Esély
Komplex program mélyszegénységben élő lányok és fiatal anyukák számára - 2014 -
1.
Általános Információk
Projekt megnevezése
ESÉLY - Komplex program mélyszegénységben élő lányok és fiatal anyukák számára.
Szervezet neve
Határtalan Szív Alapítvány
Tevékenység végzésének helye
„A Mi Házunk” Marista Közösségi Ház
Cím
2500 Esztergom, Lázár Vilmos u. 84
Telefon/email
Tel.: 0036/33-403-393 Email: hatartalansziv@vnet.hu
Hivatalos képviselő (beosztás):
Jaume Bofarull Pedrola – elnök Határtalan Szív Alapítvány
Projekt készítője
Márton Gábor martongabor78@gmail.com
Projekt koordinátor
Mártonné Kovács Brigitta silencio@citromail.hu
Ország/hely
Magyarország 2500 Esztergom, Lázár Vilmos u. 84
2 | O ld a l
2.
Projekt bemutatása:
A projekt létrejöttének előzményei, indokoltsága 2005-ben Baba-mama csoportunkat kettős célzattal indítottuk el. Egyrészt azért, mert megítélésünk szerint oktató-nevelő munkánk annál hatékonyabb lehet, minél korábbi életkorban kezdjük el a gyermekekkel, fiatalokkal való foglalkozást. A korai fejlesztés, az iskolás kor előtti nevelő munka nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a gyermekek ne induljanak jelentős hátrányokkal
úgy
a
mozgásfejlődés,
mint
a
beszédfejlődés,
a
kommunikáció,
az
eszközhasználat, a személyes higiénia és számos más területen. Ez irányú munkánkkal rövid távon elősegíthetjük, hogy a gyermekek könnyebben beilleszkedjenek óvodába, majd az iskolába, hosszú távon pedig megfelelő társadalmi integrációjukat. A csoport kialakításának másik célja az volt, hogy a fiatal anyukáknak - akik az esetek többségében többgyermekesek - a gyermekükkel való foglalkozás idejére lehetőséget biztosítsunk ügyeik intézésére, munkakeresésre, vagy éppen házimunkára elvégzésére, bevásárlásra. Emellett szociális munkásunktól segítséget kérhettek családjukat érintő ügyekben,
részt
vehettek
tevékenységekben
(ünnepek
kézműves közös
foglalkozásokon,
különböző
„klub”
jellegű
megtartása, kötetlen beszélgetések, kulturális
és
szabadidős jellegű kirándulások stb.). Munkánk során azonban felismertük, hogy a női program te vékenységeit, illetőleg közvetlen célcsoportját szélesíteni kell, részben azért, hogy így komplexebb, átfogóbb módon, innovatív pedagógiai eszközöket alkalmazva tudjunk a fiatal lányok és asszonyok életében felmerülő problémákra választ adni. Másrészt azért, mert megítélésünk szerint a roma családokban a nőknek kiemelt szerepük
van a gyermekek gondozásában, nevelésében, így az ő
megerősítésük nagymértékben hozzájárulhat a roma gyermekek egészséges testi, értelmi , érzelmi fejlődéséhez. Jelen projekt hangsúlyos területe a női program, így a program résztvevői jelentik az elsődleges célcsoportot. Azonban a komplex programnak szerves része a baba korú gyermekekkel való foglalkozás, mely szakmai munka szorosan kapcsolódik a
női programhoz. Fontos
megjegyezni, hogy a programban várt és elérni kívánt eredmények nemcsak a program közvetlen résztvevőire, hanem a baba csoportunkban folyó tevékenységekre lehetnek pozitív hatással. Mondhatjuk, hogy a női program eredményének „haszonélvezői” közvetett módon a baba csoportunkba járó gyermekek.
3 | O ld a l
Célcsoport: Elsődleges, közvetlen célcsoport: Mélyszegénységben élő - különösen a roma származású - fiatal lányok, kismamák, és anyukák (12 – 25 év között). A célcsoportba tartoznak a középső csoportunkba járó felső tagozatos általános iskolás tanulók, illetőleg az ifjúsági csoportba járó lányok, fiatal felnőttek, valamint a női klub résztvevői. Másodlagos, közvetett célcsoport: Mélyszegénységben élő - különösen a roma származású - gyermekek (4 hónapos kortól 3 éves korig). Probléma analízis: Az anyagi-, szociális és kulturális hátrányokból kifolyólag a célcsoportba tartozó családoknál, sok esetben nem biztosított a gyermekek egészséges testi, értelmi és érzelmi fejlődése. Ennek okai sokfélék: a roma nők sokszor fiatalon házasodnak és szülnek (egyharmaduk 18 éves kor előtt); gyakran még az általános iskolai tanulmányaikat sem fejezik be, egészségi állapotuk rosszabb, az egészségügyi és szociális ellátó rendszerekhez való hozzáférésben is nagyobb hátrányt
szenvednek.
Alapvető
életvezetési
ismereteik
rendkívül
hiányosak,
úgy
a
családtervezés, a gyermekgondozás, az egészséges életmód, mint a pénzkezelés és pénzbeosztás,
a
lakásfenntartás,
valamint
a
felelősségtudat
területén.
Mindennapi
tevékenységük sok esetben a háztartás ellátására és a gyermekek gondozására korlátozódik. Ezáltal igen kevés impulzus éri őket. Mindezek sokrétű problémákhoz vezetnek. Ismereteik hiányosságának következménye, hogy gyermekeik elmaradnak az életkoruknak megfelelő fejlettségi szinttől. A gyermekek integrációja szempontjából komoly problémát jelent, hogy a családokban általában csak cigány nyelven kommunikálnak, íg y a gyerekek 3 éves korukra sem tanulnak meg megfelelő szinten magyarul, ami megnehezíti az óvodai beilleszkedést. A roma lányok/nők hátrányai az oktatásban Fentebb felsorolt problémák közül rendkívül hangsúlyos az alacsony iskolai végzettség, és az ebből fakadó hátrányos munkaerő-piaci pozíció, mivel ez az egyik alapvető forrása a roma lányok és asszonyok kiszolgáltatottságának. Annak ellenére, hogy a cigányok körében is jobban teljesítenek az iskolában a lányok, mint a fiúk a roma a nőknek mindössze 5,8%-a rendelkezik szakmunkás végzettséggel, míg a roma férfiaknak 17,5%-a. A roma nők között ötször magasabb azoknak az aránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint a nem roma nők között. Az iskolázottsági szakadék nem csak etnikai, hanem családi nemi szerepekből adódó okokra is visszavezethető. A roma nőknél a magas iskolai lemorzsolódási mutatókért felelős tényezők: motivációvesztés, a 4 | O ld a l
hátrányos helyzetből adódó szocializációs különbségek, részben a már említett korai gyerekvállalás és részben a hagyományos családi szerepekből fakadó korai iskolaelhagyás, melyeket az iskola és a szociális védelmi rendszerek a gyakorlatban sokszor nem megfelelően kezelnek, így csorbul a minőségi integrált oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés. A roma lányok/nők foglalkoztatáshoz való hozzáférése A fiatal roma lányok döntő többsége számára elérhetetlen a munkaerő-piaci integráció, melynek legfőbb okai: a települési szegregáció (munkalehetőség hiánya, telepszerű lakhatás, alapvető infrastruktúra és megfizethető közlekedés hiánya), az alacsony iskolai végzettség, a korai gyermekvállalás. Azok, akik a családalapítás miatt lemondanak továbbtanulási szándékukról, nagy eséllyel elvesztik annak lehetőségét, hogy valaha stabil munkahelyük legyen. A családalapítás és a munkaerő-piaci esélyek konfliktusával fiatalabb korba n, kevesebb tapasztalat birtokában szembesülnek a romák. A fiatalok jó része jelentősen alulbecsli az iskolázottság munkaerő-piaci hozadékát. Ezért inkább nagyobb hangsúlyt fektethetnek a gyermekvállaláson keresztül történő státuszemelkedésre, ami persze tovább csökkenti az esélyét bármilyen jövőbeni integrációs folyamatnak. A roma lányok/nők egészségi állapota A romák rossz életkörülményei, a szocio-kulturális hátrányból fakadó tájékozatlanság, a minőségi egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférés és a magasabb egészségügyi kockázatoknak való kitettség következtében a roma nőknek is igen rossz az egészségi állapota. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők között kitüntetett jelentőséget kell tulajdonítanunk az anyák terhességtörténeteinek. A gyermek életkilátásait, egészségi állapotát, testi és szellemi fejlődésének
alakulását
nagymértékben befolyásolják
a
születés
és
a
várandósság
körülményei: a megfelelő gesztációs idő, a szülés problémamentessége, a szülési sérülések, valamint az elvégzett korai adekvát szűrővizsgálatok és a nők várandósság előtti és alatti egészségi állapotát befolyásoló egyéb tényezők. A roma anyák körében ezek a mutatók rosszabbak: nagyobb arányban soványabbak, fiatalabbak és alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Igen jelentős probléma a csecsemőhalandóság, valamint az átlagosnál kisebb súlyú gyermekek születésének száma, mely a romák körében nagyjából duplája a teljes népesség átlagának. A roma lányok/nők közül sokan dohányoznak a terhesség alatt is (62%). Ez országosan nagy eltérést mutat a nem roma nőkhöz képest (25%). Az önkárosító magatartásformák, mint például az említett dohányzás, vagy az alkohol fogyasztás megmutatkoznak a magzat és az újszülött fejlődésének és életesélyeinek romlásában. 5 | O ld a l
A hátrányos
helyzetű – köztük roma – lányok/nők számára általában nehezebben
hozzáférhetők a közfinanszírozott nőgyógyászati ellátások, – települési egyenlőtlenségek, szegregáció, alacsony jövedelem, alacsony iskolai végzettség, adott esetben a diszkriminatív ellátás, vagy az előítéletesség miatt. Számukra lényegesen nehezebben elérhetőek a különböző születésszabályozási módszerek, ezért jóval magasabb körükben azok száma, akik a születésszabályozásnak a legveszélyesebb, az egészséget és a pszichét is rendkívül károsító eljárását, az abortuszt választják. A roma nők ötöde esett át életében abortuszon, körükben igen magas azoknak a nőknek az aránya, akikkel ez egynél többször történt meg. Célok, várt eredmények Általános célok o Szocializáció elősegítése o Integráció elősegítése o Esélyegyenlőség elősegítése o A roma családokban élő gyermekek életkilátásainak, élethelyzetének javítása Specifikus célok o Korai iskolaelhagyás megelőzése o Továbbtanulásra motiválás o Egészségvédelem és egészséges életmód kialakításának segítése o Életvezetési ismeretek bővítése o Családi életre nevelés o Gyermekgondozási ismeretek bővítése o A gyermek elhanyagolás megelőzése o Munkaerő piaci ismeretek bővítése, a munka világába való beilleszkedés elősegítése Indikátorok és várt eredmények o Női program közvetlen résztvevői 20-25 fő o Magasabb iskolai végzettséget elérő, továbbtanulásban motivált fiatal lányok, anyukák. o Nagyobb figyelem fordítása a személyes egészségi állapotra. o Felelősebb családtervezés, gyermeküket felelősségteljesen nevelő szülők. o A roma családokban élő gyermekek egészséges, életkornak megfelelő fejlődése. o Nagyobb jártasság a család erőforrásainak kezelésében. o Egészségesebb, higiénikusabb lakókörnyezet kialakítására való törekvés. o Könnyebb elhelyezkedés a munka világában. o Szociális ügyintézésben való nagyobb jártasság. 6 | O ld a l
Tevékenységek a női programban résztvevők számára Megvalósítás színtere Célcsoporthoz kötődően a program több szinten zajlik. Preventív jelleggel megjelenik egyrészt nevelési csoportunkban a középső csoportosok (általános iskola felső tagozatos diákjai) és az ifjúsági csoportosok (továbbtanulók, tanfolyamon résztvevők) foglalkozásain, másrészt a női klubban résztvevőknél. A korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében végzett tevékenységek kapcsolódnak a Külső Osztály programhoz. Az egészségvédelem (egészséges ételek készítése) témája, illetőleg a munka világába való beilleszkedés elősegítése pedig a kialakítandó Kert Programhoz. Megvalósítás módszere Az alábbiakban felsorolt témák elsődlegesen szakértők segítségével, illetőleg a csoportvezető pedagógusok
közreműködésével előadások
formájában kerülnek
bemutatásra. Ennek
gyakorisága kéthetente egy alkalom. A köztes hetekben a csoportban dolgozó pedagógusok, és asszisztensek segítségével mindegyik témát elmélyítjük, könnyebben befogadható módon feldolgozzuk. Amennyiben a téma engedi, gyakorlati jellegű tevékenységeket végzünk. Tevékenységek részletes bemutatása, a főbb témák megjelölésével 1) Korai iskolaelhagyás megelőzése, továbbtanulásra motiválás A probléma analízisben bemutatottak alapján ezen a területen jelentős probléma, hogy a roma lányok, asszonyok közül sokan az általános iskolai tanulmányaikat sem fejezik be, alacsony iskolai végzettségük miatt pedig a későbbiekben nem találnak megfelelő munkát. Többségük alacsony presztízsű, rosszul fizető, esetenként egészségtelen munkát végez. Mit teszünk? Nevelési programunk keretén belül felmérjük a gyermekek, fiatalok készségeit, képességeit. Az oktatási intézményekkel folyamatosan kommunikálunk tanulmányi előmenetelüket illetően. Mindezen információkra alapozva egyéni nevelési tervet alakítunk ki, mely az adott tanulóra fókuszál. A célcsoportba tartozó fiatal lányoknak lehetőségük van minden nap részt venni tanulószoba foglalkozáson, melynek célja a felzárkóztatás (leckeírás, dolgozatokra való felkészülés), az iskolában elsajátított tudás elmélyítése. Heti egy alkalommal, szaktanár segítségével a legtöbb gondot okozó reáltárgyakból (matematika, fizika) korrepetálást szervezünk. Az egyéni nevelés megjelenik továbbá a csoportos foglalkozásokon is, a tanulók személyre szabottan (tudásszintnek megfelelően, az egyéni tervben meghatározottak szerint) nem azonos, hanem differenciált feladatokat kapnak. 7 | O ld a l
Komplexebb
programokkal,
a
különböző
programok
széles
palettájával
lehet
eredményesebben hátrányokat kompenzálni, ezért a csoportos foglalkozások irányulnak a személyiség fejlesztésre, képesség kibontakoztatásra, demokratikus együttműködés fejlesztésére, egészséges, környezettudatos éltre nevelésre; vallási, erkölcsi nevelésre; a szabadidő hasznos eltöltésére. Alkalmazott módszerek pl. a kooperatív tanulás, projekt módszer. Az egyéni nevelés és a csoportos foglalkozások mellett fontos eleme lehet a korai iskolaelhagyás megelőzésének a tutorálás. A tutorok tanulásban segítő középiskolás fiatalok, akik személyes példájukkal motiválják fiatalabb társaikat a tanulásra. Ők hasonló körülmények között élő családokban nőttek fel, de a tanulást választották, annak nagy jelentőséget tulajdonítanak. További cél, hogy a gyermekek családjait motiváljuk arra, hogy minél szélesebb körben megismerjék tevékenységünket, ezáltal számukra is fontossá váljon a gyermekek tanulása, annak nyomon követése. Rendszeresen tartsanak kapcsolatot az adott oktatási intézményekkel (tartsák a kapcsolatot az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, vegyenek részt a nyílt napokon, szülői értekezleteken, egyéb iskolai eseményeken). Az ifjúsági csoportot. Ifjúsági csoportunkban, melyet középiskolás fiatalok és fiatal felnőttek alkotnak fő célunk a továbbtanulásra motiválás, segítségnyújtás a középfokú végzettség megszerzéséhez, lehetőség szerint bekapcsolni a fiatalokat a felsőoktatásba. Az általános iskolás csoportnál bemutatott tevékenységek mellett a csoport főbb tevékenységei
az iskolai
átmenet segítése, pályakorrekciós
tanácsadás
(rossz
pályaválasztás esetén), ösztöndíjak szervezése (a fiatalok sok esetben azért fejezik be középiskolai tanulmányaikat, mert a munkába kell állniuk annak érdekében, hogy pótolni tudják a család kieső jövedelmeit). Külső Osztályunkban kis létszámú nappali rendszerű oktatás, illetőleg felnőttképzés keretében a gyermekeknek (akik normál iskolai képzése magatartás zavaruk, vagy más jelentős problémájuk miatt nem lehetséges), valamint fiatal felnőtteknek (akik nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat) lehetőségük van megszerezni az alapfokú képzettséget. A tevékenység további fontos eleme a továbbtanulásra motiválás, mely irányul az iskolarendszeren belüli (szakiskola, szakközépiskola, gimnázi um) valamint iskolarendszeren
kívüli
(elsődlegesen
hiányszakmák
elsajátítására,
munkáltatói
igényeken alapuló képzéseken való részvételre, az adott munkakör betöltéséhez szükséges
kompetenciák
megszerzésére
irányuló
képzéseken
való
részvételre)
képzéseken való részvételre egyaránt. 8 | O ld a l
Együttműködések, közreműködők a program megvalósításában A korai iskolaelhagyás megelőzése érdekében széleskörű együttműködésre van szükség. Így a helyi oktatási, nevelési intézményekkel (óvodák, általános és középiskolák), nevelési tanácsadóval, pedagógiai szakszolgálattal, gyámhivatallal, települési önkormányzat jegyzőjével, rendőrséggel, egyéb civil szervezetekkel stb. 2) Egészségvédelem, egészséges életmód kialakítása A célcsoportba tartozó lányok, asszonyok sokszor rossz, a z egészségüket veszélyeztető lakáskörülmények között élnek. Fiatal felnőtt nők többségnek emiatt, valamint a szociokulturális hátrányból fakadó tájékozatlanság, a minőségi egészségügyi ellátáshoz való korlátozott hozzáférés és a magasabb egészségügyi kockázatoknak való kitettség következtében igen rossz az egészségi állapota. Mindezek szükségessé teszik, hogy a program keretében egészségvédelmük, illetőleg az egészséges életmód kialakítása érdekben különböző tevékenységeket végezzünk. Mit teszünk? A megvalósítás módszere a fentebb említettek alapján különböző témák feldolgozása szakemberek segítségével, az így kapott ismeretek elmélyítése a pedagógusokkal, valamint lehetőség szerint számos gyakorlati tevékenység hozzákapcsolásával. Érintett témák, főbb tevékenységek Életmód tanácsadás Egészséges ételek készítése, azok higiénikus tárolása A test megfelelő higiéniája Egészségi
állapot
felmérése,
szűrővizsgálatok , tanácsadás
(vércukorszint,
koleszterinszint ellenőrzése, rákszűrés és egyéb nőgyógyászati szűrések, testzsír mérés, testtömeg index) Szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol, drogok, játékszenvedély) Testmozgás (kirándulások szervezése, női torna, sport) Együttműködések, közreműködők a program megvalósításában A
programba
bekapcsolódó
szervezetek,
szakemberek:
ÁNTSZ,
háziorvosok,
nőgyógyászok, egyéb szakorvosok, egyéb civil szerzetek
9 | O ld a l
3) Családi életre nevelés A családi életre nevelés tevékenység keretében felkészítjük a gyerekeket, fiatalokat a tudatos párválasztásra, a felelős házaséletre, a család életének és tevékenységének szervezésére, a családon belüli mindennapi teendők ellátására, a családi életben szükségessé váló korrekciók végrehajtására és konfliktuskezelésre, ill. megelőzésre, valamint a gyermekneveléssel kapcsolatos teendők elvégzésére. A családi életre nevelés
megvalósítása
részben
a
felsorolt
teendőkkel
kapcsolatos
ismeretek
közvetítését jelenti. Emellett azonban sor kerül magatartási és életvezetési minták elemzésére. Mit teszünk? A megvalósítás módszere különböző témák feldolgozása szakemberek segítségével, az így kapott ismeretek elmélyítése a pedagógusokkal, valamint lehetőség szerint számos gyakorlati tevékenység hozzákapcsolásával. Érintett témák, főbb tevékenységek Társas kapcsolatok, kommunikáció és konfliktuskezelés Önismeret és érzelmi intelligencia Jellem és értékrend A család működése Változások és veszteségek kezelése a családban Nemiség, párkapcsolat, szexualitás Veszélyek és devianciák Együttműködések, közreműködők a program megvalósításában A programba bekapcsolódó szervezetek, szakemberek: Otthon Segítünk Alapítvány 4) Téma feldolgozás: gyermekvállalás Az anyagi-, szociális és kulturális hátrányokból kifolyólag a célcsoportba tartozó családoknál sok esetben nem biztosított a gyermekek egészséges testi, értelmi és érzelmi fejlődése. Ennek okai sokfélék: a roma nők sokszor fiatalon házasodnak és szülnek (egyharmaduk 18 éves kor előtt); gyakran még az általános iskolai tanulmányaikat sem fejezik be. Alapvető életvezetési ismereteik rendkívül hiányosak a családtervezés,
a
gyermekgondozás,
a
felelősségtudat
hiányosságának
következménye, hogy gyermekeik
területén.
elmaradnak
Ismereteik
az életkoruknak
megfelelő fejlettségi szinttől.
10 | O l d a l
Mit teszünk? A megvalósítás módszere különböző témák feldolgozása szakemberek segítségével, az így kapott ismeretek elmélyítése a pedagógusokkal, valamint lehetőség szerint számos gyakorlati tevékenység hozzákapcsolásával. Érintett témák, főbb tevékenységek Fogamzásgátlás, nem kívánt terhesség Nemiség, párkapcsolat, szexualitás Terhesgondozás, várandósság, szülés Csecsemőgondozás Gyermekbetegségek Együttműködések, közreműködők a program megvalósításában A programba bekapcsolódó szervezetek, szakemberek: Otthon Segítünk Alapítvány, háziorvosok, szülész-nőgyógyász szakorvosok, védőnők, gyermekorvosok, egyéb szakorvosok, egyéb civil szerzetek. 5) Családi erőforrások kezelése A roma családok jelentős része nem rendelkezik állandó, hosszú távú munkával, így rendszeres, munkából származó jövedelemmel sem. Többségük rövid távú, alkalmi jellegű munkákból él, valamint a családi juttatások, szociális ellátások valamelyikére szorítkozik. Túlélési stratégiájuk gyakran a máról holnapra élés. Alapvető életvezetési ismereteik rendkívül hiányosak a pénzkezelés és pénzbeosztás területén, a szociális ellátási formák többségét nem ismerik, vagy azokat nem veszik igénybe. Kiadásaikat nem priorizálják, kevés jövedelmüket gyorsan felélik. Mindezek által jelentős tartozásokat halmoznak fel lakbér, közüzemi díjak, banki kölcsönök és egyéb tartozások terén. Tartozásaikat rendkívül nehezen, vagy egyáltalán nem tudják rendezni, ami igazán rossz helyzetbe sodorja a családot. Mit teszünk? A megvalósítás módszere különböző témák feldolgozása szakemberek segítségével, az így kapott ismeretek elmélyítése a pedagógusokkal, valamint lehetőség szerint számos gyakorlati tevékenység hozzákapcsolásával. Érintett témák, főbb tevékenységek Jövedelem (munkabér, családi juttatások, szociális ellátások) Pénzkezelés, pénzbeosztás
11 | O l d a l
Együttműködések, közreműködők a program megvalósításában A programba bekapcsolódó szervezetek, szakemberek: települési önkormányzat közjóléti iroda, járási hivatal szociális osztály, egyéb civil szervezetek 6) Téma feldolgozás: családon belüli bántalmazás, erőszak A család az egyik legfontosabb intézmény életünk során. A család, optimális körülmények között lelkileg egészséges, önbizalommal teli generációt tud felnevelni. A szóbeli bántás, az állandó lekicsinylés szorongásokkal teli jellemet nevel. A durva agresszió és a szexuális bántalmazás hatása egy fejlődő személyiségre ennél sokkal borzasztóbb. Családon belüli bántalmazás, erőszak fogalmi meghatározása nehézkes, nem igazán köthető egységes definícióhoz. Azok a jelenségek , amelyek a családon belüli erőszakhoz
tartoznak,
nagyon
különböző
természetűek
lehetnek.
Lehetséges
megjelenési formái a fizikai erőszak, a pszichológiai erőszak (sértegetés, elutasítás; fenyegetés, vádaskodás; lekezelés, mellőzés; birtokló és büntető viselkedés; érzelmi zsarolás), a szexuális erőszak, az elhanyagolás. Célcsoportunkba tartozó lányok, asszonyok közül sajnos többen is szembesülnek, illetőleg szenvedő alanyai családjukban az elhanyagolásnak, a fizikai erőszaknak és a pszichológiai erőszaknak egyaránt. Oka lehet ennek a halmozottan hátrányos, gyakran kilátástalannak
tűnő
élethelyzet
(anyagi
problémák,
lakhatási
nehézségek,
munkanélküliség, hátrányos megkülönböztetés stb.) okozta, egyre inkább felhalmozódó feszültség a családon belül. Oka lehet valamely szenvedélybetegség kialakulása (ezek közül leggyakoribb a túlzott mértékű alko holfogyasztás, az alkoholizmus), az ebből fakadó agresszió, erőszakos, durva cselekedetek.
Oka lehet továbbá a hagyományos
családi viszonyok felbomlása, megváltozott párkapcsolati viszonyok, szülői kompetencia hiányosságai, az együttműködés nélküli együttélés és számos egyéb diszfunkciós zavar a családban. Mit teszünk? A megvalósítás módszere különböző témák feldolgozása szakemberek segítségével, az így kapott ismeretek elmélyítése a pedagógusokkal, valamint lehetőség szerint számos gyakorlati tevékenység hozzákapcsolásával. Érintett témák, főbb tevékenységek Gyermekbántalmazás A nők bántalmazása Áldozatsegítés, jogi segítségnyújtás 12 | O l d a l
Együttműködések, közreműködők a program megvalósításában A
programba
bekapcsolódó
szervezetek,
szakemberek:
családsegítő
központ,
áldozatsegítő központ, jogsegély szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság, rendőrség. 7) Beilleszkedés elősegítése, illetve re integrálás a munka világába A fiatal roma lányok döntő többsége számára elérhetetlen a munkaerő -piaci integráció, melynek legfőbb okai: a települési szegregáció (munkalehetőség hiánya, telepszerű lakhatás, alapvető infrastruktúra és megfizethető közlekedés hiánya), az alacsony iskolai végzettség, a korai gyermekvállalás. Azok, akik a családalapítás miatt lemondanak továbbtanulási szándékukról, nagy eséllyel elvesztik annak lehetőségét, hogy valaha stabil munkahelyük legyen. Mit teszünk? A megvalósítás módszere különböző témák feldolgozása szakemberek segítségével, az így kapott ismeretek elmélyítése a pedagógusokkal, valamint lehetőség szerint számos gyakorlati tevékenység hozzákapcsolásával. Érintett témák, főbb tevékenységek Mentálhigiénés tréning: társadalmi együttélés formái, alkalmazkodó képesség javítása, konfliktuskezelő tréning Munkaerő-piaci
tréningek:
álláskeresési
technikák,
alapvető
munkahelyi
magatartási normák megtanítása, viselkedéskultúra Kommunikációs tréning: alapvető kommunikációs technikák megismertetése, verbális és nonverbális eszközök alkalmazása Együttműködések, közreműködők a program megvalósításában A programba bekapcsolódó szervezetek, szakemberek: mentálhigiénés szakemberek, munkaügyi szervezetek szakemberei, szakképző központok szakemberei, kommunikáció szakos hallgatók
8) Kert Program A Kert Program, mely jelenleg a tervezés fázisában tart, a női program egyik horizontális eleme, továbbfejlesztési lehetősége lehet. Indításának több célzata van. Egyrészt elősegítheti az öngondoskodás ilyen formájának elterjedését. Másrészt tankertként szolgálhat a középső és az ifjúsági csoportban résztvevők számára. A női klub résztvevői pedig az ott megtermelt zöldségeket és gyümölcsöket felhasználhatják azon foglalkozások során, melyek témája az egészséges ételek készítése. 13 | O l d a l
Öngondoskodás A családok közül sokan - a korábban említettek alapján - alacsony jövedelemből, vagy különböző szociális juttatásokból él. Ez legfeljebb az alapvető szükségletek kielégítésére elegendő, de az életminőségük javítására nem ad lehetőséget. Jövedelem hiányában, vagy alacsony jövedelem esetében az élelmiszer önellátás jelentős költségektől kímélheti meg a családokat, hiszen e háztartások esetében az élelmiszerekre szánt kiadások megközelítik a 60-70%-ot is. Ráadásul a megtermelt élelmiszer minősége lényegesen magasabb, mint a beszerzett élelmiszerek minősége. Tankert A program keretében a gyermekek és fiatalok megtanulhatják, hogyan alakíthatnak ki saját lakókörnyezetükben konyhakertet, fűszerkertet, gyümölcsöst. Elsajátíthatják az alapvető gazdálkodási formákat, földművelési ismereteket, a megtermelt javakat otthonukban felhasználhatják. Egészséges ételek készítése A roma családok többsége esetében elmondható, hogy a háztartásban a főzés során kevés zöldséget használnak fel az ételek készítéséhez. A gyermekek és a felnőttek egyaránt kevés gyümölcsöt fogyasztanak. A női klub résztvevői az egészségvédelem, és az egészséges életmód kialakítása érdekében megtanulhatják, hogyan készíthetnek egészséges ételeket. A kert program jó lehetőséget teremt annak, hogy az ehhez szükséges zöldségeket, gyümölcsöket saját maguk megtermelhessék. Mit teszünk? Központunk közelében egy idősebb hölgy, aki koránál fogva nem tudja ellátni teendőit felajánlotta számunkra a kertjét használatra. A kert nagyszerű lehetőséget bi ztosítana számunkra a fentebb bemutatott célok megvalósítására. Megfelelő szakemberek bevonásával előbb elméletben felkészítenénk a programban résztvevőket, majd mindezt átültetnénk a gyakorlatba. Együttműködések, közreműködők a program megvalósításában A
programba
bekapcsolódó
szervezetek,
szakemberek:
növénytermesztéssel,
növényvédelemmel, biotermesztéssel foglalkozó szakemberek, táplálkozási tanácsadó
14 | O l d a l
9) Filmklub A filmklub mind a nevelési csoportokban résztvevők, mind a női klub résztvevői számá ra szervezett foglalkozás. Mit teszünk? Tartalmas szabadidős eseményt kínálunk a filmklub résztvevőinek. Olyan, kulturális értékeket hordozó filmeket tekintünk meg közösen, melyek témájára irányított vagy spontán beszélgetések építhetők. Így például olya nokat, melyek hűen ábrázolják a mai kor jellemző társadalmi problémáit (előítéletesség, szegregáció, szenvedély betegségek, globalizáció elmagányosodás, párkapcsolati kérdések, szegénység, fogyatékosság stb.). Ez hozzájárulhat a résztvevők társadalmi problémák iránti érzékenyítéshez, valamint felkészítheti őket e jelenségek kezelésére. Megtekintünk továbbá olyan filmeket is, melyek életrajzi jellegűek, női sorsokat állítanak a középpontba. 10) Kézműves foglalkozások A roma lányok, asszonyok életében a mindennapi tevékenységeik sok esetben korlátozódik a háztartás ellátására és a gyermekek gondozására. Ezáltal kevés impulzus éri őket. Kreativitásuk, alkotó készségük nem igazán fejlett. A középső csoportban, az ifjúsági csoportban és a női klubban tartott kézműves foglalkozások lehetőséget teremtenek különböző alkotási technikák elsajátítására, begyakorlására. Célja lehet továbbá, hogy megtanítsuk a résztvevőket a kitartó munkavégzésre, a saját elvégzett munka értékelésére, eszközök rendeltetésszerű használatára, azok megóvására, megfelelő karbantartására. Mindezek mellett fontos a következetesség, hogy a megkezdett munkát be is tudják fejezni. Fontos, hogy folyamatos pozitív megerősítést kapjanak, büszkék legyenek rá, hogy sikeresen véghezvittek valamit. Hatékony motivációs eszköz lehet, hogy cigány származású példaképeket állítunk eléjük, olyan embereket, akik foglalkozásszerűen űzik a művészeti ágak valamelyikét. Mit teszünk? Kézműves technikák tanítása, begyakoroltatása. Ünnepi
körökhöz
kapcsolódó
díszek,
ajándékok
készítése,
melyeket
hazavihetnek, és lakásuk dísze lehet, vagy elajándékozhatnak (adventi koszorú, mikulás zacskó, karácsonyfadísz, farsangi álarc, húsvéti dekoráció). Igény szerint hímzés, kötés, varrás oktatása. 15 | O l d a l
A foglalkozások során keletkezett művek időszakos kiállítása, eseti jelleggel jótékonysági vásárra történő felajánlása. Együttműködések, közreműködők a program megvalósításában A programba bekapcsolódó szervezetek, szakemberek: Kaleidoszkóp Ház, megfelelő ismeretekkel rendelkező emberek, akik alkalmasak a kézműves technikák átadására, varrás, hímzés, kötés vagy más alkotó jellegű tevékenység oktatására. 3.
Összefoglalás
A roma nők nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legsérülékenyebb társadalmi csoportját jelentik. Problémáik, sa játos helyzetük számos dolog következménye. Alapvetően elmondható, hogy a mélyszegénységben élő roma családoknál anyagi, szociális és kulturális hátrányokból kifolyólag sok esetben nem biztosított a gyermekeik egészséges testi, értelmi és érzelmi fejlődése. Lakhatási körülményeik rendkívül rosszak. Sokuk az egészségüket is veszélyeztető, telepszerű körülmények között él. A lány gyermekeknek igen hamar be kell kapcsolódniuk a háztartás ellátásába, kisebb testvéreik gondozásába. Sokszor fiatalon házasodnak és szülnek, gyakran még az általános iskolai tanulmányaikat sem fejezik be. Rossz egészségi állapotuk, alacsonyabb iskolai végzettségük következménye, hogy számukra szinte elérhetetlen a munkaerő-piaci integráció. Az esetek többségében rosszul fizető, alacso ny presztízsű, és az rövidtávú munkákat tudnak csak vállalni. Alapvető
életvezetési
ismereteik
rendkívül
hiányosak,
úgy
a
családtervezés,
a
gyermekgondozás, az egészséges életmód, mint a pénzkezelés és pénzbeosztás, a lakásfenntartás, valamint a felelősségtudat területén. Mindennapi tevékenységük sok esetben a háztartás ellátására és a gyermekek gondozására korlátozódik. Ezáltal igen kevés impulzus éri őket. Mindezek sokrétű problémákhoz vezetnek. Ismereteik hiányosságának következménye, hogy gyermekeik elmaradnak az életkoruknak megfelelő fejlettségi szinttől. Mindezek mellett elmondható, hogy a roma családokban a nőknek kiemelt szerepük van a gyermekek gondozásában, nevelésében, így az ő megerősítésük nagymértékben hozzájárulhat a roma gyermekek egészséges testi, értelmi, érzelmi fejlődéséhez. Jelen projektünk bemutatja, hogyan próbálunk komplexebb, átfogóbb módon, innovatív pedagógiai eszközöket alkalmazva választ adni a fiatal roma lányok és asszonyok életében felmerülő problémákra, illetőleg mindez hogyan járulhat hozzá megerősítésükhöz.
16 | O l d a l