Az Asszonynak 1910/II.

Vasárnap, 1910. junius 12.

A.Z UJSA.G

beleütközni minden éles szögbe, mely utját állja, a némán türő, akarat nélküli lény megTalán nincs igazabb mondá.s annál, hogy adásával, hanem küzdeni akar és tülekedni, változnak az idők s mi velük változunk. kivenni a részét az élet nagy harczából, s ha 1\ficsoda átalakuláson mentünk át külsönkben, mégis nehéz szenvedés vár reá, akkor is meg izlésünkben. nézeteinkben csak a mult század akarja állani a helyét _te~jes erejébő}, ho&y közepétöl a mostani elejéig is. Pedig csak kikerülje ezt a sorsot, m1elott megadna magat neki. ötven esztendőről van szó.

- Igen, - vetik önök ellen - de a gyerAkkor azt tartották, hogy a mi igaz, az mekekkel meg a férjjel szemben van szükség igaz marad örökká, sa mi helyes, az mindenkor a fent emlitett tulajdonságokra. helyes lesz. De vajjon n:tost is a~~ tartjuk-e Tévednek. Csak arra a képességre van helyesnek. a mit valamikor anyáink aD?ak tartottak ? Ho á lettek ifjusigunk eszrueny- szükség, hogy önmagunkat, kivánságainkat és képei, a§melyeket ők ápoltak lelkünkben, mint vágyainkat alá tudjuk rendelni a mások javának, s hogy tekintettel legyünk' mások kívánegy-egy gondos kertész?

Csak ugy, mint a~yái~ _a ~ertherek ko- ságai iránt, a családban. Szükség van még egy rára, mi is ·ajnálkoz?, kicsm;ylo , mos_olylyal más adományra is, arra, hogy a kedveseink aondolunk az ö nézetmkre. Az o erenye1k nem javát czélzó igyekezetben szinte felolvadjunk, ~zonosak a mieinkkel; a mit ök tehernek tar- de ehhez sincsen semmi köze sem az engedeltottak az előttünk érthető . züksége ség, sőt mességnek, sem az alázatosságnak. Csak a jótalán ~rény. Nézzünk csak körül a Yilágban akaratnak, a józan felfogásnak és a szivnek.

A modern férfinak nem ambicziója az, hogy 8 akkor megérthetjük. Lépésről-lépésre láthatjuk hogy azok az erények, a malyeket valaha engedelmes, akarat nélküli báb legyen a feleeré~yeknek tartottak, elvesztették értéküket, t:;ége, a ki mindenbe beleegyezik, amit ö akar. s elmerültek az i~ök nagy folyamában. Régen Neki egy vele érző feleségre, világosan gonpéldául arra tanitottak volna bennünket, asz- dolkodó társnőre an ::;züksége.

Fzonyokat, hogy türelmesek legyünk mindenekGondolkodni! Ez a zó azelőtt nem volt fölött, engedelmesek é alázatosak. Igen, ezek benne az a.,szonyi kötele.. égek katalógu..,ában. voltak a par excellence női erények. Hi zen É ha régen az alázato;::ságot és az akaratakkor >>kemény türés« volt a mi keserves nélküli éget tanitották a lányoknak, hála I sorsunk. tennek, manapság már a nevelés főtörekvése De ugyan ki prédikálnit manap ág közü- az erélyt, a világo és öntudatos akaratot fejlünk például engedelm~ éget ? H~z . az élet le zteni. Energia és önállóság egy leánynál ! kegyetlen megpróbált~taso~ak te z1 ~az a z- Micsoda szörnyü dolog lett volna ezelőtt ötven szonyt is sokszor b1zony o maga ken:rtelen esztendővel! Az asszony a ház ékessége, neki felvenni ~ harczot a létért. Mit érne el 1tt az otthon ülni, türni, szenvedni és hallgatni kell. engedelmességgel ? A mai a szony nem akar Ez volt akkor a jelszó. l\Ia azonban az asz-

Iliiti és aj srínyskril.

Kom6dia.

Itt ez a má::.ik, fogjd. a kezem.

Es csupa tüz, ::. az ajka, mint a vér.

Mit ér? Mit ér?

Mindig az elsőre emlékezem.

Fillemhez hajlik, szeme rámragyog: - Flórenzben töltjük a nászéjszakát ...

Ne, ne tovább!

Már nem birom. Már összeroskadok E - Vár ránk Firenze legszebb éjjele : Nászszabánk csupa brokát és selyem ... En - Istenem, Inkább egy koldus-viskóban Vele l -

Első éjszaka bimbós mirtuszág

Lesz ágycsipkéje ágbogozatán.

Es azután?

Vöröset nyiló, dus gránátvirág: Meglátja, milyen boldoggá teszem . . • En életem, én drágám! - (S átölel.)

Bocsásson el !

Irtózatos, hogy mennyit vétkezem.

Csókjára testem undor futja át.

Eltaszitnám, s a karom megremeg: Nem, nem lehet ••• Be kell fejeznem a komédiát !

Alba Mevis.

33

szonynak is tenni kell, dolgozni egy vagy más irányban, mint segitőtársa férjének, s megvan az önálló, megszivlelendő nézete minden téren. l!Js ha mégis akad asszony, a ki nem akarja kivonni a maga részét abból a munkából, a melyre a sors férjét rendelte, hanem teljesen elsánczolja magát az anya és feleség jelszónak kettős védbástyái mögé, akkor nem nevezzük őt többé önfeláldozónak, hanem :Kötelességmulasztónak. A roadern asszony első kötelessége megtartani helyét férje mellett vészben és viharban, s ha az ő méltóságán csorba esik, az éppen ugy érinti a férjet é egész háznépét, mint öt saját ma,gát. De ez az átalakulás nemcsak a női erényekről való nézeteinket érte. hanem a férfierényeket is. 1\fennyire biintették, például, régen a makacsságat a gyermekszabában! Jó és rossz eszközökkel, szidással, veréssel, éheztetéssel ! Manapság félnének ezzel csorbát ejteni a gyermek »egyéniségén<<, óvakodnak a büszke >>akaratmegnyilvánulást<< letörni, mert >az erős akarat a férfinak legnagyobb dísze\<.

Régen a felebarátaink iránti kötelesség~­ ket vé ·ték a ::;zivünkbe. Ma azt mond)ák : az embernek kötele::;ségei vannak önmaga iránt. A mit régen önhittségnek neveztek, ma önérzet, s minden erőnkből azon dolgozunk, hogy ezt a gyermekben felébreszszük, vagy ébren tart'uk. Régen az volt a jelszó : 00-ttérbe vonulni a mások érdekében. Ma: megtartani helyünket a világban, kerüljön bármibe is, s nem hag;yni el űzni onnan magunkat senki által.

A régiek feltétlen engedelmességet kiván-

tak gyermekeiktól, s arra hivatkoztak, hogy a >>tiszteld atyádat ~ anyádat« parancsolat az

Gyönyörű rét. Tavaszos, harmatos, virágos rét. l\Jintha minden most kelt volna életre, mintha a mindenség egy lázas, szerelIrta Rózsahegyi Kálmánné. mes, termékenyítő éjszaka szülötte lenne, még Nyomasztó, fárasztó, zűrzavaros csönd. reszket minden kéjtől, reszket a gyönge taRáneheze.dik az agyvelőre, erős vaskezekkel v· z, mo t zülte a természet! ~ rét egyik felén jösz te. A mál"ikon én. ö uzeszoritja. mintha szét~orzs~lni a.ka~á.,__ ~ szivet a lelket. Nagy, faraszto, hangnelkuli O zetalálkozunk. Meg kell állani. A szezsongás. Oh, valami kis fényt, valami kis ~an­ meink találkoznak : meg kell állani. Csönd. gat, ho~ élek, __hogy v,agyo~ ! Csa:k cso_nd? C ak nézzük egymást, erősen vágyódva, és nehéz, nema csond. H~t mmd~~ ~zik . mintha máris ö zeölelkeznénk, mintha máris Az egész nagy város alszik 1 Senki mcs ebren, felfognál a karjaiddal, hogy ne tovább egyedül, hogy egyetle~. ha~ggal , is,, de megtörjék, a már elég régen keressük egymást, most menémaság e szornyu_ varazsat, mely_ ugy :am gyünk együtt mi ketten, te meg én. nehezedik. Nem, .?TI-.md alszanak? mmd,. mm~, l!Js a lángoló tekinteteden keresztül, mely mint az állatok sotet van, aludni kell. Pihenm, b~le~él~ed ~~ én cs?dálkozó és boldogságat kipihenni a n'appal fáradalmait. <?h_, h~ny hinni alig brro szeme1mbe, belefolyik a véred nappalt kellene á~~~?nom, .ho9y .ktplh~nJ,en;t az én vérembe. Igen, igen, a szemeimen kereszaz éjszakáírn egy oraJan~k. kinzo faradtsa~at? tül, a hogy rám nézel, érzem, most most Zakatoló szivem vere et sokszorosan Vlssz- eg~- ~~n a talpa~~ el~nt ~ piros, for;ó, gyö~ hancrozza a pál·nám. Rémülten hallgatom, az ~yoru : v~red .. Elont es en lázas pihegéssei egy~tlen hang, a mely belemerészke~ a ebredni, erezru, boldogulni kezdek és a szentcsöndbe. Rémülten hallgatok, aztán VIga zége~, szép érzé'ek zűrzavaros találkozásábói talanul dobom mag,am a ,ID:ásik ?ldalra:, és kibo~tak.ozik, mint egy nagy, vörös virág furom a fejem a parna masik felebe, h1aba a IDI dmdalmas, szont szarelmünk! Összeminden ma nem lesz alvás, ma nem. találkoztunk. É 'a zakatoló szivem veré e mintha kis l!Js elindultunk most már együtt. Csodás sebes vonat dübörgése volna és én felkapok v_olt az ut és mámoros minden pillanat. Összerá könnyen, csa~ a lelkemmel és_ szágu}dok s~~va, ~osolyogva jártunk a virágokon és vele el, el messzrre, nas:Y'on messzue. S~agul­ toVISeken altal. Es ha nagyon fájt, vagy nadok véle soha nem latott, csak megerzett gyon szép volt az élet, akkor magáUtunk és tájakra, c adás és v_ész.es mag~sságba, .. a ~~n­ csókkal imádkoztunk. nét mindent meglatm, a nn lent törtenik.

Egy távoli ma~a hegyre rontattáL Oda Aztán szivárványS'únü felhők közé, a hol min- tartottunk. Ott. az élet minden gyönyörüs~ den szépség lakozik, aztán száguldok ahhoz, ott v~n az igazi élet, mondád ; oda kell nekünk a kit egész nap minden gondolatommal, éjjel m~nru , ott a mi helyünk. Olyan magasan vall a nagy álmokban és létezésem :m.inden pilla- mmt maga a nap, é ha odaérünk mindent natában vágyval remegve szeretek. megértünk és ott nem fog fájni~ hogy a többi

Ejy éjszaka.

AZ "D'JSÁG

Vasárnap, 1910. juníus 12.

~g,vetlen "cl.Z ó- és ujtestámentomban, a mely mögött valódi tanitá.s rejlik, mert hozzáteszi : ~hogy hosr,zu életű lehess e földön<<. De ekkor (ámadt egy Anzengr·uber s lángbetükkel irt t negyedik parancsról. Ji:s a mit mondott, mélyen bevésődött az emberek szivébe. !>Előbb .t szülök kötelessége a gyermekek iránt s csak 1-zután a gyermekek kötelessége a szülók <ránt.<< Egy dolog azonban nem változott. Az tsszonynak ma is egyik föerénye, hogy együtt ~rezzen a környezetével és hogy igyekezzék :nások szenvedésén megértö szelid szóval, be~zézö kezekkel segíteni.

Az aviatikai versenyeken láttunk néhány nagyon szük szoknyát, a malyeknek bokátóllejebb eső része az anyagnak megfelelő szinü selyemben van tartva, s alig egy és negyed méter bő. A járás esetlen e szoknyákban, s teliesen meghamisitja a női test esztétikájáról eddig szerzett felfogásunkat.

Az egyből szabott bluzokat, mint a mílyeneket most minden valamirevaló kirakatban látunk, a jó Isten tudja miért, külföldön magyar bluzoknak nevezik. Ezeknek viselete azért ajánlatos, mivel hónaljrészük teljesen laza lévén, sokkal hűvösebben tartják a testet, mint a simuló bluzok.

Az orosz motivumok lassanként kiesnek a divat keretéből, csak még egy ujitás tartja magát : az elefántcsont szinü csipke orosz kabátok, kicsi, kihajló gallérkávaL Az idősebb hölé,ryek ugyane kabátot fekete csipkéböl viselik.

Azok, a kiknek jól áJI, délelőttre vegyenek bolero-kalapot m&gU.k:nak. Párisban és a. Cőte d' Azuron, a. hová. má.r sokan elmentek, ez most a. •ragee. A kalap formája nagyon emlékeztet a spanyol toreadorokéra, csakhogy van egy kis feludapest, 1910 juniUB. hajtott karimája köröskörül. A karimát egy kesA ká.nilwla beálltával ismét előtérbe lépnek keny gyöngyszegély vagy nefelejts-szegély veszi körül s ez kissé enyhiti a szigoru formát. Baloldait ,lm:ok, a nagy szezónnak c megvetett mostohagyermekcí. A legujabbak e téren a renaissance- lán pedig, a régen szokásoa bojtok helyén sima "pke bl zok, a kosztümnek megfelelő szinre (n~m göndörített) strucztoll látszik. Máskor pedig Festve. '.fermészete:>en e bluzokat egy testhez álló ez a toll hiányzik s akkor a bolero teteje egy egész béléBen - mely külön van a bluztól - kell vi- virágoskert vagy mezei virágokból, vagy kerti selni. Az ugyne>ezett broderie auglaise-t és a virágokból. A mezei virágok lehetnek többfélék is, w' jczi himzést kedvelik a legjobban. ~fi a magyar de a. kerti virágoknak csak egy fajtáknak szabad j1adeira-himzéssel pótolhatjuk ezt, a melyet oly lenniök. Nagyon divatos a. ~>Vig özvegy«-kalap is, gyönyörúcn készitenek a gróf Batthyány Lajosné a melyet e],őször Bécsben láttunk, szinpadon s a "''dnökségo alatt álló kézimunka ipari szö •etke- mit most akképp álta.lá.nositottak, hogy a fél!.etben. E bluzokat többnyire magas nyakkal ké- oldalra tevős, nagy fekete kalapokat igy nevezik wtik, do tekintettel az időjárásra, e nyakak ki- most. Különben a. diva.t terén minden évnek megvehetők, a egy második, lehajló, ugynevezett van a. maga szenzá.czi6ja. A meglepő ujdonsá.gok Peter Pan-gallér helyettesiti az elvégződést. A ha.jszolú.ea, a rendkivüli d.olgok keresése azonban Shelley és Crom. wellian nevet viselő ga.llérok csak nem mindig eredménye-Li a. teljes sikert. Szezónok, ll.évleg különböznek ettől a gallértól, azaz talán a sőt néha évek peregnek le, mig valame1y alkotás tü.reszedésük kissé más, de ezt csakis szakértök teljes, nagyszabásu, diadalmas sikerrel számolhat vehetik észre. be. Ezidén - s ennek bejelentésével tartozunk nom érti. Gyere, megvalósult álmom, gyere, én megtalált párom, simulj hozzám, ugy, erő­ sen, szerelmem, maga az élet simul hozzám forró, tapadó testeddel, gyerünk, gyerünk.

De azért meg-megáll-va, csókolj utközben, óh, ~" ókolj , angyalom. mert ot t se leh et jobb és ~zebb, mint a te lá ngoló ajkadon. Aztán mentünk igy to á bb, tovább és egyszer csak íöl'rkc7 t üuk a hegy re. " · mi or már fenn voltunk a hegyen és meg tudtu · 'rteni, mi a~ igazi élet ét:~ az emberek b tor lricsinyességén elnéző, megbocsátó jóakarattal tudtnnk mo:;;olyogni és a rosz~ · ul inditó okait ku tva, apró, finom, u tnes rugó at fed ztüuk fel; · miro megtanultuk az ólet legszebb imád..;ágát : a gyönyörködni tudást és rájöttünk, hogy a szomorusá , a fájdalom az élot tartalmassága, l ogy z öröm, a boldogsúg ritka llladár és igQzán e k akkor a miénk, m.ikor már tovább röpült, nem mikor hangos ujjongás helyett görc ösen, öntudatlanul magunkhoz szoritjuk; l>s mikor mindezt átéltük, mikor jgy magunkhoz öleltük az életet és vele együtt egymást : akkor egy zene csak hirtelen nagy, ködös söt. é borolt rám. Elmult a tavasz és én éreztem, lű'YY nagy, hideg szél csapl·od felém és y· dül maradtam. E yedül maradta~, nem ~rczlek töoué, hol vagy, merre vagy, szerelme páxrHn. a kör nem akar elo. zlani és nem ll m, merr '\iagy, f'~ak nem hagytál cl, mindc e z<.>r ln, álmom é·s száguldva., öt·hado HÍ z' a tl:lpora tódzotn kel l ·,

Az én mindent megértésem fájó gyönyörüségét ki szivja magába? Ki hallgatja gyönyörrel?

De hát mért hoztál ide, ha elhagytál ? De hát mért ösmertem meg ezt a világot, ha egyedül hagytál benne ? De hát mért hagytál el? l\Iiért? :Jliért? .Iiért? Tr.lán maga az élet, a valóság vitt el ? A te szárnyaló lelked jobban vonzotta a föld? Engem csak te vonzottál és én tied mal"adtam volna örökre, kö\Tettelek volna bárho á, ha m~gunva, itt a sárban akartál volna élni, oda is. Mindenhová veled, de to elhagytál, egyedüi hagytál, megöl a magány o~Sságom, itt élni nélküled. Mi lesz elem 't A nap so ugy ragyog, mint eddig, nem szép ~:;emmi, mert fáj minden szépség nélküled, egyedül ... egyedül ... a hegytetőn l r , Aztán bo1yongtam, mint áz alvajáró. ' Félig behunyt szemmel, fáradtan, elfásul va, élve az emlékednek, visszaemlékezve rád mindenen által és keresztül. Ezt a helyet érinté a lábad, csókkal borítom, és kékszemü nefelejts fakad nyomába. Itt nyugodtunk együtt, ez a faág hozzá simult a homlokodhoz, megcsókolom és fürtös fehér virág fakad csókom nyomán. Itt mcgöleltél, akkor fölöttünk kis f' ~zekben madár dalolt. mo. t kis :fiókák kelnek életre, c:·ipognak, élnek, születtek, csa.k én vagyok egyedül, egyedül, egyedül ... ... Iint az alvajáró, féHg behunyt zemekkel élf>k. l\iccrbalni nem lehet, nem •zttbad, hát ha m ·g mC'gtalúllak ~

l

'

lÁ.}}(

,

lll

][ tl k,

LIPID

b iá11voztaru . '

olvasóinknak - volt ilyen is : a Grác-zia-füzök hó~ ditása. Uegelégedésünkre szolgá.l elmondhatni, hogy egy finom izlésü magyar uri asszony, Biró Rezsőné zseniális találmánya ez az ujdonság s egyelőre még csakis az ő felügyelete alatt készül. Mínthogy a test formájához idomul, rendkivül kellemes viselet s a müvésznök és társaságbeli hölgyek között általános szóbeszéd tárgyát képezi, mert teljesen halcsont nélküli. Hiszen nekünk asszonyoknak örök ambicziónk az, hogy elegánsak, karcsuk és mégis hajlékonyak lc!;yiink. A kigyószerü test, a vonalak harmóniája, a. mozgás bája pedig -fájdalom - nem mindig születik velünk. A Gráczía-fűzŐ hivatása, a legteljesebben benUt credmenynyel) az, hogy ezt eszközölje. Es valóban bámulatos az a hatás, a mit ez a fiizö az alakra produkál. De a mi legértékesebb benne, hogy cb) ik enróp;1 hirnévvel biró orvostanárunk a rég·, "voti szempontból mindig küogá.solt fűzökkel szemben az egészségre teljesen ártalmatlannak tartja, roert ez a füzö nem pánczél, a. mely összenyomja aszivet és a tüdőt, hanem mesteri sza.básánál fogva a testrhez idomuló, annak hajlékony, gracziózns formát adó, szerenesés kézzel megalkotott védője. A feltaláló Bruxelles és Páris előkelő fűzőgyáraiban szerezte meg technikai készültségét s itthon, terveinek teljes kidolgozása. után, gyárat alapított, melyet ma már az áJiarn is s~ubvenczionál. Két•ségkivül abból a feltevésből indulva ki, hogy a hazának egészséges szervezetü asszonyokra van szüksége s nem olyanokra, a kiket a pánczélf~Ő~­ viselése elnyomoritott.

Müvésznőink közill tudtunkkal S. Fáy Szeréna, Fcdák Sári, Küry Klára, Csillag Teréz, Vizvá.ry Mariska, Blaha Lujza, Góthné, Varsányi, Cs. Alszeghy, Ligeti Juliska, Lenkey Hedvig s még sokan, a. kikben annyit gyönyörködünk, ezt viselik.

Jellemző, hogy ~ aviatikai versenyeken a páholyok és a starthelyek női közönségén szinte egyenként fel lehetett ismerni a. Gráczia-füzök viselőit.

Nyulánk, természetesen mozgó, hajlékony alak : ez jellemzi őket.

Hogy kerül oda ? Hiszen meg sem érti, hol van ? De nem is akarja, csak egy a gondja : ölelni, szeretni, élni ! Mert hát rövid a lét!

Neki ragyog a nap, neki nyit a virág, ö érte selymes a rét, csak ez a gondolatja és fiatal és forró a vére. Olyan forró, hogy perzsel, vagy csak én \agyok tulhideg : megfagytam lángjaimtól!

Vidáman vinne le, le, és kikaczag, hogy nem megyek. Nincs jgazad babám, mondja - jobb lent, gyere velem érze~-e a két karom? Erős ! 'Cgy szoritlak maJd, 4ogy belehalunk és ugy c:;ókollak majd, ho~;v feléledünk, hogy ujra merrhalha unk a gyonyörl!ségtöl, a kéjtőL Gyere velem, babám . · • Es nilimr mosolyogva, fázó ·an nemet intek, nótázva és kaczag"Va megy Je a hegyről, ugy a hogy jött ... :li:s jön a másik. Szépen, szeliden szer~t.

Ez se keresett, csa~ v' lotlenill rám talal.

Szépen, csöndesen szelet. Hogy miért? Talán az, els? szom~ru. ass~ony vagyok, kit talált.

Fer~ es azt hisz1, nuatta a szomoru ág. Nem b;1s1tom, _nem mondom, hogy téged gyászo~~­ Nem bus1tom, mert kedves és szeret azt hiszi, szeret, de nem tud zeretni mert' nem tud szenvedni. ~e~ tudna kinlódm. vágyako z~. szomorkodnf rn1uttam, nem tudna fájni neki, ha elhagynam, em, nem. érzem. nem tudna ugy szenvedni értem, mint én te é/etted éjjel, ~1.aJ?~a!, m~dig, mindicr. ng alá.n n;int te I::> crto.JI, neha, ugy aUwuyatkor. mikor busau huc.·uz.Ik_u.nap, talán 'i:".'~;· r t tc tu :lsz sz~:nvedm .. <lZL tudom. F...z neu . (':!ik t<zclido~1. c;,;ondes a,.. u.ko~· -ru· .. 1 n 1 1 ogHL 1.er· t • Bs . .. • .. uukor elkuldom, t.aláu halkau d.· •d . · .... met::•. (f'' l e_ ~ l wgyro,"l e. · h~ uU:'·zw n L· l.•• roHl.:::Z · ..- 111 ez€ vn·ago.~ talal, talan nem i. C;:.!Yediil merrv le a hegyrol. b. c. , Továbu élei-. mert. élncm 11 : lllindell almom. a~~ hazudj , t 1 lkozunk mi Illég. n-;ost 1::; Jon valaki, ez ker ső szemp'r. De teyedtem, mert ol an ker ·ö z m ·r n tel)'" romden t keres, neme::;ak euvcm. D én' t::, edl

Jöttek értem. Az egyik idám, kedves ficzkó, fi ta}, Cl'ÓB, zép. rotbNe jön a hegyre.

.AZ U

Vasár11a.o. 1910. ," ... ,.,.-: 1 '>

Ejnye, er e nem is gondoltam I -

Elbeszélés. -

- Jaj, jaj ! Nincs fiam! - kesergett a herzengócz király. - Mi lesz a koronámmal?

- sóhajtozott panaszosan.

A felséges királynak egy gyermeke volt c~ak, egy leánya, de ez titokzatosan eltünt tizenkét esztendős korában és bár tüvé tettek érte erdöt-mezö.t sehol nem akadtak a nyomára. Enne1 hét hosszu esztendeje volt már ~s a király háló ipkában járt már naph~sszat es zundikált minden áldott délután, a nu arra vallott, hogy biz ő la ac kán megöregedett.

Nem. c oda hát, ha pana zo an óhajtozott: . - Jaj, jaj ! Nincs fiam ! Mi lesz a korol')~~~·~

. "! :! ~

•J

.

'

l

:-:-r,~

. <-~ ~~ A hajadon, a ki

finom Fatyolatruhát mosta.

Sóhajtozását meghallotta az aranyhi;m~s karnarás és elmondta a fö zakác nak; a foszakác tól meahallotta a kukta é elmondta a .Pó tásnak, l' a pó tá elmondta egy elök~lő ~ülföldi utazónak, a ki magával vitte a hirt es eljutott a tündérkirály legifjabb fiának a iülébe.

Már most ugy szokott lenni mindig, hogy a hir, a melyet továbbadnak, nö tön-nő ~s végül, mikor a hatodik szomszédhoz ér, mar ~~zen átalakul. Igy esett, hogy az ifju tündérkirályfi nem azt hallotta már, hogy a bergengócz királynak ninc fia, hanem azt hall?t~a, hogy nincs haja és hogy a bergengócz kiraly ol:yan boldogtalan a kopasz~ága miatt, h?.zy . z1vcs örömest odaadná a királyi koronaJat IS egy királyfi arany fürteiért • . '

;r ~_AA"~

A királyfi belenézett a tükörbe és felsóhajtott, mert hosszu, aranyhaja volt és messze földön hires volt a haja.

- Ejnye, - gondolta magában a királyfi énnekem ugy sincs mit várnom idehaza, mert hiszen tizennyolczadik fia vagyok az apámnak l Inkább le zek kopasz király, mint dushaju senki, elmegyek hát a bergengócz királyhoz és felajánlom neki az aranyhajamat, cserében a királyi koronájáért.

Meg is tette. Köpönyeget teritett a nyakába, felkapta az esernyőjét, felpatta.nt egy zürke agár hátára és elvágtatott Bergengócziába. Három hétbe telt, a mig elérkezett a tengerpartjára, három napba telt, a mig átkelt a nagy, ós vizen és négy napba telt, a mig keresztül vágtatott a ivatagon. Egy álló hónap mulva érkezett meg tehát Bergengócziába.

Felvette az ünneplő ruháját, bement a királ ri palotába é beküldte a névjegyét.

- Erre te~'ék! zólt az aranyhime kamará és a királ fi nyomon követt-e öt.

K.ezet fog~tt a b rgengócz királylyal, megkerdezte tol , hogy van '! beszélt vele az idöról és az udvari pletykákról egy csésze meleg tea mellett. :f.:s a király udvariasan megkérdezte tőle: - 1Ieddig szándékozol itt időzni az orzágomban?

-Oh, -felelt a királyfi -azért jöttem, hogy egészen itt maradjak és a tied lehet a hajam mihelyt akarod.

A király nagyot nézett és már-már azt hitte, hogy a királyfi megháborodott. Amde ekkor igy be zélt tovább a tündérkirály tizennyolczadik fia : - Azt hallottam, hogy a te felsége fejed olyan kopa z, mint a billiárdgolvó. Ezért eljöttem hát hozzád, hogy felajánljam neked a hajaroat cserébe_n a koron~dért. . , -Ejnye, eJnye! - szolt a kn·aly. -Itt valahol nagy hiba van a kréta körül. Ide nézz csak! ~s lecmelte fejéről a koronáját és ime, szép ürü ö z haja volt a királynak.

Erie aztán a tündérkirályfi n' zet t nagyot.

De hamarosan tisztázódott a félreértés és a király ugy kaczagott, hogy a könye is kicsordult belé.

-Soha életemben nem mulattam még ilyen jó tréfán! - hajtogatta. -De az szent igaz, hogy fiam nincsen és mivelhogy te kedvemre való királyfi vagy, fiammá fogadlak hát zives örömest é te leszel az örökö öm ha megállod a három próbát, mert ezt parancsolják or zágom ö i törvényei.

A királyfi, bárha tizennyolczadik fia volt is a tündérkirálynak, kitünő nevelésben részesült és pompásan megállta a három próbát.

Tudta hogy hány szál ágból ké zül a holló fé zke, jobban kere. ztüllátott a téglafalon akárki fiánál és meg tudta mondani, hány bodros hullám an a kacsatavon.

A király odavolt örömében.

- Boldog vagyok, hogy ilyen oko fiam van - mondogatta. -De hol találok hozzá való feleséget ~ ,

, :- Bizd cs~~ reá~!.- felelt egy hang a kerdesre. A kiraly almelkodva köriilnézett '?ert azt hitte, hogy egyedül van, pedia ott a.Ut mellette egy tündér is. to - Te csak annyit tégy, - mondta a tündér -hogy küldj szét meghivókat az udvari bálra. ~n majd keresek a fiad számára olyan feleséget, hogy mind a ketten meg lesztek elégedve vele.!

Igy szólt a tündér és azután eltünt.

A meghivókat nyomban szét is küldték.

Az udvari bálra olyan pompával készültek, hogy hamarosan hire terjedt országszerte és ugyszálván senki fia nem beszélt másról.

A.z elsők között volt, a ki hallott az ud·

iJgy boszorkány kopogott az ajtón.

v~r~ ~ál:ól, a~ a hajadon teremtés, a ki a

ki.ralp.háztartas fino:r;? patyolat ruháját mosta. ~.enki.lencz esz~endos szegény lú..ny volt, de VIlág~~ep t~remte~. Egyedül él'- egy kis kunyhóban e mmdenk1 azt hitte róla hoo-y ár 0 lány. Eperke volt a neve. ' va. -;-- Jaj, be , zet:ctném, ha engem is me _ hivnanak! - sohaJtott f l Eperke. g .. lpgy;'z~rre c, ak ott termott melle+.t.e a tunder es 1gy szolt : - Te~jesüljön a kivánságod!

- JaJ, csakhogy nincs ám olyan ruhám a mit felvehetnék - mondta Eperke • _ _ - Bizd osak rám ! :- felelt a t~dér. 1

AZ UJSÁG :les:Gel -

Kocsim. sincsen.

Senkis:}m tudta megmondani és a királyfi Majd lesz az is ! . szomoruan vi zatért a királyhoz.

De a mosá omat nem hagyhatom itt. · :_ Vigasztalódjál, fel:;ég - szólt az aranyMajd mosok én helyetted, a mig oda hímes k.amarás. - Ha megvin-acl, majd megmondta a tündér. találjuk l - Jaj, de pompás lesz ! kiáltott De sem a király, sem a királyfi nem aludt Eperke. egész éj zaka egy szemhunyorásnyit sem; és - á. bál holnap le_z; - mondta a tün- mihelyt megvirradt., a királyfi meginditotta ·a d~r. E,gy félórá v-al napnyugta után gye~-e · nyomozábL De bár mindeuki látta a zépi>éki az erdobe az odvas tolgyíához ! ges, pávatollruhás királyleányt gyönyörü hin.Másnap Eperke pontosan ott volt az; oq- tójában, senkinek sem volt sejtelme sem róla, vas tólgyfánál. A ~űndér. ott. ~ár a már és hOT' á t ünhe et el. ee-y kis ládikó ~ol a hóna alatt. Let e te a · Pectig ez a titokza os eltúnés könnyen fóldre, kinyitotta és belenyuJ a varázs\esszo- értheto volt. Eperke, mikor kilép~tt a palotából, egy.eneE=en az odva · tölgyfához haftatott, jé-.el. Elö zör is pnm.pá ruhát ernPlt - ki ládikóbóL Ph·atollhól ,·olt a ruha d mégi~ mert a tűndét igy parancsolta ...-plt. Elkü!tlte olyan 'finom v-olt, hogy belefért egy karika-: a hoc i i át, le>e ette a ruháját, a fejék-ét -es a gyurúbe. Pompá an illett Eperkére. Azt"!ín k.J- czipellö)~t, bele1·akott; mindent a ládikóba· és ve tündér a .ládikóhól eg'· ,üv-e_gfejéket, ·. a ládikót-hel tette az od va fába. Azután -egya. mely ele v-ol tüzd!'l e zen jáno l ogárra1, t.z rij mo~óruhájáhau ,-i.:.:,zam nt a k-unyh 'jába.

Ezenközben a tündér ~:-zorgalma "im mougy hogy mikor Eperk feltü.zL, olyan Yolt a feje, mintha tűzpontok csillogtak •olna kö- r:;ott Eperke helyett ; d egy ·zerre c !l'k halk hall az ajtón .. Tudt<l,. hog.v:·-egy rülöte. Y'gül eg pár ki- czip<>lló került lo kop gá a. ládikóból, a mely sma1agddal Yol _l.:ihi- . J, zorkány k l},ng az ajton, cliUJta. ·hat a tt-vert,·át é c",eude::.en Yárakowt t. 1\c ·ztelcnül . kiuy·Üt az ajtó é& belépett .a kunyhóba egv c uf, >én bo!:>zorká.ny, a eprüjével. -Qlyan öt· •olt, hogy a bo :wrkán nem látta a t ündért é azt hitte, hogy egyedül ...-an a kunyhóban.

-o lám, a kis liba elment a palotába J -o, majd te·zek én olya a mo ·ásával, ruondta. a. bo~zo1 kán~· - hog · ha i:o ·zaj ön, egé zen má nótára iog tánczolni .

Elo~ edte a taplójá és gyujtani akart, de a tündér megérintette a taplót a va_..tzszó" \ l. u::ry hogy u •m fog t1 tüzet.

- Teringetté ! - kiáltott a 'én boszorny, d"hében nagyo toppan a. - ~!i lelte z az o. ha . z r z mot ! '! \. rrul l~ n dtihö~' t ihol , hogy a npl':sz l ucz ~J ki po yan k z' b l. rdógadta t plój ! - margott a btJ• zork n v. - Hol az mo . . c', kn • '! ''RI1og t dz t u, öt 'th n, n kim nt az

a

runtalnak • z· eh: 1 k, d . m sót knöt n •t tudta. m gta.lálni, mert a tündér a.zt is megérintette. a varázsves zőjével.

Egy zerre Cba.k lépteket hallott.

'dt s leán3om ! könyorgö t

hog

k 't

a ZPf

fütol-f' ól

- .Jaj, jtt a leány.! --: kiáltott a boszorkány. -:-.Jai. csak itt ne találjon! De hol az ajtó? ! . · · . ..

A tiJ.ndér az ~jtót is megérintette a varázs.:. veti · zojé~eL Eperk kinyitotta az ajtót ; de a bo~:-z.or­ kány, Eperke nagy ámulatára, azon nyomban ker ~z t ülhoJlQtt _a. _hl'Jlrüjén >s kürurult ai - -- -· 1tón.

A kunyhó egy IDl'I'~dek domb tet j 'n \olt. a bo zorkány legurult a dombral é mialatt gurolt. .111!J ordított. ho, r Eperk rémúl en 1 efogta . ful't. fir l ért. a b z rkany a domb t ov halott 'ult. át r 'g. ·J rk ! zol~

Vasárnap, 1910. junius 12.

- iliinclen bajod véget ért, mcrt ez a boszor· kány volt az, a ki elrabolt téged hét é,·es karodban.

E})Jfke hálá au mc(rül lte a tűndért é::; mi· o helyt megvirradt, v-i_::;zahletett a palota'b a, hogy megnyugta sa aggódó királyi édesapját . · • Három hónap tel el és a palotán lobogók lengedeztek és minden ház c::,upa öröm >olt.

A harangak \io-an szóhak dörögtek az á~~· miudenki az ünnepiojébe öltözött és JahuJJhegyre ágaskodott., mert a királ. :-finak ~zuap volt az e küv-oje a zép Epe1·ke h.irálykisasz· szonynyal.

Eperke a királyfi kiv-amágára pá""~to~­ ruháj ban men , az e,kü ör .•\. lakzh1 a t under volt a legünne eltebb \endég é..; ott \Oh 81 v-ölegény tiz nhét ba :·ja i .

A király uagv fel.köszöntöt. m-ondott e::s szavait igy v-égez e be : ·Fiam. lányom m~>crtalaltan: Ebl en a ~z··p má kapárb· n. de Igen, igen - .zólt a v-oleg~uy .mo"'t ki ·fogja mo~ni a királ.' i háztartas pat· rolat ruháj't '!

- Ejny ! - lJáh , a kir[ly - erre bizony nem i · gondol am 1

,

BSZ -

)ép.

Elbeszéles. -

Irta Kanizsai Ferencz.

Vasárnap, 1910. junius 12.

De ekkor már a masina megszólalt, rekedtes fonográf-hangon, mintha a pinezéből szólna fel: -:-- Tizenegygyel maradék nélkül eloszthaták mindazok a számok, a melyeknél a · páros és a páratlan számjegyek összege közti különbség zérus, vagy pedig tizenegy, vagy pedig ...

-Nos? Nos? -kérdezte a tanár ur.

- Brrrr, brrr, zrrrr • • • - recsegett a roasina és elhallgatott.

- Jól van, fiacskám. Látom, hogy tudod. rv!ilyen kár, hogy meghültél. Mondd me~ a mamádnak, hogy estére főzzön neked ka?Ullateát. Attól kitisztul a gégéd. Most pedig beirok neked a noteszbe egy jelest. .

- Köszönöm zépen, tanár ur ! - szolt örömmel a ravasz Karcsi.

- Mi az? Most egészen tisztán besz,élsz.

-Hirtelen kitisztult a hangom, kerern szépen.

Hát ilyen ravasz fondo:l.a~tal d<:>.lgozott a Karcsi gyerek. Megcsalta 3osagos o,re& professzorát. Persze, az ő gézenguz baratal csak kaczagtak az eseten, nem gondolva meg, hogy ~ cselekedet alapjában vév~. aljas .c~~lekedet; es hogy Karcsi nemcsak JO tanarJat csalta meg, hanem önmagát is. .... Az egész második o ztály, p~r..z~· azon tunodött miképp lehetne a b~szelogepet , a diáknépnél oly általánosan elterJedt l~tas~~ j~vára nagyobb arányokban , rendszeresitem ?

Nem is volna ro~ z a leczket odahaza beleolvasni a tölcsérbe, hogy aztán a ~~r felelni ~ell, be zéljen a diák hel ett a tolc~eres masma. Ki tudja, mire vetemednek meg e~~k .~ vakmerő lurkók, ha idejében be nelll: f~ty~ nekik a ors véazete játékaiban nyilvanulo ~sztó igaz ág. Hi%ba no. Van I ten, gyerekek; es az Isten nem hagyja megtorlatlanul sem a nagy, em az apró bünöket. ., Tudjátok jól ifju barátaim boa a diak~yereknek tilalm'a dolgok közt el ő hel. en all a czigarettázás. Talán, ha nem volna tilalmas, nem i fü tőlnének a diákok akárc ak a kémény. Karc inak kiváltképp meghagyták, hogy ~e merjen dohán ozni.. , .

Mit t tt Karcsi ? Megh1vta baratait egy ~~Iután. Bezárkóztak a diákszabába é füs!ol~ek mindannyian, akárcsak ha török pa ák ~::,Yülekezete let volna cg ·ütt.

Nem állitom, hog jól ~makkal nelcik.

Igen hamar köhécseltek. A zeplös arczu, "Vékonydongáju tn·áb zepi adta be leghamarább a kulc o . Elfehér dett az arcza. A keze remegni kezdett.

- Szervusz Karcsi! - szólt. - :mn elmegyek.

-Hová mégy? 'dül.t - Haza.

Szepi elballagott. Alig ért h!'lza, 1e ze , a. kanapéra és nagyon ro szul erezte maga~.

Furc a bajok történtek vele .. De ?~.?nl_?­ képpen járt a többi diák is, l\Iin_? feJfaJa ,rol, ··zédülé ről panaszkodott. Halo\any . orczaval oldalogtak ·zana zét. ~gyedül Kar_c l ~arad! a ·atatérr·n, de vele IS ugyane ak fort:>ott "Világ. , Kin itatta a diák zoba ablakal, hogy a gyanut "keltő fü t ki.zállingózzék .. no meg boay a beáradó friss levegő felüd1 e. De a fries le-vegőtől még jobban ~zé~ült. Ül.}:a~ ro zszul lett, hogy Sefc ik bacSit, a haz10r':o ~ ürgő en el kellett hivatni. A doktor ~ac I csak sóváita a fejét és ,izes borogatáNon kivül semmit sem rendelt.

Karc i apjának azonban -y-ol~ né~ely gyanuja e különös ro szullét okat ületoleg. .

- Te, Karc i, te czigarettáztál.

- Én ·t Apa, én? - tiltakozott Karcsi, Illint a kit ártatlanul vádolnak.

-Nono. Valld be szépen. Ha bevallod, nem le z bántódá od. De ha hazugul tagad z és mégis kiderül a urpi ág. akkor le z haddel-hadd; akkor aztán válagathatsz abban, h?gy mit akar z : kez yübe dudálni-e, avagy totul nevetni?

- Hogy gondol rólam apa ilyet. :€n a "Világért em czigare táznám . . . .

Estefelé Karc i jobban lett es a ztalhoz ülhetett -vacsora idején. Vendégek i. voltak éppen. Vac ora után, a vendégek zorakoztatására, Karcsi apjának zébe jutott, hogy a beszélőgépet föl kéne huzni.

-Fiam, hol a beszélőgép? ., . · - A szahámban an~ a zekrény teteJeD.

AZ 'D'JSA.G -Hozd be.

Karcsi behozta és letette az asztal közepére a beszélőmasinát. Aztán megindította.

Hallatszott a szakott krákogás : - Rrrr, brrrr, hhhhh .. , Majd a masina a következő beszélgetést adta elő: - De bizony Isten nem mondod el senkinek?

- Vakuljak meg, ha elmondom.

Karcsi gyanusnak találta a beszélgetést.

Elpirult és hozzá akart nyulni a masinához.

De az apja rászólt szigoruan : - Hagyd csak ! Ez nagyon érdekes. ]jjs a gép folytatta : · ~ Honnét szerezted, Karcsi, ezt a szép, drága, finom purzicsán-dohányt ?

- Az apám zsebéből, mikor ebéd után szundikált, kicsentem egy forink!t. Még maradt 1s belőle néhány krajczárom. Izlik a czigaretta, mi?

-Fölséges ...

- Ejnye, Szepi, hogyan szivod azt a czigarettát ?

- ~át hogyan szivjam, Karcsi ?

- Mellre kell szivni a füstöt, ugy mint én. Ide nézzetek. ]jjn az orromon keresztül is tudok füstölni . . . Rrrrr . . . hhhh ...

11: itt a beszélőgép elhallg~tott. Ugy l~t­ szik rövid a lemeze és az épületes beszélgetesből nem birt többet megörökíteni. De hiszen elég ebből ennyi is. Untig elég.

Ka.rcsi apja - tekintettel ·a vendégek jelenlétére - egyelőre hallgatott ; csupán egy jelentős pillantást vetett derék fiacskájára.

Hanem a mikor a vendégek elmentek !

Nos, akkor a drámának olyan folytatása következett, a melyre jobb, ha a feledés fátyolát boritjuk.

Ime, a kotnyeles beszélőmasina, mely véletlenül fölvételre volt beállitva, magába szedte a czigarettázó diákok titkos be zélgetését és aztán teljes kajánsággal kikotyogta. Igy torolta meg egy ostoba, lelketlen és észnélküli ma ina az , hogy Karc i általa bec apta az öreg ~zámtan-profe zort. :ffis még meré ·zelje mondani valaki, hogy nincs isteni igaz ágzolgáltatás !

Karc ira. az e et megrenrutöleg hato t.

Belátta, hogy a mi müvel az nem méltó egy j llemes uri fiuhoz és ettöl a naptól kezd'e egyzeriben a legjelesebb · a legjobb magavi eletü diák.ká. változot . ~!indig kitünően felelt é korrekt magavi elete például zolgált a diáksereg előtt.

Károly, Deutsch Artur és Laczi, Führer Irma Füsti Molnár Kató, Földes Jenő, Füzy Antal: Fod~r Sán?or és László, Fodor Erzsi, Forgács Z.oltan, FlelScher Olga, Gottesmann Bumi, Grüufeld Etuska és llonka, leveleld Goldberg Apnus, Grünstein Edit, Gidá.ly Erzsi, Guttmann Alice, Grósz Jenő, Gál Józsi, Gyárfás Ibolyka, Gut. fried Blanka, Grün'fltein Margih Grósz · Kat inka, Goldberger Mariska, ·Horváth 1tfikl6s, Havas Imre és Rózsika, Herskovits Frida és 'Bermin, Haasz Miklós, Hun wal d Irénke, Hankiss Flóra, I!almi Jolán, Herzfeld Alfréd, ~ollós .J:{eué Margit, Hofbauer Magda, Hódos Tibor, ifj. Jesse Gyula, Jakab ~rvin, Jánasa Irénke és Gizike, lldényi Etelka; Kahan Boriska, Kobner Gyuri, Kóhn Ferencz, Kostyál Erzsi és ~.fisi, !Qein Irén és Erzsi; Kármán Erzsike, Kertész llonka, 'Laczi és . Gizi, Kálnai Erzsike, · Kohn Zsuzsó, Kösztenbaum Nándor, Kertész Sándor, Kom.nlen Mariska, Anni és Kató, Kohn · Andor, Lupá.n 'fulia, Lőwy Editke, Lukács Pista, L~ács Bözsi, ~we Sárika, Lusztig Böske és Mariska: Michel Sándor és Armin, Mihálovits Irénke, Meliori~>z Adél , Márton "Bözsike, Mártony Vilma, Maróthy Sianczy, ~Iikosev"ich Lillyke, Muth Imre, · Nickel Stefike, Nagy Rózsi, Öhlbaum Rezsin és Julü;ka, Österreicher Éva, Po puth Miklós, Prager Tibor, Pollák Tildi és Viki, Reizmahn Marcsa, Radó Margit, Révffy Andor, Radó Lilly, ·Rosen berger Paula, Reich Szerén, Irén és Olga, Reich Fredyke, Rosenieid Adél, Sugár László, Somogyi Erzsébet, Steiger Helén, Sanneufeld Sándor, Steinfeld E.rzsi és Irénke, Simonovits Blanka, Singer Dezső, Sátor Aranka és. Dezső, Simonovit-s Gizi, Stern Jetty, ifj. Somogyi Mihály, Susic~ky Kamilla, Manczi és Tibor, Schenk Miczike, Schlesinger Gréti, Schwarz Manczi, Schön Margit, Schwarcz Béla, Szendröi Juliska, Szabó Klárika, Tannert l!l-iczi, Jane i és Feri, Uray Annuska, ifj. Virághalroy i\rpád és Jenő, Valkó Palika, Voith Dezső, Wirth Sári, Weisz Ernő, Wagner Erzsi és Irénke, Wolff Edit, " einberger Dóra és Lali, Widder Heddy és Vera, Widder Sándor, W einer Károly, Zala György.

A négy könyvet kisorsoltuk és az egyiket Valkó Palika (Budapest), a másikat Poputh Miklós (Dobsina): a. harmadikat Ifj. Jesse Gyula (~Iátranov~~ bánya.telep.) a negyediket Márton Bozsike (Borosjenö) nyert

meg.

UjaiJIJ

rejlYiiD~ek.

I.

atyapó Könyvtára KÉPES IFJUSÁGI FOLYÓIRAT. Szines meJiékletekkel és zenemelléklettel.

--.r ~

K~pható mi~den dohánytözs· deben, paprrkereskedesben.

Egy füzet ára 20 fill. Előfizetés egy évre 10 kor•• félém 5 kor.

Kiadóhivatal: Nagymez6-utcza 26. szám.

S43

let-

Mcjfsjféssk ís rsjfvínysk.

Az Ujság 1910 junius 5-iki számában közölt rejtvén ck megfejtése: I. Iz.só Miklós.

II. Napóleon.

III. Vörö marty.

IV. Birodalom.

V. Olom, líra , orosz, maszk.

VI . Gyulai Pál. . \'II. Mária, Akos, rom, ss, a.

VIII. zép Ilonka.

IX. Kiss József.

X. Vásár, Ádám, sár, ár, r.

XI. Az elnémult harangok. xn. Hu~zyadi Já1WS. XIII. Silnon Judit.

XIV. Harmat nem uó.

XV. Ki mint vd, ugy arat.

A rejtvényeket részben vagy egészen helyesen fejtették meg : Austerlitz Jenő, Ant cherl Imre, Tivi és Sári, Albu Lavinia és Honoris, Bleie~. ~e, Benedek Judit, Braun Art ur, Balkay Bozsike, Blum Margit, Babó llonka és ficzike, Bélte1.-y Lajos Balog Erzsébet, B~nedek. Imre, Bal~gh Biri!

Babay Géza, Tibor es Angela, Burg Valika, Dob1 Ida, Dembitz Ágo t, Darkó !du , !réu, B'tus és

Kezdet csilla.gga.l jelölve.

Frledliinder Terike.

II.

a a a a a

f

•

Krajnlk Zolt6J'I.

III. 13, 16, 14, 15 24 12, 28 körben sz;á.mta.lan va.n ilyen.

12 ll , 29, 30, 31 közlekednek Yele vizen.

10, 22, 8 egyik fo~tos testrészed.

7, l , 32 Horvátországban ere<! . .

25, 13. 33 ettől fényes a.z edény. a, 9, 17 egy pázsitféle növény.

19, 20, 18, 21 bőnek ez az ellentéte.

38, 34, 23 puskapor alkotó része.

87 86, ÖÓ. 26 1 4 az ·Okosabb ezt teszi.

6 2, 27 ó ilyen nevü sok férfi.

1-38-ig Miutá.n a. fenti szavakat megfejted, egy epigrammá. nak eleó sorát nyered. · B1baJ G6u•

48

AZ UJSÁG

IV. A. pal. y: esd. agai. y. eg. y. ara. nt. val.

érdekében harsogó tiltakozásodat nagyjában aJ!llrnám, de én lojálisabb vagyok, mint ti, ifju barátaim, s alávetem magamat a bölcs zsü ri határo:~atának. Ne keresta.. cos. na. o. sük mindenkor és mindenben n szintiszta iga.~.ságot, Löwy Edith, mert nagyon ftu'Csa eredmén,YI·o juthatnánk ... .Julish.<t ' kisasszony ellenjeg)lzé&ét azzal a ,megjegyzéssel fogadom, hogy a szörn:yüséges szóficzagwd;j.sokat s ..betiinya'ktekcréséket én megpirosczeruzáztam voh1a. - Já;nbor 'Ifonka.

Nagyszerii komplot.t., s én készséggel vennék részt benne, ·csak meg ne törne mínden igyekezetünk Vericza makacs.ságán. No de bizzuk ezt az édes papájára, s most beszéljünk rólad, lluskám. Csakugyan jobb volna, ha most.l~­ ráznád a vizsgát s gondjaidat nyárára, a hosszu és szep vakáczióra. - Friedlii.nder Terike. Olvasóimra bizom a .döntést, leánykám, ki mint értelmezi a szaretetet s kine~ mi véleménye van az »Önzetlenségról«.. Ings;d?z~m, habozok, nem szivesen hagyom el a meghitt, regi, JÓ helyet, malytól idestova nyolcz esztendó óta el se mocczan~am.

Babay Góza.

A számadásokat pedig ószre halaszthatjuk ; én b1zom VI. a · pluszban a mit majd neked kell letörleszteni. Kivánsá24, 13, 44, 15, 53, 25, 5 mindnyájunk kedvencze. god szerin't megkérdem fiumei olvasóimtól, .ki ismeri Papp Alexandrinát s ki tudna hirt mondani róla ? 8, 26, 6, 54, 9, 27 ragadozó.

Pap Juli8ka. Ki tudja, Juliskám, hátha közös a so;~unk sa, 17, ss, s6, 191 ss, 49 vizi já.rmü. s én is elmondhatom, hogy Nagyapó tervez s unoka1 vé10, 47, 56, 42, 28 nemzet. geznek . . . 1\iert máris hallom a pityergó hartgocskákat, melyek itthon marasztanak s a feddő, panaszos s.zót: 8, 23, l fák kérgén nő. >>hát itt hagynál bennünket, öreg r agyapó ?<< Csatlakozem 46, 61, 4, 55, 29 egyezer miv.dcnki megkapja véleményedhez, Juliskám s én is jókedvvel s humorral ezt a nevet. várom a végleges döntést, ámbátor korá.. em vagyo_k 32, 2, ll, 7, 31, 27 igazságáról hires uralkodó. olyan vig czimbora, mint az a bizonyos oreg ur, ll;' .klt bizonyára intő példaképpen említettéL - Szerb L~hlce.

16, 45, 43, 18 házi szárnyas.

N o lám, Lilkó, még tanulhatnék is tőled. Az igaz, ?ogy 20, 40, so fa. nagymJmát közvetítéséveL TöbbszÖl' olvastam mar a 34, 39, 21 hely határozó. passziójátékok eredetéről, de ilyen b6 és kim_eritő kom48, 37, 51 mindenkinek kötelessége mentár még nem jutott a kezembe. A nyán programezt szeretni, ronnkról még cliskurálunk, Lilkóm; ha Ammergauba utaztok, semmiképp se feledkezzél meg. pos~ z~kr612, 29, 14 melléknév. nyünkr6L - Alexander Mariska. A tenmsz uta.n JO~b 52, 5, 41 angol iró. volna bóbiskolni, nemde Mariskám ? A hdség elzslb22 máesa.lhangzó. basztja elménket, tánczolnak a betük szemünk előtt., a 1-56-ig egy költői levél két első sora. tollunk se oly fürge, mint máskor, de a becsvágy_ut_lk, mely lelkünkben szunnyad, az elsó lelkesítő szóra lobot. vet SzendrcSI "ullska. és megvilágítja jövónk utjait. U. i. Most veszem eszre a vajdahunyadi képeslapot ; kis testvéreidet csóko~tatom és édes anyádat tiszteletteljesen üdvözlöm. - Ztmmler III II I Kamilla. De biazen én nem látom az okát, miért kell r-ebból lovagias ügyet csinálni, Kamillám. Az az ur töra ténetesen igen jól bánt veled, sót az igéretét is megtartotta, csak egy dologban tévedett, mert néked nálunk nincs szükséged protckczióra. A nevét kivánságához I a a képest nem irhabnn meg, de Holl6s Renée l?velén~~ egyik passzusát viszont nem titkolbatom el. Veg:telenul b örvendett a látogatáModnak és szeret.ettol emlékeztk meg rólad. TV. • • 'árika . Okoskodásodnak hijja van, b b b b b mert elóször is: én szivesebben idózöm olyan levélnél, melyben mélyebb tartalom is rejlik, másodszor : a hossza nem gátolhat meg abban, hogy elolvassam, hiszen éppen én buzditalak mindig, hogy ereszszétek csak szabadjára a kantárszárat: majd én Itiszedem a velejét a hosszu episztolának és az érdemére vú1aszolok.. M:ost álmodat veszem ki, talán meg is feddenélek érte, hogy jelentáséget 8 sz !....-....!. ~ L...-. tulajdonitasz a kusza és értelmetlen álomnak, ha magad is nem humorizáltad volna el, a miból kitünik, hogy nem I II III vetted komolyan. Én jó Istenkém, ha mindaz beteljeseI-I-ig férfinév, II-II-ig város, ITI-III-ig dett volna, amit ifju éveimben megálmodtam ! - Hilberth szindarab.

Myrtkusz. Nem neheztel, ae faggatódzik és ugy sejtem, Babay G6za. fáj neki, hogy_ bár kiméletesen, mégis visszautasitottad.

Olyan a leveled, Myrthuszom, mintha álomban zümmögné egy méhecske. Duczkót csókoltatom. - Fekete Laczt·. Ugy gondoltam, öcsém, hogy leszfu·ted a tanulságot a pályázatokból, hogy elmélkedtél is fölötte, s hogy az a levél, melyben minderról beszámoltál, maga is jutalmat Matuaka Juczó. Nem tudom, mire véljem a sok érdemelne. Ezt pediglen a javadra írtuk és nem feledjük el. pana zt és sopánkodást : engedélyezitek-e a vakácziót, - Cuiner Lá8zl6. Nagyon meghatott az érdeklódésed, Juczkóm, vagy semmi áron sem akarjátok, hogy Nagyfiacskám s a jóságos gondoskodásod, a mire egyébként apó is vakácziózzon egy hónapig ? Elhatároztuk, hogy megnyugtathatlak -hál' Istennek nincsen okod. Nem plebi;::zczitumot hirdetünk, s a szavazás eredményétól tagadom, pihenésre vágyom, de az egészségi állapotom teszszük függővé elhatározásunkat. Egyebekben semmi azért türhetó. - GrünfeldEtelka és flonka. A legjobb két baj, aranyom, csak a meleg ártott meg, s reánk férne közJemény jutalmat kap, könyvet, vagy egyebet, gyereegy kis pihenés. A macskaáldásról s az ipolysági nagy keim. - Böhm Mariska. Bizonyára ellrerülte figyelmedet ujságr61 szivesen vettünk tudomást. :f:n ismerek egy kis a gratulác.zióm, mert nem vagyok udvariatlan N~gy~pó macskát Jánospusztán. nekem az a legkedvesebb. s a figyelmet különösen méltányolom. No de mkabb Gyömrői Edit. Ez nem szentimentális nyávogás, nem kell kétszer, mint egyszer sem ; mondd meg testvér~~ek, ~;zégyel ~:;oraida.t, Editkém. ~Iély és igaz reflexióidat hogy szivből üdvözlöm és boldog mátkaságat kivano.Jt érett, komoly ember is szivesen olvassa, s csodálkoznék az ifju párnak. Kedves ötlet volt, hogy a leveledb~ reJ· rajta, mennyirc velejébe lát ez a kis leány a komor élettetted minialür fónyképüket. - BiZles Lajo8. Remele_m, igazságoknak. !égi , a töprengés hiábavaló. Világfájdakölcsönösen meg Jeszünk elégedve egymással, mlu· m~t lomnak látszik, dc hiszem, hogy nálad muló hangulat, te a jutalomkönyvvel, barátom. tdes anyádna]{ kez::; nem fog árnyékot boritani ifjui kedélyedre. - Litile boy. csókomat küldöm ezüstlakodalma alkalmából. - Tau.ber Hm, az üzenet má k szól , de vegyük ugy, mintha Aurél, Olga é8 Jenő. A czímeteket kértem és nem irtátok neked szántuk volna, littie boy ! 1\lert olyan bájos és meg, d különben is neheztelek rátok, gyermekeim. mulatságos ficzkó vagy, s a kősziklát is meg tudnád ~elenka Klári. ,Jó helyre kerül a rajzkészlet, <_ie ez&.rt nem indítani, nem az nyen öreg szivet, a miból mézeskalácslllet engem hála, sem köszönet. Éxdem szermt ment az té:sztát lehetne gyurni. Lehetséges, pajtáskám, hogy a osztogatás s a te pályamunkád nagyon megtetszett a nyál' folyamán Brassélban leszek, s maitra de plaisivbíráló-bizottságnak. -Antal Ilonka. Az. ám, .&J.'ennekcm, cmnek téged nevezlek ki. - E. Lucy. :f:rtem a vádakat, egy kis türelmet kérünk. mig valamennyi czimet meg· tudom, mi töltené be az ürt és csak mosolygok, mosolygok, kapjuk és egyszerre elküldhetjük a pályadíjakaL É~deke~, Lucym, a miból azt bövetkeztetheted. hogy a doktor ur hogy Vecsey Lolly, az első dij nyertese. mind c mm. n!l;p1g nem lévén elszontyolodva. a baj sem komoly, s van még nem jelentkezett. -· Klárik Jfaric.:a. Lásd 11Ianczam, annak patikája. Igéretemet te mondod annak már bevonták a gyászlobogókaL az irodalomtörténet rosszul értelmezted, gyermekem. Levelező bará.tn6t, elkönyvelte érdemeit, de a világ napirendre tért az ember illetve társnőt én nem ajánlok, mert három-négy fölött. Igy lép á a nagy :iró a halhatatlanságba. - Sugár név említésével sok má.s olvasómat bán~anék meg.

László. Rettenetes. fiam. Könybc lábadt a szemem, Ellenben ism •tpt en felhívom serdültebb, 17-18 é''es mikor olvaJ;tam. Keru, az eugedetlem;éa n.om érdemel leányunokáim figyelm 't ajánlatodra, hogy szivesen >álily kegyetlen büntelé~t. - lrri.~::brrgcr Olgicza. Utazásom to.nál levelet velük, ha ők imák az első episztoltít Tatalóttel végzem a rcstnncziá.ka s t i megkapod a jutaloD?-· tóváro ra, czimedre. Ez Bátori Katinkának is szól, mig könyvet, Oljticzám. Az se bizonyos még, hogy négy. hétig ~Iyrthusznak igazán nem ellened volt kifogása s nem fog szünetelni ~agyapó post:i.ja; de h!í.t ez raJ~atok kifogásként mondta., hogy nincsen étkezése a levelezéare. mulik, hogy meddig engedélyezitek a Yakác:ziót. - Fwcher - Lu.f'ffl4nn Lilly. Ra azt hiszi, hát jól vélekedik, mert Gyll.3Zi. Nem is ugy gondoltam én ezt, fiam, hnnem attól .:s!lku~ a tosajá.t killönc Nagya.pókájá.val diskurál egymár nem tágitok, hoiY ügyes legényke vagy. Ameleggel nemcly _erdemesebb kis leányzó, a ki szivében is ugyanmajd csak megbirkózunk Isten segedelmével. - Fenyves e~t >all~a .. A pályázat örvendetes eredménye, hogy valaPál. Kitünó professzorotok van ; a jelszava különösen hára sr.olasra birtalak, szerény, tartózkodó kis vadvirá~mponál. :em csodálom, hogy rajonlftok é!tc: hisz .. ·I_l: is gom ; bár nem akarok érdemeket vindikálni mag mnak ll:l; •nnek k pzelem a viszonvt tanár es t~tmtvany ~ozo~t. s _kereken ki kell jelentenem, hogy a pályázatok clbirálá: .JII~nden magynr fiunnk ugy kl.'ll éreznie. a min te roztel, Haban az én jóakarat<>mnak semmi, de semmi része sem ~or gyászkeretben pillantottad meg felejth tetlen nagy volt, s nem is lehet tt. -Pap Edith. Lássuk azt a harapórrónk arczképét. -~'agy Jiir:ike. Jaj, fincskám, az mo t f?gót ! Ezerm te~ remeke lehet, mert kemény dió, vasnem lényeges. )!ost a szemecskéidre vigyázz, mert mcgko n :ra. .Ab m1t meg kell roppantania. Ghiczy Árpád viseltl' aa a c uf kanyaró. Ha aztán rendbe j ö ünk, jálaz>a

v.

d i

vu.

r

Vasárnap, 1910. j~ius 12. győzzük a tanulást. - Stem Böske. Sej"tem, Bösk.~m, sót tudom, ho~y. nagyon, de nagyon jó barátok leszunk. -:a!J~cla.i Mm·ta és Ida. l\Iüyen jóleső', mily,e~l n:ul8;'ttat~ó .az jlyen bizalmas levelezés, leánykáim .•\ a~kreJtvouy~~ megfejtését igy bajos volna megmagyarázm, de eg.v ~? tan~csot adhatok. Bizonyára lesz a familiátokban ;val~~~. .a ki tud sakkozni, attól kérdezzétek meg, IDI az a lougilft Gz1dcros Irénke. Nemcsak hogy szaba~, .de .-1. megköszönni, Irénkém és Balázs Arpád bács~ b1zonyara nem fog nehezteloi érte. Különben éppen mos~ kaptaT? meg levelét, a malyben reklámálja, hogy Hunyad~egye­ ben _n~n?s~n re.h~rvár község. Repari~j uk meg egyuttes~ a saJtóhibates lCJUk meg, hogy Fehérnzen laktok Hunyazt megyében. - · Bl~!m Margit_ Nemszeretem ugyap, ba e · ·firtatjátok s csak az .igazság kedvéért irom meg, hogy én Béla bátyádat nem ismerem, vele egy házban sohased laktam ; ez csak tévedés lehet, mert akárki a megmon · hatója, hogy engem nem hi>Dak Bélának. - Friedm.ann Elza. Épp~n a hütelen mokámat látogas >am meg, Dllkor annyi hüséges is van, a ki tárt karokkal- foga~DD;· Blatmezky Pali és Laczi. Sót mi kérünk, hogy .h-uldJetek' fiacskáim, mert most nagy kelete van a jó reJtvé~J:le Fogytán a munioziónk. - Uray Annu.ska. Sz~ba sa~~z a~unk, bogárkám a jö;ó héti", a Inikor már b~s~a.I1lo/:azer Vlzsgálatod ereményérőL - Fleischmann La7o_s. ~· . e érpályaumka köz ül a tiédet tartották a második ls Jl~agy ~emesnek a szigoru pályabirák; gratulálok.. a~.\ omár a s1kerhez, ifju barátom. A fényképező kés~üleke t d. _ napokban el1.-ii)djük, remélem. hogy has.znat v~e: rejt· Br_zbay Géza. Eppen j6k~r .. fiacsk~m. üres• ' :0 Inn, fiam, Krarruk Zoltan. zebb ' 0 'mua.k Yenyes fiókunk. de olyan körfol'gó gépek, a melyek szin~ket. ~o h-ülÖn: nálunk nincsenek, csak Amerikában. A sZ!ne~~ ruslca. ben nagyon ízléses és hat.o"iso >olna. - E~rltc'~. T;!,csi is Hat kitünő, két jeles s rií.adá ul a tanfelugyeloru,:~ 1 - · megdicsért. Ez aztán az öröm, az aranyszaba ao ·illeV . Ve1·a. Komoly szót kérek, illeh-e komo~y és .ro:~eg• tódött ábrázatot, hogy annak rendje és níódJa szennb6! -· rovásban részesithess~ek. Se tréfából se enyelgts 1dni értsd meg jól, Verám- soha. de sohase s-zokta.I? az~ely Gyülölöm a férfiatalan gyenge éget, ~~?onasagot,h'nyó a hazugság szelelólyukán bujkál, s kerüli a szemr~ tari· tekinteteket. A szerkesztóségben c_aku!?yan ~a~Y atéged tás volt, ezt szavarm·a mondom. A nyári .vakaczt~Ill hegy· ne aggaszszon. A he"v megmozdul >alahara, roer f~ szót . . , g ·. E ._ pro anHollós nek már furja az oled.a l,a t - a ki vanc.Slsa használom, pedig "\811 állnak .érzelmi. alapJa 1 ~: ~ auy Renée Jlargit. Pihenni, pihenru, )!argo; elmer~t hl~­ pihenésben, viz partján, zabad égboltozat. ala Í a:d lá d envhülni fog a fájdalmad, s a szórakozasoki~~ 0: 11~ én ,;ondoskodom meg sok kicsi barátnőd. a . nn ' l'zinLe ki.-étel néÍidil ragaszkodnak hozzád .. A ~nJ h?g{ Z. Camilla példája is bizonyítja: . L J o. ~~ve ':~k l'llargó az öreg anyókának zant csokoladebon~o ..

•megmt · ' csa k-ezt b"1zonn·t.Ja· k . - C set~1 .w.

-rrarl"ska · -,\. y a.ka ez !O· ·t ban elvárlak, ~Iariská:m, hogy ne szóval, te~tel b1z0~Y 1 sam, mennyire vonzódom hozzád. s hogy te lS megtalaJo azt a támaszt a minek hiánvát érezted. Emlékszel-e, Maris ? Szedd ~sak össze a meÍnóriú. dat: nom szerepeitól te két év elót t Nagyapó pünkösdi fén.yh-"P.a.lbmpában?

- Sátor Aranka és De::.s6, \árom a sárga rózsákat, a te .sárga rózsá.idat, Arankáro. ~findenkol' itt találnak a szerkesztóségben. Hála és kö zönet a ked ves sorokér t. Ifj. Jesse Gy·ula. Barátod vagyok, Gyula öcsém, pajtáskám, akármit kérnél tölem, erőmhöz képest teljesiteném.

Nagyon szeretlek, édes fiam, kitünó gárdistám vagy, disze a fiugárdámnak. Nem is lehetett másként, mint hogy elkallódott az a levél, a miben nem tudom mit ajánlottál fel nekem. - Kohner Gyuri. l\Iás kis fiu ke eregne, hogy nem vitték el a, repülöver enyekre, milyen okos. jól nevelt fiucska is vagy, hogy te nem bánkódol, hanem büszkélkedel azzal a nagy kitüntetéssel, hogy reád b~ztá.k c;:tus~­ tikát. Büszke vagyok reád. Gyurilcám. s meg lS dicserl,ek, itt, a k:is seregem élén. hogy mindenki hallhassa. - Dara.

Az >>Öreg ur« beczézó jelzó ,-olt. Irgalom, Dór~m, kegy~· mezz a vén fejemnek. Dehogy is merném én feJemre z~ _; ta.ni a haragodn.t ! Te az egerektól félsz, én meg ~g~ respektállak. Egy kérd mégis engedélyeznél, ha szep~n megkérnélek, legalább s ugy gondolom. :hli a magya.ra· zata. anna.k, hogy egyszerre c ak felbukkansz valahonnaf egy félévi pauza után. s te, a ki ilyen alkalmakkor e· halmozol szeroteted, raga zkodásod bizonyitéb:aival, olykor hosszu hónapokon által felém sem nézl'l r - Hunwa~d Irénke. Megengedem, gyöngyöm, sót .szeretn.éro ..mal" lát~. az ió .át .. - Lu~-ác.s Pisti. _-cm >a~yok én ~utlen paJtá.sod, P1Stam. s lam, most lcc.~üc,:ültcm az agy~d szélére, s a kedYes arczodat nézem. cl(· ... Pdelten, h1sz már n~·oma Rincsen a bet!'g-,.qrcdnek. r~Icggyógy ulsz nemsoká . Pista pajtás, ne i i>< hul' ul j 0zen .. l(j._Hala..si Jcnó. 'i'udnd, barátom. sok uly-an buzgó hi~'\ kinnnék zegény köny,~t áramnak, a minó tc vag_y. Mos .egy ~önyörii ka}ando ~egényt kezdiink n... kis lap~~~~ ~? ;ueg. nem cge:-zen bnon. ·o:. hec:-· mec:Jelentet]u~.Dl )OVO ft'.le rh~~ i~;. mert, mi tagad;is, l'ppen RZ éu olv~o~c­ nem re. zes1t1k olyan támol!'at:i.:ban. mint llitt~'lll cs. 1. ~éltem "?ln.a. - Hofúau r .llagda. • ·_mmi "jo.k J~J6 l l t. az elegtc·tel. ~lagdu. kám. T, \'aiT <' Jccrldttulob. vers!'ló '.·al>~ruennyi olvasóm között. "::... Lh1:irt Gi!llrl: l\Jegw>regetjük a Yálladat, kis diákom: a kiben ann.'' 1 buzgalom és kitartás Yan, nrint tc l~nned annak cló~~­ u~óbb ~rvén:vesülnie kell. - Limírd Tibo/ Nagyra pü]JT~borkam; ~c >"agy a mi legkisAbb páh-am·erto ~o: k~.:, s 1:aadasn} IU(:g- c ók i j ar _~a;!r-apótól. ·.ln~'1.tknl;1 9 k kc.~et c:-?ko,ItatJuk ezPr1 ,1 gyönr~irii lcn'·lérl. - Rtltr: !J o ke. l\ara~sonykor i: lesz JI' h·,i.?.at, 8 u nún t koszoru~ 1r6~. szep . lel.kcs ellllli't'ntálli~áhő! követkczi.clcr~,. ~ t.e u·asoda_:t rs elobb-utó~b ~ 'ltán_:~·olni fogják a bir~~: - Km!!pt.s l!a. A marg1tsz1geti mulat·ág most ne!ll e. dekcJ. Bz a bájos, menyeCEkés ki:; kép érdekel náw. cs elné~m .hosszan, . hálásan, elgondol;a . milve~ értékeS a~a.leka .ls lesz ntka fényképgyüjteményeninek. H~. c. szt;ccskéd azt l~vánta, hogy • -ag:'.'Rpónak egy örömteJJes ~:a~ s~erezz._ biZon:> elérted czélodat. - ' ok [CI'éfra !J, JOt"O heten 1'ala&ol ~YagyajJó.

k

t

d

t

•

Jótékony3á~. Radó Rálmánka 2 korona

O fillért küldött a yomorék Gyermek{'k Otthona reszére.

Susit:ky -!!amüla, Tibor é. Nar'J'·~ ..,zandanú:aijárÓl 10 koronat kuldtek az éhezö gyermekeknek.

41

A aminizmus jo)osultsája Irta. báró Babarezyné Jósa Jolán.

Nál k eddig a feminizmust többnyire : és szánakozó megjegyzések ldsé~~b:Oo e~egették. Kitünó ~n:yaga. v_?l.~ ..a . , t, nak 8 az én ismerose1met külonoVlcczgyar as li kül sen egy »Fliegende BHi.tteu-be reme . t:;tegrajzolt tréfa hozta lelkesedés~e :. ~Felczifraz:a. magát a t yuk kakastollakkal, es kiall a szem~t­ dombra. {egnyujtja a nyakat s a~ egy"?e~y~t baromfiudvar ámulatára, kezdi kivagm: . de egyszerre elakad a szava, rohan Kik en... t"' M a fészkéhez s az eredmény -egy OJas~ a ugyan odamondha.tnánk azt a bizo~;yos sza is, a melyik hirdette, hogy nélk~e ne~ fel a nap ..• Hanem akkoriban, er ~en . zem _nem egy uriember lett a. valóban JÓ Vl~znek kedvéért a.ntifeminista. ~ ~ár nálunk lB .~?.­ molya.bban veszszük a _nó1 torekvéseket, ~~?­ nösen mióta ligát alakitott védelmére az orok ellenség - a férfi .•• A feminizmus szocziális jelenség, t ársadalmi válságokból ered. A nagy szükségek idején a nő mindég munkaerő és ilyenkor csodálat osképpen a férfi sem átalja munkatársnak magához emelni a gyönge nemet. Elég példát ad rá a történelem. A keresztes hadak idején a nő is fegyverkezik. A régi germán asszony egy sorban harczol az urával, nem is idézve a nagY: ~agyar asszonyoka~, a !cik a szorongatott 1dokben ugyancsak luvették részöket a fér:fimunkából. A harczos idők örökségeképp országos tanácsban elnököl a nő · itél élet-halál felett s a világi hatalommal felruházott fonterraulti apátságnak nő a kormányzója. De legfrappánsabb példa rá az első

-k.ó!

keresztények ideje, mikor a nó riem hagyja. cserben a hitét megváltó férfit. Az arénában haldokló nő volt az első feminista., a. ki női becsületéért retteg, de odadobja életét és mégsem tagadja meg a hitét. A történelem mondja. róluk : egyenlőkké lettek a szenvedésben a. férfival; jogukban is egyenlökké váltak és vérükkel készíték elő a müveltebb századokban a nők számára megadott egyenlőséget. (Azóta csak 1900 esztendő telt el.)

A békésebb időkból csak egyetlen példával szolgálok : a szabin nők elrablói kijelentik az egyezkedő levélben, hogy »nejeiket sem őrlőkerék forgatására, sem főzésre nem használják«.

A mi feminizmusunk sulyos okozat ; oka. ott gyökerezik a nagyapáink idejében lefolyt társadalmi válságban, konfi.skálásokba.n, elszegényedésben, tékozlá.sban. Az apákra még maradt valami, de a fiakra csak diploma, a lányokra csak szép kelengye. A szép kelengye jellemzi a. mai társadalmat ; a perzsa szónyeg (azelőtt csudájára jártak), az intarziás butor, a drága porezelián és a kongó éléskamra. l!:s a legjózanabb is kénytelen legalább is utánuk sántikálni az örült külsöségeknek, ha nem akar keserves konzekvencziákat levonni. El ején pedig, Inikor a férj vagy apa fanyar ábrázattal szurja ki a háztartáspénzt (a többi kell törle zté re), a nőnek eszébe jut, hogy t ulajdonképpen ő is heverő munkaerő és merit hetne a szerteszét fakadó jövedelmi forrásokból.

S ha özvegyen marad vagy elválik, csatlakozik a proletárapák szegényen maradt leányaihoz s ráveti magát arra a kevés pályára , mely még ma a nőnek nyitva áll. Ideális eset, ha a szülők előrelátva, diplomához juttatták; nagy küzdelem után igy legalább álláshoz jut .

Rátermettség nélkül, elkeseredve, mert hiszen a diploma töb boyire végveszedelem esetére van fentartva és csapMna.k emlegetve.

A feminizmus van ma hivatva alukrozll5 szegények leszállitására s a jövedelmek fokozására. Termé3zetes kivánsága a nőkre is kiterjesztett vála.sztójog. Hiszen ma már nálunk az intelligens nők. tízezrei huzzák az igát és hónapról-hónapra látják, hogyan vonják le kis fizetésükből a kereseti adót. A legelemibb emberi érzés kell csak, hogy fellázadjunk az igazságt alanságon, mely a terhekben állampolgár számba veszi a nőt, de a jogokból kizárja.

Igazán roppant naiv aggodalomnak tartom, hogy mi lesz, ha a nő politizál, képvisel, klubokba jár. Hasonló naivul kellene rá. felelnem ; há.t kérem, rendezzenek be a klubok mellé gyermekszobáka.t. De száz és egy komoly feleletem van rá.. Először is a pesti nők­ nek jobb lesz, ha a baczillusos kávéházakat klubokkal cserélik fel, a vidéki pedig klubokba ugy sem járatos. A politiz~ás esetleg betölti a zsurokat és a pletyka-délutánokat, a melyekre eddig is nemcsak léha asszonyok járt ak. A választások alkalmával pedig az eddigi pas ziv ácsorgás helyett aktiv módon beljebb kerül az urnákhoz az asszonynép. Különben a nőképviselő nálunk ma még nem aktuális tema, egész generácziója dolgozhat a nőválasz­ tóknak , miglen beveszi a mi maradi n épünk gyomra. Husz millió családban akkor sem fogja az a néhány követnő megbillenteni az egyensulyt. Hi zen ma is majd annyi képviselőné ül a karzaton, a h ány honatya ül a Házban. Az első honanyák valószínilleg élemedettebb nők lesznek, a kik időról-időre bátran odahagyhatják felnőtt gyermekeiket,

- Anyám , apám, kik rég elmentetek !

Legyetek áldottak Ti ketten : H ogy el nem tévelygett a lelketek, H anem egymásra leltetek : Es én szerelemből szület t em !

Jörgné Draskóczy nma.

kis fészkünkben, hónapokig . .. két hosszu hónapig nem fogj uk látni egymást , kértem, k önyörögtem neki, találkoznánk ma éjjel és ő nem akart. Azt állitotta : Costi miatt nom lehet .. . Mintha Costit nem rázta volna. le már máskor is 1 Costi éjfélig ugy is a klubban kártyázik mindennap . A férjem csak ürügy volt, t udom .. . Valami asszony lesz az akadály ! Virgil kerül az utóbbi időben, elhidegült ..• Ö tagadja , de én érzem .. . Minő közönyösen buc uzott .. . E gyre a gyerekekkel meg Flórikával tréf_ált! Ha megcsalna 1 ! Ha a mai estét nem Cost1val, de asszonynyal töltené ~ ! Maica pracista! _re hagyj el! Belehalnék! Beleőrül· nék! És Elisa ujra járkálni kezd és elkínzott a&Y~ban már Isten tudja hányadszor gondolja \eg1g zomorura ford t szerelmi regényét.

F?lle:>-gzö, romantikus lélek volt, szeretetre vag ' O, ...,zerelmet szomjazó és családi élete olyan rideg volt. A ff.rje . .. oh Istenem ! Fér j ~ne~ l~ngoló szereli?e nem sokáig tartott. Önz?, fekt,elen termeszete folytonos változa,. tossagra vagyott, a kártya volt az I st ne és fiatal ~ele ~&ét na~y,on hamar elhanyagolta.

De aze~t oriZte, e1zarta a világtól . . . Elisa sokat srrt, busult, gyermekeiben kereaett vigasz:~~ de ~z _anyai , szaretet nem elégítette ki.

Es Jo~t V~r~il, a f~rj elválhatatlan jóbarátja, m~:o p_aJtása: ,; csl?os fiu, kedves, szeretetremelt~, mmt ~ Jobaratok a regényekben és életben 1 l~nm szoktak, jóformán az egyedül'1 férfi, a ki a házba bejáratos volt.

Hamar megnyerte Elisa bizalmát vi talta, ha c ~üggedt, zárakaztatta ha' 0 z~tt. _egész ház !mádta Virgllt, kezdve a ha..-. w:.a ól. A7 ~ ~~-- ,Q...,.,F~ .DVti éJ

Az 6n szütatíse"'.

Nem fáradt, hűvös, érdek-nász, únt csók fakasztott engem . .

Vagy kényszer, a mi ~egalá.z, Mitől a szívben semm.t láz, Csak köny a szemben.

K ét lélek nagy harmóniája , , E gyesülése adta éltem .

Két szív iharzott ös_ze dobogasba, Két szempár csapott össze lobogásba : l\1iattam, értem!

.Es ez a kincses, mély szenvedelem Engem mily pazarul megáldott: Tüzet gyujtott a lelkemen, 1\Iámoros, tündöklő , eleven, Ezerszin lángot.

S a látások szent kapuját Előttem megnyitotta.

S enyimek lettek a csodák l\1iknek a szála, titka odaát A csillagokba'.

S enyimek lett ek nagy szomoruságok, H étfájdalmu tőrökkel sebző~, Nyomukban köny és vér sZlvárog, De abban fogannak az álmok, A lélekmélyitők, a gyöngyöttermók.

S enyim , enyim - jó óra nyissa aj kam Az üd össégek üd ös ége !

Ebben a boldog zi atarban.

K ét szívnek teljesült be raJtam :J ..

Lee-grá,vább öröksé~e. -!1

ötét parczek.

Irta M. Hrabovszky J ulia.

Felhős , meleg nyári éj volt. A teli hold fényes képo csak koronként b ukkant elő szakadozott felhőfoszlányok közill és ugy tekintett le sötét földgolyónkra, mint a blakfüggönyök mögül kikandikáló kiváncsi női fej. A BI.SericaAlba toronyórája éjfélt üt ött. A különben is csendes Strada Verdi néptelen volt és kihalt. ötétek voltak a z urasági házak ablakai n. kertek vasrácsai elreteszel\e. Csak a tücskök czirpeléseJ hallat zott a bokrokban és egy-egy zerelme macska nyávogott koronként a háztetőn. Virító hársak, rózsák illatá ól volt balzsamos a lég. Elisa nem t udott bennmaradni fülledt hálószobájában. Lábujjheg. en, hogy kis gyermekeit fel ne ébresz"ze, Iriosont a kertbe. Fellélekzett ; jól esett Lüki az éj hüse.

Fel s alá járt a kis ker t sárga homokkal behintett utain, nyugtalanul, izgatottan, mint az üldözött vad . . . de lelkének háborgását nem olt képes c illapitani em a járkálá , em a z éj hüse. Fáradtan, a lelki izgalmaktól k ill}erülten ült le végre a 'zökőkut köpárkányara .

- P olnap utazik , - gondolja két égbe· _efieüe hetel-- óta. nell' t lálkaz.tunJr mi·

l

A;:

un!:';z.

AZ UJSÁ.G a m.int hogy legisleguja.bb uzus a serkedő baj uszu képviselők választása. Én a törvényhozó nőktól várom a csalá-

alaposabb nevelése folytán alaposabban ítélheti meg a ~választott« karakterét. A kevésjövedelmü ifjunak a nő jövedelme csak biztadok •Zankapfel«-jának, a cselédkérdés nya- tás lesz a korábbi nősülésre. A feminizmus v;;Jyaj,ának_ kiirtását. Csak egy ?kos, higgadt nem fogja csökkenteni a gyermekáldást, talán no talaihatJa meg - tapasztalatam leszürve még fokozza, ha a törvényhozásban odahat, a nacscságák és Zsuzsik-Marik természetében hogy a gyermekek felnevelése megkönnyittesrejlő okot. A férfinak nem volt alkalma a sék, s a. sokgyermekes család bizonyos perczent kórokat meglátni, már pedig helyes diagnózis adóelengedésben részesüljön. nélkül nem lehet gyóg itani. Számtalan m.ás S a n6t jogaival való viisza.élésben megtevékenységre képes nó fog felszabadulni a gátolja. az tÖrök emberie, a. természet hívó szabin nőknek is derogáló Zsuzsi-munkák alól. szava, mely az emb~reket a boldogságkeresés.3-fert ma ott tartunk, hogy az ugynevezett ben a családi élet felé irányítja. Az utódokban jó gazda szony nemsokára a multé lesz. Las- való t() vá bbélés vágya él minden épeszü emsanként annektálják régi birodalmát, a mely berben. S a nó természetszerilleg irtózik a. bö en adta a fejós teheneket, lábasjószágot, hivatalok rideg égétől, s ha a férj helyzetében zóldségek, gyümölcsök százait. elég garancziát lá (k ·· önösen ha gyenge szerDrága a t lek, összébb szorul a la.K.ás, vezetü), siet otthagyni állását, s az életben nin · k1d, nin dinom~ánom. S az a sze- szerzett tudását családjában hasznosítja. Örr n és, a ki m gtarthatta tevékeny égének vendetes jele a kornak hogy az örökös jól' then nagy te ületét, las anként észrevétlen a kenyér- élő asszonyok közül is egyre többen emelik fel szavukat elnyomott dolgozó társaik malresökhöz csatlakozik.

1 lett.

A mai feminizmusnak ezek a legértékeAz nj. okban ogyre gyakoribb a nőktól "ánlo fojba omfi s a mind n jót rajt6 ötkilós sebb harczosai, a boldog anyák, boldog feles'p ako ár. En m · rr hozz' álmodom a méhé.- gek, a kiket a pártában maradás és önzés vádja zetel, a. ~párgatermelést, cha.mpígnon-telepe- nem érhet. ket gyógynövényBket, mind nőktől kultiválva., kik azonb n csak akkor kezdenek jogokról is gond lkozni, ha majd különbözö formában l ap rájuk - az adó.

A . zülók, férjek, gyermekek nyugodtan l h tnek, a feminizmus nem ássa alá a családi e!etet, k másk · ppen alapozza. A leányoknak a fiukkal való egyenlő nevelése ínkább prezervativ intézkedl-s. ~ppen ez a ránevelés iin ti el a mai dolgozó női osztály orsilldözo , k ·n rsz ri te t jellegót. Az ugynevezett férfip y ka csak az igazán hivato tak, ráterm l k fogják felkeresni, ezek lesznek a. harBudapest, juniu.s közepén. z ok, a kik minden téren védik majd a többi dol ozo no 'rdeké .

A mit mondani fogok, azt nem amo ur propre«A7 enrangu ne elés a portéka jelleget ból mo dom, mint t~livór pesti aBSzony, se nem az •ladóc jelzöt lekop at.ja. a lánYTól. Alább- azzal a. titkos vágyakozással, hogy nemes idegeh y a · rihnjsza. s a. ]áto at.ó fiatal ember n m JU abba a kény zcrh lyzetbc, hogy vagy neket vonzzak Magyarországra. De merem állilj gy:d a házik:isasszonyt, vagy kiLeszik a taní, hogy az asszonyok még soha sem voltak FZ. r" . És nem lesz szükség agglegény-adóra, olyan szépek, m.int most, ebben a szezonban. mely olyan oldalági apró hajtása a régi Láttam öket délután (mert délelőtt nem mutatrómaiak háza.sságkényszeritö, tragédiaszülő törkoznak, csak a templomokban) Gerbeaudnál, a vényének, a •Papia-Popaea ~-nak.

Park-Klubban, az aviatikai versenyeken és este A nő, tudva azt, hogy részére nem létkérdés, meggondoltabban lép a házasságra és a dunaparti korzón. Es mindenfajta és mínden

61.

Flórika i z,thökkun, az ijedtség összeszoritja a torknt, a m glnpetés mcgbénitja.

- Felelj - i hh bli..;a erélyesebben és a hangj reme~ • f mdulástól, valami rettenet . , j elem k z dereng ní az agyában.

Do a l •án y lesi it i a !:'zcmét és hall gr~. t.

Eli<= a m rrrcg .j.l n. k . ·t erősen szoritja aztés parane olulug mondja : l' z l" l rom ... raraucsolom !

Fl' r ik t 1 ere Lo1nl ·!ötte : J C[.! ..~i.::a . • . h·v•o:::ío::~ meg, jó - iz:m, d» nr-m l h tt m má".ként. u - · n • 't <im . . . ko ikázt unk . . . holnap utazik . . . hucruznnnk kellett. i .;ille! voltál ? - kérdi az asszony fuladozv .. l", - sutt gja a !eón. - hoc~á ·s merr ... olya. nag :1 "::el·"'~jiik eg ·mást.

- ~ze- "-ti-t 1. <'g,)·-má t mondja az asszony és mo t már ö is dadog, a fogai Öf <:eve!'ődnek a nag · felinnulástól, ugy érzi, rögtön megha!. Tehát FJóüka a vet 'lytáranöje, Flórika!

Flórika esdve néz fel testvérnénjére és öntudatlanul i·métli : zeretem öt . . . szerctem !

Ez k a szavak még jobbau felhőszitik az a szonyt. z rct d . . . szer ted . . . tör ki belőle vad• l - ez nem ok, hogy odadobd magadat, a szeretóje légy !

- Virgil a völegényern ! - kiált fel v'dekczye. - ~.. feleeégiil vesz, ha utazá á.ból haza r.

- 1\fe_e . - ki.lltjr~ Lizu zcnvedélycs n és majdn m gyülölettel löki el mngától a leán •. l~ri.m fcl.~ll •. nói ö. zt~in meg ugjn ne~i, ho • l..n.é • l t r r-n.., v lam1. • I rra som tudJa, mi g nd Jjon, (o 'rzi. horry Liza kérlelhet t] en ll<'nsé , m g kell v ;d nie a boldogág'

V'&Sá.rna.p 1910. junius 1~. kategóriáb61 valót : gazdagokat, milliomosokat, szgényebbeket, százakat, ezreket. :gs mondhatom, hogy nem emlékszem egyre sem, a ki becsületesen, őszintén csunya lett volna.

Természetesen ebben a csodában része van a. mosta.ni divatnak is. Nemcsak a.zért, a mit - mint régen - hozzát~sz a szépséghcz, hanem abban is, a. mit elvesz a. - csunyaságból. De a •hamis« viselete nem mai keletü. Szépanyáink is ismerték m&r. Ki ne hallott volna legalább hirből a. bigoudik:ról, a puffokról, a krinolinról meg a. •strapotinc-rol! Hogy egyébről ne is beszéljek. .Aztán van ennek a fenoménnek egy másik magyarázata is. A "t"eteránokat a di at UJra szerződteti. Meg van adva nekik a mód, hogy a jól megérdemle t nyugalom idején se hagyják el a zászlót.

Balzao idejében a. harmincz esztendövei bevégződött az asszony virágkora. Ezután már családanya lett belöle, egy kissé elhizott, egy kissé elhanyagolt, ID.int egy katona., a ki levetette az uniformisá.t és czivilbe öltözött.

Ma ellenben a harminczéves ~ony kivánatosabb minden fi.atalleánynál.,.Negyve ,éves korábanmég ott van minden cotilionná.l s ötven évvel azzal a vágygyal mondja. : •hiszen én öreg asszony vagyok !«, hogy meghazudtolják. Es az a különös, hogy mindez manapság már nem is n~vetséges.

Igaz, hogy ezek a nök nem hasonlitanak má.r a rózsabimbóhoz, de hiszen van nekünk már sterilizált vir&gunk is. Ha ma.ga.sabbra. állitjuk azokat vagy kissé távolabbról nézzük, megmarad minden illuzió nk.

A mostani füzök is nagyban hozzájárulnak az alak szépségének emeléséhez : egyrészt a pótlásokkal, a holszüksége.s, másrészt az eleszka.motálásával a tulsá.goknak. A nyári, falusi, tengerparti, fürdöhelyekre való ruhák meg egyenesen tündérekké varázsolják az asszonyokat. A Ho~er-á.ruhá.zban .eg~z csomó világos, lenge .és j utá.nyos toalettet készitenek e ezéloknak megfelelöen.

Falura, nagy, árnyas kertekbe igen ajánlatosak a világos kék, fehér, sőt a halvány lilaruhák is, - Mese ! - ismétli Liza nyomatékkal. Virgil nem fog nöill venni sohasem !

- Miért ? - kérdi tőle Flórika kiegyenesedve és kihlvóan néz te tvérnénje szemébe. fint mérkőzés előtt a kardok keresztezése, ugy keresztezi egymást e pillanatban a két nő tekintete.

-éhány másodperciig néznek igy némán egymás szemébe.

- Mert nem al.:arom •.. érted ? - mondja végre Liza. keményen.

- 1\Iiért. nem akarod ? - kérdi a leány a felindulástól remegv .

Liza daczosan hallga .

- F lelj ! - sürgeti őt F~órika ~s. megragadva Liza kezé , mint€'gy kenyszenti őt a feleletre. fert 'n is ~ zere em Virgilt ! - mondja az asszony elhatározással.

- Te is ! - rebben el Flórika ajkáról és elere zti te tvérnénje kezét.

- ~n is . . . - feleli az asszony sötét_en -és már régebben zeretem ruin te. JogalDl annak rá . . . 11 zonybecsilletemct áldoztarn neki!

- Oh Istenem l - da'dogja Flórika egészen merrse1ll.l..Uis ··h-e.

- Be kell látnod tehát, - folytatja Liza. vallomása hatá 'án felbátorodva, rábeszélőell - hogy ez a. házasság köz ete · lehetetlen.

Tc mé(l' fiatal •agy, alig tudod, mi a szerelern, huma.r cl fogod fel~teni irgilt, mig én ? . ; • Oh Istenem! ... En gyszeriien beleha~ek fájdalmamba . - em birnám elviselni öt llltut férjerlet látni. . Iin<1enem ö nekem, - mondja. siránkozva zomoru ázru;éle emben az egyetlen !énysugár.. . gye en viga zom l ~e "Vedd cl o tölem, Fló ika . . . ·érlek, könyor~ ~öm neked ... Lég · z' n l rom nl iránnun · · · l! ind ig jó \O tam h zz ·d Ul!\'-e ? Anyánk halála óta én ~·agyok z a~y·d· .. - én nédel~ gettelek . . . ott hont is t J ál a ház mban, jó dolgod \Ol n 'Iam mindi , ugy-e!

AZ UJSÁG

Vad.rna.p. 1910. junins 19.

.-~-~---.-.-.-.-.-.-~-~-~---~-~-.-.-~==---::::::awaa?~~~·-~&d96fta.~ms~=-cma.~rm=raamuu~·~uaurs~am~·g•~·wrau=~~....~.u. . . .~~aa-=*T7ZT~au....~un~m~.-~~--. .~. .~~ p~=-~~:=:=~::~~;:~~:-~~~~~~::;-~~~~~~~:-~~~~:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-:-~-.-.w

VctP.<.~•

d• Fontena!f

Zichy István

MER

NE EK ISÉ TE EI

Sen1 nem tudomány, sem nem szenvedély, még csak nem is játék, de mindenesetre szórnkozás. De hát mi is ez tulajdonképpen?

Aláirások, egyszerU, tiszta, jó irással, egy cseppet sem rejtélyes személyiségeké. önök maguk is meggyőződhetnek róla. De egy szeszélyes szellem átváltoz:tatta azokat csodálatos, mcsebeli szörnyekl;é, Hogyan? Oh, a. legegyszerUbb ruódon. Egy arkusból téglaaialm papirosdumbot vá~uuk, s aztán & közepén, hosszában, a tollat erősen megnyomva r áirjuk a nevünket, ugy amint ~zoktuk. A7után behajtjuk a papirost az irás közepén, hosszában, s erósen rányomunk val::tmit. Majd ismét szélnyitjuk azt, sekkor már megimpluk a kabbalisztikus rajzol, amely az itt leközlötlekhez lesz hasonló, s mésts esészen más . Angiidban most srenYedélyesen syUjtik az Uytm autogranunokat s kUiön könyvet készitenek a szdmukra. A ~zörnyele;;ek hátára aztán rdirjak n rendes nevet is, esy szellemes megjesyzés kiséretében arra az ábrdra vonatkozólag, amelyet az eltörölt irásból kaptunk. E kis, véletlenül kialakult rajzoknak {6-churmejuk az, hogy mindo:nki mást Ját bennük s a legfaotasztiku ;nbb következtetésekel vonhalja le belólilk.

Itt n n !unk !dózó aviatikusok al:íirásál mutatjuk b e, nl!hány e lréi.. alkalmával velük egyült idéző mágnás al:ül'ásánali kiséretében.

AZ UJ'SÁG virággal vagy a nélkül, pettyes, esikezott ba.ttisztból, voileból, stb. Sokan strapára lüszter aljakat és fehér bluzokat viselnek, vagy Orom welliangallérral ellátott egyszerü, japánujju bluzokat, csipkére tüllel fedetten vagy liogeriere ugyanigy, avagy más any agra bélelve, a mely kissé átlátszik. Tengerpartra már nem valók a lila vagy vilá.gosk k árnyalatok. Oda rózsas.zint, fehéret, sötétkéket, vöröset ajánlok, aztán az elmosódott szineket, a. melyeknek nem árt a tenger sós lehellette.

Szárazföldi fürdökben mindent lehet viselni, kivált nagyobb, hiresebb fürddhelyeken, csak ugy mint váro ban. Igen kecses ujdonság az ugynevezett scarf fekete charmou"ebol, fehér béléssel, gombkötómunka végekkeL Minden toalettnek befejezd eaehe-t ad.

Egy másik egészen meglepö dolog a koturnuaoknak ujjá.sz.Wetese. Elegáns és gracziózus mel t ez s a párisi nőket eg6szen elbájolta az eszme. ~z a néma, könnyü és bájos kis jószág, egyik napról a mátiikra, a nélkül, hogy &Vigyázz ! -t kiáltott •olna, ismét elfoglalta régi helyét a női arure-bcn, pedlg b tvan éve már, hogy tetszaláira ,-olt k · hoztat>a. Selyemből, atlaszból észitik ezckot, az estélyi to lett szinénck mcgfelelöcn a akkor t mészctescn a. harisnyáknak is e~nJ:ni kell ,-elök. A többi czipóknél is alacsonyabbak lettek a · ark k, csak árosi vi.seletre mutatnak a XI -. Lajos stilusának megfelelő tendencziát.

Chatterbox.

6

•

(Fels6-- Aus:.!tria íöldmi es nőkért.) ~ f lsó-a z riai mczógazda 'gi egy ület most ad a ki z l on. évr sz6! jel nt. . z é\·bcni uködés'roL I::;~n érdckr.s az a t 'n.·, he .v ezen ~l hat \án dor o.nit ó Ö la rt, h gy háztartási kurzusok. t tnrt P-ak a fölrlmivc.<:q zon ok számára. l ~Oü-b n ezen to.nitónök ö z . cn harminezhat ilyfajta kurzust tartottak, minden c.>gyes kurzust áth:g tizenkét nő hallgatta, azaz összesen 432 ; azoilki vül tartottak még ti z varrási tanfolyamot hat vanhat é- két fej ö- kurzust tizenhat tanit,·án · E:zúmára. A Í"'jé· t azonban nemcsak gyakor-

A fiatal leánynak megerednek a könyei,

sirva bólint igent. ~Ta lásd . . . nem kételkedhetel benne, b gy a te ja adat is akarom. ~Iert hidd el .•.

Virgil n m hozzád való férj. L ...galább tizenöt évvel idosb ná.ladnál. Könnyü-vérü ember ... ' zegény. Tele arló . ággal . . . gyedüti rPmén · r · g i c~ aládi pör, de megn e i -e, még -

nagyon · · gcs '! ! e ked . inc vagvonod ... n m íJ L ek g - hoz, nem lennél tartósan boldog z oldal'n. lórika zo.ko.., _ .. Lizo. m g z:inja a :-iró l~·nyl · é1zi, ·Z"nvcdé;:.ét. Jól tudja ö, hogy l mondani nchPz, rle a f!Zer lern önzó ... Virilt m ~ akarj. tari ni minden áron . . . _f;,. l'm, Florika h n1.1rnhb cng ~ de • mint remélni mertc -volna . . . .lá.r nem cllenk zik, c alir . . . Jó nycr('k . . . jó gyerek volt mindi • o zintén szer i az ö Lizáját.

Liza zelid ll magáb z öleli hugát : - tdcs ki hurrot , - mondja ben~ön ha tudnád, menn. irc fájn k a könyeid. De, ugy-e, belátod mafl'ad is, hogy Virgilről lo kell mondanod.

Flórika még l · sebben zokog és fui-

·m:

dokalv

rebegi :

-~:rem

hctcm, Liz ... nem tehetem.

- _'"cm tohc od ? kérdi az a.a zo y él ·en é az elóbbi ztinalom eg zcrrc to-va

tünik a

zi éböl.

latilag tarútották, hanem előadásokat is tartottak a helyes fejésről és a tej helyes feldolgozásáról és értékesíté éről. A tanitványok leginkább fiatalabb nők voltak, tizenöt éven felül, de voltak köztük negyven évesek is, a kik belátták, hogy rájuk is fér egy kis ujfajta tudomány. A legjobb eredményt azonban a tanitónök a husz év körüli tanitványokkal érték el, a mi azt látszik bizonyítani, hogy mégis az tanul legjobban, a ki még meg nem csontosodott a mezögazdasági tradieziók követésében. Örömrnel adunk számot a felsöausztriai mczőgazdasági egyesület derekas munkálkodásáról, de nagyobb örömünkre szolgálna, ha. ugyanilyen hírt hozhatnánk a magyarországi mezöga.zdasár-ri egyesületok körébőL Ha egyszer azt irhatnók, hogy ilyen és ilyen hazai vidéki mezőgazdasági egyesület kezdeményezett hasonló dolgot. l\Iég akkor is örömmel adnók ezt a birt, ha hozzá kellene azonnal tenni : igaz, hogy csak tizen jelentkeztek a tanfolyamra, vagy akár még azt is, hogy: gyenge érdeklődés mutatkozott, mert meg ,-agyunk győződve, hogy azért mégis megindulna egy ilyen kezdeményezéssei az oly régóta !iZükségesnck mutatkozott női mezőgazda­ s:ígi okllntá unk. Nem tudjuk megérteni, hogy kerülheti ki az intézd körök figyeimét az a tény, ho~y a magyar törpe irtokos csak ugy tudna emberi módon megélni, ha neje is segédkezik a termelt áru értékesítésében. Nem azt értjük értékesité- alatt, ba a földmives neje fején hordja be a faluból a. termesztett csirkét, tojást és vajat a -városi piaczra, hogy ottan az első összevásárlónak azt akármilyen árban eladja. Az értékesítés módja más volna, a. legelső lépés abból állna, hogy a földmives asszonvokat télen át tanitsák jobb termelésm6dokra, helyes fejésre, borjuncvelésre, bárány]lizlalá ra, baromfi fajták kiválasztására, hízlalására, gyümölcsértékesíté re stb. Természetcsen arra való tekintet cl, hogy télen mit lehet, ncmCl"ak tcóriában, hanem zcmléltclőleg tanitani; mcrt csllk annak a tanitásnak lesz sikere és követője, mcly taní ás azonnali eredményekkel fizet a. r á köve kczó nyáron. Ha ez az első . iker megvolt, akkor már egy kicsikével t öbb teóriát lehet koczk:iztatni a reá kö-vctkczö télen, de mindig csak oly teóriákat, a mdyek t gyakodatilag lehet értékcr;itcni. Azután, ha egy faluban vagy -..ridókcn alakult ily n tanítá. ok utján egy kis törzscsapat, hozzá lehetne fogni egy szövetkezet, egy tcrmelö_zövetkczet aJakitá.sához, mely szövetkezetnek kettős czélja volna : egyrészt a falusi embernek biztositani a munkája értékének teljes árát, másrészt a váro ok lakóinak az egészséges és bő­ séges táplálkozá t tisztán és jól termelt áruból, lehetsége árakban. Igy lehetne megoldani e két kérdést., söt még ennél többet is, mert nagyon valószinünek artjuk, hogy az östermelők gyermekei agy zonyai közt akadna egyik-másik, a kinek feje beveszi a számtant, sőt még a könyvelést is, akadna fölö zámmal olyan, a ki vállah1á azt is, hogy aszövetkezet terményeit egy távolabb vagy közelebb fekvő városban árusitsa, ,~agy a csarnokb:m, vagy egy üzlcthclyiségben, s bizto::;ak var-ryunk benne, hogy nem yoJna az illctöknek kárára ez a kezdem 'ny<'zés. S idővel ezen téli tanfolyamok kialnkulnának, minl a hogy ki kellene ho!!y alakuljanak rcnd"s mczögazda.sá i 11Öi iskolákká, a mclyckhPn tanitanák a tcjke clé!'lt, a haromfitf'nyé•zti-:'lt, hi7.lalást, ét l ·ke;:ité t, a. toll értéke. it '<:ét, a méhé~zet , a, fák o j tását, a g;ümölcs Lrm lés· t, sz es JO esomagolását, lá át, befőz' 't, a zöldség cltcvé:ét, a zázezer gazdasági mellékterrncny feldolgozását és értéke it" ·t s leg,~' gül cg kic:~it a mczőgazda­ ági munkák ok z rii ch·· Tzé ·ét i.·. ~Icrt bizony az a.. zon •nak nem :írt, ha tudja, ho y miél't terem ez a rét jó füvet s az a másik ro: ·zat, hogy milyen takarmány k ll a tejelő tehénnek lllilycnnel 'ri be a rideg marha, s az Hem árt, ba a nő tud cgiten i e:zy brue~ct cl kalmá val egy darab marbán, s nem kell azt elvérezni hagytú, mig a harmadik falu hires kuruz:lója ljön, hogy a vérző sebet 1 H l infimiti j tH! m ,. .. Jjc, vagy örökké megnyomorit ·a .tzt · szegény Allatot. Arról nem is zólunk, ho • ezen mezögazdasági i ·l{olák egy ki it az emberek higiéni ·jiv l is foglalkoznának, megt ni nők arrn., ho • milycn levcgöjü le ycn nz egé zséges és a bet g ~mber lakószobája, bogy csecsemőnél mire kell vigyázni, ha azt akarjuk, hogy m géljen és egészséges mara~­ jon. Egy kis el ő .:egit ég a1 knél, eg_y kis rend zere betegápollis i helyt foglalna az _1skola programmjában. Ha pedig a. irágkertészet lS fellendülne abból enkin k m v Ina kára, legk ,, ~hó ' nna.k, ki iizi. \-, gyunk még annyian ... Iagyaror zá.gon, a. kik falun nöttünk fel, falu.si

Vasárnap, 1910. j

':Us

19.

kerthez voltunk szokva, s a kiknek a fa.lusi virág az ös,szes .virágok köz a le~ - zcbb. Azt hiszszük, hogy a kiskert virárrai itt Budapcsten is talilnának vevőre, bármennyit is hoznának be faluról. M:ég az erdei vadvirág is elfogyna az utolsó szálig, csak hoznák. E sorok írója sokáig élt külföldön, váro okban, de azért sohasem érezte & hiányát a falusi virágnak, mert azt minden külföldi város utczasarkain kaphatta, bármily mennyiségben, csak mire hazajött ~Iagyarországra, tudt& meg, mi az a honvágy a falu után, ba végigjárt az utczákon máreziusban, áprilisban, májusba.n, a látta, hogy az összes virágkereskedó kofá.nál csak talján virág kapható : rózsa, a. minek illa.ta nincsen, mimóza., szegfü, de egy maréknyi vadvirá.g, a mivel pedig ilyenkor u yancsak ékes hazánk minden tája., nem volt kapható. égre ugy segitett magán, hogy elment a. nagy csarnokba., v 4·t ta.lá.lt egy jószivü virágnagykereskedő asszonyt, a. ki megkönyörült Sl#egény párá.ján és vidéki összeköttetései révén odahatott, ho6J szegény háborodottja. kapjon néha.-neha. egy marék vadvirágot.

A virágárusné szentül meg van győződve hogy az ö kuncsaftja el:'. kicsit za aros eszü, mert há.t ép eszü pesti csak inkább vesz szekfüt, rózsát még akkor is. ha. a.z kékítövei va:Q összemocskolva, mintsem . falusi moszatoka.t, de há.t a végén azt tartja, ha. valaki bolond, de megfizet a bolondságáért, hát akkor jussa van bolondno.k lenni: 6 azt hiszszük hor-rv akadn 'nak többen vadvu-agkedvelök h~ ho~n:lk f zt kedves -advirágot.

S ezt a. pénzt is elvihetné ~ nők mezöga.zdasá.gi iskolája, ha éppen akarná. Olyan nagyon vágyÓ· dunk ezen iskolák után hogy nem is tudjuk elhinni hogy azok ne jönnének létre mégis valamikor. ' Mcrt szükségnek elég nagy szükség van reájuk.

?

Szónyegek.

(Folytatás.)

A legköru1ycbben meg lehet ismerni a valódi régi szönyegek között azokat, a melyek a Saiidnralom alatt készültek, mert az ezekben ieltalálható kínai clcmentumok, melyek kisebb-.nagyobb mártékben mindig megvannak a dekorácziókban, minden későbbi szőnyegekből hlányzanak. Es ezek nemcsak állat-ok, például a kinai mcseállatok : a főnix, a kilin és a sárkány, vagy a szimbolikus jelentősógü szarvas, gém stb., haneni például a halhatatlanság jelképe: a tschi (gomba}, a mely t.öbbnyire a felhőszerü szélzetben látható ; aztán a buddhizmus szímbolurna: a golyó (tschintamani), a mely csaknem · mindig hármasban fordul elő.

Különösen a tschi az, a meTy a legjobban jellemzi a Safidok uralmát, mert a tizenhatodik szár zadban és a tizenhetedik század elsö felében nemcsak a szónyegekben látjuk ezt a mintát, hanem alá v ru1ak vetve ennek a befolyásnak a miniar türök, az üvegek dekorácziót, a szövöttáruk is.

Ez a gomb~val ellátott. felhöszerii zélzet m~r _a tizenötödik században is előfordul, sót már sZlcZlliai arab szöveteken, sugarakkal körülvéve a tizenne'"' • dik s a tizenharmadik században is. e- A golyóalaku dekorá<:zió már sokkal ritkább a szőn egeknéL Egyik legkiv' óbb orientalista, Karabacck osztrák tanár az állitja, hogy e három aol. ó a bika szemeit jelképezi, s az erőt és okos.:ágot akarja jelenteni ... Iéisokkinai eredetünek állitják s az.t mondjá.k h gy kínai mintá.król került c s;6nyegekre, s ho~ e b~om golyóban Buddha tanitásának jelképét kell látnunk, a tschintamanit· A tizenhatodik és tizenhetedik századból aló bársonyszö>etek is nagyon hasonló mint~t muta.t-nak fel, finomabb és m~gis ~zigorubb rajzban.

A XIV. századbeli, só a X. sz~zadbcli szövöttárukon is már, különösen a. szic.ziliai arab any&gokon o1- zor mint fömotinunot három, eocrJ· mtí.snak háttal forduló félholda lá unk. Behajló felükben egy-egy kis golyó van, a. mel ·ből suga.raJ: vet6dnek széjjel : ugy, a. min azt a florenoZl Strozzi-család czimerében látjuk a XIV. század ót;a..

Epp ily szépek és különösek ebben az idő­ szakban Perzsiában vagy a. perzsa müvészc~l á.t.hatot szomsz ·do része ben is a. szara.czéllj

AZ UJSAG

Vasárnap, 1910. junius 19. vagy pcrz a minták után készült s:lÖnycgek.

Nemcsak a beo-:ltá~uk s az egyes dekorácziók elhelyezése erré :len szabálya , hanem a növ-énydokoráczió is habár kissé a természetnek megmegíelelöbbeu'_ de mégis a merev mintákhoz való raga zkodá ·sal, igazán mcsterion van kezel ve. A virá0 okkal és levelekkel ékes szélzetben ujra meg ismét visszatérnek - töb~ször v~~y elszórtabban _ a régi motivumok s szmte uralJak az e"'ész dckorá.cziót. A legfeltünöbb egy nagy stiliz:lt virág, mely a rózsára emlékeztet és .egy hosszu, keskeny két hegyben végzöd~ levél. Mindkettö szinte architektonikusan sz1goruan van megrajzalv 8 mindkettö ö régi jellegzetes bizonyitéka a sz.<1racz6n képes beszédnek. Ez a virág, a melyet a szönyegleirásoknál ren~e~en ~almet~a néven neveznek szövöttáruk le1rasá.nal pedig grá.ná.talmának, ~ vizirózsából vette eredetét (a lótusvirá.gból), a moly a müvészet szül~té.s~kor már a Nilus sekélyebb vizein, :M:ezopotam1aban 8 Kelet-Ázsiának óriási folyóin tenyészett s évezredek óta különös és érthetetlen módon, minden idővel daczolYa fentartotta magát. Szerény nézetem szerint ez a virág az, a mely minden valódi régi szönycg dekorácziójában e vidékm: előfo.rdul; még pedig zárt virág alakjában, mmt h1mbo vagy teljesen kivirult alakban, nagyban v_agy kicsinyben, felülről lefelé nézve vagy haran.tmetszésben, szóval mindenféle formában. Ez az ugynevezett I>Lcitmotiv<~ a perzsa szőnyegipar virárrkorának delén s ezen kivül apróbb, többnyir: csillagformáju virágok vannnk körülötte vagy elszórtan másutt a szÖn):e~en, a melyekn k első credetc szintén a lótuszvua.g volt.

A többi növénymotivumnak, mely mindenféle fajta lótuszrajz mellett a régi szőnyegekben előjön, botanilms lajstromozása nagyon nehéz volna és sokszor a nagy stilizáltságuk ezt teljesen lehetetle1mé is .teszi. Az apróbb irágak amandola vagy almafa \irághoz hasonlóak. A termé zetesebben feltüntetett növények, mint a tulipán, szckfük, já.c:r.intok, nagy hasonl tosságot mutatna.k a rhodusi fa.yenceokon látható Yirágdekoráczió,·al. Vuló!>zinü azért nagyon, hogy o szönyegek egykorttak az cfajta. sziriai és kisázsiai agyagipari edényekkel.

jár, mihelyt azonban az alapbaj elmulik, nyomtalanul clvés:l a. kisérő tünet is .

Van azonban az izzadásnak oly fnja is, melyen lwzmctikai kezeléssei segíthetünk. Itt különösen az az izzadás említendő meg, mely a kézen, a lábon és a hónaljon jelentkezik. Öreg hiba, hogy a kiket ilyen baj lep meg, mindenféle csudaszarhez folyamodnak, a h elyett, hogy rendszeres kezelés utján szabadulnának meg a kellemetlenségtőL Hiszen nyilvánvaló, hogy a hangzatos eh1evezésü csudaszcrek kés~itőinek. az az érdeke, hogy mennél több fogyjon kisded deoozaikból és kenöcseikből és éppen azért nem igyekszenek azon, hogy olyan szert adjanak, a mely csakugyan véglegesen megszün.teti az , iz~adást.

Hiszen akkor csakhamar elfogynanak a paczmnsek, már pedig ez éppenséggel nem lenne ideális állapot a. csodadoktorokra nézve.

LEGJOBB SZÁJ· ÉS FOGÁPOLÓ-SZEREK. 6626

Házi tanácsadó.

Sárgabaraozk-fagylalt. Tizenöt deka édes mandulát mcghámozva, 15 deka porczukorral finomra metr1 örü::tk és há.rom pohár lúdeg vizzel elkeverve á.ll 1,i ha.!yjuk, két óra mulva asztalkendőbe téve jól kics~varjuk a mandulatejet. 15-20 jó érett baraozkot meghámozva a szitán áttörünk. Két pohárnyi áttört baraczkpépet két pohárop po;czukorral elkeverünk, hozzáadjuk 3 narancs levet és kis sárga héját, hozzáöntjük apródonként a. mandubtejet. Tiz percz mulva ujra átszürjük és a fagyasztó szelenczébe töltjük. Ha a tö~eg megfarryott, hozzávegyitünk egy nagy pohá.rnyt czukrozott, vaniliás tejhabot, de előbb néhány kanál fagylaltot keverünk el a tejha,bbal. Tálalá kor nagy főzelékes kanállal szedjük ki a fagylaltot és szikladara.b ok alakjában halmozzuk az üvegtálra.

Tejszinkonzomé, levesbe való. {Hat személyrc.) Egy tyuktojás nagyságu darab vaj 6 tojássárgájával habzásig elkcverendő, további 2 decz1 tej zinnel, kevés óval és szerecsendióval 3 evő ­ kanállegfinomabb liszttel gyöngéden elkeverendö , 6 tojá fehérjét kemény habbá verve hozzáadunk, egy vajjal kikent formába töltjük és 31 , óráig ..,.őzbcn fözzük. Ezután egy evőkanállal a kitálalt forró lovesbe beszaggatunk és azonnal betálaljuk Édes cakes. 24 deka porczukrot 3 tojássárgájá val elhabarllllk, 3 tojás kemény habját, vaniliát, 6 gr. porrá tört szénsavas a:mmoniumot,.. egy decz; langyos tejet és 25 deka l;sztet keverunk ~o~a és éjen át állni hagyjuk. lUasna.p re~el ~?__lisz­ tet gyru·unk hozzá, hogy pogác~at ~ta suru. legyen. Vékonyra kinyujt;a, ker~kre ~zagg~t~~k, Rovatvezető Garami Béla dr. köt6tüvel átszurkáljuk es halvanyszmure sutJük Ananászfölszeletelés. Az ananászt tiszta késAz izzadásróL (l. közlemény.) Az emberi bö-:ön sel kell felszeletelni, nem azzal, a melylyel meg• arán i porust találhatunk, mely mmd hámoztuk, mcrt a héjban erős sav van,. melytől t~zamta 1an P Y b• · d nf 'le elha ·znált arra <=zolgál. hog r a test o1 Dllll ~ 0 . . némely embernél megdagad fl;'~ íny .... A~ m!daga. l . il.rrot elvezessen eltávohtson. tzet, nat ellen sós vizzel kell a sza.J at k10blitem. es ;:aros an·~ ' 'l ki . k . , d bomlási termél,eket va aszt gazo at, sz1 1at , unká"' ak Darakrém-pudding. Háromnegyed lit r forró .. r ö még a J6lcgze. , m , JRD f o l:vtono, an · 1 tejbe 17 deka. darát kever~nk,. az,tán 7 deka .

• 't . bőr poru ainak ut) n vegzt e a nag . re zo lS a a ki sul ·os écré i vajjal 7 deka porczukorral es kis soval felforraltest. Innen van hogy az az mber • • ) o .• ·uk é~ tálba töltjük. ?tfig ez hül, fél liter éde~ sebel·ct szenved' elpu z t u 1. m ert a bore narry, teru. iej. zinhez 4 deka vajat, 4 .deka ?zu~rot: 4 tojás' fu nkczJOna · '1ru· nem tud cs 1gy leten~ ·tönkremegy, ~ sárgáját, 4Yz deka finom li ztet es kts ~ot adunk, .. a ·zo, szaros cr • t c lmc'ben roerrfullad a s , rult = .. '?. .. . .c.rcz_• sürü krémmé főzzük és langyosan a darapéphez . la'th a tó\ra' az izzadsáa külono en akkor h et o•· •o. cs o · h k verjük. Keverés közben m · ~ 3 t~ j ás árgá~~t, válik ha a levegő nagyon meleg , Yagy pe~g a néJ ún:v zéttördelt mandulacsokot es 7 to)as1 . .. l t cr ', áthatlan ruhazn.t takarJa az ren dlovu ,.a a ö l •tá u ranis a bőr fehérj~nek habját is belehubarunk. Kivajazott, erubert. A nagy m lea ég fo ~ n .. ID ._ finom porczukorral behintett formában 40-50 lnak vérk rinrré uk fokozódik, a b a 1. zál reJ. k·-.s. perczig gőzben kifőzzük vagy a kemenczében 1 ~su • bb ·· . . · · k fokozotta · , mumt. YlSZOllt az IZZOd ág-mingye sütjük. :Mandula- vagy g··ümölcsmárt..'Íst adunk ködé ét, illetve nagyobb mértékben való kivala zhozzá. tását r dményczi.

Tejszínes tojás. (Előétel.) Bzt olyan edényben , hogy az izzadás a te tnek egy. ilv á nva l o, készítjük, a melyben az asztalra adhatjuk. Az .~.lt lJ. élkül"o" zhető funkczi6ja, melyet semm1- edényt fris vajjal vastagon kikenve megsózzuk, ~:~. a ~:~.n nem n . eln omni Sőt esetr m leh t, de nem lB kell Y, · aztán ráütünk például 10 tojá t. Két kanál fri k el ·eke eppen az ' vannak g· beteg ege • m k vajat kis darabokban reárakunk, megsózzuk és 5 izzadás l egit sv l g •ógyk zelnek é é a m:iyj~r~ tejmerökaná.l jó édes tejszinnelleöntve, bete zszük nél egy-eg izza ztó kura fénye eredm .nynyvalaki a sütőbe. Vigyázzunk azonban, mert hamar megEzért tehát errváltaJán nem kell re telni, h~lik h sül. A tojássárgákmbk egész h\gyan kell maradni, izzad, kellem;Üenné a dolog csak ~kor .va a mint a hig tojásnáL Igen jó étel. tulsógos médékben jelentkezik z Jzzada~ Fejes saláta czitrommal. A fejes salátá , ha. a xn Yh egy- megmo tuk két-három vizben, leosurga.tjuk. Ekkor De vnn azért tulságos izzadás, · b ·nak anem ált.aláD nem mondható kozm~t ik ~ :lsérö' tünete. egy tálba rakjuk és rcáfacsarjuk három gész alamilyen ulyo abb betegsegne l h t kozme- czitromnak a levét s tetszés zerint jól, vagy b · Dyen e·e ben term z t ·en sz6 e e e • d lgunk az a1ap aJ kevés é megczukrozva, ö zeke erjük. A salátás tikai kez lésről han m el o 0 é · áll _ tálra f~lhalmozv-a reáöntjük a le ét és pecsenye .. t' ~r. den gyencres gi kezelése megszunte e. J.U.ln °. dá a lmellé feladjuk. ' pot : nység s b. n ·obbfoku tzz ssa

zmsfi

•

A Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara ,..

Női

Felsö Kereskedelmi Iskolája

(Folyta.tjuk.)

Siot\ATIN

Pelyhes toll. Ha az írótollba kis pehely vagy száJacska téved, a tollal nom lehet írni és néha megesik, hogy sem papirossal, scm rongygyal nem távolitható el a baf:Zantó l<is akadály. ilyenkor a türelmetlen ember az ujjaival igyekszik a száJacskát kihnzni, miáltal betentázza a kezét és néha akkor sem sikerül a szálaoskát eltávolítani.

Ez ellen a legbiztosabb szer egy gyufa lángjánál a szó.lacskát a tollból kiégetni, ezzel véget vetünk a bajnak.

===== Pozsonyban =====

7Mil

Internátus ls!l'lertet6at Ingyen kUid aa lgazg&lh6g Pa~sony,

------861 Mátyii•U. 18.

Gazdasáji tanácsad6.

Tyukoknak való zöld eleség. Mindon növény, a mikor kikel, zsenge és a tyukok, ha hozzáférhetnek, lecsipkedik. Ha a szérüskert nagy, akkor esetleg parczcllákra osztható, a pa.rczellákat füvel vetjük be és felváltva, mindig más és más parezelJán tartjuk a tyukokat, hogy a fü ki ne pusztuljon, mert a. baromfitrágya oly erős, hogy kiéget a talajról mindcn vegetácziót. K.ülönben ha az a czél, hogy a tyukokna.k kercsgélésre, kapargáláara alkalmat szolgáltassunk, lehet a azérüskertnek mindig más és más részét fclásatni. Az ilyen felásott helyeket szivesen keresik fel a tyukok mivel mindenféle bogarat, pajort, gilisztát talál nak, a mi nekik valóságos csemege. De lehet egyik másik helyen pólyvarakásokat csinálni és néhány marék szemes eleséget közéje szórni s csakhamar azt fogjuk tap~_sztalni , hogy a tyukok vigan kapargálnak. Z~!~ . eleséget lehet nekik saláta csalán, fü stb. alakjában agy nyersen vagy pedig a lágyeleséghe keverten adni.

A szölöojtásról. Az angol nyelves-párositás.

Ez a legjobb és legbiztosabb ojtásroód, a melynek segélyével aránylag a legrövidebb idő alatt lehet amerikai alanyokra ojtott európai fajokból nagyobb szölöültetvényeket létesiteni. Az angol nyelves-párositás abból áll, hogy mind az alany, mind az ojtóvessző éles késsel rézaut Jemotszetik, hogy a metszlap hú.rom ezentiméter hosszu legyen s aztán a venyige tengolyével párhuzamosan, egyenesen behasittatik. Az ezáltal támadt nyelvek aztán egymásba i11esztetnek, s a szokásos kötöanyagokkal háncscsa1, raffiával, vagy kaucsukkai megköttetnek Az egyesítés helyét még agyaggal kenik be.

Az angol pá.rositá.snál az alanynak és a. reá. ojtandó vessszönek egyenlő vastagságunak kell lennie. Az alany lehet akár sima, akár gyökeres vessző ; ennek az utóbbinak használata azonban mindenesetre előnyösebb és mindenkor kedvezöbb fogamzási arányt biztosit. A párosítás, akár föld ben álló, akár földből kivett alanyokra, az ugy nevezett kézben val6 ojtás vagy géppel asztalhoz erősítve különösen kényelmes gyors munka s azért ajánlható is, mert ez már kora tavaszszal, amidön még egyéb munka szünetel, a szobában végezhető.

Az ig készült oltványok kiültetésük idejéig nedves homokba rakatnak. Az oltványokat vagy azonnal a zölöben rendes helyükre vagy, a mi még jobb, egy évre az iskolába teszik. A kiültetésnél arra kell ügyelni, hogy az ojtás helye is 4-5 czentJméternyire a föld szine alá kerüljön. Az el ö évben könnyen megtörténhetik, hogy a beojtott nemes ,-c~ ző is gyökereket bocsát, azért a kiültetett oltványokat koronkint gondosan és alaposan meg kell viz gálnunk, s ha harmat gyökerei mutatkoznak, azokat a lehető legnagyobb pontossággal letisztogatjuk és ismét betakarjuk, a hogyan volt.

A forditott nyergezés. A forditott nyergezésnél az alanyból egy »\ << alaku metszést teszünk egy ~zem felett, ugy hogy éles késsel jobbról is, balról Js egy 3 ezentiméter mély vágást teszünk a bél közepéig. l\Io t az ojtóvesszőt az alany kimetszé. séhez mért nagyságban ugyancsak két oldalról egy-egy erös, rézsutos vágással éka.lakura lefarag. juk, hogy az .alany kivágásába beleilljék aztán raffiáv~ a le?ető szarosan betekergetve, ~kötjük s a. mar emlitett péppel betapasztjuk. , E f~rdito~t nyergezést is égezhetjük kézben, meg pe~g g ·okeres ellent ' lló amerikai vesszőknél nagy elonynyel. ~ .,

46

AZ UJSÁG

"rjyójyi

gőzöléseket végezni a következöképpen : Helyezzen egy

nagyobb vasedénybe egy izzó vasdara.bot, öntesse tele az edényt lobogva forró vizzel és hajtsa. reá. az arozá.t.

A legtöbb szépséghiba. alapja valAmi bc5rbaj.

A fejét és az edényt takarlassa le egy vaatag kendővel.

A 18 év óta fönnálló A gózölós 20 perczig tartson, a mely idó alatt két-háromszor kell friss forró vizet az edénybe tölteni. Gőzölés után hidegvizes lemosás és a. leszáritás után bársonyrnelyet dr. Iutassy Jézsef börg}ógyáaz, egéazaégtaná.r arczporral való hehintés következik. Tessék gondoskodni ve7.et, tökéletesen föl van 11zerelve a legmakacsabb arról is, hogy rendes emésztése legyen.

Mrbetegségek gyógyítására szolgá.ló eszközökkel Dr. K. L.-né. Osakis masszázsz;:;al, illetve vibrácziós tohát bőrbajból származó szépséghibákat b1ztos siker~ masszázszsal lehet segiteni a bajon. Tessék pontos czimét rel kezelonk, elmula.sztunk. levélben közölni (leírva a. bajt) Kozmetika-rovatunk vezeAki &Z intézetet nem látoga.thatja., az megveszi tőjével, ó majd levélben fog részletesen válaszolni. Olvassa el az •Ilona. jeligére küldött üzenetünk első pontját.

Vála.!z 5. Kezelje u~y, a hogyan azt a »Pálma-4 jelieére killdött üzenetünkben ajánlottuk. De este ne a neve alat t öss ze,':Jltto t ár tlllmatlan:.zereinket s zappan, zsiroskrémet, hanem a Mrsonyz.sirtalanitót használja. ;m te.·;;;zerny 'llll Ó. kUlön fé l"l !'Zere!. dr. Juta...,sy reczeptAzonkivül a mittesszereket naponta vagy másodnaponta Je ' &ztr!Ol J • a. hl) használati U l aSltáS al« pjá.D önmaga. ki kell préselni, a. megérett pattanásokat pedig a bórnek alkern;l kezt:li magát. szappannal és melegvizzel való előzetes zsirtalanitása A Bér,) ó.;rító·éés::let a züros, fényes, k1hevülö, után tessék egy kiizitással megtisztitott, de már hid?g kön nyen p1ruló arczok ápolá sára (mattá tételére) tü hegyével fel.szurni. A kipréselés, illetve fel.szur~s után szolgAI : ~.vószy:itia a böratkát tmitesszer), a. pattanást, m~legvizes-szappanos l6mosás, ledörzsölés, állottVIZes le(v1mmerb , a borll k;.cs okat (pór us), a tulságos izzadáat, öblitéa és leszáritá.; kö">etkezik. v öcö orru t. vörös ke.!e l, fa;:!yiu;i foltokat.

K. Válru;zt levélben még ll-én elküldöttük. érgyógyitú·kés lat ára 5 korfna és kapható minden Hernád. Sa.jnálatunkra, vizsgálat nélk-ül nem lehet nagyobb g y0g\· zert:. rban és dro" ériában. Direkt véloményt mondani. . rendeibe ö u · nvértel ezen a cZimen : Beteg. l. Koritnioza, Stoósz. Tessék elolvasru. " tH. Béla jelif!ére küldöt.t üzenetünket;. - 2. Benedict Henrik dr. tanár czime: V., Sas-utcza 25.

Bud.spcst, IV., Koss!.lth Lajos-u cza 4., 1. em.

NeTTUJ. ~Iossa meg éa habasitsa be heten.ként k~~­ szer, este a lefekvés előtt alaposan a fejbőrét es a haJat meleg vizzel és kolozsvári anthrasol-kénszapp~nnal. .~ szappanhabot hagyja rajta az elsó megmos~kor ot perczig, azután minden következó megmos' ~or ot pe~oz; ( E.i:ziralokaJ n.em adunk vis za.) czel tovább és végül állandóan husz percz1g. Ezen 1do letelte után mossa le a. sza.ppant jól többször váltott langyos vizzel, ha. szóke, akkor kamillateás sok lang:y?s Kivansiiga Ezerint levélben válavízzel, utána öblitse le állott vizzel, ugy hogy a. ha.Ja;n és a íejbórén ne maradjon semmi szappan sem és a le~~­ <>z~'rint in éztük eJ. rit.ís után tessék kibontott hajjal lefeküdni. Ezenkivül tessék másodnaponta reggel a. fejbórét egy kevés bársony-hajszeszszel jól bedörzsölni. Azokon a. napokon,_ a. mikor szappanos kezelést végez, ne tessék szeszes bcdorzsölést is végezni.

Karlsbadb&. A leirt s.zerekkel már ki is meritette.

Próbáljon meg orvoeáva.l phenolpbtbale_in:Pc;>roka.~ ~~1ratni. Azonkivül olvassa. el a. tH. Béla~ Jeiigere kuldott üzenetünket.

N. S. 910. Els6, mAaodik Ól! harmarlik kérd~ére más helyen válaszoltunk. - 4. Tessék ugy kezelni, a. hogyan azt a. .Válasz 5. jeligére üzentük.

Suretném tudni. l. Kezelje ugy, a hogyan azt tPálma 4 jeligére üzentük. Persze ön a kezót. A g6zölés nem kel! hanem a helyett tessék reggel-este 10--10 perczig ;, következ6képen áztatni : 2 perczig l_ehetóleg forr6 , iz ben, utána 5-6 másodperczig hideg vtzben és igy felváltva . amig a 10 percz letelt. - 2 . Az majd elmulik magától. Tessék. Sok gyalogolás, torna. mozgás.

K. H. Levélben vála.sz.olunk.

Ti-8zla. Tessék a bársony-szeplókrémet használni. !bika. Használja a Hydrogenol szájvizet és fog port, vagy fogpépet.

K. Elemb. .Azt nem lehet. Tessék osak továbbra. is ugy folytatni.

Piros rózsa. Kerülje a tésztákat, czukrot, édességeket és burgonyát. Kenyeret egy nap maximum S0-100 grammot ehetik. A zsirok szüksége.•ek, mert az ételekhez adva gyorsan elóidé:z.ik a. jóllakottság érzetét. .L ~aponta háromszor étkezzók. :f";trend: Reggel %8 ór<J kor : nagy csésze erós orosz tea czukor, tej éa rum nélb.~ •. 50 gramm piritott fehér vagy fekete kenyér sok vaJJal ; délben: 120-180 gramm tiszta busle>es, melléje vagy beléje csontvaló kenyér nélkül. 120-150 j!ramm köv~r fót vagy sült hus zsíros mártással, mérsékelt mennJIségü angolosan készitett zöld főzelék (kizárva burgonya, sárg répa, répa), saláta, sült alma va~y friss alma, vagy megrr kompót czukor néll.-ül. elké3zitv~ és ~ét-háro~ pohárka. könnyü bor. E~ u n nagy ~~ze eros, keseru orosz tea; este: nagy csesze erós, keseru oro~>z tea, hozzá. egy darab hi!! tojás ngy kevés zsíros ült, vagy kövér sonka vagv hal 30 gramm kenyér sok vajjal, néha. l:e ·és 'sajt. 'friss gyümölcs. Kerülje az ételek erós sózását, fiiszerezését. Ha gyomorrontás keletkeznék, a. táplálék soványabb legyen.

A riatil-.a. l. Tessék elolva ni a. •~ ~em oc Jeligére küldött üzenetünket.- 2. ~ppe n csakis a zsírosság okozza.

Kezelj e ugy, a hogyan azt a álasz 5. • jeligére üzen tük.3. Olvassa el sz •lbíká -nak küldött üzenetünket. 4. Fc·tenv-felhalmozódástól. Használja a bársony bórhámla.sztó't . - 5. Ezen kérdésére más helyen válaszolunk. ~ '. Sándor. f:trendi kezelés fontos. Fehér husok, bósége•en növényi L'iplálékok (spárga, hDgyma, ~-e~ek kiYételév l), zsirdus étkek (ba nem áll fenn elhlzas), bősé~ folya.dókfelvótcl. Kcrülend6k: alkohol, fűszeres étkek, busleves é$ sulyos esetekben a ozukortartalmu étkek.

Kisput i d<iJi;.dó. E;:;ész nyugodt lehet; az egész nem Cllyan DR~' dolo!!. öt .• >lintiennapi. M ssa. meg többször állott viz. l:e kolozsvá.ri Szeut László fertótlenitó piperesza.ppannal.

Eay ré9i eM{izi!.fÓ l~tí.nya (JI. Ilona). l. Tessék a. bárson ·-nrany;,: ki öt haóznalni. - 2. Olvassa el a.:r; td.n:::.tJ 1(a• jeli'!ére küldött tizecetünk negyedik pontját.

K. L. I1skolc:. A lobámló \'agy lerepedezö bórfoszllin~tokat semmi esetre sem sznb d let~pni, vagy l vágni, meet ezáltal még mélyebb sebesedések keletkeznek. Se szólóz."irt, ee glyczeriot ne lli!szn:í.Jjon. Legjobb \·alamil)en bór- Yagy 631ycykavas kenőcs haszn ' ]R , ' welyet zonban nom k jjcl, h nem u:\ppal 1 ha.ználjon, m rt n ppal gyakrabban érheti az iduj rás 'szonwgságn.

G. D. Bórsa-vport kell felszivni, vagy Formanvattával bedugni.

W. I/o11t1. Budapu. J. ·em akar megr-énülni 1!

T 'k elhinru, m1 c:.n. f:~ nem k togunk. Mi mit1dig fiat ok maradunk. Különbcn a vénülés elhárításáról

=

•

Xozmetikai Gyógyintézet

Bórgyógyitó-készlet

oz. e!ikai G 'Óg ·ntéz t •

Vasárnap~

1910. junius lg.

jelent meg mostan egy könyv is. - Kisérje figyelemmel ozikksorozata.inkat, azokban meg fogja. találni a védelmi módazereket is.

K . Salamonné. Ne tessék aggódni. .Az orvosá.nak · teljesen igaza van. Az elsóév betelte előtt a csecsemőnek husra. runcsen szüksége. Ebben a korban már meg lehet kezdeni a. hus adását, de nem ugy, a hogyan azt le méltózta.· tott irru, hanem a következőképpen : A hus adása. a legnagyobb óvatossággal történjék s eleinte csirkehuson kivül, a. melyet egészen összezuzva ke"l"'erjünk a. leveshez, mást ne is adjunk. Ha a huspuréet a csecsemő már me&szokta és elég foga van, ugy, hogy már jól tud rá.gn;, akkor apró darabokra vagdalt borju- és marhabus ;s adha.tó sült alakban, vagy becsiná.ltan. Sovány sonkat apró foszlányokra. tépve szsbad csak adni.

Aeroplán. l., 2. és 4. számu kérdéseire más helyen vá.lasz.olunk. 3. Tessék elolva.sni a. tPálmiW jeligére küldött ürenetiinket.

B. Antal. !, Igen gyógyítható. 2. Szent Rókus· kórház.

Vidéki. Ott szappanos kezelést nem végezhet, Tessék 2%-os Lysoform-olda.tot hasmálni.

Nóra. Négy-hat hétig tart. Az els6 két-három hétben okvetlen ágyban kell feküdni, azután is a nap !~g­ nagyobb részében. Naponta Yz-1 órai általános ~za~ szükséges és az orvos által szintén ns.ponta. vegzendo gyönge farádos villamozás. a táplálék mennyisége fok~­ za.tosa.n emelendő. Az elsó napokban tulnyomóan te}• még pedi!:( két óránként 60 gramm. A 3-5-ik uo.pon mar lllz-2-3 liter a tej napi adagja, a. m~lSE:t kortyonként, lassan, hidegen vagy melegen kell megmru. Ha undorodnék a tiszta tejtől, akkor kevés teát, kávét vagy konr...k<!t lehet hozzáadni. Ha a kizárólagos >agy t1.1lnyomó teJ · étrend már a. kezdetben nem sikerül, nem kell azt for · szirozni, hanem a bóven adott tej mallett vegyes táplálékot kell nyujtani. A hatodik nap után az etren~ a következő: Reggel 7Yz órakor félliy.ez- tej, a melyet félora alatt kortvonként kell elfogyasztaní ; 8 órakor egyharmadegynegyed liter tejszines kávé, f~hér ~enyérrel _vag;r ká.v6sütemény vajjal, 80 gramm hideg sült, egy ~Ye:' zsirban Ici:~ ütött burgonya (pommes de terre. ~1ttes)_ • 10 órakor félliter tej kétszersülttel; 12 órakor felliter teJ, a melyet félóra alatt kell meginni ; l órakor hUJ?leves, sült bó>en, főzelék. édes tészta, kompót; 3Yz orakor félliter tej kortyonként; 5 órakor félliter ~j, va~ askenyér 80 gra.mm hideg hus ; 8 órakor meleg sült, vaJ.~ kenyér: félliter tej ; 9 ó~ak?r fé~ter. tej, kétszer~t.

Levesek, husok. főzelékek es édes tesztákban nagy változatosság legyen.

8. N. Levélben válaszolunk.

N-gy Zsaua. L Borog~ reggel-este I<~-10 perozig a következőképpen : 2 perCZig olyan. mel~g ~l, a milyet csak kibir, utána. 5-{l. má.sodpercZ1f? egesz h!deg vizzel és igy váltogatva. végezze a. borogar.ast, a . JD:Ig. a 10 percz letelt. 2. és 3. Olv85Ba el a. tPálmac Jeiigere küldött üzenetünket. ~ ' • 8. .M. L Tessék elolvasni mai és következő vasarnapi kozmetikai czikkünket.. f}ppen arról i:ru.nk. 2. Ehhez a kedvezményhez minden taDitónak van joga.. A felekezeti kérdés itt nem számit.

• Vidéki előfizető. A friss r ózsalevelet le kell forrázru és félóra mulva a. keserű levet letölteni r6la., azután ozitrom'lével jól meggyurn.i. hogy sima pép legyen be_lóle, aztán a czukorszörppel addig főzni, mig a tá~yérra eJtett csepp azét nem folyik. Egy tetéz~tt leveses tányér levélre fél kiló ozukrot szá.mitunk. Friss má.lnalével, vagy alkörmössel lehet a piros szint élénkiteni. Rózsalik?r : Egy és •ta liter vizet egy kiló és 68 deka ozu~orra.l. JÓl megf.6zünk, habjf.t leszedjük, be~etöl~ ~. li~r tiszta borszesz.t, 4 csepp rózsaolajat es kis alkormöslével rózsaszinüre festjük. _ llf. Eru'i. Az elóbbeni feleletet tessék elolvasru. .

H. V. -né. Vajjal bekenve kitenni a. ns.pra, a~tán erős lugb:m kimosni. ~émely pecsét; azonban ellentáll a legerósebb szareknek is. _ F. Bereg"-zász. A legszigorub~ tiszta.ság, a. zold por és buvólyukaik betapaszt;ása. .

Fagylaltkészitú. Annyi jeget kell a gépbe tenm, hogy ez megteljék, ha belenyomtuk a sz~lencz.ét ; egy kiló sót kell 3 kiló jégre számítani. forgatni pedig addig kell, a mig megfagy. De ha egy óra. alatt nem fagy meg, akkor fölösleges a. toYábbi fáradság.

nyilvános, három évfolyamu

sodi

ané •

Beirások:

T"n.tás kezdete:

és sre,tembar 1-3.

1910. ze te b r hó -.

1910. Julius hó 1-5.

Tájékoz ato érte itöt kivána.tra. ingyen küld: az Iga zgatóság

P zson., é

6 948

áty, •

tcza 13.

Vasárnap, 1910. jnnius 19.

Szejény Ma si ...

-

Héloise de Beaulieu. -

Musi szomoru volt, mert két hét óta nem kapott birt ma.mától. _ Ma.má.na.k dolga. van - szólt Czeczilia kisasszony és kezét jóakarólag tette a leányka fejére. Musi szá.nakozást érzett ki ebből az érintésből. Miért ? Mama. biztosan beteg és a.zt akarta., hogy őt kegyesen megcsalják. Ma~a bi~tosan tulsárrosan kifárasztotta. magát. O muvészno volt, konc:erténekesnő, s maga. kereste a. kenyeret 1\!usinak és önmagának, mert papa régen meghalt. 'll.r • , • • t"'v o"t 6 mama sohasem iu.us1 mar nem lS 1smer beszélt rola.

Egy-két év alatt eleget keres mama . arra, hogy Musit magához vehesse s felhagyjon hivatá"'~ l Akkor Musi tizenhatéves lesz~ s Mazontul .,öova. .. mama már csak neki fog énekelni. ~s USlt lS t&nitja majd, U}ert neki édes althangja van.. .

V alahányszor mama meglátogat~, romdig erről a szép jövőről beszéltek. A ~enzlóba ugyan nem •"tt Jo , hanem Musi ment hozza a szállodába. .

Pedig Musi szivesen benezegett " voln~ a sze?~ fiatal roamájával a penzióbeliek elott. Mas marnak is jöttek látogatóba, de olyan szép egy sem v~lt, . t Mnsi mama. Ilfindcoki megfordult utána ~a alki'te az utczán. A ruhá.ja titokzatos suhogá s . . ser, minden lépését és a bőre meg a haja val~IDl cs~da­ latosa.n édes és mégis kinzó illa.tot lehelt ki ~aga.ból. ~s most meg a mama beteg, idegen varosban és ápolónő nélkül ! Musinak jog~ és .kötelessége volna hozzámenni. Hiszen neki haJlama van a betegápoláshoz. Ha Czeczilia kisass.zonynak migrénje volt, nem türt maga mellett mast, csak a Musit.

A mama utolsó levele abból a nagy városból volt keltezve, a melyet vasuttal két; óra alatt elérhet. Azt is ts.dta, milyen szállodában lakik.

Ha odautazna és meglepné roamát ?

De nem fogják elengedni.

Igy tehát titokban kell megtörténnie. A szökés ugyan a legnagyobb bün, a. mit egy .fiata~ l~ny elkövethet, de mindegy. Még most 1s elitél~leg b élnek egy leánykáról, a. kit elfogott a honvagy esz x 'd k' és hazaszökött. De meg kell lenni. v maJ egy -~ czédulát hagy hátra C2eczilia kisasszonynak. Kesöbb meg majd mindent rendbe hoz ~aga., :ner.t az ő szeretetreméltóságának senki se brr ~en~~vetett a nagy feher ha.z1a, Bucsut ekin tetet tt titokban lement a kertbe s l b en l a ko 8 a mey · N .._ , Futott a vas ut fele. , em . onnan 1..1. az ulNzara. bátorsaga. akart megállni, mert fe'lt•, h ogy elhaayja o De mikor a vonat m gindult., szerotett v~lna kiurrrani az ablakon, olyan rémiilet ett erot o

rajta.

• .

De a beteg anyjára való gondolat m.eger~s~, tette elhatározásat, az t'an m eg már ugJls keso, ezóta észrevették szökését. széjjel.

A nagy vá r osban tanácstalanul nézett . , k k Egy kocsit bérelt s aztán, mikor egy Vlrag -er~ e, -'t á arolt dés előtt elhaladtak, egy csokor roz:sa v , d a el o"tt pedig gazdagon az anyjának. A szá.llo megjutalmazta a. kocsist.

A kövér portáshoz fordult ezután, lélek ben és testben fáradtan. .Az anyja nevét emli~elltte. .

Nem, ilyen nevu.. asszony nincs nálunk sza \&.. ül' :MUSl .. . l\Iegsemnus ten lépett ki ismét az utczára _ ód'ék !ihez fogjon ? Egy más z6J.lóban tudako~ J az anyja után ? Tova'bb h a l adt ' meg~l.lam nem ül mcrt. Széles és keskeny ut.czákon haladt ker~~t .. ' . elóre osztohidak és tereken át, va lrum egyre .. te L lk 'b élt. hátha k.. mama noz . c e en az a roménvs~g · ·· 1 áns -ozonmcrrgyórryult 5 itt étál valahol az e eg k' e o l t" örömet ne 'l s ·. közt zá.zszor okozott r z,{e o f l · . ·'t vélte ec(Vy-cgy k"rc u nő lak, a kiben any]· . ::, . l . tal 'l a meg.

1 m rni. D lassankmt c ro ett s nem fol ,ó E l .dr l 'pett a mC'lv al tt n::~~y . "'Y ll n. '.lit . . . ~ rt on ke~er>e"en kaYn.rgott. Eg kut:a a a' tzp.

AZ 'UJS.Á.G vonitott. Musinak belefájult a szive. O is ilyen elveszett, ijedt jószág volt, mint ez a kutya.

Egy fiatal ember állt mellé s szemtelenül az arczába nézett. Meg akarta szólitani. De Ö rémülten menekült. Az emberek, de különösen a férfiak oly furcsán tekintettek rá, mintha valami feltünö lenne rajta. Mintha rá volna irva a homloktira, hogy a penzióból szökött meg. Ott most a.z esti bibliaórát tartják ... Vajjon mit mond a jó lelkész, szép Krisztusszakállával, ha meghallja, hogy M:usi elszökött ?

Musi kétségbeesetten kulosolta össze kezeit.

1\'Iintha egy örökkévalóság feküdnék a tegnap és a ma között. Itt már lámpákat gyujtogattak.

Musi egy nagy térre ért. Durva kiáltás téritette magához : csa.knem egy fiakker kerekei alá került.

Oh ! hacsak visszatérbetna ! Az ö kedves ezeczilla kisasszonyához !

Egyszerre osaknem felkiáltott örömében. Ott ... az az elegáns asszony, az a mama ! Megismerte a seiskin-kabátját is, sőt a jól ismert illatot is felé hozta a szél. Egy pillanatra. megbénította. az öröm, aztán jött egy automobil ' és kettőjük közé furakodott. :Mire elment, a füsttől nem látta az anyját, magával ragadta öt a hullámzó emberár.

De mindenki egy iránybament : a szinház felé.

Musi is oda tartott. Egy ·vöröskabátos portá-s a jegyet kérte tőle, s mire ő ijedten szólt, hogy nincs jegye, a kasszához utasitótta. Természetesen az első sorba váltott jegyet, mert mama. csak jó helyre ül.

Remegő térdekkel jutott el a helyéigsanagy világosság egészen elvette a szemevilágát egy pillanatra. Szégyelte a flanellbluzát is, meg az utazósapkáját. De mindegy, Ö roamát keresi és meg fogja találni!

De mama nem volt sehol. Még jött egy-két elkésett ember, de roamát nem lát ta sehol. Vajjon tévedett volna ? Hiszen látta, hogy idevonszolták magukkal az emberek akaratlanul. Oly nyugtalan volt, hogy szomszédai lepisszerrték s akkor ijedten meghuzódott helyén s csak a szemeivel kereste mamát.

A · függönyt felhozták. Nagyszeru szalóndekorácziót látott a szinpa.don. Egy Biedermeieröltözetü ur és hölgy játszott az első jelenetben, de ö nem hallgatott rájuk : hol van mama ? A jelenet vége felé oly lármát ütöttek a szinpadon, hogy 1\fusi mégis csak visszafo dult oda önkéntelenül. Nem értette, mi történik, osak azt érezte ösztönszerüen, hogy valami oaunya., valami olyan, a mit neki nem szabadna látni, tudni. . .

Zokogó vágy jött rá a kis fehér ágy után, mely fölött az Ecce homo fehér rámából mosolyog reá. Vajjon mama tényleg itt volna ? Körülötte is furcsa mulatozá.s folyt. Igazán csaknem megkö:onyebbült, mikor ismét felhuzódott a függöny.

E Werter-frakkos ur egy szép fiatal nőt vezetett a f'ámpá.k elé s aztán ö maga a zongorához ült. Á közönség vad tapssal fogadta a nőt s ez bájosan merrhajolva köszönte meg a tapsokat. Zöld selyem, méfyen kivágott ruhát viselt, melyet a v~on csak egy ujjnyi széles szalag tartott fogva. Musmak elállt a lélegzete a szégyentől és az ijedtségtől.

Ugyan hogy lehet igy a közönség elé lépni ?

A szép nö egy erotikus dalt énekelt, félig sikamlósat, félig érzelgőset. Musi lesütött szemekkel hallgatott rá s kezei a rózsabok:rétát kinozták, a mit mamának hozott. Szinto öntudatlanul pillantott fel egyszer a szinpadra. Volt valami a hangban, a mi csodálatosan hatott reá.

A szemei kitágultak a rémülettőL Nem, nem nem! ~rzékcsalódás lesz, ördögi fájdalom. Jéghideg kezei reszketve hullottak ölébe. Á szinház forgott vele. Nevetni próbált, kinevetni önmagát. :Wc oda öri:'let! A sok izgalom képzelödövé tette.

Hiszen hányszor vélte már előbb is az anyját látni az utczán! De ez a hasonlatoss8g! A ).'Ö\id felső ajak, a mely oly nilami gyermekeset ad a mama

arczának. Meg a tekintete is! De nem, nem, ez nem lehet; Nem, ez nagyobb és karcsubb a mamánál, a. szemei nagyobbak és sötétebbek s szemöldei feketék. Aztán fiatalabb is mamánáL A közönség tombolt a lelkesedéstől.

- Senki se hinné, hogy . ez a nö negyvenen felül van - jegyezte meg valaki a Musi háta mögött. - Már nagy leánya van. Ú, ezek a fél· világi hölgyek értenek hozzá, hogyan kell fiatalnak maradni ...

Az énekesnő most előrejött a lámpákhoz s Musi észrevette a bal keze kis ujján, félig eldugva a többi gyfu·ü között azt a kis türkizgyürüt, a mit együtt vettek egyszer egy aranymüvesnél, kettőt egyformát, egyet neki s egyet az anyjának s a mit mindannyiszor, a hányszor találkoztak, ujra kicseréltek. . . Felállott helyéről. Egy kicsit támolygott .

A nélkül, hogy törődne a szomszédaival, elhaladt közöttük. Utánaszóitak: . Vajjon hová siet ugy a. rózsabokrétájával ? Furcsa növény, a ki egyedül megy a varietébe !

De Musi egy .gép .rends.rer.ességével haladt előre. A gardrobban kivette a kabá.tját és kalapját s mikor az asszony kérdezte, hogy nem beteg-e, nyugodtan felelte: Nem. Sápadt volt. Pedig ugy érezte, hogy lángok égnek, tobzódnak az arczán. A sötétbe, a hüvösbe akarta temetni azt a tüzet, a melyet a szégyen égetett reá. A férfiak tolakodóan néztek a kalap~a alá és megjegyzéseket tettek reá.

Oh, ez a tüz, ez a tüz, a mi el fogja 8t égetni l Vajjon a kis fehér ágy hüvös lepedöje vagy a Czeczilia kisasszony tiszta ajkának csókja eloltja-e ezt a tüzet ? Nem, ez egy örökre elveszett, elsülyedt világ szég:rene. Egy világ, a melyre nem mert gondolni em hátborzongató rémület nélkül... egy világ, a mely mégis az ő világa ... hiszen az anyja benne él ...

A vére szerint ide tartozik, Ehhez a romlott, festett világhoz. Ji:s a saját ereiben keringő vértől való félelme kergette előre.

Mert Musi most már nem volt az együgyü növendék. Mindent megértett. 1\.findent tudott.

Megöregedett egy óra alatt.

Valami megcsillant a lámpafényben. A folyó!

Ugyanazon a hidon állt, a melyen az előbb. Az előbb ? Mikor ? Régen, nagyon régen. Azóta egy vilá,.o dőlt romba körülötte. Ezer év el6tt volt az.

De vajjon a kis kutya ott van-e még· a parton ·?

Milyen tolakodó a lámpavilág ! Hát sehol sincs sötét és hüvös, a hol elrejtse szégyenét ?

Csak odalent. Ott sötét is van, hüvös is van.

Egy loccsanás. Egy kis elnyomott feljajdulás s a viznek felfreccsenése. Azután semmi.

De a karfáról a hidra esett egy poros, összegyürött vörös rózsacsokor.

l

Ell- HIIAH.

:t::t

Érdekes autogrammok. Egy amsterdami érdekes autogrammokat bocsát piaczra. Köztük van Napoleonnak több levele, a melyet Szcnt llona szigetéröl irt, továbbá. Goethenek vegytani kisérletekről szóló há.rom levele, valamint Schillernek egy levele, a melyben Goethétől Euripidesnek egy kölcsön adott kötetét ~klamúlja.

Eladó egy zsolbírkönyv is, a mely Luther Márton tulajdona volt. Á könyv előzéklapján Luther irásával ez olvasható: El ö zsoltár. Az Ur ismeri az igazak utját. Luther Márton. 1554.<< régiségkereskedő

tt A fehérje mesterséges előállitása. l1. párisi tudományos akadémián..'\k junius 13-iki ülésén Jungflei ch tanár közölte, hogy Berthelot Dániel é . Ga~cchon kémi~soknak sikcrült, hogy egy higan •lampa ultraVIolct sugaraival mestersérre. cn elvégezt "ssék azt a szintétikus munkát,"' a melye a termész t ben a klo ·of il ,-égcz. Elj· ráukkal m' r-már ahhoz közdedtek, horry mest rs~~~ en á~t;-'k :I~ a fe~é!'je:~n~·agok~t': ~ Hitólag tobore \'lLek kiserletezes k zh"n, nnnt Fi~ch r

AZ UJS.ÁG

Vasárnap, 1910. junius 19:

Emil berlini kémikns, a ki legtöbbet és legnagyobb sikerrel foglalkozott a bonyolult problémával.

M. N. Valószi.nüleg tévedés. Méltóztassék a ~ nem is lehet. U &bb miniszteri rendeletek szerint katonai ügyosztályban érdeklődni. 3866. sz. régi m&J~em minden pályához érettségi kell. A legjobb volna,i el6fizetö. l. A per nagyon bizonytalan. Előzetesen kelha VIsszamaradna a. ha.t6ságnál és az igazolvány meg· Gyilkos katonatiszt. Londoriból irják: Anglia- lett volna. megállapodni •. 2. Ez is megállapodás dolga. azerzéae után állami hivatalba. pá.lyázoa. nagy felt?nést kelt Bringhurst őrnagy és A rendes jutalék fél százalék.

Beteg. Orvos munkatársunk fog váJaszolDi - 5132. Nem helyes. Maradjunk csak a régin.él, tö~orvos letartóztatása. Azzal gyanusitjá.k, hogy k?zmetikai üzeneteink között. - Elöfizet6 fia. Szappanos - Ch. R. R~ Iroda.lmi SzaJón Kölcsönkönyovtá.r, t~agos~ nagy morfiumadagokkal megölte feley., Nádor-u. 20. - N. J. Malcó. Ig..zsá.ga van, de a. ~leg­ VIZzel és kefével. A langyos vizben feloldott heresó is seget. Bnnghurstné április 28-ikán halt meg hirte- JObb toll"ll4 ember is tétovázva áJI meg e-z előtt a. probléma ~:pen tisztitja. - 4432-3398. sz. el6fizet6. Hosazu kisérJe~ kell hozzá. mig megá.llapitha.tjá.k. hogy tény· lenül. A haláleset feltűnést keltett és a Iondoni előtt. Ez azorosan az iskolai higiena körébe tartozik leg használ-e. Egyelóre semmi biztosat sem tudhatunk. állami bakteriológiai intézetben megállapitották, s az iskolai orvosok valósággal sokat is foglalkoznak . :-- Gy~ma; l. Nyelvtanilag és ma.gyarosság szem. hogy az alkoholista nő tulságosan nagy morfium- vele. Sajnos, e-z tá.rsa.da.lmi berendezéseinkkel is szoro- pontJaból kifogaata.lan, egy-két tésiiletlen monda.t a.zon. sa.n összefügg. Lippai munkapút. l. Már volt szó ~ ~ benne. Ha. kissé még szaba.da.bba.n fordit. ez a adagok következtében halt meg. Kevéssel utóbb róla. A jelenlegi honvédelmi miniszter még nincs egyet. hib~ lS teljesen el fog tűnni. 2. A legkellemesebb pályák B:inghurst őrna~ot hitvesgyilkosság gyanuja len szavazójegyzékbe se felvéve és igy ennek következ- egyike az agyagból készült pálya.. A vi2szintesre egyenzn;att !~tartóztattak. Az őrnagy bevallotta, hogy tében egyelőre nem is választhatják meg. 2, Ennek sok getett területre vékony réteg sárga. agyagot kell hordani ~as elete elviselhetetlenné vált. Felesége oly oka van. 3. Legközelebb meglesz a névsor, 4. Hitfele- s ezt folytonos öntözés közben erősen lefurkózni. Ezt kezetek ezerint nem mutatják ki. a.z eljárást addig ismételjük, mig a keményre vert agyag1szakos volt, hogy nem Iehetett birni vele. Kétségberéteg 20--30 ezentiméter vnstagsá.gu nem lesz. .Az igy - 4570f- 4505. Leghelyesebb, ha elmegy a. leá.ny esésében Bringhurst az orvosa tudtán kivül erős sógorához, a kit különben is ismer és vele közli szándékát. ~ült pálya ke~ény, de minda.mellett rugalmas s a. morfiuminjekcziókkal kezelte feleségét. A morfium- A sógor megadja az utbaigazitá.aoka.t arra. nézve, mikép- raJta _való játék nem olyan fárasztó. mint e. beton- vagy e. kaVIcsos pályán. A -pályát mindennap meg kell öntözni injekcziókat később annyira fokozta, hogy halálo- pen ejtseszerét annak, hogy a kisasszonynak iB bemutat- és le kell si.mita.ni kozzék. Nem fog az illető ur meghe.ragudni, biszen leá.nyos sakká váltak. Tennie kellett ezt, mert már nem háznál núndig szivesen látják a komoly szándéiru ur~:Lkat.

HaJasi ei!Hizet5. Errol csak a va.llás· és köz· tud~ _?ézni, hogy ~ alkohol lassanként hogyan Mihextartás végett megjegyezzük, hogy ha esetleg e.z oktatásügyi miniszte.riumban adhatnának pontos felvilágositást. A. J. Domhovár. Tudtunkkal nem csókolt els6, a. családnál tett látogatása után többé nem hivjá.k, teSZI tonkre a felesege testét-lelkét. kezet. - Deutsch D. N~. Magyar Imre 14.0 szava.· az rossz jel. Már tudniillik a kegyed sikere tekintetében. za.tot ka.pott Vázsanyi 1616 szavazatával szemben.

Kettős csillagok. A világürben rendkivül - Egy tudni vágyó. Rosszul informálták önt, A lap sok a kett& csillag. Rossei tanár, a hires tudós megjelenik most is s megjelent ezelőtt is tekintet nélkül Junias 2-iki számunkban közöltiik. - Énfekl6d4. Ha. a szóbeli szetzódés létreiöttét igazolni tudja, akkor perelhet. az ex-le:ue. Neve a régi. most t~ányt irt róluk és azt a felfogását fejLegjobb, ha. ügyvédhez fordul.

- Komoly leány. A pá.lyá.za.tok hirdetése a napitette ki, hogy ezek a kettős csillagok forgó égi- lapok és a. Fóvá.rosi Közlöny utján má.r megtörtént, A Régi el4fizet6. Lócae. Bakody Tivadar (IV.; testek széth.a.saAásá ból keletkeztek. Russel egész pályázatokra csak má.jus htJBZOnegyedikén lehetett je· Magyar-utcza. 8.); Lippner .Antal (VIT., Vörösmartyutcza. llja); Sulkowsky József (VIII., József-körut 31/b). lentkezni. Nagysád tehát már elk~tt. sereg ilyfajta csillagot megfigyelt és ugy vélekedik, - E. S. Vári. l. Rózsák levéltetvei ellen nagy sikerrel Repll16vcrsenyek. Először nem kell otthon ezó· hogy a. rendelkezésére álló adatok az ő elméletének haszná.lj&k a dohá.nyport. Permetezze be a levelek~t !ani, hanem az igen tisztelt fónök urat arozul kell legyinteni, adnak igazat. tiszta vizzel és hintse be dohá.nyporral. 2. Soxsjegye1t de ugy, hogy me~gadjon a becses képe. Másodszor meg megnézetjük és legközelebb válaszolunk. kell t6le kérdezni, hogy mik a. szándékai.

De akkor már Drága csempészet. Amerikában az utóbbi otthon is szólani kell. 2. A tejkróm. 3 • .Akármelyik. 4..

-- Nyitra. _:ragyon helyesen okoskodik. A.z as.szony évek folyamán roppant lábra. kapott a. csempészet. SzüJői engedelemmel. a. férje nevét viselje és ne csináljon névösszetételeket.

A kelengyére a. leánynév monogrammját szokás himez· Minden lehero és lehetetlen dolgot csempésznek Magántanul6. l, Azt az iskolaigazgató utján az emberek, hogy a vámköltaégektöl szabadul- tudhatja. meg legjobban. A "rizsgadij mekkorasá.gát is. tetni. - Irodalom. l. Vannak. Pl. Egy leány élete és egyebek, a melyek, mint tárczá.k, a. napisajtóban jelenjanak. Ezen a réven azután óriási károkat szen ved 2. Két oszt~ílyból tehet ~yszerre. 3. Kétszer egy esztend6- tek meg jobbára. 2. Két esztendeje. 3. A hetvenes évek ben : februárban és ju.niuaban, Az utolsó feleletet a bélyega kincstár. Különösen a.zóta. lett nagy a.z állam rovatban találja. elején. Most harminazöt.harminczba.t éves leh.e t. Szegény cse.lá.dból llzá.rma.zik, izraelita va.llá.su volt, most nem• V"ll.liii'U::-rvedéki károsodás&, a mióta a ga.zda.g a.meW. D. Homokr..c.tgyörgy. l. Van több ilyen áttért a. katolikus hitre. Mint költ6 elll&a.llgu ribi&k · caempészve viszik bo kiilfö.lcli vúár- ,:tVILiogoe ezred. 2. Az iró folaegél~e. 3. Fizetnie kell. régen tehetség. - M6jus. l. Forduljon a. kézimunká~ IY.iht, Caipkében, aclyemben, mükincsekben !UaérOlje meg o.zonban 61zyeZkedée uLján valo.mivel méraé- ért.ékesitó egyesülethez (Budapest, Klotild-palota). 2. kelni a. fizetendő összege . - L Q. 1. Ez a. képeaségeitól 6x:iúi pészet folyik az Egyesült-Államok függ. Esetleg bány~ga.tó is lehet. 2. Ezer korona. Benedikt Henrik, V., Sas-utcz.& 25.; Bársony Jáno~ teriilet.én. Ennek most aztán az lett a. következ- Somool menyecsko. On nem kérelmezheti, osak az illet6, Muzenm-körut 33. ; Barth& Gá.bor, IV., Kecskeméti· méuye, hogy az amerikai biróságok ujabban vagy annak o. 11ziilei; .Az illető az áthelyezést kérelmező utcza. 2.

- F. F. n6gyszerész:. Ne a. nyugati páJya.ud:va.r<?n minden csempész-ügyet drákói szigorusággal bün- folyamodványt szol,:!álati uton adja. be. érkezzék meg, hanem a keletin. Legjobb, ba Kóbanyan - 5693. sz. eiiSfizetiS. I. Standard Oil Company. tetnek. Igy tegnapelőtt Ghesbrough-nak, a dnsszáll le, mert majdnem közvetlen a vasuti állomás melNework C'ity. 2. Mi ·ter. - Daruvári el6fizeUS. Nem azonos. gazdag halótulajdonosnak fel~gét, a kit rszintén lett van a pálya, a melyen az aviatíkai versenyeket ta.r~­ - Z. Több ilyenfajta készülék van. Legjobb, ba. saját ják. G. Béla. Ermihályfalm. Eöt•ös Károly Mezo· maga. nézi meg egy ilyen üzletben, mert a. Jeirás után nem Cl'lipkecsempészeten értek, a biró börtönbüntetésre szentgyörgyön születctt 1842. márczius ll-én. Sz. i merünk rá. a gyártmá.nyra. T. Gy. Nyitra-Bre--..nva. ftkarlia. ítélni, s csak az etsküdtek egyetemleges D. Nagys::ombat. Sziveskcdjék a kiadóhivatalnak megintézet nincs . .Az állalorvosi fóiskolába csakis középkérelmére állt el ettöl a. sz4ndékától. Az itélet Ilyen irni, hogy a közJemény mely számban jelent meg. iskolai érettségi bizonyitv·ány alapján iratkozbatik be. azonban igy is nagyon szigoru volt, mert 20.000 4058-411. sz. e!6fiz:ető. A Hiteles Merknr szerkesztóM. Zs. D. A kézsmárki állami szö>őipari szakkorona büntetést kellett a csempész hölgy férjé- iskola. tanítja. az összes kézi és mechanikai ~övést és sége Budapest, l<'ereneziek-tere 7. sz. - O. M. Bank.

Az · Osztrák-lllagyar Bank tiszt-visélője az lehet, a ki nek kisznrkolnia. Csinos ár egy kis ruhadiszért ! ehhez képest nyujtja mindazokat az elméleti és gyakor- ausztriai vagy magyar állampolgár és a ki a ma.gyar és lati ismereteket, melyekre leendó müszövóknek, szövő­ német nyelvet szóban és irásban birja és a ki a. huszonmestereknek és szövőgyárosoknak szükségük van. A.z harmadik é!eté•ét betöltöt~, de a harminczadik életkort iskolában a következö öt tanfolyam van : l. Két éves még tul nem haladta. A bélyegtelen folyamodványt nappali tanfolyam a kézi és mechanikai szövésben való a bank főtanácsához kell intézni és abban az addigi müteJjes elméleti és gyakorlati kiképzésre. 2. Két éves esti ködését okmányokkal kell igazolnia. á. folyamodványhoz tanfolyam a kéziszövés elméletére és gyakorlatára.

3.

Egy (!ib;ttlen.lcvdelt.re nem válas:olunl:. Kiziratok mc(Jórz&ére mellékelendók a. középiskolai, vagy kereskede.lmi é~tt: óves esti tanfolyam a mechanikai szövés elméletére és rzem váilalkozunl:.) ségi bizonyitvány, a szilletési, on·osi, katona1, e:kolcs1 gyakorlatára. 4. Egy éves esti tanfolyam a könyvvitelés vagyon viszonyi bizonyit>ány. A fol~am~van::l:"hoz tanra. 5. El6ké zitó tanfolyam augusztus hónapban olyan lehetőleg arczkép is csa olandó. A b~á.l mmt t}sztnövendékek számára, a kik a na.ppa.li tanfolyaroha akar- Egy asszony. Az alkohol, a százszor elátkoviselójelölt.ek havi fizetéssel és egy han felmondassal nak Jépni, de még kelló gyakorlati képzett éggel nem zott alkohol ! Ismerve az idült alkoholizmus l!imak. nnppali ta.nfolyam hallgatói kélfélék : rendesek vétetnek fel. - Hittanár Sz.. A köz.ségek és magánosok magya.rnl: isz.ákossá.g makacsságát, nekünk ninc~ és r nd.k:iviiliek. Rendes tanuló az !!.'het, a ki két közép- által fl.'ntartott és nyil á.nossági joggal felruházott közép· arra reményünk, hogy ok08 tanácsokkal és házi- kkolát, vaey a ki a hat elemi osztályt sikerrel végezt-e el iskoláknak, felsőbb leányiskoláknak és pol_gári iskol~: nak tén ·Je~es szol!!álatb3ll álló rendszereSitett ta.ncrm és a. 14-ik élctévét már betöltötte és ehhez Hpest. kifejlett, szerekkel ezen segiteni lehessen. Mint leírni méltóz- ép é3 .hitoktatói félád -rasuti jegykedvezményben részesül· testalkattal bir ~ végül a szövéaben már kellő gya· tatik, a.z mnte tipusa a haBOnló állapotnak, m ly korlati elóképzettaéget tud felmutatni. Rendkivüli tanul61c nek. A. kedvezmény c.saJ.; a;z cmlitdJeJ.:re ezól. Bélyeges folyamodványokat a Mál'. igazga.tól!ágá.hoz kell be· ~ perczeiben az iszák08t magát ia kétaégbeejti. mindazok lehetnek, a kik a ezövéanek csak bizonyos Itt Iölöelege n.emrehányást vagy hasonlókat ágában 6h11jtják magukAt léképezni A felvétel elóje~és nyujta.nia. történik. Ennek eredményéról a szülók ml11dcn - KivAncsf orvostanhallgnt6. Az érett8égi bizonyí~· •lkaJmazni. Állapodjék meg vele józan óráiban, alapján év augusztus hónap 20-i~ értesittetnck. A belépni óhajtók vá.nyt kell felmutatnia és ha állrunköltséges &~ ~enm. hogy a nyáron pl. kit hó1UZ.pra valamely alkohol- o.z i!!kola igazgt\tó:lágánál akár irásban. akoir személycsen akkor f'ZPgénysegi bizonyitvá.nyt kell kérvén~- ellen gyógyító intézetbe menjen. llyen intézet tart<'znak jelentkezni. Bciratás és tnndij az iskoJ:inál W. S. Naf!Y~óllós. I. Az attól függ. hogy milyen a. rugó. a. od mplnr g:veeülct (IV., emmel wcü: -u. ninc"en, dc !oz.ik a. tanuló 6 korona miihelyhiztosit.ékot 2. Hoór 2\Iór: Az elektromosság és mágnesség elméle~; ll.), tovább az Orsz. • fagyar Alkoholellenes l!'té tbe helyezni, a mclyhól az általuk okozott károk l\Iezey Bertnlan: Elektrotechnikai ala.pismeretek, es fognak megt 'rittP.trú. 1 zorgalmns 611 tehetséges szegényálldor ~akorlati ll.'ktro eclmikai kézikönyve.

Egyesiile (II., Láne2hid-u. 2.). Ezekhez fordul- sor u ifjak állami ösztöndíjban is részesülhetnek. A tanév Straub Az itt felcorolt köny.eket bármely budapesti nagyob.b ja.nak levélben, s azután .zemélyesen. Külön fel- azept mb!"r hónnp elsején kezdódik. zövóipari sza.kiskola. könyvkCI"('skedéshen megkapha ja. 3. A Budapesti Orsza.· • goshisoka is nd az Orsz. KÖzegészRégi Egyc- vnn még Ka~ án, ... "agy-Disznódon, N"agybecskereken és gos Rabbiképző-In ézct (Bud::tpe..«t:. Rökk zilárd-utcza 26.) növendéke csak az lehe . a ki a. gimnázium IV. osz: ül (VIII., E terházy-u. 14-16.), a hol rendcl- l'ouonybiUl. Nemo. Budapul. Ezt még korai kérdezni. Azt tályát sik resen el>égczte. Felvé elit kell a.zonkivül tell1ll nek i. véljük, hogy nemzeti állá ponton vannak. 1 'emmibe sem a biblia, héber n elvtan, t&lmudoln!Sás- és magyaráza.t~l­ A nagy bajtól ebben az állapotban csalcis fognak ·lemenni, a mi a. nemze i életet feldulná vagy A felvételre való jelentkezés és beirás szeptember eleJen r <Lvz res kezelés el menekülhet meg. Tekintsék veszélyeztetné. fljr'zcn ezt nem is lehet má képpen kép- az igazgatóság által meghatározott napokon történik! mind a kntt n uzt nagy, de még gyógyítható be- zelni. - Dr. K. Héd rváry gróf és Tkzn. gróf beszédei kivételesen 1-ésőbb is lehet beiratkozni de csak feh·éte!l ol nsandók. Részletekre megállapitott programm még vizsgálattal. ' gn k, mint akármi mást és hozzák meg a nincs.

- Tlibheknek. Szolgálat()n kinilikatonai személyek , kez l el járó 'Idoza.tot. . -.B. ~· tanit6. l. Nem tehet mást, mint ujra kér- és ezek családtagjai, tol'ábbá a. felekezeti néptanitó, ' (·nyto~ a Jegyet. A beküldött fényképet aláir6.s nélkül joga?démiá~, teológiák, ön-ényhatóságok, községek és : öbbi ot elmondják.

Igazgató ága nem fogadja el. 2. A Kas!'a-Odcrhergi maganasok alta! fentarto és nvilvánossági joggal felKizártrutk t rtjuk, ho tthon, a leirt e z- avru.1~v. ut Í;!a.zgnt6ságánrll kérvényt"zcndó. - .J. K. Nagy· ruhá~o.tt középllik~lá~k, o\"odákna.k, népiskoJlJmak, kozökkcl ettól a. démontól meg lehessen menekülni. tóneg. Tartalékos hadnagyok n<>m részesiilnek féláru J?Olgan fiu. és. leanytskoláknak tén Jeges szolgálatb~ - Tudatlan. A csókos társasjátékok semmi- vesuti jegy kedvezményben. - 3497-654. számu el4- alló, rend:>zeres1tett tanerői és rendszeresitett hitoktatól fizet5. "' jtóhiba volt, a melyet ma már nincs módnnkban is íél~ru vasuti jegy~edvez:ményben részesülnek. A ked· képp PID izlésesek, em higiénikuaak, ellenb n rek~ifikálni.

- P ~ony. ziveskedjék a .Iáv. iga.zgatóu~k '7 emhteJteJ:re S"...ól. A ked>ezmény igénybE;· él k leb tn k, mert noha már jó ideje, ságaho~ \ogy redi~ a legközelebbi üzl lvezet.ó éghez vezmeny vétele a ~v. Igazg~t?;>ás3:nál kérvényerendő; a kérv~e· hogy di tha jö 1ck, még minclig nagy előszeretet­ fo;dulni. ~ em hiszszük, hogy sikerülni fog a. dolog, de nyeket pedig a. teologiak, JOgakadémiák és középiskol&k ig~ga.tój~ e.. né~iskolák, polgári iskolák és ovodák tan: t J játszszák. Hogy a nevezett kisllSSZony nagy lllllldeneaetre megpróbálhatja a fönt emlitetteknél. R. .J. Pa/.:4. l. fert a legtöbbet tartalmaz 2 Minden felugyelóJe zaradekkallátja el. A katonatisztek és IrotonBl örömm I csókoltat a magát a zálogkiváltásnál, nnJzyobb ~önyvkC:reskedésLen megkaphatja. :._ ·G. A. D. tisztyi~lók és egyes katonai napidija.sok 8%0lgálatan Jr.tf>Wi ez. lán csak a kedv bará.tnöi vélik. Hogy I. Talán. oszkor l . z .mC'gtartva.. 2. A katonai iigy0$zt.ály- ttJa::.á.mál a. kere kedelemügy-i Irániszter a.: eddi(!i 33°~-ol önn fájt ez az eljárás, megértjük, mert ugy hoz te se~ fordul ru: 3. H a ninc.; meg n négy gimnázinma, 5q%:ra. ~me/le fel é8 az cmlitett.el: ualádtagjair/s is akkor az ~gazga~ó ag beleegyezésével tehet fölvételi izskjterJes=frk. A_ kedvezmenyt igénybe n:nni ak:a.ró 1.-atoDLJ..· gondo juk, uraságod szerelme a. kisas zonyba. g6.t. de folvétallt kell tennic a talmudból é a béberti, zteknek ml11den ~gyes alkalommaJ a áv. igazgató· Amd tiltakozni nin n jog , k akkor, ha. n;relvból i . - Monoki ef4fizet6. Az ön korában mlir nehéz sagához, '"~gy pedig a legközelebbi iizletvezetóséghe2í ld v61 génye anna a onynak. pályát álaszt ni, de különben is azzal a képzett égge"" kell fordulniok ...

tt

s:erte

l

n

n

•Kloüld•

J[

IT " l •• ZE ETE .

l

or

e:t

49

AZ UJSÁG

Vtts&rnap 1 1910. junius 19.

o6 Epétjes r ől tudósítanak, hogy a. sárosszepasi ref. trb!kpaplrokról Ils sotsjegyekrlll. misszió-eayház Eperjes székhelylyel legutóbb megalab.-ult.

- Gazdász. .Alsószeli. Forduljon kérdésével Munk _ Lelkipás;torává G~nczy Gábor abaujbnktai lelkészt & David-8oh1~ bankezéghez (V., Nádor-u~za; 16). me~~t választották meg. Ünnepélyes beiktatása szeptemberben ugy a. gábonatózsdén, valamint ar. értékt~~sden telJeS!· lesz. tendó megbizá.,sok eszközlésére Jegjobban a]nnlunk. , oo Ara nyos marótról jelentik : P.arsmegye közigazFeketepusztai előfizető. ~12-13 sz: Os_ztrak gatási bizottsá~tina!{ fe~elmi vál~sztmánya P~~ovi~s vöröskereszt-sorsjegyét 29.60 koronaval sorsolták ki ..

Emil körmöczbanya1 polgarmestert osszcs fegyelm! ugyeJBereg. 176-1 számu l 70 .. Mag:yar nyereme~y­ ben egyhangu ~zavazntt.al toljesen fölm entette. költlsönét 360 koronával huzták ki, felteve, hogy egesz oo Iglóról jelentik : A vörheny és difteritisz oly mér('It) sorsjegy. . , tékben lépett fel. hogy egy hét lefölyá a alll.tt lllintegy - A. Gy. 6239-67 sz. Bazilika-~ors~egye_t 14 koro190 esetet jelentettek be n hatóságnáL A betegség sulyos nával, azonkivül 240 -84, 7995-34, 35, cs 5620~3 s~. lefolvásu. A hatóság intézkedé. t tett, hogy a meneküló Magyar vöröskereszt-sorsjegyeit 15 kot·onavnl ~o~~oltak kl. szii!Ők a. betegséget- más közsÓgekbe be ne hurezo~j~k. _ D. H. Vérsecz. 6009-83 sz . .Magyar voroskeresztIg16n valamennyi iskolát h>1otóságilag bezárták. eorsjegyét 14 koronával huzták ki. .

- Többeknek. Az Auguszta szanatórium sorsJegyek huzását elhalasztották október 10-ig. .4. kör;etl:.ezó kérdezósködók sorsjegyeit még nem sorA legtöbb közönséges hashajtószer solták ki: azzal a tulajdonsággal bir, hogy még _ Foca. _ L. M. ógrádveróc:;e. -_A. J .. V~rad­ állandóan nagyobbodó adag használata veLencze. _ B. P. Öreglak. - Szent!s L. _Bat,ora_lJau_Jhely.

L. F. H. _ s. K. községi jcazu. Szmyr.rvaralJa. -:mellett is fo lyton veszit hatásábóL Az K . A. Nagyszőllős. _ Hernád. - B. R. Rapcz. -:- ~ aza1 .

Nag 1Jszóllós. - R. H. Királyltelm ccz. - S. A. O~'!l-1o ,7. ­ oly sok orvos által dicsért Jó~sef· z. Sarkad. _ s. s. K iskórös.,- 3~ Bode ncred1tlos; keserüviz kitünő oldó és bashajtó hatása S. J . ]Jfislcolcz. - K. S. Hemadzsaaá:ny. - B. M. S-ks•g va'r - T. J . [lt!iarnok-Rogcmdorf. ellenben még huzamos használat esetén 1 U S K 1.;ereszt ur. • • • · p G Q - P. 1.1. irn olc. Zsablya. N. J . Bpeat. ----: · y. •.

1s mindig egyforma marad. _ IYI . s. Roskány, H.-Doura. - G. Gy. Hollo(_l: _---:-. H. r:A . _özv. N. Sándorné. Szatmár. - Gy. D. Fehe1van -ut vG. A valódi Ferencz József-ke ·erüviz

Ferencz

.. , K ZOKTATAS. *** A chémia első nödoktora Ma~yarorszá~o~. :fjrdekes eseménye volt a budapesti Tudomany egyetem mai doktor-avatási ünnep,ének _Kovác~ Laura bölcsészethallgatónak doktorra, avatasa, a k.~ mint ilyen ez idö szerint 1\'Iagyarorszagna~ a~. e~so bölesész-chémiai nő- doktora. A doktorno kozepiskola.i tanulmányainak bevégzése utá_n,_l904:. évben Berzeviozy Albert akkori ~;:ult~szmmi_~zterr;;ek az egyetemi nöhallgatók felvetelet beszuntetö rendeletével szemben, Benedek J ános országgyülési képviselö által vezetett deputáozi6 élén kivivta, horry aminisztcr szigoru rendeletét megváltoztatta 0 és bizonyos feltótelek mellett megengedte nőknek az egyetemre rendkivüli hallgatókként va-16 beiratkozását. A küldöttség tagjai közül csupán Kovács Laura végezte be telje en tanulmá.nyait ; a többi időközben mind kilépett az egyetemről.

Tárgyául a természettudományokat s ezek közt elsősorban a nök által nálunk alig kultivált chémiát választotta. Három és fél évig dolgozott néhai nagyhirü professzorunk : dr. Than Károly egye· terni I. számu chémiai labora.toriumá.ban. Közben letette dicséretes eredménynyel a középiskolai tanárképesi tő alap- és szakvizsgát. Dokt~~i . ?rtekczését: a »Jodojan elektromos potcnczialJa.nak megha.tározásáról<c Lengyel Béla ~r . és ~uch~öck Gusztáv dr. professzorai tudomanyos ertékünek ítélték. Az uj doktornö leánya Sz. Kov_ács Sándo~ volt hu:lapiró társunknak, jelenleg allamvasutl ellenőrnek. Ezenkivül még 4 uj doktort avattak ma. föl. Ezek között öt nö volt. ** . Nők az egyetemen. A Budape_sti tu?~m~ny egyete~ rektori hivatala értesiti az erettse~l VlZS: gáJatot tett nőket, hogy az 1910-:ll. tanev elso felére, habeiratkozni 6hajta.nak, ez ~ánt _a kultu~z­ miniszteriumhoz intézett fol a.mod':'an~a1kat l,ul~u~ 31-irr nyujtsák be közvetleni.il -~ Illetékes dekam hivatalnáL A kérvények semmikeppen s~~ a kultuszmini zteríumhoz nyujtand6k be. A k1tuntetett határidön tul beadott folyam?d,~ány~k az 1?10.ll. tané\· el ·ö félévi beiratkozasaig mar nem mtezhetők 1 és igy a fch•étcli en?ed!ly az 1910-ll. tanév első felében a beiratkoza nal m~r. nem _lenne , "ti1e tö" . A .>v. o::; l3 / 190" z romlszten ren'$. ~ • • , é n·enyesi deletben fel van tüntetve, hogy a ~öbb ~m: barom clégsége t tartalmató ére _t -~i b1zon~_tva.~y.?k~~ felmutatóknak még rendk1 ub ha.llg,atói romo éo ben va16 fch·ételük scm jM'Il olha.to. .* Iskolai be:ratás. A budo.pesti III. ~er.. m. ,kir.

'll r·"·* ' . ba :lZ 1910 - ll • évreA szólo beiratások ogimnaz1um t•· ·enlent 1010. julius 1. és 2. napján történnek. omeges J be" t. ·· , • t ·'nl t ezen napokon 3o l•ezés clkerulese vege t ll]ll a os.. .. k tra • koZ<i.s. Beiratkozási és fölvételi diJ cgyuttcsc~ l 9 oro~_a.

A folytat ólago beiratkozás f"zeptember hó 1., - · 3. napJlm IX. lesz. Az ignzg.ttó >:íg. * Zliróünncpély. • zép W.róünnepély fo_! ·ót led~ ba** "It k0.. ZSÓgt vo a n kerület , áli-uti ujonan me~np , isb.--a. és Tre A kis" ermekok az Ó\•oda \·ezetó]e, Csata Bor lról • ték 0 Zén"i Joló.n Ó\·ónók vezetése alat elómene~e . gyo~ .: J • ··1 ·ket kik ehsmer.,sumeg a nagyszám n mcg]e1~t szu o , ket fejezték ki buzgó óvónoknek.

n .

se:

,

VIDEK.

' k 'p visel6Szeptsdraljiról j l ntik : A. varos , ban u te ületo legutóbbi köz~7':i~é én polgfayme~te~~ó~~D~-ála~z­ lelkesedét-scl Wydn. Lasz.lo nyug. o zo ga totta mes.

00

a belet görcsök nélkül mo sa ki, az étvágyat fokozza, anélkül, hogy a gyomrot bá~·rnikép megterhelné. Ezen kiváló tulajdonságaiért a b écsi á l t a l án os közkór h á.z ak V . orvosi osztálya bebató k isérletezés után megállapltotta, hogy »·a Ferencz József-viz a » keserüvizeko: leghivatottabb képviselője.<

ÉRTÉ IP l Á 1· up i

ez.

n c z.

I Gabona.

Az amerikai piac:z.ok kedvczötlcn jelentésok folytán továbbra is meg zilárdultak. Bizományo ok vásárlásai és a nagy pekuláczi6 fedezései következtében a gabonaárak ·tetemesen drágultak.

Az európai piaczok közül a mai üzlet fol:ramá.n csak a berlini kezdökurzu ok jutottak k.öz. tudomásra, melyek l% márkával drágábbak voltak.

A budapesti piaczon szilárd irányzatban csak mérsékelt forga-lom fejlődött . Gyenge hozatala k mellett a kinálat mérsékelt volt .

A malmok csak keveset és lassanként vásároltak, de könnyen fizettek magasabb árakat. Elkelt mintegy 9000 mm. ké zbuza 20 fillérig drágább árakon . A rozs a legcsekélyebb forgalomban árát szilárdan tartotta, de alig változott. A tengeri jobb ker reslet mellett 5 fillérrel drágult. A zab és az árpa csaknem üzlettelenill árát jól tartotta. Takarmányozikkek e héten szilárdak voltak és 5-10 fillérrel drágultak. . A határidőpiaczon néhány fillérrel a tegnapi zárókurzusokon felül indult a forgalom.

A macrasabb a-merikai kurzusok és a belföldi jelentések hatása alatt igen élénk forgalombu.n a coulisse fedezései n~hány filléres j avulásra vezettek. A helyi spekuláczió eladásai még az üzlet kezdetén egy-két filléres (1yengülést idéztek elő, de nagy czégek folytatólagos buzafedezései és v' árlá ai hama.rosan tetemes áremelkedé t idéztek elö.

A vetésekről a délelőtt folya-mán is érkeztek panaszok és noha a derültebb égboltozat ha-tása alatt eszközölt realizácziók röv-id időre erősebb gyengülést idéztek elő, az irányzat szilárd maradt. A rozs, a tengeri és a zab a nap folyamán szintén szilárdultak, de csak néhány fillérrel drágultak.

Dólben a heti zárlat bonyolitá ' ai nagyobb mérvet öltöttek és igen élénk üzletben a buza. és rozsterminusok rég látott legmaga abb kurzusaikat érték el, melyek csak közvetlen zárlat elő t gyengültek ki é.

A zárlat szilárd maradt.

Eladatott: Buza. TiszavidéL-i: 150 mm. 77 k. 22.60 K., 100 mm.

76.5 k. 22.60 K., 100 mm. 76 k. 22. O K. Pestvidéki. : 600 mm. 78 k. 23.20 K., 120 mm. ;~ k.

23 K. T .-Beuel : 2200 mm. 73.5 k. 21.50 R. Bá7t8ligi: 600 mm. 73.5 k. 21.50 K. . BecskereN : 2000 mw. 77 k. 23.40 K.

Felsóm.agyaror&zági: 200 mm, 76 k. 22,60 K, 1000 mm. 76 k. 22.50 K. A ·radi : 1200 mm. 78 k. 23.20 K. Tengeri : 200 mm. 10.80 K ., 300 mm. 10.76 K. Rozs: 100 mm. 14.50 K, .A készáru fe(lyzése az 1910 junius 18-iki tőzsdén a J.:óvelke::&: B u za

hilós 7[)

~I'is~avidéki

76

';7

•

78 75 76 77 78 7J 76 77

Fe}lm!C!JIJti

• Pestvidéld •

•

23.20 23.60

22 :020 22. 60 22.1l0 -

23.2a . 30

!!z:3o=

22:8o

so

81 8-.!

7U 80 81

23:== 2ÚO 23.20 -

7\J so 81 81 79 80

=

2Úo 22.1!0 -

n:Iö 2:1 . 40

81 82 79

=

7ti 22 :50 22:oo so 77 2:l . i0 23 .10 81 7S 23 .- - 23.50 S:l Rozs J. r!'ndü (0) •.• . . . •••.•.•••.•.•••• • közo!pn>inösc\!!ü •. . ..•• . •••.• . •.••• • Rozs I. rendii (uj) .... . .... . . . . . . . . . . . . .

• középmiuöségü •••.•. •. ••••••• . •••• Arpa. 1. rend ü •...•...•••.• , •. ••• . • . ••• •

•

• u.

lo

••• • •••• • •••• ••• ••••••••••

Zo.b J. tendii •.• . •. •. • • •• •. •• •• •••• • ••• • közc\pminös~~ii .. .. •••.•.• • • • •• • ••.•• Tengeri belföldi (ó) ••• • ••• • •• • • , ••••••••• Ropelm k:lposzto. •.•••••• ...•• .••• .• • •. •• •

réJfO. • •••••• ••• • • •••••••••••••••••• ,

(uj) •.•• • • • ••••••••• • •• .•• '. uolg~r • . •••.•.•.• . •.• ' • •

• rolndn Köles ...... .. ....•.•..• . ••.• • . .- •.•••••• t.nkarmány l. rend ü •• ••• • • • • ••••• • • ll. rcnclü ............. . , •• , • •••• .• •

Bt:zakorpa.

Finom kprp. azor nl li szállításra.

1910. szeptember-deczember . .

Kötések. Azonnali szállltásra. ..

Durva korpa uzcnnuli szállitásra.

1910. szeptember-deczewbér ••

Ara 100 kgr.

23 . 30 23.70 23.60 23.90

23. 60

-.---.-

~2

2\!.70 ~3.22.00 23.30 - . - - -.-

75 76 77 78 75

• Bácskai

2Úo =n:=

22 .80 2:1.10 -

k!lós 79

=!!ÚO

78

Bánsági

Ara 100 kgr.

2:úo

=

23.-lO -

23:.>o 23.70

-.---.-

-.---.-.---.-.---.-.---.u:GII J4:75 14.35- 14.55 -.---.-

= =

J;;:2o 11.6014 . 1 0 13.~0 JO.!)ó-

JÚo

12.10 16.13.!)0 11 . 15

-.---.-.---.--.---..---.- .---.-.-- --..-

--..-7.608.107.60 8.609.20-

-.-

7.80 8.30 8.80 U.40

H atáridóii.zlet.

Az üzlet [olyamáa a következó kötések történtek: októberi buza 19.36-19.30-19.42-19.28-Hl. Gl9.S2-1\l.76-19.78 októberi rozs 13.7-!-13.76-13.62-14.18 juliusi tengeri 10.70-10.68-10.82 1911 májusi tengeri 11.20-11.22-11.18-11.30 októberi zab 14-,18-14.20-14-.0<!---J.L.O

•

Délutált 1 óra 30 perczkor zárul!~lc : októberi buza 19.7G-19.7S októberi rozs 14.16-14.18 juliusi tengeri 10.80-10.82 májusi tengeri 11.28-11.30 októberi zab 14.18-14.20 augusztusi káposzb.repcte 24.30-24.50 Gabonaforualom.

HHO junius 113-tól junius 17-ló. ]Í;rkezett: Elsz 'ilitutott 1

m6tormá.zaa.

:Ru za •••••• • ••• , ••• • •• Rozs •.•• • ••• • • . ••.•••

7.060 927

Árpa •••• ••• •• , • ••• • • •

8 !'í 5 5 503 15 275

Za.b •• . •• •• •• • •••• • •• • Tengeri . •••..••.•• .•• • Liszt ... . . . . • . ..•. .• . , Korpa. •.. . .....•• .. •. •

204 3.861 13.06 1.0<!9

102

Hajódsl ruvardiJ Etudap2stre. A fuva.rdij 100 kiloés a. biztosítási díjjal értotik. Gyórbe a. fuvardíjtétel 24 fillérrel magasabb. Pancsováról 59--tl::!, Ujndékról 53-56, Bezdánról 45-48, Knloesár6137~10, Dun földvárról 37-40. zontesról 73-76, Szegedról 596'2, Zentáról 5i-60, Titelról 55-58, Mitroviczá.ról 7376, Temesvó.t-ról 87-90, Nagybecskerekról 50-6z.r~>trammonként

Bécs, juniu.~ 18. Gabonatőzsde. Buza meglehetösen szilárd é a mult héttel szemben i mét 5 fillét·rel drág~bb. Rozs a~onban 5 ~llért veszített. Mégís a jobb fa]híkat keresik. Tengen 20. t.ab 5-10 fillért veszit.

Kereslet osak h-is mennyiségekre szoritkozik. B\Il!!a • Ti:za-virléki 12.30-12.65 K. Tótfelvidéki 1 1.60-11.25 K: Morvavölgyi 10.15-1Ui0 K. Rozs: Tótfelvidéki 7.90-8.05 K. Pestvidéki 7.95-8.15 K. O y.tr.lk 7 90.15K. -ldój:í.rás: esőfcnyeget. ·

Berlin, junius 18. Gabonatóz&de. Zárlat. nuza szilárd juliusra 200.- márka (11.76 K.), ezept.-re 189.75 márk~ (! 1.15 K.). - RC7.s álla ndó, ju!iusra 140.25 már ka (8.78 K.), szeptemberro 151.25 márka (8. 90 K.). - Zab szilárd juliusr~ 147.50 már~a (8.07 K.), szcpt.-re 151.- márk~ ( .~8 K.). -Tengeri nyugodt, jul.-ro - . - má.rka (-.K._),_szeptemberre - . - márka (-.- K.). - Rapezeolaj sz~lard, okt.-re. 49.90 m <i rka (29.34 K.), decz.-re 50.ZO marka. (29.52 K.). - Idójánís: szép.

Go~Dszló, 'juniu 18. Galx.natózsde. Buza. hdyl:en 9 -0.60_mnrka (12.11 K.), sárga buza helyben 20.50 márl-a. (l2.0o K.). - Rozs helyben 14.- m1h·ka (8.23 K.). -Zab he!\·ben 14.80 márka (8.70 K.). - Repcze helyben - . marka. (-.Tc geri 17.25 márka. (10.14 K.). _H~mburg, JUmns IS. Cabonatézsde. Buza. bá yaC:t, holstemt 19 márka (11. 4 - - . - K.), _ Rozs nyugodt, meeklenb~gi 140-152 márka (8.23-8.94 K.) or~z 103--- marka (6.06--.- K.). _ Terrnén ' ?laJ nyug_odt, hel ben 56- márkn. (32.93 K.). allandó, ]UO.-ra. l .márka. (10 58 K) · • ~ 18. ' k (10 58 K) · · • Jun.-aug.-ra - mar a . · . . . - Idójó.rá : szép.

Lo~don, Jnnms 18. Baltict:ásár. Megnyitá&. Buza.

3-6 p .. ,~J magasabb. - Tengeri zilárd nem 'l; k - Arpa. allandó. - Zab szilárdabb. ' e -D • . , Liv~rp~ol, junius 18. Gabonaió~e. Zárlat B szJlard, Juliusra 6.5'/ okt6berre ~>71{ · uz~ · r·Jusra. - . - ," !!zeptemberre v.

•· Tengen nyugo dt • JU -., ~iri~, junius l . Gabonatóude. M • · , allando, ]uniusra ~5.15 frank (l<> K ) e~nulY_Itas. Buza

K:>· .-

s·t

··-

·, J

1U

ra 2!.-15

AZ trJ'SÁG

\tasá.map, l910. juniua 26.

LTAZ l

K 'l 1h 1 Hajdanában, danában e t, v,a a o , egy király, a kinek volt egy szepseges !anya.

A szép királyleánynak Dorottya volt a neve.

A király, míkor űju legény volt, még, megsértett nagyon egy csuf boszorkanyt, :n-ert azt mondta neki, hogy vas orra van es a boszorkány sohasem b oc ·áto_tta me~ ezt a goromba~ágot. a királynak. ~s a ~?r Dorottya királyklSasszo~_yna_k a keres;teloJe volt, szerre csak berepült am az ab1~kon .~ bo~~y k: y seprünyélen lovagolva es JrlJelent.zor an ' · varazso · lni a gy~I'meket tett hogy el akarja .: .. · eA király és a királyné nagyon konyorogtek neki, hogy nuie tbegye. Akan'kiryályewttm~gytér~~ . b 0 ult a cs oszor · ' 18 .. ~.

D e a bo~~orkány megátalkodott, nyorgott. . ~... akart elállni csuf teremtés volt es sehogy ~f bele hocry a a tervétől. ak abba gyezke" h' ' baj kö·ana arom.. -~ kir a'lYI· zülék •vála. ztha:s voros orra zül. Ok mondja.k meg, h ogy h 0 S'ZU ili_ hld g önző legyen-e Dorott •ának, vagy pe ~ ~á~slata · edig az legyen-e a v . ' BZlve, v~gdy nkip· ki bele;;:zeret, átalakuJJon hogy rom e , a . . .. kwul. va l a.1m· e' - a~'"' iga"tn ~ · , 1 'h Oh _ szólt a király a ki~a.?'lle oz ' h 't ho szu voros orra fordulva - legyen a b · t lehet rizsneki. Hi:;z ez nem nagy aJ ·

Be

, a 1.:··ályné -Én m _ szolt .IS...ll • - N em, ne l . kinek hosszu

porozni.

nekem n m kell ol .an e~y u~taná az egész vörö tTa an. ~18ze~ ~aro- róla! Sokkal udvaromat. Hall~lll • e . le ·z Ezt legalább jobb, ha hideg, onzo zxve ::; · senki sem látja!

•1 t király _ , f el ese'gem • - szo1, ya a kinek - Dra.ga 1 ha teneked nem kell o~yan ek~ ~eg olyan hos zu, vörö~ orra v_an. e~.% önzö a szive. leány n m kell. a kine 1· . 1 ee, n á· éde , Azt akarom, hogy a lean:ror:ru ~hfdeg önző ~oldog teremt' l gy n. ~em alakcljanak es boldogtalan. J bb 1e z, 1 át azok, a kik bel . zere ne~- 't 1 kulni? _ hát nll' fogn · .a .a \ kérd zt a kir l ·n' b 'z.orkal\~~l;lte a bo- Az n m tnd Dl lor h minden ~n - ann ·it tudo~, -~gyk ·r ·a át ók lja ó , a: rga~m l ' . •1 z ~~ t. e~ ez nero 11 mb r k , - ki' . . klf ~ le z jó, z u ru. l z _J O_·. _ zól a király t nng_von 1 · JO lt: ~ , ~ "tudiuk gal _h koilll 11 me (T

[adl

-Nem. l~z bátorsága senkinek próbát tenni - tiltakozott a királyné. -Azt hiszem, jobb le z, ha hideg, önző lesz a szive. Hiszen egész ereg királykisas zonynak hideg, önzö a zive !

- A hideg, önzö szivbe - szólt a király d ":ihö en - ohasem egyezem bele.

Nem tudom, hogy meddig vitatkoztak; csak azt tudom, hogy a boszorkánynak végül elfogyott a türelme és igy szólt: _ Ha két percz alatt nem határoztok, akkor mind a három módon elvarázsolarn rögtön Dorott-yát.

A királyné rémülten felsikított és eltakarta arczát a kezeivel.

De a király, mikor látta, hogy nincs elveszteni való idejük, igy szót: - Azt hiszem, hogy mint királynak és atyának, nekern van jogom eldönteni és én azt .u l egyen D oro ttya'nak , vruasztom: · az a varazslata, hogy átalakul. valamivé mindenki, a ki beleszeret, az igazin kiviil.

- .Tól van ! - szólt a boszorkány é nyomban el is tünt az ablakon keresztül.

Dorottya nagyon kedve , nag 'On szép kis leánykává serdült és a királyné nagyon okáig örült, hogy a leányának nincs ho~szu vörös orra, a király pedig nagyon okáig örült, hogy a leányának nincs hideg, önző szive.

A harmadik "\'arázslat egyelőre nem c~inált emmi bajt és már-már azt kezdték hinni, hogy nem is lesz belöle semmi baj.

De mikor Dorottya tíz e ztendös lett, megtörtént az első tragédia.

Egy tizenkét esztendős kis királyfi bele· h ogy em Doszeretett D oro t tya'b a, s mmt rottya, em a királyfi nem tudo t ·emmit a aráz latról, a királyfi egy e~te, egy rózsabokor mögött megc ókolta Dorottyát. De jaj . .li történt"? ! A szegény kis királyfi azon nyomban átalakul~ egy kis papagilrlyá. A zülei keserve en sutak, de végül c ináltattaa zámára egy zép aranykalitkát é~ haza -.i ték szegényt. De a kis ki.rálvfi ehogy m tudot~ m~gmarad.ni odahaza. 'is za~tték h: t a királ ki a 'zon ~ak, a ki a kali kát felaka ztotta a szobájába a hol a kis papa<Tálv na~' n boldog és elégedet volt. ~ E zomoru történet után a c_őkolódzá~ nacr ·on ~ent a di~atból é· hét álló -z ndei g uki sem c::;okolta. meg a királ~-kisa ·swnvt. .. . .

Ekkor tortent, hogy e :r zep, k su kir 'lyfi ua~yon beleszeretett Dorottj 'b

fiatal-l

· az ·ga .. •

l

nem volt bizonyos benne, hogy ö-e az igazi, és nem volt bizonyos benne Dorottya sem, igy hát, bárha a királyfi rettenetesen szerette volna megcsókolni Dorottyát, nem volt hozzá soha bátorsága. De egyszer aztán egy szép holdas estén, a milior együtt sétáltak, a szerelern legyőzte az okosságot (igy szokott lenni mindig a holdas e-stéken) és a királyfi egyszerre c ak megölelte és megcsókolta a királykisasszonyt. De jaj ! Ö sem volt az igazi, s ennélfogva átalakult pudlikutyává. A királykisasszony per~ze ezentul gyöngéden gondozta a pudlikutyát.

Azt hinné az ember, hogy a szomoru eset \éget Yetett a zerelmMkedéseknek. De szó em \Olt róla. Három hónap mulva egy gazdag herezeg szeretett bele Dorottyába, merészen megcsókolta és aranyhallá változott. ~e­ dobták a palota hala~tavába. Nemsokára egy má~·ki r>kká változott, egy vékony fiatal gróf pedig meduzá,á.. ~Iinden héten egyre több fiatalember bolondult bele Dorottyába és mind azt mondta, hogy szivesen átalakul .a ká,rmivé, c ak megc ókolhassa egy zer Dorottya szép, piros ajkát. És mire Dorottya királykisasszony huszonegy E*'Ztendős lett, valósággal járványnyá fejlődöt ki körülötte a szerelmeskedés és a királykisas zonynak egész állatsereglate volt már az átalakilit zerelme ·ekből. Volt egy medenczére való aranyhala és egy nagy kilitkája, tele kanári\al, papagálylyal, kakaduval és galambbaL Lassan-las~an naayon tetszett is már a dolog Dorottyának é~ azt hiszem ö maga bátoritotta a fiatalembereket, hogy ~sókolják meg öt, csak azért, mert kiváncsi volt rá, hogy lllivé fognak átalakulni.

Yégül azonban megszünt a járvány, mert egi· ·zer ~ ak egy kövér püspök is átalakult mea pedig egy faggyuc öppé, és ettöl fogv~ a fiatalemberek óvatosabbak lettek. Mert az még_ c ak_ megj_árta, ha kanárivá vagy arany~alla, al~ult a.t az ember, de faggyucsöppé a ala.h.-ulni. -enkinek sem volt kedve. , ~.püspök_ szomoru átalak-ulá a után. má..s~ f~ eVIg senfti sem csókolta meg a királykisaJ::s~onyt e~ Do:ottya nagyon szomoru lett.

De. ~~r :nar-m~r azt gondolta, hogy nem fo~a oJ;b. ~- ~ .,em zeretni, egy nagyon c~~~~. b:Uo füli T _bel ~zero~ett. Dorattyába é ak ~mil. en furc~ n h ngzik I", borzasztóan bek·ze t t D ro tya is báróha Eaés ·. el 'i-z~k . . <. o z nap • . ecy ~ra gondolt -, szerelme ta,_ k napont a h,a~omle-.el _ . .- t lki . . e<Tvru. . zo.r 15. - erel t k < haj futjeiket és m. s effeleb furcs . cl l•ro'· t mü,·el elr:.:..th ogy o . ~r~ azon n emle- zt - mm a 1- ~t t 11 a .. . ··k ·zomoru o : a. l: 'k l' dzást , l . pru;po li•et . . . l< m emd' .· ~· z !rr t ~rto t .. h hőn· pi~ t:.. nlin' l. e e o ·e es ak t 'luk be z 'H • , k" ' ne ·1 • lt • 3.JJOn ·· 1a áró kaná.ri\·á agy ar-anyh á foO'-e á tY 'ltozni.

l

. .

12>'

é~~ nem állh t a. múr toy'bb . zo

-D r

:

.\

á ó

v.-UJt,

AZ 1T3"SA.G - Aem . édesem - felelt a. királykisaszszony. - :€n okkal jobban szeretlek. Azt nem bánom, ho~~- a t öbbiek átalakultak pudlikutyává és má effélé-~, dc te nélküled nem tudnék élni . i\Icg kell próbáln unk, hogy megleg__vünk csókok nélkül.

- C~ ak t•gJ :,.zer ~ - sóhajtott a báró. zólt a - Egyetlen eg\ ·zer .. em ! kiráJykb·::. zony.

• -- Könyörgök - szólt a báró .

Tem ! •~okkal iobban zeretlek - 'ZÓlt éL királ ki:; ::i~ZOD,Y. •

A b áró egy álló ór áig k önyörgött és a királykisas zony ell~nállt. an-l an bele ' rad t a. királvkisa szony z ell nkezésbc, m r L bá.t. az igaz t me • allva, ó m aga is nagyon szerett e olna , ha a b' 6 tn" c ókolja. Igy :,zol t hát végül :

hát, há nagyon kicsikét m gc ' ·ol.Bz, akkor tal~n nem le z ba.j belőle.

k több

em kellett. Nyomban

zólt a király. zine lő t

:f': mi-

mulva megJ z k üvó ·volt. a

Az e küvó után megjel nt a fogadá ra a

bo..zorkáJ1y is.

b

zor-

Lidik szarancsíje.

Irta Alba !fevis.

Lidikéék igen nagyon szegények voltak ; olyan szegények, hogy egy falatka kenyér, egy kanálka leves nem akadt már az asztalnkm utolsó délben. Délután Szabóné, a Lid:ike özvegy édesanyja. a zomi!"Zédoktól Ö88Zeazedett néhány forintot kölcsön é9 nagy sirás, keserves ·önyhullajtás köz heu onatra ült és a kis lányá. al együtt feljött Pe~>tre.

A milyen üres volt a. zsebük, olyan üre!! volt a. lelkük is, reményt~len, szomoru, szárnyaszegett.

D há n m olt más .mit tenni, a falujokban 6hcu halhattak T"olna, és Pesten volt egy távoli, nagyon á voli rokonuk, abban reménykedtek.

D ol"uLni fogok mondt a. zegény a zon_: - és ha. mind a. tiz könnöm bclekópik i , lll~"kereeem a mindennapra.. valót!

Ins mert & munkáa ember it nem veszhet éhen. ~aku,.. án talált Í5 hamarosa fogla!kózá!>t ; bejutott egy tLztitóintézetbe VMS.lónőnek s szép, drága, csipkés holmik kerültek ki a. keze alól ragyogó fehéren.

A kis leányra azonban nem ügyelhet-ett eléggé csak épp a. lelkére kötötte, hogy kocsit, villamos messze elkerüljön, gyalogjáróról soha. le ne térjen és zóba ne eredjen senki>el.

- Sohase félta engem, édesanyám, - mondotta ilyenkor Lidike- elég nagy vagyok én már ahhoz, hogy vigyázzak magamra !

E tényleu n. tizenhárom el!ztendo gy rmek rö\<id jdó multán ismerte már Budapestnek minden ut.c:ui.ját, minden zeg-zugát, mintha csak itt sril tett, itt nevelkedett ·olna. ...

Egy forró délután csendesen ball~ott az utcz&n, a kirakatokat nézte ; a sok eaillogó, aranyoe, gyöngyö 'bzer , a drága, virágos salymeket, a tengernyi C!!á.bitó gyümölcsfélét. Husz fillér >olt a zsebében, a. mit ugy sp6rolt &!sze keservesen, fillérenként. Nem tudta, mit vegyen érte; vaJami nagyon zépet, nagyon jót, nagyon értékeset ?

Ekkor egyszerre csak megakadt a szeme egy emberen; roskadt, keskeny-.álln alak volt, az · ·· a reJen, .. a ve'k ny areza. be t e"esen h a.muszmu, . lya.Ja •. t•·o t·· . t egy szomoru, ossze.. ny akc tgo ott, nun . maJO . mfCJen, • riki' . h ord.l.aszú ·to• pirO waa.pk a. · . . . , zegeny ! - gondolta Ltdike SaJna.lkozva • 't }.t-.&t t, .. e t>gy- e "'!"'"' u ana. men...

A s rkon merrállt a hordár· irtózatos köhö0 • f gta.

1 eJri tám • ges o e, n aszk o d o'tt egy hirde té-1· o lopnak, az arcza szedorj lett a nagy erólködé ben s ké kezét a mellére szoritotta, míkor lecsend ült, hirtelen mellé somfordált a kis lány s zavart n, pirul>a reezketö tenyerébe n omt ö z 1...--uporg tott v gyonkáj 't a hu zfillérest.

Az ör g ember meglep tten nézte, azután illend6en a sapkájához emelte kezét, égül igy ezólt : - -zé11en kö zönöm a. jóságát, kis szentem, de al mizsnát nem fogadok el. Viszonzom v la.mivel, a mi majd szerencsét hoz . . • • z hébe nyult, kihuzott onnan egy szép, >adona.tuj piros atlasztojást, a mil. 'et h us v· t id jén látni a boltok k akatában :

tMO. ·jm~iue ti.

de mi:l!dh!ába. A pityergő Lidikét azonbaa fel~tta:

Nem ~abad bemenni, a méltó!á.goS kisbeteg !

- Da én akuok ! - erösködött a kis lány. A piros tojásom utan akarok menni !

- Nem lehet! - felelte most már kurtán a portás.

Lidik:e riadtan nézett szét ; az udva.r nagy, parkozott zöld kert volt ; olyan, mint egy p&ra· dicsom, mint egy tö.n.dérország, kissé tá.volabb egy nyugágyon, esikpék é8 sza.lagok között, boja lombsátor alatt, holdnál sá.padtabba.n, mozdula.tlanu1 feküdt Tilla, a beteg grófkisMszony.

Hetek óta feküdt már élet-haláJ között, az orT"oso tehetetlenül nézték a ~gódését ás nelll tudtak belé erot önteni. Kis kezéböl ki€Bett 81 legkönnyebb játék 8 a !!Zemeit lehunyt-a, mintbA mindig aludnék .•• Lidike két-*beesetten bámult toV&tiin6 já.ték· "" sz.ere, kincse, mindene ut,án. azután egyszerre caak "tört belőle a ~ojt-ott sírá.!! 8 hangoea.n. keservesen zokogni kezdett : ..

-Jaj Istenem, ktlen~m! Oda a szép, agyonyörü piros tojás !

Az ápolónok, laká.jok ijedt-en néztek egy• másra, a grófkisasszony pillája is megrezzent, felnyitott-a. a szemét : - Ki az ?. . . Mi az !

A guruló szökevény épp akkor ért od&, &Z alacsony nyugágy lábáná. 1 mintha elfáradt volna - meghuzódott, elpihent.

- ~fi az ? - kérdezte a kis beteg ujra.

Hetek óta. ez volt; az elsö eset, hogy meg~ Ezólalt. Az édesanyja szive nagyot dobba.nt -

31!!8ZOilY

örömében. enuni, kicsikém - mondta és ráhajolb, hogy a csókjaíT"al me!!DyO",'>t&.5!!a.

A kapu felol most még erősebben hangZott a sirás ; _ Merr akarom kere ni! Az enyém! ••• Egy ;as elsietett, hogy megtudja a. zajongás okát. Pár percz mulva vieezatért. _E kis 1án _ ·elentctte _ azt mondja, 3 Y h rt "d agyult a "átéh-to·iUa 8 mindenárón utá.na.

OeY l e w J J ka ... i 1 ll r JODD • .

-~.: · I-----t-ént A Tilla aroun"asszony szemei ~ <> fri .. a 1 t kiutaettek érdeklód ·e, zokatlan sseseege e e 't · láu virradat..zerü róZ!'laszin öntötte sze • az arcz -c:Y• ~ el, próbál a felemelni a fejét; •• h 0 rr11 - Hadd jöjjön, - ugta - engedJetek, EW idejöjjön · • • Eg percz mulva Lidike ott állt a csipkés ágy elót ., két kisirt zemét lesütötte. , , - ... - 0 kis Iá.ny, - ezólitotta meg a grofne barát ágo~ n - hát hol az a tojás ~ Yost megkeresheted.

Liaike c ru eresgélés után diad~a.n ldált t ; egvan ! .., aláltam !

A grófk:ieasszony eó-várog ·a néz~. azután nyujtotta felé kezét: - Add ide ! ...

Lidi egy pe forg tt mintl

l

39

Vaú.rua.p, 1910. junius 26.

vagy ;p_lety~a, vagy hizelgő, vagy drukker. De talán ugy-e f Va.gy vaJaki más adta magának ezt a te Itl.agad is drukker vagy ? kitünő tanácsot ?

- En ... En ... Nem értem mi a.z .

A fiu elpirult.

- N a, most már tudom. Es ki volt az a derék - N a, hát nem kérödzöl sokáig egy-egy leczke fölött ? fiatal ember, a ki erre rávette magát ?

A fiu tétovázott. O maga nem tudta, de életé- Nem, nem hiszem - válaszolta az uj fiu s egyben elhatározta magában, hogy ezen senki nek nagy válaszutján állt. Ez az első próba fogja se fogja rajtakapni. eldönteni, hogy uri gondolkodásu férfiu lesz-e - Ez szerencse rád nézve - felelte Jóska belőle, vagy pedig nyomorult árulkodó.

- Kérem ..• tanár ur, én ... nem maodsokatmondóan. - De most gyere megmuta.tom neked a. gimnázium főtermét. Látod azt a kötelet hatom meg.

- A:Laz, hogy nem akarja megmonda.ni! ott a plafon közepében ? Az uj fiukat ide ak.a.sztjá.k, - Uj fiu vagy ? fejjel lefelé. Az utolsó negyedévben azo~ban egyet - Igen, ugy van, tanár \u'.

A beszélő a harmadéves gimná.zista magaesem akasztottak igy fel, mert mindannyi jól az· - J ól van, - felelte a tanár hidegen latáról nézett le a fiura., a ki az első gimnáziumot eszében tartotta, a. mit mondtam, s nem felejtette a. hogy tetszik. De ezért a konokságért száz sor 0tthon végezte, falun, a nevelőjével. el a. haját czipökenóososel, a fülét tintával bekenni. verset fog bemagolni büntetésül. Es most menjen, - Igen, kérem - felelte Dani kiesé remegő mosaale ennek a lehetetlen dekoráczióna.k: nyoma.i,t.

A:L nj fiu Ö!!szerá.zkódott, de nem felelt. hangon.

- Igenis, tanár ur.

• • • • Valamivel később az öreg András, test.é· - Mi a neved t A fiu remegve vonult ki & hangos kacza.jt t61 elte.rtott karokkal •puozolta.c a. ezip6ket az - László Dániel Imre. alsó folyosón. De vaJaki sompolyogva. jött arra s osak nehezen visszatartani tudó fiufejek tengere - Nos, László. satöbbi, az én nevem pedig öreg megfordu-lt. előtt. A tanár ezeretettel nézett utána.,; örült, Jóska. Egyszeruen, röviden csak ·Jóska. Neked is - N a., mi tetezik:, kit keres az urfi ? - kér- hogy ilyen derék gyerek került a keze alá.. megengedem, hogy igy nevezzél.

Ora. után felkereste az ujonoz J óská.t. Merészen, dez_te s végignézett László Dániel Imrén.

- K&zönöm, - dadogta. az ujonoz. nyugodtan állt elébe, osak a szeme lángolt a. ha- Kérem, - szólt reezketó hangon - kérem, - Es most jöjj velem, hadd mutatom meg ragtól. .. maga. ti11ztitja a czipőket az intézet számára. ?. neked egy kissé az iekolá.t.

- Minek mondtad nekem, hogy azt. a piszkos - Hogy én tisztitom-e a. czipöket ! Igen, Az uj fiu reszkető lélekkel, hogy oly valamit kenócsöt a. hajamra kenjem ? - kérdezte tőle tesz vagy mond, mely egyszerre kellemetlenné szolgálatá.ra. méltatlankodva. teszi őt uj iskolatársai sze;ében, követte Jóskát.

- Akkor lenne szives ••• igen, lenne szives -·En nem mondtam - felelte Jóska. édeNagyon jól érezte, hogy a. többi fiu lekicsinylő nekem néhány tégli czipókenóosöt adni ? Azaz .•• sen. - Ha.: visszaemlékezel beszélg~tésünkre, tudrosszindulattal nézi őt s hogy alig vá.rják, hogy eladni. nod kell, hogy én egy szóval se biztattalak reá.

- Czipőkenöcsöt ? Természetesen. De hlazen val~mi nevetségest fedezzenek fel rajta, a. min En csak azt mondtam, hogy az első esztendőben, u.ztan mulathatn.ak. én azért vagyok itt, hogy kitisztítsam az urfia.k mikor idehoztak engemet, megvertek. Azóta meg- Ez - szólt most Jóeka. egy üvegajtó czipöit. Kérem, mutW!!sa, talán ma nem hozták ki váJ.tozott a. szokás. előtt megállva - a. hatodik fo;materem. Ott, · nekem ezt a pá.rb ?

- Szamár ! - mondta. László Dániel Imre a -Nem, nem, ne bánt.!a kérem. En a. hajam ~on e. szekrényen láthatsz valamit, a mit, azt elnevette magáb. :USzem, nemsokára. érezni ie fogsz nemcsak nézni. számára kérem a kenőcsöt. Ezzel ugy nézett a Az uj fiu tétová.zva. emelte sz~mét a. szekrény· ozipóte.karitóra, mintha. biztos volna. benne, hogy tet•0 f l elé e é. Csak két pálczát látott ott, de ez éppen az érti és tudja, mir61 van sz6.

A czip6taks.ritó megértően b6lintoü fejével. g volt ahhoz, hogy szivét uj ijedelemmel töltse el.

Az Ujsá.g 1910 junius 19-iki számában kö· - A fiatal gazemberek- m~olygott m~ooá­ zölt rejtvények megfejtése : o~. ne busulj, - nyugtatta 6tJ meg JeSaka J:. Báttaszék. .-UJ fiukat legfeljebb háromszor vesszőzik ban. De nem ezólt, hanem lehajolt és egy másik IT. Vámbéry, lbráhim, Árgif'UB. ozip6t vett a kezébe. :eg hetenként. Es mivel mosb szomba.tJ van, nem ID. Befordultam a konyhára; Rdgyujtottam a szem, hogy kedd előtt megvernének 8 akkor pipára. !!!em igen kapsz többet 18-20 ütésnól. - Az uj Másodszor csöngettek s a nagy faburkola.tos IV. Erdei ninJény, jó eledel, kalapia i& oon. fiu arcza elhalvá.nyodott. terem lassanként megtelt. A legtöbb fiu már a (Gomba.)

V. Ruha, utal, haza, alap helyén ült, mikor ó oda belépett, mart neki - Maguk még ennél is többet kapnak !

A rejtvényeket egészben vagy részben helyedadogta. dolga volt a há.lószobá.ban 8 nem akarta., hogy a. sen fejtették meg : többiek lássák, mialatt a. füleit meg a haját be- Na, na - felelte a.· másik vidáman Antschari Tivadar, Imre és Sári, Burg Va.lika.s ~or fiatalabb voltam, bizony megesett rajtam keni. De a. mint bejött s látott néhány magához Babay Géza, Tibor és Angéla, Bartos Erzsike.

18 gyakran. Szinte álmodozásba. esett s egy perezre hasonló ujonozot, a. ki még nem kapta meg az Ba.bó Ilonka. és Miczi, Back Aranka., Blau Jolán, Balog Biri, Czeiner Margit, Csépai Kató, Demonm~tha. ugy érezte volna, hogy aranyszőke göndör iskolai uniformist, elszorult a. szive, Istenem, ha stein Iluska. és Etuska, Darkó Idus, Irén, Etus és ezeket senki se figyelmeztette, akkor talán már hal helyett ősz fürtök fednék a fejét. Emlékszem, Daleschall Frigyes, Demeter Ida, Dembitz Károly, lllikor először megvertek. Elfelejtettem, hogy néhány peroz mulva megkezdi munká.já.t a. vessző ... Ágost, Engel Pisti és Pali, Ehrlioh Teruska., Fe8 ezek a szegény vézna. gyerekek talá.n néhány renczy Ká.roly és Irén, Fonyódi Margit, Fischer a:z; első és második napon, a. mikor az iekolá.ba. f~~vettek, a mellényt bélésével kifelé kell visel- percz mulva önk:ivületi állapotban fognak feküdni Gitta, Füsti Molnár Kató, Führer Irma, Fenyves Pál, Gyömrői Edith, Glück Sá.rika, llonka. és Miksa, nunk (az uj fiu t'émülten nézett végig a. saját szi- a •ha.todik formaterembene ••• Goldberg Mariska és Sándor, Grünstein Margit, - László Dániel Imre ! - sivított végig egy llén, viselt mellényén) és sem a. fülemet nem tinGrosz Katinka, Guttmann Alice, leveleki Goldberg táztam be, mint az itt szoká.s sót még oly szamá.r komor hang a termen.

Annus, Grünfeld Etuska és Ilonka, Groszmann v0 l tam, hogy a. haj~a.t se' kentem be czipóA fiu felugrott. Vajjon mit felejtett el ? A Lipót, Hódos Tibor, ·Halász Juliska, Herskovics kenócscael. mallényét a. bélésével kifelé forditotta., a. haját is Frida és Hermina, Hofbauer Magda., ifJ. Halasi Jenő, Herczog Feri, Jakab Ervin, báró Jeszená.k Az uj fiu mindezt megjegyezte magának, de bekeute kenócsosel, de talán • • • talán nem kent Ilonka, Igó Aladár és Elek. Irsay Endre, Kovács volna elég tentát a. fülére ! nem szólt semmit. A másik folytatta. : Sztrikó l\Ianczi.k&, Kádár Jenő és Lajos, Klein László Dániel Imre, jöjjön ide !

Irén és Erzsike, Klár Rózsi, Karácsonyi Samu, - Természetes volt azutá.n, hogy mikor ezt Keménv Pista., Koch Magda, Kármán Erzsike, A fiu szinte mintegy álomban engedelmeslll.eglá.tták, lefogtak és megvertek. grÓf Lhár l\Iiczike, Lénárt Gyuri, Lupán Tulia, kedett a hivásnak s odatámolygott a tanár elé.

- Kik vert.ék meg '!

Lukacllich _ ladár és Sándor, Lampel Olgicza, MarA tanár végigmérte e sokat igérő tanit'\"'ányt - A hatodo. ztályosok. zok n gyon hatalkont Erz ike, l\lüller E:hsike, Molnár Pál és Mar:~.ak itt. En. magam huszonnégy óráig ~jultan tetötöl talpig, azután, miutá.n néhány pillanatig git. ~Iártony l Vilma., l\futh Imre, Muth Miczus, kudtem czutan, dc a ~zemt nu - mondták, hogy vészthozó csönd volt a teremben, megkérdezte: ~ r .. hY "'zanczy Matuska Juczó, Mihalovits 'nke; .~.:·eumark Róz i, Nagy Irma, Nagy Vilma, - ..,li lelte a haját ? teggel kezdt k etni .· 'y az ebédek idejét Poputh .:.Iikló , Polgár Aranka és Erzsébet, Radó Kérem . . . 'n ... én bekentemJ azt ~pue~ész esti nyolozig mindig ütöttek. Öt nuégy Ma:rnit, Ro enfeld Ilonka és Zsuzsika, Révffv lla.~ozát, e ~' porolópálcz t B egy olf-clubot illá.And~r, Radó Lill,', Stricker Olga., Erzsi és Lajo; 11 t t otta tönkr • a. há.h mou. i Erz L "teru Jet ty. imonovitij Blanka, sc: csel, l ui ur. ~'kel A Dani at z d j .. · -:- lL J(..· a. látt 1-éd,i llunk , 'ugár László, Sá.ro sy ltózsika, ifj. ..::omogyi Iihé.ly, ~bö lt~t:rán, Schlesjnger G aty. hogy a leczk.o l tot t 5 t. 1n r w tanult zt bl'h art F y E'l:i Jubska, Schenk Miezike az ·on · ~ 1 ·i 'in uJ ·z h · Piro ~ , S:t.endrói Juliska, ~Zllll' c ányÍ ~zérL kim, 1t h todU. 1'11 a t.ra d ;rb Lt~ ka. Szuly<:v·.t; • Lac:lika., Szec~y ' "j t oztatta. a tál al · n l . · ,.;lo, el "di - Iam.ka, ~~~anch Zdenka, Nada _.Slav , -~r. ' -~uru;ka:. \ 1lim T_ibor, _Wirtb Sári, tH a, _ " 1r h Bo~~I, "emer K aroly, Zmger Dezső.

volt hálával, örömmel, boldogsággal, hogy a Tilla. kigyult arczára nézett ... . . • . Es a szegény Szabóné, mikor este munkából hazajöve a. reá. várakozó grófi hintó puha üléséről leszállt, a fényes palota tündérkertjében alig ismerte meg, alig merte átölelni, összecsók-olni az ö tisztára. mosdatott, illatosra fésült, drága him• zett ruhába öltöztetett kis Lidi leányát ! .

Az el 6 iskol i kaland.

az

)fsjftisek &ts r jfv6ny1k.

- ;;;

l

36

AZ lJ JSA.G

A . négy könyvei kisorBoltuk és az egyiket: Igó Aladár és Elek (Komárom) & m.á.si.ka.b : • Tie.sarioh Zdenka, Nada és Slava (Zi~b) & h.a.rma.d.ika.t; ~-- ' leveleki Goldberg Annus (Szová.ta. fürdö), negyediket : Herczog Feri (Budapest) nyert~ meg.

ja

rejtv6atek.

I.

1

o

sza"" a is

_,_ 1a v

g

6 "" n.

afrikai folyó. mond&beli dán herczeg. fiu.Dév. u.erencaeját.é.k. haú.nkat ha.tárolják. aki nem fürge. erre hiz.at építenek. ak' számüzött. a koldus ruházata..

1a, 19 20, ta, ao, 31, 9 aki még gyámaág alatt áll. l 47, 6_, 47, a ma.gya.r vezér neve. ·a, as máaaalh.angz6k.

44, 67 ma.gánhangwx.

1-68-'g Tompa egyik költeményéne ktit. el&ó eora.

U e Strtk&.

40 41, 42, 18, 2 1, 2, ' 25, 26, 43 34, 36, ól, 60 M , 53 50, 35, 32 ~ . 22, 10, 61 , 2,, ~ 66, 66 6 l 67, 6Q, 56, 65 lli, 12, ll, 62, 61, 91, " 3 87, 88 45, 161 7, 5, 7, 23 l ' 4 J 27, 28, l ' 8

m.

7 vL B61teky Lajoaka.

IV.

7.

•ói né •

• Rovar•

.

• . . emzc.

Babey Cl6za.

p6

•

Vuá.rna.p, 1910. junius 26.

Vasárnap, 1910. junius 26.

Kimálallansí"ak. !JI Ugyan ki ne részesült volna közülünk egy vagy másfajta kiméletlenségben? Avagy ki nem volt szándékosan vagy akaratlanul kiméletlen közülünk egyik-másik ismerősével, rokonával szemben?

Mi, asszonyok, rendesen a férfiak kiméletlensége ellen emelünk szót. Vannak közöttünk, a kik már azt is kimél tlen égnek JDinősitik, ha a férjük meg nem törli a lábát az ajtónk előtt álló lábszőnyegben, mielőtt a lakásba lép; ha boszusan jön haza az üzletből, gazdaságból vagy hivatalból, s ha nem akarja meghallgatni a mi háztartá beli vagy gyermekszobabeli mérgelődé ünket, ellenkezőleg, ö beszél a napközben öt ért kellemetlenségekrőL Kiméletlenségnek tekintjük azt is, ha az ajtót becsapja, vagy ha nem teszi be egészen, ha késve jön az ebédhez, ha az igy elromlott ebédet nem eszi végig, ha tányérját unott képpel eltolja magától s nem várva be az ebéd végét, már előre szivarra gyujt stb.

Nem szivesen nyulok daráz fészekbe, de mégi~ meg kell mondanom, hogy néha ilyenkor b1zony a más szemében mealátjuk a szálkát, de a magunkéban a gerendát t>nem. Ám hagyuk ezt mo t s be zéljünk inkább arról a másik kiméletlehségröl : a jóbarátok, ismerő ök, rokonok vagy idegenek iránt.

Tegyük fel például, hogy utazni megyünk.

A vaggonok tul vannak z ufolva, a hajókabinokban is alig kapunk helyet. Dyenkor az asszonyok - különösen az édesanyák - kiállnak a vaggonajtókba s kijelentik, hogy minden hely el van foglalva s oda már nem ülhet be senki. S ez alatt reményteljes c emetéjük két helyen fekszik végig s a számtalan kis és nagy csomag meg ska ulya, melynek tulaj~on: l·éppen a felső >metz«-ben)enne helye, a tobb1 ülé eket foglalja el. Dyenkor próbálja csak meg

~

B csányi cml6kazata.•) Irta Bán Aladár.

\.

Távol vidéken alszod álmodat, Szabadságnak bolyongó lantosa! em 'honi földben, édes hant alatt Borult reád a iri éj zaka.

De bár hazád hálátlan elfeledt, nem gondoltak veled t~tYéreid, Volt a ki hün zeretett tegedet el' nem hagyott utolsó perczeig.

N ugot leánya. eg lánglelkű nő, _lego_ztá pál ·ád száraz kenyerét ; bár yert a ors . melletted álla ő bab r helyett rózsát hintett feléd.

Y let fia hazátlan bús magyar or~üldö;öt költo - boldog Yalál !

Hi zen tiéd a legszebb diadal : Eg nagy sziY n győzelmet aratá!. lan od szózata, El ~giáid fájó nek icly t ·ugott a börtön zord fala a hontalan á gyötrő érzete;

AZ UJSÁG

valamelyik férfi a kocsiba behatolni, Mindjárt megkapja a l>kiméletlen<l elnevezést és még sokkal többet. De az persze egy 'Perczig sem jut eszébe a tisztelt utazó hölgynek, hogy két jegygyel négy-öt helyet elfoglalni s egy pár skatulya kedvéért az embereket állóhelyeken szarongani hagyni, mégis csak sokkal nagyobb kíméletlenség, mint valakinek a maga jogos helyét követelni. Persze, ez csak nálunk, Magyarországon lehetséges, mert má utt számozott helyek vannak a vasuti koc ikban, s nem történhetnek ehhez hasonló visszaélések.

• Vagy ott vannak például a villamos kocsik megállóhelyei ünnepnapokon. Nem mindig az a szonyok azok, a kik a legjobban tolakodnak? És ha ilyenkor valaki véletlenül meglöki öket, vagy letapossa világos ruhájuk uszályát a tolongásban, akkor egyszerre megkapja a lebecsmérlö jelzöt: l>Kiméletlen !« Vagy nézzük meg például az asszonyokat a bevásárlásoknál. Arról ne is szóljunk, hogy a szegény zöldségárusoknál egy krajczárért egy óra hosszat alkusznak: azok maguk is asszonyok, s ha másként nem, a n. elvükkel meg tudják magukat védelmezni. De beszéljünk csak egy kicsit a nagyobb üzletekröl, az ug nevezett l>shopping<<-ról, a mikor az a szony egyik üzletből a má ikba megy, s lehetöleO' néhány perczcz l a záróra előtt a fél boltot ~ak:a~ja a.pultra~ c ak azért, hogy végül egy melto agtelJe f Jmozdulat kiséretében kijelentse, hogy l>majd meggondolom a dalgot s eljövök má kor«, s aztán többé felé e nézzen, az üzletnek, nem gondolva arra, hogy ~- szegeny alkalmazottak, a kik már alig várJak~ ?o~zy ~aza meh~, enek t>ihenni, kénytelen~k 1 ~et, o zerak~ c rendbe hozni a portéka;_t. K.arac ·ony. e~ott is - c ak egy héttel elotte ok kimeletlen~éget kö etnek el az a~s~.onyok. Azokat kézimunkákat., me) ek ke obb ugy szcrepdnek, mintha ök maguk Meghűvölék csapongó Yágyaid S a szer:,t e:zmék~ m elyekrül álmodál .ezekbol füzte rozsalánczait, 1\bket nem tépett széjjel a halál.

hazád, mel) egykor éh-e temetett, Eletre kelt halálodból ime .

M?- ér.zi .csak, hogy benned mi \'eszet :h t '1ttel el magaddal me zire · most . is zakéri, a mit ö adott : E~zelme1d, es:méid lánghe,·ét, Tuzzel ke ergo, szárnyaló dalod Etméd fén) ét, sziyednek ihletét' .••

S te visszatérsz sirodnak mél ·ibül Lerázod a távol vidék porát ' a hon egén nagy lelked átröpül il~nt. messze tájrul megtért hű ba~át.

B~ 1dege!l hant rejti testedet, )1Ienk, m1 be.nned zép és i teni.

J Por lesz a sz1v, de a mit érezett Azt nem lehet soha elveszteni ! . : • t~ sír, mely ott állsz ko-zorútlanúl, TelJ meg ma fén rn el, múljon éjjeled t Fölötted uj csillagpár képe gyúl · · A ho_nfi-hála. ~ a kegyelet. · A cz1pru ok lagyan usogjanak Lengjen zelid virágillat körül ' Dalt zengjenek feléd a mada~k Két költőszi örök szerelmirül .

készitették volna, megrendelik a kézimunkaüzletekben, nem törődve azzal, hogy ilyenkor már arnugy is nagyon összegyilit a munka s torlódás van a szegény hímzőlányok szegényes lakásában. Ök az üzlettulajdonost sürgetik, e mit törödnek azzal, ha ez viszont a szegény leányokon követelőzik, s hogy ezek ennek folytán a karácsonyi szünidö alatt, a minek előre örültek, kettőzött azorgalommal kénytelenek dolgozni, ha nem akarják biztos megrendelőiket elvesziteni.

De a legkíméletlenebbek mégis a v-idéki asszonyok. Méter hosszu leveleket irnak a kereskedőnek s mintaszalagokat, rajzokat küldetnek maguknak s aztán - nem rendelnek se:mmit. Sőt még sokan a mintakollekcziókat sem küldik vissza. Nem gondolják meg, hogy ez a levelezés először időveszteség, másodszor bélyegkiadással jár (mert hiszen nemcsak egykét levélről van szó) a kereskedőnek s harmadszor, hogy neki arra a mintakoll~kezióra. szüksége van, ,mert ha min~enki ugy járna el, akkor lassankent eldarabolodnék az egész áru.

Sokat beszélhetnék még a hosszu uszályokról, amelyek a hátul jövök előtt felkeverik a port, a nagy kalapokról, a melyek elveszik a kilátást, a kalaptükröl, melyek szemünk világát ve zélyeztetik. De nem teszem. Jobb lesz hallgatni róluk, nehogy reánk is alkalmazhas ák a példabeszédet : mindenki a maga háza előtt eperjen.

ik vitája. ( Külföldl gyermekvédelem.)

A nagynémet parlament egyik ülésén az alldeut -ch párti Stransky, amidön a német nök politikai jogairól esett ottan szó, azt mondta : ta német nőnek egyéb dolga van, mint politikai gyülésekre járni 1. S ezzel büszkén leült helyére,

Hazajsá)ok.

Irta Dánlelné-Lengyel Laura. (...,zinh ly egy komolyabb kara.kterü, j6izléssel b~>ren ­ dezett leányszoba. Vern. kisasszony E;zemben ül ;ólegényével s kissé idegesen faggatja..)

Vera: Csak nem tart ostobának hogy nem mer ö zintén beszélni ? ' Bartha : Alapjában véve nem is igen értem, mit akar megtudni tölem ?

V era: Azt hiszem, elég világosan beszéltem l Bartha : f;n attól a pillanattól kezdve. hc:gy meg-zerettem magát, zerettem az egés' ml"\"'olt~t az egész egyéniségét. Részletez~ nem re-zleteztem a. dolgot.

V era : z~v l megint. kitér a válasz elöl. , kBkiar:thda ( zmtén kezd 1dege sé lenni): Nem t ere~ , e nem tudom, mit akar ? era; )!eg a~arom tudni, hogy maga mit gondolt rola.m, nnkor megszeretctt.

Bartha: Azt, hogy szeretem.

V era : Dehogy is. Ezt érez~- ~ kül- b · ~~e. ~s mas~n. e.m. hl~, ez a ~aga dolga, ez a maga e yerus ge ez tartozik. De én? ~n ki t ro mag· elott ? . vol~ Bartha: Erro már feleltem mik kértem kezét. ' or meg. . r :ra : zó incs róla. Ez megint c ak biZOnYI otta, hogy szeret a mibe k'T· azt oh em kételkedtem. E~ mát ukonben tudni. a aro meg.

-• Bartha • Mit t

k

(

AZ 11.TSA.G

mint a ki j61 végezte dolgát. Már pedig merjük azt hinni, hogy a német férfi is komolyabban végezné politikai dolgait, ha tudná., hogy a német nő megítélheti azt, hogy a férfi mit dolgo2-ik a haza érdekében. Legalább a következő eset e mellett látszik bizonyitani: Nagy-... Térnatország azon részeiben, a melyek határosak Ausztriá.val, különösen Tirollal, tehát főként Württembergben, évente tavaszszal nagyban importálják a tiroli gyermeket pásztornak. Ezen eljárásnak következménye az, hogy a. legtöbb ilyen gyermek iskoláb nem ján·án, írni, olvasni nem tanul meg soha.

Vorarlbergben ugyanezen állapotok uralkodtak még tavaly · , de az ottani tanfelügyelőség ez ellen a legerélyesebben lépett föl és megtiltotta, a. miért is az idén \Vürt ernberabeo ak egye len C':rY or rlbergi gyermek k rült ki pá ztornak.

Tirolban a. hat' gok, ugy lá .szik, nem bánják; ha. a. goodozásuk alá. tartoz6 gyermek analfabéta le z, mert onnan az idén is 1'i0-né1 több gyermek m~nt á a határon, hogy württembergi para zt a gyermekeit nyugodtan iskoláztath!U' a; hisz.en azért fogadja. meg az idegen gyermeket, hogy az övé ne mulaszEZon eemmit ! Eze ·nek a. pá::.-ztorgyermekekn k a népie neve »v h wa benkin deN, me rt hát a. evábokboz mennek. H Tirolban a nőknek is ""olna. belesz6lásuk az orszá,:!uk dolgába, • merjük hinni, hogy cnnrk a vérlázi ó dolognak már v·~e v e anya . em adná od fiát g • pár filJernyi bérért, h tudná, hogy ezzel örökö. tudatlansá.gra kárhoztatja. Tán mégis jó volna, ha. a n 'me nő i j'rhatoa politik i gyül~ekre, Nagy_. eme o ágban ·- ;zolllliZéd ágában. • ~cm is c azért. hogy kizárólag poli ikai jogokat gyakoroljon, hanem hogy ott megtanulja, mik is azok a poli ikai jogok és kö elességek, mert a legtöbb férfi mber · ak ot tanulja.. Hogy éppen Tirolban ... arra, hogy a nök tudom· nyerjenek ezekről, z a fönti e et éke. en illusztrálja.

Az uj angol gyermek• · delmi ön-ény na ·on üdö ba ározmányoka tartalmaz a récickkel zemben. Igy p. o. h ó · gi •édelcmben le\ ó gyerm kek ez tán 17 év korukig állnak gyámjaik folytonos í l ete ala . _·agyon szigoru bünt ' l sujt· su.oka: kik k koru - rmekeket l)ú.ntaluuw.IJ~·, még akkor i , ha tulajdon . z ülök vol. Ez ujit' , eddig aszülö gyermekét bárhogy • ozhat a mentségül elég volt, ha a. biróság előtt zt mond , hogy i t állapotban követte el a tettét. Ao t w ban ez sulyosbitó körülmény s ily szülök, ha gyermekeiket tettleg bántalmazzák, leg bec:sukatnak gyógyintézetekbe, mig gyógyultan adhatók vi! sza az életnek. Büntetik azon szülóke , a. kik yerm kcik akár esti, akár lelki é ére kelló gondot nem forditottak. Hogy az iát 'tokk 1rujtó s egyre terjedő alkoholizmus elói legalább a. gyermekeket bizto itsák, sz.i-

ma

goru büntetéssel sujtják azokat, a. kik kiskoru gyermekeket korcsmá.kba., italmérésekbe be engednek jönni; 14 éven alóli gyermekeknek nem szabad korcsmákba. bemenni s 16 éven alóli gyermekeknek nem szabad szivart vagy czigarettát eladni.

Ugyanez áll minden gyermeknevelő intézetre nézve. A bünöző gyermekeket pedig az eddigi szokással ellentétben a törvény nem fegyháza.kba, hanem nevelő javítóintézetekbe teszi, de ezt is csak akkor, h& minden egyéb kisérlet a biinöző gyermekeket megjavítani hiábaval6nak bizonyult volna. Ez mind igen üdvös intézkedés és remélhetőleg nem marad csak irott mala zt, hanem foganatositva. is lesz. Mi ru1gyon büszkék vagyunk állami gyermekvédelmünkre és méltán lehetünk is büszkék. De mennyivel több okunk lehetne a. hi alkodá ra, ha mindegyih'Ürlk is kivenné a. maga. részét a. munkából, ha pl. Budapesten minden századik nő váll81ná. a. felügyeletet egy az itteni menbely kötelékébe tartozó 's itt helyben kiadott gye-rmek fölö t. )!ennyivel hathatósabb munkát vég zhetne az állami gyermekvédelem, mennyivel nagyobb buzgalommal végezhetn~k a. hivatalos közegek am ugy is nehéz munkájukat . Azonban a magyar n ö ki'"· vén a délutá ni zsurokat, mélyen, mél ·cn alszik minden FZocziális munkát illetőleg. ki tudja, fel fo"-e még ez életben ébredni, elég korán arra, hogy még hasznát vehesse a. szegény haza. : Ki tudja! ·:

sren z6sr61.

ss

szőnyeget.

A legrégibb szónyegeknél, a. melyek ránk ma.• olyan ósdi a deko· ráczió karaktere annyira egyezik az ó-szaraczé~ mintákkal, hogy lehe etlen azokat ujabb keletu szőnyegekkel összecserélni. Egyes mintákat ugya.n utánoztak még később is (legujabban), de ezeket nemcsak .. okkal lazább göbözésük, hanem a. teljesen félreértett omamentiká.juk ís messze mögötte hagyja. a. régi eredeti s.zőnyegeknek. .l Ezzel nagyjában elmoodttmk mindent, & ~~ a. régi keletü szőnyegekról todunk s ha néhol kis~e terjengüsek voltunk, azt meg kell nekünk boosa• tani, mert az anyag hó ége kivánta meg ezt. radtak~ az állatszőnyegeknél

Szónyegek.

(Folytatá~

éa vége.)

~

Ennek az időszaknak legszebb szőnyegeinél, a afidok ~elyemszőnyegeinél, nem ritkán an ellá va. & lótu.szvirág közepe egy állati ma zkkal, többnvire az oroszlánéval, ritká.bban a párduczéval v~gy a. akáléval. Egy i mert szőnyegen, a. melyet ~ lilanóban a • Iuseo P oldiban őriz nek, egy egéez oroszlán (szembenálló) van belerajzolva a. szélze nagy vírágjába. Ez is régi előázsiai sajátság, mint ugyanez knek az állatmaszkoknak feltünteté a. • III. és XIV. század selyemszövetein.

Az ujabb keletű szónycgekben nem találunk sehol kinai vonatkozásokat, sót még sza.raczén vagy valóban perzsa. mintákat sem s ha mégis, annyira. elváltozatott alakban, hogy alig lehet azokra ráismerni. Azért a Safid-uralom szönyegeit nem lehet összetéveszteni a. többiekkel. A többi régi szőnyegekkel, a melyekben szalagtüreml~ek é mindeoféle arabeszkek vannak, már máskent áll a dolog. Ezek aJZ egyszerü motivu.mok m.indenütt elójönoek s emmi nehéz éggel sem jár megrajzolásuk. E fajta szőnyegeket ujabban iB utánoztak,

hogy mi-

~

még akkor is, h& nem adtak mintá.ul va.l6di hanem az idók folyamán a. köztuda átment minták többé-kevésbé szerenesés lemáso Iá.sával. Még a. göbözés is hasonló, mert a régi nyegek között is volt több ezzel a könnyebbfaj göbözéssel, mint a mostani ugynevezett nomád szönyegeknél. A:r. ujabb szónyegeknél kiilönöseli a. szélzetet kez~lik nagyon önkényesen, mig st régieknél az egész keskeny szélzet vagy néha. ~ nagyon széles - hogy a. belső mezöny csa.knem belevész - volt a. szokásos sablón. De azért mégis csak a. kezdetleges vagy elhibázott szónyegekkel lehet az ujakat összetéveszteni, némileg azok ha.· sanlitanak egy kissé a. Daghestan- vagy Sirván• szőnyegek.hez és mégis itt is közelebbi megtekin· tés után a. rajz nagyobb pontossága. és a. süriib~ göbözés révén csakhamar fel lehet ismerni a. régt szőnyeget,

Kozmatika.

Rovatvezető Garami Béla

.•

dr.

Az tzzadásróJ. (Befejezés.) A m.int má.r muU -alkalommal megemlitettem, legkellemetlenebb .a:~, izzadás, ha. a. kézen, lábon és a. ~ó~jon m~ta.tkoz~ Ez az izzadásnak leggyakonbb es legszembesza köbb faja. Végleg eltüntetni az ilyen b~jt. nem "igen lehet, de okos eljárással ~ . martékben enyhithetjük. emmiesétre ne va.sarolJ~ .a. sok; nagyhangon hirdetet szert, a. mely azt tgén, h~~l az embert egyszersmindenkorra. megszabaditJa. az emlitett kellemetlenségek-től, régi dolog, ho~ menoél többet igér valaki, annál kevesebbet ád.

-

kugy n n gyon ostobának 'lih'uak. kinek

vér

meg z.erettem

van igy·

feket

AZ UJSÁG Első sorban ügyeljünk arra, hogy mennél szellösebb ruhát viseljünk. Ez alatt nem éppen batisztot vagy ilye~mit értek, lehet vastagabb szövet is, csak olyan legyen, rnelyet könnyüszerrel járhat át a levegő. Az észszerűtlen ruházat feltéttenill kerülendó. Hogy szabadulhat meg valaki az izzadástól, ha szinte me terségesen azon fáradozik, hogy mennél nagyobb tevékenységre serkentsa izz.Q.dság-mirigycit '! ! Szinte bohózatba illó pld. a HZÜk, magas gallér, mely zsirnffnak is megfelelne, vagy a. szintén azük, magas sarku és magasra felnyuló czipó, melyet delnőink olyan eloszeretettel hordanak.

BA megfelel& laza. és szell& ruházatot viselünk, már könnyebb a. bajjal megküzdenünk.

Leghat eabb ezer, enyhébb esetekben, a gyógyszertarakban készen kapható sza.liczil8a.vas hintópor. Ezzel naponta. egyszer kell behinteni az iz.z.adó részeket. A lemoeáshoz állott viz és kolozs· vári krómszappan használandó.

Ha ez az enyhe szer nem jár eredménynyel, radikálisabb kezeléshez kell fognunk. E radikális kezeléshez a. szublimá.t szük.séges, melyet, mint erős ha.t.á.su mérege , csakis orvosi rendeletra lehet kapni.

Egy darab gy grammos szublimátpasztillát porcz.ellá.nla.vórban két liter állott vizben oldunk fel, ebben áztatjuk az izzadó testrészt 10--10 perczig, reggel és este. Leszáritás után a. már emlitett hintóport használjuk. Ha. kezünkön vagy Iáöun'kon repedések lennének, ezekre 10 százalékos szaliczi]szappantapaszt teszünk, hogy a. szublimát fel ne ma.rj a. a. bőrt.

Ha a kezelé.-:,-t egynéhány hé en keresztül ~d­ eresen folyta juk, nagyban enyhithetünk.a bajon, sót bosszabb-rövidebb időre teljesen meg lS szabadulh unk t6Ie.

ro

ATI zi f

LEGJOBB SZÁJ· ÉS FOGÁPOLÓ-SZE EK. 6626

c

6.

vasárnap, 1910. junius 26.

a sav, a savanyuviz szénsava azért nem szabadul fel s azért fanyar, tintaízű lesz a legjobb bor is, ha savanyuvizet öntenek hozzá.

Zabéytelek. Egy idő óta nagy előszeretettel gyártják a zablisztet és igen figyelemreméltó tápszernek bizonyult. Azelőtt csakis a durva zabdarát használták étkill a szegény emberek, főleg a felső vidékeken, hol buza, rozs és kukoricza nem fejlód.hetett. Mióta azonban a. finom zablisztet készítik, igen sok czélra használják jó eredménynyeL .Már csecsemöket is lehet zabliszttel táplálni, mert a. vegyi vizsgálat kideritette, hogy e készítményben igen sok zsír- és fehérnyetartalom mellett még sok vas és foszforsavas anyag is találtatik benne, mely anyagok a. osontés fogképzódésre igen fontosak. A zablisztnyá.lká· val táplált gyermekek pompásan fejlődnek és jól elbírják a. tá.plá.lékot, gyomorterhelés nélkül, azaz igen ritkán hánynak. A finom zabdarából tál?láló levest és kását lehet készíteni. Tejjel és vw:el készítve, kitüno étel betegek. és öregek részére.

Szegény népnek ajánlatos a zabkása, mely éppen olyan ole 6, mint a burgonya és tízszer annyi tápértékü.

A deszkapadló hézagai. A puha. deszkapadló hézagait a. következő kitt-tel lehet bekenni : Öt rész friss tehéntur6t vegyítsen egy rész oltatlan mész zel és ha a. kitt-et szinezni akarja, vegyen hozzá sárga. okkert, terra di ienat vagy má földfestéket. Ez a. kitt a. hézagokban kökeménynyé '\"álik, vizben nem oldódik és a sikáláskor nem válik ki.

Oszibaraczk-bowle. Nyoloz-tiz nagy, lédus öszibaraczkot meghámozunk, felébe vágunk és porczellántálba téve, 30 deka porczukorral meghint ve bet akarunk. Két óra. mulva. egy palaczk fehér és egy palaczk vörös bort rátöltünk, jégbo álli juk ' tálalás előtt még egy kis palaczk jégben hütö pez göt töltünk hozzá. A ~ nem rendelkezik pezsgóvel, szóda.vizzel póto~tJ~.. Eppen igy készül a bowle sárgabaraczk?ol 15, de tíz baraczk helyett 18-20-at kell venm.

Almafelfujt. 4-5 szép hámozott almát megr~zelünk :.. deka. vajjal pároljuk. Ezala~~ 4 deka jat 4 tojá árg'val habosra. keverünk, továbbá. 6 d ·ka. porczukor, fél czitromhéj, 7 deka morz s a. párolt alma hozzáadásával elkeverjük, utoljára beleadjuk a 4 tojás ~emén~ habj~t.

Kikent és morzsával hintett formaba teve gazben kifÖzzükSzinehagyott kalapvirág. A kényes szinü virág gyorsan megfakul a napon, ~tal. szépség_e me~­ csorbul. Igen jól föl lehet fr1s 1teru, ha ~{este­ ket kis vizzel felold.-a, befe tjük vele a vrrágot eredeti szinére. A festék ritkA legyen és nem zabad v tagon rákenni, mert ez megváltoztat~ a nrág nlakjá.t. Izléssel ezépen lehet árny~ ~ nem i szüksécres a virágot a. kalapról l feJteru.

z da

dcS.

által bizonyosan attól is fog méltányos árakon tenyészanyagot vásároltatni. Ha pedig baromfi· hizlalással szeretne inkább foglalkozni, akkor aján· latos, hogy az illető lépjen be valamelyik hazai nagy kiviteli baromfihizlaldába munkásnak s ott dolgozzon a téli szezónban pár hónapig, s ha ezt a mesterséget megtanult.a, akkor nem fog rászoruini tanácsokra, akkor érteni fog a dologhoz.

Sebesült fák védelme. Nagy viharok alka.lmá,.. val többször van alkalmunk l~ni, hogy egyes fiatal termőfákat a szél derékban kettétört. Az ilyen fákat rendesen ki szok:ták dobni, de mielótt kidobnók, vizsgáljuk meg, hogy ketté van-e egé• szen törve? Ha. nincs egészen kettétörve, akkor ne dobjuk ki, hanem kötözzük be, mint az orvo· sok a törött lábat. Vegyünk sá.rga földet, v~y száraz marhatrágyát, kenjük be azonnal, kentsünk vászon· vagy rossz zsákdarabot és j6 szarosan csavarjuk be vele, hogy a. levegő ne JUth~n hozzá és fűzvesszővel a köteléket jó azorosan kossük össze. Több helyen kössük ki egyuttal jó erős karóhoz, hogy a szél ne mozga a . Jól teszszük, ha. núnden évben egyszer vagy kétszer friss köt~­ léket alkalmazunk, mig a. fa. teljesen meg nem gy~­ gyult. Ezt csakis fiatal fáknál lehet alkalmazro.

Szintén igy járunk el azoknál a fáknál is, .melye· ket a nyulak megbámoztak, vagy valann megrongálta. a kérgét. Eles késsel tisztitsuk ki a sebe~ kereken azután kenjük be, a niszondara.bbal valo · bekötést itt se mulaszszuk el. Szóval minden fasebe azonnal messünk ki éles késsel, ta.karitsuk meg és kenjük be, mert a. tapasz, ha bekötve nincs, könnyen lehull, kivéve azokat a. kisebb sebeket, melyeket viaszazal kenünk be.

Azáleák ápolása. Az Azalea, szobánk e kedvelt disznö•énye, csekély gond mellett ki~6a.~ .:me~­ hálálja a ráfordított fáradságot. Gyonyor~ rágjai különféle sziná.rnyalatban pazarul nyílnak, ha. a tenyésztési feltételeket mega?j~ . .Az azaleá.t, ha elbokrosodik, .-issza. kell kurtitaru, ho~ }ehetőleg gömbalaku formája legyen, igy a feJlO~~e is rőteljesebb le z. Az átültetést, ha. a. gyok r labda már tulságo nagy, má cserépbe foganato· sitani k ll, lehetöleg a.vaszkor, vagy őszkor.

A gyökérl bdá.t gon~o R.? át.~aJ,.-juk ~ nagyob~ cserépbe, s a. hozzavala foldkevereket ~han gyaföld, s homok) egyenlő arányban a ~'_Y~kér­ labda körül elteritjük, s kitöltjük vele a kozoket.

Nyáron át arra ügyelünk, hogy a növény szárazo~l ne álljon, de azért ned'\"esnek sem sza~ad lenm.

Jó ha a földkeverékbe faszenet teszünk, ez a gyÖkérrothadá t gátolja. A növ~nyt többszö: per; metezzük ha sziikséges félárnyekos helyre, fak ala. állitjuk. éLzjg a növény gyönyö,rü bim~ókat fog hozni. Ha télen a növény a zohaba kerül, akkor a. homér-éklet közép-zerü legyen, ne t~eleg, S-IO fok c. len is mérsékelten permetez~ ke~ "ld t a cserépben többször porhanYJ.taru.. a fo e , n él Vilá os Hasonló eljárá~ van a. szóbafenyon · g helyen álljon, ne tulmeleg szobában, keveset permetezni kell. t A rózsák tetvei ellen. A Thanaton olda.tá. ujabb idöben legjobb eredményn:r,el .. hasz~~; ö ·ze, ro'\" rok llen, melyck ?' gyumolos, zskon {(>llépnek. A dohánylugki\·oz;at a n~da.­ d 'kben uta«itá .:zer'nt csak., y~~m_egyet erl':Ugl e ület cnrredélye alapjan kiallitott e Dlf ~ .., • nik·ohn · t ar t a Imo o· ,. ··nynyel kapható, miutá.n a. l •adé · fele te ruér e«. .

Dl Szomszédoló tyukok. A tyukokna~ a ~ azédba "aló j · rása kellemetlen é karos. ~_ ok ctlcn valami módon ~iteni kell,. mert ? ~ kint ve c ;z ·"'ek-tól · ~ a baromfibetegsege b hurczolásától. tisz a.-érü tenyészetet o~a: em l ·zünk ké c - fent taní ha. tvukja.ink Idegen kak ok hár mébc járnak. Ennek megakadályo· zására vannak il~·en ' pülé_ meg ' ló bereadr zé:;ck. Fon o az pü megg'tlá.sa. a gaz & szempontjából is. n hogy omszéd tilo bn~ találja lUltait mikor L a legjobb e etben a. tula.j donjog bizon · · al ll a. envé ztónek zödnie. Ez i · c - ·or ik rül k· · et kizaro mód n h .á ...,. urüzi t. •ukjai . E él;~~ am rikai ten ·c z ö. a. ki 'óban \'"Olt szomsz~l.?'\ .-al s meg a · ta tréfálni, k oriczas-zeme ko~ t>g ezér n ..,-zá} • - Y ég re mi annak. m . vég re p pírlapo lka.lmazo a felirá.sS&1: T , . . t~k yukjai o h n ni.c Az idegen &J..la,tok {ele ipk dték ·oricza.szemeke s addig nyelték czérnawí mi pírlap rükben ~eg nem a ~t. Ez örnyen inkom.m~l~ t'le -h ol rük n prezentál~ g 'juknak a r ezte t. Ezt aZ · Jjárá t 1 e s jobb ol.

6 tyu.kok

v:·

r

S: 1

:e:

AZ 'UJS.ÁG

Vasárnap, 1910. julius 3.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------~-~ '

zatban . akarnak az életen áthaladni. Gyermekeiket táplálni és nevelni .óhajtják ; jobban, ,intimebben, értelmesebben, mint az eddig törIrta dr. Irsai Art ur né. tént.

De politikai szerepet is akarnak játszani; Akkor, a mikor születtél, legfőbb vágyam betelt. Sohasem engedtem át magamat amaz elömozditóa.n és visszatartóan akarnak beleanyák nagyravágyásának, a kik ·a fiugyermek- .nyuh;li a törvénykerékbe. Szocziális kötelesben látják óhajtásaik czélját. A jövendőre való ségeket szeJ;etnének teljesiteni; az e ztétika gondolataim mindig csak a leánygyermek körül .törvényeinek élni ; meg akarják teremteni a forogtak. Leány körül, a kiben minden meg- -szépség kultuszát és az egyéniség kifejlődését. . ·teremtett dolog könyörtelen végzete ellen akar- ·Akarnak, akarnak . • • · Kis leányom, a csodálkozó, nagy szemeitam harczolni. Mert ö megint az volt : a vel, a melyek még öntudatlanul pillantanak az kezdet. életbe, a melyeknek még minden c odál~tos Leány ! Az én leányom ! kérdést é§ csodálatos választ jelentenek: kéA nemek affinitása-e ez ? A testi rokon- pes lész-e minden-e te? Tudod-e majd tarság-e, hogy ·az anya az első pillanattól fogva _tani magadat az örvényben, melybe az élet oly benső kapcsolatban van a leányával? fog sodorni ? Mert mindazokkal a hangokkal Talán a mindent előre megsejtő részvét-e az, szemben, a melyek kivülról hivogatnak, a.)egmely megérezteti vele, hogy a leány, ugy, . _bensőbb, lelkednek, én-ednek hangja egy pillamint ő, mint az öreganyja, mint az ükanyja, .natig sem némul meg. Mindig harc2!ban vagy. szenvedni fog ? ::ffis épp~n azért fog szenvedni, .Harczolsz kívánságaiddal, álmaiddal, érzékeidmel.'t asszonynyá, mert anyává lesz? del ; harczolsz magadért és magad ellen.

Nem a testi szenvedé eket értem: ezalatt. .

Ezernyi kötelékbe vagy beleszontva meEzeket ellehet viselni. Az anyaság a balzsamot lyeket szellemed, minél fejlettebb az, annál a sebek ellen, melyeket üt, magában hordja. fájdal~a abban érez. Ezernyi törvény \esz . Lelki szenvedésekröl van zó, melyek a jö- .körül, a melyek ezer kívánságot ö ~ zetörni .vendő nemzedéknek ugy kijárnak, mint a ö~ztökélnek. Meg vagy kötve, ki vagy zol-h~yan kijártak az elözöknek. Ellenkezőleg. gáltatva, még mielőtt arra a tudatra ébredsz, .Millél élesebben látnak a női szemek é minél hogy ez igy van. ha itt van a megismee~sebben éreznek, annál nag. obb lesz a fáj- · ré pillanata, te, a huszadik zazad leánya, .dahnas meghasonlá , molynek hatá a alatt éle ebben és tisztában látsz, mint a hogy szenvedni fognak. látott te tvéred az elmult században ; látod A szerepet, melyet a termész t jelölt ki azt, hogy kötelékeid alól nem menekülhet z. 'l~dod, mi a te tragikumod, te kicsi lány, nekik, végig kell ját zani k. A fölöLt ö1·ködik a kérlelhetetlen rendező: a tcrmé'zeti törvény. a ki hama.r ennek a századnak a nagy leánya De régi, természetes szeropöket ujakkal akar- lé ·z? Az ' a megö merésed, hogy gyülötöd egyzcrsmind azt a férfit, a kit szcretsz. ják kibö\-riteni. _ töltöz~si müvé zeteket akarGyülölöd, mert akárhogyan és akármeny,nak gyakorolni ; az élet ]regoliait akarják n ire tiltakozol és fegyverkezel is ez ellen, játazalli, most ebben, majd arnabban a. ,-álto-

Leányomboz.

i

írnak ..

Borus ég. Eg kalmár döczög Portéká::; nagy szekéren . .

Könyörg : Isten, záport ne h.-uld], l\1ig a falut elérem l Mellette az országuton Paraszt áll révedezve.

Sóhajt : Nincs cső ! Nem tudom Idén gabona l sz-c?

Mosónö l~endőket te-rit A réten, i~_:y b~s.~éh·e. : .

Vihar ha JOn, p], mlt teszel....1 'Mind elrepül a szélbe'.

A molnár nagy busan tekint Az álló szélmalomra : Be másképp menne üzletem, Egy gyönge szél ha volna l Kunyhóban kon~yos, csitri lány Kacsóit összerakJa : . ..

J 6 Istenkém, adj sz~p 1dot, 1 Ma van majális napJa · · • •

s

egyszerre mosol~og az ég, A napfény szerte ara~. . vigan csókol egy .. ·zoszke lanyt S minden galyat, fuszálat .

Feleki Sánd<Jr.

l[ .

Kati e.

Irta Lóoyay Sándorné.

Eastbourne, 1909 aug. 10.

Asszonyom, emlékszik-e még arra a bübájos estére, ott a kék tenger partján, mikor sirvakaczagva borult egymás karjai közé egy ·e mberpár a Savoya-hotel terrasz-án ~ Emlékzik-e még a >>Catharina« dalra s alTa a.z akkor oly sajnálatraméltó asszonyra, a kinek gyászos élete egy pillanat alatt változot.t át derüs, nap ugaras tava zszá? Hát az ö arczára emlék _zik-e ~ :Megnézte-e jól, hogy milyen ruélységesen barná~ a szemei, :ffiegfigyel~e-e, ~ogy milyen gyenged tud lenm a hangJa, nnkor könyörög~

Hat éve annak, hogy szétváltak egymástól utjaink. Akkor is ·ott jártunk a c odás Itáliában s a régi Vetti-i házban találkoztunk először sok-sok idő multán, a poropei-í á atá ok között. Én más társasággal voltam: anyámmal, nővéremmel s egyik unokafivéremmel, George-zsaL Mi.kor először egymásba · kapcsolódott a tekintetünk, tudtam: ö lesz átkom vagy üdvösségem. Pedig láttuk már egymást azelőtt is, bálokon, soirée-kon s hogy ö nem jött oda oha hozzám bemutatkozni, daczos oyülölködés tároadt a szivemben iránta.

A mint most észrevettem öt, egy~erre untatni kezdtek a látnivalók. Egykedvüen

fölényben van fölötted. ::ffia szereted, ·mert fölényben van fölötted.

Testvéred, a ki előtted élt, nem volt ily komplikált. Nem tudott differencziálni. Alá· vetette magát mellékgondolatok · nélkül. Sőt alávetette_magát a harezra való gondolat nélkül. , Te azonban gondolkodó lény vagy. ::ffile· tedet önmagadra akarod alapítani. Hiszed,. hogy a férfi a te egyéniségod kiegészítő része ; valami olyas, &. mivel nem kell számolnod,, a mit. magaddal vihetsz, ha életed utjába áll.J Önurad gyanánt fog erre az élet-utra térni.

Tele vagy nagy problémákkal. Miveltséged teljes. Kenyérkereseti lehetőségeid vannak; talán már bizto~itott exisztencziád is · v~n. Belezólsz a korszak minden kérdésébe. Szavadat meghallják; sőt talán néha döntő jelentőségü is az. De nem érzed magadat boldognak.

Hiányzik valami neked. Magad sem tudod 1 mi, vagy magadnak sem vallod be. De bekövet· kezik egy pillanat, a mikor hiába tartod be füleidet és hiába takarad el szemeidet. A mikor hat.almasan és egyszersmind fájdalmasan érzed, hogy zükséged van egy dologra, tökéletesitésed, iétezéued végett· : a férfiura.

D e ez a gondolatod szégyennel tölt el.

Te okos leánya a, korszaknak több és más akar.sz lenni, mint te~tvércid, a kiknek hamvaiból keletkeztél? De te is c ak asszony vagy és ez a tc trugikumod, hogy a mig vágyódva, re zket e és várakozv.a a férfi karjaiba simul ·z, a ki asszonynyá tesz, gyülölöd legyőzödet. mert kényszeritett arra, hogy alá\csd magad.

Nem vállalod már a házasságnak, vagy mondjuk, az anya ágnak igáját vakon és bizva az élet. egyetlen parancsoló törvénye gyanánt.

Vad, lázadó szellem fog el önmagad ellen, a ki magadat kényszerítetted, hogy neki alá.vcsd magad. kisértem anyámat s közben-közben, ha ezt feltünés nélkül tehettem, visszafordultam arra felé, a hol őt állani láttam.

Talán megérezte, mennyiro hatott rám : lassan, lehajtott fővel jött utánunk. A lunch-ön, a Cook-vendéglőben, a vörös abroszokkal leteritett primitiv asztalok mellett ujra találkoztunk. Ő a landlorddal beszélt és ebból megtudtam, hogy ugy mint mi, ő is a Vezuvra akar feljutni délután.

A arakban ogy mandolinos fiu játszott.

Eltalálja-e, as:;zonyoru, melyik voJI, kiválasztott dala ~ A >>Catharina<<, már al... kor ÍR a >>Catharina,~, az. a me1yet a tavaszszal ogyiitt hallottunk a tündéröbölben.

E dalnak panaszos refrénje elszomoritott.

Könyes lett a szemern tőle. Ugy éreztem, mintha számüzött lennék otthonomból , mintha ítt, ezen az i tenáldotta, ragyogó szép földön kellene élnern ezután, de távol a hazámtól, ideuen emberek között. Éppen vége lett a lanchnek s felállhattam hclyenn·ől. Kimentem. Ott künn, az osteria előtt leültem egy padm s ügyet sem vetve a sorrentói famunkát, korálés teknőcz-árukat kinálgató suhanczokra, a Vezuvot néztem, a Vezuvot, melyet még ma meg akartunk mászni.

Különösen hatott rám ez a megrendszabályozott óriás. A lábán _feh~r h~za~ épül· tek egymá roellctt, a. derekat J?an?zel _o;ezte : a funicolare a >\Fmucula, furucuh<< vilagokat bejárt nótának szi.ilöj?; ~ -~etején hordszéke· ket ·zipeltek ragyo~o boru, . m~ztelen talpu bensziüöttek. Alig b1rt.arn elhituu, hogy e:. a.

AZ tr JS A. G_

Va.!!árnap, 1910. julius

a.

----------~----------------------------------

Ezért van lelked meghasonlásban. Azért vivsz magaddal kilátástalan harczot., Azé~ lész majd fáradt és elhasznált és azert faJ majd neked az élet erődön tul.

Még most fiatal vagy és az én leányom.

Kicsi, gyöngéd bimbó, kinek fejlödését naprólnapra rettegő és elragadtatott ~zemmel nézer,n.

Talán segithetek rajtad. Az én é~etem k~t évszázad közt áll. Láttam meghalni az egyiknek törvényeit és világnézleteit és tanuja voltam az uj századheli evolucziók születésének. S mert mindkettót megérem, mert az elmultban már gondolkoztam s a jelenben még gondolkozom azért a jövendöbe pillantok s keresem a Íegszükségese?b és _legköD?yebb uti málhát, a mit utravalo gyanant adJak. ~letutadra bizonyára magad is vásárolni fogsz, mint azt mi is tettük. Sok dolgot ~~­ avultnak sokat komplikáltnak, sokat egyszerunek fogs~ tart.ani. ~e valamit , abból ,is, has~­ nálhatsz majd, a nnt az én keszlet-lad~;nbol kiveszek. Ezért a l>valamiért<& érdemes osszehordani, rendbe hozni, választani, nehogy ürea kézzel térj utra, mely minden embernek nehéz· de nehezebb a nőnek és legnehezebb oly kor~zak asszonyának, ki a régitől elszakadva, még nem vetett horgonyt az ujban. ·

Rik vil,ta.

(Anyák védelme külföldön.)

Az uj német birodalmi törvény e.gy fontos novellája: >>Nöi munka szabályozása<! cztmen 1910 elejével lépett életbe. ~z .. uj ~rvény ..legfon~osabb határozmányai ezek : jovo:re romden uzem reszére, amely husz m~ásnál többe~ alkalma~, mu~a­ rend lesz kiadando. Iflumunkások és nők részere legalább is egyhuzambani tizennégy · órai pihenő biztosítandó, a munkaidőnek nem szabad meghaladni a tiz órát, szombaton a nyolcz órát. Esti nyolcz és reggeli hat óra közt ezen föntemlitett két munkáskategória egyáltalában nem foglalkoztatható, azorobaton esti öt órakor végződik a munka.

A gyermekágyas munkásnőknek nyolcz heti lebetegedési idő engedélyeztetik s a munkásnöt csak negyvenkét nappal lehetegedésa után szabad ulból munkára alkalmazni. Az uj törvény megszontja a munkaidőn tuli külön munkát és az otthoni munkát is. Csakis a fölöttes felügyelő hatóság külön kikérendő engedélye alapján lehet ezen szabálytól eltérni oly esetekben, ha: igaz~:va van~ hogy erre szükség van. - A franczia felsaház elVI döntést hozott arra nézve, hogy mennyi pihenési időre tarthat igényt munkaadójával szemben a gyermekágyas munkásnő. A szenátus kijelentette, hogy a szhlőnöknek joguk van nyolcz heti munka-

megszakitásra, akár szülés előtt, akár utána, s merb ülne egy napig, láthatná., hogy milyen gyorsan erre joguk van, a munkaadónak nincs joga öke~ veszi pártfogásába a rendőr a tulterhelt lovat, e miatt elbocsá.jtani. A mennyiben a munkaado pedig ott egyéb is volna, a .mit pártfogoini lehetne, ezt azonban mégis megtenné, a munkásnőnek joga .. például az iparostanoncz, a kit mestere, ha nehéz van ezen eljárásért kárpótlást követelni, sőt, hogy portékát szállit egy megrendelőnek föl a várba, igényeit érvényesithesse, a törvény r~?del ki szá.- 1 vagy maga lakván ott, deszkákat, nehéz vas alkatmára ügyvédet. Ugyancsak a francziák rendelték részeket, teli ládákat, ló helyett befog a kézikocsi el hogy fiatalkoruaknak és nöknek ezentul ne elé. Kinszenvedés azt nézni, hogy egy vagy két, le~yen szabad nagy terheket emelni vagy huzni, vagy három vékonydongá.ju suhanczka nyakán sőt tovább menve, Viviani munkaminiszter rendehogy dagad ki minden izom, gyenge lábaik hogy letileg mondta ki, hogy mekkora lehet az a suly, osusznak le, hogy botlanak a meredek lejtőn, s a. a mit ezek vihetnek vagy huzhatnak. A szóban rendőrnek itt nem kell közbelépnie, mert erre forgó rendelet kiadatott gyáraknak, pányáknak, rendelete nincsen. Akárhányszor láttuk, hogy egy mühelyeknek, vegyi laboratóriumoknak, konyhák- emberséges rendör ezek láttán egy arra hajtó ismenak, pinczészeteknek, kereskedöházaknak, korcs- rős fuvarosnak odaszól, engedné meg, hogy a fiuk máknak s minden más ily üzemnek, a hol nőket kocsijukat kocsijához kössék, mig a legmeredekebb és gyermekeket foglalkoztatnak. A rendelet igen helyen tul vannak, de ez a rendőr emberségessége részletesen mondja el, hogy mily koru egyénnek a nem a törvény rendelkezése. Ha az a Vivianink mily sulyt szabad vinnie. Igy például 14 év alatti megjönne, valószinűleg dörgedelmes rendeletet fiuk 10 kilogrammig terjedő sulyt szállithatnak, adna ki, B ha egészen a. mi szivünk szerihti Viviani 14-15 éves fiuk 15 kilogrammig, 16-17 évesek volna, azt is meghagyná, hogy minden ekképpen 20 kilogrammig. Nök és 14 év alatti leányok 5 kilo- használt tanoncz meatere tartozik maga ezt a kocsit grammig, 14-15 évesek 8, a 16-17 évesek 10, fölhuzni, még mielött a rendörség azután őt meg· a 18 évesek és ennél idősebbek legfeljebb 25 kilo- fosztaná attól a jogtól, hogy még egyszer tanonczet grammig vihetnek terhet. Lebetegedésük előtt tarthasson. S mindezeket nyugodtan mondhatjuk három héttel a szülőnőknek egyáltalában nem sza- -el, a meatereknek nincsen mitől tartaniok a mi bad ily munkát adni. A rendelet aztán épp ily p-on- Vivianink még nem született meg, az All~tvédó tossággal határozza Íneg, hogy kézikocsin mennyi Egyesüle~ táblája. alá nem fognak egy másikat sulyt szállithatnak az illető személyek. Ha nekünk akasztam, amely azt fogja hirdetni, hogy: 1>A ki egyszer akadna egy Vivianink, a ki nem érné be tanonczfiukkal baromi munkát végeztet, az egy azzal, hogy ő egy rendeletet .készit és azt szélnek hunezu.t gazember, s nem érdemli meg, hogy egy ereszti, hanem tudni is akarná, akárcsak utólag ember életét reá bizzák~. S ha kétszáz év mulva is, van-e szükség egy ily rendeletre, annak egy az a Viviani eljön, ezen sorok már réaes-régen igen jó módszert ajánlhatnánk, hogy ezen rendelet ~lmállottak, s annak a Vivianinak már könnyebb szükséges voltáról meggyöződhessék. Egy napot lS lesz, mert már akkor ugyis csak repülógépen kellene csak hogy rááldozzon s ezen áldozatért fognak a várba járni, miniszt-erek protekcziót ugyancsak..~daná öt hazánk minden lelkes embere. kérők és iparostanonczak egyaránt. ' A Főherczeg Albrecht-ut tudvalevőleg oly meredek, hogy az egylovas bérkocsis nem kötelezhetö, hogy oda fuvart elfogadjon. Ezt a. hatóságok is tudják s tudja mindenki. A nehéz fuvar kocsik, amelyeket tulajdonosaik teherrel oda felküldenek, kényteModern ·uvegekről. lenek felhajtani . Mivel azonban nem minden fuvarAz iparmüvészetnek minden ágában nagy a tulajdonos tudja, ·hogy i:nennyit bir el a lova, elő­ fordul az eset, hogy nagyobb terhet küld föl a mozgolódás. Az uj idők ízlése uj Íonnákat kiván s várba, mint a mennyit lovai tényleg föl tudnak .a müvészek ki akarják magukat szabaditani' a vinni. Eredmény: a kocsisok a Szalag-utcza tájé- régi, történeti stilusok iránya alól, s valami ön· kán, a hol már bizony kidülnek a tulterhelt állatok, állót, , a mult befolyásától elütőt ak-arnak kreá.lni• iszonyatos üvöltéssel, a ha ez nem bizonyul elég.Már a:. ~X. szá~d vége felé is sejtették, hogy nek, nagy ütés-veréssel biztatják szegény lovaikat az 1pan:?..uves~et teren nagy forrongás támad, a legnagyobb erőmegfeszitésre, mig a poszton álló de ez a tore.k:es csak nemrégen alakult ki. A buto· rendőr erélyesen közbe nem lép, s vagy egy másik rok, a textilipar, a könyvkötészet a. fazekasipar arra vetődő kocsi lovait rekvirálja segítségül, vagy a drága- és .f~ldrágakövek kidolgozása., minde~ a teher egy részét lerakatja. Az Állatvédő Egyesület naf5Y evolucz10nak volt alávetve, minden uj foris tudja ezeket a dolgokat, a rniért, pont azon a m~~ kapott s emanczipálta magát a régi tradiponton, a hol a meredek ut véget ér, egy nagy czlOktól. felirás a falon elmondja, hogy : ~>a ki az állatokat .

Mi sem természetesebb, mint hogy az üveg· kinozza, ütlegeli stb.<< mi mindennek van kitéve. 1pa.r sem maradhatott a. végtelenségig háttérben e Ha már mostaq ez ami jövendőbeli Vivianink.ott mozgalommal szemben, s habár éppen ez az

lakásherendaz6 .

~n némán, egy fejbólintással vettem tudolelánczolt Gigász valainikor ugy megmozdult, másul szavait 8 ismét visszatértem utitá,rhogy megremegett belé egy egész földrész.

- Fiori ! Fiori ! - kiáltott mellettem egy saimhoz. ·Délután· óriási szélvész kerekedett 8 le kellett mondanunk a tervezett kirándulásróL csengő hang, s egy szép, csillogó szemü olasz leány egy bokrétát nyujtott felém. A fejemet Estefelé az egész kis társaság egy kis téremráztam. A tározárnat odaadtam consinomnak ben verődött össze , s kölcsönös bemutatkozás aprópénz nem volt, v~lem. . sok után elhatároztuk, hogy másnap mind- Vegye meg hat on, uram, a signorma- annyian teszszük meg a kirándulást. nak - folytatta a leány s most már elfordult Lefekvés előtt cousinom, a kivel gyermektölem, korunk óta jegyben voltam, kicsinylőleg nyiKövettem tekintete irányát s láttam, latkoz,ott uj ismerősünkről : hogy az idegen is ott áll az üvegfedél alatt, - Feliiletes és nincs tisztában az illemnek közvetlen közelemben. »a-b-c<<-jével sem - szólt. f:reztem, hogy elpirulok s tiltakozó moz~n a védelmére keltem. dulatot tettem kezemmel. De már késő volt.

- Talán ezekkel a virágok~al vette meg ő egy tizlirást dobott a leány kötényébe s /a szivét ? kérdezte gunyosan. - A nyitott kosara fölé hajolva, kiválasztott belöle néhány ajtón át láttam, amikor odaadta azokat magászál virágot, s aztán levett kalappal felém nak a terraszon. Ez maga is olyan tény volt, nyujtotta azt. Nem tudom, hogyan történt: a melyért Angliában .... minden etikett ellen volt bizonyára, de, - De most Itáliában vagytl.nk, az édes, a szonyom, ne itéljen el érette, hiszen az én a szép, a bübájos Itáliában l - szakitottam helyemen ön is csak ugy tett volna. elfofélbe, s hogy véget vessek boszantásainak, gadtam. f:s a mint beletemettem az arczomat letéptem keblemről a virágokat 8 kidobtam az édes, illa os szirmokba, csaknem felkiáltottam meglepetésemben : narancsvirágok vol- azokat az ablakon. De azt nem vette észre, hogy egy szálat közülök ott rejtegetek a tak ...

N em tudom, az ön délibábos országában tenyeremben .•• az-e a jelentősége o virágoknak, mint miná* lunk '! Itt a tiszta szerelern jelképei azok. lHi ketten utolsónak értünk fel a tetőre.

Megértheti tehát zavaromat. Ö maga is észre- A meleg lávapor bokán felül ért mivel a horclette talán, hogy kissé merész gondolat vdt székeket nem akartuk igénybe venni, fáradtőle egy idegen leánynak virágbokrétát adni, ta~l, kimerülve jöttünk meg éppen akkor, mert ajkába harapott s a kínos csöndet egy- m1 or a többiek l_llár betelve a lá.tniva.lókkal szerre megtörte e szavakkal: lefelé indultak. Az uton elmondta, hogy az - Bocsássom meg, signorina. Nom tehet- utolsó londoni szezonban egyszer be akart tem másként. C'étaít plus fort que moi. nekem mutatkozni a lady Cur&on estély én 1

s

I

de mik~~· e~vég~-e a köteles tourokat, hozzám ~kart., J?.nm, mar sehol sem talált. Sok közös Ismerosünk volt, 8 ez meg k .. ülm' , y az a or en ,. h kiil.f.'ld. ' ogy.. o ~n a véletlen ismét összehozott ~.~nnünke~, btz~>nyos kapcsot alkotott közötun.k. •§l tarsalgasunk egy pel"Czre sem aka.dt meg. · Ilfikor a..többiek elindultak s csak cousinom ~ara~t .. velünk, belenéztem a krá.terbe s uj ISmerosom megfogta kezemet ho h· édu··' t ' 'k ' gy a sz les erezll:e , segitségemre legyen.

Cousmo~ sötét arczczal ~lépett közelébh, de a ..kénes fust a torkárament s mert gyönP'e 0 0 mellu .:Volt, köhögni kezdett. ...~urelmetl_enül haladt le néhány lépést s veze11onk megJegyezte : - Raragszik az öreg, - s botjával a krá· terre mutatott - a mióta az . hi . h kis ' dt ·· ··k·· .

ISC ru. egy zara ' oro osen dórmög rt t dni k · . h , me u a e ll, signorma, ogy a hegyek nun·d t•tk ..

1 os osszek o··ttet'esb en a'lllanak egymá , , sa.

B amu1va neztünk az ör 1 ki nem a könyvekból . t .eg parasztra., a , "l , , : mm rm, hanem a termesze tt o magatol les1 el reJ·t ett I1l1Sztenumru. . , . .t .

E percz b en a hegv , ~'b moraj hallat t t ~ g{ omra an tompa lábaink~ alattszAo krás, a t::laJ inogni látszott · ter tat ' 'l ' ·b#l . voros ·· ·· ·l'ang o csa ... t ki ongo me . ege1 , P ed JO' o , . po., olyan foJtO szaggal, hogy elkabu1va hanvatlett . . ... söm karjaiba. . am UJ Ismero-: Dariing utto:rta •. .. ,l\li!wr ~~aga lllhoz t .rt m . . d t . "t .l folneztem rea . z !Je ~eo 0 • - Igen, ré::!en zePt" ru k · h "' ' - mon d ta b <~ l~~· , ~nt a az én n' ru.in Í<:!lt o ~ orlálk :.ó ketdeoemre felelne ..... llll·,·el •" • ..: '-"'"eorge 1114tta a, llt

1

Vasárnap, 1910. julius 3.

AZ UJSÁG

ipará:g ~.a mdy legtovú.bb szakott ellenállni egyegy Ilyen ujitási áramlatnak, végül mégis kénytelen volt az árral haladni s me<ralkudni a kor0 szellemmel. ' :Manapság már nemcsak modern üvegeink vannak, hanern kimondott és szorosan elhatárolt külön üvegdekorácziók is. Az elsö a német mcsterek között, a ki önálló dekorácziókat teremte~t e t~r~n, Koepping Károly tanár, dc a7. ö paharai torekenységre még felüimulják a kl:;.sszikus ó-korban Diü.treta név alatt ismert üvegeket is. Sokan ezeket a végtelen ül finom. keskeny és magas szár~kor: álló, s egy-egy délignyitó irP"got stb. ábr~zo!o üvegpoha.rakcd, valóságos merényletnek tekintlk. mcrt tén leg oly finomak és törékenyek. hogy egy mélyebb lélebetvétel is felborítja azokat. l<,; dekorácziókra. használt üvegeket e:;aki:; g~üjtök vásárolják, egyes példáuyokban, mcrt romdennapi használatra éppenséggel nem vu.lók.

Vanuak azonban a berlini tauárnak valamivel ellentállóbb - habár szintén igen törékeny Pohara.i is, asztalkészlethcz, núndenféle formában.

8 nundenik egy valódi ,-agy képzelt virágkehelyhez hasonlit, kissó zártabb, Yagy IlYÍtottabb, hosszukás, vagy kerekebb alakbau, s mindmeganHyinak kl.' keHy, elegá.ns szár fut ki a talpábóL Ki ne ismerné a franellia Gallé- és az amerikai ~iffany-ihe6eket . E gyönyörű, miivészi vázákat, lampákat, fiia <TÖ kosarakat, dckoráczióra szol"'áló ~.árgyakat? Ok ketten uj í:,,kolát képczm•l-t az U\egipar terén, s valóságos mi.ivészetre emelték azt. Hozzájuk csaUakozik a nauey-i Daume is, dc az ö munkái - nem bánom, ha meghara<rszik . ' o Is. erette - bizony-bizony csak a Gallé >>XachemPf!.ndung<<-jai. Az angol üvegipar, bár nagyon kifPJleU, c\; tulán h•tszetö. ia, dc kén) telenek vagyullk kijelenter-i róla. hogy a mü vészethez éppen semmi keze nincsen. Ezzel ellentétben a lüttichi Val Saint Lambert gyára gy ··nyörü dolgokat Pt:o.dukál ? _vázáinak sokfélesége és a gyönyörűen stilizált v1rag- vagy vonaldekoráczió (mely nem egyszer Van der Velde-féle rcminiszczencziákat mut.at fel) igazán müvé ziekké te zi azokat. Dc bizonyos hasonlóságot sem lehet e vázáktól elvitatni a Gallé-féle üvegvázákkal.

A Ga1lé-vázákuak eg rik sajátságuk hogy azok több ·zö1ös,. egymá:>bH, olv-adó üvegtéte<rböl ~annak o ~. h ogy raJzuk ennek fo]ytán nem felül van -az Uvegen, hanem bennük, mintegy közöttük A legfe"szokottabb minták a nagy hajlós, ke keny evelek. eovenes bordázá--al ·· a k e' tl ~ zi"tak~·otók . Az ü veg ·zinc iöbbn rirc ,-alami oroncrósan sejtelmesen barna, lilás tónusokkal, de v~ak ~c;szc 1rilágos üv!.'gek is sárgább rajzzal, vagy lilaval sth.

Az üvegeket háromféle módon lehet dekoráhu (~_emper Gottfried szerint), ugy mint a drágakov!.'ket, metszés és vágá · áltaL öntés közben é.

fuvá:- által. Azaz láng fölött és llideg állapotban. ~\z első a 'eleuczei st ilus, a má:;odik a némeLcseh. Ehhez szegődik társul az aranyozás és a szinezés. De nem akarunk tulságosan hosszasan kiterjeszkedni az egyes ii ve gek ké' zitési módjára hanem inkább jövő czikki:inkben a már kész modern üvegekr·öl fogunk beszélni.

felénk, s nem láthatta, botja végévd beleilia láváb~t : >>Nunc L emper, et post mortcm, ac re ·urrection m . . . ~' . En pedig, mert éreztem, hogy egé"z zivcm r"'g c.z övé m:ir, s e ·ak c perczrC' \árt, hog.· ej t Pl me bizonyo ·$ággá váljék elhalván ·adtam.

B"'ndrc l~cllet \Olna öt uta itc..nom, sC' helyett Itali·. rE'rucgö, lemondá ·teljes hangon száltam hozzá: -· ~~ én mégis ét m<l:::. menyas:::.zonya \ag_yok ... dost ficryeljen jól reám asszonyom. Itt h~zdödik t~lajdonképpeni s~en.ved,ésem .. Öt tnásn~"!.p egy si.irgön ·beteg a.n Ja agya!1oz ~1v~~' t· elment el kellett menrue b csuza nelkul.

Gcor<re pedig hülés következtében, egy óriás! torrósá.cr után tüdő<Yyulladá t kapott hazafele 1:> 1:> ' b b ..

Jnenei., egy kis osztrák.. v:~ro~. an,, a ,e eges emberek szokásos csokonyos égevel r~ga ,zkodott a gondolathoz, hogy velem betegagyan illegesküdj ék. Az egé z :gos embe:rel ~em_ben · udtam volna küzderu bol~ogsagomert :, a haldokló mellett elhagyoU romden energ1a m .

Kiilönben is az . on·os megmo~d~a, hog?.' h;:t <.:sa k csoda nem törtóuik, nem cpul fel to bbe. _\ sürgönyileg kér o~m~j:aink ide_~ében :tnegérk<>ztek s egy zeles. c:prilid n~~on o~ ,zeadot.t bcunüukct egy IÍJU osztrak lelke z.

4izután .1 szonvom megtörtént a csoda : a haldoklÓ felgyógyult, s az éiőnek meg kellett halnia.

Három 'ven át. h rczoltam C'ztttán kerP.ztcmet. Tiirtem cgv tüdőbajos embernek lllind n szcszély t ::;zó nélkül, mert az or~os

azt. mondta, hogy u. legparányibb izgalom is \égzetessé válhat reá nhve. És e három éven át, ismerkedésiinknek minden évfurdulóján, egy naranesvirágbokrétát kaptam Itáliából e orok kiséretében : >>.rTunc. ct semper, et post mortem, ac resurrectionern ... << ~\. harmadik év 'égén meghalt a férjem .

S midön én a rákövetkező tavaszszal bűnös reménységgel vártam az óvfordulót : kimaradt a irágküldemény.

Megértettem . É majd meg -zakad a zivern a gondolatra, hogy addig, a mig a má é voltam, nem feleljtett el egy perezre sem, a mint szabad lett előtte az ut.: eldobott magától.

E naptól kezdve nem volt többé maradásom Angliában . Beutaztam az összes európai váro okat s minden év tavaszán visszatértem Nápolyba, meg iratni alig ébredő s máris letünt boldog ágomat.

Két évig nem tudtam emmit felőle. Özvegységem harmadik évfordulóján ő maga jött el hozzám. Áldott legyen érte.

Az alatt a két év alatt lent járt Afrikában, s ol ran helyzetek közé került, hogy nem adhatott hírt magáról. S csak Angliába való vis zatértc után hallotta meg férjem halálának hirét.

A többit ön is tudja , a zon om . Talán el is unta már a levelemet. De mégi megirtam azt hogy az. a kit Anglia legszerencsétlenebb teremtésének i mert, moc;:t mint annak legboldogabb asszonya küldh ssen önnek egy üd özletet.

Kal ie.

a forró

39 ·zol ott, az bir.ony kéi-há.rom mosdás után oly<m durva és repedezett bőrre tesz szert, hogy poklok poklára kivánja az egész nyaralást..

(Folytat juk.)

LEGJOBB SZÁJ· ÉS !i'OGÁPOLÓ -SZEREK. 6 626

Rovatvezető

Garami Béla dr.

Nyaralás. Naftalinillat tölti meg immáron a békés polgári hajlékoku.t. a jegygyürük lassankint a mellényzsebbe ,-ándoroluak, aházmcsterek cgé ·z , ·a.gyont gyüjtenek össze a mind ::;ürübbcn hulló kapupénzekböl, itt van tehát. a pihenés, az üdülés időszaka, a nyár.

A nyaralás talán azon társadalmi problémák közé tartozik, melyekröl kötetcket lchet.ne irni, a uélkül , hogy a téma kimerülne. A mi félszegség, ala.k oskodás, képmutatás csak elképzelhető, az mind való ágos orgiákat ü1 üyenkor, nyár kezdetén, a nyaralá ·i idö:;zak bekö zöntéveL Nem ezélom azonban, hogy c kérdéssel szoc:tiálpolitikai és táLadalmi nézőpontból fogblkozzam. D e azért még a kozmetikával kapcsolatban is meg kell emlékeznem egy pár olyan ferdeségröl, mely évröl-évre, rendszeres kö,·etkezete séggel kap lábra a nyaralni induló hölgyek között.

A legtöbb hölgy ugy indul neki a nyaralá nak, mintha a téli zezón kellős közepén lenne. Hétszám készülnek a divatos ruhák, nehéz , roskadó skatulyák telnek meg a eteményes kertnek is beillő kalapokkal, minden, a mi jó és drága, belekerül az utazó l öröndbe és kosarakba és aztán, hajrá neki, kezeljük az üdülést, a pihenést!

Vannak viszont hölgyek, a kik az elleukezö széböségbe esnek és az egész nyaralást arra fordítják, hogy télen át gondosan megőrzött szép égükct mennél ügyesebben és mennél nagyobb leleményességgel elhanyagolják. Ezeknek azután persze rettenetes munkájukba kerül ősz zel, hogy ugy a hogy reparálják a nyári gondatlanság következményeit.

A nyaralás az egészség és vele kapcsolatban a zépség fentartásának három leglényegesebb kellékét juttatja az embernek : a vizet, a levegőt, és a napfényt. Ha ulindhárommal -okosan élünk, egészségünkön nünden bizonynyal ja"\"'itun.k, a nélkül, hogy szép égünk csak a legkisebb csorbát is zenv dné.

Különös tekintettcllegy ünk a riz minőségérc.

Gondoskodjunk róla, hogy mosdá ·Ta, fürdésre mindig megfelelő folyó- vagy csőviz álljon rendelkezésiinkre mert a ki kutrizben mo~dani nem

Sajtos fánk . Lábasban két és fél deczi tej= és nyok:-: deka vajat megfözünk, akkor tizenhat. deka finom lisztet bcleadYa, ad dig keverjük a tüzöu, mig a si ma tészta már elválik a ka-nálról.

A tésztát kihiitjü · és la:;sanként három egész tojást, sót és tizeukét deka pármai sajtot vegyltünk bele. Vajjal kikent lemezre diónagyságu da.rabokat rakunk a tésztából, habart tojással bekenjük és megsütjük, aztán res:&elt sajttal meghintjük. Teához hidegen >agy melegen adható, Öt tésztának is szen:tik. Ki van próbáh"a.

Fajdkakas elkész"tése. A kakast meg kell kopasztani &, megtisztitani . kizsigerelni és ugy bontjuk fel, ho~D a ruell egést maradjon. Azután vörös borral jó páuzot készitüuk, illche fózúnl., ezzel a kakast leöntjük és 8-10 napig hÜYÖS helyen állni hagyjuk. _&Jclwr kivesz.;zük a p<iczból és a mell ki vételével pároljuk zöld;,;éggyöh.erekkcl. fűszerekkel é<; vötösborra.l, mig a hu3 egészen po;·hanyó~. Egyidejüleg szétYágunk erv zsemlyét és z il·ban megpiritjuk. li5 deka borjamájat ]e,·akaru.nk és 15 deka s:talonnát össze>agdalunk s megolvasztjuk. Kc,·és finomra varrdalt hagymát sárgára pú.rolunk benne, aztán beleteszszük a májat és együtt pároljuk. Végül a májat, a piritott zsemlyét és a párolt husb ruoz árban n;.egtön·e, szitán átnyornjuk, az.tán füszerezve és megnedvesitve siirüre pároljuk.

A szalonnával megtűzdelt mellet megsütjük, páczczni locsolva, utoljára két decz i vörös bort is töltünk rá.

Igen finom kuglófszerü sütemény. Négy tojás sárgáját, két kanál vaniliás porczukona,l s öt deka irósvt>.jjal habosra keverünh., három deka éle ztöt tejben rnegkelesztve hozzáadunh., sót, fél czi rom levét lct·eszelt héját, egy fél kiló szitált. és meleg helyen tartott lisztet s annyi langyo jó teje , hogy a fánktésztáuál lágyabb le yen, mo ·t egy Egész óráig kavarjuk, mindig jobbra, ezutáu két tojás fehérének habját keverjük hozzá c endesen. lu, edényt, a mibcn sütni akarjuk, megmelegitjük, vajjal kikenjük. Yagdalt mandulá val meghintve a. tésztának felet beleönt jük, ekkor megvajazzuk s hámozott vagdalt mandulát s maz~olát hintünk rá, aztán a tésztának má:-.ik felét; ha p. o. egyszer ennyiből készítjük. lehet több rétegben tölteni a mandulával mazsolával, de mindig olyan edényben üssük, mely a tészt..i ,-al csak félig tE' lik meg. A tésztát mel"g helyen kele ziji.ik, jó a tetejét melegitett fedűvel letakarni s ha az edénv egészen tele kelt megkenj ük tojássaL meghintjiik czukros mandu~ !ával s csend(O eu jól kisütjük.

Sziivakocsonya. :Érett zilvából ki.;zedjük a magot e erépfa:::ék ba rakjuk és ezt na.gyobb edén ·he ci.llitjuk, meJyben forró viz van. A szilvát cHidig főzzük a mig minden leve kicsurgotL, aztá.n f(·l kiló átszürt. léhe't !!5 deka. c~ulu·ot z: mituuk, ezt v!zbe márt.va sürfu-e fözzük habját leszedve. A czukor,;zörpöt a lével együtt addig fözzük, mig &. tányérra cseppentett csepp már szét nem folyik és üvegbe öntve dupla papirossal lekötjük.

Finom szilvaiz. Hibátlan, érett, megtisztított zilvát igen kevés vizzel tűzre teszünk, puhára fözzük és durva szitán áttörj ük. Egy kiló áLtört zilvához iO deka porczukrot adunk, tetszés szerint kevés fahéjat és szegfü zeget is, az ízt sÜJ.·Üre fózzük és ha lebült c~erépfa.zékba. töltjük, melyet hólyaggal bekötünk.

Szarvas-filé. Veszünk egy darab szarvashust, legjobb a gerincz, de lehet a czombj<i.ból is. Le,_,zedünk róla minden hártyát és bőrt, filet-szele· teket vágunit belöle és a kés fokával szépen meg"\"eregctjiik. Ezután kétszer egymásután forró vizzel Jeöut.jük, nunden forrázás után egy perezre tiszta hideg vizbe téve a hust. Végre besózzuk és megborsozzuk, két tányér között féh·eteszsziili né.:."J ó1ára hüvös helyre. r~égy óra után kevés forró zsírban például lapos tepsin n1E'gsütjük és azonnal az a ' dalra adjuk. Eppen igy lehet beefsteaket i:; késziteni belöle, a me y jobb, mint a marhabusból valé.

40

AZ UJSA.G

nincs oka. kétségbeesésre. ~iiudenesetro távoznia kell megszokoLt köréból, hogy teljes testi és szellemi pihenót élvezve, kezelt.ethesse magát. Igy azután feltétlenül ''issza.

A repezehéj praktikus felhasználása. A repeze- nyeri munkakedvét. munkaképességét. Att.ól a kérdezett héj fclhas;málására A M ettenlu,imer azt ajánlja, betegségtól ne féljen, az nen1 jór ilyen Liinelcltkel. Nagyon helycsen ieszi, ha. a leye)ében megnevezett szakon·ost' ho"Y répaszelctekkel,répatörkölylyel besavanyitsuk. felkeresi, mert akkor legalább meglesz a nyugalma. /':•.E ~zólból előbb 8-10 czentimótcr vastag rétegben Hatvan. Kozwetika-rovatunk vezetőjénél: VI. 'li:er., . répaszeleteket rakunk a verembe, ezt '.vékonyan Andrássy-ut 8!). .

Vgyvéd lmga . Szigoruan kerülend6k a tészbí~, bf'hint,jük rapezehéjjal és letapostatjuk, azután édességek, burgonya. Kenyér napi adagja. 80-100 · ujra ré:v..aszeletet és erre rapezepolyvát rakha- czukor, gramm. Sok zsir. Ezek ugyanis, az ételekhez keverve, . tunk, mig a kazal magasságra jutott. A tetejére hamar előidézik a. jóllakottság érzetét. :f;tkezés háromsz.o r rapezepolyvát ne tegyünk, az oldalára sem, mert napjában. Az étrend a következő : lteggel 7Yz órakor : az erjedésnél a repcze_p0lyva könnyen rothadás- nagy csésze orosz tea, ozukor, tej és rum nélkül, 50 gramm piritott kenyér, vagy fekete kenyér bőven vajjal ; nak indul. Ily módon a rept'zepolyvát igen jól fehér délben: 120-180 gramm tiszta. hUllleves, meUéj~ y_a gy_ lehet értékesíteni, ezenfelül az a. beaavanyitandó beléje csontvelő kenyér nélkül, 120-150 gramm ·kövér répa levének egy részét fe!szivja, azt az els~i':'~r: f6tt vagy sült bus, zsíros mártással, zöld fcSzelék . an-gogástól megóvja, maga pedig megpuhul, jobb1zuve losan készítve, mérsékelt mennyiségben (kizárva b!lrgooya, sárgarépa, · répa), saláta sült alma, vagy "friss és emészthetöbbé válik. Az ily módon beaavanyi- alma, vagy meggykompót czu.kor nélkül elkéazitv~, z:-3 tott répát a marha szivesebben eszi, mint azt, pohárka könnyü fehér bor, ebéd után egy nagy csésze a mely rapezehéj nélkül savanyittatik. Ezt az el- erós orosz tea keserűen ; este : nagy csésze orosz tea járást már több év óta alkalmazzák és mlndin- keserüen, hozzá egy darab hig tojás, vagy kevés zsiros sült, vagy kövér sódar, esetleg hal, 30 gramm kenyér. ká.bb több gazda késziti el ily módon a répaszelet- sok vajjal, néha kevés sajt, fri.ss gyümölcs. Kerülje az vermet. Ott, hol szeszgyá.r van a gazdasággal kap- ételek erős sózásá.t, füszerezését. Gyomorrontás esetén csolatban, legjobb a repcze héját moslékkal le- a. táplálék soványabb legyen. forrázni s ha aztán kellőképpen !ehült, akkor Ibolya. Mossa. meg napközben többször az arczát etetni, az állatok igy is igen szivesen eszik és állott vizzel és este a lefekvés elött mélegvizzel és fehériM · bárso.nyszappannal. A szappanhab?t l1a.gy~a. rajt& ué~ány aránylag jól értékelik. percZig, azután mossa. le langyos vtzzel, utána állott V!zzel Szarvasok felfuvódása. A szarvasfélék éppen és a leszáritás után kenje be éjjelre egyesszámu bársony· . Reggel a szappanos lau~:;yos vizes temosás, ugy, mint a szarvasmarhafélék a kérődzőkhöz tar- zsiroskrémmel állott vizes leöblités és leszáritás után ken.ie be 'fehérit6toznak és nagyjában hasonló szerkezetü összetett bá.rsonykrémmel. Ezenkivül tessbk másodna.ponta ar<'Zgyomruk van, melynek élesebben elhatárolt há- gózöléseket ba::~ználni a következőképpeu: Egy nagyobb rom részét (az elögyomrot, a középsö és az utó vasedénybe belyezzen izzó vasdarabot. (vasalóvasat), az töttesse tele lobogva forró vizzel és bajtsa reá va<:ry valódi gyomrot) lehet megkülönböztetni. Az edényt az arczát. A fejét és az edényt takartassa le egy vostag előgyomor ismét két részből áll : a bendőből és a kt'ndővel. A gőzölés 20 perozig tartson, a mely idő alatt reezésből, melyek közill a bendőben a takarmány két·h6.romszor kell friss forró vizet az edénybe tölteni. folytonos erjedésben van, miközben gázok kép- Gőzölés utó:n hidegvizes lemosás és a leszáritás után fehéritő-Mrsonykrémmel való bedörzsölés következik. ződnek. Ezeknek fölös részét az állat böfögéssei Vidéki. Irasson fel az orvosával egygrammos és a kérődzés közben a nyelőcsövön át eltá.voltja, szublimát.pasztillákat.

Egy darabot oldjon fel porczellán· • ugy hogy rendes viszonyok között a bendő feszült- vagy zománczozott lavoirba öntött két liter állott, vizben sége mindig mérsékelt marad. Ha azonban a gázok és tl.bban áztassa reggel·este tiz.tiz perczig. Leszáritás után hintse be a gyógyszertárakban már erre a czélra fejlődésa igen gyors és azok kijutásának rendes utja el van zárva, vagy ha a bendő nem huzódik készen kaphAtó szo.liczilsavas hintóporraL A lemosáshoz ho.aználjon állott vizet .és kolozsvári ch rómszappant. össze, akkor a gázok a bendőben felhalmozódnak.

B. Jánosné. Kivánságaszerint .levélben válaszolunk.

A harmatos vagy fiatal lóherés földön való legel.A doline. Annak nagyon sokféle oka lehet. l\linden tetés a. szarvasmarhá.kra nézve veszedelmes azért, esetre ki lehet belőle gyógyulni.

Kis barna. Kezelje ugy, a hogyan azt az ~Ibolya « mert ezen könnyen erjedő növényt különösen az jeligére Üllentiik. de éjjelre ne a zsirnskrémet, hanem a istállózott állatok igen mohó étvágygyal fogyaszt- bár:;ony.zsirtalanit6t használja. A milesszere-kct na.ponta j ók ezzel szemben a természetes viszonyok között vagy másodnaponta ki kell pl'él!e-lni, "' megérett patt!l.· ' 'lő,J folyton legelő szarvasok, de meg a szabadb an nósoka.t pedig a bórnek szappn.n és meleg vizzel való tartott szarva m~hák is jnkább tartanak mérté- elözetes let.i sztitása után egy kiizzítással megtisztított hideg tü hegyével kell felszurni. A kipréselés után meleg· ket az evésben akkor, ha bujább mezőre kerülnek. vizes szappanos lemosás és ledörzsölés következik.

A szabadon élö állatokban e mellett a bendöGorukJs anya. Hzckszárd. Ebben a korban a gyermozgás is erélyesebb, mig az istállózott állatokban mek emésztócsöve inég nem türi meg a tömött összea .bendő rohamos tágulásával fala bénul, nem képes álláBu táplálékot és azért a táplálék hig, folyékony, vagy összehuzódni. Tekintetbe jöhet továbbá a heveny pépszerü legyen s inkább állat.i, mint növényi eredetü.

Kerülendők az eczetes és savanyu ételek, édességek, felfnvódás keletkezésénél a nyelöcsőnek az elö- nehéz zöld főzolékek, héjjas gyümölcs, durva kenyérgyomrokba ~aló benyil~a. A ~zarvasma.rha. nyelö- kávé, orosz tea, sör. A táplálék a következökból álljon : csöve ugyams a rekesztzmot atfurva, vtzszmtesen forralt tehéntej, keverve esetleg makk-, vagy árpa, nyilik az előgyomrok elöcsa.rnokába ; ezt a körül- kávéval, vagy kakaóval, egészen hig tojás, huslevesek, becsinált leves, lágy és finomra vágott sültek (csirke., ményt a legtöbb, még a legujab~ álla~tani k_ézi- marha· vagy borjusült), reszelt sonka, jól kisütött zsemlye, könyvek (Hertwig, Boas, Claus) IB telJesen teve- fehér kenyér, kétszersült, gyermeklisztekből készi.ilt pépek, sen ábrázolják, a mennyiben ábráik ezerint a tejes ételek. ll:tkezés 24 óra al!Ltt ötször. 'l'ulságosa.n marhában a nyelőcső függélyesen, csaknem merő­ hosszu szünotek nem czélszerüek, mert akkor a gyermek mohón eszik. legesen torkollik az előgyomrokba. A nyelöcsőnek K . .M. J. Annak nagyon sokféle oka lehet. Vizsgálat izszintesen való benyilása következtében a szarvas- nélkül véleményt mondani nem lehet. Leghel~esebben marha bendőjében gyorsan fejlődő gázok nehezeb- teszi, ha mej:rvizsgáltatja magát u orvosával es annak ben juthatnak ki és a bendő falának feszülése ~s R- tanácsát követi.

Kétségbeesett leány. Tessék a bársony·szeplökréruet szükiti ezt a nyílást; ezzel szemben a szarvas elö- használni. gyomraiba, mint arról a kir. tudományegyetem Szentendrei el6fr.zetó. Négy.hat héti~ tart. Az els6 állattani intézetének muzeumában lévő készítmé- két.háronl. hétben okvetlen ágyban kell feküdni, azután nyen Zimmermann Ágoston dr.-nak, a ki e köz- is a nap legnagyobb részében. Naponta l 2-1 órai áltamasszázs szüksóges és az orvos által szintén n aponta leményt a Köztelekben irja - alkalma volt meg- lános végzondó gyönge farádos villamozás. A táplálék mennyisége rryözödni, a nyelőcső felülről majdnem függélye- fokozatosan emelendő. Az elsó napokbau tulnyomóan tej, ~cn nyilik be, a fejlődő gázok utja tehát szaba- még pedig 2 óránkint 60 gramm. A 3-5-ik napon már l Y.! -2 liter a tej napi adagja, a melyet kortyonként, dabb marad. lassan, hidegen vagy melegen kell meginni. Ha undo:rod. nék a ti.szta. tejtől, a.kkor kevés teát, kávét vagy konyakot lehet hozzáadni. Ha a kizárólagos vagy tulnvom6 tej•• étrend már a kezdetben nem sikerül, nem kell azt forszirozui, hanem a bőve-n adott tej mollett Yegyes táplálékot kell nyujtani . A hatodik nnp után az étrend a (Kiziratckal nem adunk vi44US.) köYetkező: Reggel 711z órakor félliter tej, a melyet félóra alatt kortyonként kell elfo'D'a.sztani ; 8 órakor egyharmad. egynegyed liter tejszínes kávé, fehér kenyérrel vagy , ~ . •1ra11ka. Kivánságaszerint levélben válaszoltunk. k~vésüte~é~~. va.jjal, 80 gramm hideg sült, ~y tányér If. Jlómé. K.iván.ágo. szerint intéztük el. zs1rban kisutott burgonya. (pomme!:! de terre frittes); }. . , amuné. Nem is olyan naay hiba, mint a 10 órn.kor félliter tej kétszersülttol ; 12 órakor félliter tej, mihennek képzeli. Sót. Sokan erénynek is tartják. Hát a melyet félóra alatt kell meginni ; l órakor busleves ez "ne ejt:.e kétségbe. ~ülönben pedig erős akarattal, sült bőven, főzelék, édes tészta, kompót; 3 Y:, órako; edzéssci cs hidegvizes lemosásokkal le lehet küzdeni. félliter tej kortyonként; 5 órakor félliter tej, vajas.

Hn. erre oem szünne meg, villamos vibráoziós masszázszsal kenyér, 80 gramm hideg bus ; 8 órakor meleg sült, vajas. kell kezeltetni. kenyér, félliter tej ; O órakor félliter tej, kétszersült.

R. Matild. Ki>á.nsága. szerint intéztük el.

Levesek, husok, főzelékek és édes tésztákban nagy válto.

F. Béláné. KivánsÁga szerint levélben válaszoltunk. zatosság legyen.

M. Mik&áné. Kivánsága szerint levélben válaS"ZOl· Bw..örmény. Semmi baj sem származbatik belőle. tunk.

Egész nyugodtan eltá.volittathatja, de természetesen Rtnée. l. Az ön esetében lehet kétszer egy napon, csakis orYossal. Legkönnyebben elektrolyzis segélyével. tzaz délelött és délutin 20-20 perczig. 2. Nem árt. lehet eltávolitan.i, de lehet kimetszéssel, vagy éles kanállal Hivakllnok. Teljcsen iga7!o. volt az orvosá.nak, a. való kikaparássa.l i.s.

Olikor önt pihenni küldölte. Önnek igazán nyugalomra.

Sz:;'~toru. Moas~ m~g ~s habositsa. be meleg vizzel 6s Ynn sziik~ég<>. Do nz az idö, a mclyct ön pihenve töltött, kolozsvnn kénesfeher-kátranyszappannnl hetenkint két· bizony nogyon rövid Yolt. Betegsége miatt_ egyáltalában szer, este a lefek,rés elótl· alaposan a fejbőrét és a haját.

G zdasáji tanácsadó.

sf.,

Uzen afek.

Vasárnap, 1910. julius 3.

A sz~ppa~t hagyj~ rajta ~z elsó megmosáskor tiz perozig, azutan romden kovctkezo mosá:;kor üt perezezel tovább és >égül állandóa n harmincz perczig. Ezen idő letelte u~n mossa. le a >'Z~tppanh,..,bot kamill ateás sok langyos VlZzel, ugy hogy a fejhr5rén és a. hf.lján no maradjon semmi szappan sem, utána öblitse le k<tmilawás állott vizzel és a leszáritás ulán tessE'k kibontott hajjal lefeküdni.

Ezenkivül tessék a fejbőrét másodnaponta egy kevés bársonyhajszeszszel jól bedörzsöhli. Azokon a napokon. a mikor szappanos kezeJóst végez, ue tessók szeszcs bedörzsölést is végezni. Nagyon helyesen te!lllé azonkivül, ha lebetóleg uviol·fénykezelést is használna . .

Hálás clófizetó. Kivánsága szerint levélben válaszolunk.

P .. H. Eger. 1., Igenis, lángész. 2. Természetesen.

Mtz. _Ne csodalkozzék rajta, hogy nem kApott válMzt t6lunk, mi sem kaptuk meg az ön el~ kérdez6 levelét. l. A kérdezett orvostanár czime: V., Auliohutoza 4-6. Rendel hétköznapokon 3-Yz5·ig. Tiz korona.

2. Javasasszonyok czimeit nem ismerjük. 3. Deczember 2.

K. Mária. Kivánsága. szednt levélben vála.szölunk.

K&zvényu. A kérdezett étrend a követkazó 1 A tá.ps.nya.gok bevitele ált.alában mérsékleodő. Kerülendők a ozukor és keményitók. Zsírok bevitele ' mársékelt mennyiségben meg van engedve. Ezek, ba más tápo.,nyagokl."'.l kevertetnek, gyorsa.bbao létrehozzák a jóllakottság érzetét. Különben az étrend vegyes legyen, Kövér husok kerülendők. A gyümölcs jót tesz. Sört nem s~a.bad innia, bort naponta két kis pohárkával. A tiszta.

VIz, vagy gyönge égvényes ásványviz napi adagja kéthá.!om liter. ~\:.ávé, tea, kakaó, esokol~é mét.."Sékelt menynytségben sz1~tén U:legengedh_e t6k . . Kiadó testmozgás szigoruan megkovetelendő, es ha aktiv mozgást nem végezhet, akkor masszázs végezendő.

B. Ferencz. Ké.smárk. Ha megkaptuk volna. a levelét, akkor. válasz~~tunk ~olna. Borogassa regge).este 10-10 .percz1g 11: kovetkezo.k~pp~n: 2 perczig olyan m.eleg vtzzel, a milyet caa.k kibrr, utána 5-6 másodpercúg teljesen hideg vizzel és igy váltogatva. végezze a. ~orogatást, a még ·ll: tiz per9z letelt. Borogatás után ha.bosttsa be meleg VIzzel és kolozsvári ichtbyol-szaliczilszappannal. A szappanhabot hagyja rajta néhány perczig, azutf? mossa le me.leg vízzel, utána hideg vizzel éa a. leszarttás után k~nJe be egy kevés. fehérit6.bársonykrél?-~el. Ha n~hany hét alatt ez a kezelés nem járna. a kivant eredmenynyel, akkor a villamos kezeléshez kell folyamodni.

P. H: Sem kis-, sem nagykereskedőnek nem szabad g~óAqárut tartania.. A szaliczilsav tartását megengedik, lllfután ~zt ~~~ gyógyozél~kra, .hanem gyüJJ?.ölcskonzervalásra arus1t]ak. rem lSmerJük azt a rendeletet.

B. H. Bwlape.st. Tessék a Hyd.rogenol szájvizetlés f6gport, vagy fogpépet használni.

Vidék' eM{iuú) te.stvére. Szájvizekkel ennél a. bajnál nem ~r el semnút. Ezt vagy ros z fogak okozzák, vagy valam1 gyomorbetegség. Ezért azt ajánljuk, vizsgáltassao meg magá~ az orvosá\"al, az. ma.j d azután megállapítja. hogy bo~et. ered és hogy nnképpen kell az. t kezelni.

Ka~olyt. Ortopéd-füzóre lesz z' ksége. Tessék levéllel a P'!llltze!·Ambulatóriumhoz (Kossuth ~jos·utcza. 8.) fordul~, ma)d o~ét r~zletes felvilágositás·al szolgálno.k.

Egy agg6do anyanal-:. l. Tessék elolva ni a »Kis barna« j.e~gére h"Üld~tt. üze?etünket. 2. Tessék a bársonyaranyszokit6t hasznalni. Mi soha sem nézzük és keressük azt, ho~y . valamelyik kérdezósködő elófizet6nk·e, vagy se"?l. Mmdig a. legnagyobb készséggel válaszolunk olva.sómknak.

8. Anna. Kivánsága szerint levélben válaszolunk.

H . . Gy Tmaka_r~.sonyfa~va. Elsősorban le kell ber~tválni l 0.Yo·os s.za~czil-alkohollal kelJ lemosni, utána. ped1g 10 ,b-~S szaliczil-~zappantapa zt kell alkalmazni.

A beteg ~rületen a baJuszszálakat szőrcsipeszszel rend· szeresen ki kell huzni. Ez az eljárás a gyógyulásig ismét-

0

lendő.

A.~kulápitLS. Még nincsen forgalomba. hozva. Leg· egyszerubb, ha orvos~val direkte töle hozátja meg.

-~1 K. L. Kecskem.et. Tes.~ék hetenként kétszer este a. lefekvés elölt melegvizzel és kolozsvári tannin-szappannal alapo.san . megmosni és behabositani. -~ szappanhabot .lmgyJa. raJta el~ször 10, azután 15-~0. :!3 és végül állan· ~óa.u 3~ rercz1g,, azután mo:;sa. le melE'gvizzel, utá.na alJott v~.z~e~ és szaritsa jól le. '!'u:aonkénfc.s. ~lo~t a szolgá1ata. núatt nem tehet semnnt. Itt ,c ak .borhamlasztá 1 lehet czélt 'rni, da akkor l4:-"l6 napig nem mozdulhatna. ki a la.kásából.

Erre pe.dig, azt bis:zem, hogy mo L nincseu ideje. Majd ha a.z C'l'et leszolgalta, a kkor teS~sék ;is:;zatérni erre a. kérd esre.

E_gy beteg ember. Elég az. ha. a neYére küldi a 1\Ia.jna. melletb Frank-furtba. :'l!egtalálja a levele nyugodt leheL. R,· A ~t!tlné. Kivánsigára le>élben ;álaszolunk. l- egy~doktor. A'F. hiSZSzük, hogv a férjre nézve Df!.tn valami kellemes lálrányosság. Ba azonbau ez •neki<! nedn.im. keArlleme.tlon , c~a.k tessék egész uyucrodtan otL ma· ra . taru nem art. "' Ne .tessék haragudni. Az olyan világosan, érthetően volt megtrva, h?gy azt félreért-eni nem lehet. I. Természetese~ re~l IS. 2. A lemosás után. A leszáritás után bekenm az 11lető krémmel 3 !\. edd' ' ·' . • t ed ményt el nem érte. . . - m lg a. I>J' an er •

Mi~en·a. Bi~ony ,nagy baj a pen~zfolt és mosli ~ép .kev~ puszt.Jthatn, ho~· a ruha. már ki lett mosva.

nss P .tet b~ kell ugyanis vajj, J 1-:en'ni és a forró nkapkra. klteun!, aztan erös szódás lucb n kimo ni rle mé" a · or sem b1ztos az eredmén . Tatá h k:r ' é ·{ a forró napon ett·· 'k .d . · n a gp1 an feh n 1 .' , U.lll 1 o\el a pecsét. b (~· T~mriZ"€. !!udaJ•e.sf. Forró sósvizben, rézkasztrol· ~n og.li sz p zold maradjon) 12-15 perezi kell a. zoldbabot, czukorborsót, l>párcrát tb fő~ . gt' b& é · l .. 'k b 8 • ..ru, az a.n, nl vugpullult "' ~urte .. róla a ~· t · • rátenni.• • tze , l.ros' J'dar bo,_ ...a t Tököl 'l G· ··Margit . · A f elfu'Jtat rendesen osak bigit<Jtt1 ·..ontik ma naszorppe le ' v"au pedig a. ren d es euu .-Jóho.... ·· -t k "'"bJ á] m naszorpo ·e•ernek · 1e11et n·b·n: ke, " .1 • • ·, Vadh""h ....., oz IS eper. ,.s ma keszíteni • ko·· ve tkezoh"l)p60. '··' . To'..nr · • nama.rtást t" .. ~ d arab vaJ!t~ uzon felolvaszh-a megp1n · ·tuo k· iuenne n égy Ll , k é . ..

• .,. k an.,. n) 1 en v rmorzsat töltu"nk ''-1 •> d · f · ·· b t d ·· · ' ..., e ~ ccz1 orro vorosor , l ~:u VIzet. G evökanálm·i ribizkét, mólnál, vagy eprot. néhany 1.:oczkaczukrot Iti ... "ti J '" t és félóráig főzzük. ' .oro zeb•U!!Zt'gc

41

AZ UJSÁG

Vasárnap, 1910. julius 17.

A nők szabadsája~ 'annak még ma i· sokan, a kik ha a nők szabadságáról beszélnek, rosszalólag rázzák a ·fcj~'tket; még többen wondják, hogy ez valami C'geszen fölösleges dolog : végill a kik koncze'dálják a.zok is azt kérdezik, ugyan mit kezd egy nő a za bad ágával ? A , zabadsáa olyan dolog, aminek értéké~ csak az ismeri ;ki már · élt vf'lc, s a kinek sohase \olt. az tal~n nem is vágyik utána, ha csak Yalaki föl nem keltette Lenne ~zt az ér~ést.. Kivételképpen a nagy elszántság is ébre zt zabad~ágvú.g at de ez nők­ nél. a l 'k n~gyrészt öntudatlanul élnek benne, dég ritkán forelul elő. Hanem a kinek már va.lamennvi r-zabad~áaa. van. az ann·d ra belenő hog min.él több van, annál több 'kell belőle: soha. em elég .

A nöemr.ncúpáczió hangver eny me terei, a. feministák azt áilitják, hogy minden nő rab~'>zolga.. Ebben egy kis tulzá,_ van, mert hiszen czivilizált társadalmon belül abszolut zabad ·ember ug r sincsen; de 'Ti~ zont az iaaz. hoay )~indcn. n?, . zi:ileté ·ekor hoz magáv:1 ~gy . d1szpozwzwt a rabszolgasáara. A többi a neve,·· lés dolg_a . A szabadság i~ ;agyon rela tiv fogalom. l\ti1 azt. gondclj uk , mil en me és le z ami :uj álla.t keJti.i.nk, az c roszlán i ketrecz helvett szabadon fog jirkálni. Ugyanis >>csak eg_v hatn~éteres árok választja el a közönségtőL Azt 1ilszem, a.z oroszlánnak a szabadságról egész lllásféle véleménye van. Ilyen a nők jelenlegi -Szabad ága i:;, amit a férfiak neveznek annak.

A társadalom a nők szabad ágáról egészen más nézetet formált, mint a férfiakéróL A nők .

ki ·

Parázs.

Bobámulok a hamvadó parázsba, Nézem, a mint halódYa fellobog. .

Vöröspání•' láng ! Forró lelkek mása ..• · . . A.., élet kohójára gondolok.

Nagy eszmél izzó, égig csapó lángja, Tudá , vergőclt~s, bi.i zke lázak .fén ·e .. , A ·zürke rögnél többé lenni vágyva Hamvadó Wz a nagy ezéJok reménye.

· .. C önde · tüzekben hamvadni lágyan, Szines útakról me sze letérve ...

Lágy odaadá:ra ringató vágyban, J.Jángból parázs le z a révbe ér e ..• Iézcm az üszkök hulló reszketé~ét, Pelcsapó kék lár gok vajudá áL ...

Béna tü zárnyak véaaő rcbbenését, 1 zomja nagy lelkek paráz~zsá vált mását.

Ramvad a parázs ... úpadoz a fénye.

Fájdalmas sejtés bú lidércze űz ...

Zsarátnokfény . .. én azt gyá ·zol om benned Hogy hamuvá. lesz ruinden, a mi tüz ! . · · s. Fodor Erzsike.

1

Lövés az srdöbenrrta M. Hrabovszky Julia.

Az erdőben alkonyodott. A nap ug~r m~r dsak rézsut lopódzott be a hatalma' ~ukkfak hervadni kezdő lombjai között és mmt egy Clair-obscur képen emelkedtek ki itt-ott ~z útol ó napsugaraktól meg ·lágitott mohos kovek, fatörzsek 1 hosszuujju páfrányle elek1 tarka

Rzabad ágábó1 ugyanis a legnagyobb m~rték.,. .e stefelé, n~m szabad olvasnia 1 osak ostobtil ben ];:i van zárva a szerelmi szabad ág, illető­ bakfi regényeket, nem szabad tudnia bizonyos leg a l'l.1ely nő ezt. a korlátot átlépi, azt a pol- 1 dolgokról, nem szabad semmit akarni:a, csak gári 1ársadalorn kizárja. Jobban mondva csak a mit a jó és előrelátó szülők megengednek. ·akkor zárja ki, ])fl. leány, s igy senkit meg nem A mikor nagy leány lesz, nem szabad .leveleznie, csal, de sokszor befogadja, ha nem tiszte éges ' együtt. lenni fiatalemberekkel, nem szabad sze• ·asszony. MHyen helytelen felfogás ez, mert relmesnek lennie, nem választhat szabadon, vagy emberinek és magától értetődőnek talá.l- semmit e szabad , csak ha.Ugatni, szemet le• ják a nő ·exuális szabadságát., vagy nem ! Ha ·ütni é - beleegyezni. nem tartják annak, minthogy a magántulaj- Ha pedig pályát választ, akkor sem sza. don alapján álló kapitálista társadalom önző _bad; mindenféle mellékszempontok körillzáérdekei a há1.a:o:ság zigornságát megkivánják .rolják akaratát. Ninc en először is minden akkor miért hagyják jóvá egyszer é ~ itélik el pálya a nők előtt nyitva. Hogy ez igazsá.g.. máskor '! Az erről való nézetek azonban idővel talan. azt már ré";zben a férfitársadalom is ti ztulni fognak é:; az emberiség megjavulása, belátta, de még vannak azért sokan, · a kik fölemelkedé e magasabb erkölcsi szinvonalra, zive en görditenek akadályokat a nőknek. uj dönteni fog ebb-:Jn a kérdésben, kiegyenlíti az pályákt·a való törekvései elé. Nem lehet álli.. ellentéteket, hogy milyen irányban, az a jövő taui. hogy 3 női ruunka eppen olyan, mint problémáihoz ta1·tozik. a férfimunka.. de mert másmilyen, még lehet · T<>kintsünk ei ettől, n~zzük egyébként.. aikalmaH ugyanabban a munkakörben Ís. Ai hogy áll a női szabadság ügye? Bizcny nem egyenlötl n égből ne követke~zen kizárás. A valami jól. A zabadság czélja az volna, hogy nők c ak olyan munkát ne vé~ezzenek, a mire valaki telje en kifejleszthes e egyéni égét é a fizikum uk nem képes é· ezek közé nem tarazután ,zabad elhatározása következtében azt tozik az államti ztvi elői, karmesteri, ügyvédi cselekedhesse, a mit ő legjobbnak üéL A nők pálya é még sok más; a miről nők ki vannak nevelési é cselekvésbeli lehető égei is okkal ~árva. Mennyi előitélet kor~átozza a lányok korlá,tozottabbak, mint a férfiakéi. :Már a ~zabad pályavála ztá át ! leányok nevelé énél igen konin kezdődik a ~za­ A nök életigényei a férfiakénál sokkal bad ág megszoritá a , néha ugynevezett illem- C"ckélyebbek é legtöbb zör még ezeket sem ből, de legtöbbször csak elfogult ágból. A kis elégíthetik ki, mert a társadalmi kc;mvencziók leánynak nem szabad sok minden 1 a mi a fiu- é a közvélemény megfosztja a felnőtt nőt is nak killönösen a szabad mozgá okban korlá- szabadságától. Killönösen ro zul eső érzés az tozzák, pedig éppen a rendesen gyengébb olyan nőh.-uek, a kik önállóak és éppen annyit leányoknak volna zükségük testerös'itő okféle dolgoznak mint a férfiak, ~ tnégis na.g ymértéktornára. ~ ké őbben még zigorubbak lesznek ben korlátozva vannak, nem járhatnak, utaz" hozzá, nem szabad egyedül járnia em. kivált hatnak egyedül. mco:rt a tár adalom a legoseké-

l

apró virágok. Valami mélabus biibájt le~elt az egész erdő, a misztikus csendet c ak koronként zavarta meg egy-egy záraz falevél aláhullá a, pihenni térő madár szárnyrcbbenése, egy-egy bogár koppaná ~ a.

'Foda-e, ha ebben az andalitó c endben 1 'zabó l tYánt, a fiatal el'déFzt elnyomta az álom ·? Pedig c ak ki sé megpihenni heveredett le a nagy bükkfák alá. Azok az átkozott vadorzók sok dolgot adtak igy ő 7.kor, a \adázatok idején. Szabó egész 'jjel nem aludt mia tuk. De aivá a mo t em soleáig tartott ; valami zokatlan zajra birtelen felriadt. Hangos zóváltást hallett . Az erdész felkapta fegyverét é óvatos léptekkel ruent a hangok után, egé zen a nag , függőlege · n kiálló szikláig~ a honnan · leláthatott a zerpentin-utra, a m1 felYezet il meredek, szakadékokkal teli Piatra hegy legtetejére.

Az erdész 1eguggolt a ziklára é ' letekintett. )lajdnem közvetlen alatta. az ut kan. •arodásánál, széle , moho kövön fiatal nő ült, \adá ~z-ko'ztümbf:'n , vállán fegyverrel. G önyörü . zép. előkelő kül cjii barna a t<z:cny, sáuadt. ~za1ál:y os arczczal, na <:r v: mé1y üzü fe, szemekkel, piro , e'lvetego.ajkakkal. D e a kete nö magatartá a daczo , elha.tározo t volt, piro· ajkait indula to an szoritotta ös:::-ze lángoló ~z mei komor tekintettel néztek az előtte álló feltünöen szép férfira, a ki nyugodtan, bizonyos paranc oló fölénynyel zólt hozzája.

Az erdé z zivdobogva nézte öket. A férfit csak felilletesen ismerte. tudta, hegy Bátky Gyurkának hivják, vendége a zborói földe urnak, a kinek kastélyában nagy vadásztársaág volt együtt.

Félfüllel hallotta, hogy ez a Bátky kár-

tyá . krakéler ember, nagy udvarló é§ nem a legjobb hire van, de azért a legelőkelőbb körökben , zivesen látott vendég, mert az asz§!zonyo1~ pártolják, a férfiak tartanak tőle erő .. zakos tennészetc miatt. z a~ zonvt már közolebbröl ismerto Szabó.

Hát. zegin'é minden ősz zel cljá.rt a zborói ka télyba. a na2.v vadászatokra. Kitünő lövő volt é: zenvedéiJe en zeretett vadá zni. A va7 dá za tc knn i::;merkedétt meg a fiatal erdészszeL az tett néki némi zolgá.latokat, a ~úket nz a :zony kitüntető zivélyes éggel vi~zon­ zott. Ez Yolt minden, de éppen el~g arra, hogy áz ábrándo lelkületii fiatalember Őrülten bele.. szeressen a ritka zép, nagyvilági nőbe, éve~ óta ~zere - se öt titokban, reménytelenü naiv lelkének egé z rajongó lelke edésével. Kif<?gástalan erkölcsi:i, hc:zzáférhetetlen nőnek tartotta Hát zecrinét. elérhetetlen e zménynek, a kit c ak távolból, r~ménytelenül lehet imádni.

Azért majdnem kövé meredt, mikor Bátky cziniku diktátori hangon igy szólt az ö eszményéhez: - :Fele. lege minden zó. Az enyém vagy é· az enyp ma dtd z ! Nincs az a hatalom_. a mi rákéTlyszeriteni tudna, hogy rólad lemondjak ! Elolva ta.m nyolczoldalas leveledet.

Ostoba ág ! Reád ijesztettek névtelen levelekkel, barátnöid pletyká-i megzavarnak, f~lsz az uradtól . . . szóval meg vagy ijedve és csupa. ayáva áaból zak:itani akarsz. ~n azonban nem b o vag ok a szony é jól tudod, hog.v az Istentől sem félek .... Nem adlak! ·Punktum!

- Pedig a helyzet ·tarthatatlan ! - fe• lelte Hátszeginé komoran. - A fé~jemet fe} .. bujtották, az bizonyos ... gyáuakszik ••• V&Il okom félni.

Vasár%1&p, 1910. julius 17...

AZ 1J'JSA.G

42 lyebb ok nélkül is elitélheti öket, s jaj a megrágalmazottaknak !

A férjes nőknek természetesen még keve.s~bb a szabadságuk, öket már nem a társadalom hanem az anyai hivatásuk korlátozza.

A legtöbb asszony azután annyira megszokja ezt az életet, hogy n~m is k!-v~~ mást, oly kitünöen beosztja magan~k ~·Z IdeJet, ho~{" egy pillanatra sincs szaba~ IdeJe. ~rre le~tobben azt mondják, hogy ez 1gy van J~l. Pedig ne~.

A cselekvéseit ugyan nem korlatazza semmi, azt teszi a mit akar, de ez a folytonos egyforma ~egszabott kötelességteljesítés utját állja ;" továbbfejlödésnek, a t;Iire minde~ egy~nnek, legyen az férfi vagy no, ..egyforman ~z~: sége van. Az egyenletes_, kuzdelm~k nel,kul! látszólag szabad élet kenyelmes var~ogsag~a alakul a melyen belül kellemes a tartozkodas, de kil~tás és haladás nélküli, tehát nem felel meg' a gyermeknevelés czéljának. ·.. Átmeneti időket élünk, az emberiség nagy tészének öntudatra ébredése a jele. Nincs érdekesebb és nagyszerűbb jelenete a történelemnek, mint a tizenkilencz,ed.!k sz~zad, a proletárok küzdelme sza;?adsagert, Jogok,ét;t., A huszadik század a nok magukr~sz~el~evel kezdődik Kevesen és lassan k~zdtek~ es mm~ha a hömpölygő áradat ragadna mag~val a J~lfiZavakat, mindig nagyobb lesz a, tomeg, dig hangosabb a vágy, a mely mar egy tomeg pŐ ajká-ról hangzik: szabadságot! A szab~~J;ágot minden téren azonban csak akk.or fogJ~k ~lérni, ha jogaik les~nek, ha ezen.. JOgok er~ényesitésével ledöntik azokat az osszes k.orlátokat, a mit a férfitársadalom szabott ki a po elé. A női szabadságnak csak ott le?-et?ek korlátai, a hol az beleütközik az anyai hivatásba, ezek pedig éppen nem azok, a h.ol m_a határt szabnak a női cselekvése.~ek. ~m?s lS ll.nnak értelme, öntudatos, eros, , egeszs~ges, nmnkás embert cselekvésében, elvezeteiben merrakadályozni, tisztán hogy azoknak legyen iga~uk, a kiknek érdekében áll a fennálló rend megvédelmezése. A nőknek pedig, a kiknek ez a régi társadalom igazán nem tartalmazott semmi értékest, nagyon igazuk van, ha minden 6zempontot félretéve, bátran me~nek előre és kivivják maguknak a szabadsagot. ];:s ha nem is mindnyájan akarnak élni vele, ne akadályozzák törekvéseikben az?kat, a kiknek ez éppen olyan életkérdés, mmt a férfiaknak.

If ik vitája.

.:nm-

(Női felsőkereskedelmi iskolák.) :F:veken át egyetlen egy sem volt, s most van három női felső kereskedelmi iskolánk. A legelső a marosvásárhelyi volt, az ottani fiu kereskedelmi iskola igazgatója létesitette, szép csöndben, de jól.

Aztán Pozsony városának kereskedelmi és iparkamarája látta át az ilyfajta iskola nagyfontosságát és szükségességét s most az ország szivében, legmagyarabb vidékén támadt a harmadik, Debreczenben. Ezek leírása alatt oly melegen zsong valami szivünkben, hogy ezt még megérhettük s tudjuk is, hogy ez a valami : mi? Öröm a fölött, hogy Magyarország három különbözö vidékén mentsvárat állitottak a kenyérkeresetre utalt leányoknak s nőknek, hogy most évente egynéhány tuczat leánynak alkalma nyilik becsületes, alapos kereskedelmi szakoktatásban részesülni, hogy ezeknek meglesz a kiérdemelt helyük az életben. Nem fogják a komoly munkával keresett kenyeret alamizsnának minösithetni azok a főnök urak, a kik eddig is alkalmaztak női munkaerőket irodáikban, nem jószivüségből, korántsem, hanem azért, mert olcsóbb volt a férfimunkánál; de azért egy aikaJmat nem mulasztottak volna, hogy ezen nöi aikalma.z ottjaiknak el ne mondják, hogy hiszen csak kegyelemből tartják őket, mert komolyan számba. vehető szakképzettségük nincsen nekik, ök nem végeztek kereskedelmi iskolát, mint a fiuk, csak valamiféle kurzust, s a mit tudnak, azt a nagylelkü főnökök jóvoltából tanulták a gyakorlatban. A mi részben igaz is volt, csakhogy nem szalgálhatott ezen igazság jogczimül a főnök uraknak, hogy nőalkalmazottjaik fizetését sohase emeljék e miatt. S még a pár hónapi kurzust végzett leányok is tudták, hogy elégtelen az a tudás, a mit ottan kaptak s keservesen rövid szabad perczeiket is arra használták, hogy ezen hézagos tudásukat kiegészítsék idegen nyelv, könyvelés, gyorsirás s még sok más tárgy tanulásával. Ilyen tanfolyamokat tartott fönn mindig a Nötisztviselök Országos Egyesület~ is, nem mintha az egyesület vezetői nem tudták volna, hogy felsőbb keresk~delmi iskolára van szük égük, mert azt igen jól tudták, hanem azért, mert nem tudták megkapni az engedélyt az ilyen iskola lét~sitésére. S a kinek alkalma volt az egyesület helyiségeibe bejárni, az csodás látványokban részesült. A hogy csukódtak a különbözö irodák, ugy jöttek sorra a sokszor még csak serdülő leánykák s ültek ujból az iskola padjaira és kezdték meg, egész napi fárasztó, elcsigázó munka után, mely munka sokszor volt tarkítva a főnök

l

Sas Ma.rgit.

- J.?incs okod, mert rendbe hozok mindent. ' - Mit akar tenni?

- Legjobban szeretném, ha elválnál az uradtól és hozzám jönnél feleségül.

- Ez lehetetlen !

- Természetesen, - felelte Bátky ingeTillten - mert ostoba gyámod olyan házassági f'zerződé t szerkes~tett, a mi vagyonilag teljeseu kiszolgáltat az uradnak. Anyagi romJásodat nem ki>ánhatom, más médról kellett hát. gondoskodnom, hogy jogom legyen köz~­ ledben maradni, hogy naponként fesztelenül érintkezhessünk és a világ ne fecsegjen, az urad ne gyanakodjék !

-Nem értem.

- Nőűl -veszem a hugodat.

HátszegiDé megdöbbenve, a meglepeté~­ tiil szótlanul bámult Bátk:yra. Elsápadt, maJd kipirult és tágra nyilt szemekkel dadogta végre: -Megörült?

- Eszemben sincs - felelte Bátky hetykén. , - Komolyan beszél ? -: ~érdez~ ~at­ szeginé, mintha nem tudna fuleme~ hf~ru.

- Annyira komolyau, hogy mmdJart holnap megkérem a kis M:árta kezét.

- Nem egyezem bele! - tört ki Háttizeginéből felháborodá.. sal. , , - Igazán ? - gunyolodott Batky.

- Nem türöm ! - folytatta Hátszeginé hevesen. - Szerencsére Márta sem fogja akarni.

- Csalódik, drágám, -felelte Bátky öntelten - 'i\Iárta tegnap este vallotta be nekem, hogy szeret ! .. ., - Sátán ! . . . Ordög ! - kiáltott fel az ~bzonv magánkh·ü!. Oh ! . . . Oh ! nyögi~ aztán kétségbeesve és a kezeibe temette az arczát.

Bátky lehajolt hozzája és önelégülten sugta az asszonynak : - Féltékenykedünk, ki.' .1. .,.ellym? Ez jó jel ! Tudtam én, hogy zeretsz, akármit firkáltál is ö · ze-vissza szakitásról, elválásról. Ne busulj, kicsikém, hiszen tudod, hogy nHrtát csak miattad veszem feleségül. Márta csak lepel. Téged .,zeretlek! Nézz reám ! Csókolj meg ! - sugta, egyik kezév-el az asszony gömbölyü ,-állát simogat\'a, mig a má.o:;ikkal Hátszeginé remegő két kezét igyekezett elvonni az arczáról. De Hátszeginé, mintha kigyó érintette -volna, ellökt-e magától BátkyL és felugrott.

- Ne nyuljou hozzám!- kiáltotta v-adul.

- Legyen e;;zed, c:c;ititotta a nőt Bátky - ha higgadtan átgondolod a dolgot, belátod, minö kitünő eszme ez. C ·alá.dod.hoz fogok tartozni, sógorod le zek ... ki és bejárhatok a házadban. A boldogság kapui csak most fognak megnyilni számunkra ! Gondold meg, mennyi gyönyör vár reánk !

- Elég ! - kiáltotta Hátszeginé lángoló szemekkel. Nem vagyok kapható ilyen alja ságra! Azt hiszi talán, ruh·el meg tudtam csalni az uramat, majd a hugomat is feláldozom a bünömnek? Soha! Nem is lenne czélja!

Nem szeretem többé!

- Ah ! . . . :F::s ugyan mióta ? - gunyolódott Bátky fölénynyel, hitetlenül.

- :Már régóta - folytatta Hátszeginé elzántan. - Nem szeretem, a mióta kezdtem meggyőződni, hogy az emberek nem hiába .~ttognak: gonoszságairól. De gyáva voltam.

Onmagamnak sem mertem ezt bevallani. É féltem magától. Ugy éreztem magamat, mint a kis l' gy, mikor tehetetlenül v-ergődi1.. a pók hálójában. Néha azt hittem, gyülölöm ... máskor pedig ... - HátszegiDé elakadt. -Nem, - folJtatta aztán elszántan - nem restellem

l

urak ki-kitörő és furc a szavakban nyilatkozó rosszkedve által, a k9moly továbbképzés ko~oly munká.ját. Ezt a látványt még ma is élv~~e~1 az, a ki tud érdeklődni a más baja és gondJa rrant s Budapest székesfővárosnak nem dicsöséf?e•, ho~y még most is, a midön hazánk három VIdeke, il! fényes példával járt elől, nem mozdul és nem alli.~ női felső kereskedelmi iskolát. Csodás egykedvu közömbössé<Y ez a mit ő zintén megvallva, nem. tudunk megérte~. 1\Ii l~het az oka? Azt sem tu~.· juk kitalálni. S ha már maga a város nem tudja megérteni, mily nagyfontosságu volna egy ily iskola létesítése, miért nem állit a budapesti keres· kedelmi és iparkamara ily iskolákat? Hisz.en a. kereskedők és iparosok érdekeit szolgálná azzal.

Vagy mégis igaz a feministák azon állitása, hogy a férfiak nem törődnek a nők dolgai al, s h~y majd csak akkor áll be változás, ha minden testületben kellő számu nő is lesz? Ugy lát zik, hogy nekik van igazuk s azt mindaddig fogjuk hinni, mig a. tények meg nem czáfolnak miuket, ha ugyan meg· czáfolnak. Hiszen ha az iparkamara felállitana egy ily iskolát Budapesten, azzal a szigoru kikö: téssel, hogy abba csak a kereskedők hozzátartoz6I vehetők föl, azzal is szobrot állitana önmagának, azzal is segitene a létező nagy bajokon. A kinek sok dolga van mindenféle egyesülettel és intézménynyel és kinek nincsen minálunk, az kény· telen konstatálni, hogy a legnagyobb nyamor nem a napszámosok portáján dul, hanem az ugyneve· zett intelligencziánál, a középosztálynál. A közéP· osztálynál, a hol csakis az apa a kenyérkereső, a hol 3-4 leánykát kell felnevelni, s a hogy nálunk mondani zokás, ))társadalmi állá ukhoz illően« oly iskolákba járatni, a hol emmi ha znost nem tanulnak, mindenesetre emmi elvant a miböl később, szük ég e etén meg tuan"ának önállóan és tisztességesen élni, zintén ~társadalmi állá uk· hoz illően<< ruházni, zórakoztatni, z uroztatni, báloztatni s aztán a legelső kérőhöz feleséaül adni, bármilyen is legyen az az illető kérő. A mind· ezeket tudja, pedig mindnyájunknak kellene ezeket tudni, az nem fog csodálkozni azokon a majdnem naponta a lapok főbb szenzáczióit képző •>családi drámákon<<, a melyeknek vagy a válóper, vagy gyakrabban a revoh-er >agy puskagolyó szakit vég,et. 1\-~ert mindenki >áltoztathat kenyérkereseten masok beleegyezé e, mc.,.kérdezése nélkül, _ha neki az a keny~rker.~set: mi~tán egy ideig gyakorol~a, ~e.m tet Zik tobbé, c~ak a kenyér· ~eres~tbo~ .. ferJhezm~n~ nő nem teheti ezt, ha kenyeradoJanak, a ferJnek ez nincs in ' ére. K elll kellene-e ezen változtatui? ~em kellene-e lec:ralább megkisérleni, a nőnek módot nyujtani má k~nyér·

ki

?~vallani, m;ískor pedig hajtott valami a karJaiba. Felede t kerestem-e a zerelm.i mámorban, .-agy hipnózis befolyá a alat állottam ••• ~agam e_~ .~udom. D~ m,entem. Pedig éreztem, gy ,e bunos.. sze~elmi legyot.tQk:ról egyre szerenesetlene bbül terek m·za 0 th onom b 1 lkii c -.a. A e sm.erete~ felébredt, nem. tudtam elhallgattatm.

Szantam ....... .. ki , a férJ·em e t , me!!Ve t t t eu.o. onmagamat, nlódtam kuz·· ko""dt . , r"' 'l 1 ' em rmg veg u a f e e em, hogy . ' den t , ero"t , az uram. fplfed · ez mm ad ott . S ze·tteptem a bü,ö hál' t . ta.lll azt a levelet. ];':: annak e tol · · · meptrr · . .. -.. . gy · n zav-a em \'Ono~ nssza . kozo tünk ö . .kr , "' . dennek ! ro e v-ebe nun - ~ a gyszerüen be zél dh felelte Bátk'-· ..,.. · . di z, mon atom, " .... eg mm ~ l ' d ingerültebben d '? gunyo o va, d e ma' r e azert · ld , h ogy lefegvvereztél Elh t. . n e k epze • · a arcza om. t ingathatja meg ! a", ..,elllilll· em - .ri\1'eg az em bo~ m· ..l.. ,~ál tott Hátszegine' ' ,.... gy o om ? - h-1 • .. szenvedely Gyül .. . értse meg ! esen. o1om, - Gyülöleted egy okkal .. b, h kivánjalak _ felelte Bá _ t~ o, . ogy meg- ~Iert mic od di ~y felnilana zemmel. a kc o'eg b. · zonyt, a ki mindi ~ , az. . um ef!V a. zmal UJ.ból me~bo'dg. ez~ ·De nunden alkalomnam a. n.o t , ez 1Zf!a . .

• gyainkat ! ha ol, Ja va'áltozatlan ..:zerele~n regota c üngök rajtad hangon - ért m e1', - folyta ta tompa. bi~onyos ellentáll;}• a_zert an, _mei!' mindig mmdig legyőztem er:zt~m kt nalad. De tad he, hoO'v ,aJ~: m~ndtg. ~Ia~ad \'allot0 karjaimba. A zeret rnm~i~ i z hajtot as hozzáru . . . é ker et C?J. htpnózisa _kergete~t nyör utáni v-ágy. ~. ru ~iZ. ezentul . ts a ~­ aranyo - ki - b""em A halo nem ep d ..:zet, núnt \alaha · "'z en· ·.· Jobban forr -vag ·, ." ,aradsz!É ' m· d ~ m a • · z en>'m m en ll"'•· l .

- Én pedig c k .~ ..e z, a mm mondt m.

• uszo , - ki ' tot t Hát·

:e

Va.sárna.:p, 1910. julius 11.

AZ UJ'SÁG

~--~--~------------------------------~---------------------

.

\

,.

· ' -·

AZ UJSÁG kereső páJyá.kat ta.lálni? a. mi női anyagunk arra

Nem elég értékes ta.lán hogy legalább egy kisérletet tegyünk ez irányban? Ki fog mindezen kér9-ésünkre válaszolni? Vagy téves mmden feltevésünk s csak azért nem történik semmi ez irányban, mert hazánkat fojtja. és öli a. nagy szürke közöny és nembánomság? Ez volna. a. helyes magyarázat, ez a. felelet mmden f"óltett kérdésünkre? Nem akarjuk hinni; inkább azt hiszszük, hogy az érdekelt nők nincsenek tudatában annak, mit veszitenek, ha. továbbá. is némák maradnak, ha továbbá. is nem szó]aJna.k fel ez ügyben ; hiszen már a. magyar példabeszéd is azt tartja., hogy PNéma. gyermeknek az anyja sem érti szavát l<< A nők kiabáljanak s szavukat meg fogja. ha.llga.tni va.la.ki, ha. nem a. város, hát az iparka.mara, s ha. az sem, talán valami dusgazdag gyáros vagy gyá.rosok, ha. azok sem hs.lla.ná.k, ta.lá.n va.la.mi felvilágositásra, szocziális haladásra. alakult egylet. Nem tudunk belenyugodni abba, hogy a. komoly tudásra törekvő nőknek pártját senki sem fogja..

A lakásberandazés.

Ovegekr61.

(Folytatá.s.)

_ ' A Fárga. szinnel is mmdenesetre fognakimég kisérletezni a. dekoráczió terén, de na.gyon kétes, hogy fognak-e vele kedvező eredményeket elérni.

Igy hát még - ha. a. kimondottan főszinektől eltekintünk - maradna egy egész serege a kevert szineknek, a melyek között a. sárgával átitatott violaszín · egyike a. legfeltünöbbeknek. E keve:t szinek változa.tosságán dolgozna.k nemcsak a kemiával foglalkozó kapaczitások, de maga. a. véletIen is sokszor egészen uj és meglepő eredményekre vezet. A szines üvegektől elütően még a teljesen ezintelen kristályüveg is megta.rtotta. a. helyét a. diva.tba.n, habár utóbbi időben már nem áll azon az elökelö polczon, mint a.nnakelötte. De ha hinni lehet az üvegiparral foglalkozó la.poknak, ugy a. kristályüvegnek nagy jövőt jósolnak. Csa.khogy sohasem lesz általánossá, azért, mert előállitása rendkivüllen drága s mindennapi használatra ennélfogva nem alkalmas.

Egyik legnagyobb meater a kristálystilusu üvegek dekorálásában LQbmeyr Ludvig. O 1864ben vette át atyja hagyatékát s azóta. nem egy gyönyörű, abszolut értékü produkczióját őrzik a. különbözö muzeumokban.

Lobmeyr meglehetösen konzervativ, de nagyon előkelő minden produktumába.n s a XIX. században nem igen volt az ő üvegjeihez hasonlitható.

Könyve, melyet két barátjával irt együtt meg s

adott ki (Die Geschichte der Glasindustrie) , még ma is hatalmas utmutatóul szogál minden gyüjtönek és üvegkedvelőnek Hogy a velenezei stilusnak szolgai utánzata az üvegdokoráczió terén :msza.k-Európában megszünt volt, az teljesen neki köszönhető, mert ö kristály- és üvegmunkáiban ujra életre keltette a renaissance-, barokk- és rokokó-idöszak legjobb és legszebb mintá.it. Az üvegfestészet terén is uj iskolát teremtett, a. régi legjobb moha.medán üvegfestészeti mmtákra. támaszkodva. A disztárgyak rajzait többnyire bécsi müvészek készitették : Schmidt, Hansen, Zumbusch, Eisenmenger és Storck urak, közben cseh iparmüvészek is, mint Egermann és Schmoranz.

A kristályüvegtárgyak kivitelét a. legügyesebb németcseh üveggraveurökre bizta. Ilyenek voltak Pietsch Károly, Ullmann, Knöchel, Eisert, Meyrs Neffen stb.

Lobmeyr nagy előszeretettel készittetett ismét meg ujra olyan üvegcsészéket, a. melyeken a. figurális gravírozás Neptun házasságát Amphitritével tüntette fel. Egy ilyen csészéjét - azt, a melyet Pietsch gravírozott - 25.000 koronáért vette meg Loeffier Londonban. Az üveggravírozás csak II. Rudolf idején állt ehhez hasonló maga.slaton. :mpp ily nagyioku fejlődést mutatnak az emailfestések és a.ra.nyozások a. Lobmeyr tervezésében, a melyeket-szintén arab motivumok reminiszczencziái után készittetett.

Manapság a kristálystilus és az egyszerübb üvegetilus ismét párhuzamosan halad egymással, mint a klasszikus ó-korban. Az egyik oldalon a modernek közül Gallé és Daume dolgoznak, a másikon - Velenczétöl eltekintve - Tiffany és Koepping. Fájdalom, északon - a. mely pedig inkább arra lenne hivatva, hogy a nehezebb kristálystilusban dolgozzon - a jelek arra mutatnak, hogy a velenezei üvegetilus kezd lassanként tért hódítani ismét. De ez a hiba., azt hiszszük, csa.kha.mar keserüen meg fogja. magát boszulni.

S Ausztriában és Németországba.n na.gy sulyt helyeznek reá s minden iparmüv~sznek figyeimét felhivják arra, hogy az üvegcsiszolást és az üvegvágást nem szabad elha.nya.golni.

Kozmstika.

Rovatvezető

Garami Béla dr.

Nyaralás. (Befejezés.) A nyaralással járó kozmetikai bajok közül igen nevezetes a lesülés is.

Az a börrészlet, ~elyet állandóan valami erős fényforrás ér, megvörösödik, majd megbarnul, végül pedig pikkelyekben lellámlik a testről. Ez nem csak esztétikailag kellemetlen baj, hanem többnyire

szeginé erélyesen - hogy a mig én élek, Márta többé! Hátszeginé érezte, hogy elveszett .•. nem lesz a felesége ! Márta hozományából nem ez a becstelen ember hatalmában tartja örökre.

Ha.lálborzongást érzett . .. a lelkében rettenefogja. az adósságait fizetni.

- Sértegetéssei próbálod? Ne ingere<lj ! tes érzések viaskodtak.

Bátky pedig, mint a. ki jól végezte dolgát, - szólt Bátky fenyegetőleg. - Tudom, mitöbbé ügyet sem vetve az asszonyra, lefelé ként kényszerítselek !

- Engem? Ugyan m.ivel? Nem félemlit haladt a szerpentin-uton, nem kételkedve egy meg többé •. _ nincs már hálycg a szememen. perezig sem, hogy Hátszeginé nemsokára kö.

- Lehet, - szólt Bátky hidegen - nem vetni fogja.

De Hátszeginé ülve mara.dt, sötéten néis szándékom tovább vitatkozni veled, de tudd meg, ha. holnap gyámotok visszautasít, zett a távozó után. Aztán hirtelen l~kapta válláról a fegyverét és ezéiba vette kinzóját. összes leveleid az urad kezeiben lesznek.

- A leveleim ? ... De hiszen azt mondta, De habozott ... A keze reszketett, nem tudta elégette valamennyit ? szólt a nő meg- elsütni a fegyverét.

Bátky e pillanatban visszafordult és megdöbbenve.

- ]\londtam, de volt eszem, hogy ne te- pillantva a ozélzó a szonyt, felorditott, mint gyem. Alattomos asszonyokkal szemben üdvös a sebzett fenevad. Haragos fellobbanásában, talán önvédelemből, a fegyveréhez kapott ö is. az ilyen fegyvert megtartani !

- Alávaló ! Hazug ! Gyáva ! - kiáltotta - Ah! kiáltotta dühöse11. Igy Hátszeginé a felindulástól fuldokolva. - :ms vagyunk '? Az életem ellen törsz ? Vigyázz ! merészelne elárulni a férjemnek '! Merészelne ? és ezéiba vette ő is az asszonyt.

- Légy készen rnindenre, ha ellenszegülsz De Hátszeginé hirtelen eldobta a fegy- válaszolta Bátky hidegen. - De tanácslom, verét és széttárta a karjait, mintegy önkénjól fontold meg, mit teszel. :en békés meg- tesen aj!Ínlva magát czélpontnak. oldást ajánlok. Ez a házasság mindent rendbe - Ölj meg ! - kiáltotta elszántan. hoz. Holnap reggelig meggondolhatod a dolgot. Százszor inkább a halál, mint becstelenségben Hátszeginé nem felelt. A játszmát elvesz- élni veled ! - és lehunyta a szemeit, várva tette azt látta : teljesen ki volt szolgáltatva a halált hozó, szabaditó golyót. ennek a szenvedélyes, jellemtelen gonosz emA lövés eldördült . .. egy jajkiáltás ... bernek. Semmi kétség, hogy Bátky beváltja tompa zuhanás . . . de HátszegiDé sértetlen fenyegetését, megboszulja magát, ha ő ellen- állt a helyén, Bátky ellenben elterülve feküdt szegül. A visszautasitott szerelmea sértett hiu- az uton. sá.ga, a hozományvadász csalódása minden kíKi lőtt Bátkyra ? Honnan jött e lövés ? méletet kiöl belőle. Botrány, párbaj a férjjel Bátky puskája sült volna el véletlenül? Hátnem ijeszti vissza. A párbajozás az Ö eleme, szegiDé nem tudta magának megmagyarázni ezen a téren mester! Aztán tudja, hogy erre a történteket, csak azt látta, hogy kinzója nem fog sor kerülni. Fenyegetésével megtör mozdulatlanul fekszik az uton és a lelkét átminden ellentállást . . . ha pedig egyszer a gaz- járta szabadulásána.k érzete. Lelki felindulása . dag :Márta felesége lesz . • • nincs mitől tartania azonban olyan nagy volt, hogy mintegy meg-

Vasárnap, 1910. julius 17. fájdalmas is. )iegjegyzem hogy a lesülés oka, nem, mint soka.n hiszik, a nap melegében, hanem annak fényében rejlik. Igy a lesilléssel teljesen azonos tüneteket tapasztalhatunk a börön akkor i~, .~a más világitás éri azt álla.ndóan. A magasabb reg1?k hómezeje vagy az erős ívlámpafény például szmtén nem egy esetben okozott már lesillést. Meg kell emlitenem, hogy a bör nem csak akkor sülle, ha.~ nap közvetetlenill éri, ha.nem a ruházaton kereszt~ is könnyü szerrel lesülhet. :mppen ezért nyaraloruházatunk szinét és szövetét kellöképpen meg kell váloga.tnunk. A napfény hatása. ellen legjobb védelmet a. sötét, a barna és sárga ruházat nyujt, mig a. fehér ruha., különösen a. fehér selyem, egy• általán nem védi meg a bört a. nap fénye ellen.

Igen czélszerü a nagykarimáju sza.lma.kalap viselete, melyet barnával vagy sárgával kell bélel· nünk, hogy a sugarakat tökéletesen visszaverje.

A ki az ilyen kalapnak nem barátja, puderrel tehet kísérletet, külön nyári czélokra kapni barnás bársony arczport, mely nagyon jó szer a. lesülés ellen.

Persze nem mindenki tartja kellemetlennek a. lesülést, sőt ellenkezöleg, sokan vannak, a. kik tervszerü következetességgel azon buzgólkodna.k, hogy mennél ha.marábh váljanak valóságos bronzszoborrá. Különösen a. férfiak körében terjedt el az a hit, hogy nem is nyaraJ.á.s, ha háromnégy vedlés után szerecsenné nem válik a.z ember.

Sokan hiuságból süttetik magukat félangolosra., sokan megint azt hiszik, hogy az ilyen mesterséges lesülés az egészség kétségbevonhatatlan jele.

Pedig hát a barna arcznak az egészséghez semmi köze sincs.

Ha a nyaralás gyakori fürdőzéssei ka.pcsolatos, akkor a lesülést nem igen kerülhetjük el, a.kármilyen óva.tosan is védjük a. bőrünket a nap ellen. A nedves bőr tudniillik rendkivül hamar és könnyen sül le. :mppen azért igen ajánlatos, hogy fürdö utá..n bolyhos törülközővel dörzsöljük ma.gun.ka.t azé.· ra..zra. és nem bizzuk ezt a. müveletet a. levegőre, mely szintén gyorsa.n szá.rit ugyan, de nem a. leggyengédebben, mert a. bőrt kifujja., cserepessé, repedezetté teszi.

Mivel pedig, mint már emlitettem, minden óvatosságnak mégis csak az a. vége, hogy ba.rnábban jövünk haza öszsze!, mint a hogy elindultunk, nyugodjunk bele abba, hogy a. szezón elején a már több izben ösmertetett bőrhámlasztás utján kell visszanyernünk arczunk rózsás halvány szinét.

(Vége.)

l .$TO .. .1'\ATI ~

LEGJOBB SZÁJ· ÉS FOGÁPOLÓ-SZEREK. 6626

bénitotta. Egyetlen mozdula.tot sem volt képes tenni, sóbálványként állt, tágranyilt szemekkel, t,nerev tekintettel. A feje fölött pe~g mozga.st, lombsusogást hallott majd futolépéseket. ' Az erdész odafenn a sziklán hirtelen eldobta a fegyverét és fedetlen fővel futni kezdett az er~ö sürüjén át, egyenes irányban le a .. s~erpentm-utra, Hátszeginéhez, de a fák kozott, egy urvadász alakja bukkant fel. Az urvadasz.. hallva a lövést és megpillantva a fede~len ~ovel s~ala.dó erdészt, valami szerenesetlenseget SeJtett és ijedten kiáltott a futó emberre: - Mi történt?

-Nem .. kiál tudom : · . f'l e e k-, meg1ottern va1 kit a , bb- h · tot ta VIs za izgatottan Szabó és t o va Mikro ant. , Az urvada' z u t,ana.

1 . . or. eertek az utra Bátky mellé az meg mmd_Ig mozdulatlanul feküdt a földÖn. , - Hisz ez Bátky l - kiált . f l urvadasz megdöbb ·. ett e az lőtt embert viz e~-ve, llllalatt az erdész a megM g ta. eghalt ? - kérdezte az urvadá z szorongva.

- Meghalt 1 f ' és tekintete H' -.e,1e1te az erdé z tompan e pillanatba a szegmet kere te. Az . a szonY kulcsolva h n rogyot~ térdre és kezeit imára. :~g~san unádkozni kezdett : nyekben . . . y nk Isten, ki vagy a meny-

t

_ l\ll

Az urvadás ki · Hátszeginé és Bá.tkya _hallot~ yolt suttogo~ nézte az e zel..0 . , VIszonyaral meghatv en unadko ' szánalommal gondolta . zo' as zonyt es

~;egény, sz~renc étlen szereleZ:g::~i~ttem, öt l -gondolta -

a

lZrnusaval.

-

Szabó

45

Vasárnap,- 1910. julius 17. ~ A Z U JS Á G ------~~--~_:----------------------~-----------------------------------------.------------------------------~-----~

Házi fanácsadcS. Csirkebecsinált zöld borsóval. cry pár fiatal csirkét megtisztitunl..: és darabokra vágjuk, mint paprikáshoz szoká . Két fej vereshagymát finoman összevagdalunk, zsirban megpiritjuk é a csirkét beletéve néhány kaná.l vizet öntünk reá.

•~ mig a csirkét pároljuk, időnkint kevés vizet .on_tve alája, addíg egy fazékban főzzünk 2-3 szal sárgarépát, ugyanannyi petrezselyemgyökeret, egy burgonyát és egy fél kalarábét. Ha a csirke .félig megpuhult, ugy tegyünk hozzá fél liter kiszemelt :t.öld borsót és pároljuk tovább, mig ugy a hus, mint a borsó teljesen puha. Hintsük meg kevés liszttel és a külön főzött zöldség levével crcszszük fel; adjunk bele néhá.ny kanál tejfelt, sót, forraljuk fel és adjuk a ·ztalra. " Rákrétes. (Tészta vagy előétel). 12-15 nagy fott ráknak elveszszük a farkát és az ollóit, a többit mozsárban zéttön·e vajjal megpároljuk. ~ozzá töltünk egy csé zényi tejet és e:t.zel ujra folforralj uk, az tán hozzáadunk 1/4 kiló főtt, reszelt, kihűl t bUl'O'Onyát é két errész taJ· á t, kis , o o sot es tetszé szerint egy kis 1·e-zelt szerecsendiót. A kinyujtott rétestészta felét e keverékkel megkenjük, a rétest. összegöngyöljük, aztán mély · se1·penyőben sütjük, melybe ki tejet és vajat adtunk. A megsült rétest a kifejtett rákollókkal és farkakkal díszítjük föl.

Juhhusos kása magyarosan. Háromnegyed kiló · juhhnst földarabolva, megsózva fölteszünk főzni, később sárgarépát s petrezselyemgyökeret teszünk hozzá. lVIidőn már puhul, fél liter jól megmosott kölcskását egy kanál zsiron, melybe aprított petrezselyem zöldjét tettünk, kipattogtatunk, később a hu lével la sankint föleresztve puhára fözzük . Ha megfőtt, a hust is közé vegyitjük, a zöldséget azonban nem . Lehetőleg ludzsirral jól meglocsolva tálaljuk. Igen jó aprított szalonnatöpörtőt is belevegyiteni, de nem föltétlenül szükséges. Igy készitették a hajdani hires szüretek ez elmaradhatatlan ételét.

Afonyalikőr. Kiválogatott piros áfonyát szélesszáju palaczkba teszünk és annyi pálinkát öntü~ rá, h~gy azt ellepje. A bedugaszolt üveget addig hagyJuk a napon állni, uilg ki zivta a ze z ~l: áfonya piros szinét; ekkor átazűrjük és egy literhez fél kHó czukorból főtt tiszta, sürü ször.

JJÖt hozzávegyitve, palaczkokba töltjük.

••

Uzanafek. ( Kúiratokat ?lem adutik vi1w:a.)

Ró.:ai. c~ak tisztitóban lehet kivenni; de az sem bizonyo.

K. L.-né Budapest. l. Érett, ép, de még kemény gyümölcsöt kell vála ztanunk. A. gyümölcsről a pelybet pulm kendövel lt>dörzsöljük és gombostüvel megszurkúljuk a magig. F él kiló gyümölcsre 3i deka czukrot olva ztunk és lassan fózúik be oly puhára, hogy gombo ·· t ii,·e\ könnyen átazurható legyen. Ezután a gyümölcsöt lyukas kanállal ki~zedjük, tálba rakjuk és czukorszörppel leönLjiik, mlisna.pig állni hagyjuk az edényben és tiszta - lehetóleg fehér - pap.i rral letakarjuk. l\lásnap üvegekbe rakjuk a baraczkot és a czukros levet siirüre fözzük és ha mlit· kihült. finom rumot vagy cognacot vegyitünk hozzá és leöntjük vele a gyümölcsöt. A befóttet ezután hüvös helyre rakjuk. 2. , 'zép érett szilvlit letödünk, bemetszsziik és a magját kivesz ziik . .30 deka szilvára egy félliter jó boreczetet, 20 deka. czukrot. öt gramm fahéjat és egy gramm szegiiiszeget kell tennünk.

Az eczetet elóbb azonban felforraljuk a czukorral fiiszerrel és ha nuít· meleg. d e n em forró. a sz.ilvára öntjilk; másnap és harmadnap a levet ujra felforraljuk és ráöntjük. utoljára pedig a gyiimölc öt együtt főzzük vele t.iz perczig. · H. . zatmár. l\Iély tálban jól ö szenyorukodva. a ~ málnát. 24 óráig állni hagyjuk. Kis adagokban erós kendön átnyomkodjuk. üvegekbe szürjiik. \ászon· rongygyal bekötjük és 8-10 napig nem nyuJunk hozzá , tudniillikamig jól leülepedett a sürüje. Ekkor leöntjük a tisztáját s a sürtit itatáspapiron átcsepegtetjük á tiszta Iéhez (' /• kg.-ra számitunk % kg. czukrot) czukrot téve, folytonos kavarás mellett negyedóráig hagyjuk forrni.

Flanell- vagy ritka vászonruhán ~tszürjük s ha kihiilt. üvegekbe töltjük s jól beduga zolJuk. A málná.t cst:>répedényben fózzük. mert különben kék vagy fekete lesz. · S. H.-n é. Elintéztiik.

Sch. Gyuláné. Kivánsága szel'int levélben válaszoltunk.

KöL·esd . . lo sa meg és habosit a be meleg vizzel é kolozsvári anthrasol-kénszappannal hetenkén kétszer, este a lefekvés el őtt alaposan a fejbórtit é a haját. A szappant hag)•ja rajta az első megmosáskor tiz perczig, azután miuden következö megmosáskor öt perezezel to1' ább és végül állandóan harmincz perczig. Ezen idó letelte után mossa le a. szappanhabot kamillateá sok langyos yjzzel ugy hogy a fej bórén és a hajá n ne maradjon semmi szappan sem, utána öblitse ki kamillateá · állot~. vi~ze~ és ~· ~~sztíritá s ut á ~1 tes. ék ,ki bontott hajjal lefekudm. Ezenktvul te-·sék a feJbőrét musodnaponta eay ke1·és bársonyhajszeszszel jól bedörzsölni. Azokon a ;~~.. pokon a mikor szappanos kezelést végez, ne tessek sze zes hedörzsölést i végezni. , E1·délyi. l., 2., ~-- 4. és 6. sz. kérdéseire más helyen Yalaszoltunk. 3. a) Dehogy is nem kaphatja meg felnőtt egyéu. Tessék a gyógytárban zinkkenöcsöt kérni. Kenje fel késhátrastagságnyira puha, mosott vászondarabkára és azt hel yezze reá. 5. b) A vöröshagymát csak fözé hez tessék használni. Olvassa el a ~Köresd<< jeli"'ére küldött üzenetünket. "' .llt;zitlába8 kisasszonyok. Ne adjanak ott senkinek a véleményére semmit. A legokosabb és legegészségesebb dolog, a mit tehetnek. az. hogy mezitláb, füzó nélkül. ké. A ló lábszárainak pólyázása (fá lizása) - irja nyelmes bő ruhában járnak a szabadban és a nerh·es réten. ll.éiiJégbcesetl. Kh-ánsága szerint levélben ,-álaKts M. a Köztelek legutóbbi számában - menet. szolunk. ~özben más czélt nem szolgál, mint azt, hogy a Vásártér 43. Xégy-hat hétig tart. Az első két-hálabszárakat a paták ütés~től eredhető sérülésektől rom bétben okYetlen ágyban kell feküdni, azután is megóvjuk. E ezéiból nagyon gyors járásu hámo - a 11ap legnagyobb ré zében. Xaponta ?~-l órai általános mas~zázs szüksóges és az orros által szintén naponta. lovaknál (jukkereknél) és háta lO\·aknál alkal- yégzendö gyönge fnrádos Yillamozás. A táplálék menn yimazzák a mellső lábak száraira. A hátsó lábakon sége fokozatosau emelendö. . z elsö napokban tul nyoinkább az ugyne,ezett boka\7 édőket használják móan tej . még pedig 2 ó akiut 60 gramm. A 3-.3-ik kocsislovaknáL Hátaslovaknál a hát ókon csak napon nu1r P ~-2 liter a tej napi adagja, 11. melyet koJ·· tyonként Inc an. hidE'I!en vagy melegen kell meginni. a tanítás alatt lehet bokaYédőt használni, nyil- Ha undorodnék u. tü:zta tejtől . akkor kevés teát, k,b·ét ' ;ános megjelenésnél azonban nem nagyon illő. Yagy konyakot lehet hozzú.dani. Ra a 1.izlirólago~ Yagy Sokan azért pólyá:t.zák a ló láb zárait használat- tulnyomó tejétrend már a kezdetben nem sikerül, nem ,közbéu, mcrt azt hi zik, hogy ezáltal a IábYég- kt:>Jl azt forsziromi, hanem a J-.óvcn adott. tej mellett vegyes táplálékot kell nyujtani. A hatodik nap után hajlitó inakat megóvják a tulerőlteté től. Ez az étrend a következö: Rermel :; J.', órakor félliter tej, téves felfogás, mert ezek az inak erőmütanilag a a melyet félóra alatt korty~nkén( kell elfo~yasztnni; órakor egyharmad-eg~negyed liter tej sziues kávé, hosszuságuk irányában vannak igényl:>evéve. Ha tehát a tulerőltetés által fellépő ingyulladá nál fehér ken~'érrel vagy klivé ütemény vajj aL O gramm hideg sült. egy túnyér z irban kisütött burgonya (pomme az ezzel járó inmegva tagadásra azt mondja a de tetTe ÍJ'it tes) : 10 óra kor félliter tej kétszer ül ti. el ; szójárás, hogy >>kijött a ló ina«, akkor nem mond 12 órakor félliter tej, a melyet félóra alatt kell meginni; igazat. Mindamellett igen elterjedt szoká az, l órako1: huslews, sült böven, fózelék, édes tészta. komhogy erre való elővigyázatból bepólyázzák a láb- pót; 31~ órakor félJiter kortyonként; 5 óralwr félliter tej, vajaskenyét·. O gramm hideg: hus ; órakor meleg szárakat, ugy az épeket, mint azokat is, melyeknél sült, vaja ·kenyér, félliter tej ; 9 órakor félliter tej, kétaz idült illvastagodás már megvan. Sokan c upán szcrsiUt. Levesek, husok, fózelékek 's édes tésztákban a feltünés kedvéért pólyázzák a ló lábszárait. nagy változatosság legyen. Árva. Megadott czimére levélben válaszolunk.

Ellenben a lovaspolójátéknál és egyéb IovasP. Gi;:clla. Kivánságára leYólbcu válaszolunk.

Játéknál a láb zárvédő épp oly ha.,znos védő­ IV. it; s pr pCI . M'ossa meg napközben többször eszköz a Jónál, mint a footballjátékban az embernél. állott vizzel és este a lefekrés előtt meleg ·dzzel és íehél'itö A lábszárvédőpólya alkalmazása ügyes keze- bársonyszappannal. A szappanhabot hagyja rajta néhány ket kiván. Ha laza, lecsu zik, ha tulszoros, a vér- perczig, azután mossa le sok langyos vizzeL utána állott vizzel és Jeszáritás után ecsetelje be éjjelre bársonykeringést gátolja. Munka után ·azonnal eltáYo~i­ zsirtalanitóm . Reggel a szappanos langyosvizes lemo ás. tandó a ló lábairól és a lábszáraka szőrmenten állott vizes ·leöhlités és Je záritás után kenje be febth·itö kézzd alaposan dörzsölni kell, hogy a vérkerin%és bársonykrémmel. Ezenkivül végezzen mtísodnapont.a arcza. pólyázott tájakon i mét rendes folyamataba gőzöU•sekeL a következöképpen : Egy nagyobb vashelyezzen egy izzó vasdarabot és az edényt jöhcs:;en. A megerőltető, gyors munkában levő edénybe teletöltvén lobog,ra forró vizzel, hajtsa rá az arczát. lovak lc1b zárainak pólyázása tehát azzal a ha zon- A fejét és az edényt takartaasa le egy ya teg kendönal jár, hogy az igen érzékeny láb zárakat. a ke- vel. A gózölé husz percz.ig tart on, a mely idő alatt kétl'llény zuzódá októl és sérülésektől megóVJa. Ez háromszor kell friss forró vizet az edénybe tölteni. Gőzö­ lés után hideg dzes lemosás és a leszáritás után ki+mes az előnye . Hátrán, a az lehet, hogyha t~lsz~r~s, bedörzsölés következik. A mittesszereket naponta vagy a rendes vérkeringést zavarja. Ez utóbbi korül- másodnaponta kell kipr~selni, a megérett pattanásokat lllényt elkerülendő, ügetőlovaknál lazább, fel- pedig a bórnek szappannal és meleg vizzel való letisztitása után egy küzzitással megtisztitott, de már hideg tiivcl csat~lható hí.bszárvédőket alkalmaznak, melyekfelszurni . A kipréselés, illetYe felszurás után melegn k Je suszását a ló marján áthaladó, nadrágtartó- k~ll VJ~es-szappa~os lemo.~~~ és ledörzsölés köYctkczik.

SZC'l'Ü ruganyos szalagszerkczet akadályozza.

R. Jó::sefné. KivállSága szcrint len~lben Yálaszolunk,

Gazdasáji fanácsad6.

e

Ida. Kozmetika t·Ovatunk vezet6iénél, VI. kerü.et Andrássy-ut 89.

Bambi?lfl. Kezelje ugy, a hogyan azt a >>IV. évM r· ·~pa << jeligére küldött üzenetünkben ajánlottuk, de éj.O jelre ne tt zsirtalanitót, ha nem az egyes számu bár~ony• zsiro krémeL haszniÍ.lj n. ' C, ){ari . Lehetőleg kivánsága zerint fogjuk elintézni. Öe. Albert . E ivlinságlihoz mérten levélben ' 'ála• szolunk.

J G. R. Kivánsága. szeriut levélben válaszolunk . zentendre. Szigoruan kerü l endők a Lészták, czu• kor. édességek, burgonya. K enyér napi adagja 80-100 gramm. Sok zsír. Ezek ugyanis, az ételekhez keverve, hamar előidézik a jóllakottság érzetét. l!;tkezés háromszor napjában. Az ét.1·end a következő: Reggel 7Yz órakor: nagy csésze orosz tea, czukor, tej és rum nélkül, 50 gramm fehér piritott kenyér, vagy fekete kenyér bőven vajjal ; délben: 1:20-180 gramm tiszta husleves, m elléje vagy beléje c ·ontvelö kenyér n élkül, 120- 150 gramm kövér főtt vagy sült hus, zsíros mártással, zöld főzelék angolosan ké ziLve. mérsékelt meanyiségben (kizán'a burgonya, sárgai·épa, répa), saláta, sült alma, vagy friss alma, vagy meggykompót czukor nélkül elkészítve 2-3 pohárka könnyii fehér bor, ~béd után egy nagy csésze erő orosz tea k eserüen ; este : n agy csésze orosz tea. keserüen, hozzá egy darab hig tojás, vagy kevés zsiros sült, vagy kövér sódar, esetleg hal, 30 gramm kenyér. ok vajjal, néha kevés sajt, friss gyümölcs. Kerülje az ételek erös ózá át, füszerezését. Gyomorrontás esetén a táplálék soványabb legyen.

H . m. Zenta: 1\fire máoodik levele megérkezett. már elintéztük .

TV. Ró::..sika. Tessék elolvasni a >>Kövesd« jeligére küldött iizeneti'mket.

H. Levélben válaszoltunk.

KolCP...svári. Tessék bársonyszeplökrémet használni.

G. H. Viola. Nagyon könnyen segitbet rajta. Te ék Hydrogenol-szájvizet és fogport vagy fogpépet használni.

K. Imréné. Naponta háromszor 2%-os Lysoformoldattal.

Vidéki előfizető. A vénillés elháritásáról irt könyvell most már megkaphatja az ottani könyvkereskedónél IB• V égre it( a nyár. Ir~sson fel az orvosával egygrammos szublimát-pa ztiUákat. Egy darabot oldjon fel porczclhln"agy zománczozott lavoirba öntött két liter állott vi:r.ben és abban áztas a reggel-este tiz-tiz perczig. Leszáritás után hintse be a gyógyszertárakban már erre a czélra. készen kapható szaliczil ·avas hintóporraL A lemosásho?J használjon állott vizet és kolozsvári ehrómszappant..

Alföldi bakfis. l. Tessék bársony- börhámlasztót használni. 2. Áztassa reggel-este 10-JO perczig a köYet• kezöképpen: 2 percz.ig olyan fonó viz ben. a milyet csak kiáll, utána 5-6 másodperczig hideg vizben és ·i~· változtassa, a mig 10 percz letelt. Este az áztatás után dőr­ zsölje be egyes számu bársony-zsiroskrémmel, reggel pedig íehéritó bársonykrémmel. 3. Masszázs segélyére].

D. alamonné. Kivtiusága szel'int Jevúlben vála.. szolun.k.

Ve.szedelmes. · hlossa meg naponta többször állott vizzel és kolozsvári zent László fertótlenitó pipereszap• pannal. .d.. H. O. Elsó kérdésére más helyen válaszolunk.

2. Tessék elolvasni az >>Alföldi bakfis« jeligére küldöit üzenetünk második pontját.

L . Béla. ;\fossa. meg hetenkint kétszer meleg vizzel és kolozsrári kén-szaliczilszappannal. A szappanbabot hagyja rajta néhány perczig, azután mossa Je alaposan langyos vizzel, utána állott 'izrel és száritsa le jól.

K. S. x~·svárda. Ne méltóztsssék azon csodálkozni, hogy nem válaszoltunk, miután mi sem kaptuk: meg az ön kérdező levelét. Czimére levélben fogunk részletesen rálaszolni.

Buza virág. Nem ósziti. Az őszülést megakadályozni n em lehet, csak megfesteni lehet a megöszüJt hajat.

Tessélt megirni, hogy milyen szinüre szeretné és akkor majd ajánlunk megfelelő hajfcstöt.

F. Adolf. Ki•ánságára le>élben válaszolunk.

Gyerekasszony. Tessék elolvasni a •>Bnmbina<< jel· igére küldött üzenetünket.

G. K. Budapest. Olvassa el a >>Végre itt a. nyárc jeligére küJdött üzenetünket.

K étségbce.sett. 19. l. Csakis gyakorlással lehet ja:dtani rajta. Tes ék ver eket, számsorokat, prózát bctanulni. Igy majd azutá n lassan belejön a dologba. 2. Olv-a a el az .. Alföldi bakfis• jeligére küldött. üzenetünk má odik pontját.

• Kit:ánc&i. Olrassa el a >> zentendrM jeligére küJ. dött üzenetünket.

V. G. Ujpest. ·agyon sajnáljuk, de kuruzslót nem ajánlunk senkinek sem. ' Dr. L. E. körorvos. Dr. Havas tanár végez oltásokat a ...,zcnt István-kórházban, de csakis kisérleti oltásokat és csakis kórházi bet~geknél.

Z. A. Nagykanizsa. Tessék elolvasni a >Kövesd(! jeligére küldött üzenetünket.

4315. .sz. elófi.zetó leánya. Egész nyugodtan. l\feg fog erösödni. Xcm jó azt halasztani.

Má.rtlia. Tem ismerjük. Különben pedig azt ajánljuk, hogy onoshoz forduljon, ne pedig kuruzslóhoz, mert a kuruzslók manipulticziói után gyakran már az or\os sem tud segíteni. lJl. Nillály. Segesvár. Tessék elolvasni a >>Kolozsvári~ és az >>Ida <~ j~ligére küldött üzenete~ket.

Tanácsta lal~. Ilyen ügyben az »Üzenetek« ro va. tban nem adhatunk Yála~zt. Irjon ujra és közölje pontQs czimét, ~kkor azután majd leYélbcn válaszolunk.

S::abolc.si s;;óke döfizetó. Dehogy ártalmas. Olvassa. el az ,.Ida ~ jeligére küldött üzenet ünket. . K. Po::s071y. Olvassa cl a »Végre itt a nyárt-nak küldött üzenetünket.

Fabiola. l. :Bppen arra is ajánlottuk a bársonyszeplókrémet. 2. Ezen kérdésre más helyen válaszoltunk.

3. Riporter = Kóbor Tamás, »-vay<<= Garva.y Andor, Yulpes = Kálnoki Izidor, »fj <~ = Fröhlich János, Quintus = Kenedi Géza dr., Aegrotus = , zilágyi Géza. dr. és Alba. Nevis = "Cnger Tia. zóke Oly. Oh·as a. el az Alföldi bakfis« jeli~he küldött üzenetünk clsö pontját és az •>Ida.<< jeligére küldött üzenE"tünkct.

B. ..lfanó. Ki1·áns<lgára lo1'élben váluszolu.nk.

AZ 'UJSÁG

~

sitjük, gondolkodási módját logikus irányba tereljük.

Vallási és hazafias érzelmeit, szocziális érzékét felébresztjük s czélunkul egészséges, rendszerető és kötelességtudó ifjak, leányok nevelését tüztük ki.

A gyermekben rejlő erőket ha!-"monikusan akar juk kialakítani, mindig szem előtt tartva az ember testi, értelmi és erkölcsi tulajdonait.

A tanitást nem a klasszikus, nem a hasznossági szempont vezette, hanem egyedül az észszerü (raczionális) nevelés gondolata.

Ezt a gondolatot csak a testi nevelé8 el valósithatjuk meg. A mühelygyakorlatokat és a kerti foglalkozást hozzáértő pedagógusok vezették Növendékeinknek saját veteményeskertjük volt. l\findenik a részére kijelölt. parezellát miivelte s már korán reggel ott termet"'-ek, hogy megnézzék, szépen fejlődik-e a kertjiili:. Minden serkentés, buzditás nélkül kezükbe veszik a locsolókannát és ha eleinte nehéz is a munka~ de a fáradságot legyőzi >>az én kertem\( iránt való szeretet.

- Ezt én ültettem !

- ltn nem szeretem a salátát, de ebből eszem, mert ez a saját termé em!

A munka nevelő értékét, megbecsülését ezek a gyermeki nyilatkozatok ok kötet nyi pedagógiai munkánál jobban bizonyitják.

A veteményes-kerten kiviil sok dolgot adott a virágos-kert ápolása is. A vadszölö dugványozása, a kert parkirozásaj gyomlálása mind a délutáni kertészeti g akor1atok anyaga •olt. :ffis ennek a munkának értéke is van a gyermek szemében . Dehogy mert volna csakia rnágágyak közé gázolni !

A mühelygyakorlatok is épp olyan kedvesek •oltak a gyermekek zemében. Eleinte

Idajes trermakék i kol á· a.

Irta Vértes O. József dr., az ideges gyermekek áll. középiskolájón ak T"ezetóje.

Az ideges gyermekek alsó és középfoku állami intézete távol a főváros zajától, tágas rétek környékén, a Kis Gellérthegy tövében, a budai vár történelmi n evezetességü bástyáit-61 n em messze terül el (I. , Csörsz-utcza 31.)

Az l9Q9-l910. tanév első esztendeje ennek az uj intéz~tnek, melylyel nemcsak Emópát han·e m az egész világot is megelőztük A külföld élénk érdeklődése, behatá bírálata pedig az uj intézm ényt teljesen életképes iskolává avatta. Ebben az iskolában akarjuk növendékeink t esti-lelki kép ességeit fejleszteni, növelni.

Az uj ott hon a hozzáfüzött várakozásnak megfelelt. Az egyszerü, a falusihoz hasonló viszonyok gyermekeinknek nagy m ozgási szabadságot, kényelmet biztosítottak. A tiszta hegyi levegő m egedzette, felfrissitette őket.

A kellemes vidék , a nyugalom jótékonyan hat ott idegzetükre és elősegitette gyógyulásukat, szellemi haladásukat.

Munkánkban kerülni akartunk minden egyoldaluságot. A testi nevelést épp oly fontosnak tartottuk, mint a szellemit. .á. szabadban vale)' játék, kirándulások. futás, footbal, uszás, svédt orna, k er ti foglalkozás, mühelygyakorlatek egyenlőranguak voltak a magyar történelem, számtan stb. iskolai tantárgyakkaL A munkát sohasem t ekintettük játéknak s a gyermeknek a munkát mindig komolyan kellett vennie. A szellemi m unkával ugy bánunk, hogy a gy ermek örömét lelje benne. Kutató ösztönét serkentjük, megfigyelőképességét éle-

Itt bon.

Sűrű felhő,

sötét felhő Száll felettem )lint zuhogó nyári zápor Sir a lelkem.

Csitítgatom - kiviszem a Zöld berekbe, ZÖld erdőre R ég elhagyott, rég nem látott Honi tájra·, Sík mez őre .

H ajh ! de ott a sziYem, Százszorosan H ogyne fájna!

Ott folyik a sebes folyó Kanyarodó ~zilaj árja l

leikt:l~

S a mint t ova locsog Gyors h ulláma Rajta Yillog, Rajta csillog Gyerekkorom, ifJúkorom Ezer üdve, Ezer álma!

T ündérképek, százszarszépek ..• R égesrégen Eltemetve, Elfeled'\·e .r e tunj tova, szép káprázat - ·Vissza váltam, Bánni áron, A mi yesz,·e !

l i.J

De a folyó futó habja Csak azt sugja, Csak azt zúgja : ?.fultak mély yizébül enyhet Szomjas szived Soh'se nyerhet !

Zöld partimon, pázsitomon Fáradt lelked Nem pihenhet!

Rég elha:gytál - választottál )fás hazát és l\lás szerelmet Eleted kitépett fája Idegenben .;zva, fázva, Idegen vihartól rázva, Uj gyökeret Itt nem verhet.

De a sziyed, fájó szivea · - Bárha sebét Titkon rejti ztilőfölded áldott táját, Kalászokkal Dús róná j át, Ezüst habom sebes árját Soha, soha Nem felejti ! majd, mielőtt az örök éj Palástjával .\tölelne : már-már minden kínt és üdvöt FP]Pdett a Fár< dt elme .

papírkartonból készitettek skatulyákat, geometriai testeket, később a lOJ;nbfürész és agyag· munka járta, majd deczember után az . asztalosmunkára került a sor. Papírvágó késeik és apróbb faragási. mu~áik még ~e~ kifo9ásta.lanok, de egyik-masik ebben 1s ugyessegre tett szert. Az óra elejét jelző csengetést be sem várva, ott vannak már a szellős nyári mühelyben és nagyban fmnak-faragnak.

Ennek a testi nevelésnek első követel· ménye egy negatívum : a szellemi tulterheléstől való megkimélés. S egy pozitivum: a kellő pihenés. >)Az alvás fontosabb, mint az étkezés«.

S mi K1·epelin szavai után indulva, féltő gonddal őrizzük növendékeink pihenő idejét. Az alvá i idő télen-nyáron tiz óra (hét órakor felkelés, kilenczkor lefekvés). A nyugtalan alvás oka tudvalevőleg az izmok elégtelen mozgása. ::f}pp ezért orvosi utasítás szerint lefekvés előtt és felkelés után - hogy a test lehetőleg tel· jeserr szabadon mozoghasson hálóingben végzik a növendékek az előirt fél-félórás torna· gyakorlatokat. A torna többi részét a gyelimekek a szabadban, saját kedvükre, int~ zik el.

Versenyfutást rendeznek és pontosan számon artják, hogy ki a bajnok. Maguk készí· tenek magassági mérőrudat a magasugrás számára. ~~ kerti póznára, mely az év elején még igen nagy tiszteletben állott, roivel a tetejéig csak egy növendékünk tudott felmászni, ma már a legkisebb, a leggyöngébb tanuló is fel· merészkedik. A korláton, mely a gyermekek nagy szomotuságára kidőlt, ügyesebbnél-ügyesebb gyakorlatokat produlkáltak. Mindezekhez sorakozott a különösen kedvelt football . A tornateremnek egyáltalában nem éreztük hiányát. ::.\Iielőtt

utolsót dobban, Meg fellobban Haló szived ,.

Honsz.erelme !

D. Békássy Helén.

s··u.

Irta dr. Irsai Arturné.

Akkor, amikor Ve:ronka első ízben feküdt a szük kórházi ágyban, miután előzőleg gyötrelmes fájdalmak közepette anyává lett, a sze· lid apácza vigasztaló szava kimondhatatlanul jól esett neki. A jövendő, az a nagyon is távoli, mely intett feléje, mihelyt ezt a nyomoruságos életet lemorzsolja, szépnek és csábitónak látzott elő te. ~ findaroa szellemi és tesbi gyötrelem után, melyet hónapokon át ~lszenvedett, édes vigaszára vált arra gondolm, h~~Y: van valami a mi egykor - valaha. -; a~ o:re l_~sz az örökkévalósigon át.. Valann eg;;zinkek udvösséa · szeliden suhogó a.ngyalszarnyak, egy puha~kedves kéz, mely mindi~ á.l,dóan t?rj~~z­ kedik föléje · racryocró napsugar es tartos unnepi csend. Semri ~zir.kozódás, semmi.. durva érintés, semmi fájdalom, félel~~ v~gr, kony ..• ah, ezért már érdemes volt roVld ~~ore .~cmon­ dani a hiu lim-lomról és a vezeklek szuzfehér ruháját felv-enni. . . .

Ugv van : apáaza akart lennl, z:unt a !IDlyen a~· 'polónöja volt, ~ ki ~en; gyo~t~ el~tt~ lerajzolni a tnl......-ilág üdvcsséget es a roVld foldi élet ~E-mmis ,·olt 't. ., . ki ~1 c-a az Isten jelölte utJat. Annyi ~ o k">:ICSl.· l'enyt ·«en1 ha<'"vta, meg neki, ut,~n azt a ov ki ált l ann]lt szen•edett.

40

Vasárnap, 1910. julius ~

AZ UJSÁG

Télen-nyáron hetenként - orvosi utasítás szarint kétszer fürödtek a gyermekek.

Meleg időben a nagyobbak uszodába is men~ek. A téli sportot, az enyhe tél miatt, nem üzhettük, jóllehet a korcsolyákat készenlétben tartottuk.

A gyermekek e sportoló élete könnyü, praktikus ruhát követel. Télen lehetőleg ujjas, nyáron ujj nélküli trikót, rövid, térden alul érő harisnyát és könnyü sapkát viselnek.

Az intézet házirendje ezt ugyan nem szabja meg, de a szülők maguk is szivesen járatják igy gyermekeiket.

Az étkezés orvosi előirás szerint történik.

Az egészségi állapot kedvező képet tüntet föl. Meghűlés, nátha, fogfájás, gyomorrontás egy-két nap alatt elmultak.

A gyermekek idegességének kezelése természetesen egész éven át tartott. A szülők nagy örömmel tapasztalták a javulást és a hálálkodó nyilatl«lzatok egész serege igazolja legjobban az eredményes munkát. Az idegesség járványától való félelem alaptalan volt.

Szó sincs róla, az olyan intézetekben, hol nincs kellő szakorvosi felügyelet, hol a tulzsufoltság veszélye fenyeget, ott valószinü ez a ragály. Intézetünk azonban a korlátolt számban való felvétel által minden e nemű bajt megakadályoz.

A gyermekek az intézetben eltöltött idő alatt nagyot nőttek, izomerejük gyarapodott, étvágyuk javult és az év második felében a kisebb betegségek jóval kevesebbszer fordultak elő, mint az első félévben. A vérszegény ' legénykék pirospozsgás, napbarnított ifjakká lettek és idegességük is jóval kisebb mértékü volt, mint az év elején.

Vajjon ezzel a testi neveléssel lépést tudott-e tartani a szellemi nevelés ? A napi négyöt órai testi munka mellett nem vallotta-e :kárát a szellemi foglalkozás ? Meg kell jegyeznünk, hogy ebben a négy-öt órai munkában már benfoglaltatik a re~ge~ esti fél-félórás tornagyakorlat, játék. S a testi munkához ,csak akkor látunk, mikor a szellemiek java. részén már tul vagyunk. . Ú!'a- és napirendünk előnye, hogy a délelőtt a szellemi, a délután nagyobb része a testi munkáé.

Intézetünk tanítási módja szigoruan lélektani alapokon nyugszik. Növendékeink fi.gyelmét, fáradságát mindig szem előtt tartjuk és lehetőleg a gyakorlatból, a szemléletből indulunk ki. A tanuló maga is tevékeny részt

vesz a tanitás munkájában és ez az alkotó, teremtő munka az, mi lelket, hangulatot ad egy-egy órának. , Az egyes tantárgyakban való előmene­ telre nem akarok részletesen kitérni. A tanulók mindenikben megállották helyüket. Sőt az egyik tanuló magyar dolgozatai me~s~e, tul: szárnyalják a vele egykoruak hasonlo 1rasbeli feladatait. Elevenségük, éles megfigyelőképes­ ségük és közvetlen voltuk érdekes olvasmánynyá teszi valamennyit.

A tanulók tanárjukkal szemben nyiltak, őszinték . Ha nem értenek valamit, megkérdik.

Ha valamely tárgy untatja őket, megmondják, hogy beszéljünk másról. Ha probléma szöget üt a fejükbe, meghányják-vetik tanárjukkaL A hallottakat nem szajkózzák el szóról-szóra, mint a hires iskolai visszha;n~ok, h~nem ,a maguk nyelvén, a maguk modJa szennt szamalnak be a tanultakróL A számtan tanitása éppenséggel nem okozott akkora nehézségeket, mint a hogy várni lehetett volna. A történelmet, földrajzot és a nyelveket is könnyen tanulták növendékeink.

Igaz, hogy a politikai és fi.zika_i földra~z éles határait ledöntöttük, mert baJOS egyiket a másik nélkül elképzelni. Azzal a helytelen pedagógiai elvvel is szakitottunk, hogy ~ növénytant nyáron, az állattant télen ~amtsuk, mintha növény és állat nem tartoznek szarosan együvé s egyik a másik nélkül legalább is el tudna lenni.

A földrajzi, természettani, mértani órák egyikét-másikát ipartelepek, gyárak, intézetek, muzeumok látogatásával s ott tartott magyarázatokkal pótoltuk.

A tanítás helye a tanterem, alkalmas idő­ járás esetén a rét, a mező, a hegy lejtője volt Kilenczszázkilenczvenkét óra közül a szabadban. kétszázharmincznyolcz órát (kb. 26%) tm-tottunk meg.

A tanulók száma a középfokon hat, az elemiben négy volt, évközben kimaradt egy.

Vizsgálatra bocsátottunk hét tanulót, kik közill egy kivételével (ez is tehet pótvizsgálatot), valamennyi sikeresen vizsgázott le.

Vasárnaponként növendékcink a templ lomba mennek, onnan visszatérve várják már őket látogatóik. Dyenkor beszéltük meg a szülőkkel a gyermekek apróbb-csepröbb bajait., meghallgattuk kivánságaikat s ez a közös megbeszélés nem egyszer termékeny gondolatok

Bünben, gyalázatban fogantatva, szélt Benedikta nővér -Isten magához vette. Önnek, kedves gyermek, vezeklésére, a kicsiny lénynek szerencséjére, nehogy bünbe essék, hanem hogy tiszta angyal gyanánt Isten trónja előtt önt egykor hozsannával üdvözölje. :Mily szépen hangzott mindaz, a mit Benedikta nővér halk, világtól elvont hangján mondott ! :\iennyire belátta akkor, hogy mily bűnös volt! Ő, a falu egyszerű gyermeke, a ki annak a férfiunak, a ki neki kenyeret adott, nem tudott ell~ntállni. Bujaságnak mondotta ezt a nővér.

Sokáig gondolkozott rajta, de nem jutott aszóval tbztába. Csak annyit tudott, hogy egy napon odaadta, magát a férfiunak, a ki brutúlisan áhítozott rá. Csak annyit tudott, hogy uj érzé-ck forgószele kapta. el; hogy ijedség, félelem, de egyszersmind az az érzés szállta meg, hogy odaadja magát. és hogy nemsokára uj éleL kezdett benne fejlődni.

Ettől fogva tompa nyomás alatt ált. A férfi., a kinek megmondta, hogy anyának érzi magát, 1boct5átotta szolgálatából. Nővére, a kihez fordult., czéda nőnek mondta. Igy hát nehéz tc tét munkára kényszeritette és iszonvattal várta az órát, mely anyává teszi. Egy konyöriiletes barátnője az utolsó héten hajlékot.' adott neki. Azután, mikor az első fájdalmak metszették testét, a klinikára mcnt.. Ott flOzta világra hosszu gyötrelem után holt gyermekót.

A. szomszédos ágyon egy hozzá hasonló cselédlány ikreknek adott életet. Ez nem győzte öt boldogn~k mo~dani, hogy minden gondon tulesett, illi~ neki most két gJ:er~ekröl kell gondoskodnia. De Veronka mmdig a kis halotlra gondolt, Idnek hangját sohasem hallotta. r-rl a kiért mégis oly sokat szenvedctt.

A ruikor végre ingadozó léptekkel és za-

vart fővel a klinikát elhagyhatta, akkor Benedikta nővér által ajánltatva, az irgalmas nő­ vérek rendjébe lépett. Fölvette a szürke ruhát és fölvette a kötél-övet és az olvasót. Halvány, fiatal arczát a fehér főkötő övezte és még ártatlan szemei kezdtek világtól elvont kifejezést ölteni.

Lelkiismeretesen teljesitette kötelességét.

Imádkozott is, gyónt is; bőjtölt s keresztet vetett s a nővérek meg voltak vele elégedve.

De mindez csak álomnak látszott. l\Iultja, szerelmi gerjedel~ének rövid ideje, anyaságának kálváriája: mmden csak halvány és ködszerü volt. Csak két momentum tért mindig vissza emlékezetébe. Halott kisdedje, kinek hangját sohasem hallotta és a megváltás; az igért paradicsom: Isten az ő g1oriózitásában, mig ő mellette áll gyermekével, a kinek fehér szárnyai vannak.

De lassanként a gyermek képe is halványodni kezdett. Ideje az utolsó atómig le volt foglalva. A betegápolás és vallásos köteles ég teljesitése nem adott neki módot a gondolkozá Ta. A kör, mcly körülvette, mincl szükcbbé, lelke mi.nd kisebbé, tekintete mind röv:irllátóbbá. lett.. Nap mult nap után ; elmult elfolyt., mint haszontalan, vagy meg;·omlotL edény fölö:lPge::; nedvtarhlma.

A uovi.c~ia-év elmult. li'rfmháaták. Haját Jcnyirták, keblére deszkát kötöttek, hogy clfonnyadjon és semmiféle vérbeli vágyak ne ébredjenek benne. n;s megint multak a napok, a hetek, a hónapok. Veronkából most már Beata nővér le~t, sem több, sem kevesebb. Nem v~lt már lcany, ,;tem, a szon? ; nem volt, gondolkozó, c:elekvo, vagyakozo teremté.. Gep volt, a ki ~?gástalanul m_üködött,_ ~ötcle::;::;égcket tc,lJe ·1tet , mechanikusan Imakat morzsolt cs néha emlékezett, hogy egykor a szürkc köd

szülője lőn.

Nagy mértékben elősegitette az uj intézet

l

fejlődését az a nagy szeretet, melylyel N~y­

Szabó · Sándor dr. államtitkár ennek az ugy· nek nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is elismert zászlóvivője szellemi szülöttjét istápolta, dédelgette. A nehézségeket ő és kiv~ó munkatársai, Berkes János, a magyar gyogyitó pedagógusok szellemi vezére és Ranschburg Pál dr. egyetemi magántanár, a gyermek· lélektan európai hirü tudósa hárították el : a göröngyös utat ök tették járhatóvá. Dyen támogatás mellett e sarok írój ának természetesen nem volt nehéz feladata.

Nem akarjuk állitani, hogy intézet~ tökéletes munkát végzett. Az első év : a ki· sérlet, az akadályok leküzdésének az esztendeje. De nyugodt lélekkel állitjuk, hogy munkánkban igen komoly törekvés és az ügy 4'ánt való nagy szeretet vezérelt mindvégig. Igaz örömünk telt növendékeinkben, kik nemcsak egészségesebbek és erősebbek, hanem érettebbek és derekabbak is lettek.

Ró vilá_ta.

(N ök kongresszusa Londonban.)

A londoni japán-angol kiállitás területén & napokban tartottak az angol nöegyesületek kon· gresszust, melynek tárgya a leányok és nők gya·

korlati nevelése volt. Tullibardine márki neje hangsulyozta a szükségét annak, hogy különösen a munkásosztály nőinek a kik minden valószínű· ség szcrint férjhez fognak menni, mily égető szükségük van arra, hogy a háztartáshoz értsena!!.. nemcsak a sütéshez, fözéshez, hanem ahhoz is, miként lehet és kell a jö>edelmet beosztani, Iniként lehet egy háztartá t rendben tartani. A legjobb nevelést ez irányban a márkiné szerint a munkásleányok ugy kaphatják, ha iskolai tanulmányaik befejeztével. a midön nagyobb erot igénylő munkára még ugy 8em kép .:ek, szalgálatha lépnek Yalamclyik jobb polgári házba, a hol maga a ház asszonya tanilja c elédleányait rendre és munkára..

Nemcsak azért ajánlja a márkiné ezt a módszert, ho?y ?-olgozni megtar:uljanak a leányok, hanem azert Is, hogy maguk 1 tanuljanak pénzt szerezni, mert akkor majd okosabban tudnak bánni asszonykorukban a férjük kereseté>el. Ctána ) ·. Make::et.h ~élt ::> melegen ajánlotta a jelenlévöknek, alhtananak fel egy gyermekgondozónói i:skolát, a hol az erre a pályára ké zülő leán ·ok és as zonyok alapos képzettségre tehetnének szert. A kereslet o~y nagy, hogy bármennyi leányt is képeznének ki ott :oha tultermelés nem állhatna be. Xemc ak ~ögött, m.ely ~o;;t körülvette, az élet volt.

Csak eay feny villant meg időnként cxotikusan nagy, hama ~zemeiben: ha arra a pompára gondolt, mely várt rá, később, valamikor. _ De ~~irtel~n elkövetkezett egy nap, a mik?.r .. a kod J?Ülanata eloszlot · az élet vér· v~ro en b;pillant~tt hozzá. Egv pillanat, a mikor az. elet a~ ~ forró kezét rátette clfony· nyadt, hideg sz1vere, hozv az ·zinte felsikoltott s megrándult a m~gkinzott ltorzitott kebelben.

Egy betege ápolt . ok láz~ éjen és fájd~lma~. na1)ou át. El nem lankadó ti.ir<'lemmel, koll:nyu . kezzel é azoknak a befelé irányuló ielr.l.lltete·;-el a kik itt ezen .-"' f"ld" : semo on mar m1.t sem 1i<>rc ·nek.

A beteg. férfi meggyótn·tut. :f:s azon a. : , napon k d ,. .. ' a, nukor az o• va, 1·1ara h ma z o va, eloszcw hRgY a cl , , az ugyat, ker ,.. az apacza · t"t t el un • c.t· .. • - Beata 11• • .. . t . . · 0 •er. onn l, kö züul1ctem hoay mt>gln eg<'sz é·•es .-,."T k • ' e . "". '"'-'Ű .

A mmd"'l'l a~ -T-te k k" ...

1 0 -ál· ., 1 ' •. ~ J.S nuc- ·o::zoll1e. ' a. zo ta - meuJe . . ..JJ_ , • , l c · Illaúhozzek a kapo na·b an.

A férfi szót fo{'l'acl tt . . 'dk D ·1z olt·iro 11 • o 1ma ·ozott. e lll'lll 'ZCU F ( 'd át ' nu .·it 1-ilt· k' ~ ereucz , v op ro'· tl, a • ... , . hancml~iott . hlh z, B. ta ll 'YCr uta--Itatta, " C<Y\· ah·a 11 · .. d idegen &ötét .~· kk ) • c ou c a.rczot, nagy, '_ l:'Z<'.nle ·l·d. Az az Rrczot, a mely l l o y so". napon cs éjen f"l'. h 'l Las u l' b ' , o eJe aJ ott. a anoza a k" b · · kereste az apácza t~ . oz, en UJra. meg UJra ráz~Iat alatt kinte et. ::f: mmtegy \a· ~ vágyto'lnem, tudta zemct • e lf ord'Itam az erős ' rnamoro kin' ~ ' scm. ReJ· tett e'.. h a l'lr e.. .. te to"l, a k nover a a éb deztek benne D 0 . g; o ;rott varryn - reerős kötelékei 1 .meg ~a:tot • · fo<Yadalmának · • err ab t di köd képei. l\1 'rr rérni1c.t .k: ~a · om latok. "" e h gondo· <

L

l

w

Vasárnap, 1910. julius 24.

4:1

AZ UJSÁG

fi~yr cr~pv

d'( chinv

r u}\~ IrJ2\hcli. di5S3 ~l.. · ":;t..;..~~~-'-J At ül · tl~ts,o Cl un -dts;.

4:2

AZ UJSÁG hamar legalább is tiz lenne hazánk legkülönbözőbb vidékein. Mert bizony, ha ezen iskolák czéljaiknak meg akarnának felelni, fl. legkülönbözőbb vidékeken kellene, hogy legyen belőlük. Mert legelső sorban a kis- és törpebirtokos- és napszámos-családok női tagjainak kellene, hogy létesüljenek, a kiket nem lehet teoriákkal tömni, intelligencziájukra bízva, hogy a kapott reczepteket az egyes vidékekre tudják is alkalmazni. Ezekben az iskolákban azt kellene tanítani, hogy ezen a homokos vagy meszes, vagy enyhe, vagy zord talajon, éghajlat alatt mi terem meg, a javitatlan talajon. S aztán megmutatni gyakorlatilag, mily javításokat lehet azon a helyen létesíteni, kis költséggel, rövid idő alatt.

S csak azután, mire idáig jutottunk, lehetne tovább menni és megmutatni, mire tudja a müvelt emberi ész kényszeriteni a talajt is és az éghajlatot is. :ms ezen iskoláknak még ennél nagyobb feladatuk volna : az értékesitést is tanítani, a számvitelt, a csomagolást, ezek az iskolák volnának predesztinálva Magyarország megbillent egyensulyát helyreállitani, megtanitván a nőket arra, a mit a férfiak eddig nem tudtak vagy nem akartak megtanulni: megtanitani arra, tudni minden egyes müveletről, mennyibe került, mennyit hozott.

Megtanitani a nőt arra, mi a háztartás budgetje, mily keretekben mozoghat haszonnal. Egy szóval logikussá tenni mindennapi életünket, megszüntetni azt a mizériát, hogy a nö nem tudja, hány fillérből áll a korona s hány verejtékcseppből lesz egy korona. S ha csak ennyit érnének el ezek az iskolák, - pedig ezt, ha jól csinálják, el fogják érni - akkor érdemes lenne milliókat kiadni az állam pénzéből e czélra. Benépesedne ujból a puszta felvidék, sok sivár vidék hangos lenne ujból a daltól, jókedvtől s visszatérne a jólét oda, a hol már régen osak a nyomor tanyázik. Ki lesz a magyar nők eme megváltója ? Kié lesz a dicsöség, az első ily iskolát felállitani ?

a vagyonos osztál y érdekeit tartja szem előtt, a midőn

ezen eszmét kivitelre ajánlja, hanem fő­ ként a munkásosztályét, a meiynek leányai itt megtanulnák azt, hogy később, mint anyák, miként óvhatnák meg gyermekeiket mindenféle bajt ól, betegségtől. Mr. · Mackeret h ajánlja ez iskola felállitását a Womens Industrial Councilnak, mely, ballomása szerint, ugy is szándékozik bölcsödét állitani Londonban. E bölcsőde kereteiben meg· volna valósitható egy bejáró beteg gyermekek számára való klinika és egy anyák iskolája is. Azután következett egy nagyon érdekes téma: »Nők a kertészetben<<. Smith Jessie kisasszony, a ki e tárgyat előadta, örömmel konstatálta, hogy egyre növekszik a kereslet nőkertészekben, ugy hogy sok női kollege és egyéb iskola egyre-másra létesit kertészeti iskolákat mindenhol az országban. Sok szó esett arról, hogy a kertéwnőknek milyen szerep jut a zöldség- és gyümölcstermelés terén. Vannak már igen sokan, a kik önállóan dolgoznak e téren s nagyon szé{> jövedelemre tesznek szert munkájuk által. Lady Falmouth azt vitatja, hogy csak szövetkezeti alapon érhet el ezen a téren kertésznö sikert, mert nagyobb tökére van szükség ilyen telep megvételére vagy bérletére és berendezésére; egy másik felszálaló kimutatja, hogy eayezer font sterlingből már mindent meg lehet v~lósitani a mi a sikerhez szükséges. A gyülekezet mély sajná.latát fejezte ki a fölött, hogy oly kevés kertésznő foglalkozik virágtenyésztéssel, ugy hogy a kertészet ezen ágát leginkább férfikertészek kultiválják, de nemcsak a virágok tenyésztését, hanem a virágok kötését, elrendezését is, mig ez a munka igazán nőknek való volna.. S mert az angolok nem soviniszták, legalá~b ,ö~ azt, mon~j-~k, mélységes felháborodásukat nyil varutották a. f?lo~~· hogy ha egy virágüzlet mégis nőt alkalmaz vrragkotésre, ugy az a nő bizonyosan nem angol, hanem egy idegen. Végül Lady Mount-Stephen indítványozta, hogy a falusi iskolákba hozzák be kötelező tantárgyul a kertészetet. Ezen indítványt tanulmányozáBra a gyülekezet elfogadta. Hát mi mit mondjunk mindehhez? Nem-e kötelességünk mély szégyenpirulással hallgatni, ha valaki fülünk hallatára »kertésznőkről« szól '! Nem tudjuk-e, hogy ezen pálya megnyitá.<>a a nők előtt ezreknek adna kenyere~ és ~ólétet 'l E~ nem. kell-e b_evallanunk, hogy bar mmdezt tudJuk, blZony alig vagyunk tizen szép hazánkban, az európai Kánaánban, a kik valamikor szót emeltünk a mellett, hogy valóban jó volna, ha ilyfajta iskolát létesitenének "?

Szándékosan kérünk egyelőre csak egy iskolát, mert jól tudjuk, hogy ebből az egy iskolából csakA csöndes csábitás hangosabbá lett. ~s egyszer, hirtelenül, az egyik szürkületi órában, kezeik egymásba kulcsolódtak. Akkor érezte a nő, hogy az élet megragadja. Érezte huszonöt éves vérének árját zugni és halántékán verni. Érezte, hogy még nem halott. Annak az imbolygó árnynak, a mivé egykor lesz, hanyatlását látta abban a lángoló forgószélben, amely most van.

S elhatározta a szökést. Az éjjelen, melyben örszolgálata. volt, elcserélte titokban ruháját egy cseléd ruhájával ; lenyirt fejét kendöbe takarta és elszökött hozzá ..•

• Egy évig élt vele. Akkor már ott tartot., tak, hogy feleségévé teszi a férfi s gyermekének, a kit várt, törvényes nevet adhat. De rövid idővel előbb a gyilkos betegség, melytöl egykor megmenekült, ujra megrohanta a férfit. Most már nem volt menekülés. Halálos ágyán megesküdött vele. Nevet adott neki. S ez volt m.inden hagyatéka.

- Öt napra rá gyermeknek adott életet. Az utolsó pillanatig nem tudta elhatározni magát arra, hogy kórházba menjen. Férje sirján érték utól a fájdalmak. Könyörületes emberek éppen oda vitték, a mitől legjobban félt : a klinikára.

Igy akarja az élet, mely mindig véletlenekkel labdázik és embereket, dolgokat s eseményeket lSssze-vissza zavar.

Agya szélén, ugy, mint egykor, Benedikta nővér o ült. ~s mint egykor szigoru, ah, de milyen szigoru hangon szólt a buj a vágyról és bűnről ! De már nem szólt vezeklésről és bocsánatróL Ez már messze volt. Azt a bünös nö, a ki hideg lAz által rázatva előbte feküdt, rég elvesztette.

Benedikta nővér megtette köt_e lességét: ápolta a bünöst. A bün gyön(Se~ kis gyermekét rátette az anyja keblére, de aJke"t nem hagyta

A lakásherandez6s.

Ovegekről.

\

Fémrefle:r;es üvegek.

A régi római világuralom minden országában,

Kisázsiában és a Rajna mentén, a Duna körül és li:szakamerikában i.s nagyon gyakran látjuk a megtalált régi üvegipar relikviáin azt a csodálatosan szép refl.exet, a mely a gyöngyházhoz, nemes opálhoz és néha a szappanbuborék szineihez teszi azokat hasonlóvá. Ennek a véletlen az oka, s ugy keletkezett, hogy a relikviák hosszu időn át a földel szelid, megbocsátó szó. Ily bünre nincs bocsánat.

Gyorsan s tarthatlan ul folyt az élet fövényórájának fövénye. Vétkezetb, szenvedett, vezekelt, de bünbocsánatot nem kapott.

A beteg félálomban sóhajtott. Lázálmaiban férjéb kereste. Nem Ist-ent, nem a szent Szüzet, nem a megváltót, a kihez oly gyakran fordult. Nem ezek töltötték be agyát.

- Ferencz, Ferencz -kiáltotta mindig ujra meg ujra. Es a szerelern dadogó kifejezései hagyták el lázas ajkait.

Azután csöndesebb lett. Eszmélete visszatért és ezzel együtt a határtalan kétségbeesés egész sulya.

- A gyermekem ! Hol van a gyermekem ?

Odaadták neki. Egy pillanatig kebléhez szoritva tartotta. Azután kisiklott gyönge kezeibőL - Berredikba nővér ! . . .

A nővér föléje hajolt, mialatt sovány ujjai az olvasót forgatták.

- Benedikta nővér, nem tudok meghalni, Inielőtt ...

- A főtisztelendő ur n'li~djárt itt lesz, hogy az utolsó kenetet ...

- Benedikta nővér ! . . . Mi lesz a ...

- Isten jó, de ön sulyasan vétkezett.

A beteg gondolatai vándorolni látszottak.

Teste rángatózotb. Benedikta nővér mú.r kétszer küldött a lelkészért. Végre eljött. Sietve megtette előkészületeit az utolsó szentségre.

1Vlég egyszer visszatért a haldokló eszmélete.

De a nrilror a lelkész a feszülettel közeledett hozzá, visszautasította. Kebléből rekedt kiáltás tört ki: - A gyermekem ! lvli lesz a gyermekemmel? .. . És holtan esett vissza vánkosára.

- Bünben élt, bűnben halt meg - szólt Benedikta nővér, a mikor szemhéjait leszoritotta.

V asá.rna.p, 1910. julius 24.. ben voltak elrejtve s a földben rejlő ásványsók a. századok folyamán a feLc;ö mázt megtámadták és szétbontották. De ez a szinpompa csak laza rétegben, szinte pikkelyszerüen tapad rá., s már a ,nedves kéz is letörölheti, ugy hogy osak a megvakult üveg marad meg alatta.'

De voltak az ó-korban esetleg olyan üvegedények is, a melyek már uj 'korukban is birtak ezzel a csillogó szinjátékkal. A történelemből olvassuk, hogy Hadrián császár sógorának, Serviánus konzulnak ilyen különös poharakat küldött, melyeket félig görögül, félig latin nyelven >>allassontes versicÚlores<<-eknek nevez. Ez magya.rul körülbelül annyit jelent, mint : szinétváltoztató, különbözö szinü. Most az a kérdés, hogy vajjon Hadrián császár uj poharakat küldött-e sógorának, vagy csak régieket ásott ki s ezeknek - az előbb emlitett - csodálatos szinpompája vonta magára figyeimét? Ezt a kérdést manapság egész . bizonyosan eldönteni nem lehet. Lehetőség van azonban abban, hogy a rómaiak nagy ipari fejlettsége mellett a fémrefl.ex:es üvegek készítési módját már a~or kitalálták. Megeshetett az is; hogy ilyen poharakat a véletlen tett csak opálszinüekké, s hogy e szinképzödés okát nem tud· ták, s öntudatosan nem vehették hasznát. A k:u· tatások azt mutatják, hogy az egész középkorban sehol sem gyártottak fémrefl.ex:es üvegeket, annak daczára, hogy a kerámiában, a fazeka.siparban már a tizenkettedik században is ismerték a >>réfl.ét métalique<<-ot, a fémrefle:s:et, a mohamedánok.

Az a gyöngyházszerü fény tehát, a melyet egyes muzeumi üvegeken látunk, nem más, mint a földnek vagyis a föld savainak hatása az ü vegre, mert hiszen mindig olyan tárgyakon látjuk azokat, a melyek több-kevesebb ideig a földbe voltak rejtve. · Még Jóval késöbb sem hallani sehol sem ezekről az opálszinben játszó üvegekrőL Es ba a xvm. századnak valamelyik üvegipari folyó· iratában olvasunk is a ~fémes üvegek:röl«, nem szabad ezt a modern fémrefle:s:es üvegekkel összetéveszteni. Hanem azokat az üvegeket kell a leírás alatt érteni, a mel~rek anyagához aranyat, rezet vagy vasat, ezüstöt kevertek. Hiszen abban az ~dőben,, m?ror, az volt a feltétel, hogy az üvegnek telJesen atlatszonak kell lenni, mert lrülönben nem üveg az (az angol Cristophe Merrette elve volt ez), ez nem i lett volna lehetsége . Késöbb azonban Kunckel megtörte ezt az eh-et, ugy~evez~tt márvány és ezüst Yagy 11közép arany uvege1vel <<.

Csak a jelenben, a legutol ó években Játszik nagy szerepet az üveg- és agyagipar terén a fémreflex hatasa. Egyike a legkiválóbb alkotómüvészeknek e téren s a kire méltán büszkék lehetünk, a pécsi Zsolnay, a ki eozin-lü ·zterével a külföldön is általánob ·feltünést kelt<!t-t. Massier (Nizza mellett) adta meg erre az irányt s ma már jólrosszul utánozzák öt Castel, Bossiére, Lebas, Zumbo stb. Egyike a legelökelőbb termelőknek azonban e téren a dániai Kaehler, NestvedbeÚ.

Mint a fentiekből kitünik a fémreflexeket a . keramikában már széltében ;lkalmazzák de az üvegipar terén csak a legnagyobb tartózkodással l~het , ezt alk,almazni, daczára annak, hogy a ?iva~rao:_lat eppen ezt kivánja meg. De e téren lS konnyu a csalódás, mert csak a hozzáértök tudják megkü~ö~bö_~tetni a diszkrétebb és régibb, ugynevezett >>Irlsz-uvecret« a most uralkodó s a fémek ter~eté~e átkal~dozó lüszter-üvegtőL Öröm~el mondhat]uk el, hogy az első iri z kr.istályuv:ge.t,_ n;el~ szivárvány-szinben játszik, az 18t3-lkl becs1 kiállitá magyar osztáivában látták először. $ ez a zlatnói üveghutábói került ki.

Ez a cso~al;ttos .szinha ás fémsók által jön létre, de az ~l]~ras le1rása tulsok idő t venne igénybe s nem lS Igen érdekelheti a lai1."'1rokat.

A b'ecs1. l' laz: J. et L. Lobmeyr azonnal felfedezte, ho~ az ilyen üvegeknek nagy jövőjük V:~n s a~ e mods,zer szerint ké zül üvegekkel na.gy ~l~e:t aiatott három év,el ké obb a müncheni kiallitason.

E .... d k , ~~nyorü, szappanbuborékhoz hasonló üvege. ,or~c~IOt,. mely az üvegnek minden Jellemző 1gy tel]· es a' tlá+--, , 't .

BaJatsagat • · te, , . • o t.:>L.Osaga IS megor1Z egy masik, még sokkal hatásosabb követte amely az~f?an ~á; ~é ki\etköztette az üveget' azelőtti sa onossagabol. Amerikában egy reformátor támadt a •ki ki' 1 · ·· .• cr ' • Je en tette, hogy nem okvetlen zuk· seoes~ ~-l~~e~mt az üveg átlátszó legyen (Tifian ) ~.~?k_i~n_lonosen a teruplomablakü,eaek és modern Vl ag1 tá:gyak terén ehit.ázhatatlan°érdemei vannak. Az o ucrynevezett '1:' il .. . r<t.: , o l ~..~: vr e-uve>gJC ~ \,..'li.lca.go--

AZ lJ'JSA.G

Vad.rnap, 1910. julius 24.

._----------------------------------------~~-------------------------------------------.--------------------------------------------

tól Pétervárig, Tokióig, Berlin, Páris, Melbourneig minden muzenmban képviselve van. ~s mindez csak csodálatosan nagy studiomnak az eredménye lehet. Az üvegbetétek, melyek növények, állatok, egyes vagy csoportalakokban láthatók a tárgyakon, mindenki bámulatát méltán vonják magukra.

Kozmsfika.

Rovatvezető Garami Béla

dr.

A fiatalos külső. Mindenki olyan idős, mint a milyennek látszik. Józsuék nem vagyunk és a napot körutjában megálliiani nem tudjuk, a napok hónapokká válnak, a hónapok esztendökké és az öregséget közeledésében feltartóztatni nem l~het. Annyi azonban módunkban áll, hogy a ftatalosság látszatát megőrizzük és ha magát az öregséget nem is kerülhetjük el, legalább annak állhatjuk utját, hogy az idő, a kor jellegzetes ismertető jeleit homlokunkra ne vés e.

Az ember korát leginkább az arczból itélik meg. Üde arczszin, sima, ráncztalan bőr, hibátlan fogazat, sima homlok, dus hajzat : ezek az ifju~ág, a fiatalság jelei. Szarkaláb és ráncz, redős homlok, kopaszadás vagy őszülés, fogatlan iny, -- az öregségé.

Igaz ugyan, hogy sokan vannak öregek, kik müvészi tö.kélete séggel tudják leplezni , takargatui az öreg kor tüneteit, de hát nem sokkal egyszerühb-e megőrizni a fiatalság látszatát, mint azt mestcrségesen előidézni ? A ki müfoasort rak 0 szá}ába, festékkel takargatja ránczait, vendéghaJat hord, talán szintén fiatalo nak látszik, de ebben a fiatalságban n:nc en köszönet. Az ilyen ember valami automatához hasonlít, a melynek minden része csak ipari termék.

Nem helyesebb-e ezen szunogatumok helyett · megküzdeni az öregséggel és minden eszközt megra.gadni, ~ogy azt diadalmas előretörésében megakadályozzuk ? · Persze, nem akkor kell felvenni a harczot m~kor n;ár félig-meddig ur lett rajtunk a kor: Htszen el?pen abban rejlik a dolog nyitja, hogy már a Ílatal ember szálljon szembe fenyeaető ellenfelével, 1nikor ez méa nem vehette h'as~nát 0 félelmetes fegyvereinek.

A fentebb emlitett jeleken kivül a test de~ormálása, elhizása vagy pedig ö -zezsugor~dá a ts. jele a~ öregedésnek. Ezzel végzek először, mert nmcs rola sokat mit mondanom. Rendszeres gimnasztikával, észszerü se nem bő, se nem ~~on... is hiányos ~áplálkozással könnyen megonzhetJuk a test rugekonyságát és fiatalos karcsuságát. Valamilyen sport üzése, gyakori fürdés és masszázs legjobb szer a test porozagói elcsontosodásának megakadályozására és a ki kora fiatalságától kezdve fogadja meg e tanác ot, máris v~v.e van a korai elöregedés ellen. Tulságba 1 ~nru persze nem szabad a dolgot, mivel a tulsagos megerőltetés reakcziójaként az izmok kifáradna~, pettyhüdtek lesznek, hiszen mindnyájan tudJuk, hogy a meger6ltetö munka hamar előregiti az embert.

Az öregség másik ~zembct.ünö jele a ráncz.

Először a szemek zug'ban jelentkezik, szarkaláb ala~jában, aztán a száj szegletében üti fel tanyáját, maJd a homlokon és az arczon jelentkezik.

A ráncz ellen egyetlen V'édelem van, a masszáz .

Ennek azonban szakszeri.inek kell lennie, mert egy minden rendszer nélkül való gyömöszölgetés és dörzsölgetés többet árt az arcznak, mintha egyálta.l án nem massziroznók azt.

(Folytat juk.)

Sror\AfiN

LEGJO B SZÁJ- ÉS FOGÁPOLÓ-SZEREK. 6026

Házi f nácsa 6.

Gombaleves- és főzelék. A jól meo-moeott, megtisztított gombát mindenekelött forrá.Lzuk le ecz•·t!:' · vizzel, hogy annál n ugodtabban ha znalhassuk lel. Pirit unk 1-2 fej hagymát z itba.n és tegyünk közé egy marok apróra a dalt petrezselyem zöldjét . .1:-yomjuk ki kezünk közö t a leforrázott gombát igen jól, te .•ük a. pitito•t hagyma és petrez elyem közé, öntsünk reá egy kanál vizet, hogy o a. ne égjen ' a lábo t lefildve, pároljuk addig, mig a m g k 'pzódo levét ll& be nem főtte. Hintaük meg azután ke ~é lint· tel éa önt:; ünk r~á dcgen o lZct. Tálal ' e ött ózzuk meg kellően és adjunk bele néhány kanál

tejfelt. Eczettel is igen jó. A főzelék hasonlóan készül, de több lisztet hintünk reá, hogy sürübb legyen.

Lengyel mártás. Fél liter vörös borban megfőzünk 5 deka hámozott, hosszura vágott mandulát, 5 deka mazsolát, 5 deka apró fekete szőlöt, 2 szegfü zeget és kevés fahéjat. Egyjdej üleg megpiritunk 3 deka czukrot 5 deka vajban, ebbe beleteszünk 3 deka lisztet és 3 deka zsemlyeJ!lorzsát s még egy kic it tovább piritjuk, azután a felforralt bonal felöntjük é czitromlevet csepegtetünk bele. Az egészet még egyszer felforraljuk és marhanyelvben, libamájhoz vagy sós vizben főtt halhoz tálaljuk fel.

Kárpit- csiriz. A nedves alapra ragasztott falkárpitok gyorsan leválnak a falról, de ha. a csirizbe főzés után 8 1/ 8 gr. lenolajfirnájszt és 81 /8 gr. terpentint adunk, a kárpit erősen ráragad.

Ez a mennyiség 500 gr. csirizre van számítva.

••

U.zs netek. ( K ézira.k>kat nem adunk vissza.)

F. Zs. Le kell csiszolni a má.rványla.pot. Ezt ott. hon nem csinálhatja, hanem akármelyik márványkereskedő elintézi.

Higiénia :10. Biró Rezsőné és Társa Andrássy-ut 3 . .lliskolczi olva.só. Nagy, kusos ringlottáka.t a a száránál többször átszurkálunk s hideg vizzel föltéve, a forrpontig a tüzön hagyjuk; ekkor hideg vizbe dobjuk, annyiba. hogy jól ellepje, kevés sót. hintünk rá és 2t óráig hüvös helyen letakarva hagyjuk. Ekkor a sós vizzel ic:mét a tüzre tesz~zük s a mint heviilnek, ' z.épeu f ljönnek a "t"ÍZ felszinére, eredeti szinüket megtartva.

Hu:;zonnégy óra alatt 0tször változtatott fri s vizben kihütjük, aztán ruhán leszáritjuk. A ringlották fele sulyának megfelelő czukrot mérüuk (l kgr. czukorra •t, liter viz) és sürüre befözve és kihütYe a gyümölcsre öntjük, 12 óm hosszáig ismét pihentetjük, letakarva.

Ezután együtt felforraljuk és ha k.ihült, a eztiliros leYét külön süriire fözz.ük, kihütjük s ugyanannyi borsz.eszt öntünk hozzá és jól elkeverve a már üvegekbe rakott s~!l':~ ra öntj ük. B~dugaszolva és hólyaggal lekötve, huvos helyen tartJuk s már 14 nap mulva használhatjuk. Ily módon för.hetjük be a m.irabellát, szilvát s I?ás egyé~ ~yiimö:csöket. Az ószi baraczkot ugy fózzük, mmt. a kaJszm- vagy sárga barnczkot. . Nyári gond: Fél kg. zöldbabot megtisztitunk, kettév~gunk, for~ó vizben megabáljuk és egy napra hideg vizbe teszs2uk. 20 deka ozukorból ürü szörpöt fózünk és a babot leöntjük vele. Ezen eljárást háromszor me ismételjük, azután üvegekbe rakjuk. Lehet az ÜYe"'be eg kis vanililít is tenni, hogy jobb ize legyen. :l!.:pp 'igv kell a vörös és zöldpaprikát is eltenni, c..akhogy ennél az ab:íló vizbe egy kis eczetet öntünk. · R. Regina BáJnrke.szi. l. Olvassa el Kyári gondnak küldött szerkesztöi üzenetet. "· Zs. Po;;sony. KiYánsága szerint levélben válaszolunk.

Rezeda. KiYánságára nagymarosi czim ·re levélben válaszolunk.

Juva - jut:enem. l. Nem. 2. Nem. 3. ~-em.

Kitvinesi 1910. l. Hogy a csontból-e, vagy a porczbóL azt csakis vizsgálat után lehetne megmondani.

2. Erre sem lehet másképp Yá!aszolni. 3. ~-em fájdalma , utókezelest igényel. 4. Gersuny professzor B~rlinben.

5. Azt tőle méltóztassék megt.udakolni, mi nem tudhatjuk. 6. Mint a negyedik számu kérdésére adott vab z.

Hámori. Kozmetikai rovatunk "t"ez.etójénél: VI., Anru·ássy-ut 89.

F. János. Levélben vála zoluni....

K. Izidóme. Tessék Hvdrotrenol-szájvizet és fog0 pépet vagy fogport használni: H. Gyuláné, Privigye. A multkor elmn.radt kérd~eire a felelet.eket van s?.erenc énk most megadni: 1.. Gyen~e avanyitani való tököt belétól, héjától megtisztJt~nk es közópnstag tökmetélóvel legyaluljuk. Bósz.át u u,ecr~e alulra ke,,és virágos kaprot és szólóhajtást tesz~~· l_lzta.n az egész üveget jól megtömjük tökkel, a teteJere ~~~t kaprot és sz616bajuszt teszünk. hólya{!Papirral le~otJuk és gázben kifózzük. - 2. A zöld pa.prikának csumaJat ~s ro gjá Iriszedve tálba rah-juk. leforrázzuk é be · knn•a a gőzben ki...c:só állni hag iuk. ztán akkora üvegek~e rakjuk. u. mekkor eg •szeri használatra e!ég. főtt ..es áttört paradic omrue.l leöntjük. hólyagpapiiT~~ be.~o-~­ jük é gőzben kifőzzük. - 3. zép, gyenge, zold ~okot hoiiától belétól mcgti,;z itunk, legyaluljuk · leforra:uuk ol}·an ~-izzel, mélyben l deka czitromssxat forra~tunk föl. Aztán hide<> vizue teszszül-, a 'izet háromszor nltoztutjnk raj , srltáu lccsep:!gtetjük é megmérjük. 'L.;;yann.nnyi. sulyu czukorb6l 7örpöt.. f~.zü:1k né~ny ~_7.Itrom­ szeletet is tkve bele, aztan a tökot l." beleteve folforraljuk és három napitr állni ha~yjuk. t'Ycgekbe rak·Ya, a. ozukrot ni zürjiik és ki •ózöljük. - 4. ~8 deka czukroi, 6 ojé sárgájat, J Jecz.i tej zint. 4 deczi erós fe~ete ká:.ét · kevés Yn 1iliát habi.istb n fölforral nk. Aztan t.szurjük és b"'ylnltgépben mcgfogynsztjuk. Ho.szná~at eló~t e!! · óra\"al poharak ba töltjük és a ~ég köz?tt hl\l;)]Uk állru~ azt'n czukro tej zinhabot ve ra, tálalJuk.-.:>. dec"'..! teLzint fölforralunk, beleöntünk 6 deczi eró fekete~ kávét, h 'l kihült. szitán á ·zürjük. 2.'i dok.~ -zitA! t J?.Orczn~-r<;>u ,~> tojá.s..•Hír,.,a.jával h:~.bosr ke\· rünk, az t~.urt kavet h an belekeYerjük és még 20 perczig. egYll:tt. ~e~'er­ jük. Vajj l kikent form ba. t•ve forró nzbe állitJuk és addig (ónük gózben, mi" a ktwe~é~ !ll g ludt. Akkor tilra boritjuk és h't-<;zn ' latig jégre alht]nk.

33 J3, 33. Ez eg· nagyo:1 elcgá.i1s betegse~.. Tan, kin m r akkor is kiüt, ha .,ztunóczar , t.engen. ra~ • s:tjtra. agy o~trigára csak gondol is. Az oka, leginh-abb

valami ételféle. Eczetes mentholos lemosás, timsós, vagy szublimátos fürdö elmulasztja. Igen hatásos a kolozs· vári kénszaliozil-szappanal való lemosás. Estére közön· séges rizslisztet tessék használni.

H.· Ilonka. Kivánsága. szarint intéztük el.

F . Elemér. l. Nem lehet. Tessék osak tovább is ugy végezni. 2. Elég hetenkint egyszer. 3. Nem szabad erő­ szakolni. Ha első alkalomkor nem megy, majd fog sike· rülni másodszorra, harmadszorra.

Szóke ol~-asó. l\lossa meg napközben többször a'l: arczát állott vizzel és este a lefekvés előtt melegvizzel és fehéritö-bársonyszappannaL A szappanhabot hagyja rajta néhány perczig, ~:z után mossa le langyos vízzel, utána állott nzzel és a leszáritás után kenje be éjjelre egyesszámu bársony-zsiroskrémmel. Reggel a szappanos langyos vizes lemosás, állott vizes leöblités és leszáritás után kenje be fehéritö-bársonykrémmel. Ezenkh'iil tessék másodnaponta arczgőzöléseket használni a következöképpen: Egy na· gyobb vasedénybe helyezzen izzó vasdarabot (vasalóvasat), az edényt töltesse tele lobogó forró vizzel és hajt6a reá. az arczát. A fejét és az edényt takartassa. le egy vastag kendővel. A gőzölés 20 perczig tartson, a mely idó alatt két-háromszor kell friss forró vizet az edénybe tölteni.

Gőzölés után hidegvizes ler•osás és a leszáritás után fehéritö-bársonykrémmel valú bedörzsölés következik.

Zsuzsil:a. Sohasem veszszük zaklatásnak, ha olvasóink kérdéseikkel fölkeresnek bennünket és mindig a. legnagyobb készséggel válaszolunk. Tessék hetenkint egy• kétszer egy Irevés Chesebrough-vaselinenel bedörzsölni.

Gyakori eset. Irusson föl az orvosával egy grammos szub!imátpasztillá.kat. Egy darabot oldjon föl porozellán, vagy zománczozott edénybe öntött két liter. állott viz~~n és abban áztassa reggel-este 10-10 percz1g. Leszá.ntá.s után hintse be a gyógytárakban már erre a czélra készen kapható szaliozilsavas hintóporraL A lemosáshoz tessék kolozsvári chróm zappant használni.

Tóváros. Kivánsága szarint intéztük el.

K. K. Győr. Kivánsága szerint intéztük el.

Szomoru asszony. Tessék a bársony·szeplókrémet használni.

Kés::. veszroelem . Tessék minél többet fürödni, mosa.. kodni állott viz és kolozsvári Szent László-fertótlenitöpiporesz ppannal, lehetőleg naponta tiszta ruhát vá.lta.ni.

S . p. Szakáll ellen méltóztassék beretválkozá.ssal "Védekezni.

Ki.s barna. Mossa. meg és habo&itsa be hetenként kétszer este a lefekvés előtt alaposan a fejbőrét és haját kolozsvári anthrasol-kénszappannal. A szappant hagyja. rajta az első me"<TIIlosáskor tiz perczig, azután minden köve kezö megmosásnál öt perezezel tovább és végül ál1.1ndóan harmincz perczig. Ezen idó letelte után mossa. le a zappant többször váltott langyos vízzel, ha szőke, akkor kamill:l.teá.s sok langyos vizzel, ugy hogy a fej· börén és a baján ne maradjon semmi sza.pps.n sem és teljes leszáritás után tessék kibontott hajjal lefek-üdni.

Ezen kiYül dörzsölje be másodnaponként reggel a fejbörét egy kevés bársonyhajszeszszel. Azokon a napokon, a. mikor szappanos kezelést 'égez, ne tessék szeszes bedör· zsölést is Yégezni.

Eg!f buda~ elófi:elő neje . .Megkapja minden nagyobb gyógytárban, a. neve: Knorr-féle zabliszt.

Dá~·id tata. Tessék a. perzsa hajfestót használni, Ol>assa. el a ~Hámori• jeligére küldött üzenetünket.

'Xina. Tessék hetenkint egyszer este meleg viz ée kolozsYári resorcin-salicyl-kénszappannal jól megmosni.

• '=abolcs6 S""..ól.:e. Tessék elolvasni a ~Szomoru aaszonyc jeligére küldött üzenetünket. ' . J. 102. Kivánsága szerint levélben válaszolunk.

A. B. Első és második kérdésére más helyen válaszolunk. 3. Te sék eloh·asni a o zomoru asszony jeligére küldött üzenetünket.

K. Györgyné. Egész nyugodtan odautazha.tik. Semmi jelentoségo pem Yolt a dolognak.

Ki~:ánl.si (Porloré) . Benedikt Henrik dr. egyetemi nar, V., Sas-utcza 25. Jordán Ferenci! dr. főorvos, VIII., Re.,"Íczky-tér 3. . Es;ter. l. Kezelje azt ugy, a hogyl\n azt a ~Szőke olYasó« jeligére küldött üzenetünkb~n ajá.nl?ttuk,. de éjj L.-e ne a zsíros krémet, hanem a barsony-zsrrtaJa.rutót használja. A mitt~sszereket tessék na.ponta vag~ m~d­ U ponta kipréselni, a megérett pattanasokat pedig a bórnek szappannal és rueleg vízze~ való előzetes .~etisztitfsa. után egv ltiizzita~l roegti~ztüott vékon,Y . tu hegyevel te:.sék felszurni. Kipréselés, 1lletve felszuras .után meleg· vizes. s?.appanos lemo ás, ledÖrzsölés követ~ez1k. 2. Henna.h jfe tóYel. Többi kérdésére más helyen valaszolunk.

30 ezer. l. Tessék elolvasni a )>Szomoru asszony~ és a t Hámori« jeligére küldött üzeneteinket. Többi kérdésére más helyen válaszolunk.

Jlártl!a. l.. és 5. Tessék elolvasni a. &Kis barnac jeligére küldött üzenetünket. 2. Kezeltesse sza.korvossal.

3 és 4 Kérdésére más helxen válaszolunk.

• ~. G. Olvassa el a ,,Szóke olvasó• jeligére küldött üzenetünket.

H. ándor. Kivánságára levélben válaszolunk.

Beteg . .~:Tem ajánljuk. Tem tudjuk.

• Egy ré!] i trieszti előfizető. l. és 2:. O~:vn.ss.~ el a »~zoke olvasó• és 3. a. \)Hámori« jeligére kuldot~ uzeneteinkct.

Az arczgőzölés helyett tessék vibrácZIÓS masszázst használni. .

1867. "'::entes. Borog~sa reggel-este 10-1~ pe:czJg a következőképpon : 2 perczig . 1ehe~1eg for~o vt~el, utána 5-6 má odpcrczig egész hideg Vlzzel és 1gy valto· a sa, a. mig a 10 percz letelt. .

B. Adolf, Eger Jem tehet egyebet, ~mt hogy nevelöi állást vállal ,·sJahol, mert igy folyta.that]& a ta.nn!· mányait. Leghelyesebb, ha az orvostanhallgatók segélyzoegyesiiletéhez fordul. mg· dófiutó. Tes!lék a bá.rsony-börhámlasztót ~~hl

ők

1-~

K. Jfa:gda. I. és :?. Olvassa. .~1 a. »S.z e o v"""'c · 1·I"Cr · kill' .. etun·· ket . 3. Gyon"e JI.' - d" ott uzen e cZitromos élr Kül" lével be vn.IÓ moili k elé~d alkalm sok erre a ez. a. one n n n 'ó a következ6 is: !oSSllo meg n ha.Ját. a:zut$11 m~ 'gyo J . . sz:l.lmaknlapot n melvnek azonban n rr .. kr~aJl!. meg, te;,._." a. fejére és erre azét. c - a. ·a.nm:lJS. ·~ ...,terit'l'e a ha.ját, szárJts& meg a. napon. _rt

AZ UJSÁG

Vasárnap, 1910. julius 31.

Kiils.óséjskril.

ilnt·z ~ Intézeti

telj ---

fiuk és leányok részére az i ntézetekből kapott e l ő irás szerint, e s ö ..

rendü

kivitelben

ismert jutányos

eu a ========

áron

és c zég

fehérnemü áruház~ban

Budapest, Kálvin. tér 2. l(öltségvetések, vászon" nemü minták bérmentve ;.~~ kii.ldetnek.

--J:;:

.~SO!

Nekünk, asszonyoknak gyakran a szemünkre vetik, hogy tulságosan sokat adunk a külsőségekre s hogy rokon- vagy ellenszenvünket kizárólag ezek határozzák meg. De az általánositott vélemények többnyire igazság.talan ok s egész határozottan meg lehet állapítani, hogy az erősebb nem is épp ugy befolyásoltatja magát a külsőségektől, mint mi, s hogy egy szép arczot, kedves alakot, behizelgő hangot előbbrehelyez bármily ezeknél sokkal tartósabb - sziv- vagy szellembeli jó tulajdonságoknáL De azért ne tagadjuk még sem, hogy van egy szemernyi igazság is abban a vádban, a mivel minket, asszonyokat szeretnek illetni.

Hogy ez igy van, azon csodálkozni sem lehet.

Eiszen egész nevelési rendszerünk e körül forog, ezt neveli nagyra bennünk. Mig a fiunevelés a belső emberérték megnövelésére törekszik, a leánynevelés első sorban a külső elsajátítását tfu;i ki főczélul magának. A fiutól igyekvést, szorgal.mat, bátorságot, igazságszeretetet kivánnak, mint kardinális erényeket, a leánytól rendszeretetet, tisztaságot, csinosságot, jó magaviseletet.

Igaz, hogy a tisztaság minden emberi erények alfája, s a Irulturembernek elmaradhatatlan tartozéka. 'És nembeli különbség nélkül mindenkinek már az első naptól kezdve, reildszeres szoktatással, második természetévé kellene· azt emelni. De mint a hogy minden erény - ha tulságba viszszük gyakorlását - ellenkezőt eredményez, ugy a tulságos :figy~lem által, a melyet a kis gyermekek külsőjére forditunk, önkénytelenill is a tetszvágyat és a hiuságot szolgáljuk. A leányok magasabb kiképzésénél is a zembetünö, a lebilincselő lép

A jnlyás.

Kolarnpol a· gulya kentésünk alatt, Egyhangu kolompja csendesen elhalad, A gulyás kiséri, éjji pihenésre, Ejji pihenésre, esteli fe]ésre.

Lépeget a gulya, szól a kolomp hangja, Hozzá búg távolról a falu harangja, Esti felhők közé Yegyült hangja téved Lassu harangszónak, gulya lépésének.

Felpillant a gulyás a falu tornyára: ·Fehér kendőt tűztek torony ablakára, Tudja jól, mit jelent kendő lihegése : Fiatal leánynak nász-, Yagy temetése

A fehér kendőtől oda lesz a kedve, - Télen, mikor ráért - a leányt szerétte.

Aztán legelőre kikerüli: a csorda, Ilyenkor csordásnak ezerféle dolga.

Faluba nem sokat látták az mberek.

C ak hírből hallotta, hogy a leány beteg.

Elbu ul: ~de I·ár hogy elmult már a tél i , Temetesérc tán 1 Imentem vón' én i.- ?

Czóbel Minka.

Irta 1\'I. Hrabovszky Julia.

Kem vagyok babonás. nem tartozom -a

hivők közé, nem hiszem, .hogy a magasabb hatalom beleavatkozzék a föld csih'i lényei-

nek nekünk embcreknek apró magániigyeibe.

Sok dolga is lenne a Gondviselé nek, ha mindcn ember apró-c eprő dolgát külön intézné el. En bloc kezelnek rrlinket ... egy bizonyo termé,zeti tör•ény alapján indul minden : jó és ro~sz é a véleden nagy, hatalmas szerepet játszik . . . É~ mégis vannak e etek, mikor a legszkeptikusabb ember is megdöbben és kénytelen azt mondani : lehet, hogy véletlenséO' minden é csak emberi képzeletünk ad mélyebb jeleni.t'>s~gei: "P..z eseményeknek, de azok méais ijesztöen jeleni6ség'Lelje ek némelykor. :Elbezélem önöknek Lufarguesné esetét és iléljenek maguk, a •életlen, •agy egy felsöbb hatalom beav::ttkozása itélkC'zett-e a sor a fölött?

Lafarguesné gazdag, tekin.. élyes család tac:ja •olt é~ hangadó szerepet lift Fontainebleau~an, e,bben ,a történeti ne\ezete~ ~égü, b' j os franczia varo kaban, a gazdag, előkelő páriiaknak ked-vencz nyaralóhelyén, a mi kis arányai daczara mégis nag_\stilü mert remek villái, elsőrendü ~zállói, z 'p üzletei vannak !

Upt n-nyomon érezzük, hogy fejedelmi ..,arjak egykori lakóhelyén •agyunk.

A. fontainebleatú ka tély é park egyike a len'J3Zebb kir~ lyi rczidencziáknak- fcjedelnti

41

leginkább előtérbe . Dyenek a zene- és táncz:órák a százféle amatőrködés, .a mely annJI drága időt és pénzt emészt el, a nélkül, hogy valódi élvezetet nyujthatna müvelöjének, s ezalatt az élethez szükséges ismereteket csak kis mértékben, vagy éppen sehogy sem sajátítja el a leány.

Az idegen nyelveket sem azért kultivál~ ják, hogy a nagyobb nemzetek irodalmába, történelmébe behatoljanak, hanem hogy felszilles beszélnitudással hivalkodjanak. Nagyon sok ifju leányról áll ·manapság, fájdalom, az az élez, amelyet Napoleon császár alatt mondott egy szellemes diplomata : Hogy véghez tudják vinni ?- csodát : három, ~égy nyelven sem mondani semmit.

Ennek a nevelési rendszernek természetes következménye az, hogy az embereket és ténykedéseiket - ha egyszer a:a iskolai padról kikerültek - a látszat szerint itélik meg, s az élettárs választásánál a szalónhős előnyben részesül a derék, kiváló, de nem oly >>mutatós(( férfi fölött.

Ha azonban a nőnél a saját külsőjével való tulságos foglalkozás veszedelmet rejt magában, ennek ellenkezője sem jár kevésbé rossz eredményekkeL Egy nő, a ki nem gondozza, elhanyagolja magát, nagyon kellemet~ len látvány a jó izlésü férfira nézve.

Sajnos azonban, éppen a legszellemesebb a szonyok között akadnak sokan, a kik külsejüket m.int quantité negligeable-t kezelik, sőt vannak, a kik annyira megvetnek minden divatdolgot, m.intha teljesen kiveszett volna belőlük minden hiuság. Pedig ez nem m.indig van igy.

Ebben a diogénesi elhanyagoltságban sokszor mélyebb kaczérság rejlik, mint a tetszvágyó asszony gondos öltözködésében. Meny~ a környezete, a hires fontainebleaui erdő is, a hol órák hosszán át . kocsikázhatunk véget érni nem ,akaró, deszkasimaságu országutakon és gyönyörködhetünk a pompás erdei tájakban, sziklacsoportokban, a nevezetessé vált siró, remegő, vag szivacsalaku sziklában és Isten tudja hányféle szikla-csudában még !

Ebben a szép városban töltötte el életét Lafarguesné. Ismerte őt ott minden gyerek, mindenki meg tudta mondani, merre fekwzik ka tély zerü háza, a hová pompás jegenye~ fa or vezetett és impozán vasrács zárt el.

J-afargue né egy dusgazdag közjegyzőnek volt az özvegye. De pota módon uralkodott nemcsak saját gyermekein, de összes rokonságán, őt barátain is. l\findenki félt tőle, de azért bizonyo áhitattal, nagy elismeréssel tekintet· tek fel hozzája, mert elvitázhatatlan tény volt Lafarguesné zellem.i felsőbbsége, sőt szeretetreméltó~ága is, mert ellenállhatatlan tudott Ö lenni, ha akart. Bizonyos szuggerá.Ió. erő, delej áradt nagy fekete szemeiből. li:les arczélé"lel! ki~sé hajlott orrával, sápadt arczbőré­ •el még elörehaladott korában is szénfekete hajával b .. zke, erélye fejtartásával emlékez. tetett "lalami ókori római patriczius asszonyra. a ki korbácsa al büntette rabszolgárnak légióját é érzéki vágyai szeszélye szerint elégitetto ki. :Mert Lafargue né ..,okat megengedett magának fiatal korában, c ak másoknak nem nézett el emmit és k.érlelhetetlenül tört pálczát fele~ barátainak gyenge;::ége, botiása fölött. Gonosz~ z.ivü vo ~oJt a _k;Q.eJ.- öröme tell. .ill ..r~ban

42 nyire bizonyosaknak érezhetik magukat az ilyen asszonyok a saját maguk belső értékéről, hogy a >>külső hatás<<-okról olyan egészen, olyan tökéletesen lemondanak! Pedig a nagy tömegek mindig a külső látszatból itélnek s a nem tetszős gyümölcs nem kell nekik, ha még oly értékes is a mag, a mely benne rejlik.

A dolgozó asszonyt öltözetének, saját személyének elhanyagoltsága megakadályozhatja esetleg az előremeneteiben is. Azok pedig, a kik egyéniségük, nagy belső értékük révén szer~pelnek, gonQ.olják meg, hogy őket többen látják, többen megfigyelik, mint a szerény, kizárólag családjuknak élő asszonyokat, s hogy sohasem jó már külsőjük elhanyagoltságánál fogva kihivni maguk ellen a kritikát. Már magának a napjainkban oly nagy jelentőséget nyert fejlődési faktornak, a nökérdésnek sem árt annyit a férfirészről jövő leghevesebb támadás sem, mint egyik-másik előharczasának t ulzásai, vagy elhanyagoltsága. Száz meg száz kiváló asszony bizonyitotta be már eddig, hogy a férfias ész és logika, a tetterő , a férfias tanulmány és foglalkozás nagyon jól összeegyeztethető azokkal az erényekkel, melyeket mint par excelleneze asszonyerényeket szokás t ekinteni. De a nagy tömeg előtt nem ezek szerepelnek, mint a modern asszonytipus, aem azért, mert kü:lsejük nem üt el a többi, nőies asszonyét ól, Hanem azok a nevetséges kinövések, azok a visszataszító torzalakok, akik abban találják büszkeségüket, hogy asszonyiságukat, mint valami szégyenletes dolgot, megtagadják. :ms igy az itéletben nemcsak a bűnösök részesülnek, hanem az egész mozgalom.

A tetszeni vágyás veleszületett tulajdonsága minden nőnek. Az egyik szive titkos imádottjának akar tetszeni, a másik a férjének és igy tovább. Sőt vannak, a kik serdülő fiuk szemében akarnak megmaradni a nemes asszonykép ideáljaként. ~ roadern tollette öltözőbabájává ne alázza magat le egyetlen asszony sem, de ha valahol megjelenik, legyen ~denkor tiszta és ?Binos.

Legyen az a konyhaban vagy a szalonban, utczán vagy otthon, egyedül vagy társaságban.

Még a _legjelentékteleneb~, ~özül~k is nyerni fog az alt~ •. de a legzse~alisabb. 1s csak. a~or fog harmonikusan hatru, ha, mmt az ertekes k?nyvn~l, ~ ~váló tartalmat hozzá méltó kötes veszt korül.

l

ll ft: viljja.

(Ifj uságvédelem.)

Németországban alapos mozgalom keletkezett az üjuságvédelem hathatós keresztülntelére. Erfurt az első város, a mely a jó példát megadta, a mennyiben ott ez év május havában létesült ~

A konkolyhintés, az emberek egymásra uszítása élvezetes sport volt nála. Nem tett kivételt Faját gyermekeivel sem és a váro kában minden.ki tudta, hogy két leányának házaséletét ö rontotta meg, a harmadik pedig ö miatta maradt pártában. A legtöbb ro szat azonban mégis egyetlen fivérének tette. Philippe egész életében báb volt Lafarguesné kezében. Lafarguesné intézte a sorsát, ő házasitotta össze egy gyönyörü szende leánykával, a kiben alkalmazkodni tudó, második rabszolgát sejtett, de mivel csalódott benne és a fiatal asszony rövid idő mulva fellázadt a sógornő z arnoksága ellen, emanczipálta magát a befolyása alól, Lafarguesné hamarosan ellene fordult és megkezdte aknamunkájat a fiatal a.sszony ellen.

Finoman, ügyesen, biztos kézzel dolgozott.

Nehéz munkája volt, mert Philippe imádta a feleségét, de tiz év leforgása alatt Lafarguesné mégis befejezte müvét. A házasok megha.son}ottak, elváltak. Sokat szenvedtek, titokban m.indkettö iratta rombadölt boldogságát., mert még mindig szerették egymá t és ha Lafarguesné nem lett volna, bizton kibékülnek.

De Lafarguesné nem kegyelmezett. Mihelyt látta, hogy Philippe hajlandó lenne a kibéküIésre , ujabb s ujabb koholt adatokka~ szito~ta Philippnél a tüzet Georgette ellen ; mmdaddig, nrig a zép, E<zeretetreméltó Georgette talált egy derék férfit, a ki nöiil vette és a kivel nagyon boldog lett ; Philippe pedig embergyűlölóvé vált és egé zen elvonult a világtól.

A sok lelki gyötródéstól és bánkódástól egészen elbetegesedett . :f: m.ikor te tileg-lelkileg elgyötröd-ve, nagybetegen feküdt kórágyán és

AZ 'UJSA.G

az első >>Centrale für Jugendfürsorge und Jugendgerichtshilfe im Landgerichtsbezirk Erfurt<<. Ezen egyesület elnöke Pastor Kurz, a kinek igen sokan ajánlották föl segitségüket nemcsak szavakban, mint nálunk, hanem tettekben is. Az elnöki titkár Behrens kisasszony, a ki rendithetlen munkásságával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egyesület egyáltalában létrejöhetett. Erdekes hallani, hogy mi az egyesület munkája. Ha ifjukori vádlott kerül az ifjusági biróság elé, az egyesillet egyes tagjai a rendörség révén meggyőzöd­ nek a vádlott elöéletéröl, arról a milieu.röl, a melyben élt. Az egyesület védöt állit az ifju vádlott számára, de pátrónust is, mely pátrónus már a letartóztatás ideje alatt is fölkeresi, bizalmát megnyerni törekszik s a főtárgyaláson védenczével egyiitt jelenik meg. Itélethozatal után a pátrónus azon van, hogy védenczét rendes munkába helyezze, esetleg visszahelyezze abba a letartáztatása által elvesztett helybe, gondoskodik arról, hogy a gyermek ~Szabad idejét tisztességes módon és helyeken tölthesse, egyszóval mindenképpen a hiányzó szülöket iparkodik pótolni. Bár az egyesillet még csak rövid idő óta áll fenn, máris észlelhető a haszon, a melyet hajt s már több helyen kezdik megalkotni az ifjuságvédelmi helyi bízottságokat. S most büszkén és bátran, emelt . fővel mondhatjuk : Mi ezt már előbb csináltuk meg, nekünk nem kell ezt a németektől tanulni. Megcsináltuk a gyermekrendőrséget legelöbb s nemcsak papíroson csináltuk meg, hanem valóságban, elevenen, ponto an müködve. A gyermekrendörségünk egy olyan látványossága Budapestnek, a melyröl, hál' Istennek Budapest, nem tud semmit, mert ha tudna róla, annyian mennének oda na· ponta, hogy megakasztanák müködését. A ki tudja, hová menjen, az azt is tudja, hogy ott csodát látJ minden ember, a ki oda bejut. Ott látja a posztoló rendőrt, a kit ő csak mint durva, brutális lényt tud elképzelni, bár az illető erre neki okot nem adott, ott látja azt a rendőrt mint gyöngéden, fi.noman érző embert, a ki fáradságos napi munká.ja után, a melyet nem édesit a nagyközönség elismerése, ráér a más, a senki ember gyermekével törődni és bibelödni. A rossz gyermekkel, a csa>araó•al, a sokszor már bünös utra tértteL .Ráér azo; aggódni, mi lesz azzal a fiuval, a kinek özvegy anyja egész nap és fél éjjel mosni jár, hogy a mindennapi kenyeret kettejüknek megszerezze, ha senki sem oktatja jóra, ha senki sem visú. mesterhez,. ~.o~y ~amlljon mesters~g~t, hogy menJen dolgozru o 1s. S a gyermekrendorseg vezetöi is olyan emberek, a kiket érdemes megs~veg~lni emberséges volt ukért, türelm ükért,. jósagukert a gyermekekkel szemben. S nunde~yikne~ tu~a_k még foglalkozá~t, .. pátr~n~, pártfogot találni s nem fogynak k1 turelmukből, ha ugyanaz a gyermek hatszor és t iz zer kerül vi...~za hozz~juk, mindig azt reméli~: va.Iam~or csak megunJa az a gyerek a csavargast, valamikor

csak ráakadnak arra a mesterre, a ki embert tud belőle faragni. Azután megszületett a gyermekbiróság. Oda már az a gyermek jut, a ki feljelentés alapján jutott oda. Az Országos Gyerlllek· védő Liga ellátja védóvel, pá.tronussal, ha a. biróság fölmenti munkával, ha azonban szigorubb ne• velésre itélik a gyermeket, akkor azt is (Illeg• kapja a Liga e czélra berendezett intézeteiben ~ s azt, a kin már ez a nevelés sem segíthet, azt viszik az állami javítóintézetekbe s ott megtanitják dolgozni, mesterséget adnak neki, a. miből, ki· szabadulása után, meg tud élni tisztességben.

Most, hogy az ifjuságvédelmet felekezeti a.lapon organizálták, már nemcsak a Liga, hanelll a~ egyesületek egész sora áll a gyermekrendörség és gyermekbiróság rendelkezésére. V an katolikus, protestán és izraelita pártfogó egyesület, alakul· nak egymásután a javító nevelésre berendezett otthonok. Csak még egy hiányzik, a mi NéDletországban megvan: a közremüködésre vállalkozó kéil;önség. S különösen hiányzanak minálunk a. közremüköd&-re ajánlkozó nők. Nem mintha egyáltalában nem volnának ilyen nök, vannak, de nincsenek kellő számban ; mert mindeo egyes pártfogó egyesületnek legalább száz oly nőre volna szüksége csak itt Budapesten, ha jó és elég· séges munkát akar végezni. Ha ezek a nők jelentM keznének ! l\filyen más tempóban haladna ez az ember- és lélekmentés, mennyiv-el fényesebb lenne az eredmény. Ha minden egyes gyereknek jutna. egy részt>evö és vele érző noi sziv, a melyliez bizalommal fordulhatna keservei>el, kívánságaival. Ha volna minden egye5 ily gyermek számára egy hely, a ho•á vasárna-ponkén elmehetne ebé· delni, olvasgatni, játszani. Ez mind nem telne abból a száz nőből de az a száz nő legalább is ezer ismerös<=el rendelkezik, a kiket igy lassanként bevonna ebbe a szép munkába s igy egyre se jutna. tulsok, de mindegyik dolgozna a közös neDles czélért. oka töprengtünk ezen a kérdésen, de még eddig nem tudtuk kisütni a módszert, a melylyel sikerülne azt az első száz munkára. kész nőt megtalálni és összeverbu.-álni. Ha ez egyszer meg•olna, a többi magától. játszva, könnyen menne, csak ezt a száza tudnák megkapni.

l

volt ideje átgondolni egész elmult életét, csak akkor jött igazán tudatára annak, hogy minden szerencsétlenségének okozója La.farguesné volt ; csak végső elkeseredésében talált elég lelkierőt testvérnénjének szemébe mondani az igazat és kiutasitani őt a házából. A két testvér nem találkozott többé-.

Mikor Philippe meghalt, az egé~z rokonság bizonyos félő kiváncsisággal nézett a temetés elé, mert a testvérek meghasonlása köztudomásu lett (bár Lafarguesné titkolta azt) és kiszivárgott az elhunytnak utolsó óráiban te t nyilatkozata is : >>Ne engedjétek a rava- J talomhoz azt az asszonyt!<< Philippe egyetlen gyermeke, az alig tizenhat éves >>kis Philippe« - mint őt nevezték - el is volt határozv-a erre, de rettenetesen félt a nagynénjétől és nem volt bátorsága nyiltan fellépni ellene.

A rokonságból senki sem akart beleav-atkozni a dologba és ugy vélekedtek, Lafarguesné jelenléte már ugy sem árthat a halottnak, aztán egy lázbeteg szavait nem is kell olyan komolyan venni. A fő, hogy a világ előtt megőrizzék a dekórumot. De >)kis Philippe<< még sem nyugodott és rávette Zettet, hogy beszéljen a nagynénjével. Zette, egy vézna testü fakó arczu vén leány, pár jó szóért é egy ki~ ajándékért mindenr kapható volt. Zette a temetést megelőző napon be is állitott Lafarguesnéhoz ' hosszas hímezés-hámozás, zavart köhécselés után elő i adta >>kis Philippe,< kéré ét, de Lafargue né rárivallt: }')fit? Ne menjek az öcsém temet' ére?

Megbolondultatok ? Hogy az egész város ujjal

l -

mutasson reám ? Azt mondják, nem vol bá-

Kozmefi a.

Rovatvezetö Garami Béla dr.

A fiatalságró l. (Folytat á .) A fiatalos l-ülsÖ· nek egyik lényeges kelléke, mint ernlitettem, az, hogy ugy a. te t maga , mint az aZfi fedő hó~ i , megtartsa rugékonyságá.t. Az ~: mok rugekonysáaának egyik feltétele a. czélszerU táp~álkozá , melynek se;n tulságosan bonek, selll · pedig nagyon szüknek lennie nem szabad mert az elhizás épp ugy, min a lesován odá ~ izlllok 7·ugékonyságának rovásara megy. Azonkivül az 1Zmok rendszere foglalkoztatásáról i kell gondos-

Vasárnap, 1910. julius 316) AZ lT J'SA.G 43 ~~~~~----~~--------------------~----------~--------------------------~-------------------------------------

és

megmérjük és ugyanannyi durván törött czukorral lassan fözzük, a habját közben leszedegetve-. l\fikor egészen kihült, palaczkokba töltjük, bedugaszoljuk és heszurkoljuk.

Burgonyafánk. 250 gramm lisztből, kevés langyos tejből és 16 gr. élesztöböl kovászt készitünk és kelni hagyjuk. Ha eléggé megkelt. teszünk hozz~ 250 gr. főtt, reszelt burgonyát, 2 egész tojást és 30 gr. felolvasztott vajat s kemény élesztös tésztát késZitünk, melyet tetszés szerint megsózunk, megczukrozunk. Egy főzö­ kanál segélyével kerek fánkokat szaggatunk ki és kerekre formáljuk, liszttel behintett gy-.a'óde~kára rakjuk s kendővel letakarjuk. E;a ismét keltek, fqrró zsirban kisütjük. Epp olyanok, inint a farsangi fánkok. _ . Lámpatiszti tás. A lámpat~titás ·olyan kényes dolog, :· hogy azt ritkán lehet a cselédekre biz ni· és a legtöbb háziasszony maga végzi el e nem éppen· kellemes munkát, hogy aztán a lámpák tisztán. és egyenlete en égjenek. · Igen kellemetlen · ázo.riban, hogy a petróleum szag.a a szappanos vizzel való mosdás' dac:llára sem mulik el.

Ez erős szagot teljesen megszünteti a mustádiszt .

Ha mustárlisztet kevés vizzel sürü péppé keveriink, minden szag elmu lik a kézről, !lemcsak -a petróleum, .de a hagyma, eczet stb. szaga is.

Azonkivül nagyon · hatásos fertőtlenitö szer , a mlli\tárliszt, melyet minden háznál tartani kell, még pedig száraz helyen, jól csukodó szelenczében.

Cseresznye csemege. Egy kiló kimagozott kemény~ fekete ' cse,resznyét és 7 deka kin;J.agozott, 'piros, érett ribizkét lassu tüznél sürü p~ppé fő­ zünk és ugyanakkor más lábasban lY2 kiló czukrot 7 deczi .vizzel oly sürüre főzünk, hogy a lecsepegő fonál törhető legyen. Ekkor a gyümöl.; csöt a czukorszörppel összekeverve, még egyszer fölforraljuk és koczkás bá.dogformákba öntve száradni ~agyjuk . Porczukorhan hengergetve, dobozban egesz éven át eláll és igen jóizü csemege.

CzitroiD.ok eltartása. A meo-vá<Yott czi rom nem áll el sokáig, ha eczet föl6 b~ritjuk is és (Folytatj uk.) · :" ~-,:' _~ · ;:..: : ha nem is penészedik meg, de i!eljesen ki~zára.d a leve. Legezélszerübb a czitromot rö2tön ha , _ ···. nála,tra e~ökésziteni, a ·levet kinyomj~ aztá~ ~~~ve~ feher borral elkeverve. _.apró ~aJaC'zkba töltJük .. eldugaszoljuk légmentesen: A héjat egv6626 sze!uen ledörzsöljük czukron és a czukrot m':utö~ve, -p!~h- agy porczelláil zelenczéhen · eltes~­ szuk. - Egész czitrQmokat főleg .a penészedéstől ~~n. J:P-egóvni. N~m;e1yek cziroksepröt állitanak . R:i~Í~·k.e§zj)rp. ~IásÜl kiló piros má Íél kiló fol es ana dugdo~sák ~ gy~'imörcf!Öt, .nia ok sóban fe}lér r~hiZkét, .. másf~l ·kiló érett málnával . zét-. rakják el. . ~ö vid ídei_g· v 'gre igy . is eltartható a czit.rom., ·de · mégis legjobb a .czitrom kemény nyomú~ .é~ nagy mázas fazékba te z:;;zük. Ezt csuc án egy erős szálat áthuzni és a czjtromok..{t j?I. befödj!ik é~ :T\~gyobh fazékba állitjuk, · lllely egymás mellé füzve ugy felaggatm hüvö , szelfelig tele- v;m · VIzzel ·és ebben addig főzz-ük . mi"' _ lős helyen,· hogy egymást ne érintsék. a gyümölc!' l~v~ kifött. A levet útszürjük órán át állpi hagyjuk, ismét leöntjük az alj,áról, kodntmk e czéh·a igen ajánlatos valamely sport üzé15e. Tzlésünktöl és kedvünktől függ, hogy a sport.ok mely ágát választjuk. Megjegyzem azonban, bögy nem értek sport alatt mindent, a mivel a hirla.pok sportrovata foglalkozni szokott. Az ugrás v~oy ,v:ersenyfutás igen alkalmas talán holmi világbajnokj_ érmek és szalagok elnyerésére, de semmi esetre se válik az egészségnek hasznára. Leginkább az uszás erősiti a testet, persze ez is csak akkor, ha !le-m üzzük tulságos mértékben. Igen jó sport az eveiés is, mivel ennél is a testnek ugyszálván össz~. i;li'o zgató izmainak jut szerep. Hölgyeknek ~ tennjsz_ t ajánlom, mely sportjellege mellet.t a test graczioútásának feílesztésére is kiválóarr alkalmas.

IsmépJem. aZ('Inban: hogy Mrmely spprt üzésénél is kellő' .niersékletet kell tanusitanunk. A tulzás rencl.esen SZO.Ol.OJ;U következményekkel jár. • .. -~ ,spq~;tot egyébként a -rendszeres séta es hegymász~s: k~l]ö ered!Ilénynyel pótolja és keve ebb ve~.E:d~l~mmel js fenyeo-et. .l\z embeit ég sokkal jo~~a1l _Ö~izpé .m~g fiatalsá~t1 h~ nem tenne m~g mmdep egérfaJ.~knyi utat villamoson és nem emelné saját egészsége rovására a közlekedési vállalatok. osztaleká:t:·. . .. . A . t~st-- ru<Yéko~yságának- megörzesére rendkivül.. haVá-sos ·s~er. & n1a. százs is. A . testet inagát nel?. _.}s ~ kell rendszeresen masszirozni, még a rendSZeretelen gyurás-ci<avarás is . a bőr izgatása fölytán véi·,bőséget iqéz elő és igy fl'i~sé; üdévé teszi a ~e.stet. · ~~- ~i.j.lönbeJ?. már rógi igazság, Indiában mar 3-,.4 ezer. esztendővel ezelőtt is ilven dömöczkölésse(fia~alittat~k magukat a sz~lad~nok. _ P ersze, az. arcznak fiatalos. kül;::öt már csak rendes és. sza'kszel'Ü . masszázs adhat. 'Hiszen itt m,ár ,egy~~ry hajszálnyi -ráncz is a széps.~g rovására megy, ~ar .peaig a szakismeret híj ján való ma ·sz<lzs ugyaricsak czifra szarkalábakat rajzolhat az arczra, a helyett, hogy azokat eltüntetné. A kézzel való mass~ázs azonban nem mindenkor eszközölhető és azért ;már líosszahh ideje kézi masszáló készülék~t , ho.ztak ,- forgalomba, melyek egynéhánynak kivetelevet Jgen alkalmasoknak mut,atkoztak '

l

-

-

.

•

•

: i~lif{.~ ~=f:~ó~:fliE~~·B·á 'i fan ácsadó. · és

12

nes, · máltóságteljes testtartással, mindenlri tisz-

telettelj~en nyitott utat előtte. A gyá zközönség~ s-ürü. tömegén át, a rokonok kiváncsi

é~ ?' be~v.~J.tatlanok részvétteljes pillautá aitól kiserv.e m.dult. Lafarguesné a ravatalas terem felé. , ~ekkenő ·hő ég volt, már reggel óta vih~ keszült. Koromfekete, nehéz felhők lomhan csüngtek a:Z _ég~n. Tillámok czikázták crvors időközökben, a távoli tompa é!!Zengés I~d­ ~obban erö bödő maraja a ...-ih~· kÖzeledését Je!ezte. Alig hogy Lafarguesné belépett a g rá 'Zhazba, megeredt az e ö, ritká ~ nag·· cseppek taritáltak a kövczctcn. A koc.:isok letakarták a vihar elől idegesen remegő állataikat és aggodalma ... au 11éztek az égre.

Bent a gyászházban fülledt. tikkadt >olt a. lég, fojtó a ok virágtól 's az égő nasz~ · gyertyák gőzétő-L Lafarguesné a ravatalo-terem küsöbére 'rt é tekintete találkozott az apja kapor ója mellett álló kis Philippel''· A gyerek megpillantva a terembe lépó a ·zszonyt, · ijed , tiltakozó mozdulatot te·Lt ... :riadt, hangos tekintete. előre n 'Ujtmt két keze, szólásrn. nvilt, de hangtalan ajkai mintha a.zt mondták volna : "'~e . . . ne ! ... , De La.targuesl_l' éle , imp rátori tekintetét a fiu em tudta kiállni.

Philippe a kc.>zeibe n~jtv ~czát, hango an felzak sr tt megaláz> l.Bmételte . magában: - ~n Ltenem é· te ltii.röd ezt? .• •

r·s

:F.lltüröd '!

Lafargu ~vataJ. ~

léptekkd indult gy' ·zénc~e xni gész n re d.kivüli ok~ t -

'U'

bánato

fel', a p< pok rákezd k

ekkor

1

Gazdasáji tanácsadó.

Korai dinnyetermelés. Minden dinnyetermelő tudja, hogy a julius Yégén és augusztus elején · piaezra hozott dinnye sokkal drágább, azaz S0kkal több pénzt hoz a későbbi termésnél s nincs az országban dinnyetermelő, a ki ne igyekezne - ez okból - dinnyéit minél korábban piaezra hozni. l\fiyel azonhan a dinnyeyetéstől kezdYe a gyümölcsérésig átlag YéYe legalább 4Yz--'-5 hétre Yan szükség, könnyen érthető és kiszámitható, hogy miért kerill a legtöbb dinnye augusztus Yégén és későbben piaczra. A juliusi; vagy még annál is korábbi termés·- írja a Kert·- mester• ségesen melegitett helyiségekből származik. A leg:korábbi dinnye hajtató-ágyakból származik. Azon· kivül szoktak már márcziusban vagy április elején a kertnek melegebh fekvő helyén 50---+60. czenti.:. méternyi mély árkokat vagy gödröket.ásní, ·ezeket · azután me leg létrágyával megtölteni, kellő : meny.. nyiségben jó~ földet ráteriteni és - ha lehet:......;. még a nap iranyában ferdén állitott üveges ládá· kat (lehet üvegburákat is használni) ráhelyezni.

Az igy eikeritett helyekre lehet aztán . a dinnye· magot elvetni. Jó napos és meleg időjáráshan a dinnye ott korán kikel, miután óvatosan a szabad levegőhöz szoktatni kell dinnyéinket, hideg időbert pedig takarni kell ezeket. Későbben lehet . trágyanélküli, azaz nem trágyával melegitett, de üveggel fedett helyekre dinnyét vetni. Csakis ·ilyen elő­ készületekkel érhető el a dinnye korábbi termelése.

Magától értetődik, hogy a védett és melegen fekvő vidék, továbbá a fekete szinü földben könnyebben boldogulhat a termelő, mint kedvezőtlen helyen ~ de .az is érthető, hogy az ilyen korai termelés sokkal több. munkával jár és a meliett hízony· talanabb is a szahad földi termelésnéL A tejhozam fokozásáröl. Miután a fejös tehenek a tejtermelés folytán fölötte sok fehérnyét fogyasztanak s ez-annál nagyobb, minél több tejet produkál a tehén,· -a tak-armányozásnál föfeladat z~ táparányt léte.<>iteni s az állat egyeniségo szermt l : 5 egész ·l : 6 tápiránynyal biró takal'má~yt etessünk. -Ha a takarmány telje8en ' ki-foga talan minöségü, tehát meg nem ázott, sem ki nem ·lugoztatott, akkor naponta egy 'fejre. 20 gramm konyha.Só- éiegenaö, ·ellenkező esethen ezen óadag nagyon kevés ha a fej ős tehén só tekintetéhE>n sziiks 'get szenved, szőrük borzas és fénytelen lesz s nyalókór muh:tkozik. A só ri:úrít 'élvezeti z~~- fokozza az· emésztöszervék tevékenységét. nnaltal a takarmány jobban Irihasználtatik s mi-után az--is(alfóú náF-:nz á]lat.ok csak kévés n;ozgá~t végeznek, s. sózás na.gy haszna szemmel latható. lly e etben 20 gramm só annál kevésbé elegendő, mert a tehén igen sok vi.zet iszik : 30 egész 50 liter 12 C. hőfoku vizet naponként és d:..rabo~ént. A sót· a tehén számára legjobb durvan dara! va, egyenletesen ·a szálas takarmányra hintem és pedig 35 egész 50 gramm.ot napjában egy darabra. A. tejhozamot Pintér gróf eljárása tént. A feketével bevont falakon hirtelen fehér szerint még t{)vább fokozhatjuk a következő vaki~ó vill~m czikázott végig; végigfutott a~ módon : 40 gramm · édes köménymagra l liter egé z termen, megvilágit'Va az érczkop.o rsót , f?,rró. vizet öntünk és miután az még 5 perczig a a koszoruk szines moi.résza.lagjait, az illatos vi- tuznel állott, leszürjük és langyos állapothan ·a rá okat, a bahérfákat, a nagy ezüst tartókq~ tehénnel mc>gitatjuk. Ezt ugyan a tehén nem iszsza , , J:' b l ob ogo, a tag· Vla . z <Y 'enya.'k-at, s~ivese}1, miért is palaczkkal kell betölteni a borja~ sarga J. eny en a nők fekete gyá.zfátylait és a férfiak kopasz zas utan 2-3 nappal reggel, délben és este. tarkóit, körülfutott a teremben, m.intha. keVédőojtás lépfene és setczegö üszög - ellen. resne valakit, aztán egyszerre lecsapott ~ . . és :~ lépje!IR;. elle"}i véd?o_ltás, mert a betegség okozóegy feketeruhás nőalak hangtalanul Ö' zero- _ Janak elo, bar szelidltett tenyé;;zeteivel törtenik gyott. Alig egy. szempillantásig tartó kék_e§i nem közömbös az állatok egésszégére, hanem azokat láng csapott fel, aztán egy irtózato ~ c~attanás, e~etleg ulyosan is meghetegitheti. Ennek oká lehet ág.}'1ldörejszel'Ü r' mes dörrenéstől kö>etve hal- az ojtóanyagnak a kelleténél nagyobb erössé<Ye · h ogy az- állatok az ojtás "" ""' laLz.ott ... és az egész ház rengett a borza~ztó de l_cllet az lS, idején érzéégzengé től . . . A papok ajkán elhalt a gyász- kenyebbek a méreg iránt pl. azért, mert munkában ének, a gyá zközönség arczán rémüle·' tükrö- n~-on !cifáradtak, mert éheznek '"agy mert az ződöt·ii, ijedt kiáltások hangzottak ... 11indez OJta utan azonnal fárasztó munkába fogják öket.

- alig néhány másadperez alatt történt ... és a A valamely adott esethen. valóban fenforgó okot teremben isméc· sötét lett, csak a viasz- cs~ .na~ körültekintéssel és még igy sem l~het gyertyák· sárgás fénye viiagitott réme~en. áz ~m-~g, h~tosan kideriteni. A serczegö iiszög elleni, ös zeesett nő köré sereglett most mindenki. vedooJta~ altalában kevésbé yeszedelmes mint az.

De hisz ez Lafarguesné '? Leilajolnak hozzá el?bbi, de némel 'kor ez is okoz sulyos megbetege'leszteni próbálják, azt hiszik, elájult. De La- d 't vagy esetleg elhullást is, másrészt azonban fargue·~né halott Tolt . . . a villám agyon~uj­ rendszerint jól meg.-édi a beojtoti; állatokat a totta. k~bbi termé zete- fertőzé-Nel szemben. A beteg· * ::eget a ·zarva::;marhák iszapo- vagy mocsaras :\Ii 'Volt ez ? Istenitélet, vagy csupán a hely:ken valólegelé-közben szerzik, mert okozója véletlen játéka? az ilyen területek talajtiban tenyé. zik, viszont Ki tud~a ilyen kérdé-re megfelelni ? a beteg.::ég nem közvetleni.il ragályos, vagyis a. . A homal?ba? tapogatódzó ember csak b~te~ek. nem ~e~ö~~ '"elök érintkező egészséges eJt é b_abona ~ felelemmel megdöbben, mikor ~a ml."Rt. A.. ,-edooJtason kivül, melynek a fiatal az e- mcnyek ilyen ékes zólóan látszanak bi- allatoL a legelore való kihajtás előtt kell alávetni, zonyítani a feböbb hatalom bcaYatkoz '><a a '~ .. delmc~~knek ismert területeknek lccsapolá· mellett. }lk,áy l, illetu eg ja vitásivallehet védekezni~

4:1

AZ UJS.Á.G

Vasárna.p, 1910. augusztus 7 •

•

ro zindulatu árthat egy másik személy hírnevének, sőt egészen tönkre is .teheti azt, Spinóza mondta, hogy az embereknek é~a.k ugy, mint egy lavina, mely mmde,nt m~­ semmi sincs oly kevé "'é hatalmukban, mint gával ragad, s maga alá temet. A fecsege~ v~lo­ a saját nyelvük. És habár ez a mondás_ nagyon ságos szenvedélylyé fajulhat, s habár ~b_b szomo1·u világot vet is az emberi akaraterőre, a müveletlenebb osztály sajátsága ez, meg1s mégis hinnünk kell benne, ha ana gondolunk, találunk a legmagasabb társadalmi létrán állók mennyi bajt -és kellemetlenséget szerzett már között is olyanokat, a kik nem ismernek naa világban egyszer-máskor az, hogy az embe- gyobb örömet a pletykaságnáL És be kell rek egyetmást - a mit el kellett volna hall- vallanunk, hogy leginkább a nők között fo~· gatniok - kifecsegtek Mert hiszen be zél- dulnak elő ilyenek. A németországi és a kis nünk kell, az természetes, ezért adatott meg városainkba.n oly divatos ötórai kávézások, nekünk a szó hatalma, de hallgatnunk is kell a franczia asszony-dejeuner-k, s az angol tudni, s ez sokszor sokkal nehezebb, mint a five o'clock teak valóságos melegágyai a fe· beszéd. c egésnek, a hol, hogy unalmasnak ne látsza.

Gyönyörü adománya az Istennek az, ha nak, az asszonyok egymást szapulják, - ter· valaki jól, válogatottau és érthetően tudja mászetesen mindig csak a távollévőket - s magát kifejezni, ha bő szókinc e van szépen sokszor minden legkisebb önvád nélkül tönkreformált mondatokban mondja el véleményét, teszik egymásnak hll·nevét. Eleinte persze a nézeteit, vagy adja elő utazásait tb. De ilyen- cselédkérdés kerül ilyenkor zőnyegre, azután kor is ügyelni kell arra, hogy annak a mit a zabónő drágasága, majd X-né és Y-né mondunk, tartalma is legyen, necsak üre , asszony, s végül a legjobb barátnéjukat sem c illogó fecsegés, a mely egyszer elhangozván, kimélik meg. Pedig ha tudnák, micsoda sze· maradandó emléket nem hagy a hallaató~ág gényégi bizonyítványt állitanak ki maguk· 0 zivéb n. nak káro fec~egés el az ~zonyok !

Az ifjuságról jogosan mondha ják l, hoo'V A férfiak egyáltalán keve~ebbet beszéla mi a szi ében, az a száján is van, - nekik nek. mint a nők, ha mégis, csak ritkán a fele~ meg lehet engedni nemcsak a zavak, de ok- bará-taikról. Nekik ott vannak a politikai és szar a tettek meggondolaHan voltát i-. De az hivatá beli érdekeik, a melyek fölött igen soh idő ebbektől már okosságot és körültekinté t zót válthatnak azonkivül a férfijellemben követelhetünk meg, vagy legalább is annyit ninc annyira kifejlődve a kicsinyesség, mint hogy mértékletesen és meggondoltan beszél~ az asszonyokéban. De ez nem akar szemrejenek. A ben ö és szentebb érzelmekről egyálta- hányás lenni a nőknek, mert hiszen annyival lán hallgatni illik, azokat vagy egé zen zárjuk zükebb korlátok közé van szoritva ténykemagunkba, vagy csak a legintimebb barátaink désük, hogy a pletykálá.si viszketeg szinte előtt tegyünk emlitést róluk, olyanok előtt, zükségképpen fejlődött ki bennük; gondjaik a kik az élet nehéz óráiban kitartottak mellet- nem igen terjednek tul háztartásukon, s sok· tünk. Az embernek elhamarkodott, meg nem zor egészen jelentéktelen okokból származgondolt be zéde - ha nem is szándékosan nak. Hiszen nincsen minden asszonynak ideje

A fecse.&ásril.

ti

k

Intézeti t ljes kelenggík fiuk és leányok részére az intézetekból kapott előirás szerint, e ls Ö·

rendü

kivitelben

ismert jutányos

áron

Neum nlá zló és r a ezé g fehérnemü

áruhazában

Budapest, Kálvin-tér 2. l(öltségvetések, v ás z o n, nemű minták bérmentve :.: küldetnek.

i SOl

l l

Utazás közben. l{alandozok messze, járom a világot, Egbe nyuló h<;gyek ha:ras ormán hágok, .

Hova nem csap f~l mar _mberi zaj, élet lavina ha gördul, lTit'"'T~mülve ,·éled: Itt a végitélet !

Majd völgyekbe'. ~o~y~ok, nyüzsgő, nagy váUtczáit az élet ~~)go aqa,mossa. [rosba', A sok remekmure csodálkozva nézek, Mit alkot az ember nagyszerüt, merészet S elfog az igézet.

s

éjjel azután, ha térek pihenőre, Szines álmom m~o-sem ezekből van szöve.

Sem havas hegyonnot, sem várost nem látok, Mintha nagy ködfelhő telepedne rátok, Elvész a csodátok.

A míről álmodom, egy hüvö szobácska

Vadszőlő kuszik fel a z~ld ablakrácsra;

ösdi almáriom, kopott ~Y~~· s képek, De azért énnékeJ?, ha kozeJuk lépek, Oly kedvesek, szepek.

:Mert te, édes any~, jársz közöttük :t.rgén, :.tllindegyik darabo~ feny~r; törülvén , onnan izens~, Il:ekem felo? napról-napra : F.:des fiam ne Jaf) havas z1klapartra, e a forró napra!

Ejfél van s m~g ot,t ül·z a ~aros börszéken, Fáradt kézzel 1s meg levelet usz nékem.

Bár a milligyertya pislákoh·:1 ég el, Megtelik az álmom fénylő meleg-égael, Napsugaras éggel. (lnterlaken.~ Felelú Sá»;lor.

l

l

Találkozás.

Irta Ritoók Emma.

(Karola belép egy elsőo~ztályu zaka zba.

Az egyik oldalon az ablak melletti ülésre egy férfikabát van dobva ; a má \k oldalon ö rendezkedik be, kifizeti a hordárt, leül és kinéz az ablakon. Kis idő mulva a kabát tulajdonosa is bejön é leül. A onat elindul. Karola megfordul és ránéz utitár ·ára. l\Iindkét arczon gyorsan elleplezett meglepetés látszik.)

A fiatal ember (miután udvariasan köszönt) : Milyen vélet.len ...

Karola (azonnal vi zan eri hidegT'érét, mikor látja, hogy a másik zavarban van): Kérem, ne zavart.assa magát udvariaskodásal. Uri emberek megférnek egymá mellett, még ha ellenségek is, - ha már kikeriilh<>tetlen.

A fiatal ember : Ellenségek vagyunk ?

Karola : emmi e etre em jóbarátok.

Jobb, ha tisztában vagyunk a helyzettel, erre a rö·dd időre is.

(Elhallgatnak. Karola könyvet vesz elő, a f 'rfi kimegy é . a, folyo __ón czig_~~ttára ~ujt.

A leúny oldalt kmez a kon v mogül, a tekintetük találkozik ; hiábavaló volna letagadni, hogy egymásra néztek_.) . , lúzrola : Iciebent lB z1g rettazhat, tudja, hogy l'l gem nem bánt ~- fi~t·.. _ .

A fiatal em.ber: h.o~zonom. (~ agvon bajo:-nak találja a leányt, a ki az el 'bb elpirult é nvugtalan, mert fél, hogy ujra bele fog z retni. Hog félelmét maga e.ótt leplezze elhat' rozza, hogy most boszut fog állani a multért. Ugyne ezett könnyed társalgási han-

l

l

got vesz fel.) De én nem szeretek hallgatagon ülni egy szép leánynyal szemben ; megengedi 1 hogy beszéljek?

Karola (a ki nemcsak szerelmea volt, hanem mo t is az, meg akarja nyugtatui a bü zkeségét azzal az elhatározással, hogy most boszut fog állani a multért) : Hogyne, kelle· me ~sebb, ha nem feszélyezzük egymást. :f:s ha éppen van valami mondani vali>ja .•• A fi.atal ember: Magának nincs?

Karo[a. (nagyon határozottan, de egy kic it kihivóan) : Nincs ! (A fiatal ember hallgat). No ? (A másik makacsul hallgat.)

Már elfelejtette, mit akart mondani ? Talán megkérdezhetné például, hogy: Nagysád, hová. utazik?

A fiatal ernher (gunyos ~ngedelmesség­ gel): Nagysád, hová utazik?

Karola (mintha leczkét mondana): 4 .. dányig utazom vasuton, onnan pedig az apÓ· om birtokára kocsin.

A fiatal embe1· : Az apósa .•• Karola : A jövendőbeli apósom ••• A fiatal ember (összeszedi minden büszköégét és udvariasan meghajol): Hát menya ~zony?

Karola (halkan) : Igen • • • (Annyira elpirul, hogy kénytelen lehajtani a fejét. oha életében nem hazudott még ilyen nagyot.

A roellett bos zank.odik, hogy a másik olyan nyugodtan fogadta a hírt.) :l\Iég nem nyilvános a dolog.

A fiatal em!Jer : Kérem, b zhatik a diszkrécziómb n.

Karola (egy kicsit csüggedten) : De hiszen sak tréfált-am ; nem is jga.z. .

42

AZ UJSÁG

sokat olvasni s ez által látkörét kibőviteni. szül ; igy asszimilálódik mindenütt az élő A kinek azonban megadatott, hogy nyilt fejjel teremtmény az anyaföldhöz.

A fecsegő ember lehet mulatságos és kelgondolkodjék és nyilt szemekkel lásson, az nem fog heves szavakban kifejezést adni kör- lemes a társaságban, de bizonyos, hogy azok, nyezete hibái vagy fogyatékossága felett érzett a kik elóbb meggondolják, a mit mondanak, s megbotránkozásának, hanem megtanul ural- csak a.zután beszélnek, sokkal megbizhatóbbak. kodni nemcsak érzelmein, de a mi sokszor még ennél is nehezebb, a nyelvén is. ;.

Természetes, hogy alig van ember, a ki ne mondott volna valaha valami meggondo(Egy asszony története.) latlanságot, amit a másik pillanatban már szeJó hirnévnek örvend német botanikus körökretett volna visszavonni. De hiszen azért va- ben a Dietrich-név. A XVIII. és XIX. századokban gyunk emberek, hogy tévedjünk, s ha meg- több ilynevü ember fejtett ki szép müködést e bántuk a szót, a melylyel valakinek árthattunk, pályán. A XIX. század derekán aztán még egyszer már félig meg is van bocsátva az. De azért feltünik e név a szép munka kapcEán, amit v~selöje igyekezzünk kerülni az olyan személyeket, a végzett, de ez egyszer nem férfi volt az, a ki a kiknek a tekintetéből már előre kiolvashatjuk régi tudós familia nevét dicsőítette, hanem egy nő. a rosszindulatot, a kárörömet, a kik felebará- Igaz, nem született Dietrich volt ö, csak felesége taikat a hátuk mögött nem győzik szólni- egy Dietrichnek, de azért érdemes élettörténetével szapulni, s a kiknek legnagyobb gyönyörűsé­ behatóan foglalkozni. Nelle Amália, egy kis szász gük a pletyka és cselszövés. Hiszen semmi sem bányászvároskában született, mint egy szerény fáj annyira, semmi sem sebezhet olyan kegyet- kisiparos leánya. Nevelése szeréuy keretekben lenül, mint egy futó, röpke, rosszindulatu szó. mozog, nem tünik ki pajtásai közülnagy vagyonA mi gyennekeinket illeti, a mint eltilt- nal, szépséggel, éppen csak kitünő felfogásával s juk nekik a hazugságot, épp oly szigoruan nagy tudásszomjával ; de egy tulajdonságátiltsuk el nekik azt is, hogy más emberek val mégis kitünik a többi közül : rendkivül energyengéi vagy hibái fölött mulassanak, vagy • giájával. Mind oly tulajdonság, a m.i, tekintetbe megjegyzéseket tegyenek. Ertessük meg velük véve, hogy szegény iparos leányáról van szó, idejében, hogy az embernek egyik legbecsesebb inkább veszedelmesnek látszik, mint hasznosnak. kinc e a hírneve, s hogy ehhez tisztátalan kéz- Nelle Amália hajadanná serdült s sorsa semmiben zel nyulni nem szabad. Egyben oktassuk gyer- sem különbözik társnői sorsától ; a mindennapi mekeinket arra is, hogy mindig tisztán, rövi- munka, a mindennapi fáradtság s a mindenkinek den, határozottan fejezzék ki magukat, ne közös munka után a vasárnapi pihenés. Egy keressenek kerülö utakat annak elmondására, napon Amália kimegy az erdőre gombát szedni, a mit akarnak, nehogy: fecsegökké váljaJ"WLk. S nem hogy tudásszaruját kielégítse s tanulmányozza ha néha egy-egy kis ártatlan titkot reájuk a gomba titkait, hanem hogy ezen olcsó és tápláló bízunk, kifejleszthetjük bennük a hallgatni ételt szüleivel egyetemben elfogyaszsza. Gombatudást, a. megbízhatóságot. szedés közben ismerkedik meg Dietrich Vilmos A fiu-iskolákban szinte ösztönszerüen ok- gyógyszerészszel, a ki épp akkoriban hagyta ott tatják erre egymást a gyermekek, a mennyi- patikáját, hogy egészen a botanikus tanulmányokben az árulkodó fiut megvetéssei sujtják egy- nak szentelje életét. Az ismerkedésnek eredménye más között, de a leánygyermekek - mi ta- házasság lesz, de mert pénz dolgában szüken gadás benne - szivesen összeülnek pletykázni vannak a fiatalok, az asszony is kell, hogy keresni egymással. Mentöl közelébb jutunk dél felé, segitsen : tanitványa lesz férjének és segitőtársa ; annál közlékenyebbek, élénkebbek és bőbeszé­ együtt járják az erdőket. , mezőket, keresik a ritka düebbek lesznek az emberek. Észak felé ellen- 1 növényeket, száritják azokat és adják el a füvészekkezőleg : egyre szófukarabbak. A szines Dél nek, tudományos gyüjteményekenek s megélnek ragyogó napjával felforralja a vért és a fantá- munkájukból. Amália nemsokára nélkülözbetetlen ziát, s ott sokszor még a kéz is beszél, mintha asszisztense férjének s hat éven keresztül élnem volna elég az ajkakról elhangzó szó. A választha atlanok. Ekkor hal meg az asszony magas Észak ellenben a maga komoly, erő­ anyja, a. kinél eg etlen leánykájuk élt. l\fost már teljes és mégis oly szomoru természetével, nincsen kinél haayni azt, háztartást kezdenek a komoly, erőteljes és meggondolt embereket Díetric:hek. De a szegény asszony, a ki leány-

B6k vilá_ta.

A fiatal ember (persze azt hiszi, hogy a leány most hazudik): De kérem, csak bizik annyira bennem, hogy ha már elárulta magát, nem szük.séges visszavonnia.

Karola (gyorsan mérlegeli magában, mi volna okosabb : a hazugságot fentartani, vagy az iga,zat bebizonyítani. Természetesen egyiket sem teszi) : Jó, hát ne beszéljünk erről többet.

A fiatal ember: Jobb az igazat tudni .•• Karola (idegesen) : Bölcs szentenczia!

A fiatal ember lkitör) : Legalább esetleg mások . . . a kik azt képzelték, hogy nekik is lett volna joguk ..• Karola (boldog megelégedettséggel érzi, hogy oda jutottak, a hová ő nem akarta.

Olyan naivan csodálkozik, hogy mindenki észrevenné a furfangot, csak az ujra tüzet fogott férfi nem) : Senki sincs, a ki azt képzelné . . . (Veszedelmea hallgatás.)

A fiatal ember (halkan) : Karola és ·ezt igazán hiszi?

Karoln (l;:omolyan izgatott lesz; egy kicsit ijedten): Kérem, erről se beszéljünk.

A fir!.,tal ember : De hát miről beszélj ünk akkor ? En beszélni akarok róla ! (Karola sem óhajt egyebet ·és fél közbe vágni.) Különben most már ugy is késő.

Karola (hirtelenkedve) : ~fiért ? Vagy ugy ?

Hiszen épperi azért beszélhetünk róla, mert tárgyilago ak lehetünk.

A fiatal ember: Igen, most már hidegen megbírálhatjuk az egész esetet. Azt hiszem, maga is belátta, hogy nem 'n voltam a hibás.

Karola: Hát talán én? ...

A fiatal emher : Ha maga akkor csak egy kicsi kedvesebb, ha c ak egy kicsit kaczérabb, min má leányok is szokták ...

Karola (nagyon elégedetten süti le a sze-

mét; ő a vármegye legkokettebb leánya): En . . . ahhoz én nem értek ...

A fiatal ember : Emlékszik rá ? A keze már a kezemben volt, miért nem engedte, hogy kimondjam ...

(A vonat megáll, hirtelen mindketten kiegyenesednek. Csak most vették észre, hogy egymás felé voltak hajolva. :eppen ideje volt, mert a másik pell(zben egy magas fiatal asszony jelen meg az ajtóban. find a kettőnek ugyanaz jut egyszerre az eszébe, hogy a döntő pillanatban akkor is megjelent egy harmadik és elrontott mindent. A fiatal asszony elhelyezkedik, megnézi utitársait és nem azért asszony hogy azonnal át ne lássa a helyzetet. Elhatá~ rozza, hogy nagylelkü lesz és mikor a kalauz belép, megkérdezi, van-e étkező-kocsi, mert át akar menni. Nagyon jól tudja, hogy van, csak a fiataloknak akarja tudtára adni, hogy nem lesz utjokban. Csakhamar fel is áll és elmegy.)

Karola: Elegáns asszony.

A fiatal ember : Igazi uri asszony megjelenés.

Karola: Azért mégis jobb, ha az ember nem utazik idegenekkel, ugy-e ? (A biztató kérdé re nem a várt válasz jön.} .

A fiatal ember : En, ugy-e, nem vagyok 1degen?

Karola (kedvetlenü!) : A hogy veszszük.

(A férfi sértődötten hallgat el, Karola kétségbee etten gondol rá, hogy a következő állomás Ladány.)

A fiatal ember (ö szeszedi minden furfangját, s visszatér az elejtett témára) : Eay évvel 0 ezelőtt nem igy felelt volna.

Karola: .Mégis azt mondja, én oltarn a hibá-s. Pedig maga ment el é soha többé felénk sem jött.

A fiatal euwer (elfelejti, hogy akkor milyen hamar megvigasztalta az a gondolat, hogy

Vasárnap, 1910. augusztus 7. korában csak segédkezett anyjának a szükös kis munkásháztartá.sban, nem tud önálló házta.rtást vezetni, nem ért hozzá, a férj türelmetlen, hogy szakott segitőtársa munkáját nélh.-ülözni· kénytelen, durván támadja nejét, minden bajért őt okolja, rossz néven veszi, hogy a gyermek m.iatt neki, a férjnek kell nélkülözni neje odaadó munkásságát. A vég az, hogy a házastársaj ideiglene· sen elválnak egymást-ól; az asszony felkeresi Bukarestben élő fivérét, aztán Erdélyben vállal áJ]ást idegeneknél, hogy a háztartás titkait meg· tanulja. De ugy látszik, ez az egy dolog, a mit ő minden esze és energiája daczára nem tud megtanulni. Vis zatérvén férjéhez, a régi vesze· kedések ujra kezdődnek s ujra elválnak egy· mástól a házatársak, de most már •égleg. Dietrich Amália egyedül áll mo t már s nemcsak önmagá· ról, de leánykájáról is kell gondoskodnia. Nem tanult semmit olyat., a mivel két ember kenyerét állandóan és biztasan meg tudná keresni, csak a botanikához ért, tehát ahhoz fog. Végigjárja Hollandia és az északi tenger partjait, az ottani flórát tanulmányozni. Gyalog megy, esőben, vihar· ban, hál halászkunyhókban, él, a hogy tud, mert a gyermeket neveltetni kell, öltöztetni, etetni, tanittatni, hogy legyen miböl fentarthassa magát, ha egyszer a munkás anya fáradt szemeit le• hunyja. Eleinte jól megy minden, szorgalma határtalan, gyüjteményei csakhamar a legnagyobb keresletnek örvendenek, de egy nagy, nehéz betegség ágyba dönti s nincs mit tenni, mint legféltet· tebb kincseit., legritkább gyűjteményeit vásárra vinni, hogy a mindennapi kenyér kettejüknek meglegyen. Hamburgba ,'iszi gyüjteményeit s ott hire megy annak hogy az asszony nem eladója a gyüjteményeknek, hanem maga az a lelki· ismeretes botanikus, a kinek . _~émetország leg· hirnevesebb szaktudó ai egyre-másra állitották, ki a legfényesebb bizonyítványokat tudományos képzettségéről. Hamburg egy dusgazdag nagy• kereskedője, Godeffroy, a tudományok lelkee meczénása, hirét veszi ezen tényeknek s segit a lelkes asszonyon. N'eki magának is van egy hires természettudományi muzeuma, azt az ajánlatot teszi az asszonynak, hogy elküldi őt Ausztráliába egy telje en felszerelt expediczióval, hogy ottan az ő számára gyüjtsön az asszony mindent, a mit zoológik:us és botanikus ne>ezetességben csak fel tud hajtani. Az as zony örömmel vállalja e meg. tisztelő megbi:zá.st, .h-ülönösen, a midőn Godeffroy ur biztoi:litja öt arról, hogy nemcsak megleS2 ne.hi. a ti zte ·séges fizeté~ hanem leányának i bizto itja a rendes kiképzé·t, a tanító. női diplomát, egy~zóval a biztos megélhetést. legalább nem kötötte le örökre magát, gyönyör· ködve nézi a leányt és szerelmesebb, mint valaha) : Ha maga akkor nem ugrott volna olyan gyorsan és boldogan fel mellölem felelet néi.J:ül, }ta nem s~aladt volna ugy az alkalmatlan baratoo elébe, romtha megazabadit.ó lett volna •• Karola (az ablakon át a rohanó telegráf· póznákat nézi, a sárguló veté~t é az ég alján a nagy, mozdulatlan fehér felhő-hegyeket): Én . . . nem ugy gondoltam ...

A fiat;a~ e~nber : :\Iiért nem jött ki este a parkba etaln~, mint mindig ? X:ppen akkor maradt el, mikor annyira vártam azt a fe, leletet !

Kamla (azt hiszi, már annyit mondott, ~ogy lehetetlen tovább mennie. De eszébe JUt,_ hogy mindjárt Ladányban lesznek, még egy .~er. alk?'lm~t akar adni a másiknak hogy a dont? s~ot kimondja}: De hiszen még nem volt kerde~, a mire felelhettem -volna ...

A fiatal ember: ~-agyon jól tudta, hogy akkor mennyire zerettem.

Karola (gyorsan r' tekint · nem tudja, hogy ~agyon o tobának tart -e -vag nagyon 1 ~ okosnak azért. hogy o ha em ugy felel, ~t. ke}lene. De ugy érzi, h · minden~e~ ~ege e o zégyenlete-en Iárulta magát. a a ogy szeretné fedezni a ns . . zavonulá 't): 1\feglehet, hogy tudtam . fiata! ember (term~ ~t~~ en semmi sem :vesz eszre · naivul olvta ja) .• v 0 lá -a, akkor 1 felelhetett olna e : b'IZ t 8 O·, Z ót. , ik _ 1 K a ro«(. (mindJ' án. bel, . hogY a mas . f .

J8. . ~ csa k neh ez eJü .- engedéken ·ebb le ~ z) : L ha akkor felelt m volna, nem· me nt volna el ~ A fiatal e11tber : Karol HO!!V té elczheti fe,l, ~10gy akkor ... (A ,·ona. 1 ~-bban megy" valto~on döezczen át.) .

Karola (l gjobban zere ne in·a f kadni é megrázni ezt az -tob embert, a. ki megint

4

Vasárnap , 1910. augu ztus 7.

AZ 'UJSÁG---------~--------=---------------------~-------------------------------------------r~----~~----------~----------------~ Dietrielmé hajóra száll és megy Ausztrá. tetben egyezik az iriszüvegekéveL A Kloster- nem a középpontban, hanem attól kisebb-nagyobb liába, a hol tiz évig marad s küldi haza a · mühle-i üveghuta produkturnai például semmiben távolságban van. Igy a rezgés gyorsasága szabáGodeffroy-muzeumnak a ritkábbnál-ritkább pél- sem állnak hátrább a Tiffany-féle üvegeknél s lyozható, mennél közelebb van a tengely a közép· dányokat, nem nézi a hónapokig tartó magányt, annyira sokfélék és különbözők egymástól, hogy ponthoz, annál egyenletesebb, kisebb hullámu a mi munkájával jár, nem a veszélyt, a melyben külön neveket is kapta.k. Igy például az olympia- a rezgés, mig durvább, erősebb ütések akkor állsokszor forog vad törzsek közepette, hanem vé,.,zi üveg ó-klasszikus minták után készüls az arkadia- nak ·elő, ha a tengelyt a legszélsőbb exczentrikus a vállalt munkát hiven, fáradllatatlanul, gyönyö- üveg is; ezekben még nincsenek . fémszálak. A pontba akasztjuk. A korongot többféleképpen rüen. Aztán hazatér s még tizenhárom évig lepkeüveg (tulajdonképpeni neve papillonü>eg) a lehet hajtani, a szerint, hogy milyen rendszerű a marad a GodL froy-ház ·.wlgálatában, mig Godef- lepkeszárny szineit utánozza s az ü egnek alfajai készülék.

Régebben csakis olyan készülékek voltak froy Caesar, a főnök meg nem halt. Ekkor Ham- szerint, az üveg alapszinének megfelelöen rubiuburg Y á rosa á !lá:-t ad neki hires botanikai kertjé- papillonü vegnek, krétapapillonnak kandíapapil,- ha ználatban, melyeket taposással hajtottak. Majd nél. S a mm;t. n.á•· öreg nő életében először élhet lonnak stb. neveztetik. Ezeoki ül még ujabb kézzel hajtott, cRinosább készülékek jöttek forspeczialitásai az ugyne\-ezett fenoménüvegek, még galomba, de mindkettőnek az a hibája, hogy SAlll magá~ak, tanulmányainak, a tudománynak. Leánya regen férjhez ment már s hivja anyját, jönne pedig kandiafenomén, opál, jáczint stb., s mind- a kéz, sem a láb müködése nem teljesen egyenlehozzá életét befejezni, de az öreg a zony nem ezek söt 'tkék, fémlila, vert russe stb. zinekben. tes és e tekintetben nem teljesen megbizható. akar terhére esni, megkerc~i to>ábbá is ak nyerét Képvisel ve van itt a gyengéd és könnyed gyöngy- Azért ma már olyan készülékeket szerkesztenek, s tanul tovább. Csak már a mikor a halálát érzi, házcsil1ogástól kezdve (nem feledkezve meg a melyek egyszerüen a villamos áramba kapcsolhaták vágyódik leányánál me..,halni s utazik oda, a hol kiá ·ott régi üvegek iri zfényéröl sem) a fémreflex- be é a melyek ennélfogva hajszálnyi pontosság' o nen;s? k ara meg is hal. Szép és gazdag élet zárul hatásoknak egész skálája, s ha hasonlatot kere- gal szabályozhaták Az ilyen készülék pedig nem mlnden helyen ha_.lalaval és oly élet, a mely például zolgálhat sünk reá, leginkább a tüzben átizzott aczélpenge mmdazoknak, a kik jólétben könnyü életkörül- szinéhez lehet azokat hasonlítani, egy, a nap- alkalmazható, mert hiszen ma még kivételes esetugárban ragyogó rózsabogár zöldeskék szárnyai- ben van c ak a villany bevezetve a házba. Azonban mények közt jajgatni tudnak azon, ha januárban ma már minden városban van orvos, kinek ily nem ehetnek szamóczát Ya..,y ha karácsonykor hoz, vagy a kolibriszárnyakhoz. ' e • draga A lüszter az Ü>egiparban éppen olyan» láger<c, készülék rendelkezésére áll. az uj libasült. Ennek az asszonynak , emmi Az ilyen km·ától azonban nem lehet azt sem, a~atott ingyen, neki fáradni kellett és mint a milyen volt a fazekas-i pru·ban, azért nincs aggodni a mindennapi kenyérért, imádkozni mi.n- semmi csodálkozni való rajta, hogy csaknem \'á,rni, hogy egy-kétszeri alkalmazás után már dennap : >>En Istenem, hagyd meg egészségemet, minden üveghuta ha~onló természetü dolgokkal szemmellátható eredménye legyen, hiszen nem is nehogy leányom mások irgalmára szoruljon !<.< foglalkozik most, ha más-má kivitelben is. ilye. az a czélja, mert a mikor az ifjuság megőrzéséről Es ez az asszony boldogan halt meg, mert életé- nek például a hireseb'Qek közül: Teplitz mellett van szó, csak az állandó és folytonos alkalmazás ben, nehéz életében mindig és minden körül- Rindskopf József fiainak qveggyára, a Palime kecsegtet sikerrel. Türelem, kitartás kell, hát legmények közt megtette kötelességét, nem kereste Künig test>érek »Elisabethhütte<<-je, Kostenben alább mindjárt egy suba alatt fiatalságunkat is soha a maga kedvteléseit, nem panaszkodott és a Harrach gróf üveggyára, Csehországban, kinek megőrizhet j ük. nem zugolódott. S nem beszéltetett magáról >>Iris dorée «-ja nagy szenzácz;iót keltett .. Hiresek ·{Folytatjuk.) akkor sem, a mikor meg lett volna ahhoz is a a petersdorfi Kaméleon vagy változóüvegek módja s kapósak lettek volna elbeszélé ei életének (Changeant). A fancziák közül még a Crystallerie nagy és nehéz küzdelmeiről. S ma sem tudna de Pautin (Seine) foglalkozik két idevágó különös a világ róla semmit, ha nem a szerető leánva speezialitással, a >>Karthagó,< nevü iri zreflekszes emelt volna neki szobrot gy könyvvel, m~ly jégüveggel, a Rosathée-vel (tearózsa-üveg), mely Dextrin. A dextrin vagy keményitőgummi anyja életének minden keservét 's minden küz - rózsa zin és sárgás ezüst vegyüléke s aztán kék200 rész burgonyakeményitöböl, 100 rész vizzel delmét, de minden diadalát is tarta!mazza. Egy csillámu tömegárukkaL és 2Y2 rész sósavból keverik, aztán 2 napig a szerény, szürke, kopott ass:uony története és Hogy a Tiffany-féle üvegek gyönyörü fénye :e~:gön, majd gőzben sz.áritják, utóbb másfél mennyi diadal és menayi tanulság benne. és zine a nagy közönséget egyszerre megragadta ora1g 100 fok Celsiusra hevítile A dextrin teljesen s bámulatba ejtette, azon nem lehet csodálkozni. feloldódik és majdnem szintelen.

Eppen igy a többi utánzatok vagy az ö nyomán Juhbordaszelet olajban. A bordaszeleteket nyert felfedezések is. De má részt azt kell kérdez- finom forró olajbru1 mindkét oldalon megsütik nünk önmagun1."iíól, vajjon hát ezek az ·Ü>egek azt~ az ola~hoz kis fehér bort és áttört va~ Ovegekről. ~akugyan .ü\·egek-e még s nem a fémeknek egy Fémrefiexes üvegek. befott paradicsoroot adunk és a mártá t felu~a~b, eddig ne;n ismert felhasználá a s igy egy forral_va. át zürjük és a husszeletekre töltjük.

(Folyt::~. tás.)

UJ os zekomponált anyag ? M:indene etre ezzel az A fé~e~exes üvegek feltalálásánál az ugy- el~árá al_ elvesziti egy fő szépségét az üveg, a ~~elléJe ad~ olajban párolt paradicsomot, gombat, leforrazott olajhogyát és kiáztatott ajókát. neveze~t ~ISzuv~gekkel - mint már megn-tuk szmte kr1stályszerü átlátszóságát, mert az összes Levesbus hagymamártással. Barna rántást Ausztna Jart elol 1:\ természetes, hogy csakhamar lüszter-üvegek - a nagyon kic iny rubincsoport készi~~k é egy maréknyi vagdalt hagymát ~eljesen magáévá tette a lüszterüvegek technikákivételével - nem bocsátják teljesen át a fényt ját. Hiszen ennek kémikus összeállitása sok tekin- s a világos ág felé tartva valami jelentéktelen, megpmtunk benne, aztán egy pohárnyi vörösborral é busleves-el feleresztve felforraljuk. 1.\-fajd pÍ!:zkos sárgabarna vagy szürkebarna szint kapa puhára főtt leveshust felszeletelve, belerakjuk nak. Ezt maga Tiffany is beismerte s sokáig és forrón betálaljuk. nem tudja kimondani azt, a mit akar. _r inc dolgozott azon, hogy a lü zterha.tásokat, nagy mit temli, mint az utolsó perczet felha~ználni. világo ságban, a transzparenshatásokkal ö szeMogyorópudding. 15 deka leforrázott mogyoróTeljesen elfelej.tette ~llitólagos menya szony- egyezte se. De ha jól megfigyeljük ezeket az igy rql lehuzzuk a héját és apróra vágjuk. 25 deka tojás sárgájával és két tábla puhitott ·ágát : ugy tekmt a ferfira, hogy egy kösziklát készült lámpaernyőket, ugy meglátjuk a hiábavaló czukrot meginditana é~ nag on haikan mondja) : És erő zakot rajtuk, mert e lámpaernyők még az csokoládéval háromnegyed óráig keverünk. Akkor beleadjuk a mogyorót 3 evőkanál lisztet és 6 ba most felelnek arra a kérdé~re y intenziv villanyfény ben t:iem átlátszók, hanem (A :fiatal, ember . oly~ váratlan meglepe- csak áttetszöek. nlert vagy a Hiszterhatás jut tojás kemény habját, vajjal kikent formába töltté ·sei néz ra) .. ~ Illi telJe e~1 kétségbeejti és ér ényre az átlátszóság rová ára vagy pedig az jük és egy óráig gőzben kifőzzük. végleg meggyoz1, hogy ?salodott. 'Cg' látja. áttetszőség szoritja háttérbe a lüsztert ; egészen Viasztej l;lutorfényesitéshez. 120 rész lágy vizben 12 rész hamuzsírt megföznek, aztá.n 24 rész hogy sohasem ~.zer~tte es mo t em zereti megfelelöen ezek a ki érletek oha sem ikerülnek. l!leavagdalt sárga viaszt tesznek bele. Ha a szénö pedig - ó~, o ~ndent elárult. zerencsére a vonat megall ; Karola felkapja a kézitá kásavképzödé megszünt., 120· rész forró vizet hozzá. ját és menekül. A :fiatal embernek mécr -ak fA 1 LEGJOBB SZÁJ· ÉS' töltve, még egy zer felforralják. A viasztej beannyi ideje marad , ~ogf megkapja k~ztyüs FOGÁPOLÓ-SZEREK. - duga~zolt palaczkokban elteendő. kis kezét, a leány eh·antJ~ é' ki zalad).

Szarvashuskolbász. A szarvas husáról a bőrt 6626 A fiatal ember, (ke, eruen) : ll en szerené· az ~~a ki zed w, finomra vágjuk vagy őrüljük. csétlen voltam egesz eletemben ! (Az ablakEgy kilo vagdalékhoz 25 deka vagdalt szalonnát hoz áll és végiggondolja élete hasonló e etei · 25 deka finomra vágott ve ez irt, egy darab vajat' csak kett öt tu~ eg' z biz t? an megállapitani Rovatvezető Garami Béla dr.

3 e..,é z toj' t, evőkanálnyi reszelt zsemlét• és az is Kar?lar~·. von~tkozik.) A döntő pillamelyet tejföllel elkovertünk, kis bort, sót és borsot natban minclig kozbevagott a ors é minden A tlatalságról. Az elöregedésnek, mint már adunk. E tömeget marhabéibe töltve kolbászókat elrontott. ( ~idj.:" a orsot ' nem jut e. zébe, említettem, l cr zembe~zököbb tünete az elhízá- al~t~ belőle, vajon piro ra sütjUk és barna hogy a ~ön!o p1llanatot nem . zabad ohasem é az arcz eh·á~czo odá~a. Mind a kettő ellen ki- VaJJal leontve tálaljuk. az u toiso púlanatra hala ztaru. Ez alatt Ka- válóan alkalmas védekezés a masszázs. Ré en be. . .Gombás rizs. Két maréknyi gombát megrolát nézi a ki vissza 'em t kintve tart a ki- bizonyo;;odott, hogy a vérkeringé fokozá~ára, b zhtunk, aztán megmosva, vékony zeletre vájárat felé . A kcrit~en t~l koc, i v~r. Egy nagyon ránczok eJtiintet ére 's az a,rczbör rugalma á- rrunk é kis hagymával zsiron megpároljuk, aztán :fiatal ember, a km zmte lat zik az érct :::éO'i gának, teltf'égének fokozására a ma száz ki \'álóan zöld petrezsel :met é- fehér bor'ot adunk hozzá. bü zk ége, jön eléb~ . Aztán eg ido;;ebb alkalmas. ·em mindenkinek áll azonban módjá- 2~ deka rizst huslébeu, vajjal és óval puhára ma.::száz~t tanult ;;zakemberrel végeztetui a..c;szony öleli á~;) De h~~ ~en ez tephani néni ! ban parolwlk. Kivajazott sima formába rakjuk a rizst É Karola az o pusztaJara megy ! " emell tt. a kézi ma~-záz oba em lehet annyira é gombát rétegenként felváltva. Legfölül rizs jön (Mintha egyszelTe felnyilnék az ze. te- egyenlete em pedig a1m3;ra megbizható, ~nt ezt tojássárgájáYal megkenjük, reszelt sajtot szó~ phani n ·ni özvegyas ' zon ez az eg , :fia. van az , meh·et zélra ::;zerke ztett ké zülékkel vé. runk rá é vajdarabkákat. Háromneayed óráig süt0 tehát "e apó'! "e vőlegén~ nin ~ !. Ebben a pil- geznek. jük é- fehér mártá"t adunk meüé. _ tekintet be jövő készülékek közilllegnagyobb lanatban telJe en megVllágo odik a feje a _ Finom: son~ás, esusza. Rendes gyur~tt tésztá.t m • ikban f lkap.ja a kalapját köpenyegét, elterjedésnek a nbrácziós ma zázs gépek ö1\en. 3~ deka .h. zt?,ol es 3 tojá ból készitünk és sós tás)ré.ját s leugrik a vonatról. Előtte a koc~i denek. r\z ily n készülék lényeges ré ze e y fél 1zben ~ozzük. Aztán fél kiló finom sonkát nyári porfelhőbe burkolózik és o ább robog, aummilabda, mely zakadatlan apró löké ekkel apróra_>~ 14 deka marhac ontvelővel gyütt. ugyanezt teszi há.ta megett a vonat. A nehéz állandó rezgé ben t rtja a m iirozandó bör3 d~ t~~feloo 4 tojá t ütünk, megsózzuk és a. felfogásu fiatal ember pedi (J tásk • al, kabá tal ré·zletet. E lapdát koron g hajtja, rezgő moz •- 't so~ v ~ ':.zehabarjuk. Egy lába t z írral agy a. kezében a perronon állva marad.} pedig olyképpen nyeri, hogy a korong tengel~·e vaJJal kikenünk, - lehet porhanyós tésztával ie

Házi fanácsad6.

A la

ezé .

'S10J·lAfl ~ -

Kozmsfika.

.

AZ UJ.S AG kibélelni - egy réteg csuszát és egy réteg tejfölös sonkát rakunk rá felváltva, mig az egész elfogyott és a sütőben megsüttük; ha porhanyós tésztával béleltük, a tetejét is ezzel födjük · be, habart tojással megkenjük és ugy sütjük.

Burgonyaleves sárgarépával. A meghámozott sárgarépát metéltre vágva, . busiében puhára főz­ zük. Egy darabka vajjal és egy kanál liszttel világos rántást készit ünk, ebbe · beleteszszük a szitán áttört sárgarépát és annyi huslevest, a mennyi kell, hozzá töltünk. Akkor koczkára vágott nyers burgonyát adunk bele, puhára, fözzük, a levest megsózzuk és forrón tálaljuk.

Nyulszeletek. A nyul hátából szép . s~elekk~t kell vágni, finomra megspékelni és lábasba tenni apró hagymával, néhány gombával, 2 szarvasgombával és egy kanálnyi vagdalt zöld petrezselyem~ mel. Alája teszünk 10 deka vajat és 8 deka koczkára vágott friss szalonnát és betakarva puhára pár.)ljuk. ~fikor megpuhult, a Jéhez kis buslevest és fél czitrom levét adva, felforraljuk és a szeletekre töltjük.

Lábbeli puhántartása. A lábbeliek sokat tisztittatnak fénymázzal, a mi nem igen használ a bőrnek. Igy okosan cselekszünk, ha hetenkint legalább egyszer bekenjük este vazelinnal és reggel egy rongygyal jól ledörzsöljük. Igy a bőr megtartja puhaságát és nem reped ki oly könnyen.

Szilvaiz. A szilva magját kiszedve, beledobjuk nagy ü the, me]yet előzőleg szalonnás börkével megkentünk, hogy a szilva oda ne égjen és hosszu kavaróbottal keverve, fözzük. Miutá.n folytonosan keverni kell és az iz vége felé nagyon keményedik, több embernek kell váltakozva keverni. Ha a szilva szétfött, lyukas fakanállal kiszedjük és rostára rakva vagy tálba vagy dézsába áttörjük, hogy a héja a rostán maradjon. Az áttörtet ujra fözzük, czitromhéjjal és gyömbérrel egészen keményre. .J. -émelyek zöld dióhéj at is adnak bele, hogy feketébb l gyen. Kőbödönbe vagy kis fahordóba rakva, évekig eláll, ha elég keményre főtt. Igen sokáig kell -főzni.

Kirántott mandulás kolbászkák. 125 gramm hámozott és törött mandulát, 2 vizben áztatott és kinyomott zsemlebelet, 2 kanálnyi porczukrot és 3 egész tojást jól összekeverünk Aztán apró kolbászkákat formálunk, 'kis morzsalisztben és habart tojásban megforgatjuk és forró zsirban kirántjuk. Borwdó illik hozzá.

Gazd sá.8i fanácsad6.

Hogyan védjük meg a fákat a vértetű ellen?

A vértetü ellen való védekezés megkezdésére legalkalmasabb a téli idö addig, mjg a fa meg nem lombo-odik. Ha a fa igen nagy méctékben meg van támadva a vértetütöl, az igen vértetves ágakat levágjuk és azt rögtön elégetjük. A fad.erékon és a megmaradt ágakon levö sebhelyeket az ugynevezett petróleum-emulzióval megtisztitjuk. Ezt ugy készítjük, hogy egy liter -dzbe felaprózunk 10 deKa.gram.m mosószappant és feliorraljuk. Akkor hozzáöntiink két liter, kissé langyos petróleumot.

Az igy összeöntött petróleumot és a felforralt szappanos vizet azon melegében lyukas fakanállal (habaróval) jól és erősen annyira összeverjük és k.a.varjuk, hogy az 8-15 percz mulva telfölsürüségüvé váljék. A fákon Ievö vértetves ~;ebek bekenéséhez már most ezt a petróleumemulziót' használjuk, de nem tisztán, hanem ugy, hogy annak egy-egy részéhez 4-5 rész tiszta (kissé langyo'>) vizet veszünk és e kettöt egymással jól összekeverjük. A bekenés khi ecsettel történik, ugy hogy ezzel, a mennyire csak lehet, egyszerre az egész sebet fogjuk fel és boritsuk be, hogy a vértetü a sebböJ a földre ne hullhasson. Ezután a megtisztított sebet kátránynyal bevonjuk. hogy oda vért.etü többé le ne telepedhessék. A seb eme bevonását semmiesetre sem szabad elmulasztani. Egy hét mulva az irtás után megint végig kell vizsgálnunk a megtisztított fá.kat s a hol ujabb vértetűfolt van, azt ismét ugy kell irtani, mint az első esetben.

Az óvantag pusztítása. Az óvantag teljes kiirtása ott, a hol már egyszer elszaporodott, nagy bajjal jár. Ez ellen más orvosság nincs, mint hogy ar; ólat földig leromboljuk és minden részét lehetőleg ott helyben óvantogostul elpusztítjuk. E czélra a tél a legalkalmasabb idő, a mikor a hó leesett. A farészeket szét kell szedni. de óvatosan, ·hogy bontás közben az atkák szét ne hulljanak ~ azután a szétbontott részeket tüzve zedelemtől mentes helyen, lehetöleg ott a. helyszinen, nyilt tüzön az utolsó darabig el kell hamvasztani.

••

·Uzanstek. {Kéziratokat nem adunk viw:a.)

B. 'K. Kivánsága szerint intéztük el. .M. Sándor. Kivánsága szerint intéztük ei.

D. Ármin. Kivánsága szerint levélben válaszolunk.

B. JI. Levélben részletesen válaszolunk.

H. Linka. Tessék a gyógytárban 30 gramm bóraavat venni. Oldja azt fel egy liter forró vizben és lehütés után orrlapda. vagy orrtölcsér segélyével fecskendezze át nap· jában többször. .Milonka. Kezerotika roYatunk vezetőjénél, VI., Andrássy-ut 89.

Járásbiró felesége. Négy-hat hétig tart. Az elsö ~ét-három hétben okvetlen ágyban kell feküdni, azután IS a nap legnagyobb részében. Naponta Yz-1 órai ál,alános masszázs szükséges és az orvos által szintén na.ponta végzendö gyönge fa.rádos villamozás. A táplálék menniysége fokozatosan emelendö. Az elsö napokban tulnyomóan tej, még pedig 2 óránkint 60 gramm. A 3-5-ik napon már l Yz-2 liter tej a napi adagja, a melyet kortyonként, lassan, hidegen vagy melegen kell meginni. Ha undorodnék a tiszta. tejtől, akkor kevés teát, kávét vagy kenyaket lehet hozzáadni. Ha a kizárólagos vagy tulnyomó tejétrend már a kezdetben nem sikerül, nem kell azt forszirozni, hanem a böven adott tej mellett vegyes tápláléket kell nyujtani. A hatodik nap után az étrend a következó: R-eggel 7Yz órakor félliter tej, a melyet félóra alatt kortyonként kell elfogyasztani ; 8 órakor egyharmadegynegyed liter tejszines kávé, fehér kenyérrel vagy kávésütemény vajjal, 80 gramm hideg sült, egy tányér zsirban kisütött burgonya (pommes de terre frittes); 10 óra~or félliter tej kétszersülttel; 12 órakor félliter tej, a melyet félóra alatt kell meginni; l órakor husleves, 11ült bóven, fózelék, édes tészta, kompót; 3Yz órakor félliter tej kortyonként; 5 órakor félliter tej, vajaskenyér, 80 gramm hideg hus ; 8 órakor meleg sült, vajaskenyér, félliter tej ; 9 órakor félliter tej, kétszersült.

Levesek, husok, fözelékek és édes tésztákban nagy változatosság legyen.

1882. Levélben válaszolunk.

Ibolya. Tessék a Hydrogenol-szájvizet és fogpépet V"a.gy fogport használni.

Egy eló{i:.etó leány. Egyikkel sem ér czélt. Végezze a kö,-etkezóket: Szigornan kerülendök a tészták, czukor, édességek, burgonya. Kenyér napi adagja 80-100 gramm. Sok z.sir. Ezek ugyanis, az ételekhez keverve, hamar előidézik a jóllakottság érzetét. 11:tkezés háromszor napjó..ba.n. Az étrend a következő: Reggel 7% órakor: nagy csésze orosz tea, czukor, tej és rum nélkül, 50 gramm fehér piritott kenyér, vagy fekete kenyér böven vajjal; délben : 120-180 gramm tiszta. husleves, melléje vagy beléje coontTeló kenyér nélkül, 120-150 gramm kö"Yér főtt vagy sült hus, zsíros márt-ással, zöld főzelék angolosan készitve, mérsékelt mennyiségben (kizárva burgonya, sárgarépa, r~pa), saláta, sült alma, vagy friss alma, vagy meggykompót czukor nélkül elkészitve, 2-3 pohárka könnyü fehér bor, ebéd után egy nagy csésze erös orosz te& keserüen ; este : nagy csésze orosz tea keserüen, hozzá egy darab hig tojás, vagy kevés zsiros sült, vagy kövér s6dar, esetleg hal, 30 gramm kenyér. sok vajjal, néha kevéa sajt, friss gyümölcs. Kerülje az ételek erős sózásá.t, füszerezését. Gyomörrontá.s esetén a. táplálék soványabb legyen.

Elk~ercd.elt. Tessék a. bársony-szeplökrémet használni.

G. K. Zenl.a. Tessék ebben az ügyben Marschalkó Tamás dr. egyetemi magántanárhoz fordulni. Czime: Kolozsvár, Karolina-kórház. .J[. Elwnóra. Kivánsága szerint intéztük el.

K. lriTUJ.. M:ossa. meg napközben többször állott vizzel és este lefekvés elött meleg vizzel és fehéritő­ bársonyszappannal. A szappanhabot hagyja rajta. néhány perozig, azután mossa le sok langyos vizzel, utána óJ.lott vi~zel ~ ~ leszáritás után ecsetelje be éjjelre bársonyzsirta.lamtova!. Reggel a szappanos-langyosvizes lemosás, állottvizes leöblités és leszáritás utá,n kenje be fehéritő-bársonykrémmel. Ezenkivül végezzen másodnaponta arczg6zöléseket a következöképpen : Helyezzen egy izzó va.sda.ra;bot egy n~obb _vasedény~e ; töltesse tele lobogva. forró VIZzel és haJtsa rea. az arcza.t. A fejét és az edényt takartassa le egy_ v!-stag kendövel. A gózölés 20 perczig tartson, a mely 1do alatt 2-3-szor öntessen friss forró vizet az edénybe. Gózölés után hidegvizes lemosás és a leszáritás után krémes bedörzsölés következik. A mitt. esszoreket tessék naponta. vagy másodnaponta kipr~elni a megérett pattanásokat pedig a. bórnek s:~;a.ppan ~ meleg vizzel való elózetes letisztitása után egy küzzitá-ssal megtis-ztított vékony tü hegyével tessék felszurni. Kipréselés, illetve felszurás után melegvizes, szappanos lemosás ' ledörzsölés k<)vetkezik.

H. K. Wien. Kivánsága ezerint intéztük el.

B .. J!.· Jfaglód. Kezelje ugy, a hogyan azt a. ~K. ~!lla« Jeligére. kiildött üzenetünkben ajánlottuk, de éneire ne a zsrrtalanitót, hanem az I. számu bársonyzsiroskrémet használja.

Egy ifju. Nagyon okos dolgot ir. Rá is fogunk térni a dologra, de hogy m..ikor kerül reá a sor, azt még nem tudhatjuk.

Párisi kozmetil:órök. Nem ismerjük öket, igy, sajnos nem szolgá.lhatunk a czimeikkel sem. ' Ijedó!J anya. Nincsen oka. a félelemre, de minden~tre jobb félni, mint megijedni. Napont-a, másodnaponta tiSZta fehérnemű, lehetőleg naponta. fürdő, azonkivül természetesen naponta többször mosakodás kolozsvári Szent László fertótlenitő-pipereszappannal.

S. Izidor. Massa meg és habesitsa be hetenként kétszer, este a. lefekvés elött alaposan a fejbórét és haját meleg viz és ko.lozsv~ri anthre;rol-kénsznppanna.l. A szappa~abot. hagyJa. .~aJta n~ elso ,me~mosáskor tiz perczig, a);után romdeu kovetkezo mosasnal öt perezezel tovább és végül állandóan harmincz perczig. Ezen idó letelte után mos;;a le a szappa.nt alaposan a fejéról többször váltott langyos vízzel, ha szóke, akkor kamillateás sok langyos vizzel, utána öblitse ki állott vizzel és leszáritás után tessék kibontott hajjallofeküdni. Ezenkivül tessék a. fej-

'

Vasárnap, 1910. augusztus 7. börét egy kevés- bársonyhajszeszszel másodnap<;mként bedörzsölni. Azokon a napokon, a mikor szappanos kezelést· végez, ne tessék szeszes bedörzsölést is végezni, K. Samu. Kivánságára levélben válaszolunk.

A gról s:;akadt senkié,. N agyon örülünk, hogy eddigi tanácsaink mind olyan fényesen beváltak. Hiába., csakis szigoru betartá-ssal lehet czélt érni. Ha szigoruak is a rendszabályok, azért csak kövesse a.zokat pontos~n és akkorimeglesz a kivánt eredmény ebben az esetben IB, a melyre vonatkozólag olvassa el a ~Járásbiró felesége<< jeligére küldött üzenetünket.

R. Herman. Bizony bajba keveredbetik miatta.

A kuruzslást nagyon szigoruan büntetik.

Izzadó. lrasson fel az orvosával egy gra~os szublimát-pasztillákat. Egy darabot oldjon fel 2 liter állott vizben és ebben áztassa reggel, este 10-10 perozre.

Leszáritás után hintse be a gyógytárakban már erre a czélra készen kapható szaliczilsavas hint-óporraL A le· roasásokhoz tessék állott vizet és kolozsvári krómszap· pant használni.

H. Emilné,. Kivánságára. levélben "' álaszolunk ... , K i váncsi. 1910. l. Csak a név és Berlin. Ez tokeletesen elegendö. 2. Nem tudjuk. Tessék Kilián Fri~y~ orvosi könyvkereskedéhöz fordulni. Budapest, Yac;zl· utcza, majd onnét megírják. Yégzi éppen ugy. 3. Egesz nyugodtan megkérdezheti, felelnek rá. 4. Az a baj nagyobb vagy kisebb voltától függ. Mindenesetre javítható. ~ro öröklik. Olvassa. el a &B. K. :Magl jeligére küldott üzenetünket .

Bakfis. 16. l. Olvassa el az • . Izidor ' jeligére küldött üzenetünket. 2. és 3. Xem illik.

D. K. F. l. Olvassa. el a. •K. Irmu jeligére küldött üzenetünket. 2. Mint az első kérdésére adott válasz, dtt csak azon a helyen kezelendó.

Legujabb. 3. Ezzel a bajjal nem szabad nösülni.

..•

A Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara nyilvános, hirom évtolyamu

Női

Fersö Kereskedelmi Iskolája Pozsonyban.

Alapos szakszerü kereskedelmi képzettség.

A harmadik évfolyam sikeres befejezésével a növendékek érettségi bizonyitványt nyernek.

Vidéki növend~kek részére kisebb

l nternátus. Értesit6t kivánatra küld : az igazgatóság Pozsony, Bél Mátyás-utcza t3.

7826

A királyi meteorológial intézet távirati id6,i.Alentése 1910 augusztus hó 6-án. raggel 7 órakor. .l helJaé« a eye

oo:l ...... <>e

!~ <"

756·3 7 5'·' 753.6 754•8 75[r7 755•5 756·2 758·0 757.9 Pécs ........ 758·8 Zágráb •••••• 7 59·5 F lwue ••••.• 758·2 Kyiregyhá:r.a. .• 175!·6 Nagy;ár&d .. ,755.3 Turkeve •..•. 755·7 s:r.eged ...... 1 Temesvár ••. 757·1 Kolozsvár .••. 7 55·8 Va.Jd.o.·Hu.nya.d ,756.{ j l\agyszeben .. 756· I Bottal u 7 cc ••••• 1 ...... 6

Akna.-S:r.la.tlna UngvAr ••••• K4!zsmArk .••.

L'>!Oncz. •• , .• Ra.Jeoz·fürdő • O·Gye.J.Ia. ••• , Buda.pos~ •••.

Herény ......

Kes:r.thely ....

~~~~:~~~:::6~:;

.." .".... "!!

8:5 . ., :;;J

i~ <..,

t 1rm:b. borun

-18·1 ESy20•1 19•3 D 1 ' •2 '&li: .~ 18 -.

DXy

11.0 -

1m....-y

~~~::r ·:::

17 l.S U U. 9

~L

3

boruli

~

,

1 5.

·- l - 27 1--12

ny ll~8 1 8 1 211

derillt ,

7I

2

• •

,s:;

'

f4.

6

:'

boeult

•

3 l l

l

-

•

11

'22

_ 1_:;

•ai ·

IS

23 16

11

u

H

26 36 311 SO 29

l!

16

l.'ó

l -12 31 16

l -15

321 17

31

S2

4 7 3

s

17

-

18

s;2, 1 6 19

19

:&0 30 19

16 16 13

-l _ _

_

~l. D = 461, = ~ 111161. a

m~ra6Cell nH, • = &ftLk!Uó ldl, 6 = ne ~D d . e U61, 7-8 'l"lbar, 11 16 'l'i,ba.r, 10 = orilia.

=

U

25I

- I SI

bonll' bornil

bo:V,a

~

blei

-

20

...,...._.

7511.5

lt'lli: •

'j

tab~!.;"bot.l -3

2 féli borul oozu;~ 3

757•5 757·1 i67·7

~

ll

2

~g g ta

8 "5 •9 ~ 1 151 libbDl'· bOr. 13

2 rlab. bOrul~

Versooz •• • • • Bavanl.ste • •

Jelmagyarázat : B: = :1 = &uk, a us er~Je 0 =

.,

28 ~91 .9

2 L l

18 '6 .·y

iG!·8 7t;3·G

-~ 1 3oj1s

• 1 t-öbbny. b«· 1 d r11n

H·4 R 20· 5 '& • , -:..,1 15 !5'92 0 •!Y , l?- 'l _17 2 • Y

16

2 derill\ 5 2 r6&zb. borult 26 26 3 többllJ· bOr. S reszb borulS -

2

01'80VG , • , • • :

M.·V43Arhely Nagyenyed • : Bécs .. · • ....

BorUn ....... ~larrltz .. , ... ~~a. ... ·- .. áne •.•••• 13zt. · Pt!tervir.

301 17 29 H

·, 15

~~~ :i- ~

Nagybecsker~k

l! :

1

l.S lS 16 16 11

" -

;-,.r

u

5 2

29 1!4 30 30 21

-

Nngyta.gyos • • 7.56·3 13·1 !>y Fizatmár.....

1 g. 6 Tnro:r.GI • • • • • _, lb·S D Eger •. • •• • • • -1611 K Rozsnyó • • • .

15 ., DX .!rvavára.ljo. .

13 •3 • Y Selmeo:r.bányn 11 .3 X Mnla.ozka ••• , l.S·l ·.J KomArom....

15 •., Mngyar-OvAr • H B~ Sopron .. • • ..

15 ·G N. Y Clll.ktornyo.

Czirlcvenlc:r.a...• Eszék •...• , • Dcbreczen • • • Kecskemét • .

Oroshll.z;a. • • • • Arad......

ZsombtJlya..'.

--

bortlll ft lig boruiL 2 többllY· bor. ,, borolt . ~ bo• b l \l ,tó un::._ • · 3

J-3 13

!.!71 13 27 . 15

lll

1~w.dulll\ borUl ••

:E

u

26 27

8

:s9

'

l l3

2(

boru! L rés:r.b. boron l iöbbny. bor.

3 • de:11.1~ l

18·1 DNy 2 19•7 1.: 2 15'7 :s'yDSyl!

-

23

- 9 -23 3 -17 2823

t j !Ellg bonlll l derlll~ ·c

-

l6 l6 l ·~

~:

'

3 3

!!

3·

}5.3 :E."y ]5•8 :S..'iy 14•2 :Sy

8

l

• borull

3 l

u·slg

'l

u

mm.lmnx.l mio.

16·2 DNy 13'01 U·3 E.'iy 16·6 tNy

l

~~

lelb6u~

1s·oltx: J1•8 K

H·i l

A.: lb6mm6k-o le~

.l

~~

=18

Az el6w u 6raJ

.

=

= er6l

41

AZ UJSÁG

Vasárnap, 1910. a ugusztus 14.

r

élet.& ndok.

••

emue Intézeti teljes kelenggék fiuk és leányok részére az intézetekból kapott előirás szerint, ~ls ö-

rendii

kivi t elben

ismert jutányos

áron

ezég fehérnemü áruházában

Budapest, Kálvin- tér 2. l(öltségvetések, vászon~ nem ü · minták bér mentve :.: küldetnek.

íé01

'>">

köveken. Ezek és gazdáik kibírják ebben a sivár megányban. Mindennapi harczukat vivják meg a füszálért, mely gazdáik számára Irta dr. Irsai Arturné. tejjé le z ; ez az egyetlen élelmiszer a halakon Gyor an, gyorsan, kezet a zivre : hol ki\ül, melyeket télire meg záritanak. Alkotnn Akureyri? .rTem tudják önök? Elárulom hatunk-e fogalmat ez embernek allmlmazkodá i a titkoma : magam ~em tudom. Azaz két képe égéröl, a ki egymástól napi uttávolsáhónap előt még nem tudtam. Akkor hozzá- gokban fek ő telepeken él s körülzajongják a láttam hogy az é zaki utazá omra vonatkozó Tiharok é~ a tengerhullámzá ok ? :g egyedül ; utitervet tanulmányozzam, mely tervet a Ham- 1nindig egyedül. Az emberi állat társas ösztöne burg-Amerika Line küldöt be ';:. akkor ok cln ·omatik, agy elfonnyad.

Bizton é bátran siklik a hajó a zölde más é zaki C'oda között megleltem • kureykék teng ren tova. A nap ezüst- és aranyri IS. I landnak má odik legnagyobb \áro~a é~ reflexeket c al ki a ziklac uc ok hótakaróibóL - mint a Baedeker mondja - 13 lakosa A kötömecrek vörö e - ziirke zinben csillo!!-van. A Baedekernek ezt tudnia kell. udja nak ; mind egyforma. Felül a kupok lapo még ok záz más ember i , kiknek ez a leg- levágva mintha borotvával távolitották volna nagyobb kinc ük majdnem jobban rag z- el azokat.

• D ime : mi ez ? A merölege en aláe o kodnak az utiköny-vhöz, mint szemeikhez -vagy fal hóval van takarva? Hogyan állhat meg füleikhez. ~alhatatlan bizton ·a l "-merik minden hegye u c nak ma a a á a át, minden v'- ott a hó a hol minden ki zögel hiányzik ?. · · • ros lako ainak zámá minden mag lat - fég töröm a fejemet ezen a rejt. lyon, a mxko; .. d''l egy s a ho u eg lö é é utána .. megmt és nevét. De mialatt a könvvet lapozgatták, e ldor 1 egvsz rre a le\egöbe r~pud"kl" ezerh· lmle~ ez,elr bizonyára nem láttak mindent, a uri látható ill , ü·t zinben tun o o pe e y ye vavolt, ·a mikor a hajó a Farroer-szi ete~ szik~~­ ~ -~g~\r:~arak yoltak azok, a mely k milliólánczolat közt áthaladt. T rra z~zeruen f l0~1 "·a· fé zkelnek ott. Tengeri fecskék, siráépített bazalt-sziklák ez k, mondj megint a i zumr ' · k , a me lyek e t a h aJo·' , k 11gcri papagaJO Ba dek r.

• . ~ ~~~ detonácziója serege től felriasztott.

De zakadéko , mer lege--en emelkedő sz~­ n~- l\Iint egy gigá zi kapun át lép ki mo t a lák közt, mel ·ekbe az 'yenkénti hóol\a?a · hajó az Atlanti Oczeánba. Űnnepélye.sen, l~t­ m'l; bnr zd'k. t >ágott nm lye ·en . k 1tt~ z 'lag kezdet é \ég nélkül terje zkedik a lZot 'ter ru meg eg_• kicsiny kb_gy .P·, mmteg_~ tükör. Az ember lelkét megérinti az örökkéod.aras:z;adY terül el egy kiugr Ziklan, v~' valóság jtelme . . . . ,·alam'el , • • ett vágá bal! gy ~_un." 0 : De hisz én Akureyriről akartam szólni. .Juhok má ·zkálnak biztos lép&: k.kel toredezo

Akareyri s az jf li nap.

Enyém.

T udod-e mi vagy?

Nem ?

Asszony. Feleség.

De ez n em elég: az en) ém vagy.

E nyém ..• Bib or és pompa ez stó, Mint a kiömlő Vér, l\lint éjjeli égen Csillagragyogá , Min t m ámor os-édes Szivbelopódzó Hegedü zó.

E nyém !

E zó a világ A túl, meg az innen, A ~!inden Az Isten Ami an ami volt, ami le z: Te vagy ez.

ó jöjj ide hát.

A szád :r dd zépen a számra, Ha zórom a c ókom Rád a világra e szára: Eny

Senki sem szabadulhat meg könnyen a aját temperamentumátóL A nyugodt flegmatikus jellem. nehezen ragadtatja el magát szangvinikus cselekedetre, s annálJ kevésbé hagyja magát befolyá altatni fonto abb elllatározásoknál a kolerikus, szent.imentális han!)Ulatok által. Csak az a szerene e, hogy a temperamentumok nem mindig egyoldalu mere\éggel jelentkeznek az embernél.

A sokat emlegetett >>kiizdelem a létért« megrabolta az emberiséget a boldog.,ágtól: Manapság már a gyermeK.ek előtt em titok többé, hogy >>kere ztül kell p1agukat vágniok<' az életen. Hiszen maguk a zülők is ritkán ismerik el a gyermekek jogát, hocry ők már mint emberek is számot te znek é jelentenek alamit. Fájdalom, nagyon sok lyan ...zillö van, a ki a legjobbat akarva gyermekeivel. ugy bánik velük, mint valami tulzó ~erté~z : fol ton nyesegeti, huzogat ja, hajtogatja, kötögeti az ág ae káka t, hogy azok n m nőhetnek a aját magukban felhabzó fen ége erö zerint . :f;s mindezt miért ? Hog j öv "be v lamit elérhe en k ! A bizon 'i: lan jövőbe etett merev tel-int t, a gondnak őrölo érz •, , a jelennek nem egy vidám hangulat 't t tt már tönkre. Schopenhauernek még azok között is vannak követői, a kik oh a nevét ... em hallották emliteni.

• '{i, nyug::tti népek le ajnáló mo olygá sal nézzi.1k a keleti könnyelmliséget egyre dicsérjük az uj rendszert, a mel az akaratot erő iti, s vas természetet alkot, a melv viszont a nemzetet erő iti. De mi marad meg- ebből az egyesek számára? Hiszen folyton é mindig a szem ük előtt áll hogy a nag eg· znek ök

csak jelentéktelen parányi részei, s hogy a roasina tovább fog müködni, bármi legyen is az ö külön sorsuk ? Hol an itt az ö >>boldogságuk «?

A legtöbb ember a nehezen elért külsö sikerben keresi, de nem találja meg örömét és büszkeségét. Hiszen minden ujabb siker csak lépcső arra, hogy még feljebb jusson és a mint az egyik fokot elérte, már a következÖTe vágyik. A hegymászó büszkén tekint vissza az utra, a melyet a háta· mögött hagyott, de az életküzdelemben csak pihenés nélküli előre­ rohaná t ismerünk, s sokan csak a megtett ut legvégén néznek hátra, s akkor lát.ják be, későn, hogy eltévedtek.

Mily kevesen vannak, a kik mint a bölcs, e te a ruhájukkal levetik a gondot is ! Hiszen a modern életben még a >>szórakozás<<, >>üdülés« "zók is keserü mellékizt kaptak. A szezónfürdőben való strapás életmód, a turi tásdosnak erö zakolt rekordjai, s a sportnak oly ok ága, mely nem egyszer emberáldozatot követel, megmutatja, mily nehéz tud lenni manap ág még a zórakozás~ is. Mert mi azt tartjuk, hogy a dolce far nieute Cd~ a. déliek zámár _v 1 ', ho<Y a termé zet, a napf ny, a madarak, z erdőzugás, a bogárnót ·~ c. end osak könyvekben van meg é a költők b teges álmodozá 'aioan.

Pi dig a folytonos si té sei és a külsö ikerek üldöz· ével belsőleg lett szegényebb az ember· ég. Igen, szegényebb a belső örömmel é a tiszta boldogsággal. E ez nem a dol~ok­ ban rejlik, hanem önmagun ·ban. 1\Ii a titka az irigyelt délvidékieknek, a kik csak örömet, napfényt ára ztanak maguk körül ? Lelküknek nyugodt derüje a napfény, a mely éltet mindent maga körül. :f;s ez a vidámság nem

Ul.~ • •

Szunyogh Barna.

an

AZ UJS.ÁG külsö t ula.jd1:>nság, a mit meg lehet tanulni, elsajátítani, hanem a nemes jellem visszfénye.

Alapfelt ételei a jó sziv és a felebaráti türelem. f; .., azok, a kik felebarátaikban ellenfelet látn ak, oly valakit, a ki esetleg a haladásuk utját állja, sohasem fogják élvezni az életnék legszebb napsütését.' A mit z erdőbe bekiáltunk, a z visszhangzik onnan felénk. Ha komolyan boldogok akarUnk lenni, legelőször is legyünk elnézöek felebarátainkkal szemben. Az önzést igen n ehéz lekmdeni. De a legkisebb győze­ lem is, a mit önmagunk felett aratunk, többet ér minden más diadalnál, s csodálatosan megerősiti belső énünket .

H6k viláta.

(Nők szakképzése külföldön.)

Egyik má.niánk Magyarországon, hogy szivesen utánozunk mindent, a mi küliöldi ; sajnos azonban, hogy sok esetben a külföldről csak azt veszszük á t, a mit kár utánozni ; a mit azonban nagyon jó volna utánozni, azt vagy meg sem tudjuk, hogy létezik, vagy éppenséggel nem t artjuk utánzásra méltónak . Német országtól, ha egyebet nem, el kellene tanulnunk minden áron azt az alaposságot, a mivel az egyszer elkezdett munkát folytat ják és bevégzik. Nemrégen adtunk hirt e helyen, hogy Németországban egyesületek alakult ak a nök ipari és kereskedelmi szakképzése érdekében. K épzeljük el : mi történik ily esetben minálunk ? Eveken át tartó könyörgések ut á,n megkapjuk azt a szakiskolát, a m iért könyörögtünk, oda felveszszük azokat, a kik annyi iskolával birnak, a mennyit mi szükségesnek tartunk, hogy ezen iskola tanfolyamait az illető hallgató ha zonnal követhe e 8 azután megindulnak az előadá­ sok s az évek hosszu sora után kapunk ennyi és ennyi kiválóan szakképzett fiatal embert. A mi dicséretes és követésre méltó példa. A mi kevésbé dicséretes, az a tény, hogy egy csöppet sem törő­ dünk azokkal, a kik Inielőtt ezen iskolánk létrejött, ezen szakot már is müvelték. Tegyük fel, hogy mi ma egy varrónőiskolát létesitünk, lesz-e közöttünk bár egy is, a ki ké:rdi: '>Jó, lesz szakképzett szabász- és varrónőnk ; de mi lesz azokkal a va:rrónőkkel, a kik eddig varrtak reánk ?

Nem-e lehetne az ő számukra is egy kicsit juttatni az uj, jobb tanításból ?<<Nem lúszezük, hogy akár csak egy is akadna, a ki ezen varrónők sor án aggódna. S ez a nembánomság az, a mely b~nnünk már régebben felkeltette azt a gyanut , hogy ama skythák, a kiket már Herodot ee etei történelmében mint olyanokat , a kik aggastyánaikat, ha azok munkaképtelenekké váltak, agyonütötték és felfalták, hogy ama skythák a IDl egyenes őseink

~fiért

éppen arról és miért nem Reykjavikról, Island erőtelje!'!, tekintélyes fővárosáról , melynek szinháza, hangversenyterme, muzeuma é ideális parlamentje van, mely parlamentnek negyven tagja c. ak minden két esztendőben egyszer _gyül egybe ?

- Es ez is sok - mondja a csinos orvo növendék, a ki bennünket Reykjavíkban kalauzolt. .. fert Reykjavíknak van orvosi és teológiai fakultása is.

Azért szólok Akureyriről, mert ez nem város, nem főváros ; nincs Baedeker-száma ; nem is fénypont. De látom magam előtt elterülni a maga ünnepi ragyogásában, fürödve a napsugárban. Kedvezőbben és védettebben fekszik, mint Reykjavík. Island lenagyabb ritkasága látható ott. Hat-nyolcz méternyi magasságu fa ez. Arra törekedve, hogy mást is nyujtson, odacsábítja az utasokat gyalog, kocsin, tudniillik szekéren, vagy kicsiny, sárga és fehér, vastagsörényü ponnilo vakon (Island egyetlen közlekedési eszközén) vizeséséhez. Ez a vízesés, sietve mondom, meglehetős csalódást okoz. Husz-harmincz mét,ernyi mély barlangból jövet habzik egy patak. Az egyik helyen a barlang megszükül, esést képez és az igy beszoritott patak arra törekszik, hogy vizesést imitáljon. De ez mitsem tesz. Vajjon csak Akureyriben van szó arról, hogy vizesést lássunk? Ha az ég oly kék, a hüvös északi nap csaknem déli meleget áraszt, buja, zöld mezök és sürü moharétegek csaknem feledtetni engedik, hogy a szem napokon át nem lát egyebet, mint havat, vizeket és sziklákat. Oh Akureyri! Te kicsiny, ostoba, semmitmondó városka, büszke reáliskoláddal, mely egy magaslaton áll (kérem : reáliskola egy

Vasárnap, 1910. augusztus U.

voltak. ·Másként cselekszik az általunk sokszor gunyolt német. Most alakulnak mindenféle női ipariskolák és tanfolyamok szerte a nagy német birodalomban s alig alakulnak, már is ezekkel párhuzamosan alakitják azokat a tanfolyamokat, a melyek rendeltetése az _ezen iparágakat kellő szakképesítés nélkül üző egyének szal,tképzése. Nyitj~k 'a kurzusokat azok számára, a kik a ·szakmát gyakorlatilag. megtanulták és üzték s abból jól-rosszul megéltek s a kiknek helyzete azá,ltal, hogy most ugyanezen iparágakat képesített, diplomás egyének is fogják gyakorolni, mindenesetre rosszabbodna. Igy a nők ipari szakképzésére alakult egyesület mindenképpen azon van, hogy az ipari képesítést azoknak is megadja, a kiknek helyzete a nélkül tetemesen rosszabbodna. Ezt kelleneminálunk divatba hozni, a munkának ezen módját, mely nemcsak az uj nemzedéknek akar jobb megélh~~ tést biztositani, hanem ezt a jobb megélhetést azoknak is megadni, a kik már is e pályákon müködnek 8 a kiknek darab kenyerük kisebbedne, ha a jobban minősitett konkurrenczia is belép a küzdelembe. Igy példának okául minden rendes, már létező vagy ezután felállítandó felső női kereskedelmi iskola mellé kellene létesiteni olyan tanfolyamokat, a melyeken mindazon hivatalnoknők, a kik már éveken át müködnek a kereskedelmi pályán s a gyakorlatban elsajátították azt a tudományt, a mi nélkül ezen a pályán boldogulni nem tudtak volna, folytathatjá,k tanulmányaikat, esetleg letehetnék a vizsgát a diploma elnyerése czéljából. Ha ezt létesitenék a Illértékadó emberek, szép munkát végeznének és méltó elismerésben volna részük. S ezen elismerés nemcsak eszüknek szólna, bá,r azt is megilletné, hanem egyben szivüknek is mely meg tudta érteni, hogy nem méltányos eljárás azokat, a kik a tövises utat elsőknek, kellő készültség nélkül voltak kénytelenek járni s mindezek daczára saját szorgalmukból, nagy fáradságok árán meg tudták szerezni azt a képesítést, kimustráltaknak deklarálni, kevesebb értéküeknek azoknál, a kik talpig fegyverben lépnek majd ki az élet küzdterére. Mert ezerintünk nagyobb érdem volt azzal a hiányos tudással neki merni menni a kenyérkeresetnek, a verejtékfakasztó munkának s mindezek daczára mégis sikereket aratni, mert ha azokat nem aratták volna az uttörők, soha senkinek az eszébe nem jutott volna az uj nemzedéknek jobb iskolákat nyitni, hogy előbb jusson a kenyéradó gazda jól képesitett kereskedel mf1ivatalnoknőkhöz. A magyar ész áthatóbb, gyorsabb felfogásu a lassabban müködő, nehézkesen nyilvánuló németnél, de e német alapo ságnak is megvan a maga igen nagy értéke.

S azt }1i;:zszük, hogy a magyar, a mely oly szivesen ÍD111 a ]Ja a külföldet sok haszontalanságban, k~>pes arra is, hogy átvegye a külföldtől azt is,

a mi értékes és követésre méltó. A mi dolgoz.6 nőink nem áhitozzák a kitüntetéseket, nem vá· gyódnak feltünni, de méltán követelhetik, hogy aggkoruk ne legyen gonddal terhesebb, mint a milyen gonddal terhes volt sanyaru ifjusá,guk.

Biztosithatjuk azokat, a kik kételkedve olvassák sorainkat, hogy sok kellemes meglepetésben le· hetne részük, ha ezen már létező iskoláik mellé fentjelzett tanfolyamokat is állitanának. Sorra. jönnének a gyakorlatban megvénült hivatalnok· nők és tennék le diplomavizsgáikat a vizsgázó tanár urak örömére ; nem kellene attól tartani, hogy a jelentkezők nagy része megbukna a vizsgán s vége-hoszsza nem volna sirásnak és keserves jaj· gatásoknak. S még ezzel nem 'Volna vége a dolog· nak, a nagyobbik ha zon az volna, hogy sok oly fiatal leány, a ki ma a kényelmes kereskedelmi tanfolyamok ajtaján á,t próbál e pályára lépni, - mely ily módon kevesebb előkészületet kiván, mint a varrónői vagy bármely egyéb pálya - ha felfedezné, hogy ma már ily képzettséggel nem lehet jó előmenetelre számítani ezen a pályán, otthagyná a meddő küzdelmet a helyesirással s ke· resne magának oly foglalkozást, mely intelligen• cziájának és képességeinek jobban megfelelne. S ez igazán nem volna baJ- 1\-fert ezek a. nem erre a pályára való elemek voltak mindenkor azok, a kik rontott-ák a tisztviselönök jó hirnevét sok irány· ban s késztették a. főnököket arra a kijelentésre, hogy t.isztviselőnőkkellehetet.len dolgozni. Ha még hozzá társadalmunk évezredes álmaiból felébredve, rászánná magát arra, hogy tanonczleányoknak tágabb müködési teret nyit na százféle iparban s egyben arra is gondolna, hogy e tanonczleányok iskoláztatása a mesterre nézve épp oly kötelez& lenne, mint a tanonczfiuké, nagy darab és értékes kulturmunkát végzett volna. Adja az Isten, hogy álmaink valahára mégis valóra váljanak. ·~

1300 lak oso •áro ban !) és ah, mily rossz szaf'Tot terjesztő halzsirgyáraddal, miért vagy éppen te az, a mely bennem oly kedves emléket hagyt ál meg ? m tudom, de sejtem. 1\fert ott a nap világitott ragy ogott, melegitett, tündökölt, sziporkázott, csodá,kat varázsolt elő. Igen : megint nagy_c:m .?ivatb~ jött az öreg nap. Napkurák, napfurdok; egeszen olyanok, mint egykor, a mikor a nap kultuszát ápolták. De érti a mesterségét; ezt meg kell lhagyni az öreg szemfényvesztönek. Napokon át elbuvik szürke felhőzetek 11'\Ögé s_ csak itt-ott pillant ki valamely felhőszakadékból, melyen rögtön aranyos mosoly jelenik meg ; lángoló vonalakat rajzol a látóhatárra éppen ott, a hol házasságra lép a tengerrel, de ö maga., a nap, láthatatlan marad; Azutá~ egY: nap?n - egy vasárnap reggel?~. - ktb~nt~a cg~sz a~anyos, sugárz9 pompaJat egy kicsmy, Jelentektelen városka fölé, melynek telefon-sodr<?nyai (tetszik tudni : Islandnak telefonja is van) lávamezők:re és kösivatagok:ra, gőzölgő mocsara.kra és halálosan szomoru tőzegterületekre tekintenek le.

De a hatáshajhászó nap egyéb meaterfogásokat is t u d.

Megint tovább vonul a. hajó a. maga á~an~óan nyugodt módjával a tengeren. Barazdakat hagy maga után, mint m.ikor az ekevas szántja a földet.

Mennyi lehet az idő ? Az ebéd, a melyen ~ férfiak, szmokingban és a nők háli toalettben ülnek, regen véget ért már. Mily ellentétek t Oda~ün~ a tenger soha meg nem pihenŐ ve .zel;yetvel ; benn a feldíszített, csevegő , flirtelo tome~, mely gondtalan, rnintha 11 lamely lukszus-szalloda csarnokában ülne.

Igen: hány óra lehet ? Tizenegy mondja egy__ ut~t~:S· Tizenegy óra éjjel. És ~agyo~Vo~· tundoko~-.e , tükröződik a nap az eszaki Jegtenger "'Z~ke -feket e sikjában. Véghet?tlen, _csaknem rrgalmatlan világosság terül el ege;t-nzen. ~a".".an megy v-égbe a nap átvonulá a kel~tro.l nyugatra. Még most világit arany~san ,, kapraztatóan intenziv módon. Ejfél ~ele a fenye ezüstösebbé, józanabbá, elviselhetabbé lesz. Azutáll: megint melegebb és aran;yo abb. A nyugati horizonton zük felhő­ reteg kel~tkeze~t, mely ot t emelkedik, a. hol a te~ge7 ~ eg egyesülni lát zik. Ezt a réte· get atvtlági~Ja 't"ándorutján a nap hüvös, ara· n,Y~S ~alv~ny ugárzá al. 1!: ott, a hol a la tohatar fenye a tengert , . t. f, y szétszóródni lá szik és mt-~gikennf Il, a . etnh milli · ugy un e , mm a _:agyo&ó atom ba o zolna fel. . , ara~ ~ra; felé a nap elvégezte vándor· Ut] at. Vaki o fenyben , ll lát , h t, G •zelmes 1 · lh a a o aaron. yo etetlen ragyogá a átvilágitja a t engert' e~ nuntha lá , , h, .' , ng-oczean volna. A barom k~~~~it!a:~g~o szu arktikus nap uj szaka.

... T

A Pozsonyi Kereskederml és Iparkamara nyllvino•, három 6vfolyamu

Nói Fels6 Kereskedelmi Iskolája Pozsonyban.

Alapos szakszaru k-ereskedelmi - k~pzettség. ~ harmadik évfolyam sikeres -befejezésével a növendékek érettségi bizonyítványt nyernek.

Vidéki növendékek részére kisebb

l nternátus. Értesit5t kivánatra küld: az igazgatóság Pozsony, Bél Mátyás-utcza f3.

7826

:s.

H

alvás~t- ~t. j_u t ~ zünkbe, hogy itt az f, ~Je. udru ! Ki tud aludni a mig ez a. .~z:y-f~rgia tart ? Ez az idegizg'a tó álomo enyperiódusa . , lk dónak ? a napnak, az egyedura o•

UZ

De aa htermé ''' És mialatt . , b"ze k''ave t e li az a d OJat. sem örvén ~o lZta~ csöndesen, orintha. sziklák ye ' e~ nharok , em ködök, sem felé addig~em o~anak , to ább vonul észak ' 'l a zük kajüt-ágyban álmodom a nap ro , a me ly az .Ali'" ld . d l, mezöi és a jé-g enger o .. . P ~lal\ . :gyva· formán kiterje zti ündökl , . . amai o e et •• ,

h:t!·

Va.sárnap, 1910. augusztus 14.

43

AZ UJSAG

l:· l

~

l

'

l}

.

,.,

l·

·'

"

•

.

AZ UJSA.G

A lakásberandazás.

Ovegekről.

(Folytatás.)

Az

emailfestésről.

A hetvenes és nyolczvanas években a romantikus idők divatjából minden átmenet nélkül áttértek a renaissance-utánzatokhoz s főleg az ebédlő­ :ii:at szerették ó-német motivumokkal ékesíteni.

Természetesen ehhez a mozgalomhoz akkor a kismüvészetek is csatlakoztak s igy az üveg is felvette a tizenhatodik század formáit s ez az iparág is igyekezett, a mennyire csak lehetséges, hü másolatokat késziteni a XVI. századbeli mintákról.

Eleinte megelégedtek a legalább megközelítőleg hasonló és stílusban egyező utálnzatokkal s ilyenkor a régi, zöldes ü vegszint valami nagyon ragyogó vaszölddel helyettesítették. A legkiválóbb ~olt abban az időben a Lobmeyr-ház számára készült email-festésü üveg, melyet Anton Arnbros Egermann készitett Haidában az ismert bécsi gyár számára.

Később már hivebben utánozták a régi ulintákat s széles, felületes, szinte népies modorban, kezelték az emailfestést, ugy, mint a régi eredeti üvegtárgyakon látható. Oly nagygyá fejlesztették ezzel a régi, eredeti poharak után való érdeklő­ dést, hogy a gyüjtők folyton ilyeneket kerestek s csakugy, mint napjainkban, akkor is támadtak lelkiismeretlen és ügyes antikváriusok, a kik az ilyen utánzatokat nagy árakon, mint eredetieket, adták el. )fa is nem egy hires gyüjtő gyüjteményében látni Xémetor zágban ilyen hamis régi rennais auce-emailpoharakat és üvegeket.

Ennek a hamisító müvészetnek természetesen nem maradhattak el a kö~etkezményei sem, mert mert egy egé,z iparág támadt a nyomán, a mely kizárólag a régi mintáknak nem utánzatával, hanem egyenesen hamisításával foglalkozott s ezáltal az üvegfestési technika nagyot sülyedt, eldurvult. Egy idö multán természetesen beállott a reakczió is, hatalmas áramlat indult meg, mely a ba.mis régi mintákat kiszoritotta. M:ost már hibátlan kristály- vagy szines üvegekre a modem email-festőpaletta egész szinorgiájával ornamentikai és figurális alapon festettek, s ezek a festmények egy-egy tökéletes olajfestéssel vetélkedhettek szépségben. Csakhogy egy hátrányuk volt.

A szabad ecset kezelés eltünt, helyét valami bársonyos, az üvegbe simuló, lenyalt festés foglalta el, a mely jáona alá hajtotta ugyan az összes szineket s a technikát mesteri magaslatra emelte, de az igazi, müvészi szempontokat nem elégitette ki.

Csak néhány nagyobb iparmüvész, mint pl. az Ahne-család Steinschönauban, produkált ·Yalami magasabbat s ezeken az email-üvegfestéseken is csak egy-egy Defreggert vagy Thumannt utánoztak s akkor is a szinhatá t önkényesen, a saját izlósük szerint határozták meg. Ugy, a mint az éppen az üveg további dekorácziójá.hoz illett.· Es ezek a további dekorácziók teljesen nélkülözték a müvészi ihletet. Szóval eredetit nem tudtak alkotni abban az idoben, Híven lemásolták egyegy hires festmény alakjait, de a szinezést maguk adták meg, ugy hogy az harmonizáljon azzal a szegényes és minden leleményességet nélkülözö mellékdekoráczióval, a mely nélkül az akkori üwg el sem volt képzelhető . Üvegfestőink a legnagyobb tökélyre vitték a f'Zinek alkaln1azását a rokokó-idején. Akkor a rsigabiga és az ugyne\Tezett rocaille-szövevények által, melyeket apró koszoruk és füzérekkel kevertek ízlésesen, egy egészen sike~·ült és tetszetős 1·end..:zert alapítottak. a mely szeriotük mindenféle ezéihoz illett s azért még napjainkban is sok üveggyár reprodukálja azokat. A Boucher-féle amorettekhez vagy Watteau pásztorjeleneteihez egészen jól ment ez a dekoráczió. De most képzeljünk ehhez egy Deffreggert, égy Böcklint vagy akár Klingert is és készen van a groteszk nevetségesség netovábbja.

Amodern email-üvegfestők közül cl őnek kell Hans ChristianBen-t említenünk s aztán a petersdorfi Heckert czéget. Eleinte ez is az ó-német mintákra vetette magát, ugy a mint azt a közönség kivánta, abban az időben. De itt is Dürer, Holhein utánzatokról volt szó, csakhogy valami durva, megszentségtelenitö kivitelben. Késöbb Reuleaux titkos tanácsos perzsa és indiai fémedényeket ajánlott mintáku1, melyeknek dekorácziója mintha egyenesen az üvegemail-festészet számára lett voma teremtve. Ettöl a naptól kezd,~e ldilönböző technikai kombinácziókat tűzött ki magának czélul a petersdorfi vállalats különösen

Vasárnap, 1910. augusztus H.

mióta 1889-ben saját maga alapitott egy hutát s igy a nyersüveget közvetlenül kapta, függetlenül másoktól s a mióta a vezetőséget Tharom Ottó vette át, azóta szinte kézzelfoghatékká vált a haladás. Első kísérlete, az ugynevezett >>drótüveg<, nem volt ugyan sikeres (ez abban állott, hogy két üveglap közzé dróthálót helyezett el), de minden rosszul kiütött kisérlet után ujabbal és ujabbal lépett fel Thamm s nem csüggedett - a siker biztos tudatában.

Kozmetika.

Rovatvezető

Garami Béla dr.

A fiatalságróL (Folytatás.) Az elöregedésnek egyik igen szembeszőkö tünete a haj súnváJto· zása vagy kihullása is. Az őszillés csak ugy a közeledő öregség jele, mint a kopaszság, bár utóbbiról már megszoktuk, hogy igen fiatal legénykéknél is mutatkozik. Mivel azonban a koz metika az öregséget nem az életkor, hanem a külsö szerint szabja meg, azon helyes elvből induh·án ki, hogy mindcnki annyi idős, mint a milyennek látszik, ezeket az uracskákat, a mi néző­ pontunkból]egalább, egész bátran öregeknek kvalifikálhatjuk.

A haj id~el elYeszti eredeti szinét. Ez az őszülési folyamat nem egy' és ugyanabban az idő­ ben következik be mindenikünknél, vannak, a kik már 28-30 éves korukban őszülnek má ok még 60 éves korukban sem találnak ősz hajszálat fürtjeikben. Aszőke haj aránylag leggyorsabban őszül, és pedig fokozatos fakulással, de szinYáltozása természetesen nem olyan feltünő, min a fekete hajé, melyben már a legkisebb szürkesé~ is szembeszőkö mementója a muló időnek . : A haj ő zülé~ét megakadályozni nem lehet.

Itt csak jámbor és nagyon megb ocsátható csel segit, a közeledő őszülés leplezése. I gaz, hogy ez kissé struczmadár-politika, mert hiszen a legmüvésziesebb szinezés sem vesz ]e egyetlen esztendőt, de még egy napot se a ·vállunkról , de bát ha magát az ifjuságot nem is t ud juk megrögzíteni az égen, mint J ozsué a napot, legalább a fiatalság látszatát igy is el tudjuk érni.

Meg kell azonban jegyeznem, hogy a haj festésének nem szabad nagyon is feltünönek, rikítónak lenni. Hiszen az őszülés is lassacskán köszönt reánk, ugyanolyan ]a su rnértékben kell pótolnunk azt a sz int, a mit irigy kézze l fürteinktől el vesz.

Barna haj szinét Jegjobban ugy tartja mea;, ha valamilyen dió-készítménynyel kezeljük. A dió takarójából ké,:zült kivonatoknak azonban megYan az a ros z tulajdonsága, hogy a hajnak fény· telen, fakó szint ad, mig a haj természetes szinc a legtöbb esetben kissé fényezett. A mellett nem szabályozható, nem alkalmazható és a barna haj ezernyi szinárnyalata ellenére is csak mindig egy és ugyanazon tónust kölcsönzi a bajnak.

Ezért barna és fekete haj kezelé ére . okkal jobban ajánlllatom a perzsa hajfestötet, melyek Keleten - hol pedig ugyancsak értenek a kezmetikához-ősidők óta közkedvelt pipere. zerek, mig nálunk, talán a:tért., mert kissé fáradsligosan szerezhetök meg, alig ismerik.

A perzsa hajfestök alkalmazásánál olyan zinhatá"'okat lehet elémi melyek a haj természetes <>zinétöl még leggyakorlottabb szemmel sem különböztethetők meg. E mellett e szemek meg'\"'an az az előnye is, hogy rendkivül tartós és igy állandóan egy és ugyanazt a szint kölcsönzi a bajnak.

A perzsa hajfestöt kenőcs u,lakjában kell hasz. nálni. Ezért Yiz hozzáke\·erésével az anyagot körülbelill tejfelsürüségü péppé kell feloldani.

(Folytn.tjuk.) · --~

LEGJO BB SZÁJ· ÉS . .$fo /'\_ATt rt · FOGÁPOLÓ-SZEREK. 6tl26

Báz:i fauácsadó.

Eczetes cseresznye. Néhány liter fekete rseresznyét ~imagozunk, minrlen fél kiló kimagozott cseresznyere 2:5 deka czukrot és I/ liter finom bore;ze~t ~zamit~nk. A ezukor felét az eczettd mc·gfozz.~~ .. es forron a cseresznyére töltjük. -lásnap leszurJuk az eczetes levet, felforraljuk i> ujra a gyümölcsre töltjük. Harmadnap a czukor má ·ik fel~vel felfőzzük, _a cseresznyét néhány zor felf~r­ raljuk benne, maJd ezeket ÜYt>gbc rak\a, a levet

még sürübbre főzzük és ha langyosra lehült, rá· töltjük é-s másnap bekötjük az üvegeket.

Norvégiai halpudd.ing. 125 dekás gadócznak le kell nyuzni a bőrét és zálkáit ki zedve, busvágó gépen megőrölni, aztán reszelt zsemlyével elke· verni. Ehhez 4 egész tojást, 8-IO deka vajat, sót, borsot és annyi tejet kell adni, hogy sürü pép legyen, aztán Irivajazott és rom-zsával behintett formába töltve, egy óráig O'Özben kifözni. Kápri· va.:,o-y osztrigamárt~ jön hozzá.

Cseresznyeaszalás. Szép, kemény cseresznyét kiválogatunk, a szárát letépjük, aztán tiszta papirosra vagy háncsgyékényekre rakjuk, ugy hogy egymáshoz ne érjenek, aztán forró napon, vagy kenyérsütés után a kemenczében száritjuk.

A kemencze ne legyen forró, különben a gyümölcs leve kifolyik és a c-eresznye megpörkölődik Jól megforgatva és megrázogatva, minden oldalon megaszaljuk és papir· vagy vászonzacskóba töltve, száraz helyen tartjuk.

Füstölőp or. Igen kellemes illatu füstölőpor a következő: 100 gr. benzoe, 50 gr. levendula, 50 gr. kaszkarilla, 50 gr. száraz róz: alevél, 50 a:r. szantálfa, 100-100 gr. tÖmjén é ibolyagyökér, ~50 gr. fahéj, 5 gr. czitromolaj, 2 gr. szegfiiolaj és l gr. patsuli· olaj a hozzávaló. A ~záraz anyagot megtörve, jól clkeverjük a néhány csepp olajjal, aztán a port jól zárható porczellántégelyben elte~zszük. Csak egy c ipetnyit kell belöle parázsra szórni, ha füs· tölni akarml.k. l Rácsos tort-a. Tizenkét deka Yajat ha.bosra keven-e, két egé z tojá t é:- kettőnek sá.rgáját bele· keverjiik, '\"'alamint 12 dek.=t porczukrot, 12 deka hámozott r~zelt mandulát, kis czitromhéját és 2! deka lisztet. A té.;zta felét a megkent torta· pléhre nyujtjuk, magos ribizkebefőttet kenünk rá. és a tészta má ik feléből rácsot alaki unk rá. Lehet a rács helyett eO'ész lapot rátenni és utóbb fehér mázzal bevonni a tortát és vagdalt maodulával meghint-eni.

Darahaluska. Tizenöt deka vajat habosra keverünk, hat egész tojá egyenként belehabarunk, aztán 17 deka darát és ki sót. Lapos serpenyőben fél liter tejet ki ,-ajjal felforralunk kanállal haluskákat zaggatunk bele és ba ki::;sé megföttek, megforditjuk. Ha a i.~j gyor an befö, hozzá kell tölreni még forró tejet aztán a halu kát kissé meg hagyjuk pirulni az alsó felükön és fahéj as vagy csokoládés czukorral meghintve betálaljuk.

Rozsdafolt nikkelen. 4 nikkelezett tárgyon lévő roz dafoltot ürü olajjal be kell kenni, hogy a rozsda feloldódjék , majd néhány nap mulvu, szalmiák~zeszbe mártott rong:• oc ·ká valledörzsölni.

Ha a folt nem mulik el telje~en, higitot ..,ósavval kell lemosni é utána fényesre dörz ölni. A tiszta nikkeltárgyat alkohollal · tiszt.itjuk, melyhez kis kénsaYat adtunk. zázöt,-en gramm alkoholhoz l gramm kén av kell é~ utána tiszta vizzel több· uZÖr leöbJitjiik:.

Borjumájpástétom. Fél kiló borjumájat tisztára mo va, megti ztitva. apróra Yágjuk, egy örös hagymával, zöld petrezselyemmel és ki czitromhéjjal, aztán 17 deka habo ra kevert vajat, 7-8 tojássárgáját erryenként hozzá keverve, só\"al, bor~ al, két áztatott zsemlebéllel összekeverjük. l.~toljára.jön_ bele a tojá~ok kemény habja, aztán kiken es liszttel mee-hintett formában háromnegyed óráig ütjük. Ridegen is jó.

Gazdasiai fanács d6.

.• 45

Vasárn!i'p , 1910. augusztus 14. más-más módon· tisztítható. Némely tentafolt borszeszszel, terelni őket érdekterületéröl, a hol a mezögazdamásile sóskasóval is kijön, ártalmatlan .szer, ha forró ·'1lágnak pótolhatatlan munkásaiként szerepelhetfaggyuba. teszik, aztán néhány· óráig friss tejben ~zta.tjá~ nek. A szölökertekböl itt-ott csillogó tükördatabés utána, mikor má.r a pecsét eltünt, rendes .modon kikák kifüggesztésével és a. már lepuskázott verebekmi:>ssák., , , . _ M. Bözsi. Kiváhsaga szerint levelben valaszolun.k. nek, seregélyeknek száraz fá.Iu·a akasztásávallehet .

A . N . H . Kivánságaszerint intéztük el. ' öket eli;iasztani. Néhol jó eredményt érnek el a K . .Mária. Levélben válaszoltunk: · vak lövöldözéssei és a kerepeléssel is.

J!arianne. Kozmetika rovatunk vezetójénér: VI., Andrássy-út 89.

Borok megzavarodása. Az első fejtések utári Szenvedó. Merán vagy Arcóha menjen. Ha gyógy: · a fiv,tal borok rendszerint kissé megzavarodnak, a intézetbe akar menni, akkor menjen vagy a_ budapes~I minck oka az, hogy a levegővel való érintkezés Erzsébet-szanatóriumba, yagy a wienerwald1 szanatoután a bornak bizonyo ' alkatr~szei oxidálódnak s riumba. az eddig oldott állapot helyett oldhatatlanokká Ibolya. Sz. F. , zigoruan kerülendők ~ tészták, lesznek, kiYálnak s m1ndaddig, mig a hordó feneczukor, édességek, burgonya. Kenyé~ napi adagJa 80-100 kére le nem· ülepedp.etnek a bort zavarossá teszik. , ' gramm. Sok zsir. Ezek ugyanis, az ételekhez keverve, hani.&r'elóidézik a jóllakottság 'érzetét. ~tkezé<rhár?mszor A zavarod~s annál erősebb, minél töbl;:> olyan anyag napjában.

Az étrend a követltezó: Reggel 7-}-~ órakor: van a borban, a, mi az oxidáczió. következtében nagy csésze orosz te~, czukor, tej é~ l'UU?- ~élk~, 50 gr~ elveszti ·oldhatóságát. Többszöri fejtés · ut..-ín ezen fehér piritott kenyer, vagy fekete kenyél' bőven vanal ; délben; 120-180 gramm tiszta husleves, nielléje vagy anyagok lassinként teljeseP: oxidálódnak s a b01· . beléje csontvaló k~ny~r nélk""?l,. 120-1.?0 g:aJill}l_ kö,ér a későbbi .fejtések után nem fog megzavaroduL főtt vagy siilt. hus, zsrros ma.rtássa.J, zold fozelek angoA fiatal boroknak a levegövei >aló érintkezés ut~ losan clkészitve, marsékelt mennyiségbon (kizárva bur-mutatkozó ilynemü megzavaTodá a normális jegony<t, sáraarépa, répa), saláta, sült alma, >agy .,friss álma, vagy"" meggykompót czukor nél~ ep;:észitT"e, 2-3 jenség s kü.lönös kezelé t nem klván, ha csak a pohárka könnyii fehér bor, ebéd után egy nagy csésze -bor érését, fejlödését nem sie'ttetjük. a mikor a e~'ós · orosz tea keser üen : este : nagy csésze orosz tea -gyorsabb tisztulást szüréssel vagy derítéssei ekeserüen, hozzá egy darab hig tojá-s, 'agy kevés zsú·os gitjük elő . Ha a fejtés vagy a leveg&vel való érint- siUt, vagv- kövér sódar, esetleg hal,--30 gramm kenyér, kezés után a bor erősen megzaYarodik,.megbarnul s . sok vajj ~.. néha ke~~. 8ajt, !r~ss gyiimölc . ~erülje ~z ételek eros ·sózá-sát, fuszerezeset. ·Gyomorrontas eseten nemcsak szine, hanem ize is megváltoz1k, éz az · a' táplálék soványabb legyen. · u. n. barna törés, mely többnyire olyan borok. · · K. L . Kiskórös. Egész nyugodtan meg fog erösödni. nál mutatkozik, a melyek rothadt \ragy tulérett :N'em · z ilyet halogatni. szölőből ké zültek. Az ilyen borokat tanácsos · H. -Endré:né. Naponta háromszo1· 2%-o Lysoformolda.ttal. . .m ust koruk;ban lenyá.lkázni, vagy a későbbi fejté. .

P1'15~ai 21. · l. Ezen kérdésére má-s helyen válaszoseknél erősen· kénezett hordóba átfejteni s hogy . az át.fejtés után jobban tisztuljan ak, csersavval lunk. 2. Mossa meg napközben többször állott ruzel és este a lefekvés elóttmeleg víz és fehéritó bársonysZ!Lppanés zselatinnal megderiteni . .tlz erős kénezést és a nal. A szappanhabot hagyja rajta néhány perczig, azut.án csersav-zselatin deritést, ha "Bzükséges, néhány mossa le sok langyos vizzel, utána állott vizzel és a leszáritás után kenje be éjjelre egyes számu bársony-zsirhónap mulva megismételjük, hogy a törést okozó krémm.el. Reggel a szappanos langyo vizes lemosá , anyagokat a borból kivonjuk. Ily módon a bor állott vizes leöblités és leszáritás után kenje be fehéritó elveszti törésre hajlandó voltát. · : bársonykrémmel. Ezenkivül végezzen másodnaponta arczIdeiglenes kukoriczagóré. Bö kukoriczater- . gőzöléseket a. következőképpen: Egy nagyobb vasedénybe helyezzen egy izzó vasdarabot és az edényt més esetén legczélszerübb léczekből összerakott teletöltvén lobogva. forró vízzel, hajtsa rá az arczát. oly ideiglenes górékban eszközölni a többlettermés A fejét és az edényt takartassa le egy \ast-ag kendówL .azáritását, melyeknek lebontá a után az &1ka1maA gázölés husz perczig tartson a mely idő a1att két'zott léczek teljesen épen visszanyerhetök's igy felháromszor kell friss forró vizet az edénybe tölteni. Gözölés után hideg nzes lemosás és a le záritás után krémes használhatók más épitkezéseknél, \agy pedig csebedörzsölés következik. 3. 'Cgyanilyen kezelés-eL Persze kély Jkölcsöndij letizetése mellett vi szaadhaták a itt gózölésre nincs sziikség. fakereskedöknek. Az ideiglenes léczgórék követM artosi elófizetö. Ira!>5on fel az; orvosá;ntl egygram. kezöképp készülnek : mos szublimát-pasztillákat. Egy darabot oldjon fel por- ~ · Ves:r.iink ~-27'2 öle. és l öl ho szn léczeket ozellé.n- vagy zománczozott Javoirba öntött két liter áls ezeket egy téglány alakjában ugy fektetjük egy- lott vizben és abban ázt-assa reggel-e te tiz-tiz perozig.

Leszáritás után hintse be a gyógyszertárakban már erre másra, hogy a sarkokon az al ó hosszabb és az a czélra készen kapható szaliczilsavas hintópQITal. A. leezekre derékszögben fektetett rövidebb léczek mosá~hoz használjon ~llott vizet és koJozsT"ári chróm- 15-20 czm.-rel tulnyuljanak. A téglányidom sar- szappant. · Kir;áncsi. Mossa meg naponta többször állott >iz .kain tuln:yuló lé.()zdarabok által képezett szögbe és kolozsvári Szent László fertötlenitö pipereszapplUlllal. most erős · nyomórudakat állitunk függölegesen fel B udai előfizetó. Tessék a bársony-szeplókrémet és ássuk 80-90 czm. mélyen a · földbe. Czélszerü használni. ilyen nyomórudakat, melyekre a kukoriczahordás L. Henrikné, Segesuár. Tessék Hydrogenol-sz.ájruet idején már rendesen ugy sincs szükEég, a 2:-2% és fogpépet, vagy fogport hasznáJ?i. . öles léczek közepén is felállítani. Két-két, egymás~03.: ·sz. előfizető. Olvassa el a ~Martosi elófizetö« sal szemközt. álló nyomórodat ezután fel ö végükjeligére küldött üzenetünket. nél valamivel'feljebb, kötéllel vagy dróttal erősen Ema: Mossa meg és habosit a be meleg vizzel és kolozsvár! anthrasol-kénszappannal hetenkérit kétszer összekötjii.k,. hogy a kukoricza azokat széj jel ne nyomja. Ennek megtörténte utá,n felváltva egy- · ·este a lefekvés elótt alaposan a fejbőrét és a haját. A szappant hagyja rajta az elsó megmo nskor tiz perczig. 'szer a. hosszabb (2-2% öle ) s azután utóbbiakra azután minden következ~ megmosá kor öt perezezel derékszögben a rövidebb (l öles) léczeket lapjuktovább és végül állandóan harmincz perczig. Ezen idő letelte útán mossa le a. szappanhabot· kamillateá sok kal egymásra fektetjük miá.ltal két-két lécz kölangyos vizzel, ugy hogy· a fejbőrén ~ a baján ne maradzött .mindig -~gy léczva tag'águ köz keletkezik. jon semmi szappan sem, utána öblitse ki kamillateás Ha egy méter magru ágig a léczfalaC már felrak- állott vizzel ~s a leszárit-ás után tessék kibontott hajjal tuk, akkor megkezdjük a 'kukoricza behordá~át. lefeküdni. Ezenkivül tessék a fejbőrét má odnaponta egy ke\és bársonyhajszeszszel jól bedörzsölni. .ázokon a Ha a kukoricza elérte a fel ö léczet. akkor a léczenapokon, a m.ikor szappanos kezelé t végez, -ne te~sék ket tovább rakjuk megint egy méter maga ságig szeszes bedörzsöl'ést is végezni. s ezt folytatjuk , mig a góré eléri ~ nyomórudak . Baf. Méltóztassék ezzel a bajával háziorvo ukhoz ma()'.asságát. Ezután a góré ho~ zirán ára derékfordulni. Igy vizsgálat nélhiil er:z;ól véleményt_ mondani szögben a góré falain tuh1)'1Üó de kákat vagy nem lehet.

Töprengö. Az egé z baj csaJris ideges égen alapul.

Jéczeket fektetünk az egé zet lefedjük zalmáLeghelyesebb :>olna. ha elmenne '\"alamelyik z.anutó·val, melyet, hogy a ~zél meg ne bolygi\SSa, néhán riumba. ·és ott pihenne szakszerü kezelé mellett -1-5 nehezékkel megterhelünk. hétig.

••

Uzensfek. { Kúirorolcae nem adunk viMza.) S. l. Mar csáp. Biró Rezsőné András~y-ut 3 _ Banw aa.szony. ziveskedjék megirni hogy a ko>á~zos, >agy a sós ubor~é.t kérd~zte-e! lz aranyalmát

1["'\

következőleg kell befózru : egy ~6 c~ukrot ke,·és nzben m ptorralun.k. belerakunk &nnJl a pro aran. almát, hogy Q le cll pje é kisideig_bc~n megíó~~:yc eroiitt ]ti h gyjuk hii.lni . .Másnap az altnat un•gbe rakJuk, a l >et ürübbre főzzük é rátöltjük.

H. Hcrmin. A. Wkkáposzt l'ltehetö télire. ha meggyalul a megs6uuk é e~ ~~a. muh·a kinyomjuk n. levét. 'űvegbe rak>a, al?l ~t hiöti.~, minden 4 ujjn.11 jól . gyömöszölt tekre 1smet l' _reteg ót S"Z rni. relill i bón-n megsór.ni, e.zt n hól y gpap1r0 l beköt . n éh· n • napi~ a na.pra. tenni. Télen Iti kell áztatni , ót a tökból ~ · rendes m6d n elk sziteni.

Rtgi. dófi::.etó. Az

· Egészség. Az emlit<'ltt fiatal ember nem az t>lsó é nem az utolsó, a ki a hit és a. hitetlen ég két. óriási Yéglete között 'ingadozván. habozó, levert. beteges 'kedélyállapoh:a tett szert. A1myi tkny, hogy ha Kant. Darwin échoppenhauer mart.altlkhá lett. akkor c ak ugy eg·szerüen nem fo ikerülni őt hinni megtanit:tni. Ez; különben orvosi zemponthól nem is lénye·!ll' é cSJ.k az a fontos, hogy az a habozó kedélyállapot. a mely a levél szerint erő kedélydepre zió,al jár. mennyiben hat ki károsan a. szem·edó fiatal ember tizih-umára. ille ve egészségi állapoü'ira. Ha ez a nekibu"ult állapot fol-."'zÓdik, miudene tre jM teszik. ha or,oshoz. •, pedig psychlaterhez fordulnak li innen a hÍ>olból ne~ á~ lkozhatunk arra, hog \, lútatlanba komol~· on·os1 tan cs szolg'ljtmk. Egy a mban felt tlenill bizony. é z ~­ ho"'\' h me~züntE•tik a b j kát, akkor mtnden :aiozhiwé,. zerint magn a b~~ is l'~ fog l'nyész.ni. ~ b~! o~ ~erintunk z. ho~tY a szul k 'rthNetlen maka . . papot knm k n fiuból f rngni .• !iért nem ~ t n~t-~ • I rt ehhez >l~letlenii1 lyn n eg T.scge tes J..:ll. ~ m ) r J m mé • nem tudj' k a ssülók ~l' ll pltru~..J. ho~ z i 8 tiuk ~,. 1i!ik-e .• ·w. a mint a pelda. m~tatj:l. ,z('renc,.ótlen Jintal ember .Je!kileg unt ugl.ieh a pap p Jyá.rn. TehJ.t ne kény zent:>ck !

Margit. Olvassa ~I a >>MariannM jeligére küldött üzenetünket.

Baba. Kivánságára levélben válaszolunk.

P1·ózai . 21. A. paradicsoroot czukorban ugy. készitjük, hogy a paradi,csomot megmossuk, :tehámozzuk, magját kiszedjük s ' tetszés szerint eldarabo1va; ~tszürt · meszes vizbe teszszük. (A meszes 'Viz 'készitéséhez elég egy tojásnagyság11 tiszta oltott mósz.) Ha a paradicsoroot ·a meszes viz~ól kiszedtük, .egy tiszta ruhára rakj u~. és vigyázva megtörülJ ük. Egy kiló paradicsomhoz veszunk l'f• kiló czukrot, a~t sfu·üre megfózzük, adunk hozzá fél czitromot karikákra vág'i'a, fél czitrom levé't ·s egy darabka . vaniliát, azután a. paradicsomot adjuk bele és ugy bánunk _el vele, mint a czukorba.n főtt gyiimölcs<;sel ke .

.

.

Házasulandók névje.)yzéke. ·Az elmult héten a székesfávárosi anyakönyvi hiva. talo1.-nál a következő házassági kihirdétések Wrtén tek : · Az 1., It és lll. kerületben : Komáromi Lajos ev.-ref.

Dohos Zsófia ev.-ref., Szabó Antal r. k., La.mpits l\Iatild r. k., Donneuberger János r. k. Ritter Mána r. k., Bruneker József r. k. Surek Anna r. k., Pifa.ff Ferencz r. k. Láng Katalin r. k ., Hajak Károly r. k. Mous~ong Melánia r. k., Krivány Gyula r. k. Kliser Mária r. k., Vogel Vilmos r. k.

Jiiger Paulina r. k., C'\Ímsa Sándor r. k . .Bokor Erzsébet r. k., Grossmann Ignácz izr. May Janka. izr., Kriegel Miksa ·r . k. Ullvitz Jozefa r. k., Rabel .Jakab r. k. Sunda Francziska.r . k., Arvai László 'ev.-ref. Király Mária r. ., llfolnár Imre ev.-ref. Olajos A.r·aa1k~ ev.-ref.. Szikpra József r. k. · Ruszina HerJ;Dina r. k., BJum :Mór izr. Károlyfi Alice izr., Veszlovics Rezsó r. k. .Fogt Jozefa r. k.; Brandbuber .M átyás r. k. Feszler Mária r: k. .

A l V., 1X. és '·X: kerületben: Horváth Dezső r . k.

Katzet Ernilla r. k., Kiss :M1hály ev.-ref. Gazsik Mária r. k., Járóka Antal r. k. 'Megyesi Erzsébet r. k.,. Ta.glik Vel).czel r. k. Kukulka Ágnes r. k., Soós·Andtás ev.-ref. Sirnon Emilia ev.-ref., Nyiri József r. k. Lendvai Gizella r. k., Tusák Nándor izr. Föster Ku.talin izr., Gratner Emil l,Íg. ev.

Hujber Juliánna r. k., Abelovszky · János r: -k. Balázs Dona. r. k., ~Jészáro Antal r. k. Burján Erzsébet r. k., 'Hacker Antal r. k. Hagelmann Anná r. k.; l\fércz 1stván r. k. Fadgyas Jttiiánna ev.-ref., Neumann Simon izr. í\Iájer l\1ária r. k., Pusztai István ev.-ref.. Deli Borbála ev.-ref., Adams ~Iárton T. k. Márton Mária r. · k., Klein Dávid izr.

Hein Gizella izr., Dékány Imre r. k. Lesniák Marianna r .. k., PoJgorny János r. k. Wodog Anha r. k., Pap János ág. ev. ~epokoj 1Iária r. k., Hetili Antal r. · k. Viszmeg Anna r. k.

Az V. és VI. kerületben: H orváth József r. k. Naoy K atalin r. k., Weisz Sámuel izr. Kohn Margit izr., M~l­ nár Ernó izr. Heller Irma izr., Kallós Vilmos izr.lWeisz Regina izr., Hadz.ia Ferencz r. k. Berkesszel Katalin r. k., Galgóczi lst'l"án r. k. l\Iednyán zky Gizella.• r. k., ' 'arga }fihály ~v.-ref. - Inchatsek Alojzia r. k., Halmi Ferencz r. k. 3!észúos Mária. r. k., Gönozi József r. k. zaksz Eszte~· tíg., eY., :Silka Ferenoz r. k. Konvicska )!ária r. k .. 'Weisz Yincze r. k. Osiwald .1\Iú.ria r. k., Draskovies József r. k. Y as :Uária r. k., Sugár Tibor izr. Ernst Fán.i -izr., :Uudry -Román r . .k. KubaJa Ilona r. k., 1\funka.

J~os _ r. k. ~uszár Mária r. k., Poppov Blagoja gör. keL Pifobl5 Katalin r. k., Pelek J :1nds' 11• k. Farkas Katalin r . k., -:Jlolnár Gyózó r. k. Takács Juliánna. r. k., Lutz József r. k. Hakspa.kker Borbála. r. k., . Lakatos Mihály r. k. Hor,á$ Borbála r, k., Englander Lajos izr. Nikolsburger ·Berta izr., Torma l\Iihály ~-. k. Kurka. Agnes r. k., Bauer János r. k. Tienesz Czeczilia r. k., Müller Károly 'I. k. :.\Iajor Etelka r. k., Fekete János r. k. Paukler Terézia r. k., Kárpáti- :indor ág. ev. Pólya Rozália ev.-ref., Labunsk.i Teofil r. k. Varadics KaroJin r. k., Horvát An. tal r. k. Biró Irma r. k., SzaJai ·László i. k. Csendes Erzsébet r. k., Suplicz Gyula r. k. Grün Illária izr., Huszár Antal r. k. Fr.anyó Viktória r. k.

A VII. kerfi.l etben: Müller Aurél r . k. Hikker Mária r. k., Reiter- Ferenoz · r. ~- Kertes M:ári!l. r. k., H(\sszu Ferencz r. k. Salamon Terézia r. k., Wagner Antal r. k.. :Polcz Róza. r. k., Csikely Vincze r. k. Ledner Terézia ág. ev .. Richter Sándor r. k. Boday Erzsébet r . k:, Gyur· csá.k János r. k. Wölfling Mária r. k., Lakner .JánQs t. k.

Röszler Hermin r. k.,· Feuermann .Árpád izr. Freund Jozefa izr., Kn'esz Antal r. k. Rottenbiller Alojzia r . k., Klükner Emil r . k. Goldbruch Margit ág. ev., Podllissányi Imre r. l;;. Proszner Dona r. k.. Blaskó Igná.cz r . k. Gosz• ton :i Mária r. k., ~Iegyeri IzráE!l izr. Takács Mária r. k.; Fodor Ferencz izr. Reichenfeld Erzsébet izr., Zsinics János r. k. Bruder 1\Iário.r. k.. Szekér Béla r. k. Galambos _\ranka r: !;: •• ~~agy Gyula r. k. urinák Gizella r. k., Kortvélvasi A.nd.rn r. k. Holecz Klára r. k., Tóth Gyula r. k. Ha]ek Mária .r. k., Weisz Ignácz izr SalamonRozália izr., B ráth József r. k. Kocsis Veronka r. k., Mayer Kornél r. k. zucsán .Magdolna r. k., Olár Dá.mel g.-kel.

Gercre}y Karolina eY. ref., Kis Károly ev. ref. Orb Ilona. g.-k~t.: Lóvenstein ámuel izr.. Reiter Leonóra izr., .J:enczer _Iórioz. izr. Polineczer Gizella izr., Pap Sándor e>. ref. Kovács Erzsébet ev. ref.

A VIli. kerületben: Baldanf János ág. ev. Cserép Engéru3. r. k .. Kiss Jaakim r. k. Hóner Etel_ka .r; k., Lova Jenő r. k. Csörgei Juliánna ev. ref;, SganJar Jozs~ r. k. Bohuczky Anna r. k., Vida Ferencz ag; ev. Fere~cll Anna ág. e>.. WenszkJ János r: k. Stranszky G1_ze a r. k .. Chrenkó Ferencz r. k._ Barti Zsófia ev. re~., <fz!kor.. · G ~1 • 0 gváru Paula ág. ev., Herpal Imre n;-al ag.Juliánna e>. s Jev. ref., Juh'asz An tal r. k . K oz•'l' ~UJ b.

0 C\"; rJef. tit:a k Pei.-inger István r. k. GaJambos. Maria merk usz r. ·• r. k. :;-.;«:"mann ~ T ~réZia · r. k., ,....._éli C hnaJáno v.G 1 ~. 'i k Lukácsi Rozália r. k., D1enes Dezső ev. ref. . rok)' .J.:._ · bet e'\". ref., Bosnyák József r. k. Rákóczi T 6to DJL • r. k·. "<T" •• Borbál r. k .. Gönczo"l I s t van ' oros .Zso'fia ev. i'ef., Kas:r.á' Yendel r. k. Péterfi Il~na r . k.:. Kiss János 1:. k.

Kös Erz~ébet r. k., May J.ózsef .IZr. Holla~der. E~zter ~~-· Bodiza Lajoa e'\". ref. Tun :Miina r. k., Puredi SandOl' 1zr.

Reichenberg Juliánna izr., Gebhard.t Ferenoz .dr. r. k. biró Luzsenszky Mária r. k., Kulcsá.r József r. k. Csavajda JuliáDP r. k., chlesinger Salamon izr. Schneider E~· bet izr~, uborics József r. k. Hajmási Klára~- k., Tlma.r ~ntal r. k. Kúlcsár Róza ev. ref., Turóc~ .l\fenyhérb ev. ref. ~aller .ámália izr. Bene Lá zló_ ev. ref. &rcz,.

Lidia r. k., Raba :llátyás r. k. Jam! Rozália r. k., Rabanya ándor r. k. zelitska J'ozefa r, k.

41

AZ UJSÁG

A ma müv6szafe.

A t udománynak minden ágában 1ninden .ozép és hasznos müvészetben csodálatosan messzire vitték az emberek. De egy müvészetröl, a mclyet csak ugy még kell tanulni, mint a többit, - de a mely nem tartozik a könynyebbek közé- ugy látszik, megfelejtkeztek, vagy legalább is nagyon elhanyagolják azt.

Ez a jelennek, a mának öntudatos kihasználása.

- De hiszen ehhez mindenki ért ! Ez természetes! - fogják mondani önök. Pedig nem igy van. . .. . .

Hogy a jelenben elunk mmdannyJ.an, az kétségtelen. Csakhogy. milyen .rosszul mélt~­ nyoljuk azt! Hiszen Ismert teny, hogy rru, emb~rek, a2t, ami clvitázhatatlanul a miénk, sohasem becsülj ük meg kellően és nem élvezzük értéke szerint.

Pedig az . időből emmi sem a Iniénk, csa.k a jelen, a ma. Csak a perczek és a másodperczek. Alig veszünk tudomást róluk, máris elillannak. Még pedig visszahozhatatlanul. A Ini kárunk, a mi ve zteségünk ha kihasználatlanul hagytuk azokat tovatünni.

A legtöbb ember szeméb n a jelen az időfogalom Hamupipőkéje. A legtöbb ember szivesen átsiklik rajta, hogy a rózaaszinnek látszó, okat igérő jövő elé r-:"es n. Olyanok vagyunk, mint az auto~obilutazó, a kine~ sem ideje, sem kedve mnc arra, hogy a VIdékekre, melyeken gépkocsija kere zt~záguld, csak egyetlen gyönyörködő pilla:~:ltó. t 1 ~esse~ , mert ő csak a távelságat aka:rJa megkisebb~­ teni. llyenek az ifjak i~ , a kik az ll;mugy IS szárnyas időnek még gyorsabb szarnyakat

Boldfínyen.

N agy tiszta csöndben, csi~l.agfé~yes éj ben a holdsugarak halkan m~eln_ k, k félő titka és ok fá]OS t~tka so ' k. van az éjnek, a holdf'enye::.- eJne

Csillagos éj ben J: oldfény alatt járni, mikor a fák nrágok alszanak, 's szivdobogva egy csodfu-a v árni. ~ak nagyon erős lelkeknek zabad.

Holdfény alatt j_eg,~t.lyefá~ árnyában szi,·en talál ronta eJ l ,:·~raz_.

• egyszerre sz~z.szor faJ o bb lesz a~_ elet 5 és száz zor fáJabb lesz az elmula ... .

Reichard Piroska.

Akarat.

Irta Gömbösné Galamb Margit.

A széle , fehér utra feketé~ ~ ett rá ,a fák árnyéka. A hold fén ·e ezu to. e~ ~eher zinbe takarta a nagy ptarkot, az ,o 1 hazatk., 1 en két záz év o a nem va1to atta a me_yt ugy állt abban a holdfénye tavaszi semnn ' . mik l • R h ült estben éppen, z;unt Aor ~z e so o t y e legel o tort. ~'1 bzenegy zoba va a b enne ro 8 télvo ablakal. c k ug VI·u <g a ·c az es t"1 f6 6 ben. A tizenkettedik a kápolna · anniek ~ét ablaka szine üvegekből vol l ia s mintha titokzato alakok nhantak rak va, 'It . >olna el mögö te ugy va ozot raJt& a ragyogás és az árnyék. y

kivánnának ~s az öregek? űk már nem tülekednek előre, s a távolban nem látnak napsütéses hegyormokat, nekik a mult a paradicsom. Ebben élnek és ebben éreznek, ez fájó és boldog emlékezetüknek kincsesládája, egy szép, nyugodt sziget, a hová akkor menekülnek, mikor az idegen jelen már rosgányosan hagyj a öket. .

A jövő mindig csalódást rejt számunkra.

Azért jól mondja a német : >>Warum in die Ferne schweifen, sieh da.s Gute liegt so nah !4 A legtöbbször körülöttünk van a boldogság, csak nem látjuk azt meg. Ugyan ki · élhetne boldogabb jelent például, mint egy anya ki gyermekei körében ? Isteni, meghatottsággal teljes órák ezek, melyeknek mindenikéért mint . egy meg nem érdemelt boldogságért kellene hálát adnunk nekünk, a szonyoknak s ezeket az órákat az emlékezet kincsesládájába mint értékes drágaköveket kellene beiile zteni.

Oh, ti anyák a kiknek kis gyermekeitek vannak, éljetek teljes öntudattal, egé z lélekkel ennek a szép időnek : a jelennek ! Ha a fantázia diadalmas jövendőbeli képeket fest i elétek, a melyekben fiatokat mint maga rangu férfit, lányotokat mint boldog fele éget vélitek 1átni, ne felejt étek el miattuk a jelen boldogságát. sak benne ' csaki benne tiétek a gyermek szivvel-lélekkel. ak addig, a mig kicsi, az anya ő előtte minden s.zépnek, jónak, tökéletesnek megtestesülése az >>á -ja é y ja oly igen összeszorított ki látókör· nek.

1tiilyen rövid az anya zivnek ez .az édes idő ! Késöbb már nem ö tölti ki egé zen a gyermek szivét, s ha meg is tart egy helyec két magának szeretetében, ez a hely -már nem lesz az első. Azért a jelent a jelen boldog ágát a mikor gyermekünket egészen magunkénak

»und e· ist auc h un weiblich <', azaz hogy nőietlen foglalkozás. Ez a. német ember mindenlwri főérve, l1a rz asszonynépe \'alarnit akar, a mi nekik nem t tFzik. Azonban m: nlázntosnn engedékeny német nő i. c::mk tt~szony s tudvalévő dolog, högy ha az

lllbbe az ősi házbBt hozta haza valamennyi Rosthy nászra a.z asszonyát. Itt élték át mind a mézeshetek boldogságát, s évszázadokon át csak boldogságat láttak ezek a vén fálak. .

Szivós, erős, gyönyörü faj v-olt a Rosthy, valamennyi megérte az unokája lakodalmát, tulajdonképpen Inindig az unoka lakóhelye volt az öreg fész~k. Az apák -"- mikor fiukat önálló itani akarták - egy másik birtokukra mcntek át és onnét már csak öregs gükte a .vármegye szivében fekvő harmadik darab földjükre, a hol a családi kripta is közel volt már hozzájuk. A Ro thyakból három gencráozi6 zolgálta mindig a hazá é őrizt~, szerezto ösi jus át.

Három éve em volt hogy a legfiatalabbik a szonyt hozott a torn o , százado házba hosszu idő óta most nem vált c ak be a régi rend mert az öreg ~okat látott ok boldog titokr.ól tanuskodó falak könyekröl is beszélhetnének ...

Az utól~ó Ros.thy felesége nem ~zerett az urát.

A mi bizony baj vol , az as zony nagy hidegsége boldogtalanná tette a fia.tal férjet, a ki égre is nem tudott oko~abbat, Illint hogy elment tanác~ért az éde apjúhoz · megkérte : be zéljen az as zonyával, a kinek ö már nem tud mit mondani.

Rosthv - a fiatalabb - huszonnyolcz ve volt, az apja pedi , Ro thy Adám, ötvenkettő. A fiu vékony, alig középmng , jel nt 'ktelen alak, a kit könyvei egé zen el ontak a férfias szórakozá októL mig az apja koránál tíz évvel fiatal bbnak lát zott, mag , cró-

teljes, akiben a · vihar- és vészedzett_ férfiu nyeriesége a nyugati gavallér minden elegáncziájával, a grandseigneurök nagyvilági elő­ kelőségével párosult. Szép férfi volt, s mint ember csn,knem tökéletes. A fia imádta és határtalanul bizott abban, hogy közbenjárása csak áldá. t hozhat. A menye tisztelte, de csaknern félő volt a tisztelete é valahányszor vi szl:l~jöttek az ö özvegyi ·zállásár61, - mert hu z é...-e, hop- · eltemette a feleségét - mindig megkönn. rebbülten sóhajtott fel Aznap reggel érkeztek meg együ~t apa é.- fiu. És a fiu akkor e te szándékosan vonult el a könyvtár zobába. könyvei közé, hogy apjának alkalma legyen beletekinteni abba a hét pec éttel lezárt a. szanyi lélekbe, a mcly ö előtte talán ' ' maradt..

A holdfén)rnyel beszórt zéles uton egymá mellett mentek Rosthy Adám és a menye.

A nagy -zál ember csak egy fél fejjel , volt maga abb az asszonynál, a ki fehér mhaban lépdelt mellette, s a ki egyszerre csak megzakitja a c endet : - ;\bris hi,-ott hozzA-nk, tudom.

- Jól tudod Blanka. Dehát miböl sejted? _ )findenb6i . . . Olyan különös, érzékeny a -lelkem, hogy előre meg~ejt min~~ mindent. Az örö~, a ~zo:norusa~?~! .!1 kozönvt egyará'nt. Szmek v1brálnak kurülottem, aiok jeler:tik meg nek~m : ez a ~apom fehér le z. ez öte , emez pedig csak szurke, hamuzinü. ok zor szürkeség fogja át az egész világot, s akárhogy nézek is bele az ólmos levegőbe, nem tudom, hogy merre lehet a nap. ~sakkor hideg van, fázom é nem tudok, nem meTek mást, csak lehunyni a szemeimet •• •-

mondhatjuk, élvezzük ki öntudatosan, százszorosan!

Ha az emberek, ugy az idősebbek, mint a fiatalok a megvetett jelent, a mát jobban becsülnék sa csalóka jövendötöl nem hagynák magukat annyira befolyásoltatni, sokkal több elégedett ember leÍllle a világon . Ebben a megismerésben tanulnánk meg o~;~ak igazán élni. Hiszen egyedül a j~len a miénk, életünk nehézkedési pontját ide kell helyezni.

ilik vilája.

(N ő i kertés21eti iskolák

Németországban.)

A német ember természeténél fogva komervativ; nero szereti az ujat, nem hiszi, hogy jó lehessen s h a minden ellenkező igyekezete daczára vagy az állam, vagy egyesek valami uj intézményt lété:ütcnek, nagyon sokáig gyanakodó szemmel fo~ja a német ember azt nézni. De ha az az intézmény mégi. jónak találna bizonyulni , akkor a németünk le.· 7. rel é. beadja a derekát, öt Ini több, luu;znát iogjD yenni annak az uj intézménynek.

Igy járt Németország nagyközönsége a női kerté~ zeti iskolákkal. Eleinte kereken elutasította még gondolatot is. hogy nők képesek legy(mck kerté-znők lenni . Hi. zen az férfiaknak való fogl lkozás, hiszen annak elvégzé éhez testi erőre Y&n ziikség, hil"zt•n, hiszen s a mikor itt megakadt a gáuc!'oló és ujabb érveket nem tudott felhozni, r nd sen nzal fcj0zte be mondókáját, hogy :

AZ 'UJSA.G asszony egyszer a fejébe vesz valamit, akkor azt a. valamit előbb-utóbb csak keresztülviszi, a miért is a. bölcs ember inkább előbb adja be a derekát

s!ez által okos embemek mutatkozik, mintsem később, a mikor beleegyezését ugyis lehetne magyarázni, hogy kénytelen volt engedni. Az első női kertészeti iskolát, ha jól tudjuk, Heyl kereskedelmi tanácsos özvegye létesitette Berlin mel• lett, Charlottenburgban, fejedelmi fényüzéssel berendezett birtokán. Hogy ez az iskola. miért nem tudott megélni, nem tudjuk ; lehet, hogy még korán volt, hogy nem akadtak kellő számu növendékek, lehet, hogy nem volt eléggé szakszerüen vezetve, elég az hozzá, ezen iskola rövid pár évi fennállás után bo lett szüntetve. A második ilyen iskolát Ka tner Elvira dr. amerikai fogorvos létesitette saját keserves keresményéből. Szüleit elveszitvén, Kastner Elvira, bár némi vagyono. maradt neki és nővéreinek, nem érte be azzal, hogy a vagyonka kamatjaiból jól-rosszul eltengődjenek, elszánta magát, hogy jól jövedelmező kereset után néz. Látta, hogy Berlinben az amerikai fogorvosok azépen keresnek s miután Németországban nőt fogorvosnak nem képeztek, elment Amerikába, hogy fogorvosi képesitést nyerjen. Tudta, hogy évekig kell neki ott maradni, hogy teljes képesítést nyerjen, de ez sem tartóztatta vissza. Megtanult minden megtanulhatót odaát s aztán dolgozott hirneves fogorvosoknál, hogy tökéletesítse magát mesterségében. Az évek multak, de a. mi nem mult el soha, az a honvágy volt, mely Kastner Elvirát gyötörte a. sok munka daczára. Hazamenni, mielött czélját elérte, nem akart, tehát elment reggelenként a newyorki kikötőbe, hogy legalább ott halljon egyszer-másszor német szót, lásson egy-egy német hajót s képzelje magát egynéhány perezre otthon hazájában. Sokszor hiába. ment, nem volt német hajó a kikötőben, de feltünt neki időszakon­ ként egy-egy nagy hajó, melyről hordókat guritottak egy má.sikra, mely Európába indult. Kérdezősködött s végre megtudta, hogy ezek a nagy hajók, melyek itt csak á.traknak, Kanadából jönnek almával, mely almákat egyenesen német kikötökbe suí.llit&na.k, a hol a német kereskedők a.zonnal elk.a.pkodják, mivelhogy Németországnak nincsen rendezett gyümölcstermelése, nincsen elég képzett kertésze, a. ki gyümölcskertészettel foglalkozna., ugy hogy a kanadai alma szállitá.e, ceomago.Iá.s s még miegyéb daczára olcsóbb volt, mint a belföldön termelt alma. Kastner Elvira. dr. hazament Berlinbe, megnyitotta fogászati mütermét s szépen prosperált, oly szépen. hogy nővéreit is tillr.erült meggyőzni arról, hogy ez az üzlet jó, egy hogy nálánál valamivel idősebb egyik növére is ~rászánta magát az amerikai u tra, hogy fogorvossá. legyen. A legidősebb megmaradt otthon -és átvette Kastner dr. háztartásá.na.k vezetését. A

mikor a jövedelem kezdett szép arányokat ölteni, Kastner dr. hozzáfogott a még Amerikában megfogant terve kiviteléhez. Vett egy darab puszh földet Berlin mellett, házat épittetett rajta, alkalmas tanerők után nézett s meginditotta a kertészeti tanintézetet nők számára. Amerikában sok mindent tanult, többek közt azt is, hogy az a valaki, a ki vállalkozá.8ba fog, rosszul teszi. ha. szerényen meglapul s müködését titkolja., nehogy valakit az által megharagitson. Ű nem érte be azzal, hogy tanintézetet nyit kertésznöknek, ö azt is akarta, hogy ezeknek a kertésznőknek diplomájuk legyen, .éppen olyan, a milyent a kertészeknek adnak tanulmányaik befejeztével. Fogta magát és elment a porosz királyi kertek fő-fő inspektorjaihoz és felkérte őket vizsgabiztosoknak. S csoda történt, a német czopf meg hagyta. magát lepni és kötélnek állottak a királyi kertinspektor urak.

Sőt mi több, rövid időn belül arra a meglepő felfedezésre jutottak, hogy az intézet növendékei nemcsak hogy érnek annyit, mint a férfi kertészek, hanem vala.mivel többet, még pedig éppen a.zért, mert nők voltak. Nők, a kik nemcsak gyümölcsöt termelni tudtak, hanem aszalni, befőzni, százféleképpen értékesíteni. A vizsgabiztosok ezt irásba is foglalták s Kastner dr. növendékei csakhamar igen kapósa.k lettek Németországban. Nemcsak egyes uradalmak kerestek kertészeket onnan, hanem még német városok is megtették azokat városi kertésznöknek. Az első intézetet csakhamar el kellett hagyni, mert szüknek bizonyult a ház és ·a telek a nagyszámu növendékek számára s ujabb intézetet épittetett szintén Berlin környékén.

Ezen uj intézet legnagyobbrészt kölcsönpénzen épült, mert az első intézet első évei költségesnek bizonyultak egy kereső nőre nézve, de Kastner dr.-nak olt bátorsága hozzá, hogy terhet vegyen a nyakába egy oly czélért, amelyet ő jónak talált.

Ma már nemcsak ez az egy női kertészeti iskolája van Németországnak; már nincsen oly vidéke a nagy birodalomnak, mely ilyen intézettel nem birna. Vannak oly kertészeti tanintézetek, melyek kizárólag azok, vannak ilyenek háztartási iskolákkal kapcsolatban, vannak szanatóriumokkal egybekötött kertészeti iskolák s jól van ez mindenképpen igy. A konzervatív német belátta, hogy mégsem nöietlen az a foglalkozás, a mely a nőt a természethez közelebb hozza s szükség esetén el is tartja tisztességesen, egészségesen. A német földmivelő is érdeklődéssei kiséri ezen iskolák fejlödését, térhóditását s örömmel küldi leányait a háztartási kertészeti intézetekbe, mert látja, hogy milyen jól tanitják ott a leányokat, nem a fényüzésre, a pénzelköltésre, hanem a szerzésre, a beosztásra, a takarékosságra, a tisztaságra, az észszerü munkára. S ha valaki kérdi: hát nekünk hány ily iskolánk >an ? - csak azt válaszolhatjuk: egyetlenegy

Rosthy Adám hallgatott, az asszony pedig Tudod-e, hogy nálam gőgösebb, hidegebb homlok nem volt egy se családotok asszonyai kötovább beszélt : - - ::Cudtam, hogy jönni fogsz, de azért zött? Hogy én jogosnak és igazságosnak tartom, mégi.lJ csak fehér volt körülöttem minden. a miért fényben élhetek, s hogy azt hiszem, Egész nap -valami boldog előérzetem volt, ti csak eszköz vagytok a sors kezében, mert pedig érzem, csak szemrehá.nyást kaphatok. nekem tartozott ezzel az élet ? Kinevetsz érte "? .Abris elpanaszolt neked mindent, s igaza van.

- Nem nevetlek. Hallgatlak, gyermek.

A szememben nincsen melegség, az ajk&m - Tudd meg : azt mindenki érzi, hogy hideg, a két karom mindegyre csak fáradtan évszázadok gördülésén át mivé fejlődött általa hull az ölembe. Mosoly nem kél az arczomon és benne a fa. j, a melynek folytatása. ~rzi a előttem halkan, mögöttem suttogva jár ~ bőségben és ragyogásban teli multnak minden bánat, s ez a ház rideg, olyan, mint a börtön, fá~is~t, a .büszkeséget, diadalt, a melyben a melyben a nylánczra van verve a Szomo- elődernek resze volt. Selyem bölcsőjének suhoruság .•. Várom, hogy ítélj felettem, itt állok g~át, h~ja a. későbbi szegénység szomorusáelőtted, készen eltürni mindent. g~n at es, tu~Ja,, hogy vele valami nagy igazRosthy Ádám ránézett a fehérruhás fiatal sag~ansag tortent, s hogy selyem lesz megint asszonyra, s azt gondolta magában : a pa.rna, - ha csak koporsójában is - a - ~n megértem a fiam bánatát. Ha az melyre ráteszik fejét . . . ~n nem köszönök enyém volna ez a jégszivü, gyönyörü szabor- semmit a sorsnak és nektek se ha elfogadom meg tudnék halni mellette a boldogtalalll!ág- azt, ~ mitől. gyermekkoromr'a megfosztott tól. De hangosan csak ennyit mondott, s ezt valam.t nagy Igazságtalanság, valami vak véis olyan melegen, hogy az asszonynak meg- letlen, e~. ~setl,eg, a melyet a rosszul megnedvesedett mind a két szeme : . alkotott korülmenyek balsorssá tettek ...

- Mi hiányzik az életedbő!, Blanka?

- ~reztetett veled valaki valaha bárNiilcsen anyád, a ki kérdezze, mondd el ne- mit is, hogy igy beszélsz? - kérdezte szelid kem, azért jöttem, hogy segitsek neked ke- engesztelödéasel a férfi. resni az ólomszürke levegőn át a Napot ...

- Nem, - felelt lehajtott fővel az a.sz- Ne, ne igy beszélj hozzám - szólt sz~my -de féltem, hogy szó lesz róla és megaz asszony türelmetlenül. - Ne lég~ kiméle- eloztem. . Ismersz . (ilo.;:.., tes, mondd el, a mi a sziveden fekszik: hogy - H a't cs ak ennYire ? · hálátlan vagyok, hogy nem tudom megbe- Téged ? - szól elfelejtkezett rajongáscsülni azt a kényelmet, gazdagságot, a mit sal a nő, s szemének sugara belemélyedt Rosthy Ádám fekete szemébe. adtatok. ~n, a ki szegény voltam.

- Blanka . . • Erről nem lehet sz:ó kö:- Téged ? :- ismételte visszafojtott rezöttünk. megessel. Hiszen te vagy a vilá:gon az Mosolygott az asszony : egyetlen ember, a ki előtt meghajtom a ke- Hát én hadd beszéljek róla. :en ha-dd vély homlokomat. _,Jllon~m el, a. mit annyiszor gondoltam el ••• Leültek egy pad.ra, s megint csak hosz-

Va.sá.rnap, 1910. augusztus 28. sincs s valószínilleg a következő száz éven belül nem is lesz, mert ugy látszik, nincs rá szükség minálunk. A mi földbirtokosaink nejei nem törőd­ nek ilyesmivel, ami gazdatisztjeink nejeit s leányait sem érdekli, azok inkább mással foglalkoznak, mintsem azzal, hogy helyzetük előnyeit kihasználják s segitsenek férfinépüknek a szerzésben; egyszóval nincsen kinek ilyen iskolákat állitani.

Magyarország nagy gyümölcstermését megveszi a kiskofa még akkor is, ha rosszul is van csomagolva, vagy ha az nem veszi meg, feletetjük a disz· nóval és tehénnel, s ha annak sem kell, hát ott rohad a fa tövénél s az okos magyar gazda azt mondja: Jó trágya ez a fának. Hát ezért nincs egyetlenegy kertészeti iskolánk sem nő3 számára. s ezért nem is lesz még száz é>en belül sem.

A lakásherendszás.

Ovegekröl.

(Folytatás.}

Uj formák.

Ha a kulturéletben ujabb követelmények és szükségletek támadnak, akkor természetszerüleg ujabb formákra. van szükség minden meglevő ipartermék terén. ~s vajjon hol lenne ez a változás szembetünöbb s gyökeresebb, mint a világitás kérdésénél ? Ami öseink, a kik koppautós faggyugyertya., olajos mécses és késöbb a okat megénekelt >>milli-milli-milligyertya« me.l lett igen jól érezték magukat, el em tudják képzelni a mi fénynyel teljes éránknak követelményeit ! Hiszen csak a legutóbbi évtizedek alatt kezd a petrole uml is kiszorulni, s törtek utat malmkna.k a. gáz, villamos ivlámpák és izzótestek, a gazolin, Auerégő, spirituszégö, aczetilén és teslavilágitás s egyben uj világító eszközöket is kreáltak önmaguknak. l!:s itt, természetesen, már áttetszőségénél és átlátszó· ságánál fogva. is, a legnagyobb szerep az üvegnek jutott.

A mennyiben tömegáruról lenne szó csak e téren, nem vesztegetnénk sok időt reá, de éppen a nlágitókészülékek terén alkották a legmüvésziebbet az üvegformák kompozitörjei s azért ezt nem hagyhatjuk megbeszéletlenül.

Elejétöl fogva két irányzat nyert itt befolyást: a velenezei és a német-cseh irányzat. Az első irányzat korona gyertyatartói, csiliárai többnyire üvegstílusban készültek, s mindenféle olvasztott, cza.kkozott, sokszinü levél és virágdiszből állanak és üres, ugynevezett üvegnádbóL A második irányzat a kristálystilust képviseli s szintelen, csiszolt üvegcsövecskék, prizmák vagy más alaku függök rendszerét képezi.

A >elenczei koronagyertyatartók terén nem

zu csend kö~etkezett. De ez a csönd megnyitotta mind a két lélek lezárt ajtaját.

A férfi azt gondolta : - Nekem i t mis-zióm volna, s nem. tudok tenni emmit se. Lenyügözi bennem a legjobb akaratot V'alami ismeretlen parancs, a m.inek a szeme közé nézni nem merek. Szeretnék elmenni innét, kivül lenni ezen büvkörön, a melyen belül ennek a fehér asszonyna:k igézete. tart fogva a nélkül, hogy tudnám, Im az, a m.tt akarok, érezek; mit kellene tennem, cselekednem a - fiam. boldogságáért ! ..• Az a~szony lelkében pedig egymást hajtotta az alom : ~ -~~ ráhaj,thatnám a vállára a fejemet ...

Ha kitorolhetnek núnden mást az életemből, ~ cs~k egyszer fonna át a két karj á val ez az ~gazt férfi, a milyenröl ki leány karom óta almadom · · • Akk or nem faJna •· semm.t· a bb an a perczben. Akkor már meghalhatnék mert voltam boldog IS. · Ha o~ vezetne, nem ' felnék . h • 'k ln t so h a sem.mitöl. . , a o cso o a : meg anuln a n:osoly.ogru az ajakam. )Iindig azt hittem : léfek tolke, dpedig c~ak magamtól féltem, hogy ram sza a egyszer Ros th A: , .ez a percz .•• asszony y ~ddám ~fi ~olt, s megsejtette az a szivébőron olat_8.I~: Ugy érezte, hog~ , a alanu ontudatlan nagy forrosag csap fel az agyveleJ"ébe . h f'l t f l nem tartózta ·a . . a m.t, . •a e~ on c .. ül" , l • eleget1, eiillll.lve teszi maga k or az ege z nag · d . · d t. a mit valah 1.má Y mm enseget, mm en"' "'-akn a dot : hi et, becsületet is .•• u; em dur · .

Kegyetlennek k llvan szo1.t rá. az as ..zonyra. lehes en : e ett lenrue, hogy gyonge ne H' .

A fehérr~te~yek veletek ? feje ott n od ony nem mozdult. A Yllg ott R<>sthy _ !dá.:m _vá~n. ,

Vasárnap, 1910. augusztus 28. · · ·

'Rb.Lsi.nvv!lz.i n ü

.

svlyv.m bluz. i

A hy~k .köo, r-iH . PA51.0~ rn~nynyal.

AZ UJSkG 1agy a változás, mindössze hogy a villany vagy ked,elt s.úvárványszin-h.atás, melyet a csiszolt sáz bevezetéséhez alkalmasabbá tegyék azokat, üvegek kiváltanak, el veszszen. Dc maga a koronagyertyatartók felépitésa egészen más és szabadabo~.z S-formáju karokon változtattak egy keveset.

Jlaszországban megmaradtak c mellett a vilá- ban törtéJ1Ík, mint ennekelőtte. A haida-i és steinútási tipus mellett. Amerikában, Ausztriában és schönau-i J:>alrue-czégok csodaszép dolgokat késziN"émetországban ellenben az egész · világítási kér- tenele EzE'khez hasonlók az ugyancsak Haidában :lést nagyon eredeti és uj alapon kezelik. Leg- lévő Hosch Károly müvei is. Ö a hulláruvonal hive s ebben az értelemben dolgozik ugy gáz-, ~lőször is a cseppet sem tetszetős gyertyaformának üzentek háborut. (Fájdalom, még mídnig mint vill.tnyvilágitásra szánt összes merész és látni elö~elő szaJónokban is porczellángyertyára elegáns kompozicziókban. alkalmazott villamos izzótestct, a melyet pedig ~:;ak régi rokoko vagy barokstilusu termekben lehetne ruegtürni, a hol igazán a régi, becsületes, l pretenzió nélküli gyertyát helyettesítik.)

Royatvezető Garami Béla dre A villamos világitás egészen más elbánást l kiván s az e téren ujat alkotni akaró müvész A fi talságról. (Befejezés.) A kopaszodás nem ookkal szabadabbra engedheti fantáziáját s függet- mindig a közeledő öregség jele, a mint hogy a dus lenebbül komponálhat, mint elődei, a kik a nehéz- hajzat sem bizonyitéka a szervezet fiatalságának. kes világiLó eszközökre voltak utalva. Az első Annyi a~nban tény, hogy a szcrvezet elgyöngütése idevágó impulzust már ezelőtt tizenhét évvel a igen nagy hatással van a hajzatra. A mikor a szerchicagói világkiállítás adta meg. Lessing Gyula dr. vezet már nem képes a hajgyökereket kellőképpen ezt azonnal felismerte s nem egy odavaló kész táplálni, a mikor a vérkeringés már nem táplálja mintát hozott át Németországba, a hol aztán kellőképpen a fejbőrt, a hajszálak lassanként hulmaga is elmerült ennek az érdekes kérdésnek a lani kezdenek. :rtfivel azonban a szervezet elgyöngütanulmányozásába. A Tiffany-féle opálfényben lése nem kizárólag a közeledő öregség jele, hanem játszó koronagyertyatartók és áropolnák ha szépek más okból is eredhet, hosszantartó, sulyosabb is voltak, nem lát6zottak előtte tökéleteseknek, betegségek is kopaszadással járnak. Gyermekágyas mert régi bizanczi és ó-román szinezésre emlékez- nőknél igen gyakorivá válik a hajhullás, ugyancsak tettek. De mégis megvolt az ingere a dolognak a tífuszos megbetegedések is megkapaszi ják az az által, hogy a zseniális Tiffany szembehelyez- embert. Ez a kopaszság azonban, hogy ugy mondkedett minden eddigi tradiczióval és az immár jam, alkalmi, a mikor a ·zervezet ujból erőre kap nagyon egyhanguvá vált sémákkaL Az ö lámpáit és a hajgyökereket kellöképpen táplálni képes, látYa, kezdték kérdezni önmagukat a német és a haj ujból fokozatos erősbödésnek indul és a beosztrák tervezők, vajjon nem lehetne-e ezen a teg ·ég egyéb tüneteivel együtt ez is elmulik. l\fás a téren általános változá t behozni '! Es azóta fajtáju hajhullás az, rnelyet gombák és paraziták minden életerős, e téren dolgozó czég vetélkedik okoznak és a melyek kezelésével már több alkaegymá · al, hogy mentöl szebbet, ujabbat alkot- lommal foglalkoztam. Ezeken kellő kezeléssei és ha on. N" agyon hiresek az Eckmann O. tanú.r megfelelő szerek használatával majdnem minden idevágó vázlatai, melyek után a lámpák, koronaegyes eseiben lehet segíteni. Nem ugy az öregségi Jcyertyatartók, áropolnák készülnek Berlinben, gyongülés folytán okozott kopaszodáson. Ezen a stuttgarti Stotz Pál mintái, a wurzeni szász már nem lehet gyökeresen segiteni és éppen azért hronzárugyár termékei, ~.,rister, Hirschhorn és a legbiztos:1bb védekezés e baj ellen, hogy kellő Homeuutnn rajzai Berlinben. De ezekről nem he~;zélünk, m rt minden kompozicziójuknál az gondozással 's kezelésset mcgelőzzük, a mi könnyü Ün'g másodl·endü zcrepet játszik. De.-Jmondoit sz~rel módunkban áll.

A haj ápolá.·ánál két nézőpont érdemel külö üvegcz.égek, mint a neugersdorfi (Al wm Franz nös figyelmet. Az egyik a fej bőrének, a másik tervezővel), is nagy sikerrel foglalkoznak az uj maguknak a hajszálaknak kezelése. Az egészséges világítóeszközökkeL Igy itt a neugersdorfi tervező fejbőr a dw; hajzatnak egyik legfontosabb alapa velenezei iskola híve s gyönyörü halványzöld é.- rózsaszín be játszó koronagyertyatartókat rajzolt feltétele. A fejbőr akkor egészséges, ha rugalmas és, nem pet hüdt, lui. vérkeringé e kifogástalan és es készittetett. Hiresek még a Dampt-féle tervek ha mirigyeinek váladéka se tulságosan bő, se nem s last, not Icast, a Baccarat-czég. nagyon is c ekély. A haj kezelése tehát akkor ész.

A német-cseh világitóipar is azon van, hogy uj mintákat keressen vagy hogy a régieket teszetö:>ebb formákban, uj hatásokkal kihasználja. lEGJOBB SZÁJ· ÉS j _ prizmák, kristálylánczok és mindenféle függök FOGÁPOLÓ-SZEREK. a régi alakban maradtak meg, nehogy az annyira 6;326

Kozmefika.

·:· S_ror\ATt N

A szeme lezáródott. Nem felelt a kérdésre ts". Tudta, hogy az a kérdés ugyis csak az akarat parancsa volt. Rosthy Adám megfogta a kezét. Lázas, forró volt. Nézte az arczát. lu. meg mosolygott. Nem tudott másként cselekedni : átkarolta. A hold fénye egészen reájuk esett. 4Iindenik még szebbnek látta a máaikat, pedig le volt hunyva a szemük. A t>zinek vibrálásán át - ugy képzelték - az ezüstösfehér .halavány rózsaszinbe olvad, s mint a kik akaratukon kivül cselekszenek : delejes, csodás, boldogtalan vágyódással keresték egymás ajakát . . . ~s akkor még mielőtt összeforrott ~olna örült szomjuságában a két ajak osszorezzent Rosthy Adám. Halálsápadtan ucrr<:tt, fel, az .e~yik vas~ ezét rátet~e az asszo;y vallara, a ma:;ikkal ped1g a ház fele, a könyvtárszoba felé mutatott, a melynek kivilágított ablakai mögött könyvei között ült a fia.

- Az urad, - szólt - az u?-ad ! Azt akarom, hogy öt tedd boldoggá . . .

Az arcza fakó volt, a szemei egyszerre beestek. A belső harcznak, levert csatának rombolása ült ki rá. Blanka pedig odatámaszkodott a fa tövéhez és nézte száraz, könytelen szemekkel, rettegő imádással. Le tudott volna térd pelni eléje a földre. , A férfi nagy, mély lélekzetet vett, aztan csendes, halk szóval beszélt : - Légy nemes és ne akard összezuzni mindhármunk életét. Te i. , meg én is a kötele égek utjára lépünk. ~n vezetlek rá. l\Iert c. ak én i merlek téged, s csak nekem van fölötted hatalmam.

- C ·ak neked - ismételte az asszony.

- Én követelem tőled, hogy ugy cselekedjél, a hogyan a legdrágább lehetsz előttem.

•l

A hogyan a legdrágább lehetek előtted. ~ézd, Blanka, édes leányom,- és hangsulyozta e szót - odabenn szivdobogva vár egy szomoru ember: a fiam. Neki kell adnod mindazt, a mitöl e perczben nehéz a szived.

Szeretní fogod, hogy engem tégy boldoggá vele. ~Ieg~~tatod ~eki arczod.n~k azt a mosolyát, a m.ttol egy p1llanatra maJd hogy az én e ze~et ve.tte el a bün!etö Iste~. Kell hogy tovabb :"1gyed ez~ az .agat, az en véremet !J Kell hogy altalad UJhOd]on meg ez a faj melynek egyik törzse én vagyok. A fiadban,' a te fie.dban akarok tovább élni mocsoktalanul büszkén, méltóan mindazokhoz, a kik vis~lték e nevet. A te s ~ent heroizmusodban mindenik~1. :r:agyo~bra fogantatódik majd, s együtt 1mad1uk nn ketten őt .. . A ki teljesen boldog ne~ lehet, annak még van joga ahhoz, hogy telJe~en boldogLalan ne legyen ! Akard szereh1.1 a ~amat, összetett kezekkel kérlek. Vidd be hozza azt az arczodat s azt a csókot a mit én el nem fogadhattam tőled. Add neki ' Blanka felemelte a fejét s elfehéredett ajakkal kérdezte : ' - Akarod ? Te akarod ?

Keményen, mint mikor aczél óri az aczélt hangzott a felelet : '

-

:ffin . . •

.A.z asszony ránézett h osszan, fájdalma-

san, aztán egy hang nélkül fordult el tőle hogy alázatosan, engedelmesen kövesse sza~ vát. Csendesen, lassan ment, mintha arra várt volna, hogy visszahívják.

De nem hi vta vissza senkise.

Az, a kinek a hangját várta, az a va lelkü ember, levett kala.ppal nézett fel a csilla~ros égre .••

Vasárnap, 1910. augusztus 28. szerü, ha mindezen körülményekre figyelemme' vagyunk. Igen fontos feladat tehát, hogy a fej bőrét állandóan tisztán tartsuk. E czélra legalább egyszer-kétszer hetenként langyos vizzel és kolozs. vári kén-, Tannin- vagy petrol-szappannal meg kell mosnunk a fej bőrét, még pedig este, lefekvés előtt . Ily módon a zsiradéktól állandóan tisztán tartjuk a fejet, melyet még hideg vizzel is jóll6 kell öblögetnün.k:. Rákövetkező reggel bársonyhaj· szeszszel dörz öljük be a fejbőrt.

Ha e kezelés utján nem mutatkozik kellő eredmény, ez annak jele, hogy a fejbőr zsirosabb a kelleténél és ekkor sürübben kell foglalkoznunk kezelésével. ilyenkor másodnaponként langyos vizzel és kolozsvári antrasol-féle szappannal kell megmo nunk a fejet és a habot eleinte 10, ma.jd 30 perczig a fejen kell hagynunk. Azután langyos vizzel (siőkék kamillateás langyos vízzel) bőven leöblögetjük és a hajat melegitett száraz kendővel megszáritjuk:. Reggelre az immár korpátlan fej · bőrt valami izgató szeszszel (bársony hajszesz) b~­ dörzsöljiik. E h.-ura elején sok hajszál fog kihulla01, ezek azonban beteg hajszálak, melyek arnugy is kihullottak volna. Ritkább hajhullástól egyáltalán nem kell megijednünk, hiszen 50-60 hajszál ren· des körülmények között is kihull naponta, ruivel a haj&lálak napjai csak ugy meg vannak szám· lálva, !llÍUt az emberé. Megemlítem még, hogy az öregsé~ okozta hajhullás átlag a negyvenedik életévben kezd mutatkozni, férfiaknál a homlokon, illetve a halánték fölött, nőknél pedig a tarkón.

S

börfinomitó mosdópor a szep.. lőt le ·opta.tja, n pattanást okoz anyagokat feloldja. l csom. 50 fi ·

Föraktár: Nadus Vállalat (Kardos V Budapest, V. kerület, Nádor·utca 13 a . ·;

Házi fanácsadcS.

3

l

Konyakos krém. Fél font porczukrot 8 t~a~­ sá.rgájával elhabarva, a tüzön sürüre keverünll: es gyorsan leveszszük HUEz lap fehér z. elatint hideg 'izbcn ázt.at-unk, kinyomjuk és belekeverji.ik, a~tán az egészet átszürjük és félretesz zük. Ez alatir 1% deka narancshéjat és 11-2 deka czitronátot apró koczkákra "Vágunk, 2 deka szultánmazsolát, 2 deka malaga zölőt .ltimagozunk és l deczi finom konyakkal addig pároljuk a tüzön, mig a konyak elfőtt.

Sima parfaitim·mába te ziink egy réteg krémet, egy réteg _ll}é!n_dulá-~ c ·ó~qt és egy réteg koJ;J.ya~os gyümölc öt. Ezt addig i mételjük, mig a forma megtel , aztán rám·ő itjük és beraga ztjuk a fedőt é 2-3 órára ..,ós jégbe á suk. Kiboritás előtt letörülgetjük a formát, forró izbe mártott ruhát boritunk rá egy perezre és a krémet üvegtálra boritva, .hideg vanilia- \agy kooyakmártás~al beadjuk.

Vesepecsenye paradicsommal. A 2-3 napig állott vesepecsen ·é megspékeljük, megsózzuk és borsozzuk. Egy lába ba teszünk egy jó kanál forr~ zsirba fél re zelt hagymát é föleresztjük 2 deczl eczettel. Ezzel két zer leforrázzuk a hust, mind· annyiszor hagyjuk betakarva állni pár perczig. Most egy mázas tepsi be tesz zük, ráöntjük a forró levet és 2 deczi paradic~omot, 3 deczi tejfölt, l koczkaczukrot t zünk rá és forró sütőben folyton ön· töz~e ütjük 1/4óráig. :llig a hust fölszeletelj,ük, .a le"Veben forralunk 2 deczi tejfölt. Vajas tésztat vagy burgonya-croquettet adunk hozzá.

Praliné-torta. _Tyolcz tojá kemény habját 21 deka P?rczukorral és 14 deka pirított, darált mandulaval elkeYerünk és háromfelé o ztunk.

1\~t:den ré ~böl egy tortalapot ütünk, melyet cs~~ akkor ve zunk le a lemezről ha már kihült. A kovetkez~. töltelékkel töltjük' meg : l± deka vajat clkeve:unk 10 deka porczukorral, 10 deka melegí tett, la~ csokoládéval é.s - deka pirított, darált n;a~ldu~a\al. Az ö zeállitott, ké~z tortát csoko· lade mazzal beYonjuk. 'uk .Füst~lt ludmell. A leölt ludakat mecrkopa ztJ -es lep· k"l'.. ~ · , ~· ~r 0 Jük, nem rno: ·uk meg, c ak v1cryazva, ~tme~ zu~ a. mellüket. Az izületeknél kin1gjuk, ~ ad ordakat át kell metszeni. Ekkor besózunk mm en mellett e'~s egy f aze'kb , A , h . · an eg~·masra rak'uk J • ~ so oz klS .J ll • sa le. tr omot is ke -erünk eg~' n1el tez ' J • erry evokan'l · , o kr t sot, egv ká.n'-skaná]nVJ por· ~.J .. czu o e, a nYI A t meg kevesebb ~alétromot Ye zunk. me~so~<.'lt~ellé mérr kis bor:>ot i· hiotiink. H~ a rnind b ~n~.narry, valamiYel többet w zünk ludm:~e ~ · . arom napig a páczban harryjuk a d'k ket e.. naponkint me_gfomatjuk. A ne<YycI t.7 _)o ... k e:> , f e hér u-, leoru<YctJU" . napon kt,·e ·z z"k pap1ro ·bae ar h' · k ,· ·• ,-a aromnapr a.fü:;tr akasztpt-, azu t an ::,zellos helyre fügere ztjük.

Vasárnap, 1910. &Ugt18ztuB 28.

AZ 'UJSÁG

45

levezetni. Ha a hólyagok felfakadása után feké- gyobb vasedénybe helyezzen egy izzó vasdarabot és az teletöltvén lobogva forró vízzel, hajtsa. rá az lyek keletkeztek, ugy ezek timsós-bórsavas vizzel edényt arczát. A fejét és az edényt takartaasa lEl egy vastag való lemosás után közömbös zsirokkal, czink· vagy kendóvel. A gózölés husz perozig tartson, a mely idó ólomkenőcscsel kenhetők be. A tőgy erős feszüalatt két-háromszor kell friss forró vizet az edénybe tölteni. Gázölés után hideg vizes lemosás és a leszáritás lésekor olajjal való bekenés ajánlatos. krémes bedörzsölés következik.

Minthogy a bántalom a beteg állatokról az .után Retlegö.

Soha se féljen. Ezzel osak lefokozza. az emberre is átragadhat és a himlős tehénnel fog- ellentálló képességét. Maradjon meg a rendes életmódja. lalkozó egyén kezein himlős kiütés ielentkezhet, mellett, tartsa be az OtTosa által már elóirt étrendi szabá· szükséges a beteg állat gondozása vagy fejése lyokat. vigye tulzásba a t isztaságot, mosakodjék napjá· ban többször kolozsvári Szent László fert6tlenitósza.ppanután a kezeket fertőtleniteni. nal és vegyen Iehetóleg naponta langyos fürdót.

Szeder mint baromfita!{armány. A szeder P. lr.f. l. Mint t üneti bántalom ellen, nem kell nagyon jó és tápláló takarmány, melyet a baromfi semmit sem tennie. Megszünik önmagitóL 2. Olvassa el >!Eugénia<< jeligére h-üldött üzenetünket. 3. Legjobb az iuen szeret. 'l'isztán a s· erevé től a baromfiak az egészet befesteni, mert a.kkor szép egyenletes lesz a szine. s~ha sem betegednek meg, hanem mivel ez időtájt N. Mihályné. l. sa.k tessék folytatni ugy, a hogyan már nagy melegek Yannak s kell~ f~i ·s, vízről, azt eddig is végezte. 2. l~lég hetenként egysze;:. 3. St.) melyet hi.i "-ös helyen kell elhelyezm, nt kan gon- scm lehet róla. 4. Ez helyes.

L. I gncí.czné. Mossa. meg és habosilsa be hetenKerf1j do ·kodnak, a baromfi pedig . zomjazik, tehát kétszer, este a lefekvés elótt alapo!lan a fejbórét és haját pi zkos poe olyából vagy trágyalégödrökből iszik, meleg vizzel és kolozsvári anthrasol-kénszappannal. A szapfertőzi bélcsatornáját é. ennek következtében panhabot hagyja rajta az el ső mej!:mosáskor tiz perczig, fellépnek a különföle fertöző baromfibeteg égek. azután minden kövctkezó mosásnál öt perezezel tovább A szederetetés avagy bármily má · növényi vagy és végül állandóan harUlincz perczig. Ezen idó letelte után lllOS a le a sza.ppant alapo an a fejéról többször váltott állat.i takarmány etetésénél sohasem !::zabad a langyos vizzel, utána öblitse ki állott vizzel és leszáritás kellő mennyiségü, nappal többször megujitott ivóután tessék kibontott hajjallef kiidni. Ezenkivül tessék a fej bór6t egy kevés bársonyhajszeszszel másodnaponként vizről megfeledkezni, mert ez által a fertöző bajokat a legkönnyebben elkerülh tjük. Az ivó- bedörzsölni. Azokon a napokon, a mi ·or szappanos keze· lést végez, ne tessék szeszes bedörz ölést i végezni. vályut felül léczczel be kell fedni, hogy abba a W. R. KivánságlÍra levélben válaszolunk. baromfiak bele nem mászhassanak, hanem csak G. Istvánné. Kivánsága. szerint intéztük el. .Jfimóza. Tessék . Hydrogenol-szójvizet és fogport azon át ihassanak. Ez által a viz ti zta marad.

Jó a vizbe tiszta konyha ót is tenni, avagy ;agy fogpépet használni.

Pusztai asszony. Kerülendók a tészták, czukor, rozsdás vasakat, a melyek a vizet fertőtlenitik. édességek, burgonya.. A kenyér napi adagja 80-100 A hol sok szeder van, ott azt a fákról a fák aramm legyen. Fontos a. zsirok ·élvezete, mert ezek az alá teritett ponyvákra, lepedőkre le kell rázni Ztelekhez keverve, hamar elöidezik a jóllakottság érzetét. s kádba gyüjteni . Az erjedés után kiégetve, igen Tessék napjában hároroszor étkezni. Reggel 77'2 órakor : Nagy csésze orosz tea ozukor, tej és rum nélkül, 50 gramm j6izü pálinkát lehet ebből kapni s a törkölyt piritott fehér kenyér ' vagy barna kenyér böven vajj al. korpávai keverten a sertés és baromfi is szive- Délben : 120-180 gramm husleves, melléje vagy beléje sen eszi meg. A hol a kiégetés nem· lehetséges, osontvel6 kenyér nélkül, 120-180 gram.lh kövér fóttott ap , erjedő szederczefrét korpávai vagy dará- vag~ si.ilthus, zsíros mártással, zöld fózelék., angolosan val keverten a disznók és baromfiakkal legjobb . k?sz1tve, mérsékelt. men?,yiségben (kizárva burgonya, sargarépa, répa), salata, sult alma vagy friss alma, 'agy feletetni. Igen tápláló takarmány ez. Az ily el- U:~gyk?mpó~ ozukor nélkül . elkészitve, 2-3 pohárka járással a szeder pár nap alatti feleteté ét f konnyu feher bor. Ebéd után nagy csésze erós orosz tea keserüen. Este: Nagy csésze orosz tea. keserűen elpocsékolását megakadályozhatjuk. E tápláló h?zzá egy hig tojás, vagy kevés zsíros sült, vagy kövé~ takarmány a kis fáradságot megéri. sódar, vagy hal, 30 gramm kenyér sok vajjal, néha kevés A szárított tengerimoslék miQ.t t.ejelő takar- sajt, friss gyümölcs. Keri.ilje az ételek erós sózását és fümány. A szeszmoslék, mint takarmány, régebben szerezését. Ha. gyomorrontás jelentkeznék a táplálék ' az ipari szeszgyárak nagy hizlaldáiban játszott soványabb legyen.

D. Károly. Intézkedtünk. fontosabb szerepet, jelenleg azonban az ipari és Biihy. Mossa meg napközben többszar állott viz. mezögazdasági · szeszfőzdék révén nyert zesz- zel és este lefekvés elött meleg vizzel és fehéritó- bármoslékban állattenyésztésünk jelentékeny meny- sonys;.zapp~l. A szappanhabot hagyja. rajta néhány nyiségü ~ápdus takarmányhoz jut. Erre való te- percZlg, azután mossa le sok langyos vizzel, utána állott vi~zel é~ a leszáritás után ecsetelje be éjjelre bársony· kintetből Balogh Sándor, a debreczeni gazda~gi ~s1rtal~tóv~; ~~el a szap~anos-J~gyosvizes lemosás, akadémia állattepyésztési tanatékének adjunktusa. allottv1zes Jeobhtes és leszárJtás után kenje be fehéérdekes kiserteteket végzett, hogy a. szárított ten- ritó-b:U~o?ykrémme!: Ezenkivül végezzen másodnaponta a kovetkez6k6ppen : Holyezzen egy izzó gerimoelék, mint tejelő takarmány, milyen érték- arczgozoleseket vasdar~bot egy na8;Y.obb V~U~edénybe; töltessetelo lobogva kel bir. Kisérleteinek eredményét a következök- forró vu:zel ós haj~a. reó. az arczát A fejét és az edényt ben hozzák nyilvánosságra : A száritett tengeri- takartassa le egy vastag kend6vel. A genölés 20 perozig •· Himlőfertözés a tehenek tögyén. A tehenek szeszmoslék fejőstehenek táplálá~ára igen alkal- tartson, a. mely idó (!]att 2-3.-szor öntes~~Cn fri li forró a bimlót legtöbbször himlő ellen beoltott emberek- mas, fehérjedus takarmányt képez , bár vajterme- vizet az edénybe. Gózölés után lúdegvizes lclllosás és a leszáritás után krémes bedörzsölés következik. A mit'ttől azokták megkapni. E mellett bizonyit az a lés esetén, főleg a nyári időszakban , .a vajzsírt esszereket tessék naponta ~ másodnaponto. kipréseb1i, gyakorlati tapasztalat . is, hogy _a t~heneken a lágyító hatására tekintettel kell lennünk. Jöve- a megérett pattanásokat pedig a bórnek szappannal és mel11g vizzel való előzetes letisztítása utá.n ~gy kiizzit.ással himlő legtöbbször röVIdde~ az illeto udva~ba~ delmező használatának azonban feltételét az képezi, megtisztitoLt vékony tü hegyével tessék felszurm. Kiprévagy a szomszédságban levo gyermeke~ek h1ml? hogy a vétel előtt egészséges, romlatlan voltáról selés, illetve felszurás utan melegvizcs, szappanos lemosás, ellen való védőoltása után azokott Jelentkezm. kicsiben etetési kísérlettel, tápanyagtartalmáról ledörzsölés következik.

Ennek meufelelőleg a tehenek hímlője leginkább pedig ~egyelemzés utján győzödjünk meg s a vasuti P. D. L. 1893. Olvassa el a 1<Baby~ jeligé.re küldölt 0 tavaszszal és nyár elején kerül észlelés ~lá, ~ert fuvarköltségek figyelembevételével szálllitsuk ki üzenetünket.

M elegem ~:an. Ezt készséggel elhiszszi1k. Nem is csoda, ebben az időben szokás az embereket tomegesen viszonylagos pénzér~két é csak akkor eszközölebben a kánikulában . .I!.·asson fel az orvosával egygramhimlő ellen oltani é ezzel a ragály széthurczolá.sá.ra jünk nagyobb beszerzéseket, ha más abraktakar- mos szublimát-pasztil!ákat. Egy darabot oldjon fel porbő alkalom nyílik. mányokkal szemben drágábbnak nem bizonyul. czellán-, vagy zománczozott lavoirba öntött két liter á].

A tőgy megfertőzése - ir j a F. O. dr. a Magas, 12-13 koronás korpaárak mellett, fel- !ott vid>en és abbAn áztassa reggel-este tií·-tiz percr..ig.

Köztelek-ben leginkább a fejés alkalmával téve, hogy a moslékot a fuvar nem drágitja. meg Leszáritns után hintse be a gyógyszertárakban már erre a <.>zélra készen kapható szaliczilsavas hintóporraL A letörténik a midőn az esetleg beoltott fejő egyénnagyon, használá a jövedelmezŐ<•. mosá hoz használjoq .állott vizet és kolozsvári chrómnek karjáról vagy fertőzött kezétől a tfígy felüszappant.

B . J. Debrec:.en. Már válaszoltunk. Vnlószinli, hogy lete!:en lehorzsolt bőrébe könnyen juthat be a figyeimét elkerülte. A tengeri elt.evésnek sok módja közill •• "ragályanyag. A himlőnek további átragadá át egyiket sem ajánlhatjuk. A csemegéül haszn1í.latos zöld ·egyik állatról a má ikra szintén a fejé sel vagy tengericsóben ugyanis sokféle erjedésro alkalmas anyag az állatok gondozásával megbizott egyének közKéziralol:cü ntm adunk vi83za.) van. Akár szárítás, akár befózés utján történik a télire való eltétel, az erjedés bizonyos kellemetlen, vagy legvetítik. ilyen közyetitő azonban a ragályanyagalább is szokatlan mellékizt vált ki. E tanács adója még gal fertőzött alom, takarmány, a tőgy letör16sére &u barátnő. Ugyanezen jelige alatt PoZSO!lY !óse talált olyan tengerit, a melyre reámondhatta használt ruha, a különféle tisztítóeszköz stb. is postára poste restante k-üldjük levélben a kért választ. soha. volna, hogy érdemes velt eltenni. lehet. A tőgy befertözése ennek megfelelőleg B. J. Nyerő. Kivánságára levélben válaszolunk.

U1~gvári Ettus. Olvassa el a >>Bii.byq jeligére küldött Bi::alom. Kivánsága szerint levélben válaszolunk. elkerülhető, ha a himlő ellen beoltott egyéneket üzenetünket.

Eugénia. Kozmetika-rovatunk vezetöjénél: VI. ker., K étségbec.sett. Tessék a bársony-szeplókrémet haszaddig a mig karjaikon a hólyagok le nem száAndrássy-ut 89. náhU. , radtak sem a fejésre, sem pedig az állatok gonGB1tklás. l. Nyugodt lehet. A szivból nem csöpögKit K érdés. Az első kérdé ére más helyen ~al~­ dozásá;a nem alkalmazzuk. A himlő ellen be- het vér a gyomorba. .A csuklást tehát ez nem okozza., szolunk. 2. Tessék a bársony-bórhámlasztót has~alni; E']!J boldogtal'l:n nó. . Ha kaptunk .volna kerdezo oltottak hozzátartozói pedig a fejést vagy az hanem okozza a rekeszizom ös zehuz6dása. és ennek oka rendszerint az ideges ég. Ezért ez az alapbántalom levelet hát válaszoltunk 1s volna. l. Kimetszés, vagy álla ok gondo~á át c:ak a keze~ alapos lemo á ,a meg kezelendó. Leghelyesebb tehát, ha. e miatt kezeltetik az elektr~lvzissel. Ha az csak egyszeri~ folt, akko: b~.o~y­ és fertőtlenítese után kezdhetik meg. A mar illetót az ó háziorvosával, a ki bróm- vagy ópiumon kivül bórhámln.szt6vn1. 2. Tessék elolvasru az v~ugér;ua« Jeiigere beteg teheneket mindig utoljára kell fejni, nehogy valószinüleg .mele~ boro&atá~t fog ajánlani a gyomor- küldütt üzenetünket. 3. Azt elöre megha,.ozm nem lehet. , , a fejő egyén az egész éges, állat?k tög ére iS át- tájra, valammt VIllamozast IS. 2. Ezen kérdé~ére más Yalószinü. hogy 10-14 .nap. _ H. Karola. VIZes uborkat vagy a kovaszos vigye a ragályanyagot. Ezert zuksége az almot helyen válaszolunk.

K01:ác8né. Mossa meg napközben többször állott uborkát ugy készítjük, hogy kii"zépnagyságu és szép zöld is több zör megujitani és esetleg az állásokat is vizzel és el!te a lefelrrée elótt meleg vizzel és fehéritó uborkákat clósz~r meg kell. -:?sni és azután me~ kell bársonyszuppannnl. A szappanhabot hagyja. rajta néhány hng_vni szikkndni. Az ~.borkas uvogbe kap;ot, sót es egy fertötleniteni. darab kenyérbcle~. teszun.~. A me~osott cs megszikkadt A beteg tögy tis~tán_ é zárazo~ kell t~r: perozig, azután ~?ssa. Ie .sok l ~gyos '~~el, ut · na á~ott uborkát betes~znk nz uvegbe cs ráöntünk folyóvizet, vizzel és a Ieszar1tás utan kenJe be ]Jelre eg ·ezamu taní é a tejet naponkint ovato an ki k ll feJlll bársony-zsiroskrémroel ... R?ggel a szappanos l:mgyo vizes és pedig ann. Jt, hogy a viz az uborkát ellepje. Ezután belőle. Abban az e etben, ha a fájdalma s~g lemosá , állott vizes leobhtés és le záritás után kenje be még kaprot és egy_ darab timsót teszünk az uborka fölé. miatt a fejés lehetetlen volna, ugy akkor fejo- fehéritó-bár onykrémmel. Ezenkivül ;égezzen masod· Al!ó üveget e~~k utan hólyagpapirossal lekössük és hüvös helyre teszszuk. naponta arczgőzöléseket a kö>etkezóképpen : Egy nacsö~ek (tog katéterek) utján kell a ejet naponta

Huszárpecsenye. Szép hosszukás szelet ma.rhahust zsirban megsütünk, a tálalás előtt egy negyedórával kivesszük, a busvágó deszkára t-eszünk egy kanál zsirt, két kanál morzsát, késhegynyi pa.prikát, sót, egy kevés vöröshagymát, a szelet .h ust rézsutasan vékony darabokra vágjuk s p1inden szelet közé ebből a töltelékből teszünk, azután ismét visszatesszük euészben, zsírjával megöntözzük s a tálalásig sülcl hagyjuk. Megjegyzen.., hogy a felsz-eletelés ugy történjék, hogy az alján nem kell tökéletesen elváuni, csak tála0 lás előtt. , , .\rpa-pótkávé. 10 kiló árpát tf 10 kiló rozspalinkában oldott szalmiákkal elkeverünk, aztán nagyon kevés szénsa.vas nátron hozzáadásával megpörkölünk. Mikor megpörköltük, még egy kis .barna czukrot, tannintartalmu vörö bort é őrlött makkot adva hozzá, az egészet megöröljiik.

A batisztruha mosásához lehetőleg folyóvagy esővizet kell használni, melybe, pl. 5 liter vizh'ez, a Crystall-mosóporból egy negyed databkát kell adni, azután jóminőségü fehér eczetet.

Ebben bátran ki lehet mosni a legkényesebb szinii .kelmét is ; természete ~en nem szabad nagyon meleg vizbe tenni. l\finthogy legalább is két léből ki ~ell mosni, két edénybe kell a mosóvízet elkészíteni,. a harmadikban pedig az öblítőviz álljon.

Mint minden kény~s és többszínű holminál, ugy a batisztruhánál is szükséges, hogy n!3 egysze~re áztassuk be, hanem egyenként s a mint az egyik vizből kimostuk, folytatjuk a másikban és azonnal a hideg vizbe teszszük. Levegőn sem szabad száritani, hanem két ruha között az asztalon megmángorolni és azután kivasalni. A_ fehérítendő ruhát legczélszerübb klórmeszes vizben áztatni, azután kifőzni. Végül 'pedig az öblítővizből nem kell kifacsarni, hanem ugy vizesen a napra teríteni. Ezt többször meg lehet ismételni. Egyszerre nem lesz hófehér, de ilyen eljárás mellett kevé türelemmel mégis czélt érünk.

Piskóta teához. Hat egész tojás, hatnak a sá.rgája % kgr. czukorral habosra keverendő, ekkor hozzá kell adni 4 fillér ára élesztőt és egy kevés ammóniá.t, azután a nyujtódeszkára t-enni lisztet s beleönteni a tésztá.t és még annyi lisztet gyurni hozzá, hogy valamivel puhább legyen a tésztánk, mint a metéltnek valóé. Most pihentetjük 10-12 óráig (legjobb este csinálni ,eddig s reggel ugy folytatni tovább), ekkor késfoknyira kinyujtva, piskótavágóval kiszaggatjuk, lehet habot V·a gy darabos ozukrot rátenni s világosra megsütrú.

Ga%dasjji fan6csad6.

Dzensfsk.

V~ap,

AZ UJSÁG

1910. szeptember 4.

Fiirdii ajánd6kok.

A fürdöszezónnak vége felé járván, itt a hazautazás és se · sem okoz nagyobb gondot szegény távolban nyaraló embertársainknak, mint hogy mit hozzanak nekünk, otthonmaradottaknak ajándékul ? Nos, én bevallom őszintén , hogy én nagyon félek a fürdői ajándékoktóL Annyi a.lkalom van egy évben, karácsony, névnap, születésn p, mikor ajándékozni lehet és kell, hogy az emberiség eszmékben ugy sem tulságosan gazdag feje már nem tud ujabb trükköket kitalálni és igy a,z embert >>meglepik« olyan csodálatos tárgyakkal, hogy ugyancsak udvariasnak és jólelkünek kell lennie, nehogy a kedves ajándékozót ajándékostól együtt oda kivánja, a hol a . bors terem.

Az őszinte és jólelkü házastársak, ha. némi praktikus érzékük van, előre megbeszélik, külön nyaralás esetén - hogy mit fognak egymás javára adományozni. A feleség ter~~tesen kap egy ujdi~atu selyemsálat, a fel'J pedig (ez elég e éz kigondolni) termésu;tesen olyan tárgy~ t . ~ mely a háztartásból mar régen ugyis hiányzo . A kik azonban nem ~?ndos.kodtak idejekorán az ajándékok czélJanak.k es jellegének kellő bebiztositásáról, azokna jaj !

A férjek rendesen meglátnak valami szép toaiettczikket egy hölg__vön és akkor minden további nélkül megveszik, drága árat fizetvén érte (mert az üzletekben leolvassák az arczáröl, hogy férj és ennélfogva >>fizet ). Legnagyobb örömmel viszi haza és az asszony kénytelen viselni, so~zor ~eggyőződése és ízlése ellenére . .Mart romden targynak megvan a maga >>helyi szinezete<< és a legszebb párisi

Ilyilf titkok.

-

Fotiadisz Sándor. -

I. Ba.raqsolunk az~e.lhagy.ott kis etdei ösvényen, Kettesben hol - emlékszel-e? - először jártunk [régen.

Most őszi napsugár ragyog, hull már a fák gyü[mölcse, Elszárad lassan lombjuk is s utána hull a földre.

Magány ölén hallgatjuk a. m~?O:. kele~~ét, A fejsze koppanásait, a krs tucsok zeneJet midőn a nap leáldozik és árny .borul utu.Akra, Karöltve visszaballagunk csendes kr otthonunkba.

II. Szerény kunyhó az otthonom, nem ~~t ja a vil~? ~zt, Kis fészek benne meleget csak hu szerelmunk ' [áraszt. zegénven, elhagyottan áll. ~!rejti er~ő lombja, De beh-ne mérbetetlenül sok kincs van osszehordva.

Forró szivem sugallta dal s parányi két kis angyal

A kincs, nút nem cserél~k el semekkor~ vapo;mal.

Egyéb gyönyört is nyujt e lak, nem

1

,.~1gyodom

[szebbre;

Rét ablaka mosolyogva néz a táyoli h~"Tekre.

III. Ütött-kopott szegény ,-j-kó: mi min~enro} r:gé~e~ \"ihar·zaO'rratta kis tetőd, krdolt -bedolt kemen~ed. l\Ia a~ba~l állsz. körötted síri csend Yan éjjel-nappal É::. enki ::.em t.öródik a. tc néma. bána.todda.l.

37

kalapot is néha igazán lehetetlen Budapesten viselni, mennyivel inkább igy van ez a többi fürdöhelyen vásárolt tárgyakkal. Továbbá a férjek rendesen nem ismerik a feleségeik ízlését, s megvesznek egy diszes szinhá.zi felöltőt, mikor az asszony csak egyszerüt visel, vagy hoznak egy mesésen szép sötétlila selymet, a mit a felesége egész életén át gyülölt, mert rosszul áll neki ez a szin. És vannak asszonyok, bár kevesen, a kik csupa gyengédségből elviselik az ajándékul kapott dolgokat.

Mig a legközelebbi hozzátartozóinknak inkább tudunk néha valami hasznos tárgyat kiválasztani és tudjuk, hogy azok legtöbb esetben hálásak is érte, addig a távoli rokonoknak vagy jó ismerősöknek, házi alkalmazottaknak való ajándékvétel a legkellemetlenebb gond. Sohase tudhatjuk, nem tulságosan kevés-e, vagy tulságosan sok ; előbbi esetben sértödések jöhetnek létre, utóbbiban pedig a viszonzás gondolatával járó kellemetlen érzések. Csekély apróságokra és haszontalanságokra sokat elköltünk és tulajdonképpen nem is okozunk vele örömet. A gyerekeket apró játéktárgyakkal elintéztük . orba ve z zük a felnőtteket. Bemegyünk abba az üzletbe, a hol a legnagyobb >>választék << \an fölhalmoz\a bo zantá i é pénzkidobálá i czikkekből és kétségbee \e pillantunk körül. Amit meg szeretnénk venni, az rende en drága, telcintettel arra, hogy nem két-három, hanem tiz-tizenkét darabra van szük~:;égünk. De mégL kell >enni, mit is ~zólnának, ha nem vinnénk .-alami emléket Alsóbiharsomlófüredről '! Jl enkor elő­ kerülnek a tipikus tárgyak : pohár látképpel és fölirattal , levélnyomó, tüpárna, gyöngyházzal kirakott tájkép, hőmérő, zenélő házikó, czipőtalp mint kulcsfogas, pénztárcza fadoboz

stb., mind primitiv kivitelü tájképekkel , és emlékiratokkal ellátva. Mig ezek a dolgok esetleg ott, felhalmozva, egészen kedvesen, finomao hatnak, a vázák feldiszitve virággal, megfelelő környezetbe téve egész türbetőek lennének, annál rosszabbul hatnak egyenként, egy modernül berendezett lakás keretében.

Annál rosszabb a helyzetünk egy ilyen tárgygyal szemben, minél kedvesebb az ajándékozója ; jaj nekünk, ha legközelebbi látogatáskor a >>drágaságot<< a diszhelyen föl nem fedezi !

Hogy csak más példát ne említsek, a milyen gyönyörüek a svájczi fafaragások a maguk hazájában, vagy egy erdei, falusi ház belsejében, oly lehetetlen az ö tipikus medvécskéiket egy angol stilü, modern lakásban elképzelni.

Az üzletben olyan dolgokat árulnak, a melyek ahhoz a helyhez passzolnak, nekünk azonban csak olyant kell ajándékoznunk, ami az ajándékozottnak megf lel. Finom érzékkel kell birnunk enne~ a megítéléséhez, s inkább ne vegyünk semmit, minthogy olyan dolgot, a melyet az illető sem ki nem dobhat, se ki nem állithat a mi kedvünkért. A mi jóakaratunk és szeratetünk nincsen ráirva azokra a darabokra és az emberek hálátlan ága idővel mégi csak a tárgy objektív értéke szerint itél é nem a hozzáfüzödö kedves emlék után, ugy hogy őrizkednünk kellene fürdői ajándékainkkal .magunkat az utókor szigoru itéletének alávetnie.

Mégis mi az, a mit ajándékul \ehetünk kedve é- nem kedve· i marőseinknek? Csakis általáno becsü, divatnak alá nem vetett, helyi vonatkozással el nem látott tárgyat. Tiyenek a csipkék, üveggyöngyök, himzések, szép üveg vagy porezelián (fölirás nélkül), selyem és még sok más, aránylag olcsón vásárolható dolog,

A sorsnak istennője eooyszer erre járt s megállott, Meglátva téged elragadtatással igy kiáltott: 1>Te bájos kis lak, rád, azt hiszem, csak boldogság [derülhet, Egy széked sincs, amelyre a nyoma ztó bu leülhet.<•

nem írhat, ecset Ie nem festhet. Világító kék szintől egész a telt . riolettig, halvány rózsaszintől egész a felhőtlen nyári ég tündökléséig, a . legvilágosab b fehérségtől egész a fenyegető ötétszürkéig, föltáródik egy szinskála, mely a szemet nyugtalanit.ja és mégis elragadja 's alig tudja befogadni.

Szinte valószinütlen, milyen szinkomplexumok, milyen merész, heterogén, hihetetlen hatásokat enged meg magának itt a természet.

Tultesz a szeczesszión, ha a szó egyáltalában még kifejezi azt, a mit még rövid idő előtt ibolyaszinü tehenek zöld égboltozat és hupikék fák elnevezése alatt tiszta őrületnek néz· tek. De itt bocsánatot kérünk a legvadabb ·zin-orgia hivétől i . Igen : azok a szinek megvannak és még több is. A ki kétkedik, jö3jön ide 's nézze látó szemekkit ezt a szincsodát, ezt a káprázatot és szikrázá t, ezt a szindra zt.ikumot egymás mellett és a maga össze\ÍSszaságában. · Hatalmas hótjmegek feküsznek örök jegek közt. Kápráztató' síkja tükröződik.. ~ teng~r­ nyul,ány átlát zó vizében, mely f?lott elsr~­ lunk és magas. feke~e, hatalmas sz~ahasade­ kok éjjeli felkiáltóJelekhez hasonloan belemeredeznek ezekbe a szüzi, érintetlen, makulátlan fehér -zépségekbe.

Mély be.-ágások fölött zugva és habozva e nek ietö patakvizek. Ezek képezik az életet ebben a meredt, holt, tulhatalmasan grandiózu _tájban; De ~ - oh, mily csoda _ egy npdaerdocsk.~ koz etlen a glecser alatt..

Ott eg_! ~?p~rül~t,. egy világo mezöföld.

B- megmt Jeg es ho es merev sziklák.

Azután itt-ott egy telep. Parasztházak,

l

l V. Viskóm előtt vonu1 az út, mint egy világos szallag, Napnyugtakor rá gólya száll sa csorda erre ballag.

Imádom még ez útat is, ...-égén a kis falucskát, S a mely a kéklő légbe nyúl, a kis falucska tornyát. "rögből forditotta : Freész Endre.

Lappok tanyáján.

Irta dt. Irsai Arturné.

Ha a hajó Hammersfe tet, tudYale\Öen Európa legészakibb váro~át elhagyja, akkor déli ir~~u _jártában .~egelsőb~e~ a Lyngenfjordot ermtr. Nem hiaba említi a Baedeker és más, u.ti~önyv, ezt. a helye.t mond,á.n, hogy a, norvegtar utazas fenypontJa ez. A nag félsziget, roely Lyngenfjord~ól kele~re határoltatik tele van vad hegysegekkel s glecserekkel. A fjotdot meglehetösen megszükitett viziut képezi és két oldalról meredek, egész a tengerig leérő glecserek s havas hegyek határolják. Egye ~lecsere~ 1500-2000 méter magassácrot is elernek es legmaga abb c ucsuktól ke~dve egész a tengerbe érő éle heg_voldalok tündéri zinekben csillogó jégtömeget képeznek.

A nap, mely a mély-zöld fjord,iznek a smaraad átlit ·zóú.gát adja meg, a jégtömegből szfkra.- és szinjátékot c al ki melyet tn~l l

AZ UJSA.G

38 a mi nem veszti el az értékét, hanem mindig és mindenütt örülnek velük. A kiknek pedig nem tudunk mit venni, azoknak ne vegyünk semmit, van eset, mikor ennek jobban örülnek. Semmiesetre sem szabad azt hinni, hogy mindenki ajándékra számit és elpocsékolni s-z;ázakat haszontalan csecsebecsékre, a mi nekünk se jövedelmez mást, csak éppen olyan fölösleges és ízléstelen viszontajándékokat.

Számtalan kritika tárgyai vagyunk és kedvességünket esetleg gunymosolylyal jutalmazzák a hátunk mögött. Ideje volna már a szegény gondokban sínylődö nyaralók részére megalakitani egy »ajándékellenes« ligát.

Sas Margit.

ők

vilát . {A nök munkaköre.)

Hazánkban ma. két főáramlat jellemzi a társadalmi reformátorok törekvéseit : az egyik áramlat m.indent kárhoztat, a mi hazánkban létezik, s csak abban látja az üdvöt, a. mi külföldön történik ; a másik főáramlat mindent kárhoztat, a mi valamikor külföldön létezett s még ezentul fog létezni, s abban látja a haza megmentését, ha hivek maradunk a kétszáz év előtti életmódhoz, szokásokboz, világnézetekhez. ~finda két áramlat extrem, azaz nyugodtan állíthatjuk, hogy az igazság közbül lesz feltalálható. De mindennél fontosabb az a. tény, hogy reformátornak csak az álljon be, a ki elöszőr is alaposan ismeri a honi, létező viszonyokat, azoknak előnyeit és hátrányait', s a ki azonkivül alaposan ismeri, akár személyes tapasztalatok, akár alapos, szakszerü olva mányok utján, külföldi idevágó viszonyokat. :\linden leendó reformátornak a legmelegebben ajánlhatnák honi nagy gyümölcséb'Zünknek, Bereczky Máténak gyümölcsészeti olvasmányait okulás . Nem akarunk hosszadalma ak lenni, a miért is c ak annyit mondunk, hogy Bereczkynek nagyon is lelkén feküdt hazánk java, azt akarta elömozditani s bizonyosak vagyunk abban, hogy élete munkájának gyümölcsei még csak ezután fognak teremni. De a metódusáról akarunk szólni. A hol hallott egy külföldi gyümölcsfajtáról mint hazájában igen kiválóról beszélni, arról ő szerzett magának egy szemző­ galyat, azzal beszemezte egyik. próbafáját, s az ebből fakadó sarjat éveken át tanulmányozta, s csak azt a fajtát ajánlotta terjesztésre, a ruelyet sok éven át kipróbált és jónak talált, honi viszonyainknak megfelelőnek. Mennyi önfeláldozás, mennyi önmegta",rradás, mennyi altruisztikus munkát rejtett magában ez a, ma még nem eléggé ismert és méltatott élet ! Arról nem is szálunk, hogy mennyi elismeré:st, a mi másoknak, az epi-

a. melyek vörösek és fehérek, mint valami pikáns staffage, mint figyelmet eltérítő szinpontocska, enyhe hangnemével kiszolgáltatva ennek a tuluagy, hatalmas tájnak.

Lassanként a táj képe enyhéhhé le z; a glec erek m gszünnck ; a hókupok ritkábban mutatl·oznak; a nvirfaerdöcskék rr •a oriabbak és hujú.bbak; a r.e':tek dimenziói kihö,·ülnek · a telCI~ek ~ürü bben 'annak egymás mell t : gyakonabhak 6s falukká _üriishödnek, fehér, hegy . ternplo tornyaákl-al és lakályos paTas~t\?ni.okaikkal. yolcz óra felé a hajó me"'lassltJa. nyugod és állandó járását ; azutfn a horgonyláncz zugva leRzáll és előttönk terjeRZ ·r>dík ki hegykoszoruzottan, erdöktől be5zegettea a maga világo,-zöld szinében a. kis helyiség, Lyngen, ~-Y öbölben. Néhány, nem nagyon számo::; villaszerü házacska, csinos, fából épült szálloda, templomocska és a lensmand (falu birája) háza : ez minden. A parton, mint mindenhol, ott állnak készen a kétkerekű stolkjaenek, olyan - számára, a kik lábuk bn~ználatától visszal adnak. A legtööhen azo 1l an iobhnak tartják gyalog Yégigmenní c z n a c~odá::;, tbzta ós enyhe levegőj ü

gonoknak jutott már és fog még ezentul jutni!

S most térjünk tulajdonképpeni . tárgyunkhoz: a nők munkaköréhez. Emlékszünk arra, mily zajos vidároságra fakasztott minket nagyon fiatal · korunkban a régi Bazár czime, mely igy szólt :"' A Bazár, ?nint a magyar nák munkaköre! Oly furcsának tünt fel az az in1plikált állítás, hogy a Bazárban tartalmazott és felölelt aprólékos, nem mindig szép vagy ízléses munkák előállitása képezhesse egy épkezü és eszű nő élettartalmát ; azok a hálópárnák >>C..:ak egy negyedórácskáL<< felirással, azok az üres gyujtóskatulyákból előállitott porfészkek, a. habcsok-rocskák és nu egyéb reprodukálása, hogy elégítsen ki· egy valakit, a kit az Isten, igaz, hogy női észszeL de mégis csak észszel áldott meg. S azóta felnőttünk. nagyon is felnőttünk, de még mindig nem tudjuk elhinni, hogy a nők munkaköre csakis abból állhasson, hogy szükségtelen, izlé telen, ba:-zontalan é-; mindamellett költséges holmik készité:,é\ d fo;:;lalkozzék.

Nem a kézimunka ellen szálunk ; korántsem, inkább azt kivánnók, hogy a tiukaí is oktatnák nekik való kézimunkákra, csal< az ellen szólunk, hogy épeszü lényeket eltiltsuHJ~ a hasznos munkától, hogy baszontalan munkára fogjuk őket . A. nő a férfi segitőtársa kell, hog) legyen de nem abban az értelemben, a hogy ma. sajnosan nálunk ezt gyakorolják : hogy a férfi ~>zerzi a p~nzt a nő elkölti, hanem ugy, hogy a férfis nő együtt is dolgozzanak, legalább társadalmi téren, társadalmi tevékenységben. Vegyünk csak egy példát. Lapjaink legjava nem fárad bele a legszomorubb adatokkal ::;zolgálni a minket mindenféleképpen pllhztitó n ·zedelmekr6l : az egykéről, a. nagy gyermekhalandó ·ágról, a kh-ándodá>.u·ól, közegészségügyünk ezerféle bajairól és hiányairól, a nélkül hogy bár csak egyik >agy másil;: hozzátenné : hát a régente joggal hires magyar nagyasszonyok hová lettek ?

Azok, a kik vészben, viharban hajdarita oly fényes részt vettek a hazafias kötelességek teljesítésében ?

Kihalt az a kö elességtudó magyar nemes- és birtokos-osztály, meJy falujában élt, de falujával is ~ ~Ia már mindent az államra akarunk hárítani l a minek kötelességteljesités-féle látszatja. van ; azt hiszszük, hogy az adófizetéssel már minden honpolgári kötelezettségünknek eleget· tettünk, a többit aztán végezze az állam. Az az állam a malyről jómagunk is tudjuk. hogy szegény s "hogy ez

Viszont a nor-Végok a szkifutás müvészetét tanulták el tőlük.

Télen a lapp Svédország belsejében és némely norvég teriileten él. Nyáron rend·zerint megkezdi vándortását a tenger felé, a mirc törvl.-nyesen fel van hatalmazva. )Iind a melletL gyakra11 yh,;záh-ht keverC'dnek a norv'.rr ara.-ztokkul, a kiknr>k feldjeit az iJ:aml'!zarva.ok átvonulá·a. káro itj'l..

1\..örülhPli.il husz perczirr haladunk fölfelé míkö:z.ben kisér bennünket a fzorgalrna.<.an cs"~ egö ratak és knrülöwz b m1iinl~et a nóYén ·zel illata: m~>i.- tön;.ege8ell vi1 ágzik a buja rét~k;,en. Ket?ld.alt h~Jl. ~0~1_1ak · s zugnak karcs u, v1lago~ ny1.r~akJ .r.orveg1a.nak e nemzeti fája. _ ~I~Enyihk .elottünk egy ti~zt.ás. n. 'epkun~_ho,,., ~eker1tett hely"'k, a melyek"'n nog ·ven-~tven u·amszarvas legel. Ez az első dolog, a m1 szembe szökik. Azután odatolulnak a lapp?k. ric:smy, c;;nnyt"J, deg nerált alakok, a ~kL feh-~1S~nerbetetleni.il mongol tiptlsuak. !:!a ltott, kics ny szem, lapos orr, ~zéles s~aj. sargás bor, merev, ritJ·a haj. Férfiai;:, nő' . gyermekei· mind iram:-zarva:-hőrbc vanna Jn:rk?l a z lábu~at ira.mszarva<>-bőrböl ké:;zií1 ·ztpo Jedi. A terGak fején afféle n&y•zödetd term<--~:.eten. .. , .. p~lSZ~o;;apka, a nők fején fejkötő, c-mdv ··u1 zü .: gyalorrut ,-czett folfele egy nynfad e1:hn át m~Jy c.zt he:-:zegi. A Goalsewarc ~eszite~te ta~·ka .. pántlikákkal van di-.:zit1 e. . he o maga-'. hóval horitott, .hegy) ~ok no e feJfedon fölül mérr mag·1·· }wav 6 o c ' ' " a la p k ütö ték föl nyári tan;vaJukat. bőr apkát visel. , 'wrg< }ma"'an n~.zik k··rül az idegc·nel~et. l ppol- a kiket ·or égiáhan tinnel..ne.k Egy~rek t~emet. '· at!v ang;l f.:Zavakl al ak:n-ja r .) pa< ·cell eJ c" nomádol·. A IDOJ}g?l ~egei.ietm .m< gu kat. 1H g a grmwkek i nl E: e zakn uga ig leé[ink.:bh elör to~t aPjah L tartozn . Ere ctiler• "liad 'sz é, lwla~w p, ' r.m nk a penznek n.ágn·ozgató er jPt. . .

P~~ny ~ penny, .or>r ! kiált jál.. a de non éaokkal v ló érin tk zésükl f'D az iramszar-va sz lidité,ét • kiha ználását el- ~rcsmy, l rrh.a~atl~n~ll p zl n tere!llté-P.k. Az sa.játif.ot t 'k. Ez az áll t az gyetlen birtokuk. oregek ruohon torekednek '·a.Iaruit kere~ni. _T

;1

Vasárnap, 1910. szeptember 4. legfőbb oka, ruiért nem tud minden ő reá háramló kötelességnek kellőképpen megfelelni. Az állam, a melynek nem bocsátunk annyi pénzt rendelkezésére, hogy minden kerületnek \agy járásnak orvost tudjon adni, jól fizetett orvost, a ki nem éhbérért dolgozik, a. ki nincs arra. szarul va, hogy a betegeket csakis pénzért kezelje, mert különlJen ő hal meg éhen. Hát a sok szükséges kórházra adunk-e ctég pénzt megyének, községnek, államnak, városnak ? Hát a közegészséggel törődünk-e ?

Viselünk-e gondot arra, hogy velünk egy vérből való népünk felvilágosittassék egészségügyi tekin: tetben ? Jajgatunk, hogy a tüdö,ész megtizedell népünket s attól a két, keserves fáradsággal .létrejött szanatóriumtól \árjuk a tízezrekre menö , . betegek gyógyítá át ? S a még ennél is nagyobb feladatot, az egészségesek kioktatását arra nézve, miként >édekezzenek, miként O.v:ják meg magukat a gyilkos kór támadásai ellen ? Bizony, hamut hinthetünk fejünkre, - -s _ös_zintén bevallhatjuk : mindezekből nem c ináltunk semmit, ellenben, ha egyik·másik embertársunk ilyesfélékről beszélt, kinevettük, zivből, jólesően s elneveztük őtet ruionáriusnak fantasztának. Ezt az eg ·et mind megtettük l Sőt el is dieseked ünk vele ! .lilyen más az angol nő. Most adták megint életrevalóságuk egy ujabb jeiét.

A Women's Imperial Helath i\.ssociation e nyáron fölszerelt egy karaván kocsit, oly kocsit, amilyenben még ma is ,~ándorolnak hazánkban a vándor czirkuszosok s ezzel a kocsival Anglia legk-ülönbözőbb vidékeire ktildött egy lelkes csapatot, ápolónőkböl, orvo nökból, egész é~·i felügyelőnők­ ből állót hogy községrol-községre járva, tartson eléadásokat az anyáknak a csecsemőgyermekek fö1'levelésérol, táplálásáról, ápolásáról, gondozá[ sáról. Van náluk bö,~en mindenféle tanulságos füzetke, a mit az érdeklődöknek maradandó em· lékill osztogatnak ingyért. S ez nem azt mutatja., hogy az angol nö vizionárus, fantaszta, hanem azt~ hogy van gyakorlati érzéke a nép szükségletel iránt ::; mecr tudta érteni, ha ezen feladatát .az álo . lann·a háritja, hogy akkor sokáig fog ta.rtam, m1g a kis angol falvak női ezen mozgalom hasznát látnák. ~!agyarország, a. gyermekvédelem hazája, nőket is kell, hogy tartalmazzon, nőket, a kiknek a sors adott gyermekeket, nőket, a kiknek ezeket megtagidta, de mindenesetre nőkkel bir. S mindezen millió nő között n.e akadna l0-2ö,khiertmar ennyivel is sokat lehetne tenni, a kinek szive, . érzéke van a mas baja iránt ? Nehéz elhinni; inkább azt akarjuk hinni, hogy még százezrével \annak nöink, a kik még elhiszik, hogy tényleg a Bazár és csakis az a nok munkaköre s me1t ezt hü:zik, nem tudnak arra a gondolatra jutni, hogy minden segitség nélkül. apolis nélkül, az an a tudatlansága miatt meghalt gyermek halálában ök is részesek. ok, a kik igenis tudják, hogy kell

·-

,V;o,~á.rn~p, 19~0 . SLi_~ptem~~r 4.

J

.- Zöld. , bo.rsonv to'l:l-Q..L

_•

AZ UJSÁG egészséges, életrevaló gyermeket nevelni s a kik beérik azzal, hogy undorral mondják cl, hogy a Béresa szony az ő gyermekének pálinkás rongyot dug a szájába, ha az magától nem alszik el elég korán. S talán bünösebbek ezek a nők, mint maga a szegény, tudatlan anya, kinek egyetlen büne a tudatlanság, a melyben fölnevelte őtet a társadalom. Nem uj egyletek, uj elnöki állások kreálásáról van szó, hanem arról, hogy a magyar nő, a ki ráér, s melyik nem ér reá többé-kevésbé, seregesen jelentkezzék s vállaljon társadalmi kötelező munkásságot, mondjuk az állami gyermekvédelemmel kapcsolatban s ha csak 100 jelentkezik kezdetnek, az a száz nö mérhetetlen áldást jelentene ezer meg ezer gyermekre, családra nézve.

Bárcsak jönnének!

A laká berendezés.

Ovegekr61.

(Folytatás.)

A mai üvegiparnak egyik nagy igyekezete ~>.bh.:.'"! merül ki, hogy a mesterek arczuk verejtékével'I.':-"11 dolgoznak, hogy ugyanolyan viz, ugyanolyan bor és ugyanolyan virágok számára mint nagyszülőink korában voltak - hogyan találjanak fel uj, még soha nem látott, eredeti formákat? De hát nem hiábavaló fáradság ez? Miért kellenek ll1Íl.lden áron uj alaku poharak, virágtartók?

Hogy mily hamis uton vannak ebben az irányban az emberek, azt legjobban látjuk, ha. sorra veszszük az eredeti és uj mintáka.t. A Koepplingpoharak tulérzékeny;;égétől a. rusztiku an durva, vastagfalu Gallé-vázákig egy egé z skálája van a nem jól sikerült közbeeső kisérleteknek Ez a két - már egy zer rolitett - speczialitás mindensetre uj, d ak azért az, mert az előbbi, tilusban oly í jlett periódu ok, mindkettöt mint tilos tu1zást elitélték.

De ha n m egészen igy áll is a dolog, hanem tegyük fel, hogy a formának ez a két me terc - Koeppling é~ llé -tényleg uj irán.•t teremtett, akkor sem értünk cl vele ~;okat, akkor is ök gyedül állnak, nem alapithatvi'n i. kolát, kövctökre sem találnak, mert egyik irányban :sem lehetéges a további fojlöd' ·. Egy Keepptiug-féle 1Wlime-tangcre pohárnál legfeljebb egy ün·gkiértet, lehetne karcsu bb. .A többi német iparmüvész is a ~hallatlant<<, & még nem létezettett kutatja. Az egy Riemerschmid merad meg józanabb és mégi.; ::;zcmreraló, ha nem is egészen uj formák mclleH .•\ legtöbb modern iparmüvész azt lli zi, hogy a. ...-ze ·zéJye · alaku dolgokkal valami rendk.i'. ülit alkot. A wiesba.deni Zítzmann a Koepplinrr-poh rakat ki -é 1durvitja, a. nélkül hogy azok tött'-1 eny égükböl c zitenének; Behren · Peter, Dann tad t ban peclig mértékbcn demoralizálta, meg1 ez a lappcsapat ha ·onlithatatlnnul maga.:abb, köz.vetlenebb érdeke égü, mint a mily nek a Hag nb ck- ~agy Barnum-fél karavánok. _ hizalJllli.S., otthono" körnv zet a foalall·ozá · folvtono· :sága nem eng di, 'hogy .-zem b ~zrikj~k a . me . r ég~? ö ·z tétel é" löké~·zitetLég.

Htsz vegczetül az gé..,z vilá affél trottoir roulant le z és a. nélkül, h gy fáradnunk, vagy magunkat vcszelynek kitennünk kell •ne látunk. majd ~lőttünk lvonulni lnppoka~ é amoJedeket e· .. hottentottálmt. Addig azonb~n be, kell ér~unk azzal, hogy zt z érd<'ke pillant~~t ve ·s~~ ~ Ha.iát ágo. népeedre éietébe.

Kozbcn eJJ.eh t1zen<'gy óra lett. .l<~jjel '!

Enyhe, rag;yogo, J,mha fény világi i ja be a hegyeket, rcteket. e· erdok t. A patak titokzatosan mormol e. fecseg, mint egy öt eg a. zszonyka ; halkan suttog az e ·ti szellö a karc;-;u nyírfákkal ; füszálak és bokrok egymá Ta hajJanak s a tengeröböl fölött ragyogó suo-ár ül.

A. napot, mely ebben a széles ·égben is a~ egész éjt'zakát átvilágitja, a magas hegyek eltakarják. Fényé-nek csak a ·ejtelmo tölti be a kéke völgyet, a C'Önde öblö~, a ~1orm?l? e~dőt, valami való zinütlen, szurke es meg1s tiszta fénynyel. Leírhatatlan, ~.ompás ny~~al~~· finom tündéri hangulat ül hegyen-v~~gy~m. tenger mentén c~öndes, ke. ·keny o ·veny vezet gy földnyelv felé; ez, roncs. benne .az u iprogrammban. ~ppen ezert nrnc raJt~ élénkség é a mig a fec egó, vidám, alkudo~o utitársa ág mcgte. zi az utat a lappok tanyajától a kikótóig, addig mi néhán ·an m gélvez:tük ezt a já á o , hallgatag e ti tájat, mcJy 'lom::.zerüen világo· fényben u zik,

Va.sárnap, 1910. szeptember 4,

csak a tulvékony szárat tartja meg a Koepplingpoharakból, a kehelyrész nála már jóval nehézkesebb. Sclmcckendorfer göbre kötött virágszáras poharai is ebbe a sorozatba tartoznak. Wenig Bernát (Berchtengadenben) a vékony szárat kérdöjellé hajlitja, az angol Powell pedig három srófalaku szárt ad poharainak, vagy Tiffanyhoz hasonlóan tulipánkelyhet helyez magas, keskeny szárra.

Porsche Ottó, Bruno Pál és Krüger Münchenben még közelebb jutnak a velenezei stílushoz és mindenféle összenyomott, összelapított, félrecsapott formát szolgáltatnak a lotharingiai Vallerp-völgyi üveggyárnak. De a legbizarrabb formákat a mi Rippl-Rónaink rajzolja Pitca.irn-Knowlesnek Párisba, s az ö mintáiban a felborult tök és 6-görög lekythos-edények váltakoznak, stilizált alakban.

A Kolo Moser Meteor-üvegjei számára nagyon jól meg van választva. a név. Tényleg nagy feltünést keltő, de nem állandó hatást produkáló üvegjei vannak, - de azért mégis benne és a darmstadti Olbrickban bizunk : ők ketten nem fognak megelégedni ezzel az efemer diadallal, ambicziójuk, széleskörü tudásuk egyre előre sarkalja őket. Az ó-angol és hollandi mintákhoz visszatérő vékony pohárzsák, fájdalom, már valósággal mulhatatlan követelményévé vált a modern üvegeknek és nemcsak a Koeppling-követők, de az ös_zes modem osztrák üvegipariskolák ma.gukévá tették. De legalább ne csinálnák a. poharakat egyre és mindig magasabbra ! A konstrukczió törvényei sehol sem kivánják meg azt egy pohártól, hogy tulságos maga ágaYáltal a nehézkedési pontja kihelyeződjék a annál könnyebben felboruljon. _em, mindez még nem az 1gaz1, és Hoffmannnak. l\fosernek és ko11égáinak még tovább kell fáradnia, ha valóban értékes mü~é zi ü~egeket akarnak produkálni.

K zmafika.

Rovatvezető

Garami Béla dr.

Régi reczeptek. )fa, a mikor a kémia és eg) é b termé!:i:l.ettudományok minden c ii1ját-binját felhasználják az emberi széység fejleszlétsóre és fokozátsára, a mikor a villamos áram, a Röntgen-sugár, a kékfény a kozmetika közkelet ü segéde zközei vé Yáltak, ki~ é furcsának találjuk azokat a reczepteket, mclyekct néhai való jó Klobu iczky asszony. ág adatai alapján gyüjtött egybe a. mult .,zázad elején »Egy Körös-menti orvos<c.

Helyénkalónak találom, hogy egypár reczeptet e könyvből közzétegyek, pen;zc nem azért, hogy olva:óim meg is fogadják a tanác okat, hanem c ak módot akarok nyujtani annak megállapítá ára, mekkorát haladt rövid egynéhány éYfizcd alatt a kozmetika tudománya.

A hajkczelé~ el az i. mcrctlenül is ti ztelt kolléga igen rö>id 11 bánik l, momlYán : tA vizi tök gyökerét áztasd lugba. és azzal azután mo oaasd a fejed.« Arnbár c tanács ucm is elvan credmén:telcn, merL ha a 'izi tök csod1is lia tá ·ában ma már nem i;; ig n hi z valal i, a lugo viz · · a mo. dá,.; bCmmie~ ho s m l hetl't t ú rt Imára a Yör&mcnti doktor mull 1-':t/zadhcli l>·c?icn ein k. A árgn g •llen is igcu egy.zerü a k<'zt•l' . kg h:ll azonban j gyczncm. hogy az itú czér u rce~eptér~ nem vállalj a lelje. fel ·l"·. 'rrnt hanem 1~en ovatos formában mondja.: "n.!a:,ágot clmu~m hallo.ttam, ~1a a. h teg k<' ·út föz t> azL kut~anak adJa, a ktrc ragadna a sát<Ta á" 4 " b . ""' " :,\. l~?r .ctc:-g ·egük ellen általáno· .·':>zPriil . zap~)an: t UJ nlJa • · kollégu ', · ez 'rt azután <Tnranl·zi:t 1 • vallai, mert külön is megj<>g;·zi, hogv ~>roh IlUlll c.;t<>. Ime a. •·zappa11 ke' ·ZI"t'• l· IDOC ' 1·JR ; · l> \ ('~ p} · <'!!\' • ~:zt h ·z ta fehér. s~appant, ~·agdald ap> úm, tölt·.. , g, f?.u~. fur10 \lZd, vg) tlt>Zla c eli \edén ·b u paz11z~> tnzon hadd fi.ijjön félóráirr de zü~tel 1 • 1 ~ ~wvcr:e. Féló~·a ~u~ va tölt :. r';á, lU friss faolaju t":S ka\ard a ~cgyltekct a fozes mellett e v rcz·t.'].

• , . . , 1 a y ora1g: mmtau az hig ká a állom{u ·m:á Ylílik Azuta~n v d~l cl a t üztöl. t' gy hel két i1 t hí mfrni · Klobunczkyné különötsen elismert 1ckint ~l ' lehetett a fogápolá terén, me1t itt több . ;t akad az l . . zer J. . . , , za a meg]egy,~;essel, hogy »Klobu ·iczkvué kiprobalta<<. E szcrek legfobb alkotóré ·zei · · fagyal és zsálya megőrölt levele. zen, ~agyon gyakori hiba lehetett akkortájt a szemolcs, mert ez ellen tuczatszámra akad . bb nál-jobb szer. Ime egynéhány : »Szcmölc,öt :13,~e z~ te_d, hogy h~ uton talált szckérkcnöc::csc:-1 kétharemszor be-kened.<~ »•.zcmöl<:' öd It ü ·k 11 vis.:zájáról forditott lópatkó alatti ·árr: gatodf. »Fehér kaka· vérét tedd három e'"f'lok~o-. '"l .. d b"1ztou ch-cszited ...

J e or ~zcmo c.o re,

l;1t

b.

Bizony nagyokat nézne a derék &Körösmenti ha ugy véletlenül betévedno egy moderll kozmetikus 1cndelöjébe és azt a. sok csudát látná, a mit az ő idejében még a tündérmcsékben scm mertek emlegetni. or~os<c,

rsro,.,ATIN - ·:; -~ ~----

.[

1

,....

•

LEGJOBB SZÁJ· ÉS FOGÁPOLÓ-SZEREK. 6626

Dr. Halász-féle ,SANITOL' száj viz, fo~por, fo[kefe kiválóan értékes orvosi készitmények. ,,NADUSH börfinomitó porral, az a szepHít ko ptatj a, a pattanást okozó anyagokat elM.volitja! :: , -

1 c oma~ ára 50 CJllér. -

Föraktár: NADUS VALLALAT Budapest, V., Nádor-u. 13.

áz· fanác ad6.

Maccaroni-pudding. 25 deka maccaronit 2 czm. hosszu darabkára törve, fél óráig gyöng~n sós vizben puhára íözünk é szitára öntjük. 1~ lecsurog róla a ~iz megreszelünk 9 deka pármal sajtot, ezt elkeverjük fél liter savunyu tejföllel, 3-4 tojás sáro-á já val, sóval, borssal és egy ka· nálnyi olva ztott vajjaL Ha ez jól ö sze van keverve, vajjal kikent tálba adunk egy réteg maccaronit · egy réteg Yastag főtt sonkát, Ie~· felül reszelt ajt<> hintünk rá é olvasztott vaJ• jal megloe oljuk, aztán félóráig sütjük a sütöben· Keszeg!eves. Három na<rv kcszeget meg· mo ·unk. pikkelyét levakarjuk~·belét ki zedjük és Ie ·zedjük a hust a gerinczröl. ~zálká.it is kiszed;~· Err • harrym<Í. yal é· zöld pctrez' l)emmcl aproLa vágjuk, ~ztán rántá,..ban ke é :;é sárgára piritj~, y izz el Yaey ~ZÚraz bor.·ó IC\·ével jól megfőzz ük, tszitán átszü jük és piritott zt::o..:.mlycszeletekre tálaljuk. , Királynö-krém. Hu,..wnöt deka édes mandulat forró ,-izben ln""' bálunk héjál lchuzzuk, tinomra. törjük ken~ róz. ayizzel é 25 deka porczukrot adunk hozzá. ~ ztán ch·erryitjük l liter tcjszinböl ,-ert kemény · habbal, <'!!,' pálinkáspohár ma· ra q1únónd é 3 deka oldot z.:clatinnal. Formába ön n c a jf:rrcn mPghe<ya ·ztjuk.

Szilvaiz mézzel. f:rett ...,zilvát letörülget,·e, magját ki,;z djük. maoáb· n jól megfőzzük é5 zitán átnyo u juh. .Fél kiló "zih·acziberéhez 36 d~.ka fölforralt · leb zot m ·:.ct adunk és cgyutt fözzük fol ·tol'u kev 1 '- közben, a mia annyira mC>~:üribi." döt t, hegy kezd az edénytöl clvá~· Kobcdönbc clte-z"ziik. réha kenyér ütés utan a kemenczébe álli~jnk. h ~·,- a teje meg záradj~n· Hogyan szállitsuk a szö!ót? Fontos kérdese . . 1S . a z• volt ez a .:7. l ~:g z za t na k . . r rt cd ru" 11 b. j é i~y k' . ho_ ·a m gyar rrazda nem i~cn élt a zöl omo!!OI' ·hoz. L!'galkahna-a.bb a szolo· Z, Ili t • L a ko~ • }'. • ko 'r runany Jév én, Jeg• töbh 'éd lm n. ·uj ö z 11Ízá · ellen . l<'i~ycl· jünk a · rb , o mag l' ·tlál is a ko,·et• kezekr":

Gomba eltevés. Különösen a csiperke-gombát jó ily módon eltenni, mert a mellett hogy szinét nem veszti el, busa kemény marad. Miután a gombát meghá mozzuk, megmossuk, 5-6 perezre forró vizbe dobjuk, azután leszürjük róla és üvegekbe rakjuk. Megelőzőleg sós vizet főzünk, mit, ·a mennyire az üveg kiállja, forrón töltünk a gombára, azután lekötözzük az üvegeket és gőz­ ben főzzük. Szoktak ugy csiperkét, mint vargányát száritva eltenni télire., egyszerüen czérnára füzve. De mert volt rá eset, hogy férges lett, azóta ugy, a mint fel vannak füzve, forró vizbe kétszer-háromszor bele kell mártani, azután napon megszáritani, igy kitelei s nem esik féreg bele. Sárgagombát és szarvasgombát vörös borban jó eltenni, ezek különösen szószokhoz felségesek azoktak lenni.

Burgonyás kenyér rozsliszttet Fél kiló rozslisztet, fél kiló barna buzalisztet összeállitunk, aztán fél kiló főtt és azétnyomott burgonyával, sóval és 2 deka kovászszal vagy élesztővel megdagasztjuk, kevés meleg viz~t öntve hozzá. Ha a megdagasztott tészta jól megkelt, ugy járunk el vele, mint rendesen.

Ragasz üvegre és bádogra. Igen kitünő ragasztószer készül 4 rész vizüvegböl, l rész czukorszörppel. Ha esetleg nem elég sürü, kis czukorral meg lehet- süriteni.

Gazdasalji fanácsad6.

Redélyfák neveléséről. A redélyfák nevelését nálunk igen elhanyagolják, pedig nem nagy munkával és gondozással a gazdaság mellékjövedelme növelhető. Megfelelő talajnál és éghajlatnál a kellő metszéssel ugy a körte- mint az alrua.fácskák már a harmadik évben meglehető termést szolgáltatnak. A redélyfák terméketlenségének oda leginkább a czélszerütlen metszésben kereshető. A mallékhajtásokat virágbimbók fejle zté ére indítandó az őszi, abból a czélból, hogy a fác káknak szép alakot adhassunk, a tava zi metszé zükséges. Redélyfákkal kis területről igen zép és tetemes mennyiségü gyümölcs nyerhető. Védő­ falak kitünő szalgálatot telje itenek a redélyfák ne~elésénél. A cckar-völgyből ezer é ezer máz a gyumölcsöt szállítanak, mely egy rendkivüli bev-ételi forrá a a népnek. ~fajd minden faluban minden falon redélyfák láthatók. A házak déli oldalain kajszin- és öszi baraczkfák, az északi oldalokon alma- és redélyfák vaanak ültetve. ö-z zel a vevők nagy számban érkeznek, mcrt egy gyümölcsféléből nagyobb mennyiséget be~zcrezhetnek.

Besavanyított és szárított czukorrépaszelet. Az októberben besavanyított szelet írja Gselkó István a Köztelek-ben - következő máju ig kereken kétharmad részre apad, vagyis ha például 1000 métermázsa szeletet raktunk a verembe, májusban már csak mintegy 650 métermázsát, ritkán többet, de gyakran kevese?~e~ talá~unk benne. Maercker tizenöt besavany1tas1 eseteben 18 és 62CX között változott a szelet mem1yiségében és 14 és 57% között a szelet sz~raz anya!Sáb~n beállott apadás, vagyis az apadas __ c ak .kis re zben a friss szelet viztartalmának c okkenese, de tulnyomóan szervcs anyagi c~crjedése folytán áll ,b~ .

Kellner szerint a besavru1y1tott szelet 6.5, a zantott 51.9% kemén ritöér~ékk~l bir miu~án fehérJetartalmuk is körülbelül 1ly viszonyban all egyrua hoz a szárított szelet (51.9 : 6.5 -) éppen nyolcz azo; oly tápláló, mint__ be avanyit~tt. H?gy lyik szelettel czél zcru~b a takar~anyoza~, attol függ, hogy roelyikh~z JUtun~ ok obban: mert _az egyik az emli ett ara_nyb_an P)? oly hat a ·o , mmt a másik s csak a teJ<:>l\'alasz.ta - az, melyre a beavanyitott szelet ,-alaJ_niY ~ . ked,·ezöbben ha_~, mint egynyol ·zad ann~I ~antott sze}et. Végul megjegyezzük, ~ogy. 1~dket szelet .tal?tru.:talma némileg ingadozo, Dll nnatt az l : 8 ertekviSzon csak hozzávetőleges.

Pinezebogár (százlábu). A zázlábu pinczeboo-ár a hü\TÖ , sötét helyeket kedveli é ha valahol egyszer befészkelödött,, r:eheze~ p~ztitha~.

Igen czélszerü eg! ?agy bekat a p~cze_b~ teru~, ez nemcsak a szazlabut, de az apro c Igakat e egyéb férgeket is fölfalja. Ha nincs ételnemü a pinezében ellehet benne zórni kátrányba mártott forgácsot ennek szaga kiüzi a férgeket. okat el lehet fogci, ~a. kivájt répát vagy b~gon át r~­ nak zét a pmczéb~! az?kbS: beleroa znak é l~V sokat lehet ö zegyu)tem. l\In·el nagyon szerehk a nedvességet, száritaní kell a pinczét, több helyen zétrak a égetett, oltatlan meszet, mel- ma •ába zi ja a ncdYe_ é~et, vagy a falak? t ~ ·zfaltp~p1 mezzcl bcbontam. oka kell a pmczet szclloztetni.

a

4:1

AZ UJSAG

Vasárnap, 1910. szeptember 4.

m:-

••

Uzenefak.

(Kézirato~

nem adunk vis$za.}

Dr. K. Kivánsága szerint intéztük el.

P. S. Elintéztük.

A. S. Azonnal elintéztük.

Ifj. G. Jánosné. Kivánsága ezerint levélben válaszolunk.

Endre. Kozmetika-rovatunk vezetőjénél: VI. ker.,

Andrássy-ut S~. ertest ' •téset ' k..oszonJ ·· ·ük· . Intézk-ed u.. nk-.

D. A. Sztves Vidéki elófizetó. Irasson fel az orvosával egy grammcs szublimátpa.sztillákat. Egy darabot ol~jon fel poro~ellán vagy zomá.nczozott edényben két liter állott VlZben.

Ebbe az oldatha mártsen bele egy va.tta.réteget, nyom· kodja. ki, de ugy, hogy az azért elég nedves maradjon; helyezze oda reggel is, este is 10-10 perozre. Leszáritás után hint.&e be a gyógytárakban már erre a czélra készen kapha~ó szaliczilsa:va<.~ J:.intóporral. A lem<?sáahoz állott vizet es kolozsvárt tamm-szappant használJon. Bakfis. Mossa meg napközben többször az arczát állott vizzel és este a lefekvés előtt meleg vizzel és fehéritó-bársonyszappannaL A szappanhabot hagyja rajta néhány percz!g, azutá;n. ~ossa, le l~gyos ~~zel, utána állott vizzel es a leszantas utan kenJe be eneire egyesszámu bársonyzsiroskrémmel. Reggel a szappanos langyos vizes lemosás, állott vizes leöblités és leszáritás után kenje be fehéritó-bársonykrémmel. Ezenkivül tessék másodnaponta arczgőzölé eket használni a következóképpen: Egy nagyobb vasedénybe helyezzen izzó vas· darabot ( vasalóvasat), az edényt töltesse tele lobogva forró vizzel és hajtsa reá az arczát. A fejét és az edényt takartassa Ie egy vastag kendóvel. A gőzölés 20 perczig tartson, a mely idő alatt két-háromszor kell friss forró vizet az edénybe tölteni. Gőzölés után hidegvizes lemosás és a Ies1.áritás után fehéritö-bársonyk.rémmel való bedörzsölés következik.

Ijedlis anya. Nincs semmi oka sem a félelemre. l'Jaayarországban nincsen kolera. A védekezés különben nag"'yon helyes dolog. Fokozött tisztasúg ruhában. fehérnemiiben nagyon fontos. Éppen ilyen fontos az is, hogy minél gyakrabban fürödjünk és napjábnn minél többször, különösen étkezés előtt winden alkalommal megmosakedjunk kolozsvári Szent László fertótlenitószappannal.

K. Béla. Irasson fel az orvosával egy grammcs szublimát-pasztillákat. Egy darabot oldjon fel két liter állott vizben és ebben áztassa reg.,ael, este 10-10 perczre.

Leszli.ritás után hintse be a gyógytárakban már erre a czélra készen kapható szaliczilsava hintóporraL A lemosásokhoz tessék állott vizet és kolozsvári k.rómszappant haszn!tlni.

N_ Oszkár. SzabadbaUyán. Leghelyesebb, ha. e nuatt az ideggyógyászati klinikához fordul kérelmé>el. (Tudomány-egyetem. Ideggyóg_vá zati klinika.) Ha pedig pri•atim akarja kezeltetui magát, akkor te .:ék reánk hi> tkozva a Liget-szanatórium igazgatóságához ( -agy Jánosutcza 47.) levélben fordulni, a honnét készséggel megadják a. sziikséges felvilágositást.

Karolin. Mossa meg és habositso. be meleg '<"izzel é3 kolozsvári anthrasol·kénszappannal hetenként két'zer este a lefekvés előtt alaposan a fejbőrét ' · a haját. A sza.ppant hagyja rajta az első megmosáskor tiz perczig, azután minden következő megmosáskor öt perezezel tovább és végül állandóan harmincz perczig. Ezen idő letelte után mossa le a szappanhabot kamillateás sok langyos vízzel, ugy hogy a fejbőrén és a baján ne maradjon semmi s~appan se~,. u~a öbli.tse ~ kamillat~is állott vizzel es a leszárttás után tessek kibontott haJJal Iefekiidni. Ezenkivül tessék a fejbőrét másodnaponta egy kevés báraonyhajszeszszel j6l bedörzsölni. Azokon a napokon, a mikor szappanos kezelést V"égez, ne tessék szeszes bedörzsölést is végezni.

N. Károly. Levélben válaszolunk.

B. Ilona. Kivánsága szerint intéztük el.

K étségbeesett. Tes~ék a bá.rsouy-szep!ókrémet haszu:ilni. özv S. Albertné. '!IUre második le~ele ideérkezett, már elintéztük Ilma. l. Tessék elohTasni a •Karolint-nak. 2. a.

•>Bakfis~-na.k és 3. az ~Endre« jeligére kiildöt.t üzeueLeinket. 4. Egr t. nyugodtan használhat kutvizet is. Felforrnlással, tegyen azonkivül egy lavoi r vizbe l- 2 e\·ókanálnyi zóda-bikarbónát. :::envedő. A krrdett orvosi könY'·eket Kiliáu köny>kereskedésébeu kapja meg, Váczi-u. 32.

Egy ujságárus leánya. A korpa és a zsiroSi'á~ miatt.

Ki.ilönben a zsirosság okozza a pattanáS<Jkat is. Kezelje ugy, a hog: an azt ~Karolin << jcliO'ére kiildött üzenetlinkben ajánlottuk.

J. T. l:öriegyző. A gyógymód n~y- -hat ltétiO' tart ; hn nem tiirnÉ', ugy >al!y mfg '7.11h'it.andó. vag v 6!!· ~zen meg·ziintetendó. A beteget 7.okott környezetéból el kell tá volitaui, s ruel!éje neki kellemes, t~ telme _ és Ü!! ves á polú-szeml:lyzetet kell rendelni. -• yugodt ágybanfek;. · · a avógymód el ó két-három hetében úgoruan me!!kö,-e. tekndó, ezután is a nap legnagyobb részét ágybtill kell tölteni ; az aktiv testmozgá t a passzivnak kell helyettesíteni. ezért napunta I 2- l órai általáno~ m~sz.úz.st kell ha zmUni, melyet a bete:; neme szerint férfi •agy ó végezzen, ezenfelül HZ or>o naponta egpzer yencre faiádOl árammal villamozza a. beteget. \táplálék meun~;­ ségét fokozatc.san kell emelni. Az első nnp0kban bllnyvmóan tej nyujtas ék és ped.Jg kétórink&lt hat> n fiTamm a 3·-.'5. napon m·ír IV,-2--3 litert te!!ven ki ~z lfogy11sztott tejl?enn}i éO'. - ~ ~e!et bidegel1. vagy melegeu és kort •onkent kell megmru. Ha und rodnék a tiszta. tejtől, akkor ahhoz ke,·és tea, khé vagy kon ·ak teendó. Ho. a kizárólag s \·agy tulnyomó tejétrend már kezdetben nem ikerül. czéb•zerilbb azt nem erószakolni, hauem elejétól fogva a bőven nyujt<>tt tej wellett azonnal Vei!;ves ko_ztot adni. Hat nep ruuh-s. következ6 leg_ en az-~trend : Reggel hét órakor fél liter tej, a tnelyet f l l>m nia t kortyor.ként kell elfu ... yn ztani : nyC'lc~ órako~ hann>~d-nt>$! •edlitcr tcjszine k:í Yr, fehér ken) t!r .' ::r ká' ;-ütemrÖv vajjal. •. O gra:Lm hideg·ült, tany~r z"irban ki ütött burgonya (porurue:<. d te~re fn~ttc;;l. ~lZ 'ra kor !él liter tej két zersiiltteJ. Delben uzenk<:t or kor

e_,,.

fél liter tej, a melyet egy fél óra alatt kell elfogyasztani, egy órakor hus!e>es, ~ ült bóveu, főzelék, édes tészta, kompót, fl-l négy óra.kor fél liter tej, vajaskenyér, SO "'ramm hidea hus, nvolcz órakor meleg sült, kenyér vajjai, fél liter" tej, fél' tiz órakor fél liter tej, kétsz~rsült.

Levesekben, husokban, főzelékekben és édes tésztakban nagy legyen a változatosság.

LalabánJ !lfacza. l. Semmire se jó. 2. Tessék elolvasni a &Bakfis<< 'jeligére küldött üzenetünket. 3. M.int a másudik kérdésre szólé> válasz.

Dr. B. J.-nA. Kivánságára levélben válaszolunk.

S. A. Éppen nem genaus és nem kellemetlen.. Csak az a baj, hogy annak tartják a hölgyek és nem szólnak az orvosoknak, pedig abból mind.ig csak baj keletkezhetik, Vibrácziós masszázs. lttrendje a kÖvetkező legyen: A bél mozgásait fokozó tápszerek lehetöleg bőven adassanak, legalkalmasabb a vegyes koszt. Előnyösek: friss hideg viz egyszerre bőven (főleg reggel éhgyomorra), vagy kortyonként, de hosszabb időn át; tök, sárgarépa., paraj, paradicsom, friss gyümölcs, gyönge fehér bor, iró, méz, korpakenyér, Graham-kenyér, tej czutorral édesitve, szardella, kaviár, füstölt sonka. Kerülje a vörös bort, teát, kakót, csokoládét, rizst, darát, burgonyát.

Menyasszony 30. l. Nem kell azt dezinficziálni, m.iután azt, m.ielőtt feldolgozzák, Iugos vi~b~n kif6~_k.

2. Kezelje ugy, a hogyan azt a &Bakfis« Jehgére küldött üzenetünkben• ajánlottuk. 3. és 4. számu kérdéseire más helyen válaszolunk. 5. Nem tanácsos.

K. M. előfizető fia. Vizsgáltaasa meg magát házi orvosával és kö\7esse az ó tanácsát.

Előfizető neje. Semmiféleképpen sem szekták hasz· nálni.

K, Ilonka. Tessék 2%-os lysoform-oldatoli használni.

Budai előfizető huga. Tessék Hydrogenol szájvizeli és fogport, vagy fogpépet használni. _ .M érnölc 23. Tessék ugy kezeim, a hogyan azt a tKarolin« jeli.,.ére kiildött üzenetünkben ajánlottuk.

B. K.-~é. Vizsgálat nélkül véleményt mondani nem lehet. Leghelyesebben teszi, ha. orvosával megvizsgáltatja magát és az ó tanácsát követi.

BúlJolna. l\Iossa, meg napközben többször állott vizzel és este a lefekvés elő tt meleg vizzel és fehóritó bársonys7.:1ppannal. A szappanhabot hagyja rajta néhány perczig. mos~a le langyos vizzel, utána állott vizzel é a leszáritás után ecsetelje be éjjelre bársony-zsír· talanitóvaL Reggel a szappanos-langyosvizes lemosás, állottvizes leöblités és leszáritás után kenje be fehéritöbársonykrémmel. Ezenkivül végezzen másodnaponta arczgőzöléseket a következőképpen : Egy nagyobb vasedénybe helyezzen egy izzó vasdarabot (vasalóvasat), az edényt tölte se tele lobogva forró vizzol és hajtsa reá az arczát. A fejét és az edényt ta,kartassa le egy vastag kendővel. A gázölés husz perozig tartson, a mely idó alatt kél-Mromszor kell friss forró vizet az edemybe tölteni. Gázölés után hideg,·izes lemosás és a leszáritás után a krémmel való bedörzsölés következik. A mitesszereket naponta vagy má ' od naponta kell ki préselni, a megérett patta.násoknt pedig - a bórnek szappannal és meleg vizzel ,-al6 letisztitása után - egy kiizzitáSSill megti ztitott, de már hideg tüvel kell fels7.urni. A kipréselés, illetve felszurá.s után melegvizes szappanos leDlO .ís és ledörzsölé, következik, ut4,na állottvizes leöblités és leszáritás.

92. a=ám. l. l\Iélt6ztassék elolvasni augusztus 27 ·i ki számunkban a kolera ellen va16 védekezésról leirt tiz parancsolawnkat. 2. Az egyénenként változó Egy k:ilogrammt61 háromig. Mindig a kezelőorvos írja elő. 3. Erre a kérdésére más helyen válaszolunk. .Erdel:lódő. Tessék elolvasni az »Endre~ jeligére 1.-ü.ldött üzenetiinl·et.

I(. Ida,. Kivánságához képest levólben válaszolunk.

IT'. ét·es prcpa. ~Te-sék elolvasni az ~Érdeklódöc jeligére küldött üzenetünket.

P. Anna. K.iYánsága szerint intéztük el.

B.-né Juli;;l.a. Az uranyalroa bcfözési módját vala· melyik auau~ztu i számban adtuk közre.

Ga~dasszony 21. E~y liter boreczetet l kiló ozukor• ral. 6-!i gr. fahéjat és zegHiszeget beletév~, néhány perczig fóz.ünk. azt:l.n 3 kiló letörülgetett szllvát belerakunk é· addig főzz ük, mig valamelyiknek meghasad a héja. kisze:ljük lyukas kanállal és az eczetet még egy ideig forraljuk. aztán langyosan a gyiimölcsre ~öltji.ik.

JI. eló/b.tó neje. Az előző felelet önnek ts szól.

A gyümölcsöt gózben, vagy gyümölcs-ízt tisztán, ozuk?r nélkiil kell eltenni. apró üvegekben és csak fogyasztas alkalmával l-2 saccharin·pa ztillával megédesiteni.

Birike. Az •álnév<< szót egy l-lel u·ják, kár arra két l-let pa.zarolni. Nem tudjuk, milyen zsírban sült gombó~zot ért? Lehet morzsáb6l, zsemléból. áttört bur"'Ony:Lból ké>zit<!ni. A gyönge savanyu mártás rendesen b m1-. r.íntisb '>l készül, zöldséges. eczetes, fűszeres vizzel fölere· zb·e, utóbb . avanvu tejfellel elhabarva. t lU. "~· elófi::etó . • Benzinnel vagy szalmiákszesz· oldattal. ::. B.-né. Az a ,-a zsirbm egy jókora darab olcsó hust lehet -ütni, mely magába szivja az a.~as ízt és az~<Ín eldobandó; vagy a z irt tciiel íelforralru .. vagy ruha~~ kötött f ~zénporra.l felforr,<lni. Téha hn-znal V<<lamelYJ.k eljár '·. H'l. ped.i2; nem j<ir eredménynyel, ~no:n szappant lehet a zsírból főzni. - A kötött súl t te, -ek h_szte~ ~uza­ korpc-l nu mcgdörzt .. lni i~mételten aztán jól__ k~ef~!m.

R. A. rcíc;;. A szilvát és eg ·él! ~yumolcsot r_gy ·d · - .- - homok kö7t el lehet tenru, fagymaotes pml et~ zara~ ~ l ·1 t\ ·k ·t ezében ; dc egész télen ne~ _:íll eit a s_Zl va. ~ papn a eczetben vagy óban kell te 1re e cnn1:. , • Dr. H.-né. opro1~- ~z arany-, ~~ust- ~ gyemaotékszer il(en szépen mepedgh~ztu I szalmiah~osf vtzben n:eg,.11 A gyön<>vsort •g nngyos ars aszenes VIzbe {t~s dek porrá. tört szén fél liter vizre) teszszük és megforrnijuk benne. :llinden ékszert finom fürészporba rakunk: táritás végett, aztán gondosan letörülgetji:ik puha szarvas-

1

1

~~L

-

F. OraL'ic::a. A t?iás hosszu ideig eltartható vizi ü,·eggel. mely _ zyógy~urban kapható. Latin neve: Ké.li silicic. sol. 4-5 hter nzben fél liter vizüveget feloldunk és ezzel bekenjük minden oldalon a tojást. Ez a wennyiség körülbelül 150 tojásra való és c:mk 40 fiUhbe kEOriil.

- - z el dó kutyaknt napila.pokban é.; szaklapokban lehet hirdetni, talán igy akad vcvójük.

VasárnAp, 1910. szept.ember

IleumanLászló DIVATHÁZA

l

Külön ruhakelme osztály Külön maradék osztály Külön fehérnernil osztály Ktllön kész bluz osztály ' Külön pongyola osztály

'BUDAPEST, KÁLVIN-TÉR 2. SZÁM.

A

ivatház ruha· elme osztályának

_

ÖSZI UJDONSÁGAI:

.Xosztüm posztó fajok ~osztüm kelme fajok Trotteur kosztümkelme fajok a

Bluzkelme fajok Pongyola kelme fajok Téli mosókelmék Háziruha kelmék

czégnél megazokott nagy választékban immár

raktárra érkeztek.

·Kos z t um 6 k elkészitéséhez ·az idei tlj minöségek: a. ratiné, a. panama és roatélrkötésű himala.ya., a.s angol chewiot és a. zsolnai egyszinü posztófajok.

IVATSZINEK: noir, marine, tegethof, tartre . (sötét cora!), chauvre, maron (barnás á.rnya'la.tok), Gris deuil (szürkés árnyalatok), Bourgogul (sötét lila) árnyalatok.

19511

D

A VIDÉVRE

AZ TJ'JSÁG

ll.

minták az összes ujdonságokból és az al· kalmi vételekböl is, bérmentve küldetnek.

Malauchólia. :Evről-évre

fájó bánat Mért nyomja a lelkeket, .

A hányszor a csöndes táJat :Eri őszi lehelet.

Mit gyászolunk? A_ hült ?apfényt,' Vagy a four:Y'l:~t rozsaszált, .

Vagy hogy éltunk e~y darabJa Velök együtt tovaszállt?

Nem tűnt időn borongunk el, Sem a herv:a~.t l~velen~ . .

De mert szivunk . megermtl Egy fájdalmas seJtelem : I\fint a levél hull a .fáról, Ha jön őszi fagy, ludeg, Minket lassan úgy hagynak eJ A szerető, hű szivek.

Minden ősz uj lombot tép le minden év uj sziveket.

Egyszerre. csak nell_l melegit Rokon sz1v, sem kikelet.

Allunk árván, dideregve, lVIint tépett fa, lombtalan.

Szél sivítja : Hány sziv csüngött Sziveden s mind oda an! .•• Oszről-őszre szivünk táján ......

Miért fáj úgy valami?

Egyik sejti, má ik tudja .s nem merik beYallani.

Feleki Sándor.._ """'

31

is kellettek. Miss NightingaJa volt az, ki 37 ápolónő élén vállalkozott arra, hogy rögtön a harcz szinterére megy s ott személyesen nyujtja (1820 május 12. -1910 a.ugus:z;tus 13.) . segélyét a szeroncsétlen katonáknak Ugy is Florence Nightingale, 90 éves korában 1 lett. 1854 november 4-én már Konstantinápoly· elhuny't. Halála nemcsak hazájában, de min- ban voltak. denütt, hol ismerték és beszéltek róla, mély Két kórházat találtak Scutariban ; az; részvétet keltett. l\Iint az emberi ég egyik egyikben 1500, a másikban 800 sebesiilttel. legnagyobb jótevőjét emlegetik, ki önfeláldozó Szinte lehetetlen leirni az ottani állapotokat. buzgalmával, akadályt nem ismerő energiájá- A katonák a folyosókQn feküdtek a legnagyobb val uj · alapját teremté ·meg Anglia é vele piszokban, rendszeres ellátásukról és gyógyitáegyütt a czivilizált államok betegápoláo::ána.k. sukról "'ZÓ sem lehetett. Folyton jöttek az A vagyonos angol squire leánya már korán ujabb és ujabb sebesültek ; az inkermani csata hivatást érzett magában az emberi ég szenve- 500-zal szaporitotta számukat. S még a könydéseinek az enyhitésére. Először az angol ápo- nyebben sebesültek is, kik rendes kezelé.s lási viszonyokat tanulmányozta, majd a kon- mellett rövid idő alatt meggyógyulhattak tinensre jöve, meglátogatta Francziaorzág és volna, az élelemhiány folytán az éhhalálnak "Németorszá()' számos kórházát; volt .Brüsszel- voltak kitéve. ben, Rómibau, Alexandriában és Konsta-ntiIlyen allapoli9kat talált Florenoe Nightinnápolyban. 1850-ben sok tapa.szatlatt~l gazda- gala Scutariban ; bámulatos energiájával és godva ~ért haza az akkor 30 éves Miss Nightin- szervezőképes égével nemsokára mindezt meggale, hogy atyjának birtokán uta.zása fáradal- szüntette. Ideiglenes konyhát állittatott fel, mait kipihenje. .Már ekkor több megbizá t mely 800, majd 1000, késöbb 5000 embert kapott angol kórházakba s gyenge zervezete volt képes ellátni. Angliából segélyt kért, daczára, ezentul minden idejét és erejét a gyógyszert és ápolónőket. Közben a legnabetegápolásnak szentelte . Tiv buzgó te,ékeny- gyobb kiizdelmeket volt kénytelen folytatni égben teltek napjai, miközben öntudatlanul az ottani ható ágok kicsinyessége s a török ké zité elő magát életének legfontosabb e e- kormány akadékoskodása elJen. Igy pl. az ményeire, melyeket a krimi háboru hozott angol kiildcményeket hónapokig tartották fel magá al. '"árnánál, mialatt a gyógy zerek és él elmil 54-b n egész Anglia izgalomban \Olt. czik kek nagyrészt megromlottak.

A krimi háboruba killdött katona ág szenveDe az ő odaadása, kitartása nem ismert dései, melyekct a Times Jlires harcztéri tudó- nehéz 6get ; ment előre a maga utján önfeJsitója, Russel dr. oly mesteri realizmus al fes- áldozá ~al, bátorsággal, gyengéd meg'rtéssel. tett, borzalommal töltöttek el mindenkit. Gyors A betegek rajongtak érte; azt mondják, hogy segélyre volt szükség. Sir Robert Peel kezde- a katonák a falra vetődő árnyékát csókolményezésére csakhamar kellő pénzös zeg állt gatták. Dc meg is érdemelte. Idejének; vagyorendelkezésre. De nemcsak pénz zerető kezek nának, egészségének feláldozásával ápolta bete-

Florence Rijbfin)ala.

l

A mi összekapcsol.

Irta M. Hrabovszky Julia.

- E)ég ! kiáltotta a férj türeimét vesztve, dühösen és az öklével nagyot iitött az asztalra. - Elég legyen a zóbeszédböl !

Hát . igen . .. • az a n ö a szeretöm ! • • • A szeretőm ! Bevallom • • . legyen meg az akaratod! ~s elválunk. Nem az elsö és nem az utolsó e et! De jegyezd meg jól magadnak, Susanne, te vagy az oka mindennek : annak is, hogy szeretöm van, annak is hogy el0 ' válok tőled ! ~ ~n vagyok az oka? ~n? - zokogott az asszcny. - 1v1it tettem én'? Hit? - Nincs kedvem előlről kezdeni a vitatkozást és különben is mo t már fele leges minden . . • miután elváhmk ! 'ohasem .,zerettél és legalább megmenekülsz tölem !

-- Charles ! kiáltotta Susanne kétégbee etten ..- Charles !

De a felmgerelt férj nem hallgatott rá, vette a kalapját és elrohant.

A házaspár egyetlen gyermeke, a kis Made~_ei~c, a ki eddig .. s~ótlanul, mint~gy megkavülve hallgatta szülemek heve ös~ze­ szólal~oz~át, és .csa~ be zéde , tágra nyilt szemel feJeztek ki mely meO'döbbené ét ro zszalá át, mikor az ajtó be~ apódott a~ apja után, eda rohant .. az anyjához é két karját Susanne nyaka koré fon a, felzokogott ő i-.

Anya és ~eán~a so~áig ~rtak egymá karjaiban. A ~s ~e~ny tert elobb magához: - :Ne sirJ, ma.ma, - •iga ztalta az anyját -· pár év n:~lva, ha majd hire ~ zinésznö belőlem, JO dolgod lesz neked is ! De . Y"álik ~ ........ ·

azt a vöröskaJapos asszonyt megölöm ! kiáltotta gyerekes haraggal, majd ismét si· rásra görbült a szája és panaszosan nyögte : - Oh, minek is mentem be abba a. kávéházba! .

- A végzet akarta igy, gyermekem .•• a végzet ! Még nem szenvedtem eleget ! Meg kellett ezt is érnem ! - jajgatott az anya.

A dolog igy történt : .

A délután Susannet ismét kinozta a köszvénye, a hibait alig huzta és ha töle függ, nem mozdul a nagy, kopott huzatu bergére-böl, a hol sokszor estig eiüldögélt mosdatlan, fésületlen egy meleg nagykendöben, sirdogálva, elgondolkodva a multról, a mikor ö még szép és fiatal volt s olyan könnyen belészerettek a férfiak ! Mo t is otthon szeretett olna ülni, de a ki leánya nem hagyta ; unatkozott a · zük, harmademeleti rendetlen laká ban, le akart menni a Parc-Monceauba friss levegőt zivni, lapdázni és a járókelőkkel ka~zérkodni.

Mert a ki l\Iadeleine nagyon koraerctt ':o!t é bár méa c ak tizenkét éves mult, mans zerelme l~veleket kapott ki diákokt.ól. Sokat iO'érő ki jószáO' nem szep, de roppant for~á , csupa ti~ és, temper~mentum: ~lé~ zemc mindent meglatott. Imadta a cz1czomat~ ·a nyalánk ágot, a szórakozást. Dehogy ma. radt volna hát od~haza egy olya~ rem~k szeptem be ri napon, mikor a park mar teh van a fürdózé ből hazatért, barnára lesült sok elegán' IP'ereW:el, uri népp~~; 1\-~aup~ssant szobra közeleben katonazene Jatszik es a föuton Iépé ben hajtó nyitott landauerekből exotikus idegenek gyönyörködnek a remekül gondozott park zép égeiben . usanne fáradt-an huzta a lábait. a fr~

38

AZ 'UJSA.G

geit. ~jjel, midön az orvosok 8 többi ápolóaludni t~rtek, sötétség- és csöndben halvány, de biztató fénysugár tüut fel, az ö kézi lámpájáé, melylyel kezében soha sem mulasztotta el megtenni éjjeli körutját (>>the lady mith the lamp~•).

1855 februárjában ujabb ve~zélyJyel kellett megküzdenie ; nagy láz, a >>krimi láz<< tört ki a betegek között, mely nagymértékben pusztította az orvosokat és ápolónőket is.

Három hét alatt hét orvos esett e láz áldozatául és · még nyolcz feküdt betegt'n. l\fiss Nightingalet is megtámadta ; de alig hogy ebből ugy a hogy kilábolt, máris uj terveket forgatott agyában. Olvasótermeket, iskolákat állitott feJ a lábadozó katonák számára, ekként adva példát az angol kormánynak, mely nemsokára az ö utmutatásai szt'rint rendezkedett be.

Vasárnap, 1910. szeptember 11.

nők

A háboru a

következő

Rösnö volt ö a szó legszorosabb értelmében ; 8 ha nem is verte be a parlament ablakait s nem is követelt szavazatjogot a nöknek, de reámutatott a nö egyik igazi hivatására.

Neme,, fenköLt alakjának emléke nemzedékeken. át fenn fog maradni; példáját köyetni, munkáját folytatni a mi feladatunk.

Grósz Géza.

évbt'n \"éget ért.

l 56 juliusában Florence . . _ ~ight.ingale is vissza-

tért hazájába, szerényen, álnév alatt, minden ünneplé, elkerülvt'. De Angli4ban eg_vik kiüntet€s értt~ a mái"ik után; \ iktória királynő é- AlbPrt wale:,i herczeO' elhalmozták kt'gyeik-

(Külföldi

nőmozgalom.)

. Az .osztrák ken éikereső nők igen okos dolgot· kezdemén -ezPk- a midőn a >>Heimhof~ nevü "LÖvetkezetet me!!alkották. Ezen szö.-etkezet arra . kel ; a szulrán hálája jeléül becses ajándékot nló ho"V a. kötelékébe tarlozó nőknek idővel e. küldöt : mint nemze i ajándékot 45.400 font- \"agy' közö . ,-agy külön házak és otthonok épitényi ö zeget ajánlottak fel neki, melyet ápoló- sében e!!it~é!!érc legyen. A ki ismeri azoka a o nák képz ·-ére fordit ott. De mig ugy~zólván nehézségeket, a melyc.k egy önállóan és egyedül egé z Anglia dédelgette s mindenüt.t áldva élő nö utjába gördülnck, abban a perezben, a áldották neT"ét, ö maga drágán fizette meg mikor ő egyedül lakáskeresé~re indul, indokoltnak . azt a két évet, mely élt'tének középpontja fogja találni ezen kezdeményezést, s igen okos volt ; Angliába való vi ~sza tértétől egé zen dolognak, hogy a kenyérkereső nőknek, a kiknek, haláláig, tehát 5i éven át folyvást beteges- bármilyen i legyen zorgalmuk, kere etük sohakedett. Ö, a ki annyi mást váltott meg szen- sem tulbö ége , alkalmu.k legyen szö etkezeti vedéseitél, nem tudta viq~zaadni az egészséget uton egy kissé kényelmesebb és nyugodtabb életönmagának. De nem volt tétlen ezen idő hez jutni, mint a milyenre futná, ha mindegyik alatt em ; munkáa ágának az er dménye- volt, külön-külön próbálna megélni keresetéből. Bármit hogy az amerikai polgárháboruban és a német- mondjanak a. feministák ellenségei, a nömozgalfranczia küzrlelmekben humánusabban bántak mat FoLa\"akkal feltartóztatni nem lehet; a tény a katonákkal. Az indiai lázadá alkalmával is az, hogy a rosszabbodott gazdasági \"ÍS_zonyok ő látta el jó tanácsokkal a kormányt. S e az okai annak a jelenségnek, hogy a nő, a ház meUett könyveivel, röpirataival, leveleivel ál- hivatott öre, mindinkább kénytelen házon kivül 1ea.l6a.n foglalkoztatta az angol .lfözvéleményt. kenyér után nézni, ha nöi hivatásának meg akar betegápolás és ápolónóképzés reformja. a.z felelni. A leányokat sem tarthatja otthon, mint ó neVéhez füzödik. Tetteinek emlékére és rész- hajdan, a. régi jó időben ; azokat is taníttatni ben a.z ö buzgólkodása folytán alakult meg a kell kenyérkeresetre, mert már az a bizonyos Vöröskereszt-Egylet, mely mai napság minden valaki : >>a legelső kérŐ<< kezd bizonytalanná, válni. czivilizált állam ban müködik.

Ezért nagyon okos dolog, hogy azok a nők, a kik Élete végén ismét számos kitüntetés érte, saját tapasztalatból tudják, ll1ilyen nehézségek de minden kitüntetésnél jobban esett neki a tornyosulnak minden önállóan kenyérkereső nö nép szeretete, mely minden alkalomkor meg- utjába pályája kezdetén, iparkodnak ezen eginyilatkozott. Alig volt valaki az utóbbi időben teni közö otthonok által. ÁZ egyesület, melynek népszerübb Angliában, mint Florence Nigh- czime : '>Köz ha znu épit ö- é otthon zövetkezet <<, tingale. Halála oJ.v mél. ~~ o ztatlaq bánatot tagjai ·lehetnek alapitó, pártoló és rendes tagok. keltett mindenfelé, mint a milyennel csak a .-\z alapítók legalább is 2000 koronát adnak, a pártolók egy kamat nélküli, dc legalább öt évig Jegnagyobbakat ti ztelik meg. ' ~

iide levegő neki is jól esett, d~ szemei 'egy üre~ padot kutattak és Inihelyt helyet talált, le-

nap ház<m kivül van elfoglalva, sok csinos nőt lát, ha este hazatér, ne találjon igy, lomtelepedett. A mint ott ült meggörnyedve, posan. nóféhér hajával, ránczo:; arczával, fénytelen, De Susanne nevetve felelte: beelett szemekkel, mindenki a kis leány nagy- Ne beszélj bolondokat, l\Iarie, öregek ~ának tartotta volna. Korára nézve lehe- vagyunk már mindketten, Charles nem gontett volna. is, de késön ment férjhez, majdnem dol már asszonyra. negyven éves volt, mikor gyermeke meg!'>zülel\Ia"rie tudta, hogy gondol, mert a leánya tett és Susa~e idónek előtte megvénült. Rosette, a ki a zeneakadémiára járt, gyakran Tudta ezt és ez 18 egy ok volt mélabus töpren- látta nagybátyját egy csinos fiatal nö tár~a­ aéaekrc, b.~r ~lapjába..n .vév_e nem eokat törö- ságában. .Marie azonban nem merte ezt elClitt a kulseJével. A Jelene nem érdekelte · mo~dani Susa~enak, félt a ~zegény asszony Ö cSak ?-- multban élt : valami tompa fásul~ lelki nyugalmat megzavarni.

'Vett erot rajta. Pedig életvid0r, csinos, nálánál Susanne vakon bizott a férjében és nem pá.r évvel fiatalabb férje volt. De ö sohuem is t~dta el~épzelni, hogy féltékeny tudna szerette szerelemmel ezt az embert, le~alább lenru az urara ••• a kit sohasem r:;zeretett azt képzelte. Csak ho. :szas rábeszélés utan lett szerelemmeL a felesége és azért, mert félt a vén leányok • A park smaragdsziuü pázsitjaira, már ride~ életétől. Romantikus lelke semmi sze- arnyak kezdtek borulni, a Boulevard de Courretm valót em talált talpig becsületes, de ce~es-e~ már gyuj~ogatni kezdték a lámpákat, kissé prózai férjén és Dalvégzetéül alig egy mtkor Susanne verrre rá tudta venni a kis évi háza.-:;ság után a sors összehozta öt egy leán~á~, ~10g~ h~atérjcnt'k. A gyermek a szamásikkal, a ki teljesen megfelelt az izlésének. ladgalastol kihevülve, kedn-th niil unatkozotSókat csalódott szi e még egyszer lángra lob- tan követte az; anyját (:. 1 in\n~~ian nézett bant és az öregedő asszony szivósságával lán- ~~ mindcn utJokba eső kávrhá~l 1 a, wndéglöbe, SC?lt a későn feltalált ideálért, a ki viszont- mgy~lte a sikkesen felől tözöt t na. tal nőket tD~erette. Susanne nagyon szenve~ett, de be- a kik gavallérjaik tár'-a.,:ágáhan frissitőket Uletes maradt. Lemondá a utan azonban szürcsöltek, ültek a piczi búuo"a::.ztaloknál DUntha valami megroppant vol11a benne, tel- főleg pedig azokat, a kik fe h{ r a·broszok m~l~ J.e&en elvesztette az életkedvét. A külsejét, lett már az estcbédj~ikct fogya /.tották. házát. elhanya~olta_, a. férjével ~em gondolt, . . , Tudt~~· ~~og:f n{'kl _odalwztl. valami nagyon legfelJebb a kts lea.nyava.l bibelöodött.

J"ilany, rogtonzott el l'dhr11 Je:.z ré..:zc. .:\lint Az ,évek m';lltak. Susanne rohamosan öre- a párisi szerény<'bl_) klirillményü emberek, ök gedett .e ~~m !gyekezett testi fogJ-atkozá. ait ,cm_ tarto.ttak cselE.:dü <~ az ij szPg<'ny álmolepleznL Htaba mtette, m~'·ndta neki a nővére: dozo anyJa rend ;:en nl·kor kezden gondolni - Nem kellene igy elhanyagolnod ma- a fözé~re, lllikor már tálalni kellett ,.olna. ~,_a~ urad még nem öreg emberL egész Elháladva a kávéház lllellett~ a hová a ja ,

l

2

fel nem mond.ha.tó 1000 koronás kölcsönt adna.k, a rendes tagok 10 korona beiratási dijat fizetnek, s legalább egy 100 koronás részvényt vesznek.

Reméljük, hogy belátható időn belül birt adha• tunk az első otthon építéséről. Minálunk még ily mo-zgalomról nincsen tudomásunk, a Nötisztviselők Országos Egyesülete azonban már éveken áú tart fenn üdülö-otthonokat tagjai számára. Elöbb a Balaton mentén volt az üdülő-otthon, az idén először a Tátravidéken is. Csak kár, hogy a mi közönségünk nem igen érdeklődik a má~ ember okos kezdeményezései iránt, különben mindenkinek kellene tudnia erről az intézmény· röl. Ha Spanyolországban nlami hihetetleni nek látszó dolog rendeltetik el, a. spanyol ember, ciliait vonogatva, mosolyogva jegyzi meg: »Cosas di Sp~ona.~( •.\zaz: ~Hát törl. ténhetik-e Ílyen bolondság egyebütt, mint ná· lunk '!< Bécs városának tanácsa nemes ver• senyre kél ezen irányzattal és leguja'bban egyik ülésében elhatározta, hooy egy \"áro i gyermek· kerté;:znő férjhezmenetele természetszerüen annak állá..,áról való lemondá at foglalja magában. Mert ugy gondolhatták - ha a gyermekkertésznőnek gyermeke lesz, még az · meO'történhetik, hogy érteni fog idó'"el a gyermekke;r.eléshez s akkor nem lehet majd vele birni a hi>atalos felsőbbségnek. ha az olyan dolgokat rendel el, á mi a gyennek-ekre nézve talán nem a legüd\"ösebb. Ezek után méltá.n el árhat·]'uk ' ho<re. a nros minden hivataláh<Y.L csak oly embereket fognak kiiÍevezni. a kik nem értenek semmit abból, a minek elvégzése köteles• ségük lesz. A logika legalább igy kivánná. D~ meglehet, hogy a város tanácsa még sem les~ ennyire modern felfogásban s beéri azzal, hogy védtden nők életét mengehezitik, csupán :S~ azért mert hatalmuk van hozzá. - A pariSli école' des beaux arts ~zobnLzati zakán a benyuj.tott vizsgálati anyag megitété~énél a háro~ leg: első hely három nőnek jutott. Az iskola. fest.eszet1 zakán a. hu~z első helv közill szintén hat JUtott nőnek. - Az angol ki.i-ályi akadémia Curienén~ ítélte oda az Albert herczeg-érmet a mi nagy ki'tüntetés számb& megy, mert Curlené előtt az érmet csak még egy nőnek ítélték oda. s az a nő Viktória! királynő volt, a kinek biztosan nein a tudomány terén elért munkáért adták, hanem mert illetb az angolok királynéjának ötven éves uralkodása.-· em.lékére valami külöiiös kitüntetést -juttatni. Norvé<riában minisztert buktatott a nők választó-' o joga, ottani h.ll·ek szerint. A.rkander miniszter nem; akarta, hogy a királv a nők választói jogát illet_ö törvényt szeutesit e, de a király a saját eszén követte é a törv-ényt sze-ntesitette; a mi,böl a miniszter a konzeh.\encziákat levonván, beádta lemondá~át, mely lemondá el is fogadtatott. Hir· forrásunk hozzáteszi : ez ugyancsak az első eset a. ilágtörténelemben, hogy egy miniszter a nők rende en járni szokott, a kis leány még na.. gyobb érdekkel nézelűdött kutatta, n?m fe· dezi-e fel az apját, de az utczára .~ott asztalok mellet hiába kereste. AnYJatol elmaradva, mo~t a teremben ülőket vette szemügyre és fekete zeme felc~illant, m.ikor be?_Jl a teren1 egyik rejtett zugában felfedezte -apJ~­ nalF. jól ösmert zalmakalapját, még pedig egy nagy, piros kalap mellett, a minöt.R<>s~tte unokatest ére bordott rendesen. A kts leanJ t'gészen ft'lvi.llanvozva szalad az anyja után.

- -lama, apa benn ül a, ká.-ébázban Rcsette-tel, zabad nekem is bemennem 2 kérdezte. · - 31enj, ki. leányom - felelte Sueannt) egykedvüen. . )~dt'leine nagy örömmel 'ris zafutott, ~e alig nehány perc~ mulva már ismét anYJa. mellett volt. . - )!iért jö z vi;;;sza. ·Hol az apád? kt'Idezte az am·a c.::ndálkozva. . .. - Ell..."iildÖ . • . azt mondta, · mindjá.rt JOn, .-:- duzzogott Macieleine - haragu~~~t. a illlert bejöttem u ána mert az a voros~ kalapos hölgy nem Rc.~e~te volt &m. mama 1 - ~em Ro~ette-: .•• Há.t ki volt? . A gyermt'k c um·án lfint<>rította az ar.. czat: ~ - A papának v lami barátnéja - fc· lelte bo ... ~m,an.

-.-fi ke b . zél z . -- kiáltott fel az aDY81 és n Zlvébe hirtelen valaini belen ·italt. . , - De hi... z l' t tam . - felelte .ki- leánY feJt ken. ·.:n - láttam minö kedve.c;en nézett

a

arra a boJ~ r . ~ em pedig lkerg?tet!· • zot e obbe . zólt ra Jean~81.

Susanne ~:,okat n11 erétylyel. _ ·em lltik:a~

Vasárnap, 1910. szeptember ll. álasztói joga miatt megbukjon. Hát ez lehet, hogy igy van, de az is bizonyos, hogy ez nem az első miniszter, a kit nők buktattak meg. Csakhogy • persze ez a tény nyiltan történt, egy király elhatározása folytán, mig a többi miniszterbuktatás titokban, intrikák által, kerülö utakon szakott történni, quasi illusztráh·án azt az igazságot, hogy a legnagyobb átok minden országban a felelösségnélküliek uralkodása. S a feminizmus legádázabb ellenfelei jól tennék, ha ezen elgondolkoznának egy kissé, mielött ujpól kimondanák azt a százszor kimondott banalitást: a nő a házba való. Azt mindenki tudja és mindenki mondja, csak igen kevesen törödnek azzal, vajjon van-e annyi ház, a mennyi nő ? S ez a bökkenő s ez a bökkenő !

A !aká·sberandez8s.

Ovegekről.

(Folytatás.)

A strassburgi Kunstgewerbeschule iga.zgatója, A. Seder talán az egyetlen a német tartományokban, a ki nem ·leli kedvét lehetetlen formákban , hanem egyszer ü és használat ra , alkalmas poharakat mintáz, me~yeknél az uj ízlés irányának csak a dekorácziókon hódol. Azonban a lehetetlen alaku és törék~ny poharak beteges tendencziája, fájdalom , gyerme.k betegsége az uj stílusnak. Il faut passer par la. De egyrészt már meghaladott állapot ez, s másrészt bizton reméljük, hogy e fonák felfogás _egészsége ebb nézeteknek ad majd helyet idővel. Hiszen minden ország háziasszonya kell hogy fellázadjon a cseppet sem czélszerü és annyira törékeny ho szuszáru poharak ellen ! Az amsterclami Rijksmuseum ban 'an egy kép Franz Halttól, a melyen egy nagyon erős római poharat kímé-letlenül a nyakánál ragad meg egy férfi . Ugyan mit csinálnának a jó öregek ha feltámadnának s egy Kolpping-poharat helyeznének eléjük?

Az uj német pohárformák - _bá.rmennyire rosszul esik is ez az igazmondás a németeknek csaknem kivétel nélkül mind Yelenczei alapon készültek. Hollandia a régi, durvább poháralak lllellett maradt meg épp ugy Skandinávia is . Az angol Morris is magasszáru poharakat készit, de ezek nem oly törékenyek, mint a már emlitettekéi.

Annak idején, mikor a sze~zélyes rokokóformáknak - hiszen akkor ez a stílus volt az egyeduralkodó az egész világon - vetődött alá minden iparművészeti termék: a porczellán, a fém, fa és egyéb, az üveg akkor is megtagadta az engedelmességet. A dekoráoziójuk átvett ugyan valamit a rokokó-mintákból, de felépitésük, silheuette-jük alig változott. Azt hiszem nem kell haboznom a kijelentéssel, hogy üvegiparmüvészeínk jól tennék, ha ma sem hódoh1ának be teljeiDD az uj, tulzó iránynak. Pedig, ha ma az iparhogy egy gyerek észrevételeket tegyen a szüleire. , , Macleleine durczasan elhallgatott cs an a és ·leánya szótlanul értek fel harmademeleti kis lakásukba. , , . , · De ali()" hogy Iampat gyuJtottak es levetették ki~enő;ruh,ájuka~, már j~tt a f_érj is : Kissé za'\art volt ,es talan zavarat __ pala~tolm akarva, a szekottnal hangosabban kovetelte az ebédet.

De Susanne remego" aJ"k·a kk - ·a l a'lit e l·· e3e éa ügyetle~ ü.~, tapintatla~.ul a~.úl~~al _a v~~ös­ kalapos norol .k~zd~t~ ..ker~ezoskodm: H~~ba ürvekezett. a . ferJ kitero .. Yala~zt adn_1, , !1_1aba illitotta, bo~y ~z a ~o e~Jlk kollE-gaJanak leánya és csak n·l~tlenu~ találl:o~~ak ,u anne uen{ nyugo~o~i. em hitt_ a, fer,1_enek es mindenáron tudm akart.a a ~~lot. Ö maga , .. em érteti.e, mi ment... veg~e hiTtelen a lelke?en_, mik~ppen ,ett erot _ra~ta :gyszerr~ az a ~zo nvugtalanság a mi Izgat,ta, haJtotta _el~re, meggondolatlan sza\a.kat adot t az aJkara, besz~lni késztette . . . >>Az urad megcsal~_. ... az urad megcsalt .. . << -<· zugott egyre a fülelben és ez olyan, rettene esen hangzott, hog~ minden óvatos:'agot elfeledtetett vele. Szo szót adott, keser ű igazságokat mondtak egymásnak: _ Az otthonom rideg 'olt és zomoru, a derűt házon kivül ketlett keresnem - védekezett a férj. _ Tehát hevallod, hogy megc altál? ...

Valld be hogy az a nö a ,zeretőd! - kiáltotta , UEanne, a ki áTatlanul ébredt féltékeny ég 'nek paroxizmu ában C"ak egyet akar megalázni, megsemm.isiteni fét·jét ezzel a \allomással.

AZ UJSÁG müvészet szót kiejtik, mindenütt, m int a szajkó hozzái;eszik, hogy · szeczessziós. ~'lindeddig valamely történelmi forrásból meritettek : a gót, renaissance, barokk, rokokó, empire, mindenik rajta hagyta bélyegét az iparm~vészcten. D e most önálló, a régi mintákat oldalba rugó for mákat akarnak kreálni. Az igazi, szép, müvészi uj stílus még nem a.l akult ki, még forrong . Még csak - főleg - abban nyilatkozik meg, hogy negácziója, tagadá a mindannak, a mit velünk született fo rmaérzékünk velünk, eddig mint szépet, tetszetöset elfogadtatott.

A szeczess:iót >>ifju stilus<<-nak is szokták nevezni s Francziaországban >>l'art nouveau<<-nak.

A küzdelein esélye , előreláthatólag gyözelmet fog jelenteni az >>ifju stílus<<hi,·ei számára, mert abból a sarkallatos igazságból indul ki, hogy minden korszaknak. szent és el vitázhatatlan joga az, hogy megalkossa a maga stilusát.

másik irány magához tudta volna ragadni a h egemóniát.

Ebb('n a kha~szban valóságos megnyugvás volt az angol maradiság s ezzel kezdödött el az angol üvegipar cseppet scm előnyös befolyása a többiekre.

Házi fan ácsa dcS.

Ra. .t. A rahát készítési módja a következő : Végy l l,ilú darabokra Yágott czukrot, tedd egy befőttkészítő üstbe, mérj reá 2 liter vizet és tedd tüzhöz, hogy a czukor elolvadjon. Ekkor végy 14 deka t.iszta finom keményitöt, ezt áztasd fél liti'lr vizben s töltsd az üstbe, folyvást kavarva, hogy oda ne siiljön, de főjjön gycn.san mindadd.ig, !U~ késsci vágható vastag lesz. Most kavard bele egy nagy czitrom levét, 20 fillér ára hámozott, hosszura vágott mandulát, 40 fillér ára rózsaolajat (lehet egy pár csepp alkörmössei szint is adni). Ekkor Angol iivegekröl.

Talán egyetlen téren sem lehet annyira ta- kenj ki egy porczellántálat jó bőven tiszta, szagpasztalni az angolok fantázia-hiányát, mint éppen talan faolajjal, s ezen masszát töltsd bele. Másnap borítsd ki a tálból, az olajat egy ruhával ,·agy az üvegdekoráczió terén. Alig lehet alami nehézkesebbet és esetlenebbet elképzelni a régi angol itatós papil-ral szikkaszd föl róla, vagdald föl daraüvegtárgyakháL Hiába költöz.t~k Angliába ,-e- bokra é finomra szitált czukorporban forgasd meg s tedd el használatig . .

• lenczei üvegiparmüvé zek, hogy egy kis könnyedZebra-torta. Harmincz deka czukrot elkeveséget, €gy kis bájt kölcsönözzenek a perev angol mintáknak : befolyá suk csaknem nyomtalanul el- ri:ink 12 tojás sárgájával, 30 deka héjas őrölt tünt s az angol poharak maradtak a régieh:, nehéz- mandulát, fél czitrom levét s finomra vágott héját, kes, durva alakuak, a melyek mellett a szintén végül 12 tojás habját adjuk hozzá. Most a tömeget minden kecset nélkülöző hollandi ilYegek is való- két ré zre osztjuk. Az egyik felébe 3 szelet reszelt ságos nemes patl;cziusi formáknak hatottak. _<\z- csokoládét keverünk. A formát zsírral kenjük ki. után is srófalaku, magasszáru, kehelyszerü poha- s liszttel behintjük. A két.félé tömegből felváltva 1-l kanállal adunk a formába s ha megtelt, a rak maradtak divatban, vastagfalu üvegböl, durmásodik ornál, hol nlágos tömeg van, oda. sötét dn gr;n;rozott, közmondásokkal vagy Yirágokkal - különösen Nagy-Britaimiának jellemző növényét, jön s a hol sötét, oda a világosbóL Ezt mindaddig a místletolt, fagyöngyöt használták ki e czélra folytatjuk ily sorrendben, mig csak van belőle. meg a szamártövist - s a Morri.s ideális rajzai' is Sütése ne hirtelen történjék, hanem csendesen.• ugyanebben a körben mozognak, pedig az utóbbi Ha kil1ült, fehi>r mázzal bevonjuk s czukrozott gyümölcscsel diszitjük. időben ö volt a modern angoloknak az iparmüvészet terén apostoluk.

Andri-szelet. (Kipróbálva) . Hat tojás sárgája, :Mindehhez nekünk semmi közünk sincsen, 6 eYÖkanál czukor, l czitrom héja, 6 evökanál őrölt ugy-e bár "? De baj. hogy mindaz, a mi angol. dió, l eYÖkanál barna kenyérmo;r zsa kell hozzá ; ha. nagy sulylya.l fekszik reánk mert mindent, a mi sor szerint elkavartuk , 6 tojá.<; hava jön hozzá s a csatornántulról jön hozzánk. zépnek, jónak, lemezen C'Sendes tüznc?l sütjük. Ezalatt fél czitrom köYetésreméltónak találunk. Peili r az iparmü,élc'ét , l tojás fehérét 4 kanál czukorral elkavarunk, szet terén az angol befolyás néhány éYtizeddel h~ a té~zta kihült, csinos hosszukás szeletekre már egy zer nsszavet.ett bennünket, mikor a XIX. ,-ágjuk. be>onjuk, mindegyik közepébe egy-egy század husza , harmincza és ncgy,enes é,·eiben ezukorba főtt sornot teszünk s megszáritjuk. az angol üvegeket mint köYctésre méltó illintaFehér burgonyás kenyér. Egy kiló kerek rózsapéldányokat hozták át hozzánk. Az empire-stilus- krumplit megfózLink, még forrón 1inomra szét· Ral akkorra már végeztek és bizonytalan igyekezet nyomjuk, elke\erjük egy kiló buzalisztteJ, meg. mutatkozott itt is, ott is arra, hogy Yalami ujat sózzuk, 2 deka kelt élesztőt adunk hozzá, aztán teremtsenek. Klassziku s utóhangok. elmo~ódott. lefölözött tejjel addig dagasztjuk, mig a tészta gótba átmenő romantikus stílus, keleti motivumok már nem tapad a kézhez. Ha meg van dagasztva. és rococo-reminiszczencziák kavarogtak ziirza,·a- letakarjuk a té ztát, kelni hagyjuk és ozipókra. rosan össze-,· issza, a nélkül, ho<Ty egyik agy ~zaggab-a a kemenczében süt.jük.

Az akarata teljesült, d e oh, ez a vallomás n_em Charlest, de őt magát semmisitette meg. Ö maga szolgáltatott alkalmat férjének, hogy a válá.s komoly sza'Vát kiejtse . Ezt nem akarta __Su"anne, ezt n em ! Erőszako ágával önmaga rombolta le roskadozó házi tüzhelvük utolsó támaszát : a férj szánalmát a hitves iránt. Felhőszitette Charlest ~s az nincs többé szánalommal. Köztük mindem1ek véO'.e s Charle nak igaza volt : ö az oka mindennek ! É Susanne csak most, ezen a keserve. en átsírt éjszakán ~.anulta meg a;"t az életi.gaz~ ágot, h0 00'Y a no , sohasem lesz boldorr az életben ' , o ha bol d ogsagat csupán a szerelemben keresi, c upán ~ szerelemre épiti. Mert a zerelem futó, muló érzés, a fiatal ág, a szépsérr priYiléO'iuma, futóhomokra épitett kártvavá~' a mi o lik , m;"k· or a ~zemek fénye" mcgtörik, összeom az a~cz meg~a~~zosodik. A nőnek a férj szeretetet, becs~Ieset kell megnyernie, ha örökre házi tüzh_el:yehez akarja őt lánczolni é puha, meleg, v1dka~ ot thont kell teremtenie neki, ha nem a arJa, 110gy a férj \ágyai mácho'á kalandozzanak. És belátta 'usanne azt i hogy a; bölc? z;met huny, mikor ugyis hiáb~ vitatua az Igazat!

De beismerése későn jött, ké~ ön. És c ak most, rnikor Charlest örökre eln"ztette, jött tuda~ára annak, hogy tulajdonképpen zerette ot. Mert ha nem vzerette volna, ér~z.J?-é-e mo. t. azt a mérhetetlen fájmat, a 1m o zeszontJa a zivél arra a 0O'Ondola ra. hogy örökre elvesztette öt? Örökre? ... Igen, örökre. }!ert ha még ..;zép é fiatal lenne felvehetné a harczot a má ikkal de igy, öregen, elher-vad'a egészen 1 hiábavaló harcz lenne az. l

Már hajnalodott, Illikor Susannet, ked .. t-encz karosszékében, a hol átvirrasztotta az éjjelt, Yégre elnyomta az álom. A kis l\Ia.. d eleine, a ki anyját utánozva, szintén nem akart lefeküdni, kezében egy darab kenyérrel a divánon aludt el.

Igy találta Ökét Charles, m.ikor a r eggeli szürkületben hazaérkezett és · a szive meO'0 esett ezen a látvány on.

Nem volt rossz ember, a gyermekét na .. gyon. ze~et~e és a f_eleségéhez, a kit egykoron a~Jlra Imadott, mmdenek daczára még miu.. ~Ig raga zkod~tt ... hozzá füzte öt a gyermek es a megszoka . .

Meginditotta öt, hogy e két tehetetlen lény utána való bánkódásában még nyugalomra térni em tudott. Szegények ! !Ili lesz 'elük, ha elhagyja őket ? Mert megfoszthatja-e az anyát egyetlen vigaszától, kis leányától 't Nem. ~ rábízhatja-e a nyugtalanító hajlamokkal biró ki Madeleinet erre az akaratgyenge, álmodozó lelkű nőre ? Ne~. .. ..

Charles eltünőd'Ve áll a reggeli szurkuletben a réO'i meghitt kis lakásban, a hol sok boldog, n}' ugod t órát is töltött ?1, nézi . ~t­ ,e~ének sápadt. fájdalmas ,arc~at, a di:van .,arkában erőteljesen szuszogo kis Maclelemet é a ~zivében valami kimondhatatlan fájó , de egyszersmind édes érzé. is ébred. Érzi, hogy ö c két lényhez tartozik ... ahhoz a másikhoz pedig, a ki Illiatt elhagyni akarta öket ak futó ze zély-életében talán az utolsó~ hajtotta ; néhány vig óra emlékén kivül semmi sem köti. pe hát akkor rninek váljon el ? :J.Ii.nek ~ >>~ em, nem hagyom el öket sohasem !\< - gondolta erö elhatározá~sal.

40 Piskóta teához. Hat egész tojás, hatnak a sárgáj a 11~ kgr. czukorral habosra keverendő, ekkor hozzá keil adni 4 fillér ára élesztőt és egy kevés ammóniát, azután a nyujtódeszkára tenni lit;ztet s beleönteni a tésztát és még annyi lisztet gyurni hozzá, hogy valamivel puhább legyen a tésztánk. mint a metéltnek valóé. ~1o t pihentetjük 10-12 óráig (legjobb este csinálni eddig s reggel ugy folytatni tovább), ekkor késfoknyira kinyujtva, piskótavágóval kiszaggatjuk, lehet habot vagy darabos ezukrot rátenni s világosra megsütni.

Czitromkóch. Hat tojás sárgáját 14 deka porczukorral jól ki kell keverni, egy egész czitromot előbb jó puhára kell főzni, de ugy, hogy levét (vizét) többször leszűrjük s fris vizzel cseréljük föl, hogy ke. erüségéböl veszítsen és áttör\e a tojássárgája közé teszszük, ekkor a 6 tojás kemény habját könnyedén közékeverjük és végül egy lapos nem tetézett evőkanál darás lisztet közé,-cgyíive, egy és fél óráig gőzben fozziik vajjal kikent formában. Olyan könnyü, mint a hab, csak a gőz párája bele ne főjjön.

Rumban eltett gyümölcs. Egy öt titere:: iivecrbe l liter rumot öntünk. aztán a mint a gyümölcs gymá után érik, mindig te zünk bele és minden kiló gyümölcshöz l kiló czuk1ot mérünk. A czukorra egy merőkanál 'izet önt\'e feloldjuk és a gyümölc öt egy zer felforraljuk benne. Ha a lé IDP"'hiilt, a rumos üvegbe öntjük a gyümölcse el r ütt. A keményebb gyümölcsfélét, almát, körtét b. tovább kell főzni, hogy megpuhuljon. Ezen Icirás ut'n ké zit.ett rumos gyümölcs okkal puhább, mint az, mcly c ak nyer.:cn, porczukorral l

~z

eltéve.

Vérfoltok. Ha véres lesz a fehérnemű vagy a felsöruha, azt oha. em szabad mindjárt zappannal b kenní, mcz ez által a vér csaknem Ifirthatatlan ]c. z. A vá ·zoní'lét e .. övizbc, vagy pedig löbb t· zta. viz b , aztán gyöngén zódás i'izbc ázt tjnk. lire a ,-ére hely kiázott, kenöszappannal bekenve kimo ·-·uk. .A gyapjuszöv tet csakis tiszta elSÖVizbon k ll áztatni, de a vizet fryak.ran kell rajta Yált:oztatni. !inél frie<~cbb a folt, annál könnyebben kiti~ztitható.

Denaturált borszesz. A denaturált borszesz kellemetlen szaga kivált akkor bántó, ha a szebában égetik, teafözé.hez vagy egyébhcz. Sokkal kevésbé büzös, ha kis borkösavat vagy Eóskasa.vat olvasztanak föl benne.

Czelluloid-ragasztó. A czelluloidból ké ziilt s Jtört tárg at következöképen lehet ö Ezeratra ztaní : l ré.:z . cllakot, l ré z kámtorspiritu~zt é 3-4 rész BO fokos bor-ze;:;zt kell ö.sz keverni.

Ezzel a cclluloidot böue, fára :.tb.-re i lehet r aszt ni. A finom r szclt, üO foko bor.z szben oldott celluloidpor is jó ragasztó~zer.

Czinn edény. A czinnböl ké...;zült edénvt '· f!.Y rtyatartókat köv tkczö módon kell ti.ztitani : Kor-pá é finom poná tört krétát k \-erünk ö. ze, vag pedig 07 r' ;.z Hén"a a magnézi át é 7 r'. z ti ztitott \·a.:oxydot. Ha aztán puhn, ti zta ron"vgyal megdörzsöl jük, szép fényes l z a tárgy, de CBak: akkor, lla tiszta ezinnhól ké zült mert ha más érczezd van kevcrrl·, akkor nem l~.,z fénye . ~a~mgarn szövetekből Plt ü ni ethctjük a fénye se Yalt foltokat, ha kf'fét mártunk r;zalmiákze zb . Egy ré~z :;zalmiákra. tiz ré. z viz vcendö A vizes kcfúvel cröscn, dc 01indi,., szál irám•ába~ keféljük a foltokat. ~

Gazdasáji fanácsad6.

Szári1ott tengeri mcslék lovaknak. Az ez irány-

ban tett kérdésre egy gazda igy válaszol : :.\lidŐn márcziu. \''gén a takarmánykészletern foro· ni kez. dc ti ugJ·ann yira, hogy a _!~vak ~rpatsz~l.mára ~zo ­ lUltak, az jgáslovak eddtgi napl adagJat ( hter z b é 10 ka. "zéna) valamely erőteljes takarmánynyal k !lett 1-ótolnom, annál is .. inkáb~, mer~ _a tava zi munka unyancsak megeroltette oket. zaritot tcngcrimoJ~kkal tettem próbát tíz d~ab 16\al · négy darab csikÓ\al. Kezdetben l ~J!oramm záritott mo lékot 6 li\.er zabbal f•legyttYe ttem. • lovak k veréket sziv . en ették kett ó ld,•étel ~v l, mel •ek <'""nk negyednap szokták meg, azóta azonban zheFPn e~'zik. Ene 2 ker . ..:záritott mo.lékot kaptak 6 liter zabbai. • taYa. zi munkát .lova~ e ~';11ett a~ .t t(-s mellett könnyeu ,égcztek s tgen JO kondieztóban vannak, uli a záritott m slék ki iinö.·égét bizonyitja; ugyanezt az <>rcdményt za bet ct é sei kétl;zcrcs költ éggel lehetett

AZ 'UJSÁG volna elérni. A <=zoptatós kanczáknál igen jó tejelötakarmánynak bizonyult, mcrt a csikók valóban kitünöen fejlődtek sc közben scm a loYaknál, scm a c ikóknál scmuli emészté..:i zayar nem mutatkozott.

A fejös tehenekké leendő borjak fölnevelése.

LegezéL zerübb a fej ös tchenekké leendő borjakat azonnal eh-álasztani anyjuktól és ugy táplálni.

Ha a borjak tet zés szerint szopn.ak, rendszerint többet i znak, roint kellene ; ezáltal az elhízásra lesznek hajlandók, mi a tehénképpen használandó üszöre éppen nem előnyös . Ez által nemcsak tejet takaritunk meg, mi pénzt ér, de fejés közben a tőgy jobban ingereltetvén, tökéletesen fejlődik ki. Tekintettel arra, hogy a borju oltógyomra kic. iny, azt eleintén többször ita suk. Brümruer mérésci szcrint az uj zülött borju oltója körülbelül l liter iirtartalmu. Ha a borju 34---40 kilogrammot nyom és napi tápláléka I/6-1/7-részének megfelelöcn 5-6 liter, akkor, ha napjában csak háromszor itat juk, egy ·zeri itatásra 2 liter tejet kellene adnunk· a gyomorban azonban csak l ·liter tej találván bel -et, a tejfölö leg vagy a bendöbe jut, vagy pedig a belekbe kerül é kellőképpen ki nem ha ználtatik. Ügyelni kell arra, hogy a borju igen mohón ne nyeljc a tejet, mert a uagy kortyok kö,etkeztében a Ilyelőcső kitágulYán, sok tej keriU a bendöbe, it azonban meg nem emésztetik, de erjedésnek indul, crázok keletkeznek, melyek a borjut felfujják és kellemetlenséget okoznak. Két hé elteltén-l az oltógyomor futartalma már 3 liternyi l ~zs a borju -abban a fölt vésbcn, hogy l liter tej l kg. ulygyarapodá ·t okoz - 50 kg. ulyu lesz és napi adagja -9 literre tehct.ö. ez idotól kczd•e a borjut l1árom zor itathatjuk napjában minden itatá -ra 3 liter tejet zámithatunk ~-oba a fej ös te benekké leendő borjakat hizlalni nem szabad, velök négy hét elteltéig teljes, lefölözetlen tejet etc. .-ünk ' ak akkor kezdjük la!< an a lefölözött tejre szoktatni. A tejpótszer k könny n emé ·zthetök s telje. en megfelelök legyenE'k · tögymelég n kell azokat ctetni. A teljes tej elhagyásával a napi adagból zsír hagyatik l, apó lék ebböl az okból elegendő zsirt. tartalmazzon és nem elegendő azt lisztfélékkel pótolni. A pótszer állati z. iradékat tartalmazzon és csak késöbb pótolható növényi zsírral.

Védekezés a görény ellen. Amikor a siu·ü drótháló nem egit, akkor a görény elleni Yédckczé nem lehet más, mint elpusztitani azokat a gö· réuyeket, a melyck az utat a baromfiudvarba megtalálták. okszor ikcrül közönsége c apdáYal i:> megfogni, dc néha nagyon .okáig tart, ezért czél ·zerü pecziáli · görén;vcsapdákat (}Iarderfalkn) hozatni, a melyeknél a csapda drótbálónü \'an nagyobbib·a és alkalmas módon egy c .irke alkalmazható a csapdára, a mely nagy bb vonzórcöt gyakorol a görényr . A mint azután a e~apda. ö.·:.zecsapódik a dróthálóban fogva marad. Tudomá unk szerint ilyen c apdák kaphatók y ... zilé1.iai czégn 'l, dc macryar iparosoknál i. m grendelhetnk. Ólommérgezés fogságban tartott madaraknál.

A kitünöen z rke. ztett "~> :::árnya. aink<• czimü szaklap il'ja. : Ólommérgezés k háziállatokban aránylag ~ akran került k már észlclé::~ a.lá, de fog·.' n ban tartott madarakon ritkán fordul elő. Rer• nbogcn a pirókon é:-l.le!t ily n m gbet g dést. Egy tulajd no nak hat hónapon helül három madarA. pu~zt.ult ~· .A madarakat, ~elyek t ljcscn cgécz égeseknek l· t zottak, egy UJOnnan Yásárolt drótkalitkába helyezték. ru ile két hét mulva már kcvé:b' élénkek Yoltak, ·z' dültek és borzalt tollakkal, alu. z·. konyan egy helyen o·ubhaszto tak; néhán • nap ~uh·a. elhullottak. A kalitkát erre gondosan megtJszto~atták és ~!gy hét mulvn. két másik pirókot ~l lycztck el benne, melyek ekkor ugyane ak telJe en egé z égeseknek látszottak. Ezeknek a madaraknak is k d\elt zokása, hogy c:o:örökkel a sodr~nyt,. k~i_lönö en a. _fotT~";tott J1elyeknek meg~eleloen raroak, ka.parJak. K t hét mulva z a pár lS hasonló tünetekkel megbete r dett és gy héttel ezután elhullottak. A tulajdonos most fonó lysololdattal alapo an kimol'>ta a kalitkát é ezután egy harmadik p~r pii·ókot helyezett cl benne, de csakhamar ezek lS megh krrcdtck, mire a berlini álla.torYO~<i fői kola. kórházába hozták. l\lindkét madár bágyadt é aluszékon r tollai borzoltak lélegzé ök zapora é nehezitett, közb n-közb 1~ re. zketés észlelhetö. f;tvágyuk rossz, az iirül'•k nem mub1 felt.ünöbb vált<:Jzú t. A mozrrás bizonytalan, a madarak támolyognak, gyaln·an az ülöfákróllee ·ni ké z ülnek. A bágyadt.; g é g ·en"e én a kőYetkezö napokon folwzódott, a.z cr ·ik madá~ két nap mulva. elhullott. A bonczolás leletc szcrint

Vasárnap, l!HO. szeptember U. a bőr ötétkékl·e szinezödött ; az erek sötétvörös Yérrel teltek. A mell- és ha- üregbeli szervek a. • bö-n~rüségen kiYiil egyéb el<:-áltozást nem muta.t· nak. 'i egyi \-izsgálatok arra eng-ednek következ· tetni, hogy a madarak szerTei ólmot tartalmaztak és az elhullá okául az ólomm6rgczést kellett fel~ venni. Az ólom a. kalitkáról keri.llt az állatokba.

A kalitka odronyait ö szefoglaló foiTa ·ztá. okat ugyanis l ré z ónból é ::!-3 rész ólomból álló anyacrcal •é!nik .. e o , cztrácrták és nyelték le a. madarak.

A foiTa ztá ból lekapart anyagban Regenbogen 69 zázalék ólmot talált . .d madarak az ólommérgezéssei szemben rendkivül érzékenvek, oly kis mennyiségben is, mint a milyen rágás alkalmával leválik, halálo betegséget okoz. Ezérü alkalmilag ilyen e etek elkerülé... e véaett forra~ztásra más anyagat kell ha~ználni Yagy pedig a forra zto~t t helyeket más ártalmatlan anyarrgal kell befedm.

••

Uzenafek. ( Kéziratekat nem adunk vi88m.)

AZ 'UJSÁG

Vuá.rne.p, 1910. szeptember lg.

Méltózta ssék NEUMA.N LÁSZLÓ Kál· rtn-tér 2. sz. átépitett din.tházának ruhakelme oszt &lyát, fehérnemű osz· tó.lyát, blnz osztályát, pongyola· és himzett rnlta oszt ályát látogatásá· v:U kitiintctui. A divatház összes osztályainak öszl njdonsá.ga.i immár teljes ~zá.mban raktáorra érkeztek.

Vidékre mintagyüjtemények és divatlapok ktildetnck. A. dívathb e helyen meg lelenni szokott hirdetését a m. tisztolt olvasó közönség lapunk hirdetési royatábau ta.lá.!uat.ja. 19634

'

l

A boszn·ai m.hammedán nők.

Sokat h allottunk most anában az uj -török

~ozgalma.król s ennek kapcsán a nők reform-

torek:véseiről Törökországban. . Boszniai tartózkodásom alatt is érdekladésem főképpen arra irányult, milyen a mon~a ez annektált tartományában a török, illetv-e a mohammedán nők helyzete és kép,zettségök foka.

M Nem vélet lenül irta.m e megkülönböztetést. lll~ ugy tapaszt al tam, hogy az itteni muzulte anok nagy része a szláv fajhoz t artozik, ltlo~t tulajdonképpen az volna a helyes nevök : ammedán vallásu szlávok. Kétségkivül Y8.lU:l.ak köztük tiszta török eredetü családok lS, nemkülönben e két faj keverékének leSZármazottjai, de a figyelmes idegennek már az első papokban feltünik legtöbbjének arczán ··egész valóján a délszláv tipus, nyelvök pedig ugyana:;~:, mint a többi ,a~ár róm~i .k atolikt;s, \1agy görög keleti bosnyáke: tu~llik horva:~· 1 Mégis it t a szokás hat almanál fogva roYiden törÖknek nevezik öket. . .. ..

1 Volt alkalmam különböz6 rangu torok CSaládoknál látogatásokat tenni,· s iHt kérdez-

L· l khars. ).

Nagyvárosi est zajló árja.

A hold felhők közill nevet · . · míg elmerülsz a sckaságba , P ár szó m eP"üti füledet S ~int rej t~tt , messzi ii.~~net }a.ját titkon lelkedbe ...-ána.

Orozva j ő ... Tán asszouy-a jkru1 · · • 1vüg hozzád ér, sóhajra halh-ul S mégis oly tőrö~en hat át, . .

Beszívod mérges illatát, Es csupa köny, és csupa vád, Es a szived szivébe jajdul,

qeztem, a kis lányok járnak-e iskolába, többnyire azt felelték, hogy igen.

Mind a mellett e kis leányok egyike sem tudot't egyetlen szót elolvasni, sőt egy számjegyet sem megismerni.

Kiváncsi voltam ez iskolákra, s azért örömmel vettem, mikor egy bég felesége igen szivesen felajánlotta, hogy elvezet ily szerajevói török leányiskolába.

Mindenféle görbe utczákon keresztül, az égető napfényben odaértünk a Bistrik hegyoldalon fekvő csinos, egyemeletes és európaias külseji.i épülethez. Az előcsarnokban csupa kis faczipő és piczi bőrpapucs hevert: a növen dékek itt is épp ug_v levetik sarui.kat, mint otthon, mielő tt a szobába lépnén ek.

Egy török nő fogadott bennünket azzal, hogy a tanitónök közill egy beteg, a másik pedig esküvőn van, igy csak egyetlen tanerővel beszélhet tünk s ez a l>hodzsa<< \ olt, a pap : it t hit tanár.

A török nő a törökös jellegil k ézimunkákat tanitot.ta egyik o~ztályban, mind a mellett ajánlkozott, hogy a t antermeket és kézimunkákat megm utatja .

A hodz~ a, egy fehérturbáno , szakálla-s férfiu, igen rezerváltnak mutatkozott. Hiába kérdeztük tantervröl, tananyagról, alig felelt .

Az iskola zoba küszöbén hagyot t állani s ugyszólva harapófogóval kellett belöle a szót kivenni. Annyit sikerült megtudnom, hogy itt a gyermekeket csupán vallástanxa, illetve különbözö imákra, azonkivül kézimunkára t anitják. Semmiféle más tárgyat nem tanulnak, mert hogy a nő tanuljon, az felfogáauk szerint ellenkezik a Korán törvényeivel.

Késöbb hallottam, hogy ez iskola egyike a >>mekteb <<-isköláknak, azaz törökök által fen-

Es fájó emlékezetül Lelked lelkére nehezüt Sötéten, könyört.elenül : ~Meghalt szegény .. . Tegnap Rédey Tivadar.

Asszonyok k""zöft.

Irta Ritoók Emma.

Hollósyné meglepetve nézett fel a köny véA szob~leány azt jelentette, hogy egy ismeretlen holgy akar vele beszélni. Három hónap óta lakott ebben a városban és egyáltalában nem voltak nöismerösei. Kerülte az &Meghalt szegény .. . Tegr;ap temették ... « asszonyokat, ~int n~gy~n okos és szép asz- S a szó most szembenez veled szonyok szoktak, a ~ kic inyes környezetben Tán máskor máshol fel se vennéd. élfek sokáia és a saJát nemüket csak ennek a De most re~e~e érczed , környezetn~k a tipusai szerint itélik meO'.

Rogy - eletednek része lett : l\Iár régót.a csn.k fér~-~a~átságokat kere ett. o Nehéz, elű zhet tlen ernlék . · · - Talán valami Jotekony ügy - mond a.

Es , ~: iv::-zoronaY<l. mé~,. tovább ; Bo csás~ a be ! : 'ém~t s~omoru::ág fon át Yala.ki izgatottan nyitotta ki az ajtó . de f.> n 'm tudod, lell·ed' .nil érte~ csaknem a k ilszöb melle•.t meO'állt . · :Jla O'a"l.

E~ nem tu od., kit 1)kolj érte barna , kissé kö,ér nő volt, elegftns ruhaban: -\ kékcn .~Mrí hol tánvért -c ? ...

- B oc~ásson m eg, asszon. ·om, hogy nem Yagy a 7 a :._wnyhang- bár.:onyát? .. . jPkntettem be a n~vemet, de féltem, hogy akk or ne~ fo~ad ~! ; H;rmann_ ,T"~ncttc \ agvok.

S c" · i n• ·dl n c. 1b r sor-it: Hollosy r~c feH1Üt. e:> ·:-oda11 ·oz a néz tt ni.

El iZw n . z· ·cdr ,·,::.z'"'d , Eg~··z"'n má nak gondolta a l-ép után . f:, h •. ~ zialan mon od : botor::: i! !

- Engedje meg · . . beszélnem kell önnel. .lessziröl küldenek neked - Y érom , a ·szonyom, egészen indokolatl; \·!lkos illat-üze:tl tet la n \Olt a félelme. Foglaljon helyet . ld",.,.en síron n ':il' róz á> . ..

Hermann Jean<>tte egy kicsit ~a,·a rb jött. .,·csak vissz; ':lj, cs k Yis~Z.lL::>C'n;:, n f>g, ~ z t várta ho ry ki kell kén) .:-zeritenie a be?.Ie-"'loD ·..t lelked ti:-.:ta csendjét ből.

61

tartott különle'g es leányiskola; melyben csupá~ a fen~ emlitett két tárgyat tanítják. S éppen mert ilyen, ugy szólva vallási jellegű ez iskola, azé;t oly óvatosak és érzékenyek a hodzsák, at t ol t n.rtanak, hogy az idegen gunyt üzhet szokás aik ból.

A török nő bevezetett a kézimunka~ szobába. A kis leányok tarka bosnyák öltözetükben ott kuporogtak a földön, - pad vagy szék nem volt a szobában - mindegyik ~lőtt a padlón, alacsony állványokon ott állott a hímzőkeret .

Most igazán kárpótlást találtam előbbi csalódá.somért. Oly gyönyörű dolgokat készitenek e leánykák 1 hogy csupa öröm megnézni.

Fátyolszerű fehér batisztkelméken fehé-r és halványkék, halványrózsa, gyenge lilaszinü könnyed, lehelet szerü himzéseket, arany és áttört (á jour-szerü) dolgokat bosnyák és keleti ízlésben láttam, melyeket e nyolcztizenöt éves leánykák készitenek. S oly tökéletes és szép technikával, hogy a mi leányaink tanulhatnának tőlük . A mellett az a fe]tünö, hogy oly tisztán, frissen kerül ki c szemérmesen piruló leánygyermekek kezéből mind e h~ssz antartó és t ürelmet. ig<'nyl ő munka, mmtha akk or hozt ák volna a tisztítóbóL 1\fegtudtam, hogy van még Szerajevóba.n a mek-teb-iskolákon kivül egy amolyan felsőbb leányiskola-féle, a hol a török leá-nykák másforma oktatásban is részesüln ek, mint a mekteb-ben. :Megkö~zönve szives vezetöm s a török k ézimunka-tanitónö elözékenységét, elindultam tehát, hogy ama másikfajta leányiskolát megtaláljam.

N em volt könnyü a feladat . Seholsem tudtak róla, n em is hallot tak felöle , a ki halszélgetést , de mindenre el volt készülve, mindenre. Az élete boldogságár ól volt szó. H ehozva nézett körül és nem tudta hamarjában, hová üljön . Aztán hirtelen a legközelebbi karszéket foglalta el, s csak azután vett e észre hogy kissé tá ol volt a pamlagtól s a másik as zonytól. Ahhoz, amit mondani akart, ·jobb ~~ t voln~ egy:nás mellett ülni. Bánt ot ta, hogy ugyetlenül, bizonytalanul lépett fel és nem t udta hogy fogjon hozzá minden kerülgetés nélkül 2. mondanivalójához .

H ollósyné szóla.lt meg először : , . - ~érem, mo,ndja meg egyenesen, mit ohaJt. Lmdner urrol van szó?

- Igen asszonyom, róla . . . és rólam . , . Hollósyné határozatlanul forgatott egy r egi köves gyürüt az ujján. Lindner festő soka~ járt hozzá és nagyon érdeklődött iránta.

Azt 1 tudta, h ogy Hermann J eanette a kedve e . és sejtet te, hogy miröl lesz s~ó. E~y percZig azon gondolkozott., hogy . kellono klkerülni "'Z egész b<>szé1getést, a nn megzavarhatná f'zfi a ,zép kezdetet és a még szebb folytatás minden érdekcR khetőségé~. E P" ·szcrre rö\iden Yál.!at v0nt é.~ a dacz fölülkerekedett benn('. Jól va n, hát lássuk!

Hermann Jeanette is várt s a-zalatt körü lnézett a sz0 bába.n. Bérelt butorok volta.k he mr. dc a könyv ek és a képck bi· Oll'-'O'a· 1 . ·r:"], " .. , J l. <'Z :-",szonyei. J..!; lil<'Z . o 1s ert~tt.. Egy ' z.erre mcO'látott egy akt-raJzot, " ~ . It d l. a nnt J. ól i<>merL " v ,.., ~- mel:ynek. o \O ."!' mo e Je. Elpirult és haragJaban c.·::knem, konn1.ekre fakadt; maga ':iem értette JOÍ rmun, Hozzá volt. s""oln·a .!lJ. • k m1ert. . u • hogy kin l1.lllta"O ·on nyilvánosan sz"l."'IY'ltek a , .. """"' v h:pei . ..ve eppen ennél az. <' szon·mál, hogy ó

f'ad.rn

AZ tJ'JiSA.G !ott is, hamis nyomra iga.zitott. Örákig jártam a rekkenő napfényben hiába. V égre is napok mnlva a véletlen összehozott egy államhivatalnok nejt:vel, a ki előbb maga is tanitónö volt és ama leányiskola igazgatónőjének jó barátnője. )fost hát helyes nyomon voltam.

A fentemlitett hölgy és még egy magyarországi származásu tanítónő tár. aságában felkerestük egy reggel az intézetet.

Ez az épület is hegyoldalon fekszik, szép piro ra fest-ett egyemeletes ház, udvara a törökökére emlékeztetö, jellegü, rendkivül tiszta és gömbölyű kö\ekkel van kirakva.

Az igazgatónó - Trninics 1\:Iária - igen rokonszenves, horvátországi szárm.azásu, intelligens urnő, a Jegnagyobb szivességgel fogadott és adta meg a ki 'nt felvilágositásokat.

Ezt az iskolát a boszniai országos kormány alapitotta s mintegy tizennégy éve t.&rtja fenn. ~Allami mohammedán leányiskola« a ne e.

V an négy elemi osztálya és három-négy évre terjedó továbbképző ta.nfolyama. Legérdekesebb, hogy e továbbképző tanfolyamot végzett fi tal leányok közill kerültek ki az el.sö boszniai moha.mmedán tanitónók. :Mint hallottam, Baszna-Bródban van már flyen mü.ködő tanitónó és még néhó.ny helységben.

Az intézetben magában is alkalmaztak két ilyen fu1 ~al nőt, havi száz korona. fizet-éssel, ezeket később magam is megismertem.

Igen kedves, de félénk kis teremtések - egyik már férjes két gyermek anyja. - s a bugyog' -f zes népviseletben járnak. Az utczán ugyancs elfedik a.rczu t, int a többi török nók.

Ezeknek a török nitónóknek természetesen di lomá.j uk nincs, nem is lehet, mert az i ol nem tanitón6képz6, csak bizonyos általános müv ltséget adha.t. Pedagógiából csunán egy k vés t.a.n.itástant, mód.s.zertant tanul~ak.

'V:>~..,· az elsó és második elemi osztál okban alkal az7.6.k öket. Jelenleg még állandósitva. sincsenek. most.a.ná.ba.n folyamodtak az országos nnányhoz, hogy őket is rendes tanitónökké nevezzék ki.

Honn reJcrutáJódna.k a. növendékek ? .Bizony, többnyire a. szegényebb néposztálybóL A gazdagabb török jó, ha egy-két évre elküldi leányát i kolába, s akkor is inkább a »Ínekteb+-he.

- llfinek veszödjön ? Nincs rászorolva, hogy gyötorje magát a annlú~al. - Ez a feliogú...OTUk. De még a zegényebb m szive-.en küldi, m rt áJ l ában íé ti a •~vábac befolyá:·tól a gyermeket. Hátha ráveszik, hogy a hi ét e1h ·a? . itt ne legyen mM, csak a teste szépsége, csak

a müv zet eezköze, csak egy pár vonal ...

OJyan saját ágos a helyzetünk, mondta. ~zerre Holl? yné - hogy azt hisz m, leg]obb volna telJesen 6szintének lenni Igen, őszintének ; de ez volt a legnehe: zeb~. H rmann Jeanette i azt szerette volna.

El 1s gondolta. elóre, hogy milven gyenesen n~tan fog a má&lc asszonynyal bes~élni d~ mm~.en .másként jött, mint előre várta. Nem kt':sz~lt ily;en ud arias fogadtatásra, aztán meg tola.]do_nk ppen mindent megmondott azzal a pár szoval, hogy: ,róla és rólam van szó4 - K 'rni sz eretném önt, - kezdte vontatot~ - hogy Lindner ne járjon olyan gyakran 1de.

A m.isik csak elmosolyodott és kérdöen nézett rá.

- :& mit gondol, hogy akadályozhatnám meg?

- Nem tudom, de ilágos, hogy önt61

fü

l

gg:___ ülvannak látszom én vagy a környezet.em, m' ~t valami rejtélye· .szirén, a ki magár hoz onzza a férfiakat ?

- _ em tudom, milyen és nem va.gyok rá kiváncsi - felelt türelmetlenül Jeanette. Ne játszazunk a sza akkal. L"'gjobban szeretném tiz percz alatt elln éznl az egé.:z t, hogy tudj m, mire l hetek elkészülve.

Rolló yné egy kic it meglepetten né_:;ett f ·l. ~rezt , l ogy a ér 1 an a fejébe todul és sz zoz;totta a fog' , hogy uralkodni tudJon ~an.

- Félek ru g t..'llálom b'nni o ·forrad~ . :f':s azt hiszem, a kivánsága' teki.Iit.etében jobb volna egyenesen Lin~ner urhoz fordulni.

?

Hogy tulnyomóan az alsóbb néposztályból kapják a növendékeket, annak két oka van.

Először az országos kormány nagyszámu ösztöndíjat tüz ki a jobb előmenetelű tannlókna~, s tizenhat-husz korona hónaponként nem megvetendő segitség egy kis igényü szegény családnak. Továbbá a kézírnunkához szükséges 1 összes anyagot a kormány ingyen adja minden növendéknek, a kész kézimunka aztán a növendéké ma'rad. Mint hallottam, a szorgalmasabbja valamennyi neki szükséges kelengyéjét igy elkészitgeti. Másodszor az a remény, hogy az iskola végeztével száz koronát kereshet havont&, szintén sok szegény szülőt odacsábit. :es mégis : mindez okos, csalogató eszközök mellett rendkivül tapintatosan és óvatosan kell elbánni a növendékekkel, hogy hivek maradjanak az iskolához.

A számvetésben az összeadás és szorzás (a és -) jeleit kerülni kell, mert a. kereszt jele a török előtt sacrilegium. Pontot használnak helyette. Keresztöltésű kézimunkát késziteni nem szabad. Tanóra végeztével c engetui tilos -ez a keresztény templomok harangjára emlékeztet - hanem tap 8al jelzik az óraközöket.

I már c ak megy valahogy a dolog, hanem az el. ő években volt sok akadály.

--apont n kávét kaptak a gyermekek, a tanitónők. jobbára csak játszottak velök él;! szaktatták magukhoz.

Tanulni nem akartak J>}tlikor himezünk · már ? « Ez volt min.den gondolatuk, mert a •mekteb~-ben is ez a fő. Ma már mégis rendszeres tanításhoz szaktatták őket . .r:'aponta 8-ll-ig tantárgyakat tanulnak, utána egy órát hímeznek, azután a hittanóra következik, melyet a hodzsa tart. V égre még sz okásos imáikat végzik el s a rituális mosakodásokat, ugy hogy délután két óra. tájban mennek haza.

Tant.ervet, órarendet az országos kormány ké.:>''2itett, mely körülbelül hasonlit az osztr'k elemi iskol 'kéhoz, a továbbképző pedig a pogári i kolákéhoz, némi módo it' nl. A taní á ny l ve h.o;vá . _:rémet va má idegen n. elvet a vila.~ért sem szabad ta ·taní. z már szerin ük t év · nokhoz vezetnet;ne. ·

+

- :t;':n . . . nem akartam megbánt::mi ... bocsásson meg - mondta Hermann Jeanette halkan és ijedten, hogy el~ö perczben elrontotta a dolgát. . .. - ~o ö~. a Lin~er felesége volna s ugy Jonne .~ za~ovetelm a férjét akkor volnának pol~~n _JOgai, a.melyeknek az alapján védhetné az ugy;et. J?o 1gy legfeljebb azt gondolha ja, hogy cn ~md"D;~rnek éppen ugy a kedv e vagyok, mmt on. Egyenlő jogaink vannak nem értem, mit kivánhat tölem. ' - ~n szeretem - :E':s ha én is ::: , -:- ~n régen szeretem. Szerettem mikor meg ISm~retlen ,ember volt. :mn állotta:m mellet.te, mikor ketségek rrcrötörték mik·or .. kos ' d -:J , ongyil sagra gon olt. :F;n biztattam éveken , at, megosztottam velo a nyomoruságot nehéz napokat . . .

• a - Akkor nagyon hibá · lehet a c:zonv ha. ~~datlaru ágba kergette azt' az emb~~' ~-rfikih o~ek l ennyivel tartozik. obasem ~ X:em t aodtr,na e ~z ak zonyt, hanem az asszony u J~ magana megtartani ... . .. - Kivéve, ha. egy mú~ik ac:Rzony közbe JOn .• , - Ne -?-~zzen gyülölettel reám· én fogadom . , a k1h1vást · ~ m gpro, b,n1o1.: •éd kez · ·. d e ~Igyaz.zon, mert én i t, mndok. Ön lé ru ' a nnt óhaJtott, a siker napjait i és m , vele ; ~:frt e-?-gedi most kisiluani aegk;:~~~i': .~'.ll mmdent m gl ~ek : ne , 0 • gyok az oka. · m n ~ - Lehet, hogy a ki az oka 1 et·o" l b .. · - 1.", ., zerre ege-zon szembe fordult J> ounél · - .. •s n,lO:;t azt aka~ja, hogy önkén cal e , l. g ongéve, hogy dobJa. c1 az rejét~ Ö~

k

p,

1910. aeptember lS.

Azonban lehetetlen, hogy e különleges iskolában a tanítónők szigoruan a ta.ntervhez tartsák magukat. .

- Ha euészen pontosan a tantervheZ tar~ tanám mag~at, megszöknének a növendé~ek - jegyezte meg az igazgatónő. - S z:ek~ végre mégis az a legfontosabb, ho~ egy~ltaláJl növendékeink legyenek s azok b1zalmat fel~ keltsük.

Egy kis töredéke a növendékeknek 3: sz~· gényebb osztályon kivül a reform-párt1 to· rökök köréból kerül ki. ,1 :Megható, hogy egy hodzsa (fehér .~ollo .) · is elhozta. leánykáját, hogy csak nevelJek, tanítsák, mert ő gondosan áttanulmányozta a.

Koránt és arra a meggyőződésre jut<;>tt, ~ogy a Korán nem tiltja a leányok tamttat.~~lit Ezen igen szerény anyagi viszonyok kot.ü~ élő ember tette annál inkább tiszteletreroélto; mert reformtörekvései folytán áUását, kenyerét vesztette. ~s még sem tágit. Leánya egyike a; legjobb tannlóknak. ~bb.

Megjegyzendő, hogy a hodzs~ le~o ~e csakis a török-arabs irásjegyeket Is~en, .. lat/:. . betüket kevesen , viláui Vagy Cirill o. muve .,.uk ségök nagyon fogyatékos. Sőt saját liturgia~ nyelvét - a törököt vagy arabot - se~ so ~ értik közülök. Csupán tudósaik s a fo pa:ps, qf értik e nyelveket. tudatlansáouuk vilao t-éren fanatizmusból ered. .

A kis török leánykák általában igen tudn!~ vágyók, zivesen és könnyen tanuln:.tk. .d ki - Ha a két első évben nem 01ara ' akkor a mienk. A harm~dik évto. biztos va; . h..useg, , es n roarae! gyok, hogy tova, bb tanul es az intézethez - mondta az igazgatono. alóPedig e fiata leányoknak jó része vd, s~ágos küzdelmet folytat sziüeh·el csupa.}:n 1 :~­ vágyból. Két e-.ztendő iejártával a ~z~~á,bÓÍ. szive ebben kivenné gyermekét az 1s~o aJ tt Hét-nyolcz éves korába.n adja be, két _evu.n:~ t felfoO'ása szerint az imáka..t és kézlDl a. megtanulhatta már. Az éppen nagyon e?e~ szenves elóttük. hogy a leány serdülő k01·abll is iskolába járjon. ·fj Sok leány -a titkon kendője alá reJ könyveit és otthonról ugy szökik meg, ~sgY azt mondja, hogy máshova megy. ti Sokan eitfu-ik atyjok hara~ját, tán teSpi. fenyitéket és mégis. zölrre i~ jönnek ta.~ul és Lecrkedve ebb tantárgyuk a föld!ttJ~ az irodalom. különö~en a Üépkölwszet.. oszA továb ·épző tanfolyam le~e,Iso t 'lvá.ban jelenvo tam il i ·od Imi <lf<.h1· 01el~ • 1l·a A taní ón ked' fiat l a ......~o .. ·. ;" ~k özle f! n orvát.ok le>gnagyobb kol.toJ~n szi· '\'egye s maga is mükö · · irodnillll teren, u :zolg' mazyarázato ·, 1.

:ms

..

a-. -,

----

; VA&.\l7nap, 1910. ~er ., lS. .•

~~-. ;~~ "

fd\Ytt

sv~ul]a

.~r~O~.Dj~ 95 ph SZ OfAMlJ , d i_ SLCJt vl

]jA r" l'\~ rooU'l5~1i.n~­ a~ solv ~S -

11

b"r5ony., gomo dl.CJt'JL~1 CZOBOLY Pl\fMEL

SZ E.~LYE Z. ETT

Pl.Ü5- KE,52t.ET

I! NTIK -AA1lliY :0I52S l. e L. ~---

.,

64

AZ UJSÁG

Vasárnap, HHO.

Hatan voltak a növendékek.

Egy megható balladát mondatott el velök, népkölté;;zeti terméket, a kegyetlen Hasszán arú·~l, a ki a feleségét elkergette. Üg resen mondták el prózában, mert ..-ersben tulho:-szu lett volna, közben idézve a költeményből egy-egy sort. >)KŐ a sziyed Hasszin aga!

Yégrc is öngyilkos lett a z gény asszony gyermekei mcllett, a kikhez· vü•szalopódzott s a kik u' lk fu nem tudo t m gélni.

Ezek a lc:inykák az idén még nem kapnak vérrbizonyitván , bár ":geztek, mert igen fiat lok, még egy évet tanulniok kell.

A negyedik elemi osztálytól fözni tanulnak a növendékek. Erre igt>n nagy gondot forditanak a tanitónök. (A török" konyhaszerint juh- és marhazf'irral főznek.)

Ez ig n üdvö dolog, mert a török nök a fözé. hez, különö. en a gazda. ágo· beosztá u főzé-hez keYe et érh·nek.

Tgc·n ok háznál ugy ho:~.atják az 'telt az ta"cincáhól (l. Ez . mol r 1 laczikonvha-fé~e vendéglő. A:-: erry len Ju:lyi~él)'ben ~tt áll a hatalmas tak rél-."i üz el az ónf'dérwekkel többnyire az utczai abla'k mellett a· sarokban é c ·upán férfi k főznek. A vendégek o t fogya ztják el fri.s viz mellett, ho ·zu, f t tt asztalokon a juhh1 ól k 'sziUt busételt és a juhZ"irral qiitött lepén~rsz ii té ztákat.

Különb n is 'igen kL· igén. ·iiek. Ha van turó, j · a · nyér mell '- a zegényebb két-három fi.IJ 'r ára olajjal is Leéri - és fekete kávé már 'Ill gelégszik vele.

A hol mégis'jot.thon fóznek, ott em áll igen magas fokon a szakácsmüvészet. a ta.ka.rékossághoz e téren nem igen értenek.

- fint jellemző példát ernlitette az igazgatónő, hogy a zsirkisütésnél vi ~zamaradt töpörtyüt, mely nálunk kedvelt néptáplálék, mint h zn veh tetlent, ldobt'k. _fióta aztán ö töpörtyü pogácsát ütött b lóle, s megtanitott rre a növ ndékek t, 1 int különlege csemeg után csak ugy kapnak ut:na.

A h rmadik elemi o z yban földrajz-órát hallga ro meg. Mintegy harmincz-harminczöt növendéke láttam. A tanitónó Bo znia térképéhez. állította. az gyik bugyogás gyermekle-ányt s ba jól emlék zem a Bnnjaluká.tól Szerajevóig tartó utaz<> t monda.tta el vele. A gyermek fennakadás nélkül mondta el, hogyan tPnné meg ez uta és hibátlanul mutatta a t~rképen, mil·özb"n kedve naintással csac ogta, hogy az ut egy bizonyos részét •atot{)milcn« a tomobil) kell megtenni.

Al alában i"'en naivak, gyermekdedek a nagyobbak is a a tanítónőkhöz igen ragll! zodnak. Bajo velök zemben komolynak ma.-

radni. l!..,elelni igen szeretnek, örülnek, ha a tanitónó kérdést intéz hozzájok. Ha mégis valamely okból valamelyik nem tudná a leczkét könyvből keveset tanulnak, tulnyomán csak magyarázatból, a nagyobbak jegyzetekből megható őszinte,éggel könyörögnek, igy például : - Az I sten áldja meg a kis lányodat, csak ma ne kérdezz - szólt az egyik, a tanitónó karját hízelegve végigsimitva. (A tanitónőnek otthon kis lánya van.)

Jellemző, hogy tekintélyt a török tanitónők nem ig n tudnak tartani. Az ö leczkeóráik alatt nincs olyan rend, mint máskor, a gyerek~k játszanak, fecsegnek s a tanitónöket csak nevökön szólitják, igy >>Fatma, Zeidijja« stb. Ha már nem bir v lök, akkor a <>svába« tanítónőt hívja.

Ha amaz c ak megjel nik s tgy tekintetet vet rájuk a zajongMc rögtön l c~illapodnak s a rend helvreúll.

• {{:cr o a ·hodz. a - f!.di létére - i kénvtelen . néha az igazgatúncit megk ~rni, hogy a kis lázadókat jeleni' t év l m gfék zze. Itt közbevetőleg megjegyzem, hogy férfiember a lábát ez i.::kola kü. zöbén be nem teheti. 'l\Iég a levélhordó is c~ak ugy nyujtja be a kaplm a levelek t. Aá hodz a em jöhet be, mint csupán, a ki ehhez az i kolához van beo ztva.

Az igazgatónő s a tanítónők szigoruan iig 'einek. hogy a növendékek imádságaikat é az azzal kapcsolatos ruoRakodásokat ponto an eh·ég zzék. Ez néha küzdelembe kerül, a ki e1eg a törok-arab imá.dságoka nem érti és kivált az apraja szivesen megszökne. ilyenkor rájuk zárják az ajtót, mig el nem végezté~, s igy kényszerítik őket vn1lá os kötele~ égeik telje it' ére.

Ez a tapintatos eljárá nagy mér ékben felkölti a szülök bizalmát és háláját, mert a török igen vallásos és ugyis attól retteg, hogy gyermeke lelkét eltántoritják atyai hitétóL Rajzolni is tanulnak s termé ze e~en a kézimunkára különös gondot fordítanak.

Itt i. remek kézimunl·ákat lá tam, valóango. tüfestés-munkákat, m.indenféle ragyogó szinben a fehér batiszton, de már a. tanitónök fejl ttebb izlé ével nemesitv a szinárnyalatokat.

Török stilusu dolgokat, ezeket az óriási türelmet igénylő munkika.t, hol zálat szál után kell számlálni a finom szÖV"eten , aranynyal vagy szines fonállal áttörvc készíteni, szintén dolgoznak ' mindannyit szép tisztán él fejlett technikávaL Kétségki..-iil hatalmas munkát végeznek it a tanitónők. Az iga.zgat6nöt é a két török tanítónőt ez elsö fecskéket - i bele~zá-

- Hátha ön éppen u ''nkreteszi most, mint a hogy eddig egi tte. Gondolja meg, egy mü z a.amonyn. mindig áldoza . K v sebbet ka.p a férfit-ól, mint mi n más asszon , mr>rt Ó { fmdu n. müvész te mell tt. ;,t l old , g t, h . ogy agy 7.ell l' J~·· . ben élünk, hogy indcn gondol ta kial ml M.nak baritjai ..-a.gyunk., hogy szabad mind n -J.ból m~,_. ~,,en u........_, ··~ 1 • 8. nút má1 0 nem ÍB fé ,_ IMZilvu ~~ej nr.k, hogy tanui lehetünk az el ó n láznak, a .sze~ mi r.iiletós titk ina.k, hogy ö azt képzeli rohmk, a. m· roozcp iviwunk az a mi_ az ó üzét fentartja., hogy bel. ünk te~ remtl azt n. Cf;odá.t, a mit b f d'oeuvrenck eznek: ennek meg is kell adni az nrá - De én sz . tom . . . · - :F!s ~pen áldozatot kell hmnunk, rm~r a. ucm _azt gondolja., hogy tiizé egy másik asszony Jobban tudja. éleszteni.

- A másik asszony természetesen csak ön lehet.

- 2n, vagy egy másik • . • ki állhatna.

kiálto t fel végr .Jeanette. - ~n ö ma n zer i-em, nem a hirnevét, sz rettem r' en is . . . z r tném, ha kontár volna ... ha n}q v9lna. ...

HollóF~.YDÓ rrv. z rr" felLll ·L kál d Ol . "'·' n Jar ni ez ett. yan lzg; to t l tt ; elv zt tte f"lénye h. tá~ozott. '~t. ~z válságos fel let, gondo,l a h1ggadtan m rlegelni . D k 1gyekezett h ll m r csa a ~an felelt, ingadoz .·a l.áritotta. el m.agár61 a feleló ~get. . - L:itja, ..-égr i , én az hiszem, i t nem nu vagyunk a döntöle Azt hiS?:em errv férfi nem j:í.t:ék"zer, a min k t ru. zon· ö .'zcve~zhet, h~gy kié le.gyen .. Talán lúába i. vitatkozunk Iru, tal~n hiáb~ lA győzne egyikünk . . . ő l . z az mégis, a ki határoz, 6 lesz a ki a ját s-zcré megvá.lasztja.. ' .-:k azért hoozél igy, me rt nem bizt-os onmag~ban - felelt J an tte ' dál . iian megcreztc, hogy most ö az er~ ebb. _ k a. ~gy szeretné, mint én, nem tudna. okosodm~ csak azt bizonyi ná., hogy jobban szer~b. De azt látom, hogy n m akar lcm .

utjába.

- De én ezeretern a lemobba.n. ~ Hcrm&ml Jean~ nem t udott érvelni.

Om.k Mt az egy asszonyos igazát ére':!i"r.e, a ezt sz rette volna iSlllételni mindig, ujra. 6s ujra. fi beszél ez az asszony neki szép sza.va.Jmt, t d :rnikor alig hallja ; mikor o ugy s~m u egy~mondn.ni, mint hogy szeretl . . • szereti.

Bolekapaazkodott a szék karj~ba. és mereve~ kifeje7.él!ltel, nül nézett a mám.kra. A:r.. pedig b lk a. an i mé lt : - Ha mü észt z r tünk, ~ kell adnWl.k az "' ~ - De én nom. müv. zt szeret,em H

~

~m~L

~

- Nincs jogom erre felelni. ak akkor : : ~a. ő m..í.r ~á.la.szt ott volna.. Leteszem z dcgyver t 18 • mikor megmondom hogy nem t u om , eng m választana- ? , • A h a.ngja. lassanként egészen elhalkul . h il - Cea.kbe&Zt tnd om, h ogy b oldog olnék, !!' .jf!Dd ~lll: rKmellett élhetnék · · . ak.í.rmil en !'ü': l etg lS . evés asszony '\"'8.n, a kin" k n'nvi JS Jutott. .;• Hermann Joanett fel llt : - Ha't megts · · sze ·? Akko minden. hiá.bav ó

l

zcptembor lg,

mitva, ugy hiszem, nyolcz tagból áll ~z ..81 derék kis tantestület. Le a kalappal a cz1vili· záczió e bátor kis uttörő katonái előtt ! .

Nekünk f ; u.nunk sem lehet, menn~ fanatizmussal, eloi-élettel, idegcnkedés::.el ke megkiizdeniök. Icry például az uj növendékek kigunyolják társnőjüket : - Te vá.ba ! 1. em zé gyelied ! ? -:- ~o~d: ják annak a ki a tanítónőt európal koszon té~sel vag.; ,kézcsókkal üdvö~. , é Egy felcv mulva '? Maga 1s felall , h_a be\ P a tanitónö, vagv meghajol, ha találkozik vehe. ' dk 1.1 S az eredmén ~· ? La~su, de nem teve e azt mondom. hogy biztos.

Ezek a zorgalmas, mivelt nők (tuinyo· móan horvát{)rszágiak tehát a magyar korona országainak alatt..-alói) kitartó, mak~cs rnun: kájokkal gyrc irtják-irtják az őserdat s egy zersmind elvetik az első magvakat. d"k E ztendők, hosszu, küzdelmes eszten ~'s fognak eltelni mire a gyenge palánta'lb'l r 0 ero • e növények fejlödnek s megsokasodnak, d~ veg~11 mégis nunden akadályon , thalad _a, bJzt?silielérik a czél : g;rözni fognak ők 1s a czlV záczió zent nevében !

T

I\:atona Agostonné.

vitája.

Egyesület az anya- és gyermekjog megvédéséért.) li 11ben 1910 május hó 28-án alakult meg B~. de~ a .Deutsche Gesellschaft für Mutter- und J.Ila.rn· rech tc .....~agy csöndben és még nagyobb pro~a.ti· g< m al. A németek maguk ' a. kik inkább konze "l t Dl6

vok, azt konstatálják, hogy ezen egyes~:t á.lu~ ala.h.'Ulá~a még rövid egynéhány évvel eze h. ~11tv~ lehetetlen lett ..-olna., mert forradalmat van t ~degen léte iteni az eddigi gyakorlatban. Hogy e~ oOO óta is megértse, ahhoz szük.ségell, ho~ .~ köny>' gyakorlatban lévö német po}gán törvéllY ortl legalább egy paragrafusát ismerje ; azt a szO:rint hires-égre szert tett pnragrafust, mely ~ ,Jtözb a. természetes apa. és természetes gyermeke ·, n· ~emmi rokoni kö elék nem létezik. S hogy a. zekvencziának fényes tanubizonyságát adják '-' német tön·én hozók, hozzáteszik: •kivéve a.zt SZ e etet, ha a. természetes a po. természetes leányával házasságra. akarna lépni, a. m.idön rögtön helyre· áll közöttük a. zülei é gyermeki kötelék<t. Van abban a polgári törrénykönyvben több ily csuda~ bogár, e]eO'cndo azonban a fönt idézett példa A fönt emlitett uj egyesület programmja, ahhoz a. tör'\énykönY"'höz :uányit..-a, tényleg csakis forradalminak mond.ható. De térjünk át a pro~= idéz· hez. A tá ulat programmja. .~~oml_~~bóÍ ból áll : l. a praktikush61, 2. a zoczJalis-jog

=

/ m

?

AZ UJSÁG

V a.sá.rna.p, 191 O. szoptem ber 18. és 3. a felvilágosító pedagógiából. Az első, gyakorlati rész munkájo. fölkeresni mindu.zon intézményeket, melyek ma már léteznek és anva- és csecsemövédelemmel gyakorlat ialapon íogla.lkoznak ; kapcsolatot létC'siteni ezek és az cgy<'si.üet között ; másodsorban gondoskodni, hogy ujabb és ujabb ilyfajta otthonok létesüljenek, a hol fölvesznek lebetegedésro nőket, a honnan elhelyezik öket a szoptatás tartamára, sőt azután is, nundig szem előtt tartván az elvet: u.n rát és gyermeket egyiitt tartaniminél tovább. ToYábbá na.pközi otthonokat létesiteni azon anyák számára, a kik nem otthonukh.~n, hanem üzletekben, gyárakban keresik kenyeruket, hogy gyermekeiket biztonságba helyezhcssék, mig maguk munkában vannak. Azonkiv·ü l oly központi felvilágosító iroda léte itése, a hová nünd~n anya nemcsak fölvilágositásért, do joai tana.csért, jogvédelemért fordulhat ingy n ; ezen központban ezcnkivülmunkát bi7,tositanának minden anyának, a ki ezért oda furdnl. A gyakorlati szakosztálynak még ezeken kh· iil egy, talán mind az eddig emlitettC'knél fontosabb teendőj is vo.n : gondo koclni arról hom· az edditri "vermekYéddmi, f:'.._T 0 Oo gyermekeket clhel ezö intézményPk minden tebntetben javitta~sanak, magu. abb nivóra emelte senek. · . . A má odik szakosztály feladata, a szocziális JOgi szakosztályé. oda irányul mindent megmozg~t~i, hogy az állam kötelezőleg behO'.t,Za az a?yaagl biztositá-et s biztosítson nlinden anyanak legalább másfél ~vre eg oly j árad :kot,. a melyböl gyermekével együtt megélhessen. :&láso~ f~~adat;a a szakosztálynak, oda hatni, hogy a babaugy es dajkaügy alaposan rendeztessék az állam részéről. ~Onkivül tartozik a szakosztály a törvényeket atnézni s minden ellen állást foglalni, a mi akár az anya, akár a gyermek jogait vagy korlátoz~a, vagy sérelmesen érintheti. nt legelsősorban tekrotethe jön a törvényes és törvénytelen gyermek~t egyenjoguvá tenni a törvény előtt . A harmadik Szakosztály feladata a mai társadalmat az uj v~gy.. legalább is az egyesület alaps~abályaiba~ eloszar nyiltan kimondott elvek szenot átalalo· tani, megnevelni a fenti irányban s vele beláttat.ni, hogy az eddigi gyakorlat sérelmes lé\én annyi főf r emberi Jényre nézve, to\ább fenn nem a·~ at, elaQ.atuk e tekintetben az ifjabb generámió lllegnye ' e és megnevelése. Azt akarja ezen SZ~osztály elérni, hogy a most növekvő nemZede.k megszokja a nöben az anyát, a gyermekben az embert ós honpolgárt tisztelni. tekintet nélkül arra, törvényes vagy törvénytelen születé ü-c.

Mert az <-'gyesület azt tartja, hogy a moráli.nézetekből alakul a gyakorlat s a gyakorlatból alakul idővel a törvény. Ha nem is értünk mindenben egyet az ujonnan alakult egyesillettel, mert a mi viszonyaink lényegesen különböznek a német viszonyoktól, egyben tökéletesen egy nézeten \agyunk az eg esület létesi~őivel : . csak az a jó munka, mely saját munkaterenek nunden zegét-zu!!át, minden már létező intézményét alil-posan és~ behatóan ismeri, mert csak az által tudhatjuk meg, mi létezik már s mire v?.lna. .~z~l a kapcsolattal még szül-sép-. S ha olvnsom.k kozul nkadna legalább eg,'. ami t a hín nem tuls~eren:telen ltivánsárr a lci elcrondolkodna ezen Igaz agosan 'L~· e> f lf ' k és iparkodna. ismerősei körében ezen ~ oga na hiveket szerezni akkor boldogok volnank, mert elhintettük voln~ azt a rmt"ot, mely idő el tereb6Iyes, sokaknak enyhet és c-üdiil.~st adó fát eredtnónyezne s egy uj éra kezdo~e-~n? Mng~·t~· országon, a megértés, az együttmüko~es, a beK~s és áldá.<;thozó munka érája. S rocgszun~? a gyulölködés, a zéjjelhuzá , a parallel akcz~ok eszte. len és csuf ideje. Csak ugy érh~t munlmn)r vala:rnit ha sikerül mindenkiYel, a k1 ezen vagy szomtéren dolgozik, kapc.c;olatot létesit~ni, h.a nemcsak egymás mellett, hanem • egymnssal 1~ dolgoznúnk. M unyivel többet tudn~nk. a magun~ rondeU{('Zésére álló eszközökkel elerm, mennyivel több husznot hajtani a hazán~k, mel:yn~~ felekezet · nemzeti égre való t~kintet. nelkul lllindann ian fiai vagyunk. Ha Szechény1 Istv~n azt kivánta az ö korában, hogy még az apagyilkosnak is meg kellone kcgyelmezni, mert ol~ kevesen vagyunk, hogy ne ki v-á~atnók azt rot a mai időben a mikor pusztít minkct az egyke, pusztí a kivÓ.ndorlás és nem legutoljára pusztít lllinket a klilm·ndsze~, mely csak az ö ~likjéhez tartozó emberen segí és pusztulni hag:na. azt a sokaJta nagyobb nyomorban lévőt, a ki nem tartozik az " pártjához felekezetéhez va~ nemzetiségéhez !

Ha vall\ha, ugy rot\ ~olna itt o.z ideje, hog-Y. föltámadjon y crös han m és ero bb kezu reformátor, a ki a mai pártos nszályoktól feldnit ~

-

nzéd

.

Magyarországgal megértetné, hogy a most követett metódus az öngyilkosság metódusa a ki a fülükbe dörögné a Yiszálykodóknak hogy nem az idegen, nem a más ajku han~m ők ölik meg azt a hazát amelyet megvédeni és minden rossztól megóvni leg ·zentebb kötelcssegük volna. Ha lllinálunk megala.kulna az egy gyermekvédő egyesületek szövetsége, a mely oly könnyen és oly gyönyörüen mego.lakulhatna, akkor tudnók meg csak nri mindcn ilyfajta intézmény létezile hazánkban s azt is ruegtudnók, mi mindcn Iriá.nyzik, azt is mcgertenök, melyik egyesületet lehetne é kellene átn.lakitani ngy, hogy jobb, haszno abb , iidvö ebb mun],át végezzen, akkor állithatnánk minden álln.mi gyermekrneuhelyi telepnek feliigyelöket a tár adalom szinejavából, akkor tudnók, hogy valóvá. vált az a kedves népdal, a mely szerint Magyaror~zág szülö hazánk, Magyarország édes anyink !<< S a n(ik, a tár adalom szivc, egyben ·a t<í.r. adalom leJki i meretévé válna a nö megtalúln:í. neki és finom~m érzö lelkének teremtett lllunkn.kört s akár mee:á.lclotta. öt az 'g gyermekel· hl, t~kár megtagadta tőle ezt az áldást, a mfi. gyermekének gondozásli!Ja.n é nevelé ében kúl'pótlúst találna minda.zon csalódá ért é keser üségért, a mely minden érző lény oszt:\lyrésze egy egé ·z hosszu életen keresztiil. Magyarországon hajdan, régen sohasem volt szükség >ma.gya. szonyokban<<. Igaz azt fogják monda.ni : de akkor nagy idöket is éltünk, a mire mi azt felelJük: sohasem éltünk a mainál nagyobb időket, mert ha val1~ha, ugy ma kezdődik a harcz önálló állami lételiinkért aimak a bebizonyitásn., hogy nem véletlen az, a minek ezeréves fennállásunkat köszönhetjük, igazolása annak, hogy missziónk van, a mit csakis mi t udunk teljesiteni és rajtunk kivül semmi egyéb nemzet. S ebben a harczban minden magyar nőnek ott a helye, a hol a legnagyobb a veszély. S ez ma számszerinti pusztulásunk a mi ellen csakis a nök szállhatnak a siker kilátásával ha.rczba. Szükségünk van nökre a társadalmi gyermek,édelemben, nem kevésbbé az á.llamiban ; szülrségünk van a nökre a közegészségügy terén, ugyis mint ápolónőkre, a kórházak gazdasági osztá.l yaiban, a községekben, mindenhol. Hogy csak egyet epilitsünk, ba. birtokos osztályl\ink nöi rendszeres képzést keresnének egészségügyi téren, nagyban enyhithetnék a. ma ·uralkodó és falun érzékenyen érezhető orvoshiányt, megkönnyithetnék a szegény és rendesen agyonhaj zolt kör- és kerületi orvosok helJ15etét, ·menthetnék halomszámra a falusi nagy gyermekha.landóságot, mcnthetnék meg az egy tüdöT"t.'>szes tag ó.ltal veszélyezett cso.ládok életét és testi épségét. lts nem hihetjük, mert hihetetlen, hogy a magyar nök tömegesen n e jelentkezzenek ezen munkák elvégzésére, ha erre felhivást kapnának. ~s ez a felhivá~ be fog következni, mert be kell következnie.

A lakás erand z6s.

A

fra n c~ia

Uvegekröl.

Gallé.

(F lytat:\s.)

Az 1900-iki párisi világkiállitás óta a legnagyobb feltünést világszerte a nancy-i müvé..•;zi üvegek keliették, az annak idején Londonban és 'hicagólJan Webb és Tiffany nagy sikereinek mintájára.

Első sorban is a Gallé Emil nevéhez fiizödik ez a succés, a ki elismerésreméltó elvhüséggel tudta megvalósitaní eszményi álmait és valóságos uttörö \olt amodern üvegdekoráczió terén. Gallé 1846-ban szülctctt s pályája olyan volt, mint mindazoké, a kik a szük látl-ör vonta korlátok közi.ü kitörnek : sok vesződséggel, fáradtsággal és kevés elismeréssel járt eleinte. Csak l 84-ben ~fedezték fel hirtelen Gallé gPniejét, a. mikor az ~>Union ccntrale des arts dl-'coratifs<< Párisban .b.'iálliwt rendezett a.z üveg- és agyagipartermékekböl. Akkor \alóságos forradalrnat keltett a Gallé addig ismeretlen uj iránya s fáradhatatlan igyekezetének jutalmánl két aranyérem és egy lovagkereszt lett osztálvré ze. Késöbb. me~kapta a Grand prix-t, sot má.r egy münchem kiállításon is egyedül ö kapott aranyérmet cs.odá.lotasn szép é me-glepöen exotikus hatásu üvegeiveL Gallé jeleny>sége abban áll, hogy ö -már nagyon jókor fehsmerte, mily mértékben lehetnek a. nyngatázsiaiak meatereinkké s ho!!V má részt a saját erős egyéniségét nem rendelte ~á, a mások eszméinek, befolyá ainak. Hiszen értizeelek óta ipannüvé zeink a kinaiak és japániak átszellemült

természeti megfigyeléseit utánozták s habár ennek az irányrnrlr néhány 'Talóban mübecrru alkotást köszönhetünk:, mégis nagy volt a veszMy arra. nézve, hogy a nri, csak szellemtelen utár»~atokra berendezett iparmüvészi erőink felülztes ekleJ..--ticzizmussal csak a keleti történeJ..mi. stílus külsö utánzatira törekednek Mert csak a valóban jelentékeny müvészeink maradtak meg a helyes uton, csak ök érezték meg helyes felfogással, hogy mit vehetnek és mit ültethetnek át a keleti müvészet tartalmából és formáiból, technikájából és dekorácziójából európai talajba. ~s e kevm·ék legelsöje, Jegkülönbje volt a »mastre vcrrier<< Gallé.

Az ismert kinai dohányüvegecskék, a melyek egymásra halmozott, többszörös metszett üvegből állanak, csak mint studiuru érdekelték, másképp nem. Vak átvétele, előttünk érthetetlen részletek. nek és sokszor európai szemünknek nem tetsző szinö zeállit.ás megáévá tétele, mely oly gyakori a többielmél, nála soha nem f01·dul elő . ű csak az elvet, a sokszoros üveg elvét vette át, tovább fej. leszlette azt és a mi európai viszonyainkhoz alkalmazta..

Igy állt elö Gallé ugynevezett ~margueterie sons veue<<-je (és l)SUr veiTe<<-je) a christaux intarziés, brochés, paturés, e meglehetősen kompliká.lt berakott és másféle mtmká.k, gyönyörüen egymá ba olvadó, lehangolt szinlétrával.

De ezek az intarziás üvegek csak tetszetös és technikailag érdekes speczialitások maradtak volna, ha Gallé nem értett volna ahhoz is, hogy üvegtárgyaiba grácziát és költészetet vegyitsen . Ű maga. irja egy levelében Victor Ch:lJllpié nevü jó barátjának, hogy ideális mi.ssziót nyert az ég urától, azt, hogy az emberiséget nemesebben érző~ tegye.

S hogy e misszióját könnyebben teljesithesse, Be• gitségül hivja a virágokat, de nem a botanikában lajstromozott virágok modern csapatját, hanem minden egyes virágot, a sáfrá.nyt, az iriszt és a mezei virágoknak egész skáláját, hogy velük a mint ő mondja - az üveg felső rétegét elevenebbé tegye, vagy l)pour fleurier á l'épiderme des vases« - madarakat, karcsu, kecses szitaköt6ket stb. De az ö mélyenjáró intenczióit nem mindig értenék meg jelképes üvegeiről, ha kiegészítő ezitátumokat nem hivna segítségül.

Az egyetlen, a mit Gallé üvegjei ellen fellehet hozni, az, hogy ki sé nehézkesek s a közl)londásos franczia könnyedséggel ellentétben állanak.

A bruxellesi Wolters-gyá.r sok, német és osztrák üveghuta ma is teljesen az ö müvészetének befolyása alatt áll. Sőt maga az ő miivószi ellenlá.bnsa: Tiffany sem vonhatja ki magát t<.'ljesen az ő szuggE'sztiója alól.

A syéd Cristallerie de Kosta Stockholmban csakugy utánozza őt, mint egy másik hires rnüvész : VaJ St. Lampert, Belgiumban.

Kozmefika.

Rovatvezető

Garami Béla c}l·.

Furcsa kozmetikumok. A női hiuság találékony;:.ága lcimerithetetlen. Igája alé fogta lio tudományok minden ágát. A legujabb találmányokat és felfedezéseket is csak abból a nézőpontból tekinti, mennyire használhatja fel azokat a maga, czéljaira. Állat-, növény- és ásványvilág, mind hozzájárul a nők szépségéhez, vegytan és fizika egyaránt készséggel állanak a hölgyek rendelkezé~ére, szolgálatára, ha Aphrodite istenasszony ugy parancsolja.

1\fa már a kozmetikus rendelőszobája valóágas Edison-féle laboratórium. Szi1.-rázó, berregö gépek hajtják a masszirozó készülékeket, izzítják a . s~.őrirtá.sra szolgáló t üket, misztikus, ibolyaszmu vagy sötétkék fénysugarak törnek elő a. szoba minden sarkából, hatalmas üveg- 6s kristtilylencsék idézik fel a látogatóban a középkori boszorkánykonyhák emlékét. Már szinte megütközünk azon, hogy még a rádium nem került a kozmetikai szerek és segédeszközök közé, ámbátor még ennek ideje is könnyüszerrel elkövetkezbetik. Kissé költséges passzió lenne ugy~ de hát mit sokal a hölgy, ba. csak vaJamelyest ll'l hasznára T"álik sz épségőnek? !

Hiszen az arany sem tartozik a ~e~olcsó~b rtékák közé és bizony meglehetősen surun válik ; szépség segédeszközévé. Az 6-korba.n számtalan szépségviz volt, mely aranyoldatot tartalmazott, a az ujkor elején vékony aranylemezeket raktak a. hölgyek éjj~lente arc~nkra, ho~ a.z mennél !Tis. sebb és üdebb maradJOn. Ma mar az a.r any csak mint fogpótló és plombálószer szerepel. Nem mintha Yalami különös előnyei lennének melyek kivá.lóan alkalmassá teszik erre, ha.ne~ mert

66

AZ D'JS.Á.G

roka.n ugy hiszik, hogy előkelőbb és diszesebb dolog már el sem képrelhctö, miut az olyan száj, mcl ben csak ugy cúllognak, villognak az arany DJ al tömött, Yab"Y aranyból készitett müfogak.

A drágakövek közül a gyémánt az, a melynek a kozmetíkában is t>zerepe van. Különösen A.meríkába.n egyre terjedő szokás, hogy a hölgyek gyémántszilánknt köszörültetnek fogaik közé. Azt mondják, hogy esteli világitás, villanyfény mell~tt az igy elhelyezett gyémántszilánkok frappáns hatásuak.

1\finde;:;ek az exotih.~ kozmcti.h.11mok használata azonban i..rlsább feltünési viszketcgre, mint a szépség utá.n való törekvésre vall. Pedig ez a két fl)galom egymással békességben meg nem fér. findaz, ami feltünő, kirívó, rikitó, már nem lehet szép, a IDimhogy nem lenne szép a m.ilói Vénusz ae, ha aeroplán-kalapot raknának a fejére. Ne keressük tehát a mcsterkéltnél mesterkéltebb, furábbnál-furább kozmetikumokat, hanem elégedjünk meg azokkal, melyeket a természet maga iB a szépség segédeszközének rendelt és szánt.

LEGJOBB SZÁJ- ÉS FOGÁPOLÓ-SZE EK.

TOr\ATI

6626

ADUS H

hörfinomitó porral,

•negszDnteti _ _ _ _ _ _ _...:....;______ a:z a aömört és mit• e , valamint az Hrcb6r fájdalmAt! 1 csomag ára 50 fill. Drogériákban és gy6gytárakban kapható.

Dr. Halász-fe1e . szájvíz, fogpor, ..-foákefe ki· álóan értékes 01 vosi készitmények.

ó.

Zöld pa adicsom c~ukorban. Olyan paradi.:li!!O~oku.t ves.z~~ ehhez, melyekben a. mag nincs ~gosan .bf7Jlödv_e, azután karikákra vágjuk.

Ré-Lustbe ket liter vuhez 3 dcczi cczetet 11~ evő' lw k ~nál so't t~.. nk-, c?hcn üvegesre főzzük a paradi?S?mot s. hideg VIZbe kiszedjük, utána pedig

s.~ta::a rakJ~ •. hogy jól lecsurogjon róla a viz.

A milyen ncnez a paradicsom, annyi czukorból kell a fonópróbáig szörpöt főzni, mit akkor mikor ~ár langyosra, ~-ül~.' a porczellá.ntálba tett paradi':s_?mokra reatoltünk. .fL1.rom-négy napon isméte~Jü.k a le_vének leszürését és felforralását, utoljára CZit,ro~~~at tehct_ünk közé. Tetszéstól függ, hogy Ie:ét ~urure hagyJ~ mint a czukorba tett gyü~o:~.két, vai?Y pa.razori felforralás után gözben kiioz:ük. Igy lll, ugy is igen jó és szép kompótot nycrnnk. ~d~g ajólramártás. Hat aj61cit (sza.rdellát) m~titu.nk, fln':mra mctéljük ésszitán áttörjük.

Negy kemenyre fott tojás sárgáJ"ó.t is áttö · ··1- • .az 'ttört · . 1 . 1 rJU-.. es a, a)o ru.va ' eczettel, olajjal, sóval fehér horas~!. és ~gy kanál mustárral sürü mÁrtássá Jcever:Jnk. Hideg halhoz vagy sa.L-l.tá.ra. nn__ ,_ ~as.

...

z

fe •

(K&irato~ nem adunk

wna.)

B. J óu~f. Kivánsúgára levélben válaszolunk.

N. Mar~.<Jl.·7.. Lc.-élben válru;zolunk.

8. Hermanné. !fivá.ns:i.íf<!:fa. levélben válaszolunk ,Adél. Kozmetilm-rovatunk vezető. énél • VI . lAndroasy-ut 89.

J • • ker., Kuro.. Szigorn.a.n kcrii.lendók a tészták, zuk edcsség?k, burgonya. ~ny6r nn.pi adagja 80-lOO c or, &k Zlllr. Ezek ugylllllB, az étdekl:,ez keverve ~ e-rSidézik 8 jóllakottság érzetét. ~tke:zés Mro-r na ;tí.bm. Af; étrend következ? :, Reggel 7Y2 órakor : csésze orosz tea. czukor, teJ es rom nélkül, 50 gramm fehér piritott kenyér, vagy Fekete kenyér bőven vajjal .

W::1Lcn : 1:20--180 gramm tiszta. haa.Ievcs, melléje vagy beléje ceout.-clő kenyér nélkiil. 120-150 gramm kövér l6tt vs;q sült bus, zsiros mártáasa.l, zöld főzelék angolasan kem:itve, mársékelt mennyiségben (kizárva burgony , sárgarép&., répa), saláta, sült alma, vagy friss nlma, vagy meggykompót czukor néli.."Ül elkészitYc, 2-3 pohá.rlm könnyü fehér bor, ebéd után egy nagy csésze erG or~ tea ke crüen ; esw : nagy csésze orosz tea. k_ ·riícn. hozzá. ogy da.rub hig tojás, vagy kevés zsíros lriilt, vegy kúvér s6d u· cse• leg hal 30 gramm kenyér sok ·· ' étel n611a !,evés ' sajt,"' fri;s gyümölcs.

Kerülje az '!l. tá. pl-}~ s6z.ás:í.t, füszcrczését. Gyomorronl-ás csctén 80v_a.nyub J legyen.

• k·<'nt · .. b cn !ol II. L.-1~,e. l · ~le' ,.. g hc.en. cgysu·r ; kül" · on ~ ~ ugy, a hogy eddig · végezte. ~. Xem lehet.

a

kaJJ •

nal;

Vasá.rns.p , 1910. szeptember 18.

Kövesse mindenben orvosá.n.a.k nagyon helyes ta.oá.csá.t.

B. Kálmán. Levélben válaszolunk.

Bizalmatlanságára semmi oka nincsen.

Irma. Tessék a Hydrogenol-szájvizet és fogpasztá.ll Tudatlan. Első kérdésére más helyen válaszoltunk. vagy fogport hasznélni. n M:ossa. meg és habasitsa be hetenként kétszer, este a lúóra. l. Tessék a Bársony-aranyhajteát használni, lefekvés előtt alaposan a fejbőrét és haját meleg vizzel 2. A Bársony-emailt. és kolozsvári anthra.sol-kénszappa.nnaJ. A szappanhabot N e:m/...-i-Demit. El!!6 éa harmadik kérdésére máa ha.gyja. rajta. az első megmosáskor tiz perczig, azután helyen válaszolunk. 2. Massa meg naponta. lefekvé.! előtt minden következő mosásnál öt perezezel tovább és vágill langyos vizzel és kolozsvári kén-szaliozil-szappannal. állandóan harmincz perczig. Ezen idó letelte után .mossa B . Károlyné. Kivánsága szerint intéztük el. le a szappant alaposan a fejéról többször váltott langyos S. T. Sárvár. Olvassa. el a ~Tudatlan4 jeligére kül· vizzel (ha szóke. akkor kamillateás eok langyos vízzel), dött üzenetünket. utána öblit.se ki á.llott vizzel és leszáritás után tessék .llluitánia, l. Olvaasa el az tAdél4 és 2, és a tMi· kibontott hajjal lefeküdni. Ezenkivül tessék a fejbőrét móza« jeligére küldött üzeneteinket. · e{;Y kevés bársonyhajszeszszel másodnaponként bedörFiatal szeretnék maradni. A kérdett könyv ozime : zsölni. Azokon a napokon, a mikor szappanos kezelést ~A vénülés elhá.ritásáról«. Még kapható minden könyv· >égez, ne tessék szeszes bedörzsölést is végezni. kereskedés ben.

P. Am1a. Kivánsága szerint intéztük el.

H. I. D. Haberern J. Pál dr. egyetemi ta.ná.r czime: D. Sára. Kivánsága szarint levélben válaszolunk.

IV. ker., Mária. Valéria-utcza 5.

Mimóza. Mossa. meg naponta többször az arczát Kétségbeesett. Már is? Hiszen Budapesten még nincsen. Kiilönben elég részletesen leírtuk már a védeállott nzzcl és este a lefekvés előtt meleg vizzel és fehéritó kezési eljárásokat, a melyek röviden összefog),)J.va & követbársonyszappannaL A szappanhabot hagyja rajta néhány kezők : mértékletes, rendes életmód, forralt vagy ásvány· perczig, azután mossa le langyos vízzel, utána állott viz és csak olyan ételek élvezete, melyek forralásnak vizzel és a leszáritás után kenje be éjjelre l. si. bá.rsonyvagy sütésnek voltak kitéve. Minden nyers dolog élvezete. zsiroskrémmel. R~ggel a szappanos langyos vizes lemosás kerülendo. Fokozott tisztaság ruhanemüekben, fürdó.k· és állottvizes leöbtités után száritsa le és kenje be fehérit6 ben, gyakori mosakodá.s kolozsvári Szt. László fertót· bársonykrémmel. Ezenkivül tessék másodnaponta arczlenit6 szappannaL Fontos, hogy minden étkezés e16tt gőzöléseket végezni a következőképpen : Tessék egy mosa.kodjunk. Az ismert tünetek legelső jelentkezésénél nagyobb vasedénybe egy izzó vasdarabot (vasalóvasa.t) azonnal orvost hívni helyezni. az edényt töltesse tele lobogva forró vizzel és B. Bertaümné. Olvassa el a &Tudatlanc jeligére hajtsa reá. az arczát. A fejét és az edényt takartaBsa le küldött üzenetünket. egy vaatag kendővel. A gőzölés husz perczig tartson, Lóre1w Erz-sébet. 1. Olomtartalmu, tehát á.rtalmaB· & mely idő alatt két-háromszor kell friss forró vizet az 2. Tessék 8 perzsa hajfestót használni. edénybe töl~ Gőzölés után hidegTizes lemosás és M. Alfréd. Elintéztük. azután leszáritás következik, utána pedig bársonyarcz7784. sz. eMfizetó. l. Tessék Kiliá.n könyvkeres· porral való behintés. Természetesen gondoskodnia kell kedóhöz (Váczi-utcza) írni, a. honnét majd megadják a arról is, hogy az emésztése rendes legyen.

K. Elemérné. Négy-hat hétig tart. Az első két- szükséges fehilágositást. 2. és 3. sz._kérdéseire más helyen válaszolunk. három hétben okvetlen ágyban kell feküdni, azután is 8 B. Béláné. Tessék 2%-os Lysoform-oldatot ?~z­ nap legnagyobb részében. Naponta Yz-1 óra.i általános ná.Jni. Egyébre nem lesz szük.sége, m.iután az egy kitun6 masszázs szük.séges és a.z orvos álta.l szintén naponta fertótlenitó szer. végzendő gyönge farádos villamozás. A táplálék mennyiB. K. Nagyon helyesen teszi, hogy beretvá!:tatja. sége fokozatosan emelendő. Az első napokban tulnyoOlvassa el a •Boszantóc jeligére küldött üzenetünke.t. móan tej, m~~ pedig 2 óránként 60 gramm. A 3-5-ik Abba. az oldatba. mártsan egy kis vattada.rabot, n.yo~J& napon már l }2-2 liter tej 8 n.e.pi adagja, a melyet korki és &Zt helyezze oda reggel-este 10-10 perczig. V1ro;az· tyonként, la.llsan, hidegen vagy melegen kell meginni zon"hogy a szájába. ne folyjon. 3-4 heti ilyen kezelesre Ha undorodnék 8 tiszta tejtől, akkor kevés teát, kávét meglesz a kivánt eredmény. . . vagy konya.kot lehet hozzáadni. Ha & kizárólagos vagy Csepezi. l. és 2. Olvassa el a •B. Etelka4 Jeligére tulnyomó tejétrend már a kezdetben nem sikerül, nem és 3. és 5. az •.A.délc jeligére küldött üzenetünke.t. 4. kell azt forszirozni, hanem a bőven adott tej mellett Elegendő. 6. és 7. Eleh.-troTyzis segélyével, vagy ]ánlet· vegyes táplálékot kell nyujtani A hatodik nap után széssel. az étrend a követkazó: Reggel 7Yz órakor félliter tej, G. Jánosné. Elintéztük. a. melyet félóra alatt kortyonként kell elfogyasztani; Falu.s-i l."i8 leány. l. .Á.ztassa. reggel-este I0-1~ per· órakor egyhannad-egyn~ liter tejszines kávé, fehér ezig 8 következőképpen : 2 perczjg olyan meleg VIZ~• kenyérrel vagy kávésütemeny va.jjal. 80 gramm hideg a mj}yet csak kibír, utána 5-8 perczig egészen hideg VIZ· sült, egy tányér zsirban kisütött burgonya (pommes de terre fri~); 10 órakor félliter tej két.szersiilttel; 12 ben és igy változtassa az áztat.ást, a mig a 10 percz letelt.

Leszáritás után éjjelre egyes számu bársony-zsiroskréme~ órakor félliter tej, a .melyet félóra alatt kell meginni ; nappaira pedig fchéritó-bársonykrémet tessék használni· l órakor huslevea, sült bőven, főzelék, édes tészta 2. Tessék elolvasni a •Tudatlanc jeligére 1.-üldött üzene· ko~pót ; 3Y2 órakor félliter tej kortyonként ; 5 órako; félliter tej, vajaskenyér, 80 gramm hideg hus; 8 órakor tünket. m;leg B~t, vajaskenyér, félliter ~j ; 9 órakor félliter tej, L. Jánosné, Rüság. Tessék hetenként egyszer meg· kct.szersült. Levesek, husok, főzelekek és édes tésztákban mosni meleg vizzel és kolozsvári petrai-szappannal, s végűl nagy vá.ltozatosság legyen. le kell nyimi és hetenként egyszer Chesebrouo-h-va.seJiD· 0 V. K. Sza:tmárhegy. Olvlll!lla el a tTud&tla.nc jel- nel bezsirozni igére küldött üzenetünket.

Dr. T. Manóné. 'Kivánsága szerint intéztük eL Egy beazterczbányai ellxfiuúJ, Tessék & Bársony-szeplóSch. Mikló.s. Ol'va.ssa el 8 •Tudatlan• jeligére kill· krémet használni. dött üzenetünket.

Budai elófizeM huga. Nmcs oka a kéteégbeesésre. .. _Gi~~- l. ~em j6. 2. Olvassa el 8 ~Mimóza• jelig~t6re Fertőzés legkönnyebben 8 szájon á.t történik; tessék küldott uzenetünket. 3. Tessék a Garami-féle szinteleill ennek megaka.dályozá.sá.ra a sterilizált tZom.á.nczc-fog· hajsorvasztót, >agy a. bársony-szórvesztót ~ t paaztá.t használni.

L. B. 1. és 2. Olvassa. el a. •Tudatlan c jeligére küldot . B~szantó . . ~asson fel a.z orvosával egy grammcs üzenetünk?t. Többi k_érdésére más helyen vál~ szublimat:paaztillákat. Egy da.rabot oldjon fel porozellá.nJ. Gize/Ja. l. Oszibaraczkot czukorban ugy . k vagy zomanczozott edénybe öntött két liter állott vizben el, hogy a frissen szedett érett baraczkot felébe vágjubb meghámozzuk és magját Iciszedj ük. A magok l~gn~o .. és abban ~ reggel-este 10--10 perczig. LeszáritM után hintae be a gyógytá.mkban már erre a czélra részét feltörjük, aztán n belső magokat megfeZzük:Ct készen kapha~ szali~vas hint.óporral. A lemosáben., 8 vizet átszürjiik és jól megczuk:rozzuk. A ~ . zel sokhoz ha.sznil)on állott VIzet és kolozsvári krémszappant ebben a nzben egyszer feJioiTI\Jjuk, aztán forr .. Vl~ k V árix. Vizsgálat nélkül véleményt mancianunk kiforrázott pléhszelenczékbe ral.iuk, kevés levet~ nem lehet. Annyi azonban bizonyos hogy leghelyesebb rá és a szelenczét befol"I"35Zt\•a, hüvös helyen -~~ minél elóbb eltávolitt&tni. ' ' Ha hólyagqal bekötött üvegekbe ral..iuk, akkor ~ 1 R. Antónsa... ~vá.nsá.gá.ra levélben válaszolunk. gózLen kifózni. 2. Tököt czukorban pedig ugy tesz , ~· Ellen (22). Kozol]e pontos czimét kozm.ctika rovatunk hogy a meghámozott tököt vékony szeletekre vagvgy' vezetójével, a ki majd levélben fog részletesen válaszolni. különíéle alaku süteménysza.ggntóval kiszurjuk és e 1 neroJ~~· Olvassa el a tBoszantó• jeligére küldött iize- ~ész eczet s három rész vizból álló folyadékban ~~Jf~~rat: Juk, a:mtán la.skaszüróbe té>e hideg vizzel jól Jeontoge Istvánn.L Kivánsága azerint levélben válaszolunk. j~ A milyen nehéz a megh~ozott és kisznrkált $~~ L. J· Olt.VJSÓ. Els6 öt kérdésére má.s helyen válatök, ugyanannyi czukrot nyulósra főzünk, akkor a ükszoltunk. 6. Tessék elolvasni a. •Tudatlan · li é kül be~eteszszük felforro.ljuk, aztán lefedve e~te.~ 1 dött üzenetünket, c Je g re · l!ásnap a le>et leszürjük, felforraljuk és 8 tökot v~~ · B. Etelka. Massa meg napközben többször állott l~!orrá.zya, megint félretesz.sziik. Harmadnap, ~ ~~~z;;e VIZZel és este a lefekvés elótt meleg vizzel és fehéritó tük a. le>et, e!!"V darab vanililit is adva hozzá, JÓ surak bárnonyszappannal. A szappanhabot h . .

P~rczig, azután mossa le langyos ~a ralita n~nft f~zzük és a -köt leöntjük >ele. Aztán üvegbe r va kid~toJjuk. - -attoo szép a tök ugy is befózve, h_o~ VJZzel és a leszli.ritás után tel" b ' u na o zsirtalanitóval. Reggel 8 szaecse )e e éjje~e bársonylas~ara gyaluJjuk. Igen szép 8 befőttes tá.lnt ezzel .. ~ állottvizes leöblités és l J?Panos-la.ngyOBVlZeS lemOBÓ.!I., teru. Ez éppen ugy készül, mint 8 fenti, azzal a külon · bársonykrémmel. Ezenki~ntá.s után kenje be fehéritóséggel, hogy czitromszeleteke is adnnk hozzá. gőzöléseket a követlrezóké végezzen másodna.ponta arcz.

Positio. l. ~ uton: buzakorpánu vagy .~· vasdarabot egy nagyobb vas!fen H~!yezzeu egy izzó Zln~ kr6taporral. :?. tafotá házilaa nem lehet, tiszti· forró vizzel és hajtsa reá. en~ e; töltesse tele lobogva ta.ni,h még a >egytisztitóban is törik ; kelme, ldvnlt, k.ih_a takartaasa le egy vastag t. A fejét és az edényt ne é~ Tesi ék azonban egy darabkát belőle benzinben · tartson, a moly id6 alatt ~vel. A_ gőzölés 20 perczig mOSlti, talán sikerül. vizet az edénybe. Gőzölés után·hfr on_tesaen friss forró Polgár. Piskóta a magyar b.iseuit a franczia nM· leszáritás után krémes bedö~Jés ~gVJzes. lem~ és a ~ finkomabb piskótat · hoz el~r a nvoloz tojiÍS fehér· szcreket naponta vagy máso kovetkeztk. A outtes7;. )C~ ell kemény habbá >ern' után habver6•el a. nyolcZ a megérett pattanásokat ~ponta kj kell préselni, ~t~ ját Lc!e,-e..""Di, utoljir. 14-15 deka fino~ melegvizzel való előzetes ~~~bórnek smp~a~a.l és an elegendó czukrot bele-.egyiteni. gyan~r:t megtisztitott, de már hid ntán egy ki:i.zzitáasal ~go : 16 ~ czuk:rot, g d.ekz!. lisz1et éa nyolcz to~ás A kipréselés, illetve fels.zu~ tü , begyével . kell felszllnli. két~ és habja ugy · lehe elkevemi. hogy el6bb a to_Jf· lemosás és ledörzsölés 'll0 tt ~tán rnelegVIZes sza.ppa.nos sok széke a. czukorral habosra k vertetik aztán JOD következik. ' a VlZes lcöblités és leszáritáa 1 1>: ~ a .hab és. u~Ijáca a liszt. Leh~t a piskótatésztát li 33. Fülbaj. l. Kinyomáa 6.lta! tüzo~ 18 késziteni, üteménvekhe indiai fánkhor.: stb. nos langyos vizzel való m . . • 2. A bórnek _raa.ppa. kt!!uJ 25 de!_ca finom P'Ol"Oiukrotz,é:s 12 egész tojást el· sal megtisztított de már hlgtJBzt~tása. után egy kiizilt.áave va., . ha~~tben a tiizre ~ve hab~vel folyton Gyöngédeu kiny~mni 8 ~eg tu hegyével kell felszurni · 1 a.zu ..... n megint szappan 05 l · A n:_e. m.J suru és fehér ~ de fellomlia nem szabadvtz~ megmosni, leszáritani. 3. Le . b angyos ~:_ tüzlu;lyrol le\"éve, ~ foJvton "ük, aztán 20 deka tekintetbeh $A magyar család ar:u~lt-.b munk:a ebben a UJJ.OlD. S lisz lassan le.szi A theua.cum kia.dásábnn jelent me" ~ oCsanyvke•, a6 mely az me! · · . lanc·manger e ma.ndulakocsonya·féle, vagy (;v elején. .,. · az v végén, f6z!i zsc ntl.ll!l.el. ngy .juJ 'bbal is lehet kocsonJássá'

b

k: ':6

.,nnk_'CIJ

Az ékszerviselés esztétikájáról.

A ki magát- csupán a csillogá, ked~éért -- te}eaggatja ékszerekkel, nagyot vetkezik ..az esztétika ellen. Pedio-, fájdalom, vannak kozt ünk sokan olyanok~ a kik má tekintetben mindig megtalálják a helyes utat, de ennek az egynek nem tudnak ellentállani : c'est plus fort qu'eux.

Mintha ennél a kérdésnél a legtöbb aszszonynak veleszületett finom éréke felmondaná a szolgálatot. Mint.ha egy olyan szinröl lenne szó, a mely kivül esik az ö érzékelhetöségük határán : nem tudják, nem Játják meg a tulzást s nem birnak lécr gyürüt, tüt. lánczot és egyéb ékszert magukr~ aggatni. Némel:yik azt hiszi, hogy szépségét emeli ezz~l, va~y legalább is jó reliefet ad neki, a má 1k azert teszi, hogy vagyonosságával kérkedjék s irigységet keltsen maga iránt, de a legtöbb azért lllert annyira sze:ceti az ékszert, hogy nem i tud ellenni nála, nélkül.

Ezeknek az okoknak egyike sem gyökefezik az esztétikai érzékben. A kiben ez igazán lllegvan, az sohasem fog arra az ízléstelenségre l>etemedni, hogy a saját személyét a sok ékezer ragyogása által elhomályosít a, háttérbe ~zoritsa.. Az ékszer jogosoltsága azonnal megBZünik, s azonnal barbarizmu sá válik mihelyst fötényezővé válik azon a nőn, a ki azt 'Viseli s ez által mellékszemélylyé alacsanyitja f} viselö jét. . _ Maga a szó : ekszer, mar kifeJeZOJe, annak tis, a mit jelentenie kel~, aza;z ol_yan_ targya~ f1 melynek czélja valakit fel~kes1tem, vala~:­ nek szépségét emelni. Pedig eppen elle1~kez~~e ' örténik ennek a mikor tulságba nszszuk •

•

".

knltuszát szinte elnyomjuk általa. ~z egyéni,·éget.

Az ékszer - a maga hel. én és az illő mértél ben - tagadhatatlanul ho?.zájárul a zemélyes szépség emeléséhez, : szinte azt mondhatnók, hogy felrakja a képre a fényfoltokat, mintegy teljes é te zi azt. De minclig a képtől .függ, hogyan o ztódjanak el rajta a fényhatások s nem minden kép bir el ugyanannyit belőlük. Sok:szor mege ik, hogy egy hölg_ ön okalljuk az ékszereket, pedig ha jobban megfigyeljük, . rájövünk, hogy egy má ikon, a ki ugyanennyit ra.kott belőle magára, nagyon jól Ml az. Ez is az egyéniségl)en rejlik s a mi az egyiknél sok az a má iknál éppen elegendő arra, hogy kell m s látványt nyujLon a . zemnek. Olyan hölgy k, a kiknek a kezük feltünően keskeny é fehér, megengedhetik maguknak például, hogy kezüknek három ujjá!\ viseljenek gyürüt a mi egy kicsi kövér kézen egyszertien undorító volna . Vannak, a kik brilliáns diadémot, nehéz nyakékeket, ho szu, drága függöket vi elhetnek még ~m látszanak tuldiszitetteknek mert egyéni~égük hatalma diadalmasan világit át a sok ék zeren i , mig mások félennyi ékszerrel i zinte >>agyonnyomotta.knak<< lát zanak s izlé teleneknek A barna hölgyeknek jól állanak az arany ékszerek, a rubin, a smaragd, a gyémánt de a mo t oly modern ezüstékszerek közönségeen hatnak rajtuk. A zökéknek ellenben mindig ezüsthe kellene foglaltatni minden él.:zerüket nehogy az arany sárga szinc >)ÜS C<< hajuknak, arczbőrüknek zinét. .

Merev szabályokat nem állithatunk fel az ék zervi ·elé t illetőleg, már csak azért sem, mert ez is alá van vetve a divatnak. De mindig zámolnunk kell a saját individualítá "unkkal,

l

37

AZ UJSAG

Vasámap, 1910. szeptember 25.

l

1

mi Jött az ék zert magunkra raknák s nem. o~:;a k

külsönket ill etől g, hanem egész visel· k d' ·ünkkel. A vidám, élénk as zonyok több ékszert vi elhetnek általában, mint a komoly, c ·endes nők, mert azáltal, hogy többet mozognak, megmozdulnak rajtuk az ékszerek is s vidám, tánczoló fény. ávpk csapódnak nyomukban a mit sokat elvesz nehézségükbőL lVIig a nyugodt, flegmatikus asszonyokra teljes ulyukkal ránehezednek.

Aztán az alkalommal is számolnunk kell. a mikor ék zert veszünk magunkra. Otthon, a mindennapi életben legfeljebb egy pár függöt é egy-két gyürüt vis~lhetünk, egy melltüt, a gall 'r megtüz ' ére. Az ékszerviselet mint mindenki tudja - a parádéhoz való, a nagy toalettekhez.

Egy má.sik hiba, a mibe gyakran bele· ~s~e~ a hölgyek, az, hogy nem egymáshoz Illo ek zert vesznek magukra. GyöngyeolEerhez szines függőket, gyémánt csattokat stb Az ékszereknek egyöntetüeknek kell lemúök : smaragdfüggökhöz smaragdcsattokat kell vi· elni, még akkor is, ha azokat brilliánsok ve: zik köri.ü. A gyöngyhöz nagyon illik a bril~ liáns a (gyémánt) , mert az is fehér, s mert c ~pán csak gyöngyöt nem szokás viselni, már azert em, mert az nagyon egyhangu volna.

Ionte-Carlóban és a divatos külföldi fürdÖ· helyeken, a hol sok a rastn, nappaira is di\atba hozták az ékszei·eket. De igazi urinö ott i csak délutánra vesz magiira ékszert: néhány gyöngyso1't, függőket, s többnyire csak fehér 'agy nagyon világos ruhához. Feketéhez csak akkor, ha e te viseli és ha oz ~ .fekete ruha mélyen ki van vágva.

l

Dajkamese.

K6séin.

Pergamen-börü bús arczára .

Az idő nyoma ráfagyo~t.

Mégis szerettem. A daJkám volt~ Meseszóval altatgatott .

Sohse hallottam én azóta ' , Oly sok furcsa, borús mes~t : ~ Alomrózsák szökkentek szarba" Szirmuk különös és setét.

l

Ű mesélte egy csönd~ ..~~e, Hogy e világra hogy ]O~k Más világból - s e má .:rilá~ra

Vissza mért nem emlékezunk •

Egy arkangyal átlá~ó ujja Fricskázza meg az a ]aknnk.

Ajkunk fo1ött a keskeny árok Emléktemető, mit kapunk.

Hogy benne szépen eltemessük '' A tudást és emlékeket úgy sétáljunk át e világba Mint öntudatlan gyermekek.

mulatságok, ingerlő szórakozások nélkül s e21 az a.sszony feltétlen hüséget követelt tőle.

Teg~ap ~ste _is~ét ';iszon:látta öt az oper~ lrta Lónyay Sándorné. egyik foldszmt1 paholyaban. Viszontlátta • •• A zöld kanállsok tündököltek a nap caméeszerü arozélét, halvány rózsaszin bőrét, fényében s az ezüstös laguná.k apró szigetei melyet annyiszor hasonlitott a Fragonard ide küldték a fehér pornea és rózsák átható ~~eihez ; :vJ.szontlát~~~ öt szépségének, ifjuillatát a hullámok fölött . Néhány fával meg~~anak telJes J?Omp~Jaban s szinte haragos rakott isztriai brigg suhant el a vizen, a f~-Jda.Io~mal ~yilalt at rajta a gondolat : a Giudeccá.ba igyekeztek, hogy kirakják ~rhü­ tole va.lo elvala.s nem volt képes elhervasztani ket, a.pró görög hajóbárkák siettek a Schlavone arczának rózsáit. és a füvészkert közelébe. "~s, most. a ~zemére, az agyára, a lelkórc Nesztel_7n~ siklott el egy festett vitorláju, a~. ~- ~epe raJ~olodott s testének láza átragadt lapos feneku csonaka gondola mellett, a mint korül~tte a VIz_re, ~ napsugárra is s az egé z az csendesen beevezett a Canale d'Orfanóba. le~~got .. v~lann leleksorva ztó, idegölő b iiA hajó~ néha gépiesen rántott egyet lábával baJJal toltotte meg. Minden gondolata, akár a . kormanyon s las~n sülyesztette evezőjét a a va.sporszemek a mágnes sarkai felé, e köré VIZbe. Ale.xandroVIcs herezeg végigfeküdt a az egy vágy köré tolongott. A multnak min-' csónakban s onnan nézte a márványpaloták den igézete megelevenült előtte s a távolnak pompás iveit, -~ .~ol?nnádokat, a fehér lépcsö- varáz a aranyos chiar-oscuróban mutatta be kön meg-megtöro VIZhullámokat. az önként eldobott boldogságot. ~s ez a visszaElkénye~z~tett világfi, dosgazdag oro z visszajáró, csábítgató kép ugy hatott a lelkére, nábob s valo~gos~ homme lége1· volt, a ki előtt lllint egy olyan müvészre, a ki elvesztet~ a semmi sem UJ mar, a kin régen erőt vett a hangját, az a tapasztalat, hogy is.mét tisztán csömör, a tulterh~~t~ég unalma, a pesszimista csendül meg a torka : tele akarta dalolni müvelt, izom nélküli közönye. S ezt a Canne _ az egész világot. A mióta ujra látta azt az ba.n, Biarritzban, Párisban s az évadnak meg- asszonyt, valami epekedó, vágyakozó, kqveteló felelöen Aixban és Baden-Badenben eltöltött érzékforradalom volt a belsejében, a reá váró hónapok csak fokozták. perczek üdvössége mámoros sejtésként futott Es mégis, ma ,gyötrő, mohó epekedés végig rajta Sirni, kaczagni szeretett volna fogta el, ha arra az edes, gyönyörüséges lehe- vele, megörijlni bűnben, vonagló boldogságban tetl_enségre g~mdolt, hogy ismét a karjai között A tenger szinére lassan-lassan fehéres köd fogJa tartam azt az as zonyt a kit egyszer szállott s a csillámló vizen át édes olvadó ezelőtt pár esztendővel szere~tt a ki soha ~ hanghullámokat hozott felé a szellő ~ mindez "lt az övé eg~en, de a kit m~is elh~ ott, a Grétry zenéjére emlékeztetett. A városból mert akkor meg nem tudott élni izgalmas sivitá 1 dalolá J trombitaharsogás hat<;>tt _ el

...

· Mi, kiknek az arkangyal ujja Ajkát gyöngén fricsk-ázta meg, Mi vagyunk a bús emlékezők, A halk, szomorú emberek.

M:i sejtjük, hogy egy stáczió csak E bús világ és emmi más Es tiirelmetlen ácsorgással ·Lessük-várjuk az indulást.

Miklós Jutka.

38

AZ 17JS.4G

R4k Yii,Ja.

Va.drna.p, 1910. szeptember 25, millió nagymama akadjon a mai Németországban kilencz millió kenyérkeresetre utalt leánya ellátására s így sajnálattal kénytelen tovább buzditani a kilencz millíó nőt, tanuljon, hogy maholnap meg~ élhessen a maga tisztességes keresetéből s ne engedjen azoknak, a kik azt mondják, hogy a nő· egyetlen megengedett keresete a férjhezmeneteL Gruber tanár beszéde mindezek daczára nagyon hasznos volt, ezt magán a kongresszuson is lehetett tapasztalni, a mikor a szövetség legkonzervatí· vabb rész-e is felzudult ezen összehordott esztelen· ségek és maradi felfogások sokasága ellen. Bezeg, még tiz évvel ezelőtt akadtak volna a hallgatóság közt olyanok, a kik lelkesen megtapsolták volna a tudós tanár urat, ma egyszerüen lrinevették.

S ez a kaczagás mutatja, hogy még a maradi nők is haladtak, ha nem is a maguk igyekezetéböl, hanem, mert az idők szelleme megváltozott a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyokkal egyet-emben. ~incsen férfi, a ki ne volna boldog, ha leányát, novérét, minden nőnemü rokonát megÓV'· hatná, a tüzhely mellett megtarthatná, de az ma már csak a nagy' agyon u embereknek lehetséges. ~ mert nem lehet~éges mindenkinek, azért mindenki köt-elessége, arról gondoskodni, hogy a kenyérkere· setre szorul nők oly képzésre tehessenek szert, mely nekik a tisz Lességes, önálló megélhetést le~ hetségessé tegye. Gruber tanár ur elaludt valaho~ a középkorban, a lllikor a nőnek a háztartás anny1 munkát adott, hogy maga sem győzte már s a mikor minden nőnek háztartása akadt. De ki tudja., még megt-örténhetik az a · csoda is, hogy a. rnüncheni utja fölébreszti öt a >alódi tényállásra s ebből a tényból legalább azt az egyet fogja megtanulni, hogy ezentul csak olyan dolgokról tartson előadást, a mikröl pozitiv tudomása van. S ha ez, merrtörténne, már ez is nagy haszon volna.

( Gruber tanár ur és a nökérdés.)

N-emrégiben Münchenben ült össze a 1>Verba.n.d zur Hehung hauswirtschaftlicher Frauenbildungc s tartotta ez idei nagygyülését. llyen alka.lomkor szokás az összegyilit közönséget valami szakba vágó szép előadással megörvendezt-etni ; quasi arról gondoskodni, hogy a sokszor messte távolból jött hallgatók valami magvas utravaló- miatt, káros befolyást gyakorolhatnak a faji higíéval mehessenek haza, hogy legyen min elgondol- nára, sőt tisztában van azzal, hogy az ö fentidézett kodni a kisvárosi, vagy falusi magányban, hogy módszerének hivséges követése által, a felső körök legyen ideál, a mi a mindennapi munka terhén házasság-iszonya egy csapással eltünik, hogy ez enyhit, ha csak gondolunk is reá. A kongresszus által a .szocziális állapotaink esztelenaége4 Illintegy rendezői Gruber tanár urat kérték föl, tartaná ö varázsütésre meg fog változni, minden német férfi ezt a magasröptü, merészen szárnyaló beszédet, feleségül vesz egy ilyen t-ehén és kanczamódra fellenne ő a.z, a ki azzal a nagyszabásu utravalóval nőtt német lányt, szaporítja fajtáját s megváltozellá,tja a távozó vendég~et. :Ma aligha biznák tatja nevetséges szocziális állapotainkat. Ugy-e bár másodszor ezt a föladatot a tanár urra, s valószín ü, ez már csak elég egyszerü ? Oly egyszerü, hogy az hogy azt a rendező-bizottsági tagot, a ki a tanár embernek, ha egyáltalában van esze, a mi ugy urat e czélra ajánlotta, másodszor nem fogják föl. látszik bizonyos körökben kivét-elszámba mehet kémi, hogy válaszszon nekík: szónokot. A német csak, az az esze megáll, hogy ezt az egyszerü módnői lapok el vannak ragadtatva az inczidens által, szert csak most találjá.k ki! Gruber tanár aztán mert fényesen bebizonyult, hogy igazat mondtak azzal fejezi be nagyszabáBu fejtegetéseit, hogy ök mindenkor, a mikor ádáz, maradi reakczióról tcsak a férfi gazdasági és szocziális emelése által száltak bizonyos körökben. A tényállás maga a lehet a nőn segiteni, mely bölcs mondat megkövetkező: Gruber tanár, a ki közben nyomtatásfigyelését, különösen a munkásság figyelmébe ban is megjelentette beszédét, a hogy ö egy utó- ajánlja. Mínden erőnkkel oda kell hatnunk, hogy ..,zóban elmondja, azt hitte, hogy telvtársak• kö. a nők óhaja elé, hogy önálló keresetre szert tegyezött van s azért elmondott mindent, a mi gyermek. nek, gátat emeljünk, ne engedjük, hogy ők egy ded lelke mélyében e kérdést illetöleg szunnyado- munka, egy szakma rabszolgái legyenek, mentsük zik. Most belátja, hogy nem volt eléggé óvatos s meg őket a családi boldogságnak . N ~oyon mulatvalószínilleg szánja és bánja ezt a tényt. De egy . ságosak az egyes szaklapok kommentárjai Gruber kissé későn. Gruber tanár a. német férfiu ideáljáról tanár ur fejtegetései fölött, legmulatságosabb Ez.61t, mely szerinte nem lehet eléggé ostoba, ha talán mégis Dom dr. egy czikke, a melyben sok életfeladatának eleget akar tenni, tudniillik, hogy egyéb mellett azon mondat található, hogy meghá.ttérül azoigáljon élete párjának. Előadásának döbbenve látja Gruber tanár beszédében mindazt hivatalos czime •Leányneve!és és faji higiénac volt. a hibát, a mit nemrégen a n ök szemére vet-ett, t. i. a Gruber tanár a fa.j javitását ugy véli elérhetőnek, homályos, nem eléggé precziz gondolkodást, ŐSiiZe­ ha a. leányokat nem keresetre, legalább nem önálló vissza czikkázó gondolatmenetet, stb. Ugy látszik ~e re képesiti a 6Zülei ház, hanem, saját szavai tehát, mintha ezen hibák nem annyira a nc;ík hibái A franczia Ovegekről. szerint : •Ugy engedi öket felnőni, mint a kanczá. volnának, mint inkább a kellő tudással és tudo(Folytatás.) at és teheneket, mint egy legelön.c Hiszen elég, má.nyos fegyelmezettséggel nem biró embereket Daum tesi1Jérek. ha. ezen nevelés mellett kedélyük, jellemük és jellemezné. Egy nagy német női 6Zaklap rámutat gyakorlati érzékük fejlődik, minek nekik az a tudo- a. tanár ur előadásában rejlő ellentmondásokra.

A Gallé-irány legjelentösebb képviselői ai r:ná.nyos salla.ng ! Bőséges, de egyszerű táplálék, Ö azt mondja eleinte, hogy a nőnek csak egy lét- Daum-testvérek Nancyba.n, a kik az utolsó években! a.zonban alkohol nélkül, (azt valószínilleg férfiak- jogosultsága van : gyermeket szülní s azután elő­ valósággal c<>odálatos haladást mutati:ak. Az >>AteJ nak tartja fönn a tanár ur), sok mozgás a házban és adása folyamán, elragadtatva emliti boldogult liers d'Art á la Verrerie de Nancy<( csak 1891-ben kiadós mozgás a szabadban, de tulfárasztás nélkül, nagyanyja társalkodónőjét, Pepi kísasszonyt, mint alakult, de már néhány évvel késöbb a becsület...1 sok alvás és nagyon kevés szellemi munka.4 Ha ezt a nők ideálját. A német lap ráutal a tényre, hogy rend longkeresztjét szerezte meg a testvéreknek.~ a család hajlandó megadni, Gruber tanár biztos Pepi kisasszonynak gyermekei valószínilleg nem Késqbb a párisi Grand Prix-t is megnyerték s soha! benne, hogy a. faji higiéna kellőleg biztositva lévén, voltak, tehát, hogy lehet ö annak a bizonyos ideál· érdemesebb ember nem kapta ezt, mert az, a mit' nem kell félni attól, hogy idegen, alacsonyabb kul- nak a prototipusa ? S ráutal arra a másik tényre, e test,érpár müv-észien ~zép és tökélet-es üveg~ tumivón élő népségek betolakadjanak a nagy hogy föltéve, hogy akadnának leányok, a kik le- dekorácziókban produkál, a modeyn üvegipar le~ ! német hazába, nem kell többet attól félni, hogy a mondván az önálló, tudást igénylő, kenyérkereset- jobbjai közill >aló.

TE>Chnikájuk nagy v-onásokban azonos a Galléé lengyel munkások, a.. kiket a német rajnavidéki ról, készek volnának különböző nagymamák tárbányákban nagy számban alkalmaznak olcsóságuk salkodónői állást vállalni, nem hiszi, hegy kilencz val, itt i~ mint annál, néha öt egymásra halmo~~ ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~! hozzá, Ca.rpa.ccio és Goldoni vidámsága. Igen, be a kerek. nagyvilágot. Nem akadtam magá- szivtelenül - adta tudtomra távozása okát{ Olaszország volt ez.. ismét egyszer, ujra, a nak párjára sehol. :F:s megjött-em, azzal a Mi válaszollia tam >olna erre ? Hallgattam. ragyogó, illat<>s, mulató, szerelmes. tudatta!, hogy maga az édes, az egyetlen, a Hi zen ugyis tudtam, hogy a férfiak soh~e~ Régi palotánál kötöttek ki. Lapos fedelét mesebeli asszony .•• állandók, mert szen,-edélyeik már belso le~ n;te~~rgult márv~D:.yoszlopok tartották s mito- Hol van itt a logika, herezeg? -kér· nyegüknél fog,-a exczentrik:usak s olyanok, log~& bronz alakJal a légbe nyujtották karjai- dezte az as~o~y fátyolos hangon. E: ebben a mint a forgó zél. zerelmük nem egyéb ,az kat. Alexa!ldro~cs herezeg áthaladt a portico nyugodt, kisse halk hanghordozásban rontó önszeretet határtalan .-akságánál, összes er~ alatt, 8;ZUtá.n a.z ~as kalauzolása mellett köny- igéz~t rejle~. - l\Iiért kerest-e páromat akkor, nyed leptt:_kkel stetett _fel a déli növényekkel a mikor m~g el se~ v sztett ? Hiszen a magáé zéseik pedig az egymá.,tól elle ett és J?.eg~ ékes lépcson, az évek altal megbamitott ele- volt~m, sz1vvel, l~lekkel, egé zen a tulajdona. szokot gerjedelmeknek mozai1.-ja. Ön k?nJ'~ nyelmü é~ fri.-ol ö ztöneire hallgatott, m1do:t; fántcsontfaragványok között. :F:s en - nem k~ldtem l magamtól. eltávozot . tölem s én soha jóvá nem teheto . Három éve nem járt már itt de azért Igaz. Önk;ent mentem l, mert a nyuhibá követtem midón teljes, rajongó, szen~ mmden, minden régi ismerőse volt : 'a mennye. zetek, mt>'ly~et Domenichino készit-ett, Simone galo~, az éd?s. ken~elem, a megrendszabályo- vedélyekre szomjuhozó szi.-emet Tittem bele a.

Bope freskot, az aranyszálakkal áthuzott ko- zott erzés czinikussa tett, és mert az életem, ját zmába. Legendáka költöttem önmaga~; nak önról ug_y hittem e meseképekben, ~U: pott brokátok,, a ~ajá.tszerü alakokkal diszitett ha maga nem volt velem lassan czammogó nehéz selyemkárp1tok, az alabástrom Czézárok ~letet őr~ő, örökös egyfor~aságból állott. Ugy a par.::i a maga zitotta tüzben hlsz, é csodálJa, . .Itt magamat. • nun·t a zo..1d e1o• fa, mik·or és imádja a melegét. a ugá.rzását. Önök k~d~ és Iste~e~ és Sans~vino szobrai, melyek mind ereztem daül o t-e tik, a hol, nm cs to-bbe' vero"f.eny es • e1- veseiket, ·a grande cocotte-ok "Vagy az eleg~ns e. pa.tnczmsok haJdani nagyságáról és fény. f o~ott a n:elegseg. Untam magamat. A tudo- femmes tarées-k közill .-álasztják, de ha neha. üzéséről beszélt-ek.

A fiatal bankárnét az Albani-féle kis many és muv~zet nem gyönyörködtet-et már, meg'is meg -ik hogy a. ors av olyan a szonyt a gondolkoda nak pedig azt . ~· l:>.!

• e:Dl teremben találta. A leáldozó napnak vörös sza hoz u jukba, a kinek helyén van a z1ve n át Ladsa' g,a t , a me ly tul az IfIgaz,It nagy l • sugarai sötét aranyhajára est-ek, melynek fénye és az elöitéleteken é an az e o_gu sagon becsülik őt em töb re azoknál. S legyen bb ' m g akkor nem 1 mertem. hü.Sége , min Dido, ug_v bánnak el vele, 31 olyan volt, mint Palma Vecebio Borbálája, Egész vilá gom a maga két szemében össz- ráun ak min gy .!essalináT"al. Arról a nagY• A divány sarká.ban ült, egyik karjával egy osul ritkán ne' h t t b 1•. ük. l vánkosm könyökölt s behunyt szemmel tá- pon A ko t, de· oly • liz z e m e CJ • szen érzésról a melv bennünket, asszonyokat nve~cz;o~a mus vétót állitott elénk egészen megza•ar, a~ ~zerelem után aló epe~ IDUZkodott há.tra, mintha. teljesen á.tadná komprom.Ittalnr nem aka . .. ma.gé.t & fáradságnak. nem válaszolt utolsó rtam. MondJa, m.Iert kedésrö~, • a szomjuhozó >á.gyakozá.sról,.

1evelemre ?

A fi tal -Madonna! olyan ruagra. a mely minden erejé-.el faJ~ 8 {.; . a asszony az l b'lZOnyos JO•, . za a Minden sietség és minden izgalom nélkül mdulatu elné .. d má.-al , boldogságá,al zenved 'lyével a m~en r ' zo, e még ki . l' t kű . • lordult meg a hangjára. Olyan volt, mint az mosolylyal fordult hoz 18 csm~ es - CJ zo legyen marrukna - cjtelmük incsen. ..Jiko emberezobor, a kiből az Uristen kivette a lelket. mes és mély é . .. ~á, mely mmden zellc· nem mnla att m ön már Iégg ', akkor egY~ rzesu no sajá ága.

- Maga az, édes barátom ? - kérdezte szerüeD:. el tá n~.zott, mert mo t ~án bel~í~td - Marasztalnom kellett tal. ? tőle olyan hangon, núntha nem mult volna el kérdezte - Av be vo1na an . hogy b erek azokn l a. nőknel a 1."Jkk t 1 •· agy leegycz ' emet adni egy 8.7.Ó három bánatterhes, megalázással teli, lelketölő o · ö zchoz a, megbánta tettét ' 11 ~ ~!:natén~ hez,, a mely felöl előre nem kérdez e v l'J , hogy 'n a arj iba. boruljnk. Pedl~ esztendő azóta. o ve emenyeme ? Ön kif . al d - Igen. Vi!szajöttem. Mert hiába. jártam • variassággal korrektül' o~ast an ~ - azért, boa ' zemrehány~ nem tettem önneli:• - de vallJuk be, ki -é ne gondolja ho,.,. • llle-gbocsátottam. ' jelen&-

A laká herendaz6s.

egl

ll

1

Vasรกrnap. 1910. sz.=p!ember 35 .

AZ UJS,ÁG zot.t üvegről van szó. Itt is a virágmotinimok dominálnak, de e 'irágok már különbözöbbek: ;:rliczineák. tulipánok, orchideák, klemati,;zok . ereeusok és őszi falevelek még nem meritik ki sokféle.. égüket. Különösen kedvesek a Daurn-fiuk tájképes üvegjei, havas tájképck, nap i.ité:- 1ncllett, esös tájak és mindenféle ,-ilágitásu tá.jképc'k. Rikcresen dolgozták fel néhány opera. jeleneteit Í ", ugy mint Lohengrin-nek é' Tristan-n<!k nélüny jelenetét. :Jlinden egyes darabnak. a mi k ·zii~ közül kikerül , külön individuális élete vaa . ._ ha nekünk specziálisan nem i igen tetszenek a halat.

Yagy békát ábrázoló vázák, mégis nem tagadhatjuk meg azoknak müvészi voltát. De a legnagyobb müvészetet két::;égkivi.il az Ü'l::vnevczett Daumlámpákkal {s ámpolnákkal érték el. Ezek többnyire villamos viláoitásra ké ·zültE>k már. A lámpaernyők maguk is Daum-üvegböl valók, di zkrét, kedves tájakkaL ,-irágokkcl. t~Jakokkal.

Rendszerint az álló lámpák lábai nem ~zi­ ,-e_ n c ináH.atja. r.z cmbcr ih·~ rrböL de a nancy-i :;yárban gyönyörü ki>itelü és igen crö. lámpákat gyártanak, ugy hogy már az ugynevezett lábak i.

Da.um-üvegböl valók. a lámpaernyőnek megfelelo tilu ba.n és rajzban. Itt a szükségcsségböl mintegy erényt cainálnak s a mi mint asztaldi -z eleinte nehézkesnek hat, itt stabilitásánál és tartó ságánál fogva zinte kínálja magát. Különösen a. petróleumlámpáknál, melyeket régi kastélyokban még mindig használnak s m lyekct egyik h~lyröl a má ikra. kell vinni nem egy::zcr.

Ki ·' kevésbé tet~zet.(L. de azért még mindig müvé~zi formájuak az a zt l- toalett- é mosdózcn'iszei ennek a hirneve · firmának. lu. in)poha.rak talpai - vagy, ruondjuk, szá.ra.i - többnyirc halv:ny róz a~ ziniiek, ,-ugy ha.lv:ny té:rlaszinück. Kávé- é tcaké zlet ·i opáliivctrböl valók é ca.maieu-dekorá.czióval ké zül tújképmotivumni hir k. D nem hi z zük, hogy l zzel a ·'l•cczialitá l um-t t érek sokr -~· iunék , ltwrt hi-.zcn a x 7 lll. mz, d történetéboi látjuk. ho . ·az ü>eg t a- és ká.véké :d tek na~;J'Oll rö' ic l i•lt.: tüek. Az anJZolok rend z rint. koedén~ hol i. ~zák azokat rrc néz,·o nálunk é _~ ém t r -~á~ban is az angolok ::1. m · rvndók · 1.em az o ro zok. Leh t azonban. hogy p ziáli<:an FrancziaorszáCT an_, e ~vá;ó m '\észc hazájában az oro"'z-fra·lCzw. barat-ag 1 é 7 én jó :dc1g tanani fogják magukat. \·an ezv igen talentumos Ü>cg>é~ ö muYe z.

J cyen G., a. ki \alamikor Gallé tanit,·áuya. vol 1. ö é Daum-fivérek modorában dolgoúk , sok z.crencsével. Individuális sikereket értek el utóbbi idöben még Francziaországban Bro ard. Del') t.

D ma . LJ,-eillé és Rous~ au az üverrd ·koní.czió terén.

Az Ü'\· ge. között Fan vLiaor~zágban mo't a Perthui , D mon, Rosey uvcg it hec ülik sokra mindcn, a V rreie de la Pai:x-hol kikerülö obj

c ·et a zinpadi hö nöknek hagyom, de ~okkal l ü zkébu vngyok annáL . emhcgy alnmiz::-nát fr gndj k el ott, a hol <'g ""7 cr mint ld ·ályné l r. ll dtam.

- Ila UO' "ZC!'ctet1., mint a hogy mondja. akkor meg fo~ja hoc·átani tév<'l.rg' -em t. Xem ·ngy k a Ua!!_) szavak ml>crc, dc c• k" zöm. hogy a marrn. iránti &zerclmem ~lckm !cgC'T~ehl · lccrö zintébb érzdme. A mi a..<..óta t ( té n' élcteJ b<'n, az cs k epizód Yolt, szc,.,~h- 'agy idötöltés. De egyik :cm '·rio tett." ''n ('Illet, .· maga. . okkal elnézöbl-) '.· jobban l n:Ni az él tet. emhop:y ezekért ldkében h t'ln . H i zen miudez az ö. ·ztöni"ik l ir:-=apongfu aiban l ·li magyarázatá!: s csaknem cl• ála zthatatlan a férfinemtöl. Ha minden nrzclmct mikroszkóp alá tennénk . széLzedve ~ket la istromoznánk hogy melyiket. melyikhez sorozzuk. lelkünknek alkotó elemei közi.ü. akkor való zinüleg ugy járnánk, mint az "Gr ~odoma 's Gomorrha városával.

- Ön unta magát R ezért feláldozott engemet. A hol önzé~ Yan, ott n m lehet icrr.z . z~>relem. Ott. lehet ""~:ágy, büszkN:rg, harag.

1al:in :,:?..enY"edély is, d~ n Pm szC'relem. )Ji t törődöt t ün azzal. ha bele· ha! ok i · k0nyeimhe ?

J a mPgöl i· a Mnat m.~~a utá~1 '!, l:1ta}~11~1Ít <' hl za ..-á[: ott J?alotu]nb~. l<n .tlwz ..o.:,1 ha''J mányaihoz aló mc•r v ragar.zkcd~a I a-· ! obb olt, mint hr zzám Yu!ú u~yneyezett ::;zelm . J· l nem vitt ma"ával, ha u!!y ~~ere ­ tett: nav talán az ön ultra-exklnzi hn~a­ ' ga n m "ro •adta Yolna be a . tr. nic-rá t? \ min i?;\' állott ott elött , fehé>r ruhájában. I. an ol , mint eg y fr ·öny:·rii é,.. rit~a t!!l l 1. Az a ·zta!ról l'l!V toll-le!!H'zot y

d'ari-t. A kristá]_,-.. és gyémántvésés is nagyra bec Ü1ik a párisiak czc+bcn nagy müvészek • ~ul·~ rrC', Yincent Berny és a kaméametszök, DaYid. H. l<'rancoi ·. Gaulard, Lernaire é még többen . .A Cristaileric de , évrc-ben i jelentő mü,·é.. zek dolgoznak (Landicr et Fils), de e nagy és ~okoldalu firmának főerőssége másutt rejlik.

A IC'ggracziózusabb alkotLa e finnának mindene.:;et•·c a ho -. zu zárn üvegek é poharak, le>él folyondárral. a hol mintegy a ]e,·elek közill Játszik ki a ,-jrágkebely. ..-\. fentemlitett Le\-ellié, a ki a Gallé-iránynak egyik leghatalmasabb képvi elöje, néhány karakteri ztikus uj pohárfajt mutatott be nem régen, mintha előre sejtette ,-olna, hogy az uj tilu- t •Tentaculaire<t stílusnak fogják ne\Tezci. (\"alószinülcg, mert a hosszu, maga , ,-ékony szárak a polypok c ápjaira, tentaculaire-jeire emlékeztetnek.

A Baccarat-féle •>Cristallerie<<-rÖl már má helyt beszéltünk, de ezzel még nem meritettük ki a li--tát.

Kozmafika.

Rovatvezető

(Folytatj uk.)

y

'em, nem fogok segédkezet n -ujtani önnek, arra, - m~nd,ta - hog,...- ,·értfén e rcpedcs, _ Yagy pa.Izsan egy folt üí.madjon. .\ ·trn.n11:ra nem erczh tn· mag. t 1110 ,,(. j 1 ~{ r boha. ;~n ot_th~:mo ~n az Ale.-nndroyic~-nnlo úl 'k ~-lt 1~011, ..mikor azt, hittem, hoC(~' m ·glU ne - ~!' ne ' 1tl' dc m 1st már ez az ~~rzé..:<.>1Í1 elmult. On megtanito1 t r . 1 .. 'lk .. . 'll C[', 1ogy on ne ·u 1 1~ e 1e. "ek ez oh·an lec··l·c . · f. í' · ,, ~ , n nun"' a c'r w 1,un 1 . o l1ascm kC'lll'lle a né:i•" t·'n .t . <."> n t u 1n. 1 1,o t .. 1 ani. · zer t engemet ,-acr·u "zt , . . 1 · ul · ·. 0.1 " , t/l. ::z, lO!!V zen es ~·. ~ aJdonkeppe~ egyr m gy. De abban ~ nl~~ban, .a hol on t~I. lumar fclejtenek. Ön m1hamarabh ein: ·z gy Yérbcli her . ,.t ok oT rm k l ~ . -· ze~n , · k o.~f.'.. e, e e~z, lllint az er'nw-. Hrál -fina -.a t underrne::<'ben. tS n pedi~ m;tjd ug\' ;narac~uk.. m )~ a gondol11taihan, rnint ".i nem tehe~tilt alom..

-

.1.

~~:~~~~~~~~~~

MOSDJON NADUS''

'' aaömörtcsnul• _e_s_a_e_r_t-,-,-a-:l~a-m-:i-n~t.:..a-z-ar-c-=b-::ö:-r-f:':íjda.lmat ::-:! 1 csom~~ ár a 50 fi ll. D r ogériákban és gyógytárakban k a ph a 0 •

LEGJOBB SZÁJ-· ÉS FOGÁPOLÓ- SZEREJ{.

l

ntt fel s ez oly elokven~sé vált a kezében, mintl1a egy cadizi gaditana ját. zott ...-olna ...-ele.

Al x, ndrovic.- herezeg mohú t"kint.cttel ker ,;tc a tekintetéL • kkot még azok köz.; a . zc·rellf.;"étlenek l özé tartcztaru, - kezdic - a kik nE>m birják átlé-pni a korlátokat. ,t mcly.,ket a túr·adalmi . zahH....-ok >onnak dé•jiik: Habja ...-oltam az <.>löitéletek.nek ; 11cm {Th ·ttc·m cl a ...-erofény hazáját, mert. sa jút oi t honomnak határain vi:szatartot ak a k<:;t l . ~C:·gek. Dc mo"'t m;.í.r !udom : n m ~ar!~zom felúldÓzni . aját holdog ag?mai a ma~o;~~J:a,k. · hel;\ttam. hogy ncm lnrol· maga nclkt1l dni. ~cm lettem ,em jo~b .r:?ber, s<'~n nagyobb cmbcr azóta dc azert Jottem nssza, hoQx azt. a mim Yan most felaj.ánljam önne~;: . 'j~ifogadj~ '! ' • • fiaLal as zon bl }:nz·.) mozdulatot tett h.czc\-el.

ar.

..:\. vörös éQ'Jlck azonban rryakran még czekn6l is uJyo <:.bb oka >an é ez azeideQrendszer hibájá... o .. .. ban 1·ejiik. Igaz ugyan. hogy ez nem is voros· égnek, hanem elpirulá nak mondják. Igen s.ok~n vannak a kik minden szemmellátható ok nelkul, akitr egyedül, akár társaságban, hirtelen ~é~­ vörösekk' >áJnak, a mi ok esetben rendk1vul nagy baj. mert eg -e- hiYatásoknál, tanítók stb., valósáere c. aná-ként sujtja e szerencsétlcncke~.

Ez tulajdonképpen lelki baj, bár fizikai jelenserreken alapul. A magyarázat egyszerü. Az arcz bőrében le>o v-éredén';·ck a fel zálló vértől ~~t.~lcn megtelnek é az arcz pillanat alatt bib?rvor.os ~zint ölt. Egyetlen szó, valamilyen eszmetarsulas, _öt; egymagában >éYe a félelem i , h ogy no, most mindjárt elpirulok elecrendö ahhoz, hogy a kellemetlen tünet j~lentkezzék . Rendesen féls~e.g emberek tulajdon ága mert még a norma.hs ember i fél-zegué válik, ha minden pillanatb~.11 ug.v érzi, hogy egyszeriben a társas~g ~un:r:Jad nak központjá\'á ,-álik. A pirulók ugyarus m1 ~ azt hiszik, hogy mindenki oket figyeli és ez ~alan még fokozza. ót ok esetben zinte gyógy1t ha· tarianná te zi a bajt .

Garami Béla dt.

Az arcz vörössége. Az ősznek egyéb kellemetlen ége mellett meg>an az a nagy hibája is, hogy egyáltalán nem udmrias a hölgyekkel sz~m­ ben. Ilyenkor, leYelek hullása, daruk táYoza<;a idején tömege:-en jön a sok ke erve panasz, hogy igy meg ugy nn.gy a baj, YÖrÖ ödnek a fitos é~ E'"'·{: b orrok az arcz pedi o<T néha vörö. e bb a kelleténc'·l .·üt i l ott ya]ósárro lila árnyalatokat ölt.

H át z', a. mi ..zé.-, az ö. z egyáltalán nem ud·.·;.•:-i.l · ]1 !.!éil\·. Ambátor az arcz időszaki (nem állandúJ ,·örö.-,.:· gi•nek oka nem csupán az időjárá b1!.u. de Í!! n .-ok>'zor a. rendetlen emészté ben i. rejlik. .\ nedw--;, ködös idó llen sokan fátyollal ved kez1wk, pedig ezek igen helytelen utját-módját >ála.:ztják a, veclekezé nek. mert a fátJ"Ol mögött l c,..apódó púra. még nagyobb ártalmára nm az arcz hörénck.

Tartó abb és veszedelme ·ebb vörös ége az arcznak az, a. me ly a rendetlen vag ' legalább~ inem tökelete emé·zMsben leli magyarázatát. 1\ehezen emé zthetö ételekról köztudomásu, hogy ·ok zor kiiitéd'kkel járnak és ti ztá.talanná te zik az an:zbört. l>vancsak az ilyen nehéz ételek a >érkf'rinué ..re is~l1atnak, olyformán, hogy panga' t idéznek ~lő a ki.' ebb erekben. mely pangás köYetkczménve azután az arcz vörössége is. T rmé.zete • . l ogy ~ ily uton jelentkczö YÖrö ség kezelé ~n~l eJ -o :sorban i az cm~ :.üést kell rendbe hozm e ~ könnyen emé· zthetö. a gyomrot meg nem terheló i·t Jek fouva ztásával cleJ'ét venni a baj okának. c. ~

Vasárnap, 1910. szep tember 25•

-

G6:!5

====================-

l

a F oldes-féle MAR tii~· ~ EM TI TOK hoO'v KflÉ~E a ie~p~o~.lernebb e_.; 1

l

======

leahatásosabbszepttoszer. VegJ-~

tiszta. és árta.m;tlan. gyógy t .í.ra.kba.n.

1 koronn. ~ 81 ~

'.régelye

Házi fanác ad6.

Mandulás vajas fánk. K ell hozzá 28 d eka vaj, 42 deka li zt. 14 deka czukor, fél czitrom re zelt héja · három kanál rum vagy a:rak.

Eb ol a. deszkán gyönuc tésztát gyurunk, mclyet néhány órái<T piheu~ hagy_u nk. ~z.tán l~isujjn~:.a kinYujtj uk, fánkszuro>al kiszUl'kal]uk es a · _utoIem'ezre rakYa, a kö>etkezö mázzal bevonJ uk: három habbá wrt tojá Íehérjéhez 20 deka fino~1 porczukrot. 20 deka törö.~ t mandul.~t és egy f~I czitro::n reszelt h éjit os-zekc\·crunk. ezzel .a fá!lkokat bekenjük, minden fánk közepére ~?~ J~l · · e<Tsut]uk.

Czukrozott meO'rr,-et tesz ünk es szepen m o eo-

E'hallgatott. De a f?rfi . nem talált ~~ó~ villa zul a7. a~szony melyscges szomo~usag crnl h -. zan tt:>kintett reá. mintha emlekez.e{iJ,~ ;•kau~á Ye.mi arc:zát, alal·,iát. s aztcu: mintur.- önmagához be_zéln•, halk~.n folytatta · . ~ t , t ·t - - Irre11 "zerettcm üu\:. De mo ma •. c • t I.:;o c-:-~ lé dá mé1g beJcharapózott <'hbe az n ~k ' · lJC 1·~ . ·t lllf' l ye t Jn <t-" l'"'""-z'o erzc::~ , t "'-nal·~-, ~·z;cntne , crhittem. ];; .. a kiábrándulá:::, c7. a n!agot 11 ·[~ 1 renrrerö eni ;::zétr mh Ita azt az egyet\ oázi.;t i ·. n mi t a Jétnek kjé·crct t !t m kte:1gere rldi<T Yirácrnsnal:. l'él'!\O)!Ónak lattaU1 · l "-"'ll 111'.rr ro '=' ~• 'l . t a .\ mi C: J t 1 aink ch áln" k cgymastc .. n~tn ... hYJ>erl o' és folnon feJéj" t.ör h·ö cnntoJel: · t u111-~ .crrv~zc ·· ak a ...· J!ielcn. ·.E'<T bcr~ ta }'lk a oz l1a ~ fől ujra, a n:~rh rctlen ...-cgtelcnbcn. Dc d, dün " ba töb é.

1 J'' r .. donna ' kiáltott fel fáid . . ~-. li 1eJ · zc.rr Hát• ilnn hamar e Jilln e. .. nl .. ,an ....."" 1·"r • ·'Ct:· " • tette Yolna, hogy Yal~ruilw~. e.n.. v~llam közÖS dene ? Hi zea az az edes. udyo<: eges, mult ··., ·j:r!.-öt bcnn;i!.ht örökre ! n fia al a zor y megrázta a fejét : ..:itt . ne hán .a. n halottamat . "fagY nen j...,l i"' f:. z a er"et :

°

a.:

P a,-ei f ndu lo. dunn 1~ tu non sai, ch . 1 m d i morti. ·non tirnnno mai !•

.

,

, •·I·veill

a lo;r_gta marvar~:' .. ·k.Ó . a fens'~ge> az orok

Burgonya babbal. A meghú.mozott burgonyát darabokra yágva f.ÓS vizben vuhára fözzük. Let-:zürjük róla ~ vizet, a bürgonyá.t szétnyomj uk , egy kiló burgonyához 5-8 deka friss vajat l{everve. Egy kiló bUl'gonyához fél liter babot főzünk mea puha vizben (a babot sokkal előbb b ' b ' ~ k ell föl tenni) . Szétnyomjuk meg a V1Z en e~ nno~n s:útá.n áttörjük, aztán adunk hozzá ke>es huslevet, sót és borsot s tálaláskor piritot t hagymát teszünk a tetejére. Fil tölt bus vagy serté. karaj igen jól illik hozzá.

Mustos pecsenye. Egy lá b ast szeletekre vá gott szalonnával, sárgarépa, petrezselyem és Yöröshagymakarikákkal kibélelüuk, azután egy hári yájától megtisztított vesepecsenyét, sertés fehér p ecsen ·ét is lehet, a lába ba teszünk, előbb azonban gyengén besózzuk, szegfübors és g~ömbérrel megfüszerezzük, azután háromnegyed resz must, egynegyed rész boreczettel fclt öltjűk, befödjük és gyakori k everés mellett addig pároljuk, Inig a pecsenye puhára főtt . Ekkor kiYesz zük egy tálra, levét pedig addig fözzük, mig zép piros~a1:~a lesz j ha zsírjára sült, néhány kanál lisztet hlnt_unk rea s azt is meg hagyjuk barnulni, buslevessel es mu~t ­ t al kell felereszt enünk, rit a felszeletelt pecsenyere szürünk azután vajas tésztával vagy zöld égge~ koszoruzzuk és feltálaljuk Megjegyz~m, ha annyr lé maradna, hogy a zöldség nem sülbetne zsirj~r~, le lehet belöle szürni s a, feleresztéshez felhasznaluL Sokan káprival, mások czit.r ommal szok~ák c~ké ­ sziteni. de a m ust ize eléggé kellemesse tesz1.

Eézetkészités. _-\z eczcte ·é Yált borból nem válik mindig erŐ!'-, avanyn eczet . -~,eczetsa \· bo_~·­ zeszböl ez pedi cr czukorból alakul af . Ha a gyu' • mölc szölö vacryo bor nem bir cleg czu k ortartal ommal, ~rjedésko;·ke,é' borsze z kéJ?ződik ~ . ebből következésképpen kevés eczet.. av 1~. A regt: egy··zcrü eczctkészités, melyet mo t IS basznalnak, abból áll hocry nyitott eczettel savanyitott hordókba b~rt töltöttek, mely 24-27 foknál megl'Czetesedett. Ha egészen savanyu lett, a f,elét le öntötték róla és ujra mPgtöltötték savanyka vagy hozzáyaJó borral.

Alapos hordótisztitás. A kitísztita~d? h01·dót vizzel töltjük meg, melyben dun-a h ztet vagy korpát elbabartunk és addig hagy~uk ~enne, mi."'

E'rjedn i kezd. Ha aztán szokás szermt ktmc~s nk es kiöblitjük a hordókat tökélete en megtisztulnak ·s mindcn szarrot el vesztenek, még ha dohos, -,agy penészes szaguak i voli.qk előbb. o

Gazdasáji tanácsadó.

Az almák utáiiérése . •4..lta..lában ismerete~'>, hogy épp en a legnemesebb almafél_é,k a fá_ról k~z:~etlenül leszedYe korántsem olyan JOk, mmt_ klsobb, _ha egy ideig hüvös helyen állottak; az 1lyen almaknak az utánérésre szük égük yan s ez o.lkaloilllUal jutnak jó águk tetőpontjára s ekkor ~~-s~.n~_k legédesebbek, illatosak és zamatosak . I~ulon?se~1 ..a I·'~" '·" téli almák több-ken ebb k erneontot CtSOIJelo ' d· k . lv kemén 'itö tartalmaznak a. l sze c 01. a me.. ., . l assan-las~an á alakul azután e.:ukc:ta . .m1altal az alma édefiehbé nilik. - az nj 3bb YJzsgalato~ zer·tn t ar.. a 1m<~-' lJan léYŐ keménv alat, itő nádczukorra , t .

1- j }'· f l'"l az alma édese bélcr-z azer. Ji'>. llH'r ~ · ~z~n c.u ·, d-~ ,;;.·"bb és ig · cz ukor'' zct parologt at yan cl, ne \ l •. t • • u . .. ~. .. '""' ...'-·rr'"l az eltartás ];:C\zhcn bckon,h·zo d usa b t.u 1c......

C0 ll . . .. ]· , r ·d·. ·, aYat és a több1 fanvarnu s ... Ya ,a, l ol aczw ..a. cser ' '_: l ·a cltmtá~'> köz 11Hl3 •crryuletekkc alal,Jt' an, ,tz a lll .... ' . 't nJyesziti irry kclJClll€íiChb !ZU CR l lf>O f a nyar. aga ' . t;· . , ' ,:1 ·1 - . h t bl 1 Ho szabb 1dc: rr yaJo c1tarta. !.cL (' \ z (' o ,, c' z kit '.<>d a;r, oxidáczió az alma cgycb alkatn:szcnC' lS CIJ · a.-. illat0~ an -arrok ye zendőbc mcml<'k . a~ a],ma .. , !', SZlYaCSOS . "' S~'b • le z és J. ó ága mwdiuka hb l \c\-.<1 .

• . ·" kk T- t 'bb a' ll cl a gvümölcs lndeg. szaraz c~o cn . .I.Jt:"g ova • . 'l . ,. hel ·nn :\lécr a -,ékom-héju gyii~ü]c&ÍaJta .;: IS, J?C: 1dá~l c~~r~sz~'"e meggg~stb. hó~apokig is eltart _hatok ~ ,J ' ~ d' be teve a jég,-erembcn, yagy ha alkalma c cny ' kut ba sülye~ztetnek. . k d 0,.l_ 7 t A vaj csomagolása. A vaJkerr.. e ' . ~;;. khánJ"ák horn· a rrazda a vajat P rgamenpa.J?11 11 c·--omag l\• a '"'·' 1-üldJ·c~ s hogv az el:>cr' "·z· val· za 1 o . " '. · . 1 'b 'lcl>e . A kcre~ l!d•ka pcrcramcnpapm·allcgj en t !:' . t kedök gy~l-ran mnrruk külden('k pergam~?papn · •· ' ' "' - · ódi ól fuurr :-;;:e,, gazdúkn·>l· PJCJi. c c;:;oma<:ro1n"t 1 1 • , ~!"' . " J .

C' lj' ·í.r·í' ::.:-t'l't 1:'; d<' 1'111tuk r \'ni tar o.:<ag•. ·,z :.'1Z • •• · , 1 1, d a ]; dn v ll y os. me r l ·z t~ d>en a "\] JlC w ,'·1 . , t ·l . .1. . ... l l t 1·. t · \ l :H{J', c. P • <11 a a 10z. zon T." U a t~, e;!.t • . _.... · . narrtllt vaJ l,nlomeac.·ik aL011l;, 1. hog~· az ~~~- C:::OI r •ik· ..

- ' l1 •1\··,., \n· ben lll !!:.vll ' liosen r :·z n! 7.P.l).LIZOIL • 1. t.":' . . ·· 1 y "~.gau:cn l'S d ol. l<' ]r -~ , \,'-:ul z t ln:-;;r~. 10 . 1' . . ' ' "· • . · k ll l-JP'O::mi ·1'!· t (,.té· ,t lúdál lll'lll 1:- ~ ' ,-d l llnpir ha'""' ,.. . ·• ' . . .. kelt a 1a ~ 1a • IH •!l . • :l •n rO'fa n:•' n. ptl'" '-7,11 a-' n,~. cn pa p u. . o. lff'll!Ü: ('.._ r: •t"l· ll i 1111 ,lll a r '-~lll , • l l ~,l l ;.lt 'tlD .Ip(' l E!Wt'h ('l am,\Za.n, l lt••Jrt <'1. Ulu .. ·

> .

o

'

"'·

o

•

o

.t';

o

••

'

••

'

•

•

J

o

•

o

,

.,·

41

AZ 'UJSÁG

Vasárnap, 1910. szeptember 25.

kerülésérc a kö vetkező eljárás ajánlható : A vaj szállitó }áclát előbb száraz állapotban ki gőzölji.ik, ~utá n i isz t a hideg vizzel tölt jük meg, melyet néhány óra muln1 mcgujit.unk. Ha a ládika 15-18 órán ái keresziü} Yolt ,-izzel mcgtöltYe . föltehető, hogy oldha tó anyagai kivonatta.k. Rövid idő,-cl basz.nábtba >étel c·lőtt a lácliká.t kiürítjük és k eYés fonó Üt,zel s éles kefével jól kidörlsöljük és Yizzel kiöblitve, az eresziókeket száraz só•al jól bedörzsöljük. A pergamenpapirt előbb kellő nagy ságra l~::;zc.;bjul;:, azután használatba vét.el előtt l ~ óráig .. ó;,·izbcn úllani hugyjuk. különben a vaj megpenészedik alatt.a . Azutá n a ládikát pergamennel jól kibélelve, a Yajat b elenyomk odjuk s a fel:>ő részt szép ránczekban a V:Jjon clteritget.j iik egy mú ~ ik pergamenpapir;·al letakarjnk. Ez az eljárá,s különösen ajánlható teanj szállítá ánál és nyáron át, óvatosságból azonban télen i igy járunk el, mert a szá.llitás gyakran tulmelcgrc fütött postai Yaggonokban t.ört · nik.

...

U.zeneiek. ( Kéziratok{!l nem adun!• vi3a::a.) lSz. K ároly. Kivánsága szerint intéztük el.

B. Bella. Intézkedtünk Dr. H. L. Levélben 'l"álaszolunk.

R . Róbert. Levélben válaszolunk.

Z. J(. Fiurne. :Ki,·áusúga szerint leYélben vála.szolunk.

L . Bf:láné. Kivánsága szerint intéztük el. 'l't's::táseló. Levélben~ vúlaszolnnk.

Ehmér. Kozm el iktt roYatunk yez.el.őjénél: VI., .Andr.'ts v-ut 89.

BlidaJ.-c..,'Zi elúfi::etó. A gyógymód négy-hat hétig tart. a mclvct ha nem tiirne. meg kell szakitani. Yagy erré. :.:cn me,;.ezüntetni . •. zokolL környezelétól táYol, kell~mcs ' iim~s ápolószemélyzcttel kell clláb-a lennie. i:".l • yngodt úgybanfeb·és a. gyó"ymr">d két-három clsó hetében feliétlenül sziikségcs. aznhí.n is a nap legna· g:yo.bb részét ágyban kell töltenie . .Az akti Y testmoz;;nst a passzivnak kell helyette i t eni í s ezér t na ponbt T( -1 órai mass!l"'e h asználandó, azonkiviil orvosa ,;llamo7.tas'a mea: ~aponta egyszer fru:ádos árammal. _\. tápllllék mennpségét fokozatosan heil emelni . .\z el:sö ncpokban tulnyomóla« tej é pedig óránként hatvan gram m. A :3-5. napon már l ~'~-'2-3 liter tej. a melyet kortyonként lassan hidegen vagy melegcu kell meg· inui. Ha a teitöl undo1odnék. ahhoz keYés teáL ká...-ét v::trrv konvako"t tehet. Ha a kizárólaaos vacry tulnvomó 0 tejÓtrencl "már kezdetben nem f'ikerül nem 'kell erősza­ kolni . hanem elejétól fogv a a bóYen nyujtott tej mclletr. ·azonnal Yegyes koszt fogyasztandó. Hat nap mulva a kö,·etkezó legyen az Hrend : Reggel hét úrnkor fél liter tej kortyouként fél óra alatt. Xyolcz órakor 1.,-•_', liter tejszines kún\ fehér kenyér Yagy kávé· . iTternény n'l.jjal, SO gra mm hideg ült, egy túnyrc:r zsír· ban kisl'tött burgonya pommcs detene frittEs. 'l'iz Óta · kúr fél liler tej kétl;zersültiel. Délben tizenkét úrakor fél liter tej íéL óra alatt korlyonként. Egy órakor htl.S· Jew., iUt bóven. fózelék, édes té .. ztn kompót. Félnégy órakor kortyon],(>nt fél liter tej. Öb órakor W liter tej vaja. kenyér. 'O grantm hideg bus. _"yolcz órakor mcleg sült. ken ·ér yajjal, fél liter tej . Féliiz órakor fél liter cej. kétszersült. Levesekbcn, hnwkb<'~1, fézelékekben és édes t~:-ztákban változatossúg. fd a. ::\fo<· ·a meg naponta többször az arczát állott vizzel 'b este a lefekYés clött meleg vizzel é fehéritó b:'tri'Oll)"~mppannnl. A szappan ha bot hagy ja rlljta n éhá n:>' t'crczig. ~zután moEsa Ic Langyos vízzel, utána áll ott Yizzct é a leszhitás után kenje be éjjcirc L ~z. g bn r~ony-zsu·oskrémmcl. Reggel a szappanos lang, os ,;ze. lomosás és állottvize leöblilés ntún zúrit~a le és kc!1jc be fchéritó -bárwnykrémmel. Ezenkh·ül tessék másodnaponi<t arczgőzöléseket végezni a kö•.-ctk Z'Í· képpen : Tc~~ék egy nagyobb n_edénybc cg. - izzó n.durabot (,-nsaLóYasat) helyezni. az edényt tö lte ~ tele Jovog1·a forró >izzel é hajtsa reá az arczát. A fejét é az cdén~·t takarta a le egy vaslag kend6Yel. A gözöl~s hu ·z pcrczig .t artson, a mdy idő alatt két-három zor )·cll íri~s fon·ú Yizct a?; ~-dé nyl1c tölteni. Gózöiés után hid"'r.:,-izr. lemosás és azutá;~ le záritás köYctkczik, utána petii!! b H.nc:nya t·czro rr~l Ya~ó bel1int6·. ~cri?észcte_cn gondo~kod.ul:t kell arrol i~, hog.- az em~ezte~e rendes Á·

lc!!)"CIJ.

' - E(l!t ré[li clófi:ct.ó. A Mrdczct kórházi föor-,os eziiLo: Ra berern J . Pál dr. egvetcmi mngánta~:ár, IY., )!tí.lia Yaléria·utcza 3.

• H. JJ . Tessék a. Hydrogcnol-szájnzct · fogport, vagy fogpépct haJ;ználni.

G. Jáno né. Ki'l"ánságá.ra le..t.!ben Yál.e.szolunk.

Elófi;;etó leánya. - lossa meg és habcr.:-it~a be h etenként 1.;(-t ::n-. :;;tc_ P. intekvés clótt nlaposan fcjbörét és a haji\t mdc;:: Y1zr.c1 es k?loz. vári anthra~ol-kénszappnnnal. _\ f"Z•1pptlnh:1 b.ot hn~.)'ltL rajta az elsó megmo áskor öt perc -.:i. . a:wl:tn rumdeu köYct.kezü m _mostískor öt p rc:o-c";;d to !11'h és végtil :Hiandó:m lnlSz pcrcz.ig. F..zcn irlli lc clk ut:!l1 mo;;sn Ic a zappant jól. Hib "ZÖr Y;Í.ltott lr..n~yos "~~zel _(h:t. ,:zóke . . a!;:kor kamillakii · ~ol;: lar:g~·o uz<.el). 1:;an; olJ!tbc 1<.' aliott viz>A!l, H!!\' hog. a haján 1••., ,. ft> jbún:n ne nMradjon l'emtui ,..;:appan . <'ill l"~ a !t•,;:,'\jt::,,_ l:;n ,te"sók tibontott h,"ljial lefcki.!dt.L Ezt.n· ~iviil ~~··.t'!: nw:ccdl:~;JJOntn ll'~~l'L :1' ftjbl>ré, t·sy l;. Y(·:; · th-,.-uló. haj ..;;:c,,..z:;Y<' l )Ol Lcdötz,;ölni. _-\:~okon ,, napokún. n mikor Ht:.Pr~nos .~z lé:> t '<'gez. nt tl:.'><o;k :;ze:-zcs Ledörz~ül.!, t i;; Yt'f;l zm.

JJ oslo:l,l. Uyi;r. • ·:~igol·u,,n l~c1 iiLcndők 11 t é z<ák. e~u ·or. {dc55.J![('~ · bnrgl)r\'·n . .!:\t'n~ ·ü nr.pi ::.dagj: .,0-lf)O araPinl. • ·ok il.~tr. Ez(\1;. ug_~.-iini,:; o!í~ l;i,::~-~<"!;h~:~ lic.-etYc. hen,ar dúidhik a jóllakot1ság r"·nct 'L f~H.cté· bá'"nm~~or n"pj>i ban . •v-r ét-cHd u hövctknü: Rc>g~d / 1 •• ónkor: n:>g.) I'S~ZC l•-('•.;· tea lZttko!·, tcj é' nt:.n neJsüJ, j(l gramm

fehér p iritott kenyér, vagy fekete ken;-ér bőven va.jjal ; délben : 120-180 gramm tisztn. husle>es, melléje vagy beléje csont Yeló kenyér nélkül, lZ0-150 gramm k ö,ér fött 'Vagy r; iil t lms z-,iros mártással, zöld fóz.elék angolosan késr.itn~. m?rilékeLb mennyiségben (kiz1ir a burgonya, s~rgarépa, répa), saláta, siilt alma, vagy friss alma, . vagy meggykompót czukor nélkiil elkésútvc, 2-3 pohárka. könnyii fehér bor. ebéd után egy n agy csésze erős Qroa ~ tea kescriien ; este : nagy csé ze oro;,z tea kooerüen, hozzá. egy danl b hig iojás, vagy ke-,és zsíros sült, vag_y kö>ér sódal', eset.Jeg h al, 30 gramm kenyér sok vajjal, néha ke"l"és sajt, friss gyümölcs. Kerülje az ételek erös sózás!lt, fü. zerezését. Gyomorrontás esetén a táplálék so•ányahl' legyen. .

L. Im.éné. C ak tessék egész nyugodtn.n haszná.J.nl a Zom:íncz·fogpasztát. Az egy uttal. ki tünó sz!l.j-ant.iszcptikum is.

Z. Y. -né. Tessék a bársony-szeplökrémet használni.

Dunamenti elófi;;etó. Félni nem szabad. Kellö óvatossággal, rendes életmóddal és fokozott tisztasággal ,-édekezhctik ellene. Nagyon jó szolgálatot tesz a kolozsvári zcnt L ászló fertötLenit ó szappannal való gy~kori mosakodás és sok fürdő . Különöscn fontos az étkezések Lótt való pontos m osakodú '. ;;ikszó. J:?:J . Kcm ol-:oz b:tlált. Mindenesetre meg kell \TÍZ g.Utatni . az okot kiL.'lltaiui és a szerint kezelni.

Igy viz gála.t nélkiil ta n ácsot adni n em lehet .

Bak(i11. l. 01-..assa el a Z. N. -né jeligére küldött ü.:eneiiinket. 2. l\Iossa meg n apközben többször állott vizzel és este a lefekvés elő tt meleg vizzel és fehéritóbársonysza.ppannal. A szappanhabot hagyja. rajta néhány perczig. azután mossa le sok langyos vizzel, utána. állott vizzel és a leszáritás után ecsetelje be éjjelre bá~ony­ zsirtalanitóval. . Reggel a szappanos -langyosvizes lemosás. á llott Yizes leöblit.és és leszáritás után kenje be fehérítő .. bársonykrémmel. Ezen,ki vii l végezzen másodnaponta arcz· gőzö l éseket a következéképpen : Helyezzen egy izzó vap~ darabo t egy n agyobb vasedénybe; töltesse tele lobogvD; forró Yizzel é· hajtsa reá az arczát. A fejét és az edényt 1..\ka rh<·sa le egy vastag kendővel. A gézölés 20 perezig tart~ on, a mely idú alatt 2-3-szor öntessen friss forró ' izci a·.r. etlL·:Jybe. GőzöLés után hidegvizes lemosás és a Leszáritás ut.in krémes bedörzsölés követ.kezik. A mit.tesz szcrekct naponta vagy m ~eodnaponta ki kell préselni, a megérett p:ütanásolül.L pectig a bómck szappannal és mel~"g dzzcl va!ó Iúzetes letsútitása után egy kiizzitással meg;isztitott. de múr h ideg tü h egyével kell felszo rni.

A kiprésdé; . illet vc fe lszurils után mcleg>izes szappanos lcmo~íts és lcdör;-.sülés. állottvi zes leö blités és leszáritlis következi k. 3. Nem tudtuk elolw,sni azt a k"Tédéses kifej ezé \. 'l'e éi~ cl t uj ból le in-a. megkérdezni.

Co:;. ,1.-nf. Kiníusága szerint levélben vá~zoluuk.

S-:. J c.nö. Kivánf;ága szerin t. levólix-n Yáls.azo)únk.

F. l nu·én!-. Tessék 2-3%-os Lysoform-olclatot lw sz..mll ni.

P. H.-n~. LeYé lben Yáiaszohmk.

B. Ernő, Kol"'::S?.·w·. Tessék a 1\outratussin-Bayert ba.sz.n<ilni. i. j. n.i 4. l., 2., 3., 6. és 7. számu kérdéseire más helyen 'Válaszoltunk. -! . Chescbrough-v!l.\;elio. 5. OlYa~ ~a cl r.z •'Elófizetó Jeúny.1 ~ jeligére kü ldöt,t üzenetünket.

H. Zoltán. P(míd: Végeznek többféle ih·en n1iitét<>t kiilföldön i·, nálunk is. Persze csak n legsürgőse!.Jb ~zük­ ség, éJctYe ·zéJy esotén.

Ró:..sa. Tessék a bársony-bórhámlasztót használni.

SC'l!. Jó:: ~jn~ . Garami 13éla. dr. e;dm o : VI., Andrássvut 8() .. ;r'ulúlható köznapokon d . u. ~-J óra között. • l./g.'}t:id nri''· C''akis u;: étrend s:dgoru berartoisa. biztositj'L a jó eredményt. Ker·ülen<lók: J:é]J::l·, nrid -. l'zó!ö-, ü-jc7ukor és kcl.l!ényi töiélék, Ya.lamint n7. e7.ekkcl b~sziilt, vc.gy ezeket tartalrilazó ételek és italok, például té,zták, iO!'ták, kenyér, tejes ká n \ é les gyLimölo::, bnrg_ony.. . édes bor, sör, likőr, pez gó, kakaó, csokoládé.

Ete!ek. ita Lok édcsitt>sére sacr.harin huszniÍiand ó. }fegc-ngedi'C : bármily mennyiségii, lisztet n em tartalmazó lcycsck, ulindeníajta hueótel bóséges zsírral, dc lls~tet tartalmazó mártások uélkiil, a .. zpik, :tjtok, toj{l.S, tojásétele~. I?l-rsé~elt; mermyis~gben zöldsaláta, paJ:aj, párga, kn lara b«·, karfiol, 7.cll;;r, k1s retek. gomba . zöld l a b, kevés alud tej . kepbir, tej iirü. idós ajtok, savanyu gyümölcs (ribizke, eper, málna, ~u.van:y-u n arancs), ~ió, 111andula, továbbá Jekete kávé; iea, limonádé, persze sacharinnal édcsi ve és ~>a•anyu b orok. Kenyér helyett diabetes konyh·. Ez ké..·zcn kapható. Kiilönösen értékes ételek: n._ nöYényi o~ajok,, . n1j, szalonna, tc,jfel, sajt (Gen-aiE, ?\ enfehatc!, traccouno). eervdat·, sonka, kövér sertésbus ~üstölt marhn_~Y l v,__ 7-;iros sajtok,. tojás snrgája, liba hu : anaolnn. ka:~Jal", _koYer lazr.cz fn sscu vagy füsooJve és n.~dc~-sutemenyek. ]~gy napi étrend például a k~v. tkc~o : R<~ggel 7 . óra közöt.t : csésze tea vagy kaYc tnJSZJnncl, su.charumal éde~itve s egy darab diabetes kenyér. DNelótt 10- ll óra. között.: Bcefsteak tükörtojá sal é· egy pohár vörös bor. Déli l-2 óra közt : ~usLevc.. ~-ojással, _keyés _főzelék a megengedett zöldíóze· lekek kozul. dc rantás es czukor nélkül elkészitvc sült ~ven. ~1oz~ zöldsa.l~ta ?zulwr nélkül, tojásha.b ;acharmnal ede;;!tYe k~-,c d1ó, s::~.nmyu gyümöLcs, saYanyu bor. Délután öt orah"'r : Fekete khé tojássá.rgli.val és esedog ·sacharinnal, egy darab diabetes kenyér. Este nyolcz órakor: két darab zarelinia vagy két darab lágytojá . utána sült vagy hal, vizes bor. tea saoharinnal M~~ .

.

JUq mintliq. l:·as on feL az or>osáYal egy grammos zublim:;t pu·::tiUákllt. Egy darabot oldjon fel porczell~ n a:n· ::'lm,inc:~ozotl edénybe öntött két liter állott VJZL·.· abban :í.ztas"fl. ree-gcl é:; este 10-10 pcrezig. A le_z:í.rit~-~ után lúnt~P oe' a gyógytárakban már erre a. r·zé!:·,l ké-::l:'n kaph a tó Zo1lic-zilsnns hintóporral. A lemos:1sl:o:: h,1sm:.íljou ,íJlott 'iz<.:t (•s kolozs'l"ári chróm·

bnn'

r.·•pp.mt.

_Yyrur:!ú ,,{·a <Í. :!(). 'It·~aé·k

a búrsony aran;vhajte!\t

h,l;;zn:íini.

Jft,l(, :iu·!. , 't-m az

gyik, 8em a má ik nem ér re-t l·lll.

-'l'a•. i!•í. l. ll]\:lS"<1· el • z ·'ElLitlzctú lclim-~ · é- :!. a. ;H. J:> ... jt'li;úe ki,i!~ö~t, ii:~Df·teinket. 3. Bizony a?: na.,,ol• konr.,v" mc:;.oncnuo.Jk al)ban :!:·:c tbeu és e:z:er' ~-~ :~j:1nljuk. !H•g;-· ha !C'hct: !lalcsz:sza. el ar. uta:i:.,í.s4t. " l!~m{n .. r~~('~ -~0]0?3~ ~l ~t:nnm;szappai~t h~:>:t.náJni. . 1 ..•H alt'l. /l) _.>ni1Y· L_~ ek a, 15zeuL Laszlo fertot· 1- nno p•pcrcsL3}'pa!lt ha~zn.:tlni.

•!!:\" "'

-c:.

. l l

ss

Vasárnap, 1910. október 9.

z cziális tondozás.

Az elavult jótékonyság gyakorlása helyett, mely abban áll, hogy a nyomorgóknak alamizsna adásával percznyi enyhülés szerzünk, nálunk is m kellene hono~itani a másutt már régen dívó zocziális egi ég és gondooás el ét, mely a bajok megakadályoztatását ozélozza.

Az Európaszerte akorolt zocziális gondozás alape zméje : okos profilazi al é.s minél több jóléti intézménynyel az al óbb néprétegek nyomorának lehetöleg gátat vetni é.s a bármily szere:ncsétlenség elöidézte bajók állandó jaL·ulását idejekorán lehetövé tenni.

De k llö ké zült égael még o t · ok bajon birtunk volna egi ni, a hol, mint p '1dául az idén is, egész vidékeket tett tönkre a romboló elemek pusztítása, a hol a züksége intézkedések hiányában a nyomort c~ak r ' zben birták enyhíteni.

A legnagyobb bűnt követjük el a humanizmus és a jogérzet ellen, ha a hajléktalan, ruhátlan és éhes embert le gal' b b a fizikai elpusztulástól meg nem mentjük. e itenünk kell a sorsüldözötteken mert nemzetgazda~á«ila is fontos, hogy azoka a kik 'letfentart' uk legelemibb feltételeit hirtelen eh··e zitették uj exisztencziájuk fel' pi ·-éb n ámo'"'a uk.

Arra, hogy n ·obb l mi c · nyomor~.óknak rög ··n uyujth :unkkh, e loEe el kell k zülnünk. Külföld"n i en 0 e1yut~ vannak az ilyen e tekr k z n • állo a.ppara u ok mel • k ·· _ k h k~n kivül mindennel ·fel nn~ - oln IIUre csak .. a n omor e1·o envhit, illze -.e,b a szükség lehet. ,.agy elenli p p _n htel.

·srt?

V rsek.

Ir n Czóbel

Tavaszt keresni . ..

Foszlán 'OS Parázn n Járunk Yal Megf- kult,

):>ágyadt é:zaki k .. tllorr, ·acza a nap h l ta -a.:z ker ni· fehér, t r f' · alat

e t . ..

rendesen éppen a legszüksége ebb dolgok hiányzanak, s a hatóságok ezért rende en tehetetlenek az inséggel zemben. Az ilyen mentöszakasz azonban mindig készen áll s bármely pillanatban a zerene étlenség helyére Tihetö .

Egy olyan központot kellene felállitani, a honnan tökélete en felsz"relt mentövonatokat lehetne küldeni a csapások ujtotta vidékekre. Ezeknek a vonatoknak igazi mentö>onat jellegével kellene birniok mint a milyeneket a háboruban 1:lasználnak, mert még a legvadabb ellen~ég em bir annyi pusztitMt éghezvinni, mint sok~zor a termé zet saját teremtményeiv l zemben. Az ilyen segitöe zközök hely alkalmazása érdekében egy er g i~kolázott, önzetlen emberre >olna zükég, a kik c akis az ügy iránti ..,zeretet ből lépnének a jótékonyság zolgála ába. Ezek megszerzése é kimü-.elé e a központ feladata. volna.

Ha körültekintünk az orszáaban, ugy találjuk, hogy legink'bb a Jó zi-.-egye ület v-olna hiv-atva: a czél megvalósi • ára, mint az egyetlen zövet éa, melynek ugyis az a ez 'lja. hogy elemi szerene ,;tlen. é«ek c~etén egit éget nyujt on. .Az egye~ület neme-lelkű elnöke Tisz Kálm.ánné, mind n izonynyal zintén a mellett le z, hog_ a J· ~zi-. korunk kö-.etclmén.T ine- me el ló ZI J z1 l _ n, mely l' :zik m u l, h - c '- pénzadomány i l j ruljon a n. o or n. hit· hez h nem igyekszik a b j ökere en v-ógyi ni.

J' ·zi melle m · ". a -örö~ ·ere zteg.,.y-e illet -.ehctn r z a na<r - mu ·á n. Enn · hadik· zül 't kitünöen l he ne b ználni a. pusztító elemi c p'·ák al.kalm'-.al is.

n

inka.

Harmadik segitőtársul osatlakozhatnának a közmüvelödési egyletek, melyek emberszerető beavatkozásukkal még a tőlük nyelvben és érzésben távolállókat is meghóditanák, s az által, hogy hálára köteleznék ellenfeleiket, kulturális munkájukat is megkönnyitenék. \ édöligát kell teremtenünk azok számára, a kik elemi osapások, inség vagy járvány miatt a pusztulás előtt állanak. Ennek a -.édoligának azonban nemosak a baj megtörténte után kellene intézkednie, hanem kellő óvintézkedésekkel lehetőleg elejét kellene v-ennie a bekövetkező veszedelemnek.

Az szereti igazán a hazáját, a ki áldozni is kész érte. Necsak nemzeti vívmányokban kere ük a haza boldogulását, hanem igyekezzünk megtartani az ország minden lakosát. elemi szarencsétlenség vagy anyagi romlás esetében segitő és jóléti intézményeink révén igyekezzünk mindenkit visszaadni az életnek é a hasznos munkálkodásnak. A politikai regeneráozióval kapcsolatban egy szoeziális ujjáéledést kellene eleidézni. E ezéiból a politikai munkáspárttal szemben egy szoeziúlis munkáspártot kellene teremteni a nők befogad' ·-.al. enki sem ellensulyozhatja· j o ban a politika káros hatását, mint a nö. A. no rendelteté e az eltévelyedett férfiakat helyes utra tériteni, az elkeseredetteket megv-iga ztalni, a l' zongókat lecsende iteni. C-aki a nák 'llith3.tják helyre az erősen felza>art zocziális békét. ....Jicheletnek nincs igaza, mikor azt mondja, ho a nö minden lázadásnak az a vant-gárdája. Talán az akkori időben ugy lehetett, mikor az asszonyok még a müveltség oly alac ony fokán állottak:, hogy pusztán a kenyér?

-.olt má

ok e befonásra, mint az alkalom,

- ugyan c ino , de egészen jelentéktelen l -egyIe'nyt naponta ]áthatni.

Annának hívták, szegény sorsból került a. elöbb ját zótársa, majd kisérój e >olt lara Isabellának, Egmont nővérének. Egy. zerü. kis. é bárgyu kifejezé e nefelejtskék szemének, zelid ártatlanságnak tünt fel a herezeg Jött kis é ügyetle~ és örökké darabosnak maradt modorában, 'Egmont az őszinte szivmegnyilatkozá át látta.

Előbb a herezeg osak tekintetével fejezte ki hódolatát a társalkodónönek, de egy zép holdas e te Clara Isabella föfájásról panaszkod-.a, a palotába vonult, Egmont a csillámló tó partján, czipru ok árnyában egye~ül maradt Anná-.al s mintegy önkéntelenül megc ókolta.

A leány heves zokogásba. tört ki: •Látomc mondta fuldokolva, ~azt hiszi, mert szegény -.agyok, emmi vagyok, hogy nekem nincs i~ becsiU tem, női büszkeségem.« • herezeg, ho~ me&nyugtassa, ismét megc-ókolta, mondvan neki : ~e c~ókkal eljegyezlek me~y~zonyom vagy l EbbN láthato~, mennyrre tiSztelem bü~zke 'gedet nöi bec-tiletedetc. ' De Anna nem nyugodott meg: •I en, e etlen. ? ze~~lmem, de mit fognak sz.ül id ~ond m · ' gre · el zak ztanak ·lem 1.... zuk ;an nem illek én t hozz· d, egy :z !!en. nevt len l 'n· z o ~zág leg l bb, leg~ 'rba,

f rfi 'hoz .c I nt ·1 jobb n l:l.z to,;k d t Anna, ann· jobb n tüz lt h reze : H ki p n l n'- m. az hi-.z d én gyön b'b

._;z

b

m g

1

- k r t h. j 1• ugy hogy m ·t már ig z ·n az~

AZ UJS.Á.G hiány is tigrisekké és hiénákká változta,thatta öket. Ma már másképpen gondolkoznak. a nök A müvelt vilá()' hölgyei élén állanak mmden. mozgalomnak,"' a hol a sz.ocziáli~ békét elömozdita.ni alka.lmuk van. Minden mséges, minden ezerencsétlen náluk talál segitséget és vigaszt. , Reméljük, hogy a magyar .. t:'Lr~adalom létre fog hozni egy hatalmas mentoligat, mely hivatva lesz mindenféle, máskor reánk s~ak~t szocziális bajt elhárítani, vagy lega.labb IS enyhíteni. Lépje~ek munká?a ,8.;, m,agyar nők! s legyenek igazi avant-gardaJava a hazai kulturának és haladásnak.

Dr. Neuroann Arminné.

ik vilája.

(Leáuynevelési furcsaságok.)

Külföldön egyre-másra keletkeznek feminista. ~ nem feminista, de azért kizárólag nöi ügyekkel és életkérdésekkel foglalkozó lapok s nekünk magvaroknak nem árt, ba ezeket a folyóiratokat külö'nös figyelemmel kísérjük, mert sok mindent tanulhatunk belőlük. A mi mindenkire néz,·e üdvös, különösebben üdvös reánk nézve, a kik ritkán mozdulunk ki hazánk határai közül s akkor is leginkább válami fürdőhelyet keresünk Íe], a hol megismerkedünk egy csomó idegen, nem abba az országba tart-ozó emberrel ; az odavaló népekkel vagy nem akad alkalmunk összejönni, vagy ném keressük azt az a1ka.lmat s igy magáról az országról, a melyben több kevesebb ideig időztünk fogalmat sem nyerünk. Vannak kivételek is ezen szal::lály alól, a mi természetes is, pl. azok a tanitónök, a kik minden szünidejöket ugy töltik el, hogy külföldre mennek, vagy hogy szakmájukban tovább képezzék magukat, tökéletesitvén magukat valamely idegen nyelvben, vagy tanulmányozzák azokat a szakmájukba vágó intézményeket, a melyeket itthon tanulmányozni nincsen a.lkalmuk. A közönbégünk nagyrésze elien azonban nem vétünk, ha föntartjuk állitásunkat s ismételjük, hogy a külföldön járó magyar nem érintkezik a külföldi emberekkel, a kiknek országát járja. Erdemea volna. pedig, ha érintkezést keresnének velük ; sok anyagot hozhatnának haza, a, min elgondolkodni érdemes és tanulságos lenne. Egy osztrák nöi ügyekkel foglalkozó lap, a "Fra.uenwirtschafí« tartalmas és érdekes czikket hoz Theimer Camilla irónó tollából, a ki talán most egy éve adott ki egy érdekes könyvet -.Nők munkája Ausztriában<< czimen. A könyv nem volt teljesen kimerítő, a mi

megeshetik, meg is tépázták a szakavatott kritikusok az irónöt · de azért az irónő is tanult a kritikából és most utána jár, megtuP,andó: mik is lehetnek azok az okok, a melyekböl kifolyólag az osztrák birodalom területén a nők munkája mindig rosszabbul fizetődik, mint a férfiué ?

Erdekes eredményekre jutott kutat.ásai alkalmával, de ugy látjuk, jó uton jár a probléma. megfejtésében. Kutatásai legelején arra a tényre bukkant, hogy Ausztriában évről-évre kevesbedik azon nők száma, a. kik eddig a mezőgnzdaságban s az iparban találtak foglalkozást. Szaporodik ellenben azoké, a kik kere kedelemmel foglalkoznak vagy szabad iparágakat űznek. A miböl az következik, hogy ro~szabb fizeté.<:.ért. dolaoznak ezen utóbbiak, megszaporodván a kínálat s a kereslet kisebbedvén, olyannyira, hogy példának okául Wienben CS! kantori tá.nöt már havi 20, sőt 10 korona kezdófizeté._ért lehet kapni. Egy államvizsgázott zene Yagy nyelvtanitónó ugyanott egy lecz~é~rt l k.o: ronányi fizetést ka.p. Javultak az elem1 es polgar1 iskolai tanitónök fizctései, ae abból kevés haszna van az előjegyzettek sokaságának, mert évekig 1\ell várni, mig egy hely megüresedik. Igy 1908-ban Wien számára csak 1500 elemi ta.nitónö volt elő­ jegyezve, Alsó-Ausztria. részére 1400 ipartanitónö.

S ezek mind élni akarnak addig, mig a kinevezése megjön s ezek mind kénytelenek egymásnak konkurrencziát teremteni s még olcsóbban lt~czkéket adni, hogy a. mindennapí szük falat kenyér meglegyen! Az irónö említi még, hány száz nö va.n elő­ jegyezve postá.né.l, vasutná.l, stb. stb. s nem is a.~arj~ •égig gondolni, hogy azza.l a. sok egyetemet ;egzo és végzett növel mi lesz ? H'ogy azok miből elnek meg. addig mig valami állandó és biztos munkára szer tesznek Legjobban járnak a médiká.k, tnert erre a. pályára nem is jelentkeznek &IlVnyian, másrészt minden ~égzett médika. azoooal állást kap, ha ugy kivánja. A legjobb viszonyok az ipari foglalkozások körében találba.tók. Wienben pl. egy félig-meddig hasznavehető cseléd teljes ellátá on kivül havi 40 korona. fizetésre számíthat s a lehető legjobb bánásmódra. A meater égekben ugyánigy áll a. dolog ; tanonczleányt csak ugy l< het

Vasárna.p, 1910. október 9. találni ha zsebpénzt biztositanak neki munkaadói (a mi igen helyes, mert tanonczleányoknak rendesen szegény emberek leányai mennek, a kiknek épp oly szükségük van czipöre, ruhára, mint bárki másnak). S ezek daczára nagy fáradtságukba kerül a m estereknek, ha tanonczleányokat akarnak kapni. Házba járó szabónő napi három koronán és teljes ellátáson alól nem i kapható (s ez is jól van; ta.nuljanak meg a nők szabni, mint a hogy régebben tudtak s nem árt-ott nekik s főként nem árt-ott a családi budgetnek). 'C'gyanigy fizetik a mo ó- és vasalónóket. Fényes állá ok a nagy üzletek zabásznői állása., az irónö zerint )>ud~ari taná· csosi fizetésük ,-an!~ S ezek daczára nagyobb a kereslet a kinálatnál, ugy hogy nagy fehérnemű üzletek tulajdonosai kénytelenek maguk meg tanulni nöi fehérneműeket ~zabni hogy megrendeléseiknek eleget tehe ;:enek. "Még nehezebb megfelelo házvezet,Önőket találni. vendéglók, szanatóriumok e ilyfajta intézetek számára. Alig lehet megfelelő képze gü nöke erre a. czélra találni.

Anál meg nem i akar szólni az irónó, hogy Ausztriában (bár csak ot . volna ez i~ !) mezőga.zdasá~i képzett égü nő segitő erőke nem is lehet találni, mert hiányoznak a m gfelelo i kolák. Ellenben nagy a nyomorusá.g a napszámosnők kqzt, mert abba az osztályba. jutnak lobb-utóbb minda.zok a nök, a kik semmi sem tanultak mire kénytelenek sajá erejükböl meuélni, c aki a. legprimitívebb napsz.ámosnöi munká.•al tudják magukat jól-rosszul fenntartani. _ eg iszonyat.osa.bba.k a viszonyok az otthonukban dolgozó ipari munká.~nők közt, a kiknek bérei olv csekélyek. hogy érthetetlen. mikén tudnak ezek daczára akármily hitványan megélni. . aláza osak a megé~eté;"i viszonyok a fokton nö•ek ö élelmiszer dragulá.sokból kifolyólag, a melyről vaskos kö~te_ket írdogáltak már a böl k a melvnek nuödi oka. az, hogy a. termelé a fo ·asz ~l lép' t neru udott tartani, sö még inkább az a én~ hogy a tényle~ termelt a.nyagot szakszerü képzé hijé.n a ter~e~o nem tudja. okosan értéke 'teni. Ezt bizonJl~J& az irónö tatis:z ika.i ada. o • 1. melyek szennt 1909-ben Ausztriába. a par excz llencz tejgazdasági termékekb n ga.u:la"' orszá :26 millió koron~ értékben importálta - teje é ej ermények~~ · 53 millió korona 'kben foz Jé ·~ gyiitnölc ot, 7 millió értékben suirny ka és toj' t, 4 korona. értékü vágo ,-u-ágo ·_ á aka . P~ nullió értékü méheke méze . ~i említi a. na~ kere etnek örveJlrló g -;mölc · fözel'k asta.l\'a.nyoka.: és belötteke , ·r ezek értéke i t~ldn élye& összegre rug. Folyt.a ja az irónö ~ a j ikai idézeteit a többi éren á , kimu a ·8 m nnyiér hoztak

rnill!ó

ho

megölje

yüt . De aztán

nagy

fel·

Vasárnap, 1910. október O.

AZ UJSÁG

@JDW&1?G3 ~oro~ te]tr x:_e:-!_ével (y~m~ 1ntna~n Mn_y~l~tt.

36

AZ UJSÁG

be szöveteket, csipkét himzést 8 arra a megdöbbentö felfedezésre jut, hogy Ausztriába mindig azt importáljá.k, a minek előállitásához tanult munká.sra "an szükség s csak azt exportálják, a mit tanulatlan munkaerő elö tud állita.noi.. S mindezeket átgondolva, az irónö arra a. tudatra jut, hogy ezen visszás és ferde és nemzetölő állapotok okozója a helytelen leányiskolai oktatás. Ezt kell megszüntetni, ezen kell segiteni 8 akkor magától egyensulyba jut a gazdasági helyzet s jobb megélhetés, azez jobba.n mondva, igazi megélhetésben lesz részük a munkára kényszerült nölmek. Az irónö azt mondja, 8 keményen hangzik, bár igaz a mit mond : egész leánynevelésünk a gyermekszabától kezdve helytelen 8 nem szolgál semmi gyakorlati czélt. A leányokat ugy nevelik, mintha mindegyi.knek biztositva volna a gondnélküli megélhetés, bár nem minden szülő vagyoni helyzete olyan, hogy ezt garantálni látszanék s it,'Y történik, hogy iskaláink évente ennyi és ennyi ezer semmit sem tudó, de igenis önálló keresetre utalt leányt produkál, a ki aztán kénytelen bármi után kapni, hogy legalább a száraz kenyeret biztosithassa magának.

(Folytatj uk.)

A lak sberandez:ís.

Ovegekr61.

(Folyta 's.,

Képviselve van itt az egész ó-német mitológia minden hangzatos neve : Odintól Brunlu1dáig, iegú·iedtól Lohengrinig és Artusig, azután Etzel, Roland, Chlodwig s a Rennaissance-idöböl Maximilian, Holbein, Hutten, Fugger, WelSer stb. ::llindozek különbözö üv'egkészleteknek kölcsönzik ne'\-üket . .A velenezei üvegeknek ebben az időben szintén egé~zen e~inos élnevezésük volt : az ó-olasz patriczius családok vezetékne,rei, müvészek, poéták, komponistákéi, vagy népszerü aporettek alakiainak nevei. Kortársaink közül :M:asca.gni, Wissmann, söt Trilby is mint pátensek szcrepeltek.

Ehrenfeldnek .peczialitáaai különben néhány év ót& az ugynevezett : Römerek, a. melyeke 111üvészi a.ntik minták nyomán >>Utánérez<<. ~em tudunk Jobb szót a német »....- achempfindung«-ra, azon.1.-ivül hiresek aranyrubin poharai ís. Dc önálló, uj müvészi produkcziókat csak a Králik ur elirektorsága alatt mutatott fel Ehrenfeld. Most már felhagytak a régi mintákna.k permutácziójával s mertek uj irányban is kisérletezni, mint azt a csepp és ágas pohártalpak bizonyítják, s még napján, mé~ hallatlan léhaság ! Bizton valami szinésznövel szökött meg Egmont. Egy haszontalan komédiásnőért hagyva itt e szende, erényes nőt!

Legjobban tüzelt a lovászm~ter: Látod, mondtam neked, hogy csak játszik veled. Van is az ilyen léha urfinak szive 't l\Iinclig mondtam: suba subához.

--------Három év mult el, három éve volt már Anna a lovászmester felesége, ki őt verte és rettenetesen féltékeny volt reá : ... Ism.~rl.~k, j~ madár, a hogy hozzám clJottél eskuvod elott, épp oly könnyen elmennél te tőlem máshoz is de maJ· d teszek rMa! ' !Jyenkor Anna remegett és mcghuzta maga t. . , H:i:om éyi nyomoruság igen megör gitette ln~g .. dnferJe, nuntha minden nap fiataladna é~ eroso e.

kin. Egyszer a szegény beteges fanyar as zony em~:r a;o~~kbon s lkátja, hogy egy szép fiatal e a apun.

E gmont volt.

A hogy elment ···t · 0

ut nélkül, szó nélk~gy J t VISsza, magyaráÖ is felnézett az ~blakr meg .A.nnát vala-. .. a, de nem ismerte ' '411 oreges l'dn ~ok kellemetlensé e cse e ek gondolta. megerkezése után sok g dvolt a herczegnek azonkivül. b, ' ren etlens, t 1 , , , , ar magaa á.llásán 'l ·g~ ta ál t, 8 saganál fogva senki se mert" 'szemelyes bátor0 tatni, hogy helytelenitik ~.~ !n~ eló.tt muérezte, hogy ellenséges sze~a.l at,, o még· 8 ,~ várta az alkalmat, hogye kó~dŐnek r :, regt barátait, uj viselkedésükért d re vonJa. lom nem jött, mert ezek mindig ;rt~k al!ra. So~or elgondolkozott miért 18 ... telole. · nund 1 ? H' " ' JO t ez volt : m~ akart~z~nleányta ~i~~blnb. szándékkal 1 s megmene-

ki

Vasárnap, 1910. október 9.

K zmefi a.

inkább a virágkehely poharak, lilaszin, sárga, rózsaszín és zöld árnyalatokban. Ezt az ujitá.st egy Rovatvezető Garami Béla dr. franczia ez ég is átvette már, a sévresi Landi er et Fils.

Toalett. titkok. Van a kozmetikának olyan ága Uja.bba.n elegáns és karcsu pezsgöspoharakat is, mcly nem igényel orvosi közremüködé.st, sőt is. ~ész it az ehrcnieldi gyár, felüldolgozott gyöngy• a me1ybcn a legügyesebb kozmetikus is valóságos vrraglevelekkel. Igaz, hogy e poharak t.alpai tulzottan vékonyak, de ez nem e gyár speczialitása. kontár akármeljik divathölgyhöz képest. Ez a hanem többé-kevésbé korszakunk ízlésének büne. leplezgetés, a kendőzés müvészete és el kell ösA .~.zec.zessziós émailfestést is kénytelenek vagyunk mernünk, hogy ez nem is utolsó fejezete a szépitéelturru a többi szép kedvéért, bár az zöldben és szet tudományának. A kozmetika. ezen segédeszrákvörösben nem éppen müvésziesen hat. De van köze akkor lép lötérbe, a mikor az arcz egyébegy dolog, amit minden jóiziésü em ber el fog itélni, ként kifogástalan zinének megváltoztatásáról van s ~z az, hogy a pohár kehelyrészének kezdeténél szó. Az arcz szinezése kozmetikai tekintetből ugyanis akkor kifogá tal:m, ha teljesen egyöntetü. ma.a szint alkalmaznak, mint fent : azaz, hogy a. hah-ány tónusu és a kozmetikus zemében éppens~árból kiinduló rész szines és felfelé elhalványodik. Ez egyenesen azt a benyomást kelti az ember- séggel nem hiba, ha az arcz akár sárgá , akár barna ben, mintha. rosszul kiruQ ott pohár jutott volna vagy fehér árnyalatu. Van azonban a kozmetikáa k~zébe. Egészen másként áll a dolog, ha meg- nál is nagyobb ur, még pedig egyszerre kettő, az forditott arányban van a szinezés, alul fehér a e~zf..ét~a é: a divat. Aind a kettő gyakran talál pohár, azaz szintelen üveg s közepe M.jától hal- kivetru valot azon, amit a kozmetika nem kifogáványan szinesedik felfelé. l\Iindez legfeljebb tisza- sol és igy az arcz szinének árnyalatait is szigovirág lehet az üvegdekoráczió terén. a mit jobb rubban biráiják meg, mint a. kozmetik--us. Az arcz izlésü üveggyári igazgatók gyorsan el fognak vetni. kelló E>zinezé e amug • se!ll a kozmetika feladata, A megállapodott hirnevü firmákkal, mint itt már az a -zom:r izlésnek és furfanrrnak kell Ehreníeld és Lobmeyr, ugy Ausztriában mint csatasorba állania,- hogy nilamelyes eredményről .rTémetországban, egy egesz csomó revoluczionárius lehessen szó .

Helyénve!ónak tartom megjegyezni hogy o.z áll szemben. Ausztriának nagy üvegiparosai közill segédeszközök utján többen csak tömegárut tartanak ra.ktá,ron s külö- arcz szin&nek me tersége ·aló megváltozt tását egyá t:Ub nem tartom nösen a viltlgitóesz'közöket gyártják óriá i mennyiakkora bünnek, mint e!!'les a"t"anyu filozófusok, :ségben. ~-é ha-néha. ezek között is akad müvészi tárgy. E czégek közé tartoznak Reich és Társa és a kik talán - persze csak ha. hatalmukban volna Stölzes . és fiai társas czégek. A csehországi máglyára itélnének minden.kit a ki csak egy Harra<:h gróf gyám és Riedel inkább mü\"észi for- szemeroyire is meg me.::-i változtatui arczának tónusát. Söt ellenkezőleg, ki kell jelentenem, hogy mákra és ra.jzokra. törekednek • ~ra-ch gróf egyike a leggazdag al> b és leg- az arcz szinének meo-,áltoz':a-: a ...-yalrran elkerül~ het~tlen, annak e~es esetek és alka.Imak, a mikor el~kelob~ o ztrák főuraknak s kastélyában gyöfeltétlenül a. kendazé mü,é.szetéhez kell fordulnyoru, ertékes. örökölt rém paharai és üvegn~. lo· minden.ki tudja, ho a í.rga gáz-, vagy készlct<-i Y~~~~· Ezeket ~oct az ö gyára utáY fl ln tó· fehérségü m.fény sápad arczot szinte ll_?Z~a s hulonosen a vadá zjeleneteket mesteri to~elyre vitte modem felfogáshan készült, de régi fakóra torzítja és &nnak határozottan ijesztő, zinielö dá ok, estélyek, raJzokat r~produkáló üvegjein. Ti.ffa.ny-jellegü üve- maszkszerü szint ád. bálok, hangversenyek alkalmá."t"al tehát elsősorban get s egyaltalán iriszüvegeket is gyártanak Neu;\'el~hen Cf!arrach gróf iiveg mtájában) s azonkivül a szereplök, de a nézók · r'kém·szerülnek arra, e~allí~sté.se~ ii>e~~ket. ·- mindon modem meg- hogy némi c:,alafint.a..·dggal arczclm k élénkebb zint kölcsönözzenek. · nyilatkozs;sat uveglparnc.k. rülönösen szépek A. legszéle bben e teriedt kendozőszer az niél? h lvanyz?l~ ugynevezett rézüvegjei, melyek a.:c~por, vagy közn_ eh-en a. ·pudcr. Ez nem is kirég1 bronzplatmahoz hasonlitanak. zarolagosun a sz én emelé • ~ 1 lia.nero ö szolgc:u.

• '" so.k ese~bc:n gyógy zer. sót zord-bb időben hlltá.sos Yedelmi szer is a levegö nedvességének káros ha.tás.a ellen . .Az arczpor egyszerü rizspor, esecleg z irosl~tt por, ':a~ pe.~ g folyékon • arczpor lehet. A nzsporon kivül "Z os:::zes arczporok ·z' mtah1n szin-

,-m

::z

s c~ak v_agy fe~vatja a lo-vá.szmestert, vagy az 1Stálloban adJa ki parancsai . De másnap betegnek látta egyik lo•ár. _Ii"t"el a ló a herczeg~ nek szemefénye \alt m.i"t"el nem helveselte az állator\os kezelését maga ie ett a lovászmesterhez tanácskozni 'az eset felett. Benyitott a szobába. A lo-vá zmester nem volt otthon, de az ablak mellett ül Anna ' keservesen zokogott. Fonnyadt arcza kezébe "Volt temetve csak ~ök? h~ja látszott s SO\"ány alakjának ~ z~~og~ ri!.~us mozdulata valami hajlékony b~Jt kolcsonzott. Ha a szép nőt elcsufitja a. kony, ugy a csunya könvtol ázott arcza néha. meg zépül töle.

• .. Egmont azon férfiakhoz tartozo t, kik a női konyeket nem birják l:ítni. Oda mcnt hát az ablakhoz és megkérdezte az asszonyt hogy mi baja?

Anna fuidokolva mond a, l ogy zerenc étlen, hogy szeretne meghalni, hogv az ura ma is megverte, hog_\ már nem állja ... . A herczege~ v· g len u álat fogta el e Vl.SZ<>nyok, mint iró-riYó asszon felett de egy zer,·mind Yég elen ~zán lom is ez ügyefogyott t remt rel. ~fcasimogat a bá baját és megnyugtató, iga z ló ~ava.ka mondot .

Az án iet t midöbb e kelleme len lak' ból tá,ozni. Elő b m gkér e Anná , lenne oly jó urát hozzá fell..-ül eni. ' Az a zonv meróen néz a h rezegre ~ ·nyom 'ko

- D'li.., az uram h Egmontnak fol on eneoe i z mei, m J· elycke em odo: lá p her·

árnya.la.tb&n készülnek, van köztük mindenféle tónusu barna, sárga, rózsaszin. E tekintetben tehát szabadon választhatunk az arczporok között, amint a.zt izlésünk vagy kedvünk sugalja, arra a.zonban határozottan és nagy gondossággal kell ügyelnünk, hogy csakis teljesen veszélytelen és ártalmatlan port használjunk. V annak ugyanis olyan a.rczporok, a melyek a bőrre ártalmas anyagokat tartalmaznak és amelyek használata sokkal rosszabb következményekk eljár, mint amennyi előnyt az a muló kis alkalmi szépség nyujt, melyet az ilyen porok éppen mérges alkatrészeiknél fogva talán fokozottabb mártékben kölcsönöznek az arcznak Az arczpor elhelyezése vagy a közismert kis pehelypa.macs, vagy pedig e czélra szolgáló szarvasbórdarabka utján törMnik.

(Folytatom.)

.sro r\ATI~~

r~

LEGJOBB SZÁJ- ÉS FoGÁPoLó-szEREK. 6626

' 1r · h••}g 17 használj ák IfiJU eS u.OrOS 0 y eu. a Földe~féle

lllarglt·krémet, ára lK. Használata által szeplö, májfolt, pattanás, mi tesszer stb. tünnek el az arcz ról.

H':zi tanácsadó.

Diós kiflik. Veszünk 70 deka. lisztet és 40 deka -q-ajat, a. vajat szeletekre vágjuk és a liszt közé sodorjuk, 4 tojássárgáját, 3 evőkanál porczukrot, egy kevés sót, 8 fillér ára élesztöt langyos tejben megáztatunk és rétestészta. keménységüre összegyurunk, letakarva. Yz óráig félreteszszük pihenni.

Most a. diót finomra. őrölj ük, 35 deka. czukrot vizbeforralunk, a dióra öntjük, kevés fahéjat és sze!düszeget, egy czitromhéjat is közékeverünk. A tés~át késhátvasta.gra. kinyujtjuk, tüzes késsel négyszögletes darabokra vágjuk, dióval megtöltjük és szarv~sforz~·~B; id?mitjuk. Vill;~sz~l kikent lapra teszszuk, toJassargaval megke:p.Juk es zép barnára. hirtelen megsütjük.

Kávékrém-torta. 6 tojás kemény habjába 28 deka m&ndulát reszelve és piritva, 28 deka czukrot adunk, ezt elite' erjük és két részre sütjük. Töltelék hozzá a következő : 15 deka. vaniliás czukrot 4 tojás sárgáját, 3 kaná.l erös fekete kávéval ~ tüzön keverjük sürüre é kihütjük. 12 deka. \a.ja.t ~abosra b~~ekeverünk, mo t a. krémet a. vajjal ?s~?keverJ~, ezzel a tortát me!rt.öltjük összeallit~uk. Maz hozzá: 26 deka. porczukor, bböl 2 kanallal adunk 4 ka.nál erös fekete kávéba ezt

'

l

37

AZ UJSA.G

Vasárnap, 1910. október 9.

volna, egész természetesen beszélaetni kezdett vele. o Egmont ma ismét csunya'nak e' k"ozon.. , k tal' s?gesnealta.~ asszonyt de jó szive é nevelese ezt egy sz1velyes modorba burkolta Anna ma dicsekedett, hogy az ura ~éais roppant szereti azért el is türi durva ág~t soha sincs köztük má ve zekedés c ak a félté~ kenység m.ia t. ' A herezeg mintha valami csalódást érzett volna, hogy ma ninc ok sajnálkoz • ra a lovászmester fele ége felett. Hamar tá.vozo t de másnap ismét ott volt a kellemetlen la~ ban és aztán is és mindennap. .Maga sem tudta, hogy jöt ? De a délelötti órákban már nem vol nyugta. Az aszszony is az ablaknál várta.. Mo ol ott re' közönségesen és kellemetlenül de E montra. ez a közönséges é~ kellemetlen mosoly már izgatóan hat<> t.

Néha ismét sirt az "-Zony mut tta Egmontnak fe h 'r vállán férje ütéseinek piros hel ét. A herezeg gyöng 'den simogatt a fehér állakat, majd zen ed 'lw e en és két ógbee e ten c ókol a a jgó hel eket. ~ legesküdő t száz zor i Annának hog_v kipót<>lj ö ze r gyöngédséggel az o ..,zem· ed· ·ei .

Együt irt k együt mo olvo · k Egmont már nem tudo Ann néik:ül élni.

Bár az a zony k ét han udta. zerel.mü.kbe hozni : egy közönsé durra. idámságo , kell me len 'rzéki iránkozá , de ol ü e en k ert ö~ z ·ét lemet tudatlan, c akis ö zt"n 'r hall t· nó, hogy a hercz~g nem j u o t hozz • g\;k hangot em megnnm. .

Ig~ ment z egész n. • ron, min nk1 nz ud..-arban a he zeg . on~ -. u;~ val: ak a lo á zme nem j" felt kcn. mberek zokott • ' á l, irán ) ho1 Íi8Zé.n n ok a fél 'k n ·~

egyszer felforraljuk, aztán hozzáadjuk a többi czukrot, egy diónagyságu friss vajat közékeverünk és ezzel szépen bevonjuk.

A káposztapillangó. A káposztapillangó herPikáns mártás főtt marhahushoz. Tegyünk nyája kisebb-nagyobb számmal minden ·évben vágódeszkára egy darab eczetben áztatott kenyeret, akadhat, egyik-másik esztendőben azonban oly egy jó marék zöldpetrezselymet, egy gerezd fok- nagy mértékben szaporodhatik el, hogy nem eléghagymát, egy vörös hüvelyes paprikát, három szik meg csupán a káposztával, a melyet a hera.jókát s vágjuk mindezt nagyon finomra, azután nyók egész serege a torzsáig pusztára letarol, hanem tegyük egy lába ba párolni vagy háromnegyed a káposzta fogytával nekiesik a kalarábénak, sőt órára, törjük át szitán s tegyük ujból serpenyőbe ennek hiányában a tormaleveleknek is. Ezek a egy darab vajra, higítsuk kevé huslevessel, for- kártékony hernyák a káposzta.pillangó tojásaiból raljuk fels rakjuk bele a felszeletelt kövéres marha- fejlödtek, a melyeket a nyár elején, a fehér lepke llust vagy főtt nyelvet, köritsük főtt burgonyával. a kalarábé, torma, de különösen a káposzta leHolipni ( csőostya) . Két egész tojá-st, egy tojás- veleire rak le. Ugy két hét mulva eme tojások sárgáját, három evőkanál vaniliás czukorport jó mindegyikéböl egy piczi hernyó bujik ki. A herbőven, három deka friss teavajat habzá-sig kevenyák őszre, rendesen káposztaszedés idejére, teljerünk. Ha jó habos, teszünk még hozzá három ka.nál sen kifejlődnek s vándorutra indulnak, hogy alfinom lisztet s mikor ezzel is jól kikavartuk, tejjel kalmas helyen bábbá alakuljanak át. Ha a báb feleresztjük körülbelül olyanra, mint a nagyon hig szerencsésen kitelel, akkor belőle tavaszra kibujik palacsintatészta. Azonnal sütjük ostya-sütőben, a fehér lepke. A védekezésre a legtöbb gazda csak melegen felgömbölyítjük s száraz helyre teszszük. öszsze!, tehát ~.kkor szánja rá magát, a mikor már Ebből a mennyiségből, ha ügyesen bánunk vele, nagyon is körmére égett a baj. A munka kora 55-60 darab holipni kapunk és ..,okkal jobb s tava-szszal kezdődjék. A káposztapillangó első nemkitünőbb, mint a czukrászé. zedékét, tehát a tavaszszal repkedő fehér lepkéParadicsomsa.láta. Vegyünk 4 érett paradicsom- ket össze kell fogdosni, még pedig mielőtt nósté· almát, huzzuk le vigyázva héját, szeleteljük föl, nyeik leraknák tojásaikat. Minden egyes terhes tisztitsuk meg magj ától, rakjuk üvegtá.lra · sor- fehér lepke tavaszi elpusztításával ezer meg ezer rendben sózzuk és bor ozznk meg s hagyjuk fél őszi hernyótól szabadíthatjuk meg káposzta-fölóráig állni, azután öntsük le jó táblaolajja.l, ha dünket. A lepke nyári ivadéka a káposztaföldenem elég sa.vanyu, pár kanálka. eczettet Igen ét- ken már sokkal nagyobb számmal repked, semhogy összefogdosása olyan háladatos munka volna., vágygerjesztő és egészséges saláta.

Aacheni burgonyasaláta. Főzzünk és hámoz- mint a tavaszi lepkék pusztítása . A helyett sokzunk meg l kgr. sárga burgonyát apró koczkákra kal tanácsosabb megvárni, mig a nyári lepkék a. vágva, tegyük salátás tá.lra. sóval, borssal és két káposztára lerakják tojásaikat, hogy ezeket ujszál apróra vágott zöldha.gymával, most tegyünk junkkal szétnyomkodjuk. A baromfiak rábocsáegy kávéscsészébe 2 tojássárgá-ját folytonos keve- tása a fertőzött káposztásföldekre, a hernyák rés mellett, csurgassunk bele fél deczi jó tábla- felszedése czéljából, rendesen balul üt ki, mert olajat és 2-3 kanál eczetet, önt-sük e burgonyára, azok ott rendesen több kárt tesznek, mint amennyi hasznot hajtanak. Hasonlóképpen hiábavaló kikeverjük össze jól s tálaljuk.

Szinehagyott ruha. A szinehagyott ruhát, ha adás és munka a hernyólepte káposztának hamuki akarjuk fehériteni, elóbb mossuk ki szódás v ;z- val, mészszel, kékkővel, vagy más efféle anyaggal ben, azután hagyjuk ázni pár óra hosszáig gyenge va.ló meghintése is< Van-e szüksége a luczemának védőnövényre? hideg klórmeszes vízben, végill ismét ke\és szádá-s vizben mossuk ki és öblitsük utána tiszta vizben. Hazánkban a luczernát általában véve védönövényEs aztán az óc ka. fehér ruhákat meg lehet nyel szokás vetni, 'tl.bban a hitben, hogy másként a. festeni rózsaszinüre. Minden üzletben kapható luczernás nem is sikerülhet, hogy annak csirájápipacspiros selyempapiros, ebböl egy ivet egy liter ban okvetlenül tönkre kell men.ni. Holott ilyen. vizbe beáztatunk, jól kinyomkodjuk a pa.pir szinét módon az uj luczernás csak egy ka zálá t ad az benne s egy ruhán kere ztül leszürjük az öblitó- e ö évben, azt is csak kedvező, nem tul száraz idő­ •izbe és ebbe a.ztán jól belenyomkodjuk az ócska járá esetén. Ezt a téves nézetet Kerpelyi Kálmá.n fehér ruhákat. Iay le z belöle szép rózsa zinü ruha, gazd. akadémiai igazgató számos kisérlete fényeazonban hüvös é nem napos helyen kell zárit-ani. sen megdöntötte s kétségen kivül bebizonyította, Lehet erősebb ,·agy gyengébb rózsaszinüre festeni. hogy a luczemának abszolute nincs szüksége v~d~­ növényre. Kisérietei bebizonyították, hogy a védonövény nélkül vetett luczerna már az első évben Egyszer azonban a lovászmester becsmé- is 3-4-szeri ka zálást adott, melyek közill csupán relte egy kocsis feleségét, mire a kocsis elő­ az első volt gyengébb, ellenben a következő három állt mondva: jobb lenne, ha a lovászmester olyan erős rendeket adott, akár a második évben urnak a saját feleségére lenne gondja, ha dél- levő luczerna. Még az 1904. és 1905-iki száraz e ztendőkben is jobban sikerültek a védőnövény előtt m.ig ö az irodában ül, az asszonyt otthon nélküli luczernásai, mint a védőnövénynyel vea herezeg ur mulattatja.

A máskor oly durva lovászmester egy tettek, a mi természetes is, mert utóbbi esetben szót sem szólt a zemtelen ko~sisnak de csen- a talaj vizkészletét kétféle :növény fogya.sztotta, kellett tehát, hogy ez jobban megapa.dde en, óv-atosan m~nt _haz~ele ...

Nehéz nagy leptelt konnyuvé tette, ugy jon, a minek következményeit inkább a luczerna 't 0.J.:tt b váratlanul hirtelenül a hálószobába. érezte meg, a mely tovább maradt a talajon .

0 Yl '1\~ e lt kétség a helyzet fölött. Felesége Ezekután kétségtelen, hogy a Iuozernát védőnövény .4"'em . 'b a, h ogy ~ 1?SJO · bb nélkül is lehet vetni, a mi rendkivül nagy elóny, . ultvoEgmont karJal ugy sun d Ina félremagyarazm. Egy különösen olyan esetekben, midőn elöre nem akarat sem.. tu ta vo a revolvert a falról le- látható okok miatt' a jövö évben nagymennyiségü pillanat muve volt,t ·ven löni ki eay sóhaj- ta.karmányra van szüksé/?. ~ak ter~~zetes az<?nrántani s a herczege Zl • ~ ban, hogy a mennyiben e~ek1~ t.ar~o .Jo lucz.ernast jal helyben ma;adt; adta a lovászmester akarunk Iétesiteni, a t-alaJ elokesz1tesét meg na.obb aonddal kell eszközölnünk abban az esetGyors elszantsagga1 • elhülő kezébe, h: védönövény nélkül vetjük el a. magot, a forgó:p_~tolyt a herezeg m:~edtek azt.án ő ent már az első évben négy kaszálá-st altarunk hog UJJ.al a ~vo~;e~:::ket: Rette~.tó! a. .m i ál:al s?k t~pa..ny~g~t vo,nunk' el .a. maga hivta . gyilk ~ 'got kove't'l Dus istalló- es routragyazas mely sza.ntas Szörnyüség ! A herezeg ön ·ossa 0 l ta S.J z• eS'Zközök, a melyek segélyeve · l v éd onoveny • .. ' tett el ! h 1 etet s a azo k a • 'th t·· k ' Az a ~=~zon:v is N-Iíogta a e yz . nélkül is jó lucze:nát letesi ~ un ', a. mel y. ~ar kérdésekre c ak azt felelte, hogy a herezeg az első évben is b1zton megadJa a negy kaszalast. t"bb zör felvette a pisztolyt s mondta: hogy 0 ~. · aga' t de ö tréfának vette, es ma, 1 meg on m ' .

1 · t •• m.ikor ismételte, azt hit e, ugy esz, mm j máskor 1 é 't Ne~ is bántotta a Ioyászmeste: fe es ge , ,l ( Kéziratokal nem adunk vi3na.) ót galambegyet 'rt ésben e}tek ezut~al· A - \ ..:~:-~es temetes elmultav AllUa. .

A nagy {.Wl:)ZI • t an , ~V. Katicza. Kivánságára. levélben vá.la.szoltun~ a tükör elót állt fonnyadt arcza neze o~. ) P. Jolán. Kivánsága. szerint levélben válaszol .. .,_ ó büszkén mo olyogv-a mond a tükorK. Péler.. Utána. járunk a. dolognak és lehet61eg ké~nek : &ted gyilkolták meg a legszebb segitségére leszünk az elintézésben.

217_ 346. s:. tlófizeló. Teljesen lehetetlen. llyetl férfit az országban ! . , , Annát i mét n, legnagyobb kimelet es dologban tanácsot adni nem lehet. uk Mindig késr$éggel G. P. Levelét örömmel olvast · ajnálat ..-ette körül, mert az a hir járt róla állunk rendelkezésére. 'k t k vezetóiénél : VI.• hogy mégis csodálatosan j lleme nö, mi'el Bambitur.. Kozmeti a-rova un az ö erénye kerget a herezeget az ön~ll~os­ An~y-G~ l~tné. .A lehámló vagy Jerepedezó bór· ságba.

Gazdaséji tanácsad6.

r :::nni,

Uzenetek.

l

AZ 'IJ'JSA.G

~. lMO. ~ ~.

Cserepek.

Az eltört porezelián és üvegedény örökös keserüség forrása a háziasszonyra nézve. Hányl5Zor halljuk ezt, s ehhez hasonló kifakadásokat : »A mint az ember egy csinosabb tárgyat beszerez, azonnal összetörik azt a cselédek !<.!

A cseléd foglalkozik legtöbbet az edénynyel és igy legtöbb alkalma van arra, hogy összetörje. De ettől eltekintve is a legtöbb cseléd szeles, felületes, lelkiismeretlen és ügyetlen.

Sőt néha szándékosan is csinál kárt. Talán valami más miatt megbosszankodik, s azon tölti ki a mérgét, a mi legelóbb a kezeügyébe kerül. Még örülhetünk ilyenkor, ha nem a gyermekeinken áll boszut, hanem a. ká.vészervizünkön. . Hanem mégis, milyen kellemetlenség az, m.ikor a )tuczatból« egyet eltörnek, mikor a már sehol sem kapható alt-Wien-szervizünkböl leejtenek egy-két darabot, m.ikor kedvencz kávécsészénket kicsorbítják! Mert, természetesen, mihelyst repedés vagy csorbaság van egy-egy darabon, azonnal értéktelen lírn-lommá vált az, a mit legfeljebb almáriomok mélyére, tetejére - a hol hiányossága nem tünik fel - rejthetünk csak cl, ha nem akarjuk egészen kidobni. . A hibás tálszerviz példáui nagyon esz~~!l'ellene~ b_enyomást kelt, s a háziasszony szeperzékér~~ 1s rossz bizonyítványt állit ki ugy hogy onkénytelenül is arra gondolunk' hogy az ilyen asztal urnöjének ha.nyag re~ detlen teremtésnek kell lenni. ' De hát hogyan védekezzünk a sok törés

Emlékek.

Fekete fátyolok hullottak Tükör lapjára, Benn akadt napfény, benne egyszer Két gyertya lángja. ,....

Tükör mélyén a sugár szálak Rezegtek, szálltak, Mi.nt pókhálóba megfogódott Bogárszárnyak.

De vissza többet nem Yerődött .;ugarak fénye.

---,-otet u omlott sürü fát Yol Tukör elébe.

~

ellen~ Hogyan óvjuk ~~~ a .~ekill;-k ~?~zor

oly igen drága, nagyszülomkrol, szepsz~oink­ röl maradt üveg- vagy porczellánt.árgyainkat~ Hiszen nem mindig a kár pénzbeli nagysága fáj nekünk, háziasszon:yokna:k. , .

Az eayik hathatos vedekezes romden0 esetre az, hogy az . értékesebb porczellántárgyakat ne ve~ ki. mind~talan a szeJr:ényböl, vagy ha mégis kiveszszük, akkor ne b1zzuk másra, hanem tiszt' tsuk meg magunk. Igaz, hogy mi maaunk is eltörhetjük, de akkor 0 legalább nem okolhatunk érette mást, s elvégre a magunkét törjük. Iár a könyörületesség szempontjából is jobb, ha magunk bánunk el vele, mintha a leányra bizzuk, a ki ügyetlenebb is rendszerint, s azután a nagy félelme, hogy kárt csinálhat, még bizonytalanabbakká teszi mozduiatait. A lelkére kötöttük, hogy erre a tárgyra különösen vigyázzon : ez már bizonyos aggodalmat keltett benne.

Már reszketö kézzel vette el a helyéről, s mielőtt észrevenné, már el is ejtette. És ekkor a saját ijedtségén és kétségbeesésén kivül még az asszonya keserü szemrehányásait, szidalmait is türnie kell.

Természete , hogy a többj, ha ~ználatban lévő üveg- és porczellántárgya sem zivesen veszitjük el, s senki sem veheti tőlünk, háziasszonyoktól, rossz néven, ha a cselédleányok vandalizmusával szemben valami óvrendszabályról gondo kodunk. Termé zetesen ezeket a cseléd jelleméhez és tehetségéhez kell viszonyitani. Nagy igazságtalanság volna J?éldául egy jóindulato, de ügyetlen leánynyal szemben oly szigoruan járni el, mint egy rosszKivülről jövő

ugarak többé Mélyét nem érik.

S benne fogott fények örökre élnek : Megannyi n.~~alan Haza nem JarO, Haza nem találó Elkárhozott lélek.

Czóbel Min.ka.

Találkozás a Hiluson.

Irt"- Ujfalussy Amadil.

S benn, tilkór mel ··n Csöndesen ébredt ~ Yllágtól elzárt :.\iély titokzato Hullámzó élet.

Vissza nem szálltak A íeloszlásba, \z enyészetbe Fénysugarak.

Eitek örökre Fogva, lekötYe Sürü gyászfátyol Leple alatt.

Lefoszlott szétporladt fátyol is Yégre, De már alatta legvakult. meg ört Tükörlap f'nye, lo1~1sún h mály

FutJa

Yégi • .

-illaliah ! _ olvadt b~le a na.p - na b a ·nrauyogos levególementes hibnrbronzo~, szi <=

égbe · : · .. b , muzulmán végezte a szent Htthu .. uz.~~ to~ imáját. Irigy szellő fölfolyó partJ~ a} ~á ~zt és tova odort a a mérkapta ~e1 <t hatalmas mérhetcth tetlen . : or dac~oló aulák irányába. lennel az Ido-v;lt '<~ág.aal n °yultak a magasba a Komor o tlen srre . ml'k , . <'me . . Oak rendüle e ·ei. es hajdan ktl'l:hlj am_éuael bámult a fén ugaras, merev:s eo , fin t l.t okzatos •. t 'volba a nagy nema sz x, a aranyfat:»:h~s ma erőbiró konok munkás fiúnak régi Eg. t p o .. , _'·át kezemun'. .. , :;aJ Közel a Nilushoz rombadolt . o~t~~plom h nyolt oszlopainak ku za darabJal olelkezt~~ a száraz iszappal, az áldáso gef-fel. Magán a folyón meg pompás nelumbórózLák uL·z ak rajzslevelek ringó szárán.

Képzeletet mearagadó remek fe töies volt e~ az afrikai e t. c~upa ~ejtelem, örökr t ·asuhant régi idökböl -ri ~zajáró haneulat , é\ezrcdek l a1iná ~ ihlete t i -0-iris köl é~ze •

a Ih c

°m:l

akaratu, hanyag teremtéssel. Tekintetbe kell azt is vennünk_, hogy ezek a szegény leányo sokszor a suroláshoz, sikáláshoz és egyébb durva munkához szokott, elkérgesedett kézzel állnak szalgálatha hozzánk, s ügyetlen és kemény ujjaik jóformán meg se érzik, ha eg,y finomabb üveg- vagy porczellántárgy kerül közéjük.

Ha a leány bánatot mutat az elkövetett kárért, s más tekintetben jónak bizonyuit, akkor nem kell nagyon szigoruan bá.nni vele, behozza ö az igy okozott kárt más formában.

Ha azonban daczosnak látszik és feleselönek, akkor jobb azonnal elbocsátani, mielőtt tönkretette volna egész szervizünket. Ha egy negyed év alatt be nem szakott az uj cseléd a házi. rendbe, s nem idomuit ami kivánalmainkhoz, akkor biztosa.k lehetünk felőle, hogy soha sem fog betanulni, s akkor kár reá pazarolni az időnket.

Minden cselédleánynak jogában áll bizonyos időn belül bizonyos mennyiségü edényt összetörni, elejteni. Ha magunk mosnók és takaritanók azokat az edényeket, egy bizo· nyos hányad kár akkor is esnék bennük. liyenkor tehát nincs jogunk azt követelni, hogy minden egyes darabot, a mit eltör, megfizessen. De mindennek van határa, s ha egy leány szelességböl, vagy nemtörődömség­ böJ, ha zontalanságból tultlokat tör, akkor megkövetelhetjük tőle a kártérítést. De azt már felfogadásakor meg kell értetni a cseléddel.

Előre tudnia kell, hogy bizonyos károkért felelösséget vállal volünk szemben, hogy ezáltal -megkapva a figyelmeztetést -kerülje Illö hatással is volt arra a tiztagu társaságra, a mit kényelmes lomha bárka vitt tova az ös vizen.

Különbözö nemzetiségűek voltak a Jci. rándulók, de véletlenill többen magyarok.

- El Nil, öreg folyó, kietlen földek életadója, lótuszvirág ingóágya, ibiszm~dár hullámos tanyája csudállak érdekes szépségedben - kiáltott föl Ilus, egy fiatal leány és izgatott tekintettel le ·to a viz apró fodrozását.

- Mekkora lelkesedés ! - gunyolódott Andor, a pesti háztulajdono~, B: ki ol:yan. fásult közönynyel látszott nyugtazm a nilu~! . ?aplementet, mü1tha bölcsőjétől fogva modJaban lett volna gyönyörködni benne.

- Hagyja hevülni a fiatalságot --; fedte meg Tilda, a jelent~sen va~yo_no~, elyalt aszasszonv, a ki a délibabos altoldi ro:~~asag_ gulya· ménes ~világát szivesen c_ser~l~ette fol az Idegen· ben -való szorgalmas koszal~sal; _ Meghajlok bölcs velemenye elot~. -;:ott hidegen Andor. - Nos nus, szovoolyg mose ·hát rendre azokat az ezus .. t veret es amo· 'l ~~és szánokoljon hozzá kellő lendülettel ..• _ Tilalma ellenére is hevi,iltem volna továbbra is - erősködött Ilus és mind megindultabban, mind sugárzóbb arc~al figyelte az aranypikkelyes vén folyót.

Andor rajta felejtette a szemét és abban váratl&.nul valami melegség lobbant föl elhamvadt tüzek nyomán.

- Vonzó az élet, dicsőséges kerek e világ, szeretem az cm'berekot - folytatta Dus a :rarjongá t. , -- Halában én is öket, dll voltakepp~n . ,__~bh azert, , . 'l -...t-d.DleO'anny.tt·, mb.a mer t aJna om · .I.Wll al~od'k da t '-)bb . -kev ' ·bé küzd. cs o I ' 1~ h ot-cr. ;l ' c • biré. 'uk v~:~.gyo • egyenként m_ár ~~oyubbrc méÍtatok _::. j~· .. itl~· az. a kit bec::;ule.::Ucctyi.t szivtelcn~ nru ez lll g Tilda. o H

38

AZ 'D'JSA.G

sz~edést, vagy vi3sza.léphessen a. szolgáJattól, ha nem bizik a saját ügyességében.

Minden más intézkedés - például a kikötött bér egy részének előre meg nem beszélt, kölcsönös szóbeli szarzödés nélkül való visszatartása. kártérités czinién-nem humánus dolog.

Németort~gban ujabban igen okosan - divatba hm:ták a cseréppéT?zt (ott Scherbengeld;nek nevezik), a mely természetesen a háztartás nagyságához és a kézenforgó edények értékéhez aránylik. Ha ennek az előre meghatá rozott Scherbengeldnek erejéig tör a leány, az a háziasszony kára. Az ezen felüli törést azonban levonják a béréből. Ha ellenben a kikötött cseréppénznél kevesebb kárt okoz, akkor a.z abban a hónapban maradt cseréppénz-felesleget a cseléd kapja ki. Igy ez az intézkedés még különös vigyázatra serkenti, mcrt igy esetleg még szaporithatja a jövedelmét, ha nem szeleskedik és nem tör.

A középos:ttály háztartásában körülbelül egyhárom koronára leh~t meghatározni a cserép'Pénzt, de ezt mindenki a belátása szerint saját háztartásához, berendozéséhez viszonyítva in· tézheti el. Természett :,cn a cseléd nem mindig vallja be, ha valamit eltört. Ezen azonban ugy lehet segiteni, hogy az ember inventárt vétet fel vele a keze alatt lévő dolgokról, s ezekért ŐL te ... zi felelőssé. Ezt az inveutárt legalább minden három hónapban egyszer át kell 1;1ézni.

Vasárnap, 1910. okt6ber !3.

a

6 vilája. ( Vándorkurzusok nők számára.)

Az osztrák bírodalom különböző részeiben, különböző módon oszlik el a földbirtok. Minél szegényebb a íöld, annál inkább képezi a kisbirtokos tulajdonát, annál inkább hiányzik arról a vidékről a nagybirtok. Ez azonban nem osztrák speczialitás, ezzel az állapottal egyebütt is találkozunk. A mi specziá.lisan osztrák, az az a tény, hogy a mérvadó körök ráérnek ezen tépelődni és kutatásokat végezni, hogy a dolgok ilyetén állása mennyiben befolyásolhatja az illető kis- és törpebirtokosok jólétét'! lfölfedezték a kormány emberei, hogy tekintetbc véve azt, hogy a birodalom egyes részeiből az intenziv gazdálkodást üző nagybirtok teljesen hiányzik, nem elég az, ha a kormány gondoskO<hk a törpebirtokos férfiak mezőgazdasági kiképzéséről, hanem nagyon is szükséges, hogy ezeknek asszonynépei is alkalmat találjanak szaktudást nyerhetni. l\Iivelhogy hiába kínlódik a földmives deg, elfordul a szenvedötől, a másik hizelgő, rava z, édes szóval tart, ám a hátad mögött megront, a harmadik kérkedő, a helyett, hogy cgyszerü közvetlenséggel szerény lenne. S menynyi az ostoba, ~:~, ki nevetséges lelkendezéssei kicEinyes földi dicsőségek után fut, csak ·a vagyont, rangot értékeli felebarátaiban, tehát a külső tetszetős mázt, nem az értékes magot, a lelket, a müvcltségct, az igazi előkelő. é.get.

- Szavai régi emlékeket támasztanak föl bennem - fűzte hozzá Andor és elmélyülten pillantott a szinragyogós távolba. - Volt egy~;zer egy asszony, az is ekképpen bölcselkedett, mérlegelte az embert, s mert mindcnt nagyon is komolyan fogott föl, mindenben az értéket kereste, nem tudta megragadni az örömöket, ebuhant mellcttük. Dc valakiben mégis megtalálni vélte, a mit keresett, ám· az csak bcesűltc őt, lellw nem tudott ö~szcforrni a lelJ.:· vel.

- Maga >olt az, a kit szcretett ? - érdeklödött nagymohón Ilus.

- ~linek kivánc:;iskodik ? - fedte mecr 0 kissé türelmetlenül Andor.

- Él még az az as. zony? - idege~kedctt 11us ID<'gremegö ajakkal. a he~ felelte Andor. - Rajongott ~., 1 g,oydekert l'~ egy alpe;:i küáudulás alkalmá-

5.em -

' n ave"zctt e l szakadékba ho.cr g~ <'zuhant valami mély ták meg, <:~ak t~d~ekg a holtt st ét sem találJt • hogy odamaradt l • bhan a pillauut.hun ke ken . . . ott el mellcttül- ~· .t 1 Y c ouak . iklátomás. . elJ a anul, miut valami

..Két cd~~tt, dióbarna le<Tén . a konnyed )armü t ul aJ· d ..o ky C>cz ..lt, de 1.

• 1 · t • ono. a ::>res u no 1 r('uct· _lUlaoau, eziltt, fátvollal ·. f··· ot, 1 1. ~tC}{Ull l1ah ánv1-ék r.:·róle.. s ·· cl.\ J<"ll H H ny y l' a · . ~·nlu!>ban gombalakltan t·\1: Ih· t . ' ~Ult. <~ .Jaszpt: . . k..u tartv t cliil Ö:3!<ZC. ' a d o {'"' lpt . o~ fJUU .... , .

•

••

v

•

• "''-

naphosszat a gazdaságában, ha neje, leánya, nem tudja helyesen felh~ználni, összetartani a szerzeményt. Es mert hiányzik e vidékekről a nagybirtok nagyobb háztartása, a hol a nők szaktudományt szerezhetnének, ezért tartott a felsőausztriai mezőgazdasági társaság szükségesnek a földmi vesek női hozzátartozói számára téli kurzusokat berendezni, még pedig ugy berendezni, a hogy ennek a vidéknek leginkább megfelel. Arra nem volt kilátás, hogy a kis intelligencziáju föl~ves megengedje, hogy felnőtt leánya, nővére egy tavolabb fekvő intézetet látogasson, különösen, ha e:t.órt méa fizetni is kellene ' s e:t.t tudta az emlitett o , mezögazda.sági társulat, s gondoskodott arrol,.hogy még a téli kurzusok is elegendő időt hagyJanak hallgatónőinek, hogy este és reggel otthoni mun~á­ jukat elvégezhessék, mert különben az a:pak~ fivérek stb. nem enacdték volna meg azok tovabb1 látogatását. Habá~· ~zen kurzusok tulajdonképpeni czólja a hallgatónők mezögazdasá.gi tudományát gyarapítani, igen hel_yesen azon kezdték az oktatást, hogy háztart ;i. i és fözési teóriá al és gyakorlattal látták cl ~L növendékeket. Kezdték azon : m.ikéut kell élelmiczikkeket bevásárolni, ruik a jó portéka i Illedető jelei, hogy kell azoka t aztán értékesíteni, felhasználni, konzen-álni. Aztán következik a főzés, t erítés és felszolgálás ; továbbá a mosogatás, ruhamosás, gondozás, lakástakarítás és rendbentartás. Azl.án jön a reczeptek leírása, hogy minden növendéknek meg legyen mire ma. gára marad taniLónö nélkül, aztán annak a kiszámítása, az előállitott étel, akár vásárolt, akár saját termelésü anyagból, mennyibe került. S nem legutolsó fontos~gu a tanterv azon része, mely a lakó és hálóhelyiségek rendben és tisztaságban tartásáról szól, ugy mint a ruha- és fehérnemü gondozá áról. Ha kivánjá.k az illetök, a vándor' tanitönök még kLilön oktatást is adnak varrás és foltozásban . Ezen vándorkurzusok tanterve talán csodálkoztatni fogja azokat , a kik azt hiszik, hogy minden nö már ugy születik, hogy cíleket a dolgokat alaposan tudja, sebben té\·cd. Minden élö lény rendszeresen csak azt tudja csinálni, a mit mindig látott. l\Iáris tehetség jele, ba valaki ''alamit jobnővére

- A Ráni ! -- fakadt ki föltünő elragadtatással a máskülönben higgadt Tílda.

ICicsoda ·: - pattant föl Ilus.

Herczegnőnek nevezik gazdag~ágáért és jótékony ·ágáért, különben pedig magyar ~· zületésü uriasszony, a 1-.i külföldi egyetemen orvosoklevelet szerzett és idejött a világtól elzárt benszülött. nőket gyógyitani. Tevén bejárja a . iYatago1. ~t legeli'ejtcttebb falnkat és osztogatja tudomúnyának áldásá.t, erszényének tartalmát. 1-ét évvel ezelőtt találkeztam n•le 1\.airóban. 3Iár akkor nagy hire -volt, általáno cli~lllerésscl adóztak ueld.

Tilda hosszasan pillantott a nem mindennapi teremtés után. 1.ugár alakja egybefonódott az ég aljához lapuló szfinx-szel, a mint. g röpke c ónak éppen eléje került a távoli kőtaláuy körvonalainak dc a másik pillanatban eleYC·n .,zinfulként tolult elébe egy örökzöld zikomcrusfa.

- ~ 'zintén /..Y hajótörött ! - tünődött Andor. - Bizonyám c:alódá. kergette a mün~lt >ihígból a futó porond sjyár or.szágába.

- Igen - bólintott 'Iilda csöndesen.

- Lme. i éJ.ettörtén tét ? ... ·~al- ugy tá>olróJ . . . Elvitt cg. ·~zcr csónakázni . . . l <'·kfényü holdas "'t volt ...

Ezi: t c::;illámok illo rrtak->illogtak a szent 1 ~ilu­ son. f3 a mcginditó, költőie~ ne ztelen.'égben meg~:>zólalt ki::l· a leli· ... ,Jajongó. nyugtalan volt. egykoron , oe a Rzah:1m elnyomta :ajgá ·át . y;;-; hogy i t , munkás békében megujhodot!, nem megy több<! yj:-.-za a hiu, Ürf': szórakozá ok birodalmába: iófékon '~:íg szsal\.orlásá!~n.~1, ~ nyomor é> fú.;",lalom "en)~llité r!ben leli oromet ..' 'záz meg :;zúz a .:zonyt ruentet t már meg a b1zto: elpnsztuJá t ' l. Ritl a. l izalommal ':annak Íö i, ..ir,ínt.s a miiv<'lctl n, l úrdt lnHan <:u~w•:d, ... 1~1 oLt•H i e~ It. •hataln, · hl• iön."it~(" ll endt \alami ul •Bruúdt n l r ' . , • l . \ c m•;·tm' ., .. ~\l>cJUIH • :: ar t'g_"lt-- a;:llllju .l mú iknak. l .-.._ ~

ban tud elvégezni, m.int a hogy neki tanitották l egészen ki vé teles, jóformán lángész szá.mba mehet az, a ki \7 alamit tud csinálni, a mit sohasem látott elvégezni s a miről nem is hallotta, hogy van.

Már pedig a rendes földmives-háztartásban a leány csak annyit fog tudni, a mennyit anyjától vagy egy másik, a h áztartást vezető idősebb nötöl lá· tott; ha jól látta végezni ezt v~gy azt a munká.t, jól fogja csinálni, hu. rosszul, valósúnilieg rosszul.

S ha még meggondoljuk, hogy egy vidékről egészen hiányzik a nagybirtokos ház, a hová a. kisbirtoko· sok .leányaik elszegődhetnek egy-két évr~ s a ~?I tudásukat gyarapithatják, be kell, hogy .IS:UerJuk annak a szükségét, hogy mezőgazdasági Iskolák vagy tanfolyamok felállitása által ezen nők hián~o~ tudását pótoljuk. A felsőausztriai mezőgazdasa.g:t társulat 1908-ban kezdte meg ezen vánd?rt~· folyamait s már ezen első esztendőben 216 tizenot évesnél idősebb leánynak nyujtott oktatást, .~ tanítónők azonkivül méo- 15 külön nyilvános elo· adást tartottak különbÖzö helyeken, mely:k.nek tárgyai voltak a lccrfontosabb élelmiszerek 1smer• tetései, háztartá.sta~, milyen legyen a. jó té.plá.lék) baromfitenyésztés, tejkezelés stb. 1909. évben & társulat már hat tanítónőt alkalmazhatott s 35 kurzusban 432 fiatal leányt taníthatott. S igy fog ez haladni évről-éne s fog bö ülni a tanterv a. szükség és felhangzó kivánalmak szerint, uj tananyagról fognak gondoskodni mindazok számára, a kik c kurzusokat ismételni kivánják s . haladás lesz az egész tartomány népségénél, kevesebb ki· adással jobban fognak élni, meg fognak gazdagodni, mert nemcsak a férfi dolgozik már ezen boldog vidékeken, hanem maga a nő is, még pedig a nélkül, hogy házát elhagyja, a nélkül, hogy magát mindenféle kártékony befolyásoknak kénytelen kitenni. S _lagyarország mezőgazdasági népessége ezen idő ala t évente százezer ki vándorlóval gya· rapitja. Amerika munkás-proletáriátusát,.a kik vagy ott vesznek a bányákban és kohókban, s hagynak maguk után özvegyeket, án·ákat, vagy pedig ott telepednek le, maguk után csakis üres helyet hagyván a hazában, a melynek oly nagy szüksége volna mindcn munk:.abir6 kézpárra, minden magyarul érzö szi'rre és lélekre. S mindezt miért ? Mert nem akad ugynevezett elökelö helyen senki, a kit érdekelne, mit eszik a. magyar földmíves, hogy an az az étel készítve, ér-e még valamit a hajdan oly hires é~ joggal hires magyar asszony, el birja-e még a férfi egyedül tartani házanépét '"! Iég talán statisztiku unk sincsen, a kit ruindczen, nem eg~· szen lényegtelen kérdés érdekelne. S 9ly könr::tb volna minálunk ezt a munkat.ervet kere. ·ztülvinni, elzárkózottabb hJthü családok is megnyitják előtte n.jtajukat, de a legsz_cgényebb fellah ktmyhótól sem idegenkedik. Es a mily n va.k~ merő a ve zedelemben, éppen olyan gyöngéd a szenvedövel szemben ... A gyáva ~él tőle, a bátor értékeli egész égét, a kinokban ver• gődő :íldja jóságát, gyógyító kezét, lágy szavát ..• Tius azalatt egy angol katonatiszttel törte Albion nyelvét, dc félfüllel hallgatta Tildát.

A gyermekes irigy ég lerítt arczáról a talányos nag~' a~szony magru:zt.alására. Boszusan kapkodott egy kis ümmögö-zümmögő bogár utáD, amely szert.elen bolondossággal keringett előtte é. ittas cl.szédültségébcn nekiverödött bomlokának. .Az gész társac::ág c evegett. Tarka vegy~ ~zó hullámozta a , zinkáprázatos levegőt. Egyik a Kheopsz-gulú. dic érte, a mác::ik a nelumbóróz~ákat, a kiilönö~ tájat, hangulatot ; egy divatos hölg.· ellenben nem átallott ruhákrel i. táJ. al ogni. eaj iigyü öltözékkérdés cl rnegszent égteleniteni az egyiptomi nilusi e t nem mindennapi Yaráz.:át.

Yaj ha. me(ri,merkedhetnéi.>: azzal az a. zonvm·al -- mélázott ~ ndor. Ejt,se >alamil{éppen módját ...

- ~ ~t·m tehetem - tiltakozott Tilda. Keriüi az európai férfi, kat s !ját zanám ba· rútságát, ha bern ltatnám. Pcclió nem eg szer akarok Ycle együtt lenni, mig itt a.gy<?k, hiszen t\ulljdonk ··ppen ö -vonz tt vL za Eg 1p· toroba ...

- L~lekhen rokona lchPt annak az asz· zonynak, a kinek jérrmezö a temetóje • • • Az is bátor vol ; gyöngéd .•• Könyvtárakat kiol ~a..: ott é· ze r Imében mégi, u errnek volt ..• .h emberek iránt e upa jó.áugal >i. elkede~. meatö ·öriill < • z.em·ec' n , átér zte aJ máS <:' • ~ 1 ·\nat át i ·.. · mert Ö jél 'J"• l . tá bau i!; a lCl'

ku\a ta -

z l • tdor.

v~.

191'0. okt6ber 23.

AZ lJJSA.G

路~ l \

l\ l

'

j

l

l

_l

--路-路--路

' l ,

39

Vasárne.p, 1910. október 2if.

annyi a gazdasági egyesületiink, annyi a képzett tanerónk s oly kecsegtető volna a. biztos siker.

Csak érdekelne vala-kit vezetőhelyről e kérdések komplexuma.

A lakásbarendez6s. Üvegekről.

(Folytatás.)

Goldbera Károly. f:'e f-ma.de-man a szó nerneuebb értelmében.

Va.Jarmkor egyszerü festöta.nonez volt s most a. ha1dai környék egyik kgbiresebb üvcgraffinőrje.

A'l. összes modern dekorác·ziókat fel lehet találni .,....,ar{Lban lllél. má.r, s czenl;;ivül <"'!:!V c:>omó jelentős ~~·ed ti ll1illlát, .· a tcdmikáuak egÓszen uj , má::;utt nem ismert kombJtlá<.:zióit . .De minden mi.i vén elüt' r be lc'·p a:r. i:.ryc>kczet a'!. uj stilus irányzatának 'aló tb· nvitá::;ám. l\iilönÖ::;eu a UJct :t.ctt kri::;iá.lyilvcgeknél nyilatkozili: me~ zsctújének sokfélc:;L'ge. Az émailfestés7.Atben és n.z a.nwy•>zá'>ha.Jl i., n j iskol <i. t nyitot.t, ,,ot u em ·,~><.rkn:t.lh ri <•· ti~tmí li ~ h.nrupuzi• ·zió.htól Ft>m • .Ezek~ l. i:-; t.elje.-;en n1Üi f-s1.i formábau 'i.:z:i keresztuL Fülönös sbccz.ialitáNai a re]ieféma.ilba. nüntáwtt. \Ü'<ig\á:.:.ál;. a.z.uüi• • ib ~zines pnhar;1.k tnL.álló ezii. l. '"<1'-' • araiJ'ydrh.•Jrá<:úr>val, toníbbá. H. ntbin•J,·, bchi.J ~;~rgá11 ·irizálb s kivül gyöoyöri'i vésésekkel ellátott Üv<>gek, a. tula.szorü üvegek (szintén tüzálló eziisttel) stb. ~ajuo~. bo~y <.:oldbt·rg a.7. ('_!;yt>s dt>kora.úiv fiEÍmá.l.at nem1;sak rui.ivétlú kivitelheu a.dja. ki 11. kezéből, hanem tömegárukban is utánozta.tja., olcsó kiadásbau B ez álLal közönségcsekké teszi. a.zoka.t.

Igaz, hogy QgyrésL.t a kö7.önség is oka. ennek, mert példáull\lagyarorsz.:l.gdn ::ilig egy perczentra lehetua tenni azoknak a sL.áruát, a kik a.z igazán szép és müvészi üveget megbecsiilnék, vagy legalább értenék. Es, másféle o.rá.nybán, igy van ez a moua.rchia. másik oldaJán is.

Lehetséges, hogy a czégek kéuyt.clcnek ezzel a tömegproduke:t.ióval a közö!llié·g köz.qnyc miait n. valódi lllÜ\észi üveg k iránt, s zt nines jogw1k ktitizálni. De hogy a u1üvészi ll.lunka. értékét ez leszállítja, alillo:r. scm fér s ·mmi kétség. A ki valóbau átérzi a haida.i. üvegipar Hagy jelentősé­ géL az üvegipar-müvészct terén, a.:,:; - bár csodálattal fog adóZlli az oLtani ü vcgi parruüvészek nagy s<;akLudásának és valóban zseniális és <'géHzen uj ebzméinck - mégis kénytelen annak a. v{J.gyáua k kifejezést adni, hogy a tömegám mellf'tt kellene teljeseu egyedül álló (többé nem

utánozható) tárgyakat is késziteni, a melyek a kényes gyüjtő igényeit is kielégítsék. Elvégre az ilyen drága üvegek ugy sein szátnithatnak tömeges v-evöközönségre, s ha. az amatörök számára tartják fenn azokat, akkor sokkal czélszerübb egyegy rajz után készült üvegből csak egy-két példányt tartani ruktá.ron, ne-hogy ez is - mcrt könnyen hozzáférhető közönségessé váljék azoknak a szemében, a kik pedig tudják méltá.nyolni és szeretik a szép üveget.

A mi zayugróczi müvészi produktumaink is gyönyörü példányai a tökéletes technikával készitett kristályüvegeknek. A pompás orientális - közben japá.ni is - dekoráczió mellett s;r.crényen hu<r.ódik meg néhány üvegtárgyon a. magyar motin1m il'. Xa<>v tökélyre vitte ez a czég a porc:r.t,llánégeté;.:t is .(iivegr~) s a n nak idején kitüntetést is nyert vele a p;1rif;i kiállításon . A Kossuehféle iiveóproduktumok inkább mint nagyarányu tömegáru énlemclnek megemiitést

Délen azonban, a most aktnális Portugá.liá.• ban, továbbá a volt portugál gyarmatokon, azután Kuba szigetén, a kTeol asszonyok hazájában bizony alig akad nő, még a szegényebb sorbll-11 élők között sem, ki ne igyekeznék szép écrét szinek felrakásával o • t fokozni. Egy előkelő spanyol orvos jegyzete szenn minden spanyol asszonynak három sziná.myalatu vörös fe tékre, met,-e piro itóra van szük:sége, egyik az arcz, má ik az ~jkak, harmadik a szen:zugok pirositására szükséges. Azonkivül még feh~r festékre is szüksége van, hiszen még a nyakát 18 jó mélyen fehérré kell változtatnia. ] ári ·bau már nem fejtenek ki i!ye~ nagy mü.Yészctet a kendőzés körül, ámbátor 1Lt lS olya~ általános ez a ,zoká , hogy alig akad tár~asá.gbeli a: ·zon y 1.i ne piro itauá 1;1aaát. A franezJa. asszoJJyok ~zon ban n m Y a l ami t.ag~·on iig. re ?n. forgat· ják az cc::;det, ha szabad magamat jgy kifeJeznem, rucrt ol\Tan rikitó .:zinhat<t okkal dolgoznak, hog~ · f;zep · roz · ·a.. t.mua · ·· k· l <1· t sz.au ·l akat·o· 110 TWtn <'g;\· . val ó:-;á~oR lila szinekb<'n nwtatkozik be az cm~e~l· .\ franczia nö.kct. azonbau a kényszcn.l.Seg H hörtinoroitr> .po•· ..a1_, fl6c:nck. vi1tP ni, l.o~y ilyen effekLn-l•kkal dolgozzanak, n1 lflr. ~e~~~~~~-.~~': t• H houlPY,Jr!lok •akit.·, yilJ,.,J,fi-nw· •w\anif< egyene· - - - - - - -·.:.. ' a somorl: es m1t.. ess ert, 'alamJJt < _.;; arcbőr fájnalmaL! 1 csomag :-r> n J~"-!,!"l..i1HI eli az an:z· tiÚ~1énck meslcrségc\1 ára 50 fill. O,I:ogE'n·i.itliban és gyógytárakban kapható. élén ki l ését .

0

MOSDJON NADUS

ozmstika"

6626

Toalett-titkok. (Foly,tatáll.) Nagyon té-ved. a. ki azt, lUBzi, hogy a már iSmertetett szereken kivül mi sem szükséges ahhoz, hogy a kendőzés müvészetében sikereket érjünk cl. E szerck Rr>gédeszkö~ zök csupán, a mint segéde.szköz a feEtók clhelye~ 7.ésére azolgáló és alkalmas nyulláb, szarvasbőr. keszkenő stb. E segédeszközökkel azonban csa.k a~ tud élni, a kinek ehhez megfelelő ügyessége tapasztalata is vao. · A kendőzés terén különóscn a déli népfajo fejtenek ki bámulatos iigyességcL. A közhied.elcll.l ugy tartja, hogy tá.\ol napkeleten, Tórökországba~ a·? előkelő hölgyek mi egyebet sem tesznek, mint. hogy ::;z.épségükeL fcjlf•szszék és ehhez ib szivárvány minden HzinóL js igénybe vegyék. Ez azonbau pul!zta mcsénél nem egyéb. A török asszonyoknak nem szabad idegen {érfi előtt mutatkozniok és mi az ördögnek kendőznék magukat, hacsak azért nem, h gy hóditsauak. Illivel azonban a hóditás lehetősége éppen a. Keleten ki van zárva, csak természetes, hogy itt a kendőzés nem ért el valami szédületes magru;ságot.

- De selyem helyett rögbe ütközött . . .

Kiválóság helyet mindennapiságra talált és álnokságra . • . Egy emberben nemes érczre vélt akadni, de az nem melegedett fel sz.i.ve mclegénél - merengett Tilda.

- Jól tette - szólott oda llus.

- Miért ?

- Csak azért l E nem éppen kielégitö indolrolás után ismét a bajusztalan angolhoz fordult IDus s na.gyszórakozottan ugyanazokat a kérdéseket vetette föl, a mire már azelőtt kimerítő ~álaszt kapott.

Arcza fölhevült, szeme csillogott és Andor ismét azon kapta magát, hogy rajta felejtette tekintetét., a mely addig a köta.lú.ny irányában mozgott.

- ~s tudja hol lakik Ráni? - folytatta Tilda az érdekes orvosnőről a szót.

- Honnan tudnám ?

- A líbiai sivatagban, pálmaligetea forráacsobo,gásos oázison. Szi.klafal veszi körül ~ágos udvarát. Lakóháza belülről csupa meg~Ltség, noha egyszerüség, de kivül valami kis várhoz hasonló. Cselédséae azonban kevés 0 J?-em Örizteti magát tulontul • • • Inkább vad~ ~~~u:~.len. védekezik· •. Maga is vadászik. . • má.r 1u ~~ungle-kben nem egy tigrist teritett ha. rak~rül·lmogató lágy a keze a betegnél de a sor ugy for t• f ' gyakorolt férfi .'. . ga Ja a egyvert, mint - Régóta tartózkodik Af1.. 1 'b , - N~m ké;dezt.em, mikor ~\a a~ ~ de hogy evek oia él itt, azt tudepe ett meg, Kül.;A~dob.1 nem volt már az elf~:ltmeg~~~t ;'er.iés ~utott á.t tagjain, sejt:~;:r· C s ~ e re, ezett bensöjében es sa legalabb arczába. tekinthet ék gond~ta. magában növekvő sóvárgáss . s a szerencse, a kiszámithatati. eze. ~lyes aaszony 1 kedvezett neki. an

h' .

LEGJOBB SZÁJ· É FOGÁPOLÓ- SZEREK.

Rovatvezető ·Garami Béla dr.

é'

Egy fordulónil megpillantotta. A parton állott s éppen bucsuzott néhány beduin aszszonytól. Majd nyugodtan beszállott a csónakba. De a mikor és:irevette, hogy közeledik a kirándulók bárkája, nem helyezkedett él.

Mintegy várta, hogy amazok elhaladjanak és ö zavartalanul folytathassa utját.

Az Andor szapora biztatására közelébe evezték a bárkát.

A Ráni meg csak ott állott higgadtan a csónakban, szemben a látóhatárral, a mely mintegy rubin és türkizlángban lobogott.

A bucsuzó nap éppen ráhintette fényét arczára.

Barnára sütötte azt a meleg éghajlat, de csupa jóság, gyengédség sugár.wtt le róla.

Ajka körül ellenben valami szo:moru vonás huzódott meg.

Pillanatra se nézett a társaság felé, mint a kit nem érdekelnek az elhagyott, hiu, üres világ bábjai. A karmazsin ég kötötte le figyelmét. l\Iajd a hatalmas királyi siremlékeken, ősidők daczos maradványain pihentette meg szemének saját ágas kérdő tekintetét.

Körülötte nagy, polhpás nelumbórózsák feküdtek a vizen, a mely a levelek között hivségesen visszatükrözte az ég minden pazar zinét. a mint a bárka elsiklott a fény és virág között veszteglő csónak mellett, az Andor szivébe ugy belehasitott valami érzés, mintba villanyos ütéfl (·rte volna.

A mi hen. éíj legmélyén fátyolo sejtelemként tétován ébredt>zett, valóm vált. · állott ott ~ bi~orló ragyogásban, a kit fagyo jégmezok ndeg :ía-yán .. rök álomban nyugodni vélt. o. ' d De ~korára agya befogadta a meglepö olgo~, mar elkanyarodtak. _ ~s soha többet nem látta a. Ránit .••

l - \

• h"l k Szep ogye sá",cv-ük

==

előszeretettel ha.szná.lj4.k szép·

ápol&sá.ra és fönta.rtá•

sára. Ao Földes-féle Margit-crémet,

mely minden külföldi szépitöszert felltim ul. .Á:ra. 1 K.

Házi t n csadó.

Svájczi leves. Vajjal kikent lá.ba.sba. rakunk egy réteg finomra vá.gott zsemlycszcletet; ~rre vagdalt zöldct (petrezselyem. kapor, metéloha.gyma stb.), kis sót és szerccse~di.ót, ismét zse_mlyeszeleteket, zöldet és közbe nehany darabkarrós vajat, és igy folytatjuk, :mig a lábas megtclt, akkor 4-6 tojást tejjel elhaba.rva rátöltl.ink és az egészet a sü!;őben aranysárgára sütjük. '.ráh\lá.s előtt hosszukás koc'l.kákra. vágva. buslevesbe adjuk.

Lépszelet-leves. Vegyünk három tojássá.rgá.ját, kevés friss vajjal ka.varjuk jól ösSL.e, adjuk hozzá a zsemlyemor'I.Sát, a tejben megáztatott, jól kinyomott kenyérszeletet, piritott petrezselyemlevelet s vöröshagymát apróra vágva és a jól megtisztogatott borjulépet s a.z egészet kellöképpen megborsoljuk. E keverékból most lisztes deszkán formáljunk a.pró kolbá.szkáka.t vagy egy nagyou göngyölitsö.k vajja.l bekent aszta.lkendöbe és só.s vizben főzzük meg. Ha. megfőtt, szeleteljük fci s levesben a.djnk. a.szta.lrs..

Tarka torta... Harmincz deka. czukrot 12 tojá.ll sárgájával habosra. keverünk, 12 tojás habját, s 25 deka lisztet hozzá. keverün.k, e töme~ a. háromnegyed részét egy tortasütóben kisütjük lassu tüznél, a. negyedik negyednek a felébe b~e· reszelünk egy czeltli csokoládét, a másik fe~ba pedig egy kis alkörmöst, B núneikettót külön-k·· ön egy kis lábosban vagy kicsiny tortamodliban risütjük. Három egész tojásból, 3 kanál ozukor, kis cz:itromhéj é ké: deczi borból sodót csinálunk, s ha megsürüsödött, két 1.-upicza ru.mot teszünk bele.

Ha. az első tésztalap megsült és kihült, a. tetejét legvágjuk, a belét kiszedjük és koczkákra össze· vágjuk, ugyszintén a barna és a. piros tésztát is s a. sodóva.l ö szeke-verjük, a tortának a felső és a belsó részét finom beföttel bekenjük, akkor a sodóval összekevert masszát az üres t<>rtába beleöntjük, a levágott tetejét ráte z zük s fehér mázzal á.t· huzzuk.

Olaj avasodása. Minél finomabb a.z ola.j, a.nná.t könnyebben a-va.._c:.odik ezt azonban kikerülbetjük4 ha az olajra. 5-6 czm.-nyi mag, Jgba.n tiszta bor~zeszt töltünk. l Répasavanyitás. A fehér répát összevagdaljuk (van külön r'pagya.lu i ), megsózzuk, köményroaggal meghin jük 's éppen ugy lPta.po~suk, mint a. ká.po:·zt-' t. . Iá horitott ken dó t i.•: n. hordó oldalát hetenkí·nt kt:tsz r IDE'<' kell mo ni.

Hagyma. eczetben. Legföljebb di6nagysá.gU örösha!!\---máka megh 'mozunk ·. · üvegbe rak· juk. Ki.;:; zemc· borsót, sót szórunk l".Í. • eczettel megtöltjük az üvegeket, a tetejére pedig füszernövén ·eket: kaprot, bon;fü,-et tbt teszünk és az iiveget h 'l_ l, a hólJ "P piro-· l bekötve l;J pcrwg gozbcu fóz-zük.

Vasá.rnap-~

A.Z 17 JS A. G

1910. október 23.

főtt borjuvelő, fótt borjnkedecz (bJizli). 86d&rPáponya (zsidócseresznye, physalis) czukorban. járjunk el, nehogy még több legyen az eczetes galamb, va.ka.rék, tejben rizs, kétszersült. Vérzés csetén jégla.~ bor.

Ha ez az eljárás sikerül is, taná<:sos az ilyen Sokan nem 'ismerik a páponyát, mely ősz felé érik, osok, koplalás ; a vérzés megszünté~el egy ideig Csa) 1 nagy, zöld hegyes burokban, olyanforma, mint a bort mielöbb eladni vagy elfogyasztani. Hl!. paszhideg, esetleg jeges t~j .

Egy vidéki: 1: M:ossa meg napköZBen többször á.Uot1 pukkantó magja, érett korában, aranysárga, apró tőrözö-készülék nem áll rendelkezésre, akkor erősen meg kell kénezni a bort, u. kénessav, ha teljesen vizzel é::. este a lefekvés előtt moleg vizzel és fehéritóo paradicsomb~ hasonlit. Edes és kelleme'!s gyübársonyszappannat A szappanhabot hagyja ra.jta. éhá.n;, mölcs, igen szép, disznek való kompótra. Némely nem is pusztitja · el az eczetbaktériumokat., mü- perczig, azután mos~ a le langyos vizzel, utána áUoti ködésüket egy ideig korlátozza. vidéken ananász bogyóna.k nevezik. A burokból · '\izzel és a leszáritás utáu kenje be éjjelre egyes szám~ Tyukok kullancsai. A tyukok bőrébe be- ~iros-bá.rsonykr6mmel, reggel pedig a szappanos.~angroa. kiszedve, nem kell megmosni, mert igy is nagyou VJzes lemos&:·, állottvizes leöblités és leszá.ritáB uw nedvdus. Egy kiló gyümölcshöz egy kiló koczka- furakodott élösködök, az óvantag (A.rgas ref]exus) álczái, vért szivnak a madarak testéből. A bőrön fehéritú.bársonykrémmel. Ezenkivül tessék másodnapon~ ·czukrot veszünk, ezt pár kanál vizbe felolvasztva, arczgőzöléseket végezni a következöképpen : Tessék eto még meglevő élősködőket czélszerü óvatos le- ~~gyobb vasedén.ybe egy izzó vasdarabot hel~4 -beleteszünk egy narancsot, vagy czitromot, héja~­ tól, karikára vágva, de magját kiszedve. _Ugyau- huzással leválasztani, miutáu öket előzetesen toltes e tele az edenyt lobogva forró vizzel és ha.jbla ~ az arczát. A fejét és az edényt ta.karta.ssa le egy~ a.k kor belerakjuk a páponyát is és ki é megrázo- benzinbe vagy petróleumba. mártott fagyapottal k~nd~vel. A gőzölés 20 perczig tartson, a. mely idő alaH gatva a czukorbán meghagyjuk melegedni és be- megérintettük. Legfontosabb azonban a tyukól ke_t-~a.rop1s~or ~ell f~ forró _vizet az edénybe től~ födve másnapig félretesz zük. Akkor zürö kanál- . megti ztitása az élösködőktöl, a hol ezek a falak Gozoles utan hidegVIzes lemosas és a. lesEáritá~ után u lal a gyümölcsöt ki zedjük é apró Ü\egekbe rak- é a berendezési tárgyak repedé eiben tartózkod- utóbbi krémmel való bedörzsó1és következik. 2. Olva.!~~~ nak és éjjel az ott al\Ó madarakra támadnak. el az •>Antónia<< jeligére küldött üzenetünket. 3. A ban. juk, aztán a lEn-ct :a tüzön ürürc fözzük, lang ·osan delette~el és a pneumatikus dologgal nem ér el semmiti megtölt.jük vele az Ü\egekct és azokat beköt,·e Em1ek a ezéinak megfelel a tyukói falaiban eset. _ J!n~ka. Tessék a kolozsvári Szent·László fertótleo leg Ie.-ö rések betapa ztása, a falak bemeszetése hüvös kamrába tc~zszük. ntto·ptpereszappant használni.

Aggódó nnya. l\Iélióztassék az Erzsébet kirá.lynéMegsárgult ezüstnemüt finom átszitált fa- IriEsen oltott mészszcl. az ól összes berendezési tárgyainak lrforrá.zása é c etlep;cR ré,eiknek meg- SZ<J.?at6rium !ga.:gfl'tóságlihoz (Budapest, I., Budak:esld hamun.tl és ncd\'cs 1·ong gyul nJegti.i:7.titunk, ut.ána töltése yetróleummal, a. kevés ·ó értékes farészek- ordo) fordulm levelbcn, a. honnét készséggel megadjáJI krét.aporral, szarvasbőrrel fényesre dÖr7JSÖlj.ü k. . a szükséges felvilágosítást. nek eléget.ése, azonkivül pedig a tyukóinak gözö· Fekete csipke mosása. Kékitö•el igen sötétkék B. J. Orszá_gos Orvos-Szövetség; Onosi Hetil&p.

W. L. Levelben ~álaazoltllll.k. vi zet. k~szitünk, abba kis feloldC>Lt. tragantot és lése klórgözökkel.

- -=-:..:-= - ...:;;:. ···.::-..;:;--:..:-::..:-=--'-·:-::-:.::-::..;·:...

- -=-===·:.=·-:....:.:·-=·== ~/t:n_1ka. Budapest. Tes~ék a. bársony-szeplóhéme1 néhány c~· epp szalrniá.b..dzcszt. ieszünJ;: és b~lf·áztat ­ ====:::..:-==-= haBz.ualm. juk a ·sipkét. Ha jól átázott., .b..ives.-.szük, let:surga •• B. P. Tessék zománoz.fogpasz.tát haaz-;,á.lnj juk, kiuyom.kodjuk és ruhá. al beborított vasaló.

Imogen. I. Rendszerint kalapban, de ha ugy ~ lik meg, hog.y fejdis&lzel. akkor a Jpegbeszéléshez blf deszkáll kifeszítjük. szélcit köröskörül gombostük( K~iratcW nem adunk t'1'm:.tJ.) alkalmazkodnia. :.. Tessék a. Garami-féle bársony:azór. k.elleLűz ve. :):.:.ép fe.b..eto súuü lesz és régi kep!éuy\esztót hMználni. · ségét is visszakapja. a. csipke. !J· Elekué. Tessék Hydrogenol·s~j'viz;et és f~

Uzanafak.

Pipac" II. Kivánsága., a. mint l&i-ja, teljesült, A

pasztát va.gy fogport hasmálnL _ R.: lettví11. Oln.llsa el a tHoll6c jeligére küldött uzenetunkct. · f;. }olart'aka. Ki•án.sá.ga. ~zerint le>élben ><iwzolunk. . . BáM_ág~ eló{iuté. I. Olva&a el &l •Eg,v vidéki• L. I. Kivánsága szarint int.é:z.tük el.

A szölővessző téli' eltartása. Télire a. szö16]eli~e küldott üzenetünk ela6 pontjá.t, de éjjelie na Antónia. Ko:z.metika rovatunk >ez.etójénél: VI .• 'V'CSSZŐt kétféleképpen tehetjük el, még pedig . a ~-kré~et, hanem a bársony-zairtala.nit6t haaz.

An.drássy·ut 89. nálJa. A nuttessereket tessék naponta · vagy mú,od.

11. l&ttvin. Levélben válaszoltunk. szabadban vagy zárt helyiségben. A szabadban naponta kiprése].ni, a megérett pattanúokat ~ 11 Bimbó. Tessék naponta kétszer 2%·oS Lyso{orm· való cltarLásnál igen cgyszcrüen járunk el. Lehetöb?rnek .azappa~.al.~ meleg vizzel va.l6 e16ze~ IetiaztioldatW öblögetni. leg magasfekvésü helyet választunk, a. hol az esöH. ilonka. Olvassa el a \éniilés elháritásáról irt tasa utá.n egy küzztta.ssal rnegtiaztib.)i.t vékony tü hegyé~iz és hólé meg nem gyülemlik, itt a. vesszöket 'el t~ék fol!zurni. Kipréselés, Wetve fe~áa után munkát. melegvtzes szappanos lemosás, ledÖrzsölés következik.

H. J!]. Nem leht-t. hosszuságuknak megfelelő mély árkokba. azok T!áradi a.ss;:m111. A kérdezett hizlaló.gyógym.6d 4-6 ~lvassa .. el.~z ~.Ponka .Budapest~ és 2. az tAntóniac jel. oldalá.ra fcktet.j ük szorosan egymás mellé, do min1gére küldott uzenetemket is, 3. Ezen kérdésére má.s hétig tart. A gyógymód dsó 2-3 het~ben feltétlenül dcnkor csak egy sorjával, ugy, hogy a bcfödésnél szükségcs helyen ~álaszolunk. az ágyban fehés, azután is a. lognagyobb 11. . >esszök és a talaj között légüres tér, mely apcrészét a napnak ágyban keoll tölteni Naponta. '~-l árai P. J;:. M. Vibrá.czi6s mnssage. Az étrendje A IL'IS~ neszedésre szolgáltatua okot, ne maradjon. általános massage \égzendó, azookinil az or>Ösa által k~ó legyen.: A bél mozgásait fokozó tápszerek loh8t61eg ve szök egy rügye a felsziuen lllarad és a beverme- naponta. egysr.er végzendő gyenge faradikus árammal bov en .. nynJta.ssan~k; l~galkalmasabb a. vegyes . koszt. lés megtörténtével az egész Yesszötelepet. murvá· való villamozás. .\. táplálék mennyiségét fokozatosan El6nyosek : fr1ss hideg VIZ egyszerre bóveu (főleg regge~ kell emelni. Az első napokban tulnyomóan iej, még pedig éhgyomorra) vagy kortyonként, de hoss;abh idón á.tv~l, mely állhat száraz z<llölevó], szaima, száraz két óránként 60 gramm. .l 3-5 napon máJ: 1~1-:?~J tök, spárga, répa, paraj, paradicsom, íriM gyümölcs• 1 ragya, ves ·zöhulladékból s többiből befedjük gyenge fehérbor, ir6, méz, korpakenyér, Gra.ham-kenyé/ liter legven a tej na.}JÍ adagja. a. melyet kortyonként ~cgalá~b félláb magasan. Igy maradnak a ..-esszök lassan. hidegen >ag_v melegen kell meginni. Ha undorod· t~j ~eJczuk~~~~J édesitve, f;Zilrdella, kavi'ár, füstölt sqn.n: a vorosbort, teát, kakaót, csokoládét, rizat, dArát, ''"'sik- mo' d'J& nél.. a tLzta. tejtól, allor ke•és teát. káH~ t '\agy konyakot KeruJJa avaszig,·• mig el ültetésükre kerül· a ··or . .tu.l;l a. v burgonyát. lehet hozzáadni. Ha k:izáróla~os 'Vagy tuln omó tejétrend . ~sszo e1tartásának akkor >álik ü.ks. .

Oláóber. I, OlVI!.BS& el a tHoll6c jelipre kiild6tfl tmdon a szölővessz 0"t .. sz egess , már a. kezdetben nem sikl'rill, nem kell azt. forszirozni. hanem a. bőven adott tej mellet.t. vegyes táplálékot kell üzenetünket. 2. Izzadásnái. Fehérit. 3. Nem sokat ér. mcltük el h ~cm 8 ~Jat czéljainkra. veradni A hatodik nap ut.án a z étrend a kö>efkezó ~ Reggel ' anem eladásra 8 1gy állit . .

4. és 5. számu kérdéseire más helyen válaszolunk, mikor készen h.ell 1 . o , a. ~z . asra bar- 7~ ; árl\k.or: félliter tej, a melyet egy félóra alatt kor· K. Mi~r.ZMr;i. Tessék kontratussin Bayert hnsznflni. . eDlll. zart helyt ' kbe _ .!!: Ernőne. Ol~assa el a ~B. P. • jeiigfre küldött mmt a pinezében és présházba ~ge- n , tyonként kell elfogyasztani ; orakor: cgyharmad-;!gy· negyed liter tejsz:ines ká.>é. fehér kenyér, •agy ká.>és uzenetunk.et. · -· mokba. vcrmelJ' ük még pedig n hal .~oket ho· sütemény •ajjaJ, 80 gra.mm hideg sült, egy tányér ~­ K. S. 600-2000 korona. - A község Va.Jtt köz. . ' a e yiSea szél • géhez ~epest ~~ 4, esetleg több sorban. e •esse- ban kisütöt.t burtson1a (p~mmes ~~ terre írittes~;. 10 ségekt6l. - Vagy la.kbért, vagy ter:nWzetbenil~ félliter teJ ketszersuLttel. De h 12 órakor: felliter !!a körorv~, ~or u~i~tal~yt is. - Az iwndig a Ia.kal. a falnal kezdJük meg, köröskörül a. tal . Iso ~o~t ó~-akor: Bllg vagyoru vzszonyrutól fugg. . ·. a mclyet egy félóra alatt kell meginni ; l órakor: leg legalább félláb ma....,.,. réteg 0 v;.,k &Jhra eloza- ~ ves sült bó;en, főzelék, édes tészta, kompót; 3 J~ Erdelfl6d6. Tudomá{lunk szerint a St.lfá.nia,. mek hintünk · oJ - OS omokot órake • 'félliter tej kortyonként ; 5 órakor : félliter tej: kórház~ is végzik. - Szegénységi bi.zonyi~~~ ' e~. rá:t'~uk az első sor szólöv • . or · ér 80 gramm hideg bus ; 8 órakor : mélcg az ápolási- dij fizetési kötelezettsége alól fOimenJk. melyre két UJJnYl reteg homok J·Ön u~-'.esszot, 't'&JaBkenyé 'va."al félliter tej és 9~~ órakor: félliter tej K. D. és K. ll. egyetemi hallgat6k.. 1. ~ • ét · • ' ~XLU& UJra. egy ~ül~. kenJsillt. ~v~ek, husok, f62elékek és édes tészták- Használja a bársony-aranyhajteát. 3. Arra igy níágya.. ve:Q~ éeg s 1gyditovabb oly magasan, a. mint azt rázatot adni nem lehet. Egyéni dolog.

• es kelsZ változatosság legyen. a.

YlB g enge . Nem tanácsos azonban 2 é Egy menyaBazony. Tessék a Garami-féle bánlon.... ban nagyló Mossa meg és ha.bositsa be .hetell;ként kéts~ használni. ' ·· .,... ternél magasabban rakni az ily vesszökazW: • ~~ekvés előtt ala.posan. ~eleg 'Vl.ZZel e_s_ kolomván b6rhámlasztót 8931/4888. az. előfizető. Benedict Hemik dr. f&aár mert az alsó rétegek nem tarthaták kellö ned t, este a. kénsza.ppannal a. feJbőrét és a haJat. A szap· A k" é rak'u.k 1 vesen. ·a ra:ta az e!s6 megmosáskor tiz per· · czime : V. k!lr., Sas·utcza 25.

Anthra.so1· ozep n ugy J e a vesszöket két sorjával Snapszi. Irasson föl az orvosávaJ egy gi-&nim011 panhabot J:~denl következő mosáskor öt perezezel Egy darabot oldjon föl poroZAlláD,. hogy azok alsó ~elükkel egymásra táma..~kodjanak' czig, azu gül' állandóan harmincz perczig. Ezen idó szubJimá,t-pasztilláka.t. vagy zománczozott edénybe öntött két liter állott vizben~ :Z~ egymás átii~yá.ban feküdjenek, hogy igy ~ tovább é~ vé a. le a. szappant többször váltott langyos Ebbe az oldatha mártson bele egy vatta-réteget, nyomletelte után ~okss akkor kainillateás sok langyos vizzel, gyik sor a másiknak szolgáljon támasztékul kodja. ki. de ugy, hogy az azért elég nedves mara~~o~, · 1 h"· ezo e, é J • 'tá t· t 'k , .. '". ki 'U ott vizzel s eszart u IUl esse • Az egy.es fajokat léczekkel vála z juk el A téÍ VIZze utána oblitse.. 8 f k"dni, Ezenkivül tessék másod- helyezze oda reggel is, este is 10-10 per~zre. ~szantás fo~yaman, különösen ha a helyiség igen sz~ll·~ . kibontott ha]~~ kevés bársony-hajszeszszel jól után hintse be ,~ gyógytára.kban erre a ezeira Iqar késpm kapható sza!icz.ilsavas bintóporral. ~ lemosállokhoz- haszsz~az, a. .homok nedvesitéséről kell gondoskodni, naponta_ B: feJ : n a ns.pokon, a mikor szappanos nál' on kolo:r.svári tannin- vagy chr<!m~zappa·J7.t. .. · _ bedörzsi>!n!· Azok~essék szeszes bedörzsülést is végezni.

J A. S. Olvassa el az ~Imogen« Jeligére . kuldott uze· rmt legczelszerübb~?- uS! eszközlünk, ha. az egye Tessák meleg bórkeztyű t viselni. kezelést vege;, ;'je ne tünk második pontját. ' A -•6 . · homokkazlak teteJet hova! fedjük be l al'bb l EitJfizeto · · 1· l0-10 perczig lehetőleg forró viz· L' Aiulon. 1. Olvassa el a.z •EtnAt ~ &l' •~ nrac láb va.stagon. ~ igy lassan ol vad ó hó leve ~tandóan 2. Tessék ~ggel-est~fekvés előtt kenjen fel pnha., mosott jeligékre küldótb üzeneteinket. 2. Ezen ktiro6sére. mú ben ázt.a.tw. Este a következőképpen készült kenöcsból: nedvesen tartJa. a. homokot. helyen . v.ilnszol~k.D s-• é) OlvBlllla' il a •Bellat vászondara~~- B "rzsöl'ön (.'} ugyanolyan sulyu finom (J uyvéd neJe. ( ~= y'~.·n . ~or eczetesedése. Hogyan lehet a. már sa.'\ta.· kámfork!J~ocsot d~·n ~ritsa be vele a beteg bórfeliiletet. kiildött üzenetunket. .. nyodo b~r továbbeczete dé ének elej't venni? petróleummal, :zu tt'Jjon ko]o7.svári ichthyol-szaliczil· l'elig ére XX. Sajnálatunkra yizsgiHat né~I abszoluf.e lehe· Lemosáqk~r F as'fsH ellen Elll'lich szerét nem lehet hac z.

Erre a. kerdesre a. következökben Yál zol a Kö:tetlen véleményt mondam. .

Gund08 anya. I. Olvassa el a ~Holl6c jeligére kiiltelek legujabb száma : A tová.bbeczetesedésnek ugy szappant. 3. agy ná1ni.

B assa. reggel-este 10-10 perczig a. követ- di:itt iizenet.ünket. 2. Cs nk patschouht, mosc~nst .~. más lehet. elejét venni, hogy a. bort megpa~zt.örözzük, Bella. o~og czig oLyan meleg vizzeJ, a milyent ilyen tuler6s illatszert nem szabad basználm. R1tun6ek a rmhez természetesen pasz "rözö-k 'szül 'k kell. kezóktlppen : ;' pe;_6 m 11sodpercziu egész hideg vizzel. B Bayer-féle illatszerek. csak eltiir, u~d!l .. n~o-IJ·e be esrv ke~és fehéritó-MrsonyHa a. bort a. pa zt.öröz • -ké zül~kbcn ;)-"" · Leszáritft;~ Ibolpa. Kivánsága szerint levélben válaszolunk. utan ur..:; r-. . fokra feh:n:elegitjük, az eze b, ktérium k elpuszPostús. l. Olvassa el a •Holló« jeligére küldöt6 krémmel. ·~ Levélben vtÍ.Jaszoltunk. ~ . . üzenetiinket. 2. Beretválta.ssa másodnaponként · TtJKY tulnak 8 Igy a. bor tovúbb nem eczetesedik de H. Te~f'35 'k a. bársony-aranyba.jteat haBznaln1.

Er!w. 1<? Ól va ·sa el a ~Holló<t és 2. az ~Erna« j J. 3-4 hónapon :ít. az. addig képzódött ecze a'\" t a. borb6l semmiféle D. G. Fiztme. Irasson fel az orvosá\'al egy gra~Ill!IO! . f~Írlsgtt ~z neh•inket. 3. Annak az az oka, hogy_ nem modon nem lehet kivenni. Az ih en bornak to>:íbbi vagY mcleg vizzel mosta le a szappant és 1gy a szublimá.t-pasztillákat. Egy darabot oldjon : fel 2 litsr kezelé~e attól függ, ho meimvire zet . lb 1gére sliott vizben. Ebbe ll.?i oldatha mártott ,attaré~ Jnn.gy: nagy része ra.jtamaradt. csak 1gen gyengén eczet a.kk~r megtörténh t, sza.pp (J gyrill elófi;;et&. Er6müvi, vegyi és hóingerektó1 nedves állapotbn.n helyezze az izzadós felfiletre .. kapüti hogy idővel az eczet.e ' maaától eltünik, az óvakodni kell. Olak folyékony és könnyen emészthető tás után hintse be a. gyógytárakban kesze~k JWJou· eczetsav átalalrnl eczetéterré. Ha. a.z zet.e ed_:. ételek nyujtassanak, főleg pedig tej. Lehet adni I.eube. sz:Wczils~vas hintöporral. ~ l~mosáso~h{kz DI.ÁI erősebb, akkor erre jelenségre bi&ba. várunk, féle busoldatot, Kemmerich-féle huspepton és tojás- vari chromszappant hasznulru. - Mas . l.t;".ére tüldö~t bJo ilyenkor legjobb a. bott friss törkölyre önt e á.t- habot is. A sulyos tünetek elmultával folyékony vagy helyen válaszolunk.

H. J. Olvassa el a tSnapsu• f<""e erjeszteni, vagy e y nagyobb tömeg borb~ el- laza összeállásu ételeket is meg lehet engedni. llyenek netünket. háza itani, mindkét esetben nagy ó a.tossaggal a c.irke·, és borjubec~ináltak (de nem savanyuan), föt ki~ánt

Gazda áji fanácsad6.

pongyolam.intákat éppen maj rajz.mellékletünk

hozza.

Ai

le:;

::t:désúe

1910. november

Agyermeknevelés, mint nöi hivatás. · . A lassuléptű diliz ' czok helyett kiolmétérfaló automobilok kaparják fel az országutak porát. Gyors rohamlépé ekben halad előre minden; szinte észrevétlenül átváltozik az ~gész társadalo~. képe. Az elnyomott osztályok jogaikat követelik ; belátják, hogy minden embernek egyenlő joga van az élethez.

Részét követeli mindegyik az élet örömeiből, his~ joga van hozzá, ha bedőlt fedelü kunyhóban születik is épp ugy, mintha gazdag ősi palota lakója lenne.

A XIX. század volt szülőanyja e gondolatoknak. Annak méhében fakadtak, törték utjokat a napvilágra, hol erősödtek és növekedtek. ~s jött egy uj század és életre keltek vele ez uj gondolatok.

E század az ébredő as zonyi lelkek százada lett. Gondolkoztak a tótlen égre kárhozott fejek és belátták, hogy a hari nyakötés és asztalteritök himzé ét a gép k okkal gyorsabban és jobban elvégzik, mint ök ; ez nem óietczól. Hi z annyi bevégezetlcn munka é kötele ség vár a világon mind ·a két nemre.

Csak vállalkozni kell reá. fikor a nöröl mint mut;lká.t ~állal? egyénről be zélek, egyelőre n m a feleség es anya lebeg előttem. Azoknak rn~gvan a regdeltetésük ; de a.jnos nem n:u.ndegyik fogja fel e szent hivatást heÍyesen.

Most azokról szólok, kik vagy nem tudnak, vagy nem akarnak feleségekké illetve anyákká lenni. ' . Mit kezdjenek azok az élettel ?

Sfrófák.

I. Almom, most érzem, mindörökre Haraggal elhagysL. Hűtlen voltam ; Borszagú nótákat daloltani S szemern rongy kéjek. foltos tükre.

Ibolyaillatos káprázat, Gyönyörü, szent hajnali konnyek Helyettetek most búmra jönnek .Ostoba, únt · pénzért ett lázak.

37

AZ lJ' J'SA.G

1~.

l

A legtöbbjének anyagi helyzete nem olyan, hoay gondtalanul, mun.ka nélkül meg tudna élni. Ha igen a tétlen élet akkor sem mindeayikét elégiti ki. . Az igazi ember dolgozni akar. Küzdeni szeretne, látni óhajtja, hogy mit tud a saját erejéből elérni: Keresi az önért~két.

De ha mindeufelé elzárják előtte az utat, csak azt érik el, _hogy egy nagy része tönkremegy, egy csomó nemes emberan ag elpusztul. A kik pedig kedvetlen ül, csupán· a megélhetésért és más boldogulási ut híjján odaadják magukat egy férfinak szerelem_és szeretet nélkül, a kikből azután a fáradt, kedvtelen sú·ba ágyó asszonyök leszne , nem épp oly ajnálatraméltóak-e ők, mint azok, kik testük áruhabocsátásával kénytelenek keresni a megélhet~ t, mert szellemi vagy egyéb munkára képtelenek.

A ki dolgozni akar, azt tárt karokkal kellene a többi dolgozó, küzdő munkatársnak munka.körébe fogadni. 'zinte érthe etlen a férfiak makacs ellenszegiilé e, mel lyel nem a.~arnak a nőknek helyet adni a munka terén, hi zen marad nekik terület bőven , rur vá a nö ~izikai é· p ~i chikai akadály ok folytán ugy em JUthat cL ok , ok az olyan pálya, hol a nő zelidebb egyéni..;éaévcl okkal inkább m egfelelne, mint a férfi. . . Miér~ .ro ·tálják meg zigorubban csoportJaik~t, m,Iert hagyják nehezebben az egyazon tuda sal es talán több am biczióval ellátott not olya_n pályára, hol a közepe égen aluli férfiak e~reJ nyüz ögnek? ! Ott állanak naav tudá V~i;gygyal a bec ukol-t kapuk előtt, teh;tetlenül, lll!g la. an elsorvad az akarat, kivesz a lélekboi mmden ambiczió.

Nekünk, kik már megszaktuk az emberek sokféle önzésből fakadó gonoszságát, fel sem tünik, hogy százával pusztulnak el nemes, sokatérő lelkek azoknak kapzsisága miatt, a kik kenyerüket féltik ~z erős konkurrencziától. i\Iindeuütt fennállnak az a ·adályok, a mesterségesen ö szehordott banikádok.

Pedig ma még csekély a dolgozni akaró nők száma. Hi::::z a legtöbbje csak szereti az ö gondtalan, tetlen eletét. Egy nagyön nagy csoportja nem is vágyódik muuka vagy egyéb szellemi foglalkozás után. De még csak nem is állaunk azon a maga ·latou, hogy tudatában lennének nagy felesleges mivoltuknak. Hisz azt tudni már haladás.

Ezek meg var!-uak elégedv-e azzal a tudat· tal, hogy élnek. Eletczéljuk a legujabb divat s hihetetlen vagyonokat áldoznak fel érte.

Léha, egymá ról való fecsegéssel töltik idej üket.

De ezekről nem érdemes okat beszélni. ):[eo vannak és való>~zinüleg soha ·em fogy ki ~ f~jtája a j_ómódba n _ te nyésző parazitákuak.

J\em okai á1~anak a nök i.igyének, ha c ak ugy nem, hogy a ki az ö rév ükön bueri m~--o a nöt , nag ·on lebecsüli kultmáli - zinYoualukaf: Azok az a zonyok, kik tudat o-au "ú.J.h..lk0:.t ak a fele 'ég és ·anya zerepkörér , az.ok ruindamlyiok között a le szer enc::> é:$cbbe -. ~ ki rrv férfiunak lekötötte az életét, kölcsönö na o · ..;zeretetben és megél'té.::>beu él vele, a ki f0';rmekeket hoz a világra és nevelni akarja. üket annak jutott életezel bövcn. ' Nevelés alatt a szellemi nevelé. t értem 's nem c:::.ak azt, hogy a ayerek ruh tiit, kül:::.e~ót és modor't ápolják. Hiszen azzal naa.};~n 0 hamar ké ·zen vagyunk.

én is csak sejt~em, -de jaj m ne 1-'::sam !ikor lesiklik hervadt ·ko~zorud ' Hogy itt maradok égve án-a. lázban Koldú -tékozló, ájtatos imátlan ' S már nem l hetek ~oha szomorubb.

Kétly Endre.

illat k legmámorosabbja, minden ~'Zinek lt>~­ ~zebb elefáutc ontsziue, minden szirmok kö-

rdé i' lrta.

Erdős

Renée.

A virágo;;a ·szOU;\' bedugta fejét az elöszoba ajtaján é harsá~W h~ngon · zeit : Vágyott gögösen, keserűen Signora. nne, Itt hozo~ a kedves ga.rA soha-csókokta az; Jkam, déniáit.

Hát megérkeztek'!

Jol vannak-: J. o, $ egy kó za átok iogott rajtam: hála I tennek !

Portéka-csókkal letörültem.

Három hónapja , hog.v ezt a fr.ib.,, ropogós hangot nem hallottam. Ö ~z, Agnebé, a. ~ a Fógódzom bután mámor-ködbe, Porta. San' Giovannin tulrol hozza a nragoEldobtam mindent, ami áldot : kat hetenként kétszer: csütörtökön é· va árPár kurjantásért mindörökre nap, a kivel mindig ujból meg l_ljból ;neg kell Eladtam a szomoruságot. alkudnom mert az árai hetenkent Valtoznak, II. a szerint,' hogy esik az e ő, f~j a ::;zél, :agy Fáradt vendégem, búcsúzó barátom, irocco van. l\Iindig elpana zolJa, hogy m!lyen Hűtle~ Mefi ztóm, váló. ifju ág: me ·zirő l jön. milven dráaa az élet, még a Megáll] gy perezre meg ; lazúlt hárfák.on kapukon kivül Í b "es ig, to\·ább .. !~l i ut?. __ez lég egy utol·ó dalba ömlött om enaem na(J' on meghatott, de ke ·oh].)· raJoto . o" ziuto Bontja ki hall-an forró ritmu~át. tem, hogy ~-ez az ast:!zony furf ango·, es ré ·z vétemet mindig a Illaga ha,;zni\ra gyümölFelejhid cl, hogy már 1 6 hullt a tetőre c ·özteti, mondván : S c két ablakon be:ozürkül ~ köd o, actjon még hozzá éde· signora egy Ne mlékezz 'l, ~.;sak ·" ·des dő; féllirác kát, uo adjon még ! ,.ézze, hogy megl" a :tagva ~t sir~.. ~Zé J fai aug-időr : l izzadt ru, mig ezn a nehéz kosara felhm:tam Melynck bus bojt)c l ~L ak örök' d. n g edik meletre. ~ a dolgok illuszt rálá::>~iw a homlokát a.k ay tancz_ot m' , nagv balom királja, kom l an töriligeti a ruhája ujjával. sak egy utobo, \ad dorbélűli.C)t, Tehát itt "an Agnc e és itt \an ak a Tölt::> nnnd n mámort egv y~ pohái ba gardeniái.m, az éu- bübájo . gyón ·örü, liallO'aS úgy menJ tólem, Ittasan -b hot.uva, Hogy enmul ·od gy· zá.t m g ne lá d. tag, neme virágaim, a virágok virága, m'nden y

.l.

zött a legbárson. 'osabb szirom.

- Tegna p délben ern•f Jé jöt km - c ev ege t t ~ gne~e. - Felnéztem az t:'rkéhTe; l~t­ tam, ?oa.· a~ a blake.>!., nyih·a •a n uA b.. goutlo am._ 1.t Y<'~lln 'l k már. m"'gérkcztd. . :n; éu "•ig'1 ra un. u ··sza ,-i,..., ünh f.nj •rn· 1 i ~ fri - ··i..-a-'" ...." g•j . H a•t l.lll __ e. · ' . B~Tí · z;m a ril·.ig.-•hat ~ -~o]·•~i.ha . :~ hnl rueg a ny a r uralkodl];. 'i be ~ r-nt b• 1iorokon a lepedol~be gongyűlt fu.;gön.yokón ~r a bn'nzo~ kou, mi1.ct L-\.lfonsina .. elyem pa1)ü· sha takart fel~ ·eu h.e~ a port?l - és ba r ~1"g nó1ni . kám~

forillat· terJeng llillldetÚe}é ; ij. cY!lFdéniák.ka•l ~gyszene rám sz aU, megérint. a~ otthonom illat 1 a.z otth9né, a honnan mindig ·zámkivE<t a n ar e::; a. babona, hogy Rómái el kell hagyni ~ ~eleg honap'?kra. Az el~ő , irá.gokkal meg-·· erkezett az elso otthonos erzesem. l\fo ·t már le .ze~~m a. -~~}m~ót a kis irógépről, most már mmdJar~ l~ülok e kopogok t>zaporán, - mert most mar Itthon \ agyok ... .. ~ a gardéniák utún mindjárt jön· a félkezu mber . .

Ki ez a. félkezü ember~ l~n a uevét sem tudo~, d~ mégi tud~.m_ azl, hogy hozzánk artoz1k h;u·o~ e:zten?~ ota. Lelill áll a kapu. ban.' ag~ k1~sc ,odabb }Í ( uattro fontano eg ik k,utJa elott ~·' ~a. harom ·:zor lát napjában : ~arom.:zu.r ko::;zon mélyen, a. megmaradt bulkezeHl foldig emeh o a kulapj~t. ~em kol~u .. ez z _ember soha ·em kér alamiisnát, az oltozete .tiSz~~ ren~e ·, de évente - tudjuk --: ~et h ra Jar n k1 azért a. t-zrvél ves kö zÖ· u,e ert ·: h u.s'.e.

- ' tk or· egy es · eg karac::;unykor. ·.

Bzert o, ha latJa. hogy a zemközb ~:'au Carlin emploma fele közeledünk, l llcndez o ~>za­ lad, hogy Icinyis a előttünk az ajtót. Ebből

38

AZ UJSÁG

A legkevesebb ember gondol arra, a. mit. pedig mindenkinek _tudni kelle~~· ~og;y ilyen kis gyermeknek mllyen szubtilis erzo lelke van ; hosszu időre befeketiti azt még egy rossz szónak az árnya is. A gyermek is szenved, érez, gondolkozik, mint egy felnőtt ..e~b~r. .A:z. ő kis világában éppen ugy vannak or:omok. _és fájdalmak, arányban az ő felfo~ásáv:aJ, 'Urint a felnőtt embernél. .A:z. nem áll, hogy á gyermekkor t>oldog, hogy a gyermeknek se ezért van gyakran oly nagy barátság a gyergondja, se bánata; ez csak a »nagyok« egy mek és a cselédek között.

Ha kevésbé tudnivágyók a hajlamai, kedvencz s~lásmódja. · Egy gyermeknek épp ugy fáj a szeretett megeshetik, hogy lassan eltompul elméje. Elbaba pusztulása, mint talán szülőjéne],r egy érik azt, hogy abbahagyja idővel a kérdezést. kedves ismerős halála. Ö százszorta jobban Ez gyengébb eszü gye:cmekeknél gyakraft forszenved egy rossz szó hatása alatt, mint az dul elő, pedig azoknál inkább fokozni k.ellene érett ember. Ez már megszokta, hogy itt is az érdeklődést minden téren, nem elfojtaru. lökik, ott is taszítják. A felnőtt ~r meg- Ha pedig ez megtörténik, csupán az anya tanulta, hogy ha rideg barátságtalansággal bűnéül róható fel és akár hogy szereti is gyertalálkozik, azt közönynyel kell fogadnia, ő mekét, az ily~n szaretetben nincs k;ösz~net. tudja, hogy akadályokkal van tele az utja és .A,z anya legyen gyermekének a legjobb baratja, csak ugy boldogul és - ugy jut előre, ha fel . tanácsadója, kivel mindent megbeszél. De ne legyen az a mu.mus, kinek láttára . a gyermek sem veszi öket.

A gyerek azonban még tárt szivvel, meleg akaratlanul elhallgat. A hol ez megtörténheszaretettel megy az emberek elé ; ő mindenkit tik, ott a bizalom soha helyre nem állitható. szeret, minden .nj benyomás ugy rajzolódik Sok szomoru tragédiának az okozója ez, hogy lelkébe, mint forró viaszkan az ujj legkisebb a gyermek közlékenyebb a cseléddel vagy érintése. Hamar kiérzi, hogy ki viseltetik idegen játszótároaival szemben, mint a szüiránta igaz jóindulattal és ki nem, érzékeny leivel. .A:z. anyának az a hivatá a, hogy a gyerlelke a legkisebb barátságtalan fogadtatásnál mek lelkét fejleszszc, annak minden mozzanaörökTo bezárul.

Ha vü;szanéznénk a magábazárkózott ri- tára ügyeljen. Igyekezzék a kh1 emberből a rleg emberek !:,.ryermekkorára, látnók, hogy a legjobbat és legl:lzebbet kifejlel:lzteni, mert ha Jegtöubje szeretet nélküli rideg otthonban nőtt nem igy c:selek:;zik, nem c ·ak gyermekén, de fel, a hol közönynyel, talán visszautasitólag az emberaiégen is vétkez -. :\Iinden nőnek, ha anya lett, be van fogadták a gyengédségre termett gyermeki :-zeretet bájos megnyilvánulását. Megtanulta töltve a hivatása és életczélja; vajha mindfeltörö érzé~ét magába fojtani, mig az lassankint nyájan meg tudnának felelni annak, ar mit elszunnyadt a lélek mélyében vagy egészen ki- magukra vállaltak. De gyakran nem csak önveszett minden melegség. hibájukon mulik. hogy a legszentebb köteA gyerméket szeretettel kell fogadni, a lességnek nem tudnak eleget tenni. Hányszor legkisebb mondaruvalóját türelemmel kell vé- van szükség reá, hogy az anyát meg kell védeni ; gighallgatni, résztvenni az ö örömeiben és az ő jogait, az () boldogságát, az ö anyaságát. bánataiban. Erre első s.orban az anya van Leginkább akkor, ha házasságon kivül lett hivatva. ~s mégis legtöbbször ö az, a ki a kér- azzá, sőt akkor még sokkal inkább, mert déseket vála~z nélkül hagyja, mert unja öket, hiszen magányo::;abban, védtelenebbül áll a nem is szeret m.inde~e felelni, má ou jár az világgal szem ben. Hisz nem c ak őt védik, esze és rendesen ugy intézi el : »Ezt te .még hanem egy jövendő ember egész életének megugy sem érted<<- vagy >>gyerek ne avatkozzék alapozásáTól van szó s ezt kötelessége a társa.oJyanba, a mihez semmi köze !« dalomnak oltalmazni és m~gv~deni. Ha a De a gyermek kíváncsisága ezzel nincs ki- huszadik század asszonyai kiküzdötték ezeket elégítve s olyan helyre fordul kérdésievel, a jogokat, akkor a XXI-ik század a megeléesetleg alacsony értelmiségii egyénhez, hol gedett boldog gyermekek százada lesz é nem kapja meg a megfelelő Lelyes választ. őszinte meggyőződéssel mondhatja majd, hogy ~\ gyerek bizalmát ekként hamar megnyeri és »szép a gyermekkor ! << Benes Klára •.

áll az egé z összetartozandóságunk, de most,

Vasárnap, 1910. november 13.

R6k ritát .

(Nők

az iparmüvészetben.)

A külföldi államok már rérrebben tért nyitotta.k a nőknek az iparmü•észeti ;ályán az által,hogy az iparmüvészeti iskolákba befogadták a jelent· kezö s kellő képzettséggel biró noket, épp ugy mi.nt a fiukat. 11inálunk ez mindeddig nem történt volt, ho~ miért : ki tudná megmondani? S ennek az eljárásnak az eredménye az Yolt, hogy nők mégis foglalkoztak az iparmü•észettel, hanem persze amatőrökként foglalkoztak vele a m.inek az ered· ménye az volt, hogy a bíráló közÖnség azt mbndta. : ~>Na lám, milyen amatör-munkával szolgálnak a. nök !« De azzal már aztán iaazá.n nem törődött a.

0 bíráló közönség, hogy miért amatorös a nők iparmüvészeti munkája? Pedig ezen a ponton ·kellett volna megkezdeni a kritikus nyomozásokat, ezen az egyen, hogy miért amatőrös a nök iparmüvészeti munkája? Ezzel párhuzamosan azt is lehetett volna kutatni, miért amatörös a juhászbojtár ipar· müvészeti mun.kája., bár az nem tartozik a. nőnem· hez. S ha a kritikus kutató elméje ehhez a pont· hoz eljut ~?-·. az . dó válasz már is me!p.~~~ volna, tudnllllik azert amatorös Inindketto]ük munkája, mert hijáxal van a szak-tudásnak, csakis az érzésükkel dolgoznak: de bármily bec"es alan:Ü is legyen az érzés a mü•észetben, csakis abból, szaktudás nélkül, nem lehet jó munkát adni. Erde· keset irren. De hát az is érdeke ha a kis hároill éves fL errnek marrát{)l elkezd zou'rror.ízni, bár soha. enki sem tanitotta rá, azonban minden ember tisztábau lesz a:aal, hogy ez az érdek annak !!' muzsikának szól, a mit ettol a c~odagyermek~l árunk, mire az felnőtt, rendszere~ zongoraoktatas· ban ré::;zesült, kifejlődött· egyéni.l:léggel b~, ~~~~g kiforrt e mestersége minden csinja-binJa .~olott rendelkezik. Tehát :ugy az amatör nöi ipa.rmuvész~ mint az amatör juhászbojtár iparmü ész, érde~ a müértö közönséget, mert vár valamit tőle, IJ)ll'e szaktudást szerze t, mire ura az anyagnak, me.:· terévé lett. S ezt a. közönség igen helyesen teSZI, helyesebben tenné ugyan, ha érdeklődését kite!·. jesztené arra is, .a.jjon -.an-e kilátása. s.z amatőr iparmiivé znónek s a. juhászbojtárnak arr~, hogy valamikor szakokta áshoz juthat? Itt, saJnos, az érdeklődés rendesen megszünik, ba. tizedszer és. hUszadszor lát i_a_ a közönség ·a fent emlitett két lény Kiállitott mü•eit, melyek akkor is csak oly bájos tudatlans~al és naivsággal vannak m g· csinálva, mint a hogy meg voltak csinálva az első alkalomkor, legfeljebb vállat von e tárgyak előtt s azt mondja : vEbböl sem lesz oba em.mi ; ugyan· azon hibák, mint a mikor legeloször kiállitott !«

hidegben nem átaHja a várakozá t a kapu hogy meglát bennünket, az arcza feh~agyog é:; előtt és a mikor. felériink és elbocsátjuk őt ö is mondja: Ben tornate, signora? azzal, hogy gyalog jövünk Je a hegyről : a Ime, itthon vagyunk, - mondom magam- kis öreg gondol egyet, lecsavarja a taxaméterban megint - már jönnek, körülfognak ben- jét, a zárda előtti téren megeteti a lovát és n ünket azok a kis ~:>zálak, a mik az otthon türelme ·en vár minket, ::; a mikor a templomfogalmához tartoznak. ből kijövünk, elénk hajt.

A sarkon a pupos ujságárus asszony kö-Azt gondoltam, hogy esó lesz- mondja. szönt ránk. Soha sem vásáriunk tőle ujságot, egy kis ravaszsággal és kínálja a kocsiját. de itt van a sarkon, hát köszön és mosolyog Persze elfogadjuk és kaczagunk vele lefelé reánk. a hegyről, mert hiába, az effajta ragaszkodá A mint pedig rnegyünk le a Quattro elöl nem lehet és nem is szabad kitérni. Sőt fontanén, egy kocsi bakjáról megállit a hangos hálásnak kell iránta lennünk, mert ha ő nem köszöntés : volna : a kora reggeli órákban a. fél utat is - Hogy van, signora'! Megérkeztek? meg kellene tennünk, mig kocsira találunk.

Most már a társam is meglepődve néz Dc ez még csak az egyik. rám. Egy kis öreg, torzonborz kocsis, a ki igy 'Hátra van még a főkocsis: Domenico kiabál, ::; a kinek felelek : Tenibile, a ki szintén itt /állomá ozik a házunk - Hát maga'! Jól van? Nincs semmi előtt. Hozzá már nagy campagnái utak emléke baJ· a'! Van sok fuvarJ·a '! k''t ~T k.1 mar ' IsmerJ · "ük' a csal·~di ' egyéb o . .._,e f' es -Ki ez'! -kérdi a társam. körülményeit, a lo\a természetrajzát és nem - Hát nem ismeri'! - mondom méltat- egy intim lelki voná><ál. Vele órákig kell tárlankadva. - Ez a va..;á.rnapi kocsis, a ki ben- salogni a Via .Appián, mert mindent megnünket az Aventinre visz. kérdez, a mit ö nem tud és iszont mindenre _ . - .ö az 7 mondja ~ társam és most már figyelmeztet, a miTöl azt hiszi, hogy mi nem o IS nevetve mteget nek1. tudjuk.

Mer~ v~~?b~n, a ~is, öreg ~gen furcsa fiu. ~Io:st i:; sugárzó arczczal kérdezősködik a Ö ugya~ .eneli kocsiS es vasamap reggelen- _ bakról vi.s:szafordulva, a mint felmegyünk a fé:t f~1 kile_nczkor, a mi.kor aranyért sem Janicuius lejtőjén, a nagy platánok alatt, az e e; berkocSlt találni a Via Venti Settembrén : aranyat szóró alkonyatban. ~~~tos~~seiöáll é~:> vár miriket, hogy felvigyen .Iondjuk neki, hc1gy hol voltunk: otthon hogy pont~~~ t~~'(_l_lomá,ra .a misére. Tudja, voltunk • Iagyarországban.

1 ~ vilá~on 'tajt~v~··{~l kllencz_kor é senkit ~Iindjárt a lo'\'akra tér át, a magyar r~~d~et~~jc k_~ z~zi~~t 1~~~ v':l!le, még a. \lovakra. ~\J.litólag látott már, olt is a keze mertorkÜÍ:~ ~ 1 gyje, hogy ~ ;~~tJa, hogy a alatt gy é: ez e ·z.metár ulá nál fogva ud a0 másokat ~ en_ felszólithat~f bau ren~el c, ria~ r di • éruirkezdi az országunkat a miröl . z oreget kül"0 . ' ogy VIgyen a. l 0 k k" -l . b ' h ozzánk, mcrt e~öb. ?-~::~ szitnpália k""t" ~:on 1 u t:>emm1 g r et nem tud.

0 1 • cn. ~:t.clben 11. k' .

Kerdcz m tolo · • a.rmil)'eu • : <Ji . u m fél, Dorucnio..:o ! ~ ~ . _. . . .

- R'ut u. kolerat

- Per niente, !.__ mondja _ó büszkén non é roha di Roma.

Ezt az igazi római önérzetével mondja, a ki Rómát ·okkal többre tartja annál, sem· hogy egy hit ány járvány h!l-talmá.ba ejthetné.

Suhint egyet a lován és mondja : "gnora, mi mondott Cicero - Tudja, Rómáról 't -No, mit mondott? ~s Domenico borza ztó latinsággal, a róiben a Trastevere egé z zenaő zamatja benne van, id~zi a , cicerói mondá a legegész égesebb varo ral, melyet a legegé -z é!rtelenebb 0 környék e z körül.

Ah, it~hon agyunk, ittlu>n agyunk, ~ hol a koc~l!':·ok Ciceróból idéznek bárha. k.ioso külvárosi ak ezen ussal is. I ~hon' vagyunk · · immár c h 't halom ak'rmel iMr c nézzünk h; : mindenü\-é odaköt Leun "illket e•r finolll ~zál, a m~ rnek rez ülé ér a lelkiinkben felébred egy emlék egv zó eg\' e...;cménv - és mindez hozzátartozik mJr : t·z életiinkböz, a m.indennap_i :letünkhöz, miut z apró mb~r­ kek : a Yrrc. go a· zou,;, a y áruapi koc::;IS, az utcr.ánk ~ rkán n ·.!\' z'"kokut :1~ ' • zakokat zimboliz 'l' • l k okkal - ~erl hi:szen naponkém Ime!!\ "ink "'lottiik. . _e mind e ku ak é. torn~ ok é~ kup lák és mmd ez utak, a miknél ismerő bbet mi nelll i::.merünk - é: a kis quirináli ház és benn az örökö~ gardéniák. a mik l an herYadna.k, oká · ~ziv ,. n élnek · mtnél ink 'bb hajolnak a her adá felé, a zmik annál á lát·zóbb és nem b le z 'illa uk nnál puhább mPghatóbb ... zán szé· :t:; mer élni ol könyvci p n , · ak l , a hol az em · k d ·eu<:z

t

. .J "'

-

------

~ ---

AZ UJSAG Tagadhatatlan azonban, hogy vannak olyan S ezzel megszünt végleg érdeklődni Pista bojtár, vagy Panni kisasszony iparmüvészeti aspirácziói- esetek is, a mikor a test térfogatának növekedése val szemben. A mi nem tart vissza ujabb és ujabb már csak a legnagyobb jóindulattal mondható kisasszonyokat meg bojtárokat a festegetéstől és molettnek és a mikor bizony kezelésre szoruló faragástól, mert hiszen ők szegények nem tudják, elhízással állunk szemben.

Az ilyen elhízás általános és részleges lehet, hogy a közönség legelőször megdicséri öket, bármily ügyetlenül is fejezik ki gondolatukat, a meg- aszerint, a mint a test a maga egészében indul nyilatkozó gondolat kedvéért, a mi igen helyes, hizásnak, vagy pedig csupán egyes részei lépik tul mert hiszen az eredeti gondolat sohasem lehet elég, a normális méretek kereteit. de már másodízben haragszik rájuk, a kik kiálliA test egyes részei közül különösen a has, a czomb, a kar, a mell, a csípő és a nyak azok, tanak primitiv dolgokat, hogy hát az utolsó alkalom óta miért nem t ettek szert alapos szakkép- melyek leginkább hajlanak elhízásra. Az ilyen zésre '! Nem gondolván meg, hogy egyikük talán részleges elhízás nem minden esetben szorul kezeazt sem tudja, hogy létezik szakképzés a világon, lésre, mer-t némi ravaszsággal és ügyességgel teljesen ellehet leplezni és takarni e r endesen ruházatmig másika, bár tudj~L, hogy van és azt is, hol oszt ogatj ák , nem t ud hozzáférni , mert nő és nőnek tal takart részek hibáit. f'ddig minálunk h elye az iparmüvészeti iskola (Folytatj uk.) összes. szakmáin n em volt. Örömmel értesülünk atTól, hogy kitünő ipa.r müvészeti iskolánk a mostani tanévben először LEGJOBB SZÁJ- ÉS megnyitotta kapuit a női növendékek előtt. A keFOGÁPOLÓ-SZEREK. rámiai és ötvös osztályokba fölvettek egyelőre öt 66:;?t; magánhallgatónőt, a kikkel eddig igen meg vannak elégedve, ugy hogy felmerült a terv a többi szakmát is megnyitni progresszíve a nők előtt. Ritkán örültünk valaminek, ily igazán mi, mint ennek a Baromfi-k:rokett. Maradéksült vagy főtt bakis hírnek, mely azt mutatja, hogy hazánkban is észrevették, hogy vannak alapos tudást igénylő, rom.fiból készül. A bőrt levágva róla kis lwczkákra vágjuk a maradékimat egy darab fŐtt marhanyelmunkára vágyódó nők s hogy érdemes azokkirl vet is és néhány párolt gombát. Egy felszeletelt behatóbban foglalkozni. Ma még csak kisérlet s az öt magántanulónőn fordul meg, több lesz-e ~agymát, 10 deka főtt sonkát néhány szegfűszeggel ennél, de már az is nagy dolog, hogy a próbát meg- es egy babérlevéllel 6 deka,. :vajban megpárolunk, tették. Nem kételkedünk az eredményben, mert 6 deka li ·7;ttel rántást készitünk és 2-3 deczi tejtudjuk, hogy az jó lesz s mert azt is tudjuk, hogy jel, ug. a.n mnyi buslével sürü mártássá főzzük, az eredmény sokat fog lenditeni honi iparunk sok- áttörjük <>Útán, 4 tojássárgáját belehabarunk, sót féle bajain. Ez a próba van hivatva sok iparmüvé- és pár csepp czitromlevet adunk bele és utoljára a vagdalt hust belevegyitjük. Az egészet ujra felszen segíteni, megadván neki a lehetőséget arra, forraljuk, aztán a pépet lemezre kenjük és kihüthogy leányát lritanittassa abban a szakmában, a jük. Apró kroketteket vagy kolbászokat alakitunk melybe ö maga egész életében fáradt s a miböl neki sikerült tisztességes megélhetést biztositani belőle, lisztbe, majd tojásfehérjébe és zsemlyemagának_ és családjának. De a mely megélhetés morzsába mártjuk és forró zsírban kirántjuk. lllactiak addig ta1t, mig férfiu áll az üzlet· élén mert radék borjuhusból is ilyeu módon készül. . Turós gombócz. Egy evőkanál irásvajat habnö.:nem kaphat sz_akképz.ést. Ha mármost eze~ iparronvésznek fia nmcsen, vagy kénytelen egyik leá- záSl_g ~everün~, 4 egész tojást, három marék tehénnyát feleségül adni az elsö lrinálkozó embernek, t~ot es anny1 b~.adará.t tesLünk bele, hogy lágy vagy üzletét eladni, ha már maga azt tovább nem teszta. legyen ?el?l.~. Lisztbc mártogatva apró tudja vezetni. Most már meg lesz a mód adva g~~~?czokat k~sz1tünk, m~lyet forró sós vizben az üzlet~t továbbra is fentartani a leányok utján s kifozünk, azutan tálra kiszedve, piritott zsemmert az tgy lesz, má-sként is fogják majd a leányo- lyemorzsás zsirral leöntjük. kat nevelni otthon. Nem a zsurozás lesz életük Burgonyarétes. Főzzünk 17Jf., deka bmcronyát ' h' ,_ 1::> dominánsa, hanem a házimu,nka mellett a meaterség pul1ar~, amozzuk meg s ha kihült, törjük át sz i tán. · elsajátítása. S hiszszük, hogy ez igen jó lesz, nem12Yz ~eka vajat keverjünk habosra, adjuk hozzá csak az egyénnek, hanem az összeségnek is. az attort burgonyát, 6 tojás sárgáját, 6 deka leforrázott s fiuomra megtört mandulát 10 deka >aniliás porczukrot, l ezitromnak resz~lt héját; ezen ~S S ~~ befolyása ellen felülke~eréket ~ever~ük félóráig, végül 3 tojás habját G ZG mulhatatlanavilághir!l a?Juk hoz~a. Mindezek után elkészítjük a rétesFöldes-féle M,A.RGIT CRÉME. Hölgyeknek nélkütésztát, szep finomra huzzuk ki, beletéve a töltelözbetetlen! Ara l és 2 korona a gyógyszertárakban.J léket azépen elkenjük s végül összesodorjuk. va~J'al . !kik-en_t,tepsibe teszszük, a tetejét Jhev~gy ..zs1Ir~. hrntjük va])al s világosbarnára sütjük. Tálaláskor vaniliás porczukorral szórjuk be. A rétest ha measült, azonnal tálalni kell, mert máskülö~ben ös~­ Rovatvezető Garami Béla dr" szeesik.

Májas étel. Huszonnyolcz deka borjumájat megA test m6reteirő1. (I. folytatás.) Az alacsonyságnál is rettenetesebb réme a szép megjf'lenésre mosunk. lf'kavarunk, egy kis petrezselymét, bagymá és czitromhéjat .finoman megváronic Azután törekedő hölgyeknek (és melyik nem az Y) az el8 deka vajat 3 tojás sárgájá.val habosra keverünk hízás. Sőt e téren a kelleténél is több gond és sót, borsot, kevés szerecsendiót és tejben ázott, jói aggodalom szállja meg a hölgyek szivét. Annyit kinyomott zse lyét adunk hozzá, az eaészet jól olvasnak daráz. derekakról, lenge, szilfid termeelkeverjiik, ntoijtll'a hozzá jön u, :1 tojÓ habja tekről, é. zbontó karcsuságról, mm.ri meré~z fantáziára valló, nvakatekert ábrát találnak a divat- zaután jól kikent. pléhben sötéhár·gám ·üt ük: IDdegen kell feladni. lapokban, hogy rögtön kétségbeel'lnek, mihelyt Paradicsomos burgonya. Abha az edénybe. a (·gy kj Rfié nel-..igömhölyörln<>k és teltebb idomokra melyb_en a. fózelékt>t készitPni akarjnk, Rzép érett ie znek szert. Pedig az idon10k teltsége esztétikai követelmény és sokkal szebb, ha egy hölgynek paradicsomat te zunk, me1yek elííhb t rmé. zetetalán a normálisnál valamennyire nagyobb i a sen meg lettek m~sva és széttördelve. Az edény höralatti zsin'étege, mintha idomai f'zöglet~sek legyen tele paradicsommal, öntsünk vizet rá és (..-; nélkülözik azt a bizonyos gömbölydedséget, tl'gyük főni. Ha a paradi<'som megfótt, máza me l. a szép. égnek egyik igen lényeges és fontos vagy porczellánedénybe áttörji.U~, majd \~iis. zakelléke. Kórunk ferde izll•sére '~ali, hogy a höl- öntjiik az elöhbi edénybe é. ebbe a paradic>lomba lfYek nPm az úkor klas.:zikus Rzobra'ban kerP.Sik tesz ziik az előzőleg már meghá.rnozott , megmon ;-z~P· ég miutaképét. hanf'm egyre karc·suságot . ott é~ karikára Yágott hurgonyát. A lmrgonva lllOSt ~~ paradi(·SOJUOS lé b t> n föl 8 ha k '. z, ke,:(> m rhk. ló \'arrónőik il életét foaad]. ák el iránuitóul p~· ~ J" • v_?rö. hagymá.'l. ~·.ántá: sal berántjuk, Hót, egy kis 1 ~ ha•csak futólag is megtekintünk egy pár • 0 0 tort bor. ot, vegnl te]íelt adunk hozzá. ~. ~? s~ohrot, mindjárt szemünkhe ötlik, hog> e " mhozö Apl od't 'k · A l . , . ~, t al' tr I e - es 1. 1enek lnzony eavalOlajpecsétes posztó. Az olaj- vagy fe. tékun nem t·end lk k . e. deréknak dt" eznt"- azz~l, a m1t ma darázs- p ect ét cket l( gczélszerübben ugy ti ·z titjuk ki sötét ,_ mon anak •és a Illille . k l'eie~;ere ' ' gye... 'P6.ncnélfüzö a höl- posztó. uhákból, hogy a ruhát asztalra vagy de ·zmaguka.t. alá h k aUand6 torturáJ'ának vetik kára kit(ritjük és a pecsét helyét tisztitott terlal<. ku .

• a nem mi d'' u.~'!t. szcnvednek ~ ~art gyomorrontó, kop. p ntin z zszel (nem olajjal) megnedve itjük, az. ~""Q.e\ e&a.k "t;gJ.g. t' u itatús papíro sal több ·zör ledörz ·öljük a e~ kis Inolettaé a.zt akai·t.atn J d . nmcs kárára a. g -~ nexu e1' . • u~u am, he>gy foltot. A levegőn szátitjuk a ti ztitott ruhát szep~>Cguek. fl. t!!! gyált al.in ho! az e~ös zag is elpárolog és jól megkeféljük bl.Ormeuten.

Srot\Arr~

Házi tanácsadó.

A nap

l

Kozmetika.

1

Vasárnap, 1910. november 13.

Csak ~rvosi .készít ményeket h a sználjunk szaJ· ~s fogapolásra, mert a nem orvos• ké zitmén-rek érté telen és megbizhatlan kever ékek! !

S721

A. dr. H .\L.i~Z-féle

azáj- 6a fogáp~lő·.azere~ az egye~üli tudományos alapon eloállitott UJ orvosi keszitmények.

Jt.a_Phatók ha.szná.la.tl uta.sitá.s _al Bndapesten:

~oro~ i6~8 ?.f.~ . Kiri.lv-u. 12. Balla &lndor (F.rzsé bat ·k.. ru t 56.), a.y e_r. . I= y--u 84. gyOgytá.niban 'etuda Moln<ll' é' Moser, e ;~~ :VU drogériAk~a.n : Ber ezeber ;_;zlonl~n:ll , Andr~~o:>~y-ut 3, a m a~~r, Z n up-utca. 3 .. Dr. :llésuro., Rain er es K&gy Bela drogén(ljll.ban, & budai r~?eu . _ Yldék e n job b gyógy-

p

es

Urak és dr.>~!éri,thban.

Nagy üveg 2 korona k is üve.,. t ko•·ona 20 fillér.

Fogpor l korona. F ogke.e t"'koron a 40 fillér.

A.hol m"g l ines, me:rre delheló

Gazdasáji fan csadó.

1»SANITOL ..<

főraktár,

iskolcz czimen.J

_Baltaczim vetése juhlegelőnek. J uhlegelönek a szar~z ~ gyenge _termöképe~ségü, kopárabb talajt, hegyvtdeken pe~g a meredek , köves, silány domb~ldalakat szokták meghagyni, a ruelyen másféle all_at (pl. ~zarvasmarha) már meg nem él. A balta· czrmnek Igen fontos szerep jut az ilyen h elyeken, mert noha t ehénnél, juhnál t áplá ló és tejképző taka~mánynak _bizon~t, tehát éppen nem máso~­ rendu takarmany, akar zölden legeltetve, akar azénának megszáritva, mégis a szabály az, hogy az okos gazda baltaczímet csak ott termeszt, hol a proteindusabb, nagyobb hozaroot adó, tehát · értékesebb herefélék mar nem teremnek meg kielégitően. A baltaetim tehát 'Jlyan helyeken, hol szár~ az éghajlat, ugy sik földön, mint délnek fekvő, szát·az, köves, dombos, kopárosodás· nak induló talajon is igen értékes É's becses takarmánynövény. A baltaczim kedveli a meszes talajt.

Nagyon jó takarmány tehát nÖ>endékáUatok etetésére is, mert mésztartalmanál fogva a csontképzödé t - a mi nagyon fontos az állatok nevelésénél - elö egiti. Erdélyben - irja Dorner Béla. a Köztelekben-a sok kopár, kö>es, sivár talajon a legelöjavjtási munkála.taimnál a baltaczímet igen szép eredményekkel hru;ználtam és igen becses növénynek ismertem meg talajkötésnél is a legelő kopárosodási folyamatának meggátlására, 6-800 méter tengerszinfölötti maga ságban is vettettem. A zord teleket i~ elég jól birta ki, a. ~agyá~ vesz.élye né~. A juhokkal aló legeltetest, mrnt romden mas nemesebb növény, iay ez sem igen birja ki, mert a juh éles körmével,öfőleg esős időben kitiprá:> által igen erős ká1t te -z benno és vésőszerü éles fogaival éppen a ~>sziv leveleket(( szokta leharapni, tehát a növény középszárának növekedését teszi tönkre . Enyhithetjük a juhlegelteté el járó értéke ökkenést, ha a baltaczímet nem legeltetjük kora tavaszszal, mikor a. növény még alig hajtott 3--4 ezentiméter magas leveleket, eső időben nem engedjük reá a juhokat és ha. nem engedjük a juhokkal erősen lekoppasztani a legelőt és végül - de nem utoljára - ha a friss vetés elsö évében az első term' t lekaszáljuk és csak a tarlót engedjük át legeltetésre. A , baltaczim em hálátlan azonban a jobb táperőben levő talaj iránt, azért jó kat. holdanként 300 kg.

Thomas- alakot szórni el még őszszel a tavasz,:szal el>etendö haltaczim a1á. Ezáltal a fo zforon kivül mei'lzet i,- adunk a tala jnak. mert a Thomassalakban tudv, levöle" a fo. zf~r mé.~ z zel van ve!!yitve. A haltaczimból kell ti zta vetésnél kat. holdanként . z{lrravet · nél l kg. sorbaveté, nél (12 <·zentiméter . ortá\- ll. 1ígn~) '90 kg.

Ajánlom a hámozot man\"at meh· drágább ugyan, de nb ból felé,~el ke ve b kell é.· c irázása. okkal biztosabb é gyorsabb. • baltaczim okos legeltet{·~. el 3-4 é\ig i. kitart . de mig ext nzi> aazdálkodásnál aká r 10 ' n:! i~ elél, d ·g az int mi,~ legelóga_zda. ág ;nár :!- 3 é> mul>a nem üri meg a balta.· 1-..-ul. tehát terméshozam& c·z1mleg lot. me:rt me meg ,-ökk n . Ekkor t>hát >a·~- ff'ltlirjiik. hogy a. veté:forgúban uHnn. ··zi gnbnná '1: · iink. mgY pedig; (dombos vidéken) fölülvet ' l é · mürrárry:.Ízá, al az üre · foltokat i. m · pör et j ük, zárt gyepet u ·erjünk. Ctána - ha lehet - jó : lu;~. hl'nge ziink. A baltacúm a b ron·í.l: t nem ·z r ti , irr: ·;;ak a fölülvet '- alkalmával tanácsos alapo an m gfog olni a I-eke-f'le lánczboronával, egyr zt, hogy a mü rá ~ ' t befogasoljuk, a. gyomakat mezritkitJ uk · a felül>et · re a magnak a. föl porhanyitot tal jban ka ró · készit ··ünk· Fölülveté:>re mindenesetre a h · mozott mag ajánlato , mert a. hámou lan tlli>kés magvat nehezen lehtt betakarit ni · c~iráz ra ooztönözni.

hogy

AZ UJSÁG

Vasárnap, 1910. november 13.

• t

A mezei poczkok irtása. Legfőbb szabály a mezei poczkok irtásánál az, hogy könnyebb elpusztítani egy darab poczkot, ID.int egy sereget.

Ne várja meg tehát a gazdálkodó azt, hogy a poczkok. elszaporodjanak, mert akkor már érzékeny kárt okoznak és irtásuk költséges. Pusztítsa mindenkor a mezei poczkot, hogy h.irmondó se maradjon belőle.

Az idén hazánk egyes vidékein nagyon elszaporodtak 2:> mezei poczkok. Egyöntetü eljárással kell pusztítani az ellepett határban a poczkokat, mert ha csak néhá-ny birtoko::; pusztitja azokat. a többség azonban nem ve::;zi ki ré·zét a védekezésből, akkor eredmény nem várható.

Irtásuk módjai: l. Poczoktifu zbaczillusos kenyérdarabokat ::;zórnak cl a. poc.:zkokkal me lepett területen. Amely p c.:zok a kenyérbol eYett, az tifuszt kap és ürüléké el terjeszti a tifuszt, a, melyben elpusztulnak. A.z elpu::;ztult poczkok hulláját a többi lJbl'zok mege::;zi, tehát szintén elpusztulnak. A Jenner-Pasteur-intézet ké ·ziti a. baczillustenyészetet és részletes uta;.itást ad hozzá.

A baczillustenyészet kezelé e körülményes.

2. Mérgezé::; : ~) fosz,foq)i..ruláYal, b) sztrichnines buzávaL pirulát ké zen lehet venni gyógyszertárban, de otthon is elkészíthető, ámbár bajosan fizeti ki magát a házi k észítése, olyan nagy óvatosságot }$:iván. .A sztrichnin sulfuricumot 10 gramm bulyban külön üvegben vásároljuk gyögyszertárban. 2 liter vizet forrásig melegitünk R abba te zszük a 10 gramm ztrichninsót, a. mely keverés közben pár percz alatt elol vad. Ezt valamely ócska t edénybe tett 5 kg. tiszta buzára öntjük s addig keverjük, mig minden egyes szem meg nem nedvesedett. Addig tartjuk igy a buzát, mig az oldatot teljesen nem itta be; ~~. majd 2 órás idő­ közökben azonban felkavarjuk. Mikor a buza beitta az oldatot, 2 decziliter csukorszörpöt ·(melász) keverünk hÖ'Lzá s abban hagyjuk. mig a Rzörpöt nem it ta be. a minek jele az, hogy a buzaszemek nem tapadnak egymáshoz.

A foszfor é:; sztrichnin nagy méreg, csakis hatósági engedélyre kaphaták és kezelé-ük nagy gondot kiván. :\l~~s~~zett kézzel ne d?lgozzunk vele s munka utarr JOl meg kell mo ru a. kezet.

Mindkottö ol an talajon all\.almazható, a mely nem ker.~ zán'tás aJ&. Kir.akásuk elött egy naJ?pal boronalJuk meg a poczokkal megszállott teruletet. Igy a poezaklyukak betörnodnek ::; a m~a napján csak azon lyukak lesznek nyitva, a melyekben poczok lakik. A foszforpirulából az utasitásnak megJelelő zámu darabot teszünk a lyukba, a sztrichnines buzából 5 szemet.

A mérgezés idejét és helyét a környék községeiben és tanyáin tartozik kihirdettetill a tulajdonos.

3. Összefogásuk a hohenheimi egérfogóvaL Fából készült he~~~r ez a fogó, drótrugóval mezyet fonállal kotunk le. A poczokjárta hely minden lyukját betömjük s a mely lyuk másnap nyitott, abba teszünk egy fogót, ugy hogy a poezok a lyukból kijövet kénytelen legyen abba bujhi, a hol hurokra kerül. Egyszerű é olcsó.

4. Kiöntés vizzeL Ez a legegyszeriibb é legolcsóbb. Vizet öntünk a poczoklyuk.ba. s az abból kiigyekezö poczkot agyonverjük.

5. Szántásnál aE ekét ve szőseprövel gyerek kövesse, a ki az ekével kifordított egeret agyonTeri.

A kalá zo ok behordLí.n:íl a kere.ztek alatt tanyázó vagy a kupokba. ö:;;;~zerakott hngeribe vaczkolt poczkot kiruéletlenül pu.dit uk; ne mondjuk gavallérosan, hogy ha~y elegt>t a gazdának. M:ert bizony gyakmn , nagyohh k{trt. tesz, mint a jége "o vagy ,-alami kisf"bbsz rü árvíz.

Takarmányrépa besavanyitása. A kinek tulsok répája termt-tt, ht>lye en elekszik, ha a télen fel nem tethetöt árok zerii •eremben savanyitja be, mert igy romlá nélkül néhány é \"'Í y i' eltartható a répa. A verrot-t 2.5 mét~r szHe. re 1.6 méter mélyre é 12 méter ho zura ajánljuk ásni, mert ily mf>r tt>k mellett könnvebb , föluhányá , mint a m~lyebb V<'remnl·l. ~-\z.ily n t-remben m.integy 650 q répa helyezhető el~ Ha keYesebb a be aYan,'itandó répa, akkor o. ,-ermet rövidebbre, ellenkező e etben pedia ho ~zabbra ássuk va~v több./ vermet ké"zitiink. A yerem feneke ti zta ági zompontból z roaréteggel vonandó be, de az elgömböl ntett szegletekben egyesülö függél. es veremf k c upa zok ma~.~­ nak . .A répa felaprózva pelyYával ken•rve J~D a. verembe. :Megfelelő arány az, ha öt-nyolcz ko ar repá.ra. egy kosár pelyvát számítunk- A J:?unka. könnyitése ~égett a. répa. vá 6 t u •' állit!~.. ~ ver m hos::;zanak kö~;epctújti.ra, hog a kctto koze

néhány deszkát fektethessünk, melyeken a pelyvával való keverést eszközöljiik. Rétegenként is lehetne e két takarmányt a verembe rakni, de akkor lernezzé ragadna a pelyva ö ze s ebből izéket hagynának az állatok. Ha a verem megtelt, l méter magasan ugy rakjuk a répát íöléje, hogy lehetőleg függélyes falakat alko son s azután lapos tetöszerüen. .A kiálló répára előbb egy szalmaréteg erre legalább 0.6 méter vastag földtakaró jön. A répa a beraká alkalmával ter~ ­ szete en folyton tiprandó, a mi különö en a falak mentén fontos. Ha ökrökkel tiportat.juk, néliány emberrel is kell tipratnunk, mert az ökrök nem képe::;ek közvetlenül a verem falai mentt·t járni.

Ha a. répavágás és berakás szaporán történik, mü1dcn 4-5 négyzetméter alapfelületre e<Yy (fentebbi verruünkre 7- ) embert kell számítanunk, de ha ökrökkel j::; tiportatjuk, keve::;ebb embert.

Késöbb még csak arra legyen gondunk, hogy a répa illepedése folytán a. földtakarán kelet.h.ezü repedések é" mélyedések betömetilienek.

s

••

Dz en afek. ( Kú.iraloka# nem adunk vi~m.)

Bankár. Méltóztassék fülorvossal megmsgaltatni.

Iili így oem woodbatunk véleményt .

K. Gy. Levélbe>o válaszolunk. , ·~. István. Kivánsága szerint íntéztük el. lV• .T. S::a.badka. Kivánsága szerint intéztük el.

B. Imréné. l. Nem lehet. 2. Csak ,-égezze u".,., a hogyan azt az orvosa ajánlotta. 3. Betenkint eb'Y ;a..

4. Csak bétköznapokon fogad délután 3-5-ig lakásán, IV., Mária. Valéria-utcza 5. szám. 5. Kem veszedelmes.

6. D hogy. 7. I gen. 8. Jó. 9. Nem jó. 10. Majd a ~róz ­ fürdőben 1.-ivágjá.k. ll. Azt mi igazán nem tud.ha.tjuk, hogy melyik fürdőben végzik ezt a mütétet olcsóbban.

Bégaparli. Kozmetika-rovatuok '\"ezet6jénél, VI., Andrássy-ut 89.

Ft'atal asszony. Sok mozgás. Ezenkivül használja ebből a ezéiból a következő kurát. : Kerülendők a tészták ezukur. édességek, burgonya. kenyér napi adagjH. 0-100 gramm legyen. :Fontos a zsírok élvezete m~rL e~ek az ~telekbe~ keve~~e, ha~ar előidézik a jóllakott~a~ érzetet. T~sek napJabau harowszor étkezni. Reggel 11,2 .?r~or : );agy c~t:sze oro ~ tea, c~kor. tej és ruw nelkül, o9 gramm pmtott feher kenyer \-a~:,rv barna kenyér, .bőven >ajjaJ. Délben: 120-1 gramin hu le,-e.". melle3e vagy beléje csontvelő kenvér nélkül 120-1 O ~amm kövér főtt vagy sült hus, zsu·os márt~ l, zöldfo~e!ék, anaolosnn ~~itve, mérsékelt mennyiségben (ktzan-a. burJ!onya, sargarépa. repa). áta, ült alm ,-ag~: fnss alma, vagy meggykomp ·t czukor nelb.'iil el· ké.sZilve, :2-3 pohárka köm1yü fehér bor. Ebéd után e~ n~_gy csésze orosz tea keserüeo, hozzá. es:rv darab big t?Jas, vagy kevés, zsiros ült. vagy kövér sódiu-, varr ha!: ~? gra~~- ~enyer. sok vajjaL nóh ken>· sajt. fri:;s ~yumolcs. K riil~e az etelek erös bÓZiitilit e- fibzerez' 't.

H a gyomonoutas jelentkeznék a. táplálék so,·ánvabb ' J 1egyen.

B. N_ •. Tessé~ hetenkint kétszer este meleg viz és koloz.svan tannm-szappannal meamosni 0 • P. Fanny. Elintéztük M_e:n.yecske. l\Iossa meg naponta többször az arrzát á~ott Vl~l és este a lefeh.-vés előtt meleg nzzel és fehl>ritóbarso?yszappanna!. A szappanhab.ot hagyja rojta néhánv peroZJg, azutá n m r ssa. le langyos vtZZel. utána állott ,izzel és a leszáritás utá n kenje be éj jelre egyes számu bársonyzsiroskré~el. ~e~gel a, szapp~nos langyostizes lemosás és állottvtZes leoblités után szar1tsa le és kenje be fehéritóbiirsonykrémmel. Ezenkivül végezzen másodnapon ta arczgózölé. eket a k?ve,tkezóképpen : egy nagyobb vasedénybe hel~-ezzen eg;> 1zzo vasdara~ot (va al~vasat) .. az edényt töltes: e tele lobogva forró n1.zcl - ha.) tsa re>~. az. arczát.

A fejét és az edényt takartassa le egy vastag kendt'i>el.

A gózöléos husz perczig tartson, a, mely idö alatt kéthárom, zor kell fris forró ;i zet az e?~n~be t~lten.i. .öz~lé;; uhí n hide~izei\ lemo ás e~ a leszanta utan a krémwc>l valu hedörz;.ölé ki>n'tkez1k. .

H ,J;·-,j:l. Tesst-k Kontrn~ns_ lll-Bayert ha:;zn;ílni.

I.. Adfl. Egé-szen h~lYE'" k1fe)~Z . .

Elúfi::etú wwkcíja. Te.sék zomunez-íogpn ztát basz-

"o

nitln i. l[imikc. :\fos ·a mt>g é· 11u110.1·t -u. b e a 1tlJ:?OR<ID a. Í<>J· · 1 ét é a haját ht>tenkint két,;;zer e.o;te a le>fckvt-s elóH md Yizzel kolozsvári an~hrasol-ké?S~P~annal. A sza ~n n habot hagyja rajta ~z e!Jm we~o~ n~l hz perczig. minden kö,-etkezu megmoSilsnal ot pel'('zczl'l atz n 'hb "- ~"uiil állandóan hnnnincz perczig. Ezen id ú O'"ll <.,., '"e-· J t .. bb .. ' Jetelte után mos: a ]f." n szappant a apO:"'ln ? zor Taltott ..;zz61 hn szóke akkor karmliatea ok lanayos • f · • é· "' l nngyos ,. <~ • •• n?.zel, ugy hogy a ~já !l és ~ . ;Jb,or n !le ~aradj?n semmi sza.ppan sem. ub~1tse k1 Jol - ~llottn7~~1 ~il t_,eljes le z:íritá'l ut án tesst'>k kibont( tkt. htanafl ~ ef.e~-mlru. hzenkÍviil dörzsöljE' !Je m:'tsodnapon an a €'J 1uret ~· keT.-'1 hársonyhajszE' zszel. A s7.nppanos és a szesze- kezelés n e en össze eay napra.

Jlária. , e oem áyt. se n~m J:aszn~~ T .nf. Ki>ánsaua szennt mtéztuk el.

Tdt~:.~ntmtÍrton. Le"'k~Jl beret:áJta~: znt•!n pedig éle kanállal kikapartatill és lapi.SS81 erwtetm. Lehet elektrolizissel is.

K. Gusztávn~. Tessék hidrogenol szájTizet és fogpasztát Tagy fogport használni.

B. J! ari ka. Kezelje uro•, a hoayan azt a t:\Ienyecske• jeligére kül~ött üzenetünkben }1-jánlott~k, de . é~jelre ne a zsiros-kremet, hanem a barsony-zsirtalamtot használja. A mittesszereket tessék naponta. vagy másodnaponta kipréselni, a me érett pattaná okat pedi" a bórnek i:iZllppannal é:; mel<'g yjzzel Yaló dú~ te:; letiszli· b{

1h

1

tása. után egy Iriizzít s l megtisztított vékony tü hegyé· vel tessék felszurni. Kipréselés, illetve felszurá~ után melegvizes szappanos lemosás, ledörzsölés követkeZik. Bácskai. Tessék napközben többször me.,<YIUosni kolozsYári Szent László fertótlenitő pipereszappa.nnal, Vidéki elófizetó. Nem érdemes, new használ. Tessék részletesen leirní a baját és akkor készséggel adunk tanácsot.

Dr. H. Elintéztük. &:. J.Iargit. Kivánsága szerint levélben válaszolunk.

E.ét8égbeesett. Tessék 2%-os Lysoform-oldatot használni.

D ebreczeni előfizető. Tessék bársony-szeplókrémet használni. ~ · H . Il. Levélben válaszoltunk.

Vékony deszkakerités. Négy-hat hótig tart. Az eh:.ö két-három h(·tben okvetlen ágyban kell feküdni. ·~.m_tan is. a nap le~agy~bb. rész?ben. Napouta llz-1 orm altalanos wa~::;zaz.'> szükseges cs a:,: on·os által szintén ll:.LJ.{Ont.a. n;gzeudő gyönge farúdos villamozás. Az el u 11apoh.ban tulnyomúan tej, még pedig hétóránként. tiO graDllll . .J. ::l-.3-ik napon már 1J (,-:2-:3 liter a tej napi adagja . a wdyct. kortyonkóut. lassan, h1degen vagy welegen kell meginni.· Ha. undorodnék a ti::;zt.a t.cj tőÍ akkor ke,·és teál, kávét Yagy kunyakot lehet, ho:tzáadni: Ha a kizárúla;!O;; vagy tulnyomó t.ejétrlllld már kezdelben nem sikerül. new kell azt for::;zirozn.i, hanem a böven adott tej wellett Yegye::; táplálékot kell nyujtani~ A hatodik nap után az étrend a kö-..etkezö: Reggel 71 ~. ó kor félliter tei: a. mr;lyot. félórH. alH.tt kurt.yo~ént. -kell e]ío!O'a""tan~; 8 ~rakor :gyharma.d-egynegy'od liter t.ej!>L.mes kave. _fehcr -~enyerrel ,vag?' ká_vésütemény vajjal, ~O gramm h1deg sült, egy tanyer zs1rban kisütött burg'?uya (P.owmeE> Jo terre fri_tteb) ; . 10 órakor félliter tej ketszersülttcl ; 1:2 unt.kor félliter tej, a melyet féló1·a alatt kell meginni ; l órakor husleves, sült bőven, főzelék . édes tésL.ta, k ompót; a~:! órakor félliter tej kul·tyookél:it .

5 ~rakor félliter t.~j , vaj~ kenyé7, 80 gramm hidég bus~ . o_rak,or ~ele~ sült., -~·a3as kenyer, félliter tej ; 9 órakor ~clliter. te~, ketszersült., Levesek. husok, főzelékek és edes tesztakban nagy valt.oza.Losság legyen.

Barnulok. Tessék a bársony aranyhajteát használni. .

A. F. New. lehet m~t Leoni, mint idegszana.t6rtumban_;lhelyeZUJ, a hol maJd absztinens ku,rára fogják. . .Mtert ne? Tesséh a bársony-bórhámlasztót használni.

NagY_várad. 21~. Irasson fel n z orvosával egy grammos szublimát-paszt1llákat. E~ darabot oldjon fel két li~r állott víz?en. Ebbo az oldatha mártott vattaréteget eleg , D:~ves _allai>otban helyezze az izzadps felületre.

Le:;~antá . u~n hints~ J:e a gyógytárakbau ké~zen kaphato sz~~czil:.?-Yas luntoporral. A lemo ásokJ1oz tessék kolozsvar1 ehrowszappant használni. }lcisik kétdé::.érc más helyen válaszolunk. ·:abolcsi ass:ony. Kem válaszolhatunk mert els6 Jey~Je wá_r !apzárt.a után érkezett. Tessék 'cloh·a{;ni a tBégapártl « Jeligére küldötL üzenetünket. l~- r. Oln\SSa cl a •>}lenyecske~< jeligére küldött uzenel ünket. . H_. Bán: Tess~k rcggel.este 10-15 perczig ]ehetöleg for~o nz~n azt:ttru. Este ~ lefekY~ ~lőtt kenjen fel puha, ID_?>oOtt >a~zonda~a~~a a, kl~Yetkezokeppeu ké~zült. kcnöcsb?l: kam!orb.enoc:;ut k_enJen el ugyanol_}au ;,ulyu pctruleuw~al. _\.zulán bo_ntsa be Yele a be.teg bórfelületet..

Lemo ru;?khoz ha ználJOn meleg vizet és kolozsvári ichthyol-salicykzappant. 2. Hidegvizes f.s kolozsní.ri chróm"~ppauo · lewpbúsok.kal. 3., 4. és iJ. ~;zcimu kl!rdéseire mas helyen- vála~zolunk. .

Eqy jiat'!_l leá~tt· Olvassa el a »B. Mariskae jellgére h.-üldott uzenetunket.

Dent;Jlógia. Azt csak fogorvos végezheti. . Os;: e.-vam.s::,. 42~: l. ~!\.z egyéni dolog. 8 naptÓllS-20 nap1g. -· Eszre,·etlenül tunteti el, nem hagy nyomokat.

3. Hl! sz6ke >agy ~ö~ös haju, akkor megf~iel, különben az er<?set kell hasznalm. 4. Borogassa reggel és este 10-10 P?rcztg felvá~tva a k,övetkezóképpen: Két perozig Iehe~ol~g forró. VIZZel, utana 5-G másodperczig hideg vizzel cs 1gy felvaltvn:. bo:_o~assa, .n w.ig a 10 p ercz letelt. Utána. !fiOSsa le és. d<;>rzsolJe le ]61 meleg vizzel és kolozsvári lchthyol-szaliczilsza.ppannal és azután hideg vizzel 5 Olvassa. el a y»Bégaparti<< jeligére küldött üzenetüu'ket: .. t..ltfa_:.lf. N~m. OlYa sa el a >>B. Mariska« jeligére küldo · UZE"Dt>tunket. ..

231. Oh·assa el a ~.llimike<< jeligére küldött üzene tunket.

• ..

Btbi>•. Ha zn>í.Jjon nappaira íehéritó-bársonykrémet éJJe,Jr~ _Pe<_lig J. RZUmll hársony.zsiroskrélUet, )emosásko; feher1 t t•· harsonysza ppn11 t.

•' :_ul.·; .tloji::_lfj... Xe.. kenje. Tessék eluh:asni a. *BarnuloJ..,, )E"lig(•rt' knldott uzenetiinket. . ..

I:_:nke. EtJri .• Olva. sa cl az »R. B{m<< jeliaére küldött 0 w:enetunknek <>l;;o pont.já.t. .. : '. O.-n! LipP_a. A karfiol(. éppE'n lJh'Y, ruint egyéb zold. t-geL szamz, tiSzta homuk küzú kell mkni, fagywentes heh·en.

Erde~lódó. Ge.<>.ztenye-m ártást'ól sohasem hallottunk, csak !!es~t.enyele \·esr~ll, ezért ~em szolgálha.tunk a leirással.

Po;ann. Igen JÓ butorh ztitú. illetve fénvesitó szer k~szül 70 gramm fehér viaszk ból, melyet ·54 gramm terpentinolajban melcg helyen feloldunk, aztán ha !ehült. és fehl-redni kE"zd, 36 gra.mm erős horszeszt kell bele ke>vE'rn.i. A nagyon finom, világos fabutort tejjel lebell ft'n>esre dörzsölni. · Elóji::etó lwnya. A punrsfánk rendes, könnvü piskótatésztából készi~ 2--:~ ujjnyi magnsságban, ba megsült, narancs- és cz•tromJében - melyhez egy kanál rumot adtak- áztatják és r6zsaszinü rumos mií.zzal be~onják JIO(!IJOTÓiorla anyaga. : U deka. törött mogyoró 28 de~ · c:mkor. !{)j !is széke _és ha~.ia, 10 deka. m~rzsa. 'A triUflifank alakJa a formatól fngg, lehet porhanyós linczi >a y mandulás tésztából késziteni az arra · való' bádog: formában, aztán csokoládémázba mártani,

.SOMOR. oS-az

arcza 1 U:~Y mo~djon NADUS borfinom1tó orral l Csodi!.lkozni fog g:vora h&tiatn t -

Drogériékban ~s gyógytinkbtn kJph&tót

:t csomec: llL 50 Ulér

Fo"ra"ta' lat BUDAPEST l\ r NADUS Váll a NádQrflllG&a' v ts: l

l

•

-- Vasárnap, -1 910. november 20.- ----· ·· -·-···

N

EUMAN LASZLÓ divatházának összes osztályaiban a karácsonyi vásár a% ur· hölgyek szokatlan nagy érdeklődése mel· lett megkezdődött. A czég vidékre az összes o c c as i o-czikkekb61 mintagyüjteményeket, dlvatlapokat, valamint árjegyzéket bárhova eztves készséggel azonnal és bérmentve küld.

Szépségfogalmaink változása.

Mindenki érzi ma, hogy szépségfogalmain.k a.z utóbbi évek a-l att óriási változáson mentek át. A. szépség, vagyis amitszépnek mondunk, minden időben, minden népnél, egyénnél, annak más és más hanaulatában, egymástól különböző 0 fogalom. Azért talán nagyon is problematikus azoknak az esztétikusoknak a fáradsága, a kik a >>szépet<< egész általánosságban akarják definiálni . A >>szép<< keltette érzés oly szubjektiv természetü, hogy talán nem is t udunk megne'v'ezni oly tárgyat, melyet mindenki mindig, kivétel nélkül szépnek talál. Ha pedig csa.k is k~turemberek szempontjából állapitunk m eg bizonyos dogmákat, akkor is csak igen kevés ?lY s~épet találunk, mely száz vagy ezer évig IS szep .marad. Kell lenni bizonyo an vala.mi n~gyon a dolgok mélyén rejtőző, örök »állandósa.g«-nak, mely a klasszik-us müvészeteknek az időket tulélő értéket megadja, de ez szóval alig kifejezhető ; ez az, a mi mindig eitölt bennünket a természet csodás képeinek a szemléletekor is. A szép-érzés igazán sokszor csak a mi lelkünk sajátja. Igy azután nem is csodálatos a szépségfogalmaink óriási változása. !viás bO'Ondolkodásu, más érzéstendencziáju egyén,

El kell mannilO El kell rnenni Nem panaszszal Csöndben, szépen.

s nem keYélyen,

N em panaszszal sok titokkal, Konok okkal.

Hűs mosolylyal,

N em kevélyen Megnyugod·va, fejet hajt\·a, Nem sóhajtva.

H~s mosolylyal Mindent értve, mindent látya Mindent áldva.

Sok titokkal - Egy kérdésre sem felelni El kell menni.

Erdös Renée.

Lelkek harcza.

Irta Czóbel Minka.

Megbeszéltek filozófiát, vallást, szocziáfu kérdéseket s végre is az a nyugtalanság vett rajtuk erót, mely az ilyen megbeszélések~t rendesen követi, mert érezték be~zédjiik meddoségét, s azt a nagy, nagy távolságot, mely öket tárgyuktól elválasztja, ha ugyan a~ a tárgy létezik, s ha nem egy tükrözése az e~~t fantazmagóriájának, melynek legfeljebb jelzolt ismerjük.

A férfi egy komoly tudós >olt, buv~r­ 't(odott a tudomány és a filozófia minden terenJ

39 ·

AZ UJSA.G

más korban más . társadalmi állásban levő emberek Inilyen kölönböző ideálokat állitanak föl maguknak p éldául a női szépségről.

1tfinket európaiakat egészen hidegen hagy a leaszebb kinai nő látá-sa, mert termete kicsiny, bőre sárga, s~eme ?·l!ása ferde~ h aja sima.szálu, mozdulata1 aprolekosa.k ; VIszont, ugy hiszem, egy eszkimó férfi undorral fordulna · el a párisi nőtől és le~nagyobb ?lérté~ben szemérmetlennek tartana, mert runcs fokazsírral bekenve. A magyar paraszt cs~~ akkor tartja szépnek az asszonyt, ha az JOl megtermett, erős , pirospozsgá,s teremtés ; előkelő körökben pedig csakis a karcsu termet, a halványság és soványság az óhajtott és szép.

M:indenki a maga egyéni érzésvilágán kereszti.U nézi a dolgokat és e szerint látja vagy nem látja szépnek.

Ha végigtekintünk a történelmen, amely számunkra a női szépségekről egy jó csomó megbizhatatlan adatot h agyott fönn, m ár ezekről a férfi-itéletekről láthatj uk, milyen tág fogalom mindig az, a mit szépségen értettek.

Az irott emlékeken kivül kitünő adatforrásaink a fenmaradt képzőművészeti emlékek ; bár azok a régi k orban mikor technikai tökéletlenégek gá tolták a müvészt hogy a v alóságot utána tudja ábrázolni, nem lehettek a szépségideálok tökéletes kifejezései. Az asszir ókori domborműveken nem találunk női alakokat, már az egyiptomiaknál inkább . .Az ábrázolt női arczolton kiilönösen a későbbi korból, valami kedve , nyugodt bájt látunk. ~ bizony a legszebb Hathor-fejek is - ez a.z egyipt omiak szépségistennője ránk mint müemlékek és nem mint szépségek hatnak. de most hatalmába keritette valami, mit ü nem is vett észre, miről nem is tudott , tehát nem védekezett ellene. Megs.zokta és élvezte, hogy az asszony csendesen hallgassa fejtegetéseit, s sárgászöld sz~ei kérdő tekin~tével bátoritsa mindig mereszeb~, konkluz1?kh.oz jutni, vagy hogy to~pa, hangJaval ezy kerdest ve~sen oda, rnely UJ tavlatokat nyitott ~eg elöt te. Nem a kérdés ugyan, . - mert ha uva látja talán feleletre se mélta~Ja - de a tompa hang az egyszerü kérdést titokzatosra, mely értelmfu·e változtatta. , Az asszony ? . . . Megvolt ben;te a szaz erczent hiuság, mely minden élöle~y alkat~~ e azért száz perczent , mert tobb ,n~m , :;Z b' 1' de 1•cren sz ép és igen gazdag leven, f er e e, o , · , ki 1'O'· hiuságának primitivebb retegelt regen e eoltették a banális hódolatok, bókok, _ugy hogy . iaazán nem izgatta töb,? é, h_ogy_ »mit monda;ak róla-?<<Tetszik-e? Sot az IS hidegen hagyta, ha ecryik vagy másik beleszeretett. Me~o~ott, aJ~as és értéktelen dolog volt ez ,mar elotte. ~, yott · J.t.u "~~'!nt ö képzelte : melyebb :Lasra va()' Ialk ' szel. 'l t~e magasabb nivóju fog ozasra.

1 enn Aek~or 'találkozott a tudóss~!, ~- ~_be~ tel.

Albert nem volt megnyero külseJU, J~V~ "'tvenen esetlen üayetlen alak, tulroVId t ul az o ' ' o , al E 'rt , lábakkal s tulnagy kop?nyav . ' Z? a szep • t menten értekesnek es erdekesnek asszony O · · 1 tal'lta S talán ebben lehetett IS Igaza, eg: alátb ·a t-orzonborz szemöldei alatt ragyogo sziirke szempár e!:re vallott. , , ... _ Kaponta egyutt volta~! ~ vegre rea.J~ttek , uton lS elh ová a banális emberekikrov1debb ' t értek volna, ho,gy sze~~t egy m.as ·. , .

De alTa meg em JOttek nt, ~ rrure banalisabb emberek is ritkán jönnek hogy tulajdonképpen gyülölik egymáé, ~ert lelkük leg-

ok

Hogy mennyire változtak a szépségideálok, csak végig kell gondolnunk a görög és római Vénuszokon, a középkor madonnáin, az ujkori szépségek portrait-in, a legujabb . kor ábrázolásain. Ugy szálván minden századna.k megvolt a maga külön '> divatja << a női szépség terén. Minél többet foglalkozik a müvészet a szép nőkkel , annál változatosabb és különösebb keretet találnak ki a nők, hogy szepségüket >>elősegítsék<<. Majdnem azt mondhat nók, hogy a nők megtanulják, hogyan kell szépnek lenni és foglalkoznak vele, sokkal tágabb határok közt, mint száz évvel azelőtt tették. Részletezni lehetne és igazán érdekes volna lélektanilag megokolni ezeket az ízlésváltozásokat, de ez messze vezetne ezélomtóL Különösen érdekes a t izenny olczadik és t izenkilenczedik száZadokat ebből a szempont ból figyelemmel kisérni. A Lajosok korabeli rokokó ruhaviselet, a derekat karcsuBitó füzö, fehér p aróka-divat nagy mértékben eltávolodott az egyszerü, természetes, egészséges széptől ; a század vége elvetette teljesen a mester. kéltséget. Mintegy fölszabadulásként h at ott-ak a szép nők empire-toalett~ikkel, mig ezt tulzásba nem vitték a tulságosan lenge tnnikákkal, melyen át a n öi test a maga egészséges, csábitó formáit minden mest~rkedés nélkül mutathatta, és a római núntára készült t eljesen áttört szandállaL Ez a nooklassziczizmus kora még a női ~zépségben is visszahozta. teljesen annak :t gazdag pogány kornak ízlését, melyet Napoleon vezetet t be a római sas hadijelvényeveL N sokára. azt-án a füző ujra pol~ogot kapott és különféle alakokban kisértet folytonosan , lerontv-a a női test szépségét. Ismét szeszélye-

l

em-

bensöbb lakói keresik egymást azón halálos tusára, meJyet ök az öntudatban egymás ellen vivnak. . · Egyszer - talán történetesen ? - mea0 közelite·t ték a valót. ·· · Annie ért el hozzá, az asszony intuitiv érzésével, mely benne éppell tudatlansága folytán erősebben müködött. fint a t elepátia tudatlan vén anyó.k áknál, elsziget elt pásztoroknál leggyakoribb, . s ·hatodik érzékük éppen külső gondolatok híján élesedik ki náluk, ugy Annie is »távol látott<<.

- Albert, mondta egy forró csók kiséretében - csodálkoznék maga, ha azt mondanám, hog gyülölöm ? . .A. tudós csak a csókot érezte és felületesen felelt : - Oh nem, hisz a nö mindig oly szeszélyes, ~e ha éppen szeszélye engem csókolni, megbocsatok.

- Tudja, hogy azt hiszem, hogy ·a szerelern csakis gyülölség ?

A tudós katédra-hangon válaszolt : - Lehet, ha az állatokat veszszük ...

De Annie nem hagyta kibeszélni, lázasa.n folvtatta: Talán nem minden szerelem. ilyen ·?

Lehetnek olyanok, melyek gyöngédségből, kötelességtudá.sból, önfelál~ozásból vannak; aJ... kotva, ezek tartósak és boldogitók, s bennük az esetleges összezördülések is nyiltan, egyszerűen folynak le, a nélkül, hogy nyomot hagynának, s ár legbensöbb lakójának is van hozzá szava·. v

-

- Mit nevez -maga a legoonsóbb. lak6 ·jának? . . · .

-Tudom is éri? - Watts megfestette, máshol sokasem látt&m. - De sokszor !Cf

AZ 11JSÁG sen változó, indokolatlan hajviseletek tetszenek és olyan szoknyaformák, · melyektől ma nevetve fordulunk el. A negyvenes évek divatja vissza.hoz valamit a középkorból : a .széles aljat, karcsu derékkal, a szép ldvágásu rnhát, a nöi válla.k gyönyörű vonalának ~­ emelésére, a simán fésült hajat, mely az ovális madamta-arczoknak kedvez. Az ötvenes években a krinolin orgiáit üli, de azután lecsillapodik és megkezdődik a visszatérés valamivel természetesebb konturok felé. A hatvanas éveken tul megjelenik a princessz-derék, a tunique-kel; ez ismét kedvez a jól kifejlett arányos szép alak:nak. Sőt kezdik a szaknyákat alul jó szorosa.n összekötözni, a mitöl a silhonette még kes~nyebb lesz, ehhez még hozzájárul a tornyos frizura. is. Sajnos, a nyolczvanas évek a.berrá.cziója. a. •tournure<< erősen tartotta magát évekig ; alig hogy elmult, ismét jött a · tpuffosc ujak ostobasága, mely megrontotta a. váll gömbölyii vonalait, a ~stua.rt(l-gallér és a. slepp. Lassanként elmult m.indez és a kényelmetlen, csnnya. ~>divatok« ma már legföljebb egy szezónig tartanak, s azt is mellő.z­ heti bárki, mert általánosan elfogadottak az angol divat észsze~ praktikus, egyszerű formáL ~s ez nemcsak hogy megfelel a női test formáinak, hanem egyuttal egészséges, praktikus is. Hosszu idó telt el, mig ide eljutottak ; a józan testfejlődést előmozdító életmód magával hozta., hogy az emberi testben is a tökéletest, az erőset és egészségeset keressük, s bár reakczióképpen föl is lép néha. az irodalomban vagy képzöm üvészetben a betegesnek és a gyöngének bámulata, ez csak egyéni degenerált izlés lehet. Az élet nem ad nekik igazat, mert az általán<.s vágy most mégis az erős, teljes nagy életnyilvánu1ások felé visz, és csak az1i ismeri el sz ·pRégnek, o. mi tökéletesen, hivatásának mE>gfelelöen van kifejlődve. 'Nagyon crösen el voltunk táv0hdva a természettól, e most a helyes uton haladunk. C'sa.k nem ·szabad a szépségmegitélésben pillanatnyi be-

Vasá.rna.p, 1910. november 20.

annak a lehető legnagyobb fokát. Ennek első feltétele az egészs~g. Habár egészt::éges ember is lehet csunva, s viszont néha a beteg is szép, mégi-; általános alapfeltétf'l az egészséges, arányosan feJ'lett test , . a "-'sröröa o ídeál. A modern " szépségápolás a természetes életmód, leve~o, nap és vi:t, nem >>kasirozó müvészet<', mm~ régen V( lt ; az, a módszer, m,ely~y~l ~- mai asszonyok hozzatesznek a szepsegükboz, a legnagvobb mértékben imitálja a természetet. Életfelfocrásunk modorw1k, öltczködésünk, b ' , bb , os~m.. . magaviseletünk mind termeszetese tébb lett és ezzel együtt szebb is. l\Iozdulataink, nézésünk szabadabb, uyiltabb, beszédünk korlátozatlanabb.

A társas érintkezés kedélyesebb, fesztelenebb fcTmáit a nőknek a sportokban való részvétele segitette elö, ez alakitotta át nagyrészt szépségfegalmainkat is. Kellett is, hc,.gy azok megváltozzanak, vagy el tudjuk-~ ~ep­ zelni, hogy »darázsdereku« hölgyek lricsmy, francziasark0s czipőben, csuklóig érő szük ujjban és tcrny0s frizurában tenniszezzenek? ~1ost nem tetszik nekünk a. home kóra-szerü karc:su..~, hiszen a mrde:rn füzök ezt n.em, is teszik lehetövé; csunyának tartjuk a kiszelesitett vállat és csipőket. Nem óhajtott a l)pi:;kóta<l láb, a >>hattyu« nyak, mióta a napbarnitotta emberi test szépségét megismertük, a szilfidi termet, mióta >>di..;at« sokat és jól enni (azelőtt ez társaságban illetlenség és lehetetlenség volt), az apróra kisütögetett haj és sok minden, a rui nélkül azelőtt női azépséget el sem tudtak volna képzelni . ::\la egészen más az ízlésünk, mint nagyanyáink korábau volt, sokkal korlátlanabb, merészebb és müvészibb, de ma az öltözködéasel többet lehet elérni, mint akkor lehetett. Ma az öltözködés o~vetetlenebbül hozzátadozik a szépséghez, m.mt régebben, sa ínostani divat formái artiszWrusabbak, egyéni változtatást jobban eltürök.

Sajnos azonban, nálunk kevés nő ért az öltözködés müvészeté-hez, m~rt nem eszté-

tikai szempontok vezérlik öket, hanem töb?nyire a ~különblennia.karás<<. Kevés nő öltözik ín,telligensen, ugyanis nem számolnak az~~ a körülménynyel, hogy mindig csak az ossz· benyomás az, a mi határoz. Ehhez kell hogy minden toalett-darab tilszerü legyen ; na~y~ vonásu, nem részletes; disztingv~Ut, egyenl és izléses. Ami ennek az ellenkezője, az nálunk >>vidéki megjelenés« ne1e alatt ismeretes; A divatosság nem mindig a legfonto~abb: sot a tuldivatosság néha karrikaturává álik, h~ valaki nem tudja jól nselni a ruháit, a. Dll gyakori jelenség a polgári körökben. ~on­ kivül nem is mindig szép a divat, mert ~~-en a kik teremtik, nem a zépet, hanem a k.ülon: legest, még elő nem fordultat keresik és üzletl szempontból bármit is divatba hoznak.

Nemcsak az alak, hanem maga az aroz is alá van vetve a divatnak. Ezt nem y értelll, ruintha a milói Yénuszt, ,agy a ixtusi ~~a­ donnát nem tartanók m.inden időkön át szepnek, de '\"annak évek, a. tnikor az ovális ar~~· ke-keny homlok, hosszu zempillák, piczi sz~J, sötét haj a zép; má-kor ismét a sz~keseg, hunczut tekintet, gömbölyü arcz tetszik: Itt nem is moudhatunk o1y könnyen itéletet, ~ze~ legfőképpen az arcz kifejeziBe az, a mi. b~ePf~~ teszi. Azelött a Ezerény, ánatlan arczkifeJeze~ t&tották csak szépnek, ma az élénk, kacz~r arozot is annak mondják, persze a ))bájos« ~s >>csinos« szavakat használla a tetszes ki· fejezé.sére.

A mint a mü\é::.zeti irányok cíltoznak, ugy változik a -zépEég fogalma is ; csak ne~ szabad azt hinni, hOf>'Y ami divat, az eg,yutt szép is. Idó1egesen, a maga idejében a t~~~~ nek, melynek legkel'e:sehb zer :an esztetl d itélö ereje, a elivat tet zik a legJobban. A;n _c ezek az értékvrutozfu;ok n t-m indokoltak lele: k· tanilag s éppen ezért nem állandóak. .Egész más dolo(7 az a nagy \áltozá ·, a mely 1gazán az em ber~k lelki szfrk=-égletéböl ered és ~eg· másitja a szép::.ég azideig fönnillott heg_ ·ok;resedett fogalmát. _-em is történik ez a változas hirtelen, hanem szép la.:.;san, következeteseu, mindig a társadalmi áramlatokk.al, uraikodú érzésekkel, gondolatokkal _párhuzamosan. Igy van ez a női szép éggel is : a középkorbau szépnek tartották a finom, hah-ánv, átszeli'· rnült, klasszikus arczu nőket, s ök;t festették le madounákul selyem- és bársonypalástba burkolva ; ma lefestik, tehát szépnek tartjlik

érzem, hogy lelkem rétegei, mint azok a kínai előtt akarta !átni a szellem e héroszát s bedobozok, egymásba vannak skatulyázva, csak bizonyitani neki, hogy ő hatalrrlasa.bb, erősebb a legbensőbb doboz az, melyet soha senki fel hogy szépségével győzedelmeskedik a rrondolat nem nyithat, melyet soha nem ismerhet se ereje felett; :\Iert ahhoz Annienak tul~ok esze más, se én, s mely a lényeg, a való, az igaz. volt, elhlnru, hogy a tudóst 1alóban érdeklik Űres-e az a doboz~ Egy c...,odálatos ráruum- kérdései és észrevételei, tudta, hogy itt c~ak gyémánt van-e benne, mely titokzatos tüzével szépségéröl lehet szó. mindent gyógyit, éget, tönkre tesz. Ki tudEs csafugyan, az asszony maradt győztes hatja. ? e harczban. Övé lett Albert minden gondolata, A tudós unta Annie beszédét. 0 egy uj rumden ideje. Feláldozta tudományát, életcsókra vágyott, s ezt nem a legben öbb lakó- nézetét, , az a..:szony rab~zolgája lett. jától kért-e. 1\;Iig néha érdeklődéssei hallgatta Annie ~em volt már s:tabad kényszeriAnnie todákos fejtegetéseit, melyekbe~ az tette magát érdeklődill olyan dolgokért, measszonynak egy gondolata. sem volt, malyeket lyek soha nem érdekelték. Nemcsak külsejét, ~eglehetós l~po~an és unalmasan az ő könyvei- de lelkiiletét js folyton gondozta, c.:i zolta, ből szedett u::~szc, s melyeke:t Albert lt~gtelen mi·g pedi!! nem aját örömére, de mint a c·atába érdekesnek talált, elmula ztotta. az egyetlen mE:uő katona aondozza. feg:yT"erét az ütküzet percze~, midön szeretöje lelke előtte talán előtt. ~ megnyilatkozott volna. De Annie a mulasztást Dem vette észre, s csak folyfatfa . :&!int a vampir, szivta magába imádója -n-- De ~zen a let:?bensőbb lakÓjának har-llényéből a tudást, a szélesebb látkört, mig a.

--~ nem ts kell romdig szerelern . t>elé tudós lelki vérszegénységbe esett. Kem volt uobá.ba. egy közömbös b · · P a. már rugója kutatá.sainak, nem érezte többé, nyujt & körülmé ek e~ er, BZlvesen kezet mi eddi~élete volt, csak az asszon,y, az aszk • . ny nund barátságra. t l na ' ~e ~glB érezzük, hogy lelke lá.nJz~t szony! ogy m.ilyen szép, lllilyen bájos . :E:s ~ elle~, ~.o~ kérlelhetetlen ellen- a milliók által laposra taposott goudola.t ugy .,~~ vagyunk mmdorok:re bár ninc kül " kitöltötte elméjét, mint akár egy-egy gimná0"- a ha.rczra.. Hiszen, a boi látható s k so zista gyerek fejét az első szerelem. folynak ezek a. belsó csaták :z Ő '. 0 : Tulmentek mindketten a. játék, a; könyü t a, kézszoritás, melylyel két 'el)' ~zm válá.., könnyü összejövés kellemes stádiumán, ha.Iá.Iba üldöző ellenfél vé ő ere b~a.st .a most már nem volt menek\"és, elértek a szebékül. gs P Zeiben ki- relern azon pontjára, honnan c ak két ut van: - Jöjjön, A.nnie _ szólt Alb örökre elválni, ~zéttépni a szokás, a hiuság, llloba.l:vegö netn jó ~agá.nak ert - a az esetleg belőlük fejlett gyöngédség kötelékeit, Mintba egy holdkóros hld . . sebet szakitani a sziT"eken, mel...-ek talán méagy tbredb tel az n.c::szony e sza.~~be lep, lyebbh érzés nélkül, de mégi: ö.,. zdorrtak, varo> 'bens6bbertt. ~ clfc.>ledte van-e ~elk? · k megro ziteni az 'rzést öröl·ö é tenni a békIsmé~kója•, v~n-c egyáltalában ef1k &!eg· ly?t é ,~.. ~Ini az élet terh ~t egyiitt.. "·gyformán, 1-.-...-.áb!ll- VIAsszatert~k szcrclmük r..-.nd~. f mmdb:al hg.

J,~ hogv • \fert " <:sszépo- \ Az u óbb'l!'a b ataroztak • ' cl marrukat lll(!Y ségét, ö. a:~: l<1v~ut e .tl a az asF;zony ura legyen' ezen f:zép~~~ll~ ~ ne_?ézk . 4ldós ~~of I:?k ohk ha árC?z 'k,, d. t ·tt ~va ik, ' nnle \lÉ'dtg lábai - 1b ahn 7.a 1de k n • Zi'rit t t.a Ük ~ ~bb 'olt ~()! elhat ·roz' :a ·k .. é

megszégyeJutő 'allomá : té· -edtem. játszódtam, hazudtam !{<, min to1ábbfoná·a a meg~ kezdett játéknak. Heroiktlbabbnak is látszo~t nekik a má~ik ,-é let. .dz as -zony ugyan nl:~g véd~ keze{ t. • hertnek ;;ok fárad~<ün1 ba kenilL e 1édekezést le"' ·őzni : ~ -És mondJ'a Annie miért nem leheL~ ' türelmetlenül. ' .

- kérdezte e~ zer - Hiszell maga moudja, hogy . ..;zeret '!

- Igen, maga a l gj bb barátom. , " - r!.!yan kérem. ha•~1·a ezt az utala.Lo::; ""'.._ ) c....

• hüvös kifejezést, gyülöl-ru még a. hangjá~ ~.: - Peclig látja, éppen ez utálatos bu,o::. kifejezésnek kö~zönjük mindketten legszebb óráinkat. ,_ ·- .Xem. én Ieg".zebb óráima e•.,.ész ma::.: nak akarom k" zönní. a ma na(YY, hatalma., szerelmének, melytöl már ma!!a e;c.~ tud ~za0 badulni.

- Olyan bizto benn ! "tt - Erulé.k8zik, lllikor irtam maga. .~1~ és nem akartam elhinni, b()Q: • én, a. szurk~. igénytelen könJ"moly legyek· a. legboldogt-~~ ember e nlágon, hogy ngcm ~zcre cn a 0 leg zebb a~ zonv-a? De rua tudom, hog· ~ze~·e~ ma, már biztos \arrvok ben hú mit lopJU e. meg a na pot 'f ~\z a··.;:zon · ali,.,. ' zrevehetón ruosolygot.t, de pár hét mul\" már min férj és fe}eseg rendezték e uj Jak' -uka . , A.z irruerő~ök eJ in e odálkoztak, me}~ tatlankodtak, majd o ·o ·odva mondták: ~o lám, i>pp az ily n háza -á~ok J "obbak. yen ki ünő f lf'.~é r • • abból a hiu. f •lüJ t • 8 z· ·ön~ f · rj let az a. szonyból ! nfiJ •e> n jó, totzonhorz "z 'rol- zo ud Alb o t i:::mét n tudom'nynak élt, 8 c!tan fol. a• a ko 3. i , ruintha, B ~oba m cr neu rt • ln lctct.

• 1ie már n m kl ö ud r· d ·c::ckért, c-z n ba zug ·" :=zó lcniil fo 1:1 t le rólu . h

nyomásainknak engedni;

a tömeg izlését is

csak akkor vehetjük számba, ba intelligencziával párcsul.

Szépség a tökéletesség! Ha ebből indulunk ki, akkor megítélés alkalmával nemcsak alak és szin, hanem tartá~, arczkifejezés, mozdulatok, beszéd, taglejtésea, járás is tekintetbe kerül. A tökéletesseget természet-esen nem a szó legszorosabb értelmében gandoljuk, hanem

=

..:,lkiink

ik:.

41

Vad.rna.p, 1910.-november !O.

HodprĂşn_es ka\ap fekete birsa~ btl~~\tl ..

Vuarnap, 1910. nt)vember 26.

AZ 1J'JSA.G az egyszerü, mun.kától fáradt, na.pbarnitotta, v:.öröskezü, rongyos ruháju munkásasszonyt gyennekével, mert arczán ugya.naz a ~y szent anyai érzés l.á.tazik. A kettő közt egy par századév lelkének nagy átváltozá.sa van s e változás az általános emberi érzés felé visz, mert biszen ez a legfőbb szép.

l leg kell tudni ~::r.~·:.·; ll valódi oka a fogromlásnak !!

Az utol!6 évtized onosl kutatátai ezerint enk azoknak van rosaz foguk a. kiknek a. sz1jnyá.'á.bau hiá.uyzilt egy •ei!I"Yi alka.tl'Ns, ioelynek a feladata & f'o~rall: sománes boritéklf..

- - - - D&k 6pa6gbeu való meg'tartás&. - - - -

Sas Margit.

A DR HALASZ-FÉLE TÖRV. VtDETT

TOL

Divaflav•l.

Páris, 1910. november. ~ctelsöbben is, hiBzen most van az ideje,

száj· és fogápoló-szerek az egyedOiiek, melyek egyéb értékes tulajdonaik mel ett ezen zománcz· véd6 alkatrészt is tartalmazzák.

az a kérdés tolakszik elénk : vajjon a Jól öltözött uri hölgy kénytelen-e magának ugynevezett robe tl'intériettrl - otthoni, diszesebb ruhát - készittetni, avagy már délelőtt magára öltheti azt a toalettet, a mit a. franczia toilefú de ville-nek nevez s a mely a mi délutáni látogató-ruhánknak felel meg?

Mi, a magunk részérol már azért is a. robe d'intérieur nu::llett sz.ava.zunk, mert az sokkal kényelmesebb és frissebb P egyben olcsóbb is.

Nem lévén kitéve az utcza- porának, sokáig megmarad ujnak, nem gyürödik, mert nem ülünk >ele szük kocsiba, sz6val annak, a. kinek nin~ roódjában, többet csiná.ltatni, egy robe d'intérienrrel is mindig elegánsnak fog látszani otthonában. Ha ellenben a délutáni lá.togat6 ruháját ölti magára otthon is, a7 hamar tönkre megy és a mellett akkor igazán folyton egy ruhában látják ismerősei, a mi - az asszonyi pszichológiát ismerve - igen ~ keaerüség forrás& lehet. De erre nézve is meg kell értenünk egymást, tisztelt olvasóim.

Re~el, a mikor az a&zony éppen hogy kikél az ágybólr ne öltse magára. mindlárt arobe d'intérieurlé.t.. Nem. A konyhába, a gyer:mek.szobába, a kora reggeli dolgok elvégz.éséh.ez még ez is t\.U diszes volna.. Erre a czélra - tekintettel arra., hogy a l.a.kás télen fütve van - a legmegfelelöbbek a mosható ba.ttiszt-holmik, a. miket már inkább az a.~oloktól vehetünk á,t. Ezeknek egyetlen diszük egy kevés csipke, vagy pedig maga anyaguk fehért. .~ge, esetleg ~ey másli a nyn.kon.

KAPHATÓK HASZNÁLA TI UTASITÁSS AL BUDAPESTEN : ~

Török József, Király-utcza 1':!., B.da Sa.urlor, Erzs~be ~körut 56 Bayer ~ozyt~rban, Andrassy-ut 84., Noruda, Mo.n:\r és MoSer Detsmy1 drogneri:lkban, tlercr.eller és Szlov \lm1.1, :l.ndr~~y-nt 13., Tha.lmayer, Zrinyi·n tcza. 3., Dr. Més'f.á.I'}JB, Rainer és Na.,'"V B6la drogueriájá.ban,l\ buda.i részen.- Vidéken - - - - ·jobb gyr,gytárak és dro;:neri6.kban- - - - Naey Ovs& _ -· -· -· ... 2.- K

..._

•

Fogcréme....... .. ... ... -.7~ K

0

,,SIIniTOL'' Iliraktár lmSROLCZ dmsen.

Ezeknek 2. ruháknak , formái a viselöjük szeszélye szerint igazodhatnak Nincsenek kimondott divatnak alávetve: lehet görög peplosz alakjuk, vagy lehet egyszeri.'! reformszabásuk. mindegy.

Ezt a toalett-czikket azonban már a magára valamit adó párisi nő nem fogja a déjeunerhez magán hagyni ; akkorára valami befejezettebb toalettet vesz magára. Ha mindjárt kimegy délután, akkor az utczai ruháját, ha nem, akkor a robe d'intérieurt. E czélra igen megfelelöek a mostan oly divatos esikos vel\etenek (pamutbársonyanyagok). Az 6-rózsaszín, ó-kék, a zöld szin egyaránt alkalmasak hozzá. A legczélszerübb és legtartósabb az egyenes szabás, igy nem gyürödik annyira. a bársony. Más dolog a tea-gown, a melyet csak akkor ölt magára 11 nő, ha bizonyos benne, hogy több vendége érkezik, szóval, ha fogadónapja van. Ennek már sokkal diszesebbnek kell lenni. Láttunk egy gyönyörűt, baraczkvirágszin chármeusebő', hímzett tüll-paletóval.

kö1myebbülés üres érzése maradt s a7. rsszonyna.k volt ideje a szerelern és a gyülölség határairól g1 ,ndolkozni.

De az nem jutott eszébe, hogy akár gyülö!ségnek, a.kár szerelemnek nevezik, az ilyen érzelmek néha lekényszeritenek a földre egy, a zabad térben röpködö kis lelket, s meglepetve látta Annie e kis lélek leröpülésének közeledtéL - Leány lesz, - gondolta - és szép, mint én, nem: szebb. ~s szép ruhákban fog já.rni, és nem tudós lesz a férje, de egy ga.zdag, szép herczeg, hozzá illő, hozzá méltó.

De a kis lélek fiu-alakoi öltött.

Ez ismét meglepte Anniet, mintha még &oha.e.em született volna fiu a világon. ...AJ.bert öröme végtelen volt.

- Eljött az én utódom, - gondolta ó fogja folytatni, bevégezni életem müvét.

Albertus secundus csak folytatása. le!"z első .Albert:nek, nevünk egybe és együtt fog ragyogru a, ndomány egén. Nem hiába adták nek~m a nagy varázsló : Albertus Magnus ~evet.. Lehet-e nagyobb varázslat, mint az elet titka, avatott tudós kezek között? . Beavatom kis korától fogva a tudomány mmé!eden ágá.ba, az én móds:zerem, az én világn z tem szerint. ~egta.~t-om arra is, hogy a szép a.sszo!yoktól, kik t';dákoskod;nak, óvakodjék, vagy k~e~ el koran egy csmos, egészséges libát, l ha.zí.t rendben tartja, ~agy -ige , ha találna egy olya.n. asszonyt, mmt .Mme Currie! De :O~- hiszen í~je ~a is felfedezte volna 8 a ki tud1a, mibe került neki ez tucb:ii . . • Az a.se.zonyok.kal sohasem lehet Albert kezébe d&jk& ijedve lAtottvette a gyermeket, mit a =--.~. mert a. t u d·os ragyogó -~uo:~U ugy né&ett ki Elldei JDaiG6, ki ~pen ~a.tnlnt vala.mi rémes földi em'bmek gye'rme'-et· k~lyt szerzett a. ~ ozu . A da''-pereze nem gondolt-a., ceak türelmet' J-. ezt Lellill mon-

llegi=?

l

Kia üve: ······- ... ····- t. 20 • lde~llo o:::1!p ée j 6 to~ ef~ Fogpor··· ~ ..........- ... 1.- " (puha vagy kemény) 1.

A hol még !lines, megrenoeJhetö:

do~ta: Jaj, nagyságos ur, ne tessék már baszantani a fiucskát azzal a hosszu szakállávaL Annie nagy beteg volt fia születése után, E< még hetek mulva is csak perezekre türtc a gyermeket maga körüJ. Halványan és lassan ébredt nála az anyaság ösztöne, inkább csodálkozva és sajnálattal nézte a kis tehetetlen lényt s pontosan és nagy gondo~sággal őrködött testi jólléte felett.

Késöbb megszakott és kedves foglalkozása lett neki ez a gond, mi elvonta sok más töprengéstől.

De a kis fiu nőtt, és napról-napra jobban hasonlitett atyjához. Annie ezt el akarta saját maga elött tagadni. valamint azt iR, hogy öt ez a hasonlatosság bántja. Szépnek és kedvesnek akarta fiát. látni, dc mind.ig belevágott e feltevéseibe, mint egy hamis hangszer sé::tö csengése kellemetlenül és zavaróan, egy tekmtete, mozdulata a gyereknek, mely jobban kifejezte a hasonlatosságot atyjával, m.int bármely vonás. okszor elt?nödöt~ ~e felette : '>mi is az a hasonlatos88g ? Szmte Imponderabilis szinte láthatatlan, és mégis ott van, jól látjclt, egy zerre, sokszor, egész más vonások közt, egy embernek arczát, nem: lelkét, és Istenem, néha hogy visszariadunk e lélektól !« Alberték szép házat nttek, az asszony gazdag ága folytán minden kényelem.mel és elegáncziával vehették magukat körül, mi megfelelt Annie szépészeti érzékének, s ezt ö élvezte is, de la.:;san, észrevétlenül egy más társadalmi körbe került. Régi barátai, rokonai ugyan látogatták, de már nem lehetett velük zavartalanul, mint a régi jó időkben, nú.kor még hozzájuk tartozott, az övék olt.

Egy te Annienál néhány hozzá ha onló fiatal asszony gyült ö z .• !ind szép, felülete~, finomult és jó izl' ü, ö i m ~t ragyogó t boldog vol , mint r•~e ré" ~a· . -o e n .

0 el től-ük ~\:háJo bb mo ·oly' Y l b u u.zott ' rt sa.vanyká au mondta :

A mi a. fésülködést illeti, az most oly sokféle• hogy igazán mindenki megtalálja az arczához illőt.

Nagy hajlandóság mutatkozik a fürtökhöz való visszatérésre, különösen azokhoz, a melyeket Da.ugol fürtök« néven ismerünk. Azokat értem, a. me1yeket Xv1. La.jos korában annyira kedveltek a. nők, a melyckkcl a revoluczió idején felhagytak s a melyet ismét felkaptak a második cs~ctzárság alatt.

A fátyolok terén van egy ujdon.ság, a. m.elyet néhány év előtt Angliában próbált-ak ~>lanceirozn.i<•, de akkor nem sikerült ez. Az ugyne'\ezett t>pókháló~-fátyolok. Olyan, mintha tényleg egy nagy pókszótte háló >olna. az arczon vagy - bocsánatot kérek a feltalá16tól - mintha Chantecler kapacta volna. össze a lábai\al. Nem szépek, nem jól állóak s valamit hasonlitanak azokhoz a ta \aly oly igen divatos fátyolokhoz, a melyeken egyes nagy levelek látszottak s ugy hatottak az a"szonyok arczán, mint egy-egy folt.

Még egy ujdonságról kell beszámolnorn, ez az ugynevezett draw-bridge. az arnugy is agyonjátszott bridgenek egy uj fajtája, a mi két ember is játszhat.

Az eddig annyira ked,elt Szent Györgytallérokat., mint óralánczra, karperecue >aló fü~­ geléke , most 11 Szent Kristóf-tallérok szaritottak ki. Ez az automobilsportot üzók véd.szentje.

IrisZ·

ik vilát . ~ Német nők munkája.)

Nagy érdeklódés mutat:kozik most~g a német ipa.rüző nök körében a mestervlzsga ~e: tétele ügyében. Ezen érdeklodést az 1908-1~ tön-ény ugyn.evezet.... kis képesité -re vona~ozo rendelkezései szülték, mert ezen rendelkezesek világosan kimondják, hogy 1913. október hó l-től kezdve tanoncz.okat csak oly iparos tarthat és tanithat, a ki maga letette a mesterviz-gát. S a törvény ezen rendelkezése igen egész ·éges. )la már mindenkinek módjában áll a ki magát a mesterséget megtanolta, a mesterviz aát letenni. Erröl gondoskodtak ~émet.ország t~rilletén 1.iHönbözö iparkaillMák azáltal, hogy me~ten~iz gára elő- 11:desem, menjen aludni, matTa egész~n kifáradt ezeknek a libá.knak a gágogá átol.

Nem is értem, egy olyan komol~~ irányu aszszony, mint maga, hogy t illheti ezt ? Hog~ nem lel valami öket elodázó menLéget ?

Hiszen egészen ro · zul néz ki.

Annie tudta, hogJ oha szebb és egészségesebb nem volt, de nem felelt semmit, ccak gondolta: ime. hazudtam a komoly irányt:·· ez a logikus köve kez.ménye. Továbbá azt lS gondolta : ~ én türöm az ö udáko , ~zárat: vendégeit, barátait. Ha azt ~zi. hogy ezek engem mulattatnak ~! De nem szólt crról e, csak halvány mo-olylyal felelte : - Igaza van. fárad vagyok, jó éj zakál !

Bement még lefek>és elött fiához. A dada elaludt, csak egy legujabb zerkezetü 'jjeli lámpa világitotta meg a. tága_, fehér, tiszta gyermekszobát. Az uj. sót legujabb higiémínak megfelelo ágyacskában szenderoet t a kis fiu. Annie rajongó zeretettel hajl~ t öléj de visszariadt, Inidön meglátta. hoO' · a gyer~ mek homloka épp oly rá.nczokba yan huz>a., mint az apjáé, hogy éppen urrv hátra ordit>a tartja mári.s szélesedő nagyujjá , ho~ a haja növése homlokából éppen ly kelle~e'tleu ,-o~ nalban kezdődik, lllint apjánáL .Aruúe n zahuzódott : nem c ókolom. meg , gondolta mer felébr ~-ztew · Ezze! szabájába ment, magára c-ukt az ajtót, felszolt a telefonon a komomán ·. hogy ninc' szük ége rá s türelme lenül ránczi,.,álta le magáról zép ruhájá : "" - Ainek ez :mind nekem ? Mi.nek a szépség ? Kinek kell ~ ~li ér ho ti Inak nézek ki "! Öreg a lelkem - · i.rr fakadt.

• ..,.em tano~o~t a. i •ergo ,~on. ok köté azon nehezen SU'O fa]tá ól • •ol , kinek kön. ei mind • gy ~z adnak ki mintha egyenként lennének zi>· 1 kit e, kinek ·ráöa. nem eg megkönn rü.l' • d e neh '~ harcz, egy lázad' • •

l

p

AZ UJSÁG

Vasárnap, 1910. november 20 készitö tanfolyamokat létesítettek. E tanfolyamok anyaga_kettős : gyakorlati és elméleti, azonldvül kiter jednek könyvvitelre, számitásra és ipari jogiSmeretre. Ezen tanfolyamokat természetesen csakis azok ·számára létesitették, a kik gyakorlatilag már üzik a mesterséget. A tanfolyamok négy-hat hétig tartanak, napi három-négy óráig. Az _elsö ilyf~jta tanfolyamaL a berlini ipa.rkamai-a rendezte 1910. augusztus havában, még pedig egy nő­ egyesület-, a »Ver ban d für Hand werksi:niissige .und gewer-bliche Stisbildung .. uer· "}'rn,U (< kezdeményezésére. Ezt az első tanfolyamot egy második követte Kölnben. Ezenkivül több iparka.mara, u. m. a dessaui , \>iesbadcni, insterburgi, müncheni, augsburgi, kasseli és brémai vagy kibocsájtottak már a me ·ter- és !egén. viz~gákra \onatkozó határozmányait ...-agy már mester- és lcgény,·izscrákat is tartott. A törvény igy rendelkezik : 1913. október hó l-tol kezdyo e akis oly egyéneknek ~ngedtdik meg a. tanon(;ztartás é oktatás, a kik maguk is mcstenizsgát tet ek. Tehát ha például ipari iskolák t::mitónői mestervizsgát nem tettek, az az idő, a mit növendékeik \ezeté. ük alatt töltöttek, nem zámitana mint tanonczidö. Továbbá. ha egy kere ktd.ö, a ki, mondjuk, fchérnemügyártással foglalkozik, müvezetönöt tart vagy neki vagy annak a mü,ezetönönek kell a mestervizsgát letennie Yagy megelé~edni avval, hogy akármilyen munkásanyaggal bcérje, mert szakképzetet nem kaphat, ha nem tudja azt kiképezni.

Annál ke ésbé, mert a fent idézett időponton tul az iparkamarák nem fogják beszámítani a munkásoknak az ilyen, nem szakképesítő munkában töltött időt mint tanonczidöt, tehát nem is fop:ják magukat az ifjumunkit ok az ilyen helyek után törni. S ez i igen jó. ok varróna jelentkezett már mindezeken a helyeken a mesternzsga letételére, nehogy ezen idö után a tanonczak tartásától elessenek. A német birodalmi törvény mindcnesetre követendő példát ad a midön nem csak előírja a szakképzést, de egyben m g is adja a módot ann~k az elnyeréséhez. Követendő példa; csak akadna, a ki követi.

A württembergi asszonyok 1908-ban nyitották meg az első ga:':da ági · nöiskoláju.kat GrossS:.chsenheimban, még pedig ugy n)itották mecr, ho_g~. előbb végigtanulmányozták az ugyanilye; faJtaJu, Poroszországban és Bajororszúgban már létező intézmén,eket. Xem akarták ök u,..,.....an' k-at á hibákat" elkövetni, a mikct már elköveteJ azo tek azok szükségszerüen, mint el ö uttörők. }.Iiután ezen uttörő iskolák 1909 ő·zén meg-

kapták az engedélyt mezőgazdasági tanítónők képesitésére, a württembergi iskola is megfolyamodta és megkapta ezen engedélyt. A württ embergi minis.ttérium akként határozott, hogy minden tanit v-ány, a ki két évig növendéke volt ezen iskolának, egy állami bi:wtteág előtt leteheti a mezőgnzdasági tanítónői vizsgát. Most a wurttembergi egylet azon dolgozik, hogy ezen tanitónök számára helyeket is találjanak, a mi igen okos dolog, nehogy tenneljenek tanerőket, a kik számára azután nem lesz müködési ten-énum. Most azonban tovább akamak menni s iskolákat létesiteni a kis- és középbi.rtokosok leányai és női számára. ~fert egyrészt ugyan igaz, hogy ezek a nők a tulajdon gazdaságukban is szert tehetnek egy bizonyos foku mezogazdasági képesitésre, de ez ma. már 1.em ~lég a boldogulá -ra, másrészt Yannak sokan, a kik a tulajdon otthonukban núndent tanulhatnak, csak észszerü, okos gazdálkodást nem. Es ezeket kell segiterú legel·ö sorban. Es most ezzel a problémával foglalkoznak a württembergi nők, s ,-alószinü, hogy egy-két hónap mul\a arró! logunk birt adni : a württembcrgi nök megcsinálták az első ilyfajta tanintézetet is. S hozzátehetjük majd : minálunk azonban bah-ány árnyéka sincsen még az ilyen kisérletnek sem ! Hogyan lehetne ezen segiteni ~Hát hogyan? Várjunk, hátha talán e!ötordul az a csoda még egyszer, a mi elő­ fordult a kereskedelmi felsöbb leányiskolákkal : egyszer fogja magát egy lelkes ember, egy i kola.i igazgató és se szó, se beszéd, előbb becsempész] a leánvokat a vezetése alatt álló tanintézetbe rendkivtili hallgatókn_a k, aztán, mire számuk már iölszaporodott, jelentést tesz illetékes helyen a hel_rzct rendszeresitése érdekében s aztán, igen, aztán megtörténik az, b ogy az illetékes fölöttes ha tóág azt mondja: Hát blinom is én, ha azok a fehérnépek már minde.11áron tanulni akarnak, hát tar_uljanak! I~y meglesz. Ez is egy mód a megoldásra .

Dc tudnánk mi zebbet is képzelni. nagyon kis fá.rad!'>Ú(!jtal. Hogy mily<'n a mi megoldási mód~nk ? RöndE>n c·z : nem tudjuk e perczhen pontosan megmondani, az ország tc·rületén hány g:azdas~Í!!i egye ület ,-an, de azt tudjuk. hog · sok Yan. Ho. pl. a gazdl!.,ági eg_wsü!etek ~ -gyike a:t.t mondauá : C;;ináljak meae az eLo nöi ~rrazd:.Lsárri e tanmtezcotet. );em felso t.:kolát, nem akadémiát, oh, korántsem ; hanem egy me:zogazdas:í.ai i·kolát a kis és középbirtokosok kányni zámár;. )lielótt azonbn.n megnyit nák, · rtC':>it s~ik az &~z - Jeám-i ' kolák yezetösérreit. az ö~szf'S nÖ<.'g · ·ül etek , "c. zetőit jó előr<', mondjnk <'f!Y f~lévT~i elóbb. Gon-

'V'gre kifárad\a, ös zetörre dölt le, kéroczte önmagát : - filiért is sirok én ?

Nem lelt feleletet, nem értette már se önmagát, se or át : , . .

- Hiszen hozza mentem ~denk1 cllenérc ahhoz, kit magam választortam, hü ·éges 111aradt hozzám, nekem ninc· más szerelmem, és mcgts ... oh, de nehéz is az élet !

Albertnek nem volt nehéz ö nyugodtan nézt az egétizet, mintha nem is tartoznék reá, ho~y az általa mozl?_á -ba ho~ot,t erők ·ivják az ö harczát a nélkül, hogy o faradna, YMay ·~ondolkoznék: bo2:y az as zony látszóe e , ~ , .

• dt Iagos győzelme daczara megiS o mara a g ö~~_.\.unio sem tudta ezt, de érezte s vedekezett ellene, mint egy lidércznyomás ell~~· épp oly két égbeesetten, épp oly sikertelenul. . ok~zor zébe jutott egy nap, .Albert ud,arlása első idejéből, még akkor nem tartott neki tudományos előadá t, de mintegy játékból oda vitte gy mikroszkóphoz. Artatlan sajthaj-re-zelék \Olt bem1c, alig látható pár porszem, s ime a va.ráz üveg egy rémes képet lllutatott ~ nem egy hol nagyítást, do egy nyüzsgö-küzdö ilágot, soha-em látott undok fekete l" nyek kergették, falták egymá t, érthetetlen mozdulatokat té\e.

- f;, ha a szivet, ae: :Telöt mikroszkóp alá venn 'k? ..... l\Iind é]egebben \ivódott a harcz- .Annie lelkében ..... em tudta. ki\el. mi,el?

Egy~zer felcillant agyában a ,á]ás gondolata. zörnyüködve t.aszitot a -riF~za. Ö azon kivételE'khez t rtozott. · kik inkíthh bclepusztulnak, mint hogy egy el~tUlnlt- köt<'l c: •gt ·1 m~cr­ hátrálnának, kik komol ·an \e zik a holtonugtant . s kik nemc:-ak ~az sküt, d~ az adot • zót is .z uto k tartják.

- De, - gond Ua - mi i· b ználna?

Egy emb("rt-ól el I bet nini de oba-nem

lehet sza badultú n multj 'tól, a bele "l t n-ondolatoktó~, óráktol . . . Aztán ott \an még a g:yermek lS_. • . El,ált a szony cryermeke mindig megveti az anyját, néha gyöngédebb módoa, !léha keményebben, de mindig.

Erdemcs ez_'! Azon esetlege-. késobb i gyermekekért ·: Es mil}"en dupla erővel nebezednek elvált asszonyra a kiábrándulás elkerülhetetlen perczei, ha még az ilyen perezekkel járó. kese~üe:éghez _hozzá)-eszi: Hát ezért \Olt nunden ? f:rdemes volt ez? Egyáltalában semmi em érdemes az életben, t>gyedill a lelkek haTczához jól felf~gyverkez\o kilépni, belsöle~ erő ~ek mara<}ni. ez az. . . de mikor · nem 1s tudJuk, hol tamadnak meg, minö a mi harczunk ·t Annie életpro.~:V"ammot csinált magának, megszaitta az okoskodást, okoskodva gondolkodott : _ C n.k nevetsége~ szentimentalitás az oka mindennek, végre 1s tul \a~ok az első fiatalságon, Albert csak oly~n, ~t -yolt, dül közös lelkesülé ünk hiányzik \'lSzoeg;1~1 kból ideje is ilyen öreg h~zastársalmak ~)nyugodt meder~e ténú. Bárkihez megyek, ez lesz éltem folyasa. neki '"an egy más szerelrue : a tudo0 de , hiszen nekem meg \an gyermekem, ~a~dent pótol. Az anya megsz~ e~S{"én . • már csak a gyermekben el. ~Iiért 1 ~~ ~~t egvéni boldog-ágot is ? Ez megin~ egy ö.~zeiitkÖzé. e az ö~sze nem egyeztetbeta v[t(7yaknak é~ viszonyoknak.

• , e.

Annie egé z akara.tereJé,~l bozz~atott, e é zen és kizárólag fián~k .él~l-. ű ~arutotta, g lte ápolta mé(7 pthalt lS o tgazitot ta e f~;;on~s fogla,lkozá meg is hozta az elóbb talán hiányoR szeretetet.

Az a !'zony tuLágra ba.fla~dó ..t~;mé~zetc "tt 15 · ér,énw-ült.. Az előbbern kozombosség 1 l · ágos rajongá ba c apott át. :\Io~t már :;d ta. gyermekét- ezépnek hazud ta maga. elö t a- ki fiu arán' italan alakját, kell me~nek

o

l

•

,

'T

•

doskodunk arról, hogy ugy benlak6, mint -bejá.r6 hallgatók számára hely legyen, gondoskodunk kellő női felügyeletröl, gondoskodunk arról, hogy jó, alapos szakoktatás legyen és elhatá-rozzuk, hogy lesz, a hogy lesz, de legalább 5 · évig · ~nn~ álljon ezen iskola. Ha ezen idő alatt, pedig ugyancsak rövid idő, nem tudjuk belátci, hogy erre szükség \olt, hát akkor bécsukjuk s .nekünk .ne meséljen többet senki ·arról, hogy mily :égétő o:;zükség \an minálunk egy ilyen iskolára. Persze, a felállitást megelőzné egy-~ét apt:6Jor1Wllit!s, roint pl. egy kis külföldi tanulmányüt, azon n:iár is létező és kitÜllŐ eredménynyel müködő intézetek tanulmányozása czéljából, egy kis tanulmányozása a honi piaczokna.k, a. nagyobb városok ellátásának tanulmánynzásn. s mindezen tanulmány eredményenek összeveté;,éből kikerülne szabatc an körül\onaiaz,~a a felállitandó iskola pontos prograU:Ullja, munkaköre. S nem is hisszük, hogy az ilyetén módon ké~zült progt·ammon sokat kellene a gyakorlatban Yáltoztatni . Ezt mondanók mi, ha valaki nagyrabec ült ·Yéleméuyünket e kérdésben kilcérné.

Sőt, miután senki sem kéri, elmondjuk k6retlenül is . ' el fogjuk mondani mindaddig, mig élünk 'agy mig ,-alaki, a ki ,életlenül sorainkat olvassa, kinjában meg nem csinálja azt az első iskolát; ha egyébért is nem, hát talán azért., hogy m<ír ne jajgassunk ~duntalan.

raN Euln TlToK l~

l

J

h'g_\' a Foliies o.lo M R G- • KREME a ~e~modernebb és

====== Ie;.:batásosabb szepitőszer. 'r egy-

fiszta és ártalmatlan. gyól!yt rakhan.

Tégelye

1

koron~

a 8188

Kozmefika.

Rov-atvezető Garami Béla

dr•

. ~ test ~é~eteiről. (II. folytatás.) A parc:ziálls elhizasnk kozill leggyakrabbi a bas elhizása.

EnnE-k kétféle oka lehet : vagy ezÓiszerütlen táplálkozás, mely hiilönben majdnem minden meghizá oka \agy pedig tul&ágosan szük és feszes ruhák állandó- ,i -det<>, · melyE'k nyomása következtébt>n a esipök körüli zsinéteg a has íelt. szornl es azt idomtalauná Y:íltoztatja. Ilyen csetekben ter~észete en lllindenek előtte a. n~szleges elhizás 1 okmt ~c? m:gsz~tetni ~ csak azután foghatunk a. tule.Jaonkeppcru kezele~hcz. Hn az el ö eset ali t:nn. a ezé! zerütlen táplálkoz' s c:;etc, tlgy terme zetesen étrendünkon --mielőbb ,>áltoztatni

•

t üské· mogon-a termé ··zetét. Thudent elnézett neki, mi,ndent megengedett t-: egyetlen ''ágya, egy re?Jenye volt : hogy a g}'ermek őt szer s-e, hogy o legyen lllindene e ilágon. Albert néha m~:mdta : t.~ságosau kényezteted a gyereket, nu ~e z ~~~ole? De Annie oda t;em hallgatot t s szmte onilt harczot ,i,·ott-fia szeretetéért . . ('-odálatosképpen a fiu nem \l'onzódótt hozzá, Hízelgett ugyan néha anyjának, isarnoko:::kodott i- fölötte, de ha csak lehetett ai?jth :z fu_tott, az ő szavára haUgatótt-, az Ó nezete1t zn.'ia illagába öntúdat1ánul i.:'.

Albert ez időben nagyon d \Olt fóglah·a egy fizikai problémával s igy nem sókát tö ő­ dött c aládjávaL .A kis fiu várta és· leste a. perczet, mikor jön .ki apja dolgozószobájából. llyenkor nem hagyta e], mellé ült, s ba. csak tehette, fogta kezét. :\!ikor a gyerek már nőtt, értelnlesedett, legnagyobb boldogsága volt, ha A.Ibetit megengedte neki, hogy egy könyvv-el méllette üljön s a mint az évek multákj észrevÓtiénül lett a kis Albert atyjának tanitványa, famll.lt1Sa., egitötársa.. Belesiklott o. fiu atyja kuta ás~.tiba, tudományos munkáiba., ugy hQgy midön ..:'\.lbert nem annyira a kortól, mirit a sok fárad á~tól és szellemi munkától megtörve, elk()Itöiótt ez .árnyélrrilágbó1, élete müve csak -addig sztine~ telt, mig fia legyózte mély és s~en'\~-edélyes fájdalmát veszte 'ge fölöt é hözzáfogott atyja szellemében, atyja módszeróvél a bu\árla.thoz. ~:: kan nem is tud ~k, l!lóJ. · két Albert müve ez a felfedezég, amaz az előadás llJgybe· olntdt neruk, inint áz elso Alot>l' , alt régen meg· ó~olta.

Egy n·agy tudóm~Jiyos mt l.~t-,iUt nró~· tatás alá., melyen nem Iehetett eS2revehru 1 hol hagyta el a~ a~~ ~o1.kezdte ~- fl~· ~ EzalattAnmekcr~DlllldJöbbansutií odott , zűrkilit a mag.iny. _-\ltaHa, hite&létte magát. · hogy hiszen fia., a. nagy tudós . ném_' Zéhtelhr ·'

l

l

neki idejét, de szi"tében ~s~k:i.s

a él. ő uta:

·1-..

AZ 11JSA.G kell és csak könnyen emészthető ételeken szabad el.qünk. Kenyeret, hüvelyeseket és egyéb, nehé~ .eledeleken éln.\iak,.nem".sza.bad,- ha- ped..lg állando.: _.nyomás · vo1t az oka ._ a _zsirréteegk letolódásának, • ugy a.'Tnyomást kell megszűritetnU;nk. •' • :f~~)' szük ruhá.t, se Íiizőt viselnünk ne'm szabad, hanem ---~~ olyan· t'uhát, mel,Ynek·Ünhe nem ·a c~pők~n. hanem a vállakon nyugszik. Az okok megszuntetese után specziális kezeléshez .foghatunk; .mcly . maszszázsból de legelsősorban · is '·ibrácziós masszázs_ból. áll. 'Ez a· t.est bármelyik rés?'én~k elhizásán~l .-:·sikérrel ·alkaln:iazhato. Arányla·g· röVid idö~ beh1l eltünteti a felesleges zsirrét.eget, noha; ll dolgot tulságosan siettetni nerii szabad;· ~ert. k_ülön?en a test bőre a ltirtelen ·beálló .. térfoga,t.vá.Jtazas rruatt .pettyhüdtté vá~~. · el_veszti. ~des~gét, rugékonys·~gát ·és- gyakran val6ságos tasak ok mutatkoznak a~ előbbi zsirréteg helyén. . . . · · . .Á test áltaJáno~··elhÍz~ níár,..sókkal nehezeb.· ben küzdhetö Je;··ilruit · az egyes testi:éSzek -ugy-uevezett parcziáÜs elhizása. · .. · Az általánoS ethizáSnál Iilindenekelótt annak Qkaivál kell tisztába jöJ;Iniink.. E,. okok ~gy.anis igen különbözö)t és vált<?zat;Q~~ _.Ie,hetnP~ _és : .ez okok közül Ieggyakr~bba.n .szetepel az oroklott hajla.m. Tény ugy~nis, ho~ ·· egy~s - <:~al~~~k~n - altalános az elhizás" és mint' 'v:dnrm cwokseg, apáról fiura, anyáról leányra száll, azonl-an· még ~;;yéb olm, is van az elliizá.sn:ik. Igy,. a. jó mód rendesen mPgnöveszti a test térfogatá-t is-; . az idomokat megteliti, .nekigömbqly;iti... Nem minth.a · a báj is azt a lielyet választaná ki 'm agának, hol ·.,;ok a pénz, haneni mert a jóm6ddaJ velejár a kényelmes élet, a jó és bő táplálkozás ; de bizony találkozik olyan elhizás is, melyet sem jómóddal, sem öröklött J:.ajl.amm.al . megmagyarázni nem tp.dunk és amelyen ~PJ? az elöidézö o~ ?em i~merése 1uiatt a. legnehezebben lehet segiteru. · A :Ke:t.elés alapja ugyanis, hogy mindenekdott az clbizást elöidézö okokat megismerjük.

Ennek megállapitása természetesen orvos dolga,. osak az esetben vá.lla.J:!tozhatunk rá magunk, ha. ;;-z okokiránt a legkisebb.-.k.étA;ég sendoroghat fenn.

Ugyancsak orvos dolga. a k zel~i m<Xl., a. ooványit-ó ~uia. mcgálla.pitá.sa. is ; es l~~n nagy'b:ibát. követ .el maga. ellen, a. ki n. lapok bírdetései között kéres llin.gána.k való sová,nyitószert és a · legtöbbnyire apokrif köszönölevelekben magaaztalt csodáteákn.t

., é~ egyé~ ~soda$~erek.et V:ásár:<;>lja ~ fo_gy~ztgatja. ' (Folytatjuk>) ~ ..

c.:'"-··

'

Vasarnap, 1910. november 20.

, , l

Kaproti.C:'-A.. KiYánsá.ga szarint wtéztük _el._ .

LEGJOBB SZAJ• ES Ti'm:ényszéki b-iró ~~~je. Olvassa. el a. ~Böz~q Jeligére · O 'lll L' SZEREV küldött. ü:~;enetünkd. _il GAcO O•u.~ · ·: ·-.'-x:··-l:.'Tan·érní:: Tessék Zöm:inez-fogpa..."'Ztát hasz.

6526

Srot\_ ATI·N ============================= . Pi·ro~ka. &_·.oa&fii.·S G·"i·;,s:.·· na.lru .- ·

Tessék Kontratus..o:in Bavert Ms=á.lniIF. L. E{. Po:.sony El;>ó kérdé!!~~ más hcl.\-ren v~flli.il.l G!. l!:~! aU U la."lzolunk. Z. Tessé-k m::gi;ni, hogy milyenek azok a ki· . Czjtrop.at-likor. Hat c~.éclrat Úéjá_ t khuzva., fl, üté.~l,k . Igv nem i.'3he~ -\'é-lem-é-h-v.t- montfunL .héj at öt liter P.á,Jinká.ba áztatju~ : DY?!c~. _.n~pig, . . ,. S .• Esc:te~., ~h.ivánság0• ~~erint m~g~<kltt cúmre · ·.a ztán á páliiiln.t su ly .szeiint ·ni~gmér~ }1'!·_szi~rö­ · poste·res·funto va.lrrszoltun.k. ·pap,roson átszürVo, fipzzáadÚhli: .. egy-" ki!ó _lefiez · ·· · · .''Ha;rmi t'1'.úttko::ó. Ehó. ·második és negyed ik ké~dés_érH más helyen .d :hszclunk. 3. ~to>"sa. m eg és ha.bos.ItSD. · ~ sj, kiló czukrot. Mielött 'u'jra átszü.rjük "és paJacz- .'b,et.enk~nl' két...<:zer, éstc ·'1. lefe1."'\· t·s e:! ó t e i a posart tJ: Í~J • kokra. huzzuk, egy liter folyóvizet:is öntünk hozzá. - börét'.i·s ~- haj:if meleg nz é;! kc!c•z-vári ánthres;l·k~· sMppann_,,!. á SMJ•pa.nhabot hai!sja r1da ~?. ei?P me~­ KM. hét rnulva m.!Ír élvezhet<). , . .. nios:ísknr 1O ·perczig; 'lr.!ta.n :illilden l;öwtkez -. rn~~~ Turó.torta•. -Tizennégy deka · Yaj~t·. ,habo(>fa. ·alkalm?..rnJ .. ~5.. pctczez.<-1 •,-.,.á bb ,'-$ Yé;tu :í.liandoan <l keverve 14 de'ka finomra ' tört czu.korra1, perr:::ig. A 10-.30 pc;-<:z. let i te ut:in mo:;r;a. ]." a :;z_ .paztán egyenkent beleadjuk 6tojá.s ·~J:~gáj$;t;· nrájd piJÍI.. löl~nször ·_"'áltctt lil_ngvds ~:;'zr·l .. (h_:?.. :;z~k~; · 5,~ 0~ 14 deka abilt ·és 6rlött m;tndu:l6.t, 14 deka szitán ka!:mlo.t.o:...-<> s0k !angyos nz:::"l). 'at:.:na o ht-;e .kl J"l ~.llo.t.

·uazi

f

varuliás

·.át-tört friss turót és 6 tojás: fe.hérj6nek . kemény hapját. A . formát-. ki kell ke,nni vajj,~I ..é.s · lis~ttel ~~~~ni_. ~~n.._a tortát enyl1c t~z.nél lassan. sijJ.ni.

\'Ízzel ér.~ kszárith után iRsséklribontot.t ha.jjallefeku~~· Ezonki\-iil dörzsölie t~ mtL-odnar;onki·u n, !fjl:>órét· hi ~ so·n:>-llaj~;zczzszC'T. k:.0kon.·~ nnp<~kon. u mikor szapp~"l· k::>zc.J~s~ ·:·Sg>:-z, ne tr.:s.~~k s:-..::sze.s IJ0df'~sl.ilést lS a.lka

ID!!'i',llJ.

.t;t.'

Uzenefe1I. --·---

.

.

·~

.· ·-Dr. x·:.né 941.~. Ha a benzin, ·é~r, t<;~nt.in .és szalmiákszesz nem 1lat.• !t. n..:.m t•Jdnnk egyéb tir-7.t.itószerl aj á.nla.ni. .. . · . . .i'. Gy._-11é.. . S7iv.-.skcc;j;·k Illeg;izenni, milyen irliit.ájbah jelent me!Z emiitdt ll'iris, mert nem érünk r'á o.z egész évfolyam~ itbö,•uészni .

'Régi olva.só: Igy ú!t.nláno8s{i~b~tn neJP le41'~ >"'.;· dezni hiszen ebben 11. r ont.tba.n .,. ár számtalan törl;~ es süte~ényreczeptet adtunk. mdyekC't nem isméte~hef'iink. · Csak \al ·, mj bizonyos leírást. a.dhatttnk, a mi . m{-q 'lern közöltetett.

E. B_entámé. :S:iV"ánsága. s7.crit't !n~é?.tük el.

T. J. Gyár. Lc-:élben v:Ha.szol .1:n.k.

Sz. Margit. ~t:egl!.dott rzim•\""' onste restante Vála~ szoltnnk.

K. Rózsi. Kiuá.nFága. szerlnt :ntézl.iik cr.

L . Béláné. Ir1.SSon fel az CrYf'ISIÍ.val ·e grllntmos szublimát-pas-z.tillákR.·. Egy darabnt nlrljon _f,..l pnrr::r.e.llll;n- vagy z_om:ínr7o~ott lavoirba.. é'·nti'itt ket lít<'r ilktt vizben és . &'obn.n 'zt."lsso. reg~reJ ...r.>t'3 10:.....1o pcr-:!ziq.

Leszáritás ut.hn hinl.,.e l10 n. ~·..Jgyt~mkban mó.-c_ ~'IT» a czélra. k<'-s7.cn Tta phn.to sza.lic·z;lP.~'I"·~s hintóperraL A lomosásokhoz használj<'n állott 'v~lit ~8 kolozsd.n- ehrómszappn.nt. .. .\'andin.E. Knz:t;:~etika rovatúnk vezetö'jpnér: VI.,

'az

Andréi<sycu\, 8!'1.

·

U. G._ N a.w"~Í1'fu!.· Elirühtüle _ . .

'Cj elófi::.elö. 'Bor-ngn.sstt r~ggel-este _l0--10 p'Ar.-:ri,g · .a. következóképpt>n: 2 porotig ol'y•m melt>.g.' .vfz'2!'il; 'a . m_pye~.t . esa.k eltü~ •.-. \lt~na .3--6 miÍ.so'•dpcrr7ig., hid~g viz2';cl · és ezt igy ~ fclválhiil. -vcgczze, ~~ mjg .1, '10. i)'·r·r% ií·.tc·!t. A . lemosáshoz tessék md'''! viv.r>t. " ' '· ~]r· :~iv::·rj '".f.::ht.h\..;';1. szn-lieziJ-szappanL ha.<;:m{\ln.i, utána >:!lot t v.izzel. , lcöbli- , 'teni -és· lc.<;~:á+.ilfmí:· r-I a 3 --l lret···lii!&Ü'· m:rn · j'u:vUl; r.kkor ·

·B. -?>,~.''L; Tessék csak ugy v~ge::n:i . 'l hogyaJt 6nn~k nzt·.az oryosa fl.j.b:ott:>~ · ~ ·. . ' .. ""'' ,, • 1.....l ,_.,_,_1'o-gyo~ym . ·ód ;~-6 l -. • .l::S'.>?l.<' .

-.:;.e::<;[ t I..UZI.8 ül hetig t.llrt: '"\ gyógyl:.:n<l ·0:~ ~-3 hetc!•t•n fcltét t~nb!:> ~sv..ü ks&.g.r.s :::.z ágyban [eh-t."':, - zu.tán il! <2 legrUJ.g}'z a.í . részét <!. mpn.l'-k ~gyba•t krll tölteni. Xap<mta %- 1ái~~~ :iltalú:nos mai;(<i!Í7-'> \'~'7.er:-Ió. azonkivül <t~ or~sa. m&l nn.pont.ll. . rgy.;ze~ \'4<zcnn6 gyen:;c far:\ClJkus ara.m _ való villn.r>Jozás. A tnp:ilék n.cn:t_riségH fokoz.ato.s:; 11 kell emeln i. Az n:ip<,i:u.m tu!u~··>móan iej, még ~;c·~ kNóz:ánk?nt .00 gramP.:. .\. 3----.5: u!l.pun m:í.r l l/2--.~t l~t.>:!r . lr'il:. ·c11 a tej na1•i ndagje., a mely~t korty~~~d­ lll.'lSari. hidegen \ ••:Z..Y Jo.eiCfcn kell megin ru. Ha. un ~ 1 k t nék a tiszt-:~. tejtóL nkker ke\ és teát, kávét \'1lgy ko~~a. 0d !ehet hozr.:í.1-<l!!:. H!!. .a ki7.1iró!agcs \"agy tulnyomó teJ. tre~ rn<ir '1. l,:~~· :übcn· nem sikerül. r.em kell azt forszllO~ li hanem q lKí\'NJ adott. j ej mefiett \·egves Wpl:iJék~ .:eel . odni. A !1r•todik nao után az.étrcnd a 'k--rctkezó: t err 0 : 7 ~'2 óra kor: fdlitc; tej . 'l ffielie t egy fclóra al et tyonkéu~ kcH' cJil,~·szt.c'ttli ; S órakor: c~yh:trmad~e~­ negyc~l liter t~jR7.iru-.;, k_ti,é. fch.ér kenyér. 'aJ!Y é ra·~il·­ ·siitemér · l"ajjal. ,T• gr:-.·mm hiaeg sült, egy t:._n.f r ..z l.nn' ki~ütöt burrmiy-n 1p<'mmcs d~ terr1) fnttes) :Íit10 ó.rakor: félliter,,..; kt'ts:rer:-ülttel : déh 12 órakor: fé, er - • ; I órak0r tej. a;· mel.}'et c1-=.r iéiór11. abtt 1{C11 megmm ,.. ;· h: :;leves, sii 1 t b<ive:J, fózo!ék, édes 1{-szl.a, ko~j~ót.,. ·u.1 .2 órn.kvr: í(·IJi(m tej kortyo!'!ként; 5 órakor: fclJJter \e), 'l'aja-keny«'·r ~o ,!!Ttlmm h.ideg hus ; 8 órakor:. rne.e~ sU!t.'.·'i-:e~ \fJsl.'f!W)te:-: .ej és ~~--; órRko:: ~élfl.te.r. teJ ,~<i • .I:P.Js7.c:-siUt. L<>ve:;ek, husok. fozelékck es edes t.É:dZ· .-Mko:i.n_ ·wii,:y v~ltozo.lnM!Íg legyen. r'. " lll'rnia;n~lé. 'I'I:issék a 'Garamj-feJe bársony-emailt b:l!$.:r.ná1ni. · .· -. __ - •. _ _ Er]!! bácsk.ai · lerlny. Tessék másodna-ponta este ·re"i·ig}-ós ·sza:ppanos ff!td~ ·: haszn3Ini. Lc·;;znritás után :h'.<;r;i;!·;..éjjcl~· <.>g.f<'S SZiÍ.!fiu bárso~y-zsiroskrémmel b~d~r­ zsöJni. Evdai eló(t.::.eló jcleséqe. Tc;;s/-k naponta. kétszer 2·% -os . .J.; -oohrm-n!dattn.! öulitt>seket ,-égez ni.

10(}1). Vizs~áJat né:lkiil teJ jcsen le:hctoUen ~·é1e­ ményl :Mndani ..-i k.~rdezctt zer jó. dc Lu~~· öunek fog-e lw.sznnlni, a:;;t igy nem tudjuk IDBgmondaui. "' _Bu:6crró:sa. T~ék. a b:írsonyszepló-krémet hasz-

doo

•

;

.

J

..

•

. - .· , . · :.... ·: Gondoskodott kényelmé~őJ, ör1rÖdött liün~, y.i.llan:JOssá.ggal kfll · kf'zelni, Bözii. ~fos~a lll"'g napcm Lo. . tiibbsiör az arczit 'etltezése fölott, őrizte n]ngalmát, 'távol 'tartott . állott vizzel és est~ a. lefekvés nlótt me!eg vi.--:iel·(·s fehi•ritJ. anyagi gondot, alkalmatlan látogatót · tőlé '· s . Mrsonyszapp~nna 1 . A s:r.app:mhabrt hPgTja r:1.ita. néhány boldog volt, .ha ebéd után a. ~ki~ Albert<< pár perczig, azután JUO~I\ le !rLn!!}•os \ Í7. ''":, ubí.ntt fillott .. jzzcl nálni; és a -l_es7A'Írit.ás ut:ín tH•ujc L~· ~jjl'lro c·~.n·c·~ sM.m u háf'!:nnrperczet vele töltött. . .

Bnl.:fi.s. I.~het, még pe-iig terna, sporttal. Külön· l!!Siroskrérumcl. Rcggd a. • Zllpp'lllGS lnngvc.sdzes .h·mM~s ben if'l! ''t' ll nn1~wH. f••; még noni deg~t. ,.

A. &kis Albert« pedig már abban a korban 'és áT!ott'l'izes leöhlit~s ut:ín ,z;:íritsa lo (,11 kt•n.Je be fehérítő :!21'J 151. s:::.i .. •u (:ófi;:.c:o. Tesséli Hydrogenol sz:~J · \'olt,. nlint apja, 'Illikor-.Anniet elvette· és testi- bán;nnykrémm"l. R~enJ. i·. iil Yégr::z~n ruá.sodna.pontP. ·t_rczvizec ('s f<~!~)Mt, vag,· fv~oép~t h::sznélni. ~ Jeg; lelkileg atyja tökéletes ·k épemása. ·.. .. -.' ~ÓT.ö1éseket. a. kiivt>tkr.?.óképpen; (~v na.g_yohu ,·a..-.cdénybe Il. J í an'~J.;a· !~:dnf\/Íga ~zcriut l?\·fil;en. válaszol u~ kl: Eszrevétlenül . jött ez, észrevétlenül nőtt helyezzen egy izzo va..,dar:~bnt i•ns'llóv:tsnt), az od~nyt 1/.~J.:<>rl. L€'SS"k cloln1sru a. Ha o::u YítAtkoz6« JC töltesse tele lobo~v:t forró vizz~J t'·~ ha.jtRn reá. az nr('zát. igére- kiildött üzenetünket. . . . és dc'r csedett m~g sza;kálla.

A fejét és ,m: (l{}ényt. l: knrlas:;11. It~ P.tzy \'1\..'li'Jg kcndóy?l, _11ri/."fr.n. Te~N; bársony-n.ranyh!!j e:ít basznál;tt: Annie régen kizárfá. eszmeköréből a hason- A gözölés husz pClr•·zig tartson, " mrly idú a.ln.tt. l;d·c>md•uJ állfla. Tet;sék :1 mosakodá -hoz L:olozs\&rl latosság gondolatát s · ez nem ·· tünt fel neki hárollli!Zor kdl fril'~ fórr6 ~-izot n:~ ecliom·he tölteni. Góziilés Rzent/ L~ s7.J6 ' fr i tó leni:ö-piper~-sz::pp:ut hr.s?.nálni.

T'lrli-ki eJ,;(iyfÖ. l. Tessl,k l -' 1: l•O\"·hórhárul:lszC6h t.öbbé. De egy est-e szemben ült fiávlll az ernyős ut-tln hid(,lr\'izc;, !PmnSiis és ~ }e;;u\rit.ti.s ut.l a krC:,mmel .alo ~d.;r..:slilés kr:vetkezik. · ltMzn:i1ni. 2. Oh·a.o;sa el ::. _'andine !eligé=c kültlött lámpa alatt: A.z ömi levegő fárad&lga vett l'. Ró~. ri~6tml~i. ~zigomnn kerülendők a . té.•ziinket. _ • rajta. eröt, talán el is szunnyadt, mert a gon- l ták, oznkor, édessi·,:;ck, bUI'g<'•ÍlVIt. Knnyér napi ~agja. .iizenetFekete s::nnii kis leány. l. ÜITI!.SS ol a Bözsi. jdíg-t·t~e eloJatok kika.Pcsolódtak fejéből, s egysz~rre ., • 0-IúO {rra.mril. .". u.irok ~<"ii.kRt;~t~ck, mert azok ~z killdött Ü7.en.,tímket. 2. ~·em. 3. :."cm. 4. _·e~ j,~ . ..... egy könnyü neszre feln'ézett : Albert köhécselt ételckhl"z kever\e, f0'0rsan ~JAid(•zil~ a jóllt•k(lttság érze.- Jgen. li. Eléktrnlyzi. 1<el. 7., . és 9. ~:zt~u ké~d.c~sNre t.ét . .f;tkezés napont~ bá;cms:>or. EtrC"nd a kc;w•tltez<~: lllás helyen niL! --,.olunk. halkan, türelmetlenül, éppen mint apfa. szokta. R-eggel t.,s órakor egy nt II '7 <'~él',;e or.-lsz tea czuk'or, tej ·r~kt.ti~t>r. l. OJ\'a::sa el a ~- -andíne• ie igc>re k~ld~~~ Annie egy perczig nem tudta, hol van ? és rum nélkül. 50 grfttnm piritott fohér. vagy fekete kenyér • tn,e~e1rmket. 2. . e1n. A . •Baz,;n~úz::a jeli,..ére kulcl.:><.~ 2tl!í-ga. előtt látta fériét - e pillanatban leg- sok ~ajjal. Délben l~Ji!<J gramm . tL<\zta huslc.-ce, ÜTeOétiink önnek is "zúl. 8. c~akis estéssei lehet. TöbbJ af~bb annak hitte -házasságuk első évében mf'lléje vagv beU•je c.~ontvclő keny(·r nélkül; 1:20-150 ké·rdé.~re rulis belyen -vál!!szolnnk. gl'aruru kövér főtt- '"IllO' siiJt huc; ;>:c:iros márt.á~<sal ruMsés lelkére szállt mirici.en akkori · keserüsége ·_.t:. Bernátné. Kiván -:íga. ~J.'!ÍC ir.téztük l. tehetetlen vergődése. ·. · ' ' kelt runnnyiségü ~"~'lo: an kt!-szi_tctt z.~ ld fózclé~ (ki:>::~r. n.

• ·. Ji IH>káe • Le·, él bell v:ilaszoltum;. burgonya., sárgarcp~. wp;tl, ó.ltlat~. suJt -~lrun. vney tn~ l:, '!. éS :::. \'il,t.'cz.i(,s ruassage·x..~l: ·l'.

• · · - Legyöitél ! - mondta ·félig öntudat- alrna., •agy mcgaykompat cr.ukor . né lk nl elkés7.!tve es Ha. a. Plas::fíl~.t&. ~{op megfelelo, cld;or igen. J .• ·em :írtdm::.s, hu ~;em lanul. két-bárom pobárko. könnyü bor. l:.l>éd után nag,y csósze crószakO!!an Yép:ik. .

- Parancsolsz ? - kérdezte fia, egészen erös, keserű orosz tea. Esie tl."'.gY c~éFi<:l ke~eni, orosz tea, Jf c-ltqcn hvfeF&J.~;. OlV"assa el az .q clülizetó• hoz7;Ji egy d:lr:tb hig toji,~. VH!!V l>cTés zsíros _i!iilt, vagy jeligére külrlött. iizf:flel ~ ket.

• az atyja elutasító hüvös hangján. köV"ér' sonka, Y2.1lJ' haL f!arrn :r.rz ur:uum kenyér sok T ·:~n/, ' t . ''· L o•, ~ el a aH ·r m 'it:!t1:o:0 Annie feJeszmélt : vajjal, néh:I. keH~s sajt, fd• ~ R ' imí'-:(·~. Tü·rii'ni k~ll nz jeHg?re Lil!llütt i:z!:'netünk harmadik }XIn·ji . 2 .•\ ·r~'l­ - Seillllli; azt hiszem, elaludtam s szegény ételek crós ~ózli-ri.t, fii~.er-!~;,,;t. ! 1:1 i'J<'morrontás jdcnt- ;r~aru7~a l' :J. Az Fj dö!1zetöt< jcl'g<-re l:fú!0tt ·:~ene• ktznek, a t.o}pláli>k rovti.nyahb l• ·· ·cn. · apádról álmodtam. tun1:et. ·.Á·. Pi1er. Tévudé.; . •,u il·... T. c subascm vdL.1.nk B. E. Tc~.ék Jeirni, Lo::" miben nv·.,··nul, mert .. Al;bert meghatottan nézett rá. FelálJt s kapbatl>k. . · igy. nem leLet r •!a \~~mt'nri..a:nnd \i. • gyong_:debpen, mint máskor szokása vo!t, p:pa_un'rn ~r. Brre1g-~s<=a. n~~. :t 1..·,.-.. n a-z;'.; ll'l ~ l·j ':'l:!!. t.:. ci•j/t~• . -~ r:cJ..":. . . :.ár. ..a.\.: ... f:'.k a Ca::!m!-!C!e megetiokolta: · ·· P:~.lizr·tÓ·• j_"ligi-re _kiiltl" t • i; .~. .;·.,· ·n :tj'n'·- •!•lk. perzs.•-)vljr'~t.it h10s:>:n "Jn·. f,pelre. ~<':l)~ l· .• k~Ut11•tkr-_rll ' ,.,, !•~l :ú.,·mn cgy:ürma egy-;- Szegény m~nia! :r.;cm csodá.lo'm hogy J:.t: !.'</~~~- Fcst~'ny-~e:ha.!llloz ::e=ól lll.:.irrn. i;k. lllenn_Vl!':t!l!ebúl kc-szuiL Rew_,.,~,.,,,.J. • •'.;1'11'~ll. Elel;trvl_ Z.: -~r , a~-y "les 'i>aos'l l le!!et. feleite~tn ·embert, m.int ö' volt, uem tudsz e!-' JI. Dem~r. l : • ·e111 Jti\1et. ~- On· os:\ nJ.~on },elves

Annienak

k-

.

véleményt mondott. 3. Ezt sem L,hct. 4. Jó. !i. Hf'tÖne l'~rczben e~s~n~'f: mege:r~dtek, elsiratta , kén kétszer. ll. .Egy kcv(~ 'hosebrou1o=il vM•olínnel. 7.

C'dnk lu'tkö::ru:.pokon. S. Igen. fl. Xc·m. 10. • ·il.rr:,·"n h~­ togy lialott; ~ f~rje ft~ e[':~lcn eJetét s érezte 11 aro~ot, rnelypen 01 • d ~ lu. folyj:atja vel ~ ly n tetu;,. ll. Hel~ len. l:?, _·ugyou ::-::ihM :.1 \-:!la1i2.olunk tninJig. • · a. lerA7özöt.t· . ln lg t eo f::"t7 • • .. e ·edu''l u l e::;z Os k L~ Ktilntánné. :reJjcsen ig:u., ~:m nz or~cs-' zu.k. a ,. ~ne u~~. hogyc.n azt ő ajl\nl tto. · 9 'u' ~1.:. küld u-. ,;\!~ Cllv' a d n.z L. Bl·ldr.tí~ J·cil~re Ul'.Cnct.unl.:et '' r:l.

• .l ..

- -· • u.o.t>r r u·... cs~n U!cg uk .. rjn tnosni •

---

dtárul.ww.

FV.rr.. Ol;a.ssa el ~ i ~- a • -. nilir.e<t jel· igére kiildött üzeneninke :t A.: neo : ~. 01 . a el az oL. lu6né jeli~ére kül<!éi't özcne - ·e .

.n-z::.

es

~

.

Csuny a arcz Qt, olt nem látnak~ · Hol NADUS mosdó port basználnak f

.AZ 'U .J B .iCI

1910. Jl()Vember 2T.

EU

gyüjtsenek. Az angol nők a választásoknál igazi férfimunkát végeznek.

1\!ost, hogy zámyra kelt annak az e~hetŐ· London~ november hó. égnek a hire, hogy januárban általános vá..

Itt i - van femjnista. m ozgalom, erősebb, la ztások lesznek, a legtöbb választókerületbt-n kiterjedtebb , mint a kárhol a k ontinensen. De azzal kezdték a felkészülést, hogy a nőket azért a férfiuralom~ h ogy feminista frazeo1ógiá- a. killönbözö pártok - szokott munká.juk ol· val éljek, rendületlenül fennáll. Az angel nő, vég-t:ésének megbeszélésére egybelrivt-á.k. azt lehet mondani, társadalmi szempontból Néhány napon kere ztül.figyeln-ettem e.gyik sok tekintetben egyenrango és egyenjogu a választókerület liberális a~-szonyainak ta.nács· férfivaL d e azért nagyon messze van még kozá 'ait é~ igy megismértem egyrészt az a.ngoi a-ttól, hogy politikai jogegyenlőségre is szert választási agitá.czió technikáját, másrészt )mlig tehe;.; en. Az angol férfiak is makacsok a női megi~merlem azt a nélkülözhetetlenill fonto~ szavazati jog kérdé-ében és nem akarnak egy- tevékenységet, a melyet a nők egészen a vá· könnyen a mai renden változta.t ni, sót elég Ja~zt.ások lezajlá- áig végeznek. sok angol nő is van, a. ki megelégszik azzal, A váJaszt~kerület liberális ügynöke hogy férjének megvan a választójoga é a ki ügyuöknek nevezik minden párt választókcrü. ugyanezt a jogot a maga zámára teljesen letbeli megbizottját, a kinek a választások feleslege.,nek tartja. Nem lehet pedig azt mon- alat.t az a törvényes hiva.t·á ·a, hogy az alkot· daui, h.ogy a~ · a.ngol nők tartózkodnak a poli- mányos kiadá okat ~.szközölje, a melyoeket t.ikátóJ. 1\Iind n párt nagyban törekszik arra, egyetlen fiUérrel ~Nn zabad tullépni - a libe.. hogy a maga zámára. meghódittia a nöket.. ráli ügynök tc 1át ö... ~zehivt.a a kerületben A Jegtöbb választókeriiletben minden pártnak levő Liberal Women As8oci&tion 1 (liberá.lis me-gva.n a maga nöegyesület~. Az ember köny· asszonyc-k egyesület;e) tagjait. A t.anác5kozásl'a, n en azt hinné, hogy az angolok azért avat ják körülbelül négyszázan j lent~k :Illeg. n1egn}ito~ be őket a politikába, mert segitségükkel a vá- ták a tisz ikart és a vála ·ztókerület hat körla z ások alkalmával megensredhe ő kis terrort zetének élére egy-egy titkárt választottak • óbajt.já.k alkalmazni, azt, a melv nem üt ·özík a.zonlrivül minden körzet husz a szonya mun: bele a nagyon ~zjgoru angol vála -z"t..á~i örvény . káj~nak. ve~e~ el egy-eae..v nő biztak meg.

A jeJölt.nek itt a. választás kiirásától ~~rra a kit f"zmten titkárnak neveznek. u~a n is egy .csé ze teá al sem zabad m~ a . • -a~ou .s<?k -~unkát ad a.z a.ugoloN"zági saJat otthonaban sem egyik vagy másik ~á.­ va1a~zt.a 1 ag:ttáoZlo aJatt a. temérdek röpiratlasz~ój át ~eg:kinálni,, ann_vi~a vigyáz a. törvény nak a kiosztása. A jelöltnek a. választól-tól a ~ala zta.s h~ztaságara . l\Ieg a zelid női ter- szigoruan elvárt .köteJe-::sége, hogy mind sü. rortól i teljesen ment~~ az ano-ol vála ztás rühben gyiiléseket tartson a vála ztókerület mert éppenséggel nem az a ~ze~ep jut itt ;, külön bözö részében, de azonkivül a.z is, hogy nőknek, hogy kedveskedésükkel szavazatokat röpiratokban nyilatkozzék a. na.p .irenden Iév'O

Az an.&ol nllt a polifikiban

Zl

DIVATHAZA BUDAPEST, KÁLVJN·TÉR 2. SZ.

.OCCASIO ·OCCASIO

a r u h a k e r m e• osztályban .JJ.IIJJ.$

/OCCASIO

a bluz· és pon· gyora-osztályban

!OCCASIO

a ~lmzettruha · osztályban .JI..JI.JJ.Jt

a mosókelme· osztályban JIJI.JI.JI

A CZÉG DIVATHÁZA H IRNEVES

karácson~

vásárjának

. mi ft t a g y ü j t em é R y e 200 mintacsoportot tartatmu

AZ ÁRUKMINÖSÉGE ELSőRENDO !

AZ ÁRAK HIHETETLEN OLCSóK! ~!e1t6ztue ek

a. karácsonyi minták és dh·at!&pok megküldé5ét • ürgósen kérni hogy módjában álljon & ozégnek, tr:ok&t a. beérkezés napján, bérment-re utnak inditani.

NEUMAN LÁSZLÓ DIVATHÁZA, KÁLVIN·TÉR 2.

A Moria he.&rtln.

Jla fojfsad al ••• A gyermek könnyeit ne nyomd el, Csak hulljanak le szabadon, · -;\lint hullatja, ha őszre fordul, Hervadt levelét a vadon.

Varu1ak na.p ok, a melyek lomha. ölükbe Il ve znek engem, !:flint álmos anyák játékban

elfáradt gyermeküket •••

Az óra egykor ugyi eljő, Korábban, semhogy rártad azt: Hogy könn eidet rejtened kell, Miket csapás, gond Yád faka~zt. ~zh·edbe

fojtod bár ~zeretnéd, El írnod őket nem zabad, • Hogy mberi zem me"' ne lássa, Kesen • könn ·ed hogy' ~zakad. ·

Vagy bekö zönt a szomoru nap, Hogy szárazon marad zemcd Pedig mindent, mi drága néked, végzet zéttör, eltem t.

(1

Egy könytili könnyebbülne l lked nem ·olna o od oly .:h·ár.

gyerm k~ást el ~e fojLad .

~iig könn ·e~ dnek u Ja \-an

Ha rád is sujt dun·á.n a ·égzet • eg~z boldogtalan.

N m va ·

-

.

Fd kl Sándor~

Almos ez a nap - é én fáradt ~agyok.

De társam jön é, kezem be adja a kézironnkáma a mel riken már év k óta dolgoz{)m, a oköltése zÖvevényes kézimunkát, a melyiken • sápadt J.?iro fonálból . "':ü·ágo~ é m~­ dara.k "\annak, 1gen furcsa :vuagok . ~ .~ze zelyes bolond ki madarak- es mondJa tar~am: '_ .Munkálkodjál , én pedig majd olva ok n ked Ábrahám könyvéből. f: il enkor é~ befonom ma~am ,az. ágmelycben bo k ' virágok köze, egy karosszek · 't:• a mm · t é~ ga haJigatom a '·ilág legsze bb . b angJ,a zabál~san, ütemesen, . zelid melódiával olva a Abrahám áldoza tat. , ..

Kora regn-el volt. Abraham, JOkor kelt e:; elhagyta f 0..I •· a szamar~t fölnyergeltett-e kun hóját. Iz~ák vele men ·· D, •~ ' ra ~-tá· n?k n·~ a kunyhó ablakából, le eges:-e~ ..a :vHol~ ng a ro· c.:ak cl n m üntek zcme1 e o1. . a rom nap uta.ztak iror hallgatago~ . A n;gyedik n~~ reggel j- eljöt é Ábraham _me~ egy ~ ~~ " cm szólt ; dc fölemelt zen'l.ctt· m g1a .a me ..:ziröl a.. hegyet.. Ekkor , eg~agyta ~ .,zolg,ak bogv maradjon hátra . o ~eduJ, Iz.sak :~r té n megind~t, fölfe~é a hegy~ek. _ÉAbrabám igy beszelt m~gaban : :.Ueg Ul fogom ltitkolui !z.;á~- elott, ho('t~: ez ~z ut öt hová. vezeti.~ :És c ond('sen meg~ , ratettc kezé Iz~ák fejére ~ Izsák megha1olt, hogy ?

A fájdalom zh· d' facsarJa Es többé nem tud~z sirni már.

:r

Irta Erd6s Renée.

l"

l

l elfogadja, az

»ai

áldá~ t-.

A .yai .. zeret~t

szélt Abrahám vonása.ihól, szemének nézése zeJid volt és gyöngéd, ~zavai komolyak és ~kt.atók. De Izsák nem tudta öt _l?legérteni es a lelke nem emelkedett hozzá. O át.ölelte .~brabám térdeit és ott könyörgött a lábainál.

Könyörgött az ö :fiatal életéért, az ő szép re· ménységéért. Megemlékezett az örömekről Áb~ rahám házában, megemlékezeit a bánatról és a magányos ágról. Ekkor Abrahá m {ö_lemelt~ a gyermeket a földről és kezét a kezébe fogva, ment vele to,ább. S a szavai, a. ml.ket neki mondo t, tele 'oJta.k vigaszszal és ta:rutá.sok· kal. De Izsák nem tudta öt megérteni. lts ekkor fölértek Moria. hegyére, de Izsák őt nem értett~ meg. É ekkor egy pillanatra elfordult tőle és rnikor Izsák atyja arczát ujbóJ meg· pillan otta, látta, hogy nauyon elváltozott..

A t.('kintete_ vad volt, az alakja. csupa félelmet.e~ség. E megragadta Izsákot a melléo, a földhöz Yágt.a. és zólt: >)Ostoba. gyermek, azt hiszed te, hogy én az atyád va,?"vok ? :Én egy bálvány szolgája vagyok. To azt hLzed Isten pa.rancsola.tJá.ra ~ elekszem igy ?

-em, a. magam kedvéből.(l Ekkor Izsák elkezdett reszketni és félelmében fölkiáltott : »f:n J tenem, irgalmazz nékem! -Ha nincs nekem itt a. földön atyám, légy te az én atyám!« É~ Abrahám az mondta magában csöndesen : 'Egek ura, k&zönöm ezt neked. Mégis jobb, ba azt bü:zi, hogy én egy zörnyeteg va.gyok, mintba. a benned -raló hitét clveszitenó T~ •. « A mikor a gyermek el vála ~ ztá~ának idej o elérkezett, az an a feketére mázolja mellét, mert kegye lenség i -rolna. az anyai mell édes -raráros~ ágát meghag;n\ és a gyermeket még em hozzá engedni. Igy a gyermek azt gon·

dolja. : az anyja,· melle megváltozott ; do .a.z

36

AZ lJ'JS A:<t

sokféle kérdésróL A gyülések előkészítése, a jelölt nyilatkozatait tarta.lm.a.zó röpira.tok ösz:. szerakása, a választák nevére való megczimezése és széth('lrdása, mindezek a munkák legnagyobbr(· ·zt az agitáczióba bevont asszonyokra háramlanak . .A megtartott tll.nácskozá.s alkalmával mindenekelőtt megállapodtak abban, kik állnak etre, vagy attá a.z utczasarokra, egy'ik >agy .ihá ik gyár elé röpiratok kio"ztá~á val hívni fel a figyelmet a m~n pi gyül' rP. a mel_y Jegnagyobb érdekessége a.z moly munka. elvégzésére válla.lkozva. A poliangol politikai életnek. A jelölt kora reggel tikai pártok éppen ezért nagy becsben tartják nwg,,árja . gyár eJőt.t az oda érkező munká- a nók politikai gyesilletE'it és a nők politikai sokat . vagy megvárja öket d Iben, a midön müködését; a. nöi egye illetek beleilleszkedve a gyát ból távoznak és kif jti politi ai nézetét. az angol poHtikai életbe, a pártok felvilágofljtó B szt'.Oét rend zerint a h llgat6!:ág kétdései 's agitác-úonáli · munk já nak ma. már nélkülözhetetlen t 'nyezóivé váltak. ]{örctik.

Tarczal Lajos.

A nőknek, a kik gyülé:- lökészitése 'rdPk ·bon röl)ira.toka.L E<zórna.k szét, vagy a házakba f'hiszik nyomta A ban a i elölt politíkt.! i cl>eit, . tá.moiniok kelJ azzal at eshet6. ~é~:! l, hoc...~· k 'rdécseket intl-znek hozzájúk, a 1 w h·!'kle természeteseu fcielniö\: kell. E szo- • Budapest, 1910. november végén. á ;.a, való tekintettel az agit: czíóba.n részt· A mult esztendóben valósággal bűnt követwvö nők az a"'itáczió megkezdése előtt egy polilik-ni úkólát o \égeznek a hol az el6re tünk el mi asezonyok azzal, hogy egy~egy v gyont megállapita t szónokok az ö zes fontosabb adtunk ki a. prémekre. Ea mi lenné velünk most, kérdé:;ekrol előadásokat tar anak. agyón ha véletlenül ugy fordult volna. á divat, hogy ~em nagy fonto·-:xígot tulajdonit minden párt. an· használhatnők fel azokat ? De sietek megnyugnak. hoíJ:Y, arritáló asszonyai e munkára. ki le- ta ni önöket. A prém, a szőrme minden alakban gyene kepezv · , . ~ núnden fajtában divatosabb az idén mint Yalaha. ~ok .szavazat sorsat befolyásolJa a nók di tudó 1't'aaok n:voman , b eszé,L •· • , 1 · .. ki ik ~ ..emcsak ,_,,,",.

KllllO1 :wemunk::na. A •·alaszta.sok a att lB erosen vesz , , • _ : . . a ré...zükct a küzdelemböl ; a férfiakkal egyfor-~ tek, hanem a. Holzer-aruhaz fonoket lS kikérdez tem, mán motorkoc ikkal zállitják ók is a ,-áLasztó- a ki elvitázhatatlanul kompetens e kérdés megkat a választá:. belyérf'. E sokf'le mu.Dká.ba.n itélésében. a. nók r ng- b:. vagyonkülönbség nélkül ré zt· El0" ... b zélJ'üiik c ak a. prémek zsánerJ·eznek lelke · dé;.böl a. jelölt és a. párt iránt, or a lll lynek kö ékébe tartoznak. ról . . _ os, daczára annak, hogy következet! neknek Az a mmlk , a. melyet a nők az agit' czió- tartanak bennünket, a tavalyi szerelmünkhöz 1 n ki ejt nek, nam időlege , hanem állandó. hivek maradtunk s o. jelen pillanat királya. mos is A Yálasztáeok közeledtével természetesen csak a ku.nge. Es ez a .,fa.veur, igazán megérdemelt, int.enzivt!bb a rendesnél. m rt sötét szine, mely prémnél term zete és ..:\z angol nök csa ugy .udnak m gfelelni tarlóssága mindenna.pi ha znála.tra telje;;en p6tol· nag rarányu _politikai_ feladatoknak, _h?~ állandú érdeklődéssei vtaeltetnek a. polit1ka1 ha.tatlanná. teszi. Ara valamivel megnövekedett · társadalmi kérdések iránt. Szavazatjog tavaly 6ta., de még núndig hozzáférhető s ez lesz nélkül is g_vnkorta rendeznek gyüléBeket ; ez a praktiku as zonyok par excellence ka.bátdisze, eg.yik föt.tw~k ny6ége egye ületüknek. Nagy jár· már csak azért is, mert több esztendeig kitart ti!~. ú.guk van egyleteik veze~ésében é~ éppen· hóban, fagyban.

• 'ggel nem szarulnak a ferfiak egttségére .

Q;odálatos, de ~várd király halála, a, • findenbeu a legdemok.ratiktlilabban határoznak, vigyázrak az egyes jogaira, de bá.m~a.tos mely nyári dív tunkat annyira. befolyá olta, még f,.gye emmel követik a többség és ~ezetőik ha· a téli prémekre is kihat-ott. Tenger ntuli nö éreink 'ru~tá . • Iár a fiatal leányok körébll i ukan csatlakoznak egyik vagy másik egye- i.Emé divatba, hozt-ák a, fekete rókát, melynek "lethez, nem idötöltés ked>éért, hanem ko· szórméje gazdag és csodálatosan selymes. Ár&

iv flav•l.

el

· n a mindig ugyanaz marad, a. tekintete meleg é · g öngéd, mint mindig. Üdv az a.nyán k, ki n m keres borza~ztóbb módot arra, hogy a gyermekét elvála zsz • • • Es ujra :

II. Kora reggel vol . Abra.há.m jókor kelt . .J t öl lte &rát, ör g ·ge menyas zonyá.t, és . ára megcsókolta Iz áko Ca. ki róla a. zégyent lc•·ette, az ó büszke égét, ntinden nemz tségek 1emény 'o-ét) f: ök ke ten hallgatagon megindultak az uton. · brahám tekintete a földet. kere te mind ~ ncgye.di píg, akkor fölemelt szemeit '·- m~glá~ta a · volhan )foria hegy t. lsm t ö\dre szögez e zemét. Aztán ball~a.tagon i azgatta el a faha áboka. é megkötözte lzsáko . Hallgatagon tte elo késé ·· Ekkor ."· zre'\'ette a ko. t, a mel •et Isten k zen tart ot t. :It~ feláldoz a a. k 's i za tért bázáb . lJ e 111J pt6T t~~[Jt'Tt Abraluint mtg6regedtdt ; nem ndta elfelej eni, hogy !bt n zt követelte tól . hcák pedig nött, mint azel6tt.. De Abral ám ~zemei eJ&ötétedtek ; é nem látta többé az örömet. ... Ha a, gyermek megnő és Ivál ztá ána~ ~dei e térkezett, akkor az a.nya. z üzi esen ('!od! .,keb\l>t • a gyermek.n~k nincs an ja. tőbh · , Al do t a. g rrn k, a ki anyját igy és llem 1llaS uton ve zi~tte el 11 \t mt-1 ~hen ~éf<zeu tam {A~ • a. fö'd~' }')lTOB{?O tt\U vi~zára.kb& '' on a l gtstnerőeeb'Lm ad zor i 'bel f Á 0 " l i lflgkedv .., og brah ám

lll .

'Vui.rnap, 1910. november

.zt ,

rcza szebb lesz Vénuszénó/, NADUS mosd6 port ha használ l miatt lehet arisztokratiku prémnek ne~ezni1 de meg is érdemli ezt az elne~ezést, mcrt végtelenűl előkelően hnt.

A nyesteknek js megvannak a. maguk hivei.

Természete en leg&zebb a n. est aj 'k között a. valódi nyu zt, a n m menyét é- főleg a czoboly. sakhog)·, fájdalom, ez utóbb1t nagyon kevés asz· szony engedheti meg magának. Azok, a kik jól ismerik e prémeket, hűek i maradnak hozzájuk, mert rendkh~iiJ kelleme. áron~ o an g engéd tapintásnak. Örvend ;e · l nség, hogy muffok csu.knem. teljes egészükben megtarto ták tav 1yi forruájt~­ kat. Azaz h y még rn -t i 6 · iak. Vannak egész la.posak é hosszuak, sot e:zilindcr-formájuak is. nagyon sz:.éle k, De a m llett, hog jól ha.Lt\a k:l, lllég haszno a.k i~. mert a mo"b.ni nevetségesen vékony ruházatunk pótolják gy kissé, a. mennyiben térdig leérnek, min gy kötény zerüen a k:iru;é megv ·de-ne ennünket a. hid g ellen• . !

Egy nagyon z.ép muffot láttalll : három róka· szörme volt egymá b me11' állih a musz:elín alapon' A három fej elol, a. hibacskák és a. farkaCBká.k kötényrészt adtá - ki. zü · ~-elen mondano~J ugy-e bár, hogy a múffhoz. megfeleló étöle<>k l ~annak s h nem nab d k-ülönbö-t;Ó préme ,-iselni a nyakon mu.ffn - ~ ~\.z é leok mindi egyen ét:lulrp,-s: -ck, d a m tani di~n.t j l lemzö sajátsága. az, h gy más anya"ga.l ke~eri.k a. prém eket. A chinchillát és nyesteket·, a. c-zobolyt ' a. kék meg [ ·ete róla rt:éke csipkével, se~ l m-mou linn l éke 'tik. - lapjaink és ruháink sem lehetnek m g prém nélkül télen. Hiszen a nyáron a ÜÍI.onok és töréken mousselinek diszéül i zolgát prém, hát mo~t hogyan 1ehetne elkéP"~ zelní diszesebb oa lettet. nála. n lküi ? Ezen a. télen ötét és meleg tónusának ellentétét fogja. oda· adni a. ragyo 6 libe ykhez ol..-szinü fényes bár· sonyokhoz .

f

\ égül még gy ~;z6t. napokban v· gigDlell" tem a Ko uth Lajos-utCzán és a Holzer-kirakat löt W-te el :U l l -z t m. oha. ilyen prafu::.jonját az ért 'ke.<:, ·önyörü sz 'p csodálato all sel:yme prémeknek mé nem láttam. Hannil ez..

·. )

Vasárnap, 1910, november 27~

.

}

J

<

J{é).rAnc)~ir9A ~:,

zöl · .c~ng~ant ''

bro"k' t ba.r~ony:be~é.eö. ~ny~l«_oll é~ UJJAkon mara.bu·l!"~mm.e 1 ·

f~rbb.,.sony"be1~. ~ ~'fA"lr. is u~~ JSirül <>.rf>.~ ~..)LOI'nb.t'\h)'a.1

c~~esz~evörös

bró~!o~~)O_@ belé_E.ö~ ~~y c.~wevel ~s czobol~.e.r~mm~1.

l

.

38

Vasárnap. 1910. november 27.

AZ tr J SA. G

ezer forint ára hószinü, fekete foltos hermelin és egész garmadá.ja az elsörangu sötétesiitU czobolynak volt itt kiállitva. Előbbieket jobbára a Pyreneusokban, ntllbbiakat Szibériában, Eszak-Amerikában és Eszak-Kinában fogták (lőni nem szabad, mert akkor bundája nagyon szenved} s azért nem csoda, ha árai sokszor tulzotta.n magasak. Szibéri.ában sokszor a szegényebb parasztok adóju.ka.t czobolyprémmel fizetik s ezek között a füstszmüen kékesek meg a aötét-csiku mélységesen barnák a lagártékesebbek. A Holzer-áruház kirakatában

valamennyi képviselve volt.

ők

vilája.

(Nök egyesölése szocziális munkára.} Előttünk

fek ·zik egy '>Werberuf(', magyarul t> némi keserü irigységféle-formát érzünk, a. midön elolassuk a nyomtat,·ányt. Hogy m.iért ez az érzé ·, arról majd a nyomtatvány leközlécse után fogunk szólni. A bécsi tFrauenvercinigung für soziale Hilf tatigkeito adták ki e lapot s e lap tartalroa körülb Iul a következö: Az egye ülés mint olyan fordul nagyközönség nöihez azzal a kérelemmel, méltóztatnának egy ki.b;;é érdeklödni a. zocziáli~ mun.ka iránt, mert erre nagy szük ég van. Az egye ül' oszlopos tagjai köz ül évente el-eh·i.;.z halál egyné uínvat, a tagok. a munkálkod6 tagok f:Zám apad ; de nem apad a nyomorultak, a. egélvre ;zorultak száma. .Bécsben, sót cllenkezóleg, évrölévre zaporodik. Hiszen, mint a felhivás roondja, edül a bécsi f.iZÜl ti klinika é a lelehezház zül' i osztál) év nt vagy tizenötez t u angélyr szarul uj .zülött l szaporítja a gonuorultak számát, nagy a nagyobhac ka, ~ondoz ....,, git re, véd l·Jlll"E.> szorult ·ermek k záma, órifu i azon zegén. ·ek, bet trek • ;.!ycrm kágy nök tömeg·, R. m >ly mint egy tl n helye , a hom1an bizto segitséget Yárhat, ezen

tán annyit jelentene. mint Jt\'erbunkos

~gyesül(

nö•he-z fordul. l zon. ato a n)-omorusúg, a lllitól z n gyeRüll.'S noi meggyozödnek minden.kor, a. mikor a helysziure kiszállnak s mindezen

bajjal sz<>roben a Jegk~ erübb azt látni. hogy fogy a munkára. jelentkezö, ~ZOC'Ziális munkában részt enni akaró nők szám ! Miutá.n a felhivá fel:;orolja az Ö~ zes nyomoru11&gokat, a uliken Jeienlegi segitómunká női létszúmával segiteni nem tud, 11ztai a kér~ssel fordul a nökhöz, jelentkeznének miné1 nagyobb zámmal segitömunká.ra ; de ne ·sak ök magnk jelentkezz-enek, kik o fellúd t megkapták ,·agy elolvasták, an lll, h jó munká a karnak t-ég zni, iparkodj nak miuél több nót

verbuválni e czélra, minél több helyen prop~álni S végül huszonegy választmányi hölgy nevét és pontos Iakczimét közlik, a kik kész örömmel fogadnak jelentkezőket, adnak meg minden elkpéielhető felvilágositást. Reméljük, lesz eredménye ennek a szivböl fakadó felhívásnak, reméljük, szép számmal fognak jönni uj regruták, a. kik fel akarnak vétetni ebbe a hadseregbe, a mely a nyomor enyhítését tüzte ki czélul. Ennyi a bécsi felhivásról. S most elmondjuk irigységünk okai t. Azok a nők, a kik a. béosi felhivást megszerkesztették és k:ibocsá.tóttá.k, nem ujonczok a szatziálls munka terén, tapasztalt, felelős emberek. a kik mát régen k:itanulta.k mindffit, amit egy ember a másik ember szi -éről. lelkéről, gondolkodásáról egy emberöltőn keresztül kitanulhat, megtudbo t ; ezeu a nok ismerik társadalmak noit, zolma.k gondolkodását, lelkiiletét.

S mert ez. isroP..rik, tctt~k meg zt a h~pést-, terjesztik a fölh1 ·ásukat, verbu ·é.Iják az ujonczokat a fiE'~itó munkára. De mi té\rt nnc nálunk, ba bármil ekíntélyes eg:\·e:;ii}et Jépne ily föl zólitáo;sal a na.gyközönsPO' elé '1 Azt i elmondjek. El&.::zör : egitö munkára nem jelent kezne senki. Ez az alap,. tó 1gaz·ág. • 1á<;ods:tor: oa.e.v föl háboradá keletkezne minden egyéb egyesillet k belében, azon merész 'g fölött , hogy az a másik egyesül t hogy mer ily módon prop ,.,andá t. c nálni akarni l' r ndó czéljai érdek n. Harmadszor : minden egyéb egy iilet ie ne utá nozni az elóbb al apo::-. n J z6It és 1 kk inyelt. eó,YC'riÜl~tet. S n e~·edsz r : minden ~e üle C'i'al· annyit érn~ cl, mbt az t=> ls~ , . i. a ·e rum inél is ke~ e b ct, nert ak a.nnJi érne el, hogy t etcmes nyomdaszá mlát kellene k; gycnliteni. Indirekte ugysz6lván , hCini iparpártalá volna nz egyedül elért végC're ' 'ny, a mi maa:ában ~é\"e di sóret és ha zno· dol , :rlOO an ez volt a fóe7.él, a ulit az d és után a többi, !!Y ii1 (·l l· rt érni. Ez az ok irig.) . 'günkn k. z rt fáj nekünk • éc ·i e ~illet fölh\,' sa a lakoz' ra ; m~rt E.'redmény·re fog vezetni, me rt ~;z !iz. ' szú:z ~egi t"'" l fogj szaporit ni az e~ül t l~ <.' má.t. Pedig ha ', u a ,-ilágon '1 n alom, a m lynek miik.·.';ge • n a:z. ö. S"Z.etanú r , ugy a1. a mienk. lv keve ·en vannak. a 'ki · dolgozunk, ly k a m\lnk, é. okíéle'lége daczáta oly gyönt til. minden ·egitő mUhkának az indit ó oka, hogy valóban c. ak a legs~oro abb ös ze. tartá tudna. hatályos munkát eredmt-n:rezni.

Azonban •an ~-igaszu~1k, kc·zd nhir ba.jnalodni a mi nemze.i günkön iq, azt lá thattuk a fiatalkornak ható:;á<T ' n· legnt61 hi gyüJé.,én, a midún elókel belyröl Jrimondták : e~ ·nt ul mi, a. há.t.ó. 'g iogunk nekte · ~t ::,ry üJeteknf'k umnká.t adt j ; kin k· ·inek eh t éJe ~erintit ; mi !o juk eldönteni, mil ··n gito ru unk&. n. ,·an ük: égiink ez.t h- - irt muD.kát f juk tök ek kér L E~ az gyik

a. segitömunka eszméjét.

nem

H

rerot?ny ugár. S ez is jellemzi honi állapotainkat· Az egyes lelkesen kritizál mindent, a mit az áUa,m tesz, azonban addig, mig az állam közegei közbe nem lépnek, nem tudnak renckt tartani. A másik reménysugár egy kis k.ommö.n.íké, a. mit a Nóképző Egyesület bocsátott köz:re mely kollllll~é azt mondja, hogy a tál folyamán az egyesu• let helyiségeiben szocziális tanfolyamot ren· de~ az egyesület. vez~. Hát mégis igaZ. hogy a klváló, a. rendkivUli emhern~k csak a. teste qal meg, a lelke az halha.ta: lan 1 Veres Pálné, a . :1"őképzö..Egye:-iile egyik l · kazdeméeyezöje elment közillá.nk. jé{de je, da i maradt az 6 lelke. a.z a léle~ a. mely megértette u idok sza~t. a me~ hazánk leányainak mii"t"e!ödé>t. tudntt biztosita.Dl, a mikor erre a törvényborok még nem érte~ rá.

S utódai meg tudják érteni a. mai idok 6UJ.va.t és most, legelsö sorban vol növendékei szá.tnán azonkivül pedig mindenki számára, a kit érdekelill tud a más ember nyomorus.1.ga. zóeZiális kurLusU rendez e t"lon. S ezen a szocziáli" tapfolyamon nem a ract-e a nTIImor lélektanával, neiUZe~ gau:lai;ági indító okah·al fog foglalkozni, hanexr e#-sz-en ·ou1..-r' e ismerte ni fogja a haz,ánkbB:n müködö jólé i intézro~nyeke , de azt sem a. teóna l{edvóért, hanem az "rt, ho a t-anfolyam részt: hol an munb.tér mindenkl •evóinek megmutas szá.mára, a ki ráér J lke mel P:böl gv másnak. nálánál ke•ébbé r,zeren ·'·nek jut a.tni. A táJ ·dal· munkon mulik, hogyenn - ii.Zoc""Li ' lis ta.n.fol~· nak mílven l ;z az eredmén: e ; d bármilyen J.8 l gyen ~z eredmény. a én. megmarad : it~ tav z őhirnö~e : az ls • f ke. Tudjuk m.IJld• annvi n ho e u í ecskén mulik a vasz jöve· le: ha~em ho~ a f ke akkor jön, a mikor a v sz a_ i .• nagyon közel jár; hogy min l töb hall a 6ja 1 gyen ennek az. ~ zo<.:ziáli t ol annak, annak idején. m.1d ll véglf' me!! le áhapi a .anfol m progra zt i l n köz-lni o 'uk.

AZ 1J'JSA.G

Vasarna.p, 1910. november 21. ·point · de reprise-öltést -

a mely olyan, mint a

,harisnyasto;ppolás - alkalmazzuk a virágok külső vonalaihoz, le s fel hozva a szálat az apró koczkák között. Ugyanigy készülnek a virág~ zárak; az arabeszkek s az egyes, kicsiny levelek is, a mint · az amin~ tisztán látható. A stoppolá-st mind_addig folytatiuk, mig a mint a külső , esetleg kettős _. vonalai igy kitelnek. A virágok belsejét és a leve• lek· nagy közeit csipkeöltés tölti ki (point d'e:JPrit), . cte ehhez már vafuinivel vékonya:Jlb cz~t veszünk. ~ - · keskellyebb levélközökhöz a v á8wnstopl:!~lást -~lmaz1'uk (point de iot,1.ej.

-A ..keskeny --alsó szegély mintázata szintén .vászonstoppolás. A hét ezentiméter hosszu rojt göbözés által jön létre, mint azt a rajz tisztán mutfi:tja. Ehhez igen va-stag vászonezémát kell venn!.ink. A szegélyzet nek minden második lyukába négy-uégy garab 10 czm. hosszu "-ászonszála.t füzünk s aztán ö, szegöbözzük, majd az igy nyca-"'f. szálakat ketté o8zt juk s külön-külön göbözzük össze és igy tovább. . H a elkészült Ülik a muukával, drótra huzott nilusi zöld selyenl.re montirozzuk az egészet. A h atás pompás. Ugyanez a minta alkalmas nrtageu ak is. Ha szobánk szinéhez a nilusi zöld nem illenék , akkor bélelhetj~ a· lámpaernyöt sza.lmasár__ ;::>aá -al, halvá nyliláv-al, lazaczszinnel i , De semmi' esetre sem erős- _szinckkel, mert a kkor elve~ zti disztingYálts!igát.

tulsá.gba Vigyék. Ez által czélt ~rni nem fognak.

A tulfokozott testmozgá-s ugyanis egyiqőre ugyan soványjtja a testet, de annál jobban fo~ozza az étvágyat, minek következménye a testnek csak annM nagyobb mértékben való elhizása. L egjobban ajánihatom az étrendi kurát..

E kl,rra alapfeltétele, hogy a bőséges f€hér. nyét .ta.rtalm~zó ételek kerülendők. (Az angol hölgye;k. karcsusága is azz;al magyarázható, hogy több bussal és kevesebb fe.hérnyetartalmu étellel élnek, mint a mi hölgyeink. ,Feltétlenül kerülendők · a tésztá.k\ ozukor, édességek fpgyasztása.. A kenyér napi' adagja legföljebb 100 gr~mm legyen. Fontos a zsirok élvezete, mert ezek az ételekhez keverve ·hamar előidézik a jóllakottaág érzetét. Naponta legfeljebb háromszor szabad étkezni. ~finden étkézésnél, reggelihez, ebéd ut4n, vacsorára ~cry--egy nagy csésze keserü erős orosz tea dukál. Erősen sózni és fü_szerezni az ételeket nem szabad. lttkezés közben n~ igyunk vizet, sőt ebéd után is lehetőleg vizzel higitott savanyká-s bort.

A ki ez étrendi kurát, a melynek részleteit esetröl-esetre külön is szivesen közlöm, pontosan betartja, csakhamar teste tekintélyes t~rfogatának csökkenését fogja tapasztalni. · · (Vége.)

Stoi'\ ATII~

LEGJOBB, SZÁJ· ÉS

FOGAPOLO-SZ EREK. 6626

C'

ozmetika.

RO\·at vezetö Garami Béla dr.

A tes méreteiről. (Befejezés.) A mint már mult · c:z;ikkemb en emlitettem, az clhizá ·nak igeu sok és egymástól eltérő oka lehet. Aegemlite ttem azt iF,-' hogy a >'i keres kezelés alapfeltétele, hogy 0Iöször az okozó bajon egitsünk é- <·sak akkor foghat unk hozzá s · specziáli kezeléshez. .

1\livel e kezelés egyénenkint és esetenkint áltozik. itt természetesen csak nagyjából utalhatok rá ·miként kell eljárni az elhízás kezelésre szoruló eset eiben. ·•emmiesetrc sem találom ajáulat<>snak azt, hogy a.zok a hölgyek, a kik ugy vélik, hogy nagyon is telt idomuak, szük ruházattal é füzÖ>el igyekezuek palá ·t?lni e, hib~t. .... 1ég helyt;Ienehb?-:k t~:r~ tom, -ha valognta s nelkul !l alom zamra 'a -arolJák a soványitó szereket, a melyeknek legfeljebb csak annyi hasznuk lehet, hogy a gyomrot alaposan tönkre teszik é igy termé zete::;en c~akugyan lesován:rodás a következmén:y~ik, mely le oványodásnak azonban nagyon is drága az ára.

• z ilyen fogyasztó é· :;onaszt ' odaszere~ használata teJj sen fölösleges, hi.:zen egys~~u étrendi km·ával meglehetösen könnyen segithetünk a ba;on. .

A ki il en kt,Irának nem akarja lllagát a 1av?tni, az elöbb m~ázs~~al kisérletezhetik, de b1zonv ez nem m~dig ~ecsegtet eredm~nyn{-e_l~ Ű't"a. intem a holgyeket, hogy lefogyá eze la ból sportok Uzé;;ét \"agy pedi a turistá"kodá...o:t a.

Házi

fanácsad6~

Tejfölkócb. Három tojáshoz 2 ka.nál liszt, 2 kanál avanyu tejföl. czukor száj szerint s egy kis só kell. El őször a 3 t ojássárgáját s a czukrot jól elkeverjük és a tejfelt, aztán a 3 tojás habját közé téve, Yégiil a liszt et , gyengén ö szekeverjük. F..zen mas. zát jól felforralt tejben, kanalankint kell kioh-an edé-n v.. be ' füzni, mind a kt'-t oldalon aztán eo-u o . .' ... melyhen fel is adjuk, zsirf te -zünk alulra é- morz. át. aztáu egy sor tésztát, egy sor mandul' ez ukrot meg maz lát, zsirt n~gy \-aj t, megint tésztát igy to...-ább. Lasau tiiznél ki::;ütjiik é me1eaen feladjuk. c~ak arra ügyelj ünk, hogy egy félóní~nl H feladá clótt t együk be a sütóbc.

Ru m os tészta. Tjz.-nkét deka átszitált li ' z tet m c·leg l ·ly ·n tat'tnnk, a közcpébe :n:! de-ka él·":z;töt Pihabarunk kl.- tejj el és félrcte_zsziik, m.ig az élesz.tö lul'gk lt. Ekkor a tésztához adunk 5 ioJ"á .•Hir!!liJ"á _, •t 1 k ::: ' .:> ( e >:a e?. u · rot, <'gy c ipetn. i sót. 3 deka 'aruliá c-z~krot, 6 deka, olvasztott vajat és annyi l.an.J.;ry-os teJet, hogy valamh-el sürübb legyen a llalaesint.atésztánál. Ujra keleszjtük, aztán még .két t<>jássá.rgá.ját beJeke.-en·e, koszoruformába töltjük. melyet elűzetesen ...-a.jjal bekeutiink ){ikor a té -zta annyira megkelt, hogy megt€lt a forma, 15-20 perczig a forró siitöben megsütjük és !ehülés végett szitára boritjuk. Fél rud vaniliút fél liter vizzel, 12 deka vajjal és 12 deka czukorral felforralunk, 3 decziliter rumot adunk hozzá és a tésztát jól meglocsoljuk ~ele, hogy hesz~vja, az eg~~-z f~. Iyadékot. A 1~özep .be mekg kompotot lehet teltem. rt'Iegfagyott bor. A bor megfagyása nincs a borra káros hatás.. l, sőt javul is vele, mert sa...-anyu ·ágá_n ak egy részét elveszti. _Ha; a bo.~ O fok alá sülyed, első sorban ..zavarodas ali_ ,el.?, mely y rodásta kivált borkosav okozza. K esobb kez.~a:ek _6-8 C. foknál a jegeezek kép~ö~, me· lyeknek legnagyo_b~ része viz. Ha az J,smet _f~lolvad, bizonyos 1do mul-rn a b~r magahoz, JOn. Egyik borjavitó m?d a. fa~yasztas. Ez ol~~e~pe.n történik, hogy núdon mar b!ZOU!?s meru;Yiseg~ VlZ kifagyott, a megl~vő bort lefeJtik s ezaltal kevesebb, da jobb lelSZ. _ · Szarvasszelet. A o:t:ombrészböl vei!~ u~- egy kiló hust a bőrt és inakat Ieti ··ztit juk rola, o~~e­ vagdaljuk 25 deka ··zalonnával, ké~ egé;z toJa:t, ke>ttőn(;\k sárgáj át. 2 reszelt z~emlyet, ~ot, borsot adunk hozzá, pogácsákat. alak1tu~ belole~ ~ab_~ to jál ba é morz>;ába. márt juk, . z:rrban. kl~a~tJuk é madeira-mártá sal vagy salata>al tálalJuk. Párolt ~áposzta borral. A kápo~zt.a - k~ó leveleit és hord . it kiszed>e finomra gyaln!J~ ~s mecrsózzuk, aztán egy fejre 7 deka zsirt s_zamitva, abban kevés hagymát é egy evökauálnyl czukr~t barnára piritunk, beleteszszük a káposzt~t, .. fél pohár ec7.etet és ugya.n annyi fehér bort ontünk rá. és puhára pároljuk, közben_ m~org,atv~ Ha a leve elfogy, ke-vé::; husl~vet on.~ ra,, tiz perc~czel a táJalás előtt kis lisztet h1nttmk ra. és .

- 16 . r uk t ~z.al paro l ·

e

MEG KELL TU.D itl

:é~~~1.k':~n~

valódi (:ka a fogromlásnak!

Az utolsó évtized orvosi k u~atá.S.ti szerin t csak az o n:~.k van ro•sz fo guk, a kiknek a. szájnyll.lú ba.n bi!l.nyzil( eg:v ve!Z'Yi alll:atrés:s, melynek a feladata a f ogak zomáuc:s borittká - - - - nak épségben való megtaJ1;ása. - - - -

A OR HALASZ·FELE TÖRVÉNYESEN VÉDETT

M

szál· és fogápoló·asere1.t az egyedöHek, matvek egJéb érté· ' ke 3 tnlaidonaik mallett em zománcvédő alkatrészt is. tartalmazzát Hapbatók ba,.zn4latl. atasltassal Budapesten a

Török J .• Király-u. 12., Ba. la. s .. Et·z sebst -körut56., Ba.yet· gy -gyt;á.r ban, A ndraasy.ut !l-l., NerudA, Molna.r és Mose:l. Dtotsinyt d ro• gu!lr· ~kban, Berezeller és Szl<!V•k, AndrMsy-ut. til., Thalmayer, Zn~·n.

3., Dr. Ménáros. R:nner és N&gy B. drogueriá~a.ban, a ,

bada-t részen. -

l

V!déll:en JObb gy gvtára.k és

droguEri~V>> b,ln

Nau Ovog - - .. · - - 2.- K Fogcr6mo.........._ __ -.70 K Kis Ov~ ·····---- 1.20,.

Idoálls ezép 6a )6 fogkefe Fogpor - ~ - - - - - t.- ,. (puha YeJY kemény) 1.~0 K A hill még nincs, megrendelbetö:

l "SRDITD!:: filraktár miSKDLCZ .elmen.

Fáczánpecsenye. A fiatal fáczánt megtisztit · juk és megkoppa.sztjuk, aztán azépen összeállitva. szalonnaszeletekkel beburkoljuk és forró zsirba vagy vajha, melybe kis hagymát és füszert tettünk, belerakjuk megsózva. Gyorsan sütjük, egy kis buslevet rátöltünk és a sütőben pirosra. sütjük. Nyolcrt; darabra szeleteljük, a levét átszürve rátöltjük, . a. sült szalonnát is darabokra vágva a husra rakjuk és zöld petrezselyemmal diszitjük.

Hideg borjnsült. Egy szép borjuczombot a hártyájától meg kell tisztítani, 24 óráig tejbe áztatni, hüvös h elyen tart va. A 24 óra elmultával kiveszszük .a tejből, szokás szerint besózzuk~ egy lábasba teszünk apróra vágott zöldséget, egy pohár bort, néhány kanál zsirt és hagyjuk ebben a hust 3 óra hosszáig folytonos öntözés mellett sülni.

Ha a bus kihült, nedve nélkül jégre vagy hüvös helyre t€szszük s ulikor kifagyott, vékony szele· tekre Yágjuk, keményre főtt tojással és aszpikkal diszitj ük . Kitünő teához vagy elöételnek, d e nem ~zükséaes mind feh·ágni csak e, mennyi szükséges s mindig használat elött kell felvágni.

Fótt marhahust izletesebbé tehetünk követ. kezöképp n: A főtt. hust megt.üzdeljük zalonuá· -..al, e";~· serpenyőben olvasztunk szalonna zeletek et, piritunk benne apróra vágott vöröshagymát ké h egynyi rózsap aprikát és a. hu t beleadjuk ~ hwle...-es ·el fölereget...-e pároljuk. Mo t megabált s aJ?rór ·ágott fr_i gombá t adtmk a bushoz jó boyen, - lehet tmon·u vagy másféle aomba is o "' . "e. meg ozzuk k Is s ezzel együtt pároljtlk a hush z irjá.~g. ekkor kissé meglisztezzük é " to...-ább pá.rol]nk, aztá1 föleresztjük huslevessel agy vizzel" adunk rá 1 /.t liter jó tejfölt s be'tá.la.Jjuk a gombakörzett~l.

Fekete ka-smir mosá-sa. Igen szép lesz a fekete kasmir- zövet, ha forró vizben mossák, melybcn boraxo . o1dottak, aztán erősen kékitett vizben öblitik és még nedv-esen Id.vasalják Ha a szövct nagyon szennyes és pecsétes, akkor előbb Panama.. gyökéringban kell tisztára mosni.

Gazdasáji tanácsadó.

A baromfi- és házinyultenyésztők teendói novemberben. Ebben a h6napbau föleg a. · baromfi>t ólak téli tatarozásáról és karbahozásáról kell go- . doskodnunk, mert sok bajnak lehet az oka a rossz fedél a tulhideg és léghuzatos ól. A rossz {edéleu át beesik az e ső, befuj a hó, a mi osak betegsége-ket idézhet elö. .-\ mi magyar tyukjaiúk ugyan elég edzettek, _de ha a . fák tetején töltik iS. az; éjsza.k át, mh1t a hogy a~ sok helyen még ma is szo_kásos, az bizony nagyon rossz .bizonyitvá.ny az 1lletők l?aromfitenyésztési tudományáról. Védet t zélment~s és jól fedett baromfiól ~z elsö kellék• mert ha abba az esö beesik és az abba belehordo sza1mástrágya, falevél vagy zabpolyvaréter. át-ázik és nem fejleszt me~get, hanem posványnyá válik~ az a. baromfi meghülésének előidézője lesz. A baromfi takarmány1,1. is táplálóbp legyen e hónap· ban. A földön már alig talár állati vagy növényi ennivalót s igy a baromfi torkosságát már mi sem csillapithatja. Természetesen a korai tavaszi jér.. czéknek, m~:;lyektöl télen át vtl.runk tojást, még kiadósabb eleségéről kell gondoskodni. A va-s· gáliczet kisebb mértékb~n az ivqvizbe most is adagplni kell, mert ez igén j6 óvószer a torokbajok és difteritiszes betegségek ellen. _A tojófeszkeket naponta meg kell vizsgálni .s azokhűl a fri:ss tojá.sokat kiszedni. A toj6f.észkekbe legahi.bb hetenként tisZt-a szalmát kell tenni s azt egy ·kis róvarporra.l besz.órni. A teli kelt~tés kezdődik. A keltetőgépel

b

4()

AZ 'D'JSร G

Vasรกrnap, 1910. november

2'1.

AZ 'D'JS.AG

1910. deozember 4:.

· Az.asszon ok és a drágaság. "' · A tejjel és mézzel folyó Kána.á nban éhiDBég · fenyegeti a népet. Abban az országb~n, melyröl azt mondották régen, hogy ~ s,aJát zsirjában fullad meg, s a mely orszagrol a tulajdon népe is azt t.ariotta, ho~y: extra Hungariarn non est. VIta ...•. e!Vl~,elhetetl.en drágaságról, hus-, ~eJ-, ke~yénn~eg;rol, a mm·. dennapi életfentartas elero1 eszkozeme~, a }e~­ szükségesebb életelementumoknak a h1anyarol, elviselhetetlen, hallatlan roegdrágulásáxól panaszkodnak nap-nap után az emberek. A haza bölcsei a nép vénei és elöljárói sürü tanác~. kozásokat tartanak, az éhező tömeg a fogalt csikorgatja és tünte~ő fölvonul~sokat re.ndez, a sajtó nap-nap utan garmadaval ontJa az ineéges állapotok megszüntetésére alkalmas plá.numokat és - tulajdonképpen nem törté!Jik semmi, de semm},, s_az ~mbe~ek végre is . belenyugszanak magyar1legn:uiva:l es filozófiával •· · az állapotokba ·és azt gondolják, - helyesen gondolják azt - hogy valahogyan csak lesz.

Nohát, hogyha a kormltny , az ország. gyüléa,. a városok, a vármegyék, a udósok, a bölcsek - az egész férfi-társadalom - tehe et. lenül áll" egy ilyen általános és eszedelmes társadalmi nyavalyával, nyomorusággal, az el- , ·viselhetetlen drágasággal, inséggel s a. velejáró élelmiszeruzsorával szemben, akkor álljanak eló az - asszonyok s m?tassák ~eg, ho~ nút tudnak. Ha már senki. se. t_ud 1~t sem~t se tenni, csak panaszkodni, JaJga~ru, ta~cs­ kozni 8 . a bajok szanál~sána~ lehetetlensegé~ , konstat.álni, hát majd segit ra}tunk az asszonYI lelemény, ötletesség és en~rg_Ia. . • , De miko.r a politikai Jogok kizaralagas hatalmába.n . lévő férfi-társadalom a lehetsér-t se tudja megcsinálni, hát akkor hogya:n tu anak segiteni··az asszonyok ezen az elVIselhetet·

quo vadis . ~ .

Láttatok már sirályokat Kint a szép nagy tengeren ?

Hallottátok leányajkról Ezt a szent szót : )).tindencm• .

Alltatok már förgetegben rünn a. szabad ég alatt?

Termöföldön, gazdag rónán, 1\likor jégeső szakadt ?

Alitatok már nyitott írnál Temet 'e egy világot?

Láttatok már sziklák között yilni egy kis ,;rágot ?

Es a mikor lelketekben Vad viharok támadnak, Mikor zugó gyatokbau Izzó eszmék száguldna k, !ikor ifju szíyetek-től Lángba borul a ilág, Mikor pogány ajkatok már :rem suttog, c ak egy imát Es a mikor égi~ nönek : Büszke dacz, hiu remén ·ek, S megdönti az életfátok l legtagadott égi ,·égzet. Iikor már-már el öpréssel Fenyeget az áradat, nt kercstel· ? Kit t · lá to· ? l·tent ! : h t, lmas t ~

l

len drágasáuon, hogyan tudnának enyhiteni ezeken az u;'séges ,állapotokon, - kérdi türeimetlenül az olva.so ?

Hát a probléma megoldása olyan _epszerü és természetes, mint a Kolurubus toJasa.

A háztartásban, a konyhában kell a drágaság mitigálásáról gondoskodni. Okos beosztással leleményességgeJ, az igények, az elkényeztet~tt s Karlsbad számára preparált magyar gyomor (ez is egy világspeczialitás ám !) igényeinek a mérséklésével és leszállitásával.

Vegyünk például egy több gyermekkel megli.Idott, kisebb nagyobb vá-r osban élö tiszt- _ viselö-családot, a mely legjobban érzi és sinyli az elviselhetet.len drágaságot, s a mely ha magyar módra élelmezi magát, - bőséges, zsiros, kiadós koszton él- hát a családfő keresetét tisztára - bocsánat a triviális kifejezésért - föleszi, föléli. Ruhára, lakásra, isko· láztatásra, női toa.lettre, mulatságra s uram bocsá' - !r~dalomra, jó könyvekre egy apró fillér se jut. ·· · · A bölcs, okos, takarékos, elórelátó háziasszony ilyenkor szükebb kosztra fogja. az ö kedves kis cselédeit. Nem kerül mindenna.p a méregdrága husból \aló bőséges pecsenye délben-este az asztalra, a helyett a. több főzelél.-.. és gyümölc fogyasztás rendszer inaugurált.atik. S a férjem-~am meg a gyerekek- különösen estendeuként- főzelékkel és gyümölcsfélékkel táplálkozván, azt tapasztalják, hogy nyugodtabb az álmuk, nem háborog éjtszaka a gyomor s reggel üdébben, frissebben kelnek föl, mint azelőtt, lllikor a vacsorák hosszabbak és bőségesebbek valának. Nem a böjtölés és a koplalás szisztémá.ja ez, hanem a szükségokozta - bölcs belátá:sé, a minek következés&képpen a férj nem fizet rá a feleség konyhaénzére. p Hihetetlen megta.karitásokat lebet tenni a házta.r tásban, a konyhában az egészségre

A p6lda.

mikor kapja meg érte az intelmet, a mit egyéb· ő maga is helyesnek vélt, de dorgálásk.é.u.t halL ni még se ezeretett : -Kedves gyennekem, a D'Albertek min· dig osak védói, soha se voltak vá.dol6i bs.ri· taik:n.&k. 1\faga végtelenűl bájos asszony, S&Ol a szép égéhez, sem & tiszta lelkéhez, de még kevésbé illik D'Albertné voltához, hogy má· · sok fölött ilyen megje~éseket tegyen ..• A fiatal asszony olyankor elgondolta ma· gában: - A mama nagyon is tökéletesnek lát· szik, pedig sem szentek, sem tökéletes emberek nincsenek. Szeretnék tudni a gyarlóságairól is • • . A mik zárva. vannak.

S val hányszor idáig ért gondola.ta.iba.n, vala!W nagy kiváncsiság ébredt a lelkében. ts nlljuk meg : a kiváncsiság nem. volt egé· szen alaptalan.

A tnama ugyanis éjjel és nappal viselt egy kis aranylánczot - mint karkötöt - a kezén. Ezen & lánczon nem volt semmi más, csak egy kis tovajkulcs - aranyból. Soha. se beszélt róla, de a menye - a kinek szép sz6ke homloka mögött jó adag fantázia is volt rögtön megalkotta a maga kis meséjét e rejtélyes knlcsról.

Az a mese pedig ,..- a. mit, dicséretére legyen mondva, soha senkinek el nem mondott még álmában sem - igy hangzott : • m lll& akkor még fiatal volt és :nagyon ~·p. ~ ;;~ világ hódolattal vettQ körül.

le.' nt

Irts. GölllbÖSDé Galam" Ml\r~t.

A fi tal D'Albert Félixné mély bókkal bucsuzot: el az anyó~át?], ~zv. D'Albe~ Amadé étól a. ki - nu utan kezcsókra. nyuJtotta :ezét,- megcsókolta a fiatal asszony

homlMiko~át

is.becsukódott az ajtó hatalma~ or , 'f bb D'Albertne szárnya az öreg dáma utap : l }.a. "k ki. "t Az n ó a tudnillll egy cst fe~él~kzett. a YR"tk müveltségü asszony romdig fe zélyezte. l 8; ánlul t~san friss volt. Hatvanöt éve daczara b ~ d' ._ .. zellemi képességekkel. Sokold 1ul' u asa,-~ " , , perfekt neve es, a. U11:11y· láglatottsaga, s az ~ d .. tt elsőséget bizto iben rész~ volt: m~ enude le $Zebb - érteitott neki. A szó ~~lJ~S golt Müveltsége .· . ében _ nagyvilagt asszony m l lk'b összehalmozott kincsek szmte s a e e en. , , fel 1 en mentve arra predesztmáltak, ~ogy , J. ~ alól. S e .. .. é asszon-m gyar1os~go a k ozons ges .. ..r ' b "ét . az emberarlóságok 1egkozon J • ed' gy'lá t sem maga nemegese_ muvelte, sem p lg szo s t••rt társ ágába.n nem u e. élt, és báJ" os A menye a ld szeretetr m o volt 'de a maga megbirálásá_ban. t~­ 'f~~~ sze~ny, alig-alig t~dott anyosa lfl\Ilt g l edni A szive szennt soha se mert felme eg · · 'l k ll tt be 2:élni elótte. Főképpen p~g arro e e lemondania t-ár a ágában, a mlt, at él . olyan kedves füszerónek tarto t : a. roa ok Zlgol'llbb

'le.- bb m gité1~6t.

éppen nem kedvező igények leszállitásában, a ~~é~~s, zsíros husétele~ ~e.lyett a főzelék­ s gyumolcsféléknek az eddigmel nagyobb mértékben. való fölhasználásába~: .. .. . , Hiszen ha az ember a külfoldon Jár s egy kis megfigyelést tesz egy magy~r meg e~ német lateiner, vagy jobbmódu lparos-csa}ad ·mindennapi életmódja, költekezése, táplálkozása, háztartása, konyhája körül, hát azt látja, hogy nálunk kétszer annyit költenek az embe.. rek, az egyes családok a konyhára, mint a szintén jól táplálkozó, higiénikusan élő és egészséges germánoknáL (Az is i9az, hogy Ká-roly- és Mária-feredők gyomor- es elhizott betegeinek legnagyobb kontingensét a. magyar konyha szolgáltatja.)

De necsak a háztartásban, a. legtöbb kiadással járó étkezésben, a konyhában igyekez· zék az előrelátó, gondos háziasszony az igényeket kissé leszáUitani, hanem egyebekben is.

A drága kalapok, toalettek, a rengetett költséggel járó mulatságok helyett érje be szerényebb igényekkel, kivánalmakkal, s ha látja. a jóérzésű és igazságos gondolko?.ásu férfi, férj azt, hogy felesége a nyomasztó életviszonyok, az egyre emelkedő drágaság miat nemcsak a alád életmódján, kony 'i án, menüjén tesz gyökeres é egészséges változtatásokat, hanem ruhá.zkodásában, zórakozásaiban is leszállitja eddigi igél:lyeiti, akkor majd ö is követni fogja a jó példát - kevesebb időt tölt a kávéházban (sok csa.ládapa kávéházi köitségéböllrikerülne a. család éielmezése), a ká.rtyaasztalnál, kevesebb és olcsóbb aztvan fogyaszt, fölhagy a gyomor és sziv müködését megbénitó szeszes itaJokkal (már a görögö"'k tanították, hogy legjobb pedig a viz), több gondot fordit a családjára, tisztelettel tekint föl a háztartás bölcs vezetójére, a család nem· tójére, az okos, a takarékos, a hivatásá.na.k maga-slatán álló feleségre és édesanyára é!l

b

tudta,

O pedi -

int perfekt lady

e... fo

AZ 'D" JS A. G

36 az egész családi élet bensóbbé, bizalmasabbá, nemesebbé válik ez által. A szükség, a drágaság, az élet bajai közelebb hozzák egymáshoz a családta~oka.t s ez az intimitás, ez az egymást megertö és segitő családias érzés, ez a gyönyörü harmónia átalakitja, megnemesiti a család életét és elviselhotóbbé teszi az élet terheit és viszontagságait.

Igy gondolom én, igy képzeJem és látom, ekként tapasztalom a magam kis körében is a nő irányadó befolyá át az életviszonyok átalakitására, a drágaság enybitésére, mert hiszem és "C"allom, a legnemesebb értelemben vallom annak a mondásnak az igazságát, hogy ; a férfi sora a nó !

Jánossy Gábor.

Miként végezhet ő basznos mun.kát abban. Mindenki tudja, hogy évról-érre megnehezedik a megélhetés, kevesbedik a háza"ságok száma s m.indenki, igen helyesen, ez utóbbi jelenséget azzal magyarázza, hogy ma már a férfiu nem nősülhet korán, mert nem képes kis keresetéből háztartást föntartani.

A mi egyszóval azt jelenti, hogy a mai nő már nem &feleség• hanem fényüzési czikk. Azaz csak kerül, s nem hajt ha zuot. Ez a magyarázatamiért lesz mind általánosabbá, hogy a férfiak hozományt is kere nek, ha fele éget keresnek. _\ mi természeNémet háztartástani intézetek.) te .. , de nem jant a szegény kányok hel zetén, a A nagy bölcs k azt mondják : &A nőnek a helye kiket szintén _ csakis férjhezmenetelre nevelnek a. házban vaM. \"aló::zinüleg ezzel nemcsak azt hozzátartozói, mért hát ·a nőnek a háztartá ban akarják kifejezni, hogy tető alatt a nö helye, a hel}e ! hab'r ez se rossz, hanem azt, hogy a nőnek egyéb Hogy a nő megint egyszer a. tán;adalom él tjogosultsá$!& nin n, mint a h 'ztartás veze- hasmavebetö ta~jává lehessen, ahhoz szükséges, t • e. A miót az elsO bölc ezen kijelenté~t először hogy azzá ueveljék. Ezt beláttik már régebben a. t te, ok mi den ál ozott meg s nem utolsó henéruet birodalom nöi s belátá..suk szerint intézkedJyen változott a. h ztartá fo!!alma. Az lőtt m.inden, tek. A midön czikkek utján akarták elérni egy akár váro_, akár faluEi h · zt rtás egyben egy bizo- gazdasági nőiskola felállitását, sok férfiu hahotányo mél'E'tÜ gyártelepet is jel ntett. A háztartás val kaczagott rajtuk, bár bei merte mindegyik, sz , a háztart főzött szappant, a házhogy az e zme okos, c.<>ak kivihetetlennek tartotfon tart rrt • bott, anyi t káp zt' t és tá k honi v ,zonyaik közepette ...\ nők hagyták a rr éh zöl t, konzerv ' ! romöle öt s micgy- férfinkat kacza~rni s egymá közt illlérenként ö zem , házt olt a cselédn v:elö intéze és gyüjtöttek 12.000 márká.nyi pénzt s azzal ve tek lédl nyo kiházasit6 egye ül t. E é sok bérbe egy kis birtokot, a mi az álla.m adott \-olt mind n olt a h · z rtá . Azután jöttek a gyárak s bérbe egy nónek. Ezen a birtokon állitották í el az la n-1 n ··r \•ette á a háztartás l gtöbb első gazda ági nói:;l-:olájukat azok a lelkes uttörök. munkájá.t •ég zte ba al'n nem i mindenben nem ua ~ zabásuan, em t.ul.ágos remén~kkel, jobb n, mindig olcsóbban mindazt a gyártá.Rt, de megkezdték, mert kénytelenek voltak vele. Az a. mit addi a há~ art végzett. A cs lédnevclést első évben csak tizenkét helyük volt, s azt fie hitazon n a gyár nem e t~ föl, e.njnos, munka.- ték, hogy be tudjó.k mind tölteni, pedig betöltötkörébe, a miért i nz egyidőre clfü • ('SZtetctt. tek nnél sokkalta többet, ugy hogy még a padlásA nők munknkör mindnzonáltal, a bölc!:iek sze- nelyiEégböl is ~zobákat kellett rögtönözni a sok rint, a háztartás maradt. Mjt mondaná.nk ahhoz, jelentkezőnek. Ez 1897-ben volt. Ekkor már körülha valaki azért, mert c:gyn 'hány ezer évvel ezelőtt néztek alkalmas birtok után, hogy iskolájukat oda. a férfi vadászattal foglalkozott, abból élt, azt mon- vigyik, de már ekkor jött a porosz államkormány - á : a férfi munkakör.e a vad!lszat~. :\lit ~zólnó.- s azt mondta : ~>Adok én helyet<'. S adott- ingyen ! nánk ehhez ? Nem-e azt kérdeznők t öle : mire S nem egyet, de mindjárt kettőt is. S tanitottak a. vadászszan pl. o. Budapesten ? lelkes uttörök ezekben az iskolákban mindent, a Megváltozott körülbelül minden, a mióta mire egy modern asszonynak szüksége lehet városelőször kimondatott, hogy a nőnek a házban a ban vagy falun. Tanitottak főzni, sütni, varrni, helye s azért még em akarjált belátni az intéző va nini, mosni, kerté zkedni, gazdálkodni s egyre kö::ök, hogy ..ha a nő tov~bb ~s ~ háztartásban jöttek uja.öb és ujabb növendékek s egyre kellett le_IJe ?lunkako~t, a~or ot eloszor meg kell ta- gondoskodni helyról azok számára. S a kormány rutam arra, m1k a ma1 háztartás követelményei ? örömmel nézte ezeket a. dolgokat és nem fáradt

l

voltak gyengeségeik . . . Sót bizonyságaink is lehetnének ez állitásunk mellett, de mi tudunk diszkTétek is lenni, kedves mama ...

Mie 'Oda elégtétel volt ez a tudat a fiatal asszonynak mindaddig, mig magának is szüksége nem volt odamenekülni titkos gondolataival ahhoz a madonna-képhez, s ott megvigasztalni magát azzal, hogy - ó is c ak gyarló és gyönge, mint a legtöbb nő, s mint - hite szerint - a D'Albertek többi a szonyai ..•

•

D' Albert Félixet és fiatal feleségét magával ragadta. a nagyvilági élet forgataga. A férfit elfoglalta. a politika és a kaszinó az as zony m llé pedig odaült ki érteni a hiuság és a. nagyra.vágyás. ...,zellemének és szépségének megvolt a maga külön udvara, ragyogott, ragyogtartón, elöl. án-a. mindenütt.

Pedig otthona, ez a szép, mcleg o thon nem ak arra. volt jó, hogy kialudja magát hogy Jegy u hol ápolnia szép. gét.

A fiatal zon y z re e i ezt az otthont. findig sajnálta azoka az embereke , a. kikn k a. maguk el á la ióformán m'~ czél n m i zol ál, minth idonkén vend fo dj n b nn g bként pedig k 1 k ld izl · l b r d z t k r az lomn k.

'Alb rtn n D id

o 1

..

lon· i dó,

Vaúrn&p, 1910. deczember l .

bele az uj intézmények segítésébe és pártolásába.

Ellenkezőleg. Végign 'zte az intézményeket s azt tartotta, hogy ennek még a kormány is hasznát vehetné s egy ily intézetet alapitott a. néme~.len• gyel pronncziában, hogy az odat-elepitett neroet családok női tagjai, a kik már ott születtek s ~tt nőttek fel s már nem láthattak rendszeres baz· tartást, gaLdálkodást maguk körül, hogy ereknek alkalmuk legyen megtanulni rendszeres, okos, hasznothajtó háztartá t, gazdálkodást. S ez az iskola is bevált. sót annyira bev· t, hogy onnBll szereznek most tanitónóket, a hányat csak tu~ kapni, a német-lengyel fah·akba, ogy a. ~­ asszonyoknak legyen kihez fordulni okos tanácscrt, segit égért háztartési dolrrokban.

Az eredeti intézeteknek már rég megvan a. tanitónőképzési joguk, öt ezen in ézetek nö,en· dékeit nom küldik más intézetekbe vizsgázni, ha~ nem ezek számára külön vizsgázó bizottságoka alkottak s küldenek ki csaálloe-v minél kényelme· sebbé tegyék ezen inté~etek uö~·endékeinek a dzs· gázást is. !úegbecsü 1ik óket mint a német nagyér éh-ü tén ezöit ~ogitik oket hathat.O~i mert magának az államnak érdeke, hogy n:uné több ily képzettségü tanitónö legyen készlet~ Nem mintha okáig tartanák öket ral..-táron, kora; • sem,. mert alig ~gáz.ott le e~ CS?port; ~ h :k ben IS •an le 1k az UJaknt. nukorara k -zülheO: l azok. mindez. a rrondo·kodá _-ómetország· ban történik, ott már fel tudják használni a kép· zett nöket a kiknek helvük házban \8.0, arra, hogy oe~eti politi.ká Üzzenek a ja•áb61, hogy' kultw·ával tart ák meg a ~zélyez etett néme: teket a német-égnek, hogy kulturá•al fogjanak UJ hiveket a német:,ég e.s%méjének. S ezeh-tol az embe· rektől nem udunk mi tanulni ! )fi, a kik be va• gyunk kel\"e m.indenféle fajtáju nemzetiségek köL.é, u. kik évente nemL-sak a kivándorlás, a est>,• csemőhalandó ág által 57.envedünk nagy yeszteségek.et, hanem az által is, hogy éreinkre nexn vigyázunk, hogy részYétlenül engedjük megtör· ténni, hogy minden évben ezrével oh·adjnnak bele a. nemzetiségek tengerébe. Részint az által, hogy iskolát nem adunk nekik, részint az által, hogy azt képzeljük, hogy a magyar embernek elég, ha. magyarul tud, nem kell neki még iroi, olvaBni is tudni, nem kell neki mü>elt ég, hiszen magyar !

Olvasunk ho ~zu, lelkes c.zikkeke a magyar faj szupremácziá.járól, de hogy az a szupremáczia. Ol& már miből áll, azt az illető erikkiró urak nem fejtik ki. Az pedig csak abból állhatna, szerintünk, ha &

kn!tur&

pénznek vett mindent, a. minek c~ak komolV' látszata volt. Ké_zpénznek, tiszta aranyna;k vette azt a szerelmet i , a mit egy izig-véng modern, tehát féJ.ig romlott, félig czinikUB, külsó égekben elsórendü, lelkiekben tucz':tember rontatott, sót a maJ!&. módja zerint találl - érzett is iránta .•:e ikka5zszuk el a dol%~ kat : határozottan érezte is a szerelmet az tfJU hös. Valahányszor a fiatal ru;~zony mellett ,olt, hitet mert volna tenni rá ó maga előtt, h?JP.' szereti. A sok együttlét után már t~olni lS kezdte : az ajaka. nem finom met z~ü, ~e~ szép vonalu a homloka se · keze k ·é é sz ük czi oke bo d ... 'de azért örült ~u .; 1 nék lenni • rte ké -bá om hónapig, ha 0 ugy akarná. . . . é A fiatal ur életének hnszonke éyriÍ ben már az tartotta bo!!V mindeD J0 ' 6 .t ifju embernek kötel ége gyüjteni az em.lékel Hogy legyen tni fölöt ábrándozni é -~r a n.~lh-1!1 elm élve, I gyen mi~el i.D;'pü_D 8 ajd 01 tobb1eknek. E a médiumok. a ~1kel6bb szól az ének, ermészc D urinel eloAz kat 0 ~onyok legyenek. C · zon.. ok. , •• nem kell elvenni. O nin _ n kötelezett efr~rt Ha c ak nem ul<:á an gazdagok · : · botz et hen érdem akár k · P r3ZS 'Dv t Í égigsz D ·edni.

• . n ját· D'AlbcrtDé körül kezde r6z-~~Agát, Fzan· a. vilá . Egy pon l • batái'Oz~a ésének hogy enged a z re1m m r ön~ rg zavaro dja am I:lk dél ótt, ~ nkkor

a

rod

tediJ:t.

k

tal nUl, m lyen n

t t

l

n

Vasárnap, 1910. d~ze~ber l.

AZ 'D'JSÁG

Ig~1.9~ön9~

(<~l<.>AK•>ót'l· • ttU-aY3tlj ~ZC· _9 é lJ l) Q.\_,

37

38

AZ 'U JS A. G

magyar embemek, ,falnsi embemek olyan szakmüveltséget adnánk, a mely ugyancsak megkülönböztetné az őt körülvevő nemzetiségi emberektől, hogy az tanulni jönne a magyarhoz, hogy az készörömest iratná gyermekét a magyar iskolába., hogy az ő gyermeke is tanulha.tilá mindazt, a mi a magyart olyannyira egkülönbözteti tóle müveltség, ~lelmesség dolgában. S itt volna aztán a müködési tér a gazda~ágilag é zett nák számára, itt kitéhetnének mt~rt itt szolaálhatnák a hazát s a magyan:ág -zméje . IDmok? Legyen, legyenek hát ál ok ; o y jól esik álmodni, a midön a va!6ság szürke ' oru !

Vasárn&p, 1910. deozembet f.

A n6t két ösztön : a szerete és szerelem tudja nagy dolg?kra birni. 1I.indkét esetet ~g_v _a. lemben, IlllDt a nap-nap mellett lefolyo drámákban gyaban ran látjok megnyila.tkozni. Kisebb ösztönök azon :1\:~.k~n~ g l sokkal inkább beszédre tudják bimi Gyakran n~ csaA:z utolsó évtiz d o osi kntata.s.U snrint caa.k azo · nak van ro~ r: f.,~, a kikn•k a. sza.jn;:~"ll.l ~b 11 bianyzik en velf371 pások alatt. egyesek maradnak barátnők s kis hi~~ alka.trHa, mPJvnek fel~dats a. fogak som,nez borltéll:li okok miatt sziinteti.k meg banitságot. b intrika mttuilf!

- - - - nak éj)ségben való megta.xtása.. - - - megoldja a nö nydr:a. Az. ujdomá okra ,.a)ó lesés a p~e%k A DR HALASZ-FELE TÖRVÉNYESE VÉDETT kák egé~z sorát ">Onja ma2a után, hol szellemen. szabad árnyat enged mé[/' a fegmirr Jtebb ]>.öiFY ~ A. nó hallga ' a. megtn~ázható félésbtíl szánn~zhJ a. s. ~ rctt~gé től sokt>zo ö;:,..<:zeroppan; de 'iZ a .no,_,állak S!áj· és 'ogápoló·s&erek az egyedüliek, melyek egyéb trté· smg halJgat nagy titkánlJ, az ~kran elso ~~tneJ kes mJaJdcnm menen ezen zománcvédő alkatrészt is tart aimmá!. toale tj re a legéles-ebb kritiklit mo d ja• .1z üzleh 'llet te::~ H apbat4 á tat l OUtsitusal Bodapesten 1 a hol éppen jelen éJitelennek la zó dolgokra 't1lll alaP~.

Török J •• Kirlly-IL 12., & laS .. Erz~ébet ltörnt5S ,Bayer gyOgy· az ügylet jóm etelee éppen azo mulik, bt>p- a. itt Ur us, áudrtssy-nt 1:!-j,., Neroda, Moloar és liosor D~tsinyí dro• gueri4<kban, Berezeller és S:dov k, .o\ttdrá.s~. -nt d., Thalmayer, ">ezönek látszó konjunkturi mts ne haszn~l)a ki. ót Zriny1-o. a, Dr. &lész ros, Bo.inar t' !l N~ B. droguerit!jiLban, a gyakran a legmesszebbre menó ó · tézkedeseket, e • budai E ren. - VidO:en jobh ~·~~urak é drogntrill.kban lehe. mm;~ •• tliliágba. menó et h s~áJ Neey Ovo& -· _ -· - · 2.- K ~ Fogeréme....•......... -.70 K kedo, meg inkabb egy olyan dllal t, mmt., a. üleg a Kis Ovec -···- -···· 1.20 » Ideálla nép 6• Jó folkefe F jtOP - ~ ... - ••• - ... 1.- ~ (puha vacy kemény) 1. 0 K England. ~Ielv kocz.káztlith.n ">a!?."Zlll ·ötéA h<ll még niuo:s, m "rende! !letö: le{Zllagyobb protekczíó meilett sem - e~y az üzlete!; in· "S DIT L" flra tár mJSKDLtZ elmm.j ből származó hírt. lly ujságoli: t rjeszté"ér. - mert bb i ~enesetre az - nem rosszakaratból, 7S Iegtá~·~~ rdekb61 tenné egy nó, hanem meg_gondolatlan-;8 elé füzók~-zit.ó miihelyében doleozott, miként egy gép, sza. mely a bankot kisz.ánúthatatlan kellemetlenség Jnin\ kad l nul, néh éjjeleken át i . Ű'~>sSége val11mi sz ba.- sodorná. A nó me-g:bizhet6sá~n soks:lor -ron ~Iflln: ·a Ja. dalmat redménynett, a mely némilag ja~tott sorsán, egy férfié, de a. nöi ajkat a cs 'kis csak idei!l·Óralg zá!l 11ók Azonban egyes példán~! nem bizonyithat k sem 3 ~i, e d ezt f6nókéne4. A zabadalomról lainelyik fojtó zárkózottság mellett, sem z e l'U. Az • . nézetem ve ny n fáradozó konl..-urrensük is értesiilt. Sokkal tőbb pénzt ajánlott föl ez az zonynnk, gyultal arra. hogy a. nók nem t dna- Illu 'ban hallgn.tm. kérve őt, "öjjön át az ö mürermébe, tahil ott is munkát, Fcrl:aa StirJnf könDyebbet, de mondja. lll~ azt j;;, hol -. -zi főnöke a. készárut, mily árban stb. • koilkurrensi fáradozás hiábaÖnólr talán furcsának tmj:ík, de én, ha ~:~ való volt, mert győzatt a hála a. régi f6nökéhez, gy6zött titkot lllteiok -.a~ ' rtru:n bizni, !;,.:Lorban a. Jell. ni, fénye& jelleme, t· zta becsület~. me ly agyon ti porta. a Icutattam s csupán 82Xln 1-!0ndolkoztam. lehe~ ~tó. reá 'rlgyorgó é néki aranyakat igeró gunyos mel.isztóbizni benDe, ~jjon · r:o karakter-e a1zouban arczot.

Nt-m pedig h ey zony. ann férfiról =n E~Óroeg M~s. hol árulás történik a nók ré. zér61, ott a biztesitom önöket, h~ nines férfi. kiben l'! b~ jdon· jeDt>mben rejlik a hiba., a. mi épp Ul1Y a. férfinem rovúára l hetne bizni, min az ly nóben, kiuen fenti azonY· is írható. Sót a küzködö férfi inkáb m képes a. hallsá!Zokat felfedeztük. 3fert én ~tartom, h~ az assférfié.

Fat.ásra, mint a fA dozó zony, bár ez Eokkal több nak lllinden tulajdonsáp-a kiforrott.sbb. ~t aért tud kísértésnek, nagyobb nyomorusá~ak van kitéve. Azon Ezért jobb, illem ro zsbt. a nó a férfin~· ,Ez ebb és állitá hoz. hogy lt;riobb, l~cmesebb lll: :o:ony is azona. nő jobban ~retni. iobb:m gyü.lölni. h~~:cs az a nal bóbe zédö\· álík. a mint sajá nembelije hibáinak esalíább, netneaebb, jobb és ~ono..."Z3bb l~ t-1 asszonY• leleple ' r61 n etó , mell k Ini k Uen ama. me{!jegy· férfi, ki oly konoklll tudna. lllzatni, llllll az asszcnY zést. hon- itt az iri.R'ység. rágaJom és má ilyen hasonló o. ki fel tc lll~ában, hoyy haU,atni fo~. lfe~ !tozott:Ul ind.it6 okok jel.lémhíb&ul tün et.endók föl. Azéit hát összc- !,g~ - akkor ll! tud ga ·, ha ez a. jt>Der!Í• ~ezhetö · de-z ebben: Jellemu fiÚ ,·J IÍ8 tud l!allgaini káráfa rnn n ·• me beDDe is u~ nlll é.J11lja m.ítulig é6 m -ruh f1tt, n caa.k h hozzátartozóinak, de min önökbe.n. uraim. Th j Uemes ember ba ~lll ~ugva id jóakaró· k is haszniíl! Igy jé · ama el a. reá izott ti ·okd. Ha az asszollyo.k 0~meg· g~~Dyos 'let.e.lódés maró le, a. mely arra o. kérdésre, · tlli!'J7IDI'w közt. 1 vkámak 'tnóilaól egy éii m 1.. elll 'tDeri-'e !:)chill r D: Gloeket-jának az a zony sorsát és en~odem, hozy talán nem illó dolgokat, ab~l ha t ndelt tésé t.áryyal6 résZét, azzal felel : vOh igpn<l és következtethetjük azt, hogy nem "toktartók, ~eorubP l idézni kezdi : ~Webe, g1indj!rt. ,esufolódó ne et Dll sie t ~ n .• .1 (Jaj, h m<-ger d ... ) Már tudniez.. után akarc.ink itélni. bi:!ony, uraim,_ SZli! á-toL: illik az uezony ny l">e ! olna. o. ~Iemény önök:rol, mert h önök, JÓ bat sze· Schnddme.!scr Hedt"ig. e~tt annak, bizony o.kárh:inj r na!lY(lll intim . rolmi üzyeiket tálalják !el a uírsa.ságnak. kik ezt hál~ foaa.dják és hasonlóval riszononák. fegengedem h~.

Az. alábbiakban "'"ál.a.szolok : Az B.SEzony hallgat : ht1 az esze, beszé) : hn. a szi">e n:z- illetó hölgy ne~t nem emlitik, -ah. én ~tettel hajlok me-g diszkrécziójuk e!ótt - dc Dag)on 81e\le• parn1csolja.

Mi jobb egy n6re, ha. azt lllondják : ~Nincs mit mesen tudják sejtE-tni azt. Tessék elhinni, ho;ry nz a.saz~Y gyakran mélyebben tud hallga-tni, mint a. férfi. Egyo~ mondaniu, n~:zy ~KedVE'$ fecsegó~. talán lllert daczosabb, konokabb, mi!skor meg mert Egy halottkém jelentése : •Az asszony meghalt, jellemesebb ! Ha azonban mégis többe lllond a. kell~té, már nem beszél . nél, ugy ez: nem nemében, de gyengeségében rejl6 ~~· Sok asszony hallgat, ha. beszélni kellene és fordítva.

E~ "'UJDY Téletlen tanuja. mlt egy rendez-vous· mit, uraim, önöknél is csak oly gyakran taláih~7• il.ák. Kérté ,• d ne árulja. )f<'g is tartati a za">át. Az mint női nemnéJ. ajjon az~rt·E', mert killönbek nálunk T't"dor [lka. asszony n~ma Yoll.

Hir chl lNIW.

:ilágtörtén::

o o lásnak!

ev':,f

l

J: ál: Sára.

f

lll"!J:

A kerd.ésro áJtruanos igenDel kell felelnem, nelll ugyan z&t, lllivel nemeinról vnn ezó, banetn lllert ~1· dákat ís hoihatok fel határozott állitásOtn bizonyitásara, a. melvek elhallgattatják a. :ronyolódókat. l!zonyu nélkillözésekkel küzdött egyik asszonyimleriisöm, ali.., hoey mindennapi ken érro akadt. Fétie f.egen feküdt, neki kell· t tehllt enDek és három gye C'kcm !.: e!l " :í.s.áréíl :rondoskodnia. Az asszony egy

' •• .Az

m~g

ó

ideje megézzc] kezdi ki~

. Vasárnap; 1910. deczember

4~

AZ UJSA.G

K6xim n (Folytatás.)

A multkor bemutatott limpaernyö-mintához méltán sorakozik a ma bemutatott két lámpaémyő, az egyik alkalmas férfiszobába is, a másik hálószobába. vagy boudoirba. Mindkettő előállitása könnyü és olcsó és mégis nagyon csinos.

Az első számu raj z szerint készülő lámpa~myőhöz a drótállványt magunk készithetjük (vagy készen is vehetjük) s a sely mrész könnyü fehér bélésből és könnyü, nem töréket)Y• bronz!zinü felső részből áll. A béléshez ugy naunyi anyag szükséges, mint a felső részhez, nehogy itt vagy ott buzádjék az s ez által elrontsa az effektust.

A rajzon látható gyöngydisz barna fából készült gyöngyszemekből álls ezeket készen is lehet kapni.

De e gyöngyrojt csak vagy a lámpaernyő szinének megfelelő lehet, vagy pedig fehér.

Ha a férfiszobá.b a a bronzszinü lámpaernyő nem illenék, akkor lehet az bőrszinbarna. vagy olivzöld is. A kék nem szépen hat. A rózsaszín ernyő helyett hálószobába lehet narancssárgát, világoskéket, rezedazöldet vagy hala ány lilát is alkalmazni. De vöröset semmiesetre sem, mert ez igen közön éges.

Ezeknek a drótállványoknak na.gysága t~t­ szés szerinti, azért nem is említettük a méreteket. l\findös ze annyit kell megjegyezrü, hogy a plisszébe rakott vagy hozott volant (fodor) legalább kétszer olyan böséget ki\7 án meg, mint a milyen a drótállvány felső karikájának Yagy négyszögének szélessége.

X:ozmafika.

Rovatvezető

Garami B6Ia dr.

A dekolletázs. Még csatakos ugyan az idő és tél apó csak egy-kétszer mutatta ki foga fehérét, de azért mindinkább benne vagyunk az u. n . szezónban. Abban a szezónban, melynek ösmert.ető Jele az, hogy rengeteg sok pénzbe kerül. Hiszen, a kinek van, az könnyűszerrel megbirkózik a téllel és legfeljebb a családapák nyögnek egy nagyot és keserveset, a mikor holmi toalett és kalapszámlák kiegyenlitésére kerül a sor. Ámbár a ruhakérdés még a könnyebb szerrel megoldható problémák közé tartozik. Hiszen ahhoz nem kell valami kiilönleges izlés, amig divatszalón-és ruhaköltö van a világon. Gondoskodnak azok an·ól, hogy mindenki, a ki csak megfizeti, diva11os és izléses kön· töshöz 3usson.

Lámpa ernyő férfiszo bá ba121 ,A lámpaernyő felső részére (az ugynevezett ko-

szoru-részre) egy egyenes selyemdarabot helyezünk olyan szélességben, hogy az a felső nyilás ~ls6 széléig érjen s ott szépen beplisszirozzuk ~s rátr~sit-~ük a nyilás alsó ny akrészéig. Azután veszünk .~gy keskeny selyemclar bot s a nyakrészt azzal huzzuk be, szintén pli. szé-alakbau s vegül kis fodrot varrunk a tetejére s annak elvégződését egy kokárdávaJ. fedjük el. · A széles &}só fodor 28 czentimé.ter széles s kétszer, vagy két- és egynegyedszer olyan bö legyen, mint a drótráma felső, legszélesebb tányéra. Az alsó fodor elfedi a felső, plisszébe rakott rész varrását, a fodor varrá.sát pedig barna íagyöngyök, forditott ~V~ alakban rakYa, rejt.ik el. Megjegyzem, .hogy ugy a bélést, mint a felső, br~nzszinü .~el!: met ugy ~ell fordítani, hogy az mag~val a sz~:~.sl elvégződéssel l~gyen lefelé s ne kellJen azt külon beszegni, mert a szegés, mikor a lámpát meggyujtjuk, átütne s ez nem szép. Azért tehát a selymet csak hosszában alkalmazhatjuk s nem szélességébep. anyagra van tehát szükségünk, a mennyi az alsó, nagy fodorra szükséges. Ebből hosszában levágjuk a fo~lrot s a megmaradt részből csinálhatjuk a koszorut és a felsö nyílást körülvevö részt.

A második szá.mu kis lámpaernyő ujrózsasziu aeÍyemből va.n, a melyet a. má.r elóre elkéEzült

Annn

Hanem jaj, a tesb bá.jait, a. melyek ilyenkor a szezónban sokkal szabadabban szerepelnek, mint máskor, már csak magunknak kell valahogy helyrehozni, - már ott, a hol arra egyáltal..-ln szükség van. :ms hogy ez sok gondot okoz a. hölgyeknek. azt a felszaporodott kozmetikai kérdésekból látom.

Sok olyan témát penditenek meg ilyenkor, a roi bizony téli szezónon kivül nem igen ktuúlis és e kérdé ·ek javarésze a dekollotázsz l függ ö ze.

Legnagyobb szerepe van e problém&kban a. karnak. Az estélyi öltözék itt adja a legtöbb engedélyt, a mikor fesztelenebbé té ..e a. viselet~t. nem kényszeriti a hölgyeket arra., hogy testük egyik bájos diszét az utczai divathoz hasonlóan tokokba rejt ék.

A szép kar! Hit bizony, az igazat megvall"V , ritka, mint a fehér holló. De itt nem azokról a hibákról a.k arok beszélni, a melyeket csak hosszabb kezelés utján lehet eltimtetni. Ha valakinek szerdán eszébe jut, hogy azorobaton bálba kell mennie, akkor igazán nem ér rá, hogy idomait a.m~gy fris.~ibe ugy átalakitsa, .hogy azok az esztét1ka kovetelményeinek minden tek!ntetben megfelelj.enek. sem tzomSem ho sszadalmas masszazskurákra, .. gyakorlatokra és egréb, idomokat ll>Lt ~ la kit6 muveletekre nincsen tdejc. Ezért cs~k s. mh.ub~~-~sl rövid idő alatt eltüntethető kozmeti ln t l:WU·o fo ok megemlékezni. llyen«:-k a kar reozé~.' .~ur ' va~yis libabőrös felülete, tulságo szörozotts6ge é-s feltünö barna ága.

Ha karunk e hibáldml ékeskedik és mulh~ttt l nul s.ziikségesnek mutatkoúk, hogy lv:~~nu ~ : han versenyen olyan toa e en Je tély~n. agy lgl el e hibákat leplezni nem igen lenjunk meg, .me ~ , m1 tó kurához kell m6dját már lehet, gyors és erel~es ha • a~z fol amodnunk E harnia ·zto ura .. " .

Y lk 1 .. mertettem érdeklodoknek SZl0 1 több a ·a omma ' 1 '}' ·ro., l . szol álok z üzenetekben fe vt ago l ~sa . esen ulsg, "rözött é"e e atén sz8rvesztó A kar t agos szo "' " .. tt·J!l , b dulunk merr a. fölösle.,.es szoroze "" • ut1a.n. sza t a .. köljUk 1 k!U'unkat, mert.könyscmm~e~S:t:;cre:,)~~gy lóst"bb égéseket .szen ed~k nyen tt .. kölés utján Yaló szoreltávolitás és a me11 e a por . ö ft.hl- \"é e . tökéletes a me tm i1 ben a sz rsz b, ~ . nc_m ~s tt k!U'Ol'l mi hizoey t>gyált lt\n ' nundig o lll r nem t-pülct s lá.tdn

ad

(I!'olytatjuk.)

'"!.myolna.-crn ó női oudoi1 vagy hál6.!zobáb n.

•...

~rót'llv nyra. crö itünk, ürü, apró li" zé :, ' ' 8 a an· eol a uc: · nol ·an sz.inü ~e mz lllorral rejt.jük el. V~gez;ti.il g~·öngyrojtot ;ll,almazunk.

-

~

fO f'\ Afl t{·,

Angol mustár hurkaféléhez. fu deka finom angol mustárliszthez 8 deka. por~uh..-rot veszünk és annyi borecze-tet töltünk ho?Q:á, hogy sürü pép legyen. Ezi.ist kanáUaJ negyedóráig kevergetj~ és ha nagyon sürü, még felhlgitjnk egy-egy kanál eczette.l. Bekötve, üvegekben éveidg eláJ}. Lehet hoz.zH. tMkonyos eczetet is venni.

Fölkenhető libamáj. T {thoz va.}ó snndwichekre, vajjaJ bekent zs mlyeszeletro igen aJ.kalmas a következő )ibamág : né",ay deczi fehér borban, melybe borsot, sót, fűszert, babérlevelet adtqnk, fél óráig pároljuk a libamája~, melegen áttörjük s.zitán, a le.zsi.r:ozott levét is hozz{t k~'?'eriü~ és kis porczellántégelyekbe nyomkodva bekötjük papirossal.

Télen hideg helyen néh'ány hétig is eláll.

Töltött tojás. A keményre főtt tojások hegyét levágjuk és a ·sárgáját kivájjuk, ugy hogy a fehérje meg ne repedjen. Az áttört sárgához sót, borsot. füszert, eczetet és olajat ke~erünk és e keverékkel megtöltjük a tojúsoknt, ujra ráhelyezve a fedőkek A keverék egy részét eczette'; o)a.jja.l meghigit-jut és ráto1tjük a tojásokra.

Marron~ _glacés. (Czukros gesztenye.) A legnagyobb fajta gesztenyét -olasz ma.ronit -kell hozzá venni, puhára. főzni, meghámozni, a belső héját is leszedni és hideg vizbe rakni, hogy megkeményedjék. Ugyanannyi sulyu czuk()t'ból szörpöt kell főzni és forrón ·fá,tölteni a gesztenyére.

Ezt négy nap egymásután ismételni kell, a negyedik napon a szörpben megfőzni a gesztenyét, aztán porczellántálczán száradni hagyni. Staniolpapirosba esavarnf éS mielóbb elfogyasztani.

Kassal sonka. Egy 5-6 kilós sonkához ve. sz ünk fél kiló sót, 4 fillér áru salétromot, ugyanannyi koriandrumot, 1/ ~liter borókafenyómagot, l marék ezerpille-füvet és ezzel jól bedörzsölve a sonkát 3 hétig a. páczban hagyni, mindennap megforgatva és a saját levével megdörzsölve. A negyedik héten még lepré elik deszkával, a.zt.án 4 hétig a kémény. ben fü tölik. · Szalonna•eltartás. Néill.ecyek a. szaJ.ollilát; két hétig sóban ta.rt.jl\k, aüá.n friss széná.val töltött ládában. s.zénába csavar rakják el. Mások min. den husos részt l zednek a .,z~1onnáról, jál bedörzso1ik só\'al é s ~étrommal (5 kiló sza.lonnára. ~ dek sót és 20 deka salétromot éve). aztán a pmczébe egymáar ral...-va deszk 1 k közt, neMz kö\"eke rá Irva. l pr selik 'és egy hónap muha sze.J)ös k mrában fi>1 h dják. Ott kiszárad és Im'" nem a asodik. ."

Habzó Jlllloaáclf. Egy palaozk vizbe 30 deka czitromh6jon ledÖl'Z ölb ezukrot, 2 o ökan§bzyi konyakob ~ utoljá.ra 6 gr. széns v nátQQl;got adu..nk. A. p4laezkot beduga zoJjuk, a dugót le-köt. jük ~ haszn~ tig félreteszsziik. s6s·. cakes. (Teasütemény.) 50 deka. finom lisztet, !! deka. vajja1; gyurófával összenyomkodunk, aztán a közep~be sót, késhagyni rózsapaprik!t, 2 hab&rt toj!st, 2 kanál tejfölt és nnnyi sört adunk hozzá, hogy vajas tészta koménységü Je. gyen. Addig gyu.rjuk, mlg n kéztől -elválik, akkor v6kenyra kinyujtjuk, egyenlő hosszu száJakat vágunk belőle, tojá.afehé.rjével megkenjük, darabos BÓ'\"1\1 meghintjiik és n süMben megsi\tjük.

SzárU6 kötél mosása. A hosszu tél után a padlá&on levő ~ ~rit6 ~ötél is kormos és poros lesz, .kivál olyan hely n, a hol ritkán van nagymosás, da a háziasszonyok nem szivesen mossá.k meg a köt le , JDert látszólag n m tisztul meg alaposan, azonkivül pedig összeugrik és rövidebb lesz. Ez a kellemdl ~·g csak a~or történik, ha forrq viz. ben motl!lák kötelet, de ha. hideg zahniákszes~es vizben áztatják, akkor tiszta. lesz és nem veszit hosszas' gáb6l. Három-négy óráig kell a szaimiákos vizben hagyni, akkor jól kinyornni és uj szalmiákos vizben áztatni, utoljára pedig tiszta. vizben öbli. t eni és megsz ·rit~.

Csukamájolajfoltos ruha. A hol a gyermek rend en csukamájolaj t azokott bevenni, sok p ét kerül az elébe kötött asztalkendöre. A frú s pec ét könn en kijön, ha egy lit r vizben oldanak fel egy lrávésk nál borkósa"Vat és abban áztatják a ~ ét~s r zeket. Ra egy napig ázottt J"endeeen kitno ák. A gi foltok Jl hezebben t.üntethetők el a.zokat alk6nsa.vas nát 'umoldatban ~ell áztatni, b~kósa.vval mt-ghinteni, aztán lágy esővizben kimosni.

A földi bolhák ellen ns.gyon jó Zs.cherlintl langyos nzben feloldani s a. növényeket azzal locsolnj. Legjobb ezt e~ó után tenni, a ~kot' a bolh'kat az (! ~ l erte, il nkor aem látha i

LEGJOBB SZÁJ· ÉS FOGÁPOLÓ-SZE l · é k •

. töb ••

t

AZ trJSAG

Gazd s4ji f n6c d6.

Czlroktermés értéke. Szalay János &A seprőczirok termelésec czi...mü könyve szerint a seprő­ ezirok után igy alakulhat a bevétel: Termés (gyenge):

·.

4·0 q szai-ál •••••••• a 22·- Ki = 88 K; 8·0 , mag •••• •..... •> 8·- • = 64 • ZO·O • szár .......... ,; , 1'60 • -=-.,...,3~2,..-:;::~o;;--Összes be>étel.... !84 K. Le>onva a t.etmel!%té~i költség._._ .._""'7"'6,..-:;:t>;;--:Miilden jö,.edelem. • . • 108 K.

Középtermésnél :

6 ·0 q szakál •••••• h a 24·- K: = 144 K: 12-Q • mag ••••••••• , • 8·- , = 96 • 30-Q t ezár • • • • • • • • • • 1·60 • -=-=48::-:::•; - . ÖSSzes bevétel. . . . 288 K.Le>onva a t~rmeszMsi költség....

84: ~> Marad jövedelem.... :!01 K.

--c.,."...,..-:~-

Igen jó termésnél:

g-o q szakál ......... a 24!- K, 18·0 • mag ............ • 8'- • = 40· 0 • ezár ... .,. ._. •• • • • 1·60 t = OssY{!S bevétel •••• Le-ron va a termesztési költség •••• ,.

Marad jö>ed~Iem •.••

216 144

K. "

42·4 ~ 392 K.

100 " 402·4 K;

K. Rufiy Pál •Oziroldermel.é.!c czimü müve i'zeánt a számitás igy alakul.

lj

( K iz:'ralokat n tm adur:k visSUJ.)

Va.s&rna.p, 1910. deczember 4. tejezukorral édesitve, szardella, ka.vi.ár, füsililt so~b.

Kerülje a >örös bort, teát, kakaót, csokoládét, ..r12illt• darát, burgonyát. 2. Jó eredménynveL Budapeet osszes kórházaiban.

• . · Fiská.liont.. A kérdezett hizlaló-gyógymód <l--fl hé.~g tart. A gyógymód első 2-3 hetében feltétlentil szukséges az ágyban íehés, azután is a lernagyo~ :észét a napnak ágyban kell tölteni. -aponta ~-l ~ral, altalános masszáza végzendó, azonkhül az or.-ose. naponta egyszer vég:z:endö gyenge faradikus áraJlllll.& való villamozás. A táplálék mennyiségét fokozatű~ kell emelni . .Az elsö napokban tulnyomóan tej, még P~ ~ét-óránként 60 gramm. A. 3-5. napon már l Y:!-..-... liter legyen a tej napi adagja, a. melyet ko~én~ lassan, hidegen vagy mei.:gen kell me~nní. He. undorod• nék a tiszta tejto1, akkor ke•és teát, ka \ét \"agy ko~~ lehet hozzáadni. Ha. a. kizárólagos vagy tulnyomó tej~tr=:'> már a kezdetben nem sih-erül, nem kell azt forsZl!~ ban~m a. bóveu adott tej mellett \"'egyes táplálékot k adti . A hatodik nap után az étrend a kö>etkez6: R~~g~ 7 11?, órakor: félliter tej, a melyet egy fél6ra. alatt kor· tyonként kell elfogyasztani; 8 órakor: egyharmad-:egY' negyed liter tejszínes kávé, fehér kenyér, >a.g:j ká,v~· !iÜtemény \ajial, O gr:liDill hideg sült, egy tányér zs;'Ó ban kisütött burgonya. (pommes de terre frittcs) ; . ~ 6rakor : félliter tej kétszersülttel ; déli 12 órakor : féllitel tej, a melyet egy félóra. alatt kell meginni ; l 6rak3;J. husleves, !ililt bó>en. főzelék, édes tészta, kom~6t, 7J órakor ; félliter tej kortyonként; 5 órakor: fbiliter t(~ vajaskenyér, 80 ~mm hideg hus; 8 órakor:. me eq sült, kenyér va.jjal. félliter tej és 9~~. órakor : félliter ,tk~l és kétszersült.. Levesek, husok, fózelt~'kek és édes tészta · ban nagy dltozatosság legyen.

G. H. Miczi. TeEsék Bimalt-bnt M:edni.

Nósülendá. 1. Olvassa el e h6 I-jei számunk 9-~i oldala. harmadik hasábjának legutolsó hirét,. a. tn'.~ éppen arról szól. Ha igy igaz akkor nősillhet ma1d. Máal két kérdésére más helyen >álasz.olank.

Fertözés. Tessék a. ~édelem cúljáb6l naponta többször kolOZS>ári "'zent László fertótlenit<í pipereszappann&l megmos~kodni. ~ állati Dr.brec:en . • lassa meg napközben öbb~{)r é·~ vizzel és este a lefehés elótt meleg vizzel ~ fe?n&ny bársonyszappannaL A szappanhabot hagyja. neá,Uott perczig, azután mossa le sok langyos ruz~!· u oa. sonY· vizzel és a. leszáritás után ecsetelje be CJJe?'e ~ár osás. zsirtalanitóval. Reggel a. szappanos langyos_:nzes f~éri~ állottvizes leöblités és leszáritás n án ken]e be t arot:· bársonykrémmel. Ezenkivül >égezzen m'aodnapon e..n b1l J!Ózöléseket a kö;etkezóképpen ~ egy nogyobb '\R~e~~lt~én helyezzen egy izzó \'"llSdarabot és az edényt tt: e 0 és &It lobo~a forró izzel, hajt€& rá. az arczát . .c\. feJét ó ~lét edényt takartassa. le egy 't'ruiteg kendó>el. A g tO ll 20 perezig tartson, a. mely idő alatt két-háro~orbi~ friEs forró iz.et nz edénybe tölti:!ni. Gézölés atan .. Ot>~ lemosás és a. llll!lzáritás uti-n krémes bedörzsölés ko.et. kezik. .A mitesszereket napont-a •agy másodnapont-e kell kipréselni, a. megérett pattanásokat pedig a. b6~ szappannal és meleg vizzel >a16 letlszti.tása. után egy kiiz.zitásse.1 megtisztitott, de már hideg tűvel kell !Illo rumrni. A kipréselés, illet.-e felszurás után melegnzes• · szappanos lemosás és ledörzsölés kö>etkezik.

Beleg a.saz()ny. Tessék naponta háromszor 20/o·or Lysoform-oldatot használni.

PipaC8. Tessék bársony-aranyhajteát használni.

K. Berta. Levélben >álaszoltunk.

H. JiJrn.ó. Levélben '\álaszoltunk.

Faluei kia leány. Tessék bársony-szeplókrém~ he.sználni.

K. GrJUrl.."4. Kivánsága Sl:erint levélben \"álaszoltnnk· Érdeklódó. 1. illik. A perz;ián. 2. Bá.rsony-bórhám· laszt-6 t. 3. ...,emmi esetre se menjen hozzá.

F. Ara1tka, Nyitra. Elsö kérdésére más .h~yeD válaszolunk. :?. Olvassa. el o. •Falusi kis leány Jetitére 1..--üldött üzenetüuket. 3. Q;ak festéssel lehet. Tessé : perzsa-hajfestő használni. Olvassa el a. ágodic ~e • igére küldött üzenetünket, • Lilil:e. I. ... 'em szokott. !?. OlvaS!& el a tDebreozen jeligére köldött üzenetünket. 3 • .t.:·em. . li ·re Hr. l., Bput. Olva.!!.Sa el sz fu-deklódóc Je ge kúldött üzenetünk második pontját.

• S. B. 1. Teljesen megbízhat<>. 2. Olvassa el a. ~ágodil jeligére küldött üzenetünket. . .oac Sdrga ró::.sa. 1. Olva!!& el az tllic és 2. a. •PipamáJ jeligére küldött iizeneteinket, 3. Ezen Urd~é~ helyen 't'áhwzolunk. tm er61 H. Gtf. Sagukani::.M. 1. Ott &ZÓ l!incs a . l~ c6~ de nem is lehet szÓ r61a. 2. Oln!I!Sa el a Kispesti 0 ~ jeligére küldött üzenetünket. . . ó Nagy Béla. 1. "fan. Az ide~rgyógyászati ldinilr&• •• Igen. 3. Lehet. tiG•· JI. S. l. Olvassa. el a. tlligas asswnyc és 2. a pesti olvasót jeligére l.--üldött üzeneteinl.-et. tunl!l Bel!.. G.• nf. Levelé át-adtuk kozmetikai roV& vezetójének. an .. _ :al?T~r:;ukor. A nzbe m!Í.rtott czukroti 0~t sururc kell fozni, hogv ha cseppet belóle egy poékrB vizbe ejtünk, ez nem vmül ö e n~ hanem 8 fen. ní. z~ ll. Akkor üin é:rm önt>e fakatcillal addig kell mig feh redni és üriisödni kezd. bozzát<ntjök a to· izt: málnasz.örpöt, naran ~rret rwnot, ~t cso il ládét, ~:ös ká \"é~ v-agy egye ' te és s~erint fn~Jrs festhetjuk é marri.nylapr v-a"V sim.a porczell ké!!Sel önt>S hide~ helyen kem~n\"1!dnl hagyjnk. ~n ~gY koczkára. :ag.-a ismét száradru hagriuk és etanlol· -rag1 scleympapllTS t'Sil."': arjtlk. Lehe iritott mandulát, mog ·or6t apróra. tör -e i3 közéje kerernie.

-riSbeXJ R~gi dó/izet6 '!n~t. fianrll ~os kJ)d'9&• \"&gy szalmi hzapp mosni. o.;.ak ~yo~~eD de. bedórz:sölni CS& V ' nem })ad. f li~ n ~ bD kivasalni. crépe de Chlne pp&D8Y0 ~!blit~· panam.af6r.etben kell megm ·ál hideG~~~~ ö~!l· Ha tiszta ~1..-em, igen iép 1 de ba he.JXI.l-~tű '

álti

rat

t

kjd,ánt

n

ugrit.

K . E ··'·'·• Dro . ~ t, ezz l k ba &Z • bei • látu6 l '·1..--al b

•

'

oh dlóL· - J' 6 p~ p . lll• · a p ai , m~ át·

'

u::.:....

dt, ~p ~'r&,

~

~ M V~a~s~~·~n~ap~,~l9~l~O~.~d~ec~z~em~b~&~l~l~.____________________Jl~Z~_11=·~J~S~A1~~~-------------------------===========-----

__

.j

Marguerite Audoux könyve • Irta Mezei Erzsébet.

urhölgyek k ü l ö n ös figyeimét f elhivjuk N EU M AN L ÁSZLÓ divatházának Kálvin-tér 2. h i r n e ve s karácsonyi vá· sarj ára.

A

karácsonyiVásárta~

tam a alatt az összes osz· · tályok elsőrendü czikkei félárban lesznek árusitva.

A karácsonyi vásár a ruhakelme osztály, a blu z

és pongyola osztály, a himzett ruhaosztály czikkei ből d us tartalm u minta. gyüjteményeket, divatlapo· kat és árjegyzéket bér·

mentve küld.

~h&

W Ci.i ii!Ym&_..,.W J

mn s

" ttmVWiilliiilidd&

'*

··n• u lia bün az : hogy n om zengek zsolozsmákat,

S egy sóhaj, egy dal csup án az imú,m ; lra bün, hogy ócska imakönyvek holyett A 1>i.r ágos rét az én bibliá.m ;

lra bün az : hogy a hitem ott találom Zöldelő erdőn, kéklő ég alatt, lia bün , hogy a pacsirta ének' rG Szivembe buzgó áhitat fakad; S ha bün, hogy ridog, holt betük helyett l\Ii :3~in, mi illat, mi fény, mi ragyog. l észtet imára, pogá11y áhitatra, t Tgy büntess, uram .. . nagy bünös Yagyok.

F. Galambos Margit.

Tolsztoj frajídoáj a.

Irta Perczelné Kozma Flóra.

Bizonyára. sokRl.!.~t érintett kiuosan .~ ~J:mkroarát diszharmónH\.<lS zinezetu, .,tagikus halála. Nem elé<T hogv életében az o .fe"sé~ t . o> ..• , •. t an l. a tu e,es, 1--·. lti'I z n 1 egy zerusea-u atsad.". . lrn C:k megrogzotLfoege .. .. • ·, ' c-el o"k' lells, es ·esz ül"et1 ege nuatt csődöt mondottak; nem <'lég. logy saját nyek . életét nem birta a külsö köri.ümé-.

11.

Inla t t gondolatarval ·· "S~haugba hozm. .,.,., eg , veanapJal , . "ban 1s . ann 1ra . nem c'rti. xnane...... . . . _ ...... eg. \környez~t~) annyira üldözi öt vag om il

t a Yy

Tegnap még szi.i.rke: fa.~ó, létér~ küzködő élet, alig is vaD: vala~,' kl .. tu~omas~ venn~ róla ma mmdenkie, kozkincs, 1ro_dalmi szen'záczió. K önyvét elkapkodják, a ~et.Ilapo_k közlik arczképét, megintervj uolják , palyafutasát megírják. , ., A mi pedig megkapó eb_ben a szenz~ cz~?­ ban , az, hogy egyáltalában nmcsen szenzaczlOnak beállítva. , »Marie Claire<< cselekményére n em egy erdekes k önyv · nem viláerit semmiféle t itokzatos lélek örvényébe, n em tár elénk lélekzetrabló bonyodalmakat, szennybe, sárba sem hurczol, nem is valctm:ilyen parfümös álvilágba. ]'ehér és tiszta e könyvben minden, mint a benne leirt kolostorbeli ágyfüggönyök De nem mintha az elénk varázsolt emberek nem husból, vérből valók volnának, telve emberi gyarlósággal.

Nem : erős, a dolgok méJyébe hatoló megfigyeléseken alapszik az egész , való életet tár elénk, de az életet ugy, a mjnt egy fehér és tiszta lélekben tükröződik, minden póz, minden affektált szentimentálizmus nélkül .

Az egész könyvben nincs egy felesleges szó, egy hiábavaló, a hangzás szépségéért odavetett · jelző . H~ az ö1·eg Flaubert élne, öröme t elnék b enne. Öt, ki n apokig volt k ép es egy helyesen megválasztott k ötszó felett goudolkozni, ámulatba ejtette vo1na ez a szegény öregedő varrónő, a ki a megvakulástól való félelmében cserélte fel varrétüj ét az irót ollal.

Hiszen kevés czéhbeli iró van, a ki igy, egy sincs, a ki jobban t udta volna megirni Marie

Claire ifjuságának történetét, mint a hogy meg van irva.

Mikor anyja meghal, alig három éves, nem is él róla emlékében más, mint kót nagy égő viaszgyertya anyja ágya meU0tt és a szomszédasszonyok szavajárása : >>I11:eghalt az istenadta é ~ gyermekeit még c.'ak :meg t:~om csókolta! Hja, a szárazbetegség gonoszszá teszi az embert·.(< Tem látjuk-c az egé:sz heve~ nyében összegyült falunépét, p]eLyka-rossz.~ akaratukat, mely feJ nem tudja, fogni az anya.i sze~·etet ez uto1só nagy áldozatát ?

A gyermek Marie Clairenek nénje is van, még egy darab ideig apjuknál maradnak. Ez egyre jobban züllik, a szomszédasszoily gondoskodik valamelyest róluk. utóbb az apa elhagyja öket, világgá megy, a fl? omszéd~ asszony is megsokalja a gondoskodást, az egyik gyermeket valamely rokona veszi .m agához, a kisebbiket, :..\1:arie Clain~t a városba - kolos~ tm·ba - adják.

A fejedelemnő komor arczu, rideg lelkii: parancsol rendelkezik, sujt és büntet. 1\farie Claire egy gyönyörü, fiatal, mclegszivü teremtés, l\Iaric Aimée testvér gondjaint •-an b:!zva. ::.\Iulnak az évek : a gyermek boldog pa)t~.sai körében, az imádott l\Iarie Aimée testvér oltalma alatt. De emez szegény szép leány 1 hiába apácza, hiába gyötri, sanyargatja blkét, hiába igyekszik szive minden gerjedelmét ide· gen gyermekek iránti szeretetbe plántálni, hiába . A kolostorbeli öreg papot uj ember váltja fel, u j fiatal pap és l\Iarie .A.imée testvér még csak t izenkilencz éves volt, mi.kor felszentelték.

Es ez a könyv egyik legcsodásabban meg~ irt oldala : a gyermekek hálótermében éjjeli

kiR~

k érdések miatt családja, hogy e végzetes tragikum otthonán ak elhagyásár:- ~énysz e­ rit.i öt és a krisztusi~zeretete~ ~~ Irgalmat hirdntő apostol nom tud csaladJanak me~­ bocs~tani, feleségét, pedig - 'ő a, vil~g r~-~'~k hahdos agyan ' Hssza~ Jegnagyo bb kere"ztenyctasútja ! 'd" ?

Dc r"rcm rcUenetcs egy t·ragc w,_ ez · 1· ..

-:iF gér~ sem akarom ezzel 'TolsztoJ m_egdont~letlen nagyságát mcgkiseb?iten! . ~hszen .:e 1_1-_.".zabásu földi életben ann:v1 az 1gaz1 nagy s,a.''" ellensul,vozó, lenyomo' a k,·ad'1 troL a y, h og Y . ..tak1an_ '-:. k J,. us Krisztus y olt kcpes az utoiso c ~~a c~erczirr hű ma.r adni önmagáho~ - , .,crv valamint teljesen értem a.zt ~ refgzl~~C~· :.:-• · d en oldalról c e '1kiii l i amcly mo"t unn .. a' e"alad ' _~ - m is lehet a, l<omyezetet.. a. lW , 0 vonni, hogy 0 ·ilág tá1·~adalmát, és az ebbo - ara. . ~: ~.1 t. ' 1 , .. zuJ- ~ r ert. ez~ e Je ,et kemeDyf'n no o· t.oroz, -... •. :rsada.l. a} a' dokat ' ez~kef; a f<']e:·w..gcke(, d c."

1. T' R'Saidau.lma k mak alac ony szinvonal_a, ~z n L ar"l ; ·min~ 1 ek irtóznak u. filozohal z~~em_to ~~ '1 _ ak · 1' h· ke'te' rtelmu konnyu e ve me Y d ben cs a e a, ' · 'l tet e~ ket kere ik. Társadalmak, mely;k, az e e 'l ze eki. a földi élvezetek kiliasznál~sara, eze csa . s . .. b 'd·· surozásra es az ezzel 'lküli ures esze u z _ , . 'k T' ~; , lellmsmeretlen fényüzésre használJali ; harJaN 1 k ba' r külsőlea- a va. as oz, sadalmak, mde ye -ecry eayhá~hoz számítják · bban mon va <'gy '=" o . t JO vi re keleget e z1 s ki:ü o"leg t""bb o, Dr d hlS lvány b"veikct k a ~allá i követelmenye}me : ~l a . ne . . i v allasoc::sa!ITo az egyfo<Talmuk smcs az Igaz , · t 0.. 1 b~ "?·e 'ki"a'_,á.::r·a 1 l nvn · egyéni ·· háza l-ban e reJ·t ett. ( neg , ." ·lélek váró\ egyeteme }gazs~g;;o~en~~ztény cseleke0 hitéről _ és a~ ebd~o l e~e lyek csak a .. abló~ detekról ! Tarsa a. ma , me

f~~~ltSsstgrc

el~fs~·~ad, afü:~ e1~

1

n os, átlagembert értik és értékelik·, s nevetve beszélnek a >>hóbortos<<. >>csillagokban élő <<, >>Utópiákat hajszoló (~ álmodozókróL kik clfe· csérlik földi életüket, hogy mindenben az; igazságot keressék és Isten ors%ágát próbá,Jják c földön felépiteni !

Csoda-e üyen viszonyok között-, ha ma.gának az igazságk resönck c ·aládja. felesége is cllene dolgoúk · a világot megváltó nagy eszméknek? Csoda-e, ba. éppen az >)asszony«, <17. évezredek óta gondolathiányban, tanulat' b an e~ ' p~~ · ·t·r\· mun~a 1 ' kl lal' ~ ag . Jan 1:evelt aszszony - k1 szmton csak a stkamlos, mulattató 'irodalmi llluukákat tudja élvezni, de képtelm egy tolszt~jizmus ~rÖl·eljes szé~s?g~t felfogni - tererut1 meg eb,osorban a profetak lPgkest>rvesebu esaló dá~ át ·: !

Horrva.n i..; éJ.·Lse meg TuLztojt a felesége, mikot' u~~é1wk ö:-:.n0kL~~1 fo g'a c:-·ak a s·z,épség' t eh au ,~ <'t·polá~. férjfo D"ás é:; az ezzel- já ro, b.msag, di"'·>tha.j· szolá~, fény·üzés lelt 1Jl"CUesztlnáJva 11 ••~ t Es hogyan ért.:ék meg n vróf~tát. fiai., n::i~~r hatalmas gondolatának, erkölc-n reformaczlo]a· d U ... t' d nak lépten-nyomon mon e cn~. a ·ar?a alom nevelése, bevett s:wJ:::ása es tem~rdek szen tesitett erkölcstelensége! Nem kell-~ :ilye~ . d 1 l körülménvek közöU. mlll en va annreva o apostoln~k buknia ? ! :fi~., nem termé..szetes:e 1 l lk k ha ·mo az a di-:zharmóniu, me y a nagy e • · 1_ , ~ nikus gondolata és munkú,;a dac~a,'ra, a ;:il.a~, d a, " • ··1 t •n se cra.L a ~csalad 1 sot >egtu a ,·aJa egye. 1 • g"' ével zemben is elő:ill"? , , k"'· Ha tehát mi nehanya n -t, a Vl"l,ag· · · · ' f l ül l meg áltókat, a rrnndeJm::t~ta.<;<tgt,~1 ..e ' ern~kedő gondolkodókat nem sorozzuk kenyelmes· ség ~zempontjából a dőrék és hóbortosok tc.í.~

l

___J6_____________________________________ Al __Z___l1__ J_S__ Á_G __________~________v __~_~ __ap~,_l_9_Io_._d_e_cz_e_m_be_r_l_l.__) c;;end honol, semmi nesz. egyszerre a szomsz~?- ~zobából sikoly. óriá.::;í jaj zudul, mind gyotrobhen, mind kinzóbban. mintlla egv emberi test legmélyebb rué]yéböl fakadna, 'utána halk nyöszörgés. .Marie Aiméc testvér fekszik uet g; 1 ~ odabenn. Nyilik az ajtó, a szoJgáló ~~~{ver futva; k_irohan, lihegve, gyors léptekkel JOl <1 1ap, ,11~hany perc.: muh-a la:;san távozik.

L~pt~i ruo;;:t kimértek, óvato:;au, méltóságga1 rett 'alamit ruházata alatt. tdárc"ak a szent• ~get hordauá. Ez minden. mit a l·önyből meg~ tuduuk. iliaric CJ ... irc tizenhárom (·ves. kiadják fa~ura gilzdacrolwrckhcz pá:"%torleánynak. Gazdái JÚ emben+, jól bá H!.k vele. l·oldog volna, dc egy a Yágya : Jim·ie _ imée te.;t,·ér ; és midön t:r~zdájf1 ebbéli ké1·é~ft megtagadja, leküzdve iclelmet. uekiváal:'~ a ~ütét é).. 'Zakának ' erdőnek , ~, onek ~zélnek. ~.fin<leu áton el akar jutni, czélt akar érni, reggelre l1oltíáradtan akad reá a. gazda és Yi :::zaviszi. Beletüröilik, érdeklik <z úllatok, a rét, a 1cezö ; :zerctik i:>, bár ábrán- dos t-erm·. r..e1 e folvhín nem alkalma munhíra . .]orrában ford~1lat áll be. A jólelkü gazda :á~a .lannl elhWI.'" két. nap alatt, özvegyének s 11 crcnt'k - ez 'oJt . . !aric Clau·e legjobb haz:átja - felmoudjál· a 1)érletct, a tulajdonos fia, menw: költöznek a házba. )!arie Clairet n uj a zon y i magánál tartja. l 'zárazak, szófukaiak, ridegek, mintha mindig a zárdafönöknö e emlékez etnék. _4z uj as~zonynak i~ van fi...- ~re, dc jó reánézni, milycn meleg a tekintete. Yi ágzik mh den, tavasz Yan : H'::: d t híJok, mint a fukar kincsére ::z 'l a fiu kezcik érintik egymásét és az almafa 'irá ga fej .. k felcU ko::-zorut k0pe~ . .tlt> idillnek ·ége, ti u g á. a, uem tud mcgküzdt:ill érte, 1 mond a boldogilágróL :\lurie Claire mo~t igazán a kolostorba mcuekül, de Marie Aiméct nem találja, emez bünéért "\'ezckel valahol, öt I>E:dig konyhai tiLOlgálair utasítják. Itt i t. érrc aka Désiréu An<tc testvérben. E:L. a fi tal apú.~za. . :L.ép__ lél?.k~el~ t~titben c~D··aránt, u pa deru, ::1.1.,., kon) urület. Ktpuhatol)a Mario .uire bánatát, viga ztal)a te<>tvP.rc de hdev z géuy, uallról-napra kevésbé birj~ tt:::;tének ulyát, tüdeje elsorvad. A ke~keny fehér 6.g;-c:~ban egymás , mellett pihenve h~l meg De..ucc Ange tcst\'er, a napot várva, a napért c engve.

Tizennyolcz éves Marie Claire a főnöknő két huszfrankosat nyomat ma.rkáha : mehet ~~a.bad. ~Iöb~ t;Iég ~gyszer, utoljára viszont~ la~J&, ~L:ne,.Ai~~e~, k1 bucsuz~i jön a zárdába.

Hittentone..c kuld1k messze Idegenbe : vezekelni, bűnhődni.

A l e gérték es se bb új

o r vos i készitm ények a

L

:\!urie Claire az indóházban áll két huszfranko~sal zsebében : a a:mti hiYa(alnok kérdi : - K.isas:-:zonv Párisba készül '!

- Igen. de {lines jegycm.

A hiYataluok lohoh-a hozza a jegyet és a mi a pénzból Yisszajár, azután reácsapják a kocsi ajtaját.

A vonat fü(·ült, wintha, óvná, azután megindult és füttye nagy jajként visszhangzott.

A könyvnek vége és lll03t >árva várjulr mi lesz folytatása? Yajjon egy má odik kötetben i· megőrzi az irónő azt, mi könyvének c ·odá bája t kölc önöz? Azt a bámulatosan egyszerű köz ·"tlenséget, mit rende en csak a lcqraffináltabh !-ulturáju irá tu<l megalkotni é talán ~nk az igen finomított érzékü olYasó tud aló' ában megbec ·ülni, azt, Illire a festél'zetben az impre.szionisták törekedtek és mit közülük c ak a legkiválóbbak tudtak ip·azán elérni. Lát zól g csak néhány ecsetvoná és minden benne .-an : költészet, e,;zme, hangulat, minden a legpregnánsabb pillanatban abbahagyva, akkor, midöu fantáziánkat legjobban

megkapja.

K. Blla.

a

nonek sok bc·z~dhez nló hajlatna már ~·ermck­ korában nj·ilvánul. mcrt mig a. fiugyermek beéri ana!. hog~ :>zóparip.íjá~ ell.v·cgy :;yü ... zó\·al buzU:it.,atja. a Yao-tata.era, addig a. leány . "~rmek ó ~ ... :imra. be;,zélact

hábujá.ml. Bóbeszédü"•jge többi--l:cv('S]Jé rn~~rmnrad akh. r midón 1'clnót' leánynyá s 1 ·zony n~·:~- lc:t L .Ekb;or azonban mlir intclligcm·zi ·j jell me l- n~ . ll· zn ir'n~ ·.j é kotllítozz i9 b6bc~zédü$t':,!it. 'fé..-c; :: zonban nz.~ hi dcicm. l y.~ 1~Ö n?m tudJJ:i a tit!~ut mcgóri ..:ni.

Jal ta] z. latom utan alli holom. ho"y : uó n n•:i bizot 1 ko c.nyn:ri ~ erki:! -i clóm·m· á";-r\n , ·m úruli'l cl. wi n F.?.i . 1. vu f'rtincm :>z ~tnJC,Jmnk ?r- bit~zc-gúkÍ"

U"k <'_·z J~i6j

Kapha tók has:mllali ut:cit'

,:1

J o b~ .u óg yKtArt-~ • . J5

es dro&uériákba.n. 1\a~:> Ü\'eg ~zaJYlZ. ~

ü;-eoo K I·~o. i"Jtn ~··tK. Fc;;krem ~J fillér. rde~1 szep ts jO fogkefe (puha • gy ke:nény) K 1.40.

A hol m~ nir.~a. megrendelh eló:

Sanitol főraktár, .iskolcz, ez imen. ,

.

. zoJ~~:•Itntja.

U rm in··l·yué E•i!•

n:: i.

rgaz hogY

anyja is dic· cked]J('tett-() m;.r.f"de ann)'l szen 1 •6 'barát· hn. nkkoribgn i- l~t~ztck ,-olna. az ugynevezett l ba nó!. il..-e-o-clook .;sték ehantccler-kalapok. :ag~;~bók 8 lega,lább is az azidól ·Ú nagy decolt'lget párist arad· últal kc~zitctt "toaJetick pó o!hatták. el uem,é<z~ nclll ., · n"!!Y r " ~ ba tot t ,·o hla. Tény ~z. ho_.· a uo~ t gen :-'- 'bb előre· tud ltall~atni t~ rumnél diszknt!.'bb. banto Ó annál látható k('llemetlcnt"f<.!et o'·ozó del •okról nm. ~rzt '.,• 11n ot.. ~ TT ' lDle inkább sietnek azt n~~-dobra lt'mt. _..og. nagyon tS igy és nem má.~k(nt. anm:k meg-nm.. 11 ma}íhluságtib~ll, t"rm • ·zetes oka. Es ez az k a. le tob_b no._ 'brn rejlík· feltün•;.si. szcrcpl' ·i ..-ágy:ib:m és ~!Jl[[Utte>C~~ol rocJJett~ Tud'nk nog_von jól. ho"v pletrktk z:.~·llSZiit ]eszne)> barátnöi körben találnak a legJobb ral~Jra. 1 -ze c]jszkre· Jetárgy h-a a mások ti • o.,; _:!crclmi Ü1.Jel, P_c ~kritizóJVll~ czió me!lctt I0-20 szem k-zt: i t ~<:Eznek nindennnP1 kinc..-ch·c a lcgjobu Larátnók; ~:zo•al. : /·tunk naF' Epwyolfnl rudiett történő cs!'ményt;.k 1 ~ek lllinde;' vilá·•ut. Ezek az u yne ~;;e{ · Y.surnok. obb uapt· c. d , k'knck j('!lnagY ,,~. gc•mlJ~." ~on.o.!a'~ ~ toaJc_. :1·.,. /"n.~toil\!llnJ d 111 munk:JJUk a fc. ulködés. nem 1'-mcn~ l\ • "'old }';nglall . hoz. czimzctt ·özmondas igaz..-igát: Ezek~ !)z ·t t ia ,<!.Jlll!l~ nehezen baEZ.Ilélhatrui. De mint mtn~en v ·~ ·án roo~~· ki>ételek. Ezek a komoly, tudoman_Y0 nfucs jdeJ~g' . yagy azza t foglalkozó bölg k, a klkn . · Ifn. p~C:J.1 gondjuk máso- baj si ·al. ~-ei'l'cl fogmlkoZilld .ák ó;I~ · k · · li .,,__ ,___,___ -'t •t m("' tu J JfiO·• "kh0 ay, sa bG hi vata su • 1gen · a. ....",.<.b.u:~Zlo ' . :: ug_v, mint talán Eenki rajtuk lm-ul. "ll:llietŐ, hogY ezek ~~yon w~ .zim.~~ \ nn~ ; de reme övck-edUek :: a. ícm1ruzmus tert hórlit Ul&gauak, m~'"'ll ,>1! c.z. indLzkrécrió roni::ára. .,. _ g:11 Sándor·

cl}'

• Válaszok. Általános tényként clio adni azt. hogy a. nők nem Woktartók, ftiT& nincsen joga . ~nkinek. ~Iert próbára. mindenki c k ·egyeseket tett. Elóitélet ez. is, mint sok mindcn, a mi nekünk. iérfiaknak ked ez. Yaló3Linü, h KV ·n)'!ag a nök küzi:ilt több akul, ki sziYel>ebbeu kin:.li lU sokkal reábizottaku.t, UlÍnL :1 férfiuk közül, do c.sak azért, mclt nem úzik l!ulyút; :J. r ájuk bizolt k?t~t.:z.d.teégckn~;;k. _·<:l veljük a. núkt:t ugy. hogy fclelús~egük tudatában legyenek, tekinibük ·dünk egyen~rtékü koruoly munkli.!;nak, nlrkor jogw1k lesz követelni tólük azt, hogy anlllik meg Í-'> fclcljeuck. Ann j it é o is mondh:n.tok, ht>q !", k1k . koruoly kenyerkercsó pályájukon htkok megorzescrc hiYat;a. y-annak, anunk meg is felelnek. Ha. ki-.étel T"an közöttük, van a. férlilk .között is kinek reán kiii! mindig nlami : •)kérdezz - ón sz.h"e:

srn fdclckl'.

fogzománcz-védő. száj· és fogápolószerek.

u!Jf'' "

k

37

AZ 'UJSÁG fo~~sságát s értesitve egyben a. szövetséget, hogy a. JOVÖ évi költségvetésbe máris fölvett egy összeget ~rz:a a czélra, hogy Orhaniében föld.mivesisko1át állitsan a földmivesck nőinek. A szövetsé<T tárgyalásokat folytatott a bolgár nemzeti bank~ : kal a nők hivatalnoki alkalmazá a tárgyában, mely tárgyalások szintén eredményre vczettek, a menny1ben a bank elvileg nem idegenb~dett a ~ök al.kalmazásától, söt hajlandó őket kizanyos zakmákban alkalmazni, ha általa ponto~an kifejtett, bizonyos . müveltséggel birnak s haJl~ndók magukat egy felvételi vizsgának aláv~tm. N agy mozgalmat inditott a bolgár nöszövetseg a nők gazdasági képzése tárgyában, melynek ~.ad aktuálitást, hogy az 1910-iki parlamentáris ul esszakban törvény kerül a képviselöház elé a nők gazdasági képzése dolgában. Előadásokat tartottak a nök és vitákat s ezen viták és előadások eredményeként a programm ez iskolákra vonatkozólag ck_k~nt állapittatot;t meg : ezen iskolákban a. nők lllJnel több gyakorlatban részesüljenek s Ininél kevesebb elméleti okta ásban, a. mi igen okos dol~g, ha tekintetbe veszszük, hogy azok a nők, a kik ezen iskolákat legelébb is látogatni fogják, a földmives körökböl származók, a kiket tulsok teóriával legfeljebb el lehetne riasztani az iskolák ltasználatától, mig a gyakorlatból sohasem lesz nekik tulsol<, egyrészt, mert mmlkához szaktak s attól nem félnek, másrészt azért mert mindazt a Init nekik gyakorlatilag megm.'utatnak, ottho~ .~e~wróbálják megcsinálni, mig az elmélettel, külonosen eleinte nem igen tudnának mit csinálni. ~rdekes továbbá, hogy a nőszövetség menuyire at van hatva annak szükségétől, hogy a iuldmives lllinél jobban legyen ájékozva mindenröl, a mi szakmáját érinti. Tavály a philipapoli kerületben következő előadásokat rendezte a szövetség : l. a mezőgazdasági szövetkezetek szerepe a mezö•gazdaság emelése szempontjából; 2. miként lehet legjobban kihasználni a mezögazdasági hitolt; 3. a tejgazdasági szövetkezetekről ; 4. marhatenyésztés ; 5. szölészet és gyümölcstermelés és végül 6. a mezögazdasági szövetkezetek története Bulgáriában. Mindezt a bolgár nök tervezték és ·vitték ki, hazájuk javára, földmivelő népük felvilágositására, hasznára. Mert belátták, hoO'y gaz~ag ország csak az az ország, melynek mind~n osz.talya halad a korral és a kor vívmányaival, a~oknak hasznát veszi. Minálunk a nök nagy több~ege nem foglalkozik semmi olyannal, a miuek más ,lS hasznát látná, már pedig a legtöbb ilyfajta nő­ nek ideje van elég vagy talán tulsok is, mert a 'tapasztalatunk azt mutatja, hogy mináJunk csak azok az emberek érnek rá má okért dolgozni, a kiknek maguknak is nagyon sok a dolguk. Talán ez a hiba a nőknél, azaz azoknál, a kik abszolute nem törödnek szocziális törekvésekkel, tulsok idejük lévén, elfecsérlik. Pedig ha valahol, ugy nálunk annyi a végzendő, sürgős és fontos munka, ~ogy mindenkire jutna rész belőle, ha munkára ]elentkezne. De csak nem jelentkezik. Milyen egyszerüen lehetne minálunk megvalósitaní a bolgár nök mezögazdasági programmját, hiszen annyi llálu.nk a gazdasági egyesület, annyi a földbirto~~a, a ki télen-nyáron lakja birtokát, folytonos ermtkezésben van faluja népével. .Milyen egyszerü volna téli délutánokon az iskolát eikérni egye~ elöadásra, megbeszélésre, milyen szivesen jönllenek a gazdák s mondanák el a maguk véleményét a hallgatnák meg az előadást, a melyböl egyet-mást elvinnének magukkal, hogy otthon t_~vább gondolkodjanak rajta. Nem mondjuk, hogy k~t hét alatt meg lehetne érezni hazánk gazdálko~?-Bán ezen előadlísok, megbe zélé ek hatását, de ~lZ~.ny vidék szerint egy-két é' alatt igeni ért>zeto volna a hatás. Még pedig jótékony hatá , ~ely messze kiterjedne a falu határain kivül i , e~. eg?szen a budapesti piaczig a mire igen nagy szuksege volna mindnyájunknak.

Kozmefik •

Rovatvezető

Garami Béla dr.

A ~e~oUtázs. Igen gyakori baj, melynél Eo1·6 b~~ adódik elő az ~onnali segités szüksége, a kar .;:_; ne~ ~epedezett ége. Dyenkor igen szép eredto~~yt er~ el valamil en zsiros krém · tulzsirasiis b mosdoszappan használatá't""al. Ha a kar nagyon bajo~rna, u~ ~leniben nem vál .oztathatunk e lll.e v' másk;:r:t,, mmt megfelelö puderrel, melynek be; k logatá&~?al a~onban fokozottabb mértéklll.ert :l~ar:~ ·ugyelnünk, ~ogy kitünöen tapadjon, feket k ~os urak nem Jgcn lelkesednek erte. h& llluta.~k abátjukon holmi riz poros karlen\omatok ' oznak csárdás, bosztou , gy n~gyes után •

mosdOpor feloldja. a. mltessert és u. pattan~s t okoz<. anr«:;oka.t, megszüntcti az arcbör foltjnit ó~ féhycss~gét ! Ára :;o fillér. Drogér1á.kba.n és gyógyt.'l.ra.kban 1

Az első számu himzés például egy a XVII. .,zizadból való spanyol-olasz mi.nta músolata. A szinck élénkek, sok bennük a Rafael-kék, a bibor-

Ugyanaz, a mit a karról mondottam, áll a nvakra és a mellkas födetlen részeirc is. Itt azonban n:i:é<T fokozottabb méctékben kell ügyelnünk miuden"' körülményre, mely a dékolltázsnál tekintetbc jöhet. A nyaknál ugyanis nem csak a bőrfelület kifogástalan voltára, hanem a nyak strukturájára is tekintettel kell lennünk. A nyak akkor szép, ha annyira gömbölyü, hogy jobbra-balra való tekingetésnél sem mutatkoznak izmai, hanem azokat a zs.U·párnázat teljesen eltakarja. Ezenfelül a nyaknak lassu és arányos átmenettel kell egybefolynia. a vállakkal. A kinek nyaka e követelményeknek nem felel meg, hanem tulságosan vékony, nagyon is izmos vagy hirtelen, szintc deréközögben törik mert vállban, az nagyon is jól teszi, ha a diva.t sza~ára nem hallgat, hanem lehetőleg zárt ruhát hord, mert mindenesetrc okosabb a szépség hibáit leplezni, mint azokat a divat kedvéért száz és száz bíráló szem kereszttüzének exponálni.

Megesik, hogy a nyak és a váll szinámyalat BZÓ.OlJ egy nüánszszal sötétebb vagy világosabb az arcz tónusánáL Első esetben fehérítő krémmel és jól vörös. A párna. nagysága ötven ezentiméter négy~ tapadó rizsporral segithetünk a hibán, mig utóbbi szögben. A madarak zine elmosódott, szürkésesetben, vagyis, ha a nyak világosabb az a.r cznál ezüstszin, a két madár között látható phantasieaz arcznak néhány napig tartó fehérítő kmájával teremthetünk ö szhangot a két ellentétes szin- virág YÖrös és az arabeszkek aranyból vannak. á.rnyalat közöt t.. Ily esetekben egyébként igen czél- .Az alsó két phai!tasie-virág pedig kék.

A második számu rajzot szintén diványpárnára szerü szines nyakszalaggal, nyaklánczbal megszakitani a folytonosságot, mely esetben csakis is lehet alkalmazni, de ez valamivel szélesebb igen gyakorlott szem veheti észre a szinek közötti . mondjuk : Öt\ennégy ezentimóteres négyszög. különbségct.

A rizspor használatát, mint már omlitettcm, dekolltált toalett mellett alig lehet elkerülni.

Ha azonban nem vagyunk kellően óvatosak, e toalettszer alkaln1azásánál, kellemetlen tapasztalatra juthatunk. A hangverseny ~s háli termek levegöje ugyanis rendszerint rövidesen oly meleggé válik, hogy az elkerülhetet~en izzadás folytán az arcz a rossz pudertöl valósággal maszatossá válik.

Ezt elkerülendő, sokan az a.r cz és egyáltalán a bör emaillirozásával igyekeznek ily alkalmakra szépsf.güket fokozni , csakhogy a rossz és meg nem felelö arczernaill az izzadság hatása alatt ugyanugy el>áltozik, mintaros z miuö -égü ar ·zpor. Ezért nem győzöm ismételten hangsulyozni, hogy valamilyen estélyre agy mulatságra készül-.c, legalább is oly figyelemmel kell megválogatnunk toalettszereinket - mint magát a toalettet.

Sroi'\ATrN

LEGJOBB SZÁJ· ÉS FOGÁPOLÓ-SZEREK. 6626

Kízimunkákr61.

(Folytatás.)

Diványpárnák.

A diványpárna bizonyos egyéni eaehet-t ad egy-egy szobán~k. Manapság már az ebédlő­ székekre is szoktak párnát tenni, két-két keskeny, szalagga.l egymáshoz kötött párnácskát, melynek egyik része előlre, a másik hátra jő a szék támlájára. A párna szinének az asztalterítő, a függönyök szinével kell egyeznie, anyaga lehet vékonyabb is.

Ezekről a párnácskákról nincs sok mondani>al6nk. Himzé ük lehet virág, gyümölcs \agy arabeszk is. Szép, ha a székpárnák himzése a tapétnszegélylyel egy mintáju, de nt>m okvetlen szük ége .

A drawin0'-roombeli diványpárnák már több . o gondot igényelnek. I\fentöl több van belőlük, annál lakályosabbá válik a szoba. Szépek az árnyalatokban tartott 't""Örös párnák, aranybrokát beszövéssei a két szint játszók, a nyers zöldek, narancssárgák, vieil-orok. De legszebbek az antik himzé. sek után ké zültek, .s ezekből fogunk alább egy pár rajzot bemutatni.

Ha e rajzokat koczkázott papírosra átviszszük, könnyen nagyíthatjuk, aztán a kék má oló. apir ..e élyé\·él útn ah-a a sei emre, brokátra, p D'kapiuk a kész mintát. A fö csak az, hogy a me0 • • • • himzé~he;?; >álasztott elyem szme1 megfelelJenek

az eredeti régi miuta szineinek.

2: sz~

darabot kiván. Ez egy régi angol kályhaellenzőról van levéve, a XVI. századból, s mint ilyen is használható ismét. A himzés lapos, a levelek zöl· dek, az apró virágrészek kardinálvörösek, a né. hány szem bogyó kékes-fekete. A baloldalt látható faág, a melyre a virágok mintegy felkusznak, sötétba.ma, s a levelek felhajló részei világosabb zöldek, mint belsejük. Az egész minta körül van száröltésezve aranyszállal. A reprodukczión azon· ban ezt nem leht>t kivenni.

Ha kályhaeHt>nzŐre akarj uk használni ezt a rajzot , akkor aranyszállal átszőtt selyemre alkal. mazzuk, olyanra, a melynek az erős feszítés nem árt. Akkor a faállványnak is a XVI. századból valóhoz kell ha onlónak lenni, nehogy ellentmondá kelethe~zék a himzés "és a tartó között.

Házi fanácsad6.

Linczi pogácsa. Veszünk 20 dk. porczukrot, 20 deka zsirt, 44 deka lisztet, 2 egész tojást és egy czitrom héjának a reszelékét és annak kifacsart le>ét, ezeket jól ö szeke>erjük és pogácsa alakura ki zaggatjuk s minden pogácsa tetejére czukros mandulát tc zünk· a tep it, melybe beleteszszük, meg kell lisztelni é a pogác~ákat halvíwysárgára kisütjük.

A vanilia törése. Hagyjuk a mniliát egy másodperczig a sütőben záradni, azután egy kis rizsz~el

törjük meg. Lisztfillommá

törhető.

38 Kolbász vegyes husból. Veszünk egyforma mennyiségü őz- és nyulhust, ennek hiányában disznó- és borjuJ u:::t. nyer:..en igen a_!Jróra megagdaljuk, awtán Yesúink füt>tölt és megfőtt nyelvet, ugyanannyi lib1-..mu.jat é1::1 egy kappauvagy pulykamellett nyersen, miud hosszu vékony rnetéltekr vágva, ~;zintugy apró koczkába vágott 11yer !Szalonnát, lllindezt a vagdalt hussal ö~ze­ vcgyitjük, ~:;ót é~:> jó ::;ok türött 1or::;ot te..;zünk bek, vat;tag belekbe töltjük, de ne igen szoro::;an é:; jól !Jeköt-Jük. ~Im;t 'eszünk ·;:y halfőző medenczét, a kolbá zokat bclete zsz.iik, öntünl. reá két Jit~r vi.wt, egy li tcr tol' t, f/·1 li h·r eczet ct., teszi.i!1k bele tet .tés ::::zeriut fii ·zerekct, apróra \·ágott gyökereket, három borjul:tbat l'::; di!'ót.uóbört, s befedve három úraho-száig _a-"~;au iozziik. Ra, megfőtt, má::; l..'dénybu te.:z::z"tk a l.oll,á"zokat, a levét te<Í szürjük éö a an hagyjuk kihülr i. Ha fel akarjuk adni, kive zsz k a koesonyából. vékony szeletekre vágjuk é a kocsonyáya] dbitjük. lgen szép a különfé c ,·zi n ü h us nne 's jó is.

Tin~afoltok kitisztítása a fehérnemüből. A fehérruha nem romlik . erurnit. l a benzint és foLTÓ ezetet ö_:zekeverünl· _ · c. ~. :>:ében, a foltos helyet 10-15 perczig lJ ..l;éiztatjnk, azt:ín kiüblitjük é· a. többi l'uhiinll rendesen hmo. ;;,uk.

Burgonyaliszttel való tis!titis. l!Ten c_ ·szerü fvltti ztitú zer a burgouyali:z.t, mt.{~.; ttrtah~latlJ.n é szinte '5odás hat.; .u. Beleruá1 tnnk egy c_omó gyapotot \agy Ü5szecsavar~. vászonroneyot a forró lisztbe és azzal dörz:-öljük a foltot, ruely néhány 1Jillanat alatt elt"ihik. A folyékony foltti~ztitó zerek töb' nyire ~zHvonalat h yn k hátra, mert feloldják a. oltot, dc a burgon~·ali ,z t való,;ág!.!al kere z ülhatol a ·zövt>tcn. mo.~á\ial \ ive a piszkol · · zsíro" ágot. (~ akis ~;záraz foltoknál alkalmaz. uk, Ill rt a zukro , ragadó. pce~t<:kr>t, l1•!!jobb i zta. :zzcl l.imu ui. Ha • mo {t. ut !u méó folt u1a.r , n.:.t iz.\ á t khcbP.tjul. hur"oll ali:;t.ttd ll\ ·ly al k'u. c <>bb zint, lt'$!' '.YÜu~é~cbb .t.ÖVl·~ct

l'

• ru rontja. E..;yfi nua. Rik('n-; <'tcdtn'll\ 11\d ti ztunk t'lo-f• h'r ka mit·t, úl'"s tr·l~rt~ t L.ijlrl l"ppet sth., md t a'l.tan júl l,ib.d?·liínl .'

Sargára festett csipke. DurváhlJ t•sip.b...::t i-!'1 (" i l fiigu(u 1>7.\: ) lu~l ál .'r .;i.rg.' r.. ·tl, tüuk n;~ba~_hnragyü_ érr l. l•:legcndó t'KY pár husszu f~g~Qu.; .~u gr. rabnrharag,',i)k'·r, ezt.. viz.Lcn ÍOZ\c,

ut:'Lunc a kernl-nyitú l"özó öntjük.

~:dasáji

f

ácsad6.

Főbb rovarirtó anyagok alkalmazása. A }eujobb ro~·arirtó an:ragok a kö•etkező.k : I. a szappano.:. ·J.Z, 2. a. pctróleum-emulsio, :3. a do!.:á.rducr.

• .. ' J e "1z, ~. az · rzen-a\~as réz, 5. a tbzta ro\arpor {pyrethrum) é.s ü. a szénk~ueg .

...,

Vasárnap, 1910. deozember ll.

AZ UJSA.G és napos időben használandó, mcrt az cső könnyen lemossa a UÖ\ ényzetrőL 4. ~L ar;;•:n.:::ams re:"l (~··h wcinfurti zölde t) a droguistcik b'lintén csak hcttó::;úgi engedélyre adj(J.k ki és sziut.én a uövény földfeletti részét ráge:s?.ló rovarok ellen használatos, még pedig nálunk főleg a répabogár ellen a 1..övetkező módon : 100 liter vit.re 50 gramlll arzén!:.avas rtzet szimituuk, a mdlyct, ulinthogy egyma~ában Yizben nem old6dik, dölJb sz.árazoU •agy egy fél kiló lOi;SZahb nunÖ~L·gÜ (wz:;-) li::;~tt.el ·jól Össz;ckevcrünk s azután a l'lWlllÓ:;udás kü,cri.ilé~e végett his ·útán <í.t a. ·.izbc bdernfJs<.iuk . •\ liszt hoziaadát>1\al a:.t is elérjük, 10gy a kipermetezett méreg jobhan tapad a. megvédendő uövéuyi ré:>zekhez. Ily ruódon tehát csak keveréke-t. kc~.puuk, a ruelyct a hasznáhot előtt miudi" jól frl kcl1 l;:avarni. A sdn1 einfw·ti zöld ha:;zmílhutó a ropezét bántó honvédl;ogár és ,>fel,ctc hernyÓ<• né\ell ismert 121-vái ellen, dc erősebb ÖfO:-;zelúelben, tudrüillik 100 liter vizbe 300 gramm mérget kell ,·enni .

5. 4111;rélnun több. a Pyrethrumokhoz tartozó nön§·uyfaj virá!;aihól ké~zül. E pir 'trum-kivonatoka.t :!l~' -fi O 0 -0S oldatban, tehát 20-4ű·SZt>l'CS hi.,.itá, ,,; penneh.:zzii l; k\i:.' etlC'nül az· irtandó rovaro!tr,\. ~ln gát a pin~truruport azonban ana n ló fujtaió ·al (T:~r}Jille, kénfujtaiók s más gépek) sz{trazon i ha.:zu,ílj ul·, pl. u. föl li bolhák ellen. lly<.:nkor nem a pir'trulllpm · alkalmazzuk, hanem egy harmad.u. ·ü a liszt a. t:s számz m&izporral keverve (l. ré~z mész, 2 rész pitttrumiJor).

G. A szé,t!~ 'n eget az egyes magvaknak (zsizsikes buza, z_· z ·i ·e., bor<> ak) n.gy má::;, rovaroktól í ·ttózött. at yagoknal 'n.olyos ruhadarab, ~!.Ő· Hye,!.') {l'rtot!eJút.ésére ha:::.!ll' l juk. ~\. megtü,ztitandó u ·~ut. l' rrrucn.' ~n d .. ' t• ul ó hordóba, ládába ltet·uzúk, hozá ön· 'i.uk gy ·~ · ze bo anH_ri ..:zéu· kéuegd, ho" V u l.!u1 ó et 'Y lá u. téduga.táuak nlit d..: !l lU-lU liti:. r/ t'tl <J-.j gmnuu ~z.én' .:u::g j t. <111. zutiÍJ• · lúd .. a ~ . urJ6t.. leziirjul,, h ·~i.ik­ f'•;ge , l.ijriil i t p ''.tj11k { tettjét .wtg h nel, 1 '..:l· al l t ,\um· k hv:,!V u .L.élll éu g : fl'dl'i ·t ;1 11 •· \ P .c h i:r_ h•.;. JUk ::.:1 t'iu . .Ez:t•\1 i<lu r·llliUltával u z:t·Hl,í·u~·gr~"tt tlll_.gut .lii .. zedjiik, ki..:L.cllÖ<:.l •1 jiil .

l· 2%·08

•

AZ trJ'SA.G

Vasárnap, 1910. deczember lS.

ban véres tetteket követnek el, _gyilkoso~L és hazugokat itélnek halálra. Három babat már a. délelőtt fe]a.kasztotta~ nya,kán~. f~~_:'t ;~, ~ze!n"e , kettő pedig a mama. szekreny-bortoneben ~árja a halálos itéletet ...

A ki va.J aha váratlanul betoppant egy ilyen gyermekszobába, az tudja, hogy t~le v~ az a gaztettek mozgalmáva1; Ijedt .Sik?l~as hallatszik, apró lábak futkos~ a:. ;-agy ron~, szaggatott lélekzete a megremült gyermeknek ..• Ezeknek a rettenetes képzeletbeli trag~­ diá.knak a visszhangja sokáig megmara~ meg azután is, hogy üres lett a ház. De llll, ~el~ nőttek már nem értjük meg a nagyon kicsi ayermekeket. Azért a Jegokosabb a mit tehetünk, az, ha nem árt.juk bele marrunkat .a mulatsácraikba. Hiszen másból nem indJUk a kicsi 0 sziv mélységes titkát, mint abból az értelmetlen dadogásból, a mi által azt ~elünk megérttetui akarja. :És ha ilyenkor elneveti magát. a gyermek, nem azon mulat, a mit mi mondtunk, vagy mutattunk, hanem valamin, a mit ezzel kapcsolatosan 6 maga gondolt. 1 Iert a gyermekek kis '\">ilága. tele ;-an humorral és tréfánl , s sohascm hallottam még azt a halk, örrendezö · gyereki kaczagást a nélkiil, hogy elszorult zivvel azt ne mondjam magamnak: o::oha az életben igazán mulatságos dologban még nem Tolt részem.

A gyermekek nem álmodnak a tündérekról, ők ismerik öket, ha mi utjukba kerülünk, megszakitjuk a tündérkört. lfán zor tapasztaltam, ha egy gyermeket a karon1ra ;-ettem, hogy a ;-állam fölött hátranéz, hogy meglá sa, meiTe futottak a tündérek ? gyermekek azt kivánják tőlünk hogy

A jáf6kvilájb61.

Hol vannak hová tüntek azok az idók, a lllikor a z<>ámoly a hajót képvi ~lte szemeinkben, s a. szönyeo- a. tengert l A mikor az asztalok szígetekké .;áltak és a. kandallótűz árnyéka kalózokkal népesitette be a. faJakat l A szoba sötét szegletei örrények lettek, a hol szirének b_ujkálnak, arra várva, hogy hajónkat elsülyeszthessék, s a fülünk mögé dugott cze:ruza egyszerre sisakos, tollas vitézekké avatott bennünket. A aörbevas lándz ává vált a kályhaellenző p:izszsá. A szoba nem volt szoba többé, hanem a világ. A zsámolyou illve kieveztünk a nyilt tengerre s tajték~ó hullámok dobáltak ide-oda, éjjel nappal. Tiz percz alatt egy esztendő perget~ le az jdő nagy olvasóján, s ezalatt szakállun~ nott, '\">agy hosszu ruhá t kaptu~ .. Es ha ily~~o.r egy hang azt mondta, h~~ IdeJ~ van, lefekudm, megdörzsöltük a, sze_munket e~ b~multunk : l11ert hiszen a delut·an fol.Yaman ferfiu ;-agy fel.nött leány lett belőlünk !

Ki tudja, mily k?zel me~ek a d_olgok felszinéhez .-agy lelkehez az üyen kepzelt utazások alatt a gyermekek? )fi, felnöttek , 08 a.k annyit látunk belőlök, hogy előttük se~ se.rn közönséges vagy szegényes és hogy rmn_~ent érdemesn~k t~utanak megpróbálni. ~z ovék az élet szublimitá a, ugy, olyan mértekben a hogy azt késöbb sem feti, sem uö nem t-alálja '"{e] többé. Mennyi szenzácziós rettenet-ességen mennek keresztül képzeletben s ezalatt fejük nem hajlik meg, ki · testük tele van \Örö-, lüktetö hé;-vel. Harczolnak felfegyverkezett kísérletekkel, s ~k D:l.aguk is rablókká válnak. A gyermekszoba~

89

ugy bánjunk velük, mint felnóttekkel. ~s a

fő, hogy soha se csókoljuk meg öket mások előtt. Emlékezem egy kis :fiura, a kivel néhány óra hos zat foglalkoztam , s a kivel ugy hin-

tam, mintha nagy ember volna. Ez annyira tetszett neki, hogy a mikor el akartam meuni, rejt-elmesen az ajtó mögé huzott.

- ~-a, most :rnegcsókolhat ! - mondta olyan magátólértetődően, mintba biztos ~olna felőle, hogy egész délután erre vágyakozt.am.

Egy másik kedves dolog, a mit a. gyermekek mondani zaktak annak, a ki megnyeri tetszésüket, ez; - ltn azt gondolom, hogy maga nagyon szép.

Mennyi töprenkedésnek, milyen hosszu, nagy gyermekszemekkel való bámulat nak a leszürödése ez az >>Én azt flandolom !« :F;s micsoda egyszerüséggel mondjá.k e1 ezt. De előbb merenn megnézik az emberi, s jaj annak, a kinek nem tiszta a lelküsmerete.

A legki ebb gyermek is ösztönszerü ellenszenv>el fordul el töle.

Egy nagy ember azt mondia, hogy a. gyermekek nem méJy érzésüek. Ennek a na.gy embernek ~izon.vára sohasem olt gyermekekkel dolga. En például valamikor ismertem egy kis leányt, a ki tiz éves korában a. mélység szélén já.tszadozva, bábuját leejtette a mélybe.

Para..,ztO' ermek t'olt, nem >igyázott reá. enki, s egy pillanatnyj tétovázás nélkül utána indult a rettenetes, halálos Jejtön. E;8 mielött az odasietok megakadályozhatták volna benne, már Ö~ zetört koponyá~aJ feküdt lenn a fenéken. Vajjon hát ez nem az önfeláldozásig menö rnély érzelem volt-e ?

Egy má&k ellenvetés, a mit sokszor hallottam, ez : A gyermekeknek nincs hitük,

elötbük hirtelen , s a jövő ut.j ai egyszerre lát- balsorsukat. Kell-e egyéb jogosultság a szenha.tatlanokká lettek. vecléshez és a sikertelenséghez, mint :maga a Ök azok, a kik mégis él"\"e maradtak, ;-alódi élet örökkön megujuló harczos eséHova indul z, kedves babám?« a kik, miután e\pa7.arolták az életet, e1paza- 1yeive1 ? ' A ha j na li csilla l! u tán ! « rolták a halált is. f... kik nem élhetnek többé De azok, a kik nem baltak meg, görcsösen ~>Nem éred el, messze ,·an az ecrész életet, mcrt magukon vi clik a halálhoz ragaszkodnak a boldogság kifelé ;-aló látszatáHíd eg szél fú, sűrűn ha' az~. t~rtozóság bélyegét, a kiket nlami ~zégyenlös hoz, mert ebben látják jogosultságát ittmaraszOJ:noruság jelöl meg és a~, hogy c. elekede- dásuknak. »De ha én keresztül látom tciken, bárminők legyenek Js azok, mncs meg Oh, halálos kin látni és hallani öket, mert ~ürü felhőn, hóhulláson, 1 az iO'azsácr fénye é minden , zanlk, mozdulakét árnyék jár oldalukon: az élet és a halál Úgy csalogat az a sugá_r, tuk ldfclé' a világba tm;z és, ha~-. .. .. , • árnyéka.

Az egyiket ők fogják, a másik öket Tán rám ott a boldogsag vár ?<• Ök azok, a kik az elet es halai kozot le o fogja. bizo~ytalan uton járnak és a , .-helyett, .. hogy Lehet-e árni, élni, látni, gondolkozill ilyen Vissza sem néz, halad a lány tat.n ák merrkezdett munkaikat, ko~ele.- utitársak mellett? l f A hajnali csillag utá1.1. oy o ik , .. - ik t d .,., en ' szeret-e:rn o"k-et. sé~eikct zen;-edés~ -et es o_rome -_e : ?D~ 1g ... ..n.s Eltévedt tán ? • • • megáll ... remeg ••• előlrel kezdenek mmden.t. :\Iinden k~z~es 1keSzeretem azokat, a. kik nem ha.ltak mec:r Belepte a hóiergeteg. · 1 álliÍtJ.ák marrukat es marrukat an:utva. azt mert bennük lát<>m megtestesülve az absroh~t 0 Czótel Minka. reve · 1ePt ezes ' ük.- J0 · 0o-0 sult e' l et szeret etet·, azt·, a melY1·k- csak onmagaert ·· ' ' van, hiszik, meggyözik a vil agot 1 f nem ezélokért ;;á 0aa e o"1. ·t 1' • · nem erédményekért, hanem a.

De a vüáa pu.s1;ta etezesert, a. mostoha, reruénytelen lé0 kegyetlen és hideg szeme nyt va, látja okeb és ncm lú z nekik; , , ._ tezé::ért, melynek örök és dicstelen vallomása :;\lcrt mit akarnak a latszolag elok az ez : minden. még a legrosszabb rossz is jobb Irta Erdös Renée. irrazán élők között? mint a halál.

• 0 Vannak közöttünk em.berek - oh bus, :.\lik a czéljai.k, törekvéseik'!

Oh, zeretem öket és értern őket.

Yan-c bennük bátorság magukat -.alódi A zégyenkezésük elpirit, a dicsekvésü.k kiil.önös lények - a k:iknek. élete,. lát.:-~ólag olyan, m.int a m.ienk, mmt mmdnyaJun.ke, ~e lényerrükben megmutatni? meghat, a hangos kiabálásuk arra. késztet, • _..,.cm hi-valkodók és hazug~k-e, a kik sz~- hogy imádkozzam értük:. a ki~et megjelöl ~alami külön?s ~rnyek )fert ök, hiába, ők az élet igazi szerelmesei, hangJukban, mozdulatukban, tekintetükbcn, ('l'venlik fájdalmukat és leplezik nyomorru:a? ök a reménytelenek. ~ogy hidegen fut 't rajtunk a tuda : ezek r-.

1 a kik elmulasztották a halált : .neJ? A meghajtom a fejem. ti nem tartoznak többé mihozzánk .

Ugy van, ugy l Csak titkolózzatok, csak Ök azok a kik élei. ük CNY adott pontján kérkedye járnak-e fitogtatva lopo~t zsak.man ·ukat, az életet, a melyh?z ~~th~ nem rejt-étek el n ·omoru ágaitokat ! Minden jogoelmulasztottak ;-alamit : a h~i·í.lt. ·1 j orruk többé ? _-cm 1"h szaJ1al kaczag- tok megvan hozzá, me rt tit{'ket elejtett az 0 , Öl, azok, a kik ucm haltak mec-. bár nagy kenyszcrck oda, etették öket a mcrr::;cmmi.:;ülé:; '1 ta b~""· ''lí·t higvjék róluk a többiek, az élet és a halál, mert ti ama lát.hatatlan hidon l 1a1 ~-c.

• 0··{. 'boldogok? jártok, mely a lét és nemlét között kifeszítve goudolatáboz:. a az 1 és a bizonytalan lépéseitek A tiknek nem Tol má~ mcncdékü ·, mcrt az élet kapui n,lgy robban·~ al c_ púltak be nem 2 :::egyculi~, ::Öv Ya!lJak _k~~cklmeike~ _es, _:ml~a. alatt es ~g.,es_f..:_nyeg~__ folyton.

B fer&etej.

A kik n m balf k

sj.

gukaÓ!~.

l

k.)i~~f' J~j1,;

gőgjük előtt

élctl~~~ er~~cn tar~~zna~. ~ll

.mel~- ~eghajlik

40

Vas?..rnap, 1910. deczember 18.

AZ UJSÁG

s azért nem is félnek olyantól, a

mitől a fel-

nőttek visszariadnának.

Ellenkezőleg. A hitről.

az I ten fogalmáról tookkal t öbbet gondolkodnak a gyermekek, mint igen sok felnőtt ember. Annyira érde~

őket a jó Isten,. hogy egyszer például egyik

]ds ismerős öm ezzel a meglepő kérdéssel for-

dult édesanyjához :

.

- :Mama, hol állt ~ jó I ten, m1kor a földet és az eget megtereretette? .

El tudják képzeJnj, tisztelt olvasórm, a mama arczkifejczését, . azt, hogJ:a~ ro~anta.k vis. za sz g~ny gondolatai a genezl8 konyvehcz, s hogy milyen vad sietséggel k~tatta e kérdésre a választ? De mivcl az a valasz az ő számára. nem yo]t kiC'légii.ő. ő !':Cm adhatott hl' ferrit" fel let ct. De c pillanattól fogva órich;i nagyot esett gyermeke zemében: Hiszen .a kicsiké · f!Zt hiszik, hogy a mmdenttu.das .::~:ckn'nvének kule át a felnőttek tartják a kczükb~u, s elég ha annak ajtaját feln:yitju]i, ~ már mindenre megfclelhetünk, a m1re ok I·iváncsiak.

• ( Németországi nömozgalom.)

Berlinheti egy nag_ ' épület, a Leistikow-ház ki>itelét Winkelmann ~Iária müépitésznöre biztúk. :EbLen nem elóztek meg minket u németek, ruert már régebben vannak nekiink is mÜL'pitésznöink.

Az offenbachi kereskedelmi kamam nemrég jelentés d ott ki, melyben ujhól határozottan állá t fogl al a kere kedehni ntja]kalmazottak ~zaktovább­ képzé e ~ü?y'·ben. K.i\IÍ~1ja ... _hog' minden ti~_enhét é>cn aloh ker fik cdehm nm alkalmazott koteleztc , '•1- n to,·{hbk,;pzfÍ i koln Játo"atÍl«ára. dc egy. hlll nzt · ki vn nja. hogy Juí.ztad<hi i. kolák is állitla :m<~k ,.z, t, zí m uha. EzC'llllHÍ odik indit Yán. á : í'.Zi l ind h. !ja. hu<;ry a ::.t.\ t Í"7.tika kimutatál"a ~:<ZC'­ TII t a l,t'!'t 1-.t•ddu i n(Ji alkalmazottak 11agy ré ze lohlJ-ut(> •b ['L'jhcz lll '~!.y. a michin tcnué .z.ct.t.•tti n. lt'zluttúsúuak t:<z·utrli IllH!!ftt, ele kcvé· 1 U\ 1 d, me rt hián vzik az ehhez t<ziiks '•gc;; 'Int l li·.:.~· vakOt la. i tntiú:;. Erre való tekinte t d ki '•nju az Qff u bachi h.rtN>kcclC'Imi kamat a a fönt• m\it•·l iskolák fölállilá~át. 1whogy a kere kede1mi tr\ alkahuazull< k. milc férjh '/. m••nn k, egészen járathmuk ll·gyencoL· a háztartási i.igyekbcn. A\.z ~.:zmc u cm rossz, dc ha megval ó.·itják, arra b

<

kellene gondolni : legyen ideje a kereskedelmi női

\I rt ba valaki egy kicsorduló könycsep· peteket látja, akkor ti ugy érzitek, meg vagyJ- al:z a el Yagyi.ok árulva, mert nem i meJ it •k a n f!. lJeő:'mer(-,p)._ é. a n· !!}' megainzJ ll ' k: "l m 16 Cr"mt't. (b, a ti Ö:::zero. kadástok l Oh, a 1i da ·z " föl melk,..dP:- •k. a. meh·-

rol lllindi! a ~t 'élitek : P:t. az ut.ol ·o ! De mcill<'k 1 n ábl a liidun é, alat tnt11k zuhogn k : hizu11. t. dan 'iz k. {• ·z: z,zut· uj lJ '1! k zdődik

nz

L

és

~ · föl('mcll·edé~.

1gen, igen, jól tettétek, ho,lly nem dohtát.ok el az '•h nkkor, a. miko'r a7. már \ ·isclh teth nnek J í.t"Z0t o..:zámot<Jl·rn ' n 1 fogadtá ol· d a. llal lt, a.. mi olyan l~önuyii és ·onzó lett volna.! Oh. jól tettétek, hogy itt maradtatok az örömtelen~ég é czéltalan.:' g e völgyében, hogy járjatok az ingó hidon ! c Ti vagytok az élethö:()k, a kikböl nem tud fölszakadni az őszinte sirAs . . . A többi élő ugy n~z rátok, mint ele. ettekre <.·: nem · tudja. hogy t~ sze11:ver~tek ö _hel. ·ette i: ... n m tudja.

1w17y ti az o vertanm acryfok : azok Y~rtanui · e. a ·1'k• l'ertc'k~ a Hkert, c ~·zereucsét a lJetd-' je 'il':t, · ' Oh a ti OYnr • 7.euwite]·. a melv kkd n gazda~ok <~ · iinnepelt ·1- uLáu n ~ztl'l- ·! " . oh, a ti epedé tek, melyln-1 átfonjátok az o d•. ze a ,.;zonyaikat, az ö zép gycrm kcikct, az o poinpá Jalotáikat ! l 1éuv nélkül .. remén • nélkül ,[ert. 'ti i tudjátok mag tokról ho · erő­ z,, l1kal eltek s hogy 11 halál tart· a j o át re~to~c. '·~:Ijátok )wg n. v'gyait.ol· •rr.' ir mclyewl t rn · lo az ál otok lúd g, rmn h!lllám. Tudj ·tok, ho 1 ind n hiába é m' i éltek, a]·artol· élni, a u p n járni, a le' ol e n' znL • f" l , ló föl- l· a mi leb 1 ó Ind IJI,

p dig

alkalmazottnak ezen iskolának hasznát venni, s ne kelljen szabad idejének minden per?zét e .czélra feláldozni. A mindenféle ipari otthom munk!l.t sok e etben oly nők végzik, nyomoruságos, sanyaru éhbérek ellenében, a kik soha ily munkával nem foglalkoztak, a mig volt, a ki róluk gondo~~od?tt.

• férj, fis-ér, apa halálá.val elöáll annak a s~uksegc , hogy a hátramaradottak m~guk kere~sek meg ken crüket s ezen az uton keruinek azutan az ott~ lioni mtmkásnők közé. Csekély, vagy óppen semmt szakludác ·al forrnak a muukába, s lliába sajátitják cl rryor an a sziikséges .tudást, a czé~e~, -~ malyeknél me"kezdték munkajukat, nem JaVItJak meg a fizetésliket hanem csak azzal érvelnek, hogy : Hi:;zen ön n~m tanult munhtsnő . hogy kérhet m aasabb munkabért? Ezen akar a. németországi otthoni munl\:<.1. nők ..zak zervezet egiteni cg· naCTyon okos intézménynyeL mely 1910 október 1-éen ny:ilt meg Berlinben. Ezen intéz~én;: C"~ mühelv. a melvben minden otthoni nnmkut •allalm akaró 't{ö csekélv költ:::éggel elsajátithatj~ .a. szüké<Tes tudtli \·alókat s megt:mulhatja mind.nzt, a mfre az illető szakmában szük ége lehet.

A tanmühcly kipróbált szalmrök nzetése alatt áll. u y hot}' v a f'Za kszerwzet. t c. l ületileg felelhet a y'Tl.. tt: ml;nka lcifog{stalan -.:olttuól .. ~ühely níll ljn mindennemü feht·rncmü, ruha. l':z- 's j!é pköt i·;; é. .· géphímzés I_kú.;:zité~/ ~. ' <:lia~ m!n~l. ~­ f, jt. kéziuun J,ií.l, U".Yllllllt ·<lod1 c.~tpkc1 · J \llt.aitL : Z<mk iYiil redi~ mindcnnemii ruh :~ é.•. :l' _l •rIICJJIÜ

jaYi1 C:.. ·1Í\.

_\

pn'•'ramm,. a

111111 L

l a l JU~' ·

ind n IJ';J·~c 1m·ll·tt t' !.!,\' ht..:onyo · : w hm•t ;ilt f ·l me« Yan lllind ·n '.!Umllczi·:t ana ~ ,..

1 .. nézn•, l1o:!' ti:zt ..: l';!(' · t'u·a mdlct a ~o1

j í,\ It. '1. kif·Z.Ol"alYit. Fno~.neziaor,-z{ g hatt l:"cbbcn léte ilctlt·l· a l,atulikus llfiÍ •·!!yc::.ül •t ·l· ilyfuj ln. j< \i l Úlniihcl. 1 ket :; mi..uil1uuk Í!i l"'Yllt·báuy ·::.ztC"ndej" a kat0likus nö\·édue"w:<ület 1éte::oitctt hmfolvauwkal. mcl ·eknek (';~;lj a e~yc~iti a két inté'l.mé~JY ÍJ únyát, a l~enuyi­ hC'n tudniillik munkát Ü; Yállal t''> mc:;tcr,;égrc tanítja munkásn öif.. Yolna azonhan m é" hel ·c egy-

ZÓJa.

·g

ll.lát•

Ök a kezüket \·is :~ahuzbatják a kezei ktöl, ök titeke elkerülhetnek. mert. ök fnnyá~ ak <~ • job an JZ relnek a zol- kö;~()tt lenni. a kikt-Öl },izony •;an tud ják. hogy einek.

Jl· h. <k n•n• turlj.i. nl'I tudwt··-. horrj' f,ten hP''\' néz l't>Ít.tnk t· mi,·cl fo!!nd e.

1Jl'l11J('t ·hl t z (•Jet h: t :í ain t ul. ~"cm 1wl iúk iíl , llllll n,vujtja· P l, i uwg~

. ltízot f~·i('kk Filt'· t iínclöllt'1 kez~t <; ll' lll ólcl-t· mngahuz mint l l'cl l' •n t rmt·h·it '!

Az '•rt. h{)' ' ti f1'ld \ ··ny"·: törYl-u cinl'k n ·m cn~cd lu~~.:kedte ek, mcrt (·Ini m~rt tek nzullh i , h<•t•' az t~lcthez valb jo::raitoknt lvc ·1.tct\ét 1- n'z l'llllJC'rel· z nw elt'i t, hog,· Ltcn neru szúl-e i•r' I ozzátol· : - l"ö:zönöm nektel·, hog} megtartot átok é megbeo-·i.ilt' ek az én ajánd{·l·omat !

Oh, földi hiráitoJ ne n tndj' 1- z t é.;; C'lm nnek mellPtteiek 111int úr yak mellett. s c nk a hideg borwngá:, mely raj t~k '":égicr i_ut, árulja el b nni.ik. ho v ':-;.zrr.-vdt k Jele-nleteteket Úc a m , ze.-é cn át kezek 1 ·ul nak f Utek, meleg, hüs'·g · ·. iidvözlö kezek: zok~-. a l-ik már tulnéznek e világ töry{~n~·cil . a k1k <.>lott nirw kii1iinb.-~;g t>mlu•r ·• · cmh •r 1-''zö ~. , zPI t t (• SZel' •{ •t 1 ÖzÜt t. f;; t•!· intenek

r

lét k:

- Hajta. --ak rajta l \z él • zem t d~ t · mcgalt1ztatá t. ~I Ji az t'· IP I, tentől 'an é·~ ha Ul<l.i nt•m lehe i.i.nk : görn 'etlt. lázat<>tí rab zolg .. ivá J-cll lcuniinl.:: é folvt tnunk utunkat az iugó hiuon, migncm maj l g,' z"r •lhiv, tunk ... De mindazok, u kik t' . m•o •-:.t l.'lol á.k zok közül, a /dk nem haltak meg : gunvo.an 'onnak állat ', mondják: 1i köziinl· minlt bhcz? ~z be zéd n ru minh.:t illet.

Oh, ba nnyi uú.tor 'g ·ullll b Dll •tek, ho y m •a tok· i mcrn ~tl:k ! v-

Vasárnap, 1910. deczember 18.

.&.Z UJSÁG

41

~==~~~~--~--------.-----------------------~------------------------· a fecsegés, pletykálkodás és még iöbb cfélo - a komoly

mollett kihuzzuk a keresztbc ruenö szálakat. A második punto-tirato szegélynél pedig stoppolóölté~t alkalmazunk é · 1-.ö<:ben három-három :>zál<.<:iumÚt.;t> át foglalunk ü~sze, miut a. rajz muta(ja.

A rojtrész lG ezentiméter !3Zéles. Maga a szál, a mivcl dolgozunk, S'! ezenliméter hosszu, de kétszercsen veszsúik azt s az clsö gchözött sorná~ tizenhat laza szálat fogunk össze. A göb kettős . és lapos. l\-liudeu göböt a négy külsö szállal kell kötni. A mÚ'>otlik és harmaclik sor ugy áll elő, hogy

foglalkozással meg nem egyező - tulajdonságok gyakor!ásáb~. A feminizmus iérhúdiüí.:>áva 1 mindcue:<ct;·o cl fogunk érni legalább annyit, hog.\ az clöitéletck r 111 bndőlésé\·cJ n; dolgozó és férjhez nem mcuü 11Ö lll.:lll ]c,::-~ a Jesajná!ás és guny tárgya, a mi ntindcncsetrc már cll-g nagy ·vivmány ahhoz, hogy a nő ne érczze szorencsétlcnségénck mégeg~zcr akkora suly~t, int a ~og.y az téu~r ­ leg re <Í, nehezedik ... \kk or n zu tan a J?Jlcmlik JS. m.c-g~! Z · hatóbb !esz. Termeszetesen azouban tt:szlelcl a mmnenutt megléYŐ kivétcleknck.

S. Jf.-né.

EDösmeB•t fogorvosok véleménye szerin t a.

n:

szájviz, fogpor, fogkrém és fogkefe ma a l eg~ értóke se bb orvosi száj- és fogápoló szerek: K:!~phatók ba~ználati utasitlissal jobb gyógytárakéa droguáriákban. Nagy üveg sz~ jviz ~ K. K!s üveg J{ 1·:.:0 . .b'ogpor 1 J>:. llogkrém 'i O fillér. T_<lea.hs

uép és

Ké.zimunkákról.

Jó fogkefe (puha. vagy kemény) K 1.4 •

ll

O iványpárnák.

(Folytatás.)

A hol m6& ni nea, me1rendolhet6:

Sanitol föraktár, Miskolczl czimen, zen mE'gy. l'llihelyt azonban azt állitjuk fel főnormakén~, hogy a sok beszéd csak szokása az asszonyoknak. errol le le~et ó!'et szoktatni. ~1égis tudnak. az a~szonyo_k h:?-11· gatnt. akar szokásuk akár vonásuk 1s a kelleténel több besz~tl ; indnak pedig' akkor hallgatni, ha mély kötelességérzet c;,s megfelelő intelligenczia. fe!ett !end':lkezn~k. ?a a noben megvan a kötele -é..,érzet es az mtelligenezta, elete szövevén es sz:í.la.inak szÖvésénél ezek olyan szerkez~tek,, a melyek boldogsága. létének békés irán~itása tekint~teben döntő szerepet "Yisznek. ?-'ermészetes 1S. ~· ~ert ilyen esetben minden szaTó.t, mmden ténykeclese~ biZonyo~ raczionálls fiualitás jellemez. .Ahhoz, ho~y ~ no hallg~tru ~udjon. Merény nézetem az, hogy ~loszor a ~evel~s adJa. IXleg a helyes normákn.t. ~ neYeles he}yes rrányat, ha. eszszerüen választotta meg es vonJa le mmdeb_ból következtetéseit hallgatni is tud a nő akkor és a mikOl: a körülmények' ezt igy kin\nják.

Dcbreczen, L«s:ló Béla tanár. \

A ma beruutataudó párna. egyeneseu a hálószoba vagy boudoir számán~ való, drawíng-room" ban, sza.lónbun nem lenne helyén. Nagysága 4:!-63 ezentímétcr, anyaga erős, természetes szinü jáYa-Yászon. Erös vá zonczérna szi.ikséges a himzéshez (ugyuevezctt gyöngyczérna, 5-ös számu) .

, A koczka és a csillag.

az-első sor szálait ismét elosztjuk s megint a négy külsö szál1al köt.jli.k merr a lapos göböt. Végül az utol ó göb alá kétt:zcresen vett ezémát huzunk, melynek ho ·szu-"ága 16 czcntimétcr, dc mcly igy c-sak czeuüm6teruek fdd meg. A roiL készitési

Szeréu y "Yélcménye:..l szerint az asszo?Y<?k Ie.gnaf;~'O bb r6szc H! kitt·_ wé:; ha. az eset! es;: YCn~lycro 1s Yal.~al: nék - nem tudju. mep:örizni. c_!!:p+szt azc-~·t. mcrt,fc-.lluun_t Yágyik. másrészt. azért. ~ert c;;ctlcg a i!il•k n '"·anu~;;n j étel o hius::írrára. bt>folva~:ml Yan. . \zon ban. YalammL pl. azt scm "'lehet; mondani, hu;;y I:Uindel;l anJ;ol sz?ke, ugy azL scm szabad >;zabad elfogadni mcgallapttotL tcnyként, hogy az as:;zon:vok nem iutlutt k hallgatni, ha. csak nem hiYatkozunh a közruonclásra.

Ecrités Ferenc;, A ))hallgatni arany~ közmondás, asszonyok által való megtartását a legnagyobb j óa.k..·ua t melle t. sem merem állitani, mert az :t;let 07. ellen bizonvit. Ennek az okát <'· nő lelkében keresem . •\z a;;szonyok ·- tisztelet a. kivételnek - nagyon hiszékonyc'k. Ha }Jl. egy másik asszunynyal megismerkcduek, legnagyobb titkukat is reá bizzák s nem gondolják me!(, hog~' az. n ki c.ctlcg a legjobb harátnőnek mutntjn. ma~tit, mindjúrL tó.Yoz,i::;;\ Után n. lc•gebu llimeró:mek clbe::;zéli.

Hci Imre.

Csak az int{:llligens és mü>elt nó tud h:allga_t?i! -;a. fecs" ó nó nincs tudatában annak, hogy vet a JO 1zles ('lleu -~g neme · 1·'...-1·k osak seJ'ti . horn· nem lJClyescn c:;e\ekceJ • • • • • det t _ do vol tn képpen ma gP. ::.c i u dp,_ hogy lll_lL JS '~L azzal ha fecseg ~ . \. helyén >aló hallg~ü~ 1:a <-'SII.kis. a ~clyen 'gond olkod'o. ma'r kor& "'' ,.,yermck::;egctol , k · helyesen ·1 . ,c. k Zetett. olvasottsággal biró. jel!eru~s no :ep_c.:;,. 1 yenc , nagvou b :;záruban Yárhutók <t7. UJ g?ncra~d7.wtol, 'lnlel~·' l . • . .. . . :nar 1s JO 1ran ban h a lad •,h;~:~;cn ~. . ma . mar maJL 'ucru ht' a ta a· nos kinín~ng 'c;üthc utolsu subaJtása v:Mchr 10 . ~.

Fabianck Gcraldmc, Tudn"k-o hallgatni az a~szon.rok.? h i~en! ~ · · az urany mar : tnlj·e-en kimen. a divatn.kho(Tv !lllutan ~ " . bóJ, azo. ismert közmondsú~ igy kellene mcg\·altoztatru; ~.l!allgatni bonton és rókaprém!'

M. I . It-án. · Hogv tudnak-e az a,szonyok hallgatni ? . Igenis.

Tudnak. Csak egy bibije van a dolognak. _Az t. !.,,hogy rosszu} állitják be a beszélést és a. hall~at:l~t. Bes:.::Inek, a mikor hallgatni.ok kellene és hallgamal,, a nn_kor _a beszód volna a hel>én. És minthogy az em?e~nek altalábau sokknl többet 'kell hallgatni. mint be zclni, az asszonyok sokkal többet beszélnek, mint hallge.~nak. ~ ógyülöló

afs:.onybarát,

. :~Hallgatni aranr, hr~z~lni ezüs~., _B~r az a~z~:>l:~yo~ llladot az aran)nak, mcgr. h'!- htokro!, .~egbzola .. rol "a.n szó, rögtön k ··zek az arauyrollcmondani cs az ezustllek clsóbbs~get adni. . . , WcinbETgcr .Jlor, tamto. .

1

A nőt a természet az anyaságra prt:desztinálta. az egyénisége elnyomása által - e!ét;edet1cnn6 lesz. A férfi 'ha kenvérkeresóvé Yálik ozéJh<?z cr; a. nó ugyanebben ~ c ctbe'i-t czélját téw:sztette. Mar lllost termé~:~;cte dolog , z. hogy az elégedetlen ell!. be~ :~ája. nem ér fel semmiféle tekintetben, tehát erko_I~. l l._kintetben sem az elégedett, ~gy akár csak a munk~~~­ ua.n 1 az ölet természetes folvamatát látó ember mun.kaJa· : ~oz~ájá~ul z a&zon)'i p zichc ~alakul~ á~oz ~-~ fcrJfogas bar nemes, do nem éppen Je!lcmkcpzo ~m 0 t~te, a melynck természetes következménye aztan : ha.~. iriszység stb. jellembeli fogyatkoz · ok. a .melye · kelJ, jobban mon ln1 : ha nem kell i•, !JcJeyjqri.k a no

Öná.ll6 pályán _

:a-

·i.

A la p osan himzclt rész.

Először a meg~zokott lapos himzé~en kez.di az ember, lllint az alábbi mintán látható. A ~::öU­ t~bb sziuii rajz a hímzést minbizza, a ·dlágo::;abb a puszta anyag. Erról ki lehet számitani az egyes öltések ho::.::;zus<í~át is.. "ak azután kezdócihet az áttört munka (pw1to-aria).. a Inikor a himzé;s<>el elkészültünk. Legelsőbben is a középsö csillagon

kezdjük. Hosszu magyarázat helyett ezt a rajzot is bemutatjuk, a tü elhelyezése t•kes~zólóbb minuen zóhalmaznúl. .\. négy szegletből jÖYu ..:zálakból -8-at hagyunk meg s a többit, mi.nt a rajzon lát.ható, egy bizonyos távolságig, mclyct a szemek sz crint meg lehet ~;z.ámolni cl tá ,·ulitjuk. .1. közbe-, csö helyeken csak 6-6 szál ezémát hagyunk s a kitöltés point de repríse-zel történik. _\. csillag kiilsö része tizenhat, a bel ü része 8 szárból álljon. , A kül!:!Ö cí.tlyuggat<>l.t szegély m(·g egyszcriibb. Itt mindig négy ~;zál;::.t fogunk össze s a lapos himzés

l

A rojt.

módja a núntán egész körülményesen le van raj-

zul\'a s az is, miké1Jpen rejtjük cl az átkötö ::száluak uiokó ki::s végét.

E párnát hala\·ányzöldrc, naranussárgára, kékre, rózsa:szinrc (do nem elmosódott, hanem élt·nk I'Óz::;aszinrc, még akkor is, ha különbcn a szobáuk hala\ áuy róz::;a::;zin butorokkallenno tdc) bélclhetjük. Az élénk, selymes szin gyöuyörüen üt át a punto-tirato vagy punto-aria részeken. ?llikor ké ·zen van, chait;clonguc-olua, karos székekbe alkalmazhatjuk.

AZ 'D'JSA.G

l

moa1ópor feloldja. a. mlte~~t>rt 6I a pattanAst okozö an:ra· goka.t, megsziinteti az a.rohéh·

toltJait és fényfiiSégét t Ára. r>(J filL Főraktár: Nadus-VII.IIalat Budapest. V , Nádor-uten 13.

Kozmafik • Rovatvezető

Garami Béla dr.

Téli sportok. Ámbátor a. tél még nem igen mutatta. ki foga fehérét és csak iUllllel-ámmal, eh-ét Y e. ..:regcti ránk fehér leplét.. és

dermesztő

ill-

cieget, még1s tanácsos :esz, ba már most megernJékezem a téli sportokróL Ajánlatos, már C!iak azért is, mc!"i· :Jieteor barátunk és a többi időjós közel jö-vőre is wér.,ékelt, enyhe időt helyez kilátásba, már pedig, mint. a tapa~ztalat bizonyítja, ilyenkor rendszerint olyan rettenetes szibériai ~ő :szoboit ránk köszöllteni, hogy a Duna vize is me;;áll é::; íalkástul tétálllak áát.. rajta. a buda-Í hegyek jó, öreg ordasai.

Aká rmil;yen sötét szinekbcn fest. em is azouhan a tél g} Ötrclmcít, jól tudom, ho;;y igen sok ol• a~om már &-zinte eped•e Yárja, azt az állandó hi· df'gf'j , mely a téli sportok üzé.;ét ho8szabb időn a kh o;tÖ> · tc~zi.

A tckilltt:tbeu, hogy ha~znára vagy kárára nunak-e az egészségnek, a sport különböző nemei l.özött kü lönb~éget tenni nem leheL :Jia már nem igen ;:,zorul hizonyit ásra, hogy mindeu ::.port egészbÉ'g cs, ha. c.,ak nyaktörésre nem \'CZet. Es ezt nem c::;ak képlelesen értem. Különöscn az ujabbau mcglJouosodott téli · }JOJ·t ok kötött nem egy akad, mdy, ::,ajua , bőYcn szed áldozalokat b i\ ei köz ül És te i idobt:n alig mulik nap, hogy halálos 'égü tobo~án- •agy ródli-balesetral ne hoznának birt a lapok.

A téh ~:>p ortuk ÜÚéénél azonban oemcsak te!"tünk épsfoére, de egészségünkre is fokozottabb mrr ékben krll ügycluüuk. E zt mint kozmeii.kus i!; lllr•ndom, me rt hi:;zcu u :y ih ám,-aló, hogy a széplPg ~l! egé:;zség a legszorosabb kapcsolatban •an t:;!~má~sal é. egyik a má.-ik.nélkül else képzelhető.

Bpp'2n azéti i~c n fontos, hogy bármelyik téli &port üzéséuél annak megfelelo ctélszerü és higiénikus ruuázatot öltsünk magunkra.

E kérdésben egyébként ne a német , de az angol di ·atra hallóaesunk és ne töméntelen gyapotrétegekbe burkoljuk testünket, hanem aránylag l..önuyü, de c mellet.t melcgct kitünoen tartó angol ej apjubóJ készitt~ssük :::portruhánkat.

Kozmetikai r:zcmpontból az egyes és többes kjtcbzánkót nem igen ajánlhatom. Az ilyen lefelé törtcto bob~leigh uganis rendesen hatalmas buk!cuc.:czd \~~zi szé-pen nekilendült kan-iérj ét, már pedig a téli hó leve tudvalc\"ocn tá.volról sem ·zépii oly ruérléklJCu, mint közbmert öc::;cse, a márcziusi hó. A rcnde::;en c.:..ipös ~zél i~cn könuyen kifujja az arez ned' Cf.'::;é 'á li börét, ruinck folytán az é-rdc:of!é és repcdezctté 'álik. Igen oku:-;an teszik tehát az ilyen sportokra -n\llalkozók, ha arczu1at elő­ zetesen ,·alamilyen enyhe hatásu , z&iros krémmel futtatják lJe, mcly aH:zukat, ugy a hogy, megvédi a fentemlitett kellcmetlenségtöl. ...\ sz~pség és kecse::;ség fe.jlc:::t.lésére a téli sportok közül a korcsolyázást tartom legajánlatoMbbnak. Ennél csupán arra kell ügyeluüuk, hogy ne párás, ködös levegőben üzzük, hanem :-záraz, croíéuycs, szélc:oöndes idöbcn. .\ korcsolyázóruha olyan legyen, hogy teljc&en szabad muzc•á::;t engedjen az izmoknak, és hogy holmi szorus~;á~•uk réYéu a ·vérkeringé~t a legkisebb mértékben ~::c gatolia. Ha a mcllett még a lehelel.. párájú.t.. v Lszaapó fátyolt is bojkottáljuk a korcsolyázás idc1~r~, minden tölünk telbctöt me;;tcttünk, bo"y a leli &pOllok egy~k ~ akori, kcllcllletlcu é gyakran u~g! ra~aszkodást mutató cmlékét, az orr YÖrössPget tavol tar uk magunktól. ::..:=.-

LEGJOBB SZÁJ- ÉS FOGÁPOLÓ-SZEREK. 6t><!S

Házi fanác;sadó.

Tejes puncs. E kitünő puncsot főképpen Svédországban ké~zitik 6s üwgekben dtebctő.

H áromszázhuszouöt gramm ez ukrot, két czi trom levét és lereszelt héját, egy üwg forró tejet, egy üveg forró vizet, keYés vaniliát, egy szerecsendió harmadrészét reszch·e és egy ÜT"eg arakot ebben a &orrendben egy porczeHánfazékba öntünk, az egészet liissé elkeverjük és éjen át beföd ve hagyjuk.

A folyadék megalszik, de másnap tiszta fianellel átsziirjük és ü v<>gekbe töltjük. Hidc~en tálalják Tojásos puncs. Két eziirom héj~t 50 d eka. ezukron ledörzsölüuk, aztán 4 czitrom levét, 3/ 1 liter {<.>bér ó-bort, % liter arakot s % liter YÍZ d és l 2 cgé:::z iojást.. egyszerre az ü"tbe tc1:züok és parázson, Ya~y. gyönge 1.üzön addig "crjük babverÖYcl, mjg egészen habos lesz. )!elegen tálaljuk be.

Burgonyaleves busgombóczczai. A burgonyát nycr.:cn mcghámozzuk, megmossuk és négyfelé ,-ágjuk, azt-án zölckéggel majdnem pubára íőzzük.

Akkor :szítán áttörjük , huck.iT"onattal, -vajjal é ' sónl rsima lev-e~;sé főzzük, melybe zöldpdrez~ely­ mct trszünk <-~s néhá ny í oj ás 1-'árgaját. ha ba rl.l:!lk bele idlal~ s clóit. A hu:,gombúczokat fi.nop:ua ,á. ;;ott 25 deka. nyers borjuhuöból ké~ritjük, melyhez 12 deka csonbelöt, sót., 2 tojást, reszelt szercc_cndiót és 12 deka tejb n áztatott z ·emlyebclct adunk. Ezt miud eg;yüti jó ideig ka.•argatjuk, aztán gombóczukat, 'l agy galu:skákat alakitunk belőle, ós v-ízben kifőzzük és csak tálaláskor tc&Lszük a lcvcöbc. E finom leves Ulég izletcscbb , ha. nébáuy ap1óra. YágotL spárga:::zálat >etünk bele.

Sajtmaradékok. ?\agyo bb •endé ség után, -..· agy ha több.:zör járt Yendég a háznál , néha összegyülik ol, :::ajt maradék. meh cl.. szá1 az álla.potbau is kár .; lenne a ::;zemétbe dobni.

Egy gondos l1ázia:;szony <>zcket is th,zta ~záraz helyen összegyüjti és alkalomadtán, me::rrcszelve i0<-en sok étdt füszerezhet Y~"ie. Ha a közön::.éges böjti lovesc:-khcz egy fél kanálka huskiTonalhot. egy-kéi khé~kaná.J rcsu·Jt sajtot adunk. igen finom iz t kap tölo a leves. Tojáslepf.uyt, makkaronit, rizottó t (ola..;z ri zr-t) mqzlúntbr:t.ünk 'de. ~ajto.· :-:-zclctckbez basználln:ltjuk. D1f! lyck igy készülnek : Yékony fehér keo3 ér:::ze]PtckeL forró 'aj ba mártuok, reszelt ;;;ajttal meghintjük és pirosra kirántjuk Ha ~::ok sajtmaradékunk van, sajHelíujtat is kéoczi1betünk belőle.

Ul ánzott porczellánfestés. Régi sima. tán ;rérok, melyek repedés >agy más hiba. mi~tt baf:iz· nálhatlano!dá váltak, még igen csinos di.,ztargyul ~zolgálbatnak. A rajtuk léYÖ repedés Yagy cs01 ba. még jobban megadja ezeknek az >·ósdi" jeJle~et.

Ccinos lebuzó képeket ,-álasztunk, lehet az tájkép, Yirág- ngy gyümölcs-csoport és q_z ismert módon, iz)é-sel ö;,szec~oporto&it•a, Jchuzzuk. Ha a képek ti ztán ."ikcrültek és megszáradtak, a tányért a köwtkczö mázzal lakkozzuk be: 15 re, z tiezta alkoholban (borszesz) gyönge melegnél fcJoldmlk 5 rész terpentin t, ::!% rész fehér gyantát é l h rész ma~ztihz mézgát. Ha ez mind egygyé olvadt, bekenjük vele a tányérokat és meg. zárit j uk. ~-cm :-:-züksécres és nem is kell e tám·éroka mo:;ni, hiszen elé:.(, ha naponként le·t.örÜJjük róluk a port. ~ Epe viz, folttisztitásra. Eddig nagyou kedvelt \·olt az cpe::;zappan a foltti.::zt itá..:hoz, mo~t.. pedig igen jól sil.:errcl ha~zuálják az cpevizct. Egy palaczkl a négy tész lllC'Ieg Yizr.>t önb·c, nég:v ré ~ lcYakart feb(·r :-:zappaut, f'gy rész: :>zódát és egy ré::;z marhaepét adunk. .\;r. epét akkor adjuk hozzá, ha a ~zappan és a szúda már felolvadt a. vizben és akkor az cgé::;zct jól ös;zcráz,z.nk. A po::.ztót é: más :;zöyctnemüt (mely ,'ziutartó legyen) clöbu jól kikeféljük (körömkeféYcl), utana pedig langyos ,-jzzel kiöblítjük.

Szappanfözés. Eey fazékba 8 liter esövizet, :l~; kgr. z:--iradékot. l~; kgr. jó mosós~ódát tes~ ünk s mimladuig fötzük, mig a lug aljából kiburrgyan. .A főzés körülbelül kéí. óráig ta1t s a ka,ará.~L egy . ·em :.-:za ba d f'lb c eltat,'} 01,. mct t a kk · ·or milld pcrcz1g kifut a szappan. Ha gondo::;au megfözt ük, vegvük c) a t üztöl, tegyünk bele egy marék sót és mfkor :-~?pen mc~~~z ul~ kihült, ':együnk egy asztalf10kot, tcnt ük kl ncdns ruha-rnl és .;zedjük oda. a szappaut., vig~ át ,·a, bngy a lurrbó] n jöjjön a :-tarpauba. Ekkor tegyük a fiók t ki..,;;é etdlös h"'lyrc. Pár bet muh a, ha jól kkzárad, igen jó za p pa n nyerünk.

Párás szemüveg. E!érr krscncs a 1111 ak a lJ h~tlYiclru fol;iono.::-a~ szeruih egei yi~dni. 'de d'-u;d~1etct~cn k-t az. a~apota, ba a hidrgbol me! g :--zol~aba lqn c, Ya~." gozzel telt b~>l~iséghcn teljchen ~h c. zti lát(•h.;p'?.:ségé , mrrt a ~:'zeruüH gel ·d lep''"' ~

Vasá.rna.p, 1910. deczember lS; a pára. Ennek egyszerüen elejét vehetjük, ha. reg" gelenként a szemüveg mindkét oldalát egy piczike zöld kenőszappannal jól bedörzsöljük, aztán al,a· pm;au megtörölj ül-;. Ez. épp oly biztosau haszna]. wint az ellene hirdetett.. drága szer, mely nem egyéb, mint egyszerű káliszappan. ' Erezbélyegzők tisztitása. Csakis a.z érczbélyeg· zök tisztitásáról ' 'an szó, mert a. ruggyanta.· bélvenők e módon beragadnának. l\Íikor az irás"' o jelek, vagy a. czimer mélyedése idővel zeiros porreJ és pehelylyel megtelik; legczélszerübh a. bélyegzőii forró pecsétíiaszha nyomn.i é-s Jebü1ésig benne tartani. Ezt akár il"mételni ís lehet . Ha beleragad a. pecsét viasz, le kell pattogtatui egy fogpiszkáló· yaJ ' yacry merrhecr_1ezett &!'vufáml. Tíit 'agy I.kési o. o e.

- • k nem szabad hozzá hasznáiui , mert ezzel ka.par11oso . .

IennénE>k az érczen .

Keményítő- vagy burgonyaliszt-pudding. 17 deka yajat habosra ke>erünk:, 30 deka burgonya· lisztet 71 1., deczi hideg tejjel elkeverü.nk egy keve· t!et a vajból hazzáadunk és tüzö11 addig párol).:'~, m:i,.. a lábastól eh-alik ' cgv ~ "" t álba öntJ'ük és" addig ,.,t ke•·e rjük, mig kihűlt . Ha Jlldeg, 12 tojás sargaJa 17 dc:Jha czukorral, czitr~mht>ijal habosra keve· rünk, ~ kihiiJt pépet és a t öbbi • ajat, a tojá .h!!-b· ját g,Y öngeden belevegyit jük. Ezt a pu~di?g~ l/2 óráig sütjük. Bor- Hgy gyümőlcsma.rta~s · tálaljuk.

Gazdasá"i fanácsad6.

Jj

-

. 6b en . Eddic-r Gyep legeltetése a vet és ev . " azt .k tartoiták, hogy a me-ter6éges gyepe~tes~ ~;:..,. .

1-2 év mul\a lehet legeltetni, ha mar kel~ e> megerősödött és erős gyökereket sze:rzett. kze~ 0 nézet- irja Dorner Béla a Kö:::tclck-ben egy ~ krét kérdés alkalmá,-al - megdolt. é:> elavuly, roa. . _,erue " · tor""zagbali má.r tulva rryunk rajta. l\la ma,r u ezirá..nybane t~tt kisérletek alapjáu az bizon!oso· dott be, ho 0crv nemc.,ak hogy nincs ártaJroarl a la. b eo-e fri~s fümagvctésnek az, ha abban az ev en o tetés alá boc&átják (föltéve, hogy t;eU: n1d;:s~ esös időben, midón az állat a tipras alta . ~t benne kárt !) , hanem mé<r az jót is tes~ neki,' ~~. ha sürü gyeppáZEitQt. akarunk létesitem (a J~ge ~ nél pedig ezt ezéluzzuk !), akkor föltétlen ul i?• ha_ még_ abban az. evben! tava~ztól fogv~: .. J=::~ t. 1. attol fog•a, nnkor mar kelleen megeroso ~k a fü, azt kimelet~sen legeltetjük Sokan fo_ g J\ erre fcjük'.!t rázni, de ezt már kiprólidllta·. és igy is Yan, söt ma az ujabb elmelet 15 ezenehHel mellé áll. Ugyebár, a legelönk ~kl--o~ lesz kiadós, ba a füwk és pillangós növenye sürü gyeppá z itot alkotnak, ba uíncsen:k benn~ üres foltok , boJ a gyomok megfészkelhetik ~a~ kat ·t Ha most a frics fümag>etés -~r~_tet~enul a mi tört-énik akkor ? Az, hogy a filielek lS, a P, . lancrósok is ;:,zárba hajtanak, t<-bát növekedest ereJüket fejtik ki nem pedig le• élképzési ere· ... , YC'k-ony, ' " e!!Ü.Uk Jüket, teb at sza'las gyepszony !? .. lesz "bt és ritka állá uu lesz, nem pedig dus levélz~~u, tomoel~ alacsony, zárt gyepünk! Ra pedig ídeJeb~~ 1 ~ 1 tet-jük a füyeté~::ünket , akkor az álle~ t ba-r apasa ~.Itaa. a szárbabajtás meg ,-au akadályoz.Ya, tebat . uöYény reprodukálá:::i ereje Yan kif~jlcszt,'~e, ~~~~ :::,arjbajtások és sürübb Ic élzct feJleS~~c~c ,\~ 1 megbokro~odik, tömötté, zárt gycpezctun: 'a ' a mirc mi a leeelonél törekszünk i:;:;t a.

Fagyott takarmányrépa. eltart<lsa. ~~0 ~' em m~don már az ~jjeli. fagyok és, dere~"~~~ h~gy mmdennaposak, altalano.; a gazde~ k paua-~ 'erhet• a takarmáu~Tépájuk, mé...,. miclőt t . chcl~ ily-en ~ék kint a r~paföldö~- megfagy é~ Jg.). a~orry a. áJJapotban cln·rmelm uem mcrik. ~~ iu· takarmányr'pa, a hupaczok au roth~d~~?a ba duJjon, mc1t a megfagyott takar.LU.~}~_epa~eg· ilyen állapotban ehermeltetik, j.-.en konn}e~ k az rothad. Epp c;~;ért- fölötte idÖ:"zerünck t~rt]uf"Öli• alábbi közkmén~t, a rueJ.yet Ba~:~ l Elek lf a. » :-.. tdek· Ic;;ujabb ."zámáb.. n : , A me,.,fagyás nem egyéb mint a tatal·ma?Y" . . . e k,·u ' . c . .' ' 't,áJtozasa, re.pa ::;cJtJr:lbcn 'lZnrk Jrg;;e •aJ'o a. . .t k a ruikor annak tprfnga a 1 '5 -dd kitá~ul cs a :;eJ e falait szétrepe~zti. )!ár moE•, l!a ezen megfagyott takarmányrépa melegebb h~lyre keri.tl, pl .. ve· rembe, akkor a t.ej ekben lévó jé"'. felol•ad es-~ megrepe:::zte i t-ejtfaJakon á a nz a. rép~ fel u• l tPre jut (uépk nyelven: a répa izzadUl .fog).

Ezen yiz a 'eremböl d párologni nem tud s 18Y a. takarmányrépa r t ha dá ,nak indul. .A fagy~tf' répának elrotbadá~át j ...<:>u cg_y,zerücn megaka a• Jyozha juk, ba azt u ru rahjuk kupactokU\1, }la· ucm íclapróz,a. po,h 'á'al ke erw, 'agy r~l~· ••ez'(c cj,·cnurljük. ~i,-el ez n c~ctben a r~pa; nak a ucdH::::.:ég(·l .!. poly' a iliagába fogja bZlvnl• v

~·

~

,

il:

1

Vasárnap,

43-

. AZ· 'U JS .AG-

1910. deozember 18.

hidegvizes lemosás és azután leszáritás következik, utána. sebben tenné; ha bl}retválta.tná. A kezelés olyan legyen, mint a •>Szép asszony<< jeligére ajánlott. pedig bársonyarczporral való behintés. Természetesen gondoskodnia kell arról is, hogy az emésztése rendes _ Ké4égbeesett asszony. hasson fel az orvosával egy leg,yen. , · grammos szublimá,tp~sztillákat. Egy darabot oldjon fel · D.-né. Kivánsága szerínt levélben válaszolunk. porezelián vagy zományczozoít edényben két liter állott Andrea. Olvassa el Lóránd dr. könyvét, a mely'et vizben. Ebbe az oldatha mát•tson .bele egy vattaréteget, a vénülés elháritásáról irt. · nyomkodja ki, de ugy. hogy azért ttz elég nedves B. Imréné. Háromszor napjában 2 százalékos lysomaradjon; helyezze oda reggel is, este is 10-10 perozre. · . . .

Leszáritás után hintse be a gyógytárakban már erre a form-oldattal.

H. E. Füzesabony. Olvassa el a l)B. Imréné<< jeligére czélra készen kapható szaliozilsavas hintó porral. A leküldött üzenetünket. mosáshoz állott vizet és kolozsvári tamin-szappant hasz• Szép a~szony. Mossa meg és habositsa be me~eg náljon.

A. ·16. Tessék a Garami-féle bársony-szórveszt6t. vizzel és kolozsvári . anthrasol-kénszappannal hetenkint kétszer est~ a· lefekvés előtt alapo~_an a fejbőrét és·a haját. vagy a bársony-szintelenitó-hajsorvaszt6t használni. · , · A szappan t hagyja raj t.a az első megmosá kor· ttz· perczig, Károlyné. A kérdezett hizlaló-gyógym(>d 4-6 azután mindcn következő megmosáskor öt perezezel hétig tart. A gyógymód elsö 2-3 hetében . feltétlení;il tová:bb:" és végül állandóan harmincz perczig. Ezen idő szükséges az ágyban fekvés, azután is a legnagyobb ' letelte ut.án mossa le a szappanhabot kamill~teás - sok részét a napnak ágyban kell tölteni. Naponta %-1 órai langyos vizzei; ugy hogy a fej.~öré~ ~a ha~án ne. n:ara~általános masszázs végzendő, azonkivül az o~·yosa á!tal jon · semmi szappan sem, utána obhtse ki kamillast~s naponta egyszer végzendő gyenge faradikus· árammal állott vizzel és a leszáritás után tessék kibontott haJJal való villamozás. A táplálék meunyiségét fokozato'öan lefeküdni: Ezenkivül tessék a ·fejbőrét másodnaponta kell emelni. Az- első napokban tulnyomóan tej, még pedig egy .kevés bárosnyhajt>zeszszel jól bedörzsölni.· Azokon a kétóránként 60 gramm. A 3-5. napon mái; 1%-2-3 napokon, a . mikor szappanos kezel~st. ·végez, ne tessék liter legyen a tej napi adagja, a· melyet kortyonként szeszes bed.örzsölést is végezni. . .. lassan, hidegen vagy melegen kell meginni.. Ha undorodÍlö;ghurut .. Ujfehá!·t6. Igenis. gy~g.iit~ató. L:ghelye- nék a tiszta tejtől, .akkor kevés teát, kávét vagy konyakot sebben teszi; ha orvosaval megviZsgaitatJa magat és az lehet hozzáadni. Ha kizárólagos vagy tulnyomó tej 'trend ó- tanácsát követi. ·· már a ·kezdetben nem sikerül, nem kell azt forszirdzni, , · Falusi. előfizető- felesége. V.ibl'áczió~ -~ass_?;ázs. ~thanem a bőven adott tej mellett vegyes táplálékot kell rendje · a következő legyen :,,A bé_l J)lozgast"ut. f9kozó táp- adni. A hatodik nap. után az étrend a következő: Reggel 7Y:; órakor: félliter iej, a melyet egy félóra alatt kor. szerek lehetőleg bőven adass~ak, !egalkalm_asab_? a vegyes koszt. Előnyösek: friss hideg VIZ _egyszerre _boven tyonként kell elfogyasztani; 8 órakor: egyh·u·mad-egy(íóleg ·reggel éhgyoni.omi.) vagy·.kortyo~nt, de ~ossza"~?? negyed liter tejszínes kávé, fehér kenyér vagy ká~s­ idón á_t; ' tök, sárgarépa, paraJ, paradicsom, friss gJl.l-· sütemé?J.' ~ajjal, 80 gramm hideg sült, egy tányér zsir. mölc.s, gyönge feh~r bor, ir?, méz, korpaken:yé~·~ ,Gr~~a~ban kisLitott burgonya (pommes de erre fTittes) ; 10 kenyér, tej . czukorral éd~1tve, szardella,-_ ka.vtar, fii;!tölt órakor: félliter: tej kétszersülttel._ Déli 12 órakor: félliter sonka·. Ker1ilje a vörös bort, teát, kaka ot, osokoladét, tej, a melyet egy félóra. alatt kell meginni ; l órakor: rizst, darát, burgonyát. , husleves,- sült bőven, főzelék, édes tészta, kompót 3}? · . B. ·Mi·klósné. Naponta -há.romszor az ~~~~zés utan ór~~;kor: f~lliter tej kortyonként; .5 órakor: féllite~ te:f: 1-1 evőkanálnyi Bimaltont fehér vagy voros borban VaJaskenyer, 80 gramm hideg hus ; 8 órakor : mele"' ~ült, ,kenyé~ vajjal, félliter tej és ~Yz ,órakor ; félliter tej feloldva.. . _ Még mindig. Irasson fel az orvósával ·egygrammos es ketl:izersült. :Levesek, husok, fozelekek és édes tészszublimát-pasztillákat. Egy "dárabot "oldjon fel porozell án- tákban na.gy változatosság legyen. vagy zománCliiJOZ tt·lavoirba öntött két liter állott vizben R. E. Olvassa el &K. s. Nagyenyedq J'eligére kül- . és abban áztassa · reggel-este tiz-tiz peiczig. Leszáritás· · dött ÜZenetünket: . _ · 11 5 3 992 utá.n hintse be a gyógyszertárakban már erre a czélra készen kapható szaliczilsavas hintóporraL A lemosáshoz . . . ~ -;- ~: s:wn~~ elófi~~tó. l. ,Olvassa ol »Myrahasználjon állott vizet és kolozsvári chrómszappant. biYi.s Jeiigere küldott uzenetunk masodik pontját. 2.

Barsony-arczpor.

K is leány. Tessék bársony-aranyhajteát használni.

El"fi · , . Budai · hisasszony. Tessék zománcz'fogpasztát has_ z. . , 0 :~et~. leá_?tya. ~· Olvassa el a •>Szép asszony e nalni.· . , Jeli~ere kuldott _uzenetünE:et. .2. l'ttiutáu még megvan, • H. J;. 2_'(. Szigoruan kerülendők a tészták, czu~or, e_z :s ,azt m1:1tatj!l, ho~r. .?em volt .el~g az edd.ip o~vo~i édességek, bur!Sonya. K~nyér napi adagja 80-100 kez~les. Leg~o?b .azt külon?en seb_esz1 uton eltavohtam. gramm. Sok zsrr. Ezek ugyanis, az ételekhéz ke,erve, ~-. Ltpot~c. Foly~dcJ;o~a~ ,egys~erre nagyopb hamar elöid~zik a jóllákottság érzetét. Étkezés .háromszor ~er-reg~~?- ~al6 f~ln~te~etol ?VaKo~a ke~l. Kerünapjában. Az. <itrend .a következó: Reggel 7}1., órakor. 1~- o a, ~~~yen .~r]edo ~s pu!Jaszt6 . etelek ~:;s italok. nagy .csésze oto z tea, czukor, tej és rum nélh"iil; 50 ·amm J_anlha~k · .hig ÍOJas. __ sovany sod:;r, hideg sovany szár., fehér piritott kenyér vagy fekete kenyér-bóveu ~jJal : ~~~s, rfJU: C marhasult, le;e be fott hus-puréek, gelé~~' délb~n : 120-180 gr~mm tiszta husleves, melléjc "a~~ rl.Z:l, arapep, burgon~a:puree, hus-pe~ton, -~al...-a6. -prntott zsetnl. , · ;-\ sz.esze:s Italok leh~tőle_g kerül~!ld~k. beléle.. -csop.tveló ~enyér nélk-ül,. 120-150 gramm köi~ föt<b, ,vj.gy sült hus; ·_zsiloOI'l' má,rtássnl.. zöld fözelék ango- , B. qe;:anr:. I!_~br: =e"!: Te~~ek . elolvnsm a ~Szép losan. k.észitve, _-J;Uérsékelt mennyiségben (kizárYa. bUl'-· asszon~~ Jeligé~ kuldott ~enehufi:ket. · . 'gori._ya~ "::iá'rgarépa~ ·1·épa), ' saláta, aült 'alma vagy friss " ~~ ?,k· .. Te~ek el.?lYasru a l>Grmnázista leány<r jel. alma vagy m eggykompót czukor nélkül elké:szitve <J 3 _ loere killdott uzenetunket. pohárka. könnyü fehér b~r ebéd után egy nagy 'c~e · k"ld" fr~l au~n!;/:a. l. Olvassa el a ~.1\-fáriskó" jeligére m:ó.s orollZ t-98> . keserűen · ~te ~ n._agy csésze orosz tea .,_u ot k uz~!l-«:_tunk~_t. !3. Et:ro a kénlésére a szerkeszt6i keserüen, hozzá egy dar~·b hig tojás vagy kevés zsiros u.zen~t.e -~o~tt valaszolunk. 3. Kóbor Tamás köszöni ."lt · k" ' ód ti · hái 30 k . a szaves udYozlet.et. suk vaJ~Yl ovéhaer sk aér, es~t egfr_ ' .. wla~ -ül~D:yer, A. I. 1. Kellemetlen szaauvú. teszi 2 Olvassa so .. VaJJa, · ·n , . . ·ev ~ SaJ ' 185 gyumo cs. ~er Je, a el a »• zép asszony<< jeligére külllött üzenetünket. · é~l~k. , er~~ .so::asat, fuszerezésé~ Gyom9rront.a-s esetén K . .Jiiluily. Leghelyesebb volna, ha Berend ta.n ár. a tapla~ék so:~nyab~ legyen: . , . .. .. . r~l megvizsgáltatná, a ki azután majd megadná a szük.

Gtmnazt~ta leany. JeligéJere h1vatkozva, kozolJe seges utbaigazitásokat. pontos czimé~ kozmetikai -rovat~nk v~zetójével, a . ki .. :(anka._ L Olvassa el a »~zép .asszony« jeligére kül.. d?t~- uzel!-etunket. 2. Erre a kerdesere sorsjegyüzeneteink levélben .fog· 01;m~k részleteser: vála~z?lni.

Rekedt outStder. 1. igazan saJnalom, hogy az on kozott valaszólunk. . kivánsaga s~erint nem emelh_etek ~a.gamriak szobro.t az Elófl=Et.ö neje. Bécsi bórgyógyász czimével nem ön.·sziv~J:en· ,és torká~?-n, ~e ilyen haJról cs~k ugy latatszo1g~~tunk, d~ van it~ Bt;dalJesten akárhány ügy~ lanba, ViZsgalat nélkul veleményt _mondaru nen:t lehet. spe~zm~sta; tessek egy klinikaban vagy kórházban tuda2. ·.a kererezett növény neve: Glacliolus commurus -vagy kozodni. - A gesztenyepill-ét már számtalanszor közöl. más néven Victorialis rotunda. Magyar neve: kardos tük; teasüteméuy-reczeptet is majd minden számban--ké adi.mk közre: · · gyo .. _117!594.· r. . , . e p tzet·o. K olozsvan ' . Szen t L'aszl'o- ·.

E rT!~. elő:,,.ze_o. c t. __ A mo1y ellen a_ gyak-on· szellőztetés sza1nu fertótleilitó pipere-szappannal. es porolás, azonkivül molypor, na.ftalm és kámfor használ. ( KézjratokPJ nem: adunk vi5eza.)

Myrabillis. 1. Zigorua~ ker!llendók az ízgató ax;ya;Pol s~ák ellen igen ha~:mosnak bizo1:1.yu~ a gőzölés . .....:.

B. J .. né. KiváuSága szerint levélben válaszoltunk, · gok, mint a · füszerek, szes~ek •• e~·os huslev~, feke_te kave. - A .~l~~os ~at_::_ bt:tort. teJJellehet megt·I sztitani, dc erősen Elvetendők a könnyen erJedo e~elek ~ Italok lS. 0Lélszarazr;~. dorzsolni .u~ana.

R: Gyuláné. l(h-ánságához képest iut-éztiik el, . szerüek: tej, zsirtal!lni tt. kakao forraza!a, gy.c!lfíe ~ea ,, . Gon~atlan _lu;._zzaSfzon!~· ~. bor~~esz rex;~e.sen n e;'ll Tabi. Kivá-nsága szerint intéztük eT, . lefölözött tejjel, tej leve~. ranto~ t _Je\-es (komény nelkill), o....~n pec ;etet, sot inka;bb tlliztítoszorül hasznalJak; talan H. Teré:. Megtörtént ? bablis-L t· és borsólisztleves, ~c~~11-lta~ (qem. sav~nyuan), mastol ~a~~dt a pecset_. , , , . . K. L . .Mo~'O_n. A lehámló· vagy· le:ep~dezó · ~ör­ hideg J?om'!lnr.

A vaddiszn~t ugyal?-o~yan paczczal kell csirkesült, hideg borJusy.lt, ~eJb~n rl.Zs es dara, f~szlanyokat semmiesetre sem szabad Ietepru vagy le-· kéLzerüslt, piritott zsemlye. Etk~zes _ntka legyen, leg- kezelni,, mmt. a ~des sonkat; de nehany nappal, tovább ta.gui, mert ezáltul · mé"' m~lyepb sebek keletkeznek. .. f lj ebb napjáb~n háromszor. 2. ~ezelJe ugy, ~ . hogyan . b~nne aztat.n1: Kennyebben puhul meg, ha a paczlevet Se·szölózsirt so' gliczer~t ne tessék használni. Legjobb neha felfórralJák. és forrón rátöltik. ··· · e;t ·*Mál'iskó(< jeligére küldöJ;t "zenetünkben.aJánl?ttuk, ll. bór-, vagy szaliczilsavas kenöcs há Z"?a.Iata, ~ ~elyet • d~ :.-eire ne a zsiroskrémet, hane?l a. bársony-zsu;ala.

F .. A-., N y t tra,_ Eló~elö drQguistánál, sót nénH!ly azonban nemcsak éjjel, hanem nappal IS ha~znalni kell, - nitdJliasználja. A mittes zareket naponta- ~agy maso~- • Jllat'zere _znel l~J:et 1g.e~ JO kiv~natokat kapni (mellékelt ~"rt nappal gyaktabban és sürübben érheti az- időjárás - naponta kell kipréselni, a megére~ pattanasokn:t }?6~ h~~ál~ti ~ta 1ta ·~I) es azo~b?l rl.J!Dot, ko~:yakot lehet liizon tagsága. a bórnek szappannal és langyos .vtz~el való let:szt1~asa k~ zatem. ~ em kerül sok~a es 1gen JÓ. - ToJas~s p~~s­ D. Fere?tczné. Kivánsága szerint in~éztü.k ei, után tessék ~y kiizzitással megt1sztitott,, de n;ar hideg rol _ha}l~~tunk, de a, toJ~sos konyako~ ne!ll lsmeiJuk. G. Cl. Levélben válaszoltunk. _ tűvel íelszurrü. A kipr~selés ill?.tye..felsz~as uta.n. melegValofl~~il.eg fogyasztas elott czukorral es toJássárgájával A ~i\{imóza. Kozmetika.-rovatunk vezetőjénél: VI. ker., . · .sz8,ppanos Iemosas és ledorzsolés· kovetkezik. elhabarJák. llclrássy-ut 89. vn:es H .a. Lussinpicco1ó.. Levélben válaszoltunk. & . .ll.-né. A penés;dolt olyan maka_cs, hogy az K. Gy. E,_, S . Kivánságához képest intéztük el.·J~gyzíi'né. Elsó két kérdésére más helre~. vá~szol· m~g mosh~~ fehérneműból is aljg tisztitható ki; selyem<) Pozsony. M • .d. I. Torna, vivás, uszás segélyéveL . ~- 3 . Olvassa el a •>Márisk6« jeligére küldotj; uzeneboi. s~el~ szerre~ sei? távo!itható cl. Az egyetlen ~I ':Erre a kérdésére sorsjegyüzeneteink között ,á!.ru;zolunk. ~ünket. . .· seg1tseg a -~~o:etet ~Jra atfes_teru. .. .. .. , , u.s helyen válaszolunk a 3. zámu kérdéséte is.

G. G. l. Olvassa el a *Szép asszony<<és 2. a &Mausk6<< Amel lk!:~· _\_z ~n esete Igen külonos es nehez arra áll Náriskó. 1\Iossa meg naponta többször az arczát . li é k.iüdött üteneteinket. · . tanácsot adn1, IUlUtan a klór~6sz és eo-yéb orös szerek í 0 ht: :vizzel és te a lefeh-vés elo meleg vizzel ~s. _ Je g re~ente i asS'zony. Tessék H d.rogenol-szájvizet és is ro.ssz szaguak. Talán kiszivja idöv~l a szagot, ha ort vao-y fog-pépet használni. , · _ állan~óan ned.\cs homokkal mg:y sárga _agyag~al jól r~~tr1tő b~rsonyszappannul. _-\ zappanhabot hagyJa. ~e~?ltve ta~Ja a ~ru;mát_; folyad;kkal valo mosus var.~ fogp a: á~dor. Ki\ánsága szerint Iévéiben válaszolt~. ut]· a néhány --pere~ig, azután mo a le l ngyo. '~~el, • ed 1 Tessék a bá.rsony-szeplökrémet használni. kifo?:es nem 1gen BZIVJ!l· ki a petroleumszagot. l ana.. állott vizzel és n. leszáritás után kcmje be- nelre ;.. -e~a ~l ·a t· zép asszony.:< jeligére. k\ildött üzeneJegy::óné. A hön;zéket kissé e.czetes vizzel kell meg~ szamu . bársony.zsiroskrémmel. Reggel a ezappan~s 1rif~.os O '!l~ · mosni, aztán 3 tojás fehérjéhez 3 kanál terpentint adva, Vl.Zes ~emo~á.s és :illotlYizes l öhlit~s után ~z?:· . 2:. tünke~ -JA· . Kivánsága szarint levélben válaszoltunk azz~l- fénye&re dörzsölni a butort. A butort terpentinben t sa le és kenJe be fehéritó-bártmnykrémruel. Ezenlci\"'"nl d "tJ?\. é e Miskolcz poste-r'estari.te. . oldott fehé~: _ viaszszal kell fényesiteni. _ess.?k máso"dnaponta. arczgózölé::-eket. \étzezni a követl'ezok'eppen : Te~ .ék egy nng •o bb vasedén ~ · · a. Dl~ ~g r.· Tessék Kantratu ·int használni. · K . ..d,-né. Az abl!tk·kitthez kell 2 rész ólomfehél·et. vb eg· 1ZZO \iasdu ...4.. {rj!J_~imaJJ::oinba.t. Olva:;sa ~l. a.. ~ybillis« egy r~z k~étát. l~no!~iat ,·enni ~ ;ízzel. sürü tésztát l b ra b ot (v· · ló\'usat) helyezni. az edényt· tölt • tele ·i.,enetünk má odik ponijat. keve.rm belole. aztan JOl meggyurnL Nem erdcmes sokat .~ og, fon·ó ·ízzel i:.· hujtsa 1eá az arc· 't. A fejét és · . . . . · killd""tt 0 JeligerK. S. sa~ywycd. Bizony pedi_g le ~ell nyiratni, készit_eni belőle, mcrt ::vor;:;an elsztÍl'ad é.; megkemóh~; L'<ieuyt tukat~tabt><li le eg • , l• g keudő,·el. .\. gó1.ölés kUllz r:er..:z.ig iarlcun, '1- mdy ido 3 lat t két-bát.L'Ul=>Z?r nyedik. m6g pedig nulhis géppol; a bajuszat pedig, leghelyc· c fnss fouó \i:Get az cd'•oybe tölteni. Gőzöl s utan

1 Ez által nemcsak a

rothadásnak vágunk elébe, hanem állataink a polyvát is szivesebben fogják fogyasztani, mert puhább és ·a répa vizének czukortartalmától iz.letesebb '•: lész. A polyvák közül főleg az árpapolyvának ilyen· módon való felhasznd.lása ajánlatos, miv~ azt a takarmányozás előtt u~ meg kell pühitani. R~paszeletel?t a fenti el]arasnál alkalmazni nem érdemes, nnvel annak lnunkája igen lassu és· ennélfogva költséges is lenne. Ezen eljárást a Iegczélszer~bb az ~Asványi­ fé~e« · tengeriszártépőgéppel végrehajta:rri__és p~dig ugy;' hogy ezen gép, hiítsó · do1Jját kiveszszük, az -elsö dobot meg hátrább toljuk és a_gépet ~eg az ·előre kiásott verem hosszoldi:1lától . körürqelül ~O czentiméternyire állit juk, hogy a ' 'felszagga- tott rép:t magátol hulljon a verembe: A. tépaVerem fenekét ) hocry a takarmányrépa a föld ned\" , e. . ~ssegével közvetlenül ne érintkezzék,. szalmával Jol ki" kell bélelni és abba azután --a felszaggatott ' r.épat polyvá,val rétegezve és jól letaposva bekell vermelni . .Az igy nyert répakazlat szalmával· he kell fedetni és arra. mintegy 35-40 czm. vasta~~ágban földet k-ell · szóratni· és pedig · mindig . a~liJróJ fo1felé~ hogy a föld a szórásná;l -ie ne csusz~ hasson. Az igy elvermelt takarm-ányrépa ·hónapokig is eláll minden veszedelem nélkül. ·Eieri ~járásn~tk..D;J.qgvan.. még az a-jó-oldala -is.- hogy-nem' ~ll_ a .verem felbontása a1kaJ.máva.l a takarmányre~at ' szedegetni és válogatni és rnegvágatni, ~Int a k~]_)aczokba_ rakott takarmányrépá.t. Temes V~rme.?yeben Ottlik Pé.t~r jezvini nagybérlő volt az · e~so,. a ~i' ezen eljárást kipról:iálta éS azóta alig van . közep):littokos e megyében, a ki még a ne:in fagyót-t i-épáját is más módszer szerint vermelné.

Igaz; hogy egy ~As ányi-féle<< tengeriSzá.rtépögép- . nek ára 1600 korona. körül variáJ, · cs~khogy ezen géppel nemcsak répát, hanem a még mai napság :lli_ a ·lecrtöbb garzdaságban elpocsékolt 'tengeriszár~t i~· j gen szépen értékesiteni . lehet ; már peqj;,. a ·f;épe:tt és efver:n:i~lt téngeriszár .tápértéMre . néz y~·· meghaladja a közepes · · millőségű · széna értékét. A kisebb birtokosgazdák tehát, a kiknek nincsen módjukban egy ilyen gépet be- . ~~erezni; tegyenek ugy, lllint a Temes vá1·m~rye! áh6\~~~d~k (e~y~s községekben); hogy_ t{)b?en.:.ös ze_-:: . ~~1~_ -._e.s: kozosen vesznek egy ilyen gépet és n~-~csa'k · ·maguknak dolgoznak, hanem ha a SaJ ~~-' ..'muiik_ájuka.t · elvégezték, · ré&zese.dé éi:t. ~,­ sökJi·?z ~:-:.. eln~ennek. _· Il~en -~zovetkezeti . uton_. af zu,t~~l a .gépbe fc1.-t~tet.t . tőke igen gY.m:sa.n m~g og terülrti. ., . · , ·-~ ..1\iésziszap. · Mászisza alat~. azo.J?. a.lly?'got er~JU~,. me ly a c.zukorgyároso,k a~tal .a r~paJ~nek . llleszszel való tisztitása . utan az ngyne~ezett szaturálásnál származik. Ha a vidéll;en ~észbánya Van közel akkor a mesze"t megolt~ es hig.oldat-· ban ' hord~iii ki a földre helytelen eljárás volna.

Legjobb az · égetett m~szet vagy_ egyéb ~ész­ hulla.dékot őszszel a kellő · mennyiségben a szant_6földre ~ordani, ott ·egy eső porrá o~tja,, a mik~r lapátokkal 'lehetöleg egyenletesen szetszorand6 es :még ~ tél · folyamán ·alászántandó. .

a

Ji.

..

·uzsu_afak.

:u.

z·t·

. . .i

°Kár

Vasárnap; 1910. deczember 25.

AZ 1J'JSÁG

177

GETTEK. Hetek óta egyre-másra olvasunk az angol Buffragettek magatartásáról, a kik minden eszközt és lehetőséget felhasználnak lil'rra, hogy Politikai jogaik szentesitését kiküzdhessék. Elszántl~Jn és elkeseredetten rontanak keresztül Illinden akadályon, mely ozéljaiknak utját á.llja.. Megtámadták Londonban Anglia két Illiniszterét abban a hitben, hogy jogaik megadását ők késleltetik. S mikor hiábavaló volt v-elük szemben a szónak ereje, tettlegességgel óhajtottak eröseöb nyomatékot adni rosszalásuknak. Asquith miniszterelnököt és egyik lninisztertársát- mint ismeretes- aszó teljes érteltnében megverték, arczul ütötték, kocsi~~ka\ megrohanták, az ablakokat beverték, oasze-visszU~ zuztá.k, hogy bizonyságot tegyenek arról az er6r61, a mi bennük hiába ezunnyad ••• Eljárásuk az egész világon megütközést keltett és különféle viták:ra adott okot. Voltak, a kik a leghatározottabban elitélték őket, Illá.sok pedig védelmükre keltek azz~ a magy~­ :ázattal, hogy sokáig mellözött j~ga~at csakis ily erőszakos fellépéssel küzdhetik ki. . . Megkérdeztük tehát politikai, ~u~o~~y~s es társadalmi életünk jeleseit, fexn.m:stu.ka.t es antifeministákat, hogy helyesnek es ezeirav-ezetőnek vélik-e az angol suffragettek magatartását 1 Sokan voltak, a kik idegenkedtek. a ,folelettől, vagy"a kik válaszukat nem a nyilva:no~: Bá!!nak sza'nta'k "- ezeket megilletö diszkrcczlO .... .~ ' .. 'll' többi hetartása mellett a rendelkezesünkre a 0 feleletet itt adJ' uk: fél' tréBánffy Dezső bár6 félig komolyan, k ~~ tJ· e fásan sokszor mondta nekem, hogy mint a~neazt rniniszterével meg volt velem elégedve, cs bb nem bocsátja meg önmagának, hogy n~~ el erélyt nem fejtett ki ama reformok ellen,. 7~~~ a nőknek az egyetem orvosi és böi.csés~eti __: sában az egyetem látogatását btztosttott~, tar lllert nézete szerint a nőnek az otthon, a az tás, az anyaság a feladata, stb. • • • eki É n pedig · mmdannytszor · · azt válaszoltam n • 6 kabihogy hiába tiltakozik a reform _ell~, ó~az Sic fata netjéhez, tehát az 5 nevéhez ts fuz ' viseltul~r_e • • • de ezt a fátumot ~yugo~:tség és hetJük, mert azt hiszem, hogy a vtlágxn. el a visszaszorithatlan haladás ü~ét szolg~:k ~a reformmal mely ma már ktsebb-nagy b b ' · és reform élet een mindenütt győzelmet aratott a _ vé e· léptekor ki. !''It r··ltételek szigoru és bolcs gr Je o o gyar tárhajtása mellett csak áldást bozhat a ma sadalomra · lS • • • ó h nyiivánEzt azért bocsájtottam el '. ogy b' onyára vatóvá tegyem azt hogy ha valaki, ugy lZ f t é ' Jt.-désben az ortodox e n vagyok az, kit a noke~ . · ézletem fogás hivei közé nem lehet .sorotni.azVi!~f:nférfiak a folytonos haladás erős htte, és

igazi értékét nem a nagyhangu kijelentésekben, a sz ép sz6noklatokban és az ugynevezett &nagy, általános politikai« szalmacséplésben keresem, de mindig ahhoz a fokhoz mér.em, mit tettek az emberi és nemzeti haladás érdekében és ezt az értéket abban az arányban szállitom le, mit és mennyit vétkeztek a világosság ellen. Annak az államférfiunak az életét tartom a legtökéletesebbnek, kiről élete végén mások azt mondhatják, mit egy nagyelméjü katholikus érsek halálos ágyán a saját életéről mondott: »Je n'ai jamais péché contre la lumiere«. Én a nők szavazati jogának kérdésében sem vagyok ortodox. De mivel a szavazati jog megitélésénél általában sem indulok ki a Rousseauféle egyenlöségi elméletböl, sem az egyéni érdek védelmének tantételéböl, sem nem tartom az emberi mélt6ság követelményének a szavazati jogegyenlőséget ; ennélfogva ehhez a választói jogról alkotott álláspontomhoz mérem a nők választó· jogának ~ politikai egyenjoguságának kérdés~ben is felfogásomat.

Hogy ma még a törvényhozások tulnyomó többsége a nőket a választójog gyakorlatából kizárja, azon nem csodálkozhatunk. Att61 félnek a törvényhozások, hogy ha a politikai választói jogot kiterjesztik a nőkre : akkor ezek a teljes politikai egyenjogusitást, a teljes egyenlősitést követelik, ugy hogy a nő ne csak választójoggal birjon, de minden hivatalra, tisztre, pályára is bocsájtassék.

Ettől a teljes politikai egyenjogusitástól azonban még azok is idegenkednek, kik különben a választói jogot bizonyos föltételek és korlátozások között szivesen megadnák, kik nem félnek a korlátozott női szavazat romboló hatás~tól, sőt főleg társadalmi, oktatási, jótékonysági feladatoknál az arra hivatott női szavazatot egyenesen a közérdek követelményének tartják. A nők szertelen politikai egyenjogusitási követelése az, mi éppen a leghatásosabb toborzója az ellentábornak.

Ez a szertelenség a legfőbb akadálya a mozgalom sikerének. Ez elriasztja a mozgalom jóakaratu barátjait is, és a követelések tulzása éppen annak az ortodox tábornak tesz szolgálatot, mely a haladást egészen ellenkező irányban keresve, abban látja a felvetett nőkérclés megoldását, ha a nőt a kereset gondjaitól felmentik, ha a nőt a háztartás keretére szoritják. Különösen elitélendő az a módszer, melyet az angol suffragettek követnek. Ezzel a szenvedélyes, sőt egyenesen a büntető törvényekbe ütköző magatartással a nőkérdés ügyének fejlődését évtizedekre visszavethetik.

A nőkérdés apostolai ne csak szenvedélyesen izgatva terjeszszék dogmáikat, de tanítsák meg hiveiket komoly, Ititartó unkára és mindenekIőtt mérsékletre. Mérsékletre ugy kivánságaikban, :nmt magatartásukban. Ezen az uton előrehaladhat nőkérdés ügye, - az ezzel ellentétes irány siker:elenségröl sikertelenségre vezeti a mozgalmat.

WLASSICS GYULA,

A nők jogát mindenütt kiterjeszthdík, csak a hadseregben nem.

HAZAI SAMU honvéddmi miniszter.

A kérdés idöazerü 8 a mily römd, mégilf csak könff'D adhatná meg az alaposabb 'Dálaszt 1·eá. A l~ér­ dés nem szocziológiai, a azó modern értelmében, nem a »feminizm~ts<! és nem a >>Sufjragettelc<! kérdése, Itanem az emberi nem- és fajfentartás kérdése, tehát elsősorban természettudományi elbirálá.s alá tartozi/c.

Az ember --.. a homo sapiens - mai fejlódése f1Ulgaslatán két nemt·e, a fér(v- és nönemre oszli!..\ a mely két nemen a fajfentartás sarkaZ. Ez a faifentartás az egész emberiség legfőbb érdel~e.

A két nem már a szervezetben t~an kifejezve, mely a férfit és a nöt , már a családban más-más hivatáskörbe utasitja. Ezt a következő két latin mondá.s fejezi !.:i legt 'sztábba1lt : >>Regina domus mulierct - wz otthon királynője az assz01tye - és »Sub fJOlestale riri munduse - a !Jilág a férfi hatalma alatl áU. A férfi a kuuó, a szenó, az as8ZO'ny az &8Zt· ú fentartó.

A nó csak a Maládi éld r-ot:á8ára leAd gyii1úez&, J<kmon.strál6c M~ffragette, nam a tÍ6 kgf&Jb éa leg6:U'nkbb hif)(Ztá8a az anyaaág - ú az ~mberisl.g bvk.kém.k BUmpontjából minden el1Júendc1, a mi tnn.ek utjdban án, kifJéfJén a BZeN:JJ hibát.

De a legmodernebb állami és társadalmi rend kedvez az elfajulásnalc. Az állam ezernyi-ezerszámra zsv.jolja kaazárnyákba a nemzetek virágát, abban a korban, a mikor a c.saládalapitásra legalkalmasabb ; tele zsufolja a kolostorokat ; ugy csinálja a kvaUfi· káczió törvényét, l~ogy a férfi csak hanyatló korában juthat a esaládalapitá.sig stb. I gy szakad ki az aszsuniy a családi körből. l!Js a midőn követel és demonstrál, hogy tehesse: gyermekénél az édes, meleg anyai emlöt ltelyettesiti üveggel, guttapercháva~ és stert'lizált te.i}eZ • • • Szerenosére a suffragette és feminizmU& még c.sal.: az u. n. n·ilágvárosok~ baja.

-

Hm•man Ott6.

Nehéz néhány szóban válaszolni kérdésükre.

Hosszu czikket kellene róla imom s ehhez nincs idöm. Igy csak szárazon és röviden adom vélemé· nyemet. Először is a már nálunk behozott általános szavazati jogra nézve vannak aggályaim. De ha már egyszer tényle~ általánossá vált a szavazati jog, akkor vegyék kt ebböl részüket az asszonyok is _ vagy pedig a szavaknak nincsen értelmük. Általá~os egyetemleges, és az egyik fél mégis ki legyen z~ belőle?

Eltekintve a politikai résztől - ha az asszonyok szavaznának, azt hiszem, sokkal hamarább és sokkal jobban elintézödnék. a szocziális egészségtan a prostituczió és az alkoholizmus, stb. kérdése. ' Maarlce Donnay :.az Académie fran~ise.. tagja.

A Sll.flrageftek hadakosdsát nevetséges tarlo1Tt. Ndvay Lajos

erőlködésnek

-

Cl

kép'll. alelltöke.

178

Va.sárnt.p, 1910. deozember t5;

AZ 11JSA.G

A k~rd~st elsősorban az angol társadalmi éa politikai élet n~zőpontjáb61 kell megoldanunk.

Ehhez azonban az angol viszonyok minden irányu tüzetes ismerete szükséges. Ennek hiányában én csak hazai viszonyaink alapulv~tele mellett tudok a kérdésről véleményt mondani. A kérdés e szemüvegen át az, hogy mit tartok általában a nók választójogáról és igy az annak elérésére irányzott oly mozgalomról. a minő az angol sufiragetteké '1 Válaszom erre röviden az, hogy a nők · · lasztójogának kérdése c ak akkor kerülhet szó a, ha előbb az általáno és egyenlő választójogra alapitott törvény megalkottatik. Ezzel gyütt, vagy ezt követőleg lehet csak arról szó, hogy a nők i az urnákhoz bocsáttassanak-e. Ámde én hazai iszonyaink szempontjából. sőt általános elvi okokból is azok nézetén vagyok. a kik helyeslik ugyan a választói jog demokratiku kiterjesztését. de az általános egyenlő választói jog behozatala ellen foglalnak állást. lly véleményben lévén a nók választójogának megvalóitásához vezető első lépésről. teljesen mellékes arra onatkozó véleményem, hogy helyesnek é czél zerftnek tartom-e az angol sufiragettek mozgalmát? Világos. hogy ezt egyelőre sem helyesnek, em czélravezetőnek nem tartom. A kérdé::.t belyes és czélszerü ébren tartani. mert a nők egyenjogusitása kétségkivül jogos törekvés. de az a mód. a ruelyen ezt a sulfragettek megvaló'tani ak rják. ppen az ellenkező hatá elóidézé r alkalm • ert a mozgalomban r ztvevc5 n · t lj éretlen ~ 61 s a politikai életben , zedelm ~ , 'll a tó hebehurgy ságukról te z DU á ot.

Edoi Illés l{árolg dr.

Ha az angol suffrage/ek azt akartálc bdJizonyitani, lzogy •·dlasztási visszanések dkövdéseöm telj cn egycn/ó raugaak a férjiakkal és a alapon egyforma jogokat i$ !Wvde/h.etnek: eljárásuk helyes.

Ifa gyönge emberrel, gyönge néppd van dolguk, djárdsuk ezélszniL Mert a brutalitás előtt csak a gyönge hajlik TMg: az erős annál sz(v6sabban szegül ellene.

Kii.Mmben, a magam rész!röl, semmi kifogásom az arra termett nők szavazatjoga ellen.. Feltéve természetesen, hogy az eröszakoskocúf, vesztegeM és mi![!J•esztrgetlzető elcsn!k a jogtól, akár férji, akár rw.

MAR.CZALJ HENR.!!( ~gyetemi tanár.

E kérdésben nem nyildtkozorn. Véleméülonben hosszddalmdi is lenne.

~ m

StígOy gyufa

MindenkJ ismeri \Téleményemet e kérdésben. Az asszonyok - együttesen véve öket - egy kJssé kevésbbé érzékiek, sokkal kevésbbé gonosztévök és sokkal kevésbbé iszákosak, mint a férfiak. Nekem ez elég: inkább 6ket Uletné meg a törvényhozás, semmint a férfiakat.

Emile Faguet az

Académie

frnn~aise

tagja.

AD a rufletnéttyem, hogy as assrsonyok

maguk is s•a'Dallhatnak.~ anndl inkdólJ, m.erl ha nem saafJtrllnak.~ akkot' mást Sliavautainak maguk helyett.

ki tudja; taldn ők maguk mtJskéfJen !llat7allttdntJk t11int auo1e, tJ kik

És -

helyettüle eseleks•ile eut. :fulu Clareik a •Jfcadt!tnü frtlllftiÚec tagja.

A n6k polilikai jogaü, kell6 és helyes határok között, szivesen elismerern magam is. Ebben az irányban már nem egyszer nyilatkoztam, mert igazságosnak tartom, hogy azok, a kiket kéf!.ze~.~~ ségük, intelligencziájuk és hiDalásuk arra kz]elol, hozzászólhassanak azokhoz a dolgokhoz, a melyek az ö foglalkozásuk- és érdekeikkel kapcsolalo~ak: A lulzásoknak azonban ill sem vagyo/\ hwe • nemcsak a nók, de mindnyájunk érdekében. A~ élei mindennapi jelenségei bizonyiiják, - egyesek, családok és ors:ágok sorsában is - hogy a r~6l:re elsösorban és mindenekfelelt mint a csalá~l ~!d ös :hangjának és ti =tdbb val6ságának megor:zözre van szükségünk. _ . .. k Valószinü, hogy uj jogaikkal jár6 koleless~_gu teljesülsében is éppen ugy megállják majd hely~kel, mint a férfiak, esetleg még jobban is .• ~e a mzl ~: otthon, a gyermekek nevelése, a csaladt .~lel m~~ . gének megleremiése- és megór:ésében vesziunk velül·· az a ves:leség hasonlWzatatlanul nagyobb lef} 1~~: mint a menngi hasznot kö:éleli tevékenyseguk ngu.jihat. .!o Ezért tartanám uúkstgesntk korláto:z.ni "':! bizonyos felléielekhu. kölni jogaik g~akorlá~~t A fokozatos haladás törvénye az, a ml me?ér a· szdmunkra a dolgokat ; mig az erőszak alkalm zása czéljaik elérése elé csak gátat vel.

Kdlmán Gusztáv tillamtttkár.

Ha

tőlem függne részemról minden fiatal

' s mentől csinosabb hölgynek lehetövé ten~e'm ' hogy még a parlamentbe is bejuthasson, mt~d~ addig, a mig a fenti kellékekkel rendelke~tk' de mert kétségtelen, hogy majdan annak td_e· jén az idő »kérlelhetlen asfogát egy se tsmerné el vagy be, ennek folytán, mégis csak helyesebbnek \'élem, ha egyelőre az anyák gyer· mekeikkel, az irénők tollukkal s a szakácsn~l{ fözökanalaikkal foglalatoskodnak továbbra ts.

Hogy ezéihoz vezethet-e a jelentegi ango! suffragette-had kötő- és kalaptükkel kivivnt akaró harcza? - kötve hiszem, mert: a nag}' természetnek játéka s egyuttal törvénye, hogy csakis a tavasz ereje s a nyár heve az, mely fakaszt és érlel.

Rolzorrczy Qida.

Abban a baladásban, ami t a választási reform kérdésében elérhetünk, az a törekvés, a mely a nönek a szavazat jogát akarja megadni, a legjogosultabbnak látszik előttem.

t"gyct. t4n ·r.

PAUL HERVIEU u

-

Árptfd.

,Ao&démJe frr.n

" ' ' tii•IJJ&·

·'

Vasárnap, 1910. deczexnber 25.

.

,,

Helyes és czélravezet6-e az angol suffraget tek magatartása? Ha az e mag3:t artást el qidéző okokat ismerjük, kénytelenek vagyunk azt helyesnek és czélravezetőnek elismerni. És ha ebben a kérdésben egyáltalán itélkezünk, nem t éveszthetjük szem elől az előzményeket.

Az angol nők egy r észe- ugy, mint a feudális magyar asszonyok egy r étege - politikai jogokat élvezett. Angliában is, Magyarors~ágon is az ál4emokráczia megfosztotta az asszonyokat e jogtól.

Ez a távolabb fekvő, · t örténelmi gyökere a mai mozgalomnak.

A közvetlen oka pedig az, hogy az _a ngol nők a kontinens első asszony ai voltak, a kik a választójogban felismerték a gazdasági és a magánélet szabályozásának eszközét. l\'Iint ilyen eszköz, a választójog a férfiak legmegkivántabb és a hol megvan: legféltettebb joga. A választójogban emberi m éltóságuk elismerése mellett - a nő, az anya- és a gazdasági élet tényezőjének érdelFmegvédőj ét kerest ék az angol asszonyok._ ~nnak módja és ren dje szerint, a reformküzdelme~ szokásos sablónjai mintájára 1866:ban dolgozru kezdtek. · Ladylik e csend, hidegvér és elegánczia jellemezte e bámulatosan nagymérvű és nagystílű munkát. l\Iindent elkövettek, amivel a polit ikai jogokból ldzárt töm egek t ámogathatják k öv et eléseiket.

Gyűléseket tart ottak országszerte tizezerszámban, sok milliónyi feln őt"t ember aláírását szerezték össze a n ő választójogát s ürgető kérvényeikre, milliókat áldoztak készpénzben és megbecsülhetotlen értékü szellemi és fizikai munkával szalgálták az ügyet. H atalmas sa~tót és i~·od~lmat teremtettek. Lebontották a tarsactalmi válaszfalakat és vállvetve dolo-oztak : munkásasszonyok, o . arisztokrata ladiek, a polgárság asszonyai egyaránt. Egy czélért, egy jogért.

K övetelésük nemcsak elvont eredményeket ért el a nők hatalmas tömegének megnyerésével, hanem oyakorlatiakat is : a fér fi ak a gentleman·ég köt:lezőségének t udatár a ébredtek. Szolgálatába álltak a z üg-ynek : a parlamentban 1867 óta évenként b enyujtottak egy a nő •álasztéjogára vonatkozó javaslatot, melyet 1870 óta mind fokozódó többséggel k é t olvasásban mindenkor elfogadott a képviselőház.

A harmadi'· olvasás alá bocsátás azonban a minisztcrelnök joga s ampbell Bannermannt kivéve nem akadt rniniszterelnök, a ki vétójogát a nók ellen fel nem haszná lta ...-olna, Camp b ell Bandermann pedig m eghalt, m ielótt m egYalósit hatta a n ől< vála ztójogára vonat kozó terv ét.

Az ancrol n ők 1866-tól 1905-ig a sablónos form ák közÍ. de példátlan méret elr.ben ~ü~?öttek jogukért. A legparányibb eredmény ~e~ul. . .

Ez a nerryven esztendei, szellenu. es fl~_1ka1 értékek kinc~ét elnyelö küzdele~ vegre t~~­ metlenné t ehette volna a türelmesseg an~yalm_~ lS, hogyne tette volna a busból-v ·rből va! o, hazaJ ~k sorsaért aacródö angol as zonyokat es a elük küzd ó férfi~lat? .. a nők torekA p olii1.k a1. p.....;rtok kiuzsorázták . k . t Véseit . Liberálisok és konzen ·ah vo •. ~aran igénybe vették a nók politikai szolgalata~t~ ~e · t 1_s, · mea::; a ma. ik 1s h a t alomhoz j ut\·a egy ·ik par :rnindent fontosabbnak itélt, mmt a nőknek te~ igéretek bev á1 ását. • magánélet nek ~ay nagyitott t ünete. .. "'d 'l· I· 'ldozták fel éle tüket e 't'ctb k uzd en emzee'-e'-a · k . negy . , lJ. ze des nlunka _utc.n -e seo elemb en es ev . · . 1 ~settcn láttálc: hogy a g ózelemtol epp oly t a \ o ki d It allnak, m int az első napon . .. , k ra .. ém:e - csor u , a • o .

E A 1{eseru ee~e · po1 3. . "" -t kormanvt. z az m ik or Asqmlh •ette n a . . .J..

1 tállamférfiil a len-parlagibb hlro nemu gőgge kij elentetie ho!!V Ő oódeputácziókat ne~ fogad, o. , ·t·· t erm eszetesen . ' pehcziókat nem olv. s cL aJ oJa . , .. 't .. ,e mllllozaszeruen . .. .L.k'" arancso loJ a po11 1 ap 1'- 0 , 0 ... "' ' elzárkózott a nó1- üg ·e előt t. .

Halálo c en lea az ot""zagban. k .. ff Yalósárr~al me"dermedtek a hety ·c po ~=~~· • n esztend '" ed és e mer~szscrtctől. A n eo.:_ e ,_ l 1 k ll;lt endesen öni ál Joz· an küzdó nokne.u. e_~ -~ ' t ·t~ to·J·oe~ot zu,:_egc . . ' . l a=aclmok.

Ak rt.ak a_ ' aws~ "' ' l olitik ai rezték J·obban mint valaha es az ango P '" 'l et vezére t" 'r -~n v- é. a lkotn13· D~ •ellenecoen Ai -: 1 .. jelentett , hogy tudom ' st sem akar venm e .,.o-

1

etel ésről.

. .. t alomban an-e a viJ:ic1on ·alaki, a kl a 113~ k.1 t> l l cn zélra •e7etobbet l ev ők erőszako :í•"~a ~ ·st ,_ • ::o • t i. a uffr L<l CL'-lalhatott v ln nnn t ·z · ~ 01 - _ taiálbk ki'? b ól sufirart u.-.kké vedlett. an ol nok ~ 'tb z Az ~z szay· ra nem ballgatott • qui , ._

·_ AZ UJS ÁG

179

erószak Ieczkéjével kellett őt hát befolyásolni. · Csakhogy ez az· erőszak meróben különbözik attól, . a melylyel férfiak hasonló helyzetben küzdenek.

Az · angol férfiak minden nagyobb sztrájkban, minden v álasztási -nem választójogi - küzdelemben embert, jószágot puszt ít anak. Házakat rombolnak, gyujtagatnak és a · jóvá nem tehető pusztítások sorával égetik a köztudatba követeléseiket.

Az erőszaknak ezzel a durva módjával a nők nem éltek. Dics ő ségére a nó emberségesebb természetének. A mi nevezetes kárt t ettek : magukban tették, a mikor százszámra börtönbe 4urczoltatták magukat és a mestersége~ táplálás szörnyüségeinek is kitették magukat.

Ellenfeleikben kárt nem lettek. · A kulgakorbtj.cscsal adott ülés - egyébként sok,k al kevesebb ilyen ütés esett, mint a hányról saj t ónk beszámolt - min9.ig megbecstelenités akart lenni.· Er·kölosi megbéiyegzés azért a rengeteg hazugságért , . a I\lelylyel a,. szószegő pofonütöttek, kár~sitották a nők ügyét-. ' · Ablakot ott zuztak be, a hol deputácziókat fog~dni - törvényesen kötelezett miniszterek bujkáltak. Ha épfülü ember azt állitja magár 'l_, hogy sük-et, nem panaszkodhatik, ha az emberek orditanak vele.

Az ablakok beverése nem pótolhatatlan kár.

Sót valamelyest még hasznos tett ; fellendit i az üvegesiparL Mindenesetre jámbor semmiség ahhoz képest, a mit sokkal kisebb alkalommal müveltek · a jogukért küzdó angol férfiak. Csak 1832-ben milliókat érő pótolhatatlan mükincseket égettek el, vérfürdőket rendeztek a választáj og kibő vitéséért · küzdő angol férfiak. _ A suffragettek önfeláldozását, hősiességét csak emeli a másban való kártevés gondos kerülése, a mely legjobban bizonyít ja, h ogy nem fegyelmezetlen hiszterikák, hanem aggodalmaskodó anyák, a közjólét előteremtésén résztvenni akaró asszonyok, magukat megbecsülő nők, részesei ennek a világtörténelemben páratlan harcznak.

Az angol férfiak szégyen e, hogy igy kell küzdeni egy jogért , a· mely a huszadik z~ad asszonyának kijár. A többi állam férfiainak jó lesz ebből a tanulságot levonni.

Bédy Schwimmer Ró:a.

A tuJi jogoknak véáöje vagyok gyerm-ek korom óf.a.

Ac angol nőket igen nagyra ttZrtom, eséljuk ok'Z!etlen tteJJl-es é5 lz lyes is. A sttffragettek., ssegéurek, ttem. mulat ágból !Larcsollr.ak.

Szemere Miklós.

Bizonyos, hogy a jogért kü7=deni kell, küzdeni érdemes. Sem a jogegyenlőség, sem a lelkiismereu, sem inás szabadság nem született ·küzdelem nélkül.

Az .angol suffragettek magatartását azonban, melyröl többnyire rendöri közlemények értesitik a kontinenst, helyesnek nem tartom, és mivel minden illetékes helyen visszatetszést okoz, czélravezetőnek nem gondolom.

De meggyőzödésem szerint a választói j 0 gnak kiterjesztése a nők re: oly ideál, melyet, a coeducatio s a női produktiv munka követk~ztében a sajtó a maga vértelen, de ellen.állhawtlan fegyverével ki fog vivni.

Vécsey Tamás egyetemi tanár, akadémiai rendes tag.

VéleméDyeznet óhajtják tudni

a.bba..n

a.

kérdésben, hogy helyesnek és czéh'a.vezetőnek tartou.-~

az angol suUragettek magatartását,

bocs ássanak meg, de erre a. kérdésr e határD-zott választ nem a.ciha. t ok, mert igazán megvallva, ezzel a k érdéssel, mely hivöim. között eddigelé

b.á.la. Is t en nek -

nem :fogla.llozta.m.

nem aktuális,

BOGDANOVICS

Elvben hive vagyok a nők választójogá.nak, s rokonszenvvel kisérem azt a küzdelmet, melyet ennek érdekében folyte.tnak.

La. bort ií.n-v6d.

Nem látok semmi olyan erkölcsi vagy anyagi okot jenjorogni, a me[t, ., a választóiocr.

-5 nak a nőkre való kiterjesztése ellen szólana.

Sőt ugy tetszik -nekem, hogy ez a logikus köv~M kezménye szocziális evolucziójuknak. Az ember elitélheti vagy méltányolhafja, ugyebár, azt a fordulatot, a mit a szocziális evoluczió általánosságban vesz. Az ember megcsalatkozhatik a parlamentarizmusban és a választási módszerek· ben, avagy jó eredményeket érhet el általuk.

De ném férfzet kétség ahoz, hogy a nők intervencziója jogos ezekben az evolucziókban és módszerekben~ jó vagy rossz eredményekre ép oly jogczimen meg vall bennük a helyük mint a férfiaknak.

Camille Mauclair. ~

Fájdalom, tisztelt asszonyom, sokkal jobban vé~ekedem e kérdés felől, s e mhogy rosszat mondhatné k róla, - és sokkal több rosszat várok megvalósulásától, semhogy jót mondhatnék róla.

1\IAURICE FAURE sze ná tor.

Soha sem tétcwáztam véleményem nyilvánitásában. Az asszony szavazzon, legyen választó és választható. Vegyen · részt a törvénylwz<:f.sban s gyakorolja ugyanott ellenőrzését is. Oszsza - meg a f~rjivel az Ö$szes polgári. felelősséget: Dc legyen a házasság fe lszabaditója egyéniségének és méltóságának. Csak akkor szavazzon, ha férjhez ment s hangja diadalmaskodni fog. Mert arra van hivatva, hogy a .gyermekek, a nó, az elaggottak szocztális védelmét czél::ó törvényeket helyesen m egoldja és sikerrel kütdjön az a lkoholizmus, a syphilis, a tuberkulózistól fenyegetett faj érdekében. Igen, sz avaz::on az asszony már az ért is, hogy több legyen a jóság, nagyobb az igazság és szembeötlőbb a haladás a világban.

PAUL MARGUERITTE.

A magam részérő lminden eröszak?t és te-rror i zmust, bármely ügy s~olgálatába szegő­ dik az, csak elitélni tudok.

BODA DEZSŐ

f _ökapi tán y.

A ttók s::abadságán-a k feltétlelt és régi ltive vagyok. E /nyomni azt már azért sem szerelném 1tt ~ r . l, , er" e egge attam a K eleten, hogy a férfia knak mil er_kölcsi süi~edtségével fár együtt a nők rabszolg:_ sa ga. lvf agara a felvetett kérdésre az a va'l aszom,

hog~ a:: oly dt;rvas~g~k, mi·n öket a . ~tf}ragettek m ostat~aban, a valas:rtas1. harcz elöti és ko··z ben k-ovettek el ( megfu~yegetve leányánaR elrablásával .k

. . , .. , . az egy& es megutve a -mas ~kat , a~"' e'r d emes es • orer.r nnms::tert . .

B m·elt), csak v~sszatetszést keltizetnek A 'b o h l l k . 'k , . , . . ng za an, o e a arJa - erm czel1ukat. F igyele-mbe k ll .

-· t " H · · d' a f otve 'OfV k er es t;;egitélésekor wt is h e venn-; . ,. . "' , ogy a tmly k m ve vm~ A 1~ghában a su{jra aett k t ·· k , . sv , o e ore veseu-tek épp oly sol?. ellenzője is van . E z ·utóbbiak k 'l' ' J..- -1-.b . • .. • na e en nem =Stw tek ntelyz~ ferfiu áll, m i nt lord C · !t indiai alkirály. Az angol sufj tt k t'!'zon,_ a , · rage e torekvesét tm Jogosnak, _ meg-valósulását kivánat osnak tarto m de a:: eszko::t, 111elyet c.,.éz1·uk elé , , • ~ resere most választottak, sem szerencsésnek, s 'l em eze ravezetőnek n em tart h-atom.

·z·

p atri arka.

V ám héri A-rmin.

180

Vasárnap, 1910. deczember 25.

AZ lJ'JSÁG

Én a suffragettelr..ről egy izben már nyilatkoztam, és ott azok tulzásairól aklmr annyit mondtam: oc'est la guerre<t. ~Iielőtt most a hozzám intézett kérdésekre megfelelnék, szükségesnek tartom, hogy az angol sufi'ragettek egyik szervezeté11ek: a Womens Social a11d Political Onion-nak utolsó évi jelentéséből néhány adalot iktassak ide.•\z Unio 1909. évi jövedelme 758..100 koronu, központi irodája 21 szobából áll, azonkivül London és a ,-idék 15 helyén van irodája; fizetett tisztviselőinék :száma 98; az utolsó évben huszezer gy ülést tartott; hivatalos hetilapja 40 ezer példányban jelenik meg. Ebből sejthető tagjainak száma ís. E sok ezer tag közül 294-et tartóztattak le, de csak 163-at zártak be. Száztizen éhségsztrájkot rendeztek és 36-ot a kormány erőzakosan tápláltatott.

Ezeket azért tartottam jónak előrebocsá­ tani, hogy az olvasóknak némi fogalmuk legyen arról, hogy mik azok a suffragcttek, mert kételkedem, hogy még sokan emlékeznének Corbeli~ Cccille kisasszony, a hóditó angol suffragist el<5adására, a melyben ez év elején Budapesten méltatta a silffragettek munkáját, bár 6 maga a mérsékelt sufiragistek táborába tartozik.

Tehát 294 rakonczátlankodó sufiragettet le kellett tartóztatni és ezek közül 163-at meg kellett büntetni. Ugyebár, erre a magatartásra méltóztatik czélozni és kérdezni: helyeslem-e s czélravezelőnek tartom-e azt. Feleletem röviden ez: A suffragettek ~agatartását elméletben nem helyeslem ugyan, de gyakorlatban czélravezető­ nek tartom .... ~em helyeslem, mert az erőszakot emmilyen formájában sem szeretem. A gyermeknevelésben sem, a becsületbeli ügyek elinté· zésében sem, a háboru intézményében sem, a 1laló.los itélet végrehajtásában sem és a: közvélemény formálásában sem. N em helyeslem, de ha •olna fiam, azt bizonyosan nem egyszer meg·ertem olna; párbajom is ·olt már kettő-három, •életlen dolga, hogy háboruban nem ·ettem ré :t , ha biró \'Olnék, ki kellett volna talán

mondanom valakire a halálos itéletet is és ime most erőszakoskodarn a közvélemény átformálásában is. r· em helyeslem az' erőszakot, de megértem és meg is tudom bocsátani. Különösen megértem a suUragettek eröszakoskodását, a mcJy abból a lelkesedésből, abból a tüzböl, abból az extázisból fakad, a mely a sufiragettcket az 6 nagy ezétjukért, az ó ideáljukért eltölti, mán1orossá teszi.

Ez nem közönséges lelkesedés, ez már forradalmi láz, a melynek veszedelme _.... ha ugy tetszik éppen abban an, hogy a tömeget magá val ragadja és azt tulzásokba viszi, kihágásokra ingerli, erőszakoskodásba kergeti. És ki memé tagadni, hogy a suffragetteket eszméjüKért való lelke.sedésük, entazíazmusuk forgatja ki jobbik lényükből, vagy mondjuk talán, veti vissza őket az ember őseredeti mivoltába, a &gonosz4-ba, feledtetvo velük mások véleményének tiszteletét, sőt s~emélyes biztonságuknak jogát.

Ebben látom én a suftragettek magatartásának magyarázatát és azért én fölmentem őket, mindamellett, hogy tudom, hogy adandó alkalommal ujra tbünbe esnekc.

Tartozom még okát adni feleletem másik részének, hogy a sufiragettek eme magatartását a gyakorlatban czélravezetőnek tartom. Ez a meggy<5z6désem onnan van, mert a feminista mozgalomnak politikai jogok után való törekvését feltartóztathatatlannak tartom, és ennek a munk.ának, ennek a küzdelemnek egyik nélkülözhetetlen kellékének látszik az atdouce violencec, amelyet a suffragettek egy töredéke elragadtatása egy-egy pillanatában gyakorol. Én attól nem félek, horry ez a gyöngéd erőszak, vagy mondjuk a g •önge nem ez erőszakoskodása ártalmára volna a mozgalomnak és az ideának magának.

Angliában legalább nem volt kárára, sőt látha· tólag hasznára volt, mert hiszen ott az utolsó alkalommal ezen a nyáron, a nők sza,·azati jogáról szóló törvényjavaslatnak a második olvasásánál is l l főnyi, azaz akkora többsége volt, a milyet .\~quilh egyetlen más politikai kérdé ben

MAGYAR GYA

so

OLADÉ~, K

A Y.

K

..l

o

sem tudolt összehozni, és csak Asquith akadékoskodásán mult, hogy harmadik olvasására nem került a sor.

Czélrayezetónek ti.tom azért is, . mert ez a magatartása a suffrag!tek százainak, ~1int .a~ élesztő, gerjedelemben tartja a nők ezreit eze:,t az eszméért, és nem engedi lohadni Ielkesed~~u­ kct a mw1kában J kialudni tüzüket a uagrJ czelert • való küzde1cruben. Ezenfelül ébren tartJa az érdeklődést a távolabb állókban, felkölti a figyelmet a közönyösökben, sót az ellenséget is fárasztja és puhitja. Tellát még taktikából is jó és czl>lravezet6 ebben a háboruban a sufiragettek egy-egy brutálisabb megnyilvánulása, a mely k;ülönb?n eddig még sohasem bágta át nz életb1ztonsag határát.

Ne feledjük tehát, ha a :suffragettck harc~o~ lási módjában kifogást találunk, hogy - a rwnt az elején mondtam - c'est la guerre l Budapest. 1910 deczember 17.

Dirner Guszláu dr. egyetemi tanár.

Ha •ltíbb megtat~uln.alt j6l fózt~l, akkor megird•mllk a 11dlaszt6jogot ts.

Ugrot~ Gábor.

Nekem u~rr tetszik, hogy mic:lótt meg~ aclnók az asszonynak a politikai és polgárt egyen1östge4 szükséges, hogy elóbb elökészitsük arra, hogy uj jogait helyesen tudja gyakorolni.

E nemes igyekezettel kell a nevel~s~ kezükbe venni a. női nem igaz ts tisztánlato barátainak:. Akármilyenek legyenek is körül~ mtoyeink:, vegyük m~részen védelmünkbe az asszonyt mtg önönmaga. ellen is.

HENRY BERNSTEIN

=

órámait6,

j

GYAR.POZSO YBA

•

u

•

o

. É

T

AZ UJSAG

Vasámap, 1910. deczember 95.

ZÜ

. Szerintem a szoknyák csak ..akkor sz~pek, ha egyuttal praktikusalt is, mert hiszen a divatnak nemcsak egy: czélt kell szolgálni. Nemcsak arra kell törekednünk öltözködésünkben, hogy ~>jól hassunk«, hanem arra is, hogy az öltözködési mód ne gátoljon bennünket a szabad mozgásban. A mint csak valamiképpen is feszélyez a toilette, azonnal korlátoltakká válnak a mozdulatok s ez már a vonalszépség rovására megy. Az ember ne legyen divatbaba s csak olyan utczai viseletet tegyen magáévá, a mely a járáshoz, sporthoz használható.

A mostani szo]fnyák esztétikailag csakis hibátlan szép alakon érvényesülnek - és csakis jó szabóktól - másként a rosszul sikerült karlikatura benyomását keltik. Hogy kellemes-e azokat viselni, nem tudom, mert magam a tulzottan szük szaknyákat nem hordom, nem szeretem és nem tartom disztingválta1..-nak!

A ruhákkal fs ugy vagyunk, mint az élő­ lényekkel : megfigyeljük a fizionómiájuka.t s meglátjuk bennük az egyéniséget. Vannak közöttük fiatalok és öregek, frissek és hervadtak, egyszerüek és pöffeszkedők, bájosak vagy közönségesek, sőt brutálisak is. Akadnak olyanok, a melyek dicsekednek, hazudnak, titkoláznak, - mások, a melyekról mindjárt meglátjuk, ·hogy őszinték, lojálisak és nem csalnak meg. Némelyik mellett ugy haladunk el, hogy észre sem vesszük, mint idegent a nagy embertömegben, másokat örömmel üdvözlünk, m.int régi barátainkat 8 akadnaki :>lyanok is, a melyek megdöbbenéssel állitanak meg, mint valami ·visszataszító természeti csoda.

Az &entranée -szoknyák - szerintem - az utoöbiak közé tartoznak. És nekem ugy tetszik, mintha mai kérdéseinkkel: szépek-e, praktik-usak-e 8 esztétikai és erkölcsi szempontból milyen elbirá.láS eJ.á. esnek a mostani szük azoknyák ~ - nyitott ajtókat döngetnénk.

Hiszen Párisban, a divatnak t~par exeellencec hazájában már rég nem viselik e ruhákat s a mikor viselték is, akkor sem az előkelő, exclusiv társaság divatja volt, hanem csak az utczáké és a rast-aké. Angollady soha. sem. öltött ilyen ruhát magára. Ha pedig a két divatmetropolis valami fölött határozott, akkor az átlagasszonyok számára nem marad Jnás hátra, lllint azépen fejet hajtani e határozat előtt. Ámde nálunk ez is másként van. Hozzánk minden elkésve érkezik. Mikor Párisban mosolyogva térnek napirendre a. hangadó asszonyok a divatházak egy-egy torzszülött próbálkozása fölött - onnan, az ott el nem adható holmit jó drágán rásózzák a külföldi czégekre - tisztelet a kivételnek! - mint legutolsó, &épatantc ujdonságot. Igy volt ez. a .~ost~ni ~~roncs-szoknyákkal is. De hál~ a m1 :wlgyeink lO ízlésének ez a divat nem b1rt telJesen uralomra vergŐdni. És igy még a hagyomán~os ~a'Voir le courage de san opinion« ~e~ szükséges hozzá, hogy a szük szokn · rol meglllondjam az őszinte véleményemet, ,m;rt a. hölgyek tulnyomóan ellene foglaltak allast.

Ez a szoknya a -ril:ígváros g ·ermeke,. a hol nem egy, két vagy háromfél~. ~mberfaJt~ lakik hanem ezerféle s a hol valoJaban senki se is~eri eaymást. an benne valami merész, Ulemsé r tő , ok..ozonseges. .. .

Valami kihivóan kaczér . d' ·· Hatásva · •Slllvez-moijeune-homme -szeru. , . , a.sza-

GRÓF BATTHYÁNY ISTVÁNNÉ, R.ADVÁNSZKY ELLA.

Sem praktikusnak, sem szépnek nem találom a mai szük divatot, mert semmiben sem szeretem a tulzást. De ez még mint tulzott dolog sem tökéletes : trikónak sok, ruhának kevés.

LANCZY LEÓNÉ.

tá.val, nyugtalan feltünési vágyával es ~e.~telen tolakodá.sával a párisi léha életstílus kinovése.

Avagy nincs-e a. divatnak tulzása szaros Összeköttetésben az ízlés romlásával, ko~~ orfeum. és variété-stílusával ~ Szembeo.tlo, reklt....me'hes Vl'd'amsaga , 'b"" ...,... nincs-e valann .. , a l.:a.ba,·ek hamis esztetikájának és erkolcstelenségének szelleméból 1

-

Lónyay Sándorné.

.a. t csaniifiknak ezélAz ~entravéec. szokm•u.xa "' ' ozeriitleneknek és esetimeknek találom, sportsze_ll:Pontból pedig egyáltalán 11 ern is kerülhetuck elhrralás alá. Én macram soha !lC!Tt l'iseltem azokat, s azt hiszem Izo~ Ita a jóizlésii asszonyokat m~­ szavaztatlUÍk nem akadlla egy se1rt közöttük, akt c nevetséges dÍ.·at mellett jog!a{io~t állás~. Az. a~~~:

1ta_tározottan. csunyitják s a járast komikus trpe,,;ess

~·attoztatják.

Oróf KEOLEVICH ILO' A.

-

sz o

l l

Mi orvosole semmiesetre sem nézheljük az uj divatot j6 szemmel. A régi ~darázs derék a mellkasi szeroek és a szabad légzés ellen irányitott merénylei voll, és e.=enltivül számos vándorv e és gyomorsülyedés még most is sinyli a lefolyt divatot. A mostani dival, mely a csip!Jk öss=es=orilása és kisimítása jels=ava alatt vollaképpen az alhas be- és fels=oriiásál erölteti, éppen az ellenke:.ő eredménynyel fog járni. J.vlegs=üntcii ugyan némileéppen az elő:ii divatperiodus fonák l•övelke=ményeü, emeli az elóbb lesülyes=iett szervekel, ill-olt talán képes lesz a hasfalakat erősíteni, de kérdés, vajjon a gyógyszer nem rosszabb-c a betegségnél ? Semmiesetre sem lehet Itözömbös a moslani szük divat az asszonyoknak a::.on fontos élelperiodusában, melyben nemcsak sajál magáért, hanem a kövelke:.ö nem:.edél;érl is felel. C:él ·:crüllenségél nemcsak abban lálom, hogy a csirá:ó élet s:abad Jcibontako=ásának utiát állja, hanem abban is, hogy az anya s:abad mo.:gekonyságál gátolja, a lépés s:épséges mo.:dulalál tipegéssé degradcí.lja, holofl éppen ebben a.: idöszakban a s.:abad mo::gás fontossága ma már állalánosan elismert igazság. Hogy nagyobb bajokat ne ernliisek : meg vagyok róla győződve, hogy az e.:en időszakot kövelő érlágulások a lábakon, összes kellemetlen következményeilekel együtt, a legközelebbi években jóval gyal.:oriabbalc lesznek, - ha hölgyeink a moslani szül' divatot következelesen keresztülviszik. A miben én azonban tisztelettet kételkedem és a mit e divat krcál6i sem hihetnek komolyan. A természelénél fogva kényelmes sportioilelle, a trolieur-ruha szük bepólyázását időről­ időre mégis fel fogja vállani és praktikus korszakunkban olyan divatot - mely kényelmellenségre legfeljebb a krinolinnal versenyezhet - leheletlen sokáig fentartani.

A.:: eszléta szemével nézve, talán még a:; ufóbbinál is csunyább és mindencselre termés:elellenc ebb. A. krinolin-divatnak legalább a lest bá.:isának me lerségcs kis.:élesbilése voll a icndenc:iája, de a lefelé állandóan keskenyülö termel, a csucsára állitoll piramis, núnden archilektonic:e iskolá::otl s:cmre bántóan hal. Egyébiránt pedig e::en s:em ·ajáts::crii egy matematikai s:;erszám: nagyapáink hinolinos és apáink turniirös idös.:akában pompá an ériell az os:táslw:: és a levonásho::, mosl pedig rövid időre a s:orzás és az összeadás s:ámtani problémcíival is meg fog birkó::ni.

Benedict Henrik dr. egyet. m. tanár.

181

YA. N em viseltem. nem viselem és nem fo-gom viselni a szii~ ruhakat, mert nagyon kényelmetlenek, csunyak, sót illemsértók. Ha valami épület, szobor vagy butor lapja anynyival keskenyebb volna, mint felsó része, mint ezt némely hölgynél lathatjuk, egyszeriien összeomlana.

N em értem, hogy a mi hölgyeink, a nem éppen karcsu hölgyek is, mindazt utanozzak . a kiilföldön néhany feltiinést keresó nó' a mtt talal fel, és a mit, sajnos, szamos ízléssel nem biró hölgy utanoz.

Gróf APPONYI ALBERTNE. A szük szoknyavisdet már t909. 6sztn próbálkozott, azonban a párisi elökdó világ azt visszautasította. Ujólag J9t0, tavaszán próbátkoztak vele, ele nem nagy sikerrel, mert mincl azok, a kik a trouville-dauvíllei versenyeken ez év augusztus havában részt vettek tisztában voltak azzal, hogy a szük szoknya~ visdet d van temetve és · annak többé feltámaelása nem is lesz. A versenyek alkalmával az óriási tollettek felvonulásánál meggyőzöcl­ tünk attól, hogy mind azok, a kik a párisi társadalomban mínd "grancls noms 11 ts "tnormémeut rlche11 ismeretesek, azt a divatot a szük szoknyaviseletet perhorreszkálták. A divatban minclig mérvaáó az, hogy ki mit visel ts ha mtg akadni fog olyan, a ki még mináig szük ruhákat visel, ene a párisiak azzal felelnek hogy chacun a son gout, ' MEZEY GYULA u "Árvay ú Tátaa 41 fónöb.

·.• A p~i nő érti legjobban a szépsége fokozódasanak muvészetét. O az, a ki nem az eszményi va~. klasszikus, h:We7U inkább a kaczér vagy a pikan: szépségre vagyik. Igy tehát nem is annyira ~ ~ torekvése, hogy az arcz szépségével, mint inkabb az, hogy a testi formák bájaival hasson Iniért is az utóbbiakat igyekszik, a mennyire csak lehet, a szem elé vinni.

I_m::ét van, hogy a párisi nő legjobban szereti, ha mmel ke.vesebb ruha van rajta és mert valami kis ruhá.t mégis csak viselni kell, kapva-kap az olyan toiletteken, malyeknél a szövet minél kevesebb, minél vékonyabb és Ininél átlátszóbb A modem párisi nő ezen természete volt az oka' ho15y ~ fét;fiakat, igéző, rejtelmes és sejtelme~ habfeher CSIJ?~e es suhogó selyem-jupon helyét ?- test. fonnrut. a .maguk valóságában érvényre JU~ato &Combmation~ alsó viselete foglalta el.

Ahg volt meg ez az uj varázsló eszköz m' · kalták uk ' arts ~~g~o . el,- . a no • a redőkben aláomló, hosszu Ja- ns ~et és Páris legzseniálisabb müvészével megraJzoltatták maguknak a ma div t so~at csufolt, de annál többet csodált rövi~ ~· szük szoknyát. es . A mily méltóságteljes külsó megjelenést biztos!t !l ~ónek a.bó, uszál:y:os ruha, épp oly kecsessé és ttgez~é t~sz1 őt a röV1d, szük szoknya .. Ennek ~a~: ~ta anul müvészi tréfának oly nevezetes aJ óor:~ ?af van, , mely kivétel nélkül minden h nore nas1 ontossaggal bir. !lfig t . r ég fi tal ,. · 1. a osszu a J -·~.a a a not is idősebbnek tünteti fel a IOVld szoknya r -2 évvel if]' abb kin, , t ' ·· ·d ··k kn rov1 , szu - szo ya pedig 8-ro é . 1 f'ezes t 1' a l't t t k··1 ·· ·· É vve ta a sza o ·o csonoz. ppen azért _ .a _abb to ·at ünő női divatokhoz viszon1:ntva a l gyorsan él t t 1 U · · ln J· 1o szab b ..e .ed ;:eük:.Josoknunk a affinált izlésről tanuskodó rovi . sz - szo ya divatjánal- mert f"k, az el~ő ifjuságán tulhaladt ~ode. az o eppen dki w In asszon:'Y"Uak ren f~ tt nagy. el?nyt nyujt. Tennészetes hogy ~tenh t, e .:elszep, es elragadó, de könnyen' elt~r­ ZI a o VI:. etnél az egyéni te talk tr ii gy.elemruel kell lenru,. mert migs a r a.. . .ad nao-.r !:'., szoknya nyulánk termetű, kisebb OVl ' szuk növésü hölgyeknek rendkivül J'ól állvagy nagyobb tü k .. · ' magas vagy k. t ·tts . er~e , . over testalkatu nőkön rettenetes l a ,-an} L D)ll) t. !IIaugold Béla Kolos.

N

o

182 Hogyan lehet praktikus a tulzottan szük szoknya?

Forgalmas helyeken lebetetlen kitérni velük, pl. az autov~zélynél: fal~n még- csak egy kis árkot sem lehet atugréi!11, ha Ilyet vtselünk. Aesthetikai szempontból ped1g felesleges a rövid szük esetlen zsákszaknyákat kritizálni, mert azok' teljes~n ellentmo~­ danak a ~szépc követelményeinek.

Pejatsevich Tinka

grófnő.

.A. kérdés már némikép f)e,nített aktooUtd.sából a .. ~i r~azben a fJálaszt is tna uában foglalja. Az korulmeny, hogy a páriei alkotómesterek a legujabb modelleken már oolamiveJ, bóvebb BZabá.st alkalmaznak, a legjobbán biwnyitja, hogy olyan difJat, a mely a ezabad mozgá.Jt gátolja -praktikus nem lehet . . ~~ a rendl..:ivül ezük BZOI."nyákat - a divaJ tulha]tá8anal:. találom, a mi IJajnw elkerülhetetlenül oe_le jár azon törckvé.!ekkeJ,, a ~yek folyton r,.ak UJabb é8 ujabb formák alkotását ezélazzák A d'mt azmiban oly abszolut uralkod/J ha.taWm: ~gy az, ~ mi divatos, egyuttal 8Zép t& a Mlgyközör~t­ &eg $Zetneben.

d

Ungá.,. Bertalan =•Ungárc n6i divatcr-ég

bdtogfa.

. Ha válaki a divatot éveken át mindig figyeli, !llln~ a ~?gy én, ugy az ~ondhatja, hogy már Jgazan zük éges volt az alJak formájában valami \·á.!to~~t. v:aiami ujdonságot kieszelni. A szük n61 al] tgen JÓ megoldás volt s ezért a divat terén erő en hóditott. . A szük alj fiatal, fess és kárcsu hölgyek reszére nagyo? sz p viselet, ba nincs tulhaj tv a.

Azonban kétsegtelen, hogy tuloznak vele s a mi a. legnagyobb hiba, olyan hölgyek is iselik a nkn k alakja egyáltalán ninc ös zhangba~ a szuk fogalmával. . Arra bizonynyal senki em gondolt a változas keresztülvi elckor, hogy enn ire tulságba fogt k mcuni. A tulsúgosan zük alj sétányon v gy zalortban esetleg még megjárja, azonban már ~z ut.czlUl vagy vasuton nagyon kellemetlen.

P.élda~ a vasuton a fel zállás, leszállás, az utczán saros 1dőb .n •aló járkálás ~tb. azt hiszem, hogy nem zük_s~ges bővebben lettni, hogy milyen esetekben válik még kellemetlenné.

N~zet~m sz~rir;tt az aljnak legalább is olyan bős~ ~l kell bmu, hogy a benne járó hölgy ak!dál~t~n~l kiléphesssen. Az ily kényelm~s szük alJ m~ndtg a legszebb volt s az lesz és a jövő szezonban ~. me~marad divatnak. Azok a tulzott, :o . z formaJu alJak - milyenek a lent egészen o zeh~ottak, .melyek ki ált nz utczán csak neve e~ tárgyat képezik - el fognak tünni. ~ t~eroltetett aljformák után ítélve, nem csoda m~~ ~~lye~ ~et~eg azt mondják, hogy a divat tulzott r~~· edl.g ~em ~gy van. 1 ~em zabada gy k továu~ u.tán t~~m meg a di ·ato . A böJazok azonban e~·u~al k~jaka t fogn!k viselni, nye mesek lS lesznek.

• _ Blaschtk Konrdd,

1

N tm, haJáro::ollan nem t l

a mostani tulzoli s:ük &::cJknar;.m prak!ikusnak

moz.ogni, de még csak kocslb% _at. ~e Jdrni, e benne az asnonyok l A .. 6riás s:d.Unt se tudnak ~~knya valósdggal kikö"'u;su· (Jkkalappal a ·ük ol, - nin.u az a for alm. t _d a tár adalomfelszdllni ú tadianak g ~ ~zkoz, a melyre ak

zoknya szüke

·

-

r

=lllt

a hely

.c_,.·

- mzalt. Magától é t . , rw .. rnJ a ~ e a sztüc BZfJknyál;at r ető~U:, hogy igy c~ nemmel felelhetek. a mdsodzk kérd rt i sup, a mi ann i ogy volna tlér'· • szabeiigá l'l y ra elleMezik a .. lK.arlag elil'w

H

va

Vuf.rn&p, 1910. deozember 95;

AZ lJ'JSÁG

As:abad mo-

ba~ hM:nálata - /eUétlen.g/·~l k

b;

•"" P• mznden a végtagok

=tl·

ass..tmyt alak minden bdja ,e an.na!.·, hogy az Nem ls tikurok az ~ nyre JUs on. melyekel ugyan feliéli an/d· a/al okra u/alJ-af, fogalmának 1/ogad l· enul a •Na ·iku flpt ern Uláno:nánk . durz ., :nelyck l zoliban t1il t • • • t mr;g d UJal~s gondolkoddsunk a ~u . v~nalra torekvlJ fogadJa el • pn k • -léltkat ét.;: l:únk f6nnl k ll 11"" •• a; ntrQD et :oknydl t0 magunl· Íor.JJ ~~~~;J~g egy Jobb k r, rttcly Ivaljude g mi u. g l. 1 l JOb an l in uelJti H

A mostaru divatos szük ruhákat illetö1eg v~leményem az : hogy h6bort : olyan, rnint sok más esztelenség a divat országában, de nem ártaimas, legfeljebb annyiban, hogy egyik-másik- orra esik általa.

A divattal kapcsolatos hosstu !üzlit illetőleg pedig az a v~Ieményem, hogy a has felemelése a füzö által (nem pedig a &csipök lefüzése<< a mint ezt mondják, mert hát a csipöket nem Íehet le~üzni), hasznos ólyanoknak, kiknek petyhüdt, háJas, nehéz hasuk van (Például sok szülés után), de rtémely soványnál is, ki például vándorvesében szenved ; máskülönben felesleges és ártalmas. A sz~p alaku nőnek felesteges, mett a sz~p tettrtet ugy a legszebb, a mint az Isten megteremtette, ártalmas pedig azért, mert vértorl6dást, pangást okoz az altestben, a miből mindenféle rendelte· nességek származhatnak, s elvetél~re való hajlam és viszértágulások lehetnek következményei. Mind olyan dolog, a mi se nem szép, se nem j6.

De hát ki fog az affélére ügyet vetni ma, a mi majd csak hólnap köv~tkezik, ha a divat kö· vetell ?

T AUFFER VILMOS.

A szük s:olmyára néZV6 a következőkben for• mtelázlaatom nézetemd. . Folyó év tavaszátt, midón ezen egészen szük ~lJak és az ugynevezett 11Prometheusc alJ'ak divatba jöttek, rögtöa sejtettem, h-ogy ezen divat még a rendes idő1lél is rövidebb életü lesz ; bár el kell ism,ernetn, hogy egyes !tölgyek igé::óek voltak bettne részinJ gyö1Jyörfi. iesttartmmk, részint sikkes j'árásuknál fogva.

A tu;,gy álta!ánosságra a:umba1-> nem lehet ezt határozottan kimo1ul.ani, mert az emlitett aljak viseléséhez az összes ttői szépségek birása megkívántatik.

A mint a tén)'ek bizonyítják, a lekötött ~Pro­ tnetlfetts« aljak divatja már letűntnek tekinthető, sót a divatvilág irányadó hölgyei még a nyár ele-jén tehál a divat megszüktése után alig 2-3 héttel felhagytak a viselésével.

M ost megmaradt még a szü.k ali ; ennek sor~f bdr m4g nem d-ölt el egészen, d$ a 1'öv6 év tavaszán mát aligha fognak fundani ilyen egészen szük al-jat.

Egyá/tatátJ azt tapasztaltam mindettkor, hogy hosszu tlare, montifuk z-z-3 saisonra - kevés varitkzióvaJ - csak oly divattermékek számíthatnak, melyek tum hordfák magukon annak a kornak a bélyeg#, m~tybetJ 1r.egs;:r'ii~'Uk.

Holsle1' Sámlo1'

a tHol.:eJ'c árubár f6nó/>l.

Arra a kérdésre, hogy hosstu életet jósolok-e a ma~ sztik szoknyadivatnak s hogy szépnek és praktikusnak találom-e, válaszom á következ6.

A:t. én szempontomból tekintve és birálva. a mai nagybatalmu divat terén minden ujitás - szép. Szépnek azért találom, mert azonnal meglátom az előnyösen felhasználható nemesebb vonalakat. De ez a divat a szélsóségig van haj lva.

Eltekintve attólt hogy nem Párisban élünk. a. hol minden megengedhető eme téren, előbb­ utóbb iz_léstelenné és visszatet z6vé fajul. A tulz~sba. VItt szük szaknyndivatot egyik jelesebb hirlapuónk érzéki szempontok belevonásával birálta meg s a czikk err61 az oldaláról tekintve igen érdekes olva mány volt. ' Midön véleményemet nyilvánítom a fenti kér~ésekre nézve. megjegyzem, hogy egyéni és őszrnte va~ok, annál is inkább, mert a Iniket mondok, kipróbált tapasztalataim jól érvényesült er-edményei.

A szük szoknyákra nézve már Párisban való tartózkodásom -azaz bevásárlásaim ideje alatt szeptem~erben -:- kialakult a veleményero, hogy ezt a dtvatot nalunk meghonositani lehetetlen.

Is?Ierve előkelő hölgyvilágunk nemes iz1ését. termeszetesnek tartottam, hogy egy ilyen átmeneti - e;<tra~ag~ns - divatot nem fognak megked· velru. Szuksegesnek tartottam tehát eme tulzás~ . fellépett divattal behatóbban foglalkozni 5 ~hamozva és magamévá téve elönyös részleteit. ?-szeegyeztettem a szolid és elfogadható jóIzlés el.

Az általam igy gyakorlatban felhasznált válto~ta.t~ na.gy !-kcrét örömm l tapasztaltam klicnsetm li ·mcr sében s a legközelebbi zezon ujdonságai k %t valószínilleg látni fogjuk hatását.

J::.n ugyinls a szoknya szabá.sát a csipő átmér6jén folytatólago egyenes vonalában vezettem le s ezál oly el6nyö' ·zép szabást nyert az alj hogy a nagyobb ki sé előnytelen csipőket tel~ j en tüntetően fedi, az arányos csip6ket pedig jo b n él·vényre juttatja. Az alsó bóséget ezáltal mindi hel es rányba tudtam hozni az alakkal igy zokny im aha m •oltak tulzoltak. r l mén em t a jov6re nézve is fentartom ill ől , mert a b rakott aljakhoz való b r r m g korai l nne az id6 az átmcnetUdHi bő ljakn inc m g létjogosult águle.

Az ran ·Ozéput l z t há a öi atunk, azzal a hoz · eF l, J ogy zokn úk lent alanttal is di zit, l z Ez k ut· n t há a tul ágo n szük zokn •át n m rt m z· p nek, m ·g ke vé bbé praktiku nuk l k · bb n j vő divatján k.

Nézetem szerint a hölgyek jó !)ltözködését sohasem egyedül a divat. hanem a n6 saját egyéni égének figyelembevétele eredményezheti. Esztétikai szempontból jó alaku, magas és telt idomu n6knél rendkivül érvényre jut az alak az alul szükre szabott szokn •ák viselésénél. Ezek azon· ban igen ritka esetek, mert ugy találom, hogy a nők legnagyobb része - legalább itt Budapesten - a természettól fogva ol képpen van megkonstruálva, hogy ez a mostani divat rájuk nézve nem alkalmas. Ez a divat, a mely Párisból indul ki, az odavaló n6k alakját veszi alapul és az ő méreteik szerint alkotja meg az uj modell-tipust.

Jó izlésű divattervező itt Budapesten a mi hölgyeinknek bizonyára más divatöltözetet mintá· zott volna. Festészet szempontjából a jelenlegi divatot egyáltalán nem tartom olyannak, a melyet a későbbi időkben is mint izléses szép öltözködést ellsmernének.

Tolnay Ákos.

Az é1z rJéleményem a::, lzogy általánosságbatJ nem lehet dllitani, hogy az alul szükre szabott szok· ttya miudertki11ek jól ille1ték. Vattnak olyan ttÓÍ alakok, a kikitek az uszályos ruha sokka! dekorati· oebb st'lhouettd ad, dc vis::o;;t a s::ép arátzyos alaku nőknek e:: uj divaflt s::olmya jól áll, mert . a 11óies formákat jobba11 kidomborítja. M üvés::i szetwpo11t· ból, tesze;, t: porirená1, elónyösdJlmek tarl-om az uszd· lyos rsth-át, mely1zek ·onalai gyakra~t előnyösen el6scgitik a kompozic:: '6t.

KJzopp Imre.

Hogy a. szük szoknyák csunyák ts nelll praktikusa.k, azzal nem. m.o.o.dok ujat, azt minÓ· nyá;a.n tudjuk: - de viseljük, mut diva.t.

Gt6I K.ARÁ 1'S')NYJ MA.NCZl·

Mai on R iter. tno.o.dhatok

!tm Jó:sef, ARD.

a

m J

ef ez g tulsJdonos•·

Vasnrnap, 1910. deczembAr ~5.

AZ UJS.AG: .

Az uj divatu női viselet, né.zetem szerint, ' -. •· A szfik' szoknyák. már néhány évvel ezelőtt vo1tak. Eredetük helye Páris. Kezdetabban az esetben felelne meg az aestherikai , divatban ben a forma mérsékelten volt szük és hoztá követelményeknek, ha mozdulatlan alak dra- idomult . minden női alakhoz. Mint a hogy monpirozására szolgálna. Ezen ugy lehetne segíteni, dani szokás: jól alakitott. A mostani uj szük hogy a viselet annyira szükké tétessék, hogy női szoknya, mely a japán női ruházhoctás felé a mozgást végkép lehetetlenné tegye. Ebben ha!Iik, egy párisi előkelő czégnek : az R. T. Callot czégnek a kreácziója. Ez a k.reáczió a czégnek az esetben a morálnak és praktikusságnak is körülbelül 6 millió frankot hozott a mult évben, ·megfelelne. de nagyobbrészt csak a szinpadok és a mondaBáró Bdnffy Györgyné. nien-ek . vették igénybe. Az előkelőbb körök Ez di·catbeU hóbort, a mi semmivel sincs indokolva. Különősen feltünő, hogy most támad ily hóbort a mikor éppen az utolsó évek ruhadivatja nagyo~ elónyös volt, a menn·r.töen azok,, a k·i k t~r­ veztélc, m 1' ndig számoltak a nm test termeszeles szepséljével. lEppen azért remélem; hogy ~- r:z, exc~esszus nem azt 1'ilenti hogy a megieezdett 70 $Tanytól vég, szakadni., M~eg va_gy~,c, ' 'TOl a . , legesen el jognak gyozódve, hogy hölgyeink termeszaes S"...eps_ef!e_r;és_e nen~ fogja megengedni, hegy ez az aber:aczw a~lando legyen. Az esztétikai é.s miiuészi érzesnek m'"ndenesetre tiltakozni kell ez ellen.

'mellözték, mert ugy találták és nagyon helyesen, hogy a szük szolmya sem nem rraktikus, sem nem szép, sem nem esztétikus. Nálunk is belátjálcmár: hogy ez· a divat- hogy ugy mondjam - lehetetlen divat és örömmel fogadják azt az uj hirt, hogy Párisban a bővebb, szebb és praktikusabb divatra tér vissza a közérdeltiGdés. Van ugyan egy ujabb irány is, mely ;az egyptomi divat felé hajlik, de ez sem zavarja a bővebb, szebb és praktikusabb divat előtt való meghódolást.

Brammer Ödön.

A mo tani divatot sem szépnek, sem izlésesnek; sem czélszerunek nem találom.

S'azt -hiszem velem együtt mindazok igy van• Ha a müvész szépséget, bájt akar kif~jezni, . nak vele, akik nem hódolnak meg azonnal ·többnyire női alakkal jelképezi. Törekvese az idomok gyengéd dombo~itása által az al:lkot m.inden "uj divat"-nak, ha még oly bizarr bájosabbá tenni. - A divat, a ma~_a n~mébe~ vagy csut: is! szintén müvészet, ugy-anezen elvet koveti a ma1 Berzeviczy Alberfné.

Róna Jóttsef.

divatos szük szolmyákkal. A ter~et ~ mag.a t~l­ jes széps ;gében jut érvényre, a smHllo red ok ~,r­ dekesen emelik ki az alakot, ugy hogy a _sz~ ,szoknya szép divatnak m_ondha~ó. - A haJda~ krinolin a női alakot forrnatianna tette, a mostam ellenben csinossá. Ugy, hogy esztétikai szen::pon_tból mi kifogás alá sem eshet. A ~akorlat:assag azonban ezen divat által éppenseggel mncsen szem előtt tartva, mert köztudomásu, . ho~ bizony a mozgást megnehezi_ti, sőt J?:g~atolJa. Igaz bocry hölcryeink többn ·rre annyi 1do felett rend,elk.e~nek l~ocry nem igen kell sietniök, de, · részint a koc;iba ~aló ki- és be zállást )1átráltatja, másrészt pedicr al·adályoz a zabad és kényelmes mozgásban. ~ Éppen _ezen nehézk~. ség ál~l, nézetem szerint, nem Igen fog soka1g a szük szoknya a divat terén yezetni; ót már mo~t is kezdik térden · lói, minlegy trombitaszerüen szélesbbiteni rövid idö mulva pedig, azt hiszem, ·teljesen l~járja majd magát. - Pedi_g _igaz~n .szép divat, ba.j azonban, horo a tulzas1g viszik. a szü.k me 1 etet; kevésbbé kényelmetlen .J:>őségnel, meg vagyok arról gyözódv~, hogy soka1g uralta volna a divatot.

Robert Gyula.

Gát r gracziózus szabad mezgásf, és a o Ja a .. - · es:tétikus ránczhulló drapériaszerü, hosszu, _ep, b ll kn moti;umokat nélkülözi. A. s:.ükre s::a 0 _ s::o: thya . t l an benne a no mz.n . a nem lehel es-ttfzkus •• ' mer o Y - · a:vatnak' a vzselSákba volna kötve. El}nek .a::. u! dngol mnJró:;;ok lése mindig es::en be JUtialJa a;; , · «>Iké _ ~sáldánc"'ái s-obrás=a.ii szempontboi pedzgh~ p ~ · • N hi :;em, ogy e zelhetetlen a.:; i yen s:.cbor; em át Bizonyára divais::es::ély sol.:áig tar ana fenn ö~~ini ·arról hogy a hölgyek maguk fognal meggyl l -es· hez n;mcsak . ll 'b l és hogy a es" t e~ cs ak· d wa w or . . más is s::úkséges. tzpegő járás, hanem meg alamz _ Zala Gyorgy.

-

A tulz.ottan szii.k s-dJknyákról egyáltalá-n- nincs

mit mondanunk. Az idei szezonban ff!},kapott sziik szabásu kosztüm-alj pedig kényelmesnek .nem nevezhetó. Az estélyi és báli ru!w azonban csak lát.szatra sziik, m_e:t oly_rendkivül ptiha anyqgból készül, hogy teljesen· a testlJ.ez simul s a test mozgá.séít nem feszélyezi. · Fóelónye ezen divatnak, s éppen ez adja meg létjogosultságát, hogy a nők plasztikus formáit nagyban kiemeli, érvényre juttatja a formá.s női lábat ; és igy, ha tekintet~e veszszük, hogy egés-..ben e viselet ol!Jan bájt kölesönöz hötgyei.nknek, rnint m ég az eddigi dimtok közül egy sem. - a nök bizonyára szive.sen szenvedik el az emliteU kis kényelmeUen.ségd . .

A dh·at.ban rendesen feltalálhatjuk a kor szellemét. Különösen kifeje:: ' re· jutlc:tja e::;t a mai női ruha, melynfk eredete a n á' emanc::ipá -ióban kere·sendö s talán átmcnet;et ké~ eay c::élö-zerübb, az angol férfidivathoz hasonló öltö::ethez.

Külör.ben arra nbve, hogy mit hoz a jöt·ő, Pári ban ta7tózkodó s jelenleg ott divattanulmányait ~1égzó fiam érdekes tudósilá.sait az.zql vé.g:.i, korry mt'.sztikus dimtátalak-ulá- oltnak né::ünk elébe.

Gi1•a'rdi Jót:sef.

J. Kellemes-e viseletnek ?

A ruhaviseletben a tulzás nevetségessé tesz és öl. A otulzottan szük szolmya<l, a mely a lepés, hajlás, leülés, szóval a testnek bármely mozdulataiban akadályozza a ruhának viselőjét, már nem pusztán öltözék, hanem egyuttal korlát is, - tehát sem kényelmes, sem kellemes nem lehel, nehezili a nőnek mozdulatait sikkessé és elegánssá lenni, sőt az. erre való igyekezel egyiknél-másiknál kómikussá válik. Ha tehát a kérdés a tulzoltan szük · zoknyára van feltéve, erre a jentiekben vélem meg· adni a feleleiel. Amde a tulzoltan szük szQknya, a mint ezt legutóbb a divat fővárosában, Párisban tapas::.taltam, csupán egy divatelfajulás, erre a divat nem is kötelez, mérsékelten szükre szabolt szaknyával pedig lehel kellemes és kényelmes vise~ lelei előállitani.

II. · Praktikus-e a szük szoknya?

Ez a divat annyiban praktikus, hogy a szoknya, különösen sárban, porban könnyebben kezelheló, a czipö az örökös besározás és beporozástól jobban megvédhető s azonkivül - nem is hordunk magunkon olyan nehéz és nagy ruhatömeget, mint a régi bő .szoknyáknál. . · III. Milyen elbírálás alá esnek azok esziélikai és erkölcsi szempontbó1 ?

Valamely viselet esziélikai megbírálásánál nem lehet elválas::t.ani a ruhát annak viselőjétől. A mostani divat, magas, nyalánk, nem tulságosan lelt idomu nőknél, előnyösen formál, és ha a mozgásban nem gátol, a mozdulatok elegan.cziáját jobban érvényre juttatja. Vis:.ont nagyon erős nőknél, az idomok t.ulságos kialakutása folytán, a szük szoknya - es:télikailag éppen nem mondhaló előnyös­ nek. '\"égre, hogy valamely divat és annak eselleges tul.::ásai erkölcsi szempontból milyen hatással vannak a s:.emlélőre, az a véleményem, hogy erre né:ve elsősoFban a ruha viselőjének diszkrét vagy e:::el eilenke:ő magatartása a::. irányadó; továbbá az a megjegy:ésem, hogy 'minden uj divat tetszésre és hódüásra lévén ierve=ve, a divat változásánál erkölcsiség s:empontjából gyakran meriil fel aggály, a n elyel a:onban később a megszokás rendszerint elos:lat.

Bm"náth Gé;;:áné, a%

Országos Nóképz6-Egylct alelnöke

~dtlzSu~~(

la

-

BR. ROSZNER -ERVINNÉ.

.HORVÁTH NAND_Ofi.;;

k alul szük szabásu Ne_m t::rtom helyesne -~ a.z angolok hubble szoknyak VlSelés6t, - a nu t megakadályozza a sk.irt-nek guu ·olnak - lll~~ , t esetlenné teszi a 3aras szabad mozgást és l·gy ~ b ez uj divat· Plasztikai szempontból. az~kr:O elönyösebb. Ha iselése a szép és fo~a~.~ gy képet festünk . taz:c.Ub- vao ezt a díYatot meguun .. ziesen vannak megróla és ha e képek muvé .. észi értéket képkonstruálva, akkor épp ;~yd mu:yer· és a rokokóiselnek, n int p~ld' ul a. .. 1e X:Y:észi alkotások. kor divatja után létesult Bezeréd~ Gy:da, szobrász.

, ó zoiinyák határozottan széA most divatban lev sl . de csakis, Ita t'gen pck miivészcti szem .o':t~ ~~.'cs rettenetesebb, mint s;;ubtilis, kareste "ök v1se!J · ·k .z !iik zo .7lya. ,. l k k el rnzott a u o cm a ~~, 11 raktt"kus, jokbtt, nag)'ot' Praktt'kus1zak, bt z ' 1e l P tátalja a szabad mo::gdsf. Klammer jJaris'fus.

Nézetem szerint hiába okoskodunk a fölött, hogy · szép-e, vagy praktikus-e valamelyik divat_, mert mi nem csinálj1zk_, de biztosan követjük: Arról az egyről azonban meg vagyok győződve, hogy az erkölcs nem függ a szoknya szabásától.

FOOzLET: FtóKOzLET: '

Vámh z-kliruf·· 4. sz. t•·rr István-utcza 7.

184:

Emlíkeimh61.

Az Ojság számára irta Suttner Berta bárónG.

Elmondok valamit Roosevelt TivadarróL a Fehér házba~ fogadott az Egyes~t .~llamok akkori elnöke. Beszélgetésünk nnndJart arra a tárgyra terelődött a mi amerikai utazáaomra alkalmat adott, tudniillik a Bostonban megtartott békekonf rencziára.

Az elnök a köv-etkezőket mondotta nekem · - Jól tudom, báróné, mit kiván ön töl~m é~ azt is tudom, kivánságaival hová. czéloz. ~"o~-, ~ali ja !ehát ! Három dolgot igérek önnek.

Elo ~or lS Igyekszem majd oda hatni, hogy ~z ,cppe? most dühöngő, iszonyatos oroszJapau haborunak vége szakadjon. Másodszor ló f<?gom segí~~ egy má odik hágai konfe· rencz!a egybehivru:át. Harmadszor pedig taná~oln!, fogom valamennyi európai államnak: :-~hanak F~ancziaorsz 'gnak, az ön AusztriáJ na •. valannnt fagyarországnak . . . egyszól mmdnek: kö enek b 'ke biró_' gokrn. von kozó szerzódé eket. Azon leszek, hogy ezek • , zerz~d ek ne sz nvcdjenek annyi korlátoza~t, mmt a o taniak. Hi(l'yje el, - tette meg hozzá. - a ilá11béke, ha csak lépésröllépé re is, de közeledik.

Ezek a F hér házra vonatkozó emlékeim. {)'?5evelt szavait energikus hangon mondotta., ekintete r ogott és az az erőteljes kézfo,.,á , melylycl zavait kísérte, tanuságot tett szilá.rd elhs:!ározáaáról : elj;~iteni, a mit megigért.

A torténelern bizonYitJa. hogy meg is tette. . Az orosz-japán háboru befejezését az ó g1 ége t:tte lehetóvó ; a második hágai béke·onf r nc:ziát az ő kezdemény zésér hivták be (ámbár a. formális egyb hiv' t udvaria . ~l az orosz czárnak ngedt" át); a békeJl1 ao a. von kozó z rzöd ket i sz tküldo ék, m t már c~a.k z lintézé ük van á r • 1_~04:-ben

Vasárnap, 1910. deczember 26.

AZ tr.TSÁG

nagyobbak, mint a penészes, nyirkos szoba, a melyben ök otthon hatan-nyolczan egymás elöl rabolják cl a levegőt . . • Látnak. SóhaJtoznak.

Irta. Garami Béla dr.

Várnak. Sirnak. Reménykednek. Elcsüggednek és időelőtt megvénülnek. Nem jön amesebeli herczeg, Tisztelt Hölgyeim és Uraim ! de jönnek a. ránczok! . .. Nem viszi Hamupipökét Nem titok Onök előtt, hogy én, mint orvos, senki tánczba. Nem szemeigetik ki tündérgalam• szépségápolással, kertészkedem. Ha tehát vállalbok az élet hamujából a. napirobot lencseszemeit. tam a megtisztelő felhintst, a. mely nekem itt a Parányi lábacskái.kra nem kerül aranyczipő. A mi fölolvasó nem éppen hálás szerepét juttatta, lle<TY van, az is rongyos. Beléfolyik a sár : a megváltó hiszem, jól cselekszem, ha a bölcs közmondás tuberkulózis. Hamupipőke már nem szép. Nincs szerint a. kaptalámnál maradok és a. női szépség még 20 é~es, de köhög. Ránczos. Az édesanyja eszmeköréből szakitom azt a néhány szál virágot, test~érének hinnéd ; pedig szépségének rózsái ki a. mit csokorba kötve, a. régi troubadourok hódosem nyilhattak, nem is virulhattak egész~n. latával helyezek el az én szép hallgatónóim apró Elfagytak ezek a. rózsák örökre, még mielőtt a lábacskái el6. csélcsap méhek körülduruzsolták volna. F onnyadt virágnak nincs méhudvarlója., mert kelyhében, moJdópor feloldj~ a mitessart. méz helyett üröm terem. szivecskéjében ü a patt:IDtllt okozO anya-gokat, meg~zilnteti as a.rchör toltj:Ut é" fényr ég& t t ÁrA Lám ! A gondszánootta barázdák nyomá.n f>O fill. Fórakt,r: Nadua-Vtltalat Budapest. V., Nidor-utcu 13. milyen szomoru világba. jutottunk !

Kinek volna ked~e ebben a. ruágban tréfás Beszéljünk a ránczokr6l, a zépségnek ezek- ötletekre vadászni ? Csak em.litettem öket : a. ról a viránytalan országutjairó1, a melyek fájdal- nyomorgókat, életünk nagy kertjének beteg, masan jelzik azon ös~ényeket, a. ruelyekcn ifju· · fonnyadó, hulló nrágait és ime, már az Onök szép ságunk, kedél ünk, üdeségünk vándorutra keltek, homlokán is ott settenkedik az a sötét árnyék, hogy soha többé vissza ne térjenek. Igen, a gond, a miből osak azért nem lesz. ráncz idóelótb, merfl ez a nagy sir'dSó, ez t-emeti el a szép égeb, kegyet- a kegyes ~égzeb Önöknek, szép hölgyeim, rendelt len szenvedélylycl ásván az ifju homlokra ter- egy olyan ko:;meii!..-uat, a. ki ezeket az időelőtt méketlen, mély barázdákat, a mely szépségtemetö keletkező redöket azépen elsimi ja, nyomtala.nul fölöt nem lebeg a feltámadás megengesztelő eltünteti. reménysége. Ha. idejejöttével a kor szánt barázdákat erezunkra : az időnek ez nz ékirása. nem uri érdeklő csunya, de megnyugtató. Elvégre, ha. goromba is A hirnewea angol n'pi s kiszólás, de igaz: a ki nem akar megvénülni, az kösse föl magát !t Szömyii azonban e. rá.ncz e. fiatal arczon, ifj u homlokon. Ezek ~zélnek l Kegyetlen sorsról,

llán~zok. *)

lz

nó'ket

esemény l

még ke: etlenebb csal6dásokró1, hid egröl, éhségról, a legg-yötröbb szenvcdések fölszá.mlálhatat lan próbáiról, mik a hit biztató igéretei szerint

megnyugtató elölegei lehetnek a tulvilági gyönyörüségeknek, de itt e földi létben, a pozitiv világban nem mások azok, csak ránczok, a melyek a szeg' nység rirágainak, a nélk-ülözés robotba járó leányainak, koravén gyermekeinek hervasztói, ele ufitói. Pedig a mi fajunk szép, csak szegény !

Nagyon szegény. Ezrek és ezrek nőnek föl ugy, hogy ha. meglett korukban visszatekintenek az élet·· , k ·· ' el látják, hogy életük négy évszakából a tavasz kiesett ! öt nyaruk is hideg, esös, virá n. O oda·e, hogy ezek az életp nták fonn adnak időnekelötte T C oda, ha. ő n az a szegény lcánytipus, a mely őz- eme és d4ráza·derék dolan a p risi midinettek, kis varróleánykák m l ó ol világon 1 Az őzikék is a. szera k rülnén k, b villanyfény mel·. A rázs · meggörbülne, ha iróm gkeresnie a k n rét. Yénusz homlo zb borulna, ba egy azoba-kony8 forinto szednének tőle hetenkint bérb. épség t Ot c orrok, kisirt szemek. b et mellek, ránczo usz ul a mi fajunk 6p8ége, mer a népben, a l endö yák m g a gond, ez az éhC8, vén ly k.kor lakik leginkább j6l, h 'p, fia l l ny a lelkén-azivén, 6dhatik. Es odf..e, h ezek h nekik · m lt k ábon o kr61, meaebeli berczegröl, lovon jön a szép Hamupipök rt d · ut6k , m ly int f

Ez a hires kozmetikus, Hölgyeim : a j6Uét.

Csodás dolgokat végez; ez a minden konkurrenczián fólül álló hatalmas kuruzsló ! Pro· longálja a. fiatalságot. Télen is rózsákat fakaszt . Ösztövér nőket hizlal. TulköYéreket soványib.

Osz. haja meg nem tür. Szemeket csillogtat.

Ajkaka í t Jciyána os pirosra, fe ték és pamacs nélkül, gsszcrücn jelenlé é~el. :Yegöli a gondof!, a hol rá.talál, pedig sem tkrémet , sem fcstószerb nem ismer. Igéz ! Szug erál ! zépségeb varázso~ ez a minden idők legnac obb boszorkány&, a. ~ tá.rsa.i közül egyedill menekültl meg a középkorJ mágly k bos:z.ork.ányirtó lángjaibóL e,_pénze vol é a n6k pártfogolták.

T .a.wi.Wlasabb kozmetikus

HötgyeÍlll, zázezer koronán ropp t szeszélyes.

D1ár és taegmint a eöté* tilntette el.

i5.

ószinüség azab ly hogy ne legyen a do.og, min

pl.

ep

AZ UJSÁG

Vasárnap, 1910. deczember 25; szépséget a harag, hétköznapi nyelven a méreg, az irigység, a házsártos hajlam. A közmondás is tartja, hogy : ~ne mérgelődjék, mert árt a azéségének !« Ez tény. Egy nagyvilági hölgy, a ki értékeli és félti a szépségét, óvatosan ügyel arra, hogy valahogy a világért se mérgelődjék. Orvosa bizonyára megmagyarázta neki, hogy nem csak korai ránczok fenyegetik, ha epéskedik, de a tulfejlődő epe elrontja a teintjét, a mely zöld patinát kap, mint valami régi szobor, ha minden untalan elönti a méreg. Ezt jegyezzék meg maguknak jól.

Ebbö.l Önöknek is hasznuk van, mert a nöi kor legvégső határáig szépek maradhatnak, de hasznuk van a férjeiknek is, mert azt a pénzt, a mit a gyakori há.zi perpatvarok biztos következéseképp a Schwartzer-szanatóriumban kéne elkölteniök, a Holzer-szabatóriumra adhatják Önöknek. Ez a szájáték rossz. Sőt ! De a tréfának komoly magja van. Az a nő , a ki fél a korai ránczoktól és meg van eléaed ve arczának szo borszcrü vagy rózsás o teintjével, a következő szabályokat még akkor sem szegi meg, ha a Halley-üstökös naponta háromszor sétál végig a Kossuth Lajos-utczai korzón.

Első és fősz11bály : Sohasem mérgelödik.

Vagyis: Nyugodt és előkelő mintha rossz cselédek, pletyka barátnők és földhöz vágható szernszek nem is volnának a világon.

Második főszabály: Nem irigykedik, ha. mindjárt automobilorr látja is száguldani a. leggyülöltebb barátnőjét, a. ki persze kiköszön az autó ablakán, nem éppen azért, mert köszönni illedelmes, hane~ azért, hogy az a. ráncz, a. melyet a csodálkozás rajzolt a homlokukra, az irigység következtében égleg a homlokunkon is maradjon.

Harmadik föszabály : A szépségére rátartó nő sohasem féltékeny. En Vtt11m ugyan mir sok szép nőt, de olyat, a ki ezt a szabál t betartotta volna, még festve se F ttam. Ajúnlani azonban nagyou ajánlom, hog ne ismerkedjenek meg az ugynevezett •zöld zemü szörnyeteggel«. Mert ha van valami, a mi hervaszt és ránczokat okoz, akkor ez a szörnyeteg bizon ·ám nem ismer irgalmat. Hiszen azért is veszél ~es a. féltékeny ég, lllertamig az a bizonyos viszony tart, ami Iniatt féltékenykedünk, addig ez a szö~~ érzés. elhervaszt, megvénit, elesufiti bennünket. Mivel h6ditjuk hát vissza a hütelent ? ! 1l':s ha még létezik ilyen viszony, há.t csak megérthet~, ?a az nem fér a. begyünkbe. De hány olyan feltekeny nö van a ki ok nélkül emészti magát ! Ezek telje, ' kiz' 'l sen potyára csunyulnak, pusztán es . aro ag azért, merb azt féltik és attól féltik, a kit és a. kitől félteni nem kell.

A negyedik és utolsó főszabály • • • ~em 1

Ezt talán fel sem emlitem. Mert a lehetet~ense~~l '-...+,arts& H- t megts ws.tá.ros, hogy ezb egy no• meö~ · , . d Előre bocsa.jtom megmondJam ? Megmon om. , B:o.. lgyerm, . h • a ki ezt a szabalyt meg ogy az a. no, jtsa. tudja. tartani, az -nem mondom, hogy n~ , föl n. kezét hanem - az a nö öreg korában 15 szep ' · ~ bársonyos lesz, hervadni sohasem fog, a tem,Je k 'b · ké ő ö ·ora. an lesz, a. szemei ragyogru fognak . reg al . is, rá.nozot csak a. ba.rá.tnóin fog látni, .egy sz6 v . · szép marad a. bölcsötöl a. KerepeSl-ut végéig, . él . több . a. legkedvesebb vagy a lDl még enn 1S .' é _ bft-<t ~j h 1'11.. Ez a negyedik és. ut-olsó w.a. nu e a a u1g.

Kész p ségszabály : em sz bad pletykázni 1 • • • k ne neve! nek zen mcrt ez nagyon omo y dolog 1 Figyeljenek ~ meg jól egy pletykázó ~.. '11.,"_ nJ!. tbead rolamitc, rá.nczokba nvu. =or ez a u sk dik I!Zedi a homloké.t, meri hiszen fonto a.o kár~ s.Jkai körül két szatirikus mélyedést vé.J .. .. _ . . ,...: z ha nem a legtökéleteorom, kipll'ul stb. llll • . . , ból Jl';s bb . t nf ly m a. csun g . s g ·akorlatl o• ~ ál többször lllinél többe pl tyká.zik c~y n ' ann . zism, !ilödn alka.lnÜ hom! okrán zok, e n ok az ajk kö ül. Leven mél edé k, gun os \'O • k r a, rJ.uczok és mélyedcsc • pcd1g a gynkorla ru ~ t c •

az arczon odafotografálódnak és igy bizonyosodik be, hogy a pletyka vénit. 'Van tehát Nemezis, tisztelt Hölgyeim, akkor, a nlllwr barátnőinket ~vesézzük<c, a mikor pletykázunk, magunk megránczosodunk és ettől a legjobb kozmetikus, a jóllét sem menthet meg. 1l':ppen azért ernlitettem ezeket a szabályokat, a melyeket a jóllét mellett is be kell tartanunk, ha szépségünk legfélelmesebb megrontói, a korai ránozoktól jóllétünk mellett is óvjtlk magunkat.

Lehet különLen, hogy az életemmel játszom, a mikor még valamire föl akarom hivni máris próbára tett türelmüket, szép Hölgyeim, de a mikor az önök szépségéről van szó, ki törödnék gyáván a maga bebiztosított életével!

Elösmert fogorvo ok

szájvlz, fogpor, fogkrém és fogkefe ma a l egértékesebb orvosi száj- és fogápoló szerek."

Kaphat6k ha.szncl.lati utasittl.Ssnl Jobb CY6iyt6rakée drocuériAkban. Nagy üveg sze.jviz - 1L Kis li~eg ~ 1·!!0 . .l!'ogpor lK. Fogkrém 70 ftlléT. Ideálla sz6p és jO fogkefe (puha vagy kemény) K 1.40.

A hol mé1 nlnce, me&rendelhet6;

Sanitol föraktár, Miskolcz, czimen.

185 jog az önöké), Il'linthogy szépségüket fölcseréljék a férfiak gondterhes jogaivaL Hagyják a politikát, a tülekedés!i nekünk férfiaknak. Nem féltékenykedünk mi ezekre a jogokra, csak óvjuk Önöket, tisztelt Hölgyeim, tőlük. Úvjuk, mint gyermekeinket az ismeretlen veszélyektől. Önzők vagyunk, de nem a jogainkat, hanem az Önök szépségét féltjük. -Töies voná aikat, házias szokásaikat, gyöngédségüket, gondtalan mosolyukat, idejüket, hogy szépségüket gondozhassák, szelídségüket>; üdeségüket féltjük. Ezért vagyunk mi antifeministák. Ellenségek, a kiknek kegyetlenségük az imádatban, a féltő szeretetben, a megkimélésben nyer kifejezést. Az Önök szépségének arzenálját védjük, a mikor nem akarjuk Önöket kibocsájtani a ~szörnyü jogtalanság« puha, meleg fészkéből a csuf életbe. Hiszen ugyis időelőtt beszürődnek ezek a szennyes hullámok a. nő biztos, gondtalan boudoirjába. Segitsenek gátakat emelni eléje, nehogy betörjön az ár, a mely elsősorban szépségüket fogja áldozatul követelni. 1l':s ha elkö\-ctkezik a szomoru idő, hogy lehull az égröl a legfényesebb csillag: a női szépség, meglássák, a kik megérik, hogy akkor lesznek a nők igazán jogtalanok, ha nagy általánosságban már szépek som lesznek. A szépség a legnagyobb jog a világon.

Királyok hódolnak meg egy szép asszony előtt és nem fognak meghódolni egy egész országgyülés csunya. néninek sem.

Van Önöknek joguk, parlamentjük, terük olyan, a hol a férfi ügyetlenül tesz-vesz, mig Önök, tisztelt Hölgyeim, Istentöl-adott büszke hivatottIme tehát a veszélyes kijelentés, a. melyért ságuknál fogva. biztosan, helyesen, okosan korAngliában kétségtelenül megköveznének : Ha. ezé- mányozzák szép világukat. Ez a nöi birodalom pek akarnak maradni Hölgyeim, őrizkedjenek a. a. jót-ékonyság, Hölgyeim!- Itt Önök asszisztensei feminizmustóL Jusson eszükbe, a mit fölol,asá.- a legnagyobb szépitöorvosnak : a jóllétnek. Csak som legelején a gondról mondott.am. A feminiz- Önök tudják a szegénység homlokáról az időelötti mus a nők függetlenségét követeli é8 a fii.ggetlm- redöket elsimitani. Önök tudnak rózsákat fakasz._ég gonddal, jár. Párná szoborvállaikra ne aka.r- tani az éhségtől fakó arczokra. Es a mikor ezt jo.nak Atlasz-súl okat venni. El fognának tól e · te~zik, észre'\"étlenül és öntudatlanul is önmaferdülni, Ie fognak tőle sován odni, el fognak gukat szépitik. 1\Iert legszebb az a női arcz, a töle her -adni. Ránczok, Hölgyeim, ránczok jár- melyet a hivalkodás nélkül aló jótékonyság nak a souffragettek nyomában. Maradjanak tehát örökké nőies és mindig ragyogó glóriti.ja sugároz ~. inkább látszólag jogtalanok (tényleg ugyis minden körül.

8721

•••••••••••• •••••••••••

•••••••••••• •••••••••••

• ••••••••••• ···~~········

z

re7,

S:C.

•••••••••••• ••••••••••••

st, ·-ut

...

••••••••••••

·····~~··

1S6

AZ UJSร G

Vuรก.rna.p, 1910. deozember !!5.

l

.:.

~

l

'

l

l

l

'

.AZ lJ' J'SA.G

Vas4rnap, 1910. deozetffter ilS.

187 ..

-

~rnm® U.wM~ ~ge~~~ ~~~'ff lli~ITf'li'®]rr®ll[~:~ ~ -~W&fr®~JrM~~~&rru' b\ llill®~JbJJ[®!k .w&.~~~tr@; H R . '. l ,~~-~-Kua.®tW. n~·ID.öJr!cS)~~!Ji)rru&,gQ;; ~~lt~&i~&w.E,{.ó.)~ ;[9.{.1Q)DJh~~[ .®Eii~l'f'J]í)i@~ ; ...~ . .

· ·· -

· ·

· .

·,

1Am~~fiff&~~~~o~::~~~~~~~!w@&~~ @J~~19JJ;r.siS:~~i:tnl.ban ~@~-®~Mk 1

'

.

'

'

-

t.

!

l l

~

l j

'<

r '

-· {

~

i.

~

'

..

~· "'·

'

188

AZ 11JSA.G

FA

Alapittatott :

DA ÁGOSTO

ÉS ZIM

Vuá.rna.p, 1910. deczember 25;

ER PÉTER UTÓD

1820. évben l

HAL

Császári és királyi :: udvari szállitó. ::

GYKERESKEDÉSE

.

A BALATONI HALÁSZATI R.·T. KIZÁRÓLAGOS KÉPVISE:LOJE

József föherczeg ó cs. és kir .fensége udv. szállitója

Föüzlet: IX., özponti ásárcsarnok.

Fióküzlet: V., József-tér 13. szám.

TELEFO : 61-24.

TELEFON : 61-24.

Az egyedüli halkereskedó· ezé g, me ly az elókeló ház· tartásokban és éttermek· ben szükségelt összes h a l f a j o k a t állandóan raktáron tartja. - Az öszszes édesvizi halakon kivül állandóan rak áron tartom a jobbfajta tengeri hala· at, mint: angoust, Hu· már, Turbot, Branzino, Rouget, Scampi, Maque· reaux, osztendei Soles •

Minde n nap friss oszten· dei osztriga. Él 6 pisztráng, rajnai lazacz. Fióküzle· temben halon kivül vadat, szárnyast és minden faj· táju csemegéket és cse· megaborokat tartok. Vidéki megrende ések gyorsan és pontosan eszközöltetnek.

Sorgönyczim :

Zimmer halász .esterJ Budapest.

..- FIGYELMEZTETÉS! BALATONI FOGAS KIZÁRÓLAG CZÉGEM ••

l>

'

•

'

• •

:"~

..

A..,.

r •' ..

~

• .. •

~·

•

9122

' l'

•

-<

. ",

• . ,. . .

~ -~· ;

ÉL KAPHATÓ.

• ·. ~.

hogy a szónye jó ~fog<' u < le yen a nélkül, hogy mer ség · szönyeg minö:.ég 't jantaná.. Épp ezér ezen szónyegeket csak hengercini bad, er ha ö szeh jtanók: merr ömének.

A kcle i m • kézzel c omózot t zónye· gek arról · mcrh ök fel, ho y jo fogásuk m ll mé0 em crevek, a zonyeg hátán pedig a mint ·sz n lá tható. omózot szönycgc ·ben kétféle gyártmányt különböztc Unk m g, I>erzsa- é &myrna-

núelótt

deczember 25.

•

FARSANG. Irta Hagy Károiy.

B'a.rsan~r ! Minden fiatal leánynak c!Js 1&génynek egész álomvilága., minden gondolata. igy karácsony idején a. farsang felé fordul.

A magyar nemzetnél különben már régi id6k 6ta divatban van a mulatás ; a tánazérzék évszázadok 6ta erósen ki va.n fejlődve a mar gyarba.n.

Nem ezélom • kia munka keretében b6vebben kiterjeszkedni a. f.a.rsa.ng történetére, mert hiszen annak, & ki a. magyar faraa.ng történetéról tökéletea müvet akar alkotni, hosszu időre és nagy türelemre van szüksége és én csak egy kis alkalmi mnnkának szántam e sorokat de azért néhány szóval megpróbálom körülirni a farsang mibenlétét.

A farsang eredetileg a német fasching (fasen, fascln) szóból származik és pajkos- . kodást jelent. Tulajdonképpen a >ig ág azon időszakát jelzi, mely vizkere zt napjától (január 6.) bushagyó keddig tart és a mel. a husvéti nagyböjtöt előzi meg. A farsang ő hazája Olaszország, hol a velenczei , nizzai karneválok világhírre tettek szert. A carnet·ale szó hu tól T"aló tartózkodást jelent. Olaszországban farang idején nagy népünnepélyeke .. rendeznek, ezer és ezer álarczos járja be az utczákat.

Furcsábbnál-furcsább tarka figurák dobálják konfettivel (szines papírszalag) egymást, száz~zinü lampiónok ege z raja ad mulatságos jellege az olasz karne álnak. Rendes feje e.z ünnepélyeknek Karne>ál her<'zeg, a farsan~ uralkodója, a kit a mulató embertömeg óriási, ok esetben toronymaga ságu emeh·ényen hordoz .köri;l, mint a. Yigadág legfobb urát. _·émdcrszágban szintén di>~to ez a lltlEl{ar.is fel'?nu1~ ·. foképp & kölni farsangi menet >ál t lure ~e.

Budape. ten - eltekintve egy-két álarczos báltól - nincs ilyen álarczo ünnepély, fe1T"onulás. Azért 7.ajos a fővárosi farsang i , mert ebben a. nagy- váro ban lakó emberek nagyon okat áldoznak a táncz i ennőjének Terp~i­ chore a szonyságnak. Hajdanában már a tizenhetedi!< és tizennyolczadik században különöen a budai németekben - egykori hónikfr zet'Íllt s>ábokban- volt erős a mulat ág iránti hailam. _ f ír 1773-ban nag ·han >igadtak Budán, de, ugy láLzik, sok bajt okozhattak, mcrt a

eo~kovitr.. m~t.sL.~t.e. ut.in.

-po-z.soNY • Bl-48 · A ...,zóllÖBay-Szab6 elsö körmagyar.

190

AZ lJJSÁG Egy r6gl udvari bál.

Régi m.a.gye.t' ha)dutáncz.

hel) rtótanács jónak látta kiadni a kö~etkezö Tendele et~ .O l!'elsége Mária Terézia királyn6 kegyesen

~ege~gedi, hogy. a. közö~ a. maga. nagyobb gyönyöruségere m~knraba.u balozzék. :\legkivánja. azonban

hogy mindenki tisztességesen viselje magát, mert a~

illetlenkcdóket irgalom nélkül kivezetik. c

A mulatságok a rendelet értelmében este nyolcz órától hajnali három • ráig tartottak február elsején azonban nem olt szabad b~ lozni. Farsang derekán- február- öt óráig farsang utolsó napján pedig éjjel féltizenkettöig volt szabad mulatni. A ki a rendelet ell n vétkezett, az Örség kivezette és a endéulöst ,záz arany birság lefizet& ére kötelezték~ Ez á.larezos bálokon rt'>sztv-eh~tett mindenki álruh~ban ' saját öltözetében lárva alatt de a. ki papnak, arlequinának (bohócznnk) .;agy p1errotnak öltözöt ·, azt nem eng d ték be a ~r m ~- 1793-ban budai Yign.dóban volt il, e!l báJ, ,mely íén n ikerüit. .A. tánczot ' dulder Joz:eí ka.:mest r igazgatta, a ki ez a.lkalkomra. UJ, menuettet és más német tánczok at omponalt. .

M.inden tre fel. ~ ..t:ésr m 'ltó érd k Jelen. ~ge ·olt ~ kornak, hogy a b, l~k tá~c:~ ~=ndJeben csakiS idegen. íöl g német tánczak tá.~~z~~~t~-e~ tn~emH t ~ mnl~tságo? tizféle leh t ..... , r~r;dezo .. ég Jgen fJtn• lm e ~ ?' kozon g nan . l alább err Yall akz a_tfelirt ' mely ezen etén Vigadó bt']. áratát

é esi

te:

jen k tE .lkéretn - • k a · t t e1t b'J o ek, hogy nh~kedllgy&Z.IlJ, nehogy a terem \iu,._..,.,. ty iruíl pegt ek ruhá.íka t.

-CJ

talnokok) toalettjét, kö•J. ögkalap (cziliuder) eg~ zitette ki. A magyar és rácz urak czifra nemzeti viseletben ékeskedtek de németül társalogtak. Ezen időben a Kohlbacher-Gartenben (Reáltanoda-utczában >olt} is tartottak sikerült mulatságokaf:. Egy ilyen bálról az akkori krónik:ákban tudó ...itást találtam s érdemesnek t~om felemliteni, mert ennek a vigalomnak b1zony nagyon szomoru vége lett. Körülbelül l i80. tá ján történt, hogy a pesti polgárság nagy hált rendezett a Kohlbacher-Gartenben.

A rendezó ég, mely békés polgárokból állott, már tapasztalatból tudta, hogy a pesti diákok milyen rendbontók igy meg akarta neheziteni a jurátusoknak a mulat ágon aló megjdenést. Éppen ezért kiadtak err.v rendeletet, hogy a bálba c.-akis azok le zn k beboc.át ·a, a kik harmincz krn.jczárt lefizetnek é a bel~pés előtt botot, kardot a ruhat.:rba tc~znck Már javában fol. a viga ág, mikor tényJeg nlcgjelent k a jurátu ok. _o\m a diák nem az' rt diák, hogy engedelme legyen, hanem hogy zenebon 't c.<ináljon. 'Iényl g a jurátt had meg a..,.adta a fizeté t és mivel nem nyertek beboc áttntá.-s , a különben sem jámbor creg m gtnmn.dta a korc mát. Bev ték az ablakokat, b törték az aj ót, berohantak a terembe. ·éhimy p rcz al t szék kkel, botokkal kiti zti ották a tánczte m t é sok c. eude mul tó nl po an clng •a bug: 'ltnk. D m(·g ez nem volt lé . A jurátusok e"é.·z éjjd döz~ölt-ek '. má.. nap fénye rcg~el b v~~rtl+ Tilé.·h:ízy gr 'f ' 'Buja v_ky ti ornok ablalmi . Azonban g • z r megj 'rták. A h ytartótnnác viu:gá tot inditott ~ a Ckolompo:-ok 1 i i 'l te. Laly ' 1rlor heil om. Bittó Ad m 1: R t-iczJ..y, .v'! !J!JC.S~•t. 'alamon, 'ttó L jo P.IJY- gy • · fegttllárat i k zdt 'k a bünte · 1 ül' ét n _~:ri T t 'zi megl·e(T,·elmezet t

Megfakult, tépett szélü irások között lapoz· gatv&, a mult em.lékein eltünődve, akadtam rá Mária Terézia. egyik fényes béJjára, melyet a pozsonyi várban rendezett Magyarország király· nője. 1764 augusztus hó 25-ikén a pozsonyi várban fényes tánczvigalmat rendezett Mária Terézia. a pala.tinus Batthyány Lajos gróf névnapja a.lka.l· máb61, melyen ö felségeik nagy gyönyörüséggel és vidámsággal szemJélték a látnivalókat. A tánczvigalmon mint nézőközönség a. következök jelen· tek meg : Mária Terézia, Magyarország királynője, I. Ferencz császár, Barkóczy Ferencz gróf, a passzaui püspök, a kalocsai érsek, Batthyány Lajos gróf n.ád~rispá.n, .~:-ádasdy .Ferencz gt·óf, Horvátország bánja., a perzonális Koller X. Fe· rencz báró, Batthyány József gróf, ezenkivül több mágnás, a stá.tusok közill harminczan, továbbá nemes magyar hölgyek vegyesen. A bálon, rnint tá.nczosn6k és tánczosok a. következők ~ettek részt : Tánczo81l.ól; : Má.ria. Anna fóherczegnö, Mária Krisztina fóherczegn6, Anersperg herczegné, Szé· chenyi, Károlyi, Esterházy, Forgách, Pálffy Já· nosné grófa.sszonyok, özvegy Esterházy grófnŐ, Esterházy herczegné, Tohay és Szinnay gróf· kisasszonyok.

Tánc::.oBok: József római király, Leopold fő· herozeg, .Albert szász herczeg, Auersperg herczeg, Esterházy Ferencz gróf kanczcllárius, Esterházy Imre gróf tábornok, Széchenyi gróf tábornok, Károlyi Antal gróf tábornok, Auersperg herezeg tábornok, Kcglench József Esterházy Gábor, Csáky Gyöi:gy, Cziráky, Klobusitzky, Pálffy János grófok, Amade Tádé, Dessewffy Sámuel, Döry Ferenc:?; zempléni föispán, Hévai Ferencz, Pejacsevich József bárók, végül Jankavics .Antal, Hor· vátország és Da.lmáczia kö...-etc. Á bálon, legalább ha az akkori króuik:isnak hitelt lehet adni, rendkiTiil vidám hangulat ural· kodott, különösen Józ ef római királynak volt széles jóked>e. A fiatalság sokat tánczolt. A zenét az esztergomi érsek maeyar zenészei szo1gáltatták.

A tánczaspárok sorra lejtették az akkori ídóben divatos Mnczokn.t, melyek az alábbiak voltak: lengyel-táncz, cziczke-táucz, parolás-táncz, gom· bostü-táncz, egeres-táncz, kerék-táncz, varga-táncz, lapoczká ~-táncz czigány-táncz, gyertyás-táncz, jaj, jaj, jaj . . . (énekes) táncz, magyar-kontra-táncz, tót-táncz, régi magyar-táncz és mars-táncz. Divat· ban volt még ez idóben a Ü>eges-táncz is, ö.e ezen az udvari bálon n m ~olt felvé>e a tánczrendbe. ~npjainkban e tánczokat már alig-alig ismerik, elt kintve az utóbb emli e t mars-iáncztól, mely ali l anem m mid polka n 'p..:zerü a. táncze;:-télye· ken. E tánczoknak a zenéje · s korcográfiá.ja seru i. merei.es, sót alán fel ~ m tal.:lható. \an azon· ban néuúny or feljegyzés _ por báró ~:lletmnot­ phosi 1'ransv ...-ania czi.Clü mii .!ben, mely a fenti t' uczok. köz ü az egere-, ., gyertyás és 111 :ü.-eo c- tánczoka ma!!\·arázza el. .Iiut:ín e tán.. .. , czok közill az e_ :-e·- ez dkivül mulattato, de meg ta"n le~ck egJc- tán zta:a'rok, a. kik ani i óhaj :ák, le·rom itt e :ánczot ugy, a hogY Apor ·önv ~bc.n rá ·ad~am. Ime az c:;er•s-táncz : ]~ro orJ ;ban áUo kiJ ez ' ey tiz férfi, khált ifju legény llenben má · orbe.n annyi Jei~Y· .. ·· - · Ol \·an :iCZlUill ' · (t r ) \'O t • err.,. p.;r " taJlk·oz (z 16 t , ,.... • lj rh to : -- . - l nén y eh-it te orb 6 tT\ ik ·c · ' a!!V kétszer c.· • • ~. ·riiJ. ..-kerül c mi ·öz ben, m • d ki . nzu án elbo ~o ta. keztt ~..

- • ~om.. d e cs:lk - r - d t é.; mot Jani : jó t l l l:ínY mis:! lllinde!l

rt

' n elói nt: -l . - ki -üJ bclól

l f

'nv szcntbc!l ~ 3 z kezit,

Va.~,;áma.p, 1910.

AZ UJSA.G

deczember 25.

a.z leány a.kkor visszafordult, erővel pedig nem szabad volt megfogni az kezit, hanem ha szép mcsterséggel kezire vehette. :rYlikor osztán megfogta., akkor ujjólag kétszer-háromszor a.z leánynyal együtt tánczolva az sorban állókat megkerülte, ugy osztán az legény az maga helyére, az leány is az magáén1 állott, mindjárt az mellette álló legény az más sorban álló leá.nyt elvitte, azok is ugy járták, és az táncz mindaddig tartott, mig valahány legény és leány volt az két sorban, azok is tánczolva egymást megpróbálták«.

A mint tehát léthatjuk, ez időben rendkivül érdekes tánczok 11t lejtettek és igy az is elképzelhető, hogy Mária TenYLia. eme fénye5 b~ja sokáig tartott. Erdekes epizódban sem volt hiany. Jankovias Antal a horvát követ hódolata jeléül szóló cz.igány-tánc~ot rontatott be a ~álynő előtt.

A délo:.~eg magya.r ur termetéli ~szruha fe,dte, melycn három ujjnyi széles kapcsolo volt. A tancz vébon J ankovias megsiklott és majdnem elbu;kott • .Az esetet a királ~ő megmosolyogta, a nézők pedig megtap~>oltó.k a. tizenhetedik század e jeles tánczosát. Közben Ferencz császár barátságosan elbeszélgetett a jelenlevókkel. . , , Ha már az akkori időkben d1vatos tanczokrol megemlékezünk nem malaszthatom el, - tekintettel ll!'ra., hog; egyes régi tánczok i~m~t divatha jöhetnek _ hogy a rendelkezésemre állo: vagy az általam kikutatott tánczok leirását e cZikk keretében le ne közöljem. Igy megtaláltam a gyertyásés a süveges-táncz koreográfiáját, te.hát itt átado~ a nyilvánosságnak. Megemlítem meg, hogy e ket táncz is Apor érdekes müvében fordul elő .. Az 'e mlitett két táncz részben hasonlatos, de romdkettő egyformán érdekes és mub.tságos. Ime a két táncz eredeti leirása : ' A gyertyás-tánczot igy járták : Két üju legény két égő gyertyát vettek kezekben, egymással ugy tánczoltak sokáig, rávigyázvú.n, mikor egymást megforga.tták, az gyertya tüzivel e~ásnak haját ~gy köntösit Iel ne gyujtsá.k, azután oda, mcntenek, hol az asszonyok és leányok vesztég ültenek vagy állottak, ruind az két legény szépon térdet hajtottanak az két égő gyertyát kót asszonynak vaO"y lcány~ak adják, azok egymás kezit fogván, 0 az (7yertya más kezekben lévén, ugy tánczoltanak, azu~án oda menvén, az hol az férfiak voltanak, térdet ha.jt án, az két égő gyertyát az~knak. adták . meo , •cr ucry tánczolYan, UJ abban k ezekben, azok- IS o

he

két leánynak adták. ..

-táncz : A férfi egy szép süveget az A 5 veges . dül kettőt, hármat keziben vett s fclto.rtott • eg) e tá melyik asszonyt vagy tánczolva fordult, azu n az . k tt~t. hirmat leányt akarta., tánczban elntte, e o ' fordultak . azorobu.n az süveggel az leá.ny~. vagy • sal tt az mig az suvcgct asszonyt mindaddig c oga a, , · , asszony vagy leany, meg elkaphatta, elkapvan a.z . te dicsekedvén kettőt hármat fordult vélo, rom gy • ' á .-.int olyan legenyt, a az győzcdelmen, azut n meo dul án véle kit akart elvitt, kettőt, hármat for v al t : ' ..

1 kezdette cs oga .ru mig az le"'ényt az su>egge lk ' . . o . az férfi is elkapta ; e apvan, llllndaddig, ~g lt férfivel. (Oda fel kell vala szintén ugy tanczo a , 1. ) 1\Iint oda . h tt . ketten tanczoltaK. unom, ogy o lS . ltal- mind az . á 'tt . ikor jó mesten vo ",., f el l err m, 1 lS, m · yt lkal . . d az Irány az 1egen a legeny az leányt, mro roasint megfárasztotta..

• . , e' vek elején számos foun A ezornyolczszazns .r:u. o7-?8-ban, főképp az mulatság volt Pesten. 1 - .·· eudeztek akkor k zdödö lófut toJá ok esteJen r . vi almakat. Ez időtájt jött diYatba a polka lS, g . ban Slezá!: Anna cseh asszony melycli állit.ólag l 30- .. h tő feltalálónak.

• .. é 1·rry 0 nevez e a tánczol t el oszor s o d J, . f cseh altanitó Első zenéj t a polkának N Bru a ozse k.. ~ar venes években a. -ormagJ · komponálta. A negy .kk k t · án (Bos- -ere ra)Z és p alot á s - m cl)~ek jelen. cz1 - h' dit 0 tt erősen de 0 kovitz-metszet) is láthatok4l~b n 1 erről más fejeze ben eilllékezem meg; ...l , ., f t' ez · a csarua..,. tünt. fel a magyar nemze 1 an ·

(Az els 5 c,sárdás.)

A negy,'enes évek alatt azt a Hatvani- (ma Kossuth Lajos) utczai palotát, a mely ma a Nemzeti Kaszinó tulajdona, Batthyány Lajos gróf lakta 8 e palotához igen sok emlék fűződik. Fén~es tánczvigalmakat, kedélyes estélyeket rendezett 1tt a főuri világ. Ez időben nemcsak az országnak, de az egész fővárosnak legelső em b ere a nagy Széchenyi I stván gróf volt, ki rendszerint nejével együtt megjelent az e korban divatos kaszinóbálokon. A magyar főuri világ és 11 vidéki nemessée' legkitünőbbjei - mint Podmauiczky Frigyes na"i:>lójában olvasom - képezték a fényes és előkelő bú.li kö:oönséget s az ember egy tündérpalotába.n kéozelhctto ma.gú.t, midön a ragyogó, na.gy kristály~ csill:í.rokban százakként égő viaszgyertyákkal viligitott s dusan diszitett nagytere~be lépett. A kaszinóbálokon a főuri re·n dek festői szépségü férfi alakjai : Károlyi György gróf, Vay l\Iiklós báró, Wenckheim Béla báró és fivére, \1 enekbeim László bú.ró, Dessawffy Emil, Aurél és Marczell grófok, Teleki Lá.szló gróf, Almásay Mór gróf, Nákó János gróf, Zsedényi Eduard!

Eckstein R.udolf, Batthyány Károly gróf, Serénp László gróf, Eötvös József bú.ró, Orc::y Istvfl.n báró, Lónyay Menyhért, János és Albert, Trefort Agoston Prtmay István bá.ró, Almássy Pál, ifj. Szilassy József Szepessy báró Balassa Antal biró; Gorove Istvá1~ stb: A~ mint' látjuk, ez időben bálozott Magyarország előkelő::égénck crémej0 s valamint a fériivilágnak .Széchenyi István, ugy 11 hölgyeknek .\ grot,· Széchen i~István gróf neje volt a c::sillaga . .ö. asszony e bálon a legdrágább csipkéve1 gaz d agon diszitett hófehér csipkeruhában és káprázatos · h · fényű brilliáns-ékszerrel jelent meg. S zec enp grófnő __:_ Podmaniczky b' ró szerint - valóságos fejedelmi alak volt, ..kinek szép és nemes >arcziból a méltóság érzete mellett a legszelid ebb és megnyerő szivesség és nyájasság sugárzott. A hi.i.gyek gárdfl.jából ott voltak e bálon: báró Orczy Györgyné, gyönyörű leányával, Elizzel (Esterházy L ászlóhoz ment férjhez), továbbá Sziszányi nővérek, Takácsy Helén, a · szépségéről hires F ellner Adél barones, Rosthy nővérek (az ülösebbet Eötvös József bá.ró, az ifjabbat Trefort .igoston vette nőül), Földváry Etelka és Laura stb.

A b:il gyönyörü volt, a. hölgyek szépek és elegánsak, a.z ékszerek mesések. A francz.ia négyest négy coloneban járták, de mindig annak a ornak volt sok nézője, melyben a Földváry-leányok álltak, mert e két hölgy kiváló tánczosnő volt.

Szünóra alatt a fáradt tánczosok a melléktermekbe vonultak.

Széchenyi István gróf a középsö nagy csillár alatt állt s egy vele ismerős ur mély bók mellett igy szólt hozzá: · b áJ.Ja nem vo1t - EÁcellenz, még ilyeu szcp , a kaszinónak egy sem s az a franczia négyes valoban szép t' ncz.

Széchcn3i István erre igy válaszolt :

191 s megkér:dezte ismerósét, hogy vajjon Orczy nem-e járna el egy rövid tánczot 1 Egy üju mágnás, Orczy bizalmasa, beazaladt a társalgábas a bárót pár pillanat mulva Széchenyi elé vezette. A gróf nyájas hangon szólt a. fiatal báróhoz : - Hallom, hogy uramöcsém azépen tánczoija. a mi népünk . tánczát.

- En csak a; gyöngyösi kapások tánczátudom - vágot_t közbe a báró.

- Eppen ezt óhajtom, - szólt a gróf derült ten - vajjon nom lenne-e szives egy pár lejtéssei nekünk itt azt a tán?zot bemutatl).i ~ - Igen szivesen,- felelt a báró, nem tudván, hogy mi akar 'ebből lénni - de hol a muz::;ika?

- tette · hozzá.

Tényleg furcsa helyzet· előtt álltak. Tánczos már volt, de runzsilrust ne:r;n tudtak találni. Végre egy ötletes :i:nágnásfiu- szólt ,a zenekart vezető Morellihez, némctill, hogy vajjon tudna magyar darabot·- 'játszani ? :Morelli igennel felelt, do hozzá.· tette, hogy a hangjegyek a lakásán vannak.

Miután azonb11n ö is a közelben lakott, elszaladt érte 8 nemsokára visszatért, mag~va.l hozván Bihari szép p::~.lo~ás magyarját, de erre csak ugy lehetett volna tánczolni, ha egy jobb czigány+ banda, j itszsza.. Hl1Zták, huzták ·a német zenészek, de Oiczy báró hallván a se füle, se farka zen6t, megmondta őszintén Széchenyiuek, ho~y erre bizony nem ~Bhet tánczolni.

A tár~u ág már egész, elszomorodott,. hogy nem látja a magyar tánczot, mikor Kende Pista, a szutmármegyei hirneves alispán fia ·igy 'kiáltott az emeh~énp·e Marellihez : - Kt'lftnen Sie Martin o vics 1 lVIoreill ezerszer bocsánatot kért és zavartan vallotta be, hogy nem tudja. De ugyanazon perczben '1egszólalt Morelli másodhegedüse, egy fekete bajuszos és m!l>gyaros kinézési:i. fiatal ember.

- Instállom al~~sn.n, én tudom a Martinovics nótáj~t kóta nélkül is, ha méltóztatnék paraucsolni, eihuzom.

- Bravó, helyes, jól van, hadd halljuk hát, _ kiabálták a gróf szándékát már sejtő ifjak.

A rögtönzött primhegedüs tényleg rázanditett magyarosan, Orczy báró pedig, Széchenyi biztatására, kiállt a terem közepére és belekezdett a falusi l.egények tánczá.ba. . .A tánczkör szélein körüllejtve és bokázva, elegánsan mutatta .be a későbbi csárdást. Orczy báró nagyon csinos, magyaros termeti:i, kedve~, nyájas arczu alak volt:, -1848-ban esett el a ráczok elleni hadjámt alkalmával mozdulata.i könnyedek, táncza kell;;mes, de nem tulp::tjkos. Táncza vé.,.cztével a közönség zájos tap ba.n tört ki, Szú.:henyi I stván pedig, a ki szótlanul, · de nagy gyönyprüséggel szemlélte. a tánczot, megkérte a· bárót., hogy most már .egy hölgy oldalá!~ mutassa be a 13zép ma.gyar tánczot.

O.rczy báró készséggel ment be a·társalgó ba honnau kihozta gyönyörű \mokali ugát, Orczy - Valóbn.n szép a ·bál is, a franc·zia _négyes Elize báró~sasS.zonyt s előbb karcsu derekán is, - s azután, mintegy az egész t~rsasághoz átölelve, jobbi.·a-balrá többször megforgatta, vele intézetten kissé emeltebb hangon ezt t-ette h ozzá helyben · állva b0kizott, m::tj.d ~dig ki.Uöri-külön _ han~m: uraim, különös dolog, előttem.; hogy itt egymással szembcú járták a ~ti.lp páros tánczot. szebbnél-szebb idegen' tánczokat tánczolnak, de a · ~~k~~ a táncz:'n?:k v~ge lett, Szé~henyi gróf meg. legszebb tánczot> a. mi magyar tánczúnkp.t, nem l koszonte az ifJU harónak a S.Zivesséaét 8 vele - Nincs a tánczordnungbn.n! - szolt egy · kezet szoritva, igy szólt: »Ez az én °tánczom 14 erős hang a sokaságból.

Aztán a közönséghez fordulva, kérdezte : »Es hát _ Eppen ez a hiba ! - válaszolt . a nagy . miért ne lehetne ezt a tánczot itt is és mmdcnütt magyar, .arra· fordul~a, a honnan a _hang jött . tánczolni'?<< l\Iég az estén meghagyták Mörellinek s én nem értem, m1ért ne lehetn~ 1tt a magyar h;>gy a 'Martinovics nótáját. é más, . a magya~ tá.nczot szintugy járni, mint azokat a többieket 1 tanczhoz alkalmas darabokat tanuljanak be.

Mint tehát látható, Széchenyi Istvánnak , ~\ ~ö':et~ező bál~n, ~eude Pista blÍzgalma országos gondjai mellett ideje jutott arra - vagy folytan, mar nyolcz par lejtette e tánczot a hartalán vett időt alTa - hogy még a bálteremben - madik báloü niár husz párnál több állott ki. is ma.gyarositson mindent, mert ezzel i~ zolgálatot A társaság még egy negyedik bált is rendezett vélt tenni hazájának, melyet oly fon:on szeretett. - de már e IDulatságon a tánczrm1dqe be volt állitv~ Széchenyi István tehát meginditotta a mozgahnat - ~!=' táncz O sárdús név alo.tt·. Ek4or mái· aliO' fértek a magyar táncz érdekében, sőt e bálon a szünóra el a párok s az ifjuság nem is érte be ezzetaz egyalatt igy szólt környezet-éhez : gyel,, han.em e~y ~éru~~ tá,nczot kihagytak s helyette a ma. so~~ ]ar_dtak. A csárdás az 1844-iki ki t, az _ Urryan uraim, nem ismernek v'alaülé c~ardast al t t ·tt levő JJ·u urak közt, a ki a magyar 4lnczot orszagg_r , s -· a . maJ az. !845-iki pe~:>ti fal'sang l alka~anil telJe~ diadalt aratott. 1847-ben Pozsony. el tudná járni? bb~ln Islkbalmenu:ta.ttak Fe:CU~ánd királynak egy udvari _ Orczy Pista! kiáltott fel valaki a a a ava1 a csarda::;t. tómegben. Széchenyi nem értet'te, 1':9gy mit je!ent.. .A mü;t tehát ..a ~eutie~ből látjuk, Széchenyi sen ez, de megmagyarázták neki, ~ogy ~r-~zy ~stva~.. grofn.ak koszouhetJuk, hogy _ a csárdást IsmerJuk saJnos azonban · fi t l·cren J·o· magyar tánczos s nagyon szepen. leJh, a ink,a bb h',o d ol a~ 1·aegen tanczokn , ' a mat k · a.t alság ma. gyo-'l'J"Ösi ka",áslegények tánczáf. (Ugy látszak teha_t, ' J r ak 11 L mliL... . a , IDln a. csárdáshogy nem a régi magyar szó}ób?l, hanem az Itt n . n ege oo.m Itt, hogy a csárdásnak lelk emlitett tánczból ered a csardas.) terjesztője volt Podmaniczky Frigyes bá.r6 is _ Ez kell neke::n - sz6lalt fel a gróf élénken ki egé zen a h<>tvenes évekig hires tánczos v~tl. l:)

e:

-

AZ 11 JS.A. G Url b41ok.

Budapesten, & b.&tve.na.s évek kezdetén, mikor a lüktető élet ismét visszatért & főváros la.kosságába, támadt & gondolat, hogy turi báloleatc rendezzenek. A gondolatot tett követte és igy 1861-ben má.r három ilyen bált tartottak Pesten, még pedig január 23-ilmn, 28-iká.n é-J február 4-ikén. E mula.t.sá.gok M.ért is érdekeeek voltak, mert már akkor résztvett benne a főváros előkelő társa.d&lma. és & főuri · világ. Ar. turi bdl4 mindig kitünóen sikerült a ugy vébm, érdemes feljegyezni néhány nevet & hatvanas é'\""ck bálozóinak sorából.

Résrlvettek e három url bálon többel közöt t : Zichy-Komisa Anna, Heckenast Bajza. Lenke, Batthyány A. Julia. grófnő, Karácsony Irma, rün -ina, Tahy Constnnce, Ká.szonyi Katinka, Erdődy gr6fnö, Orczy Irma, Bo.tthyány Zsigmondné, Bartakavics Jolán és Emma., Degenfeld Bcrt& grófnő, Míhálovica Arankn, Sztára.y Alexand.ra grófnő, Ba.rtakovics· Sarolta, Kappd Aalvin, báró Podmanicd-y Lászlóné, Serédi Bella, .Berzevic....-, Potrobán, Nikolics stb. k.iM!'!3Z'Jnyok.

A% o.rak körul Doba& Iáazló (a. ki igen hires kotillon-tánezos volt), Bottlik Laj0111, Harsányi Ignáoz, Hnpf Ágoston. Kovács Lá.ezló és Papp László.

A hatvB.DM évek közepén jelmczbálok is 1'01 k, melyek közül egyik 1865 februir 4-én volt a Vigadóban. Lendvai, e. kiváló c:inész is megjelent & bálon, mint Karnevál herozeg, udva, vol e üt t, mely csupa furcs& figurákból (álarczosok) Ut. A bál háziasszony& Od calchy l rczegn6 ol , kinek Zichv Jánosné, Károlyi Edé é, ry Gézáné grófnők és a gyöngypártás ötlös 'rókiea.sEZony sf'gédke-z tek. A bál bevétele,

he. a.z akkori kr6nikásna.k hinni lehet, kilenczezer forint volt, e. mi bizony ma sem megvetendő siker egy-egy elite-mulatságon. Az uri bálok kedvelt zenésze ez időben Patikáros volt, . a ki azonban nemcsak bálokon, hanem a piknikeken ia igen szivesen látott volt. Patikáros kitünóen értett ahhoz, hogy az egyes tánczokhoz milyen tempó· ban szolgáltasa:a. a muzsikát. Ezért szerették nagyon e. hires czigányt.

A hetvenes években a házonkivüli farsangi I!lulatságoka-t rendszerint a Redout-ban, az Európavagy Frohner-szá.llókban, a biz&lmaaabb, családias jellegü piknikek;t pedig a DeÁ.k-téri lutheránus teremben rendezték. A piknikeken e. hölgyek ven· dégek gyanánt jelent~k meg és nem fizettek, az összkiadáaok az nri gárda. :Utal aláirt összegekből fedeztettek. A vacsorák.at a Nemzeti Kaszinó vendéglóse, Marchal szolgálta.tta, a buffat-t és czukrá zdát pedig maga. Kugler Henrik és nővére Mary személyesen látták el. Különösen Kuglemek szerzett nagy örömet egy ilyen mul&tság. Kedvelt czigány Berkes Ls.j0111, & mai Berkes a.tyja volt, de azért igénybo vették e. katonazenekart is.

E pik:nikek főrendez6i Bern.á.th Dezs6, Máda.y Sándor és Pázmándy Dénes voltak. A tánczokat kizárólag, mint az akkori tudósit-ásokban is olvasom, Gerendl!.y Laczi (ma. már László, de még mindig a régi, igazi magyar ur) rendezte, a. katilionban is hadvezéri pontossággal. Gerenda.y a het'\""enes évek egyik leglJ.tresebb előtáncz9sa. volt. Egyszer gróf Andrá..ssy _fanóné megjegyezte róla: ~Unser Kotillon-Moltke .

Uri, előkelő tónu ban és mégis széles jókedvben, rend z rint reggeli 8-9 óráig tartottak e

1

- ..•

Vaslrnap, 1910. deczember 25.

·

tánczestélyek. Megemlitek itt néhány nevet . &i elmult idők gyönyörü leányai közül, kik - bar még élnek - örök ifjuságukból bizonyára keveset vesztettek: báró Jeszenszky Sárika, Karácson)"-~ Sárika., Vojnits Róza, Tóth Ida, ut-óbb Jolánka., Blaskavich -leányok, Keglevich grófkisa-sszonyok, Simonsits Elvira, Olga és Bella, Kende Pauline; 111athilde, utóbb Claudine, Reitter Mariska, Muráti Helén, Rithanyi Leona, özv. Szitányiné leányai, Kovács Sebestyén Endre orvos csalá-dja., Cséry Szeréns., Chirke llonkn, Neuboffemé R-ózsa Eliz, Földváryné Kappel ~nlnn, Kurcz Gyuri képvis.elő családja, Dóryck, a Huszár, Geist és Do~hidy családok stb. Egy pár ne1et az akkori fiat-alság -özül is megemlitek a már felsoroltakon kivül : igy nevezetesen: Pázmándy Béla (Blikus) volt a. legszebb és legjobb csárdás-tánczos; méltó utóda. a sokat emlegetett Blaskavics Nesz-tinek és Károlyi Gyula grófnak; Baranyai Pali, Jankavich Aladár, Ordódy Pali, Szalaczy Farkas, Inkey Kálmán, Höller Bertram István báró, Halász Tibi, Ladányi Laczi, Máriáasy Kálmán, Perczel fiuk, SzentIvá.nyiak, Berczeli Jenö, S:zátányi Károly, Péohyek, Hollner, Mádi Kováchok, Dicskey Kálmán, Atzél Péter, Tóth Ern6, Petheó Jancsi, Ivá.nka · fl.uk.

Az u. n. mágnás fiatalság is sokszor résztvett e szép mulatságokon, föleg Károlyi Pista gróf, Batthyány Elemér gróf, '\""alamint Keglevich Béla gróf (Zápolya) stb., stb.

A nyolczvanas években szintén fényes mulat· ságoknak voltak tanui e. budapesti báltermek.

Ez időben jött divatba az u. n. káposztaiaposás, mely még ma is divatban ,.an. Ezt ugy kell érteni, hogy mig addig a terem közepén aprázta a fiatalság a csárdást, a nyolczvanas é.-ek elején elkezde~t a. czigány körül !Anczolni 8 némelyik ugy rezgett, hogy csak ugy porzott belé a parkett. Ez időkben a.zonba.n egy v~edelm.e:s jelenség, & t"lcrakélen.&• l;désc is felütöt~ e. fejét. _;Alig volt b6.1 verekedés nélkül a némelyik mulat&g után tiz.tizen-at pár· ba.j keletkezett. A nyo~v~ években felemiit;... jük u előkelő báloU>k sorából : Asszonyok közül : Tisr.a Kálmá.nné, Festetica Ta.sz.ílón~ Edelsheim Gyule.y bár6n6, .Andrássy Aladá.mé.

Bla.skovichné, Bánffy bárónó, Mailáth Györgyné, Khuen gr6fn6, Laffet bárónő, Zichy Nán• domé, A zél Béláné, Sennyey Pálné, Palla• vicini órgrófnó, a leányok közill : Zichy Livia., Andrá sy Dona, Tisza. Pauh, Pulszky Polixena1 Wahrmann René, Geguss Gizella, Hod~ssy ,Ara.n1i:a, Goro>e nó\·érek, Perczel Dona, · ::~jlJag Teréz, Hegyi Aranka, R 'th Gizella az urak gárdá.já.b~l ~ Tisz.a. K.nlmán, Edelsheim yulay báró, Festct1ch Tasziló, \Vodiáner .Béla á.ró, ruirolyi futa. grof, .Pázmáudy Dén~. Péchy anó, • pponyi Albert , - hrm.ann :Uóricz, gr6f, Kochmeis r Fri Bánffy György báró ~zápáry Is 1.in és Gyula grófok, Tel zky t\· • la. Lajo , Ribáry F~ ren~ B liczai stb. A n'\""olczv8llA8 "nk közepen hirea csárdáa-tá.nczos >ol Hegyi Aranka, kinek, ha bálba. men , egbsz udvara .-ol . Különösen emlé· kezetes a hires gentryvel, Beliczai>al .-aló csir· dá.aa, melyet a \i d6ban l j et . A öbbi tánczOS párok, min va..--ázsü re me~állot ak és ugy gyönyörködö közö a nagyszeru tánczbnn. dult e. taposás nagybllll· · ia figurázta óket. vo d&rabját, • . E darabban n • ud v-a.rol, a ·. T nczba is

AZ U JS A. G

~5.

Vaa4rn&p, 1910. deozember

A kilenczvenea évek elején,

kiílönösen a Jurista~, Jogász- és Protestáns- bá.lok voltak hiresek. A bálozók közül megemlitend6nek tartom a következöket : Apponyi Lajosné, Ga.]ári Ödönné, Plósz Sándorné, Szent-Iványi Zoltánné, Eötvös Károlyné, Ruttkai-Ráth Péterllé, Márkus Józsefné, gróf Károlyi Tiborné, :Seniczkyné Bajza. Lenke, Hegedüs Sándorné, Wlassios Gyuláné, Hieronymi Károlyné, Miklós Ödönné, Dániel Ernőné, Gajári Stefánia, Bo1öny Blanka, Kende Djelma, Cherven Vanda, Davecis del Veccio Anna, Ghyczy nővérek, :Méray-Horváth Gizike, Edesknty Irén, Apponyi Lajos gróf, Ga.jári Ödön, Srliágyi Dezs&, Plósz Sándor, Szederkényi ~á.ndor, Dániel Ernő, Nagy István, Zoltán Elek stb.

Az utolsó évtized báljai fényükkel, ragyogá· sukkal egyetemben még itt vannak szemeink előtt s igy az e mula.taágokr61 való megemlékezést a jövő kr6nikásának engedem át, a ki bizonyára majd bövebben fog irni erről a szép témáról s mondhatom, hogy e ténykedésével kegyeletes munkát is fog végezni.

Az 19tt. 6vl farean ••

Néhány na.p még s beköszön~ a. f~~~g, melyet a fővárosi üjuság m.in~en evben oromlllel üdvözöl. Mig az elmult evben a farsang 33 napig tartott, az idén 5~ napon á_t le~z alkalom mulatní. .Az 1911. é~ farsanf:? Januar 6-án, pénteken, veszi kezdetét \'!S februar 29-én, bushagyó kedden ér véget. ·"' (A divat.)

A háli divatról lévén szó, rendszerint ugy a.

nöi, mint férfiviseletben minden évben ~áltozá.s áll be. A női divatra vonatkozólag legyen elég lllegem}itenem, tekintettel a női toalettek különbözö alakjára, hogy a következő szezónban a háli ruhá.k: főként broca.t-selyemből fognak készülni, \Tékony, átlátszó anyagból való á.thuzattal. Divatos lesz mé.g a mousseline-chiffon és más könnyü, finom. anyagból készült ruha is. A háli ruhák az eddigieknél jóval mélyebbdecoletage-ual készülnek.

A tánozruhá.k derékrésze rövid az•búu leaz. Hozzá.já.rul még mindeneaetre a bAli toalettekhez a lna.i m.odern divat hóbortja, u alól pánttal öuze. huzott ruha, mely azonban, szerény ;~Ieménye~ szeri.llt, nem fog a, bálterem parkettJen m:válni, lllert akadályozza a hölgyeket a szabad mozgasban.

A. férfidivatot illetőleg aleghivatottab~ tényezőhöz, Mangold Béla Kolos ~ereskedeliDl ta:~: csoshoz fordultam, a ld készs ggel áll?tt r~ ülkezésemre és a következőkben vo~ ~illes to':· irni az 1911 évi báli, illet\e st Yl n : . ~kt.8se ,- - . •f - ,_,_ .. lt-· lY · rendkivül IJllom, ~ UJ r~o ot .

-. - Lehet a. szö•et ho~yhos felületü zövetb~ kes~· to frakk alsó egeszan sima, de sá~os 1 • • ..v\ö~ ritett végei clöré zén nincsen toldá · A .le~o~ darab az előrésznek a kabát többt n•;ze ~- ke~ fölfelé ·· tb o"l vanna.k nlgv-a. , zove -t\z also .san.o 'ket körü1fogó huzódik a. f;aJlli elő~~~ és ~ :~~elé. Ezáltal a tneré z haJlassal huzódik .az l d 'khoz az uj frakk rendldvül szépen ,61 m~ ~ e~domborodik, szabás folytán a mel~~~m é mellen bő a. nélkül hogy a te korill sz s a

l

1

h61

\Tolna. a.kknak kissé let-om· élec:ek nincsenek 1\Iellsó kihajtáslll a fr. pitott hegyben végződnek, JÓ sz ~k borítva. levasalva és fényes lye~el év~ a kabát elő­ Két sorban 3--3 gomb von 'aKalmatlan gom· részén, ugy hogy a gomboi~ra m alulr61 fölfelé bok nem egymás fölótt, ane apán a frakk kifelé dülve vannak elhelyere é~~~bok gömbödiszitésére szolgálnak. Eze ~ k fekete selyemlyüek, mondhatn6k pitykékure :hajlit-o t v kivá,ZSin6rb61 készülnr.' A me ny llérral ~n ellátva. gá~u, elég mély és.keske~y flli~ gomb van amel:regy egymáshoz 1gen köZe . 'les z..gben állnak lén en, melynek alsó sarklll ~ te t körül bő, a szét és ho szunk. A 0?;t~él még szü.kebb szatérd f lé zükebb, a. l J Westmiuster4·gallér, básu. All6 plendid vagy mblyuknk mellett ürü 'vos piké-, agy 8 ~ur- z aélyú \'á zon· Eolid fehér himzésii, .-etleg :kor hi~· g~ t t: ncz.. ing, nagy {~hér batiszt~c ruharisura é két 1 czipö. fekete, hímzett 't~c frl-e ezen -uözete • öngy ruellgomb cgé:;:a 1

A smoking ugya.na.zon fajta. szövetböl készül, . t a. fra.kk mells& kiha.jtásai a frakk formájára. mm ' , vannak szabva, de annál hosszabbra nyulnnk ala .

A sm"ok:ing a derék körül testhezálló, onnét ]efelé Wvülö hosszu alja elől majdnem félköralakban végződik. A kabát ra.verja. fényes selyemniel van boritva. Á mellény formája olyan, mint a frakké, csakhogy alsó sarkai hegyesek és három, gomb , an ráj"ta. A smokinghoz igen jól illik és ma ~va tos is a fehé.r :piké-mellény. A nadrág formáJa nem különböiik a frakk-nadrágtóL A smokingölt{)zethez manapság, ha. fehér mellónynyel viselik, feltlr csokornyakkendő járul. Fekete mellényhez pedig fekete atlaszcsokor. Kerekített, esetleg feket.én sávozott vagy mintázott s~lyem (1>E..-erning _Life~~ vagy hegyes sarku (r)Casmo ~) gallér, plkemellu ing (sima "rngy redős) két gyöngyházgómb~a.l, gombos lakkczipő vagy jól kivágott tánczcz1~ (az alkalomhoz képest) viselendő. Ezidén egy UJ fekete amoking-nyakkendő jelent meg, melynek szélein egészen vékony fehér sáv van. &Cabarehnek nevezik és igy már neve is elárulja., hogy nem a szalónban, hanem a dalcsarnokban van helyén.

86Jrendez6k.

Talá.n a legfontosabb kelléke minden bálnak az, hogy a vigalmi-bizottsága kitünöen legyen szervezve, illetve a bál rendezői a legjobb erOkból álljwn.k. M ilyen le(J1Jen a jó bálrendezó f Ez kissé fogas kérdés, mert hiszen sok esetben & mula.t<> közönség tulkö•etelö, mindig ujat és főként modernet kiván. A fenti kérdésben - legalább én ugy gondolom - leghivatott~bbak ina~ a bálrendezők véleményt tnondaru. Kérdést mtéztem az ismert bálrend~zőkhöz, kik közül ugy a régi, mint az uj gárdából válaszoltak. A vélemény mellé néhány sort függesztek, melylyel be akarom "Inutatni, ha ugyan sikerül, az illeM urat Az Ujság kedves olvasóinak Ováry Fenmcz dr. országgyülési képvisélő a hires Aimádi-bálok és. Ba.laton-bálok förendezője. Szeret-Rtreméltó egyéniség, a ki feláldozza. a. saját éjszakáit azért, hogy mások mulassanak és jól érezzék maguka~ Azonkivül igen sok hi.at szetzett a Balatonnak s mindezért megelégerik azzal, ha a Balalon-bálon még reggel felé is huua a ozigány a. ropog6~t, melyet a kép':Íselö még ma. is tüzesen, fiatalosan tánczol. Hogy milyen l gyen a j6 bálrendezó, erre a kérdésre OfJáry Ferenoz dr. igy válaszolt: - A jó bálrendez6 legyen f6kedvii, ép, ercSI, ~·es, figyelmes, el6relá.t6, bókeru, ki~. tn~rtéldete•, szerény, a táreaságban núndenkit ismerö, j6 zivü, de erős akaratu, az érkezésben elsö a. távozásban utolsó, sok j6 baráttal, ismerőss~l és tekintélylyel bir6, hogy kedvéért ezek ismeretlenekkel is Jreszek legyenek mulatni ; ne legytn szetelmes, egy családhoz leköt{)tt, indulatos, szenvedélyes, ideges, szeszélye , im, kártyás, pletykázó vagy felekezetileg elfogult.

Rohonc:.y Gida, egyike a legnépszeröbb magyar uraknak, kérdésemre a következő dlaa!t küldte: -Jó megjelenésü, mü~elt, ügy~, udvarias, de mindcnek felett ol an, a ki nem azért rendez, hogy ő mulasson, hanem hogy a többieknek tegyen szi•es szolgálatot. &abó ...,.ándor szintén a régi gárdából való.

Ma n:únt. bálrendező már csak emlékeinek él.

V éleménye ez : - En má.r elfelejtettem, m.ilyen legyen egy jó bálrendezö. Tessék megkérdezni I)oba.y Ist-vánt ; ha nem titkolja féltékenyen tapasztala,. tait ó le2jobban megmondha.tja. ~István dr., kire Szab6 Nándor is hivatkozik, egyike a leghiresebb rendezóknek. összes főuri mulatságaink, elite-báljainknak ó az éltető lelke. Ime a válasza. : Nagya.nyá.ink sza.ká~skönyvének mintájúa a jó báh-endezó következő reczeptjét ~jánlom :

Doooy

· J6 kedélyb6l ~égy egy fontotl . J 6 modorb6l négy latot; Ezt a. kettót el nem rontott Angol frakkbeo bujtatod: Tapintattal vond be szépen. üsd ki ifju tüz hevében, hogyha. m.inden kedveze>.

Kész a. báli made::6 l

SclUJn.dl Károly dr.-nak, a Széchenyi-bál másodelnökének megv n az a nagy elón e, hogy rendkivüli szervezók 'ppességgel bir s igy az a bál a hol 6 rendezői tisztséget tölt be, anyagilag biz~n ára. fényesen sikerül. A bálrendezésról az alábbi eh..eh""et vallja:

!$1 - Nagyon röviden fel~lhetnék: A j6 bálrendezésnek titkai vannak, a melyeket a jó bálrendezőnek nem szabad piaezra vinni. Annyit mégi szcretnék megjegyezni,' hogy a. bálrendezé hez különösen elengedhetetlen a disztingvál• modor a legkörültekintőbb tapinUl.t, a bál szin\onala érdekében minden tolakodással szer,nben a leghatározottabb energia s a rendezés összhangja érdekében fentartandó fegyelem. A mi különleges viszonyaink, főleg a bálozó uri társaság, még ezekhez fökellék gyanánt követelik a leleményességet : ujat és ujat adni, ismétlésekbe nem bocsátkozni. Nem hagyhatjuk figyel" roen kivül, hogy a Kossuth Lajos-utcza aazf&itján csak rózsabálokat lehet elókésziteni, végül a.?-t sem, hogy minden bál nagyságához sok téglát hord a · sajto is. A részl~teket iDetöleg pedig utalok a fenti alapel\Tre. Benke ~Hklós szintén a mai gárda táborában foglal el előkelő helyet. Nézetei a. következök: - Manapság egy előkelő bálsikere a rend,zö érdeme. Az igazi jó rendezö csakis olyan bá] rendezését vállalja magára, melynek publiku· má.val egy levegőt sziv - közöttük él. Nek1 kell legjobba.n tudni, hogy melyík társaság melyikkel képes egy parketten vigan elmulatni.

Neki ismerni kell minden frakkos fiatal urat, de nem a j61 vagy rosszul szabott fra.kkja sze. rint megítélni eSket. Neki a bálon m.indenre kelJ figyelni, mindenről tudni és m.indent látni. A jó bálrendező ne legyen soha hangos (még a quadrillrendezésnél sem). Legszebb, ha a bálrendezt'l látszólag nem is rendez, hanem a báljáva\ együtt mulat. ugyen a bálrendező jó bá.l.rendező, de ne csa,k jó bálrendező.

Petánouits József, a vendégMs-bálok örökifju elnöke, született bálrendez:ö . .Agilis, mindenre gondol s e mellett kitünő csá.rdá.s-tánczos. Kérdésemre igen hosszan volt szives felelni e válaszából ime egy sz-emelvény : .

- Az igazi bálelnöknek jó kedélyü, mulatni· vágyó és má okat is mulatta.tni tudó embemek kell lenni, a ki midnent lát, mindent hall és tud, kicsit-nagyot egyformán észrevesz. !\-lindenk.ihea legyen egy-két figyelmes 8Zava és főleg mindenl okosan, meggondoltan intézzen. A m.uilka.t&rsak megvála~táaa is sok tapa3ztalatot ig~nyel, éppen ezért a jó bálelnök olyan ten~ezökeb vegyen maga mell6, kiket má.r pt18zta tekintetével il kormányozni képu. ..4. Ai-ru tri&: Beesky Ardn Hin4y Zoltú dr. éli Zaembery Iatv'-n dr., e,yiit~ v'luzol, a mit vártam il, men a Katolikua Kar • birom adresseurje egym.á.stól szinte elv&lászthatatlan.

A tri6, malynek válMzá.t alább a.dom, igen nagy népszerüeégre tett szert e az ált-aluk r~ndezett mulatságok kivét~l nélkül fényes siker jegyében • zajlanak le.

- Olyan, mint a jó diploma.ta. Es a minl nehéz ezt körülimi, épp oly nehéz a. felt~tt kérdésre pont-os választ adni. Az egyiknek is, a másiknak is az esetleges konjun.ktqrák adják a pillanatnyilag követendő sza.bá.lyait. lia l~ll­ ben megkisértünk ilyeneket rögziUlni\ 1912-ben már nagyon könnyen kinevethetnek miat~.

Ka.gy általánosságban annyit lehet mondani, hogy a bálrendezőnek születnie kell. Ez11 a. tudományt sehol sem tanulhatja meg. A.z erre születésnél peQ.ig döntő a hely, a hol vil4gra jön.

A lapá.lyi ember sohasem lesz olyan jós lllint a hegyvidéki. Miért ? .

Mert a hegyvid~ki embemek, tennészet· 62erüleg, nagyobb lelem~nyessege kell ahhoz hogy kellően tudja adagolni azt a. csnda.~en' melyet a. néphit a légy tömeges pusz.tulá.s&vaÍ hoz kaposol!Ltb~. Az egész tulajdonkép~n se~.

Csak egy kis szikra, mely gyujt és egy jól fogalmazott ujsághirrel egész városrészeket Iá,pgbaborit.

Ha ez sikerülts megTan az els6 er~dmény.

Megmozdul a Mrsada.lomnak akkora töm e mely a tervbe vett bál kereteit kitölteni ké~' Hogy pedig ~ a tö~eg minél nagyobb legyen: c ak azt kell hirdetru, hogy kevés embert eng~­ nek oda.

A tömeg ?Degmozditása után követimzik az egyede~ kezelese. E~él a részletekig menö nagy pont~g~ kell az illemtan sima talaján m.oZ<>glll. A szot nem safiri értelemben veszn "k Erzékl:--el ~ll birni a~?z, hogy tudja : ~o; haszn?-lando az egy~~ru s~abály, mikor annak finomlt{)tt esszenczta]~ sot néha a rend~en alul ruarad_6, kim~rt dara~ssága,.

Itt leJt a balrendezo éles börohák közt n~zedelmes tánczot. Ez pewg nem ezab~

dr.,

Va.sárna.p) 1910. deczember ! 5;

AZ. 11JS.4.G -lyos boszton-lépésekben történik. Sőt legtöbb. ször irrithmikus ütemekkel kénytelen csudás mozgáat végezni. Nagyon ügyes mozdulatokkal kell a.labirintb61 kivezető fonalat gombolyitania..

Igen óvatosan kell a Scyllát kikerülnie, hogy ugyanakkor a · Charybdist megcyergelhesse.

Többet erről ezabályba önteni nem tudunk.

Hogy pedig ilyennek képzeljük a jó bálrendezőt, azt egyszerűen abból a tapasztalatból meritjük, mcr igy ismerjük Doba.y Istvánt.

Van mérr egy kérdés. Ezt há.rmunk közill az egyik vitatja. Azt tartja ugyanis, hogy a jó álrend zönek az utolsó felvonást a házasság . okat emlegetett, biztos révébe evezéssel kell lejátszania. A másik kettö nem sz61 bele, mert nom akarj n. kimutatni, hogy nem mind en ben értünk egyet.

Gyermek bAl.

Munkámnak ez a fejezete főképpen Az Ujság npr6 olvasói , ~ Tngyapó unokáit fogja. érdekelni.

Gy rmekbál ! Oh boldog ifjukor, m.idón minden gond nélkül lehet pajko kodni, fürgén futni a vad virágos zöld mezőn a. szines pillang6k után.

De az ember életének e koJUaka rövid, hamar eltünik, mint a csalóka délibáb, mert a gyermek még le em rázza. magáróJ az iskola porát, mária gondj i, adalmi kötelességei vannak. A gyermek ál már régen, m.integy hetven évvel e~elott kezd t n fővaro ban mel!hono odni. Eleinte csakis főuri és a vagyono abb polgári c aládok rendezt - Mlokat a kicsinyeknek. Abban az időben még nngyon alac on~ fokon állott a tánczmüvé zet, igy tehá rendkivül nagy nehézségbe ütközött gyermekek bet nitá.sa. De ennek daczára. már 7 o is g doskod ak arról, hogy a gyermekeknek is l gyen ía.nsangi vigalom. Kedves kis olvasóimnak ime b mu ok it egy ig n érdekes és bájos képet. Egy gyermekhált ábrázol e kép, kicsinyek mulnt ágát, a. maga elragadó kedveaségé'\"el:

Gyermekbit 1840-ben.

liliputi-bá.lnak. Bevezetés gyanánt rendszerint egy boszorkányügyességü bűvész mutatja ·be tudását.

Van is persze nagy ka{!zaglis, tapsolás egy-egy sikerült produkczió után. Azután csokoJ.á.dé meg omlós sütemény kerül a. fehér asztalokra, melyeket az adott jelre nagy lármával foglal el és ül körül az apró vendégsereg és vidám csevegés .közcpette költi el a. gazd..'lg ozsonnát, mely után a ' hiv6 czigá.nymuzsika hangjai mellett bet6dulruLk a bálterembe és megkezdődik a friss csárdás, roog a boszton, mely már a gyermekek körében is nagy0n nép zerü. Aztán quaillillet is rendeznek a kicsinyeknek é ez a kényes táncz itt sikerül is, roert a göndörfürtü apró. ágok vigyáznak a vezényszavak:ra és arra, hogy egyenes legyen a láncz (colon) . Szinte örül az ember lelke, ha látja a kicsinyek mulatozását és képzelete a saját gyermekkorát ajzza. fel.

De nemcsak a. társaskörök rendeznek ron. már gyermekbálokat, hanem a legtöbb iskola is tart rendes táncztanárt, a ki az évad befeje"L.te után nyilvános tánczvizsgát rendez a növendékek részére. E vizsgákat általáno an •koszorucskM néven ismerik. A koszorocskára szebbnél-szebb tánczokat tanulnak be és a meghivott vendégek alig tudnak betelni az apróságok tánczávaL A gyermekbálokra visszatérve, vannak bizony itt is egyes helytelen dolgok, melyeket azonban ha a rendezöség egy kissé ügyesebb, igen könnyen me•• züntethet. Például oda kell hatnia a rendezöségnek, hogy a gyermekek sorait a. felnőtt tánczosok meg ne bontsák. ~Tem szabad engedni, hogy a. gyermekbál este hét áránál tovább tart on. Az apró;.ágok gyenge szervezetének szüksége van a korai lepihené re. Végül még az ajánlom figyelembe, hogy a. szülök nagy gonddal öltöztessék a gyerm keket. mcr a tánf'r.tól felhevülvt>, ha könnyedén '\"annak öltözve, hamar meghülhetnek.

(A táncz.)

Az els15 ánczvigalmat, melyröl emlités van té'\"e, Amien~ben 13 5-ban VI. Károly és B, jor Izab lia mcnyeJrZöjén rend zték. Medici Katalin uralkodása idejében honosult meg Francziaors:T.áftban az álarczosbá.l, IV. Henrik aln.tt pedig már eya.koria.k voltak a tá.nczvigalmn.k. Iagyarországon Má yá.s király uralma. .ala.tt is sok czécz6 volt,, melyek rendszerint forg tó (táncz) mulatsággal értek véget. Azután, amilyen gyorsan leperegtek a századok, éppen olyan gyorsan hóditott nálunk a táncz, mely napjainkban már tökéletes müvészetté fejlődött. A régi időkben a tánczvigalmakra szabályok is '\"Oltak, mclyeket szigoruan be is tartottak. Igy a kósze..gi ifju"ágnak is volt 1679-ben ilyen táncz. zabálya, meJ 'ből rgy-két érdekesebb részletet ime itt anok : 2. §. A fótánczmester Biró Uram parancsolatjából tol~jok kerget ~ére avagy más ,;zükségre tartoz.zan k az ab. t. lc>Ó mind magvar é· német rendLen levő iijnk. eng •dni ( a. hud. rendeltetett odamennj, ub poena 40 l:.r. (.~.'apj inkhan bizony nagyon mul sá o~ lenne. 1 péld 'ul u joClisz-' álon r' z:h"'CvÓ ifj t b:-nt tés t rhe mellett, Lctöró-úldözé re kényszcri enék.) . ~· A ki a tánczban egym s eleibe ugrik, 25 kr. bünt~ t f'wt. (E pontra ma is nn~y Fzüks~g voln , legalabba boszt<lnozó-p!rok nem ugnílnának ö sz -vissza.)

D. . . • ki p<.'dig az t!nczban mcrzöl li a leányt · elej ti, ó lévén z: ok 50 kr. bünt · fiz t. (... 'o. erre szabálp-n ma már ninca czük..ég, árubár gyakran megtön nik, hogy egy-egy ügyetlenebb túncws l jti a hölgyét.)

(a mint. sokszor történik)

dall szó jelenti a. tánczot. Ebből aztán könnyen származott a dálidó, vagy a hogy késöbb elnev-eztük, dáridó. Már pedig ez világos, hogy olyan mulatságot jelent, a hol tánczolnak ,· s közönséges~n most dáridónak hivják az ugrás vigalma.t, a. kik nem szécryenlenek magyarosan beszélni. . Tehát ezentul dali és dálidó a vivát ! Az idegen tá~ és bál helyett.

Nem azért írom alá a. n~emet, mintha. ezáltal magamat halhatatlanitani akarnám , hanem az,órt: hogy bizonyitsam, miszerint nem tréfálok. Joka• Mór.« Ma már a nagy iró e szavai rég feledésbe mentek de 1.-ülönben sem volna helyén való olyan szava~ak a kiküszöbölése, melyeket minden müvelt államban általánosan használnak.

AZ U.TSÁG

Vasárnap, 1910. deczember 25.

Rózsavölgyi Márk, Sárközy Feri, Kecskeméti, Patikáros Ferkó, Boka, későbben Bunkó, Berkes és az öreg Rácz Pali írták. ~ csárdás minden bál tánc~rendjében többször szerepel. Rendszerint csárdással nyitják meg a. bálokat, azonban ez - a táncz nehezen indul.

Kezdetben senki sem akarja tánczolill. Nagyon sz_eretik pedig ezt a tánczot a fiatal ?álozók, ~e hat a csárdást kö1myü is megszeret~1, de . a-~~} nehezebb jól tánczolni, mert az alapJa a, szilaJ, JO kedv, melyet a bál kezdetén bizony n~h~ c!-1'-e~­ zelni, talán azért is van, hogy a megnyttó csardas olyan rövid. No meg a czigány sem nagyon koptatja eleintén a vonóját. , .

A csárdás másodszor a szün6ra utan Jelentkezik a tánczrenden. Ez a része a táncznak souper csárdás név alatt volt i. meretes, de napjainkban már a keringő mindinkább kiszorit~a. A souper csárdás hajdanta fénypontja. volt _mmden ~ulat­ ságnal\. Vig hangulat, határtalan JÓ ke?-v Jellemzik és rendszerint- fokmérője minden halnak. Ha sokan tánczolják ez csak annak a jele, hogy a szün6ra alatt n~m ugrottak meg a. tánczGsok, hanem jól találják magukat. !{itörő _lelkesedéssel, szenvedélyes örömmel és sok ~omsaggal ~s~por­ tosulnak. a tánczos párok a cz1gány~k ~orül és csak ugy porzik a fényes Pru:~ett lab.~ alatt.

Suttognak a párok gymás fülébe, UJraznak _a czigányok és a csárdás art tovább ... }.!--ár tu_dni: illik régen igy volt, ma azonban a Varazskermgo merr a Czigányszarelem melódiái mellett basztonoznak a bálokon. A Lehár- meg a Zerkowitz-n6ták járják nem az Ezt a kerek erdőt járom én · · · A' csárdást a fővárosban először 1841-ben tánczolták nyilvános estélyen. Természetesen igen nagy fcltünést és örömet keltett az uj. ma~ar t~c.~.

Rogy milyen magyar népdalra leJtettek eloszor szép nemzeti táncz unkat, határozottai?: nem. ;nerem állitani, de ugy gondolom, hogy kozel Jarok a Valósághoz, ha. az utóbbi dalt veszelll figyelembe.

Három alma, meg egy fél, Kérettele~ nem jöttél !

Ha nem jöttél, ott vesztél, Lányok anyjává. lettél l

A csárdás harmadik részét igy í me.ri a bálozó ~juság ~C~árdás Irivilágos kivírradtig ...1.

Ez _az~.

Jelenti, hogy minden mulat ágot a c~árda feJeZl be. Hajnal felé kezdik és járják szakadatlanul a reggeli órákig. A kelő nap sugarai már beragyognak a terembe. Az álmatl n, áttánczolt éj érdekes, halvány szine ül az arczokon . A fiatalsál? sz~me csillog, az öregek pedig bób1 ~oln~, p1be~esre Vágyik mindenki. Nemsokára razendit a pn-~nás lllég egy friss nótára, aztán la~san, las an elszeled

a vendégsereg.

(A tánezrend.)

S k fi tal l án ak a ki először megy a bálba, o a e yn ' d 0.. "kké a táncz egyik legkedve<=ebb emléke l,Dara ~~;ti be ~t ~ rend mely azonban ma mar nem . . , szer~pot mint hajdan. A régi időben ugyama.l 1.lat . a leány ' bálból hazatert, a t'ancZI·endJ·e .. te ve vo . , . , al kis konyvet nagy tánczosamak alall'ása v s a , . ak gyik becsben tartotta, őrizte, mi.nt fi~ al:aga.nm~e csak tanuját. Ma azonban -: elcg, ~JnOl 'knek a táncza farsangolók ki ebbik resze neZl em e t, ,.,-.ma h'k• resz · llenben, lUXUS arö.r...__ l'en d et, a narryobb1 k ho(Ty 0 teki t' v ak h"l ek, kik daczara ~a •, o n L ann g_ . al : ·b ures tanezegész 'jjel tánczoltak, haJn_ taJ, ank '"'uh-a ha , 'h " gy eve ...... ' ren dd el ternek pl enore ·. 1e tl g felujítja a tánczcsukkal ö zejönnek es ~z ~s~ k &Lehet háli tálálkozást, sak , ennpt em~é~ezec~(\. ' hogy találkoztunk, de n °,em bálrendező bizottAb psárr mar a ..::u.on an mana o • t · nczrendet hogy ságok em az ~rt ké zittetlk a a a1r 'á .áek . 'bb ép aszt as;~ DJ · emléknek adják. Cik mka sz · t főOlyan féoyüzé t a táncZl·endekben, dkm:n .. l a'rtik l'tni Ren nvu e á.r_o ban, ee hol_ sem. lehet a c~-u -bál rendezői, a tanczrendké -Zlté t1 ~~t a. tek Az elmult é beo a kik minden éYben otletese •. al örvendeztet1ann · · t ure mooopNézetem p éldáu l egy mrma szerint az ték meg a báloz6k seregét. . d ecr e bál renolna. a legczéluerübb, hdal~n é~e: a, hölgyeket dezö ége ol an tán zre.nd -~b ep~sszatÜkrözi.eA höla mely a hi atá t legu~ ~"IEha a tánczrendjük gyeknek pedig nem fog artam,

utáni böjti mulatságok idején se lohadjon le' A böjti mulatságok sokkal kedélyesebbek, mint a farsangi bálok, főképen azért., mert nincsen hivatalos szinezetük. Nincsenek lady patronesseok, százas bizottságok, óriási clökészületek, hanem e mulatságok pusztán családias jelleget öltenek s vidámságban, jókedvben felüimulnak minden elite ünnepélyt. Leginkább akkor rendezik a sok böj ti mulatságot, ha a farsang rövid, mert a fiatalság bizony azt sieretné, ha a mulatás időszaka végtelen volna ..• (A majomsziget.)

A ~majomsziget4 elnevezés va.lódi budapesti speczialitás, ámbár már a jó vidéken is ismerik, mert elmaradhatatlan következménye a mulatságokna.k. A majomsziget, ha meg akarom magyarázni, tulajdonképen nem más, mint a bálterem közepe, hol táncz közben a szünetelő és nem tánczoló ifjak összegyülnek, hangos és sok esetben sértő megjegyzésekkel kisérik a mellettük elsuhanó t;ánczos párokat. Ezek az urak idézik elő rendszerint a bálban előforduló összes kellemetlen helyzeteket, továbbá ök az okoz6i annak, hogy a tánczoló pároknak nem jut elég hely arra, hogy szcn~ vedélyüknek teljes mártékben hódolha.ssanak.

Ha nem is nagyfontossá-gu tárgya a majomSziget a farsangi krónikáknak, mindenesctre azonban elég érdekes téma arra, hogy vele egy kissé bövebben foglalkoznom lehessen. Csak meg kell tekinteni egy-egy na-g yobb mulatságot táncz kö2.ben. Mindenki arról fog meggyőződést szerezni, hogy a jelenlévő fiatal embereknek legal:íbb harmadrésze zsebretett kézzel nézi a keringőző párokat. Hogy minek az előidézője ez, arról csak annak 't'aD fogalma, a ki- akárcsak én - a farsang idején minden estéjét a bálteremben tölti. Nem látják ezek az urak azt, hogy mily nagy a száma azoknak a hölgyeknek, kiknek nincsen tánczosuk s a kik ilyenkor nem valami hizelgő véleménynyel vannak az ifju daliák .,zórakozta.tó képességeiről és udvariasságáról? De hiszen, fogják sokan mondani, - olvasván soraimat - lehetne valami kitalálni, melylyel a vig farsangi esték ez anomáHáját ki tudnők irtani. Arra azonban még enkisem gondolt, hogy már ideje volna cselekedni is.

A budapesti hentesmeaterek a budai \igadóban rendezt-ék igen szépen sikerült báljukat. Ez alkalommalláttam egy nagyon üdvös ujitást, mely a következő volt : A bálterem közepén - tehát a majomszigeten - a rendezőség ovális alakban, mint az alábbi rajz muta-tja, egyegéz pálmaerdóli helyezett el :

l

°

{u

megtelik aláirásokkaL

(Böj i mulatságok.)

. · lkban hogy az ifjak Divat? n \aD ~ap/~artják i«m~ret-égei~et, nagyobb halok után 15 t.ák 8 Isten tudja, hany tán zo nőiket m glá ga J It ár a bálterem parboldog házn.sság alapj( vo .f.~ azért olyan barát. D bbt szt az l Ja k ~ tt Je. e nag ·o .. . k tánczkedve a farsang sagosak, hogy a holg c

A mint e rajzon is látható a tánczosoknak elég hely jutott, az ügyes sakkhozással azonban a rendezőség meggátolta azt, hogy a nem tánczoló ifjuság a terem közepén gyüljön össze. Igy aztán pompás volt a mulatság, mert midön az ifjak_látták, hogy a paradicsomból kiüzettek, a melléktermekben széledtek el, vagy pedig józa-n ul gondolkodtak és a nem tánczoló hölgyeket örvendeztették meg néhány fordulóvaL Ezenkivül más haszon is származott az ujitá ból. A rengeteg pálma egy kis hüvösséget is hozott a lázas, forró hangulat közé. Már most, ha egy kicsit gondolkodni fognak a vigalmi bizottságok, be fogják látni, hogy ezt a példát követniök kell, mert a majom ziget m gszünése serkenteni fogja az ifjuságat a tánczra és ez már csak a bál sikerének érdekében is kivánatos.

195 (Petrezselyemárulás.)

Hasonlóan a majomszigethez, vannak a budapesti farsangnak más kinövései is .. llyen az ugynevezett petrezselyemárulás, mely, sajnos, nálunk már nem is divat, hanem nagyon is megazokott dolog. Hogy tuJajdonképpen honnan ered ezen elnevezés, megpróbálak erről is számot adni. Az elmult időkben divatos volt, hogy a hölgyek bokrétát vittek a bálokba s azt a kezükben tartották. Ha tánczba hivták a leányt, átadta a bokrétát a gardes de dame-nak. Igy aztán magától értetődik, hogy azok a leányok, a kik nem tánczoltak, egész este kézben tartot-ták a virágot, melyben zöld levelek is voltak. Innen eredne az, hogy a leányok zöldséget (petrezselymet) árulnak. 'l'ehát nem elég, hogy egy-egy hölgy, a ki bizonyára azért megy mulatságba, mert mulatni is akar, nem jut tánczoshoz, még ki is gunyolja a fővárosi jargon. Hogy ez helytelen és elitélondő, azt, legalább ugy hiszem, felesleges mondanom.

Pedig hát valljuk be őszintén, ez öreg hiba. .A leányok a legnagyobb szégyennek tartják, ha egyikük-másikuk petrezselymet árul és ilyenkor az egé z fővárosi aranyi.fjuságot kárhoztatják.

Bs igazuk is van. A leányokat a tánczszenvedély viszi a bálba. Es vannak mulatságok, melyek kizárólag azért nem sikerülnek, mert nem jelenik meg elegendő leány. lVIiért nem jönnek ? Azon egyszerü okbó!, mert tudják, ha nem csodaszépek, nem akad elegendő lovagjuk. Már pedig- tapaszta.latból tudom ezt - a legnagyobb dicsősége egy leánynak, ha másnap elmesélheti, hogy csakugy kapkodtak utána a legények és a tánczrendje zsufolás.ig megtelt elöjegyzésekkcl. Es ugyanaz a leány bizonyára büszkeséggel és lekicsinyléssei fogja barátnőinek elmesélni, hogy X. vagy Y. ki,a~szony nem tánczolt semmit, mert nom kérték fel. De arra. azonba .. nem gondolt a báléjen, hogy igy szóljon sok tánczcsához: - Nézzék kérem, annak a kékruhás, csinos leánynak nincs itt elég ismeretsége. Menjenek, kérjék fel, nekem tesznek szivességet.

Szeretném én azt az ifjut látni, a ldt igy kér egy ragyogó szcmü, szép leány, hogy nem-e parancsnak tekinti e sza vakat és nem-e siet azt teljesíteni.

Igen, ked ves hölgyeim, önöknek maguknak kell cselekedni akkor a j övő farsangon már nem árulnak petrezselymet, legalább a báltermekben nem.

(Táncz és kozmetika.)

E fontos kérdésben kikértem Garami Béla dr. \éleményét, mely a következő : Ragyogó fényes égi.i háli termekben, lágy keringők dallama mellett, évTől-évre megujuló ütközetet viv egymással két elkeseredett ellenség, divat és az egész ég. A harcz eredménye kétséges nem lehet, mindezideig a divat mutatkozott erősebbnek, és nyilvánvaló fensőbbségét még időtlen-idökre meg is fogja őrizni. Mégis megkísérlem, hogy be\·ehctetl"'nnek hitt ára kapuját ki~ é megdöngesscm, hátha őkelme valamelyest megszeppen a támadástól és legalább holmi ötvenszázalékos kompromis zumra hajlandónak mutatkozik. . Odáig az é~ merészségem s~m terjed, hogy a divat hatalmat kereken tagadJam. Elismerern hiszen el kell ismm'Uem, hogy a báli terem az Ő i~~ r?zidencz~~ja ~;; a b.~lok, tánczruulatságok kozon ·ege egytol-egYig az o önkéntes és tántor i tha tatlan hivei sorából toborozódik össze. Es mégis szabadjon egy pár jó tanácscsal szalgálnom e hü hads~egne~. ~löt:e i~ igére~, hogy nem fogom hitszegesre c ab1tam, es c upan oly tanácsot osztogatok, melynek megfogadá-sa nem vét a Divat őfelsége iránti alattvalói hüsérr és hódolat ellen Legfelje.bb a czipök körül fognak holmi sajná~ lato.s elle~tetek mutatkozni. Nyilvánvaló, hogy a tanC'zolas - bocsánat a triviális szóért - legels?so~ban i_s közönséges lábmunka. A ki estétől haJnalig akar boszton-, akár csárdás- vagy polka~épésben r?ja a. tánczterem parkettjét, hatalmas Izorumunkat vegez, melv kilométerekre m " 1??-alogl~ 'al é_r fel, de a m~llett a turistáskodás:~~ JO\al farasztobb, mert a .Imr- és mellizmok t is fokozottabb tevékenységre serkenti. a Bármennyire köztudomá-su és nml•-a'nv l' .

'Ili' · ' · , "· • a O lS ~en a taso.~n .. 1gazsaga, mégis alig akad bálozó ki erre a ,korülményre fiO'yelemmel v an. H'1szen' • o csak·· termeszetes, hogy tánczhoz leh • k" .. . .. e t"l o eg eze'l _ szh~.lll e k-~nny~ eztpot kellene hordani. Es mégis a o g}~e - Javarc ze a~:r.ira é zszerütlen és kényel~ mcsnek a legnagyobb Jamdulattai scm dh tó . ll"t h d mon a cZlpe o or , hogy valóságos torturának veti

-

tOO ·

állapotunkra legyünk mindig fioyelcmmel és sz4D.et közben csakis kellő óvato ággal, megfelelőfui 'fuele"' takaró ruházat ' >édelme alatil étálgas unk a

( Modero leáoyoevek.)

A lapokban Bok szó esett már arr61, hogy n&!Jja.inkba.n, midön minden tökéletesedik a világon, l'"auna.k egyea ferdoségek, melyeket igazán c akis a hóbort, no meg a női szeszély idézett eló. llyen elitélendo a.z a szokás, mely főleg a budapesti leányok soraiban szerzett magának k-sok hivet, t. i. a szép kere ztnevek eUerditése, elcsuny.itása. A rendcs é már régi neveket mindenféle értelmetlen szavakkal cserélik fel s ezeket az u. n. beczézö no eket nyilvánosan is használják. Sokan lel znek, a kik erre azt mondják, hogy sen1.-i cm lehet töl eltiltani. Hát, kérem n, ezt én i alú.irom, azonb abban mégis - n em l "Z igaz m, hogy a mai modern ko b n is ez e ki- · ulme~ · a határon. )fert hi z n h él!i ol·a k ezt. az aVbbi né>sort, )Ú ni Í ·uk, b gy C llC\·eJ· na...,yr~:ze bec~ületes k esz n >ek n : m.a .

Vas!inap, 1910. deczember

1

L'Jna Dona.), M.a'nczy (Margit), Manna (Mariska], Mityu ::Ua. yi (Matild), Mady, Málcsy ~(.Ama· lia), l\fimi (Emma', e·e, hleritta., 1\:I_I!fva., :.Mály>ác ka Mimóka, ~-acza (_.\nna), Nellyssava, Nusó, osika (Anna}, .r mi Ottóka (Ottilia), Póli (Paula), Pistike, Porcsika, Pipus (Piroska), Pepnska. (Pepi) Palika, Rudi, Sása, Sasa (Sári), Szendikc, erika. (&eréna), Szöszi, Tinka, Tíozi, Tiny, Tónik.a (Antónia), Tilly (Matild), Tinc~e, Tofika, Toto, "\ illike (Vilma), ' ibla és Zsoka (Z úfia).

(Budapesti báltermek.)

Általános a ps.D.MZ már évek óta, hogy a f6vá· rosban nem áll elegendo számu helyiség a mulatni vágyó közönség rendelkezésére. Pedig olyan nagy váro ban, mint q. milyen Budapest·, nem volna. sz~­ bad in ém1ek lenni e tekin etben. A báltermek soraban elsŐ helyen éli ennészetesen a dunap~ti igadó, mely bár elég tágas, de >annak egyes elitebálok, mel elaiek oly nagy a közönsége, hogy a Vigadó is szükiiek bizonyul. Igy láttam az elmult bálon, fóképp azonban ~ szezónban a Prot ' zéchenyi-bálon, hol midön Auguszta királJl herczegasszony jelt adott a bál megkezdésére, ~ly nagy volt a tolong&.!, hogy alig négy-öt pár ke~­ g6zhe t fenséges vendégek elótt, dacza.ra annak, hogy az agilis rendezőség kordont. vont az alkalmi tr6nterem ló t. Eltekint'\"e a V1gadó· tól, mclynek öreg falai még bizonyára sok fényes mula go fognak látni, igen zép t-erem a. ~oy~l is, mcly zintén megfelel a mai k-or kö>etelmeny~l­ nek. Harmadik helven a Katolilms Kör )folnaru zai f hér terme· áll, mely igen csinos, elegáns terem. de méa nem i-merték fel azt, hogy ez a hP-l. ·i··!! ig< n ru~ el a polg i társadalom ~ulat­ ~' k czélj ·ra. E • ba ezenfelül mmtegy m r k~n. elm en elf'r. Igen aján~o~ l lo- czélj ·ra. E három bált~rmen k1vül >olna mé 0 a Gutenberg-Otthon diszterme, az Erz!':l-be \áto i Kór, D mokra Kör · , hogy el ne felejt. em, Llo>d- rem. Ez utóbbi szintén kedIt. hált r m. · gon l m, hogy miután eredetilerr e -és erme Yolt, nincs, meg k llö u c .

A mint, a f ntiek ~l lát ató. Pesten igen nagy zük:sé vo~-néhány; .nj., .. h.a.talmas méretü bál~ tcremr remélhetőlea nfn me z az idő, hog\' ezen a !!a jon U. segit>e lesz. Budán telje en elegend(; ViCTadó; mer budaia: igen c endes emberek, a mi már abból is kitűnik, hogy a. budai Vigadóban n ...,yon gyakran rendeznek pe ti rnu.lat ágot .

a

. Far angi naptár 19ft.

in emne • t rtom u n jegyz m me , hogy Celhevült

2o.

,

.&.Z V .TSA. G

Vuúnap, 191o; deozember 25:

197

BEL

SZÉNÁS

PAriRKERESKt::O~S~

BUDAPEST, IV., Majrar ir6- 6s rajzszerek.

Az a modern és friss papiroskeresked6s, a tnely a Ferenciek-terének egyik legszebb dzlete 65 homlokán SzéndJg Béla nevét viseli, az idén töltötte betönállásának századik. esztendejét.Az üzletel 1810• ben alapitotta Tri[onovics János, a belvárosnak egyik 15 évvel ezelőtt lerombolt terén, a Rózsa-téren s üzletének a régi divat szerint nevet is adott: A vörö$ r6:sá.hoz czimezte. Trifonovics 1850-be~ b ner Józsefet, aktmaga meDé vette társal ...-r: tn 11 en a tól azonban négy évvel később különvált. Az el· válás után Wiltenbauer maradt a Vorös rózsához czimzett üzlet talajdonosa, a melyet 1870-ig vezetett.

Ebben az évben az üzlet talajdonjoGa Gradl E. A.dolfra az:állott ~t a ki u üzletel tizennégy évvel ké56bb a R6zsa-tér~61 a Hatvani-utca tizennyolcad~ iz.ámu hui.ba kOltöztette, ahol akkor a budapes 6 intézetek voltak egyetem orvosi karához t ar t oz elhelyezve. Az üzlet ezut:in rövid idei~ Reimann Gyula talajdona lett, 1896-bllD pedig Szenó.sy Béla is belépett az üzletbe. A talajdonosok 1896-ban ál· 'IJ.elyezték üzletüket a Kossuth Lajos utcából a Fe•enciek-terének 9-ik száma házába s miko_r Relmann Gyula három éV\el ntóbb meghalt, a~ üzlet egyeár alá iilli tulajdonosa zénásY B la lelt, Szénásy Béla, a ki Reimll.DDal való t s s Ideje előtt egy részvénytárSa ágnál töltö~ t be '·ezctó . . .~ és finomalt izlessel fogott Ilel ye t , nagy am b1c16 , 1 . al _,~,. dd" ak kicsinyben való elárnsth\ss lloz.... az e 1g cs • . {oglalkozó llllelnek minden ir:inyban való feJlesz~

1ésébez.

Bár lelkesedett a kereskedőt pályáért, amb1ci6J"lt elé-fttette ki az; elárusitb, hanem arra nem a• dé kö éb tartozó törekedett, hogy a papirkere ke s r e •ikk k árt . . al is foglalkott k s első sarban &: e gg asac . ek azokat a külföldi iparcikkeket zoritsa kl, a me1Y

ERE

IEK·TERE 9.

a pedagógiinak aeg6deszközei s egyiftalin a me· lyekre az i!jusignak van szü.ksége.

Tervének meg-valósitásához már akkor hozzá· fogott, a mi.kor az üzletnek még csak társtulajdonosa volt. Nagyobb lépést azonban akkor még nem tehetett ebben a dologban, csak akkor indalhatott meg kedve szerint a maga útján, mikor az üzletnek már kizárólagos talajdonasa volt és teljesen a snját tervei és akarata szerlnt dolgozhatott.

Szénásy Béla üzletének nagy lendUletet adott, amikor berendezkedett vászonpapir-fedelü irófüze.. tek gyártására. A. találmány kitünően bevált, C$akbamar szabadalmaztatni is kellett, s a Kigyó-téren 1 vő mühelyben alig tudtak annyi füzetet késziteni, mint a mennyire állandóan szükseg ,·olt. Nem is maradhatott sokáig a mühely ebben a kisebb helyiségben, más nagyobb helyről kellett gondoskodni, mert a mühelyet gyArri kellett átalakítani. De kü. lőnben ia szükeége volt Szénásynak külön épületre, mert elhatározta, hogy nemcsak irófüzeteket, hanem rajzeszközOket is fog gyártant A gyár céljára 1903ban a Belvlrosban, a Molnár-ntca 35-ik számn házát épittette s itt rendezte be az irőfüzetek és az J.rpádrol elnevezett rajzeszközök gyárát. Szénásy Béla rajzeszközei mlndjárt kezdettól fo~a a.zzal a tökéletes befejezettséggel készültek, a milyennel csak a legrégibb svájci rajzeszközgyárak dolgoztak.

Ezért sikeriilt aránylag rövid idó alatt annyira elterjedniök," hogy a szinte már meghonosodott külföldi készítményeket csaknem egészen kiszoritották.

Az írótüzet és rajzeszközgyártás folytonos fejlesztésé\'Cl egyidöben a Ferenciek-terén leYő detail üzletét is éber szereleltel gondozta zénásy.

A mi ujat, szépet és divatosat a papirosáruipar prodoklll : leYélpapiros, Ienlezölap, disznaptar vagy más disztárgy, azt mind olt láthatjuk az 6 üzletthen és kirakataiban. Nrh;hry év alatt nagyon

z.

aépszerüv6 tudta tenni az egész orsz6gban Arttn11• uirdg és Szá:.s::orszlp nevd _lev6Ipapiro• külOnlege.saégeit, & melyek ma a legismertebb mhkiju ledl· papírósok u egész orsdgban. Irószerei ~s iróasz:talfölszerelései, a melyek a legszolidabb iparoalt és mll1parnak a tennékei és fu:letének miudeu egyCb árucikke is arról a törekvésről tanuskodik, hogy a ~özönséget a papiros, papirosáru és irószeriparnak fejlettségéról meggyázze azon az egyszeru módon, hogy mindennek a legjavát adja.

Dyen ambiciózus és ilyen friss ez az üzlet még ma is, fönnállásának századik esztendejében.

• 'em windennapos jelenség ez, de köznapi ember átlagos kereskedő nem is tudna ilyen jelenséget fölidézni. Ennek a százesztendós üzletnek a mai pozicióját csak olyan kivételes kereskedői talentum tudja megteremteni, a milyen Sdnásy BélL Azok közé az emberek köz6 tartozik 6, a kik tOkéletesen tisztaban vannak a kereaked6 hatalmával, do tlsz~ tában 'Vannak a kötelességei-vel ls.

A mit itt Szénásy Bélának ipari és kereskedői te~ékenységéröl elmondtunk, mir elegendő tartalma lehetne eddig elmult éveinek. de ó nemcsak az üzletéért és gyái&áért ~~. hanem tnáaok érdekeiért is. Ó teremtette meg a városligeti Iparcsarnokban otthonos Tavaszi vásdr intézményét, a melynek az a celja, hogy főképpen a papír- és papírárugyárosok és kere kedők között közvetetleo érintkezést teremtsen és a kereskedőket az üzletük körébe tar4 tozó magyar gyártmányokkal megismertesse. Ez az intézmény fennállásának néhány esztendeje alatt hám alatosan kifejlődött ~s rendkivül nagy forgalma arról tanusl odik, hogy Szénásy Béla a tnqyar papiros és papirosara iparnak. és kereskedelemnek megbecsillhetetlen értékü ajándékot adott, a mikor a Tu ·aszi vásar intézményét megalkotta.

198

AZ 'D' JS A. G

Vaaá.rnap,

1910. ceczembn"""""'

UJ~VI BEVASARL.:ASOK

AJA

MELEGEBBE

A LEGLHATÖ C EGEK:

Alapittatott 1870.

'1

L!G~ZEBB HE~LE~ETBS HOLG~E~ REstERE ••

Tc cfon 97-25.

pt\r elegá n• éa finom (3 gomb n61 b6rkezty0, azép ka:otflival .... ..... ... zorgebo r ae :yem· kezettéval •... .....

l

5"óS 6frt 6.50 éS 7.50 frt nosszu KnZfilTK -!ivött kötott kpz-

l

a

ékszerész és órás

lu~

t )" Uk,

Budapest, VII., Rákóczi-ut 2. appaff czlp6k. olt Vadász· csi:zmák • .}ll Gyermekczlpc5k.

Gummlczlpc5k, olt Je g j o b b .JI..Jt&.J1. mfnöségO úuk JV..IJ

1(4pes drjegyz4k lngyen.

~

HAfiiSNYAK.

KÉZíT ~KÁK.

Rid!ldll· 6o 8v•u]don• a6:;olc. 25 • '· olcabb· ban a rondeus f)'6rl ::: áraltn l.

Duplafedeles azabá· 1 lyozott ezüst óra _ K 11.Duplafedeles s::abá· lyozott tu Ja ezüstóra 11 18.Valódl Nickel óra, szabályo;rott _ _ _ _ " 5.-

u 'cs Budapaat, IV.~., Klgy6-11tc::a 5. az.

Clrr.ra tess 61: fla7!1nl Tetafon 176-0S.

Vidékre utánvéttel vagy a pénz elÖ· lqea beküldése mellett nállitunk l

= l 1

K R CO Yl OCC SIO kész bluz- és pongyolákban

~61'1 6a kir. udvari t6nyll6p6u mDtorme:

LESS ER USZTA

(aKoaauth L-sot~~utcza urkAn.) a

d lvatházában Budapest, V. Bécsi-utca 8.

A • zezonb6l vl maradt bluzok

t:

s z a· f61ár-

szobrászmúvész hlre·s aikotásai;

IV., Semme1 ·eiss-utcza 2:' Platinképeli, akvarell· fs olajfestmények bár· me b lUs fényllép után.

Pel.oite~k

mlnden td6b11n.

Az els5 csók, Beethoven, agner, Ecce Homo, ate Doloros~ ~ózes dombormO osztályában Buda.

post, VI., Szondy·utcza 63tA.

llluaWit album ln

::u

TKLU'OH

JE

Kap h• t6k ::

86rdiszmlláruk, ridikOiök, pénztárcák, övek a legegyszerObb· 61 a legfinomabbtg

o

El

T A

bőrönd ö

Budapa t, VII. k rO t, ároly·körut 3. szám

D:.~s

yif uW

:: mlndennemú ::

l zesz-, Yil· Iam- é petróleum- világit ó·

:: t stekben ::

REIN Á VI. KER.,

a le enszerObb kiviteltol a leg-

pazarabbig.

KARACSO

'

Yj

F' dlszm·:: tárgy k ::

Koloz 4r: áty s Ir ly·t6r.

Debreczen: Slmonfl-utcz • oz on : L r ne z pu. u c .

..

Buda est,

Cs

n6

bérmentve. :=

TolofonaaA.m 86~.

m

'1,,

AZ UJSÁG

.. Va.sárnap, 1910. deczember 25.

199

ii1F UJÉVI BEVASARLASOKRA LEG-

MELEGEBBEN AJANl:HATÓ CZÉGEK: SAJAT ltRDE'KÉBEN cse!ekszik, ha meg:::: tekinti ::::

különlegcsségell: ·

Cz61szerDbb 6s szebb

=

,

Auer g acz

Aszoli d szabott drak a clp ö tal· paba bevésve.

Nót-CZtPOK FÉRFI·CZIPÓK GYERMEKCZIPOK

=

ESTÉ_LYI CZIPÓK Msgrendel~sVADASZCZIPÓK nél elég a 16.KORcSOL YACZIPÓK b at körülra.jHÁZI·CZJPÓK zolni papirn.

papiros-áruház

Budapest, VIli., Rákóczi-ut ll.

Aki 20 koronán feiDI vbárol, kocsin jjihet. merl e kocsit én flza!em . ....,_ Arjegyzéket lngyan és bérmentve k!!l!l

karácsonyi kiállitását levélpapirok, iráasztal felszerelések, festő· és rajzoló· kész letek.

MICHELSTADTER UTÓDA

OSKÓ GÉZA Budapest, IV., Károly-u. 2 •.

(Siltc5·utcza aarok).

Fényes Marczel

Ezt az 6ngyujt6t finom fém· b61 jól nlkkelezve, melyek min· denütt 1 forintért !-lrulnak, mi ::: 75 krajczárért ajánljuk :::

elseirendD angol és franczia url

':em lét_ezik, mint 3gy csinos eks.:ertargy avagy óra, m el y e(

L

••

ékszerész és órás udv. skarnaral szállltónál

Budapest, VIli., József-körut 81. sz.

- - - Telefon 02-68. - - a le&kloabb öen iért le &}'6nr,6rQ kJ. vltel bel. be lehet ozorfJzn •

Fi s-

-cs' ptefők

a Jegideálisabb viselet.

m

•

divat· Ozlete

Budapestr'VII.,Teréz -köruf 34.

Ajánlja lzléses, finom klviteiQ sa• Ját készltményQ url fehérnemOlt ti divatos kalapjalt

24

Gólya áruház ~

Nagymezö-utcza 12/2. sz.

Karácsonyi . ! ! occasiók ! !

Kor.

n.

1.

1.50

SztKELY"

m.

böröndOs-mester

Els6rend0 "THE ROYAL.,

GRAMMOFONOKAT tagujabb modell6kbU

"'"''" Inriliftott naty·

ban! eredell gyarl árban 4 o-J,-o 1 árleszállltissal szállitunk lis mlndert ártelemehis dlkUI havi

=

és FIA LÁN G JAKAB .,;711....-Jledlfll.

•r... aud•P••1• f~-t" Maratt-k6rvt e. m•f- •

P16kOkl lt.O-

Agobian és Adorján Budapesten, IV:ker.

Koronaherceg-u. 18.

8-fO koJ:«)aa -

ftÉSZLET~ESRE ~· ~álae ls bárhová _ Gramaso~ oa <·ll.3 ö ~c•toldelaa temezzel 'alS &oroaa.

=

11111:11~.

zon rr

ef•k6rut oiL

.izjen .~~~. tan•• . ..

'""-

ltt!r....

kivitelben

RMJN

hangszergyáros Budapest. VII. ker .. let Rá éczi-út 26. szám

ELO l ERT

ELSÖRANGU URISZABÓ

Budapest, V., ádor-utca 17 K6ezlt leefinomabb &nJOI ez!ivetek· b61, remek G.::abteeal SMOKING

FRAKK ÖL TONY

Karácsonyi !! occasiók !!

...;:o.;:::-;>o--~

a legszebb és legjobb

csász. és kir. udvari szállltó

VII. ker., Rákóczi-ut 4. sz.

-

Belváros, liecslleméti-utcza 14

ÉS TESTVÉRE

2,

."---- = BUDAPEST ====:

a

KLEIN DEZSO, EDDAPEST

TE BE

V~ uaEUT yalócll bÓrból •liT 4&ra1t.

Wl k6uitn, toldáa " vuria llélk1U

r.

B 11'1 Könnyen fekszik, biztos és kellemes. Finom optalüve· gek, double arany· garnitura ...... K •• 14 karátcs arany· g arn i' ura ...... K •• finom tartóval egyUtt • .>t.JI.JI

9

Mérték szerinti uri kelengyék a Ieguebb és legfinomabb kivitelben

snm

dP'!~;;:.;,.,l!".;;:.o ',., ...r;;;;;

VAROSI BU

DA

l

REDINGÓT SAkKO ÖL TÓNY TELIKABATOK

j utúlyoe Arak mellett,

r6ezt tflzet6ere la.._

Ruhák jókarban tarJJ.J& tása dijtalan

200

AZ 11JS:AG

VAS UT

a on a T áru m e érti jegye ker l ek •· rjesrö , Bud~p r és a m. ir. nagy b áll má airól, va a int nbOI, enyöházáról é BécsPapr f á.ra, valamint Tátranicz· vasut téli forgalma eczemBuda est, 19 Q. eczember.

TLEEFO

-9

201

Ve.aá.rnap, 1910. deczember 25.

-

:: SOrjfönyczim ::

FREUDieERÉF

VÁLLALKOZNAK KÓRHÁZAK ALLAMI, SZÉKESFÖVÁROSI, KÖZ· ÉS MAGÁN· INTÉZETEK MtNDENNEMO BEREN. DEZÉSI ÉS FELSZERELÉSI ,cziKKEJ,.

NEK SZÁLLITÁSÁRA. ~

'l

~

l

•••••••• • • •• •• •

l!

~~······· - "'- -

TELEFON-SZÁM ·:

29-76.

-

Magyar gyapjuárnKatonaposztó- és takarógyár

részvény-társaság

Zsol~á~

Készit mindennema e g y e n r u h a-l?o~zt6· kat. férfi és nö1 d avatkel méket, fi nom nöi si aposztó~továbbá piUsst, moquettet, szönyegeket. butorzöveteket a legjobb , kivitelben. Minden· nemO takarókat, 16· poktóczokat s egyéb 8 szakba vágó cikke· ket: A felsorolt összes czikkekbOI nagyobb mennyiségeket k~ l· földre is száll•t.

202

. '

AZ UJS.A.G

Y LAJOS

f

Megjelent:

Sajtó alatt:

1-3. zá.m. GyOjtomény Ady Endre varsolb61.

4. azám. órlcz Zsigmond: Tragédia. Négy elbeszélé. ö. szám. Frank W deklnd: Novellák.

6-1. r;záni Arthur Schn tzi r: z élet zava. For·

ditotta Salgó Ern6. (A

agy r Sziriház

mtlsoráh61.)

8-9. natm. auri c Barrea: Eru6bet királyné.

10-11. azám. Ignotus: Szinházi dolgok.

12. azám. Ambru Zoltán: Ifjuság. Elbeszélések.

Klelst: Két naveUL N letzsche; Wagner Richard.

Maeterllnck: A kék madár.

Szomory Oozs6 : No ellák.

Ha vany L jos: Gyulai Páf.

Krudy Gyula: Novellák.

Ady Endre: Vallomások ts tanulmányok.

Laczkó Géza : Porosz levél.

Fogazza ro: Széffoszlott idyllek.

yu t ön k:adó R· szvénytársaságnál. (Budapsst, • ker,, érleg-utcza 9. sz.)

ELOFIZETÉSI ARA: Egész évre •• :. •• Fél évre.. •. •• •• ••

lts

••

SZÉPI ODALMI ÉS KRITIKAI FOLYÓIRAT

SzerkesztOk: FE YO A

20 K 10 K

•••

l S

á·

m

Va.sA.m.ap, 1910. deozens ...er 26.

AZ lJ'JSA..G

203

!J'tiij1W'f~1Wf*'iW'ffl1fi'f"'ff+fiijiftif'h1i'f''f"'*""'""'"~1"'""'""'W'IIft\9f.'ri1W'V'W1W1f"i+i'if"~W'2

HH HK

UDAP ALAPTÖKE

10,0

o. l

KORONA

ELEOGAD BETÉTEKET FOLYÓSZÁMLÁRA ÉS TAKARÉK· KÖNYVECSKÉRE. ELŐLEGET AD ÉRTÉKPAPIROKRA. KOLF. PÉNZEK VÉTELE ÉS ELADÁSA. TÖZSDEJ - MEGBIZÁSOK. .

_; •

ALAPTÖKE

ALAPTÖKE

2,500.000 KORONA •• ••

2,500.000

.. ..

KORONA ~

•

l

•

'l

12.500

12.500

8

RÉSZVÉNY _,.

-1 azgatóság: Ormódy Vilmos (elnHI<), Balabán Adolf1 Fuchs Lajos, Hevesy lajos Szende Károly (Ugyvezetö igazgató), Thieme Károly. FeiUgyelöbizottság: dr. D~lnoky Béla, Kónyi Ma~ó, ~ónyai _Géza, Barany~vári dr •..U limann Pál. Aligazga~~;:_ Sebők Gyula. \J ezértitkár: F1sch_ ~_ }Jéza .. F~~ön~ela_ :~~. ~-·~cher A.

ALAPITTATOTT l l

B l ZT~O. s l TAS o ·K T Tüzkárok· ellen ~~~~~ . ~ , árak, b u torok, áruraktárakra, hazak, gyd .f.g1· terményekre, berende, · ·Lak · h aza · k mez ögaz, asa. éb ingóságra. ekre es egy ki .. h· é z s .. k. következtében eso aznál a tuz ~r biztosítható. ~cJ.!t~~~ . jö'V'edelelll lS ,

· , károk ellen ~~~~~~~

g

.·

Illezei termenye

kre teljes karter1téssel.

o,v eg

RÉSZVÉNY

· AlAPITTATOTT . ·· ~ .: :·

1879 '· ~ •. ~ .... ~

~ ,

}'!""·

-es tükörüvegekben

... ~shet~~károk ellen. ~c.ltcl<t~cl:f~~~

ÉrtékszállitrTiányokban :,:(Valo· k l ".c sza. ll't 1 as or e o.~.orduló károk

ren)

ellen.~

Vasuti és hajószállitmányokra ~~eA&~~~~eA& szállítás közben keletkező károk ellen.

.

_,·::-~-

_#1 .

20!

Va.d.map, 1910. deczembeT 95.

AZ U'JSA.G

lapittatolt 1 t n.

F6Jnt6zet 6

V.,

FO

lfaz~at6

'-:

DO-UTC R~SZVtNYTOKE:

0.0

t. Buda f 6 o ztály: ll., F6·utcza 4.

2. Marg1tkörutl flóko z • : ll., Margit·kOrut 4.

3. Belvárosi fiókosztály:

IV., Ká oly·körut 2.

4. Lipótvárosi flókosztály) V., Váczi·körut 7 4.

5. Szabad ágtéri fiókoszt. ., Szabadság-tér 16.

• Terézváro fi ó ko zt.: l., Andrá y-ut 21.

7. Erz ébetkoruti fl ó ko zt. l ., Erzsébe ·koru 26.

8. Józ efvárosi fióko zt.: VI l , József-körut 53.

9. Ferenczvárosl fiókos t ..

IX., Vámh Z·körut 5.

10. B ra sói fióko ztály:

Br 6.

11. E zék l ó ko ztél y: zék, Váro háza.

2. gykaniz al fiókoszt agykaniz a, Csengery-u 4 13. ·agysz ben i fiókoszt . a y zebe • 4. Soproni fiókosztály • o ron árkerQiet 1 7

i 5. Uj p Ujp

•

t 1ó o zt ly: t, rp d·ut 9.

JVid 1 t óko z ly; U id k, ri·u ez 2.

KBzp~ntl

A

vált60zlet:

V., F RD0-UTCA TARTAL~KALAP:

,oa

•

és u alványok a bel- és kü l· föld összes városaira, f .. rdc5- és üdülóhelyeire. ~~~~t)f~~~~"'~~~

Betétek

takarékpénztfiri k~~Y· .._______ vecskék e, pe ztára J. e· gyek ellen és folyó szá ára (::n~J.

Jelzálog. töldbirtokokra és

.J~-

20ó

AZ "''JSA.G

Vasárnap, 1910. deczember 25.

z

KÖZPO

KÖZPONTI HEt.YISÉG: IV. KERÜLET, DEÁK FERENCZ-UTCZA 7.,- BÉCSI·UTCZA SAROK. FIÓKPÉNZTÁRAK: V. KER., SZABADSÁG-TÉR 3. SZ., VI. K-ER ... PODMANICZKY:·UrCZA 2. SZ •• VI. KER., TERÉZ·.KÖRUT 2. SZ., VII. KER., RÁKÓCZI-UT 28. SZ., IX. KER., CALVIN·T-ÉR 10. sz:

==

RtSZVtNYTÖKE:

=-

18,150.000 K

IGAZGATÓK: · cn. SCHMIDT JozsEF, FOLDtÁK VILMos, vezérigugat6.

6nzllgyi igazpt6.

AGGTELEKI Bu"ANOVITS S4NDOR, el n611:.

DR. ScHMIDT JozsEF, DR. KuNz JENO~ a.lolnlik, nzérigazgat6. alelnOk. GoMPERZ KAROLY, DR. Q~cHWtN~T GYOR GY, HAUSZMANN ALAJOS, HIRSCH JózsEF LAJOS, LovRIOH GuszTAv,

KO ROSI l MRE, jeld.lob k lt:ailnoaztily lgugtl6ja.

CZÉGVEZETOK:

NÉMETH TITusz, SztTANYI Gtz.A,

KALLIWODA FERENCZ, igazgató-helyettes.

WoLFNER JózsEF.

BECK LAJOS, értékpapiroszttly fönöke~

HAUSZMANN fERENCZ pénztAri filnök.

F-ELOGYELÖ·BIZOTTSÁG; H El NR ICH ALAJOS elnök.

DR. HoDossv SANDOR, DR. KRAusz

DR. METZLER JENO, levelezési os~. főnöke,

EDE,

DR. TOROK

PueHER IsTVAN.

v

osZtair fön6ke.

J OZSEF,

OgyéR.

Budape t, VI. kerület,

Budapest, VI. kerület, Teréz-köru 40-42. sz.

(Az tntó~e~ saját házában.)

SaLTtsz JózsEF, könyvelőségi

Teréz-körut 40·42. sz.

(Az Intézet saját házában.)

·

. ... ...,..., -· Díjtartalék 1909. deoz. 31•• ~ 18.000,000 K BiztositoH töke 1909. decz:. 31. 7 5.000,000 K Echiig kifizetett töke ... •• •• 15.250,000 K .

ALAPITTATOTt" ~ -.

~ tala~~·· :. -.

...)

_.t

..1~···~:·1

....

.

<r$ · ~

",; ~ - ..

. ember életére minden szokásban levő sn6doza.t--szerint a köyetkezlJ b~ztositásokat váUa.lja' Az Intézet az. á . biztositások • Járadék·b~tz t os1"táso k , F"lU· b"IZ t os1tások, · u. m. ta.nulmá.nm ka:to . el Kiházast SI ' J.., n&J. · á . esetekre· családi biztositások; Vegyes biztositások élet- és _h&láJesetekre A leg 16 agykorus l ' · e ~ k és a. legmérsekeltebb dijszabások mellett. Ismertetövel, tervezetekkel és mi d . n öse b felté t eIe . . • . n en. készséggel szolgál Y . 'tö ugy az Intézet Igazgatósága, mint az egyes vidéki üg'Vftö•--.r. k .. felVllág-osl ...,ssa1 nemu 'o~- ~ge _•

..

206

AZ 1J'JS

Elfog-ad betéteket takarékpénztári könyvecs ére, pénztárjegyre, cseRk-szá lára.

Leszámita vá tókat. elzálogkölcsönöket nyuj előnyös feltételek mel et . E éleget ad értékpapirokra. Érékpapirok véte ét s eladását lelkiismere-

Vasárnap, 1910. deczember 25

tes és jutányos feltételek mallett eszközöl. Adómentes 4/2°/o és 4'/4°/o-os záloglevelei legje b és legöiz osabb tőke­ befekte ést épeznek. Tűz- és betörésmentes pánczélszekrények bérbeadása a bérlő sajátzára alatt(Safe deposits). .;~,;~ Elnök-vezérigazgató: Székely Ferencz. .;J.:J.J& lelnbkök: zólyoml dr. Wágner Géza és klrál kútl .;J.J&.JA.)l.J&~ ,JI.J&Jt Bachruch Káro y. .JI .JI Jl.>t.li~.;I.JI

l

J

------- --

207

AZ 'D'JSÁG

VasiÚ'na.p, 1910. deczember 98.

-

foglalkozik a bankszerü üzletek ·. . összes ágávaf, mintlenkor a vi- · déki intézetek bevonásával. ~~

BUDAPEST, V., Arany -., ....

J~nos:_utcza ' ., ... ·,

Etfrópai

24

képviselője

a ·

l

•

, ungar1anmalynek segitségével mind nnemü merikába szóló átutalást a lege ényösebben bonyolit le.

NEW-YORK, {32. Broadway)

ÉS ,

BANK· ÉS BIZO • •• BUDAPEST, V. KERULET, ab

nw

~±Ha

ÜZLETE : ·· -UTCZA 17. SZAM _ &&G&~

Elfogad megbizásokat ugy a budapesti árués · értéktőzsde, valamint az összes külföldi tőzsdék részére a legelőnyösebb feltételek mellett. Min-_ dennemü bel- és külföldi értékpapirok, állampapírok, r" szvények, elsőbbségek, záloglevelek stb. vétele és e adása. .

Elölegek értékpapirokra. Fel· világositással minden irányban sz i vese n szolgálunk.

•

•

208

Vasárnap, 1910. deczember

AZ lJ'JSA.G

9~.

•tes. r

Magánosan álló egyének, gyermektelen házaspárok és olyanok részére, kiknek szükségletei tulhaladják vagyonuk kamatait, kiknek inkább áJI érdekükben, hogy maguknak minden veszteség nélkül élethossziglan nagyobb évi jövedelmet biztositsanak, mint az, hogy t6kéjüket örökö· seik részére megőrizzék, Iegalkalma. sabb egy életjáradék megszerzése.

Például egy 65 éves egyén 10.000 K betét után a takarék-pénztártól kamatokban 3·Sot0 =350 koronát kap évente, ellenben életjáradék fejében 10·680/0 = 1068 koronát kap évente; tehát több, mint háromszoros jövedelmetszerez magá.nak, .JZ.}Jl.JI~.:J~ ha a szerz6dést .)l.:Jl~.JA.:J

butorozott szobák, Oz lethelyiség ek, gyár ely"ségek_ családi házak, bármely czélra, bér ete, kiadása, vétele, eladása

,

t. f6váro

egmegbizhatóbb

,, z

vállalata.

a á ok, helyiségek legpontosabb nyilván artása.

élet- és jara ék-biztositó társaságnal Budapest, VI., Deák-tér An er-palota

Z7ó3

rJIJI~.Jt.>lrJI.JI.JI

ElEF 81- 8.

Gors, ole ó elintéz s.

Czlmre ügyelni.

TELEF 81-08.

Gyors, ole ó elintézés.

köti meg.

JI .JI •~ .fl .:J JI

Állomány 1909 végén: Összes vagyon 185,856.945·68 K. Biztositási áJ.lomány 87.825 szerződés. 572,938.766·19 korona. bíztositási tőke. 1,311.979·13 korona évjáradék.

Czlmrs ügyelni.

ZA lfogad betéteket • Bevált ta.ka.rékpén.ztári könyvecskékre és folyó (cheque) szá.mlá.ra.. """" JI JI Jl~rlfi.JJJJJ

'

jutalék és · oltségmentesen esedékes szelvényeket. rJIJI~JIJI.,..,.~• .,. ...

Elöleget nyujt érté~api·

-----=-~- rokra mérsekelt

kamat mellet

.JI tJAJIJIJAJI .-

•