A Visegrádi-hegységés a Pilis by Balazs Szeder

A Visegrádi-hegység és a Pilis értékei

„Megálltam itt a nyugtalan világban és vándor-párom, erre hoztalak. Megállítottak a patakos erdők, a vércsés sziklák és a várfalak.” Áprily Lajos: Királyasszony kertje

Kis füzetünket f o rg ató , K e d v e s O lva s ó ! Ha elhatározta, hogy felfrissülést, megnyugvást keresve hosszabb időt kíván eltölteni városunkban, Visegrádon és környékén, fel kívánja fedezni azokat a rejtett értékeket is, melyek mellett máskor talán elsétál, akkor jó kiadványt tart kezében. Mi a titka, varázsa e tájnak? Első titka a földtörténetében van: évmilliók alatt vulkáni erők, feszültségek, robbanások létrehozták azt a páratlan látképet, ami a ma embere számára látható: a Börzsönyt a Visegrádi-hegységtől kettészelő óriásfolyammal, rendkívüli kanyarulatát itt megtevő Dunával.

Pár gondolat a Dunáról Európa tíz országon átvonuló óriásfolyama 2850 km-t tesz meg amíg a Fekete-erdőből eredő kicsiny patakocskából eléri Fekete-tengeri torkolatát. Már nevének jelentése is nemzetközi, hiszen az ős-indoeurópai „dũna” (folyó, folyam) mellett antik Ister elnevezése mellett oszét, kelta) eredetet is tulajdonítanak neki. Kialakulása éppoly kalandos, mint a folyása mellett élő népek történelme: a harmadkorban született vízgyűjtők a miocén és pliocén korban alakították ki a főfolyamot és a ma ismert vonulatot. Tájat formáló, olykor pusztító, máskor építő erejét számtalan helyen megcsodálhatjuk, kiadványunkban is találunk rá bőven példát. Fontossága, hasznossága senki számára nem vitatható: éltető vizünk, energiánk forrása, páratlan életközösségek otthona, fontos víziút és még sorolhatnánk hosszan, de most csak mint művészeti alkotások ihletőjére és utóbbi idők fejlődő iparágra, a turizmusra teszünk utalást.

Második titka a táj harmóniá- Tájvédelmi Körzetté nyilvájában keresendő: akár sétálunk, nították, 1981-ben pedig az megpihenünk a folyó partján, UNESCO Bioszféra Rezervátuakár felkapaszkodunk a hegyma lett. Az 1997-ben megalakult koszorú valamelyik szép kilátást Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik nyújtó magaslatára, szívünfő területe. ket-lelkünket átjárja a nyugalom, a tájból, a teremtett világ csodájából áradó harmónia. Térségünket az újkor elejéig Pilisnek nevezték, amelyet a ma is használatos helységnevek bizonyítanak. A mai, földtannal foglalkozó kutatók elválasztották az üledékes mészkővonulatú Pilis-hegységtől és Visegrádi-hegységnek nevezték át, a vulkanikus hegység középpontjában található településünkről, mely az Északi-középhegység része, a Börzsönnyel, a Cserháttal, a Mátrával és K e d v e s O lva s ó ! a Tokaj-hegységgel alkotva Elsőként ismerkedjen meg kapcsolatot. Visegráddal, a várossal, törtéA természetvédelem érdekénelmével, látnivalóival, Visegrád ben a területet 1978-ban Pilisi történelmének titkával.

Visegrรกd

Visegr ád Visegrád a 11-es főút mellett, Budapesttől 43 km-re, északra, a Duna jobb partján fekvő kisváros. Visegrád területén az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, a bronzkortól folyamatosan lakott a környék. A Kr.u. I. századtól évszázadokon keresztül a római birodalom határa húzódott a Duna mentén. Az erődített határ, a limes visegrádi szakaszáról 8 őrtorony és 2 erőd meglétéről van tudomásunk, amelyek közül a Sibrik-dombi erőd és kőbányai őrtorony romjai tekinthetők meg. A sibriki római tábor X–XI. századi átépítését követően a Szent István-kori, a történeti forrásokban először 1009-ben említett, Visegrád vármegye ispánsági központjául szolgált. A korai Visegrád az ispáni várból, a főesperesi templomból, várkerti Szent András monostorból és váralji faluból állott. Az ispáni vár romjai mellett a főesperesi templom romja látható. A tatárjáráskor elpusztult település

újjáépítése IV. Béla király nevéhez fűződik, aki az 1250-es, 60-as években felépíttette a kettős várrendszert. 1323-ban Károly Róbert Temesvárról Visegrádra helyezte udvarát, ezáltal Visegrád Magyarország királyi székvárosa lett egészen a XV. század elejéig. A fellegvárban őrizték a török időkig a Szent Koronát. 1335 őszén itt zajlott le a visegrádi királytalálkozó a magyar, a cseh és a lengyel uralkodó részvételével. Nagy Lajos folytatta a palota építését. 1370-ben itt fogadta a lengyel rendek küldöttségét, akik neki ajánlották fel a lengyel koronát. Zsigmond király építkezéseinek köszönhetően a palota 1400 körül a korabeli Közép-Európa legnagyobb és legpompásabb uralkodói rezidenciájává vált. Visegrád második fénykorát Mátyás király uralkodása alatt élte, aki felújítatta, reneszánsz

elemekkel gazdagította a későgótikus királyi palotát. A török korban a település és a vár elpusztult. A vár feltárása és a megmaradt részek helyreállítása 1871-ben Viktorin József plébános, szlovák irodalmár kitartó szervezőmunkájának köszönhetően kezdődött meg, és hosszabb-rövidebb szünetekkel a mai napig tart. A 333 m magas Várhegy tetején álló Fellegvár a visegrádi

várrendszer leglátványosabb része, amely uralja a tájat, s a visegrádi kirándulások, túrák leggyakoribb célja. A várba az autóparkolóból a keleti, külső kaputornyon keresztül, a külsővár északi részén jutunk el a dunai panoráma kilátóhelyhez. A nyugati várfal mellett sétálva a déli kaputoronyon át a belső várudvarba érünk. Az udvart a XIV–XV. században épült palotaszárnyak veszik körül. A tőlük északra levő, s korona őrzőhelyéül szolgáló, öregtoronynak csak az alsó szintje maradt meg. 1440. február 20-án a magyar történelem egyik legizgalmasabb, krimibe illő eseménye zajlott le a visegrádi fellegvárban. Az 1439-ben elhunyt Habsburg Albert király özvegye, Erzsébet királyné megbízta udvarhölgyét Kottáner Jánosnét, hogy a Szent

Koronát születendő gyermeke A kisvárosias hangulatot idéző számára lopja el. A történet Fő utcán Budapest irányába leírása Kottánerné emlkékirasétálva a Duna parti Mária tában maradt ránk. A fellegkápolnához vezető festői várban vártörténeti, fegyverplatánsorral szemben magasotörténeti, vadászattörténeti dik Visegrád legismertebb épükiállítás mellett panoptikum is let-együttese, az egykori királyi várja a látogatókat. Visegrád városképét XVIII. sz.-i késő barokk római katolikus plébániatemplom uralja. A templomtól a Nagy Lajos utcán haladva, az út két oldalán levő parkokban megpihenhetünk. A baloldalon Visegrád nagy költője Áprily Lajos szobrát érdemes megnézni. A sarkon balra fordulva a Kálvária kápolna felé haladva kb. 1 órás turista-úton juthatunk a fellegvárba. A Mátyás király úton tovább haladva az Erdei Iskola épüle- palota. Károly Róbert, Nagy tét elhagyva az Ördögmalom Lajos, Zsigmond és Mátyás vízesés és a Magda-forrás királyok alatt európai szintű után érhetjük el a Telgárturalkodói rezidencia épült fel hy-réten található pihenő a Vár-hegy tövében. parkot, s a Bertényi Miklós A török időkben elpusztult Füvészkertet. palota köveit a XVIII. században széthordták, a megmaradt részeket a hegyoldal – szerencsére – teljesen betemette. Bár többen kételkedtek a palota létezésében. Schulek János építész (a Halászbástyát és a Mátyás-templomot építő Schulek Frigyes ﬁa) kitartó kutatását siker koronázta,

s 1934 szilveszterén megtalálta a palota első azonosítható falait. A részben helyreállított épületegyüttesben a királyi palota történetét bemutató régészeti kiállításokat és a korabeli szobákat, berendezésüket eredeti tárgyak alapján készült másolatokkal illusztráló enteriőr kiállításokat tekinthet meg a látogató. Az Fő utca végén levő kis téren áll Mátyás király bronz mellszobra, amely a kolozsvári Mátyás-emlékmű részletének másolata. Az emlékműtől jobbra, Visegrád egyetlen helyreállított barokk épülethomlokzata – a volt Zubovich ház – látható. Tovább sétálva a Reneszánsz Étterem mellett a Salamontorony utcára vezető Görgey lépcsőt szegélyező falon levő emléktábla tudósít arról, hogy Görgey Artúr (1818–1916), az 1848/49-es szabadságharc fővezére itt élte

le teljes visszavonultságban hosszú élete utolsó évtizedeit. A 19. század végi villák által szegélyezett Salamontorony utcán juthatunk fel az alsóvár lakótornyához, amely a Salamon-torony nevet egy téves hagyomány alapján kapta, mivel az 1080-as évek elején Salamon király nem itt, hanem a Sibrik-dombon raboskodott. A 34 m magas, ötemeletes, hatszögletű lakótorony 3,5–8 m vastag falaival Közép-Európában, korának egyedülálló építménye volt, amelyet IV. Béla építtetett és az 1260-as évekre készült el. Az északi és a déli kaputornyon áthaladó Duna menti út ellenőrzésére szolgált. Az épület jelenleg múzeumi kiállítóhely, ahol a Visegrád történetét az őskortól a XX. századig bemutató történeti-régészeti kiállítás látható május1-től szeptember 30-ig.

K e d v e s O lva s ó ! Feltételezve, hogy szálláshelyül választotta városunkat, útvonal ajánlatainknál kiindulópontunk Visegrád. Mivel hegyes-völgyes utakat ajánlunk figyelmükbe, jelezzük a nehézségi fokot, s ahol ez jellemző adat, a magassági szinteket is. Javasoljuk, hogy Az alsóváron keresztülvezető kényelmes lábbelit, túraút a Sibrik dombra vezet. bakancsot húzva, a gyors A Salamontorony utcán vissza- időjárás változásokra is térve a Duna partra a vízi felkészülve induljunk el felbástya helyreállított falaihoz fedezni a környéket! érkezünk. A építmény egyidős a várrendszer többi részével, innét ellenőrizték a Duna forgalmát és mai kikötő helyén levő középkori kikötőt is védte. A többemeletes épület mai formáját Schulek János alakította ki az 1930-as években. Visegr ádi Lépcsőjén a várépítő IV. Béla t ú r a j ava sl ato k : szobra, vaskorlátain az Árpád-, Anjou-, Luxemburgi- és Hunya- 1.) Az országos kék-túra di-család címere láthatók az Dunán inneni első szakasza, országzászló oszlopa mellett. végcél a Fellegvár és a VisegA Duna-parti tornyot az alsórádi Kirándulóközpont várral, azt pedig a felsővárral 2.) A kék + jelzés mentén az ma is álló, zárófal köti össze, Alsóvár (Salamontorony), amely a XIII. században épült. végcél a Visegrádi Kirándulóközpont 3.) A piros sávjelzés mentén az Apátkúti völgyben 4.) A zöld sávjelzés mentén Lepencétől Pilisszentlászlóig.

1. TÚRA: AZ ORSZÁGOS KÉK-TÚRA ELSŐ SZAKASZA, VÉGCÉL A FELLEGVÁR ÉS A VISEGRÁDI KIRÁNDULÓKÖZPONT Bakancsos túra.

Az országos kék-túra útvonalának egyik legszebb szakasza, a Börzsönyi Csóványostól Dobogókőig vezető Zsitvay út része. A túra a városban, a Rév állomás mellől indul, folytatódik a Nagy Lajos király utca kis pázsitos terén át, majd balra kanyarodva

a Pázmány Péter és Kálvária utcában folytatódik. Innen meredek, sziklás úton kapaszkodhatunk fel a Kálvária stációi mellett a Fellegvárba tartó, öszvérek, szekerek koptatta szűk, sziklás gerincen, amely tavasszal különösen szép dús ibolyás, kankalinos virágszőnyegével. A kilátás lenyűgöző, érdemes betérni a Duna-partról is jól látható V alakú emlékműhöz, amely Viktorin Józsefre emlékezik. Ő volt az, aki Visegrád történelmi romjaira, azok megóvására, megmentésére ráirányította a ﬁgyelmet. A túraút folytatásaként lassan elérjük a Fellegvárat. A fellegvári sétára kb. 1,5–2 órát érdemes tervezni. A Pilisi Parkerdő gondozásában lévő műemlék látogatási idejéről és a belépőjegy árakról a bejáratnál kaphat felvilágosítást. A fellegvári séta után a parkolóban mód nyílik frissítő és emléktárgyak megvásárlására is. A műúttal

párhozamosan, öreg bükkfák árnyékában juthatunk el a Nagyvillám nyergébe, ahol többféle szórakozási lehetőségre nyílik alkalmunk: mini-golf, téli-nyári bob, canopy pályák várnak ránk. A gasztromónia szerelmeseit kiváló étteremek, a Nagyvillám Vadászcsárda és a Mogyoróhegyi Étterem várja. A közeli Silvanus Hotelben a gépkocsival érkező, kényeztető wellness-szolgáltatásokat kedvelőknek érdemes megszállni, s felfedező utakra indulni.

2. TÚRA: A KÉK + JELZÉS MENTÉN AZ ALSÓVÁR (SALAMONTORONY) MELLETT A VISEGRÁDI KIRÁNDULÓ KÖZPONT VÉGCÉLLAL Bakancsos túra, de lehetőség van félcipős bejárásra is.

A visegrádi révtől a Duna-parton a hajóállomás előtt térünk át az út jobb oldalára. Megtekintjük Mátyás király fejszobrát, Zsitvay Tibor emléktábláját, majd nekiindulunk a meredek Salamontorony utcának, ahol csatlakozunk a kék + jelzéshez. Az Alsóvárban először a várudvarra jutunk, ahol belépőjegy váltása után megtekinthetjük a múzeum történeti kiállításait és felkapaszkodva a csigalépcsőn, gyönyörködhetünk a panorámában. A várlátogatás után érdemes a meredek aszfalt úton felsétálni néhány száz métert a Sibrik-dombra. A római kor Pone Navata erődjének romAzok, akik nagyobb túrára jain, a későbbi ispáni vár emlékein vállalkoznának, folytathatják merenghetünk. Innen erdészeti útjukat az Őrhegy, Urak-asztala aszfalt sétaúton, kényelmesen, kb. (593 m tszf), Pap-rét, Pilisszentfél óra alatt érhetjük el a Visegrádi lászló felé, ahová kb. 3,5 óra Kiránduló Központot. Útközben alatt érhetünk el. Jó idő esetén megpihenhetünk városunk első érdemes felkapaszkodni foglalt forrása, a Mátyás forrás a Nagyvillámi Zsitvay Kilátóhoz, melletti öreg bükkfák árnyékában. teraszáról páratlan körpanorá- Továbbhaladva az Erdészek Barátma lesz a jutalmunk. Visegrádi ságparkja fa emlékoszlopai után visszatérésre ajánlhatjuk a 2. sz a réten, elérjük a Mogyoró-hegyi túra útvonalát. Éttermet. A bakancsos túrázók

3. TÚRA: PIROS SÁVJELZÉS MENTÉN AZ APÁTKÚTI VÖLGYBEN Könnyű túra, félcipővel is járható.

Városunkat átszelő, örökké csobogó Apátkúti patak alsó folyása mellé csábítjuk Önt! Túránk a Révtől indul, egyenes halad a Mátyás király utcán felfelé. Elhaladunk a Pilisi Parkerdő központi térjenek vissza a Sibrik-dombtól épülete mellett, elérjük a szép feka kék + jelzéshez, s a meredek, vésű temetőt, ahol megállhatunk de árnyas kapaszkodó megÁprily Lajos, Cseres Tibor, Schulek tétele után, kis kitérővel elérjük Frigyes és ﬁa János, Zsitvay a Görgey Artúr emlékművet. Tibor sírjánál. A hajtűkanyarban, A kék + jelzésen tovább menve a völgy bejáratánál a népszerű és egy erdőkezelési tanösvény hangulatos Patak Fogadó után mentén a Kisvillám nyergéa Dunakanyar Erdei Iskolát tekintben csatlakozunk az aszfalt hetjük meg, melynek bejáratához sétaúthoz, vagy egy meredek fahíd vezet. A szelíd patak mellett murvás sétaúton érhetjük el az folytatva sétánkat hamarosan országos kék jelzést. Folyaelérjük a völgyzáró gátat és matos haladás mellett a 210 a fölötte csillogó kis mesterséges m szintkülönbségű túra kb. 1,5 tavat. Ezután az Ördögmalom óra alatt járható be. vízeséshez érünk, ahol a patak-

víz sziklát formáló munkájában gyönyörködhetünk. A patakot követve a Magda-forrás szurdokkapujához érkezünk. Itt egy érdekességre hívjuk fel ﬁgyelmét: hátat fordítva a forrásnak, áttekintve a patak fölött különleges földtani jelenséget vehet észre: szürkés-lilás kőzetre rakódva, sárgás színű, meredek löszfalat láthat, ami azt bizonyítja, hogy valaha itt is tekerget a Duna, s lerakta ﬁnom porhordalékát. A forrás fölött, fák tövében pihenő és tűzrakó hely várja a látogatókat. A néhány méterre található fahíd átvezet a Bertényi Miklós Füvészkerthez. A bejárati kis faházban erdészettörténeti kiállítást tekinthetünk meg. Az arborétum 16 ha-on sétaútjaival, hídjaival, növényzetével magashegyi hangulatot áraszt. Másfél, két órás felüdítő sétát tehetünk itt, a tájékozódást sétakalauz segíti. (Nyitva: április 1-től október 31-ig szerdától vasárnapig). A Telgárthy-rét játszótere, pihenőhelyei a családok számára nyújt kellemes kikapcsolódási lehetőséget. A kert bejáratával szemben, a piros ∆ jelzés mentén, felfelé kapaszkodva elhagyjuk az erdőt, a Dobos-kert szántói, gyümölcsösei között, a Csuka-völgyön keresztül visszajuthatunk a városba. A Telgárthy-rét felső sarkában Millenniumi emlékoszlop látható jobbra pedig az erdészeti

szolgálati lakás után érjük el az Apátkúti Vadászházat. Amenynyiben tovább sétálunk a völgyben, messze-környék legjobb forrásához, a Kaán Károly forráshoz érhetünk. A bakancsos túrázóknak ajánljuk a továbbhaladást a piros sávon, egészen Pilisszentlászlóig, ami a forrástól kb. 2 óra.

4. TÚRA: A ZÖLD SÁV MENTÉN LEPENCÉTŐL PILISSZENTLÁSZLÓIG Bakancsos hosszú túra ,3,5 óra. Szintkülönbség 260 m

A Révtől a Duna-parti sétányon Esztergom irányában érhetjük el Lepencét, ahonnan az aszfalt közúton kell kb. 500 métert megtenni, hogy jelzésünk mentén erdei útra érjünk. Ennek a szép, hegyoldalas, kapaszkodókkal tarkított túrának a leírását Pilisszentlászlónál találja a Kedves Olvasó. A hegyikerékpárosok számára piros és kék kerékpárjelzés segíti a kirándulást.

Kisoroszi

Kisoroszi A Visegrádhoz közeli falu igazi különlegessége környékünknek: a dél felé forduló, megcsendesülő Duna év-százezrek alatt hatalmas szigetet alakított ki, a homokos hordalékokon kiváló termőföld, a sziget kavicságyában pedig kiváló felszín alatti ivóvíz készlet jött létre. A községtől délre hatalmas fekete nyárfás, fehér füzes pihenőparkot találunk, amely kedvelt táborozóhely. A sziget csúcsa nyáron kedvelt szabad strandja a Dunának, ahonnan remek látvány tárul elénk a Fellegvárral és Nagymaros látképével. Kisoroszi legnépszerűbb megközelítése a vízi út, mely elsősorban az evezőssportok kedvelői körében teszi népszerűvé a települést. Kisoroszinak már a rómaiak a korábban is használatos átkelőhelye volt, amit egy

őrtoronnyal és egy erőddel (Kápolnadomb) védtek. Az egyedi építészeti hangulatú település katolikus temploma 1755-ben épült, tornya 1781-re készült el. A már említett római erőd feletti dombon látható Kálvária kápolna 1820-ban épült. Kisoroszi másik meghatározó építménye a református templom 1803-ban eredetileg barokk stílusban épült az átalakítások során vált klasszicista stílusúvá. Fő téren található a Baktay Ervin Indián-cowboy múzeuma.

Pilisszentl谩szl贸

Pilisszentlászló A Pilisi hegyi falvak fekvésüknél, környezetüknél fogva csodálatosak, Pilisszentlászló pedig a hegyek által koszorúzva, különösen vonzó település. A faluba érkezőket koptatott, „rongyolt” hegyek fogadják. A vulkáni tevékenység második fázisában jöttek létre, egy kráter peremén. 1. TÚRA: A keltáktól kezdve, ezt A ORSZÁGOS KÉK JELZÉS MENTÉN a hegykoszorú adta védelVISEGRÁDRA met menedékként, lakóhelyként minden kor A leghosszabb, hegyi, bérci úton embere kihasználta. A telea Nagymarosi révig 14km, 5 óra. pülés középkori elődjének, Szintkülönbség felfele kétszer 200 m, Kékesnek korábbi királyi lefelé 440 m. Bakancsos túra vadászkastélyból kialakított pálos kolostorát 1291-ben A falu főteréről indul túránk, említik először. 1308-ban Csák Máté itt tárgyal Károly ahol a Honvéd utcában jobbra Róbert elismeréséről a pápai elágazó, meredek zsákutcán keresztül hagyjuk el a települést. követtel. A török időkben Fiatal erdőben, a Rózsa-hegy rommá vált pálos tempoldalában kapaszkodunk fel lom és kolostor helyén a Szarvas-szérű-rétig. majd 1770–72-ben épült a ma egy régi szekérúton jutunk fel is látható római katolikus a Szent László-hegy oldalába, templom, amelynek tornya 1805-ből való. A templomka- ahol elérjük túránk legmagasabb pontját. A Pap-réti pu szemöldökpárkányában erdészház mellett megpilátható a pálosok címere: kitárt szárnyú holló, cipóval henhetünk, majd északnak a csőrében. A XVIII. század- folytatjuk utunkat A Pálóczban a Felvidékről betelepült ki-rétig együtt haladunk a piros sávjelzéssel. Innen az Úrasztal szlovák lakosság hagyományait elsősorban nyelvében, ösvényén gyönyörködhetünk a panorámában. Ösvénykénk dalaiban őrzi.

becsatlakozik egy széles útba, amelyen leereszkedve, a Vízverési réten pihenhetünk, majd tovább a Moli-pihenőt elhagyva, meredeken haladva érjük el a Visegrád kaput, majd a Sós-tói rétet. Fiatal rudas erdők kísérik utunkat, rétegvonal mentén haladva érünk a széles rétre, majd a Visegrádi Kiránduló Központba. A Panoráma aszfalt úton átkelve választhatunk a Visegrádnál leírt 1. vagy 2. sz. túra útvonalából, amelynek mentén elérhetjük a Révállomást, kirándulásunk végét.

2. TÚRA: VISEGRÁDRA, A PIROS SÁVJELZÉS MENTÉN, A SZENT LÁSZLÓ-, MAJD APÁTKÚTI-VÖLGYBE A 11.sz. főút, illetve a Nagymarosi révátkelőig 10 km, 3 óra. Szintkülönbség 240 m. Csaknem végig ereszkedő, de a patakok gázlói miatt bakancsos túra.

A Főtértől a piros + jelzést kövessük a Honvéd utcáig, majd piros sáv mentén északra indul túránk. A térség egyik legizgalmasabb, legregényesebb útja, ahol sokszor patak gázlókon haladhatunk. Fiatal rudas erdők, évszázados bükkök, gyertyánok, juharok, hársak, kőrisek állnak őrt az erre járóknak. Utunk során elérhetjük a Kaán Károly forrást, amely mentén a Visegrádi 3. túra útvonalán haladhatunk tovább.

3. TÚRA: VISEGRÁDRA, A ZÖLD SÁVJELZÉSEN, A LEPENCE-PATAK VÖLGYÉN KERESZTÜL A Bánya-hegy és Öreg-Pap-hegy között, a 11. sz. főútig, illetve a lepencei termál strandig; 7,5 km, 2,5 óra. Szint különbség 240 m. Bakancsos túra

A zöld sávjelzésen indulunk a Főtérről. A Béke utcában. A 60 sz. háznál Rayman Tamás helytörténeti magángyűjteményét csodálva, az egykori Pálos kolostor faragott köveit, XIX–XX. század munkaeszközeit szemlélhetjük meg az udvarban, a pajtában és a szobácskában. A Béke utca végén hagyjuk el a falut, majd a bánya-hegyi hétvégi házaknál elérjük a rengeteg erdőt. Meredeken ereszkedünk alá a hatalmas bükkfák között a Sunyi-rétig, ahol elérjük az erdészeti utat, majd a Lepence patakját. A szűk völgyben szinte ránk hajolnak az erdős

hegyoldalak, majd az Öreg-szilfa menti kanyar után felkapaszkodunk az Ágas-hegy oldalán, a Gyula-forrás pihenőjéig, ahonnan aszfaltozott úton jutunk el a Lepence Strandfürdőhöz. A 11. sz. főútra kiérve felszállhatunk a menetrend szerint közlekedő autóbuszra.

4. TÚRA: FEL A PRÉDIKÁLÓSZÉKRE A PIROS + JELZÉS MENTÉN Bakancsos túra, oda-vissza 6 óra, szintkülönbség 280 m.

A Főtérről indulunk a piros + jelzést követve, dél felé, a Szentendrei úton. A Kisrigó Étterem parkolója után erdészeti úton jutunk el a Tüskés-hegy 510 méteres csúcsához. Onnan az egykori vulkáni kráter megkopott peremén jutunk az Akasztó-hegy oldalában a Varga

erdeje nyeregbe, ahol utunk 5. TÚRA: AZ ORSZÁGOS KÉK JELZÉS MENTÉN a piros ∆ jelzésbe torkolA BÜKKÖS-PATAKIG ÉS A KÁRPÁT lik. Innen észak-nyugat felé FORRÁSIG folytatjuk utunkat, ahonnan jobbra Pilisszentlászló házait Sétaút, kb. 2 óra, 6 km távolságban, láthatjuk, alattunk a mélyben szintkülönbség 140 m pedig Visegrádot. A Keserűs gerincén erdős ösvényen Induljunk úgy, mint a 4. sz. jutunk el ahhoz a kiálló, túránál. nagy andezit sziklatömbhöz, A Kisrigó Étteremtől, a Szémelyen kicsiny emléktábla les-hegy és a Bükkös-, emlékeztet a 80-as években megalakult Duna-körre. Innen a Kukac-hegy között szép völgyi sétát lehet tenni a Sikáromár csak néhány száz métersi-deltáig. Innen a Bükkös patak re van hazánk egyik legszebb csobogóit érintve, kis fahídon kilátópontja, a Prédikálószék. Előttünk a Duna, Szobtól Nagy- keresztül haladva érjük el a Kárpát-forrást. Akik hosszabb marosig, távolabb a Börzsöny, túrát terveznek továbbhaladva jobbra Visegrád ősi falaiban az országos kéket követve gyönyörködhetünk. Pihenőnk két és fél óra alatt érhetnek végeztével leereszkedhetünk folytonos kapaszkodással a piros ∆ jelzés mentén a VadDobogókőre. A fáradtabbak, álló-kövekig. A túránkat befejezhetjük Dömösön át Visegrád egy ajánlott erdei szalonnafelé is, de vissza is fordulhatunk sütés után visszafordulhatnak Szentlászlóra. Pilisszentlászlóra.

7. TÚRA: RÓZSA-HEGY, SZEKRÉNY-KŐ KERÜLÉSE A PIROS  JELZÉSŰ VISSZATÉRŐ ÚTON 5,5 km, 2 órás túra, szintkülönbség 180 m.

A Főtérről, az országos kéken észak felé tartva, a Rózsa-hegy oldalában érhetjük el a piros  jelzést, amelyen továbbhaladva sudaras középkorú cseres-tölgyes erdőkön, árkon, sziklák 6. TÚRA: mentén kapaszkodva hanguSZENTLÁSZLÓTÓL SZENTENDRÉIG latos, magas hegyi növényeket, A ZÖLD SÁVJELZÉS MENTÉN enciánokat rejtő Szarvas-szérűi rétre érünk. Ezután újabb Félcipővel is járható túra, szintkis kapaszkodóval jutunk el különbség felfelé 90 m, lefelé 310 m túránk legmagasabb pontjához, a Szekrény-kőhöz (544 m tszf). A Főtérről a zöld sávjelzéInnen folyamatosan ereszkedsen délkelet felé, a Kossuth ve jutunk a kiépített pihenőül Lajos utca végén hagyjuk el szolgáló Hegy-tetőhöz, (buszra a falut. A Rózsa-hegy déli is lehet szállni). Itt fogadták egyoldalában lévő erdei úton kor a faluba érkező hírességeket. kapaszkodunk a Kocsmáros Kényelmes sétával érhetjük el rétig, a szentlászlói kaldera az országos kék jelzést, vagy kopott gerincéig. 450 méterre a zöld sávjelzéshez csatlakozva a tengerszint fölött, autós bejutunk a falu főterére. pihenőhely után, átkelve az erdészeti aszfalt úton, cseres-tölgyes erdőben ereszkedünk le a Szentendre – Szarvas-hegy térségig. Az elágazásnál jobbra térve Lajos forrás felé, autóbuszra szállhatunk. A Skanzen egyenesen, félórai sétával érhető el.

Pilisszentkereszt

Pilisszentkereszt Pilisszentkereszt, a Pilis-hegység kőzetét alkotó Triászkori üledékes Dachstein-mészkő, több mint kétszáz millió éves vonulata és a „ﬁatal” vulkanikus, tizenöt millió éves Visegrádi-hegység ölelkezésénél fekvő település. A község fölé magasodó szent hegy, a 757 m magas Pilis-tető keleti peremén, platóján terül el. Barokk plébániatemploma 1766-ban épült, tornya 1803-ban készült el. A település határában található mészégető kemencék gödrei, emlékeztetnek a megélhetést biztosító mesterségre. A pilisi apátság, a III. Béla által alapított ciszter kolostor, a rend legjelentősebb emléke volt a középkorban. Ma romjai láthatók. Az ásatások során került elő a gótika egyik jelentős magyarországi emléke, a tragikus véget ért Gertrúd királyné ﬁnoman faragott szobrokkal díszített kő-síremléke. A kor

nagy francia művésze Villard de Honnecourt járt a Pilisben, erről tanúskodnak albumának rajzai.A kolostor környezete számos részletet megőrzött a ciszter kolostortáj elemeiből (forrás, halastó,teraszok, stb.) Épületei a török hódoltság idején pusztultak el, a romterület egy része a Klastrom-kertben ma is látható. A régi időkben királyaink lóháton a Visegrád – Piliszszentlászló – Pilisszentkereszt útvonalon közelítették meg Budát. Közigazgatási területén magasodik a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, Dobogókő, 700 méterrel a tszf.

közé bevágódó patak medrében járunk. Tanösvény táblái TÉN A SZURDOKBA tájékoztatnak a szurdokvölgy kialakulásáról, a karszBakancsos rövid túra, oda-vissza 2 óra tos búvópatak munkájáról, erdőkről, állatokról. Utunk A falu központjából a Pomásorán kis fahidak sokaságán zi úton, dél felé indulva kelünk át, majd két kis patak követjük az országos kék összefolyásánál érkezünk el az jelzést, majd jobbra fordulva erdei autós parkolóhoz, rétbetérünk a Dera patak völszéli pihenőhöz. gyébe. Hamarosan elhagyott A Szentkeresztre való visszamészégető kemencék katlatéréshez három lehetőséget naival találkozunk, majd egy ajánlunk: felkapaszkodhakis pihenő után a fehér sziklák tunk a szurdokkal párhuzamos felső peremre, vagy a kék + jelzés mentén, hoszszabb úton a Szent-kúthoz juthatunk és a forrástól a sárga + jelzést követve a stációk mentén érhetünk vissza a községbe. Azok, akik kényelmesen szeretnének visszatérni, forduljanak vissza az országos kék jelzés mentén. 1. TÚRA:

AZ ORSZÁGOS KÉK SÁVJELZÉS MEN-

2. TÚRA: A ZÖLD SÁV MENTÉN A KLASTROM-KERTBE Félcipős séta, oda-vissza kb. 1,5 óra

A falu központjából Pilisszántó felé indulunk. Benézhetünk a kicsi terekkel körülvett, barokk templomba, vagy megtekinthetjük III. Béla király szobrát. Száz méterrel lejjebb jobbra fordulunk, s elhagyva a falut, a patakot kísérő galériaerdő és szántóföldek között sétálunk 300 métert. Balra fordulva az úton elérjük az egykori apátság rommezejét, a hatalmas templomból megmaradt emlékeket. Itt találták meg II. András feleségének, Gertrud királyné kőkoporsójának maradványait. A falmaradványok után, észak felé találjuk a Klastrom-kutat, amely egykor az egész kolostort ellátta vízzel. Újkor emléktáblája hirdeti, hogy 1888-ban egy lelkes kis csapat itt határozta el a Magyar Turista Egyesület megalakítását. A zöld sávjelzésen továbbmenve, a Vaskapunak nevezett leszakadt barlang mészkő szirtjeit közelíthetjük meg.

Bakancsos utak: 3. TÚRA: AZ ORSZÁGOS KÉK SÁVJELZÉS MENTÉN DOBOGÓKŐRE

Leírása Dobogókőnél található. 4. TÚRA: A PIROS SÁVJELZÉS MENTÉN DOBOGÓKŐRE VAGY PILISSZÁNTÓRA

Ha Szentkeresztről észak felé indulunk a piros sávjelzésen a Cserfa utcán, akkor a Hosszúhegy vulkáni gerinc nyúlványán juthatunk el kb. 2 óra alatt Dobogókőre. Ha dél-nyugat felé tartunk, akkor a Kálvária-hegy és a Magas-hegy oldalában juthatunk el a rejtélyes Piliszszántóra. Ezt az utat a térségi turizmus elindítójáról, Téry útnak nevezték el.

Dobogókő

Természeti szépségei mellett a magyar turizmus történetében betöltött szerepéről híres. Itt létesült 1898-ban az ország első, Eötvös Lorándról elnevezett fából készült turistaháza, amelyet 1906-ban kőépület váltott fel. Ez alkalommal helyezték el az alábbi feliratot: Dobogókő

Álljon e kis ház soká! Dacoljon viharral,

A Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsa. 700 m tszf-i magasságával, meredek letörésével olyan, mintha fellegekben járnánk. Az andezitben előforduló piritek (vas nyomok) miatt tele van mágneses térrel. Egyesek, a Föld csakrájának, fő-erővonalának tartják. Aki itt messze tekinthet, vagy éppen gyalogosan ér a hosszan húzódó hegygerincre, egykori vulkáni peremre, annak egészen bizonyos, hogy sebesebben dobban a szíve.

förgeteggel, szolgálja sikerrel a célt, amelyért alkottatott. Legyen iránymutató delejtűje, vonzó mágnese e szép hegynek, melyben lábai gyökereznek, legyen a vidék áldása, a turisták gyönyörűsége, az öröm és béke hajléka. „

Az épület ma a bakancsos túristaság múzeuma. Az egyedülálló panorámájú kilátónál található Téry Ödönnek (1856–1917), a magyar turistamozgalom egyik alapítójának 1926-ban felállított emlékműve.

1. TÚRA: THIRRING KÖRÚT, A SÁRGA  JELZÉS MENTÉN Csak bakancsosoknak ajánljuk. Eljegesedett időben járhatatlan!!!

A kilátótól balra indulunk, hamarosan elérve a rönkből faragott, szép kaput, amely jelzi, hogy a Táltos egyház is szent helynek tartja a környéket. A kapun áthaladva, gondozott, korláttal védett lépcsőn jutunk a Siketek Mária Kegyhelyéig. Feltekintve a hatalmas agglomerátum tömbre, érezhetjük, hogy óriás katedra, Isten tanári dobogója tövében vagyunk. A siketek turistacsoportja 1926-ban alakította ki a kegyhelyet, amit 1992-ben újítottak fel. Innen meredek szerpentinen, oldalazva ereszkedünk le a lenyűgöző Thirring-sziklák sorához. Elhaladunk a térség legöregebb, 200 éves bükkfái között, megfigyelhetünk három erdő-

nemzedéket. Kora tavasszal a máskor csupasz (núdum) bükkös haraszttal borított talaján keltikék színpompás kerjtében járhatunk. Az út egyharmadát rétegvonal mentén tesszük meg sziklától szikláig, majd meredeken felfelé jutunk fel a Jász-hegy gerincére. Itt a Táltos egyház másik kapuja után, sétaúton érjük el a 200 méterre lévő kiinduló pontunkat.

2. TÚRA: ZSIVÁNY-SZIKLÁK KÖRÚT, A PIROS C jelzést követve Félcipőben is járható.

A kilátótól Pilisszentkereszt irányában, az Őzike utcában hagyjuk el a hétvégi házakat. Jól járható, ereszkedő szekérúton, a Kanyargós patak fahídján átkelve, hétrét görnyedt rudas gyertyán erdőcske évekkel ezelőtti ónos eső súlya alatt görbült földig. Hamarosan 80 év körüli lucfenyvesen vezet át utunk a Hideg-lyukhoz. Balkéz felé függőleges kis sziklafalat láthatunk. Meleg nyarakon tapasztalhatjuk a belőle áradó hideget. Nemsokára hihetetlen sziklaképződmények tűnnek fel: a Zsivány-sziklák. Érdemes felkapaszkodni

rájuk, s megtekinteni metszetében az egykori vulkáni tevékenység és az évmilliók eróziós munkájának eredményét. A nagy katlan fenekére is bemerészkedhetünk, hiszen a betyárvilág rablóival már nem találkozhatunk! Sziklaszemlénk után jobbra térve, enyhén kapaszkodunk a Márton-rét melletti szekérúton. A piros  jelzés a rét felső vége után, hajtűkanyarral fordul jobbra, majd a kiszélesedő

úton, gyertyános-cseres-tölgyesen keresztül érjük el azt a murvás sétautat, amelyik visszavezet túránk kiinduló pontjára.

3. TÚRA: REZSŐ KÖRÚT, A KÉK  JELZÉST KÖVETVE Félcipőben is járható.

A kilátótól kiépített murvás úton ereszkedünk 800 métert a Rezső kilátóig. Jó idő esetén Visegrádot is láthatjuk, sőt azaz érzésünk, mintha a Fellegvár és a város épületei a Duna bal partjára kerültek volna. Megcsodálhatjuk a Dunába tartó Ipoly torkolatát is. A kitekintés után visszagyalogolva Dobogókő belterületére, üdülők mögött érjük el a műutat, majd a murvás sétányt, melyen visszatérünk a turistaházig.

4. TÚRA:

6. TÚRA:

AZ ORSZÁGOS KÉK JELZÉS MENTÉN

A PIROS SÁVON, A TÉRY ÚTON

PILISSZENTKERESZTRE

DÖMÖSRE, ILLETV PILISSZÁNTÓN KERESZTÜL A KOPÁR CSÁRDÁIG

Végig ereszkedő, bakancsos túra. Bakancsos, embert próbáló út.

Az út elejét a 2. túrában írtuk le. A Zsivány sziklák után továbbhaladunk a murvás úton, majd a középkorú fenyvesen keresztül, a Kakas-hegyi hétvégi házak mellett érjük el az erdészeti utat. Átkelve rajta, cseres-tölgyes erdőn keresztül hamarosan az aszfalt közúton is átkelünk, majd ezen folyamatosan ereszkedve érjük el a faluközpontot.

5. TÚRA: AZ ORSZÁGOS KÉK JELZÉS NYOMÁN PILISSZENTLÁSZLÓRA Bakancsos túra, sok ereszkedéssel, kevés emelkedővel

A turistaháztól kelet felé indulva, egyenesen ereszkedünk a dobogókői hosszú, széles gerincen. Az erdészeti aszfaltúton átkelve, a Vörös dagonyánál szép, idős bükkösbe érünk és meredeken ereszkedünk csaknem a Sikárosi, kezelt rétekig. Innen már a hegység legnagyobb patakját, a Bükköst követbe jutunk a Kárpát-forrásig. A következő, emelkedő szakaszról a szentlászlói 5. túránál írunk.

Túránk dél felé indul az országos kék és sárga jelzéssel együtt. A települést az Őzike utcánál hagyjuk el, majd a Hosszú-hegy lefutó gerincén, a „Fagyos katona” (A II. Világháborúban itt találtak egy megfagyott katonát) területén keresztezzük az erdészeti aszfalt utat. Bő egy kilométer után, a Cserfa utcában érkezünk Pilisszentkereszt központjába, ahonnan a Pilis-tető délkeleti lábánál Pilisszántóra. A felhagyott kőbánya területén (kiváló az akusztikája) nyári időszakban szabadtéri Szikla Színház működik. A piros sávon délre fordulva, a 20-as években szépen beerdősített, fenyvesített területen áthaladva kapaszkodunk fel a Fehér-hegyre, majd a Vörös-hegyre, ahonnan kb. fél óra alatt érjük el, a 10. sz. főutat a Kopár Csárdánál.

7. TÚRA: A SÁRGA JELZÉS DÖMÖSTŐL DOBOGÓKŐRE, INNEN SZENTENDRÉRE A Visegrádi-hegység embert próbáló, bakancsos nagy útja.

A Dömöstől Dobogókőig tartó szakasz leírása a 2. túra útjánál található. A híres Rám-szakadék, Dobogókőről történő megcsodálásához ezen az úton kell leereszkedni a Szőke-forrás völgybe. Ott jobbra fordulva az erdészeti köves úton 300 m után csatlakozunk a zöld sávjelzéshez, amely a patak folyásirányával szemben vezeti be a Rám-szakadékba az ámulókat. A szakadékból kiérve, a felső pihenőhelynél visszatérünk a sárga jelzéshez, bővebben a Dömös 1. túránál írunk róla.

Ha a turistaháztól délnek, majd keletnek tartunk a sárga jelzésen, akkor a „Fagyos katonánál” válunk el. Többnyire gerincúton haladunk a Tölgyikrek nyeregéig., ahol a pihenő után a Lombhegy északi oldalában érkezünk meg a Lajos-forrás turistaházához. Innen, a jelzést követve juthatunk el Szentendrére.

Dรถmรถs

Dömös Szemben a Szent Mihály-hegy Duna fölé magasodó sziklakopáros meredek oldalával, a Duna-kanyar nagy patkójának déli bugyrában, szép fekvésű község. Földtanilag a dömösi kaldera feneke. Az emberi élet nyomait az őskőkortól ismerjük. A római császárkor időszakára 3 őrtorony emlékeztet. A plébániatemplom mellett két hatalmas, Kr. u. 2–3. századi cca 5×5 m alapterületű római téglaégető kemencét tártak fel. A forrásokban először 1079-ben említett Dömösön az Árpád-korba királyi udvarház állott. Leghíresebb műemléke az 1107-ben felszentelt prépostság, amelynek alapfalait és altemplomát 1977-ben tárták fel, s 1989-ben helyreállították. A római katolikus plébániatemplom, a Nepomuki Szent János szo-

bor és a Mindszentek kápolna barokk alkotások. A református templom 1873–76-ban épült. Az 1920 körül épült műemlék hajóállomás, a korszak hasonló funkciójú és megformálású épületei közül gyakorlatilag egyedül maradt meg. Látnivalói közé tartozik a Dömösi Galéria. Bár túráink során közel 600 m szintkülönbséggel kell megbirkózni, de ezért cserébe hegységünk legvadregényesebb útjaira csábítjuk Önöket!

1. TÚRA:

2. TÚRA:

A ZÖLD SÁVJELZÉS MENTÉN

LUKÁCS-ÁROK MENTÉN, A SÁRGA

A RÁM-SZAKADÉKBA

SÁVJELZÉSSEL DOBOGÓKŐRE

Bakancsos, kb. 4 órás túra, ahová érde-

Bakancsos, kb. 4 órás túraút.

mes váltócipőt is magunkkal vinnünk.

A falut a Királykúti úton elhagyva, az utolsó házaknál balra letérve átkelünk a Malom patakon. Gyertyánfák árnyékában, kis táblás tanösvényen jutunk a Szentfa Kápolnáig. Továbbhaladva a napos réten újabb erdőbe érünk, hamarosan elválunk a sárga jelzéstől, majd a piros sávtól is, jobbra térünk. Átkelve a patak gázlóján és a kövezett erdészeti úton, kis pihenőt találunk, ahol erőt gyűjthetünk a Rám-patak völgye meghódításához. Akik tériszonnyal terheltek, semmi esetre se vágjanak neki ennek a túrának! Sokszor kelünk át a patakban lévő köveken, esetleg belecsúszhatunk a vízbe. Felfelé tartva apró vízesésekkel tarkított a völgy . A kis foglalt Szerelem-forrás után kezdődik az igazi szikla-ország, andezit agglomerátum. Haladásunkat korlátok, rögzített, meredek létrák könnyítik, a hosszú vízesés fölött is szárazon kapaszkodhatunk fel. Kiérve a szakadékból büszkék lehetünk magunkra! Az Árpád-vár tövében lévő pihenőhelyig, rönklépcsőkön jutunk el. Itt újra találkozunk a sárga sávjelzéssel, amely mentén északra fordulva visszatérünk Dömösre.

Utunk hol enyhébben, hol meredekebben, de mindig felfelé visz, ezért igazán szívet, tüdőt próbáló túra. Úgy indulunk, mint az első túránál. A három sávjelzésből először a sárga tér el jobbra. Átkelve a patak gázlóján és az erdészeti aszfaltúton, beérünk a Lukács-patak völgyébe. Néhány gázló után balra egyenletes emelkedőn egyre távolabb kerülünk a mélyülő ároktól. Az utunkat kísérő bükkös szálfák sudara még jobban fokozzák mélységérzetünket. Az Árpád-vár tövéhez érve északról és keletről kerüljük meg a különleges utó-vulkanikus kúpot. Széles, erdészeti feltáró úton érünk el addig a kis pihenőig, ahol a zöld sávjelzésen a Rám-szakadékból érkezők csatlakozhatnak utunkhoz Dobogókő felé.

4. TÚRA: A SZENTFA KÁPOLNÁTÓL A PRÉDIKÁLÓ-SZÉKRE, A PIROS ∆ MENTÉN Kemény kapaszkodó, bakancsos túra, kb. 2 óra 3. TÚRA: A TÉRY ÚT PIROS SÁVJELZÉSÉN, A PRÉPOSTSÁGI ROMOK MELLETT DOBOGÓKŐRE Bakancsos túra, kb. 4 óra.

A 11. sz. főúton továbbhaladva 400 métert, a Béla király úton indulhatunk Dobogókő felé. A temetőt elhagyva jobbra a Prépostság romfal maradványához térjünk le. Az altemplomban a Dunakanyar XII. századi – helyreállított – gyöngyszemét találjuk, amely a román kori építészet gyönyörűsége. A Szuha patakot követve megpihenhetünk Körtvélyes rétjén. Tovább indulva, 100 méterre, utunk erdészeti aszfaltutat keresztez. Innen kapaszkodva érjük el a Szakó-nyerget, majd újabb kapaszkodó után az Ilona pihenőnél szusszanhatunk az öreg bükkös alatt. A turista emlékművek után a Jász-hegy gerincére érünk, ahonnan már egyenletesen iparkodva a Rezső-kilátóhely, majd a dobogókői panoráma jelenthet megkönnyebbülést.

Dömöstől az 1. sz. túra szerint indulunk. A Szentfa kápolna mellett, bükkfák, gyertyánok kitárulkozó gyökerei között, nagyon meredeken indul a száraz tölgyes erdőben utunk, amely végén elérjük azt a sziklasort, amelyik az itt élő vadat is megállítja. Évmilliók eróziója formálta a barátságosan magasodó sziklákat. Bokorerdők és magasodó kőriserdők között érjük el célunkat, a 640 m magas Prédikáló-széket. Fáradságunkért jutalom az élmény, amelyben körbetekintve részünk lehet. Visszafelé választhatjuk a meredek út helyett a Pilisszentlászlónál leírt 4. számú utat.

Pilismar贸t

Pilismarót A Duna, nagy öntésterületén és belőle várszerűen kiemelkedő kopott vulkáni kúpon kialakult település. Az őskortól lakott település a római korban vált jelentőssé, 14 őrtoronyról és 2 erődről van tudomásunk. Ezek közül legjelentősebb a község belterületén, a Kis-hegyen levő, 340-113 m-es szabálytalan alaprajzú erőd. Pilismarótot először Maraut néven említik 1138-ban. A római katolikus templom 1810-ben, református templom 1685-ben épült, 1818–20-ban klasszicista stílusban átépítették. Pilismarót legismertebb műemléke az 1850 körül a romantikus stílusban emelt volt Heckenast-kúria, ahol magyar irodalom jelesei vendégeskedtek. A Duna parton levő üdülőtelep az 1930-as években alakult ki, s homokos vízpart, azóta vonzza ide a pihenni-, üdülni vágyókat. Túráink a római katolikus templom mellől, a Dobozi

szobortól indulnak. Visegrád és Esztergom felől autóbusszal és személygépkocsival is el tudunk idáig jönni. Mindkét ajánlott túrát a Dobozi úton kezdjük.

1. TÚRA: A ZÖLD SÁVJELZÉS MENTÉN A SZAKÓ-HEGYEN ÁT AZ ÁRPÁD-VÁRIG Bakancsos túra, oda-vissza kb. 4 óra.

A Malom-völgy, majd az Ördög küllője árkon keresztül érjük el az erdészeti aszfalt utat, amin kb. 1 km-t sétálunk. Az árok hajtűkanyarja előtt jobbra indulunk gerinctúránkra, a Hosszú-hegyre. Folyamatosan felfelé kapaszkodva a Szakó-hegy utóvulkáni kúpjának 570 méteres magasságában utunk legmagasabb pontján kereshetjük legendáját a sohasem bizonyított földvárának. Leereszkedve a Szakó-nyeregbe, kelet felé tartunk és hamarosan elérjük az árpád-vári pihenőt, a Rám-szakadék felső végét.

2. TÚRA: A PIROS SÁVJELZÉSEN PILISSZENTLÉLEKRE Bakancsos túra, kb. 3 óra.

A falu végén jobbra, nyugat felé fordulunk a Miklós deák utcán, majd hosszan sétálunk a völgyben az erdészeti aszfalt úton, amíg jelzésünk a Somos ároknál el nem tér délre, egy szekérútra. Balra láthatjuk a fák közül előbukkanó Hamvas-kői vadászházat. Kis kapaszkodással a Hirsch oromra jutunk. Az erdészeti emlékhely után az alsó Ecset-hegyen, 452 m magasságban elérjük utunk legmagasabb pontját. A térség legszebb bükkösében, majd hamarosan az erdő szélén folytatjuk utunkat az Égett-hársig. Felhagyott szántókon keresztül érünk a szépen gondozott Pálos kolostor romig. Az egyetlen, mai napig működő magyar alapítású szerzetesrend, második kolostorának maradványainál, tatárjárás utáni időkre emlékezhetünk. A kilátás csodás: Esztergom és Párkány látványa lenyűgöző. Ezután negyed óra alatt Pilisszentlélekre érhetünk, ahonnan autóbusszal indulhatunk Esztergom vagy Dobogókő irányába.

K K+ K P P+ P∆ P PΩ S S+ S∆ S S Z Z+ Z∆

kék sáv kék kereszt kék körút piros sáv piros kereszt piros háromszög piros körút piros barlang sárga sáv sárga kereszt sárga háromszög sárga körút sárga kör zöld sáv zöld kereszt zöld háromszög

–+ 

–+   Ω

–+   

–+ 

Pilisszentlélek

falai között minden Pünkösd hajnalban, napfelkeltekor A Pilis-tető észak-keleti letörése misét celebrálnak. alatti kicsiny falu, mely közigaz- A XVIII. században betelepígatásilag Esztergomhoz tartozik. tett szlovákok mészégetéssel, Pilisszentlélek okleveles emlí- hutákban üvegkészítéssel, tése 1263-ból való, amikor IV. erdei munkákkal, fuvarozással Béla a Dömöshöz közel eső foglalkoztak, vagy saját megvadászkastélyát a pálosoknak élhetésre művelték a pálosok adja. A 14. században épült által betört földeket. festői természeti környezetNeve 1913-ig Szent Lélek ben levő pálos kolostorban vagy Huta-Szent-Lélek , ami megfordult Károly Róbert és ugyancsak a 18. századi üvegI. Lajos király is. A kolostor hutájára emlékeztet. Plébániaegykori templomának romtemploma 1856-ból való, táj-

PilisszentlĂŠlek

házát egy jellegzetes szlovák házban rendezték be. Visegrádról, Esztergomon keresztül érhetjük el térségünk legkisebb települését.

1. TÚRA: A PIROS SÁVJELZÉS MENTÉN A CSÉVI SZIRTEKHEZ ÉS A LEÁNY, LEGÉNY BARLANGHOZ 2. TÚRA: Bakancsos túra, oda-vissza 3 óra.

FEKETE-KŐ, KÉT BÜKKFA NYEREGRE. KIS KÖRÚT A SZOPLÁKOK

Dél-kelet felé indulva, folytonos kapaszkodással a híres szentléleki Viadukt mellett kelünk át a közúton. Többször keresztezve az erdészeti feltáró utat a Pilis-nyeregbe érünk. Itt a II. Világháború nyomait találjuk: régi lövészárkok, állások földhányásai emlékeztetnek a környék legnagyobb ütközeteire. Innen, jó félórás ereszkedésünk során már messziről észrevehetjük a fehérlő mészkőszirteket. Hamarosan a piros Ω jelzésnél balra térve óriási barlangokhoz érünk. Csodáljuk meg, de túl mélyre ne merészkedjünk! Egykor Özséb, IV. Béla esztergomi kanonokja, itt gyűjtötte össze a tatárok visszatértétől rettegő, barlangokba menekül szerzeteseket és alapította meg a Pálos rendet. A különleges barlangi élmények után térjünk vissza Szentlélekre.

OLDALÁBAN Bakancsos könnyű túra, kb. 2 óra.

Szentlélekről induljunk, mint az 1. túránál a piros és a sárga sávjelzés mentén. A Pilis-nyeregben észak felé fordulva, a zöld ∆ jelzést követve, meredek oldalgós úton kapaszkodjunk fel a lenyűgöző élményt nyújtó Fekete-kő 592 m magas mészkőszirtjére. Alattunk térkép lesz a táj. Tériszonyosoknak nem ajánlott! Innen, szálegyenes öreg bükkök között, a zöld + jelzést elérve, azon kelet felé indulva kíméletes úton jutunk a Két bükkfa-nyereg aszfalt útjához, deltájához. (Pomáz, Esztergom, Dobogókő felé buszjáratok.) Mi, a zöld sáv mentén, észak-nyugat felé ereszkedve, Mexikó-puszta karácsonyfa telepe mellett érünk vissza Szentlélekre.

Pilissz谩nt贸

Pilissz ántó A szent hegy, a Pilis-tető, a Dunakanyar legmagasabb, 757 m magas csúcsa alatt lapuló kicsi, mégis ősi múlttal büszkélkedő település. A dolomit mészkő fejszerű, kopasz, de erdővel koszorúzott csúcsait, a szláv nyelvekben PILIS-nek nevezik. A római korból egy őrtorony maradványai kerültek elő és a ma is látható egy római mérföldkő a 1759–60-ban épült barokk templom előtt. Feltételezések szerint a falu környékén a középkorban pálos kolostor működött. A település építészeti emlékei közé tartozik a klasszicista, 1826-ban épült volt Baross-Jurkovich kúria és a Orosdy kastély 1895-ből.

A település jelenkori nevezetessége a Sziklaszínház. Az egykori szlovák falu, a beköltözésekkel lakosaiban gyarapodó község, tele van misztikummal, legendával. Ha hosszabb időt, órákat töltünk itt és nyomozunk rejtelmei után, sokat megtudhatunk ezekről. Turista útját a dobogókői 6 sz. Téry útnál már leírtuk.

K e d v e s O lva s ó ! Hegyek, völgyek, falvak, kolostor-romok felfedezéséhez megfelelő időt kívánunk és kérünk a Teremtőtől. Esős napok után, a gerinctúrákat ajánljuk. Szárazabb időben patakos völgyeket. Ha hosszabb Visegrádi tartózkodása esős idővel szomorítaná, ne csüggedjen, akkor se. Visegrád történelmi emlékei után, Esztergom egyházi műemlékei, múzeumai, az Árpád-kort, államalapítást sugalló múltja, nagyszerű élménygyűjtésre ad módot. A Bazilika, a Vár

Múzeum, Keresztény Múzeum, a Duna Múzeum, a Balassi Múzeum kitárulkozó értékei megannyi izgalmas órával, felfedezéssel ajándékozhatják meg. Ehhez kívánunk szép napokat Visegrád város polgárai és a szerkesztők, szerzők nevében. „Figyeld a Dunán elfutó hajókat és valld: az óra gyorsan illan el. De amíg élsz, a múlt, a dal s az erdő és az örök vágy emberré emel.” Áprily Lajos

E r dei Mű v elődé s H á z a A környezeti nevelés fellegvára A visegrádi Mogyoró-hegy természetvédelmi oktatóközpontja, az Erdei Művelődés Háza két évtizede fogadja a természet iránt érdeklődő gyermekeket és felnőtteket. A csodálatos természeti környezetben lévő Erdei Művelődés Háza gazdag programkínálatával vár minden érdeklődőt, aki szeretné megtapasztalni azt a rengeteg kis csodát, amit az erdő, a rét, a víz eddig elrejtett a szem elől. Számunkra nemcsak az oktatás a fontos, hanem nagy hangsúlyt fektetünk a természetvédelmi szemléletformáló nevelésre is. Minden esetben ﬁgyelembe vesszük a résztvevők életkorát és befogadókészségét, így minden program érthető és érdekes lehet az óvodáskorú kisgyermektől egészen a felnőtt érdeklődőig. Újdonságként említhetjük kifejezetten felnőtteknek összeállított történelmi és kalandprogramjainkat.

Programjainkat igénybe vehetik egynapos kirándulásokra, valamint több napra érkezők egyaránt. Kényelmes szállást Természet- és Erdővédelmi Táborunk 12 személyes, komfortos faházaiban biztosítunk.

PROGRAMAJÁNLATUNK Természetismereti programok: Barangolás a vadvirágos réten Békakoncert – a Nádas-tó élővilága Sportprogramok, kalandtúrák: Eleink fegyvere – íjászat gyermekeknek és felnőtteknek Kalandtúrák a Visegrádi-hegység legszebb túraútvonalain Extrém túra és kalandnap a keményebb túrák kedvelőinek Történelmi programok: Reneszánsz kalandozások Visegrádon – interaktív történelmi kalandozás, reneszánsz séta, reneszánsz túra a természet és a kultúra szerelmeseinek Tanösvényeink: Mogyoróhegyi Természetismereti Tanösvény Nagyvillámi Erdészeti Tanösvény Kisvillámi Vadvirágos Tanösvény TOVÁBBI INFORMÁCIÓÉRT KERESSE FEL HONLAPUNKAT: www.parkerdo.hu/emh

P r o g r a m o k a D u n a k a n ya r b a n

A Visegrád Tours Kft. programajánlataival a Dunakanyarba érkező társaságoknak kínál kikapcsolódási lehetőségeket. Egyik legnépszerűbb programunk a piknikparti a pilisi erdőben, és persze az étkezés mellé szervezhető gyalogtúra, kerékpártúra, vagy akár egy fűvészkertlátogatás is. A természethez kapcsolódik dunai katamarántúránk, mely a folyó legszebb magyarországi szakaszát ismerteti meg

a résztvevőkkel. A sportolni vágyók részére tenisz- foci- vagy röplapdapályát tudunk biztosítani. Visegrád történelmi emlékeinek látogatását (Királyi Palota, Salamon torony) koktélpartival, borkóstolóval tudjuk szinesíteni ezeken a különleges helyszíneken. Igény esetén a különböző helyszínek között vendégeinket buszainkkal szállítjuk, illetve hangulatos hotelünkben szállást is tudunk biztosítani.

Rene sz ánsz Ét terem

A város történelmének egyik legszebb korszakát jelentette a reneszánsz élet Mátyás Király udvarában a 15. század végén - ezt a hangulatot idézi a Reneszánsz Étterem programjaival, királyi lakomáival. Az étterem belső kialakítása ennek megfelelő, míg eredeti receptek alapján elkészített fogásokat kosztümös felszoglálók szervírozzák agyagedényzetben élő lantzene kíséretében. Gyakran még vendégeink is

reneszánsz ruházatban élvezik a ﬁnom étkeket! A hangulatos lakomákhoz gyakorta kapcsódik lovagi torna bemutató, melyet az étteremtől öt perc sétára elhelyezkedő Salamon torony udvarán, szabadtéri színházunkban rendezünk. Csoportokra osztva vendégeinket, csapatépítő vetélkedő is szervezhető a bemutatott használatával - ezt a bátrabb, aktívabb közönségnek ajánljuk.

Kistérségi információk:

U ta z á s i I ro dá k Visegr ádon HUNGARO-REISEN UTAZÁSIÉS VADÁSZATSZERVEZŐ IRODA tel: +36(26)398-112 fax: +36(26)397-133 e-mail: info@hungaroreisen.hu web: www.hungaroreisen.hu VISEGRÁD TOURS 2025 Visegrád, Rév u. 15. tel.: +36(26)398-160 e-mail: vistours@visegradtours.hu web: www.visegradtours.hu BAUER REISEN UTAZÁSI IRODA 2025 Visegrád, Fő u. 46. tel./fax: +36(26)397-127 e-mail: travel@bauerreisen.hu web: www.bauerreisen.hu

DUNAKANYARI ÉS PILIS ÖNKORMÁNYZATOK TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSA 2000 Szentendre, Duna korzó 18. tel.: +36(26)505-404 fax: +36(26)312-437 e-mail: dr. Vámos Attila, irodavezető vamos.attila@dunakanyar-pilis.hu web: www.dptkt.hu VOLÁNBUSZ AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁS 2000 Szentendre, Dózsa Gy. u. 5-7. telefon: +36(26)311-996 BKV HÉV-VÉGÁLLOMÁS 2000 Szentendre, Dózsa Gy. út 3. információ: +36(1)317-1173 TOURINFORM SZENTENDRE Területi Információs és Marketing Iroda 2000 Szentendre, Dumtsa Jenö u. 22. tel.: +36(26)317-965 fax: +36(26)317-966 e-mail: szentendre@tourinform.hu web: www.tourinform.hu

Kiadja: Visegrád Város Önkormányzata, 2025 Visegrád, Fő út 81., tel.: +36(26)398-090, 398-255, fax: +36(26) 398-163, e-mail: visegrad@visegrad.hu, web: www.visegrad.hu | Felelős kiadó: Hadházy Sándor polgármester | Szöveg: Gróf Péter régész és Kertész József nyugalmazott erdész | Szerkesztő: Berta Barbara turisztikai referens | Fordítás: Mária Valéria Nyelviskola | Fotó: Borosházi Tamás, Kalotai Árpád, Kárpát Zoltán, Mudrák Attila, Sepsei Gergely | Grafika: Barack Stúdió | Nyomda: Spori Print „V” Nyomda, Esztergom

A projekt a Turisztikai célelőirányzatból került támogatásra.