Planning Horizons nr 3 - Egészséges városok by Roland Láposi

Planning Horizons no.3 | Egészséges városok | 2017 Február

PLANNING

Egészséges városok Miért fontos a tervezés az egészséges városi jövőért?

A MUT elnökének előszava Nagy öröm a Magyar Urbanisztikai Társaság számára és személy szerint nekem is, hogy közzétehetünk egy, a szakemberek és remélhetőleg a társadalom - jelentős részének - érdeklődésére számot tartó kiadványsorozatot, amely átfogóan közelíti meg a térbeli tervezés, s rajta keresztül az emberiség alapvető kérdéseit. Különösen örvendetes ez annak fényében, hogy a Társaság közelmúltját és jelenét – híven a szakmában betöltött újító szerepvállalásához – a mindenkor fennálló viszonyok jobbításában való a különféle szakterületeket a térbeliség alapján integráló szakmai gondolkodás hangsúlyozása fémjelezte. Magyarország történelmileg a német nyelvterülethez kötődik – és ezen a létező szocializmus 45 éve sem változtatott számottevően -, és bár az elmúlt évtizedekben egyre erősödik orientációnk az angolszász világhoz, talán éppen e területen sokan úgy gondolják, hogy lehetetlen rövid úton adaptálni az ottani módszereket, hiszen azokhoz több évszázados társadalmi fejlődés is hozzátartozik. Ezért különösen örvendetes jelen esetben, hogy olyan művet ajánlhatunk tanulmányozásra, ami általános kérdéseket, az emberiséget érintő folyamatokat mutat be, tesz érzékletessé, a térbeli, helyi viszonyoknak, sajátosságoknak megfelelő megoldások előtérbe helyezésével. A Holt költők társasága c. nagyszerű film főhősének javaslatát követve mindent érdemes megtekinteni a mienktől eltérő szemszögből. Ehhez segíthet ez a most magyarra átültetett kiadvány. Már egymás közt, akár a családban is megtapasztaljuk, hogy két ember – két nézőpont – erőteljesebb perspektívában látja a világot, s annak nagyobb szeletét képes felfogni, érzékelni, ezért biztos vagyok abban, hogy a más viszonyok, hagyományok és folyamatok között született gondolatok megtermékenyítően hatnak saját problémáink megoldásában, helyzetünk javításában. Kívánok minden olvasónak elmélyülést ezen aktuális témájú művek tanulmányozásában, s jóízű párbeszédeket, diskurzust azok megértésében és adaptálásában.

Körmendy Imre MUT elnök

Az RTPI elnökének előszava Büszkeséggel tölt a tudat, hogy 2017-ben a Royal Town Planning Institute (RTPI: Királyi Várostervezői Intézet) elnöke lehetek. A szervezet világszerte 24000 tagot számlál, és csak az Egyesült Királyságon és Írországon kívül 1300 tagunk van. Az RTPI sok éve dolgozik már együtt Európa- és világszerte más országok tervezői intézményeivel. Az RTPI 1914-ben alakult meg. A települések tervezését önálló szakmaként a kor kihívásainak való megfelelés szándéka, és a szilárd meggyőződés hívta életre, hogy a világnak szüksége van tervezésre. Egy évszázaddal később, 2014-ben a centenáriumi rendezvénysorozat részeként időszerű volt, hogy ismét számvetést készítsünk a mai kor azon kihívásairól, melyek a következő 100 évben nagy valószínűséggel átformálják a tervezői szakmát. A Planning Horizons sorozatunkban azt keressük, hogy a tervezésnek milyen válaszokat kell adnia a 21. század legmeghatározóbb kihívásaira. Ezek a megoldandó feladatok – hogy mindenki részesülhessen a gazdasági növekedésben, hogy elősegítsük a jobb városi egészséget, vagy az éghajlatváltozásra adott válaszok kitalálása és a környezeti fenntarthatóság kérdése – már ma is részei a mindennapoknak. Hogy ezek mennyire fontos feladatok, azt az Egyesült Nemzetek Szervezete által rendezett Habitat III (Quito, Chile; 2016) konferencián elfogadásra került Új Városi Agenda nemzetközi egyezmény is demonstrálja. A sorozat harmadik része azt veszi górcső alá, hogy hogyan lehet a társadalom egészségi állapotát és jólétét biztosítani. Városaink egy részében ugyanis a népesség viharos gyorsasággal nő, míg máshol erősen csökken, miközben hatalmas különbségek adódnak az emberek egészségügyi helyzete és jóléte között. A tanulmány összefoglalja, amit a városi környezet által a lakosságra gyakorolt hatásról tudunk és a jövőbeni gondok kontextusában értelmezi őket. A tanulmány konklúziója, hogy a XXI. században kiemelkedően fontos lesz a várostervezés és városépítészet szerepvállalása a városok egészségügyi gondjainak megoldásában. Nagy örömmel támogattam a Magyar Urbanisztikai Társaság és a Planning Horizons sorozatot fordító önkéntes csapat munkáját és szívesen járultam hozzá az Egészséges városok népszerűsítése magyar nyelvű kiadásának megjelenéséhez.

Borító: Glasgow látkép

Stephen Wilkinson MRTPI

Fotó: Phillip Capper.

RTPI Elnök 2017

Promoting Healthy Cities | October 2014 | Executive summary

A fordítók előszava

Láposi Roland

településtervező

Sokat lehetne mesélni azokról a kalandokról, kellemes és kellemetlen

A szakma művelői a planner-ek, akik többek közt város és regionális tervezők,

tapasztalatokról, melyek a Planning Horizons sorozat magyarra történő

geográfusok, közgazdászok, közlekedésmérnökök, tájépítészek vagy akár építészek

átültetése közben megestek az önkéntesekből álló fordítógárdával. A 2015-

is lehetnek. A tervek egy-egy helyi közösség (local community) számára készülnek,

ben kezdődött és két éven át tartó projekt során többen áldozták idejüket

ami azonban az esetek nagy részében valójában egy több településből álló térséget

arra munkájuk mellett, hogy a sorozat öt kötete magyarul is napvilágot

jelent. A térségi szint a helyi önkormányzat (local council) szintje is, amely geográfiai

láthasson. Az önkéntes csapat tagjaként Zsigmond László, Vajdovich Visy

kiterjedését tekintve lehet egy kisebb megye, vagy például a fél Skóciát elfoglaló

Erzsébet, Soóki-Tóth Gábor, Láposi Roland és Láposi Miklósné, Gauder

skót Felföld önkormányzata is. Az önkormányzati hivatal (local authority) saját

Péter mindannyian hosszabb-rövidebb ideig részt vettek a munka egyes

maga készíti a terveket, házon belüli tervező csapata segítségével. A tervezési

fázisaiban, hol fordítóként, hol lektorként, olvasó- és kiadványszerkesztőként

hatósági (planning authority) jogkörrel bíró tervezési osztályok három nagy részre

vagy szponzorként. Úgy, ahogy kedvük és energiájuk engedte. Rajtuk kívül két

tagolódnak: a tervkészítők (development planning); a fejlesztési menedzserek

kulcsszereplőn múlt, hogy a Planning Horizons magyar kiadása elkészüljön,

(development management) és az építési hatósági ellenőrök (building control).

Richard Blyth (RTPI) és Ongjerth Richárd (MUT) nyugodtan mondhatott volna

Az tervezés felelős vezetője pedig nem a főépítész, hanem a főtervező (Head of

nemet az ötletre, amikor a csapat tagjai minden előzmény nélkül megkeresték

Planning).

őket és a támogatásukat kérték. Részben rajtuk múlott az is, hogy a

Zsigmond László településtervező

magyar vonatkozású fejezeteket nélkülöző könyvsorozat mellé, a jövőbeni Magyarország urbanizációs, demográfiai, éghajlat-változási, gazdasági és társadalmi változásairól, valamint a változások következményeképp megváltozó urbanista szakmáról szóló konferencia is szerveződött: a

Vajdovich Visy Erzsébet területi tervező

az üzleti élet szereplőinek - a stakeholder-ek - érdekeit figyelembe vételével jelölik ki őket valamilyen funkció betöltésére.

iskolát. Hogy mi az eltérés a szabályozó (magyar), és a fejlesztő (brit) típusú tervezés között, azt már sok a tanulmány leírta (pl. MUT, 2010). Mi ezért inkább azon kifejezésekről szólunk, ahol a magyarban szokásos használattól

A tervdokumentumok két fő részből állnak: a planning policy-ból, azaz az írott általános és tematikus irányelvekből és az egyes, fejlesztésre kijelölt ingatlanok és területek (development site) részletesebb előírásaiból. Ez a design brief, ami egy nagyon részletes és ingatlanonként eltérő, vázrajzokat és speciális kritériumokat tartalmazó csomag, amely nem közvetlenül befolyásolja az építészeti tervezést (pl. kötelező beépítési vonal), hanem közvetetten (pl. előírja, hogy passzív ház legyen,

Az angol „tervezés” szó, a nagybetűs Planning, a magyar terület és település

fejlesztők számára a magánszektorban tevékenykedő tervezők a mestertervet, azaz

rendező-fejlesztő szakma brit megfelelője, amit jobb híján összefoglaló

masterplan-t, amely gyakorlatilag egy beépítési terv dokumentációból és hozzá

néven urbanisztikának neveztünk, vagy csak simán tervezésként utalunk

tartozó sokrétű hatásvizsgálatból áll.

megoldatlanságának elsőszámú bűnbakjaként. Kétféle elnevezése van használatban, a tradicionálisabb fejlesztési típusú tervezés (development planning) és az elmúlt évtizedekben tért foglaló spatial planning, amit térbeli tervezésnek fordítottunk. Ez az, amelyet a magyar szakirodalom jobbára területi tervezésnek aposztrofál, azonban a hangsúly ez esetben nem a területi dimenzión van, hanem az egyes helyek és helyszínek (place), illetve a rajtuk folytatott tevékenységek (activities) egymáshoz való térbeli (spatial) kapcsolatán. A place kifejezés is sokrétű, mert jelentése a hely vagy helyszín mellett a szövegkörnyezettől és földrajzi léptéktől függően egy teret vagy akár egy egész településrészt, települést vagy más karakteres lokációt is magába foglalhat. önkéntes

végig veszik a számításba jövő helyszíneket és az önkormányzat, a lakosság illetve

kerülne.

hogy rendszeresen az újságok címlapján szerepel, a lakásellátottság

Láposi Miklósné

fejlesztéseket, jó helyen” legyenek megvalósítva, valamint megfeleljenek az épített

különbségekről szeretnénk mesélni, amelyek jól megvilágítják a két tervezői

rá. Jól ismert és elismert szakterület, melyet mi sem bizonyít jobban, mint

városfejlesztési szakértő

megfontolásai mentén határoznak meg, s így törekednek arra, hogy a „jó

De leginkább az angol és a magyar tervezői szakzsargon közötti

egy magyar és egy brit tervező párbeszéde során biztos, hogy felszínre

Soóki-Tóth Gábor

amelyet az adott térség gazdasági, társadalmi, közszolgáltatási és környezeti

és a természeti környezettel kapcsolatos elvárásoknak is. A tervek nem normatívak,

ízességével is érzékeltessük a koncepcionális különbséget, amelyek például

várostervező urbanista

A tervek műfaja a landuse planning, azaz a területfelhasználasi módok tervezése,

még50év.

eltérő szó mellett tettük le a voksunkat. Azért, hogy az adott szó hangulatával,

Gauder Péter

A fordítók előszava folytatás

vagy legyen a publikum által látogatható a földszint). Ennek ismeretében készítik a

A policy mást is jelenthet, mint például stratégia, program, szakpolitika, irányelv, szakpolitikai intézkedés, ez esetben az segíthet, hogy mennyire ágazat/szektor specifikus a kibocsájtó saját viselkedésének kritériumait leíró dokumentum. A legszélesebb értelemben véve pedig közpolitikáról beszélünk. Akik ezekről döntenek, azok a politikaformálók és döntéshozók (policy and decision-maker), a kormányzási struktúra, valamelyik a helyitől az országosig tartó szintjén található intézményének, szereplőjének a képviselői. A governance esetében a kormányzás szót használtuk (és nem a magyar irányítás szót), mert autonóm, önálló cselekvési jogkörrel bíró magán, civil és állami/önkormányzati/ágazati szereplőkről beszélünk, akik valamilyen intézményesített formában, általában helyi partnerségi szervezet formájában vesznek reszt a programalkotásban és megvalósításban. Így a planning framework, azaz a tervezést meghatározó dokumentumokban foglalt előírások, irányelvek alkotta keretek kialakításában is.

A tervezés elsődleges fontosságú az egészséges városok létesítése érdekében

Thinking Spatially | June 2014 | Economy

Az egészségproblémák, mint például a krónikus betegségek számának emelkedése, valamint ezzel együtt az urbanizáció eddig nem látott mértékű növekedése azt jelzi, hogy a huszonegyedik század népessége többségének egészségét és jólétét a városok fogják meghatározni. Az „egészség” nem korlátozódik a kórházakra és klinikákra. A környezet, amelyben élünk, dolgozunk, és a szabadidőnket töltjük – mind a fizikai környezet, mind a közösségeink társadalmi környezete – nagy hatással van az egészségünkre és a jólétünkre. A túlsúlyosság, a krónikus szívelégtelenség, a stressz és egyéb mentális problémák szoros kapcsolatban állnak azzal a környezettel, ahol az emberek élnek és dolgoznak.

6-7 Összefoglaló Városok, urbanizáció és egészség: 10-11 Demográfiai változás 12-13 A város egészséges avgy egészségtlen? 14-15 A helyszín hatása az egészségre Városi környezet és egészség 18-19 Városi életforma és egészség 20-21 Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés 22-23 Lakásépítés 24-26 Közlekedés 27 Csatornázás: víz és szennyvíz 28-29 Nyílt területk és zöld infratruktúra 30-31 Városi mezőgazdaság és városi étel Egészséges otthont mindenkinek: 34 Egészséges városok támogatása 35 Információszerzés 36-37 Intézmények 38-40 Az emberek

Kínában, ahol a népesség 54%-a városokban él, hat „megaváros” található több mint tíz millió lakossal, valamint 103 olyan város, ahol a lakosság száma meghaladja az egymillió főt. A túlnépesedés és a környezeti eredetű egészségproblémák nem korlátozódnak a nagyobb városokra, mint például Peking vagy Shanghai; a kisebb városok is érintettek, mint például Dalian (a képen). 1990 és 2000 között Dalian nagy mértékű és gyors terjeszkedésnek indult, melynek eredményeképpen a közutak túlterheltek lettek, a lakosság a privát közlekedési eszközökre helyezte a hangsúlyt. A városban jelentős jövedelmi különbségek vannak; az alacsony jövedelmű lakosok kevésbé élhető környékeken élnek, kisebb lakóterületeken. A város nemrég kidolgozott egy városfejlesztési stratégiát, melynek célja, hogy kiegyensúlyozza a városi-, vidéki- és iparterületek társadalmi-gazdasági fejlődését, valamint javítsa a lakhatási körülményeket és az életminőséget. Fotó: Ken Larmon.

A hatékony és proaktív városfejlesztés hiánya egészségtelen élőhelyeket eredményez. A jól tervezett városokban azonban nem csak az egészségtelen megoldásokat lehet elkerülni, hanem a jólét, az életminőség és a társadalmi lehetőségek magasabb szintjére is el lehet jutni. A tervezés, az egészséges városfejlesztés gyakran mellőzött eszköze, segíthet életminőség-javító, sikeres helyeket létrehozni. A tervezés elősegítheti az egészséges viselkedésmintákat, a környezeti egészséget, a fizikai és mentális jólétet, a méltányos egészségügyi ellátást. Jelen kiadvány alaptétele, hogy a várostervezés és –fejlesztés elsődleges szempontja az egészség és a jólét kell, hogy legyen.

Promoting Egészséges Healthy városok Cities | 2017 | October Február 2014 | Összefoglaló | Executive summary

Összefoglaló A huszonegyedik században városaink állapota fogja meghatározni a világ népessége nagy részének egészségét és jólétét. Az emberek többsége városokban él, és a fejlődő országokban eddig nem látott mértékben folyik az urbanizáció. A városi területeken élés sok előnye ellenére a városok sok millió ember számára az egészségtelen életet jelentik. Jelenleg, különösen a krónikus betegségek és a túlsúlyosság mértékének emelkedése miatt, a városi- egészség válságáról beszélhetünk. A válság kezelésének egyik kulcsa az, ha felismerjük azon – fizikai és társadalmi – környezeti tényezőket, melyek elősegítik vagy gátolják az egészség és jólét kialakulását. A legszélesebb értelemben vett tervezés – fejlesztésirányítás, infrastruktúra, egészségi- és közösségi szolgáltatások elhelyezkedése stb. – alapvető fontosságú az egészséges környezet kialakításában. Jelen munka feltérképezi a világszerte tapasztalható urbanizáció mértékét és sebességét, a városi lakosság által tapasztalt egészségi és jóléti problémákat, valamint az ezeket alakító környezeti tényezőket. 2050-re tízből hét ember városokban fog élni – ez több mint hat és egynegyed milliárd embert jelent. Világszerte a városi lakosság évente kb. 70 millió, azaz naponta kétszázezer fővel nő. Ez a növekedés Afrikában és Ázsiában a legnagyobb, utánuk Latin-Amerika következik. Ugyanakkor a fejlett világban számos városban csökken a népesség, elvándorlás tapasztalható, így ezen városok gazdasági és társadalmi fenntarthatósága veszélybe került. A fejődő és a fejlett országokban hasonló és eltérő problémák is jelentkeznek. A hatékony és proaktív várostervezés hiánya nehezen megközelíthető, túlzsúfolt és szennyezett lakóterületeket eredményezhet, ahol nem megfelelőek a lakhatási, szolgáltatási és foglalkoztatási körülmények, súlyos egyenlőtlenségek mutatkoznak, és alacsony az egészségi színvonal. Az informális települések lakossága például 2050-re a jelenlegi triplája, három milliárd fő lehet. A krónikus betegségek terjedése jelentős gazdasági terhet is ró a fejlett és fejlődő országokra. Az öt leggyakoribb betegség – szívizom-elégtelenség, krónikus légzőszervi megbetegedések, rák, cukorbetegség és mentális problémák – globális gazdasági hatása a következő húsz évben elérheti a 47 billió USD-t. A túlsúlyosság is jelentős közegészségügyi problémát jelent. Globálisan a népesség majdnem 30%-a túlsúlyos, azaz több mint kétmilliárd ember. A krónikus betegségek terjedése és az elhízás várhatóan növekedni fog, és az ezzel kapcsolatos költségek nem csak az egészségügyi rendszerek, hanem általánosan a társadalmakra is növekvő terheket fognak róni.

A jól tervezett városokban lehetővé válik a gazdasági növekedés, az innováció és a társadalmi fejlődés, valamint javulhat az emberek hozzáférése a munkához, oktatáshoz, egészségellátááshoz, lakhatáshoz és egyéb szolgáltatásokhoz. Ily módon a jobb városok nagyobb szerepet játszhatnak az egészségmegőrzésben. Ezt a szerepet azonban a városok sok ember számára jelenleg nem képesek betölteni. Az egészséges városok tervezéséhez fontos felismerni azt, hogy a városoknak vannak olyan – fizikai és társadalmi – környezeti tényezőik, melyek segíthetik vagy gátolhatják az egészséges életet. Az elhízás, a krónikus szívbetegségek, a stressz és az egyéb mentális problémák szoros összefüggésben állnak azzal a környezettel, ahol az emberek élnek és dolgoznak. Ezen környezeti tényezők nagy része társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségekből származik, illetve ezeket tükrözi, és egészségügyi egyenlőtlenségekhez vezet. A közlekedés, a zöldterületek elérhetősége, a szennyezés, a lakhatási feltételek, a táplálék-ellátottság, a közösségi részvétel és a társadalmi elszigetelődés mind a társadalmi egyenlőtlenségek eredményei képpen alakulnak, és komoly egészségalakító hatásuk van. Az egészségügyi létesítmények elhelyezkedése és elérhetősége szintén közvetlen hatást fejt ki a népesség egészségére. Azt is fel kell ismernünk, hogy valószínűleg a klímaváltozás jelenti a legnagyobb fenyegetést társadalmunk számára, többek között az ivóvíz, az élelemellátás és a biztonságos élőhelyekre kifejtett hatása révén.

A városok azért növekednek, mert az „agglomerációs hatások” révén jelentős gazdasági előnyökkel rendelkeznek. A huszonegyedik század fontos feladata olyan városok létrehozása, ahol a gazdasági növekedés mellett az egészségi tényezők is maximalizáltak; ennek feltétele, hogy a városi környezetek tervezésében, fejlesztésében és működtetésében az egyik elsődleges szempont az egészség és a jólét legyen. Ehhez új, széleskörű városi egészségügyi irányelvekre van szükség. A tervezők és a közegészségügyi szakértők ebben fontos szerepet fognak játszani – a tervezés és az egészség valaha szoros kapcsolatban állt, és e kapcsolat több szempontból is megújulást igényel –, de a hivatalos egészségügyi szektornak és más törvényhozó területeknek is a folyamat részeseivé kell válniuk. Sajnos a törvényhozás mind a fejlett, mind a fejlődő országokban gyakran enged utat olyan helyi döntéseknek, melyek a közösségek terjeszkedését eredményezik, megfelelő kapcsolatok és szolgáltatói háló nélkül, súlyos egyenlőtlenségekkel, társadalmi kirekesztettséggel és rossz egészségügyi körülményekkel. A szélesebb és teljesebb körű városi egészségtervezés lehetőségét nem csak a tervezés és a közegészségügy intézményes szétválasztása gátolja, hanem az is, hogy további részterületek osztoznak a feladaton: a hivatalos egészségügy, a szociális intézményrendszer, a lakásipar, az oktatás, a rekreációs területek és a magánszektor. Habár nincs egyszerű megoldás a városokat fenyegető komplex egészségügyi problémákra, egyes országok, mint például Skócia, felismerték a városi egészségügyi kihívások mértékét és irányát, és lépéseket tettek olyan pozitív fizikai környezet létrehozása érdekében, melyek hozzájárulnak az egészség és a jólét kialakításához. Más országoknak is ezt kellene tenniük, követve az alábbi fontos lépéseket:

• Intergált lakóhely-kiépítési stratégiák

A városoknak széleskörűbben kell megközelíteniük a közegészségügy kérdését. A különböző szektorok együttműködése szükséges az egészség fejlesztéséhez, valamint a támogató helyi döntéshozatal. Az egészségügyi szolgáltatóknak szorosabban együtt kell működniük a várostervezéssel és az egyéb infrastruktúra-szolgáltatókkal, különös tekintettel az egészségügyi szolgáltatások elhelyezkedése és megközelíthetősége területén.

• Több információ szerzése

A várostervezésnek, illetve a helyi döntéselőkészítésnek és döntéshozásnak tisztában kell lennie a területükön létező társadalmi és gazdasági egészségbefolyásoló tényezőkkel, hogy megfelelő döntéseket és befektetéseket irányítsanak. A jelenlegi korlátozások és hiányok megakadályozzák, hogy az egészségügyi szempontok hatékonyan és eredményesen épüljenek be a tervezési döntésekbe. A fejődő világban az informális települések tekintetében, ahol a fejlesztés tervezési és építkezési szabályozás nélkül ment végbe, gyakran alapvető információhiány van a lakossággal kapcsolatban.

• Intézmények megújítás és megerősítése

Végső soron nem feltétlenül az urbanizáció okozza az egészségkárosodást, hanem az egészséges városi környezetet elősegítő szabályozások hiánya. Az irányítás, valamint az egészségi és egyéb szempontok integrálása alapvető fontosságú, mivel a városok fontos terepei az egészségügyi problémáknak, és a városvezetések számára szükséges a megfelelő jogkör biztosítása, aminek segítségével kezelni tudják e problémákat. Ehhez olyan, városi szintű stratégiák szükségesek, melyekkel városi egészségjavító intézkedések valósíthatók meg..

• Szakemberek és közösségek bevonása

Az „egészség” jobb megértése és figyelembe vétele szükséges az egészségügyi ellátással, közegészségüggyel kapcsolatos döntéshozatalokon kívül is, melynek része a tervezés is. Ezzel összhangban az egészségügyi szakembereknek pedig a tervezési folyamatokat kell jobban megérteniük. A rossz egészségi állapotok egy további tényezője, hogy számos közösség nem rendelkezik kellő hatalommal és irányítással a környezete felett. Az egészséges városok létrehozása érdekében alapvető fontosságú, hogy a várostervezésbe a közösségek is a legteljesebb mértékben be legyenek vonva.

Városok, urbanizáció, egészség

Mexikóváros lakossága 2014-ben 21 millió volt, ezzel a világon a negyedik legnépesebb városnak számított. A város az utóbbi évtizedekben jelentős növekedésen ment keresztül, hiszen 1950-ben csak 3 millió fő élt itt. Ez a növekedés számos problémát okozott, többek között a szolgáltatások és a lakóhely-kialakítás lemaradását, melynek eredményeképpen a város külterületein informális települések jöttek létre, ahol hiányoznak az alapvető szolgáltatások. Fotó: Kasper Christensen.

Megfelelő várostervezés nélkül a terjeszkedés kevésbé összekapcsolt területeket eredményez, korlátozott szolgáltatásokkal, lakóhelyekkel és lehetőségekkel, komoly egyenlőtlenségekkel, társadalmi kirekesztettséggel és rossz egészségi állapotokkal. A jól tervezett városokban azonban megnő a gazdasági növekedés, az innováció és a társadalmi fejlődés lehetősége, s az emberek jobban részesülhetnek a munka, az oktatás, az egészségügy, a lakhatás és más szolgáltatások lehetőségeiből. A városi területeket hatékonyabban kell megtervezni, hogy jobban ki lehessen használni az előnyöket, és csökkenjenek az egészséges fejlődést fenyegető veszélyek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészséges városfejlesztés meghatározó tényezői közé tartozik az ösztönző munkahelyteremtés, az ingatlan-tulajdoni és –használati politika, a közlekedés, a fenntartható fejlődés, a települési irányelvek és stratégiák, a közösség bevonása, a sebezhetőség csökkentése, valamint a jobb közbiztonság. (1) A fejlődő országokban végbemenő gyors városiasodás különösen nagy kihívást jelent, mivel a városi migráció sebessége gyakran meghaladja a városok infrastruktúrájának és munkalehetőségeinek kapacitását, amely egyenlőtlenségekhez és lemaradáshoz vezet.

Egészséges Promoting Healthy városok Cities | 2017 | October Február 2014 | Városok, | Cities, urbanizáció urbanisation ésand egészség health

Demográfiai változás A Föld népességének több mint fele él városi területeken. Az arány 1950-ben 29% volt, míg 1900-ban 15%. A becslések szerint 2050-re tízből hét ember városban fog élni, vagyis több mint 6,25 milliárd fő. 2000 és 2050 között a fejlődő területeken 3,2 milliárddal nő majd a városi lakosság száma – ez több, mint a Föld népessége 1950-ben. 2 Világszerte évente körülbelül 70 millió fővel növekszik a városi lakosság száma, ami napi 200 ezer főnyi növekedést jelent. A városok növekedése természetesen nem egységes. Egyes városok növekednek, míg mások hanyatlanak, illetve van, ahol a külvárosokba vándorlás tapasztalható. A városi növekedés várhatóan Afrikában és Ázsiában lesz a legnagyobb, őket Latin-Amerika követi. A növekedés eredményeképpen nem csak megavárosok jönnek létre, elsősorban Ázsiában, hanem közepes méretű városok is, főleg Afrikában. Jelenleg a Föld népességének 12%-a, 828 millió ember él informális településeken. Ez a szám 2030-ra elérheti a kétmilliárdot, 2050-re pedig a hárommilliárdot. 3

Kínában a városi lakosság száma 1980 óta rohamszerűen megugrott, 191 millióról (a népesség 17%-a) 622 millióra (a népesség 50%a). Ennek oka elsősorban a vidéki munkások városokba történő vándorlása. Napjainkban Lagos, Delhi és Dhaka lakossága évi 300 ezer fővel növekszik, Mumbai pedig, a várható 35 millió lakosával, néhány évtizeden belül megelőzi Tokyót és Mexikóvárost, a Föld legnépesebb városává válva ezzel. 4

Health index and wealth index Health Index Wealth Index

Hong Kong Stockholm London Santiago Washington DC-Baltimore Ho Chi Minh City South Guandong São Paulo Istanbul Dehli Johannesburg Lagos 0.0

0.2

0.4

0.6

0.8

1.0

Forrás: LSE Cities.6 Az ábra azt mutatja, hogy egyes városoknak milyen az egészségi és gazdasági mutatója, az egészségi mutató alapján csökkenő sorrendbe rendezve. A fejlettségi szint csökkenésével a gazdasági mutató többnyire meghaladja az egészségi mutatót. Ez jelzi, hogy a fejlesztés részeként az egészségi tényezőkre is fontos odafigyelni.

Öregedő társadalom Jelenleg Japán az egyetlen olyan ország a világon, ahol a népesség több mint 30%-a 60 év feletti. 2050-re 64 ország lesz hasonló helyzetben. 7 2000 és 2050 között a 60 év feletti népesség globálisan 11%-ról 22%-ra fog nőni – 605 millióról kétmilliárd főre. 8Az Egyesült Királyságban a következő ötven évben a 65 év felettiek száma a duplájára, a 85 év felettiek száma a négyszeresére fog emelkedni. Ennek ellenére, amint egy Lordok Háza számára készített jelentésből kitűnik, az ország erre „sajnálatosan nincs felkészülve”. 9 Az urbanizációt számos fejlődő országban nem kísérte megfelelő lakásépítés, illetve az alapvető szolgáltatások és az infrastruktúra kiépítése. Nigériában a kereslet miatt megemelkedtek a lakbérek, túlzsúfoltság lépett fel (nem ritka a 6 fő/szoba arány), illetve nyomornegyedek alakultak ki. Az építkezési törvények és szabályok be nem tartása környezeti károsodást okozott, komoly következményekkel a városi lakosság egészségére. Nigéria legnagyobb városainak (Lagos, Idaban, Kano – a képen, Enugu, Benin City) problémáit az okozza, hogy sosem történt ott igazi városrendezés. 5 Fotó: Eugene Kim.

Az időskorhoz kapcsolódnak a krónikus betegségek, melyek a kor előrehaladtával egyre nagyobb valószínűséggel jelentkeznek: rák, cukorbetegség, szívbetegségek, légzőszervi megbetegedések, agyvérzés, szellemi hanyatlás,

depresszió. Ebből következően azok száma, akik hosszú távon krónikus betegségekkel élnek együtt, szintén emelkedni fog. Emiatt Európában megemelkedtek a betegségekkel küzdők ellátására fordított egészségügyi kiadások. 10 Gyakori az életminőséget csökkentő időskori rokkantság, amely az ellátás és rehabilitáció igényén kívül felveti a városi megközelíthetőség fontosságát (amiről a későbbiekben még szólunk). Az idősek számára megfelelő fizikai környezet kimutathatóan kulcsfontosságú az aktív, egészséges öregkor és a mobilitás biztosítása érdekében. 11 A demográfiai változásról a Planning Horizons 2017 februári számában is szó esik.

Promoting Egészséges Healthy városok Cities | 2017 | October Február 2014 | Városok, | Cities, urbanisation urbanizáció ésand egészség health

A város egészséges vagy egészségtelen? Történelmi távlatból az látszik, hogy a városok rendkívüli mértékű betegséget és halálozát okoznak („városi halálbüntetés”), de „egészségi előnyeik” is vannak. (12) Globálisan az urbanizáció magasabb egészségszinttel jár, melynek példái a magasabb várható élettartam, az alacsonyabb csecsemő- és gyermekhalandósági mutatók, nagyobb higiénia, egészségesebb táplálkozás. (13) A városi élet gazdagabb, Történelmi távlatból az látszik, hogy a városok rendkívüli mértékű betegséget és halálozát okoznak („városi halálbüntetés”), de „egészségi előnyeik” is vannak. 12 Globálisan az urbanizáció magasabb egészségszinttel jár, melynek példái a magasabb várható élettartam, az alacsonyabb csecsemő- és gyermekhalandósági mutatók, nagyobb higiénia, egészségesebb táplálkozás. 13 A városi élet gazdagabb, kielégítőbb, mivel sokszínű, ösztönző, lehetőségekben gazdag. Az urbanizáció egészségre kifejtett hatásának ugyanakkor van egy másik oldala is: túlzsúfoltság, társadalmi nélkülözés, bűnözés, stressz, valamint magas vérnyomás, szívbetegségek, elhízás, cukorbetegség, asztma. 14 Világszerte a gyermekkori halálozások elsődleges okai a fertőző betegségek, mint például a tüdőgyulladás vagy a hasmenéses megbetegedések, melyek a túlzsúfoltság, a beltéri légszennyezés és az elégtelen egészségügyi szolgáltatások miatt a városi környezetben különösen nagy problémát jelenthetnek. 15 A krónikus betegségekből adódó halálozások aránya a magas jövedelemmel rendelkező országokban a legnagyobb, 87%. Ha viszont a halálozások számát nézzük, 2012ben a 38 millió ilyen típusú halálesetből 28 millió (az összes kb. háromnegyede) alacsony, vagy közepes jövedelmű országokban történt, 16 ahol a krónikus betegségek előfordulása egyre gyakoribb az étrend, az életstílus, a közlekedési módozatok megváltozása, valamint a fizikai mozgás hiánya miatt. Az öt legfontosabb krónikus betegség – szívbetegségek, krónikus légzőszervi megbetegedések, rák, cukorbetegség, mentális betegségek – anyagi következményei a következő 20 évben elérhetik a 47 billió USD-t. 17 A fejlődő országok számára az egyik legfontosabb probléma a betegségek „kettős terhe” lesz,

A cukorbetegség terjedése Kínában

amit az „epidemiológiai változás” , vagyis a fertőző betegségek krónikussá válása okoz. Habár a huszadik század közepén a szegényebb országokban a városokban alacsonyabb volt a halálozási arány, mint vidéken, a városban élő szegények gyakran rosszabb helyzetben vannak, mint a vidéken élők. Afrikában, Ázsiában és az amerikai kontinensen a legszegényebb családok gyermekei kétszer akkora valószínűséggel halnak meg, mint a leggazdagabb családok gyermekei. 18 Az egészségügyi és szociális szolgáltatások, valamint a kulturális lehetőségek sokszor jobbak a városokban, de nem feltétlenül állnak rendelkezésre egyenlően a társadalom részére. 19

Az elhízottság globális térhódítása A városi környezet felerősítheti az étkezés mértékét, és csökkentheti a testmozgás iránti hajlandóságot. 20 Világszerte évente legalább 2,8 millió ember hal meg a túlsúlyosság, elhízás következményeképpen. Az elhízás mértéke 1980 és 2008 között megduplázódott. 21 Az Overseas Development Institute (ODI) egy jelentése a fejlődő országokban élő túlsúlyos emberek számát 900 millióra becsüli. Az Egyesült Királyságban a felnőtt népességnek több mint 24%-a elhízott; ugyanez a szám Írországban 22%. 22 A fizikai inaktivitásból származó gazdasági következmények összegét évi 8,2 milliárd GBP-ra becsülik, amihez hozzájön az inaktivitás elhízáshoz való hozzájárulása, amit évi 2,5 GBP-ra becsülnek. 23 A gyerekkori elhízás a huszonegyedik század egyik legkomolyabb egészségügyi problémája. 2010-ben világszerte 42 millió öt év alatti gyerek volt túlsúlyos, ebből 35 millió a fejlődő országokban. 24 Az Egyesült Királyságban 2010-ben a kettő és tizenöt éves közötti gyerekek 30%-a volt túlsúlyos. Ez az arány 2001-ben 17% volt. 25

Shenzhen, China. Photo credit: flickrMarcus. A China Noncommunicable Disease Surveillance Group 2013 szeptemberében közzétett egy közel százezer fővel készült, reprezentatív kutatást a cukorbetegség helyzetéről Kínában. 1980-ban a kínai népesség kevesebb, mint 1%-a szenvedett a betegségtől; ma az arány 11,6%, de a népesség fele a pre-diabétesz állapotának jeleit mutatja. Az Egyesült Államokban a diabétesszel élők aránya 8,3%. Mivel hatalmas országról van szó, a betegség gazdasági következményei is értelemszerűen hatalmasak. 26

Promoting Healthy Egészséges városok Cities | 2017 | October Február 2014 | Városok, | Cities, urbanizáció urbanisation ésand egészség health

A helyszín hatása az egészségre A várható élettartamban jelentkező különbségekről nem csak nemzetek között beszélhetünk, azok jelen vannak a régiók, államok, városok szintjén is. Az egyéni körülmények mellett egyre több bizonyítékot láthatunk arra, hogy a területi tényezők is hatással vannak a fizikai és mentális egészségre.27 Az egészség társadalmi meghatározói Angliában a 2010-es Igazságos társadalom, egészséges élet című jelentés (Marmot Review) azt mutatta, hogy az egészségnek van egy „társadalmi emelkedője”: a szegényebb környékeken élők korábban halnak meg és több ideig betegek, mint a kevésbé szegény környékeken élők. Ez részben azért van, mert a szegényebb környékeken élők jobban ki vannak téve az egészséget negatívan befolyásoló tényezőknek. A közlekedési lehetőségek, a zöldterületek megközelíthetősége, a szennyezés hatásai, a lakóhelyek minősége, a közösségi részvétel és a társadalmi elszigetelődés mind a társadalmi egyenlőtlenségek következményei. 28 Ezek a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek

alakítják az egészség meghatározó tényezőit: az anyagi, társadalmi, környezeti, pszichoszociális, viselkedésbeli és biológiai tényezőket, amelyek formálják az egyén egészségét és jólétét. Skóciában, Glasgow városán belül 20 évnyi eltérés van a férfiak várható élettartamára vonatkozóan: ez Parkhead West és Barrowfield környékén 59,9 év, míg Kelvinside és Jordanhill városrészekben 80,1 év. 29 Ehhez kapcsolódóan a fizikai aktivitás terén is nagy különbségek mutatkoznak. Angliában a felsőfokú képesítéssel rendelkező felnőttek 12%a él fizikailag inaktív életet. Ezzel szemben a képesítéssel nem rendelkező népesség háromszor akkora mértékben hanyagolja a testmozgást. 30

A férfiak várható élettartamában jelentkező különbségek London egy részén Kelet felé haladva minden metrómegálló majdnem egy évvel kevesebb

Az alacsony társadalmi-gazdasági státuszú környékeken többnyire kevesebb lehetőség van a fizikai aktivitásra, így az ott élők kevesbé aktív életet élnek. 31

A tervezés és egészség integrált megközelítése A WHO kezdeményezésére a nyolcvanas években létrejött az Egészséges Városok mozgalom, amelyet a városi környezet egészséget fenyegető új veszélyei motiváltak. Az Egészséges Városok mozgalomban a közegészségügy megértésének egy új, szektorok közötti összefogása jelent meg, amely tágan értelmezte az egészséget meghatározó társadalmi és környezeti tényezőket. Ebben fontos szerep jut a tervezőknek, és másoknak is. Angliában a 2010-es, Healthier Lives, Healthier People című jelentés azt javasolta, hogy a tervezési, közlekedési, lakhatási, környezeti és egészségügyi rendszerek kapcsolódjanak össze az egészség társadalmi meghatározói alakítása érdekében. 32 Skóciában a 2008-as Good Places, Better Health című tervezet egy „rendszeralapú” cselekvési tervet javasolt az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésére és az ezzel kapcsolatos kormányzati stratégiákhoz való kapcsolódásra. 33 Az egészséges városok érdekében képviselt integrált megközelítés azt is jelenti, hogy a fenntartható fejlődés más dimenziói is figyelembe vannak véve. Az egészséget nem lehet a gazdaságtól és a környezettől elszigetelten kezelni. A foglalkoztatottság kulcsfontosságú az egészség, a jólét alakulásában; a munkanélküliségnek, illetve az alulfoglalkoztatottságnak negatív szellemi és fizikai egészségi következményei vannak, mint például a

növekvő mértékű stressz és depresszió. 34 Az eddigiek mellett valószínűleg a klímaváltozás jelenti a legfontosabb fenyegetést társadalmunk egészségére. A klímaváltozás hatással van egészségünk társadalmi és környezeti tényezőire, mint például az ivóvíz, az elégséges táplálék és a biztonságos lakóhely. A hetvenes évek óta a globális felmelegedés miatt 2004-ig évente 140 ezerrel nőtt a halálesetek száma. Az egészségüggyel kapcsolatos közvetlen költségek összege (nem beleszámítva olyan egészségmeghatározó szektorokat, mint a mezőgazdaság, a vízügy vagy a köztisztaság) a becslések szerint 2030-ra eléri a 2-4 milliárd USD-t. A különösen magas hőmérsékletek hozzájárulnak a szív- és légzőszervi megbetegedésekből eredő elhalálozás mértékének emelkedéséhez, főleg az idősebbek körében. Több, halált okozó főbb betegség klíma-érzékeny, mint például a hasmenéses megbetegedések, az alultápláltság, a malária és a trópusi náthaláz, és ezek hatása várhatóan súlyosodik a klímaváltozással. Egyes tanulmányok szerint a 2080-as évekre a jelenleginél kétmilliárddal több ember lehet kitéve a trópusi náthaláz veszélyeinek. Az emelkedő hőmérséklet és az ingadozó csapadékmennyiség valószínűleg befolyásolja majd az alapvető élelmiszerek termelését a legszegényebb országokban; ez 2020-ra egyes afrikai országokban az 50%-ot is elérheti. Ez növelni fogja az alultápláltság, illetve rosszul tápláltság mértékét, ami jelenleg is 3,1 millió halálesetet okoz évente. A 2090-es évekre várhatóan megnő az aszállyal sújtott területek mérete; az aszályok gyakorisága megduplázódik, átlagos időtartamuk pedig hatszorosára emelkedik. 36

A klímaváltozásról és a gazdasági fejlődésről szó esik a Planning Horizons 2017 Februári (FutureProofing Society, Creating Economically Successful Places) számaiban.

Városi környezet és egészség

Az „egészséget”a WHO 1946-ban így határozta meg: „teljeskörű fizikai, szellemi és társadalmi jólét, nem csupán a betegségek vagy gyengeség hiánya”. A környezet hatással van az egészségre, a tervezők pedig fontos szerepet játszhatnak az egészség pozitív irányú alakítására. A kiadvány következő része az épített környezet szemszögéből vizsgálja az egészséget. Az egészségügyi létesítmények elhelyezkedése és megközelíthetősége közvetlen hatással van a népesség egészségére, mint ahogy a lakóhelyek elhelyezkedése és minősége is. A fejlődő országokban különösen fontos, hogy az alapszolgáltatások, mint a víz és a hulladékkezelés, javuljanak. A közlekedési rendszereknek az „aktív utazást” kell támogatniuk, enyhítve az autódominanciájú környezetek problémáin. A zöld infrastruktúra és a megfelelő táplálékhoz jutás is

A new york-i Közlekedési Osztály vezetője, Janette Sadik-Khan (aki 2007 és 2013 között töltötte be ezt a tisztséget) ötven gyalogoszónát hozott létre a városban, tíz hektárnyi, korábban az autósok által használt terület átalakításával; ezen kívül több száz kilométernyi kerékpárút is épült. A Broadway Avenue-n, amely a Times Square-t keresztezi, az autóútból két sávot kerékpárúttá alakítottak, amely mellett pihenőterület lett kialakítva, beton virágállványokkal elválasztva az autós forgalomtól.

Promoting Egészséges Healthy városok Cities | 2017 | October Február 2014 | Városi | Urban környezet environments és egészség and health

Városi életforma és egészség A tervezetlen és rosszul vezetett városok városi területté bővülhetnek, és nagy földterületek válhatnak szabálytalanul kialakult, alacsony sűrűségű területté. Az ilyen fejlődés komoly gazdasági, környezeti, társadalmi és egészségügyi következményekkel járhat. Azokban a városokban, ahol alacsony a népsűrűség, a foglalkoztatottság és a közlekedési hálózatokhoz való kapcsolódási lehetőség, jellemzően kevesebben közlekednek gyalog vagy kerékpárral, többen autóval. 37 A városi területek terjeszkedésének eredménye gyakran a hosszú ingázás, a friss étel hiánya, valamint elszigetelt, autó-orientált közösségek. Ezzel együtt az asztma, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a rák gyakorisága is megnő, 38 valamint a terjeszkedési területen élők hajlamosabbak az elhízásra. 39 A terjeszkedéssel többnyire együtt jár az alacsonyabb társasági tőke, a stressz és a mentális betegségek. 40 A

hosszú távú ingázás növeli az alkalmazottak hiányzását, és csökkenti a produktivitást. Amerikai kutatások kimutatták, hogy a kevésbé szétszórt, összekötöttebb területeken az életminőséget meghatározó tényezők javultak: az embereknek nagyobb gazdasági lehetőségeik vannak; a bevételük kevesebb részét költik a házukra és az utazásra; valamint többféle közlekedési eszköz áll rendelkezésükre. 41) Ennek ellenére a terjeszkedés a szegényebb országokban egyre jellemzőbb. Mivel a kormányzatoknak gyakran nem áll módjukban támogatott tömegközlekedési rendszert fenntartani, azok, akiknek nincs más választása,

gyakran kénytelenek az informális közlekedést vagy a gyaloglást választani. Indiában például a legtöbb városközpontra érvényes az alapterületi szabályozás (amely megszabja, hogy földterületenként mennyi alapterületet lehet beépíteni), ami korlátozza az épületek magasságát, és így a népsűrűséget is. Ennek következtében a növekedés a városok külső területein történik, ezzel növelve az utazások hosszát, és a motorizált közlekedésre kényszerítve az embereket. 42 A vegyes felhasználású fejlesztés és a magasabb népsűrűség csökkenti az utazás igényét, mivel a szolgáltatások az emberek lakóhelyéhez közel találhatók, valamint több lehetőség van a szociális interakcióra és a gazdasági mobilitásra. Alapvető fontosságú, hogy a kormányzatok olyan letelepedési irányelveket támogassanak és kövessenek, amelyek ezeket a kérdéseket figyelembe veszik.

A közterületek fejlesztése hozzájárulhat afejlesztéshez A szegényebb környékek felszereltsége gyakran elmarad a tehetősebb közösségekétől. 44 A fizikai környezetet azonban tervezési folyamatok útján át lehet formálni úgy, hogy javítson az emberek egészségi állapotán. Az utcaképek és a terület-felhasználási irányok támogathatják a fizikai aktivitást és a közbiztonságot. Több ország is követi irányelveiben az „aktív tervezés” fogalmát az elhízás és a kapcsolódó betegségek megelőzése érdekében: a környezet megtervezésével szorgalmazzák a fizikai aktivitást. 45 A módszerek közé tartoznak a következők: karban tartott közterületek, a közvilágítás fejlesztése, az utcán való átkelést megkönnyítő és biztonságossá tevő infrastrukturális beruházások, az utcák összekapcsolása, forgalomenyhítő eljárások, A Hickory-Lenoir-Morganton (Unifour) metropolisz-terület négy megyéből áll Észak-Karolina nyugati részén, a Catawba Valley régióban. Egy 2014-es felmérés szerint ez a „legterjeszkedőbb” terület. 43 A felmérés azt kis kimutatta, hogy a terjeszkedéssel arányosan nő az elhízás, a halálos balesetek száma, a társadalmi tőke hiánya, a járművel megtett utak hosszúsága, a fizikai inaktivitás és az elhasznált energia mennyisége. Fotó: Mark Strozier.

valamint az utcaképek megszépítése. A városi környezeti tervezés a bűnözés és az erőszak csökkenéséhez is hozzájárulhat. 46 Nagyobb távlatokban a városi tervezés, valamint a terület-felhasználási szabályozások, irányelvek és eljárások egészségesebbé tehetik a környezetet, például azáltal, hogy támogatják a tranzit-orientált fejlődést, szem előtt tartva az utcaképet, a népsűrűség változását, valamint a lakóhelyek közelében lévő boltok, munkahelyek és iskolák elhelyezkedését. 47 Az egészség egy másik fontos szempontja, hogy a városok inkluzívak („befogadók”) legyenek. Az „inkluzív tervezés” a várostervezés olyan módját jelenti, amely eltávolítja a túlzott erőfeszítést vagy elszigeteltséget okozó gátakat, mint például a rosszul elhelyezett járdaszegélyeket. Ez lehetővé teszi, hogy mindenki egyformán, magabiztosan és függetlenül vegyen részt a mindennapos tevékenységekben, ami fontos az egészséghez és jóléthez. Az inkluzív tervezés megköveteli, hogy a döntéshozók és a tervezők figyelembe vegyék a közterületek összes potenciális felhasználóját, valamint azok igényeit. Ez fontos, mivel az Egyesült Királyság népességének 14%a mozgásában korlátozott. 48

Egészséges Promoting Healthy városok Cities | 2017 | October Február 2014 | Városi | Urban környezet environments és egészség and health

Az egészségügyi ellátás minősége, és ahhoz való hozzáférés Az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége kulcsfontosságú az egészséges városok szempontjából. 49 Ennek ellenére hajlamosak vagyunk az egészségügyi rendszereket és irányelveket nemzeti szinten szemlélni, mintha nem kapcsolódnának ahhoz a környezethez, amelyben működnek. 50 Figyelembe kell vennünk, hogy hol állnak rendelkezésre egészségügyi szolgáltatások, az új fejlesztések részeként is, valamint azt, hogy a A szolgáltatások és a városok interakciója szempontjából az egészségügyi ellátás világszerte változáson esik át. Az egészségügyi hozzájárulásért való felelősségvállalás területenként változik, de az mindenhol jellemző, hogy az ellátás egyre inkább megoszlik privát, nyilvános és non-profit szervezetek között. Anglia jó példa erre a fragmentálódásra. Itt növekvő mértékben szakad el egymástól a helyi érdekeket képviselő városvezetés és az egészségügyi ellátás, amely a vezetés, a részvényesek vagy támogatók érdekeit nézi, akik távol, nem ritkán más országokban székelnek. Ennek eredményeképpen gyakran a lakosság számára nem megfelelő helyen találhatók az egészségügyi szolgáltatások, és nő a távolság a szolgáltatók és a közösségek között, így a létesítmények és személyzetük helyi regenerálódásra gyakorolt pozitív gazdasági mellékhatása (például az egészségügyi kutatás területén) elvész. Az egészségügyi ellátás telepítésével a kormányzatok kiemelten tudnak támogatni egy-egy régiót. Skóciában a Town Centre First Principle támogatja, hogy az egészségügyi szolgáltatások a városok központjában legyenek, és így prosperáljanak. További tény, hogy az új egészségügyi létesítmények finanszírozási irányelvei nincsenek összefüggésben azzal, hogy hol változik éppen a lakosság. Angliában például úgy tűnik, hogy a társadalombiztosításnak nincs stratégiája a belső lakossági migráció kezelésére, csak annyi, hogy elvárja a fejlesztőktől, hogy finanszírozzák azt.

Az új szolgáltatások helyszíne kulcsfontosságú, hogy kielégítse a páciensek növekvő elvárásait a megközelíthetőséget és az ellátás színvonalát illetően. Az angol Egészségügyi Minisztérium szerint egy 12 hónapos periódusban 1,4 millió ember utasítja el vagy hagyja ki az orvosi segítség igénybevételét közlekedési problémák miatt. A helyszín tulajdonjoga vagy megközelíthetősége gyakran negatívan befolyásolja a hozzáférést, és ezáltal az egészségügyi egyenlőtlenségeket is. A szolgáltatások hozzáférhetősége és hatékonysága szempontjából kiemelten fontos szempont, hogy a helyszín lehetőleg a helyi létesítmények közelében legyen, a létező vagy tervezett gyalog- és biciklisutak, valamint a tömegközlekedés közelében. Hasznos lenne az egészségügyi szolgáltatás szorosabb összefonódása egyéb szolgáltatásokkal, mint például a szociális ellátás, kikapcsolódás, sport, építkezési tanácsadás, rendőrség, közösségi fejlődés.

Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés továbbra is kihívás a fejlődő országokban Habár a gyermekhalandóság alacsonyabb a városokban, mint a vidéki területeken, ahogy már jeleztük, a legszegényebb városi gyerekek kétszer akkora eséllyel halnak meg öt éves koruk előtt, mint a leggazdagabbak. 51 Az informális településeken élők számára

Fotó: Reading Tom

Esettanulmány: Bromley by Bow Központ A London Tower Hamlets negyedében levő Bromley by Bow Központ célja, hogy a helyi közösséget szolgáltatások és tevékenységek széles skálájával lássa el, melyek integráltak és együttműködőek. Található itt körzeti orvosi rendelő, többféle szociális vállalkozás, gyermekközpont, a szolgáltatások között pedig vannak felnőttoktatási kurzusok, sérült felnőttek ápolásával és gyógyításával foglalkozó szolgáltatások, segélyprogramok,

elérhető alapvető szolgáltatások közül a lakosok leggyakrabban az egészségügyi szolgáltatásokat tudják a legkevésbé befolyásolni. Ezeket a szolgáltatásokat maguk a lakosok nem tudják létrehozni vagy ellátni, bár ezeken a településeken előfordulnak informális egészségügyi szolgáltatások. A nyomornegyedek lakosságának folyamatos

valamint tanácsadó szervezetek. Így a háziorvosok a megfelelő szolgáltatókhoz tudják utalni a betegeket, akik segítenek kezelni a rossz egészségi állapot társadalmi tényezőit, például jóléti, munkavállalási, lakhatási és adóssági tanácsadói szolgáltatással. A központ nemzetközi elismerést szerzett a közösségi regeneráció vállalkozói szemléletű megközelítése és az integrált szolgáltatások hatékony biztosítása

figyelmen kívül hagyása ahhoz vezethet, hogy az egyébként megelőzhető betegségek végstádiumi komplikációinak kezelése növekvő mértékű és formájú kiadásokat okoz. 52

Promoting Egészséges Healthy városok Cities | 2017 | October Február 2014 | Városi | Urban környezet environments és egészség and health

Lakásépítés Az egészségügyi kérdéseket nem mindig veszik figyelembe a lakásépítési követelményekben, habár a lakások minősége, tervezése és kontextusa jelentős hatással lehet az egészségre és jólétre. A tervezőknek fontos szerepe van abban, hogy a lakosság megfelelő lakásokhoz és egyéb épített környezethez jusson. Ez azt jelenti, hogy a lakás minőségi legyen, a megfelelő helyen, a megfelelő szolgáltatások közelében..

Esettanulmány: Wales Arbed Az Arbed egy stratégiai energiafelhasználási befektetési program Wales-ben. Az Arbed projekt első fázisa volt a maga nemében a legnagyobb az Egyesült Királyságban. A program 36,6 millió GBP-t fektetett be, és szociális lakásépítőkkel együttműködve azt tűzte ki célul, hogy Wales elmaradottabb területein energia-hatékonyabbá tegye a közösségeket. Ennek módja a lakások felújítása volt, többek között szilárd falszigeteléssel, napelemekkel és hőpumpákkal.

A fejlett országokban mégmindig sokan nem megfelelő lakásokban laknak A rossz minőségű lakások sokak életét nehezítik meg, a fejlett országokban is. Becslések szerint az Egyesült Királyságban a rossz minőségű házak miatti kár a társadalombiztosítási rendszert évente legalább 760 millió, a társadalom egészét pedig 1,9 milliárd fonttal terheli meg. 53 Kimutatható, hogy a rossz körülmények (túlzsúfoltság, nyirkosság, penész, belső szennyeződés, hideg) hozzájárul az asztma, a kifulladás, az ekcéma, az allergiák, az alacsony testhőmérséklet és a szívbetegségek kialakulásához. A lakások fizikai állapota a mentális egészségre is kihat, mivel a családoknak a hideg, nedves körülmények okozta stresszel kell megbirkóznia. 54 Becslések szerint az Egyesült Királyságban tízből háromember él rossz lakáskörülmények között (3,6 millió gyerek, 9,2 keresőképes felnőtt, 2 millió nyugdíjas). 55 2011-ben a fűtőanyag-hiányban szenvedő háztartások száma 56 körülbelül 4,5 millió volt, az összes háztartás 17%-a. 57 Viszont a meleg időszakokban a hűtés, az árnyékolás és a szellőztetés kérdése is fontos, főleg az idősebb lakosság védelme érdekében. A lakások egy részében nincs elegendő hely, hogy az étel megfelelően legyen tárolva, elkészítve vagy megfőzve, így növekszik a gyorsételek fogyasztásának gyakorisága.

Swansea-i lakások, Wales. Fotó: Marie.

A lakáshiány is befolyásolja az egészséget és jólétet, mivel növeli a túlzsúfoltságot, és rossz minőségű lakási körülményekbe kényszeríti az embereket. Ahogy a brit népesség öregszik, egyes területeken megnő a nyomás a lakás- és közszolgáltatásokon. A növekvő lakásáraknak áldozatul esik az egészséges étkezés és az egészségügyi szolgáltatás. 58 A lakásokkal kapcsolatos közvetett tényezők is hatással vannak az egészségre: a házaknak a közösségi létesítményekhez közel, valamint a létező tömegközlekedés, illetve gyalog- és kerékpárosutak által megközelíthetőnek kell lenniük.

Lakásügyi kihívások a fejlődő országokban Ahogy már említettük, a Föld népességének majdnem 12%-a él ma informális településeken. A városi fejlődés várhatóan a fejlődő régiókban lesz a legnagyobb, ahol 2010-ben a városi lakosság 32,6%-a élt nyomornegyedekben. 59 A nyomornegyedek jellemzői a zsúfolt lakókörülmények és a nem megfelelően felépített házak, amelyek komoly fizikai veszélyforrásokat jelentenek. Habár ez nem kizárólag a fejlődő országokra jellemző, a WHO kimutatásai szerint a természeti katasztrófák áldozatainak 95%-a a szegény országokban él. Ezek a veszélyek a 2010 januárjában Haitiben történt földrengéskor

váltak nyilvánvalóvá, ahol a port-au-prince-i lakosok 86%-a zsúfolt, rosszul felépített beton épületekben élt, amely nagyban hozzájárult a halálozások magas számához (a becslések szerint 220 ezer fő). 60 Sok szegényebb országban a fűtés és főzés céljából égetett biomassza és más olcsó energiaforrások okozta belső légszennyezés is komoly egészségügyi következményekkel jár. A becslések szerint évente másfélmillió ember hal meg a nem tiszta fűtőanyag okozta belső légszennyezés miatt. 61 A tisztább háztartási energiába való befektetés a globális üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez is hozzájárulna.

Promoting Egészséges Healthy városok Cities | 2017 | October Február 2014 | Városi | Urban környezet environments és egészség and health

Közlekedés A közlekedési irányelvek és tervezési döntések többféleképpen befolyásolhatják az egészséget és jólétet. Közvetlenül, például közlekedési balesetek, az ingázással járó stressz által, vagy abból a szempontból, hogy mennyire megközelíthetők az emberek számára az egészséggel kapcsolatos áruk és szolgáltatások; és közvetetten, például a rák, illetve a szív- és légzőszervi betegségek számának emelkedésében, melyeket a légszennyezés okoz, és A közlekedési infrastruktúra ezen kívül hatással van az emberek döntéseire a lakó- és munkahelyüket illetően, valamint átalakíthat és megújíthat egy-egy területet. 62 Hozzáférést jelenthet munkahelyekhez és szolgáltatásokhoz, lehetőséget biztosíthat a fizikai aktivitásra, hozzájárulhat élénk közösségek és egészséges városok kialakulásához. Ugyanakkor viszont a közösségek szétválásához is hozzájárulhat, aminek a társadalmi kohézióra van jelentős hatása. 63

Aktív és nyugodt közlekedési eszközök Számos egészségügyi hozadéka van annak, ha a motorizált személyi járművek helyett alternatív közlekedési eszközöket használunk. A javuló tömegközlekedési, gyaloglási és kerékpározási lehetőségek kimutathatóan javítják az emberek mentális egészségét, mivel növelik a fizikai

aktivitást és a közösségi összetartozást. A jó minőségű gyalogutak lehetővé teszik, hogy az emberek munkába menet és kikapcsolódásképpen is gyalogoljanak. 64 Azokra a területekre, ahol javult a fizikai aktivitás mértéke, jellemző a magas sűrűségű vegyes területhasználat, helyi boltokkal és szolgáltatásokkal, jó közlekedési körülményekkel és nagy biztonsággal. 65

A közlekedés fontos szerepet játszik a betegségek kialakulásában A forgalom nem csak a környezetszennyezéshez és a légzőszervi megbetegedések (asztma, tüdőrák) kialakulásához járul hozzá, de nagyobb balesetveszélynek is kiteszi az embereket. 67 A szegényebb közösségekben jellemzőbb a légszennyezés,illetve a szív-és légzőszervi megbetegedések magasabb aránya. Angliában a rákkeltő anyagok 66%a a legszegényebb kerületek alsó tíz százalékában kerül kibocsátásra. A közúti baleseteknél a legszegényebb kerületek alsó tíz százalékában élő gyerekeket négyszer akkora eséllyel üti el egy autó, mint a leggazdagabb kerületek felső tíz százalékában.

A városok időnként forgalomcsökkentő eszközöket vetnek be a balesetek megelőzése érdekében. Birminghamben például egy forgalomcsökkentő eljárás a gyermeksérülések számának csökkenését eredményezte, ami jelentős megtakarítást jelentett a helyi társadalombiztosítási rendszer számára. A WHO előrejelzése szerint 2020-ra a közúti baleset lesz az egyik vezető halálok.69 A városi szegények számára is a forgalom az egyik legnagyobb veszélyforrás: a WHO becslése szerint 130 ezer halálesetet és 50-70 millió légzőszervi megbetegedéses esetet okoz évente a szegényebb országokban a városi légszennyezés; ezeknek fele Kelet-Ázsiában történik. 70 68

A megfelelő tervezés és infrastruktúra elősegítheti a kerékpár- és gyalogló-barátabb városok kialakulását. Ez a városi mobilitás holisztikus és integrált megközelítését igényli, ahol a városok alakja, struktúrája, funkciója és demográfiája mind fontos eleme a közlekedési rendszernek. 66 A várostervezők előnyben részesíthetik a jól összekötött és biztonságos gyalogló környezetet a területhasználati és közlekedési tervezésben, illetve döntéshozásban.

Esettanulmány: közlekedés Wales-ben A 2013-as Active Travel (Wales) Act úttörő volt abban, hogy megkönnyítse a walesieknek a gyaloglást és kerékpározást. A törvény, elsőként a világon, jogilag kötelezi a walesi helyi hatóságokat, hogy térképezzenek fel és tervezzenek meg az aktív utazásra alkalmas útvonalakat, valamint hogy építsék ki és évente fejlesszék a gyalogló és kerékpáros infrastruktúrát. A közúti hatóságok új feladata lett ezzel, hogy a gyaloglók és kerékpározók igényeit is figyelembe vegyék, és jobb lehetőségeket biztosítsanak nekik. Továbbá kötelezi a walesi kormányt és a helyi önkormányzatokat, hogy népszerűsítsék a gyaloglást és a kerékpározást, mint közlekedési módokat. A kulcsfontosságú helyszínek, mint például munkahelyek, kórházak, iskolák és bevásárlóhelyek aktív útvonalakkal való összekötése által a törvény arra ösztönzi az embereket, hogy rövid utazások alkalmával kevésbé vegyék igénybe az autóikat.

Hong Kong levegőjének minősége jelentős veszélyt jelent a helyi lakosokra. Egy 2011-es, a levegő minőségét vizsgáló kutatás Hong Kong nitrogén-dioxid szintjét (amely a közúti légszennyezés legfőbb mutatója) Kína 32 nagyvárosa közül a 31. helyre sorolta, annak ellenére, hogy Hong Kong Kína leggazdagabb városa, és itt a legjobb az infrastruktúra, ami a környezetvédelmet szolgálhatná. Egyes vélemények szerint a hong kong-i kormány nem érezte eléggé sürgetőnek a közegészség legkomolyabb fenyegetését. Például a járművek által kibocsátott gázok csökkentése érdekében az új járműveknek magas minőségi elvárásoknak kell megfelelniük, viszont a legöregebb és legszennyezőbb járműveket nem tiltották ki az utakról. A Civic Exchange, egy, a levegő minőségének javításán dolgozó civil szakember-csoport egy néhány felelős helyi polgárral létrehozta a Clean Air Network-öt (CAN). A CAN célja, hogy összehozza és felerősítse a hong kong-i levegő minőségéért aggódó hangokat. A kormány 2014-ben új levegőminőségi irányelveket vezetett be Hong Kong-ban, 2012-ben pedig egy átfogó programot, melynek célja az utcai szennyezés csökkentése, a levegő minőségének javítása.

Houses in Swansea, Wales. Photo credit: Marie.

Fotó: Michel Heiniger.

Egészséges Promoting Healthy városok Cities | 2017 | October Február 2014 | Városi | Urban környezet environments és egészség and health

Közlekedés

Csatronázás: víz és szennyvíz

folytatás

Mobilitás és méltányosság a közlekedésben Sokak számára a városi mobilitáshoz való méltányos hozzáférés alapvető emberi jog. A mobilitás ebben az értelemben több a közlekedésnél, több a fejlődő infrastruktúránál és szolgáltatásoknál. A mobilitás „a helyváltoztatás társadalmi, gazdasági, politikai és fizikai korlátainak legyőzése, mint például a társadalmi helyzet, nemi különbségek, szegénység, mozgáskorlátozottság vagy megfizethetőség”. Például: világszerte sok országban nők privát motorizált közlekedési eszközhöz való joga korlátozva van. 71

Világszerte nagyjából 1,1 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez, és 2,6 milliárdnak nem áll rendelkezésére megfelelő csatornázás. 72 A közegészségügyi beavatkozások, mint például a csatornázási infrastruktúra A fejlődő országokban a gyors urbanizáció az alapvető infrastruktúra hiányát eredményezi

Fotó: Claudio Olivares Medina.

Esettanulmány: Transmilenio Bogotában Bogotá az egyik város Latin-Amerikában, ahol bevezették a Bus Rapid Transit (BRT) rendszert, melynek része számos gyalogút, park és kerékpárosút. A rendszer 2000 decemberében történt bevezetése óta az utazási idők 32%-kal, a kibocsátott szennyezőanyagok 40%kal, a balesetek aránya pedig 90%-kal csökkent.

Esettanulmány: Séták Belfastban A Walkability Assessment for Healthy Ageing (WAHA) nevű eszköz idősek számára lett kialakítva, és célja, hogy megállapítsa, Belfast utcáinak és parkjainak épített környezete mennyire korbarát. A projektet Kelet-Belfast Sydenham negyedében és különböző belfasti parkokban tesztelték különböző mobilitási szintű idős emberek. Az eszköz célja, hogy megvizsgálja, az épített környezet milyen hatással van az idősek fizikai aktivitási szintjére. A WHO Idősbarát Városok jellemzőinek ellenőrző (check)listájára és már létező kutatásokra alapozva egy kérdőív készült, melynek segítségével az idősek maguk is felmérhették a környéküket. Az eredmények számos pozitív aspektust mutattak ki, viszont gátakat is az épített környezetben, melyek megakadályozhatják, hogy az idősek fizikai aktivitásban vegyenek részt a környékükön. A gyaloglásra alkalmasabb környezet fejlesztésének kulcstényezői voltak: a járdák és járdaszegélyek folyamatos karbantartása, a nyilvános ülőhelyek, az utcai világítás és a gyalogátkelőhelyek. A projekt az idősek személyes biztonságának fontosságát is kihangsúlyozta.

A hatékony tervezési keretrendszer hiánya negatív következményekkel járhat az egészségre nézve, különösen, ha ehhez az alapvető infrastrukturális szolgáltatások (aszfaltozott utcák, lakóházak, tömegközlekedés) alacsony minősége, vagy hiánya járul. A legtöbb szegény, és sok közepesen gazdag országban, a helyi vezetésnek nincs meg a kellő emberi és anyagi erőforrása, hogy ellássa ezeket a teendőket – ha a központi kormányzati hivatalok nem látják el ezeket, akkor senki sem. 73 Emiatt sok új fejlesztés spontán és informális módon történik, egyéni háztartások vagy magán fejlesztők által. A jól megtervezett nyilvános infrastruktúra a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából is fontos. Becslések szerint világszerte 2,6 milliárd ember él megfelelő csatornázás nélkül, a többségük Dél-Ázsiában, Kelet-Ázsiában és Afrika szubszaharai részén. Ez számos, városi területen élő embert tesz ki annak a veszélynek, hogy a nem

megfelelő vízellátás és higiénia miatt különböző bélrendszeri- és hasmenéses betegségeket kapnak el. A betegségek továbbadása leginkább a lakókerületekben történik, habár a városi hatóságok a helyszíni WC-felszereltséget többnyire egyéni felelősségként kezelik. 74 Az informális településeken lévő csatornázás fejlesztése egy folyamatos kihívás, melynek része a tervezés is. A tisztítatlan szennyvíz sok, elsősorban szegényebb országbeli város számára jelent egészségügyi kockázatot, mivel nagy koncentrációban tartalmaz szerves anyagot, patogéneket és mérgező vegyületeket, melyek nagyon egészségkárosító hatásúak. Ázsiában a szennyvíz átlagosan 35%-a kerül tisztításra, Latin-Amerikában és a Karib-szigetvilágban 14%, míg Afrika egyes szub-szaharai részen 0%. 75 Így a víz újrafelhasználásának lehetősége is elvész – a tisztított szennyvizet a mezőgazdasági öntözéshez fel lehet használni, így szolgáltatva tápláló eledelt a városlakók számára. Adelaideben például a tisztított szennyvizet a közeli Virginia mezőgazdasági területeire szállítják, ahol zöldségeket termesztenek. Rio das Pedras (a képen) a harmadik legnagyobb informális település Rio de Janeiróban. A körülbelül 63500 lakosú Rio das Pedras egy élénk település, habár évszakos áradások vannak, nagy a járműforgalom, az építkezési módszerek többnyire improvizáltak, és korlátozott a hulladékgazdálkodás. Ezen tényezők, valamint a városi szolgáltatásokhoz és tömegközlekedéshez való korlátozott hozzáférés miatt a lakosoknak nagy esélyük van sérülésekre, illetve betegségekre. Kevés megbízható adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy pontosan meghatározzuk Rio das Pedras lakosainak egészségi állapotát. 76

Fotó: Garry Knight.

Fotó: Rodrigo Levy.

Promoting Egészséges Healthy városok Cities | 2017 | October Február 2014 | Városi | Urban környezet environments és egészség and health

Nyílt területek és zöldinfrastruktúra Új zöldterületek bevezetése a városokban hosszú távú, tartós egészségügyi előnyökkel járhat a helyi közösségek számára. 77 A zöld infrastruktúra (zöldterületek, szökőkutak) fontos szerepet játszik a hősziget-hatás csökkentésében is, amelynek egészségkárosító hatása van. Ha városainkban 10%-kal megnövekedne a zöldterület, a jelenlegi átlaghőmérséklet a klímaváltozás ellenére a 2050-es évekig fenntartható lenne. 78 Egyenlőtlenségek a zöldterületekhez való hozzáfársben A zöldterületekhez való hozzáférésben mutatkozó egyenlőtlenségek egészségbeli egyenlőtlenségekhez is vezethetnek. Anglia leggazdagabb 20%-nyi kerületében ötször annyi park és zöldterület van, mint a legszegényebb 10%-ban 79. A legalacsonyabb társadalmi-gazdasági szinten levő emberek 35%-a ritkán (kevesebb mint havonta egyszer)

jár zöldterületen, valószínűleg a szegény környékek nehezen elérhető és rossz minőségű zöldterületei miatt. 80 Mindeközben egy brit kutatás jelentősen kisebb egészségi állapotbeli különbséget mutatott ki a nagy zöldterülettel rendelkező gazdagabb és szegényebb területek lakói között, mint a kis zöldterületen élő hasonló csoportok között. 81 A jó minőségű helyi zöldterület biztosítása hatékony mód az egyenlőtlenségek kezelésére és az egészség javítására. 82

A zöldterületek elérhetősége pozitív hatással van a fizikai és szellemi egészségre A gyaloglásra alkalmas zöldterületek elérhetőségének hatása a szívbetegségek alacsonyabb veszélye, a keringési rendszer megbetegedéseiből adódó halálozások és sérülések csökkenése, valamint a felnőttek és gyerekek fizikai aktivitás-szintjének emelkedése. A fizikai aktivitás szintjén azonban nem csak a zöldterületek közelsége befolyásolja, hanem a környezet minősége, a lakások népsűrűsége, a területhasználat módjai, az utcák összekapcsolódásának a mértéke, és a gyaloglás lehetősége. A városoknak biztosítaniuk kell a helyi közintézmények, valamint a játékra, sportra és pihenésre alkalmas helyek elérhetőségét, hogy a gyerekek és a felnőttek fizikailag aktívabbak legyenek.

A szabadtéri környezethez, természethez való hozzáférés jótékony hatással van a szellemi egészségre. Aktívabbá teszi az embereket, és arra bátorítja őket, hogy több legyen köztük a kapcsolat. Az UNESCO UK Man and Biosphere (MAB) Urban Forum kutatása kimutatta, hogy a színes, érdekes városi zöldterületek segítenek a büszkeségérzet kiépítésében, ösztönzik a közösségi szellemet, és a polgári társadalmat erősítik. (84) A nyitott és zöld területek lehetőséget biztosítanak a formális és informális szociális interakciókra. A zöldterületek és a természetes környezet mentális egészségre gyakorolt jótékony hatásai közé tartozik a csökkenő idegesség, a növekvő önbizalom és fizikai jólét, a javuló hangulat, a jobb iskolai teljesítmény és a fejlettebb kognitív funkciók. 85 A parkok pozitív hatással vannak a stressz-szintre és a szellemi jólétre. 86

Esettanulmány: városi hőszigetek Chichagóban

Fotó: Steven Vance

Chicagóban olyan jogszabályt vezettek be, amely megköveteli a parkolók parkokkal való körülvételét, valamint energia-hatékonyabb építkezési eljárásokat. A városi tanács arra biztatja az embereket, hogy a tetőkön világos színű, fényvisszaverő anyagokat használjanak; hogy az ingatlanjukon ültessenek fákat, ezzel növelve az épületek és parkolók árnyékolását; és hogy összességében növeljék a zöldterületek mennyiségét. A kezdeményezés egyik példája a Városháza tetején levő tetőkert (a képen), amely megnyitotta az utat a tetőkertek előtt. Ezen kívül épült egy nagy áteresztőképességű, fényvisszaverő sikátor a város északi részén, valamint számos aszfaltozott parkolót alakítottak át az iskolák környékén parkokká. A város nyilvános épületeinek építésekor zöld építkezési technológiákat és megoldásokat alkalmaztak.

Fotó: Rina Pitucci.

Esettanulmány: Zöldterület megújítás Sheffieldben A zöldterületek aktív életstílusra ösztönöznek. Sheffieldben a Damall Green Spaces megújító projekt Damall parkjainak megújítását tűzte ki célul, köztük a High Damall Community Parkét is. Sövényt, füvet és fákat ültettek, ezáltal biztonságosabbá és kellemesebbé téve a parkokat. A lepusztult felületeket és nem biztonságos objektumokat újakra cserélték, például gyermekeknek készített mászósziklára. Padok, hinták, és egy mászóka került felszerelésre, valamint kiépítettek egy körforgalmat. A projektben a közösség tagjai és különböző befektetők – köztük általános iskolák – dolgoztak együtt.

Egészséges Promoting Healthy városok Cities | 2017 | October Február 2014 | Városi | Urban környezet environments és egészség and health

Városi mezőgazdaság és városi étel Az egészséges ételhez való megfelelő hozzáférés és a friss étel ára fontos tényezők az egészséges városokról való gondolkodásban. A táplálkozás, ételfogyasztás fontos szerepet játszik a népesség egészségében, de az egészséges, tápláló ételhez jutás egyre nagyobb kihívást jelent. A fejlett országokban az alultápláltság egyre növekvő közegészségügyi probléma, amely az elhízáshoz hasonlóan a városi lakosság társadalmilag és gazdaságilag elmaradottabb részére jellemző. Az ételszegénység, vagyis a kielégítő tápanyagtartalmú étrendhez való hozzáférés akadályoztatása, a gazdaságilag sikeresebb társadalmakban is létezik. Az „ételsivatagok” olyan szegény városi területek, ahol nincsenek élelmiszerboltok és zöldségesek, csak nagyszámú gyorsétterem és falatozó.

Ételszegénység és az egészséges ételhez való hozzáférés Az ételszegénység egy növekvő probléma, és nagy eltérések mutatkoznak az egészséges ételhez való anyagi és fizikai hozzáférésben. Az egészséges étkezés bizonyos csoportok körében anyagilag nem kívánatos, mivel az alacsony jövedelmű családok heti bevételének nagy részét emészti fel. Írországban például egy kutatás kimutatta, hogy egy egygyerekes, egy szülő által fenntartott háztartás a rendelkezésére álló heti bevétele 80%-át kell, hogy költse egy egyheti egészséges étrend kifizetésére. Sok esetben az egészséges étel fizikailag nem megközelíthető gyalog vagy tömegközlekedéssel.87 Az Egyesült Királyságban tanulmányok mutatták ki, hogy az ételszegénység a legszegényebb területeken élőket aránytalanul nagymértékben érinti. 88 Ezért az ételszegénységet nem szabad kizárólag a személyes vásárlási döntések kérdéseként kezelni, hanem figyelembe kell venni az egészséges ételekhez való fizikai és anyagi hozzáférés szélesebb kontextusát is. 89 Az Egyesült Királyság West Midlands régiójában bevezettek egy szabványt, amely megszabja, hogy a háztartások hány százalékának kell 20 percen belül gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel megközelíthető zöldség-és gyümölcsbolttal rendelkeznie. Ez a szabvány beépült a Black Country Core Strategy-be is.

Ételtermelés a városokban és a környező területeken A városok körüli megművelhető földterület gyors urbanizációja valószínűsíthetően a mezőgazdasági termelés 20-40%-os csökkenéséhez vezet majd, Each dot represents 50 people with income below the poverty level a globális természeti katasztrófák feltételezett komolyságától és hosszától függően. Melbourneben például a terjeszkedés következtében Ausztrália legtermékenyebb földterületeinek egy része a város határain belülre került. Az ilyen problémák kezelésére a Metropolitan Chicago 2040 című tervezet azt javasolja, hogy az élelmiszerrendszereket regionális szinten kezeljék, és vizsgálják meg, mennyi ételt lehet még termelni Illinois államban. Habár a városi mezőgazdaság egyes szegényebb országokban fontos tápanyag-beviteli forrás, a gazdagabb országok várostervezési irányelveiben gyakran mellőzve van, annak ellenére, hogy a szegényebb környékek ételhez való hozzáférése fontos kérdés. 90 Az Egyesült Királyságban Brighton és Hove városok nyilvánosságra hoztak egy Tervezési Tanácsadó jegyzéket, amely információt ad arról, hogy az új fejlesztéseket célzó javaslatokba hogyan lehet beépíteni az ételtermelést. A városi mezőgazdaság lehetőséget ad a lepusztult földterületek átalakítására, közösségi vagyon kiépítésére, és egészséges étel termelésére. Sandwellben a Community Agriculture Strategy megmutatta, hogyan lehetséges az együttműködés a közegészségügy, a tervezés, a gazdasági megújulás és a szegénység elleni stratégiák között. Egy gyorséttermeket célzó kutatás azonban kimutatta, hogy a rendszerszintű problémák (mint például az elhízást elősegítő környezetek) kezelésére nemzeti kormányzati törvényhozás szükséges. A helyi véleményformálás szükséges, de nem elégséges, és önmagában a tervezés sem képes megbirkózni a problémákkal. 91

Vegyesbolt és 1 mérföldes körzete Mindenegyes pont 50 létminimum alatt lévő embert jelöl Houston vegyesboltokkal el nem látott területei

Forrás: Houston-i Egyetem, Texas. Houston, Texas: a térkép az egészséges ételhez / élelmiszerhez való hozzáférést mutatja be. A kék-fehér körök egy-egy élelmiszerbolt másfél kilométeres körzetét jelentik; minden fekete pont 50, a szegénységi szint alatt kereső embert jelöl; a sötétkékkel határolt területeken nincs élelmiszerbolt. Jól látható, hogy sok szegény houstoni háztartásnak autóra lenne ahhoz szüksége, hogy ételhez jusson.

Egészséges otthont mindenkinek

Jelenleg kijelenthető, hogy a városi egészség válságban van, főleg a krónikus betegségek és az elhízás mértékének emelkedése miatt. Mivel az egészségi állapotokkal kapcsolatos költségek egyre kevésbé fenntarthatóak, és a következő években várhatóan emelkedni is fognak, az egészséges városok fejlesztése érdekében hosszú távú, megelőző és proaktív szemléletre van szükség. Az egészségügyi beavatkozások jellemzően az egészséget befolyásoló egyéni viselkedésformákra és a biomedikai megközelítésekre koncentrálnak. Az „egészség”szó hallatán leginkább kórházakra, klinikákra asszociálunk. Azonban, ahogy az említett tényezők is mutatják, az a környezet, ahol élünk, dolgozunk, és a szabadidőnket töltjük, nagyban befolyásolja az egészségünket. A legtöbb egészséggel kapcsolatos kérdésben van egy „megelőzési” komponens. A jelenlegi válság legyőzéséhez kulcsfontosságú felismernünk, az

Koppenhágában, amely a WHO besorolása szerinti Egészséges Város, régóta nagy az elköteleződés a közegészségügy iránt: az egész város közös felelőssége, és a mindenkori városvezetés feladata, hogy az egészségért, az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentéséért dolgozzon. Ennek része a várostervezés, valamint a lakosokkal való kapcsolattartás a gondozóintézetekben, iskolán kívüli programok kapcsán, valamint a szociális és munkáltatói területeken. A helyi és nemzeti irányelveket és tervezést (többek között az oktatási, munkáltatási és lakásépítési területeken) egyaránt fontosnak tartják az egészség elősegítése szempontjából. Fotó: Justin Swan.

urbanizáció hogyan befolyásolja az egészséget, milyen – fizikai és társadalmi – környezeti tényezőkkel jár, amelyek elősegítik vagy gátolják az egészséget és jólétet. A legszélesebb értelemben vett tervezés – a fejlesztésirányítástól az infrastruktúrán át az egészségügyi és közösségi szolgáltatások elhelyezéséig – központi szerepet játszhat olyan környezet létrehozásában, amely javítja az emberek egészségét és jólétét. A huszonegyedik században az új városfejlesztési irányelvek a mindenki számára elérhető egészséges otthonteremtést kell, hogy megcélozzák.

Egészséges Promoting Healthy városok Cities | 2017 | October Február 2014 | Egészséges | Healthy placemaking otthont mindenkinek for all

Egészséges városok

Információszerzés

Minden városnak megvannak azon jellegzetességei, amelyek használnak vagy ártanak az egészségnek. A jól tervezett városokban az emberek jobban hozzájutnak a munkához, az oktatáshoz, az egészségügyi-, lakás- és egyéb szolgáltatásokhoz. Meg kell értenünk ezeket a jellegzetességeket, és több információt kell szereznünk, hogy egészségesebb városokat tervezhessünk. Ez azt jelenti, hogy új, széleskörű városi egészségügyi irányelvekre van szükség. A tervezők és a közegészségügyi szakemberek fognak ebben központi szerepet játszani, de a hivatalos egészségügyi szektornak és más területeknek is be kell kapcsolódniuk a munkába. Az egészség társadalmi meghatározóiba nem csak a környék, az épített környezet, az egészségügyi ellátás és a közegészségügy tartozik, de az oktatás, a gazdasági fejlődés és a közlekedési infrastruktúra is. Mind a fejlett, mind a fejlődő országokban jellemző, hogy az irányelvek olyan helyi döntéseket támogatnak, melyek eredményeképpen terjeszkedő közösségek jönnek létre, melyek kevésbé kapcsolódnak össze,

ahol nem elégséges a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, súlyos egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztődés és rossz egészségi állapotok figyelhetők meg. A szélesebb és teljesebb körű városi egészségtervezés lehetőségét nem csak a tervezés és a közegészségügy intézményes szétválasztása gátolja, hanem az is, hogy további részterületek osztoznak a feladaton: a hivatalos egészségügy, a szociális intézményrendszer, a lakásipar, az oktatás, a rekreációs területek és a magánszektor. Az „egészség” e szélesebb körű értelmezését kell megérteni és figyelembe venni a döntéshozatalban és a hivatalos egészségügyi ellátás, illetve a közegészségügy keretein kívül dolgozó szakemberek munkájában. A szükséges lépések közé tartoznak a következők: az egészséges otthonteremtést elősegítő integráltabb stratégiák kifejlesztése, a városi egészség társadalmi és gazdasági meghatározóiról való információgyűjtés a döntések és befektetések irányítása érdekében, intézmények megújítása és megerősítése a városi lakosság igényeit kielégítő irányítás fejlesztése érdekében, szakértők és közösségek bevonása az egészséges városok népszerűsítésére. Ez a városi egészségügyi irányelv a fenntartható urbanizációs irányelvek része kell, hogy legyen. 2014 júliusában egy kifejezetten városi célkitűzés jelent meg a Sustainable Development Goals javaslatban, amely 2015-től a Millennium Development Goals helyébe fog lépni. E célkitűzés lényege, hogy „a városok és emberi települések befogadóak, biztonságosak, alkalmazkodók és fenntarthatók legyenek”, és része a nyomornegyedek felszámolása, a városi terjeszkedés csökkentése, valamint a biztonságos és fenntartható városi közlekedéshez való egyetemes hozzáférés biztosítása.

A jó döntésekhez jó adatokra van szükség, főleg olyanokra, amelyek térbeli dimenzióval is rendelkeznek (ahogy a Planning Horizons 2014 júniusi, Térben gondolkodva (2016 február) című számában írtuk). Ez az egészségre és jólétre is vonatkozik. Ahogy a WHO is kifejtette, a várostervezőknek és a politikusoknak tisztán kell látniuk az egészség társadalmi és gazdasági meghatározóit, hogy hatékony egészségügyi döntéseket irányíthassanak. 92 A növekvő egyenlőtlenségek miatt a városi és még alsóbb szinteken kell adatokat gyűjteni, hogy az eredményeket jobban megértsük. Az informális településeken gyakran nincs elegendő adat a népességről. A Health Impact Assessment (HIA) egy olyan eszköz, amivel meg lehet állapítani a helyi tervek, fejlesztések egészségügyi hatását, ami segítheti a tervezőket és a közegészségügyi szakembereket. A WHO egy értékelési eszköze (Health Economic Assessment Tool, HEAT) a közlekedésre fókuszál, és a gyaloglás vagy kerékpározás egészségügyi előnyeinek gazdasági hatását mutatja ki azáltal, hogy megbecsüli a bizonyos mennyiségű gyaloglás vagy kerékpározás miatt csökkenő halálozások értékét. Jelenleg jelentős korlátok és hiányok tapasztalhatók az információk terén, amelyek miatt az egészségügyi kérdések nem tudnak hatékonyan és költséghatékonyan megjelenni a tervezési döntésekben (habár a különböző tervezési rendszerekben különböző korlátai lehetnek annak, hogy a tervezők milyen információkat tudnak felhasználni). Az információ a politikusoknak az egészségügyi kérdésekhez való tudatosabb hozzáállását eredményezheti, és segíthet egészségközpontú döntéseket legitimálni. Elsősorban a rossz fejlesztés hosszútávú egészségügyi költségeit, valamint az egészségmegőrző fejlesztés egészségügyi előnyeit kell megértenünk és számba vennünk. Ennek részeként a tervezőknek és a kutatóknak szorosabban kell együttműködniük a városi egészségügyi beavatkozásokkal kapcsolatos

információ begyűjtésében, valamint az egészséges környezetek előnyeinek megfelelő kiértékelésében. Ebből a szempontból jó kezdeményezés a skóciai GoWell kutatási és oktatási program, amely a glasgow-i lakás- és terület-felújítási befektetések egyének, családok és közösségek egészségére kifejtett hatását vizsgálja. A programot 2005-ös indulásakor tíz éves időtartamúra tervezték. A tanulmány, melynek része egy közösségi kérdőív is, a helyi környezetben történő változások előtt, közben és után vizsgálja a területi-, lakás- és egészségügyi tényezőket. A program része egy gazdasági kiértékelés is, amely megállapítja, hogy a beavatkozások értéket képviselnek-e, és segíti a jövőbeni irányelveket. Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy a városi környezetben az „egészség” egy komplex realitás. A mai városokat fenyegető többdimenziós egészségügyi problémákra nincsenek egyszerű megoldások. 93 A városi környezet és a lakosság egészsége közötti összefüggés elemzésére nincsen átfogó módszertan, mivel a városi rendszerek természete összetett, ahol sok tényező befolyásolja a társadalmi és egészségi állapotokat. 94

Az egészségügyi kutatás bizonyos területein (pl. epidemiológia) Földrajzi Információs Rendszereket (Geographical Information Systems, GIS) vezettek be. A Cardiffi Egyetem egy fejlesztése még tovább megy. Szakemberek számára készült, térbeli tervezési elemzést végez, amellyel többirányú összefüggéseket vizsgál az egyéni egészségi állapotok és az

Egészséges Promoting Healthy városok Cities | 2017 | October Február 2014 | Egészséges | Healthy placemaking otthont mindenkinek for all

Intézmények Nem feltétlenül csak az urbanizáció okoz rossz egészségi állapotokat és korai halálozást, hanem az is, ha hiányzik a népesség által igényelt irányítási, vezetési rendszerek fejlesztése. Az egészség és az urbanizáció magasabb szintje közötti összefüggés nagyban függ attól, hogy a városvezetés mennyire hatékony, kompetens, számon kérhető, és mennyire tud erőforrásokhoz jutni. Az irányítás és az egészségügyi irányelvek integrációja különösen fontos, mivel az egészségügyi kérdéseket egyre inkább városi szinten is kell kezelni. Az egészségügyi irányelveket leginkább a nemzeti, ritkábban a regionális vezetés hozza meg, a városoknak ezekbe többnyire kevesebb beleszólása van. A városi egészség javításának bizonyos mértékben nem technikai vagy akár anyagi akadályai vannak, sokkal inkább az irányításból, illetve az egészséges városokat népszerűsítő irányelvek és tervezési keretrendszerek igényéből erednek. (95) Angliában a National Planning Policy Framework (NPPF) és a National Planning Policy Guidance (NPPG) elismerte az egészség és a tervezés között kapcsolatot. 2013-ban közegészségügyi csoportokat irányítottak a helyi hatóságokba, hogy újraegyesítsék a közegészségügyet és a tervezést. Skóciában a National Planning Framework 3 hasonlóképpen elismeri a széles értelemben vett tervezés és a jólét közötti összefüggést, mint ahogy a Creating Places is, amely egy építészetiépítkezési irányelv-nyilatkozat Skóciában. Az ilyen nyilatkozatok és keretrendszerek bizonyos mértékig alapul szolgálnak a tervezők és mások számára az egészséges városok támogatásában, de ennél többre van szükség. A World Economic Forum egy 2013-as kiadványa szerint 96 “az egészségügy jövéjéről folyó jelenlegi vitát nagyrészt rövidtávú, elzárkózó gondolkodás és berögzült álláspontok jellemzik. A rövidtávú nézőpont az azonnali eredményt hozó megoldásokat pártolja, nem az esetleg hosszútávon eredményes, alapvető változásokról szóló párbeszédet. Az érintettek párbeszédének hiánya lehetetlenné teszi az egészségügy hagyományos megközelítésétől eltérő megoldások megtalálását.”

Az új egészségügyi irányelvek kidolgozásának feladata nem csak a tervezés és a közegészségügy között oszlik meg, hanem más kormányzati ágazatok és a magánszektor között is. A különböző szektorok rendszerint egy bizonyos irányelvet követnek, és ezek nem feltétlenül az egészséget helyezik előtérbe. Az egészség és jólét nem mindig kerül megfontolásra, amikor más szolgáltatások tervezése és kivitelezése történik. A szakmai gátak és felelősségek ehhez hozzájárulnak, például az Egyesült Királyságban a tervezők és a közlekedésmérnökök szétválasztása, amely akadályozza a nem autós közlekedés támogatását. A városvezetéseknek támogatniuk kellene a különböző: érdekeltek együttműködését: helyi, regionális és nemzeti vezetés, helyi közösségek, a civil szféra és a magánszektor. A különböző szektorok rendszerint egy bizonyos irányelvet követnek, és ezek nem feltétlenül az egészséget helyezik előtérbe. Az egészség és jólét nem mindig kerül megfontolásra, amikor más szolgáltatások tervezése és kivitelezése történik.

Az irányításról a Planning Horizons 2017 februári számában (Making Better Decisions for Places) részletesebben írunk

Well Glasgow City teszterület

Fotó: Glasgow Centre for Population Health.

Esettanulmány: Equally Well Glasgow City teszterület Az Equally Well Glasgow City a glasgow-i városi tanács, a Közegészségügyi Központ és a Közegészségügyi Szolgálat közös kezdeményezése. A projekt a közösségi részvétel új módszereit fejleszti, valamint képzéseket és építkezési lehetőségeket nyújt, hogy elősegítse a tervező- és egészségügyi szakmák együttműködését. A közreműködők kutatómunkáját kiértékeléssel dokumentálták, hogy hasznos tudást szerezzenek az egészségügyi egyenlőtlenségek kezelésének módszereiről, melyek a tervezés és az egészségügyi gyakorlat együttműködésében használhatók. Az együttműködés javította a meghozott döntések minőségét és az elért eredményeket, habár az eltérő munkakultúra és munkamódszerek miatt nagy kihívást jelentett. A közösségi részvételt célzó új technikák pozitív fogadtatásra találtak, a jelentések szerint a helybeliek jobban értik a tervezési eljárásokat, és szívesebben működnek együtt a szolgáltatókkal. Az eszközök és útmutatók fejlesztése növelheti a tudatosságot és a cselekvési hajlandóságot a helyi ügyek kapcsán, de szükség van ezek aktív népszerűsítésére.

Egészséges Promoting Healthy városok Cities | 2017 | October Február 2014 | Egészséges | Healthy placemaking otthont mindenkinek for all

Az emberek Az egészséges városok kialakítása érdekében a véleményformálóknak, döntéshozóknak és végrehajtóknak az egészséget, ezen belül pedig az egészség meghatározóit az említett szélesebb értelemben kell szemlélniük. Ennek része a tervezők abbéli támogatása, hogy felelősnek érezzék magukat a közegészségügy iránt, és annak biztosítása, hogy képesek legyenek jobb egészségi állapotokat és fenntarthatóbb fejlődést elérni. Ezen kívül a közösség bevonása és a helyi tudás használata is elengedhetetlen. 2013-ban a Faculty of Public Health, a Royal Town Planning Institute és a Spatial Planning and Health Group közösen hívta fel a figyelmet annak fontosságára, hogy a tervezési és közegészségügyi szakemberek oktatásával-képzésével foglalkozó szolgáltatók alapvető szemléletében benne legyenek a következők: az épített és természetes környezet egészség•meghatározó szerepe, és az egészségi egyenlőtlenségekkel való kapcsolata; térbeli tervezési rendszer és annak szerepe •az aegészséges, fenntartható közösségek támogatásában, kialakításában;;

• az egészséget támogató tervezési alapelvek a térbeli tervezések, projektek és fejlesztések •egészségre gyakorolt hatásának kiértékelése, valamint a különböző enyhítő vagy erősítő lépések bevezetése. Az épített környezet más szereplőinek (építők, fejlesztők, tervezők, építészek és mérnökök) is idejében el kell köteleződniük az egészségügyi kérdések (például a beépíthető területek szabványai, vagy az egészségtámogató döntésekből eredő gazdasági, társadalmi és egyéni előnyök) iránt. A Health in All Policies (HIAP) fogalom azon az eszmén alapul, hogy az egészség legalapvetőbb színtere az, ahol az emberek élnek, dolgoznak, tanulnak és játszanak, és hogy egy közösség egészségi állapotát nem csak az egyéni döntések befolyásolják. Eszerint a város egy integrált, részvételen alapuló, cselekvés-orientált „tudomány”, ahol a városi igényeket a szakértők mellett a városlakók is megfogalmazzák. Dél-Ausztrália

A helyi tudás és a professzionális technikák együttműködése jobb megoldásokat eredményezhet a környezettel kapcsolatos egészségi problémák kezelésében. (102) A WHO azt javasolja, hogy a helyi önkormányzatok olyan fórumokat és struktúrákat létesítsenek, amelyek segítségével a közösségi szervezetek és a lakosok a városi egészség-tervezés és a fejlesztések minden fázisában részt tudnak venni. (103) Kritikus fontosságú a közösség képviselőinek teljes körű bevonása.

állam a HIAP szemléletet követi, amely közvetlenül segített az állam hét fontos célkitűzésének elérésében. A HIAP szemlélet egyik sikere, hogy Dél-Ausztráliában az egészséget tágan értelmezik, és már korán bekerült az irányelvek közé, ami minden szektor aktív részvételét, a közös felelősség érzését és a szektorok együttműködését eredményezte. (98) Az egészséges városok kialakítása érdekében a közösségi részvételnek már egy korai fázisban el kell kezdődnie. Az egészségügyi kérdéseket a helyi lakosok tudják azonosítani, hatékonyan kezelni pedig akkor lehet, ha az emberek a tervezés vagy a fejlesztés korai szakaszában résztvevőivé válnak a folyamatnak. Az egészség egy fontos, de gyakran mellőzött tényezője az irányítás, ellenőrzés érzete 99, valamint a környezet befolyásolásának képessége; ha az embereknek módjukban áll részt venni az egészséggel kapcsolatos ügyekben, az jobb egészségi állapotokat eredményezhet. A lakók véleménye a területük körülményeiről, például a nem kielégítő létesítményekről és szolgáltatásokról, a körülményekkel megegyező fontosságú lehet abban, hogy meghatározzák mind az egészségi állapotokat, mind a beavatkozások hatékonyságát. 100 Közösségi részvétel nélkül a városvezetések számára kockázatos olyan beavatkozási befektetéseket kezdeményezni, amelyeknek nincs lakossági támogatottsága. 101 A skót kormány például felismerte az értékalapú együttműködés fontosságát, amely „a közösségeknek” helyett „a közösségekkel” elvet követi. A városi egészség-tervezésnek a párbeszéden, a körültekintésen és a megvitatáson kell alapulnia a külső szakértők és szakemberek technikai megoldásai helyett.

Fotó: Glasgow-i Egészségügyi Központ

Esettanulmány: Equally Well Govanhill kísérleti helyszín Az Equally Well Govanhill kísérleti helyszín egy helyi (az állami és az önkéntes szektor, valamint a közösség tagjai közötti) együttműködés, melynek célja, hogy Glasgow ezen részében javítsa az életfeltételeket. A Govanhill Partnership teljeskörűen foglalkozik a terület komplex ügyeivel és a lakosok egészségének javításával, Dahlgren és Whitehead egészségfaktor-modelljét véve alapul. A létező szolgáltatási struktúrák korlátokba ütköznek, amikor az egészségi egyenlőtlenségekhez hasonló összetett és leküzdhetetlen problémákkal foglalkoznak; a projekt megmutatta a részvétel és a felhatalmazás fontosságát, melyeknek része lehet a társfinanszírozás és a „közösségi horgonyok” (olyan, létező közösségi szervezetek, amelyek segíthetnek az egészséget szolgáló beavatkozások támogatásában).

Egészséges Promoting Healthy városok Cities | 2017 | October Február 2014 | Egészséges | Healthy placemaking otthont mindenkinek for all

Lábjegyzetek és források Esettanulmány: Közösségalapú egészségmegóvás Észak-Kareliában Ez a finnországi projekt azt mutatja, hogy a jól megtervezett, elkötelezett közösségalapú programok nagy hatással lehetnek az életstílusra és a kockázati tényezőkre. A projekt sikeréhez szükséges volt a közösség megértése és a különböző szervezetek szoros együttműködése, valamint fontos szerepet játszottak az önkéntes szervezetek, az állami egészségügyi hatóság, az élelmiszeripar, a bevásárlóközpontok, az iskolák és a helyi média. Az utóbbi néhány évben, Finnországban csökkent a leggyorsabban a szívbetegségekből eredő halálozások száma, és az ország felnőtt lakosságának egészségi állapota jelentősen javult. A projektet kezdetben a WHO-val és más szervezetekkel való nemzetközi együttműködés segítette. Később a WHO segítségével máshol is alkalmazták az Észak-Karélia projekt megközelítését és tapasztalatait. Joensuu, Finnország Fotó: Martin.

World Health Organisation (WHO), Our cities, our health, our future: acting on social determinants for health equity in urban settings. Report to the WHO Commission on Social Determinants of Health from the Knowledge Network on Urban Settings (Kobe: WHO, 2008). 1

United Nations (UN), World Economic and Social Survey 2013 (UN: New York, 2013). 2

Yvonne Rydin et al, Shaping cities for health: complexity and the planning of urban environments in the 21st century (London: The Lancet and University College London Commission on Healthy Cities, 2012).

Ricky Burdett and Devan Sudjic (ed.), Living in the Endless City (London : Phaidon, 2011).

J.E. Ahianba, K.O. Dimuna and G.R.A. Okogun, ‘Built Environment and Urban Decay in Nigeria’, Journal of Human Ecology 23(3) (2008): 259-265.

Antoine Paccoud, ‘Measuring metropolitan well-being’ in Ricky Burdett and Myfanwy Taylor (eds) LSE Cities/Urban Age : Cities, health and well-being, conference newspaper (London: LSE Cities, 2011).

Royal Institute of British Architects (RIBA), Silver Linings: The Active Third Age and the City (London: RIBA, 2013).

WHO Ageing and Lifecourse webpage.

UK Parliament, Ready for Ageing (London: The Authority of the House of Lords, 2013). 9

The Economist, Economist Intelligence Unit 2011 report (London: The Economist, 2011). 10

Elizabeth O’Brien, ‘Planning for population ageing: Ensuring enabling and supporting physical-social environments – Local infrastructure challenges’ in Planning Theory and Practice 15(2) (2014): 220-234. 11

David Vlahov et al., ‘The urban health “advantage”’, Journal of Urban Health 82 (1) (2005). David Satterthwaite and Diana Mitlin, Urbanisation as a Threat or Opportunity in the Promotion of Human Well-being in the 21st Century (The Bellagio Initiative: 2012). 13

környezet formálása gyerekeknek A programban 8-11 éves gyerekek kapnak lehetőséget arra, hogy kifejtsék véleményüket a környezetükről. A résztvevők így jobban megértik, a helyszín hogyan formálja az emberek életét, egészségét, jólétét. A program (egy sikeres próbafázis után, melyet Belfast nyugati részén bonyolítottak) jelenleg a város északi, déli és keleti részén is működésbe lépett.

Richard Godfrey and Marlene Julien, ‘Urbanisation and health’ Clinical Medicine 5 (2) (2005):137-41. 14

WHO, UN Habitat, Hidden Cities: unmasking and overcoming health inequities in urban settings (Geneva: WHO, 2010). 15

WHO Media Centre webpage, ‘The top 10 causes of death’.

World Economic Forum (WEF), Harvard School of Public Health, The Global Economic Burden of Non-communicable Diseases (Geneva: WEF, 2011). 17

WHO, UN Habitat, Hidden Cities: unmasking and overcoming health inequities in urban settings (Geneva: WHO, 2010). 18

David Satterthwaite and Diana Mitlin, Urbanisation as a Threat or Opportunity in the Promotion of Human Well-being in the 21st Century (The Bellagio Initiative: 2012). 19

Stevens Cummins and Sally Macintyre, ‘Food environments and obesity – neighbourhood or nation’, International Journal of Epidemiology 35( 2006): 100-104. 20

Fotó: Ajith Kumar.

WHO, ‘Global Strategy on Diet, Physical Activity and Health : Childhood overweight and obesity’. Accessible at : http://www.who.int/dietphysicalactivity/childhood/en/ 24

Esettanulmány: Belfast - Egészséges

Department of Health, At least five a week: Evidence on the impact of physical activity and its relationship to health (London: Department of Health, 2004). 23

WHO Global Health Observatory webpage, ‘Obesity’.

Marie Ng et al.,’Global, regional, and national prevalence of overweight and obesity in children and adults during 1980–2013: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2013’, Lancet (29 May 2014). 22

The King’s Fund, ‘Time to think differently: obesity’. Accessible at: http://www.kingsfund.org.uk/time-to-think-differently/trends/healthy -behaviours/obesity#childhood Yu Xu et al., ‘Prevalence and Control of Diabetes in Chinese Adults’, Journal of the American Medical Association 310 (9) (2013). Patricia O’Campo et al.,’Neighbourhoods and mental well-being: What are the pathways?’ Health and Place 15 (2009): 56-68. WHO, Closing the gap in a generation: health equity through action on the social determinants of health, final report of the commission on social determinants of health (Geneva: World Health Organisation, 2008). The Scottish Public Health Observatory (ScotPHO), Health and Well-Being Profiles 2010 (Edinburgh: ScotPHO, 2010). The Centre for Market and Public Organisation, The socioeconomic gradient in physical inactivity in England, Working Paper No. 13/311 (Bristol: The Centre for Market and Public Organisation, 2013). 30

Katie M Booth et al., ‘Obesity and the built environment’ Journal of the American Dietetic Association 105 (2005): 110-117. 31

Michael Marmot et al., Fair Society, Healthy Lives: The Marmot Review (London: The Marmot Review, 2010). 32

The Scottish Government, Good Places, Better Health: A New Approach to Environment and Health in Scotland (Edinburgh: The Scottish Government, 2008). 33

Lisa Rosenthal et al., ‘The importance of full-time work for urban adults’ mental and physical health’ Social Science & Medicine 75 (9) (2012): 1692-1696. 34

WHO, Climate change and health factsheet. Available at: http://www.who.int/ mediacentre/factsheets/fs266/en/ 35

Ilaria Geddes et al., The Marmot review: implications for spatial planning (London: The Marmot Review, 2011). 36

Howard Frumkin ‘Urban Sprawl and Public Health’ Public Health Reports 117 (2002). 37

Todd A Litman, If Health Matters: Integrating Public Health Objectives in Transportation Planning. (Victoria: Victoria Transport Policy Institute, 2013). 38

Russ Lopez, ‘Urban sprawl and risk of being overweight and obese’ American Journal of Public Health 94(9) (2004): 1574-1579. 39

Howard Frumkin ‘Urban Sprawl and Public Health’ Public Health Reports 117 (2002). 40

Smart Growth America, Measuring Sprawl 2014 (Washington DC: Smart Growth America, 2014). 41

UN Habitat, Planning and design for sustainable urban mobility (Nairobi: UN Habitat, 2013). 42

Smart Growth America, Measuring Sprawl 2014 (Washington D.C.: Smart Growth America, 2014). 43

Egészséges Promoting Healthy városok Cities | 2017 | October Február 2014 | Jegyzetek | Endnotes

Lábjegyzetek és források The Scottish Government, Good Places, Better Health: A New Approach to Environment and Health in Scotland (Edinburgh: The Scottish Government, 2008).

For instance the Healthy Active By Design (HABD) tool in Australia, the Active Design Guidelines in New York City, and the Active by Design guide published by the Design Council in the UK.

Global Research Network on Urban Health Equity (GRNUHE), Urban planning/design and health equity: a review (London: GRNUHE, 2010).

Ibid.

London Borough of Tower Hamlets, Tower Hamlets Inclusive Design advice: public realm (London: Tower Hamlets Council, 2012). 48

David Vlahov and Sandro Galea, ‘Urbanization, urbanicity and health’, Journal of Urban Health 79 (4 Suppl 1) (2002): S1-S12. 49

Michael K Gusmano et al., Health Care in World Cities (Baltimore: The John Hopkins University Press, 2010). 50

WHO, UN Habitat, Hidden Cities: unmasking and overcoming health inequities in urban settings (Geneva: WHO, 2010). 51

Lee W Riley et al., ‘Slum health: Diseases of neglected populations’ in BMC International Health and Human Rights 7:2 (2007). 52

Building Research Establishment (BRE), Housing in the UK: National comparisons in typology, condition and cost of poor housing (Watford: BRE, 2013). 53

ESRC (Economic and Social Research Council), RTPI, Housing research seminar: Planning successful places – Towards an integrated research agenda for housing, Summary report. Available at: http://www.rtpi.org.uk/media/816185/ summary_report_-_esrc_rtpi_housing_research_seminar __6th_december_2013.pdf 54

NatCen, People living in bad housing – numbers and health impacts (London: NatCen, 2013). 55

This is a label applied to individuals who have to spend more than 10% of their income on fuel to heat their home properly. 56

Department of Energy and Climate Change (DECC), Annual Fuel Poverty Statistics Report 2013 (London: DECC, 2014. DECC has adopted a new definition of fuel poverty in England, however the old definition of fuel poverty as a label applied to individuals who have to spend more than 10% of their income on fuel to heat their home properly has been retained for Northern Ireland, Wales and Scotland. In order to present UK wide data, this is based on the old definition of fuel poverty. 57

MacArthur Foundation, How Housing Matters (Chicago: MacArthur Foundation, 2014). 58

UN Habitat, Streets as tools for urban transformation in slums: a street-led approach to citywide slum upgrading (Nairobi: UN Habitat, 2014). 59

Disasters Emergency Committee (2013), Haiti earthquake facts and figures. Available at: http://www.dec.org.uk/haiti-earthquake-facts-and-figures 60

Yvonne Rydin et al., Shaping cities for health: complexity and the planning of urban environments in the 21st century (London: The Lancet and University College London Commission on Healthy Cities, 2012). Royal Town Planning Institute (RTPI), Transport Infrastructure Investment: Capturing the Wider Benefits of Investment in Transport Infrastructure (London: RTPI, 2014). Crispin H V Cooper et al., ‘Measuring the impact of spatial network layout on community social cohesion: a cross-sectional study’ International Journal of Health Geographics 13(11) (2014). Billie Giles-Corti et al., ‘Environmental and lifestyles factors associated with overweight and obesity in Perth, Australia’ American Journal of Health Promotion 18 (1) (2003): 93-102. The authors found in a study of Perth, Australia, that overweight Australian adults were more likely to live near highways and both overweight and obese adults more likely to live in neighbourhoods that lacked adequate sidewalks and proximal places for physical activity. 64

B E Saelens et al.,’ Built environment correlates of walking: A review’ Medicine & Science in Sports & Exercise 40 (7:S1) (2008):S550-S566. 65

EU Interreg IVC GRaBS project.

Richard Mitchell and Frank Popham, ‘Effect of exposure to natural environment on health inequalities: an observational population study’, The Lancet 372 (9650) (2008): 1665-1660.

Michael Marmot et al., Fair Society, Healthy Lives: The Marmot Review (London: The Marmot Review, 2010). 80

Faculty of Public Health England, Natural England (2010) Great Outdoors: How Our Natural Health Service Uses Green Space To Improve Wellbeing. Available at: http://www.fph.org.uk/uploads/bs_great_outdoors.pdf 81

CABE, Community green: using local spaces to improve inequality and tackle health (London: CABE, 2010). 82

Global Research Network on Urban Health Equity (GRNUHE), Urban planning/design and health equity: a review (London: GRNUHE, 2010). 83

Ambra Pedretti Burls – UK UNESCO Man and the Biosphere Urban Forum (2010), The multifunctional values of therapeutic green spaces. Available at: http://www.hphpcentral.com/wp-content/uploads/2010/09/5000-paper-by-AmbraBurls.pdf 84

UN Habitat, Planning and design for sustainable urban mobility (Nairobi: UN Habitat, 2013).

Michael Marmot et al., Fair Society, Healthy Lives: The Marmot Review (London: The Marmot Review, 2010).

Ibid.

WHO, Decade of Action for Road Safety 2011–2020: Saving Millions of Lives (Geneva: WHO, 2013). 69

WHO, A Billion Voices: Listening and Responding to the Health Needs of Slum Dwellers and Informal Settlers in New Urban Settings (Kobe: WHO, 2005). 70

UN Habitat, Planning and design for sustainable mobility : global report on human settlements 2013 (Nairobi : UN Habitat, 2013). 71

J.E. Ahianba, K.O. Dimuna and G.R.A. Okogun, ‘Built Environment and Urban Decay in Nigeria’, Journal of Human Ecology 23(3) (2008): 259-265. 72

Ibid.

Columbia University, Built Environment and Health Research Group ‘Rio das Pedras Community Needs Assessment’. Accessible at : http://beh.columbia.edu/2014/07/25/riodas-pedras-community-needs-assessment/ 76

Laura E Jackson ‘The relationship of urban design to human health and condition’ Landscape and Urban Planning 64 (2003): 191-200. 77

The Mersey Forest and The University of Manchester (2011). STAR tools: surface temperature and runoff tools for assessing the potential of green infrastructure in adapting urban areas to climate change. Part of the 78

Mathew P White et al., ‘Would you be happier living in a greener area? A fixed effects analysis of panel data’ Psychological Science 24 (6) (2013): 920-928. Elizabeth Orsega-Smith et al., ‘The interaction of stress and park use on psycho-phsyiological health in older adults’. Journal of Leisure Research 36(2) (2004): 232-256. Sharon Friel et al., The Financial Cost of Healthy Eating in Ireland, Combat Poverty Agency, Working Paper 04/01, cited in Institute of Public Health in Ireland, Combat Poverty, Tackling Health Inequalities: An All-Ireland Approach to Social Determinants (Dublin: Combat Poverty, 2008). 87

Michael Marmot et al., Fair Society, Healthy Lives: The Marmot Review (London: The Marmot Review, 2010). 88

Joanna Purdy et al., Food Poverty and Policy in Northern Ireland, Public Health Alliance, cited in Institute of Public Health in Ireland, Combat Poverty, Tackling Health Inequalities: An All-Ireland Approach to Social Determinants (Dublin: Combat Poverty, 2008). 89

Martin Caraher et al., ‘The planning system and fast food outlets in London: lessons for health promotion practice’ Revista portuguesa de saúde pública 31 (1) (2013): 49-57. 91

WHO, Global Forum on Urbanization and Health 2010 report (Kobe: WHO, 2010). 92

Sandro Galea et al., ‘Cities and population health’ Social Science & Medicine 60 (2005): 1017-1033. 93

Christopher Dye ‘Healthy Urban Living’ Science 319 (5864) (2008) 766-769. World Economic Forum, Sustainable Health Systems: Visions, Strategies, Critical Uncertainties and Scenarios (Geneva: World Economic Forum 2013). Hugh Barton, ‘A health map for urban planners: Towards a conceptual model for healthy, sustainable environments’ Built Environment 31 (4) (2005): 339-355. 97

Angela Lawless et al., ‘Health in All Policies: Evaluating the South Australian Approach to Intersectoral Action for Health’ in Canadian Journal of Public Health, 103 (sup 1) (2012): S15-S19. 98

Michael Marmot et al., Fair Society, Healthy Lives: The Marmot Review (London: The Marmot Review, 2010). 99

Eugenia Garvin et al., ‘More than just an eyesore : local insights and solutions on vacant land and urban health’ Journal of Urban Health 90 (3) (2012): 412-426. 100

T Travers et al., ‘Improving health through neighbourhood environmental change: are we speaking the same language? A qualitative study of views of different stakeholders’ Journal of Public Health 28 (2006): 49-55 cited in Eugenia Garvin et al., ‘More than just an eyesore : local insights and solutions on vacant land and urban health’ Journal of Urban Health 90 (3) (2012): 412-426. 101

Jason Corburn, Street Science: Community Knowledge and Environmental Health Justice (Cambridge: The MIT Press, 2005). 102

WHO, Global Forum on Urbanization and Health 2010 report (Kobe: WHO, 2010). 103

Promoting Healthy Cities | October 2014 | Executive summary

PLANNING

A Planning Horizons sorozatról Az RTPI-t száz évvel ezelőtt hívták életre. Bizonyos értelemben ugyanolyan kihívásokkal nézünk szembe, mint akkoriban. Elég csak a minőségi és megfizethető lakások vagy a jobb közegészségügy iránti igényre, és a gazdasági fejlődés illetve a környezet védelme közötti egyensúly megteremtésére gondolnunk. Más szempontból azonban egészen új, megoldandó feladatok is várnak ránk, mint például az éghajlatváltozás, a demográfiai változások (beleértve az öregedő társadalmakat is), az „életmódfüggő betegségek” megjelenése, vagy a globalizálódó világ növekvő társadalmi egyenlőtlensége és az erősödő versenyhelyzet. A RTPI centenáriumára 2014-ben kiadott Planning Horizons sorozat hosszútávon gondolkozva és globális szemszögből járta körül a térbeli tervezést, s azt hogy a tervezés miként tud hozzájárulni a 21. század kihívásaihoz. A Planning Horizons sorozat kötetei: Térben gondolkodva (2016. január) Jövőálló társadalom (2017. február) Egészséges városok (2017. február) Gazdaságilag sikeres helyek és települések létrehozása (2017. február) Hozzunk jobb döntéseket a helyekről (2017. március) A tervezők szerepe mindezen problémák kezelésében kritikus. Ahogy a szükség a tervezői szakma és a kapcsolódó tudomány területek megjelenéséhez vezetett száz évvel ezelőtt, úgy a következő száz év kihívásai is új eredményeket igényelnek a szakmán innen és túl. Ezt a tanulmányt az RTPI két munkatársa, Victoria Pinoncely és Inge Hartkoorn készítette. Az RTPI Planning Horizons projektjét Michael Harris menedzselte. A tanulmányt Zsigmond László ültette át magyarra, és Gauder Péter, valamint a MUT részéről Ongjerth Richárd lektorálta. A kiadványszerkesztés Zsigmond László munkája. Az Planning Horizons magyar kiadás projektet és a fordító önkéntes csapat munkáját Láposi Roland menedzselte. A sorozat kiadója a MUT.