Breaking all teh RULES OF TYPE
DA David Carson kortárs amerikai tervezőgrafikus, aki már korai munkáiban arra a következtetésre jutott: nagyon másnak kell lenni ahhoz, hogy észrevegyék, hogy hatással legyen valakinek a tudatára. Munkáinak lényege a kiolvasás, a szöveg expresszivitásán keresztül ható üzenetközvetítés. David Carson törekvései a kommunikáció elmélyítésére tipográfiai módszerein keresztül valósulnak meg – a modern technika alkalmazásával – új lendületet adva korunk képírókultúrájához. „A grafikai tervező valaha egy technikus volt, aki segített abban, hogy a kiadványok, nyomtatványok jól nézzenek ki a papíron, de a nyolcvanas évektől folyamatosan felemelkedett egy olyan figurává, akinek
hatalma volt alakítani a modern világot.” (A hero of deconstruction című cikk a London Times Sunday Magazinból, www.davidcarson-design.com) Amikor az 1980-as években megjelentek a számítógépen a grafikus alkalmazások, nagyon megváltozott a szakma. A személyi számítógép, a betűtervező programok, a különböző kiadványszerkeztő programok olyan perspektívákat kínáltak a szakmabelieknek (és nem szakmabelieknek), amelyről eddig senki nem is álmodott. A mindenki számára elérhető digitális eszközök kivették a tipográfiát a specialisták kezéből, mivel a felhasználóbarát programok segítségével egyszerűvé vált egy grafikai terv megjelenítése és kivitelezése. Ez azzal a változással járt, hogy a tipográfus szakma elvesztette eddigi teintélyét, ami a tradicionális, évszázados ismeretein, tapasztalatai alapult. A vélemények természetesen két táborra oszlottak: a tradicionalisták úgy látták, hogy ez a változás a tipográfia lealacsonyítása és minőségének csökkenéséhez vezet; a haladók pedig egy „digitális paradicsomról” beszéltek, amiben mindenki képes lesz olyan írásokat létrehozni, amik olyan személyes jegyeket fognak hordozni, mint akár az ember saját kézírása. David Carson egyik híres gondolata: „ne téveszd össze az olvashatóságot a kommunikációval”. A legtöbb kommunikációs problémamegoldó erőfeszítés főleg az „olvashatóságra” irányult. Ez az „olvashatóság” átvitt értelemben a szöveg „másfajta” kiolvasását segíti elő, provokálva az olvasót, hogy aktív résztvevője legyen az üzenet megkonstruálásának. Az írott szó expresszivitása egy újabb, tartalmasabb, más minőségű értelmezésre ad lehetőséget. Ezt pedig az az olvasó képes felfedezni, aki ugyanolyan figyelemmel és koncentrációval tanulmányoz minden szöveget. Fontos tényező az, hogy a kitűnő tipográfusok – mint például Deck, Kisman, Keedy, Brody, Barnbrook – által saját használatra tervezett betűk biztosítják a grafikai projektek specifikus hangnemét. A tipográfia kifejezőereje képes arra, hogy kifejezzen olyan elvont dolgokat, mint például a Brody által rajzolt betűtípus a THE FACE magazin számára, amelyek képesek érzékeltetni és kifejezni a kortárs kultúra új perspektíváit. A híres Cranbrook Academy of Art teoretikusai egyes francia filozófusoktól és irodalmi teoretikusoktól származtatják a dekonstrukció elvét, miszerint az alapelv: széttörni és megmutatni. „Amikor dekonstrukciós hozzáállást használunk a tervezésben, minden egyes réteg (layer), a nyelv és a kép használatán keresztül, egy tudatos előadó tudatosan
játszott játéka, amiben a néző felfedezheti és átélheti a nyelv rejtett komplikációit” (Rick Poynor – Edward Booth-Clibborn: Typography now – the next wave, 1991. 13. oldal). Ennek a dekonstrukciónak az ünnepelt sztárja, az eredetileg szociológus David Carson, aki profi szörfösként és egy háromhetes számítógépes-tervezői kurzussal maga mögött megtervezi a Beach Culture címő kaliforniai életmódmagazint, mellyel megalapozza hírnevét szakmai körökben. Itt kezdte azt a vizuális stratégiát kiépíteni a számítógépes programok segítségével, amivel szétzilálja a tartalmat, oldalakat, főcímeket és a folyószöveg tipográfiáját. Különleges párbeszéd alakult ki zene és a vizuális művészetek között, és egy harmadik minőséget hoztak létre. Ez a felület (bakelit lemez, kazetta, CD, DVD) olyan lehetőséget ad a vizuális művészeknek, ahol zenei hatásra kifejezhetik tervezői szabadságukat. A műfaj modern vonala a 1970-es évek vége fele bontakozott ki, a Postpunk és a New Wave idején, amikor a felület már nem csak az előadók fotójáról és image-éről szólt, hanem progresszívebb tipográfiai és grafikai teljesítmények is megjelentek. A punk korszak idején például direkt elgondolás volt, hogy ne jelenjen meg az előadó fényképe és neve a borítón. Az illusztráció is egyre gyakrabban jelent meg mint koncepció, majd ezek keveredése egy olyan műfajt hozott létre, ahol nincsenek határok. Manapság már a véget nem érő lehetőségek korát éljük, az aktuális arculat végig tud vonulni a videoklipen, a CD-borítón és a hozzá tartozó füzetecskén (booklet), a különböző interaktív hordozókon (például CD-ROM), illetve be tud mutatkozni az internetes oldalon. A rengeteg kiadó és forgalmazó miatt a stílusok bekategorizálhatatlanok és országról országra változnak. Carson tervezte a The Fragile című Nine Inch Nails DVD-t, aminek hangulata visszahozza a printekről már jól ismert stílusát. Kísérletező interaktív munkáiról Hans Kleefeld a Benyomások Carsonról című cikkében így ír: „…kaleidoszkópikus, vizuálisan pulzáló képei nem sztenderdek, és másokat arra inspirálhatnak, hogy új utakat találjanak üzeneteik közvetítésére” (Hans Kleefeld: Benyomások Carsonról, www. davidcarsondesign.com). Carson munkássága a lemezborítók felületen él csak igazán, mint például a Nine Inch Nails zenekar borítóin. Az együttes megjelent lemezeire jellemző, hogy magas színvonalú, a grafikai tervezés és a képzőművészet határait elmosó vizuális koncepció, mely összhangban van az együttes zenei elgondolásaival. A The Fragile című lemezborítón Carson fotóira épül az design, amely eredetileg a „FOTOGRAFIKS” című könyvében jelent meg. Ezek a fotók utazásai során automata fényképezőgéppel készültek, melyek javarészt nem komponált, előre nem tervezett koncepcióval létrehozott képek. Hétköznapi témáik esetlegesen vannak fotózva, és a szituációból adódva személyes hangvételűek. Kompozíciói általában a
magazinoknál már ismert képkivágásokat idézik, és nagyfokú absztrakciót tesznek lehetővé. Képeit szabadon kezeli. Bár nem gyakran vágja őket, és főképp csak ott, ahol nagyon absztrakt a téma. Az utólagos korrekció egyáltalán nem jellemző. Nem technokrata, a szituáció felfedezése, meglátása a fontos számára. A Fotografics egy kísérleti könyv volt, alkotói folyamatának egy állomása, amely a kommunikáció új lehetőségeit kutatta. Phil Meggs magyarázza a fotók jelentését a könyvben, hogy miért is lehet ez érdekes a design szemszögéből: „Voltam abban a városban, de ezek a képek egyáltalán nem emlékeztetnek arra, amit ott láttam. Ez nem az az Atlanta, amit én láttam!” Állításuk szerint a könyv éppen erről szól, azt akarja tudatni velünk, hogy a körülöttünk lévő, felfedezésre váró világ mindenki számára más és más. A világ ettől olyan érdekes. A könyv nem tartalmaz semmilyen tipográfiai attrakciót, evvel is hangsúlyozva az üzenet egyszerűségét. Carson legújabb könyve a „The Book of Probes” Marshall McLuhan (író, az elektronikus média első teoretikusainak egyike, aki liberális elveit a technika új eredményeire alapozza) gondolatait, írásait dolgozza fel szubjektív módon. A könyv aforizmák gyűjteménye, a tervező tipográfiai és fotós munkáival kiegészítve. „Ez klasszikus Carson: a dialógus szabadon mozog az író, a tervező és az olvasó között” (Teal Triggs: Branding Carson című cikke, Graphics International 2001, 88. szám). Amiről még nem esett szó, pedig jelentős része munkásságának, azok az általa vezetett WORKSHOP-ok, amelyek során a fiatalabb tervező generációnak adja át tapasztalatait. A vizuális kutatásai során felismert problémákat egy olyan, nyitott szakmai találkozón vitatja meg, ami egyben alkotóműhely is. Általában művészeti intézmények, tervezői csoportok hívják meg a világ minden tájáról. Módszere az, hogy az általa gyűjtött anyagot dián levetíti, illetve feladatot ad ki, melyből utána kiállítást rendez és kiértékelést tart. Több, már említett könyvében bemutatja az ott készült munkákat, azok tanulságaival és eredményeivel, ezzel is tovább oktatva az érdeklődőket.
fl w
of
e the
art
dir
ec to
d ir
tor
ec
a rt
d ir
tor
the
the
a rt
c i l b u p e h t d e g n „he cha era
The End of Print? A dekonstruktivista tervezés vizuális hatása szinte minden esetben lenyűgöző, de az értelme a tartalommal kapcsolatban nem mindig tiszta. Jelenléte gyakran dekorációként funkcionál, ami inkább szórakoztat, semmint értelmet vagy információt közöl, illetve a befogadót nem ösztönzi a szöveg felfedezésére, kutatására. Lehet, hogy a merész vizualitás a szellem hiányát mutatja?! Gyakran elkövetik azt a hibát, hogy hosszabb szövegeknél az expresszív hatás érdekében alkalmazzák, így a szövegek szinte végig olvashatatlanok. Az olvashatóság az ilyen esetben mindenképpen fontosabbnak kell lennie a személyes benyomásnál! Probléma még, hogy manapság nagyon összekeveredtek azok a betűk, amelyeket a címekre terveztek azokkal, amelyeket folyó szövegre.
of
the th
� n g i s e d c i h p a face of gr ec tor
dir
ec
tor
of
the era
the e ra
era
the
art
tor
ec
dir
art
the
the
art
dir
ec
the
dir
of
ec tor
dir dir ec tor ec of the tor o the the f th art art era ee d thedir ra irec e c art to tor de th of irreof t the he acrtto hd era reio era fac re rtth toe drie roe rfac tthoer o efrat he era
art
d ir
art
of
the
the e ra
era
the
art
art
the
the
era
the
the
the
of th the art e ar era dir t di ec r tor ecto the r of the of th art the era e er dir a ec a rt d tor ire of cto the ro era f th ee ra
of
art
d ir
tor
ee ra
tor
ec
the
a rt
the ec a rt tor d of the ir the era a rt
dir
of
the
ee r he a art
tor
of
the
era
e F Th O D N E print Akár írott szövegről legyen szó, akár progresszív plakátról, Carson magas követelményt állít az olvasók elé. Ha ez az új tipográfia nem csak egy egyszerű fejezet a stílusok között – ha van mondanivalója, üzenete és nem csak új struktúrát, trendet akar létrehozni, akkor van jövője.
„
F
„
BOO
OKS 2 nd sight
Fotografiks Trek
Breaking all teh Breaking Breaking all all teh teh B r e a k RULES Breaking Breaking OF all TYPE all teh teh i n g a l R l king Breaking all RULES Breaking teh RULES Breaking all OF teh OF all TYPE all TYPE teh teh U t e L h E S O Breaking RULES RULES Breaking all teh OF OF TYPE all TYPE teh F T Y P E S OF RULES TYPE RULES Breaking RULES Breaking OF TYPE OF OF all TYPE all TYPE teh teh RULES OF RULES Breaking TYPE OF all TYPE teh RULES RULES Breaking OF OF TYPE all TYPE teh RULES OF TYPE RULES OF TYPE