IPM magazin – redesign



ó olkod a gond lapja ember i inter június in magaz press  |№

élet emberi rek denevé s űrhajó apache n neuman v o lt nder szkafa m a g ya r z kozmos fidel ducki

043

ipmjúnius 015

047

057

021

Köszöntöm a kedves olvasót! Az ön által kézben tartott lap az interpress magazin . fiktív lapszáma, amelyet kelemen richárd ma diplomájaként, szerkesztett és tervezett újra, már korábban megjelent ipm cikkek felhasználásával.

Az olvasáshoz, nézelődéshez jó szórakozást kíván, Juhász Márton té m a vezető

011

077

A szerzők írásai nem feltétlenül tükrözik az ipm véleményét, állásfoglalását. Vitára mindig nyitottak vagyunk! főszerkesztő felelős szerkesztő szerkesztő rovatvezetők

Varga Miklós Bauer Éva Orcifalvi Anna Nóra Dr. Gazda István, Massimo Polidoro, Dr. Bálint György, Szita Péter asszisztens Molnár Renátó

Szerkesztőség   Bud a pe s t, Kecskeméti u. . félemelet > -- Kiadja a Med i a Ci ty K ft., a kiadásért Börcs ök S á nd or felel. A terjesztést Kukucska Ferenc vezeti > terjesztes@mediacity.hu > -- Nyomda  Pre s s,  S opron, Deá k tér . -- Alka lmazott Művé szeti I ntézet, kötés Kelemen Richárd

Ez a kiadvány Kelemen Ri chárd ma Di ploma munká j át képzi,

layout & design Kelemen Richárd korrektúra Juhász Márton betűtípus Trasandina

forgalomba nem hozható! A projekt témavezetője Juhá sz Má r ton

029

067

Tartalom tudomány

asztro biológia . . . . . . . . . . 021 »»»»»»»»»»

ténykép . . . . . . . . . . . . . . . . 007 t á r s a d a l o m

szociális fájdalom. . . . . . . 025

++++++++++

horizont . . . . . . . . . . . . . . . 009 t e c h n o l ó g i a

apache . . . . . . . . . . . . . . . . . 029 tudomány

szuperintelligencia . . . . . 011 r e j t é l y e k

castro & a cia . . . . . . . . . . . 035 bioszféra

herbáriumok . . . . . . . . . . . 015 p i l v a x

földalatti nyár . . . . . . . . . 041

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

035

061

b i o s z f é r a

denevérek . . . . . . . . . . . . . . 067 t á r s a d a l o m

homo naledi . . . . . . . . . . . . 043 k ö z e l m ú l t

t á r s a d a l o m

plakátok a rendszer váltás idején . . 073

neumann jános sorsfaktora . . . . . . . . . . . . 047 t á r s a d a l o m

a rejtőzés nagymesterei . . 077 e x p e d í c i ó

tengerre magyar! . . . . . . . 057 t u d o m á n y

az élet bölcsői . . . . . . . . . . 085 t e c h n o l ó g i a

a szkafander születése . . 061 ??????????

tudta-e? . . . . . . . . . . . . . . . 093

  

Ténykép A nasa új tanulmánya szerint a tízezer évvel ezelőtt kezdődő folyamat, amely miatt nő a hótakaró az Antarktiszon, ellensúlyozza a globális felmelegedés olvadását.

A kutatók a jégtakaró vastagságának változását a felszín magasságának változásával tudják megbecsülni. Ha folytatódnak a mostani trendek, akkor még néhány évtizedig igaz az állítás, hogy egyelőre nő a hótakaró, de húsz-harminc év múlva már nem fog

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

elég hó esni, hogy pótolja a veszteséget. A jégkorszak vége után melegebb lett a levegő, amely több párát vitt a kontinens fölé, kétszer annyi havat hozva. A tízezer évvel ezelőtt kezdődött folyamat miatt egyre vastagabb lett a jégtakaró az Antarktiszon, évi , centiméterrel növelve a jég vastagságát.

ig a z, h og y a z a n tarkt is z emel i a t enge rs z inte t?

Válasz a utolsó oldalon!

  

Horizont 1

blue origin

№1

rituálé ikerkísérlet

№2

vetélytársat kapott a spacex Eddig szinte kivétel nélkül az elon musk által alapított spacex cégről szóltak a magánűrszektorokkal kapcsolatos hírek, most legnagyobb vetélytársuk, a blue origin sikeres kísérletet hajtott végre. Az Amazon-alapíró jeff bezos tulajdonában álló cég sikeresen indította rakétáját, amely egy kísérleti űrkapszulát juttatott a világűrbe, majd ami a dolog nehezebbik részét illeti, épségben leszállt a Földre.

A rakéta a szabadesésből saját hajtóművei segítségével csökkentette sebességét először kb.  Km/órára, majd egyre kisebbre, míg szinte biztonságosan leszállt a talpaira.

Néhány héttel később a spacex is sikeres landolást hajtott végre a falcon  rakétájával, miután az  műholdat állított pályára.

Most, hogy magánvállalkozások is sikeresen jelentek meg az űriparban, a korábbinál sokkal fontosabb paraméterré lépett elő a gazdaságosság, így a jövőt mindenképp az újrafelhasználható rakéták jelenthetik.

A klasszikus rakéták összes alkatrésze egyszer használatos volt.

№3

fender

№4

2 0 5 0 №5

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

2

ismeretlen viselkedési formák a csimpánzoknál Furcsa, eddig még soha nem látott viselkedési mintát fedeztek fel a csimpánzoknál, amely egyesek szerint valamilyen vallási rituálé is lehet. Automata kamerák rögzítettek több különböző csimpánzpopuláció esetében is olyan tevékenységet, amelynél a majmok egy kiválasztott fa törzséhez rendszeresen köveket vágnak, közben hangoskodnak, és figyelemfelhívóan viselkednek. A nagyrészt hím csimpánzok mindig ugyanannál a fánál végezték a kérdéses tevékenységet, de nőstényeket és kölyköket is megfigyeltek már. A kutatók nem tartják kizárnak, hogy valamilyen rituáléról van szó, mindenesetre a kövezés semmilyen eddig megfigyelt tevékenységhez nem hasonlítható, és nincs nyilvánvaló célja sem. A kutatást immár célzott módon folytatják tovább, így valószínű, hogy még több helyen sikerül hasonlót megfigyelni.

4

leo fender Éppen huszonöt éve hunyt el az az ember, akinek találmányai a huszadik század közepén valósággal forradalmasították s egyben a könnyűzene legnépszerűbb hangszerévé tették a gitárt. leo fender, az első, sorozatban gyártott és viszonylag olcsó elektromos gitárok megalkotója volt. clarence leonidas fender . augusztus -én született a kaliforniai Anaheimben, Fullerton városa közeikerkísérlet az űrben Március lében, ahol azután hosszú életét töltötte – elején visszatért a Földre a Nemzet- s ahol még életében utcát neveztek el róla. közi Űrállomásról scott kelly, aki Az elektronika iránti érdeklődése már tizenaz amerikaiak közül a legtöbb időt töltötte évesen megmutatkozott, hobbija lett a rádiófolyamatosan az űrben. Ikertestvérével szerelés, s egy rádiójavító- szerelő vállalkoegyütt vizsgálják. Ikertestvére, mark ugyanis zást indított be Fullertonban. Hamarosan maga is űrhajós, így hasonló képzettséggel járni kezdtek hozzá azok a muzsikusok is, és fizikai kondíciókkal rendelkezik, mint akiknek gondjaik támadtak gitárjuk hangoscott. Azonban mark a Földön maradt, rend- sításával, vagyis a pickuppal és az erősítővel. kívül jó összehasonlítási alapot adva a testleo fender ily módon belecsöppent a gitárvére szervezetében az űrutazás alatt fellépő és erősítőüzletbe, önmaga számára is kissé változások elemzéséhez. scott ráadásul váratlanul, gitározni ugyanis nem tudott minden korábbi amerikai űrhajósnál többet, (és élete végéig sem tanult meg). Bár nem  napot töltött odafenn, így segítségével fender találta fel a lapgitárt, de ő volt az, aki jól vizsgálhatók a jövőbeli hosszú távú űrumegtervezte és kereskedelmi forgalomba tazások, például egy mars-misszió élettani hozta az első megfizethető árú modellehatásai. A munka nagy része csak most kez- ket, megteremtve azok tömeggyártását. Szedődik, ugyanis további egy éven át elemzik repét szokták ezért henry fordnak az autó és hasonlítják majd össze mindkettejüket. gyártásban játszott szerepéhez is hasonlítani.

Aztán -ben alkotta meg a három pickupos Stratocastert, amely új hangzást hozott, és a popzene történetének legnépszerűbb hangszere – s a modern kor egyik kulturális ikonja – lett. A Strat formáját máig másolják világszerte a legkülönbözőbb fantázia neveken, és ugyancsak hosszú azoknak a gitárhősöknek a névsora, akik mind máig e típusra esküsznek. Csak néhány, aki a nevét is adta hozzá: jeff beck, eric clapton, robert cray, buddy guy, bonnie raitt. És persze köztudomású, hogy Stratocasteren játszotta csodáit jimi hendrix is.

3

5

gyorsan terjed a rövidlátás Egy kutatás szerint -re a világ fele rövidlátó lehet, az okokat egyelőre még csak sejtik. Megdöbbentő eredményre jutott az a kutatás, amely  korábbi vizsgálat eredményeit összegezte, összesen , millió ember adatait dolgozva fel. Eszerint -ben , milliárd rövidlátó ember élt a Földön (a teljes népesség csaknem %-a), ráadásul ezekből  millió embernek volt esélye arra, hogy végleg elveszítse a látását. Az eddigi adatokból az olvasható ki, hogy -re , milliárd rövidlátó ember lesz majd. Az okokat egyelőre még csak sejtik, de valószínű, hogy a rövidlátást az emberek életmódváltása okozhatja. Nemcsak az elektronikus eszközök napi sokórányi bámulása, hanem a zárt terekben eltöltött idő, ahol a szem nincs rákényszerítve, hogy távolabbi objektumokra fókuszáljon. A szemorvosok szerint azonban védelmet jelenthet a felnőttkori rövidlátás kialakulása ellen, ha a gyermekek naponta legalább két órát eltöltenek a szabadban.

  

Szuperintellige A humánetológia, pszichológia és az okos számítógépek fejlesztésével foglalkozó tudományterületeken általában elfogadják azt a meghatározást, hogy intelligensnek nevezünk minden olyan aktív lényt vagy szerkezetet, amely képes az Őt körülvevő világot, legalábbis annak egyes elemeit észlelni, valamint alkalmas arra, hogy megmaradása vagy valamilyen speciális funkció sikere érdekében akciókat hajtson végre a környezetében.

A kacifántos meghatározás mögött az az igyekezet rejtezik, hogy az intelligens kategóriába természetesen az ember, lehetőleg minél több állat és néhány évtizede a számítógépek is beleférjenek. Az ember a mindennapi életében azokat a társait tartja intelligensnek, akik a társadalom szövevényes szervezetében sikeresen boldogulnak, jól megoldanak bonyolult feladatokat, könnyen megértenek összetett problémákat. Az ember tehát, mint mindig, magából indul ki, de hajlandó a hozzá hasonló lényeket is valamennyire intelligensnek tekinteni.

A múlt században pszichológusok sokféle intelligenciatesztet terveztek a különböző állatfajok képességeinek összehasonlítására.

Vizsgálták, hogy az egér, a madár, a patkány vagy éppen a giliszta hogyan képes problémákat megoldani, ha az valamilyen okból hasznos lenne számára. A probléma rendszerint valamiféle útvesztőből való kijutás vagy egy apró ajtó kinyitása és a hozzá kötött

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

madzag közötti összefüggés felfedezése volt, és hamar kiderült, hogy minél közelebb áll egy faj az emberhez biológiai szempontból, annál sikeresebb az intelligenciatesztekben. Etológusok rájöttek, hogy ezek a tesztek nem a valódi intelligenciát mérik, hanem az emberhez való hasonlóságot. Egy egér is‚ nagyon intelligens a saját természetes környezetében. Felismeri a ráleselkedő veszélyeket, és okosan igyekszik azokat elkerülni, tudja vagy megtanulja, hogyan jusson táplálékhoz, búvóhelyhez, és ezek bizony szükségesek a megmaradásához meg az ivadékainak a felneveléséhez. Így alakult ki a bevezetőben említett intelligenciameghatározás. Intelligens az a valaki vagy valami, aki vagy ami a saját érdekében ügyesen képes a környezetében felmerülő problémákat megoldani.

ncia Az intelligenciakutatásokban elég korán elkezdték megkülönböztetni a speciális és az általános intelligenciát. Egy patkány remekül megoldja a labirintusban való tájékozódást, de szimbólumokkal nem boldogul, egy galamb reménytelen a labirintusban, de ha színes foltok mutatnak valami megoldást a problémájára, akkor ügyesen felismeri és használja azokat. A patkány és a galamb is speciális intelligenciával rendelkezik. Néhány problémát kitűnően old meg, másokhoz hozzá se szagol. Ha az evolúciós törzsfán magasabban elhelyezkedő állatokat vizsgálunk, például kutyákat, majmokat, emberszabásúakat, akkor kiderül, hogy ezek egy-egy speciális feladat tanulságait képesek egy merőben új probléma megoldásában is alkalmazni. Azt mondhatjuk róluk, hogy valamennyire kialakult az „általános” intelligenciájuk. A legfejlettebb ezen a téren az ember. Egy átlagos földlakótól elvárjuk, hogy beszélje az anyanyelvét, tudjon olvasni, ami ugye bonyolult szimbólumokba rejtett talányok megértését jelenti, valamennyire képes legyen számolni, és ha nem is tudja meg oldani, képes legyen megérteni a tudós specialisták problémáit.

a gépeké a jövő?

A számítógépek olyan szerkezetek, amelyek, különösen az utóbbi években készültek, szintén alkalmasak arra, hogy speciális feladatokat intelligensen oldjanak meg. Kifejlesztettek sakkozó számítógépeket, és be kell látnunk, hogy ezen a területen egy gép intelligensebb lehet, mint egy nagymester. A számítógép intelligenciáját vala milyen problémamegoldó program hozza létre. Azok a problémák, amelyek módszeres logikai elemzéssel vagy matematikai algoritmusok alkalmazásával megoldhatók, ám feladatok a számítógép számára. Egyre több kutató helyen szeretnének olyan programokat készíteni, amelyek nemcsak valamilyen speciális feladatra, sakkozásra vagy más játékra, adathalászatra, műszaki tervezésre alkalmasak, hanem képesek olyan feladatok megoldására is, amelyeket eddig csak emberek oldottak meg sikeresen. Itt van például a nyelv problémája. Az embergyerek – évesen már beszélheti az anyanyelvét, és később alkalmas arra, hogy a tudomány bármilyen problémáját ezen a nyelven elmagyarázzák neki, és ha megérti, esetleg segíthet is a megoldásban. Eleinte azt gondolták, hogy elegendő a nyelv szabályait megtanítani a gépnek, és akkor azokat alkalmazva lehet vele beszélgetni. Sokkal komolyabb probléma ez, mert amikor beszélünk valamiről, ugyan alkalmazzuk a nyelv szabályait a fogalmazásban, de ezen kívül még elképesztően sokat kell tudnunk a mindennapi életünkről, kultúránkról, hogy akárcsak néhány mondatot megértsünk. íme néhány példa: A tóhoz Vezető út le volt zárva, ezért mi nem tudtuk elérni használni. Mit nem tudtunk elérni, és mit nem tudtunk használni?

– A tavat nem tudták elérni, és az utat nem tudták használni.

Mi a tóhoz mentünk, mert egy cápát láttak a tengerben, és az veszélyes biztonságos hely volt az úszásra. Melyik hely volt veszélyes, és melyik biztonságos?

– A tó biztonságos, a tenger veszélyes.

Erzsébet ágyba dugta Piroska lányát, hogy végre aludjon dolgozhasson. Ki aludjon, ki dolgozzon?

– Piroska aludjon, Erzsébet dolgozzon.

Ezek a kérdések egy olyan tesztből származnak, amelyek éppen az általános intelligenciát szeretnék kimutatni. Emberek könnyen adnak jó válaszokat a kérdésekre, mert van fogalmuk arról, hogy mire való a tó és az út, hol élnek cápák, hol biztonságos úszni, és még azt a bonyolult viszonyrendszert is felfogják, amely a . kérdésben Erzsébet és Piroska között van, amiből a helyes válasz levezethető. Komputerprogramok még nem elég intelligensek ezekhez a kérdésekhez, mert nem tudják beléjük tölteni azt az elképesztő mennyiségű információt, amelylyel egy normális, a mindennapi életben jól boldoguló ember rendelkezik.

De már haladnak a gépek ilyen irányba, nemrégiben egy watson nevű amerikai program nyilvánosan megnyert egy jeopardy! nevű játékot, amelyben a kultúra legkülönbözőbb területeiről feltett kérdésekre kellett válaszolni. Használhatta az internetet, gyors volt és sikeres.

Viszont a fenti kérdésekhez hasonló ravasz feladatokban ez a program sem jeleskedik.

  

a saját magát fejlesztő gép Sok évtizede dolgoznak intelligens programok készítésén, és az ezzel foglalkozók mindig néhány évvel későbbre teszik az általános intelligenciával rendelkező változat kidolgozását. Ezek a jóslatok eddig nem váltak be, de megjelentek az okostelefonok, okos számítógépek, a google kitűnő keresőprogramjai, már fut egy autót vezető program, tehát van haladás. Az elmúlt – évben megint fellobbant a lelkesedés, hogy talán , talán  év múlva, de egészen biztosan még a . században lesz olyan program, amelynek intelligenciája minden területen eléri és később gyorsan meghaladja az emberét. Nagyon gyors, óriási memóriával rendelkező gépek épülnek, amelyekbe sokak szerint már ma elférne az emberi agyban lévő minden információ, csak éppen ezt az információt ki kéne szedni az agyból, és megfelelően átalakítva bejuttatni a komputerbe. Ezen még sokat kell dolgozni.

Nagyon kevesen vannak, akik tagadják, hogy ez lehetséges, a legtöbben a határidőket vitatják, de mindenki olyan közelinek tartja, még a szkeptikusok is, hogy elkezdtek azon is gondolkodni, vajon mi történik, ha nálunk okosabb, intelligensebb számítógépeink lesznek. Elsősorban azt latolgatják, hogy milyen gyorsan lesz képes megoldani az emberiség legfontosabb technikai problémáit; a nukleáris fúzió segítségével nyerhető energia kihasználásához szükséges berendezések tervezését, a klímaváltozás megállítását,

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

a pénzügyi rendszer ismétlődő csődjeinek elkerülését, hatékonyabb napelemek fejlesztését és egyáltalán mindent, ami az emberiségnek szükséges, de megoldása akadozik.

Az emberi általános intelligenciát jóval meghaladó „szuperintelligencia” egyik legizgalmasabb új tulajdonsága az lehet, hogy képes saját magát javítani, fejleszteni. Tehát azt képzelik, hogy amint megjelenik, hetek, hónapok vagy sokkal rövidebb idő múlva saját maga elképesztően fejlett változatát hozza létre, amelynek segítségével az emberiség valamennyi problémáját képes lesz megoldani. A kutatók >szingularitásnak< nevezték el a szuperintelligencia megjelenését, az elnevezésen azt értik, hogy hirtelen minden megváltozik, és a folyamat előrejósolhatatlan. Sokan a szuperintelligencia pozitív oldalát emelik ki, és azon ábrándoznak, hogy milyen jól működő racionális világ keletkezik majd a működése nyomán. Számosan vannak, talán a többség, akik azt gondolják, hogy a szuperintelligencia véget vet az emberiség uralmának a bolygó felett, és a maga szempontjai szerint fogja azt irányítani, gazdálkodik az erőforrásaival, meghatározza rövid- és hosszú távú lehetőségeit. Akik ezt képzelik, szintén két részre oszlanak, az egyik társaság jóindulatú szuperintelligenciát jósol, amely mindent az ember érdekében tesz, a másik rosszindulatút, amely egyszerűen félresöpri az emberi érdekeket, és még szerencsés eset lenne, ha az életfeltételeinket meghagyná.

Azon is nagy vita folyik, hogy mindezt ellehet-e kerülni, és hogyan. Akik dolgoznak ezeken a programokon, azt állítják, hogy mindent fel ügyelet alatt tartanak, mindent szabályoznak majd, és aggodalomra nincsen ok.

Mások erre azzal válaszolnak, hogy most még megy a szabályozás, de ha valóban kialakul a szuperintelligencia, az olyan bonyolult és

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

hatalmas rendszer lesz, hogy ember már nem tudja felügyelni, és kiszámíthatatlanok a következmények. Veszélyesebb helyzet alakulhat ki, mint az atomrobbanás lehetőségének felfedezésekor. Ráadásul tudjuk, hogy legalább ötven országban folynak ilyen kutatások, egy részük a hadseregek számára, tehát naivitás azt képzelni, hogy mindez ellenőrizhető. Betiltással pedig semmire se mennénk, mert betarthatatlan.

Mindezek a konkrét szuperintelligencia-fejlesztésekre vonatkoznak, ha azonban a glóbuszon kialakult emberi társadalmat evolúciós rendszernek tekintjük, még különösebb következtetésekre juthatunk. Az állati és emberi intelligenciák is maguktól, a környezet és szelekció alatt. Az evolúció nem valaki, aki fejleszt, megold, felfedez, hanem pusztán egy folyamat, amelyben a fennmaradás érdekében megoldások alakulnak ki, és az intelligens lények ügyesebben képesek megmaradni. Nincsen ebben semmi különös.

Ha viszont figyelmesen szemléljük az elmúlt – év folyamatait, azt láthatjuk, hogy sorra jelentek meg egy szuperintelligencia működéséhez szükséges eszközök; a kulturális evolúció sokkal gyorsabb, mint a biológia. Feltalálták a komputereket, a mobiltelefonokat, kialakult az internet amely ezeket az eszközöket összeköti, és intelligensen képes működtetni. Még nem szuperintelligencia, de idővel különösebb konkrét beavatkozás nélkül is kialakulhat belőle, amely képes a saját szerveződését javítani.

>Technológiai szingularitásnak nevez zük a tudományos-fantasztikus irodalomban é s a jövőkutatásban azt a lehet s ége s jövőbeli e s emény t, amikor az ember feletti intelligencia megjelené s e miatt a technológiai fejlődé s é s a tár s adalmi változás ok felgyor sulnak, olyan módon é s s ebe s s éggel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjós olni.<

a kulcs: az emberi agy Ha egy ilyen önfejlesztő intelligencia megjelenik, az az evolúció teljesen új szakaszát indíthatja el. A biológiai evolúcióban a szaporodás és a szelekció eredményeképpen lassan változtak meg az élőlények, de ha valami saját magát képes tökéletesen, az elképzelhetetlenül gyors fejlődéshez vezetheti. Sokan hiszek a szingularitás közeli bekövetkeztében, mások csak későbbre gondolják, és vannak, akik szamárságnak tartják az egészet, mert szerintük valódi általános intelligenciája csak az embernek lehet. Majd meglátjuk.

Mindenesetre nagy fejlesztések indultak világszerte. A hagyományos mesterségesintelligencia-kutatók azt gondolják, hogy a komputerek tanulási folyamatait kell javítani, elő kell segíteni, hogy érveljenek, tervezzenek, és legfőképpen valamiféle mindennapi tudásra is tegyenek szert, mint az emberek. Ehhez sokféle matematikai, nyelvészeti és biológiából ellesett neuronális módszert alkalmaznak. Vannak, akik a feltöltés, az „upload”-ot tartják a legrövidebb útnak. Ki kell dolgozni olyan finom módszereket, amelyek segítségével egy élő ember agyának teljes szerkezetét, esetleg egészen a molekuláris dimenziókig, képesek feltérképezni, és ez után ezt a térképet egy megfelelően előkészített komputerben lesz egy emberi intelligencia, amitől természetesen még hosszú út vezet a valódi szuperintelligencia kialakulásához, bár lehet, hogy tévedünk, és innen gyors megoldások következnek.

A fejlesztések fő iránya persze az emberi agy működésének megismerése, ha ez sikerül, és kiderül, hogy minden elmealkotó folyamat megfelelő átalakítással átmásolható egy komputerbe, akkor gyors lesz a haladás.

Szorgalmazzák ezeket a kutatásokat azért is, mert az agyműködés megismerése számos idegrendszeri betegség gyógyításában, megelőzésében segíthet. Az Európai Unióban a „Human Brain Project”, az emberi agy program indult el nagy pénzügyi támogatással, Amerikában pedig a „Brain Initiative”, az agykezdeményezés nevű, szerényebb, de szintén jelentős összegekkel. Annak idején a humán genom projekt öt év alatt  milliárd dollár befektetéssel felderítette az emberi dns teljes szerkezetét, és ez hallatlan fejlődést indított el a genetikában. Most azt várjuk, hogy majd valami hasonló fog történni az elmetudományokban. Koncentrált befektetés, gyors, jelentős eredmény. Én mellesleg úgy gondolom, hogy nemcsak a tudományra lesz itt szükség, hanem sokféle gondolatra, elképzelésre, mert valóban teljesen új területre ért az emberiség.

Szerepe kell hogy legyen a fantáziának is. Írtam egy regényt, utópiát a szuperintelligencia keletkezéséről és működéséről, amely a Libri Kiadónál a jövő évi Könyvnapra jelenik meg „Ő ott bent” címmel.

Dr. C s ány i Vi lmos

emberi szuperintelligencia

gyors saját

6

6

ember

7

program lesz

8

  

5

10

8

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

Herbáriumok p o r o s o d ó v a g y

s z é n a k a z l a k

i n f o r m á c i ó s

a r a n y b á n y á k ?

A herbárium szó hallatán az emberek többsége ódivatú tudósok idejétmúlt szórakozására vagy a biológiaórákon kötelezően beadandó préselt növényekre gondol.

Takács Attila, Nagy Tímea és Molnár V. Attila cikkéből kiderül, hogy az évszázadok Során tudósok, műkedvelő gyűjtők, tanítók és tanítványaik által felhalmozott, gondosan preparált és feliratozott herbáriumi anyag felbecsülhetetlen muzeális és tudományos értéket képvisel.

nemzeti herbárium a m e r i k a i e g y e s ü lt á l l a m o k © chip clark

Az első „szárított kertet” (hortus siccus, azaz mai értelemben vett herbárium) luca ghini (–) bolognai természettudós hozta létre a . században. A herbárium eredendően a növények megismerésének eszköze volt. Alkalmazása hosszú időn keresztül a növények alaktani tulajdonságainak, lelőhelyeinek, időbeli megjelenésének dokumentálására korlátozódott. Mára bebizonyosodott, hogy a herbáriumok felhasználási lehetőségei ennél lényegesen sokrétűbbek: a klímakutatástól az aktív természet-

védelemig, az állattani adatgyűjtéstől a ritka ásványkincsek előfordulásainak térképezéséig a legkülönfélébb szakterületek művelői kamatoztatják a herbáriumokban őrzött információkat.

biológiai inváziók nyomon követése A herbáriumok egyik legjelentősebb alkalmazási területe az agresszíven terjeszkedő, idegenhonos élőlények megtelepedési idejének és mechanizmusainak tisztázása. A világkereskedelem fellendülésével – tehát az ember

  

európában a x. század óta termesztik a dél-amerikai ő s h a z á j ú b u r g o n yát, amelynek pontos eredete azonban az évszázadok h o m á lyá b a v e s z e t t.

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

közvetítésével – a Földön az élőlényeknek korábban nem látott mértékű vándorlása indult meg. Szinte minden élőlénycsoportban ismertek olyan fajok, amelyek őshazájuktól távoli földréseken telepedtek meg, kiszorítva őshonos fajokat eredeti életközösségeikből, emellett jelentős gazdasági károkat is okozva.

Európában egyedül az észak-amerikai eredetű allergén virágpor termelő közönséges parlgafű által évente okozott gazdasági kárt  és fél milliárd euróra (azaz mintegy  milliárd forintra) becsülik. Nem véletlen, hogy a hosszú távú adatsort biztosító herbáriumi anyagot éppen e közegészségügyi problémát is okozó faj inváziójának vizsgálatára használták legtöbbször. A gyűjtött példányok tanúsága szerint Kanada Québec tartományában legalább kétszáz éve jelen van, de előfordulása a . században valószínűleg Montreál környékére korlátozódott. Terjedése a . század elején kezdődött, eleinte a folyók mentén.  Franciaországban gyűjtött példány alapján a faj megjelenése nem kötődik a botanikus kertekhez, sokkal inkább a kereskedelemhez és az amerikai katonai csapatokhoz. Több alka lommal, egymástól függetlenül (eltérő időben) vetőmaggal hurcolták be.

A faj terjedésére jellemző, hogy új lelőhelyek nagy távolságra is megjelenhetnek a korábban ismertektől. A fajt Ausztriában először  -ban gyűjtötték, de az es évekig igen ritka volt. Eleinte legtöbbször vasúti töltéseken találták,  és  között többnyire romtalajokon, az -es évektől pedig egyre gyakoribb lett közutak mentén és szántóföldeken. Hazánkban a parlagfű első megjelenése -re tehető, és a . század során az egész országot elárasztotta. Gazdasági szempontból hasonlóan jelentős növény a közönséges nád. Kevéssé ismert, hogy ez a világszerte megtalálható faj nemcsak vizekhez kötődik, hanem szerepel a  legveszélyesebb szántóföldi gyomnövény listáján is. E fajra a rejtett invázió jelensége jellemző. Fosszilis leletek alapján a faj Eszak-Amerikában mintegy ezer éve

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

jelen van, a . században a földrészen még ritka volt, de az utóbbi  év során jelentősen nőtt az elterjedési területe és az egyed száma. Jelenlegi állományok és  előtt gyűjtött herbáriumi minták genetikai vizsgálatával mutatták ki, hogy egy behurcolt törzs szorítja ki az őshonos nádat, és terjed olyan területeken is, ahol korábban nem élt. Több vizsgálat kimutatta, hogy a behurcolt fajok száma szorosan összefügg az adott országba importált (elsősorban mezőgazdasági) termékek mennyiségével, terjedésük pedig az úthálózat fejlesztésével.

Nemcsak növények, de növényi kártevők inváziójának tanulmányozására is lehetőséget biztosítanak a herbáriumok.

Hazánkban ma aligha találunk olyan vadgesztenyefát, amelynek leveleit ne károsítaná a Balkán-félszigetről betelepült vadgesztenyelevél aknázómoly. Ezt a molylepkefajt csak -ban írták le a tudomány számára új fajként, de a vadgesztenye herbáriumi példányainak vizsgálata során kiderült, hogy ennél jóval régebben jelen van Európában: a legidősebb levél, amelyről sikerült kimutatni kártételét, -ből származik!

A behurcolt fajok sikerére, terjedési képességére hatással lehet a természetes ellenségek kikerülése. Kaliforniában a . és . század során az eurázsiai behurcolt pázsitfüvek vették át az őshonos fajok helyét. Feltételezések szerint ebben a folyamatban szerepet játszhatott sz árpa sárga törpeség vírus és a gabona sárga törpeség vírus. Kaliforniai pázsitfüvek  és  között gyűjtött herbáriumi példányainak genetikai vizsgálata során megállapították, hogy a sárga törpeség vírus jelen volt az invázió idején a vadon élő pázsitfüvekben. Bizonyítékot találtak a vírus terjedésére a . század végén Kaliforniából Ausztráliába.

környezetvédelmi kérdések a növénygyűjtehények tükrében Virágzó vagy terméses állapotban gyűjtött, napra pontos dátummal feliratozott herbáriumi példányok segítségével leírhatóak egy-egy növény fenológiai tulajdonságai (például mikor és mennyi ideig nyílnak a virágai). Ha ezeket a fenológiai adatokat időrend szerint csoportosítjuk, az is kiderülhet, hogy a növények napjainkban ugyanakkorra időzítik-e virágzásukat, mint – évvel ezelőtt. Számos tanulmány azt bizonyítja, hogy a változó klíma hatására bizonyos növények virágzása korábbra tolódik.

A hazánkban előforduló vadon élő orchideák közül például a majomkosbor manapság átlagosan csaknem két héttel korábban nyílik, mint a . században. Virágtalan növények (például mohák) esetében is tetten érhető a klímaválasz: magashegységek hidegkedvelő moháit manapság több mint  méterrel magasabban gyűjtik a mohák kutatói (azaz briológusok), mint a –. század fordulóján. Ezzel egyidejűleg a sarkkör közelében előforduló mohák uv-b sugarakat elnyelő vegyületei ma nagyobb mennyiségben vannak jelen e növényekben, mint  évvel ezelőtt gyűjtött példányaikban.

A légköri szén-dioxid-koncentráció emelkedésével összefüggésben a fásszárúak levelein a légcserenyílások sűrűsége az elmúlt  év során gyűjtött példányok tanúsága szerint %-kal csökkent.

A klímaváltozásnál ritkábban hangoztatott, de szintén komoly probléma a pollinációs krízis. A környezetünket terhelő szennyezések hatására bizonyos rovarok létszáma drasztikusan csökken (egyes fajok teljesen kipusztultak), termesztett és vadon élő növényeink terméshozama szempontjából viszont egyaránt fontos a rovarok megporzó tevékenysége. Egy dél-afrikai tanulmányban herbáriumi anyaggal igazolták, hogy csökken a virágokból kihordott pollen mennyisége. Magyarországi orchideák terméses állapotban gyűjtött példányainak termésképzési

növény herbárium

13

17

gyűjtők genetikai

12

7

példányok9

fajok ritka

sikerében nálunk még nem mutatkozik csökkenő tendencia, de ebben valószínűleg szerepet játszik az a tény is, hogy hazánk kiemelkedően sok háziméh családnak ad otthont.

Hollandiában vízminőség-változás jellemzéséhez használtak – között gyűjtött hínár növényekre tapadt kovamoszatokat, amelyeket friss gyűjtésekkel vetettek össze. A kovaalgák nem jeleztek jelentős változást a víz sótartalmában, de az eutrofizáció következtében a friss mintákban csökkent a ritka fajok száma, és növekedett a tápanyagterhelést tűrő fajok részesedése. A növények gyűjtése látszólag a természetvédelem célkitűzéseivel ellentétes tevékenység. A növények vadon élő állományait azonban a megfontolt, etikus, tudományos célú gyűjtés nem veszélyezteti (ennél sokkal fontosabb szempont élőhelyeik fenntartása). Másfelől viszont e gyűjtemények a természetvédelmi tevékenységnek is fontos információforrásai. Az amerikai ginzeng gyökerét az ázsiai gyógynövénypiac számára több mint  éve gyűjtik az Egye-

7

9

sült Államokban.  éves időtávlatban gyűjtött közel ezer herbáriumi példány esetében vizsgálták a példányok méretét, és a vizsgált  jellemzőből  jelentős csökkenést mutat.

A gyors méretbeli változást környezeti változás vagy a kereskedelmi célú gyűjtés közvetlen vagy közvetett hatása magyarázhatja.

Számos ritka, védett faj egykori előfordulási adatait kizárólag herbáriumi példányok dokumentálják hitelesen. Például a füles kosbor mára feledésbe merült mátrai és keszthelyi-hegységi lelőhelyeire fél évszázad után herbáriumi példányok alapján sikerült rábukkanni. Nagyobb térléptékben, illetve szélesebb rendszertani kitekintésben vizsgálódva meghatározhatóak egy-egy terület biodiverzitási gócpontjai, ahová a természetvédelmi célú intézkedéseknek érdemes összpontosulniuk. Herbáriumokban dokumentált archív és aktuális előfordulási adatok összevetésével kiszámíthatjuk egy-egy ritka növény viszszaszorulásának mértékét, kijelölve ezzel a védett fajok közül is a legveszélyeztetettebbeket.

  

évszázados hagyományok, modern módszerek Régóta ismert jelenség, hogy különböző növények magjai különböző ideig őrzik meg csíraképességüket. Míg egyeseké akár néhány hónap alatt elvész, addig másoké évszázadokon át is kitarthat. Egy tanulmány szerint a cseh gólyaorr herbáriumban őrzött magjai több mint  év múltán is életképesek. Csírázását a természetben erdőtüzek indukálják, mivel azonban ez relatíve ritka esemény, magjainak igen hosszú ideig életképeseknek kell maradniuk. Ezt általában kemény, a víz számára átjárhatatlan maghéj képzésével érik el a növények. Hasonló stratégiát követ a nagyobb folyók mentén előforduló, rapszodikusan megjelenő tekert csüdfű.

Hazai herbáriumokból gyűjtött magjai közül egy  éves példány magjai bizonyultak a legidősebb csíraképes szaporító képleteknek. Ugyanakkor az idővel csökkenő életképességi arányok alapján maximális életképessége  évre becsülhető. A tekintélyes időtávlat magyarázata, hogy a növényeink számára alkalmas mikroélőhelyek (növényzetmentes kopár felszínek, amelyek talaja vízzel átitatott, de vízzel nem borított), szintén csekély valószínűséggel, kiszámíthatatlanul jönnek létre. A tekert csüdfű és más ritka növények esetében felmerül a herbáriumi magvakból nevelt növények eredeti lelőhelyeikre való visszatelepítésének lehetősége is.

Az utóbbi évtizedekben nagy lendületet kapott a molekuláris biológiai, köztük a genetikai módszerek alkalmazása, s ezek mögött háttérbe szorult a hagyományos biológiai kutatások teljes eszköztára (így a herbárium is). Hogy a „két világ” között nem feszül kibékíthetetlen ellentét, azt jól példázza az évszázadok óta megválaszolatlan kérdések új módszerekkel való megoldása.

Európában a . század óta termesztik a dél-amerikai őshazájú burgonyát, amelynek pontos eredete az évszázadok homályába veszett. Egyes vélekedések szerint Chile síkvidéki területeiről, mások szerint

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

az Andok magasabb területeiről származik az Európában elterjedt szaporítóanyag.

Herbáriumi példányok örökítőanyagának vizsgálata során kiderült, hogy a . században az Andokból származó burgonya volt elterjedtebb, ehhez képest ma kizárólag chilei genetikai vonalból létrehozott fajtákat termesztünk. Herbáriumi példányok populációgenetikai elemzése betekintést nyújthat a genetikai változatosság időbeli változásába, és kulcsfontosságú lehet a ritka és veszélyeztetett fajok evolúciós történetének megfelelő értelmezésében. A mocsári sisakoskosbor Olaszországban a . század során nagyon visszaszorult, élőhelyeinek tönkretétele miatt. A megmaradt populációk egyedeinek genetikai változatosságát a . század ban és a . század elején gyűjtött herbáriumi példányokéval összehasonlítva megállapították, hogy az egykori populációkban megtalálható génváltozatok egy része mára eltűnt, azaz az ember által okozott változások csökkentették a faj genetikai sokféleségét.

Manapság egyre nagyobb bizalommal és egyre szélesebb körben fordulunk szintetikus gyógyszerek helyett a gyógynövényalapú készítményekhez. Ezek alkalmazása kapcsán felmerül két fontos kérdés: a gyógynövények és származékaik menynyi ideig őrzik meg hatóanyag-tartalmukat, illetve egy-egy gyógynövényfaj különböző állományai (akár termőhelyi viszonyoktól függően) milyen mértékben térnek el egymástól hatóanyag-tartalmuk tekintetében?

A herbáriumok mindkét kérdésre megadhatják a választ. A nyugati sarkantyúvirág esetében például két, egymástól földrajzilag is jól elkülönülő „kemotípust”, azaz különböző hatóanyag-tartalmú változatot különböztettek meg Észak-Amerikában.

Hasonló jelenség alighanem sok más gyógynövényünkről is kimutatható, ami fontos is lenne, főként a termesztésbe vont gyógynövények szaporító anyagának begyűjtése szempontjából. Egy másik tanulmány az antimikrobiális hatású, illetve az

epe, gyomor és hasnyálmirigy működését serkentő szalmagyopár hatóanyagainak tartósságát vizsgálta. A  éves herbáriumi példányai a friss példányokéval megegyező hatóanyag-tartalmúak és összetételűek voltak, azaz biológiailag aktív anyagai a hosszan tartó tárolás ellenére nem bomlottak le.

Vannak növényfajok, amelyek képesek olyan talajokon is megélni, amelyek más növények számára elviselhetetlenül magas koncentrációban tartalmaznak nehézfémeket. Ezek a fajok képesek saját testükben felhalmozni ezeket a mérgező nehézfémeket (például nikkelt). Ennek két ok miatt van gyakorlati jelentősége. Egyrészt ezek a hiperakkumuláló fajok jól használhatók nehézfémmel szennyezett talajok helyreállítására, másrészt természetes előfordulásaik feltérképezése segíthet geokémiai feltárásokban. A herbáriumi példányok vizsgálatával új fajokról is kimutatták, hogy erős akkumulátorok, másrészt segítettek a nikkelben gazdag alapkőzettel rendelkező területek lehatárolásában.

Az -as években a leghíresebb amerikai feltaláló, thomas alva edison és barátai, az autógyáros Henry Ford, valamint a gumiból készült autóabroncs-gyártásban érdekelt Harvey Firestone aggódtak, hogy az Egyesült Államok nyersgumi-behozatalra szorul, és gazdasági válság vagy háború esetén nem lehetne belső forrásból fedezni a gumiszükségletet. Emiatt egy kutatóintézetet alapítottak, amely széles körű herbáriumi gyűjtést folytatott annak érdekében, hogy gumigyártáshoz alapanyagot biztosító, gazdaságosan termeszthető növényt találjanak. Végül a kérdést nem a botanika, hanem a vegyipar oldotta meg, manapság a világ gumifelhasználásának kétharmada szintetikusan készül.

Takács A t ti la , N ag y Tí mea é s Molná r V. Atti la

  

>Asztrobiológia< A tudományos-fantasztikus írók képzeletében már régóta élnek az emberiséggel egyenrangú, esetleg fejlettebb földönkívüliek. A tudósok ezen a területen Inkább molekulákban gondolkoznak, és feltételes módban. Így teszi ezt az asztrobiológia is. Az új tudományág célja nagyszabású, állítja Pályi Gyula, a modenai egyetem kémia tanszékének professzora: a lét, kiváltképp a földönkívüli élet meghatározásával és eredetével foglalkozik.

Bár gyorsan fejlődik, létjogosultságát mégis többen vitatják. Ez az egyetwesterlund 2 az élet bölcsői 085. oldal © nasa.gov

len olyan tudományág ugyanis, amely tárgyát még nem bizonyította...

Az eredetileg exolobiógiának, ma már asztrobiórógiának nevezett terület a Földön, sőt, a naprendszeren kívüli életet vizsgálja. Pontosabban vizsgálná. Hiszen életet még sehol nem találtak... csak arra utaló jeleket, például a mars jégsapkái alatt, vagy a jupiter egyik fagyott holdján, az európán. Az asztrobiológia interdiszciplináris tudományág, s nem tekinthető csupán a biológia xxi. századi megújult formájának. Olyan tudományok alapjaira épül, mint a csillagászat, a biológia, biokémia és a geológia. Az elnevezésben a görög astron csillagot, bios életet, a logos pedig tudományt jelent. Az asztrobioógia csírája először Amerikában jelent meg, ahol a nasa erőteljesen támogatja az ilyen jellegű kutatásokat végző intézetek és egyetemi tanárok között kialakult hálózatot. A rendszer érdekessége, hogy ugyan létezik Asztrobiológiai Intézet, de nincs

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

köz pontja. Így inkább hasonlít egy szövetkezethez, amelynek a tagjai közös program szerint dolgoznak, csak földrajzilag egymástól kiadós távolságokban. Az asztrobiológia Európában is egyre fontosabb szerepet kap.

A tudományág hipotéziseinek alá támasztásához első lépésként az életet kellene definiálni. Mert ez a tudósoknak kielégítően mindmáig nem sikerült, bár szakterületeik fogalmát felhasználva, több variációt is kidolgoztak már. A kémikusok például az úgynevezett „szén-sovinizmus” elméletére építenek, s a szén univerzumban betöltött központi szerepét hangsúlyozzák, hiszen ez az elem a földi élet alapja. De maguk a kémikusok is elismerik, hogy ennek az elméletnek az a gyenge pontja, hogy máshol egy másik kémiai elem felhasználásával is keletkezhetett életforma. A tudósok példaként a szilí-

m i

a z

é l e t ?

ciumot említik, mert kémiai tulajdonságai életben maradásukhoz, és hat rájuk az evonagyon hasonlítanak a szénhez. lúció. Az asztrobiológia munkadefiníciója is A biológia szakértői szerint minden élőhasonló elemekből építkezik. lényre igaz, hogy autonóm, anyagcseréje Az élő szervezetek olyan molekuláris van, szaporodik és képes alkalmazkodni kör- kémiai rendszerek, amelyek energiát tudnyezetéhez. Kivételek azonban itt is akadnak felvenni a környezetből, információs nak, amelyek bár egyik-másik feltételprogram szerint dolgoznak, vagyis olyan, nek nem felelnek meg, mégis élőlények, mintha egy szoftver lenne bennük, és perilyen például a szaporodásra képtelen öszsze képesek evolúcióra meg szaporodásra vér. A hurrikán viszont hiába táplálkozik, – magyarázza Pályi professzor, aki kifejti, a kristály hiába nő, mégsem tartjuk élőnek miért kikerülhetetlen és alapvetően fontos őket. A molekuláris megközelítés a kompoez a kérdés. – Látszólag magától értetődő, mi nensekre: a szénhidrátokra, a nukleinsaaz élet. Az emberek ezért úgy képzelik, hogy vakra és a fehérjékre helyezi a hangsúlyt. bárhol találkozunk majd vele, rögtön felisEzen elgondolás szerint az élőlények legamerjük. A valóságban azonban nagyon cselább egy sejtből állnak, energiát vesznek fel kély annak a valószínűsége, hogy az élet,

élet

8

asztrobiológia

talán kémiai

7

6

5

tudományág4

idegen bolygó

1

> A sz tro bio l ó giának ne v e z zük a cs illagás zat é s a b iológ i a ha tá r terü leteként k i ala k ult, ú j é s gy o r s an fe jl ődő tudomány te r üle te t . Fő cé lja a Fö ld ön kí vü li élet lehetős ég ének; i lletve e s e tl e ge s ny o m ainak a kut at ás a. A has onló ké rdé s ekkel fogla lkozó s et i cs a k a techni ka i c iv il izác ió k ke re s é s é re s zor ítkozik, az as ztrob iológia tárg ykörébe, vi szont bá rmi lyen Föld ön k ív ü l i é l e t fo r m a b e le t ar tozik. A z as ztrob iológia háro m fő kérd é sre kere si a vá laszt: a föld i é l e t ke l e tke zé s é ne k é s fe jlődé s é ne k kör ülmé nye ire , a föld i élet j övőbeli s or s á ra , va lamin t ar r a, h o gy : lé te zik- e v alahol é le t a Földön kív ül. A kutatá s csi lla g ászati vona tkozás a in ak tő te r ü l e tei a más cs illagok kör ül ke r ingő b olyg ók, ezek között e s etleg la k ha tó bolygó k ke re s é s e , az é le t nyomainak ke re s é s e a Nap re ndszer ég i te s tei n (i tt els ős orban a Mar s, e s e tl e g a J upiter Európ a ne v ű holdja jöhe t s zób a) , illetve a meteorok, üs tökös ök a nya g ában . É rde ke s ké rdé s az é le t lé tre jöt té he z s züks é ge s molekulá k kutatá s a a különböző csi ll agkö z i gáz fe l hőkb e n. A z üs tökös ök kut at ás a hoz zás eg í thet a N aprend szer ő si kémi ai ös szeté te l é n e k tis z t ázás ához, v agyis kide r íthe tő, milye n kémi a i é s fi zi kai körü lmények közt j ött l é tre a fö l di é l et . A Nap re nds ze re n b e lüli kut at ás e ls ő lépé s e a ví z nyoma i nak kere s é s e a k ü l ö n bö ző é g ite s te ke n. U gyanakkor azt is me g ke ll vi zsgá lni , mennyi ben s a j á tos a föld i é l e t , ké miai mű ködé s üke t te kint v e mily e n más é le t formá k képzelhető k el vi lá geg yetemben, é s e ze ke t mil y e n móds ze re kke l fe de zhe tjük fe l.<

  

0

az emberiség régóta érdeklődik idegen életformák után, erre jó példa lehet a mars , ami mára j o g g a l k i é r d e m e lt e a „ r o b ot o k b o l y g ó j a” g ú n y n e v e t © n a s a . g o v

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

például kis zöld lénynek álcázza magát, s bemutatkozik. Sokkal valószínűbb, hogy nekünk kell felismerni, és ez bizony lehet a földihez alig hasonlító forma is. Az asztrobiológia által elfogadott definíció a molekuláris kémiai rendszerekből indul ki, amely összefonódik a földi élettel, s így magával a tudományággal is. Bolygónkon vannak szimmetrikus és aszimmetrikus molekulák. Előbbire példa a víz, ami egy felnőtt testének, és a Föld felületének is körülbelül  százalékát teszi ki. Az aszimmetrikusra példa az életjelenségekkel kapcsolatos molekulák, a szénhidrátok, azaz cukrok, a genetikus kód molekulája vagy a fehérjék. Az aszimmetrikus molekuláknak két fajtája van, kétfajta molekula egymáshoz való viszonya olyan – a professzor hasonlata szerint – mint a két kezünk, sehogyan sem tudjuk pontosan egymásra helyezni őket úgy, hogy teljes fedésben legyenek. Azért fontos így megkülönböztetni a molekulákat, mert minden egyes molekulafajtából csak balkezes vagy csak jobbkezes található az összes élőlényben, a kettő együtt soha.

Ahogy pályi gyula állítja, ez természetes tulajdonsága az élőlényeknek. Ha ugyanis nem így lenne, magyarázza jelentőségét egy hétköznapi példával, élelmeink egy részét nem tudnánk olyan jóízűen elfogyasztani.

Mert emésztési problémát okoz, ha a másikfajta tükörképi forma szerepel bennük.

Ahogy ez előfordul a túlságosan hőkezelt élelmiszereknél, vagy a túlsütött húsoknál.

A nagy hő hatására a közönséges, úgynevezett aminosavak egy része átrendeződik, és az ellentett, d-aminosav keletkezik belőlük, amely a kritikus szintet meg haladva olyan betegségeket is okozhat, mint az Alzheimer-kór, vagy (talán) egyes daganatos megbetegedések.

Az élet meghatározását megkönnyítené, ha ismernénk kialakulásának pontos történetét. Mert akkor tudnánk, hogy az első élőlény miben különbözött az őt körülvevő környezettől, és mely tulajdonsága emelte ki onnan. Az asztrobiológia közös ős elmélete szerint minden élőlény egyetlen egyedtől származik, akit lucanak (Last Universal Common Ances tor) neveztek el. Ez persze nem azt jelenti, hogy őt az élet legkezdetibb szakaszának tartják, lehetett egy több ezredik vagy több tízezredik leszármazott is. Ám luca létezését is bizonyítani kell, s ebben szintén a szimmetria és aszimmetria kap főszerepet.

A legutolsó egyetemes közös ős helyét valahol az úgynevezett ősbaktériumok, azaz archaeák között keresik. Hogy létezését alátámasszák, vizsgálják a dns molekuláknak a különböző élőlényekben mutatott változásait, egymáshoz való viszonyát és eltéréseiket.

De az így nyert eredmények csak áttételes bizonyítékoknak tekinthetőek. Van azonban egy másik, elsődleges materiális bizonyíték is.

Az aszimmetrikus kémiai molekulák elsősorban az aminosavak és a cukrok – a dns egyik alkotóeleme, a dezoxiribóz is egyfajta cukor. Vagyis az élővilág egészében megtalálható közös asszimmetria az – mondja Pályi professzor – ami bizonyítja a közös eredetet.

Ezek az elméletek azonban még nem tekinthetők általánosan elfogadottnak, és nem az a terület, ahol könnyen elérhető tapasztalati eredmények várhatóak a közeljövőben. Szemben az asztrobiológia harmadik, a hatásmechanizmusokra figyelő kutatási területével. Az űrmissziók során bekövetkező biológiai hatások mérhetők, és ezek okai feltárhatók. Ezért embereket, patkányokat, zöld moszatokat, vagy épp kuko-

ricacsírát lőnek fel a világűrbe, majd vizsgálják, hogy ml történik velük. Az embereken szemmel láthatóak egyes változások, elég az asztronautákra gondolni, akiket tolószékkel hoznak el a leszállás helyéről. Az izomrostok módosulása miatt az utazást követő néhány napig nehéz a járás és mozgás, azt azonban, hogy mi okozza még nem fejtette meg a tudomány. Talán a gravitációs erőtér hiánya, talán más. Minden estere a változás nem hosszú idejű, és nem is veszélyes, hamar visszaáll a normális állapot.

A hatásokat egyébként nem csak az űrben, de szimulátorokban is vizsgálják. pályi gyula a közeljövőben hasonló kutatásokat tervez: a gravitációs, esetleg mágneses erőtér módosításával keletkező változásokat vizsgálná olasz kollégáival a modenai egyetemen.

Egy sejtben több tízezer féle molekula van, ám hogy ezek együttese hogyan érti meg például a gravitációs erőteret, még nem tudjuk. A kérdés azért hihetetlenül érdekes, mert a növényeknek van egy geotropizmusnak nevezett sajátossága. Létezik pozitív geotropizmus, ami annyit jelent, hogy a növény gyökere lefelé nő, és van negatív, ez eseteben a növény maga felfelé nő. De bármilyen gyenge is a földi gravitáció, feltehető, hogy a növény sejtjeit alkotó

molekulák valami módon megérzik, hogy merre van ez az erőtér. Ez tulajdonképpen egy elképesztő dolog, mert én, aki valamenynyire ismerem egy molekula viselkedésének finomabb szempontjait, nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a molekula megérzi ezt a nem túl jelentős gravitációs erőteret.

Pedig megérzi. De hogy a geotropizmus milyen molekulaszerkezeti változásokon alapszik, ezt még csak tapogatjuk.

Bizonyos állatok, vagy akár baktériumok tájékozódási képessége logikus és mikroszkopikusan megmagyarázható. A madaraknál például ez az agyukban lévő mágneses kristálykáknak köszönhető, amelyek egy magnetit nevű ásvány kristályai. Ezek lényegében egy biológiai iránytű szerepét töltik be.

Ez a kristály „érzi” az északi pólus irányát, és ha ettől eltér a madár, kis nyomást gyakorol az agyra. A madár, hogy kompenzálja ezt, módosít az irányon. A szimulátoros vizsgálatok talán magyarázatot adhatnak a geotropizmusra is, és egyéb kérdésekre, a földön kívüli vizsgálódások pedig az élet eredetére. Talán magára az élet lényegére is, amelyet egyre messzebb kutatnak. Bár még itt sem ismernek. Talán ez is olyan, mint egy mese: az egyszeri ember távolra megy, hogy magára találjon...

G e szte si Ani ta

  

Szociális fájdalom a

s z é g y e n

Alighanem a szégyenre is igaz, amit Augustinus mondott az időről: tudom, mi az, de nincs is nehezebb, mint elmagyarázni. Olyasmi, amit egymásnak, illetve maguknak okoznak az emberek. Felismerhetjük önmagunkban és másokban is, meg tudjuk különböztetni heves és kevésbé heves fokozatait, mérni azonban nagyon nehéz.

A pszichológiában tudomásom szerint nem áll rendelkezésre valamiféle s-skála, amelyen megmutathatnánk a mindenkori szégyen intenzitását. Márpedig úgy tűnik, mégiscsak olyasmiről van szó, ami leginkább a pszichológia tárgykörébe tartozik. Pszichikai jelenség, amelynek ugyan akkor nyilvánvaló módon megvan a fizikai oldala (elég az elpirulásra gondolni), és ami legfontosabb, a szociális oldala is. Az alábbiakban mindezeket négy kérdés segítségével próbálom meg némileg feltérképezni. Először is: mi történik, amikor az emberek szégyellik magukat? Vagyis, más szóval, mik a Szégyen megjelenési formái? A második kérdés a szégyen kiváltó okait firtatja. Mitől szégyellik magukat az emberek? S vajon, így szól a harmadik kérdés, milyen funkciói vannak a szégyennek? A szégyen kellemetlen tapasztalat, senki sem szégyenkezik jókedvében; és mégis mindenkivel előfordul, hogy szégyenkeznie kell. Mi ennek a magyarázata?

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

Hogy lehet valami kellemetlen dolog mégis ennyire általánosan emberi? Végül röviden egy negyedik kérdésre is kitérek: vajon az utóbbi időben tapasztalhatók-e változások a szégyen megjelenési formáiban, esetleg kiváltó okaiban, illetve funkcióiban?

MEGJELENÉSI FORMÁI Mi történik, amikor emberek szégyenkeznek?

Miről ismerhető fel a szégyen? Ha ilyen általános jellegű kérdéseket teszünk fel, először is ildomos fenntartással élnünk, szem előtt tartva azt, amit carry van bruggen oly találóan megfogalmazott: „Nincs más lét, mint más-lét.” Ezek a szavak minden bizonnyal igazak a szégyenre is. Nincs két teljesen azonos szégyentapasztalat, minden szégyentapasztalat egyedülálló, más.

Ugyanakkor olyan szégyentapasztalat sincs, amely teljességgel egyedülálló volna.

Nem is lenne értelme szégyenről beszélni, ha ezek nem utalnának bizonyos, a szégyen-

tapasztalatokban általánosan felismerhető ismertetőjegyekre. Való igaz, a tudomány roppant megosztott abban a tekintetben, hogy mit is kell szégyenen értenünk. heleen terwijn egy csokorra való definíciót idéz a szakirodalomból, s ezek jócskán eltérnek egymástól. De áttekintéséből az is kiderül, hogy a különböző felfogások egy ponton mégis megegyeznek: mindegyik meghatározásban olyan negatívnak tapasztalt érzésről van Szó, amelynek valamiképp a hiba, a mulasztás, a kudarc tudatához van köze.

A nyomorúságos érzés, hogy tökéletlenek vagyunk, hogy kudarcot vallottunk, végső soron erről van szó minden alkalommal, és ettől az érzéstől nem választható el a félelem, hogy mások nem fogadnak el, hogy nem tartozunk közéjük, hogy kegyvesztettek leszünk.

Hogyan nyilvánul meg ez az érzés?

Az érzelmekben Frijda a mások befolyásolására irányuló viselkedés megnyilvánulásokkal, nevezetesen az alárendelődés kimutatásával hozza összefüggésbe a szégyen jeleit.

Azt írja: „A szégyen és a bűntudat szakirodalomból ismert leírásait helyénvalóbb volna az alárendelődő viselkedés példáiként felfogni: lehajtott fej, lesütött szem (vagy leszegett fej és felemelt tekintet), kezek a test mellett, a nyilvánvaló tétlenség pozíciójában.”

Mindebben tényleg felismerhetjük a Szégyen jeleit; frijda azonban a következő mondattal folytatja: „Ezek a kifejezésmódok nem specifikusan a szégyen vagy a bűntudat sajátjai.”

Mint ahogy másutt is leszögezi, a szégyen nem ismerhető fel a maga specifikus voltában. De azt sem mulasztja el megjegyezni, a képzőművészetekben van konvenció a szégyen egyfajta stilizált, jól megkülönböztethető ábrázolására. Annak érzékeltetésére, hogy valaki szégyenkezik, az illetőt kicsinyítik, és elfordított arccal mutatják.

Végül egyetlen ismertetőjegy marad, amely a szégyen kizárólagos megnyilvánulási módja, ez pedig az elpirulás.

Eddigi ismereteink szerint kizárólagos emberi tulajdonságról van szó: az arcban és

közvetlen környezetében kitágulnak a véredények, és ez az oka annak, hogy a bőr – legalábbis a fehéreknél mindenképpen – kivörösödik. Főleg a zavar és a szégyen válthat ki elpirulást. Hogy miért van így, nos, ez olyan kérdés, amelyen már sokan törték a fejüket, köztük nem kisebb elmék, mint charles darwin. Ennek ellenére frijda kénytelen meg állapítani, hogy a szégyen „gyakori és feltűnő reakcióminta, amelyet azonban nem nagyon értünk”. Szerencsére ez sem tartotta viszsza a remek kijelentéstől: „Arra a kérdésre, hogy »Mondd, el szoktál pirulni?«, az elpirulós ember elpirul.”

Az emberek nemcsak akkor pirulnak el, ha valami kellemetlen éri őket, hanem akkor is, ha megdicsérik őket, vagy ha szerelmesek.

Darwin szerint ezekben a helyzetekben az a közös, hogy valamilyen ítélet játszik bennük szerepet. frijda viszont egy további formáját is említi az elvörösödésnek, azt, amikor valakit elönt a harag, és ettől szalad arcába a vér. És itt megint csak arra az óvatos tudományos következtetésre jut, hogy megoldatlan problémával van dolgunk. Méghozzá olyannal, amiben valami ellentmondásos is van. Kézen fekvő ugyanis, hogy a szégyenkező emberek észrevétlenek akarnak maradni. Összehúzzák magukat, el akarnak rejtőzni, legszívesebben tényleg a föld alá bújnának. Az elpirulás viszont feltűnő. Lehetséges talán, hogy az elbújhatnék összes többi gesztusa, az hogy valaki az arca elé kapja a kezét, hogy olyan kicsire húzza magát össze, amilyenre csak tudja. Mindez felfogható a figyelemfelkeltés módjaiként is? Néha éppen szégyenreakcióik teszik az embereket a szokásosnál láthatóbbá. Ebből pedig egyenesen következik a kérdés: tulajdonképp nem ellentmondásos dolog kimutatni a szégyent?

A KIVÁLTÓ OKAI Hogy jobban megragadhassuk a problémát, előbb fel kell tennünk a kérdést, milyen szituációkban, milyen okból és kivel szemben szégyenkeznek az emberek. heleen terwijn

szerint a szégyen mindig az oda nem tartozás és a fenyegető elutasítás érzésével függ össze. Végső soron, mint minden érzelmet, ezt az érzést is maguknak okozzák az emberek. A szégyen esetében azonban rendszerint többről van szó: ezt az érzelmet egyszersmind egymásban váltják ki az emberek. Megszégyenítik egymást. A gyerekek kiváltképp jók ebben; kölcsönösen roppant mód meg tudják szégyeníteni egymást.

Mint ahogy szenvedni is rettenetesen tudnak a szégyentől. Vagyis egyszerre mutatnak nagyon nagy fogékonyságot a szégyenre és nagy képességet a megszégyenítésre. És persze a felnőttek részéről is érheti őket megszégyenítés...

A szégyenérzet felkeltésében nem mindig játszik szerepet a nyilvános rosszallás. thomas scheff olyan emberek reakcióit vizsgálta, akiket „kandi kamerával” húztak csőbe.

Abban a pillanatban, hogy rájöttek, mi történt velük, a szégyenről tanúskodó tipikus reakciókat mutatták: elfordították az arcukat, szemük elé kapták a kezüket, lehajoltak – egyszóval megnyilvánulásaik arra vallottak, hogy tudják: „felsültek” a többi ember előtt, akik hamarosan látni fogják a műsort. Gesztusaik, amelyekkel (meglehetősen sztereotip módon) kisebbítették önmagukat, arra emlékeztetnek, mint amikor valaki megpróbálja magát kivágni egy szorongató helyzetből, megpróbálja a lehető legjobbat kihozni belőle.

A „kandi kamera” szituáció átmeneti jellegű, és hangsúlyozottan csak „ártalmatlan tréfának” szánják. scheff példái között jóval keservesebb helyzetek is szerepelnek, melyek áldozatai sokkal csúnyább kutyaszorítókba kerültek. Házaspárok kerülhetnek például a megszégyenítés és bosszú spiráljába, ahonnét már nem látszik kiút. adolf hitlerről írt életrajzi esszéjében scheff úgy vélekedik, hogy hitler rögeszméi fiatalkori traumáknak tulajdoníthatók, amelyek feldolgozatlan szégyent hagytak maguk után. scheff helen lewis nyomán az „unacknowledged shame” fogalmát használja, amelyet

  

szégyenítve érzik magukat, ha mások semmilyen jelét sem adták rosszallásuknak.

Milyen funkciói lehetnek tehát a valóságos louis tas találóan „tagadott szégyennek” for- vagy képzelt megszégyenítésen alapuló szégyen mindeme formáinak? dít. scheff elméleti vizsgálódásaiban feltűAhhoz, hogy megválaszoljam ezt a kérnően hasonló kép rajzolódik ki a szégyenről, dést, egy egyszerű feltételezésből szeretnék mint amilyet rushdie fest róla azonos című regényében. A könyvben csak úgy burjánzik kiindulni: a szégyen szociális fájdalom. A fájdalomról szintén nehéz pontosan és nagy az elfojtott szégyen, amely neheztelésként szunnyad, hogy időnként eszeveszett dühki- biztonsággal megmondani, milyen funkciói vannak. Tudjuk viszont, hogy a fájdalom törésekben vezetődjön le. A könyv egyáltatöbbnyire sérülések vagy betegségek kísérőlán nem cáfol rá a címére: át- meg átszövik jelenségeiként lép fel, és hogy ilyenkor mina szégyen és a megszégyenítés motívumai. den esetben jelző funkciója van.

Nem is oly távoli még az az idő, amikor A fájdalmat elszenvedő személy észreEurópa vidéki területein, így Hollandiában veszi, hogy valami nincs rendben. Úgy gonis előfordultak intézményesített megszédolom, így lehet a szégyennel is. A szégyen gyenítő szertartások, népítéletek, charivarik rossz hírt jelent. A szégyenkezőt arra emléformájában. Az ilyen népítéleteken nyilvákezteti, hogy valami balul ütött ki. Ráébred, nos megaláztatásnak tettek ki olyan embehogy megütközést keltett, és most sebezreket, akiket a falubeliek bűnösnek találtak hető, védtelen pozícióban van, kiszolgáltatva valamilyen normaszegésben, például mert a többiek megingathatatlanul elmarasztaló házasságtörést követtek el. Az áldozatot az ítéletének. est leszálltával elővezették a házából, majd E tudat alapja, mint mondtam, képzelődés szégyenszemre szamáron vagy trágyás taligán éktelen lármát csapva végigvitték a falun. is lehet. Ámde ebben az esetben is ugyanazt Aki ilyen helyzetbe került, azt egy időre kita- a hatást váltja ki: a személy saját magára van utalva, egy pillanatra teljesen egyedül marad, szította a közösség; de visszatérhetett oda, és ebben az elszigeteltségben magába szállha a későbbiekben megtartóztatta magát hat. Ez az érem egyik oldala. az olyan viselkedéstől, amiért nyilvánosan Szándékosan többes számban hasznámegszégyenítették. lom a funkció szót, mivel a szégyen nemcsak A FUNKCIÓI „befelé” hathat, hanem „kifelé” is.

A megszégyenítés szégyenhez vezet, ez A többiek, akik az illető személyt akár a szégyen pedig nem más, mint a tökélettudatosan, akár öntudatlanul, akár szándélenség nyomorúságos érzése, amelyet az kosan, akár akaratlanul szégyenkezésre készegyén sorsába beletörődve szenved el, mint tették, jelzést kaphatnak a megszégyeníahogy a népítéletek alkalmával trágyás talitettől, hogy érti, ml zajlott le, és nem csak gára rakott emberek számára is feltehetőérti: bánja is. Értésükre adja, hogy elfogadja leg az volt a legokosabb, ha fejet hajtottak az ítéletet, és szenved tőle. Ez pedig jó hír a sorsuk előtt. A népítéleteken a nyílt mega többiek számára. szégyenítés volt a cél. Manapság a megszéAki szégyenkezik, már nem tanúsít ellengyenítés gyakran ennél finomabb módon állást, megadja magát. A szégyen kimutatörténik, ami ahhoz vezethet, hogy az embe- tása a belenyugvás egy formája – amivel terrek a helytelenítés mégoly halvány jelzéseit mészetesen sem azt nem akarom mondani, is sokkal súlyosabbnak fogják fel, mint amihogy az illetőnek nem kell hozzá belső harcot lyennek szánták őket, vagy olyankor is meg- vívnia, sem azt, hogy nem maradhat utána

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

hátra a harag üledéke. Éppen ellenkezőleg, de ideiglenes eredménye mégis az elutasító ítélet elfogadása. A szégyen ebben a tekintetben egészen más, mint amikor haragjában vörösödik el valaki, készen arra, hogy támadásba lendüljön; pontosan annak a reakciótípusnak egy formájáról van szó, amelyet a pszichológiai irodalom intropunitívnak nevez. A büntetés befelé sújt, és így lehetőség nyílik az alkalmazkodásra és a kibékülésre. Még az is előfordulhat, hogy az illető ki se várja a többiek ítéletét. Ahelyett, hogy hagyná a trágyás taligáig fajulni a dolgot, elejét veszi annak, hogy szájára vegye a világ.

Viselkedésével előzetes szégyent mutat: szerény, félszeg, szemérmes lesz.

A szégyen tehát úgymond két irányba hat.

Egyfelől ott a szociális fájdalom, amelyet az érez, aki kiszolgáltatta magát a mások általi megszégyenítésnek (vagy csak tart attól), másfelől pedig a jelzések, amelyeket akkor küld valaki, ha fejére idézte a megszégyenítést: mutatja a többieknek, hogy törődik szemrehányásaikkal, és hogy így vagy úgy igyekszik felmentést kérni a szégyen alól. Így működne tehát a szégyen, bele értve az elpirulást is. Nem más, mint a megszégyenítés folyamatára adott (de alkalmanként anticipáló jelleget is öltő) reakció, amelyet a többiek arra való felkérésként is értelmezhetnek, hogy az illetőt mentsék fel szégyene alól.

Ezek szerint az alázat és megbánás kifejezéséről van szó. Aki szégyenkezik, jól tudja, hogy ki van szolgáltatva egy ítéletnek, amely akár végzetessé is válhat számára. Ebből fakadnak a jelzések: összehúzódik, el akar bújni, mutatja, hogy legszívesebben „elsülylyedne”, láthatatlanná válna – akárcsak azok, akik rájöttek, hogy „kandi kamerával” rajtakapták őket. Ilyesfajta reakcióknál nehéz különbséget tenni „természetes” és „tanult” gesztusok között. Hiszen mindenki szociális környezetben nő fel, ahol kiskorától kezdve látja, hogyan viselkednek mások egy-egy szituációban. A „spontán” és a „stilizált” nem

állnak feltétlenül ellentétben; elég csak arra gondolni, hogyan fejezik ki örömüket a futballisták, miután belőttek egy gólt.

Ez persze nem változtat azon, hogy a büszkeség vagy a szégyen érzése sokszor csak üggyel-bajjal leplezhető. Az elpirulás megint csak kiváló példa erre. Kevés ember képes uralkodni rajta. De épp e jelzés kétértelműsége árul el valami rendkívül figyelemreméltót a szégyen jelenségéről. Az üzenet tipikus double bind: nézz rám, ne figyelj rám. Talán éppen ez az ellentmondásosság adhat magyarázatot arra, hogy miért nemcsak akkor pirulnak el az emberek, ha valami illetlenségen kapják őket, hanem akkor is, ha dicséretet kapnak. Hiszen ez is erősen felkavarhatja érzelmeinket: az ember tudja, hogy figyelnek rá, és hogy talán sok minden forog kockán. Aki szerénynek mutatkozik, alacsony téttel játssza a társadalmi játékot; az, aki szívesen sütkérezik a dicsőségben, megemeli a tétet. Ha valaki szerelmes, szintén sok minden forog kockán a számára; ilyenkor is nagyobb az esély az elpirulásra.

De eleget szóltunk az elpirulásról, erről az oly kevéssé értett reakció mintáról. Térjünk vissza arra, amikor valaki felmentést kér a szégyen alól, amit fentebb a csorbát szenvedett szociális kapcsolatok helyreállításának kísérleteként értelmeztem. Gyakori, hogy az ilyen próbálkozások félresikerülnek. Akár azért, mert a többiek nem ismerik fel, vagy nem készek honorálni a jelzést, akár azért, mert maga az illető nem értelmezi jól a jeleket, és nem veszi észre, hogy már elsimult a dolog. Ilyen esetekben kezd elburjánzani az a bizonyos tagadott szégyen, amelyről scheff is ír, és amely olyannyira áthatja rushdie szégyenét. Ilyenkor a szégyen már nem időleges jelzés, hanem tartós állapot.

VÁLTOZÁSOK A megszégyenít szó egész „ártatlanul” csenghet. Remélem, sikerült kellőképp rávilágítanom, hogy korántsem ártalmatlan dologról van szó. A megszégyenítéssel az

emberek mélységes nyomorúságba taszíthatják egymást és magukat is. A népítéletek és más megszégyenítő szertartások alkalmával nagyon súlyos dolgok történhetnek.

Egész skálája van a megszégyenítésnek, a jó szándékú helyreutasításoktól a durva szidalmakon át a kemény és rettenetes megalázásokig, ami akár a csoportból való kitaszításig is fajulhat. Ez utóbbi pedig, főleg kisebb, elszigetelten élő közösségekben, sokszor nem csak a szociális, hanem a fizikai halált is jelentette, mivel az illetőnek saját csoportján kívül jószerivel nem volt lehetősége a túlélésre. Nem csupán az újszülöttek csüngnek a szociális elfogadottság életfonalán; kicsi, zárt közösségek esetében ez mindenképp érvényes volt valamennyi csoport tagra. E tény érthetővé tesz egyes, az antropológiai irodalomból ismert eseteket is, mint például azét a fiatal trobriandiét is, aki öngyilkosságot követett el, miután házasságon kívüli viszonya kitudódott. Az ilyesféle esetek szívszorító jelentést adnak a „belehal a szégyenbe” kifejezésnek. A holland vidéken nem voltak ilyen rettenetesek a népítéletek, de még itt is előfordult, hogy a résztvevők el vesztették uralmukat a helyzet felett: nem volt rá biztosíték, hogy a mulatság nem ér-e halálos véget...

Az a fajta kollektív megszégyenítés, amilyenre a charivarik és népítéletek alkalmával is sor került, csak ott volt hatásos, ahol a megszégyenített személy számára nem volt kiút: sem másik közösség, amelyben menedéket kereshetett volna, sem valamely magasabb instancia, amely oltalmat nyújthatott volna számára.

A zárt közösségek felszakadásával e megszégyenítési rituálék is veszítenek életképességükből. Valószínűleg szabályként érvényes, hogy minél inkább differenciálódik a társadalmi struktúra, annál változatosabb lesz a szociális ellenőrzés, és annál finomabb formákat ölt a megszégyenítés. Vagyis civilizáció és megszégyenítés bizonyosan kapcsolatban állnak egymással. Mindkettő megtalálható

minden emberi társadalomban, de az adott társadalom kultúrájától és hatalmi viszonyaitól függően más-más formában.

Ez a megállapítás újabb problémához vezet, mégpedig a szégyen és a bűn, továbbá a szégyen- és a bűnkultúrák viszonyának problémájához. Az a benyomásom, hogy – mindenekelőtt ruth benedict néhány passzusának befolyása alatt – nem egy szerző eltúlozza a szégyen és a bűn különbségét, de legalábbis nem veszi szemügyre kellőképp a társadalmi fejlődés tükrében. A szégyen, ennyi remélhetőleg világossá vált az eddigiek alapján, nézetem szerint egyetemes emberi adott ág. Megszégyenítési procedúrák minden társadalomban előfordulnak; lehetnek egyéni különbségek a fogékonyság mértékében, de aki teljesen érzéketlen a megszégyenítésre, annak időnként kemény szociális pofonokat kell eltűrnie.

A szégyen és a bűn közötti különbség, úgy vélem, elsősorban abban rejlik, hogy a bűn szorosabban kötődik bizonyos intézményes feltételekhez. Európai történelmünkben mindenekelőtt két olyan intézmény alakult ki, amely erősen hajlott rá, hogy a „bűnt” fölébe emelje a „szégyennek”, nevezetesen az Egyház és az Állam. A gyóntatószék és a tárgyalóterem mintegy anyagi lecsapódását alkotja annak a törekvésnek, hogy a megszégyenítő szertartásokat a vád tárgyilagosabb formáival helyettesítsék. A megszégyenítés totális volt, és feltétlen: a megszégyenített köznevetség tárgya lett, és nem volt hová fordulnia védelemért. A gyónás és az államjogi büntetőper során az érintett személynek megvan a lehetősége, hogy védekezzen. Vajon ismerhetnék-e az emberek azt a sajátos érzést, amit ma bűntudatnak hívunk, ha a vádak és felmentések Egyház és Állam intézményes környezetében zaj ló játékában nem fejlesztik ki magukban azt a képességet, hogy feltegyék a bűnösség kérdését?

Johan Goudsblom

  

 hp  kg  km/h  hydra  hellfire i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

Apache a

v é g s ő

t e r v

Talán ez az első dolog, amit az ellenség meglát a harcmezőn, de valószínűleg az utolsó is. Ez a valaha épített legfejlettebb helikopterek egyike. Harci helikopter, apache a neve.

apache ah64 © aaron moshier

Vajon hol és hogyan készül a világ egyik legnagyszerűbb helikoptere? Nos, a boeing apache-üzemében, az arizonai mesa-ban. Egy   négyzetméteres kísérleti és gyártóközpontban. Az Államok e délnyugati részén sok a nyílt terep és az időjárás egész évben kedvező a próbákra. Mintegy  helikoptert gyártanak itt évente. Jelenleg  áll hadrendben szerte a világon. Minden egyes darabja mesa-ban készült, méghozzá kézzel.

Az apache-nak sokat kell tudnia: elég erősnek kell lennie, hogy kibírja az ellenséges földi tüzérség lövéseit, elég gyorsnak, hogy villámgyors csapásokat hajtson végre, elég fürgének, hogy bármilyen helyzetben el tudjon menekülni, és olyan észrevétlennek, mint egy orgyilkosnak. Mindeközben állig felfegyverkezve.

Minden hónapban hat helikopterváz érkezik mesa-ba, hogy a munkások felszereljék mindennel, amire az apachenak egy csatában szüksége lehet. Két erős hajtóműve együtt  lóerőt ad le, hellfire rakétái az  centiméter vastag páncélt is képesek átütni  kilométeres távolságból, szuper érzékeny a célzórendszere, és legmodernebb a radarja.

A helikopter, mire elhagyja a gyárat, több mint  tonnát nyom.

Az első feladat, felrakni a kemény burkolatot. A páncélzat nagyon fontos egy olyan alacsonyan repülő helikopternél, mint az apache. Ezért van az, hogy az üzem első öt szerelőállásában ezen dolgoznak. Az apache csúcstechnológiájú páncéljának felépítése egy nagyon primitív folyamattal kezdődik.

A munkások úgy hívják ezt a folyamatot,

  

hogy a szegecsek beverése. Több ezer szegecsé. Ezek tartják össze az apache fémburkolatának egyes részeit. Minél több a szegecs, annál erősebb a törzs.

Maga a burkolat pehelykönnyű alumíniumból készült, így az apache gyorsabb és könnyebben tud manőverezni. Aztán jöhet a páncélbevonat, amely a helikoptert annyira golyóállóvá teszi, amennyire csak lehetséges, különösen az üzemanyagtartályok lesznek védettek. Egy jól irányzott lövés ugyanis repülő bombává változtathatja a helikoptert.

A hatos állásban a szerelők három különböző védőréteggel vonják be a törzs belsejét a golyók és más lövedékek ellen.

Az első anyag olyan, mint amibe a számítógép van csomagolva, amikor megveszik, csak különlegesebb. Ha egy lövedék áthatolna a gép burkolatán, a habba épített üvegrétegeken lassan elnyelődne az energiája.

A következő védőréteg egy speciális gyanta, ez eltünteti a légzsákokat, amelyek táplálhatnák a tüzet, ha a helikopter üzemanyagtartálya találatot kapna.

Aztán a nedves gyantára egy utolsó réteg golyófogót visznek fel, egy olyan rostos anyagot, amely ötször erősebb az acélnál.

Ez a kevlár. Ugyanebből az anyagból készítik a golyóálló mellényeket is.

A két fő üzemanyagtank  liter, magas oktánszámú üzemanyaggal van feltöltve, és ha egy jól irányzott lövésnek sikerül átjutnia a páncélozott törzsön, lángba boríthatja a helikoptert. Ezért az apache-nak van még egy biztonsági berendezése, amely megóvja a felrobbanástól: egy különleges, önmaga feszültsége által záródó, gumiból készült üzemanyagtartály. Ha egy  mm-es lövedék eltalálja, mikor az üzemanyag eléri a lyukat, a gumi tulajdonképpen lezárja a tartályt.

Közvetlenül az üzemanyagtartály felett, páncélozott burok védi a pilótafülkét is.

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

A pilóta és a másodpilóta is kevlárból készült ülésekben ül. Ezek minden irányból golyóállóak, csak felülről, olyan  fokos szögből nem. A pilótafülke üvegeinek nagy felülete golyóálló, beleértve azt az üvegfalat is, amely a két pilótát választja el egymástól. Ez a  centiméter Vastag fal még azt is kibírja, ha egy  milliméteres lövedékkel eltalálják. A másik oldalán ülő pilótának jó esélye van a túlélésre.

Bár az apache helikoptereket  óta gyártják, az első igazi éles bevetésre csak -ben került sor, amikor megkezdődött az öbölháború. Az apache bebizonyította, hogy igazi túlélő. Odamentek a háborúba, a tűzvonalba, és a gép hazahozta őket, mindannyian visszajöttek.

Amikor az összes páncélzata a helyén van, az apache haladhat tovább az üzemben.

Ha már erős, jöhet a sebesség. Ez a helikopter , másodperc alatt éri el a  kilométeres sebességet, gyorsabb, mint egy porsche boxter. De az apache  tonna, ami azt jelenti, hogy nagyon komoly hajtóművekre van szüksége. Egy hajtómű  lóerő teljesítményt ad le, körülbelül annyit, mint egy dízelmozdony. A hajtómű csak három helyen van a géptesthez csavarozva. Ez azt jelenti, hogy a szerelők a terepen, – perc alatt ki tudjak cserélni. Az apache-nak két hajtóműve van, amelyeknek segítségével eléri a  kilométer per órás csúcssebességét.

A hajtóművek több mint  méterre a törzstől, két oldalt helyezkednek el.

De nemcsak a sebesség miatt van két hajtómű: az egyik tartalékként üzemelhet akkor, ha a másik üzemképtelenné válna. Egy telitalálat esetén, ha elvesztik az egyik hajtóművet, még mindig van – percük a pilótáknak arra, hogy hazarepüljenek, s túléljék a támadást. De ennek a teljesítménynek ára van. Az erős hajtóművek valóságos repülő hőgolyóvá tesznek minden légi járművet, tökéletes célponttá válva az ellenség hőkereső rakétái (heat-seeking missile) számára.

Ezért felszerelnek rá egy erre a célra tervezett különleges hőelfojtó rendszert (heat suppression system) is, amelynek pontos részletei szigorúan titkosak, de lényege az, hogy a hajtóműből kijövő elhasznált levegőt keveri a helikopter körül áramló levegővel. A kiáramló levegő nem éget meg jobban, mint egy hajszárító. Így kicsi a valószínűsége, hogy egy hőkereső rakéta megtalálja az apache-ot.

Huszonöt nap alatt az apache megjárja az első tíz szerelőálást, s ez idő alatt megfelelő védelemmel és erővel ruházzák fel. De egy harci helikopter elsődleges feladata az, hogy támadjon. Az amerikai hadsereg apache helikopterének három alapvető fegyverrendszere van. hellfire rakéták, amelyek  kilométerről is képesek átütni egy tank  centiméter vastag páncélját. hydra rakétaindítók, amelyek mindegyike  rakétát lő ki. És egy-egy  milliméteres chain gun gépágyú nagy lövedékekkel. Ez a fegyver csaknem másfél kilométerről is halálos.

Tüzelési sebessége több mint  töltény

  

videokamera és egy távcső helyezkedik el, amely nappali bevetésnél segíti a lövészt.

Az alján azonban ott van az az eszköz, amely igazán kiemelkedővé teszi az apache-ot, az pedig az éjjellátó rendszer (night vision sensor). Ez képessé teszi az apache-ot arra, hogy a sötétség leple alatt is megtalálja és megtámadja az ellenséget, ugyanúgy, mintha fényes nappal tenné ezt. Éjszaka ez a gép rendkívül jól rejtőzködik, ez pedig megnöveli a személyzet túlélési esélyeit. Az éjjellátó lencse rengeteg információt tartalmaz, a pilóta látja az alatta elsuhanó táj hőtérképét, látja a sebességet, a magasságot, az irányt és a célpontot is. De a legújabb apache-nak már van egy ennél hatékonyabb percenként. A gépágyúra infravörös érzéberendezése is: a longbow radar. Ez a radar kelők és különleges kamerák kerülnek, a harctér felett  fokban érzékeli a táramelyek információkkal látják el a pilótát. gyakat a levegőben és  fokban a földön.

Amerre a pilóta néz, oda mutat a gépágyú A longbow meg tudja határozni, hogy amit csöve is. Ha a pilóta el akar találni valalát, az tank, teherautó vagy repülő, sőt, az mit, csak annyit kell tennie, hogy odafordítja információkat összevetve az adatbázisával, a fejét és meghúzza a ravaszt. még azt is érzékeli, hogy az objektum barát Az apache-nak már van páncétzata, hajvagy ellenség. tóművei, és fegyverzete. Az -es évek Az apache az ötödik hét után, a -es szeeleje óta pedig egy digitális pilótafülkéje is, relőállásban megkapja a farokrészét. E nélnagy teljesítményű számítógépekkel, radar- kül az alkatrész nélkül minden helikopter és éjjellátó berendezéssel. De ez a csúcstech- csak körbe-körbe forogna. Csakhogy a rotonika rengeteg, közel  kilométernyi vezetérok általában hangosak. Egy harci helikopterket és  forrasztási pontot is jelent, ahol nek az a feladata, hogy rajtaüssön az ellenséa vezetékek összekapcsolódnak. Természete- gen, anélkül, hogy a rotorok hangja elárulná. sen mindegyiket tesztelni kell.

Megoldás: az apache két farok rotort kapott, Mikor a vezetékek már túl vannak a teszamelyek kereszt alakban vannak felszetelésen, az apache készen áll arra, hogy relve, s különböző szögben megdöntve, hogy a földi csapatok égi szeme legyen, és a csamindegyik kioltsa a másik által keltett zaj egy ták egyik legrejtettebb és legfélelmeterészét. Ez a helikopter két rotorral csendesebb szerkezetévé váljon. A célzóberendesebb, mintha csak egy lenne rajta. zés egy videokamerával az orr-részbe kerül, Az apache, a -es szerelőállásban kapja a távcsővel és az éjjellátó érzékelővel együtt; meg a főrotort, amely több mint  kiloga főrotor fölé pedig egy érzékeny radarrend- ramm, az egész helikopter pedig . Ez azt szert szerelnek fel. jelenti, hogy a rotornak elég erősnek kell lenEz a helikopter az orrával lát. Van benne nie ahhoz, hogy Saját súlyának több mint egy nagyon hatékony célzórendszer, amely- -szörösét elvigye. A legtöbb helikopter lyel a pilóta több, mint  kilométerre lát a műrepülőket idéző harci fordulatok során maga elé. Az egész orr  fokban el tud for- berezonálna... s darabokra hullna. Az apache dulni mindkét irányba. A torony csúcsán egy meghajtó tengelye, amely a rotort forgatja,

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

egy árbocon megy keresztül, amely képes elnyelni a hatalmas nyomást. Ez pedig csökkenti a vibrációt.

Az apache helikopterek igazán ben, az afganisztáni háborúban bizonyították, milyen kemények és milyen jól tudnak manőverezni. Az egyik bevetésen egy rakétahajtású gránáttal, egy rpg-vel kilőtték egy apache vezérlését. A pilóta  perc alatt vitte vissza a gépet a támaszpontra. Amikor leszállt, egy csepp olaj sem volt a helikopterében. Ezt a helikoptert úgy tervezték,hogy fél órán keresztül képes legyen olaj nélkül is repülni, ez elég idő ahhoz, hogy a pilóta biztonságos helyen leszálljon vele.

Végül kiviszik a szabadba, ahol megkapja a rotorokat. Minden lapát  méter hoszszú. Repülés közben az apache lapátjai több mint -at fordulnak percenként. A harci helikopter rotorlapátjainak elég erőseknek kell lenniük, hogy kibírják a géppuskatüzet.

A lapátok titánból rozsdamentes acél élekkel készülnek. A titán olyan erős, mint az acél, de a súlya fele sincs az acélénak, és nem korrodálódik. Ezenkívül a titán bírja a rendkívüli hideget és meleget. A lapát belül méhsejt szerkezetű és különböző rostszál rétegekkel van bevonva. Sok találatot kibír anélkül, hogy eltörne. Akár még egy golyó is keresztülmehet rajta, igazolhatják ezt azok a pilóták, akik kaptak már ilyen találatot. Ha a lyuk nem nagyobb, mint egy softball-labda, az ember észre se veszi, hogy ott van. Körülbelül fél óra, amíg felteszik a lapátokat, majd meggyőződnek arról, hogy helyesen vannak felszerelve.

A puszta géptörzs, amely három hónappal ezelőtt került a mesa-i üzembe, felszállásra kész. Minden helikopter egy háromnapos terhelésen esik át, ez alatt meggyőződnek arról, hogy a tervek szerinti repülési tulajdonságokkal rendelkezik. A pilóták és a szerelők kiegyensúlyozzák a rotorokat és megbizonyosodnak arról, hogy helyesen forognak. Maximális teljesítményen működtetik a hajtóműveket, és minden rendszert tesztelnek a gépen.

Aztán elérkezik az apache első repülésének ideje. A boeing berepülőpilótái átveszik az irányítást a gépen. Fantasztikus látvány.

Ha átment a lebegési teszten, a helikopter kész arra, hogy birtokba vegye az eget, ahol a pilóták a végletekig próbára teszik. S eztán az apache már bevethető. Bárhol a világon.

Uralják az éjszakát, uralják a nappalt, nagyon kemény ellenük harcolni.

VIETNAM TANULSÁGA Az igény egy olyan harci helikopterre, mint az apache, az -es években fogalmazódott meg. Ez volt a válasz a vietnami háborúban bevetett helikopterek hiányosságaira. Elődjét, a huey-t eredetileg csapatszállításra tervezték, nem nehézfegyverzetű harci helikopternek. Ráadásul csak nappal vethették be, így könnyű célpont volt a földi tüzérség számára.  és  között több mint  huey veszett oda Vietnamban, ez csaknem  halálos áldozatot követelt. A vietnami háború végére az amerikai hadsereg tisztában volt vele, hogy új típusú légi járműre van szüksége. Egy harci helikopterre. Olyanra, amelyet eleve úgy terveztek meg és fegyvereztek fel, hogy képes rajtaütni az ellenségen akár éjjel, akár nappal, bármilyen időjárási körülmények között és elég erős, hogy kibírja az ellenséges tüzérség találatait.

Tóth Tib or

apache helikopter

14

harci pilóta

22

8

7

bevetés

3

első

7

  

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

Castro & a cia Kedves ipm-olvasó, ön mekkora összegben lenne hajlandó fogadni arra a forgatókönyvre, hogy a világ egyik szuperhatalmának legbefolyásosabb és anyagiakkal bőven eleresztett titkosszolgálata évtizedeken keresztül megpróbál eltenni láb alól egy külföldi politikust, de kísérletei rendre kudarcba fulladnak?

fidel castro © claudia daut

Fidelt az amerikai sajtó sokáig paranoid, feltűnési mániában szenvedő konteós keljfeljancsinak tartotta, aki rögeszmésen és minden alap nélkül ismételgeti, hogy őt meg akarják gyilkolni. Aztán elkezdtek szivárogni az információk, s kiderült: Kuba első számú embere kristálytisztán látta a helyzetet. A cia fidel-ellenes mesterkedései valódi iskolapéldái annak, hogy az idő múlásával, valamint az információk mennyiségi és minőségi bővülésével bármikor bebizonyosodhat, hogy még a legnevetségesebb, leghajmeresztőbb összeesküvés-elméletek is a valóság talaján állhatnak. Legyen ez tanulság mindannyiunk számára.

Nem hiszem, hogy cikkünk főszereplője különösebb bemutatásra szorulna, ezért csak nagyon röviden: fidel alejandro castro ruz, az idén  éves kubai államférfi  legelső napjaiban, egy igazi népi forradalom következményeként veszi át a hatalmat a szigetországban attól a batista rezsimtől, amely Kubát gyakorlatilag egy bordélyházba oltott kaszinóval ötvözött banánültet vénynyé silányította. A szomszédos usa az első percektől kezdve gyanakodva figyelte az ifjú ügyvéd által irányított rendszerváltást, s a jenki titkosszolgálatok válogatott módszerek segítségével éveken keresztül próbálták hitelteleníteni és eltenni láb alól fidelt.

  

fidel kubai

14

12

cia

12

amerikai

10

v o l t 12

castro

9

c a s t r o h í r e s v o lt hosszú beszédeiről, amelyeket többszázezres tömegek előtt adott elő. az amerikaiak azt tervezték, hogy egy ilyen beszéd alatt k á b í tó sz e r t j u t tat va fidel szervezetébe nevetségessé teszik a nép előtt

A próbálkozásokról szóló hírekről nagyon sokáig az volt a hivatalos nyugati vélekedés, hogy a havannai propagandagépezet kitalációi, amelyekkel a komcsik be akarják sározni a szabad világ vezető hatalmát. Ma már tudjuk, hogy a valóság meghaladta a képzeletet.

. a „mongúz” műveletsorozat  késő őszén john f. kennedy elnök aláírja az Operation Mongoose terveit, melyben megbízza az Egyesült Államok igazságügyi miniszterét (akit Robert F. Kennedynek hívnak) és a cia-t, hogy a lélektani hadviselés valamennyi eszközét bevetve ássák alá a castro-kormányba vetett kubai bizalmat, és döntsék meg az egyre inkább szovjetszimpatizánssá váló havannai kormányt. Általános felelőssé maxwell taylor négycsillagos tábornokot teszi. taylor helyettese a védelmi minisztérium különleges műveleti szakértője, edward lansdale dandártábornok lesz, aki ebben a minőségében a gyakorlati végrehajtásért viszi a balhét, s rajta keresztül valósul meg a hadsereg titkoszszolgálat együttműködés. Amint látni fogjuk, pihent agyú tervezőkből nem volt hiány.

egy kicsivel magasabb fordulatszámra kapcsol. Miamiban létrehoznak egy fedővállalkozást (Zenith Technical Enterprises), melynek egyetlen feladata az, hogy használható terveket dolgozzon ki és valósítson meg a Castro-rezsim elsöprése érdekében. A cégben ötven cia-ügynök dolgozott, akik mintegy  informátort irányítottak. A feladatot maga az elnök szabta meg, aki -ben kijelentette: „Castrót félreállítani az Egyesült Allamok kormányzatának legfontosabb prioritása, minden egyéb másodlagos. Sem idővel, sem pénzzel, sem erőfeszítéssel, sem pedig emberi erőforrásokkal nem takarékoskodhatunk.”

a mercury-próbálkozás

. február -án a mercury-űrprogram keretein belül a floridai cape canaveralról fellövik a Friendship- hívójelű egyszemélyes űrhajót, fedélzetén john glenn-nel, aki arra készült, hogy első amerikaiként orbitális pályán megkerülje a Földet. Mivel a dolog kétesélyesnek tűnt, a lehetséges katasztrófa esetére a cia már előkészítette a hivatalos magyarázatokat, melyek értelmében az űrhajó esetleges kudarcát a Kubában találröpcédulák ható szovjet elektronikai harceszközök által Első körben a Mongúz vérszegényen és gerjesztett interferencia okozta. fantáziátlanul indul: repülőgépekről több A friendship- öt óra elteltével sikeresen százezer példányban leszórt, nyomtatott viszszatér a Földre, s mivel sem vele, sem az kiáltványban tűznek ki vérdijat fidel és veze- ezt követő többi mercury-űrhajóval sem törtőtársai fejére, majd miután nyilvánvalóvá ténik semmi különös, az ötletet aminek ropválik, hogy a kubaiak elsöprő többsége kedpant önkritikusan a dirty trick, azaz mocskos veli az új fiúkat a langley-i srácok fantáziája trükk fedönevet adták nem élesítették.

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

a luxusfotók

az utolsó ítélet

a szivarok

A cia fotósorozatot készített, amelyeken egy fidelhez a megszólalásig hasonlóra maszkirozott színészt olyan helyzetekben fényképeztek le, amelyekben jelentős szerepet játszottak meztelen nők, étel-és italhegyek, s mindez luxuskörülményekre utaló környezetben. Arra számítottak, hogy a fotók láttán spontán népfelkelés tör ki, amely sitty-sutty elsöpri castróékat. A sorozatot egymillió példányban akarták sokszorosítani és repülógépekből kidobni Kuba fólött, de egy józanabb elme még a nyomdagépek beindítása előtt leállította a Good Times fedőnevű akciót.

A cia egyházügyi szakértőinek szakértelmét dicséri az a terv, melynek értelmében egy hónapon keresztül miamiból rádión keresztül azzal kell riogatni a kubaiakat, hogy az Úr nagyon nem nézi Jó szemmel castróék istentagadó ügyködéseit, és hamarosan bekövetkezik a lokális Apokalipszis, ha nem zavarják el a francba. Miután mindenki jól megijedt folytatódott a több száz munkaóra ráfordítással kidolgozott előterjesztés‚ a kubai partokhoz amerikai tengeralattjárókat kell irányítani, amelyekről nagy erejű fény- és hangszórókkal olyan effekteket kell előidézni, amelyek hatására a mélyen vallásos kubai nemzet elemi erővel fogja elsöpörni a kommunistákat. Szerencsére itt is akadt egy normálisabb vezető, aki lefújta az akciót, pedig biztosan poénos lett volna.

Fidel -ig erős dohányos volt, nem meglepő tehát, hogy az amerikaiak is szemet vetettek a cohibáira. Hol simán mérgezett szivart szántak neki, hol kábszerrel preparáltat (lásd az előző pont), hol pedig robbanót, amely egy jó mély slukk után levinné a fejét.

Mivel azonban castro testőrsége a főnök szivarjait legalább annyira ellenőrizte, mint a többé-kevésbé alkalmi barátnőket, a jenkiknek semmi esélyük nem volt. Pedig nem kisebb kaliberű figura vett részt a botulinum toxinnal fertőzött szivarok előállításában, mint az a Sidney Gottlieb, aki hosszú évekig a cia tudatmódosítási kísérletekkel foglalkozó részlegének vezetője volt.

a nagy utazás A következő elképzelés szerint a szigetországot megszórták volna érvényes, Venezuelába és Mexikóba szóló repülő- és hajójegyekkel.

Az amerikai szolgálatok „megbízható” előrejelzései szerint százezrek hagyták volna el Kubát, ily módon romba döntve ennek nemzetgazdaságát. Egy kételkedő elemző aztán végeztetett egy közvélemény-kutatást, aminek az lett az eredménye, hogy a megkérdezettek  százaléka vette volna fontolóra a jegyek felhasználását. A lelkes tervezés közepette a kubai partiőrségről a cia-nál egyszerűen megfeledkeztek.

kagylók

A szivarozáson és a jó nőkön kívül évtizedekig a könnyűbúvárkodás volt a kubai egyes . a johnson-évek számú vezető harmadik kedvenc szabadidős kennedy halála után a Mongúz-művelet hiva- elfoglaltsága: imádott merülni, bámészkodni talosan befejeződött, azonban a következő a sekély tengeröblökben, és módfelett kedelnök, lyndon b. johnson sem tudott szabavelte a színes, érdekes kagylókat. Az amedulni a Kuba-komplexustól. A tervezgetérikaiak természetesen erre a lehetőségre is sek folytatódtak, s további mulatságos perle akartak csapni. Kigondolták, hogy a fidel ceket okoztak fidelnek, aki ezek jó részéről által előszeretettel látogatott tengerparti már akkor tudomást szerzett, mielőtt az íróvizekben feltűnő szépségű kagylóhéjakat gépekből kivették volna a papírokat. Ma már helyeznek el, amelyekbe robbanó anyagot tudjuk, hogy a múlt század hatvanas éveiben plántálnak. Csacska fejükben összeállt a kép: a zorro-szindróma a kubai hírszerzés legalább száz (egyes forcastro megragadja a csábító kagylót, amely  tavaszán egy pihent agyból kipattant rások szerint ) ügynököt foglalkoztatott felrobban, megoldva a fehér ház legégetőbb a nagy ötlet: mi lenne, ha kitalálnának és fel- Floridában, akik közül többen egészen közel biztonságpolitikai problémáját. építenének egy virtuális szabadságharcost, kerültek a cia páncélszekrényeihez. cia-ügynökök tucatjai töltöttek roppant á la zorro, „aki” a kubai ellenállást megszetartalmas napokat a megfelelőnek vélt kagya hallucinogén spray mélyesítve olyan lelkesítőleg tudna hatni lók floridai élőhelyeinek környékén, míga tömegekre, hogy azok igazi latinos tempe- castro világéletében híres volt hosszú, papír nem valamelyik főnöknek tele nem szaladt nélkül, hatalmas lendülettel elmondott ramentummal fellázadnának fidelék ellen. a hócipője, és le nem fújta a lelkes előkébeszédeiről, amelyeket százezrek hallgattak A tervek már ott tartottak, hogy a cia felbészületeket. Pedig biztos vagyok abban, hogy relt négy kalandregényírót, akik a nap  órá- végig a kubai városok főterein. A jenkik azt a srácok még hetekig szívesen foglalkoztak jában ontották magukból a konstruált ellen- találták ki, hogy egy ilyen beszéd alkalmávolna ezzel a felelősségteljes harci feladattal. val olyan kábítószert kell fidel orra alá perzéki vezér hőstetteit: gyermekeket mentett metezni, amelynek hatására beszéde össze- a búvárfelszerelés ki a tűzből, nevetségessé tette az elfogására induló havannai rendőröket, zsebből fizetett függéstelenné válik, hallucinációi támadnak, Ugyancsak a könnyűbúvárkodáshoz kapcsolódott azaz amerikai elképzelés, melynek és ily módon nevetségessé válik a tömea cukor nádültetvényeken robotoló napszágek előtt. A tervet végül nem léptették életbe, értelmében a Fidel által használt gumiruhát, mosoknak. Persze ebből se lett semmi, csak azok az ingyen élő írók jártak Jól a napidíjjal. vagy ha igen, castro immunisnak bizonyult. illetve légzőkészüléket kellene megmérgezni

  

mindenféle baktériummal, gombával és egyéb feneséggel. Több tízezer dollárt költöttek az előkészületekre, főleg arra, hogy kit és hogyan kellene megvesztegetni az elnöki búvárcsapatból, mígnem kiderült, hogy castro maga tartja karban a cuccait, nincs „öltöztetője”, és kifejezetten szereti maga előkészíteni a felszerelését a merülés előtt, illetve elpakolni azokat a merülés után.

Ezután azt találták ki, hogy valaki ajándékozzon castrónak egy búvárfelszerelést. Meg is találtak egy donovan nevű amerikai ügyvédet, aki hivatalosan Havannában tartózkodott, és egészen jó kapcsolatokat alakított ki fidellel. A cia elkezdte tanulmányozni donovant (mármint hogy alkalmas lenne-e egy ilyen kényes feladatra), de addig pepecseltek és körülményeskedtek, amíg az ügyvéd (saját elhatározásból) tényleg odaajándékozott Castrónak egy príma búvárfelszerelést! És mivel igen átlátszó lett volna egy második, a Cég hagyta a fenébe az egészet.

ereszd el a szakállamat!

Az emblematikus arcszőrzet ugyancsak felkel tette langley profijainak figyelmét. Konzultáltak pszichológusokkal, akik esküvel állították, hogy castro szakáll nélkül elveszíti karizmáját. Nosza, több sem kellett Amerika legelitebb szabotázsszakértőinek: elképzelések tucatjait dolgozták ki, melyek kivétel nélkül azt célozták meg, hogy a Comandante en Jefe minél hamarabb csupasz orcával legyen kénytelen megjelenni a fanok előtt. Magam sem értem, a tervet miért nem követték tettek, hacsak nem álszakáll az, ami (ritkulva és őszülve bár) még mindig ott lengedezik azon a legendás fizimiskán.

kapacitálni. al capone utódai eléggé mellre szívtak, hogy a prostitúcióból és a szerencsejátékokból éveken át Kubából hozzájuk ömlő dollárszázmilliók egyszerre csak megszűntek. Az első próbálkozás egy tartalékos ezredes, bizonyos sheffield edwards nevéhez kötődik, aki -ban a cia piszkos műveleteinek szakértője volt. edwards előhozakodik a korszakos ötlettel, amelyre allen dulles (a Cég főigazgatója), valamint richard bissell tervezési igazgató rábólint, s elkezdődik a j-mark fedőnevű művelet. edwards felbérel egy robert maheu nevű informátort, hogy vegye fel a kapcsolatot az illetékesekkel. Ez  októberében meg is történik: a maffia nevében santos trafficante és sam gianeana (mindketten igazi keresztapák) elvállalja a megbízást potom  ezer dollárért. trafficante a fegyveres megoldás felé hajlott, míg a széplelkűbb giancana (aki amúgy jelentős összegekkel támogatta jfk -as elnökválasztási kampányát) a méreg mellett érvelt. Két vonalon kezdték tehát az előkészületeket.

orta táblettái giancana beszervez egy korrupt havannai főtisztviselőt, bizonyos juan ortát, aki fidel miniszterelnöki hivatalában dolgozik vezető beosztásban, akinek átadja a cia-től kapott hat méregtablettát. orta öt alkalommal próbálkozik, de nem jön össze neki, végül idegei felmondják a szolgálatot, és  áprilisában menedéket kér a venezuelai hatóságoktól.

trafficante, a kreatív

A másik vonalon santos trafficante is mozgolódik, de Ő egy kicsit dörzsöltebben viselkedik: először is speciális fegyvereket, lősze. a komoly próbálkozások reket, robbanó anyagokat, detonátorokat kér Az eddigiek alapján bármennyire is úgy tűnik, és kap a cia-től. Ezeket megköszöni, majd azért ne higgyük, hogy a cia-nál csupa retar- felveti, hogy mégiscsak a cia a profi, ezért azt dált idióta dolgozik, akik egy cirkuszi bohóc- kéri tőlük, hogy két emberét képezzék már ki nál töltötték a próbaidejüket. Nem bizony: igazi mesterlövésszé. Láss csodát: két maffiófidel bőrére profik is vadásztak. Az amerikai zót beiskoláznak egy tíz napos speciális tanszervezett alvilágot nem kellett különösen folyamra, ahol a lövészeti ismeretek mellett

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

még egy kis robbantási, figyelési-ellenfigyelési és közelharci tudáscsomagot is átadnak nekik, a fegyverbarátság jegyében. És mit ad Isten: a zr-rifle fedőnevű akció (mert ezt a nevet kapta) végül nem jön össze, pedig már a mexikói fedőokmányokat is kiállították a bérgyilkosoknak. Viszont traflicante szervezete köszönte szépen a felszerelést és a bérgyilkosok kiképzését.

tartani. A fentieken kívül fidel castro ellen még számos merényletet terveztek, s jó párat el is kezdtek megvalósítani. Beszerveztek prostituáltakat, szakácsokat, testőröket és diplomatákat, próbálkoztak lőfegyverrel, robbanóanyaggal, méreggel és kábítószerrel, nekifutottak a dolognak Kubában és külföldi helyszíneken, de valahogy úgy alakult, hogy a kubai politikus a mai napig él, és minden jel arra utal, hogy nem politikai gyilkosság a peches cubela őrnagy a guevara-szál áldozataként fog meghalni. Politikai ízlé tavaszán fidel egyik régi harcostársa, che élete és halála egy önálló cikket is meg- sének függvényében mindenki eldöntheti, rolando cubela őrnagy (és aktív diplomata) érne, úgyhogy most tényleg csak a releváns hogy fidel túlélésének örül, vagy bosszanfelkeresi a már általunk is említett miami résszel foglalkozunk. kodik miatta. Egyvalamit azonban mindenZenith Technical Enterprisest (innen is látEgyesek szerint che akkorát csalódott kinek el kell ismernie: másik ekkora túlélőt hatjuk, hogy a fedéssel volt egy-két apróbb fidelben és az általa választott ideológiaikeresve sem lehet találni. . február -án gond), és felajánlja szolgálatait a cia-nak. politikai gazdasági irányban, hogy  gerald ford elnök aláírja a  . számú Rögtön megkapja az am-lash fedőnevet, és végére nyíltan szembefordult vele. fidellel elnöki utasítást, melynek tárgya az usa külvisszaküldik Kubába, hogy „ellenálló sejteket” valakik elhitették, hogy régi harcostársát és földi hírszerző szervezeteivel kapcsolatos szervezzen fidelékkel szemben. barátját a cia már az afrikai tartózkodása alatt tevékenységek szabályozása. Ennek a dokurolando szorgalmasan ténykedik (havi megkereste, és üzletet kötöttek vele, melymentumnak az /g alpontja (roppant nagy kétezer adómentes dollárért ki nem tenné, nek ára castróék bőre volt. guevara állítólag vonalúan) megtiltja a kormányalkalmafőként, ha a munkaadójától egy szigorúan beleegyezett, és már megtette az előkészüle- zottaknak a politikai gyilkosságokban való őrzött határ és egy  kilométeres tengerteket arra, hogy fidel egy sajnálatos baleset- részvételt. Ez természetesen nem jelenti azt, sáv választja el), mígnem  szeptemberé- ben elhunyjon, de a kubai elhárítás résen volt. hogy ezt követően amerikai kormányhivatal ben Brazíliába rendelik. Ki is utazik Sáo Pau- A bosszú nem váratott sokat magára:  nem próbálkozott ilyesmivel, vagy nem hajlóba, ahol az amerikaiak cubela mellének októberében Bolíviában a kormánycsapatok tott végre politikai gyilkosságot, de kétségteszegezik a kérdést: vállalná-e fidel castro (rejtélyes forrásból származó, de tuti informá- len, hogy azóta ezekről sokkal kevesebb hír meggyilkolását? rolando szeme sem rebciók birtokában) rajtaütnek és agyonlövik. szivárog ki. ben, rögtön rábólint, de (és most figyeljenek!)

Cikkünk nem törekedett a téma teljesazt kéri, hogy személyesen találkozhasson az a bingo-művelet ségére, az ismeretterjesztési szándékon túl amerikai elnökkel, mert „ily módon szeretne A jenkik még azzal a gondolattal is eljátmindössze azt akartuk érzékeltetni, hogy az megbizonyosodni arról, hogy Kennedy erköl- szottak, hogy (ha már a németeknek élet sokszor felülmúlja a legvadabb fantáziben Gleiwitznél olyan jól bejött) esetleg ők csileg mellette áll”. ájú krimiszerzőket is. A jelen írásban felváis megszerveznének egy kamu támadást A remélt randin kívül cubela minden zolt történetek és gyilkossági próbálkozások a guantánamói amerikai támaszpont ellen, kérését teljesítik. . november -én nem sima találgatások, valamennyi szerepel a déli órákban Párizsban megkapja a marok- amit majd a kubaiakra, egészen pontosan az usa kormánya által nyilvánosságra hozott castróra lehet fogni. Szerencsére itt is akadt dokumentumokban. A téma iránt érdeklőnyi méregtablettát, egy (ugyancsak mérgezett) golyóstollat és kennedy elnök személyes egy józan valaki, aki idejében megakasztotta dők használjak bátran az internetes keresőa lelkes tervezgetést: a hatvanas évek ben üdvözletét, amelyet összekötője szóban ad ket, s az amerikai külügyminisztérium honát fidel reménybeli gyilkosának. cubela már az Egyesült Államok mégsem volt azonos lapját is érdemes böngészni, mert nagyon a  évvel korábbi Németországgal, s nem vacsorázni készül, amikor a rádió bemondja, izgalmas papírok titkosítását szüntették meg nagyon bíztak abban, hogy titokban tudják hogy az elnököt Dallasban agyonlőtték. az elmúlt években.

Az akciót azonnal lefújják. rolando cubela ezt követően még megpróbálkozik egy fegyveres merénylet előkészítésével, de a cia egyre gyanúsabbnak tartja a dolgokat, mígnem  decemberében megszüntetik a havi apanázs folyósítását. Két hónap múlva a kubai titkosszolgálat látványosan elfogja, bebörtönzik, majd pár év múlva háborítatlanul végleg Spanyolországba távozhat.

Tóth Ti bor

  

nem egy

Földalatti nyár

14

11

hogy mintha

7

4

minden

3

r e g é n y

Minden lépcsőfok egy billentyű, ahogy egyikről a másikra ugrálok hibátlanul eljátszom a hetedik szimfóniát. A postaládáknál jut eszembe, hogy nem is ismerem, pláne a hetediket. A kapukilincs kitekeredik és felém nyúl, mintha meg akarná veregetni a vállamat. Jó lesz az kézfogásnak. A ház előtt egy régi motor, hallom, ahogy a legapróbb részecskéi összekoccannak és több szólamban pitytyegnek. Ez valami elektronikus lesz. Trick Finger. Talán John Cage.

Mielőtt rájönnék a lámpa zöldre vált és a sofőr gázt ad. Ahogy gyorsul a motor, lassul a zene. Hosszú perceknek tűnik, amíg elér a sarokig. Az utca végén jár, amikor a kipufogóból megüti a fülemet egy idegen hang. Légvédelmi sziréna. Visszahúzódom a kapualjba és az eget bámulom. A felhőkbe repülőket, a madarakba zuhanó bombákat látok. Azt hiszem, kezdek megkattanni. Pedig Ján a lelkemre kötötte, hogy bármit szabad csinálni, csak ezt nem. Mármint pánikolni. A Wikipédián egyébként még szócikk is van a híres fogyasztókról, szóval ez nem drogozás, hanem történelmi kitekintés. A gyomromat persze nem érdekli a történelem, kibaszottul görcsöl, másfél napja nem ettem semmit. Hogy pontosan miért, azt nem tudom, de a fórumokon mindenki valami spanyol forma tanításaira hivatkozott. Gondolom az íratlan szabályokat érdemes tiszteletben tartani.

Ettől függetlenül, arra azért kíváncsi lennék, hogy hányan aludtak már el a Sátántangón, hányan basztak Vasarely-féle ágyneműhuzaton, vagy hányan olvasták szarás közben a Bibliát. Valahol mondjuk ez is a tisztelet jele. Ha íratlan, ha nem.

storno milán 1991-ben született budapesten. diplomás tervezőgrafikus, szobapszichológus, zsebfilozófus. jelenleg a moholy-nagy művészeti egyetem hallg atója, a fisz bicskanyitog ató prózaműhelyének tagja.

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

r é s z l e t

|

   .

s z á m

A kisbolt kirakata fölött kék led-sor villog, a betonra vetített hipertér centrifugál, a féreglyuk helyén szivárványszínű felirat. Napsugár Italdiszkont. Két félrészeg gimnazista a kirakatnak támaszkodva röhög.

Az üresjáratokban meg-megakadva kipréselik magukból, hogy napsugár italdiszkont, fény az éjszakában, utána folytatják a vihogást. Úgy néz ki az egész utcafront, mint valami Made in China dimenziókapu, amin ha keresztülsétálok az újracímkézett élelmiszerek birodalmába kerülök. Itt minden termékhez májkárosodás jár. Lassan elindulok a fény felé, hagyom, hogy magába szippantson a portál.

A kinti giccsel ellentétben az üzletbelső ingerszegény. Hűtők zúgása, halogén izzók sercegése, száradó zsömlék ropogása. A lopások megelőzése érdekében kérjük, használjon bevásárlókosarat.

Heineken sok, Miller sok, Dreher fos, Borsodi kettőt fizet hármat vihet, megteszi. Mellé dobok egy csomag párizsit és két zsömlét. Az eladó homlokába húzott baseball sapkáján aek athens fc. Hiába veszem itt a sört hónapok óta, hiába tudom fejből az összes akciót, csak most ugrik be. Hétfő hajnal, szerda reggel, szombat délután, mindig itt van.

Szótlanul lebeg a kassza mögött és figyel. Szerintem több ezer éves lehet. Talán bejárta az egész világot. Rajongott egy csomó hülyeségért, szerelembe esett, családot alapított, kiábrándult, elvált, most pedig eladó egy éjjel nappaliban. Itt áll velem szemben az emberiség minden tapasztalatával és a baromfipárizsi csomagolásáról törölgeti a páracseppeket. Ide-oda húzza a vonalkódolvasó felett, táncoltatja az előszeletelt májkárosodásomat, felsóhajt és én is felsóhajtok.  százalék pulykahúst tartalmaz, nem is olyan durva.

Miközben a felvágott kódját pötyögi, megakad a tekintetem a körmein. Egytől egyig mályva színűek és csillámpor zizeg rajtuk.

Lehet, nem is csillámpor, hanem kis vakuk. Elég szar képek lesznek az tuti. Végig mérem újból a körmeit, nem mintha magyarázatot várnék. Így is vannak elképzeléseim. Stencileket fúj a belvárosi házak falaira. Fakk kopsz. Nácik haza. A benzin nem drága, csak te vagy csóró.

Az agg ifjúk eltűnt évei. A kassza kitüsszenti a fiókot, összecsörrennek az aprók, hét nyolcvan. Felém fordítja a digitális kijelzőt, rám néz.

A bőre mindenhol rákvörös, kivéve a szeme körül szívecske alakú foltban. Úgy néz ki, mégis járt odakint. A bolton kívül. A külvilágban.

Az életben. Zacskót adhatok? Tizenöt forint. Megvonom a vállam, majdnem ingyen van.

A kisbolt neonszínei után az utca unalmasnak tűnik. A közlekedési lámpák figurái nem pirosak vagy zöldek, egymás monokróm fázisai. Leülök egy padra, kibontom a sört, előveszem a telefonomat. Arrébb hessegetem az új üzeneteket, hol vagy már, mit tökölsz, itt vagyunk a Dióban, elpöccintem a felugró ablakokat, kiikszelem a frissítéseket és benyitom az utcafigyelőt. A találatokat színes gombostűk jelölik a térképen, az utolsó három, Párizs, Prága, London.

A szövegdobozban alig észrevehető utasítás. Adja meg a koordinátákat. A felvágott  százalék pulykahúst tartalmaz, szóval délen har-

mincnégy fok. Belekortyolok a sörbe, behorpad a doboz oldala, pont a terhes nő hasánál. Fogyasztása várandós anyáknak és  éven aluliaknak nem ajánlott! Eldöntött kérdés, délen harmincnégy, keleten pedig tizennyolc fok. Rányomok a nagyító ikonra, a színes gombostűfejek négyzetekké keményednek, a képernyő pixeltengerré folyik össze. Az utazás várható időtartama körülbelül két másodperc.

Club Cape Town is fantastic, hirdeti a plakát. A pálmafákkal szegélyezett szórakozóhely bejáratánál eldobált szívószálak, flitterek és műanyag virágkoszorúk. Egy konfettihalom közepén rózsaszín műhaj, mint egy szőrös erdei állatka a kibélelt odújában. Rázoomolok, összerezzen, mintha ott se lett volna, eltűnik. Két tetőteraszos ház között látszik a felkelő nap és néhány csíkos napernyő. Az utcának tulajdonképpen nincs is vége, egyenesen a homokba vezet, onnan meg a tengerbe. A járdán két férfi kézen fogva sétál, az egyik izmos, kreol bőrű, ujjatlan trikóban és strandpapucsban, a másik görbe hátú, szívecskés napszemüvegben és baseballsapkában. aek athens fc.

A hátam mögött elzúg az utolsó villamos, beleremeg a pad, eldől a zacskó, az egyik zsömle leesik a földre és elgurul a szomszédos padhoz. A szabad prédát megcélozza egy galamb, lassan tűnő kondenzcsíkot húz maga után. Az ágakról lezúgó esőcseppek ébresztőt dobolnak a padon horkoló csöves homlokán, fél karomat rá, hogy Beatles. Ringo Starr dobtémájára felemelkedik álmából, és körbe néz. Ő is kiszúrja a zsömlét, a galambot elijeszti egy komolytalan rúgással, és felveszi. Megtöri, nagyot harap belőle, a kabátja alól vörösbort vesz elő. Szakállát arrébb tűri, helyet csinál a palacknak, és meghúzza.

Szórakozottan beszél magában. Ha ezt az Imre látná. Visszanézek a mobilomra és beírom a következő célállomást. Bejárom a környező utcákat, mintha nem tudnám, hová is megyek. Lelassítok, visszasétálok, aztán megint stop, újból előre, és vissza, és előre, és vissza, végül megállok a gombostű jelölte háznál. Ráközelítek a földszinti ablakra, sárga fény világít odabent. Ismerős zene szól.

S torno Mi lá n

  

Homo Naledi a z

ú j

egyetlen homonid fa j ekkora e g y b e f ü g g ő f e ltá r á s á r a e d d i g m é g n e m v o lt p é l da , ö s s z e s e n 1 5 5 0 c s o n t k e r ü lt elő a felkelő csillag nevű barlangból © stefan heunis

ő s e m b e r

Polgár György egy eddig ismeretlen dél-afrikai előemberfaj felfedezésének történetéről számol be.

A paleoantropológusokhoz ritkán kegyes a sors: általában néhány csonttöredékből, egykét fogból kell megállapítaniuk, milyen ember ősre bukkantak. Nem így történt ez az amerikai származású lee bergerrel és munkatársaival, akik egyszerre temérdek csontot vizsgálhatnak. A dél-afrikai witwatersrand egyetem kutatója kétéves feltáró munka után múlt év szeptemberében tett közhírré egy szokatlanul nagy leletet, melynek révén egy eddig ismeretlen előemberfajt mutathatott be.

Mint oly gyakran, ez is a véletlennek köszönhető. Két amatőr barlangász azzal a reménnyel szállt alá közel három éve a johannesburgtól mintegy  kilométerre található Felkelő Csillag nevű barlangba, hogy talán sikerül egy felszín alatti új járatra akadniuk. Ekkora sikerre azonban még

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

álmukban sem gondoltak. Egy hihetetlenül keskeny, eddig valóban bejáratlan kürtő alján egy felfedezetlen teremben kötöttek ki, amely ráadásul telis-tele volt csontokkal!

A szerencsés barlangászok értesítették berger professzort, aki azonnal elkezdte megszervezni a feltárást. Az első akadály a bejutás volt. A kamrához vezető kürtő ugyanis olyan szűk, hogy csak a legvékonyabbak tudnak leereszkedni rajta. A két felfedező, rick hunter és steven tucker ugyan képes volt erre, csakhogy nem értettek az ásatáshoz. berger végül a Facebookon keresztül toborozta össze az igencsak különleges csapatot: klausztrofóbiától mentes, barlangászi tapasztalattal bíró filigrán régészeket. A jelentkezők közül hat kis termetű, vékony, megfelelő képzettséggel rendelkező nőre esett a választása. A hölgyeknek

  

két expedíció során  különböző korú emberelőd kiváló állapotban lévő összesen  csontját sikerült összegyűjteniük: fogakat, koponyatöredékeket, állkapcsokat, kéz- és lábcsontokat. Egyetlen hominid faj ekkora egybefüggő leletére eddig még nem volt példa.

Az ensz világörökségéhez tartozó, az Emberiség Bölcsőjének nevezett vidék barlangrendszerben már korábban is találtak több, remek állapotban lévő hominid foszszíliát. Az eddigi legidősebb egy több mint kétmillió évvel ezelőtt élt australopithecus africanus koponyája, melyre -ben találtak rá. Egy másik, szinte hiánytalan csontvázkövület -ben került napvilágra. Azóta csak kisebb jelentőségű maradványokat ástak ki.

A viszonylag hosszú lábszár inkább primitív elemeket mutat, ezzel szemben a lábfej meglepően emberi. A szokatlanul nagy mennyiségű fosszília újonnan megismert ősünket egy csapásra a legrészletesebben feltérképezetté tette. A két barlangász minden jel szerint az australopithecus és a homo közötti átmeneti lény maradványaira bukkant. A legismertebb australopithecus az Etiópiában -ben talált , millió éves Australopithecus afarensis („afar környéki déli majom”), akit lucy néven ismert meg a világ. Mintegy kétmillió évvel később már az emberszerű nemzetségek tagjai népesítették be a Földet. Legjelesebb faja a két lábon járó, tüzet ismerő s eszközöket használó homo erectus (,‚felegyenesedett ember”), valamint a nála valamivel korábbi homo habilis („ügyes ember”). samu, a vértesszőlősi előember különös egyveleg az előbbi csoportba tartozik.

Hagyományos körülmények között ekkora A vegyes anatómiai jellegzetességek ellehatalmas mennyiség rendezése legalább egy nére berger úgy gondolja, hogy egy, a homo évtizedet vett volna igénybe. berger azonban nemzetségbe sorolható korai fajról van szó, türelmetlen volt, ezért szokatlan módszeramivel nem minden paleoantropológus ért hez folyamodott: a munka elvégzésére nem egyet. A homo naledi tudományos nevet kevesebb mint  tudóst hívott meg a világ adta neki, ami felfedezési helyére, a Felkelő különböző tájairól. Ezáltal két évre szűkítette Csillag-barlangra utal. „Naledi” a helyi sotho a feldolgozási időt. nyelven csillagot jelent.

Ahogy a csontok a rendszerezés során rejtélyes helyszín vázzá kezdtek összeállni, egyre talányosabb De miként kerülhettek annak idején erre lény bontakozott ki a nemzetközi munkaa valószerűtlenül nehezen megközelíthető közösség előtt. A talált koponyatöredékek helyre a holttestek? Ha az üreg lakóhelyül alakja kezdetleges, de emberszerű. Az agyszolgált, akkor használati eszközöket és ételkoponya ürege alig nagyobb egy narancsnál, vagyis kb. harmada a Homo sapiensének. maradékokat is kellett volna találni. MárpeA fogak érdekes ötvözetet alkotnak. A kisőrlő dig ilyesminek nyoma sem volt. A csontok nagy mennyisége kizárta a véletlen csapfogak egyszerűek, a nagy őrlők koronája dába kerülést és elpusztulást is, Ugyanis viszont majdnem azonos a miénkkel. ennyi lény egyszerre alig mászhatott önként Az emberősök nagyjából másfél méter egy ilyen szűk helyre. Víz sem moshatta ide magasak lehettek, és – kilogrammot nyomhattak. Testük felső része majomszerű: a csontokat, mert akkor hordalékkal is tele kellett volna lennie a lelőhelynek. Ragadoa vállak keskenyek, az ujjak íveltek. A széles, elterülő csípőlapátok alacsonyrendű előem- zók vagy dögevők zsákmányainak idevonszolt maradványai sem lehettek. Ez esetberre emlékeztetnek, miközben a medence alsó része nem sokban különbözik a modern ben a csontokon ugyanis harapás jeleit kellett volna látni. Ennek sem volt nyoma. emberétől.

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

Nem is beszélve arról, hogy melyik húsevő korlátozza magát egyetlen előemberfaj fogyasztására? Más lény csontjai – néhány feltehetően véletlenül idekerült apró madár és rágcsáló kivételével – sem voltak találhatóak a helyszínen. Az összes lehetőség kizárása után végül arra a szinte képtelen következtetésre jutottak a szakértők, hogy a barlangüreg egyfajta történelem előtti sírbolt lehetett.

hikor és hogyan élhetett?

A csontok korának meghatározása még várat magára. A régészek ezt általában a leletet körül vevő földrétegek analízise révén szokták elvégezni. Csakhogy a barlangban erre nem volt lehetőség, ugyanis a fosszíliákat mindössze az évmilliók során lerakódott vékony porréteg lepte be. berger leginkább kétmillió évesre taksálja Őket, ami az emberiség hajnalának ideje. Ha ez igaznak bizonyul, újra kell gondolni a humán faj evolúcióját, ugyanis ez azt jelentené, hogy a homo naledi más ősemberrel egy időben élt.

A homo naledi minden jel szerint nemcsak a fák ágain tudott ügyesen közlekedni – erre utalnak a görbe ujjak és a széles hüvelykujj –‚ hanem képes volt biztonságosan két lábon járni a földön, amire medencéjének alakja és lábának szerkezete tette képessé. A tudomány eddig is úgy gondolta, hogy a felegyenesedett járás megelőzte az agy kapacitásának megnövekedését, de ennyire egyértelmű bizonyíték még nem volt erre. Összetett kézcsontozata eszközhasználatra is képessé tette a naledit.

Ez utóbbi tulajdonság új megvilágításba hozhatja az emberi fejlődéstörténetet. Szakértői körökben ugyanis az a nézet, hogy ennek feltétele az agy egy bizonyos fokú fejlettsége.

Azt sem lehet még tudni, hogy a kezek kettős funkciója segítette vagy inkább hátráltatta a naledit. Akárhogyan is, a most talált csontok kiváló bizonyságai a végtagok specializálódásának: a mellsők fogásra, a lábak járásra váltak alkalmassá.

A temetési hely elmélete is komoly tudományos vitákat válthat ki annak ellenére, hogy minden más lehetőséget kizárt a feldolgozással foglalkozó csapat. Miért pont egy ilyen nehezen megközelíthető helyet választott a homo naledi? A spekulációk egyike, hogy annak idején talán nem is volt ennyire eldugott az üreg, csak az évmilliók során bekövetkezett földmozgások által vált azzá. Az is kérdéses, hogy a fejlődés e korai szakában őseink megértették-e a halál visszafordíthatatlanságát, alkalmasak voltak-e rituális magatartásra, netán jelképes gondolkodásra? Kétségtelen, hogy az állatvilágban is megfigyelhető egyfajta gyászreakció, például egyes monogám madárfajok, az elefántok és az emberszabású majmok között. De az is lehet, hogy a holttestek szándékos eltávolításának inkább gyakorlati okai voltak. lee berger és munkatársai az eLife tudományos magazinban tették közzé első tapasztalataikat. Nem sokkal később a Nature Communications folyóirat két részletes tanulmányt közölt egy kézről és egy lábról. Minden valószínűség szerint a most talált afrikai csontok még rengeteg anyagot fognak szolgáltatni az emberré válás folyamatának pontosabb megismeréséhez, ami akár megváltoztathatja erre vonatkozó eddigi tudásunkat

Polgár G yörg y

feltárás

volt

1

11

australophitecus

4

csontok koponya

5

1

homo9

naledi régészet

14

  

4

Neumann János A nagy matematikustól, fejér lipóttól származik az elhíresült mondás: „Hazánk legnagyobb Jancsija.” Amikor wigner jenőt arról faggatták, hogyan adhatott a xix–xx. század fordulóján Magyarország annyi géniuszt a világnak, a következőket válaszolta: „Nem értem a kérdést. Csak egyetlen lángelme született itt: neumann jános.” Majd egy másik írásában meg is indokolta állítását: „Egyetlen embert sem ismerek, akinek olyan gyors esze és oiy mély belátóképessége a részletekbe és olyan emlékezőképessége lett volna, mint neumann jancsinak. Nála gyorsabb, világosabb elméjű embert nem ismertem, pedig ismertem einsteint, planckot is...” A magyar Nobel-díjas, szent-györgyi albert véleménye is erre rímel: „A legpompásabb emberi elme, amellyel valaha is találkoztam, barátomé, neumann jánosé volt.” Az itt felsorolt és talán elfogult magyar vélemények mellett azonban hadd idézzem néhány nemzetközi szaktekintély tárgyilagosabbnak mondható állásfoglalását is. A Nobel-díjas hans bethe szerint „neumann agyát ismerve elgondolkodik az ember, hogy nem valamilyen magasabbrendű faj egyik egyedével áll-e szemben, akik nem is emberek, hanem félistenek, de olyan alaposan kiismerték az embert, hogy tökéletesen utánozni tudják.”

Végül mindennél többet mond a Financial Times értékelése: -ben felkérték a tudománytörténészeket a xx. évszázad „legnagyobb emberének” a megválasztására, és az első helyre neumann jános került. i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

sorsfaktora A CSALÁDFA ÉRTELMEZÉSE Az ősök, az oldalágú rokonság és a leszármazottak vizsgálata egyértelműen igazolja, hogy neumann jános családjában sok talentum fordul/fordult elő. Hozzá hasonló géniusz azonban nem található a családban.

Az ősök között feltétlenül kiemelést érdemel az anyai nagyapa, kann jakab, aki nagy formátumú üzletembersége mellett kivételes számoló képessége miatt is elhíresült. Üzletemberi kiválóságát az országosan vezető pozícióba kerülő malomipari vállalkozása igazolta. S üzleti tárgyalásai, valamint a várható kiadás és haszon előzetes kalkulálásakor nagy hasznára lehetett az a kivételes, speciális mentális képessége, hogy fejben tudott gyorsan több számjegyű számokkal műveleteket elvégezni. neumann jános édesapja, neumann miksa is kiváló képességekkel rendelkezhetett: közép- és felsőfokú iskoláinak kitűnő elvégzése után önerőből küzdötte fel magát a bankszakmában az igazgatói posztig.

Ráadásul ennek kapcsán olyan jó hírnevet szerzett magának, amelynek köszönhetően a későbbi miniszterelnök hívta meg gazdasági tanácsadójának. A miniszterelnök sikeres szolgálatait a nemesi cím kijárásával hálálta meg. (Neumann Miksa tehát nem az uralkodónak vagy valamelyik intézményének adott nagy összegű támogatással „vásárolta meg” nemességüket, amit a kikeresztelkedéssel is szokás volt nyomatékosítani.) neumann miksa és kann margit házassága e két talentumos család frigyét szentesí-

tette, amely előkészítette a nagyon tehetséges gyermekek világra jöttét. S ez be is következett: a kis neumann jancsi már korán csodagyermeknek bizonyult. Az ő árnyékában két öccsének a tehetsége háttérbe szorult, noha egyetemi végzettségük és későbbi sikeres szakmai pályafutásuk talentumukat egyértelművé teszi. Az ő képességeik azonban kétségtelenül elmaradtak az elsőszülött neumann jánosétól. A három neumann sorsa szépen példázza azt is, hogy az ugyanazon szülőktől örökölt, de eltérő összetételű gének azonos családi, iskoláztatási és társadalmi körülmények között is mennyire eltérő képességeket eredményezhetnek.

A kreatológiai kutatások szerint az elsőszülöttek általában jobb teljesítményre képesek, mint a később született gyermekek. A feltételezett okok közül kettő érdemel kiemelést. Az egyik: az elsőszülöttel a szülők hozzávetőleg kétszer annyit foglalkoznak, mint a kisebb gyermekeikkel. A másik: az elsőszülött gyermek testvérei körében bizonyos tanító funkciót is ellát és az adottságok kibontakoztatásában a tanulás mellett maga a tanítás a légmeghatározóbb. neumann jános életében fiatalabb fivéreinek különösebb szerep azonban nem jutott. Kimentette őket Magyarországról és bizonyára, ha kérték, segítette őket, de életének alakulására hatással nem voltak. neumann jánosnak csak egy gyermeke született, aki lány/nő. marina életében már

kevésbé érvényesült a nők hagyományos társadalmi hátránya. Ő az anya/feleség szerep mellett a társadalmi életben is bizonyította talentumát. A közgazdasági diploma megszerzése után az egyetemi professzorságig vitte. Sőt emellett nixon elnök tanácsadója és a general motors alelnöke lett.

Mindezek kivételes képességeit egyértelműen bizonyítják, noha az övé sem mérhető neumann jánoséhoz. Az ő gyermekei – tehát Neumann János unokái – is kiválóan helytállnak szakmájukban, a lány orvosként, a fiú molekuláris biológus kutatóként.

A neumann–kann család kiváló képességeire utal a beházasodók és a távolabbi rokonok jó minősége is. A népességgenetikai kutatások tanúsága szerint a párválasztáskor általában „a hasonló hasonlót választ” elv érvényesül. S az e családfán található olyan kiváló képességű személyiségek, mint ferenczi sándor vagy rusznyák istván e szabály igazságát támasztják alá.

A családfaelemzés alkalmas a vizsgált famíliában előforduló betegségek halmozódásának az igazolására is. neumann jános korai halálának és‚ ezen belül rákos megbetegedésének magyarázatakor szokás utalni arra, hogy -ban ott volt a Bikini-szigeteken történt kísérleti nukleáris robbantás tudományos megfigyelői között. A robbantás után állítólag a szakértőket túl korán kiengedték sugárvédett óvóhelyükről és akkor őt is radioaktív por érhette. A sugárzás okozta

  

génmutációk pedig a rákos folyamat kiindulópontjai lehetnek. A testi sejtekben a rákkeltő hatások általában  év alatt vezetnek rákos megbetegedéshez és ez meg is felel neumann jánosnál a klinikai tünetek jelentkezési idejének. Mégis, két tényt nem szabad feledni. Egyrészt jelenleg minden . ember a rák miatt veszti el életét, és többségükben nincs konkrétan megadható oka rosszindulatú betegségüknek. Másrészt neumann jános édesapja is korán,  éves korában halt meg, valószínűleg rosszindulatú daganatban. Édesanyja ugyan  évet élt, de az ő halálát is rák okozta. Így nem zárható ki neumann jános családi rákhajlama sem.

Ugyanakkor említést érdemel, hogy neumann jános -ben született öccse  éves korában halt meg, -ben született öccse e tanulmány írásakor még élt  évesen – neumann jános pedig  éves korában hunyt el.

hogy a helyi telefonkönyv több oldalát kívülről tudta... De kivételes memóriájáról azok is meggyőződhettek, akik a gyermekkorában olvasott irodalmi művekről beszélgettek vele.

A faustból vagy dickens regényeiből hoszszú részeket tudott idézni. Saját tudományos munkáit még évtizedekkel később is képes volt szó szerint előadni. neumann jános minden munkatársa kiemelte gondolkodásának hihetetlen sebességét, gyorsaságát. Göttingenben együtt dolgozott lothar nordheimmel a matematikus géniusz, david hilbert intézetében. Ő mondta a látszólag tiszteletlennek tűnő mondatot: „Hilbert lassú felfogású volt, Neumann viszont a leggyorsabban gondolkodott mindazok közül, akiket valaha ismertem.” Jó példa ez a géniuszok agyának a különbözőségére. einstein külön nevet kreált neumann számára: denktier. Szerinte ő nem sáugetier, hanem denktier (tehát nem a táplálkozásból tartja fenn magát, hanem a gondolkodásból).

A × FAKTOROS TALENTUMMODELL: Így nem tűnik túlzásnak klein györgy, korunk ADOTTSÁG ÉS KÖRNYEZET egyik kiváló rákkutatójának állítása: „A maga neumann jános géniuszságának a gyökereit idejében Neumann János volt a világ legokokutatva is a talentum úgynevezett × fakto- sabb embere.” ros modelljét követem. E modern értelmé. a speciális szellemi képességek ben négy adottságot érdemes elkülöníteni elemzésekor neumann jánosnak az egéa szellemi képességek megnyilvánulásakor. szen kivételes matematikai adottságait kell . az általános értelmesség, kiemelni. A kérdés szakértői szerint a fejszáamit a hétköznapi nyelvben egyszerűen molási készség és a matematikai tudás két okosságnak, míg tudományos körökben független jelenség. Mégis neumann jánosban intelligenciának neveznek. neumann jános ezek egybeestek és bizonyára egymás haszcsodagyermekségének magyarázatát itt kell nára voltak. A kis neumann jancsiról tizenkeresnünk. „Szivacs” agyának köszönhetően éves kora körül kiváló felkészültségű mateaz egyszer elolvasott vagy hallott ismeretematikus tanárai állapították meg, hogy már ket szokatlan mennyiségben és tökéletesnincs mit tanítani neki. A családon belüli séggel tudta megjegyezni, elraktározni, és vélekedés szerint neumann jános e kiváló – ha kellett – vissza mondani-felhasználni. adottságát anyai nagyapjától örökölhette.

Gyermekkorában elolvasta az otthon lévő A családfán függőlegesen jelentkező kivé kötetes német lexikont, mivel nagyon teles speciális adottságot általában a domiérdekelte a történelem. S kortársai szerint náns öröklődés bizonyítékának tartjuk. (Erre a bizánci kor vagy az amerikai polgárháború utal a Biblia is, amikor arról ír, hogy az isten eseményeit a profi történészeknél is jobaz apák bűneit a fiaikban –. generáción ban ismerte. Princetonban közszájon forgott, keresztül bünteti meg.) A neumann-csa-

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

ládfán azonban kann jakabról ez az adottság „átugrik” unokájára, vagyis kimarad egy generáció. Ennek megint több magyarázata lehet. Nőkben a matematikai adottság kevésbé jelenik meg, mint a férfiakban, és ezt a jelenséget evolúciós okokkal indokoljuk. Emellett a nők ilyen jellegű tehetségét akkortájt nemigen vették észre, illetve nem nagyon díjazták. Végül a dominánsan öröklődő betegségeknét is némelykor kimaradhat egy generáció a családfán. neumann jános azt vallotta: „a matematika kitűnő iskolája a gondolkodásnak, mivel logikus gondolkodásra nevel és, hogy megismerve ezt, valahogyan érvényesebben tudunk gondolkodni, mint egyébként”. Ezért úgy vélte, ha valamilyen jelenséget pontosabban meg akarunk érteni, akkor azt „matematizálni” kell, vagyis a számok nyelvére kell lefordítani. E „munkamódszerének” köszönhetően bonyolult, sőt zavaros témákban is képes volt eligazodni és a helyzetet mások számára is világossá tenni. Az Atomenergiai Bizottságban végzett munkája nyomán állapították meg: „Ha egyszer ő vetett elemzés alá valamely problémát, a további tárgyalás feleslegessé vált. Világos volt, mit kell tenni.” neumann jános arról is írt, hogy az agynak lehet egy elsődleges általános-egységes ősi „nyelve” – ez a matematika. Ezzel szemben a később kialakult másodlagos, úgynevezett „beszélt” nyelvek már különböznek egymástól. neumann jános szerint az ő agya álmában is „dolgozott”. Többször előfordult, hogy az éjszakai munkája során nem tudta megoldani a problémát és ennek tudatában aludt el. Másnap az ébredéskor azonban megvolt a megoldás... Szerintem ez inkább az ébredés utáni „friss” agy terméke lehetett, aminek ma már jól ismert különleges eredményessége. neumann jános nagy súlyt helyezett a logikai-matematikai levezetések és egyenletek elegáns voltára is. Az „elegáns” különben is a kedvenc szavai közé tartozott. A művészek is nagyon fontosnak tartják az általuk megmutatásra szánt mű formai meg jelenítését.

S neumann jános is, a matematika virtuóz művésze, lényegesnek érezte a tartalom mellett a formát is, amit ő eleganciának nevezett. neumann jános a nyelvek tanulásában is kivételes talentumnak bizonyult. Anyanyelvén kívül jól tudott németül (tudományos elképzeléseit a fejében németül fogalmazta meg) és angolul (noha a „th” és az „r” hangokat magyaros akcentussal ejtette ki), de franciául, olaszul, latinul és ógörögül is. neumann jános viszont nem mutatott tehetséget a zenében. Mai tudásunk szerint pedig mind az algebrai gondolkodásnak, mind a zeneszerzői tehetségnek a meghatározó alapja a térbeli „látás” adottsága, amelynek központjai a jobb agyféltekében székelnek. A zeneszerzőknek az általuk komponált szimfóniákban ugyanis térben és időben kell különböző szólamokat egységbe ötvözniük az agyukban. Ezzel magyarázzuk azt a tényt, hogy a muzsikusok általában jó matematikusok, mint például j. s. bach vagy erkel ferenc.

Az utóbbi még sakkbajnok is volt. S fordítva, a matematikusok általában szeretik a zenét, sőt általában jó muzsikusok. E tekintetben tehát neumann jános a szabályt erősítő kivétel. Az ellentétes pólust a vizuális látásmódú költők képviselik, akik többnyire rossz matematikusok. Ahogy petőfi sándornak, illyés gyulának és weöres sándornak is meggyúlt a baja a matematikával. neumann jános kézügyessége rossz volt.

A kézzel írt leveleiben és a jegyzőkönyvekben komoly erőfeszítéseket kellett tennie elolvashatóságuk érdekében. Egyetemista korában a laboratóriumi gyakorlatok során rettegtek ügyetlensége miatt, amivel sok galibát okozott. Valószínűleg a sport iránti utálata is ezzel magyarázható. neumann jános életéből, mint utaltam rá, a sport kimaradt, mert gyűlölte a testedzést. Egyetlen kivételnek a korcsolyázás mondható.

Az autókat viszont nagyon szerette és azokat „sportosan” vezette. Princetonban az egyik utcakereszteződést „Neumann-sarok”nak hívták, mivel ott rendszeresen össze-

törte a gépkocsijait. A magyar sajtóban A Reggel című újság . május -i számában találtam a következő hírt: „Tömeges autó- és motorszerencsétlenségek történtek pünkösdkor a bécs–budapesti országúton.” Az újságcikk szerint az egyik baleset szenvedő alanyai Neumannék voltak: „Pünkösdkor Magyaróvár és Győr között Budapest felé robogott hatalmas Pakkard kocsijával Neumann János, az amerikai Princeton egyetem magyar származású orvostanára.

A kocsi, amelynek volánjánál a professzor ült, egy szekeret akart előzni. A szekérbe fogott lovak megbokrosodtak és az autó kormánykerekét a professzor túl hirtelen fordította el, úgyhogy a kocsi nekiszaladt egy fának és az árokba fordult. Az autó utasai – a tanár, felesége és sofőrje – eszméletlenül terültek el az összetört kocsi romjai alatt. A szerencsétlenül járt utasokat a mentők a győri kórházba, majd onnan Budapestre szállították.”

(Az Újságíró valószínűleg doktori címe miatt nevezte neumann jánost orvostanárnak; de ki lehetett a sofőr(?) Felesége sokáig felrótta férjének az arcán ekkor elszenvedett sérülést (az orrcsontja is eltört), amely sebészi korrekcióra szorult.

k ö s z ö n h e t ő 11

jános családi

52

7

magyar szerint

20

22

. a kreativitás lényegében az eredeti gondolkodást jelenti, megítélésem szerint neumann jánosra nem elsősorban a kreativitás tűnik jellemzőnek. Ő inkább konvergensen, tehát „szabályosan” gondolkodott és a mások által felvetett, de meg nem oldott feladatok zseniális és elegáns befejezésére vállalkozott. Logikájának virtuozitása szellemi teljesítményének egyik legfőbb jellemvonása. Kortársa, hans bethe állapította meg: „neumannt hallgatva értjük meg, hogy miképpen kellene az emberi elmének működnie.” Gondolkodásának precizitása azt a benyomást keltette az emberekben, hogy egy tökéletes szerkezettel állnak szemben, melynek fogaskerekeit úgy munkálták meg, hogy azok ezredmilliméternyi pontossággal illeszkedjenek egymáshoz.

  

Ő tehát nem „az Új tudományos világot” teremtő newton, bolyai, einstein vonulatba tartozott, hanem sokkal inkább a zűrzavaros világban rendet teremtők közé. Ugyanakkor e „rendnek” köszönhetően a jövő addig nem sejtett lehetőségeit vetette fel, elég a játékelméletre vagy a számítógépes eredményeire utalni. Az ilyen típusú „okos” géniuszok általában az iskolákban is tanáraik kedvencei, majd később a társadalomba történő beilleszkedésük is sikeres. Éppen ezért mind kitüntetésekben, mind anyagilag is megbecsülik őket, ahogy neumann jánost is. Ráadásul az „okos” géniuszokra jellemzően neumann jános is a nyugodt, kiegyensúlyozott

lémában valamely logikai vagy matematiemberek közé tartozott, noha kedélyére a túlzott aktivitás, a jó értelmű „mániás” alkat kai paradoxont vett észre, egy mosoly villant át az arcán.” volt munkatársa, julian bigelow jellemzőnek mondható. szerint is: „Valamiféle gyönyör sugárzott . a motivációban nagyon fontos belőle, ahogy munkáját végezte. Mint amikor az emocionális attitűd, vagyis hogy az illető a kisfiúk új játékukat próbálják ki.” szereti a munkáját, amit küldetésének A kivételesen nagy teljesítmények áltatekint és amelynek érdekében nagy enerlában nagy erőfeszítést is kívánnak meg giatöltettel rendelkezik. A lengyel matemaidőben és energiában egyaránt. neumann tikus, s. ulam (–) – aki jó barátja jánosról második felesége írta: Munkabívolt neumann jánosnak – írta róla: „Geszturása gyakorlatilag határtalan volt, különösen, sai, a mosolygás, szemének csillogása valaha érdekelte az, amit csinált... Nappal a hivahogy mindig vissza tükrözték a gondolatot, talában volt, vagy a munkájával kapcsolatos ami a fejében forgott, vagy a vitatott probügyekben utazgatott, éjszaka tudományos léma természetét... valahányszor egy probcikkeket írt. Számára  óra éjszakai alvás is elég volt.

A kivételes adottságok, illetve szerencsés egybeesésük azonban csak a lehetőségét teremtik meg a kivételes szellemi teljesítménynek. Az említett négy adottságból akkor lesz társadalmi életben mérhető képesség, ha az illetőt érő külső, környezeti hatások ezt elősegítik, vagy legalább is érvényesülésüket nem akadályozzák meg. A külső, környezeti tényezőkre visszavezethető hatásokat is szokás  csoportra elkülöníteni, ezek a következők:

. a család.

iras 20324+4057 az élet bölcsői 085. oldal © nasa.gov

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

neumann jános családi környezete ideálisnak tűnik. Egyfelől anyagilag, az apa és az anyai nagyapa teljesítményének köszönhetően. neumann jancsi és fivérei semmit sem nélkülöztek, sőt dúskálhattak a javakban. Másfelől a szülők, zsidó származásuknak köszönhetően hasznosíthatták e népcsoport több mint  éves kultúrájának tanítását, miszerint a tudás az emberiség legfontosabb kincse. A neumann gyermekek ezért már óvodás koruktól kitűnő és átgondolt nevelésben részesültek a családi házban.

Külön érdemes még egyszer kitérni az étkezésekkel összekötött „szemináriumokra”.

Az értelmiségi zsidó családokban a gyermekeket fejlődésük korai időszakától bevonták a felnőttek beszélgetéseibe, sőt találkozása-

ikba. A keresztény családokban a gyermekeket sokáig amolyan „kis értelmi fogyatékosnak” tekintették, akik előtt fontos dolgokról nem volt szabad beszélni. Az értelmiségi zsidó családokban a családi étkezések is olyan szellemi fórumot jelentettek, ahol a gyermekek a hétköznapi élet ügyes-bajos dolgaitól kezdve az üzleti élet és a pénzszerzés vulgáris, de fontos kérdésein át a művészetek és tudományok érdekes és új felismeréseiről is tudomást szerezhettek. Csak színesítette e szellemi „fejtágítók” hatékonyságát neumann miksa kiterjedt társasági köre. Így a neumann fiúk családi asztaluknál koruk jelentős személyiségeit ismerhettek meg, sőt – szellemi fejlődésükkel arányosan – e beszélgetésekben nemegyszer a vitákban is részt vehettek.

kezett magyar kapcsolatait is ápolni. Egyik első közleményét magyar szaklapban jelentette meg -ben. . április -én előadást tartott az eötvös loránd Mathematikai és Physikai Társulat ülésén. ortvay rudolf (–) vele is folyamatosan levelezett. neumann jános sokra tartotta barátságukat, . a kortárs csoportok. ezért a híres ortvay-szemináriumokon neumann jános idejében még az iskoláben, -ban és -ben ő ismertette paul nak olyan presztízse volt a diákok szemében, dirac (–) munkásságát. Amikor orthogy elsősorban ott akarták igazolni kiváló- vay rudolf szegedi professzorságát a budaságukat. Jó példa erre wigner jenő és neupestire váltotta fel, maga helyére -ben mann jancsi viszonya. Amikor kiderült, hogy neumann jánost is ajánlotta. A professzorjancsi jobb matematikus, mint wigner, az ságról döntőszakértők azonban neumann utóbbi hetekre depressziós lett. Jelenleg jánost nem tartották erre alkalmasnak. nem sok diákot találnánk, aki ilyen ok miatt ortvay ajánlotta -ben neumann jánost lenne depreszsziós... wigner jenőben azua Magyar Tudományos Akadémia levetán szinte egy életre szóló kisebbségi komp- lező tagságára is. Sőt igyekezett több más, lexus is kialakult neumann jánoshoz viszojeles ajánló aláírását is ehhez megszerezni. . az iskola. nyított „butasága” miatt. Pedig ő nobel-díjat A Magyar Tudományos Akadémiának azonA neumann családban tudták, hogy gyerme- is kapott... neumann jános és a kortársak ban neumann jános nem kellett... Később keik későbbi társadalmi sikerességét igen hatását vizsgálva két tényezőt érdemes még a budapesti egyetem megüresedett kozmokomolyan befolyásolják az iskolák. Az elekiemelni. Részben szülei gondos előkészíté- gráfiai tanszékének professzori állására ajánmi-általános képzést ezért magánúton bizsének és gazdagságának, részben saját csolotta ortvay neumann jánost – megint hiába. tosították számukra, a szülők, sőt a kann dagyermekségének köszönhetően, kora leg- Így később, érhetően, neumann jános sem nagyapa felügyelete mellett. A gimnáziumok kiválóbb tudományos nagyságaival került érzett túlzott ragaszkodást szülőhazája iránt. közül pedig a legjobbat (és ebből adódóan személyes érintkezésbe. Elég MagyarorszáA fizikusok próbálták az Akadémia és a legdrágábbat) választották ki fiaik számára. gon fejér lipótot, majd Németországban a professzori kar szűklátókörűségét csökkenS ezt a fasori gimnáziumot ma már – éppen hermann weylt és david hilbertet említeni. teni azzal, hogy neumann jánost -ban az világhírnevet szerzett diákjainak köszönheÍgy ő tényleg „tiszta forrásból” táplálkozhaEötvös Loránd Mathematikai és Physikai Tártően – mindenütt ismerik. Kiválóságának az tott, ezen túl nem kellett a közepes képessulat tiszteletbeli tagjává választották. okát is sokan kutatták. A legfontosabb minségűek ádáz irigységét sem elszenvednie. -ben politikai támadás is érte neuden bizonnyal tanári karának mai szemKésőbb viszont neumann jános vált számos mann jánost. Az Összetartás című nyilas lap mel elképzelhetetlenül magas nívója lehekortársának ötletadó és problémamegoldó értesülése szerint neumann jánost az Egyetett, többen közülük egyetemi professzorok társává. sült Államokban szenátorrá választották. és/vagy a Magyar Tudományos Akadémia Valószínűleg valamelyik hivatalos tudósi . a társadalom. tagjai is voltak. Ők írták a fontosabb tankönykinevezését fordították le helytelenül. neumann jános életének első  évét veket vagy szerkesztették a középiskolások Az Újságíró körtelefont intézett ismerőseiMagyarországon töltötte, majd egy hosszabb hez, amiből kiderült, „senki sem emlékszik matematikai újságját. Mindezekért ugyannémetországi tartózkodás után az usa elkö- Neumann Janira”. A mai nap . február akkor jól meg is fizették őket. A fasori gimnázium jobb tanárainak a havi fizetése meg- telezett állampolgárává vált. Ő az okos géni- -i számában azonban reagáltak e cikkre és uszok közé tartozott, aki „időben lépett le” és felvilágosították az Összetartás újságíróját, egyezett a minisztériumi államtitkárokéval. új, választott hazájában jól feltalálta magát, Végül olyan versenyszellemet tudtak kiala„hogy Neumann János a század egyik legnaezért kellő elismerésben is részesítették. kítani a gimnáziumban, amely az amúgy is gyobb matematikusa, aki huszonegy-néhány Nem állítható ugyanez hazai megbecsüválogatottan jó képességű diákok számára éves korában már egyetemi katedrát kapott léséről. Az egyetemek elvégzése után igyesokat jelentett. Valamelyik tantárgyban az Princetonban.” iskolában vagy országosan a „legjobb” diák olyan kitüntető címnek számított, amely csaknem minden iskolatársukban tiszteletet keltett. Így lett a kiváló tanulmányi eredmény az igazi virtus megnyilvánulása és a legnagyobb érték a talentum.

  

A ii. világháború után létrehozták – szent-györgyi albert vezetésével – a Magyar Természettudományi Akadémiát, és ennek külföldi tagjai közé neumann jánost azonnal beválasztották. Ezt az akadémiát azonban rövidesen megszüntették... Mégis neumann jánosban megmaradt a kollegialitás érzése, például Magyarországról érkező kérésre -ban ő ajánlotta kalmár lászló amerikai alkalmazását.

mindent ki- vagy megszámolt, kivéve a megevett kalóriáit...” Élete utolsó éveiben ezért túlsúlyos (udvariatlanabbul: kövér) lett, emiatt féltették is az érrendszeri betegségek kockázatától. Mégis az ő sorsát a másik fő halálok, a rák pecsételte meg.

Néhány mondatot szánnék személyiségének általános jellemzésére is. neumann jánost általában kedves és segítőkész embernek mondták, de tudott nyers is lenni, ha butasággal és rosszindulattal találkozott.

A SORSFAKTOR Az emberi gyarlóságokról ugyanakkor bölneumann jános sorsát is sok oldalról értelcsen nyilatkozott: „Éppoly nevetséges felmezhetjük. Egyrészt a sors abban is szerepet panaszolni, hogy az emberek önzők és áljátszhatott, hogy a  fivér közül őbelőle lett nokok, mint amiatt panaszkodni, hogy géniusz szülei génjeinek szerencsés keverea mágneses tér csak akkor növekedhet, ha dése miatt. Másrészt sokat utazott (például az elektromos térnek rotációja van. Mind a háború alatt Angliába) és életveszélyesen a kettő természettörvény.” vezetett autót, tehát szerencséjének köszönneumann jános csak a tudománynak élt. hetően kerülte el a közlekedési vagy háboA családi életre való alkalmatlanságát talán rús halálozást. Végül, harmadrészt, a sors második feleségének, dán klárának egyik kegyetlensége miatt nagyon korán megvisszaemlékezése jellemzi legjobban: „Egyhalt. Szülei élettartama alapján  évig kelszer megkértem, hogy hozzon be egy pohár lett volna élnie – de ő már  évesen elment. vizet, rövid idő után visszajött és megkérPedig mi mindent adhatott volna még az dezte, hogy hol vannak a poharak. Csak tizenemberiségnek, ha a sors nem rövidíti meg hét éve laktunk abban a lakásban Szakmai ily drasztikusan várható élettartamát. Korai munkájában viszont igen aktív, körültekintő halálának értelmezésekor érdemes testalka- és nagy munkabírású volt. Tudományos tára és életmódjára kitérni. neumann jános munkáit általában az éjszaka első felében alacsonyabb, zömök, hízásra hajlamos alkatú írta meg, majd  és  óra között aludt. neuember volt. Kerekded arca a betegsége előtti mann jános szerette a vicceket, nagyon jól is időszakban fiatalabbnak mutatta a koráadta elő ezeket. Szerinte a humor az agy tisznál. Mind a haja, mind a szeme színét sötéttálkodása. Itt öccse, neumann miklós által nek mondták. Választékosan öltözködött, idézett egyik viccét említem meg: Berlinben még ha barátai unszolására egyszer egyszer az I. világháború idején az utcán egy ember részt vett kirándulásaikon, akkor is öltönyt azt kiáltotta: „A császár idióta.” A két előbukés nyakkendőt viselt. Zakójának felső zsebét kanó rendőr felségsértésért azonnal letartózcsaknem mindig színes zsebkendővel deko- tatta. Az illető védekezni próbált: „Én az osztrálta, sokkal inkább bankárnak, mint tudósrák császárra gondoltam, nem a mienkre.” nak nézett ki.

Mire a rendőrök: ,,Na, ne nézzen minket Igyekezett egészségesen élni. Nem cigahülyének, mi is ismerjük a császárunkat.” rettázott. A szeszes italokat is mértékletesen neumann jános személyiségének van fogyasztotta. Egyedül az ételek mennyiségé- még két különleges vonása, amely feltétlevel volt gondja, mivel nagyon szeretett enni, nül megbeszélést érdemel. Az egyik a nőkkülönösen az édességeket kedvelte. Ahogy höz való viszonya, a másik a halál elfogadhamásodik felesége, Klári mondta: „Johnny tatlansága.

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

neumann jános – normann macræ életrajzírója szerint – általában udvarias embernek tűnt, ez alól a kivételt a nők jelentették. neumann jános – ismerői szerint – igazából nem tartotta egyenrangú félnek a nőket sem munkahelyen, sem otthonában. Sokáig az volt az érzésem, hogy sajnálta az udvarláshoz és a házastársi kapcsolatok ápolásához szükséges időt, mivel azt a tudománytól és a sokkal érdekesebb szellemi „kalandoktól” kellett volna elrabolnia. ferenczi sándornak a gyermek neumann jánosról -ban írt tanulmánya azonban új megvilágításba helyezte e vélekedésemet. Véletlenül bukkantam rá egy ötéves kisfiú, Aladár (valójában neumann jancsi) Em kleiner Hahnemann (A kis kakas) címen megjelentetett pszichoanalitikus indíttatású jellemzésére. (Meglepetésemre koppány zsolt is foglalkozott ferenczi sándor e tanulmányával, alain de mijolla: A bennünk lévő mások című könyvéről írt recenziójában. Ők azonban nem tudták, hogy a bemutatott gyermek a később világhíressé váló neumann jános.) neumann jánosnak a családon belül kakas volt a neve (a Szabadsághegyen lévő kastélyszerű nyaralójukban az ő szobájának színes üveg ablakán is a kakas díszelgett, sőt a ház falán is látható kődíszítésként a kakas).

Gyermekként reggelente ugyanis kakaskukorékolással ébredt. E szokását nemigen tudták értelmezni, pedig a magyarázat megtalálható ferenczi sándor tanulmányában.

A kis jancsi három és fél éves koráig „normáis” gyermeknek tűnt, noha már ekkor igazolni látszott tehetségességét: korán kezdett beszélni és feltűnően értelmesen fejezte ki magát. A gondok akkor kezdődtek, amikor a család visszatért arra az osztrák üdülőhelyre, mégpedig ugyanabba a házba, ahol az előző évben nyaraltak. A kis jancsit ekkor csak a ház baromfiudvara érdekelte, ideje nagy részét ott töltötte és fáradhatatlan érdeklődéssel figyelte a kakast. Sőt el kezdte utánozni az állat hangját és mozgását, amikor pedig erővel eltávolították a baromfi-

udvarból, sírva és kiabálva tiltakozott. Szülei aggodalmát csak fokozta, hogy a lakásban is és mindenütt folyvást kukorékolt meg kotkodácsolt, Sőt még a neki feltett kérdésekre is kakashangon válaszolt – mintha elfelejtett volna beszélni.

A szülők gondja Budapestre történő viszszatérésük után sem múlt el. A kisfiú ugyan otthon már újra emberi hangon kommunikált, de mint ferenczi sándor Írta: „Hajnalok hajnalán a családot, mint egy valódi Chanteclaire (a francia népmesék csodálatos kiskakasa) nagyot kukorékolva ébresztette fel.”

Ezen túl „újságpapirosból kakasokat és csirkéket gyártott, megvételre kínálta őket, majd a vízvezetékcsap alá tartotta, és valamely késnek kinevezett tárggyal... lemetszette a nyakukat, teljesen úgy, ahogyan ezt a szakácsnőtől látta. Ezután mutatta, hogy vérzik el az állat, s hangjával és mozdulataival mesterien utánozta a levágott baromfi haláltusáját. Ha az udvarukban szárnyast kínálnak megvételre, árpádka menten izgatott lesz, ki-be szaladgál az ajtón, s nem nyugszik, amíg anyja nem vásárol belőle. Nyilvánvalóan az a vágya, hogy a vásárolt állatok vágatásánál jelen lehessen. Az élő szárnyastól ellenben nagyon fél.” A szülők folyamatos faggatására végül bevallotta, hogy amikor egy évvel korábban az említett helyen nyaraltak, a baromfiudvar pereméről bepisilt a szárnyasok közé. S akkor a kakas odaugrott hozzá és belecsípett a fütyijébe. Sebét a szobalány kötötte be, és megnyugtatására a kakas nyakát elvágták. Így már a szülők is emlékeztek erre a „balesetre”, amely akkor őket nem nagyon érdekelte. ferenczi sándor leírása szerint a kisfiú gyakorta nyugtalanul aludt, és ha szülei ennek okáról kérdezték, a kakasokkal kapcsolatos rémisztő kalandjairól számolt be.

S ami már sokkal ijesztőbb volt: kedvét lelte a kakasok megkínzásában, sőt megölésében. ferenczi szerint: „Képes volt órákon át az állat tetemét nagy izgalommal körültáncolni.” Egyszer beszaladt a szobába, és

a fésülködő asztal fiókjából kivette a sütővasat, hogy kiszúrja a döglött kakas szemét...

Ekkor összeszidták, sőt dacossága miatt meg is verték. Nem sírt, és bocsánatot sem kért. ferenczi sándorhoz  éves korában vitték el árpádkát, ő pszichoanalitikus volt, és elsősorban az érdekelte, hogy miért csak e baleset után egy évvel jelentkeztek a kis jancsinál az említett tünetek. Számomra az azonos hely: a baromfiudvar és a kakas felidéződő látványa elégséges magyarázat lehetne a korábbi, rémületet okozó és fájdalmas baleset ilyen jellegű utóhatására. A pszichoanalitikus más magyarázatot keresett és talált.

A kisfiúk e korban gyakorta játszanak a fütyijükkel. E művelet ugyan még nem felel meg a tizenévesek nemi vágyának levezetésére szolgáló önkielégítésnek, de mindenképpen az ébredező nemiség kifejeződése, ráadásul kellemes is. Emellett fontos részét képezi a saját test felfedezésének és a játékos élmény/öröm szerzésének, amely az egészséges személyiségfejlődésnek fontos eleme.

A szülők és a nevelők ennek általában nincsenek tudatában, ezért gyakorta megfeddik a gyermeket. Sőt nemegyszer azzal fenyegetik őket, hogy levágják a fütyijüket. ferenczi kérdéseire a szülők elmondták: „Az sem lehetetlen”, hogy valaki egyszer tréfából megfenyegette fütyije levágásával, mivel árpádnak már jó ideje megvan ez a „rossz szokása”. ferenczi sándor ezért igazoltnak látta előzetes feltevését, miszerint: „A gyermek megtapasztalta ezt a fenyegetést, és éppen ez volt az oka annak, hogy amikor viszontlátta az első, idevágó élménye színhelyét, ahol a fütyi épségét ekkora veszély fenyegette, ez a rémes élmény borzasztóan felizgatta.” Szerinte ez a „fütyibaleset” kasztrációs félelmet válthatott ki a fiúból, megmagyarázva nagyon is szokatlan viselkedését. Az utóbbi előbb a kakasok, később azonban az emberek iránt is érzékelhető kegyetlen késztetésekhez vezetett. Olyanokat mondott öccseinek, meg a szolgálólánynak: „Kifogom vágni neked azt, ott középen.” Gyakran foglalkoz-

tatta a megvakítás ötlete is. A szomszédaszszonytól azt kérdezte, hogy „Tűzzel vagy vízzel lehet-e valakit megvakítani?” A megkopasztást vagy megvakítást ferenczi sándor a kasztrációs szándék jelképeként fogta fel. Mindezek spontán bűntudatot is keltettek benne, ilyenkor olyanokat mondott: „El akarok égni!”, „Levágom a fejem!”, „Ki akarom vágni a szájam”. Egyszer a szomszédaszszonytól azt kérte: „Törje le az egyik lábamat és dobja a tűzbe!” ferenczi sándor azonban tovább is ment, atyai barátja: freud éppen akkortájt közzétett elméletének fel használásával. freud szerint az állatfigura (a „totemizmus”) voltaképpen az apát jeleníti meg. Akkortájt a családnak valóban ura és parancsolója volt az apa, aki hatalmát meglehetősen diktatórikus módszerekkel és ellentmondást nem tűrően gyakorolta. Ráadásul csaknem minden fiúgyermeknek a tudatalattijában ott bujkál az anyja iránti „ödipuszi” vágy, ami gyakorta ugyancsak az anyát birtokló apa ellen szítja indulataikat. A kisfiút ferenczi sándorhoz kísérő szomszédasszony elmondása szerint egyszer nagy komolyan őt a következőkkel „biztatta”: „Én majd elveszem Magát feleségül. De elveszem a húgát is és mind a három unokatestvéremet, egy szálig. Na, meg elveszem a szakácsnőt is... Nem, a szakácsnőt mégsem. Inkább a Mamát.” ferenczi sándor éppen ezért jancsi kegyetlenségeinek hát terében az „apa” elleni tudatalatti indulatait is sejtette. A kisfiúnak az apjával kapcsolatos érzései ugyanakkor ambivalensek voltak, tisztelte és szerette is őt. A ferenczi-tanulmány egyik része ezt szemléletesen igazolta: amikor összeszidták a fütyijével való játszás miatt, megszégyenítését a szomszéd asszony a következő mondattal próbálta enyhíteni: „Ilyesmit elvégre minden gyermek csinál.”

Mire a kisfiú felháborodottan tiltakozott: „Nem igaz. Nem minden gyerek csinál így!

A papám nem tett ilyet soha!” Mindezeket ferenczi sándor a gyermeki kegyetlenség és szeretetteljes azonosulás kettősségének,

  

kori mély trauma és „kakas” természete befolyásolhatta. Csaknem minden életrajzírója megemlítette személyiségének furcsa ellentmondását: értelmének egészen különleges szár nyalását és érzelmi életének 204 fogyatékosságát. neumann jános lelki alkatának másik á l t a l á b a n 14 sajátos megnyilvánulása: viszonya a halál6 hoz. Gyermekkorában gyakorta kérdezte: „Miért halnak meg az emberek?” S amikor a felnőttek Istenre hivatkoztak, ő nem szellemi 8 volt megelégedve a válasszal. Azt kérdezte: „Az Isten miért rendezte úgy, hogy az embe11 reknek meg kelljen halniuk?” Később megértette, hogy az emberek azért halnak meg, mert öregek és „elfáradtak”. Ekkor meg elborzadva azon morfondírozott, hogy: „Miért halnak meg a gyermekek?” Az egyik olvasmányában az angyalokról volt szó, és amikor felvilágosították, hogy ez csak mese, rémülvalamint a szorongás okozta fenyegetettség és a tőle való szabadulás útkeresési formái- ten kiáltozva tiltakozott: „Nem, nem, igenis vannak angyalok. Láttam egyet, aki halott nak példájaként értelmezte. gyermeket vitt fel az égbe!” Még meghatóbb A baromfiudvarban a tyúkok és a kakas az Isten és a bűnbüntetés közötti összefügközött látott nemi üzekedések látványa is gés kutatása: „Ó, ha van Isten, miért engedi, nyomot hagyott a kisfiúban. Például a csahogy állandóan megbotoljam és elessem?” ládtagok közül valaki idézte egyik mondáE gyermekkori feljegyzések már sejtetik az sát: „Apám a kakas.” Máskor meg: „Most kicsi vagyok és ezért még csirke. Ha nagyobb  éves gyermek rendkívüli személyiségét. Érett tudósként a racionalitás és az leszek, jérce lesz belőlem, és ha felnövök, emocionalitás szembekerülésekor mindig az kakassá változom.” Éppen ezért Ferenczi előbbi prioritását hangsúlyozta. l. strauss Sándor tanulmányának végső következteidézte mondását: „Az emberi életek feláldotése: „Mi szeretne tehát a kis Árpád lenni? zása elfogadható ellenértéke a technikai fejDíszkakas. A jércetársaság érdeklődésének büszke középpontja.” Utólag nem igazolható, lődésnek.” Katonai szakértőként is a győzelem szükséges fizetségének tartotta az hogy ferenczi e tanulmányát csak a neumann jancsi kapcsán szerzett ismeretei vagy emberi veszteségeket. A saját halálával történő szembesülése azonban szélsőséges általános tapasztalatai alapján írta. Terméreakciókat váltott ki belőle. szetesen a szellemileg korán érő neumann neumann jános páratlanul kivételes jános e gyermekkori kalandjáról és követtalentumának köszönhetően kora egyik legkezményeiről később mélyen hallgatott, sikeresebb tudósává vált. Szinte mindent ahogy szokás mondani: „elfojtotta” e készmegoldott, amihez hozzáfogott. Nyilatkotetéseit – nagyon sikeresen. Magam azonzataiban igyekezett visszafogottnak mutatban nem szabadulhatok a feltevéstől, hogy kozni, de azért érzékelhető géniusztudata: a nőkhöz, különösen a feleségeihez való „Mindenki helyett vagyok én” vagy „Mindenki későbbi viszonyát és a fivérei által is többén vagyok”. Véleményem szerint különleször felrótt érzelmi hidegségét e gyermek-

neumann

gyermek tudományos

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

ges sikeressége szinte azt az érzést kelthette benne, hogy ő nem is – vagy legalábbis csak az emberi életkor végső határa körül – halhat meg. A halálos megbetegedésekor tapasztalható, tőle szokatlan irracionális reakciókat ez magyarázhatja meg. Először el sem akarta hinni a szomorú tényt. Azután meg próbált tudomást nem venni végzetes bajáról.

Végül pedig teljesen összeomlott, mivel nem tudta az életnek ezt a borzasztó igazságtalanságát elfogadni. wigner jenő így emlékezett barátja utolsó napjaira: „Mikor neumann tudatára ébredt, hogy gyógyíthatatlan beteg, ráébredt arra is, hogy majd megszűnik létezni, így megszűnik gondolkodni is...

Szomorú volt látni reményét vesztve, szellemének összeomlását a sorssal való harcában, amely elkerülhetetlennek, de ugyanakkor elfogadhatatlannak tűnt számára.” Így érthető meg – a sok kortársa által hihetetlennek tartott, de legalábbis megkérdőjelezett – megtérése. Halála előtt visszatért gyermekkori istenhitéhez... neumann jános személyiségének a megbeszélésekor az úgynevezett morális faktor is említést érdemel. Általános értelmességének és lényegre törő logikai megközelítésének köszönhetően már az -as évek végén – később beigazolódó – helyzetelemzést adott a politikai élet alakulásáról.

Később szükségesnek tartotta a fasiszta náci Németország elleni háborút. ortvay rudolfnak írta: „Én nem hiszem, hogy az univerzális háború elkerülhető, és nem hiszem, hogy az az érvelés, hogy »nem szükséges«, és hogy »nem oldja meg az akut problémákat« eltalálná a kérdés lényegét. Az egész egy pathologikus folyamat és a kórképen belül a háború igenis egy plauizibilis továbbfejlődési stádium. Emocionálisan »szükséges« is – ha szabad a »szükséges« szót ebben az összefüggésben használni.” Ilyen meggondolásból vált az usa fegyveres potenciáljának javítását mindenek fölé helyező katonai szakértővé és tett meg maga is, tudósként, mindent ennek érdekében.

Előre látta a ii. világháború következményeit is: „az európai kontinens és szomszédságának a morális és intellektuális súlyát csökkenteni fogja” és „egy nagystílű usa-imperializmus kezdetét jelenti.” Ugyanakkor érdemes folytatni gondolatmenetét, mivel szerinte „Európa visszaesése a világra nézve... egy szörnyű kulturális mínuszt jelentene, ...és az usa ezt nem tudná teljesen pótolni”. neumann jánosról sokáig – az úgy nevezett „átkos” korszak  éve alatt – azért nem illett beszélni, vagy csak bizonyos óvatossággal volt ezt szabad tenni, mivel ő az „ellenséges” amerikai hadvezetés egyik tanácsadó kulcsfigurájának számított. S valóban – a rendelkezésre álló adatok alapján – ő tényleg a héják közé tartozott, mivel így tudta leginkább új hazájának az érdekeit szolgálni. Hezitálás nélkül vett részt az atombomba előállítását célzó manhattan-programban, mivel logikai levezetésének eredménye szerint így gyorsabban és sokkal kisebb emberáldozattal nyerhető meg a háború. Sőt a ii. világháború után, a hidegháború kezdetekor – tisztában lévén a Szovjetunió atombomba-programjával – ő a preventív atomcsapás lehetősége mellett érvelt. Szerinte ezzel a nukleáris elrettentéssel kivédhető lett volna a Szovjetunió nukleáris felfegyverkezése és a hidegháború hosszú időszaka.

Ugyanakkor, amikor a koreai háború alatt macarthur tábornagy Kína legyőzését kínai területen történő hadműveletekkel kívánta elérni, neumann ez ellen volt. Szimulációs számításai szerint a nyereség nem lett volna arányban a veszteségekkel. Ezáltal tulajdonképpen a iii. világháború megelőzéséhez járult hozzá. Az oppenheimer-perben

– teller edével szemben, pedig ő a magyar származású tudós baráti köréhez tartozott és ez oppenheimerről nem volt elmondható – a vádlott mellett tanúskodott, mivel ezt kívánta meggyőződése.

Végül foglalkozzunk származásával.

Magyarországon született magyar állampolgárként, így anyanyelve is a magyar volt.

Az usa-ban otthon a feleségeivel magyarul beszélt. Halálos ágya mellé a pentagon vezetői kémelhárító tiszteket állíttattak, nehogy lázálmában kifecsegjen katonai titkokat. Delíriumos állapotában valóban félrebeszélt, de ebből a tisztek semmit sem értettek. Ugyanis magyarul beszélt... Gyermekkorát Magyarországon töltötte és itt járt gimnáziumba is.

Ekkor a magyar kultúrát szívta magába. Amikor az usa-ban társaságban kiderült magyar származása, a jelenlévők általában a híres, usa-ban dolgozó magyar színészeket emlegették, mint manapság gábor zsazsát...

Az egyik ilyen alkalommal jegyezte fel öccse neumann jános mondását: „Hát persze, nemcsak a nagy hollywoodi nevek, mint Lukács Pál vagy Bánky Vilma, hanem Liszt Ferenc és Semmelweis is, sőt a két Bolyai és a két Eötvös is magyar volt.” Az érettségi után,  éves korában külföldön folytatta egyetemi tanulmányait, noha azért itthon is járt egyetemre.

A meghatározó szakmai hatások azonban már a német tudomány részéről érték.  éves korában részlegesen,  éves korától kezdve pedig már véglegesen az Amerikai Egyesült Államokhoz kötötte életét. (Érdekes módon feleséget azonban mindkét alkalommal szülőhazájából hozott.)  évesen lett usa-állampolgár és új, választott hazájának elkötelezett hazafijává vált.

Rövid,  éves életéből tehát az első  év egyértelműen Magyarországhoz kötődött, a következő  év Németországé. Ekkor  éves kétlakiság következik. Végül életének utolsó  évét az Amerikai Egyesült Államokban élte le. Így neumann jánost magyar születésű, magyar és német iskolázottságú, amerikai tudósnak tekinthetjük.

A nemzeti származáson túl még kitérek kulturális-vallási eredetére. neumann jános Galíciából és Csehországból származó zsidók leszármazottja. Inkább a kulturális tradíciót, mint a vallási gyökereket kell azonban hangsúlyozni. neumann jános csak tizenéves korában, a fasori evangélikus gimnáziumba történt felvétele után szembesült családja zsidó származásával, addig nem is tudott róla. A neumann család ugyan ragaszkodott a zsidó tradíciókhoz (apja még nemessé ütése után sem magyarosította családnevüket és nem tértek át valamelyik keresztény vallásra, amelyek pedig a tudatosan vállalt asszimiláció legfőbb jelei voltak), de nem volt vallásos. A zsidó kultúra jótékony hatásait, tehát a tudás tiszteletét és a gazdagság fontosságának a tudatát azonban nagyon is szem előtt tartották a neumann családban.

S erről neumann jános sohasem feledkezett meg. Fiatalkorától kezdve tisztában volt géniuszságával, amit tudósként és tanácsadóként folyamatosan bizonyított. Ugyanakkor megkérte ennek az árát, élete végén jövedelme meghaladta az Egyesült Államok elnökéét. neumann jánost foglalkoztatta a tudomány jövője és az emberiség sorsa.

Egyik híres, magyarra is lefordított tanulmányának a címe ennek alapján érthető meg: Túlélhetjük-e a technikát? Ebből csak két megállapítását ragadom ki. Az egyik: „A fejlődés ellen nincs gyógymód." A másik, a nagy kérdés: „Alkalmazkodni tudunk-e a szükséges gyorsasággal?” Erre – szerinte – nincs kész recept, csak az ehhez szükséges olyan emberi tulajdonságokban reménykedhetünk, amelyek a türelem, a rugalmasság és az intelligencia.

Czei zel End re

  

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

Tengerre Magyar! a é s

1985 és 1987 között fa nándor és gál józsef a szent jupát nevű vitorlással ha józta körül a földet

n a g y

v i z e k

m a g y a r

u t a z ó i

f e l f e d e z ő i

A honfoglaláskor hazánk tengerpart nélküli, szárazföldi országként alakult meg. -ben, a Horvát Királyságnak a magyar korona fennhatósága alá kerülésével az ország tengerparthoz jutott. A part előtti számtalan sziget és a part egyes szakaszai a Velencei Köztársaság részét képezték. A velencei, majd később a török hajóhad uralta az Adriai-tengert. Azt leszámítva, hogy az első Magyarország térkép – lázár nevű szerző -ban kiadott munkája – az Adriai-tengerben, a magyar partoknál egy szép vitorlás hajót ábrázol, nem nagyon tudunk korai magyar tengerhajózásról. A török kiűzése után a tengeri hajózás súlypontja, Amerika felfedezésének nyomán, az Atlanti-óceán partvidékére került. A hajózás kérdése, a gazdasági fejlődés részeként csak a reformkorban került a figyelem középpontjába. Ekkor is a kereskedelem fejlődését segítő tényezőként a folyami és a balatoni hajózás fejlesztéséről volt szó. Kossuth . évi, ismert felszólítása, a „Tengerre magyar!” is az ipar és a kereske-

delem fejlesztését szolgálta, nem pedig új területek megismerését és megszerzését.

A nagy földrajzi felfedezések és a gyarmatosítás menetéből hazánk, földrajzi helyzete és történelme miatt kimaradt. Mindössze egy-egy magyar vett részt – más országok alkalmazásában – néhány új, ismeretlen partszakasz feltárásában.

ÓCEÁNI KALANDOROK BUDAI PARMENIUS ISTVÁN, KONCSÁG NÁNDOR budai parmenius istván (kiről is korábbi lapszámunkban más vetületben már esett szó – a szerk.) több protestáns egyetemen tanulhatott. -ben Oxfordba érkezett.

A következő évben latin nyelvű verset írt az Amerikába expedíciót tervező humphrey gilberthez. -ban, az expedíció krónikásaként ő is résztvett gilbert felfedezőútján.

A négy hajóból álló egység elérte újfundland partjait. parmenius augusztus -án latin nyelvű verses beszámolót írt az útról

  

magyar

19

tenger hajó

10

monarchia

5

expedíció

föld

2

9

4

parmenius4 kereskedelmi

i n t e r p r e s s

3

m a g a z i n

és a felfedezett partszakasz természeti viszonyairól. Beszámolója szerencsésen eljutott Angliába, de az a hajó, amelyen ő utazott, a part közeli Sable-szigetnél elsüllyedt.

A százfőnyi személyzetből csak néhányan menekültek meg, budai parmenius istván is odaveszett. A feltárt területről készített verses leírásával viszont beírta nevét a felfedezések történetébe. Az expedíció négyszázadik évfordulóján a kanadai kormány újfundland saint john’s településén emléktáblát állított „az újvilág első költőjének” az emlékére.

A Varasdon született koncság nándor, a jézus társaság (a Jezsuita rend) tagjaként trencsénben missziós szolgálatra jelentkezett. A rend -ban az Új-Spanyolországi Alkirályságba (a mai Kalifornia, Mexikó területére) küldte. Beutazta és térképezte a terület északi részét, missziós telepeknek helyet keresve. -ban végighajózott a Kaliforniai-öblön. Ezen útján tapasztalta, hogy a térképeken szigetként jelölt terület félsziget. A spanyol királynak küldött, térkép elkísért jelentése alapján vii. ferdinánd a következő évben rendeletben rögzítette, hogy Kalifornia nem egy sziget, hanem szárazföld.

tanulmányozta. Szintén a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztési lehetőségeinek a felmérését hangsúlyozva járta végig Dél-Ázsia kikötőit – között az i. ferenc józsef nevűhadi hajó. A hajó orvosa bozóky dezső (–) -ben kétkötetes könyvben (Két év Kelet Ázsiában) számolt be a hajóútról.

A néhány egyéni utazó mellett a magyar állam csak a kiegyezés után kapcsolódott be a Föld még ismeretlen részeinek feltárásába.

Az Osztrák–Magyar Monarchia -ben expedíciót indított az Északi-Jeges tenger területére, az Északkeleti átjáró felkutatására.

Az expedíciót az Osztrák Földrajzi Társaság elnöke, johann wilczek gróf kezdeményezte.

A kormány mellett magánszemélyek, így a kezdeményező wilczek és zichy ödön gróf fedezte a kutatóút költségeit. zichy jelentős hozzájárulásáról a mai osztrák irodalom teljesen elfeledkezett.

Az expedíció részére a sarki körülményeknek megfelelő hajót építettek Németországban, bremerhavenben. A  tonnás,  lóerős gőzgéppel felszerelt, , méter hoszszú vitorlás hajót egy korábbi osztrák tengernagy után tegetthoffnak nevezték el.

Az expedíció  fővel . június -án hajózott ki bréma kikötőjéből. A hajó egyetlen magyar utasa kepes gyula (–) JEGES EXPEDÍCIÓ SEMSEY GUSZTÁV, hajóorvos volt.

KEPES GYULA, LEIDENFROST GYULA A hajó már augusztusban, novaja zemlja A Bach-korszak vége felé a Habsburg Biroda- északi végétől nem messze befagyott a sarki lom egy késői, világkörüli tudományos expe- jégbe. Egy teljes évig, . augusztus -ig díciót szervezett. A hajó neve után novara sodródott észak felé a jéggel. Ekkor egy expedíciónak nevezett kutatóúton nem eddig ismeretlen szárazföld partjait pillantota tudományos expedíció, hanem a hajó sze- ták meg, amelyet a Monarchia uralkodójáról mélyzetének tagjaként négy magyar is részt ferenc józsef-földnek nevezték el. vett. A hajó első tisztje, orvosa és két kadétja A hajón már korábban, augusztus -án (hadapródja) volt magyar. A  tonnás megemlékeztek az uralkodó születésnapjáról. vitorlás, – során,  nap alatt A közeli születésnapi megemlékezés is hozzáhajózta körül a Földet. járulhatott ahhoz, hogy az uralkodót válaszAz egyik hadapród, semsey gusztáv szák névadóként. A kutatók csak a követ(–) később, -ben, a fundsberg kező év tavaszán járták be és térképezték az nevű hajó parancsnokaként indiában és ismeretlen terület egy részét. A két nagyobb ceylonban (ma Srí Lanka) a kereskedelmi szigetet az út kezdeményezője és legfőbb kapcsolatok kiépítésének a lehetőségeit támogatója után wilczek- és zichy-földnek

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

nevezték el. A wilczek-föld egy, a tengerből meredek jelként kiemelkedő déli csücskének a pest-fok nevet adták. A szigetek bejárása során májusban az olvadó jég egyik jégtáblája felszakította a hajó oldalát. Az oldalára dőlt hajót az expedíció tagjai elhagyták és a csónakokat a jégen vontatva indultak dél felé. Augusztusban elérték a nyílt vízfelszínt, és innen csónakkal haladtak tovább. A novaja zemlja partjainál egy orosz halászhajó felvette őket a fedélzetére, és behajózott velük a norvégiai vardö kikötőjébe.

Hazatérve meglepve hallották, hogy . november -én Buda, Pest és Óbuda egyesüléséből új város született, Budapest néven. Azaz amikor a Pest~fokot elnevezték, Pest már az egyesített város része volt. Ezért utólag módosították a nevet Budapestfokra.

A wilczek-föld (Zemlja Wilczek) és a budapest-fok még ma is megtalálható a térképeken. A zichy-föld nevét, a szigetek környékét feltáró angolok azonban graham bell-szigetre változtatták.

A szárazföldek partvonalainak és a szárazföldek belső területeinek a megismerése után az érdeklődés a tengerek mélységeinek és élővilágának a feltárására irányult. -ben Ausztria és Olaszország megállapodást kötött az Adriai-tenger közös kutatására. A hír hallatán hazánkban is megalakult – polgári kezdeményezésként – a Magyar Adria Egyesület. Az egyesület folyóiratában, a tenger című kiadványban tette közzé a tengerkutatással kapcsolatos híreket. Az olasz– osztrák kutatások a Monarchia hadiflottájának najade nevű hajójával folytak. A magyar egyesület elérte, hogy ők is használhassák a hajót kutatásaikhoz. Az engedély azonban kikötötte, csak olyan területen használhatják

a hajót, ahol az olasz–osztrák expedíció nem kutat és csak abban az időben, amikor nekik nincs rá szükségük. Az engedély alapján, a magyar kutatók, az olasz–osztrák tervben nem szereplő quarnero (ma Kvarneriç) szigetvilág feltárását jelölték ki feladatul. ban és -ben három-háromhetes tanulmányutat szerveztek a területre. Az expedíció vezetője leidenfrost gyula (–) biológus volt. A háború miatt az utak megszakadtak és a tudományos munka eredményét is csak részben publikálták.

FÖLD KÖRÜLI UTAK KOMPOITHY TIVADAR, FA NÁNDOR A tenger csodálatos és veszélyes világa – nem az Új föld keresése, csak a kaland izgalma – sok honfitársunk vágyát többször is felkeltette, és napjainkban is felkelti.

A kalandkereső magyar tengerjárók közül néhányat meg kell említenünk. A kiegyezést követően végezte el a fiumei tengerészeti akadémiát kompolthy tivadar. Tanulmányait befejezve azonnal világ körüli útra indult.

Négy évig járta a tengereket, hazatérve újságíró lett Veszprémben. Utazási élményeiről több könyvben számolt be: tengeren és szárazföldön, , dalok a tengerről, , amerikában, . Fia kompolthy jób örökölte tenger iránti szeretetét, kalandvágyát, de írói hajlamait is. Ő is tengerésztisztnek tanult, és a bizonyítvány elnyerése után ő is körbehajózta a Földet. Hazatérve a Monarchia kereskedelmi hajóin dolgozott, később már kapitányként. Ő volt a Monarchia egyetlen magyar tisztje, aki kétszer körbehajózta a Földet.

Türelmetlen természete nem hagyta nyugodni, -ben kínai szolgálatba állt és

megszervezte a jangcén a postahajó szolgálatot. Kínai élményeit – apjához hasonlóan – könyvben és számos cikkben tette közzé. festetics rudolf gróf – és –  között, bejárta a mérsékelt és forró égöv összes tengereit. Mindkét útját az őt elkísérő, amerikai, milliomos feleségei finanszírozták. Útjairól ő is több, a túlzó kalandok miatt csak kritikával olvasható könyvekben számolt be (Emberevők között, ). A szocialista korszak vége felé – között, fa nándor és gál józsef a szent jupát nevű kis vitorlással hajózta körül a Földet. Napjainkban pedig már viszonylag gyakran vesznek részt magyar hajók a különböző föld körüli versenyeken.

RUDOLF A VILÁGTENGEREKEN...

Nem tartozik a tengerek magyar felfedezéseinek történetébe, de tengerhez kötődő története miatt meg kell emlékeznünk egy regényről is. . január -án rudolf trónörökös kedvesével együtt öngyilkosságot követett el mayerlingben. A magyarokat kedvelő trónörökös szerelmi kettős öngyilkosságát a magyar közvélemény nem hitte el. A noszty fiú esetéhez hasonló történet keringett országszerte. Eszerint a temetés csak álca volt, a szerelmesek elmenekültek a haragvó apa és feleség elől, és egy hajón kalandoznak a világtengereken. A suttogó pletykát felhasználva abonyi árpád, majdnem két évtizeddel később három vitéz magyar baka meg egy káplár kalandjai címen regényt írt. A regény szerint a trónörökös és kedvese még ekkor is néhány hű emberével, a világtengereket járta és az ő hajójával kerültek a magyar bakák kalandjaik színhelyére, Afrikába.

Pa pp-Vá ry Ád á m

  

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

A szkafander születése a v a g y  

m i r e

k é p t e l e n

k i l o m é t e r

t e s t ü n k

m a g a s b a n

Mire kell az űrhajósoknak a szkafander? Miért van szükség erre a nehézkes öltözékre, sokszor még az űrhajóban is, ahol megteremtették az élethez és a munkához szükséges feltételeket? A válasz megadásához előbb föl kell elevenítenünk néhány fizikai alapismeretet.

l. gordon cooper jr. mercury űrruhájában 1963 © nasa.gov

A légnyomás a Föld felszínétől mért magassággal arányosan csökken. A tenger szintjén megállapodás szerint a légköri nyomást éppen  atmoszférának vesszük. A levegő ekkor egy üvegcsőben  milliméter magasságra képes feltolni egy higanyoszlopot. Ez a nyomás  kilométer magasságban már az ötödére,  kilométer magasban pedig az ezredrészére csökken. Az űrhajók szokásos keringési magasságában a légköri nyomás mindössze egy milliárdod része a földfelszínen mérhetőnek.

nem a levegő ritkul, hanem a légnyomás csökken Az ember nyugalmi állapotban mintegy  liter levegőt fogyaszt óránként. A levegő  százalék oxigént tartalmaz, és ez az arány gyakorlatilag minden magasságban állandó, így az oxigénre a légköri nyomás egyötöde jut, ami a Föld felszínén  higanymillimétert (Hgmm) jelent. Ezt nevezik az oxigén részleges nyomásának, s szervezetünk a törzsfejlődés évmilliói során pontosan ilyen nyomású oxigénhez szokott hozzá. A magasság növekedésével azonban

  

világűr

4

oxigén nyomás

4

8

űrhajós

i n t e r p r e s s

8

m a g a z i n

csökken a nyomás, és ezzel együtt az oxigén részleges nyomása is. Bekövetkezik az oxigénhiány! Hogy megkapjuk a szükséges mennyiségű oxigént, gyakrabban és mélyebben lélegzünk. Ha pedig az oxigén még így is kevés, ez eszméletvesztéshez vezet s néhány perc alatt beáll a fulladás.

Az oxigénhiány mellett vannak más tényezők is, amelyek nehezítik, vagy éppen lehetetlenné teszik, hogy nyomáscsökkenés esetén életben maradjunk. Ha például a légköri – azaz a külső – nyomás olyan szintre csökken, ami – kilométeres magasságnak felel meg, a szövetekben addig oldott állapotban levő nitrogén kiválik, és a keletkező gázbuborékok megakadályozhatják legfontosabb szerveink vérellátását, nem is beszélve a fájdalomról, amit a buborékok az idegvégződésekbe gyakorolt mechanikai nyomással okoznak. Sőt nagy magasságokban valósággal felforr a szervezet. A szövetekben található víz például  Hgmm nyomáson, (ami , kilométeres magasságnak felel meg) forrásnak indul normál testhőmérsékleten.

A légszomj megakadályozására a belélegzett levegőhöz annyi oxigént adagolnak, hogy a részleges nyomás elérje az ember számára szükséges  Hgmm-t.  kilométer magasságban azonban – ahol a légnyomás mindössze egyötöd atmoszféra ( Hgmm) – már tiszta oxigénnel sem lehet ezt biztosítani;  kilométer magasban pedig a tiszta oxigént belélegző ember is  másodperc alatt elveszíti eszméletét.

Az ember körül tehát az adott magasság légköri nyomásánál nagyobb nyomású közeget kell teremteni. Ez a szkafander egyik legfőbb feladata. Hermetikusan elzárja az embert környezetétől, belsejében pedig olyan mesterséges légkör uralkodik, amely az ember számára éppen a megfelelő nyomást és gázösszetételt biztosítja. A szkafander belsejében uralkodó nyomásnak azonban nem szabad túl nagynak lennie, mert az űrruha olyan merevvé válhat, mint a gépkocsi gumiabroncsa, és mozdulni is alig lehet benne.

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

Számos bonyolult tudományos és technikai problémát kellett megoldani, amíg elkészültek napjaink űrruhái, és a nyílt világűrben való munkához hordott szkafanderek. Például megfelelő mikroklímát kellett teremteni a szkafanderben, de meg kellett óvni az űrhajóst a világűr vákuumától és a forró napsugaraktól is. Az emberi test által leadott hőelvezetése a világűr körülményei között nem is olyan könnyű. Végül biztosítani kell az űrhajósok szabad mozgását és munkavégző képességét, amit a túlnyomásos szkafander merevsége erősen korlátoz. Az sem elhanyagolható szempont, hogy könnyen lehessen felölteni és hordani a szkafandert, sőt át lehessen állítani különböző magasságú űrhajósok méretére, szükség esetén meg lehessen javítani, vagy egyes elemeit ki lehessen cserélni.

egyik oldalon gyilkos hő, a másikon dermesztő hideg A szkafander belsejében az úgynevezett autonóm létfenntartási rendszer gondoskodik a megfelelő nyomásról, gázösszetételről, az anyagcseretermékek eltávolításáról, valamint a szükséges nedvesség és hőmérséklet fenntartásáról.

Különösen nehéz feladat a hőegyensúly fenntartása. A szkafander olyan, mint a termosz: megőrzi a meleget, mert az űrhajós teste és a világűr között nem megy végbe hőcsere. A világűrben nincs levegő, nincs tehát jelen az a közeg, amely a Földön elvezeti testünkből a fölösleges hőt! A súlytalanság állapotában a szkafander mesterséges atmoszférája is mozdulatlan, nincs légáramlás az űrruha belsejében, mert a felmelegedett levegő nem száll föl, hiába lesz kisebb a fajsúlya. Az egyetlen megoldás tehát a hőkisugárzás. Itt viszont figyelembe

kell venni, hogy az űrhajós hol napsütéses zónában dolgozik (ahol szkafandere minden négyzetméterére óránként körülbelül  kilokalória hőmennyiség jut), hol pedig árnyékban, ahol a világűr dermesztő hidegének van kitéve. Ezért a szkafandert érő, illetve a szkafanderből távozó hőáramlatok rendkívül erősek és ingadozók lehetnek. Hogy az említett jelenségeket megakadályozzák, többrétegű, különleges hőszigetelő anyaggal vonják be a szkafander alapszövetét.

De a szkafander készítésére alkalmas anyagoknak a túlzott lehűlés ellen is védeniük kell. Tetézi még a problémákat, hogy a szkafander lágy részeit rugalmas anyagokból kell kialakítani, ezek viszont nehezebben tűrik a hirtelen hőmérséklet-változásokat A szkafander belsejében állandó szellőztetéssel tartható fenn legegyszerűbben a szükséges gázösszetétel. Az elhasznált – és a környezetbe kiengedett – gáz helyett folyamatosan friss gázkeveréket kell befújni.

Ezt a nyílt típusú rendszert – amely egyben a legegyszerűbb módon teszi lehetővé

az emberi test által termelt hő, nedvesség, szén-dioxid és káros melléktermékek eltávolítását – általában a nagy magasságú repüléseknél alkalmazzák. Ebben az esetben ugyanis fellehet használni a szellőztetéshez a környezetből vett, oxigénnel dúsított levegőt. Az űrhajós szkafander esetében azonban ez a megoldás túlságosan drága lenne, hiszen a világűrben nincs levegő, tehát a szellőztetéshez szükséges gázkeveréket is a Földről kellene felvinni az űrhajóban.

Ennek ellenére nyílt rendszerű szkafanderben tette meg első űrsétáját alekszej leonov, és az amerikai gemini programban is hasonló öltözéket viseltek az űrhajósok. De ezekben az esetekben csak kis időt töltöttek az űrhajón kívül, így megengedhetők voltak a többletköltségek.

Napjaink űrhajósszkafanderei úgynevezett regenerációs rendszerűek: zárt rendszerben kering bennük a gáz, s a létfenntartó berendezések nem az egész gázkeveréket frissítik fel, hanem csak egyes összetevőit, amelyek az emberi anyagcsere folyamán

elhasználódnak vagy megváltoznak. Felfrissítés után így ismét belélegezhető lesz az oxigénnel dúsított gázkeverék.

A szkafander mikroklímája különleges gondot okozott a tervezőknek. Már viszonylag kis hőtöbblet (óránként  kilokalória) esetén is egy óra alatt  Celsius-fokkal emelkedik egy  kg súlyú ember hőmérséklete, ezt pedig a munkaképesség elvesztése követi.

A test melegét kétféleképpen lehet elvezetni a létfenntartó rendszer hűtőberendezéséhez. Kézenfekvőnek tűnik a belső léghűtés, csak az a baj, hogy az emberi test erőteljes verejtékkiválasztással adja le fölösleges hőjét, ez pedig kellemetlenséget okoz.

Ráadásul ahhoz, hogy a megerőltető munkát végző űrhajós testéből elvezessék a hőfelesleget, percenként - liter gázt kellene keresztüláramoltatni a szkafanderen. Technikailag az a probléma, hogy ehhez több száz watt teljesítményű ventilátorra lenne szükség, amely igen sok áramot fogyasztana, de az sem közömbös, hogy a szkafanderben valóságos orkán tombolna szüntelenül.

az űrsiklókon használatos mentő szkafander

ed white végrehajtja az első amerikai űrsétát

buzz aldrin a holdon

  

légköri

5

szkafander

levegő nyomás

Marad tehát a vízhűtés, mint az egyetlen lehetséges módja annak, hogy erőteljes munkavégzéskor is fenntartsák a szkafanderben a megfelelő hőmérsékleti viszonyokat. Ahhoz, hogy óránként – kilokalória hőt vezessenek el, általában percenként ,– liter vízre és körülbelül  méter hosszúságú csőhálózatra van szükség. A víz megfelelő áramlásának biztosításához viszont néhány watt teljesítményű motor is tökéletesen elegendő.

19 6

8

hőmérséklet

i n t e r p r e s s

5

m a g a z i n

mesterséges ízületek, csuklók és mellszekrények A szkafander sajátos módon korlátozza a mozdulatokat. Lágy külső burkolata a belső túlnyomás hatására mindig arra törekszik, hogy hengerformát – de legalábbis forgástest alakot – öltsön, és kiegyenesedjen. Ha be akarjuk hajlítani valamelyik részét – mondjuk az ujját vagy a nadrág szárát – ez nem is megy olyan könnyen.

Minél nagyobb a szkafander belsejében uralkodó nyomás, annál nehezebb ez az egyszerű művelet. A test mozgásképességének megőrzése érdekében a legfontosabb csuklópontoknál – a váll, a könyök, a térdízületeinél, a kéz ujjainál stb. – légmentesen záró forgatható csatlakozást alkalmaznak. Ezeknek a forgó csuklóknak a szerkezete többféle lehet, a mozgás jellegétől függően. Több ízületnél csapágyakat is alkalmaznak (például a váll és a csuklóízületnél).

Az űrhajósszkafanderek három nagy csoportra oszthatók: ) mentő szkafanderek, amelyek a kabin sérülésekor vagy abban az esetben védik az űrhajóst, ha a kabinban levő gáz tulajdonságai jelentősen eltérnek a normálistól; ) olyan szkafanderek, amelyek a nyílt világűrben, az űrhajó felületén vagy az űrhajó közelében végzett munka során viselhetők; ) égitestek felszínén végzett munkához tervezett szkafanderek.

A vosztok űrhajókon használt első űrszkafandereket még egyértelműen mentő típusúra tervezték. Alkalmasak voltak arra, hogy

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

megóvják az űrhajóst, ha megsérül a kabin és megszökik a levegő, ha a fellövés utolsó szakaszában hirtelen katapultálnia kell, valamint akkor, ha a katapultálás után az űrhajós a tengerbe zuhan. Ezzel magyarázható egyébként, hogy az első űrszkafanderek meglehetősen bonyolult és ormótlan öltözékek voltak.

Néhány napnál nem hosszabb űrutazások idején az űrhajósok állandóan viselték a szkafandert, ami számos újabb követelményt támasztott az öltözékkel szemben. Úgy kellett megtervezni, hogy a tetőtől-talpig beöltözött kozmonauta kezelni tudja az űrhajó valamennyi műszerét, tudjon enni, inni és használhassa az anyagcseretermékek eltávolítására szolgáló berendezést.

Később – különösen a szojuz űrhajók repülései során – az űrhajósok már csak akkor vették fel a szkafandert, ha veszélyes műveletre került sor; például, amikor az űrhajó Föld körüli pályára állt, amikor dokkolt, vagy a földre szállás megkezdésekor, és természetesen akkor, ha az űrhajósok kilép-

M A R S - S Z K A F A N D E R

   

B iz to n s ág é s ké ny e le m. Enne k a ké t kr ité r iumnak kell meg felelni e a j övőben a Ma r s on h as z n ál t ű r r uh á knak. G e or ge Bus h e lnök új, a Mar s m eghód í tá s át i s felvá zoló ű rprog ramj a Ú j űr r uh ák te r v e zé s é re ös ztönzi a kut atókat . Új kihívá s t j elent a Mar s. Annak felszí ni gra v it ác ió ja a H o l don mé r he tőne k több mint ké t s ze re s e, tehát az Apollo-mi s szi ók szka fa nde re ige n me gne he zíte né a fe ls zíni te v é ke nys é ge t . A Ma s s achus ett si Technológ i a i I ntézetbe n D av a N e w m an é s né hány kut atót ár s a olyan űr ruháva l kí s érleteznek , a mi a rend k í vü l v é ko ny mar s i l égkör nyomás át e gy ige n s zűk r uháv al próbálj a k i egyenlí teni a szüks ég e s e gy atmo s z fé r á r a. A mar s i űröltöze t , has onlóan az edd i gi szka fa nd erekhez, több réteg bő l ál l n a. M in de n küls ő ré te g ny omás t gy akorol a b e ls őre, s í g y próbá lj á k elérni a megfelelő v é gs ő ny o más t. Egy, mé g tov ább i fe jle s zté s re v áró spra y hi va tott a z űrruha leg k ü ls ő rétegé n e k l é tre h o zás ár a. Mie lőt t az űr hajós kilé p az űr ha j ó le szá llóegys égéből, be kell permete z n ie r uh áját a s p r ay s e gít s é gé v e l. A z új ré te g akad á lyozná meg az ű rruha munka közbeni káro s o dás át . E gy e lőre több dolog ké rdé s e s . Eddig n em si kerü lt meg old a ni , hogy a ruha ny o más a a te s t minde n p ontján te lje s e n azonos le gyen. Kérd é s e s tová bbá a mozg á s könyny e ds é ge , E gy ré s zt a kis gr av it áció miat t t alán é rdeme s volna nag yobb tömeg ű űrruhát gy ár t an i. M ásré s zt e gy te s the z fe s zülő űrdre s s zb e n va j on, hog y tud nának d olg ozni az ű rha jó s o k , h o gy l e he tne b e nne ké ny e lme s e n le hajolni, é s ezt a ruha hog y bí rná ?

tek a világűrbe. A mentőszkafandernek az a rendeltetése, hogy kényelmesen lehessen vele dolgozni a hermetikusan zárt kabinban, tehát csak veszélyhelyzetben fúvódik fel. Abban a szkafanderben viszont, amelyet az űrhajós a nyílt világűrben használ, jelentős túlnyomás uralkodik.

A szojuz típusú űrhajókból és a szaljut űrállomásból álló űrkomplexumok számára két különböző típusú szkafandert dolgoztak ki. Mentőszkafanderként egy nagyon könnyű, puha öltözéket használtak, amelyet testre szabottan készítettek el minden egyes űrhajós számára. Ez tulajdonképpen lágy anyagból készített, sisakkal összekapcsolt, hermetikusan zárt kezeslábas, amelynek az arcot takaró sisakrésze hátrahajtható.

A szkafander súlya egyébként nem haladja meg a – kilogrammot, minthogy külső rétege nagy szakítószilárdságú szintetikus szövetből készült. A mentőszkafander belső szellőztetéséhez az űrhajó fedélzeti rendszerében megtisztított levegőt használják.

Ha az űrhajó kabinjának légszigetelése megsérül, akkor az űrhajó fedélzeti rendszerével oldható meg a szkafanderen belüli megfelelő nyomás létrehozása, az oxigén befújása, valamint a szén-dioxid, a nedvesség és a hő eltávolítása.

A szaljut– állomásokon a világűrbe való kilépéshez alapvetően új típusú űröltözéket használtak. Ez az úgynevezett fél-merev szkafander, amelynek egyik legjellegzetesebb, más űröltözékektől lényegesen eltérő része egy merev, fémből készült mellvért. A mellvért egységes összefüggő rendszert alkot a sisakkal és a hátoldalán elhelyezett létfenntartási rendszer tartályával.

Ezt az űrruhát nem húzza magára az űrhajós, hanem belebújik, méghozzá a mellvért hátára szerelt szekrényen át.

A működőképes fél-merev szkafander súlya kisebb, mint a felfújt puha szkafanderé, és a szaljut– váltakozó legénysége mindig az űrállomáson hagyta használat után.

Az űrhajósok mozgásának megkönnyítésére

csapágyakkal és forgó csuklókkal látták el az űrruha ízületi részeit. A karokat és a lábakat borító puha nyúlványokat hevederek segítségével minden egyes űrhajós a saját méretére beszabályozhatja. Az űrruhához tartozó kesztyűk levehetők.

A szkafander zárt regenerációs létfenntartási rendszerében több egység található.

Ilyen például az oxigénbefúvó, a szellőztető és a szkafanderben levő gáz összetételét, a hőmérsékletet szabályozó egység, valamint az elektromos berendezések egysége és a kapcsolatteremtő rádiókészülék.

A szkafanderen belül vízhűtést alkalmaznak. Amikor az űrhajós először egy hálószerű anyagból készült kezeslábast ölt magára, voltaképpen egy frizsidert vesz fel, mert a kezeslábasban futó kis csövekben kering a hőkicserélő rendszer hűtővize.

Ma már megállapítható, hogy az új típusú szkafanderek létrehozása és sikeres kipróbálása a szaljut– űrállomás fedélzetén jelentős lépés volt a szkafanderek tervezésében.

G. Ji j i n: Űrd i va t

  

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

Denevérek a z

e m l ő s ö k

e v o l ú c i ó s

e g y i k

i z g a l m a s

k í s é r l e t e

Az emlősök egyik, fajban leggazdagabb, mégis az ember számára legrejtélyesebb csoportját alkotják. Minden ötödik emlősfaj a denevérek közül kerül ki, ám életmódjukról, fejlődéstörténetükről, változatos táplálkozási szokásaikról, sokféle érzékszervükről alig tudunk valamit. Múltjuk is rejtélyes: az első teljes denevércsontvázat az eocén korból (– millió év), a kivételes ősmaradványok lelőhelyének számító németországi messel olajpalából ismerjük. Ez az ősdenevér már tökéletesen repült: aktív, csapkodó szárnyaival, ujjai között feszülő bőrredőivel megszólalásig hasonlított a mai denevérekre. Kialakulásuk tehát ma is rejtély, és jövőjük is az: az emlősök legizgalmasabb evolúciós kísérleteinek számítanak – erre a meglepő felfedezésre jutottak a kutatók.

n í l u s i r e p ü lő k u t ya rousettus ægyptiacus © nationalgeographic.com

  

denevérek

12

emlősök repülés

5

9

evolúció madarak

4

5

kutatók

7

elmélet természet

4

0

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

Napnyugta tájt az erdőben halk motozás és tücsökciripeléshez hasonló vékony, éles hang hallatszik: cickány indul éjjeli élelemszerző körútjára az avarban. A sötét és homályos környezetben az emberi fül számára még éppen hallható hangokat bocsát ki. Tapintása és gyengécske látása mellett a visszaverődő hanghullámok segítik a tájékozódásban.

Miután a félhomály átadja helyét a sötétségnek, fent az erdő lombkoronája is megelevenedik: feltűnnek az első denevérek. Kevesen gondolnánk, hogy e két, igencsak távoli rokonságban állónak tűnő emlős közös őse évtizmilliókkal ezelőtt, a földtörténeti középkor dinoszauruszok uralta erdeiben élt. Feltételezések szerint éjszakai életmódot élő, rovarevő kisemlősök voltak, melyek egy csoportja a földről a fák ágai közé költözött: ott kereste táplálékát, amiben vékony,   hertz feletti frekvenciatartományú hangjuk segítette őket. Majd a fán lakó életmód és az élelemforrásaik támasztotta evolúciós nyomás hatására átalakultak, s megjelent a denevérek őse.

emlősök apró, rejtőzködő és éjszakai életmódot választó, rovarzsákmányt ragadozó lények voltak. Fára költöző csoportjuk a nappali világosság hiányában nem a szaglás, tapintás vagy látás tökélyre vitelével, hanem egy új szervrendszer: a hangkibocsátó és felfogó echolokációs szerv evolúciójával lépett új utakra, az emlősök közül elsőként hódítva meg a levegőeget. Persze az egyes fajok elválaszthatatlanok egymástól, környezetüktől és prédaállataiktól. Egy finom háló rezdüléseiként érzik egymás apró változásait, életmódjuk, taktikájuk átalakulásait.

A denevérek akusztikus fegyverrendszere erre figyelemmel tökéletesedett. Az aktív hangradar (tehát az észlelő által kibocsátott nagyfrekvenciás hanghullám visszaverődéseinek érzékelése) mellett megjelent a paszszív hangradar is. Itt már az állat nem bocsát ki hanghullámokat (nehogy elárulja tartózkodási helyét), hanem kifinomult hallása HANGLOKÁTOROK és agyának precíz jelfeldolgozó képessége A klasszikus elmélet szerint egyenes út veze- révén elválasztja a környezet zajának háttetett a cirpelő őstől a hang visszaverődéréből a zsákmányra egyedül jellemző rezsen alapuló tájékozódást alkalmazó modern düléseket, és ez vezeti a célhoz, az éjszaka denevérek kifejlődéséhez. Sokáig úgy goncsöndjében nesztelenül repülő rovarokdolták, hogy ezt az evolúciós utat a valahoz. De ha azt gondolnánk, hogy a denevérek mennyi ősemlősre jellemző éjszakai életmód kizárólag a hangvisszaverődésre támaszkodtette lehetővé. A földtörténet középkorának nak rovarétrendjük megszerzésében, nagyot hajnalán, a triász időszakban megjelenő első tévednénk.

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

VÁLTOZATOK A dzsungelek még ma is sok megoldandó talányt és csodálatos élőlényt rejtő világának egyik csodája a közép- és dél-amerikai esőerdők lakója, a nektárevő virágdenevér (Glossophaga soricina). Ez a denevér szimbiózisban él egy fán élő broméliafajjal, amelynek virágai hosszú kocsányon ülnek. Virágzáskor egy hónapon keresztül minden éjjel csak egy virág nyílik, és ez az egyetlen virág adja azt a nektárt, amit a virágdenevér fogyaszt. Másnapra a nektár eltűnik, csak a virág pompázik tovább. Mégis, a denevér  százalékos biztonsággal találja meg azokat a virágokat, amelyek nektárt tartalmaznak, és sohasem száll a számára meddő virágra. Hogyan lehetséges ez? A virág illata semmiképpen nem vonz hatja a denevért, ugyanis fejletlen szaglással rendelkezik. A kutatók az echolokáció alapján nem találtak kulcsot a rejtélyhez. Egy szellemes ötlet vezetett el a megoldáshoz.

A max planck Madártani Kutató Központ egyik tudósa felvetette, hogy vizsgálják meg a virágokat ultraibolya fényben is. uv-fényben aztán felragyogott a megoldáshoz vezető út: a frissen kipattant szirmok csodálatosan pompáztak tehát csak akkor ragyog a virág uv-fényben, amikor nektárt tartalmaz, a többi virág szirma fakó. Meglepő következtetés adódott ebből: ez a denevérfaj látna az uv-fényben? A hipotézis megerősítésére szellemes kíséreltet terveztek a kutatók: olyan, az eredeti virághoz alakilag mindenben hasonlító művirágot készítettek, amelyek egy részébe uv-fényfor-

rást, míg más részébe csak nektárt helyeztek.

Ezután a kísérleti helyiséget elsötétítették és beengedték a denevért. A kutatók hipotézise megerősítést nyert: a denevér csak azon virágokhoz repült oda és próbált nektárt nyalogatni, amelyek uv-fényt bocsátottak ki.

A nektártartalmú, de uv-fényben sötét virágokra rá se hederített. A talány megoldódott: az éjszakai, igen nehéz repülési terepet kínáló őserdei környezetben ez a denevérfaj olyan koevolúcióra lépett virágszimbiótájával, ami a denevérek körében egyedülálló: echolokációs szerve az éjszakai repülésben távolfelderítő radarként segíti, majd a pontos beazonosítást látása végzi el. A táplálékért cserébe elvégzi a bromélia beporzását. Bár nem tudjuk, hogy ez a kifinomult állat-növény szimbiózis mikor és hogyan alakult ki, mindenesetre jó példa arra, hogy az evolúció miként talál új utakra.

Egy másik denevérfaj is letért a klasszikus, levegőben repülő rovarzsákmány utáni vadászat technológiájáról. Szintén esőerdei denevérről van szó, amely nem rovarok után repked az erdőben, hanem kevesebb energiát igénylő eljárás után nézett. Ez a denevér is éjszakai vadász – ő a halászdenevér.

Csöndben lóg egy faágon az esőerdei tavak, pocsolyák és pangó vizek fölött, hangradarjával pásztázva a csöndes vízfelszínt. Amint egy testméretéhez illő halfiók, vagy békaivadék túl közel merészkedik a vízfelszínhez és mozgása apró hullámokat indít el, denevérünk szárnyra kap. Hátsó lábait előrenyújtja,

és akár a halászsas, a vízfelszínt gereblyézve repül az óvatlan zsákmány felé. Csakhogy a halászsas erős csüdje és karmai acélbilincsként csattannak a zsákmány testén, míg denevérünk hátsó végtagjai ehhez gyengék.

Sem ki emelni, sem megfogni nem képesek piciny zsákmányát. Hogyan ragadja hát meg áldozatát? Sehogy. Hátsó végtagjainak ujjain a karmok apró dárdákká alakultak: a vízfelszínt gereblyéző hátsó lábakon tíz tűhegyes dárda meredezik előre és nyársalja fel az útjába eső halivadékot...

AZ AVARVADÁSZ Az új-zélandi őserdőkben másik denevérfaj él. A ragadozó emlősök közül elsőként hódította meg a távoli szigetet, ahol terített asztalt talált az avarban. Ez a denevérfaj mintha visszatérni látszana cickány ősei életmódjához. Táplálékát nem repülve, hanem az avarban keresi, ahol mászva kutat a rovarzsákmány után. Miután szárnyként szolgáló bőrredői igencsak megnehezítenék mozgását, azokat egy, a teste oldalán kialakult redőbe húzza össze – akár egy esernyőt a tokjába. Ez az érdekes életmód azonban meghökkentő feltételezéshez vezet. Megdőlni látszik louis dob belga paleontológus által még a xix. században kimondott, és azóta sokszorosan bizonyított és elfogadott tudományos tétel az evolúció visszafordíthatatlanságáról! Szerencsére nem kell a könyveket újraírni. Nem erről van szó. A denevér társas lény, tehát az új-zélandi avarvadász

  

A VÁJTFÜLŰ denevér sem egyedül vadászik. Esténként az új-zélandi erdők alját nem egy-egy portyázó denevér, hanem egy vadászkülönítmény foglalja el. A denevérek több tucat egyedből álló csapatokban kutatják át az avart. Ha esetleg egy-egy rovar, giliszta, lepke, pondró meg is ússza az egyik denevér állkapcsait, nincs biztonságban: az első állat mögött haladó többi állat biztos, hogy nem téveszti el. Az evolúció tehát egyáltalán nem ismétli önmagát, sőt! Egy új életmód van kialakulóban: a csapatban, csoportosan történő vadászat.

Ez új utakat nyithat ezen lények evolúciójában: feltételezi és igényli az együttműködést, a kommunikációt, azaz az intelligencia növekedését, a társas viselkedési formák bonyolódását, azaz a... ne folytassuk, ez már a fantázia birodalma. Térjünk vissza a denevérek kitűnő találmányaihoz.

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

Persze mindenki tudja, hogy a denevérek ultrahanggal tájékozódnak. Ám azt igen kevesen tudják, hogy a különböző frekvenciájú hangkibocsátás képessége a fajfejlődés lehetséges útját is jelzi. A queen mary college (University of London) kutatói megdöbbentő felfedezést tettek a nagyfülű patkósorrú denevér (Rhinolo phus philippinensis) tanulmányozása során, amely sulawesi (Indonézia) szigetén él. Az ott lakók régóta tudják, hogy ez a denevérfaj igen alakgazdag, és háromféle méretben fordul elő: kis-, közepes és nagyméretű. Sokáig a kutatók is azt gondolták, hogy e három alak ugyanahhoz a fajhoz tartozik, mígnem a három változat által kibocsátott hangokat megvizsgálták. Ekkor jött a megdöbbentő felfedezés: a nagy forma  kilohertzen, a közepes testméretű alak , kilohertzen, míg a kisméretű alak  kilohertzen bocsátja ki echolokációs hangjait. A dns-vizsgálatok megerősítették a kutatók feltételezését: a korábban egyetlen faj három alakcsoportjának tartott populációk önálló fajokhoz tartoznak. A fajképződéshez az eltérő táplálkozási stratégia vezetett: ami látható a  kilohertzen működő hangradarnak, az láthatatlan a másik kettőnek és így tovább. Ez az adaptáció mind össze néhány millió évvel ezelőtt alakult ki. Akkor még egyetlen faj élt; az, amely a kutatók feltételezése szerint a , kilohertzen működő hangradarral vadászott az indonéziai dzsungelben.

MI VOLT ELŐBB? HANGRADAR VAGY REPÜLÉS? A kérdés: mi volt előbb, a hangradar vagy a repülés képessége. A hangradar-pártiak szerint előbb alakult ki az echolokáció képessége, és csak később a repülés.

Elméletük szerint az ősdenevér kisméretű, erdei, éjjeli életmódú, rovarevő állat volt, amely valószínűleg ultrahanggal tájékozódott. Az ultrahang alkalmazása egyébként is jól ismert más kisemlősöknél. Ezen elmélet szerint ősdenevérünk egy faágon kapaszkodva mérte volna be a közeledő rovarzsákmányt, majd karjait kinyújtva kapta volna el azt. Ez a modell vezethetett el később ahhoz, hogy a hosszabb ujjú egyedek ügyesebben kapták el a rovart, majd képesek lettek ágról-ágra ugrálni, mely aztán a bőrredő kialakulását is segítette – míg végül kialakult a csapkodó szárnyú repülés. Az elméletet támadók szerint ily módon nem fejlődhettek volna ki a denevérek, mert ahhoz, hogy a hangradar működéséhez és a rovarzsákmány elkapásához szükséges energiát pótolják napi  órán át kellett volna vadászniuk... A repülős hipotézis védelmezői szerint az ősdenevér először a repülés képességét szerezte meg, mely kezdetben egyszerű siklórepülés volt az erdő fái közt, majd abból fejlődött ki a csapkodó szárnyú repülés. Ez jóval kevesebb energiát igényel, és megmagyarázza azt, hogy miként nyúlhattak meg a denevérek ujjai. Ráadásul a bőrredőt kifeszítő és meg nyúlt ujjak precíz kormányzást és fordulékonyságot, csapongást is lehetővé tettek. Az elmélet ellenzői szerint azonban ez igen valószínűtlen, ugyanis az ősdenevér éjszakai életmódú állat volt. Márpedig az igen valószínűtlen, hogy egy élőlény a sötétben levetné magát egy ágról anélkül, hogy tudná hol és miként fog leszállni. Ráadásul az ugrás végén hatékonyan kell csökkenteni a sebességét, különben az állat nekicsapódik az ágnak. Márpedig ilyen fékezőkészséggel az ősdenevér nem rendelkezett. Tehát ez az elmélet sem működik.

, khz  millió éve A legújabb elmélet kidolgozója, az aberdeen-i Egyetem zoológusa, john speakman aztán tiszta vizet öntött a pohárba.

A kezdetekhez nyúlt vissza, és nem pusztán egy nagyon érdekes csoport fejlődését kívánta kinyomozni, hanem az akkori őskörnyezetet a maga teljességében (már amenynyire ez lehetséges – millió év távlatából) kívánta megérteni. Jó nyomon indult el, mert az élővilág markáns változásokon ment át az idő tájt. Akkor vette kezdetét a zárvatermő növények diadalútja. Márpedig a zárvatermők rengeteg gyümölcsöt adtak, terített asztalt kínáltak olyan lények számára, amelyek onnan csemegézni tudtak.

Kik voltak ezek? Nem, nem a madarak voltak.

A madarak a kréta időszak végén csaknem kihaltak, fajszámuk lecsökkent, és csak egy partmenti életmódot folytató vonal vészelte át a kréta–paleocén határt. Mi maradt még?

Persze, tudjuk, hogy egészen a kréta végéig éltek a repülőhüllők (Pterosaurus-félék), ám azok már nem az erdőben keresték a gyümölcsöket, hanem méreteik miatt a nyílt vizek fölött halászva tengeri zsákmányra lestek. -ben egy lelkes indiai tudós, bizonyos Gupta Úr még azt is felvetette, hogy a denevérek a Pterosaurusoktól származnak – ezt azonban rajta kívül senki sem vette komolyan...

A terített asztal tehát roskadozva várta új vendégeit. És John Speakman elmélete szerint – bár az ősdenevér akár rovarevő is lehetett – amint a fákra költözött, két töké-

leteseneltérő életmód lehetősége várta: az éjjeli rovarevő és az éjjel-nappali gyümölcsevő. E két életmód mindegyike igényli a repülés képességét, ám csak az egyik igényli az aktív echolokációt, míg a másik jóval inkább a remek térlátást – és látjuk, miként kapcsolódnak egybe teljesen eltérő felfedezések – az uv-fény érzékelésének képességét. Ez az új elmélet képes megmagyarázni mind az echolokáció, mind a repülés képességének megszerzését, és választ ad a két nagy denevércsoport (Megachiroptera és Microchiroptera) kifejlődésére is. Az új elmélet szerint tehát a denevérfélék egy olyan közös őstől származnak, amely éjjel-nappali életmódú élőlény volt, és előbb szerezte meg a repülés, mint az echolokáció képességét. (A madarak, mint versenytársak megritkulása a rovarvadászat közbeni prédává válás esélyét gyakorlatilag a nullára csökkentette. Tehát nemcsak az újonnan kialakuló gyümölcsfélék kínáltak új táplálkozási módot, de az évtízmilliók óta megszokott rovarmenü fogyasztása sem jelentett kockázatot többé.) Később, a madarak ismételt elszaporodása, és ebből következően a ragadozó madarak megjelenése miatt áttértek az éjszakai életmódra, ez azonban megkövetelte az echolokációra való képesség erősödését, és táplálkozásmód színesedését is.

Buj tor Lá szló

  

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

Plakátok a rendszerváltás idején Mindenki, aki Magyarországon élte át a rendszerváltás éveit, emlékszik egy elhízott szovjet tiszt tarkójára. A képre, amely minden szónál erőteljesebben fogalmazta meg: elvtársak, vége van. katona anikó cikke a rendszerváltás legemlékezetesebb plakátjairól.

o r o sz i s t vá n tava r i s c s i ko n y e c , mdf, 1989

Egy művész számára különlegesen inspiráló az az érzés, amikor együtt lélegzik közönségével, amikor műveire azonnal reagálnak.

Vagy amikor túlzás nélkül állítható, hogy egy művészeti alkotás alakítja a történelmet, ahogy az a rendszerváltás éveinek plakátjairól elmondható. Az akkoriban plakátokat tervezőgrafikusok egy része ilyen „váteszi” szerepbe került. Nem mindenki tudott természetesen együtt lélegezni a közönséggel. Ahogy az egyik kulcsszereplő, ducki krzysztof fogalmazott: „Voltak olyan művészek, akiknek volt mondanivalójuk, és olyanok, akiknek nem.”

A változás pillanataiban az igazán a korszellemben élő művész azt fejezi ki, ami mindenkiben benne van, de még nem öltött alakot. A plakát különösen olyan műfaj, amely

megszólítja a közönséget, és hatással van, a jó plakát pedig a lényegre tapint. orosz istván így mesélt a tovariscsi konyecről egy interjúban: „Azt, hogy itt idegen hadsereg állomásozik, csak a vége felé merték kimondani az emberek. Könnyen lehet, hogy ebben ez a plakát is segített.” A plakáton az elhízott tiszt tarkója mindent megjelenített, amiből a magyaroknak elegük lett, így egy csupán kétszavas felirat elég volt ahhoz, hogy tökéletes legyen a kifejezés. Az időzítés azonban nem volt mindegy. „A plakát akkor üt, ha jó időben és jó helyen jelenik meg. Ha korábban jön ki, nagy bajban lettem volna, később nem érdekelt volna senkit” – vallja a művész.

A tervezőgrafikusok ebben a forrongó időszakban gyakran megrendelés nélkül, maguktól dolgoztak, mintegy azonnal

  

plakáttá és szimbólummá alakították a bennük megfogalmazódó társadalmi-politikai gondolatokat. Ez történt a leghíresebb rendszerváltó plakát esetében is, ahogy orosz elmesélte. erich von stroheim színészről évekkel korábban rajzolt egy tarkót, amely számára már akkor ezeket az elvtársakat jelentette. Aztán: ,,-ben viszont villámgyorsan ugrott be, hogy ezt a plakátot most meg lehet csinálni. Az akkoriban megalakult mdf-ben lezsák sándorhoz fordultam. sándor nem akarta sokaknak megmutatni a fórumon belül, mert valószínűleg óvatosságból visszakoztak volna, de volt kerete arra, hogy egy éjszaka alatt kinyomtassák, és villámgyorsan kikerüljön az utcákra. Ha hirtelen, nagy példányszámban jelenik meg, akkor már semmit nem lehet ellene tenni.”

A munka óriási, máig példátlanul nagy, többezres példányszámban jelent meg. Ellepte az utcákat, és egy csapásra a legismertebb magyar plakáttá vált.

ducki krysztof szdsz, 1989

klubokban rendezett koncertjeire a legegyszerűbb kivitelben (gyakran xeroxszal vagy stencillel) készültek a falragaszok, amelyek éppen ezért átmentek a cenzúra szűrőjén, és nem ritkán beborították az egyetemek és kollégiumok folyosóit. Megjelent rajtuk egy semmilyen hatalmat nemtisztelő kritikus hang, amely gúnyt űzött a hatalom jelképeiből. -ban indult el Lengyelországban a Szolidaritás mozgalom, amely a Keleti Blokkban elkezdődő változások első jele volt.

Lengyelország már az -es évek óta világhírű volt plakátművészetéről, a lengyel plakát máig fogalom. A lengyel grafikusok természetesen álltak az új mozgalom mellé, és terveztek lech walesát támogató remek plakátokat (pl. jan bokiewicz, marcin mroszczak vagy piotr mlodoáeniec). A rövid, reményt keltő időszaknak a Szovjetunió közbelépése és a szükségállapot bevezetése vetett véget.

Ekkoriban hagyta el hazáját és költözött Magyarországra a máig aktív grafikusművész, ducki krzysztof, aki a rendszerváltás számos fontos plakátját tervezte.

amelyen elkezdett formálódni az első független párt, az mdf. . március -én szabad választásokat követelő hatalmas tüntetést tartottak Budapesten, amelyet egy évvel később egy még nagyobb megmozduelőzmények lás követett. Azonban a rendszerváltás igazán  és  körül a plakátművészet valószimbolikus eseménye nagy imre és márban újra főszerepbe került az átalakulóban tírtársainak újratemetése volt . június lévő Magyarországon. Korábban már temet-án (a miniszterelnök kivégzésének . ték a műfajt, mivel nála jóval hatásosabb évfordulóján). Az eseményt pintér ferenc médiumként működött a rádió és még egyszerű, de hatásos plakátja hirdette, ameinkább a televízió. Ezek a médiumok azonlyen fekete mezőben piros, zöld és fekete ban nem tudtak olyan gyorsan reagálni, sőt, kontúrokkal megrajzolva tűnik fel nagy imre olyan gyorsan átállni a közhangulat oldafehér arcképe. lára, ahogy a jóval olcsóbban előállítható, A plakátok a hivatalos ideológia végnapjaés ezért közvetlenebb plakát műfaj. Így bárinak dokumentumai. Visszatérő elem a rendmennyire régies kommunikációs eszköznek szer ideológiájának kiüresedése: az unatűnt is, a falragasz újra meghatározó politikai lomig használt kommunista jelképek, mint szerepet kapott. a vörös csillag, a sarló és a kalapács, Új szeRendszerkritikus plakátok már az repben, ironikusan tűnnek fel. orosz istván as évek elején készültek. Az erjedőben lévő a kommunizmus áldozataiért rendezett kontémák és plakátok rendszerben ekkoriban bontakozott ki egy cert plakátján a békegalamb motívumával A nyolcvanas évek gorbacsovi reformkísérunderground zenei szubkultúra, amelynek kapcsolja össze a csillag motívumát. ducki letei, a glasznoszt és a peresztrojka nem provokatív és gyakran rendszerellenes üzesaját kiállításának plakátján azonnal érthető orvosolták a térségben kialakult gazdasági, netei a koncertek plakátjain is megjelentek. szimbólum a Titanikként süllyedő auróra társadalmi és politikai válságot, a változást A képzőművészek által gründolt a.e. bizottcirkáló. A vörös csillag, a sarló és kalapács ság zenekar, a kontroll csoport, a bp service, már nem lehetett megállítani. -ben szer- kiüresedett jelképként visszatérő motívum az európa kiadó és más zenekarok egyetemi vezték a híressé vált lakiteleki találkozót, volt árendás józsef ekkoriban készült szín-

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

politikai

5

ducki házi plakátjain is (a Zalaegerszegi Színház számára készültek) és pinczehelyi sándor fanyar iróniájú művein egyaránt.

A rendszerváltás idején készült legjobb plakátok ma felidézik a forrongó évek legaktuálisabb politikai kérdéseit. Kulcsfontosságú ügy volt a bős–nagymarosi vízlépcső terve, erről ducki két műve, illetve molnár kálmánnak a hullámokban eltűnő Parlamentet ábrázoló emlékezetes plakátja is tanúskodik („Vízlépcsőd”szlogennel). Egy másik aktuális kérdés volt az erdélyi falurombolás, amely ellen . július -én tüntetést rendeztek Budapesten; ducki „Erdély" feliratú plakátját transzparensként vitték magukkal a tüntetők.

A fentiek mellett a rendszerváltás kulcskérdése volt  megítélése.  tavaszán a Történelmi Igazságtétel Bizottság már meghirdeti a -es parcellába tervezett -os emlékmű pályázatát, júniusban újratemették a mártírokat, július -án pedig rehabilitálták nagy imrét, és éppen ezen a napon halt meg kádár jános. Nem csupán a múlttal való szembenézés és a rehabilitáció kezdődött el,  szimbólummá is vált: ezt jelzi ducki „Nagy Imre azt üzente” feliratú plakátja is.

A múlt feltárása mellett az ellenfél megnevezése is megjelenhetett, és nemcsak a tovariscsi plakáton. Az  novemberében rendezett „Négyigenes” népszavazáshoz, amely hosszú évtizedek óta az első demokratikus szavazás volt, megjelenhetett ducki „Munkásőrség” feliratú provokatív plakátja – a negyedik kérdés célozta ugyanis a szervezet feloszlatását.

A plakát egyik eredménye volt a duckihoz érkezett sok fenyegetés – amin nem csodálkozhatunk, hiszen még működött a Munkásőrség.

8

az első szabad választások

orosz

. október -án, ezen a magyar történelemben oly szimbolikus dátumon kikiáltották a harmadik magyar köztársaságot.

Az első szabad választásokat a következő év elején, . március . és április . között tartották meg. Valóban volt harc a szavazatokért, így oly sok év után a választási plakátok valóban fegyverekként működtek. Igazi plakátháború alakult ki, amelyben – etikai kódex ide vagy oda – egyik politikai csoport sem vetett meg semmilyen eszközt. A kortárs szemlélő is elhűlve nézhette, hogy a plakátokat összefirkálták, letépték vagy éppen leragasztották. A maihoz hasonló szigorú szabályozás még nem létezett, azaz nem vont maga után felelősségre vonást a választási plakátok rongálása. Hihetetlen mennyiségben készültek a falragaszok. Hatásuk olyan nagy volt, hogy még ebben az évben, ben kiállítást rendeztek belőlük „A változás jelei” címmel.

Kevés kivételtől eltekintve azonban nem kimagasló grafikai alkotások kerültek ekkoriban az utcákra, hanem silányul összedobott, vegyes munkák. Az említett tárlatról írott kritikájában tímár katalin úgy fogalmazott: „Elvben elképzelhető mégis, hogy az a bizonyos új Magyarország mégiscsak létezik valahol, netalán alakulóban van, csak – mélységes bánatunkra – ebből a vizuális kultúrában még szinte semmi sem látható.”

A versengő pártok, az mdf, az szdsz, az mszp és a fidesz, új logókkal jelentkeztek, amelyek közül nem mind mondható sikeresnek, talán kara györgy madaras szdsz-e emelkedik ki. A fidesz-plakátokat gyakran anonim alkotók tervezték, igen provokatív szellemben. A legenda szerint „az utcáról” állított be az alkotó a híres „Tessék választani” plakát ötletével is. A választásokat végül meg-

magyar

5

rendszerváltás

4

6

o r o sz i s t vá n mdf, 1990

nyerő mdf ekkorra már többször dolgozott orosz istvánnal, aki a Kádár-címert szétrobbantó új címert ábrázoló plakáttal szimbólumot teremtett. – talán az utolsó magyar plakátvirág kort hozta el, a politikai plakát területén legalábbis egyelőre biztosan. A falragaszok nem csak dekorálták az utcaképet, hanem valóban történelmet írtak, rengeteg ember véleményét fejezték ki hatásosan és máig emlékezetesen. Ezúton köszönöm a segítséget és a plakátok reprodukcióit ducki krzysztofnak és orosz istvánnak.

K atona Ani kó

  

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

A rejtőzés nagymesterei a z

o k n y o m o z ó

ú j s á g í r ó

t i t k a i

Elsőre jó ötletnek tűnhet az előírtnál kevesebb adót fizetni. Indulhat az adócsalás, az offshore struktúra, a rejtett külföldi bankszámla, ám ez mindig vékony jég. Elég egy kirúgott és sértett munkatárs a privát banknál, aki egy titkos adathordozón kicsempészi, majd nyilvánossá teszi az információkat. Aki pedig lebukik, óriásit koppanhat.

g at t yá n g yö r g y vitába keveredett az adóhatóságg al a kukkolóoldala áfá-ja miatt

Börtönbe megy-e világ legjobb focistája, a argentin lionel messi? Mikor heveri ki, ha kiheveri egyáltalán valaha az mszp, vagy akár az egész magyar baloldal, hogy a hagyó-botrány után néhány évvel egy másik ismert politikusát, simon gábort is bilincsben, vezetőszáron mutogatták a tévében? Miért mennek az Egyesült Államokban hosszú, tömött sorokban börtönbe hipergazdag és agyonképzett svájci privát bankárok? A fenti történetek közös metszete az adó! Illetve egészen pontosan a szándék annak elkerülésére.

A tényfeltáró újságírók munkája, a gazdasági oknyomozások általában a pénz-

ről és a miatta elkövetett simlisségekről szólnak. Aki megken egy állami tisztviselőt, hogy ő nyerje el a közpénzből finanszírozott megbízatást, azért teszi, mert komoly nyereséget remél az üzlettől. Aki meghamisítja a terméke környezetszennyezési adatait, azért teszi, hogy alacsonyabb költsége legyen, és így versenyelőnyt szerezzen a többiekkel szemben. Aki gazdasági titkokat lop el, az azzal elérhető profitért kockáztatja a súlyos bűncselekményért járó büntetést.

Az adó mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek életében nagy kiadás lehet, miért pont ezt a „pénzfajtát” kerülnék

  

távol és mégis közel el a zűrös történetek? Van, aki csak egyszerűen szeretne kevesebb adót fizetni, más ennél mohóbb, és be sem fizetett adóját szeretné visszaigényelni a rendszerből. Vannak valóban jó ötletek, legális trükkök, van szürke zóna, és vannak súlyos bűncselekmények is ebben a világban.

simon gábor szocialista politikus m á i g n e m p r ó bá lt m ag ya r á z at ot a d n i a letag adott milliókra

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

Tapasztalatom szerint a korrupt üzletemberek és politikusok mindig igyekeznek minél jobban eltávolítani maguktól a bűnügyeket, próbálnak szerezni egy megbízható pénztárost vagy strómant, csak egy ember kockáztassa a személyes szabadságát azzal, hogy ő ír alá. Ám ebben a helyzetben van egy örök dilemma: ha a gazdag ember megtartja az a baj nem jár egyedül aláírási jogot a bank felé, nem fogják megNem volt olyan régen, bizonyára sokan lopni, de a törvény és a közvélemény előtt emlékeznek még simon gábor szocialista megbukhat. Ha viszont eltávolítja a nevétől politikus esetére. A figyelőben mi is címlap- a számláját, akkor védettebb ugyan a hatótörténetet szenteltünk az esetének. Nagyon ságok előtt, de mi van, ha a bizalmi ember jó források segítségével, valóban exkluzív mégis meglopja, vagy csak egyszerűen megmódon ismerhettük meg a politikus szűkebb hal. Akkor hogyan bizonyítja, hogy valójáhazájának, a xviii. kerületnek (Pestszentban joga van ahhoz a pénzhez? (Nem e cikk lőrinc) az ügyeit, építkezéseket, költéseket, témája, de több magyar oligarcha úgy lett >offshore< hátterű cégeket, visszaéléseket. nagy ember, hogy meglopta a korábbi gazMaga a politikus ugyan soha nem nyilatdáját, azt, akinek strómankodott, vagy elvitte kozott arról, hogy miért is voltak százmila politikai családjának a pénzét, ahol pénzliói osztrák bankszámlákon, de azt a verziót tárnokot játszott.) De most távolodjunk könnyű szívvel elengedhetjük, hogy ebben el egy kicsit Magyarországtól, egy nema történetben minden kóser volt, hiszen zetközi példával talán jobban megérthető a politikus valamiért évről évre elfelejtette a dilemma.  novemberében jasszer tájékoztatni a vagyonnyilatkozataiban a köz- arafat palesztin vezető egy párizsi kórházvéleményt mesés vagyonáról, vélhetően ban haldoklott. A kórházi ágy végében ott a nagy summák az adó bevallásaiban sem kuksol a politikus minden fontosabb vezető világíthattak. társa. De ott volt arafat aggódó felesége is.

Az eljárásoknak biztosan lesz valami Bizonyára a részvét is megjelent a gondoeredményük, az adócsalás legalábbis kimulataikban, de alighanem az is, hogy arafattatható lesz a be nem vallott jövedelmek nál volt a kasszakulcs, az Ő saját nevén lévő után, de a szélesebb értelemben vett politisvájci bankszámlákon volt a Palesztin Felkai családnak, a baloldalnak az igazi, a kezel- szabadítási Szervezet (pfsz) gazdag arab sejhetetlen károkat a magyarázat nélküli hallkektől begyűjtött dollármilliárdos vagyona. gatás okozta. Hiszen nem született cáfolat Ott aggódott hát a beteg ágyánál a feleség arra, hogy nagyüzemi módon hajtott fel ille- és a politikusok, és közben mindenféle szörgális pénzeket egy vezető politikus. Frannyű nyilatkozattal próbálták a másikat elhescia, orosz, azeri és még rengeteg nációból segetni a nagy örökség útjából. Nem leheérkezett politikus bukott meg mostanában tett könnyű helyzet, mert miközben Svájc offshore cégekkel, külföldi bankszámlákkal, az adócsalók nagy paradicsoma, egyáltaadócsalással. A fentiek közül volt, aki belebu- lán nem paradicsom az örökösök számára, kott, volt, aki nem, a zavaros ügyleteibe. Segí- hiszen a svájci privát bank előszeretettel tünk: Azerbajdzsánban például semmilyen őriz meg hatalmas összegeket azok elől, akik következménye nem volt az elnök családját nem bizonyítják minden kétséget kizáróan is érintő botránynak. a jogosultságukat a forrásokhoz.

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

divat lett Jöjjön most az adócsalás kockázatainak egy ékes példája, egy a figyelő által is követett történetben. Adót csalni elsőre nagyon jó ötletnek tűnik. A magyar milliárdosokat is liechtensteini jogászok, svájci utazó privát bankárok győzködik, a teljes diszkréciót, az alacsony adókat, a biztonságot kidomborítva. Csak aztán mindig történhet valami egy csalódott vagy korrupt privátbankár ellop egy adathordozót, a gazdagokat gyűlölő  éves hekkerzseni odaad a wikileaksnek vagy a Brit guardian lapnak , millió számlaadatot, belép egy titkosszolgálat, és szivárogtat, az amerikai adóhatóság jogsegélyt kér és razziát szervez Genfben, Milánóban, ezek valódi kockázatok. Az elmúlt tíz évben sokat dolgoztam azon, hogy a magyar szabályok alól illegálisan kivont pénzek után menjek, nem is feltétlenül a személyek után, de hogy a rendszer működési mechanizmusainak feltárásával ezt a rendszert zavarjam. Az ilyen írásokban rengeteget segített a témáról „Az offshore halála” címmel könyvet író brother layman álnevű szakértő, akinek egészen hihetetlen tudása van a témában. Ő a nyilvánosság előtt nem fedi fel a kilétét, mert tart attól, hogy munkája oly mértékben sérti bizonyos politikai és gazdasági körök érdekeit, hogy ez veszélyes lenne. Én sem árultam el soha azt, hogy ki ő, magyar-e vagy külföldi, hol él, ugyanakkor az engedélyével összekötöttem olykor e-mailben újságírókkal, szakértőkkel. Sokat írtunk a szereplőkről, sok újságírói díjat is sikerült ezzel beseperni, sajnos azért azt nem mondhatnám, hogy túl sok mindenben fejlődött volna a hazai gyakorlat. A magyar hatóságok ritkán lépnek fel határozottan, megretten-

nek a nemzetközi jogsegélykérések előtt. Így még a magyar lebukások is általában a nagy nemzetközi kiszivárogtatásokhoz kapcsolódnak, és nem annyira hazai kezdeményezések, inkább a nemzetközi egyezmények segítik csak a transzparenciát.

liechtenstein Nézzünk erre egy esetet! A figyelő évekkel ez előtt írt az akkor megszaporodó liechtensteini (fl) rendszámú autókról, egy gyönyörű Maseratiról például, amelyik egy hazai kereskedelmi tévé előtt parkolt rendszeresen. Természetesen nem a liechtensteiniek kedvelték meg ennyire kis hazánkat, de az akkor mindössze , százalékos általános forgalmi adó és a liechtensteini bejegyzésű cégek nagyon kedvező bérbeadási, lízingelési szabályai sok adóelőnyt tartalmaztak.

Annyira elpofátlanodott egy időben a rendszer, hogy sokan próbáltak repülőgépeket, tengeri hajókat, helikoptereket is liechtensteini lajstromba venni, noha a miniállam sem repülőtérrel, sem tengerrel nem is rendelkezett. Javában zajlott a nagyüzemi adócsalás, csak aztán történt egy baleset. A német titkos szolgálat, a Bundes Nachrichten Dienst (bnd) ötmillió euróért megvásárolta a Liechtenstein Global Trust (lot) egy volt alkalmazottjától, Heinrich Kiebertől  ügyfél adatait. kieber informatikus alvállalkozó volt, és amikor a lot átállt a papíralapú adminisztrációról a digitális adattárolásra, részben ő szkennelte be az adatokat, és nemes egyszerűséggel magának is készített egy dvd-másolatot. A történet innen már tényleg egy rossz kémregény fordulataira emlékeztetett. kieber valójában két másolatot készí-

> A M c K in s e y t anács adó cé g b e cs lé s e alap ján  e ze r mi lli árd d ollá r t rej thetnek off shore par adic s o mo k b an a v ilágon. A klas s zikus adócs alók mellett a vi lá g leg j obb j ogá szai t é s adó s zaké r tó it m e gb ízó multinacionális cé ge k e lé r ik, hog y cs a k  - százalék körüli a d ót fize tn e k az o f fs hore - os adócs alás ré v é n. Brothe r L ayma n szeri nt a vi lág -gdp – a za z a va lós é s az e n n e k mi nte gy tízs ze re s é t kite v ő „v ir tuális ” – tőkeá ra mlá s á na k közel  szá za l é ka o ff s h o re c é ge ke n ke re s ztül zajlik, ame lyne k mér téke szá mí tá s ai szeri nt a két százezermil l iárd do l l ár t is e lé r he ti.<

tett, az egyiket felajánlotta Liechtensteinnek, hogy elkerüljön egy másik bűncselekmény miatt járó büntetést, de ugyanazt a tartalmat Németországnak is eladta. Németországot érte ugyan némi kritika (Liechtensteinből mindenképp, de otthon is), hogy miként használhatja fel a bűncselekményből származó bizonyítékot, de ez aligha vigasztalta az így megbukott német adócsalókat. Különös emlékem, hogy miközben a liechtensteini hatóságok és privátbankok nem válaszoltak érdemben a kérdéseinkre, a liechtensteini adóelkerülési lehetőségekben jártas magyar forrásom olyannyira lelkesen beszélt a kis alpesi ország kínálta adótrükkökről, hogy miközben én ezeket alapvetően éppen leleplezni szerettem volna, ő lelkesen hívott, hogy kísérjem el vadúzba pár tárgyalásra, és akkor jobban megismerhetem a rendszert. Ez az utazás végül elmaradt.

gattyán harca a nav-val Ezek kifejezetten rejtőzködő, adócsalás miatt kialakított struktúrák voltak, de van, amikor már sokkal összetettebb az igazság. A figyelő több nagy cikkben foglalkozott már az ország egyik leggazdagabb emberének, gattyán györgynek az ügyeivel. A jasmin.com szexoldalból meggazdagodott üzletember vállalkozásait elsőként a figyelő mutatta be, később: is nyertünk díjat a vállalkozó portréjával.

Természetesen foglalkoztunk azzal az üggyel is, amely az utóbbi idők legnagyobb hazai adóügyének tekinthető. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (nav) több tízmilliárdos megállapítással fenyegeti gattyán docler elnevezésű cégcsoportját, és emiatt a vállalkozó rengeteg értékes vagyonelemét zárolta. Az alaphelyzet szerint az értékes szexoldal licence gattyán györgyé, egészen pontosan a WebMindLicenses Kft. nevű társaságé volt, de az oldalt egy időben – licenc megfizetése ellenében – egy madeirai (vagyis portugál) cég, a Lalib üzemeltette. Ez a társaság a portál forgalma után az alacsonyabb portugál forgalmi adót fizette meg, és nem; a magasabb magyar áfát.

  

adóhatóság

sportos megoldás 3

magyar csalás

16

17

adó

6

offshore7 politikus

i n t e r p r e s s

7

m a g a z i n

A vita nagyjából arról szól, hogy vajon a Lalib menedzsmentje és tulajdonosai gattyántól függetlenek voltak-e, zajlott-e valódi tevékenység madeirán, vagy ahogyan azt a magyar adóhatóság gyanította, a portugál céget is gattyánék irányították. Jelen pillanatban egy európai bírósági értelmezés szerint inkább gattyánék állnak nyerésre, de az ügy még nem zárult le, és újságírói követése mindvégig nagyon izgalmas volt. Felmerült például, hogy valamilyen titkos adatgyűjtés (telefonok, e-mailek) segítette a hatóságokat, hallottunk a cégcsoport és egy fontos hatóság közös szerverparkjáról. A tét óriási volt, mert a nav kérésére a bíróság zár alá vette például az il bacio luxusáruházat, bankszámlákat, a normafa hotelt, egy, a Budakeszi út egy mellékutcájában fekvő ingatlant és gatytyán két, Szeréna úti magáningatlanját is, amelyeket még a médiavállalkozó gyárfás tamástól vásárolt. Létezik ugyanis egy olyan adóhatósági eszköz, „az előzetes zár alá vétel”, ami azt jelenti, hogy a nav már a jogerős ítélet előtt blokkolhatja, megfoghatja az esetlegesen kirótt megállapítást fedező értéket. Hogy aztán a portugál cég valóban gatytyánhoz volt-e köthető? Majd a jogászok eldöntik. A figyelő korábban úgy hallotta, hogy a rengeteg webes felhasználóval (kukkolóval) működő Jasminhoz nem volt könynyű megfelelő banki elszámoló központot találni, mert ahhoz nagyon jól működő bankrendszer kell, amely képes napi tízezer bankkártyás fizetést kezelni. Úgy hallottuk, ez Magyarországon nem ment, majd jött a külföldi ötletelés. Állítólag az első ötlet az volt, hogy Ciprusra megy a cég, de az ottani bankfelügyelet nem akart ilyen „piszkos” üzletet. Zárójelben jegyezhető meg, hogy ezt egy olyan ország mondta, ahol máskor az orosz és ukrán gengszterek valószínűleg ennél csak mocskosabb üzleteit tárt karokkal fogadják.

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

A hazai sportklubok környezete is sokszor adócsalással terhelt. A magyar focisták, esetleg a kézisek nagyon sok pénzt keresnek, de ha ezeket megfelelő adótartalommal fizetnék a klubok, akkor ezt még nehezebb lenne kigazdálkodni. Ha átvilágítanánk egy-egy csapatot, akkor egészen megdöbbentő szerződéseket találnánk. Egy esetben, az újpest történetében az előző és a jelenlegi tulajdonosi kör annyira összeveszett, hogy a friss tulajdonos átadott a sajtónak egy ilyen, szerződésekkel teli cd-t. A kép megdöbbentő volt, a klub mindenféle reklámjogot és más bevételt offshore cégeknek engedett át. Felmerülhet a gyanú, hogy nem beazonosítható haszon húzók lopták a klubot, de könynyen lehet, hogy pusztán arról a rendszerről volt szó, mint más kluboknál, hogy a bevételeket olyan helyeken kellett kimutatni, ahonnan aztán adómentesen és feketén lehetett a játékosokat premizálni. Amikor erről írtunk, életem egyik legfurcsább helyre igazítási kérelmét és perrel történő fenyegetését kaptam. A szöveg azzal kezdődött, hogy minden, amit leírtunk, igaz, de a mondatokban megnevezett illető (a klub valódi vezetőjének egy rokona) összességében csak bukott a klubbal. Természetesen az igaznak mondott mondatok helyre igazításától eltekintettünk, nem is lett per belőle aztán.

önfelmentés Tapasztalatom szerint a nagyüzemi adócsalóknak mindig megvan a maguk önfelmentése vagy megalapozottnak gondolt védekező szövege. Ezer és egyszer hallottam a különböző érveket. . „Én nem csalnék adót, de ami iparágunkban mindenki ezt teszi. Ha én nem tenném, súlyos versenyhátrányba kerülnék” – ezzel védekezik az építőipari vállalkozó, aki nem jelenti be az embereit, vagy a neves hazai focicsapat tulajdonosa, aki különféle offshore hálózatba szervezett kvázi

beszállítóknak fizet díjakat, hogy aztán a kifi- megfelelően” – eme fennkölt véleményt egy zetett pénzeket tisztán és papír nélkül adja ismert hazai pénzügyi szakember fogalmazta oda annak a (magyar viszonylatban) sztármeg nekem, amikor amellett érvelt, hogy egy játékosának, akit ha nem tudna így szponzo- magyar cégnek elemi érdeke, szinte köterálni, elvinné egy konkurens. . „Így is renlessége ciprusi struktúrát kiépíteni, ha azzal geteg adót fizetek, de minek fizessek még eredményesebbé teheti a cégét. többet egy olyan kormánynak, ami a közpénzeket elherdálja, vagy szétosztja a haver- kamu az egész Természetesen minden érvben van igazság, jainak. Miért fizessek adót, ha abból olyan de alapvetően hazugság az egész. Érdemes elhúzódó és többszörösére dagadó infelgondolkodni azon, hogy aki arról beszél, rastrukturális beruházások lesznek, mint hogy csalás nélkül elbukná a tisztességtea négyes metró, vagy amiből az amúgy len versenyt, az vajon, ha már nyereséges budapesti parlamenti képviselők budalesz, a cége fedezeti pontja felett már minpesti albérleti költségeket és fiktív utazások den adót befizet, vagy folytatja a csalást? benzinpénzét veszik fel?” Miközben nehéz Vagy aki ennyire elégedetlen a közpénzek a cégeit offshore struktúrán keresztül üzemeltető vállalkozó érveivel vitatkozni, termé- felhasználásával, ha jó projekteket lát majd az országban, akkor felhagy az offshore cégészetesen senki nem húzhatja ki magát ilyen okokkal a közös terhek viseléséből. . „Végül vel? Talán ilyen ember is létezik, de ritka lehet, mint a fehér holló. Vagy nézhetjük az is az adózás is egyfajta versenyterület, amelyik ország jobb feltételeket kínál a vállalko- utolsó érvet!

Szerintem igenis van olyan, hogy káros zásoknak, az több céget vonz. A vállalkozások mozgatója a profit, ha nem keresném a profi- adóverseny, és egy mini sziget mindig tud majd olyan ‚ alacsony adókulcsokat kínálni, tom növelésének eszközeit, nem járnék el

P Á R O S Í T Á S Sokszor láttam a magyar üzleti életben egy egé szen érdeke s pénzügyi modellt, amely vélhetően legális, legalábbis s oha nem hallottam, hogy ügy indult volna belőle. Ez a ve sztes égekkel tör ténő üzletelé s. Mindig gondolkodtam azon, hogy a ba jnai gordon é s a wallis miképpen lehetett olyan balga, hogy megvette a ha jdú-bét nevű céget, azt a remény telen vállalkozás t, amelyben több ezer libatenyé sztő ragadt benn. Máig meggyőződé s em, hogy a vás árlásnak köze lehetett ahhoz, hogy a wallis-cs opor t nagyon nyere s ége s volt, é s a ha jdú-BÉT-ben rengeteg elhatárolt ve szte s ég volt. Ha egy ilyen ve szte s ége s véget integrál a cs opor t, az zal cs ökkentheti adófizeté s ét. Ennek a fajnak van egy hazai nagyme s tere. A többek között a kog artról is ismer t magyar műgyűjtő-üzletember, kovács g ábor s okszor vett meg nagyon ve szte s ége s vállalatokat, így a cs ődbe ment sky europe légitár s as ág romjait, vagy a nabi buszgyár tó ve szte s égeket felhalmozó utódcégét, az exbust. Amíg voltak nyere s ége s cégei, ügye s en ös szepárosította őket ezekkel, amikor már nem, akkor olyat is láttam, hogy megvett egy tök üre s, de nyere s ége s céget, például a napi g azdaság lapot egy időben tulajdonló projektcéget cs ak azér t, hogy az ügye s integrációkkal adófizeté s t takarít s on meg. Hiszen, ha egy vállalkozónak van egy olyan projektcége, amely már nem fog dolgozni, de van benne  millió forint nyere s ég, akkor  millió forintos adót kéne fizetni utána, vagyis valójában a cég   millió nettó nyere s éget tar talmaz. A modell-

amelyekkel cégeket von el azoktól az államoktól, amelyek tömegeknek oldják meg az egészségügyi ellátását, közlekedését és más közösségi feladatait. Aki Magyarországon, magyar emberek fogyasztása után keresi meg a pénzét, az, ha lehet, ebből ne ciprusi, hanem inkább magyar autópályákat finanszírozzon. Én igenis azt tartom, amit az adózás rendjéről szóló törvény kimond. Eszerint semmisnek tekinthető minden olyan cégalapítás, amelynek pusztán adóelkerülés a célja. Az adószakértők erre mindig azt mondják nekem, hogy rengeteg olyan, állam által támogatott struktúra is van, mint például a tbsz-számlák, amelyeknek ugyanúgy egyetlen céljuk az adóoptimalizáció. Lehet.

Az állam kidolgozhat adószabályokat, támogatott kiskapukat. De ha sok magyar milliárdos csak azért szerepeltet tulajdonosként nyitott cégekben.

Bizonyos értelemben megszállottan üldöztem mindig a magyar adócsalókat. Nem azért, mert különösen irigy lennék az anyagi javaikra, és vérszomjasan akartam volna őket börtönben látni. Hanem azért, mert mindig zavart az offshore-ozók hazug önáltatása és a lopási faktor. Ha elhiszik, hogy rendben van, amit csinálnak, ha valóban azt gondolják, hogy ők csak egy nagy nemzetközi adóverseny résztvevői, akkor miért bujkálnak? Miért keresik az anonim struktúrákat?

A másik okom pedig a mindenkori kisember védelme. Ha egyesek kivonják magukat a közös feladatok finanszírozásából, akkor magasabb lesz a kisnyugdíjas és a mélyszegénységben élő ember élelmiszerének a forgalmi adója, akkor többet fizet a becsületes vállalkozó, akkor kevesebb marad bérből és a fizetésből élő családoknak. Mindenki bírálja nyugodtan a hazai adórendszert, ostorozza a pazarlást, a korrupciót, amit a politikusok folytatnak, de ő maga kezdje ott a nemzeti megjavítását, hogy befizeti az adóját.

ben az ügye s párosító akár  milliót is fizethet ér te, hiszen van hoz zá ve szte s ége, vagyis nettó  milliót ér neki a cég. Sok ér telmetlennek tűnő tranzakciót ér tettem meg ilyen

a fo ly tátás bán: a tény feltá ró újs ág írá s po z itív

bonyolult s truktúrák megismeré s e révén.

old alá val fog la lkozunk.

Brückner G erg ely

  

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

  

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

Az élet bölcsői a

k o z m i k u s

k ö d ö k

A Világegyetem számunkra talán legkülönösebb és legrejtélyesebb, ugyanakkor leglátványosabb képződményei a kozmikus ködök. Egy új tudomány, az asztrobiológia legújabb eredményeinek fényében az élet építőkövei a kozmikus ködökben születnek. A nasa hubble-távcsövével készült megragadó képek közel hozzák számunkra az élet kozmikus bölcsőit. A Világegyetem látó anyagának mintegy tíz százaléka atomos és molekuláris gázokból és porszemekből álló kozmikus ködökben összpontosul. A kozmikus por a Föld közvetlen szomszédságában is jelen van, olyannyira, hogy évente   tonna esik a Föld felszínére. Ismereteink e ködök anyagának összetételéről az elmúlt évtizedekben rohamosan gyarapodtak.

éta carinæ © nasa.gov

  

tájkép az étá cárinæ-ködről Az éta carinæ-köd  fényévnyi ( milliárd kilométer) átmérőjű, éles körvonalak nélküli, azaz diffúz gáz és porköd (. old). Nevét a Napunknál négymilliószor fényesebb központi csillagáról, az éta carinæ csillagról kapta, melynek tömege a Napunknál százszor nagyobb. A ködben több, nagy tömegű és fényes; magas felszíni hőmérsékletű (O, ultraibolya és B kék színképtípusú) csillagokból álló csillagtársulás található, amelyek erős sugárzása a köd anyagát láthatóvá teszi. A Tejútrendszer legfényesebb területén fekszik a Naprendszertől mintegy,  fényévnyi távolságra a hajógerinc csillagképben. Csak a déli féltekéről figyelhető meg.

Az . képen a nasa hubble-űrtávcsövének felvételét láthatjuk. A carinæ-köd a hideg csillagközi gázból és porból több fényévnyi, azaz több ezer milliárd kilométer hoszszúságú vékony tornyokat ereget. A felhő valósággal hemzseg az újszülött csillagoktól. A forró fiatal csillagokból kiáramló energikus részecskék és a perzselő fény- és ultraibolya sugárzás tovább faragja a köd alakját.

Ezek hatására a ritkább körzetek cafatokra szakadnak, a sűrűbb körzetek összetömörülnek, és vastag oszlopokat alkotnak.

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

A csillagkeletkezés csak elegendően sűrű látható, hogy az ormány csúcsánál a felső körzetekben indulhat be. Amikor a csillagke- kifúvás végén arra merőlegesen egy körív letkezés beindul, a perzselő csillagszél szétmentén fehéres anyagsűrűsödés jött létre fújja a környezetben a ködöt. Éles határokat, abban a lökéshullámban, amelyet a kifúvás amilyenek főleg a felhő „ormányán” kívülidézett elő. Ezeket a jellegzetes kifúvásaikról ről fúj, és kintről nyomja össze nagyobb felismerhető portocsillag-képződményeket sűrűségűvé a köd anyagát. Valószínűleg az nevezik a csillagászok első felfedezőikről a helyzet, hogy az előző csillag szele már herbig–haro-objektumoknak. Ezek biztos szétfújta a környező köd anyagát olyan ritjelzői a csillagbölcsőknek. kaságúra, amely a képen már nem látható, „kozmikus lárva” és ezek az előző nemzedékhez tartozó csila hattyú csillagkepben lagok innen kívülről faragják éles pereműre az új nemzedékhez tartozó csillagokat Ez a tőlünk  fényévnyire fekvő, fényévnyi hosszúságú csillagközi gáz- és porcsomó szülő sűrűbb ködöt. Tény, hogy a sűrű, sötét egy lárvára hasonlít, átalakulóban a pillanés hideg anyagoszlopok belsejében tovább góvá váláshoz (. old). A por- és gázcsomót folyik az újszülött csillagok „termelése”. Ezt rendkívül forró csillagokból fúvó erőteljes jelzik többek között azok a páros kifúvácsillagszelek és lökéshullámokat kiváltó persok (angol szakszóval: jetek), amelyek közül zselő ultraibolya fény formálja ilyen hoszaz egyik éppen az „ormány” csúcsán látszúkás, elnyúlt alakban világító köddé. Ezek ható, mint két fehéres színű vékony anyaga forró csillagok a hattyú csillagkép híres, szál, melyek majdnem merőlegesek a sötét összesen  naphoz elegendő tömeget „ormányra”. Ha jól megfigyeljük, a képen tartalmazó csillagtársulásának  fényes még jó néhány ehhez hasonló kifúvás látható. Ezek a kifúvások úgy jönnek létre, hogy b színképtípusú és   színképtípusú csillaa csillagkeletkezés során egy korong formá- gát jelentik; ez utóbbiak a legforróbbak minlódik a születőben lévő csillag körül, melyből den ismert csillag közül.

A lárva alakú anyagcsomó az iras folyamatosan zúdul az anyag a képződő csillagra. A lezúdult anyag egy része kidobálódik + néven ismert, születőfélben levő csillagot környező por- és gázköd. a most születőfélben lévő csillag forgástengelye mentén két ellentétes irányba. A kifú- A mélyében rejlő magzatcsillag fejlődésévásban kidobódó anyag sebessége több száz nek még nagyon korai szakaszát tölti. Ahhoz, hogy magenergiát termelő igazi csillaggá kilométer másodpercenként! A képen jól

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

k o z m i k u s 26 asztrobiológia

szerves evolúció anyag

a sas-köd (messier ): bepillantás a „teremtés oszlopaiba” váljon, még gyűjti a szükséges anyagot a környező gázburokból. Ez a gázburok az, amit a hattyú csillagtársulás erős fénye hosszúkás alakúvá nyújt. Az iras + központi magzat csillagának fényét színképelemezéssel vizsgálva megállapították, hogy a gázburok anyaga a központi csillag felé mozog. Az itt születőben levő csillag tömege a Napunkénak –-szerese lehet, de ha addig az erőteljes sugárzás szétroncsolja a gázburkot, akkor ennél valamivel kevesebb lesz.

a westerlund  csillaghalmáz és környéke A tőlünk   fényévnyire, a hajógerinc csillagképben található köd (. old) által elnyelt fény okozta fedettség miatt nem tudjuk még, mekkora is ez a csillaghalmaz. Lehetséges, hogy a westerlund -hez hasonlóan egy szuperhalmazról van szó, amelyből még egész gömbhalmazra való csillag képződhet. A köd legalább tucatnyi nagy tömegű, a Napunknál kétszázezerszer fényesebb, energiájának nagy részét az ultraibolya tartományban kisugárzó O színkép típusú csillagnak ad otthont. Ezt a képet a nasa/esa hubble-űrtávcsöve pályára bocsátásának . évfordulójára tették közzé.

A fiatal csillagokból álló csillaghalmaz a kép középső részén helyezkedik el.

A sas-köd egy viszonylag közeli, Földünktől mindössze  fényévnyire található fényes köd a kígyó csillagképben (. old).

Több csillagképződési körzetet is magában foglal, beleértve a cseppkőoszlopokra emlékeztető „Teremtés Oszlopai” néven híressé vált három ködoszlopot. Mintegy  csillagot rejt magában, köztük sok -színképtípusú csillagot, melyek közül a legnagyobb  napnak megfelelő tömegű, Napunknál egymilliószor fényesebb, és mindöszsze – millió éves. A chandra felvételei szerint az erős röntgensugárzást kibocsátó fiatal csillagok nem követik szorosan a teremtés oszlopai ködfelhőben az anyag eloszlását, inkább véletlenszerűen helyezkednek el.

A nasa röntgentávcsövének és a hubble-távcsőnek a felvételeit egyesítették a képen. A két távcsövet azért irányították a sötét gáz-és poroszlopokra, hogy többet tudjanak meg az itt zajló csillagképződésről. Az -ben pályára állított chandra felvételén vörös, zöld és kék színnel jelölték az alacsony, közepes és nagy energiájú röntgensugárzás-körzeteket. Nagyon kevés röntgenforrást találtak magukban a „Teremtés oszlopainak” nevezett ködökben. Ez pedig azt jelenti, hogy a csillagképződés több millió évvel ezelőtt tetőzött ebben a körzetben.

A chandra képei -ször élesebbek, mint az előző legjobb röntgentávcsőé.

13

8

7

7

gyűrűs-köd Ez a hubble-felvétel közelebb hozta számunkra a már régebben is ismert gyűrűs-ködöt, részletesebben tárja fel a ködben uralkodó viszonyokat (. old). A Gyűrűs-köd az egyik leghíresebb planetáris köd a lant csillagképben. Mai alakját egy naphoz hasonló, de jóval idősebb csillag szétrobbanásában ledobott fénylő gázburoktól kapta. A csillagrobbanás után egy kisebb tömegű, de rendkívül sűrű anyagú, fehéren izzó csillag, úgynevezett „fehér törpe” marad vissza a planetáris köd közepén. Amikor a csillagból kidobott nagy mennyiségű anyag világító burka gömbszerű, kis távcsőben bolygószerűnek látszik, innen származik a planetáris, azaz bolygószerű köd elnevezés.

A  fényévnyi távolságra lévő objektum kb.   évvel ezelőtt alakult ki a középpontjában található halvány fehér törpecsillag által ledobott gázburokból. Jelenleg , fényév átmérőjű, és – km/s sebességgel tágul. A hubble megfigyelései szerint a köd sokkal bonyolultabb, mint eddig vélték. A kék színnel jelzett gáz héliumtartalmú, a kékeszöld a belső gyűrűben hidrogén- és oxigén tartalmú, a vöröses színű külső gyűrű nitrogén- és kéntartalmú. A hélium tartalmú gáz a köd középső tartományában nem pontosan gömb, inkább tojás alakú.

Tágulása során kilyukasztja a pirossal jelzett gáz-és porburkot. Jól lát hatóak a gyűrű belső peremén a központi csillag felé mutató

  

gyűrűs köd © nasa.gov

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

küllőszerű sötét, szabálytalan anyagcsomók is. A kozmikus ködök sok izgalmas titkot rejtenek magukban a csillagok és a komplex molekulák keletkezéséről. Ezeknek a komplex molekuláknak a vizsgálata az utóbbi évtizedekben az asztrobiológia forradalma révén váratlan felfedezések egész sorára vezetett, melyek révén a kozmikus ködök titkainak egy részét is sikerült felfedni.

az asztrobiológia forradalma Az asztrobiológia az élet kozmikus eredetének, fejlődésének, terjedésének és jövőjének a tudománya: a földi és a Földön kívüli életé.

Az asztrobiológia az a tudomány, amely az élet jelenlé tét vizsgálja a Világegyetemben.

Az űrkutatás rohamos fejlődésével megnyílt a lehetőség az élet valóban egyetemes tudományának kifejlesztése előtt. Az asztrobiológia fejlődése éppen napjainkban rajzol ki új összefüggéseket és távlatokat a csillagok és az élet összefüggéseinek megismeréséhez és értelmezéséhez. Az asztrobiológia kifejlődéséhez érdekes módon, látszólag egészen messze eső tudományág, a földmérnöki tudomány fejlődése adott döntő lökést. A földkéregben egyre mélyebbre hatoló fúrók megjelenésével a nyolcvanas években elérték a tíz kilométeres mélységet is. Itt pedig, váratlanul, a felszíni bioszférával összemérhető tömegű forró bioszférára bukkantak. Kiderült, hogy az élet sokkal szélesebb határok között van jelen, mint azt addig gondolták. Az ilyen szélsőséges körülményeket kedvelő (extremofil) baktériu-

mok az itt uralkodó magas hőmérséklet, nyomás, rádióaktivitás mellett is életképesnek bizonyultak. E felfedezés nyomán széles körű kutatás indult be, hogy feltérképezzék az extremofil baktériumok életképességének határait. Bekapcsolódott a csillagászat, a gyorsan fejődő színképelemzés, amely egyre halványabb fényforrásokról is képessé vált részletes adatokat szolgáltatni. A kutatás kimutatta, hogy nemcsak a magas hőmérséklet és nyomás, hanem a nagyon alacsony hőmérséklet is alkalmas az extremofil baktériumok számára. Rendkívüli mértékben kitágultak az élet határai, beleértve az űrben uralkodó viszonyokat, a - °C hőmérséklet környékét is.

Bekapcsolódott az űrkutatás is, melynek fejlődése lehetővé tette az élet építőköveit biztosító szerves molekulák közvetlen méréseken alapuló vizsgálatát a meteoritok, üstökösök, bolygók és holdjaik anyagában. Kiderült, hogy a meteoritok és az üstökösök rendkívül gazdagok szerves anyagokban. A spektroszkópia gyors fejlődése lehetővé tette a szerves molekulák kimutatását a planetáris és az extragalaktikus kozmikus ködökben is. Kiderült, hogy az élethez szükséges feltételek és az élet építőköveinek szerves molekulái olyan térségekben is mindenfelé jelen vannak, ahol azelőtt ezeket lehetetlennek tartottuk volna. A geológia bekapcsolódása nyomán bebizonyosodott az is, hogy amint a korai Föld megszilárdult négymilliárd évvel ezelőtt, rögtön létrejött rajta az élet.

kozmikus ködök gyártják az élet építőköveit Fontos felismerés, hogy a csillagokban az elemek kémiai gyakorisága megegyezik az élő szervezetekével – tehát a csillagok ősködeinek kémiai összetétele is. A kozmikus ködök tehát az életnek kedvező anyagi összetételűek, és az életfeltételek rendkívül széles körűek. Ahelyett, hogy az élet szórványos vagy éppen egyedi esemény lenne a Kozmoszban, mára az asztrobiológiában egyetemesen elfogadottá vált az élet törvényszerű megjelenésének tétele mindenütt, ahol erre bármily csekély mértékben is alkalmasak a feltételek.

A Világegyetem tele van bonyolult szerves molekulákkal. Kiderült, hogy a kozmikus ködök tömegének több mint %-a az élet kifejlődése számára kedvező, a kőolajhoz és a kőszénhez rendkívül hasonló komplex aromás molekulákból áll. A kőolaj és a szén a Földön élő szervezetekből, évmilliókon át fennálló nagy sűrűség és nyomás mellett jön létre. A kozmikus ködökben azonban annyira ritkán fordulnak elő az atomok és molekulák, hogy az egész Földnek megfelelő térfogatban mindössze néhány kilogramm tömegű anyag található. Hogyan fordulhat elő, hogy a kozmikus ködökben, ahol a sűrűség a Földön előállítható legritkább vákuumnál is sok milliószor ritkább, a csillagrobbanások után látszólag napokon belül ilyen bőségben jönnek létre a kőolajjal és a kőszénnel rokon, bonyolult szerves molekulák? sun kwok, az asztrobiológia egyik legkiemelkedőbb alakja szó szerint azt nyilatkozta, hogy elméletileg

  

messier 16 © nasa.gov

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

ez lehetetlen, de a megfigyelések mégis molekulák a nóvakitörés során jöttek létre. ezt mutatják. Komplex molekulák jelenléte A harmadik lehetőséget e sorok szerzőjének már pár nappal a nóvakitörés után kimutat- „Élő Világegyetem”-elmélete veti fel. Eszerint ható a környező porfelhőkben. Maga a Föld az egész Világegyetemet áthatják a biológiai is az egész Naprendszerrel együtt ilyen koztörvények, amelyek az élet számára kedvező mikus felhőből jött létre. A Naprendszer irányba terelik a molekulák képződését is. ősköde nem lehetett tökéletesen mentes az Ahogy azt paul davies „Az ötödik csoda” című élet minden nyomától, és nem irányíthatták könyvében megírja, a Miller-kísétlet újabb csakis fizikai törvények, mert a steril kozmi- változatai szerint laboratóriumi körülmékus köd fizikai modelljéből sohasem jöhet ki nyek között is a szükséges atomok és enermaga az élet Ahhoz, hogy a kozmikus ködgia jelenléte esetén a teljes tömeg több mint ből fejlődése végpontján előlépjen az ember, %-a alakul át az élet kifejlődéséhez szükés rákérdezzen a Világegyetem eredetére séges aminosavakká és még komplexebb és értelmére, a fizikán kívüli, életadó, vagyis molekulákká. Ez pedig davies szerint sem biológiai tényezőre van szükség. Az asztromagyarázható a fizikai törvényekkel. Megítébiológiai megfigyelések váratlan összefüglésünk szerint a fizikai folyamatok törvénygést teremtettek a kozmikus ködökben zajló szerű, biológiai irányba fordításáért csakis folyamatok és az élet eredete között. biológiai törvény lehet a felelős. Ezek az érvek ezt a harmadik lehetőséget támasztaz élet: kozmikus parancs! ják alá. Valóban, a természettörvények nemAz asztrobiológiai megfigyelések alapján csak a fizika, hanem a biológia törvényeit christian de duve Nobel-díjas biológus is magukban foglalják. A fizikai törvények-ben megjelent könyvében így fogalhez a biológia természettörvényei is egyetemazta meg az asztrobiológia alapvető felismesek, az egész természetet áthatják, tehát merését: az élet kozmikus parancs, bele van mindenhol jelen vannak és hatnak. Amíg írva a természeti törvényekbe. Az élet mina fizikai törvények a tehetetlenség törvédenhol és mindenkor kifejlődik, és ahol még nyei, a biológiai törvények az élet felé terelik nem fejlődött ki, ott is az élet kifejlődéséa folyamatot. Így az asztrobiológia fejlődése nek kedvező feltételek felé haladnak a folya- egy teljesebb, az anyagot, az életet és a tudamatok az egész Világegyetemben. Az asztro- tot is átfogó új természettudomány kifejlőbiológia kifejlődésével először vált lehetővé dését veti fel. az élet valóban kozmikus keretek közötti Ahogy azt nemrég steven j. dick és james vizsgálata. strick megfogalmazta: Az asztrobiológia A kozmikus ködökben „lehetetlen” körül- eredményei kétségtelenül mélyen hatni fogmények között létrejött komplex szerves nak arra, hogyan érzékeli az ember a helyét molekulák megszületésének több magyaa világegyetemben. Ahogy a darwinizmus rázata lehetséges. Az egyik, hogy a nóvakielhelyezte az emberiséget a földi összefügtörés előtt is ott voltak a komplex molekugéseiben, úgy az asztrobiológia az emberilák a porfelhőben, de a kitöréskor kisugárzott séget a kozmikus összefüggésekbe helyezi fénytől láthatóbbakká váltak, ahogy sun át. Különleges és meglepő az az eszme, hogy kwok javasolta. A másik, hogy a szerves a fejlődés átvitel a bolygók, csillagok, galaxi-

sok fejlődésében; hogy az egész Világegyetem fejlődik, minden része összefügg és kölcsönhat, és ez a fejlődés nemcsak a tehetetlen anyagra vonatkozik, hanem az életre és értelemre, és magában foglalja a kultúrát is. Ez mindent a mindent átfogó eszme a kozmikus evolúció eszméje. Ezek a ma már tudományos kérdések olyan filozófiai kérdéseket vetnek fel, mint például: része-e az élet a Világegyetem „tervének”? A kozmikus evolúció történelmi jelentőségű vitája mellett elhalványul a földi evolúció vitájának jelentősége, még akkor is, ha a földi körülmények közvetlenül érintenek bennünket. A kozmikus evolúció is közvetlenül érint bennünket, mert amíg a földi evolúció csak a földi viszonyokra korlátozódik, addig a kozmikus evolúció a Világegyetemben jelöli ki a helyünket.

Ez az, amiért a vita olyan szenvedélyes, és amiért olyan mélyreható kérdések is felmerülnek, mint például: mi az élet? Mi a valószínűsége az élet keletkezésének? Mi a véletlen és a törvényszerűség szerepe, és hogyan függ össze a kozmikus és a földi evolúció egymással? A földi élet és értelem fejlődésének a kozmikus élet és értelem fejlődése természetes irányt, talajt és célt ad. A fizika után a biológia is a kozmológia egyenrangú társtudományává válik. Mélyebb és egyetemesebb alapokra rendeződik át az emberiség tudásának egész gigantikus épülete.

Az asztrobiológia távlataiban újraértelmeződik maga az emberiség, az emberi társadalom és jövője.

Bő vebben az Asztrobi ológi á ról a . old a lon olva sha t!

Dr. Grand pi erre Ati lla

  

2

Tudta-e?

tévét goldmárk péter készítette, és goldmark-tárcsás készülékekkel továbbították a holdraszállás képeit a földre.

A budapesti születésű goldmark már számos találmánnyal és úttörő megoldással a háta mögött került -ben az amerikai cbs vállalathoz, ahol kifejlesztette az első színestévé-technológiát. Ebben, egy a kamemi az a szuperkavitáció? rában forgó színes tárcsa bontotta színkivoHaladhat-e valami a víz alatt úgy, natokra a képet, amelyet a tévékészülékben hogy közben egy házbuborék egy hasonló tárcsa segítségével állítotveszi körül? A kavitáció jelenségét először tak össze újra színes képpé. A megoldást lord rayleigh brit fizikus vizsgálta köze-től színes műsorszórásra használták lebbről az -as évek végén. A jelenség Amerikában, de -ban már le is váltotta mögött az áll, hogy ha egy folyadék nyomása egy jóval egyszerűbb, tárcsa nélküli eljárás. hirtelen lecsökken, akkor közvetlenül válthat A bonyolultabb, de nagyobb felbontást szolát folyékonyból gáz fázisba. Például a gyorgáltató forgótárcsás elvet azonban a tudosan forgó hajócsavarok esetében a lapátokon mányos világban még sokáig alkalmazták, olyan nagy nyomás csökkenés léphet fel, többek között goldmark-tárcsákkal épített hogy apró gőzbuborékok jelennek meg, ezek kamerákat használtak az -es holdraazonban amint az áramlás nagyobb nyoszállás közvetítéséhez is. Az -es voyagermású helyre viszi őket, összeroskadnak, és programban, sőt még a korai űrsiklóküldeerős lökéshullámot keltenek. Ez a lökéshultéseknél is ilyen készülékekkel rögzítették lám rontja a meghajtás hatásfokát, és akár a színes felvételeket. Ha nem is a képrögzímagát a hajócsavart is károsíthatja. A szuper- tésben, de az elv ma is él, ugyanis sok projekkavitáció is ezen a jelenségen alapul, itt azon- torban ma is forgó színes tárcsák segítségéban nemcsak apró buborékok keletkeznek, vel állítják össze a kivetített képet. hanem a folyadékban haladó tárgyat teljes egészében körbeveszi a gőzbuborék. A jelenség első gyakorlati alkalmazása a szovjet skval rakétameghajtású torpedó nevéhez fűződik, amely kb.  km/órás víz alatti sebességének és speciális orrkiképzésének köszönhetően teljes gőzbuborékot hoz létre maga körül, így gyakorlatilag nem is a vízben, hanem ebben a burokban halad. Az amerikai védelmi kutatási ügynökség, a darpa is dolgozik hasonló projekten, ők azonban egy komplett tengeralattjárót képzelnek el, amely  km/órás sebességgel haladna a vízben.

1 tengeralattjáró

magyar paraffin

№2

№3

királyi jézus

№1

№4

№5

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

ki készítette az első színes tévét? Az első használható színes

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

4

melyik a világ legnagyobb gyémántja? Sokan azt gondolnák,

hogy a világ legnagyobb gyémántja az a cullinan, amelynek darabjai ma a brit koronaékszereket díszítik. Van azonban mit fújnak ki a tűznyelők? egy ennél is nagyobb, a fekete színű sergio.

A tűznyelők műsora érdekes és A világ alighanem leghíresebb gyémántja misztikus, nem mindegy azonban, a nyers állapotában  karátos hogy pontosan milyen folyadékkal és hogyan ( grammos) cullinan, amelyet -ben csinálják. A tűznyelés még akkor is veszélyes találtak Dél-Afrikában, majd miután és az egészségre is ártalmas lehet, ha a meg- ben vii. Eduárd brit királynak ajándékozták, felelő folyadékot használják. A legfontosabb több részre hasították, és  nagyobb és  szempont a folyadék lobbanáspontja. A kb. kisebb briliánst csiszoltak belőle. A legna foknál alacsonyabb lobbanáspontú anya- gyobb darab, az  karátos cullinan ma gok túlzottan veszélyesek, ugyanis túl hamar a Brit királyi jogart díszíti, és a többi is kirágyulladhatnak meg, és gyorsan égnek, így a lyi koronaéksze rek része. Van azonban tiszta alkohol például kifejezetten kerülendő. ennél nagyobb is, bár az aligha szolgálhatna Sokkal biztonságosabbak a  fok fölötti lob- koronaékszerként. Az -ben Brazíliában banáspontú anyagok, így a tűznyelők gyaktalált  karátos sergio ugyanis egy carran használnak például paraffint vagy tiszbonado, azaz fekete gyémánt, amely grafittított lámpaolajat. Másik fontos szempont, tartalmának köszönheti különleges színét. hogy az anyag ne legyen mérgező, vagy legBár a fekete gyémántok keletkezésére alábbis a lehető legkevesebb egészségre több elmélet is létezik, köztük az a különökáros komponenst tartalmazza. Mindezek sen népszerű is, amely szerint a világűrből, ellenére a tűznyelés a nyilvánvaló égési egy aszteroidával érkeztek a földre, mégis sérüléseken kívül gyakran vezet száj nyálka- az a valószínűbb, hogy a többi gyémánthoz hártya-, fog- és különféle légzőszervi megbe- hasonló, természetes úton alakultak ki a föld tegedésekhez, és legyen bármilyen biztonsá- mélyén. Ama ismert legnagyobb gyémánt gos is a használt folyadék, rákkeltő anyagokat azonban ezeknél is sokkal-sokkal nagyobb, is tartalmazhat. A legkevesebb káros anyagot -ben ugyanis amerikai csillagászok egy a pyrofluid nevű, speciálisan a tűznyeléshez olyan bolygót fedeztek fel  fényévnyire kifejlesztett folyadék tartalmazza. a Földünktől, amely teljes egészében szénből van, ami nagyrészt gyémánt formájában van benne jelen.

3

5

miért eszünk halat karácsonykor? Bár -ban vi. pál

pápa egy konstitúcióval megszüntette a karácsonyi böjtöt, a keresztény országokban még most is nagyon sok helyen kerül az asztalra hal. A régi hagyomány szerint a karácsonyi böjt december -én éjfélig tartott, így ez az egyik legnyomósabb ok a halvacsora mellett. Böjt alatt ugyanis lehet halat enni, a hal pedig a megtért ember szimbóluma, amely az apostolokra utal, akiket Jézus az emberek halászaivá tett. A néphagyomány azonban gyors mozgása és sok pikkelye miatt is előirányozza a hal evést, előbbi ugyanis az életben való hasonlóan gyors előrehaladást, a sok pikkely pedig a bőséget szimbolizálja az új esztendőre nézve. A hal sok keresztény országban jelen van karácsonykor, de a miénkhez hasonló halkultuszt például Lengyelországban találunk még.

  

6

mikor kezdődött az űrsiklók alkonya?  évvel ezelőtt, .

január -án,  másodperccel az indítás után felrobbant a challenger űrrepülőgép, hét űrhajós halálát okozva. A vizsgálatok megállapították, hogy az egyik gyorsító rakétában található szigetelőgyűrű hibájából átégett a rakéta burkolata, ez okozta a szerkezet szétesését. A katasztrófa után két évig szüneteltek Amerika emberes űrrepülései, majd a program  évnyi sikeres folytatása után ismét katasztrófa következettbe: egy, a felszállás során leszakadó szigetelődarabtól megsérült a columbia űrsikló szárnya, így a visszatéréskor újabb hét asztronauta esett áldozatul. A két baleset rávilágított az amerikai űrsiklók sérülékenységére, és időközben kiderült, hogy az eredetileg az olcsóbb működtetés érdekében létrehozott járművekkel sokkal drágább a világűr elérése, mint például az oroszok által is alkalmazott egyszer használatos rakétákkal. A programot végül -ben fejezték be, az atlantis utolsó repülésével. Azóta az Egyesült Államok nem rendelkezik olyan saját eszközzel, amely embereket képes az űrbe juttatni, a közeljövőben azonban az egyszerhasználatos technológia alkalmazásával, magánfejlesztésű járművekkel ismét a saját eszközükkel repülhetnek az űrbe.

i n t e r p r e s s

m a g a z i n

7

hogyan vittek autókat katmanduba? Nehezen képzel-

hető el, de  előtt nepál fővárosába nem vezetett autók által is járható út, így az első járműveket hivatásos autóhordók cipelték oda a hátukon. Bár nepál úthálózata ma több mint  kilométeres, az -es évek előtt a fővárost csak légi vagy gyalogos úton lehetett megközelíteni. A város ugyanakkor rendelkezett már aszfaltozott utakkal, és a királyi család, majd később mások is szerettek volna autóval közlekedni. A megoldás kézenfekvő volt, kisebb nagyobb darabokra szétszerelve gyalogosan hordták Katmanduba az autókat. A nagyobb és nehezebb elemeket bambuszból készített hordozókereteken vitték, amelyek megemeléséhez gyakran – emberre is szükség volt, a kisebb alkatrészeket háton vagy néhány fő által mozgatható ládákban vitték. A járműveket a fővárosban rakták újra össze, így futott az -es, -es években harmincnál is több autó a fővárosban. Az első, autóval is járható út -ban épült meg, így a világ talán legkülönlegesebb foglalkozásának művelői, az autóhordók is munka nélkül maradtak. Legutolsó képviselőjük  éves korában, -ban halt meg.

    .

j ú n i u s

|

   .

s z á m

8

mit csinál a léhűtő Aki semmit

nem csinál, arra szokták mondani, hogy léhűtő. A léhűtőnek azonban nagyon is fontos feladata volt, nélküle nem lett volna olyan finom a sör. A klasszikus sörfőzési eljárásokban kritikus fontosságú, hogy főzés során ne szaporodhassanak el a káros baktériumok a készülő sörben.

A cefrézés és a – fok közötti hőmérsékleten zajló főzés során keverik a komlót a cefréhez, amely nemcsak a jellegzetes kesernyés zamatanyagokat adja, hanem számos más hasznos összetevővel is rendelkezik. Gyantatartalma például gátolja a káros baktériumok fejlődését. Ennek ellenére a főzés után kritikus, hogy a sörlevet gyorsan és egyenletesen hűtsék le, ugyanis ha nem teszik, akkor elszaporodhatnak benne a tejsavat és vajsavat termelő baktériumok.

Fontos az is, hogy a sörlé megfelelő mennyiségű levegőt vehessen fel, erre az élesztőnek van szüksége. A hűtést és a levegőfelvételt a legegyszerűbben kevergetéssel lehet biztosítani, a hűtőkád mellett tehát állt anno egy sörgyári munkás – a léhűtő –‚ aki egy hoszszú nyelű szerszámmal folyamatosan kevergette a levet. A fontos művelet kívülről persze lazsálásnak tűnhetett, főként a hátukon komlós és malátás zsákokat cipelő munkások feladatához képest, így ragadt rá a semmittevő, lazsáló emberekre a léhűtő kifejezés.

10

9

mi a gorilla-glass?

Okostelefonok és tabletek millióit védi a szokásosnál sokkal rugalmasabb és karcállóbb üveg, de mitől lesz ilyen ellenálló? A különösen ellenálló üveg nem új dolog, a corning cég az -as években fejlesztette ki ipari alkalmazásra. Találmányuk lényege, hogy a kezelendő üveglapot  °c-os káliumsó fürdőbe merítik, amelyben az üveg felszínéhez közel található nátriumionok helyét káliumionok veszik át.

A káliumionok nagyobb helyet foglalnak el az üveg szerkezetében, így a lehűtés után feszültség marad vissza a felszínhez közeli részeken, ennek köszönhetően lesz kemény és ellenálló az üveg felszíne. A keményebb felület nemcsak nagyobb karcállóságot tesz lehetővé, hanem ugyanolyan ellenálló, de vékonyabb üveganyagok alkalmazását is.

A cég -ben lépett be a mobiltelefon iparba, amikor az egyre növekvő képernyőkhöz pont ilyen, vékony, de strapabíró üveglapokra lett szükség.

hányadik kísérletre sikerült holdat érni?

 éve, . február -án először hajtott végre sima leszállást ember alkotta űreszköz egy másik égitest felszínén.

Az űreszköz a luna- űrszonda, az égitest a hold volt. A szovjetek -ben indították el holdkutató programjukat, amelynek végső célja egy emberes holdraszállás lett volna.

Az első szonda -ban indult útnak egy átalakított r- interkontinentális ballisztikus rakétával, de az az indítás után  másodperccel felrobbant. Mivel a szovjetek számozási rendszerében csak a sikeres kísérletek kaptak publikus sorszámot, a történelmi leszállást végrehajtó luna- nem a kilencedik, hanem a huszadik útnak indított holdszonda volt, igaz, előtte a végleges számozást kapó szondák már megközelítették és lefotózták a Holdat, illetve tervezett módon becsapódtak a felszínébe. A luna- háromnapos és hétórás útja végén biztonságos landolást hajtott végre a Holdon, és megválaszolta például azokat a kérdéseket, hogy az égitest felszínét vajon vastag, puha porréteg borítja-e (nem), van-e a Holdnak számottevő mágneses tere (nincs), lehetséges-e egy súlyosabb űreszköz biztonságos leszállása is (igen). A leszállóegység  órán át működött és küldött mérési adatokat, fotókat és panorámaképeket a felszínről. A luna-program része lett volna később egy mini atomtöltet felrobbantása is, amellyel a Hold-felszín struktúráit vizsgálták volna, de erre szerencsére nem került sor. A luna- ugyan -ben anyagmintát hozott vissza a Földre, a luna- pedig még abban az évben holdjáró robotot juttatott a felszínre, de akkorra az amerikaiak már végrehajtották az emberes holdra szállásukat. Így a szovjet vezetés számára már kevésbé volt érdekes a Hold-kutatás. A luna-program keretében utoljára -ban indítottak szondát, majd törölték a programot, és inkább a huzamosabb emberi űrben tartózkodásra alkalmas szaljut, majd a mir űrállomás fejlesztésére koncentráltak.

columbia nepál

№6

№7

sörfőzés luna-program

№9

kálium

  

№8

№10

ténykép megfejtése |  Az Antartktisz egylőre nem emeli a tengerszintet, inkább elvesz belőle, számítások szerint , millimétert évente. A rossz hír, hogy a tengerszint évi , millimétert nő és ha nem az Antarktisz miatt, akkor máshol kell keresni az okot.



A nt arctica © Mi cha el Leg gero

ó olkod a gond lapja ember re t n i i június in magaz press  |№

élet emberi rek denevé s űrhajó apache n neuman v o lt nder szkafa m a g ya r z m koz os fidel ducki

Következő számunk július -án jelenik meg! megéri előfizetni!

Előfizetőink %-os kedvezménnyel juthatnak magazinunkhoz, a magazint ingyenesen kézbesítjük otthonába, előfizetőinkre nem vonatkoznak az esetlegesen felmerülő árváltozások, valamint kézbesítési és pénz-visszafizetési garanciát vállalunk!

Előfizetéhető, a kiadónál telefonon és emailben, illetve a kiadó címén személyesen  - -   > e l o fize te s @ me diacit y.hu >   Budap e s t , Kecskeméti út .

eg y évre 8 740 ft 7 25/lap szám

fél évre <

4 600 ft

neg y ed év re <

7 65/lap szám

2 400 ft 800/lapszám

067

029



interpress magazin