Projektoktatás a Szent Pál Marista Iskolában 1. Bevezetés A diákok különböző környezeti hatásokkal, előzetes ismeretekkel, műveltséggel, érkeznek iskolánkba, hiszen családi és anyagi helyzetük, szociális és kulturális viszonyaik nem azonos meghatározottságot hordoznak. Származásuk, hovatartozásuk is eltérő lehet. Az iskolába érkező tanulók különböző mértékben tehetséges, ügyes, okos, gyors vagy lassú gyerekek általában ugyanazt az időbeosztást kapják. A negyvenöt perces órákat rövid szünetek követik. Az iskola napról napra ismétlődő szokás- és tevékenységrendszerét napi feladatait megörököltük. Vannak iskolák, akik ezt a szokásrendet követik, és vannak iskolák --ilyen a mi iskolánk is-, amelyek azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy válogathassanak oktatási módszerek, tanulásszervezési módok között, amelyek felismerik, tudomásul veszik, vállalják feladataikat, s magas színvonalon igyekeznek megoldani azt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elszánt iskolák, pontosabban műhelyek, legyenek azok a társadalom bármely szegmensének intézményei, szinte azonos módszerekkel dolgoznak. Az iskolák szakmai válaszai a jó helyzetű, tehetséges, tanulók problémáira igenis azonosak azokkal a válaszokkal, amelyek a leszakadó réteg iskolázottság iránt motiválatlan, sivár viszonyok között élő gyermekek tanításának, taníthatóságának kérdéseire születnek. A megoldás az odafordulás. A diákok és családjaik valós igényeinek, tehetségének, erősségeinek, hiányainak megismerése. Együttműködésük, érdeklődésük elnyerése, az elmélyülés képességének kialakítása, a saját alkotóerejükbe vetett hitük erősítése lehet a célunk. Ehhez módszertani rugalmasságra, az iskola folyamataiban részt vevő gyermek és felnőtt szereplők közötti magas szintű együttműködésre, műhelymunkára van szükség. Iskolánkban régen keressük azokat a tanulásszervezési módokat, amelyekkel hatékonyabbá, élményszerűbbé, gyermek közelibbé tehetnénk a tanulás-tanítás folyamatát. Így találtunk rá a projektoktatásra.
2. Mi a projekt? A projekt szűkebb értelemben egy témát jelent, amit körüljárhatunk. Tágabb értelmezésben a projekt minden intenzív, a szokásos tanítási formákat felbontó, nem pusztán egy ismeretanyag elsajátítását célzó tevékenység. A Pedagógiai Lexikon alapján a projektoktatás olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja.
1
A projektoktatással a megismerés fő forrásává a gyerek tapasztalatát, érdeklődését, tevékenységét tesszük. A hagyományos tanítási stratégiákkal szemben nem a tananyaghoz rendeljük hozzá a gyermeket, hanem a gyerekhez a tananyagot. A projektpedagógiában a gyerek elsősorban fejlődik, és nem fejlesztik. A projekt tehát olyan tevékenység, amely kihívásra épít. A projekteknek általában az a feladata, hogy megláttassa a gyerekekkel a világ sokszínűségét, megtanítsa a tervezés, kivitelezés, értékelés hármasságát, és az ismeretek mellett az ismeretszerzés technikáját. A projekt egy-egy probléma, téma köré szervezi a tananyagot, így komplex megismerést, integritást tesz lehetővé. Cselekvések sora vezet a megismeréshez, így a pedagógus szerepe más; háttérből irányít, segít, a személyiségfejlesztés hatékony eszköze, kreativitást, tanulói önállóságot aktivizál. Fontos a pedagógus szerepe, aki szeretné, hogy a gyerekek mindegyike hasznosabban, jókedvűen, együttműködve töltse ideje egy részét a foglalkozásokon. Gyakran érezzük úgy, hogy a versenyeztető módszer sokszor akadályoz bennünket abban, hogy a tanulókat megismerjük, hogy képességeiket fejlesszük, segítő egymásra utaltságukat kialakítsuk, toleranciájukat növeljük. 3. A projekt tervezése A projektoktatás nem fedi le a teljes időt iskolánkban. Évek óta hagyományosan tanév végére szervezzük a projektet. A projekt feldolgozása egy hetes időszakot ölel fel. A projekt feldolgozása során nemcsak az órakereteket, hanem az osztálykereteket is felbontjuk, annak érdekében, hogy érdekes, konkrét tevékenységekre építve ismerkedjenek meg a gyerekek egy-egy témával, s a hozzá kapcsolódó új ismeretekkel. Eközben alakulnak jártasságaik, készségeik, fejlődnek képességeik. A témák kiválasztása során a következő szempontokat követjük: Válszol-e a téma a gyerekek kérdéseire? Fejleszti-e a fantáziadús, kreatív gondolkodást? Meg lehet-e úgy oldani a téma feldolgozását, hogy a gyerekeknek lehetőségük legyen minél több szinten bekapcsolódni a munkába? A foglalkozás során lesz-e lehetőség arra, hogy a gyerekek együttműködjenek és felelősséget vállaljanak? Gyarapodnak-e a gyerekek ismeretei, az őket körülvevő tárgyakról, emberekről, eseményekről, a környezetükről szerzett tapasztalatai? A projekt kielégíti-e a gyerekeknek azt az igényét, hogy az új információkat megértsék és önállóan értelmezzék? Szükség van-e a projektben való részvételhez a már tanult fogalmak, ismeretek, műveletek felhasználására?
2
Egy-egy téma köré heterogén összetételű csoportok szerveződnek. Az alsó tagozaton vegyesen kerülnek csoportokba 1-4. évfolyamos, míg felső tagozaton 5-8. évfolyamos gyerekek. A kisorsolt csoportok egy iskolagyűlésen húzzák ki a csoportot irányító/segítő pedagógus nevét. Ettől a pillanattól elkezdődik a közös előkészítő munka, amely során a következő szempontokat veszik figyelembe:
hogyan lehet a munkát a gyerekekkel közösen megtervezni, mi lehet a projekt feldolgozásának célszerű menete, a gyerekeken kívül kiknek a bevonása szükséges, a projektekhez szükséges eszközök, anyagok számbavétele, milyen produktumban, hogyan realizálódik a projekt, melyek az egyéni és közös értékelés szempontjai.
A projektmunka előkészítő szakasza nem más, mint tájékozódás a tanulók előzetes, témához kapcsolódó ismereteiről, a megértéshez szükséges ismereteik pótlása, a gyerekek téma iránti érdeklődésének feltárása, a közös és egyéni tevékenységek megtervezése, a projekt időtervének elkészítése, a produktumok meghatározása, az értékelés szempontjainak előzetes tervezése, ismertetése, a szülők tájékoztatása, segítségkérés a projekthez. A csoportok a projekt elkezdése előtt projekttervet/projekthálót készítenek. A háló közepén feltüntetik a projekt témáját, majd jelölik a téma feldolgozása során alkalmazott munkaformákat, fejlesztendő készségeket végül a tevékenységeket. Mindezeket a következő területekre tervezik: nyelvtan, társadalomismeret, írásfogalmazás, matematika, olvasás-irodalom, természetismeret, idegen nyelv, szabad idő, ének-zene, tánc, testnevelés, rajz-technika.
4. A projekt megvalósítása A projekt megvalósítása folyamán a projektmunkát tagoljuk. A gyerekek számára egyértelművé tesszük, mi saját feladatuk, felelősségük. Az egyes szakaszok során összefoglaljuk a szerzett tapasztalatokat. A projektoktatás során a következő technikákat alkalmazzuk: Együttműködésre késztető technikák Játékok (népi, szerepjáték, dramatizálás) Bábozás
Tanulói kezdeményezésre épülő technikák
Kreatív, felfedező, kutató technikák
Beszélgetés
Szakirodalom feltárása
Vita kezdeményezése
Interjú az adatközlőkkel
Dramatikus helyzetgyakorlatok
Felidézés, élménybeszámoló
Poszter készítése
3
Gyűjtés (illatok, szagok, hangok) Csoportalakítás (névválasztás, címer- és zászlókészítés) Vetélkedő
Problémafelvetés
Kiállítás készítése
Ötletbörze
Papírkészítés, vízvizsgálat
Programválasztás
Vizsgálódás és mintavétel
Verseny
Kreatív műhelymunkák választása
Képeslapkészítés
Alkotás
Önálló adatgyűjtés
Térképkészítés, térképhasználat
Eredeti helyszínek felkeresése
Hangtérkép
A projekt produktum bemutatásával tárul. Megtervezzük az eredmények bemutatását, időpontját, helyszínét, a meghívottakat. A legfontosabb alapelvünk, hogy minden a projektben részt vevő diáknak biztosítsuk feladatot. A projekt megvalósítása során projektnaplót vezetünk, amibe minden nap bejegyzik a gyerekek az aznapi tevékenységeket, elvégzett méréseket, megfigyeléseket, összegyűjtik a feladatmegoldásokat, esetleg az elkészült fényképeket. Naponta nyomon követik az előzetes tervezés és a megvalósítás összhangját. Ha eltérést tapasztalnak, megvizsgálják az okokat. A hetet projektzáró nappal fejezzük be. Ezen a napon a csoportok bemutatják a héten elvégzett munkát a többi csoportnak. Rendszerint kiállítást rendeznek a munkákból, esetleg rövid táncos vagy prózai bemutatót tartanak a témától függően. A projekt lezárását dokumentáljuk. A projekttémák gyakran egymásra épülnek, olykor inkább a természetismerethez, máskor a társadalomismerethez vagy aktuális eseményhez kapcsolódnak. Így volt már projekttéma Karcag (városunk), Jász-Nagykun-Szolnok megye (megyénk), Nemzeti parkjaink, Marcellin Champagnat élete, 2012-ben az Olimpia.
5. A projekt értékelése A projekt lezárását értékelés követ, mely több területen valósul meg. A gyerekek értékelése után a pedagógusok elemzik a projekt megvalósításának sikerességét, problematikus pontjait, amelyek támpontot adnak a következő évi projekt hét megtervezéséhez, és ahhoz, hogy saját munkájában min és hogyan változtasson. Tanulói értékelés Célja, hogy a gyerekek maguk lássák, hogy a megkonstruált tudás mennyire használható. Területei az önértékelés, társ-és csoport értékelés és projektfolyamat értékelése. A tanulói értékelés/önértékelés
4
- történhet kérdések alapján:
Mi az, amit megtanultál? Milyen részfeladatot vállaltál? Milyen lépéseknél érezted magad bizonytalanak és miért? Mely lépések voltak a tervezettnél időigényesebbek? Mennyire vagy elégedett saját teljesítményeddel? Mi az, ami legjobban tetszik az elkészült munkában?
- irányulhat kompetencialistára:
Kitartóan dolgoztam. A közös munka során mindvégig a feladatra koncentráltam. Szükség esetén tudtam segítséget kérni. Tapintatosan fogalmaztam meg a kritikát…. (Az állításokat ötfokú skálán értékelik.)
A társ- és csoportértékelésnél használhatók az önértékelés szempontjai. A tanulói folyamatértékelés szempontjai a következők lehetnek:
Hasonlítsátok össze az eredményeiket a kitűzött célokkal! Szükség volt-e további lépések beiktatására? Módosult-e az időtervetek? Melyek voltak a legfőbb várt és váratlan eredmények? Min változtatnál?
Tanári értékelés A nevelői értékelés folyamán magát a projekt folyamatot, a projektterméket, a bemutatót, a terméket, a kiállítást értékeljük.
6. A módszer használatának előnyei, hátrányai Előnyök 1. Nagyfokú szabadságot biztosít a tanulók számára a projekt megvalósítás minden fázisában. 2. A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét cél, produktum, s a tanulás mintegy ”mellékterméke” a produktum elérésére irányuló tevékenységnek. 3. Az ismeretek, jártasságok, szokások, stb. elsajátítását indirekt módon biztosítja. 4. Módot ad az ismeretek integrálására, az iskolai és iskolán kívüli világ közötti kapcsolat kialakítására. Hátrányok
5
1. 2. 3. 4.
Igényli a tantervi keretek megbontását. Nehezíti az ismeretek elméleti rendszerének kialakítását. Nehezen illeszthető a hagyományos szervezeti formák és keretek közé. Újfajta tanár-diák viszonyt feltételez.
A továbbiakban két projekttervet szeretnék bemutatni, az első egy homogén csoportnak, a második egy heterogén csoportnak szól. A projekt megvalósítására mindkét esetben egy hetet vesz igénybe.
7.
Projekttervek
7.1. Projektterv (homogén csoportra, első osztályra)
Téma: Karácsonyi ünnepkör A projekt időtartama, óraterve, megszervezése
Résztvevők: 1. osztályos gyerekek Időtartama: húsz óra A téma célkitűzései: - Szerezzenek élményeket az ünnepnapokra - s a karácsonyra- történő előkészületekről, az előkészületek hangulatáról. Érezzék át a hétköznapok és ünnepnapok változását. - Ismerkedjenek meg Jézus születésének bibliai történetével. - Ismerjenek meg jókívánságokat, karácsonyi köszöntőket. - A betlehemes felidézésével váljanak aktív részesévé, előadójává, átélőjévé az eseményeknek. Tevékenység: 1. Beszélgetés a karácsonyról - Ki mit tud a karácsonyról? - Mi ilyenkor a szokás a családban? -A te családod hogy ünnepli a karácsonyt? - Milyen ajándékot szoktál kapni és adni? - Hogyan telik nálatok a karácsonyeste?
6
2. Karácsonyfa-életfa - Beszélgetés a lombhullató és az örökzöld növényekről, téli erdők képeiről. - Készítsünk karácsonyfadíszeket! 3. Készítsünk karácsonyi ételeket! - mézeskalács készítés közösen 4. Bibliai történetek meghallgatása és feldolgozása Jézus születéséről, születésének körülményeiről. - József az ácsmester - A napkeleti bölcsek - A pásztorok imádják Jézust A Bibliai történetek eljátszása, improvizációk a történetekben megjelenő szituációkra, helyzetekre, karakterekre. 5. A betlehemes dalainak megtanulása hallás után 6. Betlehemes játék felolvasása, vagy videóról való megtekintése A betlehemes játék feldolgozása: -
Hány szereplője van? Kik a szereplők? Szereplők tulajdonságai? Szereplők ruházata, kinézete, eszközei.
7. Szituációs játékok a betlehemesben szereplőkkel kapcsolatban - pásztorok - Gáspár, Menyhért, Boldizsár - angyalok 8. A betlehemes játék kisebb csoportok tagjaira kiosztva (több szereposztás) - Saját szöveggel. - Szöveg hallás utáni tanulása. - Párbeszédek gyakorlása. 9. A betlehemes kellékeinek elkészítése - a betlehemi istálló elkészítése a kis Jézus jászolbölcsőjével
7
- József és Mária figurája - szereplők ruházata 10. A betlehemes játék előadása - az iskola tanulói előtt - vagy egy-egy osztályba bezörgetve - vagy a templomban Szükséges anyagok, eszközök: Anyagok, munkaeszközök: - bot és láncdarab - betlehemi istállóhoz: nagyobb kartondobozok, természetes anyagok, csuhé, szalma, vessző, színes papírok, vékony spárga - öltözékhez: fehér lepedők, fehér színű hosszú ruhák, kifordított bundás bélésű kabátok, kucsma - ollók, ragasztók, kések, festékek, színes ceruzák - karácsonyi díszekhez: természetes anyagok: dió, tobozok, csuhé, szalma, különböző színű krepp papírok, csomagoló papírok, textilhulladék, liszt, só - mézeskalácssütéshez szükséges anyagok, fűszerek - Magnófelvétel karácsonyi dalokról - képek bibliai jelenetekről (képzőművészeti alkotások reprodukciói) - könyvtárhasználati lehetőség A téma végére elvárható fejlődés eredménye: -
-
Legyenek ismereteik Jézusról, Jézus életéről a bibliai történetek meghallgatásán, feldolgozásán keresztül. Tudják, hogy karácsonykor Jézus születését ünnepeljük. Tudják, hogy mi a betlehemes. Vegyenek részt az eljátszásában. Tudják a tanult betlehemes szereplőit felsorolni, vegyenek részt a szereplés kellékeinek elkészítésében.
7.2. Projektterv (heterogén csoportra, alsó tagozaton) Téma: Duna A projekt időtartama, óraterve, megszervezése Résztvevők: alsó tagozatos gyerekek vegyes összetételű csoportban Időtartama: 1 hét A téma célkitűzései:
8
-
Ismerjék a Duna földrajzi elhelyezkedését Gyarapodjanak térképismereteik Gyűjtsenek tapasztalatot a vízzel, a vízminőség vizsgálatával kapcsolatban Ismerjék meg a Duna vízi világának élőlényeit A téma feldolgozása során fejlődjenek készségeik: · megfigyelés · összehasonlítás · összefüggés feltárása · szövegfeldolgozás · nyelvi kifejezőképesség · szövegalkotás · logikus gondolkodás · információgyűjtés · mozgáskoordináció · téri tájékozódás · beszédbátorság
Tevékenységek TERÜLETEK
nyelvtan
MUNKAFORMÁK
- frontális munka - csoport munka
- differenciált rétegmunka társadalomismeret - csoportmunka - előzetes feladat
írás-fogalmazás
- csoportmunka - egyéni munka
FEJLESZTENDŐ TEVÉKENYSÉGEK KÉSZSÉGEK országnevek helyesírása -folyónevek - helyesírási helyesírása készség -hidak nevének - tagolás helyesírása - betűrendbe -betűrendbesorolás sorolás -j ly betűkkel szógyűjtés - összetett szavak szótagolása - vízi élettel kapcsolatos foglalkozások régen és ma - szövegértés -időszalag - logikus készítése, gondolkodás Lánchíd története -egyezményes jelek a térképen - környezetvédelem - halételek gyűjtése - fantázia -önálló - nyelvi szövegalkotás kifejezőkészség - versírás - szövegalkotás
9
- tagolás - lényegkiemelés
- frontális - egyéni munka - differenciált rétegmunka
- megfigyelés - összehasonlítás - műveletek alkalmazása
olvasás-irodalom
- kooperatív csoportmunka - differenciált rétegmunka
- szövegfeldolgozás - szövegértés - hangos olvasás - néma-értő olvasás - dramatizálás
természetismeret
- páros munka - kooperatív csoportmunka - önálló munka - differenciált rétegmunka - önálló munka
- megfigyelés - leírás szóban - összehasonlítás - összefüggés feltárása - tájékozódás
matematika
10
- becslés, mérés, mértékegységek használata (hosszúság, űrmérték) -szöveges feladatok megoldása - grafikon készítése (magassági szám) - relációk, összehasonlítások - kicsinyítés, nagyítás -közmondások, szólások, találós kérdések gyűjtése a Dunával kapcsolatban -ismeretterjesztő szöveg feldolgozása, lényegkiemelés, kulcsszavak, tételmondatok - magyarázó ábra értelmezése - versfeldolgozás: Csukás István: Az aranyhalacska és a csuka -a vers dramatizálása - a vers továbbgondolása -tapasztalatok gyűjtése, kisérertezés a vízzel -vízminőség vizsgálat (átlátszó, áttetsző, átlátszatlan) -a víz halmazállapotai, tulajdonságai -térképismeret, felszini formák, vizek,
-a Duna forráshelye, torkolata a vízi világ élőhelyei - a folyó jobb és bal partja
idegen nyelv
szabadidő
ének-zene tánc testnevelés
rajz-technika
- frontális munka
- frontális munka
- frontális munka
- egyéni munka - csoport munka
- tájékozódás - információgyűjtés - tapasztalatszerzés - memóriafejlesztés - zenei hallás fejlesztése - mozgáskoordináció fejlesztése - téri tájékozódás fejlesztése -ritmusérzék fejlesztése - együttműködési készség fejlesztése
- különböző eszközök, anyagok, technikák használatában való jártasság
Szükséges anyagok, eszközök: -
földrajzi atlasz, térkép papír, vonalzó, mérőszalag
11
- a Duna neve a folyómenti országokban kirándulás a Hortobágy Berettyó partjához - Memória kártya készítése-játék - ritmuskövetés -zenehallgatás: Kék Duna keringő -daltanulás: Komáromi kisleány, Hej Dunáról fúj a szél -tánctanulás a tanult dalokra - futóverseny-annyi cm, ahány km a Duna hossza - zászlókészítés - magyarázó ábra készítése - fonalkép-halak - mozaikkép-hidak - balesetvédelem-a víz veszélyei -terepasztal készítés - hal, hajó papírhajtogatás -kicsinyítés, nagyítás
-
receptgyűjtemények űrmértékek Szólások, közmondások könyve ismeretterjesztő szövegek Csukás István: Az aranyhalacska és a csuka vers sokszorosítva vízvizsgáláshoz szükséges eszközök kerékpárok a kiránduláshoz memóriakártyához-kartonpapír, filctoll, ragasztó magnetofon/ CD lejátszó CD: J S Kék Duna keringő tanulandó dalok magnófelvétele fonalak, színes papírok terepasztal
A téma végére elvárható fejlődés eredménye: -
Megismerik a Duna földrajzi elhelyezkedését. Gyarapodnak térképhasználati ismereteik. Fejlődik szóbeli, írásbeli kifejezőkészségük. Gyakorlati tevékenységek által jutnak ismeretekhez, összefüggéseket. Fejlődik együttműködési képességük, beszédbátorságuk.
látnak
meg
Összegzés Évek óta alkalmazza iskolánk tanév végén a projekt módszert. Egyrészt a tanár-diák viszony fejlődésére, illetve a tanulói kompetenciák fejlesztésére gyakorolt pozitív hatása miatt. Ezek azok a kompetenciák, amelyek fejlesztéséről fejlődéséről nem mondhatunk le: -
-
Bővülnek a gyerekek szervezett, alkalmazható szaktárgyi ismeretei. Megtanulják a másokkal való együttműködést, konfliktuskezelést, fejlődik szocializációjuk. Jobban megismerik a tervezési eljárásokat, munkaszervezést, időbeosztást. A produktumok előállításakor fejlődik esztétikai érzékük. Lámpaláz leküzdéséhez segítenek hozzá a kisebb majd nagyobb csoportok előtti szereplések a projekt eredményeinek bemutatása során. Nő nyitottságuk a világ dolgai iránt. Különböző ismeretforrások megkeresése, a kapott információk kezelése, adott szempont szerinti válogatása és kritikus felhasználása (internet, könyvtár, folyóirat, televízió…) kritikai gondolkodásukat, értő olvasásukat fejleszti. Előzetes tudásuk, ismereteik felszínre kerülnek. Fejlődik problémaérzékenységük, problémamegoldással kapcsolatos tudásrendszerük.
12
-
Fejlődik kreativitásuk, kommunikációjuk. Elsajátítják a vitakultúrát, mások véleményének tiszteletben tartását, meghallgatását. Felismerik saját maguk szerepének lehetőségeit, határait, ezáltal alakul reális énképük. Felelősséget vállalnak saját maguk és társaik iránt.
Bár a projektmódszer nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és nagyfokú szakmai fejlődést kíván meg a tanároktól, meg kell teremteni az egyes műveltségterületek közötti összhangot, biztosítani kell a zavartalan körülményeket, a jó hangulatot stb… Eredményeképpen azonban nagymértékben fejlődik az együttműködés, a munka összehangolása, és a differenciált segítségnyújtás. Ezért bátran ajánlom a tartomány valamennyi intézményének kipróbálását.
Karcag, 2013. április 29.
Nagy Józsefné Szent Pál Marista Általános Iskola Karcag Magyarország
13