Sapientia katalógus - Csíkszeredai Kar by Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

EGYETEM A VÁROS SZÍVÉBEN

Kiadja a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara, 2016

Felelős szerkesztők: Csíki Adél Pap Levente Székely Kinga Katalin Korrektúra: Lajos Katalin Tapodi Zsuzsanna

Fotók: Kelemen Csaba, Nagy Gyöngyvér, Sándor Levente, Serar Szabolcs, Sipos Szabolcs, Szőcs Dénes, Veres Nándor Források: Csíkszereda – Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának kiadványa

Tipográfia, nyomdai előkészítés és nyomda: Gutenberg Nyomda, Csíkszereda www.gutenberg-art.ro

Kedves Olvasó! A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem célja, hogy olyan minőségi felsőfokú képzést kínáljon, amely hozzájárul végzettjeink sikeres elhelyezkedéséhez a folyamatosan változó munkaerőpiacon. Globalizálódó világunkban fel kell készíteni a hallgatókat arra, hogy a választott szakterületükön a nemzetközi trendeket közösségünk számára felelősen tudják felhasználni. Ezért is fontos, hogy az alkotómunkához szükséges ismeretek, készségek és képességek elsajátítása, folyamatos továbbfejlesztése és bővítése mellett azt is megmutassuk, hol lehet további hiteles információkat szerezni egy-egy szakterületen belül. Arra törekszünk, hogy Csíkszeredában olyan hallgatóbarát oktatási és tanulási környezetet teremtsünk, amire évtizedek múlva is szívesen emlékeznek egykori diákjaink. Képzett és elkötelezett munkatársaink tudásuk

legjavát nyújtják ahhoz, hogy minél korszerűbb oktatásban részesítsék hallgatóinkat, akik aztán eredményesen helyezkednek el és hatékonyan végzik munkájukat. Tapasztalataink szerint végzettjeink sikeresen boldogulnak mind a hazai, mind a nemzetközi munkaerőpiacon, és azok, akik a továbbtanulást választják, elismert nemzetközi egyetemeken is megállják a helyüket. Az oktatás mellett igyekszünk megteremteni a lehető legjobb körülményeket a hallgatók felnőtté válásának legszebb éveihez. Nálunk a sokszínű elfoglaltság, a harmónia, a jókedv, a baráti, támogató légkör fokozza a tanulási kedvet. Reméljük, hogy kiadványunk ízelítőül szolgál mind az Egyetemünk, mind pedig az oktatási helyszínünk felfedezéséhez. Kellemes időtöltést kívánunk! 3

Csíkszereda, a megyeszékhely A város a Csíki-medence középső részén települt, az észak-dél és kelet-nyugat irányokban haladó utak kereszteződésénél. A korábban már létező Somlyó (1333), Taploca és Zsögöd (12–13. sz.) települések szomszédságában alakult ki, mint szerda-napi vásárhely. Az első ismert, hiteles okirat, amely Csíkszereda mezővárosi létét igazolja 1558. augusztus 5-én keltezett, kibocsátója János Zsigmond fejedelem édesanyja Izabella királyné. A város a századok során tovább gyarapodott. Növekvő közéleti szerepének megfelelően Csíkszereda 1878-ban Csík vármegye székhelye lett. Az 1897. április 5-én felavatott vasút jelentős változást hozott, a városban kisebb faipari, könnyű- és gépipari egységek létesültek. A városkép is csakhamar megváltozott.

1920 és 1940 között, illetve 1945 után betagolták a román megyerendszerbe. A jelenlegi megyerendszert 1968-ban szervezték meg, és Csíkszereda lett a megyeszékhely.

A Városháza, az egykori vármegyeháza 1876 után, a vármegyei rendszer kialakulásával Csíkszereda lett Csík vármegye központja, és megindult a mozgalom az új vármegyeházának Csíkszeredában való felépítéséért, amelynek fő szereplője és mozgatója Mikó Mihály, akkori főispán volt. Csíksomlyóról előbb a Mikó-várba költözik be a vármegyeszékhely 1879-ben, és nemsokára neki is fognak az új székház építésének Hám Ignácz, az Államépítészeti Hivatal vezetőjének tervei alapján, amely 1886-ban készül el. Az 1980-as évektől az épület központi és déli része a Városháza, itt mű6

ködik Csíkszereda Polgármesteri Hivatala. Csíkszereda Önkormányzatát a döntéshozó 19 tagú önkormányzati testület, valamint a döntéseket végrehajtó és kivitelező polgármesteri hivatal alkotja. A hivatal feladatkörei magukban foglalják többek között a város- és területrendezést, a városi infrastruktúra és beruházások fejlesztését, a szociális és egészségügyi ellátórendszert, szociális és közművelődési intézmények fenntartását, kulturális programok szervezését, a helyi gazdaságfejlesztést, a közműveket, turizmust.

A Mikó-vár Csíkszereda legrégibb épülete a Mikó-várkastély, amely a köznyelvben várként honosodott meg. Építtetője Hídvégi Mikó Ferenc, 1611-től Csíkszék alkapitánya. Az ó-olaszbástyás várkastély a Bethlen Gábor fejedelem által Erdélybe hozott olasz építészek egyikének – feltételezhetően Giacomo Restinek a tervei alapján készült. A 75x70 m alapterületű, négyszögletes főúri kastély építését a 17. században fejezték be. Stílusa alapján a radnóti, az alvinci és a szárhegyi várkastélyokkal rokonítható. Az 1661-ben betörő török és tatár csapatok a várat felégették. A helyreállításra Stephan Steinville osztrák generális utasítására került sor (1714–1716), ezt a bejárati kapu fölött elhelyezett, kőbevésett felirat is igazolja. Az 1848–49-es forradalom idején itt volt Gál Sándor ezredes hadiszállása, az egész Székelyföld, valamint Csíkszék parancsnoksága. A 20. század közepéig a katonaság használta a várat. 1970-ben nagyméretű

restaurálás után itt kapott helyet az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum. 2011-ben a várban nagyszabású felújítási munkálatok kezdődtek a kulturális minisztérium és Csíkszereda Önkormányzata finanszírozásával.

Vár tér Régen a Vár tér nemcsak a város, hanem az egész megye közigazgatási központja volt. Itt láthatóak a város legfontosabb épületei, intézményei: a polgármesteri hivatal, a Mikó-vár, a törvényszék, a régi főtörvényszék épülete (az egykori lábasház), melyben ma a Megyei Kórház Fül-Orr-Gégészet Osztálya működik. Ez a tér Csíkszereda régi központja, ám még ma is igen forgalmas, hiszen közkedvelt helyszíne különféle kulturális, szabadidős rendezvényeknek. 8

Megújult városközpont Csíkszereda az elmúlt években látványos fejlődésen ment át. Nemcsak turisták, de az itt lakók számára is érzékelhető, hogy nem állt meg az élet a Hargita lábánál fekvő településen. A 2011–2013 közötti időszakban mintha kicserélték volna a városközpontot, hiszen egészen új, modern arculatot kapott. A városvezetés megvalósította a városközpont teljes átalakítását: közösségi tereket hoztak létre, amit a város, az itt élők és ide látogatók belaknak; sétateret, amely alkalmas helyi rendezvényekre, gyermek- és családbarát programokra, polgári hétköznapokra. Kialakult és megvalósult egy családcentrikus városközpont, ahol a nyugdíjasok leülhetnek, találkozhatnak egymással, ahol a gyermekek megtanulhatnak görkorcsolyázni, biciklizni, ahol a kismamák babakocsit tologathatnak, a fiatalok összegyűlhetnek. Egyfajta grund ez, a ta-

lálkozások tere, ahol kötetlen társadalmi életet lehet élni. A városközpont új arculatának egyik jelentős eleme a megújult mozi épülete, amely a városvezetés tervei szerint filmszínházként és kulturális létesítményként szolgálja majd a helyieket és az ide látogatókat.

Petőfi utca A Petőfi Sándor sétálóutca épületei őrzik a régi Csíkszereda polgári arculatát. Pezsgő élet jellemzi Csíkszeredát, a sok kulturális program mellett számos kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak a sétálóutcában levő éttermek, kávéházak, teaházak, kultúr- és romkocsmák, így minden korosztály megtalálhatja a számára megfelelő szórakozóhelyet. A Petőfi utca központi részéről rálátás nyílik, nemcsak néhány régi polgárházra, hanem a Majláth Gusztáv Károly térre is, mely hangulatos, de ugyanakkor forgalmas része a központnak. 10

Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa A magyar kormány 2006-ban létesített főkonzulátust a városban. Fontos célkitűzés volt a magyar-magyar kapcsolatok élénkítése a gazdaság, a kultúra, az oktatás és a sport területén. A főkonzulátusnak helyet adó épületet dr. Pál Gábor ügyvéd (édesapja Pál Gábor főgimnáziumi igazgató) építtette, aki a két világháború között országgyűlési képviselő, majd szenátor, 1940 után a magyar képviselőházban Csík megye képviselője volt. Az épület stílusa Csíkszeredában egyedi. Tömegében fegyelmezett, díszítésében tartózkodó,

de igényes, mondhatnánk, „építtetőjére szabott”. 2006-ban a magyar kormány költségén felújították és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának ad helyet. Az épület melletti téren az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából 2006. október 23-án felavatták Ercsei Ferenc (1956–2011) csíkszeredai szobrászművésznek a forradalom áldozatai tiszteletére alkotott szabadtéri emlékművét. A teret később 1956-os térnek nevezték el. 11

Csíksomlyói kegytemplom Csíksomlyó története a 12–13. századra nyúlik vis�sza. Legelőször a pápai tizedjegyzék említi 1333-ban Sumlov néven. Nevét a Somlyó hegyéről (1035 m) kapta. A Csík előnév a tájegységre utal. A ferences szerzetesek az 1400-as évek első felében telepedtek le Csíksomlyón, és 1442–1448 között templomot építettek. Az egykori gótikus templom a következő három és fél évszázadban számos bővítésen és átalakításon ment át. Az 1661-es török-tatár betöréskor felgyújtották és tetőzete teljesen leégett, majd helyreállították és ebben az alakjában fennállott egészen 1802-ig, amikor lebontották, és anyagát beledolgozták a mostani barokk templom falaiba. A barokk templomot 1804-ben kezdték építeni Schmidt Konstantin építész tervei szerint, és 1876-ban fejezték be teljesen, a templomi berendezésekkel együtt. Ugyanabban az évben, augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály erdélyi püspök. A templom berendezésének igen értékes része a három 12

manuállal, 41 szólóváltozattal és 2824 síppal működő orgona. Geyer József terve alapján a Temesvári Wegenstein Leopold és Fiai cég építette 1931-ben. A csíksomlyói kegytemplom-pápai kisbazilika legdrágább kincse az Oltáriszentség után a kegyszobor. A körülbelül ötszáz éves kegyszobor a 16. század elején (1510–1515) reneszánsz stílusban, hársfából készült. Alkotója ismeretlen. Magassága 2,27 m, a világon ismert kegyszobrok közül a legnagyobb. A Napba öltözött Asszonyt ábrázolja, akinek lába alatt van a hold, fején a tizenkét csillagból álló koszorú. Királynőként is ábrázolja Szűz Máriát: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján tartja Szent Fiát, a világ Megváltóját. A kegyszobor áll a Mária-zarándoklatok középpontjában. Mivel Somlyó ősi búcsújáróhely, amelyhez különleges Mária-tisztelet kapcsolódik, 1948-ban XII. Piusz pápa Basilica Minorrá (Kisbazilikává) nyilvánította a templomot.

A Kájoni János Megyei Könyvtár A Kájoni János Megyei Könyvtár Hargita megye legnagyobb közművelődési könyvtára, Hargita Megye Tanácsának fenntartásában működik. Kulturális, információs, tudományos, oktatási, tájékoztatási és szabadidős központ szerepét tölti be. Szolgáltatásaival, változatos kulturális és szabadidős programjaival szolgálja a megye és Csíkszereda lakosságát. 2007-ben vette fel az intézmény Kájoni János, a 17. századi tudós ferencrendi szerzetes nevét. Kiemelt feladatának tekinti regionális szellemi értékeink megőrzését és széleskörű megismertetését. Módszertani központként irányítja, egybehangolja a megye közkönyvtárainak tevékenységét. Közel 190 000 dokumentumból álló gyűjteményei, könyvek, periodikák, audiovizuális, valamint elektronikus és egyéb dokumentumok képezik sokrétű szolgáltatásainak alapját. 2012-ben kapott új székhelyet a könyvtár, az új, háromszintes épületben, megújult szolgáltatásaival, modern könyvtári terekben fogadhatja használóit. Nyitott kulturális térként teszi lehetővé különböző érdeklődésű csoportok és minden korosztály számára, hogy kellemes, kulturált környezetben olvassanak, művelődjenek, tájékozódjanak, tanuljanak, szórakozzanak. A megyei könyvtár honlapján tájékozódhatnak a használók a könyvtár szolgáltatásairól, változatos rendezvényeiről, az online katalógusban saját gyűjteményei mellett más székelyföldi könyvtárak állományában is lehet keresni. A gyűjtemény értékes, székelyföldi helytörténeti dokumentumait digitalizálják, ezek a digitális dokumentumok is elérhetők a honlapról.

A Csíki Székely Múzeum A Csíki Székely Múzeum helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény, Hargita megye legnagyobb múzeuma. Elsődleges feladatának tekinti a Csíki-medence kulturális örökségének feltárását, őrzését, feldolgozását és bemutatását. Az intézmény aktív résztvevője a Kárpát-medencei múzeumi vérkeringésnek, tapasztalata van európai uniós projektek lebonyolításában. Tudományos funkciója mellett a Csíki Székely Múzeum a régió fontos idegenforgalmi célpontja: a négy állandó kiállítást idegenforgalmi szezonban 15 000 turista tekinti meg, az időszaki kiállítások pedig évi 40–60 000 látogatót vonzanak. A Mikó-vár belső udvara a város művelődési életének kiemelt fontosságú helyszíne. Az intézmény alapjait az 1920-as évek végén Domokos Pál Péter zenetudós-tanár, Nagy Imre zsögödi festőművész és Vámszer Géza néprajzkutató-tanár tették le: irányításukkal elkészült az 14

első néprajzi jellegű kiállítás. A Csíkszeredai Múzeumot mint önálló intézményt 1950-ben hozták létre, örökölte a harmincas évekből meglévő kollekciót és a Katolikus Gimnázium muzeális jellegű gyűjteményét. Az 1970es évek elején a gyűjtemény átköltözött a Mikó-várba, Csíkszereda legrégibb épületébe.

A Csíki Játékszín Csíkszereda önkormányzati színháza 1998-ban jött létre, 1999 májusában vendégelőadásokkal avatták fel a nagytermet, majd 1999 szeptemberében az első évad kínálatával a színház megnyitotta kapuit a csíkszeredai közönség számára. Feladatként vállalták azt is, hogy minőségi színházi előadásokkal lássák el nemcsak a város, hanem a környék közönségét is. A színház nagyszámú bérletes nézővel rendelkezik mind a megyeszékhelyen, mind a Csíki- és Gyergyói-medencében. 2004-ben nyitotta meg stúdiószínházi helyszínét, ahol saját és meghívott kamaraelőadások bemutatására van lehetőség. A színház hírnevét erősíti, hogy az elmúlt időszakban több fesztiválnak is otthon adott, mint például a Lurkó Fesztivál gyermek- és ifjúsági színházi találkozó, vagy a VII. Interetnikai Színházi Fesztivál. 15

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes 1990-ben alakult meg hivatásos kulturális intézményként. Az együttes ápolja, őrzi és továbbadja az erdélyi és általában a magyar népzene, néptánc sokszínűségét, ezt hazai és határon túli színpadokon mutatja be. Többek között azzal is büszkélkedhet, hogy három világkiállításon: Hannoverben, Zaragozában és Sanghajban volt kulturális örökségünk képviselője. A társulat további fontos feladatának tartja a hagyományok megismertetését és megszerettetését a következő nemzedékkel, az utánpótlás felkészítését, ezáltal biztosítva a hagyományozódást és folytonosságot. Az élő zenei hagyományok feltérképezését és bemutatását szolgálja a rendszeresen megszervezett Erdélyi Prímások Találkozója. A 16

hagyományok szeretetével tudatosan beoltott felcseperedő nemzedékek seregszemléjének nyújt keretet a Csűrdöngölő gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozó.

A Csíki Kamarazenekar A Csíki Kamarazenekar 2001-ben alakult zeneszakos egyetemi hallgatókból és lelkes fiatal hangszertanárokból. Visszatekintve hatalmas fejlődést és komoly tevékenységet tudhat maga mögött az együttes. Az első koncert még saját erőből jött létre Szőnyi Zoltán marosvásárhelyi karmester vezényletével. A sikeres hangverseny, mint később bebizonyosodott, nem maradt egyedüli kezdeményezés. Mára már a Csíki Kamarazenekar koncertjei szerves részét képezik Székelyföld kulturális életének. A klasszikus repertoár mellett a Csíki Kamarazenekar tagjai historikus barokkzenekari projektben is részt vesznek korabeli hangszertípusok-

kal és korabeli hangolásban a Csíkszeredai Régizene Fesztiválon, ugyanakkor más zenei stílusok fele is nyitnak. Első fellépésük a Hot Jazz Band együttessel 2014 októberében volt. Ezt követően a Csíki Kamarazenekar meghívást kapott a Hot Jazz Band 30. évfordulós koncertjére, Budapestre, ahol már a Gramofonia Hot Jazz Orchestra-val muzsikálhattak együtt. A zenekar fő célkitűzései közé tartozik egy zenekedvelő és zeneértő közönség kinevelése, amit a fiatalság bevonásával, illetve a számukra szervezett nevelő jellegű hangversenyekkel ér el. Ennek érdekében több éve közreműködik a magyarországi Bonbon Matinéval is. 17

A csíki oktatás története Csíkban az oktatás kezdetei szorosan kapcsolódnak a 15. században itt megtelepedett ferences szerzetesrendhez. A ferences atyák nem csak a környékbeli hívek lelki gondozását tekintették fontos feladatunknak, hanem a papi utánpótlás megszervezését és a népnevelést is. Ezért szerzetesházuk mellé iskolát is szerveztek. Az 1570-es években már olyan, a szentelés előtt álló fiatalokról vannak adataink, akik teológiai tanulmányaikat valószínűleg Csíksomlyón végezték. 1591-ben már világi ifjak részére megszervezett középiskola is működött itt. A 17. századtól kezdően a környező csíki falvakban is iskolákat létesítenek, és egy kis megtorpanás után a kolostori iskolát is újraalapítják. Csíksomlyón 1675-ben nyomdát létesítenek, ami az erdélyi tudomány és művelődés egyik legfontosabb, 1727-ig pedig egyetlen, terjesztője volt. A 15. században itt létrehozott könyv18

tár szintén fontos segítséget nyújtott a tudomány és a művelődés terjesztésében és meghonosításában. A századok viszontagságait is túlélő állománya olyan kéz-

iratokat, ősnyomtatványokat is tartalmaz, amelyek az egyetemes tudomány és művelődéstörténet értékes forrásai (pl. Kájoni János kéziratai). Szintén itt 1858-ban tanítóképző iskolát alapítottak, ahol magas szintű oktatásban részesültek a leendő kántortanítók. A 20. században az egyházi iskolákat államosították, ugyanakkor a kor igényeinek megfelelően új iskolákat is hoztak létre. Megjelentek az elméleti oktatást biztosító líceumok mellett az alapos szakmai képzést nyújtó szakiskolák is. A kommunista diktatúra bukása utáni korszakban újjászervezték a városban az oktatást. Ennek eredményeként ma a város fejlett iskolahálózattal büszkélkedhet az óvodai oktatástól egészen az egyetemi képzésig. Középiskolai oktatási intézményei (Márton Áron Gimnázium, Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, Octavian Goga Nemzeti Kollégium, Nagy István Művészeti Szakközépiskola, Kájoni János gazdasági, Kós Károly építészeti, Venczel József

faipari szakközépiskola) a csíki térség fiataljai számára nyújtanak minőségi továbbtanulási lehetőséget. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem helyi kara pedig elsősorban a székelyföldi, de az ország távolabbi részeiből érkező fiatalok számára is biztosítja a felsőfokú tudományos képzéshez szükséges magas színvonalú magyar nyelvű oktatást.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a romániai magyarság önálló egyeteme Romániában, melynek célja nemzeti közösségünk oktatásának és tudományos életének elismert szakmai színvonalon való művelése. Az Egyetem 2001-ben alakult, és egyik első oktatási helyszíne Csíkszereda volt. A régió iskolatörténete azt bizonyítja, hogy a már századokkal korábban itt kialakult színvonalas tanításnak a 21. században szüksége volt egy magas színvonalú, versenyképes tudást biztosító felsőfokú, anyanyelvi oktatási intézményre. Ezt a kezdeményezést támogatta Magyarország Kormánya, amely az alapításhoz és a működéshez szükséges anyagi kereteket biztosítja. A karunkon fo-

lyó minőségi kutatásnak és oktatásnak a bizonyítéka az a több száz tudományos publikáció és kutatási projekt is, amelynek köszönhetően 2014-ben egyetemünk kivívta az első helyet a romániai magánegyetemek rangsorában. A magas színvonalú és versenyképes tudás mellett fontosnak tartjuk, hogy működésünkkel a régió gazdasági és szellemi fejlődésének szakmai alapjait is biztosítsuk. Az itt működő 15 alapképzési és öt mesteri szakunk a Románai Felsőfokú Oktatás Minőségbiztosítási Ügynökség (ARACIS) törvényes akkreditációjával működik. 2014-től tagjai vagyunk a diákok európai mobilitását szolgáló Erasmus illetve Erasmus+ programnak. 21

Humántudományok Székelyföldön nemcsak nyelvszakos tanárban van hiány, a külföldi vállalatok is keresik a románul és angolul jól tudó fiatalokat. A humán műveltséget és a nyelvtudást a digitális technika korában sem nélkülözheti semmilyen közösség. A nyitottság a fejlődés elengedhetetlen feltétele, ennek pedig akadálya lehet térségünkben a román és angol nyelv hiányos ismerete. Ebben próbált segíteni a Humántudományok Tanszék, elsősorban a román és angol szakos tanárképzéshez biztosítva a szakmai hátteret. Ugyanakkor az összehasonlító és világirodalom iránt érdeklődő hallgatók is kiváló oktatásban részesülnek. Valós hiányt pótoltak szakjaink, amit bizonyít, hogy végzőseink nagy többsége nyelvtanárként tanít különböző székelyföldi városokban, de tudásukat kutatóként, könyvtárosként, fordítóként vagy hivatali munkát végezve is kamatoztatni tudják.

A világirodalom remekműveinek ismerete nemcsak a személyiséget gazdagítja, hanem az összehasonlító módszerek révén szakszerű rálátás biztosít saját kultúránkra is. Ehhez segíti hozzá a hallgatókat a világ- és összehasonlító irodalom – angol nyelv és irodalom

alapképzés. Fordító-tolmács mesterszakunk pedig szintén jól képzett szakemberekkel látja el a régiót. Ezen a tanszéken működik a Kultúraközi kölcsönhatások kutatócsoport, melynek fő tevékenysége az interkulturális létből fakadó elméleti és gyakorlati problémák, a két- és többnyelvűség, a hatékony nyelvoktatás módszereinek kutatása. Nemzetközi konferenciákat szervezünk olyan kérdéseket vizsgálva, mint a nemzeti mítoszok átalakulása, önmítoszok és torz nemzetképek, sztereotípiák, nemzetkép-formálás az irodalomban, médiában, filmben. A kutatói vizsgálódások másik iránya a kétnyelvűség, oktatás- és nyelvpolitika, a román és az angol nyelv tanításának elméleti és gyakorlati problémái. Ezzel a kérdéskörrel belés külföldi egyetemek doktori iskoláiban tanszékünk munkatársai egyéni program alapján is foglalkoztak. Több hazai és külföldi egyetemmel és kutatóközponttal van eredményes szakmai kapcsolatunk. Oktatóink

tudományos munkáit nemzetközileg jegyzett folyóiratok és kiadók közlik. Tanszékünk gondozásában jelenik meg az angol nyelvű, nemzetközi adatbázisokban jegyzett Acta Universitatis Sapientiae folyóirat Philologica sorozata.

Gazdaságtudományok A Csíkszeredai Karon jelenleg öt gazdasági alapképzés szak (BSc) működik: Általános közgazdaság, Agrár- és élelmiszeripari gazdaság, Gazdasági informatika, Könyvelés és gazdálkodási informatika, Marketing. Két mesterképzés szakunk (MSc) az Alkalmazott közgazdaságtan és pénzügy, valamint a Vezetés és szervezés (közösen a magyarországi Corvinus és a Kaposvári egyetemekkel, kettős diplomát biztosítva). Az oktatási programjaink fő célja, hogy széles látókörű és gyakorlatias, a versenyszférában is jól teljesítő fiatalokat képezzünk. Ennek ér-

dekében nem csak tárgyi tudást adunk át, nem csak a kurzusok és szemináriumok anyagát frissítjük évről-évre, hanem a terepgyakorlatok, szimulációk, versenyek és esettanulmányok megszervezését is fontosnak tartjuk. Hallgatóink minden évben az ERASMUS+ program keretén belül féléves külföldi egyetemi képzést, illetve több hónapos szakmai gyakorlatot is kipróbálhatnak. Hallgatóink és oktatóink viszonyát az együttműködés, a bizalom és a kölcsönös tisztelet jellemzi: több kutatási programban, tanácsadási és fejlesztési pro-

jekten dolgoznak együtt, ezzel is bővítik a tudásukat, tapasztalatukat. Jó kapcsolatot ápolunk a regionális jelentőségű IT Plus Klaszterrel (a térségben működő informatikai cégek egyesülete), helyi nagyvállalatokkal és pénzügyi intézményekkel, Magyarország Főkonzulátusával, valamint a fontosabb közintézményekkel (Adóhivatal, Megyei önkormányzat, APIA – Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség stb.). A kínálatot kiegészíti a szakjaink mellett működő Bölöni Farkas Szakkollégium - a jobban teljesítő hallgatóink önképző köre, valamint az éves, már tizenháromszor megrendezett nemzetközi gazdasági és üzleti konferenciánk.

Társadalomtudományok Társadalomtudományi szakjaink szervesen kapcsolódnak a székelyföldi társadalom fejlődési igényeihez. A gyakorlatias jellegű képzés célja az, hogy végzettjeink vidékfejlesztőként, sajtóreferenseként, rendezvényszervezőként, társadalomkutatóként megállják a helyüket a munkaerőpiacon. Sikeresen elhelyezkedett volt diákjaink élő bizonyítékai annak, hogy szükség van képzett és talpraesett szakemberekre kistérségi társulásoknál, kulturális intézményeknél, közigazgatási hivataloknál, rádió- és tévétársaságoknál, vagy a civil szférában. A

csíkszeredai helyszínen folyó társadalomtudományi képzés fő erőssége, hogy gyakorlati irányultságú. A Sapientián töltött évek alatt tanulmányi kirándulások, szakmai programok és műhelytáborok biztosítják a potenciális munkáltatókkal történő kapcsolatteremtést és egy kezdeti szakmai tapasztalat megszerzését hallgatóink számára. Akik a társadalomtudományi szakon végezték tanulmányaikat, jobb társas kompetenciákkal, fejlettebb elemzőkészséggel, erőteljesebb szociális érzékenységgel lépnek ki az egyetem kapuján.

A Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán folyó társadalomkutatások hallgatóink, illetve székelyföldi intézményi szereplők – polgármesterek, tanárok, kommunikációs és vidékfejlesztési szakértők – bevonásával történnek. Három fő témában vizsgálódunk: a médiahasználat, a vidékfejlesztés, illetve az életmód terén. A vidékfejlesztéssel kapcsolatos kutatásaink gyakorlati jellegű, kis léptékű elemzések, melyeknek eredményeként városrendezési tervek, fejlesztési stratégiák születnek intézményi megrendelők – polgármesteri hivatalok, cégek, kulturális központok – számára. Az életmódkutatások talán a legizgalmasabbak: milyen munkamigrációs gyakorlatok alakultak ki a Székelyföldön, milyen értékrend szerint élnek a fiatalok, hogyan alakul a túlképzettség napjainkban, hogyan lesz egy nőből sikeres vállalkozó, mennyire vagyunk környezettudatosak, bízunk-e a helyi termékekben, hogyan alakulnak a

hírfogyasztási szokásaink? Kutatásaink cikkekben jelentek meg, vagy szakkönyvek, tanulmánykötetek formájában. Az egyetem Scientia Kiadója gondozza azt a két szaklapot, melyet a társadalomtudományi szakcsoport munkatársai szerkesztenek, az Acta Universitatis Sapientiae-t Communicatio sorozatát és a Social Analysis-t.

Műszaki tudományok A műszaki értelmiség képzésének nem volt hagyománya Székelyföldön, sőt egész Erdélyben sem a magyar nyelvterületen, ezért jelent kihívást ez a tudományterület, amely a 21. században leginkább hasznára lehet a térségnek. Jelenleg az élelmiszeripari és a környezetmérnöki tudás látszik elsőrendű fontosságúnak, ezt bizonyítják a térségi gazdasági szereplőkkel és közintézményekkel kialakított szakmai együttműködések (Csíki Sör Manufaktúra, Tusnád Ásványvíz RT, Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház és más intézmények, civil szervezetek). Ugyanakkor Székelyföld jelentős turisztikai lehetőségeit szem előtt

tartva, ennek műszaki szempontú fejlesztését biztosítja a turisztikai mérnökmenedzser- képzés. A tudomány világtérképét nézve azt látjuk, hogy az élettudományok 20. századi lendületes fejlődését napjainkban az alkalmazott tudományok robbanásszerű fejlődése követi, és ennek alapját a biomérnöki tudományok képezik. Ez a székelyföldi egyetem a jelenkor tudományát követi, így a csíkszeredai mérnökképzésben helyet kaptak a biotechnológiák és a génsebészet is. A műszaki tudományok művelésében 80%-ban a saját képzésű, azóta doktori címet szerzett néhai diákjaink vezető szerepet játszanak. A nagyon ifjú, többnyire Csíkszeredában képzett csapat tudományosságának fokmérője az a több mint 100 tudományos cikk, melyet oktatóink/kutatóink közöltek világszinten elismert tudományos publikációkban. Csíkszeredában tehát a műszaki tudományok terén a kutatás és oktatás egyaránt világszínvonalúnak mondható. A kutatási témák vonatkoznak a tudományágak kiemelkedő eredményeinek továbbfejlesztésére (pl. fluoreszcens fehérjék alkalmazásai, gyógyászati alkalmazású fehérjék és vegyipari alapanyagok biotechnológiai előállítása), de gyakorlati fontossággal bíró talaj- és takarmányjavító mikrobiológiai kutatásokra, magas tápértékű funkcionális élelmiszerek előállítására, természetes antimikrobás anyagok szerepére az élelmiszertartósításban, ugyanakkor a helyi élelmiszerhagyományok értékesítésére és a helyi különleges élőhelyek mikrobiológiai vizsgálatára is hangsúlyt fektetünk. A mérnöki szakok hallgatóinak a kutatásokban való aktív részvételét bizonyítják a tudományos diákköri konferenciákon és szakmai versenyeken elért eredmények és rendszeresen hazahozott díjaik. 29

A könyvtár A Sapientia EMTE Csíkszeredai Egyetemi Könyvtára 2001-ben, az oktatás beindulásával egy időben kezdte meg működését. Nagy kihívás volt mindannyiunk számára, hogy az oktatás indításával párhuzamosan megnyithassuk könyvtárunkat. Jellegét tekintve felsőoktatási szakkönyvtár, alapvető feladata – az Egyetem első számú szellemi forrásközpontjaként – az oktató-nevelő és tudományos munka segítése. Az Egyetemi Könyvtár gyűjteménye célirányos vásárlás és adományozás útján gyarapszik. Az elmúlt évek alapozó munkájának eredményeként jelenleg mintegy 58 000 dokumentum áll az olvasók rendelkezésére. A 30

főgyűjtőkörbe tartozó állomány számottevő hányadát szabadpolcos rendszerben, tematikus csoportokban helyeztük el az olvasóteremben. A többletpéldányok, valamint a mellékgyűjtőkörbe tartozó dokumentumok raktárakban találhatók. A Magyar Kormánynak köszönhetően közel 10 000 tudományos folyóirat érhető el online az egyetem hallgatói és oktatói számára. A könyvtár korszerűen kialakított nyilvános övezetét 104 férőhelyes olvasóterem és ruhatár képezi. Az olvasóteremben a szabad böngészést lehetővé tevő polcrendszerek mellett 14 számítógép áll a könyvtárhasználók rendelkezésére.

Az egyetem infrastruktúrája Laboratóriumi rendszer

Tévéstúdió

A biomérnöki szakokra jelentkező hallgatók számára a Csíkszeredai Karon az oktatás 620 m2-nyi területen, korszerűen felszerelt oktató laboratóriumokban történik. A biológia alapjainak elsajátítására alkalmas biológiaoktató laboratóriumban optikai és sztereomikroszkópok állnak a hallgatók rendelkezésére. A szerves és szervetlen kémia alapjait a kémia laboratóriumban sajátíthatják el a hallgatók. A fizikai-kémia és átviteli folyamatok laboratórium is számos berendezést foglal magába. Az élelmiszertechnológia laborokban az élelmiszeriparimérnök-hallgatók az erjesztéssel, a tejipari, sütőipari és húsipari technológiákkal találkoznak, és lehetőségük van a termékek előállítására is. A környezetmérnök hallgatók szaktárgyait a környezeti biotechnológia labor fedi le, ahol biogáz termelésre és szennyvíztisztításra, valamint komposztálásra alkalmas berendezések állnak a rendelkezésükre. Az élelmiszer biotechnológia és génsebész hallgatók géntechnika és sejtkultúra laboratóriumokban sajátítják el a szakma rejtelmeit.

A Csíkszeredai Kar tévéstúdiójának az a célja, hogy a kommunikáció és PR szakos hallgatók gyakorlatban is kipróbálhassák elméleti ismereteiket a televíziós műsorok szerkesztéséről. A stúdióban álló- és mozgóképes anyagok, reklámfilmek készülnek, amelyeken keresztül meg szeretnénk mutatni az egyetemet és az itt folyó munkát a térségnek, erre pedig a saját készítésű anyagok a legalkalmasabbak. A hallgatók szempontjából is fontos az ilyen jellegű szakmai gyakorlat, mert ez elősegítheti a pályán való elhelyezkedésüket.

Fordító- és tolmácslabor Az egyetem rendelkezik egy korszerű tolmácsfelszereléssel, ami elsősorban a humán tudományterület mesterképzését szolgálja. A berendezést 2015 decemberében üzemeltük be az egyetem egyik felújított tantermében. Ez a szaktanterem 18 hallgató számára teszi lehetővé, hogy a szinkron- és követő tolmácsolást gyakorolja és tapasztalatot szerezzen a nyelvi közvetítés fajtáiban.

Bentlakás és étkezde A Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának egyetemi bentlakásában húsz 4 férőhelyes és hetven 3 férőhelyes kollégiumi szoba áll a hallgatók rendelkezésére, ez mintegy 290 bentlakási helyet jelent. A szobák rendelkeznek saját fürdőszobával és előszobával, emeletes, illetve egyszemélyes ágyakkal vannak ellátva, valamint WIFI internet lehetőséggel. Minden szobában biztonsági füstérzékelőket szereltünk fel. Ezenkívül emeletenként egy közös, gáztűzhellyel, bútorzattal, valamint egy mikrohullámú sütővel ellátott konyha szolgálja a bentlakók kényelmét. A hallgatók által elfoglalt szobákon kívül a bentlakásunk 18 vendégszobával rendelkezik, melyeket nemrég újított fel az intézmény, ezáltal modern és korszerű szobák várják az idelátogatókat. Vendégszobáinkban meghívott előadók, vendégoktatók, az oktatási egységeink által szervezett rendezvények vendégei kapnak szállást. Egyetemünk épületében ugyanakkor egy jól felszerelt étkezde is található, ahol hallgatóink minden nap ebédelhetnek, akár a háromfogásos napi menüt fogyasztva, akár igény szerint választva a kínálatból. Az étkezde alkalmanként más rendezvényeknek is otthont ad. Hallgatóink gyakran szerveznek itt bálokat és meghívottjainkat is itt fogadjuk.

Az egyetem közösségi programjai Ezüst Akadémia A Sapientia EMTE, nevének megfelelően küldetésének tekinti a tudás és bölcsesség átadását. Természetesen ennek elsődleges formája a különböző szintű egyetemi oktatás biztosítása az eziránt érdeklődők számára, ugyanakkor kezdettől fogva az intézmény deklarált célja a közösségépítő és társadalomfejlesztő szerepvállalás. Ahogy az intézmény erősödött és stabilizálódott, úgy egyre több olyan rendezvénynek/eseménynek lett a színtere, amelyeknek már nem csak a beiskolázott egyetemisták vagy az intézmény munkatársai voltak a résztvevői és kedvezményezettei. A 2015 októberében meghirdetett Ezüst Akadémia Oktatási Program egy olyan célcsoportot szólított meg – az 50 év fölöttieket –, akikkel az intézménynek eddig nem igazán volt közvetlen kapcsolata. Az intézmény számára kihívást jelentett, hogy az érdeklődésnek megfelelő előadássorozatot állítson össze, így az eredményesebb tervezéshez a csíkszeredai idősek klubjainak képviselői adtak segítséget. A program 2015 októ-

ber végén indult el, ezt követően 14, eltérő tudományterületet képviselő előadást követhettek figyelemmel szerdánként a résztvevők. 2016-tól már közel 600 fő követheti a kéthetente sorra kerülő előadásokat.

Kávéházi előadások A Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara sokféle módon próbál a térségben szerepet vállalni és minden felületen megjelenni annak érdekében, hogy minél szélesebb kört tudjon megszólítani. A középiskolás versenyek, az érettségi felkészítők, a nyílt előadások valamint az Ezüst Akadémia mellett létrehoztuk a Kávéházi előadások sorozatunkat. A rendezvény célja, hogy olyan városokba is eljussunk, amelyekre ritkábban van lehetőség, ugyanakkor a közönség találkozzon oktatóinkkal és olyan tudománynépszerűsítő előadásokkal készülünk, amelyek a közérdeklődést felkeltik. A Kávéházi előadások helyszínei Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen vannak.

Érettségi felkészítő A Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara évek óta működteti az ingyenes érettségi felkészítőit a magyar középiskolás diákok számára. Az egyetemünk román nyelv és irodalomból, valamint matematikából tart rendszeresen heti egy alkalommal felkészítőt, amelyet főként középiskolás tanárok és egyetemünk hallgatói vezetnek le. Ez egy nagyszerű lehetőség a diákoknak, hogy rendhagyó módon készüljenek az érettségi vizsgáikra, valamint kiszakadva a középiskolás oktatási rendszerből, másként tanulva van lehetőségük felkészülni a megmérettetésre. Évente több mint kétszáz diák érdeklődik a program iránt, akik majd sikerrel veszik az érettségi állította akadályokat. Intézményünk stratégiai célja részt vállalni a térségbeli oktatási problémák megoldásában. 34

Erasmus plusz program Az intézményi akkreditáció, valamint az Erasmus mobilitási programban való részvételi jog elnyerése után, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem hallgatói, oktatói és adminisztratív személyzete a 2013/2014-es tanévtől kezdve vesznek részt különböző Erasmus mobilitásokban. A Csíkszeredai Kar partnerintézményei az Erasmus+ mobilitási programban: • Budapesti Corvinus Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem, • Budapesti Metropolitan Egyetem, • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, • Debreceni Egyetem • Dunaújvárosi Egyetem • Eötvös Loránd Tudományegyetem • Eötvös József Főiskola • Eszterházy Károly Főiskola • International Business Academy • Kaposvári Egyetem • Kodolányi János Főiskola • Nemzeti Közszolgálati Egyetem

• • • • • • • • • • • • •

Nyíregyházi Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Óbudai Egyetem Pannon Egyetem Pécsi Tudományegyetem Selye János Egyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Széchenyi István Egyetem Szolnoki Főiskola Universidade de Vigo Universita degli Studi della Tuscia Wesley János Lelkészképző Főiskola

Hallgatói Önkormányzat A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának Hallgatói Önkormányzata 2002 óta működik, ez az intézmény legfontosabb öntevékeny köre. A szervezet 2005-ig főként az egyetemi hallgatók érdekképviseletével, valamint több, kisebb-nagyobb rendezvény lebonyolításával foglalkozott, azután felerősödött a közösségformáló és közösségi érdekeket képviselő szerepe. A Hallgatói Önkormányzat legfontosabb célja és küldetése a hallgatók érdekeinek érvényesítése és képviselete az egyetem fontosabb döntéshozó testületeiben, mint például a Helyi Koordinációs Tanács, Kari Tanács, Szenátus. A HÖK ugyanakkor kapcsolatokat alakít ki és ápol más hallgatói, ifjúsági, civil és felsőoktatásban tevékenykedő szervezetekkel. 36

A Hallgatói Önkormányzat rendezvényei A tanítási év első legnagyobb rendezvénye a gólyatábor, ami azoknak az elsőéves hallgatóknak szól, akik még az egyetem megkezdése előtt szeretnének megismerkedni szaktársaikkal, évfolyamtársaikkal, felsőbb éves hallgatókkal. Célja, hogy az első együtt töltött napok alatt az új hallgatók megismerkedjenek az egyetemmel, kapcsolatot alakítsanak ki az idősebb diákokkal, és szórakozással, játékkal belerázódjanak az egyetemi életbe. Ezt követi az elmaradhatatlan gólyabál. Az iskolából jól ismert hagyományos bál a gólyák beavatását jelenti, melynek keretében néhány próbát kell kiállniuk a bátor jelentkezőknek. A Kárpát-medencei Egyetemek Kupáját 2010 óta rendezik meg, fő célja a sportélet fejlesztése, azon belül a futsal (teremfoci) terjesztése, valamint a magyar diákközösségek kapcsolatának ápolása. Egy másik népszerű rendezvényünk a Jégkarnevál, aminek keretein belül évek óta „Jégre visszük a várost!”. Ez a hagyományos rendezvény a régi karneválok hangulatát idézi, amikor a résztvevők jelmezeket öltenek magukra és a csíkszeredai Vákár Lajos Műjégpályán kezdetét veheti a jeges móka Az egyetemi év talán legkiemelkedőbb eseménye az évente megszervezett Diáknapok hete, amely a szórakozásról, a buliról, a versenyekről és egyéb programokról szól. A nagyobb rendezvények mellett helyet kapnak olyan kisebbek is, mint a Játék Estek, borkóstolók, különböző tematikus bulik (Mérnökis Buli, Mikulás Buli, Halloween Party, PR Party, Retro Party) és bálok (évnyitó bál, farsangi bál, évzáró bál stb.). A bulik mellett Kari Tudományos Diákköri Konferenciát (TDK) is szervezünk Társadalomtudományok,

Humántudományok, Műszaki tudományok és Gazdaságtudományok szekciókban a helyszínen tanuló hallgató számára, azzal a céllal, hogy tudományos kutatómunkára ösztönözzük őket.

Élet a városban A Csíksomlyói Pünkösdi Búcsú Csíksomlyó a Kárpát-medence legnagyobb katolikus búcsújáróhelye. Élő és növekvő a Mária-tisztelet és búcsújárás a ferences szerzetesek letelepedésétől, az 1440-es évektől napjainkig. A 1990-es évektől a pünkösdi búcsú tömegméreteket öltött, a világ minden tájáról több százezres nagyságban gyűlnek össze a zarándokok Csíksomlyóra, a Kis- és Nagysomlyó-hegy közti nyeregbe búcsút nyerni, Máriát tisztelni. A zarándoklatnak az utóbbi időben több formája alakult ki. Régi hagyomány szerint közelebbi, de sok esetben távolabbi egyházközségek keresztaljai is gyalog teszik meg az utat

Csíksomlyóra. A távolabbi vidékek búcsúsai ugyancsak szervezetten érkeznek Csíkszeredába, és csupán a Szék útján fejlődnek fel keresztaljakba. A külföldi zarándokok főként társas kirándulás keretében érkeznek. A kegyhelyig megtett útnak közös jellegzetessége, hogy a búcsújárókat egyöntetű lelkesedés és áhítat hatja át, amelyet a Szűzanyához való érkezés, a vele való találkozás öröme táplál. Sok csoda és imameghallgatás történt és történik napjainkig a Szűzanya közbenjárására. Éppen ez adja Csíksomlyónak a kegyhely-jellegét. 39

Ezer Székely Leány Napja Hagyományosan július első szombatján tartják az Ezer Székely Leány Napja ünnepséget a csíksomlyói Nyeregben, a Hármashalom-oltárnál. A rendezvényt több mint 80 éve a székely népviselet és a katolikus vallás megőrzésnek a szándékával hívta életre a Szociális Testvérek közössége, a Katolikus Nőszövetség, valamint Takács Gábor Albert OFM csíksomlyói házfőnök és Domokos Pál Péter néprajzkutató. Székely lányaink akkor is, akárcsak most, a megélhetés lehetőségeit keresve Székelyföld területein túl mentek, így hát kellett a hazahívó szó. Az évek során az Ezer Székely Leány Napja rendezvény igazi mozgalommá terebélyesedett, a második világháború után ugyan betiltották, de az 1989-es rendszerváltást követően ismét évente megtartják. Az ünnepség ma is Székelyföld kulturális örökségének ápolására, a népdal, a néptánc, a népzene és a népviselet megőrzésére és továbbadására, valamint a hagyományőrző csoportok és előadók találkozására kíván lehetőséget te40

remteni. Az egynapos rendezvény programja magában foglalja a hagyományőrző csoportoknak, a települések képviseleteinek székely ruhába öltözött lovas és fogatos csoportjainak felvonulását a városban, majd az ünnepi szentmisét a csíksomlyói kegytemplomban és egész napos műsort a csíksomlyói Nyeregben, amelyet kézműves vásár és népi mesterség-bemutató is színesít.

Csíkszeredai Városnapok Csíkszereda Önkormányzatának 1998-ban hozott határozata értelmében a település minden év augusztusának első hétvégéjén a Csíkszeredai Városnapok rendezvénysorozattal ünnepeli városként való említésének évfordulóját. A helység említésének legkorábbi ismert hiteles írásos emléke Izabella királyné 1558. augusztus 5-i keltezésű, Tordán kiadott kiváltságlevele, ennek évfordulóját ünnepli ezen a hétvégén a város. A több napos ünnepség programkínálata a város minden lakója számára lehetőséget biztosít a tartalmas kikapcsolódásra. Számos esemény zajlik ekkor, mint például a Csíki Kamarazenekar ünnepi koncertje, a Pityókafesztivál, kézműves vásár és kiállítás, a Tusnád Ásványvíz Székely Maraton, a Dob-Ban Ritmusfesztivál, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint a Csíki Játékszín előadásai. A színes forgatagból nem hiányoznak a gyermekprogramok, a könnyűzenei koncertek, zsibvásár és a tűzijáték sem.

Csíkszeredai Nemzetközi Jazzfesztivál A 2009 óta évente megrendezésre kerülő rendezvény immár kiemelkedő kulturális eseménye a városnak és a környéknek. A fesztivál célja, hogy hagyományt teremtve hirdesse az élőzene fontosságát, és azon belül az egyik legnehezebb, legszebb műfaj, a jazz jelentőségét. Továbbá a fesztivál lehetőséget biztosít a műfaj hazai előadóinak a bemutatkozásra, ugyanakkor igyekszik egyre több külföldi zenekart és stílust bemutatni a közönségnek. Mindezzel a különböző kultúrák közötti párbeszédet is ápolja, és megpróbálja bebizonyítani, hogy mindenki szereti a jazz valamelyik változatát, hisz ez az egyik legszínesebb zenei műfaj.

Csíkszeredai Régizene Fesztivál Minden év júliusában régi korok muzsikája hangzik fel Csíkszereda különböző helyszínein és Csíksomlyón. Ilyenkor városunk egy teljes hétre a muzsikálás és a régizene-oktatás központjává válik. A fesztivál ötlete egy Kájoni János munkásságára emlékező műsoron merült fel 1979-ben, majd 1980-ban tartották meg az első régizene fesztivált, amelynek kezdeményezői a Barozda és Kájoni együttes tagjai voltak. A fesztiválon a középkori, reneszánsz és barokk muzsika legrangosabb európai és hazai előadóit hallhatja a közönség ingyenes koncerteken. 2008-tól kezdődően a fesztivál keretében megszervezett Régizenei Nyári Egyetemen neves előadóművészek és tanárok tartanak mesterkurzusokat, ahol a fiatal, pályakezdő zenészek a régi korok zenéjéről tanulhatnak, és a korhű, historikus előadásmódot gyakorolhatják. 42

Hagyományos és helyi termékek kiállítása és vására A Hargita Megye Tanácsa és az alintézményeként működő Hargita Megyei Agrárkamara minden hónap harmadik szombatján megszervezi a hagyományos és helyi termékek kiállítását és vásárát, ahol a székely kisgazdák és termelők értékesíthetik különböző termékeiket. Ugyanakkor, 2009 áprilisától rendszeresen megszervezik a tavaszi, őszi és karácsonyi vásárokat is. A kiállításokon hús-, tej-, pék- és méztermékek, zöldségek, gyümölcsök, illetve ezek feldolgozásából készülő különböző termékek várják a vásárlókat, mindezek mellett a nagyobb vásárokon a kézműves tárgyak is megtalálhatóak. A program célja, hogy népszerűsítse a Székelyföldön előállított jellegzetes, jó minőségű termékeket és szolgáltatásokat a városban és a környéken. Azt remélik, hogy ez a rendezvény hozzájárul egy tudatos fogyasztói magatartás kialakulásához, ahhoz, hogy a

székelyföldi vásárlók a helyi, környezetbarát módon előállított, egészséges, minőségi termékeket keressék, és a székelyföldi termékek fogyasztása az egészséges élet szimbólumává váljon. A vásárok helyi identitástudat megerősítését és megőrzését, valamint a termelők közötti kapcsolatok megerősítését is szolgálják.

Csíkszereda, a sportváros A földrajzi fekvéséből adódó hosszú, több hónapon át tartó hideg, havas és jeges időjárás teszi lehetővé, hogy Csíkszereda elsősorban a téli sportok hazájává váljon. Városunk több mint 80 éves jégkorongmúlttal rendelkezik, nem véletlen tehát, hogy a hoki lett a legnépszerűbb sportág. A jégkorong meghonosodásának éveként az 1929. esztendőt tartják számon, ekkor hangzott el ugyanis a Vigadóban egy korabeli filmhíradó láttán az „Ezt mi is tudnánk csinálni!” felismerés az első csapat alapítói (Miklós Gyula, Czáka István, Vákár Lajos) szájából. Az első hazai mérkőzéseket a rendelkezésre álló források alapján minden bizonnyal 1931. január 24–25-én játszotta a csíki csapat a Román Teniszklub ellen. Az azóta eltelt évtize-

dek alatt tizenhárom országos bajnoki címmel büszkélkedhetnek a csíki csapatok, ebből nyolc a Csíkszeredai Sportklub (HSC Csíkszereda) nevéhez fűződik. A város felnőtt jégkorongcsapata 2008 óta a magyar-román közös bajnokságban, a MOL Ligában is érdekelt, 2011-ben az interliga-elsőséget is megszerezte. A jégkorong mellett Csíkszeredában a síéletnek is közel 80 éves hagyománya van. A sísport nemcsak alpesi-síben, hanem sítájfutásban és biatlonban is kiváló sportolókkal büszkélkedhet. Közülük kiemelkedik Tófalvi Éva, a legeredményesebb csíkszeredai sílövő. Őt követi a sorban az ugyancsak csíkszeredai születésű alpesi síző, Miklós Edit. Szerencsére utánpótlásban sincs hiány, hiszen ha a 2013-as, Brassóban megren-

dezett Téli Ifjúsági Olimpiára gondolunk, rögtön Búzás Dorottya biatlonista és Imre Emil rövid távú gyorskorcsolyázó neve jut eszünkbe. A két tehetséges fiatalnak sikerült – először Románia történelmében – arany-, illetve ezüstérmet szereznie a rangos eseményen. Annak ellenére, hogy Csíkszeredát leginkább a téli sportok hazájaként tartják számon, az utóbbi években a kerékpár, mint nyáron űzhető sportág is előkelő helyet vívott ki magának a népszerűségi listán. A sportágban élen jár a paralimpiai, világ- és Európa-bajnok

kerékpározó, Novák Károly Eduárd, aki 2013 óta a Román Kerékpáros Szövetség elnöke is egyben. 2007-ben szervezték meg első alkalommal Székelyföld Kerékpáros Körversenyét, mely 2008-tól már a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) versenynaptárában is szerepel. A Futball Klub Csíkszereda keretén belül felnőtt csapat és utánpótláscsapatok is játszanak, emellett a klub működteti a Székelyföld Labdarúgó Akadémiát. 2016 szeptemberében adták át a Márton Áron Tehetséggondozó központot, mely bentlakás egyrészt a jó tanulmányi eredményeket elért középiskolásoknak, másrészt a SZLA fiataljainak. Városunk felnőtt férfi kosárlabdacsapata az országos bajnokság másodosztályában szerepel. A Hargita Gyöngye Kosárlabda Klub játékos-keretét csíki fiatalok, valamint az ország más városaiból és külföldről igazolt kosárlabdázók alkotják. A jégkorong, a sísportok, a kerékpár és a kosárlabda mellett még számos sportágban értek el sikereket a csíki versenyzők, mint pl. műkorcsolyában vagy a több évtizedes hagyománnyal rendelkező harcművészetekben. Iskolateremtő képviselője Búzás Csaba karaté- (7 DAN), kendo- (5 DAN) és iaido (3 DAN) mester. Karatésai, cselgáncsosai és kendo csapata között többszörös világkupa-győztesek és országos bajnokok is vannak. Csíkszeredában nemcsak a teljesítmény-, hanem a szabadidős- és tömegsport is népszerű, 2007-ben avatták fel az 1200 fős Erőss Zsolt Sportarénát, szomszédságában pedig műgyepes labdarúgópályát alakítottak ki. Több új sportcsarnok is épült. A Vákár Lajos nevét viselő jégcsarnokban pedig egész évben adott a korcsolyázás és a jégsportok művelésének lehetősége.

Csíki Csobbanó 2013 májusában nyitotta meg kapuit Csíkszereda legújabb sportlétesítménye, a Csíki Csobbanó. Az uszodát bárki használhatja. Az uszodában két medencét alakítottak ki: egy 33x25 méteres vízipóló-medencét, mely 2,3 méter mély, illetve egy 12,5x25 méteres tanmedencét, melynek mélysége 1,20 és 1,80 m között változik. A víz

hőmérséklete a nagy medencében 28°C, míg a tanmedencében 30°C. A medencetérben ugyancsak 30°C biztosított. A versenyek szervezésére is alkalmas létesítmény lelátóin 550 néző foglalhat helyet. A balesetmentes uszodahasználat érdekében úszómesterek biztosítanak állandó felügyeletet, szükség esetén mentést is. 47

530104 Miercurea Ciuc (Csíkszereda) Piaţa Libertăţii (Szabadság tér) nr. 1 Tel.: +40 266 314 657, fax: +40 266 372 099 E-mail: csikszereda@sapientia.ro, miercureaciuc@sapientia.ro csik.sapientia.ro