Pedagógiai Program by Palini Inkey Boldizsár Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013

ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA NAGYAKNIZSA-PALIN

TARTALOMJEGYZÉK

Helyzetelemzés .......................................................................................................................................... 1

II.

Nevelési program ...................................................................................................................................... 3 II.1 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.......................................................................................................................................................... 3 II.1.1

Pedagógiai alapelveink .............................................................................................................. 3

II.1.2

A nevelés szakaszai .................................................................................................................... 3

II.1.3

A nevelés célja ........................................................................................................................... 4

II.1.4

A nevelő-oktató munka feladatai .............................................................................................. 4

II.1.5

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ..................................................... 6

II.2

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................. 8

II.3

Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ............................................................................................. 12

II.4

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok és tevékenységek .................................................. 13

II.5

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma ............................... 20

II.5.1

Pedagógusok feladatai............................................................................................................. 20

II.5.2

Az osztályfőnök feladatai ......................................................................................................... 20

II.6

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ............ 22

II.6.1

Hátrányos helyzetű tanulók ..................................................................................................... 22

II.6.2

Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása ................................................. 23

II.6.3

Tanulási nehézséggel küszködő tanulók ellátása .................................................................... 24

II.6.4

Tehetség-képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................................. 25

II.7

Tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogának gyakorlási rendje ........... 27

II.8

A szülő, a tanuló a pedagógus és az intézmény partnereinek kapcsolattartási formái .................. 29

II.9

A tanulmányok alatti vizsgák ........................................................................................................... 35

II.9.1

Osztályozó vizsga ..................................................................................................................... 35

II.9.2

Különbözeti vizsga ................................................................................................................... 37

II.9.3

Javítóvizsga .............................................................................................................................. 38

II.9.4

Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga ............................................................................ 38

II.9.5

Tanulmányok alatti vizsgák szervezése ................................................................................... 38

II.10

A tanulók felvételével és átvételével kapcsolatos szabályozás ....................................................... 41

II.11

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................................ 41

III.

Helyi tanterv ........................................................................................................................................ 43

III.1

A választott kerettanterv megnevezése .......................................................................................... 43

III.1.1

A kerettanterv kötelező órái.................................................................................................... 43

III.1.2

Szabadon tervezhető órakeret elosztása ................................................................................ 45

III.1.3

Kötelezően és szabadon választható órák ............................................................................... 47

III.2

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ................................................................ 48

III.3

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .................. 49

III.4

Mindennapos testnevelés ............................................................................................................... 50

III.5

Választható tantárgyak, foglalkozások ............................................................................................ 50

III.6

Csoportbontások szervezése ........................................................................................................... 51

III.7

A tanulók értékelésének helyi rendszere ........................................................................................ 52

III.7.1

Értékelés formái....................................................................................................................... 53

III.7.2

Értékelés módjai ...................................................................................................................... 54

III.7.3

Értékelésnél használt dokumentumok: ................................................................................... 55

III.7.4

Értékelés alapja........................................................................................................................ 55

III.7.5

Beszámoltatás, számonkérés formái ....................................................................................... 56

III.7.6

Magatartás, szorgalom értékelésének módja ......................................................................... 58

III.7.7

A tanulók jutalmazásának elvei ............................................................................................... 61

III.8

A tanulók fizikai állapotának mérése............................................................................................... 62

III.9

Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek................................................................................ 64

III.9.1

Egészségnevelési program....................................................................................................... 64

III.9.2

Környezeti nevelési program ................................................................................................... 65

III.10

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................................... 68

III.10.1

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ....................................................... 68

III.10.2

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység.............................................................. 69

III.11

Egész napos iskola ....................................................................................................................... 71

III.12

Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ............................................................ 71

III.13 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................................................................ 73 IV.

IV. Hatályba lépés, felülvizsgálat ......................................................................................................... 76

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

I. Helyzetelemzés Az iskola bemutatása Nagykanizsa palini városrészének iskolája, az 1600-as években földesúri kúriának épült Elek- kastélyban működik, amely mára – a többszöri átalakítás, átépítés miatt nem sokat őriz eredeti formájából. Az épület 1946 óta oktatási intézmény. Az iskola, a közelében lévő óvodával együtt kiváló környezeti adottságokkal rendelkezik. Annak ellenére, hogy a település (Palin) középpontjában helyezkedik el, a főúttól mégis megfelelő távolságra, 3 hektáros őspark közepén. Az évek során toldozott iskolaépületet 1999-ben állami és önkormányzati támogatásból teljesen felújították, átépítették, így a város legkorszerűbb, minden igényt kielégítő iskolája lett. Tantermei, egyéb oktatási és szolgáltató helyiségei (könyvtár, orvosi szoba, tornaterem stb.) korszerűnek mondhatók. Az épület és berendezései a nevelő – oktató munkát célszerűen szolgálják. 21-28 fős osztálylétszámaink is ideálisnak mondhatók. Az egészséges életmód, a mozgástér biztosítása mellett lépést tart az intézmény a kor igényeivel, 2001 óta kiemelten kezeli az iskola a német nyelv és az informatika oktatását. 2005 óta a német és az angol nyelvek közül választhatnak tanulóink melyeket 2013. szeptembertől a negyedik osztálytól - felmenő rendszerben- emelt óraszámban tanítunk. A viszonylag kis létszámú intézményben a nevelőtestület arra törekszik, hogy - kihasználva a környezeti adottságokat és feltételeket – olyan nyugodt, családias légkört alakítson ki, amelyben minden tanuló megtalálja helyét és szerepét az iskola tevékenységrendszerében, amelyben minden diák egyéni hajlamainak és képességeinek megfelelő figyelmet kap. A társadalom olyan szabadság birtokába jutott, amelyre nem készült fel. Azok a negatív jelenségek, amelyek a külvilágban megtalálhatók, az iskola életébe is beszűrődtek. A gyerekek behozzák mindazokat a feszültségeket, amelyeket a családban, a körülöttük lévő világban tapasztalnak. Másrészt a korlátlan lehetőségek miatt a gyerekek nagyon sok filmet néznek meg a műholdas adók és videotékák kínálatából, s tudatukban gyakran összekeveredik a film és a valóság. Ezért akkor járunk el helyesen, ha (a szülőkkel közösen) megtanítjuk őket élni a lehetőségekkel, és felhívjuk figyelmüket a rájuk leselkedő veszélyekre is, erősítjük akaraterejüket, kitartásukat, pozitív életszemléletüket, hogy értékes életet élhessenek.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Tárgyi feltételek Az iskolaépület műszaki állapota az előírásoknak megfelelő. Az iskola felszereltsége, bútorzattal való ellátása, belső esztétikája, otthonossága jó. Egy osztályra jutó tanulók száma: 24,3 fő, Osztályteremként használt termek száma: 8 Szertárak száma: 7 Tornaterem mérete: 288 m2 Udvar: 3 ha, sportpályával A könyvtár szabadpolcos rendszerű, a könyvtári egységek száma: 6500

Eszközök: a törvény által előírt taneszközökkel az iskola rendelkezik Személyi feltételek A tanulói létszám 185-200 körül állandósul. A nevelőtestület létszáma: A nevelők létszáma alsó tagozatban

18 fő :

5 fő

felső tagozatban

8 fő

napköziben

4 fő

gyermek és ifjúságvédelmi felelős: 1 fő (½ álláshelyen)

A nevelőtestület döntő többsége szakmailag jól felkészült, munkájára igényes, önképzésre és megújulásra kész, szakképzett pedagógus. A tantestület nevelői szívesen próbálnak ki új eljárásokat, programokat. Jellemzőjük az innovációs készség, a tanulók egyéni fejlődését is figyelembe vevő tehetséggondozás. A tantestületi légkör demokratikus és jó, az alkotómunka feltételei adottak. A szakmai viták eredményesen segítik a problémák megoldását, a szakmai döntések többségi vélemény alapján születnek.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

II. Nevelési program II.1 Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és céljai, feladatai, eszközei, eljárásai II.1.1 Pedagógiai alapelveink - Tanulóink érezzék jól magukat iskolánkban, fedezzék fel önmagukat és környezetük értékeit. Tudjanak különbséget tenni az őket érő pozitív és negatív hatások között. - Váljanak művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá és boldogságra képes egyénné. - Iskolánkból kikerülve tudjanak érvényesülni és beilleszkedni társadalmunkba. Szerezzék meg a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, eszköztudást. - Készítsük fel diákjainkat arra, hogy képesek legyenek helytállni Magyarországon, Európában és a globalizálódó világban. - Tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, védjék a természet értékeit. - Ismerkedjenek más népek kultúrájával, szokásaival. Igényük legyen idegen nyelvek elsajátítására. Törekedjenek az előítélet-mentességre. - Szerezzék meg a szükséges ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat az egészséges életvitelhez. - Iskolánk magas színvonalú ismeretközléssel emelje tanulóink tárgyi tudását, problémamegoldó képességét, kreativitását.

II.1.2 A nevelés szakaszai Kt. 8. § (3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: a) Az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető szakasz. b) A harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő szakasz. c) Az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz. d) A hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

II.1.3 A nevelés célja Célok az alapfokú nevelés-oktatás első-második szakaszára (1-4. évfolyam): - Átvezetni a gyermekeket az óvoda játékközpontú világából az iskolai tanulás rejtelmeibe. - Az iskolába lépő kisgyermekekben kifejleszteni a megismerés, megértés és tanulás iránti nyitottságot. - Megteremteni az elemi műveltség alapfokú feltételrendszerét. - Megtanítani a tanulási stratégiák alapjait. - Teret adni a gyermekek játék és mozgás iránti szeretet-megnyilvánulásainak. - Segíteni a kisgyermekek kiegyensúlyozott testi és lelki fejlődését. Célok az alapfokú nevelés-oktatás harmadik-negyedik szakaszára (5-8. évfolyam): - Az "egymásra épülés" elve alapján folytatni az első-második szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését. - Bővíteni a tanulási stratégiák körét az alapműveltség továbbfejlesztésével. - Az eltérő életkori sajátosságok figyelembevételével eljuttatni tanulóinkat az érzékelés útján szerzett tapasztalatoktól (10-12 éves tanulók) az elvont fogalmi és az elemző gondolkodásig (13-14 éves tanulók). - Megfelelően felkészíteni tanulóinkat érdeklődésük, képességük alapján a továbbtanulásra, a társadalomba való beilleszkedésre. - Megalapozni tudásukat, hogy a továbbtanulás megkezdésekor rendelkezzenek megfelelő alapokkal, tantárgyi tudással.

II.1.4 A nevelő-oktató munka feladatai Alapelvek: - Az egészséges nemzeti önbecsülés érdekében meg kell ismerni tanulóinknak népünk történelmét, művészetét, a hazai természeti adottságokat, gazdasági lehetőségeinket, a tudományos életben elért eredményeinket, szokásaink ünnepeink lényegét. - Mindennapi gyakorlatban tanulóinknak találkozniuk kell a természeti és társadalmi környezet megismerésével és megóvásával. - Szükséges, hogy belső késztetést érezzenek arra, hogy az őket körülvevő világot a teljesség igényével megismerjék: - Megfigyelés megtanítása. - Kísérletezés fontossága. - Kommunikáció fejlesztése. - Ismeretszerzés eszközeinek birtoklása. 4

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin - Önfejlesztésre való törekvés. - Megalapozzuk az egészséges és kulturált életmód, személyi higiéné, környezet tisztasága iránti igényességet. - Megtanítjuk gyermekeinket, hogy óvják, védjék egészségüket, és felismerjék az ártalmas hatások elkerülésének szükségességét. - Megismertetjük tanulóinkat idegen népek kultúrájával, szokásaival, nyelvével. - Törekszünk az előítélet-mentesség, a tolerancia, vallási, világnézeti semlegesség megtartására és megtanítására. Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első-második szakaszára (1-4. évfolyam): - A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre építve fejlesztjük a gyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét. - Előmozdítjuk érzelemviláguk gazdagodását. - Megalapozzuk tanulási szokásaikat. - Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, feladat- és problémamegoldáshoz. - Elősegítjük a tanulási nehézségek leküzdését. - Figyelembe vesszük a gyermekek szociális-kulturális környezetét, és eltérő ütemű érési szakaszait. - Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását. - Tudatosítjuk a humánus magatartásmintákat, szokásokat. Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás harmadik-negyedik szakaszára (5-8. évfolyam): - Törekszünk arra, hogy tanulóink rendelkezzenek megfelelő alapismeretekkel, melyeket sok gyakorlással, az ismeretek gyakorlati alkalmazásával koncentráltan állítunk össze. - A tanulási tevékenységek folyamán tanulói közösségben fejlesztjük önismeretüket, együttműködési készségüket, szolidaritásérzésüket, empátiájukat. - Olyan feltételeket teremtünk, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságukat. - A gyengébb képességű tanulóinkat a differenciálás eszközeivel juttatjuk el a kívánt feladatszintre. - Kiemelkedő képességűek számára lehetőséget biztosítunk a megmérettetésre (versenyek). Kellő figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra (szakkör). - Emelt óraszámú oktatást biztosítunk a magyar, matematika, idegen nyelv terén.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin - Pedagógusaink rendszeresen használják, alkalmazzák a segítő együttműködés formáit (közös feladatmegoldás, közös kirándulás, programok). - Megfelelően orientáljuk a tanulmányaikat befejező diákjainkat, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a középfokú oktatási intézmények értékrendjéhez, elvárásaihoz.

II.1.5 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Az előbbiekben felsorolt feladatok megvalósítása a tanítási órákon és tanórákon kívüli tevékenységek során lehetségesek. Ám ezekhez a tevékenységi formákhoz folyamatosan reális értékelést is tervezünk. A szakirodalom alapján megállapíthatjuk, hogy a nevelés eszközei, eljárásai a gyermek fő tevékenységi formáit jelentik, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. Az eljárásokat, eszközöket azért alkalmazzuk, hogy általuk elérjük a kitőzött nevelési célt, kiküszöböljük a negatív hatásokat, pozitív cselekedetekre késztessünk. Mi mindig eljárások rendszerében, kombinációjában gondolkozunk, hozzáigazítjuk módszereinket az előzőekben már megfogalmazott, leírt céljainkhoz. Figyelembe vesszük azonban tanulóink életkori sajátosságait, értelmi, érzelmi fejlettségét, képességeit, valamint ezeken kívül nevelőink személyiségét, pedagógiai kulturáltságát felkészültségét is. Igazodunk továbbá a mindenkori szituációkhoz is. Iskolánkban a nevelésfolyamatában betöltött szerepük szerint csoportosítjuk eszközeinket, eljárásainkat. Meggyőzés, felvilágosítás, tudatosítás lehetséges módszerei: - Minta. - Példa, példakép. - Eszménykép. - Bírálat, önbírálat. - Beszélgetés. - Előadás. - Vita. - Beszámoló. A tevékenység megszervezésének módszerei: - Megbízás. - Ellenőrzés. - Értékelés. - Játékos módszerek. - Gyakorlás. 6

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin A magatartásra ható módszerek: a) Ösztönző módszerek: - Ígéret. - Biztatás. - Elismerés. - Írásbeli-szóbeli dicséret. - Osztályozás. - Pontozás. - Jutalmazás. b) Kényszerítő módszerek: - Felszólítás. - Követelés. - Parancs. - Büntetés. c) A negatív viselkedés kialakulását a következő módszerekkel próbáljuk megakadályozni: - Felügyelet. - Ellenőrzés. - Figyelmeztetés. - Tiltás. - Elmarasztalás. - Intés. Nevelési módszerek különböző formái: a) Információinkat a nyelv segítségével továbbítjuk tanulóinkhoz:

b) Nyelven kívüli eszközökkel is kifejezzük közleményeinket:

c) A szociális technikák azt foglalják magukba, amikor tanulóink a családtól, majd az iskola közösségétől viselkedési és magatartási mintákat kapnak. 7

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

II.2 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiség az ember egyéni tulajdonságainak összessége, amelyek a külsőkörnyezeti hatásokra alakulnak ki, és amelyeken keresztül az újabb környezeti hatások átszűrődnek. A személyiség fejlesztésében nagy jelentősége van az egyénre ható nevelési tényezőknek, viszont ugyanazokat a pozitív hatásokat más személyiségnél más-más nevelési eszköz segítségével érhetjük el. Ezért fontos a tanulók adottságainak, tulajdonságainak minél jobb megismerése, a nevelőmunka mozzanatainak, céljainak, feladatainak megtervezése. Iskolánk Pedagógia Programja a NAT-ra épülő kerettantervi ajánlásnak megfelelően leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Feladatok: - A NAT-ra épülő kerettantervi ajánlásnak megfelelő, alapvető, egységes tartalmak átadása, elsajátítása. - Az ezekre épülő egyéni és közösségi szempontú differenciálás. Célunk, hogy tanulóink minél teljesebben bontakoztassák ki személyiségüket, összhangban: - Különböző szintű adottságaikkal. - Eltérő mértékű fejlődésükkel. - Az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal. - Egyéb, érdeklődési körüket érintő tevékenységeikkel. - Spontán tapasztalataikkal. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók műveltségét, világszemléletük formálását, társas kapcsolataikat, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adunk elsőbbséget: 1. Az iskola Pedagógiai Programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, közösségi életnek. 2. Fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, tanulásuk hatékonyságát, eddze akaratukat, kitartásukat, önértékelésüket. 3. Járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk kialakításához, megszilárdításához. A helyi tanterveket is magába foglaló Pedagógiai Programunk olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amely középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll. Figyelembe kell vennünk, hogy az oktatás, nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Célkitűzéseink alapján az alábbi feladatok köré csoportosítjuk személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Az értelem kiművelése terén: - A megismerési vágy fejlesztése. - Tapasztalati és értelmező tanulás elsajátítása. - A gondolkodási műveletek elsajátítása, figyelembe véve az életkori sajátosságokat: konkrét műveletek (1-4. osztály), a gondolkodás szemléleti kötöttsége (5-6. osztály), formális műveletek absztrahálása, elvont fogalmi és elemző gondolkodás (7-8. osztály). - A gyerekek érdeklődésének fejlesztése (problémafelvetéssel, a feladatok sokszínűségével, a gyakorlati élet jelenségeinek értelmezésével). - A felfedezési vágy fejlesztése (sokirányú tapasztalatszerzés lehetőségének biztosításával, életkornak megfelelő kérdésfeltevéssel, magyarázattal). - Az értelmezési vágy fejlesztése (a nézetek ütköztetésével, alkotó vitával, tapasztalatok összegzésével). - A játékszeretet és az alkotóvágy fejlesztése (oldott hangulatú foglalkozások, pozitív légkör megteremtésével, népi hagyományoknak megfelelő játékok megismerésével, az esztétikus környezet megteremtésével, példaadással, az egyéni teljesítmények dicséretével, értékelésével). - A tanulási teljesítményvágy fejlesztése (egyéni fejlődés eredményének pozitív értékelésével, a kudarcok okainak feltárásával, a tanulás gyakorlati értékének megismertetésével, az önfejlesztés igényének, képességének, valamint a továbbtanulási szándék megfelelő irányú kialakításával). - Megfelelő kommunikációs, olvasási, számolási készség kialakítása. - Hazaszeretet érzésének kialakítása (példaképek ismertetése, a gyerekek életkorának megfelelő ünnepségek szervezése, tudósaink munkásságának, művészeink alkotásainak megismertetése). Az ismeretek átadása során a megtanítás stratégiáját választjuk, melynek folyamatos, következetes lépései szabályozzák a tanulási folyamat segítését. Általános és speciális képességek kialakításának feladatai a műveltségi blokkokban fogalmazódnak meg. Ide tartozik a folyamatos önképzés képessége, a lényeglátó-elemző képesség, az általánosító képesség, a művészetek befogadásának képessége, stb. Segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: A nevelés a szociális értékrend megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának megfelelő szociális magatartás, a képességek kialakulásának elősegítése. Alapvető szempontok: Fontosnak tartjuk: - Rendszeresen használni a segítő együttműködés változatos formáit. - Elősegíteni a pozitív szociális szokások kialakulását, fejlődését. 9

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin - Segíteni a globális értékrend kialakítását, fejlesztését, a szociális értékrend alapvető szabályainak megismerését, a szabálytudat kialakulását, a döntési szabadság és felelősség szerepét. A szabályok közös megfogalmazása, elfogadása után a szituációk megbeszélése alkalmat ad normák széles körű megismerésére, a jó és rossz cselekvés megkülönböztetésére. - Segíteni a tanulók sajátos, egyéni értékrendjének kialakulását – a tanulók a mindennapi életben tapasztalják meg az egyének, a csoportok kölcsönös megértésének, együttműködésének előnyeit. - Segíteni a szociális szokások, készségek kialakulását, felismerve, hogy a hasonló helyzetek hasonló magatartást váltanak ki (munkafegyelem, alkalmazkodás, segítőkészség, stb.). - Fejleszteni a tanulók szociális ismereteit. - Kialakítani, hatékonnyá tenni a szociális kommunikációt. - Olyan érzelmi légkört teremteni az osztályokban, a tantestületben, ahol a tanulók és a pedagógusok is biztonságban és jól érzik magukat, ahol a tanulók érzelmi karaktere, személyisége jól fejlődhet, képesek verbális eszköztáruk fejlesztésével minél eredményesebb érvényesülésre. - Fejleszteni a szociális érdekérvényesítést – a tanulók közötti optimális kapcsolat biztosítása érdekében. - Kibontakoztatni, fejleszteni a segítőkészséget – megtanítani a segítés elvárt és elismert viselkedésformáit. - Az együttműködési képességet fejleszteni olyan légkör teremtésével, ahol a közös érdek és a segítés egyaránt érvényesül. - Az egészséges versengés, versenyszellem képességét fejleszteni – megkövetelni a szabályosság, az esélyegyenlősség és a segítés szabályainak betartását. Egészséges és kulturált életmódra nevelés: Az egészséges életmód a szeretet, a pszichikum, a kulturált életmód, a személyes szükségletek, vágyak kialakulását segíti elő. Mindezért fontos: - Az egészséges életmód megismertetése a tanulókkal, az életkori sajátosságoknak megfelelően (egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás; a lakás, az iskola, berendezéseinek rendben tartási igénye; a háztartási és a házkörüli munkák; a közlekedési szabályok ismerete, balesetvédelem, a tudatos, felelős fogyasztói magatartás fontossága.) - A testi képességek fejlesztése (gazdag diáksportköri munka, a település sportolási lehetőségeinek kihasználása, kézügyesség fejlesztése, mozgáskultúra fejlesztése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokkal). 10

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin - A lelki egészség fontosságának megismertetése (az igaz értékek, a megfelelő viselkedésformák erősítése, a konfliktushelyzetek megoldásának technikái, a stresszhatások mérséklése). - Az önértékelő képesség fejlesztése. - Az önismeret fokozatos fejlesztése, (jó tulajdonságainak, öröklött adottságainak felismerése, ami alapján kialakulhat az irányultság, hogy mire van tehetségük, rátermettségük). - A testi-lelki betegségek elleni védekezés módjai, drogmegelőzési ismeretek átadása. - A művészeti befogadóképességek fejlesztése (zenei, képzőművészeti alkotások megismertetése, elemzése). Fontosnak tartjuk, hogy az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus környezet, ahol a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket. Az egészséges és kulturált életmódra neveléssel részletesen az Egészségnevelés és a Környezeti nevelés fejezetekben foglalkozunk. A szakmai képzés alapozása: Az alkotóképesség, a kreativitás lehetővé teszi a tanulók sokszínű problémamegoldó képességének, egész személyiségének teljesebbé válását, ezért óvodáskortól kezdve tudatosan megtervezzük a fejlesztési feladatokat. Ennek elemei: - Az alkotó tevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmak feltárása. - Olyan tanórán kívüli szakkörök szervezése, amelyek lehetővé teszik az alkotótevékenység kibontakoztatását. - A szabályhasználat és szabályalkotás képességének mint az alkotóképesség összetevőjének fejlesztése. - A leírt szabályok szerinti önálló feladatmegoldások rendszeressé tétele. A személyiségfejlesztés feladatai az egyes tantárgyak tanítási céljaiban, feladataiban konkretizálódnak, tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben egyaránt.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

II.3 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Életminőségünk, egészségi állapotunk döntő mértékben meghatározza életkilátásainkat, jövőnket, egyéni, családi és közösségi szinten egyaránt. Az iskola feladata, hogy személyi és tárgyi környezetével segítse azokat a pozitív beállítódásokat, magatartási formáknak és szokásoknak a kialakítását, melyek a gyermekek egészségi állapotát javítják. Az egészségfejlesztés céljai: - javuljon az egészségfejlesztésben részt vevők életminősége és egészségi állapota; - elősegíteni a tanulók egészségfejlesztési gondolkodásmódjának kialakulását; - elősegíteni a tanulók magatartásának, életvitelének helyes kialakítását; - elősegíteni, hogy a tanulók képesek legyenek felnőtt korukban is a saját egészségükre felügyelni, azt javítani. Az egészségfejlesztés feladata: - az iskolai közösséget érintő problémák megfogalmazása; - a problémák megoldását célzó programok tervezése, megvalósítása, értékelése, melynek során partnerként együttműködünk az egészségügyi hálózat szakembereivel (iskolaorvos, védőnő, iskola-pszichológus, ÁNTSZ, stb.), és a folyamatba bevonjuk az iskola tanulóit, biztosítva a beleszólás és az aktív közreműködés lehetőségét; - mindezzel erősítjük mind az egyén, mind egy adott közösség autonómiáját, önbizalmát, egyúttal felelősségérzetét is; - megpróbáljuk csökkenteni az egészség egyenlőtlenségeket, kiküszöbölni a méltánytalan különbségeket. Egészségfejlesztési programok: - biztosítjuk a prevenciós programok működését az egészségre káros szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer használat ) megelőzésére; - tanórai foglalkozások, osztályfőnöki órák keretében egy-egy egészségfejlesztési téma feldolgozása; - kortárselőadások szervezése; - november hónap során iskolai egészségnap szervezése, melynek keretében az egészség számos területét érintve vetélkedőket bonyolítunk le, szakemberek bevonásával előadásokat tartunk; - a napközis foglalkozásokon kiváló alkalom nyílik az étkezési és napirendi szokások helyes kialakítására.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

II.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok és tevékenységek A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közös érdek, cél, értékrend és tudat tart össze. A közösség egyénekből áll, az igazi közösség fejlődésével hozzájárul tagjai fejlődéséhez, így több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. Alapelveink: Az iskolai közösségek biztosítják a fejlődést tagjaik számára. Az emberi élethez, a társadalomban való eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely a társas viselkedési szabályok, a tolerancia, az önérvényesítés gyakorlásának színtere, az emberi, kulturális, szociális értékek hordozója. Értékrendje tagjai tudatos elfogadásán, megállapodásán és betartásán alapul. Célunk az iskolánkra eddig is jellemző pozitív légkör megtartása, amely a közösségi nevelés eredményeként alakult ki. Iskolánk közösségei nyitottak a társadalomból, a közvetlen környezetből érkező igények, ötletek, egyéni kezdeményezések felé, amennyiben ez saját értékrendjükkel nem ütközik. Nevelőmunkánk sikerének egyik záloga az egységes pedagógiai szemlélet, a közösen, az iskola egyes fórumai által is megvitatott és elfogadott értékrend. Továbbá pedagógusaink hiteles magatartása, saját személyiségük vállalása, pozitív tulajdonságaik fejlesztése. Az iskola demokratikus légkörének megtartása alapvető célkitűzésünk. Törekszünk arra, hogy az egyes tantárgyak nevelési céljaihoz igazodva a tanulók elsajátítsák a fogyasztóvédelemmel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válás elkerülésével kapcsolatos ismereteket. Gyakoroltatjuk az erőszakmentes konfliktuskezeléssel kapcsolatos technikák alkalmazását. A közösségfejlesztés: Feladatai: - Az osztályok, évfolyamok, napközis csoportok, egyéb közösségek közös életének megszervezése, felelősi rendszer, megbízatások kialakítása, szabályok megalkotása, ellenőrzések, értékelések rendszerének kidolgozása, rendszeres alkalmazása. Felhasználja a pedagógus az iskola hagyományait, egységes nevelési elveit, saját gyakorlati tapasztalatait. - A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően szervezzük a közösségeket. A képzés első-második szakaszában, az 1-4. osztályos közösségekben a programokat, tevékenységi formákat a tanítói irányítás szabályozza. Fontos az érzelmi kötődés, a nyitott, elfogadó légkör. Megjelennek az öntevékenység elemei ezek fejleszthetők, de nem válnak általánossá. 13

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin A képzés harmadik-negyedik szakaszában (5-8. osztály) felerősödnek az öntevékeny mozzanatok, különbözőérdeklődési irányok szerint alakulnak ki, új, baráti csoportok, párok, más kapcsolatrendszerek. Egyre nagyobb szerepet kap az önismeret, az önmegvalósítás, a közösség önálló arculatának kialakítása, a közösségi szerepek kialakításának igénye. A fejlettebb közösségek öntevékenyen szervezik életüket, a feladatok megoldására alternatív javaslatokkal válaszolnak. A kivitelezésnél az ellenőrzésben, segítségnyújtásban, nagy szerepe van a pedagógusnak. A kollektív megbízatások (ügyelet, programszervezések) vállalása, teljesítése, a közös erőfeszítést követő siker élménye nagyban fejleszti a közösség életét, újabb kapcsolatok szerzésére ad lehetőséget. Az önkormányzás rendszerének kialakítása: A közösségeknek a nevelő közvetítésével meg kell fogalmazni a problémákat, a megoldandó feladatokat. Célkitűzéskor meg kell határozni, mikor tekintik megoldottnak a feladatot, meg kell tervezni a megoldás menetét, eszközeit, felelőseit, a határidőket, ellenőrzéssel, értékeléssel, a tárgyi feltételek megteremtésével. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: Minden osztály, minden közösség előnyösen akar különbözni más hasonló csoportoktól. Az összetartozás élményét segítik a közös hagyományok, közösen átélt élmények, iskolai rendezvények, versenyek, a „palini iskolásnak lenni” érzése, kirándulások stb. A pedagógus feladata a legkisebb siker észrevétele, értékelése, a pozitív tendenciák erősítése, a negatív tendenciák szembesítése az iskola értékrendjével, alternatív megoldások keresése. - A tanulók ismerjék meg közösségeinkben a társas együttélés szabályait, rendelkezzenek alapvető értékeink ismeretével. - Ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző vonásait, nemzeti kultúránk értékeit. - Sajátítsák el azokat az ismereteket, egyéni és társadalmi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a hazánk és népünk megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. - Legyenek nyitottak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság elfogadása iránt. - Váljanak érzékennyé környezetük iránt, életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá. - Szerezzenek tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. - Legyenek képesek az új audiovizuális környezet megértésére, szelektív használatára. 14

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin - Tanuljanak meg tanulni. - Legyenek képesek a felnőttekkel és társaikkal egy adott témáról anyanyelvükön kommunikálni. - Tudjanak életmódjukkal kapcsolatban helyes döntéseket hozni. - Ismerjék a testi egészségüket, lelki életüket veszélyeztető környezeti hatásokat, ezek elkerülésének módjait. - Legyenek képesek önálló véleményalkotásra, véleményük viták során történő ütköztetésére. - Legyenek képesek önellenőrzésre, egymás segítésére. - Legyenek felkészülve arra, hogy életük során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. - Tevékenységükkel erősítsék a közösséghez való kötődést. A közösségi nevelés területei az iskola keretein belül: - Tanórák (szaktárgyi, osztályfőnöki). - Tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (napközi, kirándulás, szakkör, egyéb rendezvények). - Diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (diák-önkormányzati munka). A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: Alapvető feladat a véletlenszerűen egy osztályba kerülő tanulókból olyan közösség formálása, amely képes egy közös értékrend elfogadására, egymás segítésére, a kölcsönös segítségnyújtásra, egymás közös ellenőrzésére, a munka szervezésére, a közvetlen tapasztalatszerzés segítésére, a tanulók önállóságának, öntevékenységének kialakítására, fejlesztésére. Valamint szükség van a közös cselekvések fejlesztésére is: példamutatással, értékeléssel, továbbá bírálat, önbírálat segítségével – a pedagógus közvetlen, majd közvetett irányításával. A közösség legyen képes a már elért eredmények megtartására és fejlesztésére, a tananyag minél jobb elsajátítására különböző munkaformákkal. Az egyes tantárgyak közösségfejlesztési feladatait a tantárgyi követelmények tartalmazzák.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin A tanórán kívüli foglakozások közösségfejlesztési feladatai: Az iskolai munka szerves részeként a tanórán kívüli foglalkozásokon belül megkülönböztetünk: 1. Kötött, tanórán kívüli foglalkozásokat: - Napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokat. - Iskolai sportkört. 2. A kötetlen tanórán kívüli foglalkozásokat, melyeknek formáiról a tantestület dönt: - A tanulói (szülői) igények ismeretében. - A rendelkezésre álló szakemberek körét figyelembe véve. - Az anyagi lehetőségek figyelembevételével. - A tanulói leterheltséget figyelembe véve. Iskolánk igény és lehetőség szerint az alábbi tanórán kívüli foglakozásokat kínálja: a./ Napközis foglalkozások, tanulószoba b./ Sportkörök: - Tömegsport - Szivacskézilabda - Labdarúgás - Modern tánc - Sakk - Úszás c./ Szakkörök: - Énekkar (alsó és felső tagozat) - Furulya - Informatika - Magyar - Természetismeret - Rajz és vizuális kultúra - Történelem - Néptánc d./ Nyelvi szakkörök: - Angol - Német e./ Versenyek: 16

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin - Tanulmányi versenyek: helyi, kistérségi, megyei, országos szintig felmenő és nemzetközi versenyek (magyar nyelv és irodalom, matematika, számítástechnika, biológia, rajz, idegen nyelv, történelem, stb). - Kulturális ( szavaló, népdal, néptánc, modern tánc, stb.). f./ Házi bajnokságok különböző sportágak keretében. g./ Házi versenyek a tanulmányi és kulturális versenyek előtt. h./ Jeles napok: - Víz Világnapja - Föld Napja. - Gyereknap - Tehetségnap i./ Erdei iskola: a tanórán kívüli programokon, így az erdei iskolai programon is a részvétel önkéntes, a felmerülő költségek a szülőket terhelik. j./. Tanulmányi kirándulások. k./. Múzeumlátogatások. l./ Színházlátogatások. m./ Mozi-látogatások. n./ Ünnepi műsorok, megemlékezések. o./ Egyéb: diákétkeztetés – a napközis tanulók háromszori ékeztetése, valamint igény szerint ebéd (menza) biztosítása. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési díjakat az iskola által meghatározott módon kell fizetni. Programok éves lebontásban: - Évnyitó – iskolai szintű. - őszi kirándulások – osztályszintű. - Október 6.: megemlékezések iskolai szinten. - Október 23.: megemlékezés iskolai szinten. - December 6.: Mikulás Kupa. - December közepe: karácsonyi vásár Osztály-ajándékozás. Iskolai karácsonyi műsor. - Február: Farsang – iskolai szintű. - Március 15.- iskolai műsor. Tehetségnap – iskolai szintű Városi műsorok, koszorúzások. 17

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin - Május: Osztálykirándulások. Erdei iskolák. Gyereknap - Június: Ballagás. Évzáró, bizonyítványosztás. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: Az iskolai DÖK a tanulók önirányító, önszervező közössége, melynek keretében önállóan intézik saját ügyeiket. Életkori sajátosságaikból kifolyólag általános iskolánk felső tagozatában működik, de itt is a segítő pedagógus irányítása mellett, sokszor a pedagógusközösséggel együttesen. Iskolánk diákönkormányzata minden év szeptemberében újraalakul, demokratikus úton választja saját vezetőit, tisztségviselőit. Ezután megfogalmazzák azokat a célokat, feladatokat, melyeket az adott évben megvalósítani kívánnak. Célok, feladatok: Elsősorban közösségépítő jellegét erősíti a már kialakított hagyományok, programok szervezése, lebonyolítása. A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése is fontos szerepet játszik. - Hulladékgyűjtés. - Helyi pályázatok, versenyek kiírása, lebonyolítása, - Rajzverseny. - Egészséges életmódra nevelő verseny. - Farsangi műsoros jelmezverseny. - Ki mit tud? - Az alsós iskolatársaknak ajándékozás Mikulás-nap keretében. - Mikulás-kupa, játékos sportverseny aktuális feladatokkal. - Farsangi szponzor-gyűjtés, színvonalas ajándéktárgyak gyűjtése. - Nemzeti értékeink ápolása, ünnepeinken, megemlékezéseinken a nemzeti érzés mélyítése. - Olyan tevékenységeket szervez a DÖK, amelyek értékes esztétikai élményeket nyújtanak a közösség tagjainak, és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség is. - A közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységek szervezése.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin - A DÖK érdekképviseleti szerepet is betölt iskolánkban, itt azonban elsődleges céljuk a közösség érdekében végzett tevékenységekért a közösség előtti dicséret, ezzel is előmozdítani kívánják olyan egyéniségek kialakulását, akik szívesen kapcsolódnak be, majd kezdeményezik érdekes, hasznos tevékenységek lebonyolítását. - Összességében célunk olyan közösség kialakítása, amely büszke sikereire, és értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. A szabadidős tevékenység: A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglakozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz, és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. . A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: - Jó kapcsolat kiépítése az adott korosztállyal, szüleikkel, valamint a tevékenységet segítő külső szakemberekkel. - A csoportokban végzett közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, a társak és a foglalkozásvezetők elfogadása. - Tartós aktivitásra ösztönzés. - Erős érzelmi-értelmi felhívó erővel bíró témák kijelölése. - Olyan csoportok kialakításának segítsége, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére. A könyvtár közösségfejlesztő feladatai: - Az iskolai könyvtár rendszeres látogatása már első évfolyamtól segít a közös olvasási élmények megszerzésében. A napközis csoportok könyvtárlátogatása is beletartozik ebbe. - A tananyagba épített könyvtárórák, a könyvtári viselkedés szabályainak ismerete az olvasóvá nevelésben segítenek.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

II.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma II.5.1 Pedagógusok feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi intézményi feladatai: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, pótvizsgák, osztályozó vizsgák lebonyolítása kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

II.5.2 Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: hagyományos és/vagy digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. Tanulmányi kirándulásokat szervez osztálya számára.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

II.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló az a gyermek, aki különleges bánásmódot igényel, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló. Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, és a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló.

II.6.1 Hátrányos helyzetű tanulók Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához nyilatkozatot ad a szülő. A nyilatkozattétel önkéntes. A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete a „NYILATKOZAT halmozottan hátrányos helyzet megállapításához”. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján járó ellátásokon felül további kedvezmények, támogatások, segítő pályázatok igénybevételére válnak jogosulttá. Hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók támogatási formái: a./ Étkeztetés: Az oktatás 1-8. évfolyamán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekeknek az étkezés ingyenes. b./Tankönyvellátás: Az iskolai tankönyvrendelkezésnek biztosítania kell, hogy a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulóknak. c./Oktatás: A nevelési-oktatási intézmény gondoskodik a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásáról. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók támogatási formái:

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Iskolaválasztás: A körzetes általános iskola feladatainak ellátása keretében a felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben részesíti a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket/tanulót. Oktatás: Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló részére az oktatásban való részvétel.

II.6.2 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása 6.2. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A 2011. évi CXC. törvény rendelkezései szerint a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatellátás fejlesztése során a következő célokat tervezzük egyidejűleg érvényre juttatni: - A sajátos nevelési igényű tanulók számára annak biztosítása, hogy a különleges gondozást a fejlesztésükhöz optimális feltételeket biztosító oktatási formában vehessék igénybe. - A sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése. - Nevelési igényükhöz legmegfelelőbb nevelési-oktatási forma biztosítása azoknak a nem fogyatékos gyermekeknek, tanulóknak, akiknek az esélyt teremtő nevelésbe, oktatásba való bekapcsolódása beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségük vagy szociális helyzetük miatt indokolt. A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 139.§ alapján nevelési - oktatási intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készít, és a végrehajtásában közreműködő pedagógus évente legalább egy alkalommal rögzíti a fejlesztés eredményét. A többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. A beilleszkedési problémák, magatartási rendellenességek esetén preventív és korrektív feladatokat kell ellátnunk. Ehhez nélkülözhetetlen a tanulók alapos ismerete (családi háttér, személyes élettörténet, releváns személyek az életében, társas kapcsolatai). A gyermek magatartásának megnyilvánulásait nem egyszerűen „zavaró körülménynek” tekintjük, hanem jelzésként, tünetként értékeljük. 23

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

II.6.3 Tanulási nehézséggel küszködő tanulók ellátása Egyre többen kerülnek iskolánkba olyan tanulók, akik tanulási nehézséggel küszködnek. (BTM-es tanulók) A tanulási nehézség okát a fejlesztő pedagógus elemzi. A szülők beleegyezésével a diagnózis pontosítása érdekében megkeressük a Pedagógiai Szakszolgálatot. A szakvéleményben leírt javaslatokat figyelembe véve iskolánk fejlesztő órákat biztosít szakképzett pedagógus segítségével felzárkóztatásukra. A beilleszkedési, magatartási zavarok hatással vannak a tanulmányi munkára, de közvetetten a tanulási nehézség is okozhat beilleszkedési, – kezeletlenül hagyva – magatartási zavart. Az iskolánkban előforduló magatartási problémák elsősorban az agresszív magatartás (verekedés, durva játék, hirtelen indulatosság) formájában, másrészt a szabályok megszegésében (a házirend megszegése; tiszteletlen, durva beszéd; beszélgetés, közbeszólás a tanórán; szándékos rombolás), ritkábban regresszív – defenzív magatartás (a munka megtagadása, passzivitás) formájában jelentkeznek. Tennivalóink a beilleszkedési, magatartási nehézségek esetén a következők: a./ A tünetek, megnyilvánulási formák gondos tanulmányozása. (Mikor, milyen körülmények között, milyen formában tapasztalható a magatartási probléma?) b./ Az okok keresése, konkretizálása. Az okok és tünetek összefüggésében eljuthatunk a gyermek és család (vagy az iskola) központi problémájának a megfogalmazásához. c./ A tennivalók kidolgozása. A tevékenységek során elsősorban a tanulók meglévő pozitív vonásaira és eredményes tevékenységeire építünk. A beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulók és a problémás magatartású nehezen nevelhető gyerekek esetében fő feladatunk: a gyerek bekapcsolása az osztály életébe.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Alkalmazott módszereink: egyénre szabott fejlesztés: személyes beszélgetés, a külön feladattal megbízás, a tanulóval való külön foglalkozás, a tanuló számára érdekes vagy játékos feladat adása, padtárs kiválasztása, páros- és csoport munkában való foglalkoztatás. az osztálytársak bevonása, a magatartási probléma közös, osztályfőnöki órán történő megbeszélése, a család megnyerése, együttműködésre kérése, nevelési tanácsadás igénybevétele, iskolapszichológus segítségének igénybevétele.

II.6.4 Tehetség-képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló az a gyermek, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. A fiatalkori tehetségek kibontakoztatását, fejlesztését iskolánkban kiemelt feladatként tartjuk számon. A tehetség ígéretű tanulók megfigyelése első osztályba kerüléskor megkezdődik, a tanítási órák egyéni ütemhez igazodó, differenciált szervezésével indul a tehetséggondozás. A második osztálytól megkezdődik a tanulók városi tanulmányi versenyekre való felkészítése, mely a további évfolyamokon bővül a megyei, országos tanulmányi és sportversenyeken, valamint egyéb pályázatokon, vetélkedőkön való részvétellel. Érdeklődési körök, középiskolai előkészítő foglalkozások, sportszakosztályok kínálatából választhatnak az érdeklődő és tehetséges tanulók. A tantárgyi, művészeti, sport- és egyéb versenyeken tanulóink hagyományosan kiemelkedően szép eredményeket érnek el. A tehetséges és eredményes tanulók elismerése szorosan hozzátartozik tehetséggondozó munkánkhoz. A tehetséggondozás színterei, formái: Tanítási órákon: - differenciált foglalkozatás - egyéni foglalkoztatás - egyéni kutatómunka - kiselőadások - sikerélmény biztosítása Tanítási órán kívül: - Érdeklődési körök: számítástechnika, vizuális kultúra, német nyelv, angol nyelv, énekkar, furulya - tanfolyam: lovaglás - tehetséggondozási foglalkozások 25

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin - felkészítés tanulmányi versenyre (egyéni és kiscsoportos) - önálló otthoni kutatómunka - pályaválasztási tanácsadás - tömegsport, mindennapos testnevelés (úszásoktatás, alsós aerobik) - diák-önkormányzati programok, vetélkedők.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

II.7 Tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogának gyakorlási rendje A tanulók jogaikat a diákönkormányzat keretén belül gyakorolhatják. A diákönkormányzat iskolánkban a tanulók közösségi életre nevelésének és a közösség érdekében vállalt munkára, képviseleti szerepre történő nevelésnek a szervezeti kerete. Az iskola diákszervezetének minden tanuló tagja lehet, aki kedvet, lehetőséget érez a közös munkához. A diákönkormányzatnak olyan tanuló lehet tagja, aki az osztályközösségtől választás útján felhatalmazást kap, s önként vállalja a megbízatást. A diákönkormányzat működéséhez az iskola igazgatója biztosítja a feltételeket. A diákszervezet aktív szervezője a kulturális, sport, szabadidős és az iskolai hagyományok szerinti programoknak. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti. A diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az iskolaközösség szintjén támogatja a diákszervezet tevékenységét. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: - saját működéséről, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, működését. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Célunk olyan iskolai közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

II.8 A szülő, a tanuló a pedagógus és az intézmény partnereinek kapcsolattartási formái Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele, a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. A szülő – tanuló – pedagógus együttműködésben meghatározóak az emberi kapcsolatok, melyeknek egymás tiszteletén, megbecsülésén kell alapulniuk. Ezen együttműködés: alapja: a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség, megvalósulási formái: a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység, feltétele: a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség, eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség, célja: a szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésében a tanulóra ható nevelő hatások erősítsék egymást, a tanárok erőfeszítése hatékony és hatásos legyen. Nevelési alapelveink: a szeretet a kommunikáció a bizalom az elfogadás a fegyelmezés Tanuló – pedagógus együttműködés: Az együttműködés tartalma: A pedagógusok a gyerekek egyéniségéhez és egyéni haladási üteméhez alkalmazkodva (differenciálással, felzárkóztatással, tehetséggondozással) a tanuló érdeklődésének, adottságainak, képességeinek és igényeinek minél teljesebb módon megfelelő tájékoztatást nyújtanak, a nevelés-oktatás során tárgyilagosan közölnek ismeretanyagot, fejlesztik a gyermek személyiségét, miközben tiszteletben is tartják személyiségét és emberi méltóságát. A pedagógusok a korosztálynak megfelelő tanulási stratégiák kialakításával és megtanításával érvényesítik a tudás modern értelmezését, a fejlődő gyermek cselekvési szabadságát figyelembe véve kínálnak lehetőséget a hit- és vallásoktatásra, bármilyen világkép kialakítására. A kulturális és művelődési programok a korszerű erkölcsi értékrendszer kialakítását, az identitás és magyarságtudat megerősítését szolgálják. A tanulóktól az eredményes együttműködés érdekében elvárható a rendszeres, fegyelmezett, képességeiknek megfelelő munka és magatartás. A közös munka harmóniájának megteremtése érdekében minden tanuló óvja saját és társai testi épségét, és őrizze meg, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket. A tanár-diák kapcsolatban előtérbe kell kerülnie a közös tervezésnek, szabályalkotásnak, együttgondolkodásnak és együttműködésnek. 29

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Az együttműködés formái: tanítási órák tanórán kívüli foglalkozások osztálykirándulások és iskolai kirándulások iskolai ünnepélyek, megemlékezések az iskola hagyományos programjai a diákönkormányzat programjai Az együttműködés módjai: Az iskolai élettel kapcsolatos aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnökök vagy a DÖK vezetője tájékoztatják a gyerekeket. A DÖK képviseli a tanulók érdekeit az iskolavezetésben, annak intézkedéseiről rendszeresen tájékoztatják a gyerekeket. Az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót (és a tanuló szüleit) a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan tájékoztatni kell szóban és írásban egyaránt. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban a házirendben meghatározott módon juttathatják el az iskola igazgatójához vagy a szaktanárokhoz. Szülő – pedagógus együttműködés: A kapcsolatépítés alapvető célja: a folyamatos kommunikáció, a közös nevelési célok kialakítása. Törekedni kell a szülőkkel egyenrangú, partneri kapcsolat kialakítására, minél több lehetőséget biztosítva az együttműködésre, az információcserére. A megfelelő partnerkapcsolat biztosítja a szülő számára, hogy segítséget kapjon, illetve javaslatot tehessen a közös cél – a gyermek nevelése-oktatása – konfliktusmentes megvalósításáért. A hatékony és eredményes munkakapcsolat záloga a tudást közvetítő pedagógus iránti bizalom és a szülők támogató segítése. A harmonikus együttműködésre törekedve erősíteni kell a pozitív életszemléletet, a nyitottságot, a szolidaritást és a pluralizmust. Iskolánk szülői közösségének szervezetei: az osztályok szülői közösségei, az iskolai szülői közösség, „A Palini Általános Iskola Baráti Köre Alapítvány” működését irányító kuratórium. Segítség a szülőknek az iskola- és programválasztásban: A városban működő óvodákba eljuttatjuk tájékoztatónkat, iskolánkat bemutató kiadványunkat. A tanítók és a különleges képzést irányító szaktanárok óvodai szülői értekezleteken tájékoztatják nevelő-oktató munkánk sokszínűségéről a szülőket, nyílt napra, játszóházi és kulturális programokra invitálják az érdeklődőket évente legalább három alkalommal. Választási lehetőséget nyújt a szülőknek a kerettanterv szabadon választható óráira történő tantárgyi órák felvállalása, melyre a szülő írásbeli engedélyével járhat a tanuló, akkor már kötelező jelleggel egész tanévben. A szülő, mint iskolahasználó kérheti gyermeke számára: o emelt szintű programban való részvétel lehetőségét, o az idegen nyelv megválasztását, o az ifjúságvédelem segítségét, 30

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin o a napközi otthonos, illetve a tanulószobai ellátást, o a nem kötelező, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel lehetőségét. Pedagógusaink a szülői neveléshez a következő támogatási formákat ajánlják: nyílt napok szervezése, rendszeres és folyamatos tájékoztatás (szóban és írásban) a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, változatos témájú szakkörök indítása, ahol a tanuló gyakorolhatja a helyes viselkedési módokat, szülői értekezletek, fogadóórák, pályaválasztási tanácsadás, családlátogatás. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat ajánljuk: aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, a nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, érdeklődő-segítő hozzáállást, szponzori segítséget: o az iskolai oktatást segítő alapítvány támogatásában, o az iskola eszközparkjának támogatásában, o az iskola esztétikai arculatának alakításában, o a turisztikai feltételek javításában (pl. erdei iskola tárgyi, környezeti feltételeinek jobbítása). Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, amely az intézményünkben folyó oktatási-nevelési feladatainknak sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. A szülői házzal való közvetlen kapcsolattartás formái, tartalma: Szülői értekezlet: évente három alkalommal, ill. igény szerint többször is. Célja: a közös feladatok, programok megtervezése, a felmerülő problémák megoldása, kapcsolatteremtés pedagógus és szülők, valamint szülő és szülő között. Az aktuális feladatokon túl az osztályfőnök elemzi a közösség tevékenységét. A fogadóórákon az osztályfőnök, ill. az osztálytanítók, illetve a szaktanárok egyénileg tájékoztatják a szülőket a tanulók tanulmányi eredményeiről, iskolai magaviseletéről. Véleménycsere a pedagógus és a szülő között. Szülői munkaközösség: az iskolai nevelőmunka hatékony szerve, amely intézményi szintű feladatok koordinálását, szervezését irányítja. Év elején a tájékoztató füzetben értesítjük a szülőket a nevelők, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus fogadóóráiról. Ezeken és egyéb találkozási alkalmakkor, spontán beszélgetések során tudunk kölcsönös tájékoztatást adni a tanulóról. Amennyiben sürgős megbeszélésre van szükség, telefonon keresztüli ill. levél általi kapcsolattartás lehetőségével élünk. Családlátogatás: a pedagógus a szülő kérésére vagy szükséges esetben meglátogatja az osztályába járó gyermeket családi környezetében. A családi háttér megismerése nagyon sok információt ad a gyermek fejlesztése érdekében.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Nyílt tanítási napokon a szülők betekintést nyernek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, személyesen megismerik a tanítási órák lefolyását, közvetlenül tájékozódnak gyermekük és az osztályközösség iskolai életéről. Írásban – üzenő- vagy tájékoztató füzetben, ellenőrző könyvben – tájékoztatjuk a szülőket a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, ill. a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. Biztosítjuk a szülők számára a betekintést, illetve a részvételt az iskolában folyó szabadidős, kulturális rendezvényeinken, például: évnyitó, farsang, anyák napja, ballagás, évzáró stb. Szükség esetén esetmegbeszéléseket tartunk a szülőkkel. Iskolai szintű információkat teszünk közzé az iskolai faliújságokon, tablókon, tájékoztató szórólapokon, a médiában és az interneten. A pedagógusok közötti együttműködés: Az együttműködés célja: A tanulócsoportra koncentráló tanári együttműködés lehetőségeinek feltárása, tervezése, kialakítása. Az osztályban tanítók lehetőségeinek kidolgozása a tapasztalatcserére, közös tervezésre, problémamegoldásra. Közösen dolgozni a nevelés érdemi feladatain. Az adott gyermekről minél sokoldalúbb információ gyűjtése a gyermek egyéni fejlesztésének biztosítása érdekében. Az együttműködés tartalma: A közös műhelymunka során a elsődleges feladat a jó gyakorlatok kidolgozása vagy átvétele. Fontos a műhelymunka eredményességéhez: az egyes gyerekek, gyerekcsoportok nevelésében érintettek együttgondolkodása, a fejlődési irány kijelölése, prioritások eldöntése, a hiányok feltárása, az előrehaladás szükséges és lehetséges útjainak tisztázása, problémakövetési technikák kidolgozása, mérési feladatok összehasonlító elemzése, az egymástól való tanulás képességének kialakítása, rendszeres szakmai megújhodás. Az együttműködés formái: Belső szakmai kapcsolatok: o Állandó munkacsoportok: a szakmai munkaközösségek (alsó tagozatos – napközis munkaközösség, felső tagozatos osztályfőnöki munkaközösség) o Eseti munkacsoportok: konkrét szakmai feladatok (pl.: pályázatok, rendezvények stb.) megvalósítására szerveződnek. Felsorolásukat az éves munkaterv tartalmazza. Külső szakmai kapcsolatok: Iskolánk pedagógiai céljainak megvalósítása érdekében szorosan együttműködik külső szakmai partnereivel. Ezen együttműködések sokféle célt szolgálnak: o sokoldalú kapcsolatrendszer kiépítését, o az intézmény módszertani és pedagógiai kultúrájának fejlesztését, o a pedagógusok továbbképzésének, a folyamatos önképzésnek, önfejlesztésnek a lehetőségét, o együttműködést pályázatok megvalósításában, o diákjaink sikeres továbbtanulásának előkészítését.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Iskolánk partnerkapcsolatai: Kapcsolattartó az iskolától:

Közvetlen partner:

Magyar Ferenc, igazgató

fenntartó

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Zala megye, Nagykanizsai tankerület igazgatója (Tomity Mária)

Magyar Ferenc, igazgató

fenntartó

Bagarus Ágnes, Nk. Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztály vezetője

Magyar Ferenc, igazgató

szülők

Horváth Ferenc, a Szülői Munkaközösség elnöke

Horváthné Hegyi Erzsébet, a diákönkormányzatot segítő tanár

tanulók

az iskolai és a városi DÖK vezetője

Horváthné Hegyi Erzsébet, gyermek és ifjúságvédelmi felelős

tanulók és szülők

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Nagykanizsa vezetője

Horváthné Hegyi Erzsébet, gyermek és ifjúságvédelmi felelős

tanulók és szülők

Nagykanizsa és Környéke Foglalkoztatási, Szociális és Közművelődési Kht. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője

Horváthné Hegyi Erzsébet

tanulók

Városi szabadidő szervezők munkaközösségének vezetője

8. osztályos osztályfőnök

középiskolák

Batthyány L. Gimn. igazgatója, Dr. Mező F. - Thúry Gy. Gimn. és Szki. igazgatója, Piarista Ált. Isk. és Gimn. igazgatója, Nagykanizsai Műszaki Szakk. Isk. és Koll. igazgatója

Magyar Ferenc, igazgató

önkormányzati képviselő

Bicsák Miklós

Érintett nevelők

Térségi Pedagógiai Szakszolgálat Nagykanizsa

igazgató

Érintett nevelők

Nevelési Tanácsadó Nagykanizsa

igazgató

Érintett nevelők

fejlesztő pedagógus

utazó gyógypedagógus

Érintett nevelők

gyógytestnevelő

utazó gyógytestnevelő

Érintett nevelők

logopédus

utazó logopédus

Gombor Ervinné

iskolai védőnő

védőnő

Gombor Ervinné

iskolaorvos

Dr. Szokola Ágnes

A Palini Iskola Baráti Köre Alapítvány (Gáspárné Domina Edit)

vállalkozók

Kuti László, az alapítvány kuratóriumának elnöke

Vernyelné Takács Mária

Kanizsa Kulturális Központ

Kapcsolattartó a partner részéről:

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Ilyés Andrea, Jakabfi Ferencné

Halis István Városi Könyvtár

Vernyelné Takács Mária

Zeneiskola

Vernyelné Takács Mária

Thúry György Múzeum

Horváthné Hegyi Erzsébet

Városi Uszoda

Magyar Ferenc, igazgató Vernyelné Takács Mária

Kendli-major Művésztelep

Péntek Lászlóné

Toledó Sportegyesület Szokol Attila

Magyar Ferenc, igazgató

Nyugat-magyarországi Dr. Iker János Egyetem

Pintér Lászlóné

Szent József Plébánia Horváth Lóránt plébános

Magyar Ferenc, igazgató Horváthné Hegyi Erzsébet, Brunner Zsoltné

SaubermacherPannónia Hulladékgyűjtő Kft.

ügyvezető igazgató

Horváthné Hegyi Erzsébet

Palini Nyugdíjasklub

Fazekas Péterné

Magyar Ferenc, igazgató Horváthné Hegyi Erzsébet

Rendőrség

az iskola rendőre

Magyar Ferenc, igazgató

Kanizsai Dorottya Kórház Nagykanizsa

Dr. Brünner Szilveszter, főigazgató

Magyar Ferenc, igazgató

Zala Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete

igazgató

Magyar Ferenc, igazgató

Palini Óvoda

Benczik Imre Istvánné

Magyar Ferenc, igazgató

Nagykanizsa Központi Böjti Istvánné Rózsa Óvoda

Magyar Ferenc, igazgató Gáspárné Domina Edit

Pensio 17 Kft.

Gombor Ervinné

Helikon Rádió

Gombor Ervinné

Kanizsa Újság

Gombor Ervinné

Zalai Hírlap

Gombor Ervinné

Maraton Hetilap

vezetője

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

II.9 A tanulmányok alatti vizsgák A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei,vagy az osztályozóvizsgán, valamint a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.

II.9.1 Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha -

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (szülői kérésre, vagy egészségügyi okból magántanuló),

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

ha egy tanítási évben kétszázötven óránál többet mulasztott (igazolt és igazolatlan órák együttes száma), és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

a tanuló a félévi, év végi osztályzatainak megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt vizsgát tehet.

Egy osztályozó vizsga egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni.

A nevelőtestület az osztályozóvizsgát akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások óraszáma meghaladja az igazolt mulasztások óraszámát. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatár-

gyanként 45 perc. Egy vizsganapra legfeljebb három tantárgyi vizsga szervezhető. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára - az írásbeli feladatok megoldására szánt időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni - lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, - írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehessen, vagy a szóbeli vizsgát írásban tehesse le. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

II.9.2 Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása esetén feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

II.9.3 Javítóvizsga -

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén –legfeljebb három tantárgyból- elégtelen osztályzatot kapott az osztályozó vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban lehet letenni. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. A tanulmányok alatti vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, és javítóvizsga esetén a helyi tantervben meghatározott minimumkövetelményeknek kell megfelelni. Javítóvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

II.9.4 Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A tanuló alapvető jogaként tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le.

II.9.5 Tanulmányok alatti vizsgák szervezése A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el 38

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért Írásbeli vizsgák általános szabályai: - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak. Az írásbeli vizsga javítása: - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót. A szóbeli vizsga általános szabályai: - egy napon három szóbeli vizsga tehető le - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - két tantárgy között pihenőidőt kell biztosítani - Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről - szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje. A vizsgatárgyak követelményrendszere. Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. Vizsgatárgyak részei írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga írásbeli + szóbeli vizsga

Irodalom Magyar nyelvtan Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Földrajz Biológia 39

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Kémia Informatika Testnevelés

írásbeli + szóbeli vizsga gyakorlati vizsga gyakorlati vizsga

Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra lépésről, a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. A tanuló bizonyítványának kiadását az iskola semmilyen indokkal nem tagadhatja meg.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

II.10 A tanulók felvételével és átvételével kapcsolatos szabályozás A felvétel illetve a másik intézményből átvétel esetén előnyben kell részesíteni a saját körzetbe tartozókat. Ha az iskola felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, majd a sajátos nevelési igényű tanulók kérelmét teljesíteni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található. Ha az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudjuk teljesíteni, akkor az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján döntünk. A sorsolásra a felvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás menetének részletes szabályai a házirendben vannak meghatározva. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló - szülője, testvére tartósan beteg vagy folyadékkal élő, vagy - testvére iskolánk tanulója, vagy - munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy - az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

II.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtás feladata, hogy minél többen képesek legyünk az embertársaink testi épségét és egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, és a hivatásos segélynyújtó helyszínre érkezéséig az arra rászorultakat megfelelő színvonalú elsősegélyben részesíteni. Ezért a vészhelyzetbe került emberek megsegítését és a számukra nyújtott elsősegélyt már gyermekkorban magától értetődővé kell tenni. Az iskolai elsősegély-nyújtás oktatásának legfőbb céljai: - az elsősegély-nyújtás elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítása, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékének felismerése; - az újraélesztés fogalmának megismerése; - az alapvető életműködések biológiai lényegének megismerése; - az alapvető életműködések zavarainak ismerése; - az alapvető életműködések anatómiájának megismerése; 41

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin - az elsősegélynyújtás általános szabályainak elsajátítása; - kapcsolat felvétele a helyi mentőszervezetekkel; - egészségtudatos magatartás kialakítása; - felelősségteljes gondolkodásmód létrejötte; - érzékenység embertársaink iránt; - szociális képességek fejlesztése. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: - iskolánk 8. évfolyamán a kerettanterv felmenő rendszerében, bevezetésre kerül a biológia óra keretein belül évi 18 órában az elsősegély-nyújtási ismeretek óra; - osztályfőnöki órák keretében az osztályfőnökök, ill. szakemberek ( iskolaorvos, védőnő )bevonásával elsősegély-nyújtási ismeretek átadása; - kémia órákon a veszélyes anyagok kezelésével élettani hatásaival, a mérgezés megelőzésével kapcsolatos ismeretek elsajátítása, - iskolai vetélkedők, versenyek részeként játékos formában az elsősegélynyújtás elméleti ismereteinek gyakorlati felelevenítése.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

III. Helyi tanterv III.1 A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012.(xII.21.) számú EMMI rendelet 1. számú melléklete: Kerettanterv az általános iskola 1-4 évfolyamára 2. számú melléklete: Kerettanterv az általános iskola 5-8 évfolyamára A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

III.1.1 A kerettanterv kötelező órái Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Idegen nyelvek

Matematika

Erkölcstan

Környezetismeret

Ének-zene

Vizuális kultúra

Életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport

Szabadon tervezhető órakeret

Rendelkezésre álló órakeret

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelvek

Matematika

Erkölcstan

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Természetismeret

Fizika

Kémia

Biológia-egészségtan

Földrajz

Ének-zene

Dráma és tánc/Hon- és népismeret

Vizuális kultúra

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport

Osztályfőnöki

Szabadon tervezhető órakeret

Rendelkezésre álló órakeret

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Fizika

B változat

Kémia

B változat

Biológia-egészségtan

B változat

Ének-zene felső tagozat

A változat

Ének-zene alsó tagozat

A változat

III.1.2 Szabadon tervezhető órakeret elosztása A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Kötelező tanítási órák Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

7+1

6+1,5

6+1

Idegen nyelvek Matematika

2+1 4+1

4+1

Erkölcstan

Környezetismeret

1+0,5

1+1

Ének-zene

Vizuális kultúra

Életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport

Szabadon tervezett órakeret

Rendelkezésre álló órakeret

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

4+1

3+1

Idegen nyelvek

3+1

Matematika

3 +1

3+1

Erkölcstan

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

Természetismeret

Fizika

1,5

Kémia

1,5

Biológia-egészségtan

1,5

1.5+1

Földrajz

1,5

Ének-zene

Hon- és népismeret

Vizuális kultúra

Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

Testnevelés és sport

Osztályfőnöki

Szabadon tervezett órakeret

Rendelkezésre álló órakeret

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

III.1.3 Kötelezően és szabadon választható órák Az 5. osztályban hon-és népismeretet tanítását választottuk. A szabadon tervezhető órákból elsősorban a magyar, matematika, idegen nyelv (angol és német), illetve 3., 4., és 8. évfolyamokon a környezetismeret és biológia tantárgyak óraszámát növeltük meg. A 8. osztályban ezt a megnövelt óraszámot használjuk fel az elsősegélynyújtás ismereteinek elsajátítására. A szabadon tervezhető órakeret minden tanuló számára kötelezően választandó tanóra. Kötelezően választandó tanítási órák: A tanulók szabadon választhatnak, hogy melyik idegen nyelvet (angol, német) kívánják tanulni. Az 5. évfolyamon informatikát kötelezően választandó óra keretében heti 1 órában oktatjuk. A tanuló, illetve a szülő jogosult az erkölcstan tantárgy helyett az iskola által az egyházi jogi személlyel való megállapodás alapján biztosított hit- és erkölcstan órát választani 1-8 évfolyamokon, heti 1-1 órában. Ezek az órák a kötelező tanórai foglalkozások rendjébe illeszkednek.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

III.2 A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanítási év végén) tájékoztatjuk a kötelezően előírt tankönyvekről, taneszközökről, tanulmányi segédletekről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükségesek, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: a./ A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! b./ Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. c./ A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. d./ A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a jogszabályban foglaltak alapján a Szervezeti és Működési Szabályzat meghatároz. e./Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. A taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Folyamatos feladatunk: A még használható, de javításra szoruló eszközök felújítása. Új eszközök beszerzése. A szemléltetést, illetve tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközöknek a pedagógiai program mellékletében szereplő jegyzékét iskolánk a munkaközösségek bevonásával tanévenként felülvizsgálja, szükség szerint módosítja.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

III.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A gyermekek fokozatos átvezetése az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Törődés azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális, kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre építve a felelősségtudat és a kitartás képességének fejlesztése. A tanuláshoz való pozitív viszony, tanulási szokások megalapozása Az egyéni képességek kibontakozásának támogatása. Minták adása az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldásokhoz. Közreműködés a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Az önismeret alakításával, az értékelés és önértékelés képességének fejlesztése, az együttműködés értékének tudatosítása. Érzelemviláguk gazdagodásának előmozdítása. A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása; a helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció fejlesztésével egészséges életvitel kialakítására való törekvés. Az 5-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikák és a tanulásszervezési módok fokozatos kialakítása, bővítése. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával. Aktív tanulási tevékenységek közben a tanulók önismeretének, együttműködési készségének, akaratának, segítőkészségének, szolidaritásérzésének, empátiájának, toleranciájának fejlesztése.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. A tanulókban azokat a képességeket,

fejlessze, amelyek a természeti, tár-

sadalmi és emberi környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek; Az egészséges életvitel kialakítása az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával. Az önismeret alakításával, az értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosítása a családban, társas kapcsolatokban, barátságban, csoportban. Folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményről és magatartás minősítéséről.

III.4 Mindennapos testnevelés Az új Köznevelési Törvény az egészségesebb társadalom megteremtését szem előtt tartva nagy hangsúllyal kezeli a mindennapos testnevelés és egyéb sporttevékenységek szervezését. A heti 5 testnevelés órából 2 óra kiváltható lehet magasabb szintű, rendszeresen végzett, igazolt sporttevékenységgel. Heti 2 óra a testnevelés és sport műveltségi területén jelzett sporttevékenységre fordítható az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével (úszás,néptánc,közösségi játékok, természetjárás,szabadtéri sportok). A mindennapos testnevelés bevezetéséből kikerülő, kifutó évfolyamok az 1993.LXXIX. törvény szerint a mindennapos testnevelést biztosítani kell iskolai sportkör keretében.

III.5 Választható tantárgyak, foglalkozások A 16 óráig tartó tanórán kívüli foglalkozások keretében a tanulók választhatnak a különböző szakkörökből, szaktárgyi korrepetálásokból, kiscsoportos tehetséggondozó foglalkozásokból, egyéni fejlesztő foglalkozásokból ( itt nem a választás, hanem a szükségszerűség az irányadó), napközis és tanulószobai keretben tartott tanórákból. A mindennapos testnevelés teljes körű bevezetéséig sportköri foglalkozásokat tartunk. 7. osztálytól,- ha erre igényt tartanak-, második idegen nyelvet tanulhatnak (német, angol, orosz). 50

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin A szakköröket is az aktuális igények szerint szervezzük, pl. rajz, énekkar, furulya, néptánc, kézműves, sakk, modern tánc, illetve szaktárgyi témájúak (pl. informatika, stb.) A választott foglalkozásra való felvételt a szülőnek írásban kell kérni, majd a felvételt követően a részvétel egész tanév során (vagy ha az a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig) kötelező jellegű. Az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérnie, hogy melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy a kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni.

III.6 Csoportbontások szervezése Iskolánkban az idegen nyelvek ( angol, német) oktatását végezzük csoportbontásban. Osztály 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Tantárgy Idegen 3 óra 4 óra 4 óra 4 óra nyelv Hetes óratervben kötelező órák csoportbontása összesen: 19 óra

8. 4 óra

Választható órák csoportbontása: Ha a második idegen nyelv tanítását is igénylik a szülők, akkor 7. és 8. osztályokban 22 órát, összesen még 4 órát fordítunk csoportbontásra.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

III.7 A tanulók értékelésének helyi rendszere Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: - meggyőződés a tananyag elsajátításának mértékéről, a továbbhaladás lehetőségéről. - a tanuló motiválása - az adott időpontban a tudásállapot meghatározása, minősítése - a fejlesztési teendők meghatározása - a kötelességtudat formálása - a kommunikációs készség fejlesztése - lényegkiemelés, az ismeretek szilárd megalapozása - meggyőződés a tanulási technikák eredményességétől - a hiányosságok, lemaradások feltárása, pótlása az önértékelés képességének kialakítása, személyiség fejlesztése. A magasabb évfolyamba lépés feltétele, hogy a tanuló a törvény által előírt minimum óraszámban részt vegyen és az évfolyamnak megfelelő tananyagot legalább elégséges szinten, elsajátítsa. Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen pedagógiailag kifogástalan, folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális, kiszámítható, nem kampányszerű, sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is, módszertanilag változatos, konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos, lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is, természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör! Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályzás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

III.7.1 Értékelés formái Írásbeli értékelés:  feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, év végi, félévi felmérések, országos mérések A témazáró - Megírását a nevelő előre bejelenti, s felkészíti a tanulókat ennek megírására. - a tanuló terhelésének csökkentése érdekében egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem íratható. Az előre bejelentett témazárót minden tanulónak kötelessége megírni. Ha a tanuló a témazáró írásának napján hiányzik, akkor a hiányzás megszűnését követő egy héten belül pótló dolgozatot köteles írni (a dolgozat követelményrendszere azonos az osztály/csoport által megírt dolgozattal). Témazáró felmérés esetén javító dolgozat írására nincs lehetősége a tanulónak. A nevelőnek az írásbeli dolgozatok kijavítására max. két hét áll rendelkezésre. Az érdemjegyről a szülőt a tájékoztatón keresztül tájékoztatni kell. A kijavított dolgozatokat, témazárókat a szülők fogadóórán vagy a szülői értekezleten megtekinthetik. A témazáró felmérések (dolgozatok) értékelésben betöltött szerepe, súlya: Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró felmérések (dolgozatok) érdemjegyei a félévi/tanév végi osztályzatok alakításánál nagyobb súllyal esnek latba, ezért az osztálynaplóban meg kell különböztetni piros színnel a más érdemjegyektől (két érdemjegyként kell számításba venni, pl.: egy 4-es dolgozat 4+4 érdemjegy). A tanév végi felmérés értékelése a szaktanár hatáskörébe tartozik, saját hatáskörben dönt arról, hogy a felmérés eredményét számításba veszi-e a tanév végi osztályzat megállapításánál, ennek megfelelően az érdemjeggyel vagy százalékszám megadásával történő minősítés között szabadon választ. Az év végi, félévi felmérések - egy nagyobb időszak tantervi követelményeinek elsajátításáról adnak számot a tanulók. A felmérések a nevelő felé tájékoztatást jelentenek, a tanuló nem kaphat érte érdemjegyet. Az országos mérésekért a tanuló érdemjegyeket nem kap. Szóbeli értékelés: napi rendszerességű. > beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás A nevelők a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a követelmények elsajátítását ellenőrizhetik a tantárgy jellegének megfelelően szóbeli felelet formájában is. 53

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Lehetőleg minden tanulónak felelnie kell szóban egy témakörön belül. A fentieken kívül a pedagógus élhet az ún. gyakorlati számonkéréssel, mely gyűjtőmunkát, sportteljesítményt, munkadarab elkészítését jelenti. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.

III.7.2 Értékelés módjai a) szöveges értékelés b) 5 fokozatú számskálával

A 2010/2011-es tanévtől az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor „felzárkóztatásra szorul”, "megfelelt", "jól megfelelt", „kiválóan megfelelt” minősítést alkalmaz a pedagógus, tantárgyi osztályzatokat nem ad. Az adott minősítést alátámasztó szöveges értékelést magyar nyelv, az irodalom, a matematika, a környezetismeret tantárgyakból egy – az adott évfolyam követelményrendszerét lefedő – értékelő lap kitöltésével egészíti ki az osztályfőnök pedagógus. A többi tantárgyból félévkor és tanév végén a „kiváló” és a „részt vett” minősítést alkalmazzuk érdemjegyek és osztályzatok helyett. ( Közokt. tv. 70.§ (3.) bekezdés) Ha a tanuló „felzárkózatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával kell értékelni a tanuló teljesítményét, s az értékelés tényét az osztálynapló jegyzet rovatába kell bejegyezni. Ennek az értékelésnek a célja a tanuló fejlődését, továbbhaladását akadályozó tényezők felderítése, ezen túl meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek a sikeres továbbhaladáshoz szükségesek, javaslatot kell tenni a felzárkóztatásra, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló heti két alkalommal egyéni felzárkóztatáson vegyen részt. Az évközi értékekésben az első évfolyamon érdemjegyeket nem adunk. A tanítók, tanárok módszertani szabadságuk jegyében szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat, a szülőket folyamatosan tájékoztatják a tanuló fejlődéséről a tájékoztató füzetbe írt bejegyzések útján. A félévi és a tanév végi értékelésen túl novemberben és áprilisban is szöveges értékelést kapnak a tanulók 1. osztályban, 2. osztályban pedig csak novemberben és félévkor. Az érdemjegyek minimális száma havonként legalább egy, heti egy órás tantárgynál pedig félévente három (ezek között írásos és szóbeli beszámoltatások eredményeinek is kell szerepelnie, helyes arányukat a tanító, a szaktanár dönti el). A félév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a nevelőtestület (az osztályban tanító pedagógusok osztályozó értekezleten) a tanuló magatartását, szorgal54

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin mát, valamint dönt a továbbhaladásról. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli. A tanulók teljesítményét a második évfolyam tanév végén és a harmadik - nyolcadik évfolyamokon félévkor és tanév végén osztályzatok fejezik ki minden tantárgyból. (Közokt. tv.70.§ (1.). bekezdés) A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Tanév végén az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés, nem gépies műveletek útján kell megállapítani. Az ettől eltérő értékelést a helyi tantervek tartalmazzák.

III.7.3 Értékelésnél használt dokumentumok: Évfolyam 1. osztályban

Félévkor

tájékoztató füzet napló

Tanév végén

tájékoztató füzet napló bizonyítvány törzslap

2-8. osztályban

tájékoztató füzet

napló bizonyítvány

napló

törzslap

III.7.4 Értékelés alapja A témazáró felmérések minősítése az 1. évfolyamon:

100% - 91%: kiválóan megfelelt 90% - 76%: jól megfelelt 75% - 61%: megfelelt 60% - 46%: megfelelt „f” 45% - 0%:

felzárkóztatásra szorul

Ha a témazáró felmérés eredménye 60% - 46%-os, akkor a pedagógus a „megfelelt” bejegyzés mellé az „f” betűt is beírja, mellyel a tanuló és szülő figyelmét felhívja a hiányosságok nagy mértékére, melyek pótlásának elmulasztása a felzárkóztatás szükségességét vonhatja maga után. A témazáró felmérések osztályozása 2-4. évfolyamon:

100% - 91%: jeles (5) 90% - 81%: jó (4) 80% - 65%: közepes (3) 64% - 46%: elégséges (2) 55

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin 45% - 0%:

elégtelen (1)

A témazáró felmérések osztályozása 5-8. évfolyamon:

100% - 91%: jeles (5) 90% - 76%: jó (4) 75% - 51%: közepes (3) 50% - 34%: elégséges (2) 33% - 0%:

elégtelen (1)

Az osztályzat (érdemjegy) akkor jeles (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. A tantárgyból nyújtott kiemelkedő eredmény (tanulmányi versenyeken való eredményes szereplés, kiegészítő tananyag elsajátítása, kutatómunka, stb. esetén kitűnő értékelést kaphat a tanuló. jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái: piros tintával:- témazáró felmérések, dolgozatok - tanév végi osztályzatok kék tintával: - szóbeli feleletek - írásbeli feleletek - félévi osztályzatok zöld tintával: - gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások - füzetek rendje, külalak

III.7.5 Beszámoltatás, számonkérés formái Nyomon követő értékelés (mérés): Az adott osztály önmagához viszonyított teljesítményének nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének regisztrálása. Diagnosztikus: funkciója a helyzetfelmérés.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Diagnosztizálja, hogy a tanuló rendelkezik-e a képzés elvégzéséhez szükséges bemeneti kompetenciákkal. Szummatív : összegző, lezáró értékelés: Egy témát lezáró dolgozat.

A negyedik évfolyam végén alapkészségek megismerésével javaslat a tanulók továbbhaladásához. Formatív értékelés: végigkíséri a pedagógiai folyamatot. Célja a pedagógiai folyamat se-

gítése visszacsatolás révén. Pontos képet ad a tanuló egyéni fejlődéséről. A nyolcadik évfolyam végén a helyi tanterv által meghatározott tananyag elsajátítása szintjének meghatározása, konzekvenciák levonása. A 2016/2017-es tanév végéig még érvényben lesz kifutó rendszerben az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe:

Az egyes modultantárgyakat önálló tantárgyi keretben tanítjuk. Az értékelés során nem az ismeretek meglétét vagy hiányát kívánjuk vizsgálni, hanem kinek-kinek a személyes előrehaladását, azt, hogy saját lehetőségei felismerésében milyen mértékben történt elmozdulás. Ebből adódóan a szöveges értékelés egyik formáját alkalmazzuk: „Kiváló” minősítést kap az a tanuló, aki aktív, alkotó módon vesz részt a tanórákon, a különböző tevékenységekbe bekapcsolódik, egy-egy témakörben a megadott szakirodalom vagy önálló gyűjtés alapján „kiselőadást”, írásbeli beszámolót készít. „Részt vett” minősítést kap az a tanuló, aki passzív szemlélőként vesz részt a tanórákon, a különböző tevékenységekbe csak tanári késztetéssel kapcsolódik be, minimális eredetiség, egy-két mondatos kijelentés, egyféle megközelítés jellemzi szóbeli megnyilvánulásait, „kiselőadást” nem tart, írásbeli beszámolót nem készít, gyűjtőmunkát csak tanári segítséget végez. Az iskolai évfolyam sikeres befejezése, a továbbhaladás minimális feltétele az, hogy a tanuló a modultantárgy évi óraszámának legalább 70%-án részt vegyen. Ha a tanuló mulasztása a modultantárgy tanítási óráiról ennél nagyobb arányú, a tanévet ismételni köteles, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy a modultantárgy tananyagából a követelményrendszere alapján osztályozóvizsgát tegyen. Az erkölcstan értékelésére is a „kiváló” és „részt vett” minősítéseket használjuk. Iskolánk egyaránt fontosnak tartja a bemeneti méréseket, a folyamatellenőrzést és kimeneti vizsgáztatást. Mindegyik más-más haszonnal jár, s egyikük funkciója sem nélkülözhető. Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk, valamint folyamatos működésük megteremtheti a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kisérését és a 57

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin hiányok időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének a megítélését, az iskolai munka hatékonyságának a minősítését. A bemeneti mérések azt a célt szolgálják, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő 1. évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ez egyrészt jelzi az iskola teendőit az iskolaéretté tétel további feladatairól, másrészt jelzésül szolgál az érkezők képességeiről és a várható teljesítményükről. Arra is lehetőséget ad, hogy az iskola teljesítményéről információt kapjunk. Ha a későbbi teljesítmény a bemenetkor mértnél alacsonyabb, az iskola önvizsgálatra kényszerül, ha a teljesítménycsoportok eredménye magasabb, jelzi, hogy kihoztuk a gyerekekből a képességeiknek megfelelő teljesítményt. A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktatómunka szintje, s megítélhető az aktuális tudásszint. Módot ad az egyszeri tanulói megméretésre, hogy hol tart az adott tudás elsajátításában, s milyen teendők állnak még a nevelő előtt a kívánatos - vagy legalább a továbbhaladáshoz elégséges - tanulói teljesítmény eléréséig. A kimeneti vizsgáztatás lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek az összevetésére az előző teljesítményeikhez, standardokhoz. A méréseket az igazgató, a munkaközösség-vezetők és az igazgató által megbízott pedagógusok végzik az osztályban tanító nevelő jelenlétében, az értékelést a munkaközösség-vezető, vagy az igazgató végzi. Formái: dolgozatírás, vizsgáztatás szóban és írásban, teszt beszámoló, feladatlap, kísérlet, önálló alkotás elkészítése.

III.7.6 Magatartás, szorgalom értékelésének módja Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbségek esetében az osztályfőnöki óra keretében megvitatja azokat. A tanulók magatartását és szorgalmát havonta érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. A magatartás és szorgalom minősítésére félévkor és tanév végén az osztályfőnök tesz javaslatot az osztályban tanító pedagógusok közösségének. Az osztályfőnök javaslatára a testület többségi döntéssel véglegesíti. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A magatartás minősítése.

példás/5/, jó/4/, változó/3/, rossz/2/.

Szorgalom:

példás/5/, jó/4/, változó/3/, hanyag/2/.

A magatartás értékelése Az értékelés szempontjai: Megfelelés az iskolai követelményeknek: 58

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin - A házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása, betartatása - Szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért - A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony - Beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése - Aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában - Segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában Az értékelés módja A példás magatartású tanuló iskolai és iskolán kívüli viselkedése példamutató. Az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja. Az iskolai követelményeket tudatosan vállalja, kezdeményező, bekapcsolódik a közösség vezetésének munkájába. A jó magatartású tanuló az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. A közösség munkájában részt vesz, de nem kezdeményez. A körülötte történő helytelen viselkedések ellen nem mindig lép fel. Tanáraival, a felnőttekkel szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és a jó hírnevére. A változó magatartású tanuló viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. Igyekezete ellenére megismétlődnek kifogásolható cselekedetei. A közösség támasztotta követelményeket csak alkalmanként követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. Felelősségtudata, szimpátiája a jó és a rossz között ingadozó. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. Hangneme kifogásolható. A fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesül. A rossz magatartású tanuló a házirend szabályait általában nem tartja be. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, bomlasztja azt, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolán kívüli magatartása erősen kifogásolható, esetleg törvénybe ütköző. Iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül. A szorgalom értékelése Az értékelésének szempontjai: - a motiváltság - a tudás megszerzésének igénye 59

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin - egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény - a tanulási folyamat - kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés - fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység - plusz tevékenységek (versenyek, szakkörök, énekkar stb.) Az értékelés módja Példás a tanuló szorgalma, ha munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten maximálisan és rendszeresen felkészül, az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken. Jó a tanuló szorgalma, ha az elért átlageredménye általában szorgalmas munkájának köszönhető. Változó a tanuló szorgalma, ha az iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Gyakran nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jön iskolába Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Kettő vagy több tantárgyi bukás esetén a szorgalom minősítése hanyagnál jobb nem lehet. Ha a tanuló egy vagy két tantárgyból bukásra áll, ezen érdemjegynél jobb osztályzatot nem kaphat. Magatartás és szorgalom értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek Az értékelés helyi rendszerén belül a magatartás és a szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: - Segítse az iskola nevelési-oktatási céljainak elérését. - Segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is. - Az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon. - Mindig legyen személyre szabott.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

III.7.7 A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki tanulmányi versenyeken kiemelkedő eredményeket ér el, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás konkrét formáit a házirend a tanulók jutalmazásának elvei című melléklete tartalmazza.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

III.8 A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotát évente két alkalommal – a tanév elején szeptember, október hónapban, a tanév végén április-május hónapban – mérjük fel 1-8. évfolyamon. Az általános fizikai teherbíró képességek mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosít az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A módszerrel szemben támasztott legfőbb elvárások Megbízhatónak kell lennie - a motorikus képességeken belül, a kondicionális képességek közül — valóban az egészség szempontjából leglényegesebb faktorokat mérje. Egyszerűnek kell lennie, különösebb előképzettséget ne igényeljen. Könnyen használható, objektív mérési, értékelési és minősítési rendszer tartozzon hozzá — az elért teljesítmény mérésének pontossága a külső objektív és szubjektív feltételektől nem, vagy csak igen minimális mértékben függjön. A gyakorlati életben jól alkalmazható legyen — a lehető legkisebb anyagi és időráfordítást igényelje. Adjon módot összehasonlításra a nemzetközi és hazai vonatkozású eredmények alapján. Mérés alsó tagozaton Alsó tagozaton a Mini Hungarofit módszert alkalmazzuk az 1+3 motorikus próba érékelésével 1-2. évfolyamon, 1+4 motorikus próba értékelésével 3-4. évfolyamon. Az aerob állóképesség mérése Dinamikus ugróerő mérése A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése A hasizmok dinamikus erő-állóképességének mérése A vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérése Kiegészítő mérések

1+3 motorikus próba

1+4 motorikus próba

Cooper-teszt

Helyből távolugrás páros lábbal

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés

Hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel

Hanyatt fekvésből felülés térdérintéssel Mellső fekvőtámaszban karhajlítás – nyújtás

1. Testmagasság. 2. Testsúly.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Mérés felső tagozaton Az központi méréseket kiegészítve helyi próbákat is kidolgoztunk értékelési rendszerükkel együtt. 1. 60m síkfutás. 2. Cooper-teszt. 3. Helyből távolugrás. 4. Négyütemű fekvőtámasz. 5. Tömöttlabdadobás hátra fej felett (lányok 2kg, fiúk 3kg) 6. Szlalom labdavezetés kézzel 15m. 7. Szlalom labdavezetés lábbal (fiúknak). 8. Labdapassz falra (2m, 30mp). 9. Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel. 10. Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás. 11. Kiegészítő mérések: testsúly, testmagasság. A próbák értékelése központi referencia mérések és helyileg kidolgozott értékek alapján történik.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

III.9 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek III.9.1 Egészségnevelési program Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésére tanít, hanem a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A tanulók legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, magatartásuk legyen embertársaik iránt elfogadó és segítőkész, kerüljék az egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőket. Az egészségnevelés célja: - kialakítani, megerősíteni, szinten tartani a tanulók képességeit ill. jártasságait, melyek alapvetőek egészségük megőrzése és védelme érdekében; - korszerű ismereteket adni, ill. azokat gyakoroltatni az egészségnevelés témakörében; - a tanulókat az életkoruknak megfelelő szinten foglalkoztatni az egészségnevelés szempontjából legfontosabb ismeretekkel; - a nevelés – az egyéni képességek figyelembevételével – a gyermeki személyiség egészére irányuljon. Az egészségnevelés kiemelt feladatai: - az iskola feladata, hogy környezetével biztosítsa a tanulók számára a testi, lelki és szociális fejlődést; pl. az osztálytermek berendezése megfelel az egészségügyi szempontoknak, igazodik az asztalok, székek mérete az egyes gyerekek testmagasságához; megfelelő a világítás, megfelelő a számítógépek elhelyezése; - az iskola minden tanárának feladata, hogy magatartásával, életvitelével, gondosságával, munkájával minden szempontból – így az egészségnevelés szempontjából is – példaértékű legyen a tanulók számára; - az ülésrend kialakítása lehetővé teszi minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő testhelyzetben történő figyelést és tanulást; - a napi munkarend, az órarend tervezésénél gondoskodni kell a tanulók mozgásigényének kielégítéséről; - az egészséges táplálkozásra nevelés; - a dohányzás-, alkohol- és kábítószer-fogyasztás – prevenció - családi és kortárskapcsolatok; - sport, aktív életmód. Az egészségnevelés megvalósítási helyei: - tanórai foglalkozásokon:

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin > a testi nevelés megvalósítása a mindennapos testnevelés órák fokozatos bevezetésével; > a gyógytestnevelésre utalt gyermekek szakszerű, állapotuknak megfelelő ellátása; > alsós tanulóinknak iskolai program keretében biztosítjuk az úszásoktatást; > az osztályfőnöki órák keretében számos egészségnevelési téma feldolgozásra kerül; > minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségneveléssel, ezért fontos a tantárgyak, szaktanárok közötti folyamatos kapcsolat; az egészséges életmódra nevelés elméleti anyagát a szaktantárgyi órák tanterve tartalmazza. - tanórán kívüli foglalkozásokon: > az iskolai napközi otthonos ellátás biztosítja azokat a feltételeket és tevékenységi formákat, amelyek lehetővé teszik a gyerekek egészséges életmódra nevelését: helyes hetirend és napirend kialakítása, jó pszichés klíma, személyi higiénia követelményeinek betartása; > tömegsport órák tartása; > sportnapok szervezése, > iskolai keretek közt néptánc oktatást tartunk; > az iskola minden tanulója tagja az iskolai diáksportkörnek, ezentúl elősegítjük, hogy tanulóink iskolán kívüli sportegyesületben is sportolhassanak; > tanév végén kerékpártúra szervezése; > rendszeres fogászati szűrésen vesznek részt tanulóink; > egészségnap szervezése; > kerékpáros ügyességi- és közlekedési versenyek szervezése ill. azokon való részvétel; > a lelki eredetű problémák feldolgozásában iskola pszichológus áll a tanulók rendelkezésére; > rendszeres általános fizikai állapotfelmérés az iskolaorvos, a védőnő, valamint a testnevelést tanítók által.

III.9.2 Környezeti nevelési program Az iskolai környezeti nevelés során fontos, hogy a gyermekekben egységes rendszer, szemlélet alakuljon ki a világról, megértsék a globális összefüggéseket. A környezeti nevelés összetett feladat, közvetítését csak komplex módszerekkel lehet megoldani, ezért fontos a tantárgyak közötti integráció. 65

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin A környezeti nevelés célja: - elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, így elősegítse az élő természet fennmaradását, valamint a társadalom fejlődését; - kreatív problémamegoldó gondolkodásmódot kialakítani, ezáltal elősegíteni az eligazodást a természet és környezet, társadalom és gazdaság terén; s mindezekben felelősséget, elkötelezettséget vállalni mind egyéni, mind közösségi tetteikben; - kialakítani, megalapozni a környezeti értékek iránti felelős magatartást; - a gyerekekben kialakítani, ill. megerősíteni a természet szeretetét, a természet, környezet védelmének fontosságát, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást és életvitelt; - kialakítani a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését; - az egészséges életmód igényét megteremteni; - környezetkímélő magatartást kialakítani; - tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, fejlesztése; - gazdaságosságra és takarékosságra nevelés. A környezeti neveléssel kapcsolatos feladatok: - a szaktárgyi és osztályfőnöki órákon belüli lehetőségek maximális kihasználása olyan módszerek alkalmazásával, amelyek aktivizálják, cselekvésre késztetik, tevékenységre ösztönzik a tanulókat: környezeti adatok gyűjtése, önálló kutatás; vélemények, információk gyűjtése; rajzok, plakátok, kiállítások készítése; - az osztályfőnökök sokrétű tevékenységük révén a személyes kapcsolatok segítői, fejlesztői is; a környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, a megoldások keresése is kiváló lehetőségeket nyújt a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére, kiemelkedő szerepet játszik, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai keretet megbontó tevékenységeit, lehetőségeit. - egy-egy környezeti probléma megoldására olyan akciók tervezése az iskola tanulóinak teljes létszámú bevonásával, amelyek felhívják a figyelmet a helyi vagy globális problémára.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Környezetnevelési programok: - gyűjtési akciók: szelektív hulladékgyűjtés, papírgyűjtés, szárazelemgyűjtés; - rendszeres hulladékgyűjtés havonta az iskola területé és környékén; - tisztasági verseny az osztályok között; - megemlékezés a Föld napja, az Állatok világnapja, a Víz világnapja alkalmából; - e jeles zöld napokhoz kötődő rajzok, plakátok, kiállítások készítése; vetélkedőkön, versenyeken való részvétel; - tanulmányi kirándulások ( pl. nemzeti parkok, vadasparkok, arborétumok látogatása): a tanulóközösségek összekovácsolása, az élményszerzés öröme, a szocializáció ötvöződik a közelebbi-távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismeréssel; a tanulmányi kirándulás során a tanulók kaphatnak különböző ismeretszerző feladatokat, készülhetnek kiselőadásokkal, végezhetnek gyűjtőmunkát; - erdei iskolai programok: a tanítás tartalmilag szorosan kapcsolódik a választott helyszín természeti és ember által létesített környezetéhez, a tanítás tárgya lehet az emberi környezet, az emberek tevékenységének hatása a környezetre, ill. annak időben-térben való változása, valamint a környezet hatása az emberek viselkedésére, életvitelére, érzelmeire.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

III.10 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések III.10.1

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermekvédelmi munka magába foglalja az iskolavezetés, az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök és valamennyi nevelő ifjúságvédelmi feladatait. Célja a gyerekek veszélyeztetettségének a megelőzése, csökkentése, megszüntetése. Az iskola általános gyermekvédelmi feladatot lát el az iskolaorvosi (iskola védőnői) ellátással, a gyermekek étkeztetésével, a tanórák előtt és után biztosított felügyelettel. Speciális gyermekvédelmi feladatai során megóvja a tanulókat a különböző veszélyektől, földeríti és nyilvántartja a veszélyeztetett gyerekeket, közreműködik a fejlődésüket gátló hatások megszüntetésében, elősegíti kiemelkedésüket a károsító környezetből. Kapcsolatot tart a hivatásos gyermekvédelmi szervekkel és intézményekkel (önkormányzat irodái, nevelési tanácsadó, Járási Gyámhivatal Gyermekjóléti Szolgálat, ifjúságvédelmi szervek.) A feladatok megvalósításában első helyen az osztályfőnök áll. Jelzi a bekövetkezett veszélyeztetettséget, javasolja a gyermek nyilvántartásba vételét. Segíti a szülőket a nevelési problémák megoldásában, és közreműködik a veszélyeztető körülmények felszámolásában. Számon tartja az igazolatlan mulasztást, segít a szabadidő helyes eltöltésében, a pályaválasztásban. Különös gonddal foglalkozik a nehezen nevelhető, magatartási problémákkal küzdő tanítványaival. Az iskola a tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermek-és ifjúság védelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Az ifjúságvédelmi felelős fogja össze az iskolai gyermekvédelmi munkát. Feladatai: Részt vesz a speciális gyermekvédelmi munka szervezésében, megvalósításában és ellenőrzésében. Felméri, és nyilvántartásba veszi a veszélyeztetett tanulókat. Segítséget nyújt az osztályfőnököknek, a feladatok megvalósításához. Ismeri a "problémás családok" gondjait, kapcsolatot tart a hivatali szervekkel.

Iskolánkban a veszélyeztetettség legfőbb okai, területei: Környezeti okok: anyagi okok, családi konfliktusok, mindkét szülő munkanélküli, nevelési hiányosságok (túlzott szülői óvás, elemi szokásrendszer kialakulatlansága, stb.), italozás a családban, kifogásolható szülői életvitel, a gyerek elhanyagolása, testi fejletlenség, a család szétesése. Tünetek: értelmi elmaradottság, gátlásosság, fokozott agresszivitás. 68

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin A veszélyeztetettség elhárítására hozható intézkedések: -iskolai eszközök igénybevételével: családlátogatás, tanácsadás, nevelési tanácsadóba utalás, szülők magatartásának jelzése az illetékes gyámügyi szervnek, védő-óvó intézkedés kezdeményezése, áttelepítés kezdeményezése, egyéni bánásmód a szorongások feloldására, személyesség, szociális támogatás igénylése az érintett számára. -iskolán kívüli lehetőségek igénybevételével: együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal, Járási gyámhivatal értesítése, ügyészségi bejelentés, ÁNTSZ segítségének a kérése. Iskolánk speciális gyermekvédelmi munkaformái: Egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program, amely magába foglalja a szükséges felvilágosító, megelőző pedagógiai munkát is. Szükség esetén családlátogatás, ill. egyéb kapcsolatfelvétel a szülőkkel vagy szakhatósággal.

III.10.2

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Iskolánkban minden pedagógus köteles közreműködni a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, továbbá feladatuk a szülőket és gyermekeket érintő kérdésekről – a titoktartási kötelezettség szabályainak megtartása mellett – rendszeresen tájékoztatást adni, és a szülőket figyelmeztetni, ha gyermekeik jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tartanak szükségesnek. Az utóbbi években jelentősen gyarapodott azoknak a tanulóknak a száma, akik családi körülményeik miatt hátrányos helyzetbe kerültek, és segítségre szorulnak. A hátrányok eredete: A legnagyobb számban találkozhatunk azokkal a gyerekekkel, akik a család alacsony szociális (anyagi) helyzete miatt kerültek hátrányos helyzetbe. A szülők nagy számban váltak munkanélkülivé, vannak közöttük rokkantnyugdíjasok, alacsony keresetűek. Az alacsony jövedelem következtében nincs lehetősége s családnak a könyvek és egyéb kulturális lehetőségek megvásárlására. Súlyosabb esetben a külsőben ( a tanuló leromlott fizikai állapota, szegényes öltözék) is megjelennek a rossz anyagi körülmények. Az okok között szerepel a család alacsony kulturális színvonala (a szülők alacsony iskolai végzettsége, a művelődéshez való kedvezőtlen viszonya).

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin A szociális hátrány következménye rendszerint a tanulásban való elmaradás, kudarc. Kísérő jelenségként magatartási rendellenességekkel is találkozhatunk. A segítségadás módjai: A tanórai munka differenciálásával lehetőséget kapnak a gyakori szóbeli szereplésre. Az 1. és 2. évfolyamon a rászoruló tanulóinkkal logopédus foglalkozik. A tanítási időn túl konzultáció, korrepetálás a tanulási nehézség megszüntetésére. A kommunikációs képességek tanórai és tanórán kívüli fokozott fejlesztése. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján –, mentesítjük az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást engedélyezünk. A felzárkóztatás, a hátrányos helyzetű tanulók gondozásának egyéb formái, színterei: - Nevelési tanácsadás igénybevétele (ezen belül logopédiai tanácsadás, pszichológiai segítségnyújtás), - Kapcsolattartás a Pedagógiai Intézettel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, - Jutalmazási eljárásaink során figyelembe vesszük a relatív jó teljesítményt, a „javulás” elismerését, Szolgáltatásaink: Egészségügyi: - az iskola-egészségügyi feladatokat az iskolaorvos és védőnő végzi (szűrővizsgálatok, stb.). - Iskolafogászati ellátás. Szociális: - napközis, tanulószobai foglalkoztatás, - iskolai étkeztetés (menza) - önkormányzati segélyezés támogatása - alapítványunk segítséget nyújt színházbérlet megvásárlásához, iskolai kiránduláson való részvételhez, erdei iskolához. Anyagi helyzet miatt egyetlen tanulónk sem maradhat ki a programokból. - tájékoztatást adunk térítésmentesen igénybe vehető nyári táborokról

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

III.11 Egész napos iskola Iskolánk minden évfolyamán úgy szervezzük meg az egész napos oktatást, hogy a délelőtti órákban a Kt. 52.§ (3) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott kötelező tanórai foglalkozásokat, ezt követően a szabadon választott órákat, napközis és tanulószobai foglalkozásokat, valamint az 52.§ (11) bekezdésében szabályozott egyéni foglalkozásokat tartjuk. Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében biztosítjuk a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, a tananyag megértéséhez és elsajátításához kapcsolódó többlet pedagógiai támogatást azon tanulók részére, akik bármely okból kifolyólag egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek, - a felzárkóztatással, tehetséggondozással kapcsolatos feladatok ellátását. A foglalkozások legalább 16 óráig tartanak, továbbá tizenhét óráig -vagy addig -

amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben- gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

III.12 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek Intézményünkben a pedagógiai módszerek széles skáláját alkalmazva végezzük oktatói nevelői munkánkat. Nagy hangsúlyt fektetünk a kiemelt figyelmet igénylő (SNI, tehetséges-, hátrányos helyzetű-) tanulók fejlesztésére. Frontális osztálymunka A frontális osztálymunka olyan oktatási szervezési mód, amelynél az osztályban azonos időben, ugyanazon célok alapján, azonos tananyagtartalom feldolgozásával, azonos ütemben tanítói irányítással folyik párhuzamosan a tanulói munka. A módszert valamennyi évfolyamon alkalmazzák a pedagógusok a tanítás- tanulás folyamatában. Kooperatív feladatvégzés Ez a módszer lehetővé teszi, hogy a gyerekek meglévő ismereteiket mozgósítva közös megoldási stratégiát dolgozzanak ki, fejleszti az együttműködési készséget; alakítja a vélemények különbözőségének tiszteletét. Biztosítja, hogy a csoporttagok eltérő nehézségű feladatrészek elkészítésével járuljanak hozzá a csoport közös munkájához. A gyerekek motiváltak a közös célok elérésére, s közben fejlődnek kommunikációs képességeik, technikáik. Páros munka

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Páros munkavégzés során az egymást segíteni tudó gyerekek közös munkája folyik. A gyerekek megtapasztalják, hogy számíthatnak egymásra, társaiktól bármikor kérhetnek segítséget. Differenciált tanulás-szervezés Ennek a módszernek meghatározó munkaformája a tanulók önálló, egyéni feladatvégzése. Ez megvalósulhat differenciált rétegmunkaként, amikor a gyerekek a szerint kapnak feladatokat, hogy az ismeretszerzés, készségfejlesztés mely fokán állnak, milyen tevékenység szolgálja optimális fejlesztésüket.A differenciált rétegmunka mellett az egészen személyre szabott individualizált tanulás is fontos, a sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztésénél vagy akár, a kiemelkedően tehetséges tanulók esetében. Projektoktatás: „A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja”. A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. Sajátos tanulási egység, technika, a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. A tanulók egy-egy problémának a lehető legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját is felfedjék. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévő képességek, viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítása fektet hangsúlyt. A projektoktatás technikái: játékok, bábozás, dramatikus játék, beszélgetés, vita kezdeményezése, élménybeszámoló, problémafelvetés. Tanulói értékelés célja, hogy minden tanuló maga lássa, hogy tudása mennyire használható, adaptív. A projektmódszerrel fejleszthető kompetenciák Szervezett, alkalmazható szaktárgyi ismeretek bővítése Szocializáció, másokkal való együttműködés, konfliktuskezelés Tervezési eljárások jobb megismerése, munkaszervezés, időbeosztás Esztétikai érzék fejlődése a különböző produktumok előállításakor Előzetes tudás elemeinek felszínre hozása, mozgósítása Tanulási technikák fejlődése, élethosszig tartó tanulás elősegítése Az ismeretek különböző helyzetekben való használata, a transzfer segítése Problémaérzékenység, a problémamegoldással kapcsolatos tudásrendszer fejlődése

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Kreativitás, az alkotókedv fejlődése. Kommunikációs kompetencia fejlődése Vitakultúra elsajátítása, mások véleményének meghallgatása, tiszteletben tartása Saját maga szerepének, lehetőségeinek és határainak felismerése, tudatosítása, reális énkép kialakítása Felelősségvállalás saját maga és társai iránt

III.13 Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Cél: Az önálló tanulás és ismeretszerzés módszereinek elsajátíttatása, az állandó önművelés igényének és készségeinek megalapozása. A tanulás gazdaságos, képességekhez mérten eredményes, kedvvel végzett tevékenységének kialakítása. Mivel a gyakoroltatás, az ismeretanyag verbalizálása, az egyéni munkavégzés pontosságának elmélyítése a cél, rendszeresen készítenek a tanulók házi feladatokat. Feladat: - A személyiség optimális fejlesztése. - Az ismeretek megértését előkészítő, rögzítő, megszilárdító, gyakorló tevékenység végzése - A tanulási szokások, tevékenységek fejlesztése. - Tanulási technikák elsajátítása. - Tanulási módszerek kiválasztása. Az iskolai házi feladat adásával nevelési szándékunk: -A házi feladat adásával erősíteni kívánjuk az órákon megtanultakat. - Fejleszteni akarjuk az adott témában a tanulók készségeit, képességeit. - Az új anyagot, ismereteket kívánjuk a feladattal előkészíteni. A feladatadás gyakorisága: - Minden egyes tanítási órához kapcsolódóan adható. - Nagyobb terjedelmű írásbeli munkát (fogalmazás készítése, olvasó napló) hoszszabb határidővel ajánlatos tervezni.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása az írásbeli házi feladat helyességének ellenőrzését a következő tanórán meg kell oldanunk! a házi feladatok elkészítése a szorgalom megítélésébe hangsúlyosan szól bele. a házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre. a házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó tevékenységekről.

•

Az órarend kialakításakor törekszünk a tanulók mindennapos arányos terhelésé-

re. A házi feladatokat a tanár és a tanító saját módszereivel ellenőrzi. A házi feladat elkészítését a napközi otthonban, a tanulószobán a napközis nevelő ellenőrzi. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai • A házi feladat lehet szóbeli és írásbeli munkát igénylő, ám teljesíthetőnek kell lennie, tehát mennyisége nem haladhatja meg a gyerekek teljesítőképességet (differenciáltan adjuk). A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. • A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószobai) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. Hétvégére, a hétfői tanítási órákra elkészítendő, valamint a tanítási szünetekre kötelező jelleggel írásbeli házi feladatot nem adunk!

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

A program sikeres megvalósításához szükséges fejlesztési feladatok Nevelőtestületünk úgy véli, hogy nem elégséges az intézmény jelenlegi állapotának megjelenítése a pedagógiai programban. A folyamatos fejlesztés új elemeket emel be, a feltételek változnak és átalakulnak, a tevékenységek bővülnek. Így néhány év múlva a programot olvasó nem azzal a helyzettel áll szemben, amilyen a program megírása pillanatában jellemezte az iskolát. Fejlesztési célok: A közoktatás modernizációja a tananyag korszerűsítését, a Nemzeti alaptanterv implementációját, a kerettantervek alkalmazását, az értékelési és vizsgarendszer létrehozását és működtetését jelenti, valamint a tartalmilag korszerűsödött tankönyvek és taneszközök megválasztását. Fejlesztési céljainknak is ezek megvalósítását kell szolgálnia. Az eddig követett fejlesztés hangsúlyait azonban módosítani kell. Eddigi gyakorlatunkban a megfogalmazódó helyi igények optimális szintű kielégítésére törekedtünk. A jövőben a takarékos eljárások keresése felértékelődik, a költségkímélő megoldások alkalmazása alapvető feladattá válik. Továbbra is a folyamatos és rendszerszemléletű fejlesztés útját követve kell terveinket valóra váltani.

Pedagógiai Program – Általános Iskola Nagykanizsa-Palin

IV. Hatályba lépés, felülvizsgálat Ezen új (Köznevelési tv. szerinti) Pedagógiai Program 2013. szeptember 1-jén lép hatályba az 1. és az 5. osztályokban. A régi (Közoktatási tv. szerinti) Pedagógiai Program „kifutó” módon – a közölt táblázat szerint – veszíti hatályát 2017. augusztus 31-én. A mindennapos testnevelés tekintetében a rendszer teljes kiépülése a 2015/2016-os tanévben történik meg.

Ktv.

Nkt

Ktv. 2013/2014

Ktv.

testnev.

Ktv. Nkt

Ktv.

Nkt testnev.

2014/2015

Nkt

Ktv. Ktv.

Nkt

testnev.

Ktv. testnev.

Ktv. 2015/2016

Nkt

Ktv. Nkt

Nkt

testnev.

2016/2017

Nkt

testnev.

Nkt

A Pedagógiai Program felülvizsgálata 2017. augusztus 31-ig történik.

Nagykanizsa- Palin, 2013. március 27.

_______________ Magyar Ferenc igazgató