Diafore by fanni horvath

Betű ��rv�zése

�itakö�ő �zár� a��tómiáj� �lapján

Horváth Fa�ni

Tart�lomje�zé� BEVEZETÉS

KUTATÁS, GYŰJTÉS

Oded Ezer tipográfiája

Emily Darnell - Polygone

A DIPLOMAMUNKA DOKUMENTÁCIÓJA

A tervezés menete

A karakterkészlet

A teli változat

A betűmintakönyv

A plakát

Limerick Füzetek

Memóriakártya

ÖSSZEGZÉS

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

IRODALOMJEGYZÉK

B�vez�té� Diplomafeladatként betűtervezést választottam, mégpedig azért, mert ez számomra egy olyan felfedezetlen terület volt, amivel nagyon szerettem volna megismerkedni. Elbűvöl és megihlet, gondolkodásra késztet a betűk hihetetlenül sokszínű formavilága, amelyről - számomra úgy tűnik - soha nem lehet eleget tudni, és amiből nem lehet eleget látni, hiszen az írás kialakulása óta folyton megújul, alkalmazkodik, specializálódik, változik. A gyűjtés során ebben a gazdag formakincsben merültem el, illetve ennek egy elég sajátos szegletében, a díszbetűk szegmensében. Ugyan tanulmányaimnak köszönhetően eleve rendelkeztem elméleti tudással a betűtervezésről, és a tervezés megkezdése előtt ezt a tudást jelentősen bővítettem is, tisztában voltam azzal, hogy ez csak egy szükséges, de semmiképp sem elégséges feltétele a betűtervezésnek, amely bizonyára nagyrészt a gyakorlatból tanulható. A célom az volt, hogy a rendelkezésre álló időhöz mérten minél átfogóbban és alaposabban ismerjem meg a betűtervezést - elméletben is, de főleg gyakorlatban. Ezt a folyamatot mindenképpen az alapoknál szerettem volna elkezdeni. Amikor feltettem magamnak a kérdést, hogy ez vajon mit jelent számomra, nyilvánvaló válaszként a következő merült fel bennem: annyit jelent, hogy rá kell jönnöm, meg kell tanulnom, hogy mitől lesz betű egy betű. Emellett mindig is szimpatikus volt nekem az a felfogás, amely egy betűcsoportot, egy abc-t egy azonos logika alapján felnövő formacsaládként kezel. A fentebb felsorolt megfontolások alapján választottam kiindulási alapként egy burjánzó, organikus formavilágot, a szitakötőszárny hálózatát. Ez lehetőséget adott arra, hogy egy nem-betű formából, formai logikából betűt hozzak létre, és ezáltal megtanuljam, hogy mitől válik valami betűvé; és természetesen magával hozta azt a kényszerítő erejű igényt is, hogy ezeket a létrejövő, különálló formákat családként kezeljem. Bizonyos szempontból mindenképpen játékként - habár nagyon komoly játékként - fogtam fel a feladatot - a betűk létrehozását. Nagyon nagy szerepe volt a kezdeti hozzáállásomban a kíváncsiságnak és a kísérletezésnek, persze a tipográfia, a betűk világa iránti - soha nem csökkenő - maximális alázattal és tisztelettel. 5

Ku�atás, �űj�é�

Miután kialakult egy hozzávetőleges koncepció arról, hogy milyen betűt szeretnék tervezni, szükségesnek találtam, hogy tudjam, hol helyezzem el a készítendő betűmet a különböző betűfajták között. A munka megkezdésekor felmértem, hogy milyen, az én törekvésemhez hasonló irányok léteznek a betűtervezésben. Számba vettem a betűk egyik, számomra leglogikusabb, általam ismert csoportosításában a kategóriákat, hogy elhelyezzem benne az általam készítendő betűt. Ezek: 11 11 11 11 11 11 11

Talpas betűk: reneszánsz, barokk, klasszicista, egyptienne betűk Groteszk, más néven Sans Serif, vagy Lineáris talp nélküli betűk Varia Script Fraktúr, azaz Gót betűk Reklám, avagy Díszbetűk, avagy Display betűk Idegen, azaz nem latin (például arab, héber) betűk

A felsorolt kategóriák közül az én készítendő fontom a díszbetű kategóriába illett bele leginkább. A díszbetűk nem alkalmasak kenyérbetűnek, nagy mennyiségű szöveg kiírására. Jellemzően nagy méretben használhatók, például plakátokon, ahol csak pár szót szednek ilyen jellegű betűkkel. A díszbetűk felhasználási területe általában nagyon korlátozott, köszönhetően annak, hogy ezek jellemzően nagyon karakteres fontok, gyakran kifejezetten bizonyos felhasználási céllal jönnek létre (például egy horrorfilm főcíméhez, plakátjához). Számos ilyen betűt tanulmányoztam tehát, megpróbáltam minél inkább behatárolni, hogy az én készülő betűm mely létező fontokhoz állhat a legközelebb. A gyűjtés során egyre világosabbá vált, hogy a display font egy rendkívül szerteágazó, sokmindent magában foglaló, minden tekintetben nagyon változatos kategória.

Az első fontos kérdés a betű kezdeti tevezésénél az volt számomra, hogy mennyire legyen ez az organikus formából kiinduló betű szabályos. Ebből kifolyólag a kezdetekben ez volt a fő vezérfonala a kutatásnak, eszerint csoportosítottam a betűket. Úgy találtam, hogy a díszbetűk szabályosság tekintetében is nagyon széles skálán mozognak. Léteznek játékosságuk ellenére formailag teljesen konzekvens, szigorú szabályrendszert követő betűk. Ezek gyakran meghatározott számú elemből építkező, moduláris betűk. Emellett ugyanígy megtalálhatók a szabálytalan betűk is. A díszbetűk a szabályosság kategóriája mellett több más vonatkozásban is nagyon

nagy változatosságot mutattak. Ezek közül a tervezendő betűm szempontjából fontosnak tűnt még a térbeliség - számos térhatású díszbetű létezik. Ez az általam tervezett betű esetében a jövőben releváns lehet, mivel látok esélyt arra, hogy ilyen típusú változat is létrejöjjön belőle. Fontos vízválasztó volt még az olvashatóság: nagyon sok olyan díszbetű létezik, ami többé-kevésbé olvashatatlan. Ebben a tekintetben kezdettől fogva világos volt számomra, hogy kifejezett törekvésem az, hogy jól olvasható betűt tervezzek, hogy ne áldozzam fel a betű olvashatóságát semmilyen más szempont miatt (ezzel talán növelve a lehetséges felhasználási területek körét).

Od�d Ezer T�pog�áfiáj� Kezdettől fogva valószínűnek látszott az, hogy a betűm csak viszonylag nagy méretben lesz használható. Tudtam azt is, hogy ez, az inspirációként egy organikus formából kiinduló betű semmiképp nem fog rendelkezni a sok display betűre jellemző szigorú szabályossággal, kötöttségekkel. Formavilágát és jellegét tekintve következetes, de nem szabályos betű lesz. Ebből kifolyólag a kezdeti áttekintés után főleg az ilyen jellegű fontokra koncentráltam a gyűjtés során. Ilyen, meghatározott jelleggel, stílussal rendelkező, bizonyos formai következetességet nem nélkülöző, de nem szigorú geometriai szabályrendszer alapján felépülő betűnek látom például Oded Ezer organikus betűit, amelyeknél a hagsúly inkább a formai kísérletezésen, gyakran a térbeliségen, a betűk anatómiáján van.

Emil�Dar�el�Polyg�n� Ilyennek gondolom az Emily Darnell által tervezett handsetet, a Polygone nevű betűt is, mivel ez is jól nyomon követhető logika alapján építkezik, mely logika alapvetően meghatározza a betű hangulatát és jellegét, mégis szabadon burjánzik, nem kötik a betűkre általánosan jellemző formai szabályok. Ez a handset azért is volt szimpatikus, mert rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy ugyanaz a karakter különböző módokon képes felépülni, és hogy az adott betűk a handsetben rendelkezésre álló elemekkel továbbépíthetők. Úgy éreztem, ez a betű rokonságot mutat az én törekvésemmel abban a tekintetben is, hogy inspirációként egy létező formát vonultat fel, mégpedig a Thiessen polygonokat (ezeket a geofizikában és a meteorológiában használják a térbeli eloszlási adatok elemzésére). Rokonságot éreztem a Polygone handsettel amiatt is, hogy érzésem szerint ez is azt az utat választja, amit én szándékoztam követni: hogy a betű készítője megtanul egy formavilágot, egy olyan logikát, amellyel gyakorlatilag bármilyen síkbeli, sőt adott esetben térbeli forma létrehozható, és így épít fel általunk ismert, mindennap használt, könnyen beazonosítható formákat - betűket. Előnye ennek a módszernek, hogy minden karakterből gyakorlatilag végtelen számú alternatíva létrehozható, hogy minden karakterből készíthető vele különböző területeken, különböző kontextusban használható, vagy akár különböző stílusú változat, így óriási betűcsalád jöhet létre belőle.

A diplo�amunk� L�írás�

Diplomám tárgya betű tervezése, egy organikus forma, a szitakötőszárny felépítése alapján. Ehhez legelőször is tanulmányoznom kellett az adott kiindulási forma, a rovar szárnyának anatómiáját, meg kellett értenem, hogyan épül fel. Próbáltam elkülöníteni fontos vonásokat, amilyenek például a szárnyban megtalálható vastagabb merevítések, ezek eloszlása, elrendezése, és az a mód, ahogyan ezekre a cellák ráépülnek. Legfontosabbnak mégis a cellákat találtam. Megvizsgáltam, milyen formájú (hány szögletű) cellák találhatók meg egyáltalán a szitakötőszárnyban, és nagyjából milyen arányban. Emellett az is kulcskérdés volt, hogy megértsem az egyes cellák egymáshoz való viszonyát, hogy hogyan találkoznak egymással, hogyan találkoznak a merevítőkkel; nagyon fontos volt, hogy hogyan ritkulnak, hogyan sűrűsödnek, hogyan épülnek rá az említett merevítésekre. Ebben segítségemre volt jónéhány makro felvétel a szárnyról.

a t�rvezé� men�� Amikor a betűkészítésre került a sor, kezdetben több irány is felvetődött. A legelső kérdés az volt, hogy milyen irányból közelítsem meg ennek az organikus betűnek a tervezését. Kezdetben több elképzelés is megfordult a fejemben, például hogy több szitakötőszárnyban keresek olyan részleteket, amelybe az adott betűk belerajzolhatók, vagy hogy létrehozok egy nagyméretű, számos cellából álló hálót, amelybe valamilyen módon minden betű belerajzolható. Ezeket az utakat igen hamar el kellett vetnem, abból a megfontolásból, hogy alapvetően betűt tervezek: következetes, egymással formai rokonságban álló karakterek halmazát, amelynek az az elsődleges célja, hogy olvasható legyen, hogy (rövid) szöveget lehessen megjeleníteni vele lehetőség szerint jellegzetes, dekoratív módon. Ez a cél olyan belső logikát, olyan megfontolásokat feltételez, amellyel természetes módon a szitakötőszárny anatómiája nem rendelkezik, mivel a felépítésének, szerveződésének teljesen más a célja. Ezt végiggondolva jutottam arra a megfontolásra, hogy nem a valódi, szitakötőszárnyban megjelenő cellacsoportokból kell kiindulnom, hanem meg kell értenem, meg kell tanulnom, ezek hogyan szerveződnek, hogyan rendeződek ívek mentén, hogyan ritkulnak és sűrűsödnek, és ennek a tudásnak kell olyan fajta készséggé válnia, amellyel bármilyen formát fel tudok építeni. Amint úgy éreztem, hogy ez a készség megfelelő mértékig a birtokomban van, első megközelítésem az volt, hogy moduláris betűként hozom létre a karaktereket - azaz megtervezek adott számú elemet (körülbelül tizet), amelyekből fel lehet építeni minden karaktert, szükség esetén felhasználva néhány egyedi elemet. Azonban ekkor már láttam, hogy túlságosan korlátozom önmagam, és a készülő betűben rejlő lehetőségeket azzal, ha ennyire szűk keretek közé szorítom a kiidulásként szolgáló organikus formában meglevő, amúgy szinte végtelen számú formai lehetőséget. Ezért dötöttem amellett az előzőnél némileg nagyobb szabadságot adó megközelítés mellett, hogy a megtanult anatómia, logika alapján felépítek bizonyos jellemző, kulcsfontosságú betűket, illetve betűk alapvető fromai alkotóelemeit.

Ezzel a módszerrel létrehoztam néhány karaktert (a, o), különböző hasakat, különböző betűszárakat, és ezek segítségével származtattam egymásból a betűket. Így szerepel például az o karakter a b, p, h, n, m betű hasaként, az a karakter hasa a d, g, q, u karakterekben. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ez a metódus is olyan betűt eredményezne, ami sok fontos vonást kizár, ezek közül is legfőképp a változatosságot, és nincs túlságosan összhangban a kiindulási formavilág organikus voltával. Ezért a továbbiakban az alább látható, így létrejött, nem kidolgozott és nem teljes karaktersort afféle kiindulási alapnak, előtanulmánynak tekintettem. A tervezés ezen szakasza azért volt szükséges és hasznos, hogy kiderüljön számomra, hogyan lehetséges egyáltalán egy organikus formából kiindulva olvasható karakterhalmazt, betűt tervezni. Meg kellett vizsgálnom, hogyan tudom összeegyeztetni az inspirációként adott formavilágot és logikát azokkal a követelményekkel, amelyek teljesülése esetén betűnek nevezhetünk egy formahalmazt. Ezek a követelmények számomra minimálisan a karakterek között fennálló következetességet, a karaktercsoport koherenciáját, a betű olvashatóságát jelentették. Ki kellett találnom, hogyan egyeztethető össze a fent említett két dolog úgy, hogy mindkét oldal, de elsődlegesen a betűvel szemben támasztott, fent említett követelménycsoport a lehető legkevésbé redukálódjon, a legkevésbé szenvedjen kárt.

Itt kezdtem - hol jobban, hol kevésbé - elszakadni az elsőként létrehozott, relatíve szigorú karaktersortól. A kísérletezés stádiuma volt ez a szakasz, annak a vizsgálata, hogy meddig és mitől marad koherens a betűcsoport, meddig mehetek el, mit fontos megtartani, és mit nem. Arra a következtetésre jutottam, hogy fontos a vastag és vékony vonalak jelenléte, a cellák egymáshoz való viszonya, összeépülése, sűrűsödése és ritkulása. Kevésbé fontos az egyes karakterek befoglaló formájának, kontúrjának következetes szabályossága, egymásnak megfeleltetése. Úgy találtam, hogy a kiidulási formában nagyon jellemző vékony és vastag vonalakat kézi rajzolással lesz célszerű megjele-

níteni, ezért ezen a ponton elkezdtem a különböző karakterekből számos változatot készíteni tussal. A kísérletezés előbb említett tanulságait észben tartva kezdtem a betű karakterének kidolgozásához. Így valósult meg az, hogy a kiindulási alap, a szárny hálózatának szabályrendszere adja az egyes betűk felépítésének magját. Emellett ez a logika biztosítja a betűcsoport, a font belső egységességét, koherenciáját is, az egyes karakterek befoglaló kontúrjainak változatossága, szabálytalansága ellenére. Az ismertetett folyamat során a betű egyre szabadabbá vált, elvetettem a felesleges, szügségtelen korlátozásokat, ezzel egyenes arányban erősödött a font organikus jellege.

Ezen a ponton kezdtem el betűkapcsolatokat is megrajzolni, mivel ez hozzáadott a betű kézzel írott karakteréhez, változatos, burjánzó voltához. A karakterekben előforduló vékony és vastag vonalakat jelzésértékűen, játékos jelleggel a klasszikus antiqua vékony és vastag száraihoz igazítottam. Megrajzoltam pár véletlenszerű (li, tu, bi), néhány gyakori (az, ae, as) betűkapcsolatot, és az összes, a magyar nyelvben előforduló kétjegyű betűt (cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs). 20

� ��rakt�r�é��e� Ekkor kezdtem el a kézzel megrajzolt karaktereket beszkennelve számítógépen átrajzolni. Így lehetőségem nyílt arra, hogy kipróbáljam, hogyan működnek a betűk egymás mellé helyezve, szavakká rendezve. Amint minden karakterből létrejött egy-egy digitális változat, egyben láthattam abc-ként, illetve mondattá rendezve a betűket. Így már vizsgálni lehetett egymáshoz való viszonyukat, a célként kitűzött koherenciát, következetességet és olvashatóságot. A vizsgálat eredményként kiderült, hogy van némi kiegyesúlyozatlanság a fontban abban a tekintetben, hogy van néhány túl sűrű cellákból épülő karakter, ezeket javítani kellett, hogy jobban belesimuljanak a betű általános képébe. Az olvashatósággal nem találtam problémát, az antiquák mintájára elhelyezett vastagabb vonalak segítettek ebben, vezetve a szemet. A néhány túl sűrű, avagy túl ritka cellákkal rendelkező karakteret kivéve a koherenciával sem volt baj. Elkészítettem minden karakter szóeleji változatát, illetve néháy karakter szóvégi változatát. Megterveztem egy vagy több alternatív karaktert minden betűhöz, és létrejöttek a legfontosabb írásjelek. A betű így áll egy alap karaktersorból, ékezetes betűkből, betűkapcsolatokból, írásjelekből, egy sor szóeleji karakterből, alternatív karakterekből (minden betűhöz legalább eggyel), és néhány szóvégi karakterből, javaslat szintjén.

al��rn�tí� �a��t�re�

é��z�tes be�ű�, �e�kap�ol�t��

Írásjel��

�ó��e�i k�ra�t��e�

� ��li vá�toza� Elkészítettem a betű cellák nélküli, kitöltött változatát is. Erre azért volt szükség, mert a normál (cellás) változat nem használható kisebb méretekben, ígyhát hasznosnak láttam egy ilyen karaktersor létrehozását. A teli, kitöltött változatban ugyanúgy megtalálhatók az alternatív karakterek, a betűkapcsolatok, és a szóeleji karakterek, mint a normál verzióban. Ez a karakterkészlet már alkalmas valamivel hoszabb szövegek kiírására. Természetesen ez sem kenyérszöveg szedésére való betű, de néhány sornyi szöveg megjelenítésére már használható. A felsoroltak miatt jól kiegészítheti a normál, cellás változatot, szélesíti annak alkalmazhatósági körét azzal, hogy ott, ahol az már nem használható, jellegében hasonló, működő alternatívát kínál.

a á b c � d � e é f g � h i í j k l � m n � o ó ö ő p q r s � t � u ú ü w x y z � � � � �

� � � �

� � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � � 29

a b�tűmin��kö�v

Ez a könyv a létrehozott betű bemutatására készült. A font a Diafore nevet kapta (ez görögül kapcsolatot, kapcsolódást jelent). Célom az volt, hogy tételesen felsoroljam a Diafore betű lehetőségeit, bemutassam a különböző karaktereket, karaktercsoportokat, érthetően és világosan, de olyan formában, amely stílusában illeszkedik a betű játékosságához. Ehhez segítségként például színkódolást használtam: külön színnel jelöltem az alapkaraktereket, az alternatív karaktereket, a szóeleji karaktereket, az ékezetes betűket, a betűkapcsolatokat, és az írásjeleket. A könyv tartalmaz egy olyan oldaltpárt is, amely egy, a készítője által elképzelt lehetőséget mutat be a betű használatára. Ezzel a könyvvel egyben kialakítottam a betű arculatát is, amely a későbbiekben például a betűt bemutató plakáton is visszaköszön. 30

� pl�ká� A plakát 50x70cm-es méretben készült el, célja, hogy átfogó képet adjon, és minél többet mondjon el a Diafore fontról, anélkül, hogy kuszává, „túl sokká” válna. A karaktereket ezért csoportosítottam, és a type specimen esetében már ismertetett színkódolást is alkalmaztam, amely a fejlécben jól nyomon követhető. Mivel a type specimen és a plakát egyaránt a betű arculatának hordozója, sok közös stílusjeggyel rendelkeznek - ilyenek például az alkalmazott színek, a raszteres felület, vagy a betűk alatti flekként megjelenő világos színű cellák.

�m�rick �üz�t��

Az arculathordozó elemek mellet szükségesnek láttam, hogy egy rövidebb kiadványokban is kipróbáljam a betűt. Mivel a betű hangulatához szeritem jól illenek az angol limerickek, ezeket jelenítettem meg néhány oldalpárban. A limerick kötött formájú, ötsoros nonszensz-vers, amely az első sor „Volt egyszer...” mesei fordulatával bejelentett hős fantasztikus kalandjait beszéli el. A kalandoknak az ötödik sorban félig megismétlődő első, vagy második sor szab határt. A limerick rímképlete: aabba, a bb sorok mindig rövidebbek. Ritmusa általában jambikus, de sokszor szöktetett jambusokkal vagy anapesztusokkal gyorsul fel. A limerick: 1. rendkívül tömör, 2. rendkívül bájos, 3. rendkívül bárgyú, 4. rendkívül idegesítő. A versformát Franciaországból hozták be a XVIII. század elején a brit szigetekre vis�szaérkező ír utazók. Szokás volt, hogy valamely nagyobb összejövetelen mindenkinek négysoros verset kellett rögtönöznie, amelyre az egész társaság rávágta a refrént: Jöjjön el, várja Limerick! Az ír város lett a versforma névadója. (Forrás: Gergely Ágnes: http://www.c3.hu/scripta/nagyvilag/98/03marc/pomp.htm)

A kiadványoknak a Limerick Füzetek nevet adtam, és számozással láttam el őket. Az Első elkészült Limerick Füzet egy régi, angol nyelvű limericket jelenít meg, ennek szövege a következő: There was a Man with a beard, Who said, ‚It is just as I feared! Two Owls and a Hen, Four Larks and a Wren, Have all built their nests in my beard!’ (Edward Lear, 1846)

A Második Limerick Füzet egy magyar nyelvű limericket tartalmaz, ez Varró Dani gasztronómiai limerick-sorozatából való: Volt egy úr, lakhelye Ecuador, palotát épített lekvárból. „Nincs neki teteje?” csámcsogta a neje. „Nincs szívem, épp abból laktál jól!” (Varró Dániel)

A Limerick Füzetekben igyekeztem bemutatni a Diafore font lehetőleg minél szélesebb felhasználási lehetőségeit, az alternatívák, betűkapcsolatok alkalmazásának módját, a normál és a teli változat használata közti különbséget. 35

��mó�i�kár�� A betűhöz promóciós anyagként, újabb felhasználási alternatívaként 54 darabos memóriakártya is készült. Ezek a kártyák vastag, triplex karton mindkét oldalára kasírozott, fóliázott nyomatok a betűkről, így kellően strapabíróak, alkalmasak a gyakori használatra, illetve a fóliázás miatt gyakorlatilag nem koszolódnak. A memóriakártyák is hordozzák a betű arculatát, mivel a hátoldalukon a type specimen borítóján is alkalmazott Diafore logó szerepel, ezenkívül itt is visszaköszön a raszteres felület.

ö��eg�és Nagyon sokat tanultam a félév - a diplomamunkám elkészítése - során a betűtervezésről, de nem csak erről. Minden eddiginél többet tanultam a kitartásról, arról, hogy hogyan kell egy hosszú munkához mindig megújuló figyelemmel, kritikával, friss szemmel, lelkesedéssel és örömmel fordulni, a felmerülő nehézségek ellenére is. A három év során betekintést nyertem a grafika számos, izgalmasabbnál izgalmasabb területére, megismerkedtem a különböző területeken alkalmazott eljárásokkal és eszközökkel, a sábertől a tabletig. Ugyan nem vagyok teljes mélységében a birtokában minden elméleti vagy gyakorlati tudásnak, amiből tanáraimtól ízelítőt kaphattam a három év során - ahogy ez lehetetlen is lenne ennyi idő alatt - a lehetőségeket már alaposan ismerem, és tudom, honnan és hogyan induljak el. Úgy gondolom, ez elég nagy szó - nekem legalábbis sokat jelent.

Kö�öne��i�vánítá� Köszönöm Anyának, Apának és Zsófinak, hogy hisznek bennem, hogy mindenben támogatnak - köszönöm, hogy ők a családom. Köszönöm a Nagyszüleimnek. Köszönöm a tanáraimnak, hogy megosztották velem a tudásukat. Köszönöm Nádai Ferencnek a jó hangulatot, a sok örömteli munkát, a bizalmat, a támogatást és a bölcsességét. Köszönöm Soltra E. Tamásnak, hogy utat mutatott, és hogy ő adta azt a feladatot, amit továbbgondolva megfogalmazódott bennem a diplomamunkám ötlete. Köszönöm Takáts Marcinak, hogy megismerhettem és megszerethettem az illusztrációk, a rézmetszés és a rézkarc világát. Köszönöm külső konzulensemnek, Szegi Amondónak a tanácsokat, a biztatást, a mindig döbbenetesen pontos meglátásokat, azt a néhány szót, amivel továbblendített, ha elakadtam. Köszönöm a Március 31-i Ráday Szerda minden résztvevőjének, hogy jó szívvel és érdeklődéssel fogadták a munkámat - minden hozzászólásuk, építő kritikájuk nagyon sokat segített. Külön köszönöm Frank Bélának az érdeklődést, a lelkesedést és a biztatást. Köszönöm Bálintnak a támogatást, a türelmet, és mindent.

I�odalomj��zé� Leslie Cabarga - Logo, Font & Lettering Bible (How Design Books, 2004) Harris - The Calligrapher's Bible (Quatro Inc., 2003) http://www.marksimonson.com http://www.miltonglaser.com http://typographica.org/2010/on-typography/making-geometric-type-work http://www.linotype.com/29/fontdesigners.html http://typedia.com/learn/only/anatomy-of-a-typeface http://www.wikipedia.com http://www.gestalten.com/ http://www.youworkforthem.com http://www.underware.nl/site2/index.php http://www.typocircle.com/type http://fontfabric.com http://www.flickr.com http://www.istockphoto.com http://www.behance.net http://www.c3.hu/scripta/nagyvilag/98/03marc/pomp.htm