GEO Magazin 2019. július-augusztusi szám by Ringier Hungary Kft.

2019. július–augusztus • 895 forint • 535 DIN • 20,4 LEI

2019. JÚLIUS–AUGUSZTUS

G A

V I L Á G O T

F E L F E D E Z N I

É S

M E G É R T E N I

Áruló volt-e Görgei? –

A világosi fegyverletétel margójára

GRAN CANARIA · Világosi fegyverletétel · Az oltásról II. rész · Magyar fotográfia 9 771787 272300

19008

Gran Canaria Geoszkóp

Érdekességek a GEO világából

Gyöngyszem az Atlanti-óceánban, egy megrendítő vulkáni képződmény

Az oltásról II.

Ellenzők és támogatók, érvek és ellenérvek

Magyar fotográfia

Nagy nevek és világhírű életutak a hazai fényképészet történetéből

Világesemények

Turizmus – korlátozások a természet védelme jegyében

ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó! A Kanári-szigetek, hét nagyobb és több kisebb sziget füzére az Atlanti-óceánban, mintha a tűz és a víz állandó küzdelmének eredményeként jött volna létre. És valóban, kellő távolságból nézve Gran Canaria maga is olyan, mintha egy jó ideje megpihent hatalmas vulkán és annak felségterülete lenne. Középső, kúpszerű része csaknem kétezer méter magasba nyúlik, az onnan szerteágazó lusta hegyvonulatok közötti felszínt meredek völgyek tagolják. Itt-ott feltűnnek kisebb hegyek is – ezek többsége valójában több ezer éve kihunyt vulkán –, amelyek lábánál békés települések élik mindennapjaikat. A szinte szabályos kört formázó, 236 kilométer hosszú partvonalon pedig aranyló vagy – ugyancsak a vulkáni működés hagyatékaként – szürke és fekete homokkal, kővel borított, illetve meredek sziklafalakkal tagolt öblök és hosszabb-rövidebb strandszakaszok húzódnak. Gran Canaria, a sokáig nehezen elérhető, távoli sziget immár 4,5 millió látogatót fogad évente, GDP-jének 40 százalékát az idegenforgalom és az ahhoz kapcsolódó területek adják. A további gyarapodás érdekében a sziget vezetése nagy hangsúlyt fektet a minőségi turizmusra, a magasabb igények kielégítésére. A szigeten szám szerint 62 minősített strand várja az érkezőket az év minden napján, és ebben nincs semmi túlzás. A Marokkó nyugati vidékével azonos földrajzi szélességen fekvő szigetnek ugyanis kivételesek a klimatikus adottságai: éves középhőmérséklete 24 fok. A víz egész évben élvezhető (hőmérséklete 18–23 fok között mozog), a napsütéses órák száma átlagosan 2300, ám egyes helyeken eléri a 3300-at is. E havi címlaptörténetünkben ugyan Gran Canariára kalauzoljuk az olvasót, de megemlékezünk néhány évfordulóról is. Ötven éve, 1969. július 11-én végre eljutott az ember a Holdra. Ezzel átmenetileg

lezárult egy korszak is, amelyet a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az USA versengése jellemzett a világűr feletti uralom megszerzéséért. A szovjetek kezdeti lépéselőnyét azonban az amerikaiaknak sikerült ledolgozni, és történelmi jelentőségű sikernek nevezhetjük Neil Armstrong „kis lépését”. A hidegháborús hajsza korszakában született NASA azonban immáron több mint 60 éve, a kudarcok ellenére fáradhatatlanul munkálkodik azon – időközben az űrkutatás nemzetközivé válásával kiegészülve a világ számos államának kutatóival –, hogy az ember egyre messzebbre merészkedhessen a világűrbe, eddig ismeretlen messzeségek felé. Százhetven éve, 1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert Görgei Artúr magyar honvédhadserege I. Miklós orosz cár inváziós hadserege előtt. Ezzel lezárul az 1848–49-es forradalom és szabadságharc. A bűnbakkeresés szinte azonnal megindult, nem kis mértékben Kossuth Lajos híres vidini levele miatt, amelyben leírja, hogy a szabadságharc nem a csatatereken bukott el, vereségét egyes egyedül Görgei Artúr árulása okozta, aki már hosszú ideje ármánykodott a forradalmi magyar kormány és Kossuth ellen, majd – katonai szempontból is – teljesen indokolatlanul letette a fegyvert az oroszok előtt. Ez a toposz beszivárgott a történettudományba, az irodalomba, de a közoktatásba is, és alapvetően mintegy 150 évig tartotta magát. Mígnem a 20. század utolsó két évtizedében megindulhattak azok a kutatások, amelyek előbb némileg árnyalták a képet, hogy aztán mára teljesen új alapokra helyezzék Görgei megítélését. Szerzőnk azt a kérdést boncolgatja, hogy mi vezetett ide, és miért maradt ilyen sokáig a köztudatban a Görgei-kérdés. A magyar fotográfia napja alkalmából pedig – a teljesség igénye nélkül – visszatekintünk azokra is, akik a fotózásban gazdag, világhírű életutat felépített nagy neveink, mint Capa vagy Kertész előtt kikövezték az utat.

Tartalmas időtöltést kívánva, üdvözlettel:

Koszó-Stammberger Kinga 19/07 g 3

TA R TA LOM JÚ LIU S – AUGUSZTUS

CÍMLAPTÉMA

Gran Canaria

GYÖNGYSZEM AZ ÓCEÁNBAN

A Kanári-szigeteket több tízmillió évvel ezelőtt elemi természeti erők emelték ki a tenger mélyéről. Az elsők között volt Gran Canaria, amely a műholdfelvételeken majdnem szabályos kört formázó gyöngyszemnek látszik az Atlanti-óceánban. A Nyugat-Afrika partjaitól 225 kilométerre fekvő, vulkáni eredetű, Spanyolországhoz tartozó sziget évtizedek óta a legkeresettebb turistacélpontok egyike

Ember a Holdon

Ötven évvel ezelőtt eldőlni látszott a két nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió versengése a világűr feletti uralom megszerzéséért. Neil Armstrong ugyanis megtette azt a lépést

GEOSZKÓP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 Újdonságok és érdekességek a tudomány és a kutatás világából CÍMLAPTÉMA Gran Canaria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 A Nyugat-Afrika partjaitól 225 kilométerre fekvő, Spanyolországhoz tartozó sziget évtizedek óta a legkeresettebb turistacélpontok egyike

RIPORTOK TÖRTÉNELEM

Görgei és a fegyverletétel . . . . . 40

Oltás! (Igen vagy nem?) II. rész

A GEO minisorozatának második részében folytatjuk az oltást ellenzők és támogatók érveinek bemutatását, megismerhetjük a háttérben zajló folyamatokat és a tudományos álláspontot

Vajon áruló volt-e Görgei? Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc lezárása, a világosi fegyverletétel 170. évfordulója kapcsán azt a kérdést boncolgatjuk, hogy miért foglalkoztatta ez a kérdés 150 éven át a hazai közvélekedést

ŰRKUTATÁS

Ember a Holdon . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 A holdra szállás 50. évfordulója alkalmából bemutatjuk a NASA történetének nagy pillanatait MODERN ÉLET Oltás II. rész . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Valaha az orvostudomány büszkesége, ma vita tárgya. A történet befejező részében közelebb kerülünk a tudományosan igazolható valósághoz MŰVÉSZET

A fény úttörői . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 A teljesség igénye nélkül bemutatjuk hogyan jutott el a hazai fényképészet a technikai újdonság varázsától a világhírű művészek kineveléséig

Mérföldkövek a magyar fotográfia történetében A magyar fotográfia napján visszatekintünk azokra is, akik a világhírű művészek előtt kikövezték az utat

Görgei és Kossuth nézeteltérései, a szabadságharc befejezésének körülményei, és egy negatív imázs utóélete

ROVATOK Szerkesztőségi előszó. . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Levelek / impresszum . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Campus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 Világpolgár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80 Előzetes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .82

CÍMLAPFOTÓ: Getty Images

19/07 g 5

L E V ÉL KÉPJEGYZÉK OLDALSZÁM SZERINT Elhelyezkedés a layoutban: b. = balra, j. = jobbra, f. = fent, k. = középen, l. = lent CÍMLAP Getty Images: (nagy fotó); Wikimedia Commons: j. f. TARTALOMJEGYZÉK

Tisztelt Szerkesztőség! Remélem, hogy megjelentetik a levelemet! Az oltásról szóló cikkük kapcsán írok Önöknek. Tudniillik a férjemmel éppen az első gyermekünket várjuk, de a fent említett téma olyan óriási port kavart maga körül, hogy nekünk sem sikerült a minden kétséget kizáró döntést meghozni. Több cikkben is olvasható volt, hogy a védőoltásokat teszik felelőssé az autizmus járványszerű terjedéséért. Később mégis cáfolták ezeket a híreket, miszerint a védőoltások lennének az autizmus kiváltói, csupán a diagnosztikai módszerek megváltozására irányították a figyelmet. Ez az oka, hogy az elmúlt időszakban egyre több gyermeket diagnosztizáltak autizmussal. Mégis kétségbeejtő a gondolat! A másik oldal: egyre több gyermek története terjed az interneten, akik olyan betegségben szenvednek, amelyre manapság már létezik megelőző védőoltás. Felmerül a kérdés, mégis miért hagyják szenvedni ezek a szülők

ÁLOM AZ ÉDENKERTRŐL Grandiózus természeti panoráma és csendes oázisok a dübörgő metropoliszban - Vietnámban még felfedezhetjük az érintetlen Ázsia számos aspektusát. Az 1650 kilométer hosszú ország álomszerű világ, amelyben a mohazöld rizsföldeknek a türkizkék tenger szab határt.

22 g 19/06

a gyermekeiket? Abban bizonyos vagyok, hogy a saját meggyőződésük lehet olyan mértékű, ami indokolttá teszi mindezt, mégis ez a lehetőség is komoly kétségeket ébreszt bennem! A legfrissebb információim szerint az oltásellenesség igazi közegészségügyi fenyegetéssé nőtte ki magát. Az ilyen és ehhez hasonló gondolatok meglehetősen komoly nyomást gyakorolnak ránk, szülőkre, méghozzá a helyes döntés meghozatalát illetően. Itt érkezünk el az Önök által megjelentetett cikkhez, amely azonnal felkeltette az érdeklődésemet! Számomra úgy tűnik, hogy a valós tények elferdítése az, ami miatt létrejöhetett

MAGYAR KIADÁS FŐSZERKESZTŐ: Koszó-Stammberger Kinga KIADJA: Ringier Axel Springer Magyarország Kft. 1122 Budapest, Városmajor utca 11. International Brands and Licenses TELEFON: (+36-1) 488-5700 E-MAIL: geoszerkesztoseg@ringieraxelspringer.hu Am Baumwall 11, 20459 Hamburg / Germany INTERNET: www.geo-magazin.hu FELELŐS KIADÓ: Dr. Bayer József Phone: +49 40 3703 6331, Fax: +49 40 3703 5867 TERVEZŐSZERKESZTŐ: Képe Judit KÉPSZERKESZTŐ: Schwang László Websites: www.guj.de and www.guj-internationalHIRDETÉSFELVÉTEL: brands.com TELEFON: (+36 1) 488-5700/1281 FAX: (+36 1) 488-5775 E-MAIL: onlinehirdetes@ringieraxelspringer.hu Előfizetéssel, megrendeléssel kapcsolatos információk a +36-80-202-112-es helyi tarifával hívható telefonszámon (munkanapokon). Megrendeléseit leadhatja interneten keresztül a www.lapot.hu, oldalon vagy elküldheti az ugyfelszolgalat@ras.hu e-mail címre is. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. This LICENSE PRODUCT is published under license Telefonszám: +36-40-56-56-56 ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 8450 Ft, fél évre 4225 Ft from G+J International Magazines GmbH. The NYOMTATÁS: Ipress Center Central Europe Zrt. TRADEMARKS/URLS are intellectual property of 2600 Vác, Nádas u. 8. G+J International Magazines GmbH. FELELŐS VEZETŐ: Borbás Gábor MEGRENDELÉS SORSZÁMA: 182386 NYOMTATÁS IDŐPONTJA: 2019/27. hét ÁRUSÍTÁSBAN TERJESZTI: Lapker Zrt. s egyéb terjesztő szervek ISSN: 1787-2723

G+J International Magazines GmbH

Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. részt vevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Ringier Axel Springer magyarországi érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is végzik (Ringier Axel Springer Magyarország Kft., Blikk Kft., AS-Nyomda Nyomdaipari Kft.), előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira, kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról és céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését. Az adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Előfizetői Üzletszabályzatban találja, www.lapot.hu-ra oldalon.

Shutterstock: 4. f.; Getty Images: 4. l. j., l. b.; Getty Images: 5. f.; Wikimedia Cammons: 5. k.; G e t t y I m a g e s 5 . l. ; GEOSZKÓP

VIETNÁM – 2019. júniusi szám címlaptörténete

International Brands and Licenses

6 g 19/07

Művészet a hegyen

Elegáns hullámokat vetnek Mu Cang Chai rizsteraszai. A hmong népcsoporthoz tartozó földművesek tökéletesítették a hegyi rizstermesztést: áprilistól kezdve a furfangos öntözőrendszeren keresztül elárasztják a földeket, szeptembertől pedig megkezdődik az aratás. Vietnám északnyugati vidékén minden évben lejátszódik ez a látványosság.

GEOSZKÓP

ez a mozgalomszerű oltásellenesség, mégis kevés az olyan személy, aki igazán kritikusan állna a témához és utánajárna a tényeknek. Ez a cikk kiváló alapot ad erre. Annak ellenére, hogy a beszámoló alaposan boncolgatja a témát, mégis rengeteg kérdés felvetődött bennem. Végtére is mi válthatta ki ezt az óriási mértékű bizalmatlanságot az oltásokkal szemben? Valós ok lehet a háttérben, vagy ez is a hamis információk megállíthatatlan terjedésének köszönhető? Milyen negatív következményekkel járhat egy oltás az egészségünk szempontjából? Majd ezeket követően is újabb és újabb kérdések vetődnek fel! Már nagyon várom a cikkük folytatását, mert ahogy olvastam, többek között azt is taglalják majd, hogy mi van akkor, ha valaki megsérül az oltás következményeképpen. Nagyon tetszett ez a riport, többek között azért, mert objektíven osztja meg az olvasóval az információkat, nem tereli egyik oldal felé sem, a tények hatására az adott egyénben kezd el önálló gondolatként érlelődni, hogy melyik irányba húz jobban. Kíváncsian várom a folytatást! Bízom benne, hogy az Önök által megjelentetett anyag ismeretében már képesek leszünk felelős döntést hozni az oltásokkal kapcsolatban! BÉRCZESNÉ NAGY JUDIT Budapest

Várjuk kedves olvasóink észrevételeit a geoszerkesztoseg@ringieraxelspringer.hu címre!

Northfoto: 8/9.; Northfoto: 10/11.; Shutterstock: 12/13.; Profimedia 14.; Shutterstock: 15. f.; Shutterstock: 16. f.; Shutterstock: 16. l.; Profimedia: 16. b.; Shutterstock: 16. j.; CAMPUS

Getty Images: 20.; GRAN CANARIA

Shutterstock: 22/23.; Shutterstock: 24/25.; Shutterstock: 26/27 Getty Images: 28/29.; Shutterstock: 30/31.; Shutterstock: 32/33.; Shutterstock: 34.; Shutterstock: 35.; Getty Images: 36/37.; Getty Images: 38.; GÖRGEI

Wicimeda Commons: 40/41.; Getty Images: 42.; Wicimeda Commons: 43.; Wicimeda Commons: 44.; Profimedia: 45.; Getty Images: 46.; Wicimeda Commons: 48/49.; Wicimeda Commons: 50.,51.; EMBER A HOLDON

Profimedia: 52/53.; NASA: 54. f.; Getty Images: 55. f.; Getty Images: 54. l.; Getty Images: 55. f.; Getty Images: 55. l. b.; Profimedia: 55. l. j.; Getty Images: 56. f; Northfoto: 56. l.; Getty Images: 57. f. b.; NASA: 57. f. j.; Shutterstock: 57. l.; OLTÁS

Getty Images: 58-67.;

VILÁGESEMÉNY Infografika: Hugues Piolet 78/79 A MAGYAR FOTOGRÁFIA

Getty Images: 69/1. (föntről); Getty Images: 69/2.; Getty Images: 69/3.; Profimedia: 96/4.; Getty Images: 69/5.; Getty Images: 71.; Getty Images: 72-73.; Getty Images: 74-75.; Blikk: 77. f.; Profimedia: 77. k.; Fortepan/Szalay Zoltán: 77. l.; Shutterstock: grafikus illusztráció VILÁGPOLGÁR Lakatos Lallo László szíves jóvoltából: 80.; 82. OLDAL

Shutterstock: b. f.; Shutterstock: j. f.; Getty Images: b. l.; Shutterstock: j. l.;

Elsöprő

NYEREMÉNYEK!

JÁTSSZ KATÁVAL A millió forint ÖSSZNYEREMÉNYÉRT!

150000

forint

értékű wellness hétvége utalvány a hévízi Lotus Therme Hotel& Spa*****-ban

20000

500000

forint

értékű családi nyaralás utalvány a hévízi Lotus Therme Hotel& Spa*****-ban

forint

30000

értékű C&A utalvány

20000

20xértékű banki utalvány forint

forint

értékű DM utalvány

30000

20000

500000 értékű banki utalvány

50000

forint

10x

12000

forint

értékű Feldobox Családi móka ajándékdoboz

2019. JÚLIUS 16—AUGUSZTUS 18.

A képek illusztrációk | Az árak ajánlott fogyasztói árak | www.kiskegyed.hu/plusz

KERESD A MATRICÁS SZÁMOKAT AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL!

forint

10x

15000

forint

értékű Feldobox Világ zamatai ajándékdoboz

forint

értékű Feldobox Adrenalin ajándékdoboz

értékű Media Markt utalvány

értékű CCC utalvány

A játék időtartama:

nyerj!

Kapard le a matrica felületét és

A TU DÁS LENYŰGÖZŐ VILÁGA

GEOszkóp

AZ UTOLSÓ FEJVADÁSZOK Az egykoron legvérszomjasabbnak tartott indiai törzs utolsó fejvadászai lassan magukkal viszik a sírba kultúrájuk ezen részét. A konyak törzs harcosai valaha lefejezték ellenfeleiket, és kérkedve mutogatták a véres koponyákat. A lengyel modell/fotográfus, Wiktor Stadniczenko által készített felvételen a törékeny, idős férfiak büszkén viselik az elejtett állatok csontjaiból készült ékszereiket, az arcukon látható tetoválások tanúskodnak a harctéri dicsőségről. Ezek az utolsó fejvadászok az India északkeleti részén található hegyvidéken, Nágaföldön élnek

8 g 19/07

GEOszkóp

VINCENT VAN GOGH FEJE AZ ÉGEN A hatalmas, Vincent van Gogh fejét mintázó, 27 méter hoszszú hőlégballont a festőművész egyik leghíresebb munkája, az 1887-ben született Szürke kalapos önarckép alapján mintázták. A holland Bavaria BV cég által készített hőlégballon elkészítése közel 220 350 fontba került. A műalkotás – még két füllel – reggel héttől ötven percen át uralta a Melbourne feletti égboltot

10 g 19/07

GEOszkóp

A SIVATAG RÓZSÁJA A másfél millió lakosú katari Dohában az új Nemzeti Múzeum tervezője Jean Nouvel, a Pritzker- és művészeti Wolf-díjas francia építész. Terveiben a mai építészet határait feszegeti, ezekben a különlegességre, extravaganciára törekszik. A Nemzeti Múzeum a hely szellemének megfelelően egy gigantikus sivatagi rózsára emlékeztet, ennek köszönhető a csavart, egymásba forduló alakzatok sora. Az intézmény a katari kulturális örökséget mutatja be, kezdve a helyi vitorlás hajózástól a gyöngyhalászaton át a hagyományos halfogásig. De nemcsak múzeumról van itt szó, hanem komplex kulturális és szórakoztató-központról, ahol helyet kap egy 220 férőhelyes előadóterem, két áruház, két étterem és egy kávézó, valamint a kulináris hagyományok megőrzésére szolgáló bolt, kutatóközpont és laboratóriumok. A körülötte lévő parkba őshonos növényeket telepítettek

12 g 19/07

GEOszkóp

Szemétbirodalom Kairóban AZ EGYIPTOMI FŐVÁROS SZEMÉTSZÁLLÍTÁSÁT közel száz éve egy kopt keresztény közösség, a zabbálok végzik. A világ egyik legnagyobb agglomerációjában egyes becslések szerint több mint 40 millió ember él, naponta mintegy 15 ezer tonnányi hulladékot termelve. A rohamosan növekvő afrikai metropoliszban ennek ellenére soha nem alakult ki hivatalos keretek közt folyó, államilag ellenőrzött egységes rendszer a temérdek szemét elszállítására. A városi hulladék kétharmadát a zabbálok gyűjtik össze, akik mindenfajta szerződés nélkül tevékenykednek a hatóságok hallgatólagos beleegyezése mellett. Először az 1920-as években, egy sivatagi oázisban élő keresztény közösség ismerte fel a hulladékgazdálkodásban rejlő anyagi potenciált. Az azóta csak wahájákként (oázisban élők) ismert népcsoport bizonyos összegért cserébe összegyűjtötte és eltüntette a lakók szemetét Kairó negyedeiből. A sivatagi napon kiszárított hulladékot később visszaszállították, és tüzelőanyagként eladták

14 g 19/07

a főváros fürdőinek, kenyérsütödéinek és kifőzdéinek. 1949-ben a felső-egyiptomi Aszjútból egy másik kopt közösség néhány innovatív tagja disznókat vitt a fővárosba, velük etetve fel a növekvő mennyiségű vegyes szemétben lévő szerves anyagokat. Az iszlám által tisztátalannak tekintett állatok így a túlnyomórészt muzulmánok lakta Kairó vérkeringésének nélkülözhetetlen láncszemévé váltak. Azóta is az eredetileg Aszjútból származó szemétgyűjtők, a zabbálok szedik össze a lakások elé kitett hulladékot, amit a jómódú ügynökökké lett waháják közvetítőmunkája tesz lehetővé. Jelenleg hat közösségre felosztva körülbelül 65 ezer zabbál él a fővárost magában foglaló agglomerációs gyűrű mentén, a legnagyobb település Kairó déli részén, az Al-Mukattam szikla tövében alakult ki. Az összegyűjtött szemét egyenesen a zabbálok otthonaiba kerül. Mivel a szelektív gyűjtés nem jellemző a kairóiakra, azt a n családok nő tagjai csupasz kézzel válogatják szét.

ver

Hány univerzális boldogságot tükröző arckifejezés létezik? TIZENHÉT. Erre a következtetésre jutottak amerikai kutatók, miután kiértékeltek 7,2 millió fényképet. A boldogság érzése különböző módon juthat kifejezésre, például egy vigyorban vagy a szem körüli nevetőráncokon. Aleix Martinez és csapata az Ohiói Állami Egyetemen már évek óta olyan számítógépes programokon dolgozik, amelyek felismerik az emberi érzéseket. Ezeket a piackutatásban vagy a robotikában használják. De vajon hány, kultúrákat átívelő arckifejezés létezik? És ezeket mások hogyan érzékelik? Az ezekre a kérdésekre adott válaszok segíthetnek az Ázsiában fejlesztett

„együttérző” robotoknak abban, hogy Európában is képesek legyenek felismerni az érzéseket. Martinez és munkatársai öt nyelven megfogalmazott 821 keresőszóval fésülték át az internetet. Egy arcfelismerésre tervezett algoritmus osztályozta a képeket. A kutatók összesen 35, érzelmeket kifejező arckifejezést azonosítottak, amelyek Észak- és Dél-Amerikában, Európában, Ázsiában és Ausztráliában egyaránt elterjedtek, és amelyeket a másik kultúrában élők is felismertek. Ezek közül 17 a boldogsághoz kapcsolódik. A szomorúságra öt arckifejezést találtak, és csak egyetlenegyet n az undorra.

Be happy: az 1960-as években kitalált szmájli univerzális szimbólummá vált HIRDETÉS

fedezd fel a jövő otthonait! Gyere és nézd meg, hogyan száll versenybe 3 kontinens 26 egyetemének 10 csapata a saját építésű, energiahatékony lakóépületeikkel!

nemzetközi egyetemi innovációs házépítő verseny

A szentendrei Solar Decathlon Europe 2019 házépíto versenyen többet is megtudhatsz a leginnovatívabb építészeti megoldásokról. Az ingyenesen látogatható eseményen kulturális programok és lelkes fiatal házépíto k várnak. Eloregisztráció és további részletek az sde2019.hu oldalon.

2019. július 13-28. sokszínűség

verseny

@sde_19

@sde19

sde19.hu

Az esemény a Magyar Kormány támogatásával valósul meg.

GEOszkóp Képesek a denevérek csökkenteni a vérnyomásunkat? LEGALÁBBIS TERMELNEK EGY OLYAN ANYAGOT, amely képes erre. A közönséges vagy rőt vérszopó denevér, egy Közép- és Dél-Amerikában honos faj kizárólag vérrel táplálkozik. Az éjszakai vadászok legtöbbször olyan állatokra vetik rá magukat, mint a szarvasmarha, de ismert néhány eset, amikor emberre is támadtak. Ha a vérszívó megharapja áldozatát, a nyálában lévő anyag megakadályozza a véralvadást. Így nem apad el a megtámadott vére a táplálkozás alatt. Az ausztráliai Queensland Egyetem biokémikusa, a méregkutató Bryan Fry olyan vegyületet fedezett fel ebben a váladékban, amely hasonlít az egyik emberi fehérjéhez: az úgynevezett CGR-peptid leginkább a központi idegrendszerben lelhető fel, és tágítja a véredényeket. A kutatók most azt tervezik, hogy kipróbálják ezt a fehérjét a magas vérnyomás kezelésére. Így a denevérváladék új gyógyszer kifejlesztéséhez segíthet hozzá. Fry és munkatársai eddig csak patkányokon vizsgálták a hatást; az emberekkel végzett klinikai vizsgálatok egyelőre még váratnak magukra. A kutatók munkáját nehezíti a mexikói kábítószer-kereskedelem is: nem jutnak el eddigi kutatóterületükre, mert a hatóságok közölték velük, hogy a régió fölötti hatalmat drogbandák ragadták magukhoz. Most azt tervezik, hogy Costa Ricában próbálnak megfelelő n állatokat felkutatni.

A vérszopó denevérek kizárólag más állatok vérével táplálkoznak

Hogyan lehet egy gomba 2500 éves?

A gumós tuskógomba (Armillaria lutea) termőteste megfelelő előkészítés után ehető

16 g 19/07

MIVEL A MUTÁCIÓS RÁTÁJA RENDKÍVÜL ALACSONY. 1992-ben biológusok hatalmas gombára találtak az USA-beli Michigan államban. Az Armillaria gallica vagy lutea, a gumós tuskógomba kalapja 3–10 centi széles, fiatalon alakja domború, majd széles domborúlatúvá, közel lapossá kiterül, a közepe bemélyedhet. Színe sárgás, sárgás- vagy rozsdabarna. Tönkje 5–10 centiméter magas és 1–2,5 centiméter vastag. Alakja bunkószerű, töve megvastagodik. Lomberdőkben fordul elő egyesével vagy kisebb csoportokban, a talajban lévő fakorhadékot, szerves anyagot bontja. Esetenként meggyengült fák gyökerein élősködhet. Szeptembertől novemberig terem. A gumós tuskógomba föld alatti gomba-

szövedéke igen nagy területre terjedhet ki és hosszú ideig fennmaradhat. A Michiganben talált példányról nemrégiben molekuláris biológiai módszerekkel kimutatták, hogy kiterjedése eléri a 75 hektárt, becslések szerint 400 tonnát nyom, és a növekedési rátája alapján legalább 2500 éves. A genetikai vizsgálatok rávilágítottak a lehetséges okra: egy ekkora élőlény esetében a sok sejtosztódás miatt az örökítőanyag nagyfokú mutációját várná az ember. Itt azonban a biológusok viszonylag kevés génváltozást találtak. Vélhetőleg ez a gomba nagyon ügyesen javítja a mutálódott DNS-t – vagy csak a mutációk előfordulása ritkább, mert csupán kevés ibolyántúli sugárzás éri az élőlényt. n

A természet érték Fedezd fel és óvd meg velünk

Csatornánk felfedi előtted hazánk és földünk kincseit, lenyűgöző tájait és kulturális értékeit. Segítünk megérteni a természet működését, problémáit valamint feltárni a megoldási lehetőségeket, mert Te is tehetsz környezeted megóvásáért és jobbá tételéért! Az OzoneTv kiadója a New Wave Media Group Kft. © Minden jog fenntartva.

GEOszkóp Fénylőn vastag impasto díszíti az Aranysisakos férfit: ez jellemzi Rembrandt festői stílusát is. A festmény valószínűleg a mester környezetében készült

Hogyan keletkezik a 3D-hatás Rembrandt festményein? AZ IMPASTO EGY OLYAN FESTÉSZETI TECHNIKA, amikor a művész vastagon viszi fel a festéket a vászonra. Ennek révén a festék szembeötlőbb, textúrájáról több fény verődik vissza. Rembrandt a 17. századi németalföldi festékpiacon hagyományosan elérhető alapanyagokkal érte el az impasto hatást. Azt már korábban is tudták a kutatók, hogy a vastag festékréteg eléréséhez elsősorban egy fehér színezőanyagot – fehér ólomérc és cerusszit keverékét –, valamint organikus kötőanyagot, főleg lenolajat használt. A hollandiai Rijksmuseum által vezetett kutatás holland– francia tudóscsoportjának sikerült kideríteni, hogy az impasto hatást keltő festéknek volt még egy titokzatos komponense: a plumbonakrit. A felfedezésben kulcsszerepet játszott a grenoble-i székhelyű Európai Szinkrotronsugárzási Központ (ESRF) elemzése. A kutatók Rembrandt három mesterművének (a Marten Soolmas-portré, a Bathsheba és a Susanna) apró festékmintáit analizálták. Ennek során bukkantak a ritka összetevőre, amely a régi mesterek művein rendkívül szokatlan, de biztosan nem szennyeződésről, n hanem szándékos szintézisről van szó.

18 g 19/07

Meg lehet gyógyítani a beteg szívet mitokondriumok segítségével? VITATOTT KÍSÉRLETI BIZONYÍTÉKOK CSECSEMŐKTŐL. Az USA-ban egy bébi szívizomzatának rossz volt a vérellátása, és túl gyenge volt az összehúzódáshoz. Ezáltal a mitokondriumok is elpusztulnak. Ezek a sejtszervecskék fontos energiahordozót termelnek, az adenozin-trifoszfátot, röviden ATP-t. A kutatók évek óta kísérleteznek a mitokondriumok és az ATP terápiás alkalmazásával. A bostoni Harvard Egyetem orvosai ezekkel szív-tüdő gépre szoruló csecsemőket kezeltek. Az orvosok izomszövetmintát vettek a kisbabáktól, ebből izolálták a mitokondriumokat, majd azt befecskendezték a szívbe vagy egy közeli véredénybe. A kutatók azt jelentették, hogy a bevitt mitokondriumok segítették az összehúzódást, ráadásul elvándoroltak a szívsejtekbe is. Tizenegy, 2016 óta kísérleti jelleggel kezelt

páciens közül 2018 közepére nyolc beteg élt még – írja az amerikai sajtó. Egyes szakértőknek azonban fenntartásai vannak, így van ezzel Christoph Maack is, aki kritikáját egy szaklapban fejtette ki. „A mitokondriumok érzékenyen reagálnak a túl sok kalciumra” – magyarázza Maack. A sejteken kívül elhalnak, mivel ott ezerszer nagyobb a kalcium koncentrációja. Az is kérdéses, hogy a mitokondriumok hogyan vándoroltak a szívsejtekbe. „Ráadásul az ATP így bejuttatott mennyisége csupán néhány szívdobbanásra lett volna elegendő.” Az sem zárható ki, hogy a szív magától regenerálódott, vagy a mitokondriumok okozta egyéb hatások is szerepet játszottak. „Összességében az embereken való alkalmazást még túl korainak tartjuk” – zárja monn dandóját Maack.

Szívizom a mikroszkóp alatt: a mitokondriumok (zöld) látják el energiával a sejteket, hogy a miofibrillumok (csíkolat) képesek legyenek összehúzni az izmot

HOGYAN KÉSZÜL? MEGMUTAJTUK! A SZÉLERŐMŰ PREMIER JÚLIUS 28. 14:00

TESZTELJE TUDÁSÁT …

A KISBOLYGÓKRÓL! Üdvözöljük A GEO-CAMPUSON: ezen rejtvényrovat számára a szakértőkkel a legkülönbözőbb tudományterületekről válogattunk érdekes kérdéseket. Jó szórakozást!

A két felvételből összeállított mozaik a 433 Eros elnevezésű aszteroida két ellentétes oldalát mutatja. A képeket a NEAR-Shoemaker űrszonda készítette, amely miután több hétig, egyre közelebbi pályán keringett körülötte, 2001. február 12-én le is szállt a felszínére, utána pedig napokig működőképes maradt. A 433 Eros egyébként az elsőnek felfedezett (és az 1036 Ganymed után a második legnagyobb) földsúroló kisbolygó 20 g 19/07

19/07 g 21 A kérdések megfejtéséhez, kérjük, fordítsa meg a magazint!

CAMPUSMEGFEJTÉSEK 1 B A kisbolygóöv 1,5 (Mars) és 5,2 (Jupiter) csillagászati egység (egy csillagászati egység [CsE] körülbelül 149,6 millió kilométer) közötti távolságban található. A fémből, kőzetből és részben jégből álló objektumok átmérője az egy métertől akár az 1000 kilométerig is terjedhet. Eddig közel 800 ezer aszteroidát fedeztek fel, az égitestek számát azonban több millióra becsülik. 2 A, B, C Az itáliai Giuseppe Piazzi fedezte fel Palermóban a Mars és Jupiter között található első és eddig legnagyobb aszteroidát, a Cerest. Amikor mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt kialakult a mi naprendszerünk a bolygóival, kisebb égitestek maradtak többek között a kisbolygóövezetben. Valamennyi aszteroida együttes tömege a Marsénak felel meg. Bizonyos elméletek szerint az aszteroidák össze nem állt bolygók, mert a Jupiter erős gravitációs ereje miatt újra és újra összeütköznek és/vagy letérnek a röppályájukról. 3 A, B Ha a kisbolygók összeütközése következtében kisebb darabok leválnak, ezek letérhetnek a pályájukról és egy bolygó körüli körpályára kerülhetnek. A Nemzetközi Csillagászati Unió (angolul International Astronomical Union [IAU]) döntése alapján az egy méter vagy annál kisebb átmérőjű aszteroidákat meteoroidnak nevezik. A meteoroidok legtöbbször elégnek, mielőtt elérik például a Föld felszínét; ha mégis becsapódnak, akkor meteoritnak nevezzük őket. Az aszteroidáktól eltérően az üstökösök túlnyomórészt a Naptól sokkal távolabb található Oort-felhőben és a Kuiperövben találhatók; anyagukat por és lazább kőzeteken kívül főleg jég alkotja. 4 B A Science szaklapban 2019 januárjában megjelent cikk (Sara Mazrouei et al.) rámutat arra, hogy a meteoritbecsapódások (legtöbbször szétrobbant aszteroidák törmelékei) száma 290 millió év alatt a 2,6-szorosára nőtt. A becsapódás környékén található nagyobb kőzetdarabok arra utalnak, hogy a kráter fiatalabb, mert azok csak idővel erodálódnak kisebb görgeteggé. A nagyobb objektumok emellett több hőt is tárolnak. Ezért a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) űrszondája által mért hőmérsékleti adatok is információt nyújtanak valamely kráter koráról.

A Föld naponta ... 3,5 tonna 34 tonna 100 tonna világűrből származó port fog be Melyik ritka elemet köszönhetjük többek között a „földönkívüli” aszteroidáknak? Kobalt Irídium Lítium A meteoritbecsapódások száma 300 millió évvel ezelőtt a maihoz képest ... több volt kevesebb volt ugyanannyi meteorit csapódott be a Föld és a Hold felszínébe Hogy hívják az aszteroidák ütközésekor keletkező kisebb kőzetdarabokat? Meteoroidok Meteoritok Üstökösök Melyik igaz az alábbi állítások közül az elsőként felfedezett aszteroidára? Átmérője alig 950 kilométeres Ma a törpebolygók közé sorolják 1801-ben, újév napján pillantották meg Szicília szigetéről

5 B A földtörténeti kréta és tercier (harmadidőszak) határáról (K-T határ) származó üledékes kőzetekben világszerte szokatlanul nagy mennyiségben sikerült kimutatni az egyébként nagyon ritka irídium előfordulását. A leletek alátámasztják az Alvarezelméletet, amely azt posztulálta, hogy mintegy 66 millió évvel ezelőtt egy hatalmas meteoritbecsapódás Mexikóban klímakatasztrófához és tömeges kihalási eseményhez vezetett, amelynek során a dinoszauruszok is eltűntek.

A| B| C|

6 A| B| C|

5 A| B| C|

4 A| B| C|

3 A| B| C|

2 A| B| C|

Naprendszerünkben hol található szinte valamennyi kisbolygó, más néven aszteroida? A Szaturnusz körüli körpályán A Mars és a Jupiter között A Föld és a Vénusz között

6 C Anélkül, hogy észrevennénk, naponta közel 100 tonna interplanetáris por „záporozik” mikrometeoritok formájában a Földre, amelyek nagy része aszteroidákból származik. Ugyan ezek nagy része a súrlódási hő következtében elég, mielőtt elérné bolygónkat, a mélytengeri zónákban azonban mégis kimutatható az anyaguk. Dörte Nohrden

Gran Canaria

GYÖNGYSZEM AZ A Kanári-szigeteket több tízmillió évvel ezelőtt elemi természeti erők emelték ki a tenger mélyéről. Az elsők között volt Gran Canaria, amely a műholdfelvételeken majdnem szabályos kört formázó gyöngyszemnek látszik az Atlanti-óceánban. A Nyugat-Afrika partjaitól 225 kilométerre fekvő, vulkáni eredetű, Spanyolországhoz tartozó sziget évtizedek óta a legkeresettebb turistacélpontok egyike. ÍRTA: CSÉMI KLÁRA

A déli partvidék képeslapra illő látványainak egyike, a csatornái miatt kis Velenceként is emlegetett Puerto de Mogán. A rendkívül népszerű üdülőhelyet különösen vonzóvá teszi hangulatos kikötője és védett, családosok számára is ideális strandja 22 g 19/07

ÓCEÁNBAN

24 g 19/07

Egy másik üdülőhely, az ugyancsak tengerparti fekvésű Puerto Rico látképe. A település körül húzódó vulkanikus hegyek drámai hátteret rajzolnak az idilli városka köré

19/07 g 25

26 g 19/07

A tenger szintje felett 543 méteres magasságba épült Teror nevét az őslakosoktól kapta. Óvárosa díszes faerkélyeiről és bazilikájáról híres. Fontos zarándokhely, a hiedelem szerint 1481-ben itt jelent meg a Szűz (Virgen del Pino), a sziget egyik védőszentje

19/07 g 27

28 g 19/07

Gran Canaria szigetén szinte minden hónapra jut egy ünnep. Kiemelkedő jelentőségű a februári karnevál, amelyet több településen is megrendeznek (a kép a sziget fővárosa, az 1478-ban alapított Las Palmas főterén készült)

19/07 g 29

A Kanári-szigetek, hét nagyobb és több kisebb sziget füzére Vulcanus, a tűz és Neptunus, a vizek és tengerek istenének hosszan tartó csatározása nyomán jött létre. Az „isteni hasonlat” Miguel de Unamunótól származik, aki 1911-ben jelentette meg kötetbe rendezett, személyes hangú írásait Portugália és Spanyolország földjén címmel. A spanyol író sorai tökéletesen visszaadják, milyen mély hatást gyakorol a látogatóra Gran Canaria hegyvidéke – az évmilliók munkája nyomán létrejött hatalmas kalderák, kráterek és lávafolyamok, a meredek, égbe nyúló sziklafalak és a mindenfelé felbukkanó, a víz, a szél és a nap erodálta vulkáni képződmények megrendítő együttese. Az író az elé táruló látványt egy kővé dermedt vihar képéhez hasonlítja, és Dante Isteni színjátékát megidézve úgy fogalmaz: ami itt lezajlott, az csak a pokol tüzének pusztításához hasonlítható.

IVÉTELES KLIMATIKUS ADOTTSÁGOK

És valóban, kellő távolságból nézve Gran Canaria maga is olyan, mintha egy jó ideje megpihent hatalmas vulkán és annak felségterülete lenne. Középső, kúpszerű része csaknem kétezer méter magasba nyúlik, az onnan szerteágazó lusta hegyvonulatok közötti felszínt meredek völgyek tagolják. Itt-ott feltűnnek kisebb hegyek is – ezek többsége valójában több ezer éve kihunyt vulkán –, amelyek lábánál békés települések élik mindennapjaikat. A szinte szabályos kört formázó, 236 kilométer hosszú partvonalon pedig aranyló vagy – ugyancsak a vulkáni működés 30 g 19/07

hagyatékaként – szürke és fekete homokkal, kővel borított, illetve meredek sziklafalakkal tagolt öblök és hosszabb-rövidebb strandszakaszok húzódnak. A szigeten szám szerint 62 minősített strand várja az érkezőket az év minden napján, és ebben nincs semmi túlzás. A Marokkó nyugati vidékével azonos földrajzi szélességen fekvő szigetnek ugyanis kivételesek a klimatikus adottságai: éves középhőmérséklete 24 fok. A víz egész évben élvezhető (hőmérséklete 18–23 fok között mozog), a napsütéses órák száma átlagosan 2700, ám egyes helyeken eléri a háromezret is. Bár kis kontinensként is emlegetik, ahol mind a négy évszak, valamint a havas hegycsúcsoktól a kő- és homoksivatagig minden természeti formáció megfigyel-

A főváros, Las Palmas de Gran Canaria látképe, a háttérben két több ezer éve kihunyt vulkánnal. Úgy tartják, ez a világ legkellemesebb klímájú városa, egyik strandja, a Las Canteras pedig felkerült a legszebb városi strandok listájára

hető, télies hideg és havazás (ami amúgy is egyre ritkább) csak a legmagasabban fekvő területeken fordul elő. A szelektől és az erős hullámzástól védett partszakaszok mentén kisebb-nagyobb települések és üdülőhelyek váltják egymást, utóbbiak kiépülése az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején, előbb a hajós, majd a repülős utazások fokozatos elterjedésével vette kezdetét. Egyre nagyobb számban érkeztek az angol, norvég, svéd, ír és német turisták, hogy élvezzék az örök tavasz

és nyár előnyeit. A legtöbben október és április között – a szigeten mindmáig ez a bő fél év a főszezon – látogatják, a szaporodó igényeket pedig igyekeztek követni a turisztikai beruházások. Hotelek és apartmantelepek nőttek ki a földből, és egymás után jelentek meg a szállodaláncok, nem kívánva kimaradni az ígéretes fellendülésből. Így virágzott fel a San Agustín és San Nicolás közötti, délkeletről délnyugatra húzódó partvidék, amely védettségének és kiváló klímájának köszönhetően mindmáig a legnépszerűbb üdülőterület a nap- és vízimádók körében. Mind az őslakosok névhasználatát őrző Arguineguín – jelentése: nyugodt vizek –, mind a festői fekvésű Puerto Rico csendes halászfaluból vált több tízezer főt fogadó, nyüzsgő üdülővárossá, míg Puerto de Mogán a nyolcvanas években kezdett kiépülni egy malagai építész tervei alapján. Mivel a hangulatos üdülőhely utcáit itt-ott csatornák tagolják, gyakran emlegetik kis Velenceként is. Patalavaca csendes partját sok helybeli használja, míg a Szeretők strandját (Playa de Amadores), amelynek homokja a karibi térségből érkezett ide, hétvégente előszeretettel lepik el Las Palmas, a sziget fővárosának lakói. A népszerű üdülőhelyeken az apartmanok lakói többnyire heti-kétheti forgásban cserélődnek, a legdrágábbaknak van saját medencéjük, és fantasztikus kilátással kényeztetik a látogatókat. Az ingatlanok jelentős része ugyanakkor külföldiek tulajdonában van – jó néhány nyugat-európai ország lakosai ugyanis előszeretettel töltik itt az év egy részét vagy egészét, főleg, amikor már elérték a nyugdíjaskort. Arguineguínben például annyi norvég él, hogy saját iskolájuk, templomuk, klubjaik, orvosaik és ügyvédeik vannak. Érdeklődésüket eredetileg honfitársuk, Bjørn Lyng ténykedése keltette fel, aki a szigeten jelentős fejlesztésekbe kezdett. Az üzletembernek (aki mellesleg a KonTiki-expedícióról híressé vált Thor Heyerdahl unokaöccse) hazájában acél- és műanyagipari vállalatai voltak, s ötlete kifejezetten gyümölcsözőnek bizonyult: luxusapartmanjai az általa meghonosított timeshare rendszerben az év 52 hetében fogadják a vendégeket. Lyng három évtizede turisztikai területen működő cégcsoportot is alapított, a környék településein működő Anfi Group jelentős munkaadónak számít. A 2006ban elhunyt vállalkozó emlékét mellszobor, nevét pedig utca őrzi Arguineguínben.

sokra is. A saját kültéri medencék megléte alapNem kisebb jelentőségű a brit jelenlét. Az angolok ott voltak az első szállodaépítők között követelmény, akárcsak a fitneszterem, a szauna, a – leghamarabb a Hotel Inglaterra és a Hotel Mo- masszázs, a különféle sportpályák, a játszótér és nopol épült fel Las Palmas, a sziget fővárosának a gyermekfoglalkoztató. Egyre elterjedtebbek az egészségturisztikai fejlesztések – Puerto Ricóban központjában –, és többek között ők építették ki magunk is megfordultunk a sziklaszirtre épült a város korszerű igényeket kielégítő kikötőjét is a 19. század végén. A sziget első neves külföldi Gloria Palace Amadores Hotelben, amely Euróvendégei között volt Agatha Christie – a népsze- pa egyik legnagyobb thalassoterápiás központja rű krimiszerző többször is élvezte Gran Canaria –, virágzik a golfturizmus – ennek bizonyítékai klímáját – és a miniszterelnöksége utáni évek- többek között a turisták igényei szerint kiépült ben Winston Churchill. Példájukat aztán sokan üdülőközpont, Maspalomas nemzetközi színkövették Nagy-Britanniából. Ennek bizonyítéka vonalú golfpályái –, és rengetegen hódolnak az aktív turizmus különböző válfajainak, a kerékegyebek mellett, hogy a sziget idegenforgalmi pározásnak, illetve a hegyi- és a vízisportoknak. központja, Maspalomas egy része a Playa del A szigeten mindemellett lehet tevegelni is, és Inglés elnevezést kapta. többféle magas színvonalú vízi-, botanikus és állatpark, vidámpark, gokartpálya stb. áll a látogatók rendelkezésére. DEGENFORGALMI

FEJLESZTÉSEK

Gran Canaria, a sokáig nehezen elérhető, távoli sziget immár 4,5 millió látogatót fogad évente, GDP-jének 40 százalékát az idegenforgalom és az ahhoz kapcsolódó területek adják. A további gyarapodás érdekében a sziget vezetése nagy hangsúlyt fektet a minőségi turizmusra, a magasabb igények kielégítésére. Ennek jegyében nem engedélyezik több apartman építését (ezek egy része amúgy sem eléggé kihasznált), a további fejlesztések a négy- és ötcsillagos szállodák körének bővítésére irányulnak. A Turespaña spanyol idegenforgalmi hivatal és a TAP portugál légitársaság által szervezett csoportos tanulmányút erre számos példával szolgált. Személyes tapasztalatot szereztünk a Seaside Hotels valóban partközeli szállodáinak magas színvonaláról – a láncolat emblémája, a sötétkék tengeri csikó Európa más pontjain is jól ismert –, és jártunk több vidéki szálláshelyen is. Csendes völgyben lévő, narancsliget közepén álló egykori kúriában, amely a tulajdonos család elhatározásaként 25 éve avanzsált patinás, koloniális hangulatú hotellé (Las Longueras), és a legmagasabb hegyvonulatok lélegzetelállító látványát nyújtó, 1500 méter magasban épült négycsillagos, modern vendégházban (Parador de Cruz de Tejeda) is. A vendéglátás színvonalának további emelését célzó koncepció jegyében zajlik a hotelek felújítása és az újak építése. Nemcsak arra ügyelnek, hogy ezek fekvése kifogástalan – partközeli és panorámás – legyen, hanem a pluszszolgáltatá-

Hullámzó homokdombok, sivatagi táj 400 hektáron – ez Gran Canaria egyik legszebb területe. Maspalomas dűnéinek megkapó látványa kivételes élménnyel ajándékozza meg a látogatót. Az állandóan változó természeti formáció, valamint a hozzá tartozó pálmaliget és lagúna kiemelt védettséget élvez

Zuzmók, kutyák, fókák A Kanári-szigetek – köztük Gran nagyobb nehézségekbe ütközött. Jó Canaria – ókori jelentősége és betele- alternatívának bizonyult a szigeteken pítése különös okra vezethető vissza. fellelhető orchilla, így vette kezdetét A Római Birodalom lakóinak figyelmét a zuzmó tömeges gyűjtése és felugyanis felkeltette egy zuzmó, az dolgozása. Két sziget, Lanzarote és orchilla (Roccella canariensis) töme- Fuertaventura ezért kapta a rómaiakges jelenléte, amelynek száraz őrle- tól a Purpuraria, vagyis Bíbor-sziget ményéből bíborfestéket (purpurát) elnevezést. A szigetcsoport egyetlen lehetett előállítani. Az uralkodók és római kori emléke is Fuertaventurán főpapok által viselt bíborszínű kel- található, valószínűleg ott készült az mék – a bőség, a jólét és a bölcses- értékes vörös festék. ség jelképei – alapanyagát addig a tüskés bíborcsiga (Murex trunculus) A kor egyik krónikása, idősebb Plinius mirigyváladékából nyerték. Mivel volt, az ő nevéhez fűződik a világ elegyetlen gramm purpura kinyerésé- ső enciklopédiája, a Historia Naturalis hez több ezer csiga kifogására volt megírása (Kr. u. 77). Mivel ebben II. szükség, a festék előállítása mind Juba, az ősi afrikai királyság, Numidia

uralkodójának feljegyzéseire támaszkodva azt írja, hogy a mai Gran Canarián nagy kutyák voltak, sokáig úgy tartották, hogy a sziget római kori nevének eredete (Canaria) a latin canis (kutya) szó. Valójában azonban az eredeti görög szöveg félrefordításáról lehet szó, amely a sziget partjainál látott fókákról (Canis marinus) szólhatott. Ugyancsak ő tesz említést az Atlasz-hegységen túli, Canarii nevű területről is, ahonnan a sziget őslakosainak egy része, a canari törzs tagjai származhattak. Egy különös egybeesésről van tehát szó, mindkét változat kellő magyarázatul szolgál a Canaria név eredetére.

SI IDŐK LENYOMATAI

Nem is kell a tengertől eltávolodni ahhoz, hogy megismerkedjünk Gran Canaria egyik legkülönlegesebb természeti képződményével. Elég kisétálni a sziget idegenforgalmi központjában, Maspalomasban a partra ahhoz, hogy hatalmas, megkapó látványt nyújtó homokdűnék között találja magát az ember. A lagúnájával és pálmaligetével együtt 400 hektárt elfoglaló selymes homoktenger felületét évezredek óta formálja a nap, a szél és a víz. Amerre a szem ellát, a „sivatag” dombokba, magas dűnékbe rendeződik, és lankás völgyeket képez. Érdemes a természetvédelmi terület csendjében alkonyattájt megmerítkezni, az élmény egyedi és lenyűgöző. Egészen más, a bevezetőben már említett élményeket tartogat a sziget belseje, ahol jól látható, mit hagyott maga mögött – Unamuno szavaival élve – a kővé dermedt vihar, például a tejedai kaldera (Caldera de Tejeda) vidékén. (A kaldera vulkáni eredetű felszíni képződmény, a kráterhez hasonló horpadály, amelyet a vulkán kirobbanása és önmagába roskadása hoz létre.) Tejeda városa például egymástól 12 kilométer 19/07 g 33

alakját és környezetét is. Az egykor hatalmas rétegvulkán az egymást követő magmakitörések nyomán ma már nehezen felismerhető – eredeti magassága 2500 méter körül lehetett –, nevét azonban két óriási, égbe meredő kőszikla őrzi (1813 méter). Jó ideje ez Gran Canaria jelképe, amelyhez 250 méternyi szintkülönbséget leküzdve lehet felkapaszkodni. A fenyveseken át kanyargó ösvény érdekes kőalakzatok tövében vezet – az egyik egy völgy felett őrködő szerzetesre, a másik ugrásra kész békára hasonlít. A távolban jól kivehető az őslakosok egyik kultikus helye, a Bentayga szikla, még feljebb haladva lyukas sziklák tűnnek fel, amelyekbe a szél vájt ablakot. Odafent pedig, nagyjából a sziget közepén, a megérdemelt jutalom vár: fantasztikus körpanoráma az Atlanti-óceán zord erők formálta gyöngyszemére, Gran Canariára. A ráadás a 60 kilométerre lévő szomszédos sziget, Tenerife és Spanyolország legmagasabb hegye, a száztíz éve nyugodt Teide vulkáni kúpjának felderengő képe (3718 méter).

Ő Cenobio de Valerón, a spanyol hódítás előtti idők egyik legfontosabb emléke. Az őslakosok kőszerszámaikkal közel kétszáz üreget vájtak a sziklafalba a gabona és más élelmiszerek, illetve használati eszközeik tárolására

távolságra lévő csipkés hegygerincek karéjában, egy ilyen, évmilliókkal ezelőtt beszakadt kráter tetején jött létre. A hegyoldalba kapaszkodó, fehérre meszelt, cseréptetős házakból álló települést 2015-ben választották be Spanyolország legszebb falvai közé. A sziget keletkezésében fő szerepet játszó heves és több szakaszban (4–14 millió éve) lezajlott vulkáni működés formálta a közeli Roque Nublo 34 g 19/07

SLAKOSOK, KULTIKUS HELYEK

De kik is voltak Gran Canaria őslakosai, akiket a spanyol hódítók guanchoknak neveztek el? Mit tudunk róluk, és vajon hogyan éltek addig, amíg ötéves küzdelem után, 1483 áprilisában az egész sziget spanyol fennhatóság alá nem került? Mint a sziget négy archeológiai területe egyikének (Maipés) muzeológusa elmondta, az első lakók, a berberek úgy 2000 éve Észak-Afrika más-más vidékeiről érkeztek. A különböző területekről különböző tudást hoztak magukkal; gabonát termesztettek, kecskét, juhot tartottak, és halásztak. Mivel nem találtak vasat, az időben visszalépve minden feladatot kő- és faeszközökkel igyekeztek megoldani. Barlangokban és egyszerű kőházakban éltek, egyes barlangok falába, egymás fölé és mellé üregeket vájtak ki, s azokat magtárként, élelmiszerraktárként és használati eszközeik tárolóhelyeként hasznosították. Egyik-másik barlang falán kőbe vésett rajzokat, színes díszítéseket is találtak. A leghíresebb a Gáldar (ez volt az őslakosok egyik királyságának központja) közelében 1873-ban felfedezett Cueva Pintada (Kifestett barlang) – a mesterségesen kialakított sziklaüreg óriási, geometrikus festményei való-

Sziget Tenerife és Fuerteventura között Gran Canaria, az ezer élményt tartogató „kis kontinens”

ATLANTI-ÓCEÁN

ban páratlanok. Mivel egyfajta logikát követnek – valamennyi piros, fekete és fehér alakzatból, három- és négyszögből, koncentrikus körből 12-12 készült –, feltételezhető, hogy a sziget első lakói az ábrákat egyfajta naptárként használták. A barlangban és a közelben feltárt település romjai között talált használati tárgyak a spanyol hódítás előtti közösségek életkörülményeiről mesélnek. Innen nem messze fedezték fel Maipés területét (jelentése: rossz vidék a spanyol malpaís szóból), az őslakosok egyik temetkezési helyét. A választás minden bizonnyal azért esett rá, mert terméketlen, hasznosításra alkalmatlan, megkövesedett lávafolyam borította. És valóban, első

ránézésre nem is látható, hogy a szürkésfekete kövek alatt valójában több száz sír rejlik. A másfél méter magas fal által védett, vulkáni kövekből kialakított sírok ötféle alakzatban és nagyságban készültek – a legnagyobbak nyolc méter magasak voltak –, valószínűleg aszerint, milyen szerepet töltött be az elhunyt a közösségben. A temetkezés módja a következő volt: közvetlenül a földfelszín alá került a kövekkel kirakott „koporsó”, ebbe fektették az állatbőrbe burkolt testet. A „koporsót” nagyméretű kövekkel fedték be, majd ezek fölé és köré rendezték a továbbiakat, többnyire henger- vagy kúpalakban. Néhány síremlék (tumulus) nem csak nagyságában különbözik a többitől: van, amelyikre kisebb 19/07 g 35

tornyot emeltek, másokat egy-egy színes – sárga vagy vörös – kővel jelöltek meg. Az őslakosok temetkezési szokásairól tanúskodó nekropolisz a legnagyobbak közé tartozik a Kanári-szigeteken. Területén 678 sír található, de feltételezhető, hogy a felső rész művelés alá vonása előtt ennél sokkal nagyobb volt. A legrégebbi síremlék 1300, a legkésőbbi 900 éve jött létre. A sziget belsejében, Santa Lucía közelében található egy másik kultikus és egyben történelmi helyszín. Tirajanas hatalmas kalderájában – ahogy kísérőnk fogalmazott, a semmi kellős közepén – található a Fortaleza erőd, amelyet valójában három, hegy nagyságú sziklaképződmény (Fortaleza Grande, Fortaleza Chica, Titana) alkot. A környéken feltárt természetes és mesterségesen kialakított barlangokat már 800 éve lakták, a legmagasabban fekvőket pedig már 1500 éve temetkezésre használták. A környék lakói rendkívüli, kultikus jelentőséget tulajdonítottak a gigantikus sziklák együttesének, különösen annak a fényjelenségnek, ahogy a nyári napéjegyenlőség körüli napokban a lemenő nap sugarai átjutva a Fortaleza Grande hosszú, természeti erők

Terület, éghajlat, gazdaság Gran Canaria a Kanári-szigetek harmadik egyre nagyobb: a korábbi, légköbmé- legfontosabb kikötője. Az ipari termelés legnagyobb szigete, területe 1560 négy- terenkénti 20 mikrogramm napjainkra az élelmiszeriparra, a cementgyártásra zetkilométer, lakosainak száma 846 ezer a többszörösére emelkedett. A középső, és némi könnyűiparra korlátozódik. A fő. Az Afrika partjaitól 225, a spanyolor- hegyek borította rész szárazabb és hű- mezőgazdaság jelentősége csökken, a szági Cádiz városától 1250 kilométerre vösebb, keleten, közel a tengerhez sok megtermelt javak a szükségletek mindfekvő, csaknem kör alakú sziget átmérő- paradicsom- és zöldségültetvény talál- össze 20 százalékát fedezik. je északról délre 52, keletről nyugatra 47 ható, míg a déli rész száraz, félsivatagi. kilométer, legmagasabb pontjai a Morro A szigeten 33 természetvédelmi övezet A sziget kivételes éghajlati adottságaide la Agujereada (1956 méter) és a Pico található. Gran Canaria területének 43 nak köszönhető, hogy lankás lejtőin de las Nieves (1949 méter). Éghajlata százaléka – beleértve a tengerparto- és termékeny völgyeiben a szőlő, a szubtrópusi. Északi, zöld részén az éltető kat is – 2005-ben elnyerte az UNESCO citrusfélék, a hatalmasra növő trópusi esőket hozó passzátszélnek köszönhe- bioszférarezervátum minősítését. gyümölcsök, a gabonafélék és az éventően cukornádat, banánt, gabonaféléte háromszor betakarítható burgonya ket, gesztenyét és sokféle gyümölcsöt A gazdaság motorja évi 4,5 millió láto- mellett megterem a kávé is. Igaz, kávétermesztenek. Jellemző két szaharai lég- gatóval a turizmus, illetve a kereskede- termesztés mindössze az északnyugaáramlat, a sirokkó és a kalima jelenléte. lem – Las Palmas vámmentes státuszú ti Agaete-völgyben folyik – ez Európa Az így érkező sivatagi por mennyisége kikötője Európa és Spanyolország egyik egyetlen kávétermő területe.

36 g 19/07

Megrendítő összképet nyújt a sziget belseje, a kővé dermedt vulkáni viharok nyomán kialakult csipkés hegygerincek és a közöttük húzódó mély völgyek látványa

vájta alagútján, annak másik végén erős, ragyogó fénynyalábként törnek felfelé – mintegy kapcsolatot teremtve ég és föld között. Ez a hely volt a berberek leszármazottainak egyik utolsó lak- és egyben búvóhelye és természetes erődítménye a kalóztámadásokkal és a messzi földről érkezett hódítókkal szemben. Utolsó harcosaik 1483. április 29-én estek a Pedro de Vera által vezetett kasztíliai csapatok fogságába, miután vezetőik a sziklákról a mélybe vetették magukat. Kasztília és Aragón felfegyverzett küldöttei két királyságot találtak a másfél ezer négyzetkilométeres szigeten, Gáldar és Telde központtal. Bár 1483 áprilisában befejeződött Gran Canaria elfoglalása, hivatalosan csak 1487. január 20-án vált Kasztília és Aragónia koronabirtokává.

EGÁLLÓ AZ ÚJVILÁG FELÉ

Az uralkodói pár, I. Izabella és II. Ferdinánd küldöttei néhány év alatt megvetették a lábukat a szigeten, és azt felosztották egymás között – a területnyerés legfőbb szempontja a vízkészletek feletti ellenőrzés megszerzése volt. Az őslakosokat keresztény hitre térítették, új növényi kultúrákat honosítottak meg, felvirágzott a cukor- és a borexport, illetve a kontinentális Spanyolország és az Újvilág meghódított területei közötti kereskedelem. Fekvésének köszönhetően Gran Canaria jelentősége kiemelkedő volt a világ felfedezésének korszakában. Itt – és egy-két másik közeli szigeten – kötöttek ki Kolumbusz Kristóf kelet-indiai partok felderítésére útnak indított karavellái. A genovai hajós 1492–1502 között háromszor is megállt a szigeten az Újvilág felé tartva – ennek emlékét és az amerikai kontinens középső részén 19/07 g 37

Kolumbusz Háza (Casa de Colón) Las Palmas de Gran Canaria egyik leglátogatottabb múzeuma, évente több százezren keresik fel. A genovai hajós nevét őrző épület állandó kiállítása az Újvilág felfedezésének történetével ismertet meg

megtett sikeres felfedezőútjainak történetét a sziget 380 ezer lakosú fővárosában, Las Palmasban múzeum őrzi. A Casa de Colón a sziget kormányzóinak háza helyén áll, az eredetiben egyszer Kolumbusz maga is megszállt. A réginek tűnő, többféle építészeti stílust magán viselő épületegyüttes azonban jóval később jött létre, főbb elemei 1952–1962 között különböző helyekről kerültek ide egy helyi építész tervei alapján. A pálmák városát, Las Palmas de Gran Canariát 1478-ban alapították. Kis halászfaluból a 19. század végén vált várossá – fejlődésének az angolok által épített új kikötő adott lendületet. Óvárosának macskaköves utcái a gyarmatosítás idejébe repítenek vissza, a katedrális, a városháza, a püspöki rezidencia, a legfelsőbb bíróság elnökének lakhelye és a főtér környéki utcák pompás 38 g 19/07

palotái a prosperitás időszakának lenyomatai. A modern városrészek a város folyóján, a kiszáradt medrű Guiniguadán túl találhatók, érdemes belemerülni a szecessziós épületek, a sétálóutcák, a kávézók és a minden földi jóval teli vásárcsarnok nyüzsgésébe. Távolabb a hatalmas kereskedelmet és személyforgalmat bonyolító kikötő, a messze földön híres Las Canteras elnevezésű strand, a turisták és a helybeliek kedvenc tartózkodási helye és annak széles sétánya. A közelben magasodik a város modern koncertközpontja, valamint a legújabb létesítmények egyike, a csodás, 2017 végén átadott Poema del Mar. A világ második legnagyobb akváriumában 12,5 ezer négyzetméteren a föld minden tájáról több mint 15 ezer növény- és több mint 350 állatfaj látható. CSÉMI KLÁRA újságíró, a kényszerűségből bezárt Népszabadság egykori szerkesztője. A cikk a Turespaña spanyol idegenforgalmi hivatal és a TAP portugál légitársaság által szervezett csoportos tanulmányút nyomán jött létre.

CMY

Adok egy tippet

Kanรกri-szigetek

Tenerife

45.800 Ft-tรณl

Las Palmas

36.800 Ft-tรณl

flytap.com

ISTEN, VAGY ÖRDÖG –

így kérdik magokban –

Melyik teremté

Az alá beosztott, még nála is fiatalabb tisztek rajongtak Görgeiért, aki egy idő után elkezdett vörös zubbonyt hordani, hogy emberei a csaták hevében is bármikor könnyen megtalálják, ha szükség lenne rá

40 g 19/07

ezt a Görgeit?

Így teszi fel a kérdést Vörösmarty Átok című versében. És rögtön meg is válaszolja: „Ily férget isten soha nem teremthet.” De vajon miért gondolta ezt így a költő 1849 októberében? És ami még érdekesebb: miért gondolta ezt a hazai közvélekedés további 150 évig? Írta: Rádai Gábor

„Szegény szerencsétlen hazánk elesett. Elesett nem ellenségeink ereje, hanem árulás s alávalóság által… Ó, hogy ezt megértem, s mégsem szabad meghalnom. Görgeyt felemeltem a porból, hogy magának örök dicsőséget, hazájának szabadságot szerezzen. És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn” – írta Kossuth Lajos 1849. szeptember 12-én, Vidinben kelt levelében. Vagyis ekkor már túl voltunk Kossuth lemondásán – és elmenekülésén a Oszmán Birodalom felé –, mint ahogy a világosi fegyverletételen, azaz a szabadságharc bukásán is. A meglehetősen hosszú, a szakirodalomban mégis csak vidini levélként emlegetett irat további része is alapvetően erről szól. Eszerint a szabadságharc nem a csatatereken bukott el, vereségét egyes egyedül Görgei Artúr árulása okozta, aki már hosszú ideje ármánykodott a forradalmi magyar kormány és Kossuth ellen, majd – katonai szempontból is – teljesen indokolatlanul letette a fegyvert az oroszok előtt. A vidini levél és néhány további körülmény vezetett oda, hogy Magyarországon általánosan elterjedt a nézet, miszerint Görgei áruló volt, a szabadságharc sírásója. És ez a toposz beszivárgott a történettudományba, az irodalomba, de a közoktatásba is, és alapvetően mintegy 150 évig tartotta magát. Mígnem a 20. század utolsó két évtizedében megindulhattak azok a kutatások, amelyek előbb némileg árnyalták a képet, hogy aztán mára teljesen új alapokra helyezzék Görgei megítélését. De vajon mi vezetett oda, hogy Kossuth papírra vetette ezeket a sorokat? És miért maradhatott ez a „hivatalos álláspont” annyi ideig? Hogy ezt megértsük, egészen a történet elejéig, azaz a magyar forradalom és szabadságharc kirobbanásáig kell visszanyúlnunk. 42 g 19/07

„Görgeyt felemeltem a porból…”

A nagy ellenfél, Alfred Windisch-Grätz tábornagy, a császári csapatok fővezére akit a tavaszi hadjárat hatására a császár leváltott

Az egykori huszár főhadnagyból lett vegyész, Görgei Artúr 1847 novemberében megörökölte nagybátyja toporci birtokát, és Prágából hazaköltözött. Itt érte a forradalom híre, majd a kormánynak a nemzetőrség felállításáról kiadott május 17-i felhívása, amely felszólította a volt katonatiszteket, hogy jelentkezzenek az új hadseregbe. Görgei ekkor Pestre utazott és jelentkezett a felhívásra. Végül június elején osztották be a Győrött szerveződő 5. honvéd zászlóaljhoz, századosi rangban. Innen hamarosan a Nemzetőrség fegyverfelügyeleti osztályára került, ahol az új hadsereg felfegyverzésében kapott feladatokat. A külföldi fegyvervásárlások során szerzett tapasztalatai alapján javaslatot tett egy magyarországi gyutacsgyár felállítására – egy katonai tapasztalatok birtokában lévő vegyész irányítása alatt, ezzel nyilván magára gondolt. Ekkor ismerte meg Kossuthot is, hisz pénzügyminiszterként neki kellett a megfelelő összeget biztosítani a gyár felállításához. Ám Görgeiről a tisztek terén létszámhiánnyal küzdő honvédség nem akart lemondani, így néhány kitérő után végül a tiszáninneni önkéntesen mozgó nemzetőrség parancsnoka lett, immár őrnagyi rangban. Innen rendelték fel Jellasics csapatainak szeptemberi, magyarországi betörése után a Csepel-szigetre, ahol azt a feladatot kapta, hogy akadályozza meg a Karl Roth osztrák tábornok vezette mintegy 10 000 fős segédcsapatok egyesülését a bán 50 000 fős főseregével. Ezt sikerrel végrehajtotta, majd a pákozdi győzelem után rá hárult az a feladat is, hogy a magukra maradt Roth-féle csapatokat megsemmisítse, ami az október 7-i ozorai csatában szintén sikerült. Ez volt az első komoly diadala önálló parancsnokként. Ezzel hívta fel magára Kossuth figyelmét katonai parancsnokként is – na meg azzal, hogy még a Csepel-sziget parancsnokaként gondolkodás nélkül kivégeztetett egy nemesembert, gróf Zichy Ödönt, miután megtalálták nála Jellasics röpiratait. Az ozorai diadal után kinevezték ezredesnek, és áthelyezték a pákozdi győző, Móga János tábornok

Görgei katonai pályájának csúcsa Buda 1849. május 21-i visszafoglalása volt, melynek során a császáriak parancsnoka, a korábban Pestet lövető, majd csapatait személyesen a végső rohamra vezető Heinrich Hentzi vezérőrnagy is halálos sebet kapott

hadseregéhez az elővéd parancsnokaként. Amikor megérkezett Móga táborába, az ő zsebében is ott volt egy tábornoki kinevezés – október 11-i hatállyal – és Kossuth parancsa, mely szerint Móga ellenszegülése esetén átveheti a hadsereg irányítását. Ugyanis az utasítások szerint Mógának – aki már Pákozdnál is ellenállt a kormánynak, és kijelentette, csak akkor veszi fel a harcot Jellasicscsal, ha megtámadják – a megvert bán csapatait Bécsig kellett volna üldöznie, ám ő, mint egykori császári és királyi tábornok, esküjére hivatkozva eleinte nem volt hajlandó az osztrák határt átlépni csapataival. De a kormány további unszolására ezt végül mégis megtette, így Görgei kinevezése nem lépett életbe – csak két héttel később lett tábornok. Ám Móga október 30-án Bécs előtt, Schwechat-

A temesvári csatavesztés hírére Kossuth lemondott a kormányzói címről és Görgeit diktátori hatalommal ruházta fel „a nemzet jövőjének biztosítására”

nál vereséget szenvedett Windisch-Grätz osztrák tábornoktól, ami a bécsi forradalom mellett az ő sorsát is megpecsételte: lemondott, és november 1-jén Görgeit nevezte ki a kormányzó a feldunai hadsereg parancsnokának.

„És ő a hazának gyáván hóhérjává lőn” Ekkor volt Kossuth és Görgei viszonya zenitjén, ám kapcsolatukban mindjárt ezen a ponton megjelent az első repedés: Görgei vitába keveredett Kossuthtal, mert ő Győr környékén vonta volna össze csapatait, ám a kormányfő utasítására végül határvédelem-

re rendezkedett be. Másfél hónapig viszonylagos nyugalom uralkodott, így némileg rendezni tudta hadserege sorait, ám amikor december közepén Windisch-Grätz csapatai megindultak, mégis kénytelen volt fokozatosan visszavonulni. Kossuth úgy gondolta, egy talpalatnyi magyar földet sem szabad harc nélkül feladni, mert ez árt a szabadságharc ügyének, ezért folyamatosan sürgette parancsnokait, hogy szálljanak szembe az osztrákokkal. Görgei mégis rendre visszavonta csapatait a túlerőben lévő, jobban képzett egységekből álló ellenség elől, hogy elkerülje a teljes megsemmisítésüket. Ezzel szemben a másik nagyobb, a Dunántúlon állomásozó egység parancsnoka, Perczel Mór tábornok – beosztott tisztjei tiltakozása ellenére – végül engedett a sürgetésnek: Mór mellett csatába bocsátkozott Jellasics csapataival, és súlyos vereséget szenvedett. Ezért aztán Görgeinek a bekerítés veszélye miatt még hátrébb kellett vonnia csapatait. Kossuth ezek után arra adott utasítást, hogy a feldunai sereg Buda előtt vegyen fel védelmi vonalat és állítsa meg az osztrákokat. A tábornok ezt a parancsot is végrehajthatatlannak tartotta, ezért Pestre sietett, de a kormány és Kossuth addigra már elhagyta a várost. Végül a hadügyminiszter helyettese, Vetter Antal elnökölt azon a haditanácson, amely hatálytalanította Kossuth parancsát és új haditervet fogadott el. Eszerint Pestet feladták, Perczel csapatai a Tiszántúl és a kormány új székhelye, Debrecen védelmére kaptak parancsot, míg Görgei a Felvidékre vonult, hogy az osztrák főerőket maga után csalva lehetőséget adjon tábornoktársának védelmi vonalai kiépítésére. A haditerv beváltotta a hozzá fűzött reményeket: Perczelnek sikerült megerősítenie állásait, és Görgei csapatai is erőt gyűjtöttek a tél folyamán, miközben csak kisebb csatározásokba bonyolódtak. Így aztán ütőképes csapatokkal jelenhetett meg februárban a Tiszánál, ami majd a dicsőséges tavaszi hadjárat során derült ki végképp. De addig még történt egy újabb fejlemény, amely tovább élezte kettejük viszonyát. Februárban Kossuth az 1831-es lengyel felkelés főparancsnokát, a Párizsban élő Henrik Dembinszkyt (Henryk Dembiński) nevezte ki a hadsereg főparancsnokává. Hogy ezt a magyar honvédség tisztikara hogyan élte meg, azt jól mutatja Görgei február 14-i hadparancsa, amely-

Az orosz csapatok parancsnoka, Ivan Paszkevics tábornagy maga is megdöbbent az osztrák megtorlás brutalitásán

ben többek között ez állt: „Felhívok minden alám rendelt törzs- és főtiszt urat, fogadják ezt a látszólagos megaláztatást ugyanazzal az egykedvűséggel, amilyennel én magam…” És végül Görgei aggodalmai be is igazolódtak, hisz a lengyel parancsnok képtelen volt alárendeltjeivel szót érteni, és tanácsaik ellenére rossz stratégiát választott, ezért a február végi kápolnai csatavesztés után, március elején kitört a „tiszafüredi zendülés”. A vereség után ugyanis ide vonult vissza a sereg, és a lengyel tábornok itt súlyos vitába keveredett alárendeltjeivel a vereség okairól, illetve a jövőben követendő stratégiáról. Végül a Honvédelmi Bizottmány jelen lévő tagja, Szemere Bertalan jobbnak látta őt leváltani, és Görgeit ideiglenes fővezérré kinevezni. Amikor ennek híre eljutott Kossuthhoz, ő is a helyszínre indult azzal a határozott szándékkal, hogy agyonlöveti a „zendülő” Görgeit. Ám a helyszínen az érintett tisztek meghallgatása után végül elállt ettől, de nem is erősítette meg Görgei kinevezését, helyette Vetter Antalt tette meg főparancsnoknak. Ám Vetter rövidesen megbetegedett, így mégis – a helyére ideiglenesen kinevezett – Görgei parancsnoksága alatt indult meg a dicsőséges tavaszi hadjárat, amelynek során május 21-én felszabadították Budát, az osztrákokat pedig szinte teljesen kiszorították a Dunántúlról. A hadjárat több szempontból is Görgei személyes sikere: a haditerv alapvetően tőle származott, de több csatában személyesen is ott volt és vezette a magyar csapatokat. De egy pillanatra visszatérve a kápolnai vereségre: ez nem is annyira katonailag, mint inkább politikailag bizonyult katasztrófának Magyarország számára. Mivel Windisch-Grätz jelentésében eltúlozta a győzelem nagyságát, ezen felbuzdulva a magyar áprilisi törvényeket korábban szentesítő V. Ferdinánd helyére ültetett új császár, Ferenc József március 4-én kiadta az olmützi alkotmányt, amely Magyarországot szétdarabolta és a birodalomba teljesen beolvasztotta volna. Ez és a tavaszi hadjárat sikerei indították Kossuthot és az általa vezetett Honvédelmi Bizottmányt arra, hogy kiadják a Függetlenségi Nyilatkozatot, majd kimondják a Habsburg-ház trónfosztását. Görgei ezzel a lépéssel sem értett egyet, mert meg volt győződve arról, hogy emiatt fordultak az osztrákok az orosz cárhoz segítségért. Amiben egyébként tévedett, ugyanis a segélykérő levél már korábban elment. Úgy is 19/07 g 45

UDVARDI ÉS KOSSUTHFALVI KOSSUTH LAJOS Sosem engedett a ’48-ból Kossuth Lajos Monokon született – feltehetően 1802. szeptember 19-én. Édesapja itt volt uradalmi ügyész a gróf Andrássy családnál, ám néhány évvel később Sátoraljaújhelyre költöztek, és Lajos végül a Sárospataki Református Kollégiumban szerezte meg jogi diplomáját 1824-ben. A következő nyolc évben ügyvédként dolgozott Zemplén vármegyében, és már ekkor belefolyt a megyei politikába. A pozsonyi országgyűlésen először 1825-ben vett részt – két távol lévő főnemes követeként –, majd hét évvel később újra. Ekkor kezdte el publikálni radikális hangvételű Országgyűlési Tudósítások nevű sorozatát, a cenzúrát elkerülendő sokszorosított magánlevelek formájában, majd a reformországgyűlés 1836. tavaszi berekesztése után hasonló szellemben folytatta a megyegyűlésekről beszámoló Törvényhatósági Tudósításokkal. Mivel a lap kiadását betiltása ellenére is folytatta, 1837. május 4-én letartóztatták és négyévi börtönre ítélték. Politikai ismertségének nagyon jót tett a büntetés, amelyből 1840 májusában szabadult. Ekkor a Landerer Lajos által alapított Pesti Hírlap ajánlott neki szerkesztői állást – bár Landerer a bécsi titkosrendőrség embere volt, a koncepció szerint művei így nem kerülhették meg a cenzúrát. Ám Kossuth vezércikkeiben ismertette reformelképzeléseit, és írásai nevét az egész országban ismertté tették. 1841-ben megnősült, majd 1844-ben szakított Landererrel, ezután családjával tinnyei birtokukra költöztek és 1846-ig ott is éltek. 1847-ben az Ellenzéki Párt megalakításában vállalt szerepet, amelynek programját lényegében ő fogalmazta meg, majd az 1847–48-as országgyűlésen már Pest megye követeként vett részt, az ellenzék vezéreként. Az 1848. februári francia forradalom hírére az ellenzék programjának sürgős törvénybe iktatását követelte, és döntő szerepe volt abban, hogy az országgyűlés megszavazta ezeket a törvényeket és kikényszerítette Bécs hozzájárulását is. A Batthyány-kormányban pénzügyminiszter

46 g 19/07

Kossuth egészen haláláig igazi „nemzetközi sztár” maradt, de arra mégsem volt reális esélye, hogy igazán komoly támogatókat állítson a magyar szabadság ügye mellé, és segítségükkel a forradalmat feltámassza

lett, 1848 tavaszán és nyarán még a forradalom addigi eredményeit megszilárdítani törekvő kormány álláspontját képviselte. De közben egyre szorosabb kapcsolatba lépett a radikálisokkal. Július 1-jétől jelentette meg Kossuth Hírlapja című lapját, amelyben egyre inkább az ő álláspontjukat képviselte. Mivel Ausztria mind nyíltabban lépett fel az 1848-as törvények ellen, és Jellasics horvát bán hadai is betörtek az országba, Batthyány lemondott. Az országgyűlés, amely ekkor már teljesen Kossuth

befolyása alatt állt, szeptember 15-én létrehozta az Országos Honvédelmi Bizottmányt és őt választotta elnökévé. Miután Windisch-Grätz 1848-ban legyőzte a felsődunai magyar sereget és Pesthez közeledett, Kossuth az országgyűléssel együtt Debrecenbe költözött. Az 1849. március 4-i osztrák alkotmány, amely Magyarország jogait végképp megsemmisítette, valamint az erdélyi és a tavaszi hadjárat szerencsés kimenetele hatására Kossuth kezdeményezésére a nemzetgyűlés 1849. április 14-én kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuthot pedig ideiglenes kormányzó-elnökké választották. Buda elfoglalása után Kossuth Pestre tette át a kormány székhelyét, de az osztrákok újabb betörése és az orosz intervenció miatt csak rövid ideig maradhatott itt, így az országgyűléssel együtt Szegedre, majd Aradra vonult vissza. Végül 1849. augusztus 11-én Aradon Görgeire ruházta a legfőbb polgári és katonai kormányzatot, s még aznap elindult Törökország felé. A Porta, amelytől Ausztria és Oroszország is vehemensen követelte a kiadatásukat, előbb Kis-Ázsia belsejébe internálta őt és kísérőit, majd a legnagyobb örömmel engedélyezte, hogy 1851 szeptemberében egy amerikai gőzös Angliába szállítsa a volt kormányzót. Ottani útja valóságos diadalmenet volt, legalábbis az értelmiség körében, de hivatalos személyek nem voltak hajlandók találkozni vele. Az Egyesült Államokban ellenben, ahova 1851 végén érkezett, Millard Fillmore elnök és a kongresszus két háza is fogadta, de ők a forradalom ügyét segíteni nem tudták. Amerikából visszatérve Kossuth Londonban telepedett le, ahol kapcsolatot tartott fenn francia, olasz, orosz, német és lengyel emigráns körökkel is, és minden adandó alkalommal próbálta a nagyhatalmakat a magyar szabadság ügye mellé álltani. Először az 1853–56-os krími háború idején tűnt úgy, hogy sikerrel járhat, de végül ebben a konfliktusban Ausztria nem állt Oroszország mellé. Majd az 1859-i szárd–francia–osztrák háború előkészítése idején III. Napóleon és Cavour piemonti miniszterelnök is kilátásba helyezte Magyarország felszabadításának elősegítését, amire Kossuth megindította a Magyar Légió szervezését. Ám miután III. Napóleon solferinói győzelme után váratlanul békét kötött Ausztriával, világos lett: a nagyhatalmak a Habsburgok birodalmának fennmaradásában érdekeltek, mert azt az európai hatalmi egyensúly fontos elemének tekintik. Ám Kossuth most sem tanult ebből: a Deák Ferenchez intézett híres Cassandra-levélben bírálta a kiegyezést, a nemzet jogainak feladásával vádolta Deákot, majd egészen 1894. március 20-án bekövetkezett haláláig kitartott a teljes függetlenség követelése mellett.

mondhatnánk, az orosz beavatkozás az ő „hibája” volt, hisz a tavaszi hadjárat sikerei vezettek ide… A sikerek hatására Debrecenben Görgeit hadügyminiszterré nevezték ki, ám az előrenyomulás hamarosan megtorpant, ráadásul megérkeztek a hírek az oroszok készülődéséről is. Kevéssé köztudott, hogy cári csapatok már januárban is beavatkoztak a harcokba Erdélyben, de mindössze két, néhány ezer fős alakulattal. Gondolván, hogy újra ilyesmiről lehet szó, Görgei meggyőzte a kormányt, ne folytasson kétfrontos harcot, hanem a főerőket Komárom alatt egyesítse, és mérjen döntő csapást az osztrákokra, miközben egy kisebb, a Tiszántúlon összevont haderő feltartóztatja az oroszokat. Csakhogy egyrészt Görgei csapatai Győrnél vereséget szenvedtek, másrészt, amikor az orosz csapatok átlépték a Kárpátok vonalát, világossá vált, hogy ez alkalommal nem pár tízezer fős segédalakulatokról van szó, hanem egy majd kétszázezer fős seregről. Így egy újabb haditanács után a kormány olyan döntést hozott, hogy minden magyar erőt Szeged térségében kell összpontosítani. És ekkor történt egy utolsó, végzetes félreértés, ami végképp megrontotta Görgei és Kossuth viszonyát. A tábornoknak a haditanács döntését egy küldöttség továbbította, és ő meg is ígérte nekik, hogy csapataival elindul Szeged felé. Ám a döntésről még nem tudva, ő már korábban írt egy levelet, amelyben arról értesíti Kossuthot, hogy a győri vereség ellenére marad csapataival Komárom alatt. És a küldöttség előbb ért vissza Pestre, mint a futár a levéllel, ezért úgy tűnt, Görgei meggondolta magát, és mégis megtagadja a parancs végrehajtását. Ezért aztán a dühös Kossuth leváltotta a fővezéri posztról. Bár a félreértés később tisztázódott, a bizalom a két férfi között soha többé nem állt helyre. A Komárom ostrománál súlyosan megsérült Görgei – folyamatosan az oroszokkal a sarkában – végül levezette csapatait az új összpontosítási körzetbe, Aradra. Ám más csapatokat nem talált ott, ugyanis az eredetileg Szegednél összevont erők Dembinszky parancsnoksága alatt nem oda, hanem Temesvár alá vonultak. A lengyel tábornok szerint ugyanis az ottani várat ostromló magyar csapatokra is szüksége lett volna, ezért először ott kellett volna legyőzni a védőket, hogy így ezek a csapatok is felszabaduljanak. Csakhogy augusztus 9-én az immár Bem parancsnoksága alatt álló csapatok súlyos vereséget szenvedtek Temesvárnál. Görgei és Kossuth, akik augusztus 9-én találkoztak Aradon, abban egyetértettek: a temesvári 19/07 g 47

események függvénye, hogy lehetséges-e a harc folytatása. Így aztán amikor másnap megérkezett a csatavesztés híre, Görgei azt kérte Kossuthtól: adja át neki a teljhatalmat, hogy katonailag és politikailag is előkészíthesse és megvalósíthassa a fegyverletételt. És Kossuth, aki egyetértett vele, hogy a szabadságharc ügye elveszett, ezt meg is tette, majd elhagyta Aradot és Törökország felé vette az irányt. A diktátornak kinevezett Görgei pedig összehívta tisztikarát, ismertette velük a helyzetet, majd elhagyta a termet, ahol a 80–100 főnyi haditanács az ő távollétében döntött a fegyverletétel mellett. Így aztán augusztus 13-án a feldunai sereg a Világos melletti szöllősi mezőn letette a fegyvert a Paszkevics (nevének átírása előfordul Paszkievics formában is) tábornok vezette orosz csapatok előtt, ezzel alapvetően véget ért az 1848–49-es forradalom és szabadságharc.

„Görgeinek híják a silány gazembert…” A fegyverletétel után hamarosan elterjedt a nézet, miszerint a szabadságharc bukását Görgei – és az általa vezetett katonai klikk – árulása okozta. A gondolat először Kossuth említett vidini levelében bukkant fel. Kossuthot és a vele tartó forradalmárokat és csapatokat a török porta befogadta, de az akkor még az Oszmán Birodalomhoz tartozó bulgáriai Vidinnél tovább nem engedte, tartva a nemzetközi bonyodalmaktól. Itt írta meg Kossuth szeptember 12-i keltezéssel azt a levelet, amelynek eredeti kézirata nem maradt fenn, de egy kézírásos másolatát őrzi a Magyar Országos Levéltár. Az irat műfaja memorandum, mint a megszólítás is mutatja: „A követekhez és politikai ágensekhez Angolés Franciaországban.” És ez meg is magyarázza azt, hogy Kossuth, aki egy hónappal korábban lemondó nyilatkozatában maga is elismerte, hogy a szabadságharc ügye elveszett, miért változtatta meg ilyen radikálisan az álláspontját – azon túl, hogy a felelősséget elhárítsa magáról. Az egykori kormányfő ugyanis politikai megbízottjaitól olyan jelentéseket kapott, melyek szerint a nyugati országok, amelyek eddig a kelet-európai hatalmi egyensúly fenntartása érdekében az Osztrák Birodalom egyben tartásában voltak érdekeltek, immár új álláspontot foglalnak el. Mivel a magyar szabadságharc megmutatta, hogy Ausztria milyen 48 g 19/07

törékeny, viszont Oroszország megerősödve került ki a konfliktusból, a nyugati hatalmak állítólag érdeklődni kezdtek a magyar ügy iránt, hogy annak támogatásával új ellensúlyt képezzenek a feltörekvő cári birodalom ellen. De Kossuth abban is bízott, hogy a Porta és Oroszország viszonya anynyira kiéleződhet, hogy nyílt háborúba torkollik, amikor is a nyugati országok kénytelenek lennének a törökök és adott esetben a magyar szabadság felélesztett ügye mellé állni. Ami néhány évvel később valóban meg is történt, ám a krími háború idejére Magyarország már nincs abban a helyzetben, hogy újra fegyvert fogjon, ráadásul Ausztria attól a konfliktustól távol is maradt.

Mindenesetre Kossuth levelében leírja azt az álláspontot, amelyet szerinte a nyugati hatalmakkal szemben követeinek képviselnie kell. Eszerint a magyar forradalom nem került vesztes helyzetbe, az ország területén augusztus elején is volt anynyi forradalmi csapat, hogy előbb az oroszokkal való összecsapást kerülve le lehetett volna győzni az osztrák csapatokat, majd immáron minden erővel az oroszok ellen fordulva őket is ki lehetett volna űzni az országból. Annak ellenére is, hogy – így Kossuth tézise – Görgei és az őt diktátori hatalomba emelni akaró katonai klikk mindvégig tudatosan szabotálta a kormány utasításait, amelyeket végrehajtva még kedvezőbb helyzetbe kerülhettek volna.

Görgei úgy döntött, az orosz csapatok előtt teszi le a fegyvert, ezzel is szimbolizálva, hogy nem Ausztria győzte le a magyarokat. Az osztrákokat mélyen sértő gesztus is oka volt a súlyos megtorlásoknak

Majd őt kész helyzet elé állítva lemondatták, hogy saját életüket mentendő végrehajthassák a régóta tervezett fegyverletételt. A levél végkövetkeztetése tehát úgy hangzik: bár ő maga sokáig hitt abban, hogy a katonák mindössze jóhiszemű tévedésből és politikai vakságból követtek el hibákat, időközben arra a következtetésre jutott, hogy ő volt vak, és a Görgei vezette klikk kezdettől fogva szabotálta a forradalom ügyét. Mire a levél eljutott Magyarországra, még egy újabb momentum erősítette meg Kossuth gondolatmenetét. Görgei ugyanis annak idején azzal a feltétellel adta meg magát az oroszoknak, hogy azok garantálják tiszttársai sértetlenségét is. Ám 19/07 g 49

GÖRGŐI ÉS TOPORCI GÖRGEI ARTÚR Inkább tanár lett volna… A szász eredetű Görgey család a 12. században, a II. Géza alatti nagy betelepülési hullámmal érkezett hazánkba. Első ismert ősük, Arnold már a szepesi szászok ispánjaként (comes) szerepel történelmi iratokban. Fia, Jordan is hasonló rangot viselt – és ebben a minőségében menekíti el a szászokat a betörő tatárok elől. Ő kapja IV. Bélától hűbérbirtokul Toporcot, majd fia, Illés IV. Lászlótól Görgőt. Innen a család nemesi előneve. Bár a történelem folyamán még több leszármazottjuk is viselte a comes-i címet, és több alkalommal képviselték Szepes vármegyét az országgyűlésben, a család a 19. század elejére elszegényedett, ugyanis a nagy történelmi konfliktusokban rendre a nemzeti mozgalmak, így végső soron a vesztesek oldalára álltak. Ráadásul Artúr apja, Görgey György egy lőcsei polgárlányt vett feleségül, és a rangon aluli házasság miatt anyja kitagadta, ezért a család folyamatosan anyagi gondokkal küzdött. Görgey Györgynek és Perczián Erzsébetnek ennek ellenére tíz gyermeke született, akik közül négy élte meg a felnőttkort. Közülük a harmadik volt az 1818. január 30-án született Artúr. Bár ő maga tanárnak vagy tudományos pályára készült, a család anyagi lehetőségei ezt nem tették lehetővé. Ezért beletörődött, hogy amennyiben ösztöndíjat nyer el egy katonaiskolában, hajlandó apja kívánságát követni és katonai pályára lépni. Így végül a tullni kadétiskolában kötött ki, ahol utászokat képeztek, így Artúr vágya legalább annyiban teljesült, hogy némi tudományos képzést is kapott. Hadapródként a 60. császári és királyi gyalogezredben szolgált, majd előléptették hadnaggyá és 1837-ben magyar nemesi testőrséghez került – éppen bátyja, a hasonló cipőben járó, de tiszti rangjáról később lemondó és a közhivatalnoki pályát választó Ármin helyére. A testőrségben további, a későbbiekben hasznosnak bizonyuló képzésben részesült, ugyanis éppen ekkoriban kezdik a testület tagjait diplomáciai feladatokra is felkészíteni. 1842-ben kinevezték főhadnaggyá, és a 12. huszárezrednél, azaz a Nádor-huszároknál folytatta pályáját. Görgei az ezredparancsnok segédtisztjeként

50 g 19/07

A 12. Nádor huszárezred a „legmagyarabb” egységnek számított a császári seregben. De Görgei is bevallotta: nemcsak ezért választotta, hanem mert tisztjei nem arany-, hanem ezüstdíszítésű egyenruhát viseltek, amit könnyebben ki tudott fizetni... szolgált, és leveleiből kiderül, hogy elég gyorsan beleunt ebbe a szerepbe. Így aztán apja halála után végre megvalósíthatta régi álmát: 1845-ben leszerelt, és Prágába költözött, ahol vegyészetet tanult. És komoly eredményeket is ért el ebben a tudományágban, így megpályázott a prágai egyetemen egy professzori állást is, ám 1848-ban, a szabadságharc kitörésének hírére hazatért, és beállt az újonnan szervezett honvédségbe. Ekkoriban változtatta meg neve helyesírását is a korábbi Görgeyről Görgeire, és ezt az írásmódot halálig megtartotta. A világosi fegyverletétel után Klagenfurtba internálták, ahonnan csak 1867-ben, a kiegyezés után térhetett haza. Bár különféle munkákkal próbálkozott, hosszú időre sehol sem tudott elhelyezkedni. Így végül öccse, az életét bátyja hírnevének tisztára mosásának szentelő István visegrádi birtokán lett intéző, majd az egykori katonatársai által számára kiharcolt altábornagyi nyugdíjából élt egészen 1916-ban, 98 évesen bekövetkezett haláláig.

az oroszok csak annyit tudtak elérni, hogy Görgei sértetlenségét garantálják az osztrákok annak fejében, hogy szövetségeseik átadják nekik a hadvezért. Majd a Habsburgok, akiket amúgy is sértett, hogy a forradalmi csapatok egy demonstratív gesztussal nem előttük, hanem az oroszok előtt tették le a fegyvert, véres tisztogatásokba kezdtek. Olyanynyira véresbe, hogy még az orosz csapatok parancsnoka, Paszkevics tábornok is rendszeresen sürgette levelekben a cárt, avatkozzon közbe. De az osztrákokat a napóleoni háborúk után megszületett Szent Szövetség szerződései alapján, vagyis feltétel nélkül megsegítő I. Sándor nem volt abban a helyzetben, hogy bármit is követeljen az osztrákoktól. A megtorlás csúcsa Batthyány Lajos miniszterelnök és főként az aradi tizenhármak – akik rangban Görgei alatt álltak – október 6-i kivégzése volt, ami után még hihetőbbnek tűnt és széles körben elfogadott nézetté vált a kossuthi verzió, miszerint Görgei bármit megtett, hogy a saját bőrét mentse, akár a forradalom ügye és társai élete árán is. Bizonyítja ezt Vörösmarty Mihály Átok című verse is, amely október 10-én született, és amelynek a korszellemet tökéletesen megidéző kezdősorai így hangzanak: „Görgeinek híják a silány gazembert, / Ki e hazát eladta cudarúl.” És bár Kossuth haláláig emigrációban maradt, majd 1867-ben megtörtént a kiegyezés is, amivel 1848 alapvető követelései teljesültek, a forradalom vezérének tekintélye megingathatatlan maradt, így aztán a „Görgei-kérdés” újranyitása sem kerülhetett napirendre. A tábornok ugyan maga is megírta visszaemlékezéseit 1852-ben, de a Lipcsében, német nyelven megjelent művet a Birodalomban betiltották, így arról a közönség legfeljebb a kor szellemének megfelelően ellenséges ismertetőkből tájékozódhatott. Egyébként a műben maga Görgei is adózott némileg a korszellemnek, amikor arról írt: árulónak semmiképpen nem tartja magát, őt csak az vezérelte, hogy ne áldozzon fel egy veszett ügy oltárán 50 000 jól kiképzett katonát, akik a nagyon jól jönnek még majd, ha a forradalom lángja újra és immár eséllyel fellobbanna. Ám megítélése a nagy ellenfél halála után megváltozott. Először katonai körökben – 1884. március 30-án Klapka György kezdeményezésére 207 volt honvéd nyilatkozatban jelentette ki, hogy nem

Az idős Görgei megvalósíthatta az ifjú Görgey álmát, és a mezőgazdaságban hasznosíthatta kémiai ismereteit. Bár ő nem egészen így tervezte...

tartja Görgeit árulónak –, majd szélesebb körben is. Így 1916. május 21-én bekövetkezett halála után ugyan a temetést a család rendezte, de búcsúztatását a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában tartották, s temetésén gróf Tisza István miniszterelnök és kormányának több tagja is jelen volt. „Nagy ember volt Görgei Artúr – úgy a cselekvés órájában, mint a nemes büszkeséggel elviselt néma szenvedés hosszú évtizedeiben. Küzdött, mint az oroszlán s amidőn a küzdelem folytatásának céltalan voltáról meggyőződött, habozás nélkül vette magára a befejezés egész ódiumát és tűrte egyetlen jajszó nélkül a félrevezetett nemzet átkait és gyűlöletét” – méltatta Tisza István az elhunytat. És alapvetően ez az álláspont uralkodott egészen 1945-ig és a kommunista hatalomátvételig, amikor is visszalendült az inga. Ugyanis a kommunisták számára a forradalmár Kossuth ikonikus alak volt, így aztán más, mint Görgei árulása nem is lehetett a szabadságharc bukásának oka. Nem is beszélve arról, hogy a korszak retorikájába kiválóan beleillett az elképzelés, miszerint „a forradalmi szellem sokkal fontosabb, mint az úgynevezett szakértelem” – különösen a negyvenes évek végén a hadseregben és általában az államapparátusban végrehajtott tisztogatások idején, amikor a régi rendszerből örökölt szakembereket „népi káderekre” cserélték le. De az inga továbbra is ide-oda leng, amit a tábornok „irodalmi utóélete” is bizonyít: Illyés Gyula 1953-as Fáklyaláng című drámájában a korszellemnek megfelelően egyértelműen árulónak bélyegezte Görgeit, Németh László egy évvel később bátor hangvételű, Az áruló című drámájában mégis ártatlanul megvádolt, jó szándékú, de téves helyzetmegítélésének áldozatul esett embernek mutatta be a tábornokot. Majd Féja Géza 1974-es Visegrádi esték című regényében már egyértelműen kiáll Görgei mellett. Ám szerepének igazi átértékelésére egészen a rendszerváltásig – de legalábbis az azt megelőző olvadás időszakáig – kellett várni. Azóta egyre több publikáció született/születik Görgei életéről és tevékenységéről, és ezekből alapvetően az a kép látszik kirajzolódni, hogy a szabadságharc legfiatalabb tábornoka nagyszerű szervező és tehetséges hadvezér volt, akinek tevékenysége azonban az alapvető adottságok okán eleve kudarcra volt ítélve. 19/07 g 51

EMBER A HOLDON Az USA Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalának legfontosabb megbízása látványos, nyaktörő diadallá változott: embert juttattak a Holdra! A NASA ezután egyre magasabb célok felé tört és katasztrofális kudarcot vallott. Ennek ellenére lenyűgöző a 60 év mérlege: az emberiség lépésről lépésre egyre távolabb merészkedett a világűrbe.

52 g 19/07

KRÁTERVIDÉK A mai napig az utolsó ember, aki a Holdra lépett: Harrison Smith 1972-ben az Apollo– 17-misszió keretében landol, kőzetmintákat gyűjt, amelyeket egy holdautóval szállít majd vissza a leszállóegységhez

19/07 g 53

A KEZDETEK

A Szputnyik okozta sokkhatás után a NASA 1958. október 1-jén kezd munkába. Elindítják az első műholdakat, ezt követik a majmokkal végrehajtott tesztrepülések

TV-GÖMB A NASA 1962-ben lövi fel a Telstar

nevű objektumot, az első polgári kommunikációs műholdat. Ettől kezdve élőben közvetíthetők a televíziós adások az Atlanti-óceánon át. A csupán 88 centiméter átmérőjű fémgolyó azonban hét hónap után felmondja a szolgálatot

SZÁRAZGYAKORLAT A NASA mérnökei

szárazon is tesztelték a mentőtutajokat. Scott Carpenter űrhajós 1962-ben egy ilyenben volt kénytelen három órát eltölteni, mielőtt a mentőcsapatok megérkeztek volna: kapszulája 400 kilométerrel a tervezett leszállási ponttól távolabb zuhant az Atlanti-óceánba

TESZTREPÜLÉS Chuck Yeager a

54 g 19/07

rakétameghajtású „Glamorous Glennis” fedélzetén repül a Mojave-sivatag felett, az USA nyugati vidékén. 1947-ben a tesztpilóta első emberként lépte át a hangsebességet: a Bell X–1 elérte az 1127 kilométeres óránkénti sebességet

SZABADESÉS Az űrhajóst

biztonsági kábel köti az űrhajóhoz az űrséta során

SZERELÉS A floridai Kennedy Űrközpont 160 méter magas csarnokában álló helyzetben szerelik össze a rakétákat TŰZVÉDELEM Egy űrmisszió

után csupán a kúp alakú parancsnoki modul tér vissza a Földre. A külső réteg tervszerűen elég a földi légkörbe való belépéskor. A jó három méter magas kapszula a rakéta csúcsán helyezkedik el

FEGYVERKEZÉSI VERSENY AZ ŰRBEN

A hidegháború idején a Szovjetunió és az USA küzdött egymással a világűr feletti uralom megszerzéséért. 1960 körül a szovjetek mindig egy lépéssel előbb jártak

19/07 g 55

MEGÉRKEZÉS

A híres „első ember a Holdon” felvétel tulajdonképpen a másodikról készült: Buzz Aldrin, a fotó készítője Neil Armstrong. A tévéképernyők előtt több mint 500 millió ember követte a két férfi első lépéseit a Holdon. Ez a várva várt Szovjetunió felett aratott győzelem

INDULÁS „Rezeg az épület! Két kézzel tartjuk a védőablakot!” – kommentálja egy újságíró öt kilométer távolságból egy Saturn V rakéta startját, amely egyébként minden idők legerősebb rakétája

HOLDRA SZÁLLÁS

Az 1969. július 11-i siker után a NASA stratégái már napi ingajáratokról és a Marsról álmodnak

56 g 19/07

CSAPATMUNKA A Hubble-teleszkóp és az űrállomás üzemeltetésében számos ország vesz részt – az űrkutatásprojekt nemzetközivé vált

KUDARC Christa McAuliffe-nek kellett volna az első

női civilként 1986-ban feljutnia a világűrbe. Hónapokon keresztül készült, többek között a súlytalanság állapotát is gyakorolta. A kilövést követő 73. másodpercben azonban a Challenger űrsikló darabokra szakad. A tanárnő és hat további űrhajós életét veszti. A dicsőséges NASA mítoszán repedések keletkeznek

PILLANTÁS A TÁVOLBA 1990 óta a Hubble-

teleszkóp segítségével lefényképezhetünk sok-sok fényévre található jelenségeket a világűrben. Ilyen például a Sas-köd, amelyben csillagképződés zajlik, ennek során gigantikus felhőoszlopok keletkeznek hidrogénből. A NASA és az Európai Űrügynökség, az ESA közösen fejlesztette ki az űrteleszkópot

TEHERSZÁLLÍTÓ A Discovery űrsikló csatlakozik a Nemzetközi Űrállomáshoz, rendszeresen szállítva az utánpótlást. Az amerikaiak 2011-ben leállították z űrsiklóprogramjukat, a Discovery múzeumba került

19/07 g 57

58 g 19/07

OLTÁS!

(Igen vagy nem?)

II. rész

Valaha büszkék voltunk rá, hogy oltással meg tudtunk előzni bizonyos betegségeket. Ma elharapódzott a kétség, egy hangos kisebbség mobilizál az oltás ellen, és ez sokakat elbizonytalanít. A GEO szerkesztője, Vivian Pasquet, aki nem mellesleg orvosként szerzett doktori címet, hónapokon át gyűjtötte a tényeket, beszélt szakértőkkel és mérlegelte az érveket. Oknyomozásának első részét a GEO 2019. júniusi számában olvashatták. Ebben a befejező részben kiderül, hogy a döntés viszonylag egyszerű. ÍRTA: VIVIAN PASQUET

19/07 g 59

Az oltási ajánlások nemcsak azért készülnek, hogy megelőzzék a haláleseteket, hanem azért is, hogy a kisgyerekek ne kerüljenek kórházba, hogy tehermentesítsék az egészségügyet, hogy védjék a gyengébb immunrendszerűeket

III

A gyermek, aki soha nem fog beszélni OLTÁSOKKAL KAPCSOLATOS kutatásom kezdetén felhívtam egy szövetségi hivatalt. Azt akartam kideríteni, hogy Németországban hány „oltáskárosult” él. Válaszadás helyett a tisztviselőnő megkérdezte: „Miért akarja tudni? Ugye nem akar rossz dolgokat írni az oltásról?” „De vannak oltáskárosultak, nem?” „Igen, de olyan kevesen! Ha Ön erről tudósít, az csökkentheti az oltási kvótát. Nem hagyhatná ki?” Először felidegesített ez a nő. Mert ha valami ritkán fordul elő, gondoltam, azért még nem lehet elhallgatni. Végül is azt sem kérné senki, hogy ne tudósítsunk egy repülőgép lezuhanásáról, csak mert az ritkán történik meg. Az oltással kapcsolatban azonban nem ennyire egyszerű a helyzet. Ezt bizonyítja az Erfurti Egyetem egyik tanulmánya. A kísérlet kezdetén a tudósok informálták a kísérleti alanyokat egy (fiktív) oltás lehetséges mellékhatásairól. Ezután arra kérték a résztvevőket, hogy klikkeljenek olyan internetes fórumokra, ahol számos egyéni sors, súlyos mellékhatásoktól szenvedő ember esetét írják le. A fórumok látogatása után a kísérleti személyek túl magasra becsülték a mellékhatások fellépésének valószínűségét – annak ellenére, hogy a kísérlet elején ezt még jobban tudták. A kísérlet könyörtelenül megmutatta az ember lé60 g 19/07

és hangosak, és magukhoz ragadják az emberi sorsok értelmezésének jogát. Az oltáspártiak viszont legszívesebben egyáltalán nem beszélnének oltáskárosodásról. Ennek ellenére felkerestem egy NNAK MEGÉRTÉSÉBEN, Mirja nevű kislányt. hogy mennyire csekély vaMIKOR MEGÉR K Elójában az oltáskárosodás ZEM a Frankfurt melletti esélye, segíthetnek a 2005 és Bürstadtba, a nyolcéves 2009 közötti statisztikai adatok. Akkorikislány a húga játszósarkában gyűjtötték össze legutóbb az összes elismert németországi oltáskárosodás ban ücsörög. Első pillantásra nem látni számát. Ez a szám 2008-ban volt a leg- Mirján a fogyatékosságot. Nyolcévesek viszont normál esetben nem ülnek a játszósarokban. A nyolcévesek beszélnek. Mirja azonban nem szól egy szót sem. „Soha nem válaszolom egyszerűen azt, hogy a lányom oltáskárosult, hanem mindig elmondom azt is, hogy ezt körüli antigén található minden a bíróság is elismerte” – mondja Mirja modern védőoltásban – mintegy édesanyja, a 42 éves Nicole Jung. Mert 20-szor kevesebb, mint az egyes az emberek amúgy nem hinnének neki. régi vakcinákban Az anya nyugodtan meséli el, hogy az egyéves Mirja egy oltást követően súmagasabb, mégis csekély: 43 eset – több lyos görcsrohamokat kapott, és napomint 45 millió beadott oltás mellett. Ez kig feküdt kómában. Egy orvos feltette a 0,0001 százaléknak felel meg. Ha azon- kérdést a lánya betegágyánál álló anyában oltásellenzők internetoldalaira lá- nak, hogy Mirja mosogatószert ivott-e. togat az ember, szörnyű esetek tanúja Mirja ma önállóan ül, és törökülésben lesz, súlyosan fogyatékos gyerekek ké- urgabugrál a lakásban. Egyetlen orvospeit látja, újra és újra olvassa az állítást: nak sem jutott eszébe, hogy az oltás lehet a vakcina a hibás. Szerencsétlen helyzet az oka a gyerek görcsrohamainak. Jung alakult ki így: az ellenzők harsányak asszonynak az egyik ismerőse hívta fel nyének pszichésen gyenge pontját: hihetetlenül rosszul teljesítünk a kockázatok felmérésében. Az emberi sorsok elvonják figyelmünket a számokról.

150

a figyelmét erre a lehetőségre. Mivel az ilyen esetekre nincsenek tanácsadó szolgálatok, egy egyesülethez fordult, amelynek elnöke szinte magányos harcosként küzdött az oltáskárosultak jogaiért. Nicole Jung ma állítja, hogy az ő segítsége nélkül nem lett volna esélye: keresetek, szakértői vélemények, tárgyalások és fellebbezések végtelen sora. Nicole Jung higgadt nő. Amikor azonban elmeséli, hogy hatévnyi harc után győztesként hagyta el a tárgyalótermet, kicsordulnak a könnyei. Az ítéletet egy

szekrényben őrzi a játszósarokban. Ebben leírják, hogyan történhetett az eset: az oltás következtében Mirjának magas láza lett. Ismert tünet, amely normális esetben nem okoz problémát. De miért nem tudott Mirja teste megbirkózni a lázzal, és miért alakultak ki a görcsök? Erre egyetlen szakértő sem tudott magyarázatot adni. A bírói ítélet elismeri, hogy oltás nélkül nem lett volna láz és roham sem. Mirjának megítélnek egy kisebb nyugdíjat. Nicole Jung számára ez csöppnyi megnyugvást hoz.

AUL EHRLICH INTÉZET a Frankfurt melletti Langenben: itt a munkatársak folyamatosan olyan emberekkel beszélnek, akik szilárdan hiszik, hogy mellékhatások áldozatai lettek. Akik biztosak abban, hogy az oltás betegítette meg őket. Az olyan országokkal szemben, mint Belgium vagy Norvégia, Németországban nincs oltásnyilvántartás. Sehol sem tárolják központilag, ki oltatja be magát és ki nem. Ha az orvosok vagy a gyógyszergyártók 19/07 g 61

Ez a digitális hálózat tulajdonképpen az oltásbiztonság lényege: még ha Németországban nem is jelentenek egyes eseteket, azt kiegyenlítik a más országból származó jelentések

egy tudósokból álló stáb megvizsgálja, hogy a bejelentett tünetek összefüggésben állhatnak-e az oltással. Láz vagy a beszúrás helyén keletkezett duzzanat esetén a dolog világos: ezeket gyakran jelentik, mert az immunrendszer erősen reagál a vakcinára. Néha azonban a tudósok nyomozókká lesznek, betegaktákat fésülnek át, beszélnek az orvosokkal és az érintettekkel, tudakozódnak a korábbi betegségek és a lakókörülmények százaléka a Németországban felől. Gyakran találkoznak ilyenkor beadott védőoltásoknak – hivatalos genetikai rendellenességekkel és gyenadatok szerint – okozott valamilyen ge szívvel, balasetekkel és természetes károsodást 2008-ban halálokokkal. Ilyen például 2008-ban egy lány halála a HPV-oltást követően. óta a kritika kereszttüzében áll, a prob- A valóságban a meghibásodott gázbojler lémát mind a mai napig nem oldották volt a hibás, a halál oka pedig szén-monmeg. Egy újítás azonban van: 2012 óta a oxid-mérgezés. betegek maguk is tehetnek közvetlenül NÉMETORSZÁGi oltásbizjelentést a Paul Ehrlich Intézetben. Erre tonság felügyelője az egyik kialakítottak egy formanyomtatványt, munkatársának képernyőamely letölthető az internetről. jére koppant. „Klikkeljen Sokan azonban csak egyszerűen betelefonálnak. Az anya, akinek gyermeke kérem vissza! Ott! Először Ázsiában az oltás után „valahogy furán” viselke- jelentették!” Brigitte Kelle-Stanislawski dik. A nő a migrénes rohamaival. Az 60 éves, a gyógyszerbiztonsági részleg idős férfi, aki évtizedekkel ezelőtt kapott vezetője a Paul Ehrlich Intézetben; olyan himlőoltást, és most szívproblémái van- asszony ő, aki nem szívesen ül a babérnak. Az intézet munkatársai minden je- jain, idő hiányában már évek óta nem lentést, akármilyen komolytalannak tű- ebédel. Azt meséli: „Mi itt annyi minnik is, felvisznek egy adatbankba. Végül dent csinálunk, de erről az emberek egymellékhatást vélnek felfedezni, azt jelenteniük kell. Ennek a „passzív” jelentési rendszernek van egy gyenge pontja: amit nem jelentenek, az nem kerül be a statisztikába. Ezért a rendszer már évek

0,0001

62 g 19/07

Hogyan készül a vakcina: a tökéletes másolat keresése általán nem tudnak. A kommunikációs stratégiánk nem túl jó. Ebben jobbak az oltásellenzők.” Ők például csak a német rendszer gyengeségeiről beszélnének. Egy szót sem szólnának arról, hogy a német adatbank összeköttetésben van a világ valamennyi bejelentőrendszerével. Brigitte Keller-Stanislawski nemcsak a teljes német adatbázist tekintheti át, hanem itt Langenben a számítógép előtt értesül az olaszországi influenzás megbetegedésről oltás után, vagy a brazíliai ájulásról, az USA-beli ideggyulladásról. Ez a digitális hálózat tulajdonképpen az oltásbiztonság lényege: még ha Németországban nem is jelentenek egyes eseteket, azt kiegyenlítik a más országból származó jelentések. Ha – ahogy azt az oltásellenzők állítják – egy vakcina élelmiszer-allergiát, autizmust okozna, az feltűnne az oltóanyag-biztonságért felelősöknek, akiknél több millió ember adatai futnak össze. Keller-Stanislawski minden hónapban Londonba utazik, hogy a valamennyi EU-országból jelen lévő kollégákkal megvitassák a feltűnő jelenségeket. „A találkozóink alkalmával legtöbbször egyáltalán nem a vakcinákról beszélünk, hanem más gyógyszerekről. Nem a vakcinák a problémás gyerekeink. Ezek a legbiztonságosabb gyógyszerek.”

BELGIUMBA UTAZTAM, hogy megértsem, honnan jönnek a vakcinák, és hogyan működnek. Hogyan csinálják a kutatók: hogyan szedik rá az immunrendszert, ezt a sejtek milliárdjaiból álló eszelős konstrukciót, amelyet a komplexitása és a tanulóképessége miatt második agynak is nevezhetnénk? A brit gyógyszercég, a GlaxoSmithKline (GSK) a világ egyik legfontosabb oltóanyaggyártója; szinte minden Németországban javasolt oltóanyag előállítására van megfelelő engedélye. A támadók listája, amelyekkel itt felveszik a harcot, úgy is tekinthető, mint az anyatermészet kegyetlenségének portfóliója: a tetanuszbaktérium, amely olyan görcsös összehúzódásra készteti az izomzatot, hogy eltörnek a csontok. A szamárköhögést okozó baktérium, amelytől úgy hörögnek a kisgyerekek, mint a kutyák. A polióvírus, amely néhány nap alatt nyomorékká teszi a fertőzöttet. A diftéria (torokgyík) kórokozója, amely olyan mértékben beduzzasztja a torkot, hogy a páciens meg is fulladhat. A GSK az egész világon tart fenn laborokat és irodákat. És itt, a Brüsszelhez közeli Wavre-ban van a központi egység: a vakcinák világszerte egyik legnagyobb gyártórészlege. Azt is mondhatnánk, hogy ez a világ egyik legnagyobb kórokozómásolat-gyártó részlege. Mert az oltóanyagok nem tesznek 19/07 g 63

Már jóval egy gyermek fogantatása előtt elkezdődik a majd neki beadandó vakcina gyártása

MÍTOSZOK ÉS TÉNYEK

Mi ellen oltassam be magam? Tanácsos bizonyos oltásokat kihagyni? Nem, a STIKO ajánlásai észszerűek és tudományosan nyomon követhetők. Az „egyéni döntés”, tehát egyes védőoltások kiválasztása több veszélyt jelent, mint amennyi hasznot hoz. Nem jelent veszélyt a vakcinákban található alumínium? Bizonyos vakcinák esetén (például a tetanusz elleni védőoltásnál) szükség van adjuvánsra (hatáserősítőre). Még nem teljesen világos, hogy az alumínium hogyan erősíti a hatást, pedig már 80 éve alkalmazzák. Káros hatásai nem ismertek, a dózis is nagyon csekély. Alumíniumot egyébként a táplálékkal is veszünk magunkhoz. A gyógyszergyártók a vakcinákon fognak meggazdagodni? Más gyógyszerekkel összehasonlítva az oltóanyagok kevesebb hasznot hoznak, mert előállításuk jóval bonyolultabb, és az ember élete során csak néhányszor kapja. A csecsemőket nem kellene később oltani? Nem. Éppen a csecsemők számára nagyon előnyös a korai oltás, mert bizonyos betegségek ebben az életkorban súlyosabb lefolyásúak, mint például a szamárköhögés. Ezek a betegségek vajon a védőoltás feltalálása nélkül is visszaszorultak volna? Részben igen, a javuló táplálkozás és higiénia következtében. Ez azonban nem jelenti, hogy a védőoltások feleslegessé váltak volna. Számos kórokozó megfertőzi a be nem oltottakat, mindegy, hogyan táplálkoznak vagy élnek: ilyen például a kanyaró, a diftéria vagy a szamárköhögés. 64 g 19/07

mást: tettetik a kórokozó támadását. Erre az immunrendszerünk például speciális fehérjéket kezd termelni a saját védelmére, ezek az antitestek. Ezután az igazi fertőzés esetén a szervezet emlékezni fog, és sokkal hatékonyabban tud védekezni a támadóval szemben. Ami egyszerűen hangzik, abban rejtőzik egy kérdés, amelyet a tudósok több mint 200 éve igyekeznek megválaszolni; egy, amely döntő jelentőségű lehet az egész világ egészsége szempontjából: Hogyan néz ki a tökéletes kórokozó-másolat?

ÉGEBBEN, A FEKETEHIMLŐ korában a válasz világosnak tűnt: a kutatók fogtak egy veszélytelen vírust (tehénhimlő) és azzal oltották be az embereket. Az eljárás gyakran súlyos reakciókat és oltáskárosodást váltott ki – végül is a vírusnak mintegy 200 antigénje van, amelyre reagál a szervezet. Az évek során az ember mind kifinomultabb technikákat fejlesztett ki valamely kórokozó egyre méretreszabottabb másolatának előállítására. A tetanusz és a diftéria esetében például nem az egész baktériumot teszik ártalmatlanná, hanem csak a legyengített toxint injekciózzák be. Vagy nézzük a pneumococcust, a súlyos tüdőgyulladás kórokozóját: a vakcina a sejtfal darabjaiból áll. A két

Oltásellenzők: a 100 százalékos biztonság vágya

nitrogéntartály, amelyek előtt a GSK lítása – legalábbis más oltóanyagokkal wavre-i üzemében állok, képviseli a tö- összehasonlítva. Az influenza esetében kéletes másolat utáni kutatás jelenlegi például a gyártók a vírusokat tyúktocsúcspontját. A bennük található sejt- jásban tenyésztik, az oltóanyaghoz legkultúrák képesek valami olyasmit előál- alább félmilliárd tojásra van szükség lítani, ami számos folyamat végén szinte – minden évben. Bizonyos bonyolult, tökéletes tisztaságban áll rendelkezésre: kombinált vakcináknál legalább három a vállalat legújabb vírusdarabka-máso- évig tart, míg minden összetevő elkélatát, a „glikoprotein E”-t. szül. Már jóval egy gyermek fogantatása Ez a fő összetevője annak az oltó- előtt elkezdődik a majd neki beadandó anyagnak, amelyet a STIKO (lásd GEO vakcina gyártása. Azt értettem meg itt 2019. júniusi száma) múlt év decem- a GSK-nál, hogy az oltóanyagok nem berében javasolt oltásra. A védőoltás hasonlíthatók más gyógyszerekhez. Ha célja, hogy megelőzze az övsömör (fáj- járvány tör ki, nem lehet beindítani egy dalmas ideggyulladás) kialakulását, és gépet és gyorsan legyártani némi vakcisok szempontból egy nagy lépés a jövő nát. Ez magyarázza, hogy miért alakul felé. Nemcsak a hatásmechanizmus ki néha hiány a nagy járványok idején, pontossága miatt, hanem azért is, mert vagy hogy addig is miért állítanak elő a vakcina nem tartalmaz alumíniumve- jóval több oltóanyaot, mint amennyire gyületeket. Emellett egyszerű az előál- a végén szükség lesz.

ÚJRA ÉS ÚJRA feltámad bennem a kétség. Nem voltam felkészülve az elméletek és félelmek ilyetén burjánzására. Az oltás témája megosztó, alig van olyan beszélgetőpartnerem, akit nem érint. „Fontos, hogy az emberek megértsék az oltásellenzők technikáit. Akkor nem lehet őket olyan könnyen rászedni” – mondja a 39 éves Cornelia Betsch. A hölgy az Erfurti Egyetem pszichológiaprofesszora, munkája során azzal a kérdéssel is foglalkozik, hogy az emberek miért nem hagyják magukat beoltani. Betsch elárulja, hogy az oltásellenzők stratégiáit a kutatók már régen azonosították. Ilyen például a cherry picking („kimazsolázgatás”): a tudományos publikációk tömegéből csak azokat választják ki, amelyek támogatják az állításaikat. Ennek során nem veszik figyelembe, hogy minden eredmény összképe tükrözi a valóságot, az egyes tudományos közlemények nem. Thomas Harderrel ellentétben (lásd első rész a GEO júniusi számában), aki a Robert Koch Intézetben hónapokon keresztül kutatja a szakirodalmat, az ellenzők gyakran csak csekély számú tanulmányra hivatkoznak, amelyek vélhetőleg az ő elképzeléseiket támasztják alá. Az ellenérveket vagy az ellentmondásos publikációkat ignorálják. Mások lehetetlen elvárásokat támasztanak a tudománnyal szemben, melyeket egyet19/07 g 65

len kutató sem tud soha teljesíteni. Ezek közül egy: a védőoltásoknak 100 százalékosan biztonságosnak kell lenniük. Végül is egészséges embereket oltanak be velük. Ezt a feltételt soha nem jutna eszükbe más gyógyszerekkel szemben felvetni, mert mellékhatás nélküli orvosság egyszerűen nem létezik. Megint mások jobban félnek attól, hogy a vakcina árt nekik, mint hogy oltás nélkül súlyosan megbetegedhetnek. Teljességgel logikátlan, de pszichológiailag szintén magyarázható, mondja Cornelia Betsch: ha valami rossz történik (például megbetegszünk) a saját cselekedetünk következményeként, azt súlyosabbnak értékeljük, mint ha ugyanaz az esemény a közreműködésünk nélkül következett volna be. A pszichológia ezt a jelenséget mulasztási torzításnak nevezi. És még valaki hibás abban – pszichológiai szempontból –, hogy az emberek tartózkodnak a védőoltástól. Cornelia Betsch rám néz, és kijelenti: „Az olyan emberek, mint ön.” A professzorasszony megmutat egy fiktív talkshow-t, amelyet egy amerikai szatírákat közvetítő adó készített, hogy 66 g 19/07

megmagyarázza azt a jelenséget, melyet a pszichológusok false balance-nak, hamis súlyozásnak neveznek. Az egyik beszélgetőpartner azt állítja, hogy nincs éghajlatváltozás. Egy másik ennek ellentmond. Mielőtt mindketten kifejtenék az érveiket, a műsorvezető odarendel egy tudóst, aki hasonló nézeteket vall. A műsorvezető állítása szerint csak azt szeretné, hogy látszódjanak a viszonyok, amelyben a két fél áll a kamerán kívül is egymással szemben. A klímaváltozást tagadó mellé két ember áll. A tudós mellé kilencvenhat. „Ez – mondja Cornelia Betsch –, korrekt vita lenne, mert ténylegesen tükrözné a valóságot.”

Z ÚJSÁGÍRÓ munkájához hozzátartozik, hogy minden érintettet meghallgasson az igazság keresése során. „Hasonlóan az éghajlatváltozásos vitához, egyes újságírók bizonyos kiegyensúlyozottsággal hitegetnek, amely azonban ebben a formában nem létezik.” A valóságban – így a pszichológus – a védőoltások szükségességét megkérdőjelező tudósok

abszolút egyedi esetek a komoly kutatók ezrei között. A zsurnaliszták azonban szívesen ültetnek le mindkét csoportból csak egy-egy képviselőt az asztalhoz, hogy eszmét cseréljenek. Cornelia Betsch állítása szerint: „Ez befolyásolja a nézőket. Azt hiszik, hogy két egyenértékű álláspontot látnak maguk előtt.” Hogy mekkora hatása van az újságírók hamis súlyozásának, az kiválóan megmutatkozott 1988-ban, amikor a brit orvos, Andrew Wakefield azt állította, hogy a kanyaró–mumpsz–rubeola elleni kombinált védőoltás autizmust okoz. A tanulmánya hamisított volt. Amikorra azonban kiderült a hazugság, az újságírók már rég elterjesztették a hírt az egész világon. Mind a mai napig nem sikerült kiirtani ezt a hamis információt; ezért alakulnak ki még oltóanyaggal jól ellátott országokban is újra és újra kanyarójárványok. Az oltásellenzőket amúgy sem lehet meggyőzni – mondja Cornelia Betsch –, ők akkor sem veszik fel az oltást, bármilyen érvekkel jön az ember. „Az oltással kapcsolatban szkeptikusokat viszont nem szabad elveszítenünk.”

Remény

JÁTSZÓTÉR EGY dél-németországi városban. Egy kislányt figyelek a mászókán. Mellette áll az anyukája, aki nem oltatta be a gyerekét az oltáskárosodástól való félelmében. Beleegyezett, hogy a döntéséről beszélget velem. „Brutális volt az ellenségeskedés. A barátaim megkérdezték, hogy szeretném-e, hogy a gyerekem meghaljon.”

OST TALÁLT MEGOLDÁST a viták elkerülésére: egyszerűen hazudni fog. Megkérdezem tőle, nem fél-e attól, hogy a lánya megbetegszik. „Nem hagyom, hogy az oltási propaganda elbizonytalanítson – válaszolja. – Tudja, jóval nagyobb a valószínűsége, hogy elüti egy autó, mint hogy elkapja ezen betegségek egyikét.” Egyetértek vele, hogy az autózás nagyobb biztonsági kockázatot jelent, mint nem beoltatni a gyereket. Legalábbis akkor, ha a többi ember nagy többsége be van oltva. Aztán elmesélem az anyukának az utazásomat. Elmondom, hogy a STIKO nemcsak azért ad ki ajánlásokat, hogy megelőzze a haláleseteket, hanem azért is, hogy a kisgyerekek ne kerüljenek kórházba, hogy tehermentesítsék az egészségügyet, hogy védjék a

összefüggésben az allergiákkal. Azon a napon, amikor már meg tudom válaszolni ennek az asszonynak a félelemből fakadó kérdéseit, kialakul bennem az előző hónapok tapasztalatain alapuló meggyőződés: jó, hogy vannak oltáskritikus emberek. Az ő kérdéseik nyomán kénytelenek a tudósok és a hivatalok korrektebbül dolgozni. A STIKO összeférhetetlenségi ügyei is terítékre kerültek, a döntési mehanizmusaik átláthatóbbak lettek. Javult a Paul Ehrlich Intézet bejelentőrendszere. Ha az a bajor gyerekeknek a beiskoláelkövetkező években új vakcinák kerülzáskor 2016-ban nem volt beoltva nének a piacra, az oltáskritikusok nem pneumococcus ellen – Németországhagyják majd annyiban, amíg minden szerte ez a legalacsonyabb érték lehetséges kérdést nem vitattak meg nyilvánosan. De – és ezt a kritikusok a lehetséges mellékhatások. De a be- gyakran elfelejtik – emberek betegedjelentéseket rögzítő adatbankok egész nek meg, és emberek halnak meg. És ez világra kiterjedő hálózata segít abban, legtöbbször nem azért történik, mert be hogy összességében ne csúszhasson be vannak oltva, hanem azért, mert ninvalamilyen komolyabb incidens. Elme- csenek. sélem, hogy az NDK-ban kötelező volt a védőoltás, és az újraegyesítés után csökkent az átoltottság szintje. gyengébb immunrendszerűeket. Elmesélem, hogy ezek a javaslatok nem mindig tökéletesek, de más országokban sem feltétlenül tudják jobban. Egyetértek az anyával, hogy az orvosoknak sincs mindig fogalma az oltásokról, és a mi rendszerünkben elsikkadhatnak

20%-a

Z ALLERGIÁS ESETEK „Támadni fogják, teljesen mindegy, hogy mit száma viszont nőtt. Ez már ír” – mondta az egyik beszélgetőpartnere elég jó utalás arra, hogy a VIVIAN PASQUET-nak, aki emiatt még védőoltások nem állnak izgatottabban várja az olvasói leveleket. 19/07 g 67

A FÉNY ÚTTÖRŐI A MAGYAR FOTOGRÁFIA TÖRTÉNETE ÉS NAGYJAI ÍRTA: PAPP SÁNDOR

68 g 19/07

A magyar fotográfia napján érdemes visszatekinteni, hogy a fotózásban gazdag, világhírű életutat felépített nagy neveink, mint Capa vagy Kertész előtt kik és milyen körülmények között kövezték ki az utat.

Z TÉ S KER DRÉ AN

LÓ Z S Á L Y G HOLY-NA

MO ROBER

MU RAY MIK

LÓS

SYL V I A P L A C H Y

T CAPA

ANDRÉ KERTÉSZ (KERTÉSZ ANDOR) 1894–1985

Mielőtt fotóművészetről kezdünk értekezni, le kell szögezni, hogy a kezdetekben elsősorban a technika megismerésével és fejlesztésével voltak elfoglalva az elhivatottak, egy olyan társadalomban, ahol természetesen nem volt sem igény, sem érdeklődés az úri huncutság irányába. A 19. század elején járunk ugyanis, amikor hazánkban – akárcsak világszerte – a többség azt sem tudta, mi fán terem a pillanat megörökítése a fényérzékenység révén. Művészetté éppen ezért később vált a fotográfia Magyarországon is, ám ezzel nincs egyedül az új technikák elterjedésének világában. Az 1840-es, ’50-es években néhány érdeklődő amatőr lelkesen elsajátította a külhonból fokozatosan beszivárgó képkészítési technikai eljárásokat, ám ezek a dagerrotípiák, majd később papírnegatívról másolt talbotípiák még igen kezdetleges benyomást keltettek. A festőművészként hírnévre szert tett Marastoni Jakabot tartják az „első fecskének”, aki a vásznon elsajátított képszerkesztési tapasztalatait, a tárgyak és 70 g 19/07

Budapesti polgárcsalád sarja, a nyugaton szerencsét próbáló magyar művésznemzedék tagja. 1925-ben, menyasszonya unszolására hagyta el Magyarországot. Párizsban telepedett le, ahol kezdetben az emigráns művészek köreiben lebzselt, majd fotómegbízásokat kapott különféle magazinoktól. Később Amerikában is élt, így lett három országban alkotó és elismert fotóművész.

ATA KANDÓ (GÖRÖG ETELKA) 1913–2017 Budapesten született fotóművész, kislányként nem tudta kiejteni az Etelkát, Atát mondott helyette. A Kandó nevet festőművész férje után kapta. Párizsból Budapestre tért haza, itt élte át a második világháborút, majd újra a francia fővárosba költözött. Második férjével Amszterdamban kötött ki, majd Kaliforniában és Nagy-Britanniában is élt és alkotott.

BRASSAÏ (HALÁSZ GYULA) 1899–1984 Brassóban született, erre utalt felvett művésznevével. Festőként, szobrászként és íróként is sikeres volt, Franciaországban lett világhírű fotóművész. Tudósítóként is dolgozott, és francia írók könyveit illusztrálta. Picassóval együtt állított ki szobrokat, egyik filmje díjat nyert a cannes-i fesztiválon. Párizs szemének is nevezik, a várost megörökítő sorozata remekmű.

személyek ízléses csoportosítását eredményesen alkalmazta felvételein, amelyek sajnos jórészt elvesztek. A korszak másik nagy hatású kísérletezőjének tartják Mezey Lajost, aki ugyancsak festőművészi karrierjéből áldozott időt és energiát a dagerrotípiák oltárán. Az ecsetbűvölőkkel ellentétben Kramolin Alajos gyógyszerészből avanzsált fotográfussá, talbotípia portréi azonban még mindig sokkal inkább történelmi dokumentumokként állják meg a helyüket, mintsem művészi jelentőségükkel. A technikai fejlődés azonban igen gyorsan elősegítette, hogy a puszta leképezés kezdeti örömei után a látvány kifejező erejére helyeződjék a hangsúly a hazai fotográfusi életben. Ezen törekvések elősegítésében nagy szerepet játszott az üvegnegatív 1847-es elterjedése, majd az úgynevezett nedves eljárásé (1851), amit ugyan megnehezített a fényképezés előtt szükséges emulzióöntés összetett és nagy precizitást igénylő folyamata, azonban az új felvételi anyag sokkal részletgazdagabb, finomabb árnyalatú végeredménnyel hálálta meg a munkát. Húsz évvel később megjelent a brómezüst zselatinnal ellátott szárazlemez, ami a lakásműtermek elhagyását, a szabadba kilépés szabadságát hozta magával. Mindezen fokozatosan és folyamatosan megjelenő újítások követője és mestere volt a kolozsvári születésű Szathmári Pap Károly (1812–87), aki, minő meglepetés, festőként indult, ám annyira lenyűgözte a fotográfia tudománya, hogy a talbotípiától kezdve végigjárta az éppen aktuális technikai lehetőségek létráját. Szathmárinál a kezdeti műtermi portrékat néprajzi kordokumentumok, majd épületfotók követték, végül pedig annyira magával ragadta az újabbnál újabb technikák adta szabadság, hogy az orosz–török háborúk során haditudósító lett, jócskán megelőzve ezzel Robert Capát. Másik nagy világjáró fotográfusa volt a 19. század második felének Rosti Pál (1830–74), akinek a szabadságharc-

ban betöltött szerepe miatt kellett útra kelnie, és egészen Dél-Amerikáig ment, ott készített esztétikai értékeket is képviselő felvételeket papírnegatívra.

KOMPOZIT ÉS MAGYAR NÉPÉLET A fotózás tehát hamar elterjedt és fejlődött hazánkban, egyre több érdeklődő és elismerő tekintet követte a pillanat művészetének útját és az azon járókat. A kolozsvári egyetemen már a századfordulón tantárgyként oktatták a fotográfiát, Veress Ferenc (1832–1916) tájfényképész az oktatás mellett folyóiratot is szerkesztett a témában, szabadidejében pedig fontos fotokémiai fejlesztéseket végzett. Ugyancsak Erdélyben alkotott Orbán Balázs (1829–90), akinek – bár elsősorban íróként ismerjük és tiszteljük – nedves eljárással készített képei között számos esztétikailag magas színvonalút találhatunk. Az arcképfestőből fotóssá igazolt Simonyi Antal volt az első, aki az 1860-as években már kifejezetten a lélekábrázolásra törekedett a felvételein. A legelső olyan fényképész hazánkban, akinek a képeit sokszorosították, Divald Károly volt, a neves fényképész-dinasztia alapító atyja. A Tátrában készített tájképeit saját, gyorssajtóval működtetett fénynyomdájában nyomtatták ki több példányban. Klösz György (1844–1913) neve gyógyszerészként égett be a köztudatba, kevesen tudják róla, hogy magát amatőrnek tartó fényképész volt, aki bár sosem törekedett művésziségre, város- és életképeivel egészen különleges hangulatokat örökített meg. Ráadásul a nyomdai sokszorosítás terén végzett munkája talán meg is haladta a Divald famíliáét. Telt-múlt az idő, az egyre hasznosabb és a munkát megkönnyítő technikák elterjedése pedig már a 19. század utolsó éveire lehetővé tette az úgynevezett

Balogh Rudolf az úgynevezett magyaros stílus néven ismert fotográfiai irányzat megteremtője és jeles képviselője. Fényképei idealizáltak, mégis felbecsülhetetlen kordokumentumként maradtak fent

kompozit képek divatját, amikor is több felvétel összemosásával, sok esetben festéssel is rásegítve születtek az alkotások. Bár ez az irány tiszavirág-életűnek bizonyult, a budapesti Strelisky Sándor az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert egyik ilyen kompozíciójával. A századfordulón egy másik, nem sokat élt kifejezésmód is dívott, a festői fényképezés. Művelői sok kísérletezés árán életlenre exponált felvételekkel, sejtelmes hangulatokkal, romantikus témák ábrázolásával törekedtek a képzőművészeti alkotásokhoz való hasonlatosságra. Magyarországon Haranghy 19/07 g 71

György, Schmidt Nándor és az aradi születésű Jacques Faix munkássága emelkedik ki ebből a korszakból. A festői fényképezés zsákutcájából Pécsi József menekítette ki a magyar fotóstársadalmat, aki egyúttal meghonosította a hazai reklámfotózást is. A fényképező művészete című könyve, amely 1916-ban jelent meg először, úttörővé tette a szakirodalom alapjainak lefektetésében is. A 20. század első éveinek emblematikus fotóművésze a portréi nyomán elismertté vált Székely Aladár volt, noha hírnevének kialakulásában bizonyára szerepet játszott az is, hogy Ady Endrét fényképezte előszeretettel, egy egész albumot készített a költőről. Ebben az időszakban jelentek meg a nők az ismert fotográfusok klubjában, jeles portréfotósként emelkedik ki a mezőnyből Gaiduschek Erzsi, Máté Olga és Révai Ilka. A század legelejére jellemző művészkedést a harmincas-negyvenes évekre felváltotta a konok objektivitás, a riporterből fényképésszé lett Balogh Rudolf munkássága nyomán alakult ki a magyar népélet, a gazdaság, a hazai táj ábrázolásának igénye, persze sok esetben idillikusabbá, derűsebbé téve a valós körülményeket.

HATÁRÁTKELÉS ÉS VILÁGHÍR A huszadik század természetesen, mint tudjuk, nem maradt sokáig az idealizált tücskös-bokrétás magyarságtudat ábrázolásának melegágya, hiszen a hajmeresztő belpolitikai helyzetek mellé világkonfliktusok társultak, amelyek így egyben sok művész számára tették fojtogatóvá a levegőt. Ezért történhetett, hogy számos magyar fotográfus külföldön lett világhíres. Az emigráltak sorát Moholy nyitotta, a Bauhaus legfiatalabb professzora így lett máshol az avantgárd 72 g 19/07

MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ (WEISZ LÁSZLÓ) 1895–1946 Árvaként nőtt fel a délvidéki Moholon és Adán. A Nagy vezetékneve az őt felnevelő nagybátyja után lett. Fényképész, festő, kirakat- és díszlettervező, kísérleti filmek úttörője. A Bauhaus tudósa. Németországi évei után Chicagóba költözött, ahol formatervező főiskolát alapított. A Magyar Iparművészeti Egyetem 2006 óta viseli a nevét.

ROBERT CAPA (FRIEDMANN ENDRE) 1913–1954 Budapesten született, világszerte ismert neve magyar becenevéből, a cápából adódott. A világ egyik legjelentősebb dokumentumfotósa és haditudósítója. Öt csatatéren fényképezett, a normandiai partraszállás egyetlen fotósa volt. A Magnum fotóügynökség egyik alapítója. Negyvenegy éves korában aknára lépett az indokínai háborúban, ez okozta korai halálát.

ESCHER KÁROLY 1890–1966 Szekszárdon született, Budapesten tanult. 1916-tól filmhíradók és játékfilmek operatőre, ám a némafilm válságával egy időben átnyergel a fotózásra. Az Est lapok, a Pesti Napló, a Híd, majd a Film Színház Irodalom fotósa, 1945 után a Hungarian Foreign Trade fotóriportere lett. Nyugdíjazásáig a Városépítési Tervező Iroda munkatársa volt.

fényképezés nemzetközi klasszisa a húszas évek első felében. Rajzzal kombinált fotómontázsai klasszikussá értek, könyve, az 1925-ben megjelent Malerei, Fotografie, Film a fotóelmélet alapműve. Kertész Andor már itthon is kitűnt a tehetségével a kortársai közül, azonban Franciaországban és az Egyesült Államokban vált világhírűvé humanista fotóművészetével André Kertész néven. A Brassaï művésznév is egy hazánkfiát, ifj. Halász Gyulát takarja, aki bár felvett nevével utalt erdélyi származására, a párizsi éjszaka megörökítésével lett világszerte ismert a harmincas évek elején. Martin Munkácsi, azaz Munkácsi Márton fotóriporteri pályafutása is fővárosunkban indult, Németországban folytatódott, ám igazi hírnévre és elismerésre a tengerentúlon tett szert a negyvenes években. Munkácsi Amerika legjobban fizetett divatfotósa volt. És természetesen nem maradhat ki világhírűvé vált honfitárs fotósaink sorából Friedmann Endre, vagyis Robert Folytatás a 76. oldalon 

Fent: Moholy-Nagy Lászlót felesége, Lucia Schultz vezette be a fotográfia világába Balra: Balogh Rudolf különösen kedvelte a téli témák fényképezését Lent: Robert Capa emblematikus képe a spanyol polgárháborúban készült

A camera obscurától a Kodakig

William Henry Fox Talbot kamerája. A talbotípia néven ismert eljárás atyja matematikus, botanikus, nyelvész, asszirológus, régész és utazó is volt „mellékesen”

A magyar fotográfia értékes, színes és megkerülhetetlen része a fényképezés történelmének, de annak története, hogy a fényfestés, a pillanat megörökítésének lehetősége honnan eredeztethető, szintén megér egy misét.

iszik vagy sem, iszlám tudós emberek már a 900-as években, tehát több mint ezer éve feltalálták a sötétkamrát, eredeti nevén a camera obscurát. Csillagászati megfigyelésekhez használták találmányukat, amelynek továbbfejlesztett változataként csakhamar napvilágot látott a camera lucida is, mely egészen a 19. század végéig funkcionált afféle rajzolást segítő eszközként. A fény pillanatának csapdába ejtése az évszázadok során mindig is izgatta az emberek fantáziáját. Bizonyos Georg Fabricius figyelte meg elsőként 1556-ban, hogy a klórezüst megfeketedik a napfényben,

74 g 19/07

ám ő még nem tudta a gyakorlatban kamatoztatni ezt az észlelését. Ellenben Johann Heinrich Schulze 1727-ben már készített néhány múlékony fotogramot krétaiszap és klórezüst felhasználásával. Az ő eredményeinek nyomvonalán Thomas Wedgwood indult tovább, aki tízévnyi kísérletezgetés után, 1802-ben különféle tárgyak árnyékképét jelenítette meg ezüst-nitráttal kezelt papíron. A képek azonban hamar elsötétedtek, ami ellen tehetetlen volt, így a rögzítésre még várni kellett. De nem sokáig. 1816-ban Joseph Nicéphore Niépce készített egy üveglapra kent fényérzékeny aszfaltra képet camera obscura segítségé-

vel, amelyet lenolajjal kezelve tett láthatóvá. Noha ez még mindig nem volt tartós megoldás, nem adta fel, és tíz év múlva nyolcórás expozíciós idővel sikerült rögzítenie egy háztető képét. Niépce eljárását Louis-Jacques-Mandé Daguerre tökéletesítette 1838-ban, és akinek ismerősen cseng az úriember neve, nem téved, hiszen vele el is jutottunk a dagerrotípiához. Daguerre ezüsttel bevont rézlemezt gőzölt, minekutána fényérzékeny ezüst-jodid keletkezett. Az exponálást követően még erősen lappangó képet végül higanygőzzel tette láthatóvá. A feketedés azonban még mindig problémát okozott, újabb tíz év lázas kísérletezgetés következett, mire rájött, hogy tömény nátrium-kloriddal, azaz konyhasóval meg lehet állítani a kellemetlen folyamatot. Így született meg az első dagerrotípia. És hiába tartunk a fotográfia kialakulásának nemzetközi színterén, magyar szereplő nélkül itt sem folytathatjuk. Petzval

József budapesti egyetemi tanár 1841ben 1:3,4 arányú objektívet készített, amely egyből tizenhatszor erősebb lett, mint a korabeli darabok. A világraszóló objektív húszfokos látómezeje miatt kiválóan alkalmas volt portréfotózásra. Petzval remek tudós volt, ám nem annyira jó üzletember. Találmányát 2000 aranyforintért eladta a bécsi Voigtländernek, aki néhány hónap alatt 800-at adott el belőle, darabonként 720 aranyforintért. Bárhogy is járt szegény Petzval, a dagerrotípia a virágkorát élte, szélesebb rétegek számára is elérhető közelségbe hozta a megfizethető portréfotózást. 1847-ben csak Párizsban kétezer kamerát és mintegy ötszázezer hozzávaló lemezt adtak el, de két év múlva már közel százezer dagerrotípia portré készült a francia fővárosban. A fotográfia elindult világhódító útjára. Az iparág pörgött, szakemberek hada törte a fejét a technika javításán, tökélete-

sítésén. Frederick Scott Archer is hitte, hogy meggazdagodhat a fotográfia farvizén, ezért 1851-ben kidolgozta a nedves üveglemezes, más néven kollódiumos eljárást, amellyel a többperces expozíciós idők egy csapásra másodpercessé csökkentek. Nem kellett már végtelennek tűnő ideig mozdulatlanul ülnie a portréfotóra vágyóknak. Húsz év múlva Richard Leach Maddox felfedezte a szárazlemezes eljárási módot, melyet néhány évvel később Charles Harper Bennett tökéletesített egy merőben véletlen felfedezés eredményeképpen. Történt ugyanis, hogy Bennett a kandallója mellett felejtette a fotólemezeit, amelyeknek az érzékenysége hatvanszorosára nőtt a hőhatásra. Ezzel az expozíciós idő töredék másodpercnyire zsugorodott, kezdődhetett a riportfotózás fénykora. Hiába azonban a technológia rohamos és látványos fejlődése, ha az eszközök még mindig nagyok, nehezek és az átlagember számára szinte hozzáférhetetlenek voltak. Ez bosszantotta George Eastmant is, ezért 1884-ben elkészítette a zselatinos emulzióval bevont papírszalagos filmet, és ha már ott volt, megalkotta az első tömeggyártásra alkalmas boxkameráját, a Kodak Nº1-et is. Ez a forradalmi kamera 1/25 másodperces záridővel és 2,4 métertől szinte a végtelenig éles képet garantáló objektívvel volt felszerelve. Miután a fotós ellőtte a száz képet,

amit a betöltött nyersanyag lehetővé tett, vissza kellett küldenie a masinát a cég központi laborjába, ahol a szakik tíz dollárért kerek kartonlapokra ragasztották a napfény segítségével előhívott fotókat. Már 1889-ben előállt Eastman a Kodak Nº2-vel, amely celluloidos filmre dolgozott, két évre rá pedig piacra dobta a kazettás filmet is, melyet napfényben is be lehetett tölteni a fényképezőgépbe. Másik emblematikus figurája a fényképezés fejlődésének Oskar Barnack, aki nem sajnált tízévnyi fejlesztőmunkát arra, hogy megalkossa a Leica nevű fényképezőgépet, amit a wetzlari Leitz gyár dobott piacra 1925-ben. Negatívot is tervezett hozzá az úriember, mégpedig 36 felvétel készítésére alkalmas, 24 × 36 mm-es képméretűt. A kompakt, könnyedén kezelhető fényképezőgépek végigsöpörtek a bolygón, ám még mindig fekete-fehérben rögzítették a világ megannyi csodáját. Az első színes diapozitíves kisfilmet az Agfa hozta forgalomba 1932-ben, majd két év múlva megjelent az Isopan 16 DIN-es negatívval, amely már valamennyi színre érzékeny volt. A Kodak 1935-ben dobta piacra saját, Kodachrome elnevezésű színes filmjét kompakt gépekbe, azonban az igazsághoz tartozik, hogy ez a cég már 1907-ben alkalmazott és forgalmazott autokróm eljárásra épülő színes filmet.

Louis Daguerre, a fényképészet úttörője ezzel a kamerával készítette első felvételeit, azaz dagerrotípiáit

19/07 g 75

A HŐSKOR UTÁN A magyar fotográfia történetének nagy hatású alkotóit felsorolni lehetetlen e terjedelmi korlátok között, de mindenképpen megemlítendő Hemző Károly, aki fotóriporterként kezdte a pályáját, később pedig egészen egyedi lóábrázolásaival tűnt ki, vagy Keleti Éva, a művészi értékű színházi fotográfiák nagyasszonya, akárcsak Korniss Péter, aki magas esztétikai és társadalomábrázolási értékű erdélyi képeivel lett a fotográfia doyenje. A hazai fényképészet történetének gyűjteményes feldolgozására alapították Kecskeméten a Magyar Fotográfiai Múzeumot 1991ben. Az intézmény A magyar fotográfia történetéből című könyvsorozata a legnagyobb volumenű vállalkozás a szakirodalom területén. 1992-ben létrehozták a magyar fényképezés legrangosabb szakmai kitüntetését, melyet Balogh Rudolfról neveztek el. Ez természetesen nem véletlen, hiszen Balogh nemcsak kiváló fotóriporter és lapszerkesztő volt, de formateremtő művész is, aki kortársain túl is számos nemzedékre gyakorolt döntő hatást. Ahogy 76 g 19/07

LUCIEN HERVÉ (ELKÁN LÁSZLÓ) 1910–2007 Hódmezővásárhelyen született, Bécsben tanult rajzolni. 1929ben emigrált Párizsba. Harcolt a háborúban, túlélte a hadifogolytábort. Reklámokat, színházi díszleteket tervezett, majd fotóriporterként barátja lett Le Corbusier-nek. Építészportréival lett világhírű, fotózta többek között Oscar Niemeyert, Kenzo Tangét és Alvar Aaltót.

NICKOLAS MURAY (MURAY MIKLÓS) 1892–1965 Budapesten fényképészetet tanult, majd Münchenbe került főiskolára. Berlinben a háromszíneljárásokat tanulmányozta. 1913-ban New Yorkba hajózott, Greenwich Villageben nyitotta meg portréstúdióját. New York és Hollywood szinte valamennyi hírességét fotózta. Divat- és reklámfotói a Vogue, a Ladies’ Home magazinokban és a New York Timesban jelentek meg.

SYLVIA PLACHY (PLACHY SZILVIA) 1943– Magyar származású, New Yorkban élő fotóművész, a humanista fényképészet jelentős képviselője. Adrien Brody Oscar-díjas színész édesanyja. 1956-ban, 13 évesen disszidált, 1964-ben kezdett fotózni, a Pratt Insti tute-ban végezte tanulmányait. Tanította többek között André Kertész is. Kedvenc modellje 1973-ban született fia, Adrien.

Capa, aki Spanyolországtól Vietnámig számos háborút megjárt fényképezőgépével, így már életében (1913–54) a haditudósítás klasszikusának számított. Brit, német és amerikai képes újságok szerkesztőjeként vívott ki elismerést Lóránt István (Stefan Lorant), és ebben az időszakban a társadalmi peremhelyzetek megjelenítésére vállalkozó szociofotósok között is a magyarok vitték a prímet: Bass Tibor, Besnyő Éva, Blüh Irén vagy Szélpál Árpád akár határainkon belül vagy azokon túl, legtöbbször politikai retorziók között végezték rendszerkritikus munkájukat. És ha már politika, kevesen tudják, hogy ifj. Tildy Zoltán is a kor kiemelkedő fotósa volt, aki természetfilmeket is készített magas színvonalon.

fentebb is említjük, Balogh a magyaros stílusként megismert irányzat úttörőjeként alkotott, nagy nemzetközi elismertségre szert téve. A fotográfia tehát Magyarországon gyakorlatilag a nemzetközi kezdetektől fogva él és virul, valamennyi generáció „kitermeli” a maga emblematikussá váló alkotóját. És ehhez nem kell mindig háború, elnyomás és emigráció, hiszen a tehetség minden körülmények között, békeidőben is utat tör magának, gondoljunk csak a világraszóló sikereket elérő, fiatal természetfotósra, Máté Bencére. A fotózás, akár dokumentarista, akár esztétizáló, művészetté vált rövid történelmének évtizedei alatt, és mint ilyen, mindig nagy felelősséget rak művelői vállára. Augusztus 29-e a magyar fotográfia napja, legyünk tehát büszkék arra, hogy ezen a téren is világszínvonalat képviselünk – határainkon belül, avagy kívül.

Fent: Keleti Éva Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus képén Garas Dezső szerepel Balra: „Brassaï eleven szem“, írta Henry Miller Halász Gyuláról Lent: Korniss Péter, az első Kossuth-díjas fotográfus munkásságára a dokumentarista stílus jellemző

MARTIN MUNKÁCSI (MUNKÁCSI MÁRTON) 1896–1963 Kolozsváron született, majd Budapestre, Berlinbe és New Yorkba vetette az élet. A legnagyobb magazinok fotósaként érvényesült. A szabadtéri portré- és divatfotó megteremtője, az érzékeny életképek mestere. Nyomorgó bevándorló családoktól a sztárokon át az amerikai elnökökig szinte mindenkit fényképezett.

JUAN GYENES (GYENES JÁNOS) 1912–1995 Kaposváron született, 14 éves korától fényképezett. A Színházi Élet című folyóirat riportereként zenei és társasági eseményeket fotografált. Fotózta Bartókot, Kodályt, Lehárt, ő készítette Rippl-Rónai utolsó fényképét a halálos ágyán. 1936-tól Londonban, majd Párizsban élt, 1940ben Madridban telepedett le. Megörökítette Dalít, Picassót, Mirót, és a spanyol királyi család hivatalos fotósa lett.

19/07 g 77

V I L ÁG ES EM ÉNYEK

Csak ne jöjjenek túl sokan! SZÖVEG: JULES PRÉVOST, ILLUSZTRÁCIÓ: HUGUES PIOLET

Források: Association internationale des voyagistes antarctiques (Iaato); Bureau of Land Management (BLM); Union internationale pour la conservation de la nature (IUCN); Organisation mondiale du tourisme (OMT); Organisation maritime internationale (OMI)

78 g 19/07

HÚSVÉT-SZIGET

40 000 LÁTOGATÓ ÉVENTE CÉL: A TERMÉSZETES KÖRNYEZET VÉDELME A szárazföldi sétákon való egyidejű részvételt helyszínenként 100 főre és 3 órára korlátozták. 2011 óta tilos gázolajat használni üzemanyagként az Antarktisz partjai mentén közlekedő hajókon, ez gyakorlatilag kizárja az óriáshajókat.

ANTARKTISZ

110 000 LÁTOGATÓ ÉVENTE CÉL: A HULLADÉKMENNYISÉG CSÖKKENTÉSE 2018 augusztusa óta az itt-tartózkodás maximális idejét minden látogató számára 30 napra korlátozták (szemben a korábbi 90-nel). Kötelező szállodafoglalást vagy egy helyi lakosnál foglalt szállást igazolni, és be kell mutatni a retúr repülőjegyet is. Tárgyalások folynak a turistakvóták bevezetéséről és a szigeten letelepedni kívánó chileiek helyzetéről.

220 000 LÁTOGATÓ ÉVENTE CÉL: A BIODIVERZITÁS MEGŐRZÉSE Fejenként 100 dolláros belépési adót kell fizetni a galápagosi nemzeti parknak (Equateur), amely a terület 97%-át felügyeli. Kizárólag akkreditált hajóval lehet közlekedni, és csak hivatalosan regisztrált kísérővel lehet a park 180 tengeri és szárazföldi nevezetességeit látogatni. Minden helyszínen be kell tartani a látogatók számára vonatkozó napi kvótát.

GALÁPAGOS-SZIGETEK

Hatalmas sikerük áldozataként a legkedveltebb turisztikai célpontok némelyike már a látogatóáradatot korlátozó intézkedéseket vezet be. A cél a természetes környezet megóvása, a látványosságok épségének és a helyi lakosok nyugalmának megőrzése.

THE WAVE

SZERETETTEL VÁRJUK A TURISTÁKAT

7300 LÁTOGATÓ ÉVENTE CÉL: AZ ARIZONA ÉS UTAH HATÁRÁN FEKVŐ TERMÉSZETI KINCS MEGŐRZÉSE Sorshúzással korlátozzák a napi látogatók számát 20 főre ezen a nagyon érzékeny, hullámot formázó okkersárga homokkő alakzaton, amely az Egyesült Államokban, a Vermillon Cliffsben található. A sorsjegy 10 dollárba kerül és nem visszatérítendő. 2017-ben 160 ezren próbáltak szerencsét.

VELENCE

MONT BLANC

30 MILLIÓ LÁTOGATÓ ÉVENTE CÉL: A HELYI LAKOSOK KITELEPÜLÉSÉNEK MEGÁLLÍTÁSA, AZ ÖBÖL ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME 2019-től a nagy tengerjáró hajóknak kötelező a Marghera ipari területen kikötni, amely a város szívétől távol helyezkedik el. 2017 óta tilos szállodát építeni a belvárosban. 2018-ban beléptetőkapukat állítottak fel a leglátogatottabb helyszíneken a turisták számának ellenőrzése céljából.

SZANTORINI

50 000 LÁTOGATÓ ÉVENTE CÉL: A KÖRNYEZET VÉDELME ÉS A HELYI ÉLETMÓD MEGŐRZÉSE Kötelező akkreditált ügynökségen keresztül lefoglalni az utazást ahhoz, hogy megadják a belépési engedélyt ebbe a kis, Himalájában fekvő országba, mely 1974 óta fogad turistákat. A kormány bevezetett egy napi adót, mely 165 és 250 dollár között mozog, és az indiaiakon, bangladesieken és a maldívokon kívül mindenkire vonatkozik. Ennek célja, hogy a látogatók száma ne haladja meg az ország befogadóképességét.

BORACAY

2 MILLIÓ LÁTOGATÓ ÉVENTE CÉL: A TENGERJÁRÓ HAJÓK ÁRADATÁNAK VISSZAFOGÁSA 2017 óta csökkentették a tengerjárókra vonatkozó kvótákat, napi 12 ezerről 8000 főre. A görög hatóságok megkülönböztetik a „jó” turistákat, akik szállodákban alszanak és éttermekben esznek, a „rosszaktól”, akik hajókról szállnak le, fotókat készítenek, majd költekezés nélkül távoznak.

BHUTÁN

BARCELONA

32 MILLIÓ LÁTOGATÓ ÉVENTE CÉL: A HELYI LAKOSOK NYUGALMÁNAK VÉDELME 2015 óta korlátozzák a Boqueria piac látogatóinak számát péntekenként és szombatonként: 15 óra előtt nem látogathatják 14 főnél nagyobb csoportok. Tilos további szállodákat létesíteni a belvárosban, és kontrollálják az airbnb-s szállásokat is azzal a céllal, hogy a befogadóképességet 20%-kal csökkentsék egyes városrészekben.

20 000 HEGYMÁSZÓ ÉVENTE CÉL: HARC AZ UDVARIATLAN VISELKEDÉS ÉS A BALESETEK ELLEN 2019 nyarától csak engedéllyel lehet megmászni a hegyet a „voie royale” útvonalon, melynek feltétele a menedékházban történő foglalás is (ebből naponta maximum 214 lehetséges).

1 725 000 LÁTOGATÓ ÉVENTE CÉL: A SZIGET TISZTASÁGÁNAK FENNTARTÁSA A Fülöp-szigetek ezen tagja hat hónapra bezárta kapuit a turisták előtt 2018 áprilisa és októbere között, hogy a helyiek megtisztíthassák a partokat a felgyülemlett szeméttől és az illegális építkezésektől. 2018-ban kvótát vezettek be, mely 19 200 főben korlátozza az egyidejűleg fogadható turisták számát. A partokon tilos a dohányzás és az ivás, csakúgy, mint minden vízisport az úszáson kívül.

19/07 g 79

V I L ÁG POLGÁR

„...kemény munkával és a szüleim adta támogatással bár, de kitörhettem a saját és a környezetem konvencióinak korlátai közül”

Egy a…

7,715

milliárdból

Miért ad hálát? A lehetőségért, hogy kemény munkával és a szüleim adta támogatással bár, de kitörhettem a saját és a környezetem konvencióinak korlátai közül. Mi ad önnek reményt? Az, hogy a világ nagy és csodálatos, így mindig van és lesz mit felfedezni benne. Mely reményét adta már fel? Hiú reményeket nem táplálok, ezért feladnom sem kell semmit. Kinek az ítéletétől tart jobban: a barátjáétól vagy az ellenségéétől?

80 g 19/07

Lakatos Lallo László 30 éves, Budapest, Málta, London, divat-, filmes és szalonfodrász, fotográfus

Egyiktől sem. A barátaim nem ítélkeznek felettem, az ellenségeim – ha vannak – nem számítanak. Van olyan állat, amelyik jelent önnek valamit? Tücsök, a család francia bulldogja.

Miről ismerszik meg az igaz szerelem? Megfogalmazhatatlan, időtlen, és hiszem, hogy csupán egyetlen ilyen van az ember életében. Mit nem kell már önnek elmondani? Semmi sem tart örökké, minden múlandó. Ki mondja meg önnek az igazságot? Sajnos, mindig magamnak kell rájönnöm… De néha valaki megmondhatná… Mi jelenti az ön számára a boldogságot? Az élet, a levegő, a szabadság és a mosoly ereje. Mi alól szabadította fel magát? Az előítéletek alól. Fél a haláltól? Ön szerint következik utána valami? Nem félek, szerintem a halál csak egy örökké tartó álom. Mikor nevetett utoljára szívből? Amikor legutóbb a családommal voltam. Ha csak egyetlen tanácsot adhatna egy gyereknek, mi lenne az? Tanuljon és a saját álmai után menjen! Mit nevez otthonának? A családi házat, ahol felnőttem. Mit kapott utoljára ajándékba? Nem emlékszem, nem fontosak számomra a tárgyi ajándékok. Mi a kedvenc emléke? Amerikából hazafelé a repülőgépen végignézhettem egy napfelkeltét, karjaimban a békésen alvó szerelmemmel. Mennyi pénzt szeretne birtokolni? Minél többet, természetesen. Komolyra fordítva: legyen mindig annyi, hogy teljen élményekre és utazásokra. Ezek nem mindig a legdrágább dolgok. Mi volt a legnagyobb csalódása? Nem nőttem 185 centi magasra.

MEGJELENT AZ

KÜLÖNSZÁMA!

ÍZELÍTŐ AZ TARTALOMBÓL: Offroad próbán a Suzuki Jimny Alfa Romeo Stelvio QV és Mercedes-AMG GLC 63S Pick-up duó, Amarok kontra X-osztály Négyévszakos SUV-abroncsok 235/55 R19-es méretben Mit tud egy öreg Nissan Patrol GR 2.8 TD?

Keresse július 10-től az újságárusoknál! Otthon szívesebben olvasná? Fizessen elő most a www.lapot.hu oldalon

Használt Mitsubishi Pajero mustra

ELŐ Z E TES

G A szeptemberi kiadás 2019. szeptember 6-án jelenik meg

MENORCA

„Klímamítoszok” Tizenkét népszerű féligazság az éghajlatváltozásról – a kutatás mai állásának fényében

Menorca a Földközi-tenger nyugati részén fekvő, Spanyolországhoz tartozó sziget, a Baleár-szigetek második legnagyobb tagja: 696 négyzetkilométeres területével Mallorcánál kisebb, de Ibizánál nagyobb. Területének mintegy 75 százalékát az UNESCO bioszférarezervátummá nyilvánította, a számos, csak itt megtalálható állat- és növényfaj miatt áll védelem alatt. Ugyanakkor a sziget több része teljesen érintetlen, és számtalan rejtett, lélegzetelállító szépségű, paradicsomi strand és öböl várja felfedezőit

A földi idegenek – a hangyák világa A jövő iskolája Táblagépekkel és internet-hozzáféréssel a tanároknak lehetősége nyílik arra, hogy új korszakot nyissanak az oktatásban. Mire van ehhez szükség? Merész oktatókra. És nyugodt szülőkre. Sok iskolában ez már működik!

82 g 19/07

A hangyakolónia nem társadalom, hanem hangyaegyedekből álló szuperorganizmus, amely él, növekszik, szaporodik és döntéseket hoz. Egy intelligens lény tehát, amely egyszerű viselkedési elemekkel felvértezett dolgozók hadából épül fel. Ez a szuperorganizmus az, amely sok tízmillió éve meghódította a szárazföldi ökoszisztémákat, és azóta is uralma alatt tartja

ÚJDONSÁG

MEGJELENT A BOOKAZINE BESTSELLER LEGÚJABB KIADVÁNYA ISMERJE MEG A KONFLIKTUST, AMELY MEGHATÁROZTA A MODERN VILÁGOT!

BOOKAZINE BESTSELLER

HIDEGHÁBORÚ

E MEG RENDELJ oldalon a lapot.hu

VAGY

KÖNYVE

edio elay/Inm R a e s s e r , Ke üzletekbetnekben e k r a hiperméas az oknál! újságárus

S Z TÁ L IN – V IE T N Á MI H Á B OR Ú – ÛR V E R S E N Y – J F K – B E R L INI FA L

A HIDEGHÁBORÚ GYÖKEREI 16

Oroszország domináns zsarnoka: Sztálin

A hidegháború magvai

Kulcsszereplő: Harry S. Truman

EGY KORSZAK VÉGE

KRÍZISEK ÉS KONFLIKTUSOK

A NYUGATI DEMOKRÁCIÁK ÉS A SZOVJETUNIÓ KÖZÖTTI, HOSSZASAN FENNÁLLÓ IDEOLÓGIAI KÜLÖNBSÉGEK A II. VILÁGHÁBORÚS GYŐZELEM ELLENÉRE EGY JEGES PATTHELYZETHEZ VEZETTEK

Vietnám

Kulcsszereplő: John F. Kennedy

Az armageddon 13 napja

Kulcsszereplő: Che Guevara

Egy harmadik világháború

104

A kínai–szovjet szakítás

110

Meghatározó hidegháborús fegyverek

118

Az enyhülés szele

126

Thatcher és Reagan: egy politikai szerelmi viszony

132

Szemtanú: a berlini fal leomlása

136

A hidegháború gyengülése

136

132

104

118

A hidegháború időszaka

Sok nemzetközi feszültséggel járó korszak volt 1947 és 1991 között, amelyet a két szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti folytonos rivalizálás jellemzett.

A válságok korszaka

Ez a háború csak az északi, illetve a nyugati országok számára volt hideg: az időszakot a harmadik világban több száz fegyveres konfliktus jellemezte, összességében milliós nagyságrendű áldozatokkal.

124

125

A kétpólusú világ megszűnése

A hidegháború vége a berlini fal ledöntésével kezdődött 1989-ben. 1990-ben újraegyesült a két Németország, az európai országok a demokrácia útjára léptek, a szovjet csapatok kivonultak a Varsói Szerződés országaiból, majd 1991-ben széthullott a Szovjetunió.