GEO Magazin 2019. márciusi szám

G

2019. március • 895 forint • 535 DIN • 20,4 LEI

2019. MÁRCIUS

G A játékos élet A

F E L F E D E Z N I

É S

M E G É R T E N I

Rituális téltemetés a lagúnák városában

A JÁTÉKOS ÉLET · Velencei karnevál · A beporzók · Kassák Lajos

9 771787 272300

19003

V I L Á G O T

Velencei karnevál

Miért olyan fontos számunkra a játék? És mit tanulunk belőle?

Geoszkóp

Érdekességek a GEO világából

A beporzók

Az ökoszisztémaszolgáltatások jelentősége

Kassák Lajos

A magyar avantgárd mozgalom kiemelkedő alakja

Világesemények Pusztuló óceáni korallzátonyok

ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó!

Nem szabad szégyellni magunkat, amiért még felnőtt fejjel is szeretünk játszani. A pszichológia szakértői már régóta kutatják, miért is akarunk újra és újra belefeledkezni valami valóságtól elrugaszkodott, gyerekesnek beállított tevékenységbe. A Csíkszentmihályi Mihály nevével fémjelzett flow-élményt mindanynyian átéltük már. Ez az az érzés, amikor elmerülünk valamiben, amit épp csinálunk, sőt, szinte eggyé válunk vele. A valóság teljesen megszűnik körülöttünk, boldogan feloldódunk az áramlatban.

A játéknál maradva, Csíkszentmihályi egyik könyvében négy típust különböztet meg. Eltekintve a hosszabb tudományos magyarázatoktól, elég annyi, hogy a játékoknak saját szabályai és céljai vannak, és jellegükből adódóan eltávolítanak bennünket a mindennapok valóságától. E szabályozottság révén könnyebben megtalálhatjuk az örömöt a tevékenységünkben.

Az első típus a verseny jellegű játékok, ahol a bennünk rejlő képességeket a verseny segít kibontakoztatni, de sokat tanulhatunk az ellenfelünktől is, míg csapattársunkkal az együttműködés nagyszerűségét élhetjük át. A második csoportba a szerencsejátékok tartoznak, amelyek a kifürkészhetetlen jövő feletti uralom illúzióját teremtik meg a számunkra, azaz, hogy uralkodhatunk a sors szeszélye fölött. A harmadik típusba a „szédülés” tartozik, a tudat megváltoztatásának lehetősége, amelyet egy körhintán vagy körjátékban éppúgy átélhetünk, ahogy egy vidámparkban. A negyedik játéktípusba az utánzás tartozik, a fantázia, a tettetés, a színlelés, annak eljátszása, hogy mások, többek vagyunk önmagunknál.

A tudósok szerint ezekben az áramlattevékenységekben az a közös, hogy lehetővé teszik a kreativitást

és a felfedezés örömét, amellyel új valóságokba léphetünk be. A játék átalakítja az énünket, összetettebbé, fejlettebbé formál, a képességeink ismeretlen szintjeit segít meghódítani, így többé válunk korábbi önmagunknál. Ezt a magabiztosságot pedig visszahozzuk magunkkal a mindennapok valóságába. A játék tehát, akár verseny, akár szédülés, utánzás vagy a véletlen feletti uralom igézete, megerősít bennünket.

Minél összetettebb, ez annál inkább igaz.

A társasjátékok létezésének legrégibb bizonyítékai az ősi Egyiptomból származnak. Egyes kutatók szerint az első változatok már 9000 évvel ezelőtt, a vadászok és gyűjtögetők letelepülése idején születtek.

Az ember bizonyíthatóan már ilyen régóta játszik. De minden magasabban fejlett állat is játszik, a kutyák, a jegesmedvék vagy akár a polipok. Az ember és az állat belső késztetésből fakadóan eszik és szaporodik. És játszik. Játék helyett az állatok vélhetőleg tehetnének valami hasznosabbat is: kereshetnének táplálékot, búvóhelyet. Építhetnének fészket, menekülhetnének, udvarolhatnának, röviden: fenntarthatnák a fajukat. Az embernél a túlélésért folytatott harc már nem olyan kemény. Ezért egyesek akár egy fél napot is eltöltenek mondjuk az Eclipse elnevezésű játékkal, és azt képzelik, hogy meghódították a világűrt. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy játékkal pocsékolták el az idejüket, cselekvő és szellemi erejüket. Éppen ezen ellentmondás miatt jöttek zavarba a neurológusok, pszichológusok és szociológusok. Az állatok az életüket kockáztatják, az emberek elpazarolják értékes erőforrásaikat, csak hogy egy látszólag céltalan tevékenységet folytassanak. Ha azonban a játék valóban fölösleges lenne, az evolúció már régen kiirtotta volna a játékösztönt. Ez ahhoz a feltételezéshez vezeti a kutatókat, hogy a játéknak van rendeltetése. További kérdés azonban, hogy mi lehet az? E havi címlaptörténetünkben erre keressük a választ.

Tartalmas időtöltést kívánva, üdvözlettel:

Koszó-Stammberger Kinga 19/03 g 3

TA R TA LOM MÁR C IU S

CÍMLAPTÉMA

Az élet játékos oldala

24 Az emberek játékosok, amióta ember az ember. Már a történelem hajnalán kockáztak fogadásból, játszottak metszett fatáblákon babszemekkel, eljátszottak házat és földet. De tulajdonképpen miért? Mi rejlik az emberi játékkedv mögött?

30

A kutatás

Már a nyomozás első szakaszában kiderül, hogy bár a játék céltalannak tűnik, azonban távolról sem az. Épp ellenkezőleg. Vélhetőleg még sosem volt olyan fontos a játszás, mint ma, a 21. században

4 g 19/03

G GEOSZKÓP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 Újdonságok és érdekességek a tudomány és a kutatás világából CÍMLAPTÉMA Játék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Digitális korunkban éppen a társasjátékok örvendenek soha nem látott népszerűségnek. Vajon miért játszik az ember?

A velencei karnevál kulisszatitkai

42

Míves maszkok, vidám emberek, reneszánsz pompa. Húshagyókedden ér véget a rendkívüli állapot a gondolák és lagúnák városában. Velence apraja-nagyja vízre száll egy teljes napra. Bemutatjuk a az év egyik legnagyobb ünnepét, amely ősi hagyományokon alapul

Proletárként a Parnasszusra Ma már köztudott, hogy a költő, író, képzőművész, lapszerkesztő, tipográfus és műfordító Kassák Lajos (1887–1967) életműve jelentős – de nem volt mindig így. Írásunk annak jár utána, hogy milyen folyamatok befolyásolták művészi pályájának ívét és annak megítélését

56

UTAZÁS

Téltemető megtisztulás . . . . . . . . 42 Maszkok, pompás jelmezek. Legtöbbször ez a kép él a fejekben a velencei karneválról, és bár az igazság nem jár messze ettől, kiderül, hogy a formába öntött tartalom sokkal mélyebbről ered és messzebbre visz

KULTÚRA

Kassák Lajos . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 Írói és képzőművészeti életműve roppant jelentős, munkássága az egész magyar avantgárd legnagyobb teljesítménye BIOLÓGIA

A beporzók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 Ha a beporzást végző rovarok kipusztulnának, a Földön jelenlegi formájában nem maradhatna fenn az élet

ROVATOK

Alulértékelt rovarvilág Kiemelkedő szerepük ellenére a beporzók világa, sokfélesége, helyzete sokak számára ismeretlen, pedig megismerésükön keresztül a rovarvilág fontossága és védelme általában véve is nagyobb hangsúlyt és figyelmet kaphat

RIPORTOK

Szerkesztőségi előszó. . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Levelek / impresszum . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Campus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 Világpolgár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80 Előzetes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .82

66

CÍMLAPFOTÓ: Getty Images

19/03 g 5

L E V ÉL

Háborús Budapest 1945 januárjában: katonák állnak a hóban a II. világháború utolsó hónapjaiban a romos Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom mögött, a felrobbantott Erzsébet híd pesti hídfőjénél

Tisztelt Szerkesztőség!

Nagy rajongója vagyok a GEO Magazinnak, és már hosszú ideje előfizetője is. A sokszínűsége és ismeretterjesztő tartalma az, ami elsősorban vonzóvá tette számomra. Egészen eddig még nem írtam ehhez hasonló levelet, de a korábban megjelent olvasói megnyilvánulások alapján úgy gondoltam, hogy ezen a fórumon megoszthatom Önökkel a véleményem.

A GEO a világ szinte minden tájáról közölt már tartalmas és érdekes beszámolókat. Címlaptörténetben szerepelt már India, Izrael, Kína, Hollandia, Ausztrália, Kuba, Svédország, Görögország, Thaiföld… csak néhányat említve közülük. Sokszínű és érdekfeszítő már így listába szedve is. Ugyanakkor némiképp hiányt érzek ebben az egészben. Talán így felsorolva Önöknek is feltűnik. Igen, mi a helyzet kicsiny hazánkkal?!

A MÁSODIK SZTÁLINGRÁD

Csak kevesen tudják, hogy Budapest 1944–1945-ös ostroma a legvéresebb városostromok közé sorolható.

Budát történelme során tizenhatszor érte támadás, de ezeken belül is a II. világháborús volt a legvéresebb.

Ellentétben a korábbi ostromokkal, melyek során döntően a Várhegy birtoklásáért folytak a harcok, a II. világháborúban az egész város csatatérré vált.

CÍMLAP

Getty Images: (nagy fotó); Getty Images: j. f.

ÍRTA: UNGVÁRY KRISZTIÁN

19/02 g 23

BUDAPEST OSTROMA – 2019. februári szám címlaptörténete

Korábban említettem, hogy régóta előfizető vagyok, így lehetőségem van arra, hogy szélesebb skálán szemléljem a már megjelent lapszámok témáit. Ennek köszönhetően rendelkezésemre áll a 2016-os szám, amelynek vezető anyaga Budapest gyógyfürdőivel foglalkozik, vagy a legaktuálisabb példát említve, Budapest ostromát is feldolgozták már. Tehát a kifogásomat módosítanám, hogy fővárosunk tekintetében készült már anyag hazánkról különböző témakörökben.

Ugyanakkor én hiányolok egy átfogó beszámolót Magyarországról, példának okáért a ne-

International Brands and Licenses

MAGYAR KIADÁS FŐSZERKESZTŐ: Koszó-Stammberger Kinga KIADJA: Ringier Axel Springer Magyarország Kft. 1122 Budapest, Városmajor utca 11.

International Brands and Licenses TELEFON: (+36-1) 488-5700 E-MAIL: geoszerkesztoseg@ringieraxelspringer.hu Am Baumwall 11, 20459 Hamburg / Germany INTERNET: www.geo-magazin.hu FELELŐS KIADÓ: Dr. Bayer József Phone: +49 40 3703 6331, Fax: +49 40 3703 5867 TERVEZŐSZERKESZTŐ: Képe Judit KÉPSZERKESZTŐ: Schwang László Websites: www.guj.de and www.guj-internationalHIRDETÉSFELVÉTEL: brands.com TELEFON: (+36 1) 488-5700/1281 FAX: (+36 1) 488-5775 E-MAIL: onlinehirdetes@ringieraxelspringer.hu Előfizetéssel, megrendeléssel kapcsolatos információk a +36-80-202-112-es helyi tarifával hívható telefonszámon (munkanapokon). Megrendeléseit leadhatja interneten keresztül a www.lapot.hu, oldalon vagy elküldheti az ugyfelszolgalat@ras.hu e-mail címre is.

Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. This LICENSE PRODUCT is published under license Telefonszám: +36-40-56-56-56 ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 8450 Ft, fél évre 4225 Ft from G+J International Magazines GmbH. The NYOMTATÁS: Ipress Center Central Europe Zrt. TRADEMARKS/URLS are intellectual property of 2600 Vác, Nádas u. 8.

G+J International Magazines GmbH. FELELŐS VEZETŐ: Borbás Gábor MEGRENDELÉS SORSZÁMA: 182382 NYOMTATÁS IDŐPONTJA: 2019/8. hét ÁRUSÍTÁSBAN TERJESZTI: Lapker Zrt. s egyéb terjesztő szervek ISSN: 1787-2723

G+J International Magazines GmbH

Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, játékokon, akciókon, szavazásokon, rejtvénypályázatokon stb. részt vevők által személyesen, írásban, telefonon, SMS-ben, interneten, e-mailben megadott személyes adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatokat megadva hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a Ringier Axel Springer magyarországi érdekeltségébe tartozó cégek, amelyek az adatok feldolgozását is végzik (Ringier Axel Springer Magyarország Kft., Blikk Kft., AS-Nyomda Nyomdaipari Kft.), előfizetéses megrendelését teljesítsük, akcióira, kiadványaira és egyéb szolgáltatásaira felhívjuk a figyelmet.

Az érintettek felvilágosítást kérhetnek az általunk kezelt személyes adataik köréről, felhasználásuk módjáról és céljáról, és bármikor kérhetik azok helyesbítését, felhasználásuk korlátozását, illetve törlését. Az adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket az Előfizetői Üzletszabályzatban találja, www.lapot.hu-ra oldalon.

6 g 19/03

KÉPJEGYZÉK OLDALSZÁM SZERINT Elhelyezkedés a layoutban: b. = balra, j. = jobbra, f. = fent, k. = középen, l. = lent

vezetességeiről, hiszen szemet gyönyörködtető látványban lehet részünk itthon is, nem feltétlenül kell ezért külföldre utazni. Vagy mi a helyzet hazánk történelmével, azokkal az eseményekkel, amelyek megváltoztatták nemzetünk sorsát. Milyen volt a magyarság hitvilága régen, és milyen most, vagy a szokásaink, amelyeket csak mi értünk igazán.

A történetek, legendák, hagyományok és népszokások, amelyek generációkon át öröklődtek és terjednek azóta is szájról szájra a magyar családokban és baráti társaságokban. Miért ne olvashatnánk a magazinban nemzetünk kiválóságairól, hőseiről vagy éppen azokról, akik miatt szégyenkezünk kell, vagy akik az ország haragját vonták magukra.

Biztosan mindannyian átéltük már azt, amikor az utcán egy bizonyos idő elteltével feltekintünk az épületekre és csak abban a pillanatban tudatosul bennünk, hogy séta közben szinte végig a földet bámultuk. Kijelenthetjük, hogy elég kevés figyelmet szentelünk a minket körülvevő épületcsodáknak. Az ország építészeti remekművei is megérnének egy misét! Bizonyos vagyok benne, hogy számosan érdeklődve olvasnának róla.

TÓTH GÁSPÁR, BUDAPEST

Várjuk kedves olvasóink észrevételeit a geoszerkesztoseg@ringieraxelspringer.hu címre!

TARTALOMJEGYZÉK

Getty Images: 4. f.; Shutterstock: 4. l.; Getty Images: 5. f.; Pécsi József/Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeuma jóvoltából: 5. k.; Shutterstock: 5. l.;

GEOSZKÓP

Northfoto: 8/9.; Profimedia: 10/11.; Northfoto: 12/13.; Shutterstock: 14.; Shutterstock: 15. f.; Profimedia: 15. l.; Shutterstock: 18.; Shutterstock: 19. f.; Shutterstock: 19. l.; Getty Images: 20. b. f.; Shutterstock: 20. k. f.; Getty Images: 20. j. f.; Getty Images: 20. k.; Getty Images: 20. b. l.; Shutterstock: 20. k. l.; Shutterstock: 20. j. l.; CAMPUS

Istock/Getty Images: 22.;

A JÁTÉK

Getty Images: 25.; Getty Images: 26.; Shutterstock: 27.; Getty Images: 28/29.; Getty Images: 30. f.; Shutterstock: 30. l.; Getty Images: 32/33.; Shutterstock: 34.; Shutterstock: 35.; Shutterstock: 36. f.; Getty Images: 36. l.; Shutterstock: 37.; Getty Images: 38.; Shutterstock: 39.; Shutterstock: 40.; Getty Images: 41.; VELENCEI KARNEVÁL

Getty Images:42/43.; Getty Images:44/45.; Shutterstock: 46.; iStock: 47.; Getty Images: 48.; Getty Images: 50/51.; Getty Images: 52.; Profimedia: 53.; iStock: 55.; KASSÁK LAJOS

Rónai Dénes/ Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeuma engedélyével: 56.; Kassák Lajos: 57.; Wikimedia Commons: 58.; Pécsi József/Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeuma jóvoltából: 59.; MA versek/Dékei Kriszta jóvoltából: 60.; Kassák Lajos és Moholy-Nagy László/Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeuma jóvoltából: 63.; Fortepan/Hunyady József: 64.; Fortepan/Hunyady József: 64.; BEPORZÓK

Shutterstock: 66/67.; Getty Images: 68/69.; Shutterstock: 70/71.; Getty Images: 72.; Shutterstock: 73.; Shutterstock: 74.; Kovács-Hostyánszki Anikó: 75. b. l.; Shutterstock: 75. j. f.; Shutterstock: 76.; Shutterstock: 77.; VILÁGESEMÉNY Infografika: Hugues Piolet 78/79 VILÁGPOLGÁR Schneider Kinga szíves jóvoltából: 80.; 82. OLDAL

Wikimedia commons: b. f.; Shutterstock: j. f.; Shutterstock: b. l.; Shutterstock: j. l.;

KAPCSOLJ ÁT, BABY! A SLÁGERRŐL A SLÁGERRE!

A NYERŐ HULLÁMHOSSZ

A TU DÁS LENYŰGÖZŐ VILÁGA

GEOszkóp

JUHOK A HÓBAN A pásztorok juhok tucatjait terelik szép, rendezett sorban a ropogós fehér hómezőn. Öltözékük több rétegben védi őket a mardosó hidegtől. A fáradságos túrára a törökországi Van régióban kerül sor, a pásztorok a hegyekből vezetik le állataikat Catak nevű falujukba

8 g 19/03

19/03 g 9

GEOszkรณp

10 g 18/03

AGANCSSZEGETTEN

Ezen a bámulatos felvételen két szarvasbika szépsége bontakozik ki tökéletes szimmetriában. A felvételt Jean Rofle fotográfus készítette, amint az agancsukat részlegesen elvesztett szarvasok nyíltan a kamerába tekintenek. A képek egy fagyos februári reggelen a West Sussexben található Knepp birtokon készültek. A bikák szarvasbőgés idején néha elveszítik agancsukat, az azonban rendkívül ritka, hogy két példány együtt tűnjön fel, ráadásul éppen ellentétes oldalon hiányozzon a pompás „fejdísz”

18/03 g 11

GEOszkóp

A NAP FOTÓJA A Kína középső vidékén elterülő Hubej tartományban turisták gyakorolják a hegymászást Huaping közelében. A biztosított mászóút ellenére semmiképp nem szabad könnyen venni a kihívást, még azoknak sem, akik igazán jó formában vannak, hiszen ez egy igazán kemény testedzésnek számít, ami megviselheti a térdeket. A sportközpontban szállással is várják a hegymászókat, így nincs szükség sátorra

12 g 19/03

19/03 g 13

A TERMÉSZET ÉRTÉK Fedezd fel és óvd meg velünk

Csatornánk feltárja előtted hazánk és földünk kincseit, lenyűgöző tájait és kulturális értékeit. Segítünk megérteni a természet működését, problémáit valamint feltárni a megoldási lehetőségeket, mert Te is tehetsz környezeted megóvásáért és jobbá tételéért!

Az OzoneTV kiadója a New Wave Media Group Kft. © Minden jog fenntartva.

ÖKO MAGAZIN

NYUL ZSUZSIVAL A ZÖLD MINDENNAPOKRA ÁPRILIS 24-TŐL VASÁRNAPONKÉNT AZ OZONE TV MŰSORÁN

Az OzoneTV kiadója a New Wave Media Group Kft. © Minden jog fenntartva.

GEOszkóp

Vajon optimalizálnunk kellene az alvásunkat?

INKÁBB NEM. Mert az alvás esetében zavaró minden teljesítménykényszer. Két éve hordok egy aktivitásmérő okosórát a csuklómon. A készülék számolja a lépéseimet, meg tudja különböztetni az olyan sportágakat, mint a futás vagy a kerékpározás, méri a pulzusomat, adatokat szállít a kalóriafelhasználásról. Egy okostelefonos applikáció szép grafikát alkot ezekből az információkból. Szívesen állapítom meg a józan számok alapján, hogy a teljesítménygörbém felfelé mutat – az okosóra segít abban, hogy összeszedjem magam. Ha túlteljesítem a napi célomat a lépésszámok tekintetében, esténként a telefonom gratulál és a képernyőn digitális konfetti szóródik szét. A kijózanodás azonban már másnap reggel bekövetkezik: az óra szerint állandóan túl keveset alszom. A készülék méri az alvás időtartamát, és a mozgás és a szívverés frekvenciája alapján egyes alvási fázisokat is megkülönböztet. A sajátomat összehasonlíthatom az átlagos alvási teljesítménnyel – és látom, hogy rosszul szerepelek. Ennek folyományaként, ahogy javallott, alvási tervet készítek, és pontban 23 órakor emlékeztet a kütyü, hogy ideje aludni térni. Ugyan régebben szinte státuszszimbólumnak számított, ha valaki túl keveset aludt, ma az alváshiányt éppúgy elítélik, mint a gyorskaját. Hiszen az egészséges

Ha megszólal az ébresztőóra és a nyomkövető „túl kevés alvást” jelez, teljes a „készülékstressz”

C

M

életmódot propagáló társadalmunkban mindenki ismeri a kevés alvás kockázatait: túlsúly, rossz minőségű bőr, cukorbetegség, magas vérnyomás, csökkenő mentális teljesítmény.

Kézenfekvőnek tűnik tehát az éjszakák optimalizálása – például az okosóra alvásfigyelő funkciója segítségével.

Alvási szokásaim azonban nem javulnak, éppen ellenkezőleg: a megfigyelés idegesít. Úgy érzem, a készülék terhet ró rám, rosszabbul alszom, ha viselem az órát. Bernd Feige, a freiburgi egyetemi klinika alváskutatója egyértelmű összefüggést lát: „Az alvás valóban ösz-

szeegyeztethetetlen a tudatos ellenőrzéssel. A teljesítménykényszer akadályozza az alvást.” A mindenhol jelen lévő optimalizálási kényszer tehát az alvásban lelte meg korlátait. Miután ezen szöveg megírásához informálódtam, okosórámat egyszerűen leveszem estére. És  nem gyötör a lelkiismeret.

A GEO-szerkesztő KATHARINA SCHMITZ akkor alszik el a leggyorsabban, ha a kanapén fekszik a tévé előtt – és éppen a német nemzeti labdarúgó-válogatott játszik.

Könnyen elcsábíthatók a tűhalfélék?

Tűhalfélék: a költés náluk „férfidolog”

16 g 19/03

IGEN, ami fatális következményekkel jár az embriókra. A fekete-tengeri tűhalaknál (Syngnathus abaster) – a csikóhalhoz hasonlóan – a hímek költik ki az ikrákat. Átlagban három nősténnyel párosodnak: minél nagyobbakkal, ha lehet. A halfaj nőstényei a 23 centiméteres testhosszt is elérik, a hím költőtáskájába akár 60 ikrát is leraknak. Ha azonban egy még termetesebb nőstény udvarolja körül a hímet, az elgyengül – és már nem gondozza rendesen a költőtáskában lévő ikrákat, hogy a következő költésre „spóroljon” a forrásaival. Akár hagyja elhalni is azokat.  Így készül fel egy még fittebb partnerre.

Y

CM

MY

CY

CMY

K

REJTÉLYES TÖRTÉNELEM Művelődéstörténeti sorozat a Várkert Bazárban Az esteken a magyar és a világtörténelem rejtélyeiről CSORBA LÁSZLÓ történész beszélget a témák szakértőivel.

03 | 28 A BÁTHORYAK CSALÁDI ÉS HATALMI REJTÉLYEI

Vendég: VÁRKONYI GÁBOR 04 | 25 AZ ORSOVAI FÜZES TITKA – A SZENT KORONA MEGTALÁLÁSÁNAK REJTÉLYEI

05 | 30 IV. KÁROLY KIRÁLY VISSZATÉRÉSI KÍSÉRLETEINEK REJTÉLYEI

Vendég: ZEIDLER MIKLÓS 06 | 27 SZARAJEVÓ ÉS KÖVETKEZMÉNYEINEK REJTÉLYEI

Vendég: IFJ. BERTÉNYI IVÁN

Vendég: DEÁK ÁGNES Testőrpalota, Vetítőterem 1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2.

19.00 óra varkertbazar.hu

A helyszín- és programváltozás jogát fenntartjuk.

GEOszkóp Egy lakóházról készült infravörös felvétel: a kémény mellett az ablakoknál is jelentős mennyiségű hő vész el. Digitális vezérléssel sok energiát spórolhatnánk. Az alkalmazásnak azonban buktatói vannak

Mikor honosodnak meg az új technológiák?

HA NEM TÚL BONYOLULTAK. A jól megtervezett digitális alkalmazások megkönnyíthetik az életet: telefonos applikációval gyorsan hívhatjuk a közelben lévő taxit. Nincs szükség telefonálásra, a központ feleslegessé válik, aminek következtében a fejlesztők teljesen megváltoztatták a taxispiacot egész Európában.

A Kölni Műszaki Egyetem megújuló energiaforrásokkal foglalkozó intézetének egyik

18 g 19/03

kutatása szerint azonban a pontatlanul megtervezett technológiák az ellenkező hatást is kiválthatják: egy háztartás energiafelhasználásának csökkentése helyett a tanulmány keretében vizsgált intelligens fűtési rendszer 27 százalékos fogyasztásnövekedést okozott.

Az ott élők abból indultak ki, hogy a rendszer ezután önmagától gondoskodik a takarékosságról – és annál többet fűtöttek. A szakértők

ezt „rebound hatásnak” (bumerángeffektus) nevezik, és más technológiák esetében is ismerik: aki például energiatakarékos izzókat szerel fel, az gyakran hajlamos többet égetni a lámpákat, ami végül leronthatja a hatékonyságból fakadó nyereséget.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az intelligens megoldások nem működnek. Épp ellenkezőleg: a tanulmány más résztvevői esetében a rendszer akár 33 százaléknyi energiát is megspórolt. Thorsten Schneiders és csapata több mint két éven át vizsgálta, hogy az intelligens fűtési rendszerek, az úgynevezett smart home rendszerek, képesek-e az energiaköltségeket és a szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni.

Ehhez a Köln melletti Rösrathban több mint 120 háztartást szereltek fel ilyen rendszerekkel.

Az intelligens termosztátok automatikusan csökkentették a hőmérsékletet, ha az ablaknál elhelyezett érzékelők jelezték, hogy szellőztetnek. Minden helyiségre meg lehet határozni a kívánt hőmérsékletet; aki szeretné, bizonyos rendszereknél még a redőnyvezérlés és az időjárás-jelentés is bekerülhet a fűtési tervbe.

Nagy az ilyen megoldások iránti igény: Németországban a teljes energiafelhasználás 35 százalékát teszik ki az épületek – a lakóházak mintegy 65 százaléka elavult. A szövetségi kormányzat 2050-ig szeretné az épületállományt „szinte klímasemleges állapotba” hozni.

A vizsgálatban részt vevő háztartások átlagosan több mint négyszázalékos megtakarítást értek el. Schneidersék csapata számára fontos felismerés volt, hogy „nem az épület és a fűtőrendszer kora, hanem a rendszer használhatósága volt a döntő elem”. Akit túlzott kihívások elé állít az alkalmazás kezelése, az a hálózatba kapcsolt fűtőrendszerrel sem képes takarékoskodni. Minél egyszerűbb egy ilyen technológia kezelése, annál hatékonyabban működik. „Az alapvető funkciók a legfontosabbak: ne legyen fűtés, ha nem vagyok otthon, vagy nyitva van az ablak – és mindezt képes legyek viszonylag egyszerűen beállítani egy okostelefonon vagy egy táblagépen” – mond ja Schneiders.

Makkegészséges: az elefántokban hatékony korai felismerő rendszer „dolgozik”, ha fejlődni kezd egy daganat

Miért betegednek meg olyan ritkán rákban az elefántok?

KIVÁLOGATJÁK A SÉRÜLT DNS-Ű SEJTEKET. Méghozzá hatékonyabban, mint a többi élőlény. Rosszindulatú daganatok akkor képesek kifejlődni, ha a sejtosztódás során génmutációk lépnek fel. Ezért feltételezhetnénk, hogy minél több sejtje van egy élőlénynek – azaz minél termetesebb –, annál nagyobb nála az ilyen halálos elváltozások kockázata.

Azt azonban már régebb óta tudjuk, hogy a testtömeg és a rákkockázat nincs összefüggésben: bár az elefántok jóval nagyobbak az embernél és hozzá hasonlatosan magas kort érnek meg, ritkán betegednek meg halálos

rákbetegségben. Míg az ember esetében minden 4–10. haláleset daganatra vezethető vissza, addig ez csak minden 20. esetben igaz az elefántokra. A kutatók ezt a számot többek között azzal magyarázzák, hogy a vastagbőrűekben különösen sok másolata található meg a p53-as fehérje tervrajzát magában hordozó génnek, nevezetesen legalább negyven. Az emberben ezzel szemben általában csak kettő. A fehérje megakadályozza a rák kialakulását, mert felismeri a sérült örökítőanyagot tartalmazó sejteket.

Amerikai kutatók felfedeztek egy gént, amely az elefántoknál – az embernél nem – be van kapcsolva: ez a LIF6. A laboratóriumi vizsgálatok szerint ezt a p53 képes aktiválni, és elpusztítja a sérült DNS-ű sejteket. Ez a felismerés értékes  lehet a humángyógyászatban is.

A túl sok gyógyszer depresszívvé tesz?

NAGYON IS LEHETSÉGES. Erre utal egy Amerikában elvégzett kutatás. A kutatók mintegy 26 ezer felnőtt esetében vizsgálták azt, hogy milyen gyógyszereket szedtek tíz év alatt. A dobozban lévő leíráson több mint 200 gyógyszernél szerepelt lehetséges mellékhatásként a depresszió. Köztük olyan népszerű készítményeknél, mint a fogamzásgátló tabletta vagy a vérnyomáscsökkentők, a fájdalomcsillapítók és a gyomorpanaszok elleni szerek. A három vagy több gyógyszert egyidejűleg szedő kísérleti alanyok 15 százaléka ezalatt már depresszióban is szenvedett. Az ezeket a készítményeket nem szedők közül csupán 5 százalék volt depressziós. A lelki betegség kialakulásának valószínűségét tehát megnövelte a „polifarmácia”. A vizsgálat ugyanakkor nem bizonyíték arra, hogy pszichésen egészséges emberek a gyógyszerek hatására váltak depresszívvé, mondja a tanulmány vezetője, Dima Qato.

Ennek megállapítására további kutatásokra van szükség. Ám mind a betegeknek, mind pedig az egészségügyben dolgozóknak figyelniük kellene a lehetséges depressziós kockázatra, ha egyidejűleg  több, ilyen mellékhatást prognosztizáló gyógyszert szednek.

Itt a tavasz és újra van GEO-fotópályázat!

Szeretettel várjuk régi és új pályázóink felvételeit 2019. április 15-én éjfélig a www.geopalyazat.hu internetes oldalon

Témánk: a víz, az élet ereje. A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb vegyület. De a statisztikai ténynél sokkal fontosabb, hogy ez a színtelen, szagtalan, folyékony kémiai anyag a földi élet alapja, nélküle nem létezhetünk. Biológiai jelentősége óriási, ajánlott a napi 1,5-2 liter elfogyasztása.

Izgatottan várjuk a feltöltéseket, szeretnénk látni, hogy mit is jelent pályázóink számára a víz, az éltető erő. Nyerteseink nevét és képeit a GEO magazin májusi számában tesszük közzé. Kellemes kikapcsolódást és jó pályázást kívánunk!

20 g 19/03

GEO-pályázat A világot felfedezni és megérteni

Keressük a legjobb fotót!

A pályázat témája:

A fotópályázat támogatója:

Víz, az élet ereje Szeret ön fotózni? Profi? Vagy lelkes amatőr, aki csak utazáskor akasztja nyakába a fényképezőgépet?

Pályázzon a „víz” témában elkészített fotóival és mutassa be, Önnek mit jelent a víz, mint éltető erő!

Nyeremények: I. helyezett:

GEOszkóp duplaoldalas megjelenés a májusi lapszámban a fotó megjelenik a GEO májusi lapszámában

A pályázat részvételi feltételeit és a hivatalos játékszabályt keresse a www.geopalyazat.hu oldalon!

III. helyezett:

beküldési határidő:

+ +

media markt

II. helyezett:

A nyertes fotók szakértők bevonásával kerülnek kiválasztásra.

a fotó megjelenik a GEO májusi lapszámában

1 db

media markt

+

ut lV utA lVány Vány

30 000 forint értéKbEn

1 db

ut lV utA lVány Vány

10 000 forint értéKbEn

1 éves geo mAGAzinElőfizEtés

A képek illusztrációk!

Legyen a GEO fotósa!

2019. április 15.*

*Képfeltöltés: március 1-től!

Az ismeretterjesztő magazin

Az erdők a Föld talán legkomplexebb életközösségei, amelyben egyaránt megtaláljuk a talajban élő mikroorganizmusokat, a földfelszínen élő mohákat, gombákat, lágy- és fás szárú növényeketnövényeket

TESZTELJE TUDÁSÁT …

AZ ERDŐRŐL

Üdvözöljük A GEO-CAMPUSON: ezen rejtvényrovat számára a szakértőkkel a legkülönbözőbb tudományterületekről válogattunk érdekes kérdéseket. Jó szórakozást!

1 A| B| C|

Ha Németország erdeivel nem gazdálkodnának, akkor mely fafajták nőnének a leggyakrabban?

Tölgy Fenyő Bükk

22 g 19/03

2 A| B| C|

Hány hektárnyi őserdő található hazánkban?

Egyetlenegy sem Összesen talán annyi, mint a Városliget területe Egy kisvárosnyi terület

19/03 g 23 A kérdések megfejtéséhez, kérjük, fordítsa meg a magazint!

CAMPUSMEGFEJTÉSEK 1 C Becslések szerint Németországnak közel kétharmadát bükkösök borítanák, ha az ember nem folytatna erdőgazdálkodást. A négy leggyakoribb fafajta Németország mai erdeiben: lucfenyő (26 százalék), erdeifenyő (23 százalék), bükk (16 százalék), tölgy (10 százalék).

2 A Szigorúan véve Magyarországon nincs érintetlen őserdő a Kékes Észak őserdőmaradvány (54,8 hektár), és néhány a Duna egyes zátonyszigetein természetesen felverődött szukcessziós puhafaliget kivételével. Viszont vannak fokozottan védett erdők és erdőrezervátumok, ahová lassan visszatér a vadon. Egy tanulmány szerint Észak-Európában közel 1,4 millió hektárnyi tajgaerdő számít szinte érintetlennek, míg Közép- és Dél-Európában a területek gyakran csupán néhány tucat hektárosak. A tanulmány első szerzője, Francesco Maria Sabatini szerint azonban „Európában aligha képzelhető el, hogy ezekbe az erdőkbe ember még nem tette be a lábát”.

3 B A kutatók abból indulnak ki, hogy közel 390–360 millió évvel ezelőtt a növények a stabil szállítószövet sűrű hálózatát fejlesztették ki, amely a mai fák anyagára emlékeztet. A kutatók méteres átmérőjű szárú (Cladoxylopsidák), páfrányszerű növényeket elemeztek, amelyek mintegy 374 millió évvel ezelőtt éltek és erdőszerűen nőttek. Ezzel közel egyidejűleg keletkezett az Archaeopteris nevű korai fa, amelynek anyaga leginkább a mai tűlevelűekéhez hasonlít.

4 A, B, C A klímaváltozás szempontjából releváns szén-dioxid mellett, amely a levelekben oxigénné alakul, a fák egészséget károsító gázokat is felvesznek. Ezek közé tartozik az ózon, a kén-dioxid és a nitrogén-oxid. A leginkább ipari kibocsátásból ismert kén-dioxid számít a „savas eső” legfőbb okozójának. Az erdők elhalása kapcsán folytatott vita komolyan meghatározta az 1980-as évek politikáját. A gázok kibocsátását jelentősen csökkentették, az erdők helyzete javult. Egy kifejlett fa naponta több tízezer köbméter levegő „megtisztítására” képes.

5 A, C Az úgynevezett csúcsragadozók a tápláléklánc legtetején állnak, és a környezetükben általában nincs természetes ellenségük. Ez igaz például a farkasra, a hiúzra vagy a medvére, a rókára azonban nem – mert ők nagyon is bekerülhetnek táplálékként a hiúzok vagy a farkasok látóterébe.

6 A A kambium nevű réteg – leegyszerűsítve – a fa kérge alatt helyezkedik el, másodlagos osztódó szövetréteg, amely felelős a fa vastagságáért. Kérjük, ne tévessze össze a kambriummal, amely a földtörténet egyik korszaka (lásd 3. kérdés).

7 B „Hallgatag erdő, titkot rejtő, mondd el, a mélyed mit rejt néked? – Rejtem a tölgyet, rejtem a gombát, rejtem az őzet, rejtem a rókát, rejtem a fészket, benne a pintyet, patakot, kérget, kavicsot, kincset.” A gyermekdal szövegét és zenéjét Gryllus Vilmos Kossuth-díjas zenész, előadóművész, zeneszerző írta. 1969-ben alapította meg a Kaláka együttest. 1980-ban Levente Péterrel és Döbrentey Ildikóval a Ki kopog? című rádióműsorban lépett fel. 1991-től Levente Péterrel közösen készítették a Magyar Televízióban bemutatott Égből pottyant mesék sorozatot. 1996-tól ismét a Kalákával lép fel megzenésített versekkel.

Mi a tapló?

Faanyag Egy gomba Fakéreg Ki írta a „Hallgatag erdő” című dalt?

Joseph von Eichendorff Gryllus Vilmos Robert Schumann Mi a kambium?

A fák egyik növekedési rétege Földtörténeti korszak A gyökérzet Az alábbi állatok közül melyik tartozik a csúcsragadozók közé?

A farkas A róka A hiúz Mit vesz fel egy fa a levegőből?

Szén-dioxidot Ózont Kén-dioxidot Mikor jöttek létre az első erdők a Földön?

Mintegy 40–20 millió évvel ezelőtt Mintegy 390–360 millió évvel ezelőtt Mintegy 600 millió évvel ezelőtt

8 B A kiszárított bükkfataplót (Fomes fomentarius) – a likacsosgombafélék családjába tartozó taplógombafaj – régen tűzgyújtáshoz használták, a szálas rész könnyen lángra kap, míg a keményebb részek órákig parázslanak. Megtalálták az 5000 évvel ezelőtt meghalt, jégbe fagyott ember, Ötzi holmijai között is. A gyógyászatban évezredek, már az ókori görögök óta ismert. Vérzés-, gyulladás- és fájdalomcsillapító, fertőzésterjedést gátló, vércukor- és koleszterinszint-csökkentő hatásokat tulajdonítanak neki. A magyar népi gyógyászatban főként vérzéscsillapításra használták sebtapasz helyett, főleg a Székelyföldön.

A| B| C|

8 A| B| C|

7 A| B| C|

6 A| B| C|

5 A| B| C|

4 A| B| C|

3

TÁ R S A DA LO M

JÁTSSZUNK TÖBBET!

Digitális korunkban éppen a táblajátékok olyan népszerűek, mint soha korábban. És jó okkal: okosabbak, érzékenyebbek leszünk általuk, és megtanítanak arra, hogy kezelni tudjuk a világ kiszámíthatatlanságát.

Mindezt egészen játékosan.

K

EZDŐDIK A JÁTÉK. Egy izzadság- és porszagú teremben. A londoni British Museum gyűjteményeinek mélyén a sarkokban 130 000 vésett ékírásos agyagtábla lapul, több ezer éves, a legtöbbjük tenyér nagyságú. Az asztalokat és székeket borító zöld bőrhuzat megkopott és szakadozott. Diákok és tudósok generációi görnyedtek itt az agyagtáblák fölé. Irving Finkel állítja, hogy minden egyes darabot megvizsgált, közülük sokat meg is fejtett. A 67 éves kurátor – maga is

24 g 19/03

leginkább egy múzeumi tárgyra hasonlít – Dumbledore-ra, a Roxfort varázslóiskola Harry Potter-regényekből ismert igazgatójára emlékeztet. Hullámos, fehér szakáll, gyors, okos szemek. Finkel előtt az asztalon Ur királyi játékának egy utánzata, amelynek eredetijét az 1920-as években találták meg régészek Ur sumér város királyi temetőjében. A fából és lapis lazuliból készült műtárgyat az első emeleten állították ki egy üvegtárlóban.

Lent a katakombákban Irving Finkel játszik. A játékszabályok egyszerűek. A tábla formája homokórához hasonlít, rajta húsz mező. Két játékos játszik egymás ellen, hét követ kell elhelyezniük egy dobókocka segítségével, először a táblán, aztán ezeket bevinni a házba. A játékelmélet szakértői ezt versenyjátéknak hívják. A játék régi, nagyon régi. Az ilyenfajta húszmezős játékokat azonban kb.

4500 évvel ezelőtt egész Elő-Ázsiában, a mai Egyiptom, Szaúd-Arábia és Irak területén játszották. A dobókockákat akkoriban gyakran juhok vagy kecskék csontjaiból készítették.

Az emberek játékosak, amióta ember az ember. Már a történelem hajnalán kockáztak fogadásból, játszottak metszett fatáblákon babszemekkel, eljátszot-

Í R TA: D I A N A L A A R Z

tak házat és földet. De tulajdonképpen miért? Mi rejlik az emberi játékkedv mögött? Az ezekre a kérdésekre adott válasz meglepően sokrétű, egy jó játékhoz hasonlóan váratlan kitérőkhöz vezet: patkányokhoz Utrechtben és két videosztárhoz Berlinben, agykutatókhoz és messzire, egy amerikai tömeggyilkos baljós történetéhez.

Már a kirakós első darabjai azt mutatják, hogy bár a játék céltalannak tűnik, távolról sem az. Épp ellenkezőleg. Vélhetőleg még sosem volt olyan fontos a játszás, mint ma, a 21. században. Még akkor is, ha egy olyan játékról van szó, amely a civilizáció korai időszakából származik.

MIT ÁRUL EL EGY RÉGI JÁTÉK A MÚLTRÓL

I

RVING FINKELNEK egyest kellene most dobni – mégis kettest dob. Bár már csak néhány lépés van hátra, de Finkel el fogja veszíteni a játékot. Megvetően rázza a fejét. „Ezt a játékot totálisan túlértékelik.” Csak blöfföl: a valóságban senki sem becsüli ezt a játékot annyira, mint Irving Finkel. Tizenegy éves volt, amikor egy könyvben meglátta Ur ki-

rályi játékának rajzát. Akkoriban még szinte semmit nem tudtak róla. Az ifjú Irving saját példányt készített, szabályokat talált ki hozzá, legidősebb nővérének kellett vele játszania. Felnőttként és tanult történészként Finkel végül ősrégi szabályokat fedezett fel a húszmezős, agyagtáblás játékhoz. Azóta nem tud szabadulni. Irving Finkel több szabályverziót fejtett meg Ur játékára. Az egyik variációban a dobókockáknak különböző sajátosságai vannak, egy másikban a játék a jövő jóslására szolgál. Finkel szerint a régi játékok ablakot nyitnak a múltra. Ha Ur játékát tanulmányozza, lelki szemei előtt megjelennek az akkori játékosok, elképzeléseik a véletlenről és a predesztinációról, a létről és a halál utáni létezésről. A játék mindig mond valamit a társadalomról, amelyben kitalálták és játszották. Részben ez adja mai naig tartó bájukat. A sakk egy olyan királyról szól, amelyik szinte mozgásképtelen volt. Ha azonban ő elesik, vele bukik az egész királyság. A Ki nevet a végén? egy régi indiai játék leszármazottja, életről és halálról, végül a nirvánába – a megmentő ház, ahol a végén állnak a bábuk – való belépésről szól. A legfontosabb dolog azonban – mondja Finkel –, hogy a játék összeköti egymással az embereket. Még az időt is átívelve. „Az emberek évezredekkel ezelőtt másképp néztek ki, másként is beszéltek, alapjában véve azonban nagyon hasonlítottak ránk. Örömmel játszottak.” Finkel szívesen képzeli el, amint két sumér őr egy kapualjban Ur játékát játssza. „Egy kicsit talán becsíptek, kuncogtak, jól szórakoztak.” Finkel előtt az asztalon fekszik a gyermekkori, még maga készítette játék is. Soha nem dobta ki. Átnyújtja az asztal fölött a kezét, hogy gratuláljon. A játéknak vége. „Megérdemeltem, hogy veszítsek.” Játékosként túl defenzív, mondja.

A húszmezős táblajátékot gyakran nyeri

a támadó kedvű. „A kutatásra és nem a játékra kellene koncentrálnom.”

A társasjátékok létezésének legrégibb bizonyítékai az ősi Egyiptomból származnak. Egyes kutatók szerint az első változatok 9000 évvel ezelőtt, a vadászok és gyűjtögetők letelepülése idején születtek. Az ember már ilyen régóta játszik. Minden magasabban fejlett állat játszik, a kutyák és a jegesmedvék vagy a polipok. Az állatok bolondoznak, incselkednek egymással. Megfigyeltek már varjút, aki egy hóval borított tetőről gurított le egy darab műanyagot. Újra és újra. Az ember és az állat belső késztetésből fakadóan eszik és szaporodik. És játszik. A 2017-ben elhunyt észt-amerikai idegkutató, Jaak Panksepp eme játékösztön központjául az ember agytörzsét határozta meg, mely az agy legrégibb részében található, s amely fontos szerepet játszik a légzés, a tudat és az alvás folyamatában. Ez a játékkedv akár életveszélyes is lehet. Egy vizsgálat során az ausztrál biológus, Robert Harcourt egy fókakolónia fiatal egyedeit figyelte. A 26 kölyökből huszonkettő esett ragadozók zsákmányául, miközben távol a szülői védelemtől játszottak. Játék helyett az állatok vélhetőleg tehetnének valami hasznosabbat is: kereshetnének táplálékot, búvóhelyet. Építhetnének fészket, menekülhetnének, udvarolhatnának, röviden: fenntarthatnák a fajukat. Az embernél a túlélésért folytatott harc nem olyan kemény. Mégis egyesek fél napot is eltöltenek az Eclipse elnevezésű játékkal, és azt képzelik, hogy meghódították a világűrt. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy játékkal pocsékolták el az idejüket, a cselekvő és szellemi erejüket. Éppen ezen ellentmondás miatt jöttek zavarba a neurológusok, pszichológusok és szociológusok. Az állatok az életüket kockáztatják, az emberek elpazarolják értékes erőforrásaikat, csak hogy egy látszólag céltalan tevékenységet folytassanak. Ha azonban a játék valóban fölösleges lenne, az evolúció már régen kiirtotta volna a játékösztönt. Ez ahhoz a feltételezéshez vezeti a kutatókat, hogy a játéknak van

Uri dobókocka

A legrégebbi hatoldalú dobókockák a mai Észak-Irak területéről származnak és a Kr. e. 3. évezredre keltezhetők

rendeltetése. További kérdés azonban, hogy mi lehet az?

A játékkutatás hajnalán gyerekek vizsgálatára koncentráltak. Ez kézenfekvő. A gyerekek a legbuzgóbb játékosok. A csecsemő a szájába veszi a távirányítót, a kisgyerek építőkockákból tornyot épít, aztán ismét lerombolja. A gyerekek teadélutánt szerveznek a plüssállatoknak, és hajba kapnak egymással a homokozóban a lapátért, a vödörért vagy a formáért. Játékosan ismerik meg a világot és saját magukat. Ezért sokáig azt gondolták, hogy a játék gyakorlás az életre. A gyermek, amikor egy fadarabbal az asztalra csap, gyakorolja a kalapács meglendítését. A kis eladólányból majd valamikor könyvvizsgáló lesz. Ez az elmélet vitatott. A patkányok miatt.

19/03 g 27

28 g 19/03

Élő bábuk

A 16. században az indiai uralkodó, Akbar pachisit játszott a palota udvarán. Bábuk gyanánt színesen öltözött hölgyek szolgáltak.

A 19. század közepén a pachisi eljutott Európába is. Magyarországon a Ki nevet a végén? nevet kapta

HOGYAN LETT A DIÁKBÓL TÖMEGGYILKOS

E

GY üvegből és betonból épült kocka a hollandiai Utrecht Egyetem kampuszán. Az állatorvos-tudományi kar egyik rosszul megvilágított szűk kis helyiségében Marijke Achterberg posztdoktori ösztöndíjas kuporog a sarokban. Nem akarja a patkányokat megzavarni játék közben. A patkányok különösen szívesen játszanak fiatalkorukban.

A kutatók ezt „szociális játéknak” nevezik. Az állatok rajcsúroznak, mint a gyerekek, egymás hátára ugrálnak, visszahúzódnak, majd újra egymásra rontanak.

A Marijke Achterberg által vizsgált példányok az „1–3” és a „4–2” jelzést viselik.

Az állatok türelmetlenül toporognak az 30 g 19/03

átlátszó műanyagból készült dobozban, köztük csapóajtóval ellátott fal. Ha egy patkány a mancsával megnyom egy kapcsolót, felnyílik a csapóajtó: kezdődik a játék. Marijke Achterberg azt szeretné kideríteni, hogy laborjában melyik patkány bizonyul különösen játékosnak. Az állatok között is vannak született játékosak éppúgy, mint komoly példányok. Utrechtben azt vizsgálják, hogy ez hogyan hat a későbbi életre.

A régi feltételezés szerint a tomboló fiatalok a vadászatot és a harcot gyakorolják. Ez azonban nem igaz. Azok a patkányok, amelyek a szoptatás után nem játszhatnak, mert elkülönítik őket, nagyon is képesek vadászni és más patkányokkal szemben megvédeni magukat.

Nekik más problémáik vannak: nehezen tudják eldönteni, hogy mikor kellene menekülőre fogni. Vagy, hogy mikor és milyen erőbedobással kellene harcolni.

Például a nagyobb fajtársaik területén kószálnak, ahelyett, hogy elbújnának.

Ha támadnak, gyakran nem tudják, milyen fokú vehemencia az odaillő: hogy csak barátságos birkózásról, vagy pedig komoly harcról van szó. Azt is tudják, hogyan kell szaporodni. Azaz magát a fizikai aktust ismerik – viszont az azt megelőző játszadozásról, az udvarlásról és csábításról fogalmuk sincs. Röviden szólva: azok a patkányok, amelyek nem játszhatnak, aszociálisak lesznek.

Mit jelent ez az ember szempontjából? Az amerikai pszichiáter, Stuart Brown 1966-ban azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja meg a gyilkos Charles Whitman személyes hátterét. Az éltanuló Whitman megölte az anyját, a feleségét és 14 további embert. Ez volt az USA történetének addigi legtöbb áldozatot követelő ámokfutása. Stuart Brown és csapata átfésülte a tettes életrajzát, és a végén különösen egy részletet tartottak figyelemre méltónak: Whitman alig játszott gyerekkorában. Az apja megtiltotta. A korábbi szomszédok és tanárok arról számoltak be, hogy Whitmant a mindennapokban teljesen túlterhelték a szociális interakciók. Stuart Brown ezzel

megtalálta tudományos életének fő témáját. Elindított egy 26 elítélt gyilkosra kiterjedő vizsgálatot texasi börtönökben. Kiderült, hogy közülük mindnél hiányoztak gyerekkorukban a tipikus játékélmények. A pszichiáter ebből azt a következtetést vonta le, hogy ezek elmaradása a férfiak egész további életét befolyásolta. Brown vizsgálatában vannak hézagok. A gyilkosok életéből biztosan sokkal több minden hiányzott, mint a játék, sok esetben általában a gondtalan gyerekkor. Végkövetkeztetését azonban már nem vitatják.

Ez a szociológusok válasza arra a kérdésre, hogy miért játszik az ember: játék közben tanulunk. De nem konkrét cselekvéseket. Sokkal inkább értelmezzük a gesztusokat, az érzelemnyilvánításokat, átveszünk más nézőpontokat, gyakoroljuk az önuralmat. A játék az emberi együttélésre való felkészülés. Az UNESCO németországi szervezeténél éppen fut egy kérelem, hogy a családi és közösségi játékot szövetségi szinten vegyék fel a szellemi kulturális örökség listájára. A Német és Bajor Játékarchívum pályázata szerint a játék a kétszintű kommunikáció eszköze. Egyrészt a valóságban zajlik az asztalnál. Másrészt egy metaszinten „az interperszonális kommunikáció minden árnyalata megjelenik, a flörtöléstől a kárörömig”. Aki ezt a fajta kommunikációt ismeri, az ugyan biztosan nem nyer meg minden játszmát, de az életre tanul. A játék az a médium, amely mindezt lehetővé teszi. És ki talál ki ilyeneket?

HOGYAN HÓDÍTOTTA MEG EGY NÉMET JÁTÉK A VILÁGOT

E

GY TÁBLAJÁTÉK kezdetben csak egy ötlet a kitalálója fejében. Matematikai rejtvény vagy kalózokról és világűrhódítókról szóló fantázia. Egy

32 g 19/03

Propagandajátékok

A II. világháború idején az USA-ban megjelent a tologatós kirakó Put Hitler in the Dog House (Küldd Hitlert a kutyaházba) címmel.

Németországban piacra került az Anglia ellen vonulunk nevű társasjáték

játék fejlesztése olyan, mint a könyvírás.

A játékok kitalálóit ezért is nevezik játékszerzőnek is. Egy regény cselekményének azonban van eleje és vége. A játékszerzők viszont egy világot teremtenek, amelyben a játékosok mindig új kalandokat élnek át. Mint a jó irodalmárok, a játékok szerzői is mélyen beleszimatolnak a társadalom levegőjébe. Amit megfigyelnek, azt a játék nevű médiumba csomagolják. Csak mert a gyerekek szívesen játszanak, a játékoknak nem kell gyerekesnek lenniük. Ezt az elvet sehol sem sajátították el annyira a játékszerzők, mint Németországban. A fogtechnikus Klaus Teuber találta ki 1995-ben a Catan telepesei című játékot. A játékosok benépesítik Catan szigetét, közben ércekkel, agyaggal, fával, gyapjúval és gabonával 34 g 19/03

kereskednek. Induló darabszám Németországban: 3000. A mai napig világszerte eladott mennyiség: több mint 27 millió, 39 nyelven. A Catan telepeseit nevezhetnénk a „nulladik játéknak”. Mert utána sok minden megváltozott. Teuber játékának újdonsága elsősorban a stratégiai mélységében rejlett. A betelepítés mikromenedzsment. A játékos ércet cserél agyagért és fáért, hogy azután abból utakat és településeket építsen, amelyek azután új érclelőhelyeket kapcsolnak be.

A Monopoly esetében műanyag házak és papírpénzek hegyei borítják az asztalt. Vagy az ellenfél megy csődbe, vagy a játékos maga. Ezen már mentek tönkre barátságok is. A Catan esetében semmit sem rombolnak le, hanem építenek. A játék konstruktív, mindenki mindig aktív.

Néhanapján arra jár egy helyes kis rabló, és elcsen néhány kártyát. Máskülönben messzemenőkig béke honol. Klaus Teuber sikere után a német játékkitalálók valósággal megmámorosodtak. Változtattak Teuber ötletén, hozzáfűztek néhány dolgot, de az alapgondolatot megtartották. A stratégia fontosabb, mint a szerencse. A játékosok nem közvetlenül harcolnak egymás ellen, hanem inkább ugyanazért a forrásmennyiségért küzdenek. Állandóan dönteniük kell különböző cselekvési lehetőségek között. Ha a játékokra úgy tekintünk, ahogy a történész Irving Finkel, nevezetesen, hogy tükrözik azt a kort, amelyben keletkeztek, akkor a Monopoly az 1980-as évekbe nyúlóan a szabályozatlan vadkapitalizmus történetét meséli el. A modern játékok jutalmazzák a közösséget. Néhány éve egyre több kooperatív játék jelenik meg.

Minden résztvevő együtt játszik a tábla ellen, együtt nyernek vagy veszítenek. A versenyt felváltja a csapatfeladat és a még több kommunikáció. Németország ezzel új exportslágerre tett szert. Évente több mint 1000 új társasjáték jelenik meg az országban.

A világ minden tájáról összesereglett játékosok találkoznak egy hosszú hétvégére októberben a „Játék” kiállításon Essenben. Aztán mintegy 180 000 látogató birkózik – mint korábban a nyári végkiárusításon – az új megjelenésekért, bevásárlókocsikban tolják át a csarnokon a friss szerzeményeket, vagy sorban állnak autogramért egy Michael Menzel nevű férfiúnál. Menzel találta ki az Andor legendái nevű játékot. A kiállításra néhány játékos Hongkongból repül ide.

German games: világszerte ez számít a kiváló társasjáték minőségi védjegyének.

A nagy rajongók ott ücsörögnek, ahol a legkevésbé várná az ember: az USA digitális központjaiban. A Facebook-főnök Mark Zuckerberg bevallottan Catanrajongó. Az amerikai futballcsapat, a Green Bay Packers Catan-estéken jön össze. Az amerikai akciósorozatban, a Rejtjelekben a szereplők dicsérő szavakkal szólnak az Uwe Rosenberg által jegyzett Agricola játékról. Az Agricolában a játékosok parasztgazdaságot üzemeltetnek. Egy további német játéksiker a tengerentúlon.

Az elemzők előrejelzése szerint az analóg játékok nemzetközi forgalma 2022-ig évente kilenc százalékkal fog emelkedni. Németországban is évente bővül ez a szegmens. Megdöbbentő: a digitális korban a táblajátékok népszerűbbek, mint valaha. Ennek oka egyrészt nyilván az új játékok javuló minősége.

Az új mechanikák és a stratégiai feladatok. Az emberek imádják a kihívásokat.

HOGYAN RENDEZIK A JÁTÉKOK A KAOTIKUS VILÁGOT

E

GY JÓ JÁTÉKBAN a résztvevők tulajdonképpen állandóan a túl alacsony és a túl magas követelmény közötti mezsgyén mozognak.

Ami azután történik, azt már 1975-ben rögzítette a magyar származású pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály. A flow néven leírt jelenség tulajdonképpen

az „én” rendkívül koncentrált elmélye- bábukat vagy megkeverik a kártyát, az szinte olyan, mintha fellobbanna a kandése valamely cselekvésben. Eközben a dallóban a tűz. Egyszerűen kellemes. Jan test egyidejűleg feszült és ellazult. Az idő másképp múlik, némelyek számá- Cronauer azt mondja, olyan, mintha bara különösen gyorsan, mások számá- kelitlemezeket tenne fel. Fiatalként átélte ra lassan. Az emberek ezt az állapotot a számítógépes játékok felemelkedését, és azt ki is élvezte. A lelkesedés azonban például hegymászás vagy muzsikálás közben élik át, vagy éppen játék köz- elmúlt. „A világ éppen a digitális bőség ben. Csíkszentmihályi Mihály a flow-él- korát éli, ám mindannyiunknak szüksége van a haptikus (tapintási) élményre ményt saját magán fedezte fel, amikor a második világháborúban a Budapestet és a szemkontaktusra.” Johannes Jaeger érő légitámadások közepette sakkozott. szerint: „Játék közben az ember tudHa a táblára koncentrált, alig vette észre, ja, hogy mit kell tennie, és azt is, hogy hogy hullottak a bombák. A pszicholó- minden rendben van.” A játék során gusok így magyarázzák a játékot: tökéle- az emberek meghódíthatják a Marsot, tes feloldódás a pillanatban, villámsza- megküzdhetnek veszélyes járványokkal, vagy elkaphatnak egy gyilkost. Mi sem badság a bestresszelt „én” elől. egyszerűbb. A társasjátékok lenyűgözők, Szűk dolgozószoba egy régi berlini mert kimentenek egy áttekinthetetlen házban. A polcok faltól falig, padlótól mennyezetig érnek, teletömködve tár- világból, és egy ideális helyzetbe külsasjátékok dobozaival. Johannes Jaeger denek. A játékosnak semmit nem kell egy kamerát fordít az előtte lévő asz- kétségbe vonnia. Csak a játékszabályok talra: „Hajrá!” – mondja, és odaül Jan fontosak, a világ többi része gyorsan Cronauerhez. Az beleinteget a kamerá- felejthető. A játék megadja azt a jó érba: „Halihó az analóg szórakoztatás ba- zést, hogy urai vagyunk a helyzetnek. „Hunter & Cron” egyik videójában ez rátainak.” egyszerűen így szól: „Ha a gonosz farkas Jaeger és Cronauer üzemelteti a „Hunter & Cron”-t, Németország leg- eléri Piroskát vagy a nagymamát, akkor sikeresebb társasjáték-csatornáját a nulla pontot kapunk.” Nem véletlen, YouTube-on. Több mint 30 000 előfizető hogy Jan Cronauer és Johannes Jaeger szereti nézni, amint két, harmincas évei néha férfitestbe bújt gyermeknek tűnik. végén járó fickó néha akár két órán át Az „éntől” kivett szabadság megszabadít is bábukat tologat egy táblán, kockázik minket a bőségtől és a kötelezettségektől. vagy kártyázik. 2017-ben több mint 4,5 Cronauer nászajándékba egy legó Halálmillióan klikkeltek a videóikra, saját csillagot kapott. Több mint 4000 daratársasjáték-bemutatójuk volt Berlinben. bosat. Hát, szívesen játszik. Ez azonban Ha a játék rövid szabadságra menetel még nem elég ahhoz, hogy magyarázza, az „én” elől, akkor ők ketten az utazás- a játék miért olyan népszerű az evolúciószervezők. Iskoláskoruk óta ismerik ban. Ehhez vissza kell térnünk az utrechti laborba a patkányokhoz. egymást. Cronauer borzas szakállat és baseballsapkát, Jaeger keskeny szemüveget és rövid hajat visel. A forgatások végére általában Jan Cronauer veszít. Az MIÉRT JÁTÉKOKKAL EDZI esseni játékvásáron négy napon át írják A CIA AZ ÜGYNÖKEIT az autogramokat. Ha „Hunter & Cron” kinyit egy társasjátékot, felállítják a LABORATÓRIUMOT az 50 éves Louk Vanderschuren professzor vezeti. Amikor még csak doktorandusz volt és elkezdett az állatok játszási szokásaival foglalkozni, az idősebb kollégák közül néhányan

A

Szabálykönyv

Minél bonyolultabb egy játék, annál terjedelmesebb a leírása. A Kingdom Death: Monster 1.5 játékszabálya 235 oldalt tesz ki szkeptikusak voltak. „Valami érdekesebbet is csinálhatnál.” A szkepszis elszállt. „Időközben meghonosodott az a felismerés, hogy a játék fontos” – mondja Vanderschuren professzor. Felfedezte a kirakós egyik fontos darabját, amely segít a játék mítoszának megfejtésében.

A laborban a rágcsálóknak a következő feladatot is teljesíteniük kell: egy patkány ül egy fal előtt, amelyek öt kis lyuk van. Hirtelen, egy véletlenszerűen kiválasztott lyukban fény villan, a patkánynak pedig gyorsan be kell dugni azon a lyukon az orrát. Ha sikerül, akkor a szemközti falnál jutalmat kap, valami kis harapnivalót. A patkányok okosak, némi gyakorlás után képesek szinte tökéletesen végrehajtani a feladatot. Még azok a példányok is, amelyek korábban nem játszhattak. Fény be, orr bedug, étel, fény be, orr bedug, étel.

Az érdekes az, hogy mi történik, ha Louk Vanderschuren megváltoztatja a szabályokat. Egy kísérletben például meghosszabbította a fényjelzések közötti várakozási időt öt másodpercről hétre.

19/03 g 37

Valamennyi állat zavarodottan reagált, de a korábban nem játszó állatok különösen sokszor hibáztak. Az orrukat túl korán dugták be a – sötét – lyukba. Ez illeszkedik a játékkutatás újabb felismeréseinek vonulatába. Ezek szerint a játék a váratlan eseményekre történő gyakorlás. Akik játszanak, sokkal inkább képesek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, rugalmasabbak, nyitottabbak az új dolgokra.

A játszó emberek agyának kutatása még a kezdeteknél tart. De legalább néhány állat esetében a tudósok bebizonyították, hogy agyuk megváltozik, ha gyakran játszanak. Játék közben megerősödnek a meglévő idegi kapcsolatok, és újak is keletkeznek. Ez az agynak azon területein is végbemegy, amelyben a gondolatokat osztályozzák és a döntések születnek; ott, ahol a szociális viselkedés vezérlődik. Ezekből a felismerésekből nem következik, hogy a játék lenne az egyetlen megoldás eme növekedés eléréséhez. Aki másként stimulálja az agyát, talán hasonló eredményekre jut. Mégis, az idegtudomány is magyarázatot ad arra, hogy az ember miért játszik: felkészül az élet kiszámíthatatlanságára. A játék mint a váratlan dolgokra való edzés ötlete annyira meggyőző, hogy a játékelmélettel foglalkozó szakemberek közül sokan már az emberre is alkalmazzák. Az utrechti patkánykutató Vanderschuren is ezt teszi, és mindjárt tovább is gondolja: „A modern társadalomnak szüksége van a szokatlan ötletekkel előálló emberekre.” Erre pedig csak olyanvalaki képes, aki játszik. 2013-ban az amerikai játéktervező, Eric Zimmerman a 21. századot „játékos évszázadnak” nevezte. A bonyolultabbá váló világ problémáit a gyakorlott játékosok különösen jól oldják meg. Aki tehát a Catan telepeseiben az erőforrások mikromenedzsmentjét optimalizálta, talán jó ötletekkel állhat elő a Föld csökkenő kőolajtartalé-

kainak kezelésével kapcsolatban is. Ez kezdetben talán naivan hangzik, de az amerikai titkosszolgálat, a CIA saját fejlesztésű játékokkal edzi az ügynökeit, és nemzetközi válságokat oldat meg velük a játékasztalnál. Ki találja meg az ideális stratégiát, ha az eseménykártyán ez áll: „Venezuelával problémák vannak”? Az USA-ban és Ausztráliában vizsgálatok folynak arról, hogyan befolyásolják a gondolkodást a táblajátékok. A játékosok nem a megérzésen alapuló ok-okozati összefüggések alapján döntenek. Ők pontosan számolnak. Mennyi gyapjút kaphatok egy egységnyi fáért? Pontosan hány lépést tesz meg előre a bábum?

Ez komplex stratégiai tervezést igényel.

Ebben különböznek a táblajátékok a számítógépesektől. A komputerrel játszók a körülbelüli összefüggéseket gyakran csak próbálgatással ismerik fel: ha egy fát adok, kapok három gyapjút. Ha két fát adok, akkor öt egység gyapjút kapok.

Hogy a cselekvés és a következmény hogyan függ össsze, ezek a játékosok csak találgathatják. Mert a pontos szabályokat csak a számítógép ismeri. A táblajátékosok azonban elsajátították már a szabályokat, és azokat valósítják meg.

Minden lépés előtt fejben szimulálják a variációkat és azok konzekvenciáit.

Gyakran több lépést is előre. Ők a számítógépek.

Türelemjáték

A táblás játékok percek alatt véget érhetnek, vagy akár órákig is tarthatnak. A csatajátékok gyakran nagyon elhúzódnak. A The Campaign for North Africa nevű játékhoz 1800 apró darab tartozik és 1200 óra a becsült játékidő. Ez 50 napnak felel meg – ha az ember egyfolytában játszik

HOGYAN KELETKEZNEK BARÁTSÁGOK A JÁTÉK ASZTALNÁL

M

INT Tobias Rausmann. Csapatának tagjai „Gép”-nek nevezik. A csapat: Rita Vogler, aki Amerika kapitány nyakláncot hord, és a szabadidejében kínaiul tanul. Michael Drewitz, aki szerepel a legjobb európai go (ázsiai stratégiai játék) játékosok listáján. És Danny Wenzel, aki azt állítja magáról, hogy a leggyengébb teamtag. A „Fal játékosainak” nevezik magukat a Trónok harca fantasy után szabadon. Együtt szerepelnek a Német

Táblajátékos Csapatbajnokság elődöntőjében. A játékok vasárnap kezdődnek olyan időpontban, amikor a családok még csak a reggelizőasztalt terítik. Egy kultúrközpont az Elbától délre, a szűk hely hamarosan izzadságszagtól bűzölög. Danny Wenzel „cukorra van szükségem” mormolja az orra alatt, és kicsomagolja a következő csokiszeletet.

Tobias Rausmann így szól: „Azért játszom, hogy néha nyerjek is.” Az elődön19/03 g 39

tő tíz órán keresztül zajlik. A kávéfőző Rausmann diplomás fizikus, Rita Vogler megállás nélkül zakatol. Csak az első informatikus, Michael Drewitz pedig két helyezett csapat kvalifikálja magát a villanyszerelő. Egyikük rajong a gótikus német bajnokságba. A szervezők egyike zenéért. Másikuknak valaha függőségi kijelenti, hogy Hamburg erős helyszín- problémái voltak. Az egyik Brazíliába nek számít, egyes csapatok ezért Kielbe utazik nyaralni. A másik kicsit sántít. és Hannoverbe utaztak a selejtezőkre.

Van, aki szívesen koktélozgat munka A torna előtt több hónappal a „Fal után. Az azonban mind a négyükre játékosai” elkezdtek hetente egyszer ta- igaz, hogy magányosabbak, mint szelálkozni. Az összejöveteleket „edzésnek” retnének lenni. A csapatból mindenki nevezték. Egy asztal körül görnyedtek, hetente legalább két este lemegy játszani, és a mondatok nagyon komolyan hang- a Spielkultur Hamburg egyesület tagjai. zottak el: „Ha nem jutsz hamarosan bú- A szilvesztert játékkal ünneplik, és nyazához, meghalsz.” „Ez nagyon szenyó raláskor olyan apartmant bérelnek, ahol tőled, ma szélmalmokkal akartam – na, mit is csinálnak? – társasjátékoznak. játszani.” „Nem leszek a kékkel, a kék Minden becsvágy ellenére, ha a Fal jászar.” A Fal négy tagja csak azért ismeri tékosait kérdezik, miért játszanak, minegymást, mert szívesen játszanak. Min- denki – még Tobias „Gép” Rausmann is den másban nagyon különböznek egy- – a barátságot említi elsőként. A játékomástól. Danny Wenzel nevelő, Tobias sokból barátok lesznek. Aki megmenti Piroskát a gonosz farkastól, az máskor is tűzön-vizen át kitart a társai mellett. A Fal játékosai nem utaznak a német bajnokságra. A 8. helyen végeznek a selejtezőben. Tobias Rausmann egyéniben a 14. pozíciót szerzi meg – ez sem az, amit elképzelt. Egy Oldenburgból érkező csapat nyer. Rita Vogler, a csapatkapitány kimegy a teremből. Először is rá kell gyújtani egy cigarettára a frusztráció miatt, majd jön a játék elemzése a dohányzóhelyen: „Egyszerűen egymás után három körben sem húztam egy szerzetest.” Michael Drewitz is előkerül. „Találkozunk jövő héten?” „Persze.” A játék megy tovább.

Táblacsúcs

A legnagyobb kereskedelemben kapható játéktábla a Death Ride Kursk nevű játékhoz kapcsolódik.

Kb. akkora, mint nyolc ágymatrac: 3,5 × 4,5 méter

HOGYAN LESZ AZ EGÉSZ ÉLET EGY JÁTÉK

M

IÉRT JÁTSZUNK tehát? A játszó ember – ezt a kifejezést 1938-ban a holland kultúrtörténész, Johan Huizinga használta. Ekkor látott napvilágot fő műve Homo ludens címmel. Ma ez a könyv a játékelmélet egyik alapműve. Huizinga posztulátuma: „Az embernek szüksége van a játékra mint az értelemkeresés elementáris formájára.” A gondolkodó (Ho40 g 19/03

mo sapiens) és a teremtő (homo faber) ember mellé odaállította az ember mint játékos koncepcióját. A játék – mondta Huizinga – az emberi kultúra alapvető része. Stadion és színpad, bíróság és parlament – számára ezek játszóterek voltak, amelyeken az emberek maguk állította szabályok szerint cselekszenek. A Homo ludens nemcsak racionálisan döntéseket hozó ember, hanem kíváncsi is, naiv vagy bizalmatlan, de vállal kockázatokat.

Ahogy Johan Huizinga a játékot szemlélte, úgy az emberek csak egy nagy, Élet nevű játék részesei. Manfred Eigen, a Nobel-díjas biokémikus néhány évtizeddel ezelőtt bemutatta, hogy a természet hogyan játszik az ember fogantatásánál. Spermiumok milliói találnak egy petesejtre. Ki nyer? Vannak természeti törvények, szabályok. A többi a véletlen játéka. A végén már nem is olyan fontos a válasz arra a kérdésre, hogy miért játszik az ember. A játék természetéhez hozzátartozik, hogy önmagában a játék kedvéért űzik, öncélúan. Életünkben a játékot elképzelhetjük egy szigetként is. Ez a szabadság, az anarchia, az autonómia szigete. Sokat tanulunk ezen az utazáson, anélkül, hogy ezt a legtöbbször egyáltalán észrevennénk. Ez az utazás az „én” szabadságolása. És egy kis szerencsével ezen a nyaraláson életre szóló barátokat találunk. De senki sem kérdezheti meg, hogy miért utazunk néha erre a szigetre, és hogyan változtat meg minket az ottlét.

Mert az tönkretenné a sziget varázsát. A játék, amelyet egy bizonyos célból űznek már nem játék többé. Akit kényszerítenek, hogy a szigetre utazzon, az nem talál ott szabadságot. Miért játszik az ember? Mert a játék nem kényszer, csak lehetőség. A játék a világ egyik legszebb n dolga.

DIANA LAARZ, a GEO riportere beugrott a társasjáték-bajnokságra, és utolsó lett.

Téltemető megtisztulás

A VELENCEI KARNEVÁL KULISSZATITKAI Míves maszkok, vidám emberek, reneszánsz pompa. Legtöbbször ez a kép él a fejekben a velencei karneválról, és bár az igazság nem jár messze ettől, kiderül, hogy a formába öntött tartalom sokkal mélyebbről ered és messzebbre visz. Írta: Papp Sándor

42 g 19/03

44 g 19/03

Maskarába öltözött hagyományőrzők és civil turisták kavalkádja a karnevál záró felvonulásán

V

elence, 1700-as évek, húshagyó kedd. Viva Venezia! Ciao Venezia!

A Szent Márk téren öszszesereglett álarcos tömeg hangos kiáltásokkal élteti a várost, egy fiatal és meglehetősen merész kötéltáncos óvatosan, ám magabiztosan egyensúlyozva halad a Campanile és a Palazzo Ducale Loggia közé kifeszített kötélen. Harsonák zendülnek, ezernyi színes léggömb száll a magasba. A karneváli hangulat tetőfokára hág, azonban fél szemmel már mindenki a dózsepalota erkélyét lesi. Várják a gazdag városállam uralkodóját, hogy vendégeivel együtt üdvözölje a népet, és a mulatság utolsó napján elbúcsúzzon a Karnevál Hercegétől. Most ugyanis visszavesznek mindent tőle, amit az első napon neki ajándékoztak. A kiválasztott szerencsés egy hétig viselte a címet, és kiélvezte annak minden pillanatát. A legjobb falatokat ette, a legnemesebb nedűket itta, a legszebb hölgyek kísérték. Ám mindezt csak egyetlen hétig. Az utolsó napon bíróság elé viszik, minden rosszal és bajjal megvádolják, ami Velencét érte, majd halálra ítélik, és utolsó útjára kísérik. A máglyához. A Karnevál Hercege csak egy hetet élhet. Persze a csodás kereskedőváros polgárai nem barbárok, szalmabábura cserélik ilyenkor a herceget, és azt vetik tűzhalálra a nép keserves zokogása közepette. A szalmafigura látványos elhamvadása közben az emberek számot vetnek, és búcsút intenek a bennük lakozó rossznak, az önmagukban rejlő gonosznak. Rituális megtisztulás ez, még ha igen színes, rikító és pompás népünnepség előzte is meg. A máglya tüze megtisztít, felszabadít, egyben a természet is kiléphet általa a télből, hogy átadja helyét a tavasznak és a benne serkenő új életnek.

SATURNUS ÉS DIONÜSZOSZ Olaszország máig talán leghíresebb, a helyieknek is legfontosabb ünnepsége és látványossága a velencei karnevál, természetesen napjainkban már a turizmus érdekeit is szem előtt tartva, ám igye46 g 19/03

kezve megőrizni az évszázados hagyományokat.

A bátor kötéltáncos helyett manapság egy gipszgalamb araszol át lassan a magasban, a palota és a harangtorony között kifeszített kötélen, ám az olcsó, műanyag utánzatok tömegében máig megtaláljuk a míves, kézműves maszkokat és jelmezeket, ahogy a karnevál spirituális jelentősége, a tavaszi újjászületés reménye és lehetősége sem veszett ki a köztudatból.

Az első írásos emlékek 1094-ből származnak a velencei karneválról, alig két évszázad elteltével pedig már Európa-szerte ismert és híres volt a pompás mulatság, fénykorát mégis a 18. században élte, amikor Velencét a karneválok városaként emlegették a kontinens nemesei, akik előszeretettel jártak oda mulatni. A farsangi idő-

Karneváli előadás a commedia dell’arte szellemében. Korabeli rajzos ábrázolás

A Szent Márk-székesegyház évszázadok óta a karnevál monumentális tanújaként magasodik Velence népe fölé

szak, azaz a rituális téltemetés hagyományának teljes felgöngyölítéséhez azonban jóval korábbra kell visszatekinteni.

Egy ősrégi latin ünneppel, a szaturnáliákkal (Saturnalia) a Saturnus uralkodásának idején tapasztalható jólétre emlékeztek december 17-én a Római Birodalomban. A mulatság egy hétig is eltartott, ám az éppen regnáló császárok ezt komolyan szabályozták, Augustus mindössze három napot engedélyezett, Tiberius és Caligula azonban ezt megtoldották egy-egy nappal. Rendeletbe foglalták, hogy a szaturnáliák alatt tilos dolgozni és kötelező mulatni. A gazdag polgárok ilyenkor rózsadíszt viseltek, és megvendégelték a szegényeket, a rabszolgák láncait levették, a cselédek a család asztalához ülhettek, a családtagok pedig, akárha karácsonykor, ajándékkal

kedveskedtek egymásnak. A bőség és egyenlőség napjaiban cirkuszi mulatságok, gladiátorjátékok és utcai felvonulások szórakoztatták az egybegyűlteket. Mindezek után pedig megtartották a bolondok ünnepét, amely vidámságával, harsányságával megágyazott a későbbi karneváloknak és még sok más ünnepségnek.

Az ókori görögök sem voltak restek, ha ünneplésről, mulatozásról volt szó, ők elsősorban a Dionüszosz-ünnepeket kedvelték. Ezek közé tartozott a kis dionüszia, amelynek ideje egybeesik a mai farsangi időszakkal. Utcabálok, álarcos vigasságok forgatagában mulattak, fergeteges hangulatban, ebből aztán kialakult az athéni vígjáték műfaja. Érdekesség, hogy a nagy Dionüszosz-ünnep alkalmával – melyet kora tavasszal tartottak az eljövendő újbor tiszteletére

19/03 g 47

– drámaversenyeket rendeztek, aminek nyomán a későbbiekben megszületett a görög dráma.

év talán leginkább várt eseménye volt az álarcos felvonulás, majd az utolsó három napban elfogadott és bejáratott tivornya, lakmározás és mulatozás, tetszőlegesen felcserélhető sorrendben.

EGYHÁZI AGGÁLYOK Ekkortájt jellemzően roppant vallásosak, hogy A középkori Európában is megmaradt az igény úgy fogalmazzunk, istenfélők voltak az emberek, a tél végi mulatozásra, és bár ekkor kissé össze- így a közelgő nagy böjtök előtt jólesett néhány napra jóváhagyottan kiszakuszált eredettörténetekkel lehetett csak megmagyarázni kadni a keresztény kötelékből, mindennek az okát, a karha úgy tetszik, gúzsba kötésből. És ha már egyház, talán neválozó embereket ez nem nem meglepő, de a papok kezérdekelte. Egyrészről megtardetben nagyon ellenezték a tották a szaturnáliák bizonyos elemeit, ám az egyház igyekerómai kor ünnepeinek felszabadult, avagy sokkal inkább zett ezeket minél több kereszelszabadult hangulatát, ám tény jelentéssel megtölteni. mivel jó diplomáciai érzékkel Másrészről pogány ünnepeknem mentek szembe az ebben ből is táplálkoztak a népszoaz esetben igen erős népakakások a mindig viharos törrattal, inkább időről időre a ténelmű kontinensen, maga a saját képükre faragták a pofarsang szó is a germán fasen gány karneválokat. Minden szóból ered, amely hevenyéegyházi igyekezet ellenére szett fordításban azt jelenti: pajkosságot űzni. Keresztény Dél-Európában a farsang az év területeken a farsang vízkereszttől hamvazószer- legnagyobb eseményének számított, és a január dáig tartott, és a legtöbb európai városban az végén kezdetét vevő időszak alatt sok minden

A hölgyek tojással dobálták a felvonuló tömeget

A karneváli maszkok kézműves iparremekekké nemesültek az idők folyamán

HONNAN JÖN A KARNEVÁL? Előszeretettel használjuk mindenféle össznépi mulatozásra, nem árt tudni azonban, hogy eredetileg a karnevál szó kifejezetten a farsang sajátja volt.

A középkori latin nyelvben a carne levare kifejezés a hús elhagyását jelentette, ami a böjti időszakra utal.

Az ezt megelőző dínomdánomhoz kötődik maga az esemény, amely bár eredetében semmilyen keresztény ünneppel nem mutat rokonságot, az egyház később igyekezett ilyen tartalommal megtölteni. A farsangi karnevál idején roskadásig rakták az asztalokat csirkével, marhával és sertéssel, készülve a húsmentes koplalásra.

Egy másik elmélet szerint római kori eredete van a szónak, méghozzá a carrus navalishoz köthető. Rómában lupercalia (a nyájak védőistene, a farkasűző Lupercus) ünnepén, egészen pontosan február 15-én egy hajó formájú, kerekeken gördülő alkalmatosságot vontattak végig a város utcáin, amely a termékenységet és a bőséget hivatott szimbolizálni. Tu-

lajdonképpen a természet újjászületését ünnepelték így. Utóbbi magyarázatnak némileg ellentmond, hogy az olaszok a mai napig két r-rel írják a carrus, vagyis a kocsi szót, ellenben a karnevált semmilyen forrásban nem írták hosszú mássalhangzóval.

csicseriborsóból készült némi liszt hozzáadásával, és különböző krémeket töltöttek bele. Édességként előszeretettel ettek galanit, vagyis angyalszárnyat, ami nem más, mint egy cukormázzal bevont omlós péksütemény.

LÓVERSENY LOVAS NÉLKÜL A velencei karneválhoz hosszú időn át hozzátartozott a lóverseny is. A közkedvelt és izgalmas futamok bukéját az adta, hogy a lovakat lovasok nélkül futtatták a Via del Corsón. Ez nem volt teljesen veszélytelen, és a sok áldozat és elpusztult állat miatt 1880-ban végleg betiltották a bizarr versenyt.

MÁRIA ÜNNEPE A velencei polgárok minden jel szerint nagyon szerettek mulatni, a híres karnevál mellett február elején rendre megtartották a Mária-ünnepet is.

Ezen a 900-as évekből eredeztethető jeles napon az esküvőknek hódolt az egész város a San Pietro di Castello bazilikában. Az ekkor házasodó menyasszonyok közül kiválasztották a tizenkét legszebbet, akiket Velence uralkodói elhalmoztak ékszerekkel és egyéb gazdag hozományokkal. Nem csoda, hogy a város hajadonjai közül igen sokan időzítették erre a napra, vagyis február 2-ára a menyegzőjüket.

A szép és a fiatalok szempontjából hasznos hagyományból nem maradt semmi, ma a Mária-ünnep csupán egy szépségverseny Velencében.

SZEMSZÁJNAK INGERE A karneválok nem titkolt célja – így természetesen a velenceié is – a böjt előtti nagy húszabálás volt mindig is, azonban ne higgye senki, hogy kizárólag a jó hízott kappanokkal lehetett elkápráztatni a mindenfelől összesereglett vendégeket. Tipikus karneváli étek volt a frittelle, amely

megengedett volt. A hölgyek tojással dobálták a felvonuló tömeget, széppel a számukra szimpatikus egyéneket, jobbára a sármos fiatalembereket, záppal pedig a rusnyákat. Az álarcosoknak szabad volt berontaniuk a házakba. Az egész egy hatalmas színjáték volt, ahol minden megengedett, és az egyszeri néző is az események szerves részévé vált, ha akarta, ha nem. Többnyire kevesen voltak, akik nem akarták.

A kor itáliai városállamaiban, így például Firenzében is csúcsra járatták a farsangot, ám a legnagyobb pompát, a legharsányabb forgatagot Velencében alakították ki a polgárok. A fő ünnepséget húshagyó kedden, a Szent Márk téren (Piazza San Marco) rendezték, ide gyűlt össze a város apraja-nagyja és a távolból érkezettek is, hogy a virágkoszorúval feldíszített ökröket

egyetlen kardcsapással lefejezzék. Természetesen a dózse előtt. A karnevál itt sok mindent megőrzött a régi, pogány gyökerű hagyományokból.

Persze a lényeg nem a rituális áldozatbemutatáson, sokkal inkább a színes forgatagon, az emelkedett hangulaton, a gondok-bajok felejtésén, az együtt ünneplésen volt. Azután a karneválozó tömeg húshagyó kedd éjjelén, az ünnep utolsó napján őszinte sóhajtozással vette le a maszkokat, és könnyek között, „Elmegy! Elmegy!” kiáltásokkal búcsúztatta a szép napokat és kísérte a Karnevál Hercegét utolsó útjára, a máglyára.

FEGYVER A LEPEL ALATT A szabadelvű karneválozások idején nem mindenki szerette volna, ha felismerhető, ezért már 19/03 g 49

50 g 19/03

A maszkok és az egész testet elfedő öltözetek egy időben a bűnözésnek is megágyaztak, ma már csak gyönyörködtetnek

egészen korán kialakult az arcot jótékonyan elfedő maszkok divatja. A maszkkészítőknek csakhamar külön kasztjuk lett a festők céhén belül, és Velencében olyan műgonddal és hozzáértéssel készítették a mívesebbnél mívesebb darabokat, hogy szinte egész Európába – többek között a Mátyás-korabeli Magyarországra is – innen vitették azokat. A velencei karnevál fogalom lett, a világ minden tájáról özönlöttek az illusztris vendégek a megtekintésére, titokban még Ferenc József császár is tiszteletét tette 1869-ben, a Tron és Rezzonico családok vendégeként.

A maszkok jelentették a velencei karnevál jelképét, a papírmaséból készített, festett és egyedien cicomázott műalkotások nyújtotta „láthatatlanság” azonban nem kerülte el a rosszban sántikálók figyelmét sem. A karnevál történelme során az éppen aktuális törvények szigora változó volt, például az Adriai Köztársaság idején gyakorlatilag nem volt tilos semmi, így a maszkos, álruhás tömeg valódi kincsesbányának bizonyult a bűnözők számára. Álarcban nem lehetett felismerni a huligánokat, csalókat és szerencsevadászokat sem, akik a helyzettel visszaélve előszeretettel rejtettek fegyvert a viselt bő lepel alá. Mivel valamennyi szalonból, kávéházból és egyéb szórakozóhelyről rendszerint hangos lármázás, önfeledt ordibálás hallatszott, senki nem kapta fel a fejét akár egy fegyver dördülésére sem.

A kaszinók például idejekorán megtiltották a maszkviselést, mivel abban könnyű volt elbújni a hitelezők elől, de a város vezetői is hamar belátták, hogy törvényekkel szabályozni indokolt a karneválozást. Először 1268-ban született rendelet a mulatságok kordában tartására, a hírhedt velencei Serenissima keménykezű tanácsa tiltotta be a tojásdobálást. 1467-ben azt foglalták törvénybe, hogy férfiember nőnek öltözve nem léphet be apácazárda területére. A fegyverrel visszaélők regulázására azonban egészen 1502ig kellett várni, akkor mondatott ki ugyanis törvényileg, hogy maszkot és fegyvert nem lehet egy időben viselni, valamint az, hogy fegyverrel, illetve annak látszó tárggyal tilos templomot lá-

togatni. Jellemző, hogy amikor Napóleon 1796ban megtámadta Velencét, első dolga volt betiltani a karnevált, nehogy a nagy felfordulásban valaki megtámadhassa őt.

Egyetlen maszk volt csupán, melyet az évek során egyszer sem érintett a törvény szigora, ez pedig nem más, mint a bauta, az arcot csupán félig eltakaró álarc, amelyet amúgy is igen kedveltek a mulatozók, hiszen az evés-iváshoz sem kellett levenni. Ugyanezen praktikus okok miatt közkedvelt volt a volton maszk is, ez a hófehér alkalmatosság szintén csak az arc felső részét takarta, a szájat szabadon hagyta, s egy díszes, tollbokrétával ékesített kalap tartotta.

A velencei karnevál jellegzetes, tradicionális viselete a maschera-öltözet, ez általában egy

A commedia dell’arte a karneváli forgatagból indult

52 g 19/03

A legenda szerint a dottore a levegőben terjedő pestis miatt viselt nagy orrú maszkot

A hófehér Pierrot-maszkok is Velencéből erednek

fekete selyemköpenyt jelent, amelyet a fejre húzott, csipkés kámzsa egészít ki. A mascheráról egy 1790-es útleírás ilyen formán emlékezik: „A maschera-öltözék néha szürke, de leggyakrabban – szinte mindig – fekete velencei köpenyből áll: a köpeny selyemből van. A fejre fátyolból és fekete csipkéből egy pici kámzsát tesznek, ennek bauta a neve. Az arc többi részét fehérre festett álarc takarja, ezt voltónak hívják, ami elfedi az arcot, de a szájat szabadon hagyja. Az egészet a kalap tartja, amelyet fehér tollbokréta díszít.”

COMMEDIA DELL’ARTE A velencei maszkok sokszínűsége különböző tulajdonságú karaktereket is megjelenített, a karneváli forgatag népszórakoztatására felesküdött csepűrágók így csakhamar lerakták a commedia dell’arte alapköveit. A maszkok közül az arlecchino volt a legvidámabb, legviccesebb, így a legnépszerűbb karakter. Kezdetben toprongyos ruha tartozott hozzá, ám később kikupálódott, és színes, fodros öltözet dukált viselőjének.

Ez a maszk fekete, a homlokán látható vörös folt egy késelésre emlékeztet. Az arlecchino által jelképezett figura a komédia mindig ügyetlen kétbalkezese, aki nemcsak folyton-folyvást gondot okoz gazdájának, de ugyanakkor buta és mohó is.

Egyszerű, dísztelen, fehér ruhában jelenik meg a kapzsi és fukar karakter, a brighella. Cselszövő ő, pénzéhes, aki hatalomra vágyik. Gyakran ábrázolják szolgaként.

Szintén szolga, egyszerű emberke a burattino, de vág az esze, mint a borotva, és gyorsaságával túltesz mindenkin. Jellegzetes tollas kalapjáról, csizmájáról, kardjáról és bő köpenyéről ismerszik fel a capitano, a nagy mesélő, aki szeretne hősködni, valójában azonban egy gyáva alak. A szerelmi cselszövések mestere a colombina, a komikus szolga, aki rongyos ruhában jelenik meg, arcán cifra festéssel. Mindig hord magánál egy dobot. A dottore művelt, okos karakter, ráadásul gazdag földbirtokos vagy orvos. Magas lóról tekint a köznépre, kérkedik a tudásával. Ruhája fekete, és hosszú orrú maszkot visel. Talán a legjellegzetesebb velencei maszk az övé, hiszen 19/03 g 53

közkeletű vélekedés, hogy a pestisjárványok idején az orvosok azért viseltek ilyet, hogy az akkori tudás szerint a levegőben terjedő betegségtől elszeparálják magukat.

A commedia dell’arte Olaszországból, a karneválok forgatagából indult világhódító útjára a 16. században. A karakteres maszkokat viselő színészek nem kész drámát, csupán egy úgynevezett carnovacciót kaptak, amely a cselekmény nagy vonalakban rögzített vázát, fordulatait tartalmazta, a szövegeket, párbeszédeket ők rögtönözték az adott helyzetnek megfelelően. Az így előadott színdarabok sosem voltak ugyanolyanok, és rengeteg komédiázásra adtak lehetőséget.

Csak a maszkok képviselte jellemek, karakterek voltak állandók, melyeket a való életből lestek el. Akadt gazdag, de zsugori öregember éppúgy, mint szürke hivatalnok, fennhéjázó hetvenkedő és persze szerelmes ifjú. A színjátszás itt még

AZ ADRIA KERESZTJE A lagúnák városa, az Adria ékszerdoboza, a cölöpökre épült város – megannyi találó elnevezéssel illették mindig is Velencét, és vitathatatlan, hogy talán a világon egyetlen település polgárainak sincs annyi köze a tengerhez, mint a vaporettókkal és gondolákkal közlekedő helyieknek.

Noha a velencei karnevál fő helyszíne a Szent Márk tér – melyet bár olykor elönt a tenger, ám alapjában véve száraz lábbal megközelíthető –, a világhírű farsangi mulatság nem képzelhető el a nagy víz nélkül. Azon túl, hogy mintegy a karnevál megkoronázásaként színes-szagos hajós felvonulást tartanak a Canale Grandén, máig tartja magát az a hagyomány, hogy az ünnepi hét első napjának hajnalát a vízen kell tölteni, mert a fáma szerint, aki az Adria vizével vet ilyenkor magára keresztet, az egész évben egészséges marad, nem érik utol ronda kórságok és egyéb nyavalyák.

54 g 19/03

nem Sztaniszlavszkijt idézte, sokkal inkább a harsány gesztusoké volt a fő szerep, ám a későbbi irodalom és színművészet számára annyira meghatározó volt ez a nem éppen kifinomult, ám érdekes és tartalmas műfaj, hogy többek között Molière művészetére is nagy hatást gyakorolt.

A némajáték, azaz a pantomim legismertebb alakja, a fehér képű Pierrot is eredetileg Pedrolino néven, szolgakarakterként aratott sikereket Itáliában.

TURISTAHADAK A Velencei Köztársaság 1797-ben bekövetkezett bukásával a feledés homályába veszett a híresneves farsangi mulatság is, csak a 20. század végére éledtek újra a hagyományok. Hivatalosan 1979 óta létezik a velencei karnevál. Azóta ismét világhírűvé vált a gondolák városának egyik

VASSZIGOR AZ ALPOKTÓL SZICÍLIÁIG Nem kis mértékben a velencei karnevál évszázados hagyományainak is köszönhető, hogy az olasz köztudatban a mai napig úgy él a farsang időszaka, hogy ekkor mindent szabad, és mindenből gúnyt lehet űzni. Márpedig az olaszok szeretnek magukat igazán elengedve ünnepelni, ezt pedig sok város vezetése nem nézi jó szemmel, és rendeletek sokaságával igyekeznek megfékezni a féktelen mulatozást.

Lazio tartomány Strangolagalli városkájának polgármestere például rendeletben megtiltotta, hogy a jelmezbe öltözött farsangolók a lakosságot bármilyen módon megsértsék, zavarják, zaklassák. Nem szabad az utcán trombitálni, sem bárkit borotvahabbal befújni – holott ez kedvelt elfoglaltság arrafelé. Szicíliában, a huszonötezres lélekszámú Brontéban a botok, husángok és kalapácsok használata tiltott, akkor is, ha mű-

anyagból vannak. Diano Marinában helyi rendeletbe foglalták, hogy még a Zorro-jelmezbe öltözött gyerekek sem mehetnek karddal az utcára, de itt a petárdázás és a tűzijáték is tiltólistán van. Olyan város is akad a csizmán, ahol a zöldség, tojás és liszt dobálását tiltották be, nem kis felháborodást okozva ezzel, hiszen ezek igazán a karnevál ősi hagyományaihoz tartoznak. Egy Torino közeli kisváros lakói például már 1808 óta naranccsal hajigálják egymást, felidézve az ellenlábas kerületek egykori utcai harcait, hát most ennek is vége. A talán legabszurdabb tiltást minden bizonnyal a campaniai Boscorealéban iktatták törvénybe, ott ugyanis nem megengedett, hogy a farsangi álarc takarja az arcot. Azt nem írták hozzá, hogy akkor mégis hova kell felhelyezni azt.

A sok esetben túlzó tiltórendeletekkel az olasz sajtó is évek óta foglalkozik, hiszen a közvélemény szerint elrontják az évszázadok óta jellemző kiváló farsangi hangulatot.

Napjainkban több százezer turista fordul meg a városban a karnevál idején

legerősebb jelképe, napjainkban minden évben mintegy félmillió turista keresi fel Velencét a karnevál hetében. Ilyenkor visszatér a város nagyvilági szalonokat idéző hangulata, még úgy is, hogy az idesereglő emberek akár öt euróért is vehetnek maguknak maszkot. Aki egyedit és az eredetihez hasonló minőségűt szeretne az arcára illeszteni, az is megteheti jóval drágábban, sőt, az utcai arcfestők is rendelkezésére állnak. A korhű, kézműves mesteri igényességgel elkészített ruhadarabok szinte megfizethetetlenek az egyszeri látogatónak.

Velence süllyed, szinte a tengerbe tapossa milliónyi látogatója, így az adriai ékszerdoboz

vezetői fizetőssé tennék a látogatását. Azt, hogy ez miként érinti a karnevál idejét, egyelőre nem tudni, ám minden jel szerint jobban teszi, ha siet az, aki még át akarja élni a téltemetés ezen semmihez sem fogható, színes, pompás forgatagát.

PAPP SÁNDOR újságíró, korábban az Interpress és az Intelligent Life magazinok szerzőjeként tevékenykedett, számos ismeretterjesztő cikke jelent meg a nyomtatott és az online média felületein.

Kedvelt témái közé tartoznak a természettudomány világának újdonságai, érdekességei. Utazásai során előszeretettel gyűjti közvetlenül információit és tapasztalatait.

19/03 g 55

Rónai Dénes: Kassák Lajos Budapest, 1915 Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeuma

Proletárként a Parnasszusra Ma már köztudott, hogy a költő, író, képzőművész, lapszerkesztő, tipográfus és műfordító Kassák Lajos (1887–1967) életműve jelentős – de nem volt mindig így. Írásunk annak jár utána, hogy milyen folyamatok befolyásolták művészi pályájának ívét és annak megítélését.

56 g 19/03

Kassรกk Lajos: Kioszk,1924

19/03 g 57

A bécsi MA munkatársai 1922-ben: Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Ujvári Erzsi, Simon Andor, Kassák Lajos, Simon Jolán, Barta Sándor

tájszólása. Apja szerette volna taníttatni a fiát; Kassák a négy elemit még abszolválta, de a gimnázium (amúgy már megismételt) második osztályában mindenből megbukott („az iskolát kiéltem, meguntam és otthagytam”). Apja, akinek mindig kezet kellett csókolnia, ezért kegyetlenül elverte, Kassák pedig tizenegy és fél éves korában önállósította magát. Először lakatosinasnak állt, majd elindult: „Pestre jöttem, esetlen lakatoslegényke a patikárius úr fél lakkcipőjében, nagy kockás pepita nadrágjában, batyuval a vállamon és magas szalmakalappal a fejemen”. Itt vasmunkásként dolgozott különböző gyárakban, ahonnan rendre elbocsátották, mert A patikussegéd Jano Kaššak és az írás- sztrájkokat szervezett – végül feketelistára tudatlan mosónő, Istenes Erzsébet első- is került. szülött fia 1887. március 21-én látta meg Érsekújváron a napvilágot; a sorban há- CSAVARGÓBÓL rom leánygyermek követte. Apja csak alig LAPSZERKESZTŐ beszélt magyarul, így Kassák kétnyelvű 1909-ben szinte egy fillér nélkül elindult környezetben nőtt fel; innen ered a ko- Párizsba; valójában ez az út, az itt szerzett rabeli felvételeken is jól hallható, ízes tót tapasztalok és élmények jelentették száÍRTA: DÉKEI KRISZTA

A

58 g 19/03

mára a valódi iskolát; „mint megmunkálatlan fatuskó érkeztem, és néhány hónap alatt megcsiszolódtam”. Itt hallott először Apollinaire-ről, Henri Rousseau-ról, s itt látta először egy kirakatban Picasso műveit, s ennek hatására készülnek el első szabad versei. A csavargás, a nagy kaland története két „változatban” ismert: a magyar irodalmi avantgárd legfontosabb szürrealista költeményéből, A ló meghal a madarak kirepülnek (1922) expresszív, hömpölygő soraiból és a már 1923-ban elkezdett életrajzi regényéből, a realista, kegyetlenül szókimondó Egy ember életéből.

Nemcsak a kortársak látták a különböző és igencsak eltérő szemléletű műfajok (avantgárd poéma és realista regény) együttes jelenlétében az ellentmondást, hanem a későbbi irodalomtörténészek is. Talán mert Kassák eredetileg nem életrajznak szánta, hanem egyfajta szembenézésnek: „egy megteremtett lénynek, magamnak a múltját akarom visszaidézni […] szinte iskolázatlan egyszerűséggel és mechanikus

Pécsi József: Munka reklámterv, Budapest, 1928 Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeuma

60 g 19/03

Kassák Lajos: MA 1.

Versek, Bécs, 1921

pontossággal. […] Remélem, hogy azok, akik az önéletrajzomat olvassák, verseimet is meg fogják rajta keresztül szeretni. Az önéletrajzomból megismerhetnek engem, a verseim pedig azonosak velem”.

Hazatoloncolása után szorgalmasan írta gyakran erős Ady-hatást mutató verseit és novelláit, melyeket a szerkesztők kedvéért kész volt „helyesírásba is áttenni”. 1915-re már kialakult formabontó költői nyelve, melyben a szavak anyaggá és tapinthatóvá váltak, olyanok, akár „az asztalra szegezett szobrok”. Ekkorra már a Nyugat is elismerte – bár Ady a földhöz csapta az Eposz Wagnernek verseskötet neki elküldött példányát –, de Babits és Kosztolányi meghallotta benne a szavakat „új pályákra lökő robbanást”. Kassák pedig elérkezettnek látta az időt, hogy a „jambusok és rímek virágoskertjében” élőktől

(a Nyugattól) átvegyék a stafétabotot azok, akik „kint a nagyvilágban, millió megpróbáltatások között, felingerelt indulatokkal és vasszerszámokkal a kezükben élnek”, s kész volt az új generáció élére állni. Elindította a magyar avantgárd nyitányának szánt Tett folyóiratot – a folyóiratot harcos háborúellenessége miatt 1916-ban betiltották. Néhány héttel később elindult a tipográfiai szempontból is igen igényes, a modern művészeti törekvéseket (expresszionizmus, futurizmus, konstruktivizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus) bemutató MA. A Tanácsköztársaság bukása után Kassák börtönbe került, majd kiszabadulása után Bécsbe emigrált, s mindent újrakezdett.

KASSÁK FÉNYKORA, AZ AVANTGÁRD

Az 1920–1926 között Bécsben kiadott MA számos avantgárd folyóirattal állt kapcsolatban. Míg általában a kelet-közép-euró-

pai avantgárd művészetet az adott országok nemzeti paradigmáin belül tárgyalják, a mozgalom a maga internacionalista jellegénél fogva nem vett tudomást az amúgy is történelmi határokról. Akár egy korai networkben – szinte mindenki kapcsolatban állt mindenkivel (a MA többek közt a zágrábi Zenittel, a berlini Sturm folyóirattal és galériával, vagy az Újvidéken Csuka Zoltán által 1921-ben alapított Úttal). Az a tény pedig, hogy folyamatosan vettek át anyagokat egymástól, éppen abból a mély forradalmi meggyőződésből táplálkozott, hogy létre lehet hozni egy egységes és egyetemes kultúrát, és ezáltal megteremthető egy jobb és működőképesebb társadalom. Olyan időszak volt ez, amikor a régióban élő (bár nem tömeges) közönség egyszerre találkozhatott a legújabb művészeti izmusokkal és fontos művészekkel, majdnem egyazon időben láthatta például Kurt Schwitters, El Liszickij, MoholyNagy vagy Kandinszkij műveit.

A MA KÖREI Kassák családjában szinte mindenkinek voltak művészi ambíciói; ha megnézzük a bécsi MA munkatársait ábrázoló, 1922-ben készült és elhíresült fényképet, Bortnyik Sándoron és Simon Andoron kívül csak a családtagok alkották a szerkesztőséget. Újvári Erzsébet Kassák legkisebb húga volt; a szülővárosára utaló nevet azért vette fel, hogy művészi megítélését ne befolyásolja Kassák hírneve. A dadaista költőnő 1919-ben házasodott össze Barta Sándor modern proletárköltővel – Barta a kép elkészülte után nem sokkal szakított Kassák nem eléggé párthű, „kispolgári anarchista” irányzatával, és a Szovjetunióba költözött, ahol – mint oly sokan mások – a sztálini tisztogatások áldozata lett. A képen nem szerepel Kassák középső húga, Teréz, akit az extravagáns személyiségű és igen tehetséges Uitz Béla vett feleségül 1912-ben. Uitz Bélát delegálták a ma-

gyar kommunisták a Kommunista Internacionálé 1921-es kongresszusára; itt, Moszkvában ismerkedett meg a konstruktivista művészettel. Később nem kicsit megbántottan idézte fel, hogy „én voltam, aki életét kockáztatva átmentem Oroszországba, összeszedtem egy csomó fényképet, és leküldtem Kassáknak 1920–21-ben. Ott kezdődött a legpimaszabb expropriálás – Kassák egyszerűen ezen fényképek elhallgatásával saját képarchitektúráját kezdte ezen fényképekből csinálni”. Viszonyuk nem ezért, hanem politikai okokból romlott meg; Kassák sosem volt a pártutasításokat vakon követő, hithű kommunista. Kassák más esetben élt a kisajátítás eszközével; Mezei Imrét – aki a bécsi MA illegális magyarországi terjesztője volt, és többször is publikált a lapban – egyszerűen kihagyta a közösen megírt Az izmusok története című könyvükből.

19/03 g 61

Ez az időszak az, amelyben Kassák része a klasszikus avantgárd nemzetközi vérkeringésnek; a képarchitektúra kiáltványát 1921 végén írta, szinte ugyanakkor, amikor Malevics a (metafizikus) Tárgy nélküli világot vagy El Liszickij a (praktikus) Proun-manifesztumot. Ritka eset a magyar művészet történetében, hogy egy alkotó egyidejűségbe kerül a nemzetközi irányzatokkal. Az még ritkább, hogy ez a radikális, forradalmi, a „társadalmi konkretizáció” igényével íródott utópia ennyire összeszedett és jól megírt legyen.

Miután hazatért az emigrációból, belekezdett a Dokumentum folyóiratba; a kiadvány hiába volt három nyelvű (magyar, német és francia), hiába nyitott a lakáskultúra, a zene, a táncművészet, a film és a színház, illetve az építészet felé, számottevő érdeklődés hiányában 1927-ben megszűnt. A kudarcokból okulva hozta létre a Munka – világszemléleti beszámoló című

kiadványát, amely azonban sokkal inkább egy szellemi kör volt, mely a munkások művelődését és képzését, szolidaritásra nevelését tekintette feladatának, ezekhez hozzátartoztak a szervezett együttlétek, szavaló-, kamara- és népdalkórusok, kirándulások. Volt festőcsoportja (a tagok között ott volt Kepes György, Korniss Dezső és Vajda Lajos), és ekkor és itt született meg a magyar szociofotó-mozgalom.

A lapot 1939-ben végleg betiltották. A második világháború után még két lapot szerkesztett, de 1948-ban parkolópályára került, teljesen elszigetelődött. 1956 után ugyan mint írót elismerték, de képzőművészként nem állíthatott ki.

ben megalapított Galerie Denise René, amely a geometrikus és absztrakt művészet felé fordult. Vezető művésze a (tőkéjét selyemgyáros apjától öröklő) tulajdonossal szakmai és szerelmi viszonyban is álló Victor Vasarely volt; elsődleges célul pedig azt tűzték ki, hogy a korai avantgárd klasszikus mestereit és a fiatal generációt egymás mellett szerepeltetve mintegy megtámogatják saját felfedezettjeiket. De a korai avantgárd iránt is hirtelen megnőtt a kereslet; Kassák a Franciaországban élő magyar művészek egy csoportjának javaslatára került a galéria látóterébe, melyet maga Vasarely is támogatott. A kiállítás 1960-ban meg is nyílt, bár a művészt nem engedték ki a megnyitóra.

Kassáknak 1928-ban volt egyéni kiA PIAC MONDJA MEG, állítása – a magyarországi modernizmus HOGY KI VAGY 1944 és 1960 között közel száz, elsősorban művészeit bemutató Mentor könyvesbolt fiatal művészeket képviselő galéria nyílt működését nem sokkal később, 1932-ben meg Párizsban; ezek egyike volt az 1944- betiltották –, melyet hosszú szünet után 1957-ben három kisebb kiállítás követett.

Ennek egyik oka az volt, hogy a magyar szakmai közönség mindig is értékén kezel-

„KEGYETLENÜL MEGFORMÁLT EMBER” Már 1915 körül egy szűk, de lelkes csapat – a művészi for- által elfogadott elvek, művészi normák), lázadását pedig radalom hívei – állt Kassák mögött; Bortnyik Sándor egye- szította a vágy, hogy kitörjön az alacsony származásúak nesen a tanítványai előtt ágáló prófétaként festette meg. státuszából; kiváló közösségépítő készségéhez pedig De milyen volt valójában ez a mester? Mi a Kassák-legenda? vezéri küldetéstudat társult. A hozzá csapódó, „tanításait” Mint ahogy a fényképeken is látszik, Kassákhoz szinte elfogadó fiatalok csoportja folyvást fluktuálódott; tévedhozzánőtt a kezében tartott cigaretta; ötéves korában gyúj- hetetlenségbe vetett hite, rugalmatlansága, egoizmusa és tott rá először, majd 12 éves korától napi harminc-harmincöt makacssága („bakafántos, szőrszálhasogató természete”) szál cigarettát szívott el. Alacsony termete miatt magasított gyakran vezetett szakításokhoz. Ehhez társultak hisztériás sarkú cipőt hordott, s a hatást csak tovább fokozta a szalma- kitörései; egy ízben annyira felpaprikázta magát azon, hogy kalapot felváltó jellegzetes, szokatlanul széles karimájú és Simon Jolán égve hagyta éjszaka a villanyt, hogy úrrá lett szurokfekete „Kassák-kalap”. Tudatosan kialakított, egyéni rajta az „elvadult, céltalan indulat”, s egy késsel szétszabstílusának része volt hosszú, sötét, hátrasimított haja és a dalta felesége utazóbőröndjét. fekete, oldalt gombolós orosz ing – amikor Ady Endre temeHa nem dolgozhatott, ingerlékeny és dühös volt – ezt tésén egy kisebb csoport hasonlóan öltözött fiatalemberrel rendre követték a lázas alkotói periódusok. Mivel (nem dimegjelent, a gyászolók azt hitték, hogy „a csoport külföldi agnosztizált) mániás depresszió I. típusú betegsége volt, így gyászküldöttségként érkezett”. a mánia dominált; nem véletlen, hogy életében több mint Kassák értelmes volt, harcos természet, kreatív és auto- nyolcvan műve jelent meg nyomtatásban, s ebből nagyon didakta (ezért tudását nem béklyózták meg a társadalom soknak ő tervezte a címlapját és a borítóját is.

62 g 19/03

REKLÁM

Kassák Lajos és Moholy-Nagy László: Új művészek könyve Bécs, Julius Fischer Verlag, 1922 Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeuma

te, a másik, hogy volt mit kiállítania; Kassák az ötvenes évek közepétől elkezdett újra, elsősorban lírai-absztrakt műveket festeni.

A kiállítások sikere után joggal érezhette, hogy a párizsi tárlattal végre elfoglalhatja a nemzetközi porondon őt megillető pozíciót – ehelyett számos és jelentős kompromisszumra kényszerült. Mivel Kassáknak igen kevés korai munkája maradt fenn, így a galéria arra „kérte”, hogy rekreálja korai műveit – ezzel már-már lehetetlenné is tette a későbbi műtárgypiaci szereplők munkáját, és ihletet adott azoknak a hamisítóknak, akik Kassák halála után lap-

pangó „Kassák-művekkel” szórták meg a piacot. A rekreáció egyik módja az antedatálás – maga a jelenség ismert, hiszen például Malevics is rákényszerült, hogy a húszas évek végén bemutatott kiállításán korábbi időpontra helyezze festményeinek készítési idejét (lévén, hogy absztrakt művei sértették a szocialista-realista kánont).

Az antedatáltak mellett Kassák több művét az elvárások szerint újrafestette (a szabad, improvizatív ecsetvonásokat felülírta keményebb, konstruktívabb formákkal), és egyrészt replikákat készített képarchitektúrás műveiből, másrészt e rendszeren belül maradva új kompozíciókat alkotott.

A kiállítás után a kereskedelmi galéria megvásárolta az összes korai művet, és a korai munkákból a „művészet demokratizálása” elvet követve sokszorosított pél-

Kassák már 1916-ban elemezte az új festészet és a reklám kapcsolatát, és megfogalmazta a reklám alapelveit: radikális, agitatív, szabad és akaratos stílusú, amely „felforgató, forradalmi temperamentumot” és „szuggesztív erőt” hordoz – ezzel kortársait jóval megelőzve deklarálta, hogy az alkalmazott és reklámművészetben benne rejlik egy tömegművészet létrehozásának a lehetősége. Magát a MA címlapját is egyfajta reklámként fogta fel (egyedi tervezésű, monumentális címsor).

A Tanácsköztársaság alatt plakátcenzor volt (a MA köreihez tartozó művészek közül például Uitz, Nemes Lampérth József és Berény Róbert is készített agitatív politikai plakátot).

Nemcsak a bécsi MA szerkesztője volt, hanem ő tervezte az egyes számok címlapját, belíveit, tipográfusként hirdetéseit, a MA 1921-ben indított új könyvsorozatának borítólapjait. 1924-től reklámépületeket is tervezett – mint a híres reklámkioszk, melyen a PUR és AUTO feliratú hasábok alatt megbúvó POSTA feliratú kocka és téglatest alakú újságosbódé látható.

1928-ban a reklámról írt szövegében a maga sajátos szóhasználatával (együgyübedekker, smukk, nüanszírozás) a reklámművész feladatát írja körül. A reklámművész szociális alkotó, s mint ilyen, egyszerű, szuggesztív és elementáris „demonstratív erőkomplexumot” hoz létre: nem a termék szolgája tehát, hanem a tömegek vizuális nevelésének eszköze. Hitt abban, hogy az új társadalmi berendezkedés alapjául szolgáló ideálok, a társadalmi igazságosság elérhető a konstruktivizmus formai elemeinek alkalmazásával készített könyvek, folyóiratok, reklámok mindenhová eljutó tömegével.

Nem ő volt az egyetlen progresszív művész, aki a húszas évek végén kereskedelmi plakátot tervezett; a Modiano cigarettának például Kassák mellett Berény Róbert, Bortnyik Sándor (vagy az akkoriban Bortnyiknál tanuló és még a Vásárhelyi Győző nevet viselő) Victor Vasarely, az Odol szájvíznek a harmincas évek elején pedig Bálint Endre és Pécsi József.

19/03 g 63

KASSÁK ÉS A NŐK Kassák tizenöt éves volt, amikor egy bordélyházban megismerte a szexualitást. A kutatásokból kiderül, hogy az örömtanya később komoly nagyüzemmé vált; a forgalom miatt csak jegyelővétellel lehetett bejutni, a kereslet apadásakor pedig a „ma este még szűz vagyok” szlogennel csalogatták be a klienseket. Első igazi kapcsolata egy cigánytelepen élő lánnyal volt.

A nőkkel szemben mindig bizalmatlan volt, ennek ellenére azok körülzsongták. „Ha kedvemre való lány közelébe férkőztem, akkor úgy voltam vele, mint az éhes ember a nehéz, zsíros étellel.

Nekiesik, fölfalja s aztán úgy érzi, soha többé nem nyúl ételhez. […] S aztán megint, ha éhes, megint fölfalja, ami elékerül. Így vagyok én is a lányokkal. Kívánom őket, aztán megémelyedek tőlük, aztán megint megéhezem rájuk s aztán megint kezdődik az egész előlről.” E szeretők nyilván nem tudták, hogy „pisiseknek, butáknak, kelletésükben is ízléstelennek” tartotta őket. És azokban is csalódott, akik közel álltak hozzá; anyjában azért, mert a legkisebb gyerekét nem a férjétől várta, húgát pedig azért vetette meg, mert 16 évesen törvénytelen gyermeket szült. Ezek után nem meglepő, hogy saját gyerekére sem volt kíváncsi, sem a megejtett szeretőre. (A kislány fiatalon meghalt.)

Anyja (a „Mutter”) mellett a legfontosabb kapcsolat Simon Jolánhoz fűzte, akivel 1908-tól harminc évig élt együtt – bár a két évvel idősebb asszonyt csak húsz év után vette feleségül. Az első házasságából három gyermeket magával hozó asszony szeretett volna Kassákkal közös gyereket is, de ezt a művész megtiltotta; így Simonnak abortuszt kellett magán végrehajtania. Kassák csak élete végén bánta meg, hogy nem nemzett utódot.

Sok igazság van abban a mondásban, hogy minden sikeres férfi mögött egy nő áll; Simon Jolán egy személyben volt a művész menedzsere, harcostársa, barátja és szeretője, vagy kassákul: „Feleségem az én egyetlen barátom. Soha nem voltam bele szerelmes, de szeretem, mert tiszta üvegből van, és úgy szól, mint a legfinomabb acélpenge.” Simon Jolán mindent feláldozott azért, hogy Kassák szabad művészként alkothasson; gyermekeit évekig apácákra bízta, s hogy meg tudja teremteni Kassáknak a minimális anyagi biztonságot, rendkívül sokat dolgozott, hol lámpagyárban, hol varrónőként, vagy modellt ült a

képzőművészeti főiskola epreskerti műtermében. Emellett besegített Kassák folyóiratainak szerkesztésébe, előfizetőket szerzett, kiadványokat terjesztett, reklámfüzetet készített. S bár erről a szakirodalom szeret elfelejtkezni, nélküle nem létezett volna a magyar avantgárd mozgalom. Mint színésznő néhány nagyobb, a kritikusok által is méltatott színpadi szerep és pár osztrák némafilmes megbízatás után teljesen elkötelezte magát az újonnan meghonosodott műfaj, a színpadi szavalás, majd a szavalókórusok mellett. Vonzódott a nehéz, formabontó versekhez, s előadóestjein népszerűsítette a magyar és külföldi szürrealista költőket. A Dokumentum megszűnése, 1928 után a célközönség, azaz a munkások már csak az előadóestjein találkozhattak az avantgárd művészettel. Fiatal munkásokból álló szavalókórusa hatalmas Kassák Lajos és sikereket aratott; amikor 101 férfi és Kassák Lajosné nő szavalt egyszerre kortárs verseket, Kárpáti Klára az 1960-as években a megmámorosodott közönség felállva ünnepelte a törékeny kórusvezetőt. A szavalókórusok a harmincas évek elején már annyira népszerűvé váltak, hogy háromezres taglétszámuk vetekedett a legnagyobb szervezett munkásközösségekkel – a több ezer főt megmozgató, szabadtéri fellépések után a mozgalmat a belügyminiszter betiltotta, Simon Jolán pedig nem léphetett fel egyetlen színházban sem.

A végrehajtókkal folytatott küzdelmek után megmaradt energiáját Kassák új verseskötetének megjelentetésére fordította; az Ajándék az asszonynak című kötet szerelmes verseinek címzettje azonban nem ő, hanem egy fiatal munkáslány, Zsu volt. A megalázott asszony végül nem bírta tovább; megivott egy üveg pálinkát, majd magára nyitotta a gázcsapot.

Halála után a Kassáknál majd harminc évvel fiatalabb, akkor 24 éves Kárpáti Klára vette át a feladatkörét. Az asszony matematikát oktatott – de ha Kassák úgy kívánta, évekre feladta a munkáját. Teljesen magává tette Kassáknak a nő szerepéről vallott konzervatív felfogását, mely szerint „a nő a művész életében csak a másodhegedűs szerepét töltheti be, első helyen a művészete áll”, s a művész halála előtt írt levelét is így írta alá: „feleséged, társalkodónőd, házvezetőnőd, titkárnőd és betegápolód”. Férje halála után hátralevő életében mindent megtett, hogy az örökséget megmentse s az utókornak megőrizze. Az 1975-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum számára átadott hagyatékon alapul az 1976-ban megnyílt Kassák Múzeum törzsanyaga.

Kassákhoz szinte hozzánőtt a cigaretta, napi harminc-harmincöt szálat szívott. Megjelenéséhez hozzátartozott a szokatlanul széles karimájú és szurokfekete „Kassák-kalap”. itt az írószövetség szigligeti üdülője teraszán dányokat rendelt; így jött létre 1961-ben a Kassák–Vasarely közös szitanyomatalbum is. Ennek és a műtárgypiaci konjunktúrának köszönhetően 1963-ban a Galerie Denis René újabb kiállítást rendezett neki (erre már Kassákot is kiengedték), melyet számos nemzetközi tárlat követett Svájcban, Németországban, Olaszországban és Japánban.

lassan elindult egy folyamat, melyben a félabsztrakt műveket már megtűrték), így nem volt meglepő, hogy próbálkozásait rendre elutasították: „Félreérthetetlenül közöltem, hogy művészetének szemléletével nem értek egyet, és közönségünk elé ezt nem bocsájthatjuk” – írta neki Aradi Nóra. Ráadásul maga Kádár és a kultúrpolitika formális irányítója, Aczél György is személyes ellenszenvvel viseltetett iránKULTÚRPOLITIKAI ta, „nem szerették”; talán mert túl sokat tudott róluk, talán mert nem hajolt meg a MEGFONTOLÁSOK Kassák tisztában léve saját értékével és a központi pártutasításoknak; ahogy Aczél nemzetközi elismerést felhasználva, azért egy későbbi interjúban el is mondta: „beharcolt, hogy műveit egy nagy magyaror- folyásolt voltam Kassák ellen […], mert ő szági múzeum is bemutassa. Bár 1965-ben mindig egy önálló politikai frakciót szerváratlanul megkapta a Kossuth-díjat, még vezett”. így sem volt könnyű, hiszen több fronton Kassák nem adta fel; annyira vágyott is harcolnia kellett. Mivel a kultúrpolitika egy reprezentatív kiállítóhelyre (Műcsarszemében az absztrakció tiltott volt (bár nok, Magyar Nemzeti Galéria), hogy akár

saját pénzéből is költött volna erre. Egyik nagy helyet sem kapta meg, ellenben fizethetett érte; így debütált az önköltséges kiállítások rendszere, elsőként Kassák képarchitektúra-kiállításával a Fényes Adolf Teremben. Az 1967. március 3-án megnyílt kiállítás csupán kilenc napon át volt nyitva, de így szokatlanul sok, 3345 látogatója volt. Kassák a kiállítást követően hamarosan meghalt. De a nemzetközi és a magyar kanonizálást szerencsére már nem lehetett elkerülni – még ha az utóbbi nagyon sokáig is tartott.

A szerző DÉKEI KRISZTA művészettörténész, műkritikus. Részt vett a Petőfi Irodalmi Múzeum Kassák Múzeuma állandó kiállításának előkészítésében

19/03 g 65

Alulértékelt avagy a beporzók MINT JÖVŐNK letéteményesei A rovarok drasztikus és ijesztő mértékű, gyorsaságú fogyatkozásáról adott hírt egy a napokban megjelent kutatás, melyre a média és sok érdeklődő ember is felkapta a fejét.

Nemrégiben Németországból érkeztek a rovarok populációnak csökkenéséről hasonló információk, most pedig, úgy tűnik, a jelenség sajnos globális mértékű.

Írta: Dr. Kovács-Hostyánszki Anikó

rovarvilรกg,

19/03 g 67

Magyarországon a háziméhcsaládok száma meghaladja az egymilliót

19/03 g 69

V

eszélyeztetett, kihalófélben lévő vagy már kihalt állatfajokról már eddig is sokat hallhattunk. Számos, jellemzően madár- és emlősfaj helyzete miatt tűnik aggódni az emberiség, legalábbis annak felelősségteljesebb része. Nem csoda, hiszen szép színes vagy épp nagy, méltóságteljes állatokról van szó, aranyos, gyámoltalan kölykökkel.

Az ilyen jellegek bennünk, emberekben – legalábbis a legtöbbünkben – csodálatot, együttérzést váltanak ki.

Mi a helyzet viszont a rovarokkal? Kezdjük azzal, hogy gyakorlatilag mindenki szerint sokan vannak, talán sokszor túl sokan is. „Megkeserítik az életünket”, amikor a házunkba tolakodnak, vagy amikor nyári estéken a kertben megzavarják nyugalmunkat a vérszívó „fenevadak”. Persze vannak a szép színes pillangók vagy a nagy, gait, erdei fafajt találunk, melyek együttesen és persze a érdekes bogarak, de mégis, többségük „se nem szép, se szélbeporzásúakkal együtt adják a szárazföldi ökoszisznem feltűnő”, lárváikat és/vagy kifejlett alakjaikat sokan témák, a növényi és rájuk épülő állati, emberi közösséegyenesen visszataszítónak tartják. Arról pedig már ne gek életének alapját. Az állati beporzású növények közé is beszéljünk, hogy vezetés közben folyton felkenődnek tartozik a legfontosabb termesztett fajok háromnegyede, a szélvédőre (már, ahol még így van), és az ember nem azaz a táplálkozásunk és a gazdaság szempontjából is győzi takarítani szeretett autóját egy-egy út után. Ki fog fontos növények jelentős része. Példaként említhető a hát aggódni azért, ha kevesebben lesznek? napraforgó, paprika, sütőtök, paradicsom, bab, uborka, A rovarok egy-egy csoportja ennél kicsit kedvezmé- padlizsán, burgonya, fokhagyma, vöröshagyma, karfinyezettebb helyzetben érezheti magát, hiszen róluk köz- ol, retek, görögdinnye, alma, körte, barack, mandula és tudomású, hogy komoly hasznot hajtanak az emberiség még sorolhatnánk. Fűszer- és gyógynövények között is számára. Ilyenek például a beporzók, köztük a méhek, jócskán találunk rovarbeporzásúakat, ilyen a kamilla, a melyek ugyan jó néhányunkban még így is ellentmon- menta, a citromfű, a borsikafű, az orvosi zsálya és a kerti dásos érzelmeket ébresztenek, hiszen „szúrnak, csípnek”, kakukkfű. csíkos, a darazsakhoz hasonló megjelenésük gyakran félelmet kelt. De az vitán felül áll, hogy szerepük a virágok őként a termesztett növénykultúrák megporzámegporzásában (pollinációban) – na meg persze a mézsában (bár sok vadon növő fajt is eredménnyel termelésben – nélkülözhetetlen. Kiemelkedő szerepük látogatnak) támaszkodunk nagymértékben a ellenére a beporzók világa, sokfélesége, helyzete mégis háziméhre (Apis mellifera). A háziméhet az ember évezsokak számára ismeretlen, pedig megismerésükön ke- redekkel ezelőtt háziasította, a méhcsaládok kaptárakban resztül a rovarvilág fontossága és védelme általában véve tartása könnyebbé, méztermelésre való használatuk egyis nagyobb hangsúlyt és figyelmet kaphat. szerűbbé vált. Magyarországon sok háziméhcsalád van A rovarok és más beporzó állatok beporzótevékeny- – olyan nagy a háziméhek denzitása (sűrűsége), hogy a ségére a zárvatermők közel 90 százalékának van vala- méhészek gyakran versengenek a jó méhlegelőkért és az milyen mértékben szüksége a termés- és magképzéshez. éppen virágzó szántóföldi vagy gyümölcskultúrák mellé Ezek között nagyon sok vadnövényt, kertek, mezők virá- való település lehetőségéért. 2016 őszén 24 ezer méhésze-

F

70 g 19/03

A termesztett és vadnövényeink megporzása nem bízható csupán a háziméhekre, a vadbeporzók széles körű diverzitására van szükség.

tet és több mint 1,2 millió méhcsaládot tartottak számon (OMME, 2017). Négyzetkilométerenként átlagosan 13 méhcsalád található az országban, és ez a sűrűség növekvő tendenciát mutat. Ez persze a földművelő gazdák számára előnyös helyzetet teremt, hiszen termesztett növényeik gyakorlatilag ingyen részesülnek abból az ún. ökoszisztéma-szolgáltatásból, melyet a világ más pontjain akár keményen meg kell fizetni. Például az Egyesült Államokban a hatalmas területen egyszerre és rövid ideig virágzó mandulafák beporzása nagyon sok beporzót igényel. A virágzás idejére odaszállított háziméhcsaládokért és az általuk végzett „munkáért” a gazdák nem kevés pénzt fizetnek a méhésznek, a beporzás mint üzletág, mondhatni, ipari méreteket öltött.

Világszerte azonban egyre növekvő nyugtalanságot kelt a háziméhek pusztulása. A családok megszokott 10–30 százalékos csökkenésénél jóval nagyobb pusztulási arányt is észleltek a 2000-es évek telein, főként a nyugat-európai országokban és Észak-Amerikában. A tavaszi–nyári időszakban pedig sok helyen sok méhcsalád pusztult el részben ismert mérgezés vagy betegség,

Míg a háziméhcsalád száma globálisan 40 százalékkal nőtt a 20. század második felében, ugyanebben az időszakban a rovarbeporzást igénylő termesztett növények mennyisége mintegy 300 százalékkal emelkedett.

Azaz a beporzás iránti igény sokkal gyorsabb ütemben változott és sokkal nagyobbra nőtt, mint azt a háziméhek száma követni tudná.

részben ismeretlen okok következtében. Bár a méhészek a megmaradó családok szétosztásával, újak nevelésével részben tudják kompenzálni az elvesztetteket, és így azok száma globálisan 40 százalékkal nőtt a 20. század második felében, a veszteségek több helyütt mégis jelentősek.

Ugyanebben az időszakban a rovarbeporzást igénylő termesztett növények mennyisége viszont mintegy 300 százalékkal emelkedett, azaz a beporzás iránti igény sokkal gyorsabb ütemben változott és sokkal nagyobbra nőtt, mint azt a háziméhek száma követni tudná. Ez a keresletés kínálatbeli egyre fokozódó különbség és a tapasztalt tömeges pusztulás is rámutatott arra, hogy termesztett és vadnövényeink megporzása nem bízható csupán a háziméhekre. A stabil beporzáshoz, valamint a morfológiájában és fenológiájában oly sokféle virág megporzásához a beporzók széles körű diverzitására van szükség.

A

mérsékelt égövön a méhek (Hymenoptera: Apiformes) a legfontosabb beporzói a legtöbb növényfajnak. Ha méhekről van szó, az emberek többsége elsősorban a háziméhre gondol, ám rajta kívül számos más, ún. vadméhfaj játszik kiemelkedő szerepet a beporzásban. Sőt, egyes esetekben még hatékonyabbak is a háziméhnél. Egyes növényfajok – mint például a paradicsom – esetében a virágokra szálló poszméhek (Bombus spp.) szárnyrezgésének frekvenciája az, melynek hatására a virágportokok felnyílnak, a virágpor pedig kiszabadul. A lucerna megporzásában az ún. szabóméhek (Megachile spp.) járnak élen, míg az almafák virágainak látogatásában a faliméhek (Osmia spp.) igen hatékonyak.

Sok virágos és egyben termesztett növényünkről kiderült, hogy bár beporzásukat elsősorban a háziméhektől várjuk, gyakran az észrevétlenül ott tevékenykedő vadméheknek és más beporzó vadrovaroknak köszönhetően a beporzás sokkal hatékonyabb, mint nélkülük lenne. Általában tehát elmondható, hogy bár a háziméh nagy számban van jelen a kertekben, virágzó szántóföldeken, és szupergeneralistaként számtalan növényfajt látogat, a vadbeporzók minél nagyobb és minél sokfélébb jelenléte növeli a beporzási sikert – ezáltal a termést –, és stabilabb beporzást biztosít rosszabb időjárási körülmények vagy változó környezeti feltételek mellett.

Magyarországon több mint 700 vadméhfaj él, a világon pedig 20–25 ezer. Ezek az életmódjukat, a megjelenésüket, az aktivitási időszakukat és ezáltal az általuk látogatott növények körét tekintve is nagyon változatosak.

A méhek mellett ki kell emelnünk egyes légycsaládok, például a zengőlegyek (Diptera: Syrphidae) szerepét a beporzók között. A legyek fontos látogatói az ernyősvirágzatú növényeknek, mint a sárgarépának is. Emellett meg kell említeni még a lepkéket, melyek közül például a zömében 19/03 g 71

A háziméhek sok termesztett és vadnövény fontos beporzói

72 g 19/03

Európában a beporzásban kulcsszerepet játszó vadméh- és lepkefajok 9 százaléka veszélyeztetett, és több mint 30 százalékuk csökkenő tendenciát mutat. éjszaka aktív szenderek sok éjszaka virágzó növényfaj nektárjának fogyasztói és megporzói is egyben. Elsősorban a trópusi területeken a gerincesek között is találunk viráglátogató denevér- vagy nektárevő madárfajokat.

A

növények beporzásában részt vevő vadméhek és más vadon élő állatfajok helyzetéről egyre több kutatási eredmény lát napvilágot.

Az Intergovernmental Platform on Biodiversity and Ecosystem Services (IPBES), azaz a biodiverzitást és ökoszisztéma-szolgáltatásokat fókuszába helyező kormányközi testület 2016-ban elfogadott jelentésében áttekintette az addig elérhető tudományos és szürkeirodalmat, valamint a hagyományos tudás elemeit a föld különböző régióiban. Ennek alapján a gerinces beporzók – így például a nektárgyűjtő madár- és denevérfajok – 16,5 százaléka globális kihalással veszélyeztetett. Európában a beporzásban kulcsszerepet játszó vadméh- és lepkefajok 9 százaléka veszélyeztetett, és több mint 30 százalékuk csökkenő tendenciát mutat (egyes, főként nyugat-európai országokban ez az érték akár 50 százalék is lehet). A Természetvédelmi Világszövetségnek (IUCN) európai vadméhekről összeállított vörös listája szerint az Európai Unió 27 tagállamában az előforduló méhfajok 9,1 százalékát kihalás fenyegeti. Ezen számadatok jól érzékeltetik a vadon élő beporzó rovarok helyzetének súlyosságát, holott szerepük a mindennapi életünkben is felbecsülhetetlen, és ráutaltságunk ezen állatfajokra nagyobb, mint azt gondolnánk.

A beporzó fajok sokféleségének, számának fogyásáért, a fajok veszélyeztetettségéért sajnos sok tekintetben az emberi tevékenység is felelős. Jelenlétük és így beporzótevékenységük az ökoszisztémáktól, azok állapotától, elsősorban a táplálék- és fészkelőhelyforrásoktól függ.

Ezért az általuk nyújtott beporzási potenciál az élőhelyek állapotával és megőrzésével közvetlenül összefügg, a természetközeli élőhelyfoltoktól távolodva rendszerint csökken. A táj átalakításával, így a művelés alá vett szántóföldek arányának és területének növekedésével zsugorodik azon természetközeli élőhelyek – például sövé-

nyek, fasorok, táblaszegélyek, gyepek – jelenléte, területe a mezőgazdasági ökoszisztémákban, melyek a beporzók számára fontos fészkelő- és táplálkozóhelyet biztosítanak egész évben. Ezek hiányában a rovarok kisebb számú és szegényebb faji összetételű jelenléte a termesztett növények beporzását is kevésbé hatékonnyá teszi a szomszédos művelt táblákon, kertekben. Az intenzív gazdálkodás, így a nagy mennyiségű, nem megfelelő vagy nem megfelelő időzítéssel használt rovarölő permetszerek használata is kritikus lehet a beporzók szempontjából. Ezek okozhatják a rovarok azonnali pusztulását, vagy megváltoztatják a tájékozódási képességüket, ami megakadályozza a fészkükhöz, illetve a kaptárhoz való visszatérést, vagy legyengíti a szervezetüket, s kevésbé lesznek ellenállók a betegségekkel szemben. A vegyszerek esetében azok szinergikus, egymást kiegészítő, akár erősítő hatásával is számolni lehet, mely gyakran sokáig rejtve marad, komoly károkat okozva ezzel a természet és a méhészek számára. Sok helyütt a korai tarlóhántás, a másodvetés és a szántóföldi spontán gyomvegetáció hiánya szántóföldek, gyümölcsösök, kertek művelésében mára bevált gyakorlat, de ez egyben azon vadnövények megjelenését akadályozza, amelyekre a beporzóknak szüksége lenne. Éppígy közvetett a gyomirtó vegyszerek hatása a beporzókra: azokat a táplálékot jelentő virágos gyomnövényeket távolítják el a területről, amelyek az év nagy részében egyedüli virágpor- és nektárforrást jelenthetnek. Egyes szántóföldi kultúrnövények – mint a repceés napraforgótáblák – vagy éppen a gyümölcsösök ugyan millió virágot kínálnak, de egyrészt csupán néhány hétig virágoznak, és mert rendszerint intenzíven művelt kultúrák, nemigen nyújtanak más virágforrást a beporzóknak.

Másrészt nem minden rovar számára megfelelők, mivel a különböző testalkatú beporzók különböző formájú virágokról tudnak táplálkozni, és az egyes fajok az év más-más hónapjában aktívak. Az inváziós növényfajok térhódítása is gondot jelent. Ezek rövid idő alatt nagy területeket borítanak el, kiszorítva számos hazai növény-

Számos rovar szépsége vitathatatlan

A zengőlegyek a vadbeporzók fontos csoportja

fajt a természetes előfordulási területéről, miközben a saját virágaikat vonzóvá teszik bizonyos beporzók számára.

Bár a méhészek egyes inváziós fajokat mint mézelő- vagy jó virágporforrást nyújtó növényeket nagyon kedvelnek (selyemkóró, aranyvesszők), az elhódított területek rendszerint sokkal kevesebb beporzó rovarnak adhatnak otthont. Gyepek esetében az intenzív, gyakori kaszálás, vagy a nagy állatállományt kis területre szorító legeltetés sok virágos növény visszaszorulását, eltűnését vonhatja maga után. Lakott területeken a parkokban, kertekben a gyepek rendszeres nyírása pedig hasonlóan virágszegény, homogén vegetáció kialakulásához vezet.

M

A mezőgazdasági ökoszisztémák a beporzó rovarok védelmének kiemelt színterei.

égis, mit tehetünk akkor ilyen változó, vészterhes időben, melyek a fent leírtakból következően nyilvánvalóan nemcsak a beporzókra, de rajtuk keresztül ránk, emberekre is komoly veszélyeket tartogatnak? Bár sokan úgy gondolhatják, hogy az élővilág védelmét a védett területeken, nemzeti parkokban, rezervátumokban kell megvalósítani, ez sok esetben egyáltalán nem igaz. Az agrárterületek, így a szántóföldek, gyepek és az ezek mentén lévő természetközeli élőhelyeken lévő mezőgazdasági ökoszisztémák nagy területeket foglalnak el mind Magyarországon (az országnak 74 g 19/03

körülbelül a kétharmadát), mind Európában. Az ezekhez kötődő élőlények védelmére ezen területeken kell kiemelt figyelmet fordítani. A mezőgazdasági ökoszisztémák beporzóközösségeinek megőrzése érdekében úgy táji, mint helyi léptékben is gondolkodni kell. A tájban jelen lévő természetközeli élőhelyfoltok – gyepek, sövények, fasorok, erdőszegélyek, csatornapartok, szántóföldi mezsgyék és útszegélyek – fontos fészkelőhelyeket biztosítanak a beporzó rovarok számára, hiszen ezeket a területeket általában kevésbé bolygatják, mint a szántóföldeket, így a talajban, de a növényi szárakba fészkelő vadméh- és más rovarfajoknak is ideálisak lehetnek. Emellett ezek a területek biztosítják (jó esetben) a terített asztalt tavasztól őszig, azaz virágzó a növényeket, melyeknek virágpora és nektárja a felnőtt egyedek és az utódnemzedék táplálását is szolgálja. Ezek a természetközeli élőhelyfoltok tehát a vad beporzó rovarok elsődleges forrásai, melyekről a szomszédos, virágzó szántóföldi termesztett növények vagy épp a gyümölcsfák virágait is beporozzák élelemszerző körútjaik során. Azonban mivel véges a beporzók repülési távolsága, így fontos, hogy a forrásélőhelyek és a mezőgazdasági táblák megfelelő arányban, a tájban mozaikolva helyezkedjenek el a nagy monokultúrás művelés helyett, melyben több tíz vagy több száz hektáron

Mik azok az ökoszisztéma-szolgáltatások?

A természet azon javai, szolgáltatásai, folyamatai, melyeket az ember is felhasznál, és melyek az ember jóllétéhez is hozzájárulnak. Három fő csoportjukat különböztethetjük meg.

•.Ellátó szolgáltatások: idesorolhatók például a termesztett növények, a tenyésztett állatok és termékeik, a természetben gyűjtött gyümölcsök, magvak, gombák, a növényi és állati energiaforrások, melyek tehát jobbára kézzelfogható, közvetlen materiális javaknak tekinthetők.

•.A szabályozó és fenntartó ökoszisztéma-szolgáltatások a természetben zajló folyamatok, melyek egyensúlyt teremtenek és tartanak fenn mindennapi életünkben. Itt említhető például az állatok által végzett beporzás, a növénykártevők elleni természetes védekezés; a talajban, levegőben, vízben megvalósuló szűrő-, tisztítófolyamatok,, a globális klímaszabályozás például az üvegházhatású gázok csökkentése által, az árvízi kockázat és felszíni degradáció csökkentése.

•.A kulturális ökoszisztéma-szolgáltatások ember és természet kapcsolatának szellemi, lelki, rekreációs vagy épp ismeretszerzési aspektusait foglalják össze.

A stabil beporzáshoz a vadon élő beporzók hozzájárulása elengedhetetlen

TÉNYEK ÉS ADATOK A BEPORZÓKRÓL ÉS A BEPORZÁSRÓL: •.a zárvatermő, virágos növények 87 százaléka igényel állati beporzást; •.a legfontosabb termesztett kultúrnövények 70 százaléka állati beporzású; •.a legfontosabb beporzók közé tartoznak a házi­ méhek, vadméhek, zengőlegyek, lepkék és számos gerinces állatfaj is, például viráglátogató denevér- és madárfajok; •.Magyarországon több mint 700 vadméhfaj él, a világon 20–25 000; •.a gerinces beporzók 16,5 százaléka globális kihalással veszélyeztetett;

Az alma a rovarbeporzás egy jó példája

•.Európában a vadméh- és lepkefajok 9 százaléka veszélyeztetett, és több mint 30 százalékuk csökkenő tendenciát mutat.

A vadvirágos mező terített asztal a beporzóknak

csak egyféle növényt termesztenek. Sok helyütt a táj már híján van a megfelelő virágforrásoknak, mezsgyéknek, melyeket vetett virágmagkeverékekkel és virágos sávok kialakításával próbálnak pótolni egyes programok keretében a szántóföldek szélén. E tevékenység hatékonysága a beporzók számának, sokféleségének és a szomszédos kultúrnövények beporzásának növelésében már több tanulmány alapján is bizonyított. Megfelelő művelésük, így vegyszermentes kezelésük és évi kaszálásuk, valamint lehetőség szerint több évig terjedő fenntartásuk mellett még jobb eredményeket érhetünk el.

A

művelt területek kezelése is rendkívül fontos a beporzó rovarok szempontjából. A kevesebb műtrágya és gyomirtó kedvez a termesztett kultúrnövények mellett a vadnövények jelenlétének is. Ezeknek köszönhetően maguk a szántóföldek vagy a gyümölcsösök is saját vad beporzó közösségeket tarthatnak fenn, ami a területek belső zónájában lévő termesztett növények megporzását is jobban elősegítheti. Megfontolt vegyszeralkalmazással, így a méhkímélő szerekkel és azoknak is az esti, a méhek repülési időszakán kívüli használatával csökkenthetjük a mérgezések kockázatát. Nemrégiben sokat hallhattunk az úgynevezett neonikotinoid vegyszereknek többek között a beporzó rovarokra kifejtett kedvezőtlen hatásairól, erre tekintettel három ebbe a csoportba tartozó kemikália használatát is betiltották az Európai Unióban.

Ezek hatásmechanizmusa több tekintetben eltér más vegyszerekétől, mivel például a magok védelmére csávázószerként alkalmazva beépül a növények szöveteibe, szárába, levelébe, mert belülről hivatott megvédeni azokat a kártevőktől, például levéltetvektől. Azonban mint kiderült, a virágporba és a nektárba is bekerülnek, és ezen keresztül a beporzók szervezetébe.

A beporzók védelme természetesen sokaknak szívügye, így kutatási és természetvédelmi oldalról is mind nagyobb figyelmet kapnak. Az IPBES által készített és 2016-ban több mint 120 ország kormánya által elfogadott tanulmány számos országos és nemzetközi léptékű kezdeményezést indított el világszerte, melyek célkitűzései között szerepel a beporzó rovarok számára alkalmas feltételek biztosítása, betegségeik visszaszorítása, állapotuk és trendjeik monitorozása és a velük kapcsolatos tudásban a hiányterületek pótlása. Európában több ország is elindította saját programját, az Európai Unió pedig közös pollinációs stratégiát dolgozott ki. Magyarországon az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának

A poszméhek a vadméhek fontos képviselői

Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportja több, a vadbeporzókra irányuló agrárökológiai kutatást végez, végzett az elmúlt évek során a hazai vadméh- és zengőlégyközösségek kapcsán. Az Agrárminisztérium vezetésével 2016-ban indult a Természetvédelem Országos Programja az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) finanszírozásával a Széchenyi 2020 részeként, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program kereteiben (KEHOP-4.3.0-15-2016-00001). „A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok” elnevezésű, kiemelt projekt egyik fő feladata az ökoszisztéma-szolgáltatások hazai értékelése és térképezése. Ezen belül egyik kitűzött célja a különböző élőhelyek fészkelési lehetőségek és virágforrások szerinti áttekintése, és ezek alapján Magyarország egyes pontjain a vadméhek nyújtotta beporzási potenciál becsléseken alapuló értékelése és térképezése.

Virágok ültetésével, fészkelőhelyek létesítésével persze minden ember segítheti a beporzó rovarokat a saját otthonában is. Ahogy a madárodúk és -etetők kihelyezése az énekesmadarak számára már jó ideje elterjedt gyakorlattá vált, hasonló módon a vadméheknek, zengőlegyeknek, lepkéknek is kedvezhetünk. Tavasztól őszig a különböző időben és más-más fajtájú, virággal nyíló növények ültetésével a kertben vagy akár az erkélyen gondoskodhatunk számukra táplálékról. Nádszálakból, tobozokból, kifúrt fahasábokból készített méhhotellel vagy akár csupasz, bolygatlan talajfelülettel különböző módon fészkelő vadméheknek adhatunk fészkelési lehetőséget.

Minden segítség számít, mert ezzel egyidejűleg magunkon is segítünk.

Virágok ültetésével, fészkelőhelyek létesítésével minden ember segítheti a beporzó rovarokat a saját otthonában is.

DR. KOVÁCS-HOSTYÁNSZKI ANIKÓ, MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet 19/03 g 77

VI L ÁG ESE M ÉNYEK VÖRÖS-TENGER: LABORATÓRIUM A KORALLPOLIPOK ELENÁLLÓ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATÁHOZ A Vörös-tenger északi részén lévő Akabai-öböl jordániai vizei a bolygó legmelegebbjei közé tartoznak. Ennek ellenére egyes korallok a fakulásnak semmi jelét nem mutatják. A tudósok azt remélik, hogy feltárhatják az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás mechanizmusait

FAKULÓ KORALLOK

Atlantióceán

SZÖVEG: YANN CHAVANCE, ILLUSZTRÁCIÓ: HUGUES PIOLET

A

Fotó : Christoph Gerigk

Források: „Spatial and Temporal Patterns of Mass Bleaching of Corals in the Anthropocene”, Science, 2018. január.

korallok korábban soha nem tapasztalt válságban vannak.

A kutatók becslései szerint az elmúlt harminc évben mintegy 20%-uk pusztult el a visszatérő fakulási időszakok miatt. A jelenség, melyet a víz hőmérsékletének emelkedése idéz elő, alapjában véve viszszafordítható: egy jelentős fakulás után egy korallszirt tíz-tizenöt év alatt teljesen felépülhet. Egy száz helyszínen végzett átfogó tanulmány szerint azonban, melyet egy húsz tagú nemzetközi kutatócsoport készített, és amely az idén jelent meg a Science magazinban, a fakulási időszakok gyakorisága 1980 óta folyamatosan nő. Az éghajlatváltozás jelenlegi stádiumában a korallzátonyok átlagosan hatévente szenvednek el súlyos, területük 30%-át érintő pusztulást. A köztes időszak, mely ötöde az 1980-ban jellemző átlagnak, nem elegendő a regenerálódásra. „Előrejelzéseink szerint a korallzátonyokat 2040-re már évente érheti fakulási hullám” – figyelmeztet Serge Planes, a CNRS (Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont) kutatásvezetője, valamint a Tara Pacific tudományos expedíció vezetője. Mindez katasztrofális forgatókönyv egy kulcsfontosságú ökoszisztéma számára: noha a korallszirtek az óceánok területének csupán a 0,2 %-át teszik ki, a tengeri fajok egyharmadának biztosítanak élőhelyet, és a WWF 2015-ös tanulmánya szerint 500 millió embernek adnak megélhetést.

78 g 19/03

Mexikóiöböl

Karib-tenger

Csendesóceán

KAJMÁN-SZIGETEK: A 21. SZÁZAD CSAPÁSOK SOROZATÁVAL INDUL Az elmúlt húsz évben a karibi szigetvilág tizenegy fakulási hullámot szenvedett el, szemben az 1980 és 1998 között bekövetkezett hárommal.

Ahogy a világ más részein is, a korallszigeteket törékennyé tette a környezetszennyezés, a part menti urbanizció és az óceánok savasodása

A korallok fakulását okozó tengeri hőhullámok száma 1998 és 2016 között 0–2 3–5 6–8 9–11

KORALL-HÁROMSZÖG: SÖTÉT JÖVŐ ÁLL A TENGEREK AMAZÓNIÁJA ELŐTT A bolygó korallzátonyai 30%-ának otthont adó terület egyike a legveszélyeztetettebbeknek. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett jelentős erőfeszítések nélkül a „tengerek Amazóniáját” körülvevő vizek hőmérséklete négy fokkal is emelkedhet 2100-ig

SZAMOA: TÖMEGES PUSZTULÁS NYUGAT-POLINÉZIÁBAN A Szamoa szigetvilág két fő szigete közül a kisebbik, az Upolu körüli korallzátonyok, melyek egykor kivételes biodiverzitásukról voltak híresek, kiemelkedően erős fakulást szenvedtek el: a Tara Pacific expedíció által vizsgált 124 helyszín felén a korallok 99%-a elpusztult

Perzsaöböl Vöröstenger

Dél-kínaitenger Omániöböl

Csendesóceán

Indiaióceán ST. LUCIA: A DÉL-AFRIKAI KORALLZÁTONY EGYELŐRE MEGŐRZI SZÍNEIT Az Indiai-óceánon, a Kwazulu-Natal tartomány mentén elhelyezkedő korallzátonyok a vizsgált területek azon 6%-ába tartoznak, ahol soha nem fordult elő jelentős fakulás 1980 óta: az itt bekövetkezett négy tengeri hőhullám során a koralloknak csak kevesebb mint a 30%-a pusztult el

NAGY-KORALLZÁTONY: HANYATLÁSÁT A TENGERI CSILLAGOK IS GYORSÍTJÁK Az Ausztrália keleti partvidékén több mint 2000 km hosszan elterülő biodiverzitási paradicsom koralljainak 30%-át veszítette el néhány hónap alatt egy hosszú tengeri hőhullám során 2016ban. Létét veszélyezteti a belőle táplálkozó acanthaster tengeri csillagok túlszaporodása is

V I L ÁG POLGÁR

„A munkám és az életem tele van érzelmekkel, ráadásul született optimista vagyok. Megpróbálok minden napban találni valami boldogságot...”

Egy a…

7,686 Miért ad hálát?

Hogy azzal foglalkozhatom hivatásszerűen, ami a legfontosabb az életemben, vagyis az állatokkal. És mindezt egy olyan helyen, a NOÉ Állatotthon Alapítványnál, ahova egész életemben vágytam. Hogy a családom, a szüleim, a testvérem és a szerelmem, a barátaim mind mellettem állnak és támogatnak.

Mi ad önnek reményt?

Bár a munkám tele van kihívásokkal, és valószínűleg az átlagosnál sokkal több lélekpróbáló dologgal találkozom, mégis mindig vannak olyan támogatók, akik fontosnak érzik az állatmentést és segítik a munkánkat.

A macskáinkat örökbe fogadók például egy ételcsomagot kapnak, ami azért különösen hasznos, mert megváltozott életmódjuk miatt az ivartalanított egyedeknél nagyon fontos a megfelelő táplálás. És mi csak ivartalanított cicákat adunk örökbe, hogy ne nőjön a kóbor macskák állománya Magyarországon.

Mely reményét adta már fel?

Sosem adom fel a reményeimet, ehhez túl sok rászoruló élőlényért érzek felelősséget.

80 g 19/03

milliárdból Schneider Kinga, 43 éves, a NOÉ Állatotthon Alapítvány szóvivője

Kinek az ítéletétől tart jobban: a barátjáétól vagy az ellenségéétől?

Azok véleményére adok, akikre felnézek, akik fontosak számomra. Nem tartok ellenségeket, a barátaimtól viszont nagyon szívesen veszem, ha elmondják az őszinte – akár nem annyira hízelgő – véleményüket, és abból tanulhatok. Hiszen tudom, hogy ők önzetlenül, szeretetből teszik mindezt.

Van olyan állat, amelyik jelent önnek valamit?

Minden állatot imádok, de a szívem csücskei az öregecske rászorulók.

Miről ismerszik meg az igaz szerelem?

Erre majd 100 éves koromban tudok válaszolni, a szerelmem kezét szorongatva.

Mit nem kell már önnek elmondani?

Hogy mindig van miért talpra állni, megrázni

magunkat, és a legjobb érzés az igazán rászorulóknak segíteni.

Ki mondja meg önnek az igazságot?

A szüleim, a szerelmem és a közeli barátaim, no és persze a körülöttem lévő sok-sok állat.

Mi jelenti az ön számára a boldogságot?

Hogy mind a magánéletben, mind a munkában a helyemen vagyok, szeretem az életem, hiszen a munkám hivatás, és mindennap találkozom ezer kisebb és nagyobb csodával.

Mi alól szabadította fel magát?

A kényszermunka alól. Bár a korábbi munkáimat és munkahelyeimet, kollégáimat imádtam, visszatekintve a mostanihoz képest kötelező pénzkereseti eszköznek tűnnek.

Fél a haláltól? Ön szerint következik utána valami?

Nem félek, de foglalkoztat a téma. Hiszek benne, hogy van folytatás.

Mikor nevetett utoljára szívből?

A munkám és az életem tele van érzelmekkel, ráadásul született optimista vagyok. Megpróbálok minden napban találni valami olyan boldogságot, amin szívből tudok nevetni.

Ha csak egyetlen tanácsot adhatna egy gyereknek, mi lenne az?

Tisztelje a természetet és óvja a környezetet, mert minden értéktelenné lesz, ha tönkretesszük a Földünket!

Mit nevez otthonának?

Ahova boldogság hazamenni, és ahonnan nehéz elindulni.

Mit kapott utoljára ajándékba?

Egy marcipán csokiszívet a szerelmemtől.

Mi a kedvenc emléke?

Amikor kilencévesen először simítottam meg egy kutya fejét, akinek azt mondhattam: „Édes, drága kiskutyám!” Ő volt Amálka, az első boxerem.

Mennyi pénzt szeretne birtokolni?

Nem törekszem hatalmas vagyonra, de tele vagyok tervekkel, amelyek megvalósításának leginkább a pénz szab határt.

Mi volt a legnagyobb csalódása?

Sajnos gyakran kell csalódni, mindig jönnek újabb és újabb kellemetlen meglepetések.

De muszáj ezeket feldolgozni és tanulni belőlük.

Gondolt már arra, hogy Magyarország helyett máshol éljen?

Komolyan soha.

M EGJELENT!

KERESD

az újságárusoknál!

HÁ SZOLÓLám BA

p bárh ák, ami k ol el 34. o férn ek ldal

HANGULAT 2019 színe a korall 4. oldal

GYEREKSZ

OBA Galériás szo ba extrákka l 32. oldal

ELŐ Z E TES

G A áprilisi kiadás 2018. április 5-én jelenik meg

MAURITIUS, a kreol királynő

Eötvös Loránd Száz éve hunyt el Eötvös Loránd, a fizika történetének jelentős alakja.

Kiváló elme és tudós volt, akinek a munkássága nemcsak a múltban, hanem most is világhírű. Alkotásai a mai napig elismertek, jelentőségük napjainkban felértékelődik, tudományos eredményei nem évülnek el

Mauritius olyan trópusi paradicsom, amilyet a prospektusok fotói alapján meg szoktunk álmodni. Ideális hely kiszállni az otthoni mókuskerékből, andalogni a strandon, lustálkodni. Színes riport a kicsiny szigetállamról az India-óceánban, 900 kilométerre keletre Madagaszkártól. Homokos tengerpartok, lagúnák, emellett bemutatjuk a turisták által kevésbé látogatott tájait is

A repülés művészei Mintha pillekönnyen repkednének Amerika köderdeiben, a valóságban azonban a kolibrik igazi nehézatléták a madarak birodalmában: művészi repülőmanővereikhez állandó nektárutánpótlásra van szükségük

82 g 19/03

Pészah Az egyik legismertebb zsidó ünnep az egyiptomi rabságból való szabadulásra emlékeztet, de egyben a tavasz, a kovásztalan kenyér és a három zsidó zarándokünnep egyike

MEGJELENT AZ

ÍZELÍTŐ A TARTALOMBÓL: Átvizsgálás, ezekre ügyeljünk használt autó vásárlás előtt Típushibák részletes tárháza Mit kapunk pár százezerért?

– Peugeot 106 teszt Városi mitugrász a második generációs Toyota Yaris Családi vonalon: t Sea Toledo és Ford Focus MOMO kormány, toronymerevítő, Lancer Wagon Sport

Keresse február 6-tól az újságárusoknál!

Otthon szívesebben olvasná?

Fizessen elő most a www.lapot.hu oldalon

HASZNÁLT AUTÓ KÜLÖNSZÁMA!

CSAK ÍGY FÉRT RÁ EGY KÉPRE AZ ÖSSZES ARANYÉRMÜNK ŠKODA MOTOR5PORT

4. éve megállíthatatlan a ŠKODA Motorsport csapata és a FABIA R5. Hosszú idő óta az egyik legsikeresebb rally autó, ami rajthoz állt. Ahol elindul, ott szinte kivétel nélkül a dobogó legfelső fokán végez. 2015, 2016 és 2017 után idén ismét a ŠKODA nyerte a WRC 2 bajnokságot, ami az egyik legrangosabb versenysorozat a rally világában.

Tudj meg többet a csapatról, látogass el a www.skoda.hu/rally weboldalra. www.skoda.hu