GEO Magazin 2019. májusi szám by Ringier Hungary Kft.

2019. május • 895 forint • 535 DIN • 20,4 LEI

2019. MÁ JUS

G A

V I L Á G O T

F E L F E D E Z N I

É S

M E G É R T E N I

Mária Terézia – A Habsburg Birodalom megmentője?

ZÖLD-FOKI-SZIGETEK · Mária Terézia · A nevetésről · Csatorna-alagút

Zöld-foki-szigetek

9 771787 272300

19005

Lenyűgöző gyöngysor az Atlanti-óceánban

Geoszkóp

Érdekességek a GEO világából

A Csatorna-alagút

Drámai versengés jellemezte a 25 éve átadott modern csoda építését

A nevetésről

A létet megkönnyítő derű háttere

Világesemények A tengeri utazások új virágkora

® HERPESZ • AFTA • A JAKFÁ JDALMAK

AFTA

HERPESZ

SATCO Kft. Telefon: (+36-1) 371-0530 • Tel./fax: (+36-1) 371-0531 • E-mail: satco@satco.t-online.hu www.satco.hu • www.carbosan.hu

ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó! E havi címlaptörténetünkben a Zöld-foki-szigetekre kalauzoljuk olvasóinkat. A szigeteket 1456-ban a portugál Diogo Gomes fedezte fel, 1462-ben a telepesek megalapították Santiago szigetén Ribeira Grande települést, amely az első európai alapítású város volt a trópusokon. A portugál felfedezések után az anyaország gyarmatává vált, a stratégiailag fontos kereskedelmi utak mentén feküdt. Az első telepesek európai és afrikai rabszolgák voltak, ebből ered a mai sokszínű helyi lakosság. A 16. században ezen az útvonalon zajlott a transzatlanti rabszolga-kereskedelem, amelyből a szigetcsoport jelentősen profitált, később azonban a rendszeres kalóztámadások és az 1712-es francia támadás után jelentősége visszaesett. Ekkor új fővárost alapítottak, Praiát, amely 1770-től végleg átvette a fővárosi szerepkört. A második legjelentősebb településsé a Sao Vicente szigeten fekvő Mindelo nőtte ki magát (állítólag a legszebb helység a szigeteken), amely a 19. században kikötőjének köszönhetően jelentős pénzügyi központtá vált az atlanti térségben. 1951-ben Portugália gyarmatból provinciává, tengeren túli megyévé „minősítette át” a területet, de a Zöld-foki-szigetek az erősödő nacionalista törekvések kapcsán Bissau-Guineával összefogva függetlenséget követelt. Amilcar Cabral vezetésével megalakították az „Afrikai pártot”, amely teljes társadalmi-gazdasági elszakadást szorgalmazott. 1960–61-ben Guinea szovjet segítséggel fegyveres konfliktust robbantott ki, amely 1973-ban Guinea függetlenségével, majd végül 1975. július 5-én a Zöld-foki Köztársaság megalakulásával és függetlenedésével zárult. Érdekességként hozzátesszük azonban, hogy azóta, hogy a 15. században portugál hajósok felfedezték a szigetvilágot, egészen az 1960-as évekig a Zöld-foki-szigetek

lakóinak kijutott a szárazság miatti éhezésből. Tizenkilenc éhínség sújtotta őket csak a 19. század folyamán. Az 1947-es 20 ezer zöld-foki-szigeteki lakos életét követelte annak ellenére, hogy Santo Antão abban az évben váratlan „segélyben” részesült egy amerikai kereskedelmi hajó balesete révén. A John S. Schmeltzer Argentínából tartott Svédország felé, és november 25-én reggel hajótörést szenvedett Canjanától néhány tengeri mérföldre, a szigettől délre. Rakománya több tonna kukorica volt. A szigetlakók mindent szamárhátra rakodtak, ami a hajóról származott, ez sokuk életét megmentette. Ez az áldatlan állapot azonban már a múlté, a köztársaságot jelenleg Afrika egyik legstabilabb demokráciájaként emlegetik, fejlettségében ma ott tart, ahol a Kanári-szigetek 10-15 éve, idegenforgalomból él, és a turizmus kapcsán igen élénk nemzetközi érdeklődés indult meg az ingatlanok iránt. Az ország a Kanári-szigetekhez hasonló „nagy felfutásban” reménykedik, amely a növekvő külföldi tőkebevitel és az infrastruktúra fokozatos kiépítése eredményeképpen pár éven belül megvalósulni látszik. Történelem iránt érdeklődő olvasóink remélhetőleg érdeklődéssel olvassák majd a Mária Terézia osztrák császárné és magyar királynő uralkodásáról, illetve az azt megelőző birodalmi törekvésekről szóló összefoglalót, amelyben szerzőnk azt a kérdést boncolgatja, hogy a Habsburg-Lotaringiai-ház ősanyja valóban a birodalom megmentője volt-e. Huszonöt évvel ezelőtt adta át a nagyközönségnek Mitterrand francia elnök és Erzsébet angol királynő a La Manche csatorna alatt húzódó alagutat. Hét éven át készült, egymillió tonna betont kebelezett be, amennyiből három Empire State Building is kitelne. A Channel Tunnel az ember által létrehozott építmények egyik legnagyobbja, amelynek építése során ismeretlen terepen jártak mérnökök és munkások egyaránt, ráadásul a gazdasági csőd folytonos szorításában.

Tartalmas időtöltést kívánva, üdvözlettel:

Koszó-Stammberger Kinga 19/05 g 3

TA R TA LOM MÁ JUS

CÍMLAPTÉMA

ZÖLD-FOKI-SZIGETEK

A sokarcú szigetvilág A Nyugat-Afrikához tartozó Zöld-foki-szigetek csoportja elfeledett gyöngysorként lapul az Atlanti-óceánban. Annyi azonban bizonyos, hogy igen erős a spirituális kisugárzása, ami már sokak fantáziáját megmozgatta. Különlegessége, hogy mind a tíz sziget más jellegű

Élet a vulkán gyomrában

A Picót itt Nagy Embernek becézik, holott szörnyűek a dühkitörései. A lakók mindennek ellenére kitartanak mellette

4 g 19/05

GEOSZKÓP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 Újdonságok és érdekességek a tudomány és a kutatás világából CÍMLAPTÉMA ZÖLD-FOKI-SZIGETEK . . . . . . . . . . 22 Atlanti Afrika meglepő képét adja a tíz gyönyörű vulkanikus sziget, amelyek kaleidoszkópszerű változatosságot mutatnak

RIPORTOK TÖRTÉNELEM

Mária Terézia: a birodalom megmentője?

Közel 300 évébe telt a Habsburgoknak, hogy összehozzák a birodalmat, amelyben „sosem nyugszik le a nap”. Aztán majdnem elég volt alig néhány hónap, hogy el is ússzon az egész. De Mária Terézia megmentette. Vagy mégsem?

A humor az élet sója

Ez az emberre jellemző tulajdonság nagymértékben emeli az életminőségét. Mi lakozik a derültségre való képesség hátterében?

Mária Terézia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 Negyven évig ült a trónon a HabsburgLotharingiai-ház „ősanyja”. Felvilágosult abszolutista rendeleteivel nagy hatást gyakorolt a Magyar Királyság sorsára is

PSZICHOLÓGIA A nevetésről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58 Az emberi viselkedés szerves része, szerepe szerepe van szándékaink tisztázásában, megkönnyíti a kommunikációt, így hozzájárul bizonyos pszichoszocializációs folyamatok kiépítéséhez MODERN ÉLET

25 éves a La Manche csatorna alagútja Brit és francia mérnökök heroikus küzdelme a La Manche csatorna alatt húzódó alagút megépítése kapcsán. Negyedszázada adták át ezt az emblematikus létesítményt

Verseny a mélyben. . . . . . . . . . . . . . 66 Noha közös célért dolgoztak a britek és a franciák, drámai versengéssé vált a modern világ egyik csodájának megépítése ROVATOK Szerkesztőségi előszó. . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Levelek / impresszum . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Campus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 Világpolgár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80 Előzetes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .82 CÍMLAPFOTÓ: Olivier Touron

19/05 g 5

L E V ÉL

A kreol királynő rejtett

kincsei

Mauritius vibráló hangulatának átéléséhez érdemes eltávolodnunk a tengerpartoktól, és a sziget belsejében, erdeiben, tea- és cukornádültetvényein, valamint sokszínű városaiban kalandoznunk.

Tisztelt Szerkesztőség!

KÉPJEGYZÉK OLDALSZÁM SZERINT Elhelyezkedés a layoutban: b. = balra, j. = jobbra, f. = fent, k. = középen, l. = lent

SZÖVEG: OLIVIER PIOT, KÉPEK: TOMMY TRENCHARD

Egyszerűen muszáj megosztanom Önökkel, hogy a magazin áprilisi száma mennyire lenyűgözött! Engedjenek meg nekem egy bókot, az aktuális lapszámban a már jól megszokott színvonalú informatív cikkeket elképesztő fotók tették még érdekesebbé – ahogyan a GEO korábbi megjelenéseiben is –, engem minden alkalommal magával ragad ez a sokszínű képi világ. A pehelysúlyúak nehéz sorsa című cikk, amely a kolibrikről szól, igazán felkeltette az érdeklődésemet. Úgy gondolom, hogy ez az írás a lehető legrészletesebben mutatta be a madárvilág ezen aprócska teremtményeit, nyilvánvalóan a terjedelmi korlátokból adódóan a lényegi információkra szorítkoztak. Hiszen ha belegondolunk, hogy a kolibrik családjába közel 350 faj tartozik, akkor könnyen levonhatjuk a következtetést, hogy akár egy teljes magazint is meg lehetne tölteni a téma alapos körüljárása közben, sőt, továbbhaladva a gondolatmeneten, természetesen egész

CÍMLAP

Olivier Touron: (nagy fotó); Shutterstock: j. f. A délnyugati part fölé magasodó Brabant-hegy a mauritiusiak fontos emlékhelye. A rabszolgaság elől menekülő afrikiak egykor lejtőin találtak menedéket. Az azóta a világörökség részévé nyilvánított helyet ma kirándulók járják 22 g 19/04

MAURITIUS – 2019. áprilisi szám címlaptörténete

könyveket. A cikk néhány kolibrifaj kiemelésével mutatta be ezeknek a leírhatatlanul csodálatos állatoknak az evolúció során kialakult biológiai felépítését, táplálkozási és alvási szokásait, valamint páratlan repülési tehetségét. Mindamellett szívesen olvastam volna még a beporzásban betöltött kiemelkedő szerepükről is, ugyanis a róluk szerzett tudásom szerint Amerikában több ezer olyan növényfaj létezik, amelyeket kizárólag kolibrik poroznak be. Talán nem csak a magam nevében szólók, ha azt mondom, szívesen olvasnék ezekről a növényekről konkrétabban, illetve arról, hogy az egyes növényfajok esetében a beporzás feladatát a

International Brands and Licenses

MAGYAR KIADÁS FŐSZERKESZTŐ: Koszó-Stammberger Kinga G+J International Magazines GmbH KIADJA: Ringier Axel Springer Magyarország Kft. 1122 Budapest, Városmajor utca 11. International Brands and Licenses TELEFON: (+36-1) 488-5700 E-MAIL: geoszerkesztoseg@ringieraxelspringer.hu Am Baumwall 11, 20459 Hamburg / Germany INTERNET: www.geo-magazin.hu FELELŐS KIADÓ: Dr. Bayer József Phone: +49 40 3703 6331, Fax: +49 40 3703 5867 TERVEZŐSZERKESZTŐ: Képe Judit KÉPSZERKESZTŐ: Schwang László Websites: www.guj.de and www.guj-internationalHIRDETÉSFELVÉTEL: brands.com TELEFON: (+36 1) 488-5700/1281 FAX: (+36 1) 488-5775 E-MAIL: onlinehirdetes@ringieraxelspringer.hu Előfizetéssel, megrendeléssel kapcsolatos információk a +36-80-202-112-es helyi tarifával hívható telefonszámon (munkanapokon). Megrendeléseit leadhatja interneten keresztül a www.lapot.hu, oldalon vagy elküldheti az ugyfelszolgalat@ras.hu e-mail címre is. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. This LICENSE PRODUCT is published under license Telefonszám: +36-40-56-56-56 ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 8450 Ft, fél évre 4225 Ft from G+J International Magazines GmbH. The NYOMTATÁS: Ipress Center Central Europe Zrt. TRADEMARKS/URLS are intellectual property of 2600 Vác, Nádas u. 8. G+J International Magazines GmbH. FELELŐS VEZETŐ: Borbás Gábor MEGRENDELÉS SORSZÁMA: 182384 NYOMTATÁS IDŐPONTJA: 2019/18. hét ÁRUSÍTÁSBAN TERJESZTI: Lapker Zrt. s egyéb terjesztő szervek ISSN: 1787-2723

Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. részt vevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Ringier Axel Springer magyarországi érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is végzik (Ringier Axel Springer Magyarország Kft., Blikk Kft., AS-Nyomda Nyomdaipari Kft.), előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira, kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet. Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról és céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését. Az adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Előfizetői Üzletszabályzatban találja, www.lapot.hu-ra oldalon.

6 g 19/05

19/04 g 23

kolibrik családjába tartozó számos egyed közül melyek látják el, természetesen a csőrük kialakításának figyelembevételével. Ugyan rövidke, de egészen szemléletes kitérőt tett a cikk is a csőrök növényekhez történő alkalmazkodásáról. Az olvasottak megemésztése közben egy másik téma is eszembe jutott, amelyről szintén szívesen informálódnék még, ez pedig a kolibrik fészke. Úgy tudom, hogy a fészek építésekor leveleket, tollakat és zuzmókat használnak, a csavar a történetben az, hogy a tartós és erős szerkezet érdekében pókhálóval rögzítik ezeket az elemeket. Bámulatos! Szívesen olvasnék erről bővebben olyan képi illusztrációkkal fűszerezve, amelyekkel a GEO magazinban szoktam találkozni. Néhány fotó a méretek feltüntetésével a kolibrik fészkéről, benne az aprócska tojásaikkal, igazán magával ragadó látvány volna mind vizuális, mind információs szemszögből! Egy biztos, a mai modern technológiának köszönhetően már temérdek információ áll rendelkezésére az olvasónak, hogy megismerje ezeket az igazán páratlan élőlényeket, a kolibriket. Ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni az Önök által megjelentetett cikkért! További eredményes munkát kívánok a magazinnak! NAGY BERNADETT, BUDAPEST

Várjuk kedves olvasóink észrevételeit a geoszerkesztoseg@ringieraxelspringer.hu címre!

TARTALOMJEGYZÉK

Olivier Touron: 4. f.; Olivier Touron: 4. l.; Profimedia: 5. f.; Getty Images: 5. k.; Profimedia: 5. l.; GEOSZKÓP

Northfoto: 8/9.; Northfoto: 10/11.; Shutterstock: 12. b. l.; Shutterstock: 12. j. f.; Shutterstock: 14. f.; Shutterstock: 14. l.; Bedő Kornél 16/17.; Varga Márk: 18.; Rostási Nikolett 19.; CAMPUS

Getty Images: 20.; ZÖLD-FOKISZIGETEK

Olivier Touron: 22-45.; MÁRIA TERÉZIA

Shutterstock:46/47.; Profimedia:48/49.; Shutterstock: 50. f.; Getty Images: 50. l.; Profimedia: 51.; Profimedia: 52/53. f.; Getty Images: 54.; Profimedia: 56.; NEVETÉS

Getty Images: 58–65.; CSATORNA-ALAGÚT

Profimedia: 66/67.; Northfoto: 68.; Getty Images: 69., Getty Images: 70., Profimedia: 71.; Profimedia: 72.; Getty Images: 73. f.; Profimedia: 74.; Profimedia: 76.; Shutterstock: 77.; VILÁGESEMÉNY Infografika: Hugues Piolet 78/79 VILÁGPOLGÁR Kurkó Zsolt szíves jóvoltából: 80.; 82. OLDAL

Getty Images: b. f.; Getty Images: j. f.; Shutterstock: b. l.; Wikimedia Commons: j. l.;

Olvasás.

KIKAPCSOLÓDÁS.

FELTÖLTŐDÉS.

vezmén

30%

4150 FORINT ed

12 HÓNAPRA CSAK

6250 FORINT ed

30%

12 HÓNAPRA CSAK

vezmén

FIZESSEN ELŐ KEDVEZMÉNYESEN! VÁRJUK MEGRENDELÉSÉT! + 36 80 202-112 • ugyfelszolgalat@ringieraxelspringer.hu • www.lapot.hu Jelen ajánlat 2019. május 31-ig, kizárólag belföldi kézbesítés esetén érvényes. További ajánlati feltételeink, és adatvédelmi elveink a www.lapot.hu oldalon megtalálhatóak! Akciókód: 3006

A TU DÁS LENYŰGÖZŐ VILÁGA

GEOszkóp

A BÁBJÁTÉKOS ELŐADÁSA

Szíriai bábjátékos tart előadást a felkelők kezén levő Idlib kormányzóság Szarakib városában. Walid Rashed bábmester a lerombolt épületek törmelékein tartja előadását szíriai gyerekek számára, hogy turnéja részeként megemlékezzen a színházi világnapról. A színházművész Walid Rashed rendszeresen turnézik menekülttáborokban és szétbombázott városnegyedekben, hogy báb- és árnyjátékkal szórakoztassa a nehéz sorsú gyermeksereget

8 g 19/05

GEOszkóp

ÉRINTETLEN PÁPUA ÚJ-GUINEA A föld utolsó, alig felderített vidékén készült felvételen Pápua Új-Guinea gazdag kulturális hagyományai tükröződnek. Ezek a csimbu törzsbéli harcosok az ellenség elriasztása céljából csontvázakat festenek a testükre. A fotót az oxfordi fotográfus, Jeremy Flint készítette, aki mindig is misztikus, kihívásokkal teli helynek tartotta a csendesóceáni szigetországot. Nyolcszázötvenféle bennszülött nyelv és legalább ennyi hagyományos népcsoport létezik a hétmilliónál valamivel nagyobb lélekszámú országban. Az egyik leginkább vidékies jellegű ország is, csupán a népesség 18%-a él városokban. A vidék egyike a legkevésbé felfedezetteknek úgy kulturális, mint földrajzi értelemben, és vélhetően számos felfedezetlen növény- és állatfaj is él Pápua Új-Guinea belsejében

10 g 19/05

GEOszkóp Miért szorongatjuk és ölelgetjük az aranyos állatokat? MERT ERŐT VESZ RAJTUNK A „CUKISÁGAGRESSZIÓ” (CUTE AGRESSION). A bébiséma – kerek arc, nagy szemek, magas homlok – aktiválja a védelmi ösztönünket: ez egy kulcsinger, amely az utódok gondozására ösztönöz minket. Egyesek azonban a cuki állat vagy kisbaba láttán elragadtatásukban megcsipkednék a pofikájukat, vagy még meg is harapdálnák. A pszichológusok a cukiságagresszió jelenségét buborékfólia segítségével tanulmányozták: a kísérleti alanyok több buboré-

kot pattintottak szét, ha szélsőségesen „cuki” állatkölykök fotóit nézték. Az agressziónak ez a fajtája ellentmondásos érzelem, hasonlóan a boldogság miatti síráshoz, vagy az idegesség miatti nevetéshez. A kutatók azt feltételezik, hogy ezek a dimorf reakciók az érzelmek szabályozásában játszanak szerepet. Evolúciós haszna, hogy az agresszív érzelmek kijózaníthatják az elragadtatástól megrészegült embert, hogy újra racionálisan és hatékonyan legyen  képes viselkedni.

Egyes orvosok azt tanácsolják, hogy viharban maradjunk a házban – és nem csak a villámcsapás veszélye miatt

Lehetünk allergiások a viharra? NEM, DE A VIHAR TÖBBEK KÖZÖTT HALÁLOS LÉGÚTI PANASZOKAT IS OKOZHAT. 2016 novemberében az ausztráliai Melbourne sürgősségi osztályain rendkívüli helyzet alakult ki: emberek ezrei jelentkeztek légúti panaszokkal, 8500 embert kezeltek légszomj miatt. Tízen meghaltak. A rohamok nem a kipufogógázok, hanem egy vihar miatt alakultak ki. A tudósok pollentérképek és műholdas adatok alapján rekonstruálták a történteket: 2016. november 21-én a levegőben mért virágpor-koncentráció szélsőségesen magas volt. Helyi idő szerint 18 óra magasságában légroham söpört végig Melbourne utcáin, a levegő páratartalma 70 százalék fölé emelkedett. Az ezt követő zápor átnedvesítette a polleneket. A magas páratartalom és a szél hatására a pollenek felbomlottak: apró részecskék – a növényi sejtekben raktározott keményítőzárványok – szabadultak ki, a viharos szél pedig minden irányban szétszórta ezeket. Ez a pollenes szálló por bekerült az emberek légútjaiba, és súlyos panaszokat váltott ki még olyan személyeknél is, akik  korábban soha nem produkáltak asztmatikus tüneteket.

12 g 19/05

A TERMÉSZET ÉRTÉK Fedezd fel és óvd meg velünk

Csatornánk feltárja előtted hazánk és földünk kincseit, lenyűgöző tájait és kulturális értékeit. Segítünk megérteni a természet működését, problémáit valamint feltárni a megoldási lehetőségeket, mert Te is tehetsz környezeted megóvásáért és jobbá tételéért! Az OzoneTV kiadója a New Wave Media Group Kft. © Minden jog fenntartva.

GEOszkóp Miért nem sötétül el minden pislogás közben? MERT AGYUNK TÁROL MINDEN LÁTOTTAT, MIALATT EGY PILLANATRA BECSUKJUK A SZEMÜNKET. Ha újra kinyitjuk, agyunk a régi és az új információkat egyetlen folyamatos képsorozattá kapcsolja össze. A sötétség szertefoszlik. Az ebben egyik kulcsszerepet játszó terület a homloklebenyben található. Az USA-ban göttingeni idegkutatók epilepsziás betegeket vizsgáltak, és sikerült közelebbről is azonosítani ezt a régiót. A kísérleti alanyoknak pontokból álló rácsszerkezetet mutattak, és meg kellett mondaniuk, hogy véleményük szerint a pontok elhelyezkedése vízszintes, átlós vagy függőleges volt (az elrendezés nem volt egyértelmű). Ezt követően ugyanezt a feladatot kapták egy másik

Ez a művészi alkotás két, közvetlenül egymást követő pillanatot ábrázol: ezeket agyunk összefüggő sorozattá illeszti össze pontráccsal kapcsolatban. Ha mindkét rácsszerkezetnél ugyanazt az elrendezést választották, annak az az oka, hogy a kísérleti alanyok öntudatlanul az első sorozatból származó agyukban tárolt képet használták. Az agyban elhelyezett elektródák segít-

ségével a kutatók mérték az idegsejtek aktivitását, és sikerült lokalizálni a „képtároló” helyét. Egy páciensnél az epilepsziája miatt eltávolították az érintett agyterületet. Az ő esetében nem jelentkezett ez az effektus, mondja Caspar Schwiedrzik idegkutató. 

Vajon a Föld valaha egy jéggolyóbis volt?

A bolygó éghajlatára nagy befolyással van, hogy felületének mekkora hányadát borítja jég: a jég ugyanis visszaveri a beeső napsugarakat

14 g 19/05

A KÉRDÉS MÉG NEM EGYÉRTELMŰEN TISZTÁZOTT. A szakértők régóta vitáznak azon, hogy a földgolyót borította-e valaha szinte teljes mértékben jégréteg. Nemrégiben erre utaló bizonyítékokat találtak a Princeton Egyetem kutatói Etiópiában. Olyan, 717 millió éves kőzeteket fedeztek fel, amelyeket csak gleccserek formázhattak. A bolygót teljesen bevonó jégréteg kiváltó oka lehetett a Rodínia nevű szuperkontinens: darabjai trópusi szélességekben sodródtak el, kiszorítva ott a tengert. Ezáltal az óceánok világszerte kevesebb napsugárzásból származó hőt vettek fel. Vélhetőleg vulkánkitörésből származó hamu is beárnyékolta a Földet a Nap elől. Ezzel visszacsatolási kör jött létre: a sarkvidéki jégsapka kiterjedt, ezáltal még több napsugárzás verődött vissza, az egész földgolyó lehűlt – a bolygó jéggolyóbissá változott. Egy ilyenfajta forgatókönyvet látszanak megerősíteni az etiópiai leletek: a gleccserformációk alatt kétmillió évvel idősebb rétegeket találtak, amelyek egy  jóval melegebb időszak létezésére utalnak.

TE MIT TENNÉL? TÉTLENKEDNI NEM ÉR - JELENTKEZZ! Az OzoneTv idén 10-ik alkalommal díjazza azokat a megvalósult zöld ötleteket, innovációkat, melyek hozzájárultak környezetünk, bolygónk megóvásához, jobbá tételéhez. A legkisebb ötlettől a legnagyobb projektekig. A jelentkezési űrlap beküldése 2019. szeptember 2–ig az info@ozonetvmedia.hu címre. Az OzoneTV kiadója a New Wave Media Group Kft. © Minden jog fenntartva.

WWW.OZONETVMEDIA.HU

G fotópályázat

Korty Bedő Kornél

16 g 19/05

G fotópályázat

Új élet Varga Márk

Szomjas méhek a nyári forróságban Rostási Nikolett

GEO fotópályázat

Megtaláltuk a legjobb fotókat! Víz, az élet ereje. Ez volt a témája nemrégiben lezárult fotópályázatunknak, amelyet a Fonyódi Ásványvíz Kft., a Jana forgalmazója támogatott. Bemutatjuk az első három helyezett alkotást, de azok is nyerhetnek még, akik most nem kerültek fel a dobogóra A pályázat kiírása során az lebegett a szemünk előtt, hogy a víz a földi élet alapja, enélkül a színtelen, szagtalan folyékony kémiai anyag nélkül nem létezhetne élet bolygónkon. Biológiai jelentősége óriási, és az emberek számára ajánlott is a napi1,5-2 liter elfogyasztása. Április közepéig izgatottan vártuk a feltöltéseket, hogy mi is láthassuk, mit is jelentett pályázóink számára a „Víz, az élet ereje" felhívás. És igen, örömmel tapasztaltuk, hogy ez a téma olvasóink körében is nagy népszerűségre tett szert. Fotópályázatunkra 2019.

április 15-ig vártuk a képeket, amely időpontig több mint 700 fotó érkezett több mint 450 résztvevőtől. Szakmai zsűrinknek nagyon nehéz dolga volt a három nyertes fotó kiválasztásakor. Első helyezettünk Bedő Kornél (Kaposvár), második helyezettünk Varga Márk (Budapest), harmadik helyezettünk pedig Rostási Nikolett (Siklós) lett. Gratulálunk nyerteseinknek! A nagy érdeklődésre és a számtalan képre tekintettel úgy döntöttünk, hogy Facebook-oldalunkon (www. facebook.com/GEO.Hungary/) ismét kiírunk egy extra közönségdíj-szava-

zást. Pályázónként kiválasztunk egy képet, amelyet feltöltünk az oldalunkra. Pályázónknak nincs más dolga, mint hogy kövesse Facebook-oldalunkat, és minél több like-ot gyűjtsön a saját fotója számára. A legtöbb like-ot kapott három felvétel különdíjat nyer. Erre vonatkozóan további részleteket Facebook-oldalunkon találhatnak. Fotópályázatunk sikere arra ösztönöz minket, hogy folytassuk azt. Nyáron egy újabb témában ismét keresni fogjuk a legjobb fotót! Köszönjük még egyszer olvasóinknak a csodás képeket! Játsszunk együtt nyáron is!

19/05 g 19

Vidám pajkosság: aki idősebb korában is mer új dolgokba vágni, az legalább fejben megmarad fiatalnak

TESZTELJE TUDÁSÁT …

AZ ÖREGEDÉSRŐL! Üdvözöljük A GEO-CAMPUSON: ezen rejtvényrovat számára a szakértőkkel a legkülönbözőbb tudományterületekről válogattunk érdekes kérdéseket. Jó szórakozást!

1 A| B| C|

Állítsa növekvő sorrendbe: ki él a legtovább? az ember a grönlandi bálna a csupasz turkáló

20 g 19/05

2 A| B| C|

Mi a neve az öregedéssel foglalkozó tudománynak? szenológia szeneszcencia gerontológia

19/05 g 21 A kérdések megfejtéséhez, kérjük, fordítsa meg a magazint!

CAMPUSMEGFEJTÉSEK 1 C, A, B A csupasz turkálók egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán betegednek meg rákban, több mint 30 éves életkort is megérhetnek. Az emberek potenciális maximális élettartama jelenleg 120 év. A grönlandi bálna számít a legtovább élő emlősállatnak, életkora meghaladhatja a 200 évet is. 2 C A gerontológia tudománya foglalkozik az öregedés minden kérdésével. A szeneszcencia kifejezés azon változások összessége, amelyek normálisan bekövetkeznek egy szervezetben (vagy egy organizmus egy részében) az érett állapot és a halál között. Jellegzetes módon romlanak a működések, mert a sejtek egyre kevésbé hatékonyan tudják megőrizni és helyettesíteni az életfontosságú sejtösszetevőiket. A szenológia az orvostudománynak az az ága, amely az emlő betegségeivel foglalkozik. 3 C A kilencven év fölöttiek száma a KSH 2018-as adatai szerint meghaladta a 60 000et, több mint 75 százalékuk nő. 4 A, B, C A telomerek a kromoszómát alkotó DNS-szál két végén található rövid, többszörösen ismétlődő szakaszok, amelyek a kromoszómavégek stabilitását biztosítják. A telomer születéskori hossza minden embernél más, azonban a sejtek minden egyes osztódásakor egy kicsit rövidebbek lesznek, így idővel teljesen eltűnhetnek. Ez több gondot is okozhat: megszűnhet a DNS-láncok reprodukciója, vagy ami még roszszabb, a DNS-ek összeolvadhatnak, melynek következtében rákos sejtek keletkeznek. Ez elsőre elég rémisztően hangzik, de az egészséges embereknek nincs miért aggódniuk, a telomeráz enzim ugyanis gondoskodik a telomerek regenerálódásáról. 5 B, C Steve Horvath amerikai biostatisztikus és genetikus, ő alkotott meg egy eljárást a biológiai életkor meghatározására. Ennek során azt vizsgálják, hogy mennyire aktív az a 353 gén, amelyik összefüggésben van az életkorral. Horvath 8000 ember génadatai alapján felállított egy algoritmust, és így talált rá a kérdéses génekre. 6 A, B A Turritopsis dohrnii elnevezésű hidromedúza a Földközi-tengerben úszkál. Környezeti stressz, fizikai támadás, betegség vagy magas kor esetén a felnőtt egyed képes már differenciált sejtjeit megfiatalítani, és újraindítani az életciklusát, ezért nevezik „halhatatlan medúzának”. Az édesvízi polipok (hidrák) csupán néhány centiméter nagyságúra nőnek, állandóan megújítják sejtjeiket, és így saját magukat pótolják. A szivacsok több ezer évig is elélhetnek. 7 A, B A kocsányos tölgy (Quercus robur) életkora átlagosan 800 év, azonban léteznek olyan példányok, amelyek az 1000 éves kort is meghaladták. Ezt a kutatók többek között az ezekről készült festmények vagy régi források alapján állapították meg. 8 A Idősebb Lucas Cranach (kb. 1472–1553) főleg Luther Mártonról készített portréiról vált híressé. Jungbrunnen (Az ifjúság kútja) című alkotása 1546 körül született, a képen nők fürdenek egy medencében, majd megfiatalodva kelnek ki a vízből. A festmény azon a középkori elképzelésen alapul, hogy bizonyos fürdőknek fiatalító hatása van. Rubens, a flamand festő számos érzéki képet festett, például A három Gráciát; Sandro Boticellitől származik például a Vénusz születése.

Ki alkotta a Jungbrunnen (Az ifjúság kútja) című festményt? Lucas Cranach Peter Paul Rubens Sandro Botticelli Hány évig élhet egy kocsányos tölgy? több mint 100 évig több mint 1000 évig több mint 2000 évig Alábbiak közül melyik állat lehet „halhatatlan”? egy hidrafaj egy hidromedúza egy szivacs Mi a Horvath-óra? az életkor meghatározására szolgáló készülék az életkor meghatározására szolgáló módszer egy algoritmus Mik a telomerek? védősapkák DNS-végek DNS és fehérje alkotja Hány 90 év feletti személy élt 2018-ban Magyarországon? mintegy 11 000 körülbelül 15 000 körülbelül 60 000

Christiane Löll

A| B| C|

8 A| B| C|

7 A| B| C|

6 A| B| C|

5 A| B| C|

4 A| B| C|

ZÖLD-FOKI-SZIGETEK

A sokarcú szigetvilág Atlanti Afrika meglepő képét adja a tíz gyönyörű vulkanikus sziget, melyeken meredélyes, zöldellő és sivatagos területek váltakoznak. AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST KÉSZÍTETTE: MATHILDE SALJOUGUI, KÉPEK: OLIVIER TOURON

Az esős évszak végén a Santo Antão északkeleti részén fekvő Ribeira da Torre völgye a délkelet-ázsiai tájak bujaságával vetekszik 22 g 19/05

Santo Antão, grandiózus és zord 36. oldal

Brava, Amerika bódító illata 40. oldal

Fogo, élet a vulkán gyomrában 42. oldal 19/05 g 23

24 g 19/05

A láva óceánba merülő ében hullámokat formál A Zöld-foki-szigetek déli részén fekvő Fogo 25 kilométer átmérőjű kis szigetén landolva csak őt láthatjuk: a gigantikus (2829 méteres) kúpot formázó Pico az ország utolsó aktív tűzhányója. Lejtőinek bazaltos felülete tanúskodik az elmúlt 500 év során történt huszonnyolc kitörésről. A legutóbbi 2014-ben két falut, mintegy ezer ember lakhelyét pusztította el

19/05 g 25

26 g 19/05

Sivatag találkozik a tengerrel itt, a világ végén Aranyló dűnék vesznek bele a kék árnyalatok végtelenjébe a Praia de Chaves parton, Boa Vistán. A tengerpartjairól híres sziget az ország legkeletibb részén fekszik, vagyis a legközelebb az 500 kilométerre lévő afrikai partokhoz. A szigetcsoport legszárazabb tagján átlagosan csupán évi 200 mm csapadék hullik, kevesebb, mint Szudánban 19/05 g 27

28 g 19/05

Trópusi ültetvények, vagy francia kertek? Santo Antão szigetén, Tarrafal völgyében a jamszgyökérrel beültetett labirintusok egy technikai forradalom eredményei: a falu egyik lakója húsz évvel ezelőtt tervezte meg a cementezett fenekű, teraszosan kiépített kőmedencék rendszerét. Az oly értékes zöld-foki-szigeteki víz anélkül csordogál egyikből a másikba, hogy a föld magába szívná 19/05 g 29

Halászok vágnak neki törékeny csónakjaikkal a hirtelen haragú tengernek A São Vicente szigetén fekvő Salamansa lakói az öt kilométerre lévő lakatlan Santa Luziáról indulnak haza hatnapi halászat és bivakolás után. Csónakjaikban régi, jéggel teli hűtőszekrényekben tartják frissen a fogást: tonhalakat, murénákat, aranykeszegeket és érdes farkú halakat. Ezek a hagyományos módszerekkel dolgozó halászok meglehetősen védtelenek az óceánnal és a külföldi tengerjáró hajókkal szemben

30 g 19/05

19/05 g 31

32 g 19/05

Sal és Boa Vista szigetén aránytalanul nagy szállodák épülnek Ötven kilométernyi fehér homokú tengerpartjával Boa Vista a szigetcsoport egyik leglátogatottabbja, a hotelszobák száma huszonháromszorosára nőtt 1999 óta. Hatalmas szállodakomplexumok épültek, mint ez itt, a sziget déli csücskén. Ugyanez a folyamat zajlott le Sal szigetén is. A Zöld-foki Köztársaság GDP-jének 20 százalékát adó turizmus erősen koncentrálódik erre a két „strandszigetre” 19/05 g 33

Kötéltáncosok terepe ez a hegyet átölelő út Tériszonyos egyéneknek nem ajánlott! Santo Antão szigetén, a Ponta do Solhoz közel fekvő kövezett út épp csak egyetlen jármű számára elegendő keskeny szalagja fut Fontainhas falu festői völgye felé. Minden kanyarban hajszál választ el a mélységtől. A sziget kövezett úthálózatát az 1975-ig fennálló gyarmati időszakban építették, hogy hozzáférhetővé tegyék a távol eső parcellákat 34 g 19/05

19/05 g 35

Atlanti-óceán

MAURITÁNIA

SANTO ANTÃO ZÖLD-FOKI SZENEGÁL KÖZTÁRSASÁG

Harmat gyöngyözik a banánfák levelein. A delelő nap egyetlen sugara sem hatol át a felhőrétegen. Az óceáni passzátszelekből eredő párás köd simogatja a Paúl-völgyet körülvevő hegyeket. Az esős évszak végét jelentő októberi időjárás meleg és párás. Az acélos hegyoldalak a teraszosan kialakított cukornádültetvények, mangó-, sűrű levélzetű kenyér-, avokádó-, kókusz- és nyúlánk papajafák zöldjétől ragyognak. Pörkölésre váró kávészemek illata balzsamozza be a levegőt. anto Antão szigetén magasodik a legtöbb meredek hegyoldal a Zöld-foki Köztársaságot alkotó tíz sziget közül. Az északkeleten fekvő Paúl-hegység csúcsai felfogják a felhőket, így bőséges csapadék öntözi a Száhel övezet mentén, a szenegáli partoktól mintegy 500 kilométerre fekvő, igen száraz éghajlatú ország legzöldebb völgyeit. A források itt olyan ritkák, mint az esős napok. Az éltető zivatarok pedig olykor özönvízszerűek és félelmetesek. 2016-ban a Paúltól légvonalban öt kilométerre nyugatra fekvő Ribeira Grande áradó vize az egyébként kiszáradt folyó kavicsos ágyára zúdulva hét méter magasra duzzadt, árkokat, ültetvényeket, környékbeli házakat öntött el, mielőtt az Atlanti-óceánba ömlött volna. Csakúgy, mint a szigetvilág többi részén, a megélhetés ára egy nép lankadatlan munkája, mely több mint öt évszázada küzd azért, hogy gyökeret verhessen egy olyan területen, ahol

36 g 19/05

Santo Antão

Grandiózus és zord Csipkézett hegygerincek, mély völgyek, száraz síkságok... E sziget látványos természeti adottságai kihívást jelentenek az itt lakók számára. a természet mintha egyesítette volna erőit ellene. Minden helyen, ahol egy kis víz tör elő a felszínre, férfiak és nők dolgoznak a föld művelésén, hogy kukoricát és babot, a két legalapvetőbb élelmiszert, vagy akár maniókát és gyümölcsfákat ültessenek – még a szigetek legbarátságtalanabb szegleteiben is. hegyekre kapaszkodva több tíz kilométernyi kikövezett, gyakran alacsony kőfallal szegélyezett ösvényhálózat húzódik. Ezek az öszvérutak a 19. századi portugál gyarmati hatalom ideje óta épültek. A sokáig a völgyek közötti egyetlen összeköttetést jelentő ösvények meredeken kúsznak fel a sziklatitánokra, az óceán fölé magasodnak, majd újra lebukfenceznek a szédítő lejtőkön. A kirándulók valóságos paradicsoma ez. A helyi lakosok ma is ezeket az utakat használják, hogy beszerezzenek egy rőzseköteget vagy egy gázpalackot, hogy

iskolába vagy dolgozni menjenek az ültetvényekre. A 18 éves Stefanie Laura Monteiro elmondása szerint másfél órába telik, míg eljut a gimnáziumba. Tehát összesen három óra naponta felkapaszkodni, majd leereszkedni a meredek és csúszós lejtőkön. Az ifjú hölgynek azonban már nagy gyakorlata és erős lábai vannak, melyekre egyszerű vietnámi papucsot vesz a nehéz szakaszokon, nehogy tönkretegye rózsaszín teniszcipőjét. ét útvonal köti öszsze Santo Antão félreeső nyugati parcelláit a Ribeira Grandéval. Az egyik a part menti út, mely a bazaltlejtők mellett húzódik, és egyike a szigeten igen ritkán előforduló aszfaltutaknak. A másik a látványos Estrada da Corda, avagy kötélút, egy 1973-ban átadott, 36 kilométer hosszú kövezett út, mely grandiózus tájakon kígyózik. Elhalad a pengeélű bazaltoszlopok lábánál, megművelt parcellák amfiteátruma felett kanyarog, majd felszalad egy hegygerincen, akár egy kifeszített kötél a mélység felett. Az út ezután tanyák mellett halad el, átível az ültetvények patchworkjével borított Covakráter felett, míg el nem ér a szigetet kettészelő hegylánc csúcsaihoz. Az 1500 méteres magasságban friss és még egy kicsit párás a levegő, köszönhetően az eukaliptuszoknak és a fenyőknek, a portugál gyarmatosítók hagyatékának. De amint az út dél felé kanyarodik, a köd szertefoszlik. Immár semmi sem véd a száheli éghajlat forrósága ellen. Okkerszínű kopasz dombok emelkednek a bazaltmezők fölé, melyekből csupán néhány zömök akácia emelkedik ki. Helyenként egy-egy világos foltnyi habkő emlékeztet a vulkánokra, melyek 200 ezer évvel ezelőtt még lávafolyamokat, hamut és salakot lövelltek. Elhagyva Por-

Caibros völgyének vízvezetéke a sziget északkeleti részén juttatja el a vizet a helyiek büszkeségét jelentő cukornádültetvényekhez. Santo Antãóban készül a legjobb grogue, mely egy cukornádból készülő kreol alkoholféleség

to Novo kikötővárosát, egy mélyúton haladunk északnyugat felé. A kövezett úton sajnálkozás fog el minket az erősen rázkódó terepjáró iránt. Hol egy kátyúba süpped, hol egy kőrakáson pattog vastag porfelhőt kavarva, miközben az út föl-le kanyarog, és időnként olyan keskeny, mintha el akarna tűnni a hegy gyomrában. Nem embernek való az efféle nap perzselte egyenetlen domborzat – gondoljuk ekkor. Hamarosan azonban – mintha a sziklákra lenne hímezve – gondosan ápolt teraszos ültetvények smaragd patchworkje jelzi, hogy megérkeztünk a Martiene-völgybe. Ebben a félreeső oázisban kukorica, édesburgonya, káposzta és paprika kapaszkodik fel az emberkéz által bezöldített hegyoldalra. 82 éves João Baptiste Texeira mindig is a martiene-beli tanyán lakott. Ahogy itt mindenki, ő is mezőgazdasággal foglalkozott, de emellett kőművesmunkát is vállalt, és helyi mezőgazdasági termények kereskedelmével is foglalkozott a szomszédos São Vicente sziget viszonylatában. „Manapság sokkal jobban élünk – állapítja meg. – Vannak víztartályaink, a víz be van vezetve a házakba, gázzal főzhetünk. Az 1940-es években, amikor gyerek voltam, a termés olykor annyira rossz volt, hogy nem sok ennivalónk maradt.” Azóta, hogy a 15. században portugál hajósok felfedezték a szigetvilágot,

19/05 g 37

egészen az 1960-as évekig a Zöldfoki-szigetek lakóinak kijutott a szárazság miatti éhezésből. Tizenkilenc éhínség sújtotta őket csak a 19. század folyamán. Az 1947-es 20 ezer zöld-foki-szigeteki lakos életét követelte annak ellenére, hogy Santo Antão abban az évben váratlan „segélyben” részesült egy amerikai kereskedelmi hajó balesete révén. A John S. Schmeltzer Argentínából tartott Svédország felé, és november 25-én reggel hajótörést szenvedett Canjanától néhány tengeri mérföldre, a szigettől délre. Rakománya több tonna kukorica volt. „Szamárhátra rakodtunk mindent, ami a hajóról származott – emlékszik vissza João. – Az a hajótörés sokunkat megmentett.” João ma már nem tud dolgozni, jobb kezét kontrollálhatatlan remegés rázza. Napjait a háza erkélyén elhelyezett bőrfotelben tölti, szemben a teraszosan elhelyezkedő ültetvényeket, kelet felé pedig az Atlanti-óceánt szemlélve. Mosolya sosem hagyja el, még akkor sem, ha a nehéz időket idézi fel. Neje, a 75 éves Rose erősködik, hogy együnk az ültetvényeikről

származó banánból. Ez az a bizonyos morabeza, a lefordíthatatlan szó, mely leírja a zöld-fokiak világhoz való viszonyulását: a szelídséget és a jóindulatot. „Úgy nőttünk fel itt, hogy megtört minket a létfenntartás nehézsége – ismeri be João. – Egy kicsi országban élünk, azt kell elfogadnunk, amit a természet adni kíván nekünk. Azóta, hogy megbékéltünk ezzel a helyzettel, boldogok vagyunk – mindenek ellenére.” Büszkén mutatja a házát: eltérően a többséget alkotó egyszintes, vakolat nélküli zöld-foki-szigeteki épülettől, az övé emeletes, homlokzata makulátlan fehér, barna ablaktáblákkal. „Nyomorúságból indultam, hogy végül gazdaggá legyek – isme-

Szelídség és jóindulat: a legfőbb hozzávalók a zöld-foki-szigeteki életérzéshez, melyet a helyiek úgy mondanak: morabeza

ri be. – Bízni kell a jövőben, mert a dolgok végül mindig a jó irányba haladnak.” Bölcsessége igaznak tűnik martiene-beli tanyáját szemlélve. Öt férfi rohamozza meg kapavágásokkal az egyik teraszos parcellát. „Előkészítik és kibővítik a földsávot, hogy csepegtetőrendszert alakíthassanak ki rajta” – magyarázza Celso Monteiro, 30 éves mezőgazdász. A Santo Antão-beli ültetvények tradicionális öntözőrendszere a levada, keskeny, egykor kőből, manapság cementből készült csatorna, mely a gravitáció segítségével juttatja el a magaslati ciszternákban felhalmozott forrásvizet a legalsó teraszos ültetvényekig. Ez a Madeira-szigetekről importált leleményes rendszer teszi lehetővé a hegyes domborzat kihasználását, ugyanakkor némi vízveszteséggel is jár a szivárgás és a párolgás miatt. „A csepegtetőrendszer segíti a növények hatékonyabb termesztését” – folytatja Celso. Hét évvel ezelőtt ő maga is áttért az új technológiára. Jelentős beruházás – ismeri be: 50 ezer escudo (450 euró) a csövekért, 80 ezer (725 euró) a munkavégzésért. Valóságos vagyon, ha számításba vesszük, hogy az egy főre jutó havi nemzeti bruttó bevétel kb. 270 euró. Az elmúlt hét évben azonban a gazdának nem kellett kicserélnie a csöveket, és a jövedelme egyharmadával nőtt. vízhiány nem az egyetlen akadály: a Zöld-foki Köztársaságban a földnek csupán a 10 százaléka művelhető. „Ha a kövek aranyrögökké válnának, a Zöld-foki Köztársaság nagyon gazdag lenne” – foglalja össze a helyi mondás. Az alkímia csodájára várva a sziget délnyugati részén fekvő Tarrafalban a helyiek egy másik fajta bravúrt vittek véghez: a sziklán való termesztést. Ebben a mintegy 800 fős part menti faluban nincs hiány vízből. A sziget

A A nap végén a halászok visszatérnek a sziget északi részén fekvő Ponta do Sol kis kikötőjébe. Ládáik murénákkal vannak tele, ezeket majd az Atlanti-óceán partján álló kiskocsmákban süttetik meg 38 g 19/05

A szigeten banánt (Janelában, jobbra lent), jamszgyökeret (Tarrafalban, balra lent), mangót (Chã de Norte-ban, balra fent) és cukornádat termesztenek. Sokáig a Bordeira Norte-ba (jobbra fent) vezető hegyi ösvényhez hasonló öszvérutak jelentették az egyetlen hozzáférést a parcellákhoz legmagasabb csúcsát jelentő Topo da Coroa (1979 m) lábánál ered egy patak, mely a közvetlenül az óceánnal szemben sorakozó színes házak mögötti kis völgyet öntözi. Ezenkívül pedig más források is találhatók a környéken. Valóságos Kánaán a szomjazó ország viszonylatában. Az 1980-as évekig még hajók is érkeztek feltöltekezni Tarrafal kék aranyával, hogy ellássák az egyórányi hajóútra fekvő szomszédos São Vicente szigetet, mely kegyetlen hiányt szenvedett vízből, míg be nem üzemeltek rajta egy tengervíz-

sótalanító üzemet. A probléma itt az, hogy a kis völgy ágya nagyrészt sziklás. Még húsz évvel ezelőtt is csak néhány parcella volt beültetve cukornáddal, mangó-, banán-, papaja- és kenyérfával, mígnem az egyik itt lakó megoldásként ki nem talált egy cementezett fenekű kőmedencékből álló rendszert. Az ötlet tökéletesnek bizonyult a nagy vízigényű, gumós jamszgyökér talaj nélküli, vízkultúrás termesztéséhez. Azóta a növény a völgy minden részén nő, sűrű sorokban, tájkert jelleget kölcsönözve a környék ar-

culatának. Tarrafal vulkanikus eredetű tengerpartján a hullámok szénfekete homokot nyaldosnak. Az Atlanti-óceán fuvallatai kissé enyhítik a perzselő hőséget. Egy akácia árnyékában férfiak beszélgetnek. Két kisfiú vetélkedik célba lövésben egy leeresztett labdával. Halászok tolnak egy parton pihenő csónakot a türkiz víz felé. Ma este a tarrafali vendéglők talán polipot vagy sügért kínálnak majd a Száhil öv félreeső, óceáni tájáról származó répával, krumplival és csodálatos jamszgyökérrel körítve. 19/05 g 39

Atlanti-óceán

MAURITÁNIA

ZÖLD-FOKI KÖZTÁRSASÁG

C BRAVA

SZENEGÁL

Carlos Correia sietve rakodja meg a helyi nyelven aluguernek nevezett taxiját, egy Toyota kisbuszt, melynek piros színe és sárga hevederei elütnek a sziget keleti részén fekvő Furna kikötőjében sorakozó fakó homlokzatoktól. A baseballsapkát, oversize inget, baggy nadrágot és makulátlan Nike cipőt viselő negyvenes férfi üdvözli az utasokat, akik épp Brava és a tőle félórás hajóútra fekvő szomszédos Fogo sziget között ingázó katamaránról szállnak le. Köszönés gyanánt – kézfogás helyett – egymáshoz koccintják az öklüket. Hanyag „Hey, how you doing?” hangzik el az éneklő „Bom dia” helyett. Egy pillanatra mintha New Yorkban lennénk. Ám a csomagok között felbukkanó kecske látványa, melynek csak csak a feje ki egy kartondobozból, rögtön viszszahoz minket Brava szigetére. mmár több mint kétszáz éve tart fenn szoros kapcsolatot az Egyesült Államokkal a Zöldfoki-szigetcsoport délnyugati szigete. Innen indultak el az első zöld-foki kivándorlók a 18. század végén. A szárazság okozta éhínségek elől menekülő bravaiak hajóra szálltak, hogy amerikai bálnavadászhajókon dolgozhassanak, és végül az Atlanti-óceán túloldalán telepedtek le egy jobb élet reményében. Ez az első kivándorlási hullám aztán állandóvá vált a századok folyamán, és a szigetvilág minden tagját érintette. Ma 700 ezer zöldfoki-szigeteki él külföldön, ez a szám több mint 200 ezerrel meg-

40 g 19/05

Brava

Amerika bódító illata

Az Egyesült Államokkal szoros kapcsolatot ápoló apró sziget hangulatába beleivódott egy cseppnyi Amerika. Annak a korszaknak az öröksége ez, amikor a sziget még az amerikai bálnavadászok ritmusa szerint élt.

A 65 éves Tony Lopes Debarros nyugdíjaséveire tért vissza a szigetre. Hajóval szállíttatta ide az ingóságait, még a motorját is, mely használhatatlan a sziget ösvényein

haladja a szigeteken élőkét. Ebből 400 ezer fő él csak az Egyesült Államokban, Massachusettsben és Rhode Islanden. Brava szigetén mindenkinek van egy tengerentúli bátyja, nagynénje vagy unokatestvére, és sokan beszélnek angolul. „A bravaiak tájékozottak az Egyesült Államokkal kapcsolatban, annak ellenére, hogy nem is ott élnek – magyarázza Michel Lesourd földrajztudós, számos Zöld-fokiszigetekről szóló kiadvány szerzője. – Kétségkívül többet tudnak arról, mi történik Bostonban, mint Prai-

ában, a Zöld-foki Köztársaság fővárosában.” A fogadalmi ünnepekkor vagy nyáron nagy számban hazatérő kivándoroltak sikerei pedig táplálják a fiatalok reményeit arra, hogy ők is az amerikai álmot éljék. rava ezer lakosú fővárosa, Nova Sintra a sziget magaslatain, 520 méteren szundikál ködpaplan alatt. Hibiszkuszok, murvafürtök, jázminok, szizálok és néhány magányos sárkányfa burjánzik a párával telített fennsíkon. Az efféle buja tenyészet nagyon ritka a Zöld-fokiszigeteken, ezért is nyerte el Brava a „virágok szigete” becenevet. A főtértől egy óceánra néző szirtfalig ereszkedő sétány mindkét oldalán sobradók, vagyis oszlopsoros, erkélyes, gyarmati típusú házak állnak, ugyanakkor dupla garázs is tartozik hozzájuk, csakúgy, mint a tengerentúli kertvárosokban. Aki figyelmesen szemlélődik, látja Amerika diszkrét, de igencsak jelen lévő hatását. Szabadtéri testépítő berendezések rozsdásodnak a nyirkos levegőben. Egy kis, fűvel beterített utcácskában egy bádogáruraktáron a „The Home Di Pou” felirat látható, mely az amerikai The Home Depot barkácsüzlet nevét tükrözi. A fővárostól egy kilométerre nyugatra, a Cova Rodela tanyán egy fehér ház homlokzatára erősítve sasszobor és amerikai zászló szólít meg minket. Itt él a 65 éves Antonio Lopes Debarros, becenevén Tony, aki szintén kivándorló volt. Az egykori építőmunkás harmincöt évig élt az Egyesült Államokban, majd hat hónappal ezelőtt visszatért szülőfalujába. „Kétezer dolláros (kb. 1700 eurós) havi nyugdíjjal nem sokra lehet menni az Egyesült Államokban – magyarázza angolul azzal a bostoni akcentussal, mely elharapja az »r«-t. – Itt viszont szép életet lehet belőle élni.” Plazmatévé – melyen továbbra is

5600-an élnek itt, azaz harmadával kevesebben, mint 1970-ben. fővárostól kövezett út kanyarog nyugatnak a ködbe burkolózó hegyek között, majd keskeny ívekben ereszkedik le a part menti Fajã da Agua falu felé. Az ég kék, hét ágra süt a nap. Mintegy harminc takaros, két-, olykor háromemeletes ház emelkedik az óceán fölé egy sziklafal és egy keskeny, kavicsos part közé szorítva. Tragikus történelmű hely ez: ebből a kis paradicsomi öbölből vágott neki a tengernek a Mathilde az Egyesült Államok irányába 1943-ban, fedélzetén ötvenegy kivándorlóval, majd tűnt el az az amerikai konzervatív csatorna, zépen egy fatüzeléssel felmelegí- Egy ifjú a cet háAtlanti-óceán nyugtalan hullámai a Fox News sugároz –, bőrkanapé tett fazékban a cassoulet (sólethez tán úton az Egye- között. Egyetlen testet sem találtak bőrfotelekkel, king size ágy… In- hasonló egytálétel – a ford.) kreol sült Államok felé. meg. A falu bejáratánál emléktábgóságait és háztartási berendezéseit verziója fő lassú tűzön, három órá- Ez a freskó, mely la és egy fölé emelkedő kereszt állít az Egyesült Államokból importál- ja. Szomszédok köszönnek be, és a főváros, Nova emléket a bravaiaknak, akik odaták. Neje ragaszkodott mindehhez, egy kis raguval állnak tovább. A Sintra egyik falán vesztek a hajótörésben. Kicsit távolátható, a kétszáz jegyzi meg égre emelt tekintettel. vendégek mellett gyerekek prólabb egy kocsma teraszán tucatnyi évvel ezelőtti elMajd hozzáteszi, hogy ő maga is ha- bálnak reptetni egy távirányítós ember sült murénát falatoz, és mellé ső zöld-fokizahozott egy darab Amerikát: egy helikoptert, mely azoknak a fém- szigeteki kivánjéghideg sört iszik. A 63 éves ManuGold Winget, a túramotorok ikon- dobozoknak az egyikében keresz- dorlók útra keléel Barbosa, avagy Maney majdnem ját, mely a garázsában porosodik. tezte az Atlanti-óceánt, melyeket séről tudósít minden hétvégén ellátogat Fajã da A jármű használhatatlan a vulka- minden házban láthatunk, ahogy Aguába a falujából, Cova Rodelából. nikus sziget mélyútjainak és dön- ivó- vagy esővizet tárolnak benŐ is kivándorolt az Egyesült Állagölt földútjainak hullámvasútján. nük, vagy éppen vízhányólapátként mokba, és amióta húszévnyi ha„Megválhatnék a massachusettsbeli tesznek szolgálatot. Kék, fekete, ditengerészetnél töltött szolgálat brocktoni házamtól, ahova évente sárga fémhordócskák érkeznek után 2001-ben visszatért, immár az egyszer vagy kétszer látogatok el– is- négy-, nyolchetente az Egyesült újonnan indulóknak segít kitölteni meri be. – De ettől nem. Brava olyan, Államokból, melyeket a külföldön a családegyesítési kérelmeket. „A mint az anyám. Ő adta nekem az élő rokonok töltenek meg leértékelt kivándorlás része az életünknek életet, az Egyesült Államok pedig ruhákkal és cipőkkel, konzervekkel, – magyarázza. – Egy amerikai tara többit.” Tony Lopes Debarros ma tisztasági és háztartási szerekkel tózkodási engedély megszerzése a barátainál tesz látogatást. Vacso- vagy akár gyógyszerekkel. A diaszakár 12 évbe is telhet. Időközben rameghívása a cachupa nevű nem- póra pénzt is küld haza – a szigetpedig az ittenieknek az élete teljes zeti ételre szól, mely kukoricából, világ GDP-jének kb. 11 százalékát. bizonytalanság, megrekedés az babból és szalonnabőrből készült Ma már derültebb a jövő horizontja, indulás reményében.” A parton az specialitás. Hibiszkuszsövénnyel hiszen a Zöld-foki Köztársaság kiléAtlanti-óceán hullámai folyamatos szegélyezett ösvény kanyarog a cu- pett a legkevésbé fejlett országok kamorajjal sodorják a kavicsokat. Az kornád-, zöldbab- és maniókatera- tegóriájából, és 2008-ban felkapaszegész szigeten itt a legszebbek a napszokon keresztül egy sallangmentes kodott a közepes bevételűek közé. A lementék, erősíti meg Maney, mikis házhoz, ahonnan zene szűrődik szegénység azonban még mindig a közben lángra lobban az ég. Minden ki. Az udvar fölé kifeszített vászon lakosság 43 százalékát érinti. Sok tekintet a horizont felé fordul, és az árnyékában hét vagy nyolc ember bravai pedig még mindig elhagyja 5000 kilométernyi óceán felé, mely beszélget és hangosan nevet. Kö- virágos szigetét. Már csak nagyjából Amerikától elválaszt.

19/05 g 41

Atlanti-óceán

MAURITÁNIA

ZÖLD-FOKI KÖZTÁRSASÁG

A FOGO

SZENEGÁL

Ahogy a nap felkel, árnyék vetül a brodeirára, vagyis az ezer méter magas okkerszínű szirtfalra, mely Portela falu fölé magasodik. Körvonala hamarosan elnyúlik, mígnem egy piramis alakját ölti, csúcsa érinti a sziklafal tetejét. Ha hátat is fordítunk neki, a mögöttünk két kilométerre keletre fekvő Pico de Fogo emlékeztet arra, hogy itt van. Szabályos kúpja egy hatalmas lávamezőből emelkedik ki, ében hullámok tengeréből, melyek mintha egy vihar közben merevedtek volna meg. „Sorsunkat elsősorban Isten határozza meg, utána pedig a vulkán” – magyarázza a 33 éves Marisa Lopes de Pina Eren, aki szállodát tart fenn Portelában. A földszintes épületben tizenöt szoba van, és öt funco tartozik még hozzá. A funco egy tradicionális, lávakőből épült, kör alapterületű, kicsi ház, kúpos tetővel. Helyenként a talaj olyan hőt sugároz, hogy nyitott ajtónál és ablakoknál kell aludni. Az udvaron a növények cserepekben nőnek: lehetetlen őket elültetni a túl magas, negyvenegy-néhány fokos talajhőmérséklet miatt. Marisa alig néhány hónappal a Pico legutóbbi, négy évvel ezelőtti kitörése után építtette fel házait egy tizennyolc méter széles lávafolyamra. „A talaj még nagyon meleg volt – emlékszik vissza a fiatal hölgy. – Akkor azt gondoltuk, gyorsan kihűl majd.” Boszszantó dolog, ismeri be Marisa, de számára, aki mindent elveszített a 42 g 19/05

Fogo

Élet a vulkán gyomrában A Picót itt Nagy Embernek becézik, holott szörnyűek a dühkitörései. A lakók mindennek ellenére mellette maradnak.

kitöréskor, a legfontosabb az volt, hogy visszatérhessen a faluba. z a fiatal nő egyike a mintegy 400 fős közösséget alkotó megingathatatlan egyénnek, aki minden kockázattal szembeszáll, hogy a Fogo kráterén, 1700 méter magasságban élhessen. A kilenc kilométer átmérőjű kráter 73 ezer évvel ezelőtt született egy vulkanikus kúp süllyedésének következtében, mely akkoriban közel 4000 méteres magasságot is elért. A hatalmas óriásból csak lejtőinek egy része maradt meg, így a híres bordeira szédítő félköríves sziklafala, mely a krátert északtól délnyugatig öleli körbe. Több kúp is feltört a keleti oldalon, egyebek mellett az impozáns Pico de Fogo (2829 m) és lejtőjén a Pico Pequeno (1920 m). Ez a vulkán az egyetlen az egész szigetcsoporton, mely még nem alussza az igazak álmát: az elmúlt 500 évben 28 alkalommal tört ki. Ebbe az üstbe telepedtek le tehát

az itteniek elődei 1917-ben. Az úttörők között volt egy francia arisztokrata, Armand de Montrond két fia is. Apjuk 1860-ban szállt partra a Zöld-foki-szigeteken titokzatos okokból, majd mintegy negyven évet élt Fogón, ahonnan hódító hadjáratokat vezetett, és ahol gyermekeket nemzett. Néhány másik családdal egyesülve utódai – akik közül néhányan örökölték kék szemét és világos haját – birtokba vették a kráter termékeny földjeit, ahol szőlőt, répát, krumplit és édesburgonyát termesztettek. lávafolyamokkal elöntött grandiózus völgykatlan panorámája láttán elakad a szavunk. A fekete ezer árnyalata tárul elénk – a legfrissebb olvadékok szenes sötétje, a régebbiek barnás színe –, és meg-

annyi különböző textúra, a hamué, a láb alatt gördülő habkőé és az elefánt bőréhez hasonlóan ráncolt felületeké. Helyenként zöld foltok tarkítják a sötét szépségű tájat: füge-, barack-, alma-, körtefák, birsek, kukoricások, babültetvények, sőt, még szőlőtőkék is előfordulnak. Itt minden kisarjad, hála a láthatatlan csapadéknak: a harmatnak, a ködnek és olykor a téli zúzmarának, amely ezeket a magaslati földeket nedvesen tartja. A kecskéket, a szamarakat és a teheneket kikötve vagy elzárva tartják: szó sem lehet arról, hogy a jószág nekiessen a növényzetnek. A vulkán ad – magyarázzák a helyiek – termékeny földeket, gyógyító növényeket, házépítéshez köveket és munkát, mikor a turisták megbízzák az itt lakókat, hogy vezetőik legyenek a Pico meg-

mászásánál. De el is vesz. A Nagy Ember – vagyis zöld-foki kreol becenevén „Homi Grande” – legutóbbi ébredése pusztító volt. Hetvenhét napon át, 2014. november 23. és 2015. február 8. között a Pico Pequeno mintegy százmillió tonna lávát ontott ki magából. A kráter egyes lakói elutasították az evakuálást, hogy betakaríthassák munkájuk gyümölcsét a vastag lávafolyam elől, mely lassan, egy-két kilométer/ órás sebességgel folyt. E napok és vörös éjszakák során látták, ahogy a láva elszenesíti ültetvényeiket, megolvasztja portáikat és ablaküvegeiket, beömlik a házaikba, plafonig megtöltve azokat. A kráter két legnagyobb faluja, Portela és Bangaeira, ahol kb. ezer ember élt, odaveszett: az otthonok 75 százalékát lerombolta vagy megrongálta, a

848 hektár termőföld közel negyedét betakarta az olvadt kő. kráter lakói sokáig kvázi önellátó gazdálkodásban éltek a vulkán árnyékában. Majd 2003-ban a zöld-foki állam létrehozta a Fogo Nemzeti Parkot – mely az egész területet magában foglalja –, és a talajhasználatra vonatkozó korlátozásokat léptetett életbe. 2007-ben pedig rendelettel államosították a térséget. „A hatóságok szerint az állampolgárok jelenléte a kráter területén irracionális és veszélyes” – magyarázza Floriane Chouraqui francia földrajztudós, aki disszertációjában a legutóbbi kitörés helyi közösségre gyakorolt hatásait vizsgálja. 2016 januárjában, kevesebb mint egy évvel a kitörés vége után, a zöld-foki-szigeteki meteorológiai

Huszonnyolc kitörés 500 év alatt, a legutóbbi 2014– 15-ben. A Pico lávafolyamai beterítik a Fogo kráterének fenekét. A helyiek ennek ellenére továbbra is itt művelik a földet

19/05 g 43

és geofizikai intézet egyik specialistája, akit a fogói vulkán ellenőrzésével bíztak meg, megállapította, hogy a környék „nem megfelelő hely családok és gyermekek számára”, és hogy a visszatérés nem jó választás. Hat hónappal később Ulisses Correia e Silva miniszterelnök a helyi sajtóban panaszkodott „a lakóházak és fogadók szabályozatlan építése, valamint a magánutak megnyitása” miatt. Ennek ellenére „…a kráter lakói továbbra is értékesítették és vásárolták az itteni parcellákat és házakat, ahogy mindig – állapítja meg Floriane Chouraqui. – Saját földjeiknek tekintik ezt a területet, melyet őseik tettek élhetővé.” krátert keresztező kövezett utat, mely a tanyákhoz vezet, ma is több méter magas lávafal torlaszolja el. A bordeira mentén húzódó hamuba vájt mélyúton kell továbbhaladni, ami hét kilométeres kitérőt jelent. Itt-ott négyszögletes felületek és fehér gúlák rajzolódnak ki a lávamezőn úszva – az elöntött házak tetőszerkezetei. Egy beton háromszög is kiemelkedik – ennyi maradt a katolikus templomból. A szőlőtermelő szövetkezet épületének belseje kiégett. Az izzó polipkarok elragadták a kráter szőlőjéből készült borral telit tartályokat (a 2014-es termés kivételesen jó volt). A lakosok helyenként leástak, hogy hozzáférjenek a házukhoz, kiürítették a befolyt lávát, és újra belakták az otthonukat, mint egy barlangot. Mások a régi ház tetejére építkeztek, immár a betemetett épület tetőzetét használva alapozásként. Nem lehet elhessegetni a gondolatot, miszerint kissé őrültnek kell lenni ahhoz, hogy valaki újra itt akarjon élni. „A földhöz való kötődésen túl gazdasági indoka is van ennek – magyarázza Floriane Chouraqui. – A kráter

44 g 19/05

A helyieknek csákánnyal kellett utat törniük a megkövült láván keresztül

elhagyása bizonyára megvédi a helyieket a kitörésektől, de egy másik veszélynek tesz ki őket, mégpedig a szegénységnek.” Ezt a helyzetet éli meg a 32 éves Gertrudes Soares Fernandes, becenevén Tudinha is. Mióta házát elnyelte a láva, a nagynénjénél lakik Monti Grande falujában, mintegy húsz kilométerre a krátertől. Azok közé tartozik, akiknek nincs lehetősége újjáépíteni a házát. „Itt lenni olyan, mintha egy másik országban élnék – panaszolja. – Ott fent volt egy darab földem, a turistaszállóknak dolgoztam mosónőként. Ma már semmim sincs.” Nem fél a vulkántól? Tudinha a fejét rázza: „A Nagy Ember soha nem

Ezt a funcót (tradicionális házat) negyven évvel ezelőtt beterítette az olvadt kő. Lakói rendbe hozták és barlanglakássá alakították. Mások az elöntött házakra építettek rá. Mára a lakosság 40 százaléka tért vissza a kráterbe

A régi szőlőtermesztő szövetkezetet elemésztette a láva 1995-ben, az újat 2014-ben, csakúgy, mint az iskolát. A tanítónő azóta egy megkímélt épületben tart órát (középen). Az iskolába jutáshoz a gyerekeknek egy lávamezőn kell átkelniük, mely helyenként még mindig meleg, s vastag ködöt képez eső idején

ölt még meg senkit. Földrengéseivel mindig előre jelzi dühét.” eszáll a magaslati, hűs éj a kráterre. Csak néhány, napelemmel vagy dízelgenerátorral ellátott lakhely ablakai világítanak. Portela és Bangaeira között félúton reklámtábla jelzi a Casa Ramirót, a műkőből épített, bádogtetős, félig szabadtéri kocsmát, ahol a Manecon nevű kézműves bort mérik, mely legtöbbször vörös, madeirásított, és mindig erős. Zenészek játszanak. A 35 éves Alcindo João Pedro Pina Silva széles mosollyal mondja: „Újraindul az élet a kráterben, mindenek ellenére.” A fiatalember

a Montrond család ötödik generációjának tagjaként egy szállodát vezet, melyet a kocsmától néhány száz méterre épített újjá, miután a régit lerombolta a vulkán. „Teljesen egyedül kellett boldogulnunk – folytatja Alcindo. – A közlekedést biztosító utakat a falvakban mind saját kezűleg vágtuk csákánnyal a lávakőbe.” Elmeséli, hogyan adta össze a pénzt a közösség 2016-ban az első lakók visszatérése után egy iskolabusz finanszírozására, hogy a kráterben élő gyerekek eljuthassanak a mintegy húsz kilométerre fekvő Achada Furna faluba. „Sem a bölcsőde, sem az óvoda, sem az általános iskola nem épült újjá – mondja szomorúan. – A közlekedés pedig drága. Így hát a 2017-es tanév egy megmenekült házban kezdődött Portelától néhány száz méterre nyugatra.” Az iskolát egy lávamezőn végigmenetelve lehet elérni, porózus és érdes felületű köveken, melyek szétmorzsolódnak az ember lába alatt. Az orvosi rendelő szintén eltűnt. A legközelebbi kórház több mint negyven kilométerre, São Filipében, Fogo fővárosában található. Sérülés esetén Alcindo improvizál mint betegápoló. Hangsúlyozza is, szó sem lehet arról, hogy befizessék az adót, amit rajtuk követel Santa Catarina önkormányzata, melytől a kráter falvainak lakói függnek: a helyiek adósztrájkot folytatnak. „Semmilyen segítséget nem kaptunk ahhoz, hogy újraépítsük az életünket – magyarázza Alcindo. – Semmit sem kérünk, csak hogy hagyjanak minket békén.” Szintén vitán felül áll a kráter elhagyása. „Olyanok vagyunk, mint Djoca fügefája” – összegzi Alcindo. A fát, melyet a bordeira lábához ültetett a kráter egyik lakója, Djoca Bibi, két kitörés során is elöntötte a láva, 1995-ben és 2014-ben, ágainak mégis mindig sikerült utat törni a levegő és a fény felé. 19/05 g 45

Mária Terézia:

a birodalom megmentője? Közel 300 évébe telt a Habsburgoknak, hogy összehozzák a birodalmat, amelyben „sosem nyugszik le a nap”. Aztán majdnem elég volt alig néhány hónap, hogy el is ússzon az egész. De Mária Terézia megmentette. Na meg az „életüket és vérüket” felajánló magyarok. Legalábbis a történelmi folklór így tudja. De az igazság ennél bonyolultabb. Írta: Rádai Gábor

46 g 19/05

Mária Terézia 1759-ben, 42 évesen. 18 évvel korábban koronázták magyar királlyá Pozsonyban

19/05 g 47

Német-római Birodalom egy különös képződmény. Végső formájában 962-ben jön létre, amikor az eredetileg a – először apja, I. (Madarász) Henrik szász herceg által felvett – német királyi címet viselő I. Ottót a pápa, XII. János császárrá koronázza Rómában. Elvben ezzel az új államalakulat Nagy Károly birodalmának örökébe lép, amely viszont a Római Birodalom utódjának tekintette magát – nem véletlen, hogy 800-ban, megkoronázásakor Károly nemes egyszerűséggel a császári címet vette fel, minden módosító jelző nélkül. Vagyis I. Ottó és utódai de jure a római császárok utódainak és ezzel az egész kereszténység világi fejének tekintik magukat – míg a pápa az egyházi vezető szerepét tölti be. Ugyanakkor a valóságban a császárok alapvetően csak Németország felett gyakorolják a főhatalmat. Ezt a tényt ismeri el később a névadás is, hisz eredetileg Nagy Károly-i mintára csak Római Birodalomnak nevezik az így létrejött államalakulatot, amelyet a 13. század közepétől kezdenek Szent Római Birodalomként emlegetni, hogy aztán a realitásokat elismerve 1512-ben felvegye a Német Nép Szent Római Birodalma nevet.

EGY CSALÁD FELEMELKEDÉSE Emellett a császárok az Itália egyes részei feletti uralomra tartanak igényt, amit meg is valósítanak, amikor az aktuális uralkodónak éppen volt ereje hozzá. És ez általában is igaz: a választás útján a trónra kerülő mindenkori császár lehetőségeit sokkal inkább meghatározza saját, eredeti hatalma, mint a poszt maga. Ezért birtokosai is elsősorban arra törekszenek, hogy a trónt családi hatalmuk növelésére használják fel. Ám mivel a posztot választás útján töltik be, ha a császári címet birtokló család már túl nagy hatalomra tenne szert, a mindenkori választók egyszerűen más, kisebb hatalmú famíliát ültetnek a trónra. Csakhogy a Hohenstauf-családot képviselő II. Frigyes 1250-es halála után a választófejedelmek nem találnak olyan jelöltet, akiben meg tudnának egyezni. A zűrzavar egészen 48 g 19/05

A magyar rendek sorsfordító pozsonyi felajánlása sok festőt is megihletett – jóllehet ebben a formában sosem történt meg

1272-ig tart, amikor is éppen a császárokkal korábban gyakran hatalmi harcokba keveredő pápa – jelen esetben X. Gergely – kezd komoly aknamunkába az interregnum felszámolása érdekében. Ugyanis Gergely épp keresztes háborút indítana a szeldzsuk törökök által apránként visszahódított Szentföld megsegítésére, és ebben a német birodalom segítségére is számítana. Ehhez viszont először rendet kellene ott teremteni. A posztra a legesélyesebbnek a cseh király, Ottokár számít, aki már a nem sokkal korábban kihalt Babelsberg-család örökére, az osztrák tartományokra is rátette a kezét. Ám éppen ez lett a veszte, hisz épp az ő túlhatalmától félve választják császárrá inkább Habsburg Rudolfot. Aki a közhiedelemmel ellentétben azért nem egy jelentéktelen svájci család képviselője, hiszen a Habsburgok ekkor már a birodalom öt hercegségének egyike, a sváb egyik legelőkelőbb, vagyis birodalmi szinten amolyan második vonalbeli famíliának számítanak. Persze a vagyona például ahhoz nem volt elég, hogy kifizessen egy császárrá koronázást Rómában, sőt, még az előfeltételnek számító német királlyá koronázásának költségeire is kölcsön kell kérnie. Amelyet persze adott körülmények közt elődeihez hasonlóan ő is arra használ fel, hogy a családi hatalmat gyarapítsa. A legjelentősebb növekményt az osztrák tartományok jelentik, amelyeket az 1278-as morvamezei csatában ragad el az ott életét is vesztő Ottokártól – többek közt IV. László magyar király segítségével. Persze elvben a birodalom számára szerezte vissza a hűbért, de a Habsburgok relatív gyengeségét jól jelzi, hogy a birodalmi gyűlés egyáltalán nem ellenzi, amikor négy évvel később a tartományokat fiainak adományozza. Amelyek mellé a család a 14. században megszerzi Karintiát, Krajnát, Tirolt, Triesztet és Vorarlberget is, és ezzel kialakulnak a „Habsburg örökös tartományok” – azaz a családban öröklődő és hatalmának alapját képező birtokok rendszere. Ahhoz viszont már épp elég volt ez a vagyongyarapodás, hogy a választók Rudolf 50 g 19/05

Az első Habsburgot, I. Rudolfot 1272-ben választják császárrá

halála után egy új családhoz nyúljanak, így Nassaui Adolf kerül a trónra. Ám őt aztán egy újabb Habsburg váltja, Rudolf fia, Albert. Aki, miután apjának nem sikerült annak idején a magyar királyságra rátennie a kezét – éppen Albert számára –, maga a cseh királysággal próbálkozik, szintén sikertelenül. De aztán alig 150 év alatt minden vágyuk teljesül: Albert ükunokája, III. Frigyes 1452-ben elnyeri a császári címet, amely egy rövid és történetünk szempontjából igencsak fontos időszak kivételével egészen a Németrómai Birodalom 1806-os felszámolásáig a Habsburgok kezében marad. Ami pedig a két nevezett királyságot illeti: a 15. század folyamán a Habsburgok a lengyel Jagellókkal küzdenek a trónjaikért, mert akkoriban a két család még egyenrangú erőnek számít. Így Mátyás magyar király 1490-es halála után még a Jagellók kerülnek a magyar trónra. Ám az 1526-os mohácsi vereség és a Jagelló-házi – de nagyanyja révén szintén Habsburg-leszármazott – II. Lajos magyar és cseh királynak a csatatéren elszenvedett halála után ez a két trón is végleg Habsburg kézbe kerül. Ugyanis erre az időre már egyértelmű, hogy a császár az egyetlen olyan erő a térségben, amelyre támaszkodva meg lehet állítani az Oszmán Birodalom előrenyomulását. Ezzel létrejön a hatalmas Habsburg Birodalom keleti magja.

EGY VILÁGBIRODALOM SZÜLETÉSE

V. Károly valóban egy világbirodalom felett uralkodott: birodalma Mexikótól és Perutól a Fülöp-szigetekig terjedt

A történetünk, vagy inkább Mária Terézia története szempontjából következő kulcsfontosságú évszám az 1700-as, de azért addig is történt néhány fontos esemény, amelyekre ki kell térnünk. A Habsburgok ugyanis ekkoriban nyugatra is tekintenek, és megszerzik a spanyol trónt is, ami néhány száz évre meg is határozza a család és Európa történetét. A történet azzal indul, hogy a császár, I. Miksa fia, Fülöp – aki 1482-ben anyja, Burgundiai Mária halálával 4 évesen már megörökölte Burgundiát, igaz, csak névlegesen, ám a németalföldi tartományo-

kat ténylegesen is – 1496-ban elveszi II. Ferdinánd aragóniai király és Izabella kasztíliai és leóni királynő lányát, Johannát (a leszármazási táblázatot ld. az 57. oldalon). Így a házasságukból született legnagyobb fiú, Károly, királyi nagyapja 1516-os halála után immár Spanyolország és ezzel egyben Nápoly királya is lesz – na meg a spanyol gyarmatok ura és Jeruzsálem királya, bár utóbbi persze csak nevében. Majd 1519-ben másik nagyapja, a császár halálával annak örökét is elnyeri, és 1530-ban végül császárrá is koronázzák V. Károly néven. Ez az a pillanat, amelyben a birodalma eléri legnagyobb kiterjedését, így immár valóban találó a mondás, miszerint „a Habsburgok birodalmában sosem nyugszik le a Nap”. Csakhogy a világbirodalom rövid életű lesz, Károly 1556-os lemondásával kettéválik, és így megszületik a Habsburgok spanyol és osztrák ága. Nápoly, Jeruzsálem, Németalföld és Spanyolország fiára, II. Fülöpre száll. Ám az immár jelentős részben protestáns német területeken már jó ideje Károly öcs-

Az Elátkozottnak is nevezett II. Károly a korábbi gyakori Habsburg-belházasságok miatt gyengeelméjű és nemzőképtelen is volt

cse, a vallási kérdésekben kevésbé merev Ferdinánd számított a kívánatosabb utódnak, így ő örökli a császári trónt és egyben az ősi Habsburg-birtokokat is. És itt érünk el a számunkra fontos évszámhoz, 1700hoz, amikor 39 évesen, gyermektelenül meghal Károly ükunokája, II. Károly, és ezzel kihal a Habsburgok spanyol ága. A spanyol trónra két esélyes jelentkező akad: II. Károly leánytestvéreinek, Mária Terézia és Margit Terézia infánsnőknek a leszármazottai. Az idősebb, Mária XIV. Lajos francia király felesége, az ifjabb pedig a Habsburg császárhoz, I. Lipóthoz ment hozzá. Vagyis a jogszerű jelölt a Napkirály fia lenne, de ő a francia trón várományosa is, mint ahogy az ő legidősebb fia is – aki később valóban Franciaország trónjára lép XV. Lajos néven. És mivel a franciák is tisztában vannak azzal, hogy a két korona egyesítése, ami az egész európai erőegyensúlyt felborítaná, nagyon komoly ellenállásba ütközne, a leendő király öccse, az akkor 16 éves Anjou Fülöp lesz a jelöltjük. Egyébként halála előtt II. Károly is

Egy család felemelkedése A Habsburgok történelmi felemelkedését jól illusztrálja család felemelkedésével a rokonság is előkelőbbé válik. az is, ahogy az évszázadok során egyre előkelőbb „ősökA 13. század végére már elterjed az a nézet, hogy a Habsre” tesznek szert. Amikor a család a 13. században megje- burgok az – Julius Caesar dinasztiájával is rokonságban lenik a nagypolitika színpadán, legrégebbi ismert ősükálló – előkelő római család, a Colonnák leszármazottai. nek egy elzászi birtokos, a Gazdag melléknevet viselő Majd a 15. században még ősibb elődökre tesznek szert: Guntram számított, aki valamikor a 10. század közepén krónikások „kiderítik”, hogy anyai ágon valahol Nagy Káélt. Illetve vannak kisebb birtokai a későbbi Svájc terüleroly is a család ősei között szerepel, a frankok ősei pedig tén is, és ezek egyikén építik unokái, a strasbourgi püsköztudottan maguk a trójaiak. Egyébként ily módon a pöki címet is elnyert Werner és a Klettgau grófja címet vi- Habsburgok a Lotaringiai-házzal is rokonságba kerülnek, selő Ratbod a család nevét is adó Habsburg várát az Aare ami majd éppen a tárgyalt korszakban válik fontossá. De folyó közelében. A vár – és ezzel a család – az elterjedt hi- itt még nem áll meg a történet: később egyes buzgó edelem szerint egy a falán ülő héjáról (németül: Habicht) „tudósok” egészen Noé Kám nevű fiáig vezetik vissza a kapta a nevét, így az eredetileg Habichtsburg lett volna, családfát, míg mások egyenesen az egyiptomi Ozirisz ebből rövidült aztán Habsburggá. Ám a tudósok szerint istenig… Ezzel együtt a ma elfogadott álláspont visszaegyszerűen az ófelnémet hap/hab szó áll a névadás tért a gyökerekhez, azaz a tudományos közmegegyezés mögött, amely gázlót jelentett. De, mint mondtuk, a Guntramot tartja a család első ismert ősének.

19/05 g 51

mellette teszi le a voksát. Csakhogy ezt Ausztria nem ismeri el, és az ő álláspontjuknak is van alapja. Ugyanis a történelemkönyvekben a Spanyol melléknevet viselő Mária Terézia házassági szerződésében annak idején minden a spanyol trónnal kapcsolatos öröklési jogáról lemondott a maga, és ami még fontosabb, leendő utódai nevében is. Ám a francia álláspont szerint ezt a hozomány fejében tette – amit azonban sosem fizettek ki neki. De ez nem tántorítja el a német-római császárt tervétől, hogy megszerezze a koronát fiának. Persze ő is óvatos: az ő jelöltje sem elsőszülött fia és ezzel a birodalom leendő örököse, József, hanem kisebbik gyermeke, Károly. És 1701-ben valóban megindítja hadait az 1700ban spanyol királlyá koronázott Fülöp és Bourbon-francia szövetségesei ellen, és ezzel kirobbantja a spanyol örökösödési háborút – Franciaország ellenségei, elsősorban az angolok és a hollandok támogatásával. Amelynek hajnalán Lipót nyomására két fia közt megszületik egy titkos, kölcsönös öröklési szerződés, melynek értelmében a császár halála esetén József örökli az osztrák, míg Károly a spanyol ág címeit és javait. Ezek férfiágon örökíthetők tovább, de ha egyiküknek nem születne fia, akkor a másik érintett, illetve annak férfiági örököse lépne az ő örökébe is. Ha pedig egyiküknek sem születik fiúgyermeke, mindkettő leányágon örökítheti hatalmát saját családjában. És miután Lipót 1705-ben meghal, valóban József lép a császári trónra. Ám 1711-ben ő is elhalálozik, és csak két leány marad utána. Erre Károly visszatér Bécsbe és elfoglalja a császári trónt, amivel a 14 évig tartó spanyol örökösödési háború – amelyben amúgy is egyfajta patthelyzet alakult ki –, mondhatni „érdeklődés hiányában” szép csendben kimúlik. Az fő eredmények, melyeket az utrechti szerződés rögzít: a spanyol trón marad Bourbon-kézben – de a két korona nem egyesíthető –, cserébe Spanyolország lemond néhány itáliai és németalföldi birtokáról Anglia és Ausztria javára.

VI. KÁROLY ÉS A PRAGMATICA SANCTIO Csakhogy az ekkor 26 éves VI. Károlynak sincs fiúgyermeke – sőt, igazából semmilyen 52 g 19/05

Mária Terézia, férje, I. Ferenc és legnagyobb fiuk, az apját majd a császári trónon is követő, leendő II. József

Szerelemből nősült A Habsburgok hatalmi technikáinak mindig is fontos elemét jelentette a házassági politikájuk. VI. Károly számára pedig szorult helyzetében különösen lényeges volt, hogy lánya számára megtalálja a megfelelő, pozícióját erősítő házastársat. Az első jelölt Lotaringia és Bar hercegének fia és kijelölt örököse, Lipót Kelemen volt, aki öccsével, Ferenc Istvánnal a bécsi udvarba is költözött, ám 16 évesen váratlanul elhunyt himlőben. Ekkor képbe került egy időre a porosz trónörökös, a leendő II. Frigyes is, ám ezt az alternatívát végül a jelölt protestáns vallása miatt elvetette Károly. Majd a szintén katolikus spanyol király, V. Fülöp fia, a leendő III. Károly lesz a következő jelölt, míg öccsét, Fülöpöt Mária Terézia húgával, Mária Annával jegyzik el. Ám az európai hatalmak nyomására ezeket az eljegyzéseket fel kell bontaniuk – Mária Terézia legnagyobb örömére. Ő ugyanis beleszeretett a bécsi udvarban nevelkedő Ferenc Istvánba. Így bár szerelme 1729-ben visszatér hazájába, hogy elfoglalja annak trónját, 1736-ban beteljesülhet a szerelmük és összeházasodhatnak. Szerelmükből az évek során 16 gyerek született, ami nem is olyan szokatlan ebben a korban, ám az, hogy közülük 12 megérte a felnőttkort is, annál inkább. De az ő kiházasításukkor már visszatértek a jól bevált hagyományhoz, a politikai házasság intézményéhez. Így Ferenc császár felesége vejei közt tudhatott egy szász és egy pármai herceget, I. Ferdinánd nápolyi-szicíliai királyt és Mária Antónia révén a legnagyobbnak tűnő fogást, XVI. Lajos francia királyt. Más kérdés, hogy utóbbi – a történelemkönyvekben inkább Marie Antionette néven szereplő – királyné és férje sorsa végül olyan tragikusan alakult, ahogy. Anyjuk egyébként azzal az „utasítással” bocsátja őket útjukra, hogy új hazájuk belpolitikájába ne szóljanak bele, azt hagyják meg a férjüknek, de arra ügyeljenek, hogy országaik továbbra is jó viszonyt ápoljanak Ausztriával. És ezt annyira komolyan veszi, hogy amikor a Pármába kiházasított Amália ennek nem tud megfelelni, évekre minden kapcsolatot megszakít vele…

gyermeke nincs még. Ráadásul a birodalom törvényeinek alapját adó száli frank törvények nem ismerik el a leányági öröklődést. Így aztán a császár végül majd harminc évig tartó uralma innét kezdve csak arról szól, hogy gondoskodjon az utódlás kérdéséről. Mégpedig több fronton is. A jogi alapokat azzal próbálja megteremteni, hogy már 1713-ban kiad egy Pragmatica Sanctio nevű rendeletet, amely a birodalmat oszthatatlannak mondja ki, és ennek érdekében a leányági öröklés lehetőségét is törvénybe iktatja. Ez tulajdonképpen az 1703-as kölcsönös öröklési szerződés nyilvánosságra hozatalát jelenti, hisz immár nincs ok titkolni azt, mivel az európai erőegyensúlyt már nem fenyegeti a spanyol és az osztrák ágak egyesülésének veszélye. Ám mindez első körben feleslegesnek is tűnik, hisz 1716-ban Károlynak fia születik, ami egyértelmű helyzetet teremt. A gyermek azonban alig hét hónaposan meghal, ám néhány hónappal később megszületik Mária Terézia – őt további két leány követi. Eddigre már nagyjából siker koronázza Károly azon igyekezetét, hogy a birodalom országaiban elfogadtassa a Pragmatica Sanctiót, bár a magyar rendek majd csak 1722-ben iktatják azt törvénybe – utolsóként. A másik fő csapásirány: a Pragmatica Sanctió-t – és azt, hogy a kölcsönös öröklési szerződésben lefektetettekkel szemben nem az elsőszülött József lányai, hanem Mária Terézia lenne a birodalom örököse – Európa nagyhatalmaival elfogadtatni. És Károly halála pillanatában úgy tűnik, sikerrel is járt, hiszen az összes jelentős európai hatalom elfogadta a rendeletet. De ennek meg is kérték az árát. Franciaország feltétele az volt, hogy Mária Terézia férje, Ferenc István mondjon le a Franciaországgal határos Lotaringiai Hercegségről – amelyet XV. Lajos király az apósának, a lengyel örökösödési háborúban alulmaradt és trónjáról elűzött I. Szaniszlónak ad azzal a feltétellel, hogy annak halála után a hercegség a francia koronára száll. Igaz, cserébe Ferenc megkapta a Toscanai Nagyhercegséget. Az angolok 54 g 19/05

Aláírások vannak a zsebükben, de hadsereg és pénz nincs...

kegyeit azzal vásárolja meg, hogy szerződést köt velük, miszerint jelentősen csökkenti a nemrég létrejött és a birodalom távol-keleti kereskedelmét bonyolító Ostende Társaság tevékenységét, amely máris jelentős konkurenciát jelent a Brit Kelet-indiai Társaságnak. De a térségben az utóbbi időben két újabb nagyhatalom is megjelent: az egyre inkább nyugat felé orientálódó Oroszország, illetve az 1701-ben megszületett Porosz Királyság. Hogy velük is szorosabbra fonja a kapcsolatokat, Károly – aki 1716 és 1720 között már két, számára sikeres, némi területi növekedéssel is járó háborúba is belevitte országát – uralkodása vége felé utóbbiak oldalán két olyan háborúba is belekeveredik, amelyekhez országának semmilyen komoly érdeke nem fűződik. És mind az 1733–1738 közt zajló lengyel örökösödési háború, mind az 1737-es orosz–török háború rosszul végződik a birodalom szempontjából. Igaz, ezek után megszerzi a két új hatalmi tényező támogatását is – sőt, elsősorban a poroszoknak köszönheti, hogy 1735-ben a császárság birodalmi gyűlése is elfogadja a Pragmatica Sanctió-t. Viszont országát kivérezteti. Vagyis nem fogadta meg Buda visszafoglalója és az udvari haditanács elnöke, Savoyai Jenő tanácsát, miszerint pénzt és hadsereget kellene gyűjtenie, nem aláírásokat. Ami, mint az Károly halála pillanatában rögtön kiderül, kis híján végzetes hiba volt…

VITAM ET SANGUINEM... SED AVENAM NON A legnagyobb ellenség, II. Frigyes porosz király egykor kis híján Mária Terézia férje lett

Károly végül 1740 októberében köszön el ettől a világtól – teljesen váratlanul, alig 55 évesen, feltehetően gombamérgezés következtében. És legnagyobb ellenfelei szinte már a halála pillanatában érvénytelennek nyilvánítják a megegyezéseket, miközben lánya előtt ott áll a feladat, hogy mégis érvényt szerezzen a szerződésnek – pénz és hadsereg híján –, miközben egymás sarkát tapossák a birodalomban a trónkövetelők. Károly bátyja és elődje, I. József lányai ugyanis igen jól mentek férjhez.

A nagyobbik, Mária Jozefa III. Ágost szász választófejedelem és lengyel király felesége, így a kölcsönös öröklési szerződés értelmében a férjét illetné a trón. Viszont ő annak idején a házassági szerződésében lemondott minden követeléséről, ám ettől függetlenül bejelentkezik az örökségért III. Ágost nevében. Még nála is komolyabb „jelentkezőnek” számít húga, Mária Amália férje, Károly Albert bajor választófejedelem. Aki egyébként annak idején előrelátóan a birodalmi gyűlés határozatát sem volt hajlandó elfogadni. És persze bejelentkeznek a franciák is, akik az egykori spanyol király, II. Károly végakaratára hivatkozva tennék rá kezüket a teljes örökségre. Ám végül az egész Habsburg-ellenes tábor a jogilag legerősebbnek tűnő jelölt, Károly Albert mögött sorakozik föl. De mindennek nem lenne jelentősége, ha a Pragmatica Sanctió-t elfogadó többi európai hatalom tartaná magát korábbi ígéreteihez. Ám a térség újdonsült nagyhatalma, Poroszország ezt ahhoz köti, hogy a Habsburgok adják át nekik egyik iparilag legfejlettebb és nyersanyagokban leggazdagabb tartományukat, Sziléziát. Ebbe az udvari tanács kénytelen-kelletlen bele is megy, csakhogy az újdonsült porosz király, az 1740 májusában trónra került, elődjénél is harciasabb II., avagy Nagy Frigyes rájön: ebben a helyzetben erőből is megszerezheti Sziléziát. Így mire a porosz követ Berlinbe érne az osztrák beleegyezés hírével, a porosz csapatok már meg is kezdik a tartomány elfoglalását, Ausztria pedig csapatokat küld ellenük, s ezzel kitör az osztrák örökösödési háború. A másik nagy támogató, Anglia trónján pedig 1727 óta II. György, a hannoveri választófejedelem ül, aki utóbbi minőségében szerződést köt a franciákkal, miszerint velük szövetségben Károly Albertet támogatja. Ettől kezdve felgyorsulnak az események: a francia csapatokkal megerősített bajor seregek elfoglalják Csehországot és az örökös tartományok egy részét, amire válaszul a cseh rendek sietnek Károly Albertet királlyá választani, majd 1742 januárjában német-római császárrá is koronázzák. Ezzel 1452 és 1806 között – a Wittelsbach-család tagjaként – ő lesz az egyetlen olyan császár, aki nem a Habsburgházat képviseli.

Felvilágosult abszolutizmus Mária Terézia 1717. május 13-án született VI. Károly és Erzsébet Krisztina Braunschweig-Wolfenbütteli hercegnő második gyermekeként. Bár bátyja, Lipót János már az előző év októberében elhunyt, a leány nevelését apja előbb a jezsuitákra – akiktől a kortársak szerint kiválóan megtanult latinul –, majd az I. József lányai mellől „átvezényelt” Karoline Fuchs-Mollard grófnőre bízza. Tőle tanul udvari etikettet, táncot, de vesz rajz- és zeneórákat is. Vagyis szert tesz minden olyan ismeretre, amelyre egy uralkodófeleségnek szüksége lehet, de semmi olyasmit nem tanul, ami felkészítené az uralkodói szerepre. Így például lovagolni is majd csak felnőtt fejjel tanul meg „alapszinten”, miután a magyar királykoronázási ceremónia ezt tradicionálisan megköveteli. Viszont mindenképpen javára írandó, hogy ezt fel is ismeri, és amikor uralkodása kezdeti éveinek válságain túljut, azokból levonja a következtetést, hogy a birodalmat sürgősen modernizálni kell, nem habozik a megfelelő – adott esetben akár polgári, sőt, zsidó származású – tanácsadókat maga mellé venni. Az ő segítségükkel, de szigorúan kézi vezérléssel hajtja végre majd a reformokat, ezért uralmát a történészek a felvilágosult abszolutizmus koraként emlegetik. Így uralkodásának két legfontosabb alakja Friedrich Wilhelm von Haugwitz, majd a helyébe lépő Wenzel Anton Eusebius von Kaunitz lesz. Előbbi az udvari kancellária vezetőjeként segíti Mária Teréziát abban, hogy megfogadja Savoyai Jenő egykori tanácsát, miszerint a hatalom záloga, hogy pénzt és hadsereget kell gyűjteni. Első körben létrejön egy központi hatalmi szerv, a Directorium in publicis et cameralibus, amelynek élére természetesen Von Haugwitz kerül. Majd a modernizáció jegyében egységesítik és központosítják a birodalom közigazgatási és adózási rendszerét, illetve kiépítik a közigazgatásitól – megint csak a felvilágosulás szellemében – elválasztott igazságszolgáltatási rendszert is. Így persze egységesíteni kell a birodalom jogrendjét is, ezért míg korábban minden tartomány a maga saját jogrendjét követte, addig most megszületik az úgynevezett Codex Theresianus, majd a Constitutio Criminalis Theresiana. Ami pedig a hadsereg modernizálását illeti: megjelenik az állandó, a birodalom egész területén laktanyákban állomásoztatott és központilag ellátott hadsereg, egységes szolgálati szabályzattal. Amihez persze egységes tisztikarra is szükség van, így annak képzésére létrejön előbb a bécsi Theresianum – amely később az állami hivatalnokok képzését is átveszi –, majd a bécsújhelyi katonai akadémia. És itt kell megemlítenünk Mária Terézia egyik leginkább előremutató rendeletét, a szintén a felvilágosulás szellemében fogant 1777-es Ratio Educationis-t, vagyis az oktatás rendszerét egységesíteni hivatott rendeletet, amely az írástudatlanság felszámolása érdekében többek között elrendeli a háromosztályos népiskolák létrehozását is. Más kérdés, hogy képzett tanárok hiányában a rendelet inkább papíron mutat szépen, mint a valóságban. Ebben az időben egyébként az ügyek intézése a már korábban létrehozott központi szerv, az államtanács (Staatsrat), illetve annak vezetője, Von Kaunitz gróf kezében van, miután a hétéves háborúban elszenvedett vereségek miatt Von Haugwitz kiesik a pikszisből. Az új első ember diplomáciai pályáról érkezik, konkrétan korábban a birodalom párizsi követe volt, így ő ismeri fel, hogy az új fő ellenség immár Poroszország, ezért Ausztriának az évszázados ellentéteket félretéve Franciaországhoz kell közelednie. Illetve ő ismeri fel azt is, hogy a birodalom jövőjének nagy kérdései immár inkább keleten, mint nyugaton dőlnek el, ezzel megváltoztatja az ország politikai orientációját. De ez már egy másik történet, amely alapvetően Mária Terézia utódai alatt zajlik majd.

Prága Mária Terézia csapatainak bevonulását ünnepli 1743 januárjában. Miután egy évvel korábban Károly Albertet fogadták hasonlóan

Csakhogy eddigre már Bajorország is jórészt osztrák csapatok kezében van… Ugyanis az előző év végén teljesen váratlan fordulat következik be a háború menetében. A legenda szerint 1741. szeptember 11-én a gyászruhába öltözött Mária Terézia megjelent a pozsonyi országgyűlésben, karján kétéves, síró kisfiával – a majdani II. Józseffel –, és maga is könnyek között kérte a magyar rendek segítségét. A meghatott nemesek pedig rögtön felajánlották „vitam et sanguinem”, azaz életüket és vérüket, amivel megmentették a birodalmat. Persze a történelem nem ennyire romantikus. Az még hagyján, hogy József nem volt ott Pozsonyban, de nem is a meghatottság működött, amikor megszavazták a segítséget pénzben és katonákban. A döntés már korábban megszületett, és a magyar rendek – melyek pontosan tisztában voltak azzal, hogy Mária Terézia számára ebben a szorult helyzetben az utolsó lehetőséget jelentik – a valóságban nagyon is komoly árat szabtak a támogatásért: visszavonatták Károly néhány rájuk nézve kedvezőtlen intézkedését, megerősítették a rendi és nemesi jogokat, 56 g 19/05

Címei halála idején Mária Terézia, Isten kegyelméből özvegy német-római császárné, Magyar-, Cseh-, Dalmát-, Horvát-, Szlavonország, Ráma, Szerbország, Galícia, Lodoméria, Kun- és Bolgárország királynője; Ausztria főhercege; Burgundia, Brabanita, Felső- és Alsó-Szilézia, Milánó, Styria, Karintia, Krajna, Mantua, Párma, Piacenza, Limburg, Luxemburg, Geldern és Württemberg hercegnője; Svábföld fejedelme; Burgau, Morva, Felső- és Alsó-Lausitz őrgrófja; Habsburg, Flandria, Tyrol, Ferrete, Kyburg, Görcz, Gradiska és Artois grófja; Elsass tartománygrófja; Namur grófja; a vend őrgrófság, Pordenone, Salzburg és Mecheln ura; Lotaringia és Bár özvegy hercegasszonya, Toscana özvegy hercegasszonya, Etruria nagyhercegnője.

biztosították a birtokok adómentességét, emellett pedig kiharcolták csapataik számára a magyar vezényleti nyelvet is. Ezt bizonyítja a nevezetes felkiáltás végére a korabeli rossz nyelvek által utólag odabiggyesztett félmondat, miszerint „sed avenam non” (de a zabunkat nem)… De a legenda annyiban sem állja meg a helyét, hogy bár a segítségre valóban nagyon komoly szüksége volt Mária Teréziának, a történelem menetét megfordító tényezők sorában korántsem ez volt a legjelentősebb. Ennél fontosabb fejlemény, hogy Ausztriának október elején sikerül kiegyeznie Poroszországgal: fegyverszünetet kötnek, miután a Habsburgok lemondanak a javukra Alsó-Sziléziáról. Ehhez jön Anglia pálfordulása. Bár a szigetország királya – mint mondtuk, II. György – jobbára hannoveri birtokain tartózkodik, így az ügyeket sokkal inkább a miniszterei és a parlament intézik. Márpedig 1742 januárjában új kormány kerül hatalomra, amely egyértelműen franciaellenes álláspontot foglal el, mondván, Franciaország még mindig támogatja az egykori királyi család leszármazottait,

az 1688-ban erőszakkal a trónról eltávolított katolikus Stuart-ág trónkövetelőit. Majd angol nyomásra több kisebb európai hatalom – így Piemont és Nápoly – is Mária Terézia ügye mellé áll. Végül a szigetország katonailag is beavatkozik a háborúba: Németalföldön angol csapatok szállnak partra, miközben az – igaz, elsősorban magyar és horvát egységekből álló – osztrák csapatok lassan a császárság egész területét elfoglalják. Így aztán Károly Albert 1745-ös halála után özvegye ráveszi a fiát, hogy mondjon le követeléseiről – ezzel legalább a bajor választófejedelemséget megmentve –, ezután a birodalmi gyűlés a realitások előtt meghajolva jobb híján Mária Terézia férjét, Lotaringiai Ferencet választja császárrá, ezzel megalapítva az újabb, a HabsburgLotaringiai-dinasztiát. Mert azt azért tegyük hozzá: a korban arról senki nem álmodhatott, hogy a császári trónt is egy nő foglalja el, így Mária Teréziának ma-

rad – a többi mellett – a „német-római császárné” cím. Ám a háború ezek után váltakozó sikerrel még évekig folytatódik, egészen 1748-ig, amikor megkötik az aacheni békeszerződést – amely azonban alapvetően az 1742-es állapotokat konzerválja apró változtatásokkal. Azaz a Habsburgok birodalma megmenekül – minimális veszteségekkel, amelyek közül a legjelentősebb, hogy végül egész Szilézia porosz kézbe kerül. Mária Terézia uralkodása alatt még egyetlen komolyabb katonai konfliktusba keveredik bele: az 1756-ban kirobbant hétéves háborúba, amelyben számára Szilézia a tét. Ugyanis miután Ausztriának ügyes diplomáciai húzásokkal sikerül az ősellenség Franciaországot is maga mellé állítani – az oroszok és a svédek mellett –, a magukat és a néhány évvel korábban megszerzett Sziléziát veszélyben érző poroszok Angliához közelednek, majd az ő támogatásuk birtokában

Nagy Frigyes rátámad Ausztriára. Ezt a konfliktust nem véletlenül nevezte később Churchill az első világháborúnak, hiszen a szövetségi rendszerek mentén a harcok Észak-Amerikára és Indiára is átterjednek. És bár ezeken a távoli végeken valóban komoly hatásai lesznek, ez a háború Európában területi változást nem hoz. Vagyis Mária Terézia Szilézia híján nagyjából azokat a területeket adhatja majd át utódainak, amelyeken apja is uralkodott. És amelyek közül majd a napóleoni háborúk során a németalföldi, illetve az olasz egyesítést követően az itáliai birtokok ugyan elvesznek, míg 1772-ben Lengyelország első felosztásával megszerzi Galíciát, majd 1878-ban az „igazi” első világháború kirobbanására közvetlenül okot szolgáltató Bosznia-Hercegovinát. De a birodalom magja immár 1918-ig, a Habsburg Birodalom végnapjaiig az a terület marad, amelyet Mária Teréziának sikerült megmentenie.

A HABSURGOK CSALÁDFÁJA A XVI–XVIII. SZÁZADBAN Miksa császár

Burgundi Mária

Aragóniai Ferdinánd

1508–1518

I. Szép Fülöp spanyol király

Kasztíliai Izabella

Aragóniai (Őrült) Johanna

1506–1506

V. Károly császár

Portugáliai Izabella

Jagello Anna

I. Ferdinánd császár

1530–1556

1556–1564 magyar király 1526–1564

II. Fülöp spanyol király

II. Ulászló lánya

1556–1598

IV. Fülöp spanyol király

Habsburg Mária Anna

1621–1665

II. Károly

Mária Terézia

1665–1700 spanyol király

XIV. Lajos

Margit Terézia

I. Lipót császár

1643–1715 francia király

1658–1705

I. József császár

VI. Károly

1658–1705

Mária Jozefa

III. Ágost 1733–1763 lengyel király

1711–1740

Mária Amália

Károly Albert császár 1742–1745

Lotharingiai Ferenc császár 1745–1765

Mária Terézia 1740–1780 magyar király

19/05 g 57

MIÉRT Semmilyen más emberi tulajdonság nem emeli annyira a szellemet a mindennapi élet terhei fölé, mint a humor. De vajon mi rejtőzik a derültség mögött? És vajon képesek az emberek magukat elégedettre, sőt egészségesre nevetni, mint ahogy azt egyesek vélelmezik?

58 g 19/05

A tudósok szerint a nevetés társadalmi kötőanyagként szolgál: csökkenti a feszültséget és erősíti a csoport összetartását

NEVETÜNK? ÍRTA: TILMAN BOTZENHARDT ÉS WERNER SIEFER

19/05 g 59

Egyetlen érzelemkitörés sem kapcsolódik annyira a boldogsághoz és az életörömhöz, mint a nevetés: szeretjük azokat az embereket, akik képesek minket felvidítani, élvezzük a barátokkal eltöltött vidám estéket, nevetünk, ha szórakozunk vagy eufóriás állapotba kerülünk. Az embertársainktól elvárt tulajdonságok listáján a vizsgálatok szerint a humorérzék vezető helyen szerepel. A tanulmányokból az is kiderül, hogy az emberek több mint 90 százaléka a saját humorérzékét legalább átlagosnak vagy átlag felettinek értékeli: úgy tűnik, mindenki szeretné magáénak tudni a jó kedély adottságát, senki sem szeretne „sótlan” lenni. Az amerikai pszichológus, Paul Ekman kísérletei azt bizonyítják, hogy ez még a mesterséges, szándékosan kiváltott nevetésre is igaz: a mimika szakértője néhány évvel ezelőtti kísérletei során rájött, hogy azoknál az alanyoknál, akik felhúzták a szájuk sarkát és a szemükkel hunyorítottak, ugyanazok az idegközpontok aktiválódtak, amelyek

a nevetést megelőzően is. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy már az arcizomzat megfelelő mozgatása is elegendő ahhoz, hogy pozitív érzelmeket ébresszen. A feltevés helytállóságát más kutatóknak mind a mai napig nem sikerült kétséget kizáróan igazolni. Az emberi nevetést amúgy is meglepően kevéssé értjük tudományos szempontból – mondja Willibald Ruch, a Zürichi Egyetem pszichológusa, Európa egyik vezető nevetéskutatója. Tévútnak bizonyult például az agy „nevetőközpontja” utáni kutatás, amelynek feltételezett megtalálását a kutatók húsz évvel ezelőtt jelentették be (elhamarkodottan) a neves Nature magazin hasábjain közölt cikkükben. Időközben kiderült, hogy a nevetés különböző fajtái az agy különböző területeit aktiválják. És ennek leginkább az az oka, hogy nem csak egyfajta nevetés létezik. Megfigyelhető a felszabadult, a hisztérikus, az érzéki, a kárörvendő, a vidám, az elfojtott, a halk, a kaján, az ideges, a cinikus, sőt még a hamis nevetés is. A magyar nyelv több száz jelzőt ismer ezen érzelemkitörés leírására. De vajon mi az oka annak, hogy az ember ilyen nagyra értékeli a vidámságot? Milyen szerepet játszik a humor az elégedettség kialakulásában? És egyáltalán, miért nevet az ember – és miért próbál meg másokat is megnevettetni?

A NEVETÉS, ÍGY szól a tudományos

Bizonyos orvosok a nevetésnek messzemenő gyógyító hatást tulajdonítanak

60 g 19/05

felismerés, közel sem mindig a boldogság érzésének kifejezése, vagy valami viccesre adott reakció. Robert Provine amerikai kutató állítása szerint ez csak legfeljebb az esetek 20 százalékára igaz. A vidámság alapvető funkciója teljesen más: a nevetés leginkább az emberek közötti kapcsolatokat erősíti, társadalmi kötőanyagként szolgál. Provine és diákjai szupermarketekben és bevásárlóközpontokban hallgatták ki járókelők beszélgetéseit, és az évek alatt 1200 humorepizódot jegyzőkönyveztek. Az eredmény: a nők és férfi-

ak kétszer olyan gyakran szórakoztak jól a saját viccükön, mint ha a másét hallgatták. Harmincszor gyakrabban kacagtak társaságban, mint egyedül. A nevetéshez – így szól Provine végkövetkeztetése – helyeslésre és interakcióra van szükség. És ez már az életünk kezdetétől így van. A csecsemők két és hat hónapos koruk között nevetnek rá először a szüleikre, hogy megerősítő biztatást kapjanak tőlük, ha a világ felfedezése közben valamilyen váratlan dologgal szembesülnek. A gyerekek a vidámságot ösztönösen vetik be, hogy rajcsúrozás közben a baráti szándékot jelezzék. Az evolúcióbiológusok szerint az ilyen akciókban előbukkan a Homo sapiens törzsfejlődésének öröksége. Az ember közeli rokonai, a csimpánzok is felveszik a „játékarcot”, ha egy fajtársukhoz barátságos birkózás szándékával közelednek. Ennek során enyhén kinyitják a szájukat és kuncogó hangokat hallatnak – amit a tudósok a nevetés archetípusának tartanak. Annak jelzésére szolgál: „Nem akarlak bántani!” Hasonló viselkedést figyeltek meg patkányoknál: főleg a fiatal állatok hancúroznak és birkóznak szívesen, közben pedig az élvezetre utaló bizonyos hangokat hallatnak. Ha az ember csiklandozza őket, akkor is a füttyögő hangok gyors sorozatát bocsátják ki, amit a tudósok a nevetés előfutárának tarta-

Nem csak a vicceken nevetünk: a hangulatváltozás tanúskodhat örömről vagy idegességről, kifejezhet megkönnyebbülést vagy vonzalmat

19/05 g 61

A nevetés fokozza a hangulatunkat, csökkenti a fájdalomérzetet és rövid távon véd az olyan negatív érzelmektől, mint például a félelem

62 g 19/05

nak. Az állatok felszabadult játék közbeni lihegéséből, füttyögéséből és sípolásából alakult ki idővel az emberi „hahaha” – véli a nevetéskutató Provine, majd ez elszakadt a fizikai játékaktivitástól, és a felszabadult öröm és összetartozás érzésének jelzésévé vált. Sőt, az amerikai evolúciópszichológus, Robin Dunbar úgy véli, hogy a nevetés társadalmi funkciója döntő előnyhöz juttatta az ősembert más főemlősökkel szemben: a közös jókedv megkönnyítette az emberek számára, hogy békésen éljenek együtt nagyobb csoportokban. Más főemlősök szociális kötődésüket főleg kölcsönös kurkászással biztosították: ez az eljárás azonban időigényes és a szociális partnerek száma meglehetősen korlátozott. Az ősember szívből jövő nevetése ugyanezt a célt szolgálta, és lehetővé tette, hogy jóval nagyobb társadalmi csoportokat tartson össze érzelmi alapon.

A HUMOR konfliktuselkerülő és nega-

ről, hogy mi az, ami megnevettet minket: a precíz emberek inkább olyan vicceken nevetnek, amelyeknél például szükség van némi kombinációs készségre és logikára; a kreatív-kaotikus személyiségűek – mondja a nevetéskutató Ruch – ezzel szemben kedvelik az abszurd nonszensz megnyilvánulásait. Az evolúcióbiológusok abból indulnak ki, hogy a nevetéstől ellazult csoporttagok sokkal inkább készek összehangolni a cselekvésüket. A csoportban uralkodó derültség azonban azt is elárulhatja, hogy ki a főnök – nevezetesen az a személy, aki a maga oldalán tudhatja a nevetőket. A nevetés bevethető a társadalmi manipuláció eszközeként is: ha együtt nevetünk valakivel, azzal jelezzük a többiek felé az összetartozásunkat. Azok számára, akik kirekesztve érzik magukat az ilyen csoportokból, a nevetés lehet nagyon bántó és fenyegető is. Bizonyos embereknél ez kényszeresen történik, ők nevetésfóbiában szenvednek. A szorongásnak ezen speciális formájában érintettek állandóan attól rettegnek, hogy rajtuk kuncognak. Még idegen emberek ártalmatlan nevetgélését is kényszeresen magukra vonatkoztatják, fenyegetve érzik magukat – és kerülik az olyan társadalmi helyzeteket, amelyek vidámsághoz és nevetéshez kapcsolódhatnak.

tív érzelmeket szabályozó funkciója a mai napig megmaradt. Csökkenti a feszültséget, olajozza a hierarchia működését és A NEVETÉSHEZ hasonlóan a mosoly előreviszi a közösséget. Embertársaink is a társadalmi kommunikációt szolgálja. számára sokat elárul a személyiségünk- Ez a csendes gesztus a nők felségterülete. Ők a közös mosolygást is gyakrabban kezdeményezik. Ennek során céljuk, hogy kontrollálják a velük szemben álló agresszív impulzusait, és lecsillapítsák a fizikai fölényben lévő férfiakat – mondja Eva Bänninger-Huber pszichológus. Emellett a mosolyt arra is használják, hogy „elmélyítsék a partnerhez fűződő kapcsolatukat”. A kutató az Innsbrucki Egyetemen párokat hozott konfliktushelyzetbe a videokamera előtt. Egy példa: a nő felhánytorgatja, hogy a férfi soha nem ér oda időben a közös programokra. Ilyenkor általában a partner magyarázkodni kezd, és bocsánatkérőn-

A derű tanúskodhat a hierarchiában elfoglalt szerepről is: a főnök az, aki maga mellett tudhatja a nevetőket barátságosan mosolyog: a nő elfogadja a békülési ajánlatot, és szintén mosolyogni kezd. Mindketten elégedettek, kooperatívan legyőzték a bosszúságot. Amint azt az elemzések kimutatták, a nők és a férfiak a konfliktusokban egyenlő gyakorisággal ajánlottak fel egy mosolyt. A különbség az erre adott válaszreakcióban mutatkozott: a nők alapvetően mosollyal válaszoltak, a férfiak azonban az esetek negyedében ignorálták az ajánlatot; a kutatónő szerint azért nem vették észre a nő közeledését, mert túlságosan magukkal voltak elfoglalva. Mivel azonban a jó társadalmi kapcsolatok döntő hatással vannak az ember kellemes közérzetére, a nevetés indirekt módon kapcsolatban áll a boldogság érzésével is. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a harmonikus együttélés fokozza a „kötődési” hormon, az oxitocin, valamint a test saját ópiátjainak a kibocsátását az agyban (ezek gátolják az agy félelemközpontjait, fokozzák a kölcsönös bizalmat

19/05 g 63

és javítják a kedélyállapotot). Az ismerős emberek látványa pedig a dopamin „boldogsághormon” kibocsátásához vezet – ugyanez történik például a kábítószerek élvezete közben.

VAJON A NEVETÉS ezen túlme-

nően egészséges is? Ebben a kérdésben nem egyértelmű a tényállás. A kaliforniai Loma Linda Egyetem kutatóorvosa, Lee Berk a nevetésnek messzemenő gyógyító hatást tulajdonított. A kísérleti alanyok nevetéstől keletkező könnyeiben nagyobb mértékben talált olyan sejteket, amelyek aktiválják az immunrendszert, és egy cukorbetegcsoportban azt is megállapította, hogy napi fél óra humor növeli az egészségre pozitívan ható HDL-koleszterin szintjét, stabilizálja a vérnyomást és a vérzsírszintet, ellenben csökkenti a stresszhormonok és a gyulladásmarkerek kibocsátását. Más vizsgálatok arra utalnak, hogy a humortréning segíti a krónikus betegségben szenvedőket az állapotuk jobb elviselésében. Az ilyen vizsgálatok azonban módszertanilag gyakran kérdésesek, kritizál a pszichológus Willibald Ruch. Ha tíz kísérleti alany megnéz egy vicces filmet, a kontrollcsoport viszont nem, a végén nem biztos, hogy a HDL-koleszterin

Az embertársainktól elvárt tulajdonságok listáján a humorérzék vezető helyen szerepel

ÁT T E K I N T É S EVOLÚCIÓ A közös nevetés más főemlősökkel szemben képessé tette az ősembert, hogy nagyobb csoportokat alkosson. TUDOMÁNY A korábbi feltételezésekkel ellentétben kiderült, hogy az agyban nincs nevetésközpont. Több terület vesz részt a folyamatban. NEVETÉS ÉS BOLDOGSÁG A kutatók szerint a jól fejlett humorérzék fokozza az élettel való általános elégedettséget.

64 g 19/05

szintjének emelkedése a filmre vezethető vissza – lehet, hogy egyszerűen csak arra, hogy a kísérletben részt vevők többet foglalkoznak a betegségükkel, ezért jobban vigyáznak magukra. A jókedv mint fizikailag hatékony gyógyszer ellen szól egy Norvégiában végzett vizsgálat is: a kutatók semmilyen értelmezhető összefüggést nem találtak a 65 ezer kísérleti alany általános egészségügyi adatai és a kérdésekkel feltérképezett humorérzékük között. Willibald Ruch viszont azt legalább megerősítheti, hogy nevetéssel könnyebben elviselhető a fájdalom. A svájci kutató egyik kísérlete igazolta, hogy aki jól szórakozott egy vígjátékon, az még utána 30 perccel is jobban viselte, ha a karját jéghideg vízbe mártotta. Egy dokumentumfilm figyelemelterelő és csillapító hatása azonban annak végével azonnal el is múlt. A nevetés és a jó kedély tehát vélhetőleg hozzájárul a fájdalom könnyebb elviseléséhez, illetve több társadalmi kapcsolatot eredményez. Az azonban még nem tisztázott, hogy közvetlenül javítja-e egy beteg egészségi állapotát. Ugyanakkor az nagyon valószínű, hogy a fejlett humorérzék növeli az élettel való elégedettség fokát. William James amerikai viselkedéskutató ezt egyszer úgy fogalmazta meg: „Nem azért nevetünk, mert boldogok vagyunk – azért vagyunk boldogok, mert nevetünk.”

Már életünk korai szakaszában elkezdünk nevetni, a csecsemők biztatást várnak a szüleiktől a váratlan helyzetekben

19/05 g 65

25 ÉVES A LA MANCHE CSATORNA ALAGÚTJA

VERSENY A MÉLYBEN Noha közös célért dolgoztak a britek és a franciák, a két nemzet közötti évszázados ellentétek drámai körülmények között zajló versengéssé tették a modern világ egyik csodájának megépítését. Írta: Papp Sándor

66 g 19/05

A szerkezetkész alagutat vizsgálják a mérnökök az átadása előtt nem sokkal. A tengerfenék alatt átlagosan 45 méter mélyen húzódó építmény rezgésvédelme és hangszigetelése még ilyen körülmények között is fontos, ezért a vasúti síneket gumibakokra rögzítik. Az alagút falát burkoló betonelemeket a fúrást végző TBM gépek emelték a helyükre, így utólagos munkálatokat már csak a vasúti pálya infrastruktúrájának kiépítése igényelt

aztán a tervek szerint a félúton kijelölt csatlakozási pontnál találkozzanak. Ki tudja, a brit vagy a francia nemzeti büszkeség nagyobb-e, mindenesetre mindkét fél presztízsértékűnek tekintette, hogy először érjen oda. A nagy svunggal elkezdett versengés aztán drámai körülmények közepette zajló sorskísértésbe torkollott, és a végén nemcsak egymással, de az idővel is versenyfutásba kezdtek, miközben számos, menet közben felmerülő problémát kellett orvosolniuk. A gondok már az alagút nyomvonalának kijelölésekor kezdődtek. Mivel a világ addigi legnagyobb és szó szerint véve is legmélyrehatóbb föld alatti felmérését kellett elvégezniük a szakembereknek, a hagyományos földmérő módszerek használhatatlanok voltak.

ét éven át készült, egymillió tonna betont kebelezett be, amennyiből három Empire State Building is kitelne. A La Manche csatorna alatt átvezető alagút, a Channel Tunnel az ember által létrehozott építmények egyik legnagyobbja, amelynek építése során ismeretlen terepen jártak mérnökök és munkások egyaránt, ráadásul a gazdasági csőd folytonos szorításában. Nagy-Britanniát mintegy 13 000 éve 34 kilométer széles vízsáv választja el a kontinenstől, a Grand Canyonnál kétszer szélesebb La Manche csatorna. Ez persze nem akadályozta meg az angolokat és a franciákat, hogy a történelem során oly sokszor egymás tyúkszemére lépjenek, egészen a múlt század derekáig folyamatosak voltak a hadakozások. Nem csoda, hogy mindkét oldalon a mai napig felfedezhető ez a – talán ki nem mondott – szeretet–gyűlölet viszony. A kereskedelem fellendítése és az ezzel járó előnyök reményében azonban mindkét fél felülkerekedett a vélt vagy valós sérelmeken, és együtt vágtak bele a lehetetlennek tűnő vállalkozásba: alagutat fúrnak a két ország között. Margaret Thatcher brit miniszterelnök a mérnökökkel pózol egy szervizvonat ablakában

FÖLDMÉRŐK A VÍZBEN 1986-ban Margaret Thatcher brit miniszterelnök és François Mitterrand francia elnök aláírta a megállapodást az alagút építésére. A költségvetést eredetileg hárommilliárd fontra tervezték, úgy, hogy teljes egészében magántőkéből finanszírozták a monstre vállalkozást, a két állam egyetlen fillért sem tett bele. A következő évben kezdetét vette a nagy fúrás, a két partról négy-négyezer fős munkáscsapatok indultak a föld alá, hogy 68 g 19/05

Eric Radcliffe veterán földmérő vállalta a feladatot, hogy kijelöli az alagút pontos helyét. Tudta, hogy az ekkora távon a tenger alatt futó útvonal meghatározása a földmérők rémálma, mégis belevágott a munkába. Mivel a föld mélyén nincsenek látható viszonyítási pontok, a felszínen alkalmazott geometriai mérések értelmüket vesztik. Ráadásul, amíg egy autópálya nyomvonalának meghatározásakor legrosszabb esetben is két irányba lehet hibázni, jobbra vagy balra, a mélyben három dimenzióban is mellé lehet lőni, azaz le és fel. A földmérőcsapat geológusok segítségével olyan talajréteget keresett, amely vízzáró, kellően szilárd, ugyanakkor alkalmas a fúrásra és teljes szélességében átéri a csatornát. Végül a kék mészkőben találták meg a megfelelő partnert. Igen ám, de hol és merre halad ez a kedvező tulajdonságú talajréteg a tenger alatti földben? A nyo-

A munkagödörben eltörpülő emberalak csalóka, a vasúti alagutak átmérője ugyanis „mindössze“ 7,6 méter, a középső szervizalagúté 5 méter

mon követéséhez tizenkét lyukat fúrtak a csatorna aljába, majd szonárok segítségével, a hang különböző kőzetekben más és más terjedési tulajdonságait elemezve határozták meg a pontos nyomvonalat. Ez nem volt egyszerű a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalán.

LEVIATÁNOK

FÖLD ALATTI

A nyomvonal tehát készen állt, elindulhattak a csapatok a föld mélyére, megkezdődhetett a nagy verseny. A britek, akik Alagúttigriseknek nevezték el magukat, előnnyel indultak,

ugyanis valamennyien válogatott, tapasztalt fúrómunkások voltak, akiket a világ számos jelentős föld alatti munkahelyéről toboroztak. Parancsnokuk a főmérnök, Gordon Crighton volt, aki nagyon hitt a csapatában és a csapatmunkában. A franciák esélytelenebbnek tűntek, mivel helyben vették fel és tanították be az embereket a nem mindennapi munkára. Az ő seregüket bizonyos L. Leblond vezette csatába. Mindkét oldalon lelkesen és elszántan vetették magukat a munkába az emberek, holott tudták, gigászi feladat vár rájuk. Az alagút kétszer olyan hosszan húzódik majd a víz alatt, mint bármely korábbi, és a két vasúti pályán kívül egy középső szervizalagutat is építeniük kellett. Ezek együttesen olyan szélesek, mint egy négysávos sztráda. Ugyancsak rájuk várt a 245, menekülési útvonalként funkcionáló keresztfolyosó kialakítása, valamint a járatok feletti kürtők építése is, amelyek a száguldó vonatok okozta légnyomás leengedésére szolgálnak. Összesen 153 kilométernyi alagutat kellett kifúrniuk százméternyi szikla és vízoszlop alatt. Igen, de mivel? 19/05 g 69

Magyarok az alagútban A La Manche csatorna alatt húzódó alagút tervezési munkáiban két magyar építészmérnök, Strébely Erzsébet és Pethő Csaba is részt vett, egyik szakaszának főépítés-vezetője pedig Klados Gusztáv volt, akinek neve a négyes metrónk építése kapcsán csenghet ismerősen. Klados egy a brit oldalon lévő 18 kilométeres, 8,4 méter átmérőjű tenger alatti szakasz építését kapta feladatul, de az ő nevéhez köthető a 375 méterenként beépített összekötő átjárófolyosók és a 250 méterenként található kiegyenlítő alagutak létrehozása is.

A fúrás során a föld alatti leviatánoknak nevezett TBM gépek jártak elöl. Ezek a kétszáz méteres, azaz két focipálya hosszúságú fúrópajzsok darabonként 1100 tonnát nyomtak, lényegében egy kicsinyített gyárként működtek, saját áram- és vízellátással. Összesen tizenkét francia és brit TBM fúrta az alagutakat a nap huszonnégy órájában, a hét minden napján. A különleges szerkezetek, amelyek minden fordulatukkal tíz tonna követ fejtettek ki, forgás közben az alagút burkolóelemeit is a helyükre emelték. Egy TBM tízmillió fontba került. A két nemzet nagy versengésében tehát a TBM-ek haladási sebessége volt a döntő. A brit gépmonstrumok gyorsabbak voltak, 75 métert is haladtak naponta, ellentétben a franciákkal, akik mintegy 25 százalékkal lassabban teljesítettek, pedig volt egy jelentős előnyük, amelynek a későbbiekben nagy hasznát vették: az ő leviatánjaik vízhatlan burkolatot kaptak, így vizenyős talajban is biztonságosan működhettek.

Az alagút kivitelezése nemcsak a mélyben, de a felszínen is hatalmas munkálatokat igényelt. A képen Garry Phillips mérnök szemléli az építkezést

Napóleon álma

„Hasznos“ jelzés az alagút falán, nehogy a hidraulikus szerszámmal dolgozó munkás elvétse az irányt

A TBM-ek által kitermelt talajt és kőzetet folyamatosan szállították a partra, a burkoláshoz szükséges, gránittal erősített betonelemeket pedig vitték a gépek gyomrába. A munkamenet rendkívül pontos logisztikát igényelt, ugyanis minden óra csúszás negyvenezer fontba került. És a magánbefektetők már így sem voltak maradéktalanul boldogok. 1988 januárjára a verseny egyre hevesebbé és drámaibbá vált. Az angolok tartották a sebességelőnyüket, ám Crighton főmérnök tudta, a siker kulcsa nagyban múlik a pontosságon is. Akárcsak francia kollégájának, neki is sok álmatlan éjszakát okozott, hogy a legkisebb számítási tévedés miatt is megeshet, hogy elvétik a nyomvonalat, és a végén nem találkoznak a kijelölt helyen. A hibahatár ijesztően szűk volt, a két alagút eltérése nem lehetett több két és fél méternél. A csúfos kudarc elkerülése érdekében a kor legmodernebb lézereit vetették be, ám az alagútfúrás természeténél fogva ezek nem „nézhettek” előre, éppen ezért a TBM-ek háta mögött pásztázták a megtett utat, és azt vetették össze a számítógépekbe táplált adatokkal, hogy irányban tartsák a gépeket.

AMIKOR BETÖRT A TENGER Ahogy az alagutak távolodtak a francia és a brit partoktól, úgy romlottak a munkakörülmények. A műszakba indulóknak 22 kilométert kellett megtenniük egy zsúfolt vonatszerű alkalmatosságon a félkész kürtőkben. Ezek a szerelvények az építkezés

A Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő tenger alatti alagút terve nem új keletű. Először 1802-ben, bizonyos Albert Mathieu francia bányamérnök kereste meg az éppen Anglia elleni invázióra készülő Bonaparte Napóleont impozáns tervével. Ő még lovas kocsikkal képzelte el az átkelést, és alapos emberként arra is gondolt, hogy az utasok és a lovak elfáradnak a cseppet sem kellemes út során, ezért félútra mesterséges szigetet is tervezett, ahol az utazók megpihenhetnek és lecserélhetik az igavonókat. Mathieu ötlete nyomán Aimé Thomé de Gamond végzett geológiai és hidromechanikai vizsgálatokat 1830-ban, majd 1856-ban konkrét költségvetés is született a mai szemmel őrültségnek tűnő tervre. Ekkor már III. Napóleon óhajtotta leigázni az angolokat. A munkálatok azonban akkor még nem kezdődtek el. Ellentétes oldalon a brit William Low és Sir John Clarke Hawkshaw 1867-ben készített tervei is papíron maradtak. Az első kapavágásra 1881-ig kellett várni. Történt ugyanis, hogy 1876-ban a két ország immár közösen hozott létre egy bizottságot, amely a vasút megjelenésére és rohamos terjedésére alapozta az alagút tervét. A próbafúrások után brit oldalon egy 1893, francia színekben pedig egy 1669 méteres alagutat ástak. A munkálatok azonban hamar abbamaradtak, mert a brit kormány az akkori politikailag labilis időszakban nemzetbiztonsági kockázatokat látott egy ilyen építményben. A későbbiekben a két világháború tette értelmetlenné a csatorna alatti alagutat, habár a két világégés között, 1922-ben azért fúrtak egy 128 méteres feltáró alagutat. A következő állomás 1975-re esett, akkor egy ultramodern Priestly fúrópajzzsal 250 métert haladtak a tenger alatt. A próbafúrás sikeressége ellenére gazdasági nehézségekbe ütközött a projekt, így csak 1986-ban kerülhetett sor arra, hogy Canterburyben a két ország aláírja a megállapodást a közös vállalkozásra. Ötvenöt évre szóló koncessziós szerződést kötöttek egy brit és egy francia csoporttal, amelyekből aztán két cég alakult meg: a TML (Transmanche-Link), amely az építkezést irányította, és az Eurotunnel, amely az alagút üzemeltetője lett.

19/05 g 71

A Csatorna-alagút a 20. század egyik legnagyobb építkezése volt, kivitelezése rendkívüli mértékű mérnöki leleményt és tömérdek pénzt kívánt meg. Fúrópajzsokat természetesen nem ehhez a beruházáshoz terveztek először, a technológia alkalmazása a metróalagút-fúrásoknál is bevett módszer. Hasonló gépek fúrták a budapesti 4-es metrót is Klados Gusztáv vezetésével, aki többek között a La Manche csatorna alatt szerezte nemzetközi hírű szakmai tudását és tapasztalatait

befejezéséig akkora utat tettek meg, hogy négyszer elértek volna a holdig és vissza. A munkásokra mindvégig leselkedett a gázmérgezés veszélye, annak ellenére is, hogy hatalmas ventilátorok fújták a friss levegőt az alagútba. A dolgozók egyre többet morogtak a mostoha körülmények miatt, holott nem is sejtették, hogy a legrosszabb még hátravan. 1988 márciusában a brit oldalon bekövetkezett minden alagútfúró rémálma: áttört a víz az alagút falán. Kitört a pánik. Azonnal leálltak a munkálatokkal, hiszen senki sem tudhatta, mi van előttük. A mérnökök csak találgattak: vajon a kőzetek között rekedt édesvíz szivárog-e, avagy a tenger készül áttörni? Crighton egyszerű és kézenfekvő módszert választott az elemzéshez, megízlelte a vizet. Sós volt. Egyértelművé vált, hogy a 72 g 19/05

La Manche csatornából jön. Az emberek tudták, hogy 3000 milliárd tonna víz van felettük, éppen ezért már nem a franciákkal való versengés volt a legfőbb gondjuk. Minden percben 300 liter folyt be, és egyre nagyobb repedés éktelenkedett az alagút mennyezetén. Az angol munkások katasztrófával néztek farkasszemet. Minden szempár aggódva szegeződött a főmérnökre, aki végül elrendelte, hogy a beton támfalakat vasbetonra cseréljék, megakadályozva a víz további betörését. Ez a művelet rendkívül sok időt emésztett fel, ráadásul a TBM-ekben rövidzárlatot okozott a befolyt víz, tovább lassítva az Alagúttigrisek hatékonyságát. Az óra ketyegett, a költségek halmozódtak, ráadásul senki sem tudta, meddig tart előttük a töredezett mészkőréteg.

Vonat a tenger alatt

FEJ FEJ MELLETT A HAJRÁBAN A britek gigászi küzdelme közben a franciák is vizet találtak a fúrás során. Az ő oldalukon azonban könnyebb volt elemezni a kőzet szerkezetét, így jóval hamarabb, különösebb pánik nélkül elhárították a problémát. Ráadásul kifizetődött, hogy TBM-jeiket vízhatlan burkolattal látták el, náluk nem okozott

A Csatorna-alagúton történő személyszállítás rendszerébe bekapcsolódnak a Párizst és Brüsszelt Londonnal összekapcsoló TGV vonatok is, melyek 300 km/h-s sebességgel is képesek haladni, azonban a föld alatt 140-ben korlátozzák a tempójukat. Az alagútban közlekedő szerelvények úgynevezett ingavonatok, mindkét végükön hajtófejjel, ami lehetővé teszi, hogy megfordítás nélkül indulhassanak a visszaútra. Napjainkban háromféle szerelvény lát el szolgálatot a Channel Tunnelben. A kamionszállítóknak rácsos acélszerkezetű felépítményük van, erre állnak fel a kamionok és a teherautók, a sofőrök az étkezőkocsiban töltik az utat. A személyautó-szállító felépítmények zárt vagonokból állnak, amelyeket a kocsik behajtása után leereszthető tűzálló falakkal osztanak blokkokra. Az autók két szinten állnak, és utasaik bennük maradhatnak a 33 perces út során, de ki is szállhatnak a teljes hosszában átjárható szerelvényen. Tűzbiztonsági okokból az utasok egyfajta zsiliprendszeren kelhetnek át a vagonok között, az elválasztó két ajtó közül mindig csak az egyik lehet nyitva. A buszszállító szerelvények hasonlók a gépkocsiszállítókhoz, de ezek csak egyszintesek, így emeletes buszok is elférnek bennük. Az alagutat 2010 óta használják teherforgalom lebonyolítására is.

19/05 g 73

Az infrastrukturális szerelések időszakában kerékpárokon közlekedtek a mérnökök és a munkások az összesen 153 kilométernyi alagútrendszerben

kárt bennük a nedvesség. A kezdeti versenyelőnyüktől megfosztott britek a saját kárukból voltak kénytelenek tanulni, így aztán rögtönzött, szedett-vedett páncélzatot eszkábáltak a fúróikra, majd tovább hajszolták azokat. Kilenc hónapjukba telt, míg száraz réteget fogtak, ám a lelkesedésük kitartott, rákapcsoltak, mindenki túlórázott, nehogy már a franciák nyerjenek! Előfordult, hogy egyetlen hét alatt 400 métert haladtak, ez rendkívüli teljesítményt jelentett. Nagy hajrájuknak azonban volt egy hátulütője, mégpedig az, hogy a felszínen nem győzték a betonutánpótlást. Márpedig ha a burkolótömbök elfogynak, leáll az építkezés. A franciáknak azért nem voltak hasonló gondjaik, mert sík partszakaszuk lehetővé tette, hogy az előre legyártott betonelemeket közvetlenül az alagút bejáratánál tárolják, és így rövid úton vigyék azokat a mélybe. Brit oldalon azonban az 50 méter magasan meredező sziklák ezt a logisztikai megoldást nem tették lehetővé. Egyszerűen nem volt hely a tárolásra, a vasúti szállítás tempójára voltak utalva. Ám a verseny kreativitást szül, azt találták ki a jó angolok, hogy a fúrópajzsok által kitermelt földdel és kőzettel feltöltötték a partszakaszt, mintegy meghoszszabbítva azt, értékes tárolóhelyre téve így szert. Tizenhétmillió tonna törmeléket öntöttek a tengerbe, aminek hatására nemcsak a raktározási gondok szűntek meg, de Nagy-Britannia területe is nagyobb lett 36 hektárral. A La Manche csatorna alatt egyre közeledett az igazság pillanata, a francia és az angol csapat már nem járt messze egymástól. Vajon ki ér oda elsőként?

A rettegett alagúttűz

Bár – akárcsak a repüléstől – sokan tartanak a tenger alatti alagúton való átkeléstől, az Eurotunnel fennállása és működése óta egyetlenegyszer volt vészhelyzet a csőben. 1996. november 18-án tűz ütött ki a déli alagútban nagy sebességgel haladó Le Shuttle tehervonaton. Kisebb tüzek esetére az volt a kijelölt eljárás, hogy a vonat vezetője gyorsít, és kivezeti az égő járművet az alagútból, azonban a tűz olyan gyorsan terjedt, hogy a szerelvénynek azonnal meg kellett állnia. Az alagútban rövid időn belül annyira felhevült a hőmérséklet, hogy a vonat kerekei megolvadtak. A szállítókocsikon lévő kamionok sofőrjei egy elöl lévő személykocsiban ültek. A biztonsági rendszer azonban jól vizsgázott, a szervizalagúton keresztül a nagy füst ellenére is épségben kimenekítettek mindenkit, és a tüzet is viszonylag hamar megfékezték. A helyreállítási munkálatok azonban hat hónapig tartottak, csak 1997 júniusában indulhatott újra a forgalom. A vészhelyzet elemzésének hatására harminchat új biztonsági szabályt vezettek be az üzemeltetők.

19/05 g 75

A vasúti sínek lefektetésének munkálatai közben jut idő egy vidám csoportképre

Noha a mérnökök az utolsó pillanatig sem voltak száz százalékig meggyőződve arról, hogy pontosan eltalálták a „találkahelyet”, a britek értek elsőként a csatlakozási ponthoz. Feszülten várták, hogy a francia leviatán egyszer csak áttörje a falat, hiszen akkor lehettek biztosak a sikerben.

1991 májusára a Csatorna-alagút készen állt az utolsó simítások elvégzésére, azaz a vasúti közlekedési hálózat kiépítésére. Mindenki örült, csak a befektetők nem. Költségeik a csúszások miatt 1,3 milliárd fontról kétmilliárdra emelkedtek. Sosem térült meg a befektetésük. 1994. május 6-án II. Erzsébet és François Mitterrand megnyitotta a Channel Tunnelt. Két év késéssel. A késedelem és a kamatok összesen tízmilliárd fontra emelték a költségeket, ennyi pénzből 33 űrsiklót lőhettek volna fel. A Csatorna-alagút minden idők legnagyobb és legköltségesebb, magántőkéből megvalósuló vállalkozása lett. Az üzlet azonban lassan indult be, a vonatok kezdetben csak kamionokat tudtak szállítani, újabb hat hónapba telt, amíg a személyforgalom is elindulhatott. A La Manche csatornán való átkelés komppal egy és negyed órát vett igénybe, Eurostarral mindössze 35 percet, mégis roppant kevesen választották a tenger alatti átkelés lehetőségét. Sokan ódzkodtak a több tíz kilométeres csőben utazástól, tartva egy esetleges balesettől. Ami később be is következett, de ez már nem a heroikusan dolgozó és küzdő francia és brit mérnökökön és fúrómunkásokon múlott. PAPP SÁNDOR újságíró, korábban az Interpress és az Intelligent Life magazinok szerzőjeként tevékenykedett, számos ismeretterjesztő cikke jelent meg a nyomtatott és az online média felületein. Kedvelt témái közé tartoznak a természettudomány világának újdonságai, érdekességei.

SIKER A CSŐD SZÉLÉN

Mit ér a sebesség Brexit esetén?

1990-ben friss levegő csapta meg az arcukat a fúrópajzs felől. Mindkét nemzet munkásai ujjongva, kézzel bontották le a köztük lévő vékony sziklafalat, és boldogan ráztak kezet a történelmi pillanatban. Tizenháromezer év után Nagy-Britannia földje újra Európához kapcsolódott. A földmérők igazi bravúrt vittek véghez, a két alagút alig 35 centiméteres eltéréssel találkozott a mélyben. A versenyt minden probléma és reménytelennek tűnő küzdelem után az angolok nyerték, az Alagúttigrisek fürödtek a dicsőségben. Már csak egyetlen technikai akadályt kellett leküzdeni a csapatoknak. A két, egymással szembeni TBM útban volt egymásnak, az egyiket el kellett temetni. Megállapodtak, hogy a brit gépszörnyet alábuktatják francia társának, és beleássák a földbe. Ma is ott fekszik, száz méterrel a La Manche csatorna felszíne alatt. A francia monstrumot a brit oldalra vontatták, és ott elbontották. Így fordulhatott elő, hogy bár a fúrási versengést az angolok nyerték, az első jármű, amely teljes egészében áthaladt az alagúton, francia volt. A sikeres és szerencsés tenger alatti találkozás után a többi négy alagút is gond nélkül összeért, kifúrták a nyomáskiegyenlítőket és a váltócsarnokokat, majd

A Csatorna-alagút Franciaország és Nagy-Britannia közös gazdasági érdekek mentén való összefonódását fejezi ki, ráadásul az időközben sokat fejlődött vasúti szerelvényeknek köszönhetően valóban gyorssá és kényelmessé vált az utazás az öreg kontinens és a szigetország között. A francia vámosok a közelmúltban azt demonstrálták, mi történik, ha maradéktalanul betartják a Brexit élesedése esetén életbe lépő vámuniós jogszabályokat. Habár a Brexit-káosz kezd egy közepesen megírt sitcomhoz hasonlítani, és a legfrissebb hírek szerint akár 2020-ig is halasztódhat a kilépés (ha egyáltalán…), a vámosok akciója rámutatott, a britek mindenki számára kedvező megállapodás nélküli kiesése az Európai Unióból gyakorlatilag megbénítja a határforgalmat, különös tekintettel a La Manche csatorna alagútjára, amely ez esetben tulajdonképpen értelmét veszti. Korai azonban még temetni a Csalagutat, a briteknél bármi lehet, és annak az ellenkezője is.

76 g 19/05

Személyautó-szállító vasúti szerelvény belseje

VI L ÁG ESE M ÉNYEK

A TENGERI UTAZÁSOK HÁTSZELE

A Források : Cruise Lines International Association; Cruise Industry News; a G. P. Wild International Ltd gyűjteménye.

SZÖVEG ÉS ILLUSZTRÁCIÓ: HUGUES PIOLET

tengeri utazásokról elsőre mindenki lelki szemei előtt egy amerikai nyugdíjas házaspár képe jelenik meg, ahogy a karib-tengeri napsütésben hajókáznak. A tengeri hajózási vállalkozások adatai meg is erősítik ezt a sztereotípiát: 2017-ben a világ 25,7 millió tengeri utasának majdnem a fele amerikai vagy kanadai volt. A tágan értelmezett karibi térség pedig Panamától a Bermudákig továbbra is első számú célpontként vonzza az utazók 40%-át, messze megelőzve a mediterráneumot (13,6%). Míg azonban ez a szektor továbbra is nagyon erős növekedést mutat (az utasok száma 67%-kal nőtt az elmúlt tíz évben), az új lendületet már egy másik ügyfélkör adja, melynek tagjai fiatalabbak és kevésbé tehetősek, így az átlagéletkor a 15 évvel ezelőtti 55-ről mára 47 évre csökkent. Az újabb tengeri turisták pedig Ázsiából vagy Óceániából jönnek. A kínaiak száma például exponenciálisan emelkedett (2017-ben 2,1 millió). Az 1970-es évek óta, amikor még 130 000 utassal számolhattak évente, a tengeri hajózási vállalkozások modernizálták járműveiket és bővítették szolgáltatásaik körét, miközben az áraikat csökkentették. Az óriás tengerjárók már akár 6300 nyaralónak biztosítanak szállást és szórakozást. Ezekből a valóságos úszó városokból manapság kb. negyven létezik, de számuk valószínűleg megduplázódik a következő öt évben. A hajózási vállalatok nem feledkeznek meg a vagyonosabb vagy kalandvágyóbb ügyfeleikről sem, akiknek intimebb hangulatú jachtokat vagy akár expedíciós hajókat ajánlanak fel. Egy francia cég még azt is tervbe vette, hogy turisztikai céllal küld jégtörőt az Északi-sarkra. 2007 15,4

78 g 19/05

A világ hatodik legfontosabb célállomása (az utasok 3,9%-a látogat ide). Híres Belső átjárója szigetek, fjordok és glecscserek folytonos látványát nyújtja

1 ALAS Z KA 0,8

0,2

KANADA

H AWA II

A világ flottájának háromnegyedét amerikai vállalatok ellenőrzik. A világ legforgalmasabb tengeri kikötői Floridában találhatók

0,08 AZ USA VIZEIN

0,3 KAN AD A 11,5 USA

0,3 BERMUD ÁK

0,8 MEXIKÓ (NYUGATI PART) 10,1 A világ leglátogatottabb térsége. Egyes vállalatok még privatizálják is a szigeteket vagy a tengerpartokat (pl. a Bahamákon), hogy magukénak tudhassák az utasok költéseit a kikötések során is

K AR I B I T ÉRSÉG/ B AH AMÁK

0,3 TRANSZATLANTI UTAK

0,1 P AN AM A- CS AT O RN A

CSENDES-ÓCEÁN

0,5 Drága és kevéssé frekventált úti cél. Látogatottsága azonban a térség navigációs nehézségei ellenére is nő

BRAZÍLIA

0,5 D ÉL -AMERIKA

+ 67 % 2017 25,7

A tengeri utazások számának növekedése millió euróban, évente.

10 év alatt

ÚJABB TURISZTIKAI HULLÁM 2017-ben a világ 1322 millió turistájának csupán 2%-a vett részt tengeri hajóúton. Az elmúlt évtizedben azonban ez a szektor nagyobb bővülést élt meg (67%-kal több ügyfél), mint a turizmus általában véve (45%).

0,03 AN T ARKT ISZ

A mediterráneum immár félárbócra eresztve fut (12%-kal kevesebb utas 2017-ben, mint 2013-ban), az északi utak (Balti-tenger, Spitzbergák) vagy a folyami hajózás (Rajna, Duna, Volga) divatosabbak

Tengerjáró turisták száma utazási cél szerint, millió, 2017-ben Tengerjáró turisták száma származási ország szerint, millió, 2017-ben (az első 10 ország)

CSENDES-ÓCEÁN

Ismét egy marginálisabb területe a tengeri hajózás piacának, melynek oka a főleg amerikai és európai utasok repülővel való becsatlakoztatásával járó megemelkedett költség

2,3 1,9

ÉSZAKNYUGATEURÓPA

NAGY-BRITANNIA

2,0

NÉMETORSZÁG

0,6

0,8

FRANCIAORSZÁG

OLASZORSZÁG

4,1

0,5 SPANYOLORSZÁG

ÁZ S I A/ ÓCE ÁN I A

2,1 KÍNA

0,03

3,5 0,8

FÖLD KÖRÜLI ÚT

MEDITERRÁNEUM

KA NÁRI-SZIGETEK ANTI

0,3 I N DI AI - ÓCE ÁN / VÖR ÖS - T E N G E R

INDIAI-ÓCEÁN

1,1 0,1 ATLANTI-ÓCEÁN

1,3

Ebben a térségben a legnagyobb a növekedés: a hajóutak száma meghétszereződött az elmúlt évtizedben

AFRIKA

AU S Z TRÁL IA

AUSZTRÁLIA

Az öt évvel ezelőttihez képest ötször annyi ausztrál indul tengeri utazásra. Főleg saját partjaikat fedezik fel ( N a g y - k o ra l l z á t o ny, Tasmania), vagy a szomszédaikét (Új-Zéland, Vanuatu)

AZ AMERIKAI KIKÖTŐK ÁLLNAK AZ ÉLEN

4,9 3,9

3,7

EURÓPA, A HAJÓÉPÍTÉS BAJNOKA

A legforgalmasabb kikötők Floridában találhatók, és a karibi térségbe indítanak járatokat, de Marseille (mediterráneum) és Sanghaj (Ázsia, Csendes-óceán) is erősen növekszik.

3,6 2,8

2,6

2,3

Tengeri kikötők forgalma, millió utas, 2016-ban

1,7

1,6

1,5

Norvégia

Egyéb

10,5

1,3

Olaszország

4,7 3,5

Finnország

30,5

Hajómegrendelések a 2018-tól 2021-ig terjedő periódusban, a teljes érték százalékában.

20,8 Franciaország

) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) ) USA USA USA xikó Kína szág szág mák USA etek nnia illák szág szág rália mi ( ral ( es ( (Me aj ( olor szor aha on ( szig rita Ant szor iaor uszt Mia anave verglad zumel Sangh Spany ia (Ola sau (B alvest jmán- agy-B olland e (Ola (Franc ney (A C G (Ka n (N (H lenc ille Syd Co na ( cch Nas Por Port E n to artin Ve arse celo ivitave r jmá mp M a a B C y K utha St. M Nag So

Öt európai ország – köztük Franciaország – dominálja a hajóépítő-piacot, mely egyszerre igényel nagy- és kisipari hozzáértést.

30 Németország

V I L ÁG POLGÁR

Egy a…

„Az élet számos területén találkozunk igazságokkal, amelyek néha meglepő szituációkban találnak ránk”

7,701 Miért ad hálát? A családomért, az egészségemért. Ezek a legfontosabbak számomra. Mi ad önnek reményt? A kitartás, ami meghozza gyümölcsét. Mely reményét adta már fel? Soha nem adtam még fel, makacs vagyok ezen a téren. Kinek az ítéletétől tart jobban: a barátjáétól vagy az ellenségéétől? A barátométól. Véleményem szerint az az igazi barát, aki mintegy tükröt tart elém, és kimondja őszinte véleményét, építő kritikáit, de nem ítélkezik. Van olyan állat, amelyik jelent önnek valamit? Nincs, nem állnak közel hozzám az állatok. Miről ismerszik meg az igaz szerelem? Véleményem szerint a kölcsönös bizalom

80 g 19/05

milliárdból

Kurkó Zsolt, 42 éves, chef. A Washoku World Challenge európai versenyének győztese 2018-ban

és a másik fél tiszteletben tartása mindennél fontosabb. Ezenkívül nagyon fontos, hogy működjön a kommunikáció, nagyon lényeges, hogy mindent meg tudjunk beszélni. Mit nem kell már önnek elmondani? Nincs olyan, folyamatosan tanulok. Emellett nyitott vagyok az újdonságokra, más kultúrák érdekességeire, így minden információt szívesen fogadok. Ki mondja meg önnek az igazságot? Ez egy nagyon érdekes és sok szempont-

ból megközelíthető kérdés… A feleségem, amikor este hazaérek a munkából?…… A gyerekem osztályfőnöke?…… A főnököm?…… Vagy maga a sors?…… Az élet számos területén találkozunk igazságokkal, melyek néha meglepő szituációkban találnak ránk. Mi jelenti az ön számára a boldogságot? Egy kellemes nap a családommal, egy finom vacsora, egy séta, egy önfeledt nevetés… De idesorolhatnám a szakmámban elért sikereimet, egy új étlap megírásától egy sikeres rendezvény megvalósulásáig. Mi alól szabadította fel magát? Ami elsőre beugrik, az a dohányzás. Fél a haláltól? Ön szerint következik utána valami? Nem, nem félek, és azt sem hiszem, hogy bármi következne utána. Mikor nevetett utoljára szívből? Húsvétkor, amikor a gyerek elmondta a locsolóversét. Ha csak egyetlen tanácsot adhatna egy gyereknek, mi lenne az? Mindig az egyenes út a legjobb. Az én életem ezt tanította. Mit nevez otthonának? Azt a helyet, ahol a családom minden tagja boldog és otthon érzi magát. Mit kapott utoljára ajándékba? A kisfiamtól egy szép rajzot. Mi a kedvenc emléke? Amikor megnyertem a japán gasztronómia kiemelkedő versenyének európai bajnokságát. Mennyi pénzt szeretne birtokolni? Amennyivel biztosítani tudom a családom kényelmét. Mi volt a legnagyobb csalódása? Vallom, hogy az életben minden okkal történik, ezért tanulságként és nem csalódásként élem meg a negatív dolgokat. Gondolt már arra, hogy Magyarország helyett máshol éljen? Nem, nem tudnék máshol élni. Mindenem megvan, amire szükségem van, és a szívem sem engedne el innen.

Keresse az újságárusoknál!

Bemutatjuk a Volvo biztonsági intézkedéseit, jön a 180-as limit! Kipróbáltuk az új giga BMW-t, az óriási X7-es SUV-ot Kompakt trió: Mazda3, Kia Ceed és VW Golf összehasonlítás Teszten a nettó 270 ezer eurótól rendelhető Rolls-Royce Cullinan Ezek a legjobb hobbiterepjáró abroncsok 225/55 R17-es méretben Otthon szívesebben olvasná? Fizessen elő most: www.lapot.hu

ELŐ Z E TES

G A júniusi kiadás 2019. május 31-én jelenik meg

VIETNÁM Magyar feltalálók A magyar feltalálók napját 2009 óta június 13-án ünneplik. Az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus 1941-ben ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamintartalmú készítmények előállításának eljárását

Néptelen strandok, grandiózus természeti panoráma és csendes oázisok a dübörgő metropoliszban – Vietnámban még felfedezhetjük az érintetlen Ázsia számos aspektusát. Az 1650 kilométer hosszú ország álomszerű világ, amelyben a kockás takaróként húzódó rizsföldeknek a türkizkék tenger szab határt. Bámulatba ejtő természeti szépségek, varázslatos mészkőszirtek otthona, amelyeket misztikus legendák öveznek

A trianoni béke Az oltásról Egykor büszkék voltunk rá, hogy betegségeket előzhetünk meg az oltással. Manapság terjed a kétely, egy hangos kisebbség mozgósít az oltás ellen, és ezzel sokakat elbizonytalanít

82 g 19/05

1920. június 4-én írták alá a versailles-i NagyTrianon palotában azt a békediktátumot, amely területe kétharmadával csonkította meg a történelmi Magyarországot