NPE alapszabály 2012. november 25-től by Nemzetközi Pumi Egyesület

A Nemzetközi Pumi Egyesület módosított ALAPSZABÁLYA (egységes szerkezetben)

Az Egyesület adatai

1. Az Egyesület neve: Nemzetközi Pumi Egyesület, rövid neve: NPE. 2. Az Egyesület angol nyelvű elnevezése: International Pumi Association, rövid neve: I.P.A. 3. Az Egyesület székhelye: 2112 Veresegyház, Álmos vezér utca 5. 4. Az Egyesület jellege: közhasznú, non-profit. 5. Az Egyesület működési területe: Magyarország, tevékenysége országos és nemzetközi jellegű. 6. Az Egyesület jogállása: jogi személy, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései alapján nyilvántartásba vett közhasznú szervezet. 7. Az Egyesületet az Elnök önállóan jogosult képviselni, az Egyesület okiratait aláírni. II.

Az Egyesület célja és cél szerinti tevékenysége

1. Az Egyesület alapvető célja a pumi fajta iránt érdeklődő természetes és jogi személyek tömörítése, a fajta megóvása, tisztaságának és minőségének megőrzése és javítása, az ehhez szükséges szolgáltatások nyújtása és szakmai feltételek biztosítása, a tagok ilyen célú vállalásainak és munkájának aktív segítése, érdekképviseletüknek ellátása. Kifejezett célja továbbá az Egyesületnek a pumi fajtát képviselő határon túli szervezetek összefogása, munkájának segítése és nemzetközi koordinációja az alapvető célok érdekében, valamint az Egyesület tevékenységébe való bekapcsolódásuk lehetőségének megteremtése. 2. Az Egyesület az alábbi, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ c) pontjában meghatározott, a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló cél szerinti tevékenységeket folytat: a) tudományos tevékenység, kutatás (26.§ c) 3.); b) nevelés és oktatás, ismeretterjesztés (26.§ c) 4.); c) kulturális tevékenység (26.§ c) 5); d) kulturális örökség megóvása (26.§ c) 6.); e) természetvédelem, állatvédelem (26.§ c) 8.); f)

sport (26.§ c) 14.).

3. Az egyes cél szerinti tevékenységek részletezése a) Tudományos tevékenység, kutatás a kinológia (kutyatan, a kutyákkal foglalkozó tudomány) területén a pumi fajtával kapcsolatban; a pumi fajtára vonatkozó szakszerű tenyésztési program kidolgozása, elismertetése és végrehajtása a fajta genetikai állományának megőrzése és minőségének javítása céljából; a fajta egyedeinek tenyésztési minőségének megállapítása; tudományos együttműködés a hazai és külföldi ebtenyésztő és más szakmai szervezetekkel. Az Egyesület a mindenkori magyar jogszabályok és a Fedaration Cínologique International (a továbbiakban FCI) magyarországi csúcsszervezetének, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (a továbbiakban MEOE) előírásainak megfelelően végzi tudományos kinológiai tevékenységét. b) Kinológiai nevelés és oktatás, ismeretterjesztés, elsősorban a pumi fajta Magyarországon és külföldön történő népszerűsítése; a pumi fajta képviselete nemzetközi szervezetekben; a fajtáról meglévő ismeretek bővítése; általános és a pumi fajtával kapcsolatos kinológiai ismeretek oktatása, ezzel kapcsolatos kiadványok készítése. c) Kulturális tevékenység, a pumi fajtával, mint magyar pásztorkutyával kapcsolatos nemzeti kulturális hagyományok őrzése (pásztor hagyományok, terelés). d) Kinológiai kulturális örökség megóvása, a pumi fajtával kapcsolatos archívum létrehozása, származási lapok, fényképek, mozgóképek, kiadványok, dokumentumok, régiségek, stb. felkutatása, archiválása és megőrzése. e) Természetvédelem, állatvédelem, elsősorban a pumi fajta védelme, a pumi fajta védelmében résztvevő állatvédő szervezetek támogatása. f) Kutyás sportok (pl. agility, dog-dancing, frisbee, terelés, munkaverseny) népszerűsítése, sportrendezvények szervezése és tartása, sportolók támogatása. III.

Az Egyesület tagsága

1. Az Egyesület tagjai egymás közötti kapcsolatrendszerében és együttműködésében a szolidaritás alapelve érvényesül. Az Egyesület tagjai saját maguk és az Egyesület egyes szerveinek közreműködésével kölcsönösen támogatják az Egyesület és egymás céljait és tevékenységét. 2. Az Egyesületbe való belépés önkéntes. 3. Az Egyesület az alábbi tagsági formákat különbözteti meg: a) tagság, b) tiszteletbeli tagság. 3.1.

Tagság

3.2.

Az Egyesület tagja lehet minden olyan magyar vagy külföldi természetes cselekvőképes személy, vagy képviselője útján az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja, és vállalja, hogy a tagdíjat határidőre befizeti és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. Az Egyesületnek nem lehet tagja az, akit a közügyek gyakorlásától jogerősen eltiltottak, vagy aki ennek hatálya alatt áll, vagy akinek tagsági viszonya 5 éven belül kizárás miatt szűnt meg.

3.3.

A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával és a tagdíj megfizetésével jön létre.

3.4.

A tagok tagságukat automatikusan meghosszabbíthatják az esedékes következő évi tagdíj határidőre történő megfizetésével. A határidő lejárta után az Elnökség jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel írásban 10 napos póthatáridő kitűzésével felszólítja a tagot fizetési kötelezettsége teljesítésére. Amennyiben a tag ennek nem tesz eleget, akkor a póthatáridő lejárta után 10 nappal a tag a tagnyilvántartásból törlésre kerül, és a tagfelvételi eljárást meg kell ismételni. Az Egyesület tagjának jogai:

3.5.

az Egyesület rendezvényein kedvezményesen részt vehet, valamint az Egyesület saját szolgáltatásait és az Egyesület által közvetített (harmadik fél által végzett) szolgáltatásokat kedvezményesen igénybe veheti;

részt vehet a Taggyűlés határozatainak meghozatalában (szavazati joga van), észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;

ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;

a tagok egyharmada írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli Taggyűlés összehívását kezdeményezheti;

választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;

betekinthet az Egyesület nyilvántartásába.

Tiszteletbeli tagság

3.5.1. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a magyar vagy külföldi természetes személy, aki kiemelkedően szolgálta az Egyesület közhasznú tevékenységei körébe tartozó bármely célt, és akit a Taggyűlés tiszteletbeli tagnak megválaszt. Tiszteletbeli tag meghívását (felvételét) bármely egyesületi tag kezdeményezheti. A tiszteletbeli tagság a meghívott személy írásbeli elfogadó nyilatkozatával válik hatályossá. 3.5.2.

Az Egyesületben egy évben maximum 3 (három) tiszteletbeli tag lehet.

3.5.3.

A tiszteletbeli tag jogai megegyeznek az Egyesület tagjának jogaival.

4. Az egyesületi tagsági jogok gyakorlása: -

a természetes személy tagok jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye,

a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat először a felvételkor megnevezett képviselőjük, majd a képviseleti jog bármilyen okból történő megszűnését követően az Elnökségnél bejelentett új képviselő útján (a korábbi képviselő törlése után) gyakorolják.

5. Az egyesületi tagok kötelesek az Egyesület Alapszabályát, határozatait és egyéb szabályzatait betartani, a megállapított éves tagdíjat megfizetni (kivéve tiszteletbeli tag), elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását. Jogi személy tagok a kötelezettségeiket a képviselők útján teljesítik. 6. A tagsági viszony megszűnése 6.1. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó tagdíjfizetési kötelezettségek teljesítése alól. 6.2.

Az Egyesületben a tagsági viszony megszűnik: -

a természetes személy tag halálával;

jogi személyiségű és nem jogi személyiségű tag bármilyen módon történő jogutód nélküli megszűnésével;

az Egyesület megszűnésével;

a tag kilépésével (ld. 6.2.1);

a tag kizárásával (ld. 6.2.2);

a tagok sorából való törléssel (tagdíj befizetésének elmulasztása esetén);

a tiszteletbeli tagság Taggyűlés által történő visszavonásával.

6.2.1. A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött kilépési nyilatkozat Elnökség által történő kézhezvételével. 6.2.2. A Taggyűlés határozatában kizárhatja, visszavonhatja annak az egyesületi tagnak, aki(t) :

vagy

tiszteletbeli

tagságát

nem teljesíti tagságából következő kötelezettségeit;

méltatlannak bizonyul a tagságra (tiszteletbeli tag esetén);

a bíróság jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéli, és/vagy a közügyektől eltiltja. A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Felügyelő Bizottsághoz írásbeli fellebbezéssel élhet.

7. A tagdíj 7.1. A tagdíj egy naptári évre szól, és minden év január 20-ig egy összegben esedékes, illetve év közben a tagfelvételi kérelem benyújtását megelőzően fizetendő. A tagfelvételi kérelemhez a befizetésről szóló igazolást csatolni kell. A tagdíj év közbeni belépés estén nem arányosítható. A szolgáltatásokat csak a tárgyévre szóló tagdíj rendezését követően lehet kedvezményesen igénybe venni. 7.2. Az Egyesületbe felvett tag részére az Egyesület sorszámozott tagkönyvet vagy tagkártyát állít ki. Új és ismételt tagfelvétel esetén, valamint elveszett/megrongálódott tagi okmány pótlásakor ezek a tagok egyszeri regisztrációs díjat fizetnek (tagkönyv vagy kártya kiállítási díja). IV.

Az Egyesület szervezete

1. Az Egyesület szervezeti felépítése: -

az Egyesület legfőbb szerve: a Taggyűlés;

vezető szerve: az Elnökség;

felügyeleti szerve: a Felügyelő Bizottság;

Etikai és Fegyelmi Bizottság;

önálló szervezeti egységnek nem minősülő munkacsoportok.

2. A tisztségviselőkre vonatkozó általános és közös szabályok 2.1. Az Egyesület tisztségviselői az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és az Etikai és Fegyelmi Bizottság elnökei és tagjai. 2.2. Tisztségviselőnek csak olyan egyesületi tag választható, aki magyar állampolgár, vagy aki letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától, és aki a tisztséget elfogadja.

2.3. A tisztségviselők funkciójukat társadalmi munka keretében tiszteletdíj nélkül, költségtérítés mellett végzik. 2.4.

2.5.

A tisztségviselő -

köteles a szabályosan összehívott üléseken részt venni és legjobb tudása szerint közreműködni annak az egyesületi szervnek a munkájában, amelynek tisztségviselője;

a feladata ellátása során tudomására jutott személyes adatokat, információkat és üzleti titkokat tisztsége megszűnését követően is, időkorlát nélkül, köteles bizalmasan kezelni;

a helyzetéből esetlegesen adódó előnyökkel nem élhet vissza, azokat sem anyagi, sem más céljai eléréséhez nem használhatja. A tisztség viselése megszűnik: a) a határozott időtartam lejártával, b) lemondással, c) tartós távolmaradással; d) a Taggyűlés általi visszavonással, e) fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével, f)

a tagsági viszony megszűnésével,

g) összeférhetetlenség bekövetkeztével, h) a tag halálával, i)

az Egyesület megszűnésével.

Tartós távolmaradásnak kell tekinteni azt az esetet, ha az egyesületi szerv tisztségviselője egymás után kettő szabályosan összehívott ülésen nem vesz részt; vagy az egyesületi szerv elnöke egymás után kétszer elmulasztja vagy megtagadja a szerv ülésének összehívását, vagy egymás után kettő szabályosan összehívott ülésen nem vesz részt. 2.6. A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, a lemondás annak Elnökség általi kézhezvételével válik hatályossá. 3. Összeférhetetlenségi szabályok 3.1. Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a tag, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § (b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. 3.2. Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 3.3. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

3.4. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve az Egyesület könyvvizsgálója az a személy, aki a) az Egyesület Elnöke vagy az Elnökség tagja, b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. 4. Az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és az Etikai és Fegyelmi Bizottság működésére vonatkozó általános és közös szabályok 4.1. Az egyesületi szervek tagjai megválasztásukat követően 15 napon belül alakuló ülést tartanak, ahol -

megválasztják elnöküket (kivéve, ha azt az Alapszabály szerint közvetlenül a Taggyűlés választja; elnöknek csak a tagként megválasztott tisztségviselők válaszhatók, de a póttagnak is van egy szavazata);

meghatározzák ügyrendjüket, amelyet az alakuló üléstől számítva legkésőbb 30 napon belül az Elnökség elé terjesztenek jóváhagyásra. Az Elnökség ügyrendjét az alakuló Taggyűlés, a későbbi módosításokat pedig a soron következő Taggyűlés hagyja jóvá.

az Alapszabály általános és specifikusan rájuk vonatkozó alapelveinek figyelembe vételével kidolgozzák az egyesületi szerv feladatköréhez kapcsolódó szabályzatokat, amelyeket az alakuló üléstől számítva legkésőbb 30 napon belül az Elnökség elé terjesztenek jóváhagyásra.

4.2. Az egyesületi szervek szükség szerint, de legalább évente kétszer üléseznek személyesen vagy elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével. Az egyesületi szervek üléseit a szerv elnöke hívja össze oly módon, hogy a meghívót a napirendi pontokkal az ülést megelőzően 10 nappal megküldi a tagoknak elektronikus levélben. Indokolt esetben az elnök rendkívüli ülést is összehívhat 10 nappal rövidebb határidővel. Az elnök akkor is köteles az ülést összehívni, ha azt a szerv bármely tagja – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri. 4.3. Az egyesületi szervek ülései nyilvánosak, az ülésre meg kell hívni azt a tagot, vagy annak a másik egyesületi szervnek az elnökét, aki a megvitatandó napirendi pontban érintett. 4.4. Az egyesületi szervek határozataikat egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozzák, szavazategyenlőség estén az elnök szavazata dönt. Az egyesületi szerv határozatképesnek minősül, ha azon legalább három tisztségviselő (elnök, tag, vagy póttag) jelen van. A póttag behívásának eseteit a 4.5 pont részletezi.

4.5. Póttag a határozatképesség visszaállítására hívható be egy egyesületi szervbe, amikor -

annak létszáma az 2.5 pont szerinti események – nem számítva ide az a) és az i) pontot – következtében 2 főre csökken,

az egyesületi szerv tisztségviselőjének tartós távolmaradása esetén. Ebben az esetben az egyesületi szerv elnöke kezdeményezheti a póttag behívását, az immár határozatképes testület határozatot hozhat a póttag taggá válásáról.

az egyesületi szerv elnökének tartós távolmaradása esetén. Ebben az esetben az egyesületi szerv bármely tisztségviselője kezdeményezheti a póttag behívását, az immár határozatképes szerv határozatot hozhat a póttag taggá válásáról, és új elnököt választ (kivéve, ha azt az Alapszabály szerint közvetlenül a Taggyűlés választja).

A behívott póttag helyére az új póttag megválasztását a következő rendes Taggyűlésen napirendre kell tűzni. 4.6. Ha bármely egyesületi szerv tagjainak száma az Alapszabályban meghatározott határozatképes létszám alá csökken, és a határozatképesség visszaállítására nincs lehetőség, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az Egyesület Elnöke a szerv rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a Taggyűlést. Az Elnökség határozatképtelensége vagy az Elnök hiánya esetén a Taggyűlést a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze. A terv szerinti (négyévenként tartott) tisztújító taggyűlések között pótlólagosan megválasztott tisztségviselők megbízása az eredeti időtartamból fennmaradó ideig szól. 5.

A döntések nyilvánossága 5.1. Az Elnök köteles a Taggyűlés és az Elnökség, a Felügyelő Bizottság elnöke a Felügyelő Bizottság, az Etikai és Fegyelmi Bizottság elnöke pedig az Etikai és Fegyelmi Bizottság által hozott határozatokról olyan nyilvántartást vezetni (Határozatok Könyve), amelyből a határozatok tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők aránya és lehetőség szerint személye megállapítható. A Taggyűlés és az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, az Etikai és Fegyelmi Bizottság határozatait minden esetben nyilvánosságra kell hozni a határozathozataltól számított legkésőbb 15 napon belül az Egyesület internetes portálján. 5.2. Az Elnök köteles a Taggyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthetnek, a döntés meghozatalától számított öt napon belül bizonyítható módon az érintettnek is megküldeni.

6. Taggyűlés 6.1. Az Egyesület legfőbb szerve a Taggyűlés, amely a tagok összessége (a tagsági viszony típusától függetlenül). 6.2.

A Taggyűlés jellegét tekintve lehet -

rendes taggyűlés,

rendkívüli taggyűlés,

tisztújító taggyűlés.

6.3.

6.4.

A Taggyűlést össze kell hívni: -

rendes taggyűlésként évente kétszer, úgy, hogy az egyik taggyűlés március vagy április, a másik taggyűlés pedig szeptember vagy október hónapra essen;

rendkívüli taggyűlésként, ha: a tagok egyharmada a cél, vagy az ok megjelölésével írásban kéri ezt; azt a bíróság elrendeli; bármely egyesületi szerv határozatképtelenné válik; vagy az Elnökség vagy a Felügyelő Bizottság Taggyűlés összehívását tartja szükségesnek;

tisztújító taggyűlésként minden negyedik év második félévében (első alkalommal 2016-ban, a soron következő rendes taggyűléssel összevonható). A Taggyűlés összehívásának módja

6.4.1. A Taggyűlést az Elnök, Elnök hiányában a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze az Egyesület internetes portálján és a MEOE hivatalos lapjában legalább 15 nappal a Taggyűlés időpontja előtt közzétett meghívóban a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. 6.4.2. A taggyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot is, amelyben az ismételt Taggyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Taggyűlés nem határozatképes. A megismételt Taggyűlés a meghívóban közölt napirendi pontokban a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes. 6.4.3. A meghívó mellé csatolni kell a napirendi pontok megvitatásához szükséges mellékleteket. 6.4.4. A Taggyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Taggyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták. 6.5.

A Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása; b) az Alapszabály megállapítása és módosítása; c) a Tenyésztési Szabályzat elfogadása; d) a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) megállapítása és módosítása; e) az Elnökség és a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása; f)

döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az Egyesület szabályzatai a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utalnak;

g) az Elnök, valamint az Elnökség, a Felügyelő Bizottság és az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagjainak és póttagjainak megválasztása és visszahívása; h) az Egyesület éves pénzügyi jelentésének elfogadása;

beszámolójának

és

közhasznúsági

a tiszteletbeli tagság jóváhagyása;

az Egyesület tagdíjainak jóváhagyása az Elnökség javaslatára;

k) a jövő évi rendezvénynaptár jóváhagyása az Elnökség javaslatára; l)

az egyesületi könyvelő, szükség estén könyvvizsgáló személyének jóváhagyása.

6.6. A Taggyűlés üléseit az Elnök, mint levezető elnök vezeti, akadályoztatása esetén vagy hiányában a Taggyűlés tagjai soraiból levezető elnököt választ. A Taggyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet a levezető elnök és két, a Taggyűlés által tagjai soraiból megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő hitelesít. 6.7. Az Egyesület szellemiségéből következően a Taggyűlés határozatait, beleértve a tisztségviselők megválasztását, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Háromnegyedes szótöbbség szükséges az a), b) és c) pontban felsorolt ügyekben való határozathozatalhoz. Szavazategyenlőség esetén az Elnök, hiányában a Taggyűlés által választott levezető elnök szavazata dönt. 6.8. A Taggyűlés ülései nyilvánosak. 7. Elnökség 7.1. Az Egyesület ügyintézését az Elnökség irányítja az SZMSZ-ben meghatározottak szerint. Az Elnökségbe a Taggyűlés tagjai sorából négy tisztségviselőt választ négy éves időtartamra: egy elnököt (az Egyesület Elnöke), két elnökségi tagot és egy póttagot. 7.2. Az Elnökség az Egyesület folyamatos működésének biztosítása érdekében havonta ülésezik, és ülésein a Felügyelő Bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vehet. Ennek biztosítása érdekében az Elnök a Felügyelő Bizottság elnökének is meghívót küld az elnökségi ülésekre. 7.3. Az Elnökség feladata és hatásköre: -

a tagnyilvántartás vezetése, a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárások;

a Taggyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Taggyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;

az Egyesület munkájának és gazdasági tevékenységének irányítása, az éves munkaterv, programok, költségvetés elfogadása;

az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályának elkészítése, módosításai, a Taggyűlés elé való felterjesztése;

a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó, az egyesületi szervek által jóváhagyásra felterjesztett szabályzatok elfogadása;

munkacsoportok létrehozása, ügyrendjük kialakítása;

az Egyesület szolgáltatási díjainak megállapítása;

az Egyesület rendezvényeire meghívott személyek (előadók, bírók, stb.) jóváhagyása;

az alkalmazottak bérének megállapítása, munkájának irányítása;

pályázati feltételek meghirdetése és kiadása, a díjak odaítélése;

céltartalék-képzés, nevesített célok megállapítása;

döntés vállalkozási tevékenység elkezdéséről, folytatásáról, megszűntetéséről,

minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe, valamint amelyet az Elnökség hatáskörébe von.

7.4.

Az Egyesület Elnökének feladata és hatásköre: -

ellátja az Egyesület korlátozásokra,

képviseletét

figyelemmel

SZMSZ-ben

foglalt

koordinálja az Egyesület tevékenységét az éves munka- és költségvetési terv alapján;

előkészíti és levezeti a taggyűléseket;

összehívja az elnökségi üléseket;

kapcsolatot tart fenn az Egyesület, valamint az állami, önkormányzati, társadalmi és gazdálkodó szervezetek között; a MEOE-val és annak szervezeti egységeivel; a nemzetközi fajtagondozó szervezetekkel;

irányítja, összefogja a Munkacsoportok munkáját;

az Egyesület tagjai ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet;

gyakorolja a munkáltatói jogokat.

7.5. Mint tisztségviselők, az Elnökség tagjai az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az Alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok és kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek. Az Elnökség tagjai a Taggyűlésnek tartoznak felelősséggel és beszámolással. 8. Felügyelő Bizottság 8.1. Az Egyesület működését, gazdálkodását, a pénzügyi-számviteli rendre vonatkozó jogszabályok betartását, az Alapszabályának és az egyéb szabályzatainak érvényesülését, valamint a taggyűlési határozatok betartását a vezető szervektől elkülönült Felügyelő Bizottság ellenőrzi. 8.2. A Felügyelő Bizottságba a Taggyűlés tagjai sorából négy tisztségviselőt választ négy éves időtartamra: három tagot és egy póttagot. A bizottság elnökét saját maga választja tagjai közül. 8.3. A Felügyelő Bizottság feladata és hatásköre:

8.4.

véleményezi az Elnökség éves beszámolóját, különös tekintettel az Egyesület gazdálkodására (e nélkül az éves beszámoló elfogadásáról érvényes határozat nem hozható);

elnöke tanácskozási joggal jogosult részt venni az elnökségi üléseken;

az Egyesület tisztségviselőitől jelentést kérhet, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba korlátozás nélkül betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

jogosult az Egyesület működésével kapcsolatos bármely ügyet vizsgálni;

köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a vezető szerv döntését teszi szükségessé; vagy a tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A Felügyelő Bizottság tevékenységéért a Taggyűlésnek tartozik felelősséggel.

9. Etikai és Fegyelmi Bizottság 9.1. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság dönt összeférhetetlenségi kérdésekben, közreműködik a szakmai és etikai normák kialakításában, kivizsgálja a szakmai és etikai panaszokat és szakmai, vagy etikai-fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén lefolytatja az elsőfokú szakmai és etikai-fegyelmi eljárást. Határozata ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül írásbeli panasznak van helye, melyet az Elnökség bírál el.

9.2. Az Etikai és Fegyelmi Bizottságba a Taggyűlés tagjai sorából négy tisztségviselőt választ négy éves időtartamra: három tagot és egy póttagot. A bizottság elnökét saját maga választja tagjai közül. 9.3. Az Etikai és Fegyelmi Bizottság tevékenységéért az Elnökségnek felelősséggel.

tartozik

10. Munkacsoportok 10.1. Az Egyesületen belül meghatározott feladatokat munkacsoportok látnak el. A munkacsoportok megalakítása/feloszlatása, vezetőinek kinevezése/visszahívása, konkrét céljainak és feladatainak meghatározása, a feladatok végrehajtásának ellenőrzése az Elnökség feladata. 10.2.

A munkacsoportok működése

10.2.1. A munkacsoportok a munkacsoportokra vonatkozó általános ügyrend szerint végzik munkájukat, amelyet az Elnökség készít el. 10.2.2. A munkacsoportok vezetői nem minősülnek tisztségviselőnek, így akár tisztségviselők is lehetnek munkacsoport vezetők. 10.2.3. A munkacsoport vezetője és tagja -

köteles legjobb tudása szerint részt venni a munkacsoport munkájában;

a tudomására jutott személyes adatokat, információkat és üzleti titkokat időkorlát nélkül köteles bizalmasan kezelni;

a helyzetéből esetlegesen adódó előnyökkel nem élhet vissza, azokat sem anyagi, sem más céljai eléréséhez nem használhatja.

10.2.4. A munkacsoportok vezetői az Elnökségtől általános célokat és konkrét feladatokat tartalmazó megbízólevelet kapnak. A munkacsoportokba a munkacsoport vezetője jogosult önkénteseket toborozni az egyesületi tagok közül, illetve azokba bármely tag jelentkezhet a munkacsoport vezetőjénél (kivéve a Tenyésztői Tanácsba). Egy személy több munkacsoport tagja és/vagy vezetője is lehet. A munkacsoportokban való részvétel önkéntes, tagjai vállalják, hogy munkájukat társadalmi munka keretében, költségtérítés és tiszteletdíj nélkül végzik. 10.2.5. A munkacsoportok közötti koordinációért a munkacsoportok vezetői és az Elnökség a felelős. A munkacsoportok vezetői munkájukért az Elnökségnek tartoznak beszámolóval. 11. A Tenyésztői Tanács 11.1. Az Egyesület tudományos tevékenységének irányítására és végrehajtására az Elnökség kiemelt munkacsoportként Tenyésztői Tanácsot hoz létre. 11.2. A Tenyésztői Tanács élére az Elnökség az Egyesület tagjai közül a Tanács munkáját koordináló főtitkárt nevez ki. 11.3. Az Elnökséghez intézett írásbeli kérelemben felvételét kérheti a Tenyésztői Tanácsba egyesületi tagsága fennállása alatt bármikor minden olyan tag, aki Magyarországon a MEOE aktív pumi-tenyésztője, azaz -

tulajdonosként az FCI-nél saját nevére bejegyzett kennelnévvel rendelkezik (egy kennelnév alatt egy tag csatlakozhat), ÉS

aki (amely) a Tenyésztői Tanácsba történő felvételi kérelmét megelőző 5 évben legalább kettő pumi fajtájú almot kettő különböző szukától saját kennelnevén bejegyeztetett a MEOE-nél, és a két szuka közül legalább az egyik saját tenyésztésű.

11.4. A két feltétel együttes meglétéről a tagoknak nyilatkozni kell, és azt a Tenyésztői Tanács főtitkára a Tenyésztői Tanácsba történő felvételkor, és azután évente egyszer az egyesületi tagság meghosszabbításakor ellenőrzi. Amennyiben a feltételek valamelyike nem teljesül, a tag nem lehet a Tenyésztői Tanács tagja, ha pedig korábban az volt, tanács tagsága automatikusan megszűnik. Ez azonban nem érinti egyesületi tagságát. 11.5. A Tenyésztői Tanácsba az Elnökség továbbá meghívhat tagnak olyan (akár külső, nem tag) személyeket, akik elismert szakmai tapasztalattal rendelkeznek a pumi fajtát illetően. Ezek a tanácstagok tanácskozási joggal vehetnek részt a tanácsüléseken. 11.6.

A Tenyésztői Tanács feladatai közé tartozik -

a pumi fajtára vonatkozó, az Alapszabálynak és a jogszabályok előírásainak megfelelő tenyésztési program kidolgozása, végrehajtása;

a Tenyésztési Szabályzat kidolgozása, és felterjesztése a Taggyűlés elé jóváhagyásra; mely tartalmazza a fajta leírását és a tenyészcélt (standard); a tenyésztésbe vétel szabályait; a tenyésztés módszerét; a teljesítményvizsgálat, a tenyészeb minősítés, a törzskönyvezés, az alomellenőrzés és a származás ellenőrzés módját és dokumentálásának rendjét;

a tenyésztők munkájának tanácsokkal, információkkal való segítése;

szakmai fórumok tartása a tenyésztés aktuális kérdéseinek megvitatására; tenyésztői és bírói szemléletegyeztetés kezdeményezése.

11.7. A Tenyésztői Tanács szükség szerint, de legalább félévente ülésezik. A Tenyésztői Tanácsot a tanács főtitkára hívja össze elektronikus levélben legalább 15 nappal a tanács időpontja előtt. A Tenyésztői Tanács üléseit a főtitkár vezeti. A Tenyésztői Tanácsra a Taggyűlés határozatképességére és határozathozatalára vonatkozó szabályok vonatkoznak. A határozathozatalban minden olyan tanácstagnak, aki egyben egyesületi tag is, egy szavazata van. 11.8. A Tenyésztői Tanács első ülése alkalmával saját soraiból választja a tenyésztési program végrehajtásáért felelős tenyésztésvezetőt. A tenyésztésvezetőnek a 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet 12. § (3) szerinti (agrár-, erdészeti, vadgazdálkodási, állatorvosi vagy biológusi) felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. A tenyésztésvezető megbízása a Tanács általi visszavonásig érvényes. V.

Az Egyesület működése 1. Közhasznú tevékenység 1.1. Az Egyesület tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú egyesület formájában végzi. Az Egyesület működéséről, gazdálkodásáról, valamint szolgáltatásainak igénybevételi módjáról elsődlegesen saját internetes portálján és kiadványaiban, esetenként egyéb sajtótermékekben való közzététel útján tájékoztatja a nyilvánosságot. 1.2. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más személyek is részesülhessenek a közhasznú szolgáltatásaiból, kivéve azon közvetített (harmadik fél által végzett) szolgáltatásokat, melyeket harmadik fél esetlegesen tagsági jogviszonyhoz köt. 1.3. Céljainak megvalósítása érdekében az Egyesület együttműködik minden olyan hazai és nemzetközi állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

1.4. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások az Egyesület internetes portálján bárki által megismerhetők. Az Egyesület cél szerinti anyagi juttatásai – az egyéb szabályokban részletezett módon – pályázathoz kötöttek. 1.5. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 2. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása 2.1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, melyet az Elnökség állít össze és fogad el. 2.2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak a meghatározott céljainak megvalósítása érdekében, és azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét az Egyesület nem osztja fel, azt a meghatározott célokra fordítja. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat. 2.3. Az Egyesület működéséhez szükséges pénzügyi forrásokat a következő bevételek képezik: -

a tagdíjak; az alapítóktól, a tagoktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más jogi- vagy magánszemély adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány; a közhasznú tevékenysége folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; az egyéb cél szerinti tevékenysége folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel; a céljai megvalósítása érdekében folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevétel; egyéb bevételek.

2.4. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 2.5. Az Egyesület bankszámlája felett a mindenkori Elnök és az Elnökségi tagok közül plusz egy fő együttesen jogosult rendelkezni. A bankhoz ezt, és mindhármuk aláírását be kell jelenteni. 3. Nyilvánosság, iratbetekintés 3.1. Az Egyesület működéséről, gazdálkodásáról, valamint szolgáltatásainak igénybevételi módjáról elsődlegesen saját internetes portálján és kiadványaiban, esetenként egyéb sajtótermékekben való közzététel útján tájékoztatja a nyilvánosságot. 3.2. Az Egyesület székhelyén, az Egyesület Elnökével előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet az Egyesület összes iratába és az iratokról a betekintés helyszínén jegyzeteket készíthet, ill. az Egyesület Elnökétől egyéb szükséges felvilágosítást kérhet. 3.3. Az Egyesület éves beszámolóját és az 1997. évi CLVI. törvény 19.§-ban előírt tartalommal összeállított közhasznúsági jelentést az Elnökség terjeszti a pénzügyi év zárását követő első Taggyűlés elé. Az Egyesület éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésének elfogadása – a Felügyelő Bizottság jelentésének meghallgatását követően – a Taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A jóváhagyott éves beszámolót és közhasznúsági jelentést az Elnökség köteles a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30-ig a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni internetes portálján. A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

4. Adománygyűjtési, támogatásszervezési szabályok 4.1. Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak az Egyesület Elnökének írásbeli meghatalmazása alapján, a jogszabályok előírásainak betartásával végezhető. 4.2. Az adományozónak befizetéskor lehetősége van nyilatkozni a támogatásként befizetett összeg tekintetében arról, hogy azt az Egyesület által nevesített célok közül melyik célra kívánja fordítani. Ezeket a befizetéseket az Egyesület kizárólag a nevesített célra fordíthatja. A nevesített célokat az Egyesület internetes portálján kell közzétenni. A cél-megjelölés nélkül érkezett támogatásokról az Elnökség dönt. 4.3. A mindenkori tagdíj minimum 5-5%-át az alábbi nevesített célokra (állatvédelem és pályázat) kell fordítani:

A cél megnevezése állatvédelmi célú támogatás

Milyen célra használható fel? a pumi fajta egyedinek védelmére (chipezés, ivartalanítás, állatorvosi ellátás, ideiglenes elhelyezés és ellátás, szállítási költségek, stb.)

pályázati célú támogatás

a kiemelkedő sport- vagy kiállítási teljesítményt nyújtó tagok támogatására (pl. külföldi nevezési díj, utazási költség hozzájárulás) Az Egyesület pályázathoz kötött támogatásainál a pályázati feltételeknek tükröznie kell a következő alapelveket: minőség a mennyiség előtt, az Egyesület rendezvényein elért eredmények elsőbbsége, a támogatás felhasználásával a pumi népszerűsítésének elősegítése, a pumi használati értékeinek és sokoldalúságának szélesebb körben történő megismertetése.

VI.

Az Egyesület megszűnése

1. Az Egyesület megszűnik, ha -

feloszlását a Taggyűlés egyhangú határozattal kimondja,

más társadalmi szervezettel való egyesülését a Taggyűlés egyhangú határozattal kimondja,

a bíróság jogerős ítéletével a feloszlatást kimondja,

a bíróság megállapítja megszűnését.

2. Az Egyesületnek a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Egyesület megszűnését - ide nem számítva a más társadalmi szervezettel való egyesülését - követően elsősorban a pumival, ennek hiányában más magyar pásztorkutyával (mudi, puli) kapcsolatos közhasznú szervezet számára kell juttatni. VII.

Záró rendelkezések

1. Az Egyesület tényleges működését a nyilvántartásba vételről történő értesülést követő napon kezdi meg. 2. Az Egyesület egyéb szabályzatainak Alapszabállyal ellentétes rendelkezései, valamint az Egyesület testületei által hozott Alapszabállyal ellentétes határozatai semmisek.

3. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben Magyarország Alkotmánya, valamint az egyesületekre és társadalmi szervezetekre mindenkor hatályos jogszabályok az irányadóak.

Ezt az Alapszabályt a Nemzetközi Pumi Egyesület Alakuló Taggyűlése Veresegyház, 2012. február 3. napján egyhangúlag elfogadta, és a 2012. november 24-i taggyűlésén módosította. A módosítások 2012. november 25-én lépnek életbe.

Az Egyesület képviselőjének aláírása