GAZDASÁGI ÉPÜLET,PINCE Sepse,Főutca110.

Iskola

Azreformátus iskolaépülettelkét1910-ben vásárolták Keresztes Józseftől és Laskói Máriától, akik az árként kiszabott 4000 koronán felül megkapták a korábbi iskola épületét életfogytiglani haszonélvezeti joggal. 1970-ig használták iskolaként ezt az épületet,ekkorújatépítettek.Ama már lakatlan épület funkciója bizonyos mértékben ugyanaz maradt: gyermekek használják játszótérül, illetve a helyi vadásztársaság tartja itt összejöveteleit. Az iskola melléképülete egy ideig önkormányzatiszükséglakásvolt15

Utcával párhuzamosan beforduló tantermi tömegével fokozzat a parókiával és a templommal való összetartozás térbeli érzetét, annak ellenére, hogy maga az épület a terep adottságaiból adódóan az utca alá sűllyed. Az "L" alakú tömegképzés egy nagyon szép, védett játszóudvart biztosíthatott a valaha idejáró gyermekekszámára

AházaFőutcaés aDózsaGyörgyutcaa sarkán áll, nem messze a falu végétől annak főtengelyén. Polgárias külsejével első pillantásra kitűnik a település környezőházaiközül.Belsőudvarábanegy teljes gazdaság minden épülete megtalálható (nyári konyha, istálló, ólak, présház, pince, fészer, góré, műhely). Az épület Fő utcai oldalához téglából épült kerítés kapcsolódik, ami tovább erősíti a telek zártságát. A kétszárnyú kapun belépve a gazdasági építményekkel körülvett,téglávalburkoltudvarrajutunk.A ház két bejáratából az egyiket a kapualj mellett, míg a másikat a ház végénél találjuk. A házba lépve először a konyhai funkciókat is ellátó lakóelőtérbe jutunk. Innen lehetőség van mind a Fő utcára, mindpedigaz egyik,Dózsa György utcára néző szobába belépni. A négyhelyiséghes épülethez magvalósított díszes épületkülső nem idegen Sepsén. A XIX. sz. elején virágzó gazdaságban több ilyen porta is megvalósult. A homlokzat téglaburkolatos kiemelése és a gazdag eklektikával díszítettablakok jellemzőek a térség több településén is, mint a kiemelt társadalmirangszimbólumai. a Dózsa György utca felől

1. ábra

Lak P Let

1. fotó :

2. fotó :

Nézet a Dózsa György utca felől Nézet a Fő utca felől

3. fotó : Belsőudvar képe

4. fotó : Nagykapu

5. fotó : Az épület kereszteződést uraló tömege

LAKÓÉPÜLET Sepse,DózsaGyörgyutca1.

A Fő utcán haladva 2-3 méteres aljnövényzet mögé rejtőzve bújt meg tekintetünk elől ez a ház. Csak amikor a kölcsönkapott kaszával közelebb mentünk és elkezdtük kihámozni a növényzet alkotta zöld takaró alól, derült ki, hogy milyen kincsre bukkantunk. A lakóépület az egész utcára jellemző oldalhatáron álló beépítési mód szerint helyezkedik el a telekészakihatárán.EhhezkapcsolódikLalakban a pajta, illetve további gazdasági épületrész. Az egykorilakókigényességét híven tükrözik az alkalmazott épületszerkezetek (kör keresztmetszetű pillér, pólyásfödém, boltíves kialakítású füstölő).

homlokzat 1. ábra : 2. ábra :

Földszinti alaprajz az épületről DNY-i irányból 3. ábra :

- Nyugati homlokzat 4. ábra : a lakószárnyról 5. ábra :

A házat jelenleg három generáció népesíti be. Ahhoz, hogy minden lakója számára kielégítse a modern kor igényeit, számos átalakításra volt szükség. A telket, a rajta álló épületekkel a nagyszülők vásárolták, mialatt fiuk kötelező katonaságáttöltötte, s így láttak hozzá első – csak karbantartási célú – javításához. A ház urának korai távozása és a háború miatt évekig szinte üresen állt. Habár a nagymama nem menekült gyermekeivel együtt Magyarországra,aharcok idején afaluban maradt nők biztonságosabbnak érezték, ha többen együtt, egy helyen húzzák meg magukat. A kedélyek csendesedése után végre újra gyermekzsivaj töltötte be a portát. A haza érkező fiú – feleségével és gyermekeivel együtt komoly átépítésbe kezdett. A családi fészek kialakítása több hullámban, fokozatosan történt, a melléképületek és a finom mintájú homlokzat azonban még őrzik a régi idők emlékét. Mai állapotában tökéletesen megfelel a lassan már felnőttkorba lépő unokáknak, szüleiknek és nagymamának, készen áll akár a negyedik generáció érkezésére is. Ezt a folyamatos változást kívántuk egy ponton megörökíteni, mikor felmértük az épületet és dokumentáltuk a házjelenlegiformáját.

Utcai, nyugati homlokzat 1. fotó :

Téglakerítés mintázott fejezete 2. fotó : Kovácsolt vas kapu 3. fotó :

Lak P Let

Hercegszőlős,Főutca167.

1903-ban kezdődött az egykori Árpád utca 30, ma Fő utca 167. számú ház története. Hogy a terület mióta volt aKozár család birtokában, arról pontos adatok nincsenek, azonban Kozár Sándor és felesége Kovács Éva már korábban is ezen a helyen laktak egy nádfedeles vályogházban, ami 1903-ban került lebontásra és épült helyette a ma is álló vegyes falazatú (vert fal és tégla), utcafrontos, cseréppel fedett, egytraktusos,gangoslakóépület.

A szoba-konyha-szoba-konyha/szoba alaprajzi elrendezésű épület első szobája volt a tisztaszoba, a hátsó konyha-szobát az anyai nagymama lakta, és a maradék egy szobában és konyhában lakott a családtöbbirésze.

A szobákban, a földpadlós bejárat kivételével deszkapadló és arra fektetett házilag szőtt szőnyeg szolgált burkolatként. A gangnak döngölt földpadlója volt, melyhez a dunapartról hoztákasárgaagyagosföldet.

A kéttengelyes épület utcai homlokzata sárga téglávalvoltkirakva,azonbanennek egy része megsérült a 2. világháborúban. Nem volt rá lehetőség, hogy a javításhoz sárga téglát szerezzenek, így nyerte el a homlokzat a ma is látható vakolt külsejét, valamint az addig csonkakontyolt tető a nyeregtetős kialakítást. A házzal átelenes oldal műhely és tároló épületsor zárja a beépítést.

Lak P Let

Lak P Let

Az utcai téglakerítés

Kiskapu az utca felé

Kukoricagóré

Az utcával párhuzamos épületszárn látványa

Lak P Let

Lábadi Károly könyvéből jól kiolvasható, hogy Laskón mára reformáció térhódítása előtt iskola működött. A tanítást annak a kolostornak a barátai végezték, amelynek helyén Sztárai Mihály 1544-ben hirdetni kezdte az evangéliumi tanait. Az ő fellépésével nemcsak a templomnak lett új pásztora, hanem az iskola is új tanítót kapott. Szegedi Kis István négy éven át fejtette ki tevékenységét a faluban rektorként és lelkészként egyaránt.

Munkája nyomán a laskói iskolából el lehetett jutni a kor legnevezetesebb tudományos központokba,pl.a wittenbergi egyetemre, vagy a debreceni kollégiumba.

A település iskolája 1964-ig a templomdörömbön, a dombon álló templomhozsimulvafogadtaagyerekeket.

Épületéről a legrégibb adat 1787-ből származik.Az épület1817-re márszűknek bizonyult, ezért kétölnyivel meghosszabbították. 1866-ban a régi helyen teljesen új épült, ez 1964-ig szolgáltaafalut.

Laskó iskolájának fénye az alapítását követő évtizedekben világított legmesszebbre, híre akkor jutott legtávolabbra. Ahogy megfogyatkozott a hajdani mezőváros gazdasági jelentősége, az előbbi fénye is egyre halványult. A forgalmas dunai kikötővárosból falusi település lett, ám lakói sohasem fogadták el, hogy iskolájuk megszűnjön. Megtanulták, hogy szellemi javak nélkül végzetes szegénységbe süllyednek.

Tanodájuk a túlélés szimbóluma lett. Ma körzeti iskola: Várdaróc és Kopács felső tagozatosaiis itttanulnak. APetőfiSándor nevét viselő intézmény 1981-ben költözött újépületbe.

Az ezt követő időszakban az épület a kulturális funkcióknak egy másik ágát fogadta magába és adott otthont annak a bőkincsű magyar néprajzi gyűjteménynek, mely a honvédő háború során nagyrészt elpusztult. Felmérésünkkor az épület és a kiállítás állapota is a végórák pillanatait élték.

1. ábra : Földszinti alaprajz

Helyszínrajz a templomdombról

2. ábra :

3. ábra : Keresztmetszet és udvar déli homlokzata

4. ábra : Hosszmetszet

:

Iskolaépület és templomtorony

T Jh Z

A laskói színház egykor a környék legnagyobb kultúrintézményeként működött. Nem csak a helyi színtársulat számára biztosított lehetőséget a szárnybontogatásra, de híres társulatok, művészek is felléptek színpadán, ahogy például Harangozó Teri is. Ennek emléke hangfelvétel formájában ma is megtalálható Kovács Kálmán birtokában. Az épület egyben kultúrotthon és mozi is volt, ám a háború ezt sem kímélte. A felmérésidejébenalegszomorúbblátványt nyújtó rom volt Laskón, mely csak mulandó emlékfoszlányokban utalt hajdani állapotára. A színpad és a mozi vetítőszobája felett a tetőzet egy része megmaradt, csak a nézőtérre omlott rá a ház dereka. Mégis, a régi faülések makacsul bámulnak a megfakult színpadra.

A színház épület mellett találtunk még pár épnekmárnemmondható,defelismerhető építményt. Raktár: tégla lábazaton, vályog falazattal. Udvari wc téglából. Színházhoz kapcsolódó raktár és boros pince: tégla boltozattal. A boroshordókra már csak a földre fektetett fagerendák utalnak. Udvari kút.

Az utcafronti épület közösségi térként lett felújítva a "Magyar Ház" program keretein belül, de az eredeti lakóház utcafronti arányainak visszaállítására nem volt financiálislehetőség.

Tervünk a színház és közösségi tér újjáépítésével kapcsolatosan egyértelmű: a magyar kulturális élet felpezsdítése a faluban, lehetőség teremtése egy magyar nyelvű színház, ill. színi tanoda létrehozására.Hamára“fonó”intézménye elvész a ködben, lépjen a napvilágra egy új színház, egy kultúrkocsma, egy Pilvax kávéház ahol a helyi magyar értelmiség összegyűl, ahol a gyerekek kamatoztatják művészet iránti vonzódásukat, ahol szól a zeneéspattogatánc.

SZÍNHÁZ - KÖZÖSSÉGIHÁZ

A színház előterében álló volt lakó majd fogadóépület 80-as években tönkretett homlokzata, melyet eredeti arányrendszer alapján kell visszaállítani.

A házat 1914-ben építették, valószínűleg egy laskói közép-vagyonos család. Az eredeti tulajdonosok meghaltak, ez után a Pap család vette meg, akik a jobb megélhetés reményében a Vajdaságból költöztek Laskóra az 1930’-as években. Vallásukat tekintve elütnek az „laskaiaktól”,mivelkatolikusok.

Aházhozeredetilegnemtartozottpinceés gazdasági épületek sem. Ezeket utólag építették Papp György szülei, akik mezőgazdasággal foglalkoztak. Minekután munkahelye az eszéki vasgyár bezárt ezt a hagyományt neki is követnie kellett. Ma édesanyjávalkettesbenélnekitt.

A szülei idejében két rokon család élt a házban, ami miatt két részre osztották az épületet. Elöl voltak Györgyék, hátul pedig a nagybátyjáék. Két konyha is kilalakításra került. Elöl a gang egy része beépítésre kerültésittlettkialakítvaegykiskonyha.A hátsó füstöskonyhát a család másik fele használta. Átalakítások nem történtek azóta az épületen, csak a kaput cserélték le vaskapura, valamint a gazdasági épületekszorultaknéhajavítgatásra.

Lak P Let

Lak P Let

A portán két ház található, a régebbi –amelyikben jelenleg nem lakik senki –1787-benépült.Afiatalabbházat,melyben Molnár János Dezső és felesége, Kovács Irma lakik, 1900 körül építették Molnár JánosDezsőnagyszülei.

A jelenlegi tulajdonosok a házat 1967-69 között gazdasági épületekkel bővítették ki (ólak, góré, eszközöket tároló helyiségek). Ezek mögé nyúlik hosszan hátra a portához tartozó földrész. Az egymás után sorolt helységek elrendezésére felépülő alaprajz a tájegységre jellemző három oldalról "zárt" formát öltenek. A hátsó beforduló épülettömeg átfordulása szépen keretezi az elülső udvart, és választékot képez a hátsó gazdasági udvartól. Molnár Dezsővel folytatott beszélgetés nyomán megmutatkozik a porta lakóinak tehetős léte, melynek köszönhetően az épület létrejött:

„Agazdaságiépületeketmikorépítették?

’67-’69 körülbelül. Akartunk egy nagyobb gazdasági épületet is, amibe befér kombájn, traktor, minden mezőgazdasági szerkezet, de az végül nem lett. 12-13-14 vagon kukoricám volt minden évben. Baranya és Szlavónia területén második voltam a kukoricatermelésben. 136m szemes kukorica termett egy hektáron, nem nyers, szemes. A faluban kibéreltem négy-ötgórét,hogytudjamhovatenni."

A ház öt helyiségből áll. A sorrend az utca felől a következő: két tisztaszoba, konyha, ami régena füstölő volt, kamra, s végülaz ólak, majd a gazdasági épületek. A kamrábólnyíló pince atisztaszobáig nyúlik vissza a föld alatt. Az épület különlegessége, hogy első tisztaszobájának mennyezetét egy 1913ban, kézzel felfestett, a négy évszakot ábrázolófestménydíszíti

2. ábra :

1. ábra : Déli homlokzat és melléképület északi homokzat

3. ábra : Utcai homokzat

1. fotó :

Földszinti alaprajz Az első tisztaszoba mennyezetén található festmény "Négy évszak" témájának "Ősz" részlete

:

Az épület utcai látképe

: Udvar és tornác látképe

Az első tisztaszoba mennyezetén található festmény "Négy évszak"

Lak P Let

A ház 1871-ben már állt, és áll azóta is, első tulajdonosának keze munkáját dicsérve. Akkoriban ezen a vidéken nem mesterekkel építették a házat, hanem a tulajdonos maga, a saját szájíze szerint. Ezt a házat Távesz István építette, aki a fronton életét vesztette, így azt veje, Kovács Kálmán édesapja örökölte. A vagyonos Távesz béresek segítségével, 6 részletben építette a házat: elsőként a pince és a középső házrész készült el a konyhával, hombárral, gazdasági épületekkel (pálinkafőzde, daráló), majd ezeket az utcafront felé szobákkal toldottákmeg.

A ház építésekor a téglát egy laskói, német származású téglasütő mester, egy bizonyos Bella nevű biztosította.A házban két tisztaszoba is volt, ezekben a bútorokatmáigmegőrizték. Aházhozgóré is tartozik, amit sokkal később, 1985-86ban építettek. A góré azóta megőrizte funkcióját,mostis kukoricátés takarmányt tárolnak benne. Jelenleg a házban hárman élnek: Kovács Kálmán és felesége,valamintkisebbikfiúk,Csaba.

Lak P Let

5. ábra : Utcai homlokzat

6. ábra : Keresztmetszet

1. fotó :

2. fotó :

3. fotó :

Lakóépület téglaarchitektúrás utcai homlokzata

Tornác téglázott udvarral

Utcafrontig kinyúló emeletes gangos góré

Lak P Let

A góréhoz tartozó ház és a hozzá tartozó gazdasági épületek építési dátuma ismeretlen.Felmérésünkkorezek márnem álltak, csak az alapok nyomaiból és a szomszédok elbeszéléséből lehet következtetni hajdanvolt létükre. Azelőtt hatalmas ház állt itt. Az első ismert tulajdonosa Ádám Dénes. A visszaemlékezések szerint a ház hat szobából állt. Halála után ez a ház és hozzátartozó birtok az egyik lányára és annak férjére Csikós Györgyre öröklődött át. A háború ideje alatt a ház elnéptelenedett. A család Eszékre menekült. A háború után már a gyerekek nem tértek vissza, az idős apára maradt a birtok, aki nem tudta gondozni a portát. Egy szerkezetileg átgondolatlan tetőcsere után összeomlott a lakóház. Az addig nádtetős háztetőszerkezete nembírtaela cserépfedést. A pajta már korábban az enyészeté lett. A ma látható góré nagysága, mívesen rakott téglafala is mutatja a néhai tulajdonosok vagyoni helyzetét. Az épület elülső szakaszában három szint, pince, földszinti lakókamra és tetőtéritárolótalálható.Ahátsórészbenaz ólakraemeltkukoricagóréáll.

Kukoricag R

Margitnéni szülei a házat1956-ban vették meg, amikora Rétről beköltöztek a faluba. Pontos építési idejét nem tudjuk. Az idők során, a házon nem történt változás, csak a nádtető lett időnként lecserélve. A tetőt általában nádazók javították, akiket többnyire más falvakból fogadtak meg. Ott jártunkkor kezdtek rajta komolyabb változtatásokat végrehajtani. Az udvar elrendezése egy szegény paraszti porta nyomait mutatja. Településen belüli elhelyezkedése is erre utal, hiszen a főúttól távolabbi szegletében van a falunak. A nádtető helyett a jelenlegi lakók palát kívánnak feltenni, mellyel az épület eredeti szépségének egy része elvész. A házban négy helyiség található: van egy nagyobb szoba az utcafronton, aztán egy kisebb, majd ezt követi egy kamra és végül egy konyha. Ez a konyha funkció régebben a második, mára lakótérként működő helyiségben lehetett. Két bejárat van a házba: az első a kisszobába a korábbi pitvar/konyha helyiségbe, a második pedig a jelenlegi konyhába vezet. A házhoz tartozik még egy góré, valamint néhány gazdaságiépület (fás szín, verem, disznóól,...)

Lak P Let

A kórógyi toronyóra, nem forog a sétálója. Ágyútűz pusztított engem, Pedig én csak „csilingeltem”, Évszázadokat átéltem, S mindig csak az időt mértem. Időt mértem mindenkinek, Magyarnak, horvátnak, szerbnek, Mind gazdagnak, mind szegénynek, Nem ártottam én senkinek. Miért kellett hát így meg halnom? Ki mondja meg ezt, hát hallom? Útban voltam valakinek? S halnom kellett, ugyan, minek?

Az iskola melleti épület utcával párhuzamos homlokzata már egy városias beépítési formát tükröz. Bár maga a település megmaradt falunak, az épület eredeti lakói tehetősebb polgárok lehettek, akik "úriasabb" építkezési formát választottak. Az utcai szárny két részből tevődik össze, melyeket a ház közepén lévő kapuáthajtó választ el egymástól. A kaputól jobbra eső rész a hátsó kódisállásos bejáratú tornácról megközelíthető háromosztatú lakótér. Ennek a hagyományokhoz híven egy közbenső pitvaros szabadkéményes konyha része van, míg ettől keletre a hálókamra, nyugatra pedig a tiszta szoba helyezkedik el. Az 1869-es építési eredeztetés két helyen is feltűnik az épületen. Egyszer az utcai homlokzaton lévő vakolatarchitektúrán, egyszer pedig az épület tisztaszobájának mestergerendáján. Az áthajtó másik oldalán két kamra, és a padlásfeljáró található. Ezek a kamrák nagy valószínűséggel a család újabb generációinak hálófülkéi lehettek. Az épület alatt, egy kisméretű pince húzódik, míg az udvarban további gazdasági és tárolóépületek,ólakhelyezkednekel.

Lak P Let

az épület utcai látképe ÉK-ről 1. fotó :

Utcai homlokzat képe ÉNY-ról 2. fotó : A hátsóudvarról nyíló kódisállásos bejárat 4. fotó :

Ablak és vakolathímes ereszlezárás 3. fotó :

Lak P Let

Akombináltfunkciójúmelléképületekegyik tipikus példája ez a kukoricagóré, melynek alsó téglafelépítményében disznókat neveltek, a gangos góréban kukoricát, a padlástérben egyéb terményeket tároltak. Idővel, kihasználva a szerkezetet teherbírását egy további félnyeregtető toldalékkal már kocsibeállóként is működött az épület. A tégla alapokra épített kisméretű tömör tégla falú ólak felett, favázas szerkezettel bír a lécezett oldalú szellős góré. Az épület részletgazdagsága, igényes kivitelezése és optimalizált térhasználata szimbolizálja aparasztigondolkodásreálisharmóniáját.

Kukorica G R

Ennek a kis háznak, mely 2006-ban, felmérésünk idejében még állt, volt egy nagyon szép szabadkéményes füstelvezetése. A háromosztatú ház szokatlan térelosztási formájában a pitvar és a konyha a leghátsó helyiségbe került. A kettőt elválasztó, szemöldök magasságig leeresztett füstgerendáról indul a vesszőfonatú, sártapasztásos kürtő, mely a helyiség teljes geometriai szélességét szűkíti kéményméretűvé mielőtt a füstöt átvezeti a héjjazaton. A kürtő szerkezete fa gerendákból van ácsolva. Ezen az ácsolaton áll a fagyálló téglakémény.

Lak P Let

Kórógy NaputcaésPetőfiSándorutcasarok

Lak P Let

Az épület beépítése oldalhatáron álló, mely a földhivatali térkép szerint hajdan volt melléképületeinek nagy részével "L" alakot írt le. A lakószárny korábban valószínűleg három osztatú volt, ebből egynek csak az alapjai maradtak meg, a másikkettőalakás,és egy góréalattaegy disznóóllal. Az udvaron áll még egy kemence is. A helyiségek a tornácról nyílnak. Sajnos az épület nagyon romos állapotban van, ezért az egyes helyiségek funkciójára csak következtetni tudtunk. Az utca felől valószínűleg tisztaszoba volt, amely a konyhából nyílt. A hátsó részen szobák, majd tároló helyiségek helyezkedtek el. Az utca felőli homlokzat díszességéből arra lehet következtetni, hogy jómódú család háza volt. Az orommezőben az építés éve fölött még a név is szerepel: „Szekeres Illés 1912”, valamint ezek fölött egy virágmotívum található. Az oromzat viszonylag jó állapotban megmaradt, az ablakokat népi barokk keretezéssel díszítették. A homlokzatot padlásfödém magasságában díszes párkány osztja. Az épület falazata vályogtéglából készült, a sarkokat égetett agyagtéglával armírozták. Az oromzat teljes egészében égetett agyagtéglából épült. A fa fedélszékű tetőt hódfarkú kettősfedésborítja.Amelléképületfalazata favázas, a köze vesszőfonat vályoggal kitöltve.

Lak P Let

A népi gazdaság "hombár"-nak hívott tároló eszköze, mind a mai napig betölti szerepétegyesudvarokban.Azsilipeltfalú kazetták búzát, rozst, árpát és kölest, megannyi szemes terményt képesek tárolni. Az alaprajz belső tereit kilenc részre osztják a zsilipek, mely egységekből bármelyik összenyitható a szomszédossal, vag akár az egész tér egyként működik. Ezzel a kombinálhatósággal, mindig az aktuális tárolási mennyiségekhez igazítható egyegy rekesz mérete. A faszerkezet úgy engedi át magán a tisztító erejű szélfuvallatot hogy közben egy szem mag sem perdül ki a tároló rekeszből. A bejárat íves díszítő könyökfái mívesebb megjelenést kölcsönöznek ennek a kis gazdasági épületecskének, mint maga a lakóépület. Az oszlopok farkasfogas díszítése, a boltívekbe vésett természeti formákatutánzóívesminták,mind-mindaz épület készítőjének szakmaszeretetéről, az élet apró szépségeinek megtalálásáról szólnak.

Fahomb R

Az udvaron álló hombár hasonlóan az előzőhöz favázas szerkezetű. Tárolóterük előtt fedett gang van a nyári munkák végzésére. A hombár tömegéhez az idő múltával egy kocsibeállót is hozzátoldottak, ami műhelyenként, illetve fészerként is szolgál. A tereptől a kis épületetavíztávoltartásaésajószellőzés miatt 3 sor téglával elemelték, így a tégla lassítottaafelszivárgóvízmennyiségét,az állandóan mozgó levegő pedig szárazon tartotta az eltárolt gabonát. A favázak közötti tárolótér leválasztását itt is zsilipelt rendszerrel készítették. A faoszlopokba vájthornyokbasüllyesztettékapallókat,ez adtaahombárfalát.Jólláthatóanelkülönül a régi épített rész az újtól, hiszen előbbi nagy művészi igényességgel készült ácsmunka: oszlopok és íves kialakítású karpántok népi motívumokkal díszítettek. Azoromzatisdeszkaburkolatotkapott.

1. fotó: sámli gyűjtemény ácsolt láda a tájház látványa az utca felől, ÉK irányból

2. fotó: székgyűjtemény a XIX-XX. sz-ból

4. fotó:

5. fotó:

3. fotó: támlás szék a XIX. sz-ból

6. fotó: etetőszék a XIX. sz-ból

Haraszti,PetőfiSándorutca17. TÁJHÁZ HARASZTI

Harasztitájház,az építettkultúraegy fennmaradtgyöngyszeme.Aháromosztatútornácos parasztház, harmonikus összetartozása a református templommal és annak túloldalán lévő lelkészlakkal, épp olyan erős kötődést mutat, mint amennyire elválaszthatatlan egységként dolgozik az emberben a hit, a tudás és az akarat. A harasztii néprajzi gyűjteménynek éppúgy, ahogy a bodolyainak előzménye van. Gyurkovics Hunor négy évtizeden át gyűjtött tárgyi anyagából, és az itt élő emberek adományaiból korábban már működöttegy helytörténetikiállításalekészlakutcaiszobájában.Amostkialakításrakerült bemutató tér, hármas egysége azonban jóval nagyobb lehetőséget biztosított az összegyűlt anyagot tematizálni. Az elülső tisztaszobába kerültek, az alvással, tárolással, gyermekneveléssel és házimunkával kapcsolatos tárgyak. Elhelyezésükkel nem egy idillikus szobaberendezést kívántak bemutatni a kiállítás tervezői (bár vannak banne ilyen hangulatok is "anya-ágy-bölcső"), hisz a gyűjtemény oly gazdag és változatos anyaggal bír, hogy ezek megválogatása helyett, sokatmondóbb az a lírai sokszínűség, mely a parasztikultúratárgyieszközeinekformáiból,ésdiszítőmintázataibólkiolvasható.Sok-sok láda,szék,sulyokfa, korsó,edény,szőttes vana térben,mégsincs kétegyformaközöttük. A középső tér, mely az épület eredeti alaprajzi rendszerében még pitvar és füstöskonyha lehetett, mára lakótérré alakult. Oldalfalaiba a tüzelőberendezések fejlődésével, kéménykürtők kerültek, a kenyérsütő kemence pedig kikerült az udvarra, ahol ma is megtalálható. Jelenleg a kiállítás étkezéssel kapcsolatos tematikus elemeit fogadja magába. A hátsó kamra, mint harmadik osztat az alaprajzi sorolásban, az eredeti raktározási funkió elemeit mutatja be. E tájház létrejöttét, annak szükségességét és jövőbeni szerepét Szenn Péter haraszti református lelkipásztor megnyitó beszéde szemléltetialegjobban:

"Mi itt mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Isten kegyelméből és jóakaratából kaptuk ezeket a földi javakat, amelyeket élvezünk. A haraszti emberek tele vannak energiával és képesek összefogni, amikor leginkább kell. Minderről a Tájmúzeum is tanúskodik, mert ha nem is anyagilag, de áldozatos, odaadó munkával hozzájárultak ahhoz, hogy a mai ünnepi esemény létrejöhetett. Mindenki kivette a részét a munkából, amely még nem ért véget, mert sok még a tennivaló, és jóakaróinknak köszönhetjük, hogy ma itt tartunk."

LAKÓÉPÜLET későbbi TÁJHÁZ

Ez az a ház, mely örökre belopta magát a szívembe,szintsemmibennemkülönbözik az utca többi házától. Ugyanaz a tömegarány, ugyanaz a nyeregtető, ugyanazok a funkciók is. De az az egyszerű, tiszta fehérség, mely az egész házat beragyogja, a vidéki ember hétköznapi életének mindennapos mosolyaként hat rám. Az oromzaton mutató nélkül maradt napóra, a visszafogott barokkos vakolathím, az utcára kitekintő kis négyosztatú ablakok, minthaamesébőlléptek volnaelő.A fehér szín könnyed eleganciája, szinte már nemesi jellege, harmonikusan ötvöződik a paraszti kultúra természetelvű fa tornácoszlopaival. A kötőgerendák ritmikusan megjelenő végződései dallamot adnak a ház homlokzatának. Az egyszerű hosszanti irányú telekosztás szalagszerű geometriája, egyértelművé tette a gazdasági épületek hasonló "hossztoldott" elrendezését. A telek szinte teljes hossza ki van használva, hiszen a nagyobb testű lábasjószágok istállói után kis szünettelott vannak a disznóólak, majd a szemestermény tároló. Az oldalkertben nyúlól, nyárikonyha, kút és tyúkól található egy kissé elhúzva a háztól. Az egész udvar éltető tereként ott van a tornác. Az oszlopok mögött árnyékba húzódo élettér maga az ökologikus életszemlélet. A nyári nagy melegben kellemes hűvöset ad. A szélis mindigmozogegy kicsit,még akkor is,haakertbenegytücsökseszusszan.A téli napsugaraknak viszont feltárulkozik. A tornácon üldögélve a betakarítás utáni munka is jobban esik. Mindig történik valami az udvaron, amire oda lehet figyelni.

Lak P Let

homlokzat

Bejárat a vendégszerető büszke tulajjal

Lak P Let

Gazdas Gi P Let

Gazdas Gi P Let

Homb R

Oldalnézet 3.

:

: Szerkezet részletei a bejáratnál 5.

: A hombár látványa előről a büszke tulajjal

Díszített ormazati koszorúgerenda 6. fotó : A bejárat ajtókilincse és zárja, nagy valószínűséggel nem az eredeti szerkezet

MI A HAZA?

"Édesanya, édesapa! Mondjátok csak, mi a haza? Tán e ház, amelyben vagyunk? Amelyben mindnyájan lakunk: Ez a haza?"

"Nem, gyermekem, ez csak házunk, De amit itt körül látunk, Merre földeink terülnek, Merre kertjeink feküsznek: Ez a haza!

Minden, amit a szem belát, Itt e föld, mely kenyeret ád, E folyók tele halakkal, E szőlőhegyek falvakkal: Ez a haza!

Amerre a hegylánc kéklik, Merre a berek sötétlik, Merre a róna kanyarul, Melyre a kék ég leborul: Ez a haza!

Hol egykor őseink laktak, Itt csatáztak, itt mulattak, Ahol a határt ők szabták S örökségül reánk hagyták: Ez a haza!

Ahol csontjaink porladnak S mindig a földben maradnak, Ahová bennünket tesznek, Midőn egyszer eltemetnek: Ez a haza!

Ez a föld, mely drága nekünk, Melyet legjobban szeretünk, Ahová, bármerre járunk, Mindig vissza-visszavágyunk: Ez a haza!"

Grbavac, Fő utca 42. szám alatti ingatlan elrendezése egy keresztcsűrös formát követ. Az utca keleti oldalán álló porta, északi határvonalára telepített tornácos lakóház zárja le az oldalsó szomszéd irányába a telket. A telepítés ilyenfajta tájolása megszokott, hisz a falusi szalagtelkes települési forma alapvető elrendezése, hogy az oldalhatárra épített lakóházak megvilágítást és szellőzést biztosító homlokzata a meleg déli oldalra, az ottfelnyíló udvarranéz,míg zárt,nyílás nélküli homlokzata északról védi a házat és az udvart az időjárás viszontagságaitól.

Maga az épület egy háromosztatú (szoba + konyha + kamra) lakóegységből és egy hozzátoldott asztalos ill. kádár műhelyből áll, melyeket faoszlopos tornác köt össze. Hátsó, keleti homlokzatához könnyűszerkezetes fedett tároló csatlakozik. A környék egyik meghatározó építészeti megnyilvánulása, az árnyékoló lugasként megformált, szőlővel futtatott fa pergola, az épület szinte teljes déli homlokzata előtt végigfut. A keresztbe fordított pajta, a hozzátoldott kukoricagóréval optikai és egyben fizikai választékot képez a lakóépülethez tartozó udvarok rendszerében. Tőle nyugatra eső részen az utca számára is felnyíló, mindenki által jól látható lakóudvar található, míg mögötte a gyümölcsös kert területe húzódik. Ezt a zárást erősítik a füstölő és a tároló épületek is. Az udvar közepén a kerekes kút karcsú tömege szerveziateret.

LAKÓÉPÜLET és PORTA

fotó : fotó :

Udvari füstölő

Lakóépület látványa az utca felől

A lakóépület faoszlopos tornáca 6. fotó :

7. fotó :

A lakóépület tengelyére merőlegesen elhelyezkedő különálló pajta és csűr épülete

LAKÓÉPÜLET és PORTA

Grbavac, Fő utca 45. szám alatti ingatlan elrendezése hosszanti sorolt formát követ. Az utca nyugati oldalán álló porta, északi határvonalára telepített tornácos lakóház zárja le az oldalsó szomszéd irányába a telket. Az utca felé néző, gyönyörű vakolathímekkel díszített homlokzat vizsgálataalapjánúgy tűnik,hogy atornác utólag lett a ház hosszhomlokzatához hozzáépítve. Nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy azelőtt csak egy szélesebb ereszalja kísérhette a ház déli oldalát. Az előző beépítés keresztbeforduló csűrjével szemben, itt az istálló épülete összekovácsolódott a lakóház tömegével. Külső megjelenésükben csak a tornác falazott oszlopos kialakításának faoszloposra váltása árulkodik a toldásról. Az udvar így teljes hosszában nyitottá válik, s csak egy kerítésválasztjaelahátsószérűskerttől.A grbavacitelkekszéleskialakításaarégióra jellemző telekosztási mód. Ez a kialakítás ad lehetőséget ezen ingatlan esetében a melléképületek viszonylag szellős elrendezésére az oldalkertben. A szérűskertet leválasztó kerítéshez csatlakozik a juhakol karámja, mely közvetlen kapcsolódik a hátsókerti legelő felülethez.

Fahombár szerkezeti csomópont (tégla alap - keresztirányú talpgerendákoszlop - zsilipelt fal)

LAKÓÉPÜLET és PORTA

Grbavac, Fő utca 35. szám alatti ingatlan elrendezése egy kombinált beépítési forma. Az utcával párhuzamos hosszhomlokzatú lakóépület, egy városias tömegformálási eszköz, mely falun csak a tehetősebb családok körében (erre utal a míves utcai homlokzat), ill. a közintézmények (iskola, közigazgatási hivatal, stb.) kialakításánál terjedt el. Az utcai épületszárnyból hátranyúló könnyűszerkezetes fa istálló főépülethez kapcsolt tömege egy hajlított beépítési típust eredményez. Az udvarban található keresztirányú, hátsó részt elzáró csűrrel viszont, ha hézagosan is de egy kétszer hajlított elrendezés figyelhető meg. A kocsiszínnel kombinált kukoricagóré, a csirkeól és az árnyékszék elhelyezkedésével azonban egy szinte négy oldalról hézagosan zárt udvart kapunk. Összességében, az épületek egy minden szempontból teljes gazdasági udvarfelépítéstmutatnak, melyben még ha kisebb méretben is de megtalálható az árnyékospihenéstnyújtószőlőlugasis.

LAKÓÉPÜLET és PORTA

LAKÓÉPÜLET és PORTA Gerbavác,Főutca35.

funkciójú

LAKÓÉPÜLET és

Krestelovác,Főutca47.

3. ábra : Vegyes technikájú rajz a kombinált funkciójú ( felül lakókamra / később tároló kamra, alul borospince ) melléképületről

Utcai oromzat 5. fotó : Utcai látkép 4. fotó : Kerekes kút 6. fotó :

LAKÓÉPÜLET és PORTA

1. fotó :

Oromzat lezáró deszka fúrt díszítése

2. fotó :

3. fotó : A talpas favázas épület utcai képe

Ereszaljában meghúzódó ablak képe

4. fotó :

5. fotó :

Az épület képe az udvar felől, leszakadt kocsibeállóval

Lábazati csomópont részlet

Az épület úgytünik egyszer már szét lett szedve, majd újra összerakva. A lábazat "új" téglafal, a falszerekezet a régi fecskefarkú kötéssel bír, közöttük sarazott vesszőfonatos paticsfal van

Lak S Gazdas Gi P Let

1. fotó :

2.

:

Az épület hátsó oromzatának fűrészelt deszka díszítése

Az épület utcai homlokzatán látható a szerkezeti faváz és az azt kitöltő kisméretű tégla falazat

Az épület tornácának bejárata 3. fotó :

Az épület látványa dél-nyugatról 4. fotó :

1. fotó :

2. fotó : Az épület bejáratának kódisállása

Vakolatdíszbe rejtett monogram az építettő nevéről, és az építés évszáma

Utcai látvány 3. fotó :

4. fotó :

Udvari látvány kútházzal középütt

Lak P Let

NagyPiszanica

A daruvári dalárda (magyarul már nem beszélő tagokból álló énekkar) által előadott magyar ének kottája és szövege (magyarul, horvátul, és fonetikusan leírva). Mikor azt mondjuk: „a természet visszahódítja mindazt, mit az ember elvett tőle ”- gondoljunk erre a dalra! Nincs az az erő, mely örökre elveheti a magyar embertől a magyar szót!

„Él e világon egy nép, kit magyarnak hívnak! Kit hiába sújt háború, gyilkos kór, szegénység, sosem felejti vérét, s annak ősi eredetét. Élhet csoportban, szórványban, magára maradva, bús, vidám nótáját a szél szerteszét fújja!”

Engedjék meg nekem, hogy könyvünk befejezéséül egy személyes történetemet osszam meg Önökkel,amamegszámlálhatatlangyönyörűélmény közül,mely velünke tájon,az itt élő magyar emberek társaságában megesett. Mert úgy igaz és való e könyv tartalma, ha eztazutószónyivallomástittésehelyüttlejegyezzük.

Mikor Drávaszög és Szlavónia magyarlakta településeire előszörindultunk, azt gondoltuk, hogy segíteni, adni, oktatni jövünk e helyre. Azt gondoltuk, munkánkkal olyan értékszemléletet képviselünk az itt még tetten érhető épített örökség védelmében, mely példaértékű lesz majd az itt élő emberek - úgy magyarok, mint más nemzetiségűekszámára. Hittük, hogy értékmegörző munkánk nem hiábavaló, és tapasztaltuk hogy az emberek, Önök, egyre nagyobb számban társulnak e tevékenységhez. A "Magyar ház" program segítségével olyan célok váltak elérhetővé, melyekben az elmúlt évtizedekben már aligha hitt valaki. Az itt élő magyarság a Drávaszög területén még tömbben, de attól nyugatabbra néhány zárványtelepülésen kívül nagyrészt szórványban, egymástól elszigetelődveél.Vannakhelyek,aholmajdszázfősamagyarközösség,degyakori,hogy számukmesszetízalattvan.

A hegyek között megbúvó falvakban azonban sehol egy jajszó. A háború elmúlt, cél az élet. Ezek az emberek a jelenben, és a mindig újat hozó, pozitív jövőben gondolkodnak.

Becsületben élnek, dolgoznak, alkotnak. Szűkös lehetőségeikhez mérten közösségeket alakítanak,kultúrházat,tájmúzeumotépítenek!

Próbáltam beleképzelni magam egy magányos, elvesztett identitással küszködő szórványlakó szerepébe, és negatív előérzetemmel ellentétben, megdöbbenve láttam, hogy az emberek itt végtelen hittel kapaszkodnak magyarságuk megőrzésének minden lehetőségébe. Nyugat-Szlavóniában, hol a nyelvi asszimilálódás következtében a magyarok jelentős része már elvesztette anyanyelvét, újonnan alakított dalárdában magyardalokatzengeneka csillogószeműifjak,ésasokatmegéltbölcsekközösen!Nem felhívásra,nemkényszerből.Önszántukból,sajátkultúrájukvisszanyeréseérdekében.

Nagybodolyán, hol a falu magyar lakóinak száma a töredékére csökkent a hajdaninak, a fiatalok pedig messzi tájakra vándorolnak megélhetést keresni, az itt maradók tájházat építenek, kultúrházat újítanak, és utat húznak a hegyen át, hogy felfűzve rá a rejtett falvakatmégszorosabbrakovácsoljákamagyartelepülésekegységét.

Pélmonostoron pedig iskola épült. Népfőiskola kicsiknek és nagyoknak, mert a helybenmaradás záloga a tudás, mellyel értéket őrzünk és teremtünk. E közösségnek kicsitrészévéválni,olyantudásthordozmagában,melyetmásholnemsajátíthatunkel.Ha azt gondoltuk, hogy tanítóként jöttünk ide, akkor most bevallhatjuk, hogy boldog, tudással feltöltődött tanulóként térhettünk haza minden egyes alkalom után, melyet az itt élő közösségekkelegyüttélhettünkát.

Köszönjük!

R Sztvev K

MESZ-PÉLMONOSTOR

R Sztvev K

In: Sipos Tünde (szerk.): Elődeink öröksége képekben, Budapest - PélmonostorPécs,2006.,7.old.

Néprajzivonatkozásúfeljegyzéseimegjelentek:In:LÁBADIKÁROLY:Megvagyokén búval rakva. Ács Gedeon élete és feljegyzései a XIX. századi drávaszögi népéletről, Újvidék,1992.

AbudapestiMagyarNyelvőraz1880-asévekbõlközölthíradásai

VáradyFerenc:Baranyamúltjaésjelene,1896

KATONA IMRE: Lábánál holdvilág, fejénél napsugár…Drávaszögi és szlavóniai magyarfolklór.(Tanulmányok,esszék)Eszék,1996.

LÁBADIKÁROLY:Kopács,avízmellettifalu.HMDK,Eszék-Budapest,1994.

GÖNYEYSÁNDOR:Drávaszögihímzések,Budapest.1944.

KATONA IMRE: Csalóka Péter, Budapest. 1947.; Sárkányölõ ikertestvérek. Újvidék, 1972. - PENAVIN OLGA: Jugoszláviai magyar népmesék I-II., Budapest.-Újvidék, 1984. - PATAKY ANDRÁS: Kopácsi népmesék. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve,Pécs,1964.205-221.old.

BARANYAIJÚLIA:Vízbeveszőnyomokon,Újvidék,1976.,1977.

LÁBADIKÁROLY:DrávaszögÁbécé,Eszék-Budapest,1996.

PENAVINOLGA:Szlavóniai(kórógyi)szótárI-III.Újvidék,Budapest.

GARAY ÁKOS: Szlavóniai magyar faluk,In:Néprajzi értesítő 12 (1911),221-248 old.

- 1941-ben FARKAS TIBOR végzett vegyes gyűjtést a népi építészetről és házberendezésről a Drávaszögben, Kopácson, mely gyűjtés még egyelőre még csak kéziratos formában található meg. - KÉRY ZITA: Adalékok a Drávaszög népi építészetéhez, In: Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyv 6., 1984, 297-315. old. - BENCZE SÁNDOR: Kórógy népi építészete, In: Horvátországi Magyarok

Szövetsége Évkönyv 7, Eszék, 1985, 274-280. old. - LÁBADI KÁROLY: Drávaszög ábécé Néprajzi és folklór tájlexikon, Eszék-Budapest, 1996 - BALASSA IVÁN: A szomszédosországokmagyarjainaknéprajza,Budapest,2003,472-497.old.

13.ZENTAI TÜNDE: A parasztház története a Dél-Dunántúlon, Pécs, 1991. - SZÁSZ

JÁNOSÉSSZIGETVÁRIJÁNOS:Népiépítészetünknyomában,Budapest,1976 14. 15. LÁBADIKÁROLY:BoranyjaMESZ,Pélmonostor,2007

LÁBADI KÁROLY: Istennek hajlékai a Drávaszögben. A Ráday Gyűjtemény Tanulmányai5.Budapest,1994.