Pénzügyi jogi szakjogász

KRIMINALISZTIKAI SZAKOKLEVELES RENDVÉDELMI SZAKEMBER

A A képzés célja, hogy a büntetőjogi jogalkalmazás különböző területén működő szakemberek a különleges szakértelmet igénylő kriminalisz kai szakkérdésekben kellő jártasságot szerezzenek, a segédtudományokban (orvostudomány, műszaki tudomány, közgazdasági tudományok) véleményt adó szakértők vizsgála módszereit és a vélemények lényegi kérdéseit a hallgatók kellő mennyiségben elsajá tsák és azokat szakszerűen értékelni, mérlegelni tudják.

A  jogi és igazgatási képzési terület igazgatási képzési ág bűnügyi igazgatási, illetve rendésze igazgatási alap- vagy mesterképzési szakokon (azok szakirányain), valamint a nemzetvédelmi és katonai terület védelmi képzési ág alap- vagy mesterképzési szakjain szerze oklevél, illetve mindezen területek valamelyikén szerze főiskolai vagy egyetemi oklevél és szakképze ség  egyéb képzési területen alapképzésben szerze oklevéllel és szakképze séggel rendelkezők a képzésben akkor vehetnek részt, ha elvégezték a rendőrszervező szakképzést (OKJ 61 861 01 0010 61 03, korábban: OKJ 71 8912 01), és legalább 3 év szolgála idővel rendelkeznek rendésze vagy bűnügyi igazgatási, nemzetbiztonsági, illetve katonai védelmi szakterületen A képző intézmény a felvételt további feltételhez köthe (pl. szakmai gyakorlat, szolgála idő).

A A levelező tagozatos képzés időtartama 4 képzési félév, a szakdolgozat elkészítésére és a záróvizsga letételére az utolsó képzési félévben kerül sor. A posztgraduális képzés (sikeres záróvizsga és szakdolgozatvédés alapján)

kriminalisz kai szakokleveles [erede szakképze ség]

szakképze séget tanúsító szakirányúoklevél kiadásával zárul, illetve ezen cím viselésére jogosít.

A : 155.000 Ft/félév

A 2022. szeptember és 2023. február

A dr. Tóth Éva

Az Intézet a változtatás jogát fenntartja.

TANREND tárgy – oktatók

I. félév

II. félév

III. félév

IV. félév Kriminalisz ka, bizonyításelmélet – Dr. Finszter Géza 12 K - - -

A büntetőeljárás legfontosabb gyakorla kérdései

4 A - - – dr. Csák Zsolt A szakértői munka keretei – Dr. Varga Tibor 4 A - - -

Igazságügyi orvostan

26 KZ - - – Dr. Keller Éva, dr. Szabó Árpád, Dr. Varga Tibor

Igazságügyi toxikológia, kábítószer anali ka

14 K - - – Dr. Somogyi Gábor, Csesztregi Tamás

Igazságügyi gene ka, személyazonosítás

- 10 K - – Dr. Egyed Balázs, Dr. Füredi Sándor, Woller János

Helyszíni szemle – Nyomszakértés. Mikro maradványok. Ballisz ka. Dak loszkópia

– Dr.Elek Imre, Dr. Gál Tamás, Hegyi István, Nagyné Bánovics Szilvia,Tóth Péter - 20 K - -

Igazságügyi elmekórtan

- 20 KZ - – Dr. Baraczka Krisz na, dr. Németh Rita

Kriminalisz kai azonosítás (hang, beszéd, poligráf, kép,

szag) – Fényes Péter, Kreitz Zsuzsanna, Krispán István - 10 A - -

Igazságügyi könyvszakértői ismeretek

– Pótorné Nagy Zsuzsanna, Dr. Jasperné Sztanek Katalin, Kosztovics József - - 24 KZ -

Igazságügyi műszaki szakértői ismeretek

- - 20 KZ – Bejczi József, Marossy Szabolcs Gépjárműszakértői munka – Dr. Melegh Gábor - - 12 KZ -

A személy elleni bűncselekmények legfelsőbb bírósági gyakorlata, kihallgatási tak ka

– dr. Tóth Éva, dr. Petőfi A la - - 16 K -

Kriminalisz kai írásszakértés és okmányszakértés

- - - 10 A – Göblyös Imre

Gazdasági, vagyon elleni bűncselekmények

- - - 10 K – dr. Huszár Gábor Elek

Záróvizsgára előkészítő komplex ismeretek*

- - - 40 K – dr. Tóth Éva és meghívo előadók Szakdolgozat konzultáció - - - Gyj

Összesen: 60 60 72 60

J :

A= aláírás Gyj= gyakorla jegy K= kollokvium Z= záróvizsga

* A tárgy oktatása távoktatási elemek felhasználásával történik.

Szakvizsgázóknakkülönösenajánljuk!

Alapjogi kommentár azalkotmánybíróságigyakorlat alapján

SZERKESZTŐ:DR.CSINK LÓRÁNT.NOVISSIMA KIADÓ 2022.

Azalkotmányjogrólgyakranazaképalakulki,hogyelvont,elefántcsonttoronyban űzötttudományág,aminekahétköznapijogiproblémákmegoldásáhoznemsokközevan.Ezakötetnemkevesebbettűzöttkicélul, minthogyeztatévképzeteteloszlassa.Azalkotmányjog,éskülönösenis azalapjogokáthatjákamindennapjainkatésközvetlenülkihatnakpolgári,büntető,gazdaságiésközigazgatásiperekelbírálására. AzAlaptörvénytalánlegjelentősebbszervezetiváltozásaazalapjogibíráskodás bevezetésevolt.AzAlkotmánybíróság közvetlenül vizsgálja, hogyazAlaptörvénybenbiztosítottjogokérvényesülnek-eazegyedidöntésekben.Ezértazügyvédiésbíróiérvelésbenismegjelennek,sőthangsúlytkapnakazalkotmányosszempontok.Mindennekellenérekorábban nemszületettolyanmű,amelyszisztematikusan,gyakorlatiasszemmel elemeztevolnaazegyesalapjogokjelentőségét.Ezakötetennekpótlásárateszkísérletet.