Az ókori egyiptomiak Halál utáni élet Simonek Csaba
Hitvilág Borbély Dalma Alexandra
Istenek Juhász Réka Gabriella
Építészet Czank Gergely
A halál utáni élet az ókori Egyiptomban Bebalzsamozott holtest (múmia).
Hapi
Kebehszenuf
Kanópuszedények a belső szervek „őrei”.
Szarkofágok. A nemeseket több koporsóba is temették.
Duamutef
Amszet
Tutanhamon halotti maszkja
Egyiptom hitvilága A fáraó állt az ország élén. Magán személyként ember hivatalos személyként pedig isten.
A fáraókat piramisokba temették mumifikált állapotban, és a személyes tárgyaikat, élelmet, ékszereket, és helyeztek mellé. Azért volt ez fontos, mert hittek a túlvilági életben, halhatatlannak hitték a lelket.
A piramisokat szigorú geometriai szempontok alapján építették. A fáraókon kívül voltak állat és természeti jelenségek isteneik. Ezek a természetfeletti istenek védelmet, termékenységet, erőt és bölcsességet szimbolizáltak. Bika madár és más állatok fejeivel/testrészivel ábrázoltak az amúgy emberi testű isteneket. Úgy vallották h az istenektől függ minden, és előre elrendelt a sorsuk. Áldoztak is nekik a jobb termés, egészség érdekében.
Az ókori egyiptomi istenek (fontosabbak) Ré: A Nap isten.
Ozirisz: Az alvilág istene.
Ízisz: Az élet úrnője.
Ámon: A nyolc ősi isten egyike, Ámon – Réként az istenek királya.
Hathor: A szépség, a termékenység, az anyaság, a vidámság, a részegség és a zene istennője, égistennő.
Az ókori Egyiptom építészete Legjellemzőbb épülettípusok a sírépítmények és a templomok. Sírépítmények -
Masztaba
Téglalap alaprajzú, trapéz keresztmetszetű, földbe süllyesztett -
Piramisok
-
Sziklasírok
A leghíresebb: Tutanhamon sírja Templomok Fejlődésük
Részei:
„Lépcsős” piramis
„Törtvonalú” piramis
„Gúla” alakú piramis
Legnagyobb piramisok: „Halotti templom”
Mükerinosz Kephrén Kheopsz
„Feljáró út”
„Völgytemplom”