GEO Magazin 2019. novemberi szám by Ringier Hungary Kft.

2019. november • 895 forint • 535 DIN • 20,4 LEI

2019. NOVEMBER

G A

V I L Á G O T

F E L F E D E Z N I

É S

M E G É R T E N I

A televíziózás világnapja – De mit is ünneplünk ezen a napon?

A CUKORBETEGSÉG · Ady Endre · A televíziózás világnapja · Skócia 19011

A CUKORBETEGSÉG

9 771787 272300

A világon közel 300 millió ember mindennapjait megkeserítő kór

Geoszkóp

Érdekességek a GEO világából

Ady Endre

Egy lírai „rocksztár” emlékezete

Skócia vad tájain Lakókocsival az ikonikus North Coast 500 mentén

Világesemények A globális felmelegedés hatása a Föld lakosságára

Hernyóselyem -10%

elegancia-luxus-kényelem

paplan, párna ágynemű kendő, sál

Legyen luxus Karácsonya 1034 Bp., Bécsi út 120. I. em 100.

+36-30 +36 30 5157 825

www.selyemwebaruhaz.hu

ELŐSZÓ

Tisztelt Olvasó! A cukorbetegség alattomos kór, amely sokszor csak akkor okoz tüneteket, amikor már előrehaladott stádiumról beszélhetünk. E havi címlaptörténetünkben ennek a lappangó betegségnek az izgalmakban bővelkedő, fordulatos kutatástörténetét mutatjuk be. Napjaink népbetegsége a magyar lakosság csaknem nyolc százalékát érinti, egyúttal a leggyakoribb anyagcsere-betegség a világon, amelynek szövődményei jelentős mértékben rontják a beteg életminőségét. A cukorbetegség, más néven diabétesz, olyan anyagcsere-betegség, amely a cukor túlzott felhalmozódását okozza a vérben. A glükóz a szervezet nélkülözhetetlen energiaforrása, amely a sejtekbe való beépülését követően hasznosul. A cukor beépülését sejtjeinkbe az inzulin nevű hormon segíti elő. Az inzulin a hasnyálmirigy szigetecskéinek béta-sejtjeiben termelődik, és onnan közvetlenül a véráramba jut. Ennek az anyagnak az a fő feladata, hogy a sejtek felületén lévő érzékelőkhöz kapcsolódva kaput nyisson a cukornak (glükóz), elősegítse annak bejutását és elégetését a sejt belsejében. Ez a folyamat a szervezet energiatermeléséhez szükséges. Ha nem termelődik inzulin, vagy csak kevés, a cukor nem jut be a sejtekbe, hanem felhalmozódik a vérben (a vércukorszint emelkedik). Csökken az energiatermelés, a szervezet legyengül. A diabétesz típusait tekintve megkülönböztetünk egymástól prediabéteszt (cukorbetegséget közvetlenül megelőző állapot, amikor a vércukorszint magasabb a normál értéknél), terhességi diabéteszt (átmeneti állapot), valamint 1-es típusú és 2-es típusú cukorbetegséget. Az 1-es típusú, inzulinra szoruló diabétesz esetében egyáltalán nincs inzulintermelés. Azt kívülről, naponta többször adott inzulinnal kell pótolni. A 2-es típusú cukorbetegségben a sejtek inzulin iránti érzékenysége

csökkent, az inzulin kevésbé tudja „kinyitni a sejtek kapuit”, kevesebb cukor tud energiává alakulni, a vércukor szintje pedig emelkedni fog. Az ilyen (2. típus) diabétesz kezdetén, amikor sokszor még tünetek sincsenek, a hasnyálmirigy szigetecskéi érzékelik a magasabb vércukorszintet, és a hormon túltermelésével reagálnak. Később, évek múltán a szigetecskék kezdenek az állandó túltermelésben kimerülni, az inzulin-előállítás a szervezetben csökken, sokszor olyannyira, hogy inzulin adása válhat szükségessé. Mai tudásunk szerint a cukorbetegség nem gyógyítható, élethosszig tartó kezelést igényel a vércukor ideális szinten tartásával. Összeállításunk apropóját a cukorbetegség világnapja adta, amelyet 1991 óta november 14-én tartanak, válaszképpen a diabétesz világszintű gyors terjedésére. A világnapot Frederick Banting születésnapjához kötötték, aki Charles Besttel és John James Rickard Macleoddal elsőként fogalmazta meg azt a gondolatot, amely az inzulin felfedezéséhez vezetett 1922-ben. Ezzel azonban korántsem ért véget a novemberi megemlékezések sora magazinunkban. Ady Endrét például születésének évfordulóján említjük. A költő személyét manapság igazi kultuszstátusz jellemzi. Pedig a magánéletében és a munkásságában egyaránt szabadelvű, -szájú és akaratú irodalmi és közéleti óriás megítélése saját korában is – kíméletesen szólva – megosztó volt. 1996 óta pedig november 21-e a televíziózás világnapja. De mit is ünneplünk ezen a napon? Nos, a világ messze legelterjedtebb szórakozási formáját és információforrását – amely ráadásul annyiban az egyik legdemokratikusabb is, hogy alapvetően mindenki ugyanazt láthatja az egész világon. De hogy utazást kedvelő olvasóink se érezzék magukat elárvultnak, színes képriporttal kedveskedünk nekik Skócia lassan ikonikussá váló útvonaláról, a North Coast 500-ról, amely Európa egyik leglátványosabb körútja, utazzunk akár kerékpárral, motorral vagy éppen lakóautóval.

Tartalmas időtöltést kívánva, üdvözlettel:

Koszó-Stammberger Kinga 19/11 g 3

TA R TA LOM NOVEM BE R

CÍMLAPTÉMA

22 ÉVEZREDEK

A DIABÉTESZ GYÓGYÍTÁSÁBAN

A világszerte több száz millió embert érintő cukorbetegség tüneteit már az ókorban ismerték, ugyanakkor a 20. századig kellett várni, amíg sikerült feltárni a kór szervi eredetét. Az univerzális gyógymód pedig mind a mai napig várat magára

Langerhans-szigetektől az inzulinig

Annak ellenére, hogy Paul Langerhans már 1869-ben leírta a hasnyálmirigy állományában a későbbiekben róla elnevezett szigeteket, patológiai jelentőségükkel még nem volt tisztában

G GEOSZKÓP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .8 Újdonságok és érdekességek a tudomány és a kutatás világából CÍMLAPTÉMA A cukorbetegségről . . . . . . . . . . . . . 22

Tudománytörténeti összefoglaló a világszerte 300 millió ember mindennapjait megkeserítő kórról

Skócia vad tájain Kalandozások Skócia és egész Európa egyik leglátványosabb útvonalán, a North Coast 500-on, amelyet szerzőnk egy lakóautóval teljesített

A televíziózás napja A világ messze legelterjedtebb szórakozási formája és információforrása – amely ráadásul annyiban az egyik legdemokratikusabb is, hogy alapvetően mindenki ugyanazt láthatja az egész világon. Kivéve, ha tudatosan mást akarnak láttatni, mint például a szocialista Magyarországon...

RIPORTOK KULTÚRTÖRTÉNET Ady Endre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 A költőfejedelem társadalomkritikus művei manapság sem vesztettek érvényükből. Ismerjük meg az embert az életmű mögött! MODERN ÉLET

A televíziózás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Kudlik Júlia, Tamási Eszter, Antal Imre és még sokan mások. De hogyan is alakult ki az, amit ma televíziózásként ismerünk? UTAZÁS

Skócia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 Képriport a North Coast 500-ról, amely igazi álomtúra azok számára, akiknek nem a megérkezés, hanem az úton töltött idő az igazi cél

A magyar Ugaron

Ady Endre hatása jóval túlmutat korán, papírra vetett gondolatai számos korszakban, így ma is hivatkozásul szolgálnak. Életművének egyetemessége, szikársága, pontosan célzott, roppant találó kritikai gondolkodása és fogalmazása alkalmassá teszi őt arra, hogy ma is emblematikus figuraként éljen a köztudatban

ROVATOK Szerkesztőségi előszó. . . . . . . . . . . . . . . . . 3 Levelek / impresszum . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Campus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .20 Világpolgár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80 Előzetes . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .82 CÍMLAPFOTÓ: Shutterstock

#ADY

19/11 g 5

L E V ÉL HELY AZ ABLAKNÁL

A Gardens by the Bay parkban a természet a számára kiutalt helyen burjánzik: ritka növények, mohák és húsevő növények gyarapodnak a futurisztikus kupola alatt. A látogatók a „felhőúton” közel 35 méteres magasságban sétálhatnak

Tisztelt Szerkesztőség! Lassan egy éve annak, hogy megismerkedtem a kiadványukkal. Egy alkalommal az egyetemi óráim előtt a reggelimmel álltam éppen sorban a boltban, amikor az újságosállványon a számos bulvárlap között megpillantottam a GEO-t. Akkoriban – és természetesen azóta is – meglehetősen foglalkoztatott a klímaváltozás, ezért is akadt meg a szemem a magazinon, mert az éppen aktuális számban az egyik interjú az éghajlatváltozás sarkvidéken tapasztalható következményeit taglalta. Azt, hogy a klímaváltozás menynyire égető kérdés, jól példázza, hogy az idei szeptemberi számban újra visszatért a téma, ugyan más szemszögből körbejárva a jelenséget. Az éghajlatváltozást övező álhírek és féligazságok kerültek terítékre. Úgy érzem, ezzel is igazolást nyert, hogy jó döntést hoztam azzal, hogy rendszeres olvasójuk lettem. Külön megemlíteném, mennyire szimpatikus az, hogy

International Brands and Licenses

G+J International Magazines GmbH International Brands and Licenses Am Baumwall 11, 20459 Hamburg / Germany Phone: +49 40 3703 6331, Fax: +49 40 3703 5867 Websites: www.guj.de and www.guj-internationalbrands.com

This LICENSE PRODUCT is published under license from G+J International Magazines GmbH. The TRADEMARKS/URLS are intellectual property of G+J International Magazines GmbH.

SZINGAPÚR A fiatal tigrisállam akár egy zümmögő masina, szervezett, mint egy repülőtér – hightechhel, szupermarketekkel és állandó megfigyeléssel. Egy borzongatóan vonzó jövőmodell. És egyes országok már utánozzák is. ÍRTA: JÖRGUWE ALBIG

KÉPJEGYZÉK OLDALSZÁM SZERINT Elhelyezkedés a layoutban: b. = balra, j. = jobbra, f. = fent, k. = középen, l. = lent CÍMLAP Shutterstock: (nagy fotó); Fortepan/ Rádió És Televízió Újság: j. f. TARTALOMJEGYZÉK

22 g 19/10

19/10 g 23

SZINGAPÚR – 2019. októberi szám címlaptörténete

a kiadvány digitális formában is elérhető, hiszen rengeteg fiatal tartja idejétmúlt eszköznek az információszerzéshez a nyomtatott kiadványokat. Szokásommá vált, hogy az aktuális lapszám végén megnézem, milyen témákra számíthatok a következő GEO-ban, és örömmel vettem tudomásul, hogy a novemberi számban Ady Endréről is olvashatok majd. Tudják, másodéves magyar szakos hallgató vagyok, ezért igen közel áll hozzám a téma. Másrészről pedig Ady az egyik személyes kedvencem is! Izgatottan várom ezt a cikket, mivel megfigyeléseim szerint a magazinban

MAGYAR KIADÁS FŐSZERKESZTŐ: Koszó-Stammberger Kinga KIADJA: Ringier Axel Springer Magyarország Kft. 1122 Budapest, Városmajor utca 11. TELEFON: (+36-1) 488-5700 E-MAIL: geoszerkesztoseg@ringieraxelspringer.hu INTERNET: www.geo-magazin.hu FELELŐS KIADÓ: Kovács Tibor TERVEZŐSZERKESZTŐ: Képe Judit KÉPSZERKESZTŐ: Schwang László NYOMTATÁS: Ipress Center Central Europe Zrt. 2600 Vác, Nádas u. 8. FELELŐS VEZETŐ: Borbás Gábor MEGRENDELÉS SORSZÁMA: 182389 NYOMTATÁS IDŐPONTJA: 2019/39. hét ISSN: 1787-2723 Hirdetésfelvétel: e-mail: onlinehirdetes@ringieraxelspringer.hu tel: (+36 1) 488-5700/5187 fax: (+36 1) 488-5775 fax.

Előfizetői tájékoztató: Előfizetéssel, megrendeléssel kapcsolatos információk: +36-80-202112.(H-Cs: 9:00-16:00, P: 09:00-14:00 óráig) Megrendeléseit a www.lapot.hu weboldalon vagy az ugyfelszolgalat@ras.hu e-mailcímen adhatja le, személyesen pedig a Kiadó ügyfélszolgálati irodájában (1122 Budapest, Városmajor u. 11.). Előfizetési díj egy évre 8450 Ft, fél évre: 4225 Ft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. (postacím: 1900 Budapest). Előfizethető valamennyi postán, postai hírlapkézbesítőknél, továbbá a hirlapelofizetes@posta.hu e-mailcímen. További információ: +36-1-7678262 és www.posta.hu weboldal. Külföldre történő előfizetés a Hungaropress Kft.-n (1097 Budapest, Táblás utca 39., tel.: +36-1-3484060) keresztül. Ügyintézés, előfizetés: a www.hungaropress.hu weboldalon és az elofizetes@hungaropress.hu e-mail címen. Árusításban terjeszti a Lapker Zrt. (1097 Budapest, Táblás utca 32.) és egyéb terjesztők. Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a jelen kiadványban megjelent hirdetések tartalmáért, tipográfiájáért a Kiadó felelősséget nem vállal. A hirdetések közzététele a Ringier Axel Springer Media AG magyarországi cégcsoportjába tartozó társaságok („Ringier Axel Springer Társaságok”) Hirdetési Szabályzatának, illetve a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően történik. Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy kiadvány megrendelése, illetve különböző játékokon, rejtvénypályázatokon, stb. való részvétel során személyes adatainak megadásával hozzájárul, hogy azok felhasználásával a Ringier Axel Springer Társaságok előfizetési akcióról, promóciókról tájékoztatás küldjön Önnek. Az adatkezelésről részletes tájékoztatást a Kiadó Adatkezelési Tájékoztatójában olvashat. A Kiadó Általános Értékesítési Szabályzata, Hirdetési Szabályzata, valamint Adatkezelési Tájékoztatója a https://www.ringieraxelspringer.hu/ letoltheto-anyagok/ weboldalon érhető el. A felek jogviszonyára az ezekben foglalt rendelkezések megfelelően irányadóak. Lapunk hirdetésnek minősülő támogatott cikkeket is tartalmaz(hat), amelyet az ott elhelyezett „Szponzorált tartalom” felirat is jelez(het).

6 g 19/11

SZABÁLYOZOTT SZÁRNYALÁS

meglehetősen kevés az irodalommal foglalkozó írás. Remélem, hogy az Ady Endréről szóló cikk is merőben eltér majd azoktól az információktól, amelyeket kötelezően vertek a fejünkbe az iskolában, ezért bízom benne, hogy minél több olvasóhoz eljut majd. Manapság egyre kevesebb ember olvas szépirodalmat, mindinkább a könnyebben befogadható szórakoztató irodalom mellett döntenek. Ezért is tartom fontosnak, hogy minél többen informálódjanak olyan alkotóinkról, mint Ady, hiszen ő a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. Reményeim szerint az iskolapadban tapasztaltaktól eltérő információk felkeltik majd az emberek érdeklődését, és ezáltal kedvet kapnak a szépirodalmi művek elolvasásához is. Nevezzenek szentimentálisnak, de némi párhuzamot vélek felfedezni az ismeretterjesztő magazinokat és a szépirodalmat körülvevő előítéletekben. Hiszen az emberek előszeretettel választják a könnyedebb, bulváros témákat az ismeretterjesztő kiadványokkal szemben, ugyanúgy a szépirodalmat is háttérbe szorítja a szórakoztató irodalom. Annyi azonban bizonyos, hogy az emberek nem is sejtik, micsoda értékekre bukkanhatnak, ahogyan én is megtapasztaltam ezt, amikor először találkoztam az Önök kiadványával! Maradok továbbra is elkötelezett olvasójuk! VARGA ALÍZ Budapest

Várjuk kedves olvasóink észrevételeit a geoszerkesztoseg@ringieraxelspringer.hu címre!

Profimedia: 4. f.; Profimedia: 4. l.; Shutterstock: 5. f.; MTI/Mokép: 5. k.; Wikimedia Commons/Székely Aladár: 5. l.; GEOSZKÓP

Profimedia : 8/9.; Northfoto: 10/11.; Northfoto: 12/13.; Profimedia: 14. f.; Getty Images: 14. l.; Getty Images: 16.; Getty Images: 17.; Getty Images: 18. f.; Profimedia: 18. l.; CAMPUS

Getty Images: 20.; A CUKORBETEGSÉG

Profimedia: 22/23.; Getty Images: 24.; Getty Images: 25.; Shutterstock: 26/27 Profimedia: 28.; Wikimedia Commons: 29. f.; Profimedia: 29. l.; Getty Images: 30.; Profimedia: 31. l. b.; Profimedia: 31. l.k.; Getty Images: 31. l. j; Getty Images: 32.; Getty Images: 33.; Profimedia: 34. l. b.; Getty Images: 34. l. j.; Shutterstock: 35.; Shutterstock: 36. b. f.; Shutterstock: 36/37.; Profimedia: 38.; Shutterstock: 39.; ADY ENDRE

Wikimedia Commons/Székely Aladár : 41., 42., 44, 46/47.,

48/49.; Wicimeda Commons: 45.; MNM Történeti Fényképtár: 51. f. Wikimedia Commons/ Kossuth Zsuzsa: 50. l. b.; Fortepan/ Magyar Bálint: 51. l. b.; Wikimedia Commons/Székely Aladár: 51. l. k.; Ras/Oláh Csaba: 51. l. j.; A TELEVÍZIÓ

Profimedia: 53. f.; Profimedia: 53. l.; Getty Images: 54. j.; Getty Images: 54. b.; Getty Images: 55.; Profimedia: 57.; Profimedia: 59.; Getty Images: 60. f.; Fortepan/ Kotnyek Antal: 60. l.; Mti/Mokép: 61.; Fortepan/Szalay Zoltán: 62.; Fortepan/ Rádió És Televízió Újság: 63. f.; Fortepan/ Rádió És Televízió Újság: 63. l.; Fortepan/ Rádió És Televízió Újság: 65.; Rtl Klub: 66.; SKÓCIA

Shutterstock: 68/69.; Shutterstock: 70/71.; Getty Images: 73.; Shutterstock: 74/75.; Getty

Images: 76.;

VILÁGESEMÉNY Infografika: Hugues Piolet 78/79 VILÁGPOLGÁR Virányi János szíves jóvoltából: 80.; 82. OLDAL

Getty Images: b. f.; Getty Images: j. f.; Getty Images: b. l.; Shutterstock: j. l.;

Csatornánk felfedi előtted hazánk és földünk kincseit, lenyűgöző tájait és kulturális értékeit. Segítünk megérteni a természet működését, problémáit valamint feltárni a megoldási lehetőségeket, mert Te is tehetsz környezeted megóvásáért és jobbá tételéért!

A TU DÁS LENYŰGÖZŐ VILÁGA

GEOszkóp

8 g 19/11

KÖTÉLTÁNC AZ ÖBÖL FELETT

A slackline egy olyan extrém sport, amely még nem túl elterjedt a világon. Nagy egyensúlyérzéket igénylő sport, tipikusan nejlonból vagy poliészterből szövik a kötél anyagát, melyet két szilárd pont közé kell kifeszíteni. A slackline-ozás eltér a kötéltánctól, mert ebben az esetben nincs olyan mereven kifeszítve a kötél, sokkal rugalmasabb, vissza lehet róla pattanni, mintha trambulin lenne. A nagyon lapos szövés technikájának köszönhetően a sportoló talpa szépen rásimul a kötélre, ellentétben a sima változattal. Itt éppen Nagy-Britannia egyik nevezetessége, a Skócia északi vidékén található Old Man of Stoer sziklánál láthatjuk a nyaktörő mutatványt, Lochinver közelében

18/03 g 9

GEOszkรณp

10 g 19/11

A HAGYOMÁNYOS „FABRINGA”

Gazdálkodók és kereskedők használják ezt a rollerszerű járművet, amelyet a helyiek csukudunak neveznek. Ezzel viszonylag nagy mennyiségű mezőgazdasági terményt vagy építőanyagot és egyéb terheket szállíthatnak a piacra, néha akár hosszú távolságokat is megtéve. Észak-Kivuban, a Kongói Demokratikus Köztársaság egyik tartományának dimbes-dombos tájain olyan helyeken is folyik mezőgazdasági termelés, amelyek autóval megközelíthetetlenek. Ezek a járművek viszont, bár fölfelé nehéz tolni, hihetetlen sebességgel képesek leszáguldani a domboldalakról. A tartomány fővárosában, Gomában szobrot is emeltek ennek a szállítóeszköznek

GEOszkรณp

12 g 19/11

„VÉREBEK” A FELVONULÁSON A Chile függetlenségének 209. évfordulójára rendezett ünnepélyes katonai felvonuláson Santiago de Chilében a jövendő rendőrkutyái is részt vehettek. Bár még csak 45 naposak, de már állományban vannak

GEOszkóp Mi a közös a mamutban, Tutanhamonban és Ötziben? Másolataik 3D nyomtatóval készülnek. Közel 1260 óráig tartott, amíg elkészült műgyantából a 320 mamutcsont, valamennyi eredeti méretben: csak az agyarak két méter hosszúak, az egész konstrukció súlya 300 kilogramm. A szénszálakkal megerősített másolat jelenleg egy múzeumban található a belgiumi Lierben. A mamutok több millió éven át népesítették be a földet, és jelenleg ismeretlen okokból haltak ki. 1860-ban Lierben egy mamut maradványaira bukkantak, amelyet nemrégiben egy 3D nyomtatással foglalkozó cég kinyomtatott. A vállalat általában az ipar számára dolgozik, de kiállítási célokra már lemásolták Tutanhamon fáraó fejét és Ötzit, a jégmúmiát is. A paleontológusok a 3D nyomtatást alkalmazzák a kutatás során is: leleteiket komputertomográffal szkennelik, a másolatok pedig minden apró részletet bemutatnak. 2018-ban például egy kutató egy dinoszauruszkoponyán alkalmazott eljárással kiderítette, hogy annak n pótfogai voltak az állkapcsában.

A lehető legközelebb az eredetihez: a nyomtatott másolatok védőréteget kapnak

Futurisztikus építmények a sivatagban: eddig hárommillió ember látogatott el a Bioszféra 2-höz

14 g 19/11

Mi történt a „Bioszféra 2” projekttel? Egy kutatási helyszín, amely nyitva áll a turisták előtt. Ünnepelt ötlet volt, amikor az 1990-es évek elején megépítették a Bioszféra 2-t az arizonai sivatagban: a létesítményben élő ökoszisztémáknak magukat kellett volna fenntartani, a „bionauták” azt akarták tesztelni, hogyan nézne ki az élet egy távoli bolygón. Két éven keresztül hat kutató lakott elszigetelten a Bioszféra 2-ben. A közöttük kipattanó nézeteltérések után azonban félbeszakították a kísérletet – így az sikertelennek minősült. Jelenleg a komplexum az Arizonai Egyetem n része, ott kutatják a klímaváltozást.

A FIZIKA ATOMJÓ! FEDEZD FEL AZ INGYENESEN LÁTOGATHATÓ ATOMENERGETIKAI MÚZEUMOT!

REGISZTRÁLJ, ÉS GARANTÁLT AJÁNDÉKOD ÁTVEHETED A MÚZEUMBAN! További információ a programokról: 75/505-059 atommuzeum@npp.hu www.muzeum.atomeromu.hu www.facebook.com/paksiatomeromu

ógia

pedag

GEOszkóp

Milyen messzire repülhet a mikroműanyag? Legalább 95 kilométer messzeségbe. Ezt mutatják a Pireneusok egyik érintetlen területén mért adatok. Műanyagnak ott alig kellene előfordulnia, mert emberek legfeljebb túrázni vagy kutatni érkeznek ide. A kutatók öt hónapon keresztül gyűjtöttek por- és csapadékmintákat – és ezekben nagy mennyi-

Az öt milliméternél kisebb műanyagdarabkákat nevezzük mikroplasztiknak vagy mikroműanyagnak. Nem csak a folyók vizével kerülnek a környezetbe – valószínűleg a levegővel is terjednek

16 g 19/11

ségben találtak mikroműanyagot, főleg polisztirolt és polietilént, a leggyakoribb csomagolóanyagokat. Keresni kezdték a mikroplasztik forrását, és a ritkán lakott vidéken 100 kilométeres sugárban nem találtak rá. Tehát legalább ilyen távolságból repülhettek oda az apró n műanyagrészecskék.

HIRDETÉS

Nem űrlény, hanem zöldalga: a Volvox-algáról leválik az utód – majd a „szülő” elpusztul

Hogyan szaporodik a Volvox-alga? Legtöbbször sejtosztódással – hacsak nincs túl meleg. A Volvox-kolóniák 500–50 000 sejtből állnak, gömb vagy gömbszerű formájúak, 0,1–6 mm átmérőjűek. Belül üresek, felszínüket kocsonyás mátrixba ágyazódott, egy síkba elrendeződött sejtek alkotják. A kolónia sejtjeinek többsége vegetatív, szaporodásképtelen, ám néhány (2–50), a szervezet hátsó egyharmadában elhelyezkedő sejt (gonídium) képes a reprodukcióra. A Volvoxok szaporodása lehet aszexuális vagy szexuális. Az első esetben a reproduktív sejtek többszöri osztódáson mennek keresztül, míg kis, a kolónia belső űrje felé

néző gömböt hoznak létre, mely aztán leválik. Az anyakolónia idővel szétesik, a belsejében növekvő leánykolóniák pedig kirajzanak. Ha azonban túl nagy a hőség nyáron, a gonídiumok nagy méretű, ostor nélküli petesejtet és apró, ostoros, mozgékony spermiumokat termelnek, amelyek megtermékenyítik a petesejteket. Az így keletkező utódok sokkal stabilabbak, és képesek a túlélésre a pocsolya mélyén, míg el nem vonul a hőhullám. Ilyenkor aztán az alga visszafogja a szexuális szaporodással járó energiabefektetést, és újra egyszerű sejtosztódással gondoskodik utódokról. n

GEOszkóp Miért szeretik egyesek a keserű ízt, mások viszont nem? A kutatók kiderítették, hogy az ital hatásának van döntő jelentősége. Miközben egyesek a mindennapokban előszeretettel fogyasztanak olyan keserű italokat, mint a kávé, a sör, a vörösbor vagy a grépfrútlé, másokat már a keserű íz gondolatára is kiráz a hideg. Ők inkább cukros limonádét, édes gyümölcsleveket vagy forró csokoládét isznak. A chicagói Northwestern University kutatóorvosa, Marilyn Cornelis és csapata az szerette volna kideríteni, hogy vajon a génjeink befolyásolják-e, hogy milyen italfajtát – édeset vagy keserűt – részesítünk előnyben. Ha az orvosok előre ismernék az ilyen preferenciákat, akkor például idejében ehhez igazíthatnák a diétás menüket. A csoport a vizsgálat során 370 000 embert kérdezett meg az italfogyasztási szokásairól, majd ezeket két csoportba osztotta: édesszájúakra és keserűrajongókra. Ezután

Nem az aroma, hanem a hatás változtatja az embereket kávérajongóvá

a kutatók azt vizsgálták, hogy a két csoport között kimutathatók-e genetikai különbségek. Az ehhez szükséges genetikai információkat a UK Biobanktól szerezték be. A különbségek meglepő módon nem az ízlelésért felelős géneknél léptek fel, hanem azoknál, amelyek az innivaló lebontásában vesznek részt. A keserűrajongók

és az édesszájúak vélhetőleg abban különböznek egymástól, hogy ezek az innivalók milyen módon hatnak a testükre – például a kávé a pszichoaktív hatóanyagai által. Marilyn Cornelis kísérletvezető ebből arra következtet, hogy „az emberek az érzést szeretik, amelyet a kávé vagy az alkohol okoz. Ez az oka, hogy mindkettőt isszák, nem az íz”. n

Képesek az orvosok az Alzheimer-kór jeleit észrevenni a szem vizsgálatával?

Ez egy időskori makula degenerációban (AMD) szenvedő beteg szeme. Az AMD kialakulásának pontos oka még nem ismert, de megfigyelhető családi halmozódás, örökletes hajlam is

18 g 19/11

Igen, a retina vizsgálatának új módszerével. Az OCTangiográfiával az orvosok képesek megítélni a retina vérellátását. A durhami Duke Egyetem kutatói 39 Alzheimer-páciens, 133 egészséges kísérleti alany és 37 enyhe kognitív zavarban – vélhetőleg az Alzheimer enyhe formájában – szenvedő beteg retináját elemezték. Kiderült, hogy az Alzheimer-betegek esetében a retina finom érhálózata kevésbé sűrű, vérellátottsága gyérebb, részben teljesen roncsolódott. „Lehetséges, hogy a változások azt tükrözik, ami az agy véredényeivel történik – mondja Sharon Fekrat, a vizsgálat vezetője –, vélhetőleg még az első tünetek fellépése előtt.” Mivel azonban vérellátási problémák más betegségeknél is előfordulnak, további n vizsgálatokra van szükség.

TESZTELJE TUDÁSÁT …

A SZÉNRŐL!

Üdvözöljük A GEO-CAMPUSON: ezen rejtvényrovat számára a szakértőkkel a legkülönbözőbb tudományterületekről válogattunk érdekes kérdéseket. Jó szórakozást!

Ékszer a Föld köpenyéből: a gyémántok 660 kilométer mélységben keletkeznek

20 g 19/11

19/11 g 21 A kérdések megfejtéséhez, kérjük, fordítsa meg a magazint!

CAMPUSMEGFEJTÉSEK 1 A, B, C A fosszilis fűtőanyagok – mint a szén, a kőolaj és a földgáz – mind tartalmaznak szenet, különböző, főleg szénhidrogén-vegyületek formájában. Évmilliók alatt alakultak ki növények (szén) vagy apró tengeri élőlények maradványainak (kőolaj és földgáz) lerakódásából. A benzint és a dízelolajat kőolajból nyerik. 2 B A kémiai elemek rendszáma megmutatja az adott elem helyét a periódusos rendszerben. Ez a szám egyenlő az elem atommagjában lévő protonok számával. Az első periódusos rendszert 150 évvel ezelőtt készítette el az orosz kémiaprofesszor, Dmitrij Mengyelejev. Az 1-es rendszámú elem a hidrogén (H), a 8-as rendszámú az oxigén (O). Jelenleg a periódusos rendszernek 118 eleme ismert, rendszeresen érkeznek hozzá újak, amelyeket mesterségesen állítanak elő. 3 A, B A gyémántot szénmódosulatnak is nevezik, az egyik legkeményebb természetes anyag a Földön. A gyémántban a szénatomok szabályos, úgynevezett gyémántrácsba kristályosodnak. Kialakulásuk nagy nyomás alatt, 1200–1400 Celsius-fokon megy végbe a Föld köpenyében, több száz kilométer mélységben. A gyémánt képes az elektromos áram vezetésére, de csak akkor, ha más elemekkel – például bórral – dúsítják vagy szennyezik. A tiszta gyémántot szigetelőként is alkalmazhatják. 4 C A grafén a szén egy nanoszerkezetű módosulata, egy egyetlen atom vastagságú grafitréteg, amelyet méhsejtrácsos elrendezésben álló szénatomok alkotnak. A kutatók 2004-ben állították elő. Speciális ragasztószalag segítségével addig szedtek le rétegeket egy grafittömbről, amíg sikerült belőle egyetlen atomnyi réteget elválasztani. Munkájáért Andre Geim és Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov 2010-ben fizikai Nobel-díjban részesült. A tudósok különösen sokat várnak ettől az anyagtól, mivel rendkívül stabil, elektromosan vezető és átlátszó. 5 A, B, C A szénsav (H2CO3) a szén-dioxid vízben oldásával keletkezik. Egy brit orvos és kémikus fedezte fel, egy másik brit pedig néhány évtizeddel később találta fel a habzó szódavizet. Ha a borászok a borba élesztőt és cukrot kevernek, az erjedni kezd, és szén-dioxid keletkezik. A CO2 egy része a lezárt üvegben elvegyül a vízzel, szénsav keletkezik – így jön létre a pezsgő. A vérben és mást testnedvben is található szénsav, ez fontos a test kémhatása szempontjából. 6 A, C A szén-dioxid (CO2) színtelen, nem éghető gáz. Élőlények légcseréje vagy fosszilis, széntartalmú tüzelőanyagok elégetése során keletkezik. A szárazjég szilárd halmazállapotú, fagyott szén-dioxid. Az üvegházakban a levegőt részben CO2-vel dúsítják, ez az úgynevezett „szén-dioxid-trágyázás”. Így bizonyos növények jobban gyarapodnak. 7 A, B, C A grafitot írószerek, valamint elektródák és elemek gyártásához használják. Mesterségesen is előállítható, de a természetben is megtalálható bizonyos kőzetekben. Világszerte számos helyen előfordul, legnagyobb telepei Koreában és Oroszországban találhatók, de bányásznak Svájcban, Németországban és Ausztriában is.

Alábbiak közül hol bányásznak grafitot? Németországban Ausztriában Svájcban A szén-dioxid ... szilárd halmazállapotában a szárazjég éghető gáz egyik felhasználási területe a műtrágyagyártás Alábbiak közül melyikben található szénsav? a pezsgőben a vérben a szódavízben Hogyan helyezkednek el a szénatomokban a grafénban? hullámokban rombusz alakban méhsejtrácsosan Egy tiszta gyémánt... csupán szénből áll a legkeményebb természetes anyag a Földön képes vezetni az áramot Mi a szén rendszáma a periódusos rendszerben? 1 6 8 Az alábbiak közül mely fűtőanyag tartalmaz szenet? kőolaj földgáz benzin

Christiane Löll

A| B| C|

7 A| B| C|

6 A| B| C|

5 A| B| C|

4 A| B| C|

3 A| B| C|

2 A| B| C|

Az ókorban a diabéteszeseknek nem voltak túl jók az életkilátásai: a leírások szerint „a cukorbetegek élete rövid, visszataszító és fájdalmas”. A kezelésére is kevés dolgot tartottak alkalmasnak – leginkább csak a tünetek enyhítése volt a cél, hiszen gyógyíthatatlan betegségnek tartották

22 g 19/11

ÉVEZREDEK

A DIABÉTESZ GYÓGYÍTÁSÁBAN

19/11 g 23

ÍRTA: VAJNA TAMÁS

A világszerte 300 millió ember mindennapjait megkeserítő cukorbetegség tüneteit már az antik világ indiai, kínai és római orvosai is ismerték, az egyiptomi Ebers-papiruszok pedig részletesen ismertették a tünetegyüttest. A reneszánsz kori Paracelsus volt ugyanakkor az első, aki anyagcserezavart vélt felfedezni a kór hátterében. A diabétesz szervi eredete a hasnyálmirigy szigeteinek felfedezése után vált nyilvánvalóvá. További évtizedekbe telt, míg kiderült, hogy a betegség kulcsa a Langerhans-szigetek termelte vegyület. Az inzulinhiány és az inzulinrezisztencia közötti nem elhanyagolható különbségre aztán 1936-ban sikerült rájönni, de az azóta eltelt közel egy évszázad alatt elért eredmények ellenére az univerzális gyógymód még várat magára. A cukorbetegség valószínűleg egyidős az emberiséggel. Az időszámítás előtt 1500 körül íródott Ebers-papiruszban ugyanis már olvashatók a „sok vizeléssel járó senyvesztő betegség” tünetei. Az ezer évvel később keletkezett hindu szent könyvek pedig feljegyzik, hogy a gyengeséggel, lesoványodással járó betegségben szenvedőknél gyakoriak a kelések, vizeletük nagy mennyiségű és édes, odavonzza a hangyákat. Az ősi kínai feljegyzésekben az időszámítás előtti 6. században már szerepel a betegség tüneteinek leírása, de a diabéteszről említést tesz feljegyzéseiben Hippokratész is. A betegség első részletes leírását az időszámításunk kezde-

24 g 19/11

te körül élt római orvos, Aulus Cornelius Celsus hagyta az utókorra. Maga az elnevezés, vagyis a diabetes mellitus azt jelenti: mézes (folyadékot) átereszteni. A diabétesz I-es és II-es típusát már szintén korán, időszámításunk szerint 400-500 körül el tudták egymástól különíteni.

A halálos kór évszázadai Az ókorban a diabéteszeseknek nem voltak túl jók az életkilátásai: a leírások szerint „a cukorbetegek élete rövid, visszataszító és fájdalmas”. Aretaiosz úgy ír a betegségről, mint a „hús és a végtagok pusztulásáról, és azok eltávozásáról a szervezetből a vizeleten keresztül”. A kezelésére is kevés dolgot tartottak alkalmasnak – leginkább csak a tünetek enyhítése volt a cél, hiszen gyógyíthatatlan betegségnek tartották. Legtöbbször mozgást (főként lovaglást) javasoltak, hogy könnyebb legyen a vizelet kiválasztása (mivel nem tudták, hogy a kór honnan ered, elsősorban a vese rendellenes működésével hozták összefüggésbe). Ugyanakkor az ókorban viszonylag ritka betegségnek számított. Az antik Róma egyik legnagyobb hatású orvosa,

Az arab orvostudomány kiemelkedő alakja, Avicenna említést tesz a cukorbetegek gyakori üszkösödéseiről, tüdősorvadásairól is

Galénosz például csak két esettel találkozott praxisa során. A cukorbetegség univerzális kór. Az arab orvostudomány, így Avicenna írja le a sok vizet fogyasztó, jó étvágyú, de mégis lefogyó betegeket, akiknek a vizeletét legyek dongják körül, és az ízlelési próba kapcsán az édes ízűnek bizonyul. Ugyancsak ő tesz említést ezen betegek gyakori üszkösödéseiről, tüdősorvadásairól is. Később, a 16. század elején Paracelsus, elpárologtatva a cukorbetegek vizeletét, kristályokat talál, de ezeket még helytelenül sókristályoknak véli. Thomas Willis oxfordi orvos 1675-ben, megízlelve a betegek vizeletét, az ókor után először jelenti ki, hogy az „édes, mintha cukor vagy méz volna feloldva benne”. Ugyancsak

az ő nevéhez fűződik a páciensek diétával (koplalással) való kezelése is. Az 1800-as évek közepére sikerült kidolgozni azt a diagnosztikai eljárást, amellyel kétséget kizáróan ki lehet mutatni a vizeletből a cukrot, pontosabban a glükózt. A betegséggel kapcsolatos klinikai ismeretek is sokat fejlődtek, de a diabetes mellitus kórtani lényegének tisztázása még váratott magára. A következő lépést a francia fiziológus, Claude Bernard tette meg, aki a 19. század harmadik harmadára elkészítette a szénhidrát-anyagcsere első, már használható biológiai térképét. Három alapvetése máig érvényes: bizonyos mennyiségű cukor az egészséges ember vérében is található; a cukor az élő szervezetben

A CUKORBETEGSÉG EGYIDŐS AZ EMBERISÉGGEL

Claude Bernard (középen), a modern fiziológia atyja a 19. század harmadik harmadára elkészítette a szénhidrátanyagcsere első, már használható biológiai térképét. Három alapvetése máig érvényes

19/11 g 25

Inzulingyártás napjainkban. A kész inzulinkészítményeket óriási oszloptartályokban végrehajtott, centrifugálást, szűrést is magában foglaló tisztítási technológiával nyerik ki a baktériumtenyészetekből

26 g 19/11

19/11 g 27

glikogén formájában raktározódik, elsősorban a májban és az izmokban; a vércukor mennyiségét az befolyásolja, hogy a glikogénből mennyi cukor keletkezik (glikogenolízis), illetve menynyi cukor alakul glikogénné (glükoneogenezis). Ezeket a folyamatokat a szimpatikus idegrendszer befolyásolja, állapította meg a betegségről szóló Sur le diabète című tanulmányában.

Diéta és testgyakorlás A cukorbetegséget az inzulin felfedezéséig szinte kizárólag diétával kezelték. A francia gyógyszerész, Apollinaire Bouchardat a 19. század második felében ismerte fel a főzelékek jelentőségét a cukorbetegek étrendjében, éhező- és főzeléknapokat írt elő például, és diétás kenyeret. 28 g 19/11

Ő jött rá arra is, hogy az izommunka fokozása javítani képes a beteg állapotát. Ekkor a cukorbetegek korlátolt időre terjedő életben tartása a kalória- és szénhidrátszegény koszt, a szénhidrátok zsírokkal történő helyettesítése, a koplalás és az intenzív testgyakorlás volt. A diabetológia nagy alakja, a német Bernhard Naunyn hívta fel elsőként a figyelmet arra, hogy a cukorbajt örökölni is lehet. Észrevette ugyanis a fiatal- és az idősebb kori diabétesz közötti nagy különbséget, bevezetve az „acidózis” fogalmát. Az amerikai Frederick Madison Allen nem sokkal később már nem csupán a szénhidrát-anyagcsere zavarának tekintette a diabéteszt, hanem megállapította azt is, hogy az egész anyagcsere kóros. A cukorbetegség kórtanának következő stációja a hasnyálmirigy funkciójának 1889-es első feltárása volt. Oskar Minkowski és munkatársa, Franz

Az emberi hasnyálmirigy és a Langerhansszigetek egyszerűsített vázlatrajza

Paul Langerhans már 1869-ben leírta a későbbiekben róla elnevezett szigeteket, de patológiai jelentőségükkel még nem volt tisztában Mehring eredetileg zsíremésztési kísérletek céljából távolították el egy eb hasnyálmirigyét. Amikor a pancreas nélküli kutya televizelte a laboratóriumot, Minkowski rádöbbent, hogy az operált állat éppúgy viselkedik, mint a cukorbeteg ember. Így hát pipettájával felszívott a padlóra ürített vizeletből, és kiderült, hogy az nagy mennyiségű cukrot tartalmazott. További kutyakísérletek után írta le Minkowski és Mehring az úgynevezett pancreas-diabetes sajátosságát. Megállapították, hogy a hasnyálmirigyétől megfosztott szervezet a fehérjéből is cukrot készít (mégpedig 1 gramm nitrogénnek megfelelő 6,25 gramm fehérjéből 2,8 gramm cukrot). A Minkowski-szám, vagyis a dextróz/nitrogén kvóciens ezt az összefüggést fejezi ki. Ugyancsak ők állapítják meg, hogy nem a pancreas eltávolításakor átvágott idegek átmetszése okozza a cukorbetegséget, hanem maga a pancreas hiánya. Ha a szervezet bármely területére pancreast ültettek be, a cukorvizelés elmúlt. Bár Minkowskiék megkísérlik a hasnyálmirigy kivonatából a cukorbetegség gyógyítására alkalmas szer előállítását, ez nem sikerül nekik. Az inzulin felfedezésére így még több mint három évtizedet várni kellett.

KOPLALÁS ÉS INTENZÍV TESTGYAKORLÁS

Langerhans-szigetektől az inzulinig Annak ellenére, hogy Paul Langerhans már 1869ben leírta a hasnyálmirigy állományában a későbbiekben róla elnevezett szigeteket, patológiai

jelentőségükkel még nem volt tisztában. Helyette Gustave-Édouard Laguesse fogalmazta meg először, hogy a diabétesz keletkezésében a szigetek inzulinállományának van szerepe. Ugyancsak az ő javaslata alapján vezetik be a Langerhans-szigetek elnevezést is. Voltak, akik pancreas-diabeteses kutyákat próbáltak a hasnyálmirigy alkoholos kivonatával kezelni, de az állatok görcsök között elpusztultak, mások sikerrel készítettek kivonatot a hasnyálmirigyből, de az inzulin mennyisége még nem volt elegendő a szükséges hatáshoz. Az orvostörténészek szerint a román Nicolae Paulescu állított elő először jó minőségű inzulint, de a folytatást az időközben kirobbant első világháború megakadályozta. Tudománytörténeti kuriózum Émile Glay francia fiziológusnak, Claude Bernard utódjának az a feljegyzése, amelyet 1905-ben helyezett letétbe a párizsi Société de Biologie archívumában, és csak az inzulin valódi felfedezésének 1922-es közzététele után hozatta nyilvánosságra. Titokban tartott kísérletei során neki már sikerült olyan anyagot előállítani, amellyel a mesterségesen cukorbeteggé tett kutyák cukorvizelését csökkentette.

Nobel-díjas eredmények A torontói Frederick Banting és munkatársa, Charles Best medikus aratták le elődeik munkájának gyümölcsét. Banting 1920. október 30-án vetette papírra a következő elgondolást: „Kösd le

Az inzulin felfedezői: balra Charles Best (1899–1978), jobbra Frederick Banting (1891–1941) az egyik kísérleti kutyájukkal a Torontói Egyetem orvosi kara épületének tetején 19/11 g 29

AZ ELSŐ EMBER, AKI MEGKAPTA AZ INZULINT, JOE GILCHRIST VOLT a kutyák pancreasának kivezető csövét, várakozz hat-nyolc hétig, amíg a hasnyálmirigy állománya fokozatosan elpusztul, degenerálódik, távolítsd el a megmaradt insuláris állományt, és készíts abból kivonatot.” Gondolatával főnökéhez, John Macleod professzorhoz fordult, aki az ötletet kétkedéssel fogadta ugyan, de rendelkezésére bocsátott tíz kutyát, helyiséget, műszereket, kémiai anyagokat és egy asszisztenst Best orvostanhallgató személyében. Végül a tíz megoperált, pancreas nélküli eben 75 kísérletben határozottan bizonyítani lehetett a készített kivonat vércukorcsökkentő és cukorvizelést megszüntető hatását és a súlyos 30 g 19/11

állapotban lévő, haldokló állatok drámai javulását. Az első klinikai közlemény az inzulinról 1922-ben jelent meg. A felfedezést Nobel-díjjal jutalmazta a Stockholmi Királyi Akadémia (lásd keretes). Az első ember, aki megkapta az inzulint, az azt felfedező Banting barátja, Joe Gilchrist volt. A szer hatásosnak bizonyult. Az első amerikai páciens az Eastman Kodak alelnökének 27 éves fia volt, akinek már csak hetei voltak hátra, amikor megkapta az életmentő inzulint, amely után az állapota lassan javulni kezdett.

Ma is égető problémák Az egyes (juvenilis) és a kettes (adult) típusú diabétesz elkülönítésére csak 1936-ban került

Vércukorszintmérés napjainkban egy cseppnyi vérből

Díjazott gyártók 1923 januárjában az Eli Lilly and Company megkezdte az Az első világháborús veterán Frederick Banting 1921. május 17-én kezdte meg a munkát John James Rickard Macleod labo- inzulin limitált mennyiségben történő forgalmazását kiskeresratóriumában, Torontóban. A munkában egy lelkes egyetemi kedelmi gyógyszertárakon keresztül, 1923 októberében pedig hallgató, Charles Best segédkezett neki. Minden körülmény már orvosi rendelvényre is felírhatóvá vált. 1923 tavaszán megadott volt, hogy kutyákon kikísérletezzék Banting ötletét, alapították a Nordisk Insulin Laboratoriumot, amely elindította amellyel feltevése szerint izolálni lehet a hasnyálmirigy hor- Skandináviában az inzulin gyártását. Két évre rá megalakult a monját. Pár hónap után nyilvánvalóvá vált, hogy a módszer Novo Terápiás Laboratórium, szintén az inzulin, valamint az működik, hamarosan pedig izolálni is tudták az inzulint. A fel- annak beadásához szükséges különleges fecskendők előállítására. Pár év alatt kialakult a gyártási rendszer. Bizonyos Hans fedezésre az egész világ felkapta a fejét. Banting mellett Macleod is kapott jelöléseket az 1923-as Christian Hagedorn jött rá 1935-ben, hogy a halspermiumból kinyert protamin fehérje az inzulinnal keverve meghosszabbítja orvosi Nobel-díjra. „A svéd akadémikusokból álló bírálóbizottság az inzulin fel- a hatást. Az új, protaminnal kevert szernek köszönhetően a diafedezése körül kialakult ellentmondó vélemények tisztázása béteszesek napi adagja megfeleződött. 1936-ban Torontóban érdekében két független értékelést rendelt meg a felfedezés- piacra dobták a protaminos inzulint, és Kanadában hamarosan ről. 1923. október 25-én a világhírű Karolinska Intézet tizen- ez lett a legszélesebb körben használt gyógyszer. Az előrelépések ellenére azonban 1948-ban még két és kilenc professzora titkos szavazáson döntött. Az eredmény szerint Banting és Macleod ketten együtt kapták az 1923. évi fél tonna marha- és sertéshasnyálmirigyre volt szükség 0,22 orvosi Nobel-díjat. Ez volt Kanada első Nobel-díja” – olvasha- kilogramm tiszta inzulin előállításához. Abban az évben világtó Thea Cooper és Arthur Ainsberg Áttörés című könyvében, szerte közel hárommillió inzulinfüggő cukorbeteg élt, közülük amely az inzulin felfedezésének kalandos történetét írja le. egymillió az Egyesült Államokban. Ráadásul az inzulininjekA könyv szerint Banting elfogadta a díjat, de nyilvánosságra ciókkal szemben egyes betegek idővel rezisztenssé váltak, hozta nemtetszését, és felajánlotta az elismeréssel járó pénz- és előfordult, hogy ebbe bele is haltak. Az 1950-es évek jutalom felét Bestnek. „Sem Banting, sem Macleod nem vett végén és az 1960-as évek elején a Connaught Laboratories részt a stockholmi ünnepségen, főként azért, mert Banting kutatócsoportja kifejlesztett egy szulfátos inzulint, amely az nem volt hajlandó egy színpadon állni Macleoddal, Macleod inzulinrezisztens betegek esetében is hatékonynak bizonyult. pedig nem merte Banting nevében átvenni a díjat, attól félve, 1978-ban a Genentech nevű kis biotechnológiai startup úgyhogy hencegőnek tartják. 1923-ban teljesült Macleod vágya, nevezett rekombináns DNS-technológiával előállított egy és beválasztották a brit Royal Society tagjai közé. Banting vé- szintetikus humáninzulint, amelyet az Eli Lillyvel közös licenc alapján a gyárban fejlesztettek és teszteltek tovább. gül csak 1925-ben tartotta meg Nobel-díjas előadását.” Az inzulinsztori szomorú szála, hogy az időközben lovaggá A Nobel-díj bejelentése után többen is jelezték, hogy már rég felfedezték az inzulint Banting előtt. A botrányok ellenére ütött Sir Frederick Banting 1941-ben 50 évesen önként jelentaz átütő felfedezés cukorbetegek tízezrein segített és segít kezett háborús szolgálatra, s a kanadai hadsereg összekötő azóta is, köszönhetően annak, hogy megkezdődött a tömeg- tisztjeként Új-Fundland fölött repülőszerencsétlenségben lelte halálát. November 14-i születésnapja lett a diabétesz világnapja. gyártása.

Életmentő fiolák az európai gyártást megkezdő Novo Nordisk futószalagján

Inzulinampulla ellenőrzése

Az inzulingyártás amerikai úttörőjének székháza napjainkban 19/11 g 31

32 g 19/11

Főleg a genetikai faktorok és a vírusinfekciók szerepének, az autoimmun történéseknek és a táplálkozási tényezőknek a szerepét kell még tisztázni

19/11 g 33

sor. További előrelépést jelentett a diabéteszkutatásban a cukorfelszívódás pontosabb megismerése, a szénhidrát-anyagcserében szereplő enzimek kimutatása, a kémiai folyamatok tisztázása, a glukokináz és bizonyos hormonhatások szerepének megvilágítása, amelyek elsősorban a Nobel-díjas Gerti és Carl Cori munkásságának eredményei. Ezután tisztázódott az inzulin molekuláris szerkezete, valamint bioszintézisének megoldása, majd a kromatográfiás módszerekkel maximálisan tisztított („highly purefied”), nem vagy alig antigén természetű „monokomponens inzulin” bevezetése következett. Az inzulinrezisztencia megismerése, az inzulinantitestek kimutatása csak az 1970-es évek elején történt meg. Napjainkban az inzulinkezelés alapkérdései ugyan megoldottnak látszanak,

hiszen az elmúlt évtizedekben olyan készülékeket alkottak meg, amelyek a vércukor folyamatos regisztrálása alapján számítógép segítségével megfelelő mennyiségű inzulint vagy glükózt adagolnak, és így a vér cukortartalmát az egészséges szabályozáshoz hasonlóan állandó szinten tartják. A diabétesz orális kezelésének lehetőségei is adottak már, ugyanakkor a cukorbetegség még most is súlyos népbetegségnek számít. Főleg a genetikai faktorok és a vírusinfekciók szerepének, az autoimmun történéseknek és a táplálkozási tényezőknek a szerepét kell még tisztázni. A diabétesz szövődményeinek sokrétegűsége miatt ma is érvényes az az orvostanhallgatóknak világszerte elismételt aranyigazság, miszerint „aki ismeri a diabéteszt és annak szövődményeit, az kitanulta a medicinát is”.

INZULINREZISZTENCIA ÉS INZULINANTITESTEK

Gerti és Carl Cori az egyetemi laboratóriumban és a Nobel-díj 1947-es átvételekor. A Svéd Királyi Akadémia a cukorfelszívódás pontosabb megismerését, a szénhidrát-anyagcserében szereplő enzimek kimutatását, a glukokináz és bizonyos hormonhatások szerepének megvilágítását ismerte el a kitüntetéssel 34 g 19/11

Az inzulin molekuláris szerkezete és térbeli modellje

Magyar siker Idén februárban adták át a két éve alapított, egymillió forintos pénzdíjjal járó Wörwag Kutatási Díjat dr. Nádasdi Ákos PhD-hallgatónak. A kutató A cukorbetegség és bizonyos hasnyálmirigy-, illetve májbetegségek című, még le nem zárt munkájáért kapta az elismerést. A Qubit cikke szerint doktori disszertációjában Nádasdi arra keresi a választ, hogy a 2-es típusú cukorbetegség és a nem alkoholos eredetű zsírmájbetegség közötti szoros összefüggést hogyan befolyásolják a genetikai tényezők. Mindkét gyakori kór hátterében komplex genetikai és nem genetikai hajlamosító tényezők állnak. A nem alkoholos zsírmájjal kapcsolatba hozható gének egyikének kockázati változata 23 százalékban fordul elő Magyarországon, az elhízás pedig – amely mindkét betegségben hajlamosító ok – körülbelül 30 százalékban mutatható ki.

A kutatásba terhességi cukorbetegséggel korábban diagnosztizált, emiatt a későbbiekben a 2-es típusú diabétesz kialakulására magas kockázatú nőket vonnak be. Vizsgálatukhoz Magyarországon beállítottak egy MR-készülék-alapú módszert, amely pontosan méri a páciensek májának és hasnyálmirigyének lipidtartalmát. Emellett az önkéntesek anyagcsere-jellemzőit laboratóriumi módszerekkel is vizsgálják cukorterhelés során. Az eddigi mérések alapján bizonyossá vált, hogy a korábban terhességi cukorbetegségben szenvedőkben gyakran kimutathatók a diabéteszt megelőző állapot anyagcsere-jellemzői, sőt maga a 2-es típusú diabetesz is megjelenik. Ezzel párhuzamosan a májban kóros zsírfelhalmozódás mutatható ki, és ezt a vizsgált génvariáns jelenléte is befolyásolja. A hasnyálmirigy zsírtartalma is összefüggést mutat egyes anyagcsere-paraméterekkel.

19/11 g 35

Cukorszerv

A hasnyálmirigy kéttucatnyi emésztőenzim szintéziséért és elválasztásáért felel, amelyek a tápanyag-összetevők emésztését végzik el a vékonybelekben. A hasnyálmirigyben termelődő inzulin irányítja a szénhidrátok, fehérjék és zsírok anyagcseréjét, sejtjeink csak ennek jelenlétében képesek felvenni a vérből a glükózt.

A hasnyálmirigy elhelyezkedése az emberi testben

36 g 19/11

Az inzulinpumpa kis méretű,, körülbelül mobiltelefon nagyságú elektronikus eszköz, amely az egészséges hasnyálmirigy működését utánozza: a 24 órás folyamatos bőr alatti (szubkután) inzulinadás mellett nincs szükség a gyakori injekciózásokra, mivel a pontos és kis adagokban adagolt gyors hatású inzulin a lehető legpontosabban biztosítja a szervezet igényét. A legújabb eszközök interaktív módon a vércukorszinthez igazítva dozírozzák a szükséges mennyiséget, sőt az is beállítható, hogy használójuk mikor fogyasztana és mekkora mennyiségű szénhidrátot

19/11 g 37

Műszervek és őssejtek Pár hónapja Japán jóváhagyta azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik az első ember–állati embriókísérleteket. A kutatás végső célja, hogy új emberi szervek alakuljanak ki, amelyeket transzplantációhoz lehet felhasználni. Egy japán őssejttudós kaphat először állami támogatást emberi sejteket tartalmazó állati embriók létrehozására – számolt be róla a Nature augusztus végén. Nakaucsi Hiromicu, aki a Tokiói Egyetemen és a kaliforniai Stanford Egyetemen is irányít kutatócsoportokat, azt tervezi, hogy emberi sejteket egér- és patkányembriókban szaporít, majd eze-

ket az embriókat más állatokba ülteti át. Nakaucsi végső célja, hogy olyan állatokat állítson elő, amelyekben humánsejtekből álló szervek vannak, és azokat végül emberekbe lehet átültetni. Idén márciusig Japán kifejezetten tiltotta, hogy 14 naposnál idősebb, emberi sejteket tartalmazó állati embriókat szaporítsanak, vagy ilyen embriókat más méhbe ültessenek át. A bioetikusok egy része aggódik amiatt, hogy az emberi sejtek a megcélzott szervből kilépve eljuthatnak a fejlődő állat agyába, és potenciálisan befolyásolhatják annak képességeit. Nakaucsi szerint ezeket az aggodalmakat figyelembe vették a kísérlet megtervezésekor, így célzott szervgenerációt végeznek, emberi sejtek csak a hasnyálmirigybe jutnak el.

A BIOETIKUSOK EGY RÉSZE AGGÓDIK

A patkány embriókban szaporított, emberi sejtekből álló szervek célja a transzplantáció, ahogy a humán inzulint is más élőlények segítségével állítják elő a kezdetek óta

38 g 19/11

Az emberi vese modellje. A transzplantációt a diabétesz szövődményeként fellépő súlyos vesebajban szenvedő pácienseknél alkalmazzák

Genetikai alapok és a transzplantáció 2004-ben találták meg azt a gént, amely felelős az egyes típusú, Kutatók már a genetikai háttér felismerése előtt, az 1950általában gyermek- és fiatalkorban kialakuló cukorbetegségért. es években fényt derítettek arra is, hogy ez a fajta diabétesz Tudni kell, hogy ha a gyakori szomjúságérzettel, fogyással járó – az életmód által kiváltott kettes típusúval szemben – autobetegséget – szemben a nagyobbrészt helytelen táplálkozással immun betegség, kialakulásáért korábban leginkább a vesét szerzett kettes típusú diabétesszel – nem diagnosztizálják és és az emésztőrendszert hibáztatták. A gének feltérképezése kezelik időben, annak kómás állapot, rosszabb esetben halál elsősorban a megelőzés szempontjából fontos. Az egyes típusú is lehet a vége. E súlyos betegséget maga a szervezet okoz- cukorbetegséget olykor a genetikai hajlam ellenére is sikerül za: félreértésből olyan anyagokat termel, melyek elpusztítják a visszaszorítani. Ezért ajánlják a szakorvosok mindenfajta génhasnyálmirigy szigetszerűen elhelyezkedő sejtjeit. Az autoim- vizsgálat nélkül, pusztán szakmai tapasztalatból azoknak a mun reakció lesújtó következménye, hogy a meggyilkolt sejtek szülőknek, akiknek egyike ebben a fajta diabéteszben szenved, már nem termelnek inzulint, pedig e hormon feladata lenne hogy gyermeküket négy-öt éves kortól évente vigyék el szűaz elfogyasztott cukor lebontása. A genetikai háttér 2004-es résre. Ne legyen testsúlytöbblete, ne egyen édességet, kerülje felfedezése azért jelentős, mert pontosan kiderült, melyik fe- a stresszt – hangzanak az általános tanácsok. hérjét is készteti arra a szóban forgó gén, hogy tévedésből az A Magyarországon már az ezredforduló előtt is alkalmazott inzulintermelő sejtek ellen fordítsa az immunrendszert. kombinált hasnyálmirigy- és veseátültetést a súlyos beteg, a A szakemberek korábban is tisztában voltak vele, hogy az diabétesz szövődményeként fellépő vesebajban szenvedő egyes típusú diabétesz öröklődő betegség. Már az 1970-es pácienseknél vetik be. A másik az itthon már korábban is isévekben megfigyelték, hogy ha egy egypetéjű ikerpár egyik mert eljárás, amikor nem a teljes hasnyálmirigyet, hanem csak tagja megbetegszik az egyes típusú diabéteszben, akkor az ese- a Langerhans-szigetsejteket ültetik be a szervezetbe. Mindkét tek 48 százalékában még 25 éves koruk előtt a másiknál is kirob- esetben az a műtét célja, hogy utána a páciens szervezete maga ban a kór, 50 éves koruk felett pedig szinte 100 százalékuknál. tudja előállítani a cukrot lebontani képes inzulint.

19/11 g 39

EGY LÍRAI ROCKSZTÁR EMLÉKEZETE Ady Endre hatása jóval túlmutat korán, papírra vetett gondolatai számos korszakban, így ma is hivatkozásul szolgálnak. A magánéletében és munkásságában egyaránt szabadelvű, -szájú és akaratú irodalmi és közéleti óriás megítélése saját korában kíméletesen szólva is megosztó volt, ahogy a későbbiekben sem volt mindig egy a tábor, ha erőteljes kritikai szemlélete kényelmetlenül reflektált a kurrens állapotokra. ÍRTA: PAPP SÁNDOR

40 g 19/11

#ADY

Adyt és Babitsot nemcsak az irodalom kötötte össze, hanem Csinszka személye is

42 g 19/11

Adyt, akit most születésének évfordulóján említünk, manapság igazi kultuszstátusz jellemzi. Az Instagramon több tízezer alkalommal szerepel hivatkozásként a neve, fiatalok találják meg személyében és szövegeiben önnön kifejeződésüket, kiragadott szavait, sorait tetoválásokon láthatjuk viszont, igazi irodalmi megasztár, akit még degradálni sem lehet a sokszor mintegy szükségszerű leegyszerűsítéssel, mint például a munkássága alapján egyébként jobb sorsra érdemes Coelhót. Ady életművének korszakokon átívelő egyetemessége, szikársága, pontosan célzott, így roppant találó kritikai gondolkodása és fogalmazása alkalmassá teszi erre a szerepkörre, ráadásul életének és sorsának közismerten emblematikus eseményei és fordulatai laza, jó fej, afféle „nemtörődöm” alkatú személyiségét festik fel, így töretlen népszerűsége nem érthetetlen. Gondolhatnánk, hogy a gyorsan élő, így korán haló Adyt az utókor eszméiben sokszor megosztott társadalmai emelték piedesztálra, avagy döngölték porba, holott a legtöbb és legkíméletlenebb kritika éppen életében érte, művészi kibontakozásának legelejétől fogva. Habár már 1899 júniusában napvilágot látott első kötete, egyértelműen és megkérdőjelezhetetlenül 1906-ban, az Új versekkel tört be az irodalmi kánon maszszív és erősen védett várfalai közé.

Noha Fülep Lajos Kossuth-díjas művészettörténész már a kötet megjelenésének másnapján méltató cikket írt a konzervatív Az Ország című újságba, későbbi visszaemlékezéseiben részletesen ír arról, hogy kezdetben még saját, haladó szellemiségű társaságában is meglehetős ellenszenv fogadta Ady verseit. Sokatmondó, hogy az éppen a magyar költészet megújítására bejelentkező fiatal Babitsot és Kosztolányi Dezsőt is összezavarta, de legalábbis váratlanul érte az Új versek megjelenése. Persze esetükben felütötte fejét a szakmai féltékenység is, hiszen joggal érezhették úgy, hogy kortársuk modern, ám az övéktől nagyban eltérő költészete leelőzte az övéket, ugyanakkor felháborította őket Ady nemzetostorozó mondandója. Hatvany Lajos mindeközben nagy ívű esszét publikált a Huszadik Század folyóirat 1908. márciusi számában az Új versek apropóján, melyet Ady Endre ellenségeinek ajánlott, és amelyben hosszan érvelt a költő munkásságának jelentősége mellett.

Tébolydaköltészet Ady következő kötetei mentén egyre csak növekedett a megtértek tábora, sőt fiatalabb kortárs költők egész nemzedékére hatott felszabadítóan a költészete. A századelőn, de még a két világháború között is elsősorban a lázadót, a sokszor hallgatólagos megegyezéssel elfogadott

CSAK ÁLLANDÓ VITATKOZÁSSAL ÉS MEGÜTKÖZÉSSEL LEHET OLVASNI 19/11 g 43

ADYT NEM KIZÁRÓLAG A KONZERVATÍV TÁBOR TÁMADTA értékek fölforgatóját látták Adyban, akit Keresztury Dezső szerint csak állandó viaskodással és megütközéssel lehetett igazán olvasni. A Széchenyi-díjas író, költő és irodalomtörténész ehhez azt is hozzáfűzte, hogy kevés költőnk akad, aki ilyen mértékben kihívta volna a szélesebb közvélemény ellenkezését, illetve váltotta ki a konzervatív irodalmi fórumok támadását. Kiváltképp a Holnap antológiában (1908) való megjelenése miatt ostorozták Adyt, hiszen hatása átterjedt alkotótársaira is, és egy csoport vagy irányzat már akkoriban is veszedelmesebbnek tűnt, mint egyetlen szerző. Szabolcska Mihály, aki református lelkészből avanzsált bizonyos körökben kétes megítélésű költővé, a Budapesti Hírlapban megjelentetett versében a Holnap antológia erotikája ellen kelt ki, míg a lap igen befolyásos főszerkesztője, Rákosi Jenő a Tisza-parton című vers hazafiat-

Ady nemcsak munkatársa, de zászlaja, reklámarca is volt a Nyugatnak

44 g 19/11

lanságát kérte számon. Minderre Ady válaszreakciója sem volt visszahúzódó vagy elmismásolt, Üzenet Költőcske Mihálynak című versével tromfolt. Az Új Idők szerkesztője, Herczeg Ferenc más utat választott, ő a Holnap antológiáról írt kritikájában igyekezett Adyt leválasztani a többi szerzőről, és hasonlóképpen tett Horváth János is, aki bár a két világháború között a legnagyobb hatású magyar irodalomtörténészként alkotott, mégis arról vált emlékezetessé, hogy a Nyugat táborát megosztandó osztályozta szerzőinek nyelvi tehetségét. Horváth „mentségére” legyen mondva, hogy az 1910-es évek legelején elsőként próbált szembenézni Ady szimbolizmusával. Mindezek mellett is naiv gondolat azt hinni, hogy Adyt kizárólag a konzervatív tábor támadta. Már 1909-ben megkapta a magáét a szociáldemokrata Népszavában, nem más, mint Csizmadia Sándor, a magyar szociális munkáslíra megteremtője tiltakozott élesen a költő verseinek megjelentetése ellen, polgári nyafogásként, tébolydaköltészetként jellemezve azokat. Csizmadia kirohanása a lap szerkesztőségét is megosztotta és tanácstalanná tette, ennek jeleként az irodalmi szerkesztő vissza is utasította a támadást. Ezután még hetekig tartott a vita arról, hogy az Ady által emblematikusan képviselt modern költészet vajon mennyire áll távol a munFolytatás a 48. oldalon

Fiatalon, negyvenegy évesen érte a halál

ELBOCSÁTÓ SZÉP ÜZENET Léda, Csinszka és Zsuka, a harmadik

Ady nagyvilági lénye, szabados magánélete köztudott, szervesen hozzátartozik a róla ápolt képhez. Fiatalon, 41 évesen érte a halál, amelynek oka közvetlenül tüdőgyulladás volt, azonban ez a szifilisze szövődménye volt, amit egy kétes hírű táncosnővel folytatott viszonyában szerzett, aki maga is szifiliszben halt meg. Egy elmegyógyintézetben. Azt, hogy ehhez mennyi köze volt az Adyhoz fűződő ragaszkodásának, a múlt felderíthetetlen homálya fedi. Ezen a hölgyeményen kívül természetesen Adynak fiatalkorában számtalan testi kapcsolata volt, a krónikák szerint minden héten más partnert látott vendégül az ágyában. Csak azokba nem halt bele. Ahogy közvetlenül a láncdohányzásába és a mértéktelen alkoholizálásba sem. Kortársai szerint gyakran nyugtatóra ivott. Befutott költőként is „fogyasztott” rendesen, az orvosa több ízben is Siófokra küldte, úgymond, levegőváltozásra, gyakorlatilag elvonókúrára. Ő ilyenkor a Hullám vagy a Sió hotelben szállt meg, és azt mutatta, hogy készségesen aláveti magát a gyógykezelésnek, azonban nem lehetett eltiltani vagy elzárni az italtól. Ha éppen más lehetősége nem adódott, lefizette a portást, aki az ablakából leengedett zsinegre erősítette a borosüvegeket, azokat húzta fel a szobájába Ady. Bármilyen nagy kujon is volt azonban, Ady életét három nő határozta meg. Leghíresebb múzsája Léda, azaz Diósyné Brüll Adél volt, a vele tartó nyolcéves kapcsolatot a hölgy férje diszkréten elnézte. Ennek mintegy honorálásaképpen a költő életében szinte teljesen rejtve maradt a viszonyuk a közvélemény előtt, holott az asszony gyermeket is szült neki. Sajnos a kislány halva született, és Adynak nem is lett soha többé utóda. Egyébiránt Léda egy virtigli hisztérika volt, aki szeszélyes természetével, primadonna-hisztijeivel érzelmi hullámvasúton járatta szerelmét. Szinte napi rendszerességgel szakítottak, majd újra fellobbantak egymás iránt. Nem csoda, hogy ez a nyolc, Lédával töltött év idegileg teljesen kikészítette a férfit. A Nyugatban közölt Elbocsátó szép üzenet című versével vett végül búcsút Lédától, aki ezután mély depresszióba esett, férje ápolta, vigasztalta a szakítás után. A második meghatározó nőszemély Ady Endre életében Csinszka volt. Született Boncza Berta utolsó négy évében volt a költő felesége. Tizenhét évvel volt fiatalabb társánál. A legendáriummal szemben nem Ady ragasztotta rá a Csinszka nevet, hanem ő kezdte afféle lengyel nemesi áthallással báró Csacsinszkynek nevezni urát, aki erre válaszul hívta őt a női megfelelőként Csacsinszkának, majd Csinszkának. Az asszony Ady halála után annak egyik legjobb barátjával, Babits Mihállyal keveredett viszonyba, ezt követően pedig Márffy Ödön festőművész oldalán kötött ki. Léda és Csinszka, hogy, hogy nem, gyűlölték egymást. Ady temetésén odáig fajult a helyzet, hogy Csinszka teátrálisan lerúgta a sírról Léda koszorúját. A két nő között huszonkét év volt a korkülönbség Léda javára, akinek néhány évvel későbbi temetésére

Csinszka udvariasságból elment, az általa vitt koszorút azonban Léda férje, a jó Diósy távolította el a színről. A sors fintora, hogy hiába volt jóval fiatalabb, Csinszka még ugyanabban az évben meghalt, mint riválisa, alig negyvenévesen. Nem voltak tehát hosszú életűek Ady ismert szerelmei, nem úgy a harmadik meghatározó nő az életében, a 102 évet megért Dénes Zsófia. Az újságírónő, aki Ady átvert menyasszonyából a legfőbb krónikásává vált. A költő legtöbb írásos emléke ugyanis neki köszönhető. Dénes Zsófia 1885-ben született, és amellett, hogy az első magyar újságírónők egyike volt, később József Attila-díjas íróvá avanzsált. A Pesti Naplónak és a Világnak írt, Szabó Ervin révén részt vett a forradalmi propagandamunkában, majd a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ahol az erősen baloldali Bécsi Magyar Újságnak dolgozott. A világ iránt érdeklődő, intelligens nő sokszor ment férjhez, többek között a török szultán egyik miniszterének fiához. Utolsó házassága 80 évesen érte, a nála harminc évvel fiatalabb Szalatnay József festőművész kötötte be a fejét. Még huszonkét évig éltek boldog házasságban. Élete számos frigye ellenére Adyhoz mindössze egy rövid eljegyzés kötötte Zsófiát. 1913-ban ismerkedtek meg, és a bohém költő, nem hazudtolva meg önmagát, egyből belehabarodott a bájos és okos nőbe, akit Zsukának becézett. Alig néhány hetes ismeretség után annak rendje és módja szerint meg is kérte újdonsült szerelmének kezét, beígért egy párizsi nászutat is, ám Zsuka apja hevesen ellenezte a kapcsolatukat, nem akarta egy beteges, ráadásul hírhedt költőhöz adni a lányát. És kivételesen győzött is az apai meg-, illetve ellenérzés, ugyanis hamarosan kiderült, hogy Ady csupán hitegeti Zsófiát, esze ágában sincs feleségül venni. Rejtő Jenő, aki maga is munkakapcsolatban állt a hölggyel, így írt erről 1935-ben: „Zsófia asszonyról mindenki tudja, hogy valamikor réges-régen, talán éppen ötvenezer évvel ezelőtt, Ady Endre szeretője volt, sőt saját bevallása szerint a menyasszonya is. Zsófiának persze igaza van, ugyanis Adynak minden nő a menyasszonya volt, csak éppen ő a nászéjszakákat az esküvő előtt tartotta, és az esküvőre általában nem került sor, mint ahogyan Zsófia esetében sem.” Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Ady érzelmi instabilitásán túl anyagi és egészségi problémái is gátat vetettek a frigynek, hiszen akkoriban már gyakran látogatta a szanatóriumokat, és az alkohol éppen úgy pusztította, mint a szifilisz. Zsófia csalódott volt ugyan, de az igazi mélyütés mégis az volt számára, amikor a házasság eszméjétől szabadulni mégsem tudó Ady élete utolsó éveiben elvette Csinszkát. Zsuka azonban elég hamar túltette magát lelki válságán, és olyan jóban lett szerelme új arájával, sőt annak családjával is, hogy még az esküvőjükön is jelen volt. Dénes Zsófia, noha mindössze néhány évig ismerhette az 1919-ben meghalt költőt, igazi megszállottjává vált Adynak és a kultuszának, hosszú élete hátralevő részét szinte kizárólag neki szentelte. Kutatta Ady életét és munkásságát, utazott, interjúzott, dokumentált, publikált. Alapos munkát végzett, a felgyülemlett mennyiséget kérlelhetetlen minőségi szűrőn préselte át, így lehetett, hogy első memoárja, az Élet helyett órák című kötet két évtized elteltével jelent meg. Ebben a műben nem csupán a szerelmükről, hanem Ady egész életéről értekezik, Móricz Zsigmond méltatása szerint hiteles érzékletességgel és szerény alázattal. A költő öccsének felesége, Ady Lajosné is bevallotta, hogy az ő nevével fémjelzett Az ismeretlen Ady című könyv valójában Dénes Zsófia munkája. Dénes Zsófia egészen 1987-es haláláig kutatta és tette közzé megszállottan Ady élettörténetét, annak dacára, hogy Rejtő mellett a többi kortársa sem volt kevésbé cinikus a költő szerelmi élete tekintetében. A Huszadik Század folyóirat 1940-ben megjelent cikke például így írt egyik műve apropóján: „A fiatal asszonyban volt jócskán idealizáló hajlam, ő a férfit csak a költő glóriáján át tudta látni. Erre szüksége is lehetett. Ady a szerelemben nem volt idealista, hűség, felelősségérzés még mint fogalom sem igen szerepelt elgondolásaiban, jogot érzett minden nőre a világon. Inkább szerette magát, mint szeretett, örült, ha anyáskodtak vele, babusgatták, bajaiban sajnálgatták.”

Léda, azaz Diósyné Brüll Adél igazi hisztérika volt

19/11 g 47

ADYT DÜHÍTETTE, HOGY A NYUGAT SZÁNDÉKOSAN TÁVOL TARTJA MAGÁT A POLITIKÁTÓL 48 g 19/11

kásság lelkivilágától. Nagy megfejtésekre ugyan nem jutottak, de az akkoriban megjelenő viták megerősítették a kortársakban azt a konklúziót, hogy Ady totális lázadó, aki valamiféle perverz kedvét leli a normák felforgatásában. Szándékosan előtérbe tolt, folytonos botránykeltéssel vádolták a költőt. Úgy vélték, hírlapírói tapasztalatait jól használja annak érdekében, hogy kedve szerint befolyásolja a vele kapcsolatos közvélemény alakulását. Ez persze később egyértelművé is vált Adyról, mármint, hogy ő az első az irodalmunkban, aki nemcsak ambicionálta, de képes is volt előidézni saját kultuszának megteremtését.

A magyar Ugaron Az Adyval szembeni masszív ellenállást a megújulásra képtelen népies ízléseszmény váltotta ki a századelőn. Ez ugyan némileg visszafelé sült el, hiszen a támadások, a konzervatív fenyegetések kovácsolták és

tartották össze a progresszív tábort, a kor reformnemzedékének képviselői, a Huszadik Század és a Nyugat szerzői így teljes mellszélességgel álltak ki Ady mellett. Jelentőségét illusztrálja, hogy az akkori irodalmi élet szereplői lehettek bár a hívei vagy az ellenfelei, de mindenképpen őt ismerték el az új irányzat első emberének, vezető személyiségének és alkotójának. Ez a pró és kontra véleményekből összetevődött, ám mégiscsak egységes álláspont azonban nem töltötte el elégedettséggel Adyt, ő egyszemélyes mozgalomként tekintett magára, ő maga akart lenni az irányzat. Kifejezetten bosszantotta, hovatovább sértette a büszkeségét, hogy a Holnap folyóirat többi, javarészt pályakezdő költőjével említették egy lapon. Hangot is adott morgolódásának A magyar Pimodán lapjain, hogy mintegy faltörő kost, úgy használják ki őt mások. Nem értett egyet a Nyugat szerkesztőségének kompromisszumokra hajló törekvéseivel sem, és már nem is fogta vissza magát, a konzervatív Új idők 1908. november 15-i számában A duk-duk affér címmel

Ady édesanyja, Pásztor Mária és Csinszka társaságában jelentetett meg egy igen epés, sőt vitriolos cikket, amelyben közeli híveit és barátait, Hatvany Lajost és Ignotust, valamint saját táborát is megtámadta. Keresztury Dezső jellemzése kiválóan adja vissza, milyen is volt akkoriban Ady Endre: „Vezér akart lenni, de a maga kegyelméből való egyeduralkodó; nem keresett mestereket, legfeljebb előfutárokat; nem jóbarátok, egyenrangú, megbecsült munkatársak társaságát gyűjtötte maga köré, hanem cimborákét, hunyász rajongókét, akiket azzal ütött lovaggá, hogy együtt borozott velük, elfogadta adójukat, s módot adott nekik, hogy róla írva magukat is ünnepeljék.” Persze Ady vezér volt így is, úgy is, hiszen nemcsak a Nyugat első munkatársaként tisztelték, de példaképe, zászlaja, reklámja is volt a lapnak. 1909. június elsején Ady-különszámmal jelent meg a folyóirat, benne a költő életrajzával. Mindemellett személye, kiváltképp vezéregyénisége meg is osztotta a Nyugat táborát, az értetlenkedésével hamar előálló Kosztolányival közeli barátságot ápoló Karinthy

irodalmi paródiákban gúnyolta ki Ady modorosságát. Hozzátartozik, hogy Karinthy másokkal sem bánt kesztyűs kézzel. Adyt dühítette, hogy a Nyugat szándékosan távol tartja magát a politikától, hiszen ő régi és új harcát nem akarta az irodalomra korlátozni. Ő tántoríthatatlanul hitt abban, hogy a modern, városias kultúra meghonosítása, a magyar társadalom mélyreható átalakítása igenis a feladatuk. Nem csoda, hogy az Ady körüli legnagyobb botrányt A magyar Ugaron című verse keltette, amit követtek még további nemzetostorozónak ható, ám a valóságot kegyetlenül feltáró, tűpontos látleletek részéről.

Magyar fa sorsa Ahogy a századelő korlátolt, ám szabadelvű hagyományokra hivatkozó berendezkedése nem tudott mit kezdeni Ady politikai költészetével, messiástudata és kifejezetten a háború idején felerősödő 19/11 g 49

A NÉPI ÍRÓK MOZGALMA KAPVA KAPOTT AZ ALKALMON

ADY

PONTOKBAN

nemzethalál-víziója kapóra jött Trianon dicstelenségének idején. A megosztóság, ahogy addig is, most sem kerülhette el a költőt, a liberális, szocialista és szabadkőműves körökben lázasan folyó bűnbakkeresés támadások kereszttüzébe helyezte líráját, esztétikailag gyengének, saját munkásságával szembenállónak titulálták politikai verselését. Szekfű Gyula egyenesen politikai analfabétának nevezte Három nemzedék című művében, 1920-ban. Akkoriban Ady lejáratására nem ismertek határokat ezek a körök, legfőbb ellenségképével, Tisza Istvánnal igyekeztek egy platformra helyezni, majd zsidóbérencből a zsidók balekja, később áldozata lett a róla szóló kritikákban. Mivel az ellenforradalmi korszak kurzusának sem volt kifejezetten ínyére Ady, ezért a népi írók mozgalma kapva kapott az alkalmon, hogy a köreikben tudhassák. Kultuszának visszaerősítésére 1928-ban gyűjteményt jelentettek meg róla szóló írásokból, Szabó Dezső előszavával, olyan szerzők közreműködésével, mint Kodolányi János, Móricz Zsigmond és Féja Géza. Makkai Sándor a Magyar fa sorsa

1877. november 22. születése Érmindszenten

50 g 19/11

című Ady-könyvéből adott át egy fejezetet a kiadványhoz. Ahogy a már idézett Keresztury Dezső nyilatkozta erről az időszakról: „Akkor, amikor Adyból nagy nemzeti költőt kellett formálni, hazafiasan használható verseit válogatták össze. Becsületének tisztára mosdatásának eredménye volt öccsének rendkívül rossz életrajza. Sík Sándor tanulmányában majdnem katolikus lett; Makkai Sándor tanulmányában majdnem csak vallásos református.” Ez a kritikátlan kultusz erősen csípte Kosztolányi Dezső szemét, aki igyekezett is minden fórumon föllépni ellene. Az írástudatlanok társulása, Különvélemény Ady Endréről című pamfletjével kavarta a legnagyobb vihart ezen a téren, elsősorban Ady messianizmusát támadva. Kosztolányi attakja azonban visszafelé sült el, a hozzászólók többsége – a Nyugat első nemzedékének nagyjai mellett többek között József Attila és Zilahy Lajos is – Ady védelmére kelt, és ez a fogadtatás az Adykultusz újabb bizonyítékaként mutatkozott. Kosztolányinak az fájt leginkább, hogy hajdani barátja, Babits is elhatárolódott tőle. A nagy és megkerülhetetlen nevek közül szinte csak Németh László nem védte Adyt, ő azonban azért, mert kevésnek találta a valódi hatását. Bárhogy is ítélte meg, aki élt és alkotott akkoriban az irodalmi életben, nem vagy nagyon nehezen tudta magát függetleníteni a tetőfokára hágott Ady-kultusztól. Németh László fanyalgó előadásával szinte egy időben látott napvilágot Szerb Antal Magyar irodalomtörténet című munkája, amely először vállalta fel a költőóriás élet-

1888–1892 nagykárolyi piarista gimnázium

1896 érettségi a zilahi református kollégiumban, debreceni jogakadémia

1898 a Debreceni Hírlap munkatársa

1899 első, Versek című kötetének megjelenése

1903 a Mégegyszer című kötete megjelenése, megismerkedik Lédával

1904 tudósító Párizsban

1905 újságíró a Budapesti Naplónál

helye van azóta is. A második világháború utáni és a pártállami megítélése szintén érdekes, azonban külön cikket igényel, ezért eltesszük a következő születésnapjára. Addig is legyen Ady továbbra is korunk rocksztárja, nemzedékek eszme- és idézetforrása, tartsa frissen zsenialitását még több tetoválás és hashtag! Hiszen Ady kortalan és örök.

Hatalmas tömeg búcsúztatta a költőt 1919-ben

művének megrajzolását, annak minden fordulatával és változásával együtt. Szerb érdeme, hogy Adyt integrálta a magyar irodalom történetének egészébe, ráadásul akképpen, hogy Vörösmarty mellett a legjelentősebb lírikusnak ismerte el. Ady Endre tehát keserves vargabetűk mentén talált megnyugvásra a legnagyobbak panteonjában, ott, ahol megérdemelt

1906 az Új versek megjelenése

1907 Vér és Arany című kötet

1908 1911 Az Illés szekerén első levél megjelenése Boncza Bertától

1912 az Elbocsátó szép üzenet megjelenése

1915 feleségül veszi Csinszkát

1918 utolsó kötete, A halottak élén megjelenése

1919. január 27. halála Budapesten

1919 Az utolsó hajók című kötetének posztumusz megjelenése

19/11 g 51

83 éves A TELEVÍZIÓ

November 2-án volt

1996 óta november 21-e a televíziózás világnapja. De mit is ünneplünk ezen a napon? Nos, a világ messze legelterjedtebb szórakozási formáját és információforrását – amely ráadásul annyiban az egyik legdemokratikusabb is, hogy alapvetően mindenki ugyanazt láthatja az egész világon, hiszen mindenütt az eredeti, amerikai modell terjedt el. Kivéve, ahol tudatosan mást akarnak-akartak adni a nézőknek – mint az egykori, szocialista Magyarországon…

világ első tévéadójának címére is egy amerikai adó, a WRGB pályázik, miután jogelődje az a kísérleti stúdió, amely a General Electric cégnek a New York állambeli Schenectadyben található gyárában működött, és amely az első elektronikusan átvitt mozgóképet sugározta 1928 januárjában. A W2XB név alatt működő adót persze mai szemmel kicsit nehéz tévének nevezni, mert napi két órában sugárzott, a műsor meg a némafi lmkorszak „sztárja”, Félix, a macska (akit majd egy bizonyos Mickey egér taszít le a trónjáról) egy tárcsán forgó képe volt. A vevők pedig kizárólag a

52 g 19/11

ÍRTA: RÁDAI GÁBOR

gyár műszaki szakemberei voltak, akik a technológiát tesztelték… A General Electric később New York-i gyárában is berendezett egy kísérleti stúdiót, ez lett a W2XBS, a ma is működő WNBC jogelődje. Ez az adó sugározta az első tévéjátékot 1928 szeptemberében. Ez A királynő küldönce című rádiójáték hangos, mozgóképes változata volt, amelyben egy titokzatos nő próbál egy brit diplomatától titkos iratokat kicsalni. A 40 perces adást a gyárban hat, kifejezetten az újságíróknak fenntartott készülék fogta – a maga tízcentis képernyőjén… –, míg az érdeklődők ezrei négy, a város

különböző pontjain felállított hasonló készüléken nézhették azt.

AZ ELSŐ TÉVÉREKLÁM KILENC DOLLÁRT KÓSTÁLT…

Az ezt követő években számos helyi adó jelent meg az Egyesült Államokban, de ezek még csak kísérleti adásokat sugároztak különböző technológiákat alkalmazva. Így aztán az angol BBC mondhatja el magáról, hogy elsőként kezdte meg a mai televíziózás alapjául is szolgáló, nagy felbontású technológiát alkalmazó, rendszeres és nyilvános televíziós műsorsugárzást 1936. november 2-án. Az

Amerikában a múlt század negyvenes-ötvenes éveit szokás a televíziózás aranykorának nevezni, amikor a nagyszabású élő show-k jelentették a műsor csúcspontjait. A hatvanas évektől aztán jöttek az olcsóbb stúdiófelvételek

észak-londoni Alexandra Palace nevű szórakoztató-központból sugárzó adó 1936 és 1939 között átlagban mintegy napi négy órában működött, de szinte kizárólag a fővárosban lehetett fogni. Londonban ekkoriban mintegy 12–15 ezer készüléken foghatták a műsort, de ezek egy része éttermekben és bárokban állt, így a nézők száma nagyságrendekkel meghaladta a készülékekét. Az adó a sugárzást végül 1939. szeptember 1-én, pontosan 12 óra 35 perckor függesztette fel – egy Mickey egér rajzfilm végén. Természetesen a II. világháború kitörése okán, mivel féltek, hogy a tévéhullá-

Félix a némafilmkorszak sztárja volt. A hangosfilmek megjelenésével bealkonyult neki, de a tévé újra feltámasztotta az ötvenes években

mok segíthetnek az ellenséges bombázókat célra vezetni. Ezért a BBC adása csak 1946. június 7-én, helyi idő szerint délután 3 órakor folytatódott, egy az adót a kezdetektől szolgáló bemondónő azóta ikonikussá vált szavaival: „Good afternoon everybody. How are you? Do you remember me, Jasmine Bligh?” Majd elkezdődött ugyanaz a Mickey egér rajzfilm, amely annak idején, az adás felfüggesztése előtt a tévé utolsó műsora volt… Ekkoriban egyébként mintegy 54 000 engedéllyel működtetett tévékészülék volt az Egyesült Királyságban – vagyis mintegy 10 000-rel több, mint az Államokban.

19/11 g 53

Az első televíziók bizony így néztek ki: hatalmas dobozok voltak egy mini képernyővel, amelyen a csíkos kép folyamatosan remegett és gyakran vándorolt egyik oldalról a másikra...

Mindeközben az Egyesült Államokban azért folytatódott a fejlődés, hiszen ők csak két évvel később léptek be a háborúba, ami a tengerentúlon is jó időre megakasztotta ezeket a folyamatokat. De például ott jelent meg időközben a kereskedelmi televíziózás. Az illetékes Federal Communications Comission (FCC) 1941 májusában engedélyezi a tévéadóknak is hirdetések sugárzását – de az engedélyek kiadását már ekkor is összekötötték szigorúan meghatározott közszolgálati vállalásokkal. Így aztán az első legális hirdetést az NBC adta le július 1-én, egy Brooklyn

54 g 19/11

A BBC 1946-ban ott folytatta adását, ahol az a II. világháború kitörésekor abbamaradt

Dodgers–Philadelphia Phillies baseballmérkőzés előtt. A tíz másodperces hirdetés a Bulova Watches óráit reklámozta, és a cégnek kilenc dollárjába került – ebből négy dollár a sugárzási költségeket fedezte, vagyis kerek öt dollár volt az adó haszna… Csak összehasonlításképpen: a legnézettebb amerikai műsor, az amerikaifocibajnokság nagydöntőjének szünetében 2019-ben 5,25 millió dollárba került a hirdetőknek 30 másodpercnyi reklámidő… Miután az Egyesült Államok is belépett a

második világháborúba, az FCC heti tizenötről négy órára csökkentette a tévéadók kötelező adásidejét, mégis a tíz akkor létező csatornából négy bezárt. De a háború alatt a többiek is jobbára csak sportmérkőzéseket és színházi előadásokat közvetítettek, alkalmi jelleggel. Ráadásul 1942 áprilisában a tévékészülékek gyártását is felfüggesztették, mert az ipari kapacitásokat a háborús erőfeszítések szolgálatába állították, és majd csak 1945ben folytatódott ezek gyártása. Ezért for-

A tévétörténelem legnagyobb botránya: a manipulált műveltségi vetélkedők A botrány végül az NBC tévéadó Huszon-Egy nevű műsora 1954-ben született meg az amerikai legfelsőbb bíróság döntése, miszerint a tévés műveltségi vetélkedők nem esnek a szerencsejáték kapcsán robbant ki, ahol két versenyző – a „bajnok” és a „kihívó” – kategóriájába, így hamarosan minden nagy adó elindította a maga vetélkedett egymással, míg egyikük el nem érte a 21 jó választ. A játékát – példátlan nagyságú nyereményekért. Így például az NBC korábbi csodagyerek, a fotografikus memóriájú Herp Stempel öt rádióadó A 64 dolláros kérdés című műsora immár a CBS tévéadón kört ment a műsorban, ám a hatodik nekifutásra megverte őt az folytatta karrierjét – A 64 000 dolláros kérdés címen… Ebben a ve- asztrofizikus diplomával rendelkező, de ekkoriban már a Columbia télkedőben a játékosok kiválasztottak maguknak egy témakört a Egyetemen angol irodalmat tanító Charles van Doren. Az eset után megadott lehetőségekből, és abban kaptak egyre nehezebb kérdé- egy évvel, 1957-ben Stempel a sajtóban kiteregette: a show produseket, a nyeremény összege pedig duplázódott. Azaz itt az első jó cereinek döntése volt, hogy veszítenie kell. A férfi azt is elmondta, az válasz ért 64 dollárt, míg a 11. helyes válaszért járt a 64 000 dolláros ő győzelmei is manipuláltak voltak, egy külön ember tanította be fődíj – ami mai árakon mintegy 613 000 dollárnak, azaz mintegy 180 őt a jó válaszokra az adások előtt. Ám amikor a nézettség csökkeni millió forintnak felel meg. A nézettség növelése érdekében azok a kezdett, a producerek úgy döntöttek, új arcra van szükség, és ekkor közölték Stempellel a döntést: veszítenie játékosok, akik elérték a 4000 dollárt, már kell. Ő elsőre vonakodott ebbe belemencsak egy-egy kérdés erejéig bukkantak ni, ám állítása szerint megzsarolták: elmefel adásonként. A 64 000 dollárt elsőként het 25 000 dollár fájdalomdíjjal, de nulla egy hölgy, bizonyos Joyce Brothers vitte pénzzel is… Így aztán inkább elrontotta el, akinek választott témaköre a boksz az utolsó kérdést, amely arra vonatkozott, volt. Illetve ez így nem egészen igaz, himelyik film nyerte az 1955-ös Oscart. És szen a közgazdasági és pszichológusi mivel ez a férfi egyik kedvenc filmje, a doktorátussal rendelkező hölgynek sok Marty volt, pontosan tudta is a választ, köze nem volt a sporthoz, a vetélkedő mégis más nevezett meg. Egész pontoszervezői kérték, hogy ezt válassza majd san az 1954-es győztest, hogy a tévedés az adásban. Pechjükre Brothers hihetetis hihető legyen. Állításait akkor sokan a lenül jó memóriájú hölgy volt, ebből a tékiesés felett érzett keserűsége által motimából is képes volt hibátlanul felkészülni, vált, alaptalan vádaskodásnak tudták be. és végigmenetelt a fődíjig. Persze a vetélCsakhogy egy évvel később megtalálták kedőműsorok körül kirobbant botrányok egy másik vetélkedő egyik játékosának fősodrában Brotherst is meggyanúsítotnaplóját, amelyben nemcsak a helyes ták, hogy segítették a fődíj elnyerésében. válaszok szerepeltek előre, de a „rendeÁm a vizsgálatok kiderítették: éppen zői utasítások” is – vagyis hogy pontosan ellenkezőleg, a műsor producerei nem hogyan, mennyi gondolkodás után és akarták, hogy Brothers elvigye a főnyeVan Doren végül 93 évet élt, de sosem mennyire bizonytalanul vagy épp mareményt, ezért egy olyan kérdést válaszgabiztosan adja meg azt. A naplót eljuttottak, amelyről úgy gondolták, bizonyo- tudta lemosni magáról a csalás bélyegét tatták a Szövetségi Kommunikációs Bisan nem lesz képes megválaszolni… Ezt egyébként az is bizonyítja, hogy az immár a botrányok után indult zottságnak, amely megindította a vizsgálatot. Később a New York-i utódműsor, a 64 000 dolláros kihívás fődíját is elvitte Brothers, pedig ügyészség, majd a kongresszus is így tett, és a vádak egyértelműen itt már a téma ismert szakértői ellen küzdöttek a versenyzők. Sike- beigazolódtak. Az eredmény a műveltségi vetélkedők általános hirének és szereplésének hála, később Brothers lehetett az első női telvesztése lett, pedig 1960-ban a kongresszus kifejezetten törvényt tévés bokszszakkommentátor, de saját állítása szerint ő „találta fel” hozott az ilyen műsorok manipulálása ellen. De a legnagyobb vesza tévépszichológus műfaját is: az adó vezetőinek kezdeti vonakodá- tes maga Van Doren lett: előbb az NBC-nél elnyert szakértői állását sa ellenére végül elindíthatott egy párkapcsolati tanácsadó műsort, vesztette el, majd a Columbiáról is kirúgták, így az Encyclopedia Britannica szerkesztőjeként élte visszavonultan élete hátralevő éveit. amely hatalmas sikernek bizonyult.

19/11 g 55

Az 1888-ban született Vladimir Zworykin még a Szentpétervári Műszaki Egyetemen sajátította el az elméleti alapokat, de a forradalom után már Amerikában lett a televíziókészülékek fejlesztésének egyik kulcsfigurája. Itt egy olyan készülékét mutatja be, amely egy tükörre vetítette a képet, hogy minél többen nézhessék az adást

Annak idején a hordozható kamerák sem egészen úgy néztek ki, mint modern társaik... Ez az 1951-es modell például 25 kilót nyomott

56 g 19/11

A tévéműsorok sokáig csak a rádiós műfajok „képes” változatai voltak

dulhatott elő az, hogy a háború végén a hatalmas országban, ahol 40 millió rádiókészüléket tartottak számon, mindössze 44 000 televízió volt 1947-ben – és ebből is 30 000 New Yorkban. Ehhez képest 1948ban az FCC már kénytelen volt befagyasztani az engedélyek kiadását, mert aggódtak az adók esetleges interferenciája miatt… Az adók számában végül az ötvenes évek első felében következett be a nagy robbanás, így érhető, hogy az ötvenes évek közepére már minden második amerikai háztartásban volt tévékészülék. De a színes tévék ekkor még ott is luxuscikknek számítottak – igaz, a hatvanas évek közepéig a színesben sugárzott közvetítések is ritkák és esetlegesek voltak.

JERRY SPRINGER: MINDENNEK AZ ALJA

A televíziózás elődje a rádió volt, ezért aztán értelemszerűen a műsorstruktúrát is onnan örökölte: a varietéműsorok, talk show-k, a rádiójátékok helyét átvevő filmek, szappanoperák, krimi- és westernsorozatok és sitcomok (azaz a helyzetkomikumra építő vígjátékok) ideje volt ez. Utóbbiak esetében nem volt különösebben bonyolult az átmenet: a színészek immár nem a mikrofonok, hanem a kamerák előtt játszották el ugyanazokat a jeleneteket. Persze némely esetben problémát is jelentett ez, hiszen például a Gunsmoke (Lőporfüst) című népszerű rádiós westernsorozat hőse, William Conrad hangban ugyan kiválóan paszszolt a kőkemény marsall szerepéhez, de az alacsony, kopaszodó, 120 kilós, joviális családapa látványban semmiképpen sem felelt meg az elvárásoknak, így helyét – John Wayne ajánlására – a csaknem kétméteres, kisportolt John Harness vette át. Az átállás másik nagy áldozata a rádióban szintén nagyon népszerű western- és countryzenei műsorok voltak, ugyanis a televíziók urbánusabb réteget céloztak meg, emiatt ezek hamarosan kikoptak

19/11 g 57

A műfaji meghatározása szerint „bulvár talk show”-nak nevezett The Jerry Springer Show 1991-ben indult és egészen 2018-ig futott. De a Youtube még ma is tele van a legemlékezetesebb – jobbára verekedős – jeleneteivel a kínálatból. Mint ahogy a big bandkoncertek is, de ezek általában is visszaszorultak, mert maga a műfaj ment ki egyre jobban a divatból. Illetve a kvízshow-k is rádiós örökség voltak, ezek viszont a tévékorszak kezdetén még a korábbiaknál is nagyobb népszerűségre tettek szert, hála az annakelőtte elképzelhetetlen nyereményeknek. Ezeknek a műsoroknak a népszerűsége az ötvenes évek közepén szorult vissza, amikor sorra derült ki, hogy a szerkesztők a nagyobb nézettség érdekében manipulálták az eredményeket, és a nézőknek szimpatikusabb versenyzőket rendszeresen továbbsegítették. Az első, igazán tévére kitalált műsorfajta a gyerekeknek szóló, olcsón előállítható szombat délelőtti báb- és rajzfilmek voltak, amelyek az ötvenes évek végén

58 g 19/11

születtek. Ekkor jelentek meg az élőben, Ilyenek voltak például az ekkoriban megközönség előtt felvett komédiasorozatok jelenő „kibeszélő” vagy „békítő” show-k, is. Az élő közönséget az ötvenes évek vé- mint az Oprah Winfrey Show vagy a még gétől jobbára a Charles Rolland Douglass durvább, káromkodásokkal és verekedéhangmérnök által feltalált, előre felvett és sekkel tarkított Jerry Springer-féle váltogépről bejátszott „konzervnevetés” vál- zat. A nappali, kevésbé nézett időszakra totta fel, ami ma is elengedhetetlen kel- és éjszakára – amikor korábban adásszüléke ezeknek a műsoroknak. De az igazi net volt – pedig kitalálták a tévéshopok változásokat Amerikában a nyolcvanas műfaját, amely a bérbe adott adásidőnek évek hozták el a kábelhálózatok elterje- hála egyenesen bevételt termelt az adókdésével és a specializált tematikus nak. Az utolsó nagy áttörést a kétezcsatornák megjelenésével. res évek hozták el, amikorra a digitális felvételtechnika és Mindez ugyanis a bevéteszerkesztés eljutott olyan lek olyan csökkenésével A nyolcvanas járt a nagy csatornák szintre, hogy megjeévekig a három számára is, hogy nálenhetett az egyik legnagy, az ABC, a CBS luk is előtérbe kerülolcsóbb, de mégis jól és az NBC uralta eladható tévés műfaj, a tek a minél olcsóbban valóságshow. előállítható műsorok. az amerikai tévét

A Holdra szállást hárommilliárd ember látta! A televíziózás történetének legnagyobb napja 1969. július 20-a volt, tője. Indiában viszont a krikett az ország nemzeti sportja, így ott a vagyis az a nap, amikor először tette az ember a lábát a Holdra. Az 2011-es világbajnokság Srí Lanka–India döntője vezeti a vonatkozó Egyesült Államok népessége ebben az évben 202,7 millió fő volt, és rangsort, míg Új-Zélandon, ahol a rögbi a legkedveltebb sportág, a itt minden jelentős adó élőben közvetítette Neil Armstrong Holdra 2011-es vébé Új-Zéland–Franciaország döntője áll az első helyen. De lépését. Így bár az adást élőben megtekintők számával kapcsolatos például a Fülöp-szigeteken, amely egyetlen csapatsportban sem becslések meglehetősen szóródnak – 120 és 150 millió között –, de kiemelkedő, viszont ahol a bunyós, Manny Pacquiao afféle nemzeti mindenképpen ez az amerikai tévétörténelem legnézettebb mű- hős, az ő egyik legendás meccse vezeti a rangsort. De azért az is érdekes, hogy hol milyen más műsorok tudnak sora abszolút értékben is, százalékosan meg végképp. Ugyanakkor a közvetítést világszerte átvették – kivéve az egykori keleti blokk még felkerülni a listára. Jellemzően a legendás szappanoperák legtöbb országát, itt csak a román és a lengyel tévénézők láthatták és sitcomok egyes részei. Így Amerikában a MASH című sorozat –, és így – szintén becslések szerint – mintegy hárommilliárd ember, 1969-ben sugárzott zárórésze és a Gyökerek (1977), Angliában az azaz a világ akkori népességének 45 százaléka láthatta azt élőben. Eastenders (1986) és a Coronation Street (1987), míg NémetországAnnak ellenére is, hogy európai idő szerint az éjszaka közepére esett ban a Die Schwarzwaldklinik (nálunk: A klinika, 1985) egy-egy része a közvetítés, a nálunk is honos közép-európai idő szerint például 3 fért oda a toplistára. Indiában, Japánban, Dél-Amerikában és Mexikóban pedig kifejezetten tarolnak a szappanoperák. óra 56 percre… Emellett Angliában és a Nemzetközösség más országaiban Ám ezen túl mindenütt a sportközvetítések tartják a nézettségi rekordokat. Persze mindenütt más, aszerint, hogy hol mi a „nem- ezenkívül a királyi családdal kapcsolatos nagy események is rendre csúcsnézettséget hozzeti sport”. Így az Egyesült nak: kezdve Károly herceg Államokban az amerikaifociés Diana esküvőjétől (1981) bajnokság, az NFL nagydönutóbbi temetésén át (1997) tői, a Superbowlok tarolnak egészen Vilmos herceg és a listán. És ezen belül is a Katalin (2011), illetve Harry 2015 februárjában játszott és Meghan Markle egybeNew England Patriots–Sekeléséig (2018). Sőt, az Egyeattle Seahawks finálé áll az sült Királyságban még egy a első helyen 114,4 millió nékirályi családról szóló dokuzővel (az ország lakossága mentumfilm is 30 milliós néaddigra elérte a 321 milliót, zettséget ért el 1969-ben! Az így ez csak 35 százalék köUSA-ban viszont Nixon elnök rüli nézettséget jelent). De 1974-es lemondóbeszéde az USA-ban a 70-es évek lett top tízes műsor, és O. J. nehézsúlyú bokszlegendáSimpson élőben közvetített jának, Muhammad Alinak a autós üldözését is 95 millió leghíresebb meccsei is ott néző követte 1994-ben, amivannak a top 20-as listán. vel utóbbi bőven bekerült a Európában viszont a labhúsz legnézettebb tévéadás darúgás viszi a prímet, még- Ennyit látott a Holdra szállásból egy korabeli tévénéző. közé… Ám a legkülönlegepedig érthetően jórészt a ha- Vagyis kellett némi fantázia is a dologhoz... sebb eset mégis Lengyelorzai vonatkozású – jellemzően a lakosság számára vetítve 40 százalék körüli nézettségi arányokkal. szágé: itt sporttörténelmük legnagyobb diadala, a 2016-os futballÍgy Németországban a 2014-es brazíliai labdarúgó-világbajnokság Európa-bajnokság Portugália elleni negyeddöntője mindössze a német–argentin döntője áll a ranglista első helyén, Angliában a ha- második helyre volt elég a maga 16 milliós nézettségével. Ugyanis zai rendezésű 1966-os vébé NSZK–Anglia fináléja, Franciaországban II. János Pál pápa 2005-ös temetése messze lekörözte: azt 21 és fél pedig a szintén hazai rendezésű vébé Franciaország–Brazília dön- millió ember követte élőben a 38 milliós országban…

19/11 g 59

MI 2000-RE ÉRTÜNK 1960-BA…

Bár az adatok meglehetősen hiányosak, különösen, ami a televíziózás korai korszakát illeti, a tendencia egyértelmű. A folyamatos növekedés mellett Amerikában 1960-ra érte el a tévékészülékek száma a háztartásokét (egyAz ezredfordulóra aránt 52 millió), ami kutatók értünk el oda, szerint nagyjából annyit jelent, hogy gyakorlatilag hogy tízből kilenc családban minden magyar már volt tévé. Az ezt követő háztartásban volt években mindkét szám emelkedett, ám a készülékek száma már televízió dinamikusabban: 2010-re már az amerikai háztartások 99 százalékában található legalább egy televízió, és egy amerikai háztartásra átlagosan 2,6 készülék jut ebben az időszakban. Utóbbi érték azóta csökkent, ma már csak 2,3. ÉV

HÁZTARTÁSOK

TELEVÍZIÓKÉSZÜLÉKEK

1945 1950 1960 2000 2010 2018

35 MILLIÓ 40 MILLIÓ 52 MILLIÓ 105 MILLIÓ 118 MILLIÓ 128 MILLIÓ

10 000 6 MILLIÓ 52 MILLIÓ 220 MILLIÓ 290 MILLIÓ 295 MILLIÓ

A vonatkozó hazai adatok még hiányosabbak, de nagyjából a következőképpen alakultak. A Magyar Televízió indulása idején, 1956-ban mintegy 600 tévékészülék volt az országban. A százezres határt 1960-ra, az egymillióst a hatvanas évek végére, míg a kétmillióst már a hetvenes évek elejére átlépte a készülékek száma. Innentől kezdve a növekedés azonban lelassult, így még a rendszerváltás idején is csak hárommillió körül alakult a tévékészülékek száma – miközben az 1990-es népszámlálás szerint 3,89 millió háztartás volt Magyarországon. Az Amerikában a hatvanas évek közepére kialakult nagyjából 100 százalékos lefedettséget mi csak az ezredforduló környékén értük el.

60 g 19/11

1962-ben indult a legendás Ki mit tud?, amelynek utolsó adássorozata 1996-ban került képernyőre. Az első folyam nyertesei ezzel kijutottak a Helsinkiben rendezett Világifjúsági Találkozóra, majd felléphettek Moszkvában is

Az Eurovízió 1976-ban ajánlotta fel az MTV-nek, hogy három európai Forma–1-es futamot sugározhat. Így augusztus 15-én már láthatták az Osztrák Nagydíjat – részben... Ugyanis a futamot háromszor kellett újraindítani, így kicsúsztak a műsoridőből, és lekeverték az adást, amiből országos felháborodás lett

1964-ben került adásba a Magyar Televízió első saját gyártású sorozata, a Rákóczi szabadságharc idején játszódó 13 részes Tenkes kapitánya, Zenthe Ferenccel a címszerepben. Az MTV utolsó nagy dobása, a Szomszédok egyik főszerepét is ő játszotta 1987 és 1999 között

19/11 g 61

VITRAY 1958-BAN KEZDTE…

Magyarországon ugyanakkor csak 1953ban indult a televíziózás története: az év január 23-án járult hozzá a Minisztertanács a Magyar Televízió Vállalat megalakulásához. December 16-án kezdődtek el a próbaadások, még állóképekkel, majd 1954. január 20-án a SzéA párt célja chenyi-hegyen üzembe helyeza magyar televízióval ték a kísérleti adóberendezést, a munkásosztály így a posta Váci utcai irodaházában lévő készüléken a nézők szórakoztatása már mozgóképeket láthattak: mellett a nevelése az Erdei sportverseny rajzfilmet volt és jeleneteket a Mágnás Miska című filmből. 1956 júliusában 150 tévékészülék is gazdára talált – augusztustól már a Rádióújság közölte a heti két kísérleti adás programját. A párt célja mindezzel deklaráltan a munkásosztály szórakoztatása mellett a nevelése volt, ezért ekkortájt – és még jó ideig – a zenei és irodalmi műsorok domináltak a programban. 1957 áprilisában adta a tévé az első sportközvetítést – egy labdarúgótornát –, majd a május 1-jei felvonulást is élőben közvetítették. Egyébként az első színesben sugárzott élő közvetítés szintén egy felvonulás volt: 1970-ben az április 4-i katonai parádé… Július 11-én állt először kamera elé Tamási Eszter, 25-én pedig az új bemondónő, Takács Marika. És ez évben adott a tévé először élő szilveszteri kabarét is. 1958. február végén indult a Telesport, március 1-jétől bevezették az – 50 forint/hó – előfizetési díjat, majd a magyar televíziózás újabb ikonikus alakjai tűntek fel először a képernyőn: augusztusban Vitray Tamás, majd szeptemberben az első férfi bemondó, Varga József. 1960 nyarán láthatják a magyarok az első élő olimpiai közvetítést, Rómából. És megjelenik az első hazai Antal Imre nemzetközi hírű zongoraművész volt, de a hatvanas évek végén esztrádműsor is, a Vidám Magyarország. egy izületi gyulladás véget vetett a pályájának. A hetvenes években került Majd 1962-ben elindult a magyar tévéaztán a televízióhoz, és szinte haláláig szerepelt a képernyőn. Ám vele élő történelem egyik legsikeresebb műsora, a édesanyja halála végképp megtörte, így a Magyar Televízió örökös tagja cím legendás Ki mit tud?, és 1966-ban jött az kitüntetettjeként is szegénységben és alkoholistaként hunyt el 2008-ban első Táncdalfesztivál. Utóbbit 28, előbbit 34 éven át sugározta a Magyar Televízió. Ami

62 g 19/11

Kudlik Júlia 1964-ben került az MTV-hez, és 1965-ben bízták meg a legendás Delta című „tudományos híradó” vezetésével. A műsor, amely a műfajban világviszonylatban is páratlan módon fénykorában 65% körüli nézettséget produkált, 1996-ig futott. A tévétől 2001-ben bocsátották el, teljesen váratlanul, és egy interjúban azt állította: azóta be sem kapcsolta otthon a készüléket

A képernyőn néha még ma is feltűnő, 86 éves Vitray Tamás első tévés szereplése 1958-ban volt. A korábban tévét sem látott fiatalt angoltudása miatt kérték fel, hogy készítsen egy interjút amerikai sportolókkal. Aztán meg is ragadt a sportrovatban, ahol ő „találta fel” a magyar sportközvetítések nyugodt, lassú stílusát – hogy megkülönböztesse azokat a pörgős, Szepessy-féle rádiós változattól

19/11 g 63

nem is csoda, hisz fénykorában a nézők kedelmi tévék működését. Így a hamarocsaknem 90 százalékát volt képes leültet- san megalakult Országos Rádió és Teleni a képernyők elé, miközben 80 százalék vízió Tanács – ha némi csúszással is, de körüli nézettséget is csak az 1969 és 1972 – 1997 januárjában ki is írta a pályázatokat között futó sorozat, a Bors, illetve a Jogi az országos kereskedelmi televíziós szolesetek című műsor produkált később. gáltatásokra, majd 1997 szeptemberében Ugyanakkor magyar sajátosság, hogy megkezdhette működését a magyar televía Híradó adásai is gyakran elérték a 70 ziózást máig meghatározó két nagy keresszázalék körüli nézettséget. 1981 a „for- kedelmi adó, a TV2 és az RTL Klub. Ameradalom” éve volt a hazai televíziózásban, lyek kezdetben olcsón beszerezhető, mégis amikor számos magazinműsor indult az máig emlékezetes, végeláthatatlan brazil Ablaktól kezdve az Autó-motorsporton és mexikói sorozatokra építettek, de aztán át az első könnyűzenei műsorig (Pulzus). apránként itthon is meghonosították azt a Illetve immár az olvadás és a modernizá- fajta klasszikus kereskedelmi televíziózást, lás jegyében 1987-ben az MTV elindította amely a világban akkor már évtizedek óta működött. Hogy csak a legemlékeelső klasszikus szappanoperáját zetesebbeket említsük: az RTL is: a gazdagréti lakótelepen Klubon 1998-ban – kevésforgatott, a korszak vezető bé ismert vidéki színészínészeit felvonultató Az első klasszikus, szekkel és amatőrökkel Szomszédok hatalmas „kertévés” műsorok – elindult az adó máig siker volt, végül 13 évet az MTV-n jelentek futó napi sorozata, a Baés 331 adást élhetett meg, még rátok közt, 1999-ben az meg. Majd még a rendEsti Showder Fábry szerváltás folyamatának a rendszerváltás Sándorral, 2000-ben kellős közepén megjelent előtt a Vágó István fémjelezaz első hazai magántévé – és te Legyen ön is milliomos!, egyben az első klasszikus reggeli a 2001-ben a Mónika, 2005-ben műsor: az a bizonyos Gyárfás Tamás-féle NapTV, amely még az MTV frekvenciá- a Győzike show. 2008-ban vetítetján sugárzott. Első adását 1989. augusztus te az adó az első sztárfőzőműsorát, 19-én láthatták a nézők – ez épp a Páneu- a Vacsoracsatát, illetve jöttek a Ki rópai Piknik napja, amikor Magyarország mit tud? utódai, a tehetségkutatók, három órára megnyitja a vasfüggönyt is… amelyek közül talán a 2010 óta futó De a rendszerváltás után még sok évbe telt, X-Faktor a legsikeresebb. De közben míg elindulhatott nálunk is a klasszikus 2002-ben elindult a Való világ reality kereskedelmi tévézés. Ezért aztán a klasz- is, amely népszerűségben hamaroszikus „kertévés” műfajok egyike-másika san lekörözte a konkurens TV2 által is először az MTV-n jelent meg. Hogy megvásárolt eredeti verziót, a Big csak két ilyen ikonikus műsort említsünk: Brothert. Persze a TV2-n is megjelentek mind1990-ben indult a Déri János-féle Nulladik találkozások – az első paranormális jelen- ezeknek a műsoroknak a megfelelői: Big ségekkel foglalkozó hazai műsor –, illetve Brother (2002), Jóban, rosszban (2005), az első klasszikus talk show, az 1992-ben Hal a tortán (2008), Megasztár (2003), Sztárban sztár (2013), Showtime Hajdú indult Friderikusz-show. Aztán az Országgyűlés 1995 karácso- Péterrel (2016). Így aztán ma már mi is azt nya előtt 90 százalékos többséggel végre nézhetjük a tévében, amit bárki más a vielfogadta az új médiatörvényt is, amely lágon. Hogy sajnos vagy szerencsére, azt szabályozta és ezzel lehetővé tette a keres- ki-ki döntse el maga, ízlése szerint.

64 g 19/11

Annak idején sokakban felmerült, hogy a hazai televíziózás korai időszakában használt katódsugaras kamerák rákkeltők lettek volna. Bár ez sosem nyert megerősítést, egy dolog azonban tény: az MTV első bemondói közül feltűnően sokan mentek el nagyon fiatalon, többen daganatos betegségben. Így máig sok a találgatás haláluk okai körül.

Mint annyi más területen, a televíziókészülékek terén is igencsak el volt maradva a szocialista ipar. Ez az 1953-as Tesla modell a jó tíz évvel korábbi amerikai társait idézi

A bemondók korán halnak… Az „aranycsapat”, Takács Marika, Lénárd Judit, Tamási Eszter és Varga József egy 1967-es képen. Varga nem rákban halt meg, ő szívinfarktust kapott 1981-ben – a kamerák előtt, 52 évesen

Takács Marika (1938–1997)

Lénárd Judit (1928–1970)

Tamási Eszter (1938–1991)

Kazimir Károly, a Thália Színház hajdani igazgatójának felesége 42 esztendősen világra hozta leányukat, majd nem sokkal később csomót találtak a mellében, de az szerencsére jóindulatúnak bizonyult. Ám betegsége tíz évvel később kiújult, de ez alkalommal a daganat már rosszindulatú volt. Ám ő senkinek nem beszélt róla, titokban járt orvoshoz, és a végsőkig dolgozott, mert egyszerűen nem hitte el, hogy meg fog halni.

A kolozsvári születésű lány színésznőként kezdte a pályáját 1951-ben, de kilenc évvel később a televízióhoz került az első bemondó-generáció tagjaként. Judit később műsorvezetőként is kipróbálhatta magát, így ő lett a Delta első műsorvezetője is 1964-ben. Aztán 1970-ben teljesen váratlanul öngyilkos lett. Halála után derült ki, hogy rákos volt, de senkinek nem beszélt súlyos betegségéről.

Láthattuk a Híradóban, az Iskolatelevízióban, konferált a Táncdalfesztiválokon. Aztán alig múlt 50, amikor agydaganatot diagnosztizáltak nála. A daganat olyan veszélyes helyen fejlődött ki, hogy évekig nem mertek hozzányúlni. Aztán 1990-ben mégis muszáj volt megműteni, ám hiába: hosszas szenvedés után, kórházi ágyán halt meg.

MELLRÁK

ÖNGYILKOSSÁG

AGYDAGANAT

19/11 g 65

NAPI NÉGY ÓRÁT TÉVÉZÜNK

A legfrissebb, 2018-as adatok alapján a világban 1,65 milliárd háztartásban van televízió. A statisztikusok úgy számolnak, ez világviszonylatban nagyságrendileg anynyit jelent: a világ lakosságának mintegy 80 százaléka él olyan családban, ahol van tévé. Ugyanakkor ez az arány a fejlett világban – és így hazánkban is – 99 százalék. Vagyis gyakorlatilag csak annak nincs tévéje, aki nem akar. És az emberek használják is a készüléket. A tévézéssel kapcsolatos statisztikák viszont azt mutatják, hogy a fejlett országokban a tv előtt töltött idő a médium megjelenése óta dinamikusan nőtt – egészen 2010-ig, amióta ez az adat csekély, de folyamatos csökkenést mutat. Ám ez a mutató csalóka, ugyanis az öszszesített visszaesés elsősorban a fiatalabb, 15–35 év közötti – az internettel felnőtt és ezért azt szórakozás céljából is aktívabban használó – korosztálynak köszönhető. Ugyanakkor a 35–49 év közöttiek körében stagnál a tévénézéssel töltött órák száma, az idősebb korosztályokban pedig továbbra is dinamikus, 10 százalék körüli bővülést mutat. A világban leginkább az Egyesült Államok lakói töltik tévézéssel az idejüket, ők naponta mintegy 290 percet, azaz csaknem öt órát töltenek a készülék előtt! Nagy fogyasztóknak számítanak még a japánok, a brazilok, de meglepő módon a lengyelek is – utóbbi országokban 260 perc körül alakul ez az adat. A lengyel mutató azért is meglepő, mert kontinensünkön átlagban csak 220 perc körül alakul ez a szám – mégpedig úgy Nyugat-, mint Közép- és Kelet-Európában. Hazánk is hozza ezt az átlagot, és nálunk is elsősorban az 50 fölötti korosztály húzza fel a számot. Ugyanakkor mi a – legalábbis a fejlett régiókra jellemző – nemzetközi tendenciákkal anynyiban szembemegyünk, hogy nálunk a két fiatalabb, azaz 15 és 49 év közötti korosztályokban is nő a tévézéssel töltött idő. És hogy mit nézünk mi, magyarok? Nos, természetesen elsősorban a két nagy

66 g 19/11

kereskedelmi adót, azaz az RTL Klubot és a TV2-t: a teljes lakosságra és egész napra vetítve mintegy 20 százalékban ez a két adó fut a televízióinkon – nagyjából Az internetnek és azonos arányban elosztva kettejük közt. A maradék 80 százalékon a fiatalok új médiamásik 70, nagyjából országosan fogyasztási szokásainak is fogható csatorna osztozik, így hála 2010 körül a rangsor harmadik helyén álló megtört a 80 éve tartó Duna TV nézettsége sem éri el a 4 százalékot. Viszont főműsoridőben töretlen fejlődés még inkább a két kereskedelmi adót preferáljuk, de ekkor már hangsúlyos az RTL Klub előnye (15 vs. 11,7 százalék). A statisztikákból az is kiderül, hogy a Duna TV előkelő helyezését egyértelműen az idősebb korosztálynak köszönheti, hiszen ha csak a fiatalabbakat (15–49) nézzük, a harmadikról mindjárt a 14. helyre szorul vissza a harmadik közszolgálati adó. De ez általában is igaz az elsősorban közéletiközszolgálati műsorokat sugárzó csatornák esetében, hisz például az összlakosság esetében csaknem 3 százalékos nézettséget elérő ATV „teljesítménye” bőven másfél százalék alatt marad, ha csak a fiatalabb korosztályokat tekintjük. Az ő körükben cserébe – talán nem is annyira meglepő módon – a mozi- és a sportcsatornák nézettsége magasabb jóval, mint a lakosság egészében. De hogy konkrétan is lássuk, miről beszélünk, íme, a lapzártánk előtti utolsó teljes hét (2019/41) top tízes tévés nézettségi listája az AGB Nielsen adatai alapján: HELYEZÉS

MŰSOR

CSATORNA

NÉZŐSZÁM

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

X-FAKTOR SZTÁRBAN SZTÁR LESZEK! DRÁGA ÖRÖKÖSÖK TÉNYEK PLUSZ TÉNYEK HÍRADÓ FÓKUSZ HÁZASODNA A GAZDA FÓKUSZ PLUSZ FUSS CSALÁD…

RTL KLUB TV2 RTL KLUB TV2 TV2 RTL KLUB RTL KLUB RTL KLUB RTL KLUB TV2

1 186 899 882 808 760 408 740 108 699 342 692 495 664 128 589 652 574 471 523 237

A legfelejthetetlenebb magyar tévés: Anettka

2003-ban indult az első igazán sikeres „újkori” hazai tehetségkutató, a tv2-s Megasztár. Aztán jött az RTL Klub és az X-Faktor 2010-ben, amely gyorsan lekörözte az elődöt, így míg előbbi 2012-ben került képernyőre utoljára, addig utóbbi az idén kilencedik évadát éli

Szeressenek vagy utáljanak, tök mindegy, a lényeg, hogy ismerjenek – vallotta Anettka, vagyis Fehér Anett, aki egyedülálló jelenség volt a hazai televíziózás történetében. Meztelen – vagy legfeljebb forrónadrágban, egy szál bőrdzsekiben előadott – műsorvezetésére a mai napig emlékeznek a nézők, hiszen éjszakai, betelefonálós műsorában rezzenéstelen arccal viselte el a nézők ordenáré beszólásait – fenti hitvallása jegyében. Pedig kapott rendesen! Volt, hogy csak szellentettek, vagy belebüfögtek a kagylóba, de a durva beszólások sem voltak ritkák, ám ő ezeket is bájos mosollyal nyugtázta. Egy biztos: Anettka elérte, hogy egy kis tévéadón – a szintén felejthetetlen gagyiadón, a Budapest Televízióban, ahol egy idő után hétfőnként egész nap őt láthatták a nézők – szerepelve is ismertebbé vált, mint a nagy kereskedelmi adók arcai... A most 46 éves egykori műsorvezető egyébként az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola történelem–orosz szakán végzett, és egy évig tanított is egy általános iskolában, mielőtt egy újsághirdetésre jelentkezve bekerült a televízióba. Láthattuk őt az MSat, a TV3 és a Szív TV műsoraiban is, és eközben reklámszervezőként is dolgozott ezeknél a csatornáknál. Később a már tőle megszokott lenge bőrszerelésben jelentette be azt is, hogy indul az Unió Párt kommunikációs főtanácsadójaként, és listavezetőként indul az Európai Parlament képviselőinek választásán is. Végül Brüsszelbe nem jutott ki, ám ekkor azzal az ötlettel állt elő, hogy ő lesz az első magyar űrhajósnő. De miután az első terheléses orvosi teszten simán elájult, ez az ötlet a feledésé lett. Mint ahogy maga Anettka és a Budapest Televízió is…

19/11 g 67

ÉSZAKI KÖRÚT A FELFÖLDÖN

A North Coast 500 Skócia 66-os útja: igazi álom a közúti kalandozások szerelmeseinek – néhány sajátossággal tarkítva. Szerzőnk egy lakóautóval teljesítette a távot, és öt képeslapot írt nekünk. ÍRTA: MARGITTA SCHULZE LOHOFF

68 g 19/11

DURNESS 335 KM Zord sziklák és néptelen öblök, amelyek szikráznak a napsütésben – a 400 lelket számláló kis falu partvidéke a legszebbek közé tartozik Skóciában

70 g 19/11

DUNROBIN CASTLE 86 KM Très français? A Sutherlandok székhelye egy francia kastélyra emlékeztet, a parkot is Versailles szigorú struktúrája után mintázták

DUNROBIN CASTLE/// 86 KILOMÉTER, KELETI PART

Dunrobin Castle legszebb oldala szerepel számtalan levelezőlapon: a fehér kerti homlokzat, amely helyes tornyaival inkább emlékeztet francia kastélyra, mint skót erődre. De sokkal lenyűgözőbb, ami a falak mögött történik: az első emelet főúri termeiben ősz hajú hölgyek várnak, akik mosolyogva magyarázzák, hogy a kastélyban már több mint 700 éve Sutherland hercegének családja lakik, büszke 189 szobában – a látogató azonban csak húsz helyiséget tekinthet meg, például a szicíliai bútorzattal ellátott gyerekszobát. A kastélyban mindenütt barátságos segítőkre találunk: a recepciónál, a konyhában, az ajándékboltban, a lépcsőn. „A legtöbben közülünk a faluból jönnek; már sok éve dolgozunk itt” – meséli az ajándékbolt pénztáránál ülő hölgy. „Önt hogy hívják?” „Lényegtelen. Mi egy csapat vagyunk.” Egy nevet azért mégis elárul: „Most gyorsan siessenek a kertbe. Mindjárt elkezdi a solymászunk, Andrew Bunting a műsorát.” El a sövények, fácskák, virágágyások és a repkénynyel benőtt falak mellett, az úton és a lépcsőkön át eljutok a kert hátsó traktusának akkurátusan lenyírt pázsitjára, ahol a falak mögött az Északi-tenger morajlik. Andrew Bunting 52 éves, már levette Sammyről a sapkát. Nagy ívben repül a 14 éves vándorsólyom a füves terület felett. A célkeresztjében: egy döglött szárnyas, amelyet Bunting csalétekként tart a kezében. Sammy tollai súrolják az arcomat, amint a ragadozó a solymász felé igyekszik. Ez illik ehhez a helyhez: valahogy beférkőzik az ember bőre alá.

FURIKÁZÁS/// 240 KILOMÉTER, ÉSZAKI PART A North Coast 500 útvonalán megtett 240 kilométer után közlekedési tábla figyelmeztet arra, amit eddig hiányoltam: „Be aware of lambs ont he road.” Juhok! Bárányok! De még mindig nem látok egyet sem. Előttem csak az aszfalt, balra göcsörtös borókacserjék és a Skót-felföld kopár dombjai, jobbra az Atlanti-óceán. Csupán néhány kilométerrel később pillantom meg a következő jelet: egy cattle grid, egy marharács az úton, amely autóval járható, de a lábasjószág nem szívesen halad erre, inkább a neki kiutalt területen marad. A kisbusszal lendületből zötykölődöm át rajta. Különös dolog ez a North Coast 500, ez a 500 vagy akár 830 kilométer hosszú körút (attól függ, melyik útvonalat járja be az ember) Skócia északnyugati csúcsa mentén: Invernessből indul Thursón és Ullapoolon át vissza Invernessbe. Sokan állítják, hogy a North Coast Európa egyik legszebb panorámaútja. Mindazonáltal inkább díva, mint bikinimodell. Aki a roadmoviekban látott széles sztádákra számít, az csalódni fog: az útvonal kétsávos utakon vezet, amelyek a keleti parton Inverness és John O’Groats között felkanyarodnak a hegyekbe. Az északi parton apró falvakon hajtok keresztül, kőfalak mellett és egysávos hidakon, ahol az út alig szélesebb egy túraösvénynél. Aztán ott a sok hágó az északi és a nyugati parton, amelyeken szintén egysávos a közlekedés. Ott kénytelen vagyok félreállni egy öbölbe – passing place-nek hívják –, ha jön szembe autó. A North Coast 500 mentén nemcsak a táj változik állandóan, hanem maga az út is. Egyszer kis kertek alatti utacska, majd autóút, helyenként akár egy autópálya – ez is hozzájárul a túra hihetetlen szépségéhez… Beletaposok a fékbe. Előttem birkák vonulnak az utcán. Na végre!

DURNESS/// 335 KILOMETER, ÉSZAKI PART Utazásom során sok helyen megálltam. Például John O’Groatsban, a Brit-szigetek legészakibb pontján, amely napnyugtakor, a „kék órában” kísértetfaluként hat. Vagy Bettyhillben, amely úgy fest, mintha egy kulisszaépítő a következő Rosamunde Pilcher-film díszletének álmodta volna. De azt hiszem, egyik helyre sem fogok annyit visszagondolni, mint Durnessre Északnyugat-Skóciában. 72 g 19/11

VIHARÁLLÓSÁG 421 KM Ember vagy állat – aki Skóciába utazik, annak fel kell készülnie a víz minden halmazállapotú formájára. Az időjárás gyorsan megváltozhat. Néha a part közelében hó is esik

LOCHINVER 420 KM A Felföldet ritkásan lakják. A nyugati parton fekvő Lochinver a maga 600 lakosával a nagyobb helységek közé számít – és fehérre meszelt házaival a legszebbek közé is

74 g 19/11

FURIKÁZÁS 240 KM Aki fel akarja fedezni a North Coast 500-at, annak nem szabad félni a kanyaroktól. Az útvonal újra és újra a Felföld dombjai között kanyarog a partvonal felé

Négyszáz lakosú falucska, benzinkút, szupermarket, pub, néhány ház és egy kemping, melyet ugyanúgy hívnak, mint az öblöt, amely felett húzódik: Sango Sands. Leállítom kisbuszt, gyalog indulok a Smoo Cave felé: ez egy mészkőbarlang, 60 méter hosszú és 40 méter széles, belsejét reflektorok világítják meg. A bejáratnál a vízesés permete csap az arcomba, amely rögtön mögötte egy patakmederbe zuhan dübörögve. Hűvös van. Újra a napsütésbe kívánkozom, úgyhogy egy mezőn át elgyalogolok a meredeken alázuhanó partfalig, és kitekintek a tengerre. Az ég kobaltkék, a fények aranyszínűek, a szél azonban egyre erősödik. Mire visszaérek a kempingbe, a nap már alacsonyan áll. A sok volán mögött töltött kilométertől fáradtan bemászom a fekhelyemre – de hogy tudnék aludni? A szél zörgeti „bádogszobám” oldalát. Becsukom a tetőablakot, így kicsit csendesebb. Holnap pedig lemegyek a strandra és kifekszem az álomszép öböl partjára. A napfényben pedig majd szikrázik a csillogó víztükör… Óh, Durness!

LOCHINVER/// 420 KILOMÉTER, NYUGATI PART Különös dolog az utazás. Minél tovább van az ember úton, annál több különbséget fedez fel a világban. De sok hasonlóságot is. Elautózom a Loch Assynt mellett, amely egy tíz kilométer hosszú tó Unapool és Ullapool között. Az út mellett jobbra és balra fenyőerdők suhannak el mellettem. Kisvártatva elérem a Lochinver határát jelző táblát. Alacsony házak keretezik a főutcát, amely az Atlanti-óceán öble mentén halad. A végén található a kikötő. Spanyol, portugál és francia halászflották rakodják itt ki a fogást. Gondolataim elkalandoznak, a partvidéki táj Kanadára emlékeztet. Vagy New Englandre. Talán az agyam játszik velem déjàvu -tréfát – de meglehet, inkább arról van szó, hogy Skócia 650 millió évvel ezelőtt ugyanannak a szárazföldi lemeznek volt a része, amelyből Észak-Amerika és Grönland is kialakult. A Felföldön kiásott fosszíliák nem olyanok, mint amilyeneket Angliában vagy Walesben feltárnak, viszont nagyon hasonlók azon növények és állatok maradványaihoz, amelyeket a kutatók az USA-ban és Kanadában találnak. Már későre jár, gyötör az éhség. A városba bevezető út elején benyitok a Caberfeidh nevű fogadóba, és helyet foglalok a faborítású teremben. Gines palackokba állított gyertyák, kandalló, amelybe a vendégek maguk rakhatják a fát a tűzre. A pincér egy tál fekete kagylót tesz elém, amely fehérbortól és a hagymától édesen illatozik, puha és istenien ízletes. Már régen nem ritkaság, hogy Skóciában kiváló ételek kaphatók egy pubban. És az előkelő éttermekkel szemben megvan az az előnye, hogy az ember az ilyen helyeken mindig úgy érezheti, mintha valakinek az otthonában vendégeskedne.

VIHARÁLLÓSÁG/// A 421 KILOMÉTERTŐL, NYUGATI PART Tulajdonképpen miért is süt a nap minden képeslapon? Még a Skóciából származókon is? Ez csalás! Ugyan hol van mindig jó idő? Na, itt biztos nem. Mióta elhagytam Lochinvert, veri az eső a szélvédőt. A Felföld nyugati része Európa legcsapadékosabb és legszelesebb vidékei közé tartozik – ha nem tudtam volna ezt már az utazás megkezdése előtt, akkor most nagyon ideges lennék. Aki meg akarja hódítani a North Coast 500-at, annak viharállónak kell lennie. Itt egyetlen nap alatt négy évszakot élhetünk át, mondják a skótok. Számomra fokozatosan tárultak fel az évszakok. Egy nap a kisbuszommal a keleti part szerpentinjein sűrű ködben óvakodtam fel és le a dombokon. A következő napon az égboltot egyetlen felhő sem árnyékolta, és szemembe tűzött a nap. Két nappal később szemerkélő esőben vezettem – most pedig patakokban ömlik, alig látom az előttem húzódó utat. Ezért meg is állok a kikötőváros, Ullapool sorokba préselt, hófehér házai előtt, ahol a Külső-Hebridákon található Stornoway felé vivő autókomp kiköt, és beülök a The Ceilidh Place nevű kávézóba, közvetlenül a forró kályha mellé. Belelapozok az éppen megvásárolt könyvecskébe, amelynek címe Scotland the Dreich. Egy levelezőlap formátumú képeskönyv, amely a szürke skót időjárást ünnepli. Melankolikus képekkel és ironikus szövegekkel. Dreichnek nevezik a skótok azt a napot, amely borús, felhős, esős és hideg. Kinézek az ablakon. Igen, a mai nap kifejezetten „dreich”. Hogy ez milyen klassz!

Tippek az útra Utazási idő Az utakon és a kempingekben júniustól augusztusig tart a főszezon. Nyugalmasabban utazhatunk áprilisban, májusban és szeptemberben, októberben.

Közlekedési eszköz Mindegy, hogy autó, kerékpár, lakóautó vagy motor – az útvonal egy álom. Nagy lakókocsikkal azonban nem szabad nekivágni. Bizonyos hágók ugyanis számukra le vannak zárva.

Szállás Az út mentén vannak szállodák, B & B-k, hostelek és kempingek. Figyelem! A főszezonban ezeket gyorsan lefoglalják. Skóciában legális a vadkempingezés. A fő szabály: „Ne hagyj magad után nyomokat!”

További információk: az angol nyelvű Rough Guide to the North Coast 500 című útikönyv szinte minden fontos tudnivalót összefoglal – beleértve a térképeket és a tippeket is. A hivatalos honlaphoz (northcoast500. com) való hozzáférés évente 17 euróba kerül.

19/11 g 77

V I L ÁG ES EM ÉNYEK

A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS HATÁSA

A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGÉRE

IZLAND VESZÉLYEZTETETTSÉGI INDEX: 48,3 Ebben a hideg éghajlathoz szokott országban már előfordulnak ugyan hőhullámok, de az átlaghőmérséklet enyhe emelkedése is súlyos következményekkel járhat a 94%-ban városban élő lakosságra nézve, mivel az infrastruktúra nem tud megfelelni az új kihívásoknak (például nincsenek légkondicionálók az nyudíjasotthonokban). +1 VAGY 1,5 °C A LEGFORRÓBB NAPOKON 2050RE

EGYESÜLT ÁLLAMOK

SZÖVEG: MATHILDE SALJOUGUI, ILLUSZTRÁIÓ: HUGUES PIOLET MEXIKÓ

yarapodnak a hőhullámok Európában, a trópusokon pedig egyre több a dengue-lázas eset. Katasztrofális következményekkel járó kísérőjelenségeivel a klímaváltozás jelenti a legnagyobb fenyegetést a 21. században a lakosság egészségére, hatásai pedig máris érezhetők: ez a következtetése egy tanulmánynak, melyet 27 intézmény – köztük az Egészségügyi Világszervezet és a Világbank – égisze alatt dolgozó 150 fős nemzetközi kutatócsoport publikált a The Lancet című neves brit orvosi szaklapban. Hőguta, szív- és érrendszeri betegségek, veseelégtelenség… Az átlaghőmérséklet emelkedése (mely manapság már 1 °C fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időkben) megnövekedett kockázatot jelent a lakosság azon részére, mely eleve érzékenyebb a hőségre, vagyis a 65 évnél idősebbekre, és ez a világ minden részén érvényes. A kutatók úgy becsülik, hogy minden egyes ember átlagosan évi 1,4 nappal hosszabb ideig van kitéve kánikulának, mint húsz évvel ezelőtt. Afrikához és Ázsiához viszonyítva pedig Európa és a mediterráneum keleti része különösen sebezhető, mivel lakossága idősödő és főleg városokban él, ahol a hősziget jelensége magasabb hőmérsékletet eredményez, mint a vidéki területeken (lásd a térképet). Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) specialistái is megkongatták a vészharangot: a felmelegedés jelenlegi gyors ütemével 2030 és 2052 között átlépjük a 1,5 °C-os átlagos hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti időkhöz képest. A hőhullámok pedig egyre intenzívebbek lesznek.

78 g 19/11

SAINT LUCIA VESZÉLYEZTETETTSÉGI INDEX: 31 E sziget veszélyeztetettsége csökkent a legnagyobb mértékben az elmúlt 30 évben. (Indexe az 1990-es 33,7-ről 2016-ra 31-re mérséklődött). A lakosságnak csupán 18,54 %-a él városban, szemben az 1990es 29,34 %-kal. +0,5 VAGY 1 °C A LEGFORRÓBB NAPOKON 2050RE

BAHAMA-SZIGETEK

SALVADOR KUBA

BERMUDA

COSTA RICA DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG PUERTO RICO AMERIKAI VIRGIN-SZIGETEK

PANAMA

KOLUMBIA VENEZUELA

PERU

SURINAME

CHILE BRAZÍLIA

ARGENTÍNA URUGUAY

A HŐSÉG EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSAI ÁLTAL LEGVESZÉLYEZTETETTEBB ORSZÁGOK Minél inkább idősödő, városi és cukorbetegséggel vagy szív- és érrendszeri betegségekkel élő a lakosság, annál érzékenyebb a hőhullámokra. A kutatók e kritériumok kombinálásával számolták ki a hőség okozta veszélyeztetettség mutatószámát, mely 0-tól 100-ig, a maximális veszélyeztetettségi szintig terjed. > 48: nagyon veszélyeztetett

40 és 48 között: veszélyeztetett

< 40: kevésbé veszélyeztetett

KÍNA BELGIUM

KANADA

Északi-sarkkör

VESZÉLYEZTETETTSÉGI INDEX: 50,8 Lévén, hogy lakosságának 18,3%-a 65 év feletti és 97,89%-a él városban, ezt az országot veszélyezteti leginkább a globális felmelegedés. A kicsit kevésbé urbanizált Franciaország (79,75%) a szimplán „veszélyeztetett” besorolásba esik. +2 VAGY 3 °C A LEGFORRÓBB NAPOKON 2050RE

JAPÁN

DÉL-KOREA

VESZÉLYEZTETETTSÉGI INDEX: 36,3 Ez az ország a kevésbé veszélyeztetettek közé tartozik – egyelőre. Mivel társadalma öregedő tendenciát mutat (85%kal több a 65 év felettiek száma 1990 óta), és városi lakosainak aránya megduplázódott az elmúlt 30 évben, immár egyre kevésbé tud ellenálló maradni. +0,5 VAGY 2 °C A LEGFORRÓBB NAPOKON 2050RE

GRÖNLAND MONGÓLIA NORVÉGIA IZLAND

OROSZORSZÁG FINNORSZÁG

SVÉDORSZÁG ÉSZTORSZÁG LETTORSZÁG DÁNIA LITVÁNIA ÍRORSZÁG LENGYELORSZÁG HOLLANDIA FEHÉROROSZORSZÁG BELGIUM NÉMETORSZÁG CSEHORSZÁG UKRAJNA LUXEMBURG SVÁJC AUSZTRIA MAGYARORSZÁG FRANCIAORSZÁG ANDORRA BULGÁRIA PORTUGÁLIA OLASZORSZÁG TÖRÖKORSZÁG SPANYOLORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

MALAJZIA SZINGAPÚR

IRÁN

IRAK GÖRÖGORSZÁG CIPRUS LIBANON MÁLTA KUVAIT TUNÉZIA IZRAEL JORDÁNIA BAHREIN EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK E. A. E. KATAR ALGÉRIA OMÁN LÍBIA SZAÚD-ARÁBIA

MAURITÁNIA GAMBIA DZSIBUTI ELEFÁNTCSONTPART GHÁNA

SZUDÁN

KAMERUN SÃO TOMÉ ÉS PRÍNCIPE GABON

KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG

BOTSWANA

VESZÉLYEZTETETTSÉGI INDEX: 35,8 A szudániak nagy része nagy forróságnak van kitéve, de a lakosság fiatal (alig 3,5%-a idősebb 65 évnél) és kétharmada vidéken él, így ez az ország egyike a legkevésbé veszélyeztetetteknek. +2 VAGY 3 °C A LEGFORRÓBB NAPOKON 2050RE

AUSZTRÁLIA

TÁDZSIKISZTÁN VESZÉLYEZTETETTSÉGI INDEX: 29,7 A világ második legkevésbé veszélyeztetett országa Burundi után. Lakosságának csupán 3%-a 65 év feletti, és a városi lakosság aránya 15%-kal csökkent az elmúlt 30 évben. +2 VAGY 3 °C A LEGFORRÓBB NAPOKON 2050RE

DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG

19/11 g 79

Forrás : Jonathan Chambers, Nick Watts / The Lancet Countdown, nov. 2018 ; Giec.

MAROKKÓ

BRUNEI

V I L ÁG POLGÁR

„Tulajdonképpen minden érzelemdús közös élmény a szeretteimmel boldoggá tesz”

Egy a…

7,742 Miért ad hálát? A családtagjaim, barátaim önfeledt és önzetlen szeretetéért. Mi ad önnek reményt? Az ad reményt, hogy a Földön egyre több ember veszi komolyan a fenntartható környezetért folytatott küzdelmet – ráadásul az élharcosok között egyre több olyan fiatal van, mint Greta Thunberg –, akiknek számít a szava. Mely reményét adta fel? A reményeim általában reálisak és elérhetők, ezért eddig nem kellett semmit feladnom. Kinek az ítéletétől tart jobban, a barátétól vagy az ellenségétől? A barátaim véleménye sokat jelent nekem, azokat megfontoltan mérlegelem, megbeszélem velük. Ellenségem, tudomásom szerint nincs, ha mégis lenne, vele nem tartom a kapcsolatot.

80 g 19/11

milliárdból Virányi János, 57 éves, Nagytarcsa, nyugdíjas rendőr, hobbi rovarász Van olyan állat, amelyik jelent önnek valamit? Az Ausztráliában őshonos kookaburra, magyar nevén kacagójancsi. Imádom ezt a nagyon okos madarat, amelyik mindig vidáman kacag. Mit nem kell már önnek elmondani? Nekem bármit el lehet mondani, mert ha csak egy gondolat is jó vagy új benne, akkor azt boldogan raktározom el. Ki mondja meg önnek az igazságot? Valószínűleg a körömben lévők mind, mert tudják, hogy érdekel az igazság. Ha eddig

nem tették volna, most szólok, tegyék bátran. Mi jelenti az ön számára a boldogságot? Mire van szüksége ahhoz, hogy boldog legyen? Amikor a fiam, Nándi és a menyem, Rita hazalátogatnak Belgiumból, a kávézások Filivel, egy jó borozás a szomszéddal, rovarászás Kálmánnal és Misivel… de tulajdonképpen minden ilyen érzelemdús közös élmény a szeretteimmel boldoggá tesz. Mi alól szabadította fel magát? A politikától, a kötelező öltözködési normáktól, a nagyvárostól való függőségtől és a mindenáron megfelelni akarástól. Fél a haláltól? Véleménye szerint következik utána valami? Nem. Az odavezető úttól tartok. Szerintem semmi nincs utána, de ha mégis, ígérem, visszajelzek majd. Mikor nevetett szívből utoljára? Most is nevetek. Ha csak egyetlen tanácsot adhatna egy gyereknek, mi lenne az? Tanuljon a múltból és építse a jövőt! Mit nevez otthonának? Ahonnan nem akarok tovább menni. Mit kapott utoljára ajándékba? Édesanyámtól egy gyönyörű lepkét. Ha van, mi a hobbija? A rovarászat. Órákon át tudom figyelni az ízeltlábúakat. Mi a kedvenc emléke? Az ausztráliai utazásom, a helyi állatvilág sokszínűségével és az ott élő emberek lazaságával, amit a negyven éve kint élő családtagjaimon keresztül ismertem meg. Mennyi pénzt szeretne birtokolni? Amennyiből kényelmessé válik az életem, és amennyiből érdekes helyeket utazhatunk be – akár sátorral is, nem ragaszkodom a luxusszállodákhoz. Mi volt a legnagyobb csalódása? Kicsiből sok volt. Nagy? Remélem, sosem jön el. Gondolkodott már azon, hogy valahol máshol éljen? Igen. Szeretném elérni, hogy nyugdíjasként majd a gyermekem közelében éljünk.

MEGJELENT AZ

ÍZELÍTŐ A TARTALOMBÓL: Egy kisautó kibír 100 000 kilométert? A Hyundai i10-es simán! Tucatmodell a prémium ellen, VW Golf, Mercedes A-osztály csata Hibrid úttörő részletes mustrán, etalon a Toyota Prius A „mi autónk” bizonyítványa nem épp hibátlan, Suzuki Vitara teszt Egy megbízható Fiat az 500X típus

Keresse október 9-től az újságárusoknál!

Otthon szívesebben olvasná? Fizessen elő most a

.hu

oldalon

HASZNÁLT AUTÓ KÜLÖNSZÁMA!

ELŐ Z E TES

G A decemberi kiadás 2019. december 6-án jelenik meg

A vonulás csomópontja Európa és Ázsia vonuló madarainak tekintélyes hányada a Földközi-tenger keleti partvonala felé veszi az irányt ősszel. Évente 500 millió madár repül át Izrael légterén

Barangolások Spanyolország szívében Madrid és környéke rendkívül sok látnivalót tartogat. A spanyolországi világörökségi helyszínek közül ezúttal Cervantes szülővárosába, Alcalá de Henaresbe, a lebegő házak városába, Cuencába és a 2,5 kilométer hosszú, hatalmas kőfallal övezett Ávilába látogatunk el. No és Madridba, Európa egyik legszebb fővárosába

A rozsda Tönkreteszi a hidakat, megcsócsálja az épületeket, kilyuggatja a teherszállítókat, szétrepeszti a betont: a „fémzabáló” minden évben több milliárd eurónyi kárt okoz. A kutatók és a mérnökök azonban felveszik a harcot a „vörös pusztítóval”

82 g 19/11

Csak semmi pánik! Ha sok ember zsúfolódik össze kis helyen, az veszélyes. De a tömegek irányíthatók: fizikusok, pszichológusok és informatikusok dolgoznak azon, hogy megjósolják a csődület mozgását, és ezzel katasztrófákat előzzenek meg

AJÁNDÉKOZZA

AZ OLVASÁS ÉLMÉNYÉT!

Előfizetések 10-40% kedvezménnyel KARÁCSONYI AJÁNLATAINKAT KERESSE