Az Asszonynak 1909/I. by Írónők a hálón

AZ tr JS A. G

Vasárnap, 1909. januá.r 17.

Sziiks6ae van-e az asszonynak a sz:íps,jre? -

K érdés a közönséghez. -

M:ondjuk lú t6továzás né~~ : cs~ya asszony nincsen a világon. A . no1 ter~eszet kiilönfélesége oly nagy, hogy mmdannymk?an >an valami természetes báj, a melyet szmte esztétikai kötelességük fejleszteni . • A nagy szerelmi hösnök, kegyencznak ~ok azor igazán nagyon tökéletlenek vol~ak test~eg. 'Beszéljek arról a kinai császárn6rol, a kinek ' lólába volt és a kit annyira szeretett a férje, hogy az egész kinai császárságban reude}et~t bocsátott ki az összes leánygyermekek !abainak elrontására., nehogy felséges neje fájdalmat érezzen saját nyomoréksága miatt? Ezt a. császárnét Ta-Ki-nek nevezték s férje őt tartotta a legszebbnek a világon . Boleyn Annának, a kit VIII. Heurik szeroime tett hiressé, hat ujja volt az egyik kezén, egy foga keresztben állt a szájában s nyakát golyva éktelenítette el. ::\findez nem akadályozta meg az udvaronczokat abban, hogy aranyseregelkböl azt a bort igyák, a melyben Boleyn Anna előbb már megfürdött. D'Estrées Gabriellet nagy lábai miatt emlegetik ma is, L..'t-Valliére pedig sánta volt. Formáink hill.uyát temperamentumunk heve, szellemünk finomsága, kecses mozgás, természetes kaezér:>úgunk pótolhatjn. némileg. ~s ezenkivül mennyi megmaayarázhatatlau és definiálhatatlan semmiség áli rcndelke:Gésükre a:r. asszonyoknak, ha egy férfit meg akarnak hóditaní ! niindig tudják, kinek tetszenek kinek tetszbetnek s mi által. Yannak l~örül~

Gobelin. ~I.ikor elöszőr láttam, kék ruhában, Csattos czipőben ment a kerten át:

Pásztorhotot fogott kaczérúl, lágyan, Hajában ékül kedves rezedák Sén éreztem, - kescr..-es, meddő vágyban, Hogy szött szépsége a szi,·embe lát; Hogy selyem ajka csókot kén·e rezdül karomba Yágyik a bársony-kerctbül.

s s most

látom ujra. Bús szemében ott ,·an .\ rérri tűz, ts c karcsú karok Tud~n: ölelni ' á(:;.}Bának titl•kban , })c jaj, czipöjt;n nincs piros ~arok . ~ a szépség, JllCl}ért J.l~ko~· ugy t,!Jon~tam, Eh·c : sz:íntouu ,L mu<:>~ m.h.c~.bb la..tluU ! l'inom t.~jkan sima, lucleg szó ( nuul, .Mi lett belöle és a szerdembul ?

:Uiét t kell most ch•c::.ztcuem az ;.'timo t, Es megsiratno1n az alkonyalot' l\Iikor illata a lelkembe szállott s mikor selyemból szótt kert~en lakolt ~t;ép némasága, a mclcg, ?z aldott, !\Iért hoz szi\'cmrc bús :,zokkal fag) ot ; Selvcm-marquisc l~aczér bimzésü l."tba AI(~ t h;p ctl l" i ('bbL' ,1 hús 'i1ágha ! KNly Enire.

mények, pillanatok, a melyekben elóre megérzik, hogy tetszeni fognak. ];;s azt is megsejtik mindig, miben áll a gyengesége annak, a. ki fölött győzedelmeskedni akarnak. Néha egy szóval meg lehet hódítani egy férfi szivét : ha ezt a szót helyén és idejében alkalmazzuk . A férfi ezenkh-ül mindig sulyt helyez a részletekre. Egy elegáns mozdulat, egy gracziózus póz megragadja képzeletét és fogva tartja azt. A véletlenül megpillantott kicsi láb, 1 az eddig talán észre sem vett nőnek váratlanul háli toilcttében való llitása, egy szó nyomán támacló arczkifejezés elegendő arra, hogy a varázs hatni kezdjeu. ~s nem ér·e többet a szépségnél a szelidség vagy az elegánczia ~ Annyi olyan asszony van, a ki távol áll a szépségtöl, do ruházata, fésülödése, arczkifejezése, mozgása és beszédrnodora révén kedvessé tudja magát tenni csaknem minden férfi előtt. Az ilyen asszony nem szép a szó valódi értelmében, de vonzó lehet és bájos. )lásrészt a férfit a szépség mindig impreszsziouálja s könnyebben rabul is ejti, mint a gracziózitás, báj, kedvesség stb. C:;akhogy ha ehhez a szépséghez nem szegődik társul még valami kedves nőies tulajdonság, c:.akbamar eljöhet az idő, mikor önkénytelentil felbukkan a férfi lelkében a kerdés : - Yajjon csakugyan olyan szép-e ez az asszony, vagy c~ak én látom olyannak, mert megtet::.zett nekem ? Szerénv véleménviink szerit t az ol van asszony, a "kinek jóizié.se ugy yj cl (edésében, mint modorában, öltözetében, b( sz '•dében és mozdulataiban is érvényre jut, mindenkor tetszeni fog a férfinak, még akkor i::.. ha arcz. >onásai nem felelnek meg az esztétika :"zigoru

szabályainak. De mi nem akarjuk, nem is . tudnák eldönteni a kérdést. Olvasóink véleményét szeretnök ballani felöle. Nők és férfiak egyaránt hozzászólhatnak, hiszen általános ér-:, dekü. De csak őszinte válaszokat kérü.n k mind- ' két részről , lehetőleg r övid megokolással. Mar- .

A stilusr61. 1\Iivel a müvészct az emberi gondolkodás , éa érzés k ülső megnyilatkozása., az em beri · müvelödés lépcsőfokai szerint különböző á.talakulásoknak van alávetve. Az időpont, a. ! hely, a felfogás, mind döntő befolyással vannak reá. Valóságos emlékköve és egyben örökké , élö tanuja is az egyes népek és korok saját- 1 ságainak. Az egymásra következő századok generá~ , czióinak munkájá.ban különbözö módon nyil- · váuuló felfogást már a régiek nevezték el 1 .stylus-nak. Ebben az értelemben beszélhetünk aztán asszir, egyiptomi, görög (ioni, dQri), római, román, bizánczi, gót, normann, mór, olasz, németaliöldi, renaissance, rokokó, barokk, Biedermeier stb. st.ilusról. A stilus tehát ' nem egyéb, mint egy bizonyos idöpont és bizonyos nemzet é1zési képességének érzél..ien miiYé..,zi formákba való öntése. Az asszir stilusról.

"\z as:.zirok miivészete, csak ugy, mint történelmC' is, mint<>gy folytatását képezi a. babiloninak. Dc mi,·el a habilonjra. mint önúlló stilusra. · a ti.it·tt>nelem nem igen terjeszkedik ki. azért többnyirc egy kalap ah"~o nszik az assziJ; .li \·aJ.

.könyörögtem neki, ne eröltessen Georgesbez •.' de mit tehettem, mikor tc nem támagaLtál ? Itta M. Hrabovszky J ulia. - ~n ! . . . .i\Iit kellett volna tennem ~: - El kellett ''olna fogadnod az állást L ucienne magánkivill ~olt, mikor meg- a mi falun kinálkozott neked . tudta, hogy Róbel't elfogadta egy oczcánjáró - }"'alun? . . . Nyomorult jövedelemmel: hajón ~z on-osi állást. Ugyan . kér!:k, éhen .haJtunk ~olna '- Fal?SI - El akarsz mcnni ~ Elhagysz? Kem on-osnc bewled, a k1t ugy ne~eltek, mmt szerctl)z többé ! .. . egy nillliomos kisasszonyt ! e r·ezed ruindenbe beletör ödtem volna- Ellenkezőleg egyetlenem ! :eppen mj. ,-el nagyon szeretlek .. kell elmennemT! Gond?}j jelentotto ki Lucienne szenvedél.ycseu.. - Ez szépen van moJ?<1:va1 kts J~ue.t.~'.~n~m, · a helyzetünkre! Fé~JC~ bevégezte ~o~·mandia han anyja hagyatekanak re!:lde~esct, most de az élet. hidd el, nem trcfa_l es a n~l~.uloz:sek . , 1·ön yéglea, nem mozdul tohbc nz oldalad 1-'ok :;zcrelemnck lettek mar megoJoJ. :\em , l HlZh Uöl és emi nem ta}"lk a ·ozh a t un k· t"bb o c.. . . . 1.-nci<'nnc, ilyen áldozatot nem fogadhattam me ~ Ettöl ne félj ! . . . Találok ní módot. d tolcd. >olt. bátorságom tönkt·o tenni . _ )leglehct , dc Y~sz?nt a férj~d. H .'~il~·~~l a jöYődet. és lásd, bárminő lesuj i ú is, hogy 1 'l • ·Ft ú furfangoli prokuto:-, ham<tr k~talalJa. nf'~n l~hPttii~ <'gymá.st•i. azaz férj .és feleség, l <'cs.~ .~ titkunkat. Kiilöubeu neu\ JH k:H mf'g uldhat.1uk a 'detlent.. a m1 an:vói:iod • ~l•:t , alami ~ol.; (o!P-;lá.tá:::. 1\en~ :szt·n·lem?ol. 'aratlun halála <Í Ital lehetőn~ t<'H1• 1 • hn!Yy .. k um:ád által croltet\-c _l~tlcl a frlesegc, p<tr hétig legalább holdoguk ,·vltuuk 1 "' t:::a ·' l tudJ·a. Xem titoh a. nlag elott az ::e~?· - Par h ét ! Ez !5Cillllli ! n: t , JO kiskorunl.. otn. eg.vmasna • k :::-:··a· 11lak "Z ~ .u- De még les~iiuk b l'ldoaok _ YÍ 'a~zh~gk ha a~ a kettos kata::.ztrofa: at rad t~lta }{ober:t gye.r.tnckkori barSt.nójét. _ ~ De. lclll · ctmc k ko",·ctkeztc;ben a lasd, a ;r. esz.elye~seg azt J>arancsolJ'... h g . ti·aesu llala. 1a l'S t , ura. . .. b ·• . k- nz. ut bol. ' A férJ'ed nagyon ""• O y l 'tilOS ! csód, anyagi romlastok,_ 1wz e ~em JO~·· ~a k I·t•erJe szere mes , • "lt"k . fér'ed vagok. Do anyad a beallott korul- nag.> on fe. e ·eny ember és könnyen gyanut: .t .. ~ck fol'-'táJ1 3·obbnak látta. a Yagyontalan ~oghat. :'tli:el pedig hirtelen természetü. netn 1 men\ -' · 'du, U"a· .. a. J·omo 1 0 ) cs ugykCZ{l.O· on·os helyott ~.. merek ra gondolni, minö nszélybcn forog··"J , am~ ren;e"nyb \'édet választam· 'YCJCU : cn, hogy nal, ha o megsejtené .. . az megmentbet még >a 1 annt szamara a csőd- Xe?! bánom ! ... Öljön meg ! Inkább tömegbol. . lll<'ghalok .erted, mü1t nélkülcd éljrk! - kiál- 1 - · Keru kt.•lletl \ oilla an~ amm hnllgat- tott1~ ],ut.:lClllle :::~cll\ edéh csen. l nuuk! Éu d('gd dknkeztcm, d<•gt'l ::iirtam, - l}yermeh ! - :::~úil Róhcrl ~" g) üngé- :

A mire nem aoudolfak.

m•m

·.

AZ 'UJSA.G

Az asszirok a.robitekturája. mindenütt gazdag faragványokkal van ékesítve. Epületeinek anyagát pálmák, jegenyék, tölgyek és az északi hegyeiben található kövek képezték. Ezért ma.guk az épületek nagyon egyszerüek. Eleinte negyven láb magas terrassz-szerü a.lapozástj készitettek, mint azt a. történelemből a khorasa.badi romoknál láthatjuk. Erre helyezték a vastag agyagtéglarétegeket. Mivel tartó oszlopok készítésére nem volt megfelelő anyaguk (a néhol mégis előfordulők csak ornamentikai czélokat szolgáltak) és mivel a. bolthajtá~os építkezésbon sem voltak tökéletesek, a. termeket aránylag bosszura, de nagyon keskenyre tervezték. 120-160 méteres hosszusághoz például 60, sőt néha. c~'l.k 30 láb szélességet vettek. Mivel ablakot nem csináltak az épületekré, a. tet.O többnyire hiányzott. Dyen terem néha 20-28 is volt egymás mellett. Az architektónikus hat-ás azonban nagyon csekély lett volna., ha ehhez nem szegődik társul a. már akkor nagyon eleven Bkulptura. Mint az egyiptomi, ugy az asszir mü\ észet is a figurák elöállitásában merült ki. De núg az egyiptomi többnyire oldalról, silhouetteszerüen rajzolta meg alakjait, addig az asszir stílus teljesen kidolgozott izomzatot, életerős alakokat követel, s csab..-uem f Hri a görög figurák szabad moz.gását. A hol sok figura lép előtérbe, ott néha elté>esztette a dolgát az alkotó mester, de azér(; a különbözö személyiségeket és törzseket akkor is meglehetős erővel karakterizálta és domboritotta ki. Az asszir stílust leginkább a butorokon és épületeken, edényeken s a. néhol épségben maradt reliefeken figyelhetjük meg. A butorokra nézve jellemző az, hogy ugyszól\a csupa egyszerü, derékszögü formákból állanak. A lábak lefelé elvékonyodnak és fenyőtobozokban vagy oroszlánlábakban ~égződnek. Néha elefántcsont, drága~ő vagy zománczberaká:;t is alkalmaztak, s csaknem minden szék támláját egy-egy szakállas, sisakos emberi alak >a.gy oroszlán tartotta. Sok hel) t e:tck a motivumok a. karnál többe:;ben· ismétlödtek. A székek ülésén ~árna. volt, tú.mláján szines bZÖnyeg, Az ágyak egyiptomi mintára készültek s hengeralaku párnával volt~ ellátva. Az alakok közül azok, a. melyok mintegy bú.ttérét képezik a főmotivumoknak, sokszor egészen egyiptomi stílusban vannak kezeive, egyáltalán sokat átvettek az egyiptomiaktóL Mú1t harczos népet, hóditó badjárataik alkalmával a többi szomszédok müvér;.zete is befolyásolta. Mégis Kr. e. a IX., Vili. és VII. században teljesen önálló és egészen egyéni müvészetük volt. Alkalmatlan czirádákat, nyugtalanító vonalakat hiába keresnénk az asszir butorokon, a melyekböl ugyszólván csak farag' 'ányok és képek maradtak reánk. Figurális müvészetükben a lovat is nagy előszeretettel alkalmazták, ugy a reliefeken, miut butoraikon, mint den magához ölelte a fiatal nöt. - Neked élned kell ! ~lned én érettem ! Még fiatalok vagyunk! A jelen elválaszt, de a jövő a miénk lehet. Türelem ! Türelem ! Tgy beszélt R<>bery és sok min~~nt fel'hozott még a fiatal no megnyugtatásara, de azt nem mondta. el, hogy oem annyiraLudenne életét félti. mint inkább az ő saját szaba&ágát. Merli ha Georges megtudja. hogy kij_átszoLták, elkergeti a. feleségét .és Lucienne. R~bert nya.kán marad. )fár pedtg bárm~nnyue 1s tiZerette kis Luciennejét, ezt nem ;;~karta .. Borzadt.. a küzdéstól, nyomortól, a hétkö~nap1 élet szurkeségétol. Serdülő ifjukora ota beleszakott abba a gondolatba, hogy Lucienne dus hozo· mányával fogja megkezdeni a karrierjbt. Ez a reménye meghiu&ult, de ez nem ok arra, hogy egész életére lemondjon ambicziózus álmainak ~egvalóe~lásáról. Kis barátnője gazdag férje ~ \~1 .a.tlevp~r~ra. jutott s mi több, pár hétig, .,,, rJ volleteben az övé volt egészen az Ö'C'é .....z nagy 1· é • · férJ·J·el e egtb tel volt Róbertnek a t>Or~sal, a , . HZ<:m en ki töle de továb • a a 1eanykat elrabolta low{e a részér~ ftratni &: viszonyt örültség bal hivta, csalo "atta él~t hivta. öt, ~zer c.~áb· Becsapja maga.gelött Az é.le~ nyt.tv~ allt elotte. Nem, ö menni fo a~ &Jto.t tutelott kilépne 1 kedvesét ölelgette,g~sókol:~:tt .Róbert siró nagy haJ· óra gondolt a·• . •. v~gasztalta, a ' u ~Zt:anJ. ' h · · a melyen milliomos amerikai mt·" arko aJora, ' " k 1 utazgat nak , szo e, angya arozu leánvkák..sea k"k k.. .: , "d b l . , l oz u1 c~y ta lan ~aJ e eszeret a :;zép, fiatal . •. gans franczia orvo:;ba ! • " 1e , .."......,

Vadrna.p, 1909. ja.nuá.r 17.

egyes ka.rok, támlák tartóit, kisebb oszlopok helyett. Epületeiken is többnyire embera.lakok, oroszlánok helyettesitik az oszlopokat. Az asszir stilus jellemvonása a nyugodt, nemes szépség. L.

Budapest, 1909. január. Igy év kezdetén mi, divattud6sit6k, ha megjöttünk külföldről, a különbözö hazai nagy maisonokat tekintjük meg. Má.r csak azért is, hogy konstatáljuk, melyik állja ki a versenyt a külfölddel. Ez utóbbiak között első sorban Árvayt kell megemli~nem, a ki soha nem csökkenő eréJy. Jyel, páratlan izlésscl és sok-sok ügyszeretettel tal'tja állandóan magas nívón établissementját. •~ idei, részben magával hozott, részben utánzott és nagyrészt saját eszméi után készült modellck jóval fölüimulják szépségben, artisztikus kivitelben és :L.Senialitásban a tavalyiakat is. A ozégfőnök, l\Iezei ur szives engedelmével néhány modellt teljesen leirhatok kedves olvasóimnak, s ezekböJ uj eszméket. meritbetnek és egészen au-courant lesznek a di\"'at ujabb szeszélyeiő és, n -l ljuk be, ezidén nagyon bBjos ujit.á&a.it illetőleg. Különösen szép egy •akondszin cashe:mü:e du soie (se)yémkázsmér, az uj anyag, mely legjobban a liberty-selyemhez hasonlit, de még ennél is simulékonyabb) jour-toilette, fél-empire és félprincesse szabásban. Ujja könyöktől lefelé sima, de fent külön pié<:e-ekből áll és matt ezüst és fehér himzéssel van gazdagon borítva. A mell alatt egészen ujformá.ju csatt tartja a drapirozást, ennek közepe camée. Az empiécement.t ugya.uazok a motivumok diszitik, mint az ujjakat.. Pompásan hatott; egy kázsmér pos~tóruha, cbaJl?pagno szinben, szabad princesse szabá.ssal, relief llimzé~:>:;el és ebben aczélszálakkqJ. Ujja. tüll, champagne·súu st!lyemszalagokkal kidolgozva, rézsut<>sa.n s vállán bretellesek Yanna.k. Ezt a fajta ruhát az u. n. cinq-sept-ekrG vehetik rp.agukra a hölgyek, a mi Párisban most a jourt helyettesiti s 5-től 7-ig tart. Nem kevésbé kecses volt egy fehér háli toilette bruxellesre himzett nagy, aozél soolölevelekkel. A !eYeleknek és indáknak egész összobogozódtisa van ezon a toi!ette-en s mégis gracziózus hajlékony ágakban kusznak fel a szoknyát·a. Elöl pedig egy rézsutos lapos tüllpánt van, telehimezve rózsaszín

délignyit6kkal. A ruha egybe van szabva a derék- ; kal, kivágásában lila tüll és écru a.lencon-csipke l lát6zik. Ujja is tüll, alul megkötve. Ez az ujjforma l egészen uj. Egy m~ik, igen szép háli ruha szintén bru.xel· 1 lesre hímzett virágokkal volt ékesítve. A himzést , ezüst sz&lak és csiszolt gyöngy képezte. Ujja. i dem.ilongue : félhosszu. Osipkéböl va.n ez is. Az : alj egyben van a. derékkal, de tunikaszerüen fel· : vágva oldalt, tana.graszerüen. De nem mindenkinek áll jó a. fehér, azért SO· : ka.n még estére is sötét ruhákat viselnek. Ennek t egy valóságos csodáját láttuk itt, fekete tüllböl, . egyenesen lefutó csiszoltgyöngy-csikok.kal, melyek · között egész minták fekete cabochonokb61 áUanak. Ujja egész hosszu s ugyanaz a gyöngymotivum ékesiti. De mégis legszebb volt egy görögösen körülcsavatt fehér crépe de Chine toilette, arany kéú : bimzés botdurc-reL Egyik vállon, fent kendösze~ü, rojtos el>égződéssel. Elül a himzés hegyben. Diszkrét és mégis nagyon szép décolletage-a ara.nyszegély, a derék maga, elütően a régi, tul· diszitett sablóntól, s~éles lapos plisk-böl (ránczok). A diner-t<>ilettek között legjobba-n te~zett nekem egy fehér ruha mousselineből, szabása empire >olt, ö~e vakondt>zin és arany. Díszítése nagyon komplikált, de annál érdekesebb: aczélgáz, kézi horgolás aranynyal. Egyáltalán az aczél- · hímzés most a legdivatosabb . .Az ujjak és az alj : alsó része apró grelot-kkal telehint-e. :Nyakrésze ' pettyes bruxellesi tüll. Nagyon bájos volt egy fehér selyemkázsmér. leáuyruha. Stílusa megalkuvás az empire és princesse kőzött. Szoknyája egészen sima, hú.n- i zése lllcröben uj kidolgozást mutat fel, aranyból . van s a legjobban a régi, szépanyá.i.nk korabeli ' nctz·mUJlkákra emlékeztet. Kagyon ízléses és szintén uj eszmékkel szol- , gáló ruha volt egy fehér oréplisse leá.nyruha, : bálokra vagy nagyobb estélyekre, lehuUott fehér rózsaszirmokkal ékesítve és valenciennes csipké-! l >el. Ezenkivill még gyöngydisz is ~olt rajt-a s hosszu fehér szalag-écharpe. Kedves volt egy fehér esikos mousseline leány·. ruha is, diamant, ezüst és gyöngygyal diszitve, kéti nagy csokor százszorszéppeL Egy fekete, satin danaid princess&-ruhát is 1

Lucienne azt képzelte, belehal, ha Róber· tet nem látja többé. De nem halt bele. Eleintén sokat sirt, szenvedett titokban, szeszélyes, akaratos, kellemetlen volt a férjével, kinozta a környezetét, azután lassan-lassan megnytJgodott. Róbert képes levelezőlapjai (merL ~z óvatos ember egyebet nem küldött) képe2-tek minden örömét. Számitotta a napokat·, hogy a:c. évnek vége legyen és Róbert igérete szerí.J;lt ,;ssza.térjen. De az év elmult és Róbert .m~g lllÍDclig távol "C"olt. Hel:9:et~e más "B:'la~J er· kezett meg : egy iczi-pwzJ . veres kept~ ecnherke, egy !:iiró jószág, a nn azonban csod~ latos hatással \Olt a fiatal at:~s~ony lelkiáUapotára, bibetetlen m?don megvigasz.talt.a őt., de annyira igénybe JS vette•., hogy mos.t már kevesebb ideje volt a távollevore gondolni. Oh a gyermek ! Menn~ ~den~ el· &imit mennyi mindennel kibékit az ilyen piczu;y jó:;zág ! Mennyi bajt é~. gon~.ot ,.okoz és méais a házi boldogságnak o az orzo a~· gyala ~ láttára felcsillannak a szemek, ki· siln~ak a redós homlokok ! Lucienne aroz.a is felde~illt és csu~a ,mosoly lett, ha a fiú.ra nezett és lillutan egész nap egye :sem tett, édes ajkai, férjének legnagyobb örömére, most mindig mosolyogtak. Ne~ kell ám hinni hogy azért Róbertet elfeleJtette. Oh nem ! ' Róbert még mindig minden~ volt neki : a szive bálványa, első ábránd}a•, az it>tene. De mivel láthatatlan volt sza~a, akár a jó Isten és majdnem olyan távol JS, Lucienne házi békt'..jének nem sokat árbatolt többé. .. :hért. mégis, midön Ludenne egy n~pon (ot ev utan) E>gé::-zen ,-élet-lenül ÖS!:!zet.alalko·

~o~t •az .u tczán Róberttel, olyat sikoltott,; or<?meben, hogy a járókelők megfordultak u tana. - Lucienne! Te •agy! Lehetséges-e.~ , Igen, Lucienne volt. Megnőtt, meghizo!:t~ azot~.' elsörendü szépséggé fejlődött és ?Iso-, rendu elegancziá.-al iS >olt öltöz>e é~,~ fiataJ orvos, a ki rajongott az elegá.J:,cz1aert, el-. ragadtat-va nézte az ezteket éro pré~e~be b.~~olt. ~önyörü asseonyt. a .kinék ptczu:Y filleit onási igazgyöngyök ékesttették; .A..zta.n elmondta, hogy előtte \aló napon erk~zett • éppen Lucienne anyjához készült·, hogy. altala ért~süljön, mikor látogathatja meg Lucte~~.t. De e véletlen találkozásban, a. mi a~ orias ~árisb~u csak a legritkább ese~k köz~ t~rto zik. Robert a sors kezét, a "C"égzet akaratat latta · Az utcza azonban nem a~ a hely, a hol ilyen dolgokat megbeszélni lehet. , b Róbert oda intett egy taxi-auto·t ~.s ~ segitette a kocsiba az őt készségesen kove~, a meglepetéstől mintegy öntudatlan asszopyt. Alig indult me az auto, az ~rvos ~ahoz ölelte ·a fiatal ~őt és az évekig elyal~sztott ezerelmesek ajkai hosszu, véget enu ~em aka.ró csókban egyesültek. . , Lucienne azt hitte, álm<><;lik; Vagy. talan csak a lefolyt öt év volt álom es. o mfst ebred.t fel Róbertje karjaiban ·~ A fe~e ka,bult ~o~t és zavaros ; e~ a váratlan. találkozas, ~lkabt totta és a férfi csókja ~ég ]Ob~an el}>óditot~, ugy hogy megerőltetésebe ~erült Robert k;rdéseixe felelni. Ezek a kér~e:;~k megmagyaraz. batatlanul kellemet.Ien erzéseket keltettek benne. t"gv érezte magát , mint mikor 't'alakit. egy szép wálomból költögetnek és félig már

Divaflav61.

l;!:

~ap;

AZ 'UJSA.G

1909. ja.nuá.r 17.

látt~. á.tkapcsoló tünik:részét rojtos éoharpe és

choux egészitette ki. Derékdisze alenconi és bruxel·lesi csipke, ebből van a. plastronja. is. Ujjai tüllből elül simán, hátul •schoppozva.«. Öve és bretellesei egyben vannak s szinük bleu de France, anyaguk pedigsatinduvet, ez is a.ranybimzéssel van. diszitvo. Még megemlítünk egy kül.önös .szabásu lila. , ruhát, mely a.z indus bálványok tollettejeire (ha. szábad ezzel a. küejezéssel élni !) emlékeztet a. legjobban. Elő- és hátrésze eO'észen sima. s ezt a o két részt indus motivumu, árnyalt lila. kézi himzés borítja. Kétoldal t, a. csipőktöllehullóaJ?- ~ár három drapirozás látazik és mégis oly szük, hogy alig leliet benne lépni. Kivágása diszkrét. ~égyszög. Ujja. hímzett és félhosszu és nem tulzettan szük. E tollettek egy része a kir. herczegi raoutra. készült, s lá.ttunk ezeken kivül még utcza.i és kisebb látoga.t6-toiletteket is. Valamennyi a. jó ízlés és találékonyság remeke. De ezekről helyszűke Iniatt máskor szólunk.

Marietta.

Kik vil,ja. · (Albán n6k egyenjogosultsága.) Erdekes . dolgokat közöl a. tWomen of al Na.tions« czimü gyüjtemény az albán nőkről. A normális a.lbá.n csa.lá.dban, a. hol több a. fiu, mint .". leán~ a. leány elvégzi a nehéz munká.t, meg,müveli a földet, fon és sző egész csa.lá.djá.ra. stb. •Az ifju .sasok<~, a fivérek pedig, vadásznak és le' lövik szomszédja.ikat, ősi szokás szecin t. A mit a nomazédok hasonlóképpen viszonoznak. Ezen ,családi mula.tságok addig tartan~k, mig vagy az egyik, va.gy a. másik családban a fiág kihal, amidőn aztán a. tulélő szoD;lSzéd győztesnek tekinti ma.gát. De mert Albániába.n szégyen legyőzöttnek lenni, az albán csa.láda.pa., a. ki tart vala.mit a. csa.ládi dicsöségre, ilyenkor megteszi leány,ai valamelyikét fi.una.k, erről fa.luját értesiti s ezzel a. dolog rendben va.n. ,A kisasszony most bucsut v6Sz rokkáját61, :szövöszékétól, férfiruhába. öltözik és iparkodik 'minél több ázomszédot elpusztítani, a. csa.ládi becsület érdekében. Apja. halálával ö lesz a családfő, ö köteles kisebb testvéreiről gondoskodni, nővé reit minél előnyösebben férjhez adni stb. Volt már eset arra. is, hogy valamely leány .önként fiusittatta. magát, a. m.ihez albán felfogás szerint joga

van, de ha. ezen jogát egyszer igénybe vette, a.n:ól a Nyuga.ti pálya. táján, hanem kijebb, körübeliil a. Révész-utcza tájékú.n. Ezen konyhák iga'lá.n setöbbet le nem mondhat, leánysorba többet vissza. gitenének a. gyermekvédelmen és sok szegény'asznem térhet. Voltak esetek reá, hogy egyes ily ama- szonyt képesitenének arra, hogy gyermeküket zonok visszavágyódtak leánysorba, azokat egy- maguk táplálják és igy fogyna. a. gyermekha.la.ndósá.g szerűen megölték, a. mivel a kérdés alaposan meg és több egészségesebb gyermek ma.radna. életben. volt oldva. Egy ily albán fiusitott leány évek Nő, a ki a. dolgától ráérne segíteni, bőven akadna., hiszen ha. benézünk bármely budapesti kávéház hosszu során át szolgá.lt mint katona a. török had- ablakán délutánonként ·csak ugy hemzseg ottan seregben. 1 a. s?k nöi ka.l_a.:p, de délelőtt ~ akadna fölös számmal, ..... •· (Anyák konyhája Párisban.) hiszen melYlk asszony főz még maga manapság ? 1907. karácsonyán nyilt meg Párisban az elsö S ha. 100 asszonyt össze lehetne hozni, három!)Anyák konyhája.<c, mely azóta. 20.000 szoptató hónaponként egy-egy · napi felügyelet esne mlndasszonyt látott el éte?el. A _jó pé~da.. való.~inül:_g egyikére. S hogy a. pesti kereskedő is va.n olyan jóés remélhetőleg utánza.sra talal a tobb1 páns1 keru- szivü, mlnt a. párisi kollégája., azt bátran merjükletben is és egyebütt is. Hogy ezen konyhán el- állitani, azt a gyakorlatból tudjuk. Volt sokszor látást kapjon vaJamely nő, ·nincsen szüksége semmi 'alkalmunk vásárolni szegények számára. és soha. legitimáczióra, semmi pro~ekcz~ó. ha.jszolásra., elég pa.naszra okunk nem volt. 1\fihelyt megmondtuk, ha ott megjelenik és beblZOnYltJ&, hogy gyerme- hogy szeaényeknek veszszük a. ja.va husát kaptuk, két ma.ga. táplálja. A rendes étkezési idők délelőtt csont néikül, a. kivánt porcziókbo. gondosa.n perll-l-ig' és délután 6-8-ig ta1·tanak, de ha. bár- gamentpa.pirba. csomagolva s az árak olyan minimely nő foglalkozása. miatt nem képes ezen idő má.lisa.k volta.k, arról nem is szólva. ,hogy 2--3-6 ben megjelenni, más idöben is adnak neki enni. csomag egyáltalán föl sem számíttatott, hanem ráEzen intézményenk körülbelül 40 álla.ndó vendége adásul adódtak. Do még erre sem volna. szükség, ha. jól szervezik az ilyen konyhát, a rendes han va.n, de pénteken, szombaton, amidőn a. heti elfogyott, sokkal többen jelentkeznek étkezesre. szükl>égletet tudják és azt előre megrendelik, hí· A szoptató anyák addi" jöhetnek oda. enni, a. mig zony nagyon kevés pénzból na.gyon sokakon gyermeküket táplálják~ Az ételek jók és bőséges lehetne segíteni. Az ugynevezett Angyalföldön feladagokat osztanak. Hetenként egyszer, rendesen férne az ilyen segítség, ki.ilönösen most ~lviz idején, szomba.ton, mert akkor va.nna.k a legtöbben, meg- eliérne egy féltucza.t foglalkoztató-műhely is, a hol jelenik az orvos is, megnézi az egybegyült anyákat óraszám fizetnék az oda.jövöket. Igy a.ztán sok és gyermekeket és szólgál nekik orvosi tanácscsal, anya. eljönne l órakor és estig még szerezhetne intézkedik, hogy egyesek kórházakba. helyeztesse- valamicskét. Nem kellene okvetlenül pénzzel fizetni, nek, egyszóval megtesz mindent, a. mi szükséges lehetne például fűtőanyaggal is, a. mi nagyon jótéés lehető. Ezen intézmény teljesen privát kezde- kony hatással volna a. környékbeli törpe szénkeresményezésre vezethető vissza. Egy hölgybizottság kedök szédületes áraira. Es az ilyen foglalkoztató alakult és megosztotta. a munkát egymás közt, mühE>lyekbe el lehetne küldeni minden darab ruhát, egy hölgy vállalta. a. lakbér fizetését s tüzelő anyag a. mi otthon nem kell, minden czipőt, a mit a gyerbesze~ését, a. konyhát egy másik hölgy vezeti, mekek kinőnek. Ott aztán rendbeszednék mindsok kereskedő ingyen adja. a szükséges élelmiszert, ezen holnút. a. mi egynéhány a.sszonynak á.lla.ndó a legtöbbje pedig beszerzési áron szállit mindent e munlcát biztosita.na, a. czipőket esetleg megtalkonyhának. Jeanne l\Iarni irónő szintéu a szervezö palná a czipész és sok szegény ember gyermeke bizottság tagja és sok czikket irt már egylete érde- nem fázna, dideregne télen át. kében. A szükséges irodai munkát ingyen végzi egy egész sereg hölgy. Egy franczia lap bővebben ismerteti ezen intézményt és egyszersmind költségvetéssal is s~olgál. Sze1:inte egy levesbus és főzelék v&lasztékban ka.pni. 2493 1 ből álló ebéd fejenként· csak ~5 centimesbe kerül s egy ily konyha. felállitását már 5000 franknyi l pénzzel meg lehet kezdeni. Be jó volne. ha. minálunk • is állitanának ilyen konyhákat a. szegénysorsu anyáknak, oly helyeken, a hol sok a munkás, mert Rovatvezető Garami Béla dr. a népkonyhák, a miböl kerületenként egy van, nem Apró bajok. (II. folyta.tás.) A tyukszem. elégithetik ki a szükségletet. Másodszor pedig a nép· konyhák némelykor távol esnek a tulajdonképpeni .\ sok apró kozmt:-tikai hiba közül a tyuk~;zem munkásnegyedektöl, mint például az V. kerületi, t;em tartozik a. legkellcme::~ebbolc közé. Rendcsen mely a. Honvéd-utczában van elhelyezve, mig kint a kézen \-agy a lábon jelentkeúk, még pedig ott, a. Váczi-ut mentén sokkal jobban kelne el, de ott sem a hol valamilyen külsö nyomás óri a. test e részeit.

J?énz

\,!!!~~,!!~~.~~P .:~!e~s~~

KozQtsfika.

felébredve, tova tünni látja szép álmát. De

- Oh! - vélte az orvos elborult arczczal. - Nem tudtam, csak elsö gyermeked ,.._... Tehát csakugyan ! . . . Vagyonotok születéséröl érte~itettél ! java részét meg lehetett ~.enteni ~ . . . Ismét - A többinek születése nem birhatott gazdagok vagytok~ ! - kialtott fel örömmel. érdekkel reád nézve - felelte a nő halkan, _ Georges mégis ügyes egy ficzkó ! - tette lesütött szemmel. hozzá elismeréssel. - Az elsőre tehát jogom \an, ugy-e~ ,- Luciennet kellemetlenül érintette ez az kiáltott fel Róbert diadalmasan és az arc;~;a elismerés, maga sem tudta volna megmondani egyszerre felderült. - Ö az én fiam, a;~; enyém ! miért; Róbert peclig egészen fellelkesülten Lucienne megdöbbent. A lelkében villámfolytatta : . . · , · szerüen merült fel egy látomány ; látta a fér- Oh kis Lumennem, ha tudnad, minö jét a. mint ezer teendöi között a gyerekszobába boldog vagyok! Végre ütött tehát a ~ szö'kik, hogy megcsókolja a gyermekei~. Küóránk is! . , . · lőnösen a. legnagyobbikat, a kedvenczet·. VaÉs a fiatal orvos elbes.zelte, mmö vált<>zás lami az asszony szivébe nyillalt, fájóan, élesen. állott be az ö sorsában is: A haj~n szerzett · l li volt ez? Szánalom a férje iránt? Tallin . . Ö6szeköttetései révén felaJ~nlották neki egy · több volt szánalomnáL észak-amerikai uj v~ros,, UJOnnB.? épült kór- Nincs jogod! - felelte hirtelen e':Jla· báop"nak az i8!1zga._tosá.gat. A ~ar.os, az igaz, tározássaL - ~1ind.há:om gyer~e~ a . férJ~m ...:. 1k· ét viseli, egyformao szereh o romdbarkicsit nsa.oyon IS UJ meg, a. a 01 nem nagyon nev . . dh , 1 ~d 'U's nagyon J· Ö~ d ,_ ~ mukat, övó a JOg mm aro~a :. . vonzóak, e a.z a a .. " . .e ell4ezo, _ Az majd elválik a valoJ?ornc!, . - vélt~ ez a. fő a többivel nem torodtk, foleg most, R 'b t nevetgélve- majd bebtzonyitJuk nekt. -.:\...._r m' a'r nem lesz többé egyedül . • • kis o er -... _ o De én nem a k a ro k el 'a'ln.1 •t - ki'a'ltott '&aeieD.Beje lesz ! b "l f 1 d· n ~- 2vele _ kiáltott fel Lucienne meg- fel Luc1enuc sztv 0 a<~ ~~ · k ..... .cúl • Nem aka1.'8z elvaint ? ~em a ~rsz az .~. t h · · lenni 'l - kérdezte Robert clamulva, -·- - Igen te ! Mert mos , ogy mar van en.Y~~a nem tudna a füleinek hinni. ih áltásom ~GSt inár nem válunk el többé ! Illlll - Nem tehete~. Róbert, - f~l~lte Lu. . - ~s , & férjem~ kérdezte Lucienne . . e remeg•e - nem tehetem. Bocsass meg, elfo,...,., ...__ c1enn . d 1 • . 15'"'-l· , , "rt, B ' b l de leheletlen. Las , ez o yan csa.pas, - Meginelitod & v~o~o · . er ;ettenetes c~apás lenne Ueorgesra. Fd - ~s a gyermekem · - fol) tatta hát- 0 1y:ln dulva az egész élete, aztán a gyerekek ! l'&bban. ~~tf ne Hliik? Nem mondhatok le rólUk, - Neked gyermekeid vannak~ . inké.~~ m.indjárt megh!llnék é~ elvenni öket Ak· - .Meghiszem azt ! Három! - Jell'ntette G-eorge::;töl, ez olyan sz1vtelenseg lenne tolem . .~.~_..:I•t.enne büszkén.

oaz orvost érdekelték Lucienne feleletei.

l · · °

- O és ismét ö ! - vágott közbe Róbert ingerülten. Ugy beszélsz róla, mintha soha~em szerettél >olna. mást kivüle ! - Jól tudod, hogy ez nem áll. 'l'égecl ~zerettclck ! Űt alig ösmertcm és cl >oltam tökélve, hogy soha, tiOha sem fogom szerotni ! Uono::.z, ~:-ze::.zélye.-:., türelmetlen ,·oltam '\"ele, ö azonban ... Nem, Róbert, te cl seru tudod képzelni, míno jó volt ó hozzám! )linó türelmes, elnéző. A gondolatomat is elleste, elhalmozott mindcn jóval, tiZÓrakoztatott, meg· ,.jCTasztalt. Oh mert nagyon E:zerencsétleu voltam ám, m.ikor elhagytál, Róbert !_ rtliért is mentél el akkor? Kértelek, maradJ vag_y vigyél ma"addal. De tc nem akartad .•• es most, most már késő! - Kem, nem késö, Lucienne és csak tőled függ. :gs Róbert, a ki nem akarta ·a játszmát olyan könnyen feladni, nem tudta elhinni,' hogy Lucienne f'zivéböl teljesen kiszorította öt a férj és azt hitte, az asszony ellentállása a mi csak fokozta vágyát a nő birhatás~t után' csupán lelküsmeretkérdés, bizonyos félelemböl' aggályból ered a nehézségekkel megküzdeni ' szóv:al Róbert a ..ki n~m tudta elhinni, ho ' ~umenn~ megszunt o~ . szeretni, fel akJfa :;esz:~ru azk a~zo~11nsz~v~ben a lángot és ujra. ~k- _oz lad·a La o_ e l ot, hogy elkábitsa a cso ·J alva "" k arJal . 'b o'l : N , e uctenne . kisiklott .., ., em, . nem Robert ! Soha többé t ktaltotta hatarozottan és véd k t · maga 1' k . . e ezve artott3 e e a arJatt. - Aliitassa Uleg a kocsit le ak~rok szállni ! Haza akarok me . : mekemlhez, a férjem.hez ! nnl, a gyer

Vasárnap, 1909. január 17.

Igy vul6szinülcg már mindegyikünk tapasztalta, hogy a nem pontos szabáau czipő rövid idő alatt tyukszcmckkel örvendeztet meg bennünket. A közhit szerint ugyan csak a szük czipőnek van meg ez a szerctetrcméltó tulajdonsága, de tapasztalat ból mondhntom, hogy a nagyon is bő czipő szintén nem igen fukarkodik a tyukszemek osztogatá~ában.

rá.ntást készítünk, vágott petrezselymet dobunk közé s rászürjük a. kihült levet, a miből kiszedjük a husdarabokat, azokat is a berántott leves közé teszszük. Kis tejben megfőzünk egy marék darát, kihütjük, előbb azonban egy tojássárgájával eldörLsöljük. Vizes deszkán ujjnyira lapitjuk, kis négyszögeket vagdalunk belőle, leveses tálba teszszük s a felforrott levest ráöntjük. (Kipróbálva, igen jó.} A borkösavról. Igen ajánlatos a. mosdószekrényen állandóan egy d:arabka borkósavat tartani, mert egy háziasszonynak kezei tisztántartásánál majdnem nélkülözbetetlen o szer. Kézmosás közben dörzsöljük be e;yümölcsfoltos.ujjain.kat, melyek a gyümölcséltevésnél fek~tedtck meg, vagy tavaszszal az uj burgonya héjazásától lettek barnafoltosa.k. Iriís után l eveszi a borkősav a tintanyomokat. Söt a ruhanemüböl is könnyen eltávolítja c szcr a bor·, gyümölcs- .és tnitafoltot.

zsirt és szénsava.s magnéziá.t és 300 kgr. chilisalétromot használnak. A tapasztalatok ezerintez a. trágyázás kitünő hatásu ugy a dohány minő· ségére, mint annak égőképességére nézve is. Kaptárok szinezése. A méh a. teljesen egy· forma. szinü kaptárokat gyakran eltéveszti s ha. idegen rajba. talál berepülni, ott menthetetlenül elpusztítják. Ezért ajánlatos a kasok változatos szinezése. A fakaptárt arnugy is be kell festeni, hogy tartósabb legyen, czélszerü tehát, ha az egyes kaptárokat más-más szinüre festjük.

A kézen le~inká.bb a jobb kéz középső ujjan jelentkezik, ott, a. hol az ember a tollat vagy czeruzát szorongatja. A tyukszcmhcz hasonló természetű baj az ,eeeeeEEeeeeeeeeeeeeeeEEEeEE' ugynevezett bőrkéreg, mely szintén onnan ered, hogy a. ruházat valamelyik része, legtöbbször a czipő állandó nyomást gyakorol a. bőrre. 'l'yukszcm ellen igen sok házi-, de még töbq r.sodaszcrt ajánlanak. Hiszen a. 1>Wa.smuth~s ~~ bluseok és antol aljak Hühncraugcnringo in der Uhr<s szinte világ~:~ - izléses készit ését elvállalja \1) hiriivé lett a rengeteg reklám folytán, pedig nem w w volt egyéb, l<is karikánál, melyct a tyukszem Hársony-, selyem- éscsipke }{Öré ragasztottak. ~'cljcsen értéktelen holmi, mert w w mi az ördogncl.: wentő-övvel védeni a. jól ki\1) Budapest, VI., Gróf Zichy Jenö-utcza 40. sz. lll., 15, (l) fejlett tyuk::;zemet, ápolni, göngyölgetni, mint m ~ ~eeeeeeeeeeeeeee€eeEEeeeeeee~~ valami csecsemőt ? A bok rckhím azonban megtette hatását és .. Kosztümök 1 aljak :\ halhatatlan német ma négy berlini palotának , ·1 és pongyolák •• boldog tulajdonosa é8 ma már alig gondol arra, l r e m ek lti6llitáaba.u hogy valamikor susztcrinas volt. ( Ké:iratoi«U nem adunk vi&WJ.) FALUDI LÁSZLÓ A tyukszem eltávolítása · a legegyszerübb Bpest, VI.,Andrássy·ut48. és legtermészetesebb módon történik. Langyos Dr. S. Gy..ni. Kh·ánsá~rára Je\"élben válaszolunk. 811F Divatlap in{Jlen. • vizben, ha ez nem elegendő, valami maró szerrel H ii ol~'CU6. l. Igy \"iz:;gálat nélkül teljesen lehetetlen (Bayer-féle turil'>tatnpasz, szaliczilguttapercha taerröl véleményt mondani. Tessék a hüvelyk és középsó paszt stb.) megpuhítjuk a. szarÜréteget, majd az ujjal irni, akkor, azt hiszszük, bOj!y a baj meg fog szünni. Kis gyakorlattal ezt meg lch<'t t\Zokni. 2. Tessék lebet.6leg e czélra kapható kis tyukszemkéssel rétegenként másodnaponta fürödni. Á fürdés előtt dörzsölje be a lefejtjük. · gyógytárakban készen kapható kenócsszerü zöldsz.appanOllót vagy zsebkést semmiesetre se haszKotlók. A téli csibe nevelését leginkább a. nal és ugy tiz percz mulva. üljön bele a 26-28 C. fokos náljunk, rnert ezekkel sokkal mélyebb és fájóbb költő-gépekkel végeztetik, de a. tonyészanyag még fürdőbe é~ olt áztas..'-18. Ic. 3. Ülöfürdöket vegyen. Gon· sebeket ejthetünk magunkon, mint a legélesebb ma. is leginkább a.· kot.lók által lesz kikeltetve, doskodni kell a könnyü emé!lztésröl. Rúba. ~lásodik kérdésére levélben válaszolunk. boro t vá val. ~zért a kotlókról, még pedig jó kotlókról, előre kell Egy fiu. Kivánsága. szerint levélben válaszolunk. A milyen kicsiny és lényegtelen azonban ez gondoskodnunk, ha sikeresen akarunk keltetni. B. A. Fekcletó. l. Tessék másodnaponként este ll. a müt(·tecskc, nnnyi óvatosságot és gondot kö- A jó kotló első kelléke, ·hogy csendcsen megüljön, lefekvés el6tt a. fejbőrét és a baját alaposan megmosni vetel. A haszn;Ut miiszcr feltétlenül tiszta legyen. gondosan forgassa. az alája. rakott tojásokat, és behabositani melcg vizzel és kolozsvári kénesfehérA szappanbabot hagyja. rajta. elsózör A rozsda veszélyességőröl nem is akarok beszélni, szóval nyugodt, szelid tyuk legyen s ne ijedezzék, . kátrúuyt<zappannal. 10 pcrczig, azután minclen következő mosásnál G perezezel dc van még egyéb, kisebb tisztátalanság is, mely ne szeleskcdjék. Az ilyen tyukot, ha. kiíürödte toYább é::~ végiil állandóan 30 pcrczig. Ezen idó eltelte igen sulyasan fertőzhet. Könnyen védekezhetünk magát az eléje ~:~zórt homokban, ha evett és ivott, ulán tess(·k a SZilJlpaulmbot alaposan lemosni nagyon sok langyos vizzel és utúna. alaposan kiöbliteni állott vizzeL o veszély ellen, ha használat előtt .a. müszert minden hajsza nélkül fel lehet tenni o. fészkére. uuín tcs.'lók kilx>ntott hajjal lefeküdni. Ezen2-3%-os lizoformos vizben tartjuk 8-10 perczig. Söt néha. magá.tól•nyugodtan is felszáll reá, minden T.eszáritús kívül tc~;;.ék n1n~odnaponként a fcjbörét jól bedörzsölnj. Vért.és csctén n lcgszigorubb antiszepszissei vergödés és ugráláa nélkül. Azért, ha csak lehetséges, Garami·félo bnj~<zeszszcl. 2. Ezen kérdédére más helyeli kell eljárni és föleg arra l•cll vigyáznunk, hogy mindig saját nevelésű és ösmcrt kotlót ültessünk v ála.s:r.olunl(. K. .11ómf. Tessék uzy kezelni, a hogyan azt a. scmmieseh·o so hordjl!-uk ~úne;; )1arisnyát, a •mig meg, klilöl).öse~ a. drága. pénzen., ásárolt, nemes fajA. l•'ckctetó·nok küldölt. üzenetünk első pontjában csak lehetősége is fenforog annak, hogy sebet érhet. baromfiak· tojásáira,~ mcrt igen nagy kárt vallha- B. ajánlottuk. · Ujabban a pedikürözéssel kapcsolatban di- tunk, ~a idegen, !){ölc!:!önkért vagy pénzért vett 1\. A. Kidnsága ~zerint lc-rélben válaszolunk. vatba jött a tyukszemek ráj:ipolyozása is, csak- ismeretlen kotlóra bizzuk a kotlást. Ez már csak V: Kláril:a. Lc,·élbcn válaszolunk. raléria. Tanácsot méltóztatik kérni, de elóre kihogy ez egyáltalán nem radikális mód, legjobb a neki idegen környezet folytán is idegessé válik, jelenti lc"\""clébcn, h01zy csak "l"t!rtisztitót ajánljunk, mert a teljes és végleges kiirtás. szeleskedik, rosszul és nyugtalanul ül, kihüti az semmiféle más rmrt hasmnlni nem hajlandó. )liután a. alája tett tojás~kat, sőt gyakran össze is töri vértisztitó,·al a jelzett lJúntalmak ellen nem tehetünk azokat. A kotló alíL annak nagysága szerint több ~;emmit, s miután az itt nem ha"znAlna semmit, tehát is nján\hntunk scmmif«He kez<'lé.-;i módot. Készséggel vagy kevef:ebb tojást rakhatunk Egy kis tyuk nem válaszolunk )cYelért•, ba n tanácsadást reánk bizza. alá nem tnnác!los 17-nél, egy nagy tyuk alá 21-nél Fiúna. Ez cll<'n ign1~ín nem lehet tenni semmit. és egy középnagysúgu tyuk alá 19-nél több tojást M~g fog az jönni magútól is, csak bizza azt az eljö"l"en· tenni. De ezt is csak ugy, ha a tyuktojások köze- dokre. H. Kálnuímtf-. ·Le"l"él megy. pesnagyságunk. A nagyobb plymouth vagy dorhin R. &eré11a. Levél megy. . tyuktojásokb61 azonban kettövel kevesebbet. Mert J~11ka. ~léltóztassék naponta többször me~mos~1 téves az a. felfogás, hogy jó mentöl több tojással állot~ VIzzel és CDte a lefekvés előtt pedig meleg v_:tzzel. es megterhelni a kotlót, hogy jusson, maradjon is. febéntő.bál'l!o?)'Ezappnnnal. A !1.l.llppanhabot ~agy]& ra;Jtla ~é~ány P;I'CZJS, _azután mpssa. Je Jan~~ ,nzzel, utát;~ Csak annyi tojást tegyünk a kotlónk alá, a mennyit ~~btso le alJott VllZCI és szaritsa. le. Leszantns után tessek képes kikölteni. Azonfelül igyekezzünk egy kotló eJJclre bedörzaölni fehrrit6·bársonykré~el. t Tudalla1l leány. Tossék un kezelni, a. ho~ az alá csak egy fajtáju és hasonló nagyságu tojást .!3· A. l!'ckctotó·nak küldött 'tizenctünk elsó pontJában Vajas piskóta. Tizenöt deka. vajat habosra. ke- tenni. mert a l<illönbözö nagyságu tojások a ka- a.8Janlottuk. verve, egyenként [) tojássárgáját, 25 deka czuk:rot varásnál za.\·arólag hatnak, kisebbek begurulna~, H. Andor. Ki-ránsúga szerint levélben válaszo~. és 25 deka vajat kelllassanként belekeverni. Utol- a nagyobbak kigw·ulnak és ennek folytán az egyik - Réyi elölizeló. A m('n\i jó, csak tekin.t~ttel a.eletjára jön bele ö tojásfehérjének habja és egy réflz folytonoban tulmelcgben, a másik rész folytono- . degre, lehetne a hideg hal előtt Cf!Y·CSY e~~;e m g busle,·est adni, rcszelt parmezáDSajtt.al, s CJfclben tea csipetnyi czitromos vagy vnniliás porczukor. Ki· san tulhidegben van. Azonkivül pedig kö~:yen helyett. puncsot, ,·a~v BobleL · toire vajazott npró formakban kell t::ütni és mázzal ö~szetöri az erö~ebb héju tojás a vékonyabb. heJU~. S. Pt;lyuka. S ..11Jtt:saly. Bokáig éró dir~. . De neme:>ak n keltés ideje alatt ~:;zármazik b~J, szabásu kabát nagy zsebekkel _ez Jesr. a tll\"11-".z di~i9 3 • bevonni. nubclJtino·lila, 'vagy késóbb, má)US e a a különféler-:égböl, hnncm azután i:;. A kikelés u~~n A lcg~zcbb Olasz tölcsérek. Husz deka abált pisztacsiát ~~ampa;;nc.szin. Az Ö\' egyben a ~:zoknyá.val, sa gyomorra a különbözo crcjü és tcrmészetü csibék elnyom)~~ mcghúmozunk, apróra \'águnk és egy óráig a lan)On fel. zuk ,__ v al'o me"n'ITet c ·or• B .·tic• s--·'nQ'· • rétcs"" egymást. Az cröscbb, közönségcs és j?korabb. f:JIO • O~. J!VO kemenczében megszúritjuk. Ekkor tálba teszez>.' be · ·1 • _.;uc "'· "' 'bb. set n mme c:.ibék az ev~nél elverik, elkergetik a kes~~b ~a J ,.agy a nélkül lehet eltenni, ez uto 1 j kis forralt t zuk, 17 dl>lm vaniliás ozukorrnl és agy kanálnyi kell az Ü\·cgct tclctömni memre ' 6 be 1.; értékesebb fajc8ibélcet, s kimarJak JObban hszttcl. 5-6 tojá fchérjéböl nem egészen kemény fejlő drpaább, · t · · bekotve z n ·~-t 0 VIZC ratöltcni í_.., az ü\·egct sozrosan . •g ki őket' az a nya védszárnyai alól if<, ugy ho~y ezek ~bot verünk ós oz. előbbiekkel elvegyitjük. A sütő fönti. · - Az ol~jpocsét éppen ugy tisztithato , mm Usrn:Zt sz.nlonlUI.bórkóvcl mcgkenjiik, kissé meg- belepusztulnnk. A t>ikcrcs költéshez tiszta, leghuzat- a rtndcs f eh·ernemu-t·"l • .• t t ba kell vizbe ,. ~·C/11(1. nJ\ru tu' ··kÖ r'-''· f·tnyCS SZtiVC C l knná\\nl }{(~rck lapokat csepegtetünk mcntcs fészek, j6 ·nyugodt kotló, mérsékelt és le: • , lJ • :'·· . · • {OtTÓ vasalóval a. Pzu1zzu~ tn. t.., zttíh61 ~..10l 1 , , 1:3 k 1<'savnrt ruluh·nl bontnm. éS (}>ak ...d Rütjük : ~ · eg, c o nom fol'l'o kemenczeben hctöle.g egyöm<'t ii, t•gyenlö nngys;ígu és .egyenlo martott VIUialni. A gözölgt'·st c~ctleg ismétdm .k~~\· red ~~b fnjtáju tojúsmennyist'·g n fokell~k. A kt ezt a lefejtjÚk 7:-v~~-v~ Inihelyt pirulni kezd, kés!!el !~óre l.tn~7.tlul, m~rt a f~ny, m<'l)" kopus e , tartani. lia t 007 :S. '[~6 C61l.vn~juk, Szárnz helyen kell szabályt betnrtjn, nem volljn. kúmt. UJra. Vt'!J>Zatfr ' • • \. g:~ llé•r ,•nsn lú.~a·n~l nem a •kem~:nytto ('all' A dohány talajigénye és trágyázásn. Stutzer dr. megtölteni ugy ' nnk nclJuk, t<•jflzinhnbbal kPll • •r. • ~ , ··1 l'ster, 1 de a. vanal' ód.Ja a ton • tos · uT.• czdra. kt:SZU t vasa ova' . nnez a U!szta k'· .. , ., us m · • k .. be · német prof<'sflzor'azt irjn. egyik mnnkájá.bnn, hogy val is koozithctö. · ozons<•gP.s numduláis!Dólcltcn kell a nllért· erósen bev888lill cs oz n mma. dohány ltönnyü, nem kötött, porhanyó~ humus- dtg ujra megned~itcni kis "l"izes ru.~~~~· - A nyelv . Kl~ünö ragout-leves. ~·· 1 .. .. lfnzck h1deg vizet n mibe t<'.s ~z toz • teazunk egy ban gazdag s loga.lú.bb is cgysz{tznlék kálit tartal- páczollisúL ti. tHúzi tanács.'ld6t·lmn kozo!Juk.. • .c;andorka.. IzZAdtságpecsétek n<'m távolitha.t6k. e,l, apróra vagdal\. \orjuhus·d=~~~:~:ke-aprólékot, mazó tala~t igényel. 'l'rágytízására. vo~atk~zól~g ~eg vegyi ti ztitóban sem. - A szagot ~.zas szellozes a Cuba sz1gctén üzött t nígyázási prax1 st, aJánlJU. vclóscsontot, zölds6gct, ltis kömén ' egy darab ts kis illatszerrel való bc{ooskcndezés..enyhlh. -.A .bár. lcaiobbnak Ott o. jobb ültetvenyeken sonyt. vöröshal;!ymnt, kis !:!6t. Bn mc-.röFta1got, bo.~t, és ta1t-ia l.~lszcrübb finom cziroksepru,·cl meg~ _ .. 0.0 • l (4'> 0 ' . k .. . ..., • cveszszuk a. per heJ..-t.ár " ól hülni.. h (~'/s m. hold) 2:~0 kgr. du p a. ~/o t uzr Az ok nélkíil val6 clpirulás elle~ nem lehet semnuHellJli.i s Og)'JU -. :..•ltiSlk cdén'<>bcn 5 • • .J zcp sarga foS"LÍOI'I!avtnrtnlmu) szup.erfo<:dátot, 3i0 kgr. hamu- dc o korrnt ez rendesen cJmulik. \

BLUZOK ~;··

i Princesse ruhák,

* R. BEll GEll MALVIR

m $ g~

Uzanafak.

Gazdas,ji . fan,csad6.

FORM

TÖKÉLETES SZAGTALAN ffRTÓTLEHITÖ SlER

NÖKNEK·NÉlKUtöZH ETETlEN Házi fanácsad6.

;

FŐVÁROS. (Még egy sikló.) Ezt szarencsére már nem a. Gellért-hegyre tervezik s nem korcsmákkal és kávéházakkal kombinálva. Az uj ~::ikló a Vérmező ról indulna. fel a Várba. a Szentháromság térig, még pedig a gránit-lépcső befödésésvel. E mellet.t a gránit-lépcsőn is szabad lesz a. gyalog közlekedés. E terv ellen a. ~;zomszédos háztulajdonosok tilta.koztak ugyan, de a. mémöki hivatalt egy ~p?et sem akadályozza abban, hogy a. terv keresztülVltele mellett foglaljon állást. .. . (Iparhatósági megbizottak.) A VII. kerületi iparhatósági megbizottak e hónap 14-én tartották alakuló ülésüket, a. mclyen elnöknek Frisch Ignáczot, az ismert kereskedőt választották meg. Az alakuló ülés után az iparhatósági megbizottak &Z Er2sébetvá.rosi Körben "racsorára. gyültek össze, melyen résztvett, fa kerilleti elöljáróság tisztviselői kara. Kiss Ferenc~ dr. előljáró,·al együtt. A törvényhatósági bizottsági t-agok közill Ehrlich G. Gusztáv jelent meg. (Uj park.) A mérnöki hivatal a Krisztina-körut és a Várfok-utcza találkozásúnál, a hol most puszta. terület van, parkot szándékozik létesiteni s a. terveket már bemutatta. a. tanácsnak. . .~ park 500Ó koronába kerül. (A lakásínség.) Bródy Ern ö or:;zággyülési képviselő ma. este felolvasást tartott a Kö;tponti Demokrata-Körben a. budapesti lakásinségröl. Erdekesen és nagy tetszés közt vázolta. a már ismert állapotokat se a lakások tulzsufoltságá.ból eredő közegészségügyi bátrányokat. Kimutatja, b~gy a budapesti lakásbérek sokkal nagyobbak, mmt az ö::;szes német és osztrák városok lakbéreL Mig Berlinben egy kéts:t.obás lakás átlag 482 koronába kerül, addig Buda.pesten belekerül 579 koronába. A hárombzobás lakásnak az ára. Berlinben 820 korona., Budape~>ten 924: korona, négyszobás lakás belekerül Berlinben 1100 koroná.ba, Budapesten 2000 koronába, végiil a. hatszobás lakás belekerül Berlinben 2194 koronábn, Budapesten :!456 korouába.. A házbér-jövedelem énol-éne emelkedik. 1896-bau még csak 82,651.112 korona volt a budapesti házak bérjöYedelme, 1906-ban felemelkedik ez az összeg 109,166.3:?9 koronára, 1907-ben l 11,914.539 koroná-ra s a következő évben, 1908-. ban 14 millióval több a. házbérjö\edelem tniut az előző 6vben : 125,990.256 korona. Kide;ül tehát, ~ogy ~~d!'pe~top a. ~unkás, a középsorsu polgár es az ep1to-vallalkozo egyformán rossz helyzetben "ran. A zs~olt lakások betegségek csiráit hordják magukban cs a ragályok terjesztóL Az egyszobás, háromnál több lllkó,·nl biró lakások az erkölcsi züllésnek hatóságilag engedélyezett vagy lc..,alá.bb is türt tanyái. Ezzel a megdöbbentŐ. hel~zettel szemben a. hatóság feladata. kett& : kö~vetlen tevékenysége a. mllnkóslakások épitéoe terén és közvetett intézkedései az építkezési kedv felébresztése czéljából. Az első irányban a főváros már megtette a kezdeményező lépést a. Gyáli-uti munkáslakások építésével, de sürgős szükség hogy a. főváros a.~on ~özépületeit,, a mclyeknek rendeltetése nem k1ván3a meg a legertékesebb beltelkek igénybevételét, kitelepitse a. külsö részekre. A Rókus-, a Kis-Rókus-kórház, a t::itáblv-utczai halottasház, a fovárosi raktár, a. Dolog:kórház, az Erzsébet.:;zegényház, a Józ::.ef-fiárvabáz, az Erzsébet leányárvaház például mind a fciYáros legértékesebb ?elterülcteit f~glalják el1 ~olott ezéljuk és hivatasuk !)Okkal inkább betö\thetok a kiiliö r~zeken, viszont a ~te~epi~s~k által drága telkek szabadulnak fel. Az ep1tkezes1 kedv fejle~ tésér~ föfontosságu egy jó é~it.ösza.~yLat és város(o.za,bályozási terv, valammt kozhaeznu épitó" állalatok kedvezményezése. (Allatvásár és sporttelep.) ~ f~vár~s lóvásá.ri jogát 30 éV'te a. TattersaU r~:z.ven~arsaságnak adta. bérbe. E szerzödés nemsokara._leJar s gondoskodni kell arról, vajjon megmaradJon-e a. lóvásár a. mai helyén. Mivcl az Cgetöverseny-egyesülct is kért telket 8 a millenáris versenypálya t>em marad. hat soká a mai helyén, a. taná~ ugy gondolt-a, hogy legjobb lesz az utóbbi kérdések megoldását kapcsolatba. hozni a TattersaU elhelyezésének és o:.zerződésének kérdé::.ével. Evégbol Melly Béla. dr. tanác!ios a. mai napra értekezletre ~ivta. öseze az Útszágos Magyar Gazda:>á~ E~·e::;uletet~ a. ~at teri!all r .. t . a Budllpe~ti Ügeto' en;eny-Egye~üle ~t l'S Ge;enday G\ örgyöt, a )!~g)·ar :-\thletikai S:Ycsulctek SLo··\' ·t~{-~ro elnökét. h.cglovtch Gyula. ••rof L c ~ · k ('~yul a., Ge~ ' Ucze-nbncher .Miklós, Rubme <'nduy Györgv dr :\ltH!'-·ar Lá~zl6 dr. t-s mások 11Yilatk • .. ... me{r6Jlaplt ~" · ha t'o \O · lt Legy a. ,.· O:tat.ai alnpJ·án l O\ &::á c l at Ya:;ur, • • , ugeto.. • r, gazdasáni és teuv6zál o •

A Z "D'JSÁG

Vasá.rna,p, 1909. január 17.

verseny és a. sport érdekei nem á.lla.nak egymással oly ellentétb~n. hogy azok egy helyen csoportosítva ne lehet]lének. Davecis Ferenoz müszaki tanácsos a szóban lévö czélokra. legalkalmasabb a t-erületül a. ligettéri dülőben, a. Kerepesi-ut, Fehér-ut, a l\1. A. V. felső álloitiása és a ll. Á. V. czeglédi vonala közötti területet jelöli ki, a hol a szü.kséges f30-.7Ó holdnyi fővárosi terület rendelkezésre áll. Ezt a területet az összes érdekeltek a kijelölt czélra. ~den tekint-etben alka.lmacn&k t&lálták. ( A vizvezeték csöveinek öblltése.) Az éjszaka a \'"izvezet.éki hál6zs.t összes fónyomócsöveit öbliteni fogják s ennek következtében holna.p sok helyen zavaros vizet fóg adni a. vízvezeték. t UJ zálochú.) A m. kir. zálogházak igazgat~g~

a közönség tudomására. hozza, hogy a kereakedelemugy1 winiszter által a VII. ker. Rákóczi-ut 80. !It. alatt felállitott m. kir. zálogházi fióküzlet e hónap 18-án megnyílik. A fióküzlet a. vll8ár· és ünneJ?napok kivételével, délelőtt S órát61 délután l óráig é-5 delután ·! órától este 7 óráig, illct-re sz:ombaton este 8 óráig ~au nyitva. ( Az OrCZJ·ut rendezése.) á mérnöki hi-yntnl bemu· tatta. a. tanácanak az Oreey-utnak az Ullól·Ut és Kó· bányai-ut között fok\'6 része boulova.rdeszerü rendezésére 'I'Ontttkozó terveket. A ruunkálat a tervek szcrlnt 4.57.000 koron~~. költséget igónyel.

(trtekezlet az adóreform ügyében.) 1.Iiután az a.dóferorm parlamenti tárgyalása. immár küszöbön áll, BáNey István dr. polgármester ma. délután értekezleb'e hívta. meg Heltai Fereocz dr., \ázsonyi VilJUos dr., Gliikt>thal Soma. dr. és Sándor Pál bizottsági tagokat, továbbá Bródy Tivadar dr. tanácsost és Pogány La.jos fővárosi adósdmnteli főnököt, a kikkel az uj adójM•aslatok egyes részleteit megbeszélte. (.Jultll616 Yirosl tlaztvlsel5.) Lajosfalvi (Ludvig) Ist:ván fó"t"árosi vásárcsarnoki felügyelő ma töltötte be a főváros szolgálatá.ban eltöitött hivataloskodásánok negyWszázados éYfor4ulóját. l:izolgá.la.tát mint állatorvos kezdte meg s 1896-ban a vásárcsa.rnok felügyelője lett. Teendöit mindenkor lelkiismeretes bozgósággal látt.al cl. JtJbileuma. alkalmá.ból sokan üdvözö!Mk.

(Ingatlanok forgalma.) A székesfö>áros területén az elmult héten a kö>etkezö ingatlanok kerültek átiratás ulá: A pc.::ti olda'ú:Jn: Blankeoberg Lipót X. k. Xo:.zlopyutoza. 4. sz. stb. házrészei Grünwald Sándorra. ("feteljogcúmen). Bencze Bándor és birtoktársai VIJ. k . .,zövetsógutcza. 1:2. sz. háza. t:;oltby Guaztá.vnéra. (vétel és ajándék czimen). Smeskál Man6né Ylll. k. Tisu. Ká.lmán-t6r 28. sz. h litrészei Egert József dr. -ra. (öl'öklés). Budapesti .tltolános Népbank mint szö,etkezet (felszámolás alatt) \'l. k. "Forgách-u. 81. s:.:. háza. 7800 koronáert Upriny .intel és nejére. Ács Mikl6sné Y"IJ. k. Telep-u. 9J. sz. házrésze Bittne.r A.ndrásnórt~. {öröklés). o~, Talll>z. ~lanóné es 'fauaz Antal VIII. k. Karpfenstein-u. 9. sz. házrészei l 9.200 koronáért To.usz David és Lipótra. Ferenczy K1\to.lin VII. k. RoUenbiller-u. ~8. sz. húzrét;zo For~mozy Vandára. (öröklés). Szemerényi Károly lY. k. Irányi-u. .3. &z. házrészei Meisincr Emil dr.-ra. (vétel jogcz.im~n). Martiny Heru:Lk és birtoktársai 'íTII. k. Sz:igct"\"áry-u. 1.3. és LcsonCZJ·u. lS. sz, házré:~zei 9i00 koronáért ~lartiny Vilmo3 dr.-ra. lllyú3 Lajos és neje VI. k. Káka-u. 8. sz. háza G56S korona 80 fillérért Klein Józsefre. Ozv. Suhajda Jú.nosné, Suhajda István dr. és Judit IV. k. Bástya-u. 31. sz. háza dr. Steind.l Ottónéra. (öröklés és egyezségi jogczimen). Silberberg Károlynó VII. k. Garay-tér 17. sz. bázrés~i 'Ehronfeld testvérel..-re és Halmos Róbert és táreaira (örökléa). Augner Antalné VII. k. Hársfa-o. et. házrésze Augner Uona, Gyula. Juliánna. Antal. János. Irwa. e Terézre (örók~s). ~'"· Komjátby Jól.Sefné \".O. k. Akácz:fa·u. 20. &t. bané!ui 80.100 koronáért L:wdorfer Konrádra. ld. Orbán Gáborné h gyermekei nr. ]o. E:nsébet kir.ilyné-uton le'I'"Ö 1959-21.. l962~3Ja-cf9l/a. hrsz. ingatilina ifju Orbán Gálx>r es nejére (ngyoneU..'iilönitls). Ifju Orbán Gábor és birtoktársai VJJ. k. Erz.sébet királyné-uton le-ró 1959-61.. 1962~ 63/~ --cJ9l [b. brez. iuga.tla.na. id. Orbán Gáhorn!ra. k. Köris-o. (vagyoaeU.iilönités). GC~ochader J anollllé Kohn Lajoané é6 !á.ra. 7. t!.!· bú& 5~.000 ,kóronáért Rótb JóZ~~ef es ~eJe Vlll. k .. Nagyfuvaro:.·~: t. sz. b&.U> 195,()()0 koronáé~~ Grósz Zsigmo~d éa ncJere.. lApJ?Ort 1'-· u.. n. l;. Liliom-u. 40. sz. hatténe 5000 koronaért u~t: Autalra. Öl.v. dr. Nagy szül. Mehwnt :E:mm& wp~t övoda·U. 19. az. ház& 260.000 koron~rt Dános A.r ád és ~ára.. Fuchs Má.rk és Sli.borsl.-y Ede ~~k • N~/stinház•u. 25. ez. há.~ ~"VSSSi Gyula. dr, és Vá U&Zl6r& 146.S72 koronáért. Bayer Ferenoz VllJ. k. . g d u 24 sz blizré61e 037 kórona. 50 fillérért Kis~Iu ~· iatv~ ~ uejére. Lindenbaum Mór VI!. k. Far ·~u. 2. sz, háta. 54.000 koronáért Sciillfer Jóná~ ){ura~~ Polatsek Félix és neje vm. k. Kun-o. ll. sz. ~ neJ,,.~ 980 koronáért Fejér Gyula. é3 nojére. . haz:a ... b~dai oldalon: Eokhardb !stvánné ID. k. Kerek-u. A háza. Eckhardt testvérekr& (öröklés). Facsa.var-,

öz;.

vm.

· iJ 6

27. sz~ fétnnemü gyár r..t. k. Hom6k06·dü16ben }e"\"Ó vas- é é SU 7. hrsz. ingatlana 60.341 korona 4!0 fillérért sus. ~ ,· ond dr ·ra Hyam Jakab és nOJe m. k. J~ab z,.;~ n há~ koronáért Sulak János és LS)OS·O. ~uf ~k Kármb dr. m. k. Kisozelli·O. 42. sz.

4o.OOO

n~Jtlr~.,~",Y koronáért Stcrn József dr.-ra (árverésen). bata

.>o.>-~

K rék

,.,. sz .:. ..

ln· Róza és Irma m. k. e -u. -'· ·e*- vrom!\Io ar lol"'Ó SOl-802. ~~ 5329. btu. ingatlan& Molnár t~~ cn GizeUs. é,. Károlyra (öröklés). PeterDen Károly 1 1\.ibozelli·u. 23. t~z. bázrésui Hambach Sápdoméra 1 !~~~~d~k). OtT". Bohrillge~ Józsefné Ill. k. Test"férhegyi ~JI.Sbcn }evó 2i53. hf".z; mgatlana. 1800 ko~ouá~rt Pollaesek Karolyra. ~Grósz ~andor ~- IP:.: ~- LaJO~·u .. l ·U. s~. bli:réne özv. Gró:.~ l):.ndoroera (oroklés). Réde1 H~

uk,

f• -

m. k. L6ponna.Iom-dülöben

levö 7924n6., 7926/12. b.raz. ingn.ti4Da 400 koronáért Robeim Lipótra. Botzenhardt testvérek m. k. Kisozelli-u. 7. sz. háza. 6400 koronáért :Basoh Gyula és nejére.

A közmunká.k p1·ogra.mmja. -

Saját tudósitémldól. -

A tanács ma megá.lla.pitotta. a közmunkák programmját, illetőleg összegezte azokat a. munkálatokat, melyeket az egyes ügyosztályok a. legközelebbi jövó fela.dataiul jelöltek meg. Az átlagos szá.mit4sok szerint az összes közmunkák végreha.jtása. kétszázhatvannegy m.illió koronába. fog kerülni. De megállapította. a tanáA::s a. jövedelmezőséget is. A tanács a jövedelmezőség kiszámitá.sá.nál abból a. felt.::;ésból indult ki, hogy a kötvényoket, melyek ma. 89.75-ös árfolyamon állanak, sikerülni fog 93-as árfolyamon értékesíteni. A.z egész összeg é\i kamatainak fedezésére 12,549.000 korona. szükséges. Ez összeggel szemben a. t.aná<1s a berubázáE>ok >árható jövedelmeiből csak 10,327.000 koronát képes preliminálni, "ragyis 2,221.000 koronát a rendes kö1tségvetésböl kell fedezni. Hiányos e mellett a jövedelmezoség kiszá.mitása a gázgyárnáL A tanács ugyanis a. gázgyár jöveqelméül azt az Ö.:;~>zoget "rette föl, JUelyet a gázgyár, az előbbi hatósági számítások szerint, c~ak 1920· ban érhet el. A közmunka.programm ez : A zuglói tisztviselőtelepi, józsefvárosi és még szükséges templomokra. 3,350.000 korona., csatomaépítésre 13,500.000, árokszabályozásra. 4,140.000, a sotoksá.ri Dunaág rendezésével kapcsola.tban "ri.:z.ierö fölhasználásával épit{)tt harmaclik elektromos telepre husz millió, a légszeszgyárak megváltá!>& és emel kapcsolatban eóY konczentrilrus gyár épitésére 30 millió korona, vizvezetéki beruházásokra 14,463.000 korona, kisajátitásokra. és sza. bályozásokra t.izenegy milliú, a. Mária Terézia. és Forgách kaszátnyák kihelyezésérc és az Andrássy kaszárnya. kibóvitéséro 5,900.000 korona, az Omnibuf.:.t: ,~úUalat megvúltút>ára 2.:?28.000 korona, :,. foguskerekü meS"'6telére és átalakítátiára 343.000 korona, köztisztasági nagyobb bcruházásokra, gépekre és az automobil-üzem fokozatos bevezetébér~ két. millió korona, a fu>artt-Iep kibővitésére iö6.000 korona, &zemétfuvartelep lllcgváltása. és szemétégető létesítésére nyolcz millió l~oronn , az ártézi fürdö épitésére 3,.300.000 korona, Stirosfürdérc 4,600.000 korona, Rudasfürdőre 1,700.000 korona, uj középponti >áro~;házra kilencz millió, bérház építésérc husz millió korona, II. kerületi uj elóljár6.-;ági épület 500.000 korona, VII. kerületi elöljárásági épület 700.000 korona, i&kolaépités harn1incz roilli6 korona, budai szinhá.z 800.000, munkáslakások tíz millió, közvágóhid és állatvúsárt~ri beruluí~ás 7,090.000 korona. ,·ásárcsarnoki beruházás 5.800.000 korona, nyilt piaczok 600.000 korona. ál.la.tegé:;z~égü~ i telep 250.000 korona, , ·egyészeti és élelmkt.eniz:,gáló inh~zet 500.000 korox:a, fa-. é& !u~i-k~o~·:• 600.000 korona. középponh Elzegc>nybaz ot roillw korona, uj leányán aház 650.?0? kor~na..szer?tet· ház 600.000 korona, József fiua.rvahaz ktb6>ttése 80.000 korona, :\Ia.yer-ár"raház kibóvité:;~ 60.~ korona. tanoncz.otthon 100.000 korona, neg~· oepotthon :!,600.000 korona. özvegy nök menedékháza. 200.000 korona, két uj Dunafurdő 60.000 korona, tü.;oltó&ági bero.házá::.ok 1,900.000 koron&, s:~;ükseg lakásoh, menedékhá.zak és népsz4,11ók két millió korona, fiók f~rtótlenitő intézét 735.000 korona I.hzl6-k6rbéz területén megfigyelő pavillon épit~s~ 1,235.000 korona. Margit-kórház kibövi~so 2,062.000 korona, János-kórházzal kapcsolatos tüdöba.jos kórház és szanatórium 4,700.000 korona ogyanott elmebeteg-megfigyelő pavillon 1 !!OO.OOO korona, Ge~ért-k6rház területén négy uj ~a.villou 1,165.000 korona, István-kórház teriile•.t. bá ill "'08 OOO k wn or n, ~z~:é palv7 ~oono o' . orona, uj R<>kus-kórház epl se , 't. • 00 korona, gyül.tőkórhá l 840 OOO l..""Orona. z • · A beruházások összeae tehát "61 515 OOO 0 korona. fuenki...;:1 ..> .. ' • . .. . ~ ~ -,485.000 korona kell a t iz ~llio k~ronas fuggö kölcsönből már teljt:-eioott k?zm~~:a. Az egész szükséglet kétszázhatvannegy mtllio korona. • .\ jöYedelmezoségi kimutatás alapjául a. tanacs azt nttt-, h(lg:,· a 4 százalékos kötv~nyeket

Vasárnap, 1909. január 31.

Három könyvril. (Perczelné Kozma Flóra: >Modern vallásbölcsészet és &zocziológia.- Egy asszony versei.- Nil: >Nálunk<.)

Három női könyv fekszik előttem. H~rom kiváló köny'' · Minderuk érték, min~a.rom erős egyéniség, Yala.mennyi szinte rákenyszerltl az olvasót a megpihené3ro é3 ~ gondo_lkodásra. Mindenik más é> mégis mmd a haromnak egy az eredete. ~Iindenik a gondolatok és az érések tisztit6 tüzében született. .Az egyik a vallásról beszél, vilá~os sz~val, az igazsá" erejének mindenkire hato fenseges0 ::;égével ; a. másik kettő a ~:;zivnek érzéseiről dalol lelket megejtő hangon, ugy a hogyan csak azok tudnak, a kik lsten kegyelméből való énekesek. Az első könyv, a próza, az élet kötelességeit mérlegelő, a társadalmi és müvészi szempontokat is tekintő mü : Perczelné Kozma Flóráé. l\findenképpen szerenesés gondolat volt , hogy e kiváló asszony összegyüjtötte, könyvben adta. lllindama feloh·a~:;ásait és közleményeit, a melyek mindig aktuális, többnyire ntllá8i, müvészeti és tár~adnlomtudománYi kérdéseket tárgyaltak. Yaskos kön:n-e olyan tauulmány, a mely gyön~·örki.kllet és oktat. Valamiképpen megoldja bilincseinkct, tisztább, megszentelt, csupa nagy igazságoktól fénylő világba. visz. l\1inden, a mit mond : erőteljes, meggyőző. Szava rajongástól ment és talán éppen azért messzehaugzó. Oda áltitja elénk al. embert, a ~:;zeretetböl, jó~:;ágból és becsületesséaböl valót, a ki. hitéuek Jézusát kö~eti. A;t a Jézust, a ki >>nem az égból szállt alá. hoay emberré legyen, de a ki az emberből em~lkedett fel az - égig!~ A protestántizmus iránt való eliswerése fölött ott áll egyházának,

az unitariatúzmusnak szóló hódolata, a. mely emelt fővel, sugárzó homlo)s.kal nézi az ö lelke magasságából az l>utat és az életet!~ A hány czikk tarkitja ezt a kötetet, mindmegannyi müvészi kézzel formált mozaikja egy tökéletes asszony magasan járó gondolkozásának ~1inden rendü és rangu ember megtalálja benne azt, a mi az ő viszonyaihoz mérten szükséges. Beszél a kereszténység miszsziójáról ; Tolsztojról és sza.badelvü egyházakról ; a. család szerepéről az egyetemes szocziális munkában; a vallás szerepéröl a nevelésben; a nő erkölcsi hatásáról ; a sajtó és a szó hatalmáról ; a materiátizmus kulturtörekvéséröl ; a müvészct és müvelödésröl a szocziális munka s:wlgálatában ; a nömozgalmakról ; az unitárius nők nlágáról és beszél mindenről, a hová. tisztán látó szeme, lelke finomsága. csak beletekinthet. Szinte szeretnék - hogy elfogultnak ne láttassam - észrevételeket tenni a könyv rovására. :~!Js nem tudok. Ez a munka- talán nem azért mintha tökéletes volna, kétségtelenül vannak fogyatkozásai is, de mert kvintesszencziája az as:szonyi jóságnak és tökéletességnek : azt a Yá.gyat ébresztette bennem, hogy odaadjam •agy legalább ajánljam olvasui mjnd<>n nőnek, a ki szivesen rázza, törilli le magáról az élet utain rátapadt j)Ort és szerun·et ; a k i tud és akar felfelé tekinteni, a ki kereszttel a vallási megrogyás helyr' t - emelkedni kiván. ) {ert ebben a kegyetlenül számtto. rideg, hitetlen nlágban az ilyen köny' ek Hnnak hivatya megja,itani, jobbá tenni a~ emberi"É'get.

Egy asszony t•ersei. •)Eg_,. as"zony.~ ~ j ez az asszony? Kérdték annyian, még uúnek

EiJ virá). A park ös,·ényén egy , -irág a porb,\'. Félig fonnyadtan, félig széttiporva.

A repüllk. Irta ~\

Erdős

Renée.

kis C'Ontessina mintázott. J::g)·edül al~ba:1 a szobá?an .. a mit e czélra berendeztek ~zamara a masod1k emeleten a Kis lány tipeg, czipeh·e a babájat, C''elédek lakosztályába u. . . , . ., Ránéz s ilyképpen csucsoritja száját : Ott ült, törékeny, szmtc LulvJlagt alakJa· Kár, hogy oly piszkos s ninc:.cn jó szaga; v-al a nagy áll~ány előtt, melyen egy óriási Hogyan örülne néki a baba ! •1gyar,bibla volt. • A kis oonte:-sina ebbe az agyagtábl:l.ba ·éste be a maga különös relifjeit. : a repülőket. Egy lorgnettes, '_"én, hórihorgas _dáma ' Furcsa lovas férfiak •olta.k ezek. nyilakYiz:;gálja, szirmamak. há~1y ~ szan~a; kal fölferty,·erkezve, száruy.as RI:iako~k~L marLinné szerint, szól, tbztan a\l c teny. ' n·' c::c-~tázúk, a kik loYaJkkal nekingtattak (a zole\"egönok, .., ' f"")f k l)Többfalkásak~ közé Yaló nöYé~y. repültek - es o e le' ny il.a~ t a~. Külöuös ötlete Yolt ez a cont~s.smau8:~ ·es t l·tokban az eCTész bH-z. ne• etett c. nyllas repuSelyemruhá::; nö, fent t~lély.ct~ kiYág,·a, o, . J t k lókön. mert nem ertettek: hogy ~t t Je en. ene . Orrfintorgatya néz a ki::> nragra : )1indazáltal nem szolL ~euk1 sem!ll1t. Az Hogy cl nem hordják a :.ok :,.zcmctct. aaYagtábla előtt mindeuki kom,olyan allt ,meg Itt jobb ruhában járlll scm khct ! é~-u v tet(:., mintha. a dolgot egcszen ter~esze iesu~k találná. Senki sem aka:t a beteg cs !u}· • ~k<'l'\' a'-·ermeknek valllllll elked.Yet)emlot. Egy munkáslány, burkol~·a k~szkenö~e, erz~ •. e.J , k k mondnni. Mmt '!. oöyha egy nagy tttkot fe~ne_ o.. be, (',;ak n düjka. az ola:-1. 11az? na - ez a Sólldit Szeaén\' \'irág. egy a tm n:gunk ; ;lJ· u··tiizlwt ~tlen <irt>!! hu torda ra hJ<l set t~nkeJU ' ·.. l)~.t>" ' l eu -~ Letcpt 11..' .. ~ ;orb:ln kdl IH'tY:lf~ni n\-kiink. llt"ti lH' d(·lutúnonkmr. a muten·m ve d!\" sarokba. szólalt meg a maga ort>g, reszCsókot rwom rá s bdt:g szi\·éro. útja. k~·teg hangján. . . - Tinácska, megmt olyan ncht'z dologba h.önnyét- törli. Siet ujból a SY-trb.'t. fogtá!, a wi majd kifáraszt. Sohasem láttál ~tleki. Sánuor: · •

elötte elhagyta a sajtót most megjelent kötete. Úvta. a nevét, alig néhányan tudták, de azt nagyon sokan, hogy a m.it dalol, mé'ységes szivböl jön és megtalálja a szivekhez az utat. Lapozgatom a könyvét és meg-megf'jt varázsa. Csöndes, tiszta a hangja., olyan, mint a messziről hangzó zene, a mire megrezzen a vele együtt érzők szive. Lehelet-finom apróságok követik egymást a lapokon; egyikcn-másikon köny is ragyog. >>Későn jöttél •.. << >>Szomoru tréfa<•, ))Hogy kértelek néha ... • belemarkol az olvasó lelkébe. ~,Ha ugy lenne . . .<t kétségtelenül egyike a legszebbeknek, a. miket irt. Milyen egyszerü, természetes és mégis mennyire megható szép ez a. kis költeménye : Ha. valamikor egyszer, kés6n Utunk egy perezre összejó

:B3 szembeállit veled sorsom, A nagy drámai rendező :

i~ ·~

Majd szánakozó mosoly villa.n Szemed beszédes t.ükörén, :f:s súnto kérdezed magadtól : - Ezt az assz<lnyt szerottem én ! , halavány ajknm mt-g\·onaglik Xem védő ! fátyolom alatt : :': miként valami gyalá1.atot. ::f.'tzcm majd ... bcn·a.dásoruat.

:e~ .igy dalol a szerelemről halk. szomoru hangon. A sorokon át ki-kisugárzik később a megbékült, a megnyngodott embor megadó bölc~esége, a. ki a lelke tiszta tükrében keresi ernJékeit és a Ici már megtanult könvek nélkül énekelni. De mig idáig ért, bcleC'sencfül rímeibe a panabz, a vág__\', a lemondás szava; szinte azt a hitet kelti : ezek avatták költővé, s hogy ez érzések forrongása nélkül csupán a lelkének gazdagságából nem nyilhattak volna. ilyen szines, szép virágok. A természet szeretete, megértése és szinfestése egy-egy költeményé-

te az égnek nyilazó lovasokat, repülő katonákat. - Ezek nem katonák - mondta csendesen a coni<>ssina. és tovább dolgozott. - Hát akkor ördögök - mondta a dajka haragosan. - x~?l .. is ..leh_etnek mások, a kik az ~gre mcrnek lovoldozru. Te azt nem érted, Margherite mondta mosolyog>a a,Jeán_Y és átlátszó~ feh~r ujjaival egy sisak ·szarnyanak a tollaJt raJ· zolta ki. - Hiszen az a baj, hogy nem értom. l!:pen az a. baj. ::\fiért nem gondolsz ki valami eayszerübbet? 0 Xom tudok egytizerüt kigondolni, )fargherite. Az öreg cseléd elhallgatott és mozdulatlanul ült a sarokban és magábau nagyou elszomorodott. Ez a gyermek ! Ö meamoudta llll"kor ~zn.. o , letet.t : ez a. gyermek nem a v il, " l, Olyan nézése Yolt akkor az c els .. agra kvba 0 · mintha. már mindent ért~ne o. napo.·, an, •an. Ettől l)edig ő megijedt aEmt a viiagon eoha~eu! sitt. lia aludt és f·..1.~ a g~ermek ,·ettek eszre : úrákig is f'lf k'"do e erdt es, ne~n ban 1n i'otl . k e u t volna az agva.• l l szeme kel . 'lk .. J • \agy tiit•elmt>tlenked t ' cl} Ul• '\l ' 1wgy Rirt , . b e t vo ua K t·'lo 1' is ih-en lt ~ . . n k" X · vo · • <'TiliDl sem kellett k t> L - e!ll sz;rette a sz~p ruhákat, az ékszerek~· a bt~t~al)agot. ~em voltak öarátnói. 1\em a att alba menru. Valóban, tánczolni sem tudott. Otthon ült, ol,a-.ott vagy raj?:olgatott.

A Z 'UJS.4 G

ben szinte pazar szépséggel nyilatkozik meg. A Tavasz czimü kis dala, vagy az Oszi pompa megkapóan szines, hangulatos. Mindent, a mit lát, a s:tivc melegével ölel körül. Hogy hangja mindig lágy és finom, azt ~gyéni fegyelmezett voltának tudom be. Olykor azonban mintha küzdenc a forma nehézeégeivcl. A merészen t>Zálló érzés erejét megköti a forma keresett precziútása. A legtöbb verse - bármilyen szigoru kritikus szemmel nézzük - ugy hat mégis, mint a virág-csilingelés. Szubtilis, bájos, vonzó. Vissza-visszatérünk hozzá uj szépségekért, uj mélységekért. ~!osolygunk a mosolyának, féljük a viharát és gyönyörködünk az erejében. Ez az asszonyi szivböl S:Gületett sok kis dal, igy egybegyüjtve. ~gy pompás, szines bokrétát ad. Elisme1·ést, babért hoz írójának és nagy, igaz élvezetet minden érezni tudó, müvé.sz-lelkü embemek.

a~yá.tlanok,_ apátlanok . . . És ballgat legyözve, runcsen ereJe szembeszállani vele: Erooj csak álmom, legszebbik, utolsó. Krodj s ne térj meg többé soha. &em. Xe bántö ... ne gyöngits. Ne tégy árulóvá, Ne boritad könnybe a szemem. l~lbuosuztunk - örökre szóljon. No lógycn visszatérés ezután . . • Csak a. kis fé:stek megmaradjon .\ fiókaknak melegen, puhán. O;uk et . . . csak ez . . . S maradjon itt bent A &:civemben is csönd, békesség. Vezess tovább te szent, te áldott, Te irgalmatlan, z:;arnok Kötelesség l . . • '

Vasárnap, 1909. január 31. ~eeeeeeeeeeeeeeeeeeeeseeeeee~

3~ w Qí

~ ~

Princesse ruhák, i bluseok és aná6 ol aljak -

izlóses készitését elvállalja -

B.. BERGER MALVIR Budapest, VI., Gróf Zichy Jenó-utcza 4D. sz. lU., 15,

$w w

'-~EEEEEEEEEEEESEEee&EEEEEEEEE~~l

Ugy-e, hogy megmozdul valami idebent,

a :súvünkben, a mik:or ezt elolvassuk ~ Pedig

a két versszak között még nem is adhattam a vivódó lélek gyönyörü harczát, azt a vi~lám erővel perzselő, lángot és üszköt félö, önmaga fölött diadalmas csatát. »Anyuskám édes« cúmü versét sohase felejti el, a ki Í5'merte al: anyai c:;ókot. Nit m ár c:;ak a. :szelleméhez énekel .

Réik vilája. ( Az első lmmatriklllált nők Porosz-

országban.) .Evt.Uedes harcz és háboru után a porosz állam

Mindon, a Illiről dalol : fájdalom, köteles:ség, ~aládi szeretet, szerelem, olyan mélységböl fakad, olyan tiszta é~ nemes, hogy az irodalom sok i:tzó, bünö:3 :szenvedély viharától vert dalai között »Egy a,_szony ver::.ei(<-vel együtt az ebök, a legebök között van helye. Akárki veszi meg ezt a könyvet, olyan lelki élvezetet ::.zerez vele magának, a minöt csak az igaz költé::.zet vagy az imádság ereje adhat. Ujra meg ujra. kezembe veszem a kötetet. .fl;s olvasá~a közben sugárzó lelke mögött keresem a két okos, s:~; omat·u szemét, fehér homloktít, kör ülötte a K ötelt'::.ség glóriájávaL É s a. kit nem b ism erek , köszöntöm őt ezer meg ezer a::o::.z.ony :::.úvé~el , t•g:vütt ruíndazokka l, a kiknek ldkérc rá~ókolták varáz::.ukat ezek a »pillangó szárnyu, friss, fehér dalok «. Gömbösné Galamb Margit.

végre megengedte, hogy kellő képzettséggel biró nók az egyetemeken mint rendes hallgatonok \étet.he~::enek fel. Eddig ugyanis c~akis mint vendégballgatóuök látogath?tták az eloadásokat. :1 meunyibt'n az illetó tanár urak, a kiknek elöadásaití hallgatni akarták, ehhez hozzájárultak-e vagy sem. )!ostantól kezd•e a uók, a. mennyibeu az egyctew látogatásáhoJ; ~zük.bége~ képesítéssel rcndel.b:cmel., mint rendes hallgatók járhatnak az egyetemre. Poro~zországban jelenleg 663 immatri· kulált uö látogatja a különbözö cgyetemeket, ugynlint 161 porosz és 202 idegen. A berlini egyetemet ezek közill 400 látogatja, a. göttingenit 71, a. borulit 69, a hl'E'slauit .)(), a marbw·git 27, a hallcit 22, a. königsbergit 17, a. greifswaldit 5 és a Kiclit 2. _\ hölgyek közül 363 .filozófiát, filológiát vagy történelmct balJgat, 134 orvosnak készül, 108 tennészeLtudományt •agy matematikát, 23 fogá .,zato t, 22 államtudowányokat, 6 jogot, :~ c\·a ngéliku::; teológiát és ::! gyógy.. zer~::-zctct t anul. A !ö l pox·o:-~; nöo kiYül n~mot hZÚrma:t:á::u nö 14: hamburgi, ll ::.zász nó. Braun:.dn\t'ig, , ,.ürttemberg és )lt'cklcnbw·gból egyenként 7 no, Bajoror::.zág, Br~ma. ~s Lübec:kböl egyenként 5 nó, Anhalt, Elzász é!) Oldcnburgból egyenként 1 no, Badenből 3, Heuszból 2, Hessen, Lippe, Szá::z-Kóburg, Szász-Weimar és Sc:haumburgból 1- 1 nö. A kül. földi hallgatónők közill találunk 43 amcrikait, 35 oroszt, 14 osztrákat és magyart, 7 angolt, 5 francziát, •! románt: 3 svájcz1t, 2 olaszt, 1- 1 dánt, hollandit, norréget. szerbet és ausztráliait.

Ö volt a ház hamupipökéje, egy kiilönös hall- hogy valóban haza is ér, hogy nem hal meg az gatag lény, a kiröl senki ~em tudta, mit gon- uton. :\Iinden délben azt gondolta : »)!ost utoldol, mit érez. Nagyon gyönge volt a vér::.ze- jára látom. Holnap nem fog eljönni. Az éjgénységtöl és a ho~szu virrasztások meglát- szaka. meghal«. Dc másnap a leány nagy szürke szemei szottak a hzemein. Abhan a korban, mikor a kéL idösebb köszöntötték öt az állvány mellöl, lll.Íkor be· növéro vidáman tánczalta végig az cbö bálo- lépett a miiterembe. l\findameUett, daczál'a testi gyönge::,égékat és körülöttiik az udvarJók l'gé::z ::erege tolongott, o kijelentette, hogy bZt:retne min- nek : tehef::.~ge:-nck Iát:,zott é.,; mindent megtázni tanulni. Egy birneves külföldi :,zobrász- értett :> nem egy::zer magától uj és m erész; dolgokat. csinált. hoz adták, a ki elfogadta l.anitványának. Odaba;t;a nem igen foglalkoztak \ole. Senki Ez az ember erry kir.sit erkölcstelen volt, de t>zép és zteniáJ~. li.'!. öt':cucdik ó;e felé .,c·w .ért rá .•\ nagyobbik leúny mcnya:,szony kozelcdctt és a baJa mar cgc:>zcn feher volt, ,·olt. ;\ ki ebbik annak ké:-ziilt. ) Iindaketten do azért még mindig nein fántdt ki az élet fülig ~:r.erelme:iek voltak. At apja po1itiká~al foglalko:tott, az anyja. legfobb gondjai volta~. : }logány szeretetében. . . Valahol volt felesége cs gyermekei, de :tz e télyck, a r uhák, a jótckonyl'úgi egyeiSuazokat sohasem látta. Cok a:sszonynyal állt lot-ek és a két leány kibá~a:sitáE:a. Vele nem igen zoros barátságban. Hütclen volt ós igen gondolt senki . ö cg~~z nyugodta n ülbcte~t a liamar kiá.bránduló. Az asszonyok, a kiket sze- miitcrcmmé átalakitott bWhúb o.n a c:,eledek z nycdtek miatta, de nem hagyták el, lakosztályában és csin1llhatta a maga rE-pülö lg, o. nug 6 rájok n~"m unt és ez gyakorta lovasait. mestört6nt. * Ilyen . - Dajka, - mondta egy délután, miko~ A 1 á volt a contessn1a mestére. dolgokrÓJ ll.Y pe~ze tnitscm t u d ott oz ekről a a feje nagyon fájt és Pgy pár :szivdo.bogásl ·· J.- O· Oo. cea~ le a mu, = zt látta. és lJámulta. rohamnak a kimcrültségét érezto - c~1 ~a mondani rajon~~agyobb a világon - f:zokta olynn holdog vagyok ! A mestcr mcg~JCsert . be z61t. tneggyőzödéH cl, ba 1·óla }~s én l'lmondtam neki, m i~ dolgoza m 1tthon. Bhneséltcm neki a 1epülőkot. K•~pzeld c;;ak, A mester nem ~oka ványá val a tanitási órákt fof~alkozott n tauit- nagyon kiváncsi lett ~s azt mondta, cl fog a ki nemének majdnem : a vul: Ez a l ány jö~ni és megnézi. l\lnrghcritc, oll nn izgatott fejlotlenül, sápadtan és \"Óran e~ Jelh:~e nélkül' vagyok. l\lég ma ide fog jönni. inkább va_] ami öl;zinte chod:i:~(k~ allt elottc: - Akkor te csak öltözz fel, ~,inúc::ka testetlenseg6v~l, ~;cmhogy Dlint nö~~beru1c ruondta a. dajka - &l mcnj lo 11 l-iZalouba, volna.. Egy Jds f'ZOmoru, korcs , irágn "k e~~lto ott fog dd. - Nem, - mondtu. Tina - ü ide fog és ha. elment Mle_, windig c odálkozo~t ~tt.a. on, J ·nni Mo muictmcmbc.

- Ide a második emeletre? Nem, ezt a contcssa. neJU is engedné. Légy okos, kicsikém. Az állványt a. komornyik majd leviszi. Ott is megnézheti a mester. - N€'m, nem, - ellenkezett a contessina - Ö ido fog jönni én hozzám, egyedül csak ho~zám. J<~rted, ::"~Iargherita ·! Eg-yedül c;;ak a relief miatt jön és senkivel :.em akar találkozni . A dajka. kiment és a leány eg~ edül maradt az agyagmiuta elott. Dolgozott. A ruuuka már nagyon elorehaládt. . ~·:,ak a tá~lattal •olt~ még t:ok baj ,é::. u~ hez::eg. Ott a lov-asoknak lehellet-tiuom::.aguak:~ nak kell lewiök. 4-\z, a ki legmagasabban és Iegme::;t--zchb van, mintha Öb:Szeolvadna a le~e· g~vel. A lovak mintba repülö árnyékok lenn~nek. __ Azok már maga::.ban járnak ~ Azok már konnyuk ! Azok már ::;uhannak ós e~'~v 't"elük a. .l~\·egö. Ök &z é-g lova::-ai már, a kik ~jtelmes V:~ag?~ között bolyongnak a.z fu·ben. Ök megkozchhk a l\linden~égct. Ok már ott vannak a. nagy Titkok határán. Arnvékok ok, de repül~ük lábzik ! Es a Yégteler1Ség öleli öket millió latbatalan karjával. A contcssina szemei égtek. ::'IIo~t azokat nézte, a ki k az clótth·ben áll• tak. Szilaj, :;zell\·edéh·es lovasok, komor arcz• kifejezt::sscl, vilánot o5tromló nagy tekintettel. Alattuk a lc\·~Ó ::-uhog. ~i.,akjuk szárnyába hclckap a . zél... Mezitelen ka1juk, izmos tör?~..,ü~ c~upa if>ten~::-~rtó ~a~z és energia: A _cout.c;,. .. mn finom UJJai les1m1tnak egy kis l'rdes felületot egy ]o\·a~ c:-ipójén . . . Az crö.:.ek hadserege ,·olt ez. A földe. clhag.)ó szárn~as repiiloké. Az eget o.:.tromló Alkotókf\ a kiké mindcn, a mi a yilágon ,·an ...\. boldog és izmos

Nálunk. L.·ta Nil. Kc:Gdn>

Con/e.s<>ió-

tól. végig az utolsó veréig : egy nagystilü költö·leány lelkének szinto tökélcte::::.égig kész, müvé::zi megn~atkozása ez a kötet. ~illyen haladás az elso könyvétől idáig ; mennyi erő, f!zin, hu.ngulat és főképp mennyi poézis ezeken a lapokon! Nem tud betelni vélo az ember, vibzi a betű varázsa, a ~:>zónak lelke, éréseinek messze.wgárzó melege. Kerescm: melyik is a Jeg::.zcbb a. sok, a valamennyi szép közül '! És leírnám mutatónak mindegyiket, mert so káig ott rezdül még az értö ember lelkén valamennyinek clolvabá::.a után az a melódia, a. mitol szabadulni nem is képes az, a kinek megadatott megérteni, szivébc zárni az Istentól kiválasztottak énekét. Régen nem hatott r ám mélyebb en költemény, mint a N il tollá ból kiker ült >)Kötelessége. A mikor lázong: O, Kötelesség, hogy gyülöllek l 'ro bidi)g rém, te va.sruai ku üres&ég, T\l \Ottcd ót el ujra tólt•nl, To irgalmatlan, zsarnok Kötelesség ! A csókja erejót megtörted S a szivem re5zketését tulü\·öltöd )lég egyre, moat is, hogy 119 fájjon . .. De én gyülöUek, én gyülöllek !

Anymkám éde::=, félek a magf.nytól,

S az embervásárt irtózva. futom. . . . Eg.v csókja, halkan, SJ Ön gén rám leheh e,

még, u~ érzem, tudom! Egy csokm ... ódes, lagy anyai csókra. l'óvárgó vágyban égve r:.zomja.zom l ~s 1ut a csókot többé c világon &nkitül, ~>Oha. meg nem kllphatom . • • !llrggyó~Zyitana

S ha. volna. rontó, gyilkos átkom,

1'\ikoltva szórnám c:;uf, siket nevedre f::s nem akarok emlókezni többó Egyetlen parancsodra. ~>em, E>oha. !

És szól tovább ke.serü jajjal, bilincseket törö kevély akarattal, küzd, lázad zsarnoka, a Kötele~ség ellen. De az szemébe nevet, biszen bit fészekben fiókúk i~ vannakf, a kik

::du.,

Az im.matri.kulált hölgyeken kivül még 958 vendég· hallgatónő járja a német egyetemeket.

iS PITZEK ARNOLD b&'v8~~~T l1

elismert jó kivitelü butorokat t'endkvüli nagy választékban kapni. 2493

(Az iskolai növér Németországban.) A Berlin melletti Cbarlottcnburg, mely évek 6ta első helyen áll iskolaügyének haladásával, követendő példát adott ujból mindazoknak, a kik a gyermekek javát szivükön hordják; egy ~növér«-t alkalmazott az elhanyagolt iskolás gyermekek gondozása érdekében. A szolgálati szabályzat értelmében a. nővér kötelességei a. köveikezök : a. szülők meglátogatása, hogy azokat az orvosi rendeletek betartására birja ; a. szülők akadályoztatás& esetén a. nővér kiséri el a gyermeket az orvoshoz, a gyermekeken végzendő kisebb operácziókhoz a. nővér tartozik a S:Gülök cngedélyét megszerezni ; a nővér tartozik az esetlegesen t>Zükséges szemüvegeket valamint mindenfélo köt~!>eket, sérvkötőket stb. beszerezni. Ha egyt;s gycrmek<'k piszkos~u, J;iányosan öltöz"e, ros::.t.ul táphilva jönnek az 1skolaba. a nővér dolga utána járni t> a !:>zülök gazdasági helyzetéról tudomá::.t szerezni. Ezen jelenté· ~ét külön füzetbe irja. é:; ugy mutatja be az iskolai tanác~nak tudomásvétel Yégett. A nővér tartozik a szülőket megint~ni, hogy gyermekeiket mossák meg rendesen, hogy laklisukat szellöztessék, tartsák rendben egyébként is. A ~övérek batásk~re, .~ mint látjuk elég nagy, az eddig elért eredmenyro~ Poelchau dr. iskolaorvos az iskolák egészség~ tanácsadója czimü lapban referál. A növér összesen 740 látogatáöli tett szülöknél 214: gyermek érdekében. Eddig négy községi iskolán tettek ilyfajta. kisérletet, do most Charlottenburg többi 22 iskolá.já.ba is be akarják hozni a nővéreket. Poelchau doktor azt montlja, hogy minden valósziniiség szerint 6vehto 700-SOO gyermek érdekében. fognak a nővót·ek közbelépni, a mely gyermekek a nővérek nélkül nem kcriilnónek soha. orvoshoz, nem törödM velük, testük épségével, tisztaságával senki és a kik tehát testileg elsenyvednének ezen utánjárás nélkül. Már pedig nagyon is érdemcs az államnak 700-800 éptestü polgárt megmenteni. A doktor czeu alkalommal megemlékszik egy régebbi tcn-érol, mely abban állott, hogy iskolai poliklinikúkat szcrvezzenck ; szerinte a uö,érek intézménye t:>okkn.l hatha.tósabban támogatja. a tanitókat, iskolai orvosokat, mint sem azt a polikliuikák tehetnék, ö tehát mindenkor a nővérek mellett fog állál>t. foglalni. S ha most elképzeljük, nülyen hatása volna l'gy ilyen sz:lbálynak itt Budapesten, csak azon <'SOd1ílkozunk, hogy miért nem teremtették meg ezt az intézményt nálunk, a hol renülők badserege ez, a mely nyilait küldi fölfelé. Ki tudja, hova szállnak ? Hol hullanak Ie 1 Nem is aczél a fő itt, hanem maga a teaez 0

kifeszítése. Maga a nyil bátor suhanása. lr:s ki az a hatalmas, a ki legelől van, a ki lo,át sarkantyuzva. és fölvetett fejjel nekivágt~t a légnek '! . , , Ki ez a csodalatos nagy es csodalatos szép '! E:G a büszke, ez a. mosolyg~s, ez az erős. A contessim~> t--Zemei elhomalyosodnak. Xemsokára alkonyodik. !.\lot-t tizórja be aranyát a nap a müterem ablakán. A leány a dajkát hivja. _ Kem jön még~ Xéu;ed, )Jargherita.! A dajka a fejét rázz~. , Pedig jól tudja., hog.y lt t van m~r a. meste~ ! Odalenn ül a szalonban ~sa conte~~val beszel. Az magyarázza neki, hogy Tmacska. be~e~ s hogy árt. neki a mu~ka. Őt, ~ meatert ke~, hogy beszélje le róla. Kcdvetlemt~~ .~1 ' ..'MondJa ~eki, hogy niucs t,ch~iség~. A Re~t~o~krol mondlOn valami lesuj to ve]eme~yt. ~nac::~ka b~teg .. · E: mester jön. Jon folfelé. a. masodk emelet~e~ a contessina müterm~. fele ... ,. A leány nem hallja. Az elso Repulo szemléletébe van merülve. . Ugy nézi, ugy nézi, hogy szmte megelevenedik clöttc az cgéf:!z. _\ ~'Zerue, n szivc, a lelke ott \"an azon a csodálato:; alakon. , ,t , :Most C<Y\' kéz érinti meg a Y!llia es egy 0 haftg sz6!al mcg a h1ita. m~gött. - No lám, l onte~::-ma · . . . ..\ lU~ h· t' clőbbrc lép [!,... nez1 a rehefct. ~Ia.donue.! - mondja. - Honnan ':ette ezt'!

AZ 'UJSA.G

Vasárnap 1909. január 31.

bizony-bizony elkelne mioden elemi iskolánk mellett. Hogy ne is ~:zólja.k a sziikséglakások lakóiról, a kiket ugyancsak a sz~ikség hajtott ki a barakokba, a. kik nem képesek gyermekeiknek czipöt venni, hogy az iskolába. járhassanak, a. kik nem tudják mcrre forduJjanak oltalomért, segitségért gyennekeik számára, de gondolunk azokr& a szegény, rosszkor születott gyermekekről, a. kik valamely kosztosass~ony gondjaira bizattak születésük perezétől kezdve, a kiket nem szeretett soha senki, legkevésbé édesanyjuk, a kik nem todtak meg· halni a. legnagyobb nélkülözések daczára és gondozatlanul, tanita.tlanul cseperednek fel, a kikre aztán életpályaként a napszámossás vár. Ki is törődne velük, ki is adná. ökét mesterségre, ki venne nelcik ruhát ? Hogy ezen gyermekek száma itt Budapesten nem csekély, azt leginkább bizonyithatja az Országos Gyermekvédő Liga, a hová derék rendörségünk jóvoltából kerülnek ezek a gyermekek, a kiket semmi biin nem terhel, a kik dolgoznak erejüket meghaladó módon, ba tudnak munkát kapni, de tanulatlan munkás csak a. jó időben számíthat foglalkozásra, azotán mehet az ntczá.ra és ott vagy megél, vagy meghal, barosz utra nem akar témi. Es ez a csodálatos, hogy ezen senki gyermekeiben meunyi a j6ra való ösztön. A hetekben hoztak megint két íly fiut a Ligába. a. dunai kapitányság emberei, a. kiket ugy figyeltek meg az ut~záu . l'rem ~oltak még soha sem büntetve, nem loptak, nem v~zekedtek, csak éppen el-elbujtak most ebben az irgalmatlan hidegben egy-egy deszkákkal köriilsánczolt készülö épületben. hogy ott meghuzzák magukat a hideg elöl. A rendörnek megesett a. szive szegényeken és elvitte a Ligához, a hol aztán kisült a szegény fiuk egész élettragédiáj a. Apá.t, anyát egyik sem ismert, valami vénasszony, a ki nekik semmi rokouuk, tartott-a öket a mig birta, aztán egy kocsis ember tartotta. ugyanaddig, aztán az utczára kerültek és l l éves koruk óta uapszámoskodtak és éltek a hogy tudtak. Ha iskolanővérek ~ólná.nak náhmk, talán mégis észrevették volna. ezt a. két fiut, talán ballottak volna. róluk valamely gyermek nijú.n, tán nem éhezett volna ez a két gyerek oly keservesen. A gyermekvédelemnek még sok teendöje van miná.lunk mielött azt mondhatja: most már m.indent megtettem. amit emberi ész kigondolhat a. szegény gyermekek hathatós védelmére. Odáig még nem jutottunk :\IagyarOf8Zágon. Pedig j6 volna, ba ott tartanánk már.

CIRKVENICA !~~!!".::!~ Szanatóri um.

ten~arton , FJume me!lett En::vhe ton!«lri l.:Umn. 120 ur:oba.. :'llodorn kény.lem. Pclnzió ; koroodtól. B<lrendCZ\"0 mindeo lt:I'Óirl'IDódra. Orvos dr. Groó a· Prospektust kültl kivdontra a Ther.lpla ipzpt6sigL 36H

Tell ildlll6htly a maoar

Aztán elámulva folytatja. Ez az első lovas itt ! Lelkemre, ez pom:~!Js ez hozzám hasonlit ? Igazán ? Ezt t udatosan tette 'l Akarta.? Ez szép, ez szép ! Nem n ézett a leányra, a ki reszketve állt mellette. Csak az agyagreillet n ézte és a saját képmását a repülö lovasban . - Tiruicska., - mond ta aztán és maga. is meglepödött azon , hogy ~it tesz,- maga uagyou bátor és uagy t.ebetseg. ) !aganak dol~ goznia. kell. A leány ajkán egy f'ik~ltásfo~a ha.ng tört ki és örömmámorban nszo ;:;zemett a. mesterre függesztette. . . . áz pedig folytatta, at.ya1> szelid, tarut-6 modorban. . . . • .. ~ _ Kézze, ttt az előtér lJs::,e ure.s. .~!~pen a~ első repülön.él.. ~zt ki kell tölteni, de valahogy légiesen. ProbalJ uk meg_. . • ... Egy kis agyagot <:stpett Ie e~ ~ ket UJJa•al gyöngécieg odatapa:sztotta a repilio lovas nyergéh ez. A leány nézte. .. , Nézte, a. m.int a. mester egy finom, torekeny nöalakot mintáz ada. a nyere~b~. E~y " lakot a ki ka rJ'á.t a. lovas nyaka. kore fonJa. noa ·, , · 1 te t E Mé alig Játszott ! Nem ts vo t, tes · . .!5Y szo~jas repülő Lélek volt csupan, a ki ontuda.tla~ul repült a repülő~el: , _ Nos, nem jobb ez 1gy ? - kerdezt~ a mester és lenézett hozzá mosolyogva, tun. döklö szemekkel. , A leány new szolt. . , t\ torkán előtört, mint egy kis madarnak a~aszol:! nyögé::c, nlami c:söndes, diadalmas, a 1 .. :;zerelmes ctras .• · •

Szüks6)a van-a az asszonynak szdps•.arc? -

tC:.unya. ns;;rouy nincs a ~ihigon. <' ~leré"z, nagyon merész állítás. A lólábu liTa. Kif. a. golyvás Boleyn Anna, a nagy lá.bakon tiló D'Estrees Gabriella, o. sánta. La Valiere sikerei korántsem bizonyitják ezt. Vannak csunya. nők, a. kik szépek és szépek, a kik csunyák. Majd meglátják, hogy vannak. Magában szé~sóge még nem toboti vonzóvá. a. nöt; mlg vonzó tulajdonságai : nöies báj, gyermekies kedély, széppé vará?;Soljúk a fórfi ~;zomében. A bájos nó ezép 1 Megvan benne a bzeU~m. az érzés finomságá ; mozgása, öltözködése b.ccses és tényleg sok, nagyon sok megmagyarázhatatlan és detiniúlbo.ta.tlan semmiség áll rendelkezésére, ba. a férfit meghóditaní akarja. Az a. nö. a. ki csak szép, csak lillatias értelemben bir a. férfira vonzó· erőt gyakorolni ; de a. férfi mindig sulyt helyez a részlotekre és igy az ilyen nó képtelen fölényét az együttlét sokirányu körühnényeín át huzamosabban fentartani. A báj megannyi nőies tulajdonságnak a szerenesés vegyüléka: a. Itiheu megvan, nem lehet más : önMnytelen kisérójo minden mozdulatának, gondolkozasúnak, egés..:: valójának, o. malytól még uknna. ~;em ezabadulhatna. A báj a. lélek finomt~ága. A pus:~:tnn szép nö: ingerlő; a bájos: lekötelczó. A -bájos nőnek adósává les~ a férfi: addig elvezi bájossá gu. kellemeit, mig "égre viszonoznia. keU az i!Jcn asszony C.GOnlyi kcdveskcdéseit·. Ha nem 't'Olna. olyan eok bájos és még bájo:~&bb asszony a. világon, mondhatnók, hogy az ilyen asszony örökké fogva. tart. hatja. a. férfit, kit magához "onzott; igy azonban nem mondhatjo.k. A férfi Tonzalmá.nak állandósitásához a. nőnek még egy más, nagy f.s nemes tulajdonsággal kell bimia.: az önfcláldoz.ó mogalazkodás. fclemelö heroizmu. sá't'al. Az a. bájos asszony, a. b.iben ct megvau, no félti.e, hogy azt. a kit magához ,-onzott, clvcsútbe~~e; s6t az maga. fölé emeli 6t. .-\ bájos és heroikus asszony körös vonaláva} folyondárként körüliogjo. u~ egyenes ,·oualba-n haladó fer~ utvonalá.t; élősködik rajta. és cgyuttal élteti ; f~gya. . tartJa. és cgyuttal. csókolja. kuszó kis indáival, VJragaJ,·al. A gyenge, tétova.kezü ember nem huzbat egyenes vonalat, pedig a. pozitiv igaz..>ágboz a legrövidebb ut, az egyenes vonal, az er6 : minden müvészinek ez n. ~~gha.ta~asabb eleme vezet. Mégis a. férfi élctilnek müvészi osszha.t.asa. osak az as~zon;ynyal való. együttélésben nyilatk~zh~t ~cg, mert a. no nőtessége, báJa, odaadó heroizmusa ~olo~onoz annak napsugarnkat, életet, virágokflt ! Az 1gaz1 férfi egyenes vonala átazoli a. heroizmus nélküli nók k?rös 't'Ooalai~. és a .~1$, ozok önalkotta labu·intjükbcn tevelyegYc, UJabb gorbillotckbcn korcsik baszlala.uut a. ?len~k":es, a .kijut hatlis: boldogulnsuk küszöbót, addig az 1gaz1 ferfi yt',& elha~ta. vonzóerejük büvkörét és azt n. gyenge, baJ!6kooy kis. kuszó folyondárt czipeli magával egye~es UtJan, a moly1k ann).i korcsotlen bájjal, odaadó heroJ:anossal hozzátapadt, köréje fonódolt finom lelkénok mindcn .b~báj.~Yal. H~ nem volna. olyan sok gyenge, této.va. ft:rfi. tob.~l _b~roJzmu.~:,nl mc~úldott ru.<szony lenne a világon. 1!:s kulonos. Ezekkel u félembeNkkolf alukoskodókkaJ, fé~ui kópiákknl szemben mindig megbejtik az as~z~nlo~_. m1~n áll - nem az crcjiib:, a. gyenge::.égúk, ha. folottü.k gyozcdelmeskedni akarnak. És trz a szerencséjük. Az assz<;>nst a. wle,.zülotott b,ija teszi széppé ellenállhatatlatllla.•\. heroizmusa: n<'lkülözbctetlonné ! ' .\'ic.:ky .d ndrá8 flTÓf.

Sajnos, nagyon is iontos dolog a nöknél a. szépség.

His~n nagyon s?knn az.t uu·tjá~, hogy a n6nek . köte.

lessege, hogy szcp lell)•on. 1\ten]cn 'lllaki az utczán ;

Divaflev61.

pás !

Válaszok. ...-

Pirls, 1009. január végén. Egy nögyülölö filozóf a napokban itt ezt a megjegJnést koczkáztatta. : ,>Az asszonyoknak nincs egyéb gondjuk, mint hogy egyszer egy vándorló haranghoz, múskor egy bee:.avart esel"Dyőhöz akarnak habonlitani\'. A nóg) ülölő 1ilozófnak talán nincr.en egé:>zen igaza, de mindene:-1etro ebben a. brutális megjegyzé.::ében is \an uémi megszivlehli nló. Avagy nin<'b·O tényleg-c-alami hasonla.tot;Qágba még oly kef'és is - a. bec:la\art esernyő és a. tanagra-szoknyák között '! )fert Páris kiadta a. jels;:;ót : mentül elkeske. nyedettebb a termet, annál ::.zebb az. Es ezért uj és testhez; simuló füzóket talált ki, meg czérna. batiszt, a. hnsho~ t~padó nadrágocskákat {hála Iste·~-ek, ~ combillahon-eket készülnek elhagyni). A fuzok tobb!élék : az u. n. enveloppante csak a. deréktól lefele megy, csaknem a térdeki s h fel ne csuszhasson, elöl és oldalt két kg: . ogy . t t• f • et Jarretiere ar Ja 1e ogva a hariso ·ákh " . :Y oz. Ez nz ko··nnyu" l)enveloppant e« trreu 0 anya(\'ból l' azok a hölgyek, a kiknek kebl ~o va o, s ifjui rugékony::.áoát, na .~_ meg megta:totta 0 · ·ik f- • gy elo::.zcretettel nseli.k A mas - uzo má f )'" • , l . r e JOn a derékra. is éppen a kebel al a ent Vl~z t · é ' E on Ism t leér C::!al.:ncm. a térdekig B uzokct madnmo Bdlangc kreálta. Pári ;ban, ~ oulevard Ha".; etna ll·OD, '1A7• tíZ11tn ~~ alatt. :\em • ""'" keticm azonban, bogy windeu nagyobb váro:;ban

f" . . .

AZ UJSA.G ha. szép, megfordulnak utána, hangversenyeken, bálokon a, ezépeket bámulják, azokat mulattatj4k, azokról regélnek ! Szálljon fel egy okos és csunya. nó a. >illamosra, észre sem "t"eszik, de jöjjön egy szép, magas sopfu, és ialán a. legostobább a. "ilágon, öten is felugranak s boldog, a. kinek a helyére ill. Még más számos esetben nyilvánul a szépek iránti hódolat. Teszem azt, ]UL udvarolnak valakinek, nem az okosságával hizelegnek neki, hanem a. széps~gével és igy rászoktatják a. nóket arra, hogy a azépaéget még a. jóságnál és okosságnál is többre becsüljék. Azután a. S7.épek t'lóbb is mennek férjhez. Nagyon sok fenkölt szellemű nö maradt pártában saját akaratán kivül és ment férjhez sok üreslelkű szép. Hála Istennek, még -un azért ki•éwl is, de nagyon kevés. Aurél Jenóke.

Az asszonynak nem szükséges, hogy szép legyen.

Csak e három erénynyel legyen felruházva : Szellem,

kellem és jellem.

Weinberger Helén.

Szüksége van-e az asszonynak a. szépségre? Hát az ugyne\'ezett ~általános« szépségre - szerintem határozottan nincsen szüksége, hanem csakis arra., hogy egynek tetszszen. Annak az egynek azután akarjon és tudjon ie tetszeni mindig, mindenben és igy természetesen annak a szemében ó lesz a. legszebb is. Legyen inkább a nónck - ugy a leánynak, mint az asszonynak - esze és lelke. Legyen igazi nó és ezzel tartsa fogva a maga. emberét. Akkor aztán biztosabb lehet n. dolgában, mint a.z olv nó, a ki csak a szépsógóvel akarj "1.t elérni. · . ':cly 16tvá11.

Nem okvetetlen szükaéges, hogy a nó szép legyen. Igaz ugyan : ha. a nó szép, szellemes és kedves is, ugy nagy hatáat gyakorol a. férfiakra.; de többnyire az esztétikai szépsó~ek hidegek szoktak lenni, mint a. márvány. szobor. Például : 'En nem vagyok szép, és mégis mindig nagy hatást gyakoroltam a férfiakra. l!ost pedig elárulom, hogy miben rejlik a titok. Csunya macskaszemeimben, no meg van bennem egy kis szellemesség és taláu egy csekély kedvesség. Ez a három jó tulajdonság annyi vonzerővel bir, hogy a férfiak önkényteleuül is figyelmesek lesznek irányomban. Egy t--ig ö:vegy.

Szerény véleményem szerint a nőnek nines föltétlenül sziiksége ideális szépségre, hogy hóditson. Például van két n6 : Az. egyik igen szép ; testi formái, arczvonásai megfelelnek a~ esztétilta. legszigorubb követelményeinek, a. má.&ik nó szépsége ellen ben a szigoru kritikát nem bírná. ki. De ba. például az utóbbi rendes testi formái és arczvonásai mallett egész valójában kedves, ugy hódi· tás terén bátran kiállja. a. versenyt a legszebb nővel is, mert arczkifejezésében, mozgásában, beszédmodorában stb. megnyilatkozó kedvessl-ge ór annyit, mint amannak a. szépségo. Ha e mellett lelki jó tulajdonságoknak is birtokában van. föltétlenül ó hóditja meg n férfink nagyobb részét. A szép nőt mcgcsodáljuk. ámde a kedves nóhöz vonzódunk. Már pedig a_ mely 116höz vonzódunk, annak könnyen meg i~ hódolunk. A kedvesség és a báj legyen meg a. nő egész lényében, legyen természetes. és ne kereseU; vagy affektált, mert akkor ~isszatetszé!!t. szül. Ne busuJjanak tehát a kedvesek, ha new ideális szépségek, mert őnekik arra nincsen szükségük. Ha ök vonzó ked~esdégük mellett még ideális s:z:épek is volnának, akkor már csakugyan földi angyalok ~olnának és akkor a férfiak nem tennének egyebet, mini folyton utánuk bolondul· nának. Egy nagylaki fiu. Xem okvetlen kell, hogy az asszony s.Wp l<'gyen. Lattam már sok, nagyon szép nót. !dk csoda szépségükból kifolyólag nagyon, de nagyon szerencsétlenek ,-oltak. megkapható. Ez most a rage Párisban. Van aztán még egy füzö, amelyet juste au corps-nak ne\"eznek, s a mely v-iselöje minden mozdulatának engedelmeskedik a nélkül, hogy a kövérségeket előtün tetné. Erre azoknak ~an okvetlen szükségük, a kik hajlékonyaknak akarnak látszani, azaz a kik nem :-zeretik a magas, kényelmetlen füzok merevségét. Ennek meg\·annak ugyanazok az előnyei, mii1t a nagy füzöknek, azoknak kényelmetlenségei nélkiil, mcrt anyaguk olyan, hogy csak hosszában tágul, keresztben nem. Erről az egyról tudjuk, hogy a \"áczi-utczai )fmes Keitiel és Hirsch kapott reá lllagyalOrszágra szabadalma t ..A fentemlitett füzükn('k mt'•g nz a jó tulajdon..::táguk i:; megvan, hogy csupa vékony és keskeny halcsontból állanak, s igy a testet nem nyomják be sehol. ' A kalaJlok m(·g miudig igen nagyok, tolla::.ok L'3 1· . .

e:st~re

g<'n dt!;Zttettek, délutánra nagy leve· c ~1, '-,ru"okknl 'k k . . . , rum . d • ., • o c ·ese - (a roz ..~ ak • tboh·ak OrtilStak) S d'l • J > 1 \il'elik m. t~ ot.tre a ptémes mur-?.ka-sapkákat eg IUU\d1g A' szlirnyaklia 1. !\z a· . 1grctte-ckkel ,·agy egyszerü "kcndt.k mind- cd,~:~ a_ccessoire-ok l;.özül a zseb. k nltszth61 vol 'k . f 1 . cs1p ·eszcgélvl""'l '"nr"v k k o - es •· lt'~k. • J ."., ''S ·*'nv · kel, cmhlémc-okhan ,.3 .., • 1... .: .:•Jonnal (·s hetiik".'!i 'll1on:tllc'•an . • l • Jnmzesse . Nao-von vi<:el'tk, ' nyomtatott o~ . <t7. egys7<'rii . ngy tüll-kendöket mind(• .· mnrqulscttc' n szmhcn ús . toilettehez, otthon 68 llitorratóban . k' ~llndcn 0 • , .. H!, ~:so este. A csillogo ezustbeszőtteseket. azonban múr elhagy.

1 ·kl;.

.•

Vasárn&p, 1909. jannár 31. t

•

Sót !lézziik végig a -rálóperi tárgyalásokat és meg fogjuk J Az ezt me--'őzö 'dös· ak .. · · t"' k é 't csak látm. hogy sokkal több 6zép nötöl válnak. mint a. ke6"" I :t muvesu ore .v sel vésbé széptól. .Tehát ez az, a. mib6l következtetem, hogy r mondákból és mitoszokból ismerjük és homéri nem okvetlen szép!>égre, hanem iokább jóságra n~.o szük. dalokból Ezeknek nyomait Mykeneben találták sége az asszonynak. ,. .'. . . Lóvenger M6rné. fel eloszor, s Ulllen ~an elnevezésük is: mykeneJ periódus. Sz~pségre nincs feltétlen sziiksége az asszonynak ; ha. va.~, l?· De egy kis lelki jósággal. egy kis hunozotságEbben az időpontban még találunk egyip· gal mmdig megállja. a sarat szép. de erre büszke baráttomi vonatkozásokat az épületeken, a nagy, ugynője mellett. Ez az én tapasztalalQm. Madár Margit. nevezett Cyklopfalakon, de ennek az idöszaknak karaktere nem állandó, változó és ide-oda hajló, Szeriotem az asszonynak az ugynevezett t-esti szép· ségére határozottan nincs szüksége, annál inkább, azaz 8 éppenséggel semmit sem bir még a.bból a nemes föltétlenül bírnia. kell a. lelki szépséget ; de a. mennyiben e kett6 együtt egy és ugyanazon személyben alig talál- egyszerüségből, a mit később görög stílus néven ható föl, vagy csak nagyon ritkán, az utóbbit mindenek az egész világ megcsodált. fölé helyezem. Mert hogy a nó hóditson, arra. számtalan más eszköz áll rendelkezésére, hisz annyi bizonyiték szól A mykenei kulturának összeomlása a dóri mellette, hogy nem éppen szépségével aratta a legnagyobb népvándorlá-ssal esik össze, ezer évvel Krisztus tetszést, - bárha többi jó tulajdonságai között ezzel is föl van ruházva., mindenesetre előny, - hanem tapasz- előtt. Ekkor következett be az a müvészetekben talatból tudom, hogy a női lényben rejlő sokoldalu tehetség, minden téren, oly előnyöket biztosithat a. kevésbé szegény időpont Görögországra nézve, a melyet szép asszonynak is, melyok fölülmuinak minden szép- geometriai periódusnak neveznek, s a mely ugységet. Idézem egyik nagy bölcsünk állitását, hogy: szóiván előkészitöje \"Olt a későbbi görög stilusHiu a. szépség, muló a kedvesség ! nak. Ez a periódus is három részre oszlik. :Es Nót csak lelki orényi dicsérjék. Z. EtU4. pedig : I. Az archaikus korszak:ra. (körülbelül 600-tól 470-ig Kr. e.) ; 2. a virágkorra (Nagy SánAz asszonynak szépségo éppen ugy lehet szerencséje, mint átka. E!só esetben az irigy B rosszakar11.tu barát- dor alatt, 300-ban Kr. e.); 3. a hellén idöszakra, nóknek sikerül rendesen a ~szerencsét4 tönkro tenni, vagy legalább annak élvezetét megkeseriwni ; utóbbi egész Kr. születéséig, a mikor a görög müvészetet esetben - az asszony hiuságánál fogva - az átok ke- átvették a rómaiak is. serveiért a. szépségo ré~én nyert előnyöket s megkülönDót'i stilu.s. Ez a legrégibb a. görög templomböztetéseket veszi elégtétel gyanánt.. Igy tehát azt sem lehet mondani, hogy az asszonynak szüksége van a szép· építési stílusok között.. Kyugodt komolyság, egy· ségre, azt sem, hogy az felesleges. Ugy gondolom, hogy szerü méltóság jellemzik. A dóri oszlopok tulajdonaz asszonyoknak a. szépség egy szükséges rossz ! Egyébként a. t.zépség értéke nulla, s a tulajdonsága is az, mint képpen csak két részből állanak, három lépcsőből alul, ebből tör elő a hengerala.ku oszlop, mely fent e. nulláé a. szám"etésben, miO:él jobban előtérbe tolják. annál ke•escbl> az értéke, B minél hátrább áll, annál és alul kissé elvékonyodik 8 középen egy cseppet becsesebb. megdagad. A fej maga is nagyon egyszerü s min· . Leitnc' Irénke. d en czirádát nélkülöz. Az oszlopot magát husz, keskeny, felfelé futó ka.nális (azokat a kis bemélye· déseket nevezik igy) tesz.i valamivel diszesebbekké. Azt hiszem, nem volna semmi gyakorlati czélja., ha. olf' müsza.vakat használnék: mint: eeM.nttB és (Folytatás.) al:Jaeu.& stb. a. szoborfő megjelölésére, sokkal job· Görögorez6g. ban megértik laikus olvasóink, ha minden techA keleti müvészetekkel ellentétben a, görög nikus ter minust mellőzök. Az ép ületek fries-e, az első az ó-korban, a melyben sajátos benső fej- többnyire vörös és kék szinben volt tartva., a szobrok ellenben fehéren maradtak. Az óp ületeklődés és öntudatosan vü·ágzó nemzeti élet jut hez magukhoz mészkövet használtak . leginkább . kifejezé~rc. )tig llt. keleti. mü,-észetek 'bizonyos Csa.k a VI -ik században Kr. e. kezdték-a márványt ::. ., • • ">J ... .._ vá1tozatlansagot és stabilitást mutatnak időtlen- alkalmazni. időkÖn át, addig. a görögöknél könnyü megállapi· Az utókorra fenmaradt dóri templomok közül tani a fokról-fokra Yaló haladást. Természetes, a leghiresebbek - és itt mutatkozik a: stilus leghogy ehhez sok-sok idő kellett, s főleg kedvező tisztábban - az aténi Theseion és Partepon· a pastumi Poseidon-teruplom, az aeginai Aphaia körűlmények. a melyek nélkül hiábavaló maradt templom (ez kissé későbbi}. Ujabb, de teljesen volua szellemük korafejlettsége. Ennek a szellemi stilusban tartott épületek a regensburgi Walhalla fejlődésnek első fokán az ugynevezett heroikus és a müncheni Ruhrueshallc, stb. időpont müvészi produkturnai uralják a stílust. A rómaiak és a renaissance épitőmesterei nem (Ez eltartott egész kétezer évvel Krisztus előttig.) tették magukévá ezt a stílust, helyette a toszkánai építkezést ~álasztották minden épülethez, a hol egyszerü és erős arcbitekturát alkalmaztak. Sőt ták. Délután prémmel és lehetöleg nagy muffokkal később, a rennaissance korában, ezt is átalakítot· ták valami furcsa keverékké. L. egészítik ki a toilette-jüket a hölgyek. nlivel a hockey olyan nagy tért hóditott, csaknem minden hölgynek van egy fehér gyapju, himalayavagy esetleg horgolt sweaterje, amelyhez Rovatvezető Garami Béla dr. kerek Tom o' Shanter sapkát visel hason1ó anyagból, csak ugy, mint a bobsleigh-hez, egy pomponnal a tetején, vagy barette-ct 8zintén fehérben. Apró bajok. (IV. folytatás.) Osalánld:iité8. Az De igen sok divathölgy nem ragaszkodik külön érzékenybörüek privilégiuma. Csak szenzibilisek, toilette-hez ehhez a sporthoz, a mely neru annyira ~tom lelküek kapják meg. Szóval elegáns betegszép kosztümöt, mint inkább ügyességet kiván, seg. Mennél könnyebben kapja meg valaki, annál s mindcgy neki, akármilyen ruhában megy is gyöngédebb, érzékenyebb a lelkivilága. Van, ~ kin már akkor is kiüt, ha csak sz.amóczára, tengen ki a jérrre, feltéve, ha az rövid és nem gátolja a rilia, sajtra ,-agy osztrigára gondol. Ezek az els~· o .... szabad mozgásban. Eh·égre a hockey a voros rendü, az uo-,·ne\'"ezett ideo-emberek. Ezek mar orrok és ~örösre csipett szemhéjak par excellence a Duk-duk irá~yt is megértik. Van azután kevés~ó elok&zitöjc; s akkor mindegy, ruHyen hozzá a finom lelkinlágu ember, a kinek a. föntebb le~t csemegéket el is kell fogyasztania, ha azt akar~a, keret. hogy a csalánkiütés, mint megkülön höztető jel, JC· Angliában és Párisban most már nem a~ lentkezzék rajta. Es •égül \annak eg~szen ~lac~on_y egyszerű bridge-t játszszák az asszonyok az _esti sorban éló, parl!szti em berek, a kik a~armt_t JS fogadásoknál, hanem az u~·ne,ezet.t au~t10n esznek, akármire is aondolnak, sehogysem erhetik el azt, hogy a többszö~ emlitett csalán k:iüssön rajtuk. bridge-t. amely - mint már neve is mut~tJa :Hát ezeket, mint a modern haladás egyik lelkes liczi~<ilással megy, s szinte ikertest\·ére a ~Jarolas apostola, mélységesen sajnál?m. )!int orvos azo~: whistf-nck. Azt hiszem - miv-el n!Üunk, magya- ban mégis cc;ak az elóbb emhtett, magasabb rendu roknál, 11a~yohh majom alig van - nemsokaira osztályoknak ~iet~k segítségére, mert a. csalánlaozúnk i-. elkerül a hridgc-nek ez az ujabb, nem kiiitt~s~ minden di<'~retrcméltó tulajdonsága wellett, már két okból is kellemetlen, először is netn ja,·itott, de elrontolt kiadása, s csak ugy, mint ád valami tulsá..,.os bájt az arcznak, ha. vagy 3ü\'nlnmikor az illu~ztrált 1:alabriász, ennek is meg- 40 darab piros duzzadt kör tarkállik rajta, de meg lésznek a maga szem-edélyes és ldh::-ült hivei. azután e baj sokszor :>zinte tűrhetetlen viszketéssei is iár, a mi szintén nem irigylésrem~lt6 állal>ot. \'ederemo ! Irisz.

A sfilasr61.

Kozmefika.

AZ 'D'JS.!G

Vasárnap, 1909. január 81.

Mint már jeleztem, a csalánkiütés oka.· leg· inkább valami ételféle. Sokah-nál már valamilye~ étel puszta. elképzelése is elegendó ahhoz, hogy a h:· üt~sek testének valamilyen részé~ jelentkezz~nek. Kezelése nem valami bonyolult, ccze~s ~cn t-l1olos lemosás, timsós vagy szublimá.tos f'!f~0 ,cl· mulasztja. a bajt. Ig~n hatásos a kol~zsv~:l -~e~ Sza.liczil-szappannal való lemosás. Estero ko~onse. ges riz!>lü;ztes hintőport használjunk, ez mUldene:.;etro csökkenti a. viszkető érzé&t. Angol tapaszhoz még akkor se {orduljuuk, ~~ itt-ott cgy-e"'y nacrvobb kiütés is xuutatkoz~, e >:>.~ • •t·l a ba]t· mert ez a tapasz cryakran mé"' elmergest e o. o yagos . Hasonlóan kellemetlen baJ az u . n. h'l :sömör, melyet arról ösmerhetünk_ meg, h?~ ~ kább a nyakbártyák környékén Jelentkezik, vtzzel telt kis hólyagok alakjában. N~bány n_ap ala:t kiszáralt és akkor kis pörk képződik helyen, me ~ ujabb egy-két nap alatt végleg ~lmuli_k. Siette~01 a gyógyulást nem igen lehet. Zmltox1dos ke~<><;B (8-lOo'o-os) és tiszta. hintőpor mindenesetre JOt.EJ·

konliSÖfORM TÖKÉLETES SZAGTALAN FERTÓTLEHITÖ SZER

NÖKNEK*NflKÜLÖZH ETETlEN Házi tanicsad6. Kitünő sonkapácz. Egy métenná~a husra kil6grarom ~ót, 2: dek~ t>árga -~zuk:rot, ·,37 deka l:'alétroroot es 34 liter v1zet ve~>~ün_k· A Vl~et felt~zsziik üstbe s ha meleg, ho.z~aadJ~ a sot, ::;árga ozukrot, ~alétromot s. ~ ~ere_rt kor1~n~ert, 4. fillérért ezegfuszeget, e ket utóbb1t porra torve s ha. a. só elolvadt, félreteszszük kihülni. A sonká,. kat s apró husokat, szalonnát sorba lera.kju~ egy nagy dézsába vagy hordóba, de csak akkor, ha a. hus már teljesen kihült• .A kihült páczlevet ráöntjük s lenyomta.tjuk. Az apró busokat 8 nap után, a. kisebb sonkákat 2-3 hét mulva. s a nagy sonká.kat csak 4, esetleg 6 hét mulva. kell a füstre tenni. A ki ottbon füstöli, ajánlom, hogy a füstölést maga végezze, mert attól sok függ. Legjobb a fürészport megnedvesitve az üstbáliba rakott kis tüzre tenni s a mint fogy, ég a. fürészpor, lassan ismét tenni rá. Gyönyörü piros lesz. Tejes puncs. Két czitrom és két narancs vékonyan lehámozott sárga béjút czukros vizben á.ztatjuk, aztán fél P,~acz,knyi finom r~ot, e~y pobárny! cser:esznyepa?nká:t: 4 naran.c~ ~~ 4.. CZlt· rom levet adJuk hozza. l\1ikor az egesz JOl ossze. keverödött, eg_v pohárnyi tejet öntünk hozz;L Xég_v óráig á~.ni ~~~juk, a~táu itatóspapiroson át:::zürjük és Jeg kozott tarLJu_k: , A fózelék hatása. A paraJ JÓ hatassal van a vcsére, a spárga. a vért tiszti~ja, ~~lawint a~óska. i~: a. zeller az idegrendszert cstllapltJa, paradicsom JO a. mú.jra, sárga- és fehérrépa jó étvágygerjesztő, uborka és fejes saláta. büsit, fokhagyma. gyorsítja a vérkeringést és gyarapitja. a nyálképzödést., vöröshagyma igen kitünő szer az cmésztoszerv·ek gyöngesége ellen. o Mosbató padlófénymáz. I gen. jó mos~~tó, ~~ hatlan padlófénymáz puha padlora ~é!>-zu~ 2 kilo « taloseuyvböl, 10 deka kettos kromsavas b arna. a_z .b Az t l'> , , . káliumból 101 liter VIZ en. . b cnyve f""' ~r~ vizben kell áztatni, aztán v~z.d c~ ~eg ozru, .lin forr, a 10 deka káliumot éAs l , e taf ~~a akmll • festéket föloldani benne. xuu.za ot ron, ·e ,a padl61·a k on ru.., néhány nap umlva. meg~zarad cs akármikor fölmosbat6. Metszett üvegnemü••\ mctsz.ott .ü~·cgnemü, 'l bemetszések '"annak, eleg nebezen mel y cn me y bb 1·d ·.. lt tisztítható, kivált, ha hossza e~., nem vo . ., réc:ekbe ,nor rakódott le, a 1 b aszna, 1atb an cs .., ~ • ll nk 1 b . . k f' el is bajos elJuhu. ye or egova meg e ev é 1•t 01. c· t 6 l.05 z·· czélszerübb jó fahamulugot. k ,'"" ~ •. ,'l. ki• .~rt ~ .tá . . . t t , spapu·osou a t szurru eg s so . ~ n, ma]a 1 a o é " tt hcletf'tmi. E folyadékban ázta~tbt .,~s _mcon;oso ü e f'l't t'. t vizheu kell o ~~....w, szarazra. lllvegtg .? ~l' . •slz a fe'nyes és ragyogó lesz, mint az uj. oru tu, o y an . é , él eg maradt Csl k d A dpkeiz foz :;en m P emao ea. => • hid " \izben aztán magvakat jól mecr kell mosru eo ' ék:n . meg:~zá.ritva. dobozban elte1Uli. . ~p mar Yl mag má.tif '·l lit . ben ki~ vaniliaval vagy fac er viZ .t d l roek héjjal megfőzve igen kellemes tc~ 8 . ' mAe ~t 't Jlirosas szine és finom, zamatos llC 'an. ea fél óráig kell fózni.

/ u..

G yVÉDI . és bir6i vizsgáfa., a.=. öss:es jogi vi=sgákrO; áUam~zárrivltel.ltf~'..állam-

vizsgákra gyorsan b1::tos sikerrel kcs~ulhet el

Dr.

Erős

Vilmos

jogi $Zeminárlumában Su.dapeat, vu., Wenetén)lt•u· t8. TelHon 118-57. Elóklnt~:ct: l(olo-.$u6r, Deák Fcrenc:·ute:o: t4.

Nem Uuc$:thet4 6ss:c ltasonl6 inU:fltkkel.

l!617

Gazdas6ji fanácsadcS. Disztyukok. A íönix-tyuk egyike a legszebb disztyuk-fajtáknak, de a tenyésztése még a. legszenvedélyesebb baromfikedvelő türeimét is pr?bára t eszi, mivel teljesen tökéletes tyukokat ah,g lehet beszerezni a kakas két méter hosszu farkaval pedig reng~teg sokat kell_ ves~ödn;i- Már ~ Jokohama nevezetü szintén Japánt disztyukfaJ sokkal könnyebben tenyészthető. A t~ bőven tojik, ldtünö anya. és gondos csibevezeto. A _Jo~o hamn. tyukot Európában két szinben ten~esztik, fehérben és veresbcn. Gyönyörü farktollat hos~ szabbak bármely más tyukénál, de még sem seprik a földet, s ennélfogva. nem töredeznek ~l! de nem is piszkolódnak, mig a föuix farktollal tgen hamar tönkro mennek s ennek következtében az állatok értéküket ves;tik. A fönixkakast Európábari csakis keresztezési czélokra használják. Leginkább a Jokohama tyukokra azokták használni, az uj h·adék farktollainak meghosszabbitá~ c..-zéljáb61, másodsorban pedig minden ru;bfa.jta disztyukra uj faj képzése végett. Igazán érdemes volna a mi magyar tyukfa.jtáinkat is föni:\.okkel kereszterni. Ebből a. párositásból feltétlenül nagyon szép uj tyukfa.jt lehetne kit~nyé~z.teui. A csutka táplálóérték&. A cbutka. ~au olyan t-ápláló, mint pl. a moharszéna és e meDett a j6szág örömest eszi. Erról meggyőzödhetik bárki, ha kisérletet tesz a darált tengericsutka etetéséveL Már száraz állapotban is megeszi a korpafinomságra darált csutkát a ló, szintogy a baromfi, söt a sertés is hamar hozzászokik. Jó minóségü szalmával és sósvmel egyiitt füllesz.tv&, és igy etetve, az állatok nem csak jó erőben maradnak tó1e, de gyarapodnak is. .\ darálást legbelye&ebb tengeri darálóval végezni. Az öro1t c&utka, daránl 'agy korpá· -val ket·ervo egés~n jó félabrak. A tej megkékülése. A ritkábban fellépő tejb-etegségek közó tartozik : a tej mcgk6kiilése. A fejésnél a. tej látszólag normális, dc ha tejfel nyerél)e czéljából állni hagyjuk, köriilb<>lill 12 órai állás után indigókék foltokat kap. A foltok eleioLe kicsinyek és szórványosan fordulnak elő, később azoubilll t.erületükben megnön·kcdnek, ugy hogy :H óra. cltclto után az egész tejfeJ kóksúuü leS1í. Kéba. a kék foltok között sárga é'l ' ·örös foltok is előfordulnak, melyek f'Zintén la!>sa11 megnövekszenek s az egész fejfeJt megfesLik. E jdeuséget egy gombafaj okozza, m~lyc~ kék tcj~~mb.~n-~k ueve4!óiink és mely a teJ zstrgolyócskat kozott foglal helyet. MJvel a g~_mbák a ,tojke_z~!ő helyis,ég mioden részén megtartJak életkepcsscguket, azert ez az emlitett tejbetegsé_~ fölötte ragadós. ~ t~j me..,kéküléso Jeginkább hia~yos ta~~rmányo~as ~s 0 • ., cmés:.ttés következmenyc, mu1ltnl a kazem 5 r~ u b . ,. kbiányos ös:;zetételü lesz s ?' gon~d ~ spor:~- ·~~ny~u megtáwadják. Az ~rvofsl.~s 'wi' l Jkia. k~ ll·o~el ·et~o : A tehenek köziil proba eJes, a ~a e_ ~a a~ ~m k 'k tejet szolgáltatóka.t. Ezeket egy 1de1g dietara ; ~ k 8 a?;után az előzötöl teljcsen eltérő takarOf!.áJU kell öket tarta.ui. Az összes tejesedényeket lll nyo 0 . ll . t .k fonó luggal alaposan kt ke . wos tdu, _a fi eJ., aln~a adlójá.t és falait kJórméSZVIZZC1 :~m C~lll l ~ p , · ~·" t.e1·eskamrát ujra meszelm. ~gy & ba.J az egc " terjedesene ' · k eleJe · •t leb et '..... ""DDl további ·

Üzenetek.

száriúis után hintse be a gyógyszertárakban már erre ·a czélra kb-zen kapható szaliczilsa;rns hiptő~rra~ . Bar11tJ tuu;ony. l. Tessék napontu. ·meguuu 3 liler tejet. K ezdje ttz litereu és la~san ~~jen fel 3 _literig. ,E~· szerre né igyék meg töb~t closzor l de~zm~l. kcsQ~b a.rut!ín 2 deézis adagokban tgyn. 2. Ha hozzaértö Ol>era.tor végzi, nem veszedelmes. 3. Nagyon k"vós fájda omma.l jár 14-20 napi fek"véssel, a müti>t idojo l0-20 perm~. 4. 1JzL csa.k a hozzáértö orvos végezheti, mort különben még csuuyú.bb lesz. 5.' A bór feszességóuok, ucdvdusságá.nak fokozásám. ..._. Rég• clö{i:.eU>, Zalaegtm;:;eq. Lovéiben váln&zoluuk. !Jgy elófi::®, O/utak. l. 1\lotiS&. meg é:; babosit!i8. be a. fejb6rét és a. haját hetenként kétszer, este a lefch>és elótt meleg viz és kolozsvári kénesfchlor-klitrányllzappannal. A szappanhabot hagyja. rajta e)ú:;zör 10 perllzig. azután winden következő mosásnál 5 J>erc~c:Gl'l tovább és végül állalldóan 30 per~ig. Ezen idő eltelt~ után mo::.S~Jo le teljesen a szappant sok langyos vizzel (ha. .;:zóko, uicor kamillateás sok langyos vízzel), utánna öblit!>e le állott vizzel és alapo:~ leszáritás után tessék kibont.ot.t hajjal lefeküdni. E1.cnkivül tessék má.sodnn.ponkónt. a fejbőrét Gammi-féle hajszeszszel _jól bedö~zsölni . 2. To!lt!ék n~ ponta. többször megmosni állott VIzzel és csto a lcfekves elóLt meleg viz és fehéritó bát·son~zappannnl. A sza.ppatt· habot hagyja raj ta néhány percnJg, azután mossa. le sok langyos vizzel, utána. állott ~-ízzel és ójjclro. dörz.~ölj~ _bo fehéritó-bársonykrémmcl. 3. Tessék clolva~m a. ~nnik;u nak küldöt t üzenetünket. .JIe>lták. Nem n. harmadik, dc az cls6 levele, a melyet megkaptunk, mert különben \'álaszoltunk volnn. Xem ~ sziu fontos <>gyclóre, hanem a hullás. TC$Sék ugy kezelni, a. hogyan nzt az oEgy elöfizetö, Ofutak<~-nak kiildött iiztlneti~~ l. ~ntjában ajánlo~tuk. E~zcl ~ k?zcl~ss~l majd o. szm 1s megJavul. Csak tessek bárilllkor lflll, mmcl1g kész. séggel váln~zolunk. If. tanya. Levélben válaszolunk. Kivánc$,; L. S. :Nem lehet. KiYIÍ!lbiÍgára. kész~éggcl elküldjük, u. mclyre megkapja. }Jij, olL-adó :!J. l. Szó sincs róla. NtJW ~r:z, hanem u. bórének tulsógos zsiros;,ága. okozza. 2. :'11indene:sctre gondoskodni kell rendes emésztésrot Tcs:s•Jk u~y kerelni, a. hogyan azt a.z ~>Egy elöfizet.ö, úfutak•-uak kiildöU üzenetünk nui!>odik pontjában ajánlottuk, anala. kiilönbséggel. hogy e:.te ne a krémet, hanem n Garami-Céole ~irta Janitót használja, a krémet. pedi!; reggel - u. bzappauos langyosvires lemosaa után. Tessék azonl-.ivül arczgózölé:.t ~égemi másodu(l.ponként a. kövctkez6k6pJX>n : Egy nagyobb vasedény fenekére helyezzen egy i.l.zó va~clarabot. (rnt.~lóva!lat) és a~ edényt tde töltetvén lobogva. forró '\"'Í~zel, haj1~a, reá az arczát. A fejét él:! az edónyt la\iartassa. le egy valltag kendőveL A gózölé!! 20 percúg tartson, a. mcly idő alatt a forró vizet két-háromszor kell felfrissit.eni. G6iölés ut.lin ~degvizes lemosás és u. les:eáritas után krémes bedör~sölés tö>etkezik. 3. Semmi esetre sem ~r-os •. Nem út !,;i. Ré3i elófiuló. I. Nem szabadalmazott, de csa-k \'egykz, gyógyllZ!ll"éil1: ~ OrTosnak lehet. ::!. Vegy. ~isérleti intézet, Deák Ferencz-utcta. 19. P. R. P. 1. Csája. Személyellkint egy pohár rizet 1 drb. ko~zkaezukorral felforrnfYa, orO!:iz teára. t<Lürni. A pohárba. egy kupicUJ. vt~nilia. likori, egy lvi' é:.kanálnyi rumClL és egy kerek exitromszeletet ttívo, a telit rátöltjük. Igen jóizü ital. :!. Grog. Két deozi forró "izho:t 1 doczi rumot töl1illlk é:~ tetszés szeri nt tUl•gozu l!ro<~zuk. Ha. tojá$11al akarjuk, czukorral hallat·( toj1í11 c;1írgújúra toÖll· j ük a fCirró italt. Blófi:clü lwga. } '. S. a pác.wlt liba. l-pen ugy kt;gúthet6 ol, n1int a nyuJ, de a. mórtásiJtl. Ut'W jön tf'jf.:il. A mmbteak o, c:Gombrészb61, a. miból u. roa:;tbeuf kél.~ ül, ,·aló. - Lehet n. fenyves madarakaL 1>iitni C:-s pititani: ..\ &iitbbcz a tL<.ztit.ott; madár lábait <·s szu1nyoit 'is...,ahsjtjuk é.i Uftl,l'lirll. huz~uk. ~nden WUdár me)ló C"gy bZ';'· let bUllonnát l~ egy wkony Z:tCOlll·s~clctef 1-zurunk (ll o sorrrndb~n folytatjuk. Lángtüznfl kell hiitni. .\ ru:itott fcnyrt-s madár készítése a követkczó: 1~ madurhoz 4 ev6ko.nálnyi, finoi.Il.r& vagdalt vöt·ö:-hu;.cymát. 7.~;iron sárgára. piritunk, a. tisztitoLL maduml<uL boiN·ukjuk, megsózzuk 6s ogy ideig, g>:akori rá~ús kö~bon pi~·itjuk, akkor 4 kanlllnyi fillom fehor z~>omlemou.o;a~ bo~zaadv11, adcüg pároljuk toyá.bb, mig a zsemle t~zópon ml'gpirult. . , l\findenc:>tól ttíla.IJuk. K. Vágbes::lerc.::e. ~ fo~ó c~~tro~~~lo . ~ n bó>~ku~~ nem ártalmab szer, ha. utana. tobbszor kwbhtJk langyos es • •t bideg ,;·izbep. . ,.... :?$ii6. ~::. d<J/i:ttó l~nya .. l. A p1t1~a s~n , a petróleum pedig f~nyesitt a. haJ~t. At~ól {u~g. m1 elll'n · 't·a ,, Ba· tra n hllöználha.tJa, toljesen artalmatlan. h asma J • •· fl'. H. Elórolá-thatólag a hosszuk bú to:; } ~'to~ató · ruhá l< maradnak dh·atban a. ta-vaszra. JS ; mosL IB 1_ly~n szahú_;,ut. c~inálta~;son magának, esetleg fckcto <ISUlOr· CÜtiZszel. . h,. . , Női Jtaj. Hnsználjou china OJ·O1aJO.L, s no mossa. csak cgye;zor ha\'onkl-n~. .. • , . J 11116. ;\Ji is szi"cseu emléke~ unk ra. 'lSSza, de c~ek nem ütik meg mérwkünket. }1;80. J. Cbesborough v~z~lin ~ leg1obb. Kaphatja bármely droguistánál. 2. I.Alhut<>tt folt ",Z, vngy patak. "iz- 3. Fölö~leges. ·!. A . kér~ezett . uranypor ártalmas, 5. D. ~I. nem ~zono~ a,: 1lletovel. ..6. W. B. kato~us 9 tóorTo:.nak. &zóhtando. '· P_. C. muterme Ujpesten -van llogy nón•re él-e, nem tudJuk. ·

(EkiraLckat n~ adunk wnt~o)

Bársony-, selyem- és csip~

~ Alik~a. Levélbeo v~la.azolu~. , MártOIIIli.. Kivánsága. szennt levelbec 'l'alaszo·

s: lun\.:.

, BLUZOI

Ilii A legnagyobb készséggel ~ála.szo~~ voln4,

levelét elolvaao1. _!{~rJi_ik, mékkltóz1~/llllebotetlenségvelünk t~ekJC~vánságait érthet<Seo ko~lni és a or al válas~lunk. azonnJaru-· ·•~ ..........,etika rovatunk vezetó.é J nél : VI ~0 .....

•j

Felaóc_t ~~n~.

egy gra~os . · ztülábt Egy darabot old)Oil fel porczellánsrobW:!J:~ozott ~voirba. öntött két. liter állo:tt viz. :fé:~ abban áz.tassa- reggel és este 10-10 percug. Le.

Irasson fel az

orvosá~al

~;~

. ""· . .""· '''1.··,".-... 1

Kosztümök,al}ak és pongyolák r e m e k kiálUtiaba.n

FALtlDl LÁSZLÓ Bpest, VI., Andr•ssy-ut48. . . . Divatlap in{Jl'en.

Afeminizmus Maoyarorszáoon. Irta Jánossy Gábor. A feminizmus fölött most már ,n~It;nk s?,m lehet napirendre térni. Az eszme hod1to e~eJet, terjedését nem akadályozhatják meg a~.~me retes a roerrunt frázisokkal, hogy tudniillik a nő n'em való a közpályára, ~ar~djo~ me~ ,a természet rendeléseszerint valo h1va~asa k?reben, a családban, legyen. anya, fele~e~, d~Jka, cseléd rabszolga, maradJon meg reg1 a.la.rendelt s~erepében, -vagy feministaellenes szép, költői frázissal élve : fönséges rendeltetése mellett, mert ha belesz.ól a közdolgokb!', hS: szerepel a fórumon , a h1vatalokban, az allam1 és társadalmi életben vezető poziczióra jut, h át akkor vége a családi életnek, a nőiesség nek, - a világnak. Ezeken a »magyar« frázisokon már, hála Isten, tul vagyunk. A nő társadalmi, gazdasági, politikai helyzetének megváloztatása, javitása, emelése, mosta.ni lekötöttségéből va.ló kiemelése, az összes emberi jogoknak a nőkre va.Ió kiterjesztése olthatatlan vágy, törekvés, megtörhetetlen aspiráczió gyanánt él núlliók :-zivében s csak rövid idő kérdése, bögy ez a természetes, jogos törekvés valóra váljon. Ha jó a nő feleségnek, hitvesnek, dajkának, cselédnek, ipari, gyári munkásnak, kereskedönek ahirendelt állásokat betöltő hivatalnona.k: ugy alkalmas -az egyén jogait, szabadsárrát s tchetségét tekintve - núndenféle állás betöltésére, tehát a politikai élet küzdelmeiben való szereplésre, .részvét~lro is. . , . A konzervatavok, nunden radikahs reform,

Ejszaka. ölelj át szorosabban, édes. , Már megint itt ~a~na~.;: az arnyak A becstelen, az orok eb;s Fekete varjak nász_ra v~;nak. A multból yissza-visszaJarnak. Tapaszd fülemre for_ró ajkad, Libegd belé csókos tgédet. Ne halljam én, hogy ID:vn~k, clsalnak. Nem akarlak itt hagyni teg~d ·. Kergesd szét ezt a rongy nepsegct 1·

En a t.ied akarok len~i

Tes testül-lelkestül' egesze~l. En teveled akarok ~n~nnt .... . tül· pol·lon I \.eresz u , tuzon, 'c:;zen.

, . , t ; Béna lettél · Mt;rt nem karo1.s~ al .·t ;l Néma. letlél ? , ...r 1\Iert 11cm beszebz l <L • ··. , a\·a Vagy hun) óban a tuz, a 1 • · . Eredj, te -

gyáYa!

AZ 'UJSA.G

V-asárnap, 1909. február 7.

Alba Nevis.

~~===================

Fí lév m.ulva. Irta Ritoók Emma. FÉRJ ( , l gáns borotvál~arc::n f~r/i, . 40 evcs, c e '. .k .. attó fclnez) · s:::varo::va iil. A mint kinytll ~ a~ , . Vegre 1 1 rkolva · p · be bt~·an FELESÉG ( 2 5 é·I.'CS: s:.ókc: ;:c/11 ? ' nagy kalappal JÖ1J be) : Dfaga Itthon .

ujitás konok ellenzői, a régi jó világ urambátyám-polit ikájának, a kényelmes magyar maradiságnak a hivei éppen a nő tulajdonk~p peni hivatásának, a természet rendelése szeno t való rendeltetésének a betöltése, a női erkölcs, méltóság fentartása és biztositása érdekében ellenzik a nőkn ek a választói joggal Yaló felruházását és küzdenek konok megátalkodottsággal a feminizmus ellen. Dc még nem láttam, hallottam, tapasztaltam a.zt, hogy ezen álláspont Itivei - ma még a közvélemény tulnyomó nagy része valamit tettek volna a nők helyzetének javitá-sa érdekében. Ellenkezőleg még a.zt is megakadályozzák a jelen állapotokkal való megelégedésük kényelmes fizikai és lelki állapotában, hogy a pártában ma.r adt vagy özvegységre jutott, tehát a támasz nélkül való magános nők százezrei előtt uj életpályák nyiljanak meg a mostani alárendelt jelentőségli és nagyon is korlátolt pályák mcllet.t, hogy a, nö fizikai és szellemi munkájána k, <'gyéniségc, tehetsége érvényesitésének és értékesitésének meglegyen a maga korlát.lan, szabad tere, méltó sikere, eredménye. Ha jó az a nő dajkáuak, óvónőnck, orvosnak, tauitónönek, igazgatónönek, Iniért ne lenne alkalmas ügyvédnek, birának, állami, törvényható:::ági, községi tisztYiselönek, lelkésznek, - mindennek ·~ A mindenuapi élet százezernyi példát lllUtat arra, hogy a nö neroCSl-Lk az alárendelt munkábau, dc a magasabb szellemi kvalifikácziót kivánó biYatáskörbeu is megállja a maga helyét..

Attól félnek talán a feminizmus ellenzői, ellenségei, hogy ha a nő szóhoz jut a zöld asztalnál, a politikába-n , a parlamentben, hát akkor a férfi-proletariátus ölt majd aggasztó mérveket ~ l(át a nö-proleta.riátus nincs rettenetes módon elterjedve~ Hát csak a >>fönséges élethivaLásu<<nőnek van -privilegiuma ahhoz, hogy lekötött, alárendelt helyzetében akarata, tehetsége, mw1kája érvényesitésének leküzdhctet.len akadályai miatt - a fertőbe morüljön alá 1 Ne féljenek az antifeministák, a nők szabadságának, a nők választói jogosultságának hazug frázisokból való ellenzői, nom dül ám össze a világ akkor, ha a nő- mint oly szépen mondja halhatatlan Madáchunk - >>szabaddá lesz, érvényre hozni mind, mi benne van, csak egy parancs kötvén le, - a szeretet !« Nem kell aggódni a miatt., hogy a nők politikai választójogának a megadása esetére többé nem köttetnek házasságok, nem sziilctnek gyermekek, nem lesz családi 6let, éhen balnak a férfiak, -fenekestül fölfordul mindeu. Keru ugy lesz, de a mcstaninál jobban lesz. ..1.kkor is férjhez lll<'nnek a lányok, a nő akkor i::; a családi életben fogja kerC'sui és Illegtalálni a maga legszebb hivatását, dc legalább a. legnehezebb hivatást betöltő nőnek nemcsak kötelességei lesznek, hanem jogai is. Azok a magános nők pedig, a. kiknek nem adatik meg a házasélet, a családi élet boldogsága, vagy a kik a maguk akaratából, a maguk ereje é::> munkája által a családi éleL körén k.iviil kivánják élethivatásukat betölteni, uem kénytelenek a durva cseléd s az alárendelt

FÜ{J (kcdvcttcniiZ) : A mint látja. ~Jagyon hideg van? FELESÉG: Nagyon. (A tükör elölt leleszi a kalapját és a kab1ti~t .. s:ötét angol. ~ulzá~a~~ van és igy vcszit s::epscgebol. A pro/tlJa ktssc étcs a stmcc:.tollal~ és a prém puha hátterc 'llélkiil. Cscnuetni akar.) . . FÉR J : Szüksége van valamire ? . . :FELESÉG : A szebaleányt akartam behiVlll, hogy tegye el a ruhámat. FÉRJ: T~lái~, marad~,at m~, az a ~ha, ne hivjon JmndJart ~ettonk koz,e vala~It. FELESÉG ( kalaptuvc~ a -~czebcn, vzsszaj d1tl) : Vhlami beszéilu valo1a ,-a~ velem? (lY FÉRJ: Semmi kü~önös .. (E g_; ~ .uabtg hallgat.) l\Iár megint soha smcs itthon. . FELESÉG (egy !?ic sit. resz/wt a It~~c, a 111 mt l ·át iuazitja) : :Megmt. . . (Leul szc!nbcn ~ t~0·évcl bés a hosszu kataptiivel szztrkálJa az asztalterit ől.) F:f:RJ : Kérem, tegye le azt a lü t, idegessé tesz. . . Fm:.ESEG: :\Icgmt. . . , H~RJ (bclclöki súvarját a lurmui~rtobl!) : hát megint. l\lit akar rzzel a szoYal ~ gen.FELESÉG : Nagyon Je · 1crhos 1 .. " szo' .•~ mu Itat

11é:: <'iss::n) : Dc gondolunk rá. l\Iaga is mindig és most ki is mondta : megint ... FÉRJ : Nem tehetek róla, ha gondolo.k rá. Dc akkor megmondtam, hogy megbocsáJtok ... ( Etjojtott hango~~~ hogy mérsékeljc 111agát.) Tudja, hogy megbocsatottam. FELESÉG: Nem felejtette el, tehát nem bocsáthatott meg. Csak a közöny tud megbocsátani. FÉRJ : Most már igazán n em tudom, mit akar a szememre vetni : közönyt, hazugságot, yagy feledékenységet. FELESÉG (nagyon halkart) : l\•~agam .~em tudom. mert nem vallja be, mely1k a. ~':!ne. FÉrJ: Az én bünöm l ... (Megha1ht7a a kalapt t a k~zében.) J ól van hát, igaza van, a bocs3 ac ~sak szó ; de ha megbocsátottam is, sohasem tudom elfelejteni, sohasem fogom ..• FELESÉG : Vigyázzon, eltöri a tűmet ! !<:ÉRJ (ledo~ja_ s a ti(, ..hrist~lY_gömbje halk rscngessct <:sapodtk egy uvegvazahoz) : Nem érteni magat ! FELE~ÉG : Nem is tudom, hogy · ött f ez a.~ rgesz dolog. J c1

jelenti. . " , • . FÉRJ (kivcs:;t a kalaptut az asszony kczebot) . 1\Iaga hozza fel ? • , FELESÉG: Nem félek tőle; annál kevesbe, minél kevésbé bocsá~ott meg · · · . FÉRJ : Az nem Igaz ! Akkor mmdczt elintéztük. :Megfogadtuk, hogy nem gondolunk t"bbé rá.

FELESÉG

(félig lehunyt szempi/tája alól

~'ÉRJ

szeh u !

Dc hi::;zcu maga kezdett I·'l oa

...'~·

FELESÉG : En ? En nem d megint. Nem érezte hoa ~o~ tam, h?gy: ' mi reJ'lik Ho 1 oY e en a szoban ,gy erontotta velemindazt amit eg''J f'l; e ev ota nagy h . ' ·. . o. ne ezen felépitettünk (F l . e vcksz~ es UJra lcdobJ'a a kalaptíít) A barát~ sagun ·at. · ··· '

~ÉRJ_: Es maga minderröl olyannyugodtai1 b eszel, mmtha ...

AZ 'UJSA.G

hivatali munka vagy a prostituczió között választani, hanem tehetségük kifejtésével minden állást betölthetnek, a mi eddig csak a férfiak (Az ifju Görögország és a m agánszámára állt nyitva. tanárnő.) A feminizmus diadalától, a nökérdés meg· l A görög nők már 6vck óta tanulnak komooldásától várja millió lélek az állam ó~ a tár· lyan és iparkodnak a férfiak szellemi fejlődésével 8~dalom na~y. égető f'Cbeinek a meggyógyitá~at, a nök helyzetének javítását, a női prolc- 1 lép&.t tartani. Görögországban sok a tanult nő, •tariátus ruitigálását, a nök crkölc:-i, gazdasági, van ott tanitóno, orvo~o bo,·en, sot már évek fuikai, tár~adalrui érdekcinek a behatóbb, az óta jelenik meg egy napilap, a melyet kizárólag eredményc~ebb ellátását, a női munka, a női nok szerke~ztenek nőknek. Legutóbb egy leány, máltóság föl('lmeléhét, tehát az á.ltalános, az Panajotatu dr. kisasszony magántanárként jött emberi haladá:; és müvelődé:; elöbbrovitelét. az aténi egyetemre szillo,· árosá ból, Alexandriából. Majd ba a nők f'zavazati joghoz jutnak, akkor talán megváltozik a világ, a közfelfogás, .\ kisasszony a bakteriológia magántanára és ehsö a közerkölcs neme:;ehbé, ideálisabbá válik, a clóadá&ára t;zámosan jelentek meg, nemcsak diá~yönge kizsákmányolá~a az erő:;ehb által lekok. hanem a közélet minden előkclőt>~ge is. Alig hr-tetlennó válik, a brutalitás az állami é.-. tár- kezdődött az elóadás, a diák urak éktelen ord i:-adalmi élet <'gész vonalán "~égig ~:>zelidebb és tásba törtek ki és a kiHts:-zonynak odakiabá lt~k : igazságo:::abb fclfogábnak ad hélyct. &)lenjen a konyhába, mcnjen a gyermekszobába, )Iajd ha a nök a parlamenthen Rzóhoz Görögor1<ziÍgnuk nincsen szük~:;ége suffragetkkre !•• jutnak, akkor talán vé-gre olyan törvények is kikerülnek onnan, a m('lyPk a fehé-r rahszolg<t- A lelkes ifju&ág oly kitartással bömbölt, hogy kcre:::keclé:-,t, a noi munkával s a nök "·édtelen lehetetlen ,·olt a magántanárna elóadli:-ából akár most mindenuapos hPlyzetóvel ,·aló egy szót is megérteni, dc Panajotatu ki~a:;szony "t"Í!-szaéléc:eket, uzsQrát kikül'>zöbölik, lehetet- azért eload1bát megtartotta . •\t atérú ~ajtó egyJenoé te:-zik. értelmüleg a ld:.abszony mellctt foglalt állást és a Él5 biáha rázzák fejeiket teldnletcs uram- diákokat a k:;:-zigorubban elítélte, kifejez..-én egybátyámék, 11 most<1ni ugynevezett o:.;,.tály- ::-zer:-miud, ho::..•y :,zerinte a diákok ho\"á, tartozpar!ament kivá!t1'ágo. t a~jai, hiába csufotódnAk a. feminizmus eszméivel. hiáha. h~,zik a nak az e:zyrtcm helyett. .~ egé.,l: dologban csak nokérdés nagy, komoly, fön~éges c~I.Uléit nk r;: ó n :t {utC'i'a, hogy nem is uj dolgot produkáltak és esa k a neme:<ebh ér;t,PR nélkül '11l•> tömeg a dh\k mfi.1k, mert hit:.zen ez az ogél'z dolog már tetszésével találkozó Yicczek tárgytivá, - at. cg~·f'zer nH·~történt, igaz, hogy alapo8abban, a csz\l}c egyre terjed, egyre hódit ti ho. 1un még midon n diákság valamikor régen a l'Lép Hypathiá.t u ak a kiYólt ágo:s intcllcktuáli"ok <' a fan.Ltikur.ok kicsiny táhouít tülti d llwgWrhetctl<'n Alexandriában darabolu-a tépte i.rigyf>égbol. Ugy lnts.Gik az emberi lélek mot ivu~na i tn ég évezredek hi~tel, .h~~alomm~l és lclk~,.,t>rlP ~cl, holnap mar mtlhok lelkchen kl~! (•luln• K az. <:gé,.·r. ínlytán betn ' áltoznak mcg, s ncinek nagyobb ll.lagya&- t;irííadalom akn•<~tá.vá lést.r-n, ml'h•nek rhcso"é;;, hu c:::y tucz.at il:.·cu kalibeni fiunak ád megvaló itása, elöl töhh6 kit~rni nem lehet. életet, ntintha egyedül több esz.e >an, mint egy M<>rt, mint mondottuk, ~z oa:yén. tc•hát n, tuczat ilyen diáknak. nö i~ telje en t-zabad, él'vénvr<: ~hozni mind mi benno van, csak egy parancs köt vén le, __:_ (B ölcsőde és óvoda.) a szeretot! Offenbachban az őszstei nyitottak egy bölcsödéböJ és Ó\ odúból kombinált intézményt a mwlká~ok gyermekei :-zámára .•\hathetes kortÓl egé~z háromPYes koru gyermekeknek n~;)t meg a bölcsőde, az Ó\·odát a három évesnél idősebb gyermekeknek, a kiket tan kötele:. korukig tartanak ottan. Gyermekeket valláskülönb:>ég nélkül ,·esznek fel, egy meg· ~zot-itás létezik csak : kivétel nélkül c"akis olv gyermekeket ,·esznek fel. a kiknek anyjuk egé&.z napra tá vol van otthonátó!. Ezen gyermekeknek

H6k vitája.

Ha hittem volna? T udtam ! csak egy le,·elet oh·asott, én egy egé:,z csomót. De éppen azért nem szóltam, mert nem akartam mcntségct. A mit tettem, azért csak mag·am voltam felelős és más tetteinek ahhoz semmi köze. FÉRJ : Ez Yolt hát a nagylelküség .. . FELESÉG (mcgi11t /clzunyja félig a SZCJJI~t; Fr:LE.:.liG : !\eyezze gyá\.'a~ágnak, ha ugy t tdja. lzogy igy milycn kiicjezó az arc:a) : :rala~ tct,zik. Mikor az az ember elment 6 maga beszéljünk másról, ez a tárgy vagy 1zgato mrgboc:>átott és megállapitotta a jövő. élet\agy unalmas. . . . FÉRJ : Nem bcszelünl~ masról ; tdeJC', !•ogy rendünket, elfogadtam ::,zó nélkül, mcrt htttcm megint. nem m gértsúk egymást. IdeJe, hogy. . . H1.,zen a bocsánatában. Most tudom, mit gondoljak. Ha gyülö~, ha g~·anak egy félév óta eayébröl scm gondolkoLtunk . •• FELE.~ÉG: egyébrol sem hallgattunk ..". szik, ha megbánta, ha nem érz1 magat el~g FÉRJ : Hát akkor ideJe, hogy dmondja, szabadnak 1 ha ... FÉRJ : :,\ti kifoga:oa 'an ellenem? N en~ a mit elhallgatott. . . F:rLEctG : Nem is akarok tovább ]ái zam. '\Oltam elt>g lo,·agid~? ~IegszPgtem a ~La\a.mat · El g dt.un a bo ánatát, m"rt nekem rnés FELESÉG : Nem, cl kell ismemem, hogy tobb m ..gbocsáta.ni , alóm volt. (Hevcs~u.) tökélete5cn viselte magát. Hidegen, nyugodtan, A t h t z1, kellett- , oln a a maga nagylelkusé- barábágosan, - oh, kifogástalanul. g .nek <tZ ula.mizsnája ha nem tudtam volna FÉHJ :No::;, akkor honnan ezek a kételyek.? mundent 1 ' FELESÉG : ~!ikor most megszólalt, az ebő kristFltRJ ( tmyosan elmosolyodik és a kalaptil szavából kiéreztem, hogy csalódtam ; a?b~ nyokb~~ '~b]: {orgaiJa a szemei előtt) : Talá- az C!!Y szóban benne volt•. a mit azóta mmdtg F EL ÉG· 'M k gondolt és sondol: tmegmt.<:. ' ' talált<t, ~n t d 1 or maga azt a levelet mcgFf:RJ : Tubágns sok. szemr~hanyas ?SY ka szin6ba J~r~ ~· hogy esténkint nem a megtévedés m)att, ha cddtg ann) tra meg "olt FtRJ: Akkor?or ••• cléged"·c velem. . FELe G· Akk FELE~É& : Csak azt akartam megt~~~. Klárhal volt. v15z 0~r. ugy <.'tnl k z m, "alam cc:akugyan megJ;>ocs~to~t-c? Dc még mtndJS nak ud"arolt, nem '-agy m r egv má::.ik1Zcszklctzul a SZÓ1Zycgrc ('~~ rnnyo an. (A tzi nem tudom, mtt hJSYJCk. FÉRJ: nht tudom én! Akkor m~g akartam volna, hogy a bocsánat köicso a n 0 1 tudtam é t tam v~lna el .ajándék SJ anán~. • n m fogad- boc::.átani. . . FELI:..."f.C : Talán csak azért, merl rez c, ' FERJ : l\hért nem mondta akk ilyen pletykák befol) <C)Ollák? Bt zon ~~ r'\ hosy m a. 1 hibas ? : Eh, az csak nevetséges ostoba-.,ág hozta volna a saját mcnt::,é-gérl', ha hhtc , olna.l- volt FI.RJ .• . FELEC:l1G : Mintha csak nekem volna igazam. Nekem van igazam. FfRJ : Magának? FELESf;G: Mindig annak ,·an ig.tza, a ld elég nagylelkii, hogy a bocsánatot elfogadja. FÉRJ : Elég rtagylelkü !

i:ci

FEI.E::,ÉG:

:!~Iaga

Vasárnap, 1909. február '1( nemcsak nappal adnak táplálékot, hanem éjszakára, valamint ,·asárnapokla, ünnepnapokra haza is küldik az előirás szetint fl'lforralt tejet. A mi azonban a legfontosabb: a kic:oikéket nem veszik fel dijtalanul, hanem napi 20 fillér fizetése fejében. Ez azért fontos, mert sok munkás gyermekét ingyenes bölcsödébe sohasem adná, rö:>telné azt. de mihelyt fizet gyermekéért, minden rendben van. Nálunk is vannak bölc:sódék es sok jót tesznek, do elkelne még vagy egynéhány tuczat itt a fo· városban a. Jegszegényebb helyeken, a hol a csecsemöknek adnának éjjelre is tejet. több apró gyermek maradna igy életben, nyugodtabban dolgozhatna t:.ok munkál>asszony nappal.

1 \SPITZER ARNOLD b&'v~~t~T elismer t kivitelű rendkvüli n a{f1 l jó

butorokat vála.sztékban ko.pni.

2493

----~--------~~----~~-----------( Newyorki néples üdulöbelyek.)

Sokat be~téltek eddig nálunk arról, hogy né· püuket megöli a pálinka, a2: e.;;zi meg annak erejét, a:G mála:.ztja ~z.éjjel a munkásc~aládokat és még többet l>Opánhodtak arról, hogy a szegény embert nem lehet a korc~má ból kihoLni. hogy az odamegy mulatni, örülni, busulni e(;yaránt. Ycgyi.jk, hogy ez mind ugy vohla. hogy a n.;p zöme tenyleg csakis a korcsmába megy minden alkalomkor, de aztán nézz.úk meg köz.elebbról a kérdés m~sik oldalát i~ és kérdeu;ük nagy ~;zcréoyen: de hát hová is menne kiJJönben ·: )Iilyeq t-zórakoztató helyei >an· nak ezen kivül ·:Igaz, történtek kisérletek az eddigi állapotok me~' :lltoztatá~ára, de ezen kisérletek nem elég nagy::.zabásuak, nem elég ::,zámo:;ak arra, hogy mindenlcinek ha:oználjanak. Igaz, keJilletenként , ·an Budapesten munkáskas:ánó, d~ azL hit>Z>zük, a. l";;többe :,Láz embernél több nem fér bele. A tni neu1 akar szerurehán:.-ás lenni, csa.k a tt>uyck konstatálá:>a. Ez kereken ezer embernek bizto...itana llel:rct a tauulá:ora, szóraho.tá~ra. Buda~ pe&tcn több ezer munkás , ·an, s ezen munká~ok legnagyobb része egyben c::aládos ember Van·e ezen ka!'zinókban hely a nők, gyermekek ~>zámára ~ ).incs. Xem a kerületi elöljárók hibájából van e~ igy, ok, szegények, erejuket felül· omló munkát végeznek igy is, de a mig mclléjük nem áll a társadalom szine-java, addig ezeken az állapotokon segiteni nem lehet. Ha majd e~'Yszer felébred tár:oadalmunk arra, hogy kötelességeik

is.

F~LESÉG ,:

A maguk hütle~s~e mindig

nevetseg.~s ostobaság, a mienk mmdtg komoly.

Igazuk Yan. )!i megbocsáthatunk, de megbocsáthatnak-c m..aauk ? FÉRJ : TulajdÖ~kép.en. mit ~ivát;,? FELHSÚG (lclzajlik cs Je/.·es~z- a tiit} : Igy aztán mi nem maradunk ado:.>at maguknak maguk awnban mindig adósaink lesznek. FÉRJ : !\Iiféle képtelen beszód ez? !\lit akar elérni ,·ele? FELE~ÉG (a kristátygömböt né::i és elmosolyodik) : c~a k aforizmákat mondok. FÉRJ (nagyon J:omolyrw.): Jó. hogy utól.ag mc•J akar kínozni azt értem. Talán tu?-Ja, hog}'. régmult dolgok mia t t nehe~ebb ...-edek~"znt. hogy titokban adott bocsanata. megalázóbb. De miért hozta fel most ~zt az egeszet ? M

• FELESÉG (a baikc::ét•,·l ~w:e1;ym .mcgm.~~ ~?lJa a histálygombot) : Talan mert UJra. szuk-

::.egem Yan a bocsánatára. FÉRJ : Dóra ! ( E/r,intja a t rit a:: ass::o11y

kezéböl és végi gkarc::olja vc:k a . tt?':yerét.) FELESÉG ( nyztgodlm~. s::orzt],~ a kesken,y karc::olásra. a =scbkeudó]ii) : Es mo:;t nem tudom, ho"v kölcsönö::. lenne-e a bocsánat, hogy nem e-lenne-é nag} lelküség, a mit nem ::oteretnék elfogadni. . . Fihn : Ne kinozzon. l\ltt akar megmt velern ? Soha5em tudom, mikor beszél igazat, s mi van a szavai mogött.

FELESliG (odamegy a férfiho:: megsimifja a hafál) : Dc hi::.zen egy ::.ló ::.em i~az ; mal{a megbocsátott é::; én . . . FÉRJ ( dtas::ifja a. asszon; l} : Nem igaz. nt>m bocsátottam meg. (A Ui ketté lorik a. kc=ébc") Az.~ hitte, megbocsátottam? Nem igaz! .\zota nnndcn nap leselket.Iem, azóta minden

AZ U JS ÁG

Vasárnap, 1909. február 7.

báj s a dóri megkötöttségével ellentétesen, szabadabb, gracziózusabb formákat mutat. Az oszlop alapja egy egyenszáru négyszöglap, . melyen még két, befelé vájt ujabb lap nyugszik. Ebből indul ki a doriéhoz némileg hasonló, de karcsubb s kivágásaiban is más elosztása oszlop. A bemélyedések nem élesen olvadnak egymásba, hane'm szinte menedékesen. De a fő különbséget a két stílus között mégis · az oszlopfej képezi. Ennek is megvan ugyanis az echinusa, de e fölött egy kőpárna nek. Este nincsenek előadások, este megnyilnak nyugszik, mely a középen egy kissé lefelé hajlik az iskolák kapui a munkáscsaládoknak, eljön a.z s két oldalt mélyen kihajolva az oszlopból, erősen. apa és anya a gyermekekkel egyetemben. Némely- meghajtott, ugynevezett valutát képez. A megkor előadást hallgatnak és nézik az előadást illusz- bajtott résznek - mindkét oldalon - közepe is · tráló vetitett képeket, némely estén felnőttek szá-( van, ezt ~zemnek hívják. A párna alatti echinuson tojáshéjalaku diszités látszik, a párnarész fölött mára tartanak továbbkénző tanfolyamokat, · né-. pedig egy ujabb lap, mely levelekkel van ékesítve. melykor pedig testedző ji'tékokkal töltik az estét, ~ Attikában ettől némileg eltérően építettek, mer(, mindenkor szakavatott tanító vezetése alatt. 1902- • az oszlop kevésbé · karcsu s a voluták még erő ben kezdték meg ezen akcziót, ma már harmincz sebben állanak el s az épület fries-e magasabbra iskolaépület áll a közönség rendelkezésére s ma esik. A legtisztább ioni stilben épültek az ephesusi Artemis-templom, a samosi H era-templom s a.· már minden iskolaépületben együtt esténként átlag Milet melletti didiroy-i Apollo-templom. Később, 20.000 ember .szórakozik és üdül. Minden előadás a renaissance idején, PaJladio, Scamozzi -és Vignola stb. díjtalan, a látogatóknak egy krajczárjába sem épitettek ebben a stilusban nagy előszeretettel. kerül és nagy hasznára van. J\llindig a legszegényebb .. . A kori?~thusi. épitkezés~ ~ti~~ nem sokban külö1!· kerületék iskoláit szemelték ki erre a czéll·a, ugy, . b~z~. tulaJdonkep:pen az il~mtol ~sokat vett ebbol , . .. · kolcson. A formak alapJukban ugyanazok, de hogy a legszegenyebbeket nyerték meg a muve.. • onosen az osz1opfeJ.· Az osz1op , , l oaazdagabb a k , kül" lődésnek és csalták el a korcsmátóL A munk·assag,: maga szintén apró mélyedésekkel van ellátva s ott találkozik és ba.r átkozik egymással, ott ala- kerek, vagy inkább hengeralaku botocskában végpitanak mindenféle egyletet, p éldául kirándulások · ződik. ..A fej kehelyformá~u,. ~elye~ k?rül egy czéljából alkotnak egyletet, testgyakorló köröket, v~gy _tobb s?r .a~anthos-lev~ldis~1tés latszik. Ezekhol UJabb disz1tes emelkedik elo, két oldalt széle, , . , , fél, A , írodalmatapolo egyleteket " k" , "tt osszeszor .. ul va, ugy h ogy .. , , es .meg , . szaz , ,et. .varos se bbre t orve, ·ozepu . . fizeti az ISkolák futeset, ~ilagltasát ~s mmden az egész oszlopfő olyanná válik, mint egy csodáegyéb költséget s a város sz1vesen fizet1 ezt, mert latos virág. A korinthusi stilus Krisztus előtt az a csekély költség nagy hasznot hoz neki, a mennyi- V. században lépett uralomra. Az epidaurosi ben józan és müvelt munkásságot biztosit magá- T~olos, a nagy Lysikrates-monument ebben a nak ezálta.}. Ha ezt nálunk megpróbálnák az erre stllusb~. ~annak ~artva: , hivatott elemek ·biztosak va<tyunk benne hoay az , . A gorog 'flaszhka leglukabb a heroszok, hösök, , , ' . . , ~., ,' ~ felistenek és 1stenek körül mozog. Később azonban e~edme~y nal~nk lS k1eleg1to volna es mmden. az emberi élet ténykedéseinek eayes mernyilat- . kozásait is szivesen vésték köb~. A hŐsöknek varakozast felülmulna. Csak kezdenék már ! szobrokban való megörökitésének szakása és az a hagyomány, hogy az elhunytak alakját a sir fölött kőből kivésték, legfőképpen az emberi test-. nek míntázását tette tökéletessé. Görögország. A hal~ttaknál megtartották ugyan a hason(Folytatás.) ,__Ia:to.sságot, ~-e m~gis id~alizálták azt, ugy hogy I oni stil~tS. Már a dóri építkezési stílus mel- · k1vetel n~lkül romdeu sn-szobruk gyönyörü szép. lett is előtérbe lép az ioni, a könnyedébb, karcsub b' volt. Elemte, csak ugy, mint az épitkezésnél, a.. oszlopokkal, malyeknek ornamentiká.ja is fino . .. festészetet is segitségill hivták a szobrásza.thoz. mabb, vidámabb, mint a dórinak, habár ősforrá A legrégibb szobrok mászkőből voltak, s -teljesen suk ugyanaz, mert mind a kettő a mikénei mü- \ ,be voltak festve. A hatodik században azonban vészetből született meg. Karaktere a puhaság és· márványnyal kezdtek dolgozni, s akkor alig,

vagy éppen nem alkalmazták többé festéket. Leg· feljebb a ruha, a haj, a. szemek és ajkak szinezésére vettek még belőle egy keveset, de a testet meghagyták szeplőtelen, szüzies fehérségében. A bronzot mint a szaborhoz tartozó fegyvert, vagy ékszert, stb. alkalmazták márványnyal keverten. Voltak aranyból és elefántcsontból készült szobraik is. Az egész bronzfiguráknak ajkai, ruhaszélei stb. ezüstből voltak. A görög plasztiká.t, eltekintve a teljesen a mitoszok homályába vesző Daedalostól, a hatodik századtól kezdve már biztos nyomokon követhetjük. L.

is vannak felebarátai.kkal szemben, ha munkára jelentkezik, akkor majd megváltozik náhmk is sok minden. Amerikában a társadalom máris felébredt és azon van, hogy minél több embernek nyiljék alkalma az estéit családjával együtt tölthetni tiszta, kellemes helyiségekben, A korcsmalátogatók száma menten megcsappant ezen igyekvések nyomán. Newyorkban az iskolákat használják üd ülőhelyek-

Szükséje van-a az asszonynak szípséjre ? - -.Válaszok. Fontosabb a. nónél a. szépségnél az, hogy !J~retetn, . méltó legyen, mert bisz egy franczia má1· rég azt mondá. : Pour étre aimé, il faut étre aima.ble, de azt nem mondta. senki. hogy : Pour éh'EI a.imé il faut étt'EI belle. :!tn is irtam két his verset, a mely ana vonatkozik. • Csak a. ki te~zik, az a szép, S legyen az bármily üde s ép, ~!~s;,':"' Legyen olyan, mi~t a festett kép, '· Hogy ba. nem tetszik, még . sem szép. · Egy másik meg azt mondja: ~-.-.; A szép csupán tükrének él, Mula.t és a. munkától fél, ~. Flörtöl ha. férje fekszik ' betegen,"'.· Vagy a kana.pén pihen. ~t'-.r ., Azér~ én .?Sak a. . vi.lágra. való, den lit kedélyű nót ; aJanlom hitves~], ki~el a szépség . melwkes. Vannak : u~yan a csunyak kozt 1.S rosszlelkű, elkeseredett terem. • tesek, ~sakho~n: azokna.k az arczuk is visszatükrözi a · gonoszsagot, m.1g a szepek csalétek gyanánt könnyen magu~o.z vonz~a.tják a. férfiakat, . ezért jobban kell azoktol ovakodn10k. MalviiUl • .

·'cS":,,

·.r·

a:.

~ogY.. a nönek. s~épnek kell-e lennie? Szarintem

~z , attol. fugg, meg~vanja-e azt annak a férfinak az

1zlese,, k1t a sors az 1!letö nő élettársául rendelt. Mert mi ~aga_das. benne: a. no a férfivilágnak akar tetszeni az 1gaz1 no egy ferfinek. '

Idus. ~ férfiak cs~k elméletileg vallják, hogy a nŐnek nem fokelléke a. szepség, de·gyakorla,t.ilag az ellenkezójét. Patak lmuz.

A sfilusról.

.. fU · assz~>nynak, • nézetem szer.int, nincs föltétlen szukso:;ge a. szepségrc.. A szépség elkápráztatja a. szemet de mt:lyebb benyomast csak ritkán hagy maga. után~ L;gyen :'lz ~zony kedves, szelid és inkább legyen szive m.mt szepsege. ' Felvincz• Tivadar. · . Kag~on nehé;:; kérdés, de:még nehezebb reá. felelni t r ; kulso szépsegerol, clegancziá.járóLismerheti meg ~>igazá!~ S~er~ny ne~t!l~ a következö volna. : A férfi csak a

levelét megnézem,_ <l:zóta --: kulcsom v_an a ; .. mindcn alakhoz jól illő·szabásuak a táncztoilettek. a·mit a sikkes fiatalleányok az idei bálokon a legfiókjához ! Azt hiSZl, elfeleJ tettem ? l\lmden; , mint az idén. .jobban kedvelnek. , \"alami ~ bájosan •és kedvesen perczben rágondolok, min~cn mos~ly_~áf egy • k ósdi ·van : ezekben a csaknem • dcre'kn"'lküli.· na"'y másik férfi jut eszembe, m!n.den csokJanal egy. Az o1yan nagy·czegc- persz~, mint a Holzer, " , ., másik férfi • •. (A tfi darab j ab halk koppanással •áruház, egész halmazát tartják raktáron az abszo- écharpeos bébéruhákban.l\fáregymagukban is kápeesnek le mcsszebb a parketten.) lu t divatos, .de nem sablónszerü leány- és asszony-. sek viselőjüket széppé tenni.~még akkor is, ha az ' FELESÉG (halkan, ltiz~lg~enJ :, De én meg- ruhákuak, melyek teljeseu egyenrangnak a párisi arczvonásoknem is Phydias mint-ájára teremtőd tek. · bocsátottam, tehát még romdig adosom maradt. eredeti modellekkel. Főuri esküvőkön, a Széchényi-· A félszegség, a rui a. nagyon fiatal kor ... sajátsága, FÉRJ (sápadtan dll fel): Egy · uj bocsá-· bálon a közelgő udvari tánczestélyen és kosztümmintha eltünnetbennük. ·.A-rubák··nem.szükek a: nattal? . . • t'l :en is ·mindenütt kép>iseh·e lesz ez a czég.•. felső - t-esten sehol s nem gátolják semmiképpen a : FELESÉG {tr.gy mosolr,og; mmt a ,kr.. csó.~o~ · ~Is et}" asi uttöröje a divatnak, s-némely divat-~· ~szabad mozgást. Igy, az első:-bálra·kés~ülő,ifju höl0 , J it egyelore a tartazasai koze ; ,.~ er qu · · elves~ · a~ a szarong6 erzes, · ·. a m1·t ezel"tt ~ar : 1gen, a m terméket egyenesen ő határo~ meg. De ami a leg- • ,gyeknel1s o ' Jegyzek fel. I ,d ln' . lihetöbb uála az a~ hoay árai mécrsem néhány-évvel még a szokatlan.viselet, aszorosabb , ( uából kikelveJ: l\ eger eme c. . . .megsZiv e ' ' o o .. .. . ·l ~ 1'1 kb F ERJ mab 'l' 1 ·t· fcJ'étl. "~~I'~ lk dn k olyrohamosan mint a · többi vilá,.,- · .fuzo, a decolletage -okozott a •eÖ>nyee en. FELESÉG (a valara ,za~]~ 'l · !1ar eme e ,e . , , , , . o . .. féltem hogy megbocsátottál. , , czégek aral, cs hogy a kevesbe vagyonos un ·-· A háli belépők, min~·már··egys~er. emlittetett FtRJ (ellöki ma~átólJ : ?~egerdemelned • • • osztályt épp oly jól ki tudja szolgálni, mint a leg- is ezen a hel~en,: ottom~ selyembol·f_va~ak: itt- ; (Kirohan. és becsapJa az a.)tot.J, felső tizezret. ott selyem roJt diszszel es csaknem mmd1g cs1pke, . Nm nem bocsatett meg. (A , , · 'ki't' 1 A ..ypreme · k "k .... 1 .. · . F ELESEG . e ,' k . t 'l .. b A knyák méO' mindi"' egeszen -keskenyakA .es prem-e esse. ozu a csmcsllla ktss, "t 't d" s~obabmt a ns a ygom megszo o o k" . ' csille so "'Lehajlik és felvcs:::i az eltört tz'i 5 az ujjak lespannoltak, itt-ott a könyökig rüssö- .czoboly> ~yest; on~est, '-uyusz~kj<es a kék róka : 0 darabfa~. Ujf:;tgvaJ : Nem bocsátott meg! lések vannak, másoknál végig, le a kézföig. Sok a a leg~ag~bbak,- ~ztan- a!h~~melm, ·breitschwantz ' kendőszerü arrangement is, do csak akkor ha a :Cez _utobbl az iden nem divatos),~ fekete. és alaskendö valódi csipkéből van. Akkor a végek egy- karoka, nerz. eay roj t tal szabadon Iógne.k le, a könyöknél meg r A dél~táni :: látogatásokat _ most többn . , ., eha' t középen és elől, a keblen. A legujabb és leg-hosszu. kabatban, selyembluz e's p tó yrre Budapest, 1909. február. "' , • osz vagy • . simulékonyabb anyag a eashemire de · soie, ezt , a. kabathoz tartozó-: alJ' bau . t 'k ma.s, . : eszi a hölcryek A, • 'tlii~öl b- 'lb t 'nk másról Karnevál herezeg veszik ncmc::;ak báli, de délutáni disz es· ruhákra is. muffok ~1gen ·nagyok és t l , 0 • esze e ne 'kh'l' . 1 k 1 idöszakába . t helctkönnyü, po a osza a •. A babos viráaos, esikos és ruindenféle könnyü állatlábacskákkal Nagy e ed~annak álla.tfejekkel, n, mm a 1e b "l . 1 k b ól, szivárvan' ' o l , uhákn . . on tv a tos a zöld , . , ·ból csillagfény o es ep ·eysugai ' . k t h • fehér anyagok a par excellence eanyr . . ak tmmt .gomblyukék, az ib0 1 , rozsa szárnyból készült háliruhákról ? A :szme.~e ~z~a valók. lllintha visszatértünk· volna nagyanyáiuk ~ általán a ·.Yiráaok t . • _ya es a lila rozsa. Egy0 ,. fr' ~ren,llllndent használ k · bizonynyal a rózsa kelyhébol és a gyongyn:ag tarlatán- és ti.illszoknyaihoz, olyan lSsek, egy- ' <nem - természet~!:: Ú . , . . . • na • a mt szirmából vett~k a. mesterek, mint a hogy a nota ""'' na~1 · Vl.faaokat k b 1r · 0 •szerüek, könnyedek ezek- is. Es hogy az illuzió• !-tesznek !':Ti n J...: • t il a 6 e e Is r • • • ~ J . »~azz~ o ettekhez. • mondja. Mert talán még soha, egyetlenegy ~z annál nagyobb legyen, diszkret·levendnlaillat az, : · M'rla. tendöben sem voltak oly gyönyörück, anny1ra.

e/zJ·

Divaflevíl.

AZ 'UJSÁG a nőt, miután ritka eset, hogy a nőt, különöscn alfiatal leányt, o. fódi sóvár szeme, s:ávéról, jeles modoráról i~mernó meg ~iga7.áM. Hisl; már a mi kedvelt Jókaink is nyilatkozott rl:.öúnt e témáról a köl"etkezó elmés mondatáhnn : •Angynlt. ördögöt ml'gismerni könnyü, embert, férfit, nőt. uehé:t, liatal leányt lehetetlen !4 Lehetetlen mé-.; <:.:t Ámor ny:la. által me~bzett nói szivbe is bel.Hni. 'fchút. <$lk a külső szépség érvényesülé;;éról itéllictünk u. ndrc, do a mi - sajnos - már ma is lebetetl('n. ~fa. már urea. törokedjiink, hoo-y a belső szópség 0 l"hctóleg o. külsót, a. külsö p.!wg a bels6t egészítse ki. • 'o meg az fumert közmondásból kiindulva.: •Nulla regula llllle, cxocptionet, ha a. belső szépo;ég teljesen, a külsó p dig csnk fogyatékosan található, akkor csakis erre torckcdjünk. n:drt mégis torone nimiumt ez adagból !OCUl a k•gjohb, mcr akkor : •nocct.. Bodr<J.

Mi tetszik a férfiban? ~\z cró ; - a nő ben : a szépség. F'rti r.zép;;égo ereje. nő ereje !'Zép.sége. Az ellentét vonz. S:t.erclcm az c16:. hatalma a gyenge felett.

Halá.sz Irénke. Tudó~ félistenek n tudomány fáklyájával megvilá.~it ·"ka tcrmé zet tnb-ztériumnit. Az cgi-sz világot törvény-

:crú; ·J u lj . Kinre l:iznb d u kara t. <...'snk ok 6l okozat. kö\ctkezmény. A teremtés probiomáját Eluzm ·ny tu oldott k. Élőlény n BZ(·r\"ctlcn anyagból fejlődött. !-.: Lpségct és n. 7.crclmot miudcn kifejezi. Nincs rut. Az < es unju ok rol:onok . .Mi vonzza a vasnt a mágneshez, oxi< ~nt n )lldrog ~hez. n vagy n vashoz'! :\lii•rt csapodár oxig~n ~ ~ tért roko1111zcnvcznek a ,·a~~aH ~!iért szerot i hydtogén n oxigént és u<>m mást? :lliért bolondul Romco t:~ Juh c u pillanatra cgymiísba? Romoo bizonyosan l tott m'r. cl' ép olv leányt, ID.int Julia, s ha. nem ' It p rjn, m1 'rt nem "uolonáult minden férfi Juliába T .llindczekro l,ölos feleletet nd tudós magyar irór1k, Fényes Samu: Egymás iiZépségét érczték meg, cr. fakasztotta. r.zcrelmöket. Itt is ann};t tudunk, mint o. mágnesnél és \asnál: Szóp a szerclem dclejc .. • Arcz és zem n lélek tükre. Az arczvonások gyakran · métl0d6 l lki hatáSok nyomán nyerik kifcjczésüket, c ka zc1 n is '\ÍSSzntükrözódnek. Ekkóp magyarázható u. :g, J ogy m ~rt t.impati.zlilunk ('lsó látásra (s miért nem? Szom és rcz a. lélek néma bcszélói. llalár-

'Vasárnap, 1909. február 7.

Igazán szép csak maga ar. élet. Hideg, üres, élettelenszépséget észre sem vesznek, .ha. ereiben nem pezseg a vér s Sl.omo nem tud lángokat, villámoka. L szórni. Lehet a legszabályosabb, legigézőbb ~énuszi tcrmct is, ha sr.avaiban nine:;en ni•, uincscn lélek. Egy kifejezésteljes arcz, ha rut j,, sokkal szebb, mint egy .;zépnck tartott, üres, kifejczi·stclcn. A szép.~i·g cl:;ö fellételo az élet, ennek meg kell nyih·imulnia. az arczon, a termeten és killönöscn a mozgásban. A mozgásban benne kell lennic az ember egyéniségének. Ezekre a föltételekre mindcn nőnek szüksége van s akkor szép.

H. Manczi. Mind~n férfi szépnek látja nzt, a kit szcret. Ellenben ba kiá.brándult, a ?lfilói Vénu~:~zban is fcdczno !cl szépséghibát. Szóvnl, a mig a szorolcm tart, addig a nó szép, - ez nom .elég ! - ügyes, okos, intelligens, a lehetőségig, vn~y a. lehctctlcn.ségig tökélete!~, a hibái bájosak, elönyéro vannak, mindcn jól áll neki, m.inden igéző rajta. Aztán, ha vége a szerclcmnek, akkor a legszelleme"ebb nő i~ unalmas lesz, a lt"gjobb tulajdonságai rut bibákká. torzulnak, apró-CM'pró fogya.tékO<iSágai a lciállhatatlanságig nőnek és idegessé teszik a férfit. Végeredményben igazán mindegy, hOJ%Y Azép-e n. uó, vagy csunya. A lényeg az, hogy mit tud elhitetni ? Mcnnyire tudja. lekötni n férfit! E:; ebben n kt4rdésben a szépségnél sokknl fontosnbh ténye~ók a báj, a jóizlé:J, intclligcnczia, súvj6ság, tapintat és finom érzés.

Weiez Elza.

SzépnPk lenni nagy előny, de nem ok vetlen szükRé.!!es a. boldol-'t~óghoz, mert n csunya. nó éppen olynu boldog lehet, ba tegy Yalul.inck.. tetszik, miut a szép, a ki ::oknak tct;.úk. H. Er:.si. I gen , Azükséges kellék az asszonynak a szépség, dc csak a lelici szépség. Lily. Báthory Erzsébet, a monda szerint, hogy arczának és testének szépségét megtartAa, naponként szüzek '\éréheu fürdött. llúr akkor még nem vették oly szigoru kritika alá. a. női tiZÓpséget, mégis óriási gondoL forditottak reá. :\Ia pedig határozottan megkivánják o. nő szépségét.

Jolánka.

Hermaml .Jlargi!. A ki egy férfinak akar tetszeni, annak az asszonynak n in cs ok \ctctlcnül t;ZÜkH~go a :-zépségrc. A k i azon ban sok férfit uknr me-ghódítani, annak nagyon is van arra 11zükségc. . Zomb01·y Kttlmán dr.

l:n tapas:r.lnlá ból halaírozott Fággal •ncm•-mel felelhetek. (.'...,unyu. ~ kic>!i vagyoli:. ,:.,..,. arczomat , ·líg.isok és iillé-sek torlitjúR. Es mégi, a1. asszonyok irigycini - no meg plet.ykulni h; tudnak 1·ólam, ha uk urnuk. Az urak Egy csunya aaa::ony. mt>g tisl;tclnrk, becsülnek, hódolnak. sót még - szerotnének is. IUL én nem vagyok szcrcnrsNl<·n, a. miért l>i:ttos tudatában vagyok unuak, hogy c:;unya l"agyok. ,. :Xincs .sziik~égcm :,zvpnck lenni.

A. Hermin. ~

Marmorstein Bla.nk4. \

uó. a ki 57 ép: többnj;re hiu ; senkit nem talál z J o k. Legyt>n a nő kcdH , szcrény megu ii; c tulajdo~aivnl tobb clismcrt:st uycr embcraÍtQJ, nunt a mulandó szépséggcl. ·

Hegyalja' kisleány.

A n ú «o rsa 'l' férfi ..\ n ó rietének foczélja, hogy n. férfinak te•s 'k. K(·rdés, mi által éri ez(, cl'! A kiilsó E>iépl:lt·g egymagnban ''éve oly tulnjdonság, mrly Mmnl>\tm gerjeszt, Vllf!Y hódolatra ké-szt, dc a U•rli lelkét csak ideiglene-.;cn Liiincselheti lo. A nó életének IOczéljo. azon-, ban a. férfi Jelkének állandó lcköté:.érc irányul. Ebből kö,·etkezik, hogy a nónck, minél nagyobb •mértékben \annak rncg n többi, férth·onzó tu!ajdonsngai (n kellem. nöie~~-g, ~ZI\ jó~ág, a né ho. mélyen érzó, DL' hl~ gyermeki kedély. a kis;;ó ábrándos, do mégis élctisml·r6. n szelid, naiv, dc móg sem tapa"'zmlatlnn lélek stb.), annál kevesebb ~ minél kisebb mértékbcn birja azokat, annál több kül-zépségro van szük~ége, hogy a férfi lclkH á!l~d6an h•kö-:;e. Yagyis : A nót illetőleg a külszép~ég brra~ua~ Rzúkségszcni é'f,C forditott arányban van a. nő tobb1,_ férfivonzó tulnjdonságai\·uJ.

....

Másfél hétig

Egri diák.

me rt. ha. l JI nem .., .1~yok 1:11•' p (ez a:r. ó '<'l~'mcnyc) -:;~~ J:;én_r, szclc\erdi leány lé\6t --sohn Sf'Ul lc_ttcr~. \OlM a ~c1n tudom, mclyikiiuk 'éleko.:<h~. Jo_l. • feles( }.'gy l umunnai clofr.U'J nr,r.

ee.

t!n

mmt m

Erdayi E.

tm nd tn~

k ll mind n-

~ 11'agy Gyiiruyné.. A szép>6g nagy hatalom De n pénzecske többe\ ~Jorn. -

vitatkozt~1 nz uramll\al c7.Cn a t~mán:

Ín nzt mondom. hoov nem kell egy asszonynak ~-zepn~k lenni, mcrt nekem <;nár nagyon t'Ok ltluJatl•m l'J»Zal•~t okozott az, hogy szép uui&nak n. fclcst~.l(c. At. uram. nzt 10nndjn, ho~y igrnis, sziiksi-g" n111 n. nUJ.l<'k •.t t;Zéllti<·grr,

Kozmsfika. Rovatvezető

Ga rami Béla dr.

A kozmetika történelme. {I.) Xem, ne trssék megijedni ! L-;ten ments ! l\em akarok konkurrá1ni semmiféle történetíróval. Es hofry ennek már elöre is bizonyitékát adjam, ime, lekötöm magamat és szent igéretet teszek, hogy egyetlen th·számot scm fogok felhozni, sot egyetlen tnagy király<l vagy &nagy hadvezér« :;emmüéle bölcs mondását idézni nem fogom, akármilyen szoros oknyomozati összefüggésben is álljon az a kozmetik{wal. Csak éppen azért óhajtok néhány czikkbcn a kozmetika. históriájáYal foglalkozni, hO:;!Y a hölgyeket védelmembe vegyem azon vád ellen, hogy a. mai a~szony nagyon is ~okat foglalkozik szép: ségének ápolás;í.\·al. Eh, dehogy is. i\!i az a napl egy két óra, a. mit ma a szépség istenasszonyának oltárán áldoznak ? lu volt \"alami. a mikor Ahas,·er kin'tlynak (a. ki ráér, megkeresht";i E.-sthcr kön:Fében) kerek egy esztendeig kellett Yárakoznia menya::;:;zonyára, mert egy íél éven át mynhával és bulzsauunal kenegették a tiszteletremi.·ltó höl!!yet. ujabb l1at hónapig pedig szegfüszegf;el, fahéjjnl és egyéb illatos ffu;zerekkel ápolgatták. .A. bibliakoraheli héberek különbcn is nagy mcsterek voltak a. szépitö és toalett:.zerek ké:.zitésében. Hiszen a szercncsétlen Hiób vagy mondjuk J ób egyik lányának tKcren Hapuch« '\"agy is tKenöcstégely« volt a ne't'e, 't'alószinüleg nem azért, mintha nagyon irtózott 't'olna a · h-ülönbözó szépitó szerektol. A szagos olajok és kenöcsök különben a legrégibb idök óta divatban vannak. A mumiák wellett talált papiru>5ok ennek nem egy ékes bizony:-ágát szolgáltatják. Hiszen ezekboi állapíthatjuk meg, hogy cgyerrv ó-crrvi}>tomi kisa&:'zonv e"'-·általán nem volt e-._ eJ • eJ sziikiben a. kozmctikai sze>relmek. Hogy c~uk a főbbeket cmlit:;em : .\rczukat r&<zint fchén-c, ré.,zint pirosra föstötték, ajkukra ~<z intén üde p irt lchcltck, hnjnkat fii zcrcs olajjal illatositot túk, kezük és Jábuk könni.·li Hcmuh al p irosra ékct;itctték, szempillájukat i.·s szcmöldöküket pedig olyan feketérc szinezték, ukár a l~o rom, miáltal a. kis ra.val-'zok clérték, hogy szemük bogara mégegy~'zer olyan nagy· és fénye:> lel t, mint a milyen igazában. A ki Yalnha Egyiptomban • járt. mindcnesctro emlékszik azokra a kis alabástrom t~gclyekn·, melyeket a tolakodó arabs ficzkók l'léje nyujtogattak. Xo!), bár ezek a lds amphorák. mint nlinden egyiptomi régi,.ég. Y elenezében ké:;zült hamisit dnyak, mé'!is me!!itélhetjük belölük, hol!yan íe:stcU.i egy 8000 én·el . ezt·lött élt. diya{bölgy- toalettasztala . (Folytatjuk.)

TÖKÉLETES SZAGTALAHFERTÓTLEHITÖ SZER

HűKNEKeNÉlKÜlÖZHETETLEN Házi tanácsad6.

K ocsonyás almakompót .•--zép sa' an) u alm,í'l'('"hámvzuuk. lll»gh!lzat ki:•zurjuk l;S bt>[otl. Egy bnrlltom - onw•, ti:l.tal és t<11kal !rított C:lolr~l!Yiimöl~:-izwl ''»;!Y folt t'• úttöl'l; mazsoláq•l 1rottcr - itúli i lrH'II'ihcn klmlt'zikuil h{:pflll';tgok .t'i3 rcnnissauco-fcstuk n'-'szonyal1kjuirúl r.tjt>ll~"- ldkl•scd<:•· I,Uegtöltj\ik, a!.<'.táu vizc-s Lo1~au (t.ukorntl t.'s ee l írván, rnr;:cmlékczctt <'S.) 1kbcn ClU' herimr nSS'LOll)Tul, eútromhéjj •l 1mbára Iozzük, ugy hogy megn ki\cl e \nUkúni k6ptárbnu iqruC'rkcd<;_tt UlCJ!· • F ,k maradjon tszép formájuk, azt:in Ü\fgl.ilta lcsz:::.-zük. Imopos, fosvény, do n mclll'tt kt~v~r nsszon~ - . ::G~ r~ bcrhni nők ollcns~m(lS('k, mc•·t szcrettk a kl~:.7.1\:k7.· .\ }o, ct ml•g mcgczukrot.zuk, kis o01l töltiink lll Uli t és n z olá lmíudol'.ást, dr. 11!1~\'0ll mohún c::1 ~o: n t. hozzá (•:; udunk bele l'uhiu·a áztatot t fuh6r z~el.t· esznek. A 'lnzzaronikknl pcrc:r.ckig cd' {•dnak n~ bau:; tint. Párszor fclfonnljuk, n lc\ct kendon át n.r. centesim6ért.• x · 1 'lt. almára szürjük é."· hideg helyen tartjuk, a hul Vclt>nczéból irt két hHtol utóbb. l~ nz - ;ne ~ \~0 megkoc,onyásodik. asszony. l\:tknp6s férje 'olt. gyümölc·k:•r"l ~cd''·. - .·1 " \ idékén v • írlús 'l-get t hú n • pokig t'lttlőr.utt ;"' , 1' 11nt Ponty· fehér borbnn. 1-1 1 ~ kilós pontyot 1 • • o1asz uuml·· lkrelt egy unJ;yon :-zcp , t'l·l• u•11 _.'-'ll nl.. ha a O'!lln lllt>gti,.,ztitunk, nzt:ín kétujjnyi ~zéles 1'7.eletekro . szerclmP!I Jí(lthg az aAAzonyh:t.• ... \ág\ a ung~;ózr.uk. np1óm vn'!dnh zölcl petr("Z'"" ],to; t hocrv thcs:r.tctlo, 1\\"1\l.rn-f<irc fi t 1m1 1 11' '!' 1• 1l 1• ' r::.J k' l J " • ll r • ~\Al '••kn.<'< l~ ~'mmd l-s hasrymúvnl meghintjuk l~7Á'llatt fél Nrrn t~7.< p. d 1t. nl 'l\ n 111 n\ 1!11 • t c • .,. • 1 J.'eJ· ~l· lnu tal u rohu'-'Zitr!l tS, mint. n. v.nllh til l hel~ ,.,ewt~ " h h r Í l'h( 1· hort euv J>Oh{tm'ri . • cezettel ·lS ecrv e ' 1 •· d • t n1.ol· :o-z.<~re 1 n. j tumók dc épp o ynn .wr lll os, Ullll • •• l r mnréknyi •mog~oróhn!!'t mflvnl fölforrnlnnk, a hol· 7~1' ir' 't n l •JlCI a fi7Phrot. n. ,-.cnl-t t:-s t 1. 1r" ,os ; IL· >Zeletekct lJI•lemkJ"uk {s ln!'clln foz.zük azt í.n ki· • ' r . · · 'l• k" .• 8 r is ut 111:, ~mol n. rutupm07..1. nl!' ·• • Bs l k:rhnbe mcnt n ~lom lJOP, fij 'l-ny, 0.H'r}fz. lot'la)jUl>. _\ h01 t fe}éll) i ro oefozzük, UC}ChOU311111k szonvnyah. f.'~ fell'~~ül ycttc. •\ :r. :urzk~JlC ut~n. 1 d' ~~~ ~-ű tojú <:árgáját, ha siirü ödni kezd, egy dnrnb a lcgkuzu ~ •bb val•ki. TcHneto lu:.:Asnak_ Jn u t, OIT8 rend , fogai é~l>, b."Ulunös i::IDlcrtot6jelck runcstJnO\ Iró~vajnt is belekevci ünk és a hn'!) mó.vnl C!!Yűtt. rgája helyett •t<'jfölt·J.S Kérd~m : Szükségc ' n o az asszonynak n szép>égro • • Nitöltjuk n. halrn . ·Toj StcnriJérg Ara11l:a. lehet h~U;ználni. ~..

AZ UJSÁG

1909. február 7.

Vasárnap,

Nyuleleje. vagdalék. Anyulelejét egész pubára megfőzzük annyi 16ben, mcly azt eltakarja, teszünk b ele k arikára vágot t sárgarép át, p etrezselymet, gyökeret, h agymát, eczetet, sót , borsot; ha. már n agyon puha. és k ihült, lehet a z t má~na.pra. is hagyni elkészitésrc. )lindcn csontot ki kell szedni és a hust finomra összevágva ~zit á n áttörni. Ezt a masszát három c.!!ész tojással, két tejben áztatott z:-;emlyével jól összekeverjük, t együnk még izlés t;zerint kcYés bor~>ot, reszelt ezitromh6jat, 5 deka koczkára Yágott szalonnát belé és süssük meg hos~zukás, kesk eny, Zf'ÍITal kikent formában . Ha meg::.u lt, szeljük fel ujjnyi "'ast ag~águ szeletekre, díszítsük ....: mint a hogy a nyulpee:-enyénél szo~ás - czitromszelctcl;kel és adjuk köriil a. mártast. A mártás - m á r elözöleg - ugy k ú;zül, hogy a~t a zöldséget, mely a nyul elejé"el főtt, egy ka!1al ~s írban egy darab c:z.ulwrral sárgásbarnára hagyJuk :-.ülni, azután hint t-ük ní. a lisztet, a zt is hagyjuk pirulni, azutá n cre:::zf'zük fel a zon Jév<'!, a melybeu .- nyul t-leje főt t s mi•g jön h ozzá .J- 6 Imnál tejfel. Roastbeef eltevése. Alig van olyan gyönge, j oizü hide.,. h us, mint a hideg roost beef, mely m ustárral ~a('fy ~;alát ával a fl>rtiak ked,·elt étele. Cxakhogy a "'roustbeefct rende:-:cn c~ak a_ t~lon h agyják és !úde g helyre teszik é:; <'Z akkor ki szarad (>..,. izetlen lesz, mátmap p edig már teljcsen éh·ezlv~t e tlen. A jól eltett roa::;tbcefbol nem folyik ki a ,·éres Jé, hanem brnne marad />~ ezért ~>zaftos rs puha marad. }~. f.zelete.ket függole_ge_sei~. kcU felállitani, a hus zSlros le"'evel bekemu es osszeköh·e hü,ös ],amarában felaggat ni, vagy pedig bezl-irozott pergamentpapirosba csavarni é::; igy felnggatni . Sonkafözés. Jó izü soukát akkor kapunk, ba. abban a Iében, mclyben rnegfótt, hagyjuk kihülni. A megfagyott z:-irl le:;zedjük, a ~:~onka levét pedig &okun arra baszmilják ff'!, hogy a sonkához körzetnek használt kemény tojá~t obben a ]ében féíúk meg, igy sohkal izletcsebb, mintba ti~zta vi~ben főtt Yolna. Czltrom-krém. ( 16 személyrc.) K ell hoz~á. 16 1oj ás, 1 ·~ font t örött czuk or, l p ohár fehér b or , 4 n agy lédus czitrom (kicsinyckbol 5), egy tetézett k á vésk a nál burgonyaliszt. K ét czitroru héját a czukron ledörzsölünk és mindnek kiny omjuk a. le•·ót, a. 16 tojás ::.árgáját habosra keverve, hozzáad~uk a bort, a ezitromle~et, a czukrot és a. li~;ztet és a tüz fölött addig hovit.jük, - nem fózzük a mig meg~:~üriböuött. .<\.ztán hozz:íkcYerjük a tojások fehérjébol 'ert kemény babot és ha egészen kihült, kis porbanyós té~zta lapokra hnhuozva be· tálaljuk. L ehet csak ugy bead1ú é~ külön piskótát kinálm hozzá.

hordó fenekét visszateszszük s forró marólugoldattal (l kg. marólug 20 liter vizre) többször kimossuk; igy a fa lyukacsaiba n levő faggyu is elszappanosodik, miálta l azt kön nyen eltávolit hatjuk. A h ordót azután forró vizzel többször kim ossuk, végül kigözöljük. Ha. a hordó belül nem volt faggyus, akkor a vizzel való mosús után elegendö azt addig gözölni, mig a kiáramló göz már töb bé nem pálinkaszagu. A7. igy megtisztitolt l10rd 6t m indjárt n e m használhatjuk b or eltartására, hanem először mustot erjesztünk benne, vagy a zajos erjed éseu á teset t ujbort öntünk bele . Fejős teh enek elapasztása. A tehenek mest~r séges elap a::.ztása az a brak kevesbitése s az egyes fcjér;ek kihagyása. álta l érhető el ; d e valahányszor a tehen et fejjük, m in d.ig ügyelui kell arra, hogy a t ö~vet jól k ifejjük. A belyes clapasztási eljárás a. kö ,·etkezö : Néhány nap on át csak egyt;.zer fejesHünk, ezután szintén néhány napig má~fél napos idöközben . Ha pl. eddig reggel fejt-ck, akkor a. kö,·etkezö fejés nuí~onap este, a z azutáui megint má::.fél nappal késobb, tehát reggel történjék. E:z.után néhány napig két napos idö közökben fejessünk s végre a fej ést egészen elhagyjuk. A n yu Jrágás k ezelése. A nyuJrágás okozta sebek kezelésével Ó\'atosan kell b ánnunk. Igy nem szabad a rágá:>t késsel kivágtú, mert ezzel csak uj e;ebet ejtünk és eh·ágjuk a rágás helyén netán megmara.dt béjrostokat, melyek az összeforradást el ősegitik. Ehelyett agyag é& S:Jnaj ke""e rékébol borjut;zÖrrel jól ös~zerla gasztva p épet gyurun.k l!s ezzel l.enjük be a. ~:~ebhel yet. A tiZÖr a rra való, hoSY fölöslegessé tegyo a pólya basználatá.t.. Az ilyen fát különösen ajánlatos ~;zemcsés trágyával megtizórni a koronája alatt. • Ker ti vetemények ül tetése. 1\émely kertimag raszorul arra, hogy na~yon korán illtes ük. llven a. petrezselyemgyökér, 8árgarépa, fekete g):ökér , hagyma, bortió fofl, zöldnek való ba b. ~Undezek ala esooy hőmérsékletnél is kikclnek. 1uert keYés meleg et., d e sok nedve&séget kh·ánnak. M.iuél korá bban iilt~tüt~ , ~n~ál Ri~rü?b legy en a2; ülteté~, nehogy a .n~ka.n ~-Uo pala nta kat a t ava .ti fag:'· kitépjt', mtd on a foldet felc~.<erepesiti. Má!> fozelékek, mint u~o rka , bab, tök ~ diru1ye, netn f.Ze re ttk a k orai ül~eté::.t azért, mert l1a egys zer nö,é-sükbeu a hideg ~lllatt . u\egakadnak,. n em tudnak t ö h bet. meg· 1~du~n.1. _E zekkel te ba t meg kell ' árui az idő t d jes ki n;yila:-at.

reá az arczát. Az arczát és az edényt takartaesa. Ie egy Yastag kendóvel. A g6zölés 20 perozig tartson, a. mely' id6 alatt a. forró ~·izet. két·háromszor keJI !elcserélni.• A gőzölés után birleg vizes lemosás, leszáritás és azután• krómes bedörzsölés követke~ik. 3. Tessék elolvasni a.· Barbarossa. 2-2.-nek küldött üzenetünk második pontját. KoloZ-öl:ár. Irasson fel az orvosával egy grammos szublimátpasztillákat. Egy darabot oldjon fel porezelián vagy zománc-~ozott la.~oirba öntött két liter állott vizben és ebben áztassa reggel és este 10-10 pcrczig. Leszáritás" utlín hintse be a. gyógytárukban már cno a czélra készen kapható szaliczilsavae; hintóporraL H. A . München. l. Tessék megkenni másodnapon· kint egy nagyon kevés Cbesebrough-vazelinnel. 2. Tessék' ugy kezelni, a. hogyan azt. a. 3170. sz. e\ófizetóuek küldött üzenetünk második pontjában ajánlottuk. 3. Ugyanaz a kezelé..i módszer, mint a. második kérdésre. Ezenkivül· te~sék esténkint a. következőképpen készülö kenöcscsel bekenni : 5 rész kámforkenőcs 5 rész finom_petr6lellmma\' l.evcrendó össze. E. Kivánsága azerint le•élben vú\aswlunk. Tawicslaúm. Mindig nagyon e;ziveseu válas:wlunk, te~s<'k csak egész nyugodtan irni. I. Az a m~lt. t:iZ!Ízadbeli nénike nagyon helycll tanácsot adott, f.essrk csak azt használni. Nem \es~ hirtelen a hatása, do jó és tartós. :?. Tessék ugy kezelni. a. hogyan azt az elófizetö nejének kü\dött. üzenetünk második pont jában ajánlottuk, de este a krém helvett n. z:.irtalanitósUlllzt használja és csak ' regge\ a. krémct, Yiszont. a teint-szc::.zro nom lesz szük&égc, va\an1int. a m a~:;ngcra sem. , ' cft . Jlártonné. KiYáru;ága. szerint lo ~ élben vála~zolunk.

K. Sz . •v. K. 1. Tessék a kövolkNóképpen kezelni: Másodnaponként e:.te a lefekvés előtt. a. {ejborét és a h~tját te~;ék a}apo!'an megmosni és hebabositani meleg '"iz es kolozs'l"ári kéne&fehér-kátrá n:v:;zappannal. A t'&apranhabot hagyja raj ta először tiz perc zig. azutá n mindel1 kö'{"etkezö mOl>á~ná l öt perezezel to \-á bbés végül állandóatt 30 perozig. Ezen id6 eltelte után tessék a e;zappant a. fejérol alapesen lemosni n11gvon &ok \an~yos vízzel, ha. szóke, akkor kaulillateás sok lan~yos n izel, u tána öblitee ki állott 'l.iZzt'l b. leazáritás utan te~;sék lefeküdni kibontot t bajja\. E1enkivül tessfk másodnaponkint Garami-félc bajszesz;;z.el a fe jbörét alaposa n bedörzsö\ni. 2. Tc~sék a Garami-ftHe sz.ön -eszlöt. használni. Ce. J .-né, S::olnok. 'l'es!.ék ugy kezelni, a. hogyan nt t a. Kolozsvnr-nak kü\dött üzeuotünkben ajánlottuk . 1183:!. s::. elofi::ciö. J. 'fessék ugy kezelni. a hogyan ~~t a. T~ !lácstala.n- ~ak küld.ött üzenet ünk második pont· Jsba? aJanlottuk. ~- Az elobbi pontba,n ajánlott ke1..e\és et~ JS m_eg fogj~ ezüntetni. Persze azt 1..i kell nyomni" nl!ndad(ug, a m1g azután végleg meg fog szünni. Fiatal leán.'/· Erról l·sak abban az e~etben moodhat· ne'k határozott "é\eméoyt. ha mcg~zsgálhattam "·olna. · )!Jndenesetre azonban mondhatom. bof(y a. baj nem · ~lyan nagy. mint a. milyennek azt hibzi. De meg az. nem • JS l'bunya. Tcs:;ék eloh-asui a .Mariská.·nak küldött üze net ünket. •"· "1/iksa. L néllx.-n vlilaszolunk. Ril)i dófi:.eld, ZnlfiC!Jertizt.g. .Levé\i)('n válaszolunk. PipiEk(. úhet mtndkettöt egy idó~n használni. .-\kkor 6 hasznlilj.t u1ég ~gy ideig. hu. mcgszüntel... .\ kC!It_>L>níri i~·hth~-c>l·b81kyl s.:appant leme>Sasokhoz •• h~t .. zna lJ a mcleg vi,.zcl. . L. f~tJmuni. l. rebéritó-bársonysza~PftD éf; fehérítő· bársonyk.rim. ~ :?. 'ft::.::.•lk elol"'"asni a K. /:i.:. l\1. K.·n'lk ( Ki:iratck-tu nem adunk ~:a.) küldött üzenetünk cl.iö pontját. Luj;a. Fófeltétcl, ho~.v a papiroz>nA k csak egyetlen · oldalára. lE-gyen in·a, s rönden legyen tartvu. P. Emil. Ki'I"IÍ.naligóra le'l"élben válaszolunk. G. S. TulhoSSZlim nyult. P. J á7UJSI!é. Ha. levelét megkaptuk volna, ok>etlenül 8 . JI.. né. A pa. pi r mindkét oldahira · 16vén ir~a · ~álaszoltunk ,-olna. Ki vtinsága. szerint levélben níla- . nem hal;znlilliattuk. ' szolunk. Olasz tyuk . Az olasz tyuk egyike a legjobb · e'~ M. S.-11i. Az '{"tHctlcn \Olt. A tnint. a. csomagból l P. Jó:sef. Hiába tetszik bosznnkodni. nincsen nyá.ri tojó':malc Valószi.."lüleg nagy tcrmék<>nysé,.,.e igaza. Az a baj olyanltermészetü, hogy azt má::.képpen sorr~ jöru:ek. Bogáty. .lz Úriilt~ég és a szerelemq czimii körkérdés t kezelni nem lehetett. Dc meg abban sincsen igaza, hogy és általános k cd w ltsége miatt már cs!\knem mí~ már letárgyaltuk s ön wo:~t arra. válaszolt. oz o. baj egy c:>ckélyke baj és nagyon kicsi operáczióvnl dcn szinben kitenyé::;ztettek. Ujahban már ezüst Tiibbel.:m~k. A. P" piros ro indkét oldnltiro. irt ,·á\n.. me"' lehet gyógyitani. A \em~sából nem ezt. látom. A leg. és arany nvaku ola,.c:;z tyukokat is tl'nyésztenek, helycllebben teszi. ) 1a felhozza. Budl\.pestro a Szcnt azokat mogsemmisitjük. Sokaknak. Hu. nh•ón.kat a válaszok meg nom ü tik,· u. lcgujt{bb ~áltozat pedi~ az ?lasz v~n??r, mels"?ek Rókus-kórházba, Habcrern tan ár osztlí\yára. és ót kéri a legjobb akarattal sem n~.a.~ju~ l,o a;-:okttt. Nagyou sok fel n. m iltét vógzésérc. Megjegyzem még azt, hogy a. t iizcs sz6p szino a legtobb llyenfaJtllJU tyukcYal annyira hemzseg R. hclycsu·as1 hibaktlll, hogy lehetutlen Cllrk~·:;zcl járó nyilt. !>Ob sohasem könnyü természetű. vetekedik. Enncl< a :-úrga-tarka tyuknak a nyak. \ kórházba. ,·aló f~h·.:l!.-1 nem nehéz. .\ z ápolási <hj egy figyelembe 'enni. r . s. A hajkefét legjobb korpávai V8SJ-: dwTa. li:;~~· rojt ja fehér "agy 'ilágo"S<irga,. ~~·crge söté~~~b ~. 1 p 1 a tudtunk~al 2 korona f.:> 59 _fill~r. A~ ápolási dij tel ti::-ztiteni, többször roegdörzsöh e . ' elo co utána. JOl "árna a háta pedi,... "<'i'Ztenye::.ZJnu. LapoczkaJan utólag tizotendo. dc. ha. HZe~én~:seg~ bll~_on~tnny~ '\"tl.n. kirázni. ..\ mán-.inyt forró szappan«;'S 'IZzel, vag:y b-.Jn:zJncs ; 1 a ~~c::.sárga a tollaz~t. Szárn:Yának _febö ré:;,zei akl;or a betegnek Jllctóstgi ko~ége lizotJ a;; apolasi megneúá."'"al kell ti~ztit~ ni. ba.Yakt<ll ercdo pec~et.ek azonköltsép;et. . .. , á . t 'Ibe . ban Jlem igen tá.~olitba tók cl. . .. aczélkékek, alsó, hos:;z~ tollm fe~eteh~ fe~ér~el H. A 1:dorne. Kh ·ans ga ~>zerm 1e'l"e n \J.1aszolunk. ::> •• Gy. -né. Biluu. Lehet más fek?te sllmt, eg,vs~e:.u Tcrebesi cl6fi:.cló. Nrm szabad használni. I rja. tn'!g, t-.ztgélyezve, mcll-, l_la~-.es far~tolla1_p~d.i~ l)ZU1ten vagy karomfeketét Íb bt'lekeve;·ul, a. B~rg~ cz1poboz hogy milycn tcwészef ii, hogy eró..en kor pia-c. zsiros-e c,ont· fek t 'k Sarló tolllll clcuk b1onz-:,unuek. A test pedig Iegczéi~Lerübb, ba. _alaP.o~an lJ van fl_~zl!t\·a. ~et . . ~~ akkor majd mi . fogunk ajánleni valami megfeleló leg kitl>6 1emosn~, terpentm·vlallZI!Zill -::-a.~~~ 11. padlohoz; áll:s: oly an. mint olwz kczcl~i módot. ~ . ... . bu2Jlálnak - bekenni <·., fényesre dorz.solm._ ::,zéles, c:;óre ho:;,szu, eros . TaraJ& mag~. •..a. ty~knal Jloriska . Kozmetika·ro~atunk ~ezctCJCOel : n., L. R!:<>{m( , Bpf.>t. A gyümölc:;ken~-ér (Kletzenbrot) féloldalra. dolt. Arcza tollatlan.. Yoros. :Sze~e rcbÖ·~idósor ] . . • . . & ko-cetkezóleg késziil: 6 egésL ~ojá.s. 6 ~aná} porczukor,. JliO. •-:dmu. clofi.t.!o. I : ~z ar..:zbór. fe:.ze~segcnek, t:"'t"nt' .. .. un,_· •iutén hosszuk.a::o. tollatlan tit kanlil lisztet ba bo;,ra. ~~>erm, ebbe .Jon 6 deka. füge, .. cn voro::., ~::- ... ,.._ k, ful1 uga Iwas&ágá~:tk <s ned\du.•6aganak fokozas~ra . .z. Tess~k 6 deka czukros naranc~heJ. 6 deka. bamozott mandula kagylója és állebernyéje is . Ho~:::w nya at .dus reggel és a-te a kö,etkcz.o);éppen bOlogn_t•)J :. 2 pe~r tolla t b T. T este ka1csu, de mellben szeles. lehetőle!( forró vizu:-1, utana 5 -6 per~z1g b1deg nzzel 6 deka. datolya, 6 deka, mazsola, 6 deka. dió : ez; lllind · metéltre "ágm és a.. t észt~~oz l~sz keverve. H osszukas lio""za ?n Ja.. t est c1.1 e~u •simul,. farka pcrug s-zéles, es igv felvált\"a . ös.sze:>en 10-10 peroz•g. .,~zu a:;z;arnya. • , . t tt . f . ·B. Ilona. Kidnsága. t~zcrint levélben vá\a8z._ol!J~k. (pü<~pö~enyér~. for::nat. V8JJa) ~en.ve,_ libzttel be kell ! sok "" r 1·ot o llal. Ezt a most k1ten) esz e UJ aJt hinte.nt, ebbo ~olte!l1 a. teazt.á.t:. fel~~ ~~ hszttel meghint , 6 1 . . , Rarbal'O$$a :!2. l. t3emmit sem lehet el6segJt~sero 1 m~... · 1e het megszerezru, mn·e forJUát. te~ ~e'l't', ~ ora1g sut]uk a. tész.tát. Leb.et ' ,., nem 1gen " . k t meg. a tenni. Te..sék bevárni azt az időt , a. mikor ma.jd magától a.kevert gyümolcsoket kis rummal meglocsolni k U a. t ojásokat is ho::-::-zu idóre előre lefog1a1ta · a. enyef>-zmegnö. )!inden kisérlet haszonta~n. A_zok a ~~r~k meg me::. ízt ad. ' az e e· ó n ugy nem használnak semmtt~ ~t. a. tobb1~k. t oknél. . . _, ..,PP,f,ssék a. Ganmi·f~lo Henna.-baJfestot hasznalm. k t - .... ~Bo(Játy. Saj náljuk. d~ erre ninc.s~n ~6gym6d. . A hordók kezelése. A borok k;~elk~cbel11 dJ~ra Ia nokJ·ai .,· k ho~'~'Y palm ·as 1or o ·at b'lőfi:elö neje. J. ~gjobb kczel ~J mód _erre a. Vlb· k ~ gya 1n-an InC'ge.-1 ' o , . E- h l t l Bársony-, selyem-és csipke · ·e·s n1assage. K ülön\xm tessék ugy kezelni, a hogyan ad arnak felhasználni bor eltartas~ra . . .z ~llen rac<:l • á dik tb "á \ . f 1 ····etkezo m ~o pon an •aJ• n nn1• o~om. . k. olor• ""e t n pa• 1lll hol·do' t • banm JCD JO a a :lZ t ll. ko • • 0 ' '"" r ·11.1> , •• . : potban van 18 . . d t ovábbi nelkül nem használ- :!. Tl·.~ék naponta több:.-~ör me~~n! a\lott 'nzc es este 8 l'Jfck' l\s c\ótt wcl~ft \.1 t ~ feb~nto·bá~~}"S~ap~a}. ' uu~ .enl hatjuk bo ·,·el a. hor könnveu felar\-tbórt bcdorzsolui febento· . ros 101uOU , Ull •• h t t I_e,.za·r·1tás után teN>ek Regge.az. \ .~.:>me •t l . vel!zt a pa·li " · . . aJ· d.uem hu:;,'ZUa' e e e • LHr.-onyk.rénrmel. /f11.a.·.-, .. Kosztümök,a iJak .. t;~ppa.nos 11ng~ nzcs luia1zL s 1gY 111 k l "t · ] enuó válna. \ pál. k~hordót mindcne ·e o t meg lonlosás, utána állott ",.~,. __l~oblit~s es u_tána. b~o.n:y· • és pongyolák tcint::-zes:z.szel nló be~or-~o.IE'3 ko•e~k~nk. ~zantas koll \'izsgálni: hog~~ belseje nine:::-e faggy~,·al ~ 1' e ln e k kitll.Uáaba.n utón ismét k.rémes bodorzsoles. E~n~vul ,tcs.<~ek .naJX?nkenve ! A púlinkó.shordót beliil ugy~n~s ~e la kint , ·ibrácziós ~~s:~agot.. végezru cs masocln Utint faggyuzni szokták h o"V a txi!inh"'tl. a íabol bsargd: all'7.!,1ÓZÖiéseket a. koYetk(\zoképpen; Tc~ék egy · .yobb Bpest, VI., Andrissy·ut48. t <'S t l'' k·anyagokat liC • \ ew r v Ha a •or o , 11 ~éuv fenekére t'f.'(V izzó vasdarabot hdyczni és az onba&:OU nl . _ . . Divatlap ingJen. ~.-d~nyt 'töltc::se tele lobogva. forró vizzel í-s arra hajtsa

Uzsnefek.

Gazdasáji fanácsadóo

~gé::-zen

?uké. ~e~o

fuggyus, akkor ezt belole kibparjuk, azutan a

~··

BLUZOI . FALUDI LÁSZLÓ

AZ 'UJSA.G

Vasárnap, 1909. február 14.

-Ezek a te:ís-szervizek! J aj, ezek a szervizek ! - sopánkodik az asszonyka. Hát mégso olyan nagy a baj, a melyen nem I rta. Hajdu Mikl ós. lehetne segiteni. Végre is teás-csészé~et, tálKét S20n:.oru ember lohol el mellette~, a czikákat és más effélét lehet még kapru Pesten. Váozi-utczában. Férj és feleség, karon fogJak Legföljebb, ha egyik boltban nem tetszik, m6f5y egymást, de a j~rás~k, ?' mi ink~b~ tám~~~ az ember a másikba. Föl is ajánlom a saJát O'ásnak mondhato, elarulJa, hogy suo kedvük- tapasztalásomat és izléscmet, : segitek én majd ben vannak. Leri róluk a szenvedés és m~nten a választásban. Ezért ugyan nem érdemes fölmeg is bánom, hogy megismertem öket es az lázadni a világrend ellen. én rosszkor jött, tolakodó köszö~.tése~el be- Sohse segitsen nekünk a vásárlásban! furakodom lelkük le~zentcbb fa]dalmaba. De - utasítja azonban vissza a menyecske ajánmár késő. Barbár ésC'kiméletlen ildomosságból , la.tomat. - Hiszen ha mi a választásnál tara hagyományos mosolylyal köritve, megeme- tanánk ! Másképp van a mi végzetünk megirva lem kalapomat, ök fölria?n,ak és s,zenvedö arcz- a sors k önyvében ... Nekünk van már teásvonásaik valahogy VIdamabba torzulnak. szervizünk, van, uram; még hozzá, képzelje Hozzátartozik a kinva.llatáshoz, hogy az em- hány! Gondolja, tán kettő~ Vagy három~ Kem, ber még meg is kérdezze : ~>Hogy vagy ~ Hogy kedves barátom, mi hét tea-készlet boldog tuvagytok~« lajdonosai vagyunk. H eten vannak, uram, P edig öket nem kellene e fajta kérdésekkel heten . .. lts higyje el, nem vigasztalhat benzaklatni. Hiszen csak hat hete, hogy férj és nünket az a gyönyörü valóság sem, hogy az feleség ez a. szomor u emberpár, illik hát föl- uram vivókompániájától két teljesen egyforma tételezni róluk, hogy jól vannak, nagyon jól. gyári rézplakettet kapott és ugyancsak három Két napja érkeztek vissza núszutjukról, világot példányban diszesit.beti lakásunkat Böcklin láttak és most már puha, meleg fészkükben halálsejtésének egyazon keretü reprodukcziója. pihenhetik ki az utazás fáradalmait. Ez a lát- A mint láthat,ja, mi a barátaink jóakaró figyelszatés-igy is van. Szeretö kezek, mig ők a mének vagyunk a mártirjai. Rivierát, Púrist és Itáliát megjárták, berendezHiába, az élet nagy rueglepeté::.ekkel szolték az uj lakást és itthon ked"'es, derüs ott- gál, uj fordubtokkal , a mikre nem készülhet . hont találtak. elo az ember. :Kem is tudtam tanácsot adni De találtak egyebet is. Három nagy ládát, a 5:Zomoru párnak, hanem alig pár percz alatt• telve ajándékol{kal, jóbarátok, rokono,k figy?l- beállottam harmadiknak a kesergésbe. Szerenmének tanusácraival. ~o. ez sem utoiso csapas. csére a férj praktikus érzékű ember és ő már 0 Ajándékaól is jobb ~több, mint ~ kevés: Hát pedzette, hogy lehet valahogy parirozni a hét akkor miért telepszik a fiatal par arczara a teáskészlet csapá ·lit. vilá.!mlegvetés gyiilölete és az elkeseredés fáj- Be kell cserélnünk legal:íbb ötöt más ~a? A nagy bánat föltépi a titkok la~atj_á~, holmira, olyanra, a nlit az unalmas megismét-s egyszeriben közlékeny lesz a vadonatu J ferJ, ~ lés veszedelme nélkül elhelyezhetünk az ebédlőben. ~ppen obben járunk most. De pers~e, meg a menyecske is.

llászajándskok.

Matamr61.

A láfojafás. f

Ha kérditek, ki vagyok én, Bizony nehéz a felelet. Bonyolult a lényem nagyon, Megoldani alig lehet. ~ra játékos gyermek vagyok,

A ki csigát szed a parton. Holnap a vad ,·izre szállok S .férfimód' a kormányt tartom. • Ma szende lány, kit egy fiu Boldogitna 5 egy kis hajlék. ~h de holnap királyokat ~rszágokat hódithatnék.

Ma lágyszivü költő vagyok, Dalom szárnyán balzsam lebben. Gyülölettől égek holnap A villámnál vészesebben.

Piros arczczal s bizakod\':l. Láttok, _ majd meg J~en·adottan. - Sokféle ár dült c ::.zn·be S örök harezezal zúgnak ottan. Tóth Jolán dr.

L·ta Czóbel Minka.

Kiadták a gyá$zjclentést Horvay Tamásról. Hátrahagyott ö~vegye ~s egy.ctlen leán!a adta. ki >>fájdalomtol megtort sz1vvel~, s 1tt e három, sokat koptatott szó nem volt üres . beszéd. Horvay Tamás a legnagy?b~ boldo~ság ban élt nejével vagy huszo~et evet, leanya >olt szemefénye, mig e.z maJdnem szerelmes .,rajongással fi.iggött atyJán. . Jó ember is >olt, kedves ember. Javakorabeli. az ötvenes évek szélén: ~apo;, derü!t kedély, ndám és kell~~es, romdig ~~esz a_ no: tá a n 1rry az anekdotazasra. Az as::;zonyoknak ~r sz;ká::.ból is csak szépeket mondott, s a Íérfiakkal ~ziYe::;en pajtáskodott. Szép embernek is lehetett ~on.?~· bár karcsu alakja kissé e~nehezedett es suru ba~na De ennek daczara l · J. óformán meantkult. a.la]a fiatalság, az élete> lebe ve t te k"or ül' . Azért nagy volt a megdöbbenés ,mindenkinél, a. ki hallotta, hogy Horvay Tamas hirtelen elhalt. Százan is jöttek kérd:zni : hog.~, mint történt ~ A c.~cléd nem gyozte f~lelm : _ Kiment a városba, a ktsasszonynak akart tlf''"'cnn.pj~iro. karpereczet "'enni. el is hozta, de mikor hazajött, C"ak a ft>jét fájlalta,

kissé nehezen megy a dolog. Van ugyanis az

öt között olyan, a. melyen boldogan adott tul a. boltos, ezt nem akarja. visszavenni. Van aztán olyan, a mit ha. veszek, méregdrága árt szab neki, de mihelyt becserélem, fele értéket sem akar érte adni. Egygyel meg éppen megesett, hogy mikor hevíttük oda, a hol a nagynénénk vette, hát kijelentették, hogy ilyen barokk szörnyüséget tiz év óta nem tartanak •.• Szomoru tapasztalatok. Nem is hinné az ember, hogy még a nászajándék is képes megkeseríteni az ember életét. A kálvária ugyanis azzal még véget se ér, ha a cserebere sikerül. Az asszonyka fél is a jövő eshetöségeitöl. - De mit csinálunk, ha a teás-szerviz figyelmes ajándékozói vizitelnek nálunk ~ ! f::s mit csinálok, ha. a nagynénit magamnál tisztelhetern egy teán és éppen az ő szervizét rekesztem ki az ünnepélyes alkalomból ~ _ Ime, a jövő sulyos problémája, a gondok, a mik, lám, együtt költöznek az uj hajlékba már a nászajándékkaL -.tu. élettel mégis a legokosabban Böcldin halálszigetes képe számol. Ezelmek legalább egyforma a kercti.ik. Kettőt eladok és akármelyik barátom a három közül mégis meggyoződhetik, hogy az ajándéka ott lóg az uri szobábau. Ez férjuram ruindcn vigasztaló sza>a. :f;s mennek uj üzletbe, uj kisérletet tenni arra, hog.ran lehetne a fölös teás-készletekhol villanylámpát. torta -tála t, mokkacsészéket, tintatartót é::; hasonló jókat teremteni. Igy édesitik meg a jóakarók szercti<>ik számára a mézesheteket, a mikr~l oly ~ok, szépet daloltak egykoron a rom:mttkus lelk~c Persze nem is álmodták, hogy csak tca-~er"'izből hét tizen kettes kés;let. keriiihet ö~<sze egy szerény, háromszobas otthonba. aztán émelygés jött rá.. mire az orvost elhívtam, már nem volt magáná l és már csak estig élt. Ezt, variálta. a szabalány vagy ötvenszer eay nap az ur halála óta, s a kérdezősködők n:k ez elbeszélés csak oly ér telmetlen maradt, mint a rövid halálhir. -Hihetetlen! Borzasztó ! Hallatlan eset ! Az az erős ember, az a jó kedély, hiszen maga volt az élet ! - mondták felváltva . Aztán a mea nem értés nyomasztó érzé0 sé"'el, titokzatos borzalmúval, a család sorsán sopánkodva, tú.voztak. 'Ugyanilyen b~nyomást. t,ett 9:' feke~szélü le>él Tamá::. falus1 rokonamal, kiket mmden é>ben legalább kétszer meg szakott látogatni. Yáratlanul érkezett mindig, mert sokfelé volt utja, de mindanny~szor nagy örömmel foga~ ták. ~ gyerekek, ..k!.ket vagy egy pajkos kuplera tarutott, vagy torokmézet hozott már messziről kiabálták : ' - :Mama,. ~~ma, jön Tamás bácsi ! A mama IS orommel vette a hirt sz ülők valósággal megfiataladtak T 's ,a nka!t':· lyes társaságában. amas ede:-- Mikor jösz megint 'l _ f , meneskor. · aggattak elltál . - De régen nem megérkezésekor. vo Itt! - fogadták S most mindenut-k , lap ug,- mond· wge, az a feketeszélii ÖZ\t>rr : . Ja, 5 ugy mondták később az e~ le\elet, Inelyek le-irták a pálmafás, dí- ·

AZ 'UJSA.G

Ifik vitája. (A nyomorban sinylodok sesité:.e.)

oly nag)• a nyomor nevében elkö,·etett csalások t>záma. Ha -van BudapL'sten ember, a ki a hirlapok •>Vegyes« és »Külöuíéle<< rovatait figyelemmel kiséri és utánajár annak, mennyi igaz az azokban íoglaltakból, az ugyancsak keserü peszszimistává kell hogy váljék idővel, mort nyugodt lélekkel állithatjuk, hogy azokuak kilenczvenkilencz t>zázaléka hazugwg. Tapasztalatból beszélünk. sajnos, s azt mondhatjuk, hogy azok, a kik ily birdcté.,eket közzéte"znek, nemcsak hogy nem tartoznak a nyomorban ~>inylödok osztályába, sót cllenkezóleg, igen jól megélnek a.ptó hirdeté.,eik után. \'annak azunban a. mi ifju, r,;zépt-éghen r.1g)ogó 'áro:sunknak ::uimos oly lakói, a kih l~irhatatlan, elképzelhetetlen uyomoruságban tc1tgödnck. Ezeken kellene segiteni s a mi arauy"zh ii közöm.égünk segit<:ne is, ha. tudná, mikétlt tehetn6. Valaml'ly nevcR <'gyletnck kel· lt>nc c u1nzóabm (,lére állani, mely egylet végezné a kutatáFokat a mutatná. meg, uüly uton-módon lch".tnc h"gitcni. lgy két.,zaes munkát 'ég"znének, t"}Ö~zÖr t"gitséget aduának ll. SE'gitségrc erde· me:,eknck cs mtisodszor. a mi szinten nem 'olna. mf'g\ ett-ndo lwf·zon, elké::-ztilnc 'egre-valabara Budape~l ,·ár"~ c.a!ói io · hi\•atásos kért-getC'i bit-e. les hjstrorua.

V asárnap, 1909. február 14-. nézeteivel nem ellenkezik. S ha ujabb bonyodal· mak nem támadnak, ezzel a nagy harcz véget érne. Nekünk nem kenyeriink a:t erőszakosság, a. miért c:sak mosolyogni tudunk az egész dolgon, miért ne nyomoritsák meg magulult azon uok, a kiknek az igy jól esik. Do ha már, bármely fontos okoknál fogva, a füzö-viselés ellen sikra kellett szállni, wiért nem azon kezdte a liga müködését, hogy kórházakba viszi azokat, a. kiket megt~riteni akar, miért nem mutatta meg nekik a. 11ok vándorvesében és még sok egyéb kinos bajban szenvedo nők ezreit ? Ez talán hatott volna. az olyan agyvelökre i~. amelyek a ,·etitett képek láttán mE'g nem indUl· tak, gondolkodát:ra nem berkentek ~

Szép akcziót inditottak meg az: angol nok Kúlöubözó e,l!yesülctek ös~zelilltak a kú· ( A no'k morális érzékéröl.) lönö.;.en Londonb:m iszonyatos ll.) Omor ru;) hitéStemheil a:::&zony esete ota a. franczia napi· bére é., megtettek mindcu tölük telhetot, hogy sajtó E'~Y része nagyban törte a fejét azon, vajjon núndenkin wgitscnek, do rövid idön beliil benem-e minden a:sszony c:oelekedne ugy ba· látták, hogy erro a nag ·közön~ég :.cgitbégt: ul-ikül ::-onló köriilményt:k közt. A bajtó egyedül c kér· képtelenek. i\linálunk ily..:nkor :-wk"lt, azl:ín tnindést ucrn tudta cldönten.i, tehát nagyszámu irók· dPu muu.ka. megakadni, a.:; Pg' leli vc.:ctó.,égek hoz: fordult azon kérelemmel, mondanák meg: 1->áto:rc-...:igukat •csztik is mind"n ~bbamarad. mi a 'élemén:'l ük a nok morálli érzékéróL _\z irók o kéré::md.. cl<'gct t~tteh., de legn:1gyobb New Jgy a~ augolok .•\ re!!tol fo,.:\ a ki1unü hi1 • 11évnek ör>endo egyesulewk 'ezet•1i ruust haláréuük határozottau állá<>t fogl:l.lt azon vélemény· roztak. A J..gJI)bb \. alad1 lapok t>Zer1.e ztoihez uyd szemben. wintb~~. a nok morális érzeke altalá· fr•rdult l; aLon k.>re~~"l, adn:inak 'l<::ktk h<>l~·el ban a fértinkénal kisebb 'olna. Egynebán,• 1r0 ugyan l..onczedalja, bogy a nok a létert való küz· lapJuh mmden Ltcti szaroaban ~>gy·k"t kiwcbb közdelemben kénytelenek olykor a ra"ras~ághot, a lcmen)tt, a mit a szerkesztok k~~sege"eH meg IS tPLt~"h. :.-; azota minden na~yobb olvat>ókózoru,,;g. (A n ok mellfuz.oje.) bazug:::ághoz folJ \lWodni, de ezen irók egyben bozzáte~;zik. bog,· ezen jcl·~n::éguck okai a férnak gel buó r.n!!ol lnpban ily fartalmu •·zikkccFkéket J"ranct.iuonsztí~ba11 ligát ala pitottak a. n ök találhatunk: Egy S\3 <'Gztendös óre~ embernek 6ZCIJ=>égét. 'édó enthu"iasták. Ezen liga egyik fö- brutalitásában ldi magyarázatát. Cl-:r.retie Jules egitsegro "·an zukségc, a. ki kilencz é\' óta meg- lét<~zélju. a hatC"LOt a mcllfüzok ellen feh enni, a 'ála:.za ekként :.zól : ~!iért leuno a. nó kevésbé di••.,erctrcméltc') lmzgalommal <'Selekedtll'k is. bcn;ülctes a ft~rtinál'! .\ becsületes ~zonynál hénulL s ni-gy f( nt st.<-rliuggd házbérháttalékban nlit <1 akhof!y a nok tobbsi>gc ueru ~~rt egyt't velük 'an. K<'t. felnoLL leá.nyiÍ.vnl él, a kik kez t) uL varrtökéletesebb lényt képzelni :.em lehet. ~etemben chbE'n é~ ucm akar mcg\á)ni a kínzó cnközétol, nak <' minden módon egitik apjukat, uzonbau nzL tart\ :m, hogy no micder<J nl'lkül nem is lehet találkozta w hit.' áuy nokhd b, de mondhatoiU, anyjuk hos<;z.us l ctr·g ~g(\ é:; huiál<~ t-t•h p'uzhc I'Zép . .A \iga c:t..cn fdfogá.1 l'llen ~ikra Hzállt, k~pek ho(_!y a IJibány férfiak :-cm tartoznak a. ritka· kerulf, apjuk, , l i 'alo.miko1· itllntt•t'\ os 'olt, do I,Pl. on o i 'élt•m( n' ekkel u ruiedl'l' iírtalrua~ \Ol- :;1ígok höl.c. ~a tszcntini:. bemutatja nekünk Delilát, ma telje e:1 ker<.' ctképtclcu, a. mig mozogni t..udott, tárol, .tz t !görbült luitgcri.n<:zekrol stb., bL'UlUtat- a ki ~iirusont. dtírulta, do bemutatta. nekünk a. kertJéboi ll ma luczuk ne\ eléschul e:t.épen t;:t..t>r- li'tk 't:titt:tt képd.bcm . boldogan az.t hitték, hogy J u<lá::.t is. _\.tért. me rt.. a. nü g.} öngc, w ég ueru l':t..Zt·l nwggyoztck Hl': dlt'n:-.C:•gt'S j ll borl. A nu ben zctt. Mo;;t azonban m(•g az a huj is éttc, hogy tt'·vcdtck : Az l'llcnségrl:l tnbt•r fogi<1 umgát. u. pári>-i b:ö,·etkc:zik ok>-zcrücn. hog~· neki hazudni kell, malaczni közL J,itört 'lialnuti ~.!yilki)S u~Malya s on O.'>etrytlcmnck hemutatot t <·g;. <·gyl·nes szabá:>u épp ugy, miut, a hogy a. férnak crós volta nem <'ty fillérrel so tud a háztartás költ égeihez mellfüzo1 ::; (lilldalt aratott, a meunyiben az on o~.-i ok"t ctknül fog brut11litli:.bau nyilat kozni. .htatolc hozzájárulni. Ha akacinúnak jósú,·ii ernl>cn:k, kar, n1.1ga nem \ i:;eh éu Hizöt, kimondta, hogy el:eu Brancc ekként ll.}ilatkozik: Eu tölem ne ,árják, fiiziifaj{<L a r<-ginél sokkal he\ é!! bé ártalma~. a kik n házbirhá.kalékot mcglizctJ,t:·k és az öreg f;::; azóta mindcu eg;.~ ily('n ~Gabá:.u füzón t ajta hogy n.::::.zat mvndjak a uokrol, mcrt azok, akár embernek csekély c·gyuéhány :.hillliJgn) i hcti.pénzt <ill : ~.\ párisi on oseh'J·ctern által ajtiniott minta<<. c.salnak, akár new, núndenkor bájo:.ak. Xckünk adnának. mindcn gondja elmulnn. Es akadtak A füzóc·lleues lign azóta nagy han.·zokat fol~iatott férfiakrJak ugyanc::;ak oiucs okunk a. mai tán;a. ilyen j6J~>lkii emberek. 2\Iég sok- ok ily csctrol az ellcn!iége:) tábor ellen. a melynek föetö:;ségft a dalom crkölc:;Ö:S Yoltá,·al di('sekednünk. A férfic".aládnnyák Egye,ületc4 képezi s IDOi;(, \'égre számolnak be az angol családi lapok és mindcntulajdon~~ígok nf.'m oly ragyogók, hogy a nök egyezkcdnek, a mcnnyibC'n a családanyák hnjlan- tulajdonsúgait el homályosiranáL Hogy a n ö kor akad SCci itu kéz a nagykö1.önséó körében. dók n füzO\'Í-"e}C'tröl lemonclnni, ha n liga nekik oly E.zt nz intózménJ t nálunk i-. meg kcllí'no hono- melltnrtót készittet. a mcly iz lésüknek mC'gfclcl. ok\·etlenül ravll."z volnn, nem Li,.zem, do tudom, sítani, a l ol a nyomor igen nagy, do tnló.n éppen azaz Jelwtoleg szépiti az alapot s a mt'IY n liga hogy n fórfiak az egé"z törlénelmen végig mindenmegin~.

zes temetést, az ezutáni végtelen szomoruságot, iire.sségct. Még a le\c.Mk is elmaradtak, az ÖZ\egynek sok dolga volt az 6.tköltözé:sscl szerényebb lakásba, azt-án keve~ebbet is ismerte a rokonokat, mint férje. 'agy egy félév mulliatott cl, mióta ama gyáulevél a f~lusi knriát iLgalomba l10zta. ,Jotkk azóta oda más izgalmak, csetl~g örömök :Folvt az élet a maga eg)fvrllla >al· tozat<> ~ágáb.ar . )f c:t uj é' közelcdte foglalta el a háznépet. • Súrú hó hullott éjjel. fehér >olt a feuyofas udv r reggelre csillogó nap fénylette meg fe-her b vat. Az ész. alád ebryütt. ült. gyön~örködött :l. P t h kép b n. A g) ermckck ki akartak ruu d n:nuk n m engedte: Mn·d k obb ~ tndjátok, hogy a kis· ~~ky bete Jul ának pedis nino ideje ..,.

mctuu a gyere ef.an uucrt ne lenne . -

ll) uglodtck

A :e:ekc~ volna. a~tán di6 é múkos! ták voln~ &nYJu~~~tt k, Dllntha tetten kap· t;gy n, ma.mn h' tod, ott "'an. zen Ill4r ki is sült, lú.0; kugy n épp n most egy talczán • n~m m '\i·u h z.ta bo 1 mama gyöngéll{ do olt · n hj t. Nagy. det elvárni. lll ud :r. cb . Egy kis tányéron Jliro lotl tgy. ldl

és ~6.ko:: fénye:.re sült. haja, egy má:;ik tányéron rizt>kÚ:>a &l zöldbég közölt ni·hány szelet \olt goudo~an feltálah u, krit-túly ii \'eg ben C?Y ld::; valaczk bot•, s egy trá:::;ik túl<:zá.n tcas· kanna néhány c.sé::zévcl, ruert teát ll.)'l'llkor cl többiek is sioktnk inni .•\ nagypapa rummal Fzcrette, n:.:ért rum is .í.l)t. a <.;:.;ukor ~t'llc~t. A fiata! leány éppen töltötte a fon-o te at, midon nagy csilingelés hallat,:,zott az_ ndva~ou: Csengös-bongósm1 jött C'f:,ry bZánka. Két pE>J _lo maga::.ra há n) ta a fri::>s hava t. :; ua~y ?tmdak között egy ur ült a. beforduló szl!nkabnu .. ...·cm nagyon figyelték, me1·t :;ok .v~ndeg j1írt, igy a szánka érkeztén nem c~odulko~o~t enki, c:ak akkor lettek nagyok. n~elm~ek, ruidon n gyermekek egybangua-n kulltottak : - Ni, 'l'a JU1ÍS b.ie.~i ! . Elobh azt gondolták, hogy t•gy hoz~a. ha· saulu ('mber ül a ezúnkibau, mcrt tcnyleg ugy zállt ki. ol).m mozdulattal ,ráz~.a le a ha' at hundájáról, mint Hon ~y ,'Iam~ ~~tte

volna. Do mind clképecltck, mtdou no~cto,cn, hidegtol pír~ urczczal 1'amáb muga lepett be a ~zobó.ba: dt .• Adj Ictcn jó napot ! ~011 a J.o1 i mcrt, crö:s, cscngó hangjá~. - .. Jo;}.nyc, t!lau m ·r meg ~c ] ... mcrtek, hogy tly hm·os:n fooad· tok ? fgnz, régen ucm jártam ern•felc. l\lind siettek kö.c:zönni, s eg,v~zcr~·o oly zsivaj tiLmacit, mint máskor, 'l'nrotls cr kez te alkalm 'hol. 1~ . l':gyik gyerek, a ltgnngyobb, ugyan mom ~a· mú búc i, hi~;zen maga meghalt · J)c vc1 d 'g c k könn~cd~n. f<.>lelto: - :U b zéd, - persze -- JUt eszembe.

·r

A uarruok iqrekeztek mint ,·alami tapin tatlansúg ~· felett ~Jd:-iklani. Yilágért se wer t'k evolna Tamá:st megkérdezni, hogy honnan j~1.1 ~ De a. te:.~élyezett hanc-rulat uem tartott bOk<Llg, we1t a vidám rokon °w indjárt :.orra. kérdezte 11~ cg&z c:;aláuot, ki bogy ,-an ? l\Iit ct-i~álnak a faluban a :>zom:s'zédok? l\Icg,an·e meg a4:; a jó félvt·r kauoz11, az. lrma? .~át a P.apagály él·e wé.,. ~ A c-r~crekeknek találo:. me:.et -adott 0 fel : Ha Bécbt~l Ka~liig .ké~ jó trapperral :?2 órát jö"\"ök, :> Ka:.::ától Béc:-1:? ~gy ro:::::>z auto-

nlobilon l 1 órát megy~k, ~ '~a~ :U~t-zebb : K~:;a Béc:>tól, ·.-agy Becs Kru:-~at.ol ' .i:i nagyot mulatott. hogy a. gyere~~ek e~as~ta~ mo;td · ták : r;n nem tudom ~ ;:;ot a kozeJl:>?• kiti ::>z~tm· tani talentumnak i:omert el a. C~>alad, elk~zdte t:-záruolui : 14 é:. :.!~ . • . igen ... hcit 1 1 hcbzer

:.!8, lcmcrn· hat • · · dt ... ,., _ 1eJ't ÓJ>J>ell jo'k·or JOv..em - mon~ . a. mutat-a t'zeo 'l'ama-. · ..aa om. -!ll, ggel'tr& ' · v.wn~re . t át l Nag)OD IDl"'' • hugocs•·:,m c..,e::-ze e ka ·p ..tam bCDliDl . !>t• . d•• , ad-.z , ccn: e.;

ehe~tom, az álloma:.on n.cm •.. •t · . . . • dtak elebe, so JOe "ag)gya1 E gy tanyerL a . ·kását igen clicsérve, meg ?"~tt eg,v :-zC'lctot. ~ rlZ::; t t öl tött s látható It; lSUlÓtt>ltc ~ tcaba rumo . rn·o·· ..... · · 'tta közbe fo)vtou be:::zclgct-re, o.1 nyoruscg~e1 1 , w

h'éfálkodva.. . Egyszer kérdezte kcd,·enczet, a leauvt:

~- hmercd

. fiatal

,-aráz:.keriugób~! ezt a ~a.lt '?

::; <'ldanolta ~z~p meleg ban~~naval nehany

ütem( t.

" k O~lHl<l · k' mm·d J· a· rt mc!!Arkn.,te után .'l ~" " .. kiintctt :

AZ UJSA.G

Vasárnap, 1909. február 14. kor ,-érszomjutiok, brutáli~;ak és igazságtalanoknak mutat1oztnk. EJ> t<-hát nem féltem a világrendet attól, hogy a uök c:>ct!eg a. férfiakkal egyenjogukká 'álnának. A tún;adalmi m01·ál meg fog ez által 'áltozni, dc valószinüleg nem kárára. )findenki azt a \'ilágrcndet találja rendjén valónak, a mcly a~ o né.::e~<.>iuck megfelel é:; neki hasznot hajt, immorálil:i c:;ak azokra néz,·e, a kiknek szabad fejlödését gátolja, a kiknek ü.rt. Mai világrendünk tehát lllorális a férfiak :;:z;áwára, a kik ha~:~not hu211ak belole, irumurális a nokei illető. leg, a ktk meglevö vtlágrendünk alatt. szenvednek. Paul lllar[Jueriltc igy beszél: K edYes szerkesztö barátom ! K érdéseho a. kőYctkezokbeu felelek: En nem fdtcJn a tárbadalma.t. a nok c:;ct-leges bcfolyúsá.tóJ, notabono : uyilt. befolyásától. A nők azoknak, a. kik ókcb :,ryá,-asággal, ravaszsággal 'ádolják, Ul0ltun :1zt. mondhatnák : Olyanok Yagyunk, a milycnckké tetletek minket·. Rabszolgák voltunk f'ddlJ!, {C'l'wé:;.:ctet<, hogy rabszolgatu!ajdon:xigokkal buuul•. Ti l':'.inlfltátok a tön·én~·cket, a meiyek wiudcu jugol nckleb: és mind('n kötele;;. H'g"t nekunk U$Ztottc.h. • -erncsak hogy nem hi::zeb a nu hitdn• abb Dl"talis felfnga::.aban. dc bn '.ágyam. ho;:!y a n" !nt"bb b bel~ ...1 foglalha&.on a tcr\ ényhn.abhan, a p.nlu mentben. Es ig.v to•abb még :;nk nov~n kerr.:-zthl. 1-fat itelctel kaptak az urah. d,. r.cm azt, a wil kapni ak<ll'hk.

ISPITZER !RNOLD 'Gtv8~8~T elismert jó kivitelü botorokat rendk\"iili nagy v.ilnllztókba.n kapui. 249s

Sziikséje van -e Válaszok. -

~Iit~dt:n a""lt.'ll,\' : 1. 'p. ;\lrllctle hiztmYit. h•)gv sz(,p.

se~e rr.y<'n l~: t L a~>;;z >nyil~ á. Lett lfgven ~.: uármilv tertncs:wtu '<!lU' katl.tl.~erü. Ennélfo~,a.. trháL igt'ni; kell l.Jr~y <?. :•:-:;zony ..zep 1s 1vamujou. )!ert .1 tan ó", hál'.aoélct beldos; ·~~·t. z.•.-. al!hzony <; :J·{·p"~~gl·•t nl p::;:·k. TC' hat ;1,.: c> kos ~s !d" th,; a::.szouy rn<>g is j<'g,i zi mag.inak nzoo :,.zcpet. kcdv·cse., ~·agy kdlemc t, 111cly neki megadatott w öt.

asszonyn.} a tette. .Jo.:zt IUC~Óli'.J. upolja. tJt; müwli, mint olyant, a wi 1uur ),dtójiik, ~sctlcg ;n c~ész c::.ahídnak pótolh11tatlnn .I.ázikincsé>é '.íltozott. .\.;: ilyen ..mü,ész b.izia.:;szouy • Ital kormányzott l1ázt~tj meg i ..; szelidit mindcn rcndíi é,. mncu .,:.; tct1ll(>Szetü fcrj"'t. )fert uz ilveu húztúj kcdY<'$ Yilrnzsútól és a kellem(';;, bár~onypÜha béklyóbúl :1. fC:rj J,eptclcn kil;znhndulni. Ezen a téi-en az as:;;zom-tól nagy Cl'{dmény érn'·nycl'iillwt, mvg ott is, a hol f,lrfi ricJ.~-'\Cll. érde kból nt'W:iil. P.:Jdául ha az a::;:;zony törc!..s:.:ik, hogy U rjo gycn.;t'·jét Illinél elóbb

('l;""

- l\lcnj, fogj ld pár orara. A cseléd<'ket, mikor meglátták Tamást jönni, oly rém.ülct fogta. cl, hogy t'~étf'!t?ttak ; de mikor a:.::; ma:> Jcsegttcttc a. szankorol, oly t.crmészcte:;cn kérdezte : - Júl , <t.D az urac.ág ? i\iliCS semmi baj 1 H át. lllaga mo::t (;lgé::o~.:sége:; ? l\ leggyógy-ult a ki::. leánya, ki a nyliron oly bete3 >olt { .\z ·iuo.s a konyhában C!'ak azt mondta : - b!1 azt hiucm, hogy a, ll<.~yságos ur

mcghJlt.

A::: ü;tállúban kctdeztck a k'Jt:~~.::t : Honnan jött { - Htit per:;zt•, Kisvú rdáról. -- De mueta nem odavaló ? _ ' Há~ n~.;r hogyne volnék? - azzal y;iiláz ~tt· és c!'a k ugy immel-ámmal :.z ölt., ba kérde~t~k.

\.nlHH , iga bba 11 n~ula.t o_t t l_>etm a. vendég, s mula.tott. vdc a:t <'gcsz hazncp. ·\z ÖH"" ht..ziu~:,;zonv régen nem ne~etett ann J.·it, a. J1~ziur, ki ki~;é ~zeutiwcu~ális ,-~lt, .._ wint. múr nz örcetek ~z.oktaJ.. lcmu - t'ZlDtt~n a lcgjohh hnug~tlatba jött, clfclejtc~te . a köszvón:vt, kihullott fog~ i~ s hal;do ev~ t t. Ilonka, ki lci.-~ó mdanchohkus \Ol,, - mmt már a Jin.talok :-zoktak lenni - c:lfelcjtette utolsó szt·relmét ti , idúman mosolygott és tréfált Tamá.s::ml. Irma a etyerroekek mamája, ki szomoru ,. olt _ ;ui nt' már a középkoru as:s~onyok szokt~k )enni - elfelejtette bevallott gondj:tt a. gyermeJ...ck. f~let~ ~ be.. nem 'aliott ~zomon1 :Í~'~'á.t. a ma, fr.:ulkodc:. kozben felfedezett !léhún.)-; ::-zál ó:-z baj f!"'let,L A ~yer lllchck !>e<hg mint C'ISY luírnHlS '1-:~znaug ldcl· 4

k.ikutassa, ehhe:.: mérltln pedig önmagában a kellő szépet, jót vagy kellcmt.- st fclfedczw. b felhasználva ezt müvészettel, melyból kifolyólag a. férjét még utólag is szerelemre lobbllnthat.ja. rs meghódíthatja. Vajha. már ilyen üd\·ös és n~:.onablo női wozgalomról is hallhatnánk, hogy scrdiiló leányokat kioktatnak és elókészitenek, hogy hogy' is kell egv mcleg, rendezett házi tűzhelyt kormányozni. Sz~pséÜel, és?.szel és hüséges szivvel. De e helyett sajnos, a nema. 1m termett gyönge ökleikkel sokan inkáb az országházak kapuit döngctik. Tálh Jó~ef.

relatív fogalom, a. m.i n ekem tetszik és a. m.i elóttem ked· ves, esetleg másnak nem tets~ik s viszout. Legyou a. nő a sziv igazságninnk, jogainak hirdetöjo a védője, a. férti elválhatlan társa, legyen müvclt s mindenben és mindenhol csak az le;zyen a. czMjn, a mit n. természet nl:!k.i szánt, vagyis a nói hh·a.tás, a mit el ue hagyjon pus~ta. álmokérl, holmi dkosvágyért, feltünési viszketeg:;égért vagy képzelgésért. .\z erkölc:~ tiszt.a.sága, a. bá.zi~ság az, a mi még a. szabálytalan alakot is ~;~éppé t&zi, mig o. jó lélek. a. szellem. ha. cgymli.. t kiegé:.:titik, a. tc:;tnek vurázst kölCliönöz. E kö>ewlwényck ntilkül n. nő olyan, mint )!ohamed Korlinjábnn fcltaláUuttó: vTökéletlon teremtmény, mely csak arra \'an hi ~a t va, hogy Lüudököljön ú; magát ékesitsec. Bcr'Jer Lipót.

lo;ugcdjek meg, hogy e kérdet.re egy általános meg· figyelés&el válaszoljak. t:zomoruan tapasztalom, hogy a. mágiátott külföldi, m.idon itt a. íó~ro_ban :Magya.rorszá~ legszebb hi.tványo:sságá.t., a, hires, ~;zép magyar n ót keresJ. Kébány hónapja. l!~gy a. tanitói pályá.o \'agyok éa nem tallilja . Meg is magyaráz-ta csalódá.sá.t l Nem találja. a J.ö, ctkezó ta.paszt.alatokttt bzerez.tem magamnak, meg a. legtöbb nóbeo o. te:;t könnyedségét ; a. mozdulatok ugyanis: A:J. egyik elbeazélé::.ben szerepel egy ördög, a. és ezért lényéuek bájossliga.t. a. mely fókellékl) a. nónek csunya, nóben képteli a. gyermek. Második alkalommal és a mely tulajdomuígok ~~ nem szép nót is bájossá és a. bo:~zorkunyt csuuya. nöbe.u látja. harmadszor pedi~ a hellemt>ssó f~:t•k \'alljuk meg oszintén, ez szomoru való· halált. {ekete ruhó ba öltözött nobeu, karcsu, ~;zele:.; ság! Tudnia. kcllcuo minclen nönek. h ogy egyes igéuyszájnyilá~sa l. uagy fognkkal lútja.. Rá.t ezek után nint':; telemlck látszó, do az<~ rt jellegretes külsó apróságok szüksé~e a nönek a. szépségro ? Hisz ez; a mérvadóbb cröseo j<-li<•nnik IL oót és az elfogulatlan jóérzésü szembizonytték. wi"el az emberit;eg is ugy !ejlódött, mint a. !ólöt épp a z ilyel'l csckél:t$ógek hiánya. fosztja. meg uz ~yermek. SöL éu uzt is állitow, hagy a t·sw1ya uö csunyább ll~uz.ióitól. Yegyii1 a. moroulntok e.szt.étikájá.t. Csak a halálnál. peldHn) egy 'illamo:; hoc,;ibllu elhclyezkedö hölgyet .1 lJ~ép nö kcdr:cló. szemlélni. ki oly bOlF>tt~ztó módon helyezkedik, jobban m?nd;a 'lehezcdik u. helyére. fur~:sán rak'lla. a lábakat, Ha az a~:<zou.v swl..,cgc:<uck tartja. ~.>z.épségét, akkol' WIDd<'ll körut)cd~tt>", rnindcn eleglinczia. n61kül! A kecsl'Snala mar a problóma. IUeg voln•~ old..-a. ! Vagyis t:iLÜkl>ég~'Cg bian\a. U\;h·a;u} ll júresboo é~ bOk lllSS aJakball i,.. t~len! )[ert ll .l ttl,i11U as~o;z<'D). a ki csak külni, muland•.• )Jilyen mouiulalliRk \ agy mo~ulatlanok lehetnek erek báj:1..-a1 akarja • "ábjaiba eit<'DI a. frrfi ~>zi vet, al idóvel, e nö~ a bliz körül. rot> ly keretben én ényesi.il ragyogón ha a f~r!i mamorá ból fi'lébrt:d, ok\'ctet!en porul jár. <;. nr>! baJ. Pedig n11eyon lehet c~-.:n :.egiteni. cg: ~e•és d'lczára törekv(·seinek. Pompadcur ö uauysaga i:.: buoJ<;'lZI~soJ. mert,. bu. hi~tnytik ll' ll te;,l fl'rmész.ete~> kónnyednyara ezt .gondolta. cro-'11. közi!'m~rL an.ckd<?lájában, mf'J-· sege. pór....ln i lehet n •t. egy kis ~~·ekerett.-1 ~'.S JÓizléssel. 1gy hangzik: .\ ""''releomm~l mulik a& tdo es idovelmu!J._~ mely nundeoben U},h·ónul. kiiloniken rl mnzdula tok a ~z.,rel-'m. ú t'l~'n fur.:inak h.1t:>zó. d~ .~Je,pjaban v~') ke~~c~s<>gebcn. a testtartás grá.:uá.jaban. Szo'«ll nmn a. 1gez anek~ota11 oz ukl..on ·barokk ·ho<; hllhÖnlóan, ,-~a!:. S.lC)>Seg a fól.e!lék, hanem a kecsesség és báj es ba a. jo a kul~o szeps~~u mondt:J. D() u z állandó lelki. bZepségre tzles uem.-~ak a kul~oben. de a t.zellem.i funkcziokra. is t>emm:esetre ! .:\tert at örök köt..Mhet alkot ferti és no kiterjed. ak.l.:or l~z u szep a:.::.zoov com il faut· asszony. k:?z~tt,. me ly. U.lindkC'ttónPh aHand<> bcldogs'lgnt f'S MI':S ki windeukit elbajol ! ~la:; kcrdés •termé:izetesen é" k,.iJönfold J ~··nt bl.lf~1t .•\ hog;. <'gy rt'gi néw•.>t közmondas hi'i.zó egst>st·k >dem<'n~t>. bog~· kinPk mi l~tszil., b1::z;; mc;md}a: ··~\h~ LiPbo n~::;t..,ln~~:lit .• )lely pedig ~.:sak 11'\ki «le gu"tirll>j uNt cH dh·rutandum . t.z<-p:.egro cn'Nlyc:-. Bio }klJu. ..r~,. hogy r~ boldogsaghoz Poldi. a :zep~rg . n.ew ?h~tetlcn hlükseges .. En cppen mo::.t : meey~~ lak2.1ra . .cs. l>ltloll Yug,yok. l1abar u menyllSt'.tonv . . S.tet~n;. ' él ~mt'n.H:Ul t..'.(•rint e lién.l&; felte;é:.tl igy uc~. \en u~. d': J..iya lo m~or:~ t'~ tündökl~ le \ki féuyesség'o altalano~sagbnu Wlll~s belyesru mcg,alasztva. Erre hatá- t-Ok~al !-t~bb l~lctct fog l'('S:ccro l('remtcw, miut a10 cllrnrozottan sem tagadólng, $ew igenll6eg megfeleilli nem kozo tulaJdo~.~go~!.ul ~iróJ..uuk. 'fchát eredményül há.ron1 l"het.! Oly ~nnyira. abs.tl~a~t fogalom a t'Zéps~·g. oly fo~oz!-t.ot . k;1lon boztetunk meg, és pedig ; lelki és te:; t i an~ytr.t ba~ro?atlau. cgyco1, hogy n, mi az f'gyikuél Hzeyse~, kn:alo lelki, f~~y~téb.os.testi (mely keltő majti ·>S<!CP •', ·>t>lbaJolo•'. ttzt c~ UJ;Ísik épp az ellenkező ·•ep\cg!en}o ), cs 'égl'o t undokto ti',_;h, do fo2·.-atékos le11i !etou. o~?~n.~· ·bzal fogJa. a sajlit iz.léséuck megfeleloen sz?pseg;t:. ~z .ut.ó~hi atlón mnr jubuan~·a. b.irakat!Ja, Jclezm! C\z~p az, a. ~1Í te~l;zik ! C'gy •agyunk H•lt>. mint mmt fl'li'Jtu adu llhl•. a~ egysze:u Phara?·l\ adck, a ki egy rettenete.; l'SUnvn 'Sorposy. not. tett. elet~.. párJlÍ\IÍ. Oly ft>ltiinó volt a. uó rutság.J, b~g_\' a~ ?ket o~~7.ce:.kct6 pap a?. ('~kü;o után a. különhcn . • Az ~~::.;t~nynak, ha. cgyáltuláoon érd·~klchlé::;ro s:tác:l_n<:s pr1ma~ \agy kantrástól -- zené:-l'.cti !lg-cl.llak mi\Olnll.t a kuhtlaghau. ahhan at c:.,.t-tbeo Yau ok,otlN ul tli;Ja t. a kron•k.a fel lll'lll JtS,) ezlc --- n<>m átallott n. amo. :-z~ps~ro <>Llik~ot;::.<'. hli. nliÍS clonjö., tulajd0n.ságokkal, kt:rd_<.o:;l ~o~kuztutni •. ho~ mik<.;pp 'Pbetctt el ih· c,.uf •nmt p ldliul kod-r,~~lgb'f'l, tiWIIe.tlles:;é-ggcl new ~nd~l n~ t .: i\ h ro Ph a~.., 1\ ndc~u mt'llét ki tágit'-& bÍh·7k~n keuk. F: ·•~onl• •n n"lll azt ielc•1ti. hog~· ),cd' e.s. okoc, o~kt>pp fr_ldt : J J~7telendo uram. ba ázc; {u ~>emeru a ,,zcllem," asszon.'· mor ol,,c tlentil bódit kórtl\~zctébén IL~ztd~ndu .urnaJ,; .a ~<eme \Olna. májd tueglatná csá!.. Dl('rt ll!i. o bec,cs tul:zjdonsigokbo.-: , 'élctleniii - min~ tm!~ !'-IP. a7: 10 fcles!gcm !, Xem l:i<:{·p·égrc. hanem tet,.zé"_r~ "' b~gy gynla·t:n .'au rá péld~ - t.~unya kubó járul. bi'~n ::.znk!lt'gc a uouck ! zon' llllA'Y u•crtckbeu lcroulJa. c .. ama;tok vonzó képesT:;rnaucr Alf>,Jt dr. &~ét. (,~zdag a:.~zony sok ~etbo.:n nélkülözheti gaLdeg!>aga ré'l'en azt 11. lu~.ur.t, hogy mtg :.zép b t~g)-en. Sz..,rült.:m n ~.tép nó lénn·~t-" alkatré.,.,::ét livlll a ·'=únt<í L're~ló, tcdmiku.s. te'>l. az llluk tökúlyc képezi, hanem a swp é:; jú lélek az, érz~ szi~: t'·~ k()({(·ly. Cgyau nz optimi~túk szerint ~ -~z.t ~i"z~!?l rnind<·n ..\dúmnnk gyünyöriké,llet okoz szt:p noben u<~<zpont(l:.u lnnl. ez ii.,"zc.; C"ztétikai fogalmak egy .- zep kul'i"JU f;\'tl. ~ 11zt mír new hinném. ho~y t"'V úmd~ fdmerül cg:;'zol'llt~i~d arn': kérdé.,, ezzel OID;dejüleg: non:e~en. ~u~~~ol!m~<'í .'\<f,írun~k cl<'·~ ,·oln:l ]<;\·~J.;n~k melyll;; as::zon.r ~zcp, mmo a '<7.t•p :t~"ZOny formája s ho;y c.,,lk a ~>zcp..-.,_,;e. \ ..1gym, h:1. t""nk t~zep volr.:l, a n ·:ll:ül kell non;lk alkot.nt ll'Jllti, met·L u sz:.'p::tég magliban >é~ hogy mcg\'olnn. bt•mu! u. uói llllm!v"z füzcidó sok ~zép,

•!?

az asszonyn1k sz®pséjre? -

tek nagyszi.ücik, anyjuk és nénjük minden nc\etésére. J!'eltálaltúk az ebédet is. Tamás, a villásrecrgoli d aczára, jó étvágygyal e•ett, néhány p;hár bort is Í\Ot.t., mitöl még jobb kedve lett, Egészen kipirosodot.t, midön ebéd ut áu a kandalló elótt c:.ibukoz\a, kényelembe tette macrát. ~Iár nem ,.;cczelt és anekdotázott, de kedél) e~eu és talprae::;otten di::;kurált komolyabb dolgokról. lrmát a g)-ermekek ue•elése felol kérdezte k~.~A.:-:; örc~ urnak o_lt~galy~t igért ecr,- kiilönösen JOl termo almöfaJbo] , m1g cgys~elTe kinózett a:t ablakon : - Ejn~e de ~ajnálok mo:.t innen elmenni, d e már, ug~~ lát<>m, uötéted.ik. 'Cgyan Palikám, kérlek, üzend meg. hogy jöjjön a s:tánkám. :\ ki:. ti u lJmenf. át~dta. az üzenetet az ina~t"ak. A nagyok pedig mara~ztották a Yen· déget : - ;\o ne mcn.i már Tamás, hiszen olyan ritkán hít.,mk, lcgaláhh m~ estérc maradj itt, hi!'t:t holnap is nap van tueg. De Tamás csak komolyan mondta : - Hit:1zeu én sajmilom legjobban, d e lehetetlen. aztán nyomatékosan hozzátette :

I.e-he-tet ·lcn! .Az öreg asszonynak kezet csókolt. Az öreg urat t~s a fiatal hölgyeket, a lcik ki akarták kisémi, kérle : -- Ke ~yt;rtek, meghültök.

Jgy csuk az ablakból n~zték mindanuviau, ho"'' ~~c,..zi frl Tamás a bundáját . hogy Üyom bo;axalót az inas kezébl', hogy helye:tkcdik el kényelmesen a jó alac~ony ::záukába. Aztán

visszafordította jókeclvii, piros arczú.t az ablak felé, melyböl nz egész c:.alád, szorongva, uli.nt egy fészeknyi fecske, nézett utá na. Tntctt nagy vörösbörheztyiis k<':t.Ó\'el. .\ két pejló nwgfeszitette az istrángukctt s mogasra luinY'-a a. ha>at, <'liudult . C:.engö~-bongósau fordult hi a ::-záu az udYarból, belillO B on·ay rramás széle;,, bundás alakja, ki még a kapuból is ,-i~>~zanézctt. ütiina intettek az ablakból, t:1 aztao tiZÓ nélkül meut a ~.;.;,alád ~:>zét. .,\:t öregek patience-ot. raktak, Trma kiment bö zidolgok után uézui, llottha egJ höm~Tel illt <n abiakba s oha~ott a már ~:>Ötétedo~ e~ti ,.'ilúgitásbal1. .:\ gyermekek h;' érezték a f<::;:;zél) ezett hangulatot·, csak sut tog>a. be.;;zéltek egymás között. . A falu felol hangzott a kántáló gyerekek éneke, kik az uj é' ct kü:o.zöntötté1.:., s éijeli zu.zmara. készülö köd ereszkedett a~ ud,arra E:.to leY~l :jött J.!.o~·t'ay 'l'amá:métól, melybet~ bol~og UJ. cYct ki":a1~f. l.;edn·s. yokonainak, kik az o :-zegm.v Ta ma!:: a ho:r. oly ]ok ,-olt ak . kik elképzelhetik. milycn szomot:u az ö '. ~ , mik~n· .. leg.fe.lj eb? . ~gy virágot. , ihet kiUJ:ldC\'e, emleku forJe su·Jara. Nem i~ t , a,. ot..t - folytatta - ha ~'aját szey ~ ~d.na clh1~1U1, \olna, hogy ennyi jóság cnn nem laUa. a hó alatt, örÖkre. D~ Y1 c elltt feküdjék ilyen szomoru dolgokról ~=~, a~ro~ uj éne le\'el;met, stb. t>tb. · zelm, azert zárom

.:uyct.

&ha e lo~élröl sc

esett a családban '.

nagy ritkau

a atogala.srul ::-zó nem

l.'tulit'et~é~Ol'Yay

'l'amást is c-.ak

AZ UJSÁG

6 ás nemes bels6 tulajdon. S6t, én azt mondom, hogy ot6~biak. létele pótol minden killsó esetleges hiányt. Ha pedig mmdezekhez egy elfogadhatóan C'sinosnak mondhat6 kiilsó váz járul. akkor Adám az ó ~vájával nagyon, de nagyon meg kell hogy elégedve legyen.

P. E. rtj. • Férfiak. szerint, csak minél több legyen a hozomány a leanynak, es akkor szép is, kedves is, é;; okos is a leány.

B. J. C~ak több ! ltódoló, ha szép a nó, HISz a lcgtobb nőnél ez a fó . •Jobb egy okos arcz, Yagy két szép szem, Mert : nem koll szóp,;ég - szerintcm. Ladány~ Róza.

A. szépség kedvesség és intclligenczia. nélkül csak pl'lfanatJg képes a. férfit g;'önyörködtctni. A nót csak akkor lehet ignznn mcgszcrctm, ho. kellemcs modora. és alkalmazkodó íermÓI!zetc ol6térbo tudnnk helyezkedni. Dr lúrtéis:: Adolfné, Gyarmatily Juli~l;a. :€n szeriotem o. nőnek nincs szüksége o. szépségre, azon kivül m~g sok c:JZköz nyujt módot arra, hogy altaluk a nő érv(•nycsülhPsscn, vagyis megkcd,·eljék, megszcressék. Az ilyen kevl-sbé szép nónek jÍeltétlenül kedve&nek, müvcltnc·k, jószh·iinpk kell lennie és ruházatát, hajzatát bizonyos Cl'inlllll kell elrendeznie. Ha. ef!.y nő ez.en jótulajdon~áj!'okko l el \'an lá.t va, ugy sohasc-m busulJon azon, hogy Vénusz, o. szt·pség istennője, nem a legpazarabbul bánt vele. ~fit ~ a tökélctes szép."ég, ha. ezen nélkülözhetetlen ~ellékek h1anyzn.nak a. nóból, ugy az nem más, mint egy ur~~ lclk~tlc~1 ~á~u, ki lehet, hogy az elsó pillanatra l,.h~lin~h szcpscl(cv~l.nz illető lo\·agot. <lo az egyn<'hány 1~lalkozás. utan hclatJa, hogy egy un11lmas, beképzelt lcn~'llyel ali szemben, e ruihn!llar fnképnél hagyja hölgyét. ~ert

S:crcm'ÍI!!JÍ Er:tike. R~gyne volna ~z~kl;~-ge rá, Wllí.Or

ez a niiuek leg-

e~só kelk·k~, hog~ a. íerhnnk mcgtC'SSék, hogy ót Cbábjaiba eJtse, a. nut .nek1 az. a~vatermeszct legelső kötelességévé te~t. HISz aze~g ,ne~üi nem volnn. rajongás, nem volna

~uvéazet, o. m1 n~lku~ komor, sivár, fénytelen volna az elet. Honnan mer1tcno n. mü'l'ész azon lclkcsitó ihletet mely ót nagy mü,·d alkotására. felbuzditsa ha nem ~ tozéP.Sl-g ~steni ér1.ésétöl. A szépségre tcMt u ~őnek okvetlrn.ul azukhfoge Ynn. C'snkho::ry az n kérdéR, mclyik a~>on 62Cpség, nll ~y llt,\k~l n nŐ cl nem l< bPt ; n (.eg(j szép:;ég-e, T~gy u. l"l.k1! (IA:gjohh persr..o c kott ó párosulv.. , mert e ket. ~~~llSl'g urányinal kiirü\hdül ugy ál.lunk, mint a

ta~nk.ts !i7.nlonnf•vnl : ~<r.n\onna. Jmptiká ..,ll egvütt. a CflJOb_?• H:r.:llonnu Jl~}lrilca. nl-lkii\ il> el<'·g jói7.ü, jlaprika r~yL-dul. ch•·!et\••!1.) ht~ c kuttö kiit.ül vál !<7.tnr.i kellcna k1 ne n:~:r.estt~n<l ~lo?Y~'? n .mnna.d'lndó lelki szépséget a.

!>o

mulnl!do t<:utt r.z~·pseg lfllll.'•a],an '! I~nz •. hogy ~a ~zépség - crot. meg P!·'dtg k~19-ctlcniil hódi ó Ol Ú, mert l.:i tudna egy asszon;'I'>Z<'JIStg 1g<•7Ü \1lránHÍuak ellentállni': - de ez~m erő csak u~y hat reúnk, rnint a hü'tclcnül fellobbanó t;r.Jkra, mel_vnl"k ld:th·ásn u1:ín annál rwhezebben sóYá:-~fÓb~.n nél~ülözzük pillanalnyi Unyét, rumál 'inkább c~zzu.~ n .hatrJmai?-~clt ~;Üiétséget. ~p u~y. ha a s~ép nöb:?l. k!a~ra~duló fer~ s7.emf'i WC'gD)ilnak, annak lelki &ote.tsegct tszre ,·eszr. :~nnál nlijl'yohb csalódást>, mert ~~z)ep testlx-n (sz )ép lelket 'é! irltr.!álni. s hn aztán azon JOl;mul bölcs mondist kö\·che, ho.2y one tckint~d az :?euyt, han13m annak tartnlmát~, l"égre IHmok tudatára J~n. hogy ezen rngyog6 Slf.psél( egy t:ítongó sötétst~Ü Jeleknek szemct kiÍJ!nlz<·, hiin•lyo - D"m mcgYet~s-C'l '::s undormJ fordul 1 l t ole~ .'Ii~ nz e~rém·. n ió:;ág {s sz~>ri>.ny lirg, me!~·~ _tt_Jlajdonk<ipp~ni j;;:épsé;.r,' b:ír i!tm oly gy~1san, ~" oh: onns1 cllen:íllhot:ltlnn r.róld·nt hat reánk, mely allando~n.. fog,·n tart. ez oly örijl:ké úgó mécse~t gyujt meg ~zivunkllt.!n, nwly n•:ki mel..gitvo vilúgit, vihíp:itva melegtt. Eun szl-ps(·g nz en:n)' - a lt"gig.:zihb erö. Ynnúb•r~.

del~:1y lll:~.··lt•llt szelint n hÚia·k :L J.iibü szt-p&t-gre feltétlenül nincsen sziiksfge. !ln ,. szt:psi•ge nwgYan a nő nek, hát nem haj, dc sokk 1l jolihan törekedni kell a nőnek belső szér.ségénrk o. n•ctszel7én ... rc. fcntnrtúsúm . .E l.elsö szépséghez sorolom o mih·r.lts~tll. o. tinom~ágot Úi azt, a mi mindm nőnél mes:küw~tclenclú : az t:n?s. nznz frL.ts. a melyet umjd ki kell feje1.nio okkor, n miuün mint anylinnk, 1gnz anyánnk kell gyerm kcit uc\·clnic. E1:t tartom szépségnek, olyan ideálill sz{pnek. o. mcly mindn~-;íjunk nak éidck nélkül tetszik. E1:t hirdették már a ~ürügük idejében az opil.ureu ok, n kik az eg)ik szépst-gét, jó oldallit cbb:m látttik nz ernboi terml-s7.ctnek, b!l magaDlllgát mivdi, olyannal gazdagítja bcns6jét oz cm!ier, a. mely nem a jelenben faknsztjn. n boldogsá.'! ,;ní~át. hanem n jövóben t<"nni meg édes gyümölcseit. E szép~é gct gondolom minden n6n~:k. A küls<i, nz o.laki forma s~: 1dők fol) m ·n elen ,·ész.ik, m gscmmi iil. ellenben a b 1y , o gépfn:é.kcn • olilpuló gondolkodM állandóbb uton \" u:ti z cmberckrt. Pláne áll ez n nokrc, n kiknrk tenné z t k ng t S· Ltís:ló /Jéla.

Vasá.rna.p, 1909. február 14.

van szükségük és joguk a. szópségre, a. kik olyan pályán mozognak (többek közt a szinmiivészet), a. melyen már a .. megjel~né·sük általi gyönyörködtetéti elengedhetetlen kovetelmenJ:: )f~okka} &zomben nem támasztunk ilyen nag:rob}lszcru l..ovetcle:;eket, megelégsziink av-.al, ha. kevesbó szépck és több a pénzük. Xa. mcrt hát l"alami-.el cs~k. kell rcndel~;z~iök, eredeti hiYatásuk, az unalomcluz~s szempon!Jabol, György Sándor.

Kozmsfika. Rovatvezető

Garami Béla dr.

A kozmetika történelme. (II. közlemény.) A görög és római hölgyek eleinte igen szerények voltak, langyos íürdo és kevés illatos olaj volt mindaz, a mh~el szépségüknek tallóztak Inkább az erősebb nem volt az, a me1y testének gondoúsára. több figyelmet forditotl. A gyógyszertárak legnagyobb forgalmát az ilyen szépitöszerek tetRóma. ték, melyeket főleg a sportoló ifjuság ,.ásárolt. A Kelettel való sürühb érintkezés azután a. A római nép, bár tulajdonképpen törzsbelileg rokon a göröggel s müvészctéböl is átvett klasszikus népek igényét is magasabbra csigázta, egyet-mást, mégis a maga ízlésére roódositotta a ugy hogy már pnder is forgalomba jön. Hogy az arcz üdesége mennél tartósabb legyen, tejből és stil~st. Eleinte inkúbb államszerkezetóre, törvényeire stb. fektette a fösulyt s a miivészetekkel kenyérmorzsákból pépet gyurtak, mely éjen át nem l hén annyi ideje törődni, mint a többi elöre- az arczon maradt. Az ilyen péphez a közhit szehaladt népclmek, azéxt nem is Yoltak egyéni mü- rint a szamárkanczatej volt a legalkalmasabb, vészi aspirúcziói, hanem praktikus észjárásukból Nero felesége pl. minden 'ltjá.ban száz szamá.rkifolyólag, mindcn önámítástól mcnten, tudato- kanczát vitt magával, hogy a szükséges szépitötej san választották ki előbb az etruszk, majd késöbb mindig rC'ndelkezésére álljon. lllatszerük is volt az ókori hölgyeknek, kú· a görög mintúkat. A müvészctnek egyetlen ága, a mclyet. mégis önállóan müvcltek, az architektura lönösen az eczetben oldott fahajat kedvelték, \·olt, dc ebben is íö:;zempont maradt a prak- mcly annak idején nagyon divatos lehetett. Sót még a most nem igen hrurz.nálatos kasu tikusság. E felfogásukat ismerve, természetesnek fog- is nagy kereslet tárgya volt, rózsa, mirrb& és juk találni azt is, hogy a. plasztikában és festé- ánizs mézzel való ke' eréke volt e téren a legelÖ· szethen c~·aránt a realisztikus irány hivei Yoltak kelöbb minöség. )!indcz<>ket föleg ~Iartialis müveiból tudjuk, s hogy ugy ~zohraik, mint, képeik a történelem ki. ruiut epés tollu szatirikus, <.'"'yáltalán nem kíáltal mintegy felszentelL alakok köriil mozogtak. mélte a szépségrc törehö hölgyek gyengéit, haÉpit&::et . .Az etruszk épitkezé:;bol az egyetlen a mit állandóan megtartottak a rómaiak, a bolt~ nem amugy magyarosan, azaz rómaiasan vaghajtás volt. Eleinte csak a tartósságot és erősséget dalkozott maga körül. Pedig mindez még hagyján . . . lianem a. ezéJozták vele s a kJoá.kákat, hidakat, vizvezetékeket (aqu.adnct) készitették ebben a modorban, mikor a római légiók éstak felé, & teutonok m;g ez im berek ellen vonultak és diadalmenetben hozták később azonban no.gyszerü templomokat luxusépületcket is. Az <'gyszerü bolthajtásból' késöbb haza a tenyeres-talpas, piros-pozsgás sroke germán a kere~ztbolthajtítsolcat, aztán a kupolaépitkezést hölgyeket ! Hej, hogy dult-fult egész Róma., hogy vezették le. A görög<1ktöl átvették nz oszlopokat, rohantak a római szépségek fühöz-fához, hogy a mclyek<'t ho~szu t-:orol<ban nlkalmaztu.k tem- akármibe is kerül (róma,iul : koszt vasz koszt) nekik plomaik, bazilikáik ~lb. diszitésére. Előbb csak a is olyan sáfrány, arany varry pn.prika szinü haj kell, de melegibe ! ~ d~ri és )óni o:<zlopokktl próbálkoztak, később a cztfl'ább korinthusival is, a mC'lyből az éppenség· A római kozmetiku.sok dicséretéül mondom, gel nem e:zép római oszlopfejet - mely szinte hog~ ez az óhaj ncmsok{.ra. teljesült. Jó erös, megalkuds n korinthusi és jóni oszlopfc'j között ~ar.?• lugos sznppannal való gyakori mosdás - kreállák. s()t néha annyint. tnent~k, hor;y mind n~h~ny nap alatt mcgsárgitotla. a hajat. a kivánt a három görög st ilust ugyanegy épületen keverték SZl.IIarnyalatot azután sáfránoldattal lehetett elérni. Igaz. hogy a finom kis háziszer nem v.ált be össze. Akkor nz alkalmazási sorrend a következö volt : föld8-::.infeJ~ a. nehéz. dóri oszlopsor, el.sö eme- valami fényesen, mert önagyságáék igen gyorsan lden a könnyedebb jóni, fent a második emele- megkopas~odtak tőle, a mit megint a germán ten a czif~·ább korinthusi vagy a két stilu!'ból át- foglyok smylettek meg, me1t szórin-szálán lenyirták a hajukat, hogy a fokozottabb keresletet vedlett romni o:;zlop. .valódi és hamisitat lan szoke czopfokkal eléXagyon nehéz probléma \'Olt s nem i<> oldotgítsék ló. ták meg mindenütt .sikerescn a bolthajtások összeRendkivül <·!terjedt a haj- és szörresztks oh·asztá~át az oszlopokkaL Dc ennek daczára >annak mégis i·pülctcik, n melyeken, ha new is szokása is, a hol durvább szörözetet kellett eltávolitn.ni (karok, lábak Mb.), ott borot•a, másutt sajáto~. egyéni stílust, de legalább igen eloreapró esipesz szolg:ílt e czélra. )lindezzcl az ókori haladott és erösen kifejlett építészeti tudást taláir?k és flzatiril{nsok Rehogy sem Yoltak megluuk, mcly sohzor cgyenesen csodálatot keltő. C-<ak.t.:m mindc•n (·piil~tük a nagyság, hatalom bekél'e és a hol e,.,.nk lehetett. apró gunyorkákf!:! tartó:.siÍg b(•Jyegét hordja magán. De azért kal és epigrammAkkal adták ki t'péiiiket. m~g.sc·m f(·llink ldmo11dani hogv a rómaiak a mü(Folytatjul:.) v(•:-7.ctd: tc·rl·n rH·m \·oltuk' <>gy~bt'k. nagyon ügyes tvh·njoknúl, a kikb<>n megvoll véleményük bátor!'Úga s nyiltan he\':lllották, hogy más népek müYészetéhül élö:~ködn<>k. A föbh, római (azaz ke•ert) !<tilnsban tartott épiilett'k az Agrippa Panthconja, a Forum August i, n Cc:- t ius-pirnmi>~, a )farcellusTÖKÉLETES SZA6TALAH ffRTÖTLEHlTÖ SZER f-zinház, a l)ort.a :'lluggiore ~tb. Rómában, aztán Pompcinek számtnlnn ,;piil<>te. Hiresek a tivoli-i Hadrinn-\·illa. romjai, a. v.,sta temploma, a Carncnlia-féle romok s sol.:. nem Rómában lé\Ö épület. Sót a k~'obbi rómni építkezésból fenmaradt Az.-.iáhan j-, néhány pomp:t." all•ot:í" : Palm~'Tában, Banlbekh<'n <-s Petn1ban. Borjuvagdalt gombá\'al. ~Iaradél: _b~.l_jt:~~iltet, A rómni 1akóhú:r.nk ft:dei.t. fő hd~·i"égét f~J }·'l 't llJli'Órtl ,.n,.dalunl. , bo z::o1rban Atriumnak nevedék (az ater: fekete "zútól). Ebben körülb (;•1"1 U c '' O ' • e .. l • .. "ld t . állt n nyitott t ii;.hdy, tnclync-k fiistjc a tetöt apróra \'arrott fri::,, gombat ~~.>\a e:; zh,o It P!:_Ilc e • l '· lia. UI('~""~U ll , ut: ef(·l:<:t~re fPStctte. Ynló<:ziniilc~ cttöl l;npta nevét Z!'!Cl yemmel mc!!pano unt.. . ..:=-:- finom kiflii,.. . •\ ésaJádi élctnc•k ;-:tintc központja YOH ez a adjuk a Ya"dn It ~ülret, uwdnntJ~fk . e · • tej elben clba bamor-zsáxal to: 2 tojá,t 1 .c 1tter JO, .. • ... k c.,nrnok!:'zcr ii átrium. L. runk ... t···k ,·acrdnlékra cs osszekeverJu . c . I ·,l t , raon Ju a -ner., k c't pcrcz nt u1\... ... hct·ílnlJnk. ~cn 1z e es s ' Bársony-, selyem· éscsipke J!._,,.. • . l l ... ,.,·on '\Jkalmnc:. k u··t··onosen <'loPt c ne > ll·•::-. ' . . Gomb kl nat Erré:-zséges. fnss champignona vo • => ··1 t·· k · l gombát meghúmozunk! meg~~:u g~ un , --: Yizz; nem szahad mc~mMnt - . 'c~on)' szelet~kr~ ~~ Koszt ü mök,aljak gunk és erö..-cn hc!:éJz\'n, koíazekb_a. te~zszu~ ~ J?l és pongyolák hetnkarjuk. Kilencz napi!! hagyjuk _1gy ~ es r e m e k ldaU.litásban néha. ruc~kcvcr jiik 6B sz.e5t~yomkodJuk . Kilencz FALUDI LÁSZLÓ nap muh•a n t üzrc tesz."zuk. de csak egy~zer hnb~·juk fclforrni, nztán asztalkendön átszürve, Bpest, Vl. ,Andrássy-ut48. ujra foz.zük bol'R'al, :-zegfüszezgel, kakukfü•el, . . . Dintlap ingyen. tírkon\·uvol . (: szerec~ndió-,irággal. l"mét kendőn

A sfilusr61.

~YSOEORM

NÖKNEKeNflKÜlÖZH ETETlEN Házi tanácsadó.

BLUZOK

•

Va.sá.rna.p, 1909. február 14. át6zürve, kis palaczkokba. töltjük és jól bedugaezoljuk. Lehet belőle néhány cseppet a. pacsenyéhez adni, főzéskor vagy egyeneseu a~ a:.ztalnál a. husra. c:,opegtetni. Tyukkocsonya. (Créme de '\'"olaille.) Egy öreg ty~k mc~ét pubára főzve össze>agdaljuk és moZt'>arban finomra törjük. Törés közben fél liter tejs:tint hozzác:;epegtctünk. Ezt szitán áttön·e, fél liter tejföllel elkeverjük. Egy sima. formába. beragasztunk szarvasgomba-darabokat, főtt nyel'\'"~teletekct, néhány hámozott pisztácsiát, ka.kastaréjL stb. és~ kocsonyát beletöltve, l óráig föz~ük gőzben. Ha jól ki volt vajazva a. forma., ki· boritjuk a koc:sonyát. Gomba- vagy spanyolruártá:ssal tálalhatjuk. Szardellás tojások. Hat személyre 12 tojást 'c:st.link, ezeket a talkedlisütöben sütjük, kis só' al b; borssal, hogy a sárgája kiesó lágy maradjon. Villával vigyázva kiszedjük, mindcn tojásra kéL jól megtisztitott, eczetben és olajban áztatott f~l s.:ardellá.t teszünk, aztán kevés savanyu tejföllel, mel~be két tojássárgáját babartunk, leöntjük. Érczbélyegzők tisztítása. Csakis az érczbélyegzók t isztitásáról van szó, mert a. ruggyantabélyegzök o módon beragadnának. Ha az irás vagy a. czimcr mélyedéso idővel zsíros porral, apró pelyhes szálakkal megtcli.k, legczélszerübb a, bélyegzőt forró pecsétviaszba nyomni és lchülésig benne tartani. Ezt akár ismételni is lehet. Ha a pecsét\'Ía.sz beleraaad, lo kell pattogtatui piszkálóval, vagy megb~yezett gyufaszállal, mert a. tü vagy kés megkaparná. az érczet. Csoko!ádés diósütemény. Tizennégy d eka czukrut, 14 deka vagdalL diót, fél c;útrom Jevét, kis törött nniliát, egy tálba. reszelt csokoládét, es.v ..gé-:-r. t0jást é:s kettőnek a sárgáját ö::szekcverünk habo;;.ra, aztán Annyi li:sztet adunk hozzá, a mcnnyit. kiván. Jól meggyurjuk, \Jnyujtjuk, fortnúkra szaggatjuk, a~b:Ín toját'fehérjévcl megf,cn ve, durvára tört czukorral és dióval mcghi.nb·c, -va.jjt~l kikent pléhre rakva meg~:;ütjük. Teaszeletek. Egy heringet (Ostsee) törjünk át sátán és keverjük össze tejföllel, a melyhez kevés f:a.va.nyu almalevet reszeltünk Aztán keskeny t~jes kenyeret '\'"ékony szeletekre váaunk és azokra. 0 kenjük. Pezsgökrém. Üssünk le 12 tojást egy porczellá.ntá.lba, keverjük d nagyon jól a habverővel. kgyüttk hozzá. :!8 deka czitromos czukrot és önt~ünk hozzá. 24 kis likőrpohánal peLSgót. Tegyük c~t most jó t.\Ure és a habüstben folvtonot'>an \'"erve a. ba.bvcróvel, forn.Ujuk fel. Ha. felÍorrott, vegyük cl rögtön a tüztol, s még egy-két perczig perjük, hogy össze uo rueujen. Töltöget;t;ük pohamkba. Yagy C':>észékbe, allitsuk jég közé 1:1 t<'jsúnhabbal adjuk fel desszert gyanánt.

Gazdasáji fanác:sad6. Orpington. _\z óriás fyukok kötiil a legismertelJbek e"., ike a:t; Orpington. l!:zt inkább a busa. mia.tt, tel~~ észtik, me rt tojásho~alllu. t·sak kö~epes. Ré~;zben ~zért, ré:stben pedig azért, mivel jobb és több táplálék kell neki, llliuL ~ ~agyar tyuknak, a ki:sgazdák nem is igen teu~·co-zhk, noha keres~ f ezési czélokra. kh·lilóao alkalma~:~. .\ keret;zte.:es u~yauis bemmiféle liátt·ánynyal a;cm _jár, do a~~l dónyösebb. Az Orpingto~ _oem an~yna. .:o:>sz toJo, hogy az uj nemzedék toJ&-ho~amaf, t~okkenteu~, C'llenben nagyobb a f este. s 1gy az tvadéko~ Js uag.yobb te:stüek é~ t-t~bb ~~akuak lclltnek. A s~rga OrpinnLon mé·• atctt l::l aJatuatot; a kerc~4ezesre. 0 me rt évekkct"' eze löt t leginkább :-árga. .koki;'ln~l keresztezték a. magyur tyukoka•: ~.t•zt•k nadckatnuk élénk t>ár!!a :-:lino még mmdtg megmaradt. E:~:cnkivül a k;rc::ztcz.ést>el javitotL wagyur tyuk HuJU ve:>úti el eredeti jcllegét, mivel ttz. Orpington m~•Y 0 ,.m tökélete~n kttenyé::'ztetL uuyag, s cunélf,)g~u, ~a különöscbb :;a.Játos:;~gait ~oem. örökiti át "ly int.cuúv wódon, ~t wa~. t:, ukfu~ok. A ma.!:::) ar ty uk mcgöni l'rcdch ~la~Jat, c::up~n u~~-o~~ i:. t'Zebh lc...z. Jlár pedig mkább tcn~·c::z::t:un~ J~ k•'L'(·,,zlecé :;el :-z.ép wa)!~ ar tyukot. ll~ lll t kew::;bc nlkulrua., fujok }w~wála.ta>lll .bont'> tdegcnt. A cseresznyefa tenyészet~ vize~yó~ talajon. .\ ' crc::.:nydál , izt•nyos talaJOll cge::-~.;t 0 hen felll 'l'lni i~cn nPhéz í:s többnyire ucm IS lehet. I tt !>okfélo me<>támadúsunk nto kitévo. .\. fa benne C'lmétgá::ocllk. Hot!v 0 bajon segíthetünk-e? Az attol. függ, hogy 1;{ny ptértékben lépett fel a fán •~ mezga. Ha a m•~z"ásodás nagy, a fa elpusztul. l~isebb lllegtámadtattb esclén a fát l•ezclés alá. H Lsziik, s a nwgkcmén~ edet t mb:gát rucgpuhit-

AZ 'UJSÁG juk. Ezt elérjük u által, hogy melegvizes rongyot kötünk rá. Ha megpuhult a. seb, akkor kitisztitjuk és fölötte, valamint alatta. az ép rész-ig terjedőleg és abba hatolva egymás mellett körülbelül négy millimétcr távolságban - bosszirányban - bemetszéseket teszünk. Ennek megtörténte után a. keletkezett sebeket eczettel (E'zokt.ák sóskával is) jól bedörzsöljük. A bedörzsölést többször ismételjük. Bár et; eljárás sem biztos ó-.szer, mégis sok esetben megmenthetjük általa. a beteg fát. A galambház szellöztetése. A fészkek levegője, ba .szellőző nincsen, fülledt. A galambok napközben aránylag rövid időt töltenek a. fészkükben. Ez azonban a szellöztetést feleslege:;sé nem teszi, - miként sokan hiszik -sőt a galambok is, miut minden más élő lény, a íriss, élenydus levegőt nagyou is megki.vánjúk. A galambházat (például duczon) ugy keU készíteni, hogy annak felső részén, a tető alatt, de mindig egy oldalon - nehogy több nyilás különben huzat á.llliasson elő hagyassák. A galambok hozzá fognak szokni a tiszta. friss levegöhez. A keltő galambok is megazokják és a gaJambfiókúk, melyek itt nevelödnek, nemcsak hogy edzettebbek lesznek a. fülledt helyiségben nevelteknél, de ezeknél egészségesebbek is. Természetes az is, hogy a jól szellőzött galambházakban a paraziták kevésbé terjedbetnek el. Lépesméz kiszedésénél a méhekkel való bánás. Akár egyes lépeket akarunk elszedni, akár kipergetésre a mézteret kiüriteni, a. mébekkel óvatosan kell bánni. A mébck felingerlésétől különösen tartózkodjunk . Ra. módunkban áll - a cselek,és előtt figyeljünk meg egy gyakorlott méhészt, annak minden kézmozdulat-át. I,átni fogjuk, hogy az a méhekkel ellepett s Utézzel telt kcrett.t függő leget'>en tarha a balkezébe \e:;zi és a. jobb kezo öklével a. bal ke~c fej~ro üt jó nagyot é~ az üté::,.t hama.rosan megismétli. .\ számtalan mt>h, m~:>\y a. lépet ellepte, a. várat.lan üt~re u.'i.nd lehull, ugya_tmy.ira, hogy belölök a kereteo aUg mara.d. A llll meg ott marad, az eltávolit.ba.tó olvformáu • h ogy egy ludtolla..t veszünk a. kezünkbe és azzal a. méhet hatuiról gyengen megérintjük. Ha erösen, ""~gy oldalt éx:mtjü_k a. méhet, akkor könnyen baja esik ; ba. p~dig feJen .. akkor a. kezeló járja meg, me~ a.. felingerelt .. m~b megszurja. Dy könnyed bá.naswóddal a szükseges keretek baj uelküJ elszedhetok. ~

W. Des6M. Le'l'élben válaszolunk kivánsága. szerio t. K. Elembné. Tessék nal?onta többször megmosni ál.lott virtel és estefa lefekvés elott me!eg vizrel é;; fehéritöbarsonysza.ppannal. A szappanhabot ba.gyja. r ajta. néhány perczig, azután mossa. !o sok langyos viuel. utánu. állott vi.zzel é3 le.száritás után ~örz..-;ölje be ójjelre fl'héritÖ· batsO~)'SZII;P~al. R~~l .1Sf!1ét szappanos langyos vize<; lemosas, b1deg -nzes leöbltt(Js cs krémes bedöruölés köYet· kezik. Ezenkhiil te:.:.ék naponta vibrá.cziós mu,.,..a<~ct és ma:.odnaponta. arczgózölé;;t végez.n.i a kön:Le~ö képpen : Tessék egy nngyoLb vasedény font•kóro ugy iu.:ü vasdnrabot. (vaaa}ó~tia.t) belyemi ~ az cdcinyt. töltsti tele lobogva forro vtzzcl és arra. baJt~a. ní az arc:t:lit. A fejót és az edényt. tnko.rlasso. le egy Ya:>ta.~ kcndóYel. A gázölés 20 perczig tarl!!OO, a me!y idu nl n tt •• f0rrú vizet két-háron1szor koll fc:lfrbsiteni. t.;üztilé:; utJn hideg 'fize!! lemoslis és le"?..áritás kö\etkczik. 1..5J3. a.:ámu döfi:;eló. Kimosága ö;u,rint a Ul':'"BÜott 0 czimro posto restante küldjük válaszunkat. llua. Tessék ugy kewlni, a bog)au Dzl a ,J\ l:lemérnó•-nek küldött Ü:t:cnetünkbeu ajtinlottuk. l'et'>'7C mn~sago és gózölésre nincseu szüksége. Ezenkivül tc-..;ék lchet.óleg másodnaponként langyos fürdőt vonni. VU/egtny 1. '. fessék elolvasill a •>K. Wcmórué• -uck küldött üzenetünket, de csto ne a. orémet, Itunem a ;r..,jr. talnnitót használju. A mite:;serekct naponta vu!'(y mti.,od naponta ki kell pré.;cl.ni, u. pa.ttanásokat }x.:dig ~kiizzitott, tű begyth·el kell felszurni. Kipréselés, illotvl' felszu1·á-s után u bört a szappannal és me leg vizzel t1::.sék jól lemo:;oi és lodöru.ölni. Uasino-tag. Közölje pontos czimút. Kozmctiko rovatunk vezctójé,·eJ, a ki majd levélben fog részlcte~on válaszolni. A. Sándorné. Xcm-kozmetikai kérdé:;circ más helyen vála:.zolunk. - l. Gyakori hideg 'liÍZl'll h:tuus>is~al. 2. 'fessék elol'l'asni a. •Reménytelen clöti:ldo ~-n,.k kiildölt üzenetünket. l?gy régi ~lii. clófi:ció lcáttya. E. 8. l. C:;ak haszuciifto nyugodtan to,·abb. 2. Dehogy nem, szoktahu kt'll hozz.:t. I'róbalja csak tükör előtt. a kaezagá:;t, m('gl·itj·•, horry megy a dolog. c Xue8. •-\ Grahamkenyeret sz.itá.latlan kot'flH» lisztb(' l mel~g yjz~el. só ét> ko' nsz néll-ül keU jol uwgdag:.·daui, IUt.au. 'llLh-al mogszurkuha. a tetejét ~ö nud Dl•'"'ke:-n c 0 ml·~utnl.

• . Rd"'! a.s,:'"'!l· Lehet a czitromJc, ct n ul..orr.J I m <·~o:· {.';''Dl, az.tan _palac~;hokba. fö\he, g:jzhrn hif•.•L\( "it cnni. C'.uk,or_ nélkul:. cge~z~n u;verst.'n_ i;, eltcb•·l(l, akkor öpl'Ú p!hu:z_~oJ..b~ t?lte~ es a l~leJel~ (a _palacd, nyakuba) Co~ ka\é~~~nalnYI titbiaolaJat t?lt<>OJ, ll~"\y ••lzátj<L a. lu~~g?~.~s JOl e\dugab~ohn ?lt~Wll. 1ial:>znohttl.:or cg,v 1,.;5. palc~tk~la. -.agy fogpl:;zká.lorc szurunk egy t:~'lmú ti"z:ta. '('attat .es c~t a palll·~zkb.~ dug\'a. a vatta. fi'ilszi• ja egész,_11 az ohiJII:t. _á megbontolt pllaezk tartalmat gyort;an kell elhasznalni. E. _Juliaka. A czitromfoltot. csak lecsiszolás altal

hszhthatJI!. lö, ba. régi.

·-- ----

----- ~-. --· ~ ·

A k i r ályi mete or ológiai intézet távh·a.ti id őjelenté se 1909.

február hó 13-án reggel 7 órakor.

••

Uzancfak. ( K é.iratokal rt cm adunk w1:.a.)

L. Balá:...•. Cz.iwére h.h !Íru;ága sz.criut. let éiben h.wdöt t Uk meg válaszunkat. F'rbrutir. Le>ólbeo 'ála!>zoltunk. lm:r. ll-as;;cn f~J a' ,~n-osaT"al egy grammcs t::ublima t pat'tllllákaf éb egy tlara bot oldjoB f..J l orc.:ellán n•g.'' tomnn•·zo76tt hl.\nirb<l öntött l.t't titer allott. -rUben és abban ézta~sa regg<'l é!' l'!lfo lft-ltJ pcrl'&ill!. Le,..zatitlis után hintoe b\1 az erre n eléb-a. a. gyóg) tára b. ban mar kc:szCJl hapLató l'alir~·l·bmtóporral. 'l'nnearari. Kozmctiku. roYutunk vezetőjénél: YI., lt'clr;ot•nlósor l. H. J!illálpnr . .\z notu megy olyan gyor~an. Tessék csak türelemmel lenui. meglesz a. kivánt. eredmén>. Ennél a. biijnli.J mindeo oPbez.f'n ja.rul. • Rtm;nytde~& Flófi:/.JÓ. )lo:.:;a. meg és hiibc:.iba. bo betenként kébzer e:. te ofekv.?s e16tt mcleg vi.ael és kolOZl!· vári ké~·febérkátráuy t.zappannal a fojbóret cs a bP..jlit. A btappaohabot hagyja r.ljta. IIZ elsö m~á&kor 10 percz~, azután winden kö>etkezo mosá:.nál 5 pere:lczel tovább e3 , égill lillandóau :lo perozig. E:t:en idó letelt-e után fe:.sék a tizappant sok lang~·os 'izz.el·lemomi teljesen és utána. állotttviz..:el ala.P.osan k.iöbliten.i. Ha szókc. nkkor a. Jangyoo .., iz h<'lyett. tessek kamillateás t~ok IH.Dgyoo \i zet ha&málni. Alapos Je:.záritás után te!-sék kibontott bajjal l,.feh.üdni. J-;zrnkivül tessék uuil:>odnapouként regg<>l eg.v k~;es Garami-fMe bársonvhajnf':'L~:r.rla fejhórét jól hednrz-.~lni. Budao' dófi:(io 11!jc. Kinmsliga. t;zerint. lcn:·Jbeu \ álut~.:olunk. Gyóti aSS7fJn!f. Tessék eloh·asni a ~Teme:.vári-.-nak küldöH ii;:enetunl.ot. Tgri.·:.. Nem _hel~· es... Te~sék . a. .köHik<'z6kó~pe~ bMogatni: 2 perc,Jg lehetoleg forro \l:t:tel, utana. .>-ö másodpert'~ig hideg 'izzel ~ ezt ig)· ,-~ltako.~ova. 'égette regl)cl •'" este 10-10 pert'llg. .Bcrogatas utan mos:;:~. le meleg ,iL:t:el ég hol~u,vá_Ji i~htbyoha~cyl t.tZ3pp:.nnal. a t<tapp 11 ohabol hagna. raJf& ,,_6 pcrcz.1g. uut>Jn mo:;,;a Je 3 uappnnt mdeg 'Í<~.71"1 é3 utána. hidrg 'llZ"I és száritsa If.' jól. . . .. .. Barna lcdn!f. Olvasfia el a ··Te~es\·a i_! '· ?O~ killd?ll· ütenetiiJlket. Különbtn, ha. pontos CZ!Dlét kozh Koz.mehka. ro,·atunk ,·czetójé>el, majd ü leTéiben fog ré~zle~e:;eu ,·ála~zolni. • . . ~~~·IJinpiccof.ái du{r:do. Le~~fben \alll!-zol~. .. Urókké hála~. Te:.:'.é~ ~cl e.; este 10 per.ntg _lehetoleg forró vizben azta.tm o:s utana. alaposan lí'mO:mJ meleg nzzel és kolozsvári iebthyol-:.alicylszappannal. E5to pedig keojo be a következőképpeu b.észüló keuóc:;c~el : 20 gramm kálllforkenoc.;öt döwsölte!'sen el ugyunaun5i finom

petról<•ummal. .. B. Ilon«. Kinínsúga ;;.zerint leT~lbcu 'ála.c;~oluuk.

i~9·3

Aln3·!UI&UD!l •• U~~Ar .. • • .. .. K&m.\r" •••••• <6~·6 -

Loeoocl.. .. •• ..

.. 0-Gyafl& ., .... Bu:lar~s~ ..... . Reréoy ........ Kcutholy .. , •••

763 '1

ll6!0C~·Idrdó

-J·81tK ~~ t>~rul~

1r~' 1 :-.y E - 3:~ 1 r.:.r - 9 • 'r.

• • • ll!Jr: lxornl~ l borul~ :> f~liJ: LK>r•IIt

-J•) ~~l'

7j'O•J

7~8·0

l.C JI~

~l"l'. J 7~9·5 lj KIJK t 758·9 -g:~r. ~

Ne~ .......... t:n·o z~ 11 rib ........ 7~!1·~

ER: 0 ~K 3 Ffuma ........ -·J ·~ r.c 1urkóve ....... 1.,1 7 r. • K

1'?•:·

~•!:1'""=4 .... !51:~ l.: oloZlt~Ar. • .. . • 'J9 '

=•i•Í

tK_

ll.otaD) Ó

, • • • ••

·•

-H.O I':K

A.l'\·avtralja .. • •

- ~ ·O

5elmec:b6oya • •

MalaezJ.a Komirom • . . • ••

-10•:! E -:!·~ &S"

::::,:;<>.~... ::

=~:~ ~~~ -~·~ C _:;.o t.K-

T11polc:.1 I>a~\-&r • • • • • •

~ é~mya • • • •

- ::·2

!'6 h

Dcbr«zeo.. .... Kcclkemn • .. •

7•1 f)Jr

-:N

- • ·o C

OroebAu .. • • • •

~bc;t)~"::::

- ~ 0)8. c~ ·-· •

\ 'er-.: • .. • . • . . Ba\&DIIte......

0l'IC9& • • •• .. . •

-3·3 --3·S f!r -$·: C

M.·\'c.irb•ly ·• l\•so·eoytd .. ..

!!é.:zJ .......... .,trllo .........

-1-11 J

--l l l

--l

--~ -

~~~~~ l>Orult

15 -fj

3-10 l ll

-l

-1

- -7

l-orult

--~

o -.:;

•

- 7

-l

t>oruJL

'.:

• 1.1

-l

3 l~hs h<>rull

-:> - ! l

- ··-

-...--':~ tobh~~ul~or. -. 1,6 bo"Lit :

-·

-l

-s

--:J

!O ·-1

•

1 -:

bor•ut

75J·s

!:t.feo.:o ........ 65:"!·9 ........ H!l·7

:i ipoly...... . . 1 _

_,-o t

c~r

4 •0

,., ..,...

._.._

·-.. --3

dtruiL

- .

burl\i~ c

m~tt~l.;e1L PZ~I. • ::: tlfDkUI- .~l~:~:l. tz~l, 7-::s ::: , 1 .S ..'.:"'· " =

•

Jelmag. yarazat : ~ - -l.el!L

I: ::::: kuk, a !:él ereje O - e·

.•

76:: ·t~ -7·<. CE Ny a 769•6 ... s·n 1\ l llla:Tat:; ........ 7Gto - Q ·• 1\ T. l' 2 J\ tua .......... 7..,6 1 :J•J l'Aria ........... 766·$ -4·i CCK 3 S~ti..·Hter:- .. r .• 1763·5 - 15'1 K ~roa

--· = = : = --- --

c!frk;e·o~ü::::

....o111ta.uttntpot1

-i -~-l

:!1 _ ,l :! - !

\'aldA·Booyad •• 15a·t -:l.9 t 2 X•~tY·Szebeo ... 751'1 - l:~ t:.ZNy t

Bottahi •• •• ••• . 7li9•(: ... li Tttmltlre-.1 • • . . Sz t~ -G·O WNy • ....... -~·o~.: 'l'arczal .. • .. • • . o·o li: l:a;er ........ ..

..:.• -

•c

3 c bU' il"d ........ 1~~:$ =1:.; l Tema•'r ...... 7" .s ,., .. 3

1•·· -

•>

-~ -:; -:! -·t

-1

• •

-! .,

-::.

b6 úonll\ hó

-··7

• Ot • --10,

oorul' • li.öd borult

- 3

• derütt

!.:öd derült

botul\ ~

1 -

l-z

1:,

-2

="-s

. ,

10 :i 1 -.; 13 -~•· Z H í ' 1 8 -

1- ~

uyup~. u - d", ::: !UO~' a:él, 3 =

kellemetleo dl. G _ '3r, l l - ru::.ztttó \ibar, 10 - url. .

~ról

Vasárnap, 1909. február 21.

Rik az alkofmányban. Irta Harsányi P álné Teleki Janka. Ha napjainkban nö veszi kezébe a tollat, majdnem bizonyos, hogy nőkről ir. De helyesen van ez igy. )fert az egész mozgalom, mit a nő kérdés m.inden müvelt államban fclkeltett, szinto k01·ainak, időelöttinek hítszauék, ha maguk a n~k neJ~ érdeklődnének il:ánta, nom igyekeznenek s~~vli;l, tettel tollal,. teve~~I?-Y részt venni benne. SoL eppen azzal biZOnYitJak a ma...,asabb foku értelmi müködésre s öuálóbb társadalmi tcn~kcnységre való érettségüket, ha a körülöttük miudenütt nagy forrongásban lévő dolgokról iparkodnak megalkotni a ma«uk véleményét t; ezzel a véleménynyel, mely ichet jó, vagy rosl:lz, idejét multa, vagy korai, de mindenek felett nem a gyermek pórázon való tipegése többé, hanem saját elméjük, észrevételek, tapasztalatok nyomán') kijegeczesedett meggyőződése, bátran kilépnek a nagy nyilvánosság elé is. Nem a nagy mozgalom hivatásos, szakértolemmel biró vezetöiről szólok most, hanem asszonyokról, kiket igénytelen, szerény családi körben ifmertem meg, a leghalványabb sejtebne uéfl\ül is annak, hogy valaha nyomtatásban lás::;am a ue,·iikct saját munkJ.juk alatt, fiatalleányokról, kikkel régebben talán egyiitt ültem az iskola padjain, 't"agy a hírsas élet örökös f01•gataga kozott össze velük, a nélkül azonban, hogy írói tehetségiikröl, müködésükröl ismertem volna öket. Jgen, a nap-nap utá~ ':jabb, ism~rctlenebb nevek jelenne~ m~g a ~Jtob~.n s .egy1k g_?~dol lwzást elárulo velemeny kov~h a, mas1kat. iiiíndez pedig nem tanuskodhahk mus mellett, ~int hogy a meginditott mozgalom igazán

AZ UJSA.G

idöszerü, mert gondolkozása tárgyát alkotja minden fogékony lelkü nőnek. :€n sem ugy lépek a többiek sorába, mintha felfogásomnak valami killönösen nagy fontosságot, irányitó hatást tulajdonitanék, hiszen olyat tulajdonithatni első sorban is még több közvetlen tapasztalásra Yolna szükségem, dc mert szinte kötelezye ér.Gem magamat, hogy ha vannak a szóban forgó dolgokról szorény eszrevételeim, ne hallgassam el őket. Érdekes és nehéz kérdés most például a többek között a nők adózásának és joggyakorlásának kérdése. Sok írónak, a ki még most sem birt teljesen szakitani a mult hagyományos felfogásával, szoká:-:a, s mondhatni izetlen szakása ezeket a kérdéseket mindcn komoly alapjukból kivetköztetve, bohóczköntösbcn állitani .~ na~yk.?zönség o~é. Az ilyen eljárás megfelelo gyumolcso aztan az, hogy a felületes gondolkozásu, a dolgok mélyére leszállani nem szeretö emberek harsogó kaczagással vagy gunyos kézlegyinté~el fejezik ki e tár(Yn·a vonatkozó észreYételeikct. Tény azonban ~-z. hoO'Y legtöbbnyire a nők között a·kadnak ilven ménynyilvánitók, a minek magyarázatát a nevetségessé válástól való rettegésbE:'n tahílom .• :\!ert. hiszen a gtmy leg:közelebbról öket érinti, ::; mondhatom, ke\'és olyan tár::;aság van. melynek tulnyomó része ne a feliilctt• ..cn itl>lö !!Unyolúkból állana. . l :.'IJúr . . pedig a aunv ~ . a }~0'o rettenetese bb It om1to e::;zköz. ~<tt.n· erkölc,.,i bátorsúg az, a mely a gunynyal ';.~emben i:::. meg mer szólal!Ji. Xe <':-;oclálkozzunk bút a szegény nőkön, kik o tekintetben áltolúnosan elfogadott vélemén~Te sehol sem támaszkodhatnak Í'\ nem tudják. bizonytalan próbálgatásaikban hol, s milyen hatalmas ellenségre akadnak. Dc nehogy valaki azt hlg_\je, hogy a fent emlitett írókat késziüök felelósségre vonni.

Yéle-

Korántsem. A nők adózásához való hozzászólásra nem is ez késztetett, hanem egy kép. Ez afkép a >>Dio Vi'oche<< czimü német azépirodalmi lap 1908-ik évi 13. számában jelent meg, a következő aláirással : VerhaftWlg engliseber Frauen in London, die das Stimmrecht Yerlangten. Rettenetes egy fényképfelvétel. )londhatom, hogy bennem Wldort és borzadály támasztott, n em t udom, másra ugyanolyan hatú::;sal lett volna-c, do azt hiszem, minden jobb izlésü ember osztozik velem c felfogásban. Nem a hatalmi erőszakot akarom itt pellengén·o állitani. )Iindcn intézménynek megvan :1 maga kötele:ssL·gc, melynek körében nem szabad, hogy mulasztás terhelje : Az angol rendöt:öknek igazságuk volt,· midön oly szigoruan cltok hatalmukkal a rendzavarók ellenében. Kem is lenne semmi szavam, ha azok a l'eudzaYarók tényleg csupán rendzavarók lettek volna, de a mo~tani Yiszonyok között uj e~zmék apostolainak kell tekinteniink öket !' cppen ez a borzasztó. A történelemnek ez az é,·czredeken át örökösen ismétlodö jelenete. hogy minden uj fe lfogás csupán a meaaláztatás, a megszégyenités, az ibCYazsáO'talan t>h~yomás • ' . 'lotl en zu k·latús utjánb t•n·énycsiilhet. a k Jlllc (Pt·r~ze ez már nem az angol rendursl>~., hibája 0 hanem által.Jno:::. emberi.) )Iert meg }.;cll án{ gc;m~oluunk. hogy a 1<ok tulzás mcllctt mindcn UJ aramlatban otl n jó m g. C!!V kelctkezőfél hcn It-Y o más tcírsa<i<dom e1je;zt o koYúsza. )\em szabad könyelmüen ítélniink a men-0 c:-~ufo~t .. talán különcz, talán erőszakos, tulá n tulhajto, do a maguk igazságérzetében hátran és en.~lye-,en harczoló '>feminista apostolokról<•

)

:\fert ha kiss<? lll<tguuk köré ü•kint.ünk látunk egy szintl-n te kintélyes su·n·ezetet, a~ államban egy kis államot, mely az adózás és

scm. Eléggé kitomboham magamat hosszu ket látták, értelme a szavak ö::;szeflip:gését ifjus:ágom alatt. RPmélem, nem V<tlami ál- nem tudta megtalálni. Ha valaki l.:ö~zöntötte, arczos báh·a invitáljlík szürküló fejemet ? )fert szinte menekült elÖIC:', nt"m volt kedve a beTe vagy a Rútság elle~ség.e. nöi irás. 'L"gyan ki irha t ta ·! :>Úl!!et é.;;hez. Jaj annak, a. ki ~ehoz_za~ ~ut J.. mint óvato!:'<lll feltépte a borítékot ~- )ficsoda gaz~úg lehet abban a levélBetegea, án·an, osszee~ e . zsebkésével, eloször is az aláirá~l nézte. Xem heu ~ - tolakoelol t hozzíl mindegyre a kérdés. - :'IIh~el akarják megsebezni a lcllcét? Elvolt semmi se aláirva. Jaj annak, a ki meglát ~ég~d - TeháL névtelen le'\"él - mormogta. ...,on<lolt. Jnindenfél~t s boszusan, mint a ki Tavasztalan, búsan, szegenyen! Nem foaom elolvasni. l:ri ember nem ad Önma<rához mt~ltatlan dolgot cselel<~:tzik. veFöldresuj t ja ~.tc szépséged. semmil ~ név né lk ü li rcígalmakra. )!ert hogy zette ~roszakos akarattal másfelé a gondolatait. Leigázva az tÍJUS<tg~d :-. . • valami ráaalom, alja::; áskálódás van a levél- ~!int mindig. ha az élet elfárasztotta, megS hoav életedben bál_Yan) 'olt al · • • ben, az bizonyos. Hát nem iti izgatja ma- vérE:'zle, vagy c..ak clkech·etleuitctte: a gyerEs a bie halhatatlansagod mekeinek tiszta. ('"upa szeretctct, gyöngéd...,,\t vele. 0 sé...,ct ::,ugárzó lényéhez mcnekiilt. É:;: zsebre gyiirte a Ie.-elet. o , b . Két na...,y e \ te hiderr mátTány-míYolto~ ! Hanem azért - Ini tagadá,. benne le;inya volt, az egyiket mar c ts mutatták. S hogy at~nyi asszony, annyt asszony lcvcrt volt és nyugtalan. Szórakozásképpen a .\ tnásik csak es:t.tcndöro kap hosszu ruhát. K c•m"lehet teáltalad boldog ! k 1írtyázók110z. néze.tt .?c·.. ~e!let.leniil fo!·dult .\ nagyobbik körül mindig cgé:lz udvar van , i~::-za. Yalanu lelkt c:;omorfelet crzctt. )faskor ft'lkapott. ünn<>pelL leány, sőt egy ki,áló' . d nc,..halunk csunyán, Yét1en ! Irogv mm nem is jutott eszébe latolgatni, dc most éle:::en den:·k ifju_ egés~e~ ~~mol?·an foghilkozik i~ 1 ,., • d .... kk~ S tc" itt fog:-z állni nm; oro ~.; kialakult előtte nz erk?Ic:i ellcnvct~$C ann!~-~· 'eh~ .. : );agyrn_tha~:n Zoltan elégülten lnt>rült Ifjan szcrelmescn, feheren . . . hogy vagyontalan. m;rsekel.t fizctt'.~-..el brro, cl c kcp szemlclctcL,l. Imádta . leán .: ' Erdos Renée. nagyot játszó, kevc:-et t•ro exbztcnczwk ezrek- tebzett neki Tamásl'y Laczi a 1~ 1·t .J cl.t ~ ' " k.nundcu. . k eppen kel játszanak ''a banque-ot. me'lt'ona k· tal'' alt legdráaább 'h Egyszerre észbe kapott . ~R , l~cs~ ez. _ ::\fit becsülnek ezek olyan kevésre, hog\· igy a Ytlk !'Or~ra bizzák ~gé-.z. C:'::i~z:en :,.zegt·n~ I . aezit akarj~ k befeke . oh? · btzton czi1\jukat ~ A7. i·l<'t olya ll ~en~!"n.~ nt>k1k : ', a~y abban a leYl'lhen. <:ond ll tt htem elottem o la. am Yolna ! )fi. Irta Gőmbösné Galamb Margit. a ti-:ztE:'t:Ségiik ·: ~\lC:'rt ezek kozu~ n na~vo?b1k kor t'·n clj<>~veztc>m jött l·!!y-k~t ilwn il··í~ fd~t·gemct. BE-kik i,; \ k . , ~ - J·a adta át lll'ld a lewlet. rl-~znck mri...t ttinl.';-; mit ve:::z!enw ... L~~fl'lJl'hh .:l. :lSZillO 1lU:-Zll1 • ·1 •l · r7 lt • Il\'l'rhctnek C:'zek. Ime. a rua1 erkuk.-uk ... E~(·,zen l"dinC \~li · ·l~ , . . . Hm d It tagúhnn XugymJ m ~l ~-o an, · 1..,v filozoftHt c~onlultig telt' ~int u<latlan nzok ·:t dola k .1 . . c I:-.ze. h<•l!Y Jll('C'I'lllt .· g~n o a n •1 .:\ lcvdcnnet a <:z 1~ l'l'"ell c;;:ctt llH'!.t 'c em. . • . á. h~>rry e~~-~. ~mt•Uod!1 <' k n:e~. ~~·mléke~ett J.;c;;:c•ri~é~gcl s keze egyre azt n néYtt'lcn le\e0 .• 1 • t · ~ t "kcziót keic:-o Jsmerosenn leYdek e, ~.eJ \Itt olYa~t~k a}HNÍYnl azokat a Jo >ara a1m, p1o t , ... d.k \ ruióta lct <T\'ÜI~...,ettc ka hí11 J<l zst"bébcn. 0 ~t U> mulattnk l'aJhtk. )liut ok fognak e. D · k b .. valamennyien a Jaku~ollll'a ku.1 1 · • .• Oh·a~mi próbált. e szemel e-..a a etu- \ mulatm, ha ruajd Laczi nyilatkozik. llizonyoLázas ember Ytlgyok, IlÍllC5Cn titko:: lcvelczc-

Antinous.

A Jáfszatírt.

AZ tTJSA.G

jogg.}akorlás iekjntetében már régen olyan ala}Jokon áll fúnn, milyenekröl u;" államban c:sak mint utópiáról gondolkozlwfuak még. Folyik ug) H n a. ha ri' :G, d t· Y a jjon tnik or válik még igy is jclt>liUÓ a 1övö ideálja ! ]gen! nézziik meg a prote~tán~ egyházat, mert t·z az a ::;zcn·c-zct, az a ki:-: állam, melv e t~kintetben méltán ncn•zheto a nagy áliam idcáljának. ~!ily gyönyt.irül.'n v:m mcgoldYa f bben az adózá. nak t'ti joggya lwl'lá~uak kérdése. Jogokat ,·suk az élvez. a ki köt<'let:séget 1s telje.·it. A ki c~yház1 adóhit hinnytalanul befizeti, az szavazhat a közgytilé~ekcn. Itt nem számit uo és férti. Ha az a no dseli az egybálfentartás t9rhét, akkor r,zav,•zni éN1 ugy j vga 'an, miut a férfinak. l\IennyivC'l igaztoágo~ahh ~ hl'l.'rl' rhl• l"'nno r:r. n állapot. az úll.uni ,;lot fer~u is. Háuy éiz,cgy no 'an, a ki tohb ál!ami adot tizet,

mint

o~v ~:Gf'g~m"bu

z,;Orl'bau IC\ ö

l~rf], H az~r·L

poli t ik~:~ i élet .d.t kulasánt 'a lósli~al lK'folj Hi még inc:~ en ~t' lll lll i )Oga, hol ol t ft~ l j1•, ha éi nl', az:ta J ,t vagyouna J bizo u.} ára t.c.·kintel.) es 1íllá~t t<Htbf'tllo be. De u•· h!' zéljiink a:r. .. ly,tn kPre,,..flol, ml'l.v felt•té.zben a fér1•'t tUdt.-. Hc "l.•;ljunk arrol <1 '-'ok m1n Plt. t mult n•)rof. :1 k111ek a k' alifiká~:doja k"ü-~gtel~nül lHlJ!yobh , m.iut L

bolm1 egyszeni, talán hcl~est'll Irm, olvasni cm tudo para"z.'gazdaé, a ki :-zelÓO) Jizcté.énol kénytelen a drúga. aliami élet ráe o tcrh.;t leróni, b a ki a terhek vb elé~ c <>ilouéhen jogokat mée-:-enl !!yab.orolhat. Nem 'Rib.úgo::~ rahzolgai bclyzut·l', dolgozni :t lla"Z.Jl:n·,.JwtöséJ rt.ékének megfelelt) t>:w bad:-á~ urolkül t Ha 'a n bf:nnünk Cf!Y c:scpp ignz~ágétwt, nem wélt uwtat nnak kell-c tartanunk nz ilyen cljura t: C akho!!y mig n k('ri':-::Gt(·ny < ·~házak r<'dctHc; i::; miud .~~ <'f!Y<'nloSl'~i l'flzm/·n alapul1ak, ;:, mig oppcn n k•.rcs:t:í.<;ny \:tiJág YO!t n, a llloly :L lll')t, EL férfival c 0')onlÓ\ 6 tette, ddig uz. áUarui élctbc•n még mo::st is ott k:i"ért. régi zsarnok felfogás, ruely nz emberiséget r~ ztál;>oh'Ta bontja, mcly nem hntju p tl.tdoxonla k kötele~bégokct ruházni ana, a. ki jogokat ncmg gyakorolhat, mcl,v foleg HZ t•les batár\'Onalat férfi és nö közéitt még ma ~em képes ~Jtüut et ni, 1uikor a n ök nagyrésze már nem supáu mint c::aládanya sz{\mottcYÓ az állami ár~adalomban, lJaneiil mint kcrc·sli tag is. .\ régi w· és szolga, batalom és gyöngeség .ogalmáuak átörökJésc ez, a két&égbeesett ázadá::;okat :; a dölyfö.:> letiprá&okat. okozö itko::; ~tellcm, melyn('k zordon nlapja még rua is, jelenkori t:írsadalmunkbnn itö ott csör~cti közötLiink ~zuctte <::-ontja it. ebben is benne le z. hogy Tanul ~Y kétlitom Jeán)II k ig~u; m:ít· húza ágot, do Jtthagyta oket, me1t kt·sobL tudta meg, hogy ·:t:cgények ... az o lcúuyát pedig nem ,;:-c1eti, c.:ok a pénz.éú t H' zi el . . . hogy teli Y Ull dó •ggal é:. gyógyithatadun betegségben S4l1

..z nv d ...

l mcri ezeket n

kcd,.esl~(>d&.ckct,

c nk-

étdeme:-. miattuk egy ro~sz pet 'lr. re okotui ruagá.nu:k. A Je, dei :- s cz.z 1 mcgnyu«t.att ruagnt - .t. mulat ag ked,é{Jt.. cl is 0 oha a. E:; kivette :t.. zschóbol. E1olt t tt, c akuem fan:p1r mo:sol.)gÚb ~.d kc~dtc padt atczt•zal hajt.ogat.ta o ze . •\. ro\ld Ug)all nPm voln

IL n c. ak enn)1 'olt : H ma ~t c ű ora b C' h

t'tt JUá r het k.or

z. faradna, bn~to,.,itoru : naey ml.'glepet<'Slenne része. Mig nag_voh~)ik l~án~a. R l áék z..,urján hóditgatja 'famu ~y Lasdot ki ebbik az angol mi<:sévcl .1 jégen fcl tk :lik : k d' cs neje o nag_v ága. gy du~ u fiatal ur karj.liban kárpótolJa roagat

hen

al kert a mrol)<'ket ur, ágod f ban m d 1m ' !<" • • • • zalónjaiban ulla.tott el. H khánc:si boldog Hr cnyncver n haLa .•.

Va:.árnap, 1909. február 21. élni, mig a gyönge nó a semmi inicziativá.t nem ki· vánó állá:;okban igen jól cl 'ol na. hclye~,·c. (Külföldi dolgozó nők.)

Ifök vitája. (:N ok alkalmazása a svájczi

államhivatalokban.) A:-.\ ájrú kóztár"a:~f; nagytand.~:::-a nagy döntés ' lot f ;Í ll : á llá:o• kell foglalni abban a kérdésben, a. :;\ .tjl'zi ook állam. zolgalatban alkalwazhatók·e ? :1lég }lCdi~ a.w n alkalommal, a midou az államIti\ atahwkok, alkalmazottak és :;zolgák kötele::;ségcit ( jogait hatÚlO:tzÚk mcs a kenyéradó átlarumaJ &zcmh<'n .•\z államtauár:> :::zerkc::ol.tett egy eJö. jn.H.Iatvl , a mclyht l atonbau :;zántl<·ko~au nyitra h •t!YI tt- azt a b:/rdé,.,\, alkalmazhatbk-u <t. n nk és milv mérlékhcn a~.; :.illnm:-z.olgálatban : A nagy. la ua . jnva::-!ataban t:llcnbcn már ott t!lláljuk ez.t. a. pa.:- zu.l · A ton ·n~ bozli:.nak t artati.k fp) a. z elIt t tiJL<Í : ~váJt·z.i nokct állam:-Lol;álatban résLe· !Hl<'w va~y f>C:!ll • .-\ nagyt.aná<'s javal.)ata. bo,·ebbcn b fngl,dkozik c k•;nlé:,~cl (-::, már h.1tározottau köHI<'Ii, hogy a uok c akis vly állá~okba ,-o~nának föh ccndok, a mclyckc·L a törn:·ny mcóhut6.-o:t:, igy töbhc·k közt a uagyt~nács hc!ccgyczú,én:l ."l nőket alkalmazni kininná az jgaz~at6:-ágoknál :. a biróf<águknál, dc ehhe~ is sziib:..:.,~ge:; n•lna a lcgmaga· H~ b L it{:lo;.zl-k hclcl"g~ P.t.é::o, me! y bclecg.) c~0~ rui.nclcll us cl ben külön-l,iilön YOlua b;(·rcudó. Bizony nálunk k uyitbntuó.uak cro· kis bcl~ct. a különböw min!:-zteduwok hivatalaiban a nokuek, hi:;,zs·lük, ho!!y napidíjasoknak éppen Ub')' bc,·álnáuak, mint n férfiak t:-s cgéí'zcn bizonyos, hogy a ba,; fl11 i..oroná:s uc.pidijakból m<'g is tuduú.uak élni. &ot a napidijas::.-ág után az iruoki pálya is megn:; iihatna clöttük, dc f:o{, az irodati::.-zti állásokat scm kellene ohctlcnül kinai falakkal körül"t'enni a. nok elott. S windezcn állásbau a férfiak nagy testi erl'jc, kczdcwénycz.ési tehetsége ugyis parlagon hc\'er, a mi a Mmzet nagy káro~>ochhtit, jelenti, mc1t 111inden ily hh·atal által lekötött fédi bizonyáJa má~ fog'all,ozúsból jobban tudna meg·

nagy éh·ezeH(·l t.írgynlták az t'·ppeu akkot' zóti)cgJe jutott hotr{my-krónikáL .X-n{· válik, \ -né meg:-zökcit t, Z-né a dó..;súgát }, i fi:t:l't t e az ud' arlója ...

- C·•vau, kérlek hennctekct, uc illjetek fl'l minde~Í mcnde-mondának - ~o:t:ólt közbe Xngymibályi.- A legti:sztc::::.égc::ebb as::;z.ouyra i lehet 'alamit kitu!áb1i, wc rt több u Yllágon a gono::zlclkü ember, mint a tif:ztc.:,,.,égtel.en us~zon) ••\ közvélemény nagyun ba mar ke:.z felszmazuj a fé1fiakat. I·:~) ifj lJ Do u .r ua n, a ki na.~y fia.t n bá~~ miatt csak fél évo tagja a ka~zit~<Jllfl k. wl<:.nto~érrt.,ljC'~"n, férfiui yoltának telj Ct:; tudataban

fcfcl :

Elfclejtottcd. Zoltán bátyiÍ~l,. b_?gy megboldogult Jegén):-~1rod alatt. valo::-~~mileg to 1:; rnktál nhhány :-JZaiTat egynt:mely Jambor fé1'j homlokára. , -.\z akkor 'olt - nígott; rá. UOH'::> sto', l Nngymihál) i. · .. .. - Hja, azóta nem jM ultak az crkolc~ok.

Sót!

Nagywiháh i olthagyta a <•soportot · _ - HazaW~.)Ck gondolta .• -:- 1\:cru nz~tl mintha kétclkednéru. (•nol s~o :,me:. .€n tudo~. mh cl tdrtoznru EL fclcc;égemnck. Dc az omhcrck rcttcnctosc.k. S ha v,tn valahol cg~ t J z. t.~ oU bon unk, o1é1 t ne monckiilhdnén~ oda! 'legníztc uz oní.jítt. Hét óra 'olt l'ppcu. O u van <'gt z"n bizonyo~au megmondta, hogy kilencz elott nem jut haM. dc :t~ nem tP~ mmit. A fele (gc öriilJli fog. ggyedul ,·an, oh n'(, , arrpgat, mil)'Cn JÓle<: il~ ma j d, hogy ezt , k t 01 át u..: ki adJ n. É h J\ln u odahnz.L ? De otl hou \:al!, 'tlu • á ot u zobája ahlalábol. Ego· koiUl.) ü lot ... ugymihál) 1 : ime ninc:: cn

.\ Yilág legört•gcbb onosnöje, Bla(:kwell Er· zséuet a~szony mo:.t ünnepelte nyokl.\·annyolcza.· dik születése napját. 18:H-ben születctt Angliá.· bau, a honnau <::;a.ládja. 183~-bcn kiYándorolt Amerikába. Felseniülve Et-z::.ébet a tauitónoi pá· l) úra lépeit s azon miiködött, mig, nem tudván to,·ábbú. titkos 'ágyának cllentál.lnj, belefogott az orvosi tanulmánvokba. Előké::-zitö tanulmá· 11yait angol szokás s~eriot egy kórházban végezte s odáig minden jól ment, de a midóu az egyetemre került 'o!na a sor, .,ehol sem akattak be· fogadni. Ez még a neg_)-.enes é>ekbeo volt. Végre, megkönyörült rajta. a. ne,•yorki államban fek'\o gouo,ai egyetem és felvették rendes hallgatónak. 1810 januar ha.Yaban tette le utolsó viz;:,gájá.t és a~ E!!' e:,ült-Allamok tSaj tója halomszámra bozi a a u.. k(:-zóló guuy,cr::.ck•:t. Black~ell doktor azonbau "'·t nem bánta. banew neküogott a ruunká· nak és kórházakbau g) akorolt. Előbb Philadelphiáhau. az.után dment. Párisba. t;:> az ottani t>ZÜ· }P:;:t:cl i kórházban dolgozott. Onnan Lnndonnak "ctt.o utját és az ottani noi kórházban dolgozott. fáradbataHan kitartieo~al. Az angolok nem kö,·et.· t~k amerikai testvére1k pe1dáját és föl~ették dr. Ela~k'' ellt a~: angol é~-akorló orvo:.ok lajstomába, a hol 18i0-íg mint egyetlen or'C'o:::uö sze~ repdt. Hogy az ans•-'1 orroí.-nÓk :c-zá ma azóta. nagybau bZaporodott, ut egyenesen az; ö peldájúra lehet. '~!itavez<:tni, az o fáradbataHan ezor· rralmára, példás élnére, mely megmutatta. az ~naol uok.nek, hogy a komolyan dolgozó uöt még a. férfin(·p~(·g j,.. megbc\.'.:-üli. - ~\.mcrikáLao megint un~'li ra 'auuak egy nÖH:-1, a. ki na~y gcizmüveket i~i;gat. önállóan I~f'tryben. .-\z illetö mk:s Ina. l:. Riclmlond, a l;: i é' ,.k ho,.,:.zu ::.-orán :í.t fivérével cgyctt:lllbt..•u nzctto a killkeru1~··i gá.~mü,·eket. )!o;,t uvérét ől külön\'ált é:s e;~yedül \"Ct<>ti a derry-í gázolliveket. - ~\z au;;ol Lloyd bajót!in:=a:.ág egy u ot, Gi.hnour Katalin ki::-a~::.-zonyt. t iiutctto ki az i·h: t me n tű énué,·<'L )lég p::dig a tengeren ,·égzctt éleuuent~::-ért. (,iJmour kisa!i,.l.Onv :,.tc" arde::s ~oll ('l.<'n tár.sa::.-ág Sardin.ia ne' ii h;jóján, mely httió 1908 november bu.'l'ábau ~!alta mdh:tt tüz ált11.l <·!pusztult. A bajóu na~-számu arabs utazóközönség ,·olt, wdy a tüz láttára; aJlll~i.ra, meg· rémült, hogy &cwmi parancsnak nem akart cngedelruc.skedni s ok-n!tlcoül ott Yé~z, ba Gilmour kh·a~szony bösie:. cbzáut::ággal nem ~:t:ánja magát. arra, hogy a megrémülv tömeget é... uc tériti . Emberi crot megbaladó kita1tá~al &ikerült neki nunden arabs uta ...t rémületébo1 felrázni é.s me· nekülésre birni, ti c:.ak miutáo már minden arabs mC'gnwnekült. f>Zállt partra ö maóa i!l. Ez az clsó Wtl(lt··~t.". H~ wndége Yolna, ki le!lne Yilázit>a. a ~zalón i,;. Dl' ott telj~ ... nagy :--ötébt'-g >au. .i\Iilv(•JI ii tózato:;uk i:s az ember,,k. · \\'·gig.,.iluitju a homlokát: nem, nem c:>ak má-.ok l'o,.,~·zak, gono..z ö maga i ... wert má=-képp t..-,;zéhc juthatua-c az, a mi e pt'rczbcu l,ötétiti cl n agyát ? Az jutott e ...zébe, hogy fcle:::fge a lcgbizalwa~abb Játogntói v : te::;t\ éreit, e[Iy· liét barátnöjét m.inclig ott fogadja az ö külön ::-zobájában. Hátha ..• Erö,·~l ö)j meg önmagában ett. a rett.eutö ki·klj-1. E::. nem b akar fölmenni addig. mig m<'g n••m t bz.tul t Öli} a lelk~. Atgoudolja egé:c:z b:iza<..élet üket. .Az a:-~zonya jellemét, hajlamait viz"g,flia ... Jgaz, 'olt. köztük egy-két ft;lt·5· kt·nységi jelenet. mig a leánj·ok meg nem not· tek : t-zcrt:tte a.l ud' art •~s a ~zem~ olyan c5il· logón, ''ágyakozón tudott. ué~11i. Bizony :::ok!'ZOJ' okozott t..'Z kellemetlen napot neki. De már jóidcjc ~z~peu, nyugodtan élnek, teljes lelki harmóniábnu. Hány éw;> b 31ária? A nagyobbik leány tizenhét, :\Iatika i::. tizenhét> '\Olt, ruikor

chctte, i~· mo~t harminczöt. Senki::c tnondaná.: Talán még :;:t:ebb, mint ebo fiatabágában \ 'Olt . Xem csoda, ha annyian

...

o:-tromolták. :e~ t'. nem volna c::.oda, ha uúrki helobolondulna még wa is ..• ~ézi, nézi az ahlDkot. A. fehér füAAöny le v~~ ore,.zt vc, án1~rék sc c~ik rá. Eb, felmegy. i'ht.·rt uo mennc ~ Hi zen nem Za.Yar setUrit ;

legnltíbb rl'meli, hogy nem! . .\ mint a kapun bemegy, majd ö::.-.:.zeütközJk egyik jóbarátja fel&égév<.'l. C~akuem boldogtm kérdi tölc: - Márilitol jön a méltá:;c.ígos aaszonv? - Igen, dc uinc.::cn odahaza egyctlÖn ló· lt-k f'.C.

- f:-:s

a c..~l~del: !

eset, hogy a Lloyd-társaság életmentési érmét nőnek adományozta volna. Ime, a testileg gyöngébb nőnek is lehet olykor hasznát venni. - A kötelességteljesités gyönyörü példáját adta a nemrég lefolyt nagy wichigani erdőégések alkalmával az ottam állam Krakow nevü \Úroskájának tanitónöje, Barber Alice ki:.al>Szony, a ki maga is csak még 19 éves. A tüz már napok óta. jölt ruind közelebb, de núndenki még mindig remélte, hogy valami c:soda. történik és nem lesz nagyobb baj egynéhány ezer hold leégett erdőnél. De a tüz. csak baladt tovább és egy reggelen egyszerre csak körülfogta. az erdei iskolát, a hol együtt "·oltak a városka gyermekei. A kis tanitónó ekkor az összes gyermekeket párosával sorba állitotta, sz1goruan meghagyta nekik, hogy az egymás kezét el ne merjék ereszteni és szaladjanak szorosan mögötte. Miután látta, hogy a. gyermekek megértették parancsait, élükre állott és a milyen gyorsan a. kicsik csak tudtak futni, oly gyorsan vitte öket ki egy nagyobb felszántott erdei tisztásra, a. hol estig őrzötte a gondjaira bizott apróságokat, m.ig a megrémült szülők a lángokon keresztül törve rájuk bukkantak. Erdekes, hogy az égő erdöbol előtörtek a vadak is és ugyanarra a. helyre tartottak és a gyermekekkel együtt feküdlek ott a. tüztenger közepén többek közt · két medve, szá.mos róka, fogoly, mezei nyul és '\'admacska. :Pedig az emberek dekretálta. .tört"ény szerint azoknak a gyermekeknek el kellett •olna. pusztulniuk, mert a férfiunál testileg gyengébb egyénre : nóre voltak bízva. De hát ugy látszik, minden törvény alól •annak kivételek is. A krakowi gyermekek szerencséje, hogy tanítónőjük volt éppen az a. kivétel, mert különben most nem volna. J{rakowban tanköteles gyermek és helyette volna egy porrá. égett csonthalom az erdő közepén, a hová. a krakowi szülők kijárnának jajveszékelni. - Végül még egy kivételes eset történetét adjuk. Folsom város, Colorado álla.mban telefonkezelőnője Rooke asszony volt. Augusztus . hóba n nagy áradás volt a. vidéken, a melytöl Folsom nem félt, mert bizott töltéseiben. Es a töltósek egy darabig állták is a. nagy viztömeaek nagy nyomását, mig bele nem szakadtak. ~k. Rookenak hivatalos helyisége nagyon exponált helyen fckvén, a. töltésen őrködő hivatalnok előre fi~yelme~lctt~ öt.. telefonicze, hogy még egynehány ora es a toltés szakad, meneküljön tehát. M.rs. Rooke azonban els&.lorban a •árosra. gondolt és ~orra felhívta a telefon- előfizetöket é:; röviden közölte velük a. kapott birt, feJszólitván óket a rögtöni menckülésrc. A város megfogadta .mrs. Rooke tanácsát és menckült, mrs. Rooke azonban c közben nem ért már reá. a saját mcnckülésén·l foglalkozni. l\látmap reggel, a mikor az áradás kezdett vi:;szamcnni, ru<.'gtalálták holttestét tizen-

AZ ' UJSAG

Va.sárna.p, 1909. februá.r 21.

két angol m~rtföldnyire a város alatt. De a halló · készülék még akkor is fejére volt csatolva. A menekültek bizony:;ú.got teLtek, hogy életük megmen-• lését csakis mr..... Rookenak kö>'zönhetik, a ki öket sorra felcsen<Yelt.e t!:s figyelmeztette. 15s Folsom o • városa meghatottan :'illta körül a hős telefonkezelönö su·ját, a ki az ~letét feltÍldozta, hogy mások élhessenek.

-SPITZER ARNOLD ~'v8~8~T • kivitelű nagyi 1l elismert

jó

butorokat ;endkvüli vál asztékban kapni.

2~93

Szüks6.&s van-e ·az asszonynak sz6ps6jre? -

Válaszok. -

Szüksége van-e a. nónek szápségre ? Nincs, de windenesetre j6, ha. meg,·au. Ugy vagyunk ezzel a dologgal, mint o. czikória. nélküli ká" 6val: kávénak ká•é, de érezzük, hogy valami hiányzik belőle, a, mi bele való. A szépség különben is mulnndó s jaj annak a férfinak, a kit t isztán a. szépség ejt. rabul ; az ilyen férfi boldogságát egy szeplö vagy pattanás megscmmisiti. Egyébként nem mindig az a szép, u. mi a. szemnek szép, a. mi a szemnek tetszik. A magyarnak l'an egy igen elmés s találó mondása. amely t~zerint: ..x em az a szép, a mi szép. ki mit szeret, az a. szép.• A rózsa, avajzy a. liliom például tagadhatatlanul szóp s én mégi:. mindkcttónél szebbnek tartom azt, a kit - E.z.eret~k . . . Legyou a. nó lelki szépséggel, bájos kedye;,séggel, bzellcmc:;::éggel fclruház'a. s akkor gyözni fog a. . férfiszi veken. ·

JI. J6:..sef.

Az élelmes, kedves és nemének tudása s rafiináltbiró oóoek nincs ozük~égo szépségre. Az c!ITSzeri

ságá_~ l

Ha a. sz6 szoros értelmében veszszlk, nincs szüksége az asszonynak szépségre, mert szüksége csak az élet fentartásához szüksége:; dolgokra van épp ugy, mint a férfiakna_k. ,.Azon~~ ~a.. ugy veszszük, hogy szükséges-e vágyai (hlUSltga.) J,.,clegltt:Séhez a szépség, akkor minden asszony· nak feltétlenül t~zükstlge van a. 11zópségr.e, épp ugy mint a. szép ruhára. -;\lús kél'dés aztán az, hogy a fór&knak illet~e férjnek hogy tclsr.ik inkább ; ez tisztán azok ter: mészetétól és gusztus~t61 függ, melyet kiismerni az aszszonynak fófeladata. A ftlrfiak, illetve férjek ezen természetére és gusztusúra von:Oémi befolyással a. külsó szépség is, de ~;okkol inkú.bb a szhjÓl:lág, szclidsé~, kedvesség u~iessé~, su:llemességge~ ~~ro!!ult okosság, ferj~s asszony: nal pedig rumdereken k1vul legfőképp az, ha. haziasszonvi lisztét minden tekintetben férje megelégedésére t.öiti be és férjéhez alkalmazkodik s a?.l- egész lelkéból szereti és becsüli. Az ilyen asszonynál - a lénye"'esebb testi 0 hibákat ide nem ért. ve - a külsó széptóg mcllékes, s annak ana. szüksége nincs.

Biri. A nőnél a. szépség nem okvetlen szükeéges. A sziv. böl legyen mindegyiknck három adag, a lélekból ugyanannyi, o. szépségból egy is elég. lllort : A szépség a. szivnck csak kinjára van, . Hisz a ki szép, oz mind boldogtalan ! · írja Tompa Vinígregéi-ben. . E~y régi elöfizdó neje.

. .. )fiár~ szépck a ·virágok t llliért l'an olyan élénk SZliluk? B1zonyára. nem hiaba. adta azt nekik a természet. Az elénk szinü \"ilág magához csalja a méheket ezek elvh;zik a. bimport egyik virágról a. másikra és azt megtermékenyitik. Igy szaporodik és igy marad fenn magja a. legtöbb rirágnek. A nők szópsége :.em olcsó biáb!l;~al? dolog. A &zóp nö, o. kinek termete szabályos: ~estresze1 teltek e.s urányosak, haja, dus, tcst:.l:ine ilde es az. arcz ~ te.;t ha.rmóniájit &ugározza. - mcrt ez mind ho~za.t~rt.?zik a .sz_epséghez. bizonyára cgé";zséges. A szep n<?boz , ·onz?dik az cgeszséges férfi és igy kap él~teL egy_ero~ ne~zedek. De a te.st az embernek csak fele, n\é"' pe?is. kisebbik fele . A tel>t &zépségén~J fontosabb a. \élek szepoege, !Dely .o. ~élek egést..st\géL umto.tja. Ez pótolh;;.tja. a test szepségeL u;, de megfordit' a nem.

megJe)eoésscJ, ~;zép"éggcl Yaló bóditásg il. oÖt hi~á es butává teszi. Xincs szükségüuk sz.épsér c, mert az olv Loki. férfit, ki a nobcn nem a nót s ennek egyéniségét keresi hanem csak a szép, czifra bábot és az azon lé\Ö küb:.Ő Kö~·kér~é!>~re szerctn~k cgyszcrüen annak a hizomá.ooz~t tekinti, mely elóbb-utóbb uey is lekopik, res ~unan~uh ,Johumoru főispánnak a. t;za.vai;al yá\ij. ~z ol~ .. ferfl~. nem ' '?Ina érdemes meghódítani, lé•én ez szoln.i, a..~ azt ru ond~ egy ilyen h~rdésre, holly : )li férurcsfeJU, fcl~lotes, k1 oly felcséget nílaszt, hogy barátai- fia_k. 11. s~~pct mcgunJuk, a csunyat mcgszok}\lk. Va11:v na~ tcss~n ,el:l nem g~ndol arra, hogy o nók, letérve az cz~t.alliatnum egy hires pesLmegyci alispánnak kijclcntcs~t': ereny u!.J!h-ol, - a. ~;zepség nagyon siko'lsá tPszi azt. s igy ~lmdegy az uss'l.ony akármily-on, csak l>clycmbe lcgycu ne~ _cso~a., ba. a nő ruinduntalan csetlik-botük egyet :_ takarl'a. Dc~czek nem az l-n nézctcim. 1tzért eg~· pár foka. fer) szamara. csak boldogtalonsá..,ot tcrcmlbet! Ellenben kal magasabbra helyezkedern és esztétikai nc:c:ópontból az a ';\Ö_, ki lelkének és jcllemén:'k szépségével hódította azt mo';ldom, .hogy a szép~ég szuverén nagyhatalom. meg fcrJét, az a nő csak boldog.,ágot megeli·gedést tcrcml· ol~ n. m_10t a pcnz.• Yagy a M}ló, vagy a férfi-zseni, avag\· h~t férjének ~s kedves c~yéniségé,:l'l megaranycz.zs. éle- a klrlll.\: k01·ona. f:s nagyon kev(-s o szé}Jség ahhoz ho.,.~· tenek al~?nyat. Ho. a férliol;~ ezt bclátnák és a nók sem l~_mondJ_unk r6lu. Fcjlc!'Zll'ni kell és mindcn 'anv~ a~a. nagyon ~ornék magukat az il~· hóditá:>ok után, u~ bátran torckcd]ék, hogy a lennyn .testi 111.ép.ségét kuHh·á.lfa. mert mon~ana!D, hogy n~ncs nü, kil_l':k ::-zép!'écrc YoiÖa. szükez áltul ncml~ak oz egy~nnek te:-.z :-.~ol!tálntot, han,..m ségc . SaJnO!<, a mot modcrn ,·iln.t:ban, hol annvi a léha a~ cgl.,.z ~mbcrJ~égnek. mclyro n ,.,zópst~g kultusza borzaszm~cru_ cmtx:r· _nem l~_ii<:T.kélkcdhe~cm c~zcl. 'Dc hQJ:Q: ~ ~oan ráf~r. Pl·r~1c az olyn~ r.!<SZOny, a ki nem s:z:ép. az; oko:<; !canynak nmc~ t<zukségc &zépscgrc, czt mcrem álli- l Ic:-~·cke7.zck csnwcl. munl..n~"á~.bal "n~ kcdn·~s(-é,cl 6 talll cn, .,. t~!J nem .s::ép lcf.Í11!J. a termO"wtnck ezt a nngy huinynt. pótolni. Fruhliclwc ~~Ióric.: Paulu . . Bizon~··íra. kiilönben mirc "olnn n "'Ok kcndözo-szcr s ~umck _huszn:ílnúk. azokat,: Hib7. miudcn nö szcrctn" . ;;_ln. mid<ón it.;· l<lw, fC'!iill'tC'.s 'iltiguan t-Jünk, hizouv bZcp..lcn!ll. ez n 1<'1-(hobh "'í~~'l\ s mindcut dkön:·~ miudcu 'an. f.l n I'm n .l•d~,-t.(·kct nwrlr r;zcli, hun em i;::('nili n 010..;. c"zkozt fdhti:<ZO·· l. ho~y ezt dérlu~~-c.•\ fél·jh,.7.mcn~snél k!l,P(~. l..uJ_,v >-7:'-'Jl::"~· t , m•·n hiu. u'· :; :r.t.épr.fg a l•"'jubu azonban födolog : ~or bon:.~, ruhi! ~tliud ! fiJ&nloJc-.·cJ. SoiJIIIJ.•, t•zl lll'W Ul!\ 0 ,1WI'Ói tU<I<>Ill. ,.. ll. Rcnét: JI. l·mrr!.:l Janka.

Eleinte szótlanul néztek farka sszcmct. - .Mondom, senki. Csodálkoztam maK~:~gymihályi vi~szacrcszlcltc- zs<'h"be a ga.m is. revolvert s fc).;zahadult karj:.lit.egym.Js ha fonta. - Lelletetlen - szól indulatosan a férfi. - Ugyan , kedves b arátom, dehogy lehe- Nézto öket. t-<zt:,f,Jauul, a l<'kintclc alat t a tetle-n . 1\IC~gam is jártan~ mát: igy. Ba ~i ~i - má~ik kettéiben tll<'ghiilt a '~t·. Lálták, hn"y tef'zszük lábunkat, a Cf;elcdek l l' mennck. li.gy1k ez a:r, cmb<'l' irt ózatos~111 1\iizd önmagá.val. l:' ..:\ fialal lll' hirt<'l<'n fE>lkC'lf s ml"gállt, dc job bra, a mátlik ha[rah.. Csókolom Máriát é~ még <'gyr<' sz:óthlllnl tt férj C'lőU. YáfOID 8 jÖYŐ bétell IZOn)'OSI'IIl. - lg<' l\, t<' mf.g,v - monrlja. 1.;, m6nycn - C:->6knlom a kezeit . , ?'t<':~u~ik Na_g~: 1-f,-.J.'rf'~<'n. 'tenj. f.:s kim<'ld mihályi ::; 3 fegj clmE'zet~ ~ilag ti elozekel~;\'scg~ :\a{!.}'lllihál:vi. Jnf' rr a házömal ilynn idohf'n a hítngalá:-aidtól. 'el teszi hotzá: - ~lana nagyon fogJa saJ· C:-;dálat os 'életlr.uk~rrrn f;cnki sim ·s idf'haza, ná!ni . . . • . . • a . . . n . .. fC'l~'::-~gem J.-.;;johh harátnojc is , Es ntiÍn ntenf ! Két-har5m1 1~pc~ot 1~pett hi:ih;t r:::cll;.!I'IE'tf. 1'\yilnin nem hallat;;zptt he. E'S!}'Herr~. Knk~a "~~~ a~ elo!'zn~!lhoz. ~':'~Y .Toh h i:: ,' m"'rt. e't. a kctt<'s ncvehe;ge&-é tt'h<>tto l1;}en beptth11Jott. 1-i.Jloszor a t-a]at. e;.zoha]aba ment ~ a nélkiil, hogy megfontoltau. c-~Pleked v"lna l\láriáL R"llH~lr..n. m,..gértctté-1. ~ ha né-k : gépia;en ,.et.te le a fcgyvertartor?l ro•ol- az&~l, a mi tno:>t itt köz.tiink Ya~y ki.iztetek történf, bárki valami(, megtud , a fiatal életcdverét és a z:.chébe csu::iztatta. -~\nny1ra . nem mcgfiz~>tni. • volt t udatában tettenek, hogy kozbe~ egeszen dd fogod - Kérlek , én T<'UdC'lkez.éscdro állok ..• az ellenkezö Iebetöségrc gondolt s szmtc men- .Nint:s mié-rt. 'fc ro~:.zul '\"ála::;ztottad t egette a feleségét. : . ,. :r meg a látogatá:;od idejét, éu mcgleczkéztet_ Végre a fejo ~~- faJbat_. Nem fogad telek érte. ...\ köz.t.iin k lc,·ö korki.üönbség "enk.it. Hány~,;zor mege~1k az ~~· hogy nem miat t jogom vo H· hoz ú. Ennyi az egé~z. hallat szik bo az <'löszoba. rseng,oJC. H a. '\"'O~a. áldjon mt'g. v~lami igaz a gyanujá.ban, h~-~ a .:asro~ot 1stellNem uyujtoft. 1wki kezet , dc kiki::;érlc bizonyosan lecmgedto volna, lu~zen I eY mm- és bezárta u l á ua a z a j tól. denki tudomá!:'-t vehet. róla,_hogy o~a?aza van . Aztán vif:;:-,zameut az as::;zonyhoz, a ki Egy-két percz mé('t és mmden vilagos lesz. addig már görcsös sirás között fogadta. : Addig C!$ak nyugal~m. .. , _ :Eskiis;r.öm, Zoltán, nem törté-nt köz- . Nyugalom ! _ parancs?l~ onmag~ra tünk semmi. Ma fogadtam elöszőr tudtán kiYül. akkor ts, lllikor a vastag, kcl~ti :szony~~;ken keresztül, net-özteleniil n. fcle;e~? sz~baJanak Eski.llizöm. - Ne e!'>kiidjék. Ha akarom, hi~zem. a ajtajához é-rt Kopo,.,tat:í~ nelkül nJltott be. mit mond: ha akarom, nem hiszem. Legjobb Es megállt ·az ujtÓ krrdében, revolverén ked"'em lenne hamaro:-,an végezni magával is nyugtatva kezét. • • . és manammal. S ha gyermekeink nem Ynlná; Odabent két ijedt szempar • es .ke~ el- nak: 0 nem i~ állnék jót ::;emm.iért. Itt a aka.dt t ekint et. A fclec:égc. meg u~_la ttz -cn·el frgywrem. "~-alabb férfié. Egymá:J mellett ültek.

A~. as:-z.ony t'$Ctl

:-ikultott és ö ...swfctl· kezekkel

Lerdrc.

-Ne kom~ dicí:r.zék ! .:\lé-g ~ll<>n:-z.c-n\C~>chhé

t esú magát. l~n d öt l cm már d j(th;zt•fl a a. 8ZNr>p/.t, l\ l' k<'lll Jll,l g<L llHÍ r l't'll ki PS S" Wtn i. A mikt•r idC' hcl{·plt•nl ~ llJ<'ghit Iam l'Zt.P] a. gyNkOl'Zl'l.f' l, l .-t <'Jlf'lllt'C mondom : k ... \·c:-c bb lf-tt i! ::<l.<'l11<'itllh!'u mind<'n nön~l, a kit Yalaha a;r; ,;Irt lwn mf'g\ ef ni '1•lf· okonJ. J té~ t·sa k gyiilölni ~~' turitam. P1' :1 fLqdnlmatn in·iá"i, hn~.) :~ '-"' ti..;:(.t;.~ l<'áll;\Olllllak tUilga az: anyja. "\ pm kél'(if"m, lllf'li )11'111 ~rrlf'kt•l mn~t már,

rálapa.dt ~' ~z ~jka Nml'k a fi1lllak az üde ai~:~kára. ~c m i:- nl,arorn fcltrmni, rn.t>rt akkN Yer~> kcdu..-m kr>llrnc ,nfr s kipattan1'Ja a bl'ltrány. a mil a J,.án)<.timért, értse meg, c.:;akis t•rettiJl-.. nem aka10k. Azfán meg jól turl.ja: az or~zág egyik elr-ő vi,·ója f.p, t':téllövojc '\"agyok. Ha kiállok Hle : a.G neki biztos halál. Ez a tiatal élet pedig azért. mert maga. clkábitotta, nem érdemli a halált. - H('ttt>ndcsckct he-szél, Zoltán ... - ~gazat ! ~~' is voltam huszonöt éves, n~kem 1s '?if '. u~z.onyom, nem egy. É t,t, neruher<•k :-:.r.ttoLtak •.trteen. 1 .. ·hrnn<>m a. lango't , \l -

•~

magu k

c-::~z

k·ozc\vc1, <L tuikeL na

. .

i!:'mcrhcL - a mcgholondnlá~i" A· g~ot~ .ts ]ol vonát't természetesen ugy tiZe~~ .1 z u, 0k so felén \olt a m az, a ki kér, dt· mi . ~ .rozta ·! hogy forTo· t k' te m·· sza·., ~• " e ·mt<'tte\ kg ldatg ·b· mere8zkect . · remet , $Záz !'\ima ::.zóy· 1 .· 01 a~:~,oltal-.. a , égomat !-> ugy hulloth~ .l'u~og~ttak a hiut>úhogyau a fény köt"Í , '" l.t!)Ulkho~;, lllint <t. e::-ik ... 'fuzte:-'-é"'e ~l. r~ pde:-;o l'O~ur a. t üzho meg bün&: féktet s .lc:szon):t nem közelithet relem. Dc ' az cn .~zen vedel)·, <·::;ak igaz szp.. -tá\olitott ,, ~;~ J~r es~tkott olo..,zohák, clc .. e ~w:cg c sotét szalonokon J.;o-

AZ lTJS.ÁG

A sfilusrcSI.

némi változást szcnvedett a. bizanczi építkezési stílus, a wennyiben a laposabb főkupolát félgömb (FolyW.tlis.) alakban végződő magasabb kupola. váltotta fel, s ezt vette körül u négy alacsonyab~, kisebb kupola. Bizanczf stílus. Miután Kagy Kon..,tantiu Bizanewt emelte Ennek a stílusnak főkép,·iselője a konstantinápolyi )!ária-templom. birodal~án~k ~Öníro:-á.vá, az \-. század folyamán )!ind o templomoknál a téglák és a. felhasza ~elctromat birodtdomban egy uj épitkezé"'i stílus nált anyagok l:iokféle:;égc folytán bizonyos szin:.~ülcte.tt meg, mely a régi keresztény építkezéstól ' ll:nyegil.eg ~lüto volt. Ezt az uj építkezési módszert pompa állt elö. Oker€8:./hty .stílus. Jóllehet erről, mint önálló btlnnc-.:t stJlU:>IIUk nevezték C'l. stiluHól, nem is igen szabad beszélni, mégis el Leginkább tcmplomoknál, domoknál használkell hogy mondjunk r6lu. egyetmást, ha azt akarták eleinte .•\ 1'égi római kupolaépitkezf::ot megtarjuk, hogy munkúnk csak némi alapossággal is totta ugyan, do <'!!V rendkivül mauas nyolcz- birjon. szöglctii középrészt ~~ett alapul, a m1·~·ct gÖmböA régi, azaz ókeresztény stílus alatt az antiklyücn ivczctt oszlopok veltek körül, melyeket népek mih·észclét értjük, amennyiben az a. kereszku.r>ola. t~tözött he. E középré~zen tul, minden ol- tény kultusz ki\Tánalmait szolg6Jta. Ez az időszak dalról mát· ulacsonyu bbít ,·illik a te roplom s az ala- egészen a. középkor kezdetéig tartott. <:sonyahh ré~zt.'l.:ét, a közí·prél'z~<zd l'zintén oszlopEddig ebből az időből ugysz6lván csak római za tol" kötik ü ZP. Kér:oub t•zcll i~ 'últoztattak {•:; crcdt•tii vagy vonutl,ozá~>u mükincseink voltak n alap tg,v u(•g,wzög )ett, nll'lynck középl<Ó, dt• az utóbbi idöht•n Kelelen sztÍ.mos olyan ldetr~ magasabb 1 észt·i t g_y görög keresztet képeztek. hukl<nntnk, a mcly ti~ztán lümu tatja, mily nagy .\kere zt köz<•pét, tl'!1út unn•tk mind a négy szárát szcrcpet ját:-•zott u Kelet a kercl:lzténység fejlödéHintve, e~,. nngus é mt'!!is lapo: kupola tetőzte be, l'ébea. l gyannyiru. hogy mugát az ókere ... zlény a l!uC' zt IILg)' karj' kt• kcnyt'i>b ~ ... ki~cbb dünen müvé ...zctet is két 1é~zrc kell o~ztaui : a kelctzióju lmpolák .•\ Jwlt•ti rész l<özcpc títj{m állt az rómaira é~ uyugatrómnit·a. olt.árfülkc, uénH'l~ kor tohh. apróbb fülke is a Konstantimípoly alapitása után elvesztik régi nn~ynak közelében, az olac~onyahb oldalré"zekjc:lcntö;;égüket a. rl>gi hellén müvél'zet czentrumai bcn pedig cmpouík, (a mntrónók é:; a!'-.zonyok "Zá- óz,iai é:> t'g.);ptomi földön s a keletrómai biromára), n mt>lyck sz.intén oszlopzntokl~ol voltak a. dalom uj fó,•árosábau (Bizanez) az ókere~ztéuy forészszel ö zcköt,·c. A nyugati oldalon, ezzel el- stilusból kialakul n bizanczi stílus. Ez alatt pedig: lentétben egy clocsaxnok látsz itáliai földön, a politikai viszonyok kedvezőtlen l\lngultbn nz oszlo} fejek l e j, ujitásokat ho- Yoltn miatt, a nyugatrómai müvészet hanyatlászott be a biz nczi stílus, a mennyib<·n négy trapez- nak indul. L. alnku, ol&lt mintáz.ott, mch·cket - ha szabad (Folytatj uk.) e kifejezéssel p)niink - lapos" Je>lief:-zerü len~ldi~z horitott. Az igy ké.zitctt oszlopfuj fölé aztán DJég C'gyct hdyeztck, a. mPlynek konstrukcziója nagyon hasonló nz nls6 oszlopfcjh('z, s koczka alakj1~ R ovatvezeto Garami Béla dr. alul (•gy kissé l'!kcskcny<'dik. Ez az oszlopfej Clbaw&-u . •\ templom lH'lSl•jében :~ r~szlcteknek A kozmetika t örténelme. (Ill. közlemény.) nrC'h\t(.'ktonilms cg;\ szc-rii~égc uralkodott, do a. fnlnk {•s mugt~ a tctri is mmíLl gazdagabban voltak Hómu hukits{wnl t~:-; a kere~ztény::~ég tet·jcdésével azután ho-sz.n sziinct álloU he a ~<zép~ég ápolásádi.t:zit.~·c frcl;\,ó ,·np;y n•:mylaphu. hemkott mozaikka1. .:\. t<:mploUlahlaJ,ok ft:nl ft'•lköralukbnu ' é"- nak ntüvé:nct éh<'ll, a mennyibcn a bban az időben, zödtck. E hiznm l.Í Ht ilusban {·pült tcmplom;k n valláso!:> rujougíts kottiban b ünuck é,; Yéteknek köziil a legépehbcn fenimatadt s learrazda,.,abbnu tartot tál;:, ha 'alaki az emberi külsön, melyet dil'zitctt, két~égkivül a ravennai. ko;stanti- I sten a saját képmásá1a i<'remtctt, Yalamit Yálnápolyi . t.. Sergius templom ~tilusa egy ki!':Oé elüt toztatni mert .•\ fcllendiilé!<nek el~ö jeleit a gáláns a ra\ ennattóL Dc a par exezellen('ze bizánczi Fran<.·ziaou;z:ígban találjuk, !>Őt 1300 körül Henri ópitkezés fén.nlontja a H;gi Bizancz Zsófia temp- dc ~Iondcvillc könyvvé foglalja egybe a szépségtan f'zabályait. A költ ök IllO~> t is siirüen emlegetik a. loma. kozmetika. <'gye~ fogá:<nit, dc nem olyan harapó~nn, Jut;tinianus kota után (56.3-hrn !:alt. meg) mint a római ~i'.ntiríkusok, hanem mint jól nevelt trnbadurokhoz illik il', lág_)· rajongás:c-al zengik az az :íltal fokoz, ho~,· rcsztiil. Oh, nem a férfit kell hiintctni mindirr isteni nö c..zépsé!Zét, melwt • e. ~ ' o csak a not, merL a férfi, amikor kh·etették rá a kanczatcjben oldolt halvan napos piócza. porá,·al hálót, se gytiva, ..:o Ut vct~{·~es, he férfiatlan nem l-!áfrányt keví'r és ezzel amnyo:-abbá te;-;zi haját, lehet. Dc maga, magn a nök utol~ója, a ki me"- mint a fölkel ö na p. ~cmCFak a hölgyek, de n:c urak b kC'dvellék érdcmelné, hogy bogytam Yolna rá.o.;zakad~i azt a szégyenteljes e5ulód:i"t, a minek órája a szét~égú pol(lS mii vészt·t ét, l'~ n ~->p1ídés, c:-ipkegalléws Juyagok hignnyltl•nöt·~r.!il'l, valamint braokvetlen üt öt t volna nemsokúra. - Zoltán, boc· ác: on meg, nem vagyok. ziliai fák f01g:íc:::ítbbl pn'· l'lt léwl k<·negették hecse,; áhrúzatnknt. l'lzt·pl<i ellen c~y u egyedrész olyan biinös, mint hiszi. -Ugyan kérem! Egy ilyen órát !'Oha nem higany (•s három ncg~·('chéFz ke!-ícrü mand ulakorplt boc:sáthat. mt."g olyan \alaki, mint <~n ,·agyok. kevcrél.ét llll"'l.llúlt{tk (·s n n•ndelkczésrc álló )fondom : a leányaimé-rt marad minden a ré~i jcgyzci<'k :-zcrint remt>k t'r<•dmt'·nyekct értek el ben. ~'c nckjk, se a '\·Hngnak nem ~za bad tudni c kt>nocsc~t·l. (~zPplc'i l'<'mmi e>_ch c ~m maradt • cmmirol. :f;n a lelkomben megvetem, a meny- a. bórön, mert• ilyl'll 1inom kenöcs utj.ín ulighanem maga n. bór is luunarosan ltmílt .) 11) 1ro e"ak undort ~.s mc~·oti~t é1 ez ni t u dok. •\z két (•gtelcn, IJPg.Y J'átis m:ír akkor is Ha kette ben It zünk, nem lc~z egymá"hoz !:'Zamn2ához. ragadtaadhat terén ,nJó vezcté:.t. ' unk ; ha m.t ok e lot t \·agyunk : clözékcny é. Különö cn a szon·e-.zl.és miin~;,.zetc 'i.rult fig.}clmc fogok lemú, dc érczze ki mi~1den :,~ \"ambol a gunyt, azt a kl>nyf'zert, a nut a lelke- naf!yban o km ban, hiszen ötféle fnja. is fel \'an ben is ti zta. ernher a be zenn~·ezctt as ...zony jcgyezyc e kozmctikai mii"clNnek : n,viní..:, horotmínt ér z. Ha pedig bnt kivel a 'ilágon flörtöl, válns, lds:znkitns, zurok í· oltatinn Jllé.-.z . .-\nn)it vagy eszébe jut ha onló modon fogadni bár- cl kc11 ösmemiink, hogy kiilönö cn az utóbbi milyen koru ud\arlot: véletlenül, mondju~ ket to igen raclikóli kis szot'\ t'<:ztés. ~\ mint azuttin a képzou1ih é.-z<:t. kiilönö"en fegyv rti ztogntás közben, cgé~zcn bizonyosan meg fogom o Ini. Nem az udvarlóját, hanem a fe<=tés mih é~zctc U la. zonwígban virágzásn.ak magá/. K zoljón orra i , hogy :figycltctem . indult, természetes, hogy oz o ln" z népnek ;: l"ZCI?m le z l pésc, tette, n miról tudomásom no ~ég iránt u.mugy is fogék<my lt'lko a nú?en 1s Nem a fele égemct óvom ezzel , hanem mindinkúbb a ~;zépt>t kerPstc, é~; minden di~~har m6ni:L kiküszöhiíl~sén· t ön•kcdf't t. eányaun anyJúnak be tilotét. Ekkor nwtún Ohtsz(mwíghan l<'ndül neki a k oz..,;nakl cn~ytt mondho.tot t, mcrt az idövendcg ll \akza rt zobalány jolcntctto, hogy kutmct ikn, c>gy-cgy hin·sl'i>b ko~nwtikus száz~~t~c N 7.ett. k\'t kores rövid t•gynehúny t•s:r.t<'ndö nlo.tt .. TIZHm . gymlhál 1 H.t • ~ Vt 2.0:&7-ólt f ~ tetett a sz lónha, de clobb korábau di\'nttá \'álik n szöko hnj, mcly dtvatnak nzonbnn már nem olvnn rndikliliB c~zközökkel f'lég ~6 nevel t. g~nck : Pra.lkodjék magán E' behalt t apott h ozzá. l ' h6dolnnk, mint n klnRS?.ilms !Unnn hölgy<'i. K ülözott . n "Zony 'If al tnel~,k 1'at'a. tntnt •idv(iziilte nz n& cn a hnm\ as sz6ko nmyalntot f;zintP ntól- Mil)cn ré tnöjt-t: érhetetl<'n mü' é zettel imití•lták, - t imsb, fnhnmn, . "l . gen ne-tn l tt , _ nagyon oru Dl fog. Rögt· n ~t. u ,.. l Míu·ia is E lfrlmy (-s tnj t por kc\"crékc \olt állit<•lag az n szer, kissé rendbe hozza magát. 1 1( z c k egy mclylyel c t ·ren n lt:\gna{.,ryobl• s!kerckl•t. (•rték d. !cjévcl szcn~cdctt; szcg~uy .' .•~g z uélután a A kezelés mü'l:el ntebtn a napfenynek ts fontos zcrcpc \an. A holgyck kibontott hnjjul, melyct.

Kozmefika.

•

renre

Vasárnap, 1909. február

21.

elóbb a föntirt f'zerrel bepermeteztck, lapos háztetőn kiültek a napra. és órák hosszat sütkéreztek a débzaki nap Mtj!arnibnn, mig hajuk végre·csak· ugyan cl nem (·rtc a kiYúnt ~zint.

TÖKÉLETES SZAGTALAN FERTÖTLEHITÖSlER

NÖKNEK·NÉLKULÖZH ETETLEN Házi fanácsadó. R ebarbara. A rebarbara. a tavasz elsö éh·ezhetö nöYénye ..\ ngol- (•s Xémetorszúgban mindenfélc ételt és italt készítenek, mely tápláló, jóizü és egt~:-zs(•gc~ .•\ llÖ\'énynek csak a ::;zárát ha:;znál· ják föl lwnyhai czL·lokra. ](, budl(lra-lc!'es (.mgol étel). 1\égy-öt szép, vörö-.t·:-harnu. t-7.1Ímak vékony héját lehuz:.u~ darabokra ,·ítgjuk. husl~be tcszsziik, fél evőkanálnyi ntgdall vörü ... Jw~.nnával és !IH óráig puhára fözziik. Ezután n ~<zétfótt ~<znrnkhól ké:.zült pépet áttörjük, kis fC'hér rántál'l'lll clkeverjük, egy liter lc\·es::.C'l fl'len· ...ztjiik, ~ó,·nl, bor~al fiiszerezzük é:. piritott zsemlyckoczkával hetúlaljuk. Tojással \agy tejföllel is d lehet kcvemi, Rc:barbara-let·cs (német módon). Ot szép szárat földarabolva, két liter hu~lé\"el, hat deka piritott zsemlyc::,zeJettcl é~ kis ezitromhéjjal háromnegyedóráig fózünk. Bzutúu áttörjiik. megczukrozzuk és E>gy polHírnyi fdl(~l' bort töltiink hozzá. Vajbau piritott zscmlyekoc~kákra. tálaljuk. Rcbarbara·lct'e.~ c:.ukorbetcgcknck. Epen ugy ké::;úil, mint az <'lobbi, dc eiukor helyett sacharinnal lH.'Il t~dl·l'itcni. Rebarbara-kompót. .\ jól lC'hajazott és földun~ bolt rcbarburn-:>ziÍ.mkat né.!!y-öt perczig sürü <'Zukur:.zörpLcn kell útltit!<ZÚV<Í fowi. _\. ki szereti, kis (•zi t romlevet ~ "l'}Wgtct heL hozzá. Rcbarlxlfa-pr(.,tltou~ (Pit•). Xagy koezkákra ,·á~juk u mcgti,.7.titott ,..,..:it,tkat, aztán ré egenkint, közbC>n hih·en porczukrot llinb·e, fölhalmozzuk tiizálló ('~<Créptülra ..\ tctcjl>t beborítjuk p-lstétomté::ztával (féhajas té.l'ztn), körül b befoglaljuk vele. A tészlafcdöt a l\Özepén kilyuggatjuk és bC'vagdo:-suk. mint a })()trác~át, aztán habart tojással bekcun·, e ró:. tűznél :siitjük. Rebarbara-bor. Ti?. liter hor, másfél kiló érett, ti-.ztitutt rcharbnrn:sziÍI' é...:. hürom kiló (•zukor kdl hozzá. .\ ~zár jól kinyomott lt~,·ét a 'izzel (•s t·zukorral kis-.é föl kellmclezitclli ~.., tizem•gyiitcrcs edénybe tenni. n hol me~crjedhct. Ké:sobb uH~ó egy liternyit kell ut{ma tölteni. Valódi magyar porkolt Egy nn.:,·y fakan~lnyi z"irhnn klt darab aJliÓra v,azdnlt vörö..:.hng-yuuít (nagy hn!!~ !l a legyen) hnlYímy:-ár~ára pirit unk. Ekkor e12:y jó kú\ ~ kan61 édes l'zc2edi paprikitt " <'.!.Y ken'•,.. cn "ct is a hu~ymám hint \'C c-lkn,•tujuk, {'!!Y kilónyi íöh·agdnlt hu:;t adva helo Ü:<sz<'ka,·arjuk, nehogy a ]lllprika met:kesercdjék. )lust a hu!it egyl'uletes tűznél minduddig pároljuk, mi~ a ,..aját lcv6t clfotte, közben tNmé~zctc::.cn ka,·nrgntni kell. )l ikor már pit ulni k<'zd a hu:s, mt•g:-67.zuk "' öntiink l't'á egy-két knnálm i vizet. Ha ezt dfottc, ismct öntiink alá ,;zet, ·dl' l':.ak kc\'e ... két eg~szciT\! 6 zynknm fölktl\ nrjuk Ji a sok \'izet adnánk reá, nem knpná me!! azt a szép :-ziut, a milyennek <'g)' 'nlódi pörkölt lc,·ének lennic kell, sem nzt a kitünö iat, mdyet c"ak ugy ~rh<'L\ink d, hn. n pörkoltel nem fozzük. mint néhol ~zokták, . hnnem pái'Qh-a. piritjuk. Ho="'7.uká nu ,·ngdalt UJ burgonyát pároljunk me~ mellett~. t.ct més.ctcsen ekkor már kis~é több \'izct kell alá. önt~ni, dc Ó\ nkodjunk sok le\ el ké:;zítcni a pörkoltet. Teatészta sonkával. Ft'•lkiló lisztet hároDltojásnyi Ynjat, egy káu~ kanáln,\i 6Öt 'és ann\Í tejföl!, a memt:,i\ C'} a té:;Lta jó kemén v te~·z, g~ urjunk jol me~. ~\ztnn k6fokra. lduyujtjuk é-s YUóUOk heJole kiflihez \ n}Ó hÚl'Olll!'ZÖgii un rabokat , Ezekt·t töltsük meg jól Ül !::ze,·úgot t sonká, a l, mindegyikhc egy féldión.) iL té,·e. sodorjuk l.:ifli alakba, k<'njük meg tojá~al t'>s tep iben g,·ors t üzn~l siissük meg s?.ép ~nrgnm. J>iir napig is el lehet tartnni i:F. igen j6izü. . Porczellánragasz. E~n· knnáln~; eC'zct~t ki~ plchc>suporbnn :rnel<.'git iinlt föl, nttán o~· clarnh fehér zselntint feloldunk nz eczetb<.'n R r<:cpp chrómsa\ ns kálimnot is kí1\ erünk helo·. Ezen rngnszt J~a ..znnl\"'a, n megmgnsztott tórgv még ' izben cm fog sze t esni. •

eis

Gazdasáji tanácsadó. Libanevelés. Ha. na~yon korán keltetjük a kis libá.kat, mikor még a téli hideg nem engedett fel, akkor nem szabad a kikcit apró:;ágokat kiereszteui, hanem anyjukkal egyiitt széltől és hidegtől védett hel:,•en kell őket tartanunk. )hhelyt azonban kitavaszodik, egy kis gyepe:s területet clkészitünk, s a kis libákut anyjukkal együtt ide zárjuk. Az eikeritett terület egyik sarkában egy kis négyszögletes deszkahádét ~íllitunk fel. A bódé eresztékeit és a def'zkák közti hézagokat sárral kell betapasziani, hogy a kis libák éjjeli mencdékhelye léghuzamtól nH~ntes legyen. Az ajtót, a bódé déli oldalára kell tenni, s cgl-sz nap nyit\·a hagyni, hogy a ludai• kis libítikaL sziikség szcrint ki és beyezcíhcssék. .Mig az id6j{trás hideg, éjjelre bezárjuk az ajtót, milmr azonban már teljcsen kitavaszodott, s íugyoktól l~S hidegtől nem kell tartanunk, nyitYIL hagyhatjuk az ajtót. A gyepes terület köz.epét·c <'SY m•m tuh;ágosan mély Yályut teszünk s iillandótm gondo~kodunk friss és tiszta ivóvizröJ. .A kis libtiknak nem elég az a zöldség, a mit a bekeritett helven tnl~ilnak s E'zért a reggeli és déli cteté::.kor a hb;tmcnnyiséghez képest frissen ::.arlózott. zöld füvet vagy takannúnyi kell elibök dobni. Etetni luíromszor kell oket, napjában, de mindig csak annyit szabad nekik adnunk, a menynyit megesznek. Az ott hagyott eleséget azonnal el kell távolítanunk, mivcl a. lágy takarmány könnyen erjed s ilyenkor ártalmas. Az eleséget leajobb egy deszkalapon vagy pedig egy zománez~zatlan és más czélra már nem használliató lapos bádog- vagy nsedényben elibük adni. .\itatott kenyérhéjb6l, kukot".czalisztbol és apróra vagdalt friss csnlúnból kell a lágytakarmányt elkészíteni. K(>sőbb a kulwriczalisztct korpávai hclyettesithctjük, csalán h<'lyett, pedig salátát apríthatunk a takarmúnyba. A már meglehetősen megnőtt, kis libákat, csak lassankint azoktatjuk a szcmes takarmányhoz. Eleinte csuk az esti etetésnél adunk nekik szcmct, később már délben is, reggel is. N'agy vizre csak akkor bocsássuk a libáinkat, ha az anyatolluk már kinőtt. A sertések csontgyöngesége. A sertések csontgyöngesége származbatik a talajtól, az időjárástól, a takarmánytóL Ugyanis a gnajsz-grárút, homokkő rendszerint nélkülözi a meszet. Az olvan rét is mésztelcn, a mcly vizes vagy turftís taiajon nött. .\z ilyen földról '·aló taknrwúny nélkülözi a csontképzéshez kcllo mcszet t:·s igy az állatok törékenycsontuak maradnak. .-\z idöjúní.s i~ hozzájárul ehhez, mert ha tartós nagy szúraz~ág YOlt, mint a mult ny~\ron, akkor a talajban nl'm oldódhatott föl megfdelo mennyh-t'r!ii mé~zsó. A takarmány annyiban egymagn is hibúl> lrhet, hogy természeténél fogva nem tartalmaz elég csontképző anyagot, még akkor sem, ha. jó földön termett is. llyenek : u répa., a krumpli és a csicsóka. Az előzmények szerint az idén sok gazda lesz utalva arra, hogy takarmánymcszet szerezzen be állatai számára. Ujszülött állatok kör mének kezelése. Az ujszülött állatol,, c::;ik6k és borjuk patáit, illetve csülkeit borító koc:;onyás szaruanyagnak az a rendeltetése hogy a ayönge szarutalpakat a külső káros befol~·ásoktól ~egóYja és a patá.t a testsulv bordo~á~ban támogassa . Ha_ a patát, e ~el' mé~zetes n~doe:;zközétol n1cgfoszt]uk, . talpfelhl:eténck bomorulala a testsuly r~~bezcdes.e folyta~ (-,., kiscbel>t:dhetik és ennek _koYetkcztcben teli10 talpuság támadhat ; máskor '":~~nt a szaruany.ag kiszáradása {os zsugorodása sz~ült pa~aalakulast <'redmt-nyczhct. XL'lll czH:zcru e~eknel fog•~ ~ koe::-onvás ~za 1 uaoyagot kiknpa_rm, ham•m varru kell, u;ig az mn~útól dtáYol~dtk. Kisajtolt borseprö ér~ékesttése. Ha a borsepr~t ki is ~ajtoljuk. azért nlégls roarad beru:e egy k~,-~s . ki' ül az ml-g sok borkosavas b or, a mel ycn . . .. bo sot 1s.. ... \ llol na!!vobb roennytscgu rsepro tal·tal • m..z. J. o. . . k . 1 " ·p k s . .1·k fel a~ igen J"ól erte ·eslt 1eto. ~anna ~zapo10u1 . . . 1 b b 1 . . , • ·ak mel'rek a h,saJtO t orsepro o • U g}ams g\al , . '\li k .. , k" különféle borkös.avas ~ókat _a, t~na · c1o . ..:l. "l· préselt borseprő kcrc~k~d~lml crt~k~ a b;~o le~o horko . 6k mcnnYt:.l'a{>tol fttSe· czerl az el"a' as : :. . o . J b k"" adásig a bon;cprpt ugy kdl eltartom, 1ogy a or osavas sók a levcgö hatására el n~ b.omolhassanak. Ezt unv · .· .. 1 ,l hogy ha a Jupresclt borseprőt '"'· ClJU { C' • . 'l} •t• k t' megfclelö hordóha teszszük, JO e,.zon JU ·, a zu an a hord6t cni,;t'll k7.t\rjuk. Ba esetleg a. sepröben az emlitett "~gviiktck elllClml~t tak '\"olna, akkor n ~zö}() trágyáv.fi~nra hn-.7.~6\ha.tJnk fe~. mE'~ benn~ ,..uk káli • . ·t nriy ,.e..,,·ult>t 'n n. Il~ en c ...etben ,\ • l-:; m ro~" L ... •• 1 1 l .. Q" k - ... k .... z:. folc.ue : o~--ze. e' ,er] klpl·c·~!;clt b orsepn1 t :-z.t.:-'"'. . u_ s a ~;orok k ..ozo··t ..•. íclhmlJnk, azutan ..bekapalJuk. . .. l~ E trágyánnk fol 2 a bch'g~''• gyenge non::!u ~zo onél ·Yau jó hutúsa.

4:1

·Az UJSÁG

Vasárnap, 1909. február 21.

~eeeeeeeeeeeee~ee€eeeeeeeeeeE~

Princesse ruhák, i

~ ~

bluseok és anjol aljak

8$ ~

- ízlése s készítését e lvállalja -

w R. BEKGER MALVIR ~

Budapest, VI., Gróf Zichy Jenö-utcza 40. sz. lU., 15,

~eeeeeeeeeeees~sseeeeeeeeeee~ ~

••

Uzen afek. ( Kéziratokal nem adu11k visaza.) 8 . Jfik.>úné ur1ui. rus.r)~ádnak ignza knn<'. ha nem mindmn111i8.:0l·, mikor a körk(•rdc:ls s<ón;n·g<·n ;olt, meg nem irluk 'olnu kiilön uz t:zt•uctck rowttában és magában a körkt;rd(..;l><>n is ft>l nem hi\"tuk Yolua m1ir többször 1·á a figy(•lmüket. hogy :1. Ytíln!l:t t•snk egy oldalra ü·:llldó. A multb.ur kiildött, Yúla~:>z ann.'ira talpra<.!sett Yolt. hogy azt itt <'{.{ycne:;cu tilirtu vulnki. do ezt m(•g scm ki;ánhatják tólünk t. l'lólizl'tóink mindannyiszor. 751. ~>·=· clofi:ctó. l. .\ tál'!lru;jó.tékok már idejüket multák, do nz apró, trHtU; truque-ökct nagyon ked;elik. 2. ::ionkús. Yajas szeletek 'ugy r;zardiniá.s, ugorkás s :ndwicbek. cst-tlcg ,·aja!.. köm\·nymagc», sós Ya,;y p<~rmezán t>r.jtos sütemény. 3. Hu. megmondja. neki nz igazat : ez nem lehl"l kcllt>mellcn a férlira. Ozv. B. Já/!0<>71~. KiYánsága szerint le;élben dlaszolunk. K. ·L. Utána jártunk t'S a nilaszt len!lben küldöttük meg. H . Elemér. l. Orvosúnak teljcsen igaza >an. Csak tes~~k rcti. bizni a dolgot. J avulá:;ra. 3~! heti idő al tt számíthat. P<'r;.ze a ~.Vt'SJ·ulál'i idót elöru me,srbatározni ncn\ lehet. lia ~cmmifélc kompliktit·zió nem jön közbe-, akkot• 8-10 hf.t. :?. .l mütét nem dt•Ln~l<zé-lye:<. 3. Xem felttítlcniil szüktlégl·s az altatá-:, lchl!t helybeli érzéketlcn.itóssel is.

:Sim:: l~'"!~nsú~a szt>riJt! a jdzclt li,imtalba poste

rcsta~lo kuldottuk. (!>ak tesH·k ott. ujra kérdezósködni.

Hozzank nom erkt•zctt 'i:>sza. .. .dlp~w-On~c(J~. I. -~ ~érdt>tl Brílhmtine-rcczcpt a ko>ctk<•zo: Rtczums-olnJ v gramm, ti:<zta letrerösebb bors~csz .íO gramm l-s iUö narant'sYit·ág·oluj csepp. :?. ~em lt.>het azt otthon ugv t.'lki·sziteoi. ~oha~em lesz olyan jó és az ~16állít~sa. il; diágább. mintha k~szen ve~zi. H. • L Rtz<my uzy nagyou nebrz róla ,·éleménn m.on~a!lí. Te!-sék It gyógytárbau 3°0 -o:. )lentbol-al.koholt kerru cs azzal naponta több::.zör bedörz.-.ölni. wz.árad.is után tc~sék riz~porrnl bcdörz.~ölni. I::wnk.i,·iiJ t\.'~o-~k e.,ténk~t _a már ké,zt•n kapható Xuphalon·kenóe~c.:el ~.'dör zsolni. • J::ln~<r. Kozmcti.k. -ro' at wtk t"<.'Zctójéaél: VI. kn.

F<-IEo~·rdo~or

•"'··"." P_nula Xt~~·o~ ~<njnúlju.k. dc <'7. olyuu baj. bogy t'rrol 'IZ."P:n!.,t n~ Ikul vclt m~n~ t mondani telje>"'n lehet<'tlen. vgjobb lcnnt•. htl fclutumánnk Budapestre. Tes~;ék Ouody .\. dr. egyt'lcmi tanárhoz fordulni. '\"I. O-utcza 6. l<7..Únt. lg11ric:ia. Im~'~On fel nz on·osávnl eg,·gmmmos szublimát-pa,.zt ilh\kn.t é!\ epy durabot oldjon fel po-rczellánYngy zománczozott hvoirba öntött két liter állott nzbcn és nbb:m úzt:u<sn. reg~el é~ t•ste 10-10 pcrczig. Leszáritás után hintse b<> a. gyó~yszertárakbnn már erre a czélra készen kuphuló Bznliczil-~;avns hintóporrnl. A megmosáshoz te5sék langyos ,;z és koloz.•n·ári chromszappant hnsználni. Ha. ki~oh<'•t'<iés is van, nkkor teS<>ék a szintén készen kn.pbn.tó Hrbra-félt' bórkenóC'~co;el éjjelre bekenni. Technikw;. J<~l6~zöt· i~. nyirussa le lt>hetóleg rövidre. A kezelés a 'követkl•z6: :\los~<n mt>g és babositsa. be a fejbórét és n haját ht'h•nkint kéts1..er e~>le a, lefehés elött alaposan JUt.>lt>g ,;;r. t'!! kolozsvál'i kénes fehér-kátrányszappannal. .\ !-znppanhubot hngyja rajta l'lóször 10 perczig, azután mindcn köwtkrzo mosásnál J perezezel tovább é!> Hgiil állandónn 30 perrzig. Ezen ido eltelte ut:ín tc~~ék a szappanhabot nhposan lemo!lni sok langyos ,;z.zel hn tozokt-, akkor kamillateás ~:>Ok langyos vizzel, utána' öblit~c kj állott 'ízzel és lt>;:?.:íritás után tt'""t>k lefeküclni. Ezt•nki,·ül ll'~~t:·k mrísodnaponkint ken~" Garamiféle hajsz.c::.:uozel a fejlot jól Wön~ölni. J/. J. Yizqgtilat nélkül tcljest>n lehetetlen véleményt mondnni. T•'t<M·k budnni az ottani kórbázbn. a hol majd megd1.~gálják és n lt•!!jobb k<·zdf.,i JUódot fogják ajánlani. K. úis:ló. Tc~'ék lillY kt•zdni. a hoK'·an azt a Technikus-nak küldött üzenetünkben ajánlottuk. Cl>ak a \"égét kdl Jemimi .•\ mo~ás után kibontott hajjal kell lefeküdni és uzocl~hül bett>nkint e~~-l'zcr <'gy nug)·on kevés Che;;c. brough·\·azclinnel kt•ll bekt•nni. El6fi:dó lcán!Ja At. az okn, a mit leirt. l. )l<l$"a meg naponta több~?.ör úllott ,;zzt•l é;, csto a lefelrrés elótt meleg ,i~ é:j fl·béritó bár~ony·:.zappannal. .\ szappanbabot hugytn rajt~~; nl-hány pC'~l·zis.r. ~zután m?".~~ le "?k Jan~vo~ \iu.el .. ~tana ullo_tt. '~e.l cs a. le1-za!"1~as utan cc~;utt•ljc bo éJJCQ'O u (,arutnl·~l'll- zstrta}ant~~·szer~l. Reggel ismét s:r.!tppnnos lnn.gyo::!\'1ZCS lemo~<~s ~o.vetkt>zik l:s utánn fehérito bárrion~·kn·romel Yaló bedorzsolt•s. Ezenkivü l tes~ék músodnayonkint arczgózölé;;t v~geZJii a ~ö v •tkczól<éppen: Tes.-t•k egy nagyobb vnscdeny fenekere e;y i1.z6 ''n~dnmbot (például Yl\f'aló·Ya.<lat) helyezni és at.\1tán töltes,;t> tolt• nz edényt. lobog;a forro \iuel l-s hajtsa reá. nz nrczút. _.._ fejét {·s ar. edényt taknrtas.~a le eg\· val'tag kt>nd6~l. .\ _for:ró ,;~!. ~ ~67.iilé~ i_deje ·alatt klt·hArom~zor kell kl~.;t•rdni. A go1.vlcs :?O peNztg tartson. Gőzölés ut~ n hidt>tot' Íf-P:i lemoqá~ é~ ~;suíritá:~ ~tá~ ~~~:1 hedi.ir?.Söl~" kií~t>tket1k. :?. Hn

g67.ol~.;en ki~ul ·nbrat'ZJ~

mas;;záz..;t iil ,·{•gez. akkor l'l'E'n n bajon is ~gitctt. 3..~ -!. Etn' a kl-t k<rd<·,n• már az <'löbbickben Yál!u:z:oltunk. :.. C,.aki:i vibrácziós ma,s:t.áz,, torna i:s híd"b'ize:i lemo::lí-okkal.

Orök hála. Edzés, hideg vizes lemosások és vibrácziós masszázs. S et•ermore. Akkor nem rohet egyebet, minthogy ugy kezeli, n hogyan nzt az Elófizetó leányá-nak küldött üzenetünk el~ó pontjában njÍinlott.uk . .d zsirtalanitót nem kell használnia. hnnem u. helyett használja u. krémet este is. E. Dám"il. Kivtinsúgn szctint 1€~\'c>Jben válaszolunk. K Ernö Direkte növc.,.zto-!!zer uom létezik. Be kell várni, 1t mi~ mngától n um erősödik. :\Icg lehet kisérlenni a kt•kfénynycl Ynló l'czclét>t, a. mcly az cg>-t:düli segitő ~ozer.

Afroditc. l. )fl'gnkadlilyozni ncro lohot. csakis megfesté<'ról !€:bet szó. Tt>ssék a. pm-;.:;u.-hajfcstot, vagy n. Hcnna-hajfe.:.tot. használni. 'res~ot~k <•loh•a~;ni u:t Elemer.nck küldött, üzenetünket. 2. 'J'u~~ék t•lolvn~ni az J<;löti,zetó leányának ki.ildütt. üzenetünket, do ~~ Zl!Írtulanitót no használja. huncm c~ak a kt·l>met. B .1. Tc:<sék u~y kezelni, o. ho!tyau azt az lgnácziá· nak kiildött iizunctiinkbcn njúnlottuk. K. JI. J[argucritu . l. (.'.:;uk z~irlulnnilja. 2. Tessók ugy kezelni, ~~ hogynn azt. uz Afroditc-Iwk küldött üzcnctii.nk mtí~oclik pontjában ajánlottuk. a. Tessék az orrát re12gel {•o; Cl! IC JO-l() puruzil-( a következőképpen borogat ni: ~ pt•n·?.ig leheltileg fon6 'ízzel, utúna 3-() másodperczig hidt·~ 'i<'.zl•l c:~ i~.v Iolytnssn, a mi~ a 10 percz letelL \.:tána te!>!>ék mclcg viz é::; kololl!~Úri iC'hthyollSzaliczí\"t.appunnnl nlnposun lt•mo:;ni, lcdörz.<~ölni, hideg ,-iz~l leöblitcni C:·,; azután alaposan l<'száritan.i és cselleg a k.rémmcl bedörZ!!lilni. -1. Vibrú.cziós ma~z!Í'l.bll!al. Nagyon helyesen te:.-zi, h!t ~~ bojonk c•lcjét wszí. .). 'fc:;:!l~k negyed(Í\·ent~ egy"zt'r l,i::::.é ll•nyilntni. Ezenkiviil t essék ugy kezelni, a ho· ynn nzt a T~hnikm1-nuk küldött üzenctünkben ajánlottuli:. S::. P. Tessék elolvasni az Afroditc-nek küldött üzePetün.lt cl,;ó ponl.jút. Hon-átor.>:ági dóJiztt6. l. Itt csakis o. géptornázással lehet czélt érni. )liután ott nincsen Zandcr-intézet a. le_. helvc:.ebbcn teos?i, ha felhozza. Budape~;tre. Legheiyesebben te~zi. ha a klzell:sí árnk miatt már elóro kérdezósk~ik levO:Ibe!1: -~~nd.cr·intézet, Budapest, :\luzeumkorut 2. FPltctlenul Yu)n!<zolnak azonnal. 2. Szó sincs róla. Xem önnek . hanem :~z orvo~tiuak ,·au ij!:aza. Tessék ,::"ak Cf f.:·z uyut-mltnn a .r. o l:m1í tc tit köv.:tní. 3. Tessék posta ~tint; n budnpcllti no~tniguzgutósághoz beküldeni. 1\.rzda: ·!O. l. _Hl'l~·t·.;cu. ']\·•:-ék lllOlY kezdni. a hogyan ~~t az ~l.o117.l·to lu,tnyá-nult kiildiilt ii~encti.ink t>ls6 pontJaban 8Jnnlottuk. ~- Gannni fNo btir:-:ony-arczport. Ri:g; rlöfl:.~tü. ~1iutún <lngunatról van szó csakis miitl-t jöhet szúba. Teljcsen w:;zcddt•m ntlküli' és fájdalmatlan. Y:~ul:. l. TLtist'·~ ~~(l~· horor.atni a kezeit. a hogyan azt n h. ~I. :\lari!UC'l'lla·nuk küldölt iizC'nctünk harmadik pon~~ !hun ajti.n~o~lu~. 1~;;h• !l horogutás utún dörz.-;öljo bt; CJJelre fehertto but'Sonykn·mml'l. :?. 'l'c.;:;i•k hetenként kctsz.r IDl'groo~ni erós kamilluteá:; fozcttcl. a. T<>ssek elolYa..~~ :lz Airoclilc-n;·k ki.ildött üzen~· tünk clsö pontját. .~>. Er;,6/.)(I. Tl·~~i<:k l'loh·n!ini nz Örök hálá-nak küldött fm·nctünkct. ~,t,ínc~i r:. 1\•:,:,\-k a Gar:lmi·f~lo !,ZCplókremct bru;znulní. ..4 g11t~ú _an!ra~ l. l!:nzán. v<·t,•k. ?'.t'm G7.abad ~· ol~-an l.i:s.n~. gy.:rm~k luczat S<'lUmlfclo :;lcrro;-1 M·ru pepe."Selni. Tonkrctcs-t 'ele 11 gycrnwk arczbórM. ~=i •·gycbel :.·'~ <>L.:ibud. mint. u. rcndsztws mos:i::.olmt. :?. -'": meg tdJc~.n t·Jthctctll'n dolog. l10J0' n ,zycrmc:-k fcj6t ~nr. ket ,.,. Ól" nt·m DlO!<tn mt·~.•\zt. hc:-tt·nkint )('gnlább 1". ket"zcr-._ k:ll n laposun me;; ni. Ha nem í~y Cl;ináljn. akkor llJzon.r. runcle~t>n nem l,•o;r. l'l'tuO\Í haja a ,:cyermeknek. :\ mo.•~>:>Oka~ c" tc kl'! l 'l-(:l'Zni a. !t•f\.•kvi·s f..'lóti: meleg viz es. kolo~:án petr~l·sznpp1~nnul. .\ ~<zappunhabot haszyja raJ.tll n~'huny pcrc7.tjl', azutu.n. UlO!<·m Ic sok lun~tyos vízzel, ntunn. aliott 'tzzel és Jc"znrltaij után ft>ktt•s<~e le kibontott hajjnl. Ha ~zölte, nkkor u lan)(yoo viz hl'lyott a lemosáshoz knmillnteús sok langvo>~ \iZt't használjon. :J. Az uszás nemhoe:y ártalmúra icnm•. hnnom fujlet~ztcui, erót~itcni fogja. Xem l:lt.Ük~égt•s, hogy a. Dunn-uszodákba vig~·c, vun itt. Budapeslen olé~~; HOk mát~ u~zodu. is : C':;6.szár.fürdó, Lukácsfiil·do, Köt·uti fürdö, Rudasfiirdő. Miud elsorangu uszoda. a hol kitiin6en mc~tauul Ul!zni. K. E. J.evi•lhen kii\djiik t•1.iméro \'álaszunk.at. Bu:uó clofhelö. \•ibrútziós masszázs a:~. egyedüli m6d arra, hogy ezélt 1h·jcn. Több~k11rk. .\ !;ZI!rzónó <'$!.V spil'itiszta. történetet mond el, mdybt'D a runtcrio.lizálódott szellem megjelenik halúta utáo. l"idrl:i. lnkúbb ,;lágo,szinüt, mintbogy a koszlümök már ugy is kimennek 11 dh·atból. /Jcg!/Í. Patklin~irtó ::.zcr t'S használati utahitás minden dro~(·titiban knpbató. . .. (;. F.·ll; ( ,tyr. Krepp...,zövctet ~cm tgen lrhct_ l~az! lag festeni, mert a !-ZÖ\'Ct ö~ .•zl'l~uzódt~. te.s.sék fe~;to mtezctbe adni, h11. l~>hch{1(<'S a lt>,tc~. ch-allnljuk. A. s .. n·'· .\L iribb c.. irkokab:í~ m~~ igen dh·at~s. Igen jó a Zilahy .\gnes·ll'~O .:-znkac!<konyT: - . Ido:;cbb nónck legcz~b.zcrül?b t•gy k!s uzletct ~'..:zde~. TCJl":>amok, papirkcre,.kedcs, dhaturuhnz. vagy tlyenfC'lt'. T. Odő1>, .\'1>:ombat. A lepattogott zománczot nem lehet helyrehozni, még gyár~n scm jnvitható a z olyan edény. _Sohasem sznbn~ forro ''1l.etcgy~.t.errc bcl~rcsztcui, ha. pedig lorró foly:tdl'k volt benne, hll'tclcn hidecret bel önteni, mert allól pattog le a múz. e O·

~ársony., selyem. és csipke

BLUZOK Kosztümök,al]ak és pongyolák r • tn ek kiállltiaban

FALUDI LÁSZLO B pest, VI., AndrdssJ·ut48.

Divatlap ingJ en..

AZ UJSÁG

. V8sár.uap, 1!10!). febnuh 28.

tromfMert . az a lltik- d o1og mo. a tromf. És rit l· 'b az, hogy lcgddgább szövctckkel, a leg. ~a csipkékkel a: Jegraffináltab b elegáneztat es példátlan f6nyiizést fejtsenek ki. 1· u~~· képzC)L'.J, miittha amerikai milliárdO· sc:~ milt<'ujébe kerültél volna pedig c~nk oly varo · csak most ' · ' . ~ ban vagy, mel~' kezd fclVlia~~~di, ,melynck politikai vi:-;zonyai zavarosak: ~z asag~t labilis . A hol kevés öreg van, k1

vagyonát magáénak mondhatja és.~ melynek fiatal financziális nagyságait az UJJa.kon meg lehet számlálni. Azt fogod cllene vetni, hogy vannak külső alkalmak, a melyekcn ezt a pompát ki kell fejten i. Azokat a di~zruhákat alkalomról alkAlomra megőrzik é1 mcp-i't clövcszik. Kem Te, a kinek piiJantá.-;át keresem, ha az utczák forgalmában, vagy barátaim szobáiban mosolyogva és szomorkodva nézem azt a balga, esztelen é:; beteg fényüzést, te tudod, hogy ez nem ugy van . Szerotnéd ezt a tömörületet valami kis enyhítő lepellel leboritani. De éppen ugy tudod, mint én, hogy ezek a drága szőrmestólák, ezek a suhogó juponok, ezek a csipkebluzok és tollkalapok, ezek a selyem, bársony és crepe dc chine-ruhák, az utczán, látogatáskor, hangversenyeken és gyülekezéseken egyformán viseltetnek és minden szezónban megujittatnak. Ijedten veszed tudomásul velem együtt, hogy ez a tébolyodott, folyton növekedő fényüzés m.indent magá,al ragads szömyü hullámmá dagad, me ly exisztencziákat ás alá s a középosztályt életének bázisát meg.:cmmisiti. :Félelme án-iz gyanánt határt nem ismerve, megállapodás nélkül még komoly és gondolkozó nőket is magával ragad és szivárvány::;zinekhcn runtat nekik ntlamit a mi a kiC'légit6::; Játszatával hitegeti oket, d~ a m<'lyet ez az esztelen farsangi komédia nyujtani nem tud. S mily különös! .E;ppen abban az időben, a mikor a feminizmus mind szélesebb körre terjed ki, amikor a nők a maguk >>háremélctét« megunva, hirtelen arra a tudatra ébrednek, hogv önállóan gondolkozó és ezért önálló cselckYésro jogosult lények és kezüket sulyos életfeladatok felé terjesztik. Ugyanazok a nök magukból nevetséges torzképeket csinálnak. A mig nem tudják eléggé hangsulyozni, hogy

meg tudnak birkózni a korszak m.indcn kérdésével, kihívják a gunyt oly komédiával, mcly öket policzinellókká bélyegzi. Nem átallom egyenesen kimondani, hogy szégyenlem a nemet, molyhez tartozom, a rnikor a lehetetlen hajépületeket látom, a melyeket postichcs-nek és transzformáczióknak neveznek. :f';rtelcmmel megáldott lányok teszik ezeket a. fejökt:o és magukat té'lyleg, de korántsem a maguk elönyére transzformálják. f;s mi véleményünk legyen a szalagcsokrolu·ól, a ml lyet negyedméternyi szélességben é3 félméternyi hosszuságban a hajba kötnek hátul és ami a ruche-ról, mely- mint a középkorbeli tányérgallér - a nyakat övezi, azt beszoritja és ugy iünt.oti fel a dolgot, mintha tányéron felszolgálva hoznák elibénk 1 Mit szóljunk a kalapoln-ól, a melyek a fej hátsó részén kezdödnek s nem mondom meg, hol végződ nek. Yagy a füzókröl, mely oly testformát mutat, hogy ha normális körülmények köz t fejlődnék igy a test, okvetlenül abnormitásnak, vagy elgörbülésnek kellene tartani ~ S mindenkinek követnic kell m.inden divatot, akár iUik az egyéniségéhez és erszényéhez, uk.ir nem. Vajjon te. a kihez fordulok, nem érzcd-o az é~ető szégyent a fölött, hogy ré.szo vagy a gondolat nélkíil való bábtömegnck, mc1ynP1:: cg;>c:::ei ajkukon modern frázisokat hangoztatnak, mig agp-elejük megerőHetve dolgozik, hogy valamely drapéria, vagy bluzdisz számára uj variácziót talúljanalt ? f;\Tol-évre nö,·ekcdik ez az esztelen, minden arányt tulhaladó fényüzés . Ha néhány asszony összejö, hogy másolm.t leszóljon, oly toilctte-lnxust fejt ki, mii1tha udYari bálra menne. :;.uinden kicsiny, jelentéktelen társasegyesülés nyög a toUette-kényszer alatt; minden élvezet s teher alatt Ö11magáhan zsugo-

Haftyuda-.

Az asszony a p'bolrhan.

ne ezt az ürességet, ezt a sz<;irnyü történettelenséget, a mi mindcnnél gyászosabb .. .

E.tr néJ Ifivale aty

nőhöz.

Irta dr. Irsai Arturné. Hozzád akarok szólni. te ismeretlen nő. Tudom, hogy megértjük cgyn {d s hogy tc, éppen ugy, mint én, bá~ulva néz<'d ezt a sajátságos, érthetetlen, grote~zk sokadalma t . l\Icllcttem ülsz a hangv-ersenytermckben, a hol halhatatlan mcsterek müvei érintik lelkünket. Velem együtt hallgatod a holt költők élő szavát. Ott vagy te is, a hol egyesek ama sokaknak müveiről lteszélnck, melyek a nép lánczait rázzák s melyekkd a népet letargiájából felóbresztik . Vidám symposiumra egyesülsz velem s ott látlak, a hol komolv kérdéseket vetnek föl és oldanak meg é::: a hol a nő a nők sorsáért harczolva szóhoz jut. S bámulvas borzadva nézünk m.indkett<>n a boszorkánytánczoltta, a nevetséges torzképre, a tragikomikus játékra, mely józanul látó szemünk elé tárul. A kimondhatlanul groteszk paródiára, az antik Yilág előkelő !orm~ira. Peplum és chitan borit ja a nagyon 18 hu3a kcblekct. A röYid lábakat ránczos szöV<.:lck. takarják mclyeknek a római no nemes termetc ral-t ·s nem , a w'\'at~zab'ono.. ád egy.ém. k not~ Rö,id nyak és maga. ·\"állak fölött prortt ;eg o. görög íüsttöm;g s a lch~tctle~ , .. j.., 0.1.( tctszckm1ek marruknak az antik haJ~c1ct Utánzataiban. o

<n. ?

~z az utóls6 könny, mely hozzád sóhajt; Ez az ut6lsó csók, mely néked szól ; Ez az utólsó énekem tehozzád: Kifogytam már a csókból, dalokbóL Súvcm kopár, mint t~rlott, őszi erdő; Nem virul bc:nn' <'gv án·a szál Yirág. Öröm pilléi nem ropköJnck benne : Lombtalan, szár:l:t., J...ilnlt mindcn ág. Yolt val<Lmikor nékem is virágom ; Tele marokkal szón..un, pazarúl. Dc kinek sziyem kincseit kitártam, Az eltaszítá őket botorul. E: én csak egyre szórtam a vit ~got, l\Itg végre nékem már csak egy maradt. Es most még ezt az egyet is kitépem : Hadd kö,·essc a többi társaknt ! ' Es azután, 6h édes, édes semmi ! Szh·embcn, tudom, m'Ug.L!Dm l<:szen. Nem fog dalolni (-.s n~cm fog ~zeretni ; J-ehet, nem fog talán dobo~i scm.

Heller Margit.

I rta.

Erdős

>i<

Renée.

Az asszonv, a ki a páholyban melletteru Ovj meg jó I sten a sivár élettörténetektól ! ült, kissé szeilemtelcn, de az érdeklődéstől Olyanok ezek, mint illattalan trepodiumok, nekiizgult arczczal nézett a szinpadra, a hol mint üres ékszerdobozok. Olyanok ezek, mint a házasságtörö nö állt. kivájt fatörzsek, mint száraz lombikok. A házasságtörő nő - a kine~ a szere.pét )!int elöre megépitett sirboltak, olya- egy Európaszerto isll}ert nagy muvészn.? ..JÁ..~ szotta zöld ruhaban volt, egy lülouos nok ezek. zöld ruhában, a mi izeuként a testérc tapadt, o,~j meg jó Isten a sivár élettörténetektől, mint eay fátyol. Puha, zöldselyem burok azoktól a. melyekben nincs történet. egy ember megnyitja elótted a lelkét volt ez,~ mibe a szinésznö nem fiatal, de csoé-s az ö élete történetét elmeséli, ugy érzed, dásan rugalmas és nyulánk teste csa.varva volt mintha E'!!Y sulyos batyut tett ,-olna a hátadra. s a mclycn keresztül a válla legkisebb reme)lcgterhclt téged a ~a~a bánatávl'l.l, a csaló- gése, a testé-n útfutó szinl<'lt borzongás is dásah·al, a szcn\edesctYel.. De ~u emberek érzett. Olt állt és beszélt három férfiu"al !';zh-esen hordjuk egy darabtg a masok batyu- a kik köziil az egyik a férje \Olt, a másik a sze: jité-sezalat t néha megfoledkezünk a magunké- retöjc, a llarmacli~ p edig a kivel a szerctőjót róJ. De ba jő valaki és a hátunkra akaszt meg akarta csahn. egy üres tarisznyát, ez mindem1él a leg!gy ad'llt a .rosbsz a~slzony a nereida-ruhában keservesebb. a szm~a on es esze t, csevegett l bolonditott, gonoszkodott. Az . , lazudott, )lit csinálj unk egy élettel, a mely ben nem tört<"•nt semmi ? Egy élettel. a mi ugy pedig, a mcllettem ~lö igy szól:~ asszonyom mult cL mintha nem is lett volna. "B:gy élettel. - :\leg kellene egctni az 1'l a meh·ben nemc~ak czélok, de még készi.ilo- kellene megégetn i. ~fil . ~~en t·.. Elevenen dések 'sem voltak? ut~lntos ! Egy korbá;sc~~Ín dds~ornyu, milyen ,Tó I sten, hogy fázom a. leheletétől egy m1g bt'lehal. a 1g kellene verni, ilv<'n ásító sirnak ! Halottakat bel~. eltemetett álmokat, küzdelmeket, örömöket és sze- igy néztem a felindult arczába és relmcket. )Iindent, a mit ölelő karjából ki-Az dobott az élet a semmibe> a feledésbe. Csak dolgot H' égre • csak nem veszi komolyan a • lSZen az egész csak komédia.

na'

~~l~~::tv-e

AZ 11JSA.G

ro~ össze.

A külsöségek agyonnyomják, meg- Kie~égit bet -e ez ? Ta án egyik-másik üres fejüt, ÍoJtJak. a .. kinek szem előtt ez a czél lebeg. De a nagy Már volt valamikor ilven fényüzéstöl ittas, tom eg csak vak utánzási ösztönét követi. Szelluxus-örületben tobzódó tÖmeg. körülrajongta ~~~i infekczió gyanánt lép föl ez a tömega roi soleil trónját és rohant t"lébc folyton emel- orulet, mely számtalan exisztencziát tesz tönkre. kedő örületben hegynek fölfelé, korbácsol- A tébolydákali megtölti férfiakkal, a kik az tatva s üzetve folyton növekedő szükségletek ékszerekért való küzdelemben letörtek : és meg.~ölti asszonyokkal, kik eladják magukat, va~ kivánalmaitóL A trianoni kE'rtben aranyeso alatt, mely :'.!ária Antoinetto fehér kezeiből testukot-lelküket tönkre silányitják, hogy ronhullott alá, a klimaxhoz ér, hogy azután jaj- gyokkal teleaggathassák magokat. Az öngyilveszókelve a vérrel telt ön,énybe zuhanjon. kosok, a sikkasztók és bancrotteur-ök, mind Nem látod az örült hachans-noket ott ma is, a azt kiálthatják >édelmükre : cher-cbez la kik azon az Ö5vényen járnak, mely mindig hegy- femme! Keresd az asszonyt ! Ugyanaz az asszony, nek fölfelé vezet~ lieddig még? Hová? ~Iin denfelé felhők gomolyognak ki a viharterhes a ki ma elég érettnek érzi magát arra, hogy atmoszférából és egyes vakitó Yillámok csap- népek sorsát segitse intézni, üres, nevetséges kodnak ki azokból. Sokáig aludt a nép vér- tetszvágyával, a fidsi-indián nőhöz hasonlóan, r;zomjusága. Nem halt az meg. Már lli lassan ki vörös rongyokat aggat magfira és karikát ébredezni kezd. Francziaországban a halálra- huz az orrára, férje exisztencziáját tönkre teszi. itélt ezeHájának ablaka t>lőtt a do profundist E~zménye a szabad, minden bilincs alul felónekelvc életjelt adott. :\[indenfelé forrongás sza ba dult nő, de egyszersmind rabja a vak van. Sötét tekintet.ek villannak-halvány an·zok- utánzatnak, a legkorlátoltabb elöitéleteknek. De a mig vakon nézegeti aranylorgnon át hól, a mikor a száguldó gépkoc,ikat nézik, melyek ~zii.kek ahhoz, hogy két női kalapot 1-zomszédnöje ruháját, nem veszi l-szre, mint hcfogadjanak. A varrónők, a kik a drág~t c~ipke nyilik meg megint lassan és feltartózhatlanul bluzokat, a lehelets:t;erii battisztfehi•rncmüt az az örvény, melybeu egykor a franczia állitJák össze, munkájuk után a szocziál- császán-;ág hajporos, drágaköves fejei alá ~ demokrata gyülekezetekre ~ietnek. ~ a m.ig buktak ... fáradt kezeik pihennek, füleik tnohon hallgatják az óles, igaz szavakat, melyek utt cihaugzanak s a melyek lassankint , maró savak gyanánt. mind mélyebben hatolnak a ut·prétegekbc. Xem a koldusle'>e:>t akarják, él melyet at ékszerekkel megrakott kezek u. népkonyhákban osztanak ki ; nem a rongyt'>s ~zoknyát, a lyukas lábbelit, a melytöl magát a mondaiuo fölösleg ~yanánt megfo::.ztja . A mérltg cg~ ik sel'p()nyÖJe aranytól tcrhelten mélycu alá.billcn, mig a má~ik könnyen, minL a vcbely, a magasba szökik. Itt kcl;dödik u. nyomor hicleg régiója. A kiegyenlilti igazság az, a (Az orosz tanárok a diákkisasszonyokról.) melyüt, egyre fenyegetöbhC'll küv<•tchwk. . A Fraucnverband czimü lap azon alkalomból, Látod-o, miut nézik <'Zek Íl'nycgetÖzye é!" a tilidón az orosz korulány oly f'zigoruan járt el ~unyosan azt az örült fényüzé~t.? Hu !lod-t:., mily !lz cgyct<'mek s~abad hallgatónóvel szemben és káromlásokkal kiöérik utján a pompát ~ 8 meg- 3zokat kizárta. az egyetomról. kérdöivC'ket küldött értr.;d.o, hogy a balga, üres pá.va-pompa mely azon orol:':G egyetemi tanárokhoz, a kik az utolsó ostobán czigánykereket vet, a maga ezéitalan két th· alatt a naknek megnyitott egyetemeken pazarlásaival láTitóbb hatás::;al , an, ru.int a előadtak s kérte öket, mondanák el nekik, hogy Jeglángolóbb lázító szónoklat ? ök mily tapasztalatokat tettek az egyetemi hall~s miért mindez ~ Hogy a fórfit megigéz- gatónőkkeL A kérdöi,·ekre összesen 198 válasz zék? Vagy a férjet ~Hogy egymást dühösitsék ~ érkezett. Az első kérdésre : az egyetemek szabad Hogy a szépérzéket kielégítsók '? Hogy a gaz- hallgatónői kellő készültséggel bírnak-e, hogy dagságot fitogtassák ~ haszonnal hallgassák az előadásokat, 152 tanár Talán mindenböl van benne valami a fény- igenlőleg válaszolt, ll tagadólag és 30 határozat.lan, üzésben. De vajjon élettartalom-e ez? ... azaz l{crtelö választ adott. A második kérdésre :

Hi k vitája.

- Boc:;ásson meg. - wondta - de én egé::.zen beleélem magam az ilyesmibe és nagyon felizgulok Azért ilyen crkölc::;telen darabokhoz egyáltalán nem szoktan1 menni. Ka.gyon ~zonvedek, ha az élet sötét oldalait látom. E~ már magáról a szinÓH:'.nőröl, ba ilyen horaszt ó szerepet ilyen j ól t ud já tszani, rossz véleményem támad é:. nem tudok gyönyörködni a játékában, ha nincs t;Zép erkölc~i alapja. · A Fzép erkölcsi alapot kön:-teló a.::~zou.r most lckonyökölt. a pá boly peremére, szétn) itotta a. legyezőjét és eltakarta '\'Cle az arczát. Nem nézett többé a szinpadra. )likor pedig a függöny legördült, hirtelen. beszélni kezdett önmagáról, mi.nden űrro valo alkalom nélkül, Öf:ztönböl keresve és megtalálva a kapcsolatot önmaga és az clöbb mondottak között. - Huszonnyolcz éves koromban mentem férjhez és harmincz éves koromban lett~~ özvegy. A férjem nagyon szerctett. Igen JO! bánt velem és ha beteg nem lett volna, a m1 házaséletünk a legszebb lett 't"Olna a ruágon. !>t, még igy is nagyon szép volt, csak az volt ~e1'088gaéz be':lne, hogy ö t;okat szenvedett a bego nnatt. - 'Mi ba'Ja vol t a férJének . • unottan. 1 -. kerdeztem - Gyomorba: . P~dig_ az e~y~teme~a -volt f!Zcgcnynek, ezt nere JÓrt. Ugyanis kapta, a hova a kedve ellekedvéért, nem tud~: f>?kat kell inni a többiek dc a német diákságba~ ~gy van-e maguknál i::, orvosegyetemre járt az g~kazokás. Mondom. az gazdaságért rajongott, a rai:laólUcnérc. ö a a szántást, veté~t, a lovakat a.· :t~t szcrette, és a békés életet. De egy nugyl.>á:~81. :zdaságot . 'egy go.

n osz öreg em ber, a kinek a másfél milliónyi Yagyonának o volt a kiszemelt örököse : követelte tölc, hogy orvos legyen. Ez volt a feltétel, a melylyel a vagyonát ráhagyta. Szegény boldogtut uram szülei nem voltak gazdag emberek. ~jgy kis birtokuk volt, a miböl szépen, ti:;ztcsségesen éldegéltek. De a fiukat nagyon l'Zcrctték és a másfél millió örökség nagyon kelJemeli t udat volt nekik. Hát még ök is rábc,-zélték, hogy iratkozzék be az egyetemre, holott. akkor már a harmincz éve felé közoledett. ~lit tehetett mást, a nagy vagyont nem akarta eh·esztegetni ; engedelmeskedett. De a tanulá::.hoz - igy beszélte nekem késöbb - nem volt semmi kedve. Tehetsége sem Yolt valami sok. Nem érdekelte öt az egész. Egészen szomoru volt, és nekiadta magát az ivásnak. Két év alatt, mert eddig já-sta az egyetemet, teljesen tönkretette a gyomrat. Akkor meghalt az öreg, s ö kézhez kap~a a vagyonát és visszamehetett gazdálkodni a falu:-i birtokára. Akkor ismerkedtünk meg mi ketten es én csakhamar a felesége lettem. X agyon jól éltünk. Ö fél éng egy csepp alkoho!t nem ivott. Az orvos azt mondta: ki fog gyogyulni a gyomorbajábóL Fél év multáu azonban meghalt az apja, a kit nagyon szeretett. Akkor nekiadta magát a busulásnak és ujra el~ezdett inni. Nom lehetett többé visszata.rtam. - - Nos és . . • - lts hát - meghalt. Kom volt rajta Eegibég. tn itt maradtam özvegyen. - ~s azután ... azután. - .:\zután nem történt ~:>emmi, szegény uram a halálos ágyán azt m~mdta :. >>)1atild, ,;gyázz mngadra, nehogy hnJok érJe_nek . az életben. Te gazdag vagy. A férfink maJd mmd cl akarják hitetni veled, hogy sz~rdmesek beléd, csak azért. hogy a pénzedhez JUSsanak.

Vasárnap, 1909. február 28. vajjon elég szorgalmasak-e ezen h&llga.tónök ?, 161 egyetemi tanár határozott igennel felelt, l tagadólag és 31 megint sem igeunel, sem nemmel nem felelt, hanem kibuvókat keresett. A harmadik kérdésre : vajjon jó eredményt mutatna.k-e a. vizsgák és gyakorlati munká.k, 136 tanár felelt igennE'l, nemmel l és határozatlanul válaszolt 46. Az utolsó kérdésre, mely az '"olt : törvényes-e azon rendelkezés, mely a nőknek megengedi $Z ·egyetemek látogatását és basznos-e ezen rendelltezés, 156 egyetemi tanár válaszolt igeonel, 13 nemmel és 6 tanár megint kertelt. Nagyjában a válaszok kitüntetik azt a tényt, hogy az egyetemi ballgatónok igenis tanulnak, igenis rendes munkát tudnak végezni és végeznek. Az utolsó kérdésre adott válasz egj;k felét new tárgyalha.tjuk, mert nem tudjuk, az orosz törvény miket határoz a. uők tanulmányaira nézve. A válasz második felére, · vajjon basznos-e a nóknek egyetemi tanulása, azonban hozzátehetjük a magunk ,·éleményét, mely igy bangzik : Ha a nők egyetemi tanulmányaik befejeztével oly állásokba tudnak jutni, a hol ezen tanulmányaikat értékcsithetik, akkor igeuis ba~znosak azok; a menn);ben azonban az egyetemi tanulmányok el'>égzé:o.e után semmi te•é~ kenység nem következik, akkor ezen tanulmányok nemcsak hogy szükségteleneknek, hanem egye-nesen károsaknak mondhatók. Oroszországban i~ csak ugy lesz, mint egyebütt a t"Ílágon, egyetemre azok a. leányok menuek, a kik reá vannak szorulva. arra., hogy maholnap maguk keressék meg kenyerü~et. A mennyiben az orosz állam nem gondoskodott '\'Olna arról, hogy az egyetemet végzett diáknak állásba. juthassanak, mdy állásban egyetemi tanulmányaiknak hasznát vehessék, ezeknek semmi czéljuk nincsen, ha csak azt nem akarjuk baszoo&zámba. venni, hogy a. sorsukkal elégedetlenek szá.mát ezzel az állam egyenesen szaporította. Az ugynevezett szellemi proletáriá.tus ugy is elég bövou burjánzik minde.nfelé, a:~:t szaporítandó ugyancMk kár az egyetemeket megnyitni oly eg,yéo<'k ezá,mára~ a kik ottan ISzerezett tudásuknak hasznát E'lőrelá.thatólag venru sohasem fogják. Ha a tanár urak erro is kitértek YOlna, mily pályák lillnak D:);t-.-a. az egyetemet '"égzott orosz nöknek, hasznos munkát végeztek ,-olna.. ( Nóf czenzorok.)

Az uruguay-i katoli.h-us nók szövetsége rég. óta, figyeli már a szinmüvck hatását a szinház. látogató közönségr~. A hatás nem lehetett a. leg· kedvezőbb, mert a szövetség kebelében czenzori bizottságat alkotott. Ennek a. bizottság tagja 6-S nö, a ki állandóan figyelemmel kiséri az európai és De te légy okos és ne higyj senkinek. Vigyázz a vagyonodra és ne menj férjhez soha. ~lvezd az életet, utazz, mulass jól és vigyázz az egészségedre«. Ezeket a tanácsokat mind megfogadtam. Vigyáztam magamra, ámbár nagyon sokszor férjhez mehettem volna., min· dig meggondoltam a dolgot. Egyszer, igaz, megismerkedtem egy férfival, - ez Párisban volt- a ki nagyon szerotett engem. Ez nem tudta, hogy gazdag Yagyok és én elhitettem vele, hogy nincs semmim. Ö ennek daczára is el akart venni. De nekem nem volt bátor.ságom. Hátba mégis c«ak hazudott? Hátha el akart áruitaui és tudott rólam valamit ? Hátba informácziókat szerzett titokban és tudta, hogy' másfél millióm van. oBiutaztam Páriaból ugy, hogy tőle el sem bucsuztam és azóta nem is irtam neki. Pedig csinos ember volt és nagyon szépeu játszott csellót. ~n ezt a hangszert szeretem. A hangja is nagyon kellemes volt, ~kor énekelt. Egy biztositó társaságnak a htvatalnoka. volt. Igen tisztességes ember. A:Jrk.or, mikor elváltunk, bevallom, fájt egy kicMt a dolog, de csakhamar elfelejtettem. hát, mégis csak jobb igy. Szabad vagyok. Azt tehetem , ami tetszik. Ott vagyok, a hol akarok. Most R ómában. Egy hónap mulva Egyiptomban, vagy a Rivierán, vagy a hol eszembe jut. H ogy egy férfi nekem parancsolgassom : ezt tedd, ezt ne tedd ; igJ legyen, ugy legyen. ~g őrizzen töle. - De hát - mondtam most én - jól van ez igy~ Elégedett igy? X em hiányzik ~agának az anyaság ? Xem kivánt soha, egy kis gyermeket 1 . - Soha ; - felelte ö nyugodtan - nelll ts.merem ezt az érzést. Talán ba. az uram egész· seges lett volna és életben marad. Xalán akkor. Do most már ugyis késö volna.

:es

, amerikai szinmüirók darabjait. Ha valamely uruguay-i szinigazgató uj d arabot hirdet, mely a szövetség felfogása szerint káros hatást gyakorolhatna a serdülő ifjuságra, a . nőkre, a Montevideó-ban megjelenő lapj ukban t udatják, hogy az itt meg ! itt előadandó darabot a szövetség nem ajánlja a nagyközönség figyelmébe. Mint ahogy onnan irják egy k ülföldi szemlének, eze!l figyelmeztetések nagy hatással vannak a nagyközönségre, ugy hogy a szinigazgatók; ha teli házakat akarnak ell érni, k énytelenek erre tekintettel lenni. Bizony nálunk sem ártana egy ilyen czenzuraféle, mert a nii közönségü~ek nyujtott szinielőadások közt · . is van bő, számmal olyan, a mi nélkül s~rdülő . : ifjuságunk igen · jól meglehetne. Még nagyobb szükségük volna erre a ezenzurára a mozikna.k, a hogy . Budapest utczája a mozgófényképeket t mutató szinházak at . elkeresztelte. Mert ottan a . programm főként hajmeresztőségekből áll, mely ~·ha.jmeresztőségeket Budapest utczai népe követendő rpéldáknak t ekint és tőle telhetőleg ' ipar- : ·kodfk·a gyakorlatb a á tvinni: Maholnap majd akad: ;egy 1élekbuvá~,' a ki kötetbe fógja. gyűjteni a moz~ban sze'rezhető tapasztalatokat és kutatni fogja , hogy Budapest egyr~ emelkedő züllé,sének a mozi előadásaival milyen összeköttetése . van. A Nick K arterek és társaik ellen egyes bátor emberek ' máris felvettek .a harczot, a mozik-n~ még nem akadt ily bátor hárczosa, pedig rájuk férne .. Különösen a ·tanárok figyelm~t szeret~ők . erre témára felhivni. Sok érdekes felvilágosítást nyerhetnének arra nézve, · egyes · jő tanulóikból llliként válik iskolakeriilő,' rendetlen magaviseletű suhancz. F7lfedezné, mily ideálok Ieikesitik azt, s megmutátná nekik, hol ke.zdődött számukra a . romlás u tja . S ha a tanárok a helyszinén, a moziban t~tt gyakorlati tapasztalatok után elfáradnának a gyermekbirósághoz, azt is megtudhatnák, mily tempókban visz a roozik látogatása a rendőr séghez, a bírósághoz. Pedig a mozi par excellence n' .. . . ..·· epnevelési eszköz lehetne, helyes utbaigazitás felügyelet mellett. Mily örömmel vihetné minde~ ta~t.ó ·a gondjaira bizott gyermeksereget a mozgósz~zba, ha b iztos lehetne a felől, hogy ottan pt dá1ll a földrajzi oktatás szemléltető kiegészítését a1á.lná.· ... · · k a vil'ag --... .~.~'fegmutathatná gyermekeme 1

Brr; ! A. hid eg futott v égig a hátamon. Sem szoltall:l. hozzá és ő sem beszélt többet. n!:e~~e, hogy a függöny ismét fölszá~t és szinpa~ett ,beszélgetnero vele, hogy, megmt a A a n ezh ettem. .. é . ~ossz asszonyt személyesitó szu.e::.zno / ften )ott a szeretője lakására. Nagyon kecses ~ , :;ukt.czai ruhában egy nagy boával és egy O, r1as · ' J ött, b es1·klo tt. , rnm · · t egy kis . . arn-"';'antyuval. ISYili,, es rögtön ·szerotelenkedm kezdett. ut 'laAz én asszonyom megbotránkozva és a. ttal n ézte. .

-~~~~~=================

, Divaflsv61. P~ris, 1909 február végén.

Az estélyi _ mert hiszen bálok már nincsenek, - köpe~yek bizantinizmusa, a mennyiben ez lehetséges,· még nagyobb mérveket ölt . Nem-

csak alakjÜk· szerint sorozzuk azokat e stilusba, de különösen diszit~sük, aranynyal ~zett tartoz~kaik révén. Nagyon szépek, nagyon gazdagok és főleg eredetiek ezek az esti ~penyek, de éppen e~~'en. relik a:. veszedelem arra, hogy izlést~lenekké Val]anak. ·A tul~heltség, a nagy cabochonok alkalmazása. mind rontja a genre-t , ugyanez áll ~ kiáltó szinekről és n em hozzávaló anyagokról 18• Hiszen a disz maga oly pazar, hogy lehetőleg egyszinü, vagy szin-szinben tartott anyagot k ell hozzájuk választanunk. Legszebbek a moirée-fényhatásu liberty-anya.gok, vagy, a. mi a. libertyt is kiszorít ja, az uj hrooart (brokát). A legnagyobb ujdonság, a mit azonban csak

A Z-.,UJSAG

Vasárnap, 190 9.' febr uár 28.

minden szépségét, megmutathatná a csillagos ég minden rejtelmét és szépségét. Természetraj zunk- · nak sem volna árta:lmára, ha a világ minden ismert állatát, növényét be lehetne a gyermekeknek mutatni. Az összes hires képtár kincseit is szivesen . néznék ·meg az apróságok, ugymint a különböző ·~ gyáriizemeket, s még százezer egyéb dolgot, a mi nemcsak a gyermeket, ·hanem a felnőtt munkásembert is méltán érdekelhetné. Csak akadna kezdeményező, ~ ki bele merne fogni e vállalkozásba. ( Anyaságvédelmi egyesület Buda pesten.)

Alig néhány hete, hogy megalakult főváro sunkban egy gyönyörű egyesiilet: az anya- és csecsemő-egyesület. Igaz, eddig is voltak szülészeti klinikák a szülőnök számára, de attól eltekintve a rendelkezésre álló hely már régen kevés és azon egyhamar segiteni nem lehet. Budapestre özönlik évente ezer és ezer munkáscsalád, cseléd'leány, a 1.-ire nézve vége a világnak, ha beteg lesz, ha gyermekét nem t udja elhelyezni szülés ut-án, ha házát el kell hagyni szüléskor, mert akkor senki sem törődik az otthonmaradotta.kkaL l\lindezeken van hivatva segiteni az uj intézmény, ha nem is ·egy csapással, hanem szép egymásutánban, lassan, de biztosan. Nagy ere?ményekröl ma még nem tudnánk számot adni, de bemutatjuk ezen uj intéz·ményt olvasóinknak és nemcsa.k figyelmükbe, de egyenesen jóakaratukba ajánljuk. Az egyesület ·titkársága bővebb informácziót nyerhet minden, az egyletet illető kérdésben. Idővel be fogunk számolni az eg){esület tevékenységével is, ma csak Isten 'hozottat akardlik neki monda.ni és sok, sok áldás d us siRert kivánni.

SPITZER ARNOLD·bGtv8~8~T •

·1 l

elismert jó

kivitelű butorakat rendkvüli választékban kapni.

nagy 2493

Szükséts van-a az asszonynak szípséjre? . -

Válaszok. -

·. Az Iste~ek, a k;ik a kis nócs.ke bölcsőjébe adománykappen szépseget reJtenek, méltán megérdemelnek ezen cselekedetükért a kis kitüntetettól - egy misét. Ovék a. ~menyeknek országM sokkal elóbb már, mint a. hogy azt az Irás - feltételesen - nekik oda.igérte. .A szépség a női hódító rekvizitumok között azon kirakati helyet foglalja. el. a. mely ugy vonzza. magához a. hódolókat, mint szerelmes virág vonzza. az apró, kis rovarokat. Mi tagadús benne, a. leánylélek nem kis boldogsága, birtokában lenni

igen vagyonos urhölgyek engedhetnek meg maguknak, a hermelinköpenyeg, melyxe tunikaszerüen fekete paillettezett tüll borul . Lehetetlen leírni ennek hatását. 'Elöl a tunika felemelkedik s igy pusztán látni a szőrmét. Csak egy kissé bántólag hat, hogy egy ~ly drága anyagnak, mint a hermelin, másodrendű szerep jut, s hogy mint transparens-pótlót használják. · A ruhák még nem lázadnak : szinházban, sétatéren, szalonokban, báltermekben egyaránt tapadók, simulők és keskenyek. De néhány nagyobb czéa főnöke már elárulta, hogy a nyárra az alj t:> egy kissé el fog bővülni térden alul, mert különben nem lehetne a susogó, könnyü, csipkés-szaknyákat viselni. A m i a frizurát illeti, a hajfonat ismét kegyvesztett lett. Uralma éppen olyan hamar tünt le, mint a hogy feljött. 1\lert a hajfonat nehé:(;kessé teszi a fejet, s ha valakinek nincs klasszikus arczéle, még ront is az arczvonásokon. A hajat most a fej tetejére teszik, meglehetős nehéz, de nem fonott, csak összehajtott (nem is sodort) alakban, s a hajat a homlokon kissé ketté választják s mindkét oldalon ondulálják, ugy hogy az könynyed legyen, s szélesen elálljon a fejtől. A homlok fölött laposan fésült hajon fekete bársonyszalag, vagy arany, ezüstszalag van keresztülhuzva. Bármily szinü szalagot választanak a hölgyek erre a 'czélra, jól teszik, ha megmaradnak mellette, mert ez bizonyos egyéni kifejezést ad az arczoknak. A mi a kalapokat illeti, valósággal méregbe hozza az embert, hogy már most sem kapni mást,

a. legnagyobb hódító-eszköznek. De ha. állandó, mara.- • dandó hóditá~<ról van szó, akkor a szépség hirtelen e l1 rekviziturnak hátsó soraiba degradálódik. A szépség nem belsö érték s mint ilyen, állandó vonzerővel nem bir. ; :Mig a. nö többi, nemes tulo.jdonsá.gai, mint : okossá.g, i jóság, kedvesség, mindennap ujra uj hóditó-eszköz, addig a szépség csak egyszer hódit s egyé~ hóditó-tulajdonság biján hamar elveszti vonzerejét és közömbössé válik. ·Ezek szerint tehát az asszonynak nincs szüksége szépségre, mert mi sem könnyebb, mint szép és nemes tulajdonságok ' birtokában - széppé lenni. Azonban azért, mert .. az asszonynak nincs szükségre szépségre, téves voln~ azt hinni, hogy a. nöi szópségre nincsen szüksóg. Mi inspirálná. jobban a. müvészetet, irodalmat, zeneköltészetet, ha nem a teremtés legmüvészibb alkotása. : a. szép nö. S. M.-né.

Felületesnek tartok olyan férfit, a ki csak a. szép arczot látja. Vakságában nem gondol arra, vajjon a szép testben milyen lélek lakik. De hát még :vannak olyanok. a kik többre becsülnek a nöben minden szópsél?nél egy kis kedvességet, nemes lelket, meleg, szeretö sz1vet. Náni. A nö egyedüli nagy vágya, hogy férjhez mebessen. Tudvalevöleg azonban ehhez két személy szükséges, tehát meg kell hódítania, fognia kell egy férfit. A hóditásnak sok eszköze van. l'lfint tényt konsl:atá.lhatjuk mindjá.rt, hogy minden pénzes leányt elvesznek. De há.t ez természetellenes állapot ; itt a p énzt veszik el, a leány csak vele jár. A rendes megvesztegetési dolgok, mint állitják, a szellem, az érzés finomsága, jóság, szerénység, önfeláldozó megalázkodás ; nem hagyandó ki a kedvesség, a. modor ; imponál a sikk is öltözködésben, mozgásban egyaránt. No meg aszépség t & az egészségnek adom az elsó helyet, a íöszerepet. A nókröl . mint •)Szép nemHól beszélünk. Az Alkotó bizonyára. nem czifrasagnak teremtette ,öket igy. A terménethen nincs, a. mi fölösleges, czélnélküli volna. Nem tagadom. hogy a többi, már {elsorolt tulajdonak semmi hatással nincsenek a. férfira, sót.. De ezek a. szépség nélkü~ semmit sem érnek,~ csak szépséggel együtt hatnak, a szepet szebbé teszik. a hatást biztosabbá. ::€s nem ~egf?rdi~va .! Az as~zony nóiessége szépségében domborodik ki legmkabb s m1 a legnagyobb vara.zg a. férfi előtt a. nóben, ha nem az ö szépsége? A lelki tulajdonek vonzanak, de azokba pusztán nem lesz szerelmes senki mert a. széps.ége~ semmi ~e pótolha_tja. Hogy többet m'ondjak : a sz~pseg ma~a. IS ~legendo, hogy megzavarja az észt, rabba. tegyen ferfi sz1veket, s házasságot kössön. Ha aztán a szépség elszéditett valakit, maradhat tőle minden lelki fi~omság. A szerelmes nem márlegeli fontoskodva hogy 1!11 van meg benne. mi hiányzik még? Neki ugy var{ a legJObban, a. h~gy ~-an .. Ez faktum. Hogy aztán ezt az állapotot csak .all~tJas ertelemben vett vonzerőnek fogjuk-e fel. ':agy mas~epp, az már nem fog a. dolgokon javitásokat teJlDl, s s7:E:'nntem egészen más rubrikába. tartozik. F el le~~~ pozru, hogy. az..~lyen •. a szellemi képességeket nélkulozo kapcson letrt>Jott ba.zasság nem tudja. biztositani a~ka~ az alaP?ka.t: a. melyek egy háza-sság tartósságának s~ükseges. felt~.ele1 ; megengedem, erről sokat lehetne Vlta~ko~. ~o bb_ volna e;11t a. ~érdést innen kikapcsolni. A. h~~g után UJ komplikó.cz_u)k keletk~znek. .Az igazi me_gJsmE>res korszaka . .A házassag után egeszan máa perspektiva nyilik; mint nzt a felek kezdétben hitték s mint volt a. házasság dótti időkben. litikor a mézesbetek ~ámora. elszál!! ~ h~zasság ~~zonyos érdekszövetsé~é fajul, mit a. mt'gkotöttseg s a kotolesség teremt. Termeszetesen valószinü, h_ogy t<>vább müködnek azok az erók, a. mik kifejlesztettek a. helyzetet, ha. módosulnak is. A szellemi elókelö-

mint szalma-, vagy lószőrkalapokat. Pedig odakünn még szállnak a hópelyhek és vörös 'az orruk az asszonyoknak. De az itteni czégfőnökök a cote d' Az ur-ra dolgoznak már előre, ott pedig örökös a napfény s mámoros már a levegő a virágok illatától. A párisi modisteok, nagy czégek főnökei, ugy rendezik be üzleteiket, hogy február 15-ik!Sre mindenkinek el kell menni Párísból, le a Rivíerára, s ha valakit betegsége visszatartott attól, hogy előbb vásároljon téli kalapokat magának, 15-én tul már aligha kap megfelelőt . Mert 1 5-től kezdve a szalma-, a lószőr- és a virá.gkalapok dominálnak. Es hogy ezt viseijük már most is, a bársonyés posztóruhákhoz, azt megkivánja tőlünk modistejaink szeszélye. Viszont azonban már augusztus 15-én lehetöY6 teszik nekünk a prém- és nehéz télikala.p ok beszerzését, a mennyiben hirtelen bevonnak a kirakatokból mindenféle nyári anyagu kaJapot az évnek ebben a · szakában. Miután pedig kénytelenségből, a szalmakala· poknál tartunk, mondjuk ki mindjárt, hogy elle1~, kezöen a megelőző évek divatjától, az idén nem. a finom, hanem mentill durvább szahna a divatos közömbös szinekben, s igen sikkes ezt egy m' 1 szalmával alábéleini az arcz körül a k . ~ · k ed ve1t szintén es' ' A zo··ld szal ma 1gen f anman k • . . • a e ete is Ezek illenek a legJobban di , • . a vatos egettken , szmhez. Ezeket a kalapokat m· d f' yerékesitik. Ma már nem szabad m _e? -~le tollakkal tollakat használni. B k ll kilesült struczeza mennyire lehet m. ert e azokat göndörit~tni, ' e most-ez a dernier cri.

Marie Anne.

V asárnap, 1909. február 28.

AZ 11JSÁG

4U ség erósebbé, de~ felet~?~ekférjénél nagyobb müveltsége, tanulteliga .mÁr ~onkre JS tehe.ti n~viszonyt. Ugyanez áll a !'zép!'égr61JS. Szulhct boldogsngot, s magva lehet egy egész Goigotb~nak. Dc a szépség a házasságnak nem átka. -~. szépscg nem. ad. alknlmnt. 1\findig az asszony a hibás ~:; !iO~ascm az o szcpsl-gc. Hn akarja, n. feleség még férjén •-~ n~m.d<'nkor umlkodhaHk. Már mint asszony egy kis t.tk~ika~·~l: o. _mclyn<'k érteni k<'ll a módját, ~eghódit hntJa .~t'!.Jct !f!•.nd<'!lnap, mint a hogy meg is kell minden J~ap ku!o!t hód~tarun. Do bngyom a. házasság utáni idóket, ~!'ben 1tc~kczm -: up-y l-rz<'m nem vagyok illetékes forum .. l_ItSzcn . lelJcsen dé~ annyit mondanom, ho a. háznSSag•g fdtutlcnül kell u szép~ég · a kérdésre is mcgfdeltcm. ' Egy komáromi.

.E&:[ as~z?nynak, hogy szüksége van-e a szépségére, az m1nd1g at.tó! függ. hogy milyen osztályhoz tartozik. A. ga~ag. ~nno lt>g;vcn az bármilyen csunya is, czélját ~:md•g cll·n ; a. szcgl•ny ~6nek azonban, ha vannak czéljai J: - ho%y v~nnal>, az b1zonyos -ezeket csupán a szép· :;egév;l. t>_rhctl el. Ez okból nagyon okosan teszi ha még kcndoz1 tS magát. ' Pepita,

Az asszonynál a. szépség csak másoclrendü kellék

~6kelléke, h?,gy ked':es legyen. Egy asszony kedvességé:

\ el so~al to_bbet CSJk~rha~ ki urától, mint szépségévcl. ~ szépseg meg ártalmara 1!1 lehet néha., mivel szépsége alta.! az u~v~tlók egész ra.já.t zuditja a nyakába, a mi pedig a csnlacli élctét megzavarhatja, Spira A . Hüség~s assz~?~nk netn kell szépnek lenni; csak·

az urát tudJa. becsüln1 és szeretni.

Kelemen Erno.

- _ A n6nél .a testi szépség olyan szükséges, hogy azt csak az anyag1 szép~~g tudja pótolni. Egy szegedi bakús.

lálnási Mária Forrás l terméazetea alkalikua a6a savanyuviZo3768 1

A stilasrcSl. (Folytatás.) Ókeresztény·sti Jus.

Az ókeresztény m üvószet jelentősége, • eltekintve arohitekturájától, még ikonografikus is a mennyiben erre az időszak ra esik az. uj, bibliai Lallacher Arank-a. történetnek szimbolikus feldolgozása, abban a ~zükségo .vnn-c nz nESzonynak szépségére? Az én müvészi formában, melyet aztán a középkorra f .!fo~II$OW szcnnt a felelet egyszerű és pedig mint a hagynak. A katakombafestéseknél még a II. kozmondás mondjn: Kinek a pap, kinek a. ~pné. századig a keresztény eszme háttérbe szorul L. V. Keres:turi. az antik alakok és. dekoratív sémák elött . Csak . . A mid?n koszorua költőnk : Petőfi Sándor azt az az ó-testamentomból vannak egyes jelenetek felal!nlano.s aX!omát mcrtc a nói ,;)ággal szemben megkocz- tüntetve, s ezeken is erósen látszik már Krisztus kn ..tatnt: születésének elörevetett árnyéka, megjósolása.. Egy cseppnyi belőle édesebb, Krisztus élete egyes fázisainak visszatükröztel\lint egy mézzé vált tenger, tésére csak a I V. és V. században bukkanunk a Do egy CEcppnyi bel61e mérgcscbb Mint egy wércggó vált tenger ! ' szárkofágokon és mozaikokban. • A szárkofág~k~or nem \:olt tekintettel n. nói nem szépségére. Ha.bár pl~s~tika _az V. sz~zad végével csaknem meguruhséget SZJmullilt ekkor, dc annál is inkább hely adható szumk, mtg a mozaikfestészet egész a középkoricr cm~ örök ign7.s1Íg~nk, mcrt Líltmn, fcszélytclcnül kimondta nz 1ga~6.~ot. l!aJndonoknál esetleg dominálllat a. szépség, mcgn~arad. Szobrokat alig látni ebből az időbőt <lo •~ fcrJCS liO legyen n. megtestesült erények jelképe ! legfel)ebb a ,Jó Pásztorét, itt vagy amott, egy L g)iCU uz ll85Zony IIZC1·otö hitvcstút'S és gondos anya. 1 magában, a hires római Péter-szobor sem az lr'cltir Simormé. ókeresztény korból való, hanem a XIII. század .

Szép

?~ .mi~ttt hú.7J\S?<ln~

e~_cloks:t.unk, UIOS\IJUI.

hat

éppen rtnnyi, mint rózsák

u. mczc1 ~oqzf•got VN\111 ; sot. ez utóbbival még okosab.

mcrt a rówuvirúgl-ús l<>galú.bb évenként ,

Len(JIJel I mre.

. lliúun. hnn!(~JZtntj~.'k oly_gynkran, hogy a. lelki szép. g IL fo, !!om. rc.chg ~~~~~~~eJ szt·p:;ég ; do azért no tagadjuk, J1cgy '!- no ~ubo megJelenése nngy befolyással van a boldogulas UIJahoz. · Friédmiu!n Hermin,

A csuf tekintet<' minl n. pokol éget, Orvosság csak l'8Y 'an : dicsérd a szépet ! K. Za. . Bájos leltet a n6 n nélkül, hogy szép.~ég lenne. S a. báJO ~atalmasnbb, mint a ki csak szép. A báj mágncs, mcl>: t tkon magához .'onz {s tic;szntart; olyan tilágossng, n1ely nem \ak1t, hnnem jót tesz, olyan varázs mely UC'lll csap le hirtclcu1 !Jnnt•lll lnssan von be a boldoa: sá.-; hál6júvnl. o Lú'(Jyné S::ólte :Jiargit, •

Szükség,.. . ,·an-o .n z nsszonynak, vagy általában a

none~ a Slép.,~·grc.! Eppc_n ~cm. Egy kis hunczutság,

sok c z. cWJ61 JS lobh JUSIIg c,; nagyon-nagyon sok illés <sdckcdol hcn, gondolkcmísban cla öltözködésben sokkal l:iZiik éE-!c.i,cbb Jwlli·kok, ha nom n fc.'·rlit, hanem euy férfit ~d.arunk wcgh6dituuí. .Millwffer Böake.

Kétféle szépsl>g-,·nn: n. kiilbú szép~rg és a lélek szépA ki mind a l>r.ltót. magúénuk monclhatja. az ennek t zo..1ak a. legnemesebb, lcgrucllyobb, legszebb értelmében z· •· J)e ilyeket ce k R ),{opzclct 'i lágliban lehetne kimut tni. \. mai korban - mikor nz emberek a rideg \ lo ~ utjain j:ímnk - nagyou tl•rmés:r.ctes; horzy n t!Zép· · t nem tudják kellóképpen méltányolni. Gunvos játé· koL nuwk ult-. A pénz a fó ! J~z urolkodik. Ifa összeb onlitjuk n kct.tót, n szérlSégct ós a. pénzbeli ~azdag. ~ot, az r. zonyhoz '\1ll6 \ iszonyukat tekint n: lenyegcs kulonbs 'bet találunk kozöttük. l~gy ~regény, szép n6 nehezen boldogulhat az életben, mi~ a. gazdag nó, ba n m is z 'p, me és jólótrc tchcts:r~rt. Vé~eredményképpen azt m ndhntjuk, ha j6znn észszcl, komolyan meggondol· Juk. h~y: manapság a. szép ég csak kelleme..,, dc ritkán h zno • m rt jelenleg nz érdek \'iltigúiJan élünk. Tii::,

"'""f'.

Hn u asszonyok szópek, Unlgo. m:üstöt t mck ; ll padig erényesek : olt ornnynynl felérnek.

...

nagyobb mindkettónél : 'mánt n. nó értéke, Íl. IISégót. e erényét '' mulJu. a pónzc. \ k rd

n t.Jru,1 •

H. O.

mondh t

I,érM ~től f()j&~a. 41t!1l'~m -: szintc paradoxon. z bbet.• :r:;gt.aláljiL-o tnlnd 1 lllllldon nó szép, csak 1 a sok ezőp között a · n megtnlMtiUn, 11.'1.\.

J:.

Úldányi

Princesse ruhák, ~ bluseok és an,iol aljak

végéről!

l •'igyelemremélt6 vol t azonb an a k isplasztika az elefántcsont-fnragványok ebből az idöbőÍ s a kézzel festeiL képekkel ellátott k éziratok. 0 6t-Btilusr6l. A X II. század vége felé, Isi de F rance-on és északnyugati )l'raneziaorszáaban a román stilusb61 h;induló, dc ettől sok te~tet b,en, elütő g6t-s~ilus lótczéflét a konstruktiv problemak szerencses n1egoldásánnk köszöni s nem mint sokan hiszik, egy ideális, etikailag 'müvészi törekvésnek. A gót építkezésnek jellemző elementumai a bordás boltozatok (ogivák), a támasztó oszlopok és a természetes növények tanulmányozásából kialakult uj lcvélszerii ornamentika. ~. csucsives sarkok, a m<'lyeket tisztán gót eredetuelmek tartanak, n<'m hizonyitékai ennek a stílusnak ; azok múr n rom(tn architekturához is hozzá tartoztak. 1120 tíljúl'l jutott malomra a gót-stilus :E:szak-Francziaors~Zágban, s 11 40-ben már mint tiszta stílus F:zercpci, s nemsokára jármába hajtja a szomszéd államok épitészcit is. A XVI. században azonban a gót-stilus az olasz renaissance befolyása alá jut. A gót-stílust a eziszterczitúk v itték út Németországba, a hol azt eleinte gunyb61 nevezték ~gót<<·nnk. fizerintük <·sak oly barbár népség, .ruint a gót, volt képes ilyen építkezésre. Dc most so_kkal t~ü~~kébhcn vise~hctik <'Zt a ncn·t a gótstllu:::;u cpulotck, scmnnnt a találomra kapqtt ; ó-német, germán, Yngy c~mc:-;ives építkezés clnev·ezél:it. .MindcnCJ;etrc van szerepe a csucsívnek is az ~j. stilus. elöálhhában. dc nem ugy, mint egyes epltkezé:>t formll, hi!'zen igy Egyiptomban. a mohamedánoknál, a uonnannoknál, Szicziliában is elöfordult - hanem mint alaptön·énye a konstrukcziónak é:; központja a rendszernek, a mely bZ<.'rint igazodnak az ös::;zes bolthajtá."ok, árkádok, nyilá!'ok, fülkék stb. A gót templomépítkezéseknél is a román, vagy helycsebben a bizanczi k<'reszt képezi az clsö alapot. .Tobhun kit<.'rjcs?.kcdni az építkezési modorru. f<·lc..,legcsnek tal'tom, hiszen többékevésbé mind<'nki ismeri azt. Az oszlopfejeket két sor könnyednelr látszó lcvélkoszoru veszi körül. Többnyire tölgylevél, sznmártövis, borostyán vagy 7.Ölólevél. Soha azonban emberi vagy állati alakok, mint a hogy az a román stílusnál gyakori. Az ablakok, a melyeket a román stihts ~>zivesen helyezett <Jl közel egymás mellett és· k eskenyen, itt kiszélescdnok s csn.kncm t eljesen kitöltik az ürt két-két oszlop között. Ezeket a mag~ és széles ablakoknt a gót stilusra jellemző üvegfestészettel

~~d

- ízléses készitését elválla lja $ ~ ~ ~ B.. BERGER MALVIR 3~ Budapest, VI., Gróf Zichy Jenö-utcza 40. sz. lll., 15,

' ~eeeeeeeeeeeea~esEeeeeeeeeee~~)l

Kozmstika. Rovatvezető

.. . Az nss?-onyn~_k n, 11zép.~égrc -a. legtöbbek véleménye szormt - nmcs szukscgc. hllenben le~yen: bájos kedves szcróny, ruüvdt. lclkii ; sz6val mindt>nki más-más nevet nd. nnnnk. a mi a szép;;ógét egy ns,;zonynak lebillanti a. werlt>g-scrpcnyóll61 - u pénz ju.vúra.

~EEEEEEEEEEEEE~EE€EEEEEESSeE€~ ~

Garami Béla dr.

A kozmetlka története. (I V. közlemény.) A germán hölgyek szintén igen kényesek voltak és sürün használták a kozmetikai szereket. Agricola orvos, hazáj uk fia, például a lenolajat ajánlja nekik, mely nemcsak pu· hává. és simulékonynyá teszi a hajat, hanem a sok férget is kiirtja. belöle, melyek pedig lerágják a haj gyökerét. (Ezt, azt hiszem azonban, nem igen teszik ablakukba a pángermán urak.) Ebben a korszakban, a XVII. század közepe táján, már világlúrü egy magyar kozmctikum is, a királyné vize, melyröl majd késöbb emlékezem meg. :Medici Katalin és Valois :Margit a szépség ápolásának müvészetét azután tökéletessé tették. Sütövasat, hajfestót, hajirtót, arczfestéket, vendég· hajat meg annyi mindenféle csudát használtak, hogy a különben igen türelmes poéták is megint fellázadtak, és most már chansonokban és madri· gálokban zokogták el a kor romlottságát. A haj ápolásával e korban már nem a komornák, hanem hivatáf:os borbélyok és fodrászok foglalkoztak, és a történelem olyan inyencz kremássan urakról emlékezik meg, a kik csak <.'gy csók árán voltak hajlandók megfésülni egy-egy hölgyet. Es mégis, vagy talán éppen azért, óriási forgaimat értek el. __.Mivc~ ~zon~an a változatosság gyönyörködtet, a holgyvilug UJ&b b és ujabb szépitöszerck u tán kutatgatott. . lA mikor már a pudort is meaunta b • s meg _:s u n ~ntta, mer~ némolyile atrnyira fehér volt ~ole,, mmt .v~lam1 ~s~tes zsák, egyszerre v~lam1 egcszen ~J" es zscmahs ötlet bukkant napvilágra : a szépll<> fiasiromok használata. Oh, micsoda naiv és tapasztalatlan a mi hölgyközönségünk a l\!olióre-korabeli hölgyekéhez képest ! ~fa már akkor is megszólják, ha egyegy apró köralaku lencsét, illetye flastromot ~a gasztanak magukra, mindjárt kokettnek, me". Isten tudja micc;odának mondják el. ~lit szólnt ~ak Bourbo~ Saroltához, a ki lG selyem, bársony es fek<'te va!'zon fln~tromot ragasztott arczára, még pedig i~en csinos és változatos kivitelben : egyik teng(•ri kagylóból fdbukkanó najádot, másik négyesfogatot, megint más két vívó lovaaot ábrázolt, és igy to,·ább. b Mikor azután ezt is megunták, mcrt nagyon 1s o~:só anyagból valónak találták az ilyen egy· szeru flastromokat, akkor drágakövekkel ayé· mánttal, r.~binnal kezdték lürakosgatui, ug~ l~o~y ogy-egy llOlg_~ c~>akugyan olyan volt, mint a csil· lagokkal beluntett nyári égboltozat. J~zt a kort azután ('ctész bátran a tulzások korának mondhatjuk. M~st már tarka össze· visszaságban ~zázfélc tonlrttszen-c akadunk i-s ezek közöt L. az a. legkedveltebb a mcl~·ik a' }crr. d. 'bb . .\ pörkölt aranylemez • például .; b rag~ naay elterJedtségnek Ör\'cndctt, mcrt isteni fényt adclt az nrcznak. !\em _akarok c kor óriiltségeiYel részletesen foglalkozOl. c,.ak azt említem mea, hogy az arcz "?ro:;ro ,-~ló fe::.té,:;c unn:);ra által~uos ,:olt. hogy tarsadalnu megkiilönböztetésiil basználták. Az udYari hölgy uj,·örö::;, lila árnyalatu kendozÖ· szerr~l élt, a m.elynek használata másnak szigoruan meg volt tiltva .•\ }>olgáras:;zonv már sokkal enyhéhh hah·ányabh festőszert has~nált mig a keres~edők as::.zonyainnk még a téglaYörö~ kenöcs hasznaluta is meg volt engedve. ()!ert korrupt v?lt a. korszak ~s az udvarnak pénzre volt szük·. sege, a kereskedők pedig adlak, ha ö nagysága

foki.YSö!F jutot .)

TO~ ELETES SZAGTALAH ffRTÓTLEHITÖ SZER

NOKNEK·NÉLKÜI ÖZH ETETI. EN

Házi fanácsad6. Macska a galambducz körül. A gonosz macska szeret fölmászni a galambduczra és a kis fiokokra leselkedni, ha azonban egészen finomra törött fehér borsot hintünk el a ducz körül, szag· lászás közben felszívja a csípős port és elmegy a kedvo a látogatástóL Hájas pogácsa. Félkilónyi hájat forró vizben félóráig főzün.k. Fövés után melegen vagdaljuk fel s vagdalás közben hintsünk bele félkiló lisztet. i\~kor egész kemény lett a liszttől a háj, tegyünk k?z~ _egy tojást, egy pohár tejfelt és sót. Nyujtsuk k1. UJJnyi vastagra, Yágjuk ki pogácsa alakba, felül kessel koczkázzuk meg, tetejét felvert tojással k~njük be. Előbb lassu, majd gyorsabb tüznél megsiitjük. Igy kél:izitYe mindig ~>ikerül. Tortamázak. Tortamázak készitésénél tulajdonképpen fődolog a gyakorlat, mert a legjobb re?zept szerint elkészített máz sem sikerül mindig, llliVel az ..-nyag és a kezelés nem egészen egyforma. A csokoládémázhoz 125 gramm csokoládét meg k~U puhitani, aztán lábasban 4 evőkanálnyi forró VIzzel és ugyanannyi lil'ztfinomságu c.zukorral felforraini és forrón a tortára kenni. Nem árt, ha egy mogyorónagyságu vajat is keverünk hozzá. - ~ czukormázhoz 25 deka czukrot t j 4 liter vizzel addig fözünk, mig a kanálr61 lecsüngő szál \égén gyöngy képződik, ekkor gyorsan rákenjük a már elkészített s üteményekre. A czukorszörpbe néhány csepp czitromlevet nyomu nk. - Nyers czukormáz, mely sürübb és fehérebb, fél czitrom levéből, egy habbá vert tojásfehérjéből és '125 gramm finom porczukorbói kevertetik fél óra hosszat. Varrógéptisztltás. Mikor a var rógép nehezen ~7zd járni, az annak a jele, hogy a gépolaj megsurüsödött és ragadós csomékká vált. Olyankor a. gépet szét kell szedni és minden megolajozandó helyre tiszta. petróleumot önteni, majd jól meg· hajtani üresen a gépet, melyből a piszkos olaj ~eppenkint kicsurog. Ha teljesen kit.isztult, ujra ~ kt>ll olajozn.i és összeállitani. Erösen használt g~Pnól 2-3 hetenként kell alapos tisztítás, ba tltkán varrnak rajta, ritkábban kell szét6zedni. . Gyümölcskenyér. Kégy egés:G tojást 20 deka ~~~~~rral C'SY. órá_i? k?v~rü~. , Mazsolát, ~~ke~e csöt _'. ~tolyat, diot, fuget es ma.s aszalt gyumollegye~)k~nyra. :;zelctelünk (az egész 16 deka bulyu dalt czit- d? ka. vagdalt mandulát és 2 deka Yagjük és ~~~atot. hozzá ke\ er\"e, a többihez \eg~_t a. sütőben.)Jal kikont formábau lassan megsutJük n~gyon

Csokoládét . rot !) to··.. án~ tejszinbabbal. 210 gr. _porczU:k· mig sürü~~dni::;::;a_l szcntüz fölött ~eriink mm~ad~g~ kell b nem kezd s feher lesz, de v1gyazm runk h~~,a tészta ne forrjon. 145 gr. lisztet kava· nyomu~a 8 0 pépből tölcsérrel a?r? halmocsk~kat sütjük .. fehér papirosra a sutoben ropogosra megs"Íte~utöpléhre té"e ; megczukroz,·a. )iikor elöLt~ hel • ?.~okoládémázban megmártog~tjuk, mis me n ~Jüket egy éles hegyes késsel kikapartuk ként g.. o _tl~1 k tejszínhabbal az üregeket és kettőn· karik ,~ss~eillesztjük, ugy, hogy a fohér bab egy a épezzen.

papiroson. A rendcs gubacste_n~á.tól kén.. pecsoteket. sóskasa v val \'agy felhig1tott ink~~"--al ~eh;~ .kiti::;ztitani. Mo:;.~anáb.an azon~an titát;áh has~~~alJak az anilin·t~ntakat es ezek. t~sz csep 0 ~. eros bor:.-zeszt Ycsz.unk, mclybe _n~~1any pecs~t so::;aYat adtunk. Ezzel megncd:~::-ÜJ~ a bor. et és utána többször beecsetelJ ük üszt.a szeszsze}.

mabb, a rozsdamentes. VMp6tlá~ra egyformán megfelel mind a kettő. A vastrágyát legjobb öszszel a föld közé sz6rn.i, ámbár lehet bármily idöszakban a talajhoz adni, mert azzal jól keveredik s belőle a. csapadék nem mossa ki. A lovak itatása. A -.Landwirtschaftliche Zentral Anzeiger« errői a tárgyrói a következőket írja. : A lovakat rendszerint háromszor napjában itatják. Némelyek etetés előtt, mások etetés után vagy közben itatnak. Mindegyik eljárás megfelelő, ha már azt a ló megszokta. Az etetés előtt vagy közben való itatás nem ajánlatos, mert az; emésztést megnehezíti. A nevezett folyóirat leghel~e sebbnek tartja, ha a lovak a száraz takarmány vagy szecska. után és a zabadagolás előtt kapnak vizet és utólag másodszor is egy keveset. Nehezen emészthető a.brakfélék, pl. hüvelyes vetemények etetése esetében az itatás körül nagy elővigyázat szükséges, mert az emlitett anyagok gyakran veszélyessé válható felfuvódást idé~ek elő. A mondott tápsz~rek etetésénél ajánlatos az etetés Plött való itatás, etetés után pedig legalább két óráig ne itassunk.

A fáczántenyésziés és a csicsóka. A fáczánok rendkivüli módoo kedvelik a csicsókásokat, a melyekben nagy védelmet találnak. A fáczántenyésztöknek tehát érdekükben áll, hogy esicsókásokat létesítsenek. A csicsóka ültetése nagyon egyszerű. Csak ugy kell ültetni, nlint a burgonyát, hat,anczentiméteres sorokban. Lehet ültetni tavaszszal és őszszel is. Egy katasztrális hold terület beültetésére öt-hat q. vetőgumó kell. A dér bekövetkeztéig a csicsóka szára zöld marad, de a. derek után is meg lehet a szárát hagyni tavaszig. Pá rta tlprás. A ló rossz azokásainak ·egyike a pártatiprás, mely elég gyakori és abból áll, hogy a ló egyik lába patkójának tompa sarkával a másik lába pá.rtáját érinti s azt megsebzi, avagy gyakoribb esetben, rajta. zuzódást okoz. Akár egyik, akár másik esettel va.n dolgunk, mindig kellemetleo az, mert az állat fájdalmán kivül a seb rendszeres gyógykezelése szakértöt kiván és idöt rabol el. A gyógyítást etilanyagotui nem szabad, mert könnyen elmérgesedbetik a seb a. helytelen Yagy etilanyagolt gyógykezelés következtében ; a mi természeteseu a láb használhatóságának és egészségi állapotának rovására Yan. Leszoktatni a lo"at e rost;z tulajdonságáról igen nehéz, vagy ha sikerül is, hosszadalmas, ez okból igyekezzünk a pártát "édeni. Ha a pártákat erös börellenzóvel látjuk el, az már a horzsolás vagy letiprás ellen elégséges védelem. Ugyancsak megfelel, - mert a horz:,olást megneheziti - azon eljárás is, a mi· dön . a pat]{ÓSarkokat lesrófoljuk vagy azokat - egy időre - egyáltalában nem alkalmazzuk. Ha a lovat netán sikerült ,~olna leszoktatnunk eme rossz szokásár61, akkor a védelmi eljárások elhagyhatók.

Bársony-,selyem-és csipke

~··

eredlentafo~t

=---Gazdasáji tanácsadó.

AZ 'UJSÁ.G

Vasárnap, 1909. február 28.

fctt:t-~'11-~J~

-r.s~~''#l·

BLUZOK KosztOmök,aljak és pongyolák r e m ek ldálUtáaba.n

FALUDI LÁSZLÓ Bp6st, VI., Andrássy-ut48.

Di vatla.p in!J1en.

••

Uzansfak.

;~beA V~s~tány pótlása a szőlöben. ~a egyes sző.

az k n ..ke~ultekintünk, gyakran láthatJuk azt, hogy sz~kt ~ekétnek levélzete sárga szinü, mint mondani ság t~~ klorozisban szenvcd. Igaz, hogy e sárga· \?as] .~ bfélo okból eredhet, dc nom egy esetben a. nélk~~~~~. annak az oka. Vastrágyázással az ezt

lll. ~

o:o talaj'Qan növelhetjük a terméseredde~~ t es ?iz tesithatjuk a szőlö szebb, üdéb b, zölzet tonyeszetét. Hatása legszembetünöbb a levél· tes:n, a melynek zöldszin képzésénél a klorophill lye{csek közrehatnak. Olyan talajokon, me· fin ben a vas ki:smennyiségü vagy nem eléggé olt~ cleszltilm, az amerikai alanyokon készült f \ anyszelekben a sárgaság hamar mutatkozni v:g. A. beteg szölőbt'n a vasat pótolni kell. Pótlásra .A. ~;~ál~c~~t használunk, a mely igen jó szőlőtrágya. (Zal asg.aliczot kétféle alakban szerezhetjük be ; \'as atr;an állami szénkéneggyár) mint rozsdás gáliczot, mely olcsóbb sokkal roint a legfino·

Jfi~a.

Kivánsága t.z.erint Jeréiben

nilas~olunk.

Ecmenesaljci menyee4ke. l_. Tessé~ reggel es . este lysoformos öblitésaket használn!. E~ liter á ll ott. VlZhoz ogy o'l'6kanálnyi ,I~oforrn~t .~ell ~enru. Le~alább 1s 5-6

hétig kell ha!>znaln~· 2. Furos~re reggel. s e:.to 10-10 perczig szénamurvas meleg 'Vltben. A VIZ 30 C. fokos 1 en 3 Hetenkint egyszer egy kevés Cbesebrough· :!Je1~e1: 4. Az ugynevezett s-.~to':'llhal ~yen es~tek ben nagyszerü eredményt lehet elern1. 5. Ki van zaf'l'a. Csak mütétt61 vár~a.t ere~ényt . Sem a ma&~záz~, se~ . füro:~ztés itt nem er ~>emn11t. Persze meg kell V1ZBgaltatn1 essk akkor lehet végleges "éleményt ~ondani. A mütét semmi esotro scm életvcszélyet~, da tonueszetescn l-omoly, mint minden ll8gyobb .mütét: Végo~betik alta.tással, do Yégezhotik helybeli érzeketle~Jtbsel ~s. Komol~bb kom· plikáoz:i6któl nem kell ta.rtan1. Ha. st~~ ~efolyasa, akkor U-16 nap mul,·a. felkolbet. A lakásan lB vógezhetó, ba. "an meJ?felel6 tágas, -rilágos sxobá.ja, ell~nkcz6 esetben szanat.ónumban. Ezt kül~nbe!l le~belyesebb, ha az illető opem.teur kivánsága. szennt mtézik ol. P. Jenő. Kivánsága. ezerint levélben válaszolunk.

és

Mariska. l. Irasaon fel a.z orvOI!ával cgygrnmmos sz.ublimót-pasztillákll.t. Egy darabot oldjon fol porozolJán vagy zománozozott la.voirba öntött két liter állott vizben és abban áztassa. reggel és este 10-10 perozig. Leszáritás után hintse bo az erre a. ozólm a. gy6gytárakban már készen kapható szaliczilsavas bintóporral. A lemosásokhor; tessék meleg 'l'iZ és kolozsvári ohromezappant használn . i. 2. Kozmetika-rovatunk \"'ezetójének czime: VI. Felsóerdősor l. .3. Nem lehet, ott előre le kell fizetni egy hónapi dijat, csak akkor veszik fel. Ha. tovább kell beut maradnia, akkor ismét előre kell lefizetni. Egy hü oltxUió. Nagyon sajnáljuk, de más tanácsot nem adha.tunk, mint hogy okvet.Jenül vizsgáltaasa meg magát a háziol"osá.val. Az ilyen csekélynek látszó dolgokból nagy bajok lehetnek. Ha most idejekorán nem kezelteti, megsinyli egész életén át. TIUkltla1~ leány. 1\fossa. meg naponta. többször állott vizzel és este a.lefelrrés előtt meleg viz és fehérit6 bársonyt.zappallllal. A sza.ppanha.bot hat ja rajta. néhány perozig. azután mossa. le sok lan~os vizzel, utána állott vizzel és éjszakara kenje be barsony·zsiroskrémmel. Reggel a szappanos langyos ,izes lemosás után pedig fehéritó bársonykrémmel. L. Róza. Kivánsága szerint levélben válaszolunk. Eoy elófi:.aö. 1. Tessék hetenkint kétszer, este a. lefekvés előtt a fejbőrét és a haját alaposan megmo:;ni és behabosita ni meleg viz és kolozsvári kénes foh6r kátrtí.nyt>za.ppannal. A szappanhabot hagyja. rajta az elsó mosá~>nál 10 perozig, a:rután minden következó megmosás alkal· mával 5 perezezel tovább és végül állandóan 30 perczig. Ezeo idő elU>Jt.o után tessék a szappanhabot alaposan lemosni sok langyos \'Ízzel, ha. szókf', akkor kamillatetís sok langyos 'l'ir.zel, utána öblitse jól ki állott \'ÍZzel és teljes Jeszáritás után tessék kibontott hajjal lefeküdni. Ezenkivül tessék másodnaponkint reggel a fejbőrét jól bedönsölni egy kevés bársony-hajszeszszel. 2. Tc~ék ogy' kezelni, a hogyan azt a Tudatlan leány-nak küldött üzenetünkben ajánlottuk, csakhogy este ne a zsiroskrómet, hanem a bársony-zsirdlanitót hasmálja. A mitcssz.eroket tessék naponta vagy másodnaponta kipréselni, a meg· érett pattaná{)okat pedig -& bórnek elözetes letisztitása, után tessék egy küzzitással megtisz.titott, de már hid!lg vékony tü hegyével felszurni. A kipréselés, illetve feJ. t~zurás után tessék a bőrt alaposan lemosni és ledönsölui a már emlitett sza.ppan és langyos vizzeL Ezenkivül tossék naponta vibráctiós masszáz.st és másodnaponta arcz. góz.ölést 'l'égezni a. következőképpen : Tessék egy nagyobb vasedény fenekére egy izzó vasdarabot (vasalóvasat) helyezni és az edényt töltee tele lobogva forró vizzel és arra bajtsa reá. az arczát. A fejét és az edényt takartassa le e~ 'l'astag kendóvel. A gőzölés 20 perczig tartson, a mely 1dó alatt két-háromszor kell az edénybe fri~s forró vi~t. tölteni. d. gőzölés után hideg vizes lemosás és utána kn?mes bedöru;ölés következik. Irén. Válaszunkat megadott czimére leYélben klildjük. Hiu leányka: L Yéglege:.en csakis elektrolitikus epiláczió'l'al lehet eltá.,·olitani. Ha csakis időleges eredményt akar elérw, akkor tessók a Garami-féle szórrf'sztót hasznalni. :?. Te~:.-ék abba. a kamillateás mosóvizbe minden alkalommaJ egy fól ozitrom levét is belefacsarni. 3. Har· madik kérdkére má!l helyen válaszoltunk. Egy régi tlófi:(/Ó. Bizony azt csakis ~iitéttel l<'hot oltá.volitani. Félelnle indokoltl.tlan, miután, ha. marad is ott ''alanú heg. az olyan csekély, hogy az észl'e sem vehető. A ki é3znn·eszi, annak tudnia kell, hogy mcgoporáltntott. és naF::}·on mt>g kell néznie a· dolgot. )Iindcne.-etre cMk vizsgá.lttt után lehet ainpos ,-.:Jeményt mondnni. Olvassa cl a. )!aritokáunk killdött üzenetünk másoc]jk pontját, Eu.lf nagyt-áradi. l. Tes!lék ugy kezelni. n. hO.r:tl,An azt a Tudatlttn leány-nak küldött üzenetünkben aJánlottuk. 2. t:gynnazt n szs.ppant. S. Ró-..$i. Kh·ánsága s:rorint lovéiben válaszolunk.• Condos rnkér. Erről \>l7..11J:(álat nélkül véleményt mondnni nem lehet. Leghelyesebben teszik, b~ Onody A. dr. eg)'etenú tanál'hoz (VI. ker. O-utcza. 6.) fordulnak; S. C. Ki'l'állllága szerint intéztük el. S:abolc.si menyec'!..~ l. Peru;a-hajfestóvel, 'I'Rgy Henna-bo.jfestóvel. 2. N~rn ,·ala~i olónyös: Tes~k .a bársony-arczport használni. 3. ~essek ~l?lvasnt o. MarJska· nak killdött üzenetünk második pont1at. 4. Erre a kér· délire más helyen válaszolunk. Kél4égbeesttt. l. Tessék reggel és o~;te 10--10 peroz!g tartó borogatist 'l'égezni a .kö'l'etkezőkéJ~pen: Ké~ pcr_cz1g lehetoleg forr6 '\."izzel. utana 5-6 masodpercz1g h1deg -rizzel ~ igy '"áltakoxva, mig a 10 perc:~: !etelt. 2. ~o~~k ugy kez.eln.i, a. hogyan azt a Tudatlau leany-nak kuldott üzenetünkben ajánlottuk. K08zte.s:. Ilonka. Te~sék ugy kezelni, a hogy a.z.t az Egy elófiz.etó-nek küldött üzenetünk má&odik pontJaban ajánlottuk. Bác,kai aeo~ony. l..o'l'élbcn dla~zolunk . B. Egy iz ben már megüzent ük, hogy a':. !r6nö egy matcriáloz6dott szellemet szerepcltetett tárcza.Jaban: J!. Er-..8ike. á gcszteny•pürec-hez egy kiló sz~p nagy ge8ztenyét kell megfózni. mcghámozni és szitán áttörni, aztán 25 deka. ozukrot vi~be m~~tva. sürü szörppé fómi és a gesztenyét _oole~evezm: yan.~háva! lehet zamato"jtani, után reszelon, ntka t>z1tan uvegtalra nyom,·a, t.ejszinha bbal köriteni. D. G. ~ rnészt igen ne~éz a. febérroháb61 kitisztj. tani, &6" 'l'liJJ& beken~o &oká1g az erós napra kité~o és utána rendesen kimos:a. néha elmulik a pecsét. Többször kell a napra tereget01. T. H. Vágujhely. A nougat nev ü édess · , cxukorból és maodulából készül ; 25 deka czukeg csupa_n czitromlével, folytonos keveré~ közben !'b r~, keves olvasztunk. ha forró és folyékony 50 dek a ash ~n feJ. és ho,.szában kettévágott mandulát mk cg ~ozott fakanállal csak addig ke>e "ük h 0 e e'l'erunk ~s leg;re_n vo? va. Megolajozott p~rcz~Uá f~ a_ m!ndu)a be lapltJuk es "ngy ostyára kenünk ~a cura. ontve szét. abronesot betakarunk 'l'ele és ~1kokat, vagy tortamel~e~ .. üres beljesét. fa tortat készitünk bolöle• megtoltjük A barna. noug Rlaltta) \fagy tcjszinhabbal és a mandulát felapr6zruk · • ~Uaelyhcz a czukrot piritjuk • gn ge-nak nevezik.

hcl 1

neuman ·bászlá ezég

Badaput, IV., Calaln·t~r

z. szalm

RUHRKEbmE-DSZTRbYR. Sétaruhák elkészitésére: Ottomán Cachemir Cottelin · Cachemir a soi

dlstlngvalt divatszinekben

Kosztümruhák elkészitésére: Angolkelme fajok . Homespun Cow~r C'!at , alegujabb Chev1ot diagonal kivitelekZsolnai chewiot ben lllegblzható, elsörendü kelme~mlnöségeit az urbölgyek figyelmébe ajánlja. Vidékre minták é s a ezég legujabb 75 himzettruha , •ászon-kosztftm és esipkekabát-

~t~~!!~~~t

Dluat-irtesitiije

szives k észségge l külde tnek.

Sir a hullám. -

AZ U'JSA.G

Vasárnap, 1909. márczius 21.

Ada Negrl. -

Vakon rohan előre sziklás medrébe zárva S CSobogva sir a hullám ; - hallgatja szürke ég, A boltja mint az ólom, rajt' egy csillag sem ég, A lég oly mozdulatlan, az éj magányos, árva. Csobogva sír a hullám és ringó, lágy ölén Lomhán törtet előre - talán még élt az este Öngyilkos ifju lánynak fehér, habkönn~ ~este, Szép, ifju arcza sápadt, tátongó seb sz1ven. Csobogva sír a hullám és jajgat szüntel~n, Visszhangja bús sirása egy szörnyü, mély tltoknak, Siró panaszszavában vádolva felzokognak Egy c!bibázott élet s csalódott szerelern · • • Forditotta Zoltán Vilmos.

A Politnac-ok orszá)áb61. Irta. Czóbel Minka. (Folytatás.)

Olaszországban még er.ósebb e befolyás : Boccacio utánozza. a fablia?-~-kat . -~ Dante tnestero Brunetto Latini, Pansba _JOn, fran· cziául i~, mert, mondja, ~a francz1ák nyelv.e a. legélvezetesebb a világon(>. Tasso !elszabaditott Jeruzsáleme másolata a rég1 $~han:so~ d'Antiochec-nak, melynek egy _velay-1 ..kro~ ká.s, Raymond d ' Aiguille ~:-z ot te szovctet. Mnidenütt találjuk e befolyást .s nem ke~ tőle félni, hiszen látjuk, hogy teszik magukéva

felforgatnák az~ egész világot, hogy feláldoznák utolsó ruhadarabjukat is, csak megkaphassanak ~Nem azokról szólok, a kiket a velük egy autentikus intagliót, émailt vagy caméát, született jóizlés, a természetes törekvés, vágy avagy egy olyan butordarabot, a melynek núnden szép után késztet arra, hogy laká.sukat pedigreej~ oly magas_ra nyulik, mint ogyikmennél melegebbé, intimebbé tegyék, a kik másik grófé vagy herczegé. azt szeretnék, hogy minden, a mi öket körülHogy látni rajtuk, hogy szivüket sohasem veszi, a mihez hozzáérnek, abszolut szép gyötörte még más szerelem, mint a régi tárlegyen. Az ilyeneknek gyüjtési vágya soha- gyak szeretete s hogy mint az aranyos legendák sem fog szenvedélylyé, mániává. fajulni, sem anakorétái, ök is egykedvüen állanak ellen beteges aberráczióvá, a melynek minden más, az Asszony megboszorkányozó bübájának, a természetes ·emberi érzést alárendelnek. meztelen vállakra hulló arat~.yhajnak, a Cl:!ÓkAzokról beszélek, a kiket a nagy árveré- lázas ajaknak Az egyedüli dátumok, a me· seknél látunk fel-feltünni, egy-egy milliomos lyekre visszaemlékeznek, azok, a melyeken hagyatékának elkótyavetyélésénél, a mint lá- egy-egy nagy árverés megtartatott, a melyeken zasan jegyezgetnek könyvecskéikbe s ragyogó egy-egy sötét. boltocska mélyében váratlanul szemmel, kiszáradt torokkal várják a kalapács egy értékes darabra bukkantak, vagy a melecsapását a megajánlott összegre. lyeken falusi házak levendula-illatos szekréOh, be különösek azok a gyorsan beálló nyeiből potom árért kincseket érö régiségek néma pillanatok, a mikor egy élettelen, halott birtokába jutottak. tárgy fölött egy számnál - oly mesés összegüHogy a háboru vad öldöklésben teszi nél, mintha évszázadok szargalma gyüjtötte tönkre a nemzeteket, pörköli fel a városokat volna össze szünetet tart az árverezö. pusztitja el . az államokat, hogy az utczá.ko~ Mikor tétová-zik a venni szándékozó, hogy egy eszméért, egy zászlódarabért egymásnak folytassa-e a támadást, mikor lopva egymás megy a nép, hogy a századnak, melyben élnek, arczkifejezését figyelik az emberek, mikor a legnagyobb költöjét egy világ részvéte mellett megkivánt tárgy kézröl-kézre jár, ujra fel- teszik sirba, mindez nem érdekli öket. )li ez költve az elalvófélben lévö kisértést ! az ö szemükben, egy':Bouchet- mely , ·alaha Hogy kiül ilyenkor az arczokra a süket a Pompadourá lehetett - vagy egy Quintiuharag, lihegö gyülölet, a hülye tehetetlens~g )Ja.tsys-fóle .~ta.pisseriec felfedezéséhez vi~zo agóniája ! A vágy láza megfekszi agyukat s nyitva! Ezek a. gyi.ijtök már bct<>gek: nouroelfelejteti velük az elöre megfontolt tartóz- pa.ták. Csak mog kell nézni ujjaik örege::. reszkodást. Hogy érezni ilyenkor, hogy ez egyetlen ketését, tekintetük nedves ellágyulását, láztól szenvedélyük, az egyetlen mozgató ero, a remego orrczimpáikat, kiszáradt ajkukat, mikor melynek engedelmeskednek, hogy külön életet egy-egy ritka értéktárgyat véletlenül, váratélnek, mely épp oly távol esik a mienktöl, lanul meglátnak valamelyik kirakatban. És mint nlami titkos testvériség tagjaié, hogy milyen boldogok, ha sikerill az alku ::; maguké-

Gyüjf6kril.

életteljes népek az idegen kincset, mint a távol felhökböJ jövö esö megtermékenyiti a földet· csak annak virágát hivja elö, csak annak növényzetét élteti. A gazdag talaj, az életerös faj nem másol, nem kölcsönöz, de magát gazdagítja idegenböl jött kincsekkel is, szélesebb lesz látköre, erősebb egyénisége. Szegény t>gyéniség, elgyengült faj az, mely az idegen befolyást nem alakítja át mao-ához, de melyen clhatalma8odik b öt ny;mja el, - nem kár órte. A franczia költészet két részre oszlott, mig éjszakon 'Sagy Károly és lo"t"agjait énekelték keményebb nyelven, délen a langue d'Oe zengzetes szólásmódja hangzott, mely elterjedt az Alpokon, a Pyrenée-ken tul VaIencia, Barcelona, Lissabon, Genua, ::\Iantuáig, s melyet provonce-i nyelvnek, a trauhadaurok pedig >>par la dure di Limousin(t-nek neveztek. E nyelvet először tette hiressé Guillaume Poitiers grófja, Aquitania herczege, ki épp oly hires koresztes hadjárata, mint gáláns fényes udvara által. E tulságosan vidám udvar szálka volt az egyház szemében. A poitiers-i püspök exkommunikálta, ami a herezeget ugy felizgatta, hogy meg akarván ölni a püspököt, meggond~lta magát. $Nem, - mondta- tulságosan gyülöllek, semhogy kezem nyisson neked utat a mennyck országába !• De nemcsak a galantéria, az ének s a "t"idámság tudományában (gai ~;avoir) volt hires o herczeg. ~pp oly ismert lett ne"t"e mint lovagok mintaképe, midön 1099-bcu felvette a keresztet, számtalan '~szontag~ágon áltál , a szent földön, a tengeren tul.

Unokája, a legendás királyné, Aquitaniai Eleonora, midőn az ifju Louis de France neje lett, uj tüzet öntött a trauhadaurok énekébe. Egy bohócz, Carealmon (cherche le mande) várról "t"árra vitte e nászt dicsöitö dalokat. De c~ak· hamar fia házassága után Louis VI. meghala és sok szép remény hullt vele porba. Ez időbe ( 1163) esik az első velay-i troubadour, Guillamne de Saint-Didier fellépése, kinek élete szaros összefüggésben van a Polignac-család belsö életével. Hatalmas törzs volt ez, molynek nagy multjáról máig tanuskodnak váraik, a feudális élet központja a Velay-ben. Eredetüket a tradiczió az _\ppolinaire gallo-román húzból származtatja, mely család Saint-Sidoine-t adta az egyháznak, kinek testvére Appolinaire, Vein y vicomte-ja volt . A "t"icomto czímet a Polignac-ok örökösödésileg viselik; mióta históriát írnak, C'gyetlen vicomte-ok ez időbon a Volayben s 924-töl a XII. század közepéig Lo Puy grófjai. Az elsö, kit ismernek, Armand I. 860-ban. ...-\rmand II. 800-909 elvette Ber: thilve-et. A >>hegyek kú:úlyai<<-nak nevezték öket. Szövetségescik voltak a Dauphin d'Auvergne-ek, a Mercoeur-ek stb. Chalancon Montfancon, Saint-Didior várait az ö vazallus ! bírták. Val63ággal uralkodtak, pénzt verett itélkeztek. Csak az egyház növekedö h t le ' állt az ó hatalmukkal szemben Több a ..a ma ütközés származott innon neve~et o~szeArmand nejét illotö öröksé ét ~en mtdön dulmát követelte. Eay ifab\ ~ So.lignao uraSolignac igényt tart;tt e~ .... -~~hol származó 0 Le Puy püspöke Pie {~ksc~e s igényét Solignac-családLoz' ta t rre ., k1 szintén a r ozott, fegyverrel támo·

AZ 11JSA.G

nak mondhatjnk a. megkivánt tárgyat. Mily hosszu, örömteljes keresgélés folyik aztán a. már zsufolt lakásban, mig annak megfelelő helyet találnak! Olyan helyet, a. hol minden kvalitá:;a érvény:re jut, a. hol magára. vonja. a tekintetet. Mily irigy felügyelettel, mily minucziózuc; gyengédséggel nyulnak hozzá, midón még egyszer szemüg:rre veszik a. nagyitóih·egen é.c; milyen fogcsikorgató harag, istenkáromló átok és orditó panac;z tör utat az ajakukra, ha észreveszik, hogy be vannak csapva, hogy értéktelen lim-lomot hoztak be a ezcntélybe ! A szilnjkodó vadságnak csaknem az a foka ez, mint mikor a szeretó másnak a szerelmcs leveleit találja meg kedvese fiókjában s megtudja belőlük, hogy az, a kit imádott, rutul rászedte, visszaélt vaksáf!ával, kigunyolta biz.almát. Bizarr ruaniakusok ezek, a kiket sokszor keserü végzet ér utól. ~lily fájdalmas vég, ha véletlenül a szerencse szeszélye elfordul tölük s néhány hét alatt felemészti az éveken át .szerzctt vagyont! Hogy egyszerre cl kell adni mindazt, a rnit oly gonddal és oly sok idő alatt szedtek össze, meg kell válni azoktól a tárgyakt.ól, a mclyek életük kiegészítő részeivé, nemcsak, dc egyedüli rnison d'étre-jükké lettek ~; utóbb nelcik maguknak is ki kell vonulni az ürcss6 vált otthonból, mint valami nagy, szomoru, fekete temetésen . . . :f:, hány ilyen nagy gyüjteménynek hasonló a sorsa! Az a kal pá,c.jüt.é , mely kincseikre lecsap, egyuttal rendesen a gyüjtóknek ÍR halálát okozza. Mintha. az ag) vel ·jükre ütne lo vele az árverezo. :f: ez a képnek nz egyetlen árnyoldala. l\1 rt m illönben inkább irigyelnünk kellene ezeket nz embereket, a kik oly~n elütö módon élnek tőlünk, a J,ih clszigotclik magnkat ebben n tul á.glJa vitt kultuszban s fitt~yct hánynak az Asszony t.riannikus hutnlmó.nak ! tva.

Htik vi lila. (Szépségkonzervá.lis.) A mi6ta cmbcrt'.k \"tmnak, létt'zik az a törekvés is, a szépsógot vagy legalább is az ifjuság látszatát minél wvAbb mcgó,·ni, megtartani. A történelem mindcu lwrsznkóban használtak az cmberek szépitószcrekct, kendöz6<~zcreket, parókákat, mi egymást. A római császárok feleségeik számára a '·ilág minden részéből hozták a csalhatatlannak mondott szépitószercket, ismerték már a.kkor is gatta. a PoJignnc-ok ellen s a vicomte-ot egyházi átokkal sujtotta. Louis VII. király elé jött az ügy, ki ugy a püspököt, mint .A:rmand fiát, Ponst, s H-eraclo novü unokáját magn elé hivat tn Som-ignibe. Ott létrejött ugyan n béke, de csak kevés ideig tartott. Souvigniböl vissznjöYet a Poligonc-ok betértek szövetségcsükhöz, a szellemos troubadour s vakmorö lovag Daupbin d'Auvergno-hcz, ld ncmsok6.ra hires lett összeütközése mintt Richard Coeur de Lion-nal. A szövctségcsek harczi kedve mo t a briondei apátság ellen fordult, mely hajdan hires volt minden erények gyakorintában s két ezentet is adott nz egyháznak : Odilon, cluny-i apátot s Sz.cnt Róbcrtet. De most a hatnlom és gazdagság által elva.kitva, némi ürügyct adtak e meg zállást jogosultno.k fcltüntetni. Mindcnesetre e győzelem n. vicomte-oknak biztositotta néhány évre a fels6bbséget, s a fiatal Bernele Dauphin sógornőjét hozta haza ez utból mint feleségét, al gbájosabb asszonyt, lrit vnlnho. Polignac várn látott. Ez asszony miatt lett Guiliaomc do Saint Didier kblt6. Mikor meglátta n lovag - kit magát is bttor és hü éges, udvarias és szerctetroméltóna.k mondano.k - urn feleségét, n szóp és ked=~ M.a.rquózé-ét, szivo hölgyének választotta tel ~~~6 verseket intézott hozzá folyton, szün-

öml ~ny körmönfont válo.szt adott ez férjem nc~e : •Guall umo, - mondá - ha soha sem vál=ak lJa s nem kér fel reá, gámnakc. lovngomnak, se s.zolA troubndour nin e parancs eléré érc. Mn ~ül n · m6dot talált IllUtolta urát egy

és alaposan a masszázs, langyos íürdök stb. üdvös hatását a. gyöngéd arczbörro, mindonki tud a római császárnék és egyéb elökelö római hölgyek

szamártejfürdóról. Eleinte csak a eggazdagabbak törődhettek az ilyesmivel, lassanként terjedt a szépségá.polás szélesebb rétegekben is, s ma már megszakott jelenség a puderezett arcz, a. mani.l..-ürözött kéz oly körökben is, a. hol az ember nem tételeznó föl, hogy ilyesmivel ráérnének foglalkozni. ~Ii.ndebben persze Pária viszi a. vezérszerepet ; onnan indul ki minden ujabb szépségápolá.si divat, s oda zarándokolnak mindazok, a. kik szépsét,rükot m.indcnáron meg akarják tartani minél tovább. Ott fedezték fel annak idején a fonnyadó, rá.nczosodó n6i arczok emailirozását, mcly divat, ha nem is mindig mondható szépnek, logalább tartós volt az eredmény, sokáig tartott az ily emailirozott maszk. Legujabban a párisi szépségorvosok, nem tudni m.iért, talán mcrt nem tudtak ujat k.itnlá.lni, talán mert a. sok zaklatásért, aminek a hö1gypáczic.nscik részéról ki voltak téve, boszut akarnak rajtuk állni, köYetkezó reczepttel szalgálnak azoknak, a kik szépségük megtartása érdekében hozzájuk fordulnnk. A szépségct, ugymond, csak ogy módon lehet megtartani az emberi kor legvégsó határáig, ha le-zokunk minden emóczióról, minden arczkifejezésróL Ha beszélünk, arczunk megélénkül, ha. mosolygunk, ha sirunk, ha indulatba. jövünk, nrczunk izmni más és másként mozdulnak meg s ezen mozdulatok ismétlésével lassanként ránczok tá.mndnak az nrczon. Tehát, hogy arczunkon rá.ucz ne támadjon, csak egy mód van : hallgatni és mindig csak hallgatni. Ez a roozept, a. mil juh•nh•g Párh;han drága pénzen árulnak. Losznek-o sokan hölgyek, a kik hr.sználni fogjtik ?

{Angol nömozgalom.} Az nngol ,·egyl.~eti társulat l•ddig nőket, bármily tehetségesek ,-oltak is n sznkmábn:n, a~egyé_

énekre, melyben n ,;comtesse-t Bcrtram·nak qevczi s mely igy szól : Hozzád jo1ök hölt;yem mint könlt, DaUgnsd ml!g Itiért cscde1.om, s ki kiild cusomo!. Ne hnrn~udj reá tobb6 f.A JÖjj fil•gitaégéro. Mcgttltom, hogy más lovngot szcrcss, Mint ezt, ki roA érdemes. Visaznutrudtnni 6t már nem s7.abnd, Mcrt mlndörökro n tied mn.~

Hcrncle mindcn gynnu nélkül elénekelte c d~lt feleségének, 1nire Mnrquézó megértl':e az uzcnetct, rnondá.: ~Most már nem védbetom magam többé !o s clfogndtn GuiUnumc-ot lovagjának és azolgnjának. 11 tulboldog troubndour elro.gadt.nt,•a zengte : · ?Wiyen s:.:ép ó, kit énekelek 1 Szép rira, foldjc, mint no\'"C, Sz6p beszédje, mint moululata, Tólo lesz sz p ezivcm éneke 1

. Tíz évig tartott e szcrelcm, mig n Pohgnnc-ok \""ált()zÓ szorcncsévcl kiizdöttek hntnhnukért. 1\lidón lll. Sándor pápn, kit Rómában Barbarossa Frigyes jelöltje, Yictor ellen válnsztottak meg, cllenségei elói, Louis le Jcune s Henry _!'lantngonct oltalmát ltoresvc, Le Puy-be ~e~ckult, m~ghallgnttn n püspöh panaszát n l ohgnacoknt 1~otőlc~ s_mC'gparanc ol tn n királynak, vegye VIS za llnondo-ot Két izbcn tartotta n kiráÍy a Louvre-ban fogva n \-icomtc-okat 8 SUl.bad a uknt Ilil-ben c nk azon kiköt l adU!. vis n hogy tegyék j~~-á ..a Brion?o-ban c ett J árt: ndj k át n puspoknok Sntnt Pnulicn El ne Saint Quintin és Sencuil váraik t s hogy ~ondjnn k le Snint Did.icr h6dol 6.r61. Troubndourunk ime m r nem vnz lu a Polignncoknak 8 .M rqu zó fugg t1 n lovagot

Vasárnap, 1909. márczius 21. szeti társasá~ tagjaivá nem >ett föl, csak, :1zért, mcrt nók ,·olt:nk. Sir William Ramsav, a tarsulat elnöke ez ellen már ré••ebbcn felszól~lt, de hiába. Ujabb~n sza"t":az6 íveket bocsájtott ki núnden ern·es ta e...hoz s kérte n'--ilatkozzanak arról : be·2 c:-..r .J fo!!adják·e a nőket is a társulatba vagy sem · 1758 szavazó ivböl 1094 érkezett \issza. azzal ~ vá}n.<;z...;znl, hogy a nökct befogndjúk, egyenlo kvalifi.káczió mcllett, 612 elutasító •álaszt tart.a.l· mazott, 2:? iv kitöltetlenill jött vit;sza. Ezek szenn.t teh6.t Sir William ongy örömmel jelent~e.tte ~· hogy a vegyéElnök ezentul a társulat tagJal l~he • nek. Az angol scbé:;zon·o~ok tcl;tiilete szmtén állást foglalt nz orvosnők sebé~zi ké~itél;e ellen s ezen határozat körül ru1í.r régen folynak a hari ezok. 1908. október hrn·ábnn azonban az ang~ királyi sebészeti testület lc~fóbb tanácsa elhat · rozta, hogy o. n6kct igenis bcfogndjn. a t:stületb.e egyenló képesitós esctén s hogy az egyeolo képe,Sl· tés meg"..a.erezhí'tÖ lec:\cn, utnsitotttl. a vezetese alatt álló testületet, -gondoskodnn róla, ho~ a scbészeti c.l&ldá ok ezentul a. nőknek is nYitva , t· gyakor· t legyenek, ugy mint a kórházak seb~zr l ~· lnta is. .\ tanács azonkivül nrról is rendelkezet ' bouv nók ·a scbé;z· .,._. a e.ebészdoktori képesitést nvert · 'h·ara. doktori czimct is elnvcrhcssék s fogorvo~J pa · é· • ho~-.zu b bocsájtnssaunk. Ezen határozat t'gJ" ,.., ol" elkeseredéssci vivott h rcz vé..ét jelenti. AL ang_ c . lát ~·ato· nagyvárosok már régebben cgbzségüg~... ?.~;n n kat neveztek ki, a kiknek kötclessége, külono;.cát tulzsufolt munkásnegycdek minden egyes l~ ~.d ~k·· .. kb \"é<'lclato· . b • b u.onyo:, meg tarozott 1 o ·ozo • CI~ -5 ...ok· gatni é.:., tett tapaszt Inta ikról o. \'Úro--• bnt6:-"c nak jelentést tenni, mely jclontésokm'k _lrg~ t~~: ri bb eredmén ve a tulzsufolt és egyébkent .s k L~ k li k• .. • és • 1\ hlÍZIUf;l :-éfrtelen l nk·~..o • nzonna •t unt o . . 'of•)hís;l. crél.J...•es megrendsznbtüyoznsn és • eg bt~Uc• • lk l 1u··z t·l'· , ., A ,·nrosok eleinte kizárófag férfiak L u ·n • •• y :; c.q'lk nagy fArud:-ágga.l sikerült t"'g_rcs te,~ékc~i· test ülct(!knck, t"'~'t>llülcteknek egy ·<>gy not öket ncvczt<'tni, ily állásokbt\. )lo. mú~ nzoubnn ~o~bttn, mindjobbnn nlk lmnzzó.k nz 1lyen áll:bfé .fu1u1 ~ert n nó, ~ Ici m~gn is háztnrtá:>t ,·ez.e.t, \~ JObb:ln tudJa meg•télni, rut>ly lnkn,. ]O u t ·d& rossz. Most ml'lr ncmCS!lk kinevezik a no~e 'b8D cotruj6k is nz ilyen állá oknt. Igy leguJn~ ld Anglinb:ln 4 egész égügyi llítogatót neveztr~l. uók közi!1 60-tól eg&z 00 fontnyi éri ~et tósá· J6 ...-olnn ezt minflhmk .is behozni. A vároSI hil n 111 !!Ok sok uj és , Jliilet<'S részi ·tet tudnánnk r~c bud pesti munkássá~ l ktís\iszouyairól 6 n ~~j:1 pesti munk&s:nyuUu;ból óló háziuruk l'SO.!";te;;· megt::mulnh. ezt a tényt, hogy núnden jog kol "ul; Eéggel is jár. U>gjobban járn nnk azonb.til [l)t~d· n h tó,á.gok ez n uj rend mctlet t, mert ke ve:,....

:eh·ik

nének a. tuberkulotikus fertőzési fészkek, kevesbedne sok minden egyéb ragály s a. végén is a város, a behajtandó büntetésekből nemcsak az alkalmazott egészségügyi hivatalnokok fiz_etését fed~zhetné, hanem jelentékeny összegekhez JUthatna. ily uton jóléti intézményei számára. A háziurak ez a. csoportja valószínilleg nagyon ellenezné ezt a m6dszert, dt' a végén is nemcsak a. háziurak kedvéért épül~ Buaapest. Az éretlen gyümölcsöt, a romlott él9lm1 szert a hatóságok elkobozzák, a vizzel higított tejet a. csatornába öntik s mindezt igen helycsen cselekszik. Hát akkor mért legyen éppen csak a. háziurak privilégiuma a lakóik életére, testi épségére büntetlenül törhetni 1

----------------~~~~~~-

SPITZER ARNOLD ~lvö~b~T '

elismert jó kivitelü butorokat rendkvüli nagy 1 választékban kapni. 249!..

Szüksé&e van-e az asszonynak szípsé.&re? -

AZ tJ'JSAG

Vasá.rna.p, 1909. márczius 21.

A válaszok befejezése. -

A tökéletes, valóban igaz go~dolkozás~, a lénY?get össze nem téveszt6 embor, csak az 1gazat, az tgaz képe?en a jót szereti. De tudjuk, hogy az ign.zság örökké ~art~, 1~y tehát a jó az igazban is örökkévaló. a. te~t1 szepse~ mulékony ; tehát idővel cs~lékO?Y• ~ ~~ pedig tlyen tula.}donokkal bir, nem lehet tgazsa.g, orok. Iga_z férfi _teh~t híve annak a névtelen fogalomnak, mely az tgaw.t, JÓt es szépet egyositi, melyet . ki~lsól~g é'l némileg tökéletesség· nek neveznek nem tekmt1 szüksógcsnek ezt a mulékony testi szépséget. De rende~e.n a tökélet?s férfi Js a tc~ti ~~~p séget mint fokozott mértekekben elofordulo mellekkoriilményt mint természetes, a magasabb fokban lévót választja ló ízlése szcrint. _Tc~át miután m~llékcs, nem szüksé.,cs. Szavam - eddig lS - képtelen JObban meg(lrtetntgondolkozásomat, külöuöiiEln itt, a hely sziike mia.tt. Elég, hogy ha mondom; a többit az emberi gyengeség magyarázza meg. Ga8z.nu Károly.

Egy rógi, jó, de német közmondást ballottam :

~Ein schönos Gesicht ist eid Laufpa.ss durch die ganze Welt.<~ Ebből láthatjuk, hogy basmát is veheti a nö a ~;zépségének. De ohctlen sziliógét nem érzi, mert van

en;yhit6 körülmény is ; például nem szép, de kedves ; nem szep, de okos, szellemes stb. Euy a8s--,.ony, a. ki BZintén nem s:ép, de . •• Nincs. A szépség a nönél cs:1k olyan s1.crepet ját. mint a virágnál a szin és az illat. A virág szine és tllata csalogatja a. roYaroka.t, a. nóknok cmlit()tt tulajdonBága a férfiakat. A nó szép"ége ch•akitja a férfit, 11. ki örökre edalánczolja ma"á.t 11.1. imádott szép:.é~hez. Dll {'>;;,kbamar ébtedezni kezd és felfedezi a szóp nóben a lcj:\Tutab~. I:lket ; boldogtalan lesz egé"z életében és menekYést a korül· lnényes eia sokszor lehetetlen válással szemben a züllésben, vagy a. mindont gyógyító hAlálban ko.r.c~. De ba: a. n6 nem is szép, de ol van látva a lélek ba)atvnl : szep,

~zik,

han tnutogattak, mondva, hogy a. rajta fü&gö nehéz láncz szoritotta egykor a szep Marquez6 harmattest ét. Guillaume Saint Didier látva, hogy helyzete ugy a Polignacoknál, mint a VelaJ:h.~n tarthatatlan, Provence és Barcelona gr~fJa hoz, Alfonshoz menekült. Uj urának egy muvet irt a vivás és a tornák tudományáról, de ez nem maradt meg, csakis utolsó éneke, mel_y ben - bár különben a troubadourok ellenséget volt~k az egyháznak - heves~n, ~uzditja ~onfi tarsait a szent sir felszabad1tasara. Az.,osszes troubadourok énekelték a keresztes h~dJar~t?t, mind lelkesült érte, de Guillaume Samt D1dier nem érte el álmát. Nizza melle~t h_alt meg 1189-ben látva a tengert., mely ot hivta egy ~anyaru kötelesség teljesitésére, s me!y~ek partJain tul vélte az üd-rosséget feltalalm. . Ez időtájt, 1198-ban, foga~ta a clermonti gróf, Dauphin Heracie de Polignacot unoka: öcscsének (bár csak. nej~ ~övérének fia) s neki adományozza Saluztt >arat. Egy késöbbi Pons 1209-ben Bert~an~ de Chalancon püspökkel keresztes hadat mdit az Albigensiek ellen. I\fely had.járat után, ~alán a harcz borzalmaitól megrendttve, ~o~ostoxb~ vonult 8 a Le Puy-i püspököt nyil>arutotta .v.elay grófjának, nem lővén féltékeny a~ . els~segr?, tnelyért ősei annyit küzdöttek. F1a1 bolcs es kitünő anvjuk, Alcinois de l\Ionlaur :._czetése alatt neveikedtek igv Pons nyugodtan o1thette fel a barátcsubó.t..' Gyönyörű ~ charte, ~elyben a PÜSpököt _ ha, mint mondJa. : !~ten c:mzzen! két fia elhalna _ örökösévé teszt. t.Mm~enkt tudtára adassék, hogy mi vicomte ~e ~ol.lgn~_c ~agunk jóvoltából (·s szabad akarata?ol, t'e~l tol se eróltetve, se paran~~oh·a. ~~taroztuk cl tnagunkat . . . Egyszersmmd ,kel') ük é~ m~g hagyjuk, hogy ha javainkhol valanu mast

nemes lélekkel, derült kodélylyel bir és azonfelül müvelt, intelligens : boldoggá teszi nemcsak férjét, hanem önönmagát is. Igaz, a szép nót hamarabb vesszük észre, csakhogy hamarabb dobjuk is el, megismervén rut lelkét ; a. szem szép nőt nehezebbon venni észro, de ha. megismertük nemes lelkét, magunkhoz öleljük, mint ogy talált kincset. De azért ne nehezteljetek roám, szép hölgyek, mort hiszen vannak köztetek is szép lelkek és ne bizakodjatok el kevésbé szép n6k, mert nem egy akad köztotek, a kinek a lelke is rut . K. fh. Szépség a. női batalom ; ezt tartják általában, do mit ér a léha. szépség mindon belsó érték nélkül. Szeriotem igazi nó az, kiben a. lelki szépség jósággal párosul ; a. mely nónok e két jó tulajdonságon kivül a testi szépség is osztályrészeül jutott, az majdnem tökéletes. 'Elófizet6 leánya. Erre a kérdésre határozottan válaszolni, igen·nel vagy nem·mcl lehetetlen. Egynek igen, másm 't nem. A szépség mindonesetre jó ajánlólevél mindenkor. ts nem baj, ha megvan valakinek, ha. az illető vagy~nos is, vagy ha éppen szegény is. ;\!iért ne legyen ~alaki, ha gazdag, a mctlett még bájos, szép és kellemes ts? ~o. és ha szegény, legalább szép legyen. A sze~ck is ~ellomcsobb a. szépet nézni, mint ennek ollenkezÓJÓt. :& hiaba, a gyakorlatban mégis csak a szép nók tetszenek, a legt-utabb férfinak is többnyire jó izlése van és a. tetszetős külsó után következik osak a bol.só értékek mórlegelése. A müvészet is csak a. szépet koresi és örökiti meg. Szarintem a. szépség a vonások összh~ngja! a hideg, ~ziJ.rus .~zépség ugyszólván kozd kimenlll a divatból. A szepseg kozkrncs, n. miben mindenki gyönyörködhetik, az igaz, ~ogy a leg· löbb gyönyörüséget a nézöknek és nem a. butokosának szerzi. A tapaaztalat ugy mutatja, hogy egynémely nó, sőt igen sokan szépségüknck köszönbo•ik egész szerencséjüket, karriérjük.et, jólétüket és boldogságukat. Van viszont, kinek legnagyobb, egész életre k;ha.tó átka. a. szép· ségo volt. Helyrehozhatatlan tévedések, boldogtalanság kutforrása.. A fö a szeroncse. :& a hideg, nyugodt ész. :& aztán, hogy a. mai világban ne legyen tulsok szivü.nk. Jobb, ba. egyáltalán nincs. Föl&leges. ...Xicbt Herz, aber Beherztbeit braucbt man heutzutage um vorviirtszu. kommen.4 Igyokozzünk termé.izetesek, okosak, és kellemesek lenni. Iparkodjunk mindig szép1ek, tetszetösnek mutat· kozni, ezzel nemcsak önmagunknak, de embertársainknak i.~, kik több·kovesebb ízléssel mnnak megáldva., vagy me~ verve ( ?) t'!Zivességot teszünk. Nincs az a. szóp nó, a k• még azobbé ne tehetné magát egyéni fésülködés, öltözködés ált~l. s nincs az a. kellemetlen arczocskt.ju, a ki csinosabbá ne állithatná magát össze, ha tart magára. Legyen olyan szép mindenki, a hogy tóle telik, a. hogy sz.épnek, töle wlhetöleg csinosabbnak, elfogadhatóbbnak tenni képes magát. t:; senki se busuljou, ha. nem szép, boldog azért lehet, ruzont a szép;;ég olyan gyakran holdogtabn. Például: ha lábainál látja az e~ész világot és azt az tegyt-ct nem. S ... kevésbé :-zép noha éppen cs" k annl\k az t!gynok tetszik, a ki neki is. )linó boldog,;ág l No lám, ba minden nom is, de ez jól vnn beoszt= a. világon, hogy nom ntindonki cgyenl&-n szép ; mindcn izlé:; tnlál 1:ielégitédt. Az is jó, hogy az ember bizonyosan soha bCm tudja a jövőt. .JI.

A ~testileg" szép n6t csodálom fára.dbatlanul, kielégithetlenüll Van-e a teremtésnek remekebb alkotása,

mint egy tökélotoson harmonizáló szóp n6i test? Nem kérdezem belsó értókét. A •lelkileg• szép n6t tisztelem, bcc:;ülöm, im:ídom, mintaképe:mül óhajtom ; nem látom külsö ékességét. Azt mondnnúm, hogy csak nz üreslelkü nónok van foltétlen szüksógo a. külsó szépsógro, ba nem éppen a. természetadta. szópsóg prodesztinálná. sok csetbon iires lélekre ókot, mcrt oz a ~épség csak a legszigorubb és loghelyesebb ne,elés mellett nem ,·ozot mindcnckelótt a tükörhöz, s az ott elpaw.rolt idö csak lelkünk rovására mcgy. Ha am bicziód nem visz az ünnepelt n6kig, hanem szivcd-lelkod szerint feleséget, jó öröm-szorzó, bánatosztó felesógot akarsz nehóz földi pálya.futásodro. óh ember, - lúzadjanak bár n. szópek, - keresd, a melyiket nom bámulni, do imádni lehet ! Egy fogarasi au:ony. ~ szerint.em nincs szüksége a n6nek, illetve aszszonynak a szópségre, hanem igenis, okvetlen szilkséges, hogy az müvelt legyen, mort egy jól nevelt n6nek mindig több basmát lehet venni ugy a. társadalomban, mint a családban. Ellenben egy t~zép, s a. mellett nevoletlen nem ér semmit, sem itt, sem ott. Ismerek ogy szép asszonyt, a lótszépnek tartanak, s a férje mégis n. szolgálóját szereti. a. ló pedig c.iuf, piszkos, (na nem mondom, hogy az mü. volt.), most már pedig, ba. az a. szép asszony kellő mü'eltségü is, bizonyosan a. férjeeskéje nom gondolna n. cselédjére, vagy ba gondolna. is, do nom szeretné azt. Szintén egy másik csallidot isrnerek. Itt a nó nagyon müvelt. kedves s fess, s ezek a legnagyobb azoretetben élnek, s a gyermekeiket is igy nevelik. Az nem igaz közmondá.s, hogy a nem szép nó gonosz, vagy kaján ; több találkozik a. szépek között. ilyen (ti'lZt()let a kiv6telnek). Nohát, ismét csak azt mondom, hogy nincs szük.sége az asszonynak a szépségro, hanom egy kis szemíülosségre, hogy hamar vegye eszre, ha kutya. van a kertben. Somogyi as8zony.

Arra. a kérdésre, hog;y 'ajjon a n6nok szüksége van-e szép:ségre, vagy netn, on határozott igen-nel felelek. Állitásomat tapasztalataimmal bizonyitom és- ez annál inkább birhat bizonyitó cró\·cl, mert én counya. vagyok és mint minden jónak az értékét csak az foghatja feltgazán, ki a.zt nélkülözi, ugy vagyunk a szépséggel is. Az egészség is akkor kedves, ha nincs ; a. szépség fontosságát is azok érzik, kik azt nélkülözik. A jolen társadalmi viszonyok között, aót valószinü, hogy a jöv6ben is, a nő mindig C[l.y férfi támogatására lesz utalva; ezt pedig csak szépségé,el qiztosithatja mngának. Vannak ugyan esetek, a. mikor okossággal, kedvességgel, szelidséggel, hóditaní lehet, de ruiután ezek rendkivüli esetek, azért áltnlánositani, avagy szabályt lovonni ebb6l nem lehet. Vegyük csak azt, ha. e!!y szép n ó lép a. társaságba, már puszta me"jt lenésé,ol felkeltette az órdeklödé:;t, mig egy csunyán~ elóbb igyekeznie kell leküzdeni az ellenszenvet, mit külsó alakja kelt, a jó 'éleményt csak azután nyerheti meg. Ezt é~ magamról_ tudom, ki csunya. vagyok, pedig kedves, sot okosnak JS tartanak. (Lehet, hogy a t. szerkesztó urnak nem ez a vélernónye, levelom után itélve.) Azt moudha.tná. ugyan 'alaki, mi ~;ziik~~.lt van arra, hogy mindenkinck a tetszésót m!';nyerjük! Hát igen iR, szüksóges. .Minden embernek tiir...•kvése n1ások ezeretetót meg. nyl'rni, do kiilönöseu szükM:ge van orre a nó órzékeny ldkének, mcrt :szeretet nélkUI az élot nem is élet. C.~illa.

~ azt mondom, hol:!y a nó jó legyen, te azt mondocl, okos legyen, 6 azt mondja, hogy szóp legyen. K'l se ón, bO to, :;e 6 nem gondolunk alTa, hogy mi is rejlik a. mi ki'ánalmaink mélyén. 1!:n nkkor látom az asszonyt szópnek,

illetne, az azonnal, haladéktalanul igaz birtoCsak akkor szólalt meg ismét, midön Európa megrezdült a keletről jövö vészhirekkosának visszaadassék .... ~ 1218-ban teljesen visszavonult. Fiatalabb tól : zugott az országon át, hogy vége a 90 fia .Armand kapta La Voulte-ot. A legfiatalabb, év elött Godefroy de Bouillon által alapitott H~racle, kalandokba vetette magát, talán .Anjou latin országnak, melyért annyi frank vér folyt, Károlyt kisérte Nápoly meghóditására? l\Iin- annyi frank sziv hevült. Hogy a hatalmas Saladin előrehatol s egész erővel támadja den hir folöle homályba vész. Pons V., a legidősebb, nagy házasságot Jeruzsálemet, mely már meg is adta magát. teszen .Alazais Guerin de Trainel leányáTilL ill. Orbán pápa belebalt e hir szomoruNem tudom miért, Saint Haon várában tartják ságába. A nyugati világ elcsüggedett, de csakmeg esküvőjüket püspöki áldással. Pons V. hamar a fájdalom haragra változott s legleányát, Agnest 1245-ben Heracle de Montlaur hevesebb, leglángolóbb énekese Pons do Capveszi el királyi bozományá>al. Alazais nem deuil volt, ki el is ment a harmadik keresztes élhette tul férje elhunytát s 124:8-ban csak haddal, melyet Oroszlánszivü Richárd és egy árva marad .a vá~ban: . Armand. V1., Philippe Auguste vezetett, ruelyet követett a ki szerencsésebb, mmt Samt Loms, mert VISsza- franczia lovagság virága: a Daupbin d'Autér Afrikt1ból, hová a szent királyt elkísérte. vergne-ek, a Polignac-ok, l\Icrcoeur-ök stb. .Armand VII. igen meggazdagodott. 1:289·ben A németek élén ott volt Barbarossa, nálunk temették el Le Puy-ben. magyarolmál is >isszhangra talált a szent sir 1362-1421-ig a ~icomte-ok hevesen részt hívó szózata. vettek az utonállók, valamint az angolok Soká tartott a királyok czivakodása az ellen folytatott harczban, de térjünk >ksza. elsoségért, a lo>agok féltékenysége egymásra, a trouba.dourokhoz. mig el tudtak indulni. A második ~elay-i éneke::., Pons de CapPons do Capdeuil elkeseredetten mondja: deuil élotoi nyugalmasabban folyt le. O is !)Bárki maradjon itthon, én elmegyek irgalmat egy szép asszonynak ajánlta szerel::nét. Yá- kérni oda, hol a lator kegyelmet kapottt. lasztottja. szintén az clökelök legelókelóbbj,;hez Vegro 1190-ben elindult a keresztes ha.:~ tartozott. Azalais de 3lercoeur volt a ne>e. Szicziliában telelve, tavaszkor kötöttek .A:I. ifju Azalais de J\Iercoeur \~ssza tartóbb volt Marquézé-nél t> igy Pons, trou- P~rttra4 _szúl~vda hmegkezdték Pvolomais ostro: osszu ostrom után kezükr · badour szokás szcrint, és arra :.;zámitva, hogy ma . _-u. ero jutott s meghódolt a kereszt jolének. e 18 felkölti imádottja féltékeny:;é~ét, elment má:> várakba dalolni szcrelmi énekeit, talán cl is Ez ostromnál, mondják elesett P ons de érte czélját, mert Azalais, miután Pons meg- Capdeuil. Czimere látható ~ k tért, kegyeibe fogadta dah1okát. De o boldog- mében, a versailles-i muzeu beresztesek term an 21. szám ._.ácr is c~nk kevó:; ideig tartott. _\. yetélv- nlatt. tá~ak lcghatalma-.abbja, a halál elrag .dta ·a Egészen más Yiláab l' .. bűbájos ll.['Szonyt élte tava:;zán s néma lett a Viliave troubadour pt? a epun~ a harmadik troubadour megtört szive és néma tépett lantja. többé szerdmi dal ' . l~rbre Cardinallal : nincs ' reg1 b énekesek eszmcSny·

Jri'

V:asó.rnnp, 1909. má.rczius 21p

AZ UJSÁG

ha j6, t& nkkor tutod S7.épnck, ho. okos, - dc ha. tctsúk az asszony, mindhám1an szépnck tnrtjuk. Van örökszér, - m~a a szép ég örök, - dc hogy kit tartsunk szépnc.., az a legegyémub dolog . .l\lir.dcn embernek érvényesülés a czélja ; érvényesülni nknrnnk a oók i:; és cg~-elóro a &Zépség a leglul.thntósab t 1.közük ebben n tekintetben. Hogy az asszony el is érjf' n. czélját. meg keU találnia nzt a kört, '"agy mondjuk: oz• m; embert, a ld ót ~;zép:::ck látja. A szép;ég~nck eztJin kár férjhez.mon::s, akár jó áilás lesz a l>ön~tkczm n~-e : 1..-gyéni ége szcr~nt <'zélnúl me n oó. \'a:1 olynn nó, ki nem t~llílja mt-g én•é!lyc:::ülési körét, nem tud ezéthoz jutni, m rt nt:'m látja ~enki szépnek. Tehát szük égo \'DU a r.uncl: a zépsl'f'rc• csak 57.ámolni kell azznl, hogy egyik em~r ezt, n ruosik azt. tartja ~!6pnek. lUi is volna, ha mindenki ugyanazt o. n(it tartaná szépnok! Egy péui cl6fi:cló. Az eddigi -válnszok ),özött ~Kékszcmü nss::onyc válasza ragadta me~ fi~·olmemct. mcrt winden sza...~ arn.ny igaz.ság. l\11, holdogta.lnn férje!•, hányan '"~~~YUilk, kiknak egyedüli Yágyn egy szép •Js jó kis ícles~g ,-olt és helyette a sors egy iirc-;l•'lkii, l:Unn~'t'hnii, cztfr~lkcdó llli57.onynyol vert. meg, kinek egyeduli gondja a frizt:rtijn, ruhája és nz ud rnrlújn. Az nsszonynak l)tmcsuk testi, do lelki széps~ is nm szuk é-g • .t\ mely f.:rjnck az jut. osztályrészul, ho~~:y egy n<'mcslclku, jó és szép kis f ... lesé~ oldala mcllctt jArja végig nz élet rögös utjnit. :umaJ;: már itt a foldön része volt a 1Jlen~'01"87_ágban. ~li pedig, 1..-ik nagy többségben l'D.gyUnk : boldogtamu férjek, ~irn.s· suk ezeitalan életünket, oh zclt boldogságunkat, mcrt n boldogság sokszor érdemetlen embernek jut.

Bgy boldogtalan fúj. Igenis, sziikségas, hogy n n6 szép lc~,>'t'n ! Sót n ~ze gény leánynál f6kellék a szép ég. minthogy nincs m6djá· ban ru~át p6nzzel to.ltnrgntni. A szép ég. hn é.•zsz"l pirosul, a leg"Veszc(iclmcscbb eszköz a f'rfi megrontá.:iára. AkárhÁny példát mutat feln törtőn l<>m, me ly fényes bizonyitéka BlUlak, hogy a szép n6 a lcgkomolyobb, lt:';józ.c.nabb férfiut is l:önnyü m6d rnbjá.\"ll t z.i, s nem e:.-ysz r aljas csz.k~ül hns?.náljn fel a különlt(ltl n mcs jeUemi! áldozatot. S ri zon t : a szép. e és n mcs érz& ü n ö n legkönnyelm übb férfiut l.igyó~itlul.lj hib '1!)ól, ha nt'h.~ feladata v6grolul.jtáaánál u B rctet ~ lutarttí.s vezérli. Sőt nem is szukll~gcs, hogy ll ztp n6 nag) on ok08 lcg)'t'n; elég, ha nem buta. Hi zon a f rfiaknál csnk a szem ki\'linjn meg n mn~ál:t l Azért ne odnlkou.unk azon. hogy a csunya nők ó.t kozd k sorsukat ; h lá l>a' aló z 6 okos."·. guk, kedve égök, megnyerő ruodoruk, ruuYeltségük, szellcmosa6gok ; bliibn,-a16 mind•·n törckvl'Sök oda, hogv omoortársa\knt me rnycrjólc. A ntt Yisszntns7.itó, s cnnéf. fog-va BCbOl BCm dobban f l jok rgy IUt'l f;CI1 ~17.Ó E2.ÍV. A csun~'tl. n6 a ,,16g átkn, s i.lllmag n 1l·, ~;zülci.nok s oz egész v1l6.gnak wrl ro '\Dn. A c un~n nőlt eornib61 kerulnt'k ld n f mtn· t k. Ar.crt, neme15l lku ombcrbnrátok 114rtoljdtok ők t t rc~él ikbon, hogy l<·:;nl bb ~yn.gilng legyen k kiit-pótohn .n nagy .,esztclll'g~rt. mf'lylye1 n ke. gyetlen unn zet flUJIOltn ők,.t. No cnt>edJ6tt'k o Fzcgénv teremt( ket, J.ik unhibájukou ki\ ül chtck és léteznek, nyomoruságosau tunkremenni ! . .. Egy ta]Kla:ta/J C$1/nya. ~zonynak széps~grc e6yáltnlában ezii.ksége nincs. Ha mégiS megvnn. n házasőlctben cs.'lk b:~jt okoz, mert féltékennyé teszi f~rjét. A zonnvá lwvés leány lett azért, mcrt&Zép volt; hAnem ink6bL lelki j6tulajdonságai, 11\'agy

képét, az asszonyt, hütlcnség és hazugság vádjával sujtja. Az egyház, bár clóbbi lantoso'k is sokEzor elJene fordultak, soha som talált hevesebb támadót Pierm Cnrdinalnál, a nemességet ostorozza, n fel óhb égeket kignnyolja. l~y különös párbeszédet ir le, mely bizton tőle cred : a hires Jl'oulgues neuiHy-i npnt, ki mint egy második ;remete P éter 1199-bcn egész F rankhonban prédikálta a keresztes b udnt, egy s.zcntbcszéd közepén megszólitja Anglia királyát, R ichard Coeur dc J..iont : •Fejedelem, - m ondá - három gonosz lcáw od van , kik a mélységbe vonno.k, ha gyorsan férjhez nem adod őket !c tHll.Zudsz képmut.a.t6, - felelte Richard nincs nekem lctinyom.c tDe van, - mondjn Foulgucs - ta Góg, a Fösvény ég s a Hujnság.c tlgaz, - volt n király válnsza-tehát a Gógöt adom n Tcmplariu.soknnk, a Fösvénységet a citeauxi barátoknak, n Bujaságot orsz.ligom prclátw ainnk.c ;Bár Cardinal éles é zszcl és maró gnnynyal küzd az. egyház ellen, do nngy mü\•clt.ségét és latin tudományát - mint ó maga mondja éppen kolostori nevelésének kö zöni. Le P uybcn születctt, atyja, ogy cnyrcs-i nemes ember, egyh ázi p ályá.rn szánta, do egy nap Cardinal felfedezvén, h ogy 8 tszép, fiatal és vid ám~, beledobta magát n troubadourok bangverserlt~ E zek nagy hnt.nlommá. lcjlödtck az ha. • zenvedély cn vettek részt n fcud áli~ n~~...n, 6k állnpitották meg a várurak gek ~ ur:'k t , ök adt ák n dicsfényt n berezelyole se kez.d~l kkiá.ra a h atalma ok, sót ldrádourok tám~at m g ~áll latnikat n troubn.· kul, kikí't azt 'n ki· rályilag jutalmazt k Riohard Coeur dc n ~"' "'rr B rb ros a s volt. • troubadour

u·

megnverő modora mintt, mcrt n széll<iég mubndó, a. tübbi tubjdonsngok wnrndnndók. •

l:g!J régi 1.:::-lo:srori olnzsó. A;: én felfogásom s:crint nem, sót nem is szabad az asszonynak szópnck lenni. Do csinos l"'!:.ct. A. leánvnál már clÓu~· a szép!!~. dc new n nagy ~zép&ég. Ha egy ·aszszor:y szep, mindon go:tdjr' ünmng:írn irányul (ezt ;.c:n én állitom clóször). .Mtt csinál DlO-'-t rz a férj. kinek tcleségc S 7 Cp és nina;J ülynn nnyn"'i \'iszo•tyok kö~ott. hogy fcle:.,égét csnk disznek tarthn~. A sz( p asszonynak nem a szép· sé.'( o. h!bflja, bnnom dbiznkodotts:ign. n me ly ,zh tc lenné. erós7.nkossá, UÖ\'Ctclón~ teszi. .:\ osunya. 'agy kevé:,bé !;zép llliSzony l önn,> b~n tud vnlamiról lemondani. fér· jének kedYóért Hliamit megtcnni, mint n szép. A szép,ég n szogéuy Iciínynál egyene cn n. romlást. bukást jelenti. At elóbb emlit.,tt rOSBz tulajdon<>ágokknl ó il' meg 'VIln "'ervc (azt nem moncU1ntom. hogy áldvn). s hogy e~kct kicll-gít;oc, fl·lredohjn. n munknt, mcrt az kt'rgcssé t~szi a kezet, az nrcr. vonásait. nlcgkomc.'•n)ili, eldun·itja. És ki tudot\ oly erős lt•nni, hogy llr.ép:;égét; úldo:z.nti fel o. til:.ztcst:ég oltúnin z J){iudco csu t lll \'ll nunk hl\la !~t ennek. ki,·étclck. Szcrt:ny \élcml:nycmeL a\'\'al fcjc~m be, ho~y u~y n szép m1nt o. csunya. .uliben az om~rt cs nem annak külsó mását kell hecsülni, nté\tAnyolni tudnunk. ~jno:;, l'lllpjaiukb:m nlig vnnll.Bk cml.K-rck. kik o. l>úlsóro ke'\'Csebbot adnak, mint. a l.tcl'IÓ értél.;rc. B wellett tauuskodik az a Juugctc:; illatszer, pomlídá. riwpor, festik s tudjn Isten mi mmd"n, amin a 1 t1kusok ós drognisták meggnzduf'odnnk. s a mi nnn'ri szegény férjtól és gycrmcktöl \'Onjc. mes a tiSzt~~es ébédet, \'acsonít. Bflv ti::cnnyolc: é:t:a leány. Hog7 mi is nz o tulajdonképpeni szé~ég. a mc,I~ a nót szép~ teszi: chó sorlmn a kuls6ség, n mely lebthncseli o. ferfit. n szem, n mcly n lélek tükro leg)C.U, n mctyból a férfi kioh·a.."'lla ll nó lelki "ilágát. A külsó 6zép;;éghcz járuljon n kcdvossl.og, suiiciség és müreltség, a mely leginkább szóp núnél yau meg, mcrt a ki tudatában van szépségénok, ~urlja azt is, hogy c három nél!..-ül külsó :.zép'g t nem tattbatjll knn. A boi a kULc{i Fz.épsét!hez n kc.chcsség, sroliwég és rnÜ\'t'lts g m<.>gvnll, ott n lélek i<; nemes é szép. J..elki i tc ti szóp éggel párosuló nó nz igazi szép n6 ; tchn~ a szépségro nz asszonynak feltétlen szükslgo nm. A n6nok ncm,;zép 6~rc. honem IJájra és ked-vcsségre van szitksloge. Egy feltünócn sz.ép n6t nJint. vnl~tmi tökélotes képet vng,Y szobrot m\•gbámulunlt, do n legtöbb csctoon t'-rzékctlcni.Jl mogyiink l l tnollottc, mcrt szépségük tudnUh:m rende n dbiY.nlmdott.nk és ezt froztctik is n bámuló crubori36gw-l, tc1 méswtcscn mint mi.ndcn !i.Za· biily, ugy ez nl6l ill van kh•ótol. }4;y bájos. ked'cs nó, bn. nem is uly kifogfu.tu.ln.nu l s1ép, ébren tudja tartani é.rdt'klódősunkot, főkg UQ ft } t UdJIL buzn&Jni n DÓk re;hóditó\)b, l g\cszcdolmcscbb lcgy\'crét : n knc:z.érsigot. Uor.da. Odön.

Nom foltétlen szükségcs. M.indcnosctre megkh ántntik ~ .nónél bizonyos foku szépsé~. do csak anny~~. hogy crmtkczé ben k"llcmes lcg,>-en. M"l:, n nónrl n szépségnél sokkal fontosabbnak tartom a stcrctctrcméltó",á~. szerénység és mÜ\'ClU.~ nemes '-oulisait. A szép nö, ki szó;rség&ncl fogva büsZke, g6gös és elbiznkodott, c,..lk addig tetézik és eddig gyonyörködünk benno, mig előttünk

Cardinal a. toulou"c·i gróf, Raymond YI. szolgó.lntába nllt, kit hh·en lrö\·etctt mindennemü ''iszont.ngbtigába. Miut urához, ugy hív maradt meggyőzódéscihcz, melyck, ha. talán nem is voltak éppen n mnni('héuc:c hit;vallá.sra épitvc, dc mindcncsotro r okonszenve n:l Albi· gcnsick felé fordult. g lkcson'dct;t.:égénck, magános 6r.lClnwinck egy mcc(·bcn ad kifcjcz&;t, mely igy F:zól : & l·~gyt:zcr egy Yáro::>ban oly k ülönös eső cc:ett, melytól mindenki, kit ~ak egy c-eppjo ért, megháborodott . A város népe mincl az utczán járt, igv az örület ncn1 kimélt meg senkit, csak egycÚcn egy ember maradt otthon a rettentő cső alntt, mert nyugodtan aludt ógyábnn, igy cgé zségC'.s maradt. Midön felébredve, cső multávnl kilépett az utczára, csodálkoz\ n lát ln, hogy a bolondok oly d olgokat müvelnok, beszélnek, melyet maguk sem érte nek és mivcl az épelmójü ember nem tartott velük, kövel dohálták, lábbal tapostak, ütöt ték, hogy c1mk félholtan mene· külhctcth. E bizarr me e örökigazsága máig is oly t aláló, hogy szinto ehnélázWlk rajta, vajjon csak n középkorbnn ,ts c"'nk I"rnnkhonban osctt·e amaz e ö! S ki l\7. közi.ilünk, kit ne ért \yolnn egy cseppje ~ :\fidőn cgé:-z k omolyan képzeljük, hogy csnk xwkiink , an igazunk. Két éYi hfthoru kodús nem oltotta cl Cnrdinnl ifju t iizét, molyot mil1dig ujabb c rélyly~l . forditett nz egyhúz cllf"n. . Midon ura, u. toulou e-i g~óf leg_yózctett s birodn.lmfLban Simon do .1\fontfort jött bntnlomra, n heve vérü troubndournak nem volt több6 m nmd á n nz u j bntalom alntt. Megtört szivvcl mondott hucsut r6gi hazájtinnk és Spanyolorszngba me-n kilit. J)c ugy látszik, n r;zámüzetés feletti h6.nntn nem ártott meg cg· z égénck, mert n kr6nilaí ok szerint száz évig él , ti ztelve, be ülve, c nem o.k igen crótelje , dc mint C".Y utolsó troubadourja is n regényes Yeln.)n k.

't'lln. de mflyebb hcnyomást, eró.~bb ~on;almat a ne~ tulajdon~:ígu. l.,;fognstnlnn crkölcsü. és ereny;s n6 5~ lcgkönnye'bben kelthet. t,; mik~nt nz tbolyn, bar nemré ~zcbb Cs legcllizcsebb n nrágok kö~ott. ?anem sze me~huz&i"'n, fák és bokrok nlntt nráguk; d~ az~f( 1 feldcuki ált.'\l szerotvo él ; épp ug v nem n ~zep:'e~ a / • 'l':tl :üu6. hl!.nem e •zerénysége (:., _kh-r~ó..lclki .tulAJdon~ kitunó n6 lesz az, - s ez a nok kozul az 1bolya 15ZJ~ rt n tn6t képviseli, - mcly tetszést í:.; sz~tetet ~e,t: hi~>es· oz~p nü csak szcretónek, dc n nemes c5 erénye" no nek való. Rhédty Pál.

tÓiu-

DJhogy

\'llll

. -ükEMo a magn ! Az asszonynak runcs s.. ~-~ . • · ére

szépsé~árc. De igciUS, ezukségo vnn az asszony ~zep~e~ar·

n - férfulnk. Ebben a íom:.ni i:!,n.z;ágn:íl még to~\ széo· talmi igazság. Hánv m"g hány nőnek ~koztn. ~sz ~>fgo! ~lonnyire fehér holló a htép es boldog m;. 'dnelll En nz~ mondoru, ho-:y a. női sztp í:g ~boldogság roa~tóscn ellentctcs fogalmak, melyek cJp'lllnS .mellc!tt!gában meg nem állhatnak. Hisv:·n n !'zcr~ég tosz~ro.z t ezéglakik n Többrel'li-:yás. Elégcdctlcn."<:'-g ~bc,Jcgyze;.,embon yezctó: H6ditt5vagy). A :Uoldo~ág p•d1g ep~30 ;zépség lakik nz clégodotlenséggel. A holdo~'ág t'Zé!:. 0, 'élhoz : a. nem <.-zél. legfeljebb cszküz. ut oz egyeduli ez nyorszá" boldog~:.ighoz, mcnyországhoz. De hogy e. :O~ án)ábn~ nem ennek IIZ cszköznt>k Jojtójéb:n, vagy utna~..U' robben fekszik, mutt.tjn nz é]ct, n hol ezen nz uton c.oll!l) aJ:kor jut n nó n pokolba, ruint. u mcnyországba:. Do~ 15 ~~ A nói - fottiák kérdezni - mifé!o érték n no1 szcp~gf~·!hábo · szép~~ nrnnyérték. Oly orn.nyérték. n. m~lyn.e ~sebb, ritó nagy áui6j és diszázsiója \BD. A fórli mmtilis-~zsió. elzsebeli a na~ áz.si6t és n u6n"k marad a; nnsq- ..""~!O'• :::>ezen nron • ék-do,"Bhacziób:m ügynö~ n hOdita~ ....~·m a ki n]Jí.g cl t t 6 DÓ OOn\tjaként mutntkOZI~ IJc, s.u~) ilyen ban pcdt"' addig m.aoi_pul61, wig ll nő csódbe l~tthona ! ügynöknek no n nói IW''• hn~m a pol:ol le)!yen _ dr.

:.zony!

Papa J){Jme

. • -ntttronf, Ignz ugyan, b~y oszé~ hatalom. szc~ég Uewmel, de ezt pótolni lehet. nomesik godvességgel és ~:-c 1 bir a de olyas\-abmh·d, n mi sokkal több ~onze~~ hogY fertiakm: a hozomanyn~-al. Hiswn tagadbata ' kerek cg,y 6'Lilbáh"OS. korok nrewcska tetszést arat, de~~.; tesz milliócskn ·ogy cswsya leányt is cllontállh~tat o ~Uió3 n tbz.telL í~rfincm szemében. S bir nekem ~L!1cs s;pségesn. hozom á nyom, s még kc\'ésbó ,;lágrosfolo . ~~l né"..ni l) mé:-is 'VIlll okom ngnn és a b;;szcbb rcmcuyckk . ..-,....,1élia. \'ilágbn. Sche~n ~--· ·

~eee~e~eeeeeEeEEE~eeeeeese~ee~

rt• cesse rub'k a , ~~ bluseok és an,8ol aljak

m - i;:l6ses készitós ét el\•állalja ~ . 15 Ert MALVIli 01~

~ Budapest, VI., Gróf Zichy Je"5·ulcza 40. sz. lU., 15., ~

~ eeeGeeGeeeeea~~aeeeeeeees~~

======================~

A sfilusról. (FolytatÁS.} A r~b ép ltkez és.

' tek 'il" .. elleut e Innen ál.Jnnk cló nzok a la or:o~. ·nt & ~ épületek belső és küls6 ré;:;zci kozolt, fO::tasz· 11 milyonek a mcztclou, ricleg külsc5 í~lak 8 .aé ek az 15 tikus gazdagságsal diszitelt belso bel) , t~sa!l egyhangu puszta töme,gck, a szinte ,·arazs a egymá..,ba bogozott ornnmcntikó.,·al. UlediÍil 111 Azok nz épületek, a melyckc~ a. Ul O1 jut, a. mü\"észetnck jellego leginkább er,-en)~ '\'fagY tnos&. Alapjuk két tipus szcrint níl~ozl · oldolFzéles, négyszögü ud\ ar az, mclyct un~de~ belsÓ ról esarnokok \'esznek köriil, melye~ t '!dá.u.l szentélv felé mélyobbokké válnak (mUl ~,.;Zer. • '), \"agy pt.'Utg . . l ' !·t•polnrcn n kniró~.1 •Amru.mose ' • ii'·· tu· biznnczi stilus sze:rint. Konstrukth• r~d~~~k~rneg lajdonképpen nem uj, de eg) es f~rmn~ko ~:, tapos 8 lepő és \"árnilnnul szép. E. hclyU:égckct " utó~· ínfedél t-ctozte be, 'ngy biZnncu kupola. "r&i btl)' biak vngy nngyon magnak, \'OS.Y több~'Z~ortllitól lássnl szélesednek ki. E kót szoknsos a. 111ciY cltéröleg "nn m&! egy fajta nrnb tctó~et , ellé ~ !!Vrnus Ill egy-egy csoport bmé!) roés:.-zeru, Cc. !cgiJlkB'bb 8 e'gymás föl6 he]"•czctt boltbnjtásból á.ll l't Ezért J } n,SOll l • a cseppkóbnrlang-képzódésokhcz 1 . • soknak· is nevezik azokat : szt.aln'b."tit bolthnJ t~ 1 ok} IJlég A gips~~· stukl•, c. miból kósZ IJlég fo· 'b.;Hön diszit:ést és szinczést kap s. oz virAsol>· koztatik hatá . Maga ~ ?c.korah_v 5 : n{cUra.tok· ból, nUntokból, geo:uctnru figurákbólk ldfcjc.Z~t· 4 ból áll. Ezekból nj ertük nz arab~ b arab ép1t· 1 A legjelent kenvebb &! legrég b gA!eillbl'11•

f_;

:)tal

kezés hird i n mo5&. Es pedhr.. ~cruz. aint~ ,..a.u ban = .r.... K 'r6b D . m ru an. ,Kesóbbl, . k {:!;I. l))U"re· •• 1gcn í ~ tauuj lei az nrnbok ó~Jtá ozlyi l))osel>· k az adnanopoli · konstnntUl. ~air 827-be~ ztez.iliáb n nb n, n hol nz arnbak tcrcllltcttt~k, let !epedt k és j l ntékeny kulturát

csak a. eisai és kubai (Palermo mellett) kéjlakok tartották meg az arab stilust. Román stilus. A müvészetnek azt a. rógi ágát jelzik igy, a. mely Nyugat-Európában a. X. és XI. században kifejlődve, a. XIII. századig tartott, s a. mit megelőzőleg a. bizanczi stilushoz sz~mítot tak. Architektnráját leginkább az jellemzi, hogy a torony és a baptisztérium magában a tcmplo~ épülctben van, s hogy az építkezésnél sok a szintes vonal, s n.z ívezetek kerekdedebbek, mmt például a gót épitkezésnél. A késői római, karolingi formákat átalakították, egyszerüsitették, s bizanczi és orientális elementumokat is vegyitettek közéjük. Ebből alakult ki később, a csucsívek hozzáadásával, a gót stílus. Németalföldi stílus. Ennek a terrénuma va.la.mivel nagyobb volt, mint az, a mit ma Belgim~ és Hollandia elfoglalna.k. Benyult egész észak1 Francziaországba, Burgundiába, sőt másrés:t az alsó rajnai részekre is, Németországba. TulaJdonképpen kelta, germán és román vegyület, mely az idők folytán egymásba. olvadt, át·nHtozott, egységessé vált. A müvészi produkcziókban ezek a részek különbözö erővel lépnek előtérbe, dc tulajdonképpen a franczin. és a. német befolyás az uralkodó, nem ugyan egyfolytában, hanem váltakozva. :h-fi csak a XII. századtól tudjuk a németalföldi müvészetet l<övctni különbözö m<'gnyilatkozásaiban, s még itt is aránylag keYés adat áll rendelkezésünkre. Középkor. Ez a XV. s7.ázadig tartott . Előbbi időkből nom is roMadt ránk más mint ogy kápolna, Nymwegenben, a. 1uoly román stiluAbo.n tartott körvonabk alatt kuroliugi belső építkezést tartalmaz. A román stilus urnlkodása alatt, a mennyiben ezt még visszafelő kö,ctni lehet, inkább a franczia mint a német befolyás érvényesült nz építkezéseknél. A soignies-i Szcnt Vincze-templom például reudkiYiilien hasonlit a reimsi S. Rcmy-t.omplom. hoz. A tournai-i dóm, bár némileg normn.nn stilusban van tartva, leginkább a kölni dórora emlékez. tet. Ez körülbelül 1150-ben épült. Főhajóját a XII. században hozták fedél alá s lapos tet<'je éppen nem mutat bátor épitk<'zési tcndcncziákra. l\Iás nómctalföldi épület, a mi cmlilésre méltó lenne, alig van ebből és a korábbi időkből. l\[ég az 1124-bcn ~-piilt rocrmondoi t<:>mplomot is ide számíthatjuk Cl! a macstrichti templomot, czzd :\ztú.n ld is m!'ri· lc~tük az ugyncn:zctt némct.Jlföldi, átmeneti

v:z·

~tüust.

A :XIII. századbo n r.zonb:m mlír mind jobba.n alávetették magukat a németalföldiek a franCZia gót stilus hntásAn~k . A század közcpéig, a UH~i Belgium akkori tcrülctón, erős konzcrvativiz. mus mutatkozott ugyan, de azután csaknem gépicsen utánozták a franczia mintákat.

féleképpen nem kellett az olyon hajat csinositgatni, a. mit drágo.kövekkel kivert párta diszitett, minek m intáját Kalotaszeg, Toroczkó környékén még ma is lithatjuk. Oly fejedelmi megjelenést kölcsönzött ez a magyar asszonynak, hogy még ujabb korban is I . Sándor czár ugy nyilatkozott a magyar nőről, hogy azok társaságában ugy érzi magát, mintba csupa királynő venné őt körül. A török hódoltság korá-ban minálunk a. fátyol jobban elterjedt, mint a. ny)lgatibb államokban, és gyakran látjuk régi képeken a fátyolnak ugyanoly foltüzését, mint az Törökországban ma is divatos. Az arcznak ez a tökéletes leplezése szinjén igen hatásos szere volt annak, hogy a. teint minden kozmetikai beavatkozás nélkül is megtartsa üdeségét. A dekolletázs a magyar uriasszony előtt n emcsak gyülöletes, de megvetendő dolog is volt. Nem is igen akadunk példára erre tár!!adalmunk törLénelmében. Hiszen Kemény Gábor irataiban mcgtalálhntjuk, mekkorát csudálkozta.k a magyar urak, mikor 1625-ben Brandenburgban jártak leánynézőbcn, hol is oly uriembernél szálltak meg vacsorára., kinek karja véges-végig mezitelon vala... A k i a. krónikásoknak nem hisz, az nézze meg a Nemzeti Muzeumbnn II. Endre királyunk leányának ingét ; nyakig érő zárt öltönydarab ez, melyet a mellcn azonkivül gyöngyös, csattos boglár tart össze. Már ebből a futtában odavetett egy-két sorból is láthatjuk, hogy bizony asszonyaink, leányaink nem igen hódoltak be a nyugati kulturilnak, ha. kultw·ának lehet mondani minden bóbortot, a mely idegen agyban fakad, hanem mindig deczensen, illendően öltözködtck, szépségük ápolására. pedig csak annyi gondot fordítottak, a. mennyit az megkövetelt. De festéket., fiastroroot igaz magyar asszony még akkor sem használt a mikor a nyugati kulturdelnők és arszlánok ezt nagyon is gyönyörűnek tarlották, - hanem n helyett azt a háziszert vették igénybe, a. mdyn~k használata nyugaton csak legutóbb jött dwatba, \agyís menn~l több és bö yizzcl gondoz. t:ik, ápolták szépségükct.

~YSftE"R~ V ~V B'!l

TÖKÉLETESSZA6TALAN FfRiÖTlENiTÖSZER

NÖKNEK~NÉlKOl.öZH ETETlEN Házi fauácsadó.

Kozmatika.

Royalvezető Garami Béla dr.

A kozmetika történelme. (Hetedik közicmény .) I~az az, hogy a magyar nö jelleme s~!'-kl!l méltósngosabb, semhogy magából bolondot uz,·c, nevctség tárgyáni vllljon . :Egé"z bizonyos, hogy okkalInóddal használta oz iucCTen szcn~kct és csak a finnyáskodó, idegenkedő ~d,aroncznépség hódolt be teljcsen o. külföldi divntokn~k. Bogy akadtak azért mégis, a kik lccndőzéssc~, czifra. rongyokkal akarták pótolni nzt, a lillt tőlük a termész<'t mcutn<"adott, arra Csokonaynál bőven találunk bizon;}~tékot . .A ki többre kh·áncsi, az olvassa el a l)Dorottyá.t•. . . A magyar különben mindig o. példás csuladi élet mintaképe volt, és 01man ered, ho~y a rna~~r asszony is, jó gazdasszony létére, leg~nk~b~ ~azl· szerekhcz fordult, hogy egyes kozmct~k'u. btbako~ segítsen. E háziszarekre e helyütt kitcrJeszkcdm nem akarok lehet boCTy más alkalommal sokkal bővebb ker~tben f~gok azokkal foglalkozni, mint azt most tehctném. . .. A magyar \ iselet kgnagyobb d1.szo a ?aJek, a magyar asszony szépsécrének koronáJa o. haJ volt. Aporból idézem a. 1~agyar nó h~járól szóló e Pár sort, mcly élénk ,·ilágot ~et elemkro : tŰnnepfhres nlkahuaknál scm folyam~d:ak asszonyaink álszépitMszk~zök.bö~~ .~l~~em m1kent az cgyszerü szépct l;iaknazott gmogok,. kgfelebb égető,•assal fürtöket göndöritettek, s kigyóalaku hattükkel kontyot idomitott ak,. bele nél~ány drá~~: lo/Ongyöt vegyitettek, hogy csillagokkent emelJek íurtöknek éjjcléh. . . Annyi különbcn szent, hogy biZony scllliD1·

A Z UJSÁG

Vasárnap, 1909. má.rczius 21.

Czltromkrém. Tizenkét deka czu.kron két czitrom lc\ét ledörzsöljük, aztán ezt a czukrot a két czitrom levéve!, félliter fehér borral, négy tojás sárgájával, l{(!t egész tojással, tizenhárom deka porczukorral és két deka föloh·asztott fehér zs('latinnnl parázstilzön addig kenrjük, mig meg~ürüsödik, de fölnem fo!'r, aztán lehülé~ig to\·ább keverjük . .Akkor félliter t<.•jszinhnbot és egy pálinkás pohárka arnkot \'cgyitünk bde cs mandulaolajjal ldkent formában, a jégen mcgfngyasztjuk. ~lesztős kifllk. Egy liter lisztnek a fdével, birom tojás és nyolcz fillér ára tejben áztatott. élcsztővcl, melyh<'z még kcYés czukrot, kis sót adunk, tésztát készitlink s kelni hagyjuk. A liszt másik íclét huszonöt deka vajjal felro-urjuk s he. mcgkclt a másik tészta, azzal együtt k<:>llö pihentetés mcllctt háromszor összegyurjuk. Végül kifli. ket formálunk belőle s tetejét tojással megkenve, mandulávnl behintve kisütjük. Az itt leirt tésztát használhatjuk magyar tortához \agy turóslcpényfcnékhcz is. Fagyott madarak megmentése. Gyakori eset, hogy a tavaszi napsugár kicsalja amelegebb időhöz szolcott madarat rejtekéból és az a lég első lebülésére megdermed. Az ilyen madár legtöbbször megmenthctő volna még az életnek, ba a reá akadók tudnának vele bánni. Azonban rendcson befutnak vele a fütött szobó.ba, a hol a szegény állat a nagy hőkülönbségtől csakhamar elpusztul. A téli nagy hidegben fogott madaraknak is rendesen ez a sorsuk, mcrt nem tudják eoknn, hogy csnk fokozatoson szabad öket ameleghez szoktatni. Az ilyen madarat két-három napig igen bűvös, de fngymentes Ilelyon kell tartani és csak negyedik naptól kezdve szabud tiz fok körüli légmérsékletbe vinni ; ujabb három nap mulYa azté.n be\'ihetö a rendcs s:.:obai lc\·<'gőbc.

Csigaleves. K örülbelül huszonöt darab csigát sós vizben mcgfőzünk, a kagylóból kifejtünk, a farkát levágjuk, a többit egészen finomra. apri.tjuk, aztán 10 deka vaj ban, zöld petrozselyemmel megpároljuk. Késöbb két főzőkanálnyi liszttel meghintjük, zöldséges lével föleresztjük és jól megfőzzüle Tálalás előtt két tojás sárgáját belehabarunk és piritott zsomlyeszelotekkel tálaljuk. Lehet zöldségeslé helyett buslével is főzni a levest . Géprészek tisztogatására igen ajánlatos a következő eljárás : ~·ogY.ük a. géprószokot egy vasedénybe s öntsünk rájuk annyi vizet, hogy az teljesen elboritsa. Azután adjunk hozzá. jó marószódát, annyit, hogy a viz nlkalikussú. váljék. A hozzáadandó szódamennyiség attól függ, hogy a. géprészeken körülbelül mennyi olaj van ; mcrt a nátronnak csak az a czéljn., hogy az olajrészeket könnyen oldható szappanná változtassa. Hogy ez megtörténhcssék, a vizet forraini kell. Tiz pqrcznyi forralás után a géprészeket kiveszs.zük ff megszáritjuk. A bronztárgyon esett folt eltá.volltása. A bronz. tárgyon esett foltot bekenjük egy ré~z salétromsav és egy fél rész kónso.v keverékéveL A savkeveréket hideg vi,zzel gyorsan lemossuk s helyét krétaporba mártott ruhával megdörzsöljük.

Bársony-,selyem- és csipke

~··

~•:•·o:;...'lit7

"'""""""""'''"'

BLUZOK Kosztümök,a lj ak és p ongyolák r em e k ltiáll.itti.abn.n

FALUDI LÁSZLÓ

l l ~--------~---------------------------Bpest, VI., Andrnssy-u\48. (JS" Divatlap in~ElD.

Gazdasáti tanácsadó. A zabnak legczélszerübb etetése. A zabct n len . több gazda ép állapotban adatja lovainak. Ennek az cljárásnak következménye azután az, hogy az állat nem rágja. meg a zabot, egészben nyeli Je, ts sok szem emésztetlenül hagyja cl a bélcsatorn6.t. Ellenben ha meg:r.uzvo. kcl'iil a znb talmrmúnyozúsm, akko1· ('Z t~z eset nem állbnt clö; valamint akkor scm, lm elegendő ho~~zu::águ sze~kín·al kon'rtcn t!'sz:;ziik a lovak elé. E kc,·crékct az állntok l<Ón\·· tdcnek lC"Sznek mC'grágni, azaz a magvakot a sz~j ban felaprózn.i ; a. szemek igy megemésztetnek és a test gyarapitó.sá.ra, az eröfcjlcszwsro nagyobb hatást fejtenek ki. Végiil a kevert zabetetés mellett szól azon ncru jelent éktelen tóny is, ho~y igy a zabból - egy és ugyanazon eredmény eléréséh~z kevesebb kell. I!t.zilag k6szitctt pntakenöcs. Olcsó patnkcnő csöt a. kö~ctltczöképpcn l\észithctünh:: 175 gramm tü~zta dizsnózsirt., 30 gr. s5.rgaviaszt, 30 gr. mézet és 30 gr. f..luí.kán:•:t melcgen öst:zc kell olvMzto.ni. Pr.t~rcpcdéscknél a l\ön-tkezö kenőcs tesz jú ~zol gálntokc.t: ~.5 grnmrn sO:rga viasz, 2.5 gr. terpentin ~yant~, ::no gr. dib-zuóz:-ir, !!5 gr. halz:;ir, 50 gr. fagg)'l< és 7:5 gr. L.•bérolaj összcolva~:zt~ndó. Ezzel a z~ir:-::.1 rr.inctPn másodnap uz ujjal kenve be a pr.tnr..:~zcke:~, a p b. nö\~ését clőmozditjuk s ~ patnreprdésck gyorunu gyógyulnak Utóbbi esciben n. b~bérolnj adagn megháromszoro.znndó. Ültető magvak ltonzervilása. A glcdicsinnak, puha mo.gu gyümölcsnck, nlmán:k s l.örténck mngju, znc...kóban dté,·c, t.gy kiszf~<'cl t:\yaf>:dg, hogy n<·bezen, Cii<'llcg sc·hogyeo kel ki. Ez <'llen tehetünk, ba l:ldábnn c-gy czm. homokot n Cf:;Y czm. magot rétegezünl~ váltakozva. cgymá~'l';'l, zárótétcgül alul-íölül homokot hagyunk s a m~got ilyen nyirkos tartúnyban pinczébo i<'szszük. ! (:() minden magunk bizt.osnn s hamur kikél. Makk~l, dióval, hárufamaggal stb. is igy kell elbánni. Romlott borok javitása. A romlott izü va'Yy kellemctlen szagu bort megjavíthatjuk a. köv;t. kcző módon. :Jfinden bektoliter borra ''E.'gyiink egy tclo pohár buzát . A buzát pörköljük m "' erősen egészen sötétbarnára és a mint leves . a. tüzről, öntsük bele mindjárt egy ho zsz~ \ÚSzonzsacskóba. A zncsk6t m.ost a ho dó~zukas juk, egy zsineggel a dugaszhoz erösit ... k ~ a dug. néhányszor meghengergetjük azut~u bs n. hordót godtan állni hagyjuk. Két Óra an cnno nyuo. zacskót a bordóból és tap t mlni?lYa kihuzzuk n. romlott ízt és kelleme asz a. fogjuk, hogy gabona szedte marrába ~len szagot a. pörkölt nincs. Az eljárás ~tán' a borna~ pedig semmi baja hoTcléla. a rt atfejtjük egy másik ("

Vasá.J,-na.p, 1909. márczius 28,

A szépség fogalma meglehetösen viszonylagos. ~s bármennyire tisztában legyünk is >ele, bármily készen találjon bennünket elmélete a kellének müvészetének megismerése révén yagy Homeros, Demosthen~s, SoJ?hokles, Pindaros, Aristophanes, P}ato. es :-\.nstoteles tanulmányozása után; barn:Ilr eles~n ."?~al~zva csiszolódott vagy formalodott ts Itelokepességünk : önmagunkban ott él továbbra is megtagadhatatlanul az a v,alumi, a m.i ~orrása a. tetszésnek és nem tetE:zesnek : az nles. H asztalan ismerem én el •alakiről, hogy szép ha az nekem nem tetszik, ha. közömbösen hagy, ha lelkemben nem képes megrezdülni látására az érzésnek egyetlen hurja se, ugyebár akkor az az én benső világomat hidegen hagyj.t~ ~s hasztalan mondják előttem bárkiröl, hogy a lelke csupa jóság : ha ld nem érzem ab ból lényének reám ható delejét, számomra bizony csak örök idegen marad. )livelhogy a tetszé:>nél nem a szép<>égnek klasszikus mértéke, hanem kinek-kinek egyéni ízlése a méiTadó. Ebbol pedig az következik, hogy a nőnél a szépség ne~l szül;.séges feltétlenül. l\Iég arra se, - a out a valaszok gyakorta felvetettek - , hogy férjhez menjen. Még arra se, hogy, tessék. . • A ki nem szep \agy cppen csunya not vesz el , az még lehet nagy.on konek~ ember és lehet nae:>on - boldog 1~. De a ki olyant vesz feleség-ill, a ki neki nem teszik - az már

se korrekt, se boldog nem lehet, mert ott az érdek vezette és hallgatott benne ngy éppen tiltakozott a szive. A szép nőkről azt tartja a közmondás, hogy csak ritka. esetben eszesek. Pedig talán több joggal mondhatnók cl róluk, hogy csak ritka esetben szerencsések. Szépségük szinte kihívja a sorsot. Tömjénezéshez szoknak kora ifjuságuktól kezdve. Természeti ki>áltságuk igényeket nevel bennük. Királynőnek készülnek szépségük jogarával és csak asszonyok lesznek a szenvedés jogá•al. Ha ugyan lesznek. A legtöbb mindig csak •árja és addig várja a hozzá. méltó párt, mig észre>étlen elsikkasztja fiatalságát, lSZépségéta kegyetlen idő. Amde a. modern nó szépsége más, mint a klasszikus időké . A modern igények teszik mássá. Együtt jár vele a belső, nemesebb lényeg kisugárzása, a megjelenés elökelő volta, 2. mozdulatok elegancziája s az a •álasztéko::;ság, a melyben nincsen semmi abból, a mit közönségesnek ne\ezhetnénk. Az arcz egymagában - akármilyen szép legyen - nem jelenthet manapság sokat. S a legszebben metszett ajakat is ne"t"etsége:ssé teheti vagy leronthatja a szónak értéktclf'n Yolta, a mely azon elhangzik. lí:ppen ugy nincsen az a fenséges vonalu termet, a mely a >)közönséges« hatását ne kelthetné a maga esetlen mozduIataival, széles •agy szögletcs taglejtéseiveL A szép nem mindig tetszik, de az összhang, a külsöséges báj a lelki élet finomságával együtt : érintetlenül senkit se hagyhat. Az a bizonyos ~"t"eleszületett« elokelőség gondos nf'veléssel és erős önfegyelmezéssel pótolható. A

Énak a véjskréil.

E)y levél.

Szükséges-e a nőnél a szépség ? -

Befejező

közlemény. -

Most fái, hétszer fáj, a m_i .e]mult Es meg-megborzaszt, a m1 JO. ) !ost lüktet irtózó agyamb.1~1 . Emlék, csók, szép gyumek-tdo. :.rost jár kisérlni halk :r!:netben Ezer át nem dt :>zenl tf]u nap. Arczomra lassú, bú~ ~öbcn TáYol sírt l•önnyek hullnak-hullnak. )lennék. !\ 5ymessz.e 6 függönyök Szűz szépsés~kct reJtenek. . Titkok Yámak e:;önd~s szoba...~ban Es fátyolos asszonyfeJek F egyvercsörgésell á~ fülemh' Hegedük halk ze!téJe, :eng.. , S lelkem nagy, ~t}'etito zaJb-n Termékeny csöndjéért eseng. Ad játok vissza gazdaságom : 1 Az álmokat s ekém: a ~ollat. 6 átkos mára születettseg. - . S hogy nem láthatlak szabad holnap! Kinek fájt az én sz3:badsá~om? H isz a másé nem fá]t nek~.:m. Ki játszik itt az él~temmel ? H isz az enyém az elctcm. Eszmék. a mikbc hitcnt ölteul. NeYetYc tá,,olodn.tk folyton · · · Rabköntö:::b n ~ír, minl a g)crmck. E n arczul\ ásott emben oltom. Gyóni Géza.

AZ VJSÁG

JOSaga pedig olyan vonalakat ir az arczra, olyan tekintetet ad a szemnek, hogy - mostohán osztott szépség mellett is - legyőzheti azt. Ha csak lélekből állanánk, elég volna a lelki szépség ; de test, anyag is vagyw1k, ezért kell a lelki tartalmat, a müveltség erejét külsőségekben is kifejezésre juttatnunk, hogy megközelíthesslik a szépnek modern magyarázatával azt a felfogást, amely ma már kevésbé a vonalak és vonások klasszikus voltában él, mint inkább abban a bájban, a mely nélkül tetszeni még a szép sem tetszhetik. 01'\""asóinknak, a kik a kérdésre válaszokat adtak, nagyon eltérőek a nézeteik, do a többség · mégis a mellett szavazott, hogy igenis, a szépség szükséges. Végeredményben ugyanegy a felfogásunk e többséggel ; csakhogy mi a szépséget nem csupán egy gödrös arcz, római vagy görög arczélben állapitjuk meg , hanem nem egyszer ezek hiányában is - mindama tulajdonak életében, a malyeknek külsö megnyilatkozása adja a szemnek értelmes tekintetét., a még halJgat ó ajkaknak is báját, a homlok világosságát, a mozdulatok előkelő íegyelmezettségét. Ra mindez aztán az antikvilág szépség-szabáiJaival egyesül : elóttünk áll a tökéletes asszony. Csakhogy ilyenekkel kérdés, hogy egy emberöltőn kere5ztül talál~ kozunk-e 1 S akkor is kérdés : merjük·e szeretui vagy csak - leboruljtmk előtte ? ... De mert a mindennapi életben élünk napfényes ég alatt, de a 'poros földön : csak a körülöttünk hullámzó emberek sokaságaihoz mérten itélkezhetünk. Ez az itélot pedig száz meg száz köny és mosoly bizonysága

~Iintha

egy nagy kapu tárult volna föl

előt

t ünl{, a mely mögött ott van núnden, a miért

élni érdemes ; kiclégitett ambiczió, öntudatos szerelom, előitélet nélküli tzabadság,- minden, f:deR _\nnám, hos~zu, hos.:>zu idók óta a miL a férfi meg ~em becsiil, mert mindig n€"m hallottunk cgymá~ról f-('mmit és mo::.t az ö1 é ,-olt, nekünk azonban felszabadulás. Or•oRdok.torok akaitunk l'=nni mind a itt fck8zik előttem le.velf'd. Okos levél, öszinte. kette!l. Én ::ché:'z. t~ g_)·erm kon·os. Na2yon e:.ry::,.zerli, olyan mint tt> •agy, édes Annam ! .\lind<'n ~ora t'[l.)-ef!..Y dr.rah multat idéz fel f;zerC'tted. a gyennckekci éH ke.-1kony puha. kezed mmtha c::,.ak arra lett n•h1a tercmt•e c~őttem, mindcn :--zavából egy-egy emlék lliO· ' ::,.olyog felém verőiényes Yagy c:;üggcdt mo- hogy oket ::;inlogasd. .\!ind :L ketten letettlik az éretbécrit. ~s t-\olylyal. Hi:::zen Yan dég közös emlékünk, bazamentiink pihenni a kis Yáro::.bn, a h~nnan tJgy~c? F.cméi.)eh , •á~.} ak tanyája ,·olt nz a. ],is •'toha, nl<' l.} l't gimnázi:,ta korunkhun !'!indultunk, hogy megszerezhc--::.ük at uj fegv<'gy ült. Cl~ztot t unk meg a jó 1\!ari néni n él. Ye>rcket, meiyekkel uj életét akarja kiküzdeili Emlékezel ·t A ti-li alkony;Jtban odaálltunk az as!:'zony. az ahlakh0z ~"' odat-"Z.oritottnk arczunk:ttr a ~lenn.) i Heretettel ' 'tirtak bennünket mipárás Üv<'gtáblákhoz. Tanulni már nem lát- lyen büszkék •oltak ránk otthon ! Emlék~zel? tunk. de a lámpát még nem gyujtottuk me~ ; ;-;züloink háza ('gymás mellett állott és a a jó )lari néni taknreko~kodott. Len<:'ztünk fehér falak között a napsiitéses udntrvn nlintha c.z utczár!l. A jót::::eh·árosi szük ki::. uh·za. elült vo~'la az élet minden nyugtalanító kételye. ~zegénye~ járókelöi miut· !'zomont árn~ak A faluH harangzugás rnclódiáibau \arázs van suhantak el elóttünk a bomálvban. :\~:'bánvat · és lam, téged meg is ejtett. · már jól ibmcr~ ünk köziilök, ·hbzen Jainden.An~-ád akkortájt beteges volt ; az or\o:'l nap arra jártuk. Fáradt nöalakok Yoltak ; ;t. k1 kezelte, nemrég került nho~k ó.nkba: valamil.P:'n emé::;zto munkából siettek hazafelé. Komoly, ked>es, képzett ember fiatal már Kehéz, fárasztó volt nekik, mcrt nyih·án öz•e~} ; felesége egy évi házassi,, után' m<',gnem sz<'rct ték. , halt ~s .~gy csöpp lánykát hagyott árv-án. - Az ember Utindig lJdcfárad az olyan \aJ JOn melytket ~>líerett~d meg hamarah b~ munkába, mclyct nem ~zcret ! - gondoltuk. .\ .f!Y~rmt•ket ·e vagy az apat ? l\lind.kettönck .\ztán egymásr.t mosolyo?twlk diadalma- !'7.uk~cge volt a te t;ziTccb:e és te od , •t ki'~ llUhu. anyai kc7.edet. an.) UJ ;0 :-an ! :Jii immár elké~ziilhettünk arr-a a mun- t ac.1 nekára, melyrc hi' u tlift érezt link, rni irám;tl\fo!'t itt fek~zik döttem lt'V""lcd .. . h k"l " . :n ra hatt uk jövőnket.. • k c.r:-z., • ogy ·1 cncz csztE'ndőg kis fiad.nuk k t Jöyó ! :\lilyen titöhzato~an han_2zott ez ~ fö\·~r?~ban. ~kartok iskohí.ztatni, kcr~ssek akkor. l\Iennyi miudent igért ez a kis ~zó ! 'alanu ]O ellatast. )!agadról is bc~zéls~ a soIrte K. Balogh Vilma.

AZ UJSA.a

Vasárnap, 1909. márczius 23. . ~

sz_erint - azt a kövctkezteté.;;.t, adja, hogy a 1101 ek szépségre feltétlenül :;züksége nincseu ; arra azonban igen, hogy - tessék.

jogusitása. bár elég gyakori az eset, hogy egy családban négyen is Yannak \álasztók: apa, ·anya, két felnött fiu, mindegyilmek más a. politikai meggyőződése s azon még sem kapnak hajba. {A cselédkérdés a német nöszövetség

116k vilája. (Finn országgyűlési kép\·iselönök.) Az angol suffragcttc·(k a hetekben hivtak \olt m~g ogynéhány finn kép,isclönöt, jönnének cl Londonba ós tartanának ott egy pár ícloh•asást nekik, miként hatott a nök egycnjogusitáse. o. finn férfiakra, s nem-e hat ké}lViseló:;égük károan a gyí'rmckne\·elésrc. Két finn kép\·iselönö jött el és tartott előadá t Londonban minderról. Finnor zág szegény ország, mondták ök, a nőnek ott mindenkor dolgoznia. kellett, még asszony korában is, ha. meg akart élni. Ez tehát semmi uj. Sót azt is mondták, hogy egy pár kép,·iselónót tsuk .ncm~ak ma~a nz ors:zággyiilés tagja, dc a férje i képviselö s azért még scm bomlik fel o. háztart , nzórt nem szem·ed a gyermelmevclés ezekben o. Mztartásokb:m. Férj és feleség o. legJObb eóJ ctérté be.n vannak meg nkkor is, ha 'életi nu l két véleményiik van pnrtkérdésckbcn. Az is 1 az ho~ n :finnek mindenkor a. hazájukat erett k mindenek fölött, s mindcnkor a haza. jnvát nkarttík lelkük egész crcjó~ ol s ebbol maa.rl:.zzák azt a. tónyt, hogy mindkót házasfél, 1 lilik · mükod se daczárn n jó bnrot'Ság köztük tneg nem bomlik. Ez, ugy his-.~:szuk, mns országokban i ugy lesz, a. hol a. hnza. javó.t tartják szem előtt o. képviselok, legyenek bár fórfiak -vagy nök. Cj-Zeclnnd megmutatta, hogy a. nók politikai cgyenjogusitá.s!l. tisztitólag hatott a politikai ólet:re. ..'\.zelótt halálos 'eszedelemben volt minde.nki, a ki ,á]n~láskor az utczára kilépett, n miótn a nők i választók, részeg emberek t'Crckedésénck, bicskázó. knnk nyoma sincsen többé. A nők n politikai életbe is bele tudták ,;nni n tisztességtudást. A családi életnek scm ártott n nők politikai egyen-

rokban, do többet a sorok közt. Harmónikus,

kétely nélküli életednek kifoj<'zójo ez n levél. Végül azt kérdezed, hogy mint vagyok é.n ?

IL.agy nyugodt, kis fiadra lesz gondom. Kérdé idet pedig köszönöm. Milyen jól esik, hogy to kérdezel és én neked fele-lhetek! A tc nyugod lma l lkcd t lán utba igazitbnt engem i . Körülbelul négy esztendeje, hogy nem láttuk egymást, hogy nlig ballottunk egymásról valamit. Akkor az uraddal nz esküvömre jöttél fel Budapestre. Dr. jur. Verbóczi István és dr. med. Kádár .Jagda háza ságot kötöttek nkkor. Igen, dr. med. Kádár Magda ! Mcrt én hü maradtam ahhoz, a mit a. józsefváro i lds zobában czélul tüztem ki mngnmnnk 1o!ikor tc már kicsinyeidet ringattad, én egymás után tdtern le vizsgáimat és "égre kitüntetéssel zereztcm meg a doktorá.tust. Aztán egy évig órházbnn praktiuiltam. Betegeim imádtak; ugy l t ott, kugya.n hivntlt om nz, hogy orvos lr-gyek. A kórluhi praxis után mint noorvo t-clepedtem le a. város egyik jómódu rül tében. Nemsokára szép szá.mmnl voltak te 'm; egyik a másiknak ajánlt, mindenhol z t .. k nem is sok idó tell tt, mig megélhet~ t teremtetunu ma-

előtt.)

bárc;:ak melvck oldását maguk

minálunk is akadnának ily egyletek, a. az oly na!!Yon fontos cselédkérdés megnem· ,-alnmi csudától Yárnák, hanem oldanák meg oko~an és méltányosan. ~agyon is ránk férne ezen tet'ékcnységük. (Japán asszonya!.)

A német nöegyletek szöt'etségo 1908 október hat'ában gyült ö"~ze Frankfurtban az 1909-iki é,• teendőiti mcgbeszélendő. Lcgsürgösebbnck találta í'Z idö szcrint az alkohol clleni küzdelem mellctt n e;;;elédJ{érdé:-l megoldását. ~Iiután minden refercn:-ük elmondta a mnga. ,-élcményét, nz elóadó kö,·ctkezökben foglalta össze n t~cndó ket e n tényállást. Csel' d bőven Yan, arról szó scm lehet, hogy kevé.-; \'olno. a jclantkezö cselédek száma. A szám teljesen kielégitö, de a minö::.ég nem az egy idú óta. A cselédmizériúk föokozójának a cselédszerzök tekintendők, ök azok, a kik okni a. nem nlcgfeleló c.selédeknek. Hogy ok jól keressenek, :szültségük van nrm, hogy minól nagyobb legyen a. csolédforgalom. Sok leány azonban nem hajlandó sürün helyet cserélni. Ezeket a leányokat aztán a cselédszerzö bujtatja fel, hogy nagyobb bért kérjenek szolgálatndójuktól, a ki l~rmé:;zetcson nem hajlandó ugyano.zért a munkáért nagyobb bért fizetni. Mo10t elóáll az a helyzet, a mcly a cseléd zerzö órde~ci nek megfelel. A leány sérlve érzi magát, hogy kérését megtagadták s felmond. Meglehet, hogy nz uj helyen sem kap több bért, mint a menn)it n régin kapott, de ez a helyszerzönck meglehetősen mindegy, ö windenesetre me~knpjn a közvctité:.i diját. Blóadó, Conrnd Eliza. dr. asszony, a. csclédnyomoruságok második fóok:ínak a. sok helyt még meg nem felelo csclód~zobáknnk tulnjdonitjn. Sötét és másként <'gé:szsrgtclen csclt'•dszohák mellett n cselédtol kitünö szolgftlntokat követelni nem lehet, az ily helyen egy cseléd sem fog szh·esen szolghlni. Előadó javulást csnk attól ,-ár, hogy mnguk n hú.zin szonyok vc~zik kezükbe n kérdés megoldfts:\t s kiszoritjllk lassauként n cseléd zerzokct s maguk lí.llitnnnk csclédszerzö hivntnloko.t, mint a hogy ez a 1-i.ilföldön sok helyen mnr mcg,·nn. Ezen csclédszcnokct ugy gondolja, hogy ott mind n két szerzödo félnek, munlmndónnk 6s mnnknkeresónek legyen jogn s hogy formális szerzöd(•st kö:-scnck egymással, mely szcrzod(-s megszegése esetén, akár nz c~yik, akár a másik fél részéról mí'gtoroltassék. Suly fektetendő azonkivül arm, hogy sötét, ned,-es, tul kicsiny cselédezolJák no le~·enok a lakílsokban. mcrt ,·nlnmirc \'aló c,eléd, ha kiilönben n bánással akármennyire meg is volnn clégcd"e, nz ilyen helyen nem mnmd, mort egészségót veszélyezteti vele. Ez okos beszéd s szi,•ünl>böl kh·{mjuk,

Ily czimen irt könyn~t Xaudenu L. franczia tro nemrégen, n ki az orosz budsereggel •égignézte az orosz-japán háborut s azután móg tizenhárom hónapig maradt Japánban, hogy alaposan tanulmányozza a japán népet. Japánban, szerinte: most lehet élc,~en megfigyelni még a hajdant Japánt, a mely kihalófélben \'an, mert a. modern haJadás hullámai már-már elsöpörnek mindeot, a mi régebben dh-ott, Igy a haladás a régimódi japán nót kipu:>ztitja és a mit helyükbe nevel, azt Európa bármely ,-árosában épp ugy megt.alálhntju.k. A récimócli japán uö csakis gyermekeinek élt. ~em lehet mondaoi, hogy férjének, mert férje életében oly csekélyke szerepe volt, ho:!Y arról külön beszélni nem is érdemes. De a gy;;mck kárpótoita a japáni nöt minden mellözé.sért, mindcn szen•cdé:;eért. Az anya. nevelte gyermekét, nz anya oltotta gyermeke szh·ébc a hnzafiságot, a haza. iránti lángoló lelkesedést, ~z áldozatkészséget a hazával szemben. )lég az IS· kolába is elldsérte az anya. gyermekét, nemcsak nz i:,kolái" s ott az •nm·ák pndjáoc ülve, hall= . .' !'ból gntta végig gyermeke oktatását s az 1sko a meci.nt ö \"it te haza gyermekét. Hogy ez a. ne\' elés helyes volt, arról a. japán-orosz háboru .~e~et tnnubizony::.lgot. A világ minden végéről azonlöttek haza a japánok, hogy részt "egyenek ~ háboruban, mely hivat\·a volt hazájuk bók6s. fc~ lödését biztositani s az nny6.k maguk küldték tmadott gyermekeiket n csatntérre, a halálba, rocrt ~zt . . · · nó elea. hnza Jnva. ugy ki>ánt::t. A modern JllPI'IJl tébcn egyéb is van, mint csak a gyermek. Tanul, hogy önállóan dolgozha.o;son, ogyetemet jár, fé:fi~ kollégáival nyih-ánosan az utczán is jár, a reg' generáczió mélységes iszonyatára s mindenkéPPen iparkodik lépést tartani a férfiak ltaladá:J.nu. ~~ nemosak az ifjabb nök haladnak, n régi gencráct.IO nöi is kezdenek kilépni a honrályból, mely ók~t takarta & akárhány mnga.'SI'nngu tiszb·i.sclö neJ~ elkön~ti azt a. régi divat ~>Zerint illetlenséget, ho~ férje oldalán jelenik me~ az utczán és egyéb nyil-

eredményes munk6.m közopett nagyon egyedül éreztem magam. Az érett, egész éges nó vúgyakozá.sa fogott cl élettárs után. Az orvos tudatossúgával és a tiszta leány szemérmctcsségé,~el gondoltam nzo~a. a csukott, függönyös há.lószobákra, a. hol mmt orvos megfordultam és ré,zt."·cttem a csnlúdi élet legintimebb óriibnn. l\fngam elótt láttam a széles ágyat, melynek himzett párnáiról fehér arozu fint.nl asszony fájdalmasan, boldog &~Iiasszonyunltc mosolygás.sal nézi a kis bölcsót mclynek csöpp lakójának most adott életet. Lehunyt szemeim elölt állott az uj apa, a ki szcrctettel és bilszkcséggel öleli magához azt a két lényt, a kikról gondoskodni akar hivcn. Bizony, édes Annúm, jöttek órák, egyre siirübbcn, egyre jobban követelódzv:o mikor én, nz ~uj asszonyc, a. régi asszony szelid vngynlco7llsávnl gondoltam egy férfira, a ki hozzám t rtoznék és egy gyermekre, ki kettönk gyermeke. Aztán mellismerkcdtem Vcrböczi IstYánnnl. To voltál nz el ó, kiYcl tudattam, hogy <'lj g) ztcm m mat arz.nl, a kit meg erettem. EsküYómön megi merted férjen et, ezt a dl:'rék, finom, j6 embC'rt. Gyermekem is vnn 1 tt . Egé ge báj o kis lén) ck, gyön) örüég megfig.} clh t ni, hogy bon to atja b nnük z· nn 1t a l lPk _ .• ~ n mm .., ~ok b ldog k' · ttiil~, ~.UU.ILU ! l\I gn) v n lküli ... ro ok ! A ri! . n szonyt kiz ' r ja ond , k d' ot t l on b l az uj a szony, a l i bennem l kozik ; azt J>edia fog\'3. t rlja. n zc1ct t. Dr. K'dár .M "d , nz ön ll omb r, n ki tudá út dtadalra

az emberiség jtn-ám és a saját boldogulá,sá~ birokra kel Ycrböezi J. tt'ánnéYal, az nnyab\11 ' n kire nagy szükség vnn abban a kis világ no, mely nz o otthona. ,• k Hiszem ismcred a polgári háztarta::.O c7.erfélc apr6-csepro gondjait, aszerény l~k~tt mclynek minden zugában a minrlenna~l~ ~ ;k ldc.sin) es, de annyira kimeritó problém{n a~J3 t utunkat ; ismered azt a polgári jólétet • UlC j C.'-ak nkkor tudunk fentartani, ba. r ~ recz.ipe szerint - nz a~-=zony otthon tart!~ rendben azt, n mit a férj ott kiinn kerebb n gyermek5zobát, mindcnféle ki:-cbb-nn~yok örömeivel és hajával; n íehérfüg~önyos t ~~ ágyat, mely mellett éjjel-Imppal ébren 8~ 5 bennilnitet egy halk nyögés láztól c.sercP apró ajknkróL )'i Bbböl a kis ruágból dehogy is \'CZCt ' ut a nocry világba ! l'A.er bilincsc...el tart fog"\"kil. · d en o.butor, melyhez emlékCl'nk- {"zödne · mm u •n1 minden ,;rngto, melyet mi ápoltunk nag~fto· H za saaom elso hónapjaiban még. \~·ötc zatlnn pontossággal teljesitettem orvo::.l ~'ra· lcsségeimet. Háztartá unk gondozá:-á.~ ogy JO ~l '-aló c t-lódre biztnm, én pedig ÓJJCl-nnpP• b te im rendelkezés re állottai~- , cg'' • ?éba, ha férjem irodai órát utan cgt cí mt-ghitt ked' os 6ra csendjóból znYartnJ, ?t~ 1 \agy éj~k i nyugalmunkból hh"iak.cl,e;ól t m, h gy f rjem aroza elborul, ~c nund , 0 r 1 o m esett közöttünk. CEak kesóbb, !~; iil m'r n mcs k az a on)t, dc ~z an) anl. fel t benn m k ·rt, hogy kimélJem mngoeg1 ~ kueynn, a k zeledo ~n~·n-~~ fáj· fo tot t h ó erömt l. Ynlnm1 orokk k ~.n·d h ll n llh tatl n lank dtc~g arrr ~e;ti h folyt n önmagamma l szcros:z rz emmel fogi tlkozz.ntn.

vános h elyen. A császár maga is nagy pártolója a. haladásnak és szivesen látja ezen ujitásokat s igy valószinü, hogy ezt megakadályozni többé nem lehet.

A stilasr.SI. (Folytatás.)

Németalföldi mUvészet.

Példa erre a. bruxellesi St. Gudule és a brüggei Notre Dame és Saint Sauveur. A XIV. száza.d doktrinér gót stílusa pedig a. soissonsi dóm nyomán készült toumoi Notre Da.me-ná.l jut érvényre. A mechelni antwerpeni és löweni három nagy dómot a 'XIV. században kezdték ,építeni, de hosszas pihentetés után csak a. ~V. ~zaza~ban fejezték be. A logtöbb nagyobbszaru ..éJ?1tkez~snél már építkezés közben ellankadt az ero es az Jgyekezet, ugy hogy sokszor a. kez~et sokkal ~agyobb szerünek indult, semmint a. milyen a. befeJezés lett. A hollandus proviocziá.kban csak a. XTII. században kezdtek el monumentális épületoket tervezni. Az utrechti dóm már a XIV. századból való 8 építkezési modora. teljes~n fr~n.czia. Németalföld déli része volt ehhez a kozvetitő. De a XIV. és XV. században készült emlékoszlopok, stá.tuák stb. mégis északfranczia eaehet-t viselnek magukon. A legközönségesebb építkezési forma a ..bazilika az összbenyomás mindenkor nagyszeru. Áz ugynevezett profán építkezés már a tizenkettedik c:zázadban kezdetét vette Németalföldön. Piaczi tornyok (Bcffroik} és vásárcsarnokokban merül ki leginkább, például Brüggében, Gentben, Ypernben. A tornyok komoly ellentáll? _jelle~~e~, a vá.-;árcsarnokok az öntudatos polgan észJaras kifejezését vioelik magukon, szélesek, világosak 8 czirá.dá.val ékesek. Ezekhez szegödnek még társul a városházá.k (Brüggo, Bruxolles, Löwen)" mindannyi gazdag, mutatós, szinte kiabálós dckoráczióval. A lakóházak köböl vagy fából készültek. F€stészeti stilus és plasztika 1400-ig. Uj építészeti stilus csak o. XVI. században lép életbe, de már a XIV. Ó'! XV. században muta.tkoznak az uj princzipiumok a festészetben é~ a plasztikában. A németalfcldiek müvészi alkotásait a megelőző évszázadokból C"'ak könyvekből s ugynevezett Brucl1.stück·ökböl ismerjük. Az a néhány íalfesté~:>zot a mi reánk maradt (pL Gentben, Bijlokban),' a müvészetnek nagyon alac~:>ony fokán áll. Ezzel ellentétben már a tizennegyedik száza~ ban virágzott a könyvfestéc;zet s az udvarnál 18 nem egy miiYé!:-zt foglalkoztatott. ~g?.•anez. áll a. kép.~zovésrc •agy helyescbben a ~;zovott kcpekrc rettem feküdni, könyv alig érdek~lt és kénytelen voltam magam is követru azokat a tanácsokat, melyekct egykor gondjaimra bizott asszonytársaimnak adtam : nyugalom, gondtalanság. .. Aztán világra hoztam gyermekunket. ~zzal a csöpp élölénynyel beköltözött hozzank a végtelen öröm, do c-gyuttnl a 'égtelen rettegés. , D ehogy is mertem órákra távozni hazulrol, · k re b'tzm· t>uyermekedehogy is mertem tdegene • mct! ~reztem, tudtam, hogy ez~n. a vtlág~n senkinek é:; semminek ::;ines aru1yt JOg~l az ~ életemhez mint annak a fiatal, gyenge e .e~neé' lllelv az 'envémból fakadt é3 a me1ye n feleiek. · ., F l •t n köv-etelódzó ambicz~omat . 'aso) o . b"·I .b "tlYrt"agom e:. az marokkal tartJa vo an'lk •• .. l· ..' 'hetet1en 1et· otthon mclvben immár ne ·u oz ' tem . d f'l .l\'h érzem mintha mm ent e re kelle~: l~k;cft~ utambÓl, két kézzelfk!tár~li azt a k t l , mögött ott n józse va.ro::-1.. s~, apu , me) . d m Jovo( bankban ott ::.ejtettem mm ent, a 1 'h' telve szabadsággal, büszke czélokkal, ;-- peta~ ugy . . tha ki kellene magama ran .. nom erzekm,k~~l a kik fogva tartanak, lenyuazo ozu , k'kl tartozom göznck, d~ a ki~nz enyémrk, a .: 1 ~le~ ám ' a kiknek a }CgJ~bban YUll szükscg .. r~ h. _ Akkor megcsendül két finom, ezus~ . a.::_ gocska és belopódzik a szivembe s~a b ld0 1 lllatna mamuska l Nem vagyo.- ~ · ~ · Oj ass'zonv vagvak a ki crósc-n érzt a ~: zést azt . hogy" an~·a é:; oz t. hogy szere .tódJ ' • . · ~_ ~.n oem terem asszony, a kinek számum 01"t:- • oldások ! tek meg az uj viszonyok, az UJ meg ~!it tehetek! Magdád.

AZ UJSAO

Vasárnap, 1909. m árczius 28.

c.-

n'f

nézve i<:~. Már 1375-ben 140 méter hosszu szönyoget tervez, régi képek nyomán, brüggei Bandol Jan. A franczia királyi udYarnál, a. burgundi udvarnál, a grófságokban, mjndonütt nagyobb számban alkalmaznak festömüvészeket. A nagy fényűzés kivánta meg segitségüket az ünnepségeknél, ugymint felvonulások, diszmenetek, tornajátékoknál stb. E festök nevei nem ismeretlenek előttünk, de nem tudnánk megmondani, mit festettek. Sokan közülük a siremlékek tervezésében voltak nagy mesterek. li:s mindenen, a mit alkottak, egy uj, realisztikus irány hajnalhasadása látszilL A hágai muzeumban őriznek ebböl a. korból (1371-böl) egy V. Károly számára. készült imakönyvet, a melyen már ez az igyekezet tisztán érvényre jut. Ugyanez áll több st. denis-i sirazoborra is. .!>,.z első ily irányu müvészi iskola Tournaiban alakul. Itt kezdi a világ - az emberek és ténykedéseik - megkapni a maga. jelentőségát a. müvészetre nézve is. Ugyanarra az időre esik az, mint mikor délen Donatello és Masaccio lerázzák magukról a gót konvenczionalizmus bilincseit.

Bársony-,se/yem-és csipke

BLUZOK

Kosztílmök,aljak és pongyolák

r em ek ll::iállitatab&n

FALUDI LÁSZLÓ Bpest, VI.,Andrássy-ut48. _ . Divatlap in!J1en. _

A rcalisztiku$ stilus, a f~tészetben, és plasztikában. Ennek az iránynak elöfutárja. valószínilleg á hollandi Lüter Klaus, a ki Dijonban Bátor Fülöp szolgálat:1ban állott. Első jelentösebb müve egy portale, a mclycn para.ncsolói, Bátor Fülöp és felesége nemcsak életnagyságban vannak feltüntetve, de körül Yannak véve mindattól a földi fénytől, a melylycl magukat az életben is körülvették. Védszentjeik vezetik öket. Igazi, nagyméretű dolog ez és telj~s szakitás a 1·égi stilussal, mely bibliai jeloneteket szokott szük keretbe szoritani. Egy másik hatalmas nlkotása egy káh-áriahegy, mclyen a próféták alakja oem egy tipusnak az átváltoz.tntáFából áll cló, hanem mind megannyi különbözö egyén. A plasztiká n1l egyidejűleg a fest é« zetben is érezheto ez a fordulnt. Az akkori chantillv·i Berry herezeg tulajdonát képező Tré~-richu-hc;m:.;,, milyet két holl:~ndi ter;tYér: Limburg Pál é~ János festettek, a mü,·{>$zi látóhatárnak, az eddiginél

Divaflsvlll. til y n. deux belles choses au mondo: les roses et les fcmmcs. ~

Jfal~hcrbcs.

Budapest,~l909 márczius végén.

!l!á.rczius ! A tavasz, az ifjuság, az uj eszmék, a. friss gondola.tok hónapja. Az asszonyi tekintetek mind a. bch·á.ros kiraka.tai felé fordulnak ; mindenki szerctnó felemelni a.nna.k a. fátyolnak egy csücskét, a. mely a. profán szemek elol egyelore még elfedi a. nagy maisonok féltett titkát, a. ránk kö,·etkozö szezón toalelljcinek stílusat és formá.já.t. Bizony. én magam is indiszkrécziót kö\etek d, ba. tl!~r most clf.rulom, hogy silhouette-j'C'inket alaposan kiforgatja tlwalyi mivoltá.ból a legutolsó dh·at .• lár a. panicr-k, a ~froncé« szoknyákról adnak hirt azok ::z elófutnrok, a melyekct egyik1 ro!h.ik czég l:msdrozni próbál. Különösen a koronahcrczcg-utczai Girardi •a.n lúvatva arra, hogy ismert jóizlésének szuggesztió· ján~ol hat va., olfogndhatóvá. tegye azokat az ujit.á.sokn.l, a nwlyC'ldtE'l a. ho;.szu, keskeny silhouett-;; khcz szokott szemünk nem igen akar mcgbat..:.tkozni. Vgya.ncsak ö az, a. ki nemcsrk a eashemire dc soicknak t.>gész skálájM, dc a. két uj anyagot: a. cotclinet és a. Yigognct is raktáron tartja már, s ezzel, P:i.rist kiYéve, mcgelözte a. kontinens öszszes maisonjait. A főnök E:zivességéból sikerült néhány gyönyöri.i angol toilettc-ct látha.tnom, s azokat mindjnrt le iR irha.tom, mert a konkrét

sokkal nagyobb kiszélesedésére vall s olyan rész. letekre is kiterjeszkedik, a molycket eddig tcljr:::en figyelmen kivül hagytak. r,

Kozmstika. RoYatvezetö Garami Béla dr.

A szeplö. Ilyenkor, a mikor a tavaszi napsugár melegétöl eltakarodik a:t erdöt-mezöt fedő hó és kikandikál a barna rög alól az első ibolya, mondom, ilyenkor, tavasz elején minden jóravaló faluban megpergeti a kisbiró a. dobot és ékes nyelvezeten teszi közhirré, hogy elmulván a tél, közeledik a tüzes veszedelem ideje, a miért is minden ház udvarán találtassék egy-egy vizes hordó, mert különben és a többi és a többi. Ezt csak azért emlitem fel, mert magamat is ilyen kisbirónak tartom, a mikor minden tavasz jöttével pontosan megnyergelern mediczinás tengelyeken czammogó pegazusomat és ékes dalt kezdek zengeni a szeplöröl. A szoplöröl, melyet ah, annyi szép és szebb hölgy a pokol fenekére kiván és a mely mégis csak makacsul és csökönyösen megjelenik, mihelyt megérzi a tavaszi nap ruelegét. Az igazság kedvéért még megjegyzem, hogy a szeplö, mint valami önmagától ismétlődő perpetuum mobile, akkor is helyet kérne e lapok hasábjain, ha. véletlenül meg is feledkeznék róla. A szerkesztöséghez intézett kérdezősködő levelek közül minden második vagy az iránt érdeklődik, hogy a Pista. sógort, kinek csak egy lába. van, szintén elviszik-e a. szerb há.boruba, vagy pedig valami hatásos szert kér a szeplö ellen. ' :1\fár pedig a helyett, hogy Isten tudja hány kérdezösködönek külön-külön Yálaszoljak, inkább mindent egybe gyüjtök, a mit a szeplőröl tudok és igy legalább egy esztendőre megint leráztam a gondját. Arra, hogy tulajdonképpen micsoda is a szcplö, azt hiszem, kár időt és helyet forditanom. Egész fölösleges megemlitcnem, hogy szcplö alatt azokat, a. hol szórványosan, hol pedig nagy tömegben együttcsen megjelenő festenylerakódásokat értjük, melyek a test különbözö részein, do leggyakrabban az arczon jelentkeznek. Szintugy kár lenne arról is megemlékezncm, hogy a szepló inkább a hirtelen- vagy aranyszöke hölgyeket szerenosélteti mcl?jclenésével, miután czelmek rendesen sokkal finomabb és áttetszöbb a böre, mint az emberiség hama vu.~y fekete hajzatu részének. Mondom, mindczek köztudomásu dolgok és igy nem teszek róluk említést. Erdekesebb már, hogy sem a zsenge ifjuságban, sem az öregségben szeplő nem mutatkozik, a. minok magyarázatát azonbau ma még megadni nem tudjuk. leírásokból jobban kövctkoztethetnek a hölgyek a. divatrészletekre, mintba csak ugy, abstrakte mondaná.m el azokat.. Ime tehát : Egy drappszin és fehér harántesikos cotclino ruha. A kabáton semmi gallér hátul. Elől a facon az ogyuttal a. bélést is képező török selyemből van, n1cly olyan, mint azok a nagy, hímzett török kendők, a mclycket nagyanyáink viseltek. A kedves és bájos ósdiságnak a.z ultra-modernnel való ez az összokevcrésc nagyon szerenesésnek mondható. A kabát térdig ér, az alj faconirozott. Egy homespun U!!Y' o. ne\ezett : peppcr and salt (bors és só) nlha., alapja. szürke, fehér és fekete pontozatokkal, a mclyek rendetlenül Yennak elszórva. és kiemelkednek az anyagból. 1\:r bát és alj. l\findkcttö igen faconirozott, ~zintc rnintha külön darabokból állana az alsó része, többszörös lesteppeléssel. Nagyon eredeti. Egy sötétlila n1ha. fekete tressc-diszszeL A disz féloldaln..c;. A kabát térdig érő . Tussor galléra. szines hímzéssci és aranynyal van diszitve. A kabát légérc s elol, derékban, kis fekete zsinór tartja ö.sc:ze. Altalában a. kabátos ruhák mind légérc-ek elói és hátul s vtmnnk rövid, hosszu és félhosszu kabá.tok, ugy hogy az idei divat igazán kedvező lesz lnindenkire nézve. :Nagyon szép volt ogy skót koczkás anrrol ruha. is, szürke selyemgallérral, kézelövel és hajt,óYal. A divatnak egyik sajátsága az angol ru_haknál, ?agy a gallér a. bélés anyagából késziil, szmte ebbol folytatólt.\g.

ln-

AZ 'UJSÁG Annyi bizonyos, hogy a szeplö valamiféle összefüggésben van a napfénynyeL Kizárólag ebben nem találhatjuk okát, mert biszen szeplö a karon, háton, stb. is mutatkozik, már pedig a test ezen részeit ugyancsak nem valami gyakran sütögeti a napfény. A nap, illetve a. világosság szeplöfakasztó hatását különben már a régi korban is ösmerték a hölgyek és azóta. is a nagykarimáju szalinakalapot tartják a legjobb clözctcs intézkedésnek e baj ellen. Azonban ezzel is ugy vagyunk, hogy a kinek hajlama van a szeplörc, az hiába hord akár lmcsikerék nagyságu ,·édökalapot i!!, csak megl ~togatja a baj, ha itt 'an az ideje. (Folytat j uk.)

LYSOFORM TÖKÉLETES SZAGTALAHFERTÓTLEHITÖ SZER

NÖKNEK·NÉLKÜLÖZH ETETLEN R'zi fan,csad6. Töltött rlzskása. 7 dcczi tejben, 12 deka tisztá.m mosott rizst puhára fózünk. Ha kihült, mozsárban péppé törjük. Ekkor 10 deka friss ,-aja t, 6 tojá.ssá.rgá.ját, 7 deka tört mandulát, 10 deka vaniliás porczukrot keverünk hozzá, végül o. tojások fehérjének habját. Egy Icivajazott é.'! beliEztezett formába töltjük a riz.skása felét, erro egy réteg haraczklekvárt, aztán a többit és lllSSall megsütjük, vagy gőzben mcgf6zzük. Paprikás borjuszelet. Gyönge borjuczombb61 szép s-u!lctekct vágunk, simúra 'V'arjük, bcs6zzuk 63 hosszura vágott hagymát megpiritunk zsírban. J<;gy ká.'V'éskaiÚI.lnyi Kotányi-féle r6zsa.paprikát belekeverünk, a. huSS7.clcteket belerakjuk és betakarva pubára pároljuk, aztán rátöltünk néhány kanálnyi tejfelt. Lehet felvert galuskát, vagy sósvizben fölt burgonyát hozzáadni. Boritott lencsefőzelék. Pél liter lencsét egy hórétól megtriszW.ott füstölt sertésnyelvvel puhára fózünk s egy j6 darnb friss kolbászt megsütve, vékony, fcrd6n ""ágott szeletekbe \"agdalunk, ugy· szintén o. nyelvet is. A lencsét áttörjuk. Egy lábast 7. írral Icikenve kimorzsázunk, az alját berakjUk k lbász.&zclctokkel s leöntjük jó savanyu tejfellel. .űost egy sor lencse, aztán a felvagdalt nyelv, erre ismét Jencse slegfelülrc kolbászszeletek; megt~>jfclezve, morz~;ával bc}úntve sütőben megpiritjuk sl petálaljuk. Igen jó éLc:!.

Egy cotcline fraise mbáoak kabátkája már rövidebb volt, oldalai sim6k, de elói 3-3 sumbejöv6 plisséct alkalmaztak s hátul ugyanezt a motivumot ismételték meg. Mousselino-bluza ezinto bouá.nóttnck látm.ik, az alj magasra feljön. A bluzt sujtások diszitik, ugyszintén a rönd kabátkát is. Feltünóen nobilis ruha volt egy tussor toilette, melynek csodálatos zöldes schimmerjét csak a citaltötö szárnyán látni, napsütéskor. Liogerle gallérját dus svá.jczi bimzés borit.ja, s nagy zöld csokor. Tresso d.isze·a saját cinében ~a.n tartva, a kabát h~u és nyitott, de azért egész végig fut rajta két sor gomb. Egy &ótétkék sergc ruha, sz.int:én a.ngo1, kesse és fekete liberty-eelyem pAntdi8ZSZCl. Hengeral&lru fekete gombjai is tresso-munkáb61 valók. Igen kedves volt egy sárga toilc ruha, a melcgebb napokra, á jouros paue-poile disz.szcl, kabátja nYJtott. El61 két pánt tartja össze. Fehér bimzett lingerie b1uz jön hozzá. Egy egészen uj dolgot is láttunk, a divatos furdóhelyeken viselendü manteau képében, mely lejan egs a noknya aljáig. e bármilyen aljhoz vieelhet6, mivel az ugy sem látsUk ki alul&. Egyben ruha ée kabát. Anyaga vigognc, széles tre&...'IOdiamzel. Oldalt gOtnbo16dik, végig. Másik oldalán e sombeornak megfelel6en, mock-gomboláa. Gyonyoru a.ép volt esy habiUé ~ toilcUe jaquette-tcJ, be ge voile de 801eb6l, gazdag aoutacheés pM&emanterie-diez.szel. Bélésc csak a eaját

Ablakkltt. Két rész ólomfehér, egy rész kréta, lenolaj friss "ízzel sürü tésztává. ke\erendö, aztán a tömeget addig nyomkodjuk, gyurjuk, mig a lakitható tészta lesz belóle.

Gazdas6ji fanácsad6. A dohány trágyázása. Egy termelő a következöket ajánlja. e tekintetben : A dohányföldet Ö:;zön a !agy beállta. elött tanácsos istállótrágyával megtrágyázni és azt kellően leszántani. Igy a. trágya a talaj tavaszi felmelegedésekor teljesen elmállik é.-; a belekerülö p:Uá.nta sokkal e~·en lctescbb fejlödé:=nck szokott indulni. .\ tüneményt 1JR.V magyarázzák, hogy a ta•aszi trágyazásu földön esetleg még nem oldódott fel a. gyökerek által felvebctö állapotba a. tápsó s nem terjed szét ugy, hogy a dohány gyökere azt mindt>nütt felvehető állapot han találja. .\zt is tnpasztalták, hogy a tavaszi trágyazásu dohányföld termb;c kevesebb, levélZete egyenlötlenebb, sót minösége is alantasabb. A dohány rendkivül megművelt és porhanyó talajt szcret, éppen azért ültetik egymás után többször ugyanabba a talajba ; dc ekkor nem elég a. két-három é,·enkinti trágyáZ<í.s, hanem évröl-évre meg kell adni a földnek a táp· sók-at, még pedig öszkor, vaS)i~> oly időben, hogy t.a.va~;zig t-eljesen a. gyökerek rendclkezés~re álljanak. A makk mint baromfteledel. Sokan nem tudjnk, hogy a makk, ki\"ált a tojó baromfinak nagy hasznára válik, mert sok anyagot tartalmaz a tojás alkatrészeiból. E czélra a. makkot megszáritjuk, mou;á.rban lisztM törjük, boiöle zsemlyenagyságu czip6kat gyurunk és némi liszt bozzákeverésével kemen<:z:ében xncgsütjük. llycn zsemlye o. rendes eloség közé kev~rvc elég tiz tyuk számára. Természetes, hogy ezzel arányban megkisebbítjük nz abrak porcziójá.t. Sok helyen a makklisztet pempövó alakítva adják a. tyuknak. De leghelyesebb összekeverni asztali bulladékkal és igy fcletetni, a mi hasznos is és olcsóbbá is OO."Zl a takar. niányt.

••

Uzensfak. Sz. K.-né. Kivánsága ezerint let"élben Tá.laszolunk. F. Etd. Kivánsága ezerint le~lben dlaszolunk. K. Marid:o. Nagyon belycecn, csak tessék ugy J.c• wl.oi, a hogyan azt az orroea oj6olotta. Jobban .oem is lehetne. Caak a türeimét nem nabad eh·csr.ironic. llonl:.o. Tessék elol nmi n mai és a köl'ctke.zó vr sárnapi számunk kozmetikai c7jkkét.

a.nyagjá.b61 'V'an. Különöscn artisl.tikus rajza az ujj és a kabát. A h6nalj alatt görögös nyílás '"an• dc c...c:a.k mint rajz, tulajdonképpen mégis egyben marad. ~raga az alsó ruharósz empire, kis gombokkal és soutachcirozáesal ékesítve. Lingeriegallérral. Szoknyája bővebb és ráncrosabb a réginél B térdig levarrott három-hó.com plisséc disziti. Ccintureje eiül és hátul fekete selyem, aranyhimzéssel. Oldalt; a tulajdon kelméból.

Egy tussor, bbátos ruha. Empire scnre. Különösen szép, Cg);ptomi himzéssel, kék-fehérben. A zsakett ujjatlao 8 elöl a ruhához gombolódik négy nagy gombbal. Ha a kabátot lovesz.szük, hátul is hasonló négy nagy gomb iát67.i.k a derékra. fel1msz.6 aljon. Kék serge ruha. Ez a divat clouja. Y&l6siggnl páncúl!imaságu derokt do diszitéso nem a deréknál, hanem jóval lejcbb, a gyomron alul, keu:lödik. Ennél a modelln61 spccziálisan két fekete selyem pánt van clól, hátul kétoldalt kék gyöngy· ház-gombdisz 8 fekete libcrty-selyemcsokor, ez is j6vallejcbb, mint régen \"olt di'V'at. Valódi csipke· crr..~alc-ját. méregzöld csokor tartja. ö~·•zclog,·a, a szalagon két-két kicsike aranygomb. A ,•áiJdisz selyempánt, miot lejbbb a ruhaderékon s rojtja két 2:aeniüisan összebogozott foketc sc.lyc.m atrendli-ból 'll. Ceaknem mindcn toaletthez a megfelelö cin· ben vagy legalább árnyalat ban tartott éCharpo is van ral..iáron. Ezek a kendők ~~tenek ki ma minden valamirc 'o.l6 t.oalettet. Rose.

Vasárnap, 1909. márczius 28. B. B. Jó:$efni. Tessék betenként egyszer egy nagyon ke>és Chesebrough-vnseline-nel bekenni. Remeg6 leány. Boroga.ssa fe$8Cl és este 10- 10. percúg a kö'\"etkczóképpe~ : 2_ pel'CZ?g lehetó~eg fomS Vlzzel, utána 5-6 másodpercztg htdcg vu.zel és ~ feldltva, n mig a 10 pen-z letelt. Azután mCJS~>n le meleg vtzzol s kolo~· dri ichthyol-szalicúlszappannal. A szappanhabot b~gyJa. rnjta néhány perczig, azut~n mossa. le sok langyos ~ze!, utána állott viu.cl és azután tessék alaposan lcszáritant. Dr. F. 31. I.el"élben \"álaszolunk. bli Set7UJ. Ira.sson fel az on-osánl egygrammos szu • mát-pasrtillábt. Egv darabot oldjon fel -porczeUá.o vag.Y zománczorott l&\-oirba öntött két liter állott vtzben. ~s nbba.o áztassa reggel és ~te 10-10 pocczig. Lcs~rttas után hi.otse bo a ayólzytárakban az erre a. czélra mar ké· sun kapható szalicz:ilSa\"'85 bintóporral. A lemosásokhoz is állott vizet használjon kolozs\"ári króm~zappan.o~l. . HtTmi'll. Kor.metikai rontunk >ezetoJénok CZ!llle · YI., Felsóerdósor l. . H. Legjobb. ha ~m tesz ":le sem~11t. Hu. azo?k ban mindenképpcn akar elleco nia~t ten.ot, akkor tesse. A gyógytárban zink-ken6csöt \"CD.Ot és • a~l be~~~· Tossék a hézagokat az ü-regesek.oél kaphato kittel betomnt. Jó anya. Ki>ánsága s:;erint levélben dlaszolt11;1k· Imre K .•ni. ~lossa m~ b. habositu bo hcte~ent k~zer este a lcfckres elót t. a fejbórét "a hajáll meleg nzzel és kolozsdri k~oc.s-fehér kátrá.oyuappa.o.nal. A szappa!l· ha bot hagyja rajta az elsó megmosásnál 10 percz:ig, az11;ta.1 minden kö\"eí kczó mO!'á.o-nál 5 perezezel tovább és vegu állandóan 30 percr.ig. Ezen id6 letelte után tc.s~ék u.. szapk 6 t rok langyos nnel. ha :-:ó~e, a~or }'anulla~asl ?ól \"OS nuct ola~a.n Jem05ru, uta.na ~Uot_t VlZZC. 1.. 1 teni és a loozáritá.s után tessék lefekudni. Ez.eésnki: t.e&ék másodnaponként ~l ~ fel~rét egy kev n& r: sony-hajsr.esz.sze1 alaposan bcc!_orzl?.olni. ~~on a. tes!é'k kon, a mikor azappenos bcdorz:;olést vegez, ne szesz.es kezelést is \-éf;ezni. F. Es:ti. Té'l"e'd.oi ,mélt6zt.atik, mert v~laszo~: csak el.krrülto a ~lmót. Ha nem nag_v, akkor r;~l. ba pedig nattyobb fc lüktet foglalel,akkor elektro: lytisscl táwlitjuk cl. .. Ba1·fi8. 1. és 2. Tessék a következöképpen ke::~ Tcssl·k naponta többször ~t:gmOiini á~o_!-t vtzzol ée • lcfekT.:S e16tt. pedig meleg vtzzels fchénto-bársooyszap~n nni. A szappanhabot ~a rnjta néhány .~ztg, mossa le sok b.o~yos -riiiel, utána állott nzz;-1 ~t~~~ ritás utin eaetelje be ójje~ ~ny·z:<irt~U tt riz~ R~gel a smppc.nos langyos nzes lemosás. és 8 0 ·mmel. leöblités után pedig dörzsöljc be fchéritó.:bátt~onylf zni a Ezcnki\"ül tessék másodnaponta arcz.gózoléseket. v ge feno· l.:ömtkcwképpcn: HelveZZI!In egy nagyobb vMedénl 1 az kére egy izzó ~bot (\"ualó\"I.S&t) és tölte~ e; ·ét edényt. lobogva forr6 orizze l és bajtsa reá az arcz.at. ~~{és ős u edényt takartassa le ~ vastag kendőt-el. A &v-tell !:?O peréz.ig tartson. a mely tdó alatt két-báromszor.def friss forró "l"izet u edénybo tölteni. A gózölée ut!n~ hi ölt-s -rizes lemosás oo a IeszáritAs után pedig ~mes !Jedotz! d· kö,-etkezik . .A mittesszerekct tessék naponta vagy~~ a naponta kipr&<elni, a megérett paltan6sokat.. ..r.-l;á5S81 bórnek elóz:etes loosztitása uUn teESék ~ ki~·selé!· mcgtis:ztitott. \"ékony t ü begyét"cl fclsr.urru. A _k 1 és az ílle~t"c fe.iszurás után a bőrt tessék ~eleg Vl-~rzsölni· emhtett szappannal alaposan lemosru és 1~ 0 . hogy 3. :::\em lehet, csak befestcni. A mi pedig azt 1UcUj8 veJét levelére nem '"'la&zoltu.nk, IUlllllk oka U. b~érdez6s· nt'm kaptuk meg. Mi tnindcn hozúnk érkozó bog)" ködésre válaszolni uoktu.ok, t~kintet nélkül arra. kérdezósl..-öd6 clófi%ctó.ok-e ""'SY sem. . " ála· K. ~· Eübá. Le>élh:.o kért tólünk nlaBzt. ~{~éssel, EitOltunk IS, do a lev-él YISSUl~rke:zett azml ~ .l eli kiil· hog1 a cr.im dégtelo.o. Tessék ujra pontosabb czUJl dcw ét< akkor m Tál.aBzt ujra eU..-üldjük. . k relni, l) ~0/7-JJSJ . .:. d/Jfi:.dó. l. Tessek Uf!Y ~ünkben hQgyan ut az •Imre K.-néc·nak killdött ~~:rolunk· njárilottuk.. !?. Erre a kérdésére más helyen N. Bl.lánl. LeTétben dl.a.sn>ln.ok. - d-tt ü;!.e· K. H. Tessék clol\"8801 a t&kfu•-nak kul 0küldött. netünk l. és 2. po.otját.&.éS ar. tlmre né•-nak uunctü.oket. N ~ék &. K. Az orvos&.oak na,f,!yon is i$:~ van. .ke cllene tenni semmih mert u mag,t6l 15 cl.m~~~tunló· M. R!Jbertral. Kiri.osá.ga azerint le~élbc.o ~ 0 azt a 06unllll lciny. Te&&ék ugy ~-e:zelni. a b~n aján· •Bak&c·nak küldott ü.teootWik 1. és 2. pontJ lottuk. k 6 vasár· 1892. TC!Sék elol-.as.oi a mai '- a köTet ez napi kozmetikni cikküriket. k küldőtt Margit. 1. Olnua el a .OStUlya leán~:·~• ...;1\'inul, üzenetünket. 2. Kbos ha.tW késóbben abD~W DJ" hogy ehorTasztja a hajsúlakat. • e y kevés Egy rfgi hil oltul6. Y11gy {elforra~. ngyr ~orraWt• s:.6dabikarb6nát belet~n.oi, de sokb! JObb • e Fehéritó-h'r&On)'5%&ppa.o. H. K •.ftl. LeTétben '"álaszolank. • -riz;sgálat T. J/mD8. JdcDpáJi• . Nagyon ~h~ 18~é5titelld~ nElkul Tessék megki66rie:ni a ~r e &1l0)1 lto\""etkt'%6 keneSetiasel: Te!!ék r.iilk-kt'Dócsöt. a}kal· Bulyu nafa'lá.onal eldörr.aOI~t.oi és c~t. • b~~~ vékon.fllll ma.u.a ~~ és a;te egy kis \"á.nonu.~>ra fclkcn\"e. • .t. küldött íif.C•

a:zá.

x ..

Gg. L. M. 01'01.!9 el a notünket

tHerann

·D~

J f al S~'td6. A kérdetett tanár czime: Baberern ·

dr. IV., M'ria ,~.l~ria-uter.a 6. . Ró:nhJ. 1. Tessék orVOI!t bint.o1

hoK4·..,-·thPó:-.."-.,. ~J('!"·

3. To lt a Pollit.ror-Ambuh~~~di~ utcza .) f rduln1 le-dlben. Ono t eu. be~ azu~ ra)zot..

::Jd a Qléret· ben

s.zalka1

S:. lfargiJ. :Mél~ eb~n~~ 2.) fo_:d~lnl: Gyula dr. tanúbcr- (Bpest. Il., Lá.o bud11.-ti KDetPP

6 mnjd ~~ ad felriltg051táat a

~ületról.

• ~ndolat~· Sugbty üáft • ,.erje ki a ftjéból eznket. ~ • Do ku· kat.. Sz6 ~etn lehet r61&. hogy ugyanaz a eons . t<>rté· lön~ a 15t&Usnib c.ermt 47 tSCt kózúl ~ Külóobe~ n k meg. M1 ~ ti!hAt t. Gr. eg)" ép~~yérc, a L; l l~bclyesebbe:o t , ha ez u ~t ::...It, &ZÓ ~lll orros, biz.u. Ku\önllo..~ ~D tel~ nyu~--lebet r6la.

V~ap, 1909. áp~ ~

AZ lJJSA.G

A bajadon anya. Irta dr. Irsai Arturné. A közelmult napokbau tudósítás jelent 1I!eg a lapokban, amely ama tragédiák egyikét targyalta, a melyekkel szemben :::zinte eltompultunk már. Egy fiatal teremtés a halálba mcgy, mert a gyalá:t.at elói menekül, hogy az anyat>ággal életében meg ne bélyegez:t.ék. \'"aay egy .fiatal teremtésról esik ilyen hirekben :::;ó, a. ki testének gyümölcsét megöli abban a. pillanatban, a mikor éltet adott neki. Ki törő.dik még sokat az ilyen dologgal'? l\lindennapl história és százszor, ezerszer megtörténik Ha ez az egy eset markán::;abh é::; szakatlanabb '\"Olt a többiné!, annak talán az volt az oka, hogy a fiatal anya a gyermekét közvetlen születése után megölte és azután kö,ette a h~lálba, mert kilencz gyötrelmes hónap multan nem titkolhatta tovább, a mit leirhat~tlan J:lz.ikai és lelki kinok közt eladdig sikerült elhtkolnia. k. Vajjon akad-e gondolkozó és érzö a::;szony a 1 gyermeh11ek adott életet s a kinek szi;~ ~e kiborulna ö:::sze, ha arra a lényre gondol akil eu hvolt annyi szomoru heroizmus bor1y' encz OS'ZU h· . • o 5 mindazt a öt ?napon at eltitkolni tudta magával h g! t cl~ot, melJet az anyaság tette k i moag z ~t a kil emberfölötti kinoknak k a ' ne lOgy a g .. t l k ellje!l Yh;elule, a mclyeket egy cyt·k~o··rle ~nt~:et. el megserté~e ki!' t, ·b h · c.;~1 orYcny A ~d 8; as a e1yezett ~zámára '2 . z o aadas egy órájában a .. ka~~lat,. a természetes fölhevülés .l;nam~r, a a nok ra,ongásának momentumá pl ~nataban, az asszonyi élet legfőbb fel ba~ k~p~a me~!? csira fogant me b . ava atatia.t . L J g enne, llllllthogy az Yolt a

Araf6s eliff. 'i9ft ne~em busás, gazdag termé:;em, 0 d, mmt a smaragd. Karcsu, mint a lány. E1etet ontott ezernyi résen, eg~ gaz, tarajOS hullámYerés ocsekká tette a tcrmésem. Sp.

s~~szor, tavaszi hajnalokon K~Jáz:tam, gyönyörködni b enne. Mmdig kaczagtam ; Yolt rá okom : ··~ termékeny~ég :;;ziven c::;ókolt Forró tavasú hajnalokon.

Az én harmatos, drága termésern ! Úgy duzzadt, mintha ná::>zéjszakán Alázatosan, mégis kevélyen Nyujtaná csókra szűz ajakát, Szinarany égett minden szemében.

Alig vártam mát az aratást. Szép , csillagos estére Yártam. Nem álmodtam én sohase mást, Mindig csak egyről, mindig egyet ; A bőséges, a dús aratást.

~ pompában hogy állt én szép termésem, N.~zraéretten, akár a lány : rld tarajával áttört a résen S gy szennyes, gyilkos hullámcsapás, -pocsékká verte a terrnésem. l

.- Nem nő a helyén soha m ás ! Alba Nevis.

rendeltetése, hogy uj életet teremtsen. ~s követnek el, nehogy elárulja, a mi benne rejlik ; végtelen '\"értanuság, határtalan testi és lelki a kik kénytelenek a pillanatot elátkozni, a :::zenvedés •olt a következménye az önfeledtség melynek pedig szentté kellene avatnia öket; momentumának. azt a pillanatot, a mely anyává tette őket. Önfeledtség ! rrlily közhely ez ! Nem : az :es a mikor a moment-surpreme bekövetkezik, emlékezés pillanata. az ; az emlékezés arra a a mikor már -semmit sem lehet titkolni, mikor feladatra, melyro a természet hi•atta. Ter- az anyában már halálra ítélt lény világra jő, mé::-;zctes, fiziológiai folyamatok, E>gy kérlel- akkor a hajadon anyának el kell bujnia állat hctlcn, egyforma természeti tör'\"ény az, mely gyanánt ; el kell titkolnia gyalázatát, hogy az a::;szonyt arra készteti. hogy aláYc~=-e magát teljesitette a legföbb feladatot, melyet a tera fajfentartás .sulyos kötelességének. Soha, mészet rótt rá. A fájdalom kiáltásait el kell :;oha. se vetné magát ennek alá, ha a termé- nyomnia ; si.rásait, kinjait örült félelemben el :::zet nem plántálta volna bele azt a másik kell fojtania. :€s maga is halálra sebzetten, ösztönt, - nevezziik szerelmi ösztönnek fájda.lomtól kitnerültcn utolsó erejét össze kell mely az egyesülésre hajtja a nőt. Busásan és szednie, hogy ~:;zégyenénck bizonyitékát megsulyo:san fizeti meg azokat a pillanatokat, a ~emmisitse és azután megtegye a maga balálmE>lyekben feladatának tudatára ébred. Fizikai ugrá~át. ::;zcu\ edések és pszichikai depre:::::;z.iók egész sora Korbácsütés gyanánt éri ez a gyilkosság ez, a melyeket lezár olyan borzalmas fájda- a társadalom képmutató arczát. Nem öngyillom, milyent férfi nem tud E>lképzehli. Persze, kosság történt itt., hanem gyilkosság ; olyan férfi nem is képes átérezni azt a boldogságos gyilkosság, mely '\"alamonnyiünk lelkiismeretét érzé~t ::;cm, a mely a nőt hatalmasan megterheli. l\Iert áldatlan , '\ égzetes, hazug és ter.rohanja, a mikor elliö kiáltását hallja gyer- mészetellenes erkölcsi törvények kergették ezt mekének; ama lény kiáltását, a kiért majd- és száz, meg száz fiatal teremtést a halálba. nem életét koczkáztatta és a ki gyakran b nem ú. a halál a legrosszabb momentuma gyógyithatlan betegségbe is dönti. ezeknek a.. tragédiáknak Ez csak zárszava a Do az anyai :;zeretet ösztöne oly nagy, bevégzett fejezeteknek A mi megelőzte : a. hogy mindcn szenvedés és gyö.frelem abban a borzalmas ha-lálgyötr~lmok, az életösztön -és az pillanatban feledésbe tnegy, a mikor a kicsiny életreménység \"iaskodása a közvélemény félellény első hangja a füléhez ér; a mikor a mes kisérteté•el. ~z az a megfoghatatlan kekic:;iny te::;tet megérintheti s gyermekének első gyetlenség, mely vampir módjára a gondolkozó léleg:t.etvételét megfigyelheti. ember lelkére nehezedik. Hogyan ? ITa a jó.f;s akadnak anyák, a kik minden gyötrel- ságo:s :sors megengedi, hogy az ére t t leány a met ebzenvedve, mindig őrt állnak önmaguk f'ZÜlcinck - különöscn tebetós szülőknek fölött ; a kik mindig a qui nine álláspontján kezén át menjen élottársához, a Icinek az a kénytelenek mararu1i, nehogy egy arczTonás, feladata, hogy anyává tegye és a ki szeretetegy hang elá1:ulja, hogy mi történik .velük ; telje:;en elkíséri a bölcsőig : ugyebár, akkor a kik a szegeny, ormotlan testen eroszakat glóriafény Ö'\"ezi a fiatal anya fejét ? De ha a

Ufija)yzefsk. -

Szibór iá.n

at. -

Irta Mocsáry Béláné. )Iiután a hotel gondos alkalmazottai már tíz órakor az állomá::;hoz kisérték és fülkéikben elhelyezték az utasokat, augusztut> 14-én, éjjel 1:.! órakor indultunk l\lo::;zkvából ~isni-Xo'\" gorod felé. A hálókocsitársaság által összeállitott luxusvonat két C'lső, két második osztályu, egy étkező és egy podgyászkocsiból állott, mely utóbbiban az utasok rendelkezésérc fürdőszoba áll, hideg és meleg •izzel. Ezenkivül minden két első osztályu szakasz között még mosakodó helyiség is található. A hálófülkék fel~:;ó polczain sok podgyászra van kényelmes hely, ami a batárszéleken nagy előny a •ámsorompóknál. l\Iert mig ezekkel ott helyben ejtik meg a vizsgálatot, a feladottak a podgyászkocsiban mennek át a kellemetlenségen, még pedig legtöbbször az éjjeli órák alatt. :Xehogy csomagjai lemaradjanak, ennél az aktusnál a tulajdonosnak is jelen kell lennie. A villamos lámpákkal megvilágitott fülkék n appali fényben t ündökölnek A hófehér ágynemüt betenként többször Yé..!tják. Elhagyva ~Ioszkvát, a vonat két napon keresztül sik, alig hullámos vidéken halad, s a pálya mentén számtnlan szélmalom forgatja hatalmas karjait. Az Uralhegységhez közeledve, már folytonos kanyarulatokban kap aszkodunk felfelé, a leggyönyörübb tájakon, melyeknok p ompáját még a zubogó eső és a terhes felböktól sötét égbolt sem k épes csökkenteni.

Az állomásokon a Yidék különlegességeivel zaklatják az utasokat.. Például az igen szép fekvésü ~)latuszban magam is válogattam többféle ékkövecskék és teveszőr kendők között. .-\z Uralhegység pompás látványt nyujt, számtalan tarka mezei Yadvirágaival. A fanernek azonban itt már '\"áltoznak. A tölgy, dió, já,Tor, kóris és almafa mindinkább tünedezik, hogy nyirfának, topolyának, sorbusna~ s néhány fajtáju tüle:velünek adjon helyet. A Pinus Ce~bráról például azt állitják, hogy a Behringtengerig nlindinkább tcrjed és folytatólagosau ismét {eltünik .-\merikában. Az Uralhegységen tul a vegetáczió kissé hátramaradt, dc a földeket elég jól mü"elik. Itt az állomások.Jegtöbb helyen tultömöttek a kaukázusi kivándorlóktól, kik egy boldogabb haza reményében - hol könnyebb a megélhetés - hagyják el szülőföldükct bár bus arczczal és aggódó tekintettel néz~ek a bizonytalan jövo elé. Dc nehéz is segiteni ezen a népen. Szargaimat még saját érdekében sem akar kifejteni és fatalizmusa ebben a köz-· mondásban csucsosodik : &Az :eg magas, a czár p edig ~essze van arra. hogy meghallgassa bajainkat !~ A fá~ól épült.• vörös tetózetü indóházak n~gyon ~.smo~n neznek ki, annál inkább, mert ko~n!ék.üket IS ren~ben tartják. A vágányoktól deszkahid vezet . egesz a perronig, am·1 az u t asokra ne d'\"es 1doben nagyon kellemes A f _ ~a~~sabb állom_ások - rendórcikkei és j~l , olto~ott hordáraikkal - impozáns látványt nyuJtanak. Sok helyen, az állomások kocsiváró

38 fiatal lány egyedül van, ha a sokféle etikett tövisbokra nem veszi körül, ha állandó felügyelet alatt nem áll, ~a ~em tudja, ~ogy valamely esetleges megkoz:elités a. háza.ss~got okvetlenill maga után vonJa, ha mncs áh1tott hozománya és benne mégis felébred az ösztön, mclyet a természet plántált belé, vajjon elitélendo akkor, ha a körülményeknek áldozatul esik? :Mert nem a jól őrzött leány érdeme az, ha nem adja oda magát. Odaadását nem követelik, a mikor más érdekek vannak koczkán. Ha azonban az egyesülésnek természetes következményei vannak, akkor stigmává, letörölhetlen gyalázattá lesz az anyaság. l!:s oly nagy, oly erős a gyalázattól való félelem, hogy hatalmasabb, mint az anyai szeretet hatalmas ösztöne, hogy a boldogtalan lényt gyermekének meggyilkolására ösztökéli. A ki pedig e gyilkosságért nem tud, vagy nem akar megvczekelni, az önként megy a halálba gyermeke után. De akadnak olyanok is, a kik - miután a téboly pillanata elmult, a gyilkosság megtörtént s a gyalázat foltja eltünt - még hiszik, reménylik, hogy igy is tovább lehet élni. Ezek aztán a sorompók elé kerülnek, mint bestiális anyák. Fórfiak törvényszéke elé, a kik talán valamennyien ilyen haláláldozat csiráját elvetették. Férfiak törvényszéke elé, a kiknek legnagyobb gyötrelme talán egy fogfájás volt. )lit t uclják ezek, tui t jelent az, egy gyermeknek életet adni? Ha tudnák, ha megmérhetnék, csak ak,kor allmthatntínak maguknak fogalmat, mi borzalmas lehet a gyalázattól való rettegés, ha arra képes, hogy a nő megsemmisítse azt az életet, melyet ő maga adott. Hanem egy oly leány, kinek gyermeke él, a ki erősebb volt a közvéleménynél és erősebb volt a gyalázattól való félelemné!, ·az a nők ítélőszéke elé kerül. :res ugyanazok a nők, a kik szerelcmböl, vagy a nélkül, ösztönszcrüen, vagy számításból, de a törvény védelme alatt odaadták magukat egy férfiunak, a kik loyáli~an engedték az élet számára megérni gyermeküket, ugyanazok a nök csak gunyolni és megvetni tudják a hajadon anyát. A hajadon anya kisasszony marad és kénytelen gyermekét - a jövendő tt\rsadalom egy tagját - elrejteni és eltitkolni. Do az anya nem kisasszony egyszersmind. Nem a jegygyürü, söt nem is az odaadás teszi asszonynyá ... Asszonynyá Yalóban és egyesegyedül csak az anyaság szentsége által lesz, tekintet néllrül arra, hogy szabályszerü ritus szerint lesz azzá

AZ trJSA.G vagy nem. :Jicgilleti az asszony czim, mert elég drúga áron vá:-1úrolta. meg. Ama ritusok és iöl'vények változhatnak, változtak és fognak is változni. De sohasem fognak változni a természeti törvények, a melyek a nőt arra hívatták, hogy anyává legyen. l!:s az anyaság a legkomolyabb és legszentebb dolog a földön, mcrt föltételezi az emberiség összes törekvéseit. Kem az erkölcstelenség az, a mclyet elő mozdítanunk kell i mert a mig törvények vannak s mi nem vagyunk elég erősek, hogy azokat átalakitsuk, adrug respektálnunk is kell azokat. De mi valamennyion l Férfiak és nök ! A férfi, a ki a leányt anyává teszi, anélkül, hogy ama tötvény védelme alá helyezné, mely megengedi neki az anyaságot, legalább is oly bünös, de ezerszer bűnösebb annak a gyermeknek meggyilkolásában, a kinek ö az apja. Ű az igazi, az egyetlen felbujtó. S a büntetés, a gyalázat, a kiközösítés, kell, hogy a törvény és társadalom részéről öt is érje és nemcsak azt, a ki médiuma volt. Büntessétek a férfit, a Id a leányt elcsábította i ítéljétek el a meggyilkolt gyermek apját ugyanazzal a könyörtelenséggel, mint a gyilkos anyát és bizonyára kevesebb bünbe sülyedt nö lesz. Közösitsétek ki a csábitó férfit és kevesebb lesz a törvénytelen gyermek. De ha ezt nem akarjátok, vagy nem tudjátok, akkor ti férfiak ne illjetek törvényt a hajadon anya fölött, a ki nem meri gyermekét a társadalomra ráoktrojálni. Ti nők pedig tekintsétek egyenrangunak magatokkal a hajadon anyát, mint olyant, a ki hozzátok hasonlóan odaadta magát, fogant, szenvedett és leh·ha.tatla.n fájdalommalgyermeké~ek élctet adott.

A sfilusról. (Folytatás.)

Németalföldi slil1lS. Az érdeklődés ép annyira fordul a. részletek, mint az egész konczepczió közötti ö:;szefügges felé. A rajzot, szineket. levegőt, a YOnalnk nézötá.vlnlát mind reali~ztikusnn, a való:;ágnak megfelelöen fogják fel. Az embereket mint testi és szellemi karaktereket állitják oda. s nem többé mint flgurákat. Csak az oltárképeken

Vasárnap, 1909. április 4. marad meg még valami a. szobrokat jellemező merev~;égböl. Ennek az iránynak az Eyekek a. fáklyahordozói. Képeik egész kis regényt tudnak elmondani s alakjaikat a térrel, a. melyre szoritkoz· nak, organikus egységgé tudják teremteni. Késöbb (1494:.) ezt az élesen jellemző müvészekt kissé eltompitja, ellágyítja :J!emling. Es a. XVI. században lassankint megérik arra, hogy az olasz renaissance befolyását magába fogadhassa. A XV. század plasztikájiiról alig tudunk valamit : csaknem minden alkotás tönkrement a vallás1 báborukban. Jacques do Guérineről maradt fent nóhány csodálatos kis szobor, ebből az időszakból, ezeket az amszterdami Rijksmuzewnban örzik. A XV. századból a XVI-ba való átmenetet legjobban néhány templom plasztikai motivumain lehet követni. (Calcar, Cleve, Xnntenban, stb.) Ott még mindig meg vannak a. nagy, sokrészű oltárok s az összeszorított reliefek. Az alakok fel· fogása itt is egészen realisztikus, de azért a. relief sokkal szükebb határok között mozgott mint a. festészet. Ennek az időnek jellemző művészi sajátsága. a. sirok fölött elhelyezett bronz vagy réz medaillon, melyet gazdag vésések boritanak s különösen hires a. burgundi Mária bronzszobra, mely a sa.rkofág fölött látható s tökéletcson érett és c~eppet sem tapogatózó felfogással adja. vissza. az emberi alakot. A XVI. és XVIII. század müvészele. A templomépités terén mélycn benyult a XVI. századba. is a gót stílus befolyása. De lassankint átvedlett az is profán épitkez'éssé. Az alap gót stílusu marad, de renaissance motivumokkal fejeződik be. A polgári lakások számára készült épületekben a keskeny homlokzat végett nem volt lehetséges a. facadeokra. sulyt helyezni. Ezt az építkezési anyag sokféleségével pótolták s igy kerc~:>ték a. ha· tást. Ennek az. átmeneti, félig zagyva stílusnak leghivebb képviselője az antwerpeni városháza. Ugyanebben a stílusban épült a. hágai városháza. is, do már a XVII. szárad elején kezdenek a barokk formák mutatkozni. A részletek eldurvul· nal{, a reliefek erősebbek lesznek, nagy sulyt helyeznek a. fény és árnyék hatásaira. A német· a.lföldiek tömegcsen lemennek Olaszországba. az építkezést tanulmányozni. Az olasz barokk stílus Rubens és a jezsuittik ré'\"én leginkább a templomépítkezéseket hajtja járroa alá. (Példa erre a. löweni és antwerpeni jezsuita. templom .) A XVIII. században kezd azonban a klasszikus ellenáramlat érvénye;;ülni. :Már az amszterdami városházában van valami Palladios szelleméből, tcrmé"zetesen egy csomó pralüikus józansággal kcverten. Festészeti .stilus a Xl{l. század folyamán. A

.magasabb olasz renaissance nagy és szabad mü-

oldalán, még templomot is találhatnak a tul- nyebb a védekezés megtámadtatás esetén, a mi dékos szikláktól körülvett tó tájának, mely a mint mondjúk, még Svájcznál is szebb. elég gyakori dolog. buzgó hivők. Elhagyva a világhírű Omszk termékeny X agy kár, hogy erre a pompás vidékre - mely, Vonatunk naponta többször, kényelmes vidékét, vonatunk őserdők közé futott, hol az a mi kasl:'a-oderbergi vonalunkra emlékeztet étteremmel berendezett állomáEokha futott be, hol az utasok ínycsiklandó folyami halakkal, össze-vissza dőlt, kiszáradt fák és a millió csak l<n.ravánban és katonai fedezettel tanácsos kaviárral, kitünő sültekkel, vagy kűlönféle rózsaszín, fehér és tarka szönyeget képező kirándulni.. A vegetáczió itt is nagyon hátrasüteményekkel csillapithatják éhségüket. E m- mozei virág jelkép ezte az enyészetot és az életet. m~x:adt, mert bár ogy szélességi körön fekszik Taigatól szárnyvonalon utaztunk Tomszk Panssal, augusztus 22-én a zab mérr csak kaláléktárgyak és üdítő gyümölcsök Jds mallékfelé. Ettől kezdve már nagy távolHágban fek~zát hányta, a rozs haragoszöld Yolt és a mák bódékban kaphatók. szenek egymástól az állomá:sok Gépünk is az éppen viritot t. Az első reggelit 8 és 10 óra között szol- öserdök rengetegében vagy nyilt mezőn vesz Karinszkajából szárnyvonalon utaztunk gáljá.k fel a vonato11. A 12 órai lunch három fel vizet. Irkutzk felé a~onban az őserdöket Stredsenszkig, honnan az Amuron közlekedő fogásból : hideg felvágott, vagy. oroszos zak~~z ismét termékeny vidék és csinos városok váltkából (vajas kenyérre kent ludcghal, ka.v1ar, ják fel. Ezzel el is értük VIadívosztok fele utját. kénye~mes hajóval Blagovescsenszkbe egy hét a~~Lt JUt .az ember. Erről a hajózásról egy fiatal hagyma ,és, par~dicsomsalá.t!l), .~~~(.~n ~~rfi~l Irkutzk gyönyöri.l vidéken fekszik, a vagy tojasetelbol, B végre JOl korozott sultbol kristálytiszta Augara folyó partján, mely a holgy, ln Blagovescsenszktől utazott velünk, áll. A lunch ára l rubel, mig az ebédó, melyet Bajkal tavat vezeti le, s melvnok Yize télen- rajongással beszélt. De megemlítette azt is, este szalgálnak fel, l és fél rubel. A vonaton nyáron 4 fok moleg. A város ·bövelkeclik szép hogy a szibériai klima milyen Yáltozó. Xéha azonban nem kötelező a közös étkezés. Lehet templomokban, katonai intézetekben, isko- hct~kig, sőt hónapokig tart a tropikus hőség, étkezni étlap szerint, vagy ha tetszik, az állo- lákban, muzeumokban, szinházakban és kaszi- maJd .egysz~rre annyira lebill a levegö, hogy a másokon is. uókban. Szibéria szellemi központjának tartják vasuti kocs1kat fütoni kell. Végre panaszkoA menetrendből mindenki tudja, hogy a és állitólag itt fogyasztják artínylag a legtöbb dott az .~g~szs.égt~len viz miatt, melyböl forravonat meddig fog időzni a következő állo- pezsgőt. Közbizton::;ága azonban annyira ala- lás nélkul mm meg a népnek is büntetés terhe máson. A hol 5, 10 vagy 20 perczig tart a csony, hogy fegyver nélkül még nappal sem alatt tilos. veszteglés, legtöbben elhagyják fi.ilkéiket, hogy tanácsos az utczákon járni. A mandzsuriai fensíkon őserdők kertek, körültekintsenek, valamit vásároljanak, de legI tt megjegyzem, hogy vonatunkat egész v~temények váltják fel egymást. ~~ virágos inkább azért, hogy hosszu lópésckkel sétálja- uton fegyveres Itatonák kisérték, még pedig re t oket, ~ely eket patakok szelnek keresztül, nak le s fel. Ez a legnagyobb mulatsága a Szi- az őserdökön és Mandzsurián út kettőzött gulyák, Juhnyájak, vagy ménesek tarkítják: bériában utazónuk, azonkivül, hogy tárgyat is számban. A vegetáczió itt is hátra van, de azért a tavaszl ezer eznek maguknak a hosszu ut alatt meglrkutzkban vonatot kellett változtatnunk, buza szépen tenyészik. lehetösen kimerült társalgáshoz. Az ismerkedés mert a kerekek nem birták volna ki javítás Késöbb ismét változik a vidék, a mennyikezdetén Szibériúhnn nem tapintatos meg- nélkül tovább nz utat. :\fiután a perron két b.~n erdöségek lépnek a kultura alatt levő kérdezni, vajjon az illetömi módon került oda. végét rendörök zárták cl n, cf!ÖcsC'léktöl, mi fold helyére. A mcrrc a szem tekint. erdőn és Azonban egy régebben ottlakóval szemben rendben el11elyezkcdt iink a szép, tiszta vonat on, zöld legelán kivül egyéb nem látható. Ezt az • má.r {esztelenül lehet érinteni ezt n tárgyat. majd vigan robogtunk clöre, végezélunk felé. cg~l.umguságot itt is ménesek, gulyák és juh. ,A ~onat mentén e~·e.s k?csit csak nagy A Bajkal tawtt ,·iharos időben, {·.ijel kerül- . nyu,!uk törik meg, dc végre ezek is eltünnek, n t kan lat az ember. .Jlindig tohb kocsi halad t iik meg. A sohu. HClll sziinő villámok fénye még a mmt a le!rolő miudinkább silányodik a szikes együtt karavánban czélja f<M, lllert igy köny- csodálatesabb lútyányt kölc::.önzölL o ::;zaka- tulajon. Itt ismét találkoztunk egy szomoru

Vasárnap, 1909. április 4. vészete Németalföldön nagyon hamar talajra lelt. Quenty~ . Matsys müvészetét kompozicziójának egys~eru~cge, a formáknak nagysága és gömbölyd:dsege ~.oll?mzi. Do azért az alakjai még mindig nemetalf~l~ek D?-n.radta.k. Hiába, a levegő egészen más a. kodos, VIgasztalan t enger mellctt, mint a napsugaras Itáliában. A borongós atmoszfcrában egeszen másképpen álltak az emberek, mint a fény~s, kék ég alatt s ha alá is Yctették magukat némile.g .az Olaszországból jövő befolyásnal;:, konzervatlVIzmusuk sohascm tünt ol egészen. Lucas va? Leyden ~róbált a régi nőmetalföldi hagyomanyokkal telJesen szakitani s maaát a konvenozionalizmusok alól ldvonni s ö köz~litet.to merr a logj~b~an az akkori olasz müvészeti eszménYt. De o~ sokkal produktívebb volt mint rézmetsző, sem lDl?t festömüvész. A valódi romanisták nagy ~oportJa: Orley, Lombard, Jan Scorel és mások lS szakitani akartak az öröklött, hazai felfogással 8 n~kik tökéletesebbnek tetsző olasz muvészetet L. probalták utánozni.

Rik viláta. (A minlm.ális munkabér elérése.)

~ ~ülföldi nök erős mozgalmat inditottak az u~olso. evokben, hogy a munkásnök megélhetését h1ztos1tsák. Ma már mindonki tudja, a ki ujságot or:s, hogy a munkásnök élete keserves nemcsak :e or, ~.a ~l~ pályára lép, a melyen odálg nö még lll. mükodott, hanem akkor is ha. valamelv csakis ' "• . a ~o"kn ek f ontartott m-esterséggcl akarja 1 ln_ n~ennap1 kenyerét megszerezni. Vegyük csak ~=ldaul a feh~rvarrónök helyzetét ; azért Yeszszük m~ a. mester~eget, mert ezen eddig, legjobb tudotaa~unk szennt, f6rfi~?nkurr?nczia. még nem mutkozott. Fehérnemure romdenkinek s· üks. van, !-ehát azt hihetnők, hogy minden fehér~arr~~~ a?DYlt kereshet, a. mennyit óppen akar. Ebb ievednénk,. Először is, mert a. házba. járó feh:r~ varrónők talán többet kereshetnének ily m, d de keresetük bizonytalanabb lesz. 1\yáron e~ on, ~ek az?k,. a ~e varr, aztán meg fehérn=~~ romdig kesz1ttetnek, mert az sokáig eltart 13·· ~m ~tosabb kel:esete nkad a fehérvarrónőnek h~ ~:n~~~ d?lgozu;:. Az üzletnek mindig vannak :Uerrtathet~01 • tehat varrónőit mindenkor foglalko~ uema l~ 8 ha. a nyári hónapokban mcrrrendelés val. ~na,. bolti portékát varrat alkal;azottjniáUandó~~dona~ elég állandó a mw1ka, do kevésb6 A legfino a~ ar~k, a mit a. munkáért fizetnek. es legfinnyásabb munkát mindig kitünöen ~a a. legkeve ~:lk, de éppen ebből a munkából kell munkát ~~ : .Ra. a munkásnő, a ki a legszebb _ esz1t1, állandó munkát akar, kc\"ésbé

AZ UJSAG finnyás munkát is el kell hogy vállaljon, ezt pedig nem oly jól fizetik, még azonkivül sokan vannak, a kik a kevésbé finom munkát el tudják végezni. A czégnek érdeke azt kivánja, hogy a. mindenki által előállitható munkát igen olcsón szerezhesse be, a miórt is mind kevesebbet fog ezért fizetni. A megszorult munkásnő, a ki állandó foglalkozást akar, kénytelen lesz mindig olcsóbban vállalni az ily munkát s ez addig megy, mig elérte azt a határt, hogy már ebből a munkabérböl sehogy sem tud megélni. Ezeket a dolgokat mi mindnyájan tudjuk, nálunk azonban tudomásunk szcrint még ke,·esen érdeklődnek az ily kérdések it·Ant és nem igen iparkodtunk ezen lefelé liczitálást megakadályozni. Amerikában a. jómódu nők fogtak össze legelőször állást foglalandó ezen visszaélésekkel szemben, ők alkották a. ,revők !igáját s tüzték ki czélul maguknak a munkásnöknek tisztcsséges megélbet6st biztositani. Ezt ugy Yélik elénú, hogy csakis olyan üzletekben Yásárolnak, mely üzleteknek külön mühelyci vannak, a melyben a portóka ké.-<zül ; a. mely üzlet a munkásnőknck haza ad munkát, onnan nem vásárolnak tbbbé. Az ily mühclyben dolgozó munkásnő bércit könnyen megtudhatni El megtudhatni a. munkaidő tartamát is. l\fásodsorban iparkodtak a nók a munkásnők számára. egy bizonyos minimális munkabért biztositani, melyen alul nem szabad öket fizetni. Az angol nök, a kik régóta. foglalkoznak az ily kérdésekkel, szintén nagy agitácziót fejtenek ki a minimális munkabér mellett s egyes iparágakban már sikerült is ily minimális munkabérek megállapítása. A franczia. nők ugyanezt kh·ánják létrehozni s ho!!y ezt elérjék, négy módszert választottak s igy remélikaczélt elérni. Az ek~: m~ásnöt és munkaadót jó egyetértésbe hozru s a. berek emelését irry elérni. A második : a munkásnőket szövetkez~tekbe egyesíteni, hogy önállóan vállalhassanak munkát és no legyenek kénytelenek rosszul fizetett munkát vállalni. A harmadik módszerük munkaközvetitö szövetkezetek létesítése, amelyek munkaadó és munkásnö között álh·án, iparkodik a. munkásnő számára a. lehető legmagasabb munkabért kieszközölni. A negyedik módszeriik oly intézmények megtercmtése, a melyben ugy muukásnö, mint munkaadó képviselve van s mely intézmények egyedüli czélja a munkabérek megállapitása énől-én·e . )fert a franczia nők megertették, hogy a munkó.snö sanyaru helyzetének az oka a munkásnők szervczetlenségébon rejlik, ez az oka, hogy őket oly könnyen ki lehet használni és éhségbérek elfogadására birni s ezen akarnak segiteni a franczia nők, a kik a munkásnők érdekeit szivükön hordják. S ha most azt kérdeznét valaki tőlünk: hát mináhmk mit tettek a jómódu

vonattal't lllel · b els eJ'ébe politika1· foglyok , Y S Zl'b·ena a szallitott. regge?;r?inba esős időben, augusztus 25-én, ~ssza o:akor érkeztünk. A város - a mint na utazasom alkalmával tapasztaltam ba~n s~épen kiépült. Szá.mos templommal, dal b'al, Iskolával, díszes üzlettel és szép hide ll', de kövezetlen és csatornázatlan, bár pf!~nes utczáin a kocsizás nyaktörő. Szállodái ka{ osak és a fegyenczek rablógyilkosságokélet, veszélyeztetik a polgárság vagyonát és ct.

nál megállt. Azonnal átszálltunk a már reánk várakozó postahajóra. A gőzös felségesen szép, nyugodt időben haladt ki a szirtekkel körülvett Kagy Péter öbölböl, honnan a magas szik.lák némelyikén gyakran láthatók szarvasok . Az orosz-japán háboru alatt mindkét fél temérdek robbanó aknát sillyeaztett a tenger hullámai alá, de elfelejtett felvenni azokról pontos térképet. Emiatt tesznek a. hajók nagy kerülőket, s még igy is sok hajó pusztul el évenként a pokolgépek romboló hatásától.

d Cha;binon tul a vidék ismét termékeny, 6 c . tosvanyos. Leginkább kerti veteményeket: ~;.?t, kon~ert, dohányt, csicsókát, tengerit lll olest múvelnek. A vegetáczió nagyon elb 'k:dt, bár erősség tekintetében a dudvák k? ?khoz hasonlók. A:z. ültetések mellett ~at gyermekek őrzik az apró, fekete serté8 e et, még kisebb malaczaikkal együtt. t ka A yidék igen szóp, hegyes. Kár, hogy felhők -: rtak o. csucsokat. A buja vetések közill ~ t~ott egy-egy rozoga kínai gazdasági épület ttlll_elkedik ki. A vízmosásokban ailantus és Yttfa~ mig az aljakban fűzfa tenyészik. A z~dogo esőben a kínaiak az ereszek alatt huzo tak meg. v Már számoltuk az órákat, melyek még el:~aszt?ttak Wladivostoktól. A:z. étkezésekmeg mindig harminczan vettünk részt. t ..ülönösen az asszonyok árul~ak el nngyfoku urelmetlenséget. 1\!ég én gyoztem legjobban vo.~aton való utazást, bár egyedül voltam oztü.k öreg. t Végre >ágyunk teljesült, midőn a CsendesWnge~ elragadó partjain haladva, vonatunk ladivostok kikötőjében, a vasut indóházá-

Divaflsv61.

R,..

Budapest, 1909 április elején. Habu.r a. gyermelmapon nagyon veszélyes is a.z utczán való ide-oda járkálás, a. divattudósitónak áldozatot kell hozni, mert különben nem szá.molha.tna. be a. gycrmekna.ppa.l véletlenül összecsó kirako.tvcrsenyről. Ma.ga a. kirakat diszesebbé tételének vágya. tulajdonképpen nem reklá.mba.jhá.szási ezélokból született meg, hanem a. ~l' Art pour l' Art« eszméjébőL Vagy lcga.lú.bb is igy ,-a.n a.z némelyeknéL Azoknál, a kiknek helyes szinérzéke megóvja. kirakatjukat a. lármás szinektöl, mclyek éppen csa.k feJtünő voltuknál fogva vonják magukra. a. tekintetet, a. nélkül, hogy azt mondha.tn6k róluk, hogy valóben mü~észi élvezetben volt részünk, a. núg rájuk bá.mnltunk. Mert a. miképpen szép lehet egy kép, egy szobor, egy tá.jék, egy interieurnek legkisebb intim részlete is, azonképpen a.bszolut szép lehet a. ma.ga. nemében egy kira.ka.t is, ba. n.z helyes és diszl-rét ha.rmónián,

39 nök a munkásnök érdekében ? a. válaszunk osak az volna, hogy : bizony semmit. Egyes egyesületek tettek annyit a munkásnökért, hogy egy-két munkásnő-otthont alapítottak, most halljuk, hogy egyes egyesületek létesültek, a melyek azzal foglalkoznak, hogy fiatal leányokat tanonczaknak adják, mesterségre képeztetik, dc a munkásnök bérkérdésével, tudomásunk szerint, senki sem foglalkozott még. S a. ki nem hiszi, hogy a mun· kásnöknek szükségük van az ily segélyre, annal< csak azt a.jánlhatom, menjen ki a különbözö munkások lakta kerületekbe s szerezzen személyes tapasztalatokat. Azután lelkes híve lesz annak az eszmének, hogy igenis, szüksége van a. munkásnönek mindeiJ. segítségre, mely végső eredményében neki tis:itességes megélhetést biztosit.

(Háztartási munka mlnt kenyérkereset.) ~lindonhol a világon egyforma a panasz, hog_y a falvak lakói a fővárosokba tódulnak, mert a:z.t hiszik, hogy ott mindenki számára akad munka, s a mikor munkát nem találnak a nagyvárosban, onnan azért még nem mennek el, hanem ott maradnak, éheznek és nyomorognak és 1 elzüllenek. Pedig - különösen a nők számát·a. - mindig akadna munka, ha tudnák, hol kell azt keresni. Igy Párisban sokan vannak, a kik gyári munkát nem tudnak kapni, mesterségct nem tanultak, azonban takaritani, főzni igenis tudnak, do nem tudják, hogy éppen ev;el a. tudásukkal tudnák megkeresni a kenyerüket s azért éheznek, mikol' csak a két kezüket kellene kinyujtani, hogy a. mindennapi kenyerük meglegyen. T. i. Párisban sok oly házaspár van, kereskedők, kishivatalnokok közt, a hol nemcsak a férj, de a. feleség is dolgozik, s este, a mikor a. munkából hazajönnek, takarithatják csak a lakást, főzhet az asszony valamit, mert napközbon elTe idö nem volt. Cselédet nem tartanak, mert az sokba jönne, do ha akadna. takarítónő, a ki megbizható, azt szivescn fogadnák, s tisztességesen fizetnék. S ha az a ta.karitónó a fehérnemüjM'itást is cl tudná látni, bizony az is az ö haszna volna. Az ily takarítónő, ha. két ily háztartást vállal, könnyen szerczhetne napi 4-5 fraokot és többet is. Jfost igyekeznek Páris azon női, a kik ráérnek a. más ember bajával is törődni, hogy ily takarítónőket l•özvetitö egyesületet alakítsanak, s ez által sok asszonynak kenyeret adhassanak.. Francziaországban ez könnyen lehetséges, mert ott a polgári osztály emberei nem szem·ednek nagyzási hóbortban, "'hanem kevesebb kényelemmel is beérik fiatalabb korukban, hogy öreg napjaikra kényelmesebben élhessenek. A mig fiatalok, dolgoznak mindketten, s mire megvénülnek, nyugakmba. vonuh·a élvezik fáradságuk eredményét. Nem ugy, mint nálunk, a hol mindenki a. részleteknek a.z egészbe való beleilleszkedésén, · elmosódott, finom szineken alapul. A Irirakat szép ~aó.Y nem szóp >alta befolyá- ~ solhatja a.z utcza. izlését. Egy nagyobb czég min- · dig felelős némileg kliensei izléséért, s mivcl mindig Ya.n két pa.ra.llel di,·at a. női ruházkodás terén, : minden olyan czégfőnöknek, a. ki nem csupán • meggazdagadási czéloka.t tart szem előtt, köteles- : sége volna a diva.tára.mlatok közill núndig a fino- 1 ma.bba.t, a.z uribbat, a nemesebbet - ha sza.bad ' e szóval élnem - kultiválni, s nem a. kiabálósa.t, il feltünőt, olcsó hatásokkal dolgozót. Mert az egy- : szerü, nemes, finom ruhák sokszor jutányosa.bba.k 1 is a. feltünőknél, azért, mert ezeknek uralma álla.ndóbb, mig azoké csa.k nagyon rövid idöre szoritkozhatik. Hiszen, hála. Istennek, Magyar- . ország hölgyei közill a. háromnegyed résznek jó ízlése va.n, s igy a maisonok főnökeinek is köny- · nyebbé teszik hivatásukat. A Kossuth La.jos-utczai kirakatok között clsőnek kell mcgemlitenünk a. Holzer Simonét '. a melyet a.lig-alig lebetett figyelmcsebben meg- · tekintenünk, annyira. tolongott előtte a. közönség. Azt mondják : •ma.da.ra.t tolláról, embert ba.rátjó.ról(l lehet felismerni. Ha e közmondás igaz, ·. akkor a. Holzcr-árubázna.k csupa. finom, uri, disz- ' ti.~gvált ;evője >a.~. l\I~rt a kirakat előtt ácsorgó holgyek es ura.k Dl!ndcmke jól öltözött és nyugodt mo.g.a.vi,seletü volt, s a. legtöbb kozülök gummirá.dli~~l vagy automobilból szállt ki, hogy szemugy-re vegye a. főnök tervezöje, Lázár ~ór ur müvészi nlkotá.sá.t. Az egész kira.ka.tot va.labli

AZ UJSÁG tadja. az urah nüg fiatal, hogy aztán öreg napjaira a. nélkülözésnek és sokszor a nyomornak legyen kitéve. Francziaországban a polgári oszMly ·nem kiván három és négy tál ételből álló ebédet, beéri az a pot au fen-vel, a mi egyben leves is és hus is és íőzclék is. Ha tésztára. vágyik, megvt-szi valami czukrászdában hazamenet. S ez magyarázza meg Francziaország gazdagodását; ott, mindcnki gyiijt pénzt .fiatal korában, s :Vé?sógér~ a gyüji~tt ~ét;z kamataiból meg tud élm h sztesscgcscn. l\1tg mmaJunk napirenden van a kéregetés azon a czimt-n, hogy ~tönkrement uriemberek«, a kik vagyonukat ifjukorukban elprédálták é.'! öregségükre kéregetni

!~~:!?,!~:,~.

kényWIM·:..

ü.

v asárnap, 1909. április 4.

szük igénybe, ha mulhatatlanul s:~:ükségcs, mert azzal a hátránynyal is jár, hogy 10- 14 napig elzár bennilnket a kUlvilágtól. A bőrhámlasztás hatása ugyanis olyan erós, hogy a kezelés tartama alatt, társaságban mutatkozni nem igen lehet. A bőrhámlasztáshoz szükséges szer a ))Bársonybőrbámlasztó<•, mely wellett a. II-ik számu ))Zsíros krémet és kolozsvári ichthyol-szappant kell nappalra bas1;11álni. Azt hiszem, most már mindent kimeritettem, a. mi csak egyáltalán a szoplők körébe tartozik, a kinek azonban még ezenfelül is van valami kérdezni valója, ám tessék, sziv<>sen állok rendelkc·

A szepl6. (FolyLatás.) Szomoru igazság, hogy a. szeplőtöl végleg megszabadulni nem lehet. Olyan kezelés, mcly egyszersmindenkorra eltüntesse c kellemetlen vendéget az arcZ1·61, nincs. A sok hirdetett és ajánlott· szcr köz ül is CS!lk annak lehet hatása, mely a szeplős felbárnot lehá.mlasztja és igy annak helyébe egy uj, tiszta bőrréteget n rázsol. E czélna.k, tapasztalalom szerint, a »Bársony s.zeplökróm<< felel meg a. legjobban. Ez kétféle erős ségben készül, szőkék, gyenge arczbőrüek az &Enyhe~, kevésbé órtékeny bőrüek az ))Erős<< jelzésü szeplőkrémet használhatják. A krém használata. a következő : Este, lefekvés előtt langyos vizzel és &Fehéritö bársonyszappannal« alaposan megmosakszunk, majd benzines vattával letöriiijük arczunlw.t. Ezután következik a &Szeplökrém<c-nek a kezelendő bőrre való felkenésc. (Természetes, hogy ldki a neki megfelelő erösségü krémct használja). Reggel a krémet benzines ,·a.ttáva.l gyöngéden leiörüljük, azután a. bőrt nappaira I I. számu tBársony.zsirös krémmel• kenjük be. Ezt az eljárást mindaddig folytatjuk, mig az arcz bőre nem lesz azemmol látha.tóa.n durvává és bámlóvá. Ezután a hámlasztó }(ezclést már nem szabad tovább folytaLnunk, hanem csakis a. 1>Zsiros krémet« kell használni, mindadd.ig, mig az arcz, illetve a kezelt bőrrészlet rendes simaságát vissza nem nyerte. Persze, van. szcplö, mely annyita makacs, hogy egyszeri kezelésre cl nem mulik. Ilyenkor az egész proczedurát meg kell ismételni, mire feltétlenül mutatkozik a. várt eredmény. Ha. a. 8Zeplő annyira. konok, hogy ezzel a. kezelési m6ddal nem lehetünk fölötte urrá, a.kkor azután a leghatásosabb szcrl1ez, a. bőrhámlasztás hoz kell nyulnunk. Ezt azonban csak akkor veszmisztikus, ismeretlen fénybe burkolja. a rejtett világitá.s, mely eddig anpyi budapesti kereskedő· nek volt álma a plafond-világitás helyett, mely még mindig megmutatja a villamos körtéket 8 némileg ront a hatáson. Lázár ur a.z első, a. k i bizonynyal sok külföldi utazása révén - Budapesten először alkalmazta a rejtett világítást, ugy h ogy az embernek va.16sággal izgatja a kivá.ncsieágá.t : hogyan van ez a. kirakat megvilá.gitva ? Maga. a. kép, termés:~:etes milieuben, egy természetes tá.rsa.ságot ábrázol, csupa gyönyörü ruhá· ban. A középen egy L'.Art nevet viselő bronz női meUBzobor diszeleg, hatalmas ta.la.pza.ton, melyből kis szökökut tör elő, kedves, diszkrét, kristályos csacsogással, az alatta. lévő medenczébe. A talapzat és a. szobor p atinája. - bár mi tudjuk, hogy szándékosan csinált - megtéveszt bennünket s azt hinnők, a. Tátrának vagy valamely más külföldi na.gy fürdönek sárgaporondos utjain huzza. végig uszályá.t a.z a szép s:~:óke bábu, a kin egy fa.ille écru-toilette van, guipure-csipke bedolgozással, mely arany résilre van alkalmazva. s tra.vers· ránczaina.k betartása gyöngygamituráb61 áll. Az · alj alsó diszitése passepoile bedolgozá.s, mely tunikaszerü levezetésben végződik. Szint~ várja az emb er, hogy aranyrésilbe bujtatott karját felemelje s kényeskedve megemelje szoknyáját, ne· hogy az a. sarokban elhelyezett s a Nagy Imre kertészetéból kikorült _ óriási gyöngyvirágokban mega.kadjon. A háttérben pálmalevelek csipkézetc és re· ~ö~p.áfrány~~ simulnak a. falhoz, mely itt nem

z~lYSO

[OIM

10KEltlES SlAGTAlAH f!RtöTtEHITÖ SZER

réti szénát kell a tehénnek adni. Hideg vizet ne itassunk a tehénnel, hanem csak langyosat. Igy két nap alatt sikerre vezetbet a. gyógyítás. Sandvich, fehér és barna kenyérrel. Vegyünk szikltadt barna és fehér kenyeret, vékonya.n fel· szeletelve metszszük ki pogácsametszövel, egye~ő mennyiségben töltsük meg a. következővel : foz· zünk meg huslevesben 25 deka gyenge borju· vagy ludmá.jat, tötiük át szitán, ezalatt kevés vajon piritsunk kevés reszelt hagymát, kevés vágott petrezselymet, beleteszszük a májat sóval, borssal, kevés szerecscnd.ióval és 15 szem vágott ká.prival, 15 perczig pároljuk, azután kihütjük, 15 deka vajat 3 ajóká.val habosra dörzsölünk, hozzá.· keverjük a májat s kisujjnyi va.Stagon a fehér kenyérszeletkékre kenjük és a. barnákkal b efedjük. Finom és mutatós.

·-===========T===

NÖKNEh~htlKULÖZH ETETl EN B'zi . fanácsad6.

Borjusült-vagdalék.I(Elöétel.) Egy darab borjusültet finomul összevagdalunk. Egy kis karfiolt Yájban megpárolva szintén összevagdalunk s elvegyitjük a. vagdalt sültteL :Most egy tojást belcütünk, megs6zzuk, kissé megborsozzuk s j61 kikavarjuk, kis kolbászalakokat készitvo belőle, Iisztben, tojásban és morzsában megforgatva, forró zsírban kirántjuk A borjazási láz elbáritása. A tehenek borjazé.si láza ellen, melynek kétségtelen jelei már a borjazás után huszonnégy 6rával jelentkezni szo:b.-tak, hasznosnak bizonyult a következő eljárás : A beteg tehénnek, mely ilyenkor mind.ig fekve marad, egy gabonás zsákban egyenletesen elosztott jeget boritunk a hátgerinczére, ugy hogy a. lapoczkáról a fark-tóig érjen; ugyancsak kis zacskóban a homlokára. és a tarkóra ; a homlokra alkalmazott zacskót a. szarvakhoz kell kötni. A jégborogatásokat ismételni kell addig, a mig a láz összes jelenségei meg nem szüntek s még azután is, bár nem folytonosan, hanem csak időnként. Azonkivül gondoskodni kell arról, hogy a. tehénnek erős hajtószert adjunk be, a mi legczélszcrübbcn a. glauber-só lehet, mclyból 12 óra alatt két és fél fontot is be lehet adni. Az orős gyuladásban lévő tögyet agyagból ós eczethol készült borogatással kell hüsiteni és e borogatást addig ismételni, a meddig a rendcs tej-kiválasztás nom mutatkozilc Ajánlatos, hogy a tehenet gyakran, legalább óránként kifejjék. A kiállott betegség után csak jó selyemból vagy szaténból áll, mint nagyon sok más ldrakatnál, hanem - legalább látszólag - igazi, ha.nüsitatlan rögös ma.lterböl, a. mely ismét a. ren· dczöt dicséri. Es a. pla.fond helyett sem rézsutos vonalakba eső selyem vagy szatén van kifesritve, hanem - valami zseniális és ismeretlen eljárás folytán -levegő . A középen - hogy a tulipán· hiveknek is elég legyen téve - gyönyörü tulipán grupp huzódik meg, buja, rétesnövésü, egy· szinü tulipá.nokból, a másik sa.rokban pedig bó· ditó illa.tu jáczintok. Es az egésznek olyan kedves, intim, cseppet sem mestorkélt karaktere van, hogy azinte látjuk a bábajkakat megmozdulni, halk nevetésre, 8 halljuk subogni az alsó szoknya. selymét. Pe[l)ze ez csalódás. A selyemsuhogást a kirakatot néző hölgyek okozzák. Mert hiába kiáltottak vétót a. selyem alsókra., azok feltámadtak ismét rövid álmukból, mint a. phoerux madár, s:~:ebben és gazdagabban mint valamikor ! A szezon elején eddig még nem volt azokásban bent az üzletben divatkiállítást rendezni. Holzer ur, a. párisi Louvre m.intájára., ebb en is uttörö lesz 1\Iagya.rorszó.gon, a monny iben p átisi eredeti e hazai müh elyeiben készült modellekböl diva.tkiállitást rendez, azon czélb61, hogy a. már előre jelentkezett vidéki divatházak asszonyai ne legyenek kénytelenek a. külföldro menni, s a. sok magyar pénzt ott elkölteni modelljeík beszerzése végett, hanem jöhessenek magyar kereskedék na.gy árubázá.ba, olyanokhoz, a. kiknek va.gyona, ne>e és izlése g&ra.ncziá.t nyujt arra., hogy csak jót és divatosa.t lá.tba.tna.k nála.. A kiá.llitá.a dijta.la,n

Gazdasiti fanácsad6. A malátacsira mlnt ta karmány. A maláta.· csirával való takarmányozásnál a. fősulyt arra kell helyeznünk, hogy a malátacsira száraz legyen, ne poros és penészes, miért is feletetés előtt a malátacsírát szitálás utján portól és homoktól meg kell szabadítani. Ha helytelenül tartjuk el a malátacsirát, könnyen ned,,ességet sziv magába, erjedés vagy korhadás folytán sa>anyu és dohossá. válik és ilyen állapotban veszélyes takarmány· anyagul használni. Ha. a malátacsira emészthető· ségét a. kérődzőknél való feletetésnél fokozni akarjuk, jól teszszük, ha. annyi vizzel nedvesitjük meg és keverjük át, hogy többé ne por16djon. Dy állapotban huszmmégy 6ráig hagyjuk állni. A szabad lovegó hatása az állatokra. HogY mcnnyi előnynyol jár az állatoknak a. szabad le· vegőn ,-aló huzamosabb tartása, arról egy német szakember a következöket írja: Folbecsülhetetlen értékkel bir az, ha a legelő állatok nemcsak azalatt az idő alatt időznek a szabad le>egön, mig volta: ~éppen, táplálkoznak, hanem az egész legeltet?,s1 1dényen, vagyis öt b6napoo át tető alá se kerül· nek. A tapasztalás azt mutatja, hogy az {tllato~ a. nyári !orróság idejón éjjel legelnek a legintenza· vebben, a Inikor a. legyek, szunyogok nem bánt· ják, mig ellenben a forró nappali órákat többnyire árnyékban töltik. H igiénikus szempontból a. szabad levegőn való folytonos időzés rendkivüli je· lentöséggcl bir. Bizonyitásra sem s:~:orul mek:kora. különbség van a romlott, mindenféle' ártainlas gázokkal telitett istáll6-levegő s a. tiszta, egész· séges, szénsavdus szabad levegö között. A növen· dók állatok számára. tehát nemcsak felesleges,_ h_a nem egyencsen ártalmas istállót létesíteni. l"YJlt p ajta teljesen elegendő ahhoz, hogy az állatok és vételkényszer nélkül történik. Nébá.nyat a ru hák köziil, melyek olt kiállitásra. kerülnek, még leirhatunk, s ezeknek egy része ma a.ldraka.tba.n áll F ekete selyem résil toilette, arany ketmére dolgoJva.. Derék fenti ré..~e arany kézihimzés a. szoknyá.n és deréknál kevés jet és bársony sza. lagdisz van alkalmazva. \áll án fiohuszerü tül arrangement. Guimpeje ara.nyhá.lószövet. Lila. chiffon ruha., fehérre dolgozva.. Fent vállrésze egybeszabott ujjakkal. Soutacheiro zott Cha.ntilly csipkéböl. A derék mellrészén viz zöld a.rra.ngement, melyre lila voile esik. A derekat lila gyöngy és a.rs.nynya.l himzett öv tartja. le. E~n alul a.prón plissézett szaknyarész jon eló lila. cs1pke bedolgozásokkaL Ga.Uérs:z;erü köpeny, fraise popelineből, d us csipkediszszel és himzéssel. Egy másik, hasonló köpeny drapp sr.inÜ Shantungból készült i>elt háttal gazdag kézi himzéssel. ' A kira.ka.tból való egy tussor ruha. is, ka.bá.t· tal, alja. empire sza.bá.su, bluza. és ka.bá.tjn. apró kendökből van összcállit>a.. Ez a dernier cri. A ka.bát revers-e k ézi hímzésből áll. . Egy könnyü, fraise-fehér pettyes grenadine totlette már teljesen kifejezett tuniká.va.l. F ichuszerü arrangement a. nya.knál, elöl fraise cbou, m~lyböl két egyenes sza.lag fut le a. tunika. a.Ij&ig \ 8 ltt chiccs másliban végzödile A tunika. vége törökbugyogószerüen alábillcn. Az ujjak aranynyal pettyezett tüllből v&Illlak, ugyanilyen

Vasárnap, 1909. április 4. ~aroe idö vagy a. forr6 na.p elöl menedéket találJanak. Ezt az ot6bbit czélt különben sokkal könnyebben lehet elérni azáltal, ha. a. legeJón facsoportokat ültetnek. Az esőtől ne féltsük az állatokat, ók ezeretnek megázni B a hol módjok van reá, mihelyst esni kezd, azonna.! kimennek a. szab_adba.. Az eső emellett igen sokban hozzájárul a. tl&tá.lkodásukhoz B olyan állat<>k, a melyek éjjelna:ppal a szabadban idóznek, sokknl tisztábbak, mmt olyanok, a. melyek éjjelre istáll6kban össze 8%0roloak. A hüvösebb vagy hideg éjjeleken való künnidözés sem á.rtaJmas az állat<>kra.. Igaz, hogy a.z alacsonyabb hómérséklet sok maleget von el a ~ttő~, a mely meleget tehát p6tolni kell ; de ez lZg&tJa az állntok étvágyát 8 intenzivebb mplálkozásra készteti. A főelóny nzonba.n az. állatoknak a betegség ellen való megedzése. Tapasztalták, hogy olyan állatok, a melyek eleinte tuberkulóziara reagá.lta.k , k~óbb meggyógyultak, vagyis a betegség iránt való hajlandóság megszünt.

r;;~~;~~.:;:1

m ltluseok 6s anjol a lja k - lz16ses készltését elvállalj a -

R• .BERGER MALVII

Budapest, VI., Gróf Zichy Jenö-utcza 40. sz. lll., 15,

készen ka.pha.t6 zink-ken6csosel. 2. Mossa tpeg 6s ha.bositM be betenkint kéttlzel' oote a, lefekvés ol6tt a. fejb6rét és a. haját melog vizzel és k olousvári kénee-febérkátl'ánysz.a.ppannal. A szappanbabot hagyja rajta eleinte 10 perozig, azut.án minden következó megmosáskor 5 perezezel tovább é.s végül álla,ndóa.n 30 perezig. Ezen idó eltelte után m011~a le &laposan a e:z:a,prnt eok la.ngyos vizzel (ba. ez6ke, akkor kamillateM eo lAng~ virrel), utána. öbliU!e ki jól állott vizzol é.s leazárit-M at.ó.n tessék lefe küdni. Ezenkivül dörz.sölje be o. fejbőrét másodnaponként reggel bmony-ha.jszeszazel. G. Henril..-né. Kivinaága swrint levélben vála.szolunk. L. T. Zilah. I. Tessék a bársonyb6rbámlasz:t.6t haunálni. 2. Véglogesen csakis olektrolylikas epi.lAczióva.l lehet, időlegesen a. Gammi-íéle sz6rveszt6'\'"CL K. L.-né. Kivánsága swrint leorólbon válaszolUllk. /lQ'Itka. ~Iosaa meg naponta. többtolr.ór állott virzel és este a lefekvés el6tt moleg viz~\ é.' fohéritó-bársonyl!zn.ppannl\1. A I!:Z:app&nlmbot hagyja r&jta néhány perezig, ~után mossa le sok la.ngyos \"Ízt.ol, ut.ó.na. állott viz.11ol és a. leszl!.ritk után dörzsölje fohéritó-bárson;rkrémmol. Roggel & szap,Pnnos la.ngyos viws lemosás után ismét krémcs bedörz:söles következik. P. A. Gy. Már válaszoltunk. JJJ()-2017. n. eló'iutQ leánya. Olvaa.sa el az llonkáMk killdöt.t üzenetünket. R. D. ~.wl~m. Kozmetika.-rovatunk T'Czetójénél: VI., FeL'I6crd6sor I. F. Salamon. Tesaék elolvasni mai számunk Kol.Dlo· tika.~czik.két.

Eu11 tájékoratlan kis lán.y. I. Nom árt. 2. Olvassa. el az ~>R. D. ZsolnM-nak küldött üzenetünket. F. J. Nom jó, lemarja. a. bórét. Olvassa el az iloillnak küldött üzenetfro.kot. Eqy ré(Ji dóft:ztt/;. 7. G'lo.-vetil. 8. Kékfény. O. Olvaa.sa. ol a. ~K'l>tona. jog!s,;~-nak ldildött üzenettinkot. 10. ~lae sa.go·zsal. ll. :M:ógis csak a. háziorvoshoz kell fordulni&.

eeeeeeee~~~eeeeeeeEEeee~J

BLUZOI

••

Uzensfek.

KosztUmök,aljak és pongyolák

(Kú.iratckat nem adunk vissza.)

r e m e k ldt\llltá.sbau

Böjt. pt·Uikdczi6. K . F. Már a. lapok le va:onak zárva., nom bo.szná.lho.tjuk." :· Déláné. Kivánsága szarint levélben válaszoltunk. rruz; 1.-né. Kivámága. szarint lovélilen vá.lMzoltunk. F. Gy.•tté. Kivám&ga. szerint levlébon rilas1.oltunk.

le~:fcel<lnia,

Lehetetlenség, nom értette meg. Teljesen c.r;t igy magyarázta '\'"oln~ meg. Tessék g c~.zer megkérdami és o. szcrint eljárni. azubli.tn~ JO~a&. 'Il-Mson fel az orrosával egy grammos vagy zo~ttlllákat és egy darabot oldjon fel porczell&n és abban á~;otott la.'1'"6rba. öntött kót liter állott ruben Utát~, hint.oso '1:1.1. reggel és este 10-10 pcrczig. Lestárltáa késr;en kapbo.~ a. S~~zartárakbl\n már erre o. czélra ~ék me\c . saficyil!o.va!l bint6porral. Lemosásokra n álni. g VU.Ot 6a kolozsvári ohrómsza.ppo.nt ha!IZ· KhX·ea& Levélbe Juc:i. ké d n válaszolunk. godtan. r ett szappi!nnal mosho.t ja egész nyu-

inkább

né hogy

bnje

Jí'~~~~fiz~. a.

l . Beretválta.ssa 1o és azután ..romszor a gyógyl!zcrtárekban már

r. k. &jor Rozália. r. k., Fen~ Sámuel izr. Heller Janka i:a., Bogcdüs Fcrcnoz ref. Lasbárs:r.ka. Katalin r. k., Fisobl F erencz ág. e'l"'. Witscb J ozefa r. k., Bartalos Adolf ág. ov. Nyári Anna. r. k., Weiszberger Béla. dr. izr. Wild Antónia izr., Hangya Lajos r. k. Losonczi Szidónin. r. k., Freundeter Vilinos in. GyómM!t llona. izr., Tóth Gyula. r. k. Hetz Irma r. k., Hollner F erencz r. k. Ellgel Dóra i:a., Ullian JóUJef r. k. 1\fenyhért T eróz r. k., Daróezí Béla dr. izr. Sh.-utootki Vilma. i::r., VMárbelyi János ref. Adonvádl Terézia. r. k., Bárdo9 Deusó izr. Kohn Mária itt., Ka.prda 1\fátyá& r. k. Damánczky Emília r . k., F cloi János ref. Vitéz Z:lófia. ref.. :Körl Izidor izr. Elek Olgn. izr., Sohippert Károly r. k. Pálffy Paula. unit., Bógyo )lihály r. k. Silfor M.a.tild r. k., Grünfold ~ izr. Szn.bó Teréz r. k. Rusz K4lm~n r. k. Somogyi Anna. r. k., Szabó Antal r. k. &in Em!ébet r. k., Krnut!lobiedor János r. k. Fábik JuliA r. k. A Vlll. kerOleUte n : Ujvári 1\lárton r. k. Horváth Krisztina. r. k., Singbor Gyula. Pál r. k. Einódor Karolina. Anna r. k., Baron. Sándor izr. Borger Aranka. izr., Herczka. S~muel in. Groszbor~tor Bella. izr., S6.nR Béla Imro r. k. Ha.borl MáritL r. k., Nagy Jáno!l r. k. l\.tirgó Julia r. k., ~omán Jór.Mf ref. Su.bó Mária. r. k., Prnok Sobó r. k. Stená.!!i ~l.&rgit ref., Sitkoi Gynlo. ág. ov. Lolki Etcl Mária. r. k., &rjkn.ra Venczel r. k. Striasnyi .Márin. r. k., Szln.vik Pál r. k. &relll! Jolán r. k., Tibély Vilinos á~. ev. Sza.bó llona r. k., Kolompár Ignácz r. k. Korodi Borbáln. r. k., Lierwohr Jór.8of r. fl. Tóth Erz.sébet r. k., Koazoth Ferenoz r. k. Be~jak Em~ébet r. k., Budni Pál ref. Koní.os Ottilia. ref .. laxlrovján Jór..sef r. k. Göncz6 Julia r. k., Varga. &llnt ref. Konc.'! Julia. ág. ev., L'licsk:l. Pál r. k. Nagy Julia ref., újos János r. k . &log ){ária. ref., Gömöri lbrab&m in. Ertlor Borbála. izr.. Gajdos Károly r. k. Borbáti Licüa. rof., ~iz:ma.dio. István bapt. Boko )la.rgit bapt., Bara.nyni Ist'\'"ó.n r. k. Filot.ás Ju\i~~o r. k., Botuusák .AdAm Ag. ov. Gnzk6 ~m ág. ev., Donovics József r. k. Boros Torór.io. r. k., Holzsohuh Jenó r. k. NobiUti .Angya.lkn. r. k., Lichter Sámuel izr. Boros Anna. r. k., N:1~y József r. k. Koob ~!ária. r. k., Szánthó Fcrun<'z r. k. Végh Roz.íli& r. k.

·- HÁZASULA.,DÓK ,

!;:

FALUDI LÁSZLO

FIGYELMEBEl §

DIJ Divatlap ingyen.

~ '.~~===================

Ágytoll-gözt;sztlrás (Telt fOII 71-!>.)

IZll:I.J:I dljtol:~.nnl

történtek: Az !., ll., m. ktrDietekben: Urs~i Jtinos ág. C'l"'. Vági Julia rk., Trinkl JÁnO!! Ferenoz rk. Bntaba Juli~~o ev. ref., JerO'I'!IZb.-y Jen6 rk. Kilian Gi:z:ells. rk., Schneider Foroner: rk. Tirhold Mária. rk., Wa:roz Jór.Mf rk. 1falmarits Jlbrgit rk., Goldner ArthU::: ág. e\". Smodits G.lzella rk., Karpici )libálr rk. Wa~~!'erschutr; BoTbó.l& rk., Hit!: GyulA rk. Bobos M:ár111o rk .. Aszmann Mihilly rk. Buton Rorina. rk., ~llor :Uihály rk. R~tey Róza Ida rk .• Rügel Béla. rk. Gsrbócty Emma rk., )!ayerboffor Henrik rk. Ptllkorits Katalin rk., Jámbor J óu.ef rk. Göttlor BorbálA rk., Sobeyrin~ Forencr: rk. Kromcsik Róza. ág. e~ .• Deli Gyn~ e'l"'. rof., Stcirlein ~ébet rk., Richter Jómcf rk. Danzor BéLa rk., Liblcb Ede rk. Kis Juliann& ev. ref., Lippert Jóusef rk. Weisz R<>ú.li~~o rk. A 1v., IX., X. kerilletektlen : Turi Gyula rk. Géai Rozálil\ ev. ref., Osztrovszkl lAjos rk. K&ra. Zsuz.sanna ov. ref., Má.rboffos András rk. Sronyog Kat11lin rk., Mohá011i Sándor ev. ref. Horv&th ~óbet. rk., Scbnbert Isiván ev. rof. Holmann K&tl;lin ág. ov., Pitzela. ~yala. rk. Novotny Ann" rk, Vitró Lo.JOS rk. Vrabn. F'r&nor;l&k& rk., Horváth J onó rk. Némoth Teréz rk., Uhorik Vm<;ze rk. Kubel Anno. rk., Holezer Ant.al rk. Kri%!)6n Borbála rk., R<>az Antal rk. &m nona. nnit., Jarmann Bé1& rk. Péter Zsuz.~ánna ~k., Nagy Mibály rk. ~robovszlé ~v~ á e'l"'. :\!akai LaJOS e'\". ref. Bartkó Tera rk .. ~!urann r,~bály' rk. Jozen Li?ia. ev. ref., Begedüs ~yula J~~f rk. Révav ~ária. rk., D:cbold Istdn ág. ev. Pmtér ~!an& rk., Gásp!r Pál rk. C'np;ár En11ébet ág. ov., Lendvai JánO!! rk. Szabó Etelka rk., Klement Feronot rk. Walter Emilia. rk. Az v., VI. korOletekben : Grílcz István Fri~ rk. Kafrovittl Julianna. rk., Grolmus,; Ignác~: rk. Mncha Julianna rk., Stabó Ármin rk. Schvoboda Jo:z:ef& ~k., Va.kula. János rk. Bat.i Ann~~o rk., (Vermes Mózos I.Zl'. Deutaeh Margit in., Sa.pkáe Mátyá& rk. Novák Jó%8& rk., Nagy Józaef rk. Diósr.e~ Z:lur.!ánna rk., Kie!l .Mó~r rk. Jaka.b Lidia. rk., G!Aeer Jóuof rk. 01\br&vittl Mária. rk., Tatárka. Péter P~l rk. ~o!edús Piroska. rk., Piriohelt JinOli rk. Bcdnwk Amál~': rk., Jak&é Sándor .eT. ref. Dj~~onden Juli~~o rk., Knhn ~arboch rk. Nagy Ern!obet rk., '\\éber Pál rk. Pi!lorll Gi~Da. rk., TamA3 Imre rk. Orb&n Anna. rk. !ltann!lvirth Vilmos ir.:r. Gyöpp Anna. .liárl& rk., Löv Bert~lan in. Goldberger Ror.ália ir.:r., Toldy Sándor rk. K •nn Vll'Ag Flóris rk., Simon ÁJloston rk. Tom bM~ ~ébet rk., Pestyendy Tihamér r~ ~r.omb~t~y JolÁn á . ev., L.'\uter J67..5ef izr. ~tb Margtt ~rr... To.rok GynUr. 1! Foin Frencrlska. fel. nél., Deuseh Ármm azr. Factu ZeÍma. ia., PotrJO!I J6r.uf ev. ref. Bobell ~a ág. ev., Hep;edii!l Márton rk. Mouíla Anna. rk., ~tili Jóuof rk. H \Asz Angyn.lka. rk., R.imele Anta\ rk. ?l!a.ltm Mária. rk., Emil in. Stnler Róu. in., P etró Jó%8~! rk. Kot~ra En;.sébet rk., PIMtyák Vilmos rk. Nto.f.J' ~It.ria rk.: F:itll 1 Zl!jgmond dr. ir.r. ~obitfbr Mt~f!it kr., lf_o~ :&.J!Ao u;r. Spit~r Irén ir;r., Rnl'l!n. IstTAn rk. :&tu.·s RAn& á:g. eT., Schmidt Al&df.r ir;. ~inger ~Ia~t ir;r., F~rJum János r~. Kis Torb:ia rk., Kctn János ~k. Ve\:mazky Etu~t rk .• Ott István rk. Hordth RozáliA rk., ){oraTC!ík .L."'}OS r~. ~r Berta. r. k., Hölzer Rem6 S&ndor r. k. Do bt \"tl"tón•

&sy,

r. k. A VII. kerDietl,en : Klem ·

St01ner · Fáru· ·.,.,. ... .,~nrik Pál Iig. ov. Berncll Alojria r. k., Ádám Gyula

1..... """""'

n!l -

..,eU~> J7.l'.

61c5vlr6Jkoroskod6 -

! erntell Sz nbáz. Tel. 57-33 ÖVEK ~S HARISNYÁK

BÖRKEZTYÜK, KtZITÁSKÁK

B~!2~!!

eszko:r.öltetik).

PÁSZTORY

árjCCJZ&et kfpekkel kQid

kihirdeté~ck

V ll., Károly·k6rut 7. (A. hibtól v~lll cl- é! vls•za.•z:\llltls méc

A mult héten az anya.könyvi hivataLoknál & köT'Ctk ... zó

•-l

,.MARABU 11 -hoz

BOI\RÉTA

Bázasuland4k n6vje.&yz6ke.

o tc;"; ,.,;

AGYTOLLAK,

Bpest, VI., Andrássy-ut 48.

J:/ll

4:1

.A Z UJ S ÁG

előntll•

Lukács M.

6rok on Kity6·utoza 15. "

Rlotild·pi\IO~

s.ÉKELY" ""'

b6rönd6• moetor

VII., :R!Utóod·ut 4. sz"m. Ár(~O')"Z<'k lnfTYon. -

8 BUTOR !~~~!~!o:fu~ !~~f~ minta-stobák változó kiállitása Teljts

állalldóan

(SILLÁRO~ ~ ••~~~~.~~~~ gAz és VIIJ'Inyra. -

:rilii'Y

ral.t..h mPn)UUOII)i és

f'KSZER ""' eznst 63 óra

alke~lml

oprro kii•a16ben. aJI\IIclclkokbl\11, -

JUT.\ ~YOSAN OESZl!:nEZUETÖ

l öw Sandor VIZY.,

t6herozafl kamarai nill t6nAI Jó:r:se!-ltörut 81. azám.

ce. 6e kir. udv. ERDÉLYI - f6nyk6p6u F ényképek SEMME LWEIS-UTCZA 2. SZ. <Telafon-Li(t)

KC3!Jilth J..o(os·nteu aark!n. -

Frack 65frt American-House ole6rcnd0 url e:ab6k IV., Survlta•t6r 3. ezAm.

Ferenc József öltönr 45 trt

KÉZIMUNKA épe<~~6~!r5~>tek ~~~:~1~~0~~~~ KBérczl D Sandor• eszentlse el6~t hoznssa mog 1840 n.jzznl eol4lo~t ~rj e~yzékome~ és kórjan mintákat és kiv.Utts~:tAsi kllldemtlnyt. Budapest, Dossowtty utcza 5 • sajáUruhduban. Talalo n 109.00

l{o~~~~~~~~~~~~ Q1

z:~k

dl)menh·e.) W

M enyasszonyi koszorúk, M enyasszonyi , lielengyek

liBEY MmÁLY búl.art's lblet btrtii1U~II

KIRÁLY· UTCZA49 . S Z.

dluet, "trololl, toll boit 6a u lapmü,.lrág dhtek l é~ diSZ· toll gyár, IV., Kiroly-u lea 4-5.

Szekulesz R

SCBAFFER JOSEFINA Koronaherozca-utoza 17 a z. •l•dca khll~lbe~a to,teláaros~b~.

zENEMÜVEK

a l ejCol csóbban

., MOLITOR OSZKÁR auterpe nnom0ken~eked6ee IV,, Koeauth Lajoe-u. 18 86~~;lweia-utuva~:ben legmagasabb •r. engedm6nr.

Z0li~E~R~; ~~!~~~-~!!!:_~ (f.ruhatn·palota) TelilfOli U0-66

.Goethe 6rtbsfetlen szaralma -

Chartotto v. Stein.

Irta Bir ó Lajos.

A Goethe gazdag, szép é.:; >áltozatos életébell s?k asszony·nak jutott szerepe. Az elsőtől, ,a sz~li~ papkisasszonytól kezdve, a k.it strassh_urgl diák korában imádott, a lipc-ei vendéglős lany?n.~ereí>ztiU Vulpins Krisztináig, :t későbbi felesege1g és Le vo etzow Ulrikáig, a hetven éves aggastyán megható, utolsó, forró szerelmáig ~z a~~zonyokuak egy egész daudárát szerette es ketötte maaához hosszabb-rövidebb időre ez a nagy hütelen. De egyetlen asszonynak ~em. volt az életében olyan szerepe, olyan fono~~aga, olyan jelentősége, mint Charlotte v. Ste~ek. ~em az elsőfek, a. kit évek.ig siratott, a kt miatt még egy évtized m ulva is lelki. fu~dalásokat érzett, eem az utolsónak, a. ki ·~t ~gy tan1szi vihar, ugy zaklatta fel a nagy oreg ember szivét. :e:s a sok asszony között <lgyetlenegy sertl >olt, a kinek ugy odaadta "~Ina a lelkét, a kit ugy részesévé tett volna 11111 ~den t.örek-.;•ésének és. minden fájdalmának. :'\ C'harlotte v. Steinhez írott levelei csodálatos h.~lba!atlan doknmentnmai ~z élete e~y hosszu k~~~zakanak, dokumentumal a geme mWl· .~Janak, a költői a,Jkotás természetrajzának, a ~oltöi munka érési proczesszusának. Pár száz 1e'tcle maradt meg, a meh·eket mind Chariotie "· St<'inhez irt. Teljes tíz 'év alatt iródtak eu•k a lc'tel('k. tiz é\·ig maradt hü Goethe ehhez ~zb asszonyhoz. Bs mennyire hü \Olt hozzá . ben a Yil"z<m.yban ő >Olt a mindig kérő, a

V6jzef. Annie Vivant i.

2igy szólt bánat : >>Többé nem ,·agy az, mi régen könyei remegnek ~ ~emedbcn

• [~ lelt, mért gömyedc:z, tested mért törékeny ?<• . Feleltem én : - Szcr~tlck! rcvetvc sz61t: >>Emlékszel s tudhatod,

mindig alázatos, a mindig r~.gaszkodó .. A sze: reltni győze)wek embere, a buszke és feJedelmi hódító ezuttal legyőzött és megbóditott lett, sóhajtozott, kért és könyörgött. !ts a végén is nem ő ezakitott. Tiz évi barátság után Cbarlotte v. Stein szakitott vele akkor, a Illikor Vulpins Krisztina, későbbi felesége el~zör jutott szerephez Goethe életében. És most jön egy néwet tudós és erről a G'barlotte v . Steinről, a ki a német irodalomnak többet emlegetett alakja. volt egy tuczat hires irónál, a kire csaknem száz esztendeje kegyelettel, áhitattal és hálával gondol vissza a néúletség, a ki a Goethe halhatatlau szerelmese, halhatat.Jan ösztönzője, ragyogó emlékü barátnője, a Goethe lelkének egyetlen igazi társa. volt, erről a Charlotte v. Steinröl kideríti, hogy mindezt a. dicsőséget méltatlanul bitorolja. Megállapitja róla, - a levelei alapján hogy roüveletlen volt. Megállapítja róla, hogy nem értette Goethét. )fegálla.pitja róla , hogy lelkileg hüielel!- t'Olt hozzá, a háta. mögött kicsinyló és g1myos megjegyzéseket tett rá és a mü>észetére. Megállapítja róla., hogy soha igazán nem szerette Gootbét. :Megálla.pitja róla, hogy ugyanakkor, a mjkor Goethe már a szindarabjainak a ja>arészH megirta, a mikor a Vausttal foglalkozott, akkor ez a nö Kolzebue-ért lelke.sedett ... A leleplezés megtörtént.. A báh-á.ny össze· dől t. A meggyilkolt emlék.nek, a kin;,gzett illuziónak nem akadt Yédelrue-zője, a német köZTélemény belenyugodott abba, bog,v az a nö, a kit ~záz é>ig áhitat{)!"an tisztelt, nem volt roélt(í a t.iszteletre. A kegyetlen itélet mellett döntő bizonyítékek szóh1ak ; el kell

fogadni, hogy igy van : Charlotte v. Steint nem illeti meg az a ragyogó boly a német emlékezésben, a melyet eddig elfoglalt. Vitatkozni nincs is ked>e az embernek, Kotzebue olyan érv, a roelylyel uem lehet &zem beszállni. Nem a vitatkozás ked>e az, a mely rögtön megszólal az emberben az itélet meghallgatása. után, hanem egy fájdalmas panasz. E7..: miért · kellett, ezt a bóhérmunkát IDost elvégezni~ Ha száz évjg tévedésben >oltuuk egy régen elporladt ass~ony intellektuális ereje felől, ha száz é>e félreismerjük a szive igazi haj· landóságait, uliért kellett most rá,nk kénysze. riteni egy bántó, kellemetlen és fájdaliDas megismert:st ~ l\Iiért nem hagyták meg ef!Y ' halott asszony fehérruhás, legendás, szép alak- · ját abban a tisztaságban, fehérségben, ragyogásban, a melyben eddig láttuk 1 Ha Goethének jó volt ugy, a hogyan >olt, miért nem : elég ió nekünk 1 ; Ennek a fájdalmas és szentiiDentális pa- · nasznak azonban nincs igaza. Az emberiség egJ;k legnagyobb ereje és legnagyobb kincse az a törek>és. a melyet az igazságra Yaló törch-vésnek hiszünk. Az ember l~@lagyobb Yigasz- · talása, az irodalom legnagyobb mozg:~tó ereje, az emberi kultura egyik legf~bb kinc..-c az az itélet, a melyet az utókor itéletének ncnzüuk. Az utókor Üél~te : ez a nagy megnyugtatás, ez a nagy vigasztalás, ez a lelkek nagy bizalma és a. vágyak nngy cgyensulyozója. C:.tak hadd azolgliltasson igRzságot az ut ókor. A ki a kortársait meg tudta csalni. az álljon legalább a~ utókor elött nyomoruságo,nn, :o.;rahunsan, Je. leplezetten. Hit>ány csalók ne hibes~é-k, hog:v az cljöYendö századok sem iemcrik fel a csa.lá-

)[ost e:n,nfu.ho7. simuln\., s hallgatag Járjuk nehéz útját a kárhozatnak, Egö szemünkból rejtett láng fakad, S a ,·ágyak föllobognak.

a szönyeg is ugyanezt az ál'll~·alatot. Yi'-eli ég · gyönyörü iróasztalom posztója. is. Ez az iróasztal saját taláhuányom, jgen erős, mintha.. n na volna tet emt,·e. hogy :~, nehéz írógépnek alapul szolgáljon. :\Iielött ez az aszialom clkészült volna. r<'ndszerint a térdeimen irtam. Azelött azok voltak nyugalmas perczeim, mjkor a sajtó számára másoltam Je dolgozataimat. Ablakaimból <'gyenesen az erdő ~oth·ébe látok, a fák ~zi nt c besétálnak a 8zohúmba, s 'közöttük megpillantmtl az <>gc>t meg. a k~lö napot. Yagy a holda(. a ml'ly fanta~7.1Jkus arnvékba Yonja fáimat é~ kt~o..tt;h·ouu1f. Most a~onhan hajuni ,·au, a fák fPketé~ m.ercdnck r g (dé. ~ az c•}SO llladár p]!'O t•n:kc kj:-;~~·1 J~OJ1~0· lntaim al. n mint azok l,ön.n tnrnm kond szalJanak. hog:,v 'i"l':t.ahozzák <'ll.l]éJH~f .. a.~,n~k, a. melyet a legjobban !'zert?tt~m ko7.~tt ~1k, s meh;k tnilven szakában 07. eletemnek 'olt a .. . , l<'gk<'dresebb elottem. , • . ]!;gy köny.". el~t~-as~saJ~a l s megbec:>.ülci:eué-1 nagy ~zcrep~'L Jatsz•k dctkorm1 k. T1zeuöt é,·es koromban dragadott KlopstoC'k >}:\tes::;iás ~-a, a mel~·ct ma alig tud kt>resztiil oh?a~ni >alaki, Bum..ot. köny' lll'lkül tudtam d 0 Hacine nem mcnl a fejembe. ~oha::-cm b·1'rt· · nmeket · mcgszeret m· a f ranc~la Yagy az . 1 .am drinusokat. -. . a cxan-

ö néha megrcltcm·c néz reám : _ »~Iért hogy szemedben bús könyck remeo-nek ?\< Arczába nézt>k, - ob, mily ha)a,·ány! És sóh<ljtok : - Szeretlck! Forditotta Zoltán VIlmos.

•Si ogy ..mámorunk mily gyorsan n<gct érc, rcpüh·c tünt ck cl a :-zép napok S szcrclmünk annyi ~jc.f<

~eYch·e szóll: )\Jól tudhl'ltod magad:

}/rcs t~m mást. s m•kcd míis l:('dve:.crl ldl !

('nnpt lla7udtál, s én miut ('c:altalak ! .. l•cJctcnt én : - ~zrrctlck ! -

~ ~zólt :

>\f:g n' lcd ! Orök1 c elhajoltam : "tar · ~ :'t']<unk <'g") máshoz. nem wzetnrk. ~c 1~-;salak Yi~zont, csak a pokolban!(< l•clcltcm én: - Szcrctlck! -

"Ro.,-·

"1 é .sz, szcll<'mem !·' - így folytatá haragga 1 S ·h1Y}tko~olt t~s hullj. c:.a.k hullj a mélybc! t~.anysagunk cmlékét 'rdd magaddal Slroduak l'jjelébc ! F'('leJ· t· 'h es ('nyh<'t n\-"]'tó szürk<' ~J-<', non l' · · · "' · S ~} rcam, adj álmot f' szemeknek, l' ~ny k~pé~ :-t.ivembol tépd ki ,·égre !~ el('ltcm cn : - :Szercdrk ! Merön : l<e?. 't rcam tekin lett, lá?. ban égve;

~ ,1 ~~é~ ~.é~en átczikázni látlam, -

z ,utc~c :-ápadt arcwm' érle! ~zcrctlck ! - S karjaim' kitártam.

AZ UJSA.G

Vasárnap, 1909. április 18.

Az 6n könyvtáram. l rta Carmen Sylva.*) Örökké növcb·ö háJúrzet tf'l beszélek önöknek az én legked>esebb és legrégibb harátaimróL azokról. a kik nem ~aln;:~k meg soha, a kiR. ötven éve hiiségesen kl~artotta.k ~ellette;n. s a kikhez felnézek mos~. ~.s. a tlllg trol:, .mel~-en útérezYe azt, hog,v az td? <'sak. egy szo es bog;}: a i elen é.;; a mult tulaJdon !i.eppet.t egy . .... · Ott állnak mind e~y~a~ .mellf'tt: kulonbiizö bck'öté~hen, h.o~: r~ndla!? ;:zcmeuu. h~z t.za~ keresgélés nelkul, JS reaJuk ~ kad,1anak, ~!ncaul:ly és Mahon, ~hakespeare cs Carl.rl?, Waher Scott, l>s n több1. r<:!' .v<'lem volt;tk m~r ._ h' om lh·es rryermeklcan.v koromban 18, t IZ<'n ar t" ' ' • l th l "k t átutazták vel(•m J<;u!opa.t_. s tiSzte e e yu ·e tták most lS, berczes otthonom ban. t a rto meg .. d 1 · b· b 1 1'tt vannak meseszent o gozOfzO am an, gE>ln, k 1...urkol~ta diófából való s falai vörös me yue lJ dr k · éb•l · : nyból a hegyi rhodeden ono szm o , h arso · · · 1. ' melyet. >)r oses d<'s Alpe~ ~ nó\en JsnwrneJ'\. ·'"1eg

Csak ~ ruodem franczia pot'ták -

1.iilö

n~Pn az en kedve~ Lecomtf' 0 J . • írnak olyan ve 1 ·t <' ~t:! 1t' ·rm ~ fülem 'TI l .rse {e 1 a melyE>kh<' ~zerelmes a • (.<l....ill ~cn larom e-res korc•mban t:7.a nt! tam

l> .u

ont rab<•·ot H .·

'd'.

. .

Jinam " . ' oracz o a1t es ,,ln C'.tll· M nf ·~t latm nyt·ln'n. F.~<'kct ma i:~ tudom.

l l a re .et O<'g:\"Yen é>e:- koromban próbáltam e <?lvasn:_..• s nom '\"oltam képes vé~gmellJli

raJta. Kiallhatatlan, nyafogó histórianak t-a·

AZ V JS A. G

38 sukat. Ostoba. libák ne biheesék, hogy a hang· jukat az utókor sem ismeri meg gágogásnak .•. Hadd itólkezzék az irodalomtörténet. A ki belekerült az irodalomba, - akárhogyan, akár mint iró, akármint barát, akármint szeretöaz állja a história itéletét. Ha Kotzebueről kiderült, hogy silány tákoló volt, nincs rá. ok, hogy a hiveit kimélje a száz év mulva felhangzó kritika. Az asszonyokat sérti meg az, SI. ki asszonymivolta czimén kér kegyelmet annok a nőnek, a ki Goetbét kinevette és Kot.!:ebue-ért rajongott. A Matildok számára igeni!> van kegyelem. A Heine barátnője, kP.söbhi felesége és hősies ápolónője kedves, \irágzó éR ostoba nőstény volt. Soha sem akart más lenni. Fogalma ~em volt a H eine költői nagyt'ágáról. Ezt, meg is mondta,. Jókedvü, ked,cs, megnyugtató egészségil nőstény volt. Heine is annak tartot ta. Uindenki annak tar· t otta. D(\ Charlotto \". Stein a barátnője, a társa, a megértöje, az ösztönzöje volt Goethének : :~ lelk6'nek <~ bi:.Gul01asa, a titkaina}.; a birtokosa. Yele <:-Zembcn ninC's kegyelem, róla ki kell mondani az it~letet, ba méltatlauná vált erre a t"-zercl':?mre, erre a nagy és szent barátságra. Dc akkor itt \all az iga~i 'kérdés, a. rejtelmes i-~ megfoghatatlan probléma, az <'gyetlen igazi kérd~~. a mclyet ez n leleplezés felvet : hogyan ü-wcrhett" (,o<'the ennyire félre ezt az asszonyt? Az em be ri l~lcluwk, a női léleknek ez a csodálatos i:.mcröje hogyan tévedhetett ilyen meg· frJghatatlan módon egy ostoba é:. ros::;zbiszemü as~zony megitél~&éhE>n ? Jt., ha nem té,edett benne, ba látta az igazi mi,oltát, hogyan adhatta át akkor magát neki, hogyan szeret· hotto alázato~all é-s h üsége:-;en t iz eszt<'ndeig, hogya n t-zolgá It a t ha ita ki a l C> Ikét egy olyan hitYány gondolkozásnak, a mely \igyorogni kPzdott, mihelyt 6 hátat forclit.ot.t ~ H~t fiafalember lett volna, tapa:;~talatlun, Üf.!.H~Il<'n, u fiUjei L YÓrc Jobogát>álól l•lkáhuló, ahhól a fniiából, A melyct egy tapus~talt, \ig;'t<'f> a~:<zony az orránál vezet, abból a slcmil. fojtából, a melytH"I\ A b.-stia a nyakára tes1.i a llíhát, akkor érthető volna. De Goethe érett. fér li volt, a 111ikor vele m<•giömerkedf'tt, diadalmat> hóditó. I'ZÓZ ~zerclll1i csata hósc, h,:,.zzá ruég Kémetország legünnepeltebb iróju és az a ra{0·ogó arczu félist<'ll, a kinek meg· jelen~:<c mé-g aggastyán-korában is ugy hatott )ÜC'zkie,irz .\dátn1·a, hogy u hires lengyel költö cl-.ápadt és a gzivc dobogni kezdett . Yflg)' ha ez az a!'szony fiatal lt>tt YOlua és a Yirá~;.ó fiatalságával és a bÓ<Utó. úju szép<:é· g:é:n•l kábította volna cl Goethét. ugy, mint harmincz-negyven év muh·a a fiatal Lcwetzew láltam. Huflzonhárom éves voltam, mikor Goethe »Wcrter keseJ"Vei(( a kezembe került, :o; addig nevettem rajta, mig könyem kicsordult; <zen a könyvön, a mely a megelőzö generáczió cmLcroit tlemcE:>ak E:irásra inditotta, hanem akár· hányFZOl' öngyil).wf;súgra is. !ts nagyon jól em.· lékt-<tem \-"Ít'sza kis gyermek koromra, mikor :m.rá ma t. a titrástól dagadt t:-7eme'kkel láttam, udnrbölgycivel együtt, mert ·C"ncle Tom's · Cabin·'·t ob·ai!túk. KegyTen é\ es koromban Pg\'!>Zer c:-:zembe juto~t ez, s én. is ~lolv~t.a~ a köny; et. d,.. nem btrtam Ulegertem, nu sum valót találhatott rajta anyám? Ha az ember busz év óta nem ol~asott. át ujra f'"Y kön~..-et, ne mondjon ~élcményt róla. ha mégis m~gteszi. ezt, leJ?alább mrmdja boHá a dátum~t !ti, a m~kor megi~>lllc~ ked"'tt a törlénett-cL Kh·.,.t~Jt kepezneli terme· t-Z"tPsen az örök könyv~k, - f~h.a~es.pear~ és Dickens - m•.:-rt ezek mnc,enek tdohoz kot\e i.-s nem nyujtanak uj imp;c:.:.zióka~. \'alab?nyszor kifúradok az olva!!asban, mmdanyruszor 'issz.atérck Dickenshez s ugyanazzal a mél~· rmóczióvu l és ugyanazzal a. gyönyör\ü:éggel ohnsom át. uj w, tn int legelőször. . l~t. álluttk elóttem Darwin és Renan is c~ dtmnuct l'\rJl\'ustam clejétöl végig. Az én rcu szer<·m .abb uu u' ll , l1ogy nem a k öny\.·et tanulmány - .. .. · owm, hanem a szerzőt Sohasem bZtmom nlcg olvas . h .. · m, a otven könyv kerülne · ki lSd . ugya~nnn~k a. szer-Lőnek tollából minda dig, a mlg nunden ~>zavát l ' ;.l.indcnkor uatrvou mag' _c n~m olvastam. e.r anos o1vaso volta 1. iropresszióim teljcsen ercdetick n. dm, g.y 6enkisew befolyásolta azokat. lara tak es A törtéuelmct. bOha~em t'ZerAttem ...11. d · tud omany · t c l o~bb1·o helyt:Gt<lm nála, · ·' külön en '' was

Yagy

Vasárnap, 1909. IÍprilis 18.

Ulrika. De tul volt a harminczon, közelebb okos, se hűséges nem volt ~ l\!it tudott ez _az·· volt a negyvenhez, mint a. harminczhoz és soha asszony~ Milyen titkai voltak~ Van-e eze~e E:>em volt, a legvirágzóbb fiatalságában sem, a kérdésekre más válasz, mint az, hogy Goetbet valami mámotitó szópség. Egy derék és jó- azok a titkos erők vonzották és kötötték ehhez állásu hivatalnok kö~ópkoru felesége volt, az asszonyhoz, a melyeknél fogva egy szere.l· mes pár egymást akarja és csak egymást akarJa feleség és családanya. 1\Ii volt hát az, a mi az elkényeztetett és senki mást new akar a világon, még ~a Goethét, az isteneknek ezt a kedvenezét hozzá- csupa milói Vénuszok és belveclerí Apollo~ fűzte és tíz évig a lábainál tartotta. ~ Egy akamák is a vágyaikat egymástól elvonm. magyarázat azt mondja : a kielégítetlen vágy, Vagyis: ez a. szerelem és ez a hüség, csak éppe~ az el nem ért óhajtás. Goethe - mondja ez a a. külsöségeiben különbözik attól, hogy Janc5:1· magyarázat E>Oha tovább nem jutott a nak éppen a Juliska kell; lényegében pedt~ barátságnál, soha többet nem kapott az igé- ugyanaz az együgyű érzés, éppen olyan értheto ' retn61, soha másban része new volt, mint ~s éppen olyan érthetetlen, éppen olyan ostoba. · sokatmondó piUontásokban és forró kézszori- es óppen olyan tlzent. tásokban. A ~zerencRének ezt a fejedelmi fiát, a boldogságnak ezt a győzelmes gyermekét, a. csókoknak e~t a királyát éppen ez a. sikertelenség, ez a fanyar epedezés, ez a kielégítetlenség, oz a csalogatá~:~ tartotta tíz hosszu eszten· deig lekötve. Ha igy van (Goethének Lidához irott \ersei ellentmondanak ennek a feltevésnek), akkor a tiz éves büséguck veszedelmes a tanulsága. Egy rideg és (':záwitó merkantilizmust, egy szerelmi machiavellizmust tanitana akkor ez a példa az asszonyoknak, egy kegyetlen~ 1 ( Miért nösülnek a férfiak ?) tennéketlen és kínzó tartózkodást, amely nem emberi és nem a!>szonyi. Az, hogy ez a felEgy északamerikai női folyóirat intézte olvasói* tcT"és egyáltalában meg:;zólalhatott, hogy a hoz a. kérdést : miért nősülnek a. férfiak? Ezen kér· kinevettetés \Cszedelmc nélkill el lehetett mondani, azt bizonyitja, hogy nincs minden dést minden, a. Yárosban lakó férfinak megküldték., jogosultság nélkül. Hogy azután ez a fel· a. hiilföldi diplomatáktól kezd\e egészen a. na.~ teYés - terméllzctesen - férfitól cred, azt számosokboz, s a mint előre lá.ttá.k, sokféle va· bizonyitja, hogy a kielégiletb>ég hálátlausága laszt kaptak a. szerkcsztőségben. ~!ost tették közzé milyen természetc~:>nck tünik fel mit1den férfi a. válaszokat s a. legmeglepöbb eredmény az -.~It, előtt. (Az cu·iu miinnlichc ez, az örök férfihogy a. válaszokból kisült., hogy- daczára aoya.gl!i·S hálátlanság.) De a feltevés mégsem 'alósziuü. Goethe korszakunknak - a kérdett férfiak 43 t>záza.\ékj~: nen.1 volt az az ember, a kit tiz évig az otTánál sze relemből nősült, nunden tekintet nélh'iil arra., fogya lebetett vezetni. Goet.h ének nem lebe- sz h· o n1lasztott.jának va.n·o péu~e. ,ragy scm· A· tett. ezerszer igérni t~s egyszer &em megiarta.ni. megkérdettek 7 százalékja cllenbt'n ösziutén be~ ; Kicsi, sovány, novct:,~égc!', jC'lentéktelen magyarázat ez : a'l..ért. volt t.iz é\ig szerelmes, mert vallja, hogy n. fiZerelemnek bázasl>ágához senuxn · hiába, cpd\edett tíz évig. lg.v nem lebetett köze nem 'olt. Ezek <'f.(yikc azt ,·al\ja., hogy ö cea.~ Goet hH lekötni. Hát hogyan lehetett ? a czipöpu<:zolá~hoz ért, s azért mindcn igyek?zet.e Erre a kérdé!'r<' nincs Yálasz. A!l. a tudós, az Y olt, egy ily üzlet tula.jdonosnojét fdcségül a ki ( harlottc Y. Steiut loleplcztc , €'}oszlatott · tgy h~wdést, azétromholt egy illuziói, hozzá. kapui, a. mi sikerült is. .\ megkérdezett férfiak segitP.tte az ut ókort e-gy igazságos ítélethez. 12 százalékja. azért. nó::.ült má~odr>zor, hogy aujá.~· D e feladolt cg,,· olyan kérdést, a melyen ujabb lan gyermekeinek anyát szerczzcn. A többinel 1 súz ö~ ig törhetik a fejüket most már nemcsak nundenféle ok szerepel mint a. házasúg tlloti· . az irodalomtörténet tanárai, hanem mindazok, vuma., vagy a.zért, mert gazdag leányt ka.pbatt~ a kiket a f6rfi cs nó közötti "iszony, ez a csodafeleségül, Ya.gy mcrt mM.ruk <ra.zda<rok lé,·éu, ki,·a.· o o o . szC:·v harcz, ez az örök bujósdi, ez a gyönyörii 11l~' ua.tos pártik ,·olta.k. További i százalék a.zt ,·a játék érdekel. )liért. szerette Goethe ezt a leleplezett asszonyt, a ki sc szép, se fiatal, se hogy megnösültek, mert valakit bosza.ntani a~ar·

Ifik vilá)a.

nösen pedig a regényirodalmat. Gyülölöm a l<önyvalakban kiadott levelezéseket és merooárokat. A leveleket nem volna szabad kinyotatni, biszen ez a legnagyobb indiszkréczió, és a wemoárokat meg sem kellene írni, mert többnyire hazugole Ugyan ki irhatná le becsületesen a saját életét., legyen az még oly t.iszta is, a, nélkül, hogy a lt>gnagyobb tapiutatlanságot ne·kö~etnó cl ? lrjunk azokról a dolgokról, a. milu·e t-zh·e::>en cmlékezünk vissza és adjul~ oda olva".ni azoknak az embereknek, a. kik megértik érzelu1ei.nket a nélkül, hogy bonczolgatnák azokat. Oh, rocnnyiro gyülölötu a förtét:ctmet! Az emberi nyomor, emberi hapz~i::;ág. emberi hamis:-ág hh·adá..::H, a báuattelje& háborukét ti a még báuaitelje:,cbb csalárdságét ! Csaknem oly rettenetes ez i!', mint· a politika. . A könY''• a melylyel óra~támra fogl~lkozru tudok, a t-zótár. nrenkor összehasonlito~ a kifejezéf'ek végtelen :>zövcvén) eit, a. , szmek _gyengéd ál'tlyala ta. it. Nem tudom, ma:sok is ugy éreznek-e, miul én, de a k.öitö.!le~ ez a foglalkozá!< ugyanaz, mint a lumzononc,k a 1-'zines solymek és pamulok ::-záz ú.rn)!al.ataoa;~ a kivá)a}'ztá~a. -e: u előttem nagyobb Jelento· Hégiik \an a szMaknak, mint, a. történelcnm~k, :~.ncrt a szavnk tartalmazzák a nemzetek torténetét. . . Nagy magánosságomban -; lúszen mas könyvekről nem beszélhetek massB:l,. csak a román és franczia könyvekről - ~e~any csodálatos felfedezést tettem. Nictzschet 1s magam fedeztem fel, a nélkül, hogy a. nevét valaba ballottam volna LO(·gelozöleg. . .. Egy amerikai poéta, WJute )!able, k~ldte d uek~m ~Fore-::t of .t\.rden<~·Jét-, a. mcly telJesen

~ ~lrag~dott. De bizonynyal már e mü,·e ~e~·

Jelenese előtt. is régen ismerték öt Dlt1 50~' _ Soha.aem hallom mások véleményét ol\"a~* mányaimról, igy a magamé azon frissen e~ változatlanul roarad meg. !ts egy cseppe scm restellem'.. hogy ósdi vagyok, ':a~ ~ogY n~~gva.n. a s.aJat.. nézetem és a. sajat lZleselll konyve1met tlletolcg. Erőszakos olvaöó \aiY'\·ok é:. nom t ürelUlC5 •. ~ . b ~J ' Dl >.JZIUte elerohanok a kötlyTekhe, les~oro _ azokat a földre, sőt néha rájuk i::. tiprok· n~ranfred•'·et mérgemben a falhoz ,-ágtato, .de ta~án. h_a most ujra clol\asuám, megértenelll szept"~>get :=- ruegszeretném. R-end&zerint e~ ~ap. alatt kioh·ai>ok egy kön:f'et, vagy .Dleg l~abb egy ójbzaka alatt. Régebben baroill kon:f'V~l is meghirkéztam egy nap alatt. Pedig cn ::,ohasew ugrom át ::emm1t,. ~e~ azt. tartom, hogy ez igazságtalanság az lf0~8 6 Fzemben. Elmondbatom hogy ~>Ok iróval éltem :s mélységes :szeretettel s hálá,al m~.r~ ~ ta?l meg mellette s hogy e:;ak:nem ~s:-;z sz1dtam öket _ különösen a ked,enczellll~t - m~kor gy~ngék.nek, vagy jobbik énjükhoz nem Igaznak láttam öket. . Külső életemben sohasem szabad \"ele· m.ényt nyilvánitanom. U~an ho~aD: is lehe~~U veleménye egv királynenak ~ Neki azt hallgatni, a mit mások mondanak és gon~?l· nak. De az én mübelyemben, az éj csen l, * ~en e~.ediü gondolkodom ~ .?~szélek ~z ee:. ekesszolo barátaimmal, itt korulottem s 1~Y szem megérteni legbensöbb lelküket. Sudotll · 'do1ll 0"ket, ~llcntmondok nekik, szeretem, una. . óket, velük birok és nevetek. Oh igen,~ .e~ vagyok ta'án ('gyiko a lcghe\esebb ?}va:~~ nak. Xém~tor~zág, 4\l,golo~zág, Francztao~zag

\"eá

AZ UJSAG

Vasárnap, 1909. április 18.

tak. Arról, hogy nem-e ők ma.quk boszankodtak tehát rendjük egy tehetséges tagját rendelték ki legjobban a. há:..:asságukon, nem s~ólna.k. :?~lég máso- a. gyógyszerészi szakma. megtanulásá.ra, a. kinek k~t a gyomruk kényszeritott a. házasságra, mert 'ök nagy hasznút veendik. I me, mégis jó némelykor, ha a nőknek is szabad tanulni. ~r nem állta tovább a korcsmai étkezést. Egy fe~ megmondju. házassága okát. Ö tudniillik egy (Nő mint föltaláló.) egesz házra. való butort örökölt, s mert sajnálta. Fru Kemstcin-Oström, egy svéd lelkész neje nzt eladni, inkább keresett asszonyt a. butorokhoz érdekes találmá.nyra \1ett szabadalmat. Konstruált ~ megnősült. Még eb'Y másik beleszeretett egy egy készüléket a. konyha. számára, a mely egészen IS~erös leány föztébe. Sokan azt mondják: a vá-gy, önállóan mosogatja, öblögeti és szárítja a. használt SaJa.t otthonnal birni, késztette öket a. házasságra.. edényeket. Csak 6ppen belo voll tenni az edényt a többit önállóan ,·égzi a gép. l~ru Kernstein~~c~ kell hagyni az amerikai férfiaknak, hogy · Oström azonban nem érte bo a feltalálás dicsöségéoszmteségük mcgkap6. Ycl, hanem szabadalmát egy nagy ezégnek Ulindeu joggal együtt cl is adta 2-!0.0JO s\·éd koronáért. (Egy :lSszonyfalu.) Eljenek a JlÖi feltalálók : p· . Egy franczia lap köz! i .a. kö,-etkezö hiJ:t : u:~ mel!~tt fekszik egy Froissy nc>ü falu. Az ~e$e~eeeeeeeee~e~~eeeeeeee~ee~ •.lJ zo a palyaud...-aron uarrvot néz, a midön az a om· f " ..k. ""J as ono ·1 teendöket e~y az otta1ú vidék viscletében 1ovo" asszo~y végz1.. ~· . A palyaudYart clbagyYR, ~ \U . uta~ egy masodik meglepetésben részesül, \li blussok antol aljak (l) ~1a.~o~ik a lcvélhonlóval, a ki táskája sziján (f \ll ~ - i;déses készitését elvállalja\') ~!Seh h1vat~Juoki, "t"oltát ig2zoló franczia t•zimett. w w e ez a lev~l~or?o is no . •-\ po:.tán csak uut lát az $w ~r,w ember · · IlU.. \-ez.et ·l. . J) e \"Clll crme'l ll)CN · f · . ' a t·'"""l r·dut · "' lS ur~_sa.bb meglepetés i~. XaJIV dopbergés ballatf-zik~ Budapest, VI., Gróf Zichy Jenö-utcza 40. sz. Ili., 15, ~ f? ~ t~~eg gyülekezik s körühcszi ~ dobot per«etó ,,q; et~_ort, a l<i végre megáll s fönbangon ol~asa ~..,.eeeseeeeeee~essaeeeeeeeese'*'~ ~U trdetést, mely tudatja mindcukiYcl, a kit cz l ct hogy .... b.etcn nagy marhaaukczió les;., h : ... .a JO\"O 81a.leset m1att. Ez a rendör is néi. A lap tudósítója ez~k után kh·áncsi '·olt merrtuclrU ]'rois:,v-ben van-c Budapest, l ~ 0:) április. Illeg 'l . o . f e~~ tala:t férfi s ba Y an, merro vau s mivel 1 Ideie ,-an, u~.yehúr, már egy,;zer az apróbb i~~ \lkozik ? :1\a~on meglepődött a válaszon, mel~· angzot~: Perti '! Perst.e hogy van, dc most acce:::soire-okról i.; :>zóhú, nemcsak a nagy toillettekfo .,. ~ mcz:t mu!tl«lk legiöbb ideje s csak 11cm röl, utcza i ruhákról, kabátokról { Beszéljünk a 'e SJak __ a nokct a 11chéz munkám. fogni. n mikor kalapokról is ujra, melyeknek formája most már ztakonn,_.;; l. o;: "J cnp • ol v JO .. l tu d"'k . . C'"é"zcn kinlaknit : azaz, hogy b{. rmil~ et ,-ehet, . Ja- ,-eo-eznl Jn tnt r· J .. w un ~ar. . r . o , n a erfiak ~ :\álunk f.o,·cUt,·a Yolna, az asszo- n~ngára nk~trl..i, Ul imlig divatos lesz, hncsak virágni, r!101h~ ka}llÍlncí.nak és n fértiak "ét.!lnlínak azal,\\.t a gdimök..;('i, l o ll- ,.,~zr ~zalr.gd.isze fl· is". A lccru an. k~d,·eltehb ch-z n kék~~zih·n, a zöld é~ fekete szölo, a cscre"znyc s a ,· it·é.gok is akJ,or, hn azok az egé'-Z (Bajorország sz<!nzácziója.) k,lbpot beboriíja• k·. E!0'Uttal a kor:t ta,·aszuok Bajoron,zágnak nagy szcnz.1cliója >an. Xem sziiliittc:-i n ft'ketl' jd--di-..:<·k i:;;, nagy, i{m~;eo pitykés:alami jó lizemmúl nézt~k ott e•:cres körök a nük sz<'l ü formában. \<1~' minl ~zegft·jek, sorban budományes mü ,·eiudt:::ét, me t-vo. :.ttól tartottak egym<b me-i ié \ .• rt f~lgyön~y:-zemck t-t b . Egy . ogy a tanul~s a. UIJht az otthontól clvouandj~ n':gyon ~z~p ftkt"te ~:zalmakalr.pot egy il~·en es Veszélyezt t · f . f, fi k k. __ fekete ~)'Öl1g')"l ~r, t t. J !dogJr> it fc bér ;:i!,•l"ett d 1 'ker e IH og)a a er a· ·euyeWJC:l kennrdi,zit,-('. híttunk a Hoi.:e1 -~:t:" Jonban a. Kossuth E esetét. Ezek a. körök a klerikális l;öröli voltale L~jos-utczG.han. h:ülönö·o~~.:n ::-:zépck nz y,,onnc s llloc-t B · • · k·a 1apiai is il Ki·~Tó-u·<.zúb• n. U!!\.- formár,', ruim c-l:souek tc·Ue le n ov.vó;n. •zerész·~ · a)oror::-:<:a"•'Jn o· _ "' .,, \ izsg:í - CJ)" apÚ"Zil. )jJl) pedi~ a;.:.:rt. di<.;;ité~ C IH.: z•, ~ . :\u~l •!y kuJtijljj czúg Í<l küld tn~rt betegápolói reuclllcz tartoúl>. a mely mc.-;<>tC u~nzúk:\t . s g_r(i•~yörü p~ldát~,,·ok;'t _láttunk fortcngerent . . . 1 .• , . • dnott n dlka.,okQun, t.d'ft- t>-. lo~:wrkal<lpokb, n, 1 ltine:, u.:a.."' ~u.dJ :1 no,·e~ckt>t. a h ..,J 11''-uk;l dc ezeket ~ i:ü·máknt lnznfi 1s~á;_~ ~z~mpontjábol !:?'OJ:J "te,·i:'-'z~ ok nt"m tnrth,<tl!rd;, nem njúnljuk . :'-ícgYolt ,, zonbau n z l' Z t'lönyünk.

Princesse ruhák, ss

R. BEKGER MALVIli

Divatlev61.

\-1n

' eu ..=:,em

:....~~~~~-:---k~11Atn~rU;:c;. a~ ~1tobó n'!gyven év alatt c:-;a.k aw,ak, mint a mit jelezni ors-~elk alta' JUtotta1< cl houám. a töhbi l :::-égr L"úmi.: köH)Te ..nnek ~

>•Ye;;~tc·

akattam.

minu< 11 tász~ok. p~dig c:s~1k töl"l,c-ke\.:'-'bé jú forc.ti- életben dotorduló Ye:>zte.;égektc abrtam ní~even. Pedig minden Hyelvet. ismer- nntt::tini .)Vuughnn Helén" nevet ad\ák lllélt. kclle_nc, ba ~~gy J~twr.et littenltmáját . cngol flwditcbh~m ~ Ha. leg~t1t'í bh ''Hajótört~s •· :nYit ant~lm ak~1rné~k, hi~z.·n a forditái;ok töuh- nek ncyezték YOlllll cl! :\1ié1t v.1ltoztatjtik -·- e llanyot:ut.. E11, a ki imádom a Yil~trot. meg a l;,öuyYnek JJl{~g a ne\ét i~? Hisze!! a k••loao . t - f'll, . a 1,l. az" lH,.z~m. . o . len t .' ur>OC""-'~ana . l ~ meg, saját .. ~. s,ho~y az. - ,tnll\'1. :.ok·a t J•~ tások uton lelke 'an , ne:m szc1c.:tem li. fordi- l;oe~á~~annk mC>g. kedYes költők, ha .egy k.i:;,.:é io1·os:• ut. Dc húl.. hogyan jussunk rui, öreg<'k, ,-Jd va!!\ ok és :szókimondó. meg türelmetlen ! lo~{· non-é·g, lengyel Ytl'.!;'t.. lithuaniai irÖda- Hbzen ~Jn ann:vira rajougol~ önökért ! Jobban, idej~oz, b~ nem fordításhan ? Kin<'k lenn<' miut a hog:\· álmodhah11~k ! ::"'zem·edélycs tnunk:n~t~·l . n~:c~:·et, m~gt~nul~i. miknr n~héz olvasó yaavok, nem szórnkozá~t akarok a kö"et l' e;'ZL ~orul, ne hez elet cs annak mindt-n köJl)'\cikbŐL lw nem beleké-rezked<'m a dníga lllett 'hruenyc1? At olasz nyelvre cmlék~zünk, Jcll•ük méh,óbc s meg szcrC'tném i·tteni a leg· dot Iná ~nt~t. tanuhnán_yoztul;:, dc Setao "}latilb<'n~öbb, legk~nyc!mctlenebb nwzdulatát is llincs 1aJlna_s nyeh-cn Jobban élYezzük, hac::'ak annak a szervnck, a. mit rend.. zcrint »szin?l"asn Y a,k1, a. ki azt. uckünk haugo!l~m f<'l- nok szoktak noYezni. Az én itéletelll nem tró k.!l· E:1 olvastam Seraót és sok mós olasz számit. Kom vagyok kritikus és nem is t?dné~ netn ionyvet a. saját nyelvében, habár már azzá Iem1i soha. tn csak hcYesen tudok erezru, el"észs besk~~lem az ?,las~ t ·.. A. for~t~::;ban annyi szcnvedélyf'sen élvezni é~ becsüJ~tC'~en gyülölni tlleg a a Ti C?nyv gyonyoru illat-abot ! ~ézzék _ t'ZÓ>al mindazt, a nnt a. Yalo eletben nem képein k ztan, Rapbaci és a többi nagyok tehetek ! t~kint .~k másolat~ it a galériákban, aztán Én magam szi~cs;I~ for~~ok : na1~!'. öröm llálko:~a rueg az eredeti festményeket 8 ~aj . ez nekem, akár prozero , a.;:ar YN:>eb.L"O v~~ Ada 'Ne .· >onnak vállat. Vagy olvassák el is szó. Nem akarom. azt 1~10ndaru, ho~ JO tani aztgnt, olaszban s kisértsélt meg lefordi- forditó vagyok. azt luszem, 1lyenck nem l~te~~ lehetet! lllas nyelvre! Lehetetlen! TelJ·esen k de olv boldogsá~'~' az, a sza>akkal babralm, "" .,t . d • • , . gymásot'n -egérteeu• . · D'Ann . unzw ll1Jn en nyel ven nehéz ne összeforgatni azokato szazs~or lS ~o , ... a . , iénetei ped1~ ~tilosa n~gyszerÜ, habár tör- hn~onlÓ rrtelmüeket kereSlll S végul ren. J~lllU, a gynlolctesek 1s. A magam dolgait hogy ih-enek nem i~ léteznok ,' Sokat fo!d1tot: Sohasell"l n. czilllck0 1~a,sotn el fordit;ísban ; m~ír maguk tam ug' v prózút, ro int ver,:;ct es egyre non'l~vo tllelYllek llleregbe hoznak. Egy l..önvvem<.'t, örCimm~l vett.-•m tndomást arról. hogy _n;maz ajtón ezt a czímet :t d• am : •Kopognak den nyelvnek megvan ~- ..ma~a. err;dPtL"ege, :a Sor"' 1·<·, - a me ly azt aka1 ta J· elen li, hoc''' ' . 1 rr·,. mindcn nemzet kulnnboz<J módon gon'' ., O e (':- lOe "d ,. ..ll. .. tt l -~ Yisszan~!og ~ igy }1CVC'ztck cl forditá~ban': d ol kozi.J;: és (•r<'Z. <:.:'lk l ut to o em azza · " rt ~z1v !·· Eppcn az dlcnk<·zojc ez hogy oh an szavakat találiak. a mdwk <'Zeket mel_,-i.>en

llii:k

hogy láthattuk azokat s megállapithattuk belólük, hogy Páris cseppel sincs előbb, mint mi, legnlább a kalapdivat terén. Bs már ez is vivmány a: divatmetropólissal szemben, ugyebár ? A füzölmél, hacsak nem az ugynevezett JUSte au corps (jul:>ztolcor)-t kedvdi vHl.•ki, mely a mozdulat szerint enged, de nem f'zélesf'ét!ben, hanem csak hosszában, ugy az empire-fü~őket ajánlhatjuk a lcgmelegebben, mert cztk kHcsusitannk lE-ginkább. A füzö mnga csak alig jön le tovább a esipöknél, dc aztán erő" és még E>em dun·a anyagból vannak c..;ipőYédök ké zitve, bar.i.suyakötókkel, a melyck nem szorítjú.k le u. felesleges hust, hogy az lent ismét előtörjön, hanem simulékonysúguk által ~ziuto lemas:;zírozzák azt, ugy hogy e::,•y-két heti v i. elet után az. szinte észren>tlcuül eltünik, magától. Ugy ezeknek mint a. me~elozo fiL:uh.-nek wonopóliumá.t Keifid és Hir::>chék birják a Váezi-utczúban. Az ujfu.jta galléroknak fehér himzett és nem hiul7.ett lingerie wellc::okroknak, könnyü boákuak t's sáloknak C'gt~sz garmadájú.t láttuk Naményinál ugyancsak n. Yáczi-utczában. Kedves formáju, mindig uj mintáju kem~uy gallérai külföldi kiállitá:;ok dics(•retét is kiérdemelték a 1<zámára s azt. hi:;zszük jót t e::.zünk, ha czekro a gallórkákra, nyal;:bodrola:a. fátyolokra fdhivjuk oh·a:;óink tigyelm~t. A fátyol hülönöseu az a portéka, a. melynck mindig fr-i:.~nek t·s ujnak kell lenni s inkább nr\C(:!)ÜOk fátyolt ::;cLnho~.,·~.~.z ;:ryürödöttnck, tf:pettnr-k vagy kopottnak lát~-zódj<'l.;. Nyárára nem igen ajánljuk a. Í~'kctc fát volokat s kiilönö:;en nem áprilisra. mert a. fekete nem 'eri n.;sza. a nap· fényt ell(•nkezőlcg szinte be.:;imitja azt az arczbn. s ezáltal kihuzza rajta a ::,zeJ)lÖket. Ellenben a fehér vagy szincs fátyol meg>édi az are:.~ot <t koromtól. különösen pedig a. sötétkék \"an ene kivat\•a. Dc-, természct~"Cn cs.. k hozzáillü yany fehér toilette-el. c. Sobt beszéltünk egyszer-máskor a divatos himzésekJol, s mo:>t e!:!v titoknak jöttünk nvomúra, hogy a c~uknen1' mindcm nagy maisout~ak :szükséges himzé~ C'l:ct a;Pap novérek mühimzönök ké:-;zitik a Kigyó·ut<:za 4. ::.zám alatt. Lattunl;; náluk nemcsak gyönyörü szép himzctt napernyökd, :.el~-eru és nem :-rlyem hímzett bol<.'rókat. hanem <.'q(·sz profusionjút· a. ::zebbnél-szebh fehér himzett lingeric-bluzoknnk, Ya1ó:.ággal potom :hé.-t. különö;:en ha meggondolja az e-mber mellllyit k~llt>tt öltögetniök rajtuk c két ~7.6p Iránynak, ru1g ozok c-lkés:tühc-k ! Ignzán nem kimwtek ::emmi f:ír:~dt~:ígot, » jó:, t;.... bZép. t n>ujtanak olt'sÓ p::nzért . 'Icg is t'1d m• !ték azt a ui'i bcköYctk<'zctt. bo;:ry üzl (ük ~z ü •llC'k bizon n~ t 13 kénvt"lcn<:J. [.tkölr-özni a ,-~h-zi -utcza 4:2. ·,.zp 'll n !li. Örömme: l adunk hin ern)!. Itt )f.'c:alóbb iobbnn szc:m cl/itt kc;zn•.•k. L h tuu!>: l'nhk cg.' fr!.::'tc SC'lyem r:,~háw

l a:l

étzé-cJ,ct 1Ht~gyék t•gy m;Í"<ik nemzet érzé · aL~.\·w1k is küiü1'bözü, bi..-.:0i.ynyal, mcr< 1ry<:"lvüuk .tem mozog UZ011osan. Dc húlá~ \ <1.g),ok az J::tenm:k a 1~·C'lv -~~zdag Yúltozataiért. c·lyan ez b lllÜlt a vi!·ágol;:, fák. rovarol;: ér:; egy1í.ltalán m)ud~;n a <c-nné~·zetbcu. olyan c;:.uchilatos !-Zinben. ha--~mUathan és fon~lál)ém. Egy fr,mc:· ia no• dlait"ó c<Jy~z<'r a7.t monrlt.1 ue}{c-m, heg.\- az a:;~zonyirok ::,old.:al többet m<>rnek mint a fú-fiak. E~ onnan Ytlll. bizonyny~:tl, hogY tni so.b.kai magáuMabbnk Yagynn1,: semhogy ti<;ztán tudriók «. telje.~ jelentÖ">t~gét e~y-egy sz.ónak. dolo~nak Y:rg~· helyzetnek. Ol~·an sokot eltitkolnak elottünk, a mig fiatalok vagyunk, hogy némely dolog hozzóférhetetlcn marad reúuk nézye mé" e a~kortmkban .. is. T alán azért merünk ~ zabada bban um, mert hiszen az egé~z életünk csupa ömnngutlknak való ri>szatartóztatásából áll, llleli mitölünk azt várják az ~~é-.~ éle_~cn át, _hogy gyengédek, szelidek és jo~ Jegyunk mmden körülménvek küzött és trunden helyzetben, s jól esik egyszer végre kirugni a. hámból, legalább iní~ban! A költó nem igazi költö, ha nem Ö·zith,~ szive mélyéig minden szavában a mit monCl. vagy Je~. Azé_rt bocsá?atot kérek, ha ~ala. kinek erzelme1~ me~rsertettem volna, v ao- _ ha. ugy tot!:~enc~. romtha nem méltányoln6k núndent, ann szep. Hagyjanak időt nel· . megtanulok szeretni! Soh:1 az É'letb ...cru, 3 01 vett erőt rajtam az, a mit a fra·lcz · : nern rirl'l•-nek ne,·ez, ROh.:l Hetemben : .. m ,>,m, fou 1..t nem ue\ette.n senkit. semrru·t G ·u··t·· . )'l: o om a l·"r 'l· t ' sirni tudnék Ga,· , . .. .. , \.u rr ,a urn.t. . l" l t atm . folott c~ könv<',_·e

::.ére. de

me u 1a •

•

rgv bo,,1 · ~ ..

OZ~h.

IDeg1s, a nukor , · ('< . .....cm

D · . h.l e van cgv aJkaicml 'an : ha ro~:-z trac:édiút •

•

AZ U JSÁG

Vasárnap, 1909. április 18.

------------------------------·.--------------------------~----------------~-----------képzel valamit, Hobbema, idilleket mrgYan az a. nagy elönyo, hogy nem gyöngiti

készült mübimzést, fekete selyem relief-rózsákkal, mely igazán a jóízlés és müvészi tudás remeke volt. Lilly.

A sfilusról. Németalföldi müvészet. (Folyt~:.tás.)

De Rubenssel csak Rembrandt mérközhetik, sot néhol felül is mulja. ot pozichológiai mély::;égben és fi.nomságban. O Leidonben tanult, de késöbb Amszterdambau lakott, s ott örülte és szenvedtc ~tt az életet. I skolája az élet YOlt, ugy, a. mint azt maga. köl'iil látta, a mint. az előtto lépten-nyomon megnyilatkozott. Az ó mü>észete fóleg abban állt, hogy azt adta \ÍS!'za lliven, a mit látott, és sokszor ennél is többet: erős átváltoztatását a. valóságnak, egy különös szubjcktiv akarat szeriot. A legközönségesebb és a leg· tá~olabb cső dolgokat E>gyforma müvészetteltudta. megoldani, s miotán egy csomó nagy mün?t alkotott, nyomorultul pusztult el , kolJu!':;legényen. Legkedvesebb és legelso tanit,·ánya. Dott Yolt (1673-ig), s ez mindYégig bive is maradt, mestere stilusánnk. De Bil, Ekhout és a két Fabritins, stb. mcllett, a kik szintl-o H"mbranclt iskolájának ,·oltak hivei, mÉg eg~~z serE'ge Yirágzott az uj iskoláknak: Leidenbcn, Amszlerdamban, Delftben, Haarlemben és Utrechtben. A polglu·ok privát, lakásaiban ebben az időben csupa rnüvészi képes ket Iehetett látni ; Z!<áncr- és tájkép"kct, s egycfestök valósággal speczialistákká. ,·,1\t.-'lk. Igy példiul : Terborcit csupa. nagy társa<;út'beli képeket festett, },[ie1·is és Jí claU- polgári ö~:.z.cjöYeteleket, stb. Slcw, a ki szinscu vette mintóu1 a kétes exisztencziákat, korc::~mni jelenetcket és utczai lányokat Yctett >ászonm, s kép~in mindenkor bizonyos gunyosan ct'kölc;;ög bancuht; ~.z umll•odó. l'a,~ I!oorflt n. p 1lg:ll'i ll'lh:2okhnn, udntrokh an, szohnsnrko1:ban \aló fónyho.tá~>okat telte tanulmányhírgyád.. Dc 11. lcgrcálisohhnn festett .miod.:umyi '\.:öz.ött \'an dc;· ~Iecr, m<'l't 6 c!<ak azl adta, a mit ltHot'. s ~·ohn.;,cm t<.'tt<: hozz.í a'l.t, amit gondolt. 'a~y n. mit érzett. "'\úti k/•pcil, Ilo. csodálluk Í:l, U(. azok meglehetösen hi(lcgen hng,·. nak. A parm;ztélet.et mc~.:~lcribben megf<~steni ntn Qr.;tn.den:.íl lnlán senki ~;c>m tudta 1085-ig. A l 1íjMpfestök l•özöt L is cltórök \"Olta.k a. nézetek :; ez"k is lu.>t; kiilön csoportra o~zlottnk. Az egyik rí::.z bii m<1.:-adt n. X\". ~zcizo.d trvdi~zióihoz s hazai t:..jnkct festett nagy t'loszcretl'tl<'l : na;rykiteij<'dí-sü pnsztál\:'1, <•rdöket, homol,lm<'zkúkat. Goyen is ennek az iránynak \olt hin·, de az ö képeit furC!':1, sziirkc, ha.mn., zöldes tónusok jellemzik. Huysdz.el mindc·n erdurt!szHf.hez od~

Játok. ilyenkor annyira elfog a nevetés, hogy kénytelen vagyo!-; otthagyni a s~.inházat . :Kc·ro állom J...i ! De viszont milv .,.vömi)riiség ecrv '6 . d h Ha • előtt o. ., o. J szm ara ! nnincz év láttam Angolhonhan a r>School for Scanuttl• elóadásút. l:)oha. ~em fogom clfejcltC'ní, - soha ! )Iinden ::;z6rn, mindcn hangsulyra, nunclen mozdulatra.

i:s

mindcn öltönydarabra emlékezem. )1intha. most is itt állna elóttem az cgés~. Kétszer élctemben voltam londoni tizinházbnn és negy· ven év ~lött, egy:.zcr, a Théatro Francaisban,

aztán ~"gyetlen egyszer Bayreuthban is. Ebből }áthatják, hogy nagyon müvelotl<>n ' ragyok. Sok dolgot legfőképp csak az ujságnkból, folyóiratokbóL köuvv<>khól kell kitalÍtlnom. mcrt ~zcmély~cn éh·czhetem azokat. De taJán éppen <'Z uz oka annak, hogy impresszióírn olyan . frissek, mintha ma is alul voh1ék husz <'sztendön. Nehéz hi't'atás és kötelcsségek tartanak fogva, s ,hiányozna~. azok a~ öröme~,

nem

a n1elyckhez maso~ oly, konn~ren JU:tnak, 1gy t ehát a köny't'ek rcam nezve tobbet Jelentenek mint bárki másra. Nokem ok a. nemzetek é rlökései, a czivilizáczió gyönyörüséges viv:rnányni, barátaim, t:írsairu, na~.v mcglepeté.forrásai, örömeim és nyugalmam, egyet· -K_~. ~?-g.~lnlnm és <'rnretlen fiiJ!gctlenségem. 057 0 1 bcs :Ü ' ~.Jnölmek cnrredelmct, hogy róluk önöklt~it~~m .. Oh ha e~ak ntérnztethetném IS mmdazt ., e k"onvvi:.: l n e k em és mcglti::isz" h ·, a. m1..: nek a~CJkato~z o~n~m nlinden egye~ po.;talélck0 kozva. tmlüttem ~~ t, ~c!ye~et \'Cliik foglalket, könyvek n'l.ért. "Z!lt~ lnl al~Jou meg h('lnnetc' "'n c6.«crt · c'1etenlbc hoztatok! .. • a. nu't mnganos

iim

n;.·

nap~ütés(':l

festett, képet.

~cet·

;1.

pcdib cg(·ez fóCr<'g h(olufl-nycs táj-

A UtjképfC'stölmc1, mú;ik csoportja. olcsz hefolyás a.lá. kcriilt s oln~z. t:!jk{•pcket n·tctt 'úszour11. .I:l,n Both, l>c H.::uc:~.:h, Sm:men·lt :1z (.lénk szinhatásoka.t, C'ro:-cbben h:~.tárolt iomutk:tt. k~d,·clik. DuJardin, Berehem {•s nHÍ!IOk már bizonyos etnográfiai ét•deklödést is . v <'!.!Vitenek külfökli tájképeikbc. )lind a. két csop;1:tba t:~.rtozó müvészek egyutii!1 áll r f festök is Yoltak. de ezek között lcgdsönek l>(•ll kiemelnünk szé.zadán2\~ ótiásút: Pottert, a. ki legink~bb teheneket festett s mindjárt mollettc Yan de Veldet és főleg a. fehér lontiról hires \You ,~·crma.nt. Külün mih·<?;;zgárda festette a. tengert is, de \lieg~>r, nm de Yelde stb. A niro~i élctet ,·c.n Heydt~; dc "·iue pedig a templomok belső a.rchitekt.ur:íjM. A csendélet- és Yirá~cstok között pedig a lcglü\lö(lbek voltu,k dc Hccm, Ka.lf és Ruysch. A XYII. századtól ltczd,·e ismét ole.sz felfogás lett ur:-:1 a miiYészethen. La.ire:<sc és Adric.n v&n der \ fer:r enne!, ll•gmesterihb kiieje:~.ői. El::;ö soha.scm bocf-1{1tott~ ~zrm elől a klasszikus állítspontot, ut6bbi pedig hideg, dc tökéletes formaéuPl{(• R.ltal nyerte meh az ::,!,kori mér,·adó };;őrök tetszr:;ét. Erre n ideire esik ?.z is, hogy az t~.kadémi:\.k jobban kezdenek törődni a. müv~szettei s ig,,·ekeznck r..nnak fejlödér-éhez segédkezet nyujtani. A töJ'ténelroi tá.rgyu l<épek ujj<íszületéso is, mclyct oly soltll. elhanyagoltak, ennek az uj mozga!omna.k l\öszönbctö. A Rubens f.tilusa. azonban, bár elert}tlenedn·, n1 é~ nünclig uralkodó maradt egyes képeken a. X.Ylll. századhan is s cs:•.k a klc.sszicr.izm.us nag,v erös;,:,a.koskcdá.sú.nak sikeriiJt o.~ t, Yég ro tel j esen cl tüntetni.

~----~=-=~-=·==================

Ko&meHk~o Ro• :ü,czctö GP.rnmi Béla clr. A m:ts:.znzs..\lig n\n a h.·st ápolá.:.:ún:1k oly módja, uwi~· nnnyira rii\'iu idu alat L al:kora rui•rtl·kbcn tcrjt·dt, C'!, mint a mas~z:lzs, a t•·:,t bizonyos részcitwk n·st.k<'tl• t n dörz."'ül~ ..,c. . \Jtnlános l'zcmponih6la kézzel , ·aló masszázsnak van lr·~nagyobb fonto<;:;{>ga, a. mcnnyibeu ugy tapasztaltM.;. hogy a fáradt test energiáját fokozza. petyhüdt izm~tit rugékon~·t~.bbá teszi, n \'érkedngést emeli, szóHII nagy m~rt~kbl'n j:irul ahhoz. hogy az ugynevezet t. közérzület jn' uljon. Önmn;;ától {~rtetürlő dolog, hogy u. l.ézzcl való ma!;:;,d.zs c-<nk akkor júr crcdményn~·el, ha tudományO.:i nhpon, rends:r.crc~en ü:r.ik, mert bizony a. gozfüt'tlökhen divatos szabíthinlan dörrönvi.iús többet úri, mint ha!:zn;il, c:;ak · f,>;:~dttá trs~i, cl~.:si;;ú.zza t\ i t••• td. E:-.t nz0•1hu.n csak ugy futól~g emlit<'Uem meg, D' ert. tul t' jdouképpeni <·z(·lom az, ho~y il t nem nz ú!tallinn... , hanem a l,vzmctikni ma~sbázsról szóljuh.. A kOi:tn<,tikai mí.'l~~zá!ó kt:szül\·kck közül lcgha.tlHltÓ:-<ahb a?. ug)-n<'''t:'l..ctl duréÍl'?,ii·~· mas.;zúló kl·:,zül(·k. \'an üyc-ní'i·lc ,;uaruos L·nhd bajtott kt•!>ziHé·k. ('zt leginkúhb kozm~tib:ai on osoknál lehet látni. E ké<;züll!ku<>k a7. a kétségtelen elónF, hogy nagy erot icjtht·t hi, különbözl) erösségre !'zabályozhntó, m(·g pedig ugy. hogy azért állandó l-s egyenlő rezgés<"ket produkál. ;1. mit. {t'l:!ti erővel hajtott géppel bizony bajof; elérni. .\ ki Yidék·m lakik, \ag_v a kit kürülményei meggátolnak abban. hogy on os segit.,.égt·t, Yegye ig~nyhc, a~ könnyü :.-:z!·rrel juthat kézi erő,·el 1Htjtand6 lntt!lf>Záló készüli·kltez, nwly ezétjának szjnf.én igPn jól megf(•kl. Különö'>cn két bRj az. melyn61 a. \'ibrát·ziós ruas;.:zázs ~zinte c:;odúkat mü,·cl, cgyil> a tu1ságos köYérség, músik pedig az art·znak ránczosodása. A kövórséget az ily uton való l<ezl'l{:s természetes!'n n<'m ugy tünteti el , ruinl• a hogy n. közönség hbzi, hogy tudniillik a késziilék egyszerűen lcdörz<:öli a fölö:-;leges zsirpr mázatot, tnivcl az ih·c11 mechanikai son·asztá~ u kozmetikn, clött egyciore teljesen ismeretlen. 'Egl·:-z más a vibráezi6s masszázs okozta sovú nyod ú::~ utja. E masszázs tudniillik a hélmüköclést fokoz.zu, az izzadság-l•iv{.lasztást ~crkenti, n: ,·~rkcri~gé3t gy~r !<itja. Oly :::Z•'ml·e"'L.Ü],i) í.-s U)'llYanvnlo .a ~atas, hogy a:~ cl háj• "vdás EOk kelleme! len mcllekt~n;te, a s:zivsl.orul:'n;, a. l:'lcgzés n"hezflt•gP- t·gynehttny wo.ssz;!r.s ulúu mín· nngy mt·rtél,hcn enyhül és c..,ökkcn. A JN.>llctt. az ily uton nlló eoníuyodásnak

le~lrt, mint mas soyt\nyitó kw·a, hanem ellen· kczöleg JUC'~órú nunal• !rissességét, üdeo:iégét, tuuz· gékony..;;agál. , . );agyo, t:'tg terc yan a ,·ibráczi6s mas.-;zazs nlkalmnz:'u. ának ott. a hol arr61 'an szó, hogy az: v.n·z ránct.oit, a l{özeledo öregség c kellcmetlcu hirnőkeit mikúnt tüntessük d . (FolyttJ.t.juk.)

lYSOFORM TÖKÉlETES SZAGTAlAN fERTÖTlEtilTÓ SZER

NÖKNEK~itÉlKÜLÖZH ETETlEti Házi tanácsadó.

Málépogácsa. Lábasban tejet forral unk,. j,6l megczukrozzuk ~s kis~t} megsózzuk. l!"áty~lsz1~an ~zitált kukoriczalü,ztet las .o.nként a forro teJbe erel:l:~tünk folvton ka·r.arva ho"y csomó:; ne legyen. Olyan kemét;yre főzz ük, 'mu~t a puliszkát és ~lll• félig kiliült, ütünk bt'le öt tojást, egy d:wa~. ~~.u:t (>s jól ellteYei'\ o sütötep~ib'.) tölt\ e megsu!Jlik. Ha. kihült, pogácsákat szunmk ki belole. Czitrom- és narancshéj eltevése. á nar~ncl vagy czitrom héjt.t - csak a sá.rgát. - éles kesse lehámozzuk é:.; \ág6 késsel öss?.evágjuk. Eg~ nagy darab czukrot - a héj mennyisége szcru.1t .-:-: vizbe múrtur k, ti::zta uj láh::wban jó sürüre fozz~: aztán ezüst kanállal belcke,·en·e a. héjat, cs~ 6 l -2·szer {(']forraljuk é:; lcYeszszük a. tiizrol. 'Langyosan üvegbo töltjük és hólyngpn,pirossal bckötjük. :F;vc-ldc; ü; eláll. Fehéritó megsárgult feht':rnemüre. 20 fill~r áru klórt :W fillér áru l\f:"~:i'Ü sót 6 !'tet' folyo· vagy eso\'izb('Jl felforralundú. a-ztán pnlnczkol,b~ll t'ltecndü. ~:bhül a fehérítő folyadékból egy te~t~· f·~é~;zényib l<ell körülbelül fíG Útcr ·dzbe tenni c~ · · t l'Ulllt l ' ebb c-n aztatYa ' ;) • onug ' · · utániL a l 'lnlO&oi :.'* üm1~·t. jó\ kiüblilc>ni. E ~zcr fi.z.i·pen feh~rit !!~ <'gész"ll úrlnlmatlnn.

••

Uzausfsk. ( Ké:iralokct nem adullk visc.uz.) Balaton. 1\:ivánsáaa sz~·rint lc-véllx-n \·;;Jn:-,zo)un!inb Jtmó. Ezen jc!igéjC:re cr.imez>e kiván~nga sz po;.t.:·rcstuutc le·. ~lLen kii!citf:l; nílnszunknt · llU09 .Ja!ll:a. J. Im.s~on ft· l uz onw:iml <'~)-gran •u+ ".~ulJ!unat P'l .7.tillákr.t. E;-y rlarabot oldjon Í<'.l ~~llott 1:.n. '·a~· :tom!im·zozott la\'oirha. iintött k•1t ltt<'l ~cúf!· 'IZ~u. ~r; n bban áztass.>. n•gg~l es ;s~o 10-10 pe czá•\ J.c;;zar~ta~ után hint::e ho :t g:;t•g,ytnral>b:>n 1'11'<' n lllo.~á. mu.r ketizen l.:npba.tó szalicl'Jl~tt\11~ hia~ö.po~!· A_!~ 3Jlt ~>okhoz; te:osék welcg,·izet é., to!ozsnm chrvlU·S<.• PP

Vasárnap, 1909. április 2ó.

.4. Z U J'SÁG

gokra : a madrigálokra, a moucheok, a menuctte szépen gondolkodni és szépen látni, hanem és a révérenccok clivatjára. - a mi ennél sokkal fontosabb - megtanulDe ez a változás gyökeresebb és nyugtala· ják helyesen kifejezni is a szépen elgondolt , A mi fiata;! századunk elődjeinek örök· uitóbb lesz, mint az, a mely ezeket eltemette. gondolatoka t. sóge?en -~~gtalalta az attól való rettegést is, .Annyira mély és nyugtalanító lesz, llogy ön· a. nu t elotteletnek neveznek. Pedig ez a rette· kénytelenül is azt kérdjük magunktól : ne kérg_es sajnálat:amé~_tó tévcdé~·eket hozhat magá' al. :\IcnPyl gyonyörü, miivés~i alkotást te- j iink-e eegitséget ellene az asszonyoktól, minden tradiczióknak par excellence letéteménye· (Külföldi nömozgalom.) hetne tönkre - ebből az elvből kiinduh-a seitőL s ne könyörögjünk-e hozzájuk, hogy egy gyermek frondörködé~e is ! Az angol ha.diigym.iniszterium miss Bodynak, ölizzék meg azokat továbbra is a számimla·a 1 De vajjon nem ~okkal nehezebb \Olna-e a. ki é,·ck hos..,.zu során át szolgá.lta. n. hadsereget .A latin :;:za,·:!k \ollak azok, a melyek a egy Tanag_ra-szobr?cska. ruhájának rcdöit ujra nubtilis gondolatokat, érzé~·eket oly mesterien ápolónöi mir.oségben, s emberfölötti felá.ldozá.ssa.l megalkotni, scmmmt egy csapással összczuzni köriilirták, a mint hogy valalllikor a latin nz egész r.zobrot ~ A klasszikus kulturában tudás \Ol t nlinden szelid kulturális müveltség teljesitette hivn.tá~át, s most munkaképtclenné nem volt meg éppen egy T anagra-szobor töré- alapja és kutforrása is . Voltak asszonyok, a kik y {~lt , évi 35 fontnyi nyugdija.t ~za,ya.zott meg. Ez kenysége, de nélla annak a mondatnak, a mclybe irni is tudtak latinul : gyengéd, költöi sza\ak- az clsö eset, hogy nö nyugclija.t kapjon a. hadiigya gondolat burkolózott, valami nagyon hasonlót bl. Ki ne hallott 'olna anól a benedekrendi min.iszteriumtól. Egy nr:.gy londoni tifuszadott ahhoz, a. mi a Tanagra-szobrocska dra- szerzctesnöröl, a kinek a XIV. században irt kórház egyik á.polónöje, )!urmy asszony, sok évi )?Óriáinak tökéletes bája. ma"a a gon<jolat himnuszait nómely ünnepségeknél még ma is is mintha belöle mcritott voln~ szubtilitást. elszavalják ~ A renaissance nagyasszonyai közül szolg&la.t után munkaképtelonné ní.lt. A k6rbáz igazgatósága. netn sza.v~zott neki nyugdíjat, de Megkopott aranyozásu könyvecskék őrzik a is Gonzague Czeczilia, Estci Izabella, Atcssandra s~ám~~a CI,m_ek az évszázados kulturának ~cala, késöbb madame S6,igné és La lfayettené adott neki 50 fontot a. buesu n.lka.lmá.v<J.L Ezen ~sz~et es zr:cgl~. erős arómáját. A nagyon sze. 1s tanultak latinul, s egy helyen mme de Sé- összegen )lurmy asszony egy cottage-et bérelt ~~d cs udva:Hts oreg urak causeriejét még ma vigné ~ is _jelenti : )>:\lióta latinul tudok. a gon· London közelében, 1,Yortingbcn. ll. mclyben !;zün~~ beragyogJa ,·alami Virgil szelleméből a ki dolatatm btzonyoR rendszeort nyertek fejemben <<. idei otthont rrndezett be dolgozó nők f'UÍ.mára, oregségükct a hegyek árnyékához haso~litja Browning Elizabet pedig ezt mondja : >'A szaa lllely nagyo?bá válik a nap han~ratlásá,al~ Yak nlóságos képekké válnak ezen a nyelven<>. a. ldkuek ninr~.: ,..n hmA mcnni, ha. szalH~dsá.got n l· -~ok,-~ ~1k wa s:dilctnck. talán U('ffi foa . A latin tudást a mondatszerkezet rend- J.cpn1.k. A londoni ft.>minist;;J~ felfl'dezl ~ k ezt, s r~' :e;:zcsuhu ahl)ll'l n gyönyörii:::égbeu. ho;,y ' f':z<.>re és szépség<> kininja meg. Ez adjn meg a i)rör 1md ha.«znáijtk ezen alk.-.l•n;'~ fckn~,.ii hó.7.ikót llycn ö re" korhól YU ló örco- urra J be«:r.éi. kuksot a gondolathoz i~. A latin sznvRk elvan pihC'nésr.:-. Fz ~~It:' l :\IuiTt>y n'<s7.ony mcgt-Jhcté1;0 ll,.,y <.'l:i:se k :.> ::-. ~ rat ~<' , a klllek társalgá<~út a klaf-1!-<Zikus litc· Yirágzóa k, mint <'f!.Y rózsa~zin ''irúgoR bnhé~ág. hizto::;itva.',r..n.- .\.:r.ídr,ndi ;.lkirí~ly, Lor·d Abcr· u.rauak <'\sfája teszi illatossá, mint egykor R ugy sorakoznak <>gymá~ m01J&, mint R már11 l agyanyáink ~<zckrt~nycit a szárított. lcYendu1a - Yánvoszlopok, a moh ·ck között a "~"'telen ten· dccn, ;-:. dublini k<1rlt<~z:.k i~ezge.t6ta.n{~c~f.ba. ki0 !ll Hz tt cg~ IÍ-polónüt. !!. ki jclt'Illc;; il'> ily minöo1ve}ek. :\Iindezt cl fo~!jt\k fclC'iteni ~ csuk ugy, gen:-c nyilik kilátás.~ l ~an halaványsm cmlékezn<.>k majd Yissza re.á l\Iiért ne tanittatnők h1ít leány:1inkat lati- ~·~~bC'n dolgoúk, :-,7.t ta.rt\i:n. hngy :-.~ illdö nö .:,.nt a többi ·~zép és kcd"cs, dc olavult dol~ nul, ha ez által egyuttal megtanulnak l'C'>ncsak ntmllcncst>lro meg fogja. mon<h.ni. mily 'í~ltozú.-

Ríji irókról.

Ifik vitája.

:es

A balljatás. Belefáradtam a m. g:mo.;;súgba és a nagy csöndességböl utra kdkm, h?gy megtanuljak magamréli ht'szélni ; v1sszhangos szóra v~gYódott a lelk•·m a mitül mcg-;zólal a· hallgatás. '

Es jártam ott, a hol mosolyg az élrt ~ bus titkuk nincs a ragyogó szemeknek cs a llCVC'Iőkk<'l nc,·ct.tr•m én is: 111Prt is bC'"Zt>ltc>m volna, hol nen•tnek? és t'~\ re mél) C'bb ktt a hallgata~ . S hulll.tk szi,emr<' f,;radt. h11.; sz• \'.tk cs0ndrs s;wbál~ban. f<lllVái n <L gnndnak s ?n 'ig l'ztalLun t~." sii:altam ~)ket : nwrt S7óltam \'ol n,, hol 'I~n·is .r.oko<>n ü: .;~ ' o.: ö cs egyre' n:.élyebb lett a hallgatás.

r::::; ncvclck és sírul( rs beszélek, ha nevetnek, beszélnek, sirnak mások : ~zemembc csillannak, sza,·amba csengnek Jd,•Fen örömek, ideget. gyászok cs e-gyre mélyebb lesz , hallgatás - _ Reichard Piroska.

Gyurka. Irta. Lónyay Sándorné. l Nagyon t:izerette. Azt hitte, ugy érezte, logy még ~oba Renkit scm szeretett igy életében. . A leany is érdeklóclőtt iránta. Gyakran Uezett rá nagy ibolya::;zemé,el, s azt ~ me"0 cngedte~ h0gy megfogja a kezét.

Husz éYes \Olt és Lujzának hh·t.ák. A fiu azt tartotta róla, hogy b a legszebb n világo11. •\ haja kékesbe játszott, ru int a changeant::;clyem, a ~;:cmpillái rcmegtcJ,, mint a lepke~zárnyak, a "kezo meg olyan keskeny és Yértden volt, mint azoké a 'iasz-szcntcké. melyekct a fiu otthon. az Obcrbaucr kir'lkatában h'ttott. Eayáltalában az egé~z l•,ány legjobban hasonlito~t a mesebeli l ündérasszonyokhoz. :Kcmcs <~yurka, még az cbédJe l<özben is l"!iak re:~ gondolt és csak ugy fc,gb.egygyel f.rdo:-k]<ldött az étC'lck iránt. Alig várta, h0~.Y ott ha2:yhas...a a nagyan.'.iát. a kiwl a nag' tcngcrpnrti ::ot,:llóban lakolt.~ ujra a lNínyil,)'tll lchc:-l'en. J-nizáf, up:_v lát:;:6ik. nwlath1tüt a dolog. K ülönö~en az hatotf rá iug<•rrel. hogy a;r. öreg delnö aum·;ra féliette tőle unokáját. Ha délutánonkén"'t f'gyiitt l'>t>tálta k a t<.>ngerparton. kéz a kézben. nem egyszer :;zolt le az t>rkélyröl ÖrC'ITeS, kopotlas ba,ngja : 0 _ Gyurka, J;:ér~ek, jöjj id~! I,arnutot kell ITOmbo)Yitnuom !' mncse n. a lo t::11·t ~a. ...., A ieány tudt l!. hog}r ez e.;;ak i i rügy, hogy cllli,Thassa mellölc, de a fiu szótalenul eugcdclmcskedett. Néha Lujzn. >>édes Gyurká <<-nak nevezte, egyszer a szép fehér kezét _is beletemette a 5 fiu szoke h:tjf. ba . :f:s olyan erdekesen tudott beszé-lni. Feltárta elött~ magnn,yos gyer;'Dekkoriinak rnindcn bánatat, be::;zelt azokr?l az örömökról is, a mclyek néha-néha, na~y ntká~ o::;ztályrészéül jn~ottak .. s e_lmondta . llllly ~~eseru a kegyelerokcnyer. .A fiu 1lyenkor belekepzelte magát a leány hd,yzetébc, vele busult~ \ele lelkesedett.

Eg_yszer azt kérdezte tőle Lujzn. : - ~Ior.dju, Gyurk~, fázott-e a magn. lelke j,. valaha ·1 Az nem olyan. miut mikor a tC'tile didereg a.z embernek. A7.t olyankor ~rezlem, mikor roöszul bánt velem vnlal,i ... Jlyonkor aztán kimentem a :r:.o.pra, }C'térdclteru és kit ár~'~tn f('léjC' n karjaimat. Oh. az éde~. a. jó, a !<Zép nap ! Ö egyformán c;zeret..í mü1den gycrlllt'két. Xem tt'sz kiilönbsL'gct h.ii~öttiik. Cg,> anazzal a dédelgct.c} melC'g..,<'ggel 1iHti cl mindll;'t'Újwlk 1<Úv~t. O a kglH!Llhnasahb uralkodó. -- .\. hold. meg a (•<;iJh~oh. pedig a mini!-'Z · t ('l'"i lUondta. rá 1-.omolj an a. li u. .\ leány ráha~yta : -- Jgen. .\z ul án egy pr>n:zrc nwg:'tllt>t t (4 fr l ig lo· hllllY ht a :-zrmé-t. . - L ás:-a . n, urku. lm il!y néz ~~ mq>! 'a~ akkor egészen idet' r minden bugara . )likor ki cH kány ,-oltam. mindig az v1 It. a Yágyam; hogy ezeken a ragyogó p0kháló:7.rílakon f;huasz~~s sam a nap szin'bc. De rwha meg feltem tole, Illl' rt nzL hittem, hog:.~ ott. egy nagy arany . pl\k lakik. n ki me_gc~z1 a lu~ f,!:yermekC'kt>t . . • .&te hat órakor rendcsen elváltak C'g<; _ mástól. ilyenkor a leány valami finom lenge ruhát öltött magára s lement a. nagy parti szállókertjébe a sárkány-fák alá R g~r sc~ ilyenkor jö~tek haza a férfi.vendé :~ ~ ebedro. Ott tentettek a szabadh ~ csakhamar körül,ették a férfiuk an. sd UJZ~t 8 suttogtak a fülébe. illlll enfélot

ten .

Ha Gyurka ilvenkor solyog'a szólt : ~

li;

t h , oze e t ozza, mo-

J_?jjön ide maga is, mellém.

De hj•lrka megrázta

a fE-jét. A leány ne·

sokra va.n szükség gyakorlati szempontból a.z ir kórha:Gakban. ( A kapitányné.) Yarmoutb angol kikötőn<'k I:!Zenzácziója volt a hetekben : Mr. John Bu:;call hajótulajdonos és kapitány hajója. a. •Demaris~ egy nő vezetése alatt jött vissza a kikötőbe, a honna? a. férfi. ;ezetése alatt indult ki. Mr. Buscall llllnden ut)H.ban elvitte nejét tizennégy óv óta. A legutolsó közös utjukon az asszony a. kabinban pihent, a. midön hallotta a. matrózok kiáltását •Vizbe esett a. kapitány4. ~fire' a szegény asszony a fedélzetre jutott., első dolgo. volt mcntö ő•et dobni urának, a ki még egybz.er felbukkant, de már nem tudta. az övet elérni s alámerült. S mert a. hajón nem volt férfi, a. ki kormányozni tudott volna, az asszony, a kit férje tarutott kormányozni tizenegy éven át, kénytelen volt a. hajó vezetését elvállalni. Igy történt, hogy a megrakott hajót asszony vitte a. kikötőbe. Az ujságirók persze az clt;ő hirre ellepték a hajót és az asszonyt hö.mővé akarták avatni, de mrs. Bw;call azt tartj~, hogy a. mit ö tett, mindf'nki más is megtette volna hasonló körülmények közt. S ebben talán neki nn igaza.

kek életét megmenteni. Egy másik, Fru Sa.licath, egy nagy csecsemö-otthon vezetője, a ki csakis gyakorlati tapasztalatait al;arja elmondani, mások okulásá.ra. Egy harmadik C'rone kisasszony, szocziálista, a. kit pá.rtja választott be, mert tudják a. kisasszony mily munka.erö s minden erejével azon lesz, hogy a város szocziális reformokkal foglalkozzék ezentul behatóbban, mint a hogy eddig tette. Örülünk Dánia sikerének, de jobban örülnénk, ba az elmondottakat mint nálunk megtörtént dolgot mondha.ttuk volna el, mert bizony, bizony ránk is férne, ha a. nőknek helyet adnának nemcsak a városok, hanem a. legkisebb kooségek munka· körében. Annyi a teendó és sokaknak oly kic:;inyesnek látszik az a. teendő, a. mit éppen a. nők tudnának kitünően elvégezni, de ezen teendőket már nem lehet sokáig elodázni, meg kell azoKa.t oldani, azokat az égető kérdéseket, a. meddig még elég erősek vagyunk arra, hogy az eddigi mulasztásokat kiheverhessük. Van nálunk elég lelkes, munkabiró nő, a kik szivesen vállalnának mun1:át mások javára, de nem adnak nekik helyet a. munká.ban s igy történik aztán, hogy azok kedvüket veszit,.·e elfordulnak minden közügytol s közömbösek lcs:z;nck.

( Megsemmisltett választátJ Németországban.)

...t..z amenkai Woma.n's J ournaJ közli a. birt, hogy Németorszá.3ba.n, Vesztfáliá.ba.n, egy s:~<a.va. za.tt...l biró birtokosnót egy •á.lasztás a.lka.lmá.val nem engedtek szavazni, a. mire a. birtokosnó panaszt emelt a.z illetékes hatóságoknáL A hatóságok megsemmisítették a. vá.la.sztást, s ujat rendeltek el, a melyen a.z illet6 birtokosnő is szavazott. Tehát ujból beiga.zolá.st nyert a. régi német mondás : ~·annak még birák Berlinben t

(Városi tanácsosnők Koppenhágában.) Kopenhúga \"árosa. nemrégen választotta. a. , liro(;i tanácsosokat t> ezen alkalommal hét tanácsnö is választatott, még pedig három konzevativ, két szocúálista. és két radikális. Ezen választások egyik érdf'kcs:sége az, hogy a válrusztások alkalmával férjek és feleségek együtt jöttek az urnához, tehát ugy látszik, nem áll, hogy a. politika. feldulja a. családi békét, mint a. hogy azok mondják, a. kik a nö nöieaségét féltik s ezen czimen ekarnák eltiltani öket a. választ6jog elnyerésétől , a másik érdekes és tanulságos dolog ezen válasz. tásban az illető tanácsosnők programmja. Az egyik tanácsosnő Fru Hoff, mesterségére nézve sebész, a. gyakorlati életben látta, miként gyilkolja. a szegénység a gyermekek ezreit, egy nagy tervvel jön a vároobázára, miként lehetne a szegény gyermevetett és néha·néba vissza-visszanézett a háta mögött álló fiura. ~Iikor pedig a giardinettóra került a sor, egy darabka süteményt n y ujtott neki, a melybe már előre b eleharapott. E~t elfogadta a fiu , de azért nem jó szam110el nézte, ba öt mások társaságában látta. Különösen egy magas, szöke ifjura har a gudott: Olcbváry gr6fra. Cgy tetszett neki, mintha. Lujza ezzel beszélne a legszivesebben. Egyszer - ö akkor távolabb állott tőlük, s egy fa. csakuem elfedte öket a. szemei elöl L ujza. és a gróf clbolyongtak a ker tnek legárnyékosabb zugába. Az &te egy utol!<ó bucsu· vétel lassuságával borult a tájra . A fellegekn~k olyan elmosódott szinük volt, mint a~ Andrea del Sarto t>l!ének. A zavaros tengerből sietve, hul1ám>onalban törtek elö a habok. Uinth(j. lavinák törmelékei lennént k, oly fehéren ozökdécseltek clóro, s szinte őrjöngve pattantak vis5 za, ha a parthoz ,ütó~~ek. . A ozikták felé meg nove~.edett a... n z .~a. ragja. Habos tajtékok~an, roppen tyuszcruen patakzott, zajongva, zstbongva. k~zott fel a t iva pulás old~tlaira, a végr~ meg?st:omolta. ~ molóra épült régi vár ma!'::-ZlV, falatt t"l, mclyek sotét<~n rt•jzolódtak bclo az cgnck feJgyuladt &Zurjába. ti é: ~rra. messubb, n~ugat felé, a. pi~z~os h~t.~k

l :t· teamerek hhegtek va.sc~1gak nyikobg \ Mn~ rakcxltak }~>, m~ly fénye' ma:;száka.nd k almO'l.ód.ott. fel a. talaJ' on AL, ingó ha; óK

hi a. on mezte\ . . · ,~ h átuk ~1 eggorb~ t orzeu emberek futko::.tak, A t ávoli hegyek lá.\ : ehéz .teher. sulYB:. a latt. mi" tetejuk nyern I ÓZ@ ~.meny ltlab~mu volt·, visszfényéhen. lU!Zlnben ég6tt az citiint Gy urka. bámuló szemekkel a"" . ~ onyórk ödött

nap

Vasárnap, 1909. április 2ó.

AZ 'UJSA.G

még nagyobbszerü volt mint az olas~ . me~· 03 tereké. ll:pp igy dolgoztak Adrian de '\ net! Piter de Witte is (162~-ig). .. .. k A tizenhatodik szazad bekoszonte se~ 8.~ változál>t hozott a. plasztikába. Dekorati~ setna.JS. még mindig ugyanaz maradt. Csak ~ tizennyolczadik század derekán kö\"etelt maganak hely~~ a naturalizmus, s ez leginkáb? a f_afar~gvánJ:"o~~ jutott érvényre. A termelést ero szmte .kiap . 1 batatlannak látszott ebben az időben s 1lyen ~ maradt mindaddig a. mig az összeurópai fejlödésse ' kapcsolatosan Németalföldön is klasszik·~.. ,tendencziák kezdtek mutatkozni. Ennek az UJ uant nak Verschaffcit Pieter (meghalt 1793·ban) éS 'l'assaert voltak a. képviselói. . . n A többi dekoratív rnüvé.szet tula.JdO~~ppe csak késön vette kezdetét egyáltalán 1\em?t· alföldön de annál jobban virágzott aztán. A ke~· .. . mar ' • t ulaJ'donk. szoves ·eppen a. XIV· században XVlJ divatozott, különösen Arrasban. Később. a. l ált. században udvari és templomi czélokat szo.g d' "VI zaza s sok helyen a. falfestéseket pótol ta. _A........ •~ Íl' ·é ban pedig valósáagai internaczionális Jelentőség 1 vált. "Maga a. kép~zövés fóhelye továbbra is Bru~:s~ les maradt, de vándor mü•észek révé~ ~t n Olaszországban elterjedt az. A XVI~. szaz~, 5~. Rubens és társai óriási szónyegek sza:nár~ ~ar tettek tervra.jzoka.t, de a. század . k?zepen kép· veszit~ni kezdett müvészi jelentéscgeböl a szövés. _ • dban A::: üvegjét;té..~ettd csak a. x y· szaza azorkezdtek el foglalkozni a németalföldiek nagY . t a. g~lo~ma~ és igyekeze~tel. .Ez is, csak ugy ;~ve, többt muvészetek, változasoknak 'olt ..a dett. s elóbb fest6i, késóbb reálisabb hatásra tör~e ance Ez a. müvészeti ág is átvedlett a r;,nals\ad· alatt, csak ugy mint a több s még a. ){\· .~.. sza ban is virágzott. ö«szeA fazekasi.panuzk tökéletesitése szorosantö -tént függ Hollandiúnak a. XVTI. száz~ban ~~II. gyarmatositási te•ékeny:;égével, s eg~sz .a 'k,heh·e. századig Dclft maradt e müvészeti ag bze . t· cl Ezenkivül meg említésre méltó tökél)'i e:zben Németalföldön a. fémöntés, (bronzban, ~ n és s a csipkeverés, mely leginkább :Brabant a'{;. Brüggében virágzott. ~

A sfilusr61. N émetalföldi mUvés zet. (Folytatás.)

Plasztika. A plas:z;tika mcsterei közill mcssze lriemPlkednek a. többiek fölött l\Ieyt és BJondeel. Mind a kettő dekoratív müvétiz. Utóbbi (1561-ben halt meg) ké,..zit.ctte a brüggei Palais de J ustica hires kandallóját. melyen a. renait~sance stílussal nlég gót remiuiszczencziák vannak Öf>tizekorverve. D ubroeucq az, a ki valamivel késöbb a. titszt.a. renna.iesance stilust behozta. a. dekoratív mü~·észet terén , mert sokat érintkezett olasz uJÜvészekkel. E müvészetnek későbbi továbbfej lődé sében mindinkább háttérbe f:iZOrulnak a részletek a konstrukczió nagy, nemes alapformái mellett. Vriendt Cornelis és Colin Alexander nagy mcsterei e1mek az uj érának, de müvé:.zi ir:inyu.k nem maradt lokális, magukévá tették azt csaknem egész Európában. Jean de Boulogne sokkal jobban ismerte az emberi testet, s pla.sztiká.ja. ennélfogva.

mindebben. Öntudatlanul is hatott reá a. természeti diszleteknek nagyszerüsége. Álmodozva. gondolt azokra. a. nagy tengeri u takra, a me· lyeket ö is meg fog tenni, s képzeletben már ott látta magát a nagy, füstölgő afrikai hajón Lujzával. Egy pinczér az asztal körül cock·tailst ki· nált, nagy réztálczán, melyen a. Koránból voltak ven;ek. A leány is elöjött. é::. két pohárral önt ött belole. Egyet magának. a . roá:si~~t Olcbvárynak. Azután odaütötte poharat a too· biekéhez. balkan felkaczagott ::. :-z~lt : . .. - Annak az egészségére, a k.lvel eloszor csalom meg az uramat! A férfiak nevetni él) tap::~olni l\ezdtek. Do Olcb•árr ráiitött a le~n\' kezére, a 1·ohár le· Cl:iett a· földre és du rabokra. tört. - Ez a tréfa méltatlan magához - .,zólt és rissza\"czette öt elöbbi helyére. Azut~n egél)z közol hajolt az arczához és suttogni kezdott : - :Félek a jövőtől. édes. Ezért a hónapért, a melynek csak 'l'c vagy a története, nagy árt fog m~g ki'\'ánni lölem a 't'(·gzet. Dc mondd, lehetséges volna-c, hog;y az élet. az ~lctnek kicqinyes ntgy nagyobb okai clsza~1ts1:n~k egymástól'! Ki t uru~ál-e dobni n ~ZlY<'{1 bol, hogy senki legyek neked, ez ut ú n, roint >oll aru, miclőtt megismertél ~ G) urka. hallotta a szavakat, de nem fogta fel az értolmiiket. S mialatt töpr1 nk~"dett. rajt uk, már a leán v kezdett heszélni. - Gy~rmek ! ~Iért t-zcret annyira '! H~t;ZPn alig ismer. Nem ir;:mcri a hoz:tám. h~.:;<:>.nlok~t. Családj<in;Jk puritánlelkü at,.szonyat kozott u?tt fel, ol:' a n miliouhen, a hol az rylyanokn.ak,. mmt én méa a De\"ét sem emlitik. Lússa, mt raJtunk se~mi'"'Eem igaz. A sztink1 a t:zemi.ink hazudik.

====================~~

Kozmafika. R ovatvezetó Garami Béla dr. · (II. k oz .. lemeny. • ) Elo.. bbi cz:ikkeill· A masszazs. . ·& köZ· ben felemlitettem, hogy a masszázs .hllta:. reud· metikai tekintetben különö•en kél baJ elle~ czolt, kivül ked\"ezö, a tulságos elkö'\"éredés és ~ :~ \1'.1n főleg nz arcz ráncz;i ellen is kitünó hn~

:4 és A mozdulataink hazudnak. !\IosolJUllk ~· k~nnyeink, imánk, köszönetüuk, ha~a e é.;Z mmd kiszámított. Létünknek kezdetétol gtit . .. k a szerepekn e k egy o-oroz& ~ vege1g csa k köziíl Játs~~zuk végig, olyan szerepeket, ~elY~. kne~· egyik sem hü tükre valósáaos, belso énun e· 0 • b ·ry szeD' - l\lindegy - mondta Ole . va Jllit délyesen. - Elő:.zör i::. nem hiszem. a. ret· .. h . l ...... ~ k sze mon d asz .. :::, a. ugy lenne 1s : o y~u.. •:"' 1]lÍildetl lek, a m1lyen yaay. ~:. ba hazudik 1; do\;, sza.,<td, ibmétell~ azt, a lll.Ít· én e}omont i!!. ho~v elvcszit:.em azt a kis józan::oego~i0 ndd a mit még megua'7vott a te mo::-olyod. ! edé· o-o u t·anam : ::.zeretlek t-zh·bo- 1, nagyon, szen~Illlist l!'esen, végtelenü!. Soha::em ::oze~et~e~ téged· e,b sohanem is fogo1 má::.t. ::-zerctm c~ak_ Il).Íat· Szeretlek \"akon. búh·ányoz.. a. t-z~kitokd )]lin· tad az egész világgal. odaadok er~tte -ak a. dent t> nem ki\"ánok érte c::erébe mast, c:: szerclruedet . . . Uó 6 . .Az ójj~l csendcs volt. Hat-4roz~tlan ~~a. h_aJhtott?. m· g a róz:;a:-.zin crnyós k!s gb;;kok· langok~t a~ asztalon. A. nagy hotela. fénY· ban .kig) uh<• k a villanylangok s a pro az ut nya!ahok ::-:zaladgáltuk a kerti padokon , ka.'. ICSO$ porán. fa,. .. ~ leány hátrahajtotta a fejét a. nagelll torzsebez s ugy i::;mé-tclte halkan, csa ,.;uttogya már : .. · t e lenül· · • - Szerellek ::zivuol, nagyon, '"eg Ya la ki lc::-zólt a z erkl·lyról : k, )]l ·~ Ki."a"!-ZOnv ninc:: ott nz uno a • w, l . tt arra A leánv cll,.w:"rres t.eldntettt' nezo felé, a hc•unan a h~n,.,ot hallotta. - Nincs - mo;1dta kurtán. . . nagY De a fiu cs~ndesen elojött bel~ erol. a y

___!as~"P, 1909. április 2ö. t k ~gen :;oká csn k ké~zel való mr.ssztizst ismcrc .~s . ezt hnsznált.ák az arcz ifju üdeségének lllCNOJ7.<:~érc i 1 • A t -c.uo1nany _, . f eJ'l'.dés. ':' · ·. o c:evel azonban l lO\atovn 1 b · d" . k . . ' ~ llllll 1g nngyobb fokra emelték a ozmct1kat i;; é<.; mu. mát· i0l'n ~ok kénülék van, lf\01.V <IZ a~t·z ma,.~zÍiz'-'Úr<~ rendkivül alkalmas es melynck lutsználata igen ajánlatos. l'k ~tt .''.ann~k ch·ö ~orban a kézi masszáló készücö~ ·.. ~czhe:t. ügycsen álló kis ezár végén reczés ~. bok, hengrr,•k, a nv h ·('kkel az arczot nunden lr-..tnyhan. dörz~ölgeiik. · . A k1 azt hiszi. ho<n• ilw:n masszáló készüll•k vetelé \c · 1 es • ha.....znúlalú.val ~'-·' •már mindent meotett " a.hhb·· oz hon . . mcnnc:'l g)orsabban és akpo,., ,_,y ran<·z•n {',.1.> "'n cl mu 1·Jnn·, 1;:, ar. csakhl-lmar kcsen·es csalótnasn>. ..f, ,,, · n" H'll d ;<l'CLt c len masf.:;,azsna ' k• a:6 o c'•l>t·l' rl 111. a. k·H·ctkt•:r.rnényc, hogy az arcz mé"' kcllemet1cncbh kii]f;"J'u" l"~~ \ 1-,, f.Ort }lotnJ· Dll.0°(1lla. gj'U.. ,.O.. .. '-" ~· "> ;..: n • dott 1 '· r·tcl•·cn mas~zázs ' • enne. A rt·nd~zc ugyanis ~flllb gyakorol 1.~y<mktcs hatúst az arczra., hol tö~e h, . hol lwt:yobb nyomá~t cBzközöl, szóval bet .u·t, mint b:·:;zntÍI. nT Ké··i llla~~·~i•·ozó-késziilékct tehát csak az hasz~ Jon, ki <'li\bh Ol'\(I'<Úv~ll ml'gmagyaráztatta roaganak " 11''1 u~~· .. . l . ,t .l.cgaJabb • .IS egy Cz , n · ' ""'·:•l'..~. ,1 :IJlJ>I , \'agy zel htr.rlalkt>'t.o konV\TC:>ké! 'a<Yv értekezé-t ol\'asott. · e"'

----------------.-------------------------------ii eredményt ér>ödör forró vizbe egy fél teáscsésze finom petró-

igéuybe, mc1 (, n milycn 5!,YÖP~·ii1 hctiink cl a gondosan és l'F.U k"zE>riicn '\-~ghez vjtt masszázs-zsal, éppen olyan. :sőt még f.:Okkal nagyobb kárt tes:~iink magunkban, lw kontánnódra., tanulás uéll•iil akerjuk nin('zainlmt eltüntetni.

Manyasszonyl Kelengyék :::: s.n\kséglotftr.é! kérjen :::: '-rjop::i>ket 6a lrölts6gvotézt

t~t~GtlJRM

TOK Ei ETES SZAGtALAri ffRTÖTlEHITÓ SZER

~NHKOlöZH ETETlEN

~a lll~hll

llélkt\

leumot öntünk s azzal suroljuk a padlót vagy. egyszertien felroossuk. Megjegyzem, más fából ,~aló padlót is lehet igy lisztitani s az eredmény meglcpö lesz. ~e~eseeeeeEeeeeeseeeeeeeeEeeeee~

Princesse ruhák, *

TAUSKY J. FIAl cégtili Pozsony r~

bl~seok és antol aljak

Házi fanácsadó.

Tejszinkouzomé, levesbe való. (Hat szcmélyrc.) Egy tyuklojús ungyságu darab vaj 6 t.ojássárgiíjáx:tl hll bz1í~ig <•lk<'vcrcndő, lo>ábbá. 2 deczi édes tcjbzinnc>l, kevés SÓ\'O.l és szerecscndióval, ;~ evőkanál lPgnnomn.hb liszl.tel gyöngéden elkevercndö; 6 tojáf'ft•hérjét, kcm6ny babbá Yerve hozzáadunk, egy vajjal ldl•cnl. formába. töltjüJ.;: és :;'_1 óní.ig gör.bc·n fözzük . E·~..ut(m e;;y c\·ökanállal a kitála lL forrú tevesbe beszr.ggat unk és azonnal betálaljuk. Jbolya-ltonzerv. J<'él kiló l'7.ukrot egy pohár vizzel addig föziink. mig szálat erent, akkor el}'n11: ' :1 ::zerl, a ki t<·hcli, ne kézi kéf.:ziilékct nszf:ziik a tidol. Ti!. d,..l,>t mcglisztitott ibolyal1a 111'lll ,·illlrl\· ·•· · l ' ' ( (( · ' • .• ' • • ll\ l' al:IJ ,, , lll!.' lll'\'!'7.<'1 t nhr:l.súrollll mozs-lrhan i)s:-zl'löriink, a levét kinyomC.t.!us 1·1"' f>••'t ···· 'l. ,.. , '- ! l la>-7.1\a'l';on . .l!lllllc v k• 1grn . • ~···· ·~ •• '"" · ' 1 ··~c juk és uj fakan;illa1. ös.ncke'\Crjiik a ezukoJ'l"~Öíjl llagy el )Jt.}•· a O.) ::_:;•>dl, ru.indculol fiio-udJ<·n c;::ncu- pel. Papirlokbn l öth·l', ha ki hült, kiborítjuk és "'l "'j' • 00 ' ~J l"IP· 11 • t 11 ,nr "S, a. 1111 a j.·, C"rt?dm(~nynl'k alapfduégyszög!otcs darabnkm ';ígjuk. _\ konzcrvct. solclclr. k;í.i~ és siiriirc ke• U keYern i. pár ese pp ez it romlcYct . A 1•1a~szú1~· "'· :~:~:: t<Íil\:zait nem ol' kép tün- is lehet belenyomni. ~'ott cl, bo:.ty az,_;k:t:_. l' l~ p :z;tiif'n :-ozólva, ·ki vasalj~. Szönyegtisztitás. Egy font szappant c<~y liter ~~-~cm a:~ arczom· :l\:l1 ~ lo..v6 :>::>il párnázat domborivizben addig föziink, mig a. szappan feloldódott. tl~~-l\ <>l c.~ :>z :m Y.iLH'o'-: Íl•jiN·7.~l-sé>d ~ri el czéiJ'át. Ekkor jön bele :} ~~ titer forró ,;z cs egy kanál 'ul" .. r ll"" c1 oly 1':-<"t,..kbcn, a mikor a rán· ono!'"n .or sósaL ,Jól ös!>zckeverjiik. Jó éles kefét belemár01;0k clr.\·C>n!.('iilt'~' 'ug_v lwt<'g~{og okozta soványo- tunk és a szőnyeget alaposan megdörgöljülr, a das kö~cl!<C'zméuyci. k~ ily<'n ní.ncz L i. ugy je- nélkül nzonban, hogy nagyon meg11edvesitenénk lentkeztk, hor.y a bór nlatt lé\rÖ zsirpárnázat kiaztán hideg tiszta. vi1.ben áztatott és jól kifacsart s~bb l<:~:;z, az izmol, Plpetyhüunek és irry a bőr fityerrő s, b"o l esz, vr g'.) 1~; ' rau<"Y.O ' Jca(, vC> L Ilyenkor "' b. a vib- ruhá.va~ erősen verjük. Ha sok zöld van a szönyegben, ugy a hideg vizbe egy csésze eczetet raczió,s m.a~f'Ztíz,.; ];itünő ercdm<_lnynyel jár. ., 'J l:rwt•-;;:dc>~. hogy lH.'m mindrnkinek :lll mód- ke~l clvegyitc!li.. Ar. előirt. mennyiség egy nagy Jaban •l_.rcn 111odcrn ma~!-lzirozó ké!'r.ülékhez jutni. szonyeghez E-leg E>S az eljárá~; biztm; sikerhez \cz~t Dc az Ilyenek is inkább on·os ::.egitségét vegyék mcrt szá.mtalanRzor ldpróbáltam. A nedves ruhá: val jó erősen kell és soká. igy Yerni . Lég~piszok eltávolitása. Kellemetlen nyári ""'1t~ r~~~ r;m , vend~~eml~, a szobolegyek, sok~zoms n6,jegyül,et h?g}"Jak hatra ~utoror~.' tiikrön. l;:éprámán. A Iég~· pll'Zok a butorrol le~konny<'hhm u~ry tisztillatb 1<', h~ ..l_>"t rok~ml?n. műrtott ~.V:lJI<,tro~~-~~·al lt>dörc:oiJuk, n nnt H'f!l, hrl'1.1írncH lrJ?,vpi"l'oknál töbh~zör kell ismétduL 'l'i~1.tH. puh n l..<'ndö,·cl utanadör. gölj~~k .::- p<'litu~:•t, J_wl!' a fén.n'l ,.i. ~zan.n.:-jc. A t uk ron ]",o tc~yptszok nal m.ili kos vi.zz~l (fele szalmiák, frlc vi:t.) lemosható. Bronz és ércztárg) akról spiritus:t.b~ mártott rongygyal lehet a s- t>t.Ó nélkül ment kE-resztül az uton légypiszkot cltáYolitani. .\z aranyrámlik és a nehezen hozzáférhető diszitéselmél használjunk , 6Zálló fel6. ne :E:; most törl é· n t. t•löszür. hogy Lujzának spirituszba. mó..rtott ecsetet Yagy kefét. Aczél irótoll tisztítása. A tollat be\·égzett irás , -lll lllondott jú rj·.;z<Jl\.ál. után ki kell törülni, me rt a. beleszáradt tinta~ -- - - - -- lan fokáig llánykolódott a~ ágyában álmat- átvouja. sürü anyaggal, és ha azt le is vakarják · az u.: ')..;gyro ,az a l:lzép, fckeiehaju leány járt róla, rosszul ir. A posztó· és másszövetből-készült a· e~í!.cbcn. E::: egy c::.eppct. scm csodálkozott tolltörlők nom felelnek meg a czélnak, mert apró zon ~ ho ' 'l~ ·If' o lyan nagyon szeret'1. szálak kerülnek belöle a. tollba. Legezélszcrübb a . gy az. a. masJ 1 fel"I ~h!,or reggel felöltözött, első dolga volt tollat selyempapirossal megtörülni, mert ez fölére~ c t ud<t.kozódni a szobapinczértől. Ugy. szivja a tintát és nem hagy hátra apró rostokat hogy lJlegsé<'lettc az este, hogy szó a tollban. Homokhasználat kézmosáshoz. Vegyi kisérnem u b~aladt el 1:\lötte. l\Iaga sem tudta miért: letek alapján tö~b külföldi orvos arra a követJ>io. •• Itt volna vele beszélni akkor. De a keztetésre jutott, hogy a kezek dezinficziálásánál ~Ié ezer ma nem tudott semmit sem mondani. b etg nem lt.tln. Talán alszik. Vagy éppen igen ajánlatos a fi.nomszemü homok. A ·homok eg. mé" a legnehezebb viszonyok között, is mindenkor fiu .A. villá:;reggelihez sem jött le, pedig a bes~erezhetö, főzés vagy éget6s által pedig könnyen Üresegyre várta. ~s az Olchváry gróf helye is és mindenütt sterilizálha.t6. A piszkot a felső epiderrois-rét~gekrö! gyo~.a~b.~n és biztosabban lllara.dt. Yégrc nem állotta tovább. jött- Nem tudod, nagymama, mért nem eltá.volitja, nnnt a. kefe, kulonoscn akkor, ha. egyuttal szappant is használunk. Számos, elözöleg tucta~·! Lttjz;a kisasszony a déjeuncrhez ? baczillusokkal in6c?.iúlt kéznél, a mcly hat-nyolcz 0 ta. az öre" deinötöL az r::-:-· glutazott Olchváry gróffal - felelte perczig forró vizzel, ~a~~szappannal és. homokk~l 1 megdolgoztatolt, a nelkul, bogy Yala.m.ilyen an_tl~~Ken, titkos megkönnyebbüléssel. szeptikumot alkalmaztak volna, maJdnem telJeS lllttlt ,Yttrka egy pillanatig értelmetlenül básterilitást értek el, a mint ezt szá.mos ojtási és a nagyanyjára. azut;-, El sem bucsuztam töle .. . - dadogta tenyésztési kisérlettel kimutatták. Megrepedt vagy kitöredezett kövezet ház előtt agy a. folyosón kit.iinően kipótolható a követ!If 'cl asztalka J .. hirtelen mozdulatl.al ledobta az ~cz6 keverékkel: Szitált kpszénpor 2 rész, homok Ott a cnrlot, lerolumt n lépcsőn a kerthe s 2 rész és 1 rész liszt. vizzel péppé dolgozat:dó. A a~ ar ~ol utoljúm ló.ttn, ar<'zra vetette magát foltoznndó r(·f.:?.t kitölijük ~cl~, tn<'lY regg('hg ugy keser,~n~·os lt<>rt i porondon 1.·~ Ri rt. zokogott •C~-it•n ö · · · t mcgl:cm~ny.·dik, mint a k~. . }{· · ma !!ll scm t u<lt n mu.·r . . . Fenyőfapadlót Ol'nt to.nae~os szódus vagy szapS2;eo·E!t lSt.cn c~ak ~ tiz<'nll~"''" l•,ztenclö' 'olt .:> lY • • • . c-. • l . }t'""" l mosni, mert attól csunya, foltos l 1>3 n 0 " "".,... . .. • , l , h . cs?.. D.: kipr.lb:dt k1tuno szor cs o cso, a egy

---------------·---------

AZ U JSA G

------------------~---------------

$ \1)

It. BEKGER MALVIR ~

W ~:~

tzléses készitését elvállalja -

Budapest, VI., Gróf Zichy Jenö-utcza 40. sz. lli.1 15,

~~~

~e€e~eeeEeeeese~aeEeeeeee~ee~~

Gazdasá,&i fanácsad6. A ty u kbimlő kezelése. A tyukhimlö ellen ·e gy német szakember a köveLkezö rcc:t.ept alkalmazál;'át ajánlja: 1.3 gr. perubalz~am, 100 gr. borszesz, 5 glk'. .~li~clitaresi tin.l.. tura, lO gr. jódtinktura és 20 gr. a E<znppan. A kosárfüz. termesztésröl. A gyakorlatban na, I!YOil kifi7.('tnrlik a ko.<IÍ r fi iz t crmcsz! é•<•, "· mcnuyil~:o a tdepilé!' f., mii\clé~ \-c,·éc; k0lt~égp:cl jár és a !~~ már <~ l('grü,·i ~lehb idő alat t tcr Ul o le.•z s sz ép JOYedelm<'t hnz. ~n!!y d<>n~ e a {ii~oPk az is, bog~" -az a b ~zol ul e '·7.araz és l ulme~hcs talojok:J.t 1.-h·én~ - majd mindrn tahjban jól t.enyé-..zik; a fó csak az, hogy ültetés for. elólt- n. földet 4.0-50 czru. -i"' o gassu k meg cs az egyes talajnemekre a leame,.fclelőbb fajtát ,.~Utm:szuk meg és ültc~sifk A íüzt sorokban illtetjük cl ; Jcrrm(·..,felelöbb az 50 czm.-cs sor és a sorban 30 czm.;ö-.;'énvt.ávolsá<Y. A dugványokat 20 czm . ho~bZ\Isácrra keÚ vágni 6s eze~ ré,.zut..osan fektetve ü!tctcndŐk eJ, ugy hogy a ,fold 2- 3 czm.-re takorJa be. Egy hold földre ~mt~gy 6000. dugvány sziil<ségcs. A Leghálásabb fuzfaJ t.a a Sr.hx purpm·ea. utilissimo. B~ termi a kosárl;;öté~re ,·aló legkitünőbb minősérrü vesszőt é~ ai: egye~ üli fajta. mel~, ,;zbc beáztat,~& könuycn hantható e;; pompá'-1, ruganyos hófehér ,-esszöt ad. ~agyon aj;tnlható fo.jtn. a Salix \'Ítninalis gigantea. 1s, a ~mcly közel 3 mtr. i,!!en ~zép és jóminöségü Yc;.s7.ot t ercm. •\ Y<'s:-zohoznl'lOt -- me<Yfei.-.Iö t ~la Jban é~ jól lll<':!\':ila~zl ott f,.jt n tcrmc~!ését foltctl'll'in'!' hold.tn~:h1t l--0- ]()0 nuwiz!=ára. lPhPt Of'~·,iiJni, :L !~lj - :\ ,.,,s,;-J) lllllHI~.!!cÍját. l::-'ak 4- korona ,·al ~za 'lill' n -- :1:..'0 l&' J:onma. j ö' edf'!mef j<'lrnl. \ kindú-. nl'm ~'''1 .. )~>\ t~n. n íüz·,e:;"ú). ft-rmelés teh;ít fölöt h jö' Clk)mr·z6nt-k mondhntó · á~d(' a jö,·ed,.lnwzö:.ég mét; fokczlMtó is oly: modon, bog_v ha. a \"C~::.:>:iit háziipnr"zcrule"' otthou dolgozzuk ft-l. 1!;-oil napokon, ''lgy a zord<>téli idö~e~ ez~el ~ehe~ f_?glalk?ztntni a csf'léd:ségct s igy ertekes1teru az 1dot s draga mun.kaerot. A.z elö.:tdott termesztési és jövcdemczÖs('gi viszonyok daczára ~s baz~nk jelentékeny behozataira s::;orul u1ég ma 1s e czikkbcn, holott a. termesztés jövedelmező;;ége ~s a füzvcsszö-~osarakbnn való nagy fogyasztás es kereslet csak mdokolLLá tennék, hogy c termelési ága.t is felkaroljuk.

cl.

Réztartalom meghatározása a borban. A peronoszpora elleni ,·édckczés köYctkeztében rézvegyülék ke:erec~.hct a mu:;tba. Bz ugyan aránylag rendszermt 1gen csekély, de ha valaki mea akarja határozru az esetleges rézto.rtalroa.t, azt a köve~kezö cljá.rá.ssal egyszerüen megteheti : A borhol egy palaczkba. mintá.t yeszünk s a. mennyiben elegendö tiszta. nem ,-olna, tölcsérbe helyezett itatós papiron á.tszürjük. A tiszta. borból egy keveset. kis pohárba. öntünk s bele tizolóczukorból (derlroze-bol), mely a gyó~·szct1ú.rak ban kapható, egy rendcs késhegynyit kon-riink, majd borszeszláng fölött fclforraljuk. A réz, ha. ugyan van a borban, frkcte c.sapa.dékoL képez, nu a forralás után jól khchctö; a mcJUlyibcn a bor szinét többé-kevé:ibé fckelo árnyalatuv.1 teszi, ahhoz képest, több vagy keYesebb réz van-e ? Vörös bomáJ a. feketés szineződés nehezen lenne ~elisme~het?, ezért il~ esetben előbb a bort sZJntelemteru kell. A szmtclonités ugy t"' ténik, hogy a. _vett mintá.hoz egy kevés friss ol~~~ meszet keverunk s eikeYerés után f 1f , . majd iUlepedni hagyjuk. Az üledék f~l_or:alJ~k, tk'len bort itat6spapiron átsziir'lik ., ?t!1 szm. hozzáadása után ujból felfo J . ~ks szo1oczukor 1 csapad e'k, mt· esetleg keletk .krra.1u · A fcke t'es jól ló.tbatóYá lesz 6 me .e~;l r:t ~"etben szintén rézgálicz tartalma. g'te 1' \v;·<! válik a bor

;.. V:1.sárnap, 1909. .::.m=á::.:ju=s~2=3~._ _ _ _ _ _ _ _ _ __:A=-=Z=--U=--"=J:....:S :.::.. .:Á .:._..:. G_ _ _ _ _ _ _ _ __

Agyermekek tuberkulózisárút - Előadások az »An-yák iskolá.jác-ba.n. -

Irta Berend Miklós dr.

II. Ellene Rzól ennek az ú.töröl,lé~i lchotö::;ég-

nt?k l~lég <:'gy ~aj nosan t-zomoru tap.tsztalati

cny Is. ,Ez pedig az, hogy minél fiatalabh az az egyen, a ki tubcrkulózis::;al fertőződik, annál gyo~~abb nála a betegség lefolyása . C:>ecsemö. kl tuberkulózi::;sal fertőződik, átlag 2-3 onap. alatt már elpusztul. ll 1!tután pedicr a csecsemőszer-vezet annyira : entallásk6ptele~ a tubcrkulózis baczillussal .,zemben, hogy tételezbe~siik fel énpen az ilYen .,ze • · é,·eÍ?zetben azt, hogy benne a baczillus 1 ~ maradhat meg lappangva 1 Ennek nemcsak az elmondottak. de a ~er~ekkor megbetegedési statisztikája is cllene é\'bn ' lllert kiderül ebből, hogy az első életlitken a gümőbaj még igen ritka. ki;lönösen ke· ~ Pedig az clsö három élethónapban : llll~t ~;l:aporodni az első félév végén t ul, dc zásnakul;yos tényezője a f!yermc•ld~ori hrlálollte · Inkább c;;nk az 1-2 l\ közt kezd

t~.;pelni.

sahh\~~nna k a,zoi~hn n a ~~ ::~·is~tild.n kivi.il sul~·o

lllel! llzouyJlPkamk az oJ 11kles me1·ey tngoda:-<n

d· ett, állatkisérieteknek egé':r. tömeg<'. pél-

.kaf.' a mclyck hcbizonyitották, hogy tuber-

hll O?.ur.; álln t h·ad<.'•ka csak akkor lett giimős.

T.a l,~'teg anyjával maradt egy ketrcczben. ~bt:l'kulózus anyt\k gyermekei, ha rögtön ~~csz~;éges környezetbe jutnak, nem hetegh Cllt·k meg, ezt az ánaházak. gyermekmen_:!;ek eléggé igazolták. Kétségt<'l<'nül kimond-

hatjuk tehát, hon-y maga a tuberkulózis nem öröklöd ·k, do m~• egy nagy kérdéssel kell leszámolnunk és ~ az, hogy nem öröklódik-o a tuberlculózus ltajlam, az, a mit a francziák a terrain öröklésének neYcznck. Ha ez öröklódnék, ugy megint. ,nem állan~~ ~o~k~l jobban, mint a betrgseg.. c·grene~ orokleHen.el, mcrt tudjuk. hogy a, gumoba('z•llus ant(Vlra jdC'n \'an mindcniitt. ann.\ ira PII..C'riiUwtC'tlen nay:-í'.Ólván <t vele \ a ló t~ ri ntkezt~s, hogy nagy h;}Jamnál. annál. a mi előbbi fejtegett•scink l-rtelméhen C'gy, a haczillus és a :-ze··wzct ::-cji.jei közti nagy vegyrokonságunk f;klnc. nwg, .~z ilyen gyermek a mC'ghetcgedcst ahg kentlhetnek e-l. A:wnban ez a hajla möröklödés sincs bebizonyitva, sőt nem is valószinii. Hiszen az két:;égtclen, hogy a beteg szülönck, legyen az a betegség tuherkulozis vagy bármi mát$ baj az ivadéka g)'engébb, ell<-nállásra. képtelcnebb, de ez a gyengeség nem sprc:ifiku.s és ktllo eljárá..sok, első sorúa ~~ lli}!J€8 táplálús álialleküzdhclö. A gümőkóros egyén ivadéka azért lesz oly gyaknHl beteg. mC'rl hf'nnc t·lve a hcteg környezetben. állandóan ~~:-. fokozott ml;rt~kbcn van kitéve a foh·ton halnwzódó fertőzé~eknek. mé6 pedig abban n korh.m. a meJyben a fertözé:-lC legfog~kon~ a hb, a c,.,ec.~cmökorbnu. A Simon .Judit balla(híja, az »eltiit.~d az anyai csóktÍll« jár <'{!Y kicsit az p,zt•mh'n, mikor ezt irom. Az u mbbi kcgyt'titu ,·olt. dc bölc-.. ~m her Yolt, s ig~ n sok köhiigi1s an~·a csókolja. leheli é;:; köhögi lwlt• gyc1·mekl~h<' a . betegség c·:-.iní.it akkor, n mikor imti.dntának acl kif<>jezé4. l~z ugyan kegyetlen iróniája a sorsnak. dc iay van. E..; hogy sza bnd legyen lf'Y0nnom a kÖvet keztetl;..,cket j.:; az elmondott;nkhól. állapodjnnkmcguhban, hogy ajkon csóko{,,i a gyer--

mcket mindig ·veszedelmes, lelletöleg heri!ljiik cl tuagunl~

is, ne wgedjiik meg a:;t idcyenncl.; soh •. Ráköldigni a yyermekre ne enyedjün/.; senl;,inelv se solta. Tartsuk a gyenll(k.szobcít oly tisztán, a mint csak hlu:.t ; :sohase poroltassuk, csak ned1:esen engedjtik felkeféltetni, mert a felkm·nrt porban leltetnr'k n bac::illusuk, Cl melwrkkrl brlrhrlr:s

u/járt /t>rlö.:tdi Ulfl~JI'Ít (( cs~('.:( IllU. FokozoLt mért<.'•khen t<u·t..mdúk be l' .zahálynk azon C'setbeu, ha a ('sal~ldl,;tn köhögéi..; Yag,\· éppen t iidöbeteg ember Yan : az ilyen khetőlcg kerliljc el a gyermt•k,;zohtit. Végsö 1\iivdke;"tetéstink pedig:. a mit nem hangsul.vc•zhatok clé:rgé, az. hot:! u yiiu11'l~·ór nem üröklfll:!.·: o hajlam 6r>kl{~c Jli/C~ bhi-::.onyitm ..., igy minden c.setben, méy sulyosan mcybctey(ddt .s::iilo gyerme!.:, in 'l is l''ll! ren' 'uy8'!liink r::.e.lliHlrrf, s, ()/-o~ 'I:MeJ.:,:;é...,stl a bajt kil··rüln i. ~\ n1it ezelott öröl,lé:-;nek y,1gy c:-mládi hajlamnak neveztek. nem t'f!yéb, mint a Yédtclen c,.;et!:;emö l~s gyermek :-.zcrvezl'tének álla ad:> kitétele folvton i~mét lödö ft•t·t<')z(·...;ckn<'k. A kühögö tiidöheteg. kisebb m(·rt~kben a giitnös genyet elvúla!'ztó t>·Ont- 'agy izi.i.ldi t ni;l'rl,ulózi,., állandó Ye:-zélyt k épez n, l,iirn, ezctre. . Az il remek laká,..ai a. 'fert öi~~ úllandó · Umyút. , Üe nem lmn!!,.,ulyo7.hatjuk t'lé,;g<.'·, t• Yédl·kozé:<nt•k m:lr nz c>bö uapokhan. a l"•l'·

hon:,-

c,eJUtiJ,m·bnll J,cll k<'zdöduit•; eli-g lellet, ha hetekig eugC'djiik P><ókoltatni napoqtn a twtcg ~zülo\ t> l a gycrmPk bZ:Íját, bog_\· u~ b\ n t J,aj múr JW legyen (;'lkoriillw!o : 1 P 101. dji.ik, h(•g\" épp•'ll nz an) ai sZC'rctct lll<'gnyilatkoz1Í. ·nj nt•n•-

c ...ak a C;"ok. df' a hölc-üw rúhaJÜI. a ~Pr mekhez ,-aló hcbeszéJé' éppen a kgárwlru:u> tl1h módjai a fortüzé!"nck. ,\ heszédd(•l, a J •IH•Jeltel Y<í.lnnk ];:i a beteg száj{tból a zuk u;: r pr<.'-, górc:-oi nag_v;"Ílgu nyákc::öppeesk6k. a nw l.) ck n kill'helt lt'\ ego 'izgözéhe zárva. 'iBzil~ k. a

Tavasz az udvarban.

~-egjobb könyöklő• mosl a párkány, ~z~l mindent. tehet a hajunkkaL • ,Yttott kapu két széles szárnyán 1\.arcsu ta\'asz könnven betánczol :'IIár fülel a kőkoczkás udYar.

~.z ember már messzünncn h.tli= • ~lkátorok közt a mint jár-kel. l•uvalmas most a kapualja. ~al~n vadszőlő-inda himbál, ' zold d ézsában az oleánd , .

~zük

repedés íüszál.lt tcngt t . ,Azakadt zsinearöl eliramlik C\. l' •• b • - Es mo">t sír a ~·e1 mck ... \.r..lneggomb. J·> t .. k ::::.. s t .. ',~r un·, mezönJ\:. lombo." erdünk uno t:n-asznak lepte halhk ... Mártonffy Márius. t:::::-----=---~==--====~========== korunk és a háboru.

Irta Stark Lipótné. .....o .dA háboru-'\"eszed l .. 't . ll . , k · "I pár h, · : cm ~ot e 11: .oJe meg c~u · ;gé~;z Euró ~l~el ezelott is rúboritotta árn~·~k,\t '\ezett l ta. . Hogy , ' hogy t . u háhoru he nem kiint~atul·ozottu' az . 1lll'g ll'hl•lctt nka(Mh·ozni. • :\t·· n az Jd<jl;: J\·le. · ~ ~g <.:s•tl· 0.. t ' oru clkr·riill;H ·n CV\ d ezl•löt t i~ ez u há. .:\:G idol- e~et)en let t \o ln a. logy a hat·~1uie!:t el::.ősctrbau abbru1 látjuk, ' a~ a lllodcrn technikút ól nacrv e.

ll'ghh olabbi pomj:ínak chnozdult't«út is ~\zon nal nwgt~rzi. ngy a Yilágforgulomra Y ll; Jcgc,ekélvebb zanuó hchut.!s i:; azonnal oh gyor:: reake;,iót Yált ki mindenüt t. t10gy C\g~' ino{tern háboru kitiirL'~t't lm nem is akadályozhatj~t meg minden '-'"'Cth'n, de legalább j!': rend :i": üli módon me~nehcziti. ne még i11kúbh i•rezt(•t; héke;.zerző h·ltá:-:át az id ü\ óriá--i 'áltoz Í"U ab han a t t'nyht'n, ho;;y < Láboruhoz ma meg inkább 1 ~dl pPnz, millt 'ahhu. .\ ;;zcmélws bátor;-;ú~ t;rvt•nvesiih\~é1 t'k l,orn t-é~ )c>j:ír~. A Yitt·z i~~h· hiúha dobban me~ ma a ('<::ttatéren. _\ L. tor ltarczo..,ok }, ;z. 'ctlen é. ~zcmt'lye,; ii%7.C't iizt~r..érc lll:< m.ír nem k~rlilhet a --or. 1:U izmok C'teje 'Ult"('ll' s?...lmiL J. leg,·akmeJObb bátor ,á~ i" mcg".zi1nik ott. •~ hol <.>~ má~t nC'm i~ látó l'l!c>lhdcl.: rt•jtct t he~ ' h·ekröl ható. tehtí., J.H hr~tutla :l, drúga ~l<.'!'?.t'll c}oúlhto. t töl;:é)etl'- f~g) \Cl cl:k<'l J•ll~:t ;f júk C'!ymúst. l~s ug. •an ki no tudná azt is, ho~\· nem a kat<mák bút01 árra dönti d mnnaps·íg :t Juibo1 u ,.,OI-:.tlt hanem az. hogy mel~ ik f;} gyözi jobhnu p('nz. .cL \ békebnr.í.tok tö1cb t-.. c·inek értí-1•c~ jntalm é" nag~ elégtétde nz. hogy nümh·wl~ 'l kö1 ühuények kiilön .. "C' n a \J.ékl.' l lOZ'ralom \"fl,('Dy. l ~e kö\ l' t l, c.~ éhen ma 'l1Út• ~ ·o<·r· : vt -l lb' i;'ll.tl a 1.:o. ment e, It at a c . . <·nnt•l\. llVn, la-\ ... . . w 1-örükr<' m.hi" P'~í'.heto. \ h'l ' 1 • ll'l' 'l ' .ZI.'to , • l o l o l 1ll) , k . . 'b . m.\t a t'-' h Olnol~ok lll<.·•r 11 (,.11 . k .. .. lo. J ~ l ,l • ,.J., 1- l) Jam, 10~v n h él:~ b r· tok ~ P. l · " ~ \"l 1 az aJl~mférf k .o bb. ui .. c l latot t k. De Yét!en ill i rrvök~ret J nak..Ollt ndatúbau &zr( _

t,:_

dé~. A köz~~leménv ~:~,J~emur ~ j_obhb megg~;ozo"

'eu erz1J ogy mmdcu

!!.Z UJSÁG

38 és ter jesztik a külvilágban a baczillusokat. Altalában szigoruan cltiltundó 8Z a rossz s:coká:;, hogy a í!~~erm,~krc rábajoh·a mintcgy bele, he~zéljonck. LC>gycn a gycrc:knf'k :;aját, pohurarTo-, ivóe:;zközc, ne aludjon a felnöttek ágyáhan. Ha a o:..aládhan >agy környezethen \:;ohngős egyén •an, vizsgá It a~:>~:ll k meg orvo~sa.l. Tudjuk, hogy a !!.\ crmck mindcnt a :-z;á jí. ba 'c~z. a mihcY- hozzHjul, dc gondo··kodjunk róla, hogy csak tiszta, lemosható tárg) akkal ját:Jzhat;son. Kem fr-!E>_jteonö el az sf'm, hngy éppen :~ \;t')rai rscc::;*"Dl'"il,orh,m TPndki>ül hián~·o~ak l)jCg a ~zen·ezetn~'k azok a ,-.-·dCJsLerkezof<'l, a. mel rek a fertozé~ kkuzdétl~rc Y annak hh·a l va. \ ~iimös 'ÍNtot.és mtnrlen kapuja, Hl!.'' a lr:g. utakhun, nnn. _. t<ip-cMinr:,áh~u. inl\áLb \<H! nvitn1, mint ,J ké öh hi l~ nr han, rle a J.. on n) r n h~mlö hor f. n_yákh~rtyá k minden pontján tortPnhctik (!'rtÓZC!<. :;\)a_gy<-~r t,tnár, r'rá,ic•h bnrátoDl mu1atta ki hogy akárhá1l'\'"7.rtl' tllhtlható a pi~zkos körÖm fekete tartalmában u _gümoh&czilluh, a mit a f!) erek a földim n1á zk~lás, csuszkáláö közhcn f-'ZPdett. F-il. Köv~t. keztet"s: a fJ!Ir.rd .;_f);," pflt!fójríwJk tis:tiJ-~rlJfl, rr kormók rövir/re uiqrú;a, .~n. kc:.ct: igen gtwk.ori. megnwl!ri~rL Í8 Í(J!ll fontrnJ lili!JC:dje rt g;mz,..,kór elleni ,f.if.T .. ésnek. Itt emlnhetcl!l u1cg, hogy \"antHik, ki1lön~en n<: örl"g dajkák' körében, oly ro:. • . -: :-zokáf:Ok, a. mel:rek ugya1w"ak sz,i6oruan cltiltandók. Iiyen pl. hogy a gyermek :-.zopúkájút H ...zájáva] ned' e~iti ,!ll~"g a d~jka ; ilyen az. hogy a ~yermek körmeit nem Ezaba d lnYágni, hancu1 le kén rágni ! )londanom t>em kell, liog~· ezek még a leg:.ötétcbb köz~ pkorhól maradtak ránk. CsuEzó-mászó gyc•rnkn él a ÍNtÖtéll :\'C~zél~·c nagyohbodik ~ ne h11gyjuk a ayN"ruckct mindenütt C$uszkálni, hanPm t~gyük egy járóiskolába., ti!Szta, linoleum-takaróra. ,\ hol f"Z nin cs, ott is rekc"zfizünk ol neki C&) lt...~táu tartott szöglct.et. A ...-éd cl:;ezt•s 1cgfont o:-.ab1) márlia <~ f••rlcizés eg~ encs clkcri.ilésén k i\."ü\, a md~ ll('k n' z\oteit már töviden isnlct'tE:'ttcm, a táJllálát> kérd&c.

mekeik érdekt:beu szigoruan eitilijuk; az ilyen tejben ugy ::;cm várhatnánk védoan~.agok~t. .Az ez irJnvban ''é<7zett kitiért-ltckbol derült ki, hogy a. yédőanyag~knak ez a felvétele a C"e<'~cmo ~zenezet~rc ip pen a= elsö !.lel ,,a pol.:ban ÚJ luf('kbi n a legnagyobb, ugy hogy e;r. a teny e<Yv rendkivül suivos érv a :>zoptatás mellett; a~~nkhiíl kHcriilf.. hogy ctc•p iclőhcn a b~lfal mf.g ann)iia f,...ilctl~n. h·ogy m<>g,an a .!okozott h'ilctö::.égf' alul<!k: hogy rajta kerc.:;ztul ha;t?ljanak b. ktériuruok, ebö:,o1ban a tuberkulou::.harzillus. Lr-!..n,iink tf"h,f{ tbzlál•;Hl a~~aL hogy ha hÖnU)''}OOÜf'O ir>héJl\Pjet adunk :JZ Ph·O narohhi!U mondjrtk. hogy tihC'lmetlr>n:;.;,;gbC)1, bn~?

Emlitcttem, hogy a b('tcgl'lbrc ',tló l"rjlanwak ellentéte a:6 u. n. lllllll'll'Ítáa·, 'W'\'ÍS a :-zerve~et azon tulajdonsága, lto!.!r kóJw....c:\·i-drkezni a fenözb~el :,zcmben. s le j.- kr•p('::; küzdeni. Kétségtelenül beoizouvitott dvlo .... hogy az · anyatejjel \"aló táplúJ{ Mt 1l u. ~~ immun, >agyis 'l:időaJ•yagok rnenul'l, tit a c·sc<·öemó ~"-zervezetéhc 1 ;:; c:r. az oka, a ••'ir'rt w6!! a dajka sem pótolhatja minrlcn <...f:tben .tz ~myát. Itt kell különbcn 1\(izbon·tolng lllCJ.;jcgyezncm, hogy tuberkulózi:;ra •yanus anyúl..nak a szopt.atás:.. ugy saját maguk, mim g~ C'r-

ait

mf.r. a;:. nl\:\ Án<tk t-lP~ teiP. - ~ "'r-c':-'~"l'lO nri... u~y ma_!!unk vJlv•tjiJb. be '1!. ll halal (:-l r~ját. mcrl a trl•é.nlr.j Í!JCI1 (]!jfJkrr/11 irtrirJ{l!lf1Z (111/lllíbrrr;;i/11Ji$ol;ttf. :.. W'Ol l,..hntünJ..; minrlr~ htz to:-ak :1lthan, lJ•''.'\ a f0rral"s által czd\ct dé,JI iik. Behizo'1j"ilott dolog, hngy a gün,öbacúltli•lt't'

lu,, ~1 Ol<'netelP az ~p bt'Jfalvn még ké:;öbheu i'-' tu cg t ört~nhct ik hiwnyos körülméuJ cl\. k.ö-

zö:t: 11!f~,.~ tej rulát:rít _n "_,indr..>'c.sclr~ c..l~·lt](l, dc azo ll ki-.-ul ,...ondu)J..ozal:rd lS b: ell bog) b:e~l.i c~

~"ll bennünk"'t, hogy milyen körül_ményck kö.L~ képes \c1gy ncn1 képe~ a hél az 1lyen, nyelc:o.t fcrlozé-.. clicn "édekczni '! Itt megint yi::,-..za kcU meunünk az OII!J~ tcja . •\ -..zaptat~:s az egyedüli módja.!i_c&ccce~~ táplál;t:.nak, a mcl~· által a c~ec:,emo unm';lllltahát ma··a~ra lehet fokozni ; a lwlye"cn Ycgzctt ~zcptat'Zs, a mcl.'- a -rende:. fcjlódé?t biztos_itja, c.:r.} ut tal a giimös fc-rtözé::; ellen 1s a leg]ohb

t.:flcn...zc-r .•\.d mondtam :a helyeBen vég:.ct 1 ::-zoptatát., nem értcttm.11 tehát a rendf>zNtclen, kétórai v.IJ!Y m ~sképpcn 'égzett t ultliplálá::,t,. a mely ríltal ldtct a gyermeket c:-ctlcg meghtc).. )ni, dc :-.cnnuk:.ctrc &cm lehet az immunitást elég muga:-ra rokowi. :\ta már tudjuk, hogy 1uég n ~:oem cgy~zcrü ·vé1ctlou:-.ég, hogy ert,y cr-;cc::;cm ö m i.kor kap egy ná t h.í t Ya~y egy :.uly o..; hur utos t üdegyuladást ; oz nemcsak és clso;,.orba n nem a mcghiilés kérd(.-::-c, hanem a t á plá lá::;é. Sajnos, clég·.zcr é:-::Glcltcm c~ee;:;cmöo:)ztályomon,· hogy btt Cf'Y)' lák>gatr) hehazza a náthát . elkapja abban a ;zoblir hau majdnem miuden gyerek. De mig az anyf(,-

tr jjtl tri piált gyerek egy /:ill nát!tál f:" p, a ,nc/yet ru,,·kct uap alatt kón,zyetl kiheca, addig a béllwmtus. me.ster.ségesen táplált csecsemő ugya,,o~on fcrlii::.é:Jtöl tüdógyulad1.h;ba esik, melyet c~al; nrh.:..t n la:.rer ki, ~ a mely, lw a gyermek állapota

w' y ?t"l;! voll eléggé reparálód ~-rl, aká,.há ny'>::.úf' ll' gy át tu~rrb1ló-:i6ba. l me egy péld• r a ,·ol; /;o.-:.id annal; illusztr<llá.>cím, hogy >nildpp cc:;~'t o m~tc1·~{!f"S tá piálás tuberl.ufó::i ··ra ! Tudjuk, elég gyakran hallották ó· oh·ns-

egyes egyén anyagi érdeke paranL· ol >lug kö- Dc nz emberi te,•ékeny:-égnek :-ok m:b terén Yeteli a békét. .M:o. már, a mi'kur n kat-unúk méó ,.,;;:iibég van a ncm;,.ct i ...·ctélkcdésrc. Uí'm zr;oldo ok, a kik a hábr"oruL6] H) ~r~F,·get Azonban a nc,nzcick ifju,á.gának tet mé '"árnak, hanem foglalkozlk,n~ hiró polgárok, szcte h:trCZ\"Ú~yn, hátor:-áóa és fizikai ereje maga. a ko.tona.ság tömC6f; H'm l:hán)a n há- H nemt.cfköz.i ~.port .Ycr:.cnyck<' n márin örven · borut.. A 't. illtahinos 'édkötdotet bé<.! int-éz- detc:--cn mcgn~·ilvá nu l. Ez a béké-= háboru. mén~ c tehál maga i:s a háboru ell• n van. }Jo ezeket nálunk lll~~ nem fogják fel elég Az em belit; ég ér.tehni vilú.):;a h át változik l, omo\yan . Angolot.,zág. a hol ;n angol /.g ame· lastau. Xemc.:ak a~ok a kov~':.ek a kik az t"ID · rikai egyetemek ifju:;ágá.n ak cye:tÖ>er. . cnye beri6ég t:zolidaritékúna k PIZ-é• ..:l cl t("lj~cn át nemzeti c,c m ~n.) -zámlra me-gy, nt~"gmufatja vannAk hatva, dP- a tl"~táll huzafitu; l'·s I'CII!- ;tz utat, melycn haladni k<-11. f:H.l kinek hazakozmopoJit.a emberek cm kiváunak ma már lias érzé"ét a :-portoan '·aló 't"er.,engés nem barczi dicsóséget nemzctükncJ,, ha..n~Jm J..ultu- <·légit i .ki.• ~~~.nak f'ZRnHÍl.t ott r;~ n nak a naey r.jJis é:s !!azciasárri gyözf'!rt1ck utá n ';Í~ a ko·wu J... ~nzda~IJ''l kuzdelmck. nl"l't"E'kct a nem'l.t'tt•k0 Az igazi hazafi nom háborura l~uzd~t ia. az tfiu- nck P~ymtí- al majd meg 'kell ,;...-niok. bmét foá,..,ot hanem cllcnkezolog, ~ heke alda--o:-, f<-1- .t·~ak n, 11agv angol nemzetot 'chet.jiik például. v;ág~ó hatá.:..át fogja a. f~gókon~ lelk{·.!,. dé .\fa A nglia és hata l ma~ cllf'nfelci, Xémcton:;zág ideálkent fclállitani. A l>ckcbcn mmdenht J.ob· t.•:- a'l. ggycsiilt-ÁIJ;~nlOk, ~atl:Ít v ivnak m in d cnhan f.Zolgálhatja ha~áját, min~ .azt a_ '<r~:" n ap, du nem a fn~y,•erc:. h a rrzn ak, hanem a harczmczón tehetné, a hol egyem t ulaJdon~a· béké<.: gazda,!igi kiizdelom nek terén. .\z t'mberi~ég mindjobba n n hu m ani~mus gai alig juthatnak érvónyro. VC~;lami!lt !" ~nr érzé:;étol ,-a,, áthatva. :;\1 indnyájan ipurkoduuk baj intézményének ab::-~ur~. ':oiL~t n1!nr!j~htw~ má ... n,tk <L baján . t'gitcni é:> fölö....legcs :-zcnvt·elismerik, ugy a ncmzotkozJ parbuJ?klh'-~.· a clé:o.rktnl mcg,.zabaditani oket. Soha m ég a nm; háboruknak is látjuk már at. alkonyaL h.. ?Z~· jótékon_\' l'gyel-iilct nem fogla lkozott oly intcn . led ik már a1. az ido, a mikor az cgél:>z emben :cg %.ÍYC, mint napjainkban, az általános nYomor z. lid rit' anak érzetc n unyita út hatja ~ ue~· ~tckC't i , ~ogy nem nzért fogn.•k .. kuzdcm, cnvhité"é'·~t. .1\t'lll nzüt ment meg a ~t{u· ·a· ogy nemzduknek koczkázntos l)ocsttlctet 157-C- da.lom an nyi elhogyott é, zil ll(itt gyemwkct, bek n k hau~m hogy n tömegek szakadatlan hogy azok azután a h á horuna k c;,.-..unek áltlo" ~zoltnun'ku.Jú.val erosil..bék nemzet iik j6)étét r.nt~l. Az t•mb<'ri:ség iriinti r é:-z\ ~t. i·n é('!ét öl le éguk: . ornhor1 ég iránt i t;cljcsitsék köte· Út hntHt, IUillUellkÍ UOl'za lOUlllla} gondo J (Igy lt'heto háboru nyomorusága ira. és tolo h!lhctöA t udomá.ny "'i ilá . 1••0.... i~'lekt:zik azt me~a kadá l) ozni. ruihkz<'téhon 1 t'z a· ~aban , rézhen fa láu a Miudczok a kisebb-nagyahu cn:•k és moz· ' Z. l 0 m lir c\ i k vclkt: U.

V asárnap. 1909. má.jus 23·_ .. ..k . b rru mennyivel ták már bizonvosalJ ono- J:<,• 0 bJ gyerme kek J • na "'·obb a me::.tersegcsen tap a t dnak ....~ . ...a. D ", a roJt . mar , kevcsel,bt'n u halaloza m.ind' az horrv ezek az elhuló nyormckel, nerll __ •··ak '• c-. ' · k cl F lpu"ztw.u • •>b~ lh w·ut ba n~ pu:z~ uu:a · . · '\ ·ekkel kör· azcrt, me rt a icrtozc"cknck •. a. me.) Hent állani nvczye Yau minden emben elet, 0 do 'k pl. nem tudnak. Hamarjáb~n nem _tu ~ zeres emlékc~ni ol j an C:-i~'t !;cruore, a -~ ··;;,cl~ást, ~~opf a tá:; llleUett kapot.t bw·u~os tu ~0 tt- bél· ellcoben maidnem mind,..gytk l~ro'. t áplált hurutot többt-~ör kiáll~· me~t~['l)cg~~~en logi· e:-ec&emo m~gkapja a fet_um kt'rlelb - totben 1 káj,J szrrint. Tgf'n ~,.. ... zcJy~.· P,!. ,. :.~ Ez.ek a. a tulk~md, lil'z.tekb.d v~lo ~apl~\.~i Ulár a7í

I\1":-ilé. K•1fP1... ~ "a~y !lld' 1•.-ztP!> 1,.,1. uéha. • • l , J 'J• "'\'I"[O)P!;>. h • d~n hnnape>koan 1tJ il{" 1 • ~·- .. k \;.E'~ll<'nY• r-gl·~z fén:r(.'~r-n u~t.t1c-h l-J, \...o~ c-te.' 1 tudo· .. •t hoL.z.a az ll l hu;- ua 'k. rlc· él jP_!!el'-0 tC' meg. • . k Arról P •

J!Ylllachí:-1' a n}r-l.vhen elpu~z•uma .k 3 !;.i az j6t<illha1unk. hng~· ('gY o~y;m ~b\~~~~ }Jzúrólag dsö három h6uarbau baro?l · r. ni 8 ~ ebo !i~- zt t el t áplát~o;dk, UP !ll fo:= Ja Ulcgr:·odá}l:>oúk é,. yfgf.t ! .'\ la ilm:,. perlig_ Jlyr~.'k~~ b:v•tt tJlt"g é~ •n"'Ul érti~, \lortv JUthepp . tN .0 t~•v 1: e. 'l <'•'7e lU . ez. lllikor a ~)'erek 'olyau l;-' ,_n v a, Ille&•

Egyáltalábau ucm tagacl]u~. _g, ,.1_,.c t el· tt:r.-é~?~ t áplá Ici >-::a 1 b Ieh"'t er~dOlf'bna~ a- f•Jber· ~d f ·b · k cl"o,or ll r.m i_. . e a lert_o~o .de!_cg:;ebgf • a-- ;J.IIyatcjct 1t6' k11 1o=t~> c cm re Ct\!:=~<) cit. • pótolitatja semmi.' .. .. .,,., c ~ e\Jlltet· Hcw\' mih·en óri;bi u kuloub:.c~ la'\L trt7er·

.•

e~cu

tap

1>'.

hen a :-~opús éo a. ~uc:.t_crs<'g_ ': ba azoka_t mek közt, azt az J:) b1zonyttJ 8 • 1 a. k)ket f'Y\Crmekckt't kbérjük fig,velelll~~ '"a<YV llles· e. l <."'' ré~z . h~- ...r at r"'nc•.:;zcrtc lei~u.. ,.•:.--zopt a ttla'· . .b; c- 'L,.,het, OCJ • tcr~"-<'cit'~Pn tapJaltak ma .. ru:-z~ ·. le,. z. n~11g agyomzoptatott gyermek ko~~; )Okig d~sza.• •· etlerr hetcki•• 'arry bell· l · ·a a~ ese• tal. dU • "co o ... bb 1la 1 . I 'lt HJarad a f<·jJöd&ében, de __n:t~~o- . a t ulhiP 8 , tek többHé,:!éhen lH'lll tort cni.k ' ·"r kap efP • ·t. } .· · • '· eJo:-.,O ztéill ma.s1.,_. tc lenteJet n o g:ycr· " 1• 'he'"er ; .11 • t körmyü bélhurutot. n m<-lyct l\ 1 ..,., . n1 J~1ka ., .. 1.r· ·~r· ~ ne'h'any b't c.: Yagy h'onap lll uh<! d' kapc!:"-' u 1f'Yát; o:!' a mel;yl,öl múr nebezen ne l 1 ' 0 300 ak ~- • harmailik rohamnál l'lpu:-ztul. Do 11r.1.,,n; ft oJ(/

• ·c v"' • 1 yc· a;:; els;; rohatn clöttn)l ki. t:an t.c~_!,.(.I/;(~II_!C~ Ö5 lwru.tot. tütlugyuladríot, .s e:el: vcgk,z d. 1\.'iJon kép p gúmókórt ka p .s abben' pu")l· . t'· u. 118 ~ ,.e,...zéiVllek ,-annak kité,-e éppeo at ,.;kel ,,tJllll · • , '· k ' adóan l>' tlleleg »Orato:-sagga 1 k·ezr1l gyermc~.t' it den l:izt·Jtöl ÓTilak.-r \-Öt aUa~\enebbJ . a._lll 6 szebában tananak. Ez a loghelyt c r,~o1P 1 ; 1

tehetünk. Izzadni, tulságo::-an

~~jünk. :;O

c,..cc,.emöt c.;e <7Vermeket ne eno ,. hu.Jlalll . ' e. • f k zzu~ e"Zí• igy. c:)ak kényeztetjük e~ ?. 0 eze~t:ll ~cr a legutak huruto;, Leteg;,;cgeue, tül pedi!! a. tubt'rkulózkra .

(Folytatása a jö,·ó "'~úrnn}l-

Vasárnap, 1909. május 23.

~ök

AZ 11JSA.G

vilá,ta.

' Német bevánrlorlónők védelme A:lgliában.) ~lémctobz;' rrból éYclltc l ~UO lt án v 'ándorol ki A11S\.. · lSlla. hotrv C•tt kenieret kcrc ... ~€'n -\ ]""'Y· t<ibb ] ' e • · · • ~e cany LoPdonba érkezik ~ ni!!Y abban a városban, i <Igy rlllnak a l.ör,\yi·ké!l t~ l~ l aik~ lmazást, rcndsz<.• Jin l milll (;:><.:léd;•k kcrc~n"k és kap· nak lllunkí.t l'l ·t az angol. t· ... c· lcc . lr k· :-.zama . • • • "J rohalllosan ll})<Hl " a - . . .. 1 • • • . ' · " · mmo~cp;u' 1\ll'!!: :.z :tn:nn>al 1s ~Or~hban n; ...;.zabbodik.' .\z HH~n!, ;l j..j• soJ,;a( u azgat, [(:)fedezte. hooy a nem~: c,.c-Jcd kitlino cs0l ' d "'· c.. • }lOIÜ03, 1<-lkii:;ant'n:tcs. küiek ......égtudó é;, becsuletc-s ' · · k 1 Os • " l!!J nem nt ·a c.·et hrn.'y egy ango alád vala me·!~- Ji•~m<>tor,;7~Íl:.d ut j{tbol némrt cl"elédet ··· l , i\ mmh'n · • n~. . nn go l c·:•l'lédbért>k· • is ho·'" 1n ~\!,<'va 6 ~ ;al l\1CJgttl5abh.1h a n&tm·t h0rc],nnl. a c~cléd hcany faliJj;iban f'll!H.:k hir.:- hl(gy. ~ at c~·. biztos b:l;)T~ ll1E'llÖ le<~ll~i kön:ti üt és h~t az o falujáll l. E~cl, hi1.on.' t;lianra jn;mck. .., hogy hol szállE:~k llle~, meddig Yannak ·~)klhl.az;í!j nélkül. e<.t d <bg a nélll~trk nrm i"'ell l-udhí k. Pedi« ~nk min· t'~ füp-g :•ttól. ho.t•y 1~il.) t·n h<'l.' rol ke~iil &zolgá· 1 lat· a ~'~y l~'án~. s hogy hol t öl( i idl'jét ),ét swlgá.. . .\z öl1,:.!«~1 111..1' l r"~!ola . . !{ l apli·<:Jtt.v\ . ~' · ~ ah . h.-.Jy , k"•·?rtH lll~· <'M·J:.dotthrmoknt, ~ abbn nub llf'lll?.etbeJi ~~ édl"á n;\ L j,., f ~>h N;zrwk, dc magul.. a németek, !e:~. nagyon. :-zép -.zámmal 'ann~k Londonban, 1 . g ll<·m 1W'll türödt"k ide"cnbc :-.zakadt honfi. t ar~1101 ··k ~ ' · f-Ol .tn-nl. \lo.:.t a n.;mct &Fiit -org" fiir dic ,:<'iblichc .}ugi'J;tl e~:-iet hrh'!h)~n k<'zcl fnrrllll· ·o ti/7.zl'l _a ké1rles;·l, ~ij"knh·ú1. hn~· to,"'áhb H t het lk ;1zt. hu~y Jd•'"'l'llbl' t< l. a }.;;tdt német Yok 111.L, netn7C't bdi ll"k jóvult~dléol legyenek leg l1lC'q, W'"' ...~ C' az 11. l C'!(<'TI 11<1(?\·\ lfl'l'S . . "tt :-zazl"zer a PPilW1 nri~ tr"''"ll"k mlir "éta~é]JI" f']J,- 11 ' ma:::mk <> .... . gre \'alannt, hogy et:rn rillapntMh 'l ~~c ~zakad .Jon· 1,)~ c-z 1!1;"0 . . ,,,('m :. 1,... arnah 1. - l ·'t iól >:m 1~. H'utO. 6 • elll "'egt"'• .... . t "n i r77."1. u...1 c 1~C't .. "k ' · · .,_ •'1P~:-:>gu ne" 1:>men..: l -e' . l l . . t a lletn<'l Ir,{ 11 n>bal nf.tn"l •1!1 n nm JaH rr~zes!~ L d b , · ·· • l · :1. • • • Ol\ 'Jn a ll lU<! r U;{), • 'J' ,t t'll'll.h. C'}!Y U~'ille t 6 \>ál. · l · ea l ' ol t 11on, a •mtt. · mr. C ''l.t ennyokat ))(·fo!!.Jf" le~ote ll·tto~itrt1, a !-.i fcol\'(·1\c- :~ harrzot az angol llkl'lYhrrskcdok l.. d ~> ;>. l.. i ;1;r. c·l~>o 'olt azok köz t, ll ''k ' 1 t.tn• • -~ \a:-.uti mi!):;zióktll. é~ktbl' lf-ptctték ..\ ,•asuti ...._ IS!Ilto m:ir tnindcnütt mél\' ''\ ökcrck<:t n·rt azon >~Jelllz.c-t J. k.. . • ~, . lak .. c' oztudataban. a nh'l~•ek lca.n~·a1kat meg .arJuk VC:dr·nj atlol a 1::\lli'tt)J. hogy idegenben lt~~·kerc"kE'dok lll édá.iá' á Hí.ljanak. E1.en ott· .,., .n °~ luo".t fugnak a n0m<:tck e~· német titkár....ot kik"ld . ,' l. u "JU, a kinek ),ötelr~",é~rc lc5><: a Londontuan 'l · "" l<t ' } e l) német ' leánYokat felkutatni rs szervezni. ''le y f'. . 3 :nem .. J_do~ummal tölt cl ezen hir, nem mintha . orulncnk azon hooy ~n idt•rtc•nbc szakadt n eme:t. l .. ' 'e ,.,. han . c:an) ok hathato!:an meg lesznel~ védYe, ern a~éo t SYar . l • lllert eszünkbe jutnak azol.. a mak e:;zórv lc,lllyok · · a kik · · k"lf"ltl" ·u o 01. ezertc ,-anna· nem a. t" t! .a kik' 0 l nc:m gon d o.- k·ocük·senk' ·1. a k' ·1kl;.d orochk ;".enk'.,, a k'' . pu'•ztulna.k, l! . -~..- •·c~znck <'S nem bán· . llliik 1. Ja "Cnl.:t ! Ha azokna\' tuuna ih· , édel"h~sülni • H k. : . Csak k 't · a azo. ·ert akarn~ dt'l~1·z•u ,·ala k1 ! -~ c' ., Uta} . ::1\I)'>Ol'tJara rzut It-á!'~ uknuk akarmí.nl• 111 : a ro · · rik ' b lnU.lltat székdv lc·ínyokra :;; az Amea. an ll'v "k , esetheu t . ~ c"oportjá.ra. A kik a Je~rrosszabb t:;lt]('<r J:. l ll 'l e~~eu1(' 11 'd ~~ t•g (•l '' ,.,z,ll'k. ~ a lt'!!jobb l "t'IH,H·' 'l llt'k tr 1 ·· ' ' t ' V ~t 1111 k n'mk n'~ .H'. H:• t 7.ekIC flo \ 1\J ' 11t • boldfl.,.,,• ,,., .. \ l' u an:,!yalul, t.im doi. mil.\· JI'\!!_,. 1

("o

n:t

1'7 1-:\ d~

n <:n •

Ezen Ot t bon egy a modern higiéna minden igé· nyének nH:gfelelo munkásbérház, a melyben csakis !)0k2TCnnckü munkáscsaládok kaphatnak lakást. :ilir;clE'n lakás 11ag~· szobából áll, világos, napfényes é"; k~nvt:lnws, minden lakásba be van vezet\e ,·ilágit~s ~.. fiités, fürdöszobák bőven vannak s minden <':l.' .:·h kényelemről is történt gondoskodás. Bz az cl.-:ö ü tihon. a mit gyors tempóban kö\'etni rog !-Ok mt\s il.v Otthon. Az cgés~ ak•'zió Ci'.élj;,' egé.:;z::::égf'~ é.:; oh-'>ó lakás!'al <'llútni minden sok gyermekkel me-gáldott munkáscsaládot, hogy azok gyermc!a·i cgú•zségesen, épen nöhc!'senck fel. hogy azokat me~ ne déz~rnáUJas!'a a tiidu,·t:·,-z és ::-ok má~ oly betegség. a mcly a sötét, cgész'>égtelen la~ú .. han tud csak terjedni és pu!'ztitani. ,..\ párisi lllízmC'sterek szintén nem türik a gycnnekeket, a mi~rt a munkás, a kinek :<ok gyerUlel;e \an, kén:'·lclen n leghitványabb akolban lakni, a hol J..rg~·cscn mt'gcngedik neki azt, hogy gyermekei l"I!Yf't1cl.;. ~finálunk Budapeslen is mintha már ha itottnnk ,·olna, ilyen dolgot, d c most nem akanm'• en c kiterje~zkedni, mcrt, a ,·árYa-nirt munká... lnkú'>ok ,-aJ~mikor csak elkészülnek s majd ha aznh:'ll "' is foglalták, fogjuk lllC'gn(·zni a mostan laká'-'uak hasznúlt bel~':iségekct s biztosak \agyunk hrnne. ho~y akkorára !)okk8l ti"ztábbak és egész. ::é_ge~ebbck l~>sznek, mint ma. Egyrészt mert a fo,·{tros "ok eddig lakott odutól a Jakhatási engedPlyt mrg fogja vonni, másrészt azért, mcrt, a pesti hlh.iural\ iH kén) trienek lesznek az árakkal lemenni, ~->Öt mt'·g oly ja,· itá<;okat is cszközö_ lni a Jakásokon, a mikröl eddig nc01 is ;ilmodtak. Örömmel ,·árunk tehát addig, a honi állapotaink btellöztetésével. (Diákleá nyok Németországban .)

.\ poro:•wr.szági ei.Eö egyetemi nő matrikuJáhb elso félé,·bcn 663 matrikuJált diákk.isa:-!:zonyt mutat fel, höztük negyvenhármat Amerikából rgyált,tld.héln és hetet az f:szakamt'rikai l~gyesiilt .\ llamokból. J..cgiöbb a bökaé:s~ct kari hallgató. nők ~c~zá.ma : J133, aztán következik az on ot:ikari hall~a t ón ok szám a : l 34. termé:::zel tudományokat és matematikát 180-an hallgatnak, fogorYo:-.i rucstt'r-.égrc ~:) iratkozott he. 2~ nf.'mzdgazda~ágot hallgat, 6 jogot, :3 prote~táns lelké~znö akar !emu és :! patiku~. Ezeken a leányokon kh-ül az e>gyctcmi klinikliJ..nlil és kórházaknál n\üködik mé~ 058 n(\ mint ápolónő.

állott be a Meissonier-féle dekoratív kicsapongások ellensulyozására. Az igy elővett agynevezett Pompadour-zsáner természete!)en csak egy elütő faja a. rokokónak. Ke,•ésbé kiozirkalmazott, ulint az, s naiv összeköttetésben marad az antik részlett!kkel. A Pompadour-zsáner ezopfos é~> .krinolinos ugyan, dc azért mégis ez adta meg az els6 löké.st a müvészfelfogás megwí.ltoztatására, mely la!'su r~tmenettel, az antik formáknak tisztább és I'Zigorubb megértése, s utánzúsa révÉm a ké~obbi fl·aoczia klassziezizmushoz 'czet~tt. A revoluczió krzdctéwl c~ a klaso;ziC'zizmus 'irágkorát éltc és zsarnokian uralkodott, mi.ndcn nagyobb és kisebb müYé:>zeti terrénum felett. ~\z idegen udYarok közill lcgelsöbbco Xagy Frigyes tette magáént ezt a stilu~-;t. Tauui eun~k a gyönyö1-ü potsdami kastély : Sanf'souci és a XVIII . századból nló franczia festmények egész sorozata. Ezenkh ül Oroszországban és Dánill.bau is első szerepet ,;ttt'k a rokokó franczia miivé~zei. . A l'ch leh-hrimi. bonni, nimpfl'nbnrgi kastéhrok is félig-meddig 1·okokó :::tilusban épültek. l<~zenJ.-h-üi emlit~~rc mt:·ltó épületek mé!!: a btüt>:-tcli ka&lélv a müucllcui Rc:-;idenz-::.zi..nbÓz, a drezdai japái1i palota, .\malienburg-ka::;tély ~t b. A drkoraliv festészetben, mclybeu a. rokokó épp oly jc-lcntöségii, mint a. barok, Coypcl és Bouchcr \'itt~k a föszrrcpet, dc müvéswtük t~em tet.t mélycbb hatást, csak az érzékcl<et éri.nt~tte futóJago:-an. Szép képckct fe&i.ettok .,\ntoiue Pesue és ::\attier. Rabár a. rokokó stilu::.L ::.okáig az izlé.:;telcnf::ég tor(:s~ülúttjének tartották, a lrgnjabb időben ismét dh·atba. jött az. Különöscn tiZOba-dekor&· cziúknál és apró di::;ztárgyaknál.

AL izndásról. \ Jinrku (Pl\,\ n•'i.'. tnl'gl cJnnaJ,. a. Út'll\fl]dalar. ~Ílll.'tiell rnz~«o lihiF< nC:!kiu. Bs

A sfilasrcSI.

lU:li!<J.

t.Folytatö.!l.)

Fnm..:zia 1>t•1: a rocaillr 1-ifigunnába, 'a Iamikor di,ate>s súklabarlangoc:-$kak és íurc~a ö::::sz.ebo'.:o:t.ódott l úrádák kigunyolá:;a .•\ szó maga. két=obh · jött tlivatba, mi.nt a. :.-t ilu~<, mert, csak Dá,;d f('stu k"zdtf' azt hasZnálni az ch,o <·sá~zárság ide-j~n a pári~oi atéliékbE>n s rsak azután terjedt át a mii' f-s7.i l- örökből az utczára 1:-s szalcínokba. is ez a kifcjczfs . .-\ roko).;o t ulajclonképpcn Hem t lJ!/ t>tilu~. hanem miud<'n rí·ginck, ó::;dinak, diYatját multn:.k kifejct.1ije ~ lc,!!ycn az roüYészC't, irodalom, ruházkodás. ~pitk<'7.l'::', Yi:selkedés ~th. Spec7.iáli"an azonban a XYlll. ,..,:á7.ad t'l"Ö feiPbl'n <.limtozó épitkczé~t cs dekoráczió-motintmokat szoktak alatta na~ 1)1\

ért<'lli. .\ mi a gólikának a X\-. század hulhímzása, a renai..,.san~c-nak a X\TIII. százndbeli jezsuita stílus, ugyanaz Yolt az olasz klasszic:úzmusnak a rokokó st ilu:-;. .1. rokokó ktuakterisztikuma a szabad, sokszor makacs tobzódás az omamentikában . •\. rokokó mc ..nti a réai ::-ablóut s az imponáló tömeghatás hrl~ctt a k~<:zér. ját~zian könnyed ré~zletekrc helyezi a :-ul:' t ••\ józan kla:,.::.ziku~ o\a:,.z kompo: zi..zió kém Ld"n a1- cro:-zakos, kodatuzhatat lan UJ l.;C'zrl•'.-i ,;,ódnil k hel: l adni. ~t·óföhb ::-ajátsága rnnf'l, uz a ~.·:-uknrm g,\crmekcs lí!~ ...·kctrt, amel~· lY<'I 1, 1jndr•n r~·C'nes "nnal ellen tür s .:-:t.cS.l',él~·es görbiilctckct, hullám"onalakat hoz lctre mm ·

dNlÜtt. , J .. "t f , [ l Tt'topt•ntj<H l il5-~ i 61~ wzo ~r e ~ a . '- k ' 'l 111 ikM ·t nit·monttézt ,Ju-.1!' \ nr,·l~ :'lll'tf'i'nl4lk\' o, ~ • ' • ••• , ,j,.•.,,, •to'll' :. ... 1111\·an I~J7nl" 11!!,az Illi:· ('lll 1• ..... "' .• • • -. .t.J ftcn' bl11l mint }JI.tqztJ k.\hnu, "'"' n J.,.z. 1 l : .... u"' . . • l. h mih~ 'g Jll, 1 ~n~.,).h l<>l.:·•in i~ c·r.·7ft· ll,• J,.mr'l ~ toh .-; .ít. , . · ·1 k · .\z u t-pitt·'i mu~lo1.1 )•!1\ll ~ lJ.lOJ:-wguo l''il · . ucui <' •••.... ~; Európ:íra áttctjt·ut. .\ :.zé.p I'ompado~r w'lllkod.i ..ímak utol!:ó i·Ydbcn al.ouban 1t>akcz1ó '

•

m~~ rg:v ·rakás h.özmonda~t l';t;Jtálhah1~k annak is mcg,•an kalapokra, ::.em a nyaralásra nem gondolok, btir kétségtelen, hog_,. t'7.ck ::-em a legderfu-ebb cpizodjai az emberi életnek ..lóval prózaiabb bajra, czélozok, mely az em~rh-~g JaYarészét meglátogatja, mihelyt az eh:<i mckgebb tmgar Yerödik Ykl'zn a nagJ·,árosi af:zínlt(lll f:o~ c~ - az; izzadá". b; haJ l ulnyomó ré:;zhen kozmetikai kcllemetlcn:ség. lg~ z, nHl ol~·an nagyfoku iz~ adás is, mrly lf-uy<'ges :-~1·n; baj1~k tünete. lg), mint. köztudomásu. mindt'n gyenges~i állapot, v~r:-t.egénysi>g ~t b. folytán clg~·"ngü\t st.crn•z(>t nN :zyakran találunk nagymén·ii. foleg éjjE'li 'erejtékczé~>t . ll~·cn <'~>ct ben tcrmé--.zctcl;Cn c~alJs at. okoz.ó lwtegoég kczeléséYcl f'egithctiiuk a ki-;érú kórtünetckl'u. A n~'Ul ilwn okból fakadó izzadbág különö;,et). a Yé!!tarrokOI.l, kézen, lábon, ,·agy a hónaljak alatt jel;ntke-z.ik. Hogy a. je]('ntkf'z~:-.i hdy't'o ,·aló tekintet nélkülminden fonuú.jában rendkivill kellemetlen dolog, azt fejtegetnem alig l,elJ. Sewroi esetre tiClll indokolt azonban az il)Cll izzndó felebarátaink kéb~«beesése, mel.'·ly('l pedig süriin ta\!\lkozw1k. mert a baj scmmie,.ctrc tS<'01 '!YÓg);t. hatatlan és h<'lycs kezelése utján nngy mér tékben c,.ökkcnt het ö. J..c"'kelll'rnrllcJv·bb, mcrt a h!"tf'l\lhel iinobb mind"z~k '-öi'.Ött a bón~ljt1k alatli iu.adá . Fm1ek u~\ a nis mri!\'9 Jt az a hátrán:' a, ho~y a mhaz,atnt tö~JI.,ro tc,.zi, tudniillik nagy, gsakran t{'n~émyi foltot hagy a. ruhán, mi azonfelül, hogy nem szemrevaló látvány, még azonnal d is árulja. a ruha. tulajdonosának baját. Rt'•p:i idé'Jh!'n AZ iz7.adtságot nr. f'rt~szs~rr · l' lli'k tor ~~~ttftk. ll~· \ t>l!'kl'<h-~n. ho"\' ~ ,t ·t~' ,Je e'1 l. d k ·1 ~. ('s re ~'-Zt y.~" F-o'l nt> '•' , ' yen uti.tn tá '\'Oi.nak (·l ,·.~ . kfírho7.tntsncl6nf\k tanottak m · 1, l · l. , Igy • H\a:; • l'lfuj't l,. t • • l l t lll •L"rf\f't-et , 1111·l \ az 1'1.7 • • ••11 , "·lll\ttt M· l "l htt.•tmck, lllt\r n em j u~ n ho'J l . ,: . .t, \,l a L l • . ~ ll 1\,h~ Ollll.'k • • • re]fo:;u.."ll116 c~ I!!Y iiOkkal több b • , ·l n:plt·~ blZOtl~ita~ra. lwg~: bizony a n~ úrnak a maga kellemet len.H~ge. :\em a ll\ ári

R o ko k ó .

Kozmafika. no, o.t>ezctv Garami Béla. dr.

•

a kik tol ük tdhctöl

N .,k .. ~lU ('rlat::o.n!~~ szama, c-o me-o uzde-nek c bu uul. .• ",

40 Az izzadások enyhébb eseteiben nagyon jó azoigálatot tc~<z a győgylárakban erre a. czélra készen kapha tó bZalit·zibavas hintöpor, a melylyd 11apouta egyJ>zer kPll a:t izz.adó helyeket bchinteni. .\ lemo~á~okhoz állott 'izd é:; koloz:;vári ehróm:,;zappant kell ha~ználni. :\ l<í b t.·~ kézinadús l'lll'll a leghatásosabb szer a :;zublimút oldat. A ~zublinuit, miután erös, maró hatásu mt:r<'g, l'"akis ~yógy:.:terbirakban, on·osi t.:-ndelctro kapható. A következöképpen kell ha:-z. JJálnL Egy d 11·ub l'l!..V grammo:; :-zublimál pa~ztil l{lt feloldunk port•lellán \'Ugy zomántzozolt lavoirba ÜI.lötL két liter úllott vizben és ebben úztatjuk uz izz.adó hibat, kezet reggel é::; este 10-10 percl.ig. Lc~zárit;ís ut{m St már emlitett hintöport használjuk, a ll·mo;.Ítsokut pedig sziutén ugy végezzük. Az esetleges berepedésekre 10~~-os a;zaliczilszappantapaszt tesziink. Ugyancsak jó hatásu szcr a l0°o·OS Va:;enol-lt'ormnlin-hintöpor és a VestosolkcnÖtH is. 'l'crmés~ctt•s azonban, hogy a. mellett a. lábhelire is figy(•Jcmmcl kell lennünk, lehetőleg könnyü hnrisnyá.l kdl hordanunk, melyct feltétlt•nül na pont u 'áhozlat ni kell. .\ <'zipu nulya in hefolyli:,sal ,-an a. tulságos izzadásra és igy, a mennyire c:-.ak lehebége~, kerüljük a :-z.ük és uehéz ('Zipot é:> a. mig ci>ak az idő megengedi. 'i::;eljíink könn~·ü félczipót. bármi mást diktúh1n is a. Iegnag_vobb ki:nyur, a di,·at.

Menyasszonyi Kelengyék :::: uükaégleténé' kérjen :;:: ~egydket é a lir6ltaégvetéat

TAUSKY J. FIAl cégföl Pozsony

Házi tanácsadó. Finom béls~inszelct. (lg~"n könnvü sült.) A kö' {•J jél• l llll';;t:l iszt i toll, ht'·h-zint d arai)okra ' á <Tv a. husHitt'•v•·l je)! l~t<:gn·tji\1, R összt•tak\11. táblá n s~ép :;z.d..,tt..·l.t•L alukJt Ulll, hd uh. .\lindl'n szdl'trl~ pár \'>.t'pp

horc'\'l.l'lt•l adunk t1 nwgsózva ''"V Ól'ái« allni bag.~juk. ':\l()ot Uthat-ha annyi ?.sirt' ad unk

,.,up:111, h••gy a híha:; fr1wkl-t jól twfödjC', a Zliirt Íl·lf?rruhu: .a :<Zl·kt~·k<•t: lwlc•rnkjuk s t'löhb eg,\•ik, IllaJel a lllli;olk oldaint hntl•lt•n uwg:-oütji.ik. Kön;e-tiil Jlthnl~ ri:-~ zöld I!utre;t..:;(')~ l'lllmd :; párolt gyenge kalarab JQ'l l10zzn. ~h·gg,rkompóttal adjuk föl. Roastbeef. •\ ll)a~thC<'f ké~úté:,i módja a kö,·ctkezó: L<•gjobb hozzá, aló hu::. a hábzél pcc::enye. .~ 1 ua~tbf.:t'Íd jól nwgbor:,oljuk. kcYé~sé lla!!ymázzuk ( l t' ... ~d\'0). olaj r:-; mu::.tánal bckenjlik, nztán <''!,\' k~,·és oh ai'l'l.tott 'ajjaJ leöntjük : Í!!y J1.1gyjuk w'húny órát :íllni, 1'.:-ak aztán :;Ütjük ki ..; csupán sütéli ut1ín ózzuk meg. Ha meg;;iilt, 15. percz t'lntt a hus barnn kér<rct kap , mi~ i]v é o c ,J l 'l'Szit s által puha mnrnd, mint a vaj. Piritott hurgonyávnl, nwly••t.. szl•lctt•kn· vágunk és a lm:sf;lll t·g~ idt•.iiil•·g mcllct t.· siitiink, ezt a túl körül takvn, mtu;tlmnl hiltdjuk. Festékfölmosás. L•\•.. ték fölmosúsa u<rv ,... tört •'lllk, hogy l'J:;Y•·nlo I1Jt'llll;\ i~->l-gii amnwniákot. és t<>rpcntltll íi,..~;l. ),,., l'riink li 1'7.t'll c>ldutt,tl a feHtrl.c hd~<.·kcf l<r•l!·~•·u lllf'~twch·P~itjiik é~ ut úna forró • zn.ppnnns ,·i:a.f'( lt!mo~:-uk. Zslr. vla!>z s hasonló pecsétek eltávolítása. l'uliákból : Ehhe 7. l<·gjobb H l j,..zt 1tott l<·rpl·ntin olaj. n m !~ct a. p<... ·~(·l«• lwl~•·n t>ldikt.~öliiuk. 1fajd nap rt; hr•l.'l<' n~gnl\a a tuhud.unhol, •·ltüuik <t per-o;ét s n lee pentin 1ag ; .... Pnpirbol ll!!V t Í\ ol it juk c• l :1 1.:-irpc(·Sét.d. ha :t J!3llÍrosm fehér holll"'i'.l t'IÓrunJ.., mnjd itató:. papirü:;t r<'á Ju;I.'CZH', mcly ,dalt l'f:Y réteg :-~ürkc itatóspapiro:-o f•·k~:zik. B(iri•Ír{J!J''khol n z: i10s pl'C'~c~ll•kct köntkczö keno ·~cl n~hetjilk ki : l lat fött s megre"zelt burconvnt. kcvé:; mu,.tárliszttel é::. két kanál terpt.>nthl:-~c.-z~z.el ke' crünk. J~ kPtu)c.-öt a bön·e ~en jiik s rajt ::.zÍit'tl<lni is lwgy~uk , majd :,~appanle,·el lemos"uk. Bársonyból ki\ t::.zs:r.iik a z::-irpee~.~ct, ha ~ foltot ittttóspapirrol bet:•katjuk :; folotte foJTo pléhkanalat frntunk, nwlyhcn boi":<ZC"Z ég vagy fonó pnrtb: \lUI. :;\litl•;11 a z"irp<'t".. ~l eltiint, akkor' 8 l1.'11 tri:\ t I<ZIÍ(a f(•J{• RÍIJltll':\ )\t'f{•ljiik. . Levt~les diós rétes. Ki'•szil iink rendf's r~te,.:t1. "' t , n VIIJ't 11' 1 k1. • L~y ' • i'.Rtrm::wn • k lil· t'S ' tnpo;tt; v1•nt ... 1 h lll(• ~'It "") d at.th hlllJII]tott ._. · 't H zt n~ ('s1 1 luc oljul, m t . ''mt n lf'p..,i. A tt'·-~zllít gyt·ng<~ll 1 •t ezt 1 1 ?. 11 1 ttjr E\ 1l•gyünk t'Ít P!!Y leve· ' OC~lgatJuk "'· mig 6 Jc,·ól le z a. tt> . " l ~ fol~ tatjuk addi!!, 111 cikeYerunk G kunál P ·u. M l :; tojá árgúját \ lOt l.Ukoual, tc ;zünk bdc

Vasárnap, 1909. május

AZ 'UJSA.G

egy kis czitromhéjat és 25 deka. törött diót, végül az 5 tojás habját. E tömeget szépen kisimitva, ráte»z::.~iik a, t"p:-ihl·n len') lneleh.rc, s a tömeg telejére ugyam•lyau t•ljími:-:<al ujra 6 levél kinyujtott, ri·ft•sté"'ztál ll':<zünk, a. közök(!t. megz"irozYa. Siité:-. ulün nt•:;yszögekre Yágjuk. A té~zta. gyönyörü :-z~p é" kit iinö, :-zi n tc ~zét:;zedhcto, a le\·cl<'k »Ü't\álnak, mint a ntjas tésztánáL Libamáj gesztenyepürévet .\ libamájat meg kell mv,..ni, aztán \ékony szeletekre Yág,-a, föl,·ert tojá~IJ:\. mÍtrlnni i·s zsl•mh.·m•>rz"ában megforgat va, z::.irban kininlnni. Elozolt•g azonban kell ('gy kiló gcsz.tcnyét mrghíuuozni, forró Yiz~e dobni és a vékony húrtyáL is lchuzni róla, maJd hu~lébcn puhára fözni, szint~n áttörni, kis ,-ajjal, tt·jjel, HÚYal elkevt•mi, mekgitctL tá.lra. ci-:inosan fölhalmozni és koszoru alakban köréje rahn.i a. kiráutot t libtnuájszcll•tckcl.

Gazdasá&i tanácsadó. A cserebogarak irtása. :\Iof't lc~z az ideje a cse-rebogarak rajzúsúnak. Ez a ktiros ~ló~di lerágja r fi ttal fák le' eleit és azontul mint pajor három éng a földbe bujik s a növény~k g_yökereit. pusztitja. A-tért a, hol mulalkoznak, együtte:;en hozzá. kell látni az irtásukhoz. Erre legegyszerübb, ha kora reggel megrázzuk a fákat és alájuk ponyvát tartunk, a <':,t'rcborrúr a ta,·a:-.zi hidegtól megdcrmed,·e nem tulmegkapaszkodni és az el:::ö rázásra alábulL A pony,·át Yagy lepedót aztán ,;z~d félig telt klidha :-zórjuk és fclaprózm feletetjük a batomth·a\. 'l'rágyának i:; nagyou jó, mert tömegesen tartalmazza a fo:;zfort. ~Ieleg ágyból ugy irtjuk ki, hogy az ágyás több helyén ökölnyi átmérojii lyukat furunk egy láb mélyl'égig (>,., azt nwgtömjiik trítgyávo.l. Ebbe ~~ }Hl.jorok ht>)etclepHzcJwk ~:- itt iissz<·íoghatók. L egegyöze· riibbl•n ugy hímunk t'l Hliik. hogy jó mcleg napon kiássuk a. lyukukhLL nt·mdt trágyát é<l a. hév napon ,..ckélycn dkritjük. A napsugút· rögtön megS<'lnmi:<iti u ••,.;(•reh ogarak:lt . Legyek ltipusztitása az lstá llókból. .\ fee:-;kék lt>gj<~l>\,) }III>'Zl it úi a k)!yt>kJII'k :\ ~azda mindcnt kö\ cs,..••H t• l, ho~y ,4 IPc!il,t~k mint•l több fé~zkct ral,janak "'· i,..tfdlúhun. l·:gy o"tnbnll'ki gaz.da megiigycltl•. hog.\• islítllojáhnn !17 t"cn•kdt~:<zek \'olt. és milldC!!;\;kbl•Jl t-ö fiatal. .\:t istltllú teljcsen léoy. mcntes 'olt ..\ hirtokos ug~ :-P~it<'tlc <'ló a fecskék fé::.zekrak:í:-út, houv u<.h-arára t'"V rakás arr\.·aaot • ....... ~. OJ c hozatott l':> azt naponta meglol'r-:olta. ho«y a fee:;kék ig,r könn.\'{'11 ju~:-;anak h(lzzá. a fés~~képitési nyenoenyn g hol. Csirkeetetés. .\ tojú,..hól kikl•J,) kis c:-;irkéket az <'),,j nnp

k(•ll Clt'tni. .\zon tul az el--ü hat kt•ll oket tartani m<'It foguk egyált~lt'm ninc:-cn, zuzújuk pedil!.' melylyel az ('lt'-'togot fl·laprózzók. még fc·jlctl<'n. Elsö hdr·kll('n foJI',dt t-dbe úztnlott tojiÍ>nnorz<lf adjunk llf'kik, lt·lwtl'tkg ,. onlliszlt<'l nwgsúzva, hogy a. lábuk c·n)~iidj(·k. ~h·llí•ke"<'ll k u koric·:.mdarát \'agv ltúmozot t. kiil<•:-;t is ndhnt unk. l~ét hél után a. tej~t lassanldnt. vi;r.zpl lwi_YI'l 11':-iljiih ~H tehénturót adaguJunk 'u:,::y ":' irt, ..s ku\,oril':t.JHiarill. l<~zt a dará};í... t mindi;,; ;.tot'on\hill>lltln \Í';!<'i',Ziik, hog.\ }...'yomruk nwg~zokj.L a zuzé•munkítt . \ harmadik hét után tojÍIR hc·l:''l'l l ii It {•riink burgonya pépre, mclybe úilcbf.~.'·t (·, aprú .rlll,.hullaut~kut kc\'Ciiink. igy fol~ tuljllk a hatod1k lu'·ti!.!, a mil,nr 111~1· C!!•'·:it. 111~g~ <d, ..'.l adh~ t u u~ lll'kil.: .• l~iilöu(i,.(·H jú n naprafui;_!••. kolt•.., '"' I'Zirl>k. I•.I.. Jnh· na~y·m kcn•:-d t~dnnk t·nni, l•·hát h·l!.!nhlt, h.t a:r. t;tf'l 111iudi~ <'lott uk , ... n, dt> oly. lll t"lt·uyh«'n. a mcldw hele n(•m I'i...,zkit h~t n~k. :\zon t ul Ötl-OzÖr l'tcdiuk naponta, ha a p,..Jrkt•k ~art hel)Pil júnJak. Ha. \Hl\ leaclö tt>rülct ük, l'h~g a luirom"zvri l t d i·::. e

ht'•tcn út

tHI-l

)IÍ'!\' cl<'~l>gen

••

Uzenefek. ( Ki:.irawko.l

11em

atl1mk tis.,:;a.)

E. J..'. J:. Khlin9•ign ··'-•·rint inthli1k cl a dolgot. X ag~ on Jwl,\l'~>t'll h•tft·, holl\' azonuni irt.

K. Br~ikl'. h ttt:zk!'dilmlc ~\'ad i u•. 'l't··~o'·k tolnh·n~ni a mai koznwtikui czikldinkr•t. L. .ll illlt{!fnÍ. \fn•~n lll<',!.! ,:.- h:d,o-it.... a he• lwwnként ],:,:l~zl'l' ('"'.'' ll l<·f••'-'!\·~. • l1~t1 a lt•jlxitt't ,:s '•·•J:il alnJ~<•sa 11 nu• leg\ Í 7. ..s l.oluz;;~· ul ~·•·rws-rt•ho'~·klitrún:.\'''~a}Jpnnnul. .\ smppnnhnhot hnlo!j'Ja l'llJIO n~: """ nwgrno~tÍ•kor lfl p~.·r. ezig. :uutún minu••u 11" f•(J,,.:o:,; mo~IÍ!m:íl ;; (ll'I"<'Z<·T.<•I to\tíloh é" \t'•giiltíllnntlr~an :w JK'l< :d,~t. Ezr•u ido t!lt<'ltt• utlin m05S le 1\ ll7.UJ•J>Illlt '"l, langyos \Í7.71'l. h:t ~l'<ik•·. nkko 1• knrniJlateás ~;ok l tng\~l:i 'h:?.cl. utiina öhlit·c J,. uliott \ízzel ú: n )<.>S:rtídtó" utftn te~,(·k l.il.ontott h jjal lofckiidui. };,,mki' ül tcsS<·k ~'g)' kr•\ ds hátsonyh •j~n·-zs-.cl a Jcjhorét

miisodnnponkt•nt j{ol úcdviv.ólni. •\zvk~·n n UllPOkon,

A RAGYOGÓ SZÉPSÉG TITKA

a dr. BUDR!·féle

GYÖNGYV RÁG CRÉME és POUDER.

BUDAPEST::=::

Városi UJ ÓDJtár1 Vác:z:i •U• :

23._

_~~~nap, ~~09. \

máJ'Q.I ao. ···o~~·---·

...

AZ U'JSA.G

. __ .... _ . . ----- .... - ..

neu ma n b-iszlá:·ti g Bu~apest. IV.• Kálvin-tér 2.

y A.nyermekek :-

tuberkulo'zt'sa'r_o· r~

··1 . tiká~_a .is.

Elöa.dá.sok az »Anyá.k iskolá.j&c-ban. _

Irt& Berend Miklós dr. ad'k és bef H ( arm 1 ejez6 közlemény.)

kell t~rekednünk, de nem szabad ezt a. tüdog~mnaszt~kát (tornáztatás uszás vivás kOrcsolyázás) elmulasztanttnk egészség:s gyer: meknél sem. •. Nagy feltünést keltett és elkeseredett

VItára _a~ott okot néhány év előtt a tudomáAz is elég gyakori eset, m.ikor látszólag nyos vilagban Behringne~ a difteritisz azérumjól türi' el a gyerek a mesterséges táplálást, ~yóg~ód Zl>eniális felf~dezöjének az a h· de azért angolk óros lesz ; ennek következ té~ Je_le~~~~e, h?gy, miután egy magyar iró az Qen -mellkaaának alakja megváltozik, a tüdó UJSzulott ~denk~ri t1:1berkulózismentességét szell?,zteté.s_e igy hiányosabbá válik, a mi pedig . mutatta ki, husz eves korban pedig már az K_~sztum.vászon n . ~ .. .. -.. a gumóleóros megbetegedést egyenesen, és pedig emberek nagyobb része ad tuberkulin-reakcziót golllböl .. . even eKf gyonyoru, a legnagyobb mé:rtékben elösegiti. enn~lfog~a többé-kevésbé mindenki tuber: -Ytt szalu, selyemfenyü .JJJIJJ.JJ.JJ Az ilyen, .. rendetlenül fejlődő, lapos, be- kul~~~sna~. te~~~nd~: a betegség csak a. nyomott mellkas azonban nemcsak a csecsemő fertozes tobbszon kiallása után tör ki a. de .~ gyer mek- é~. fe!n~tt korb~n is igen -sulyo; .~ fertö7.és föforrásául. pedig a csecsemötej tekinidény~e aruba, mely fehér és az ezen b_~l·. lllert, a. gumok~r ellem védekezése.. a ~te7!do, n;ert a teh~ntejben foglalt baczillusok árnyalatb a legdivatosabb 40 uj szin- tudo~ek epp en -~ .boséges. lég- és vér serén , mmt .ma:r említettem is, akadálytalanul hatol.A:. _an van állandóan raktáron. a~apszlk. Ha · a tudo egy resze össze van9 szo- nak at a bélfalon. czeg eme uj .Jt.JJ.JJ.JJ.,..JJ.JJ.Jitii.JJ.JJ.JI.JJJJ ~va., vag~-~z egyén h~jla!Dos a gümőkórra. Behringnek ez az állitása mindenel:letre sz~~ .& oztudatban 1s el annak ismerete, kötelességünkké t.eszi hogy a tuberkul' ·8 h~~ a. lapos ~?llkas, az elál~ó lapoczkák, a elleni védekezél>t már ~z egész korai csecl>e:~ ll.Yisé b vás_zf!át mmel nagyobb meny- szoglketbeLán ~egtört mbellcsont milyen veszedel- korban kezdjük meg de hála Istennek · közön~égen.ki1yanj~ terjeszteni é~ a hölgy. . táplálátJ mese . k"t)uktk .ezek ' . ~gész állit·as nem telJessegeben .' . , az tébe ől , hogy , a meste~eges igaz, mert• ha tetlli g~ meglsmer. ove ez _n meg felnőtt koraban 1gy volna, ugy azon országokban a hol j'tl_ni'l~:a~~ ~zen okb_ól valaki tuberkulózisban. _ mesterséges tá.plálást nem il:imerik póldtíu~ lll.eter e..., ,~ • o folyaman 2 1 18k" ellrusztulta~ t t ezeésb~, a. miket most ?lmondottam, JapánlJan, aránytalanul kovE'sebbnei,· kellene t · .LLA.en.t ove fezteult .c ~het ~karok levonni, ugy azokat lenni a güroókórnak, a mit azonban nom Ogj \~~~sitaní. ...~~;;,·~JI.Jl.JJJIJIJ~.JJ.JJ..t~.JJJI ~y orm . uz atnam, h ogy : a rnutersége.s tapasztalunk C sor kosztüm-vászon. .JJJI.JJJIJI.JJ.JA JJ!dlá8 muu~~m kórülményelc kó:;t elöidézi t'O!J!J.. Ez a Behring-féle kijelentés fól<'g nzon ll.Yári ottell_n kosztüm-vászon és egyéb lok~zza a haJ_lamot a t!t~erL··uló~u~ra;. C;Sókl~e.n~t irányban provokálta a ~í tát. hogy a belehelPs ln.osokelme ujdonságait. .JJ.)I..JJ.JJ.JJ.JJ . a _a...erpl'fef tntnden, ez !ranyu v_cdekezeset. A ulO. általi, vagy pedig a tápcsatornán keresztulnos~n OVJUk a m_es_te;segesen; t~pUJlt CBeC$emö~et menö fertö~és-e a gyakoribb. Ránk nézve t'lea legut~k httr-1ftJattol~ a nathaJ..-tol ,· angolkoru gendö ~~ak konstatálása, hogy a gycrmel::korhlrnze zett v !t vaszon- és batiszt-ruháit, t) fm· cs;-csemok vesze/yeztetese ~ok.kal n~·fJY~~ ~ ezek- _ban. mmd a .kettő megtörténhetik, . a bélea át ..n~ncsak. az a1~golko~sag gyogy..ztt;_sa_ra, de valo, 't'agyis. nyelé-;i fertözés azonban m.indcnhölgy:kzon kosztUmjelt a czég az ur- nel . o szives figyel m ébe ajánlja. a tüilok kello sz_elloztetéset czélzó tu4ogm1tnasz- esetro könnyebben és gyakrabban, mint fel'-

ruhakelme-osztálya . BALATON ~

boc!!9MAN-VASZNAT

koa~um.B A L~!0 N . ·_ ..

47! kr

~ AGYSZERÜ

S ha e két zsarátnok egJrmásba omolna, E A mi másnak fáklya, nekünk máglya volna. lgyek lehett"un k m1, . valamikor, régen, es tvérek Ezért futsz t e főlem, én is ezért féllek, ~eghaltu kgy anya áldott, bő ölében. El sose is érhetsz . . . el sose is érlek ... n ·• születtünk ; ujra multunk, let. Testvérem, szerelmem, bowá, mivé lettunk Százezer . [tünk éjsza!\a surrant el felettünk. Százezer éJszaka surrant el felettünk. Vlolante. ~agy t" . káriya ~zek kihunytak , uj csJllagok vannak, rninde;gyok ennek, fia vagy amannak ; Agyadba urben, térben rám találsz te mégis, n, 1eikedben rád ismerek en 1s. Irta Lónya y Sándorné. ' A nut h · ~. nut h~tap gondolsz, azt én már ma sejtem, Az oszi hadgyakorlatok alkalmá.•al mmq; a nu e ap htkolsz, azt en már ma reJ tem, den évben 'Vendéget kapott a Vilma kisasszony l\zt te isn\em mart, marczangolt, megverzett, elárvult portája. A nagy, elhan;va,golt ang~l t.> eserves sajogással érzed . ker t csendjét sarkantyupengés, VIdam nevetes l\.eresö .. fel esténként, s az utak !'-zélein fellli~Jmo '"erte ~!egoszt~~-utad, minden nyűgös gondod zódott< okkerszinü levelek fájdalmasan zörög~ a rn.i féli t~ soha nem panaszlod, mondod. tek a reájuk taposó kiméletlen férfiléptek alatt. . tra a k g eszet eltemettél sírva, Ez a néhány nap nagy eReményt jelente,tt eresztre az én nevem írva. minden évben az öreg kisasf>zony életeben. lobban·0 . Ilyenkor &zszel már elöre készült.reá~ sa régi: A Illit ajka vé·· S run k·, akarat a gátja, . bronzzal kivert. empire szekrényhol kenyezteto A. a te jós~d ~ogad, ajkam azt. beváltja. kézzel huzta elő a levendulasza gu fekete selyem·. z én szerJ0 • nak ölelő n<1gy árja 1 r uhát. . . A • segem sapadt ikerpárja. Csodálatoban fiatalnak érezte roagat Ilyen· •"\ t A e szom· kor. Szinte azt képzcl~e, h~ a na~ á~ót iikör - z én 11 • )as lelked csatázá...a váava u <:: ><=f) éd • '"' ' OJ ' élé ment, hogy az;t a. yaJtozast, a n~Jt kenytelcn ~ megalkuv. esem meddő melegágya, volt magán meglátni, ne-m az ido okozta,. ~e . te életfá~ énem minden gyávasága talán az üveg fényének kopása : ?lyan lÍJU Adó· ak belémoltott ága. melegség járta ~t _a tagjait, a • ~>Zl'"e.t. tátilát az 'i A.10 év többi se~z& a munltanak yolt sz~~ Sba k-a ~-~t.. nekünk le nem rójja,. . telv~ : az ezer holdas birtokon Vilma k1spott lelkünk égő üszkét szóiJa. ~

Téstvárak.

Vilma ·kisasszony.

a:"szony maga volt a gazda és a gazdasszony. De mikor megjött az clsö dér és meghozta az első kvártélycsinálókat, a vén kisasszony egyszerre mintha kicserélödött volna. llyenkor átadta a grantitium kulcsá.t a kocsisnak a kam, , . " . raet a numl<·ne:'nck, o maga pedig, összea!'-zott sen~ny k<·~CI\·,.1, egymás után öltöztette be a selycmv~gii pnrnó.kat a czifra, horgolt buzatokba. ~Iikor mindc~zcl készen volt, lement a kerfnek lf'gtáxolabb csó részébe, a hárnfa aUL, s egy· pllrányi kapával felvágta a földet mire C!'a.kiHLmar előttint egy piczt vasdoboz: ezt kmy1totta, s egy elsárgult papírlapot vett ki bC'lóle. :f:vról-é-rre, ebben az idóhen. mind1g elolvasta. njra 1\Z egyetlen szerelmea levelet, melyet életében kapott. Ez volt az ö ezerelmének aT. énorduJója. Ilyenkor tartott rekviemet a ked'"es halottja felett. )!ikor a levelének végére ·ért, csókokkal halmozta. el azt, aztán ujra be· csavarta frissen szedett vitáglevelekl<el, s Vlissza.hC'Iyezte elöhbi helyére n. földbo. Furcsa, vénlányos tempó '"olt biz ez. Sokáig ott marad .. ilyenkor a~után .is. J~ég a hársfák alatt. Képzeletben u:J.ra ~eg1g~lto azt a rövid idillt, a melynek buszke at_YJa oly hamar véget vetett. Egy:;zer egy Ilyen alkalomkor véletle .. 1 épp akkor ment arra az egyik bekvártél nu tiszt, mi.kor Vilma kisasszony kiemelt Y~~-ott hól a drága emléket. Durva mind e B: ~ld volt, a ki talán meg tSem é~tett ennap1 lelek mult dolgok ~zentséaet Odam thvolna az el0 kérdezte : en ozzá es meg_ • - Vilma naoysám . , lnlt rejteget olyan t1tokzatosan ~ .,~ . 0 )

Ennek felel meg az is, hogy & bél, bashártya és a basi mirigyek tuberkulózisát gyakrabban látjuk gyermeknél, mint felnőttnéL Mingenesetre igen fontos érvet képez ez a Behring-féle állitás-még ha nem is fogadjuk el teljes egészében - a tulkorán kezdett, vagy nem óvatosan végzett mesterséges táplálás ellen. . Az első élethetekben még a védekezés egy igen fontos pontja szerintem a teljesen felesleges szájmosások elhagyása is ; ezekkel csak behasit-juk a különben is vékony, sériilékany nyákhártyát a szájban és fertÖLések kapuit nyitink meg. A tehéntej elleni fertózések ellen bárki felbozhatja azt, hogy hiszen felforraljuk a tejet ! Hát igaz, de l.Ajdia Rabinovitsch berlini orvosbuvár, egyike a legfényesebb kutatóknak, a kit már azért is mcgemlitek e társaságban, mert nő, már évek előtt kimutatta a berlini .&sterilizált>> gyermektejekben a tuberkulózisbacz.iiiust, egy másik buvár pedig kimutatta, hogy a forralt tej felületén, ba a bőrkeképződés meg nem akadályoztatik, élve maradhatnak a baczillusok ; vagy az üveg falára felcseppent részekben is megmaradhatnak azok és kétségtelen, hogy bosszabb idei főzés volna szükséges, hogy teljesen biztosra vegyük ezek elplll)ztitását. Tulhosszu ideig főznünk a tejet azonban nem szabad, mert emészthetetlenné válik ! Ebből következik természetesen, hogy csecsemőtáplálékul a közönséges, vásári tej, a. mely esetleg gyöngykóros tehéntől is származik, egyáltalában nem használható. l\fi, gyermekorvosok, már régebben követeljük a szigoru tejellenőrzést az államtól, de még eddig nem sok eredménynyeL Próbálná ugyan meg valaki a. sör alkoholtartalmát vagy a spirituszt meghamisitani, megmozdulna bezzeg az egész állami gépezet, de, hjah, a gyerek, mélyen tisztelt hölgyeim, az más; az akadálytalaout ihatja a tuberkulózus tejet, vagy fogyaszthatja az ilyen tejböl készült vajat. Ugyan próbálhatja valaki ellenem vetni, hogy még egyáltalában nem bizonyos az egyenlósége az emberi és marba-tuberkulózis baczillusána.k ; hogy még nincs behizonyitva teljesen, hogy a marha-tuberkulózis baczillusa az embert fertőzni képes, de ennek, azt hiszem, elég, ha azt felelem, hogy az ellenkezőjét sem bizonyitotta be senki, azt tudniillik, hogy a gyöngykór baczillusa nern fertözi az embert. Kyugodtan móndhatjuk, hogy fertőzi; ba talán nem oly intenzíven vagy könnyen is, mint az emberi baczillus. Hiszen egy olyan,

••

Az öreg leány felijedt a hangjára. Gyor· san visszatette a helyére a kicsi kazettát és ráhányta a földet kapájával. Csak azután válaszolt a. tolakodónak : ,.. - A legkedvesebb halottamat. Azután gyorsan az őrnagy karjába öltötte a. karját és magával vitte öt a nagy udvarház felé. Hanem az órnagyot intrigáita a. dolog. Rajtett végrendeletekról, titkolt kincsekról álmodott egész éjszaka. ];;s mivel gentlemannek tartotta magát és szerette az egyenes utat, másnap reggel, hogy egy perezre egyedül marad tak, igy szólt Vilma kisasszonyhoz : - Vilma nagysám, engem nem hagy nyugodni a maga titka. Az öreg leány összerezzent. - }!iféle titok ~ - kérdezte tettetett csodálkozással. _... - A bársfá~ alatti kis sirnak a. titka. ... A Vilma kisasszony arcza majd piros lett, majd ismét elhalványodo~t. Már I:Dost mit t~gyen ~ Utasítsa rendre es mondJa azt neki, hogy gáláns férfiak nem szo~ták kutatn_i asz"wnyok titkait? Vagy tagad!a me~ n?ki egrszerüen a felvilágosítást~ HJszen .3ogaban ~ll mind a kettő. Vagy talán ... talan elmondJa neki 1 Hiszen körülbelül vele egykoru lenne az a drága halott! Hátba ismert~ i~ 1 S ~l~n beszélne valamit utolsó percze1rol ~ Ro';d tlrtovázá.s után az utóbbira határO'Lta el magat. lgen, ~lmondja neki szerelmük történetét. }dikor elhelyezkedtek a kis asztal mellett, :e~'t~ leány lesütött szemekkel kezdett be·

601

r aa

d~ u· tetése hiányosabb még pedig elég komoly iskola is van, a. mel~ zeb_ben ~~~eg~, tu os~e oz bbá. van téve. a.z ugynevezett mérsékeltebb, csak helybeli s 1gy gumoko~a haJlam~sa l' ten-nyomon tüneteket okozó gümős fertözéseket, az ugya~ • h~ ~- haJlam folytana eperek, ezáltal nevezett skrofulás bajokat, a, melyek l_~nye- Jsmetl~~o .~orghur~to~at kap af~ toP. buru~os gükben mind.enesetre tuberkulozusak, gyongy-1 meggyongülhet ,a tudeJe. Vmgr. f rt~zödhet. ik. kóros baczillusokkal történt fertőzéssel ma- orrnyálkahártyan kereszt JS e tJllekek gyarázza. Részemről ezt tökéletesen hiszem, Ennéliogva fontosnak ~ártom a ~yefelhivni ha nem gondolom is, hogy igy magyarázhatók tuberkulózis elleni védelmebenherre 1: jelensé· az összes skrofulás esetek. az önök figyelmét, hogy ha ason orvosukat, De hát igy kell-e ennek lennie mindig, geket ész~elnek, kérdez~ék .r::e~-~:lesség~?k 0 sohasem fog jönni egy idő, a mikor meg- de semmiesetre. se te~~~~e , ek közt tem! követelhetj ük hogy a csecsemőink számára a gyermeket mmde~ kor~menyaz e1lenkezoJet tuberkulózus~entes tehenektől származó tiszta és tojá-ssal tultáplálru. I~ eppe~ k tej álljon rendelkezésünkre? Lehet, hogy lesz, érhetik el annak, a 011t akar a · k roin· de még egyelőre elég messze vagyunk tőle. A tuberkulózis baczillusa a ~~r~~ka.t, a. Bezzeg másképpen ~an ~e~kába~ ! A na- den szervében bozhat !~tre elva kza óg~lni pokban a newyorki te]konnmssz10nak egy bőrtől kezdve az agyvel01g; vann~ t!;ületekre jelentését olvastam, - nem tagadom, ho~y képes alakjai is a körülirt, csak kis melyekkel sok irigységgel - a melyiknek a:z a mottóJa, szoritkozó megbetegedés~~ek, aa szerve:,~et, hogy: )>Üur ~tandar~ ~s as b1gb, as th~ aránylag könnyen me~brrkozha~l kiterjedés· heardens<<, a Dll annYJt Jelent, hogy : »a Dll máskor azonban oly birtelen ~ Y szerveket, mértékünk olyan magas, mint az égboltozat! « ben öntik el a baczillusok az osszes tul el. És van nekik . joguk ilyen kijelentésre, ~ert hogy a gyermek igen gyorsan pusz. fulás· Newyorkban btz~ny nem kapnak ~ube;k~~~us N lehet itt szándékom se~. a sF?ltozá· tejet a csecsemok. Bezzeg a tol mertekünk em tt b . csont- és tnlrlgye V'~ ének nem magasabb egy tehénistálló falánál ! nak , neveze b or-Ő szervek megbe~g_edes ond· Még egy igen-igen fontos dologról kell 6 ?.krol,_ ~em a -~ önöknek de a.nnJlt. ~ egY. beszé_lnem a tuberkulózis elleni védek~zé~ teré?, ~~e~elr~l bes::ttenetesebb 'látV'á.ny, ..f~ fekvŐ a m1 ugyancsak ·kapcsolatos a taplalkozas a ~ ,• t ogyyul d' ban eszméletlenu , és~re· kérdésével. agy ar yag ~ as ól napra jobban es. cs a. A tultáplálás káros hatását már emlí- gyern:ek, a 'lik n;rer ~z élettól -. IUllak e. ~a g · k a látV'a.uyD "1, tettem • de hangsulyoznom kell ' hogy a csecse- vebetoleg vil' ?\fi orvosok enne , bb érezZW'• máknek egy aránylag igen nagy része a tulagon. , di annál inka. .. ·nunk táplálásra. egész különös, olyan jelenségekkel ret~n.?tes vo~~ ;~v!el és tehetetl?~~~ BródY reagál, a melyeket régebben a skrofulózishoz mer ~sszteszo. ro tudunk semlDl ·lőtt ke· számitottak. Igy például tudjuk, hogy az o~t, e ~s::m néhány évvel. ezet ho!P: ótvaros gyerekek, az ogynevezett hamis krup- Sandor, e. e tá~adott bennünke' tenni ban szenvedök, azok a gyerekek, a kik a nya- servese_n 18 megtudunk semmi~ ~edt hOgy kukon mirigyesek, a kiknek a manduláik meg mennyrre ne~ 1 szemben és kif~ a. a.k.tneró· azoktak nagyobbodni s a kik folyton ismétlődő ?~~-~~ a fete~seSje e az a rablóV'eze\V' csiná.l!Ú· torokgyuladások ban szenvednek, a kik bor· l 0ll.~n e mar v ~ 1"tt is mer · V'&laiDl Ill }ehet kolnak, nyitott szájjal alusznak s a kiknek sé~u doktor, .a ki va.lu:neröséggel ~e e.z elll' tehát az ugynevezett harmadik, vagy garat- H?'t !lz a bll:l • hogy . bb elpusztita.Il;l Illég e. manduláik vannak megna.gyobbodva, a kiknek elern1 sem!IDt, leg~elJ~ hogy eddig ógyi· a börén idönként ismétlödö, meg elmuló visz- , be.rek életét ; a.z 1~ 1gagyulz,adást neJll fktor; ketös, pattanásszerü kiütések vannak, ezek tuberkulózus agyhartya. gyávs. . 0 0k & a. gyerekek mind olyanok, a kik a tejjel való totta. meg se vakmero,, se a mit ~ !llok tu_~ú!:P~~lást és a tojás etetését _nem birják, de több a v~eróségnel az~ la.bo~tótl~ta.d· kulonosen veszedelmes ezekre a teJnek a zsirja, . doktorok, a. kik ott dolgozna~ kuta.tJá.~. f ttek a vaj. Ezek az ugynevezett exudativ vagyis rejtekeiben és ezrév~ ~eres 'dját elk0'9'ea. ki kiütéses hajlaron gyerekek, a kiknek a baja hata.tlanul a gyógyt.ta~ ~~erek o!ya.t: issa.l, veleszületett hajlamon alapszik, egyene.sen meg- m~r ~dig ~- Magam lS JS át tuberkul~Zezzen gyógyithaták étrendjük ezirányu rendezésével. Ha mar hzszer lS b~olt?~t~ ~'r}eteket '9'eg · magának e kiütéses hajlamnak a tuberkulózis- how aztá_n gyogyitást e ddiS hoz nincs is semmi köze, de kétségtelen, hogy saJat magan. _,_ 'nyek még~ a megnagyobbodott ma.nduláju gyerek neheIgaz, hogy az erewue , - t res· ttan hallga- sz:~~>· szakok váltogatják benne egymást - hogy ott ül vele szemben 8 uno É~ nún~~a. s.ének, először találkoztunk. Akkor tájt én el sem Önmagának beszélt csupán; alakot oJten.0 aén hinné ! - piros arczu szóke kis leány voltam, vak megelevenedtek. vo!Da e: multnak Illi kÖ' a hajam az érett kalászhoz hasonlitott és a ngy domborodott ki eiotte . l t (JT!(JB1J sarkamat verte, ba leeresztettem. De daczára Je ene e. , • kérdezte az . ennek, meg annak is, hogy én voltam az egye- Hat aztan 1 - .. ll]loS' düli örököse atyám jelentékeny vagyonának, vér hangja tij.relmetle~u~. ll tt. Jött & P1Yyi 3'11 még~em jelentkezett egyetlen kérőm sem. Mert ~ Azután távozma. e, e a VásS.rbe et s'!l ismerték atyám gőgjét, hogy mindenkit keve- hogy Ie kell menni a ha~~· a keZ-6~ 0 eJll selt a vátmegyében. Igy értem el a. huszadik indulás elötti estén mef Nagyon ~ok&lg8ztáll évemet. Az apám ugy. őrzött, mint valami ritka apámtól és kosarat k~po~Ónapok m~'9'S.l áztB>' és drága kincset. Ekkor jött először katonaság hallottam róla semmit. be egy ~erretet eg1 a. vidékre. egy levelet kaptam, a. ~ely külsÓ JeV'e b'S>' , !fozzánk két" kapitányt ~s, egy ~a~~yot tott másik levél volt t~ve. ~ b0.8Y eg~élJ' szallasoltak. A badnagyoL Vasarbelyt Belanak ismeretlen irta, tudatva~ ve Jcinek sz~ J30' bivták. lott katona mellén. tal~~~a·;gáJla.pitaD~ép'9'e, - Ah! - szólt közbe az ómagy, kivéve azonosságát nem stkeru "ték fel V'eJl lll csa~ szájából szivarját. csássak meg, hogy a bori az, J{a.DE' - O volt az én életem egyetlen reménye de azt hitték, aláirást ~~~talm ~eszélJ - folytatta az öreg leány. - Két hétig volt ez a név állt benne : e a. hogY ezer, t tett nálunk és két héten át csaknem minden pillaEbból aztán.megtudtam. 8 fogail~8 ~ natban láttuk egymást. Ez az ifju csodálatosan között is csak reám g?ndo!~ 0yu~~szte!' hamar kiismerte atyámat. Ugy tudott a ked- a levélben, hogy ad~~ i érdelllke ni bS.' vében járni, mint senki más. Ezer apró figye- meg nem nyeri ~ Vltezs fogja. ellen?Z s.bb8l) lemben részesítette, s ba ő a szobában volt akkor talán az apam sem.. . teill otv, & llit egyetlen egy tekintetet sem vetett reám. ' zasságunkat. Ezt a. levelet oriZge.. A tornácz aljában, a7. istálló előtti pázsiton, a kis ládában, a hársak ..alat~~ nú~~l ez rofáfl meg két ajtó között beszéltünk <>gymással. SzeElégetni nem volt ?ro~ od&, hogy \~~>tol>· , h& IIleg_.A.e! relemről egyikünk se szólt. De mind a ketten nagyon beteggé tett, elasta · ·n ho~· tudtul~, mi megy 'Végbe a másiknak lelk.ében ember tekintete ne e~Je t őrnagY ur '~J.~ót keB és szivdobogva lestük a pillanatot, mikor az lts most, hogy t_ud ~de~ének ezért nem fog eláruint 1 Kineve '9'0}%1&• apám elals:Gik a fekete kávéja mellett. llyenkor ó l~tette a lapot, a. melyet fen- szentiiQentálizmusért. ~ hogY felelt 2 Az őrnagy, a. helyetv, baJ8JB- ; bangon olvasott; én meg felemeltem a fejemet a hímzőrámáróL A tekinteteink valóságos or- megkérde~te : , e ;;pt az 6 elte re~J - Boldogtalanna tettd 8'Ikozva. eJll · giákat ült.ek, de az ajkunK néma maradt Az öreg kisasszony cso akkor is . . Elhallgatott. Szinte elfelejtette, hogy valaki a. tekintetét. · o

nőttnéL

éve i;" :'a~gyon ré.~~n volt, már talán harmincz olyan, mu{t-;: tu. ~a., itt falun egyik esztendö . · . tnastk, csak éppen hogy az év-

Vaeá.rns.p, 1909. ~ _~us

.A. Z lJ JS Á G

_Vaeirna.p, 190~. mijus 30.

hem tö~életesek. · ·De

61) .)

azt nem lehet mondani,

ogy Dltlcsenek eredmények.

\'et"e! 1

c.!Jec~emök 'tuberkulózisáról még két évala ul~ ott 18 ~z volt a - sajnos, tapasztalaton gy P 0 - koztudat, hogy menthetetlenül és évorsan, 2-3 hó alatt, öli el a beteget. Az ez szeptemberében Kölnben tartott kongresz8 n~IJJ)on pedig magam láttam Schlossmann tizen'kez~·oly1an csecsemöbetegét, a ki tuberkulinév e esse meggyógyult, s a kik már 1-1% 6 ba ~olta;k észlelés alatt, tehát a kiknél valón Martos gyógyulásról lehetett beszélni. tóz. a. meg tudunk gyógyitani - ba. a ferlY; es n~m. terjed tulgyorsan még olyan fe=~~?.t. ts ~set~e~, a ki az elsö életnapokban ott gumökor:al, - minden esetre egy tlnakn haladás, a. melyröl álmodni ' sem mervolna. ezelőtt. és Az emberiség sok ezer éve él és luulódik a bi·us~ul el tuberkulózisban, de mi ennek csak Jn~ . az ?k~ 1 a Koch-féle bao~illust D)ég jük nehan~ evttzede ismerj ük. Ma már ismera báat bacztllus mérgét, fel tudjuk használni Bére n al~m egés~ kezdeti fokainak megismerésok' .a eteg rumden veszélyeztetése nélkül; kitar~~etet meg is tudunk gyógyitani részben sának0 ,kezelés, részben a szervezet ellenálláerösité es természetes védekezési eszközeinek llleg tse ~ltal. :J!ontosa.bb ennél azonban, hogy Védeke~~ t~ ~s~erni a fer~zés módjait, a elött zes modJatt, azokat, a melyeket önök fejtet~ gyermekre való vonatkozásukban killlegb tem ; ezáltal csökkenni kell állandóan a deti e gedett egyének számának, s a keznyes ese~ek felismerése által a korai, eredmé~!0zykezelés lehetősége is nagyobbodik. de lll'eg tgen-igen messze vagyunk a czéltól, a:. látjuk azt! "aló Szukségesnek látom, miután a családban lllég "Ad.ekezés elveit nagyrészt ismertettem, ~ll)' idevonatkozó dolgot megemlíteni. elllbe ·Ttlagon nincs könnyelmübb lény ·a z önök:~e : Például fogadni mernék, hogy ha tudják Itt sorban megsza.vaztatnám, hogy BUkba k~egkérdezték·e, mikor legutolsó lakálakó cs ~, ~~~öztek, how nem volt-e az előbbi több n a a Jaba)l tüdobaj, száz közill egynél' igen' jó em !eleine igenneL Pedig önök mind az az cia!adaeyá.k és háziasszonyok, a kiknek lakásbae soll~érdése, hogy poloska nincs·e a elég é n. at kéreD), nem hangsulyozhatom fert~tt' h.o~ egy lakás lelkiismeretes és pontos ben enttese sokkal biztosabban és könnyebBokt~Iaba?itja. meg azt a t uberkulózis:baczillu!Utal ' tlltnt a. poloská.któl. Egy mas ember -._ lakott lakásba okos embernek soha sem

~~~~~~~~~~~ - ~agyon - mondta halkan. :: ~or megviga-sztalhatom. O él.

Igen.

8&6Ja.Jto~sz~.' . ~os csend állott be. Végre meg· _ az oreg leány, nyögv~ : .

~ ~h, csak ne · mondta volna meg •••

Ile~

~~y

megfogta a kezét.

86~~la.podjék, nagyeá.m. VásárhPlyi Béla

~lYet k sült mPg a táborban és azt a levelet, ~k egyed megkapott, egy barátjára bizta. kean el a. 'Vére festette pirosra a papirt •• - Nebt-an ez:uondott mindent. De perszE' neveket

tett. d~~a.Es ·.: •

és hol van most t :- Kérdezte BZ6168ra, at ?reg kisasszony. De a mmt ~katona. . _ nyttotta ajkait, közbevágott : !on Ille ~em, nem. Jobb, ha nE'm tudom. Hagyidt~ig kf legalább egy illuziót. Bár ha ennyi doan, hopes volt hallgatni magáról, ugyis tup,.lágy nem szctetf"tt soha. bag,}ta. 111ott a hf"lyéröl s támolygó léptekkE-l .. 4Jn.e a stobát. ~"Pél ent a hársfák alá.. A j erthen szinte 'l~tni ~es ~send volt. Mintha el akarta volna Stl'Vében felkavart emlékeket. koliil a ~ kisasszony csodálkozva jártatta ~"kert . 1n~tét. Olyan különös volt nf"ki ~ágossá.' ~ntha kiveszett volna. bPlöle ~inden·

az ..

l:!

lJ:;rt!i

kapá.t f'n t-l.határozással a kezébe vette a. 16\'ette és UJra felásta vE-le a földet. :Majd apró dar:b ~~gsárgult papirost rej lif>khelyéröl; 6

'18 6

~élb~n.

0 Ara

~~ ~ike

tépte azt és széjjel szórta a

foszlány odarepült belöle a -.,sátó}' tn;_ulatoean kapott utána és eldobta. a - t valami undoritó férget. -.--.__

volna. sza.bad beköltözni az alapos fert6tlenités elött. Ez sokkal fontosabb, mint akárhányan gondolj6.k is igen sok esetet ismerek, amelyek· ben e rends~abálynak az elmulasztása. keser· vesen · megboszulta magát. Kötelességemnek tartom még e helyen megemlékezni azokról a renW>za.bályokról, a melyek a tuberkulózisra hajlamos gyermekek erősítését ozélozzák. Ezek közt legelső helyen áll a. napfény és a levegő lehető bóséges alkalmazása, összefügg tehát e kérdés a lehetőleg nagy gyermekszoba., a sok sétálás, a megfelelő nyaraltatás, jobbmóduaknál a klimatikús gyógy helyek lehető bóséges kihasználásával. De ·nem kell gazdagnak lenni annak az anyának, a ki gyermekét napfényre akarja kivinni; nem fog ennek hatékonysága azon megfordulni, hogy ez a Városligetben, vagy Tátrafüreden történik. Meg kell azonban ernlitenem az ellenkező irányba. menö tulzú.st is. Vannak aqyák, a kik fanatikus Kneipisták, Lahmanisták, a. kik büszke~égüket helyezik abba, hogy gyermekeik a. legcsikorgóbb hidegben is csupasz térddel járjanak, lehetőleg hideg vizben fürödj enek, egész könnyen öltözzenek, szóva.l >>edzettek« legyenek. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ez· a tulkorán végzett edzés az esetek nagy részében nem válik be; az ilyep gyerekek nagyrésze még többet hurutos, folyton fázik, gyenge, és kimerül,t b?nyo~ás~ tesz. ~z edzés mértélcenek meghatározasa mtnd~g orvos~ feladat, nem pedig hiusági kérdés. Sajnos, ezt a kifejezést kell használnom, mert akárhányszor tapaszta.ltam, hogy a szülők valósággal meg vannak sértve és lenézik gyermeküket, ha az edzéere megbüléssel reagál. Ezt az eljárást tudniillik legtöbbször vidéki családokban látom, a hol a szülök erősek, nagyok s a. hol valóságos becsületbeli kérdést csinálnak ebből a Q.ologból. Sokszor láttam már ennek is rossz végét. , Hogy még arról is beszélj ünk néhány szót, a mi a tuberkulózis elleni védekezésben még hiányzik, de a minek megvalósítására törekednünk kell, elsö sorban a.z ugynevezett erdei iskolákat kell megemlitenem. Németországban, a hol sokat- tanulhatunk, már nem egy ilyen müködik. ltppen ugy, a hogy külön iskolákban tanitják a valamivel gyöngébb felfogásu tanulókat, éppen ugy állitanak gyengébb, beteges tüdejü tanulők számára ~terni, sót középiskoláka.t a közelfekvő erdők ben, a hová. külön omnibuszok vagy vonatok viszik ki és hozzák este vissza a gyereket. Délben künn étkeznek. Nyitott ablak mellett folyik a ta.nitás Isten szabad te:.mésze:é~ek balzsamos ölében, - hogy ez milyen áldast jelent a szegény gyerekekre, azt hiszem, hogy fölösleges részletesebben.. fejtegetne~;, . Itt folyik a város kozepén az ona$1 Duna. Sokkal kevesebbe .kerülne, mint a. Gellértheg;v t:ác~keritése, a mire sem a hegynek, sem s6I)ki· nek ne)n volt szüksége, - ha nyáron nagy tuta· jokon uszó gyermekmenhelyeke~ rende~ének be rajta; a melyek reggel leusz,na.na~ a szab!l'd leve öre valami homokos partra, a hol egesz nap ~apfürdöt,vehetnének a gyerekek.~ Egy-két gyermekkertésznó kellene csak hozzajuk felügyeletnek. Az ételnemüt rés~be~ ki leh~t~e vinni, részben künn l~betne fozm. R~ss~ t~o ben sátrako alatt tanyaz~atna az apr~ nel?~eg, a melyre, ha. egy-két het ale:~~ barna~~ s~t s 'vta az Isten szabad, levego]et, a saJat edes SZI anyja.· sem ismerne ra. Hasonlithatatlanul kevesebbe k~rüln~ ez, · t a pesti kisember ugynevezett •nyaralasa~, mm "y abban áll hogy otthoni kényeimét a met ' • 1 csere'li f"l szük levegőnélküli kuczk ova o ~roson ~agy Budakeszin, s a hol a. gyermek a h1ezeroben, k ed ve'ér t rom·dent áldoz abban · r1t~a~ · 1. • er! • • 1 h használ neki. Pedig a ezél t 1gy e. ogyHa. az Isten segit és a. Gyer~e~v~do Liga., t l, még ezt is meg fogJuk csma.lnt. a anRettenetes egy látvány az, hogy a sze· rencsétl~m skroful~ gyermekek ho~~. ~t~zk k ' bázról-kórhazra, hogy befogadJak oket. kórh~zak pedig csak egész rövid ideig. tarthat. ák ezeket a. sze~~ncsétle~eket, a. ~kn?k ne~ kórház kell, de JO levego, .falu és apolas.

Menyasszonyl KelengJék t::: uiUl•••l•t61161 k'-1- ::::

~·pdket h k61td5V•Wd

TAUSKY J. ~~~-~~l Poz~ony

-- -·.,....-

Divaflev61.

Budapest, 1909. má.jue végén. '· Lezajlottak a. versenyek s .a nagy toaletprodukczióknak is végük van már. A mutatós selyem, v~lódi csipke, grenadin, krepp ruhák helyett most mindenki a. praktikus falusi, íürdőhelyi, tengerparti viseletra gondol, ehhez akarja beszerezni magának a szükséges ruhú:Latot napernyöt, kalapot, alsószoknyát, stb . Mi is erre nézve akarunk n6mi utmutatással szolgálni olvasóinknak. Nagyon divatosak és aránylag nagyon jutányosak a hímzett vászonruhák és a. sima, angolszabúsu vászonruhák, melyek a vasaláara is igen alkalmasak. Vannak egész hosszu és félhosszu kabátosak s IDiodenkinek magas pri~esse-szabásu az alja.. Harmincz éven tullevő urinö még nyáron sem megy csupán ingbluzban, hanem ba egyebet nem, egy sált, vagy egy irish gipür-kabátkát - már attól függ kinek hogyan telik, valódit vagy csodálatos szépen hamisitattat - vesz magára. a. legnagyobb bőségben is. E kabátkákból is gyönyöroeket láttunk raktáron, ugy az olcsóbb, mint a drágább fajtából, ue a melyeket csak igazán hozzá. értök tudnak egymástól megkülönböztetni. Kedves és bá.jos ujitás a rendkivül előnyösen álló mosó grenadin princesse·ruha, csipkediszszel és selyemövvel s belevarrt csipkeplissée-fodros aljjal battisztból, 'minden divatSzinben, 90-100 korona értékben. Továbbá. a pettyes shantungselyem ruhák, melyeknek anyaga a nyers selyeméhez hasonló, de sokkal kellemesebb visel('t annál. Ezek is princesse-szabásuak és irla.ndi csipke ékesiti azokat. Ugyancsak nyári ujitás a. nagyszemü (grosgrin) tüllalsószoknya, széles, rakott tüllfodorra.l, a. szoknya. felsö része nem törö selyem, s betétje és alsó fodra tüll. Ez is minden szjnben kapható. Kyári fogadóruháknak alkalmas a. Biedermayer-pongyola is, bnttisztból, st.ilszerü bajtóká.val, 30-35 .orontíért. A ka1apok bár elsö pillanatra. nehézkeseknek látszanak, rendkh·üli nagyságuknál fogva, de meglepöen jól álló formájuak, s szalmájuk oly sokféle, hogy ru indeoki találhat iz!ésének ·megfelelőt. Annál is inkább, mert az idei változatos divat nem köti egyhez az embert. E kalapok már bebizonyították életképes voltukat, mert fürdőhelyeken, versenye. ken, a párisi Boisban, Armenonvil1eben, mindenütt ilyeneket látni, a kecses női feje~en. A fennt leirt tárgyakat, mint talá.n már ki is találták, a Holzer-áruházban láttuk a hogy félmunkát ne végezzünk, lementünk a Souterrainbe is, hogy a különös feltünést keltett ugynevezett : .,kerti ruhákat• megtekintsük. Mindössze busz koronányi csekély árr61 van szó s mégis e ruhácskák, amellett, hogy kitünően mosódnak, és praktikusak, diszkrét elega.ncziájuk. nál fogva első helyet foglalnak el a diva.tujit~sok terén. Ugyancsak itt láttunk nyaraláshoz való vá.szonruhákat, egész kosztümöket, kabáttal és aljja.l, söt 1.-ülön aljakat is núndenféle fehér bluzokhoz. Ugyszintén lüszter és vászon porköpenyeket. Milyen kellemes ez, a. poros kocsiuton! Hüvös, mert visszaveri a nap sugarát, nem piszkolódik és megóvja ruhánkat a. mindenhová befurakodó por elöl! Szóval, végre, egy czélszerü divat, mely aHg '\"esz '\"alamit igénybe budgetünkből és mégis el&gáns, kedves és bájos ! Millicent.

H6k vitája. ~Az angol nök és dzsiu-dzsltszu.) Az angol nők jelenleg nagy kiállítást rendeztek Londonban nöi munká.ból s ezen kiállításon 80k minden érdekes dolgot mutatnak be azokon dolgokon kivül, a miket nöi kezek teremtettek a. mely dolgok közt pl. o. nök által kov~... lt tk' a . . l h l' . -..eo pa. ókat lS e et atm) nem mint a femini.. . ,

...

T-IllU& VlVlllao- ,_,

!\.-- .

. A Z· U JS A. G. -~ ·-·· · -·~ nyát, hanem mint 'év~ok 6~ hai;~~i;y~ ~ mÓd más volta. növeitek nagyra. A reri~tsc~nce~-nfik m11llk'j&t egy kis angol vidék nóinek. Angliáb~ hár~m f?stádiuma. van : a korai-! ~ nagy· és a . . . • késórena1ssance. De ez a három stadium az orszá.. IWnden férfi buszke testt ereJére s a not ember· gok szerint, különböző időpontokban követke4 etámba. nem is veszi, mert hát annak emlitésre zett be. méltó testi ereje nincsen. (Pedig merjük hinni, A korarena.issa.nce, mely üjooti elfogultsággal hogy pa.tk6kovácsoak lenni nem a legkönnyebb arra... szoritkozott, hogy az antik mintákb61 ,a. ~~: munka.). Az angol suffragettek most ezt az ősi szetoset megtartsa.. Olaszországban a. fCV. s;azádot . , • . . hajtotta járma alá (Guattrocento). • ~tet meg produkozt6JukA 0 agyrenaiSSa.nce lóOO-t61 1580-ig tartott. , t&madJák . 'álli' egy , mulatságos h , . .. _ • ka1, a. lOlt a. ki tasukon 1e ct naponta elyezru. (Cinquecento). Ezt követte a XVII. század késöEz a produkczió pedig a köv~tkezó : egy_ iczipiczi renaissance-a, azaz a barok. Erről már más helyt kis asszonyka birokr~ ~~ e~y Ó\Íási termetü, rend- sz6ltunk. ~ . .. . , A renrussance-mozgalom a tobbt orszagok?~n óri ruhába bujtatott férfival a kit az asszqnyka 1 • ' •. • csak a XVI. században indult meg. A ·cínquecento& ~égéo leg_Yoz. ~ ~ssz~pyk~ ~gy ~res dzSl\1-: '(mely 500-at jelent) megfelelöen a.quattFocento dzs1tszu taDJtónó, a k1 n1ar harmmcz suffragettet a)(V. századot, a trecento pedig a XIV. századot képzett ki. A nézöközöns~g persze nagyban mulat jelenti. Es igy a megfelelő századok mi.rvészeit trea harczon és annak a vegén, e a. val6di rendőrök centistáknak, quattro- és einquecenti&ta.knak ~zo sem · 1gen örülnek ezen legujabb feminista viv- ~ás p.evezni. A rennaissan~-r~, 6pületeir~, ~til~. · .. sára nem terjeszkedünk k1 bovebben, eloszor ts mánynak, mert einek a gyanuporrcl, hogy · veze t ne b ennun - ket , m·ásod: . . . azok mer"~ nagyon messzrre nemcsak a testgyakorlat kedvéért tanultak eppeo szor pedig már azért sem, mert a mi róla feljegyezni ezt a sportot. · <. · • ... való ·Tolt, azt szebben i~>, jobban is elJ:!londtáR: Berzeviczy Albert és Diner-Dénes József,. általi-7 • (Franczia gyermekbiróság ok.) nosan i:;mert müveikben, semmint {lzt _mi~ t~._ Francziaorezágban mindtöbb hiveket nyer az hetnök. -~- . L. eszme, hogy a bünözö gyermeket nem szaabd a felnottek mértékével mérni, hogy égető szükség van ' arra, hogy a haladás országában gyermekbiróságokat állítsanak, mint a hogy állitottak AmerikáRovatvezető Garami Béla dr. bno, Xémetországban, Magyarországon, sőt legujabban Ausztriában is. A ki érdeklóclik e kérAz arczbór szlnének hibái. N'emrégiben fogdés iránt, jól teszi, ha Coppée egyik leggyönyörübb regényét ol\"as::a el,aminek a. czime: Le Coupab!e. lalkoztam e helyütt az arczbor lizinének leggyak~ Ez A konyv egymagában elég ér\' \"olna arra, hogy rabban jelentkezó és legmakacsabb hibájával, a Franczinország minél elöbb külön gyermekbírósá- t:>teplö>el. Nem akarok ibmétlésekbe bocsátkozni got rendezzen be, a mi minálunk mo~t már közel és igy a teljesség kedvéért most Ct:>ak. futólag emegy Ó\"e müködik s eddig kitüno eredménynyel, litem. meg, hogy a t>Zepló keletkezésének okáva:l pedig eleinte ugyaM::.ak nehéz volt derék biráink tit>ztában nem vagyunk, csak annyit Wdunk, bQgJ dolga, mert. az nem elég, hogy a gyermeket fel- jelentkczé~:>ében bzerepe van az intenziv, erös fenym~ntik, arról if} kell sondo~::.kodni, ki ügyel fel batáspak és igy leggyakrabban tavsózszal és·i'iyái aztán arra. a. gyermekre, a. melyik egy~;zer már el- 'ron jeleotkez.ik, a mikor a nap b ugarai .a legra_g) otán!orodott, ki törödik annak a lelkével, ki ball- góbhun &ütnek. .kt ia megemlitettem, hogy á go.tJa meg annak ,panaszá-t. Bárcsak· tudomást szeplö makacs baj , melytöl ,·égleg meg~>zabadulni vec.ne ei.en párját ritkit6 inté1.ményünkról a na~y nem 'igen lehet, miután texpellas {urea, tamen kóí.onségünk azon r&>z.e, mely ráér a más ember usqu~ rccurr.et~. azaz még akkor is ví~oszajön, lia_ baJával, goodjá:>al foglalkozni, a ki tud annvi ,·asvillával Uznéd is el. A vallviliánál azonban ,·anjdót lizakitani magának, hogy egy-egy gyerm~k ~a~ mégis jobb hatásu szerek i~:;, melyek 1egalább eikét gondozásba vegye, mcnnyire megkönnyeb- 1de1glenesen eltüntetik a t>zeplót és ezek közt bülne ~erék biráink gondja, mcnnyiv€'1 több egye- különössn biztos hatál)uak azok, a melvek hám. neEielku emberfi tudnánk nevelni a hazának. la:>ztás utján érvényesülnek. l\1iután a ·~:;zeplő az arczbor legfelsöbb rétegében ~:~zékel, oly szerröl kell gondoskodni, mely hatásával e legfelsö rétep:P.kct. lehámlasztja és a szeplöt. ily uton-módon tünteti cl. :'llivel az ilyen t--:ter tenné~zetesen az (Folytatás.) erősebbek köié · tartozik és igy a bőrt izgatja, 6ty~ régtnu. A rokok6-stilusnak egy elága- gondo~kodni kell nrról is, hogy Yalami enyhe haz sa XIV. Lajos franczia )rirály alatt a style ré- t~,:;u s7.encl ezt az izgatást <':-iUapih;uk, ellen: geoce nevet viselte. Ez a t>tilus ir,mét a görbe t;ulyozzuk. Hámla:-ztá:;t a. kétféle cro~~<égben .. ké\llnalaknak szenett érvényt, do más, könnyebb ~oziilo ~hürsony-szeplokrém4"-mel érhet ünk el (sző hajlásokkal, smnmint a barok-stilusnál láttuk. kéknek ~\Cnyhe<t, barnáknak terŐMf ajánlát OS), mig De ez a hullámzás (';;ak ideiglf'nes Y olt s ct<ak az utóhatá~:> cnyhit&;ére, nappuli haoználatra a addig tartott, mig a XV. Lajos uralkodáeát meg- f>ll. ~:-zánlU bár~>ony-zl:liros krónh• felel meg leg. · elozö régcntlll~g. Xémctulföldi moth•umokat fran- inkább. czia motivumokkal <'S)'·r-;itett. lllOJ!ában s fömcs. ~zepl?hö~ hasonlit- az .an·Lbör C'gy más hibája, tere Ant,oine \Yatteau \Olt (li~l-ig) s egy flamand a ma,1/olt 1::.. Ennek ugyams ugyanuL az oka, mint néztalosnak OJa~orsz.ágban kiképzett fia: Op- amazé. Fe~>loauyag Jerakodália a bor legfebó réte. penort. gébeu. ~nnyiban mégis elüt a. ~;zeplötol, hogy Renaissance. (Olaszul : Il ripasci mento.) nemcsak erös fényhatábok köYetkezménye, hane~ Végre elértünk a nagy, mÜPÍSZeti re~enátorhoz, ~D akran "ulyosabb természet ü b,tjok, bete,..sé~ek a. renaissance-hoz. Azt az idÖSLakot nevezik igv a kishö t Ü!tete. Igy gyakran mutatkozik em~~ztési kt:lturában, mely a középkor kezdetétol a xix. ~u ,·ar~k melle~t, toYábbií. no i betegbégek kil:iérö század elejéig lefolyt. Maga a szó ujraéledést, ujra. Jelensege gyanant. Ilyen Cfetben természetesen az sztiletést jelent s tulajdonképpen nem más, mint okozó bajt, kPll gyógyk€'zelni, annak eltüntetéséYel az antik müvészi formáknak többé-ke,·ésbé !iza- azután a májfoltnak is nvoma , ész. bad átalakítása. Ez a proczesszus azonban mégis Snjá~~ágos, hogy a bŐrt, étö kulsö izgalom is bensó &szcfüggésben áll az ó-kor bölcseinek, tör- gyakran Ja~· azz~l a kö\'e_tkezményny<.'l, hogy nyo. ténetiróinak és költöinck tanulmányozásával, a má.han máJfolt Jel€' nt kez1k. Id~'' on at kC\zÓ érdekes keletrómai birodalom összeomlásával, KoMtanti- megtigyclf.'6eket tettek t-gye" Vf'"vészeti g\·árakban • t~ v ' nápoly meghóditá.t;á,·als az ezál!al Ny~~~t-.~uró~a h o l eros Jtatasu ~:>zerekkel dolgoztak a ntunkások felé va16 ,·ándorlásra kénybzcntett .gorogok mu- kik köztszinte játT~nyszcruleg hipett fel a májfolt: vészeté,•el · továbbá. az uj \·i!ágrész felfedezésével, De nemc.sak v€'gyi, h11nom · fizikai ingernek a könnyehbó tett utazások róvén c.lórt ember- és is meg,·an az a saját&ign, hogy rnájszinü festéklcrukodál:it idéz f'lö a bőrön. lgy fórfiaknál a homvilágismerctt~l stb. . . A rcnai!isance tehát nem csak az anhk cmleke- lokon, hol ~ kalap karimája állandó nyomillt gya-: ken íelópült egyoldalu formaérzéket jelenti, ha- korol. azutan meg a nyakon, AZ inggombok ny0 • nem egészen uj eszmekört is ezenkivül, mely a fel- m~si helyón, igen siirüen látunk májfoltokat, ~irr nnknél a fiitÖ, hari,..nyakötó és !lliÍS I'LOrns ruhá. t ontethetot mioden iránybau é~revc:-zi és kil&k:náz.z.a s technikai fejlödóse révén a müvé::.zetek zatj czikk h~>lyén találhatjuk e hörszinezodést. Ha kelctkezé:;ének okával tisztába jöttün'!."; ~~ta~gainak jelentékeny helyet bizto::.it a kulnkkor könnyen megbirkózhatunk \·ele. A~ okot eeak~~~J~peni hazája Olaszország. Innen megszüntetjük, vagyi:. gondot \'ÍSelünk arra, hogy éa Franeu.oraúhuz.ódik lassan észak {€'lé. Xémet- semmiféle \'egyi vagy más inger bórünket ne érje, lyet ~. ~Pielle~g~ané ~ el.len.állásra. talált, me- azután pedig az erös bársonyszeplokremmel, mabársonybórhámlasz.tóYal '"::: , • · ~!lJa..tJ ~OJlY.O~ s az_ él~t- ·kacsabb . .:. csetekben .. . - . -. .. -fo-.. ,

.nak

Kozmafika.

A sfilasr61.

•

- -

tes ~ugének

·.

gunk hozzá.& bőr legfelsöbb,-~p 1gmeo k U arról lehámlasztásához. I tt is gondoskodn~tó ehatásái hogy ezen meglehetős erős szerek lZga 'l tá.vel k . áltakoz6 haszna a valamilyen enyhe enocs v á l'bb emlitett ellensulyozzuk. E ezéinak a. m r e ~fe ·egyzelll, II-es számu ~zsiroskrém<c felel me?,· ehn!~ igényel, hogy a. májfolt kezelése nagyobb tur tó kurát kell különösen ha eltávolitására. há.mlasz . szoba.· tartanunk, mert ez esetben I0-!4 napig fogságra vagyunk k~rhoztatva. hatása, hogy A szublimátnak lS ~egvan ~z ~e roint veszéa fe:;tékcs börréteget le~amJa:;ztJa,_ mettett hast· lyes szer, csakis on-oSl ellen6rzés oálható. b egy az arct Szintén fesfienylerakódás sztm- ~ ~ · folyamán ugyneveze~t .les-i!-lésf- is, melye a. ~em egyéb alig kerülhet ki az e~b~~·· és a. me Y. a szeplők' egybeolvado tomegón6ldh t'uk a. m!6 . A . tcsüléspől \lgyana~t mon ~ J t~dniillik, Rotht>child' níondott a szegénységr~lé,gyen bog.Y , . ·ra nem sz ' b'tr, hogy ·nem. szégye~. , Anny1 .. becscsel különösen nyár veg.en · ugy~n.~zza 1 ul t idóknek mint a' régi szobrok patmaJa, e m . maradandó becsii 'bizonysága. z is 0 gy kiu~ Hiszen.. a ·ki Budake:;zin nyara1/bb is~alatlll a napra ho"y hazaérkeztekor le~a a. l he.ssen le· ' ·. c . . · yaralast e montecarlói vagy ruzzal n . olvat:>ni · ábrázatáról. k kik nem il.Y ~!ivel azonban sokan v~noa -/'· ét röv:ide5e~ 1 uton akarják igÚolni nyar~l~suk e~k~rok e!llle: 16 a lesülés elleni küzdelemrol meg kez ni.