-én kezd toJm.. es oly~, amely kal, melyhez szalonnát, kis paradicsomat és roadérabort csak február l-én kezd tojni, a kovetkezo ha-sznot adtunk, megtölteni és megsütni. Többféle mártást lehet hozzá adni, sót az articsóka puha. fenekét ki is lehet ránhozza : télen a friss tojá,sokért adnak no,vemberben tani. - Az ~aubergine• vagy tojáscsucsor uevü lilaszínű 9, deczem berben 10 pfenninget, februarban. 8-at, gumót ketté kell vágni és külsejét is beszurkálva. ki kell márcziusban 6-ot. Ha az előbbi tyuk csak romden rántan~ és tölten!. A töltelék~e ~a15ym~t, zöld petrezselymásodik napon tojik, akkor hM•onta l5>s9=134 met, kis borsot 1s lehet adm. Jo hozza. az olasz ll paravagy a. béchamel-mártás is. ' pfenning, tehát a téli hónapokban 5 .marka.. 47 dicsomSzegedi. ga~asszony. A máiéhoz veszünk egy kiló pfenning, februárban UX =ll2 pfe~et, o~ sziúí.lt,ku.konczalisztet~ ,beletöltünk egy liter la.ngyos tejet szesen 10 márka 7 pfenning _haszont haJt. Am~ 6 kana~ ozukrot, 3 toJast, egy tojásnyi zsirt és 'egy kés: sik tyuk összesen csak 7 rr.a:rkát hoz., Ez S: 1.-u- heg~YI sót. ~zt gyorsan eikoverjük és zsirral kikent .. b 'g számottevő. A faJta megvala.sztasára te_ps1be~ fél óra1g a sütl5ben sütjük, aztán nagy koczkára. 1om se . h l b .. k t.ehát nagy sulyt kell vctru, a o nagy an uznc • v~va. es m?gczukrozva tálaljuk. Ugyane tésztából forró zsU"ban k,anallal nagy galuská.kat szaggatunk és kiránt'uk tajáskere:okedé::;t. ~~~ _Erdelyben kanalas málépoaácsának nevezik- Ilge '

Fin· és leány-gyermek ruhák l ~ői felnltők e• s rnb~k készif~S9.' angolutan. U

••

Gazdasáji tanácsadó.

Jo~u.

•

AZ UJSÁG

Vasárnap, deczember 20.

)) S ub oj. « Irta dr. Irsai Arturné.

Az üzletek nagyban készülődnek a karácsanyi vásárra.. A szokásos csábitgatásnak a szokásos magasztalásokkal együtt ·nagyobb vonzóerőt ad a >>karácsonyi és uj évi vásár<< és a >>ritka alkalom<< elnevezés . A hány kirakat, annyi csábítgatás, a melynek sokaságában szem és pénztáraza alig talál nyugvó pontot . Az ingereknek, a melyeket az élvezetvágyra az izlésre és soha meg nem pihenő kivánságokra gyakorolnak, a legpuritánabb elvekkel feh·uházott ember sem Íl7en tud ellentállni, ha a legigénytelenebb egiazerü éggel is körül van bástyázva. , A kirakatok pompája és sokfélesége évről evre növekedőben van . A rnit anyá.ink, sőt rni magunk is leánykorunkban jól szituált családokban valamely báfu·uha eszményének tartpttunk, az most lllint jupon látható és kézzelfogható valósággá lett. A láthatatlan dessouk elegáncziája messze tulszárnyalja azt, a rnit azelőtt drága ruha gyanánt viseltünk Egyes ka!aptoll drágább , rnint a rnilyen azelőtt az ~~esz kalap volt · a nyakravaló a maga zázfele variácziójában többe kerül, mint azelőtt a derék, vagy blouse, a melyhez vi elték; maga a blou e pedig drágább, mint a mennyit a multban az eCYé8z ruhára költeni hajlandók 0 voltunk. ]'; mégi mindezeket a pompás dolgokat vásárolják . legtöbb zör ké ' zpénzen fi~eti~, néha részletekben törlesztik, aránylag ;1tk~u maradnak adósok az árával. É~ ugy latsz1k, nuntha az eleCYánczia. a valódi, a mely a deso

A Szent Pál templomában. Allok a zent Pál templomába A bü,·ölett91 leigázY::t ; l\iit mi.h·észlélek álmodott, Tündöklő márd.nyoszlopok, zinek tüzé,·el fe tett képek ~zótlanná tesznek, megig~znek. A nap bedobja tűzsugaralt, . _ S él, ízzik, lángol a ~ok 1: 1ozaik,_ remeg a zinek buJa mamora ' Ola z dal csendül. Búg az orgona. .•.. Imádkozom . De lelkem mért hogyan, E ragyogásból elsuha n. , Túl a baberfák enyhe taYa zan, , _ cn , - zép. magvar hazam. , d ]·,ere:::., T ege J Valahol ott a Hargita alatt :\u egy t mplom ro~zan~, kopott falak, Ormán ,·adróz ·a karp. pillCll' . T , b 1 b, e-nak .:;zeltden, orny~n ~alam o,'Jrn:a~ · zonrc.t 1 z oltarkep : haztUl -.. l aoJ O, e:: a , ·ilág legszebb temploma · · ·

(Róma.)

Kiss Menyhért.

A nii szakaszban. Irta Bexheft LillY· ". k .. es \O It. ille,et.Y s a két fel, A , no~ ~.~a ·a, z ur " elhelyezkedbetett ~'Zallo mmo ~~n eln:c-en ,317áuO'alléro::s téli3 ben~ . Ef;Y CZJ.lu~dcre~.. .. ~t1t oa. yonathoz és kabatu f rfi ki crte k1 OhC

souknál és harisnyáknál kezdődik s a kalapnál és keztyüknél végződik, most már nem a felső t izezernek , hanem a polgári középosztály zömének, sőt a kevésbé jól szituáltaknak is hozzáférhető .volna. Mindazonáltal nagy a panasz a nehéz életviszonyok miatt. Kolosszális lakbérek nebezitik meg az exisztencziát, exorbitáns élelmiszerárakkal egy ütt. Lefelé a czipőgombig és fölfelé a hajtüig minden drágább lett. Va~y talán a kereseit viszonyok megjavultak? Még senkivel sem beszéltem, a ki ezzel dicsekedett volna, hacsak nem valamely operett-divával, vagy valamely vakbél-operatőrrel nem. Hogyan magyarázható tehát meg ez a dolog '? Vannak esetek, a mikor valamely ügyesen kombinált menage en trois, valamely ma már egyáltalában nem sporadikus, sőt nem is különös módon perhorreszkált ki>@tele adja meg a talány kulcsát. Vannak m ás e etek, a rnikor a lavinaszerüen növekedő adósság hirtelen kerül napvilágra a családfő halálakor és vannak e3etek, a mikor valamely háztartás a legszánalmasabb, minden legprimitívebb jólé'tet nélkülözö lábon áll hogy a fényűzés és elegánczia külsö-égére .a költ éget rnegszerezzék. Azonban valamely polgári háztartá bau J;;:épzellietö-e olyan korlátozás, hogy abból a pompáza ra szánt dolgokat be lehet ~zerezni ? Kos, az jpar éles zemmel észrevette a kor-zak jellemző voná át é:.;· lényegét. Elősegíti a rejtett óhaj tá ·okat é5 a fényiizö, ele gáncz!á~·a törekvő sovárgást·.. Min~ahhoz a ~i a val?.s,a.gba;n van, .~dac ·a~olJa a. l<Ilszat l~ettos formaJat ., ~agyon J~l tudJa, hog): voltakeppen nem arrol v~n szo, hogy ·mloban elegáns

aggódva k érdezte : Kéznél Yan minden, a mire talán szükség lenne az uton ? .-\z egyik, az a szony, a ku1ek fényes brilliá.nsok ragyogtak a flilében, idegesen nevetett. - · Ke félj, nem fognak megszöktetni. A mási~ izmos, __magastermetű, bizonytalan koru Jean y volt. O i.:; felelt a perronon á.lló férj kérdésére. - Nem lesz semmi baj - mondta saját ságos hangsulylyal. A korridóron egy pápaszemes ur állt a szomszéd szakasz előtt é. ugy lát~zott mintha ő is bólintana a fejével. . Aztán elindult; a >onat, a két nő egyedül maradt és az ac:szon~- megkönnyebbülten óhajtott fel. , - Csakbogy megsza?a~ultam tőle. - De az anyó od >arm fog Rudal)e -ten mikor megérkezünk~ kérdezte a leány nyLig ~alanui. . , . - Az ig1'1z. Hanem add1g m~~g ·ok mmdcn történhetik. c~odálkoiwl? ú, elottcel nem fogok titlwlódzni, Teréz. T~gcd szerettelek az !:'lső találkozásunk óta. l\[ert olyan csendesen beszélsz, olyan nyugodt ,-agy c nem . te ·ze~ az embert· ideuessé. P edig engem mmdenkl ideges é tesz. A férjem legin,~ább. Az ~ rabtartó hizelgő modorával. Az ,o hazug gyongédségével. Az ő rejtett gaz ágavaL -De Evelin. _ Per ze te megbotránkozol ezen .. Mcrt nem ismered Őt. Én m~r ismerem. U~dorodom tőle Először akkor utaltam meg, m1kor megtudta.m, hogy zeret?j~ volt. Hogy há~a ágot igért egy szegény un lanynak, hogy szegyenbc

legyen az öltözék, vagy a lakás mint inkább arról, hogy olyannak látszassék.' Erre vonatkozóan semmit sem tartok maclern é:ctmódunkra nézve jellemzöbbnek :mint ~gy rövid szócskát, a melyet nemrég egy , k1rakatban olvastam. Ez a kis szó egy olcso selymet ajánlott a vevő figyelmébe. A szivárvány :minden szinében ragyogó selyem rongyo~ ka fölött ez a !'.'ZÓ volt olvasható : >>Suhog<<.

>)Suhog! << - Nagyon olcsó, igy hát bizonyára nagyon rossz ; nem szép; nem czélszerü ; azonban - suhog. Ez az oly naiv, de a mellett egyszeramind oly raffinált kifejezése az emberismerő üzlettulajdonosnak éles fényt vet :mostani élet viszonyainkra és :modern társadalmunkra. Olyan dolgokat, a melyeknek megszerzé ·e lehetetlen, olyanokkal pótolják, melyek csak a látszatai azoknak. Fődolog a >>bluff<<. Szövetek, rnelyek valódi csipkék utánzatai, posztók, ! a melyeket ki tudja milyen hulladékból tákolnak és ragasztanak össze, szilszkin és hermelin, ·zegény macskák és tengeri nyulakról lenyuzva, üvegbrillánsok és viaszgyöngyök, gyapjutak arók, amelyekben semmi animalikus alkatrész sincs, papírból való bör, préselt üveg, a mely csiszoltnak látszik, ez üstöt imitáló alpakka ; n1iud-mind »snltog<< a maga módja szerint. Sokszavu s uhogús uk egyesül a rohanó folyam zug.isában, a mely magával sodorja, felkorbácsolt hullámain modern életii nk ö.·szes i.ires cxi~zLencziú it. Mivelt.·égünk ~ . . . ]•'elületes, akvirált, .aJori:.::.mákba kompúmú.lt könyvbölcseség, feuuen hangzó >)suhogúsu <<. Tá.rsaséletünk 1 ... Untatott és unatkozó emberek gyülekezete , döntötte s hogy egy ki ' fiuk j ·; született. Nem hiszed. 1 Én láttam öket . K gyedik emeleten laktak. Felmondták a lak ást, rnert nem tudtak fizetni. _-\.kkor elm entem, mintha a lakást nézt ém. Az anyÓ"om erre rú.m fogta, hogy hic;ztérikU3 vagyok. - Előbb azt á llítottad , hogy a . férjed há.zasságot igért n eki - kérdezte Teréz. Hisz akkor ez még egy megbocsátható nőtlen kori lllbája volt. - Megbocsátható ? A férjem · js azt állitotta, hogy hóbortos a s?:ony az olyan feleség, a ki az jjyesmire ad valamit. Hisz a legtöbb f' r fi életében van ilyen történet. De hát akkor mért nem vette nőiil azt a li'myt ? :;\'Iért vett cl engem ? l\Iért hazudta, hogy szerelmes belém ? E 3 még a fé!téken.1rt adta. Egyszer egy Mt ig nem eresztett ki a lakásból s ha elment, rám zárta az ajtót, 1\fert egy jogász m egcsókolta a hajamat. Az asszony éleB, metszö l1angon fclnevctet·t. Aztán az oldaltáskájából kis tükrőt vett elő é<~ abban nézcg tie magát. ilfajd felállt az ülésre és lecmelic a hál óból a nagyobbik kézitá kát . ·Gazdag himzét>scl d isziLett seJyempongyolát vett ki belőle, Rej. telmescn mosolygott. - At öltözöm. Aztán szinte suttogva beszélte tovább. - Egyszer már megazöktem az uramtól. Dc ö visszahozott. Nem tudta meg senki. Pedig ~kkor, még csak azt hittem, hogy a gazdagsagomert vett eJ. Csak azért akartam · a bec illetében megalázni. Ű t, a ld olyan kénye az ö nagy bec ületére. Azóta megtudtam mást is,

a kik egymáshoz bensőleg egészen idegenek, egymásnak semmi IDondanivalój uk nincs ; a kik nehezen vetnek föl semmitmondó beszédtárgyakat, melyek üresek, tartalmatlanok. De ha csak fölületes pillantást vetünk ilyen tár~ágokba, legyen az jour vagy lakoma , olybá tünik föl, mintha mindenki pompá:,au mulatna; mintha mindenki önendene azon, hogy hallhatja a másik hazugságait és ürességeit. A társalgás folyik; elevennek, érdekesnek, tartalma..:nak látszik; lármát csap : - suhog. Szónokok exponált helyeken nagy::;zabá u beszédeket mondanak nagy problémákróL Frázisok ~>isteregnek; rakétaszerüen röpülnek aper:.;zük az égig a maguk külöő ragyogásábau, pillanatnyi hatásukban. Azután ·zétpatt.annak, eltünnek. De a mig a beszéd hangzik, addig suhogása csábitó, mint az gynapi jupon. Könyveket írnak, darabokat adnak elő a. ma látszatéhes divat számára, amely gyorsau jóllak:va, holnap eldobja azt, a mi ma elragadta. Az eredmény olyan volt, miut a suhogás, mely ugy hangzik, mil1tha valami volna, pedig ~cmmi sem volt. A modcrn jótélwny::;ág ~ .1'"agy eclat-val lép föl. Lármázik ; feliujja az arczát · szük. ége an termekre és zenekarokra, toalettekre és intrikákra s ha onló a vajudó hegyhez, mcly ,geret szül. De cl-~Jil.lwg előttünk valatuely igazi nagy tett. vchcm 'O(·ziájánl. Azonl-Jan lát,..zólagus :--iker é:s láLzat-bel'zéd; lá .. za t -elegánczia, és lát.&zat-müvelt;éci: Yala· mennyi elérte a czélját, ha. t-ike1·iilt. mú.Bt. ~blufi\<-olni. Do kinek van szükbégc valami becsületes, állandó, tartós dologra. ebben a modern életben, a melyben emberek, dolgoL-, vh;zonyok, barátkozások, nézetek, meggyözödések, óhaj tások és foglalkozásak oly gyorsan váltakoznak, miut a kaleido zkóp képei ? Csak oly unalmassá válnék vele, mint az, a kinek jó és drága ruhakelméit a divat régóta tulhaladta már és a ki nem tudja, hogy mihez fogjon befektetett tökéjéveL A. ~it kívánunk, az nem más, mint pillan?-tnYl Izgalom, a pillanat kiélvezé e, ama huielen kívánságok kielégité e, a melyek gyorsan támadnak és gyor. an illannak. .:. mire ·zükségünk Yan, az· a lát~<~.:.at, mely má::;okat Apró kezei ökölbe szarultak és c ufondá.rosan folytatta. : - Egy::>z r vi szahozott az arauykalitká.ba. \\le t aranykalitkában élek miÓta az eszemet tudom. Nevelőnöm volt tár::;alkodónöm volt, megtanitottak tár · alo~i és mosoJyogni. Sportokat üztem, hogy gracziózus le! ~yek és tudom, hogy az utezá.u má~képpen köszön az ember, mint a szalónban, s ho!)'v uriasszonynak mlndig csak a fejét . zab~d meghajtani. A barátnőiru irigyel :ek. 1 ferL az éde,apám gazdag "Volt. ~Io t az uram ke:teli a ,·agyonomat. Az ö üzletébe fektették. Hát mit irigyelnek rajtam ? Há.t é•1 vagy<_:>k gazdag ? A ki gazdag, az független is. En raL... zolga 'agyok. H ch·álunk, az uramnak ki kellelle adni a hozomán ·omat. .\.kkor tudnám meg először mi a:t a "-agyon. ")Iegtapinthatnám, kezerubo vehetuéru .• kkor a hatalmát is éreZllém annak a vagyonnak, melynek mindig c ak a kényeimét éreztem. És én vágyam erre a. hatalomra . Éhes vagyok rá. Heszketek érte. )Io t utazom a szabadulás felé. Az uram nc>m forr látni több t. Jts má ·oc6zor nem fog vi ~n· inni. I ·rt mo t eljött az Í"aÚ zabaditóm é · mo t oko k Ic zünk. Az assz ny 1 vetett c i lk'~ · z la a ÍÜ!!:Öjét. Aztán a h j ·t igazga t.a .' l;; zr o e •.tt , h~gy 'rer'z ki mrant a kupéajtón. Kmt V~gigm nt a t:"bhi zakru z lott z u ol ónál birt ll'n m gállt. ..gy dula l kin :ri ott az uj ót • b Azt 'n · t-én ri znhuz' t. J · án , 1 gté\ ~. ·,m,- m ndta, l ogy kim nt c lJUI at.

Vasárnap, deczember 20.

AZ tTJSÁG megtéveszt, mely hitet kelt olyanban, a mi ninc ; mely c ··ábit, hivogat, kápráztat és igéri, hogy beváltja azt, a mi beválthatatlan. Az élet, a melyet sokan élnek, az ezernyi üres exisztencziák élete, ha onló ama se1yemjupon subogásához, mely nem elegáns, nem díszít, mely nem véd s m meleg, sem hideg ellen, mel alatt valószinüleg rongyos az ing és a harisnya, de a mely hazug módon »~Juhog (< és pillanatra felébreszti a futó pillanat pompájának illuzióját .••

Rők (Nők

vitája. mozgalma a külföldön.)

Az angol uök. ha talán nem is ők egyedül

kezdtéh a nőmozgalmat , de a legelsok közt ,-oltak windenkor benne. Övék az érdem, hogy a nömozgaimat a miudennapi életbe átvitték és hogy a nőket a ken ·érkere::.etre jobban képesit ·ék. De nemcsak kcn>érkere etrc gondoltak a m.indenkori Y zctőnők, ::;zemeik dött az a <·zél lebegett, hogy a nőt bá.rmely általa YálasztoLt hi,-at ásra ugy képe,-it:::ék, hogy felnc-hesse a wrRenyi búrmcJy férfiu val. ~~zt a törek ést látjuk a m 'g wa élő augol nők legnagyobbja: .JliLs Florence ... ' ightingal muukájaban és miuden őt követő uöében. E:.o; az igyekezet jut kifejczé;;re az akár s:wllem.ilcg, akár te ·tileg_ dolgozó angol nők 'czetöi tevékeuybégélml. Allítá.bllllkat bcbizonyitandó, egynéhá.ny példá:;al szolgáluuk : ~t\z angol hirlapiróuök köre még a nyáron nagy:szabásu ös:szejöv telL rendezett a legbirnevesebb angol írónők közremüködésével, a melyen :\liss ::\larcb Pb.ilipps előadást tartott arról, hogy az angol hirlapiróuuk az amerikai Egyesült-Allamokblill miképpcn érvényesülhetnéuek. Előadta, bo~_,. az amerikui }.;özöust'g milyen témák iránt '·rdcklodik leginkább, mily felol ·a.:ábokuak lehetne .\mt>rikáh •1 ~ikt>rük, mekkora közöuségre Hámithatna gy C'::;etlege · 'állalkozónő. hány lap létezilAm ·ril·áoan, a tuely örömc::;t fogadmí munkalársai köz· az angol lúrla.pirónöket. Különös érdeklődé::; t keltenek Amerikában az angol nők társadalmi tevé.kenységét tárgyaló czikkek, olyannyira, boay ma már számottevő amerikai lap nem is létezik, mely ily külön rovatot ne tartana. Az amerikai nük felbuzdulnak ·angol nővéreik fáradhatatlan munkú.ján és tőllik tellletöleg iparkodnak azokkal lépést tartani. :\.fimleu angol üónő , a ki az amerikai közönséget alapo an tájékoztathatja az angol nők jótékony;;ági és ::;zocziális rnuukásságáról, biztos lehet abban, hogy a legelökelőbb amerikai lap öröme-t közli czikkeit és fényeseu fizeti azokat. A mi nem meavetendő dolog. Es mo t térjünk <'tt a dolgozó uök egymá ik fajtájára: a takaritónökre. mely nőknek <1 'Yomen. Industrial Council Végre a künn álló pápaszeme urat intette magúhoz: - A legközelebbi áUomá ·on fel k ll adatni ezt a :;ürgönyt, orvos ur kért. halkan z:; egy lap papirrc1 gyor:san irt valamit ' Eg,v pillauat.tal .később már ujr~ a női :szaka ·zban volt c~ biZtatóan mosol ·rrott E ·c· linre. b - Lá.ttnm ám éo i~ beszálluí Yalakit mikor az w·adat. buc.;uzóuJ merrc::;ókoltad' hogy arra ne nézzen - kezdte mo:L már ő i~ t kol?dzva. - :::lom ogyi t. látta ru, az iigyvéd~ . ,Jol lattaru, uoy-e '? Ebben a. koc ·iban ...-an. Az utulsó szaka ·zban. Be(üggönyözte az ablako.ka.t. Az ajt 'n ki "~;"all aka::;ztva a tábla : bére-H zaka:z. Öi, ~enki c h&.borgatLatja, br. aludni akar. e én azt lü~zem, hog_v inkább ,-ál' valakit. Szép a.:~zon,vt. vár. éd · E...-elin. _•éhány perczig c!iend volt. Lát ·zott, hogy az a ·zony gyanakodva kutatja utitár nője vouá ·ait, mintha a lelk 'bo akarna nézni. Ho<Yy azt láthatná, megbizhat-e ben11e ~ o.. k . Teréz pedig az a::;szou~.r -ezet vette a kezéb é· lágyan végigsimogatta. - kt1 mondtad, hogy előttem nem fog z dtitl·olni semmit. Elfcl j tett d múr ·~ E-v li1 t'"\' ·zcrr .. zilaj mozduluttal rázta mc•u a f jét. c~ 0 _ gazad va 1. Jí;: ug •is miudegy: l\li~ d nkinck mind •nt oJ fo<Yok moudam. Ktkiiilt m a :ilágba az ;kt~u mind~n k ~ rü-

ég . Biz

külön egyesületet alapított. Számtal~n ~ol~ _..t' pana z a munkaközvctitők és muukaadok .reszerol: hogy alir-r lehetséges Angliában valamn·e valo kisegitő-a~szouyt kapni. A legtöbbnél ~e~ vo~~ a legnaayobb készsé()' és jóakarat barnunemu munka ~!végzésére, de hijával volt le~n~~yobb · "kb.. ::1 . .• • " legpi'Imitivebb reszu·-k a mestersegu - oz SZU.b.l>ege~uitudásnak. A fentnevezett egyesulet ezen seo tendö megalkotta a kiseaitö takarítónők o~e sületét és minden a m~aközvetitőkuél helyert jelentkező ily ass;ouyt az egyletben tanítja surolásra, takaritásra, mosásra, egys4óval mindeure, lehetne. Ez által számtalan oly a mire sz;üksé"' 0 ·· b en a' Uand'o muukára · szert asszonynak, a ki kül. on nem tehetett .-olna bizto itja a tisztességes meg· élhetést .... ~agy áld~s ez azok;·a a nőkr.e n~~:'e.: a kik természetüknél fogva öuallotla~ok es kitm~ munká~okká >áln~. mihelyt alaki akad, .a ER ezt felismer,e, nekik parancsokat tud adi~. ,. _ most e!!V harmadik példa. A yorkmegyet ~o.k ucvelé::l~v-j egyesülete Leeds egyetem vezetos~.", k· 1 1 doskod.IliL rréhez fordult ~zzal a. e.~e e~e., , go~ ., lal· az egyetem arrol, hogy uoknek valo .no1es fo? ,_ kozás~k ib tanitta~sauak ott. Egy általuk alap1to~~ · - Jo · k-ola' t Leeds var 'o ::;· a't 1·., vett mar , l1aztarta:,1 , . . k 'b · csatolLa a. sa1at. _ -~ze1.ese .e es ~ eg.yet.emh.oz v _ •. • ek• t•gy mli ik mtezmeny, a nnt szmten ezek a böl.gy. alapitottak egy uöi ipari::;kola, nemsokára szmten · - t' eme 'áros' tula.J·donába me 0°Y át cs szlll eu azk · h··1 eegyetemhez csatoltatik. A. yorkmegye.I o ~ . 8 ezeuki,·ül báhaképzö-intézcteL is alap1~ott~~ . ? tartanak fenn, a mire .\ngliábau égetó szuk.,cg Yau mert ali rr errruéhánv esztendeje annak,· ~o~~ • o "'· · . • k' · test az állam c kérdé el kezd foglalkozm es -epe"'1 ' ki ocryako· követel a gyakorlo' b'a,ba· k·to' l . Id'· , ai~ b ar , rki relhatta ezt a me -terseget, a. nelkul, hogy ba akármilven képe ité :t kér volna tőle. J?zen ~ · · · · rnodon volt. az .\.ngli,a ban on~t5I .. k eljárás eredménye pu:;ztitó gycrruekhalandó::.ág. .\. yorki holgyc_ magábau Lecdsben tartanak fenn egy korsza.k· alkotó int ·zm~nJ...·t: ecrv betegeknek való . konyhat c. ,. B da·. BizonY, bizon ez m.i reánk is férne 1tt 11 pe le1;, a hol 'ol,v nagy a nyomor é& oly kcve~e.ll vannak, a kik c nyomor gyógyitásá.val, euyhite· ·éYel foglalkoznak. Igaz, hogy ·;?; a kevé:; ember ugy dolgozik, hogy a uézöbeu az a hit támad fel, ho<ry lecralább is huszszor annyian vannak. De ec . elférue köztük még egynéhány ezer seg1·to·• és , kö,·ető. mert aimyi a munka, oly sürgős és keves a do)<Yozó ember hozzá. Alamiz ·uát Budapcsten köunyü kapni , a miuek az eredménye a csa.l~h hibetetlen szaporodása é"ról-évre, de nehéz munkat kapni oly embernek, a. ki nem alamiz· nát, ha~e~ bec-ületes ruunkát akar. Bs ez azért van Ig~' mert ninc· elegendő zá~u ember, a ki szoc~iális nyomoru· ágok é- bajok iránt érdeklődue es ~ ~egitömnnkából n maga ré-zét ki akarn(~ ven.~.:~i Ha. ezen ~orok oh·asónöi között YOlL veletlenu

•

egynéhány, a ki szivesen állna a segítök közé, de nem tudja, hová forduljon, az irjon bátran, aká.r budapesti lakos, akár nem, az általános közjótékonysági egyesület elnökéhez, gróf Csáky Albinnéhoz, ott kaphat mp.nkát és utbaigazitást, hogyan kell segíteni. Van ott munka elég a különbözö, az egyesület által fentartott foglalkoztató-mühelyekben és minden segitség elkél ott. A ki tanitani akar, annak elég alkalma nyilik tanitani az ott dolgozó· munká okat és ez által ~;egiteui rajtuk. · Ez a budapestieknék szól. A vidéliiek pedig megtanulhatják levélben is, miként segitsék a nagy, nehéz télen át vidékük lakóit, miként' ~zerezzenek nekik kenyer t, neincsak télen, ·hanem · egész esztendőben, az' által, hogy valami kézügyességre · tanitják a felnőtteket és gyermekeket. egyaránt. A kik inkább a magukkal tehetetlen betegekkel akarna.k foglalkozni, azok írjanak a Gondviselésnek (X. Szápáry-utcza ~0.), azok ott tudhatják meg, miként seerithetnek legjobban. A kik kiilönösen egy kerület iránt érdeklődnek, il·janak az illető kerület közjótékonysági · egyesületének és ajánlkezzanak ott munkára. Ne féljen senki, ha ezren is lennének ajánlkozók, mindegyiknek jut munka bőven, mert, hála Istennek, az van elég. A ki gyermekeken a-kar segiteni, az .forduljon teljes bizalommal az Országos Gyermekvédö-L~ga igaz: ~atójához (VI. Bulyovszky-utcza 2:!., I. 7.), annak Js jut mun.ka, a mennyit csak kiváÍl. Közeledik a karácsonyi ünnep, a szeretet ünnepe. Ha megmozdulna · az egész Budapest, nem akadna egy nyomoruságos odu sem, a hová. a sze'retet ~énye be · ne világitana. De vajjon meg fog-e mozdulni ?

G~~D!~.~~!!!y~b!lli~!!~!!',l Mintáliat Mrmentve killd legujabb 1620 NÖI DIVA'.l' KELMÉKBŐL •:s VÁSZONÁRUKBÓL

~ PITZEK ARNOLD ~tv~~8~T· 1 · l

elismert jó

kivitelű

butorakat rendklVul nagy valasztékban kapni. 2493

--------~~~~~------~-

" .

-Oriilfs6&·a a szaral am? -

AZ UJSÁG

Vasikn.ap, deczember 20.

v·álaszok. -

Szerintem a szerelern nagy mester, mcly a7. emberben. ezerféle tulajdonságot. képes ébreszteni. ézetem ~zer1~t ·csakis nemes tulajdon ·ágoL 'zen• lern n~lkül az e~eL Sivár, semmitérő lenne, LehiLt seiJ1Illi esetl'e sem örült· .;cg. Qrültségi"' c:;ak az emberek fokozhatják mert a sze· rel~D?- is annyiféle, a hány az ember. "Mindenki a; maga modJa szerint. szereL Ha a szerelemmel egy aranyban \an az erély. ugy szépen IDegfér .a két legény a csárdfÍ.· ban_, ha azonban az erély fogyatékos az eiDb~_rben,. ugy rabJa, örüH.jo csak akkor. ba beteg szenrczetn eg_ycl}- IL zerelme:;. Jlorvatnc.

vánosságra. 'sináljon botrányt. :::lzabaditson , llleg attól az embertől. De otthon még az ügyvéddel e bes.ze.lhettem. Az uram folyton őriztetett. . ne~~J~ leányát tartotta mellettem, s az mmdenuvc velem járt,. mínt az á.r:nyék. H~u~m most otthon maradt. Mo ·t én zedern ra oket. .Az asszony alattomosan neve~ett. - Ö · azt hitte, hogy ez a tit,ok cl va.n tem t.v c .az apámmaL Tőlem nem, fel t; Eng~ ro nem szeretett. Addig, ruig az apam elt, csak . a kémei lesték minden lépésemet, mert ~z volt a röge zméje, ·hogy n;egc ~lom. Ad~g nem mert vádolill, vagy bantam. J?e aztan dur.va lett hozzám. Megvert, ha kaczer~odta~ valaki, el. Hogy szerettem vol.J?.a ~egmer~~z? 1 · Vagy·inkább kinpadra huzatru, mmt a koz~p1:-ori itélethozá nál. :m egyszerre eszemb~ Jl~· tott , h ogy a nn· e'let"nlmek is vannak u ül t , tkmzo'l eszközei. A tolvaj is félti a b~?s e e : kérdeztem tőle. _ Hát van becs?lete az, 1ly~n . embernek ~ Irtózato an e~sapadt es _en gyönyörrel be zéltem tovább, ereztem, a, ;{;:n~ nem is a husába, hanem a lelkébe ~ag? a a karm · · t · ik ös ze és megalazzak. - V ég~rmgsir:itot~~ a homlokát. Azt mkondbta, .. yere ·em er az egész e et csak éretlen esz~ f5 It Az ~eggondolatlansága könnyelJ?usege vo · edes apám me<1boc átott neki. . , t k De én ne~ boc átok meg,. kia!t~t a~~de:~ czagva. Én nem fogok hallgatni, mmd . ~~á~. Én el. foglak hagyn!~sl:~o~ln~~i:~~ nkinek, m1ert. Engem n 1\1 t én foO'Olll Te .~egmérgezted az _életemet. os o a hedet megmérgezn1. , A homlokán kidagadtak az .. erek es az

:Midóu ·azt. írom, hogy leghatározottabban nem, szinte óha.jtanám, hogy a feleletek nagy tömego elóttem volna és azokból csupán a nemes sziv, helye~:~ meggondolás, az élet boldogságához vezető uzélért ószinLc feleleLek ragyognának felém. Részemról . elképzelhetetlen az élet iga::. szerelern nélkiil. Hiszen a földi létnek mindent egybefoglaló boldogságát a szerelemtő l · v~rjuk ; mily kis, !lcmmiségbe tünó porszem még. a legnagyobb gazdagság is, egy hüséges, igaz, szerelmcs szivért, ez. t a nagy, megvásárolhatat,Ian ki.nuset felá ldozni bármily más, magas czélérL: ~:;zerin t.cm ez örültség.

ll. Sári.

Körkérdésükre válaszolva, néz tem szcrinL f'lÖször azt a kérdést kellene eldönteni. vajjon örültség-o uz öngyilkosság? Ez ugyanis igen gyukran ~;zokott. fegyvert adni a szarelmesek kezébe . .Ha az öngyilkossag őriiltség, akkor ezen e~etben a szerelem tényleg nagyon közel áll az órültséghez. Egy másik szempontból ítélve azonban, hatái·ozottan lehet állitani, hogy a szerelern nemhogy nem örültség, hanem a legnemcsebb érzelmek egyike. vallás után, m!')ly szintén a szaretetet tanítja, a szerelern szeliditette meg az erkölcsöket ; ezzel pedig oly ezétokat tűzött az . egyén elé, melyékkel mintegy az embe· riség elörehaladását mozditja elő. Ez utóbbi m.inden ember kötelessége ; világos tehát, hogy őrült ember nem képes igy munkálkodni. . . , . lV. E. Maga a szerelern nem lehet, őrültség, mert hiszen ez az; egyedüli érzelem, melyben a többiek össepontosulna.k ; de igenis, altala elveszthetjük lelkünk egyensulyaL 's olyankor ész. nélkül örületes dolgokat követünk cl.

Oszer Renteil.

A szerelern akkor örültség, midőn az érz lmek n em kölcsönösek. Hannonia. .\ sze1·elem egy t"ulvilagi, isteni érzelem, m ly nélkül czélt.alan és rideg volna az élet-. !Iiután én csak a reménytelen szerelmct ismerem - mondhatom, hogy csak ez a reménytelenség ragadja az embert a rettentő örületbe. H eyl Antónia. Már hogy volna a szerelern örültség, ha éppen a szerelern az a magasztos valami, a mi felemel, boldogit, fiatalít, üdit és megteremt minden gyönyört, a mi.re egy .nemes léleknek szüksége van. A ki a szerelmet, az igazi, ideális lélekból-szivból fakadó szerelmct soha meg nem ismeri, még ha az viszonzásra nem ·talál is, az csak egy önző, tökéletlen, emberi formát viselő müvelt állat. Örült· ség csak a kiábrándulás. Dóra asszony. Hogy öriiltség-c a szerelern '! Ugy látszik, hogy az. És ugy ta.pasztalom, hogy veszedelmes rögeszméj vannak m.inden ilyen betegnef'.. :Magam i!:! az vagyok és ugy látszik, a >)gyógyíthatatlan esetek ,, közé tartozom, mivel egyszerre háromféle hóbort Lünetei észlelhetők rajtam. 1-ször: allái:ii mánia. a mennyiben reggeltól estig egyebet em Leszek, mint imádom az én •>istenemet••, kivel Yaló ágos kuHuszt üzök, kinek minden szavát szentu:ásnak 'eszem ':; kiLói remélem, hogy valamikor magához vesz. ~-szor.: Üldözési mánia.. mivel alig hogy kiJépek az utczára, mind· járt eszeve zetLen jobbra-balra, elórc-há.tra tekintgatek és mindig azt hiszem, hogy >lvalaki<• nyomomban van. 3-szor: Nagyzási má.nia, merL királynőnek tartom magam, az ~Ű « szive kiralynöjének. És mii1dennek daczára még nem nyilvánitottak •>közveszólyesnek,,, sót még mindig szabadlábon mozgom. Iúolya.

~· . .A szereh;tet. ha nem a ~og~us észre építik, hauem k1zarulag az crzelemre fekteLik, orültségnek nevezem.1 · B. J. (Románia.)

· Tudom, hogy azok, a kik eddig ezen kérdé!:!re feloltok s a kik :zo~tul vála~zt adnak, ~~laha szerotLek s igy a ~elelctadasnal legelsosorban SaJat magukat vették t.e~mtetbe. :E:~ is. ezen körülményt tartva szem elöLt, BaJnos, azok táborahoz kell csatlakoznom, kik a szareimet ürültségnek deklarálják s igy az itélet kimondásánál a szcrclmot. nekem it; az őrültség egyik fajához kell sorolnum. Szeretek egy leányt, kiről bár tudom, •hogy t;Öha sem leh t az onyem a mégis ló tok-futok utána kövefero öt. mint. az árny· k, me1·t jól esik a közelébe~ lennem · a .!egnugyob b o~;tobu~ágokat követem l miatt.a., mcrL őrultcn szeroliDos v.':lgyok. Aránylag .tiatal korommal már ~~t, ~rtok, hu~y kozcl~.b~? v~gyok a vónséghez, 'mint a 'l: IÍJ~saghöz. ~at ~em orultscg-o az, szaladni ogy kocsi \~ta~, ~elyrol tudJuk. hogy ~;';>ha _~;em vesz f l bennünket. Es en ts megtcszem, mert mar több vagyok, mint, örült. S-d J-s. Ezz l a kérdéssel, daczára tiula.! koromnak igen sokat foglalkozLa~ ·.s ~l'l'a a meggyőződé ! 'e jut~ttam, hogy 3: szerelern .ktgJ:ogytthat~tlan , az őrültséggel határoa betegseg. Hogy ~lhtasomat n mileg bebizonyitsam, bátor vagyok a z alant1 esetet felemliteni : Forrón ezerettem s szeretek még most is ogy lén y t , a kit istenk.>t\t imádtaJ"I.l felaj ánlottam neki ifjuságomal, egész életemet · ő volL nekem minden r~mén.Y,sége~ . Forró szerelmemnek' jutalma a~~mban csalfasag_. hutlenseg. Y olt. Ez a nó, legnagyob h ÍaJdalmamra, tapmtatosan k1 akar zárni szivéból súve melegével máshoz vonzodik. Saját szemeillllllel""gyö~ödtem n:eg hűtlen ségéről; :relj~sen ol~sábt~ott engem ,; mosL kimondhatatlan ba nasmodban reszes1t, pofozkodással fe. n~ get, a~árcsak egy kutyá";al, ugy bánik velem s bolond feJ.em mmdezeknek daczára . naprÓl-napra forróbpan , m lycbben s~eret; holott . ó nyiltan ru u tatja, hogy szivén k van mas választottJa. En bu komorságba esteiD minden percz~en sirat?m !lz e~ult bold.ogsá.got és ér?oem: hogy meg a srron t-ul IS stratDI fogom es azt a nőt soha ~e soha el..~em felejtell!-. Pedig nem érdemli meg, mert aluokul kiJatszotta sz1vemet. A fentemlitett csetböl következtetye világosan kitünik, hogy a azorelem nem egyéb, mmt őrültség. Padesán. Ra a szerelern örültség, akkor örültség, hogy mi létezi.ink. Ha azonban megvalósítása társadalmi vagy más egyéb akadályokba ütközik, akkor igenis örültség, ~ert min?e~- ?mber kivétel. n ~lkü~ ~ol~og lehét sajal tarsadalmt koreben. Azt a k rdcst, orulfseg-o a szerclem, nem-e, vcgérvényesen eldönteni nem lehet. Némely esetben őrülts ég, n · melyben nem, de legeslegtöbbször nem. 'l'. G?jörgy. ' ' Igen és nem. Nem űrülh;ég akkor, ba az egyén ezt étizszel és szivvel' uralj a. Ellenben veszedelmet j~lent ., midón csak éppen a szivnek van ehhez köze. A mi csakhamar az egyént. egy gerinuztelen, akarat nélkü.li, bamba lénynyé alakítja át. Es ha ebbül a helyzetből akár vóletlenségböl, akár energikus észretérés folytán kieviezkélni nem képes , az már menthetctlen áldozal.a ·a :;zewlemnek. •.\z ilyen örült egyének a legszánalomraméltóbbak. 1'ótlt Jó;:scf • . A szereleiD ~dcs őrület, IDcly maga 11 Jcgtökéletc,;oblJ és leglehetetlenebbeket teremtő élet. J!::des órület! Hi,;zou töké-letes és lehetetlennek tet.~zö müveknél az agy is édt>s őrült lázban: ihletben IDiiködik. Ez az ihletféle érz 'E teszi édese1~ űriilttó a szorelmct.

S::.erelembölcsés:;.

arcza eltorzult .. De n m mert ho>-.zám nyulni. ~;zaka.szokat. női szakaszba nem jött hisz Félt tőlem. Láttam. Ez gyönyörü volt. a távirat férfinak, :::lomogyi ügyvédnek 'szólt. Látod, ez éppen e.gy nappal előbb történt, V égre ráakadt. mint te váratlanul a nővéremhez érkeztél ztán ujm nyiltak, záródtak a~tók uta. látogatóba. :gn· addig nem is halloLtarn rólad öok ·zálltak fel, f:l a vonat dübörögve indult :;oha ~;emmit. Együtt voltatok az intézetben, t?v~bh ..a .. fé1:yesen, világitott · .~pület elöl a mo~;t tu~om: a nővérem mondta. É: igazán sotet, kodo eJszaka.ba. . · .· ~erencses veletlen, hogy tc is éppen ma akar, E:-elin ?jra kit,ekintett a folyo óra. Végre. t~l l3udap~Btre _utazni és hogy együtt mehel\Iar IllilCd 1tt a papaszemes ember. tunk; TulsagoB IZgatott lennék egyedül. Pediu· Teréz nem mozdult. Ha C.L pápaszem beszelnem kell az ügyvédemmeL b ember nem áll őrt, akkor nincs ~;emnii ba:j. Az asszony · felugrott és kitekintett a Akkor a sürgöny-csel sikerűlt. · · kotridórra: · Az asszony siet e ment végig a kani. , - ·Az a pápa. zeme ember még mindig dóron az utolsó szakaszig. . 1tt all ·- szólt . vi sza türelmetlenül. - Meg leglátta a )>bérelt<< táblát. Do a követakarom várni, mig senki sincs odakint. kező pillanatban hátratántorodott, Az aft'ó nyitva, a szakasz üres volt. Ujra leült Teréz mellé. Az első perczben nem birt ,liondolkozrii. - Emlékszel, tegnapelőtt a sétatéri kio zkban voltunk e<1vütt SomogyivaL Nem tudtam Aztán lángoló arczczal, ökölre szaritott kézzel :. vele négyszemközt beszélni. Soha, senkivel so futott viBsza. Ugy érezte, láthatatlan ellenségek fogják beszélhettem ·négyszemközt. De mikor köszönt és kezet fogtunk, egy kis czédulát csempész- körül, egyre kisebb lesz a kör, · ·a mely me{)". tem a kezébe. Azon megírtam, hogy el akarok fojtja é nem tud menekülni belöle többé. b A női szakaszból néhány félig elfojtott válni, s hogy ö le~z az ügyvédem. Béreljen egy szaka zt a mai vonaton, hog~, mindent kiáltás, indulatos, rikácsoló beszéd lármája halmegheszélhes ünk. Látod, hogy tulJartam az lat zott s a szomszéd utasok kígyültek a kotridórra. Leg~lől állt. m?gint a pápaszemes ur uram e zén. A leány mereven nézett az a szony szeme s a kalauzt. 1s. odah1vtak. De ~ikor a kalauz be akart ny1tm, ~~gy rendet csmáljpn, a pápaközé. - De te szép is akarsz . lenni, mikor szemes ur a karJara tette a kezét. - Hagyja el. Az ápolónö mellette van Somogyihoz mégy - mondta h1degen. Gyógyintézetbe visszük. • Evelin arcza kipirult. Néhány perczig csend volt aztán réme - Neked az mindegy. Ne törődj vele. A vonat va.I.arui nagy állomáson állt. Kint f~ld~kl~ zok~gás ~allatszott beiülről. Az ajt~ ajtók csapódtak, emberek jártak. A kalauz kinyiltesTerez a papaszemea emberhez fordult . , -Valami csillapitó-szar kellene, doktor egy távirattal a kezében nyitotta fel végig a

ur:

AZ lTJSÁG

.Az én véleményem az, hogy a szerelern nem

hane~ betegség, melynek egyetlen orvossága -

őrültség,

a háGyógyíthatatlan.

zas~:;ag.

A szerelern Schoppcnhauer-i értelemben az egyén· nek .oly öntudatlan állapota, a melyben a faj szelleme szabJa meg a motivumokat. Szóval a szerelern végzetszcrüség.. Intellektuális tartalma bizonynyal van egy biwnyos fokig, mert miképpen az indulat s az őrültség közt csak nuancze különbség van, azonképpen a szerelern s ~ szerelmi téboly között is csak fokbeli a különbség. Ignotus u: erről valahol, megállapitván, hogy az egészséact és be~gsége~. csak ~éhány lépcsófok választja el, s eképpen ~>zol: A tüdöbe ]utott por köhögésrc indit, s ez a tuberkulózis első lépcsője. A neuraszténia harmadik emelete c~~pán a bágyadts~gnak, melylyel egy átmulatott éjsza. kaert fizetsz. S ha Nr.zzában Irma Pavlovna, ez a kékszem ü abszurd~ eltöf-töz melletted, s te dühösen toppan-va fordulsz ViSsza eme de-már-ebből-nem-eszel után már is me$tetted az első lépést amaz elragadtatás felé, ~elynek erosebb rohamáért fegyházzal sujt a büntetö-kódex.

Ringbauer Irén, . Orültség. Valami megnevezhetlen - talán a martynumhoz hasonló - fölemelő, nemesítő szent őrület. .~em a rajongó, álmodozó fiatal leány hófehér vonzalr.~·u~rol: arról a szerelemről beszélek, amelyet a testileglelkileg erett asszony érez. Arról a hatalmas naay indulatról, mely erőssé teszi a gyönge a szonYt ~egannyi yeszede~emmel sz~mben ; anól a szerelemról, mely nem 1smer .~tat, akadalyt, tilalmat, mely nem talál nagynak f'e~ aldozatot, ha a szeretett férfi boldogitásáról van ~zo.: -~~~- ~ gyönyör~é~ébe~ . fájdalmat és fájdalmában gyonyoruseget teremto lSteru erzelmet igenis lehet őrület· ne~ ne:ezni, a nélkül, hogy ezzel legkevésbbé is lealacsonJ?tanok _magunkat. A mikor az asszony - daczára mr.n~en tllalomnak, minden megalkuvást czélzó okosk~dásnak - csak egyet érez, azt, hogy van valaki, a ki mmdennél a világon drágább előtte, a kiről érzi, hogy annak a boldogságát a szive vérével is megváltani kész, a kiért szembeszállminden testi-lelki Yeszélylyel, akadálvlyal : vágjad százszor a szemébe, hogy őrültség a szer~ le_m; a boldog, szerelmcs asszony mosolyogva száll szembe UJra meg ujra a legnehezebb küzdelmekkel, abban a tudatban, hogy ezt a sziYe-lelko szeretó fá.·jiért teszi, s _anuak a :;zerelmc kárpótolja ót minden gyötrelemért, mmdPn eb-zenvedett kinért. Es ily~nkor - igazán boldogító, :;zent örület a szerelem.

M. A. Ego. A szerelern egy érzéi<, amely az embert a köznapias. ág fölé helyezi, s a mi a hw;zadik században valódi nagy~ágában csak ritkasagképp él. )!ert ezt a szent, ezt a magaRztos, it;tRni adományát a szivnek, manapság már az érdek, _a számító é~z_ elüzi, kiöli s alig marad belöle •·sak egy szikrányi i~. Es mégis van, létezik a földön : :\liudenható szerelem, ~\ mely nem ismer gátat, )fely tüzön, vizen is bár :;\fegteremt boldogságot, A mely mindent lerombol S eltaszit az utjából, A mely a szivból fakad, .-\ szivhez szól! De ez aztán a kinek osztályrészül jut, mfgadja azt a. múhetetlen. igaz, hamisitatlan ooldogságot, a melvet a. megtév-esz!ö arany nem pótolhat, a mit megYásárolni nem lehet. Es ez az. a mi az embert méltósága teljessé· gében! észbeli intelligencziáját a legszebheu világítja, mert 1tt felel meg Yalódi hivatásának. l\linden élőnek szel etni kell. mert míndenki ré;:zére teremt az Ég egy rokonI~~t. E~ bizony, ha a számító é ·z nem fojtanll el az égó t u zet, a még egyedül bolyongó lelkek lázasan kere~nék parjukat. Cnakhoey hova, micsoda parányi kis térre szoritkoZ<_Jtt ez: a ~~~indenható szerelem~ az érdek legalsóbb re· gu;zterebe sülyedt korunkban? .. :\I~rt különben hogy lehet csak a kérdést is feltenni, ' Ol"ultf'cg-o a szerelern ?« • "ern, nen:t óriiltség, de egy szenved 'ly, egy érzés a. mel~ boldog1t, de egyaránt OtizthntJ'a a boldogtalansagat ~~. ~ler~ ne. hi~_ük, h?gy a legmélyebb, legforróbb szer~lem 1s mr.nd1g allando, mert nagyon sok;;zor vakká teszi az ~mbert, amikor az élet hajóját nehéz kormányozni, s ha mar egyszer az nem helyes révben evez, zátonyra akad, _a szerelern a legádázabb kinszenvedédt szülí. E'> mégis a szerelern az, a mi után leajobban áhita· zunk, a melyért mindent feláldozunk. e ... T em örültség a szerelcm, s akkor lenne a vilárr folyá a örömmel, boldogsággal párosult, ha nem élnének a~ok. a ·>józan: .okos« ~mberek, a kik csak gondolatban is kct&egbe vonJak az 1gaz szerelern magasztos szükséges létfentartó voltát! ' '

Gis y.

Porezelián okról. (Folytatás.)

Kisebb német gyárak.

A tizennyolczadik . zázad közEpéig )Iei "enc..,ak egyetlen vetélytársa aknlt : Béc . De 1J.50- n tt~l mnr las;;ankint s1.ámos gyár alakill . _ emetorszagban, a hol rtt.;7.hen olcPóbh úrnt prodttkálnn k. Es ezek a gytí.rnk »mei:."eni ;><:{tnt>r·. ben dolgoznak, azaz swl ailag imitúljH.k ~Tei.. ent. llöch f. Egy meis eni alkalmazott, Löwenfinck 1_746-~>an két fr nkfurti kere.-kt>do - ait égével _Iam~ (' li'ran.kfurt között, Höch tbeu, porcz<:ll ngyar t alap1tot , u m(•l , eleinte bizony na nché~égckkel küzuött, d • k ·bh a. Km· fnn-lt, }~mm ri ·h l h id n ba ·h me em·edt • ho !V • ~ a kurffu tlichc( done' ct k<1pja l) lllint 'l ·u IJPk

Vasárnap, deczember 20·

virágzásnak indult. 1778-ban azonban, pénzhiány miatt tényleg át is veszi azt a KID·fürst és 1796-ban beállitják az üzemet. Höchst, használati porczelJánjaira nézve, tökéletesen Meisseme támaszkodott. Festésében apró szétszórt virágokat, látképeket alkalmaz. Nagyon jellemző a kárminvörös szin, melyet gyakran és szivesen használtak. Különös, puha tónusa van, a melyet ha egy· szer látott az ember, ezer között is felismer. A höchsti gyár erőssége az apró alakocskákban és reliefképekben rejlett. A zsáneralakok, mint mindenütt, ugy itt is egy kaptafára voltak szabva : a pásztor, kertész, tá.nczmester, szabó stb. itt sem hiányoztak. Jele a mainzi czimer után vett kék kerék, a glazur alatt. 1840-ben a még meglevő höchsti iigurákat egy dammi kőedénygyár veszi át, s az innen ltikerült tárgyak a höchsti kerék mellé még egy D betűt is kapnak. Nyrnphenbu·rg. Itt egy, a bécsi gyárból dezertált mester próbálkozott először a porozellángyártás nemes mesterségével, de sikertelenül. Tulajdonképpen a gyár előbb Neudeggben állott, azaz az első sikertelen próbálkozások ott történtek s csak későbben telepitette azt át 1\:Iax Josef Kurfürst, 1761-ben NymphenbUl'gba. 1766-ig aztán körülbelül háromszáz munkással dolgozott, változó szerencséveJ, de már 1862-ben felhagytak vele. A nymphenburgi anyag nagyon közepes, azért szürkés, sőt néha sárgás szine miatt mindjárt felismerhető. Formái olyanok, mint az ebben az időben dolgozó több gyáraké, de festészete különösen nehézkes és kemény. Hajlós ágakTól, elszórt apró virágokTól szó sincs. 1\-findig a közepéről indul ki a virágbokl'éta, valami nehézkes, bazsaróz aszerü, •agy más merev virággal, a mely körül ismét kisebb merev virágok, esetleg lepkék csoportosulnak. A figurák ellenben, a rokokó befolyása alatt különösen kec esek és bájosak Gavallérok és delnök, a legkaczérabb, legcsábitóbb pózokban, gyönyörű kosztümökben, vagy mulatságos amorettfigiD·ák, allegóriai csoportok, zsáneralakok, stb. voltak a legkedveltebbek. Finomság, üdeség, a kivitel mesteri volta jellemzik ezeket a kis figurákat. l\fárkája a bajor Rautenschild. Fürstenberg. A fürstenbergi porezelián Sévresnek és Meissennek kopíája. Apró virágok, Watteaujelenetek a leggyakoribbak. De a mell~tt gyönyörü tájképeket is festenek porczellánjulua a fürstenbergiek. Hires emberek szobrocskáit is mesterkézzel készítették. Frankenthal. Ez a gyár 1755-ben alapittatott Hannong által, a ki az akkori pfalzi herezeg segitségét vette igénybe. Eleinte itt is nagy nehéz. égekkel küzdöttek, mig végre a herezeg 50.000 tallérért megvásárolta. A frankenthali porczellánnak fö i mertető jele a meleg, fehér szin. Formái nem ujak, festésében ok háziállatot és virágot látunk. Az eLő produktumokban még nem . zcrepel a vörös szin: e~t, violaszill helyettesíti. Késöbb a meis eni apró v1ragok lépnek az állatok helyére. Fi(!urális por0 czellánja izléses és kecses. Jegyei eleinte a pfalzi oroszlán, •agy P. H. F. (Paul Hannong, Frankenthal) ké obb J (Jo~eí) H:,~- s mé~ késöbb, mikor ~ berezeg Ú vett; a g) arat, az o neve: C. T. (Carl Theodor) I:udwigsburg. :S:ackher a megalapitój~ ennek a gyarnak, de mar 1756-ban át,~e.·zi azt K ·l ~~gen 1\Ürttembergi herozeg. 1766 táján jó toJ~ lévén_: ?.izonyos je}entöséget nyer a porczellán~arak l~_ozott, de mar 766-ban, miután a }udmgsburgl udvart áttettek Stuttgartba, la ·san lecs~z~ , a magaslatról. ,A lu~_wi_g burgi anyag szurkes arnyalatu. Rokoko figura1 tóbbnyü·e kéke . vörös szinnel éle ek, látképein c aknem mindig van egy-egy rom. A figurális festészetben cnralo.·an fordulnak elö parasztjelenetek A lud w'fcr bur!ri porezelián történetét bőven leírta Píeiffer Bertold a ltit érdekel, hoza sa meg füzetét, mi nem tér~ hetünk ki jobban reá. :\Iég csak atm. it je""yzünk meg róla, hogy jele a "m;t~embergi czimer pajzsa, a zarvas ngnnesokkaJ. ke. obb L. kor011ával varrv a nélkül, vagy pedig két egymá ba kapn zkodó e .. (Carl) fölötte egy koromívnl. Sok kiilföldi porcz('). lánáru!'l, el~g ostobán, a lud wigshurgi pon·zellánt kron<'nhur'!i porczelUmnuk ncvezi. (rrab\n n ke . tö C. mintt !) l. s.

w:.

Fiu-· és leány-gyermek ru á · Nói felöltök és robák ;:!~~ei~~~::~~~ l

l SZALAl EDE ÉS TARSA, Budapest, IV., Vaczi-utcza 4:1. -e.,

TÖKÉLETES SZA6TALAH FERTÓTLEHITÓ SZER

NÖKNEK~NflKÜlőZH ETETlEN Kozmefika. Rovatvezető Garami Béla

dr.

lllatszerek. Időszerűbben nem is lehetne szólni az illatszerekl'ől, mint most, a mikor k~· rácsony közeledtére ezerszámra vásároJja a ko· zönsérr a díszes kiállitásu, ragyogóra csiszolt, pom· pás ihregecskéket, a melyekben, hol Sehiras r~zsa· berkeinek, hol pedig a szerény ibolyák szirmamak káprázat.o illata foglaltatik. · Két érrtelen hogy az illatszerek sem mentek a divat sz~ zélv'eitől. l\Ia ez, holnap már megint egészen más csillag uralkodik az illatok terén, 0 azért mindene etre vannak olyan illatszerek IS, melyek állandóan felszínen maradnak. . öt, az elegancziának éppen egyik legelem1bb szabálya hoay illatszerünket ne változt.assuk ' o nyakra-főre, hanem maradjunk meg álla,n d'oa!l; annál a minöségnél, a mely egyéniségünknek leg· jobban megfelel. . A hozzánk illő parförnnek kíválasztása t .. ~· korántsem a legkönnyebb feladat. Nagyon s_o~ ~o· rülményt kelllatba vetnünk, nagyon sok rrunoseg· gel kell megpróbálkoznunk, mig végre ráakadunk az igazira. , , )Iint már ebből is kitünik, illatszerválasztásna-l ÍJ a le!rinkább türelmes kísérletezés vezet czélhoz. Általfuos szabályokat arra nézve, hogy, ki, ·műé~e szert használjon, megállapitani nem lehet~ bar naayjából mécris módunkban áll körvonalozm azo· kat a pontok~t. melyekre illatszerünk megválasz· tásánál tekintettel kell lennünk. illatszerünk legyen mindig diszkl'ét. Hacs~k kényszeritö körűlmények nem zoritanak rá, ker!ll: jük a tulságosan erős illatu szereket. A kényszento körülmények alatt legelső sorban is - azt értjük, ho~y egyéb, kellemetlen ill::ttokat kell elfödnünk az illat zerrel. Igy köztudomásu, hogy pid. huszár· ti ztek, vegyészek, orvosok igen erős hatásu par• fömökkel igyekeznek leplezni azon környezet jel· Iegzetes ·zagát, melyben hivatásuknál fogva tar• tózkodniok kell. A hol azonban ez az eset nem forog fenn, ott c aki olyan é~ annyi parfömöt használjunk, _hogy ecré z finom. észre alig •ehető hatá a legyen. Ali ez o ~ t k-lilönösen a törékenyebb, gyönge, karcsu te~ • alkah1 hölg-vek:re, kiknek pedig nagyrésze, talan épp azért,~'hogy kicsiségét ellensulyozza, rend· ki\-iil ruarkan ~ odöröket ha znál. Az illatszer állandó ágának is fontos szerepe van. Eaw- jobb illatszerek szinte beleveszik ma• gukat ~-ruházatba és ha uj illatot veszünk igé_nybet mielótt a régi teljesen elpárolgott, már pedi~ ez. nem igen tudjuk bizonyossággal megállap1ta1u, furcsa é kellemetlen zürzavart keltünk. Legjobb, ha egy bizonyos illatnál m~gmar~· hogy ez egyéniségünknek szmte ki· dunk , ucr• c-. • e. o. . . lle~t egé~zitö ré -zét tegye. A ki például Ibolya me , marad meg az aztán minden toalettszerét ugy va· Jocrassa merr. ho~ illata az ibol:ráéra emlékeztese~, e e c-J ' • 't' klS ~zappana a ~ehénn:üs . szekrényt l~latoSl o J,. za ék i~ ecrvtol egn(]' 1bolyára emlekeztessene . ."... "'· o nn· Illatszeliink be zerzésénél azonban selllaJ . 1 e tre se törekedjünk oda, hogy kizárólag cs ,' ~ . I . 'll a real küLö kíáUitá~a le!!Ten elsórancru. tt JS a az "' e. o .. ' ' lect· zabáh'. hogy a neme~ tartalom tobbet er a l racr\o~óbb h.i.ilsönC:l. f> föl cr ne legyünk clf~?~.' b. ne rn~ai'zkodjunk görcsösen régi, megcsoko• nYö. ödöt i5it '!etekhez. · . te Ezt pedicr azért ernlitern meg, mert szlll .. o • k"lönO· (')-.zontl a zivcm. arra gondol•an, hogy u ' , . .. ~ . d . t t s n J!!'Y kamc-.onv ÜlJfill JUIC"O a 1et ene e ö~<sze· · , , 1, , ·a azon "Ct forditunk kiilföldi illa zerek ,.,l. arasai ze mb 11. hmn· m{~ ma i ot t tartunk, hogyt: • · · Z(}('n " melloI·"k· }lll7.nt· port('kn lcn·r 1·1·any a k"'lf"lcli u o . k l ") J· . • • m hihetA-m l. hO!?,\' azo · a w gye · :t • .Illl ];: '•t-három é\·\·el zelót m a tulipltnmozga1 . • . , . bb .. "ln.cnek llo..1Jlll za ·zlo1 hon onatták JO an oru 10.. kiilföldi illat ~rnek. mint a ma.ey-arnak, ku ~ - n a kk·or m ik·or illn t :z rem . k· mm . ,. ".t.t"<='ae seillJlll. no. kin t n ... m áll a külföldi ·kn k mögötto.

tak·

·(T

°.

AZ 11JSÁb

Vasárnap, deczember 20.

Házi fanácsad6. Sertéskocsonya. Egy kilónyi feldarabolt sertéslábat, néhány szétvágott fi.Uet és egy darab orrmányt megmosva fölteszünk főni zöldséggel, két hámozatlan vöröshagymával, czitromhéjjal, eczettel, vizzel, sóval, borssal és babérlevelekkeL Főzés közben gyakran behabozzuk és ha puhára főtt a husféle, kiszedjük és meleg helyen tartjuk. A levet még tovább fözziik, aztán átszürjük, a felületén levő zsírt leszedjük és ha egé ·zen tiszta, a mély tálban szépen elhelyezett lmsdarabokra öntjük és hideg helyen megfagyasztjuk Mézes pogácsa. Negyed kiló mézet felolvasztunk. 20 darab koczkaczukrot vizbe mártunk és a mézbe dobjuk. Fél kiló lisztet, egy kis kanál törött fahéjat, egy kanál szódabikarbonát, 2 tojássárgát a felolvadt mézzel és czukorral összegyurjuk. Czipóvá formáljuk és másnap regyelig pihenni hagyjuk. Másnap vékonyra elnyujtj uk, !cis pogácsaformával kiszurjuk. A közepébe fél tisztitott mandulát teszünk. Tetejét megkenjük és megsütjük. Két-három nap mulva kitfu1Ö. Supréme-mártás. Vajból és kevés lisztből szép fehér rántást készítünk, baromfiból készült levessel föleresztjük és két-három óráig főzzük Ha eléggé befőtt, átszürjük és néhány tojássárgáját s pár kanál édes tejszínt adunk bele. Ma nem akarjuk rögtön felhasználni, hanem elteszszük, akkor teszünk bele egy diónagyságo vajat, a mi meggátolja a bőr képzödését a tetején. Karácsonyfára igen szép díszt készithetünk, ha mogyorót és mandulát staniolpapirosba csavarunk és fehér pamutra felfüzzük. Füszeres puncs. Fél palaczk rum, ugyanannyi cognac, 6-8 deka czukor, kis fahéjjal és szegfüszeggel a tűzre tétetik. Ha jó forró, elhuzzuk, néhány magtalanitott narancsszeletet dobunk bele, utoljára pedig beletöltünk félliter forró teát. Lehet több czukrot is beletenni. Házilag készült karácsonyfadisz. Legszebb a harmónikos ha.tásu karácsonyfa, melynek diszitésénél a jó izlé is zóhoz jut. A rikító papírlánczok, nehézkes, e etlen dísztárgyak, az összevissza aggatott holmi sokszor szegény~égi bizonyitványát képezi a diszitö kéz ötlete ségének. A tulzás ebben is kerülendő. A gyönyörű fenyőfát nem szabad kivetkőztetui jellegébőL Tülewlü ágai ne veszszenek el a nyalánkságok és zifraságok tömegében. Legszebb az egyöntetű diszité . Sok helyen csak ezüstös díszt használnak. Staniolba, ezü tpapirba bw·kolt apróságok, czü tfüsttel bevont dió, alma, fehér sütemények. l\Iásutt c upa narancs és mandarin, piros szálakon, piros csokrokkal és közben piros elyempapirokban a bonbonok, ajándékok. Nagyon szép az aranyos fadiszités is. A gyertyáknak, termé zete en, a többi disz szinével harmóniában kell lenni. A hol nincsenek gyermekek, vagy a hol az édes!'"égek fogyas~tása t~o~, lehet kizárólag csak fehér vi~szgyert~a:val disziteni a fát. Ki se mondható, milyen poet1kus ez az egyszerű díszítési mód. A czukorkák elhely~z~sére arany c illagoc kákkal, vagy aranyporral ~.szitett organtinből készithetiink apró bonbonnierek~t, zacskókat. Az arany csillagokat, por~ s egyeb diszitési tárcryat minden papírkereskedesben ~ap hatunk. ElŐzőleg egy kis folyékony gum~val nedve ·it.jük meg a szövetet. :Bp.J?en t~gy, mmt a mikor a haYat utánzó fehér vattat bnllant-porral akarjuk behinteni. Marczipán karácsonyfadisz. Ke%~ed kiló reszelt hámozott mandulát negyed liilo porczu_ko~ ra] cryuródc zkán té ztává dolgozunk. Egy resze. hez ~e zeit csokoládét keverful.k és e ké_tfé}e tésztából - fantáziánk és ügyes égünk se~It egével -;pereczeket, karikákat, kifiiket, so~akat, golyokat "' b' kat almákat stb. formal unk. Lehet ' o Om a ' . , ' b· k . . d egy kis sárgabaraczkizt IS a teszta a evern_~, .. e csak annyit, hogy tulságos lágy ne legyen. A kül?n· .. ,. , ill • za'lon vagy staruolb ozo targyakat vagy cs o~ 0 ' papira ba burkolva aggatJ uk a fára.

Bársony-, selyem- és csipk~

BLUZOK Kosztümök,aljak és pongyeták re 211 e k ldállitásb a.n

FALUDI LÁSZLÓ Bpest, VI., András~y-ut48. Divatlap xng'1en.

41 ••

••

Dz en afek.

)IOLGYEKREK ~~~ ~;:R~kt:.::e~~ óhajtanak szert tenni, b. figyelmükbe ajánljuk , . kéz1munka_-cége~ Budapest, VII., Erzsebet-korut 18. sz. · ahol állandó fo~lalkozást nyernPk szinezett lapos horgolásban, kongres-, északi himzésekben, kerPszt öltés, smyrna és minden a kézimunka- ' szakmába vágó összes kézimunkákban 3ó33

(Kéziratokat nem adunk vi.Be:a.)

HORVAT AKOS

Gazdasá.&i fanácsad6. Téli takarmányozás. A baromfia'kat télen nemcsak szemes, hanem lágy takarmánynyal is kell etetni. A lágy takarmányt feltétlenül reggel adjuk a baromfiaknak, nem forrón, de nem is hidegen s mindenkor frissen elkészítve. Az etető edények a lehető legtisztábban tartandók. Az ételmaradékot nyomban az etetés után ki kell önteni az edényekböl, mivel a lágy ta.k armány nagyon ham.ar erjed és ha ilyenkor esznek belöle a baromfiak, több kárt okoz, mint hasznot. Különben sem szabad a baromfiakat tulságosan etetni, mivel a kövér baromfi hamarabb megbetegszik, s ha egészséges marad is, nem tojik annyit, mint a nem tulságosan táplált. Mivel a lágy takarmány a nyári táplálékot helyettesíti_, eiméifogva minden táplálékot pótolni kell benne, a mit a baromfiak a szabadban találhatnak A pondrókat, rovarokat hussal vagy husporral, a füveket zöld éggel, a foszfor tartalmu dolgokat pedig csontliszttel pótoljuk. Lehetőleg arra kell törekednünk a lágy takarmány elkészitésénél; hogy annak minden alkatrésze otthoni hulladékokból . álljon, me rt ha sokat kell költenünk a táplálékra, baromfitenyé~:~zetünk nem igen fog jövedelmezni. Legjobb elkészíté i módja a lágy takarmánynak a következő : főtt burgonyát, .vagy répatermelő vidéken főtt bmgundi répát ös zetörünk, s tiszta forrázott korpávai összevegyít ve egy kevés darát, konyhahulladekot, apróra zuzoti c ontokat, ételmaradékokat, összetört tojáshéj at 's egy kevés faszenet keverfu1k hozzá. A burgonyát vagy répát ·zükség eset én . összetört és leforrázott lóhere vagy ákáczlevél, a hushulladékokat Fattinger-féle husrost, a tojáshéjat és csontot pedig csontliszt is helyettesítheti. Ha a korpit piacz.ról kell hozatni, akkor elönyö ebb, ha helyette darát hasznalunk. A lágy takarmány köz.é hetw1ként egy zer paprikát Yagy törött bor ·ot is keverhetünk, hogy a baromfiak gyomra rendben legyen._-\. kik lágy takarmánynyal nem etetik a baromfiakat, azok legalább egy-két burgw1di répát tegyenek oda olyan maga ra, hogy a baromfiak csipegethessenek belőle. Szemes takarmányt a délutáni órákban adjunk a baromfiak11ak, még pedig zabot, árpával, tengeri\el vagy másodbuzival vegyest. Haltenyésztés kis malomtelepeken. A malmokban a ho szu téli napokon megcsappan a munlm, ilyenkor k,ell előkésziteni azokat a mellékfoglalkozá i ágakat, melyeknek meghono itásá val szép mellékkeresetre lehetszert tenni. Ausztriában csak nemrégiben inditott mozgalmat a malomegyesületek vezetősége, hocry a vidéki kis malomtelepeket haltenyé ztésrc szorit a. Ez a mellékág olyan ke_~é~ be~ektetést igényel, hogy bizony minden, szukos viszonyok közt élő molnár i rááldozhat néhány koronát. 1\Ianap ág igen keresnek bizonyos hal- és rákiéléket, melyeket megfelelő tenyészté · mellett nagy meiUlyiségekben hozhatnának a piaezra a haltenyé zté el foglalkoz.ó molnárok. Hogy csak egynéhányat emlitsünk a halak közül, a pisztráng, a kec ege, az édesvizi foga ( üllő), nemkülönben a neme -rák tenyé zté e kitiinően fizet. A .főváro ban egy darab zép, nagy rákért sziveseli fizetnek egy koronát. A ki bármily kis m~rtékben űzi is a tenyésztést, annak bö~ége en fizet a csekély befektetés és a ke és munka. A takarmányburgonya száritása. A takarmányozásnál nagy zerep jut a burgonyának. 1\agyobb mértékben való alkalmazásának ellenáll azonban a burgonya viztartalma, a mely,_ m:int tudjuk, so·százalék köriU van s a mely illiatt a nagyobb mértékben etetett burgonyától emészté i zavarok is keletkezhetne}-. Ez vez tett arra, hogy a buraonyát etetés cJ6fJ. száritsák, mert. jgy elve zti ~cdves égét a feltakarm[myoz{L <>lőnyö~ebb. Flessbach német birtoko LandschmebM, Pomerániában kisérletet tett a burgonyaliszttel, a melyet ne~ szabad tulS'ágos száritással készíteni, mert különben emé zthetö ége szenved. Az állatok nagyon kedvelik , a. bw-gonyali zt:t, a mely a burgon. a télfogatanak cgyhar~adresze, ..a meJ ·uck tápláló értéke a rozskorpaYal egyenlo.

'l'öúúéknelc. Körkérdésünkre annyi válasz (ll·kezett, hogy. sem. a tulhosszuakat, scm a papirosnak mindkét. olda laru. ll'Ottakat - sajnálatunkra - nem vehetjük figyelem be. .. ~- B. K.-Szt.-~fiklós. Ha a faégetéshez szükséges eszkozoket meghozatJa és kér hozzá használati utasítást azt megkapja. A gyakorlat a fő · kis darabka fákon és bár: sonyon kipról:níll1atja, milyen ~zó legyen a tü és milyen ~yorsan keze~J e, hogy ne égesse el a helyet, vagy ne hagyJOn nagyon JS gyenge nyomot. . Kis ga-dasszo?t!f. Teljesen igaza van ; a főzés által m~den anyag vosz1t a sulyából annyit, a mennyi belőle elparolgott. .If· .A. Tessék megbizható czéghez fordulni, a hol csak ~.o.. an ;ragot . adnak ; laikus nem tudja határozottan megkul~nboz~etm !lz anyag értékét, mert erre nézve nem mervado a ~zal vastagsága, de az anyag tisztasága. . L. l. Tessek .. megpróbálni burgonyásvizben, vagy ~mllaya:p~uamagyokérrel mosni ; ha tiszta a selyem, ]Ol vasalodJk,_ d ?a '[lamuttal van keverve, ránczos marad. W. La1osne, Jllokrin. Ha vékony, lenge a selyem, akkor l\Iaypoale-szappannal azépen befesthetö, a nehéz selymet. azonJ;lan •.n~m , lehet házilag festeni. KwáiWSb. luvansago. szerint levélben válaszolunk. , li. Ugy jön létre, hogy valamely idegtö~:zsre nyo ~!I ..t J5Yak?_l:ohu~~' .v~gy a Yérkeringétit elnyom juk. Ez lmlonosen encl torténik meg, ha alvás közben a karunkra fe~szünk. ~em~i jelentősége nincsen. Ellene nem lehet mast tenm. mmt.hogy fekvőhelyét ugy készítse cl hogy csak a hátán foküdhessen. ' _F._ Lipót .. ~·asson fel az orvosával egy gra.mmos szublimat-pasztillakat. Egy darabot oldjon fel porczelláu vagy zoruanezo ·ott lavair ba öntött két liter állott vizben és ebben áztassa reggel és e te 10-10 perozig. A mosások· hoz használjon koloz vári chróm-szappant. Banw, asszony. Olvassa el az •>F. Lipót~·nak küldött üzenetünket. Persze a folyadékba tessék egy vattaróteaet 0 0 áztatni és azt helyezze oda. T . K. Nom használta helyesen. 1\Iert a haja nem '\'Olt kellően z~irtalan itva, azonkivül pedig az egész anyag egy megfesté ~b ez való. lrj a meg pontos czimét kozmetik>L romtunk vezetőjének, a ki majd levélben fog rét~zlclcsen vála~zolni.

Vidéki asszony. E lsö két kérdésére más helyen válaszolunk. 3. Massa meg naponta többször állott Yizben és este a lefekvés előtt melegviz él:l fehéritő-bársonyszap pannaL A szappanhabot hagyja rajta néhány perczig és azután mossa le sok langyos vizzel, utáima állott. vizzel és leszfÍritás után dörzsölje be éjjelre fehéritö-bársonykré=el. R eggel ismét langyosvizes szappanos lemosás következik. A mittesszereket tessék naponta vagy másodnaponta kipréselni, a megérett pattanásokat pedig a bór elő zetes megtisztit ·sa ut.án tessék egy küzzitással megt isztitot.L vékony tü hegyével felszurni. A kipréselés, illeh-e felszurás után szappanos m elegvizes lemo ás é~ ledörzsölés következik. Ezen kivi.il tessék má "Odnaponta arczgózölést végezni a következöképpen : Tes ék egy nagyobb Yasedény fenekére egy izzó vasdaraboL helyezni és az edényt töltesse azután tele lobogva forró vizzel és arra hajtsa reá az arczát. A fejét és az edényt takartassa le egy vastag kendÖ\•el. .\ gőzölés 20 perczig tartson, a mely idó alatt a ionó vizet két-háromszor kell felü·is~;i teni. Gőzölés után hidegvizes lemosás és utána alapos leszáritás és 1némes bedörz ölés következik. K. G. Nagybecskerek. Kivánsága szerint levélben válaszolunk. G. Henri!~. L éva. )féltóztassék elolvasni legutolsó három vas:irnapi kozmetika czikkünket, abban megtalálja részletesen lein·a . Ö z hajszálak. Nem időleges, hanem hosszu idöro ható és semmi visszahatása nincsen. Kozmetika rovatunk '\'ezetöjének czime : VI., Felsőerdősor l. Alika. l. Nem volt helytelen. L~j.!;jobb azonban, ha ugy czimezi, hogy •>tekintetes zerkesztö ur ! le 2. Tes ék heten~énL kétsze~ es~ a lefekvés elötL alaposan megma lll é.s _beh~boslt.am. a _fej? rét és a haját meleg viz és kolozs,·a.n _kene _-feherkatranyszappannal. A szappanh?:bot ba_gYJa r~JL~ először 10 perczig, azutáu mindcn ko\'etkezo mosasnal 5 perez<Ytel toYább és végiil állandó~n 30 perczig. Ezen idö eltelte után tess6k a szappant tel]escn lemosni sok langyos vizzel, ha zóke, akkor kamillateás ok langyos vizz l és utána öblitso ki alaposan állolt Yizzel és azután ~;záril a jól Ic. Ezenk-ivül tessék má odnaponta a fejbóréL jól bedörzsölni C"Y kevés Garam ifélc bajsze zszel. Azokou a napokon, a ~ikor szappanos mosá t \égez, ne tes ék szeszcs bedörzsölést is ...-égezni. 3. Egyállalában ne használja. Tessék ugy kezelni. 11. hogyan azt o. •>Vidúki asszony<<·nak küldött üzenetünk 3. ponij<Í.· ban ajánlottuk. Ilonka.. l. zó sem lehet róla. Csak folytassa tovább. 2. Tessék egy pohár állott vagy langyos vizhez gy kávéskanálnyi Bráf!iay-:\fentholszeszt keverni és azzal öblögesse. 3. Háziormsánal;> nagyon helyes a >éleménye. Csak tessék az ö tanácsait követni. J_lé'!i olva.s~ l~. ~essék .. ugy kezel~i, a hogyan azt az •>Ahk~<•·.nak ~';ll~ott uzenet~k 2. pontJában ajánlottuk. Jicdtke. I Lvansága szermt megaelott oziméro levélben •ála zolunk. Féli§ K. K. Le,élben válaszolunk. F. f!.11~llá1~é. Ell;:ül~öt~~lk. J..,:vé~ megy. llabfel!el: al~nok. . Elonyos a. taplalás. De nemcsak ~z .. b~nem ege ,zseges ; .• Ha bef~Je~~· akkor tes ék ujra Jrm. 1lletw meg a m1elott befeJeZI PB akkor majd zolgálunk . akkorra. '\'aló tanácf!c. al. KiadóhiYalahmk i • tézkedm fog. n W. Jakab. Z.-Butka. Levélben vála zolunk.

l Amagyar háziasszony ~~ ~!"reti

' .l

a zamatos, sziui.l;"i ""'vét, csakis a ma~y~~ l

PA_~J.I~~ PÓTHÁVÉ"T~ _Jütu_uo _w mosuge folytán töub uijjal ltitüut t v~szl.

első

nnf.rt 1_8 IDIUth~ ll ak a ~valódi Patria. PótÍillvétc v. 11 .v~, me ly mrnMu uzlet be u lmpható. cg~~9ó