Jubileumi évkönyv 1960 - 2010. by Szabadi Tamás

1960 - 2010

Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona Mohács

Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona

JUBILEUMI ÉVKÖNYV 1960 - 2010

Mohács 2010

Kiadja:

Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona 7700 Mohács, Kórház u. 1-3.

Felelős kiadó:

Tóthné Schiebelhut Lívia igazgató

Szerkesztette:

Szabadiné Kovács Ágnes Szabadi Tamás

Lektorálta:

Csala Nándor címzetes igazgató

Címlapfotó:

Porth Gergely

Fotók:

az intézmény volt és jelenlegi dolgozói

ISBN:

978-963-06-8983-0

Készítette:

Házmester '98 Kft.

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ........................................................................................... 3 Előszó....................................................................................................... 5 Az elmúlt 50 év története .............................................................................. 7 Az 50 éves jubileumra .............................................................................. 8 Az intézmény története ........................................................................... 10 Intézményünk jelene ................................................................................... 31 Az óvoda ................................................................................................ 32 Általános iskola bemutatása .................................................................... 34 Speciális szakiskola ................................................................................ 37 Nevelési tanácsadó ................................................................................. 41 Korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás ......................................... 44 Mozgásfejlesztés..................................................................................... 47 Logopédiai fejlesztés .............................................................................. 55 Iskola másként: „Kórháziskola” .............................................................. 57 Iskolánk kollégiuma ............................................................................... 60 Gyermekotthon ....................................................................................... 64 Hétköznapok, ünnepnapok.......................................................................... 75 Ünnepeink, hagyományaink.................................................................... 75 Szabadidős tevékenységek, tanórán kívüli foglalkozások ........................ 79 Akikre büszkék vagyunk ............................................................................ 89 Versenyeredményeink ............................................................................ 89 Szakma és tanítás - régen és ma .................................................................. 97 Próbálkozások és kísérleti munkák ......................................................... 97 Értük-Velük - Tiszta szívből! ................................................................ 100 Szülőklub ............................................................................................. 107 Számítógép az iskolában, az osztályban, a habilitációs órán .................. 109 A mi kis „Csodabogaraink” .................................................................. 131 November: az „Egészség hónapja”........................................................ 140 Emlékképek .............................................................................................. 143 Kisegítő Iskola megalakulása ................................................................ 143 Évkönyvbe ........................................................................................... 144 Mohács, majdnem 20 év távlatából ....................................................... 146 Megyei logopédia ................................................................................. 147 Visszatekintés ....................................................................................... 149

Pályakezdő éveim ................................................................................. 150 A jövő ...................................................................................................... 152 Névváltozás kezdeményezése ............................................................... 152 Az első próbálkozások a Meixner-módszerrel ....................................... 153 Kandidátusi tézisek ............................................................................... 155 Dolgozóink ............................................................................................... 160

Előszó

Előszó Tisztelt Olvasó! A fenntartó nevében köszöntöm, a 2010-ben 50 éves Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona (Mohács) intézményét. Az intézmény speciális és nélkülözhetetlen feladatot lát el a megye közoktatási rendszerében. A sajátos nevelési igényű tanulók óvodai, általános iskolai és szakiskolai oktatása - nevelése mellett kollégiumi, gyermekotthoni feladatokat, valamint pedagógiai szakszolgáltatást lát el mohácsi térség óvodái és általános iskolái körében. Az intézmény legfőbb küldetése: a tanulásban és értelmileg akadályozott gyermekek életre, munkára való felkészítése. Emellett egyénre szabott fejlesztésük révén - pedagógiai habilitációs terápiákkal- tanulási és szociális hátrányaik csökkentése, társadalmi elfogadásuk, integrációs esélyeik növelése. Aki kezébe veszi ezt a jubileumi évkönyvet, betekintést kaphat egy intézmény félévszázados történetébe, szakmai munkájába, színes mindennapjaiba. A kötetből nyomon követhető, hogyan bővült, fejlődött az intézmény feladat ellátási köre, hogyan vált a kezdetben két tanulócsoportos Gyógyítvanevelő Intézetből öt évtized alatt egy többcélú Gyógypedagógiai Módszertani Központtá. A folyamatos megújulás, az innováció, a gyógypedagógiai szakmai kihívásoknak való megfelelés az intézmény életének természetes velejárója volt. Az intézmény napjainkban teljes körű ellátást nyújt kisgyermekkortól a szakképzettség megszerzéséig. A pedagógusok, pedagógiai munkát segítők magas színvonalú szakmai munkáját a tanulmányi, kulturális és sportversenyeken elért díjak, helyezések is igazolják. Az intézmény alapításának 50. évfordulója alkalmat ad a sikerek, eredmények számbavételére, de a jövő szakmai elképzeléseinek továbbgondolására is. Köszönöm az intézmény valamennyi volt és jelenlegi dolgozójának áldozatkész, kitartó munkáját. Kívánok az intézmény jövőbeli terveinek megvalósításához a jelenleginél kedvezőbb finanszírozási körülményeket. A dolgozóknak és tanulóknak munkájukhoz sok erőt és kitartást! Pécs, 2010. március 1.

Előszó

Rajzolta Buzás Mónika

Az elmúlt 50 év története

AZ ELMÚLT 50 ÉV TÖRTÉNETE

Mottó: „Ebben a világban nem tehetünk nagy dolgokat, csak kis dolgokat nagy szeretettel.” Teréz anya

"Úgy érezzük, hogy amit teszünk csak egy csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger.” Teréz anya

Az elmúlt 50 év története

Az 50 éves jubileumra MERÉNYI LÁSZLÓ egykori iskolaigazgató A könyv megemlékezik a folyamatosan működő bentlakásos intézmény fennállásának 50. évfordulójáról. Úgy érzem, alapot ad a tanulságok összegezésére, hogy közel 20 esztendőt töltöttem el igazgatóként az intézményben. Igaz, emlékeim egyes részleteit, fordulóit lassanként homály fedi. Az út, amit megtettünk ez idő alatt nem volt könnyű, a gyakori – olykor nem is eléggé megalapozott – változások miatt. A küzdelem és alkalmazkodás a feltételekhez csak megedzette a gyerekeket, a dolgozókat és serkentett mindenkit az állandó megújulásra, a jobb és eredményesebb megoldások keresésére. Ez a kiadvány munkásságunk alakulásáról szól, képet ad az iskola és a nevelőotthon életéről. A rövid áttekintés emléket állít az alapítóknak, a mindig újat keresőknek, a nehézségeket leküzdőknek, a pedagógusoknak és a nem pedagógus állományúaknak. A fejlődés napjainkig hatalmas ívű volt, beérett, de ennek ára is volt. A szűkebb terület szakembereiben akkoriban hiány volt, mindenki tanult, képezte magát levelező úton a gyógypedagógiai irányba, ez viszont korlátokat szabott a munkahelyen. Viharos volt az átalakulás, a szerkezeti és tantervi módosítások, a sok reform állandó készenlétet kívánt. Mindig sikerült a hullámveréseket kivédeni. Ennek mesterfokon értője volt Gabi – Varga Elemérné -, a helyettesem, és néhány más kollégánk. Tanácsokat tőlük kértem és kaptam is. A régi intézményben, a „Dózsában” és a Kórház téren a feladatok a következők voltak: § a fogyatékos tanulók nappali rendszerű iskolai képzése, § napközi-otthoni ellátás, § iskolai, intézményi étkeztetés, § logopédiai ellátás, § nevelőotthoni, nevelőintézeti és gyermekvédelmi ellátás biztosítása. A fejlődési folyamat bemutatásához elengedhetetlen a megye és Mohács városa földrajzi és demográfiai jellemzőinek a bemutatása. Baranya megye az ország déli részén fekszik, lakossága 1977. évben 400.000 fő körül mozgott. A speciális nevelésben részesülők száma országosan meghaladta a 40.000 főt, a megyében ez 1500 tanulót jelentett. A kistelepüléseken kisegítő osztá-

Az elmúlt 50 év története

lyok működtek. A folyamatosan működő bentlakásos intézmény a nevelés és oktatás bázisa volt. Ezt a funkciót hivatott ellátni az intézmény - a város határán túl - több járásra kiterjedően. Megépült az új iskola és nevelőotthon A megyében a speciális nevelésben részesülők száma már megközelítette a 2000 tanköteles tanulót. Az emelkedő tanulói létszám magyarázata az volt, hogy az 1970-es években sok gyermek született, ez a demográfiai változás érintette a fejlődésben elmaradó, a többiekkel együtt haladásra képtelen, speciális nevelésre szorulók létszámát is. A demográfiai változások kapcsán intézményi gyarapodásra is szükség volt, ami egybeesett pályám legaktívabb szakaszával. Ezt az intézmény-történeti írást olvasni számomra annál is nagyobb öröm, mert akkori élményeimet most újraélhetem. Szerencsésnek érzem magam, hogy jelen lehettem a Mohácson megépült intézet infrastruktúrájának kialakulásánál, kezdeti fejlődésénél. Az új intézmény 250 gyermek ellátására képes, 15 tanteremben folyt az oktatás. 12 lakószobában 96 gyermeket tudtunk elhelyezni. A régi épületben 60 növendék maradt, nem a legjobb körülmények között. Az új épületet korszerű oktatási segédeszközökkel szerelték fel, két lakószobához egy tévékészülék került. Az orvosi rendelőben két főállású ápolónő dolgozott. Az étkeztetésről egy nagyon modern, 200 adagos konyha gondoskodott. A terveket a Baranyaterv készítette, a kivitelező a Magas és Mélyépítő Vállalat volt. Két ütemben épült meg az intézmény. 1977-ben Lantos József osztályvezető helyettes tartotta az avató beszédet. Az ünnepség befejeztével kitüntetéseket, elismeréseket adtak át, többen pénzjutalmat kaptak. Mindig hittünk abban kollégáimmal, hogy a társadalmi igényt szolgálják a végzett tanulók előtt a képzés által is elősegített, önálló életvitelük folytán a valóságos gazdasági és társadalmi színtereken megnyílt lehetőségek. Elkezdődött az iskola és az otthon benépesítése, kezdetét vette a munka. A korszerű épületben az utódok eredményes és színvonalas munkát végeztek és az alapokat továbbfejlesztették. Mára egy komplex szakmai központ alakult ki, amely példaértékű.

Az elmúlt 50 év története

Az intézmény története MERÉNYI LÁSZLÓNÉ SZABADINÉ KOVÁCS ÁGNES CSALA NÁNDOR A gyógypedagógiai oktatás-nevelés beindulása Mohácson a Belvárosi Leányiskola mellett működő kisegítő osztályokban (1948-1960) 1948-ban Mohács is bekapcsolódott az értelmi fogyatékosok iskolahálózatába, a Belvárosi Leányiskola mellett működő két osztállyal Kovács Ilona és Horváth Péter tanító vezetésével, gyógypedagógiai tagozatként. A szakmai segítséget a pécsi Gyógypedagógiai Intézet adta. Az 1950-es évek változást hoztak a gyógypedagógiában, 1951-ben kötelezővé és ingyenessé tette a megjelent törvényerejű rendelet a képezhető fogyatékos gyerekek iskoláztatását. Sok segítséget adott az 1952-ben megjelent új Tanterv, a Rendtartás. A tanulói létszám állandóan emelkedett Mohácson (30-35 között mozgott). A Pécsi Nevelőintézet már nem tudott befogadni senkit, felvetődött egy új megyei intézmény felállítása. Miután a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága jóváhagyta, hogy 1960. szeptember 1-jével Mohácson Gyógyítva-nevelő Intézet létesüljön és engedélyt adott arra, hogy megvásárolják az Alkotmány utca 10. szám alatti házat, megkezdődött a szervezőmunka. A megyei művelődésügyi osztály körlevélben kereste meg valamennyi általános iskola igazgatóját, hogy Mohácson bentlakásos intézet indul az ősszel. Áttelepítést javasolhatnak az 1-3. osztályokból. Nem lehetett javasolni képezhetetlen „idióta” gyerekeket és olyan tanulókat, ahol az eredménytelenségnek iskolai mulasztás az oka. A Kisegítő Iskola és Nevelőotthon /korábban: Gyógyítva-nevelő Intézet, Gyógypedagógiai Nevelőintézet/ megszervezése és fejlődése /1960-1975/ Az 1960-61. tanévtől megszerveződött Mohácson – Baranyában másodikként – az önálló Gyógyítva-nevelő Intézet, első igazgatója Papp József lett. A megvásárolt Alkotmány utcai épület már az indulásnál szűknek bizonyult, a tanulás az intézet épületében, a Belvárosi Leányiskola két termében és a

Az elmúlt 50 év története

Művelődési Házban folyt. A tantestület 3 tanári, 2 tanítói képesítésű pedagógusból állt. 1960-ban az alapító tantestület tagjai: Papp József, Akucs Lóránt, Magos Gyuláné, Nagy István, Hantos József. 1962-ben megvásárolták a Kórház utcai épületet, ezzel 6 tanterem, 2 zsibongó és egy iroda állt rendelkezésre. A következő években 2 munkateremmel, 1 szertárral, majd 1968-ban új konyhával, étkezdével bővült az intézmény. 1963-ban az Alkotmány utcai házat elcserélték a Dózsa György utca 20. szám alatti épületre, s ezzel kétszeresére nőtt az intézeti férőhelyek száma. A nevelőotthon 60 fiú részére biztosított elhelyezést. Ez az épület 1993-ig működött. Mind a tanulólétszám, mind a pedagógusok száma folyamatosan emelkedett, de még ekkor sem volt az intézménynek gyógypedagógusa. A tanulócsoportok összetétele heterogén volt. 1966. február 1-jén a Városi Úttörő Elnökség engedélyezte a II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat működését. Csapatvezető Szűcs Benőné lett. Munkatervükben helyet kapott a próbarendszer, szakkörök, táborozási program, iskolai ünnepélyek. Az úttörőcsapat patronálója a mohácsi TEMAFORG Vállalat volt. 1966. óta szerveződnek szakkörök: barkács-, kézimunka-, asztalos-, báb-, honismereti-, egészségőr-, sportszakkör, népitánc és énekkar működött ezekben az években az úttörőcsapat irányítása alatt. 1968-ban az úttörőcsapat új nevet választott, mert a város területén már működött egy II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat, helyette 95. sz. Ságvári Endre úttörőcsapat lett. Még az 1970-es években beindult az igazi tartalmi munka. A Megyei Úttörő Elnökség segítségével megrendezésre került a Kisegítő Iskolák Megyei Kulturális Seregszemléje és a Megyei Sportnap. Ez utóbbi az óta hagyománnyá vált, évente megrendezésre kerül. Az összevont tanulócsoportok az 1969/70-es évre szűntek meg, ez megkönynyítette a pedagógiai feladatok ellátását. 1970. Tanterv és Utasításban szabta meg a Művelődési Minisztérium a Kisegítő iskolák számára az iskolatípusban folyó nevelő-oktató munka általános érvényű direktíváit és apró részletekre kitérő elvárásait. Alapos, pontos útmutatást adott a tanmenetek, foglalkozási tervek, egyéni korrekciós munkatervek elkészítéséhez. 1970-ben megváltozott az intézmény elnevezése, először Gyógypedagógiai Nevelőintézet, majd Kisegítő Iskola és Nevelőotthon lett. 11

Az elmúlt 50 év története

1973-ban indult be az Országos Pedagógiai Intézet komplex matematikai kísérlete iskolánkban Máy Ferencné és Mihály Béláné irányításával. Később az anyanyelvi nevelés és a gyakorlati foglalkozás új tantervének kipróbálására is vállalkoztak kollégáink, tankönyveket, munkafüzeteket véleményeztek. Az intézményben KISZ alapszervezetet, pártalapszervezetet, Szakszervezeti Bizottságot alapítottak a dolgozók. Iskolánk igazgatóhelyettese Varga Elemérné lett.

Új épület-új lehetőségek (1975-napjainkig) 1975 szeptembere jelentős dátum iskolánk életében, végre felépült a mai épület nagyobbik része. Ilyen intézmény működtetésére az országban elsőként Mohácson adtak át újonnan tervezett és kivitelezett épületet 230 tanuló oktatására. A 17 milliós beruházás eredménye háromszintes, új épületkomplexum, melynek földszintjén az irodák, tornaszoba, tanműhelyek, első emeletén 12 tanterem, foglalkoztató és játékszobák, könyvtár, szertárak kaptak helyet. A második emeletet a diákotthon foglalta el 12 hálóteremmel, felügyelői és betegszobával, raktárral. Ekkor 4 fő gyógypedagógiai tanárt, 3 fő gyógypedagógiai szaktanítót, 6 fő tanárt, 6 fő tanítót, 2 fő óvónőt, 4 fő képesítés nélküli pedagógust, 10 fő képesítés nélküli gyermekfelügyelőt, 27 fő technikai és adminisztratív dolgozót foglalkoztatott az intézmény. 1977-re befejeződött az építkezés második szakasza. A beruházást a sajtó is végigkísérte. Az új létesítmény szép volt és sokat ígérő. Mivel az országban ez volt az első e célra épült intézmény, sok hazai és külföldi érdeklődő látogatta meg. 1977-től az osztálytanítói rendszert a felső tagozaton a tantárgycsoportos oktatási rendszer váltotta fel. Fokozatosan sor került a tárgyi fejlesztésekre is az audiovizuális eszközök beszerzésével. 1978/79-es évben megtörtént a „Lakószoba modell” kialakítása, a családi környezet pótlására a diákotthonban. 1979-től szerveződnek tapasztalatcserék hasonló típusú intézményekkel. A tantestület ellátogatott Szentesre, Kaposvárra, Kőszegre. Benyomásokkal, élményekkel, új ismeretekkel lettünk gazdagabbak. Az új iránti fogékonyságban, befogadásban mindig élen járt intézményünk. 1979-1982. között jelent meg „A Kisegítő Iskola Nevelési és Oktatási Terve 1981-ben az elsők között tértünk át az ötnapos munkahétre.

Az elmúlt 50 év története

1983-ban Csala Nándor lett az igazgató. Ettől az évtől gazdasági integrációban működött együtt az alábbi három intézmény: · Baranya Megyei Közgyűlés Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Diákotthona Mohács, · Baranya Megyei Közgyűlés Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Diákotthona Pécsvárad, · Baranya Megyei Közgyűlés Általános Iskolája és Diákotthona SiklósGyűd. A pécsváradi intézmény tanulásban és értelmileg akadályozott sajátos nevelési szükségletű gyerekek nevelését-oktatását, a siklós-gyűdi intézmény pedig értelmileg akadályozott gyermekek nevelését-oktatását látja el. Az 1984/85-ös tanévtől volt tanulóink esélyegyenlőségének biztosítása céljából iskolánkban is megindult az oktatás a továbbképző tagozaton, mely 1987ig működött. Minden tanuló rendszeresen dolgozott: ÉPFU, Selyemgyár, Tartósító üzem, MOFA, ÉPGÉP, SZKIV, Füszért. 1984-ben valósult meg a logopédiai ellátás szakképzett, függetlenített logopédus alkalmazásával. Az 1985. évi I. törvény az oktatásról nagy előrelépést jelentett a fogyatékosok iskoláztatása szempontjából. „Az állam a testi, az érzékszervi, az értelmi és beszédfogyatékosok neveléséről és oktatásáról fokozottan gondoskodik.” Megszűnt a „kisegítő iskola” és a „foglalkoztató iskola” elnevezés, mivel a Nevelési-oktatási rendszer szerint „az alapfokú nevelési, oktatási intézmények: az általános iskolák. Megerősíti, hogy a különböző fogyatékossággal élő gyermekek a fogyatékosságnak megfelelő általános iskolában teljesítik a tankötelezettséget, mégpedig külön jogszabály szerint, a kijelölt általános iskolában. Fontos továbbá, hogy az immár általános iskola 8. osztályát elvégző fogyatékos tanulóknak megnyitja az utat a középfokú intézmények felé. A speciális szakiskolák létrehozásával szakmához, ez által munkához segíti a gyerekeket. 1985/86-os úttörőév eseményei az úttörőszövetség 40. évfordulójához kapcsolódtak: ”Születésnapi staféta, Művészetek vándorútja, Játssz velünk, Vár a természet! Hétmérföldes csizmában” című témák köré csoportosítva. Ebben a tanévben patronálóink köre bővült. A középiskolai kollégiumként működő Petőfi kollégiumból több diák felvette a kapcsolatot intézményünk-

Az elmúlt 50 év története

kel: hét végére, téli szünetre hazavittek gyerekeket, rendszeresen látogatták őket, játszottak, sétáltak velük. Általános iskolai igazgatóhelyettes: Pálkuti Györgyné lett. 1987-ben a tantestület egyik fő feladata a Működési Szabályzat elkészítése. 1987. ápr. 15-én aláírásra került a Mohács-Pélmonostor együttműködési megállapodás. Felvettük a kapcsolatot a pélmonostori Jovan Lazic Általános Iskola tanáraival, tanulóival. A délszláv háború idején, a legnehezebb időszakban menedéket biztosítottunk testvériskolánk diákjainak, tanárainak 1988-ban katolikus hitoktatás kezdődött az intézetben. 1989. Kollektív Szerződés elkészítése. 1990-ben megszűnt a „Ságvári Endre” Úttörőcsapat működése. Az 1990-es évekre jellemző a tanulólétszám csökkenése, valamint a rendszerváltás következtében beszűkült elhelyezkedési és továbbtanulási lehetőségek végzős növendékeink számára. Ez az aktualitás hozta létre az 1991/92. tanévtől iskolánkban is a Speciális Szakiskola beindítását, ahol a gyerekek az orientációs képzésre építve kétéves képzéssel parkgondozó betanított munkás végzettséget szereznek. Ebben az évben született megállapodás a Mohács Városi Kórházzal, hogy a 12000 m² park területét iskolánk speciális szakiskolájának diákjai gondozzák. A tanulók minden esetben szaktanári kísérettel 8-10 fős csoportokban végzik munkájukat. A felső tagozatos tanulóknak háztartási ismeretek elsajátítására is lehetőségük nyílott, mert 1990-ben pályázaton nyert pénzből főzőtermet alakítottunk ki. Célunk: alapvető konyhatechnikai eljárások ismertetése; konyhai háztartási gépek használatának elsajátítása; tervszerű munkavégzés a főzés folyamán; megfelelő étkezési szokások ismertetése, alkalmazása; higiéniai tennivalók munka közben, után; háztartási tervezés, anyagi lehetőségek tükrében; családias hangulat megteremtése volt. 1991-re az építésekor korszerű intézményépület szűknek bizonyult. Ekkor a hátsó udvarban garázs és szerszámraktár épült. Idő közben a ház falain belül is történt néhány átalakítás a növekvő helyigény kielégítésére. 1992-ben megtörtént a konyha felújítása. Intézményünk kapcsolatot épített ki hazai és külföldi „testvérintézményekkel”. 1992. nyarán sikerrel rendezte meg iskolánk az Országos Sporttalálkozót. Az 1992/93-as tanév óta a magyar anyanyelvi oktatás a Meixner módszerrel folyik, igen eredményesen. 14

Az elmúlt 50 év története

A technika tananyag oktatását és a későbbi speciális szakiskolai tanulmányok megalapozását segítette elő a gyakorlati munka megismerése az iskola által bérelt gyakorló kertben, valamint a jól felszerelt tankonyhában. 1993-ban a vizesblokkok teljes cseréjére került sor, a következő évben fűtéskorszerűsítés keretében mind a központi fűtés, mind a konyha gázenergiával való ellátása megtörtént. Ebben az évben eladásra került a Dózsa utcai kollégium. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény a legfontosabb kérdéseket, irányokat meghatározza, de jelentős teret enged az egyes intézmények helyi szabályozásának. Óriási előlépést jelent, hogy aki tankötelezettségének súlyos fogyatékossága miatt nem tud eleget tenni, nem maradhat ki a minden állampolgárt megillető oktatásból-nevelésből, gondoskodásból és számukra életre hívta a képzési kötelezettség „intézményét”. Rendelkezik a korai fejlesztésről és gondozásról, az óvodai nevelésről, oktatásról. A többségi általános iskolát végzettek középfokú intézményrendszeréből meghagyja a szakiskolai képzés nyilván egyszerűbb szakmákra történő elvégzésének lehetőségét a kijelölt általános iskolát végzettek számára is, ám ezen tovább is lép: „27.§ (9) A testi, érzékszervi, enyhe és középsúlyos értelmi és más fogyatékos tanulók iskolai nevelése és oktatása céljából a szakiskola speciális szakiskolaként és készségfejlesztő speciális szakiskolaként működhet.”(1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 27.§ (9) Kódexpress 28/1999. 12496. o.) Továbbá a pedagógiai szakszolgálatokról, a képzési kötelezettségről a 14/1994.(VI. 24) MKM rendelet rendelkezik. Rögzítve van a szakértői vélemény elkészítésének rendje is. 1994 óta az „Értük-velük” Egyesület alapító intézménye vagyunk. Az egyesület elnökségének tagja, kollégiumunk igazgatóhelyettese: dr. Dóráné Kürthy Julianna. 1995. Nemzeti Alaptanterv. 1996 januárjában létrehoztuk a „Tiszta szívből” alapítványt, melynek célja: „Támogatást nyújtani az intézményünkbe beiskolázott értelmi fogyatékos tanulóink számára a szociális, kulturális, nevelési, oktatási, és egészségügyi munka- és életkörülményeihez szükséges feltételek javítása, és fejlesztése érdekében, segítség nyújtása önálló életkezdésükhöz. Kiemelkedő gyógypedagógiai, szakmai munkák, tevékenységek jutalmazása, szakmai továbbképzések, szakmai tanulmányutak, önképzések támogatása.

Az elmúlt 50 év története

A halmozottan hátrányos helyzetű és kisebbségi népcsoportokhoz tartozó gyermekek és családjaik patronálása.” 1996-os tanévben az intézmény nevelőtestülete következőképpen alakult: az iskolában 23 pedagógus - köztük 14 gyógypedagógiai tanár, 5 tanító, 4 tanárképesítésű -, a diákotthonban 10 pedagógus - melyből 2 fő gyógypedagógiai tanár -, a speciális szakiskolában 1 gyógypedagógiai tanár, 2 tanár, 1 mérnöktanár és 2 üzemmérnök végzettségű pedagógus volt. A kollégiumban 17 fő gyermekfelügyelő segítette a nevelők munkáját. 277/1997.(XII. 22) számú kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szól. Rendelkezik az öt évre szóló beiskolázási program és ennek alapján az évente összeállítandó továbbképzési terv készítésének intézményi kötelezettségéről. Meghatározza a hétévenkénti továbbképzési kötelezettség teljesítettségének paramétereit. 1997/98-as tanévben megalkottuk az intézmény Pedagógiai Programját. 1997-ben a fenntartó elrendelte, hogy oktatási intézményeiben november 30ig készítsék el a testületek a nevelő-oktató munkájuk saját dokumentumait. Mivel a Baranya Megyei Pedagógiai Intézetben iskolatípusunknak megfelelő adaptálható központi tanterv nem volt, így bátorságot és elszántságot gyűjtve magunk alkottuk meg Pedagógiai Programunkat és a Helyi tantervet. A jó munka eredményeként három hónap alatt olyan szakmai anyagot állított öszsze a tantestület, amelyet a fenntartó a felkért szakértők véleményezése után jóváhagyott. Szabad Tanulás iskolai program bevezetése kísérleti jelleggel. Névváltozás: Baranya Megyei Közgyűlés Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (Mohács) lett a nevünk. Bevezettük a NAT-ot első és hetedik osztályban. 1997/98-as tanév elejétől a Pedagógiai Szakszolgálat feladatkörét is ellátja az intézmény, melynek keretében működik: § korai gondozás, fejlesztés; § logopédiai munka, § mozgásnevelés, § nevelési tanácsadó, § képzési kötelezettek ellátása, § gyógypedagógiai óvodai csoport. Ezekhez a tevékenységekhez kapcsolódóan gyógypedagógusaink folyamatosan részt vesznek a területünkhöz tartozó települések korai fejlesztő munká16

Az elmúlt 50 év története

jában, a gyerekek iskolai életre való felkészítésében, valamint iskolaérettségi vizsgálatokban stb. Rendkívüli a nevelési tanácsadó tevékenysége iránti érdeklődés, a tényleges igények óriásiak. Ennek oka, egyrészt a feladat korábbi ellátatlansága, másrészt a valamilyen okból problémás gyermekek, fiatalok számarányának emelkedése. A korai gondozás területén egy fő gyógypedagógussal indítottunk, az ellátást igénylők száma itt is igen gyorsan emelkedett, a 25-30 közötti létszám állandósult. A hatékonyabb fejleszthetőség biztosítása érdekében beindított gyógypedagógiai óvodai csoport eredményesen működik, biztosítja a mutatkozó igények kielégítését. A főállású szomatopedagógus munkába állításával a mozgásfejlesztés biztosítottá vált a korai gondozottak körében. A térségi logopédiai ellátásban megbízással, részmunkaidőben dolgoznak szakembereink. 1998. óta gyermekotthoni státusszal is rendelkezik az intézmény. Átmenetileg a kollégiumban helyezték el az állami gondoskodásban élő gyermekeket. Az 1998/99-es tanévtől 216207 05 OKJ számú parkgondozó szakon folyik az oktatás és szerveződik a vizsgáztatás a speciális szakiskolában. 2000-ben a 28/2000. (IX.21.) OM rendelete újabb munkálkodásra késztette a tantestületet. A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló rendeletnek a pedagógiai program és a helyi tanterv átdolgozása volt a következménye. 1999/2000-es tanévben átmenetileg egyszerre három tanügyi dokumentum határozta meg a tartalmi munkánkat: az 1-3. osztályban kerettanterv, 4-7. osztályban NAT és a 8. osztályban „zöld könyv” szerint folyt a nevelő-oktató munka. 1999/2000-es tanévben egyik célul a korrekciós munka tudatos tervezését tűztük ki. A napi tanítási órákat szakértői látogatások, központi felmérések tarkították. A második félév nagy része a 40 éves jubileumi évfordulóra való készülődés jegyében zajlott. Pályázatokat írtak kollégiumi kollégáink az anyagi háttér megteremtéséért. Meghirdették az „Időutazás” rajzpályázatot a Köznevelés és Sansz újságokban. Megterveztük, megszövegeztük a meghívókat, okleveleket, emléklapokat, díjakat. Közel 400 pályamunka érkezett, melyekből kiállítás állítottunk össze. Színvonalas gyermek- és felnőtt műsorokkal készültünk 17

Az elmúlt 50 év története

az ünnepre. A gyerekeink által készített esztétikus ajándéktárgyakból az ünnepség helyszínén börzét tartottunk. Sok energiát fordítottunk támogatók felkutatására, sok tombolatárgyat gyűjtöttünk az esti bálra, melynek teljes bevétele a „Tiszta szívből” Alapítvány vagyonát gyarapította 2000/2001-es tanévben elvégeztük a Pedagógiai Program átdolgozását, módosítását a kerettantervi követelményekhez igazítva. A különböző témakörökben egy-egy team dolgozta ki és ismertette javaslatait a tantestülettel. A témakörök a következők voltak: § személyiség és közösségformálás, § a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések, § szociális hátrányok csökkentését segítő tevékenységek, § az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, minőségbiztosítási rendszere, § a szülő és a pedagógus együttműködési formáiról, továbbfejlesztésének lehetőségeiről. 2001 szeptemberében minőségbiztosítási team alakult. A COMENIUS I. modell kiépítése kezdődött meg önerőből, eleget téve a törvényi előírásoknak. Ebben a tanévben gyarapodott a kollégium pályázatokon nyert stúdió berendezéssel, számítógéppel, két égetőkemencével, fazekas kézi koronggal, alkotóműhely kialakításával. 2002/2003-as tanévben intézményünk vezetése és nevelőtestülete kidolgozta és elfogadta az intézmény pedagógiai jellegű hosszú és középtávú fejlesztésének lehetséges irányvonalait, elképzeléseit. A változásokat a várható és már jelenleg érvényben lévő törvényi előírások teszik szükségessé, amelyek a sajátos nevelési igényű, valamint szociálisan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szorgalmazzák a szegregált intézményekből a többségi általános iskolákba. A tanulásban akadályozott gyermekek számára az általános iskola befejezése után a szakiskolákban oktatott szakmák elméleti, gyakorlati nehézségeket okoz. Tapasztalataink szerint egy-egy kivételtől eltekintve nem képesek megfelelni az iskolatípus követelményeinek. Ez a gyógypedagógiai intézményeket új utak keresésére, valamint az átalakulásra, profilváltásra ösztönzi. Intézményünk a megújulás egyik pontjaként a szakiskola bővítésében lát reális lehetőségeket, mivel már évtizedes eredményes gyakorlattal rendelkezünk ezen a területen. Ettől a tanévtől 9. és 10. osztályt indítottunk, amelyek pályaorientációs és szakmai előkészítő osztályként készítik fel tanulóinkat a szakmai képzésre. Kórház-pedagógiai feladatokkal egészült ki Alapító okiratunk. 18

Az elmúlt 50 év története

Pálkuti Györgyné nyugdíjba vonulása után Tóthné Schiebelhut Lívia vette át az igazgatóhelyettesi feladatokat. 2003. február 25-én „Kapkodd a lábad” sportverseny megyei fordulóját szerveztük. Mohács első helyet szerzett. Az országos versenyen (Tatán) 11. lett csapatunk. 2003-as tanévben a külső kapcsolatok is eredményesek voltak. A Francia Baráti Társaságtól 15 kerékpárt kapott a kollégium és a gyermekotthon. Karitatív szervezetek játékot, ruhát hoztak a gyermekeknek. A kollégium adott helyet a megyei tanulmányi verseny megnyitásához, zárásához, a kollégium dolgozói segítettek az állomásokon. Megújulva jelentkezett a diák önkormányzati újság. Megszervezték felső tagozatos kollégáink a Megyei Tanulmányi Versenyt. A tanév befejezése után 12 tanterem parketta cseréje és a nyílászárók cseréje is megkezdődött. A munkálatok mielőbbi befejezéséhez a szülők is segítséget nyújtottak, a parketta felszedésben és a takarításban is segédkeztek. Szakmaváltó pályázaton 16 mFt-hoz jutott speciális szakiskolánk. Az első költségvetési év, amely kemény megszorító elemeket tartalmaz, a 2004-es év volt. A fenntartó által elvonásra került 5 mFt. Az értelmileg akadályozott tanulók tankötelezettségének teljesítésére önálló foglalkoztató csoport szerveződött. Megvásárolta intézményünk a szomszédos belterület egy részét, felépült az üvegház, beindult a dísznövénytermesztő szakképzés. Módosításra került a Szervezeti és Működési Szabályzat. Az intézményvezetői pályázat eredményeként Csala Nándor igazgatót újraválasztotta a nevelőtestület. A kollégium vezetésére Kiss Zoltán kolléga kapott megbízást. Tanulóink képviselhették megyénket a Sopronban megrendezett Országos Komplex Tanulmányi Versenyen. Tamási Jánosné nyugdíjas pedagógus kolléganőnk aranydiplomát vehetett át. Megalakult a tamburazenekar Orsós Sándor népzenész vezetésével. Megtörtént a parkettacsere második üteme, felújításra került a szennyvízrendszer. Pályázati erőforrásból 5,5 mFt értékben iskolabútorokat cseréltünk. Megkezdődtek az IKT PHARE pályázat elnyerését követően az „E” tananyag kidolgozásának munkálatai, valamint a nevelőtestület számítástechnikai oktatása.

Az elmúlt 50 év története

Az intézmény éves költségvetéséből 2005-ben ismét elvonásra került 6 mFt. Ennek ellenére tovább folytatódott az iskolai és kollégiumi bútorzat cseréje. Felújításra került a vízvezetékrendszer. A szakmaváltó pályázat sikerének köszönhetően beindulhatott az ápolási aszszisztens-képzés, mely három év után az Országos Képzési Jegyzékben elismert szakképesítést biztosít. Tovább folytatódott az IKT PHARE pályázatban vállalt feladatok teljesítése, az „E” tananyagok írása, programozása. A pedagógus továbbképzési komponens keretében nevelőtestületünk 27 tagja szerzett számítástechnikai szoftverüzemeltető illetve számítógép kezelő szakképesítést a 300 órás oktatást követően. Egy munkatársunk rendszergazda képesítést szerzett. Pócza Vilmos nyugdíjas kollégánk aranydiplomát vehetett át. 2006-ban több mint 35 mFt-os fenntartói támogatás elvonása következtében 11 fős létszámcsökkentésre kényszerült az intézmény. Az elbocsátások és egyéb megszorító intézkedések következtében jelentősen romlott a feladatellátás feltételrendszere, a humánerőforrás hiánya okán szervezési változások, direkt operatív intézkedések időszaka következett. Veszélyben forgott a szakmai és a gazdasági önállóság egyaránt, ez utóbbit július elsejétől el is veszítettük. Az év második felében részben önálló intézményként működtünk a Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközépiskola és Szakiskolával pénzügyi-gazdasági integrációban. A nehézségek ellenére eredményesen zártuk az IKT PHARE pályázatunkat, megszülettek és széles körben elérhetővé váltak számítógépes oktató és fejlesztő programjaink. Megtörtént a záró monitoring, valamint a szakmai és pénzügyi beszámoló elfogadása. A városháza dísztermében rendezett városi ünnepségen Markovics Jánosné nyugdíjas kolléganőnk aranydiplomát vehetett át. Ugyancsak ez évben vált jogosulttá aranydiploma átvételére Csanádi László nyugdíjas pedagógus. Az általános igazgatóhelyettesi feladatokat Breier Jánosné kolléganő látta el. 2007-ben a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének döntése értelmében 8 mFt-os költségvetési elvonással indult az év. Megszűnt a gazdasági integráció, intézményünk ismét önállóan gazdálkodhatott. A fenntartó Nyúlné Zátonyi Zita helyett Faludi Sándornét delegálta az iskolaszékbe. A szervezet tagjai egyhangú szavazással annak elnökévé választották a gyógypedagógiai tanári oklevéllel is rendelkező pedagógust.

Az elmúlt 50 év története

A nevelőtestület a jogszabályi módosításoknak megfelelően átdolgozta, elfogadta és a fenntartónak jóváhagyásra elküldte az intézmény pedagógiai programját és helyi tantervét. Megkezdődtek a gyermekotthon elhelyezésére szolgáló Perényi utcai ingatlan átalakítási-felújítási munkálatai, beszerzésre került a felszerelés és bútorzat jelentős része. Jahoda Magda nyugdíjas kolléganőnk gyémántdiplomát vehetett át a városháza dísztermében rendezett városi ünnepségen. A Kiskőrösön megrendezésre kerülő „Felfénylő Szavak” szavalóversenyen a 2007/08-as tanévben két tanulónk országos első helyezést ért el, a harmadik résztvevőnk különdíjban részesült. A megyei verseny megnyerését követően iskolánk tanulói képviselhették Baranya megyét a Velencén megrendezett Országos Komplex Tanulmányi Versenyen. Az ötödik évfolyamon bevezetésre került a nem szakrendszerű oktatásszervezés. A szakképzési hozzájárulásból átvett pénzösszeg meghaladta a 3,5 mFt-ot. Intézményünk többek között interaktív táblával, projektorral gazdagodott. Megtörtént a tankonyha felújítása és felszerelése. A fenntartói támogatás elvonásának mértéke 11,5 mFt volt. Ennek következtében két fő létszámleépítés is végrehajtásra került - egyéb megszorító intézkedések mellett. Megtörtént az ápolási asszisztens-képzésben résztvevők első szakmai vizsgája. A szakiskola tanulói egy napos Budapesti kiránduláson vettek részt egy sikeres pályázat eredményeként. Heim Lászlóné és Mihály Béláné nyugdíjas kollégáink váltak jogosulttá aranydiploma átvételére. Átadásra került a különleges gyermekotthon két csoportjának elhelyezésül szolgáló Perényi utcai, padlástér beépítéses családi ház. A gyermekotthon vezetését továbbra is Aratóné Győri Eleonóra látja el. 2009-ben Mohácson került megrendezésre a megyei komplex tanulmányi verseny, valamint ez év őszén a FODISZ, a FOBMSZ és intézményünk által szervezett, három helyszínen és 350 fő résztvevővel lebonyolított megyei sportnap. A fenntartói támogatás csökkenése csaknem 11 mFt, a szakképzési támogatásból befolyt összeg 9,6 mFt volt. Temesvári Jánosné nyugdíjas kolléganő aranydiploma átvételére vált jogosulttá. 21

Az elmúlt 50 év története

A PHARE pályázat keretében készített tantárgyi és fejlesztő számítógépes programunkat nyilvántartásunk szerint már országszerte több mint hetven intézményben ismerik és használják. Több felhasználótól kaptunk köszönetet az ingyenes hozzáférésért, valamint elismerést a sikeres és eredményes felhasználhatóságért. A fenntartó által kiírt intézményvezetői pályázat eredményeként a 2009/2010-es tanévtől Tóthné Schiebelhut Lívia az intézmény vezetője. Általános igazgató helyettesi feladatokat Orosz Józsefné gyógypedagógus kolléganő látja el, míg a kollégium vezetésére Fülöpné Gömzsik Csilla kapott megbízást. Ez volt intézményünk fél évszázadának rövid története. Az 50. tanévet, 2010. április 7-8-9-én három napos jubileumi rendezvény sorozattal ünnepeljük, melynek egyik legkiemelkedőbb eseménye névadó ünnepségünk. A következő 50 évet Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményként kezdjük meg.

Az elmúlt 50 év története

A kezdetek.

Az elmúlt 50 év története

Új iskola épül.

Az elmúlt 50 év története

Az új épület átadása. 25

Az elmúlt 50 év története

Ünnepek, megemlékezések régen.

Az elmúlt 50 év története

Életképek a múltból.

Az elmúlt 50 év története

Újságcikkek az iskolánkról. 28

Az elmúlt 50 év története

Életképek színesben.

Az elmúlt 50 év története

Ünnepek, hétköznapok a 90-es évek előtt és után.

Intézményünk jelene

INTÉZMÉNYÜNK JELENE A Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, oktatását és szakmai képzését ellátó többfunkciós gyógypedagógiai intézmény. Fenntartója a Baranya Megyei Önkormányzat. A gyógypedagógiai óvodában és az általános iskolában tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott gyermekek nevelése, oktatása folyik. A speciális szakiskolában tanulásban akadályozott tanulók szakmai pályaorientációs előkészítő, valamint OKJ szerinti szakmai képzésben vesznek részt. Részt veszünk a hosszantartó kórházi kezelés alatt álló gyermekek kórházpedagógiai ellátásában. Az intézmény beiskolázási körzete elsősorban Baranya megye, de az ország más részéből is vannak tanulóink, akik számára kollégium elhelyezést biztosítunk. Gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanulóink - egy különálló családi házban kialakított - lakásotthonban élnek. Pedagógiai szakszolgálat keretében - Mohács és térsége területén - korai fejlesztést és gondozást, valamint nevelési tanácsadást látunk el.

Intézményünk jelene

Az óvoda WERNER ÁDÁMNÉ Intézményünkben gyógypedagógiai óvoda 1998 szeptemberétől - a szülők kifejezett kérésére - kezdte meg működését. A korai fejlesztő foglalkozásokra járó gyermekeket nagyon fárasztották a hosszú utazások, esetleg többszöri átszállás. A szülők véleménye megegyezett abban, hogy gyermekük pozitív fejlődését jobban szolgálná a gyermekközösségben való részvétel. Az intézmény vezetősége is támogatta az óvodai csoport megvalósulását. A gyógypedagógiai óvoda célja: a gyermekek speciális nevelési szükségleteinek biztosítása, a harmonikus személyiségfejlesztés, a testi, szociális, értelmi érettség kialakítása. Az iskolai potenciális zavarok megelőzése érdekében a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságaihoz igazodó habilitációs, rehabilitációs fejlesztés. A korai életkor az értelmi fejlődésben akadályozott gyermekeknél a gyógypedagógiai munka legfontosabb szakasza. Az óvodáskorú gyermekekkel naponta felsőfokú gyógypedagógiai szakképzettséggel rendelkező óvónő, gyógypedagógus, és gyógypedagógiai asszisztens foglalkozik. Az egyéni foglalkozások alkalmával a gyerekek intenzív beszédfejlesztést, mozgásnevelést, és komplex értelmi fejlesztést kapnak. A gyerekek a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslatára kerülnek óvodánkba. Csoportunk vegyes összetételű, mind életkor, mind diagnózis tekintetében (pl. autisztikus tünet, magatartás zavarok, súlyos beszédelmaradás és különböző mértékű értelmi elmaradás). Jellemző a pszichomotoros fejlődés zavara, a gyermekek többségénél a nagymozgások összerendezetlenek, járásuk bizonytalan. Néhányuk hiperaktív, másoknál a nagyfokú passzivitás jellemző. Önkiszolgálásban mindannyian segítségre szorulnak. Óvodásaink egy részénél nem, vagy késve alakul ki a szobatisztaság. Beszédükben jelentős elmaradás tapasztalható, vagy még a beszédfejlődés sem indult meg. Értelmi fejlődésük és viselkedésük is jelentősen elmarad az életkori átlagtól. Játéktevékenységükre jellemző, hogy csak rövid ideig képesek egy fajta játékkal tevékenykedni. Konstrukciós tevékenységük fejletlen. Ceruzafogásuk kialakulóban van. A gyermekek komplex, intenzív fejlesztése szükséges. 32

Intézményünk jelene

Programunk a gyógypedagógiai hagyományokra, a legújabb szakirodalomra, a gazdag tapasztalatokra támaszkodik a gyermek egyéni szükségleteihez, eltérő fejlődési üteméhez igazodva. A fejlesztés legfontosabb területei: § Nagymozgások kialakítása, korrigálása, egyensúlyérzék fejlesztése. § Manuális készség fejlesztése. § Beszédszervek ügyesítése, a beszéd indítása. § Játéktevékenység fejlesztése. § Zenei nevelés alapjainak lerakása. A percepció fejlesztés, a kognitív funkciók, a mozgás stb. fejlesztésén túl különös hangsúlyt kap az önkiszolgálás fejlesztése, az iskolai életmódra való felkészítés. Egyéni, kiscsoportos, csoportos formában, játékosan, sok tapasztalatszerzést biztosítunk a gyermeknek. Módszereinkkel következetesen, apró lépésekben haladunk. Programunk lehetőséget teremt a kiegészítő terápiák igénybevételére (pl.: Delacato, Sindelar, Gósi-féle beszédészlelés és -megértés). Törekszünk a családközpontú gondoskodás megvalósítására. Támogatjuk az integrációs törekvéseket. Programunkat igyekszünk a szülőkkel együttműködve megvalósítani, tanácsadással segíteni őket. A meleg családias légkör őszinte, a gyermekek ügyét szolgáló együttműködést biztosít minden gyermek és felnőtt számára. Foglalkozási formák a gyógypedagógiai óvodában: Önkiszolgálásra nevelés feladatai: a tisztálkodás, öltözés-vetkőzés, étkezés, egyszerű munkavégzés, szobatisztaságra nevelés. Mozgásfejlesztés: az alapmozgások kialakítása, korrigálása, a koordinációs zavarok, a mozgásos ügyetlenség csökkentése, a testi-lelki harmónia, a jó pszichomotoros állapot elősegítése. Anyanyelvi nevelés kettős feladata: a beszéd megértés fejlesztése, az aktív beszéd indítása, fejlesztése, szókincsbővítés, illetve speciális megközelítési móddal, kis lépésekkel, minden érzékszerv egyidejű bevonásával a szűkebb környezet megismertetése. Egyszerű mesék, versek, mondókák megtanítása. Vizuomotoros készség fejlesztése: a vizuális és taktilis észlelés, a testséma fejlesztése, a szem-kéz koordináció, alakállandóság, alak-háttér felismerő képesség fejlesztése, a téri tájékozódás fejlesztése, a helyes ceruzafogás megtanítása, az ábrázoló kedv felkeltése. Technikák, eszközök megismertetése. 33

Intézményünk jelene

Játékra nevelés: az adekvát játékhasználat elsajátíttatása, a gyakorló, konstruáló és elemi szerepjátékok megismertetése. Az egymás melletti és együttes játék megvalósítása, énekes-verses népi játékok játszása. Egyéni fejlesztés: az adott gyermek fejlettségi szintjének megfelelő képességfejlesztés. A lassabban haladó és a csoport átlagánál jobb képességű gyermek egyénre szabott terápiáját is jelenti. Zenei nevelés alapjai: egyszerű ritmusú versek, mondókák segítségével a ritmus, a zenei hallás fejlesztése. Kiegészítő terápiák: alapozó terápia, az iskolai életmódra való felkészítésben részesülő gyermekek részére a Delacató módszerre épülő terápiás célú foglalkozás. Sindelar terápia, logopédiai kezelés (megkésett terápia).

Általános iskola bemutatása BERGER BRIGITTA BACHESZNÉ FŰRÉSZ KLÁRA A bevezető szakasz két évének legfontosabb feladata az óvodából az iskolába való sikeres átmenet megvalósítása. Az első két évet az óvodára jellemző játékos, fejlesztésre összpontosító tevékenység- és tanulásszervezési formák határozzák meg. A szakasz legfontosabb feladata a gyermekek tanulási képességeit meghatározó alapképességek felmérése és fejlesztése. Ebben az időszakban nagy teret biztosítunk a gyermek egyéni érdeklődésének, valamint az egyéni különbségek felzárkóztatásának, az egyéni habilitációnak. A kezdő szakaszban már erőteljesebbé válnak a tanítási-tanulási folyamatok. Az első két szakasz végéig tanulóinkat szöveges formában értékeljük. A bevezető és kezdő szakaszban osztálytanítói rendszerben folyik a képzés. Az iskola alsós munkaközössége által megfogalmazott alapelvek a következők: § alapismeretek-alapkészségek kialakításának elsődlegessége, § a törzsanyagra súlypontozott tervezés, § a tanulók sajátos képességeihez igazodó - apróbb lépésekben történő – tananyag feldolgozás, az elsajátítandó ismeretek időbeli széthúzása, § az egyénre szabott fejlesztés. Az olvasás-írás tanítása a Meixner-féle diszlexia prevenciós módszerrel történik. Matematika tantárgyból negyedik osztály év végére elérendő követel-

Intézményünk jelene

mény a 100-as számkörre redukált műveletvégzés az irányadó. Tanórai munkára jellemző a differenciálás, cselekvésbe ágyazott hasznos és praktikus ismeretek, az alkalmazásképes tudás elsajátítása. Az első két pedagógiai szakasz (1-4. évfolyam) alapozó időszakában a habilitáció, rehabilitáció célja a megismerő képesség, az emlékezet, a figyelem fejlesztése, az észlelés-képalkotás folyamatain keresztül, a cselekvésszabályozás belső feltételeinek folyamatos kialakítása, fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának megerősítése, gondolkodási képességek fejlesztése. Az alsó tagozaton tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott pedagógia szakos gyógypedagógusok dolgoznak. Az oktató-nevelő munkát gyógypedagógiai asszisztensek segítik. A közösségünk szakmai elhivatottságát tanúsítja, hogy számos tanfolyamon, továbbképzésen vettünk részt: § diszlexia prevenciós olvasástanítási módszer, § beszédpercepció és diagnosztika, § drámajáték, § Sindelar tanfolyam, § jelnyelv tolmács tanfolyam, § autizmus és spektrumzavar, § Kulcsár Mihályné féle mozgásterápia, § diagnosztika, fejlesztés, terápia tanfolyam. Tanulóink képességeit tanév elején felmérjük, és ez alapján egyéni fejlesztési tervet készítünk. Fejlesztés területei: beszédfejlesztés, mozgásfejlesztés, részképesség fejlesztés, olvasási, írási, matematikai képességek fejlesztése. Tanulóink körét bővíti az értelmileg akadályozottak két csoportja. Lelkesen segítjük főiskolai hallgatók és gyógypedagógiai asszisztensek gyakorlati munkáját mentori tevékenységgel. Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő kompetenciák célzott megalapozását. Az alapozó szakaszban nem szakrendszerű tanítás folyik. A fejlesztő szakasz alapvető feladata - az előző szakaszokhoz kapcsolódva - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már 35

Intézményünk jelene

megalapozott kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése. A fejlesztő szakaszban a tantárgycsoportos és szakrendszerű oktatás kombinációjával készül a tantárgyfelosztás. Nagy hangsúlyt fektetünk a tanulóink személyiségének fejlesztésére, szem előtt tartva az egyéni képességeket, a tananyag apró lépésekben történő feldolgozását, az elsajátítandó ismeretek időbeli széthúzását, az optimum szint elérését. Figyelemmel kísérjük a gyerekek viselkedésének, tanulmányi munkájának alakulását. A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások nem csak kisgyermekkorban, hanem a felső tagozaton is nagyon fontosak. Feladatai: a gondolkodási, tanulási és kommunikációs képességek fejlesztése, valamint a diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia tüneteinek javítása. Az egyéni fejlesztő órákon történik a gyerekek felzárkóztatása és a tehetséggondozás, melyek szintén kiemelt fontosságú feladataink közé tartoznak. Szükség szerint, a tanulók órarendjéhez igazodva szerveződnek a logopédiai foglalkozások, a könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés órák is. Az alapozó és fejlesztő szakaszban nagyon fontosnak érezzük a változatos tanítás-tanulás szervezési módszerek alkalmazását: § Projektoktatás § Differenciált tanulásszervezés, kooperatív tanulás § E-tananyagok, számítógépes programok A felsős munkaközösséget az 5–8. osztályok osztályfőnökei és az óraadó pedagógusok alkotják. A kollégák 70%-a gyógypedagógiai végzettséggel rendelkezik. Rendszeresen és aktívan veszünk részt a különböző szakmai továbbképzéseken, tanfolyamokon, előadásokon: § NAT az értelmi fogyatékosokat oktató–nevelő intézményekben § „Felkészülés a családi életre” – osztályfőnöki órákhoz § „Erőszakmentes konfliktuskezelés az iskolában” § Dyslexia–prevenciós olvasástanítási módszer § Dyslexia–prevenció az oktatás különböző intézményeiben § „Sindelar – Zsoldos program 2” § Dyscalculia–prevenciós matematikatanítási módszer 36

Intézményünk jelene

Speciális szakiskola SZABÓNÉ FERENCZI GABRIELLA Története A speciális szakiskola 1991/92-es tanévtől kezdte meg működését, kétéves parkgondozó betanított munkás képzéssel. A mezőgazdasági szakma oktatásának létjogosultságát indokolták vidéki tanulóink otthonról hozott ismeretei és tapasztalatai. Beindításkor a megyében egyedülálló szakiránynak nagy sikere volt, több évben is két osztályt indítottunk. A házon belül kidolgozott és a szaktárca által jóváhagyott képzési tematikánkat később több intézmény is átvette. A speciális szakiskola kezdetben az általános iskola keretein belül kapott helyet. Egy tanterem (18 fő befogadású), egy tanműhely (16 fő befogadású), és egy raktár állt rendelkezésre. Munkaterületek: a Városi Kórházhoz tartozó park - melynek területe 12000 m² -, az izraelita temető, valamint az izraelita kegyhely voltak, 6000 négyzetméteren. Gyakorlóhelyeinket szerződésben vagy megállapodásban rögzített feltételek mellett, anyagi ellenszolgáltatásért tartjuk rendben azóta is. Akkoriban a szakmai elméletet és gyakorlatot 1 fő agrármérnök, 2 fő kertész üzemmérnök tartotta. A közismereti tárgyak anyagát a központi dokumentumokra épülő helyi tanterv alapján gyógypedagógus tanárok tanították. Az 1998/99-es tanévtől a törvényi változás miatt a 21 6207 05. OKJ számú szakképzésben parkgondozó szakmát sajátíthattak el tanulóink. A 16. életévüket betöltött fiatalok így kétéves szakmai képzésben vettek részt, míg a fiatalabbak számára a 2+2–es képzési forma keretében 9. és 10. osztályt is indítottunk a 2002/2003-as tanévtől. 2003-ban több sikeres pályázat révén bővíteni, fejleszteni tudtuk a szakiskola taneszköz készletét. Az egész iskola informatika oktatását ellátni tudó számítógépparkot sikerült kialakítani, ahol a gépek a legfejlettebb tanári felügyeleti rendszerrel vannak összekötve. Modern és minőségi mezőgazdasági eszközöket szereztünk be. Nagyobb beruházásokra is lehetőségünk nyílt, így 2004ben a szomszédos telek megvásárlásával egy tankert került kialakításra üvegházzal és fóliasátorral. Az 50 négyzetméteres hőszigetelt dupla üvegezéssel, fűtés- és szellőző automatikával felszerelt korszerű üvegház nem csak növényházi dísznövények, de egynyári virágok és zöldségfélék palántáinak szaporítására is alkalmas. 37

Intézményünk jelene

A 2004/2005-ös tanévtől szakképzésünk bővült a 21 6207 01. OKJ számú dísznövénytermelő, valamint a 31 5012 01. OKJ számú ápolási asszisztens szakokkal. A szakiskola jelene A szakiskola működésének 19 éve alatt jelentős fejlődésen ment keresztül. A kezdeti egy osztály helyett jelenleg összesen hat - a 9. és 10. alapozó évfolyamokon kívül két 11, egy 12 és a 13. - osztályból áll. Mivel a diákok létszáma többszörösére nőtt, ezért a kezdeti egy tanterem jelentős bővítésre szorult. A munkaközösségben tizenhat tanár dolgozik: osztályfőnökként, szakoktatóként, illetve óraadó tanárként. Tanulásban akadályozottak esetében a képzés pedagógiai és szakmai céljai kiegészülnek – az egyéni igényeknek megfelelően – egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célokkal. Ezek megvalósítását a képzés során fejlesztő foglalkozások, szocializációs programok segítik. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb, vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, felzárkóztatásra, az eszköztudás, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetés megtanulására, a szociális szféra akadályozottságából származó hátrányok csökkentésére irányul. A jó hangulatú, munkaorientált osztályközösségek kialakítása fontos feladat mind az előkészítő, mind a szakképző évfolyamokon. Ennek elősegítése érdekében diákjainknak különféle versenyeket, kirándulásokat - tanórai, és azon kívüli kikapcsolódási lehetőségeket – szervezünk. A 9-10. évfolyamra jelentkezők a mezőgazdasági és a vendéglátás szakmacsoportok pályaorientációs és szakmai alapozó osztályaiba felvételizhetnek. Törekszünk a közismereti tárgyakat elmélyültebben oktatni, célul tűzzük ki a hátrányt kompenzáló felzárkóztatást is, hogy tanulóink a 9. illetve a 10. évfolyam elvégzése után bekapcsolódhassanak a szakképzésbe. Ezekben az osztályokban a tanulók a választott szakmának megfelelő szakmai elméleti és gyakorlati előkészítő órákon vesznek részt képzett szakoktatók vezetésével. A moduláris szakképzés bevezetésével a 2008/2009. tanévtől áttértünk a Parkgondozó (OKJ 54 622 01 0100 2101) rész-szakképesítés oktatására. A 2009/2010-es tanévben pedig Növényházi dísznövénytermesztő (OKJ 33 622 01 0100 2104) és Konyhai kisegítő (OKJ 33 811 03 0100 0121) részszakképesítéseket indítottunk. Az Ápolási asszisztens képzés a jogszabály változásai miatt 2010-ben befejeződik. 38

Intézményünk jelene

A speciális szakiskolai tanulók hetente három nap szakmai gyakorlaton vesznek részt. A gyakorlati oktatóhelyeket intézményünk biztosítja. A szakelméleti tananyag oktatása párhuzamos az aktuális gyakorlati munkával, így lehetőség van arra, hogy a tanulók összehasonlíthassák, alkalmazzák elméleti tudásukat az elvégzendő munkákban. Az elméletet is igyekszünk munkáltató jellegű feladatokkal, egyéni vagy kiscsoportos tevékenységek során begyakoroltatni. Nagy hangsúlyt fektetünk a munka- és balesetvédelmi, valamint a tűzvédelmi oktatásra is. Diákjaink angolt tanulnak idegen nyelvként. Osztályfőnöki órákon a mindennapi életben előforduló problémákat tárgyaljuk meg, s igyekszünk útmutatást adni, valamint közösségépítő tevékenységeket, játékokat végzünk. Hangsúlyt kell fektetnünk arra, hogy a munkánk során a nevelés és az oktatás ne váljon el egymástól, ezek minden pillanatban együtt hassanak a fejlesztés érdekében. Jelenleg a következő szakokat oktatjuk: 1. Ápolási asszisztens képzésünk még hagyományos képzésként indult. Időtartama 3 év volt. A képzés célja olyan ápolási szakemberek képzése, akik az alapápolás területén - az ellátó team tagjaként – képesek a különböző életkorú beteg vagy egészséges emberek fiziológiás és magasabb rendű szükségletei kielégítésének segítésére. Elősegítik a beteg környezetének biztonságossá tételét. Képesek az elváltozásokat, tüneteket megfigyelni, értelmezni, dokumentálni. Segédkeznek orvosnak, ápolónak a különböző vizsgálatok végzésénél, beavatkozásoknál. Szükség esetén elsősegélyt nyújtanak, és munkájukat a jogi és etikai normák betartásával végzik. Diákjaink gyakorlati képzése három mohácsi intézményben – a Pándy Kálmán Otthonban, az Egyesített Szociális Intézményben, és a Mohácsi kórházban – folyik. 2. Parkgondozó szakunk célja a közterületek, parkok, házi- és hétvégi kertek, temetők gondozási, ápolási teendőinek elvégzésére alkalmas munkások képzése. Diákjaink egyrészt intézményünk parkjellegű részeit gondozzák, másrészt külső gyakorlóterületeken dolgoznak, mint a Városi Kórházhoz tartozó park - melynek területe 12000 m²-, valamint az izraelita temető és kegyhely, mintegy 6000 m²-en. Tevékenységük során megtanulják a parkfenntartás műveleteit, és megfelelő dísznövény ismeretre tesznek szert. Begyakorolják

Intézményünk jelene

az összes kertgondozásban és parkfenntartásban használt kéziszerszám, és gép előírásszerű, biztonságos használatát. 3. Növényházi dísznövénytermesztő szakon a kertészetekben, egyéni gazdaságokban a dísznövények szaporítására, termesztésére - irányítás mellett alkalmas szakembereket képzünk. Diákjaink gyakorlati oktatása többnyire iskolánk saját tankertjében történik. Fűtött üvegházunkban a cserepes levélés virágos dísznövények ismeretét, valamint azok ápolási, szaporítási munkáit sajátítják el. A szabadföldi munkákkal pedig a tankert konyhakerti részében ismerkednek. Rendszeresen ellátogatunk egy közeli kertészetbe, ahol a vágott virágokkal és azok termesztési munkáival ismerkedünk. A dísznövényeken túl diákjaink megtanulják az üvegházak, fóliasátrak felépítését, berendezéseit és gépeit. Megismerkednek a munkához használt eszközök szakszerű, biztonságos használatával. Kiállítások, árudák, faiskolák, illetve társintézmények látogatásával tesszük érdekesebbé a mindennapi tanulást. 4. Konyhai kisegítő rész-szakképesítés: a konyhai kisegítő alapvető feladata, hogy egyszerűbb konyhatechnikai eljárásokban segédkezzen, előkészítse a főzéshez szükséges alapanyagokat. Nyersanyagok és eszközök szállítása a munkaterületre, a zöldségek megtisztítása, aprítása. Ételek tálalása, kiosztása, tányérok, edények, mosogatása. Konyhai kisegítő tanulóink kis csoportokban, három különböző tankonyhán teljesítik gyakorlatukat. Gyermekotthonunk konyháján 20-25 főre főznek naponta. Iskolánk üzemi konyhája napi 200-250 adag étel elkészítését végzi. A Pándy Kálmán szociális otthonban diákjaink megismerkedhetnek egy igazi nagyüzemi konyhával, ahol minden nap 700 adag menüt állítanak elő. Diákjaink háromhavonta forgó rendszerben dolgoznak a gyakorlati területeken. Hetente három nap gyakorlatot teljesítenek, a másik két napot pedig az elméleti anyag elsajátításával töltik, illetve főzési gyakorlaton vesznek részt iskolánk tankonyháján.

Intézményünk jelene

Nevelési tanácsadó NYÁRS MÁRIA A nevelési tanácsadók működését az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 35. § (4)), a 14/1994. MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról, az e rendeletet módosító 22/2008. OKM rendelet, valamint 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 30. § (7) (8) (9) szabályozza. Feladatainkat a jogszabályok az alábbiakban határozzák meg: § Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség megállapítása. § A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus, a szülő bevonásával. § Fejlettségi vizsgálatok végzése, szakvélemény készítése a beiskolázáshoz. § A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermek fejlődésének felülvizsgálata a fejlesztő foglalkoztatás fennállása alatt § Segítség nyújtása a gyermek óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez, oktatásához. § A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátásának segítése. § A nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak végrehajtásának ellenőrzése. E feladatok körében a diagnosztikus munka részeként pedagógiai, pszichológiai vizsgálatokat végzünk, rehabilitációs célú fejlesztést biztosítunk egyéni vagy kiscsoportos formában, egyéni pszichoterápiás gondozást nyújtunk. Igény szerint támogatjuk a pedagógusok nevelési, oktatási munkáját, ha a gyermek, tanuló adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. Segítjük a családdal való kapcsolattartást. Amennyiben a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek fejlesztése az óvodai, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósul meg, úgy ehhez szakvéleményt nyújtunk. Feladataink közé tartozik a szakvéleményben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése is. 41

Intézményünk jelene

A szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, az oktatási intézményekkel kötött megállapodás szerint fejlesztő foglalkozást biztosítunk a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzdő, sajátos nevelési igényű gyerekek számára, illetve segítjük e gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását. Statisztikai adatok Nevelési tanácsadónk 1998-ban kezdte működését, 1 főállású pszichológus és 2 részmunkaidős gyógypedagógus munkájával. Az első tanévben 100 gyermeket láttunk el. A szolgáltatásunkat igénybevevők száma évről-évre emelkedett, a 2008-2009-es tanévre megháromszorozódott, 351 tanuló került nyilvántartásba. A tanácsadó szakembereinek száma is nőtt, a teljes óraszámban dolgozó pszichológus és két gyógypedagógus mellett további két gyógypedagógus és egy pszichológus részmunkaidőben látja el feladatait. A nevelési tanácsadóban megjelenő gyermekek életkorát tekintve magától értetődően a 7-14 éves iskolás korosztály vezeti a listát, szülők és pedagógusok körében egyaránt a tanulási nehézség kapja a legtöbb figyelmet. A tünetek változatosak, legjellemzőbb az olvasás, írás, számolási nehézség, figyelemzavar. A tanulási nehézség és magatartási probléma miatt vizsgálatra kerülők között a fiúk száma lényegesen nagyobb. A tanulási nehézség megállapítását követően az első vizsgálat után 2 évvel, majd 3 évenként kontrollvizsgálatra kerül sor. A 2001-2002-es tanévben 6 kontrollvizsgálatot végeztünk, a 2008-2009-es évben már 110 volt ez a szám. A beiskolázáshoz szükséges fejlettségi vizsgálatok nem mutatnak folyamatos emelkedést, számuk évről-évre változik. Tünetek, melyek indokolják a nevelési tanácsadó megkeresését § Olvasás, írás problémák, matematikai nehézségek. § Bukás, alulteljesítés. § Szorongó, gátolt magatartás. § Agresszív, indulatos kitörések. § Lopás, csavargás. § Bevizelés, beszékelés. § Dadogás, mutizmus.

Intézményünk jelene

§ Tic (akaratlanul végzett grimaszolás, pislogás, testi mozgás vagy hangadás). § Kezdődő drogfogyasztás. § Alvászavarok. § Testi panaszok: fejfájás, hasfájás. § Váratlan tragédia a családban. § Öngyilkossági kísérlet. Szülői vélemények ♦ Amikor kislányunk az általános iskolát kezdte, már az első félévben kiderült, hogy nem megy neki a számolás és az írás. Tanárnőt fogadtunk mellé, akihez magánórákra járt, de az iskolai szintet így is csak nehezen tudta tartani. A tanárnő javaslatára fordultunk a nevelési tanácsadóhoz, ahol néhány vizsgálattal kiderítették, hogy matematikából és írásból sajátos elbírálást és tanítást igényel. Azóta (lassan 2 éve) oda jár fejlesztő tanárokhoz. Mindegyik tanár nénit nagyon szereti, és örül, hogy megerősítik abban, ha valamit jól csinál. Általuk az iskolai tanévet már sokkal könnyebben, magabiztosabban kezdte. A tananyagokat jobban érti, szorgalmasabb, ügyesebb. Az iskolai órákon már nem szorong. Büszke vagyok a gyermekemre. A fejlesztő pedagógusoknak pedig köszönettel és hálával tartozunk. Örülök, hogy ők is ott állnak a gyermekem mögött, hogy biztatják, dicsérik és szeretik. Azt gondolom, hogy csodálatos dolog, hogy felkarolják ezeket a gyermekeket és segítik őket. Köszönöm a családom nevében. (Lemelné Bohorsz Angéla) ♦ Gyermekünk, Krisztina 2007. ősz óta vesz részt pszichológus által vezetett foglalkozásokon a nevelési tanácsadóban elektív mutizmus miatt. Kezdetben csendes, zárkózott és visszahúzódó volt, és csoportos helyzetekben erősen gátolt. Azóta a pszichológus lelkiismeretes munkájának köszönhetően Krisztina önbizalma és önértékelése megerősödött, gátlásossága csökkent, és a külvilág felé nyitottabbá vált. Kislányunk örömmel jár a foglalkozásokra, az évek során egy igazán jó kapcsolat alakult ki.

Intézményünk jelene

A nevelési tanácsadó munkája rendkívül értékes és fontos, mert segítséget nyújt gyermekünk lelki egészségének megőrzésében és helyreállításában, hogy kiegyensúlyozott felnőtté válhasson. Köszönöm tanácsaikat, melyekkel segítséget nyújtanak a nevelésben és a szülő-gyerek kapcsolat elmélyülésében. (Lamberti József) Életkor szerinti m egoszlás

Évente ellátott gyermekek 400

207

351

350 300

255

250 200 150

154

174

179

196

185

281

264

155

207 168

Adatsor1

100

68 62

100 44 44

50 0

1997-98 1998-99 19992000

20002001

20012002

20022003

20032004

20042005

20052006

20062007

20072008

20082009

110

103

96 87

108 85

118 97

3-6 éves 7-14 éves 86

59 41

15-18 éves

49 22

149

125 110

1997-

1998-

1999-

2000-

2001-

2002-

2003-

2004-

2005-

2006-

2007-

2008-

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Probléma jellege szerinti csoportosítás 120 100 80

Tanulási nehézség Magatartási probléma

Iskolaérettségi Kontroll

40 20 0 1997- 1998- 1999- 2000- 2001- 2002- 2003- 2004- 2005- 2006- 2007- 20081998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Korai fejlesztés, gyógypedagógiai tanácsadás BOSNYÁK ILDIKÓ A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, gondozás feladatellátását a többször módosított 1993. évi Közoktatási Törvény és a szintén többször módosított 14/1994. MKM rendelet szabályozza. A jogszabályok alapján a gyermek joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátás-

Intézményünk jelene

ban - részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy a különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igény-jogosultságát megállapították. Korai fejlesztés megszervezése Mohácson 1995-től a Brodarics téri intézményben létrehoztak egy „fogyatékos” bölcsődei csoportot. Három autista gyerekkel kezdték a gyermekgondozók a foglalkozásokat. A gyógypedagógiai szakmai segítséget Tunyogi Erzsébet biztosította. A bölcsőde megszüntetése után az 1. sz. Városi Bölcsődébe került át a csoport. Itt már egy nem beszélő gyereket is el kellett látni. Szakmai segítséget kértek intézményünk két gyógypedagógus-logopédus kolléganőjétől: dr. Hum Imrénétől és Lemel Ferencnétől. Amikor az önkormányzat megszüntette ezt a csoportot, a gyerekek ellátatlanok lettek. A szülők kérésére és kollégáink javaslatára, az iskolavezetés lehetőséget biztosított a korai fejlesztés megszervezésére intézményünkben. Az 1997/98-as tanévben a korai gondozás 1 gyógypedagógussal indult. A gyerekek létszáma néhány hónap alatt 16 főre emelkedett. Általános fejlesztő foglalkozások mellett egy szomatopedagógus is bekapcsolódott a fejlesztésbe. A tanév során az ellátottak számának növekedésével egyre erősebben jelent meg a szülők részéről az óvodai csoport beindításának igénye. 1998-ban pályázati forrásból megtörtént a szakszolgálati blokk kialakítása, amely egy óvodai csoportszobából, két fejlesztő szobából és egy szociális helyiségből áll. Napjainkban Korai gondozásra azok a Baranya megyei gyerekek kerülhetnek, akik számára a Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság a fejlesztést szükségesnek tartja. Az értelmi fejlődésükben lassúbb (0-5 éves korú) kisgyermekekkel az oligofrénpedagógia szakos gyógypedagógus, a tanulásban akadályozottak vagy az értelmileg akadályozottak terapeutái foglakoznak.

Intézményünk jelene

Intézményünkben szükségletek és lehetőségek szerint biztosítunk logopédiai fejlesztést és gyógytestnevelést is. Igyekszünk a terápiákat, a fejlesztéseket jól összehangoltan, együttműködve még a szülőkkel is team munkában végezni. Tárgyi feltételeink kedvezően alakultak. Valamennyi fejlesztést vezető pedagógus számára biztosított a megfelelően berendezett helyiség. Sikeres pályázatokkal folyamatosan bővítettük eszközigényeinket. A foglalkozások elengedhetetlen feltétele a sikeres fejlesztés érdekében a rendszeresség, a kitartó következetes munka a pedagógus, gyermek részéről egyaránt. Fejlesztés területén a kis lépések elveit érvényesítjük, hiszen munkánk eredménye csak hosszabb idő elteltével mérhető. Úgy gondolom, egész életünk során nem tanulunk annyit olyan rövid idő alatt, mint a születésünktől az iskolakezdésig tartó időszakban. E „gyerekjáték” során elsajátított tudás több mint az olvasás, az írás és a számolás vagy akár egy szakma megtanulásával járó ismeret. Az első évek alatti tanulás minden további elsajátítás alapját jelenti. A foglalkozásaink célja felmérni vizuoperceptuó-motoros, akusztikus és nyelvi képességeket az emlékezet a szerialitás, téri tájékozódás szintjét, valamint a test finom és nagy mozgásait. A tanulási zavarral küzdő gyermekek terápiájának fontos alapelve a multiszenzorális ingeradás, vagyis az az elv, hogy a megtanítandó információ minél több érzékleti területen, csatornán, modalitáson keresztül eljusson az idegrendszerbe. Ennek megfelelően a gyakorlat gazdag választékot kínál látási és hallási észlelés fejlesztésére, kevesebbet a tapintás észlelésére. Két érzékleti területen - a szaglás és az ízlelés - az engramok (emléknyomok) kialakítására is hangsúlyt fektetünk munkánk során. A grafomotoros fejlesztésnek is a mozgásfejlesztéshez kell kapcsolódnia. A tanulási zavarral küzdő gyermekek komplex fejlesztésénél nem ritka, hogy a grafomotoros fejlesztést megelőzi a nagymozgások fejlesztése. Mindezt komplex módon: logopédus, szomatopedagógus, gyógypedagógus együttműködve végzi. A szülőkkel való jó kapcsolattartás is fontos az elfedett zavarok feltárása miatt, melyek hasznosak lesznek a gyermek rehabilitációjában, a személyiség teljes védelme szempontjából. Mindezt igazolja az évekig jól működött szülőklubunk is, melyek alkalmával sok-sok információ cserélődött ki pedagógus és szülő között.

Intézményünk jelene

Mozgásfejlesztés VADON ZSUZSANNA Olyan komplex fejlesztés, mely egyidejűleg szolgálja a sérült mozgásfunkciók korrekcióját, valamint a nem sérült funkciók fejlesztését. Segíti az önellátás, önkiszolgálás alapelemeinek elsajátítását, a mozgástervezés és kivitelezés, a figyelem javítását. Különböző mértékben használja fel a testnevelés, a gyógytorna, ill. a különböző mozgásterápiák egyes elemeit. A 2009/2010-es tanévben mozgásfejlesztésben részesül: 30 gyermek, életkoruk szerint 18 hónapostól 10 évesig, (0-3 éves 7 fő, 4-7 éves 21 fő, 8-10 éves 2 fő). Közülük a mozgásterületek fejlődésének általános elmaradása miatt: 21 fő. Egyéb mozgás rendellenességet okozó megbetegedések miatt 9 fő. Intézményünkben a mozgásfejlesztés foglalkozás a korai fejlesztés részeként, azzal egyszerre 1997. szeptember 1-től került bevezetésre. Előzménye az volt, hogy a Mohács városi II. sz. bölcsőde 1995. januárban integrált csoportjába fogadta az első mozgássérült kisgyermeket, de szakember híján mi biztosítottunk szomatopedagógust a fejlesztéséhez. Így két éven keresztül a bölcsőde volt a helyszíne a mozgásfejlesztő foglalkozásoknak. Az 1997/1998-as tanévben megnyílt a lehetőség, hogy a Mohács város körzetében felmerülő igények ellátása helyben, jól felszerelt mozgásfejlesztő teremben történjen. Ekkor a korai gondozásban részesülők közül 12 fő, nem korai gondozott 9 fő kapott szomatopedagógiai ellátást. A szolgáltatás iránti igény folyamatosan növekedett. A mozgásfejlesztés szerves része a korai fejlesztésnek. A 0-3 éves, illetve idősebb, halmozottan fogyatékos gyermekek mozgásra építő komplex fejlesztő terápiája keretében a szülőket is szükséges bevonni a fejlesztésbe. Ők minden foglalkozáson jelen vannak, megfigyelik a tevékenységeket és bekapcsolódnak a „játékba”. Így otthon folytathatják, tovább gyakorolhatják a fejlesztő foglalkozásokon elsajátítottakat. „Az aktív, adaptív magatartás kialakítására kidolgozott terápia alapja a szülők tudatos, rendszeres, szakszerű foglalkozása a csecsemővel. A korai precognitív terápia egyik alapja az összetett érzékszerveken át alkalmazott ingerprogramok rendszeres alkalmazása és a reakciók ismételtetése. A terápia fontos eleme az ismétlés, amely a tanulás egyik fő alapja. Az ismétlés lehető-

Intézményünk jelene

vé teheti a csecsemő készenléti operatív memóriájának működtetését, majd a rövid és a hosszú távú memória működtetését. Mind a csecsemő, mind a szülő motivációjára szükség van. A motiváció nemcsak támogatja az orientációt az átlagos ingerküszöb fenntartásával, hanem gondoskodik a készenléti figyelem egyensúlyban tartásáról és hozzájárul az operatív memória működtetéséhez. Ennek elősegítéséhez előnyös, hogyha minden terápiás cselekmény játékszerűen van felépítve és végrehajtva. A szülő számára a terápiás időszak egyúttal a játék ideje. A jól motivált szülők megfelelően motiválják a csecsemőt. A szülőket arra kell képezni, hogy a csecsemővel, illetve kisdeddel szorosan együttműködve folytassák a kezelést.(Katona Ferenc: Klinikai fejlődésneurológia) Ezeknél a gyermekeknél értelmi fejlettségüktől, mozgásállapotuktól függően a Bazális stimuláció, a Baba-mama torna, a mozgásnevelés elemeit használom fel mindig az aktuális fejlődési szintjükhöz adaptálva. (Forrás és segédanyag: Dr. Benczur Miklósné: Mozgásnevelés kézikönyv I. II.; Halmozottan sérült, súlyosan mozgáskorlátozott gyermekek nevelése, fejlesztése; Szemelvénygyűjtemény; Szerk. Márkus Eszter; Dr. Benczur Miklósné, Dr. Bernolák Béláné: Felelős vagyok érte.) A kezdetektől folyamatosan foglalkozom a Gyógypedagógiai óvodásainkkal is, akik évente változó létszámban és óraszámban kapnak mozgásfejlesztést. A mozgásanyagot az óvodai követelmények alapján a gyermekcsoport sajátosságaihoz adaptálva állítom össze. A csoportokat mozgásállapottól függően szervezem. A szükséges eszközök részben az óvodai csoportszobában, részben a mozgásfejlesztő teremben elegendő mennyiségben és minőségben állnak rendelkezésre annak köszönhetően, hogy az elmúlt években folyamatosan és rendszeresen pályázatok útján fejlesztettük az eszközkészletünket. Mivel gyógypedagógiai óvodásaink különböző mértékű fogyatékossággal élő értelmi és/vagy halmozottan fogyatékos gyermekek (2009/2010-es tanév 13 fő – mindegyikük 3 főnek tekintendő), mindannyian küzdenek a mozgás és koordináció zavaraival, a figyelem és koncentrációképesség, testséma, lateralitás, téri orientáció kialakulásának hiányosságaival. Ez a későbbiekben a tanulási képességek zavarával, a kulturtechnikák nehezített elsajátításának formájában jelenik meg. Mivel minden tanulás alapja a mozgásban és ahhoz kapcsolódó készségekben rejlik, ezért fontos feladat a minél hatékonyabb mozgásfejlesztés megvalósítása. Segítségével a gyerekek képessé válnak az utánzásra, tudatos munkavégzésre, javul figyelmük. A foglalkozások célja a tudatos mozgástervezés és kivitelezés, az alapvető mozgásfunkciók kialakítá48

Intézményünk jelene

sa, a mozgások automatizálása, figyelemfejlesztés, szabályok megismerése és elsajátítása, egyensúlyérzékük javítása, izomzatuk erősítése, mozgékonyságuk fejlesztése, a testséma, téri orientáció fejlesztése, a térbeli viszonyfogalmak megismerése, érzékelése, végtagfunkciók ügyesítése. Mindezeket csoportos mozgásos játéktevékenységekbe ágyazottan, játékos versenyfeladatok közben, néhány legegyszerűbb testnevelési játék elsajátításával a gyermekek értelmi és mozgásszintjének megfelelően valósítjuk meg az óvónő és az óvodai gyógypedagógiai asszisztens közreműködésével. (Forrás és segédanyag: Az értelmi fogyatékosok óvodai nevelőinek kézikönyve, Dr. Benczúr Miklósné: Mozgásnevelés kézikönyv I-II., Huba Judit: Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában I-II., Dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában, Dr. Krizsaneczné Németh Edit: Játékos gyermektorna.) Másik kategóriába tartoznak a többségi óvodákban integráltan nevelt 5 éves, vagy idősebb sajátos nevelési igényű gyermekek, akik rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások keretében az értelmi, logopédiai fejlesztés mellett mozgásfejlesztésben is részesülnek. Náluk többek közt az Alapozó Terápia gyakorlatsoraival igyekszem minél több pozitív eredményt elérni. Az Alapozó Terápia a tapasztalatok szerint egy több területen is felhasználható, idegrendszeri érést megalapozó módszer, mely egyebek mellett jótékonyan szolgálja a megkésett vagy/és hibás beszédfejlődés korrigálását, az organikus eredetű hyperaktivitás figyelemzavarral küzdő gyermekek problémáit, az enyhe mentális retardáció javítását, illetve a fejlődésben elmaradt, iskolaéretlen óvodások érését. Ezt a terápiát 5-6 éves kortól egy meghatározott értelmi és mozgásszint elérésétől kezdve sikeresen alkalmazni lehet a mozgásfejlesztésben. Ez a módszer a gyermek természetes mozgásfejlődéséhez igazodóan a legfontosabb mozgásterületeket célozza meg. Ebből a terápiás lehetőségből a következő részegységeket használom fel napi munkám során: § Nagymozgások – fejemelések, úszás, kúszás, mászás, fóka, gurulás, felülések, járás és változatai, állatutánzó ügetések, talicskázás, pókrák és sok kisegítő gyakorlat (pl.: nyakizomerősítők, lábboltozaterősítők szükség szerint) Ezek valójában a humánspecifikus elemi mozgásminták és variációik, melyek a fejlődés során megjelennek. § Rugalmasság – ugrások, szökdelések páros lábon, egy lábon, akadályokkal stb. ugrókötél. Egyetlen eszközigény a trambulin. Beindítja a 49

Intézményünk jelene

§ § §

mozgásfejlődést, szinte lökést ad neki, és még a beszédfejlődési lemaradásokat is javítja. Egyensúly gyakorlatok: statikus, dinamikus és a kettő közötti átmeneti egyensúly ezen belül járás egyensúlyt, állás-törzs egyensúlyt, végtag és fej egyensúlyt fejlesztők, kombinációik, külön hangsúlyt helyezünk a vesztibuláris ingerlés gyakorlataira (fejforgatások, pörgések, hintáztatások hagyományos, forgó, libikóka, stb.). Főszerep a dinamikus egyensúly fejlesztéséé, gyakori helyzetváltoztatás, mozgás közbeni irányváltoztatás, fordulatok, forgások, átfordulások, labdagyakorlatok. Mozgáskoordinációt megalapozó gyakorlatok, melyekkel a gyerek hozzászokik a két kéz és két láb együttes, jól koordinált működtetéséhez, előbb az azonos oldali kéz és láb, majd keresztezett kéz-láb harmonikus együttműködésével. „Kereszt” gyakorlatok: A mozgáskoordinációt fejlesztő nehéz gyakorlatsor. Előbb megszoktatjuk a gyerekkel az „ellenoldaliságot”: két kézben váltott ellentétes mozgásaival, ritmusosan a „keresztezettséget”. Ezután kidolgozzuk a két kéz külön munkáját, majd felépítjük a kéz és láb külön munkáját „egyszerű lábgyakorlatokat”, „egyszerű kézgyakorlatokat”, „egyszerű kéz és lábgyakorlatokat” kombinálunk egymással. Végül a keresztezett ritmusos mozgás kialakítására a legnehezebb gyakorlatsor jön a keresztezett ritmusos mozgások szökdeléssel. Kézdominancia kifejlesztése, illetve begyakorlása: igen sok egymásra épülő, illetve egyenrangú, a domináns kezet ügyessé tevő gyakorlat, Kulcsár Mihályné alapötletei nyomán. Lábdominanciát kialakító vagy megerősítő gyakorlatok. Lehetőség szerint a kéz oldalára essen. Szemgyakorlatok és a domináns szem-kézegyüttműködés kialakítása és/vagy fejlesztése. Térben való mozgások, mozgásutánzások, térbeli tájékozódás: mozgáselképzelések, „szobrok” pontos leutánzása, csak hallás utáni tájékozódási játékok, csukott szemmel tájékozódások fix ponttal és fix pont nélkül, térképkészítések, stb. Testséma, jobb-bal, ujjismerete, irányismeret.

Intézményünk jelene

§ Lazító gyakorlatok: Vállízület lazítása, könyök-, csukló-, fej-, nyaklazítás, csípőízület, boka, de mindenekelőtt a gyerekeknél már sokszor nagyon merev ágyéki gerincszakasz lazítása. § Fegyelmező gyakorlatok: Különlegesen szétszórt és fegyelmezetlen mozgású gyermekeknek: számolásra vagy belégzés – benntartás – kilégzésre megtett lassú végtagmozgások, légzés és számolásra megtett mozdulatok, gyors mozdulatok után lassú mozdulatok. § Ritmusgyakorlatok: Ritmusos szökdelések két lábon és váltott lábon, ugrásvariációk (pl. terpesz-zár, harántterpesz-zárt lábas ugrás) ritmusosan felépítve, mindezek tapssal kombinálva. § Ritmusos beszéd: óvodai mondókák, versek, melyeket mozgással gyakorolunk, és mozgás nélkül is mondunk, ütemet is ütve, vagy tapsolva. § Mozgásos szerialitás fejlesztése: a szerialitás fejlesztése gyerekeknél kiemelt fontosságú. Ezeket labdagyakorlatokkal is kombinálhatom. A labdát használó mozgásfejlesztő módszerek, egyensúly, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, figyelem és logikai gondolkodás fejlesztésére is alkalmasak. § Testvonalat átlépő keresztező gyakorlatsor. Szimmetrikus és aszimmetrikus keresztbefogások, mely nemcsak a középvonal átlépését, hanem testismeretet, két oldal működésének szétválasztását, és ha úgy alkalmazzuk, ritmusos mozgást és szeriális emlékezetet is fejleszt. A terápia hatékonynak mutatkozik: · Óvodás nagycsoportos (5 éven felüli) gyermekeknél, akiknél mozgásügyetlenség, kialakulatlan kézdominancia, vagy kimutatott diszlexia veszélyeztetettség áll fenn. · Óvodás nagycsoportos gyermekeknél, akiknél tisztán a nagymozgások és finommozgások ügyetlensége figyelhető meg. · Óvodás korú nagycsoportos gyermekeknél, akiknél súlyos beszédfejlődési zavar áll, vagy állt fent: megkésett beszédfejlődés, nehezen kezelhető beszédprodukciós, vagy beszédpercepciós zavarok, esetleg diszphasia gyanúja. · Iskoláskorú diszlexiás gyermekeknél. · Iskoláskorú diszgráfiás gyerekeknél. · POS (pszichoorganikus szindróma) –ban szenvedő gyerekeknél.

Intézményünk jelene

· Intelligencia - határeset gyermekeknél (IQ = 70-85) Ugrásszerű fejlődést lehet elérni, minél kisebb a gyermek, annál eredményesebben. · Valódi debilitás esetén (IQ = 60-75). · Pseudodebilitás (ál-értelmi fogyatékosság) esetén ahol a gyermek normál intelligenciájú.” (Forrás és Segédanyag: Dr. Marton-Dévényi Éva – Szerdahelyi Márton-Tóth Gábor-Dr. Keresztesi Katalin Alapozó Terápia Tanulmány) Sajnos az alacsony óraszám-gyermekenként heti 1 foglalkozás- miatt teljes terápiát nem tudunk nyújtani, csak a terápiás elemek részegységeit használhatom fel egyéb módszerekkel kombinálva. Lehetséges fejlesztési területek és feladatok, integrált óvodában nevelt 6-7 éves kisgyermek számára: § Helyes testtartás felvétele, megtartása, alapállás kivitelezése. Testséma tudatosítása, fejlesztése. Tájékozódás a téri relációkban, feladathelyzetekben. Fel és lelépés, fel és leugrás, bújások, mászások végrehajtásával, részvétel akadályjátékokban, versenyjátékokban. § Különböző testhelyzetek tudatos felvétele utánzással, majd instrukciók alapján. Helyes mozgásszervezés és mozgás-kivitelezés további fejlesztése. § Nagymozgások fejlesztése, korrigált újra tanulása – fejemeléstől a járásig. Támaszok – kúszás, gurulások, mászás, ülések, térdelések, bújások gyakorlása különböző játékhelyzetben. § Járások (utánzó és állatjárások), futások tempó és irányváltással. § Ugráskészség, rugalmasság fejlesztése trambulinon, speciális labdán, szivacson, szőnyegen § Szökdelés helyben, haladással, terpesz-zár és haránt lábtartással, kartartások váltogatásával. § Ugróiskola, ugrások akadályok közé, egyenes és cikk-cakk vonalban, irány és tempó váltogatásával. § Egyensúlyfejlesztés billenődeszkán - kötéljárással, téglajárással. § Billenések, testsúlyáthelyezés terpeszállásban. Dőlések előre, hátra, oldalra. Lépő, kilépő, támadó és védőállások végrehajtása. § Gyorsulások és lassulások, megindulások és leállások gyakorlása, játékos feladathelyzetekben. § Egyensúly és tartásjavítás speciális labdán, egyensúlyhengeren. § Különböző hinták használata.

Intézményünk jelene

§ Gyorsulások és lassulások. § Egyszerű, teremben is végezhető labdajátékok a gyorsaság, egyensúly, szerialitás fejlesztése és a szabályelsajátítás érdekében. Alsó-, felső-, egy és kétkezes dobások, gurítások labdával. Célzómozgások tökéletesítése. § Koordinált mozgások fejlesztése ellentétes és keresztezett irányban. Keresztcsatorna gyakorlatok az AT gyakorlatsoraival. Alsó és felső végtagok kombinált gyakorlatai könnyűtől a nehezen kivitelezhetőig, statikus és dinamikus helyzetben – járással, szökdeléssel kombináltan. § Végtagszétválasztó gyakorlatok az AT szisztematikája szerint. § Mászás, függeszkedés kötéllétrán, bordásfalon, egyszerű bordásfal gyakorlatok a helyes fogásmód alkalmazásával. § Testnevelési és rendgyakorlatok során előforduló néhány egyszerű szakkifejezés értelmezése és végrehajtása (sorakozók, állások, fordulatok, helyben járás, futások, menetek, alakzatok, nyitódások és zárkózások). A mozgásfejlesztő tevékenység fontos része a mozgássérült gyermekek fejlesztése. Ez a jelen 2009/2010-es tanévben 4 főt jelent. Őket a Mozgásnevelési Tanterv, és a korai kezelés sérülés specifikus alkalmazásával foglalkoztatom életkoruknak, értelmi szintjüknek és mozgásállapotuknak megfelelően. (Segédanyag: Mozgásnevelés Kézikönyv I-II. Dr. Benczúr Miklósné – Dr. Bernolák Béláné: Felelős vagyok érte.)

Intézményünk jelene

Ahhoz, hogy a gyermekek mozgásfejlesztését eredményesen végezhessük, elengedhetetlen az egészséges gyermek fejlődésmenetének ismerete. Mozgásfejlődés: Ép fejlődésmenetű kisgyermek 3 hónapos korára háton fekve fejét forgatja, emelgeti. Hasra fordítva fejét felemeli, megtartja. 4-8 hónapos kora között hasról hátra, hátról hasra fordul. Helyét gurulva, kúszva változtatja. Ülésbe felhúzódzkodik. 9-12 hónaposan térden, kézen támaszkodva négykézláb helyzetbe emelkedik, hintázik, mászik. Biztonságosan ül, felkapaszkodva feláll. 15 hónapos korára földön ülésből kapaszkodás nélkül feláll, biztonságosan áll, bútorok mellett lépeget, néhány önálló lépést tesz. 18 hónapos kisgyerek ismerős környezetben sima talajon ügyesen járkál. 2 éves biztonságosan jár, ritkán esik el. Lépcsőn kapaszkodva, utánlépéssel közlekedik. Guggoló helyzetben támaszkodás nélkül játszik. 3-4 éves lépcsőn váltott lábbal közlekedik, páros lábon szökdel, utánzással tud lábujjhegyen járni. Fél lábon rövid ideig megáll, labdát gurítja, dobja, rúgja, elkapja. 6 éves iskolaérett gyermek nagymozgásai kialakultak, koordináltak. Páros lábon, fél lábon és váltott lábbal helyben és haladva rugalmasan szökdel. Egyensúlya megfelelő, kéz-láb dominancia kialakult, lehetőleg azonos oldalra esik. „Az óvodáskorú gyermekek mozgásfejlődésének fő tendenciáját a már kialakult mozgások tökéletesedése, valamint az első mozgáskombinációk kialakulása jelenti. A mozgásos cselekvések irányításában egyre nagyobb szerepet kap a gondolkodás. A fejlődésnek két lényeges mozgatója van, a gyermek utánzási hajlama, és az önállóságra, valamint teljesítményre törekvés. A környezetnek egyre fontosabb lesz a szerepe a mozgásfejlődésben. Azok a gyerekek, akiket sokoldalú mozgásélményhez juttat környezetük 5-6 éves korban messze felülmúlják társaikat. Átlagos foglalkoztatás mellett is folyamatos a mozgásképességek színvonalának az életkorral együtt járó emelkedése.” (Dr. Nádori László, Dr. Szigeti Lajos, Dr. Vas Miklós: A motoros képességek és a mozgásos cselekvéstanulás.)

Intézményünk jelene

Logopédiai fejlesztés BUKOVICS ESZTER A gyermekek értelmi fejlődése szoros kapcsolatban áll beszédfejlődésükkel. A nyelv, ill. beszéd fejlesztése így mindig fontos szerepet kapott a tanulásban és értelemben akadályozott tanulókkal foglalkozó intézményekben. A tanulásban, ill. értelemben akadályozott gyermekek beszédfejlődése ugyanis gyakran eltér az átlagostól. Jellemző, hogy beszédfejlődésük megkésett, szókincsük, nyelvi kifejező képességük életkori átlaguknál gyengébb színvonalú, gyakori a több hangra kiterjedő súlyos pöszeség, esetleg hadarás, dadogás. Fejlesztésük intenzív, egyéni vagy kiscsoportos terápiát igényel, mely gyakran hosszú évekig tartó folyamat, mivel fejlődésük lassúbb ütemű. Intézményünkben 1984 óta főállású logopédus foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel. Mivel az elmúlt évek során intézményünk feladatköre folyamatosan bővült, a logopédus fejlesztő munkája is megsokszorozódott, egyre sokrétűbbé vált. Jelenleg két főállású logopédus megosztva végzi a beszédhibás gyermekek vizsgálatát és fejlesztését a különböző területeken. Egyikük az óvodában és az általános iskolában, másikuk a nevelési tanácsadó, illetve a pedagógiai szakszolgálat keretében végzi munkáját. A gyógypedagógiai óvodában fő feladat a megkésett-akadályozott beszédfejlődésű, tanulásban és értelemben akadályozott 3-6 éves korú gyermekek ellátása. Az e csoportba járó gyermekek beszédfejlődése gyakran jelentősen elmarad kortársaikétól, egyáltalán nem beszélnek, esetleg néhány szót használva kommunikálnak. Fejlesztésük egyéni fejlesztési terv alapján, hetente két alkalommal, egyéni vagy kiscsoportos (maximum 2-3 fő/csoport) formában történik. A logopédiai terápia célja esetükben a beszédfejlődés megindítása, hangadásra, utánzásra való motiválás, a beszédértés fejlesztése, az aktív és passzív szókincs bővítése, a mondatalkotás gyakoroltatása, a helyes hangképzés kialakítása, a ritmusérzék fejlesztése, összességében a kommunikációs készség, a kifejező beszéd fejlesztése, javítása. A gyermekek beszédfejlődése az intenzív gyakorlás ellenére is általában igen lassú ütemű, a fejlesztés eredményei apró lépésekben mérhetők. A megkésett-akadályozott beszédfejlődés terápiája több évet felölelő folyamat, melyet később a pöszeség terápiája vált fel. A már beszélő, aktívan kommunikáló óvodás gyermekeinkre 55

Intézményünk jelene

ugyanis jellemző a több hangra kiterjedő súlyos, ún. diffúz pöszeség. Az óvodás korban megkezdett terápia – a beszédhibák súlyossága miatt – az iskolakezdéssel általában nem fejeződik be. Az általános iskolában is kiemelt feladat a beszédhibás gyermekek ellátása. A logopédus feladata az alsó és felső tagozatos, valamint a foglalkoztató csoportba járó tanulók beszédének vizsgálata, ill. a vizsgálatok eredményei alapján szükséges terápia biztosítása. A foglalkoztató csoportba járó tanulóink mindegyike logopédiai ellátást igényel, mely habilitációs órakeretben biztosított számukra. Fejlesztésük az óvodában megszokott módon, kiscsoportos formában történik. Fő feladat esetükben is a megkésett–akadályozott beszédfejlődés, ill. súlyos pöszeség javítása, a szókincsbővítés, nyelvi fejlesztés. Az általános iskola alsó tagozatos tanulói közül szintén sokan küzdenek beszédhibával. Gyakori az általános vagy részleges pöszeség, a verbális kifejezőkészség gyengesége, a szókincsgyengeség. Néhány gyermeknél hadarás, dadogás is megfigyelhető. Előfordul, hogy egy–egy makacsul rögzült beszédhiba (pl. az r hang, ill. az sz-z-c, s-zs-cs hangok torz képzése) korrekciója az alsó tagozaton nem fejeződik be, felső tagozatos korban is logopédiai terápiát igényel. Tanulóink beszédhibájához gyakran részképesség-gyengeség, részképességzavar is társul, mely az olvasás, írás, számolás elsajátításának nehézségeit eredményezi. A különböző részképességek fejlesztése az előkészítő és 1-2. osztályokban kiemelten fontos szerepet kap a beszédhibák javítása mellett. E részképességek fejlesztését a logopédus mellett általában az osztályfőnökök, ill. megfelelő végzettségű gyógypedagógus kollégák végzik. Tanulóink értelmi képességeit figyelembe véve a terápiás folyamatok általában lassabb ütemben, hosszabb időtartam alatt végezhetők. A rendszeres fejlesztés ellenére tanulóink körében gyakori az olvasás, írás, számolás zavara, mely tanulási problémák korrekciója szintén a logopédus, ill. gyógypedagógusok feladata. A nevelési tanácsadó team-munkájában is széles feladatkör ellátása hárul a logopédus végzettségű kollégára. A nevelési tanácsadóba különböző problémával jelentkező 3-18 éves korú gyermekek, tanulók beszédvizsgálatát, részképesség-vizsgálatát, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettségi vizsgálatát végzi. A vizsgálati eredmények alapján team munkában szakvéleményt, javaslatot készít. A nevelési tanácsadó feladata továbbá a tanulási 56

Intézményünk jelene

nehézséggel küzdő, többségi általános iskolába járó tanulók terápiás ellátása is. Fejlesztésükben a logopédus a gyógypedagógusokkal együtt szintén szerepet vállal. A pedagógiai szakszolgálat keretében intézményünk a város, ill. a környező települések óvodáiban integrált óvodai nevelésben részesülő, sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében is részt vállal. Logopédusaink feladata az e körbe tartozó azon súlyos beszédhibás gyermekek ellátása, akiknek fejlesztése a kistérségi logopédiai ellátás keretében nem biztosított. Fejlesztenek tehát megkésett-akadályozott beszédfejlődésű, súlyosan pösze, dadogó gyermekeket, emellett feladatuk a különböző részképesség-gyengeségek korrigálása. Azok a beiskolázás előtt álló gyermekek, akiknél felmerül az olvasás, írás, számolási zavar veszélyeztetettségének gyanúja, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia prevenciós terápián vesznek részt intézményünkben. A terápia esetükben is egyéni fejlesztési terv alapján 2-3 fős csoportokban, heti rendszerességgel logopédus irányításával zajlik. Az utóbbi néhány évben a többségi általános iskolákban megsokszorozódott az integrált oktatásban, nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű (pl. diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) tanulók száma. Fejlesztésük a törvényi előírások alapján szigorúan szabályozott, a szükséges tárgyi és személyi feltételeket azonban nem minden többségi általános iskola tudja biztosítani. A diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulóik fejlesztésével gyakran intézményünket bízzák meg. E tanulók ellátása szintén a logopédus feladatkörébe tartozik. Mindezen feladatok teljes körű, és maradéktalan ellátására a két főállású logopédus kötelező óraszáma valójában nem elegendő, de legjobb tudásukhoz mérten igyekeznek maximálisan megfelelni az elvárásoknak.

Iskola másként: „Kórháziskola” GÖRÖZDI MARIANNA 2000. március elsején kezdődött el az oktatás a”Kórháziskolában”a Baranya Megyei Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány két munkatársának szervezésében. Pécs három egészségügyi intézetében a Munkaügyi Központ támogatásával, állástalan pedagógusok részvételével.

Intézményünk jelene

Az infrastruktúrát az Alapítvány a Munkaügyi Központtal közösen adta. Sok önkéntes is besegített a feladatok ellátásába. 2002-ben a Baranya Megyei Önkormányzat két státusszal járult hozzá a működéshez, melyet a mohácsi Általános Iskola és Speciális Szakiskola kereteibe helyezett. A „befogadó” iskola vezetése rendkívül empatikusan támogatta, ezt a közoktatásban és a köztudatban alig ismert tevékenységi területet. 2004-ben kaptunk még egy státuszt a megyétől, ugyan Mohácson 2005-ben az egyik „kórház pedagógusi” állás megszűnt. Jelenleg 8 szakképzett kolléga dolgozik a pécsi Gyermekklinikán és a 400 ágyas klinika ortopédiai osztályán. Hármat a Munkaügyi Központ támogat még 2010. június végéig, 2 kollégát óraadóként a Kórházpedagógusok Egyesülete pályázati pénzből finanszíroz. Évente 500-600 gyermek foglalkoztatását, oktatását látjuk el nyolc kórházi osztályon. 2004-ben megalakult a Kórházpedagógusok Egyesülete Pécsett, mely országos szinten fogja össze a kórházakban dolgozó pedagógusokat. 2008-as bírósági bejegyzéssel létrehoztuk a Pécsi Kórháziskola Alapítványt. Kapcsolatunk van más helyi és országos alapítványokkal is. „Kórháziskolának” nevezzük munkahelyünket, jóllehet, nem rendelkezünk önálló iskolai státusszal a fennálló törvényi rendelkezések, normatív támogatások megoldatlansága miatt. A névhasználat egyértelműnek tűnt számunkra, hiszen közoktatási, mentálhigiénés feladatokat látunk el egészségügyi intézetekben. Mitől egészen más ez az „iskola”? Attól, hogy a teljes rehabilitációt magába foglalja. Egyfelől valóban célunk, hogy segítsük a hosszabb, rövidebb időt klinikákon töltő betegeket tanulásukban, a kortársaikkal való együtt haladásban. Másfelől a hely jellegéből adódóan a gyógyulás az elsődleges, és a fájdalmas kezelések időszakában, nem biztos, hogy mindig tanulni vágynak, hanem kézműveskedni, játszani, beszélgetni, csendben hallgatni. A lelki segítségnyújtás fontossága sem kérdés számunkra. Jelentős szerepe van a különböző zeneterápiás és kézműves foglalkozásoknak, ahol az egyéni adottságok is kifejezésre juthatnak. Külön, szülőgyermekfoglalkozásokon is részt vehetnek hetente egyszer, amire mindig nagyon készülnek a szülők is. Jól oldja az izoláltságot a sokféle foglalkozás lehetősége, valamint az anyaiskolával való kapcsolat tartása.

Intézményünk jelene

A kórházi tanár felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával – telefonon és írásban is - melynek tanulója előreláthatólag hosszú ideig nem látogathatja iskoláját. Elküldik a dolgozatokat, felmérőket és mi megíratva, kijavítva küldjük vissza. Évente kb.12-14 beteg kap a felkészítésünk nyomán értékelést, bizonyítványt anyaiskolájától. A „Kórháziskolában” való foglalkoztatás átmeneti állapotot is jelez a beteg számára, hogy lehetősége van a megszokott környezetbe való visszatérésre. Erőt, kitartást, türelmet, reményt jelent mindez. Iskolalátogatás keretén belül rendhagyó osztályfőnöki óra tartásával segítjük a” visszavezetést”a gyógyult tanuló számára osztályába. Ezen részt vesz egy egészségügyi szakember, kórházi tanár és a gyógyult tanuló. „Lapozgató” című újságunkat, - melyet már öt éve szerkesztünk - a betegek írásainak megjelenésével, szórakoztató feladatokkal, ismeretterjesztő szövegekkel, aktuális tudnivalókkal adjuk a betegek kezébe havonta. Szakmai találkozót rendezünk évente országos szinten a rehabilitációs szakemberek számára, melyen előadások, tréningek, beszélgetések formájában adjuk át tapasztalatainkat, szerzünk újabb ismereteket. Néhányan részt vettünk munkánkhoz kapcsolódó továbbképzésen, tanfolyamon. Többször vettünk részt egészségügyi szakmai konferenciákon előadóként, ahol beszámolhattunk munkánk eredményeiről. Külföldi kapcsolatunk révén eljuthattunk több alkalommal Németországba; Tübingenbe, ahol szakmai továbbképzéseken, konferenciákon voltunk jelen. Velük jelenleg is „élő” kapcsolatban vagyunk. Empátia című szakmai lapunk /6 éve/ évente 2-3 alkalommal jelenik meg az egyesület tagjai számára. A PTE bölcsész karának neveléstudományi tanszékével is együttműködünk, ahonnan hallgatók járnak hospitálásukat, tanítási gyakorlatukat végezni „Kórháziskolánkba”. Feladatunknak tartjuk a beteg gyermek esélyegyenlőségét megőrizni, hogy minél teljesebb gyermekkort élhessen meg ebben a nehéz életszakaszban. Egyre szélesebb körben szeretnénk megismertetni munkánk szükségességét, fontosságát.

Intézményünk jelene

Iskolánk kollégiuma KISS ZOLTÁN FÜLÖPNÉ GÖMZSIK CSILLA „Nekünk nem egy óvón fölénk boruló ernyőre, hanem egy olyan világra van szükségünk, amelyben képesek vagyunk élni” (Uwe Frehse)

Intézményünkben kezdetektől fogva az általános iskolai oktatás mellett elláttunk nevelőotthoni, diákotthoni, kollégiumi és gyermekotthoni feladatokat is. A kollégiumi nevelés célja: Családi háttérrel rendelkező neveltjeink számára olyan speciális élettér, programok, foglalkozások és felügyelet biztosítása a szorgalmi időszakban, amely lehetővé teszi a harmonikus személyiségfejlesztést, növeli az esélyegyenlőséget, hatékonyan segíti az intézmény pedagógiai programjának megvalósulását, a szocializációt és a társadalmi integrációt. Kollégiumi elhelyezést kaphat az a hozzánk beiskolázott gyermek, akinek felvételét a szülő/gondviselő kéri, vagy a földrajzi távolság indokolttá teszi, valamint az a gyermek is, akit a gyámhatóság védelembe vesz, és kollégiumi ellátást kér számára. Kollégiumunk az iskola második emeletén található. Hálókból, mellékhelyiségekből, alkotóműhelyből, számítógépteremből, betegszobából, orvosi szobából, ügyelői helyiségből és egy hatalmas zsibongóból áll. Férőhelyeinek száma 84 fő. A jelenlegi tanulólétszám: 68 fő, ebből 22 lány és 46 fiú beiratkozott tanulónk van. Az öt tanulócsoportot öt nevelőtanár és öt délutános gondozónő, gyermekfelügyelő irányítja, 2 délelőttös gondozónő és 2 éjszakás segítségével. Minden csoportnak 2 háló-lakószoba áll rendelkezésére. A hálószobák 10-12 fő befogadására alkalmasak. A gyerekek ma már új és modern heverőkön alhatnak a régi, emeletes vaságyak helyett. Mindenkinek külön zárható beépített szekrényrésze van, ahol személyes tárgyait tárolhatja. A hálóhelyeket ízlésesen, saját apróságaikkal díszítik a lakók. Minden szobában van már televízió, DVD- illetve CD-lejátszó. A lakószobák előterében található a szabadidős tevékenységek egyik színteréül szolgáló zsibongó. Ez egy tágas, világos helyiség, ahol a gyerekek ked60

Intézményünk jelene

vükre pingpongozhatnak, csocsózhatnak, dartsozhatnak, vagy az asztaloknál ülve rajzolhatnak, kártyázhatnak, társasozhatnak egymással. Ezen kívül közös filmvetítések, kulturális rendezvények, ismeretterjesztő előadások színtere is. A teljesen felújított fürdők zuhanykabinokkal és mosdórészekkel vannak felszerelve, külön a fiúk, külön a leányok részére. A társalgó mellett található a kollégium alkotóműhelye, amelyet mindannyian csak „Szarka-fészeknek” hívunk. Ennek a műhelynek a megálmodója és létrehozója volt a ma már nyugdíjas kolléganőnk, Szarka Éva nevelőtanár. Éva néni vezetésével itt kézműveskedhettek kedvükre a diákok. Rengeteg technikával ismertette meg a kicsiket és nagyokat egyaránt. Abban az időben lettünk gazdagabbak két égető kemencével is. A gyönyörű agyag- és mázas kerámiák, egyéb alkotások ma is díszítik iskolánkat. A városi művészeti iskolák nevelői is részt vesznek tanulóink művészeti nevelésében. Évekkel ezelőtt még csak a kollégium falai között folyt a műhelymunka, ma már a gyerekek járnak a városi szakkörökbe. Ők félévkor és év végén vizsgaelőadást tartanak, illetve kiállítást rendeznek az IC-ben, moziban. Az iskolai bizonyítvány mellett a művészeti iskolákban szerzett tanúsítvánnyal is büszkélkedhetnek. A számítástechnikai terem modern, jól felszerelt gépparkkal, internet hozzáféréssel rendelkezik. A kollégisták szabad idejükben használhatják azt játékra, elektronikus levelezésre, fejlesztő feladatok gyakorlására, kutató munka elvégzésére és a tanórai tapasztalatok elmélyítésére. Az orvosi, illetve a betegszoba a felülvizsgálatok, szűrővizsgálatok és a beteg tanulók ellátásának helye. Az iskolaorvos munkáját védőnő és ápolónő is segíti. Ők alapfeladatukon túl aktívan bekapcsolódnak az oktató-nevelő munkába is, előadásokat, felvilágosító órákat tartanak a gyerekeknek. A közösségi és csoporttereket alkalmaknak és évszakoknak megfelelően a gyermekek munkáival díszítjük. Figyelmet fordítunk az esztétikus, tiszta lakókörnyezet kialakítására, állagmegóvásra. Az eszközállomány is bővült, nagyteljesítményű nyomtatóval, digitális kamerával. A tamburások részére új hangszereket vásároltunk, bővült a kollégiumban használható játékok köre. A beszerzések 90%-át pályázatok útján valósítottuk meg.

Intézményünk jelene

Általános napirend 0630 - 0745 0745 - 0800 0800 - 1310 1130 - 1400 1230 - 1500

1500 - 1800

1800 - 1930 2000 - 2200

Ébresztő, szellőztetés, reggeli torna, tisztálkodás, öltözködés, hálórend kialakítása, reggeli Iskolai gyülekező Iskolai tanórák Gyermekek átvétele, felkészülés ebédre, ebéd Napközis foglalkozások, tanórák, tehetséggondozás, egyéni fejlesztés habilitációs foglalkozások, csoportos tanulás, uzsonna, kis csoportos foglalkozások, egyéni tanulás a kollégiumi foglalkozás rendjének megfelelően órarend szerint (Heti egy alkalommal, rendszeres takarítás, porszívózás, törölgetés, felmosás, vasalás, stb.. Havi egy alkalommal nagytakarítás: ajtó–ablak- tisztítás, parketta felkenése, függönymosás, stb.) Vacsora, ebédlőtakarítás, szabadidős tevékenységek, tisztálkodás, fürdés, felkészülés az éjszakai pihenőre Nyugovóra térés

Kollégiumi foglalkozások A hagyományos kollégiumi nevelés és a kollégium működése a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának szabályozása alapján megváltozott. A programban foglaltakat a helyi sajátosságok figyelembevételével és intézményünk hagyományainak tiszteletben tartásával vezettük be. A kollégiumi csoportok továbbra is a nevelés bázisát képezték. Az átjárható és választható foglalkozások lehetőséget biztosítottak tanulóinknak a csoportból történő kilépésre, érdeklődési körüknek megfelelő szabadidős tevékenységben való részvételre. Az új szervezeti és működési rend, a házirend kialakításában érvényesültek a diákönkormányzat javaslatai is. A diákönkormányzat munkája Intézményünkben évek óta működik diákönkormányzat. Munkájukat segíti egy patrónus nevelőtanár.

Intézményünk jelene

A DÖK feladatai, tevékenységei: · Véleményezési jogkörrel rendelkezik a külön jogszabályban rögzített ügyekben. · Kollégiumi sportrendezvények szervezésében való aktív részvétel. · A kulturális programok segítése. · A hálóhelyiségek és egyéb lakóterek rendjének ellenőrzése, értékelése, jutalmazása. · Tanulói javaslatok, ötletek gyűjtése és továbbítása megfelelő fórumokhoz. · A diákújság szerkesztésének és elkészítésének is aktív résztvevői. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: A nevelési folyamat során, a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezzük. Tehetség kibontakoztató, felzárkóztató, illetve speciális ismereteket adó és felkészítő egyéni és csoportos foglalkozások. Tartalma: § Differenciált képességfejlesztés § Valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása § Az iskolában szerzett ismeretek elsajátítása, rögzítése, bővítése § A pályaválasztás segítése A mindennapi élettevékenységek (étkezések, tisztálkodás, stb.) helyes elvégzésének elsajátíttatása egyik állandó eleme a kollégiumi munkának. Bár e tevékenység jelentős időintervallumot köt le, fontosak a habilitációs foglalkozások, és igen széles skálán mozognak a különböző szabadidős elfoglaltságok is. Ezek keretében rendszeres sportprogramok (úszás, labdarúgás, atlétika, asztalitenisz, kirándulások), kulturális rendezvények (Ki, mit tud?, vers- és prózamondó verseny, képzőművészeti pályázatokon való részvétel, kiállítások és múzeumlátogatások, városi rendezvények megtekintése) és egyéb szervezett elfoglaltságok (szakkörök, klubfoglalkozások: kézműves, kincskereső, tánc, ének, kézimunka, tambura, hittan, informatika) teszik színessé mindennapjainkat. Egyik kiemelt fontosságú rendezvénye a kollégiumnak a kulturális délután. Ezen a programon kicsik és nagyok, egyének és csoportok villanthat-

Intézményünk jelene

ják fel tehetségüket. Szavalatok, énekes-zenés-táncos előadások, mesejelenetek, bábelőadások, mókás paródiák kerülnek bemutatásra. Erre az előadásra a kollégisták szeretettel várják szüleiket, iskolatársaikat, és tanáraikat egyaránt. A zene iránt különös érdeklődést mutató tanulóink a népzene egyik ágával, a tambura zenével, közelebbről is megismerkedhetnek. Orsós Sándor népzenész már évek óta tanítja tanulóinkat. Két csoportban folyik az oktatás: kezdő és haladó szinten. A kollégiumban lehetőségük van a diákoknak vallásuk szabad gyakorlására is. Református illetve katolikus hitoktatásra van lehetőség. A katolikus hittanórákat Kaiser Zoltán hitoktató tartja nálunk már közel 10 éve. Szívesen töltik vele az időt hittanosaink. Több tanuló volt már elsőáldozó, bérmálkozó. A délutáni tanóra nem tantermekben történik, hanem mindenki a saját csoportjában és hálójában tanulhat. Az idei tanévtől a kicsik szobáiban tanulósarkot alakítottunk ki. A színes foglalkozásokat szívesen látogatják a kollégistákon kívül a gyermekotthon lakói és a napközis tanulók is.

Gyermekotthon ARATÓNÉ GYŐRI ELEONÓRA Az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi Törvény hatályba lépését követően 1998 szeptemberétől működött gyermekotthoni intézményegység kollégiumi ellátás és elhelyezés keretein belül a Kórház utcában. Hosszú éveken keresztül reménykedtünk abban, hogy az intézményünkben élő gyermekvédelmi szakellátásba került neveltjeink igazi családias keretek között élhetik mindennapjaikat, a családban nevelkedő gyermekekhez hasonló természetességgel. Végre valósággá vált régi álmunk. A Perényi u. 13. tetőtéri beépítésű családi házban megkezdődött az átalakítás. Fenntartónk az ingatlan kiválasztásánál és átalakításánál figyelembe vette a szakmai követelményeket, elvárásokat, kéréseinket. A 20 gyermek izgatottan kísérte figyelemmel a ház átváltozását és azt tervezgették, ki melyik szobában fog lakni. 2008. május 1-én beköltöztek a gyerekek új otthonukba.

Intézményünk jelene

2 heterogén összetételű 10-10 fős gyermekotthoni csoportot alakítottunk ki , ahol a testvérek és barátok közös lakószobába kerülhettek kérésüknek megfelelően. 2008. május 8-án ünnepélyes keretek között megtörtént a gyermekotthon átadása. A gyermekotthoni nevelés során Szakmai Programunkban megfogalmazódott legfőbb célunk, hogy az ideiglenesen családjukból kiemelt gyermekvédelmi szakellátás rendszerébe került gyermekek és fiatalok számára családias légkörben a családi életet modellezve minél több olyan ismerettel, tudással, tapasztalattal lássuk el őket, hogy az otthonból kikerülve képesek legyenek önálló életvitelre, tudjanak alkalmazkodni az életben. Ennek érdekében a gyermekek képességeinek figyelembevételével szinte minden tevékenységbe bevonjuk őket, legyen az étrend összeállítása, bevásárlás lebonyolítása, háztartási munkák, takarítás, kisebb javításokszerelések, mosás, mosogatás, főzés, kerti munkálatok, zöldségekgyümölcsök tartósítása, pénzzel való takarékos gazdálkodás tervezése, stb, mindazok a tevékenységek, melybe a felnőttek irányításával és kontrollálásával bevonhatók gyermekeink. Hiszem és vallom, mindenkinek vannak olyan képességei, melynek segítségével tehetségét kibontakoztathatja, sikereket érhet el, kortársak és a felnőttek elismerését válthatja ki eredményeivel, erőfeszítéseivel. Ennek érdekében kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy mindegyik gyermek az általa szabadon választott szabadidős elfoglaltságát szabályozott keretek között gyakorolhassa. Mindig a pozitívumokra építve igyekszünk korrigálni a hiányosságokat, oly módon, hogy sikerélményt nyújtsunk gyermekeinknek, kellő önbizalmuk és reális énképük legyen önmagukról. A gyermekotthonban dolgozó nevelők és nevelőmunkát segítő dolgozók következetes nevelői attitűddel, személyes példamutatással, toleráns, elfogadó, empatikus a gyermeket szerető magatartással segítik személyiségük fejlődését. Kiemelt jelentőséget tulajdonítok annak, hogy igazán összetartó, egymást, segítő gyermekcsoportok alakuljanak ki, ahol minden gyermek azt érezheti fontos valaki számára, szeretik, megértik, segítenek problémái megoldásában. Az együtt megélt élmények a közösen szervezett programok, kirándulásaink, nyári szünidei nyaralásaink, hagyományaink ápolása, ünnepeinkre való közös 65

Intézményünk jelene

készülődés a közösség formálódást segíti, ugyanakkor gyermekeink számára a társadalomba történő beilleszkedés, integrálódásuk a szabadidős elfoglaltságok révén lehet a legsikeresebb a többségi társadalomba.

Rajzolta Tóth Enikő

Intézményünk jelene

Az óvoda.

Intézményünk jelene

Az alsó tagozat.

Intézményünk jelene

A felső tagozat.

Intézményünk jelene

A speciális szakiskola.

Intézményünk jelene

A speciális szakiskola.

Intézményünk jelene

Pedagógiai szakszolgálat.

Intézményünk jelene

Kollégium.

Intézményünk jelene

Gyermekotthon.

Hétköznapok, ünnepnapok

HÉTKÖZNAPOK, ÜNNEPNAPOK Ünnepeink, hagyományaink Intézményünk valamennyi területén évtizedes hagyományai vannak az évszakokhoz kötődő és nemzeti ünnepeinknek. Ezek az egész tanév során biztosítják a mindennapi munka mellett a készülődés jóleső feszültségét, a várakozás izgalmát, az érzelmi feltöltöttséget és a katarzist. Éves munkatervünk állandó rendezvényei: § Tanévnyitó ünnepély § Vers-és prózamondó verseny § Mikulás ünnepség § Advent § Karácsonyest § Farsangi műsor és bál § Tornabemutatók § KI MIT TUD? - kulturális délután § Kollégiumi, iskolai játszóház § Szalagavató ünnepély, bankett § Kiállítások az osztályok, csoportok, szakkörök munkájából (ősz napi terménybáb kiállítás) § Egészségnevelési hónap programja § Tanulmányi kirándulások a város közelében, a megyében, az országban § Fellépés nemzetközi fesztiválokon § Megemlékezések osztály-, csoport és intézményi szinten nemzeti ünnepeinken § Gyermeknap § Tanévzáró ünnepély § Ballagás Az alsó tagozatos munkaközösség éves munkatervében a következő programok is szerepelnek: - Az őszi tanulmányi kirándulást, úgy tervezzük meg, hogy kapcsolódjon a környezetismeret tantárgyhoz és a hasznos és praktikus ismeretek elsajátításához. Megismerkedtünk a Tűzoltóság, Rendőrség, Mentők munkájával és a gyermekek számára érdekes látnivalókkal: Fehér Gólya Múzeum (Kölked), Állatkert (Pécs). - Játszóházat szervezünk évszakonként: ősszel terménybábokat alkotunk, farsangkor álarcokat készítünk, tavasszal a dolgozókat köszöntjük Pedagógus nap alkalmából. 75

Hétköznapok, ünnepnapok

Mikulás napon a pedagógusok mese előadásával kedveskednek az intézmény valamennyi tanulójának, a dolgozók gyerekeinek, unokáinak . A 3. osztály közösen ünnepli ezt a napot az óvodásokkal. Karácsonykor a 4. osztály ad műsort a tanulóknak, szülőknek, dolgozóknak, és a Szent Flórián Szociális Otthon lakóinak. A sportban ügyeskedők minden évben beneveznek, a Kapkodd a lábad! területi illetve továbbjutás esetén országos versenyre. Gyermeknapon játékos sport vetélkedőre vagy fürdésre kerül sor és Nemes László (Hangoló) előadását nézzük meg évek óta. Figyelemmel kísérjük a más intézmények által meghirdetett rajzpályázatokat, ahová a tehetséges tanulók munkáit küldjük el. Benevezünk a Felfénylő szavak versmondó versenyre, amit Iregszemcsén szerveznek tavasszal. Országos versenyen is szép eredménnyel szerepeltünk. Anyák napjára ajándékokkal és műsorral készülünk, amire meghívjuk az édesanyákat, nagymamákat és azokat a felnőtteket, akikhez érzelmi szálak fűzik a gyerekeket. Madarak és fák napján előadást hallgatunk meg erdészeti szakembertől, ami mindig élmény a gyerekek számára, mert hasznos és érdekes dolgokat tudnak meg a madarakról, fákról, védett növényekről, állatokról.

A felsős munkaközösség minden tanév fontos feladatának a nemzeti ünnepekről való megemlékezést tartja. Ezek intézményi szintű ünnepségek, melyek közül a felső tagozat készül fel: - Az Aradi vértanúk és az 1848–as forradalom megemlékezésére. Műsorainkat előadjuk a Szociális Otthonban is, ahol mindig nagy szeretettel fogadnak az ott élő idős nénik, bácsik és a gondozók. - Nagy népszerűségnek örvend a gyerekek körében a sok meghirdetett rajzpályázat. Ezzel illetve plakáttervezéssel, termésekből figurák készítésével indítottuk az elmúlt évek novemberében az egészségnevelési hónapot. Ez a hónap mindig az egészségvédelem, egészségnevelés jegyében telik. A program zárásaként 5 állomásból álló egészségnevelési délelőttöt szervezünk, ahol a gyerekek osztályonként mérhetik össze tudásukat. Nem csak a győztesek, hanem minden résztvevő hasznos – fogkefe, fogkrém, szappan stb. - jutalomban részesül. - Minden év februárjában tornabemutatót tartunk. Itt a felső tagozat minden tanulója, aki be szeretné mutatni társainak, nevelőinek a sport iránti szeretetét, ügyességét, ezt megteheti. - Jelentős eseménye az elmúlt évtizedeknek az Országos Komplex Tanulmányi Verseny. Ennek keretén belül rendezzük meg minden tanév márciusában házi versenyünket, ahol a felsős tanulócsoportokból két– 76

Hétköznapok, ünnepnapok

két tanuló képviseli osztályát, vegyes életkorú négy–négy fős csapatokat alkotva. Az 5 állomás feladatait forgószínpadszerűen teljesítik a diákok. Az iskolai versenyen legjobban teljesítő két 6. és két 7. osztályos tanuló vehet részt a megyei megmérettetésen. Büszkén mondhatjuk, hogy gyermekeink nem hoznak szégyent ránk. Dicséretes, hogy több alkalommal eljutottunk az országos szintű versenyre, ahol szép eredménnyel szerepeltünk. A Gyermeknapot kirándulással vagy gyakrabban fürdéssel „ünnepeljük” meg, egy a városhoz közeli strandon, uszodában. Ez az a nap, amit minden gyermek nagyon élvez. Több évtizedes hagyománya van a sportnapnak, ahol minden tanuló a számára kedves sportágat képességei szerint kipróbálhatja, összemérheti erejét iskolatársaival, játékos sorversenyeken, tanár – diák labdarúgó mérkőzésen vehetnek részt a gyerekek. Akik itt a legjobban teljesítenek, azok a tanulók képviselhetik intézményünket a megyei versenyeken. Dicséretes a sok – sok helyezés, amit elnyertek az elmúlt években ügyes sportolóink. Minden tanévben valamilyen sportágban eljutottak gyermekeink az országos megmérettetésre is, ahonnan szintén jó eredményekkel tértek haza. Hagyományainkhoz tartozik, hogy minden tanévben szervezünk a felső tagozatos diákok számára tanulmányi kirándulást. Így gyermekeink eljuthattak Baranya megye több városába, Budapestre és az ország távolabbi vidékeire, tájaira is. A 8. osztályosok bankettjén, a gyerekek ünnepélyesen elköszönhetnek azoktól a tanároktól, nevelőktől, dolgozóktól, akikkel az eltelt években kapcsolatban voltak. Ezután finom vacsorával, zenével, tánccal búcsúzhatnak egymástól a tanulók, tanárok. Ezt követi másnap a komoly, ünnepélyes keretek közti búcsú - ahol a gyerekek hozzátartozói is jelen vannak – a ballagás.

A szakiskola tanulói a következő programokban vehetnek részt: - Ősszel gyalogtúrát szervezünk valamely közeli erdőrészbe. Diákjaink nagyon élvezik a szabadban eltöltött órákat, és jó alkalom ez a baráti kapcsolatok elmélyítésére, közös sportolásra, beszélgetésre. - Októberben bemutatkozunk szakképzési lehetőségeinkkel a Munkaügyi Központ által szervezett pályaválasztási kiállításon, illetve a szülői értekezleteken. A pályaválasztás előtt álló nyolcadikos diákjainknak is tartunk egy rövid ismertetőt. - A nyílt napokon szeretettel várjuk az érdeklődőket az oktatás ideje alatt. Ekkor megtekinthető az osztályok munkája, a tanítás, valamint a felmerülő kérdésekre szívesen válaszolunk.

Hétköznapok, ünnepnapok

A december az advent jegyében telik. Karácsonyi virágkötészet és a családias légkörben megtartott közös főzés, ajándékozás segíti diákjaink ráhangolódását a szeretet ünnepére. A különféle sportversenyek, események kapcsán általában csatlakozunk az általános iskolához. Azonban a szavalóversenyt néhány éve külön szervezésben tartjuk a nagy érdeklődésre és induló létszámra való tekintettel. A bűnmegelőzési előadások most már hagyományosan szakiskolai szervezésben történnek. Az október 6-i iskolai ünnepélyek megszervezése, március 15-i koszorúzás váltakozva a felső vagy a szakiskola feladata. Diákjainkkal megemlékezünk a kommunista diktatúra valamint a holokauszt áldozatairól. Környezettudatos szemléletüket formáljuk az egészségnevelési napon, a „Víz” és a „Föld” napján szervezett érdekes és tanulságos programokkal is. A végzős osztályok színvonalas szalagavató műsora minden évben elérzékenyüléssel tölt el mindenkit. Ekkor érzik meg először diákjaink, hogy valami jó és szép hamarosan véget ér életükben, valamint rádöbbennek az előttük álló kemény feladatokra, amit a vizsgák, illetve a nagybetűs élet jelent. Az utolsó éves diákok közül többen indulnak az országos tanulmányi versenyen, 2010-ben a parkgondozó szakosokon a sor. Megfelelő szint elérése esetén a sikeres versenyzők mentesülnek az adott részből teendő vizsga alól. A tizenkettedik évfolyam számára gyorsan befejeződik a tanév, és megkapják bizonyítványukat. Ezután felkészülés történik az OKJ vizsgára. Diákjaink 2010-ben először az új modulrendszerű vizsga alapján méretik meg tudásukat, ami központi írásbeli, szóbeli és gyakorlati részekből áll. A vizsga letétele után még több kellemes élmény vár rájuk, mielőtt elhagynák intézményünket. Minden évben a lehetőségeket kihasználva – más-más célú és irányú tavaszi kirándulást szervezünk tanulóinknak. Jártunk már a gyűrűfűi erdei iskolában, valamint a Bédában. Többször került sor Budapest nevezetességeinek megtekintésére is. Szándékaink szerint idén a Duna gemenci árterén lévő erdei iskolába teszünk két napos kirándulást. Kellemes élményt nyújt még az év végi tankerti bográcsozás, illetve az üdülési csekk pályázat nyerteseinek nyári táborozása is. A ballagás szintén hagyományosan megrendezett esemény. Végzőseinket az eredményesen elvégzett feladatok örömmel – míg az elválás, az új út tudata félelemmel vegyes várakozással tölti el. A megható

Hétköznapok, ünnepnapok

műsor alatt elbúcsúznak az iskolától, tanáraiktól, végül megkapják jól megérdemelt bizonyítványukat, mellyel kezükben nekivágnak az életnek. Akinek kedve és lehetősége van, második részszakképesítésre is jelentkezik, és még két évet eltölt nálunk. Kollégiumunkban és gyermekotthonunkban is kiemelt fontosságúak az ünnepek, ünnepélyek. A gyermekek és felnőttek nem csupán passzív résztvevői e meghatározó rendezvényeknek, hanem készülnek rá, színvonalas műsort adnak. A kollégium ünnepei szervesen kapcsolódnak az intézmény egészének programtervébe. A kulturális délutánon kollégiumunk csoportjai ének-, tánc-, bábelőadással, humoros jelenetekkel szórakoztatják a közönséget. A gyermekotthonban elsősorban a családias jellegű ünnepek megtartását érezzük kiemelt fontosságúnak. A bensőséges hangulatú karácsonyok, születésnapok, névnapok mellett nagyobb szabású rendezvényt szerveztünk. 2009. június 5-én az Ifjúsági Centrumban „Gyermekotthon a városban” címmel az érdeklődő mohácsiak és megyei szakmai szervezetek szakemberei betekintést nyertek gyermekotthonunkban folyó munkáról, az itt lakó gyermekek produkcióin keresztül képet kaptak arról, hogy oly módon töltik mindennapjaikat, mint más családokban, ahol kellő szeretet és figyelmet fordítanak a szülők gyermekeikre. A városi sportegyesületekkel, civil szervezetekkel való együttműködés is azt reprezentálta, hogy nyitottak vagyunk a többségi társadalom felé, fontosnak tartjuk neveltjeink társadalmi integrációját, ahol az első kezdeményező lépéseket gyermekotthonunknak, az itt dolgozó nevelőknek és itt élő fiataloknak kell megtenni. A Magyar Hospice Alapítvány „Méltóság Mezeje” programjának helyszínéül gyermekotthonunkat választotta, mely jelzés értékű, hiszen gyermekeinknek is meg kell tanulniuk súlyos veszteségeik feldolgozását. Jelképesen nárciszokat ültettek a városban és az otthon udvarán is az ügyet támogató művészekkel és sportolókkal együtt. Kedves János festőművész egy festménnyel ajándékozta meg gyermekotthonunkat, melyen édesanyjának állított emléket.

Szabadidős tevékenységek, tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások, programok mai rendszere évek alatt alakult ki, vált megújulni és további elemeket befogadni képes hagyománnyá. A tevékenységek széles köre egybeesik a nevelőtestület, a tanulók és a szülők igényeivel, elvárásaival, és lehetőséget ad a különféle képességek, adottságok kibontakoztatására, fejlesztésére; az önmegvalósításra.

Hétköznapok, ünnepnapok

Napközis és kollégiumi szakkörök, klubok Kötelezően szervezendők: · alsós diáksportkör · felsős diáksportkör Nem kötelezően működő, választható szakkörök, klubok: Sportfoglalkozások: · Úszás: a városi uszodába testnevelőszakos pedagógus felügyeletével heti 1 alkalommal történik. · Labdarúgás: terem- illetve salakmérkőzések az MTE pályán. · Asztalitenisz: a tornateremben, illetve a kollégiumi zsibongóban · Atlétika: futó edzések és versenyek az iskolai futófolyosón illetve az MTE pályán. · Ügyességi játékok: sor- és akadályversenyek a tornateremben, tornafolyosón illetve a szabadban. · Kosárlabda: az iskola udvarán Kézműves tevékenységek: · Varrás: különböző varrástechnikák elsajátítása. · Papírtechnikák: hajtogatás, masé-készítés, stb. · Agyagozás, só-gyurmázás · Különféle rajztechnikák Egyéb művészeti szakkörök · Tánc: sokác és más nemzetiségek táncainak megismertetése és művelése. Egyéni, páros és körtáncos koreográfiákat tanulhatnak meg a diákok. · Zene: ismerkedés a cigány népzenével. Felkészülés versenyekre, rendezvényekre, fellépésekre. · Ének: az énekelni vágyók egyénileg és kórusban is képezhetik hangjukat. Népdalokat, musicaleket, operett slágereket ismerhetnek meg. Készségeket, illetve tanulási képességeket fejlesztő foglalkozások · Kincskereső foglalkozás: nyelvi játékok, fejtörők, kreatív tevékenységek végzésével fejleszthetik tudásukat. · Informatika: heti 2-3 alkalommal van lehetőségük számítógépezni. Egyéb · Hittan

Hétköznapok, ünnepnapok

Szeptembertől nyitottunk a város felé is, hiszen 10 kollégista gyermekünk a Kolping Művészeti Iskola tanulója. Társas táncra 6 fő, kézművesre 4 fő jár. A gyerekek heti 2 órában vesznek részt a foglalkozásokon. A tanárokkal rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, akik jó véleménnyel vannak tanulóinkról, és nyitottan fordulnak feléjük. Tanulóink több esetben vettek részt rendezvényeken (Zánka Százszorszép Fesztivál, Dunaszekcső falunap, Kolping Művészeti Iskola félévi gála stb.), kiállításokon, mozi vetítésen, sportversenyeken: csocsó-, asztalitenisz-, megyei sportverseny stb. Gyermekotthoni szabadidős tevékenységek Gyermekotthonunk is kihasználja a város nyújtotta lehetőségeket. A Schneider Lajos Alapfokú Művészeti Iskola népdal ének szakán Horváthy Lenke tanárnő növendékére Orsós. Erikára méltán lehetünk büszkék, aki regionális és országos népdaléneklési versenyeken aranykoszorús minősítéseket ért el, eredményesen mérettette meg tehetségét Csehországban és Erdélyben is. Többek között az elért sikerei példaértékűek lehetnek az otthonban élő többi gyermek számára. A Kolping Művészeti Iskola kézműves szakára többen járnak kezdettől fogva, ahol kreativitásukat, fantáziájukat, kézügyességüket kiélhetik illetve a társastánc szakon is több alkalommal iskolai és városi szintű rendezvényeken szerepeltek, szép sikereket értek el gyermekeink. Ösztönözzük serdülőkorú fiataljainkat a rendszeres testmozgásra, különböző sportkörökben edzenek: foci, íjászat /Nimród Íjász Szakosztály/, pingpong. Heti 3 alkalommal úszni járnak az uszodába. Arra törekszünk, hogy kivétel nélkül mindegyik gyermekünk megtanuljon úszni és kerékpározni. Lehetőséget biztosítunk a hangszeres zenetanulásra Orsós Sándor zenész személyében, aki tamburázni tanítja a gyermekeket. Mindegyik gyerek saját hangszerén tanul zenélni. Produkciójukkal, folyamatosan bővülő repertoárjukkal több zenei tehetségkutató versenyen bemutatkoztak. Fontosnak tartom, hogy cigány identitásukat ősi hagyományaikon, kultúrájukon keresztül megélhessék, ápolhassák. Vallásukat szabadon gyakorolhatják gyermekeink. Kaiser. Zoli bácsi hitoktató rendszeresen foglalkozik velük, lelki beszélgetéseket tart a gyermekotthonban, hétvégeken diákmisére járnak a hittanoktatásban részvevők. Az alapvető erkölcsi normák, értékek átörökítését, betartását, embertársaink jobb megértését segíti áldásos tevékenysége otthonunkban. A mohácsi IC diákklubjának foglalkozásain, versenyein szívesen megmérettetik magukat neveltjeink.

Hétköznapok, ünnepnapok

Örömmel tölt el bennünket, hogy a Városi Könyvtárat rendszeresen látogatják mesekönyvek, videó filmek kölcsönzése végett. Versenyek, egyéb programok Kulturális versenyek: Szakköreink, délutáni szabadidős programjaink jó lehetőséget adnak arra, hogy a tehetséges tanulóinkat felkészítsük a különböző tanulmányi, és kulturális megmérettetésekre. A sajátos nevelési igényű tanulóknak szervezett regionális és országos seregszemlék, versenyek a következők: · Komplex tanulmányi verseny (felmenő rendszerben, házi-megyeiországos). · Vers- és prózamondó verseny (felmenő rendszerben házi-megyeiországos). · Vers- és prózamondó regionális verseny. · Százszorszép Kulturális Fesztivál az Értük-Velük Egyesület szervezésében. Sportélet A mindennapi mozgásnevelés fő célja a tanulók fizikai állapotának javítása, egészséges életmódra nevelés, a versenyeztetés megalapozása. A célok elérésében a szaktanári ellátottság nyújt nagy segítséget. Az általános iskolai tanulók heti három órában, míg a szakiskolai tanulók heti két órában vesznek részt az órákon. Az a tény, hogy 2008-ban megnyílt a Mohácsi Uszoda nagy változást hozott a nevelés, oktatás terén. Ettől az évtől kezdve úszásoktatásban részesülnek a tanulók a délelőtti testnevelés órák keretében is. A mozgásigény levezetésére a délutáni órákban is lehetőség nyílik. Az alsó és felső tagozatos gyerekek heti két–két órában mozoghatnak szervezett formában a testnevelő tanárok által irányított tömegsport foglalkozásokon. A foglalkozásokat nem csak az önfeledt játék, erősítés tölti ki. Itt történik a versenyzők (atlétika, asztalitenisz, labdarúgás, Kapkodd a lábad!) felkészítése a felmenő rendszerű házi-,megyei, regionális-, országos versenyekre. Hosszú múltra tekint vissza testvérkapcsolatunk a Bajai Általános Iskolával. A két iskola általános és szakiskolai tanulói, valamint felnőtt labdarugó csapatai őszi és tavaszi labdarúgó torna keretében mérik össze erőiket. Az iskola életében a Gyermeknapon hagyománnyá nőtte ki magát a tanárdiák labdarúgó mérkőzések. A téli időszak kiemelkedő eseménye a Tornabemutató, ahol tornászaink számot adnak felkészültségükről.

Hétköznapok, ünnepnapok

Az utóbbi évtizedben is számos megyei sportrendezvényen (labdarúgás, asztalitenisz, atlétika, Kapkodd a lábad!) vett részt és szervezett iskolánk. Régiónk kiemelkedő sport eseménye volt 2009. október 15-én a Speciális Sportolók Sport- és Szabadidős Napja, melyet iskolánk rendezett és biztosította a városban a helyszíneket. Ezen a napon 19 intézmény 309 tanulója sportolhatott együtt. Felmenő rendszerben megszervezett sportversenyek: · atlétikai versenyek (felmenő rendszerben, házi-megyei-országos) · kispályás labdarúgás (felmenő rendszerben, megyei, regionális, országos) · Dél-Dunántúli Kispályás Labdarúgó Torna (hat állandó csapat, rendezés évente váltakozó helyszínen) · asztalitenisz háziverseny · diákotthoni házi futóverseny · diákolimpia „Kapkodd a lábad” · tanár-diák labdarúgó mérkőzések Táborozás, nyaralás Sajátos feladat a gyermekotthonban élő gyermekek tartalmas programjának megszervezése a hétvégékre és a tanítási szünetekre. Rendszeresen kerékpározunk a város közeli településekre, Szigetbe, Bédába, Kölkedre, Dunafalvára, Bátára. 2008. nyarán Somogyváron nyaraltunk 2 hetet a Balaton környékén, így felfedezhettük Fonyód, Buzsák, Somogyvámos, Keszthely, Tapolca, Balatonederics, Badacsony, Tihany szépségeit, nevezetességeit. Évek óta a Zánkán megrendezésre kerülő Roma Életmód Táborban nyaralhat 6 gyermekünk. Sporttáborban edződnek a sportot, mozgást, versengést szeretők a társintézmények neveltjeivel és élsportolókkal együtt. Bátán 2008. és 2009. nyarán nyaraltak a gyerekek 1-1 hetet. Megnéztük a Szent Vér Templomot, Somosi Kápolnát, Halászházat, Tájházat, Tojásmúzeumot. Kézműves mesterektől tanultuk a bőrözés, halászháló fonás, szövés, kerámiázás, csuhézás, makramézás, gyöngyfűzés technikáját. Cencz János festőművész kiállítására és Mohr Tímea keramikus alkotóműhelyébe látogattunk. Felmásztunk a Kálváriához és az Öreghögyre. Remekül éreztük magunkat. Több alkalommal nyaraltunk sátortáborban Mohács-Szigeten, ahol lehetőség volt horgászatra, csónakázásra, gombaszedésre, sportolásra, közös főzésre. Elkerékpároztunk Dunafalvára és komppal átkelve Dunaszekcsőn a Lugio Napok rendezvényeit néztük meg. Egy alkalommal a dávodi gyógyfürdőben fürödtünk. 83

Hétköznapok, ünnepnapok

2009 júliusában a Dombai tó környékét fedezték fel gyermekeink. Háborítatlan természeti környezetben élvezték a fürdőzést. Elgyalogoltak Pécsváradra, ahol a várat és a nevezetességeket nézték meg, Zengővárkonyban a Tojás és Szalmamúzeumot látták. Zadarban a tengerparton üdültünk 2009. augusztus utolsó hetében. Sokan voltak, akik első alkalommal frissülhettek föl a hűs tengervízben. Ugyancsak csodálatos látványban volt részünk az ódon belvárosban sétálgatva. Esténként a tengeri víziorgona zenéjét hallgattuk. Egy közeli szigetre utaztunk komphajóval és rengeteg tengeri kavicsot, érdekes formájú csigákat, kagylót gyűjtöttek élvezettel a gyerekek.

Hétköznapok, ünnepnapok

Jeles ünnepeink.

Hétköznapok, ünnepnapok

Iskolai ünnepek.

Hétköznapok, ünnepnapok

Kirándulások, vetélkedők. 87

Hétköznapok, ünnepnapok

Sportrendezvények, versenyek.

Akikre büszkék vagyunk

AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK Versenyeredményeink 2004. évi megyei sportrendezvények Verseny megnevezése

Verseny helye Ideje

Eredmény

Megyei Asztalitenisz Verseny

Pécs

3 db I. helyezés 2 db II. helyezés

Megyei Labdarúgó Bajnokság

Pécs

I. helyezés

Országos „Kapkodd a lábad!”

Szombathely

1 db VI. helyezés

Országos Atlétikai Verseny

Debrecen

1 db IV. helyezés 1 db VI. helyezés

2005. évi megyei sportrendezvények Verseny megnevezése

Verseny helye

Eredmény

Megyei Asztalitenisz Verseny

Pécs

3 db I. helyezés 2 db II. helyezés

Megyei Labdarúgó Bajnokság őszi

Pécs

III. helyezés

Megyei Labdarúgó Bajnokság tavaszi

Pécs

I. helyezés

Megyei Atlétikai Verseny

Pécs

8 db I. helyezés 4 db II. helyezés 3 db III. helyezés

Akikre büszkék vagyunk

Országos Atlétikai Verseny

Szombathely

1 db I. helyezés

2006. évi megyei sportrendezvények Verseny megnevezése

Verseny helye

Eredmény

Megyei Labdarúgó Torna

Mohács

1 db III. helyezés 1 db I. helyezés

„Kapkodd a lábad!”

Pécs

1 db II. helyezés

Megyei Atlétikai Verseny

Pécs

10 db I. helyezés 4 db II. helyezés 6 db III. helyezés

Megyei Asztalitenisz

Pécs

3 db I. helyezés 2 db II. helyezés

Országos Atlétika Verseny

Tata

2 db V. helyezés

Országos Asztalitenisz Verseny

Zánka

1 db II. helyezés

Együtt Kerek a Világ Alapítvány és Mohács Város Önkormányzata által szervezett sportvetélkedő

Mohács

1 db III. helyezés

2007. évi megyei sportrendezvények Verseny megnevezése

Verseny helye

Eredmény

„Kapkodd a lábad!”

Pécs

1 db III. helyezés

Megyei Asztalitenisz Verseny

Pécs

3 db I. helyezés 2 db II. helyezés 1 db III. helyezés

Megyei Labdarúgó Bajnokság

Szentlőrinc

II. helyezés

Akikre büszkék vagyunk

Regionális Labdarúgó Bajnokság

Pécs

II. helyezés

Megyei Atlétikai Verseny

Pécs

9 db I. helyezés 10 db II. helyezés 6 db III. helyezés

Országos Atlétikai Verseny

Zánka

1 db I. helyezés 1 db II. helyezés 1 db IV. helyezés

Országos Asztalitenisz Verseny

Zánka

1 db V. helyezés 1 db VI. helyezés

2008. évi megyei sportrendezvények Verseny megnevezése

Verseny helye

Eredmény

Megyei Atlétikai Verseny

Pécs

19 db érem

Megyei Asztalitenisz Bajnokság

Pécs

2 db I. helyezés 1 db II. helyezés

Regionális Labdarúgó Torna

Kaposvár

III. helyezés

Baja-Mohács ált. isk. közötti labdarúgó mérkőzés

Baja

3-0

Mohács-Baja ált. isk. közötti labdarúgó mérkőzés

Mohács

3-0

Mohács-Baja Szakiskolák közötti mérkőzés

Mohács

0-2

Megyei Atlétika Verseny

Pécs

6 db I. helyezés 3 db II. helyezés 6 db III. helyezés

Akikre büszkék vagyunk

„Kapkodd a lábad”

Pécs

1 db I. helyezés 1 db III. helyezés

„Kapkodd a lábad”

Pécs

1 db II. helyezés

Országos Atlétikai Verseny

Zánka

1 db I. helyezés 1 db VI. helyezés

Országos Asztalitenisz Verseny

Zánka

1 db V. helyezett

Baranya Megyei Szünidei Sportnap

Bóly

I. helyezés

Őszi Megyei Sportnap „Kapkodd a lábad” váltóverseny Labdarúgás

Szigetvár

III. helyezés I. helyezés

2009. évi megyei sportrendezvények Verseny megnevezése

Verseny helye

Eredmény

Megyei Asztalitenisz Verseny

Pécs

3 db I. helyezés 1 db III. helyezés

„Kapkodd a lábad!”

Pécs

megyei III. helyezés regionális VII. helyezés

Megyei Labdarúgó

Pécs

I. helyezés

Akikre büszkék vagyunk

Megyei Atlétika

Pécs

8 db I. helyezés 9 db II. helyezés 1 db III. helyezés

Regionális Labdarúgó Torna

Dombóvár

I. helyezés

Országos Diákolimpia

Zánka

1 db II. helyezés 2 db IV. helyezés 1 db VI. helyezés

Speciális Sportolók Sportés Szabadidős Napja

Mohács

3 db I. helyezés 4 db II. helyezés 1 db III. helyezés

2010. évi sportrendezvények Verseny megnevezése

Verseny helye

Eredmény

X. Medves –kupa Téli Nemzetközi Diáksport találkozó

Salgótarján

1 db. III. helyezés

Verseny megnevezése Baranya Megyei Közgyűlés Komlói Általános Iskola és Kollégiuma által rendezett Megyei Atlétikai Verseny Országos Atlétikai verseny Országos Asztalitenisz Verseny Országos Atlétikai

Egyéni sporteredmények Verseny Résztvevő helye, ideje Komló, Kalányos István 1997. 05. 17. Orsós Erzsébet Kisgyörgy Tamás Tóth László Bárdos Katalin

Eredmény

Szekszárd 1999. Győr, 2002.

Balogh Dávid Lévai Sándor

Kislabda hajítás III. helyezés 800 m-es síkfutás I.-II. III. helyezés Távolugrás II. helyezés 300 m síkfutás I. helyezés III. helyezés

Nyíregyháza

Orsós Julianna

Kislabda hajítás

Akikre büszkék vagyunk

Verseny

2003. Balogh Dávid

III. helyezés 300 m síkfutás I. helyezés

Buzás Zoltán

I. helyezés

Orsós Lujza

400 m síkfutás I. helyezés II. helyezés I. helyezés I. helyezés 300 m síkfutás I. helyezés Gólkirály

Szombathely, 2005. Baranya Megyei Tanak Asztalitenisz Verseny Országos Atlétikai Verseny Baranya Megyei Asztalitenisz Verseny Országos Atlétikai Verseny Megyei Labdarúgó Bajnokság „Állati jó gyereknap 2” FOBMSZ Sporttábor Szent- István Kupa

Pécs, 2006. 04. 06. Zánka, 2007. Pécs, 2008. 02. 28. Zánka 2008.

Balogh Dávid Poór Péter Vörös Alexandra Poór Péter

Mohács, 2008. 04. 15.

Bogdán Csaba

Mohács, 2008. 05. 25. 2008. 08. 20.

Bogdán Csaba, Poór Péter Orsós Lujza Ulbert Dániel Ulbert Kornél, Orsós Ilona

FOBMSZ Megyei Sportnap FOBMSZ Sporttábor

Rác-tanya 2008. 08. 21. 2008. 08. 23.

Megyei Atlétikai Verseny

Pécs, 2008. X. 7.

Orsós Lujza, Orsós Ilona, Ignácz Ivett Orsós Ilona, Ulbert Tamás Ignácz Ivett Orsós Ilona, Orsós Lujza Ulbert Kornél, Poór Péter

Gergely Kitti Búzás Mónika, Búzás János Poór Péter Búzás Mónika Gergely Kitti, Bogdán László Poór Péter, Búzás János, Bánfi Dániel, Molnár Roland

„Csocsóbajnokság” II. helyezés Erőemelő II. helyezés Darts I. helyezés Erőemelő I. II. helyezés 60 m síkfutás I: II. III. helyezés Darts I. III. helyezés Bocca I. helyezés Kislabda hajítás II. III.. helyezés 60 m síkfutás II. helyezés Aranyérmesek: 100,300 m síkfutás, távolugrás; Kislabda hajítás, 400 m síkfutás Ezüstérmesek: Távolugrás; Kislabda hajítás Bronzérmesek: 4x100 m váltó

Akikre büszkék vagyunk

Bogdán László, Búzás Mónika 100 m síkfutás Diákolimpia Országos Döntő 2009. 06. 4-7. Zánka – Veszprém Megyei Speciális Sportolók Sport- és Szabadidős Napja

Veszprém, 2009. 06. 47. Mohács, 2009. X. 15.

Poór Péter

400 m síkfutás II. helyezés

Vörös Alexandra, Búzás Zoltán Orsós Ilona, Kosztics Banjamin

Asztalitenisz II. helyezés Erőemelés I. II. helyezés

Népdaléneklési Verseny eredményei Verseny megnevezése Verseny helye, Résztvevő ideje „35. Schneider Lajos Mohács, 2005. XI: Orsós Erika Népdaléneklési Verseny” 18. területi elődöntője Mohácsi Területi NépdalMohács, 2006. Orsós Erika éneklési Verseny XII: 8. „36. Schneider Lajos Mohács, 2007. 02. Orsós Erika Népdaléneklési Verseny 17. Vers és prózamondó verseny eredményei Verseny megnevezése Verseny helye, Résztvevő ideje X. Országos „Illyés GyuSimontornya, Orsós József láné” Komplex Művészeti 2005. 05. 21. verseny Felfénylő Szavak Orszá- Kiskőrös 2008. 03. Orsós József gos Szavalóverseny 7-8. Tanulmányi verseny eredményei Verseny helye, ideje Komplex tanulmányi verseny Komló, 2004. 05. 10. Baranya megyei fordulója Baranya Megyei Komplex Szentlőrinc, 2005. 05. Tanulmányi Verseny 06. Megyei Komplex tanulmányi Mohács, 2009. verseny Verseny megnevezése

„A közlekedésre nevelés kiváló iskolája” Verseny megnevezése Verseny helye, Eredmény ideje 2004. évi országos közleBudapest, I: helyezés kedési verseny 2004. XI.

Eredmény Arany minősítés Arany minősítés Ezüst minősítés

Eredmény Arany minősítés I. helyezés

Eredmény I: helyezés I. helyezés III. helyezés

Név Poór Péter

Akikre büszkék vagyunk

Verseny megnevezése III. Regionális Komplex Horgászverseny IV: Regionális Komplex Horgászverseny IV: Regionális Komplex Horgászverseny halfogó és elméleti kategória I. Komplex Országos Horgászverseny

Horgászverseny eredményei Verseny helye, Résztvevő ideje Somogyvár, 2007. Mohács- „Viza” 04. 21. csapata Somogyvár, 2008. „Cápavadászok 04.19. Kft.” – Mohács, Balogh Dávid Somogyvár, 2008. „Barátfüle FC.” – 04.19. Mohács Somogyvár, 2009.

Mohács csapata

Gyermekotthon eredményei Verseny helye, ideje Német Önkormányzat Kreatív Mohács, 2008. 12: 19. Versenye Verseny megnevezése

Tamburazenekar eredményei Verseny helye, ideje Regionális „Ki Mit Tud?” Pécs, 2008. Verseny megnevezése

Eredmény II. helyezés I. helyezés I. helyezés II. helyezés III. helyezés

Eredmény Arany fokozat

Eredmény III. helyezés

Szakma és tanítás - régen és ma

SZAKMA ÉS TANÍTÁS - RÉGEN ÉS MA Próbálkozások és kísérleti munkák az alsó tagozatos munkaközösségben 1972-1980-ig VARGA ELEMÉRNÉ MIHÁLY BÉLÁNÉ MÁY FERENCNÉ Már 1972 novemberében megkapta iskolánk központi megfogalmazásban a gyógypedagógia továbbfejlesztésének általános célkitűzéseit, amelyekben fő problémaként jelentkezett a fogyatékos gyermekek szelekciójának megoldása. Egyrészt az általános iskolásból való áttelepítés szakszerű és gondos kiválogatással, másrészt a fogyatékosság súlyossága szerinti intézményes szelekcióval. A nevelő-oktató munka továbbfejlesztésében megkülönböztetett figyelmet kellett fordítani azokra a tantárgyakra, amelyek a megismerési funkciók szempontjából közvetlen jelentőségűek. Így a tantárgyak tanításának általános didaktikai és metodikai kérdéseivel kellett kikísérletezni azokat a módszeres eljárásokat, amelyek az egyes speciális iskolákban e tantárgyak minél eredményesebb tanításához, tanulásához vezetnek. E kísérletezések eredményeként született meg az első gyógypedagógiai tanterv. I. Matematika Rövidesen újabb kísérleti munkában vehettünk részt. Az újszerű „Komplex” matematika oktatás kisegítő iskolára való adaptálásának kísérleti útját a Nyíregyházi Kisegítő Iskola munkaközössége dolgozta ki. Várnai Zoltán megyei szakfelügyelőnk és Merényi László igazgatónk vezetésével az 1973/74-es tanévtől kontroll csoportként csatlakoztunk e kísérleti munkához. A nyíregyházi tantestület több alkalommal szeretettel vendégül látott és felkészített bennünket a további közös munkára. Folyamatos kapcsolattartással, óralátogatásokkal, központi óravázlatokkal, feladatlapokkal, speciális eszközökkel segítették munkánkat. Rendszeres havi értékeléssel, egyéni véleményezéssel jeleztünk vissza 4 éven keresztül.

Szakma és tanítás - régen és ma

Ezzel a munkával járultunk hozzá az új, 1979-es Kisegítő Iskola Nevelési és Oktatási Terve előkészítéséhez. Ez az időszak gyógypedagógiai munkásságunk legkedvesebb emlékei közé tartozik. Az új módszer lényeges jegyei: Tanítás helyett tanulás folyik. A konkrét fogalomból a transzferhatás fokozásával juttatjuk el a tanulót az absztrakcióhoz. A legegyszerűbb matematikai problémákat a valóságból gyűjtött első tapasztalatok felhasználásával oldják meg. Szemléltető és munkaeszközöket használnak mindaddig, amíg a kellő absztrakciók ki nem alakulnak bennük. Ugyanazon tárgy többféle dolgot jelent, számtalan módon, variációkban használják fel őket, s ez elősegíti a gondolkodás fejlesztését, a debiliseknél gyakori gondolkodási merevség oldását. Frontális munka helyett differenciált foglalkozás valamennyi tanulónak optimális fejlődést biztosít. Feladatlapok: a differenciálás szolgálatában állnak. Hosszú érlelési idő és a probléma-megoldó készség fejlesztését szolgáló gyakorlatok során szükségtelenné válik a mechanikus gyakorlás. A matematika tanítás célja és fő feladata a kisegítő iskolában is az önálló, problémamegoldó gondolkodásra nevelés. Mindezeknek a céloknak és feladatoknak elérését segítette az újonnan bevezetett eszközökkel való önálló tevékenység. Ezen eszközök: színes rudak, logikai játék, lyukastábla. Ezáltal a tanulók képességeihez igazodva (pl. optomotoros bevésés) optimális feltételeket teremtettünk. A gyerekek biztonsággal és örömmel tevékenykedve használták ezeket az eszközöket. A komplex matematika a teljes személyiséget fejlesztette, ezáltal transzferhatással volt a többi tantárgy tanulására is. II. Anyanyelv Az anyanyelvi tárgyak metodikájában szintén különböző fejlődési szakaszok voltak. A hatvanas évek elején a globális olvasás-írás módszeréről a hangoztatóelemző-összetevő olvasás-írás tanítására az általános iskola minta adaptálására került sor. A következő metodikai kísérletezés az óratervileg elkülönülő tantárgyak (olvasás, írás, beszédfejlesztés, nyelvtan, fogalmazás) integrációjára irányult, amely a komplex anyanyelvi oktatást-nevelést tűzte ki célul. A korábbi kü98

Szakma és tanítás - régen és ma

lönálló tárgyak koncentrációja az egyes nevelőkre bízva esetlegesen érvényesült. Viszont a komplex anyanyelvi kísérletben – amely párhuzamosan folyt a komplex matematika kísérlettel, előkészítve az 1979. évi tantervet – ez tudatosan valósult meg. Alsó tagozatos munkaközösségünk is bekapcsolódott az Országos Pedagógiai Intézet felügyelete mellett folyó kísérleti munkába. Céljai, feladatrendszere az új tantervben megfogalmazódnak. Ami az iskolatípusunkban igazán újdonságnak számított, az a sérült beszéd, megismerési-gondolkodási funkciókat fejlesztő feladatlapok és munkafüzetek alkalmazása volt. A kísérleti matematikában alkalmazott logikai feladattípusok adaptálása is megvalósult: analizálás, szintetizálás, hiányos mondatok, rendezés, szavak csoportosítása, stb. Ezekkel a tevékenységekkel fokozatosan önállóbbakká váltak tanítványaink. A táblai demonstrációval párhuzamosan, később önállóan minden tanuló tevékenykedett a nevelő által borítékban differenciáltan kiosztott manipulációs anyaggal, pl.: betű, szókép, mondat, kiegészítés. Új sajátosság volt a némaolvasásra épülő szövegmegértés. Már az első osztályban megkezdődött a szavak némaolvasása és jelentésének megértése szóképek tárgyképek melléhelyezése, párosítása jelöléssel. Ez készítette elő a további fejlődési fokokon haladva mondat, olvasmányrész, vagy olvasmány, rövid mese, stb. némaolvasás általi megértésének szóban, feladatlapon, munkafüzetben történő igazolásáig. Fontos feladat volt a szóbeli és írásbeli képesség fejlesztése is. A beszédfejlesztést és a kommunikációs képesség fejlesztését és korrekcióját: mondókák, versek, bábozás, dramatizálás, szituációs játékok alkalmazásával biztosítottuk. Egy-egy tanuló beszédfejlődését magnófelvételek sorával kísértük figyelemmel. Ebben a munkában nagy segítséget jelentett a hatvanas évektől meginduló és fokozatosan bővülő logopédiai foglalkoztatás. A teljes személyiség fejlődésére pozitívan ható oktató-nevelő munkánk gyermeknek, felnőtteknek egyaránt sikert, örömet szerzett. Munkaközösségünk kísérleti munkája az 1979. évi tanterv és új könyvek, munkafüzetek megjelenésével teljesedett be.

Szakma és tanítás - régen és ma

Értük-Velük - Tiszta szívből! DR. DÓRÁNÉ KÜRTHY JULIANNA Sokak által ismeretes, hogy a jóléti társadalmakban is nélkülözhetetlen az emberek legkülönbözőbb egyéni és társadalmi szükségleteinek minél teljesebb körű kielégítése érdekében az állami, az informális, és a piaci szektoron kívül, a harmadik szektor jelenléte, vagyis a civil társadalom szerveződései. A nem profitelvű szféra a társadalmi szervezetek önszerveződésre, öntevékenységére, önkéntességére épít, a közjót, a jóléti ellátást, a sajátos egyéni/közösségi igények kielégítését szolgálja és mentes a pártpolitikai elkötelezettségektől. Fontos társadalmi szerepe is van: a demokrácia, az emberi szabadságjogok, a társadalmi béke, a társadalmi esélyegyenlőtlenség megszüntetése, az esélyteremtés az érdekvédelem érvényre juttatása. Továbbá kisebbnagyobb közösségek társadalmi és kulturális értékeinek védelme, ápolása: integrativitás, tolerancia, elfogadás, szolidaritás, prevenció, innováció, közösségi normák, és a szellemi gyarapodás, mind-mind az alapvető értékeit képezik. Ebbe a körbe tartozik a közoktatási feladatok egy részének átvállalása is. A hátrányos helyzetűeket, a perifériára szorult embereket felkarolja, számukra segítő kezet nyújt: rövidtávon jótékonykodással, hosszabb távon esélyteremtéssel, a társadalmi különbségek felszámolása útján. Morális szempontból pedig az önzetlenség, az emberi értékek, az erkölcs, az etika, az elesettekkel, a kirekesztettekkel való szolidaritás, az önkéntes segítségnyújtás, a felelősségvállalás jellemzője a civil szerveződéseknek. A mohácsi Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Diákotthonának vezetése, akkori igazgatójával, Csala Nándorral az élén, nemcsak kezdeményezője volt az országos közhasznú szervezetté fejlődött Értük-Velük Egyesület megalapításának, hanem 2004-ig, a székhelyét adó intézménye is. Jómagam is, mint a diákotthoni munkaközösség vezetője, majd, mint igazgatóhelyettese, jelen voltam 1994 októberében intézményünk képviseletében, az egyesület megalakulását megelőző, enyhe fokban értelmi fogyatékos, mai nomenklatúrával, eltérő nevelési igényű gyermekeket nevelő-oktató intézmények igazgatóinak tanácskozásán. Erre az összejövetelre Magyarország első „kisegítő” iskolájában, a budapesti, Mosonyi utcai, Éltes Mátyás Általános

100

Szakma és tanítás - régen és ma

Iskolában került sor, amely 1907-ben, a korabeli szakmai retorika szerinti, debilis gyermekeket nevelő intézmények közül a legkorábban nyitotta meg kapuit hazánkban. E történelmi időket megélt falak között vetődött fel az egyesület megalapításának szükségessége. Az akkori aktualitást a közoktatásról szóló, 1993. évi LXXIX. törvény által teremtett helyzet és a különböző, együttgondolkodást, közös munkát igénylő szakmai problémák, feladatok szolgáltatták. Egyrészt orvoslásra várt azoknak a különböző életkorú, gyermekvédelmi gondoskodásba vett gyermeknek a helyzete is, akik – financiális okokbóldiákotthonban és kollégiumokban éltek, az „és gyermekotthon” típusú, fenntartók általi intézményi elnevezés miatt. Másrészt, belső szakmai késztetéseink is erőre kaptak az intézményi oldal fejlesztésére, az ország különböző pontjain lévő iskolák munkáját összefogó, segítő együttműködésre, az integrációval /szegregációval kapcsolatos dilemmák megoldására. Ebbe a munkába azért vetettem magam bele szívvel-lélekkel, mert a pályára kerülésemtől kezdődően láttam azt, hogy jó gyógypedagógusnak lenni, a szakmát hivatásként megélni és művelni, önmagában kevésnek bizonyul. A mi tanítványainknak nemcsak gyógypedagógiai nevelésre-oktatásra van szükségük, hiszen a legtöbbjük – egy-két szerencsésebb kivételtől eltekintve – nem csak értelmileg, de mentálisan is sérült, halmozottan hátrányos helyzetű, igen nehéz sorsú, elmaradott családi-szociális körülmények között élő gyermek. Így a szélesebb kört érintő szakmai problémák közös megoldására tett erőfeszítésekkel párhuzamosan, az is tudatosult bennem, hogy a szűkebb környezetemben is van bőven tennivaló. Ezért szorgalmaztam az iskolánk vezetésénél és a kollégáim körében egy iskolai alapítvány létrehozását, amely 1995-ben született meg, Tiszta Szívből Alapítvány néven. Ennek megválasztott, kuratóriumi tagjai: Aratóné Győri Eleonóra, Tukericsné Schvilinger Anikó, Tillné Kismődi Julianna és Koszter Józsefné, megbíztak az elnöki teendők ellátásával, amelyet 2005-ig láttam el. Az Alapítvány eleinte csak adományokból, majd pályázati lehetőségekből, rendezvényi bevételekből, később a személyi jövedelemadóból származó, 1%-os felajánlásokból befolyt bevételeket tudta az alapító okiratban foglalt céljaira fordítani. Évről-évre, mind a szorgalmi időszakban, mind a tanítási szünidők alatt sikerült támogatnunk az iskola növendékei számára szervezett tanulmányi kirándulásokat, nyaraltatásokat, oktatási, sport- és játékeszköz

101

Szakma és tanítás - régen és ma

beszerzéseket, tanulói jutalmazásokat, egy belső pályázati rendszer keretén belül. Az Értük-Velük Egyesület, Mohács székhellyel, 1996. április 29-én jött létre Bánkon, 11 alapító intézménnyel - köztük volt a mohácsi Baranya Megyei Közgyűlés Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Diákotthona is és további 22 iskola képviselőjének jelenlétében. Ezen a közgyűlésen lett megválasztva az Egyesület intézményvezetőkből álló négyfős elnöksége is: Sum Ferenc elnök (Nyírbátor), Szemkeő Péter (Kiskőrös), Becsákné Szőke Éva (Tata), Dr. Dóráné Kürthy Julianna (Mohács) elnökségi tagok személyében. Később kibővült az elnökség Juha Pál (Nagydobos) taggal öt főre, utóbbit váltotta Kerekes Ferenc (Rum) és Dr. Dóráné Kürthy Julianna örökös elnökségi taggá választása miatt, Kulcsár István (Lenti) tagokkal, hat fősre gyarapodott. Alapító okiratunk szerint, az Egyesület az ország és a Kárpát-medence területén működő enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek oktatásában-nevelésében részt vevő óvodák, általános iskolák, diákotthonok és gyermekotthonok autonóm, szakmai érdekképviseleti szervezete. Ezek az intézmények lehetnek az egyesületünknek a tagjai, teljes tanulói és dolgozói létszámukkal egyetemben. 2001-ben már 71 regisztrált tagintézményünk volt. Hazánkban számos alapítvánnyal, állami szervezettel, minisztériummal tartottuk/tartjuk a kapcsolatot. A Speciális Szakiskolák Országos Egyesületével együttműködési megállapodásunk is van. Az Értük-Velük Egyesületnek egyre inkább szerteágazó kapcsolatrendszere alakult ki Európa különböző országaiban működő, fogyatékosokkal foglalkozó intézményekkel és szervezetekkel is. Az egyesületi munkánk fókuszában a gyermek áll, az ő érdekében folytatunk – lehetőségeinkhez mérten – igen színes, sokoldalú tevékenységet. A különböző gyermekrendezvények, konferenciák, szakmai egyeztetések, véleményezési lehetőségek, irányelvek kidolgozása, szakmai állásfoglalások kialakítása, továbbképzések, szakmai bemutatók, tapasztalatcserék, nyári és téli táboroztatások, csereüdültetések csak kiragadott példák lehetnek. Rendezvényeinket minden esetben - minimális regisztrációs díj mellett-, pályázati pénzekből és támogatók felkutatása útján tudjuk finanszírozni. Egyes programjainkat, amelyek már népszerűvé váltak a gyermekek és a pedagógusok körében, a hagyományteremtés igényével, évről-évre újból és újból megrendezünk. 102

Szakma és tanítás - régen és ma

Ilyen országos rendezvény: § A „Felfénylő szavak” Országos Szavalóverseny, amely először 1998– ban Nyírbátorban, majd 1999 óta Kiskörösön került megrendezésre az idei évig. § A „Kapkodd a lábad” Ügyességi Vetélkedő, amely egy országos sorés váltóverseny alsó tagozatos tanulóknak, 1998/1999-es tanév óta tatai helyszínnel. Erre a programra hamarosan felfigyelt az akkori Sportminisztérium és saját hatáskörébe vonta a rendezés jogát. Annak érdekében, hogy ez a kezdeményezésünk továbbra is egyesületi rendezvény lehessen, most értelmileg akadályozott gyermekeknek szervezzük meg ezt a vetélkedőt. § Az egyhetes „Roma Életmód” tábor Zánkán nyaranta, amelyen főleg roma származású és/vagy állami gondoskodásban élő növendékeink vehetnek részt. § Legnagyobb volumenű gyermekprogramunk megrendezését még 1995-ben kezdeményeztem. Elgondolásomat támogatva, 1996-ban az egyesület vezetése felkért, hogy a Nemzetközi Százszorszép Kulturális Fesztivál igazgatójaként, szervezzem meg minden évben a három napos eseményt. 2009. 09. 29 – 10. 01. között már a XIV. alkalommal került sor erre, a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrumban. Ez idáig több mint tízezer fő, főleg eltérő nevelési igényű, szociálisan hátrányos helyzetű, óvodás, általános és szakiskolás gyermek, fiatal, segítő főiskolás és a gyermekcsoportokat felkészítő, kísérő pedagógus vett részt a fesztiválon. E rendezvény céljai között a leghangsúlyosabb a fogyatékkal, vagy akadályozottsággal élő gyermeki népesség, fiatalság társadalmi beilleszkedésének, elfogadásának támogatása, társadalmi integrációja, így meghívást kapnak ép értelmű gyermekek, fiatalok is. Ebben a folyamatban a Százszorszép Fesztivál és szervezetünk úttörő feladatot vállalt fel, hazánkban egyedülálló módon. A fesztiválra való felkészülés folyamán kiemelt szerepet kap növendékeink tehetséggondozása, a bennük rejlő alkotói tehetségek, képességek felszínre hozatala. Lehetőséget is ad a pedagógusok számára, hogy a tanév során a nevelési folyamatba illesztve, felhasználhassák a gyermekek kommunikációs, kapcsolatteremtő, továbbá előadói képességeik, önismeretük, önbizalmuk, önértékelésük és empátiás készségük fejlesztésére, erősítésére.

103

Szakma és tanítás - régen és ma

A tudatos nevelőmunka eredménye a drámapedagógia eszközeivel mutatkozik meg és bontakozik ki a színes színpadi műsorokban. Ráadásul, örömteli visszaigazolást is kapnak a gyermekek csoportos vagy egyéni produkcióikról. Ezen túlmenően, pozitív értékítéletüket, ízlésüket, látókörüket, gyakorlati életben való eligazodásukat változatos programokkal, esztétikai élményekkel, valódi művészi ráhatásokkal és alkotói tevékenységek kínálatával formáljuk. Pl. Táncház, Sportdélután és Kézműves utca. Magyarország különböző régióiból és a külföldről (Dánia, Németország, Lengyelország, Ukrajna, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Portugália, Oroszország, Hollandia) érkezők hagyományainak, szokásainak megismerése útján, hazánk szeretetére, identitástudatuk erősítésére és ugyanakkor az európai értékrendek befogadására, egymás elfogadására is nevelünk. Minden alkalommal új barátságokat köthetnek, a régieket erősíthetik, ápolhatják, elmélyíthetik, az igen változatos kulturális és szabadidős tevékenységek során. Iskolai tanulmányaikat valóságos, kézzelfoghatóbb élményekkel bővíthetik, ismereteiket gyarapíthatják. Pl. a Balaton és hazánk tájainak megismerése a helyszínen és az oda-vissza utazás során. A mi általunk képviselt gyermekpopulációnak ezekre a képességekre és készségekre fokozottan szüksége van a felnőtt életükhöz, az önállóságuk eléréséhez, a mind teljesebb körű társadalmi beilleszkedésükhöz, integrálódásukhoz. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Karának II. évfolyamos hallgatói számára, a fesztiválon való segédkezés szakmai gyakorlatnak minősül. A leendő pedagógusok olyan pozitív megerősítést kapnak a gyermekekkel való foglalkozások során, amely elősegíti a pályán való megmaradásukat. A kísérő szakemberek, kollégák szerint - számukra is- szakmai továbbképzéssel egyenértékű a fesztiválon való részvétel. 2000-től a média is fokozottabb figyelmet fordít a rendezvényre és minden évben tudósít róla. Mivel a tagintézményeknek az utaztatás - önmagában- egyre jelentősebb terhet ró és a gyermekek (sokan állami gondoskodásban élnek) nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak, ezért minden évben pályázatok és támogatók megnyerése útján teremtem/teremtjük elő a bekerülési költségek döntő hányadát. Ehhez, a legtöbb, szervezőbizottságban dolgozó kollégám is hozzájárul úgy, hogy a szűkebb környezetükben felkutatott szponzoroktól dologi támogatást igyekeznek szerezni.

104

Szakma és tanítás - régen és ma

A fesztivál szervezői hivatástudatból, gyermek- és szakma szeretetüktől vezérelve, minden ellentételezés nélkül végzik – több mint tizennégy éve- az egyesület által megfogalmazott célok, értékek érdekében, áldozatos és nagyszerű munkájukat. Az egyesület vezetése a legaktívabb kollégáit Egyesületi Emlékéremmel jutalmazza minden évben. Szakmai tevékenységemre felfigyelve, 2002-ben az oktatási miniszter úr felkért, hogy vegyek részt az Országos Diákjogi Tanács munkájában. Ezt a megtisztelő feladatot 2005-ig végeztem. Több elnökségi tagunk, így Becsákné Szőke Éva kolléganőm munkáját a Magyar Köztársasági Érdemrend ezüstkeresztje, Sum Ferenc, Szemkeő Péter kollégák és köztük az én munkámat is, miniszteri kitüntetéssel, Éltes Mátyás díjjal ismerték el az elmúlt években, a Magyar Kultúra Napján. 2008-tól, az Értük-Velük Egyesület elnöksége és közgyűlése „Örökös elnökségi tag” kitüntető címmel adományozott meg.

Százszorszép Ligetek szelíd kis virága, szinte gyom! bárki, aki arra jár, rád tipor, rád tipor és továbblép… Nem látja, hogy a Szél és a Nap szirmaidon játszanak, szirmaidon játszanak… S tündöklőn felragyog az Ég, ha a réten rád nevet, rád nevet egy Százszorszép! Százszorszép, Százszorszép, kis virág! Veled kerek a Világ! 1996. szeptember Kürthy Lia (Dr. Dóráné Kürthy Julianna)

105

Szakma és tanítás - régen és ma

Gyermekálmok Szitáló fényénél a teliholdnak a tóparti, üde selyemréten tavi tündérek táncolnak, mint a nád, hajladozva, szépen.

Álombéli végtelen nagy utazások túl az Óperencián s Üveghegyen, meséből vett mesés látomások körhintával szálló tarka-barka képben.

Illatozó virágszirmok peregnek egy ódon porcelán kannára: Bodza-anyóka emlékezik egy csodás, hajdanvolt bálra.

Álmaimban gyermek vagyok, olykor gyermeki énemet újra meg-megélem. Álmodozom a régmúlton. Én még akkor tiszta szívvel hittem a tündérmesékben!

Babszemjankó és az Ólomkatona mind-mind a jó mesehősök, Csipkerózsika és Pöttöm Panna ők is régi, kedves ismerősök.

A hétfejű sárkányt, a vasorrú bábát réges-rég, sorra, jó messzire űztük, de a való világ ijesztő, sötét árnyai még most is itt élhetnek közöttünk!

Szappanbuborék léghajók lengenek bronzból vert, csillogó hidak fölött; a dúdoló széltől hajtva átlibbennek habos-tornyos felhővárak között.

Ám jobbá, élhetőbbé tenni a világunkat, - mint a mesék óriásainak-, a mi dolgunk, hogy a legszebb gyermekálmokat Értük és Velük valóra válthassuk! 2005. június 4. Kürthy Lia (Dr. Dóráné Kürthy Julianna)

106

Szakma és tanítás - régen és ma

Szülőklub VADON ZSUZSANNA Intézményünkben a Szülőklub éveken keresztül sikeresen működött a korai fejlesztésben, ill. a képzési kötelezett – későbbiekben fejlesztő felkészítésben részesülő gyermekek családjai számára, melyet a szülők kezdeményezésére és igényeik alapján hoztunk létre. Ők javasolták, hogy hasonló problémákkal küszködő szülőket próbáljuk „összehozni” egymással. Ennek az igénynek a klubforma szerveződés felelt meg leginkább. A tagság részben évente változott, de kialakult egy stabil 10-12 fős mag is, akikhez újabb tagok csatlakoztak a fejlesztésbe kerülő gyermekek szülei közül. A Szülőklub célja olyan komplex klubprogram megszervezése volt, mely részben a sajátos nevelési igényű gyermekek szüleinek tájékozottságát és érdekérvényesítő technikáját fejleszti, részben e családoknak kínál tartalmas, közös élményt jelentő programokat, illetve felhasználható, hasznos ismereteket, tapasztalatokat képes nyújtani számukra. Ez a szolgáltatás a családok társadalmi integrációját, érdekérvényesítő képességinek kiteljesítését kívánta elősegíteni. A klubtagok gyerekei 2-12 éves korú, különböző súlyosságú – (Down szindróma, West szindróma, ICP, stb., társuló beszéd-, mozgás-, hallássérült, magatartási zavarokkal, meglassúbbodott pszichomotoros- és megkésett beszédfejlődés) sajátos nevelési igényű gyermekek voltak. Eleinte csak édesanyák, egyedülálló apukák vettek részt az összejöveteleken, később a házastársak, nagyszülők is rendszeresen megjelentek, illetve programfüggően az egészséges testvéreket is elhozták. A programok összeállítása a szülők igényeinek figyelembe vételével, kérdőíves megkeresés útján történt. Programjaink között szerepelt intézménylátogatás Budapesten a Down-alapítványnál, Baranya megyében több helyen a különböző súlyosságú felnőtt fogyatékosok számára fenntartott lakóotthonokban, a gyermekek továbbtanulási lehetőségeit biztosító megyei intézményekben, előadássorozat a fogyatékos gyermeket nevelő szülőket érintő problémákról gyermekorvos, gyógypedagógusok, pszichológus meghívásával. Évente többször családi kirándulásokat szerveztünk és minden tanév programsorozata harkányi családi strandolással zárult. Rendszeresen megünnepeltük a Karácsonyt, ahol a tanulóinknak és testvéreiknek egyaránt édességcsomaggal, apró ajándékkal és ünnepi műsorral kedveskedtünk. Rendeztünk farsangi bált, kézműves délutánt. Némely rendezvé107

Szakma és tanítás - régen és ma

nyünkön a résztvevők száma az 50 főt is elérte. Élményeinket fotóalbumokban, tablókon örökítettük meg. Működtettünk eszközkölcsönzőt az elsajátított ismeretek otthoni gyakoroltatásának megkönnyítésére. A szülőklub működési költségeit kisebb részben az intézményünk, nagyobb részben a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány biztosította, melyet az évente rendszeresen kiírt pályázatok útján nyertünk el. Szülőklubunk hat tanéven keresztül működött sikeresen. Miután a költségek javát biztosító pályázati lehetőségek megszűntek, kizárólag önerőből már nem voltunk képesek az előző évekhez hasonló gazdag programok nyújtására. Ennek ellenére még megpróbáltuk a kialakult közösséget egyben tartani. Miután a szállító szolgálatok beindultak, zömében azok vették át a fejlesztésre járó gyerekek kíséretét, már nem kizárólag a szülők látták el ezt a feladatot, így egyre ritkábban jöttek be gyermekeikkel. Mivel nem találkoztak, nem ismerték meg szülőtársaikat, fokozatosan elmaradtak a közös összejövetelekről. Ismert tény, hogy a foglalkoztató csoportba kerülő és az első osztályba felvételt nyerő tanulóink szép számmal a gyógypedagógiai óvodások és a korai fejlesztésre, ill. iskolai életmódra felkészítendő gyermekink közül kerülnek ki. Ez okból is hasznos volt, hogy a szülők már idejében, a beiskolázás előtt megismerték az itt folyó munkát. Pozitív benyomásaik alapján kedvező képet alakítottak ki rólunk. Szűkebb környezetükbe is elvitték a „Kórház úti iskola” jó hírét.

108

Szakma és tanítás - régen és ma

„Kopogtat a jövő…”

Számítógép az iskolában, az osztályban, a habilitációs órán TÓTHNÉ SCHIEBELHUT LÍVIA Mottó: „Minél nagyobb a tanuló értelmi elmaradása, annál hatékonyabb segédeszköz a számítógép az oktatás során!” (Brazier)

BEVEZETÉS A 21. század tudásalapú társadalmában elengedhetetlenül fontos az informatikai tudás, amelynek elsajátítását minél fiatalabb életkorban meg kell kezdeni. Aki gyermekkorától kezdve nem jut az informatikai alapismeretek birtokába, az szinte behozhatatlan hátrányos helyzetbe kerül társaival szemben. Ennek érdekében a tanulók felkészítése az új évezred információs, tudásalapú társadalmára a közoktatási intézmények kiemelt feladata. Az óriási léptekben fejlődő információs és kommunikációs technológiák (IKT) és eszközök „kopogtatnak” a gyógypedagógiai intézmények ajtaján is és „bebocsátást kérnek” a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásába is. Az IKT egyre jelentősebb hatást gyakorolnak az oktatásra, az alkalmazott pedagógiai módszerekre. A régi pedagógiai eszközök egyre kevésbé hatásosak. Nem eléggé motiválóak az ingerek sokféleségéhez szokott, a multimédia színes világában felnövő gyermekek számára. Nem csupán a tudásanyag változik és újul meg napjainkban, hanem az információszerzés módjai is átalakultak. Az informatika és a számítógép alkalmazása a gyógypedagógiai oktatásban is felmérhetetlen lehetőségeket kínál, nagy kihívást jelentve a gyógypedagógusok számára is. Erősítheti a számítógéppel támogatott tanulás a speciális gyógypedagógiai egyéni fejlesztő tevékenységet, a képességfejlesztést. A speciális szoftverek nagyszerű terepet kínálnak a problémaalapú tanuláshoz. A digitális oktatóprogramok alkalmazása megfelelő pedagógiai eszközökkel lehetőséget teremtenek a differenciálásra és a csoportmunkára, így biztosítva a különböző képességű és hátterű tanulók fejlődését. Hosszútávon az informatika beemelése a tanulás-tanítás különböző szintereire növeli az oktatás hatékonyságát, felkészíti a SNI tanulókat az élethosszig tartó tanulásra, a munkaerőpiacon való megfelelésre. Növelve ezzel tanulóink esélyegyenlőségét.

109

Szakma és tanítás - régen és ma

Informatika a gyógypedagógiában A gyógypedagógiai intézmények számára az informatika tantárgy tanítását a 23/1997 (VI. 24.)sz. MKM rendelet, A fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve írta elő. Az irányelvek alapján a 7. évfolyamtól önálló tantárgyként, a 3. évfolyamtól tantárgyi modulként kell az informatikát a helyi tantervekbe beépíteni. Ekkor még a gyógypedagógiai intézmények többsége nem rendelkezett az új tantárgy bevezetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. A 2/2005 (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján a gyógypedagógiai oktatásban résztvevő tanulók informatika oktatására a NAT előírásai érvényesek. Az Irányelvek fogyatékossági területenként megadják az informatika oktatásának nagyobb témaköreit és fejlesztési feladatait, valamint a műveltségi terület kiemelt habilitációs és rehabilitációs feladatait. Az informatika önálló tantárgyként való bevezetését jóval megelőzték a számítógépes oktatóprogramok megjelenése a gyógypedagógia különböző területein. A szakirodalmakban1már a 90-es évek elején olvashatunk a beszélő számítógépek felhasználásáról az olvasászavarok megelőzésében és javításában, valamint a számítógépes oktatóprogramokkal segített olvasástanításról. A speciális oktatóprogramokat először a logopédia emelte be a pedagógiai eszköztárába. A 90-es évek közepétől már jól felhasználható logopédiai szoftverekkel tehették - az új módszerekre nyitott kollégák - a logopédiai terápiás foglalkozásokat változatossá. Ekkor jelentek meg a ma is használt logopédiai oktatóprogramok egy része, a Dyslex-programcsalád, a Beszédkorrektor, a Mesevilág, a Voxaid. A gyógypedagógiai felfedezte, hogy a kereskedelmi forgalomban mind nagyobb számban megjelenő játékos képességfejlesztő programok jól használhatóak az egyéni fejlesztés során. Így kerültek a Repülő Kastély, a Manó sorozat CD-i az egyéni korrekciós, majd habilitációs foglalkozásokra. 1

Góshy Mária: Beszélő számítógép felhasználása az olvasászavar megelőzésében és javításában A tanító 1990. aug. 8.sz. XXVIII. évf. Kovács Éva- Kőrösiné Mikis Márta: Olvasástanítás számítógéppel A tanító 1991. febr. 2.sz XXX. évf.

110

Szakma és tanítás - régen és ma

A számítógépes oktatóprogramok használatának előnyei a gyógypedagógiai oktatásban A szakirodalom és saját tapasztalataink is alátámasztják azt a tényt, hogy a számítógéppel segített oktatás kitűnő esélyt kínál a hátrányos helyzetű vagy a tanulási nehézségekkel küszködő tanulók felzárkóztatásában, képzésében, fejlesztésében. A számítógép alkalmazása a tantárgyi tanulás során a következő előnyökkel jár: § hosszú időre maradéktalanul lekötik a gyermek figyelmét, motiváló ereje hatalmas § játékosan oktat, de a tanulás van az előtérben § mindig van mód a hibák javítására § saját produkciót tud a gyermek létrehozni § kipróbálhat a hagyományostól eltérő megoldásokat § a gép türelmes mind a hibák, mind a megoldási idők tekintetében § a gyermekek új tárgyi ismeretek birtokába juthatnak Napjainkban a gyógypedagógia felismeri a számítógép felhasználásának lehetőségeit az egyéni fejlesztésben, a habilitációban és a rehabilitációban is. Az egyéni fejlesztésben alkalmazható szoftverek köre is bőséges. Az e területen alkalmazott programok előnyei a fentieken túl, hogy: § segítik a térbeli tájékozódást, a formafelismerést § fejlesztik a vizuális és finommotorikus képességeket § növelik a figyelem tartósságát § fejlesztik a gyermekek együttműködési és kommunikációs készségét § meggyorsítják az olvasás tempóját § segítik a szómegtalálást, a szógyűjtést, helyrelációs névutók használatát § az írásban kizárják az iránytévesztéseket, a betűtévesztéseket éscseréket A számítógépet a gyógypedagógiai terápiában felhasználó kollégák szerint annak motiváló ereje nagy, megkönnyíti a gyermek munkába való bevonását, egyértelműen fokozza a tanulási kedvet, játékosan tanít, színesíti a habilitációs (logopédiai, diszlexia, diszgráfia, stb.) foglalkozásokat, kiszélesíti a lehetőségek skáláját. A szoftverek intenzív, sokoldalú fejlesztést eredményeznek, és célszerűen segítik az egyéni gyakorlást.

111

Szakma és tanítás - régen és ma

A számítógép alkalmazása a tanulás tanítás folyamatában csak azokban az iskolákban válik népszerűvé, ahol adottak az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint a pedagógusok felkészültek és elkötelezettek az új módszertani kultúra adta lehetőségek kipróbálásában és felhasználásában a gyakorlati munka során. Az IKT eszközök tanórákon történő felhasználása megköveteli a pedagógusoktól az informatikai ismeretek mellet a speciális módszertani tudást is, amellyel az szoftverek használatát módszertanilag átgondolva beépítik a tantervbe, a tantárgyi tananyagba, a tanóra anyagába. SZÁMÍTÓGÉPES OKTATÓPROGRAM-CSALÁD BEMUTATÁSA: A projekt ismertetése: Az intézményünk 2005-2006-ban „Információs technológia az általános iskolában” című PHAARE pályázatban vett részt. A projekt két alprogramból tevődött össze. A „Tanulva tanítani” elnevezésű alprogram keretében a pedagógusok információs kommunikációs technika alkalmazására történő felkészítése folyt. Az „Így írunk mi!” alprogram keretében pedig a nevelőtestület számítógépes oktatóprogramok szakmai kidolgozását vállalta sajátos nevelés igényű tanulók részére. A programírók bemutatása: A lelkes, kreatív, új módszerekre nyitott nevelőtestületünk hatalmas szakmai kihívásnak és megmérettetésnek tekintette a számítógépes programok megírását. Az innovatív szakmai munkába a 40 fős testület nagy része bekapcsolódott. Az informatikai képzésben 30 pedagógus 300 órás informatikai tanfolyamon szerezhetett számítógép kezelői, szoftver üzemetetői valamint rendszergazdai középszintű és felsőfokú végzettséget. Az E tananyagok írásában húsz kolléga vett részt. A projektbe további három külsős szakember is szerepet vállalt. A programok kidolgozásában, a szakmai anyagok összeállításában résztvevő kollégáink nagy része gyógypedagógiai alapvégzettsége mellett különböző speciális, terápiás ismeretekkel is rendelkezik. Ezek az ismeretek segítették a

112

Szakma és tanítás - régen és ma

minél igényesebb és szakszerűbb, a módszertani elvárásoknak megfelelő anyagok összeállítását. Program írók pedagógiai alapvégzettsége

Speciális ismeret, tanfolyam i végzettség

2; 12%

5; 29%

gyógypedagógus

rendelkezik

tanító,tanár

nem rendelkezik

12; 71% 15; 88%

1. sz. ábra

2. sz. ábra

A programok grafikai anyagának elkészítésében az intézmény rajz szakos kollégái mellett, művészeti iskolákban oktató művésztanárok is közreműködtek. A szakmai anyagok programozását egy gyógypedagógiai képzettséggel is rendelkező, informatikus végezte. A programcsalád oktató CD-i megfelelnek a sajátos nevelési igényű tanulók számára készült kerettanterv fejlesztési feladatainak, tantárgyi tartalmának és témaköreinek. A tanórai ismeretátadás mellett tudásszint mérésére, differenciált feladatadásra, egyéni fejlesztésre, habilitációra is alkalmazhatóak. A programok frontálisan, kis csoportosan illetve egyéni formában is beépíthetők a tanórai munkába. Az INFO-TANODA számítógépes programcsalád tantárgyi programjai elsősorban tanulásban akadályozott tanulók tanterve szerint oktató intézmények számára készült, de jól használhatók a többségi általános iskolák oktató munkájában is. Fejlesztő programjainkkal pedig a fejlesztőpedagógusok és logopédusok is bővíthetik eszköztárukat. Számítógépes szoftvereink javasolt felhasználási területei: § óvodai, tanórai foglalkozás keretében csoportos formában és egyéni differenciálásra, § egyéni fejlesztő foglalkozásokra (korrepetálás, habilitáció, készségfejlesztés, tehetséggondozás) § szabadidős tevékenység során. Javasoljuk továbbá, hogy a programokat szakember irányításával használják.

113

Szakma és tanítás - régen és ma

A programok ismertetése: A programcsomag 15 oktatási szoftvert tartalmaz az alábbi témakörökben: I. Tantárgyi programok: · matematika (1-2) · magyar nyelv (1-2) · földrajz (1-2) · természetismeret · történelem (1-2) · honismeret · ének-zene II. Fejlesztő programok: (egyéni fejlesztés) · vizuális fejlesztés · hallásfejlesztés · testséma fejlesztés · szerialitás I. Tantárgyi programok: Matematika PiCi Matek 1. A matematika program tízes, húszas, százas, ezres, tízezres és milliós számkörben tartalmazza a szóbeli és írásbeli alapműveleteket: összeadást, kivonást, szorzást és osztást. Játékos feladataival már kis kortól lehetőséget nyújt a gondolkodás fejlesztésére, nyitott mondatok kiegészítésével, a műveleti jelek megfelelő használatával és a pénzhasználat elősegítésével. A program célja, hogy ne a megszokott keretek között, hanem a számítógép igénybevételével (mely a gyermekek számára sokkal vonzóbb) tegye lehetővé a hiányok pótlását, alapműveletek begyakoroltatását egyéni fejlesztő foglalkozásokon és tanórai keretek között egyaránt.

114

Szakma és tanítás - régen és ma

PiCi Matek 2. Számolni tanuló gyermekeknek az egyik legnagyobb problémát a szöveges feladatok jelentik. Megoldásuk a matematikához szükséges képességek, készségek megfelelő szintű tudását, az ismeretek alkalmazását igénylik. A szöveges feladatok megoldásához elengedhetetlenül szükséges a hallott, olvasott szöveg megértése; a lényeg kiemelése; a jó szöveg és számemlékezet, a különböző matematikai fogalmak ismerete. A szöveget a gyermeknek át kell kódolnia számokká, műveletekké és relációkká. Analizálnia és szintetizálnia kell a szövegben előforduló grammatikai struktúrákat. Fel kell ismernie a különböző logikai összefüggéseket. Valamint jó analógiás gondolkodási képességgel kell rendelkeznie. Ehhez a többszörösen összetett feladathoz ad segítséget játékos formában ez a program, ösztönözve a gyermekeket a szöveges feladatok megszeretésére, és sikeres megoldására. A program mértani feladatokat is tartalmaz tájékozódás síkban, síkidomok tulajdonságai, tükrösség, sokszögek csoportosítása témákban. A hőmérséklet, időtartam és életkor kiszámítását tartalmazó, gyakorlatias szemléletű feladatok segítik a tanulókat a mindennapi problémák, élethelyzetek eredményes megoldásában.

115

Szakma és tanítás - régen és ma

Magyar nyelv Kalandozás Betű országban A program anyanyelvi gyakorló feladatokat tartalmaz olvasni tudó kicsiknek és nagyobbaknak. A következő érdekes és változatos feladat csoportok közül választhat a szoftvert használó gyermek. · · · · · · · · · · · · · · ·

helyesírás gyakorló betűpótlás (mgh és msh) képrejtvény szómagyarázat szókincsbővítés szókereső kakukktojás ország, város ellentétes jelentésű szavak rokon értelmű szavak nyelvi fejtörők memória mondatfajták abc gyakorló szótagolás

A nehezített sorrendben felépített feladatsorok lehetővé teszik az ismeretek begyakorlását, elmélyítését és rendszerezését. A programban kiemelt jelentőséget tulajdonítottunk Meixner-módszerben alkalmazott színes betűk használatának, erősítve ezzel az olvasástanításban alkalmazott diszlexia-prevenciós módszer és az anyanyelvi oktatóprogram módszertani kapcsolatát.

116

Szakma és tanítás - régen és ma

Nyelv-Birodalom A programban a következő témakörök szerepelnek osztályfokra lebontva: 5. osztály: Mondatok a beszélő szándéka szerint 6. osztály: Szófajok: ige főnév melléknév számnév 7. osztály: Mondatok a szerkezetük szerint A nyelvtani feladatok gyakorláshoz készültek, nem új ismeretek közlésére. Jól használhatóak differenciált foglalkozás keretében, hiszen a diákoknak az önálló feladatmegoldásnál azonnali visszajelzést kapnak munkájuk helyességéről, illetve hibáikról, amit rögtön javítani is tudnak. Az egyes feladatok végén leellenőrizhetik, hogy hogyan teljesítettek. A program a tanórákat színesíti, változatosabbá teszi, a gyerekeket motiválja, pontosabb, alaposabb, gyorsabb munkavégzésre ösztönzi, hiszen tanulóink vágya, hogy a számítógép elé ülhessenek, és ott dolgozhassanak. Minden tananyagrész végén témazáró „feladatlap” található, mely több sikerélményt nyújt, mintha egy felmérőlapot kellene a diákoknak kitölteniük. Ennek oka, hogy a hibás megoldásokhoz segítséget ad a gép, így azonnali javításra van lehetőségük gyermekeinknek.

117

Szakma és tanítás - régen és ma

Földrajz program Országjáró Hetedik, nyolcadik osztályos tanulóknak nyújt segítséget Magyarország megyéinek, és megyeszékhelyeinek ismeretéhez, megtanulásához a megyeközpontokra jellemző kérdések és nevezetességeikről készült fényképek segítségével. Világjáró A térképen való biztonságos tájékozódást, a térképismeretet fejleszti a program a következő területeken: · · · · ·

Óceánok, kontinensek Európa országai Európa szigetei, félszigetei Európa domborzata Európa folyói, tavai, tengerei

A program tanórán új ismeret közlésére, gyakorlásra, az adott témában tudásszint ellenőrzésre is használható. Természetismeret Élő örökség Természetvédelem és pályaorientáció A program a 14-16 éves tanulóknak nyújt lehetőséget arra, hogy megismerjék Magyarország Nemzeti Parkjait, azok védett növényeit, állatait.

118

Szakma és tanítás - régen és ma

Részletesen megismerhetjük a Duna-Dráva Nemzeti Park őshonos állatait, valamint Mohács és környékének a Béda–Karapancsa Tájegység halászatát és jellegzetes halászati, eszközeit. A témakörök ismeretében a szoftver kedvet ébreszt az Erdei Iskola programhoz és a tanulásban akadályozott tanulók mezőgazdasági illetve állattenyésztési irányú pályaválasztásához. Hon- és népismeret Mohács mozaik Népszokások, hagyományok és jeles napok Mohácson A program célja: a tanulók megismertetése lakóhelyünkkel annak közvetlen környezetével. Az itt élő nemzetiségek bemutatása, azok kultúrájának szokásrendszerének megismertetése. A programot Bosnyák Mihály mohácsi grafikus képei illusztrálják. A program felépítése: I. Ismeretterjesztő anyag, 5 témakörben: · Szómagyarázat: népszokás, hagyományok, jeles napok · Mohács bemutatása: a város története, részei, nevezetességei · Nemzetiségek bemutatása: magyarok, sokácok, szerbek, svábok, cigányok · Népviseletek · Helyi hagyományok - Busójárás · Jeles napok naptára II. Játékos feladatok témakörönként (mondat kiegészítés, totó, memória játék, rejtvény)

119

Szakma és tanítás - régen és ma

Történelem Utazás a múltba A program az 5. és 6. évfolyamok történelem tananyagának feldolgozásához nyújt segítséget a következő témakörökben: Történelem 5. osztály: · Ősök, elődök, utódok · Történelmi korok · Őskor · Ókor · Az Ókori Görögország · Római birodalom · Az őshazától a Kárpátokig · Év végi felmérés

Történelem 6. osztály: · Év eleji felmérő · Lakóhelyem · Ünnepeink · Élet a középkori Európában · Árpád-házi királyok · Az Árpád-ház kihalásától a Hunyadiakig · A Hunyadiak kora · A török Magyarországon · Az újkor hajnalán · Habsburg uralom a török kiűzése után · Magyarország a XVIII. Században · Év végi felmérő A differenciált témazáró feladatok segítségével mérhető a tanulók tudása az őskortól a XVIII. század elejéig. A segítő kérdések a gyengébb képességű tanulókat is sikerélményhez juttathatják.

120

Szakma és tanítás - régen és ma

Az Évszámok és események című rész az őskortól a XX. századig a legfontosabb történelmi események, évszámok gyakorlását, ismétlését teszi lehetővé, de számonkérésre is felhasználható. Fej-töri Magyar történelem a XVIII. századtól napjainkig Fogalomtár A program a 7. és 8. évfolyamok történelem tananyagának feldolgozásához nyújt segítséget differenciált témazáró feladatok formájában, a következő témakörökben: Történelem 7. osztály: · Az ipari forradalom · A francia forradalom · Hazánk a Habsburg Birodalom része, a reformkor · Az1848-49-es forradalom és szabadságharc · A kiegyezés kora · Az első világháború Történelem 8. osztály: · Mi történt a világban és hazánkban 1917-1920 között · A trianoni békeszerződés, élet a Horthy-Magyarországon · A jelenkor kezdete, a két világháború közötti időszak · A második világháború, hazánk a háborúban · Földünk a második világháború után, hazánk a vesztes háború után · Korunk történelme: 1956. október 23 /A Kádár-korszak/A Magyar Köztársaság megalakulása

121

Szakma és tanítás - régen és ma

A felmérő feladatsorok lehetőséget adnak a különböző képességű tanulóknak egy-egy témakör összefoglalása után a tudásszint felmérésére. A számítógép adta lehetőségek érdekesebbé, vonzóbbá teszik a tanulók számára a tudásukról való beszámolás szükségességét. A témakörhöz tartozó feladatok tovább bővíthetők. Fogalommagyarázat: 5. osztálytól 8. osztályig A tanulóknak a megadott fogalomhoz tartozó tartalmat kell az előző ismeretei alapján kiválasztania. A feladatsor elsősorban a gyakorlást segíti, a fogalmakhoz tartozó tartalom elmélyítésére, rögzítésére szolgál. Ének-zene Kincs-tár Az ének-zene számítógépes oktató program célja: az általános iskolai énekzene tananyagban szereplő magyar népdalok bemutatása. Megismerhetjük a gyűjtés földrajzi helyét és az ottani népviseletet. A program tovább a tananyaghoz kapcsolódó gyakorlóanyagot is tartalmaz annak érdekében, hogy a zenei anyag szemléletesebb – a tanítási órán – jól hasznosítható legyen. A szoftver különlegessége a ritmikai feladatokat tartalmazó feladatsor osztályfokonként.

122

Szakma és tanítás - régen és ma

II. Fejlesztő programok: Auditív fejlesztés Hallod–e? Játékos hallási figyelmet és észlelést és emlékezetet fejlesztő oktató program, mely alkalmazható óvodai nagycsoportos gyermekek, logopédiai terápiára járó gyermekek valamint sajátos nevelési igényű tanulók beszédfejlesztése során. Az olvasástanulási folyamat első szakaszában is beépíthető az olvasás óra menetébe. A program bővíti a logopédiai eszköztárat, valamint hiánypótló funkciót tölt be a logopédiai szoftverek között. Elsődleges funkciója, hogy változatossá tegye, színesítse a logopédia terápia hallási differenciálási feladatait. A program hangfelmondással készül, így funkcióját tekintve auditív és motoros differenciálásra is alkalmas. A program a következő témakörben tartalmaz gyakorló feladatokat: · hangfelismerés · hangdifferenciálás · hang helye a szóban

123

Szakma és tanítás - régen és ma

A hallás fejlesztés mellett jól alkalmazható a kialakított hangok automatizálására szavakban és mondatokban. A program bővíti továbbá a szókincset, fejleszti a vizuális észlelést, a téri tájékozódást és a finommotoros képességeket is.

A programot jelenleg az s-zs-cs, sz-z-c hangcsoportokra dolgoztuk ki, de tervezzük bővítését a többi hangra is. Vizuális fejlesztés: Látod-e? A Látod–e? vizuális észlelést fejlesztő program, óvodás, kisiskolás és sajátos nevelési igényű gyermekek számára készült. A vizuális észlelés, figyelem, a megismerés legalapvetőbb eszköze. A későbbi sikeres tanulás feltétele, mivel a részképesség-zavarok nehezítik az iskolai tanulás során az írás, olvasás és matematika elsajátítását. Ezért a vizuális percepció gyengesége esetén kisgyermekkorban intenzív fejlesztése szükséges. Ez a képességfejlesztő program a tanulási képességek megalapozása érdekében a vizuális figyelem észlelés, és emlékezet optimális szintre emelésében segít.

124

Szakma és tanítás - régen és ma

Fejleszti továbbá: a finommotorikát, a térbeli tájékozódást és a logikus gondolkodást. Felhasználható kiscsoportos és egyéni foglalkozások keretében: óvodában, korrekciós, habilitációs órákon, tehetséggondozásra és fejlesztésre egyaránt. Feldolgozott témák: I. Azonosságok: · Azonos képek keresése · Azonos képek keresése elszórtan · Képes lottó · Képes dominó Különbözőségek · Válogatás · Kakukktojás · Két kép közötti eltérés · Differenciálási feladatok · Képes lottó Rész-egész · Formák kirakása mozaikból · Szétvágott képek összerakása · Puzzle - kirakók · Rajz befejezése · Egész ábra részei · Részek felismerése

Az Alak-Háttér és Alakállandóság témakörök a későbbiekben kerülnek programozásra. 125

Szakma és tanítás - régen és ma

Vizuális szeriális emlékezet Anni Panni A vizuális szeriális emlékezet fejlesztésére szolgáló feladatok a gyermekek képekre, azok helyes sorrendjére való emlékezésének képességét fejleszti. Amennyiben sérült ez a részképesség, úgy a gyermek képtelen lesz a részinformációkat egésszé alakítani pl.: betűkből szavak, szavakból mondat alkotására majd az iskoláskorban. Segíti az időben való tájékozódás képességét (Mi történt előbb, mi történt később?), a logikai gondolkodás képességét, hiszen bizonyos következtetéseket le kell vonni ahhoz, hogy eseményképeket sorba tudjon rendezni. Fejleszti továbbá a vizuális érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet képességét, a beszédet és a szem-kéz koordinációt. A fejlesztő feladatsorok olyan óvodáskorú 5-6-7 éves és kisiskolás 1.-2. osztályos gyermekeknek ajánlhatóak, akiknek a vizuális, szeriális memóriája gyenge, nehezen tájékozódnak az időben, összekeverik a tegnap, ma és holnap történéseit.

126

Szakma és tanítás - régen és ma

Testséma: Milyen vagyok? Hol vagyok? Feladatok a testséma és a téri tájékozódás fejlesztéséhez Az iskolába induló gyermekek egy részénél sokszor éretlenek azok a funkciók, melyek a biztonságos, örömteli tanulás feltételei. Bizonytalan a testen való tájékozódás, a testrészek, érzékszervek ismerete; kialakulatlan a térben való tájékozódásuk, nincsenek tisztában az irányok jelentésével. A testséma kialakulatlansága és a téri tájékozódás bizonytalansága esetén nehezen, hiányosan alakulnak ki azok a készségei, melyek lehetővé teszik az olvasás írás – számolás problémamentes elsajátítását. Ez a fejlesztő program segítséget nyújt ezen képességek kialakításához, tudatosításához. A testsémával kapcsolatos feladatok segítik a gyermekek önmegismerését, a magukról alkotott kép minél teljesebb felépítését.

A testrészeket és a fej részeit gyakoroltató feladatok mellett vannak hiány-felismerési és az emberi testen lévő szimmetriát tudatosító, érzékszervek funkcióival, mimikával kapcsolatos feladatok.

127

Szakma és tanítás - régen és ma

A téri tájékozódással kapcsolatos gyakorlatok alkalmasak arra, hogy megtanulják a gyermekek a téri helyzetek (mellett, alatt, felett, középen), viszonylatok (előtt, mögött, között) észlelését, a bal – jobb irányok megkülönböztetését.

Információ Kibocsátó: Baranya Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Nevelési Tanácsadója, Kollégiuma és Gyermekotthona Mohács 2006 Támogató: A programok a PHAARE „Információs technológia az általános iskolában” című pályázat Így írunk mi!” alprogramja keretében készültek Projektvezető: Csala Nándor Szakmai vezető: Tóthné Schiebelhut Lívia Készítették: Bacheszné Fűrész Klára Baranyiné Nyúl Ildikó Berger Brigitta Faludi Józsefné Fülöpné Gömzsik Csilla Kissné Győrffy Adrienn Kiss Zoltán Lemel Ferencné Molnár József Svéger Bálintné

128

Szakma és tanítás - régen és ma Szabadiné Kovács Ágnes Tillné Kismődi Julianna Tóthné Schiebelhut Lívia Tukericsné Schvilinger Anikó Winkertné Sólyom Valéria Zöldföldi Anita Zsolnai Katalin Rajzolták: Bodáné Tófei Judit Bosnyák Mihály Léber Jánosné Német Andrea Svéger Bálintné Szarka Éva Programozta: Molnár József Honlap: www. gypint-mohacs.sulinet.hu

Az INFO- TANODA programcsalád bárki által ingyenesen felhasználható tantárgyi oktatásra és egyéni fejlesztésre. A szoftverek eredeti formájukban, változtatás nélkül szabadon és kizárólagosan térítésmentesen terjeszthetőek. A programcsomag használatából eredő problémákért a készítők semmiféle felelősséggel nem tartoznak. A szoftverek a készítők tulajdonát képezik és szerzői jogi védelem alá esnek az 1999. évi LXXVI. törvény alapján. A programok oktatási és terápiás célú használatán és az eredeti formában történő ingyenes terjesztésen kívül a szerzők minden jogukat fenntartják. Bármilyen más felhasználást, a művek átdolgozását vagy kiegészítését csak és kizárólagosan a szerzők engedélyezhetik.

129

Szakma és tanítás - régen és ma

Összegzés: Az INFO-TANODA számítógépes programcsalád tantárgyi digitális tananyagai elsősorban a sajátos nevelési igényű tanulókra íródtak. A képességfejlesztő programok jól használhatóak az egyéni fejlesztésben és a habilitációs foglalkozásokon. Célunk, hogy a kollégák által megalkotott oktatóprogram-családot mind szélesebb körben tudjuk felhasználni munkánk során. Ennek tárgyi feltétele, hogy intézményünk valamennyi osztálytermében és fejlesztő helyiségében legyen számítógép. A számítógéppel segített oktatás megvalósításának szakmai feltétele pedig, hogy beépüljenek a programok anyagai a helyi tantervünk tantárgyi programjaiba, a tematikus terveinkbe, tanmeneteinkbe és fejlesztési programjainkba. A kollégák rendszeresen és szívesen alkalmazzák a programokat a mindennapi munkájukban, a tanítási órákon, a habilitációs foglalkozásokon, és a szabadidős foglalkozások során. Az elmúlt négy év alatt számítógépes oktatóprogramjaink eljutottak más intézményhez is. A gyógypedagógus kollégáink országszerte ismerik és alkalmazzák az INFO-TANODA számítógépes programcsaládot. A gyógypedagógusok többsége érdeklődő, nyitott a digitális tananyagok, a számítógéppel segített oktatás iránt. Bízom abban, hogy hamarosan eljön az idő, amikor számítógép ott lesz minden színterén az oktatásnak, fejlesztésnek. Természetes, mindennapi eszköze lesz a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának-nevelésének és a gyerek és felnőtt által kedvelt oktatóprogramok között az intézményünk által kidolgozott INFO-TANODA programjai is szerepelni fognak.

130

Szakma és tanítás - régen és ma

A mi kis „Csodabogaraink” SVÉGER BÁLINTNÉ „... az autizmus ellen vívott harc emberfeletti, de ha senki sem bízik benne, hogy meg tudjuk mászni a hegyet, akkor valószínűleg még fontolóra sem vesszük soha, és a segédeszközökre sem vetünk egyetlen pillantást sem. Az én filozófiám az, hogy nem mindenki jó hegymászó, de helyes felkészítéssel mindenki képes pár lépéssel többet megtenni annál, mintha nem is létezne a feladat.” (Donna Williams) Intézményünkbe az elmúlt pár évben a Szakértői Bizottság több autizmus diagnózissal ellátott gyermeket utalt, kérve a gyermekek autizmus specifikus ellátását. Jelen körülmények között a gyermekek száma nem igényli az autista csoport elindítását, így jelenleg csoportba integrálva, egyéni fejlesztés keretén belül oldjuk meg a foglalkoztatásukat. Az utóbbi néhány évben azonban az autizmus terén elindult kutatások, és a téma iránti egyre nagyobb érdeklődés arra enged következtetni, hogy az elkövetkezendő években növekedni fog az autizmus diagnózissal ellátott gyermekek száma, melyre intézményünknek is fel kell készülnie. Intézményünkben az autista gyermekek verbális készségeiket, illetve kommunikációs szintjüket illetően nagyon eltérőek. Minden gyermek esetében egyénre szabott pedagógiai munka folyik, a gyermekek fejlesztése mindenkor komplex személyiségfejlesztés keretében, egyéni haladási ütemben valósul meg. A fejlődés különböző területein tapasztalható elmaradások kompenzálása, fejlesztése minden esetben a gyermekek lehetőségeinek és érdekeinek figyelembevételével zajlik. Ezek a nagy egyéni eltérések eltérő módszereket, terápiákat igényelnek. A továbbiakban az autizmus rövid bemutatása után ezekből a segítő módszerekből, eszközökből és terápiás eljárásokból szeretnék röviden néhányat ismertetni.

131

Szakma és tanítás - régen és ma „Azt szoktam mondani, autista vagyok. Ez nem múlik el, végigkísér az egész életemen, de az ember egyre inkább, más vonalon el tudja kerülni ezt a fogyatékosságát. Ez olyan, mint a született vak. Ha szerencséje van és ehhez segítséget kapott és elég ügyes, akkor szemét más érzékszerveivel pótolni tudja. Mikroszkópon azonban soha nem fog dolgozni. Az autista, ha tudatos lény, sok mindent megtanul, és szép lassan megtanulja, hogy mire kell vigyáznia, és ha van megfelelő segítsége, egészen jól elboldogul az életben.” (Haselfux Péter)

Autizmus – olyan fogalom ez, amelyről ma már majd′ mindenki hallott. A laikus egyfajta különlegességként, vagy különcségként gondol rá. Az autizmussal élő ember, mint „üvegbúra alatt élő”, magányos, de értelmes, elvarázsolt „csodabogár” vonzza mind az átlagember, mind a művész, mind a média figyelmét. Az autizmus olyan állapotként került a köztudatba, amellyel az együtt élő személyek valamiféle lenyűgöző, átlagon felüli készségeket hordoznak. Sajnos a valóság nem ennyire lenyűgöző: az autizmussal élők többségének nincsenek átlagon felüli képességei, sőt, több területen az átlagon alul teljesítenek, jelentős hányaduk értelmileg is sérült. Az autizmus olyan pervazív (átható) fejlődési zavar, amelyben a következő három területen jelenik meg minőségi károsodás: a kommunikáció, a szociális viselkedés és a rugalmas viselkedésszervezés területein. Az autizmussal élő gyermekek fejlesztése során olyan speciális eszközöket kell használnunk, amelyek a felsorolt problémák megoldásában nyújthatnak segítséget. A szociális és kommunikációs készségek sérülése, valamint a tevékenységek megszervezésének nehézsége miatt a világ kaotikus számukra. Ahhoz, hogy megteremtsük a biztonságos környezetet, átláthatóvá kell tennünk számukra a környezetet, amelyet a tér és idő szervezésével, vizuális segítségekkel érhetünk el. Kutatások és autizmussal élő emberek elmondásai alapján megállapítható, hogy az autizmussal élők vizuális úton tanulnak, tehát a pedagógusnak az a feladata, hogy vizuális támogatás segítségével oktassa, nevelje, fejlessze

132

Szakma és tanítás - régen és ma

őket. Ezt a módszert augmentatív (kiegészítő, támogató) pedagógiának is nevezzük. Nagyon fontos, hogy a vizuális támogatás megtanítja őket arra, hogy meg tudjanak birkózni a változásokkal, gondolkodásukat pedig rugalmasabbá teszi, hiszen gyakran nem a változások jelentik a problémát, hanem az, hogy lehetetlen előre látni őket. A vizuális támogatás növeli az önállósági szintet is, így az autizmussal élő személyeket kevesebb kudarc éri és az esetleges viselkedésproblémák száma is csökken. Azzal, hogy – pl. a napirend, vagy a folyamatábrák segítségével – ténylegesen látják a közbenső lépéseket, nemcsak a fogalmi gondolkodással kapcsolatos, de az időrendiséggel összefüggő problémák is megoldódhatnak. Végül, de nem utolsósorban a vizuális támogatás segítségével elkerülhető az egyik fő probléma, a passzivitás, amely gyakran az önszabályozást elősegítő eszközök hiányából jön létre. Ilyenfajta segítségnyújtó eszközökkel az autizmussal élő személyek (néha életükben először) úgy érezhetik, hogy életüket nem a véletlen irányítja, hanem létezik valamiféle kapcsolat egy tárgy és az azt követő esemény, tevékenység között, hogy egy vizuális szimbólum jelent valamit. Tér-idő szervezés Az autizmussal élő gyermekek fogyatékosságukból eredően korlátozottan képesek arra, hogy megtanuljanak térben, időben megbízhatóan tájékozódni. Integrációjuk során számolni kell azzal, hogy percepciós és szervezési, önszervezési készségeik sérültek, problémáik vannak a nyelvi megértés, a figyelemkoncentráció terén, a sorrendiség felidézésében stb. Éppen ezért az iskolai, óvodai környezet bizonyos elemei nehezen értelmezhetők számukra, egy nagyobb iskolai közösség, pl. egy osztály vagy egy óvodai csoport működése pedig egyenesen kaotikusnak hat. A fogyatékosság következményeit önállóan nem képesek teljes mértékben kompenzálni, a kaotikusnak megélt környezethez nehezen tudnak alkalmazkodni. A többségi iskolába, óvodába való sikeres integrációhoz feltétlenül szükséges a lehető legnagyobb fokú segítségnyújtás a tevékenységek térbeli és időbeli megszervezésében. Ez történhet az iskolai, óvodai környezetnek a tanuló speciális igényeihez való adaptálásával és speciális eszközök alkalmazásával. Az a cél, hogy a gyermek érthető információt kapjon arról, hogy mikor mit kell vagy lehet csinálni, hol történik az adott tevékenység, mennyi ideig tart, mi lesz a következő tevékenység, hogyan kell egy tevékenységet elkezdeni, 133

Szakma és tanítás - régen és ma

illetve befejezni. Ha ezekre a kérdésekre a környezetében található, számára érthető jelekből és a tér elrendezéséből pontos válaszokat kap, akkor biztonságérzete megnő, önállósága fokozódik. Napirend A napirend választ ad az autizmussal élő személynek arra a kérdésére, hogy milyen tevékenységek lesznek a nap során, és hol, mikor fogja azokat végrehajtani. A napirend ahhoz is segítséget nyújthat, hogy előre jelezzük a változásokat, amelyek nagy nehézséget jelenthetnek az autizmussal élő embereknek. A napirendnek mindig személyre szabottnak kell lennie. A gyermek képességeitől függően a napirend lehet tárgyas, fényképes, képes-szóképes, csak szóképes. Előre jelezhet néhány tevékenységet vagy egy egész napot is. Lehet fix helyen (pl. falon), de lehet hordozható is. Tárgyas napirend esetében a tevékenységeket tárgyak jelzik (pl. az udvart egy cipő, az étkezést egy kanál), amelyek lehetnek életnagyságúak vagy miniatürizáltak. A fényképes és rajzos napirenden a tevékenyég helyszínének vagy egy jellemző tárgynak kell szerepelnie a kártyán. Az iskolába integrált gyermekek esetében képes-szóképes, később csak szóképes napirendet használhatunk. A képes-szóképes napirendnél a rajz alá írjuk a tevékenység nevét is. Ha a gyermek már tud olvasni, elhagyhatjuk a kártyákról a rajzokat. A szóképes napirendet írhatjuk kártyákra, papírra, de használhatunk egy részletesebb órarendet is. Az óvodai csoportszoba Az autizmussal élő óvodáskorú gyermeknek úgy segíthetünk legjobban a tájékozódásban, ha a csoportszobában egy-egy tevékenységnek állandó, lehetőleg elkülönült helyszíne van. Az egyes helyszíneken további helykijelölés válhat szükségessé, pl. a gyermek fényképével jelölhetjük, hogy a mesesarokban melyik székre üljön. Az öltözőben legcélszerűbb a gyermek szekrényét a fényképével jelezni. Sokat segíthetünk az átöltözésben és a szekrényrend megtartásában, ha képpel, fényképpel jelöljük az egyes ruhák, a cipők helyét. A fürdőszobában is jelöljük ki, hogy melyik mosdónál mosson kezet, illetve fogat, hova tegye törölközőjét, fogmosó-felszerelését.

134

Szakma és tanítás - régen és ma

A tanterem A tanteremben is biztonságot ad az autizmussal élő tanulónak, ha névkártyával jelezzük, melyik az ő asztala, széke, fogasa, szekrénye. Természetesen egy többségi iskola nagy létszámú osztályában kevés lehetőség van a tér strukturálására, de figyelembe kell venni, hogy melyik padba ültetjük tanulónkat, hány pad van mellette, hol van az öltözőszekrénye (pl. könnyen megközelíthető legyen) stb. Ahhoz, hogy a tanuló számára könnyebben áttekinthető legyen az asztalán található felszerelések halmaza, öntapadós színes papírlapok felragasztásával jelölhetjük a helyeket, hova tegye a tanuló azt a könyvet vagy füzetet, amit éppen olvas, vagy amibe éppen ír, illetve hol a helye azoknak a felszerelési tárgyaknak, amelyeket aktuálisan nem használ. Külön jelezhetjük a tolltartó helyét is. Folyamatábrák, folyamatleírások Az autizmussal élő embereknél nem alakul ki az a belső forgatókönyv, amelynek segítségével megszerveznék tevékenységeiket. Így az önápolással, önkiszolgálással kapcsolatos készségeknek a tanítására különös gondot kell fordítani, mivel ezeket általában nem képesek spontán módon elsajátítani. Segítségként külső forgatókönyvet, vizuális támogatást kell ajánlani a cselekvés irányításához. Ezeknek a vizuális segítségeknek a fényképes és a rajzolt formáját folyamatábrának, írott változatát pedig folyamatleírásnak nevezzük. A szabadidő megszervezéséhez használható eszközök Az autizmussal élő emberek oktatása során a fejlesztés fontos része a játék és a szabadidő eltöltésének tanítása. Az autizmussal élő gyermekek gyakran ugyanazzal a játékkal játszanak repetitív módon; kiszorulhatnak társaik játékából, mivel sérültek azok a szociális készségei, amelyek a közös játékhoz szükségesek. Amennyiben az óvodába integrált gyermek nem tud a körülötte lévő játékokkal játszani, dobozba szervezhetjük ezeket a játékokat, és olyan vizuális segítséget (pl. rajzolt minta) nyújthatunk számára, amely egyértelművé teszi, hogy az adott játékkal hogyan lehet játszani. A szünetek, a szabadidő eltöltése gyakran megterhelő számukra, mivel ezek a helyzetek sokkal kötetlenebbek, mint a tanórák vagy foglalkozások. A helyszínek nagyobbak, zajosabbak, a viselkedési szabályok rugalmasabbak, ezért nagyobb alkalmazkodóképességet kívánnak. A szabadidő megfelelő eltölté135

Szakma és tanítás - régen és ma

séhez vizuális segítséget nyújthatunk, amelyek alternatívákat kínálnak az autizmussal élő gyermek számára. Ezt a vizuális eszközt „Szabadidőtáblának” hívjuk, amely rajzolt vagy írott formában tartalmaz a szabadidő eltöltéséhez tevékenységeket. Az iskolás gyermekek esetében pl. az Énkönyvébe írhatunk a szabadidős eltöltéséhez ötleteket. Az önálló munkavégzés fejlesztésének eszközei Integrált gyermekek esetében ezeket a feladatokat egyéni helyzetben, egyéni foglalkozás keretében ajánljuk. Tevékenységeink egy részét asztalnál végezzük, és ezek a tevékenységek megalapozzák az iskolapadban folytatott tanulást. Ahhoz, hogy az autizmussal élő gyermek önállóan tudjon az asztalnál dolgozni, vizuális támpontokat kell nyújtanunk, átláthatóvá kell tennünk számára, hogy „mit?”, „hogyan?”, „meddig?” csináljon. Munka jellegű feladatainál egyértelművé kell tenni az eszközök használatának módját. Ezt hívjuk munkaszervezésnek. A munka jellegű feladatok lehetnek finommotorikát, akadémikus készséget, kognitív készséget fejlesztő feladatok. Ezeket a feladatokat dobozokban helyezzük el. A munkaszervezés alapján két nagy csoportjukat különböztetjük meg: egydobozos egy- és többlépéses feladatok, illetve alaplapos többlépéses feladatok. Az egydobozos feladatoknál a dobozt annyi rekeszre osztjuk, ahány lépésből áll a munkafolyamat. Az alaplapos szervezésnél az eszközökön és az alaplapon lévő számok egyeztetése segít a gyermeknek az eszközök elhelyezésében, valamint abban, hogy milyen sorrendben végezze a feladatot. A szociális készségek fejlesztésére alkalmas eszközök és használatuk Video felvevő, video lejátszó A szociális készségek sérüléséből adódó problémák kezelésére, a szociális készségek fejlesztésére alkalmas a videó feed back módszer. Az osztályközösségben előforduló problematikus helyzetekről készült videofelvételeket levetíthetjük osztályfőnöki órákon vagy egyéni fejlesztő foglalkozáson. Önmaguk és kortársaik megtekintése során felhívhatjuk az autizmussal élő tanuló figyelmét a nem megfelelő viselkedésre, helyes viselke-

136

Szakma és tanítás - régen és ma

désmintákat taníthatunk, hatással lehetünk énképük és önértékelésük alakulására. Készíthetünk olyan felvételeket, amelyeken az autizmussal élő gyermek számára problematikus nyelvi, kommunikációs vagy társas helyzet jó megoldását kortársak demonstrálják. Szociális történetek A szociális történetek módszerét Carol Gray (1993) dolgozta ki. A szociális történetek olyan rövid történetek, amelyeket szülők és szakemberek írhatnak az autizmussal élő emberek szociális készségeinek fejlesztésére. Ezek alkalmasak arra, hogy az autizmussal élő személyt váratlan helyzetekre, viselkedésproblémák megelőzésére és kezelésére, társas helyzetek megértésére, új rutinok bevezetésére készítsék fel. Kalauz az elmeolvasás tanításához Ez a kalauz nagyszámú képi anyagot tartalmaz, amelynek segítségével az emberek érzelmeit, szándékait, vágyait, gondolatait taníthatjuk. Énkönyv Az autizmussal élő emberek számára nehézséget jelent a társas helyzetek megértése, az emberi viszonyok és kapcsolatok átlátása, a változások elviselése, a társadalomban elfogadott szabályok megértése és betartása. Önértékelésük, a magukról alkotott kép is sérülhet, kudarcaikat gyakran nehezen dolgozzák fel, nincsenek tisztában képességeikkel. Az énkönyv írása mindig egyénre szabott, az aktuális problémákról és azok megoldásáról szól. A probléma jellegétől függően az énkönyvbe a tanár és a diák is írhat. Természetesen van néhány téma, amelyeket minden esetben célszerű sorra venni: pl. családi kapcsolatok, tanárok és osztálytársak, személyi adatok, kedvelt tevékenységek az iskolában, erősségek és gyengeségek… Mivel az autizmussal élő embereknek nehézséget jelent a hallott információk feldolgozása, az énkönyv azért nyújt számukra nagy segítséget, mert minden velük kapcsolatos dolog leírva megtalálható ebben a füzetben, így ha szükségük van rá, bármikor elolvashatják.

137

Szakma és tanítás - régen és ma

Napló Az autizmussal élő emberek a velük történt eseményeket gyakran nehezen idézik fel, élményeiket nem tudják megosztani másokkal, esetleg nem motiváltak arra, hogy a nap eseményeiről beszámoljanak szüleiknek, tanáraiknak. Gyakran előfordul az is, hogy csak a rossz, kellemetlen élményekre tudnak visszaemlékezni, a pozitív dolgokra nem. A napló egy-egy nap legfontosabb eseményeit tartalmazza, így segít az autizmussal élő embereknek a velük történt események felidézésében, információt nyújt a pedagógusoknak és a családtagoknak a gyermek napjáról, valamint a gyermekkel folytatott beszélgetés alapját is képezheti. Óvodáskorban a szülő és az óvónő vezetheti a rajzos naplót, amelyet a nap végén a gyermekkel pedagógusa vagy családja átolvas, megbeszél. A későbbiekben már a gyermek maga írhatja. Rajzolt, írott viselkedési szabályok A viselkedés módosítására irányuló írott vagy (óvodáskorban) rajzolt kéréseket számos helyzetben lehet felhasználni az autizmussal élő gyermekek integrációja során. A látható forma segíti a gyermeket, hogy ne terelődjön el a figyelme a helyes viselkedésről. Ezek a szabályok lehetnek olyanok, amelyek egy-egy foglalkozásra vonatkoznak, és lehetnek általános érvényűek (pl. a segítségkérés szabálya). Segítségükkel kialakíthatjuk és megerősíthetjük a helyes magatartási módokat. A gyermek viselkedésének módosítása során az írott utasítással alternatívát nyújtunk a helyes magatartási mód kialakítására. Integrált környezetben az autizmussal élő gyermeket esetleg zavarják ezek a segítségek. Ilyen esetben a zsebébe vagy a tolltartójába teheti a szabályt tartalmazó kártyát, esetleg egy füzetbe írhatjuk be, amelyet magával visz. Kommunikációs készségeket fejlesztő eszközök és használatuk Picture Exchange Communitacion System – PECS: A képkártyacsere módszere. A kommunikációs készségek fejlesztése céljából dolgozta ki Andrew S. Bondy munkatársaival ezt az eszközrendszert. Az autizmussal élő gyermekek jelentős hányadánál a nyelvi fejlődés későn indul meg, vagy egyáltalán nem alakul ki a nyelvhasználat. Ilyen esetekben, illetve a beszélő autizmussal élő gyermekek esetében a kommunikáció megsegítésére a beszélt nyelv helyett alternatív kommunikációs eszközrendszert kell alkalmazni. A Bondyék által kidolgozott módszer lényege a kölcsönös-

138

Szakma és tanítás - régen és ma

ségen (képkártyacsere) és a spontán használat kialakításán alapul, amelynek az autizmussal élő embereknél igen nagy a jelentősége. Képekkel segített kommunikációt azoknál a személyeknél használhatunk, akik képesek azokat a megfelelő tárggyal egyeztetni. A kommunikációs folyamat úgy zajlik, hogy az „adó” egy képet ad át vagy rámutat, és szemkontaktust vesz fel. Például: egy képet ad vagy mutat meg, melyen egy pohárban piros ital van, s ezzel szörpöt kér. E formán belül is különböző szinteket találunk: dolgozhatnak fotókkal, élethű rajzokkal (ezek lehetnek nagyok vagy kicsik, színesek vagy fekete-fehérek), vagy sematikus ábrákkal. Fontos, hogy a szintet úgy válasszuk meg, hogy az adott képet az ezzel kommunikáló személy könnyen felismerje, hiszen itt nem az intellektuális, hanem a kommunikációs készségeinek fejlesztéséről van szó. Készíthetünk saját szótárt is azoknál a személyeknél, akik képesek több kép közül választani (és itt már fontos a mutatás-szemkontaktus, mivel a képek egyesével nem átadhatóak, így ez teremti meg a kapcsolatot és a választást), illetve megérteni azt, hogy bizonyos helyzetekben csak adott lehetőségek közül választhatnak. A szótárban színkódot is használhatunk (pl. az étkezésnél használt képek piros, a játéknál használtak zöld lapon vannak), így nem csupán a kikeresést, de a lehetőségeket is könnyebben taníthatjuk. Everyday Life Activities – ELA: Mindennapi tevékenységek (fényképsorozat) Létrehozása Jacqueline Stark nevéhez fűződik. A fényképsorozatot nyelvi felmérési, nyelvoktatási és terápiás célokra lehet használni. A fotók használatát több célcsoportnak is ajánlják, köztük az autizmussal élő emberek kommunikációjának fejlesztésére is. Az ELA 3×1000 darab fényképből áll, amelyek egy család négy tagjának mindennapi tevékenységeit ábrázolják. Használatát egyéni fejlesztési helyzetben ajánljuk. A fotósorozat a beszédértés és beszédhasználat fejlesztésén kívül (szavak, mondatok és szövegek szintjén is) alkalmas többek között a képek sorba rendezésének, a kommunikáció funkcióinak (kérés, kérdezés, elutasítás…), a mindennapi élet tevékenységeinek gyakorlására, valamint a mások gondolatairól és érzéseiről való beszélgetésre is. Forrás: Gosztonyi Nóra és Szaffner Éva: Sérülésspecifikus eszköztár autizmussal élő gyermekek, tanulók együttneveléséhez

139

Szakma és tanítás - régen és ma

November: az „Egészség hónapja” BARANYINÉ NYÚL ILDIKÓ „Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi!”

Bevezetés Az egészséges életmód napjaink felgyorsult világának egyik legfontosabb kérdésévé vált. A helytelen táplálkozás és mozgásszegény életmód a médiában is számtalanszor hangoztatott probléma, amivel foglalkoznia kell az oktatási intézményeknek is. A gyerekekre egyre nagyobb veszélyt jelentő egészségtelen életvitel a későbbiekben nagyon sok egészségügyi gondokhoz, betegségekhez vezethet. A közoktatási törvény 2004-tól az iskolák Pedagógiai Programjának kötelező elemévé tette az Egészségnevelési Programot. Intézményünk Nevelési Programjában megfogalmazott egészségnevelési célokat tanórákon és tanórán kívüli tevékenységek keretében sajátíttatjuk el tanulóinkkal. Ezt a célt szolgálja az Egészséghónap programunk, amelyet minden tanév novemberében szervezünk meg. Feltett szándékunk, hogy a gyerekek megismerjék és felismerjék mind elméletben, mind pedig gyakorlatban az egészséges életmód fontosságát, és tegyenek is azért, hogy egészségesek és energikusak legyenek. A tananyag feldolgozási módja projektmódszerrel történik. A projektmódszer fogalma A projektmódszert John Dewey amerikai pedagógus a századfordulón alkalmazta először. Később tanítványa, Kilpatrick írta le a módszer lényegét, a gyakorlati alkalmazás módjait. Elterjedése a század első felére tehető. A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A munkafolyamat eredménye a produktum, amely lehet: · tárgy, játék, társasjáték, modell (minta a valóság tanulmányozásához, terv, pl. szabásminta stb.), · makett (gép, eszköz, kicsinyített alkotás), · előadás, színdarab, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, · írásmű, művészeti alkotás, kiállítás, összetett alkotások, 140

Szakma és tanítás - régen és ma

· bemutató, tabló, diagram, elméleti megoldás, · rendezvény, ünnepély, · egyéb. A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. Egyik fő jellegzetessége a résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága. A projektmódszer alkalmazásával kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. Nem a pedagógus adja át az ismereteket, hanem a tanulók szerzik meg azokat a tevékenységek során. Tanítás, ismeretátadás, ismeret-felhalmozás helyett a tanulás, az ismeretszerzés, és a képességfejlesztés kerül előtérbe. A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van. Ha ez valóban sikerül, akkor érvényesülhet a projekt didaktikai hármas alapelve: átélés – ismeretszerzés – megértés. A projektoktatás egyik formája a témahét/hónap. Témahét/hónap fogalma A témahét szó jelentése benne van magában az elnevezésben. Adott héten (hónapban) az iskola (vagy legalábbis bizonyos korcsoportok) minden tagja ugyanazzal a témával foglalkozik. Az akár egy teljes hetet/hónapot kitöltő témahét (hónap) lényege a következő: az iskola pedagógiai programjában rögzítetten szerepel egy vagy több (projekt) téma, amit a pedagógusok a hagyományostól eltérő formában dolgoznak fel, a lehető legkomplexebb módon, úgy, hogy az a résztvevő gyermekeknek is jó kedvet és sikerélményt adjon. Az egészségnevelési hónap programja November első hetében rajzpályázatot hirdetünk egészségvédelemmel kapcsolatos témakörben. Osztályfőnöki órák keretében előadásokra, bemutatókra kerül sor. · 5. o. Egészséges táplálkozás, öltözködés, fogápolás, higiénia. · 6. o. Serdülőkor problémái /menses/, higiénia, tisztálkodás. · 7. o. Barátság, szerelem, szexualitás, fogamzásgátlás. · 8. o. Családtervezés. · Speciális szakiskola: Barátság, szerelem, szexualitás, fogamzásgátlás, családtervezés. 5.-8. osztályig Előadás a drogról.

141

Szakma és tanítás - régen és ma

Egészségnevelési délután vetélkedő Helyszínei: · Az egészség megőrzése sportolással. · Az egészséges táplálkozás. · Reformételek közös elkészítése. · Egészséges reggeli összeállítása. · Helyes étkezés-szituációs játék. · Testünk, ruhánk, környezetünk tisztasága. · Helyes megjelenés, ápoltság. · TOTÓ · Mindennapos tisztálkodás eszközei-válogatás. · M helyes fogmosás bemutatása. · Illatszerek helyes használata. · Az ajándékozás illeme. · Kiemelt ünnep: a karácsony. · Terítési gyakorlat. · Ajándékkészítés-hogyan lehet olcsó, egyszerű meglepetést szerezni szüleinknek? · Ajándékcsomagolás. · Videofilm: Káros szenvedélyek elleni küzdelem. Az egészségnevelési hónapot a rajzpályázat és a vetélkedő résztvevőinek értékelése zárja, majd közösen fogyasztjuk el az elkészített ételeket.

142

Emlékképek

EMLÉKKÉPEK Kisegítő Iskola megalakulása CSANÁDI LÁSZLÓNÉ BEZERÉDY ISTVÁNNÉ Az intézet 1960. szeptember 25-én nyílott meg Gyógyítva Nevelő Intézet néven, az akkor Alkotmány u. 10. sz. családi házban. Ebben az otthonban 30 fiúval kezdték az életet. Éjszaka és a foglalkozások alatt ebben az otthonban tartózkodtak. 2 lakószoba 1 tanuló szoba (társalgó is egyben) és a szuterénban a garázsból átalakított helyiségben 2 csoport volt. A fürdőszoba szintén az alagsorban helyezkedett el és fürdés után az udvaron át lehetett megközelíteni a hálókat. Két tantermet az akkori Széchenyi Téri Iskolában béreltünk, ahol 2 gyógypedagógus oktatott, Nagy István és Hantos József. Az igazgató Papp József volt. Reggelit és vacsorát az alagsorban kialakított konyhában készítettünk 2 fő dolgozóval (Erdős Gyuláné és Segesdi Janka). A gazdasági vezető egyben élelmezésvezető Hauszmann Györgyné, míg az adminisztrátor, bérszámfejtő és hétfőn gyermekfelügyelő László Istvánné volt. Váltott műszakban 3 gyermekfelügyelő, Bezerédy Istvánné, Farkas Gáborné és Feketéné látta el a gyerekeket. Épület csere folytán 60 fővel működtünk tovább a Dózsa Gy. u. 20. sz. alatti intézetben, a Külvárosi Napközitől kaptuk meg a lelakott épületet. Az udvaron működő árnyékszékkel, víz nem volt bevezetve. A gazdasági vezető 1961. január 1-től Csanádi Lászlóné lett. A reggeli és vacsora elkészítése a Dózsa Gy. utcában, a tízórai és ebédet a hivatalsegéd Pun Antal szállította kézi kocsin, dupla falu kannákban. Utána határoztuk el az iskola ablakcseréit és részbeni felújítását, és döntöttünk arról, hogy konyhát és ebédlőt építsünk. Ekkor már napközis tanulóink is voltak, a létszám emelkedett, nevelői, gyermekfelügyelői és napközis tanári létszámmal is. Az akkori igazgatóa Akucs Lóránt gyógypedagógus volt. Nevünk ekkor változott kisegítő Iskola és Nevelő otthonra. Megvásároltuk a szomszédban lévő Molnár József házát, és készítettük a terveket a konyha és étkező helyiségek kialakítására. A létszám arányában az igény növekedett, ekkor került sor a Kórház utcai Konstanczy ház megvásárlására és 2 ütemben az új intézet kialakítására. 143

Emlékképek

Ekkor az igazgató már Merényi László volt. Ő beszámolhat azokról a mostoha körülményekről, amiket átvészeltünk.

Évkönyvbe KAPONYI ISTVÁNNÉ (JULISKA NÉNI) A Dózsa György utcai nevelőotthonba felvettek gyermek felügyelőnek. Elmondták, hogy az állami gondozott gyermekeknél az anyát és a családias otthoni légkört kell biztosítani. Kezdetben a munkaidőt két részben dolgoztuk le. Reggel fél héttől fél kilencig, majd délután négytől este tízig. Az éjszakás, az épületben lakó pedagógus házaspár volt. Két csoport volt két felügyelővel. Mindenki a maga csoportját ébresztette. A fürdőben a reggeli tisztálkodás, majd a hálók rendbehozatala, ágyazás, szekrényrend, majd az öltözködés volt a reggeli feladat. A fehérnemű és az iskolaköpeny viselésének a kötelezettsége okozott időnként némi gondot. Figyelemmel kellett kísérni, hogy minden tanuló a saját bekészített iskolatáskáját és a tornafelszerelését vigye magával az órarendnek megfelelően. Csoportosan mentünk a Kórház utcai iskola ebédlőjébe reggelizni. Onnan az udvarba mentünk, ahol becsöngetésig a gyermekfelügyelők voltak a gyerekekkel. Sorakoztatás után az iskolai pedagógusoknak átadtuk a csoportokat. Ha éjszaka, vagy reggel gond volt valamelyik gyermekkel, azt jeleztük az osztályfőnöknek. További feladatunk a varrodában és a ruharaktárban volt. Minden héten a tisztaruhák felvétele és a szennyes leadása a mosodába. A varrodában a megjavított és kivasalt ruhákat vettük át. Nagy műanyag kosarakba pakolva azokat, (kézi kocsival, nagy fiúkkal) vittük a „Dózsába” és ott kiosztottuk a gyerekeknek. Délután négykor a nevelőtanártól átvettük a csoportot. Egyéni tanulásnál segítettünk (olvasás, verstanulás, stb.) öt órakor a nevelőtanárral megbeszélve a délutáni és esti teendőket, indult a szabadidős program. Egyéni kimenő csoportos játék, focizás, stb. Este hatkor volt a találkozó az iskola előtt. A vacsorához gyülekeztünk ott. Azután csoportosan mentünk a Dózsa utcai nevelőotthonba. Az esti higiéniás dolgok elvégzése után TV nézés, magnózás, egyéni foglalkozás volt. Az esti ágyazás, szekrényrend mindenkinek egyéni feladata volt. A gyermekfelügyelő ellenőrizte, hogy mindenkinek rendben van-e a felszerelése. A nevelőotthoni igazgató helyettes (Csanádi László) elvárása volt, hogy a hálót, az ágyat,

144

Emlékképek

a szekrényt mindig rendben kell otthagyni (reggel és este) mintha vendégeket várnánk. Ezt a tanulói megbeszélésen rendszeresen elmondta a tanulóknak és a felnőtteknek egyaránt. Voltak nagyon nehéz körülmények közül jött, állami gondozott és kollégiumi ellátásra szoruló vidéki tanulók. Ebben a megoldásban volt jó, és rossz egyaránt. A jó az volt, hogy a beszélgetésekből megtudta az állami gondozott, hogy milyen is az élet egy családban. Bizony sokszor irigyelték azt a csoporttársat, aki hétvégeken hazajárt. A legtöbb gyerek azon ábrándozott, hogy érte is eljön az anyukája vagy apukája és hazaviszi. A szülő felmentésére érdekes módon mindig találtak magyarázatot (szegénység, betegség, alkohol). Volt egy Totó becenevű gyermek Csertőről, a csecsemőotthonból került Mohácsra. A lába paralízises volt, többször műtötték, sokat volt beteg, így a gyerekek és a felnőttek közös kedvence lett. Ahogy nőtt úgy vágyódott haza a szüleihez, testvéreihez. Minden Karácsony előtt izgalomban volt, hogy jönnek érte, elmegy már, hogy vissza se kell jönnie. A tizenhatodik Karácsonya előtt jött egy levél, eljönnek érte, hazaviszik a szünetre. A karácsonyi ajándékot, édességet szép új ruhát mindent összekészítettünk a két hetes szünetre. Őt is felkészítettük, hogy vissza kell jönnie a tanévet befejezni. Jöttek is a szülők, elmondták, hogy otthon még öt testvére van, és nagyon várják. Örömmel elment. A két ünnep közötti napon egyik éjszaka csengettek. A kapuban egy összefagyott gyermek állt, aki sírva elmondta, hogy gyalog tette meg az út nagy részét. Otthon nem volt mit enni, nem volt ágya, hideg volt és nagyon éhes. A mi Totónk utána szomorúan mesélte a csoporttársainak, hogy soha többet nem akar hazamenni, itt minden sokkal jobb. A lázadó kamaszból egy segítőtárs lett, az elégedetlenkedőt leintette: hidd el, itt sokkal jobb. Mindened megvan, ágyad, ruhád, élelmed és a biztonságod. Tudomásom szerint állami elhelyezést kapott, később se tért vissza a családjához. Ebben a munkakörben sokszor szívszorító, és sokszor örömteli perceket is átélt a felnőtt ember, tanulva a gyerekek reményeiből, optimizmusából.

145

Emlékképek

Mohács, majdnem 20 év távlatából VASKÓ LÁSZLÓ SZAKFELÜGYELŐ Ahogy megismertem: Egy körzet központja. Hálózati és szakmai irányítás, valamint továbbképzések színhelye. Itt zajlott a megyei vetélkedők nagy része Élt a kapcsolat a körzetben - általános iskolák mellett - működő osztálycsoportokkal. Közös látogatások a körzeti igazgatóval. A megbízásomkor épp’ hogy csak átadott létesítmény, az újra nyitott tantestület, kiváló nevelők. Mit szerettem volna elérni? A debilis tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítését, megkönnyítését. Ennek érdekében a magatartás, viselkedés témaköre központi fontossággal bírt. Témaként szerepelt a szociálisan elfogadott értékrend kialakítása, belső kontroll, normaszegés rendezése, konfliktuskezelés, pozitív tevékenységek megerősítése, vonzóvá tétele. Mindez annak érdekében, hogy szociálisan elfogadható legyen a debilis egyén. Ismerje a viselkedési formákat (okos kutya, buta kutya példája). A másik kiemelt terület a szomatikus fejlesztés volt. Fizikai munkára képessé tétel, gondozottság, ápoltság nem kevésbé fontosak a viselkedésnél. Örömömre szolgált, hogy a képzési anyagra koncentráló elvárások mellett a nevelők érezték a fenti témák fontosságát. Partnerek voltak. A dokumentumokban fejlesztésként nem szereplő téma a tevékenységhez való pozitív viszony kialakítása volt. Más szóval, a sikerélmény-centrikus nevelői viszonyulás fontosságának tudatosítása. (Azt ismétli meg az egyén, ami kapcsán sikerélményhez jutott.) Többször, sokszor elmondtam az akadályt ugró ló történetét. Soha nem szabad a lónak levert akadály után elhagyni a pályát, meg kell várni, míg sikerült egyet átugrania. Nem pszichológus, nem pedagógus mondta, hanem az ugrató zsoké. A gyermek ne kudarcélményt vigyen haza! E három terület tudatosítása képezte - nem az ellenőrzés - tevékenységem gerincét. Megerősített ebben a pedagógusok elfogadó figyelme. Nehéz volt a ’70-es, majd a „zöld” tanterv eltúlzott terjedelmét és mélységét, feszített haladási dinamikáját elfogadható keretek közé terelni, valamint a korrekciós szemléletet az egész képzési anyagra kiterjeszteni, megvalósítani

146

Emlékképek

a differenciált foglalkoztatást, az alapkészségek meglétének mindenkori biztosítását. Ezt szolgálták az évente megismételt mérések. Meglepő összehasonlításokra adtak alkalmat, és mozdulást jelentettek elsősorban az alapkészségek biztosításának irányában. Nagyfokú bátorítást igényeltek a nevelők a központi dokumentumok kreatív változtatásánál. Bár látták a képességek és elvárások közötti szakadékot, féltek a változtatástól. Köszönet a változás irányába mozduló nevelőknek! A gyakorlati tevékenységek terén példaértékű változások történtek az intézményben. A tantervi kereteken messze túllépve, az életszerű, hasznos tevékenységi formák teret adtak a tevékenységbe ágyazott ismeret-elsajátításnak. Tudatosodott a nevelőkben az érzelmi élet, az élményszerűség fontossága, a pozitív élmények életre szóló devianciát megelőző szerepe. 1977 őszétől voltam szakfelügyelő, utasítási jogkör nélkül, javaslattételi lehetőséggel. Merényi Lászlóban nagy vezetési gyakorlattal, kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkező igazgatót, Csala Nándorban a változásokra nyitott, mozdulni képes vezetőt ismertem meg. Mindkét igazgatóval együttműködésem problémamentes volt. Igyekeztem tevékenységemben a segítő, a tanácsadói jelleget érvényesíteni! Köszönöm a nevelőknek az együttgondolkodást! Kellemes emléket képeznek számomra a munkakapcsolatban eltöltött évek. Jó Munkát! Eredményes tevékenységet!

Megyei logopédia FALUHELYI GÁBORNÉ A Kisegítő Iskola és Nevelőotthon bővítése után, a megnövekedett tanulói, valamint pedagógiai létszám lehetővé tette a szakmai feladatok bővítését. Így kaptunk lehetőséget függetlenített logopédiai státus létrehozására. 1978. szeptembertől kettő, majd 1979 szeptemberétől három gyógypedagógus– logopédus tanárt foglalkoztatott az iskola. A kisegítő iskolába járó gyerekek beszédkorrekcióját egy fő, Mohács város és a járás területén élő óvodás illetve általános iskolás gyerekek logopédiai ellátását kettő fő végezte.

147

Emlékképek

1982-ben a Baranya Megyei Tanács Művelődési Osztályának kezdeményezésére a Művelődési Minisztérium hozzájárult az ország első megyei beszédjavító központ létrehozásához. Az országos kísérlet megvalósítására a Mohácsi Kisegítő Iskola és Nevelőotthon igazgatója, Merényi László kapott megbízást. Szakmai vezetője Faluhelyi Gáborné igazgatóhelyettes lett. 1982. szeptember 1-én tizenkettő főállású logopédussal megalakult a megyét ellátó és összefogó logopédiai hálózat (Pécs négy fő, Mohács kettő fő, Komló egy fő, Siklós-Harkány egy fő, Somberek-Véménd egy fő, Bóly-Szederkény egy fő, Majs-Lippó egy fő, Abaliget egy fő). Az új feladatok ellátásához iskolánk minden segítséget megadott. A befogadó intézményeknél (óvoda, iskola, művelődési ház) biztosította a logopédiai oktatáshoz szükséges eszközöket, beleértve a berendezést, bútorokat is. Évente 1000-1100 gyermek logopédiai ellátását tette lehetővé. Pécs városában létrehoztuk, majd más intézmények bevonásával kiterjesztettük a logopédiai klubot. Bemutat órákkal egybekötve évente négy továbbképzést szerveztünk. Az iskola vezetősége minden évben biztosította az országos kongresszusokon a részvételünket. 1983-ban igazgatónkat más intézmény vezetésére kérték fel, ezért iskolánk új igazgatója Csala Nándor lett. Az igazgatóváltás a beszédjavító központ munkájában is biztosította a folyamatosságot. 1984-ben hét napos nyári logopédiai tábor szervezéséhez és lebonyolításához nyújtott jelentős támogatást az anyaintézmény. Továbbképzéseinket kibővítve, bevontuk a más intézményekben dolgozó logopédus kollégákat is. Rendszeresen vettünk részt a Budapesten működő országos logopédiai klub foglalkozásain, és részesei lehettünk az iskola által szervezett tapasztalatcseréknek is. 1986-ban az iskola fenntartója a Mohács Városi Tanács lett, így a Baranya Megyei Tanács által működtetett beszédjavító központ tanárait áthelyezéssel más megyei intézmény alkalmazta. A Mohácsi Kisegítő Iskola és Nevelőotthon ezen a területén is országos elismertséget szerzett, a kísérlet pozitív eredménnyel zárult. A logopédiai hálózat a központ megszűnése után is hosszú távon működőképes tudott maradni.

148

Emlékképek

Visszatekintés PÁLKUTI GYÖRGYNÉ Mottó: Most … „csak a szépre emlékezem!”

1979. május 1-jén kezdtem meg pedagógusi munkáimat az akkor még Kisegítő Iskola elnevezésű intézményben. Egy negyedik osztálycsoport vezetése lett a feladatom. Meglepő esemény történt, munkakezdésem első hetében szakfelügyeleti (akkor még volt!) látogatást kaptam. Negatív bírálat nem ért, a szakfelügyelő munkatárs a későbbiekben nagyon hasznos, szakmai irányban alkotó jellegű tanácsokat adott. 1979 szeptemberétől az 1-2. osztályos tanulócsoportot kértem, és kaptam. Mottóm itt is volt: „a tanévben fél évig meg kell halni, de utána szép sikerek jönnek.” Az iskola 26-os tanterme volt az enyém. Kicsi, de nagyon szép volt! Itt készült az első video felvétel – a Megyei Tanács Oktatási Osztálya és a Pedagógiai Intézet megbízása alapján – egy környezetismereti óráról, tudomásom szerint csak velünk és velem. Néhány év múlva alsó tagozatos munkaközösség vezető lettem – pedig „csak általános iskolai” végzettségem volt. Nagy kihívás, mert szakmailag, pedagógiailag elismert kollégák dolgoztak, tanítottak az alsóban. Erős mag volt! Szerettem ezt a feladatot, az együttműködést, a tanulási lehetőséget. Az igazgatóváltás után tantestületi javaslatra igazgató helyettes lettem. Szép szerep, de nagy kihívás, felelősség, munka hárult rám. Szép volt, mert betekintést, sőt mély megismerést nyertem az iskolai oktatás egész területéről. Elismeréssel emlékezem kollegáim, munkatársaim feladatvállalásáról, munkavégzéséről az évenkénti hagyományos események szervezésében: versmondó, farsangi bálok, sportesemények - ez utóbbinak kiemelkedő pontja az Országos Speciális Sportverseny - tanulmányi versenyek, kirándulások. Külön említést érdemlő az intézmény más területén dolgozó segítők munkája, a gondozói gárda, az élelmezést biztosító vezetők és alkotók csapata. Jó emlékekkel gondolok a szakiskolai osztályokban tevékenykedő, munkára buzdító kollegákra. Munkálkodásom egyik általam nevezett „gyöngyszeme” az óvoda megalapítása, kialakítása. Emlékem sok van a 22 év alatt történtekről, folytathatnám, de lehet, hogy nem lehet, és szabad csak a szépre emlékezni.

149

Emlékképek

Pályakezdő éveim LEMEL FERENCNÉ (HAJNI) Amikor emlékeim közt kutatok, legelőször pályakezdő éveim képei villannak fel emlékezetemben. Munkatársaim arcai, a hétköznapok vidám történetei, az 1980-1990-es évek eseményei. Úgy emlékszem ezekre az időkre, mint amikor még lassúbb volt az élet folyamata, több idő jutott egymásra, beszélgetésekre, munkaidőn túli baráti együttlétekre. Megjelennek előttem az ún. „beavatási szertartások”, amikor az újonnan érkező kollégát köszöntöttük, ünnepeltük koronával a fején, királyi palásttal a vállán, beavató tréfás rigmusokkal, zenével, tánccal. Ilyenkor többnyire kivonultunk a természetbe, leginkább a Szőlőhegyre, valamelyik munkatársunk pincéjébe, vagy Bédába a Duna közelébe, de sokszor maradtunk az intézmény falai között. Ilyenkor jókat főztünk, beszélgettünk, mindig találtunk okot az összejövetelekre. A légkör családias volt. Számomra azért is mert édesanyámmal egy helyen dolgoztunk ebben az időben nevelőtanárként az iskola diákotthonában. Eszembe jutnak a balatonberényi nyári üdülések, amikor Mancussal, Bezivel, Anyuval, Merényi Laci bácsival (akkori igazgatónk), Csanádi Lacival és feleségével, Erzsikével (igazgató helyetteseink), László Kálmánnal, Hágeman Erzsivel vittük a család nélkül maradt, vagy nehéz sorsú gyermekeket két hétre a Balaton mellé. Látom a fiúk és lányok csillogó, vidám tekintetét amint meglátják a „magyar tengert”, sokat életükben először. Számban érzem az ínycsiklandó, egyszerű ebédeket, a zsíros kenyér és a friss paradicsom ízét. Végül a tábortüzek füstjével az orrunkban, a rögtönzött vetélkedőket, amikor mindenki valamit előadott önmagából, a jóízű nevetéseket, vigasztalásokat, baráti öleléseket. Látom magam, amint állandóan szakmai kérdésekkel ostromlom Kollár Jutka kolléganőmet későbbi években, már osztályfőnökként, egy induló első osztály élén. A kérdéseimre mindig türelmes, okos válaszokat kaptam, így derült fény számomra lassan, fokozatosan a pedagógus pálya valódi értelmére, elhivatottságára. Akkori, idősebb pályatársaim voltak igazi vezetőim, segítőim, s talán lehettem én is fiatal tanár társaimnak. Legalábbis így érzem, így visszatekintve, immár nyugdíjasan emlékképekben. Köszönet érte.

150

Emlékképek

Emlékeim a korai fejlesztés elindításáról 1997. szeptember 01-én kezdődött el a korai fejlesztés intézményünkben, a pécsi Korai Fejlesztő Központ szakmai irányításával. Kezdetben egyedül alkalmaztak főállásban, Dr. Hum Imréné, Vadon Zsuzsanna részmunkaidőben fejlesztette a gyerekeket. Az első hetekben egy 3 éves kislány érkezett megkésett beszédfejlődés diagnózissal, majd a hónap végére már hat gyermekre szaporodott a létszám. Ekkor már szükségessé vált egy asszisztens alkalmazása is, így került hozzánk Földváry Lászlóné, Kati. Ahogy sorban érkeztek a gyerekek, az iskola emeleti szintjéről leköltöztettek bennünket a szolgálati lakásba, a Nevelési Tanácsadó mellé. Ez nagyon szép időszak volt! A szülők örömmel hozták hozzánk gyermekeiket, hiszen egy derűs, toleráns kisközösségben tudhatták sérült vagy valamilyen szempontból lassúbb fejlődésmenetű csemetéiket. Talán a családias légkör miatt vetődött fel a szülőkben, milyen jó lenne, ha mindennap idehozhatnák a kicsinyeiket. Ekkor kezdtünk először gondolkodni egy gyógypedagógiai óvoda létrehozásában. Kissé talán mulatságos, de ez a kérdés az ebédlőben dőlt el, amikor egy alkalommal együtt ebédeltem Nándival és Kővári Attilával. Közvetítve a szülők kérését, kértem őket, gondolkozzanak el a dolgon. Másnap Attila azzal fordult hozzám, tájékozódjak a szülők körében hányan tartanának igényt az óvodai ellátásra. 9-10 jelentkező volt. Ezzel beindult a szervezés. Pályázatokat írtunk, ha jól emlékszem Attila a vezetőség részéről, mi ketten Hum Ágival pedig a leendő óvoda játék- és fejlesztőeszköz felszereléséért. Szerencsénkre mindenki nyert, Attila gondoskodott az óvodai helyiségek kialakításáról, bútorzatról, mi pedig lelkesen kezdtünk játékokat vásárolni. Hát így lett óvodánk is.

151

A jövő

A JÖVŐ Névváltozás kezdeményezése Intézményünk alkalmazotti közössége részéről évekkel ezelőtt felmerült az igény a névváltozásra. S mivel az idei évben ünnepeljük fennállásunk 50 éves jubileumát, úgy gondoltuk, hogy az ünnepi programok sorában méltó helyet foglal el egy régóta várt névadó ünnepség. Kollektívánk úgy döntött, hogy az általános iskolánkban alkalmazott olvasástanítási módszer kidolgozója, a gyógypedagógiai szakterület kiváló egyénisége, Meixner Ildikó gyógypedagógus, pszichológus nevét szeretné felvenni. Fenntartónk, a Baranya Megyei Önkormányzat 2010. 03. 03-án megtartott közgyűlésének határozatában intézményünk nevét Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon elnevezésre változtatta. Meixner Ildikó, gyógypedagógus 1951-ben végezte el a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolát, 1963-ban pedig az ELTE pszichológia szakát. 1951-től kisegítő iskolában, majd a Miklós téri Gyógypedagógiai Intézetben, 1953 szeptemberétől pedig a Beszédjavító Intézetben dolgozott.1960-tól gyakorló iskolai vezető tanár. A Gyógypedagógia című folyóirat szerkesztő bizottságának a tagja. A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán logopédiai pszichológiát tanított. Tagja volt a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének, a Magyar Pszichológiai Társaságnak, a Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaságnak.

152

A jövő

Gyógypedagógus, pszichológus és pedagógiai szakpszichológus, Földes Ferenc- és Apáczai-díjas, a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetettje 2000. február 27-én életének 72. évében elhunyt. A tudás és humánum szoros egységében végezte sokrétű munkáját túlnyomórészt a Festetits Utcai Beszédjavító Intézetben. A megkésett beszédfejlődés és dyslexia összefüggéseit kutatva dolgozta ki a dyslexiás gyermekek reedukációjára és a dyslexia prevencióra alkalmas módszereket, szemléltető eszközöket és diagnosztikai eljárásokat. Kezdeményezője és vezetője volt a Beszédvizsgáló Országos Szakértői Bizottságnak. Nevéhez fűződik számos speciális osztály beindítása a súlyos dyslexiások, dyslexia veszélyeztetettek számára, továbbá logopédiai 1. osztályok. Kandidátusi értekezése a tudományok doktora fokozott várományosává avatta. Sosem volt ideje, mégis mindig ráért a jó ügyek szolgálatára. Neki az elesettnél fontosabb csak a még elesettebb volt. A tapintat és a tapasztalat különös ötvözetével fordult a gyerekekhez, a szülőkhöz és a munkáját tovább folytatni hivatott tanítványaihoz. Erkölcsi kötelességének érezte, hogy tudását mindenáron átadja: mindegy volt számára, hogy ez különböző helyszíneken vagy saját otthonában történik, a színvonal mindig azonos volt. Bármikor kész volt szakmai kérdések alapos megvitatására és átgondolására. Hivatásának apostola volt. Szellemi örökségét számos gyógypedagógiai intézmény és gyógypedagógus kolléga őrzi és adja tovább! Intézményünk néhány gyógypedagógusa személyesen is ismerte, tanítványa lehetett Ildikó néninek. Olvasás tanítási módszerének megismerése mellett, a gyógypedagógiai hivatáshoz szükséges alázatot és a gyermekek feltétel nélküli szeretetét is megtanulhatta.

Az első próbálkozások a Meixner-módszerrel TILLNÉ KISMŐDI JULIANNA 1990 decemberében egy tanfolyamon vettem részt Esztergomban, hogy megismerhessen a betűtanítás Meixner-módszerét. A két előadó Meixner Ildikó néni és Goda Katalin felejthetetlen élményben részesítettek. Sok új ismerettel, tudással, praktikus jó tanáccsal és segédanyaggal tértem haza (lettem gazdagabb a szó igazi értelmében). No meg hittel, lelkesedéssel, hogy ezzel a módszerrel eredményesebben tudok tanítani írást, olvasást a következő tanévekben. Köszönettel tartozom az akkori igazgató helyettesnek Pálkuti

153

A jövő

Györgynének - Anikónak -, aki sok mindenben támogatott, segített. Erre a tanfolyamra is ő hívta fel a figyelmem. Az olvasástanításhoz még csak feladatlapok álltak a rendelkezésünkre. Kedvemet semmi és senki sem tudta elvenni, pedig kezdetben nem volt egyszerű dolog odafigyelni: mindenben megfeleljek, a módszer elveinek, Ildikó néni szabályainak, elvárásainak. Fantasztikus két tanév volt. Hálás szívvel gondolok akkori logopédusunkra, May Ferencnére (mindenki Baba nénijére), aki sokat segített. Az 1991/92-as tanévben nem beszédhibás, de nem könnyű tanítványa lehettem. A családom is összefogott, segített, rengeteg kis tárgyat, játékot gyűjtöttünk össze. Gyerekeim színezték a hívóképeket (talán még ma is ott lóg valamelyik osztályban a tábla fölött), férjem szerkesztette, vágta fel a kartonokat és szabta a műanyagzsákokat a betűtartóknak, melyet aztán én megvarrtam. Minden tanulónak elkészítettem a színes betűkártyákat. Naponta rajzoltam a képeket, írtam a szótag-, és szókártyákat mind a 14 tanulónak. Íráshoz nyomtatott munkafüzet akkoriban még nem volt. A tanórákra való felkészülés esténként és hétvégén órákig is elhúzódhatott. A széles vonalközű írásfüzetbe a hármas vonalközt és minden sor elejére a kisházat lépcsővel, majd a betűelemeket, a betűket elő kellett írni. Öröm volt így tanítani, pár hét után már tudtunk összeolvasni és pár hónap után már betűket írni. Fantasztikus osztályom volt. Örültek a szülők, nagyszülők is a sikerünknek. Lelkesen számoltam be kolléganőimnek, tartottam bemutató órát. Következő osztályomnak már rendelkezésre állt az olvasókönyv és a munkafüzet. Nagyszerű dolognak tartom, hogy már tankönyv-családként is megjelent, és intézményünkben évek óta így folyik az írás-olvasástanítás. Jelenlegi munkakörömben a nevelési tanácsadóban, nap mint nap találkozom olyan kisiskolással, akinek írás- és olvasásproblémája mögött feltehetően rossz módszerű betűtanítás áll, ezért nagy álmom, hogy egyszer Magyarországon minden iskolában Meixner-módszerrel tanuljanak írni, olvasni az elsős kisdiákok.

154

A jövő

Kandidátusi tézisek MEIXNER ILDIKÓ 1995 Munkásságom összefoglalásának tézisei Adalékok a dyslexia prevenció és reedukáció pszichológiájához és pedagógiai gyakorlatához. Hazánkban már korán felhívta a figyelmet a dyslexiára Ranschburg Pál munkássága. (Ranschburg 1916.) Majd talán részben a két háború miatt került ki ez a kérdés a magyar pedagógia érdeklődési köréből, részben pedig azért, mert a magyar írás fonematikus volta miatt nem tűntek szembe egészen súlyos dyslexiás esetek. Az ilyen gyerekeket általában butának, figyelmetlennek, lustának, rossznak tekintették. Az ötvenes években Pszichológiai Intézet (Justné Kéri Hedvig) foglalkozott tanulási zavarokban szenvedő gyerekekkel, a hatvanas években Szegeden Vekerdy Zsuzsanna, Debrecenben Kovács Tibor, Budapesten jómagam. Többféle törekvés tette mind inkább szükségessé a dyslexiás gyerekekkel való beható és intézményes foglalkozást az, hogy · lehetőleg minden gyerek fejezze be az általános iskolát, · csak valóban értelmi fogyatékosok kerüljenek a kisegítő iskolába, · a Snijders-Oomen non-verbális intelligenciateszt megjelenése Magyarországon, amellyel kimutathatóvá vált, hogy vannak olyan tanulási zavarban szenvedő gyerekek, akiknek nyelvi kompetenciája alacsony szintű és emiatt a régebben leggyakrabban használt Binet tesztben igen alacsony - értelmi fejlődési zavarra utaló - eredményeket érnek el, viszont non-verbális teszttel mérve átlagos teljesítményt nyújtanak. Ezekben az esetekben az értelmi fogyatékosság helyett a helyes diagnózis: speciális tanulási zavar. (A speciális jelző megkülönbözteti a tünetegyüttest az értelmi fejlődési zavarral küzdők szükségszerűen fellépő tanulási zavarától.) · az oktatásban a hangsúly eltolódása a szóbeli számonkérésről a feladatlapos tananyagfeldolgozásra és számonkérésre, · a külföldi -angol, francia, német- szakirodalomban megjelenő hírek a dyslexiás gyerekekkel való foglalkozásról. Ezenközben a szülők oldaláról jövő társadalmi nyomás mind nagyobb lett a dyslexiás gyerekek ellátása és az őket az iskolában tanító pedagógusok felvilágosítása ügyében. 155

A jövő

1958-ban kezdtem dyslexiás gyerekekkel foglalkozni. Fokozatosan órarendszerű kiscsoportos foglalkozások keretei közé került ez a tevékenységem. A foglalkozások tananyagát, feladatlapjait, szemléltető eszközeit óráról-órára magam készítettem. Az eredményes szemléltető eszközökből alakultak ki tankönyveim. Munkahelyemen, a bp.-i Beszédjavító Intézetben mind több dyslexiás gyerek fejlesztésére merült fel az igény. Mivel az Intézet a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola gyakorlóintézménye volt, sok logopédia-szakos hallgató ismerkedett meg nálam a dyslexiás gyerekek reedukációjának módszerével. Mindezek következtében szükségessé vált a dyslexiás gyerekeknél alkalmazott olvasástanítási módszerem: · rendszerré alakítása, · annak megkeresése, hogy milyen elméleti alapok támasztják alá a módszer eredményes lépéseit, illetve mutatnak irányt a módszer továbbfejlesztésére, · milyen pedagógiai felmérésekkel lehet meghatározni a különféle osztályfokú tanulók olvasási szintjét úgy, hogy a vizsgálat eredménye egyben a reedukációs folyamat kiindulópontja is legyen, · milyen vizsgálati módszerekkel, eszközökkel lehet már óvodás korban a háttértünetekből felismerni a dyslexia veszélyeztetettséget, hogy preventív terápiával megelőzhessük a dyslexia kialakulását. Adatgyűjtés, vizsgálati módszerek A. Az olvasás kialakulásának lépésről lépésre történő menetét 4 nagycsoportos óvodás egyéni olvasástanítása során figyeltem meg. A tanítás során lejegyeztem a gyerekek minden egyes hibázását és minden egyéb megnyilvánulását az első betűk megtanulásától a rövid szövegek olvasásáig. A gyerekek normális intelligenciájúak voltak. (Sn.-Oo. IQ 101 és 112 között szóródott.) B. A dyslexia és a nyelvi kompetencia kapcsolatát különféle korcsoportú gyerekek aktív szókincsének vizsgálatával közelítettem meg, e témakörben kb. 25-30 logopédus hallgató szakdolgozatát irányítottam. C. Az olvasási szint vizsgálatához olvasási felmérőlapokat dolgoztam ki: 1. osztályosok számára 3 különféle nehézségi fokút, 3.-4. osztályosok számára és 5.-6. osztályosok számára is egyet-egyet. Ezek közül a 3. -4. osztályosoké a legkidolgozottabb, amelyet 2000 budapesti általános iskolás gyermeken

156

A jövő

próbáltunk ki. Ez alapján határoztuk meg a dyslexia diagnosztikai kritériumait a 3. -4. osztályos gyerekek szintjén. Elméleti eredmények A. - A dyslexiás gyerekek verbális kompetenciája lényegesen gyengébb, mint az azonos korú és intellektusú nem dyslexiásoké. Ennek a jelenségnek óvodáskorban prediktív jelentősége van: gyengébb nyelvi kompetencia dyslexia veszélyezetetettséget jelent. Ennek empírikus bizonyítéka: szókincsvizsgálati eljárásunkkal végzett nyomonkövető vizsgálataink tanusága szerint az óvodás korban elvégzett Meixner-féle szókincspróba eredménye és az 1. osztályos évvégi olvasási szint között 1 ezrelékes szinten szignifikáns korrelációt kaptunk. - Az aktív szókincs gazdagsága és felidézésének gyorsasága erősen befolyásolja az olvasott szöveg megértését (adott intelligenciaszinten). B. Az olvasási felmérő lapok alkalmasak az olvasás készség szintjének differenciált megismerésére: Három fő szempontot figyelünk: 1. az olvasás tempóját (az olvasásra fordított időt) 2. a hibázások számát és jellegét 3. az olvasottak megértését. Az olvasás vizsgálata egyénileg történik, így mód nyílik megfigyelni a gyerek magatartását is az olvasás közben. A 3.-4. osztályosok számára kidolgozott olvasásfelmérő lapok quasi-standard normái: · dyslexiásnak tekintjük azt a gyereket. akinek · az olvasás ideje több, mint 300 sec, vagy · hibaszáma több, mint 20 hiba, vagy · a megértést ellenőrző kérdéssorra adott válaszaiban 4-nél többet hibázik. C. A dyslexiás gyerekek számára kidolgozott olvasástanítási módszerem elméleti alapjai: 1. A Ranschburg-féle homogén gátlás jelentőségének felismerése a dyslexiás gyerekek tanításában. 2. A vizuális és az akusztikus percepció mellett a propriocepció hangsúlyozása a betűtanításban és az összeolvasás tanításában.

157

A jövő

3. A verbális kommunikáció hiányosságainak kompenzálására a tananyag felbontása apró lépésekre. 4. Az esetlegesen minimális organikus károsodásban szenvedő dyslexiások (ez kb. a dyslexiás populáció negyede) gondolkodási rigiditásának következtében fellépő perszeverációk megelőzésére a hibázás lehetőségeinek kerülése. 5. Az absztrakt gondolkodásra való áttérés segítésére konkrét kézbe vehető taneszközrendszer alkalmazása, amelyek révén a manipulálást is bevonhatjuk a tanítás folyamatába. Gyakorlati felhasználás Az olvasás felmérő lapokat a rosszul olvasó gyerekek olvasásának pontosabb feltérképezésére ma általánosan alkalmazzák. Szűkebb körben, de használatos szókincsvizsgálati módszerem szűrőeljárásként a dyslexia-veszélyeztetettség megállapítására a beiskolázási időszakban. Általánosan alkalmazzák a logopédiai gyakorlatban az e módszert közvetítő „Én is tudok olvasni" című könyvemet. Logopédiai első osztályokban, az enyhe fokban értelmi sérültek iskoláinak 1.-2. osztályaiban, normál 1. osztályokban és az ambulanter logopédiai ellátásban alkalmazzák a Játékház című 5 kötetes olvasókönyvcsaládot, amelyet dyslexia-prevenciós módszerem alapján írtam. A témakörben megjelent közleményeim: Meixner Ildikó: A kapcsolás problémájának egy megoldási módja a gyógypedagógiai határesetek olvasás-írástanításában II. országos Gyógypedagógiai Kongresszus 1963, Budapest Meixner Ildikó - Justné Kéri Hedvig: Az olvasástanítás pszichológiai alapjai Akadémia 1967. Meixner Ildikó: Legasthenieprobleme in Ungarn in: Der Sprachheilpädagoge 2. Jahrg. 2. Heft Ss 4954. Wien 1970. Meixner Ildikó - Kovács T. - Vekerdi Zs.: Játékok, feladatlapok olvasás-helyesírásgyenge gyermekeknek Debrecen 1971. Meixner Ildikó: Beszédhiba és nyelvi fejlődés kapcsolata az általános iskolában Budapesti Nevelő 168174. Bp. 1971 Meixner Ildikó: Das Institut für Sprachgeschädigte in Budapest in: Der Sprachheilpädagoge,4. Jahrg., 4. Heft Ss 35-38. Wien 1972. Meixner Ildikó: Abjat? - Ablak! Gyógypedagógia 1973. 2. sz. Meixner Ildikó: Wortschatzuntersuchungen bei dreijahrigen Kindern in: Der Sprachheilpadagoge, Jahrg. 1. Heft Ss 22-26. Wien 1975. Meixner Ildikó - Illyés Sándor: School System and Educational Policy in Hungary with Respect to the Educatinal Care of Learning Disabled Children in.: International Perspective in learning Disabilities 30-47. New York 1974. Meixner Ildikó- Illyés Sándor: learning and Reading Disabilities in Hungary in: Reading Disabilities (Ed. Tarnopol) 209-226. Baltimore 1976.

158

A jövő Meixner Ildikó - Romankovics A. - Romankovicsné Tóth Julianna:Olvasni tanulok ABC-s könyv az általános iskolák 1. osztálya számára Tankönyvkiadó 1978. Meixner Ildikó Romankovics A. - Romankovicsné Tóth Julianna: Olvasókönyv tankönyvkiadó 1978. Meixner Ildikó Romankovics A. - Romankovicsné Tóth Julianna: Írni tanulok Tankönyvkiadó 1978. Meixner Ildikó: Az előkészítő időszak Tanító 1978. Meixner Ildikó - Csabay Katalin: Feladatlapok a dyslexia korrekciójához O.M. 1978. Meixner Ildikó: Én is tudok olvasni Olvasó és feladatlapok dyslexiás gyermekek számára Tankönyvkiadó 1978. Meixner Ildikó: Tanítási tervezetek dyslexiás órákhoz in.: A logopédiai munka módszertani kérdései szerk.: Gerebenné BGGYPTKF 1982. Meixner Ildikó - Rupp Mária: 100 dyslexiás és 100 jól olvasó III. osztályos hibázásainak minőségi elemzése Magyar Pszichológiai Társaság VII. Országos Tudományos Konferenciája 1985. Meixner Ildikó - Rupp Mária: III. osztályosok olvasási hibáinak mennyiségi elemzése Magyar Pszichológiai Társaság VII. Országos Tudományos Konferenciája 1985. Meixner Ildikó: Tipikus és atipikus olvasócsoportok hibázásainak elemzése Magyar Pszichológiai Társaság VII. Országos Tudományos Konferenciája 1986. Meixner Ildikó: Játékház Képes olvasókönyv 5 kötetes tankönyvcsalád Tankönyvkiadó Budapest 1993. Meixner Ildikó: Új segédanyagok a dyslexia korrekciójához Gyógypedagógia 1974. Meixner Ildikó: A dyslexia in: Tanulmányok a beszédkészség fejlesztése köréből 1974. Meixner Ildikó: A betűk gyakorlásának irányelvei a készülő új dyslexiás olvasólapokon Gyógypedagógia 1974. Meixner Ildikó: Az olvasás fogalma. A sikeres olvasástanulás feltételei in: Szemelvények a dyslexia köréből szerk V. Kovács Emőke Tankönyvkiadó 1977. Meixner Ildikó: A dyslexia és a pöszeség kapcsolatáról Szemelvények a dyslexia köréből szerk V. Kovács Emőke Tankönyvkiadó 1977. Meixner Ildikó: Dyslexiás gyermekek kezelésében használható szemléltető eszközök és játékok Szemelvények a dyslexia köréből szerk V. Kovács Emõke Tankönyvkiadó 1977. Meixner Ildikó: Útmutató a dyslexiás olvasó feladatlapokhoz Szemelvények a dyslexia köréből szerk V. Kovács Emőke Tankönyvkiadó 1977. Meixner Ildikó: Olvasástanítás-tanulás dyslexia prevenciós módszerrel OPI 1978.1979. Meixner Ildikó: Az olvasás-írászavarok gyógyítása in: A magyar olvasástanítás története szerk. A. Jászó Anna Tankönyviadó 1990. Meixner Ildikó: A dyslexia prevenció és reedukáció módszere BGGYPTKF 1993. Meixner Ildikó: Bevezető a dyslexiás tankönyvekhez Budapest 1995.

159

Dolgozóink

DOLGOZÓINK Vezetők Igazgatók Papp József Akucs Lóránt Nyúl László Merényi László Csala Nándor Tóthné Schiebelhut Lívia

1960.09.01-1961.08.31 1961.09.01-1965.10.30 1965.11.01-1966.06.14 1966.06.15-1983.07.31 1983.08.01-2009.08.15 2009.08.16-tól jelenleg is

Általános igazgatóhelyettesek Hantos József Nyúl László Jahoda Magdolna Nyúl László Varga Elemérné Pálkuti Györgyné Tóthné Schiebelhut Lívia Breier Jánosné Orosz Józsefné

1963.09.01-1965.08.31 1965.09.01-1966.01.31 1966.02.01-1966.06.14 1966.06.15-1973.08.31 1973.09.01-1986.08.31 1986.09.01-2002.08.31 2002.09.01-2006.08.31 2006.09.01-2009.08.15 2009.08.16-tól jelenleg is

Kollégiumi igazgatóhelyettesek Csanádi László Nyárs Mária Deák Gyula Dr. Dóráné Kürthy Julianna Kiss Zoltán Fülöpné Gömzsik Csilla

1974.11.16-1991.08.31 1991.09.01-1993.08.31 1993.09.01-1996.08.31 1996.09.01-2004.09.30 2004.10.01-2009.08.15 2009.08.16-tól jelenleg is

Speciális szakiskolai igazgatóhelyettesek Csanádi László Orosz József

160

1991.09.01-1993.08.31 1993.09.01-1996.08.31

Dolgozóink

Nevelési tanácsadó vezetője Szűcs Katalin

1999.09.01-2002.08.04

Gazdasági igazgatóhelyettesek Csanádi Lászlóné Nagyné Werner Mária Kővári Attila Molnár Mercédesz Helyettesíti:

1971.11.01-1991.12.31 1991.09.16-1993.09.15 1993.09.01-2000.12.31 2001.02.01-től jelenleg is Schopper Judit 2005.04.01-2006.01.31 Reisz Gábor 2007.01.01-2007.03.31 Friedrich Péterné 2007.03.01-től jelenleg is

Gyermekotthon igazgatóhelyettese Aratóné Győri Eleonóra

1999.09.01-től jelenleg is

161

Dolgozóink

Régi dolgozók Ács Sándor Agócs Károlyné Ahmann-né Szitás Éva Akucs Lóránt Albert Judit Ambrusné Varga Csilla Angyal Yvette Tünde Arnold Béláné Auth Konrádné Balatinácz Jánosné Bali Péterné Ballai Péterné Ballangó Sándorné Balogh Péter Attila Bánfai Imréné Baracsi Sándorné Bauer Ferencné Becker Lajos Benedek Sándorné Bense Lászlóné Berger Tamás Bese Éva Bezerédy Istvánné Binder Józsefné Blumenreich Ferencné Bódi Jánosné Bohnert Ferencné Borsos Jánosné Bősz Antalné Bubreg Jánosné Búza Lajosné Büki Gábor Czeiner Józsefné Csanádi László Csanádi Lászlóné Csapó Istvánné Cselinácz Istvánné Csiki Lajos Csiki Lajosné Csoknya Istvánné Csokona Ilona Csuka Gáborné Csutorás Zsuzsanna Darvasi Lászlóné

162

Deák Gyula Deák Gyuláné Debreczeni Andrea Debreczeni Lajosné Dobos István Dóczi Mihályné Dr. Balás Dénesné Dr. Dóráné Kürthy Julianna Dr. Faludiné Kocsis Adrien Dr. Hum Imréné Dr. Nazimbaye Gilbertné Dr. Németh Jánosné Dr. Pap Ferenc Dr. Szűcsné Hegyvári Ágota Dr. Unyi Gézáné Dravecz Zsuzsa Eppelné László Éva Erdős Gyuláné Fábián Andrásné Fábri Lászlóné Faluhelyi Gáborné Faragó Imréné Farkas Gáborné Fáth Jánosné Fehér Józsefné Fekete Lajosné Ferencz Lívia Ferenczi Mária Feth József Fibrik Istvánné Finta Józsefné Fodor Adrienne Forgács Lászlóné Forró József Földes Gézáné Földes Zoltán Freund Sándor Fürediné Huth Erika Gáll Csaba Gerber Ferencné Gonda Anna Gortva Erzsébet Gőbel Ottó Lászlóné Grain András

Dolgozóink

Grain Andrásné Grünfelder Lőrincné Gulyás Antalné Guszmann-né Porth Éva Habling Imérné Hágemann Józsefné Hágendorn József Hámor András Haramza Istvánné Harkai Józsefné Harmatos Tibor Hatvani Ferenc Hauck Jánosné Hauszmann Györgyné Hefner Ágnes Heilmann-né Létai Dalma Heim Lászlóné Herrné Sipos Valéria Hesz Éva Hesz Miklósné Hoffmann Antalné Hoffmann Józsefné Hofstadter Erzsébet Holcsik Erzsébet Horváth Andrásné Horváth Ferencné Horváth Lászlóné Horváthné Molnár Kitti Husz Sándor Huszár Éva Huszné Vincze Zsuzsa Hüber Ádámné Ifj. Csala Nándor Ifj. Faludi Sándorné Ifj. Grain András Ifj. Grain Andrásné Ifj. Lőrincz Miklósné Ignácz Mihályné Imre Dezső Imre Dezsőné Imre Lajosné Jahoda Magdolna Jaksics Andrásné Jancsarics Andrea Jankovits Istvánné Jasper Éva

Jasper Istvánné Jász Tóth István Jávor Jánosné Jégvári Jánosné Jóbi Júlia Juhász Istvánné Kaponyi István Kaponyi Istvánné Karai Józsefné Kardos Andrásné Károssy Katalin Karsai Andrásné Kepnerné Stank Julianna Kerényi Sándorné Kerényi Sándorné Kern Gyuláné Kersák Józsefné Kertvélyesi Lajosné Késics Jánosné Keszthelyi László Kiefer Józsefné Királyné Szathmáry Éva Kiss Gellért Kiss Istvánné Kiss József Kiss Péter Knolmayer Jánosné Kóbor Józsefné Kókai Józsefné Kolep Gyula Kolep Gyuláné Kollár Győzőné Kollár Józsefné Kolosi Józsefné Kolozsi Józsefné Koszter Józsefné Kovács Erzsébet Kovacsics Lászlóné Kovácsics Mátyás Kovácsics Mátyásné Kovácsics Vilmosné Kőhalmi Antal Kőhegyi Jánosné Kőszegi Judit Kővári Attila Královics Emilia

163

Dolgozóink

Krausz György Kreszné Kerekes Ágnes Kulutácz Mátyásné Láng Miklósné Lantos Ottóné Lantos Sándorné Lassan Éva László Ivánné László Kálmán Leib Ádámné Leics Jánosné Leidecker András Leidecker Andrásné Leidecker Emma Lemel Ferencné Leopold Mátyásné Lovas Gézáné Ludván Lórántné Lukács Gizella Lukács Józsefné Luzsenszki Györgyné Mádlity Jánosné Magos Gyuláné Mándity Jánosné Márász Alice Markovics János Markovics Jánosné Máté Andrea Máy Ferencné Mayer Antal Merényi László Merényi Lászlóné Merész Béla Mészáros Imréné Mihály Béláné Mód Lajos Mózer Fülöpné Mózes Jánosné Muck Antalné Müller Zsolt Nagy Ernőné Nagy Ferencné Nagy István Nagy Stefán Nagy Tiborné Nagyné Werner Mária

164

Németh István Németh Istvánné Németh Sándor Némethné Tarjányi Erzsébet Nyúl László Oravecz Melinda Óvári Lajos Örkényi Józsefné Pálkuti Györgyné Papp Nándorné Papp Sándor Pásztor Ádámné Pataki Ödönné Pest Ferencné Petőné Kiefer Dóra Petrovits Györgyné Pócza Judit Pócza Vilmos Polyák Éva Póth Sándor Póth Sándorné Póthné Müller Mária Pozsgai Márta Pörzsölt Tiborné Pun Antal Pun Jánosné Pusztai Béla Radányi Konrádné Radics Márk Ránics István Ránics Istvánné Récziczáné Mihajlovics Ilona Reisz Gábor Reiter Jánosné Rochi István Rochi Istvánné Ruppel Ferencné Sárkány László Sass Jánosné Scheppi Jánosné Schiszler Mátyásné Schnell Józsefné Schopper Judit Sebő Ottóné Segesdi Janka Seregélyi Jánosné

Dolgozóink

Siklósi Mátyásné Stautz Jánosné Szabó Ferencné Szabó Ferencné Szabó Imréné Szabó Mihályné Szabolcs Pálné Szabóné Csaplár Éva Szabóné Morvay Valéria Szajcsán Andrásné Szajcsán Jánosné Szajcsán Julianna Szajkó Jánosné Szajkóné Major Mária Szántó Lajos Szarka Éva Szatmári Antalné Szegedi Judit Éva Széll Józsefné Szendrő Zoltán Szentgyörgyi László Szirer Jánosné Szőnyi Tibor Szőnyi Tiborné Szukk Lászlóné Szurcsik Mártonné Szuroczki Beáta Szűcs Benőné Szűcs Katalin Szűcs Zsuzsanna Tábori Margit Tamási Jánosné

Tapolczai Ágota Gizella Téglás Alajos Temesvári János Temesvári Jánosné Tith Józsefné Titz Ádámné Titz Jenőné Titz Józsefné Tófalvi Józsefné Tokay Istvánné Tolnai Jánosné Tóth Imréné Tóth Károlyné Tresznerné Kemény Mónika Tutti Gábor Unyi Gézáné Vadász Károly Vadász Károlyné Váradi Antalné Varga Elemérné Varga Józsefné Varga Zsuzsanna Éva Várnai Katalin Vasvári Júlia Vincze Éva Zsuzsanna Wágner Józsefné Werner Anita Wigand József Wigand Józsefné Zinner Mátyásné Zsinór Józsefné Zsolnai Sándor

Aktív dolgozók Alavári Edit Arató Miklós Aratóné Győri Eleonóra Aszmann Anna Bacheszné Fűrész Klára Bali Terézia Magdolna Balogh Eszter Bánkiné Dorner Márta Bányai Lászlóné

Baranyiné Nyúl Ildikó Belánné Kovács Beáta Berger Brigitta Bischof Norbertné Bodáné Tófei Judit Bosnyák Ildikó Breier Jánosné Buják Tünde Bukovics Eszter

165

Dolgozóink

Czédula Istvánné Csala Nándor Csetót Jánosné Csóka Katinka Deák Edina Ébert Éva Erdődi Gáborné Faludi Józsefné Faluhelyi Gábor Földváry Lászlóné Friedrich Péterné Friedrich Richárd Frischmann-né Pálkuti Gyöngyi Fülöpné Gömzsik Csilla Gaál Valéria Gaálné Pap Zsófia Gaszné Bachesz Mariann Görözdi Marianna Halmai Andrea Hegyiné Koch Gabriella Horváth-Somogyi Zsuzsanna Imre Józsefné Kirsching Vendelné Kiss Zoltán Kissné Győrffy Adrienn Korsós Jánosné Kovácsné Matics Zsuzsanna Körmendi Károlyné Laczkó Éva Léber Jánosné Lemel Ákos Litter Gábor Mangoldné Rajnai Zsuzsanna Mátyásné Dévai Mária Mazárné Forgács Erzsébet Ilona Mészáros Erika Mintál Zoltán Molnár Mercédesz Mostbacherné Bokor Valéria

166

Muck Józsefné Muthigné Varga Zsuzsanna Müller Györgyné Nagy Andrásné Nógrádi Ferencné Nyárs Mária Orosz József Orosz Józsefné Pernyés János Pfeil-Varga Gabriella Porthné Tölgyesi Dóra Rein Tiborné Rendesné Vezér Andrea Schindl Anikó Schreck Józsefné Simonné Faluhelyi Dalma Sólyom Valéria Svéger Bálintné Svirzsovics Anikó Szabadi Tamás Szabadiné Kovács Ágnes Szabóné Ferenczi Gabriella

Tábori Rita Éva Takaró Istvánné Tarkó Anikó Tillné Kismődi Julianna Torma János Tóth Attila Tóthné Schiebelhut Lívia Tukericsné Schvilinger Anikó Vadon Zsuzsanna Varga Ferencné Vukovicsné Váczi Anna Werner Ádámné Zöldág Marietta Zöldföldi Anita Zsolnai Katalin

Dolgoz贸ink

167

Dolgozóink

Intézményünk 2010-ben.

168

Rajzolta: Kerezsi M贸nika