Székely Kalendárium 2018 by Székely Kalendárium

SzĂŠkely KalendĂĄrium 2018

Székely Kalendárium 2018

Kézdivásárhely, 2017. november

Székely Kalendárium® Szerkesztette: Kocsis Károly Segédszerkesztő: Farkas Imola Munkatársak: Balla Ede Zsolt, Bedő Zoltán, Berkeszi Kinga, Berszán-Árus Csilla, Bodor Tünde, Bogos Zsuzsanna, Botos László, Böjte Ferenc, Buna Botond, Czegő Zoltán, Czompó Csaba, Daczó Hodor Barna, Gálfalvi Gábor, Gy. Turoczki Emese, Jánosi Csaba, Katona Zoltán, Kiss Székely Zoltán, Kocsis Cecília, Koszta Zoltán, Köllő Zsolt Ágoston, Kratochwil Barna, Ötvös Boglárka, Nagy Szabolcs, Nemes Gyula, Pál Piroska, P. Buzogány Árpád, Sepsiszéki Nagy Balázs, Szolláth Hunor, Szucher Ervin Korrektúra: Bernád Rozália, Farkas Imola Technikai szerkesztő: Kratochwil Zsolt Borító: Dimény H. Árpád

www.kalendarium.ro www.facebook/SzekelyKalendarium szekely@kalendarium.ro ©Pro Press Egyesület Felelős kiadó: a Pro Press Egyesület elnöke

A Pro Press Egyesület megbízásából kiadja a Profiton Kft. Igazgató: Olosz Szabolcs Terjesztés: Gáspár Csaba (+36 30 237 4396 • +40 745 894 411), Lakatos László (+40 747 751 342) A nyomás és a kötés a dévai Grapho Tipex munkája Megjelent Kézdivásárhelyen, 2017 novemberében

Székely Kalendárium – 2018

Nem engedünk a negyvennyolcból! Elismerem, a fenti cím kissé szigorúnak tűnhet, pedig csak arra utal, hogy a legújabb Székely Kalendárium 48 oldallal vaskosabb a korábbi kiadásokhoz képest, ami jelentős tartalmi színesedést, gazdagodást eredményezett. Az alapelv viszont nem változott: Székelyföld kincsestárának átörökítése, népszerűsítése. Több fejezetben is érdekes, gyakorlatban alkalmazható tudnivalókat kínálunk gyógy- és fűszernövényekről, gombákról, székelyföldi orchideákról, a gasztronómiai részt pedig több mint ötven eredeti erdélyi ételrecept erősíti termesztési, eltevési, tartósítási praktikákkal kiegészítve. Erdély 100 évvel ezelőtti megszállásáról, a Székely Hadosztály megalakulásáról többen is értekeznek, továbbá Szent László és Moldva kapcsolatáról, az ernyei klenódiumokról, Szováta egykori híres vendégeiről, Uz Bence lakóhelyéről, a régi udvarhelyi piacok hangulatáról is olvashatnak a kötet hasábjain. Többek között Márton Áron püspök jobb kezéről, barátjáról, aztán Nagygalambfalva színész honvédtisztjéről, a magyar országgyűlés harisnyás képviselőjéről, neves mátisfalvi operaénekesről, a Száztagú Székely Férfikórusról, az idén elhunyt Jakab Rozália népművészről, néprajzi gyűjtőről is írunk. Interjúra Melles Endre néptáncművész, a tolókocsiból jótékonykodó gróf Bethlen Anna, Sánta István Csaba fotóművész, a Francia Idegenlégióban is megforduló Bara János, Bogya Zoltán erdélyi hegyi futó, dr. Bara Noémi allergológus és Szakács Ágnes divattervező vállalkozott. Megkapó színfoltját képezik a kalendáriumnak a gyimesi csángókról, Vargyas Ildikó képzőművész magyaros kártyájáról, régi farsangi mulatságokról, korabeli és mai székely életmódtól, divatról, a farkaslaki szénégetőkről, Kászonszék palackozott borvizeiről, Székelyföld beszélő köveiről, a fehérszéki iszapvulkánokról, a csinódi Boldogasszony-kápolnáról szóló írások, riportok is. Megannyi hasznos ismeret – legjobb szándékaink szerint – lebilincselő tálalásban, amiből a góbé székely félreismerhetetlen humora sem hiányozhat, pajzán történetekkel, nevettető sírfeliratokkal, adomákkal fűszerezve! Ezúttal sem maradhat el a köszönet azok irányába, akik fotóikkal, ételreceptjeikkel, verseikkel, javaslataikkal hozzájárultak szellemi, természeti vagy éppen az épített örökségben megnyilvánuló értékeink kidomborításához, segítségükre a továbbiakban is számítunk. Szerencsére egyre többen ismerik fel a Székely Kalendárium igazi szerepét, támogatnak célkitűzésünk teljesítésében, ami legfőbb bizonyítéka a választott irányvonal helyes voltának. És biztosíték arra nézve, hogy még hosszú éveken át újabb és újabb kalendáriumokkal tudjuk megörvendeztetni az Olvasót! Kocsis Károly

Székely Kalendárium – 2018

A Székely Hadosztály indulója* Nem számíthat száz vihar, Ha acélos a férfikar, Szíved persze testté vált. Száz halállal szembe mész, Hol a legnagyobb a vész Téged is készen talál. Pajtás, ma még tán csak Öt perc az élet, öt perc, És nincsen tovább. Legszebb imáimba foglallak Ma téged, hű szívvel gondolva rád. Pajtás előre, ma olcsó az élet, Jöjjön a legszebb halál. Pajtás, ma még tán csak Öt perc az élet, mindegy, De győznünk muszáj.

Mint a szittya fergeteg, Úgy tör előre a sereg Völgyön és a bércen át. Jelszavunk: Ne hagyd magad! Ha még a régi honvéd vagy Védd meg a legszebb hazát. Pajtás, ma még tán csak Öt perc az élet, öt perc, És nincsen tovább. Legszebb imáimba foglallak Ma téged, hű szívvel gondolva rád. Pajtás előre, ma olcsó az élet, Jöjjön a legszebb halál. Pajtás, ma még tán csak Öt perc az élet, mindegy, De győznünk muszáj.

* Ezzel a címmel honosodott meg a köztudatban, de valójában az 1944-ben alakult, Imrédy Béla vezette Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség 1943-ban született indulója, szerzőjének kilétét nem sikerült kiderítenünk. Aki szeretné meghallgatni Cseh Tamás tolmácsolásában, a Youtube videómegosztó keresőjébe írja be: „Cseh Tamás Székely Hadosztály”. Fotó: Gábor Lajos

A Gordon-tetői Jézus Szíve-kilátó cirkumpolárisban

Székely Kalendárium – 2018

Vissza a régi erkölcsökhöz! Lelkészek, pedagógusok, írók és tudósok egyre nagyobb figyelmet fordítanak az egyént és tömeget mozgató lelki problémák tanulmányozására. Természetesen mindenki a maga tudásán, tapasztalatain és ismeretein keresztül vizsgálja a kérdéseknek azt a hatalmas sűrű rengetegét, amelyben a mai nemzedék iránytalanul bolyong, és sajnos nem egyszer és nem csak egyet sújt le a végzet. Badarság volna azt hinni, hogy a papokat, pedagógusokat, írókat meg orvosokat, egyáltalán az értelmiségieket csupán a szereplés vágya ösztönzi, amikor az egyéni és társadalmi morál egyre érezhetőbb változásait s a mögöttük levő okokat kutatják. Céljuk, amennyire ez lehetséges, hogy a világ megzavart gazdasági-társadalmi rendjében önmagát kereső embert az igazi élethivatás tudatára ébreszszék, hogy kedvet és bátorságot, önbizalmat és hitet öntsenek belé, hogy a durva élvezetek poshadt légköréből Isten derűs szabad ege alá vezessék, és otromba, káros tévelygések, rontó üzelmek helyett a test és lélek nemesebb kultuszára neveljék. Mikor a legdurvább indulatok a szabadság helyett szabadossággá váltak, a polgárosultság kovácsolt szabadságával visszaélni szerető emberre sajnos alantas szenvedélyek is utat törtek maguknak, főleg nyugatról beáramolva. Mivel pedig a hagyományok felforgatása, a „tegnapi” társadalmi berendezkedés lekicsinylése és a forradalmi újítás mindig az ifjúság könnyen befolyásolható rétegei közt talált rajongókra, a fékevesztett propaganda elsősorban a húsz év körülieket terelte be – de nem csak őket – az „új erkölcsök” karámjaiba. A jelszó ez: „jól élni, könnyen

élni, gondtalanul élni, munka nélkül”. Sajnos, nagyon sok fiatal elhitte, hogy munka nélkül könnyen és gondtalanul élhet, hogy hódolhat mindenféle szenvedélynek (drog, szeszes ital, cigaretta). Aztán ezt követik a duhaj fegyelmezetlenség, a tobzódás, az élvezethabzsolás szomorú évei. A mohó élvezetvágy, az úrhatnámság a vagyon ellen való bűntettek olyan áradatát zúdította a gondokkal küzdő társadalmunkra, amilyent igazán csak egy fenekestől felforgatott világrend képes kitermelni magából. A legrosszabb példával az úgynevezett konjunktúrás évek pénzhajcsárjai, ipari és kereskedelmi szerencselovagjai járnak elöl. S mivel ezek ülnek oda megmutatni magukat „a kirakatokba”, a kritikátlan ifjúság szédülten próbálja utánozni őket, életformájukat és tempójukat. Persze ők nem győzik, nem győzhetik az iramot, és vagy mámoros fővel „árokba zuhannak”, vagy bűnös úton keresik a boldogulást (tisztelet a kivételnek). Közben megnehezültek világszerte a kereseti viszonyok. A gépek egyre több embert tettek fölöslegessé. Bekövetkezett az a sokszor megjövendölt idő, amikor az emberi szellem büszke alkotása, a gép az ember ellen fordult. A termelés megnőtt,

Székely Kalendárium – 2018 az emberiség is megsokasodott, de a több idegen országból a valamikori székely faember helyett több gép dolgozik. Így be- lurend rombolására, akaratukon kívül. következett az, hogy a minden széppel, Ebből kilábalni csak úgy lehet, ha megjóval megrakott kirakat előtt százával tanulunk kicsit úgy élni, ahogy apáink és ácsorog pénz nélkül a tömeg, odabent a anyáink éltek. „Addig húzzuk csak a takarót, míg ér” szupermarketekben alig lézeng pár vevő. A kinnrekedtek egyre éhesebb gyomorral – így a régi mondás. Gyógyuljunk ki abnéznek be a boltokba, ahol az a kevés fo- ból a betegségből, aminek bacilusát a gyasztó sem tudja, meddig képes még vá- konjunktúra oltotta belénk, hogy könysárolni, és a boltos sem tudja, meddig bír- nyűszerrel vagyont lehet szerezni. Normálisabb időkben sem lehetett öt-tíz év ja még fenntartani az üzletét. Egyre többször kérdezik egymástól alatt becsületes úton vagy a havi bérből az emberek: miért van ez, és mi lesz en- meggazdagodni, s bizony dolgos embernek a vége? Van egy sablonos válasz, élet után sem maradt sokszor egyéb, mint amellyel senki sincs megelégedve, mert egy szerényen berendezett polgári lakás. emberileg nem lehet belenyugodni. Ez a Pedig abban az időben nem kávéztak, válasz „világválságról” beszél, mert való- nem drogoztak, nem kocsmáztak minden jában az is van. Nos, mi ki merjük mon- nap. Legyünk őszinték: a mai embernek dani, hogy a világválsággal egyidőben er- átlag tízszer annyi és annyiféle szórakokölcsi válság is van. Mert az erkölcsi vál- zásban van része, mint az őseinknek. Erság mozgatórugója maga a világválság, ről se feledkezzünk meg. A menekvésnek, melyet főleg a nyugaton munkát kereső a kibontakozásnak csak egy útja van: viszkilátástalan fiatalok – de nem csak – sza a régi erkölcsökhöz! Gálfalvi Gábor néprajzi gyűjtő „szednek fel”, és hozzák haza magukkal Fotó: Vass Lehel

Szüleim

Székely Kalendárium – 2018

Új évre

Keblemben szent érzés, ez érzésnek hangja Üdvözölünk új év, szép remények anyja! Átok terhe alatt kik pusztulunk, vérzünk, Az idők keservén, feléd tekint szívünk. Hozd el a szent hitet, mely őseinké volt, S mely nélkül életünk tövises és kiholt. Add a jólét között a gazdag kenyerén Mindennapit lásson az árva, a szegény. Oh, nézd meg közöttünk, mennyi a szenvedő, Kiknek reményeit takarja szemfedő. A csalfa remény is csak délibábot szőtt. Ahova vetettünk, csak kóró s dudva nőtt. A részvét, szeretet könnyei nem hullnak, A nemzetek között pártviszályok dúlnak, Az erős a gyöngét elnyomja, megbántja, A gazdag a szegényt még mélyebbre rántja, Testvér testvérnek is fájó sebeket vág, Az ártatlanságon kaján irigység rág. Mennyi visszavonás, átok van mi rajtunk, Békés napok után óhajtva sóhajtunk. Oh, jöjj el szent remény, nyújtsd felénk kezedet, Erősítsd, támogasd a csüggedt lelkeket. Így nem félünk – féljen a hitetlen, a gyáva, Az igazt megtartja reménye és vágya. E boldog reményben várjuk a jövendőt, Oh, adj Uram boldog, békés új esztendőt. (Lőcsei-Lőrincz-Féle Székely Naptár az 1929-ik 365 napból álló közönséges évre) Fotó: Dénes László

A Gyergyói-medence

Székely Kalendárium – 2018

Tudnivalók a naptárrészhez A most következő naptárrészben az egyes hónapokhoz a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium tehetséges diákja, Cserei Réka készítette az illusztrációkat, a négysoros versek Czegő Zoltán költői vénáját dicsérik. Az évfordulónaptárt Kocsis Cecília történelemtanár állította össze. Ezúttal is olyan székelyföldi vagy székelyföldi kötődésű jeles személyiségeknek igyekezett mementót állítani, akiknek születési vagy elhalálozási éve öttel osztható 2018-ban. A pontos időpontot viszont nem mindenkinél sikerült kideríteni. Pár példa a teljesség igénye nélkül: az életében jelentős alapítványokat tevő altorjai Apor István főúrról annyit tudunk, hogy 380 éve (1638) született, és Nagyszebenben hunyt el 1704. nov. 10-én. A 355 éve (1663) Karcfalván született Mártonffy György erdélyi katolikus püspöknek is csak a Gyulafehérváron bekövetkezett halála időpontját ismerjük: 1721. szept. 5. Backamadarasi Kis Gergely ref. főiskolai tanár 280 éve (1738) született, 1787. ápr. 25-én hunyt el Székelyudvarhelyen. Tiboldi István költő, unitárius tanító 225 éve (1793) látta meg a napvilágot Székelyszentmiklóson (Kiskedén hunyt el 1880-ban), nagyajtai Cserey Ignác honvédezredes 215 éve (1803) Bardocon (ő Egerben hunyt el 1897. jan. 4-én). 205 évvel ezelőtt, 1813-ban született Forrófalván Petrás Ince János lelkész, folklorista, nyelvész, akit Klézsén gyilkoltak meg 1886. szept. 6-án, és ugyancsak 1813-ban jött világra Bibarcfalván Bartalis Ferenc mezőgazdász, a Makk-féle összeesküvés résztve-

vője; őt 1854. ápr. 29-én végezték ki Sepsiszentgyörgyön. A kalendáriumban ismét jelentkező Kiss Székely István – saját megfogalmazásával élve – arról gereblyézte össze gondolatait, „hogy Nagymagyarország félreverő szívében, Budapesten milyen (építészeti, szobrászati, szellemtörténeti stb.) nyomai vannak a székely jelenlétnek; ha úgy tetszik: milyen a székelység történeti jelenléte a mai csonkaország fővárosában.” A kertinövény-ültetéshez régi munkatársunk, Kratochwil Barna kertészmérnök szolgál gyakorlati tanácsokkal, figyelembe véve a székelyföldi éghajlati viszonyokat, míg a szerzőink körében első – és remélhetőleg nem utolsó – alkalommal üdvözlendő Sepsiszéki Nagy Balázs egy-egy gyógynövényt ajánl minden hónaphoz. „A bemutatott gyógynövények többsége csinódi kertünkben, a Boldogasszony-kápolna környékén őshonos. A fényképek a kertben, az Úz völgyében és a Fiság mentén készültek. Növényleírásaimhoz dr. Babulka Péter munkáit, valamint Rápóti Jenő – Romváry Vilmos Gyógyító növények című könyvét használtam fel” – írta bevezető gyanánt. A temérdek információ közé üdítőként egy kis gyerekhoroszkópot is becsempésztünk, az egyes hónapokat pedig székely közmondásokkal zárjuk le, ám előtte, egy-egy teljes oldalon Balla Ede Zsolt szakrálisföldrajz-kutató értelmezi a Szent László-legendakör székelyföldi freskókon fellelhető motívumait. Ezt maga a szerző vezeti be a most következő oldalon.

Székely Kalendárium – 2018

Szent László közöttünk van Székelyföldön nagy tisztelet övezi Szent Lászlót: nyomát őrzi a táj, cselekvő hitét hirdetik a templomok. A lovagkirály nem csupán történelmi személyiségként, hanem ezen túlmutatva, szakrális szimbólumként is fontos számunkra. Lénye beköltözött a templomokba, és jellegzetes freskó-ábrázolásaival mind a mai napig jelen van közöttünk. Falképeken megjelenő legendája egyszerre egyetemes és sajátosan magyar, követendő mintaként állítja elénk az élet tisztaságáért való áldozatos küzdelmet. A 2017-es Szent László-emlékév kapcsán lehetőség nyílt felidézni sorsformáló tetteit. Nagy királyunk 940 évvel ezelőtt lépett trónra, 825 éve avatták szentté. Lengyelországban született Béla herceg (a későbbi I. Béla király) és Richeza hercegnő másodszülött fiaként. A család 1048-ban tért vissza Magyarországra, amikor már az idősebb Vazul-fi, Béla herceg testvére, I. András uralkodott. A hatalomért zajló küzdelmekben László végig igaz testvére és hű támasza volt bátyjának, Gézának. Bátyja halála után Salamon király ellenében a nemzet őt választja uralkodónak, a trónt ténylegesen 1081-ben tudta elfoglalni. Kezdeményezésére szentté avatták István királyt: így tudatta a világgal, hogy nagy elődje munkájának folytatója kíván lenni. Az ezredfordulón Szent István király nagy gonddal és tudatossággal indította útjára a keresztény Magyar Királyságot, Jézus igaz hitére térítette a magyarságot. Az ország újjászületését összekapcsolta az Üdvözítő születésnapjával, hiszen karácsonykor koronázták királlyá. Ugyanakkor a Szent Korona-eszme is szorosan kapcsolódik hozzá, István nevében a korona jelenik meg

(görögül a Stephanos koronát jelent). István király halála után azonban nincs alkalmas utód e nagy mű folytatásához, mert Imre királyfi váratlan balesetben életét veszíti, Vazult pedig, Szent István unokatestvérét megvakították, így téve alkalmatlanná az uralkodásra. István király halálát belharcokkal teli időszak követte, melyek végére László tett pontot. Folytatta Szent István elkezdett művét, és a Szent Korona-tan megerősítésén fáradozott. Katonás rendet teremtett a szétzilált országban, megőrizte a magyar állam szuverenitását, erős lábakra állította a gazdaságot, törvényeket alkotott és megszilárdította a békét. Mindezen cselekedetei az utókor nagy királyainak szemében is példát jelentettek, igyekeztek László nyomdokaiban haladni. Megerősítette az egyházat, a rongálásokat kijavíttatta és új templomokat építtetett. Élete során két püspökséget (Bihari, Zágrábi) is alapított. Az erények és erkölcsös élet védelmezőjét tisztelhetjük benne, az Istenanya hű imádója volt. Hatalmát és tetterejét a biztonság és termékeny élet megteremtésére használta, a kihágásokat szigorúan büntette. László király halálát követően kultusza gyorsan terjedt. Sírja csodatévő zarándokhellyé vált, mondák és legendák fonták körül alakját. Szentté avatásának évében, 1192. június 27-én déltájban a váradi székesegyház fölött fényes csillag gyúlt ki, s ott lebegett a magasban két órán át. E csoda következtében Szent László napját a szokástól eltérően azóta sem halála, „égi születésnapja” évfordulóján, hanem június 27én, a csillagjelenés napján ünnepeljük. Balla Ede Zsolt

ráunaj

Boldogasszony hava l Vízöntő hava l Télhó l Fergeteg hava Medvetor hava l Fordulat hava l Kopogó Névnapok

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31

H Újév, Fruzsina K Ábel Sze Benjámin, Genovéva Cs Leóna, Titusz P Simon Szo Boldizsár V Attila, Ramóna H Gyöngyvér K Marcell Sze Melánia Cs Ágota P Ernő Szo Veronika V Bódog H Loránd, Lóránt K Gusztáv Sze Antal, Antónia Cs Piroska P Márió, Sára Szo Fábián, Sebestyén V Ágnes H Artúr, Vince K Rajmund, Zelma Sze Timót Cs Pál P Paula, Vanda Szo Angelika V Karola, Károly H Adél K Gerda, Martina Sze Marcella

Holdnaptár

a b c d e

f g

h i

^ _ ` a

Nem is hó- hanem jégtakaró A lélek ámul a test didereg Kutyának meg bundának való Reményre fűződnek az emberek

Évfordulók

21. 35 éve (1983) hunyt el Sepsiszentgyörgyön Holló Ernő költő, újságíró (ªGyergyószentmiklós, 1910. jan. 5.) 22. 90 éve (1928) született Baróton Kászoni Zoltán halbiológus, halászipari szakmérnök, vadbiológus, szakíró (†Budapest, 2015. jan. 14.) 22. 50 éve (1968) született Zágonban Szabó Katalin többszörös olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász 23. 205 éve (1813) született Kézdivásárhelyen Turóczi (Turóczy) Mózes rézműves mester, 1849-ben ő öntötte Gábor Áron rézágyúit (†1896. máj. 13/16.) 24. 10 éve (2008) hunyt el Kolozsváron Kovács Ildikó bábszínházi rendező, szakíró (ªSepsiszentgyörgy, 1927. dec. 5.) 25. 40 éve (1978) hunyt el Budapesten Palló Imre operaénekes (ªMátisfalva, 1891. okt. 23.) 31. 15 éve (2003) hunyt el Kolozsváron Imreh István történész, szociológus, 1990-től az MTA külső tagja (ªSepsiszentkirály, 1919. szept. 12.)

1. 120 éve (1898) született Marosvá-

sárhelyen Novotny Emil Róbert festő (†Bp., 1975. aug. 15.) 3. 20 éve (1998) hunyt el Kolozsváron Benczédi Sándor keramikus, szobrász (ªTarcsafalva, 1912. szept. 16.) 5. 35 éve (1983) hunyt el Kolozsváron Nagy István karmester, hegedűművész, zenetanár (ªCsíkszereda, 1907. júl. 5.) 6. 5 éve (2013) hunyt el Kolozsváron Lupán Ernő jogász, gazdasági és jogi szakíró, egyetemi tanár (ªKézdivásárhely, 1929. jan. 4.) 9. 40 éve (1978) hunyt el Bukarestben Szemlér Ferenc költő, író, műfordító, kritikus (ªSzékelyudvarhely, 1906. ápr. 3.) 13. 40 éve (1978) született Kovásznán Gáll Attila költő, az Erdélyi Híradó Kiadó főszerkesztője 18. 55 éve (1963) hunyt el Székelyudvarhelyen Tomcsa Sándor író, karikaturista, újságíró elbeszélő, színműíró (ªSzékelyudvarhely, 1897. aug. 27.)

Kőrösi Csoma Sándor

Január

zatra állított mellszobor mögött életfában végződő oszlop áll. Az idő végtelenségét sugalló szobor a hitet és a kitartást jelképezi. A még fiatal Csoma bizalommal tekint a jövőbe. A háttér diadalíves Életfája a magyar népmesék égig érő fája, az alsó és felső világ összekötése. Benne lüktet az ősi keleti mesék, mondák világa is. Világfa, a Mindenség fája, az örök élet jelképe. A szobrász, Kocsis Előd 1948. május 13án született a Szászrégen melletti Abafáján. A marosvásárhelyi Képzőművészeti Középiskolában vált szobrásszá, mestere Izsák Márton volt. 1987-ben telepedett át Magyarországra. Köztéri szobrainak – Erdélyben sehol, Galacon egy – száma a két tucathoz közelít. Magyari Lajos szavakba sóhajtott Csoma Sándor Naplójának sorai kívánkoznak ide: (…) óvom a szót, a hazulról hozottat. Idegen csendben rügyezik ki bokra. (…) (A lámák süket fülébe magyarázom: „Magyar vagyok, de európai.”)

„(…) bölcsőjét kereste a magyarnak… Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.” Sokunk számára ismerős Széchenyi István szövege, amit még 1858-ban vésetett arra a festményre, amely az Ázsiai Társaság által három évvel Kőrösi Csoma Sándor halála után, Dardzsilingben emelt síroszlopot ábrázolta. Ma Budapesten – több más intézmény mellett – három iskola viseli nevét. Az egyik közülük a IX. kerületi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola. Az Ecseri úti és a Pötytyös utcai metrómegállók között félúton, az Üllői úttal párhuzamos utcában fekvő tanintézmény előtt, 170 évvel Csoma Sándor halála után, 2012 áprilisában avatták fel Kocsis Előd szobrászművész alkotását. A bronzba öntött portrét az iskola felkérésére készítette a művész. A kompozíció egy apró, dombra épített kurgánra került. A szobor alá, egy időkapszulában gyerekek rajzait és írásait helyezték, amit huszonöt év múlva, 2037-ben lehet csak felnyitni. A kissé keskenyedő talap-

A torma

Január

(Armoracia lapathifolia) A sóbafőttet, virslit, kolbászt, sonkát meg lehet enni nélküle is, de nem érdemes. Káposzta savanyításánál, uborka eltevésénél nélkülözhetetlen. Emésztést serkentő és vizelethajtó hatása miatt gyógynövényként is használható. C-vitamintartalma magas, B1-, B2- és B6-vitamintartalma is jelentős. Csípős ízét a mustárolaj adja. Mifelénk nem szokás termeszteni, mert csak úgy van. Sőt, néhol annyira van, hogy nem győzik irtani. No, de ha mégse volna, viszont kellene, akkor nem marad más hátra, mint a termesztése. Ami nem ördöngösség, mivel a magyarok eme kedvenc fűszer- és gyógynövénye ellenálló, igénytelen és csak kevés gondozásra van szüksége. Hőigénye alacsony, kibírja a –4, –5 fokos fagyot is. A párás mikroklímát kedveli. Háztáji termesztése: keressünk a kert egyik sarkában egy csendes, nedves zugot, oda ültessük. Az árnyékot is jól elviseli, de jobb íze lesz, ha sok fényt kap. A tápanyagokban bő, vályogos, jó vízellátottságú talajt meghálálja. Ültethetjük tavasszal, de kora ősszel is. A mélyen – akár 40–50 cm mélyen – fellazított, előző évben alaposan megtrágyázott talajt jól munkáljuk el, majd készítsünk 30–40 cm magas és ugyanilyen széles bakhátat, olyanformán, mint a pityókánál. Erre azért van szükség, mert a bakháton termesztett tormát sokkal könynyebb betakarítani, mint a mélyre ültetettet. Ha több párhuzamos bakhátat készítünk, ezek között legalább 70–90 cm távolság legyen. Ezután az előkészített talajt

néhány hétig pihenni hagyjuk, majd a 20– 30 cm hosszú gyökérdugványokat egy ültetőfa segítségével ferdén vagy függőlegesen a bakhátakba rakjuk, úgy, hogy 3–5 cm mélyre kerüljenek a föld felszíne alá. A tőtávolság 20–30 cm legyen. Gyökérdugványokat legkönnyebben a torma vékony, étkezési célra nem használható gyökereiből készíthetünk. Ügyeljünk arra, hogy ne ültessük fordítva a dugványokat: ezt legkönnyebben úgy érhetjük el, hogy a dugványok felső részét merőleges, míg az alsó részét ferde metszlappal készítjük. Felhasználásig tartsuk nedves homokban, sötét, hűvös helyen a dugványokat. Ápolása során, nagyüzemi termesztésben nyár közepén ki szokták bontani a bakhátat, durva szövetdarabbal ledörzsölik a rizómán fejlődő oldalgyökereket, majd visszatakarják a bakhátat. Ezt a műveletet 30–50 nap múlva – nyár végén – megismétlik. A bakhátakat és a sorközöket tartsuk gyommentesen. Szárazság esetén, ha van rá lehetőségünk, öntözzük meg legalább hetente. Kiszedni késő ősszel érdemes, ilyenkor a legjobb az íze.

Kakukkfű

Január

Thymus serpyllum L. • Vadkakukkfű, mezei kakukkfű, vadcsombor Az ajakosvirágúak családjába tartozó kellemes illatú és aromás, kámforos ízű, szárazabb füves helyeken, hangyabolyok, begyepesedett vakondtúrások oldalán megtelepedő félcserje. Szára elterülő, kúszó, indás vagy felemelkedő. Levelei aprók, keskenyek, keresztben átellenesek. Virágzatuk fejecske vagy szaggatott füzér, színük bíborvörös vagy rózsaszínű, ritkán fehér. Május-júniusban virágzik. Virágos hajtásait elsősorban köhögés, szamárköhögés és tüdőbetegségek esetén használják. Jól ismert gyomorerősítő, gyomorgörcsöt szüntető, valamint idegnyugtató hatása is. Télvíz idején a köhögéscsillapító teakeverékek fontos alkotórésze.

A Vízöntő-gyermek (I. 21–II. 19.) Születéstől kétéves korig: a Vízöntő-csecsemő rendkívül kíváncsi, s szereti maga felkutatni a válaszokat, ezért korán megtanul mászni és járni. Hamar megtanul beszélni, s élvezettel csacsog, bár senki sem érti. Háromtól ötéves korig: A gyermek nagyon barátságos, s minden korosztályú ember szívébe azonnal belopja magát. Kiszámíthatatlan, s nehéz lekötni is. Ha nem ügyelünk rá szüntelenül, nagyon messze vándorolna, ez a tudatalatti vágyának tudható be, új élményekre vágyik, s nehéz meggyőzni a veszélyről. Az óvodában sokan csodabogárnak tartják, ám így is nagyon sok barátja van, hiszen különleges ötletei és meglátásai könnyen magával ragadják a többi gyereket. Mindig jobb akar lenni, igyekszik magát, a gyengeségeit megváltoztatni. Hattól tízéves korig: a napirend és a rendszeresség megfoghatatlan a Vízöntő-gyermek számára. Mindent elvégez, de csak a saját időbeosztása szerint. Az iskola nehézséget jelent, mert mindent a maga módján csinál, ráadásul inkább álmodozik, mintsem cselekedne. Rengeteg barátja van, ezért nem sok időt tölt otthon. Ellenőrizzük, hogy eleget alszik-e. Tizenegytől tizennégy éves korig: születésétől kezdve függetlenségre törekszik. Nem érdemes szabadságvágyát korlátozni, mert különben a könnyen kezelhető Vízöntő gyermekből lázongó szörnyeteg válik. Minél jobban megbízunk benne, annál megbízhatóbbá válik. Magaviseletével gondok adódhatnak, ha céljai falakba ütköznek. Nem tiszteli az idősebbeket, vitázni egyenrangú félként szeret. Kamaszkor: ha létezik barátságos magányos, akkor a Vízöntő-ifjút így lehetne maghatározni. Bandának nem tagja, de csoportokban lehet őt megtalálni. Saját elképzelése szerint él, bármilyen ellenállásba ütközik ezzel: a kioktatás s a fenyegetések leperegnek róla. De ő igazi emberbarát, kedves, melegszívű, legjobb eredményeit egyedül éri el.

Január

Szent László Jézus képviseletében

Szent László ábrázolása a veleméri Szentháromság-templomban (14. sz.)

nek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek” (Mt 17,20). A mustármagnyi hitre utal tehát az emlékezet a Tordai-hasadék keletkezésének mondájában. Szent László legyőzi az anyagi világ kísértéseit, magát a nehézkedési erőt, elragadtatott imája közben levitálni látják. Mindezek mellett még fel is támad, vagyis népe hívó szavára visszatér segíteni a túlvilágról. Arany János ezt így fogalmazza meg: „Hallja László a templomban Körösvíznek partja mellett; Visszatér szemébe a fény, Kebelébe a lehellet; (...) Hogy három nap a sirboltban Lászlót hiába kereste; Negyednapra átizzadva Találtatott boldog teste.”

A Szent László köré kibontakozó hagyomány jellegzetes vonása, hogy üdvtörténeti síkra emeli a király tetteit. Számos ábrázoláson László arca Jézus Krisztus arcához hasonlít, mintegy átsugárzik rajta a Megváltó. Ezért is ruházódik fel a lovagkirály megváltói szerepkörrel, például a legendabeli leány szorult helyzetének „megváltásával” lép elő Szűz Mária Lovagjává. A nép emlékezetében elevenen él a gyógyítani képes király képe, hiszen a nyílveszszejével átlőtt tárnicsot Szent László füvének hívják. Úgy tartják, hogy imájával ételt szaporított, vagyis éhező katonái előtt szelíden közelítő vadak csordája jelent meg. Uralta a kozmikus és földképző erőket, hegyeket mozgatott, és forrásokat fakasztott. A szentírásban erre a képességre utal Jézus, mikor azt mondja: „Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok en-

Könnyebb dicsérni a szegénységet, Mint annak terhét magad érzed.

ráurbef

Böjtelő hava l Halak hava l Télutó l Jégbontó hava Szarvastor hava l Kanta hava l Roppanó

Névnapok

1 Cs Ignác 2

P Aida, Karolina

3 Szo Balázs 4

K Dóra, Dorottya

7 Sze Rómeó, Tódor 8 Cs Aranka 9

V Csenge, Ráhel

5 H Ágota, Ingrid 6

Holdnaptár

e f

P Abigél, Alex

10 Szo Elvira 11 V Bertold, Marietta 12 H Lídia, Lívia 13 K Ella, Linda, húshagyókedd

g h

14 Sze Bálint, hamvazószerda 15 Cs Georgina, Kolos 16 P Julianna, Lilla 17 Szo Donát 18 V Bernadett 19 H Zsuzsanna 20 K Aladár, Álmos 21 Sze Eleonóra 22 Cs Gerzson

i ^ _ `

23 P Alfréd 24 Szo Mátyás 25 V Géza 26 H Edina 27 K Ákos, Bátor

a b

28 Sze Elemér

De jön is már február herceg Mintha száz ököllel dörömböl Egy-egy villanásnyit a nap is henceg Csomagol s illan a gonosz a körömből

Évfordulók

18. 65 éve (1953) született Sepsiszentgyörgyön Kádár Gyula történész, helytörténész (†Sepsiszentgyörgy, 2015. okt. 13.) 23. 150 éve (1868) született Firtosmartonoson Vári Albert unitárius egyházi író, szerkesztő, 1933–1937 között a kolozsvári Teológiai Akadémia dékánja (†Kolozsvár, 1953. szept. 22.) 25. 90 éve (1928) született Lőrincfalván Benkő Samu Széchenyi-díjas erdélyi magyar művelődéstörténész, az MTA külső tagja 27. 50 éve (1968) született Csíkszentmihályon Sebestyén Péter római katolikus egyházi író 27. 90 éve (1928) született Szentegyházasfaluban Márton Gyárfás földmérő, geodéta, szakíró, műszakiszótárszerkesztő, tudományos kutató (†Székelyudvarhely, 2009.) 29. 90 éve (1928) született Mezőcsáváson Kovács Albert kritikus, esztéta, irodalomtörténész, műfordító (†Port Cetate, 2015. ápr. 27.)

4. 130 éve (1888) született Gyergyódit-

róban Csiby Andor jogász, újságíró, szerkesztő, helytörténész (†1960. okt. 29.) 5. 15 éve (2003) hunyt el Sepsiszentgyörgyön Balogh László író, újságíró, könyvtáros (ªCsíktaploca, 1946. máj. 21.) 6. 5 éve (2013) hunyt el Gödöllőn Katona Szabó István (írói álneve: Kézdi István) elbeszélő, regényíró, újságíró, szerkesztő (ªKézdivásárhely, 1922. nov. 10.) 7. 25 éve (1993) hunyt el Kovásznán Olosz Ella textilművész, néprajzkutató (ªKeresztvár, 1937. jan. 3.) 8. 90 éve (1928) született Székelykeresztúron Fodor László történész 12. 105 éve (1913) született Csíkszentkirályon Léstyán Ferenc római katolikus lelkész, egyházi író, egyháztörténész (†Székelyudvarhely, 2008. júl. 14.) 18. 350 éve (1668) hunyt el Sepsibodokon Bodoki Mikó Miklós történetíró, földbirtokos, hivatalnok (ªSepsibodok, 1597. márc. 23.)

Domokos Pál Péter

Február

tója. 1944 ősze – menekülés Budapestre. Magyarországi meghurcoltatás. 1951-től ismét taníthat. 1991 után: százezer forintos alapítvány csángó fiatalok képzésére, akik diplomaszerzés után visszatérnek szülőföldjükre. Az emléktáblát a Lakatos Demeter csángómagyar kulturális egyesület állíttatta 2001ben. Alkotója, Csoma Gergely szobrász és fotóművész 1954-ben született Erdélyből áttelepült család tagjaként. Eddig hat, a moldvai csángókat bemutató fotóalbuma jelent meg. Az első, a Moldvai csángó magyarok még 1988-ban. Utószavát Domokos Pál Péter írta. A 2002–2003-as tanévben Magyarfaluban tanítóskodott. Ott s Pusztinán Szent István-szobrai állnak. S hogy elérte-e életcélját Domokos Pál Péter? Álljon itt egyetlen igenként a tény: minden év februárjában a budai Millenáris parkban, Áder János köztársasági elnök fővédnökségével rendezik meg a Csángó Bált. Idén a XXII-et.

Budán, a Szent Gellért térről induló Budafoki út elején, a 10./c szám alatt, a kaputól jobbra áll Domokos Pál Péter emléktáblája. 1945 után, 1992-ben bekövetkezett haláláig itt élt a csángók apostola. A moldvai magyarság 1931-ben, Csíkszeredában megjelent első kiadásának előszavában írta volt: „Ha egyetlen szívet, egyetlen gondolkodó főt csángómagyar testvéreink iránt megindíthattam, ha 100.000 ma is élő magyar testvér sorsa legalább egyetlen embert tettekre késztet, úgy teljes célomat elértem.” Életének eseményei a tábla bronzarcából csorognak alá. Csángók a csíksomlyói búcsún. Somlyói tanítóképző. 1916 – román betörés. Menekülés Debrecenbe. Hazatérés. Krajovai katonáskodás. Budapesti tanárképző. 1926 – hazatérés. Csíkszeredai tanárkodás. Ezer Székely Leány Napja. El nem ismert magyarországi diploma. 1929 – első csángóföldi út. Kézdivásárhelyi tanítóskodás. Gyergyóalfalusi kántorság. Bécsi döntés. Kolozsvári Állami Tanárképző igazga-

A kömény

Február

(Carum carvi) A kömény az ember által használt egyik legrégibb fűszernövény, már 5000 éve is ismerték. Felhasználása sokrétű, a nem túl népszerű köménymaglevestől a különböző teakeverékeken át a közmegbecsülésnek örvendő köményes pálinkáig, de kenyeret, sós süteményeket, pereceket, sajtokat, kolbászféléket is ízesítenek vele. Vadhúsok elengedhetetlen fűszere, de szinte bármilyen húst ízesíthetünk vele. Teának önmagában is jó. Egészben vagy őrölve is felhasználható, enyhe pörkölés kiemeli az ízét. Gyógyhatásáért is fogyasztják: legjelentősebb a görcsoldó és szélhajtó tulajdonsága, enyhe antibakteriális és méregtelenítő is. A tormához hasonlóan nem szokták errefelé termeszteni, mert hála Istennek réteken, legelőkön, füves területen, patakpartokon bőségesen nő. Egy nyári délutáni séta alkalmával akár több esztendőre elegendő mennyiséget gyűjthetünk belőle. Ha viszont termesztésére adjuk a fejünket, legyen türelmünk hozzá, ugyanis a kömény kétéves növény. Nagyüzemi kultúrákban egyéves változatát is termesztik, amely melegigényesebb. A kétéves kömény hőigénye nem nagy, 16–30 °C. A kömény a tápanyagokban gazdag, nyirkos középkötött talajt kedveli. A magot 1-2 cm mélyen, napos helyre vessük, lehetőleg a tavaszi fagyok elmúltával, majd a két-három hét múlva kikelő növénykéket 25–40 cm-re ritkítsuk. A sortávolság lehet 40 cm. Jól elmunkált, aprómorzsás, ülepedett magágyba vessünk. Ápolása kiskerti viszonyok között egyszerű: tartsuk gyommentesen a talajt.

Ha nem vetettük túl sűrűn, a gombás megbetegedések (lisztharmat, peronoszpóra) nem bántják a növényeinket, de ha mégis, akkor réztartalmú szerrel, pl. Coppermax-szal vagy Championnal permetezzük meg. Földjét tartsuk nedvesen, tápanyagellátását megoldhatjuk komplex műtrágyával. Tíz négyzetméterre számítsunk 70–100 dkg-ot, amit a vetést megelőző ősszel dolgozzunk a talajba. A növényeket akkor szedjük ki, amikor a magok barnás, a köményre jellemző színt öltenek. Kössük kévébe, egy-két hétig száraz, árnyékos helyen, például padláson felfüggesztve hagyjuk száradni, utóérni. A kévék alá tegyünk egy tiszta vászondarabot, hogy a kipergő magokat felfogjuk. Csak a teljesen száraz magot tároljuk, hogy ne penészedjen meg. A fűszerkömény közeli rokonát, az édesköményt vagy gumós köményt nem a magjáért, hanem a föld felett kialakuló, megvastagodott szárrészéért, gumójáért termesztik. Nálunk nem terjedt el, de érdemes lenne kipróbálni. Magját, ha hozzájutunk, július közepén kell vetni jó vízellátottságú, tápanyagdús talajba. Gyakori gyomirtást és öntözést igényel.

Erdei kutyatej

Február

Euphorbia amygdaloides L. • Halmaszlag, halméreglapi, ário Már márciusban virágzó, bíborvörös levelű kutyatejféle. Szára kezdetben fekvő, majd felegyenesedő, rozsdaszínű szőrös. A levelek a tövön sűrűn állnak, visszás-tojásdad hosszúkásak, fokozatosan keskenyedő vállúak, tompa csúcsúak, bíboros zöldek, a szárlevelek jóval kisebbek. A gallérlevelek széle nagyobb a hosszánál, kiterülőek, vállukon összenőttek. Főként bükkösökben, gyertyánosokban gyakori. Népi elnevezése arra utal, hogy a halászok a vízbe szórták, s bódító hatására a halak a víz színére jöttek. Jelenleg a székelyföldi népi gyógyászatban elsősorban sebkezelésre használják a főzetét, embernél és állatnál egyaránt sebek lemosó szereként. Bőrbetegségekre, ekcémákra is alkalmazzák.

A Halak-gyermek (II. 20–III. 20.) Születéstől kétéves korig: a csecsemő észrevétlenül, titokzatosan követelődző, nyer, még mielőtt rájönnénk, hogy mi is történik. Ritkán van láb alatt. Sokszor csak úgy a levegőbe bámul, s Isten tudja, miről álmodozik. Veszélyes helyekre nem nagyon mászik, nem túl merész, mégis könnyen éri baleset. Háromtól ötéves korig: hamar megtanul beszélni, mert nagy a közlésvágya, s ő is kíváncsi másokra. Nyugodt gyermek, szívesen játszik csendben egyedül. Sok mindent ügyesen megcsinál, ha megkérik, de a munkát gyakran halogatja, ezért gyorsaságra kell nevelni. Hattól tízéves korig: soha ne legyünk gyermekünkkel túl kemények, ha szidásra kerül a sor. Éreztessük vele szeretetünket, még akkor is, ha valamiért megbüntetjük. Bár félénk az iskolában, jól tanul, ám igényli a bátorítást. Társai vonzódnak hozzá, keresik a társaságát, igazi jó barátja azonban csak egy-kettő akad. Tizenegytől tizennégy éves korig: az élet könyörtelen oldalait vagy társai kegyetlen vonásait nem képes megérteni. Lehetetlen ezektől a hatásoktól megvédeni, elszigetelni. Csendes és korát meghazudtolóan bölcs, ezért a felnőttek nagyon szeretik. Éretten s komolyan lehet vele beszélgetni. Megérzési képessége, intuíciója különösen fejlett. Sokszor számításba kell venni ezt a körülményt, nem szabad egyszerűen képzelődésnek nyilvánítani, hanem lelkiismeretesen utána kell nézni. Kamaszkor: a fiatal vonzereje a másik nem tagjaira is hat, s már korán szerelemre gyulladhat. Ám ő naiv és hiszékeny, ezért ügyeljünk, nehogy rossz társaságba keveredjen, s így olyasmiben is részt vegyen, amelyre egyedül soha nem ragadtatná magát. Általában kerül minden megerőltetést. A szülő feladata, hogy ápolja gyermeke munkakedvét, munkaigyekezetét felébressze, majd fokozza. Amennyiben a szülők munkája eredményes, a Halak gyermek szorgalmas, kitartó munkássá válik.

Szent László törvényei

Február

Szent László Csíkszentmihályban. A falu központjában álló 14. századi gótikus templom renoválása alkalmával, az 1930-as években kerültek elő a falfestmények

tetett életbe: például egy tyúk értékénél nagyobb lopást halállal büntetett. „Mindenekelőtt esküvel elhatároztuk, hogy ha a főembereknek bármilyen rokonát lopás bűnében találják egy tyúk értékén túl, semmiképpen se rejthesse el vagy védhesse meg őt közülük senki.[…] Ha ezután valakit az egész falu tolvajnak kiált, istenítélettel vizsgálják meg. Ha ennek folyamán ártatlannak bizonyul, a falu csupán egy penzát fizessen a papnak. Ha pedig bűnösnek találják, minden vagyonát foglalják le a király részére, amiből negyed részt a falubelieknek adjanak.[…] Ha valamely szabadot vagy rabszolgát lopáson érnek, akasszák fel. […] Ha valamely szabad tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékűt lop, a lopott értéket tizenkétszeresen adja vissza, és egy ökröt fizessen” (László ún. II. törvénykönyvéből).

A krónikás így emlékezik László királyról: „Természeti adottságaiban az isteni irgalom különös kegyelme a kiválóság kiváltságával a közönséges emberi értékek fölé emelte. Mert erős volt a keze, tetszetős a külseje, s miként az oroszlánnak, hatalmas lába-keze, óriási a termete, a többi ember közül vállal kimagaslott: így árasztotta el az adományok teljessége, s ez már testileg is méltóvá nyilvánította a királyi koronára.” Szent László apostolkirályi rangban uralkodott, ezért politikai döntései egyszerre fejtették ki hatásukat világi és egyházi területeken. Országlásában a belső ügyek rendezését tekintette elsődlegesnek, rendeleteivel az elszaporodott kihágásokat fékezte. Uralkodása idején három törvénykönyvet adott ki, hangsúlyosan megjelenítve bennük a magántulajdon védelmét. A „kegyes király” kőkemény, szigorú törvényeket lép-

Nincs a világnak oly csekély dolga, Amely semmi célra jó nem volna.

suicrám

Böjtmás hava l Kos hava l Gyümölcsoltó hava Tavaszelő hava l Kikelet hava l Bölénytor hava l Locsogó

Névnapok

1 Cs Albin 2

P Lujza

3 Szo Kornélia 4

V Kázmér

5 H Adorján, Adrián 6

d e

K Inez, Leonóra

7 Sze Tamás 8 Cs Zoltán 9

Holdnaptár

P Fanni, Franciska

10 Szo Ildikó

f g

11 V Szilárd 12 H Gergely 13 K Ajtony, Krisztián 14 Sze Matild 15 Cs Kristóf, nemzeti ünnep 16 P Henrietta 17 Szo Gertrúd, Patrik

h i ^

18 V Ede, Sándor 19 H Bánk, József 20 K Klaudia 21 Sze Benedek 22 Cs Beáta, Izolda 23 P Emőke 24 Szo Gábor, Karina 25 V Irén, Írisz, virágvasárnap 26 H Emánuel 27 K Hajnalka 28 Sze Gedeon, Johanna 29 Cs Auguszta, nagycsütörtök 30 P Zalán, nagypéntek

_ ` a b c d

31 Szo Árpád, nagyszombat

Miért is volt a nagy riadalom Márciuskánk szívből csitítgat Ő az egyetlen igaz birodalom Rászabadíthatjuk bárányainkat

Évfordulók

író, vértanú (ªZetelaka, 1895. jún. 3.) 17. 10 éve (2008) hunyt el Székelyudvarhelyen Vofkori László földrajzi és helytörténeti szakíró (ªBrassó, 1944. márc. 3.) 18. 105 éve (1913) hunyt el Csíkmindszenten Becze Antal jogász, országgyűlési képviselő, Csík megye alispánja 1882–1906 között (ªCsíkszentmárton, 1842. jan. 6.) 24. 135 éve (1883) született Erdőszentgyörgyön Kiss János altábornagy, a magyar ellenállási mozgalom mártírja (†Bp., 1944. dec. 8.) 28. 145 éve (1873) született Csíkmindszenten Nagy István festőművész (†Baja, 1937. febr. 13.) 28. 130 éve (1888) született Medeséren Kiss Elek pedagógiai és teológiai író, műfordító, unitárius püspök (†Kolozsvár, 1971. dec. 7.) 30. 260 éve (1758) hunyt el Kolozsváron Szentábrahámi Lombard Mihály unitárius püspök (ªVárosfalva, 1683)

1. 115 éve (1903) született Marosvá-

sárhelyen Tőkés Anna Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész (†Budapest, 1966. dec. 25.) 5. 85 éve (1933) született Alsósófalván Sükösd Ferenc festő (†Marosvásárhely, 1972. dec. 22.) 6. 80 éve (1938) hunyt el Budapesten Balás Jenő bányamérnök, kutató, a magyar baumitbányászat úttörője (ªGyergyóremete, 1882. dec. 19.) 7. 50 éve (1968) született Csíkszeredában Erőss Zsolt hegymászó (†Kancsendzönga, 2013. máj. 21.) 9. 155 éve (1863) született Nyárádszentbenedeken Fülöp Árpád író (†Ungvár, 1953. jan.29.) 14. 60 éve (1958) hunyt el Budapesten Kolumbán Lajos tanár, néprajztudós (ªOlasztelek, 1875. dec. 18.) 16. 65 éve (1953) hunyt el Capul Midia-n Boros Fortunát Domokos ferences rendi tartományfőnök, történész,

Gábor Áron

Március

Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva. Indulnak már a tüzérek messze a határba. Nehéz a rézágyú, fölszántja a hegyet-völgyet, Édes rózsám, a hazáért el kell válnom Tőled.

tévedő szemét. A mészkő talapzaton törött ágyúgolyó, a talapzat keletre néző oldalán Gábor Áron domborműve. A szobor talapzata a bodvaji vashámort idézi. Itt öntötték a háromszéki önvédelmi harc első ágyúit s ágyúgolyóit. A hámort 2006-ban újították fel. Az andezit és bronz emlékművet 1980-ban készítette Kiss Sándor. A jeles szobrász- és éremművész 1925-ben született a NagyKüküllő bal partján fekvő Sároson. Balladai tömörség és az erdélyi hagyományok tükröződnek alkotásain. Három reliefje a Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya-kápolnájában őrzi emlékét. Az emlékmű küllemét Vadász György Kossuth-díjas építész tervezte. A szabadságharc emblematikus szobra s dala? Mindkettőre igaz! Véres a föld, magyar tüzér vére folyik rajta. Csak még egyszer gondolj vissza szép Erdélyországra. Anyám, Te jó lélek, találkozom-e még véled? Holnapután messze földre, hosszú útra kélek.

Ki ne ismerné Gábor Áron nótáját? Csakhogy ez a dal I. világháborús katonanótaként indult útnak – magyarázza Bereczky János az Ó és új az első világháborús katonanóták című tanulmányban a Magyar Zene 2015. májusi számában. Hogyan lett ebből az új stílusú, világháborús nótából ’48-as dal? A dallamra 1918-ban Bartók Béla talált rá a Jászságban. Közel két esztendőre rá, az Ethnographia 1919-es számában a „székely katonadal” beküldője Etédi Bekeő Balázs. A dalt 1941-ben Mathia Károly gyűjtötte újra Csíkszentdomokoson – első sora akkor még Horthy Miklós nevével kezdődött… Ennél sokkal többet elárul az ágyúöntő ezermester megbecsültségéről és ismertségéről az az emlékmű, amelyik a budai Szilágyi Erzsébet fasor és a Gábor Áron utca kereszteződésénél méltósággal vonja magára az arra

A bazsalikom

Március

(Ocimum basilicum) és a szurokfű vagy oregánó (Origanum vulgare) Az Indiából származó bazsalikom a mediterrán, elsősorban az olasz konyha egyik jellegzetes fűszernövénye, Magyarországon már a 17. században általánosan elterjedt volt, és amit egyre inkább megkedvelnek nálunk, Székelyföldön is. Teáját étvágygerjesztőként, puffadás ellen, köhögéscsillapítóként használják, de a pizzák, saláták, olaszos makarónis ételek ízesítésére használható leginkább. Paradicsomlevesbe is talál. Az ételbe csak az utolsó percekben, tálalás előtt tegyük, hogy aromája megmaradjon. Kedveli a meleget és a fényt, így napos, szélvédett helyet válasszunk a termesztésére. Akár cserépben vagy kisebb ládában is tarthatjuk. Sok tápanyagot igényel, ezt kiskerti viszonyok között komposzttal és – néhány tő ültetése esetén, ami bőségesen kielégíti egy háztartás szükségletét – egy-két marék (kb. 20 g/négyzetméter) komplex műtrágyával oldjuk meg. A cserépben nevelt bazsalikom kaphat időnként egy kicsit a szobanövényeinkhez, virágainkhoz használt tápoldatból is. Ültetéskor a föld felületét dolgozzuk el simára, az apró magvakat 0,5-1 cm mélyre ültessük el. Április végén, május elején már vethetjük, de a tavaszi fagyoktól óvni kell. Ne hagyjuk elgyomosodni, öntözzük rendszeresen. Kelés után, ha szabadföldbe vetettük, ritkítani szükséges, folyóméterenként hat-hét növényt hagyjunk meg. Palántát is nevelhetünk belőle, ezeket a májusi fagyok elmúltával

ültessük ki. Vegyszeres növényvédelmet nem igényel, kártevője gyakorlatilag nincs. Frissen és szárítva is felhasználható. A legtöbb ízanyag, illóolaj virágzás idején található benne. A szurokfű, akárcsak a bazsalikom, a mediterrán konyha egyik jellegzetes fűszere. Felhasználása is hasonló. Gyógynövényként gyulladáscsökkentő és idegnyugtató hatását említhetjük meg. Az ókori katonák a sebek elfertőződése ellen alkalmazták. Leveleit, valamint virágos hajtásait használják paradicsomos ételekhez, húsokhoz, salátákhoz, olaszos tésztaételekhez és természetesen a pizzákhoz, amelyeknek elengedhetetlen fűszere. Termesztése nem nehéz: nevelhető erkélyen, cserépben vagy ládában, vagy kinn a kertben is, napos helyen, jó vízáteresztő talajon díszlik a legszebben. De jól megél gyengébb földben, kedvezőtlen fekvésű helyeken is. A szárazságot is jól tűri. Szaporítható tőosztással és palántázással is, de magról is vethetjük. Vetés után tömörítsük a talajt. Gyomirtást igen, vegyszeres növényvédelmet nem igényel, hiszen, akár a bazsalikomnak, specifikus kártevője nincsen.

Májfű

Március

Anemone hepatica L. • Májvirág, májfűkökörcsin A boglárkafélék családjába tartozó, árnyas lomberdőkben előforduló, évelő növény. A székelyföldi temetők gyakori dísznövénye. Szára jelentéktelen, a talajból ki sem emelkedik. Levelei tőállók, hosszú nyelűek, áttelelők. Tőkocsányai 5–15 cm hosszúak, egyvirágúak. A virágleplek 6–10 levelűek, 1,5 cm hosszúak, égszínkék színűek; március-áprilisban, még lombfejlődés előtt virágzik. A növény kifejlett, ép leveleit kell gyűjteni. Teáját epe-, máj- és vesebántalmak ellen fogyasztják.

A Kos-gyermek (III. 21–IV. 20.) Születésétől 2 éves korig: a Kos-csecsemő követelődző, s nagy hangerővel fejezi ki igényeit. Üvölt, ha cumisüvegét kéri. Reménytelen dolog őt türelmességre tanítani, hisz csak kevés Kos sajátítja el életében ezt az erényt. Társas lény, s igen szórakoztató. Ha a gyermek sok szeretetet kap, később nyílt, barátságos és bájos teremtés válik belőle. Állandó felügyeletet kíván, amikor már mászik, hisz rendkívül aktív, s szereti a veszélyes helyzeteket. Háromtól ötéves korig: a Kos-gyermek már korán és sokat beszél. Csacsogását ne fojtsuk bele, s hatalmas közlésvágyát se szegjük. Bizonyos dolgokat már nagyon korán megtanul. Ez némi sebesüléssel is járhat, hisz a gyermek egyébként is hajlamos a balesetre. Hattól tízéves korig: ebben a korban fedezi fel a szülő azt a gyerekcsapatot, amely állandóan körülveszi a Kos-gyermeket, mert hűséges, s nagyra értékeli az igaz tartós barátságot. Némely Kos-gyermeket zabolátlannak, vadnak tartanak hangos agresszivitásuk miatt, ám ez a zaj sokkal békésebb és ártatlanabb, mint gondolnánk. Tizenegytől tizennégy éves korig: a Kos-gyermek kifelé forduló személyisége még nyilvánvalóbbá válik ezekben az években, oly mértékben, hogy csak enni s aludni bukkan fel időnként. A bölcs szülő engedi, hogy a maga útját járja, de nem árt őt emlékeztetni, hogy a családdal lakik. Ügyeljünk, hogy rendszeresen táplálkozzék. Kamaszkor: a csintalan Kos-gyermek kamaszkorában hajlik a vezető szerepére, ezért nem érdemes nagyon azzal foglalkozni, hogy milyen társaságba keveredett. Nem az a típus, akit akarata ellenére bármilyen kétes dologba bele lehetne rángatni, hisz ő a saját fejével gondolkodik. Ebben a korban nyilvánul meg leginkább az a „nem törődöm, hogy mi lesz holnap” magatartás, amely a legtöbb Kos-egyént jellemzi, de egyúttal szerencsések is, mert valahogy az igazi baj – gyakran a csodával határos módon – mindig elkerüli őket.

Március

Szent László forrásokat fakaszt „Eleven testben ábrázolt tisztaság, új források támasztója: Szent László király, könyörögj érettünk!” A Kárpát-medencében elterjedt az a hagyomány, mely szerint Szent László király képes volt forrásokat fakasztani. Ez a szimbólumok nyelvén azt jelenti, hogy az Élet Vizét hozza felszínre, magával az eredettel kapcsolódik. A forrás a kezdet, a születés, az eredet: „aki annak vizét issza, vágyik annak szíve vissza”. A Szent László által fakasztott források gyógyító erővel bírnak, visszavezetik a „szomjúhozót” (a bűnbeesés előtti) eredendően egészséges állapothoz. Jézus tanítása szerint „aki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjúhozik, mert az a víz, amelyet én adok néki, örök Szent László király 1974-ben készült freskója életre buzgó víznek forrása az oroszhegyi, 18. századi Nagyboldogasszonylesz őbenne” (Jn 4,14). Aki templom hajójának baloldalán gyógyító forrásokból merít, felüdül, és az üdeség által magát az üdvösséget nyeri el. E legendák mögött a magyar irodalom szép képe húzódik meg: László az új Mózes, aki vízfakasztás által és törvényeivel keretet adott a magyarság életének, úgy, ahogy Mózes a zsidóságnak. Járjunk akár Mátraverebély-Szentkúton, a Tordai-hasadék környékén vagy Oroszhegyen az Urusos-kútnál, a Szent László-források ősi kultikus helyeket szentelnek meg, és illesztenek a keresztény szertartások körébe. Erre figyelmeztet, amikor I. törvénykönyvében így fogalmaz: „Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, vagy fákhoz, forrásokhoz és kövekhez ajándékokat visznek, bűnükért egy ökörrel fizessenek.” Bárminő szép legyen szemednek az étek, Jóságáról mindig csak a száj ítélhet.

silirpá Névnapok

V Hugó, húsvét

2 H Áron, húsvét 3

K Buda, Richárd

4 Sze Izidor 5 Cs Vince 6

P Bíborka, Vilmos

7 Szo Herman 8

V Dénes

Szent György hava l Bika hava l Kihajtás hava Tavaszhó l Szelek hava l Báránytor hava l Viruló Holdnaptár

e f g h

9 H Erhard 10 K Zsolt 11 Sze Leó, Szaniszló

12 Cs Gyula 13 P Ida 14 Szo Tibor 15 V Anasztázia, Tas 16 H Csongor 17 K Rudolf 18 Sze Andrea, Ilma 19 Cs Emma 20 P Tivadar 21 Szo Konrád 22 V Csilla, Noémi 23 H Béla 24 K György

^ _ ` a b c

25 Sze Márk 26 Cs Ervin 27 P Zita, Mariann 28 Szo Valéria 29 V Péter

d e

30 H Katalin, Kitti

Ne fogjunk mindent a bolondra akkor se ha kívülről mászik a toronyba Serdülő április semmi titka nincsen Magában imáz hogy segítsen az Isten

Évfordulók

udvarhelyen Spanyár Pál élelmiszerkémikus (†Bp., 1980. ápr. 29.) 15. 75 éve (1943) született Kolozsváron Barabási László író, történész, a Hargita megyei múzeumhálózat korábbi igazgatója (†Csíksomlyó, 2013. júl. 15.) 17. 65 éve (1953) született Parajdon Szőke András helytörténész, néprajzkutató 23. 115 éve (1903) született Kézdivásárhelyen Földi István pedagógus, író, tankönyvíró (†Dombóvár, 1967. jún. 28.) 25. 150 éve (1868) hunyt el Dálnokban Ferenczi János református lelkész, néprajzi író (ªKözépajta, 1789. márc. 22.) 29. 205 éve (1813) született Csíkszentkirályon Simon Péter Jukundián zenetanár, zenei író, kántornevelő, tanítóképző-intézeti igazgató. A csíksomlyói erdélyi katolikus tanító- és kántorképző intézet alapító igazgatója (†Nagyszeben, 1894. ápr. 22.)

2. 80 éve (1938) született Korondon

Páll Lajos, költő és festőművész (†2012. nov. 9.) 2. 70 éve (1948) született Imecsfalván Kicsid Gábor élsportoló, többszörös világbajnok, olimpiai érmes, világválogatott kézilabdázó 5. 35 éve (1983) született Gyergyóremetén Molnár Levente Liszt Ferencdíjas operaénekes 6. 70 éve (1948) hunyt el Budapesten Lósy-Schmidt Ede műépítész, technikatörténész, tudományszervező, a Magyar Műszaki Múzeum alapítója (ªSepsiszentgyörgy, 1879. okt. 27.) 7. 205 éve (1813) született Angyaloson Forró Elek honvédezredes (†Abony, 1893. jan. 25.) 7. 10 éve (2008) hunyt el Kőszegen Tornay Endre András szobrász- és éremművész (ªZetelaka, 1949. júl. 21.) 13. 115 éve (1903) született Székely-

Orbán Balázs

Április

honvédtábornok kardja. Ünnepnapokon maga főzött székelyes ételeket kis szobájában, s ilyenkor Pesten tanuló szegény székely diákokat vendégelt meg. A vörösmárvány-táblát 2008-ban készítette el Pécsi Lajos Dániel. A 4-es metró közben meginduló építése, s a református egyház épületeinek felújítási munkálatai 2012-ig odázták annak felavatását. Az eredetileg villamosmérnök művész Dorogon született 1951-ben. 1978–87-ig múzeumi restaurátor, műtárgyvédelmi mérnök. 1997-től foglalkozik címer-, jelkép- és arculattervezéssel. A Székelyföld leírója, „a zöld fák bársonyába foglalt kis falu”, Lengyelfalva szülöttje, visszaköltözött a fővárosba. 100. születésnapján, 1929-ben így köszöntötte Alkalmi versével Tompa László: ... mindent: fajáért, – semmit: önmagáért! Mindenben mindig ez volt jelszava. Szellemiségére ott is, most is szükség mutatkozik.

2012. április 28-án a Kálvin téri Református Egyházközség gyülekezeti termének Lónyay utcai homlokzatán, az Erdélyi Szövetség kezdeményezésére avatták fel első budapesti emléktábláját. Ideje volt! Orbán Balázs 1890. április 19-én hagyta itt az árnyékvilágot. Gyomorrák végzett vele. 1871-ben ellenzéki programmal Marosvásárhely küldötteként lett a Tisztelt Ház tagja. 1872-től Székelykeresztúrt képviselte 1881-ig, s – szülőföldjén elszenvedett veresége után – haláláig Berettyóújfalut. Életvitele egyszerűségére jellemző, hogy élete végéig zsinóros nadrágot, mellényt, atillát viselt. Összesen két rend ruhája volt, egy szürke, székely posztó és egy fekete. Ez utóbbit ünnepekkor vagy szónokláskor viselte. Szállása is szerény volt: matrac nélküli ágy, párna helyett utazótáska. Rozoga pamlag, szekrény, fogas, kicsiny íróasztal, parányi mosdóasztal és két szék – ezek képezték parlamenti képviselői lakásának bútorzatát. Az ágya felett azonban egy kard függött, Kiss Ernő

A majoránna

Április

(Origanum majorana) Egyéves, lágyszárú, jellegzetes illatú növény. A Földközi-tenger medencéjéből származik. Magyarországon, ahová török közvetítéssel került a 16. században, pecsenyevirágnak is nevezik, utalva egyik felhasználási módjára. Mára már igazi magyar fűszernövénnyé, hungarikummá vált. Gyógynövényként étvágygerjesztő, gyomorerősítő, szélhajtó, nyugtató hatásáért használják teakeverékek részeként. Teája tisztán emésztést serkentő hatással bír. Levesek, főzelékek, vad- és szelídpecsenyék, pityóka- és gombaételek, véres, májas hurka ízesítésére, fűszervaj, ízesített olajok készítéséhez is használható. Tompítja vagy elveszi a húsok mellékízét, főképpen a bárányvagy juhhúsét. Jobb ízt ad az ételnek, ha a növény friss hajtásait használjuk, nem pedig a szárított változatát. A legtöbb illóolajat a reggeli órákban tartalmazza. Fény- és hőigénye nagy, csírázási hőmérséklete 20 °C. Ha külön fűszerkertbe ültetjük, úgy helyezzük el, hogy sok fényt kapjon. Erkélyládában, cserépben is tartható. A hidegtől óvni kell, ha kis mennyiséget nevelünk, a hideg tavaszi éjszakákon vigyük a cserepet vagy a ládát védett helyre. Vízigénye nagy, az öntözést főképpen csírázáskor, növekedése és virágzása kezdeti szakaszában igényli. A gyorsan melegedő, humuszos, semleges kémhatású középkötött talajokat kedveli, meghálálja, ha az elővetemény szerves trágyát kapott. Négyzetméterenként egy-két maréknyi magas káliumtartalmú komplex

műtrágya ugyancsak jó hatással van a fejlődésére. Mint minden fűszernövényt, a majoránnát is gyommentesen kell tartani. Nagyüzemi termesztése során preemergens – kelés előtti – gyomirtást alkalmaznak, de kiskertben, néhány tő nevelése esetén ez nem szükséges, elegendő, ha időnként kapálunk és gyomlálunk. Szaporítása helyrevetéssel vagy palántázással történhet. Általában áprilisban szokták ültetni, de ez székelyföldi viszonyok között kitolódhat májusra is. Apró magjai csak simára elmunkált földben kelnek egyenletesen. Legyünk türelemmel, a magok csak lassan csíráznak ki, három-négy hét is kell a keléshez. A magot fél centiméter mélyre vessük, lehetőleg homokkal keverve, így egyenletesebb növényállományt kapunk. Tartósítása szárítással történhet, a levágott növényi részeket vékonyan kiterítve száraz, szellős, árnyékos helyen szárítsuk meg. Szárítás után az egész növényi anyagot morzsoljuk össze apróra, a vastagabb szárrészeket dobjuk ki. Jól zárható dobozban, hűvös helyen tároljuk.

Gyermekláncfű

Április

Taraxacum officinale • Pongyola pitypang A fészkesvirágzatúak családjába tartozó, kora tavasszal nyíló, ősszel másodvirágzó, mindenfelé elterjedt, évelő növény. Gyökere 10–20 cm hosszú, 1–3 cm vastag, karó alakú, hengeres, többfejű, kívül szürkésbarna, belül fehéres színű, tejnedvet tartalmazó, szagtalan, kesernyés ízű. Levelei tőrózsákban állók, sárga színű fészkes virágzatai 10–30 cm hosszú, csöves tőkocsányon állnak. Felsértéskor a növény minden részéből keserű ízű, fehér tejnedv csordul ki. A gyökérnek és a teljes növénynek máj- és epeműködést serkentő, vizelethajtó és salaktalanító hatása van, a levelekből kipréselt friss nedvlé elsősorban vizelethajtó. A légzőszervi panaszokkal küszködőknek ajánlott a pitypangvirágból készített méz és szirup.

A Bika-gyermek (IV. 21–V. 20.) Születésétől kétéves korig: a Bika-csecsemő úgynevezett „jó” gyerek, mert nem követelődző, s már korán megtanulja, hogy várnia kell, míg igényeit kielégítik. De mint minden Bikának, neki is megvannak a maga korlátai. Ha túl sokáig kell várnia, akkor olyan dührohamot kap, hogy felülmúl minden más jegyben született gyermeket. Ügyessége és szokatlanul biztos és tartós érzelmei miatt úgy tűnik, mintha születésétől fogva egy majdnem felnőttel állnánk szemben. Háromtól ötéves korig: a Bika-gyermek bezárkózik saját külön kis világába, s nem nagyon törődik környezetével. Szívesen játszik a szabadban a szomszéd gyerekekkel, s bár kedvelik, személyisége nem emelkedik ki különösképp. Alapvetően komolyan veszi az életet. Hattól tízéves korig: jó tanuló, s az iskolai munkát ugyanolyan komolyan veszi, mint élete más területeit. A tanárok általában nagyon kedvelik, hisz értelmi képességeit teljesen kibontakoztatja. Ismerős, s harmonikus környezetben tudja a legtöbbet nyújtani. Tizenegytől tizennégy éves korig: a jól megszervezett dolgokban érzi a legbiztosabban magát, ezért ő inkább csatlakozik valamihez, minthogy kezdeményezzen. Büszke a tanulmányi és egyéb eredményeire, ezért nem is nagyon kell házi feladataira figyelmeztetni. Szeret szüleinek kedvére tenni, gyors, megbízható, s az utasításokat is jól végrehajtja. Kamaszkor: az átlagos Bika gyerekkorát a szeretet és a megértés határozza meg, ebben a korban a meglehetős érettség és kiegyensúlyozottság jellemzi. Pályaválasztását komolyan veszi, s az anyagi biztonságra törekszik, hogy élete gondtalan és kényelmes legyen. Az e jegyben született lányok gyakran korán férjhez mennek, s remek feleség, illetve anya válik belőlük, így a főzéstanulás fontos, hogy pályájukra felkészüljenek. A Bika-gyermek mindig kiszámítható, ezért is öröm a nevelése, bármilyen erőfeszítésbe kerül is.

Április

A lovagkirály legendája

Szent László a Képes Krónikában

vissza semennyit sem; így mintegy kartávolság volt a lándzsa hegye és a kun háta között. Rákiáltott tehát Szent László herceg a leányra, és mondá: »Szép húgám! Fogd meg a kunt övénél, és vesd magad a földre!« Az meg is tette. (...) A szent herceg azután sokáig mérkőzött a férfiúval, majd elvágta inát, és megölte.” A Szent László-falképciklus lényegében hat jelenetből tevődik össze: Kivonulás Váradról, Csatajelenet, Üldözés, Párviadal, Lefejezés és Pihenés. Mivel a templomok északi falán nem nyitottak ablakot, ezért az ide festett jelenetek mozivászonhoz hasonlóan elevenednek meg. A képsor balról jobbra halad, mert a felkelő Nap fénye ebben a sorrendben világítja meg őket. A legenda szövege és képi világa között azonban jelentős eltérések tapasztalhatóak, a templomi környezetben kiteljesedő ábrázolások még számos tanulsággal szolgálnak a figyelmes szemlélő számára.

Szent László Boldogasszony Lovagjaként, a szűzi erények védelmezőjeként jelenik meg előttünk. Közismert legendája egy erkölcstelen szándékkal elrabolt leány megmentőjeként emeli be a templomi környezetbe. Általánosan elfogadott, hogy a történet alapjául az 1068-ban lezajlott kerlési csata szolgál, amelyben az akkor még herceg László hősiesen harcolt az országba törő ellenséggel szemben, és az ütközet hevében megszabadított egy elrabolt leányt. A Képes Krónika szövegközlésében ezt olvashatjuk: „Szent László herceg meglátott egy pogányt, aki lova hátán egy szép magyar leányt hurcolt magával. Azt gondolta tehát Szent László herceg, hogy ez a váradi püspök leánya, és ámbár nehéz sebben volt, mégis nagy hamar üldözőbe vette lova hátán, melyet Szögnek nevezett. Midőn azután lándzsavégre megközelítette, semmire sem ment vele, mert az ő lova sem maradt

Ha mint ifjú bántod a véneket, Unokáid majd leróják ezt neked.

sujám

Pünkösd hava l Ikrek hava l Virágzás hava l Tavaszutó Ígéret hava l Borjútor hava l Zendülő Névnapok

K Fülöp, Jakab

Holdnaptár

2 Sze Zsigmond 3 Cs Irma, Tímea 4

P Flórián, Mónika

5 Szo Adrián, Györgyi 6

V Frida, Ivett

g h

7 H Gizella 8

K Mihály

9 Sze Gergely 10 Cs Urunk mennybemenetele 11 P Ferenc 12 Szo Pongrác 13 V Imola, Szervác 14 H Bonifác 15 K Szonja, Zsófia

i ^ _ `

16 Sze Botond, Mózes 17 Cs Paszkál, áldozócsütörtök 18 P Alexandra, Erik 19 Szo Ivó, Milán 20 V Bernát, Felícia, pünkösd 21 H Konstantin, pünkösd 22 K Júlia, Rita 23 Sze Dezső 24 Cs Eliza, Eszter 25 P Orbán 26 Szo Evelin, Fülöp

a b c d e

27 V Hella, Szentháromság v. 28 H Csanád, Emil 29 K Magdolna 30 Sze Janka, Zsanett 31 Cs Angéla

f g

Apa miért hajtják ki a báránykákat hiszen alig vártuk hogy megszülessenek – Mert lelke van a fűnek a barkának A madárka is érettük hesseget

Évfordulók

14. 75 éve (1943) született Csíkszeredában Botár Endre színész 21. 75 éve (1943) Kőrispatakon született Bálint András újságíró; nevét újságíróknak kiosztandó díj is megörökíti (†Csíkszereda, 1994. dec. 27.) 21. 35 éve (1983) hunyt el Brassóban Kurkó Gyárfás regényíró, publicista, politikus (ªCsíkszentdomokos, 1909. dec. 2.) 26. 105 éve (1913) hunyt el Temesváron Szentkatolnai Bálint Gábor magyar nyelvész, az eszperantó nyelv első magyarországi képviselője (ªSzentkatolna, 1844. márc. 13.) 27. 40 éve (1978) hunyt el Marosvásárhelyen Andrásofszky Tibor orvos, szakíró (ªKolozsvár, 1914. júl. 31.) 29. 90 éve (1928) Csíkszentmártonban elhunyt Baka János kántortanító, pedagógiai író (ªCsíkszentgyörgy, 1840. dec. 24.) 30. 205 éve (1813) született Nyárádgálfalván Szentiváni Mihály költő, író, publicista (Kolozsvár, 1842. dec. 10.)

1. 65 éve (1953) született Nyikóma-

lomfalván Nagy Irén költő, novellista 4. 80 éve (1938) született Gyergyó-

szárhegyen Veress Endre költő 5. 25 éve (1993) hunyt el Gyulafehérváron Jakab Antal erdélyi katolikus püspök (ª Kilyénfalva, 1909. márc. 13.) 7. 10 éve (2008) hunyt el Gyimesközéplokon Zerkula János népzenész, prímás hegedűművész (ªGyimesbükk, 1927. aug. 27.) 9. 105 éve, 1913-ban hunyt el Gyulafehérváron Beke Antal történetíró, kanonok (ª Barót, 1838. jan. 19.) 9. 30 éve (1988) hunyt el Székelyudvarhelyen Hermann Gusztáv helytörténész, közíró (ªSzékelyudvarhely, 1928. dec. 3.) 14. 110 éve (1908) született Gyergyószentmiklóson Vákár Tibor építészmérnök, festőművész, restaurátor (†Bp., 2002. júl. 8.)

Tamási Áron

Május

S jut eszembe az Irodalmi Újságban 1956. november 2-án megjelent cikkének, a Magyar Fohásznak egy mondata: „Nincs módunk kitérni a hűség elől.” Mert ugyancsak ő írta volt le, hogy „A madárnak... szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége.” S e kötelességei közül helyénvaló, ha a szöveghűséget is számon tartják. Tamási másik megszívlelendő gondolatát – „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – az Alapítvány egykori elnöke, Sütő András, illetve az Engedjétek hozzám jönni a szavakat (Jegyzetek hómezőn és porban / Levelek a fehér toronyból) szövegének tanúsága szerint így fűzte tovább: „Azért vagyunk a világon, hogy a szavainknak valahol helyet teremtsünk benne.” Maradjunk ennyiben. A képbe belelógó aranyfa ágacskája és az aranyló szőlőlevél kérdésére megint csak Tamási felel: „Az ember a szíve mélyén örökké oda való, ahol született.”

„E házban élt és alkotott 1946 és 1966 között Tamási Áron, akit Erdély küldött a magyar irodalomba.” Az emléktábla az Alkotás utca 51/b számú emeletes ház utcai homlokzatát díszíti, a MOM bevásárlóközpont mellett. Avatására 1997-ben került sor, alkotóját nem tudtam kinyomozni. Állítója a Tamási Áron Alapítvány. Negyedik felesége, Bokor Ágota az öthónapnyi házasság alatt írta le a tollba mondott Vadrózsa ágát. Aztán, még Tamási halála előtt létrehozta a Tamási Áron Alapítványt, amelynek feladatává tette az író szellemi hagyatékának gondozását. Az Alapítvány elnöke haláláig Sütő András volt, tagjai Ablonczy László, Pálffy G. István, Tamás Menyhért és Ugrin Aranka. Az emléktábla bal felső sarkában pontatlan idézet szerepel: „Minden embernek őrködnie kell a világ felett.” Az Ábel a rengetegben negyedik fejezetében mondatja a főszereplővel Tamási, hogy „… minden embernek őrködnie kell a világ rendje felett, mert a becsület azt kívánja.”

A lestyán

Május

(Levisticum officinale) A magyar emberek által is közkedvelt csorba el sem képzelhető nélküle. A növény ázsiai eredetű, de Európában már a 8. században ismerték. Megfelelő életkörülmények között két méter magasra is megnövő, hat-nyolc évig élő növény. Magassága miatt, ha külön fűszerkertbe ültetjük, legbelül kerüljön. Az első évben csak tőleveleket hoz, magas szárát a második évben fejleszti ki. Fűszerként elsősorban a leveleit használjuk frissen vagy szárítva, de a termése és gyökere is használható, emezek még sokkal erősebb ízűek. Vizelethajtó, görcsoldó és étvágyjavító hatása van, csökkenti a puffadást, gyomorégés ellen is jó, de nem ezért, hanem inkább erős, jellegzetes ízéért kedveljük. Jobb híján félárnyékban, de lehetőleg napsütötte helyen termesszük: ha sok fényt kap, magasabb lesz az illóolajtartalma, ízesebb lesz. Fehér vagy világos színű, napsütötte fal mellé is ültethetjük, így még több fényt kap, és dísznövénynek sem utolsó. Mivel terebélyesre nő, nagy a helyigénye is. Hőigénye viszont nem nagy, magjai már 4-5 °C-on csíráznak, fejlődéséhez is elegendő a 20 °C körüli hőmérséklet. Egy méter mélyre lenyúló gyökerével könnyen eléri a vizet, feltéve, ha eléggé nedves a talaj, de azért hosszan tartó száraz időszakokban öntözzük meg. Június tájékán megpróbálkozhatunk a visszametszésével, így új, friss hajtások fejlesztésére késztethetjük. Mint minden növény, a tápanya-

gokban gazdag, nyirkos, de laza szerkezetű talajt kedveli. A homoktalajokat és az erősen kötött, levegőtlen agyagtalajokat nem szereti. Az ültetése előtti évben kapott szerves trágyát meghálálja, négyzetméterenként 5-6 kg-ot használjunk. Négyzetméterenként egy-két marék – 10 dkg – komplex műtrágyát is kaphat, ezt tíz-tizenöt centiméter mélyen dolgozzuk a talajba. Szaporítása magról, palántáról vagy tőosztással történik. Az ősszel mélyen felszántott vagy felásott talajt gereblyével munkáljuk el simára. A magot késő ősszel, de még a fagyok beállta előtt két-három cm mélyre ültessük. A sorok között hagyjunk 60 cm-es helyet. Egy folyóméterre kb. 20–30 magot számítsunk (nem mindegyik kel ki), kikelés után 30–40 cm-re egyeljük. Ha palántázzuk, a palántákat szeptember végén, október elején ültessük ki 60x40 cm-re. A palántákat télire takarjuk le 5-6 cm vastag földréteggel. Egy átlagos háztartás szükségletére 2-3 tő már elegendő. Leveleit a fagyok beállta előtt szedjük le, szárítva vagy fagyasztva tartósíthatjuk.

Fekete bodza

Május

Sambucus nigra L. • Fái bodza, gyepűbodza A bodzafélék családjába tartozó, mindenhol elterjedt, helyenként nagy állományban termő cserje vagy fa. Levele páratlanul szárnyasan összetett, rendszerint 5 levélből áll. Virágzata az ágak végén álló, szétterült, dús virágzatú bogernyő. A virágok aprók, sárgásfehérek, jellemző, kellemes illatúak; májusjúniusban nyílnak. Termése 5–8 mm átmérőjű, gömbölyű, fekete-lila színű, lilásvörös vagy zöld nedvű, három csontárú bogyó. A virágjából készített teának izzasztó, lázcsillapító, vizelethajtó, gyulladáscsökkentő és immunstimuláló hatása van. Érett terméséből lekvárt, bort és pálinkát készítenek.

Az Ikrek-gyermek (V. 21–VI. 21.) Születésétől kétéves korig: az e jegyben született csecsemő fog elsőként megfordulni, felülni, mászni és járni. S mihelyt valamit megtanul, beszél, hisz rengeteg mondanivalója van egész életében. Ha valamit megtanul, azt rögtön továbbadja, így ha kisebb gyermekre akad környezetében, az előző nap tanultakat már neki tanítja meg. Háromtól ötéves korig: a nagy gyerekcsoportban szívesen magára veszi a bohóc szerepét, vagy éppen ünnepélyesen avatja be a többieket abba, amit alighogy megtudott, vagy esetleg egy könyvben a betűk titkát akarja csöndben megfejteni egy székben ülve. Nem lehet tudni, a következő pillanatban mit eszel ki. A legfontosabb az, hogy soha ne nevessük ki gyerekes álmait, mert ő komolyan veszi azokat, és soha nem fogja a komolytalanságot megbocsátani. Hattól tízéves korig: a gyermek tudásvágyát nem tudják az iskolában kielégíteni, ezért adjunk neki olvasnivalót, s a kérdések záporozni fognak. Rendkívül társas lény, ám barátaival inkább náluk van együtt, mint saját otthonában, mert az utóbbi szerinte az a hely, ahová akkor megy, ha vége a játéknak. Tizenegytől tizennégy éves korig: lehet, hogy már korábban, de most már mindenképp felfedezi a másik nemet. A másik nem meghódítása nagy kihívás számára, s ezért e művészet tökéletesítésére sok időt áldoz – felnőttkorára igazi szakértő válik belőle. Egyedül ritkán kerül bajba, de a gyerek hajlamos más ötletét felkarolni, s akkor rábeszéli a többieket is a terv végrehajtására. Kamaszkor: az ifjú igen közkedvelt, főleg, mert ő a társaság közepe, másrészt mert minden kalandba belevág. Állandó figyelmet igényel, hisz csak így akadályozhatja meg, hogy rossz dologba keveredjen, mert ő legalább egyszer mindent ki akar próbálni. Ám túlzás lenne őt egy helyre leszögezni, s ellenőrizni, hogy azt csinálja-e, amit kell, mert a túl szigorú felügyelet számos csodálatos személyiségvonását szoríthatja örökre háttérbe.

Május

Szent László Boldizsár képében

Szent László-ábrázolás Rugonfalván. A 13. század végén épült, a 15. században gótikus stílusban bővített református templomban 1971-ben fedezték fel a 15. század eleji falfestményeket

rály politikai vezéreszméje a nemzet múltjának keresztény jövőbe való illesztése volt, számára tehát nem csak a cél, hanem az eredet iránya is azonos hangsúllyal bír. További érdekesség, hogy a Baltazár névben László király legismertebb jele, a balta is megjelenik. A falkép harmadik szent alakja a Szűzanya trónja előtt térdeplő Gasparus. A fehér szakállú öreg király Szent István célba érkezését taglalja: koronáját kezében tartva az Égi Trónusnak ajánlja azt. Szent István uralkodása kezdetén összekapcsolta a születő magyar királyságot Jézus születése napjával (koronázása a karácsonyi ünnepkörben történt!), míg halála előtt országát a Szent Korona képében Boldogasszonynak ajánlotta fel.

A középkori magyar ikonográfia egyik legsajátosabb jelensége a három magyar szent király (Sancti reges Hungariae) – Szent István, Szent Imre és Szent László – együttes ábrázolása, melyet gyakran a „Háromkirályok hódolatával” kapcsoltak össze. A betlehemi csillag jelét követő napkeleti bölcsek köszöntik a megszületett Jézust és az ő édesanyját, Máriát. A rugonfalvi freskótöredék tanúsága szerint az ifjú király neve Melchior, akit Szent Imre tulajdonságaival ruháztak föl. Tekintetét az égre emeli, és számára csak a Csillag a követendő szempont. Előtte halad a hátrafelé tekintő középkorú király, Baltizar. Szakállas arca Szent Lászlót idézi, akit gyakran ábrázolnak úgy, hogy előre haladtában visszafelé néz. László ki-

A bátor nem rántja mindjárt vasát, Magas hangon beszél a gyávaság.

Szent Iván hava l Rák hava l Érlelés hava l Nyárelő hava Napisten hava l Gödölyetor hava l Piruló

suinúj Névnapok

P Tünde

2 Szo Anita, Kármen 3

V Klotild, Úrnapja

4 H Bulcsú 5

Holdnaptár

K Fatime

h i

6 Sze Cintia, Norbert 7 Cs Róbert 8

P Medárd, Jézus Szent Szíve

9 Szo Félix 10 V Gréta, Margit 11 H Barnabás 12 K Villő 13 Sze Anett, Antal 14 Cs Vazul 15 P Jolán, Vid 16 Szo Jusztin 17 V Alida, Laura 18 H Arnold, Levente 19 K Gyárfás 20 Sze Rafael 21 Cs Alajos, Leila 22 P Paulina

^ _ ` a b c d e

23 Szo Zoltán 24 V Iván 25 H Vilmos 26 K János, Pál 27 Sze László

f g

28 Cs Irén, Levente 29 P Péter, Pál 30 Szo Pál

Ő a legtisztább fohász Ilyenkor hiszed neki is lelke van Áhítatban egy fa alatt álldogálsz s hiszed hogy te vagy Szent Bertalan

Évfordulók

györgyön Veress Gerzson költő, szerkesztő, publicista (ªSepsiszentgyörgy, 1956. jan. 5.) 20. 20 éve (1998) hunyt el Sepsiszentgyörgyön Sombori Sándor (családneve: Salamon) irodalomtörténész, dráma- és regényíró, műfordító (ªBarátka, 1920. okt. 14.) 22. 230 éve (1788) született Erdőszentgyörgyön Bodor Péter mechanikus, ezermester (†Kolozsvár, 1849. aug. 17.) 22. 105 éve (1913) született Désen Piskolti Gábor festőművész (†Marosvásárhely, 1970. okt. 18.) 24. 115 éve (1903) született Székelydályán Bene József grafikus, könyvművész és festő (†Ulm, NSZK, 1986. máj. 20.) 28. 145 éve (1873) született Sepsiszentgyörgyön László Ferenc régész, néprajzkutató, meteorológus (†Kolozsvár, 1925. szept. 16.) 30. 95 éve (1923) született Köpecen Györﬀy Rózsa színésznő, írónő (†2015. nov. 10.)

1. 10 éve (2008) hunyt el Győrben Bar-

docz Barna ötvösművész (ªNagybacon, 1946. okt. 10.) 3. 140 éve (1878) született Sepsiszentgyörgyön Fogolyán Kristóf orvos, közéleti személyiség (†Sepsiszentgyörgy, 1954. ápr. 22.) 4. 140 éve (1878) született Tarcsafalván Márkos Albert tanulmány- és tankönyvíró (†Székelykeresztúr, 1949. nov. 17.) 5. 85 éve (1933) hunyt el Gyergyószárhegyen Szini Lajos (álneve: Laji bá’) elbeszélő, újságíró, szerkesztő (ªGyergyószárhegy, 1891. júl. 2.) 8. 120 éve (1898) született Szentkatolnán Luka László (románul: Vasile Luca) politikus, pénzügyminiszter (†Nagyenyed, 1963. júl. 23.) 10. 290 éve (1728) hunyt el Károlyfehérváron báró Antalfi János erdélyi római katolikus megyéspüspök (ªCsíkszentmárton, 1644) 20. 20 éve (1998) hunyt el Sepsiszent-

László Gyula

Június

Számos tanulmánya az erdélyi népdalok, népszokások, mesék jelképeit magyarázza. Sok fontos kutatása mellett Erdély településtörténetének a nyers táj átalakítására gyakorolt hatását is vizsgálta. Több nemzeti kegytárgyról – Lehel kürtjétől s Szent István kardjától a Petőfimondaképződésekig – helyreállította a valóságos képet. Munkáit saját maga illusztrálta. A Hunor és Magyar nyomában kiadványa valóságos népkönyvvé vált, akárcsak az 50 rajz a honfoglalókról című munkája. Mint művészettörténész, Barcsay Jenő, Nagy Albert, Incze János bemutatása mellett talán legfontosabb az az előszó, amit Nagy Imre 1973-ban megjelent Kétszáz rajz című albumához írt. Az 1990-es években gyakran járt Erdélyben, körutakat tett, melyek során számos helyen tartott történelmi előadást. 1998-ban tartották Kézdimárkosfalván a nemzet festője, Barabás Miklós halálának centenáriumát. Ide sietett dr. László Gyula, amikor Nagyváradon útját állta a halál.

Az Országháza elől induló Alkotmány utca egyenesen rávezet a Bajcsy-Zsilinszky útra; a sarkon álló épületen emléktábla jelöli a kettős honfoglalás elméletét megfogalmazó László Gyula egykori lakhelyét. A 2000-ben felavatott relief alkotója az 1934-ben született, Érden élő Domonkos Béla szobrászművész. Tíztucatnyi köztéri szobra, reliefje található ma Magyarországon, de Nagyszalontán s Felvidéken is állnak alkotásai. Az Alkotmány utca sarkán álló épületen mészkő táblán kerek bronz fejdombormű. Felirata: „E házban élt és alkotott Dr. LÁSZLÓ GYULA 1910–1998 régész, festőművész, Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a honfoglaló magyar nép életének kiemelkedő tudósa, Belváros-Lipótváros díszpolgára.” Kőhalomon született, édesapja abásfalvi, édesanyja bibarcfalvi származású volt. Ne csodálkozzunk, ha művein átsüt az erdélyi természeti táj mélyen értő szeretete. S nem csak képzőművészeti alkotásain!

A zsálya

Június

(Salvia officinalis) Gyógynövényként és fűszerként is használatos, Dél-Európából származó évelő növény. Baromfi-, főleg liba- és kacsasültek fűszerezésére kiváló, de a májból készült ételeknek, pástétomféléknek is különlegesen jó ízt ad. Olaszos ételekhez is hozzáadjuk, például a milánói makaróni egyik alapfűszere. Kesernyésen pikáns íze miatt étvágyjavító, emésztésserkentő, teája láz és meghűlés esetén hatásos házi szer. Latin neve a salvia = menekülni szóból ered. Úgy tartották, ha zsálya nő a kertben, minden betegségtől megmenekül a család. Sok más helyen viszont azt írják, hogy a „salvia” szó gyógyítást is jelent. Összefoglalva talán így mondhatnánk, a zsálya gyógyító erejének köszönhetően sok betegségtől óvhatja a családokat. A múltban szinte minden betegség kezelésére alkalmazták, állítólag sikerrel, a leveleiből készült borogatást tegyük ficamokra, zúzódásokra. Fűszerként legjobb frissen, de a leveleket száríthatjuk és fagyaszthatjuk is. A növény 50–70 cm magas, szürkén molyhos félcserje. Melegkedvelő, a száraz, köves, de gyorsan melegedő, déli fekvésű talajokon növekedik legjobban. A kertben jó vízáteresztő, kevés mésszel és komposzttal dúsított földbe ültessük. Sziklakertben dísznövényként is beválik. Magvetéssel, tőosztással és dugványozással szaporítható. Nevelhető nagyobb cserépben is, erkélyládában, tornácon vagy akár ablakpárkányon.

Magvetés esetén a nedves földre vagy komposztra szórjuk a magokat, kicsit nyomkodjuk bele, de ne takarjuk be földdel, mert a magok a fény hatására csíráznak. A csírázás ideje 10–14 nap, az optimális csírázási hőmérséklet 20 fok. Hat-nyolc hetes korukban eléggé megerősödnek ahhoz, hogy végleges helyükre kerüljenek. A késő tavaszi, nyár eleji időszak a legalkalmasabb zsálya ültetésére. Előtte talaját javítsuk fel némi istállótrágyával, amit kb. 20 cm mélyen dolgozzunk be, majd a talajfelszínt gereblyével egyengessük el, hogy sima, aprómorzsás magágyat kapjunk. A palánták között 25–30 cm közt hagyjunk, esetenként többet is. Gondozása házi kerti viszonyok között gyomtalanításból és öntözésből áll, főképpen csírázáskor és palántaneveléskor igényli a vizet. Egyébként szárazságtűrő. Az erős fagyok károsíthatják, ezért a cserépbe vagy ládába ültetett zsályát vigyük védett helyre télire. A szabadban termő zsályatöveket takarással védjük a fagytól.

Pipacs

Június

Papaver rhoeas L. • Vadmák A mákfélék családjába tartozó, mindenfelé előforduló, sok helyen tömegesen termő egyéves növény. Kinyílt virágainak sziromleveleit kell gyűjteni. Forrázatát külsőleg szemborogatásra és toroköblítésre használják. Teája köhögéscsillapító és enyhe nyugtató hatású. A megszárított szirmokat gyógyteakeverékek „szépítésére” is használják. Májustól októberig virágzik szántóföldeken, vetések szélén, parlagon hagyott földeken. Nem érdemes csokorba szedni, mert hamar lehullnak szirmai. Frissen fogyasztva mérgező lehet, főleg gyerekek számára veszélyes.

A Rák-gyermek (VI. 21–VII. 22.) Születésétől kétéves korig: e két év a gyermek számára a legfontosabb. Rengeteg szeretetet, gyöngédséget igényel, hogy ne váljon befelé fordulóvá. Csecsemőkorában könnyű gondozni, mert nincs egyéb igénye, mint szükségleteinek kielégítése. Mozgása kissé lassú – ez a mászásra és a járásra is vonatkozik. Ez a gyerek születésétől kezdve rendkívül intelligens. Háromtól ötéves korig: a gyermek néha igen komoly, órákig képes a felnőttek beszélgetését elhallgatni anélkül, hogy unatkozna. Ám épp ellenkező oldalát mutatja, amikor vidám s játékos hangulatában van, bájos mosolya mindenkit elbűvöl ilyenkor. Félénksége miatt nehezen köt barátságot, de ha megfelelő partnerre talál, ez a kapcsolat sokáig tart, hisz ő igen hűséges. Hattól tízéves korig: az iskoláskor fontos szerepet játszik életében, hisz tanárai vagy társai által okozott kellemetlen élmények jelentősen kihatnak egész életére. A szülő nem nyújthat neki teljes védelmet, ám mindenképp segíteni és védeni kell addig, míg nem elég érett és magabiztos, hogy a problémákat maga oldja meg. Lényeges, hogy környezete harmonikus legyen. Tizenegytől tizennégy éves korig: egy bizonyos kisebbségi érzés mindig megnehezíti, hogy mások közel kerüljenek hozzá. Ez alatt az időszak alatt fedezzük fel, hogy nem mindenki tudja ezt róla. Leginkább az tűnik fel, hogy a Rák-gyermek szinte mindennap sír egy kicsit, mert néhány szerencsétlen szóval megbántották. Kamaszkor: ebben a korban szinte minden ifjú az elismertségre vágyik, s az erőszakosabbaknak sikerül is ezt elérni – most igényli a Rák-gyermek legjobban a támogatásunkat. Amennyire engedelmes volt eddig, úgy akar most lázadni is – ez a lázadás az egyetlen mód, hogy múltjával szakítson. Legjobb, ha ez alatt az idő alatt is szeretetünkről biztosítjuk, hisz a Rák jegyében születettek mindig becsülni fogják szüleiket s otthonukat – különösen, ha okuk is van rá.

Június

Szent László a magyar oltáron

A 13. sz. gelencei templom késő-gótikus, téglabordás boltozattal fedett szentélye a 15. és 16. század fordulóján épült. Itt kapott helyet az 1765-ben készült barokk oltár

A Kárpát-medence magyarok által lakott vidékein elterjedt egy sajátos oltártípus, amelyet magyar oltárnak is nevezünk. A hármas kompozíció közepén Magyarország királynője, a Boldogságos Szűzanya áll, jobbján Szent István király, balján pedig Szent László foglal helyet. Székelyföldön a magyar oltár szép példáit Csíksomlyón, Mikházán és Gelencén találjuk. A holdsarlón álló Szűz Mária fején koronát visel, fölötte tizenkét csillagból álló koszorú látható, alakját sugárzó fénynyalábok övezik. Ezzel a mesterek a fényben

kiteljesedő, Világ Világosságát magába fogadó, Napba Öltözött Boldogasszony képére utalnak. Szűz Mária két oldalán „keretadó” oszlopként jelenik meg Szent István és Szent László királyunk szobra, akik mint a nemzet „térítő” uralkodói, a világosság határainak kapujában állnak őrt. Szent István a téli napforduló (Bak jegyének) uralója, akinek ide vonatkozó ünnepét karácsony másodnapján, december 26-án tartjuk. László király szent életének asztrológiai szimbóluma a nyári napforduló (ezáltal a Rák jegy), mert ünnepét június 27-én üljük.

Sohasem ismeri ki magát a gazdag, Hogy melyik barátját tarthatja igaznak.

suilúj

Szent Jakab hava l Oroszlán hava l Aratás hava l Nyár hava Áldás hava l Tehéntor hava l Mézadó Névnapok

V Annamária, Tihamér

2 H Ottó 3

5 Cs Emese, Sarolta P Csaba

7 Szo Apollónia 8

K Kornél, Soma

4 Sze Ulrik 6

Holdnaptár

V Ellák

9 H Lukrécia 10 K Amália 11 Sze Lili, Nóra 12 Cs Dalma, Izabella 13 P Jenő 14 Szo Örs, Stella 15 V Henrik, Roland 16 H Valter 17 K Elek, Endre

^ _ ` a b c d

18 Sze Frigyes 19 Cs Emília 20 P Illés 21 Szo Dániel, Daniella 22 V Magdolna

e f

23 H Lenke 24 K Kincső, Kinga 25 Sze Jakab, Kristóf 26 Cs Anikó, Anna 27 P Liliána, Olga

g h

28 Szo Szabolcs 29 V Flóra, Márta 30 H Judit, Xénia

31 K Oszkár

Kinek is jut eszébe a tél A gazdának ki fákat döntöget Ront vagy javít de nem henyél Vackort hoz s a téli tüzelőtöket

Évfordulók

las Ferenc, Erdély főorvosa 1806 és 1808 között († Kolozsvár, 1808. dec. 27.) 25. 80 éve (1938) született Székelykeresztúron Ughy István festőművész, grafikus, muzeológus 25. 125 éve (1893) született Csíkzsögödön Nagy Imre festőművész (†Csíkszereda, 1976. aug. 22.) 27. 105 éve (1913) született Baróton Bodosi Dániel festő (†Barót, 2006. aug. 30.) 29. 60 éve (1958) hunyt el Székelyudvarhelyen Haáz Ferenc Rezső etnográfus, festőművész, grafikus (ª Szepesbéla, 1883. aug. 12.) 29. 70 éve (1948) született Sepsiszentgyörgyön Bodó Barna újságíró, politikus, politológus, ismeretterjesztő szakíró 30. 105 éve (1913) született Kézdivásárhelyen Dávid Antal (Dávid Iván) író, újságíró (†Bp., 1988. júl. 26.) 31. 95 éve (1923) született Baróton Kádár Zsombor erdőmérnök, erdészeti szak- és szótáríró (†Marosvásárhely, 2007. máj. 10.)

4. 45 éve (1973) született Brassóban Or-

bán János Dénes költő, író, szerkesztő, könyv- és lapkiadó, a 2015-ben alakított budapesti Előretolt Helyőrség Íróakadémia vezetője, a Magyar Idők budapesti napilap kulturális rovatvezetője 12. 110 éve (1908) született Nagyernyén Jeney Imre filmrendező és forgatókönyvíró (†Budapest, 1996) 13. 100 éve (1918) született Székelyszenterzsébeten Abodi Nagy Béla festő (†Budapest, 2012. dec. 9.) 17. 415 éve, 1603-ban vesztette életét a Brassó melletti csatában Erdély egyedüli székely származású fejedelme (1603 áprilistól), siménfalvi Székely Mózes (ª1553 k., Székelyudvarhely). 17. 105 éve (1913) született Marosvásárhelyen Hazai Kálmán (eredetileg Henszelman) olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó (†Koppenhága, 1996. dec. 21.) 25. 260 éve (1758) született Köszvényesremetén (Nyárádremete régi neve) Nyu-

Dózsa György

Július

Ha Dózsa szellemiségének jelenlétét kutatjuk, választásunk az M3-as metró Dózsa György úti megállójára esik. Az 1984ben felavatott, kétszer 1050 x 200 cm festett porcelán falikép a peron Duna felőli oldalán fáklya gyújtotta égő kalászokat, a másik oldalán lángbarna füstből kigomolygó kesernyés Dózsa-arcot kínál. Alkotója az 1926-ban Csíkszeredában született Szász Endre. Tejút című könyvében írta: „Tizenöt esztendősen már kiállításom volt Marosvásárhelyen… Kitűnő mestereim voltak a tanáraim közt, mint Molter Károly. Támogatott Kós Károly és László Gyula.” Klasszikusok technikáját szürrealisztikus elemekkel ötvöző stílusával ünnepelt festővé vált világszerte. 1980-tól a porcelánfestés kölcsönözte, opálos színekbe öltöző alakjai a keleti ornamentika vonaljátékában fedik fel az emberi lélek mélységeit. Naponta tízezrek haladnak el Dózsája előtt. Vajon hányuknak fáj erősen megrongálódott állapota?

Ha a mai magyar főváros rohanó hétköznapjaiból próbáljuk megszólítani Dózsa Györgyöt, a jelenlét bősége zavaró. Róla elnevezett közterület kilenc van Budapesten. A királyi vár alatt, a róla elnevezett téren áll 1961 óta Kiss István sokalakos műve. (Az 1927-ben Biharillyén született szobrász tehetségét szalontai tanára fedezte fel. Nyolcvan köztéri szobra áll szerte Magyarországon, Arany János szobra 1992 óta Szalonta dísze.) A szoborcsoport hossza 28 méter, a fő alak higgadt méltósága erőt sugároz. A Dózsa és Thököly utak kereszteződésénél tervezték felállítani. Végső helye, a bástyafalak történelmi háttere szerencsés döntésnek bizonyult. Kevesen járnak arrafelé. S kevés fővárosi embernek emléke Szervátiusz Tibor egyik főműve, az 1970-es Tüzes trónon. A több mint 3 méter magas vörösréz-, vas- és faalkotás még Kolozsváron készült; 1977-es áttelepülésük után került a Nemzeti Galériába, s mindössze kétszer hagyta el a kiállítótermet.

A rozmaring

Július

(Rosmarinus officialis) Ezt a dél-európai származású, örökzöld félcserjét, a mediterrán konyha ízvilágát meghatározó fűszer- és gyógynövényt a magyar konyha is egyre gyakrabban használja. Európa többi részén a rómaiaknak köszönhető az elterjedése. Megfelelő talaj- és klímaviszonyok között akár 1,5 m magasra is megnő, kék virágaival dísznövénynek is mutatós. Nyugtató, emésztést serkentő, vérkeringés-javító, fertőtlenítő hatású, és még sok egyébre jó. Fűszerként különlegesen jó ízt ad a sült húsoknak, különösen a bárányhúsnak. Tompítja a jellegzetes „juhízt”, de a csirke, disznó, marhahús ízesítésére is kiváló. Pácok készítésekor – a borókabogyóval egyetemben – se nélkülözzük, zöldségételek, saláták, levesek ízesítésére is használják, az egyszerű sült pityókát is „feldobja”, fűszervaj készítéséhez kiváló. Virága is ehető. Termesztése nem nehéz, ha hozzájutunk magjához vagy dugványaihoz. Nagyáruházakban néha kapható cserepes rozmaring, ha ilyent veszünk, érdemes megpróbálkozni a továbbszaporításával. Az oldalhajtásaiból készítsünk dugványokat, ezeket ültessük egy cserépbe vagy ládába, laza, tőzeges földkeverékbe. A cserepet tegyük közvetett napfényre, és gondoskodjunk róla, hogy ne száradjon ki. Ha eléggé megnőttek, végleges helyükre ültethetjük. Ha magról szaporítjuk, legjobb, ha bent a szobában vagy erkélyen, védett helyen próbálkozunk vele. A magvakat

ültetés előtt néhány órára áztassuk vízbe, így könnyebben kicsíráznak. Tápdús földbe, egy cserépbe vagy virágládába kerüljenek, majd a kikelő növényeket fokozatosan szoktassuk a napfényhez. Szereti a napfényt, jól tűri a félárnyékot is, de igazán aromás csak jó fényviszonyok közepette lesz. Szárazságtűrő, de nem szereti, ha bolygatják a gyökerét, és átültetik, ezért lehetőleg április végén vagy májusban tegyük végleges helyére. A talajra nem igényes, de a pangó vizes helyeken nem fejlődik jól. Talajának pH-értéke 5,07,5 között ideális. Komposzt és homok keverékéből, némi perlittel vagy tőzeggel vegyítve megfelelő földkeveréket tudunk neki készíteni. Öntözni csak ritkán szükséges, akkor, ha a földje kiszárad. A fagyokra érzékeny, így télen védeni szükséges. A kártevőkkel szemben meglehetősen ellenálló, ha lazán ültetjük, a gombás betegségek sem támadják meg. Leveleit napsütésben szedjük. Legjobb frissen felhasználni, de szárítva vagy fagyasztással is tartósíthatók.

Cickafarkfű

Július

Achillea millefolium L. • Cickafark, egérfarkú fű, ezerlevelű fű, féregfarkú burján A fészkesvirágzatúak családjába tartozó, legelőkön, réteken, utak mentén, parlagokon sok helyen tömegesen előforduló, jellemző illatú évelő növény. Szára 30– 60 cm magas, egyszerű vagy elágazó. Levelei szórt állásúak, hosszúkásak, 2-3-szorosan szárnyasan szeldeltek, méretük a szár csúcsa felé egyre kisebb lesz. Apró fészkekbe rendeződő, fehér vagy rózsaszín nyelves és csöves virágai sátorozó virágzatot alkotnak. Május és október között virágzik, termése apró kaszat. Leveleit, virágzatát és virágos hajtásait tapaszok, kenőcsök, borogató- és lemosószerek formájában leggyakrabban nehezen gyógyuló fekélyek és égési sebek kezelésére használják. Gyógyteaként gyomor- és bélgörcsökre, migrénes fejfájásra javallott, de része a vesetisztító és köhögéscsillapító teakeverékeknek is.

Az Oroszlán-gyermek (VII. 23–VIII. 23.) Születésétől 2 éves korig: ez a csecsemő nemcsak elvárja, hanem egyenesen követeli is, hogy az ő akarata érvényesüljön. Ön s mindenki más csak annyiban érdekli őt, hogy parancsait teljesítsék! Az Oroszlán-csecsemővel szórakoztató együtt lenni, mert szereti az embereket, rájuk mosolyog néha már hetekkel korábban, mint más csillagzat szülöttei. Rendkívül mozgékony, ha már tud mászni. A veszélyt nem ismeri, ezért néha olyan baleset is érheti, ami más, félénkebb gyereket elkerül. Háromtól ötéves korig: az Oroszlán-gyermek úgy érzi, minden őt illeti meg, ezért nem hajlandó szinte semmin sem osztozkodni. Az érvelés segít néha, ám korántsem mindig. Ez a probléma megoldódik, hisz ő is vágyik társai elismerésére, amit csak ezzel az eredménnyel tud megszerezni. Vezéregyéniségét a többiek is elismerik, s örömmel követik őt. Hattól tízéves korig: az Oroszlánok egész életükben elismerésre vágynak, mindenféle kitüntetést, megbecsülést ki akarnak vívni. Rendkívül jó kedélyű, nehezen lehet elkedvetleníteni. Nem egykönnyen szánja rá magát a napi teendők elvégzésére – e területen ráfér némi erősítés. Tizenegytől tizennégy éves korig:az Oroszlán-gyermek keze közül kifolyik a pénz. Ez jellemző e jegyre. Azért költ, mert költeni kell, ez egy érzelmi zsilip az Oroszlán személyiségében. A többi jegyben születetteknél valamivel korábban kezd a másik nem iránt érdeklődni, ez jó néhány szülőt meghökkent. Emiatt ne aggódjunk, mert ez csak egy újabb mód arra, hogy az Oroszlán elismerésre találjon. Kamaszkor: kialakult erős egyénisége van 15 éves korára, közkedvelt, s úgy tűnik, lesz belőle „valaki”. Az iskolában nem túl jó – sok egyéb foglalja le gondolatait –, ám ez az erőfeszítés elég ahhoz, hogy elboldoguljon. E jegy szülötteinek általában sok barátja van, őt is a barátok fogják segíteni.

Kivonulás Váradról

Július

A bögözi református templom Szent László-freskóinak eredetét a 13-14. századra teszi a szakirodalom

Szent László ellenben nem vár, hanem saját biztonságát feladva, csatába vonul mások megsegítésének szándékával. A bögözi falkép tanúsága szerint Szent László „Váradról való kivonulása” egy hátráló mozgás, amelyben ismét felfedezhetjük a Rák jegy szimbólumtartamát. Lovával a vár felé fordulva, karjait jellegzetesen a Rák asztrológiai jelének formájában tartva (jobb keze a koronához, bal keze a derekához igazítva) „hátrafelé megy előre”. A Rák szimbólumához tartozó áldozatvállalás és a női tisztaság (a benne otthon levő Hold által) egyben előrevetíti Szent László küzdelmeinek célját is.

A Szent László-legendaciklust általában várábrázolással indítják, amelynek kapujában jobbját áldásra emelő püspök áll, aki a kivonuló királyt és seregét búcsúztatja. A bögözi református templom várjelenete (a nyugati fal melletti karzatépítés ellenére is) egyike a legépebben megmaradt ábrázolásoknak. Magyarul a vár egyben a várakozás hangjainak is megfelel. Gondoljunk csak bele: egy hadászati elemről van szó, amely megvárja, míg az ellenség lábai alá vonul. Abban az esetben, ha az ellenség elkerüli a várat, a bent tartózkodók biztonsággal ki tudják várni, míg a portyázók elvonulnak a veszélyeztetett területről.

Könnyű a kezdemény és tervezet, De célhoz ám göröngyös út vezet.

sutzsugua Névnapok

1 Sze Boglárka 2 Cs Lehel 3

P Hermina

Kisasszony hava l Szűz hava l Bőség hava l Nyárutó hava l Új kenyér hava l Aranyasszony hava l Arató Holdnaptár

^ _

4 Szo Dominika, Domonkos 5

V Krisztina

6 H Berta, Bettina 7

K Ibolya

8 Sze László 9 Cs Emőd 10 P Lőrinc 11 Szo Tiborc, Zsuzsanna 12 V Klára 13 H Ipoly 14 K Marcell 15 Sze Mária 16 Cs Ábrahám 17 P Jácint 18 Szo Ilona

` a b c d e f

19 V Huba 20 H István, nemzeti ünnep 21 K Hajna, Sámuel 22 Sze Menyhért, Mirjam 23 Cs Bence

g h

24 P Bertalan 25 Szo Lajos, Patrícia 26 V Izsó 27 H Gáspár 28 K Ágoston

i ^

29 Sze Beatrix, Erna 30 Cs Rózsa 31 P Bella, Erika

Augusztus a csodák hava itt Tegnap született kilenc kisgyerek Lám a pap is törli könnyeit Az örömtől álmodni sem merek

Évfordulók

Dávid Gyula irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító 17. 45 éve (1973) született Csíkszeredában Horváth Anna politikus, Kolozsvár alpolgármestere 18. 15 éve (2003) hunyt el Mosdóson Szász Endre Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, grafikus, látványtervező, porcelánfestő (ªCsíkszereda, 1926. jan. 7.) 23. 125 éve (1893) született Csíkverebesen Sándor Imre katolikus lelkész, vértanú (†Râmnicu Sărat, 1956. febr. 5.) 28. 85 éve (1933) hunyt el Sepsiszentgyörgyön Bacsa András festő, grafikus (ªSepsiszentgyörgy, 1870. nov. 23.) 28. 80 éve (1938) született Marosvásárhelyen Beczásy Antal képzőművész (†Csíkszereda, 2007. jan. 1.) 29. 110 éve (1908) született Csíkcsekefalván Szőcs Endre református egyházi író (†Kolozsvár, 1977. aug. 4.) 30. 40 éve (1978) hunyt el Kolozsváron Debreczy Sándor pedagógiai író (ªKászonújfalu, 1907. febr. 23.)

2. 155 éve (1863) született Baróton

Gaál Mózes főgimnáziumi tanár, tankerületi főigazgató, ifjúsági író (†Budapest, 1936. júl. 12.) 8. 85 éve (1935) született Székelyudvarhelyen Gál Árpád zeneszerző (†Csíkszereda, 1972. szept. 6.) 8. 5 éve (2013) hunyt el Árapatakon Lőrinczi Etelka népművész, az árapataki kultúra kutatója és ápolója (ªÁrapatak, 1927. jan. 7.) 7. 80 éve (1938) született Gelencén Nagy (Kozma) Erzsébet óvó- és tanítónő, tankönyvíró (†Magyardellő, 1993. aug. 4.) 8. 10 éve (2008) hunyt el Sepsiszentgyörgyön Kudelász Ildikó színész, előadóművész, színikritikus (ªKolozsvár, 1926. nov. 12.) 9. 40 éve (1978) hunyt el Budapesten Keresztes Lajos olimpiai bajnok birkózó (ªAlsósófalva, 1900. ápr. 30.) 13. 90 éve (1928) született Árapatakon

Soó Rezső

Augusztus

előtt univerzális rendszerező volt. Három és fél ezer publikációt hagyott hátra. Közöttük a magyar flóra és vegetáció hatkötetes kézikönyvét, a világirodalom egyik legalaposabb mikrotaxonómiai-növénycönológiai flóraművét. Erős, szuggesztív egyénisége és legendás munkabírása a Hargita székely népének életrevalóságát, tanítványainak sokasága kivételesen termékeny tanári munkásságát tükrözte…” Saját fejlődéstörténeti rendszert alkotott, több európai egyetemen ezt oktatták. Az orchideakutatás világhírű tekintélyének nevét ma ötven növény viseli. 1940 és 1945 között a kolozsvári egyetem növényrendszertani tanszékének vezetője, a botanikus kert s az Erdélyi Múzeum növénytárának igazgatója. Munkatársai voltak Csűrös István, Nyárády Erazmus Gyula, Nyárády Antal. Nemcsak nemzetközi hírű gyűjtője, hanem avatott műkritikusa is volt – az ex librisek mellett – a bélyeggrafikának. Farkasréten pihen, egy Margit-szigeti sétány őrzi a nevét.

A Magyar Posta 2003. február 12-én a bodzaszagú ujjaskosbor s Újvárosi Miklós képével bélyeget bocsátott forgalomba. Árusítását március 31-ével megszüntette, s szeptember 23-án egy más grafikájút adott ki, melyen csupán a botanikusról elnevezett orchideafaj, a Soó-ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii subs. Sooana) látható. A magyar bélyeg történetében még nem volt példa ilyen „fejcserére”: a Soó Rezső születésének 100. évfordulójára kiadott emlékbélyegen tanítványának arcképe látható. De ki is ez az udvarhelyi születésű botanikus? Feleltessük reá az ELTE pantheon falán elhelyezett domborműves emléktáblájának szövegrészletét: „…Iskolateremtő mesterünknek, 1929 és 1958 között a debreceni és kolozsvári egyetemnek, majd 1968-ig az ELTE tanárának, századunk nagy flóra- és vegetációkutatójának. Akadémiák és tudós társaságok tagja, elnöke, folyóiratok alapítója, gyűjtő, műgyűjtő, mecénás, de mindenek

A zeller

Augusztus

(Apium graveolens) Mint a legtöbb fűszernövényünk, a zeller is a mediterrán térségből származik. Nálunk elsősorban leveleit és szárgumóját használják ételek ízesítésére. A szárzeller vagy angol zeller halványzöld, vastag, lédús szára fogyasztható, de nálunk felé nem szokás. Vízhajtóként, vérnyomás- és emésztésszabályozó hatása miatt is hasznos. C-vitamin-, nátrium-, kálium-, foszfor-, vas-, magnézium- és kalciumtartalma jelentős; közismert nemihormon-képző és ezáltal potencianövelő hatása is. Gumóját elsősorban húslevesbe használjuk, e nélkül nem is lenne igazi. De köretként is felhasználható: pürét készíthetünk belőle, vagy a pityókához hasonlóan süthetjük, ránthatjuk. Zöldjével leveseket ízesíthetünk. Termesztése: a zellert házi kertben palántáról érdemes szaporítani. Ennek egyik módja, a nehezebbik, ha mi magunk nevelünk palántákat. A másik, az egyszerűbb, ha a piacról szerezzük be palántaszükségletünket. Gumós zellert válasszunk, mert ez a legsokoldalúbban felhasználható. Az előnevelt palántákat május végén vagy június legelején ültessük ki 30–40 cm sor- és tőtávolságra. A négyzetes ültetés megkönnyíti a későbbi kapálást. Egy átlagos háztartás szükségletét 20–30 tő kielégíti. Nem szereti a szélsőséges talajtípusokat, a homokot, az erősen kötött, pangóvizes talajokat, így lehetőleg középkötött, vályogos, jó vízellátású, tápanyagban gazdag (előző évben trágyázott) földbe ültessük,

amelyet előzőleg 10–15 cm mélyen meglazítottunk, majd simára elgereblyéztünk. Káliumigénye kifejezetten magas, pótlását legegyszerűbben fahamu talajba keverésével oldhatjuk meg. A fényt is szereti, árnyékos helyen ne alakítsunk ki zellerágyást. Csak a sekélyen ültetett növények hoznak nagyméretű gumót. Nagy a vízigényük, ezért sokat, de óvatosan öntözzük, nehogy a vízsugarak kimossák a földből. A talaj vízmegőrzésének céljából és a gyomok kikelésének megakadályozására szakemberek ajánlják a mulcsozást, de ez saját tapasztalataim alapján csak rövid ideig eredményes, a száradó, lebomló mulcsréteg nem fogja megakadályozni a párolgást, a gyomnövények pedig előbb-utóbb áttörnek rajta. Házi kerti viszonyok közötti termesztésekor ritkán jelentkeznek kártevők, betegségek. A leggyakoribb kártételt a szeptóriás levélfoltosság okozza – ez ellen úgy védekezhetünk a legegyszerűbben, ha a megtámadott leveleket letépjük és megsemmisítjük. Az ősszel kiszedett zellergumót ugyanúgy tároljuk, mint a murkot vagy a petrezselymet.

Augusztus

Szöszös ökörfarkkóró

Verbacum phlomoides L. • Mezei gyertya, királygyertya, sárga virág A tátogtatók családjába tartozó, homokos legelőkön, köves talajokon, töltéseken élő, kétéves növény. Az első évben csupán tőlevelei fejlődnek, szárai a második évben jelennek meg, egyenesek, 1-1,5 m magasak, erőteljesek. A virágok a szár felső részén hosszú fürtben állnak. Fő virágzási ideje június-augusztus, termése kb. 1 cm átmérőjű, gömbölyded, sok apró magvú tok. A népi gyógyászatban a virágait és a leveleit köhögéscsillapító teának elkészítve fogyasztják. Köptető, hurutoldó, köhögéscsillapító és gyulladáscsökkentő hatása van.

A Szűz-gyermek (VIII. 24.–IX. 22) Születéstől kétéves korig: a csecsemő nem követelődző, bár étkezésében egy kicsit válogatós. Nem az a fontos számára, hogy milyen hamar kapja meg az ennivalót, inkább az, hogy azt kapja-e meg, amit akart. Ezt az igényét nyíltabban fejezi ki, ám ez nem baj, hisz ő érzi, mi a legjobb neki, ezért jó, ha ő is beleszólhat ebbe. Utánozva tanul a legtöbbet, meg kell tanítani a mászásra és a járásra, mert önállóan nem nagyon kísérletezik. Háromtól ötéves korig: a gyermek szívesen játszik csendben egyedül, vagy hallgatja a mamát másokkal beszélgetni. Nem mintha nem szeretne ő is barátokat, inkább bizonytalan. Várjuk meg, mit hoz az idő. Fiatalabb testvéreire nagyszerűen tud vigyázni. Élvezi, ha megbízzák valamivel, s már kiskorában nagyon ügyes. Csak félénk, ezért soha ne becsüljük alá. Hattól tízéves korig: nagyon komolyan veszi az iskolát, s így nem tudja megérteni azokat a gyerekeket, akik azt félvállról kezelik. Társai nem értik a csendes, magába forduló gyereket, aki pedig családja körében tele van élettel, s így nehezen talál barátra. Bátorítsuk, de csak apránként! Néha minden várakozást felülmúl, ha sorsára hagyjuk. Tizenegytől tizennégy éves korig: az iskolában még most is rendkívül lelkiismeretes, még mindig csendes és félénk, így a másik nemmel is lassan ismerkedik. Zsebpénzével takarékosan, de nem fösvényen bánik, gyakran költi ajándékokra. Nem könyvmoly, s a sportolásban sem különösebben aktív. A táncmulatságokat és a partikat sem szereti igazán, mert itt mások előtt kell produkálnia magát. Kamaszkor: ha már némi ismeretséget szerzett a másik nem köréből, megpróbál úgy viselkedni, mint akit nem érdekel az egész. Ez a közöny megvédi, ám a lehetséges társakat is elűzi. Ha gyerekkorában sok szeretetet és gyöngédséget kapott, akkor ezekben az években könnyebben tud másokkal kapcsolatot teremteni, amikor ez fontossá válik számára. Későn s megfontoltan házasodik, ám házassága kitűnően alakul, ha párja értékeli szilárdságát, stabilitását.

Csata a kunokkal

Augusztus

A sepsikilyéni unitárius templom Szent László-freskója a 14. század végén készülhetett, 2017 májusában fejezték be a restaurálását

Isten nevében zajlott, ezért csak azokat tekinthetjük harcos szenteknek, akiket nem nyel el a forgatag, és akik az élet oltalmazásáért, valamint az isteni rend megtartásáért küzdenek. Az ókori hérosz (hős) a hierosz (szent) szolgálatában állt, áldozatvállalása az önös érdek meghaladása által magának az Égi Rendnek, a Kozmosznak megtartására irányult. László királyt követve a magyar szentek himnuszában így imádkozunk: „Hadd legyünk mi is tiszták, hősök, szentek/ hazánkat így mentsd meg!” Míg végül: „boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért, mert övék a mennyeknek országa” (Mt: 5,10).

A megszokott és biztonságosnak ítélt helyzet feladásával sokszor összedől bennünk a világ. Nem csoda, hogy a László-legenda két seregének összecsapása hatalmas kavarodásként és felfordulásként jelenik meg előttünk. A háborúban elszabaduló erők káoszt teremtenek, a harcokban résztvevők lelki állapota felháborodik, és személyiségük gyakran belehabarodik az eseményekbe. Szent László bizonyosan föltette magának a kérdést: „Hogyan lehet Istent szolgálni, a tisztaságot és szentséget megőrizni egy véres élethelyzetben? Miért érdemes küzdeni?” A válasz nem egyszerű, ismerve a tényt, hogy a világon a legtöbb vérengzés

Angyalruhát ölt avégre az ördög, hogy célját érje. S hogy gyönyörrel reád hasson, felöltözik, mint kisasszony.

rebmetpezs Névnapok

1 Szo Egon, Egyed 2

V Dorina, Rebeka

3 H Hilda 4

K Rozália

5 Sze Lőrinc, Viktor 6 Cs Zakariás 7

P Regina

8 Szo Adrienn, Mária 9

V Ádám

10 H Hunor, Nikolett 11 K Teodóra 12 Sze Mária

Szent Mihály hava l Mérleg hava l Gyümölcsadó hava l Őszelő hava l Földanya hava l Tigris hava l Aszaló Holdnaptár

` a b c d e

13 Cs Kornél 14 P Roxána, Szeréna 15 Szo Enikő, Melitta 16 V Edit 17 H Zsófia

f g

18 K Diána 19 Sze Vilhelmina 20 Cs Friderika 21 P Máté, Mirella 22 Szo Móric

h i

23 V Tekla 24 H Gellért, Mercédesz 25 K Eufrozina, Kende 26 Sze Jusztina 27 Cs Adalbert 28 P Vencel 29 Szo Mihály

^ _ `

30 V Jeromos

Három emberes hónapunk van Előbb szeptember kezd emberesedni Csoda termés gyümölcs érik a vasútban Dologidő potyára nem ad senki

Évfordulók

16. 140 éve (1878) született Maros-

1. 60 éve (1958) hunyt el Temesváron

csapón Réz Mihály közjogász, egyetemi tanár, akadémikus (†Genf, 1921. máj. 26.) 19. 10 éve (2008) hunyt el Kolozsváron Péter Miklós egyháztörténész, költő (ªSepsiszentgyörgy, 1939. jan. 23.) 20. 125 éve (1893) született Sepsiszentgyörgyön Murgács Kálmán nótaszerző (†Bp., 1966. márc. 25.) 22. 125 éve (1893) hunyt el Budapesten Laborfalvi Berde Mózes (más néven Berde Mózsa) jogász, 1848-as kormánybiztos, parlamenti képviselő (ªSzentivánlaborfalva, 1815. dec. 15.) 22. 90 éve (1928) született Lukafalván Székely József agrármérnök, mezőgazdasági kutató és szakíró 23. 115 éve (1903) született Marosbogáton Fülöp Ferenc néptáncos (†Bp., 1986. dec. 27.) 30. 15 éve (2003) hunyt el Tatabányán Salló István szobrász, író (ªCsíkzsögöd, 1932. márc. 3.)

Orbán Károly földbirtokos, aki részt vett a Szoboszlay-féle összeesküvésben, amiért halálra ítélték és kivégezték (ªMezőmadaras, 1888. júl. 6.) 4. 105 éve (1913) született Gyergyóújfaluban Székely Károly kutató orvos, orvosi szakíró, egyetemi oktató (†Marosvásárhely, 1996. okt. 5.) 5. 115 éve (1903) született (Pittsburghban, USA) Kemény János író, irodalomszervező, színházigazgató (†Marosvásárhely, 1971. okt. 13.) 10. 45 éve (1973) született Marosvásárhelyen Dragomán György József Attila-díjas író, műfordító 15. 70 éve (1948) hunyt el Budapesten Szenner József jogász, politikus, országgyűlési képviselő (ªNagyernye, 1881. júl. 7.) 15. 10 éve (2008) hunyt el Budapesten Veres József geológus, geológiai szakíró, közíró (ªSzárhegy, 1931. febr. 26.)

Benedek Elek

Szeptember

szítette el erdélyi andezitből 2009-ben a soproni kutat is. S a 2010-ben leleplezett udvarhelyi után a negyediket is átadták már a pest megyei Nyársapáton 2011-ben. Az oszlop tervezőjének, Melocco Miklósnak ma több mint háromtucatnyi köztéri szobra áll Magyarországon, s jut belőle Székelyudvarhelynek is. A Csíkkozmáson született Gergely István a vásárhelyi Művészeti Középiskola 1958-as elvégzése után Kolozsváron tanult tovább, s Kolozsvárt volt középiskolai rajztanár haláláig, 2008-ig. Kiváló karakterérzékkel örökítette meg a történelem hőseit, az erdélyi irodalom, tudomány s művelődés jeleseit. A pátyi Csák Attila szobrászművészről csupán egy jellemző adat: ő készítette a gyimesbükki Sebő Ödön-szobrot, emléket állítva a Gyimesi-szoros 1944-es katonahőseinek. 2005-től Elek apó születése napja, szeptember 30-a a magyar népmese napja, s immár öt kútja is áll a Kárpát-medencében.

„Azok emlékére, akik nem lehettek Elek apó olvasói: ötvenhatos forradalom gyermekáldozatainak hargitai kőből, óvódások, iskolások ezreinek adakozásából.” E bronzba vésett felirat áll a 2006-ban a budai Döbrentei téren felállított Elek apó kútján. A kőtömbön dombormű, rajta körben felirat: Benedek Elek 1859–1929, alatta a kövön egy vizet ontó bronzgyík. Kányádi Sándor kezdeményezésére – az ő érdeme a Mesemúzeum létrejötte is, szintúgy e budai téren –, s sokak támogatásával került ide az Elek apó állhatatos hűségét jelképező mészkő a Kisbacon feletti Déli-Hargitáról, ahová Trianon után végleg visszatért. A monolitra Melocco Miklós tervezte a klasszikus dór oszlop vonalát, amelyen Gergely István örökítette meg a nagy mesemondó arcképét, hogy e kútból jelképesen, de örökérvényűen folydogáljanak eszméi, amelyek magyarok vágyait, törekvéseit, igazságait gyermekeknek szólóan is hirdetik. A budapesti kút kőfaragója, Csák Attila ké-

A tárkony

Szeptember

(Artemisia dracunculus) Ennek a már világszerte termesztett fűszernövénynek ázsiai eredetet tulajdonítanak. Az is elképzelhető, hogy a magyarok hozták Európába, és ők terjesztették el, mások szerint Erdélyből került Magyarországra is. Húsok (főleg bárány), tokányok, saláták, szószok, levesek fűszere: a pityóka-, fuszulyka- és gyümölcsleveseket sokan tárkonyos ízesítéssel szeretik. Két változata elterjedtebb, a francia tárkony és az orosz tárkony, de mexikói és német tárkony is ismeretes. Az orosz változat igénytelenebb, nagyobb növekedési erélyű, viszont lényegesen kevesebb illóolajat tartalmaz francia testvérével szemben. Így inkább a francia tárkony termesztése terjedt el. Lágy szárú, évelő növény dús gyökérzettel. Hőigénye közepes, magjai már 4-5 °C-on csíráznak, fejlődéséhez elegendő 15–20 °C, de bírja a nagy meleget is. Emellett fagytűrő, 15–20 fokos fagyot is károsodás nélkül átvészel. A mélyrétegű, középkötött vályogtalajt kedveli. Fényigénye is közepes, termeszthető félárnyékban is, de – akár a többi fűszernövény esetében – ilyenkor számítani kell rá, hogy kevesebb illóolaj képződik benne. Vízigénye viszont magas, száraz időszakban erőteljes növekedéséhez bőséges öntözésre van szüksége, főképpen nyár közepén, amikor virágzik. Tápanyagigénye is magas, telepítés előtt földjét gazdagítsuk 4-5 kg érett istállótrágyával négyzetméterenként. Ugyanekkora területre mintegy 50 dkg

komplex (kálium-foszfor) műtrágyát is dolgozzunk a talajba. Szaporítása történhet magról (a francia tárkony esetében nem túl sikeres e módszer) vagy tőosztással. Ha magról termesztéssel próbálkozunk, először neveljünk palántákat: ha ezek elérik a 15 cms magasságot, kiültethetők végleges helyükre. Tőosztás: a többéves töveket kora tavasszal vagy késő ősszel emeljük ki a földből és daraboljuk fel. Ezeket ültessük egymástól 50 cm-es távolságra, egy négyzetméterre 4 tövet: ez a mennyiség bőven fedezi egy háztartás szükségletét, és még ajándékozni is tudunk belőle. Tősarjakkal is szaporítható, ezeket május végén válasszuk le az anyanövényről, és lehetőleg még aznap ültessük is el. Ültetés után bőségesen öntözzük meg őket. A töveket 56 évenként újítsuk meg. Ápolása nagyrészt a gyommentesen tartásból áll, az évente két-háromszori nitrogén-fejtrágyázás sem árt meg neki, akárcsak a levéltrágyázás. Tartósítás céljából a hajtásokat a virágzás idején, júliusban vágjuk le a föld felett mintegy 10 cm-re. Ecetben, sózva, szárítva vagy fagyasztva tartósítható.

Mogyoró

Szeptember

Corylus avellana L. • Közönséges mogyoró A nyírfafélék családjába tartozó, erdős, cserjés helyeken sokfelé vadon termő cserje. Sárgás színű hím barkavirágzatai már kora tavasszal nyílnak. Az 1 cm-nél nagyobb csonthéjas makk termése harang alakú, rojtosan hasogatott kupacslevelek ölelik körül. Elsősorban a levelét, ritkábban a kérgét és a rügyét gyűjtik. A leveleket belsőleg hasmenések megszüntetésére alkalmazott teakeverékek alkotórészeként használják. Főzetével külsőleg sebeket mosnak le és visszérgyulladásos lábat borogatnak. Aranyeres ülőfürdőt is készítenek belőle.

A Mérleg-gyermek (IX. 24–X. 22.) Születésétől kétéves korig: születésétől fogva képes akaratát keresztülvinni, szinte észrevétlenül átformálva érzelmeinket, így anélkül, hogy tudatában lennénk, beadjuk a derekunkat. Könnyű s kellemes vele élni, s nehéz feldühíteni. Miután megtanult mászni, órákig el tudja magát foglalni a játékokkal. Mozgása ügyes, ám a szellemi folyamatok jobban érdeklik, gondolkozása gyors és pontos. Háromtól ötéves korig: mint minden gyermek, ő is igényli a gyengédséget, ám a szellemi izgalom követelménye nála erősebb, mint a többieknél. Már 3 éves korában tud olvasni, de nem szabad unszolni. Ha nyitva áll előtte a tanulás lehetősége, nincs szüksége rábeszélésre. Könnyen szerez barátokat, s kedvelik őt, de az önálló dolgokat jobban szereti, mint a csoportos tevékenységeket. Hattól tízéves korig: a tanárok kedvelik, hisz bonyolult dolgokat is könnyen megért, s élvezettel tanul. Alapvetően szófogadó, rosszalkodásban nemigen vesz részt. Tizenegytől tizennégy éves korig: a szerelem szó minden Mérleg jegyű egyén harmadik neve, ennek a gyermek már korán tanúbizonyságát adja. Vonzzák a másik nem képviselői, s egyébként is hajlamos a romantikusságra. Ne szidjuk ezért, ez az egyik legbájosabb személyiségvonás. Öntudata a hiúsággal határos – ez most válik nyilvánvalóvá. A fiús lány eltűnik, helyébe egy kész hölgy lép. Kamaszkor: a kaland és a másik nem meghódítása áll most az első helyen. Ez megelőzi az iskolát, az otthoni munkát, sőt, a társas programokat is. A Mérleg szülötte rendkívül vonzó egyéniség, s rengeteg barátja akad a másik nemből. Fiatal korában nagyon állhatatlan – három napon belül két szerelem. Ez azonban idővel eltűnik, s ha eljön a nagy szerelem, könnyen megtalálja a helyét a házasságban és otthonában.

Szeptember

Üldözés (Székelyderzs)

A székelyderzsi, 14. századi – ma unitárius – templom Szent László-legendája 1419-ben került az északi falra

nyílvessző érinti László fejét, jelezve a kísértő erő irányait: a koronát, a szemet és a torok tájékát. László dárdája ugyanakkor behatol a kun hónalja alatt, átdöfi a mellkasát és kijön a túloldalon. Ha mindezt konkrétan kéne értelmezni, ez a küzdelem végét jelentené: nem szokott talpra állni és birkózni az, akinek egész mellkasát átdöfi egy lándzsa… A „statikus” helyzetből való elmozdulást végül a leány beavatkozása idézi elő. Eleinte úgy tűnik, mintha önként tartana a kunnal: a szöktető háta mögött ül, és kezével alátámasztja íját, amellyel László felé céloz. A legenda képsorából nem, csupán a szöveges változatából derül ki, hogy végül „övénél fogva” lerántja rablóját a földre, és „hempereg vele” a sárban. Csak ezt követően kezdődhet a párharc jelenete.

A háború névtelen forgatagából személyessé válik a László-legenda, amikor az üldözés-jelenetben hősünk űzőbe veszi a leányrabló kun vitézt. Mindkét fél emberére akadt, és kiegyensúlyozott erőviszonyról beszélhetünk, hiszen Szent László lova sem képes gyorsabban futni, és a kun lova sem lassít az iramon. A templomi ábrázolások figyelmeztetnek arra, hogy itt nem pusztán életképi keretben tárul fel a történet, de elvonatkoztatott, szimbolikus olvasatban is. Vegyük észre, hogy mindkét hős ki van téve a halál fenyegetésének, mégis sebezhetetlen! Lászlóról lepattannak a felé küldött nyílvesszők, ugyanakkor kopjája átjárja a kun szívét, aki szintén nem hal bele. A nyíl jelképében célra tartást, célzott üzeneteket fedezhetünk fel. Székelyderzsen három

Nem úgy lát az ember húszéves korában, Mint midőn a negyven terhe már nyakán van.

rebótko Névnapok

1 H Malvin 2

4 Cs Ferenc P Aurél

6 Szo Brúnó, Renáta 7

V Amália

8 H Koppány 9

Holdnaptár

K Petra

3 Sze Helga 5

Mindszentek hava l Skorpió hava l Behajtás hava Ősz hava l Magvető hava l Halak hava l Sárguló

K Dénes

10 Sze Gedeon 11 Cs Brigitta, Gitta 12 P Miksa 13 Szo Ede, Kálmán 14 V Helén

b c d e f g

15 H Teréz 16 K Gál 17 Sze Hedvig 18 Cs Lukács 19 P Nándor

h i

20 Szo Vendel 21 V Orsolya 22 H Előd 23 K Gyöngyi, nemzeti ünnep 24 Sze Salamon 25 Cs Bianka, Blanka 26 P Dömötör

^ _ `

27 Szo Szabina 28 V Simon, Szimonetta 29 H Nárcisz 30 K Alfonz 31 Sze Farkas

a b

És hogy ki hisz a csodákban láttam útszéli cserefa alatt kilenc szerzetest Térden imádkoztak mosolyra váltan Azóta hiszem derűs az októberes est

Évfordulók

grafikus (ªImecsfalva, 1897. jún. 13.) 21. 350 éve (1668) született Csíkrákoson Cserey Mihály történetíró, az erdélyi memoárirodalom jeles képviselője (†Nagyajta, 1756. ápr. 22.) 21. 15 éve (2003) hunyt el Temesváron Zimán Vitályos Magda iparművész, textilművész (ªGidófalva, 1942. ápr. 5. ) 22. 180 éve (1838) hunyt el Gyulafehérváron (?) Fancsali Dániel gyulafehérvári kanonok, egyháztörténész, genealógus (ªSzékelyfancsal, 1769) 25. 65 éve (1953) hunyt el Marosvásárhelyen Szász Károly jogász, természettudós, politikus, akadémikus (ªVízakna, 1798. jan. 25.) 26. 150 éve (1868) született Csíkszeredában Erőss József történész (†Sepsiszentgyörgy, 1932. nov. 7.) 27. 120 éve (1898) született Felsőrákoson Lőrinczi László unitárius lelkész, egyházi író, mezőgazdasági szakíró (†Székelykeresztúr, 1981. okt. 24.)

2. 10 éve (2008) hunyt el Budapesten

Csiki László költő, elbeszélő, drámaíró, forgatókönyvíró, műfordító (ªSepsiszentgyörgy, 1944. okt. 5.) 3. 130 éve (1888) született Esztelneken Kiss Béla Márton (álneve P. Márton) római katolikus pap, egyházi író, költő, ferences házfőnök (†Marosvásárhely, 1979. ápr. 15.) 4. 75 éve (1943) született Szovátán Lőwey Lilla pedagógus, helytörténész, irodalmi szerkesztő 9. 135 éve (1883) született Csíkrákoson Kölönte Béla helytörténész, író (†Győr, 1934. febr. 15.) 11. 100 éve (1918) született Bedén Józsa Nemes Irén festő (†Marosvásárhely, 2003. okt. 30.) 16. 65 éve (1953) hunyt el Madridban Nyirő József író (ªSzékelyzsombor, 1889. júl. 18.) 16. 20 éve (1998) hunyt el Sao Paolóban (Brazília) Mágori Varga Béla festő,

Október

A Margit-sziget zenélő kútja

ben, este hat órakor s éjfélkor eljátszott egyegy dallamot. Miután egy hóvihar használhatatlanná tette kútja zenélő szerkezetét, a már megkeseredett ezermester nem vállalkozott megjavítására. 1849. augusztus 6-a – azaz váratlan halála – utána messze földről odasereglő mesterek egyike sem tudta megjavítani azt. Aztán a kút végleg megrongálódott, s 1911ben lebontották. Helyén ma ortodox templom áll. Igen ám, de gróf Teleki Domokos a ’30-as években fejébe vette, hogy a kút másolatát a Margit-szigeten kell felállítani. ’36 nyarán adták át a Margit-szigeti zenélő kutat, szerkezetét már villany működtette. A II. világháborúban megrongálódott építményt ’54ben hozták helyre, de hangját csak a ’97-es felújításkor nyerte vissza. Utoljára 2014-ben restaurálták. Azóta a Csányi Attila zeneszerző összeállította zenét, középkori magyar dallamokat játszik. Bodor emléke így őrződik a sziget fái alatt.

Az eredeti, Bodor Péter kútja rég nem létezik Marosvásárhelyen. Nagyúri díszkertek, Maroson átívelő, vasszöget nem látott fahíd, vásárhelyi vártemplom toronylépcsője, ’48-as gyutacsgyár, s no persze a hamis pénzt nyomó masina – ezért halálra is ítélték – mind a múlté. Kibédi orgonája újra szól, s a vámosgálfalvi is áll még. Mégis a zenélő kút az Erdőszentgyörgyön 1788-ban született s a Házsongárdban névtelen sírban pihenő ezermester legjelentősebb műve. A kút története közel kétszáz éve kezdődött. Bodor a főtéri kőkútra fafelépítményt készített, s rá karcsú oszlopokon nyugvó, félgömb alakú kupolát. Ebben helyezte el az órát s a zenélőszerkezetet, amelyeket a facsövön érkező víz hajtóereje működtetett. Az idő múlására a kupola tetejére helyezett Neptun-szobor figyelmeztetett, amely a nap állását követve 24 óra alatt egyszer körbeforgott, szigonyával mutatva a pontos időt. A zenélőszerkezet pedig reggel hat órakor, dél-

A petrezselyem

Október

(Petroselium tuberosum) Ezt a sokoldalúan felhasználható gyógy-, zöldség- és fűszernövényt budapesti testvéreink – ugye tudjuk? – egyszerűen csak gyökérként emlegetik. Annyiban igaz, hogy valóban a gyökere a legsokoldalúbban felhasználható része, de a levele, amit főleg frissen, de szárítva és újabban fagyasztva is használnak, sem sokkal marad el tőle. Mindkettő elengedhetetlen ízesítője a húslevesnek. Ezenkívül még rengeteg ételhez használható. Gyógynövényként veseműködést serkentő, vesekőhajtó hatása a legismertebb. Hólyaghurut ellen is nagyon jó tea készíthető belőle. Gyomor- és májbetegségek ellen, valamint étvágygerjesztőként is használatos, C-vitamintartalma jelentős. A Földközi-tenger vidékéről származik, hőigénye közepes (16 °C), a kifejlett növény a –20 °C hideget is elviseli. Ezzel szemben az optimális csírázási hőmérséklete 23 °C. Az árnyékot jól tűri, emiatt könnyen hajtatható. A vizet képes mélyről felvenni, és jól is hasznosítja, így öntözni – főleg mifelénk, Székelyföldön – csak ritkán szükséges. A laza, mély termőrétegű, tápanyagban gazdag üde talajokat kedveli. Az ültetést megelőző évben keverjünk a földjébe némi káliumtartalmú műtrágyát, négyzetméterenként 8–10 dekát. Fontos, hogy a talaj mélyen, akár 20–25 cm mélységig meg legyen művelve. Cserépben is termeszthető, főképp a levélpetrezselyem. Házi kerti termesztésénél a tavaszi vetést ajánlják. Legjobb, ha vetőszalagos vagy drazsírozott magot használunk, en-

nek hiányában a magokat keverjük össze enyhén nedves homokkal, majd egy-két napig tartsuk meleg helyen. Az így előcsíráztatott magvakat óvatosan a 3-4 cm mély vetőbarázdába szórjuk, amit előzőleg jól – sárosra – beöntöztünk. Ezután a magvakat 2-3 cm mélyen betakarjuk földdel, majd a gereblye fokával finoman, óvatosan megnyomkodjuk, hogy a nedves föld minden oldalról körülvegye. A petrezselyemmagvak csírázása akár 30 napig is eltarthat, így jó, ha „nyomjelző” növény magját, könnyen csírázó retek- vagy mustármagot keverünk hozzá, hogy kapáláskor lássuk a sort. Ha túl sűrű a kelés, az állományt ritkítani, egyezni szükséges. Négy cm-ként hagyjunk meg egy növényt. Ápolási munkák: gyomtalanítás és – ha szükséges – öntözés. Házi kerti viszonyok között ritkán fordul elő a szeptóriás levélfoltosság és a lisztharmat, ez ellen gombaölő szerekkel védekezhetünk. Ha kertünk talajának a termőrétege vékony, a bakhátas művelés ajánlatos, a bakhát legalább 20 cm magas legyen. A petrezselyemgyökér betakarítása késő ősszel történik, tárolni a legjobb pincében, száraz homok között.

Fecsketárnics

Október

Gentiana asclepiadea L. • Gyertyánfű lapi Havasi rétek füves, sziklás helyein fordul elő. Alakjuk a lándzsástól a keskeny elliptikusig változó. Nevét a gyors röptű fecskék szárnyához hasonló állású levelei után kapta. Az igen rövid kocsányú virágok egyesévelhármasával a felső lomblevelek hónaljában fejlődnek. A népi gyógyászatban elsősorban a gyökerét hasznosítják. Májbántalmakra gyógybort és gyógypálinkát készítenek belőle. Gyomorerősítő és étvágyjavító hatása is van. Föld feletti részéből sebkezelésre használt főzet készíthető.

A Skorpió-gyermek (X. 23–XI. 22.) Születésétől kétéves korig: a Skorpió-felnőtthöz hasonlóan a csecsemő is komoly és elmélyült – ez utóbbi furcsán hangozhat, pedig ez a legtalálóbb szó. Elmélyülten eszik, engesztelhetetlenül sír, s mélyen szeret. Korán megtanul járni, beszélni viszont csak későn kezd el, mert inkább magában tartja gondolatait. Egész életében szűkszavú lesz. Háromtól ötéves korig: a gyermeknek inkább hódolói s követői vannak, mintsem barátai. Társai állandóan körülveszik. Már most határozottan s kissé parancsolóan beszél, így ha valami elvégzésére akarjuk rábírni, szelíden tegyünk neki javaslatot és várjunk. A Skorpió személyiségében mindig van valami ijesztő, mert az embernek az az érzése, hogy bármikor robbanhat, jóllehet könnyed, nyugodt embernek tűnik. Hattól tízéves korig: amióta iskolába jár, olyan mint a szellem, aki átsuhan időnként a házon. Nagy ritkán visszavonul a világból, s hirtelen otthon van. Jól ki lehet vele jönni, ha megbízunk benne. Soha ne becsüljük alá, s ne törekedjünk arra, hogy megértsük, úgyis lehetetlen. Tizenegytől tizennégy éves korig: önálló és önellátó, környezete teljesen fölöslegesnek is érezheti magát miatta, mintha a gyereke hónapokig észre se venné hiányukat. Egyedül vagy valakivel mindig munkálkodik valamin. Ez a nagyon hűséges és mély érzelmű gyerek sokkal több dologgal törődik, mint azt környezete feltételezné. Kamaszkor: a Skorpió a szenvedély jele. Lehet, hogy ezt ügyesen leplezi, ám nem hiányozhat belőle. Még ha mi nem is tudjuk, de a másik nem nagyon izgatja, ezért a szülők ügyeljenek – az ártatlan dolgok néha egyáltalán nem veszélytelenek. Ám ő értelmes, így ritkán kerül olyan helyzetbe, amelyből egyedül ne tudna kikerülni. Méltóságát, büszkeségét minden körülmények között megtartja, hisz ezek a Skorpiók lelkének szerves részét képezik.

Párharc (Székelyderzs)

Október

Székelyderzsen a Szent László-legendát öt egymásba folyó jelenetben festették meg: Felvonulás és Ütközet, A kun üldözése, Párviadal, A kun lefejezése, László pihenése

rossz irányba haladt, ezért mozgásában meg lett állítva. Aki (vagy ami) áll a lábán, nem csuklik össze, stabil maradhat. Ám ha bármilyen hatás kibillenti súlypontjából, megszűnik tartása, és lénye összeomlik. László és a kun párharcának kimenete azonnal eldől, mihelyt a leány „állást foglal”, és „ledönti lábáról” a kunt. Székelyderzsen külön figyelmeztet a festő arra, hogy a leány beavatkozásának oka nem más, mint a problémával való „szembenézés”. Szent László lovának ágaskodó nemi szerve majd „kiüti” a leány szemét, jelezve a reá váró sorsot, ha segítője veszít. Döntésében tehát a „belátás” és a testiség szintjén való felülemelkedés motiválja őt.

A szembenálló felek birkózását sok helyen úgy festették meg, hogy az ölelkezésnek is értelmezhető legyen. Végső soron minden hős önmagával harcol, saját lénye lehúzó erői fölött szeretne győzedelmeskedni, azokat szeretné uralni. Az uralkodó csak akkor válik teljes értékűvé, ha zsigeri indulatai fölött képes önuralmat gyakorolni. Ő parancsol a lábainak, és nem a lábak mondják meg, merre menjen a gazdájuk. Szent László küzdelmében kiemelten fontos a lábra kifejtett hatás: ő maga rálép a kun lábára, a megszabadítandó leány pedig szintén a lábszárat sújtja: „elvágja a hős Achilles-inát.” A láb magyarul lép. Bármilyen jellegű sérülése azt jelzi, hogy az illető

Szegény embernek baja a szegénysége, Gazdag embernek baja hasznavehetetlensége.

rebmevon

Szent András hava l Nyilas hava l Elmúlás hava Őszutó hava l Enyészet hava l Disznótor hava l Hullató

Névnapok

1 Cs Marianna 2

P Achilles

3 Szo Győző 4

V Károly

5 H Imre 6

K Lénárd

7 Sze Rezső 8 Cs Zsombor 9

Holdnaptár

c d e f

P Tivadar

10 Szo Réka 11 V Márton 12 H Jónás, Renátó 13 K Szilvia

g h

14 Sze Aliz 15 Cs Albert, Lipót 16 P Ödön 17 Szo Gergely, Hortenzia 18 V Jenő

i ^

19 H Erzsébet, Elizabet, Zsóka 20 K Jolán 21 Sze Olivér 22 Cs Cecília 23 P Kelemen, Klementina 24 Szo Emma 25 V Katalin, Katinka 26 H Virág 27 K Virgil 28 Sze Stefánia 29 Cs Taksony

_ ` a b c

30 P Andor, András

November széttárja erdőnyi sok karját – Aki fél tőlem az nem hisz a termésben Az emberek a tarlókat kitakarják Kadicsfalván Andrásfalván éppen

Évfordulók

gyar Művészeti Akadémia rendes tagja 20. 125 éve (1893) született Tusnádon Ábrahám Ambrus Andor zoológus, ideghisztológus, az MTA tagja (†Budapest, 1989. jan. 11.) 21. 95 éve (1923) hunyt el Budapesten Hankó Vilmos vegyész, filozófiadoktor, fő reáliskolai tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (ªParajd, 1854. márc. 2.) 25. 10 éve (2008) hunyt el Sepsiszentgyörgyön Kónya Ádám tanár, helytörténész, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója (ªBrassó, 1935. febr. 10.) 26. 85 éve (1933) született Gyergyócsomafalván Madarász Antal földrajzi szakíró (†Marosvásárhely, 1978. okt. 21.) 29. 75. éve (1943) hunyt el Kolozsváron Józsa Béla közíró, szerkesztő, költő, építőmunkás, faszobrász, (ªHodgya, 1898. dec. 4)

4. 105 éve (1913) született Csíksze-

redában Venczel József (írói álneve: Várdotfalvi) társadalomkutató, egyetemi tanár, közíró (†1972. márc. 16.) 5. 75 éve (1943) született Székelyszentmiklóson Tiboldi István állatorvos, állatorvos-tudományi szakíró 6. 140 éve (1878) született Zágonban Csutak Vilmos történész, helytörténész (†Sepsiszentgyörgy, 1936. máj. 14.) 14. 170 éve (1848) született Rugonfalván Bartha Miklós jogász, publicista, politikus, országgyűlési képviselő (†Budapest, 1905. okt. 19.) 19. 135 éve (1883) hunyt el Budapesten Benkő Dániel mezőgazdasági szakíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (ªKézdivásárhely, 1799. jan. 9.) 19. 75 éve (1943) született Sóváradon Király László (írói álneve Vass László) költő, író, műfordító, a Ma-

Áprily Lajos

November

Egy életben kétszer vesztettem el. Nincs, nincs. Bús sorsot értem és kietlent. Hová vezetsz utam? Egy hang felel: Keress magadnak elveszíthetetlent.

az iskola előtti terecskét róla nevezték el. Ennek talapzatára a költő November című versének 3. szakasza került. Hosszúra nyúlt az út, anyám, sok volt a seb, s a béke késett. S ma mégis, mégis köszönöm világra szülő szenvedésed. 1952 júniusában a Debreceni Református Kollégium kivételével az összes református iskolát államosították. 1989-ben engedélyezte a kormány az iskola újjászervezését, s 1990 szeptemberében elkezdődött az első új tanév a régi épületben. A teljes épületet csak három évre rá kapta vissza az iskola, s vette fel újra a Baár-Madas nevet. Ekkor, 1993-ban került a szobor másodpéldánya mai helyére. Jékely Márta édesapjáról készített szobra a legszebb Áprily-portré. Aztán a szobor alkotójának halála után, 2006-ban a szobor harmadpéldányát a család a Visegrádi Mátyás Király Művelődési Háznak adta, ma annak könyvtára őrzi. Emlékét pedig volt iskolájának megannyi diákja.

Áprily Lajos Haza című négysorosát olvashatjuk a budapesti Baár-Madas Református Gimnázium aulájában, mellszobrának talapzatán. Áprily 1929-ben telepedett át Budapestre. Ebben az évben költözött át új otthonába, a Rózsadomb nyugati lejtőjére a már 1907-től működő Baár-Madas Leánynevelő Intézet. Ennek lett igazgatója 1934-ben Jékely Lajos. Tíz sikeres tanév után, 1943 szeptemberében, mert nem volt hajlandó az iskolájában a zsidókat sújtó szabályozásokat betartani, felmondott. Visegrádra vonult vissza, s ott élt haláláig. Egykori iskolájában álló szobrát lánya, Jékely Márta szobrászművész készítette. De a szobor első példánya, még 1987-ben, Áprily 100. születésnapján a Szentendrei Ferences Gimnázium falának utcai fülkéjébe került, s

A kapor

November

(Anethum graveolens) A tormához hasonlóan Erdélyben nem vetik, csak szedik. Ha viszont valamilyen okból nem terem meg a kertünkben „magától”, akkor próbálkozzunk meg a termesztésével. Nem nehéz. Jó hatású fejfájás, gyomorpanaszok, emésztési zavarok ellen: a virágzatából készült tea hasmenés ellen nagyon hatásos, a magjából főzött tea csuklás ellen használatos. Fűszerként, zölden, szárítva vagy apróra vagdalva lefagyasztással tartósítva is felhasználható. Sóval nagyobb befőttesüvegben, rétegezve is eltartható. Az ősszel káposztasavanyításhoz használandó kaprot összekötve, szellős helyen felakasztva szárítsuk meg. Uborka, de főleg káposzta savanyításánál alapfűszer, ám szinte bármilyen savanyúságba tehető. Sós, túrós-sajtos sütemény, palacsinta, tökfőzelék elképzelhetetlen nélküle. Némely halételhez is talál. Tavaszi-nyári vegyes zöldségsalátáknak az apróra vágott kaporlevél finom ízt ad. Számos helyi változata, tájfajtája van, de nemesített, nagy termőképességű formái is léteznek, a magyarországi „nagyüzemi” vetésterülete az utóbbi években 400–500 ha volt. Minket viszont a kiskerti, fűszerkerti termesztése érdekel. Közepesen melegigényes növény, már kora tavasszal, 4-5 °C-on kihajt. Fiatal korában jól bírja a félárnyékot, később azonban sok fényre van szüksége, másként elveszti az aromáját. Karógyökere 60 cm mélyre is lehatolhat, vízfelvevő képessége ezért jó. Hazai viszonyok közepette öntözést nem igé-

nyel. A középkötött talajokat szereti, agyagon és homokon gyengén fejlődik. Ha nem elégszünk meg a többi vetemény között szinte „spontánul” növő kapormennyiséggel, vagy valami okból hiányzik a kertünkből, különítsünk el számára a veteményes egyik sarkában egy 2-3 négyzetméteres helyet, ássuk fel jó mélyen, gereblyézzük simára, és tömörítsük kicsit. A magot – kora tavaszszal – vethetjük sorba vagy szórva, sekélyen, 1-2 cm mélyre. Ha sorba vetjük (így könnyebb a gyomirtás), a sorok között hagyjunk 25–30 cm széles közt. Ha a növények elérték a 25–30 cm magasságot, a feleslegeseket húzgáljuk ki, és használjuk fel, kb. 5–10 cm-ként hagyjunk meg egy-egy növényt. Ha ősszel is akarunk friss zöldkaprot, július végén, augusztus elején még vethetünk egy rendet. A többi zöldségnövény közé telepítve állítólag elűzi az atkákat és a meztelen csigákat. A mi vidékünkön kártevője szinte nincs is. Esős, nedves időben a félig érett magernyő penészedhet, ezeket ne használjuk fel. Ápolása leginkább a gyommentesen tartásból áll.

Katángkóró

November

Cichorium intybus L. • Mezei katáng, vad cikória A fészkesvirágzatúak családjába tartozó, mindenfelé elterjedt évelő növény. Nemesített változatának gyökerét pótkávé-készítésre nagyban termesztik. Szára 1 m magasra is megnő, kemény, bordázott, elágazó. Tőlevelei 20–30 cm hosszúak, lándzsás alakúak, öblösen fogasak. Szárlevelei kisebbek, ülők, a felsők lándzsásak, épek. Virágfészkei a szárhajtások felső részén egyenként vagy csoportosan állnak. A növény gyökereit, valamint a vékonyabb szárhajtásait a tőlevelekkel együtt kell gyűjteni. Teáikat étvágygerjesztésre, emésztésserkentésre, epe- és májbántalmak esetén, valamint magas vérnyomás csökkentésére használják. Sziromleveleit vágott sebekre teszik.

A Nyilas-gyermek (XI. 23–XII. 22.) Születésétől kétéves korig: a csecsemő kedves, és szeret emberek között lenni. Nehezen viseli, ha a kiságyában magára hagyják. Azt szereti, ha a család figyelme ráirányul. Állandóan mozog, így hónapokkal korábban tanul meg mászni és járni, mint a többiek. Játékaival és a szavak próbálgatásával jól elfoglalja magát, ezért elcsendesítése reménytelen törekvés. Háromtól ötéves korig: az átlagos sokszorosát kérdezi, s jó, logikus válaszokat vár kérdéseire. Ha visszautasítjuk, máshol fogja a válaszokat felkutatni. Társaival jól elvan. Élénk, vidám gyerek, akiben örömünket leljük, ugyanakkor figyelmetlen és ügyetlen. Hattól tízéves korig: időnként nagy erőbedobással tanul, de az iskola tanulási oldala nem nagyon érdekli, inkább a barátai vonzzák. Nem szeret sokáig egy helyben ülni, óra alatti beszélgetésekkel és nyughatatlanságával néha feldühíti tanárait. Igen értelmes, s kiemelkedő teljesítményre is képes, ha van, ami erre késztesse. Fiúk s lányok egyaránt kedvelik. Tizenegytől tizennégy éves korig: a legtöbb időt házon kívül tölti. Ügyelni kell arra, hogy kiegyensúlyozottan táplálkozzon. Idegi energiája hajtja, ezért az elégtelen táplálkozás veszélyezteti az egészségét. Valójában soha nem lesz igazán felnőtt, személyiségében keverednek a két nem tulajdonságai. Reménytelen dolog otthon marasztalni, hisz úgyis kiharcolja jogait, ha azokat megcsorbítva érzi. Kamaszkor: kifejezetten romantikus alkat, ezért is hajlamos erre, mert ez dramatikus hajlandóságának enged teret. Életében csak későn válik túl komollyá. Most inkább lázadásra és állhatatlanságra hajlamos. Az átlagosnál jobban engedi, hogy hangulata eluralkodjon rajta, s érzéseit is inkább szavakba önti. Ezért gyakrabban kerül az idősebbekkel összetűzésbe. Azonban igen becsületes, s fennkölt ideáljai megóvják attól, hogy igazán káros, veszélyes dologba keveredjen.

November

Lefejezés (Homoródkarácsonyfalva)

A homoródkarácsonyfalvi, 13. századi unitárius templom Szent László-freskóját a 14-15. század fordulójára keltezik a kutatók

és Szent László „csupán” a „keret-segítséget” biztosítja. A király „csak” a földre gyűrt kun üstökét tartja, és a haját rendezi. A haj kézben tartása magyarul gondolkozva elindíthat bennünket a hajlam, hajlandóság, sőt a hajlék irányába is. Ebből kiindulva a rendezett hajzat összefont-összefogott szellemiséget, míg a gubancos haj szétszórt gondolatvilágot jelez. A kun fejéről lekerülő sisak jelezheti számunkra azt is, hogy viselője megszabadult a „vaskalapos”, merev világlátástól, és szellemisége hajlandóságot mutat a megtisztulásra és rendeződésre. Az emberben egymásnak feszülő világok vannak jelen: lényünk egyik része halandó, a másik halhatatlan. A fej testről való eltávolításának szimbólumában e két világ szétválasztását láthatjuk, mert a test elrothad, de lelkünk és szellemünk visszatér a Teremtőjéhez, a romolhatatlanság világába.

A homoródkarácsonyfalvi unitárius templom Szent László-legendája látványosan kiemeli a nő növekedését. Ahogy a történet halad a végkifejlet irányába, úgy fog a nő méretarányos alakja nőni. Végül felnő a reá váró feladathoz, és sorsát kézbe véve megtisztítja azt a fenyegető ösztönerőktől. Ahogyan alakja növekszik, akképp válik öltözete is egyre fényesebbé, míg végül viselete (ruhája, itt értsd: „maga-viselete”) teljesen „aranyossá” nem lesz. Különösen fontos, hogy a háttérben megjelenő fa koronája gyertyalánghoz hasonlít, ezért magyarul „Világ”-fának kell neveznünk azt! A lefejezés jelenetében a nő felnő a Világfa „égi-égő” lángjához, tudatában felgyullad a fény, amit a festő úgy ábrázolt, hogy e láng az ösztönös cselekedetekért felelős kisagyból fakadjon. Figyeljük meg, hogy mindig a nő végzi be az eseményeket (vágja el a kun torkát),

Csinált virágnak színét megadhatod, De nem varázsolhatsz beléje illatot.

rebmeced Névnapok

1 Szo Elza 2

V Melinda, Vivien

3 H Ferenc, Olívia 4

6 Cs Miklós P Ambrus

8 Szo Mária 9

Holdnaptár

K Barbara, Borbála

5 Sze Vilma 7

Karácsony hava l Bak hava l Álom hava l Télelő hava Nyugalom hava l Istenfiak hava l Fagyasztó

f g

V Natália

10 H Judit 11 K Árpád 12 Sze Gabriella 13 Cs Luca, Otília

h i

14 P Szilárda 15 Szo Valér 16 V Aletta, Etelka 17 H Lázár, Olimpia 18 K Auguszta 19 Sze Viola 20 Cs Teofil 21 P Tamás 22 Szo Zénó 23 V Viktória 24 H Ádám, Éva 25 K Eugénia, karácsony 26 Sze István, karácsony 27 Cs János 28 P Kamilla

^ _ ` a b c d

29 Szo Tamara, Tamás 30 V Dávid 31 H Szilveszter

Jöjj el Jézus többé soha megfeszítés És ha nincs a feltámadás is elmarad Útjaink vannak de soha vaskerítés Légy velünk és érezd itthon magad

Évfordulók

enes Andor (alias Andre de Dienes) divatfotós, fotóművész (†West Hollywood, Kalifornia, USA 1985. ápr.) 20. 135 éve (1883) született Nagybaconban Nagy Elek író, református lelkész (†Szászrégen, 1935. márc. 19.) 22. 115 éve (1903) született Kézdivásárhelyen Tompa Sándor színész, becenevén „Pufi” (†Budapest, 1969. dec. 19.) 23. 120 éve (1898) született Magyarhermányban Máthé János helytörténész, néprajzi író (†Marosvásárhely, 1986. jan. 17.) 23. 70 éve (1948) született Nagybaconban Szakács Nagy Magdolna agrármérnök, mezőgazdasági szakíró 26. 110 éve (1908) született Kászonjakabfalván Pataki József történész, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (†Kolozsvár, 1993. szept. 17.) 28. 5 éve (2013) hunyt el Szatmárnémetiben Gúzs Imre író, újságíró, színikritikus (ªKöpec, 1936. febr. 9.)

5. 95 éve (1923) született Marosvásár-

helyen Czitrom János pszichológus, műfordító 9. 65 éve (1953) hunyt el Szegeden Balló István tanár, történész, a történelemtudomány doktora (ªCsíkkozmás, 1871. dec. 25.) 12. 75 éve (1943) született Marosvásárhelyen Rajhona Ádám Jászai Mari-díjas magyar színész, szinkronszínész, érdemes művész (†Budapest, 2016. máj. 20.) 14. 90 éve (1928) született Baróton Incze László történész és múzeumalapító muzeológus (†Kézdivásárhely, 2007. ápr. 2.) 14. 135 éve (1883) született Betfalván Tompa László költő, műfordító (†Székelyudvarhely, 1964. máj. 13.) 17. 130 éve (1888) született Székelyszentistvánon Faluvégi Dénes pedagógus, író, újságíró, lapszerkesztő (†Buchenwald, 1945. ápr.) 18. 105 éve (1913) született Torján Di-

Xántus János

December

zeumba került. Tengeráramlási megfigyeléseket végezve a Kalifornia-félszigeten kezdte a tenger élővilágát is gyűjteni. 1862-ben már székfoglalóját tartotta a Magyar Tudományos Akadémián Adatok a tenger természettani földrajzához címmel. Természettudományi gyűjteményét 1864-ben hozta haza. 1866-ban megalapította a Budapesti Állatkertet, s lett első igazgatója. 1868–70 között kelet-ázsiai gyűjtőexpedíciókban vett részt. „Lehetetlen, hogy (…) a haza elfeledhesse hű fiát” – akkori megpróbáltatásai idején írta e sorokat. Aztán hazahozta hét vitorlás hajó terhét kitevő gyűjteményét. Ezzel az Európában egyedülálló anyaggal vetette meg a későbbi Néprajzi Múzeum alapjait, amelynek 1873-tól igazgatójává nevezték ki. 1872ben részt vett a Magyar Földrajzi Társaság megalapításában, melynek 1892-ben lett alelnöke. Mai megbecsültsége illő válasz egykori keserű kifakadására.

Lipótvárosban áll, a Markó utcában, a Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gyakorló Középiskola előtt az iskola névadójának 2000-ben leleplezett szobra, Domonkos Béla alkotása. Az 1825-ben született Csíktaplocai Xántus Jánost, a 15. században Felcsíkban letelepedett s ott nemesi címet szerző görög család leszármazottját a kényszer vitte a tudományos pályára. A ’48–49-es szabadságharc bukása után külföldre kellett szöknie, Amerikába került. A Mississippi s a Szikláshegység geodéziai felmérésén dolgozva, 1854-ben kezdett növényeket és állatokat preparálni. S őszintén érdekelte az indiánok élete is. Mikor azok látták, hogy nem földjeiket elrabolni érkezett a különös idegen, testvérüknek fogadták, sőt törzsfőnöki címet adtak neki. Jó néhány évvel később May Károly levélben kért engedélyt tőle, hogy Winnetou fehér bőrű barátját, Old Shatterhandet róla formázza meg. Kaliforniában gyűjtött anyaga a Smithsonian Intézetbe és a Magyar Nemzeti Mú-

A csombor

December

(Satureia hortensis) A csombor, hivatalos nevén borsfű, borsikafű a magyar, de főleg az erdélyi konyha egyik legfontosabb fűszernövénye. Húsok, húskészítmények, véres hurka, pástétomok, zöldsaláták, babból készült ételek ízesítője lehet. Az ételhez csak a főzés végén adjuk hozzá. Elengedhetetlen kelléke a káposztasavanyításnak is. Gyógynövényként való felhasználása nem jelentős, enyhe vérnyomásnövelő, fertőtlenítő, emésztést serkentő hatása van, gyenge afrodiziákum. Az ajakosok családjába tartozó egyéves lágyszárú növény, ugyancsak a Földközi-tenger vidékéről származik. Melegkedvelő, szárazságtűrő, a talaj iránt igénytelen, de semleges kémhatású talajokon fejlődik a legjobban. Ne ültessük árnyékos helyre, mert fényigénye magas, és ha nem kap elég fényt, kevesebb illóolaj képződik benne, így íze gyengébb lesz. Termesztése egyszerű: szerencsés esetben tavaszonként találunk néhány apró sötétzöld csomborpalántát a kertünkben, ami az előző évben elhullott magokból kelt ki. Készítsünk számukra helyet: egy mélyen felásott, lehetőleg előző évben bőségesen megtrágyázott földdarabkát, amit simára gereblyézünk, majd enyhén tömörítünk. A kis palántákat ide ültessük, az eredeti földlabdájával együtt, majd bőségesen öntözzük meg. A talaj nedvességét mélyre hatoló, elágazó gyökérzetével jól hasznosítja. Cserépben, ládában is nevelhető meleg helyen, ablakban, akár télen is.

A növénykéket egymástól mintegy 20–30 cm távolságra ültessük. 8–10 tő már egy nagyobb család szükségleteit is kielégíti, de ha több terem, az sem baj, mert a felesleget el lehet ajándékozni. Magról is vethető, április elejétől egészen nyár közepéig. A magvakat 1-2 cm mélyre ültessük, 30 cm-es sortávolságra, de el is szórhatjuk a talajon. Miután kikelt, ritkítsuk, ha szükséges. Lehetőleg friss, előző évi magot használjunk. Ha régebbi magunk van, vessünk jóval többet belőle, mert a régi magnak gyengébb a csíraképessége. A csomborágyást tartsuk gyommentesen, egyéb ápolási munkálatot szinte nem is igényel. Házi használatra a virágzás előtt vagy alatt vágjuk le a kis bokrocskákat, összekötve, felakasztva szárítsuk meleg, száraz, árnyékos helyen. Néhány bokrot hagyjunk meg, hogy a jövő évre is legyen vetőmagunk. Ezek még mindig felhasználhatók lesznek a káposzta eltevésénél!

Kerti mák

December

Papaver somniferum L. • Álomhozó mák Szára 50–150 cm magas, felálló, nem vagy csak kismértékben elágazó, kékeszöld, hamvas. Tőlevelei hosszúkás elliptikusak, ülők. A szár alsó részén található levelek nyelesek, a felsők szárölelők. A 10–15 cm átmérőjű virágai a szárak csúcsán magányosan találhatók, a szirmok lehetnek fehérek, rózsaszínűek vagy lilák. Termése 2–8 cm átmérőjű, többrekeszű, sok magvú tok. Az érett, mag nélküli toktermése nyers ópium, ezért termesztése korlátozott és ellenőrzött. Régebben gyakran használt orvosság volt a mákgubó főzete, melyet cukorral vagy tejjel ízesítve nyugtalan, sírós, ijedt gyermekeknek adtak. Teáját emellett bélhurut, kólika és hasmenés ellen is itták. Magja kalciumban gazdag táplálék.

A Bak-gyermek (XII. 23–I. 20.) Születéstől kétéves korig: a Bak-csecsemő már születése pillanatától komoly, korát meghazudtolóan bölcsnek tetszik, míg az idősebbek gyermetegnek s ostobának tűnnek mellette. Mászó korszakában aktív, de beszélni csak lassan tanul meg. Jobban vigyáz magára, mint a más jegyben születettek. Mozgása nem igazán kecses, ám nagyon óvatos. Mint minden csecsemőt, őt is a felfedezés köti le. Háromtól ötéves korig: lassan köt barátságot, s általában a másiknak kell először lépnie, hogy megtörjön a jég. Kedvesnek, nyájasnak tűnik, ám titokban igen erősen vezérszerepre tör, amelyből csak veszekedés lesz játszópajtásai s őközötte. Általában jól lehet vele együttműködni, hisz parancsszó nélkül s gyorsan tesz eleget a kéréseknek, ám néha nagyon konok is tud lenni. Hattól tízéves korig: ő a tanárok kis kedvence. Teljes erőbedobással tanul, az iskolát nagyon komolyan veszi. Egyetlen gyengesége, hogy társai előtt magát nem szereti előtérbe tolni. Van egy-két nagyon jó barátja, akik szinte vele laknak, hisz otthon érzi magát legbiztonságosabban. Zsebpénzével ügyesen bánik, többet takarít meg, mint amennyit költ. Tizenegytől tizennégy éves korig: lényegében semmi sem változik, barátai s szokásai ugyanazok. Határozott közönnyel vagy éppen gyűlölettel viseltet a másik nem iránt, ám ez csak maszk, hisz őt is foglalkoztatja ez a kérdés, csak nem mer e területen nagyon előrelépni. Ne gúnyoljuk emiatt! Kamaszkor: kortársai között ő a legjózanabb. Nyíltan csak ritkán lázad, a felnőttek igen kellemes fiatalembernek tartják, aki nem akarja a világ rendjét semmiképp felborítani. A lányok a családban, a fiúk az üzleti életben találják meg világukat, feltéve, hogy a megbízható családi háttér adott. Engedjük őket a maguk útját járni, hisz biztosak lehetünk abban, hogy tudják a dolgukat.

December

Pihenés (Székelyderzs)

A székelyderzsi templom Szent László-freskóját 1640-ben renoválták

Székelyderzsen a leány nézőpontot vált – miután szembenézett a reá leselkedő veszéllyel, leszámolt a fenyegetéssel, és elnyerte a „tisztánlátás” jutalmát, a megmentőjének „tudatába látást”. Felejtsük el, hogy a leány „hálából tetvészik”... Valójában a szent király gondolataiba, álmaiba tekint bele! Végezetül érdemes arra is kitérni, hogy a megmentett szűzben magát a Szűzanyát találjuk, hiszen őt segítve, neki szolgálva válik Szent László király „Boldogasszony Lovagjává”. László lovagias példája egyszerre szól a nemzet és az egyén szintjén, figyelmünket a szülőföld és az édesanya megbecsülésére irányítja. A „vérvonal tisztaságának megőrzése” biztosítja a „jó génállomány” örökítését, és kizárja az „elkorcsosulást”. Csak az égi rendet megtartó tiszta élet méltó az emberhez, bárhová is született a Földön.

Minden küzdelmes cselekedet után megpihen az ember: nincs ez másként Szent László királynál sem. A pihenés megszenteli a tetteket, még a Jóisten is így cselekszik a hetedik napon. A „lefejezés” jelenete után következik a „befejezés”, ekkor a „megváltó” hős a „megváltott” ölébe hajtja a fejét. A végén tehát minden visszatér az eredethez: az élet az „anyaméhből” származik, és a „teremtő ölébe” tér vissza. Székelyderzsen nagyon szép és tanulságos az utolsó jelenet ábrázolása. Rádöbbenünk, hogy Lászlónak a festett testhelyzetben pihennie nem lehet: alsóteste vízszintesen fekszik, felsőteste – derékban megtörve – függőleges tartásban van. Itt is a testi-lelki világunk működés-síkjai közötti eltérésnek lehetünk szemtanúi. Míg a teste alszik (hál!), lelke teljesen éber. Koronája a földre kerül, míg „koronacsakrája” feltárul a leány előtt.

Fiatal embernél feleség a támasz, a bot csak parádé. Öregnek a pálca a támasz, s a feleség csak parádé.

Székely Kalendárium – 2018

A székely körvasúton 2014-ben Gazdag Leventének köszönettel Nem vagyok vasútépítő rokona, de évszázad távolából kedvem szottyanna újraépíteni a Kocsárd és Brassó között a vasutat. Sose volt irigységem tárgya az asztali vasút, a vonatfütty nyaranta kísért végig Marosról Kézdire menet zötykölődő vonatokon. Váltók csattogása, akkor még lakott pályameﬆer-háza mesébe illő hangulata kísért egyik nagyapámtól a másikig. Misztikus alagutakon röpített a vasparipa áfonyát málnalevél-tasakból kínáló-áruló feketekörmű erdőlőkig. A vonatfütty széndarabkái néha a szemembe repültek. Miért sírsz, kis violám? Egy kis légy, édesanyám, elémbe került, s a szemembe repült. Édesanyám Diana sósborszesszel mosta olyankor a kezünket, mielőtt nekifogtunk volna a szertartásnak: a prézliscsirke csak e napon történő elfogyasztásának valahol Galócás és Tusnád között. Valamiféle közlekedési mámor volt édesapámmal így utazni, s hallgatni ígéretét, hogyan fogjuk bebarangolni a Nagyhagymást, a Bilbori-hegyeket, s hogyan fürdünk egy jót Csiszárfürdőn a dermesztően hideg borvízben. Árpád a Cenken szóba sem kerülhetett... Sepsin várva a berecki kávédarálót, éjszaka hallgatni a sor alá vonuló székely legények pálinkás danolászását – s szépen fújták, be szépen. Háromszor füttyentett az aradi vonat, elvitték, elvitték a huszárokat.

Székely Kalendárium – 2018 S e vonaton jártam magam is egyedül, mikor nagyapám sírját kerestem fel a Perkő alatt, hogy aztán megmártózzam Elek apó feredőjében Kisbacon felett. Akkor még csak rejtve csodálhattam a bibarcfalvi templom „római légiósát”, Szent Lászlót, s Benkő füvészkertjének illatait kerestem az Olt menti dombokon. Ma romos megállók, elvadult pályaőri kiskertek, kaszálatlan töltésoldalak kísérik utamat. Zsibbadt Régen, tüneményes Ilva – most is felfedezni a hegyes tornyú templomot a Kelemen alján – marosfői táborhelyek, Bükszád, aztán a brassói nagyállomás forgataga – felcsendülő, alig tipegő nóták, magyar, román, szász, cigány szó. S a népdalok alján megbúvó műdalok – letagadhatatlan múlt. Mint nagyapám első világháborús lábadozása a brassói katonai kórházban, hogy aztán Szibériából, a hadifogságból csak az elcsatolás után érkezzen haza. Mint Brassó égése, ami ugyancsak nagyanyám recehártyájába égett bele a Perkő tetején, de az én szememben sajog tovább. Kislányom, kislányom, gyönge violám, Ne búsulj, ne búsulj a huszárok után. Lám, én is kislány koromban, Mindegyre azt gondoltam, hogy utánuk halok. Lám, mégis itt vagyok. Itt vagyok dédnagybátyám szarvasos háza előtt. Itt, Benkő kertjének sarkában. Itt vagyok az Ebhátról induló szellő zizzenetében. Megérkeztem megint. Itthon vagyok ebben a kifosztott tájban. Kiss Székely Zoltán, 2015. február

Székely Kalendárium – 2018

A csillagos ég 2018-ban Mottó: „A csillagok messze vannak. Olyan messze, hogy amikor nézzük őket, a múltjukat látjuk, hiszen a fény több év alatt ér csak ide, hozzánk. Az emberek néha azt mondják, a csillagok, amiket látunk, valószínűleg már meg is haltak, mire a fényük ideért. Ez nem igaz. A legtöbb csillag, amit látunk, csak néhány száz fényévnyire van. Szóval ne aggódj, a csillagaidnak valószínűleg kutya baja.” (Randall Munroe) Valóban, a csillagokban megbízhatunk. Ha szükségünk van valamire, amire hosszú távon számíthatunk, amiről biztosan állíthatjuk, hogy unokáink is ugyanilyennek fogják látni, mint mi, és amilyennek látták nagyszüleink, akkor emeljük tekintetünk a csillagos égre. A csillagok szabályos mozgását nem fogja megváltoztatni sem háború, sem forradalom, sem pénzügyi helyzet, sem divat, sem politikai hatalom. Egyszóval semmi emberi, semmi földi. Ezért én bízom a csillagokban, és tudom, hogy a felhők mögött vagy a ragyogó kék égen túl ők ott vannak a helyükön. Az idézetre visszatérve, igen, tudjuk, hogy a csillagok nem örökéletűek. Ők is születnek és meghalnak. Csupán az idő mérése egészen más, mint nekünk, embereknek. Már maga a születésük is millió éves nagyságrendű, ugyanígy a haláluk is. Balgaság tehát azt gondolni, hogy egy csillag egyik napról a másikra vagy egyik évről a másikra eltűnik az égboltról. Ez ugyanannyira valószínűtlen, mint ha a két perccel ezelőtt látott élő fáról azt mondjuk, hogy már elpusztult (és itt zárjuk ki az emberi tényezőt). Ha már itt tartunk, nézzük csak, hogy is állunk a csillagok életkorával. Tudósok megállapították, hogy szoros összefüggés van egy csillag mérete és élettartama kö-

zött: a kisméretű csillag hosszabb életű, mint a nagyobb méretű. Eszerint a Napnál kisebb méretűek több tízmilliárd évig élhetnek, a közepesek (mint a mi Napunk is) stabil állapotának élethossza 9–11 milliárd év. A nagyméretű csillagok életkorát „csupán” évmilliókban mérhetjük. A mi csillagunk, a Nap úgymond élete delén van, tehát még 5–7 milliárd évig számíthatunk szolgáltatásaira! És most nézzük, mire számíthatunk csillagászati szempontból 2018-ban: ez az esztendő sem lesz eseményekben gazdagabb az előzőknél. Három napfogyatkozás, két holdfogyatkozás, pár üstökös, néhány együttállás, no meg a Mars közelsége. Ez lenne röviden a leltár. Tudni kell, hogy míg a napfogyatkozások csupán pár percig tartanak, és a Föld csak bizonyos pontjairól látszanak, addig a holdfogyatkozás pár órát tart, és a Föld bármely pontjáról látható, ahol a telihold a látóhatár felett van. A három napfogyatkozás közül kettő (február 15. és július 13.) a déli féltekén, az Antarktiszon, illetve annak közelében lesz látható, a harmadik, augusztus 11-én Grönland, Írország, Skandinávia és Ázsia északi részén. A holdfogyatkozások január 31-én és július 27-én következnek be, ezek közül a júliusi teljes holdfogyatkozás vidékünkön

Székely Kalendárium – 2018 is látható lesz. Maga a fogyatkozás (félár- ség a Föld és a Nap közepes távolsága, azaz nyékos formában) már a Hold keltekor kb. 149,6 millió km). A Föld–Mars távolmegkezdődik, a Hold bal alsó fele fokoza- ság változása abból adódik, hogy a Föld natosan elsötétedik (21:24-től kezdve), vö- gyobb sebességgel kering a Nap körül, röses színű lesz. Ez a Földnek a Holdra ve- mint a Mars, hogy a nagyobb centrifugális tett árnyéka, és fokozatosan (22:30-ig) be- erő kiegyenlítse a nagyobb vonzóerőt, amit fedi az egész Holdat (teljes árnyék). Maxi- a Nap fejt ki. A jelenség 26 hónaponként muma 23:21-kor lesz. Ez az állapot 00:13- ismétlődik. Mindezt figyelembe véve elmondhatig tart, amikor a Hold bal oldala világosodni kezd, 01:19-től már csak félárnyékos fo- juk, hogy ebben az időszakban a Mars fégyatkozás van, 02:28-kor pedig ez is eltű- nyesebbnek és nagyobbnak fog látszani, mint máskor. A Mars földközelségének nik. És ha már amúgy is a szabadban va- egyik jelentősebb rekordja 2003-ban volt, gyunk, fényképezőgépeink állványra sze- ekkor 56 millió kilométerre volt tőlünk. relve, figyeljük a csillagos eget, mert négy, Akkor kelt szárnyra az a téves hír (és azóta szabad szemmel is jól látható bolygót is minden év augusztusában szenzációként észlelhetünk. Napnyugta után a nyugati végigfut a világhálón), miszerint a Mars égen a Vénusz fog tündökölni. Tőle balra, bolygót akkorának fogjuk látni, mint a Holmagasabban a Jupiter lesz látható. A Jupi- dat. A tévedés abból adódik, hogy az ereter és a Hold között, a Nyilas csillagképben deti hírből kimaradt egy apró rész, mégpetaláljuk a halványabb fényű Szaturnuszt. dig: százszoros nagyítású távcsővel nézve! Végül a Hold alatt a Mars tündököl majd. Mindenképp érdemes lesz bejegyezni a És itt álljunk meg egy percre, hiszen kü- naptárba ezt a dátumot, és felkészülni rá, lönös egybeesésről van szó: a Mars oppo- mert ilyen egybeesés elég ritka, és csillagázícióban van, vagyis a Földről nézve pont szati szempontból ez lesz a legkiemelkeszemben áll a Nappal. Ráadásul ekkor van dőbb esemény 2018-ban. Igaz, ezenkívül földközelben is, 0,385 Cs. E., azaz kb. 57 számítani lehet több mint 70 üstökösre, de millió km-re tőlünk (egy Csillagászati Egy- ezek közül alig kettő éri el a szabad szem-

Székely Kalendárium – 2018

mel való láthatóság határát: szeptember elején a 21P/Giacobini-Zinner kb. 4-es magnitúdóval, illetve december közepén az alig fényesebb 46P/Wirtanen üstökös kb. 3-as magnitúdóval (minél kisebb ez a szám, annál nagyobb a fényesség). És természetesen lesznek meteorrajok, hullócsillagok a megszokott időszakokban (lásd a táblázatot). Amiket még érdemes megfigyelni, a fényesebb műholdak. Ezek közül is kiemelnék kettőt: a Nemzetközi Űrállomást (ISS) és az Irídium felvillanásokat. Az utóbbiakat azért is ajánlom figyelmükbe, mert folyamatban van ezek lecserélése, és az év második felétől teljesen és végképp eltűnnek az égboltról. Ezek pontos menetrendjét a http://www.heavens-above.com honlapon lehet megkeresni, miután módosítottuk a helyi adatokat. Ugyanitt lehet megtalálni más érdekes csillagászati események leírását is. Az új esztendőre kívánok mindenkinek derült eget valós és átvitt értelemben is! Koszta Zoltán

Az égitestek közül a Nap kultusza jelentős volt a szkítáknál, a hunoknál és a török népeknél is. Megünnepelték a Nap-felkeltét és a napéjegyenlőségeket, napfordulókat. Őseink kötődése a Naphoz szorosabb volt, mint manapság, a fény jelentette számukra az életet és az igazságot. A kereszténységben a Nap Jézus Krisztusnak lett a jelképe (Sol invictus), aki a „világ világossága”… A Nap földi jelképe a fehér ló. Gyallai Domonkos írt tanulmányt a fehér ló fontos szerepéről a székely hagyományban. „A székelyek a fehér lóhoz szorosabb kapcsolatban levőknek hitték magukat, mint más népek. Más népek is… tisztelték a fehér lovat, de a székelyek állatősüknek hitték azt… a régi népek hitében a Nap földi jelképe volt. A (székelyek) a Nap fiainak hitték magukat.” (Temesvári Gabilla: A rovásjelek titka)

Székely Kalendárium – 2018

Eseménynaptár 2018-ra Hónap

Január

Február

Március

Április Május Június

Július

Augusztus

Szeptember Október November

December

Dátum 2. 3. 7. 11. 31. 7. 9. 15. 4. 7. 18. 19. 20. 2. 7. 22. 30. 5. 17. 3. 16. 21. 23. 13. 16. 20. 27. 27. 11. 13. 14. 17. 9. 17. 20. 23. 18. 21. 5. 16. 17. 14. 21. 21. 22.

Nap Kedd Szerda Vasárnap Csütörtök Szerda Szerda Péntek Csütörtök Vasárnap Szerda Vasárnap Hétfő Kedd Hétfő Szombat Vasárnap Hétfő Szombat Csütörtök Vasárnap Szombat Csütörtök Szombat Péntek Hétfő Péntek Péntek Péntek Szombat Hétfő Kedd Péntek Vasárnap Hétfő Csütörtök Vasárnap Csütörtök Vasárnap Hétfő Péntek Szombat Péntek Péntek Péntek Szombat

Esemény telihold meteorraj együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás meteorraj együttállás meteorraj együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás együttállás oppozíció meteorraj együttállás együttállás telihold együttállás együttállás együttállás meteorraj meteorraj együttállás meteorraj meteorraj együttállás meteorraj

Név Szuperhold (356.566 km) Qadrantidák Mars-Jupiter Hold-Mars-Jupiter Teljes holdfogyatkozás Hold-Jupiter Hold-Mars Részleges napfogyatkozás Merkúr-Vénusz Hold-Jupiter Hold-Vénusz Merkúr-Vénusz Tavaszi napéjegyenlőség Mars-Szaturnusz Hold-Mars-Szaturnusz Lyridák Hold-Jupiter Aquaridák Hold-Vénusz Hold-Mars Hold-Vénusz Nyári napforduló Hold-Jupiter Részleges napfogyatkozás Hold-Vénusz Hold-Jupiter A Mars maximális fényességű Teljes holdfogyatkozás Részleges napfogyatkozás Perseidák Hold-Vénusz Hold-Jupiter Szuperhold (361.355 km) Hold-Szaturnusz Hold-Mars Őszi napéjegyenlőség Hold-Mars Orionidák Tauridák Hold- Mars Leonidák Geminidák Merkúr-Jupiter Téli napforduló Ursidák

Megjegyzés

Hajnalban Hajnalban Hajnalban Hajnalban Este Éjféltől Este Este Hajnalban Hajnalban Este Este Éjfél után Este Hajnalban Este Éjfél után Egész éjjel

Este Este Este Hajnalig Hajnalig Éjfélig Reggel

Este

Este 12

Hajnal 15

12:21

13:44

16:12

17:48

19:56

22:17

0:09

1:33

2:37

23:39

23:51

1:15

2:04

3:51

6:38

8:51

10:13

11:05

6:40

8:04

10:31

11:59

13:39

15:31

17:33

19:52

22:09

23:21

1:12

2:57

15:32

17:09

19:51

21:34

23:25

1:27

3:28

5:39

7:47

8:54

10:42

12:34

Jupiter Kel Nyugszik

9:03

10:48

13:39

15:32

17:34

19:43

21:49

23:59

2:03

3:01

4:43

6:32

17:38

19:21

22:12

0:10

2:13

4:23

6:31

8:41

10:42

11:39

13:20

15:08

16:32

16:46

18:31

19:29

20:26

21:04

21:09

20:42

20:03

18:22

17:43

16:58

7:51

7:17

7:33

6:55

6:16

5:41

5:26

5:46

6:31

6:30

7:20

7:55

Szaturnusz NAP Kel Nyugszik Nyugszik Kel Hold

2, 31

–

2, 31

(telihold-dátumok)

* Mivel a Merkúr és a Vénusz belső bolygók, azokat mindig napközelben kell keresni. Amikor egy irányban vannak a Nappal (együttállásban), nem láthatók. Legjobb láthatóságuk akkor van, amikor legtávolabb esnek a Naptól (maximális elongáció). Ezeket a dátumokat jelölik a számok.

December

November

Este

Október

Este 6

Hajnal 26

Este 17

Este

Hajnal

Hajnal 29

10:52

2:25

Este 15

Este

11:40

2:55

12:43

Mars Kel Nyugszik

3:18

Hajnal 1

Merkúr* Vénusz*

Szeptember

Augusztus

Május Június Július

Április

Január Február Március

2018

Szabad szemmel is felismerhető bolygók láthatósága 2018-ban

Székely Kalendárium – 2018

A 2018-as év

A 2018-as évnek 365 napja van, hétfővel kezdődik, és ugyancsak hétfői napon ér véget. Februárnak 28 napja van.

A TAVASZ

AZ ŐSZ

március 20-án 18 óra 19 perckor kezdődik, amikor a Nap a Kos jegyébe lép (tavaszi napéjegyenlőség). A nappal és az éjszaka egyforma hosszú.

szeptember 23-án 4 óra 55 perckor kezdődik, amikor a Nap a Mérleg jegyébe lép (őszi napéjegyenlőség). A nappal és az éjszaka egyforma hosszú.

június 21-én 13 óra 08 perckor kezdődik, amikor a Nap a Rák jegyébe lép (nyári napforduló). A nappal a leghosszabb, az éjszaka a legrövidebb.

december 22-én 0 óra 23 perckor kezdődik, amikor a Nap a Bak jegyébe lép (téli napforduló). A nappal a legrövidebb, az éjszaka a leghosszabb. Czompó Csaba asztrológus

A NYÁR

A TÉL

Munkaszüneti és ünnepnapok 2018-ban

ROMÁNIA

Munkaszüneti napok Január 1., 2. – újév (hétfő, kedd) Január 24. – a román fejedelemségek egyesülése (szerda) Április 8., 9. – ortodox húsvét (vasárnap, hétfő) Május 1. – a munka ünnepe (kedd) Május 27., 28. – ortodox pünkösd (vasárnap, hétfő) Június 1. – nemzetközi gyermeknap (péntek) Augusztus 15. – Nagyboldogasszony napja (szerda) November 30. – Szent András napja (péntek) December 1. – Románia nemzeti ünnepe (szombat) December 25., 26. – karácsony (kedd, szerda)

Magyar vonatkozású ünnepek, emléknapok Március 15. – az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékünnepe (csütörtök) Április 1., 2. – húsvét (vasárnap, hétfő) Június 4. – a nemzeti összetartozás napja (hétfő) Május 20., 21. – pünkösd (vasárnap, hétfő), (máj. 19-én csíksomlyói búcsú) Augusztus 20. – Szent István és az államalapítás ünnepe (hétfő) Október 6. – az aradi vértanúk emléknapja (szombat) Október 23. – az 1956-os forradalom emléknapja (kedd) Október 31. – a reformáció napja (szerda)

Székely Kalendárium – 2018

MAGYARORSZÁG

December 25., 26. – karácsony (kedd és szerda) Hivatalos ünnepek, emléknapok Május 30. – a Szent Jobb megtalálásának ünnepe (szerda) Június 4. – a nemzeti összetartozás napja (hétfő) Október 6. – az aradi vértanúk emléknapja (szombat) Október 31. – a reformáció napja (szerda) November 2. – halottak napja (péntek)

Munkaszüneti napok Nemzeti ünnepek: március 15., augusztus 20., október 23. Január 1. – újév (hétfő) Március 30. – nagypéntek Április 1. – húsvét Május 1. – a munka ünnepe (kedd) Május 20. – pünkösd November 1. – mindenszentek napja (csütörtök)

Mozgó egyházi ünnepek Húshagyókedd: február 13. Hamvazószerda: február 14. Nagyböjt 1. vasárnapja: február 18. Virágvasárnap: március 25. Nagycsütörtök: március 29. Nagypéntek: március 30. Nagyszombat: március 31.

Húsvét: április 1. Urunk mennybemenetele: május 10. Pünkösd: május 20. Szentháromság vasárnapja: május 27. Úrnapja: június 3. Jézus Szent Szíve: június 8. Advent első vasárnapja: december 2.

A 2017/2018-as tanév szünetei vezik meg 2017. október 2-a és 2018. máROMÁNIA jus 31-e között.

MAGYARORSZÁG

Téli szünet: 2017. december 23. – 2018. január 14. Félévi szünet: 2018. február 3–11. Tavaszi szünet:2018. március 31. – április 10. Nyári szünet: 2018. június 16. – 2018. szeptember 9. Az óvodások és elemi iskolások 2017. október 28. – november 5. között is vakációznak. A líceumi végzősök 2018. május 25-én, a nyolcadikosok 2018. június 8-án fejezik be a tanévet. Az Iskola másként program öt munkanapon át tart, és az iskolák maguk dönthetik el, hogy a minisztérium által javasolt periódusok közül melyik időszakban szer-

Az őszi szünet 2017. október 30-ától 2017. november 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2017. október 27. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2017. november 6. (hétfő). A téli szünet2017. december 27-től 2018. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2017. december 22. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2018. január 3. (szerda). A tavaszi szünet 2018. március 29-től 2018. április 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. március 28. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2018. április 4. (szerda).

Székely Kalendárium – 2018

Akiktől 2017-ben búcsúztunk Január 11-én DR. BEDŐ KÁROLY egyetemi tanár, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egykori professzora (Brassó, 1924. júl. 14.). Marosvásárhelyen avatták orvossá 1949-ben. Kezdetektől fogva az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézet Közegészségtani Tanszékén tanított, 1976-tól 1991-es kényszernyugdíjazásáig tanszékvezető professzor, 1997-ig óradíjjal oktatott. Kutatómunkája szorosan egybefonódott a Közegészségügyi Intézet tevékenységével, ahol munkacsoportot irányított. Tudományos közleményeiben, köteteiben, hazai folyóiratokban a néptáplálkozás és népegészségügy kérdéseivel foglalkozott. A Román Orvosi Akadémia rendes tagjává választotta. Több évtizedes oktatói, nevelői, szakmai és tudományos tevékenységéért az Erdélyi Múzeum-Egyesület Pápai Páriz Ferenc díjában részesült. Január 30-án hunyt el MIHÁLY PÁL színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja (Sepsiszentgyörgy, 1937. okt. 12.). Marosvásárhelyen végezte a színművészeti főiskolát, ezt követően a kolozsvári társulathoz szerződött. 1965 és 1977 között mintegy negyven szerepet játszott el a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeként. 1977-től Magyarországon élt, ahol több társulat tagja, 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze volt. 1998ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2007-ben Főnix-díjjal, Szendrő József-díjjal és Aase-díjjal tüntették ki. Január 31-én MÓZES ATTILA Márai Sándor-díjas prózaíró, irodalomkritikus, szerkesztő, a Helikon egykori munkatársa

(Marosvásárhely, 1952. ápr. 8.). A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem bölcsészettudományi karán 1976-ban szerzett orosz-magyarfrancia tanári diplomát. Pályáját Székelyhidason kezdte, a román lakosságú falu általános iskolájában tanított franciát és tornát 1976 és 1979 között. Ezt követően Kolozsvárra került az Utunk szerkesztőségébe, majd 1990-től a Helikon prózarovatának vezetője volt. A marosvásárhelyi református temetőben nyugszik. Február 1-jén KOSZTÁNDI JENŐ festőművész (Kézdivásárhely, 1930. máj. 26.). A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban érettségizett 1949-ben, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Szülővárosában általános iskolai tanárként képzőművészeti szakosztályt szervezett, a 3. számú Ipari Líceum (volt kantai gimnázium), a művelődési ház és a városi könyvtár szaktermeit klasszikus írók arcképeivel gazdagította, 1989-ig képzőművészetet tanított. A természeti látványt konstruktív rendbe átfogalmazva festett tájképeket, csendéleteket. Munkásságáért számos díjjal tüntették ki, többek között megkapta 2016-ban a Magyar Arany Érdemkeresztet, 2015ben pedig feleségével, a szintén képzőművész Kosztándi B. Katalinnal együtt a Háromszék Kultúrájáért életműdíjat. A kézdivásárhelyi református temetőben helyezték örök nyugalomra.

Székely Kalendárium – 2018 Február 8-án PORTIK- pest) képgrafika szakán végezte. TanárBAKAI SÁNDOR szent- ként és közművelődési dolgozóként fáraegyházasfalusi plébános dozott a székely anyaváros kulturális élet(Gyergyóremete, 1953. ében, egy ideig a helyi művelődési ház szept. 23.). Teológiai ta- igazgatója volt, majd a városi könyvtárnulmányait Gyulafehér- ban is tevékenykedett. Bencze Lászlót váron végezte 1972 és 1978 között, ugyan- középiskolás korából ráragadt beceneott szentelték pappá 1978. június 18-án. vén, Bertaként ismerték tisztelői és mű1981-ig Gelencén, majd Kerelőszentpálon vésztársai. Székelyudvarhelyen, a belvászolgált káplánként, 1987-től Szentegyhá- rosi református temetőben temették el. zán volt plébános. Autóbalesetben lelte ha- Február 26-án JÓZSI lálát, a szentegyházai temetőben alussza DEZSŐ közismert labörök álmát. darúgó (MarosvásárFebruár 16-án BOTÁR hely, 1924. jún. 9.). KezGÁBOR szentszéki tanádetben a Monopol, az csos, a székelyudvarhelyi Attila SE és a LocomotiKis Szent Teréz Egyházva csapatainál futballozott. A katonai község plébánosa (Csíkszolgálatot Szászrégenben végezte 1943– szentgyörgy, 1964. máj. 1944-ben, 1945-ben a Szovjetunióba de14.) Teológiai tanulmányait Gyulafehérvá- portálták többedmagával, ahol közel ron végezte, aminek befejeztével 1989. júni- négy évig a lágerbeli foglyok együttesét us 25-én szentelte pappá Jakab Antal me- erősítette. Leszerelése után a Cukorgyárgyéspüspök. Öt évig mint segédlelkész szol- nál, majd a Brassói Metrom csapatánál gált Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és futballozott, onnan tért vissza a MarosváKolozsváron. 1994-től Székelyudvarhelyen sárhelyi Locomotivához. Jobbösszekötőtevékenykedett, kezdetben helyi lelkészként, ként és csatárként vált ismertté, 1952– majd 1995-től a Kis Szent Teréz Plébánia fe- 1955 között tagja volt a román válogatott lelős lelkipásztoraként. Doktori tanulmánya- bővített keretének is, majd 1952-ben a it 2009–2014 között folytatta a kolozsvári fővárosi Locomotivánál szerepelt kölBabeş–Bolyai Tudomány-egyetemen. Disz- csönben. Az egykori kiváló labdarúgó szertációját 2014 januárjában védte meg az 1963-ig folytatta sportpályafutását Maegyetem Római Katolikus Teológia Karán. rosvásárhely legismertebb együttesében, Krisztus szeretetének sürgetésében című kötete utána edző-játékosként, majd 1979-ig ed2014-ben jelent meg. Az Olasz-Alpokban zőként tevékenykedett. szenvedett tragikus síbalesetet, a trentói SanMárcius 3-án Székelyudta Chiara Kórházban hunyt el. varhelyen hunyt el VEFebruár 23-án BENCZE RESS LÁSZLÓ címzetes LÁSZLÓ képzőművész esperes, nyugalmazott (Szentegyháza, 1968). plébános (Csatószeg, Felsőfokú tanulmányait 1926. máj. 14.). Gyulafea Magyar Képzőművé- hérváron szentelték pappá 1956-ban. Lelszeti Főiskola (Buda- kipásztorként Gyergyóditróban (1956–

Székely Kalendárium – 2018 57) és a Kolozsvár-belvárosi plébánián ben végzett a marosvásárhelyi Szentgyör(1957–77) mint segédlelkész; Kisbácsban gyi István Színművészeti Intézetben, at(1977–99) plébánosként szolgált. Nyug- tól kezdve a Szatmárnémeti Állami Madíjas évei nagy részét Kolozsváron töltötte, gyar Színháznak, illetve utódintézményééletének utolsó időszakában a székelyud- nek, az Északi Színház magyar tagozatávarhelyi Pastor Bonus Papi Otthon lakója nak volt a tagja. Ő volt az együttes „nagy volt. Szülőfalujában pihen. beugrója”, és Örkény István egyperceseMárcius 15-én DIMÉNY inek hiteles tolmácsolójaként mintegy IMRE Széchenyi-díjas negyven egyperces szerepelt repertoármagyar agrármérnök, po- ján. A szatmárnémeti Magyar (Rodnei) litikus, a Magyar Tudo- utcai református temetőben pihen. mányos Akadémia ren- Április 2-án TANAI BELLA Aase-díjas des tagja (Komolló,1922. színész, a Vígszínház művésze (Csíkszeaug. 3.). Az elemi iskolát szülőfalujában, a reda, 1930. márc. 15.). 1950-ben végzett gimnáziumot Sepsiszentgyörgyön, a köa marosvásárhelyi Szentzépiskolát Gyergyószentmiklóson, az györgyi István Színműegyetemet pedig Kolozsváron végezte el. vészeti Intézetben, utána A jelenlegi Magyarország területére 19451977-ig a Marosvásárheben telepedett át. Földművelésügyi és élellyi Székely Színház – mezésügyi miniszterként (1967–1975) átamelyet később Állami, szervezte, talpra állította és világhírűvé tet- majd Nemzeti Színháznak hívtak – társute a magyar mezőgazdaságot és élelmisze- latának volt a tagja. Erdély ünnepelt szíripart. 1991-ig a Kertészeti és Élelmiszeri- nésznőjeként 1977-ben családjával áttepari Egyetem tanára és tanszékvezetője, ti- lepült Magyarországra. A színházi élet zenegy évig pedig a rektora is volt. Tizenöt mellett több filmben és tévéjátékban szetudományos könyvet és több mint kétszáz repelt. Legjelentősebb alakítását Latinoszakdolgozatot írt, tudományos előadása- vits Zoltán partnereként, a Szindbád cíinak száma meghaladja a háromszázat. mű Huszárik Zoltán által rendezett filmMunkássága elismeréseként öt egyetem ben nyújtotta. díszdoktori címét adományozták neki. Április 5-én JÁSZBESzülőföldjéről és szerteágazó rokonságáról RÉNYI EMESE újságegy percig sem feledkezett meg, nekifogott író, rádióriporter, szeregy Komollóról szóló könyv írásának is, kesztő, a Marosvásárheezt azonban már nem tudta befejezni. A lyi Rádió magyar szerFarkasréti temetőben helyezték örök nyu- kesztőségének nyugalgalomra. mazott vezetője (Dicsőszentmárton, Március 24-én AND1940. jún. 7.). Életének 77 esztendejéből RÁS GYULA színmű55-öt a rádiónak áldozott, ifjúsági, majd vész, a szatmárnémeti művelődési műsorokat, rádiókabarét Harag György Társulat szerkesztett. A Marosvásárhelyi Rádió örökös tagja (Csíkszeremegszűnte (1985) után nagy szerepe volt da, 1942. febr. 2.). 1964abban, hogy kimentettek mintegy ezer

Székely Kalendárium – 2018 aranyszalagot. 1990-ig a Maros megyei Május 18-án, alig 55 könyvtár gyermekosztályán dolgozott, évesen, váratlanul ramajd visszatérhetett a Marosvásárhelyi gadta el a halál a kézdiRádióhoz, a Kilátó című irodalmi és művásárhelyi PÉTER JÁvészeti naplót szerkesztette, 1991–1999NOST, a Székely Nemig vezette a magyar részleget. zeti Tanács alelnökét, Május 13-án, 101 éves ill. a Kézdiszéki Székely Tanács elnökét korában BLÉNESSY JE- (Kovászna, 1963. szept. 15.). MegalkuNŐ háborús veterán vás nélküli közéleti ember, politikus (Gyergyószentmiklós, volt, aki elszántan küzdött Székelyföld 1916. márc. 13.). A 9. ha- autonómiájáért. Az erdélyi magyarság tárvadász dandár-pa- szabadság- és autonómiaküzdelme jegyrancsnokságban vezérkari segédtisztként ében tartott minden tüntetésen megjeteljesített szolgálatot a második világhábo- lent, az ügy zászlóvivője volt, felszólalárúban, később pedig a 27. gyaloghadosz- saiban lelkesített, a szebb jövő remétályhoz került segédtisztként. 1945-ben nyében biztatott. Elkötelezett hirdetője amerikai hadifogságba került, de átadták volt a török-székely testvériségnek. A az oroszoknak. A hadifogságból 1948-ban Magyar Páneurópa Unió Egyesület vetért haza. 2014-ben a Magyar Honvédelmi zetői post mortem az Európa ÉrdemMinisztérium is kitüntette. 101. születés- rend Lovagkeresztje elismerésben rénapján ezt mondta: „Mindenki vigyázza a szesítették. magyar nyelvet. Mindenki mindenkivel Május 18-án BALOGH fogjon kezet ebben a városban.” ÖDÖN, az FK SzékelyMájus 15-én HEGYI udvarhely és több korábISTVÁN nyugalmazott bi sportcsapat masszőrje lelkipásztor (Nagy(Székelyudvarhely, enyed, 1942). Tanulmá1949). Az udvarhelyi nyait szülővárosában vésportélet egyik meghatározó alakja, Ödi gezte, eközben édesapja bácsi (ahogy mindenki ismerte) a helyi már református lelkészként szolgált Szé- városi kórház fizioterápiarészlegén dolkelyudvarhelyen. A teológia elvégzése gozott asszisztensként és masszőrként. után, 1965-ben Csíkszentmártonba ke- Fiatal korában birkózott, majd asztaliterült, ahol a szórványmissziót vezette, így niszezett, leigazolt játékosa volt a Bukaegész Alcsíkot rábízták. A csíkszeredai resti Steaua pingpongcsapatának. Az udgyülekezet élére 1986-ban került. Kez- varhelyi hokicsapatban kezdett dolgozni, deményezésére a helyi református gyü- majd a Székelyudvarhelyi Sportklub lekezet új templomot kapott, amit 2000- megalakulásakor a futsalcsapathoz került, ben szenteltek fel. 2011 decemberében mint gyúró. 2003 óta az udvarhelyi futsalMagyar Köztársasági Ezüst Érdemke- élet egészségügyi mindenese volt, majd a reszttel tüntették ki. Székelyudvarhe- labdarúgó székely válogatott stábját is lyen, a Kalász lakótelepi temetőben te- erősítette. A Szent Miklós-hegyi katolimették el. kus temetőben nyugszik.

Székely Kalendárium – 2018 Június 5-én id DR. cében, ő készítette többek között a MakoGYÖNGYÖSSY JÁ- vecz Imre által tervezett csíkszeredai NOS közismert székely- templom kupoláján álló négy rézangyalt. udvarhelyi orvos (FaAugusztus 23-án KISS csád, Temes megye, MADOCSA, az AS Ar1923). Katolikus pap mata aranycsapatának szeretett volna lenni, végül 1942 őszén a egykori kiváló hátvédje, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyemarosvásárhelyi labdarútem orvosnövendéke lett. 1944 őszén tagósport egyik legismernulmányait a II. világháború miatt meg tebb, legsportszerűbb képviselője (Nagykellett szakítania, orvostanhallgatóként a ercse, 1944. márc. 9.). Labdarúgói karrifronton sebesülteket gyógyított, angol, erjét a Hargita Iskolás Klubnál kezdte. majd szovjet fogságba került. Innen sike- 1966–1972 között az akkor élvonalbeli rült hazaszöknie. 1949 júniusában sikere- Bákói Dinamo színeiben játszott, és ezzel sen diplomázott Marosvásárhelyen, gye- párhuzamosan elvégezte a Testnevelési rekorvosként. Székelyudvarhelyen gyer- Főiskolát. Többször volt utánpótlás-vámekorvosként, körorvosként, majd tüdő- logatott, egyszer pedig, 1968-ban a orvosként folytatta karrierét nyugdíjazá- nagycsapatban is bemutatkozott. 1972sáig (1987). A hatvanas évek közepétől ben került az AS Armatához, 1976-ban tizenhat esztendőn át – 1981-ig – a szé- hagyta abba a labdarúgást, 1982-ben lett kelyudvarhelyi posztliceális nővérképző először az klub ifjúsági és gyerekközpontiskolában tanított. Nyolc nyelven beszélt, jában másodedző – innen ment nyugdíjeredetiben olvasta a görög klasszikuso- ba a csapat feloszlásakor, 2004-ben. kat. 1999-ben a marosvásárhelyi Orvosi Szeptember 7-én SZAés Gyógyszerészeti Egyetem több pálya- BÓ JUDIT (Gernyetársával együtt aranyoklevéllel tüntette ki. szeg, 1942. szept. 13.) Június 12-én NAGY néprajzi szakíró, népmeÖDÖN szobrászművész segyűjtő, tanár, muzeoló(Nagyercse, 1957. dec. gus. A kézdivásárhelyi 1.). 1985 óta élt Csíkszemúzeumalapító, Incze László felesége. Köredában, 1991 óta tanízépiskoláit Szászrégenben végezte (1961), tott a Nagy István Képmajd a BBTE-n magyar nyelv és irodalom zőművészeti Szakközépiskolában. Több szakos tanári diplomát szerzett (1967). képzőművészeti műfajban, több techniká- 1993-tól a kézdivásárhelyi Céhtörténeti ban mozgott otthonosan, maradandó és Múzeum muzeológusa. Több lapban jeemlékezetes munkák alkotója. Leginkább lentek meg írásai, helytörténeti, művelőszobrászként tartották nyilván, de grafikái, déstörténeti és néprajzi rádióadásokat is festményei, üvegben és textilben megfo- szerkesztett. Rózsa királyfi című kötetében galmazott alkotásai egyaránt jelentősek. (Bukarest, 1977) tette közzé Berekméri Pedagógusként diákok nemzedékeit ve- Sándor gernyeszegi mesemondó hatodfélzette be az alkotás rejtelmeibe. Számos száz oldalt kitevő meserepertoárját. köztéri alkotása látható a Kárpát-medenÖsszeállította: Ötvös Boglárka

Székely Kalendárium – 2018

Székelyföldi eseménykrónika Január

2017. január – szeptember

ményezésként terjesztene a parlament elé a Gyergyószéki Székely Tanács által megalakított tíztagú kezdeményező bizottság. t 25. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő Szent László-út kiépítésébe kezdett az RMDSZ és az Iskola Alapítvány. A projekttel azokat a településeket szervezik hálózatba, amelyeken fellelhető Szent László király öröksége. t27. Sokéves sínylődés után újranyílt a sepsiszentgyörgyi Művész Mozi.

t 1. 122 ezer emberrel kevesebb él Romániában, mint egy évvel korábban, közülük 22.807-en döntöttek úgy, hogy véglegesen elhagyják az országot. Kovászna megyéből mentek el a legkevesebben (113), majd Hargita (115) és Szilágy (132) megye következik. t 4. Lemondott Kovács Péter az RMDSZ ügyvezető elnöki tisztségéről. Helyébe Porcsalmi Bálintot szavazta meg január 30-án a Szövetségi Képviselők Tanácsa. t 9. Csíkszeredában reggel mínusz 29, másnap a Kovászna megyei Bodzafordulón mínusz 32 Celsius-fokot mértek. t9. Egy kéményből kipattanó szikra miatt leégett a kommandói iskola.*

t 27. Hajnalban mínusz 27 Celsius-fokot mértek Csíkszeredában – az országban itt volt a leghidegebb. t 30. Betiltotta a marosvásárhelyi táblabíróság az Igazi Csíki Sör gyártását, a döntés értelmében 30 napon belül meg kellett (volna) semmisíteni minden tárgyat és eszközt, ami az Igazi Csíki Sörhöz köthető. A sörmárka így ideiglenesen Tiltott Igazi Sörre változtatta a nevét. t 30. Önkormányzati döntés született arról, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye tanácselnöke együtt kérjék az anyaországi pálinkatörvény módosítását, annak érdekében, hogy Magyarország jelenlegi határain túl is használható legyen a pálinka megnevezés.

Fotó: Gödri Attila

t 22. Berszán Zsolt csíksomlyói képzőművész és ifj. Csíky Boldizsár marosvásárhelyi kötődésű zongoraművész is átvehette az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat Kolozsváron. t 22. Használatra bocsátották a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi kórház új, transzfúziós részlegét. t26. Megjelent a Hivatalos Közlönyben a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezet, amelyet polgári kezde-

* a piros színnel kiemelt szövegrészek a fotókhoz kapcsolódnak

Székely Kalendárium – 2018 rosszentgyörgyöt, Borszéket és a maFebruár roshévízi Bánffy-fürdő környékét. t1. Természetvédelmileg védett, Natura 2000-es körzetté nyilvánították a Maros folyó mentén fekvő területek egy részét a Milvus Csoport kezdeményezésére. t 1. A Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) perbe fogta a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatalt a kétnyelvű utcanévtáblák mellőzése miatt, illetve a szervezetből kivált Károly Ferenc és társai új- t 16. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla úgy raindították a magán (gerilla) táblagyár- döntött, Csíkszeredában is le kell venni a tást, amelyet szimbolikus áron értékesí- polgármesteri hivatal épületéről a várostettek az ügy mellett elkötelezett igénylők háza feliratot. köreiben. t16-19. Kiss Attila csomafalvi szármat 2. Harmincadik születésnapja egész zású óradnai pap az olaszországi Miléves ünneplését nyitotta meg egy plakát- legrobbéban (Alpe Cimbra) megrendezett FISTC sprint kutyaszánhajtó kiállítással a csíkszeredai Role zenekar. t 8. A gyergyószentmiklósi öregotthon- világbajnokságon első helyet szerzett ban 105. születésnapján köszöntötték hatkutyás szibériaihusky-fogatával. a borszéki Eigel Ágnes nyugalmazott tanító nénit. Fotó: Székelyhon

Fotó: Végh László (Magyar Nemzet)

t 21. Kulturális tevékenységéért kapott kitüntetést Marosszentgyörgy község a Romániai Községek Egyesületének (ACoR) nagygyűlésén, Bukarestben. t 23–24. Az esőzések és a hirtelen olvadó hó miatt medrükből kilépő folyóvizek több száz háztartást árasztottak el Hargita megyében. Mintegy 800 házat öntött el a víz Gyergyószárhegyen. További áradásokat jegyeztek Gyergyóújfaluban, Maroshévízen, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Csíkzsögödben, Csíkszentléleken és Csíkszentmihályon.

t 12. Újraválasztották Biró Zsoltot a pártelnöki tisztségbe a Magyar Polgári Párt országos tanácsának Szatmárnémetiben tartott tanácskozásán. t13. „A háborús bűnösök kultuszának a terjesztése miatt” büntetőjogi eljárást indított az ügyészség a kézdivásárhelyi Wass Albert utca ügyében, holott a névadásról szóló határozatot már egy éve visszavonták. t 16. Országos érdekeltségű üdülőhelynek nyilvánította a kormány Ma-

Székely Kalendárium – 2018 szentgyörgyön lovas-, Kézdivásárhelyen Március lovas-szekeres felvonulással gyönyört 2. Lázár Ede korábbi dékánhelyettes lett ködtették az egybegyűlteket a szervezők. a Sapientia EMTE csíkszeredai karának új Fotó: Tofán Levente dékánja. t 3. Ünnepélyesen megnyitották a Székelyföldi Jégkorong Akadémia első sátortetős mobil műjégpályáját Csíkszeredában, amely az első helyi korcsolyaegylet elnöke, Molnár Lajos nevét kapta. t3. A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság életműdíjjal tüntette ki Albert Ernő t 15. Székelyudvarhelyen 50 millió forint sepsiszentgyörgyi néprajzkutatót. vissza nem térítendő támogatásról szóló szerződést írt alá a Tamási Áron GimnáziFotó: Albert Levente um fejlesztésére Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára és Holló László, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnöke. t 15. Székelykeresztúron elültették Petőfi Sándor elhalt vén körtefájának „egyenes ági” utódját a Gyárfás-kúria kertjében. t 10. A Székely Szabadság Napján a szo- t 22. Újra megnyitották Marosvásárhely kásosnál kevesebben gyűltek össze a ma- felújított vonatállomását, ahol a helységrosvásárhelyi Postaréten szervezett meg- névtáblát leszámítva a magyar nyelv teljes emlékezésen. Mintegy kétezer ember kísér- száműzetésben maradt. A városlakók petíte be a székely mártírok emlékművétől a vá- ciót írtak alá, hogy minden tájékoztató tábla ros központjába a három nyelven megfo- kétnyelvű legyen, s a hangosbemondóból galmazott autonómiapetíciót. anyanyelvükön is hallhassák a fontos tudt12. Gulag-emléktáblát avattak Csíkajná- nivalókat. don. t 23–25. A nagyszebeni GastroPan kiállít 13. A marosvásárhelyi prefektúra előtt táson a csíkszentmártoni Bocskor István eltüntetett a Római Katolikus Teológiai ső díjas lett az év kenyere kézműves alkateGimnázium szülőbizottsága azért, hogy az góriában. A legszebb, kenyértésztából kéiskola megmaradjon jogi személyiségként. szült díszmunkát a sepsiszentgyörgyi Fart 15. A magyar nemzeti ünnepen Erdély kas Ferenc készítette. A harmadik Marosszerte civil szervezetek, politikusok, egyhá- vásárhely versenyzője, Tőkés Tibor sokszozak és iskolák emlékeztek meg az 1848–49- rosan díjazott világbajnok pékmester lett. es forradalom „határon túli” hőseiről. Az Az ipari technológia alkategóriában első lett RMDSZ honlapján közzétette az erdélyi a sepsiszentgyörgyi Diószegi László. A legmagyarság 12 legfontosabb aktuális köve- finomabb, reggelire szánt sós péksütemételésének listáját. Farkaslakán és Sepsi- nyek kategóriájában a Bocskor Rozália által

100

Székely Kalendárium – 2018 készített pityókás pogácsa végzett az élen. t 9. Tusnádfürdő polgármesterét, Albert t 26. Szépvízen püspöki szentmisén nyi- Tibort választották az üdülőtelepeket és tották meg a Szent László-emlékévet. fürdővárosokat tömörítő szövetség Amat 26. Székelykeresztúron püspöki szent- rán megtartott tisztújító közgyűlésén a szermisén áldották meg a negyvenhét év szol- vezet elnökének. gálat után meghibásodott harang utódját a t 13. Megmentették az enyészettől KanSzent kereszt felmagasztalása plébánia- násné fáját, a 2016 nyarának végén kidőlt, templomban. Az új harang április elsején több száz éves tölgyet: talpra állították, és a került a helyére. szejkefürdői Borvízmúzeum elé „ültették” t29. Sörpaktum született az évek óta harc- vissza. ban és perben álló csíkszentsimoni székely t 16. A hagyományokhoz híven rendesörmanufaktúra és a Heineken között, zett sorokban várta több ezer hívő a csíkmelynek eredményeként kikerült az Igazi szeredai Szabadság téren, hogy püspöki Csíki Sör nevéből az Igazi megnevezés. áldásban részesüljenek a kosarakban hozott ünnepi eledelek. Fotó: maszol.ro

Április

t1. Fehér Gizella csomafalvi tojásíró, népi iparművész közszemlére bocsátotta azt a közel 800 húsvéti tojást, amit a karácsonyi ünnepkör lejártával kezdett el megírni. t 7. Amerikai mintára tervezett újszülöttosztályt adtak át a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban. Fotó: Vargyasi Levente

t7. A bukaresti táblabíróság első fokon felmentette a vádak egy része alól, és 11, illetve 10 hónap és néhány nap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) terrorizmussal vádolt székelyföldi aktivistáit, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt – éppen annyira, amennyit előzetes letartóztatásban töltöttek. Az ítéletet mind az ügyészség, mind a vádlottak megfellebbezték.

t 19. Kétezer éves, feltehetőleg dák nyakéket talált egy férfi fémdetektor segítségével Madéfalva közelében, a kaszálón. A 26 dekás ezüst torquest átadta a hatóságoknak. t 20–22. Székelyföld három városában – Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön – tartották meg a III. Székelyföldi Tudományos Kongresszust, az előadásokból, kerekasztal-beszélgetésekből álló tudományos konferenciát, amely a különféle tudományterületeken Székelyfölddel kapcsolatos kutatási témákat hivatott összegezni. t 22. Bejutott az amerikai Harvard Egyetemen szervezett nemzetközi menedzsment esettanulmányi verseny döntőjére a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegye-

101

Fotó: mma.hu

Székely Kalendárium – 2018 tem Közgazdaság- és Gazdálkodástudomá- Május nyi Karának székelyudvarhelyi és sepsit1. Sepsiszentgyörgyön felavatták a Fideszentgyörgyi diákokból álló ötfős csapata. t22. Székelyudvarhelyen tartotta tisztújító litas Református Egyetemi Kollégiumot és kongresszusát az Erdélyi Magyar Néppárt szállót. Az intézmény egyik felében egyete(EMNP), Szilágyi Zsoltot választották visz- mi bentlakás, a másik felében az azt fennsza elnökké. tartó szálló működik. t 25. Két év készülődés után indult el t4. 1924 után először fogadott püspöki viGyergyószentmiklósról az El Camino za- zitációt Parajd: a Kató Béla püspök által verándokútra s 66 éves Köllő Dávid és a 63 zetett bizottság, a Székelyudvarhelyi Reforéves Mogyorós Csaba. mátus Egyházmegye lelkészi közössége és t 26. Másodjára nyerte meg a román női a helybéliek együtt ünnepelték a reformáció kosárlabda-bajnokságot a sepsiszentgyörgyi 500. évfordulóját. Sepsi–SIC csapata. A székelyföldi együttes t7. Egykori és jelenlegi tagjaival, vendégeegyszer hazai közönség előtt, kétszer pedig ivel, segítőivel közösen ünnepelte fennálláidegenben verte meg kolozsvári riválisát. A sának 35. évfordulóját a Szentegyházi GyerSepsi–SIC tavaly nyerte meg először a ro- mekfilharmónia. mán bajnokságot. A csapat erejét idén is az amerikai vendégjátékosok adták. t29. Unger Enikő, a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Pedagógiai Középiskola és a Művészeti Középiskola földrajz szakos pedagógusa lett az Év tanára határon túli kategóriában, a második helyezett pedig Bernád Ildikó, a gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskola matematika-fizika szakos tanára a kozepsuli.hu által, a Bethlen Gábor Alapkezelővel együttműködve szerve- t8. Mintegy félszáz kerékpáros gyűlt össze Sepsiszentgyörgy főterén, onnan kerekezzett vetélkedőn. tek munkába, elindítva ezzel a Cycle to work – Biciklizz munkába mozgalmat. t 12. A budapesti Millenáris parkban megnyílt a 3. Székely Fesztivál. A háromnapos rendezvény hagyományos kézműves termékekkel, népművészeti bemutatókkal, turisztikai kínálattal és sokszínű gyermekprogramokkal várta a látogatókat, Gyergyószék volt a díszvendége. Képünkön Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke egy székely tariszt 30. Dancs Árpád nyugalmazott zeneta- nyát ad Varga Mihály nemzetgazdasánár kapta Sepsiszentgyörgy Pro Urbe díját. gi miniszternek.

102

Fotó: Bruzák Noémi (MTI)

Székely Kalendárium – 2018 karnagy közösségért folytatott munkáját Hargita Megye Tanácsa. t 26. Udvarhely díszpolgára lett Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat vezetője, Pro Urbe-díjat kapott Mátyus András volt kórházigazgató, Michaela Haushofer és a Mallersdorfi Ferences Nővérek, valamint Ugron Béla, az Ugron Alapítvány vezetője. t 27–28. A bukaresti Magyar Kulturális t 12–14. Első alkalommal rendezték meg Központban ismét megszervezték a gaszta Góbéfest kulturális és művészeti fesztivált, ro-kulturális Ozosep vásárt. az Egyesült Királyság első hivatalos erdélyi t 28. A sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK az magyar fesztiválját a Manchester központ- utolsó előtti fordulóban idegenben nyert a jában található városháza előtt, az Albert Resicabányai Metalul ellen, s ezzel első, Square-en. tömbmagyar vidékről származó csapatként t 14. Tizenkilenc Bihar, Maros, Hargita, feljutott a labdarúgó élvonalba, vagyis az I. Kovászna és Brassó megyei lány közül vá- ligába. A csapat egy évvel korábban jutott lasztották meg Erdély szépét Székelyudvar- fel a másodosztályba. helyen, korona a 19 éves, marosvásárhelyi t30.Tamás Sándor, Kovászna Megye TaGyörgy Renáta Tünde fejére került. nácsának elnöke (jobbról) aláírta azt a szert 18. Iskolamúzeumot avattak a gyergyó- ződést, melynek értelmében 21,8 millió lejből szentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium (az összeg nagyobb részét az EU biztosítja) XIV. Hagyományőrző Napján. felújítják a Kós Károly által tervezett sepsit 21. Láthatóvá vált a vízzel elárasztott szentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. egykori település, Bözödújfalu, miután Fotó: Vargyasi Levente két hónap alatt több mint nyolc méterrel csökkentették a tó vízszintjét. A következő hetekben tovább apasztották a tározó vizét, hogy a vízgazdálkodási vállalat szakemberei meg tudják javítani a hidat, amelynek egyik összekötő eleme februárban a vízbe esett. Fotó: Boda L. Gergely (MTI)

Június

t25. Dísztanácsülésén jutalmazta Hargita Megyéért-díjjal Haáz Sándor zenetanár,

t 3. Civilizáltan, rendbontás nélkül ért véget a 450. csíksomlyói pünkösdi búcsú. A misét Miguel Maury Buendía, a Vatikán bukaresti nagykövete, Románia apostoli nunciusa mutatta be, a szentbeszédet Veres András győri megyés püspök, a Magyar Ka-

103

Székely Kalendárium – 2018 tolikus Püspöki Konferencia elnöke mond- renc tanácselnök és a Központi Fejlesztési ta több százezer ember előtt. Régió elnöke, Simion Crețu. t16. Új városházát avattak Tusnádfürdőn. t20. Első díjat kapott a gyergyószentmiklósi fúvószenekar a városban megtartott nemzetközi fúvószenei versenyen. t 22. Maros megyébe érkezett a nagy lovagkirály, Szent László Gyulafehérváron őrzött ereklyéje. Az üveghengerbe hermetit6. Erdélyi Szent László-települések talál- kusan zárt fogereklyét a marosszentgyörgyi kozóját tartották Szépvízen. Összesen húsz római katolikus templomban állították ki. települést hívtak meg az eseményre (Nagy- t 22. A Szentegyházi Önkéntes Tűzoltóvárad, Magyarremete, Tordaszentlászló, alakulat győzelmével zárult a Hargita megyei Nyárádszentlászló, Cegőtelke, Nyujtód, önkéntes tűzoltó-alakulatok számára rendeKökös, Szacsva, Maksa, Sepsibesenyő, Sep- zett vetélkedő, amelyen 17 csíki, udvarhelyi sikilyén, Gelence, Bibarcfalva, Bögöz, Szé- és gyergyói csapat mérte össze tudását. kelydálya, Székelyderzs, Homoródkará- t23. A Marosvásárhelyi Táblabíróság jogcsonyfalva, Csíkménaság, Csíkmindszent, erős ítéletben mondta ki: a székely zászlót Csíkszentmihály), azok képviselőinek és a város zászlaját is el kell távolítani a gyermintegy fele vett részt az eseményen. gyószentmiklósi városháza épületéről. t 9. 842 hallgató hagyta el a Marosvásár- t 23. Kéthetes kanadai turnéra indult (júhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem lius 6-án értek haza) a Szentegyházi Gyerpadjait, közülük 289-en a magyar tagozaton mekfilharmónia. végezték tanulmányaikat. A magyar kar bal- t24. Ünnepélyes keretek között mutatták lagását a Vártemplomban, az intézmény ve- be a vajdaszentiványi Zichy-kastély udvazetősége által szervezett rendezvényt a rán a település legújabb falukönyvét ÖrökSzínház téren tartották. ség címmel. t 12–16. Kovászna megyei falvakban t25. Miután két és fél évtizedig üresen állt, végeztek ingyenes egészségügyi szűrő- illetve raktárépületként szolgált, több évig vizsgálatokat a Jász-Nagykun-Szolnok tartó felújítási munkálatok után átadták a megyei Hetényi Géza Kórház szakemberei. szépvízi Kaszinókert kuglipályáját. t28. Kiállítással és szakmai konferenciával emlékeztek meg a lovagkirályról Szent László napján a gelencei Szent Imretemplomban. Fotó: Vargyasi Levente

t 14. Szerződést írt alá a marosvásárhelyi Kultúrpalota felújítása érdekében a Maros megyei önkormányzat nevében Péter Fe-

104

Székely Kalendárium – 2018 t 29. 1948-ban épült, a Hargita Megyéért Maros megyében 65,5, Hargita megyében Egyesület és Hargita Megye Tanácsa által 60,5 százalékos volt az átmenési arány. felújított székely kaput adtak át Gyergyó- t 5. Mintegy ötszáz székelyföldi utazott Bukarestbe, hogy a környezetvédelmi micsomafalván a 204. szám alatt. niszterrel oszthassák meg a medvetámadásokkal kapcsolatos problémáikat. A miniszter azt ígérte, 175 veszélyes, károkat okozó medvére adnak kilövési engedélyt országos szinten.

t 29. Visszavonták a Római Katolikus Teológiai Gimnázium megalapítására vonatkozó határozattervezetet, és elfogadták a marosvásárhelyi iskolahálózatot a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők. A katolikus gimnázium a Bolyai Farkas Gimnázium fiókintézménye lesz, elveszítve jogi személyiségét és önállóságát.

Július

t1. Több mint kétezer leány és 1156 legény jelent meg népviseletben az idei Ezer Székely Leány Napján a csíksomlyói nyeregben. A huszárok vezetésével székelyruhába öltözött lovasok és népviseletben lévő leányokkal, legényekkel zsúfolásig telt szekerek vonultak fel szombat délelőtt a csíkszeredai Szabadság térre, az Ezer Székely Leány ünnepélyes megnyitójára, illetve a közös táncra.

t 5. Közzétették az érettségi eredményeit, országos szinten a vizsgázók 71,4%-a vette sikerrel a próbát. Kovászna megyében 67,6,

t6. Tizedik születésnapját ünnepelte Sepsiszentgyörgyön a sZempöl együttes. t 6–9. Első ízben szervezték meg Erdélyben (Marosvásárhelyen) a VIBE fesztivált és nyári egyetemet. t 9. Örmény rítusú katolikus szentmisén áldották meg a gyergyószentmiklósi örmény templom 115 éves, restaurált orgonáját, amelyet 1901-ben építettek. t 9. Díszpolgári címmel tüntette ki szülőfaluja, Gyergyóremete a világhírű operaénekest, Molnár Leventét. Fotó: origo.hu

t13. Nagy Zoltán polgármester és Simion Crețu, a Központi Fejlesztési Régió igazgatója aláírta a szerződést, melynek értelmében két év alatt új köntösbe öltözik a gyergyószentmiklósi múzeum épülete, a város első emeletes, kőből épített háza.

105

Székely Kalendárium – 2018 t 16. A Kézdivásárhelyt képviselő t 29. Fennállásának 125. évfordulóját ünBerde Loránd nyerte a hetedik Székely nepelte Gyergyószentmiklós legidősebb ciVágtát. A 43 éves lovas Anci nevű lován vil szervezete, az Ipartestület Férfikara. 1,31 perc alatt galoppozta végig a közel t30. Hagyományőrző huszárok vonták fel 1200 méteres pályát. A Góbé Futamot a hétvégén a magyar országzászlót a városfal23 éves csíkkozmási Bálint András nyerte vi világháborús emlékműveknél, ahogyan meg Szellő nevű lován. azt a második bécsi döntés után az anyaorFotó: Tofán Levente szági honvédek is megtették 1940-ben. A falunapok részeként megtartott ünnepségen egy turulszobrot is felavattak.

Augusztus

t 18. Először látogatott Székelyföldre Klaus Johannis román államfő, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön helyi vezetőkkel találkozott. t 22. Tamás József püspök felszentelte a 2012 óta épülő madéfalvi Siculicidium-kápolnát. t 22. „Magyarország Trianon óta nem állt ilyen közel ahhoz, hogy újra erős és virágzó ország legyen” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján. t 23. Jubileumi évfordulót ünnepelt a Gyergyószentmiklósi Kolping Család Egyesület: 90 éve, 1927-ben alapította meg a Kolping Legényegyletet néhai Márton Áron püspök, akkor még segédlelkész. t25. Kilenc értéket terjesztett fel a Kovászna Megyei Értéktár Bizottság az Erdélyi Magyar Értéktárba, ebből most hatot fogadott el a bizottság. t 26–30. A gyergyószentmiklósi 3-as kilométerkőnél zajlott a 13. EMI-tábor, amely ezúttal kevesebb politikussal (a Jobbik sem kapott meghívást), de annál több kulturális és ismeretterjesztő programmal traktálta a résztvevőket.

t 3. Deáky András bejelentette: hozzáfognak a gyimesbükki Rákóczi-vár újjáépítéséhez, amelyet közadakozásból finanszíroznak. A munkagépek és építkezési anyagok helyszínre való szállításához szükséges utat már kialakították a vár felé, a beruházásra gyűlnek a pénzösszegek mind a bankszámlán, mind a téglajegyekből – mondta. Egy hónap alatt, csak az említett jegyekből több mint 3,5 millió forintot, azaz 52 ezer lejt gyűjtöttek össze háromezer forintonként.

t 5. A somlyói nyeregben szervezték meg az első Székely Hajszát, több mint kétszázan neveztek be a megméretésre. t 6. Az udvarhelyszéki Décsfalvát templomnélkülisége miatt változatos módon csúfolták évszázadokon át. Eddig. 2017 augusztusának első vasárnapján az új, fatornyos templom hosszú harangszava hívogatott szentelési és használatba vételi istentiszteletre.

106

Székely Kalendárium – 2018 t31. Új kenyér napján szentelték fel a sepsiszentgyörgyi Gyöngyvirág utcai református templomot. A hagyomány szerint keresztelővel kezdődött, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, ez is jelzi, hogy gyermekeinknek építjük a templomot. t 20. A perkői kápolnánál több ezren vetSzeptember tek részt a Szent István-búcsún. A csíkszeredai Szabadság téren a Role együttes közel t4. A környezetvédelmi tárca vezetője 140 nyolcvan táncos, zenész, színész, statiszta medve és 97 farkas kilövéséről vagy átheközreműködésével mutatta be a Szent Lász- lyezéséről adott ki miniszteri rendeletet, ló, légy velünk! című rockoratóriumot, tánc- amelyet élesen bíráltak az állatvédők. Eurójátékot. pában – Oroszország európai részét leszát 26. Először nyitották meg a nagyközön- mítva – mintegy 17 ezer medvét tartanak ség számára a Sepsiszentgyörgyön 19,3 mil- számon, amelyből közel 7000 Romániában lió euróból megépült, 3000 férőhelyes Sep- él. A romániai medveállomány 78 százaléka si Arénát. pedig Hargita, Kovászna, Maros és Brassó t 26. Több mint 330 énekes és zenész lé- megyében található. pett színpadra a csíkszeredai Szabadság té- t 5. Tizenöt tonna búzát öntöttek össze a ren. A Kodály-év keretében tartott vokál- csíkszentdomokosi Izsák-malomban, amit szimfonikus koncert maradandó élmény- a Magyarok Kenyere jótékonysági prognyel gazdagította a főtérre kilátogatókat. ramban részt vevő székelyföldi gazdák ajánt26. Több száz csíki és háromszéki vett lottak fel rászoruló gyerekeknek. részt az Úz-völgyi sírkertben tartott t 6. Mintegy háromezren gyűltek össze megemlékezésen, hogy leróják kegyeletü- Marosvásárhely főterén. A megszűnés haket az 1944. augusztus 26-án történt szovjet tárán lévő Római Katolikus Teológiai Gimtámadás hősei előtt. Megáldottak egy újon- názium védelmében minden magyar polinan állított kopjafát, majd azokat a gránit- tikai párt és történelmi egyház képviseltette táblákat is, amelyeket a hadi temető keríté- magát az egyórás, fegyelmezett megmozsére helyeztek ki augusztus elején – azok az duláson. I. világháborúban elesett, az Úz-völgyi sír- t 7. Országos első lett Kovászna megye a kertben eltemetett hősök ezredenkénti, be- pótérettségi átmenési arányát tekintve, ami tűrendbe szedett névsorát tartalmazzák. 36,95 százalékos eredménnyel zárult a vegyes tannyelvű régióban. Háromszéknek első ízben sikerült megelőznie a román megyéket. t 9. Ötszáz magyar nyelvű bibliát adott át a Magyar Bibliatársulat Vizsolyban azoknak a székelyudvarhelyi kerékpárosoknak, akik félezer kilométert tettek meg a reformáció 500. évfordulója alkalmából.

107

Fotó: Vargyasi Levente

Székely Kalendárium – 2018 sújtotta, de Dél-Romániában is károkat okoFotó: Vajda János (MTI) zott. Székelyföld több tűz-, valamint egy halálesettel áldozott a természet haragja előtt. Az országban összesen nyolc halálesetet és 137 sérültet írtak az ítéletidő számlájára. t 17. Fennállásának 20 évét ünnepelte a székelyudvarhelyi Boróka Néptáncegyüttes. t 10. Székelyudvarhelyen felavatták t18. A Madéfalván praktizáló Kovács RoBaczkamadarasi Kis Gergely, Bethlen zália háziorvos nyerte Az év praxisa a KárJános, valamint Gönczi Lajos szobrát – pát-medencében pályázat első díját a jelölt azokét a személyiségekét, akik meghatáro- határon túli orvosok közül. zó szerepet töltöttek be a helyi református t 19. Aláírták a marosvásárhelyi Transilkollégium életében. vania repülőtér kifutópályájának és végbiztonsági területének teljes körű javítására voFotó: Bartos Gyula (MTI/Emmi) natkozó szerződést, így másfél éves kiesés után várhatóan 2018 januárjától ismét használható lesz a légikikötő. t 28. Hivatali hatáskör több mint 9000 rendbéli túllépése miatt vádat emelt csütörtökön az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere és Claudiu Maior t 12. Gyűjtési akciót hirdetett a Bözödúj- volt alpolgármester ellen. faluért Egyesület és Erdőszentgyörgy ön- t 30. Az első, nagy sikerű sepsiszentkormányzata, hogy visszaállítsák az egykor györgyi Kürtőskalács – édes ízek fesztivízzel elárasztott és leomlott római katoli- válján rekordméretű kürtős született. kus templomot. A felépítendő templom az egykori település valamennyi felekezetét képviselné. t15–17. között a budapesti Nemzeti Vágtán Erdélyt öt lovas képviselte, közülük hárman középdöntőbe jutottak. Sepsiszentgyörgy lovasa, Zsigmond János az első előfutamot nyerte meg, Kézdivásárhely lovasa, Berde Loránd a hetedik előfutamban utasított mindenkit maga mögé, míg Mikóújfalu lovasa, Tóth Barna a tizedik előfutam- t 30. 2005-től Elek apó születése napja, ban a továbbjutást érő második helyen vég- szeptember 30-a a magyar népmese napzett, viszont egyikük sem jutott a döntőbe. ja, s immár öt kútja is áll a Kárpát-medent 17. Éjszaka hatalmas vihar vonult végig cében. A legutóbbit 2017 júliusának első Románián. Elsősorban az erdélyi megyéket hétvégéjén avatták Kápolnásfaluban.

108

Székely Kalendárium – 2018

Románok Székelyföldön A románok (eredeti szövegben oláhok – a szerk.) betelepülése a Székelyföldre a székely jogok fokozatos felbomlásával kapcsolatos. A jobbágyságtól vonakodó közszékelyek helyett románokkal kísérleteztek, akik engedelmesebb adófizetőknek bizonyultak, így kerültek a Székelyföldre román falvak. Bizonyos, hogy ezeknek népe a környező székelységgel érintkezvén, gyakorolt és szenvedett is hatásokat. Tömeges vagy éppen mesterséges felszívásukról azonban szó sem lehet. Másutt a székelység maga segítette elő a románok megtelepedését. A pásztorságtól egyre jobban visszavonult, s állatait román pakulárokra bízta, akik bizonyos részesedés fejében elvállalták gondozásukat. Már igen korai időből vannak adataink arra, hogy például a székelyvásárhelyiek állatait moldvai pásztorok legeltették. Kis háromszéki falvak népe a múlt században kötött ilyenféle egyezségeket. A pakulár rendesen jól járt, kis vagyont gyűjtött. Idővel vonzani kezdte a székely falu magasabb életformája, földet vásárolt és letelepedett. Így történt például a háromszéki Szárazajtán és sok más községben, ahol az elsők nyomát egyre többen követték, míg végül a faluhoz egy külön kis „szeget" ragasztottak vagy egy-két utcáját egészen kitöltötték. Azonban ez a szórványbeszivárgás nem adhat jogot arra, hogy a román írók a székelység tömbi egységét kétségbe vonják. A székely-román érintkezések történetének van egy másik oldala is. Említettük, hogy a székelység még középkori terjeszkedése idején, elsőnek szállta meg a Tat-

ros és Ojtoz völgyét. Ezen a vidéken elsőnek valósított meg civilizált életformákat. Más magyarországi eredetű elemekkel együtt elsőnek kezdett Moldvában rendszeres földművelést. A tatrosi sóbányákat elsőnek vette munkába, és a moldvai román élet kialakításában mindenképpen jelentős szerepet játszott. (…) Azonban a székelység kiáramlása a román vajdaságok területére a politikai határok kialakulása után sem szűnt meg. Szállásterületüknek erősen korlátozott termelési viszonyai korán arra kényszerítették őket, hogy idegenben nézzenek megélhetés után. A vajdaságok közel is voltak s fejletlenebb körülményeik közt kedvezőbb érvényesülést kínáltak, mint a magyar anyaország. Munkát kereső székelyek hosszú sora vándorolt ki... A kivándorlók jó része kint maradt, munkájával új hazáját gazdagította, s elveszett a magyar élet számára. Ez a megállapítás természetesen nem akar szemrehányás vagy számonkérés lenni. Egyszerűen csak utal arra a tényre, amit a magyar-román viszony kutatói különböző vonalakon már amúgy is megállapítottak: a két nép közt igen jelentős kapcsolatok, népi és kulturális kölcsönhatások voltak. A kicserélődés során mindegyik hatott a másikra, adott és kapott. De minden túlzó nemzeti büszkélkedés nélkül leszögezhetjük, hogy a magyarság adott többet. S ezt a többletet részben éppen székely vérei évszázados erőfeszítéseinek köszöni.

109

Elekes Lajos: A székelyek útja (Magyar Szemle, 1940. 7-12. sz.)

Székely Kalendárium – 2018

Karácsony első napján délután Szilágyi Béla Karácsony első napján délután Kolozsvárt jártam búsan és bután. Néma és árva volt az ősi város, Az emberek arca borongós, gyászos! Két napja elmentek a székelyek, S elvitték a reményt s életet… És fényes délben… bús emlékezet… Bejött a híres bocskoros sereg! Mátyás szobránál volt a pihenő, És ott termett sok hetyke lenge nő! És zsukátára perdültek legott, A bocskoros had vígan mulatott! És néztük, néztük – árva magyarok… A kezünk szorul, könnyünk csorog! S akkor éreztem azt, hogy nincsen Isten, Mert nem lehet, hogy minket így segítsen!

„Székely vagy, disznó?” És csattan az arca, De ajka nem nyílt egyetlen panaszra! „Ha meghalok, akkor is székely vagyok! Ti pedig mocskos, rabló pimaszok!” És erre rátámadt a hősi gárda, És ütik, verik, legyúrják a sárba! Nyolcan is szabják, sújtják, ahol érik, S szurony kicsalja a drága vérit! Mint vadállat, ordít a parancsnok, „Majd adunk nektek, ti hitvány bitangok! Kiírtjuk végre a fajtátokat, Mert végre mi vagyunk az urak! Most mondd, székely vagy, te nyomorult!” S a haldoklónak torka elszorult, És így sóhajtott: „bár én meghalok, Azért holtan is székely maradok!”

És kóboroltam, mint egy bús beteg… Hol, merre, és hogy mit tegyek! És jött egy hősi járőr – részeg, mint a tök. Egy hadnagyocska hencegett karddal, Úgy nézett rám, azt hittem, összevagdal. És jött egy itt rekedt székely baka, A parolinján három csillaga! A székely szalag ott volt sapkáján, És délcegen és büszkén jött a járdán! A hősi járőr persze megállítja! A hadnagy úrnak villogott a kardja! „Le a sapkáról azt a vacakot!” „Én nem veszem le, mert székely vagyok!”

S én végignéztem ezt, mint egy halott. Lábam a földhöz odaragadott… És fogcsikorgatva fel, az égbe néztem, S felsírt a lelkem, „nincs Isten az égben!” Ez történt akkor kincses Kolozsváron, Ez kínoz most is, mint egy részeg álom! A franciák dicső testvéri népe Tette: az Úr nagyobb dicsőségére! A székely ilyet mégse tenne tán Karácsony első napján délután! (Kács, 1919. július)

A fenti elbeszélő költeményt Kolozsvár román csapatok általi megszállása (1918. december 24.) ihlette, nem tudni, konkrétan megtörtént eset szolgált-e alapjául. Szilágyi Béláról nem sok adatunk van, két verseskötete, a Székely könnyek és Mit sír a Hargita 1920-ban jelent meg, az Erdélyből jöttem! 1926-ban Budapesten. Ez utóbbiról írta korabeli bírálója: „Vaskos kötetben gyűjtötte össze Szilágyi Béla egy negyedszázad költői

110

Székely Kalendárium – 2018 termését. Kelet magyarjának daloskönyve ez, telve a hazaszeretet, hazai tűz, székelybánat s a magyar szenvedés zsoltáraival…” Minden bizonnyal a marosvásárhelyi 62. közös gyalogezred, a „halálfejes székely bakák” piskárosi (Szatmár megye) születésű főhadnagyáról, illetve a Székely Hadosztály IV. önálló zászlóalja első századának későbbi parancsnokáról van szó, aki a Székely Hadosztály Szatmáron lábat vető katonái buzdítására verset írt Mikes hazajött címmel, és zenét is szerzett hozzá. Koréh Endrét idézzük (A székely hadosztály dandártörténete 1918-1919. I., Budapest, 1929): „Szatmáron vált a székely vitézek mindennapi fohászává a zilahi menekült zeneszerzőnek, Balázs Árpádnak gyönyörű nótája, mely kifejezte leghőbb vágyukat: Nem kell nékem a világon semmi, Csak még egyszer tudnék hazamenni! Itt lett a zászlószentelési estély szenzációja és fénypontja Szilágyi Béla főhadnagy Mikesről szóló remek költeménye. A honvágytól, honszeretettől ragyogó, gyönyörű verset a székelyekkel együtt könnyezte meg Szatmár közönsége, s ebből értette meg a leigázott, bűbájos szülőföld csodás varázsát. A verset kinyomtatták s minden székely mintegy talizmánt őrizte a szíve fölött. Csak mi tudjuk, hogy ez a költemény mennyire tüzelte a székelység honvágyát és áldozatkész hazaszeretetét.” Két hónappal később, 1919. március 15-én Szilágyi a pesti Vigadóban is előadta az általa írt (a zenéjét is ő szerezte) költeményét.

A piskárosi (és király-daróci) Szilágy család Baltazár nevű őse 1652-ben nyert címeres nemeslevelet II. Ferdinánd királytól. A család 1775-ben Szatmár és 1786-ban Bihar vármegyében hirdettette ki nemességét. Szilágyi Márton a debreceni református kollégium tanára, fia, Sámuel (1719–1785) a tiszántúli ev. ref. egyházmegye püspöke volt. Szilágyi Soma 1848–49-ben a 27. honvédzászlóaljnál őrnagyként szolgált, Gyula részt vett az 1859. és 1866. évi hadjáratokban. A család Jákó-Hódoson, Hegyköz-Pályiban, Jankafalva-pusztán, ÉrAdonyban, Vértes helységben bírt földesúri joggal. Címerük: kékben, zöld alapon álló, veres ruhás, fehér nadrágos, fekete kalpagos és tollas, egyenes kardot tartó magyar ifjú.

111

Székely Kalendárium – 2018

Nem Gyulafehérváron dőlt el A székely felmenőkkel büszkélkedő Raffay Ernő történésznek, Magyarország volt honvédelmi államtitkárának meggyőződése, hogy az első világháborút követően nem a gyulafehérvári nagygyűlésen dőlt el Erdély sorsa. A Székely Kalendáriumnak adott interjújában a trianoni diktátumhoz vezető külső és belső tényezőkre egyaránt rávilágít. – Történészként miért éppen a trianoni békediktátum és a román–magyar kapcsolatok tanulmányozását választotta kutatási területének? – Ennek személyes okai vannak. Nagyapám, vitéz Raffay Kálmán például sokat mesélt nekem a Magyar Királyság feldarabolásáról. Ő ugyanis 1915 elejétől a magyar honvédség hivatásos altisztje, majd tisztje volt, 1948 tavaszán azonban a kommunisták századosi rangban, a nyugellátás biztosítása nélkül kidobták a hadseregből. Így került Zala megyébe, ahol olajipari segédmunkásként volt kénytelen megkeresni a mindennapit. Itt, az ’50-es évektől náluk töltött nyarakon, a ciklámenes erdőben folytatott sétáink alkalmával fedte fel előttem fokozatosan az országot és nemzetet sújtó trianoni békediktátum meghozatalának előzményeit és tragikus következményeit. Az általa elmondottak pedig mélyen beivódtak a tudatomba. Hasonló élményben volt részem gimnazista koromban egy Felvidékre szervezett osztálykirándulás során, melyen osztályfőnökünk, Vass László tanár úr mesélt az akkor még létező Csehszlovákiához csatolt magyar területek történetéről. Mindebből tehát már szinte sorsszerűen következett, hogy az egyetemen szemináriumi szakdolgozataimat, diploma-

munkámat, majd doktori és kandidátusi disszertációimat is Kelet-Magyarország 1918–1919-ben bekövetkezett román megszállásáról írtam. Végül pedig még egy családi érv: apai ágon magam is székely volnék, hiszen a most Hármasfalunak mondott település Csókfalva részén emelte székely lófő rangra Bethlen Gábor fejedelem az egyik ősömet. Ennek az eseménynek éppen 2018-ban van a 400. évfordulója. – Románul is tud a tanár úr? – Igen. Az 1970-es évek második felétől kezdtem tanulni a nyelvet, majd a ’80-as évek elején a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola román tanszékének akkori adjunktusa készített föl az állami román nyelvvizsgára. Ezt talán 1983-ban tettem le. Szókincsemmel az utcán, boltban és kocsmában is érvényesülök, azonban az élő beszéd helyett inkább a román történészek meséit szoktam olvasni, szótár segítségével. – Ön szerint mi vezetett a trianoni országcsonkításhoz? – Ennek külső és belső okai egyaránt vannak. A külsők közé tartozik például a Magyar Királyság és Német Császárság között köttetett katonai szövetség. Miután a központi hatalmak elveszítették a háborút, Clemenceau francia miniszterelnök a Monarchia és benne Ma-

112

Székely Kalendárium – 2018

Raﬀay Ernő történész székely felmenőkkel büszkélkedik Fotó: jokaiszinhaz.hu

gyarország feldarabolása mellett érvelt, mert így akarta megakadályozni, hogy a németeknek még egyszer nagyhatalmi szövetségese lehessen. Az OsztrákMagyar Monarchia akkor ugyanis a maga 676.000 négyzetkilométerével Európa második legnagyobb birodalma volt. Németország 575.000 és Anglia 315.000 négyzetkilométerrel utána következett. Ezt a francia szándékot használták ki a csehek, románok és szerbek, hiszen a kicsiny Romániának különben semmi esélye sem lett volna 103.000 km²-t megszerezni tőlünk. Ezt különben a mindenkori román kormányok is pontosan tudják, és emiatt viselkednek megszállóként a volt magyar területeken. – Nézzük a belső okokat. – A belső okok között mindenekelőtt a demográfiai arányok számunkra kedvezőtlen voltát említhetjük, ugyanis még kb. két emberöltőre lett volna szükség ahhoz, hogy számbelileg meg-

haladjuk az itt lakó nemzetiségeket. A demográfiai helyzetet egyébként a békekonferencián figyelembe sem vették, így hiába hazudta Brătianu, hogy Erdélyben „mindössze 650.000 magyar van, azok is nemesek.” Ide sorolható továbbá Magyarországnak a világháború előtti évtizedekben történő meggyengítése, hiszen miközben a magyar politikusok egymást marták, a román katonai titkosszolgálat ortodox és görög katolikus papok sokaságát szervezte be. Az erre vonatkozó bizonyítékot egy 1916-beli román tábornok iratai között találták meg, és a budapesti levéltárban olvasható. Ugyanakkor a titkosan működő szabadkőműves páholyok nagy része is a magyar állam belső meggyengítésén dolgozott. Erről a témáról sokat beszélhetnék, mert alkalmam nyílt tanulmányozni, és eddig hat monográfiát írtam róla. A szabadkőművesekre vonatkozó iratok ugyanis a világon egyedüliként

113

Székely Kalendárium – 2018

114

Székely Kalendárium – 2018 Magyarországon szabadon kutathatók. Így az sem véletlen, hogy megkeresett Nagyvárad román szabadkőműves páholya, és két könyvem lefordításának az engedélyezését kérte tőlem, amihez hozzá is járultam. – A békediktátum szempontjából volt-e jelentősége az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlésnek? Befolyásolta annak kimenetelét? – Semmi jelentősége nem volt, mivel a francia győztesek anélkül is szétdarabolták volna Magyarországot, hiszen amint erre már rámutattam, ezt nem a románság kedvéért tették. A Gyulafehérváron történtek egyetlen jelentősége abban áll, hogy a román kormányoknak Clemenceau francia miniszterelnök van mire hivatkozniuk, azaz a nagygyű- a Monarchia és benne Magyarország feldarabolását szorgalmazta lést legitimációs eszközként használják. Nem szabad azonban elfeledni, hogy egy újabb lehetőség nyílik a román–mabár egy percig sem gondolták komo- gyar ügyek nagyhatalmi segítséggel törlyan, autonóm jogokat ígértek a kato- ténő megoldására. nai, diplomáciai és demográfiai hazug- – Amennyiben a Károlyi-kormány ságokkal összefércelt Nagy-Románia 1918-ban nem szereli le a magyar vallási és etnikai kisebbségeinek. hadsereget, az meg tudta volna véde– A válaszként 1918. december 22-én ni az ország területi egységét? És ha megszervezett, sokkal nagyobb mé- igen, akkor másképp döntöttek volna retű kolozsvári magyar nagygyűlés Trianonban? határozatait a győztes hatalmak mi– Meg tudta volna védeni, ugyanis a ért nem vették figyelembe? nagyhatalmak mielőbb békét szerettek – Clemenceau-éket sem a gyulafehér- volna kötni mindegyik új országgal. Épvári, sem a kolozsvári nagygyűlések nem pen ezért a román kormány, hogy kész érdekelték. Ők a saját nagyhatalmi érde- tények elé állítsa őket, gyorsan megkeik szerint cselekedtek, ami akkor a ro- szállta Magyarországot. Ha viszont Kámán megszállóknak kedvezett. Ám a tör- rolyi szabadkőműves kormánya (3 miténelem kereke mindig forog. Nincs ki- niszter és 8 államtitkár volt páholytag!) zárva például, hogy Oroszország és az például Stromfeld Aurél ezredes honvéEgyesült Államok egyszer mégiscsak dő katonai tervei szerint a hadra foghamegállapodik a Romániában állomásozó tó csapatokkal ellenáll, akkor lassítani, amerikai csapatok kivonásáról. Ha pedig sőt talán megállítani is lehetett volna az ez bekövetkezik, akkor – amint arra 1989 egyébként gyáva és csak a rablással töés 1999 között már többször volt példa – rődő idegen csapatok előrenyomulását.

115

Székely Kalendárium – 2018 – Milyen anyagi károkat okozott az viniszta) Ștefan Pascu professzort, aki a Mit 1919-es román bevonulás Magyaror- jelent Erdély – Ce este Transilvania című szágnak és a fővárosnak? könyvében ezt írta: 1526-ban a magyar – Számításaim szerint a román meg- hadsereg vereséget szenvedett az ottomán szálló haderő kb. 30.000 vagon, a hadi- hadaktól, és „ezzel Erdély felszabadult”. Az jog megsértésével ellopott javat szállí- ilyesfajta hazudozókkal (akik persze nem tott el. A magyarországi magyarok pe- bennünket tévesztenek meg, hanem a saját dig Székelyföldtől Győrig még mindig népüket) nincs miről beszélni. Viszont színem kaptak kártérítést az elszenvedett vesen társalognék például Lucian Boia kolveszteségért. Mély meggyőződésem légával, aki figyelemre méltóan szemléli saazonban, hogy egyszer majd egy szakbi- ját népe történelmét. Viszont csak akkor zottság feltérképezi az így okozott kárt, tudunk érdemben beszélgetni, sőt vitatmert a rablásért előbb vagy utóbb, de kozni, ha román kollégáim átgondolják a mindenképpen fizetni kell. 20. század történelmét, és elismerik, hogy – Mi volt az oka Magyarország ilyen a trianoni szerződést újra kell tárgyalni. nagymértékű feldarabolásának? – A múlt és jelen ismeretében miben – Az egyik oka Károlyi, illetve Berin- látja az erdélyi magyar megmaradás key Dénes (szabadkőműves) kormá- garanciáját? nyai, majd a Tanácsköztársaság nevű – Mindenekelőtt a számbeli gyarakommunista diktatúra viselkedése volt, podásban. Ez az alap. A másik, hogy mert gyakorlatilag föladták Magyaror- normális, a magyar érdeket képviselő szág területeit. A másik pedig a megszál- politikusokat kell küldeni a román parló szerb, román és cseh katonaság, vala- lamentbe, akik az önös vagyonszerzési mint kormányaik megdöbbentő mohó- célokat félretéve bátran fölvetik azokat sága. Ne feledjük, hogy a tervek szerint a nagy kérdéseket, amiket a történelmi a román-magyar határ a Tisza lett volna, helyzet megenged. és így mára Debrecen, Orosháza, Békés- – Mit üzen az erdélyi magyarságnak csaba, Gyula, sőt Szeged fele is „ősi ro- és ezen belül a székelységnek? mán város” lenne. Pozitív példa viszont – Valamennyien érzékeljük és látjuk, Bethlen István gróf kormányának a hoz- hogy a román kormányok, a szoros amezáállása, aki a trianoni békeparancs szö- rikai–román katonai együttműködés létvegére hivatkozva 1921 augusztusában rejöttétől felbátorodva, nagyméretű támavisszaszerezte a Dél-Dunántúlt. A szer- dást indítottak a magyarság ellen. Bubek ugyanis a Balatonig akarták orszá- karestben ugyanis azt hiszik, hogy így guk határát kiterjeszteni. megroppanthatják és megfélemlíthetik a – Vannak olyan román történész is- magyarságot, pedig csak megalázzák. Ez merősei, akik hajlandók lennének ér- viszont csak növeli, illetve erősíti nemzedemi vitát folytatni a trianoni béke- tünk fennmaradási ösztönét. Ugyanakkor diktátumról? a magyaroknak és a székelyeknek egyaránt – Nehéz kérdés. Én még ismertem a ko- tudniuk kell, hogy a történelem mindig lozsvári (korábban vasgárdista, később hoz, kínál számukra újabb lehetőségeket. kommunista – de mindenképpen soBedő Zoltán

116

Székely Kalendárium – 2018

Erdély második megszállása Románia 1918. május 8-án, a központi hatalmaktól elszenvedett vereségét elismerve aláírta ugyan a bukaresti békét, de gyakorlatilag már szeptember második felében megszegte azt. Hivatalosan csak november 9-én „mondta fel”, amikor hadat üzent Németországnak, s ultimátumban szólította fel a német hadsereget Erdély kiürítésére. Pár nappal később a román hadsereg – 1916 után – másodszor is átkelt a Kárpátokon, Magyarország ismét nem volt képes megvédeni keleti határait. Ez a mulasztás ezúttal végzetesnek bizonyult.

Erdély – akkor még részleges – megszállására elvileg az 1918. november 13-i belgrádi katonai konvenció adott jogi alapot, amelyben az antant a Maros vonaláig engedélyezte a hirtelen újból szövetségesévé vedlett Románia hadserege számára az előnyomulást. Az első román csapatok még ezt sem várták meg: már október közepén megjelentek az Ojtozi-szoros előterében, november 12-én 13 óra körül pedig a Gyergyótölgyesi-szoroson átlépték a magyar határt. Ugyanaznap egy főként román határőrökből álló különítmény elfoglalta Gyergyótölgyest, és továbbhaladt Gyergyóhollóig, de Sósmezőnél is megjelentek Magyarország területén a román

járőrök. (Itt jegyezzük meg, hogy egyes szerzőknél november 10-e szerepel az első román katonák megjelenése napjaként, sőt, Botlik József egy november 7-i dél-erdélyi – Krassó-Szörény megyei – betörésről is tud.) Constantin Preșan tábornok főerői november 13-án megszállták az összes kárpáti átkelőt, és november 22-én elérték a Borszék–Tölgyes–Gyimes–Csíkszentmárton–Bereck vonalat. A Tömösi- és a Vöröstoronyi-szoroson át csak két nappal később vonultak be Erdélybe: előbb megvárták Mackensen német csapatainak visszavonulását. A reguláris csapatok előtt általában az Erdélyből ki-

1920 körül készült, sepsiszentgyörgyi vonatkozású képeslap

117

Székely Kalendárium – 2018 szökött románajkúakból – tisztek parancsnoksága alatt – szervezett légiók A román hatóságok szigorú intézhaladtak. kedéseket, egyebek mellett kijárási és A betörő három, meglehetősen gyatgyülekezési tilalmat, sajtócenzúrát, rán felszerelt, laza fegyelmű hadosztály valamint botbüntetést vezettek be. összlétszáma alig haladta meg a 10 ezer Utóbbit előszeretettel alkalmazták a főt (van, aki alig 4000 főről beszél). Vemagyar közösség prominens képvilük szemben Erdélyt simán megvédhetselőinek megfélemlítésére és megaláte volna a Goldbach altábornagy pazására. Tömeges letartóztatások és rancsnoksága alatt álló 28 zászlóalj, 12 bántalmazások történtek, amelyek üteg és 1 lovasszázad (összesen 13 662 számos halálos áldozattal jártak. Kopuska és 82 löveg), Mackensen 60 ezer lozsváron a román karhatalom 18 fős német seregéről, amelyhez másfél tüntetőt lőtt agyon. A városokban, osztrák-magyar hadtest is tartozott, többek között Zilahon is súlyos atronem is beszélve. „A Károlyi-kormány citásokat követett el a román katonaazonban minden egyébbel törődött, ság, beleértve a fosztogatást, bántalcsak Erdély védelmével nem. Elrendelmazásokat és nemi erőszakot. Szemte, hogy a Maros vonalától keletre és tanúk tanúvallomásai szerint különödélre eső területeket katonailag ki kell sen a volt osztrák–magyar hadseregüríteni. Arra nem is gondolt, hogy a beli román tisztek és katonák kegyetvisszavonuló német csapatok támogatálenkedtek. sát biztosította volna Erdély számára” – (konfliktuskutato.hu) írta később Nagybaczoni Nagy Vilmos.

Korabeli sepsiszentgyörgyi képeslap (helytortenet.com)

118

Székely Kalendárium – 2018

A kézdivásárhelyi Erzsébet Árvaleánynevelő Intézet 1918-ban

A Gyimesi-szoroson átlépő román 6. gyalogos hadosztály 26-án elfoglalta Csíkszeredát, 28-án Dédát, majd a Maros völgyén – illetve 120 km széles sávban a Radnai-hágó és a Nagy-Szamos között – haladt Gyulafehérvár irányába, hogy a Román Nemzeti Tanács zavartalanul megtarthassa nagygyűlését. December 1-jén elérték Szászrégent, másnap Maroshévízt, Gyergyószentmiklóst és Marosvásárhelyt, s addigra csaknem a teljes Székelyföld román uralom alá került. Sepsiszentgyörgyöt valamikor december 6-a és 9-e között (a pontos időpontot illetően nem egyöntetűek a források) foglalta el egy 120 (más források szerint 20) fős alakulat, Dumitru Ţigoianu százados vezetése alatt, ugyanakkor (vagy valamivel később; a háromkötetes Székelyföld története szerint csak 1919. január 17-én) Kézdivásárhelyt is elérte az ellenség. Egyes szerzőknél az olvasható, hogy az Ojtozi-szoroson behatoló oszlop szállta meg később az egész Háromszék vármegyét, mások azt írják, Sepsiszentgyörgyre Brassó felől érkeztek. December 6-án esett el Szé-

kelyudvarhely, december 8-án pedig a román katonák megjelentek Dicsőszentmártonban, ahol a helyi Román Nemzeti Tanács azonnal átvette a hatalmat, erőszakkal. December 16-án következett Segesvár és Medgyes… A maradék magyar csapatok a Maros mögé vonultak vissza, Erdély megszállását – a vasúti szállítás nehézségein túl – csak a német kivonulás akadályozta, a délről betörő román csapatok a nyomukban haladtak 24 órás követési távolsággal. A 2. vadász hadosztály december 5-én vonult be Brassóba a Tömösi-, 6-án Nagyszebenbe a Vöröstoronyi-szoroson át. Később Alvincen és Piskin át egy különítményt Petrozsényba irányítottak. Közben Clemenceau francia miniszterelnök, a párizsi békekonferencia elnöke december 2-án, tehát a gyulafehérvári nagygyűlés másnapján táviratban adta meg az engedélyt a román hadseregnek a Maros átlépésére, azzal a kikötéssel, hogy azt nem kell a magyar kormány tudomására hozni. December 3-án a románok Marosludasnál ezt meg is tették, 11-én megszállták Sajómagyarost és a

119

Székely Kalendárium – 2018

Kézdivásárhely főtere 1918-ban

nagyenyedi vasútállomást, 20-án Nagyenyedet, Székelykocsárdot és Vízaknát. A magyar csapatok, azzal a paranccsal, hogy minden összeütközést kerüljenek el, a Kolozsvár–Torda–Nagyenyed– Gyulafehérvár–Zám vonal mögé vonultak vissza. Ellenállásba nem ütközvén, a románok december 23-án megszállták Tordát, 24-én Kolozsvárt, 26-án Dést, 1919. január 7-én Nagybányát, január 14-én, az egresi, illetve a zsibói áttörést követően Zilahot és Bánffyhunyadot. Január 17-én elérték Máramarossziget–

Déva, a balszárnyon pedig a Csucsa– Zám vonalat. A Székely Hadosztály ekkor vette fel velük a harcot, január 14–20. között sikeres ellenállást tanúsítván Zilahnál, Cigányinál, Bánffyhunyadnál, a Csúcsai-szorosnál. Kratochvil Károly óriási létszám- és fegyverzeti hátrányban küzdő egységei hátrálni kényszerültek, és a román hadsereg február elejére elérte a földrajzi Erdély északi és nyugati határát. Az arcvonal ekkor a Szinyérváralja–Szilágysomlyó–Csucsa–Vaskóh vonalon húzódott, egészen az április 15-én meginduló román offenzíváig.

Marosvásárhely korabeli képeslapon (Molnár Attila gyűjteményéből)

120

Székely Kalendárium – 2018

A Székely Hadosztály megalakulása 1918 késő ősze, a vereség utáni időszak Erdélyben talán még nagyobb felfordulást hozott, mint az ország egyéb részeiben. Az Erdély védelmére hivatott, jórészt idegen elemekből álló Goldbach-hadseregcsoport alakulatai a háború befejeződésének hírére feloszlottak, a katonák hazatértek otthonaikba. A hadsereg – a budapesti kormány tevékenységének köszönhetően – egyébként is szétzüllött, védképtelen állapotban volt. Azok a „katonák”, akik a hosszú háború viszontagságai, illetve a forradalmi agitáció ellenére az alakulataiknál maradtak, szinte semmilyen harcértékkel nem rendelkeztek. A kérdés már leginkább csak az volt, hogy milyen következményekkel fog járni e vereség, beigazolódnak-e Tisza István egykori miniszterelnök félelmei az ország területvesztéseit illetően. E fenyegetés a legnyilvánvalóbban Románia irányából jelentkezett. Decemberre Székelyföld román kézre került. A székelyekben még élénken élt az 1916-os román betörés emléke. Tudták, hogy a román uralomtól sok jóra nem számíthatnak. Nagyon sokan (1916-hoz hasonlóan) elmenekültek szülőföldjükről, főleg nők, idősek és

gyermekek, mivel a székelyföldi ezredek legénységének jelentős része még nem ért haza. Ebben a helyzetben többen, több helyszínen ismerték fel egyszerre: a román intervencióval szemben nem jelenthet megoldást Jásziék békepárti, a nemzetközi egyezmények betartásában

Erdély megszállása, 1918. november-december

121

Székely Kalendárium – 2018 feltétlen bízó politikája, fegyveres táma- tileg rendelkezésére álló ezredeknek gyadásra csak fegyverrel adható válasz. A korlatilag csak a keretei voltak meg, hákérdés csupán az volt, hogy lesz-e elég borús létszámuknak csak a töredékével olyan elszánt ember, illetve lesz-e meg- rendelkeztek. És ennek a csekély létszámfelelő képességekkel ellátott katonai ve- nak – fegyelmi állapota miatt – még zető, akik képesek lehetnek a románok- arányainál is kisebb volt a harcértéke. kal felvenni a harcot. Kratochvilnak ahhoz, hogy az országra 1918 novemberében az a Kratochvil törő román erőknek ellen tudjon állni, Károly ezredes került az V. erdélyi kato- csapatokra lett volna szüksége. Kolozsvárott ekkor jelentős számú nai kerületi parancsnokság élére, lett Erdély katonai parancsnoka, aki az első vi- székely származású katona tartózkolágháborúban a magyar királyi nagyvára- dott. Volt, aki még nem ért haza a frontdi 4. gyalogezred élén számos alkalom- ról, amire a románok betörtek szülőmal bizonyította rátermettségét. Az erdé- földjére. Mások a román betörés elől lyi parancsnokság központjában azonban menekültek oda, megint mások tanulszomorú állapotok fogadták. Az elméle- mányaik, munkájuk miatt egyébként is

A Székely Nemzeti Tanács kolozsvári felhívása (1918. november) Székely Katonák! Magyarország népei otthagyták a háborút. A háborút megszüntette a forradalom. Ti hazajöttetek, de idehaza nem vár a béke nyugalma rátok! A békének új ellensége támadt: a románok, csehek és egyéb kis népek jogtalansága és erőszaka! A románok kimondották, hogy elszakadnak Magyarországtól. Huszonhat vármegyét akarnak elszakítani tőlünk, ebben a huszonhat vármegyében van egész Erdély és Székely-ország, a Ti hazátok is! Ne hagyjátok ezt a hazát nyomorultul elpusztulni! Tartsatok össze édes véreink, úgyis kevesen vagyunk. Tartsatok össze, ahogy összetartottunk törhetetlen hűséggel négyévi dicsőségben és szenvedésben. Maradjunk egymás oldalán, vállvetve, míg az igazságos béke számunkra is megterem. Ti tudjátok, hogyha szétzüllik a csapat, ha felbomlik a rend, akkor minden rongy úr lesz rajtunk, mert az erő a közösségben van! A volt 2. sz. huszárezred új ezreddé alakul, a Székely nép ezredévé! Ez az ezred a székely nemzeté! Székely katonák! A Ti ezredetek tulajdonosa a mai naptól fogva a Székely föld! Testvéreitek, szülőitek, feleségetek, gyermekeitek katonái vagytok, a Székely nép katonái. A legszentebb eskü a vér, ami őbelőlük tibennetek folyik! Az árva székely nép élete, szerelme, reménye vagytok Ti. Őértök éltek és Ők tiértetek! Maradjatok együtt! Egymás mellett! Álljatok össze! Jelentkezzetek! Nem mer az erőszak jogtalanságokra vetemedni, ha Ti egyek vagytok! Székely katonák! Testvéreitek, vezetőitek várnak Titeket, a Székely nép ezredét! Ne hagyjátok el egymást! Isten áldása legyen rajtatok! A Székely Nemzeti Tanács

122

Székely Kalendárium – 2018 a kincses városban éltek, de szeretteik gatta, és elérte, hogy kiötlői eljuttathasrévén szoros kapcsolatban álltak a ma- sák azt Erdély politikai és katonai vezegyar haza legkeletibb részével. Ők egyre tőihez is. Zágoni Istvánnak, a szervezkejobban aggódtak mind az otthon mara- dés egyik vezetőjének beszámolója szedottak sorsa, mind az Erdély megvédé- rint Apáthy István, Kelet-Magyarország sére képtelennek látszó magyar hadse- főkormánybiztosa, amikor a terveket meghallotta, csak annyit mondott válareg miatt. szul: „Ne mind mondja, csinálja meg!” Erdővidékre támaszkodva Kratochvil szintén messzemenőkig tá1918 novemberének második felében mogatta a tervet. A katonai kerületi parancsnokságtól szervezkedni kezdtek. Elkezdték összegyűjteni a Kolozsvárott található fiatal megkaptak a szervezkedők mindent, székely tiszteket és altiszteket, hogy a amit megkaphattak: pénzt, felszerelést, helyzetre közösen találjanak megoldást. iratokat, de a román vonalakon kereszHamarosan kitalálták, hogy ki-ki utazzon tül már maguknak kellett Székelyföldre haza, menjen Székelyföld általa leginkább jutniuk. Zágoni öccse (szintén tartaléismert vidékére, és ott győzzön meg mi- kos tiszt) előrement előkészíteni a töbnél több hadra fogható férfit, hogy – csat- biek számára a terepet, akik november lakozva egy székely önkéntes csapathoz 28-án érkeztek Erdővidék központjába, Barótra, amit a szervezkedés főhadiszál– harcoljon Erdélyért. Tervükkel először valószínűleg Had- lásául választottak. Hogy miért, arról nagy Gábort keresték meg, aki ekkor a Zágoni így írt: „Nemcsak azért, mert kolozsvári tiszti zászlóalj századpa- mi, a szervezés elindítói idevalók volrancsnoka volt. Hadnagy a tervet támo- tunk, hanem több más okból. Jól ismer-

A nagyváradi 4. honvéd gyalogezred I. zászlóaljának tisztikara

123

Székely Kalendárium – 2018 A fiatal tisztek jó része Erdővidék falA tövisi ütközet vaiban toborzott, más részük Három(1918.) december 7-én a IV. a. szék egyéb vidékein, Csíkban, Gyergyópáncélvonat parancsot kapott, hogy ban. A politikai zűrzavar miatt (hiszen Kolozsvárról fusson ki és Tövisnél a székelységen belül is sokféle elképzevédje meg a Maros-hidat. A páncéllés létezett ekkor a helyzet megoldásávonat tisztjei, katonái kipirult arccal ra) a nagyobb helyeket elkerülték, infogadták a parancsot és kimondhakább a kisebb, elzártabb falvakban tobotatlan örömmel indultak útnak. Soroztak. Barót a szervezkedés központjáha annyi magyar áldást nem kaptak, ul – a Zágoni által említett ideológiaiak mint a mennyivel tovább engedték mellett – gyakorlati okokból is jó válaszőket állomásról állomásra. tásnak bizonyult, a szomszédos ÁgosMikor a páncélvonat berobogott tonfalván vasútállomás működött, teleTövisre, csupa bánatos arc fogadta. fonvonala volt, távolabb esett viszont a Mi ez? Aztán megadta a feleletet az Kárpátok szorosaitól, és természetes a néma, véres holttest, a mely a páakadályok szigetelték el a legforgalmalyaudvaron feküdt. Kozma főhadsabb (ezáltal a konspirációra veszélyt jenagy a Maros hídját és jobbpartját lentő) központoktól. védő 21. gyalogezredbeni csapatok Hiányos felszereltségben parancsnoka volt a halott. Ő volt a híd védői közül az első, a kit román A toborzást hamar siker koronázta. (az eredeti szövegben: oláh – szerk.) Mint Gottfried Barna nyíregyházi törtégolyó talált... nész írja a hadosztályról írt egyik munA IV. a. munkába kezdett. Ágyúkájában: „Bibarcfalváról döcögtek noja megszólalt, gépfegyverei kattogvember 30-a éjjelén az első szekerek az tak, a túlsó parton elhelyezkedett önkéntesekkel az ágostonfalvi vasútálrománok sorait söpörte a golyó. Az lomásra. Aztán jöttek a hermányiak, ellenállás nem tartott sokáig. A meolasztelekiek, baconiak, füleiek, bardózítlábas „hegyi franciák” eszük nélciak, Erdővidék megmozdult.” Kratochkül futottak Balázsfalva felé. – A vilék a székelyeket már a kezdetektől elszékelyek maradtak a csatatér urai. különítették a Kolozsvárott állomásozó Koréh Endre: Erdélyért I-II. egyéb csapatoktól, elsősorban azért, hogy amazok magatartásukkal, nézete(A székely hadosztály és dandár ikkel ne hathassanak dehonesztáló mótörténete 1918-1919), Bp., 1929 don a lelkes önkéntesekre. Ezért az öszszes többi csapattól (és a város polititük Erdővidék kultúrában magasan fej- kai-morális zűrzavarától) távol, a Fellett és nemzeti önérzetében kemény, ál- legvárban szállásolták el őket. dozatkészségben elszánt népét, ezért Székelyföldről folyamatosan szivábizton számítottunk rá, hogy a felhasz- rogtak az önkéntesek Kolozsvárra, hanálható igen rövid idő alatt feltétlenül marosan zászlóaljjá, majd ezreddé szereredményt tudunk elérni.” veződhetett a csapat. Az ideiglenes pa-

124

Székely Kalendárium – 2018

Honvédek

rancsnok először Zágoni, majd Berde Gábor őrnagy volt, ezreddé fejlődve pedig Nagy Pál ezredes parancsnokolt. A toborzás mellett legalább akkora feladatot jelentett a katonák felszereléssel történő ellátása. Ruhát a székelykocsárdi raktárból szereztek, egy korabeli kimutatás szerint fegyver azonban csak minden második katonának jutott. Még egy nagyon fontos szervezet segítette a székely önkéntesek toborzását, ellátását: a budapesti székhelyű Székely Nemzeti Tanács. Jancsó Benedek történész, a Székely Nemzeti Tanács vezetőségének tagja a következőket írta a hadosztály megalakulásának előzményeiről: „Fényes Lászlót a kormány Erdélybe küldötte, hogy ott a különböző katonai csapatok között némi rendet csináljon és egységet teremtsen. A székely csapatok száma, amelyek Erdély különböző pontjain ez időben kisebb-nagyobb tömegekben összegyűltek, körülbelül két-háromezerre rúghatott. Nem voltak tulajdonképpen egyetlen katonai egységbe sem beosztva, sőt maguk között egységesen szervezve sem. Csak később, december

első felében sikerült Berde őrnagynak, Vén Zoltán főhadnagynak és Mester zászlósnak Kolozsvárt nagyobb részüket taktikai egységbe csoportosítani. Fegyverzetükről, ruházatukról és zsoldjukról senki sem gondoskodott. Fényes László ahelyett, hogy a legszükségesebbekről gondoskodott volna, inkább arra igyekezett, hogy a székely csapatok önállósága megszűnjék…”

Időt kellett nyerni

A Székely Nemzeti Tanács irányította a frontokról visszatérő székely katonák Budapesten történő összegyűjtését, ahonnan pár száz fős csoportokban, felszereléssel ellátva küldték őket a korábban Kolozsvárott szerveződött, a románokkal szembenálló csapatokhoz. Ezen felül politikailag is támogatta a hadosztály működését, biztosította a csapatok hátországát, illetve összegyűjtött egy jelentős pénzösszeget, az úgynevezett Székely Alapot, amellyel a honvédelmet (illetve az esetleges maradványból a székely művelődést) kívánta támogatni. December közepére nyilvánvalóvá

125

Székely Kalendárium – 2018

Kratochvil ezredes és József főherceg

vált, hogy a románok nem fogják tartani magukat a fegyverszünet körülményeit rögzítő belgrádi katonai konvencióhoz, az abban foglalt demarkációs vonalon jelentősen túl akarnak terjeszkedni. Kratochvilnak és tiszttársainak dönteniük kellett: hallgassanak-e Jásziékra, bízzanak-e az antant igazságosságában, vagy álljanak ellen fegyverrel a jogtalan behatolóknak. Ez utóbbi mellett döntöttek.

Kratochvil Károly

Azonban a székely önkéntesek, illetve az egyéb erdélyi erők még nem voltak elég erősek ahhoz, hogy sikerrel védhessék decemberi állásaikat, elsősorban az országrész központját, Kolozsvárt. Időt kellett nyerni. Addig, amíg a folyamatosan érkező önkéntesek, illetve hadianyag révén nem vehették fel a siker reményében a harcot, kénytelenek voltak hátrébb vonulni, Kolozsvárt kiüríteni. A frissen alakult székely csapatoknak, illetve Kratochvil egyéb erőinek várniuk kellett tehát a megmérettetésre. A Székely Hadosztály elfoglalta azt a Belényestől Máramarosszigetig tartó frontvonalat, amely az utolsó olyan természetes védláncolatot képezte Erdély határán, ahonnan még a siker reményében lehetett egy Erdély visszafoglalására indított esetleges ellentámadást megindítani. Azonban mivel a románok egyelőre „megelégedtek” Kolozsvárral, a székely csapatok tűzkeresztsége még váratott magára… Nagy Szabolcs (A Székely Hadosztály hősi helytállásáról a 2019-es Székely Kalendáriumban olvashatnak.)

126

Székely Kalendárium – 2018

Ki alapította Moldvát? Sántha Attila a 2017-es Kőrösi Csoma Sándor Napok alkalmából megszervezett tudományos értekezleten arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy a Moldva korai történelmére vonatkozó iratok újraolvasására és újraértelmezésére van szükség. A korai román és különféle szláv krónikák ugyanis arról beszélnek, hogy Moldvát első ízben egy László nevezetű magyar király alapította, a személyére vonatkozóan azonban már megoszlanak a vélemények. Egyesek Szent Lászlóhoz, mások IV. Lászlóhoz kötik Moldva eredetmondáját. A kutató szerint az első krónika, melyet ebből a szempontból érdemes megvizsgálni, az a Grigore Ureche (1590– 1647) által 1642 és 1647 között megírt, illetve annak a 17. század második felében keletkezett betoldása. Ebben ugyanis Simion Dascălu egy régebb keletkezett magyar évkönyvre hivatkozva azt állítja, hogy Moldvát első ízben az a László király alapította, akit filozófusnak vagy mágusnak mondtak. Ez viszont egyértelműen Szent Lászlóra (1046– 1095) utal, mert a magyar uralkodók közül csak őt nevezték így.

Sántha Attila biztosra veszi, hogy a régi krónikák Szent Lászlóra utalnak

De rá utalnak a király felsorolt cselekedetei is. Hiszen Dascălu arról is beszámol, hogy a magyar uralkodó a Râm császárától kapott segítséggel nem csak országából űzi ki a tatárokat, hanem a Radnai-hágón átkel Moldvába (mint ahogy azt más forrásokból is tudjuk). Râm a Keleti Rómát, vagyis Bizánc fővárosát, Konstantinápolyt jelöli. A király egészen a Krímig üldözte a tatárokat, ahonnan húshagyó napján térvén vissza, arra kérte a püspökeit, hogy még három napot vigadhasson, így húshagyó napja keddre került. Az egyetlen László király viszont, aki Moldvából kiverte a tatárokat, és akinek bármi köze van a húshagyathoz, az szintén Szent László. Ez utóbbit az 1092. május 20-án tartott zsinaton szabályozza. Ezzel a kérdéssel legtöbbet és legbehatóbban Dimitrie Cantemir (1673– 1723) foglalkozott a Chronicum címet viselő monumentális alkotásában, melyben ő is Szent Lászlót nevezi Moldva első alapítójának. A moszkvai levéltárban 1715-ben végzett kutatásai alatt ugyanis ráakadt egy 14. században keletkezett bolgár krónikára, amely ugyanazon eseményeket meséli el, mint Dascălu, és

127

Székely Kalendárium – 2018 következőket írva róla: „László pedig Igen gyakoriak Moldvában a felfogván, hogy éppenséggel Isten küldé Szent István- és Szent László-monszámára a segedelmet, leszálla az oszlopdák. Wichmann Y. közölte Szabóról, az égből küldött táltos paripát megfalváról azt az Attila-mondát, hogy a lovaglá.” „magyar vajda” Moldván átvonulva A fenti szövegrészből világosan kitűmindent elpusztított, s nyomában nik, hogy Szent Lászlóról van szó, mert csipkerózsa nyílt. További mondaa magyar hagyomány és mondavilágban körbe tartozik Gegő Elek közlése: a egyedül neki volt táltos lova. De rá utal Bákó melletti kunhalmokról a csánaz Aranyszövet név is, mellyel a „magyagók azt beszélik, hogy ott elődeik az rok nagy királyát” illetik, hiszen Szent isteneknek lovakat áldoztak. Ezek a László volt az egyedüli király, aki mondák aligha lehetnek olvasmányaranyszálakból szőtt palásttal rendelkeélmények folklorizálódott változatai. zett. A zágrábi székesegyházban az erekKétségkívül igen régiek, s arra utallye a mai napig megtekinthető, a Magyar nak, hogy a moldvaiak kapcsolata ErPosta 2003-ban bélyeget bocsátott ki ródély, a magyar föld irányába mindig la. nyílt volt. Kapcsolatuk a magyar haA három krónikát összevetve tehát gyományvilággal, történelemmel soteljesen világossá válik, hogy Moldva elha nem szakadt meg. A mondákkal is ső alapítása Szent László magyar királykifejezik a magyar szellemi közösséghoz kapcsolható – vonta le a végkövethez való tartozásukat. keztetést Sántha Attila. Elmondása szerint azonban a 12. század előtti moldvai Gunda Béla: A moldvai magyarok magyar jelenlétet a jászvásári (Iaşi) kutatásának újabb eredményei egyetem kutatásai is igazolják, melynek (Alföld, 1989/6.) eredményeit egy 2015-ben megjelent könyvben tették közzé. Ebből kiderül, ami ugyancsak Szent Lászlóra utal. Ép- hogy a moldvai helynevek nagy aránypen ezért az említett művében Cantemir ban magyar eredetűek, és közöttük sok a magyar uralkodót vâlcovnic-nak, azaz személynévből származtatott helynév varázslónak, illetve csillagkeresőnek és található. Ezek azonban csak 1100 előtt táltosnak nevezi, vagyis ahogyan Szent keletkezhettek, hiszen a névadás eme Lászlót még életében, de különösen ha- módja a 12. században megszűnt. Mindez arra enged következtetni, lála után emlegették. A harmadik írott dokumentum, hogy Magyarország túlterjedt a Kármelyben ez az állítás fellelhető, a 16. szá- pátokon, és ezt más források is megerőzadban keletkezett, úgynevezett moldo- sítik. Ioannes Kinnamost (Johannes 1143–1203) bizánci orosz névtelen krónika, vagyis a Roman Cinnamus, és Vlhata gestájaként is ismert Voskre- történetíró az 1167-es, Magyarország elsenskaja Letopis. Ez Vladislav néven, és leni bizánci hadjáratról szóló tudósításászintén mágusként, vagyis varázslóként ban például leírja, hogy azt három irányemlegeti László királyt, többek között a ból indították. A Duna folyása mentén,

128

Székely Kalendárium – 2018

Szent László volt az egyedüli király, aki aranyszálakból szőtt palásttal rendelkezett (bélyeg)

illetve a Fekete-tenger felől igyekezvén átkelni a Kárpátok hágóin, valamint a Dnyeszter partjától Felső-Moldvába, ahol Jászvásár környékén a 3. bizánci hadtest vereséget mér a magyar csapatokra. Ion Ţurcanu kortárs román történész, egyetemi tanár pedig azt állítja, hogy a bizánci csapatok harcai a Kárpátokon kívül zajlottak, mely területek a

Magyar Királyság részét képezték. De a két korábbi, 1128-as és 1156-os bizánci támadás esetén sem lehet bizonyítani, hogy az ellenség eléri Erdélyt, vagyis a csatákra ugyancsak a Kárpátokon túl kerülhetett sor. Mindez pedig egyértelműen igazolja, hogy ebben az időszakban Moldva a Magyar Királysághoz tartozott. Bedő Zoltán

A magyarság moldvai jelenlétéről már a XIII. század óta vannak konkrét, oklevelekkel is alátámasztott adataink. A kunok térítése céljából meginduló domonkos missziók egyre nagyobb jelentőségre tettek szert. Az 1227-ben megalakult milkói püspökség pedig már nyilvánvalóan a térítés eredménye volt. Természetesen a főként Magyarországról származó papság jelentős számú szolgálónépet és katonaságot is magával vonzott az „új hazába”. Az ott megtelepülő magyarság egyéb csoportjaival együtt ez a szám akkori népesedési viszonyok között már elég tekintélyes lehetett, s bár a tatárjárás kisvártatva elsöpörte a moldvai kun (és köztük megtérített kun) jelenlétet, a magyar (és szász!) telepek nyoma változatlanul kimutatható. Sőt, az árucsere-forgalom fellendülésével az anyaországgal tartott kapcsolat még szorosabb lett, s a megalakuló városok jelentős része magyar etnikumúnak tekinthető. Mindez oda vezetett, hogy a XIV–XVI. századra Moldva lakosságának közel 1/3-a a magyar nyelvet beszélte, így hát az sem véletlen, hogy e tájék jó részének toponímiája is magyar. Magyar Zoltán: A „húshagyat”. Adalékok egy csángó Szent László mondához (Ethnographia, 1998)

129

Székely Kalendárium – 2018

„Beszélő” klenódiumok Székelyföld történelmi egyházainak számos egyházközsége rendelkezik több évszázados harangokkal, úrasztali terítőkkel, klenódiumokkal: ezek közé sorolhatók a nagyernyei református és unitárius eklézsiák is. A tárgyak, ha valóban beszélni tudnának, sokat mesélhetnének a település helytörténetéről, de akár az erdélyi magyarság, székelység múltjáról is. Az ernyei reformátusok tulajdonában van egy ónkanna 1666-ból, egy kehelytakaró 1672-ből, Nemes Jánosné Kenderesi Zsófia ajándéka, egy másik takaró 1684-ből, Kaczkáni Andrásné Vita Judit adománya, egy finom hímzésű asztalterítő 1824-ből, amely Csernátoni Antalné losonczi Bánffy Eszter bárónő saját kezű munkája. De vannak úrasztali terítők 1739-ből, 1747-ből, 1781-ből és a 19. század derekáról zilahi Éltető Györgyné Mirtse Mária és tövissi báró Bálintitt Józsefné uzoni Béldi Georgine grófnő adományából is. Akad itt egy aranyozott ezüstpohár is, amelyet még Johannes (Hans) Khuen (1551–1581) lőcsei ötvösmester készí-

tett. Hogy pontosan mikor, nem tudjuk, de ha életének utolsó évében történt, a kis kehely úgy is ma már 436 éves. Az edényen a HK berovás olvasható, amely a mester nevének kezdőbetűit jelöli, de oly módon, hogy a H betű jobb oldali szára egyben a K betű vonala is. A kehely 1667. április 23-án került a nagyernyeiek birtokába, amikor azt – egy ezüsttányérral együtt – gróf Rhédey Istvánné Szabó Mihály ernyei református kurátor kezébe adta. A grófnő kikötése az volt, hogy az ajándékozás tárgyát képező edények mindörökre az ernyeiek tulajdonában maradjanak, el ne adhassák. A 350 évvel ezelőtt megfogalmazott szerződésben szó szerint ez áll: „ha csak hárman, vagy négyen maradnának is nálok maradjon, de el ne adhassák. Ha pedig elfogynának, vagy áttérnének, akkor az akkori esperes vagy a parciális gyűlésnek adják.” Reméljük, az átadásra nem kerül sor a közeljövőben! Az unitárius tanok jó termőtalajra találtak Nagyernyében a 16. század második felében. A helyi unitárius egyházközség saját iskolát működtetett, földekkel, erdőkkel rendelkezett, harangokat, klenódiumokat szerzett. Az ellenreformáció idején azonban legyengült, híveinek száma megfogyatkozott. A 17. századból származó műemlék értékű harangja is

130

Székely Kalendárium – 2018 gazdát cserélt, ma a sáromberki római ka- meg, de ezen kívül az indás, leveles díszítés tolikus templom tornyában „szolgál”. De közt két rózsa is feltűnik. A központi alakok felirata ma is azt „mondja”, hogy: „1663 két daloló kismadarat ábrázolnak egymásMAROS SZEKBEN NAGŸ ERNEI nak szembefordulva, mintegy a szeretetet, VNITARIA ECLESIA HARANGŸA”. összetartozást szimbolizálva. Az ónkannát Helyette az ernyei unitáriusok kis csen- készítő, díszítő mester valószínűleg a magettyűt használtak, csak az új templom darak által kívánta a figyelmet az edény köépítése idején sikerült új harangot szerez- zepébe rajzolt pecsétnyomat alakú mezőre niük. Ennek felirata így hangzik: „AZ terelni, amely a fő mondanivalót és az alIGAZNAK EMLÉKEZETE ÁLDOTT kotás idejét rögzíti és adja az utókor tudtáAZ EGY ISTEN TISZTELETÉRE BÁ- ra. (Az ónkanna felirata megegyezik az ónRÓ BÁLINTITT JÓZSEFNÉ SZ. BÉL- tányéréval.) DI GEORGINE GRÓFNŐNEK 1910 X Az ónkanna alsó részén egy 36 mm 10-ÉN TETT ADOMÁNYÁBÓL SZE- hosszú, mély horpadás figyelhető meg, REZTE NAGYERNYE UNITÁRIUS L. amelynek története van. OrE. KÖZSÉGE. ÖNTÖTTE HÖNIG bán Balázs szerint 1729-ben F. ARADON 1911”. a jezsuita szerzetesek osztrák Ma az ernyei unitáriusok katonai segítséggel vonulszáma 100 lélek körül van. tak Nagyernyébe Úrasztali kellékeik közül kettőt templomot foglalemelünk ki: egy óntányért és ni (vagy visszafogegy ónkannát. Az óntányér dílalni). A tempszítés nélküli, a következő – sok lomba húzódott helyen összevont, tömörített – unitárius híveket, papfelirat olvasható rajta: „EG AZ jukkal együtt, bántalmazTcNE SzIvE x NsNGO AZ ER ták. A szájhagyomány szerint az UNT 1697”. (Véleményünk szeakkori egyházfi az ónkannát a ferint ez annyit jelenthet, hogy: je fölé emelve védett ki egy kardEgy az Istennek szíve és nagycsapást, ami akár az életébe is kesága. Az ernyei unitáriurülhetett volna. sok, 1697.) Vélhetően Az örökadománynak a tányér társa az ónszánt ezüstkelyhet és a kanna, amelyen kardsebezte ónkannát azonban nagyon szép mai napig kegyelettel és sűrű karcolt díszítés használják az ernyeiek látható: ha a henger alaúrvacsoraosztás alkalmákú edényt egy képzeletbeli val. A hitvalló ősöktől örökölt síkkal függőleges irányban kettéosztanánk, klenódiumok megőrzése, karbantartása azt tapasztalnánk, hogy a két oldal szim- is szívügye az egyházközségek elöljáróimetriatendenciát mutat. nak. A kis kelyhet néhány éve Kolumbán A díszítőmotívumok közül a tulipán do- Árpád ötvösmester javította meg. minál, amely különböző formákban jelenik Nemes Gyula

131

Székely Kalendárium – 2018

Neves fürdővendégek Szovátán Szovátafürdő, a többi székely fürdőhöz hasonlóan a 19. század végére, a századforduló környékére került be a köztudatba, mint elismert fürdőhely. Az alábbiakban neves, a Medve-tó és az azt körülölelő mesés környezetben gyógyulni vágyó személyiségek nyomába eredtünk Szolláth Hunor helytörténész, a Teleki Oktatási Központ oktatási és kulturális igazgatója segítségével. A viszonylag kései fejlődés ellenére Szovátafürdő a századforduló után élte első virágkorát, a Medve-tó kiépítésének köszönhetően. Az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlődésének hatására egyre több gyógyulni, pihenni vágyó hazai és külföldi fürdővendég kereste fel a heliotermia (naptól fölmelegedő) jelenségével bíró sós tavakat. A szórakozást a fürdőtelepen elsősorban a fürdőzés biztosította, de nem hiányoztak a különböző előadások, bálok, székely népi mulatságok, a tutajozás, csónakázás, szandolinok sem. A fürdőközönség a kezdeti időkben a helybeliekből, környékbeliekből állt, de később megjelentek a nagyobb városok közép- és értelmiségi rétegei is. Nem volt ritka, hogy nyaranta több híres személy is töltötte pihenőidejét Szovátafürdőn, a fürdőtulajdonos nagy örömére, mi-

vel ezeket a látogatásokat a sajtó azonnal felkapta, és reklámnak ez tökéletesen megfelelt.

Jászai Mari

A 20. század első éveiben a virágzó és egyre népszerűbbé váló szovátai fürdőtelep bővelkedett ugyan természeti kincsekben, de alig volt édesvíz ezen a környéken. Tulajdonképpen az egész fürdőtelepen egy forrást használtak a vendégek és vendéglátók egyaránt, azt, amelyik a Feketetótól levezető ösvénnyel szemben fakadt, és amit a mai nevén Mária-forrásként ismernek. A vendégek számára az ivóvizet nagyrészt a Szováta-patakból hordták fel. 1905–1907 között Szovátán nyaralt a budapesti Népszínház ünnepelt színésznője, Jászai Mari, aki látva az elégtelen ál-

Medve-tó, 1912. Kiadó: Schuster Emil, Kolozsvár

132

Székely Kalendárium – 2018 lapotokat, elhatározta, valamilyen módját leli a segítségnek. A fürdővendégek sorából toborzott társaival együtt estélyeket, bálokat, előadásokat rendezett, és ennek jövedelmét, 2400 koronát egy kút létesítésére ajánlotta fel. A terve az volt, hogy a forrás vizét három medencébe fogják fel, melyből az első az ivásra való lett volna, a többi pedig egyéb vízszükségletek kielégítésére szolgált volna. A névadásnál Jászai a „Szűz Mária Kút” nevet ajánlotta. 1910 augusztusában fejeződik be az építkezés, és egy fekete márványtáblán a következő szöveget helyezték el: „Mária forrás, Jászay Mari lelkes Jászai Mari közreműködésével emelte a fürdő közön(korabeli fotó/bajorgizi.hu) sége. 1910.” Ezt a táblát az első világháború teszi tönkre, de a forrás azóta is az ő nevét viseli. S. Csengeri Ilona is szemléletes leírást Jászai Mari szovátai nyaralásairól ad a művésznő szovátai nyaralásairól Az Ady Endre is megemlékezik Az asszony ember visszanéz című írásában: „Szovátát és a paraszt. Jászai Mari tanítása című olyan vendégek látogatták, mint Endrődi írásában, mely a Budapesti Naplóban je- Sándor és Jászai Mari. Szenvedélyesen lent meg 1907-ben: „Jászai Mari ártatlan szerette Szovátát: sokszor láttuk a tavon leckét adott a szovátai parasztoknak.” tutajozni, hosszú kékfátylas kalapjában. Beszélt az akkor oly sokat emlegetett el- Ha valaki a közelében dohányozni mert, adósodásról, a váltókról és többek kö- irgalmatlanul kiütötte a kezéből a legdrázött a pálinkáról is, érintve annak káros gább szivart is. – Ne rontsa ezt a remek lehatásait. vegőt! – mondogatta. Mikor Jászai eluta-

A Jászai Mari emlékét őrző Mária-forrás; az oroszlános vízköpő azóta eltűnt (Szolláth Hunor, 2012)

133

Székely Kalendárium – 2018 zott Szovátáról, megállította kocsiját a házunk előtt, s bejött utolsó látogatásra hozzánk. Most is látom, amint átvágott a réten, a hosszú kék fátylát meglobogtatta a szél… meg-megállva mélyet szippantott a friss levegőből, és gyönyörködve nézi a tarka rét virágait… ”

Petelei István

Újságíró és szerkesztő is volt, több száz cikkben kutatta a vidék felemelkedésének a lehetőségét, rengeteg úti jegyzetet készített. Petelei mint novellista, teljesen új utakon indult el, ő volt az, aki az erdélyi kisvárosokat az irodalom számára felfedezte, hétköznapjaival, benne élő embereivel együtt. Az 1890-ben kapott szélhűdés után visszavonult Marosvásárhelyre, hátralevő két évtizedét szinte Szovátán és Remeteszegen élte le. Ha az írásba belefáradt, akkor kertészkedett, asztaloskodott, fúrt-faragott. Petelei Erzsébet, az unokahúga írja le, hogy híres szovátai székelykapuját is maga díszítette, és nagyon szép kisszékeket faragott. Egy levelében így ír Szovátáról: „Ez aztán a kiállítás, illatnak, madárszónak, virágnak kiállítása, mezőn, erdőn!” A szovátai telket 1894-ben veszi meg, egyszerű székely házikónak írja le leveleiben. Nyáron tervezett ott lakni, mivel „olyankor a havasok fenségesek, sőt bagoly is akad sok!” 1895-ben felesége, Zsuzsika Budapestre megy kezelésre, ez idő alatt Petelei csak az újonnan szerzett szovátai nyaralójukat készíti, csinosítgatja. Vidáman ír feleségének a tavak széltől való fodrozódásáról, a hegyoldal tavaszodásáról. A szakácsasszonya, aki gondoskodik róla, egy bizonyos Szőcsné, a kapufaragója pedig Simon Miklós. A telket bekerítette, hagyott helyet

gyümölcsösnek, valamint zöldséges kertnek is, el is vetette, amit lehetett. A három szoba elkészült, aktívan részt is vett a munkában, közben a szakácsasszonya pityókalevest és tejfölös pityókát készít neki. A székelykapura a felesége rendel egy kis székely versikét Jakab Ödöntől, aki el is küldi a következő sorokat: „Vándor, ez a kapu nem akar kizárni, Csak azt mutatja, merre kell bejárni.” A kaput faragó székelyt, Miklós bát Jakab Ödönnek is ajánlja munkára. A hónapi bére 130–160 forint, ezért egész nap mér, farag és épít igen pontosan. A Petelei kapuja valósággal gyönyörű lett, a leírása szerint: „ez a Miklós bá valósággal ritka ember. Találékony, ízléssel, páratlan ügyességgel bír.” Jászai Mari Szovátán töltött nyaralásairól Petelei így ír: „A szovátai Ilyés-tó (megj: Medve-tó) olyan egyedüli a természetben, mint Jászai Mari a művészetben. Stílszerű, hogy Jászai Szovátán nyaraljon.”

134

Ady Endre

Székely Kalendárium – 2018 Szovátán feleannyi időt sem töltött Ady, mint Marosvásárhelyen, viszont a szovátaiak az elmúlt száz évben mindvégig számon tartották és büszkén emlegetik ma is a nagy költő látogatását. Ady Endre utcának nevezték a fürdőtelepre vezető főutat, és róla nevezték el 1956-ban a város középiskoláját is. Mindössze tíz évig, 1965-ig viselhette a Sóvidék első középfokú oktatási intézménye nagy költőnk nevét. Az Ady Endre utcát is a mindenki által jobban érthető „Trandafirilor” utcára keresztelték át a 90%-ban magyarlakta Szovátán. Akárcsak Marosvásárhelyen, ma sem tábla, sem utcanév nem emlékeztet Szovátafürdő legnevesebb vendégére.

Ady Endre valójában csak 1915 nyarán utazta be első alkalommal a történelmi Erdély belső vidékeit. Március 27-én kötött házasságot Budapesten Boncza Bertával, csakhamar Csucsán telepedett le. Itt kereste fel őket júliusban otthonukban Bölöni György és felesége, Itóka, hogy valamiképpen enyhítsék azt a magányt, amelyről Ady leveleiben szüntelenül panaszkodott. Ekkor született meg az elhatározás, hogy a szép nyári napokban körül kellene nézni Erdély belső vidékein. Az Ady és a Bölöni házaspár július közepén vonatra ült, Brassóba utazott, majd Marosvásárhelyre, ahol meglátogatták Bernády Györgyöt, Maros-Torda megye főispánját, aki korábban hosszú időn át a város polgármestere.

Ady Endre a feleségével Csucsán (fotó: legsznobb-blog.blogspot.ro)

(Józsa András, Népújság)

Marosvásárhelyről azután a polgármester által rendelkezésükre bocsátott városi fogaton ellátogattak Szovátára, megfürödtek a nevezetes Medve-tóban, melynek erősen sós vize nem engedi elmerülni a fürdőzőket, s végül szép élményekkel eltelten tértek haza Csucsára. Bátyjának, Ady Lajosnak minderről 1915 júliusában keltezett levelében a következőképp számolt be: „Tegnapelőtt érkeztünk holtfáradtan haza erdélyi utunkról, kevés pénzzel, de tele rajongó csodálattal Erdély iránt. Brassó, Vásárhely, Szováta voltak stációink. Sokszor keltünk 4-kor reggel, és megnéztünk minden látnivalón szépet, rohanva fürödtünk Szovátán, és Vásárhelyen főispáni bankett stb. volt rendezve értünk.”

135

Székely Kalendárium – 2018

A román királyi család

Az első világháború után, Erdély Romániához kerülésével sok vendég érkezik a korábbi román fejedelemségekből Szovátára. A háború nyomán megtorpan egy kicsit a fürdőélet, de a két világháború között Marius Sturza híres bécsi balneológus vezetésével második fénykorát éli a hely. Ennek köszönhető, hogy a román királyi család előtt sem marad titok a csodás Szovátafürdő, és a királyi pár egyik kedvenc nyaralóhelyévé válik. A Medvetó partján saját négykabinos, napozóterasszal ellátott, zsindelyfödésű fürdőkabinnal rendelkeznek, és gyakran szállnak meg a Tivoli-szállóban. Mária királynénak később a Szovátapatak mellett volt villája, ahol többek között meglátogatják az angol és görög királyi család tagjai is. 1928-ban például Marosvásárhelyig vonaton utazott, innen kíséretével autó hozta Szovátára, ahova egy 12 m hosszú román nemzeti színű lobogóval díszített kapun lépett be. Tiszteletére az esti étkezéshez Szováta lakosai 7 kg pisztránggal járultak hozzá. Csomagjainak szállítására két teherautót

A román királyi pár fürdőkabinjai, 1929. Kiadó: Schnitzer Artur, Szovátafürdő

kellett bérelni, bútorait, szőnyegeit szekerek vitték a szálláshelyre. Egy 1922ben készült kisfilmet is ismerünk, mely a magas rangú család nyaralását mutatja be Szovátán. A királyné látogatásairól több anekdota is fennmaradt. Az egyik a szovátai remetéhez, Radványi Antalhoz kapcsolódik, akinek kis vendéglője volt, ide tért be a királyné és kísérete egy alkalommal. Pisztrángot ettek, és Radványi nem akart pénzt elfogadni érte. Amikor az erős unszolásra egy borsos árat mondott, a királyné megkérdezte, miért ilyen drága, biztosan nagyon ritka a hal Szovátán. Nem, hanem a királyné igen ritka, jött az eszes felelet.

A román királyi család a Medve-tónál. Kiadó: Cartea Românească, Diciosânmartin

136

Székely Kalendárium – 2018

Uz Bence nyomában Aki olvasta Uz Bencét, az tudja, hogy Nyirő József legnépszerűbb regényéről van szó. Sokáig a tiltott könyvek közé sorolták, akárcsak a többi művét is. De vajon hol élt valójában a főhőse? A 2014-ben elhunyt kiváló földrajztanár, Pomjánek Béla a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola kiadványa, a Kútfő 2011/1-3. számában kereste a választ a fenti kérdésre. Eszmefuttatásában előbb felelevenítette Nyirő József életútját, aki – mint írta – Oklándtól délre, a jelenlegi megyehatártól számítva a második településen, Székelyzsomborban született 1889ben. Papnak készült, s író lett belőle. 1912ben szentelték katolikus pappá Nagyszebenben, ott oktatott hittant, majd 1915ben a Kolozs megyei Kide község plébánosa lett. 1919-ben, amikor Erdély román fennhatóság alá került, kilépett az egyházi rendből, és megnősült. Először malmot bérelt Kidében, ennek jövedelméből tartotta fenn magát és családját, majd az elkövetke-

ző tíz évben a kolozsvári Keleti Újságnál dolgozott újságíróként. Ekkor jelentek meg az első novellái. A hétköznapi történetek cselekményei túlnyomórészt a hegyekben, erdőkben, a székely falvakban játszódnak, a szereplők pedig hétköznapi emberek. Első novellái Jézusfaragó ember címmel jelentek meg kötetben, általa azonnal népszerű lett Erdélyben és Magyarországon egyaránt. Jó hírét fokozta a következő mű, az önéletrajzi ihletettségű Az Isten igájában című regénye. Ekkortájt jelent meg az irodalom színterén Tamási Áron, az Ábel a rengetegben 1932-ben látott napvilágot. Nyirő Ábellel akart versenyre kelni, amikor megírta az Uz Bencét. Ábel és Uz Bence világa azonos, cselekményük a mi hegyeinkben játszódik. Fotó: Adorjáni Attila

Székelyvarsági tanya

137

Székely Kalendárium – 2018 Nyirő írja az itt élő emberekről: „Sokan kat, a városi vadász az urakat, az adóvéglaknak a havason, pásztornépek, s más sze- rehajtót. Mindezek kapcsán Pomjánek gény emberek. Fát vágnak és gondozzák felveti: ki volt Uz Bence? A Duna tévé más jószágát. Kemény, veszedelmes élet ez egyik műsora alapján úgy ítélte meg, Széidefenn, de megszokták… Erősek, szívó- kelyvarságon kell a nyomát keresni. Sesak az erdei emberek, kik nem félnek a vér- gítségére sietett Jakab Ferenc erdőmértől és a haláltól… Úgy nézik a világot, mint nök, akivel felkeresték Tófalvi Lajos era farkasok, melyek éjszakánként ott nyug- dészt, további adatokat remélve. Együtt talankodnak a szomszéd fák között. Fegy- keresték fel Uz Bence sírját, utána elvitték Uz Bence unokájához, a 78 éves Pál Géza verük a kés és a fejsze, a fog és a köröm.” Uz Bencét így jellemzi: „Csodálatos tu- bácsihoz. A regényben ugyan szerepel a szépvízi dománya volt, amit könyvből nem lehet megtanulni, mert egyenesen ősember elő- erdő, az ajnádi vész, a szentkirályi határ, deitől örökölte. Egy fejszén és két kezén kí- Csinód stb., de nem derül ki, hol volt Uz vül nem volt más szerszáma, de olyan vad- Bence szálláshelye. Géza bácsi szerint Uz húst ettünk mégis, amilyent akartunk. Bence téli és nyári szállása a Parajd szomNincs az a szerelmes őz, amelyik úgy tudott szédságában levő Bogdán volt – folytatta volna sírni, mint ő. Az elvakult bakok úgy- Pomjánek. – Igaznak bizonyultak Uz Benszólván a markába sétáltak. Makogott, ce csínytevései is az urakkal, valóban volt mint a nyúl, és dürgés idején maga köré szelídített medvéje, a könyvben szereplő gyűjtötte a vadpávákat… Fuzsitus, mókás, Kántor úr. Fényképek is előkerültek, köbolond, jókedvű ember, aki úgy hazudik, zöttük hiteles felvétel Uz Bencéről, vadámintha könyvből olvasná, és csak bolond- szok társaságában. A nap további részét Tófalvi társaságáságokon jár az esze. Megtréfálja még az anban töltötték, a vadász házigazda trófeágyalokat is.” A könyvben egymás után sorakoznak iban gyönyörködtek. „Úgy váltunk el, hogy az ízes történetek, ahogy a csavaros eszű ide még feltétlenül visszatérünk” – zárta székely megtréfálja a csendőrt, a turistá- írását Pomjánek Béla. Fotó: Dr. Ember Károly (1942)

Olvasnivaló a kávé mellé

138

Székely Kalendárium – 2018

Piac Udvarhelyen A székelyudvarhelyi piacot keddenként udvarhelyszéki őstermelők szállják meg, de szép számmal akadnak viszonteladók, seprűkészítők, kosárfonók is, az elmaradhatatlan rézműves cigányról nem is beszélve. De mutatott mindez 130 évvel ezelőtt? Laukó Albertnek a Földrajzi Közleményekben 1888-ban megjelent leírásából kiderül, bizony, óriásit tud változni a világ! Hétfőn este érkeznek a városba az Alföld felöl a daróczi, kaczai szászok, négyesfogatú szekereik meg vannak rakva búzával. Ami különös, itt éppen a művelt szászoknak egyszárú gyeplőjük van. Ellenkező irányból érkeznek a csíki ekhós-szekerek rozzsal megrakva. Másnap, a hetivásár napján, a Botosutczán vannak a gabona-árulók két sorjával. A városház megett a napi élelmiszereket árulók, velük szemben a farczádi disznóhús-árulók. Farczád lakosai különben is tisztán kereskedésből élnek. Télen elmennek, és a Szászföldön hízott disznókat vásárolnak össze, s a húst az udvarhelyi piaczon nagyban kimérik. Ebből áll téli kenyérkeresetük. S hasznuk nincs, mert a disznókat messziről hozzák, egész hétig

járnak utánuk (mert náluk az idő nem pénz); de legalább téli élelmüket kiadja, meg pénzük is megtérül; tavasszal cseresznyét, nyáron egyéb gyümölcsöt, őszszel dinnyét, később szőlőt hoznak Marosszékről. A húst s élelmiszert árulók között, a barátok temploma kerítésénél árulnak a korondi fazekasok mázatlan puliszkafőző fazekakat; az udvarhelyi szűcsök, csizmadiák, fazekasok a városház előtt saját bazárjukban árulnak. A református templom falát szolgalmi jogon a szíjgyártók fabódéja foglalja el; a megyeház előtt árulnak a szőttesszövő takácsok. Szőttesnek nevezik azon festett kelméket, melyet pamutból és kenderből szőnek az udvarhelyi takácsok. A református és katholikus templom között lé-

Székelyudvarhely, 1914 (korabeli képeslap)

139

Székely Kalendárium – 2018 vő háromszögalakú téren árulnak a többi varhelyt, a szekér fenyőfáért kap 80, esetleg egy forint 50 krajczárt; hanem hát az idő mesteremberek. Itt-ott az utczán állongó gyepesi és já- nem pénz, a fát meg ingyen kapja. Közben-közben találkozunk egy bornosfalvi szekerek faragott épülethez való cserekövet (keménykő, keményebb a széki borvizes emberrel, ki egyre-másra hat mészkőnél) árulnak; a Varga-patak mellett krajczárral adja a borvizet literes üveggel, állanak a pálfalvi szenes és farkaslaki fás- melyet másutt az üzérek kapzsisága miatt szekerek; a kőkeresztnél árulják a malom- méregdrágán lehet kapni. Másfelé egy csíki falviak a kártyákat (csinos fakupákat), degenyeges (kocsikenőcs) kínálgatja illacsebreket (dézsák), fenyőfa-kádakat s tos czikkét (Székelyföldön a rózsának jó egyéb faedényeket, melyek mindannyian bűze van); a keményfalvi és homoródalízlésesen, csinosan vannak elkészítve; e mási mészégetők végigjárják a várost, ez czikkek, mint háziipar termékei, nincsenek utóbbi mindig keményfalvinak hazudván magát, mert az ő mesze nem olyan szép. a hetivásárokról leszorítva. Íme, egy változatos kép, melynek érdeA város éjszaki részén levő fapiaczon árulják a zetelaki, oroszhegyi, szentkirályi me, hogy tisztán magyar; még a kék mándhosszúra vágott, s a máréfalvi méteres liba öltözött nagy kalapú szász atyafi borothosszaságú tűzifát; itt adja el az oláhfalvi vált ajkáról is magyar szó lebben el; hiszen ember a doczkát (deszkát), zsendelyt, lé- ő az erdővidéki magyar lutheránusok közül czet, de keveset ne ígérjenek érte, mert arra való, kik szászok abban, hogy jó gazdák, de az lesz az oláhfalvi ember válasza, hogy nyelvükben és szívükben tiszta magyarok. annyit megadnak érte Segesvárt, Medgye- Nem érzik ők a magyar lutherána ecclesiásen is; és azzal tovább indul, megtesz még nak hijját, hiszen papjuk így is magyarul 40-50 km utat, s meglehet, hogy minden prédikál, egyházi vagyonuk pedig közös, az szál deszkánál két krajczár nyeresége van. elszakadással csak kárt szenvednének. A túKülönben ha megszólítanád, hogy üres rót áruló oláh is magyarul kínálgatja czikszekerén vigyen fel Oláhfaluba, bizonyosan két; hiszen ő a szomszéd havasi esztenáról elkérne két forintot; de azért egy nap erdő- való, mit tehet ő arról, hogy Székelyföldön zik, a másnapot elveszti fája eladásával Ud- a juhászt széltében oláhnak nevezik… Fotó: ezerdely.hu

Mai életkép a székelyudvarhelyi piacról

140

Székely Kalendárium – 2018

Oroszhegyről a magyar országgyűlésbe Márton Áron püspök barátja, jobb keze, dr. Bálint József egyházi elöljáró és országgyűlési képviselő a Székelyudvarhely melletti Oroszhegyről származik. Makacs székelyként soha nem alkudott meg a hatalommal, szellemi öröksége pedig nemcsak szülőfalujában él. Harminc éve hunyt el. Oroszhegy község egyik legnagyobb szülötte egy katolikus pap, aki 1940 és ’44 között, a „kicsi magyar világban” erdélyi képviselőként vett részt a magyar országgyűlésben. Az akkori rendszerváltást követően halálra ítélték, de akkorra ő már Magyarországra menekült – a megalkuvást mindig elutasító egykori pap-politikus idős korában Pécsett élt, ott is van eltemetve. Apja sem volt hajlandó felesküdni a román hatalomra Az oroszhegyi Bálint családban hatan voltak testvérek, az 1901. szeptember 17én megszületett József a legidősebb volt közülük. Apja, id. Bálint József kántortanító volt Oroszhegyen, aki az 1918. utáni zavaros időkben közalkalmazottként nem volt hajlandó felesküdni az új román államra, emiatt sok kellemetlenséget kellett elszenvednie. Nem volt egyedül, abban az időben elég sok tanító, tisztviselő, hivatalnok így tett, főleg a tömbben élő székelyek között, például Tompa László is. A Bálint család emiatt szegénységben élt, több évig a faluközösség tartotta el őket, annyira tisztelték a tanítót – id. Bálint Józsefnek is emléktáblája van Oroszhegyen. Fia, ifjú Bálint József a székelyudvarhelyi gimnáziumban járta ki a középiskolát, ott is érettségizett 1919-ben. Bevonult katoná-

nak – ez volt az a periódus, amikor a legelső székely legények a román hadseregbe rukkoltak be, ahol rengeteg konfliktusuk adódott. A katonaság után a Zsil-völgyébe megy dolgozni, mert a családnak szüksége volt a pénzre, ezt követően, a húszas években a gyulafehérvári papnevelde hallgatója lett, majd pappá szentelték. Plébános, majd országgyűlési képviselő Dr. Bálint József a harmincas évektől már Kolozsváron élt, szentszéki tanácsos lett, egyházjogból doktorált, emellett azt is tudjuk róla, hogy Márton Áron káplánja

141

Székely Kalendárium – 2018

lett. 1938-ban részt vett a Budapesti Eucharisztikus Kongresszuson – XI. Pius pápa ezután, 1938. december 24-én gyulafehérvári püspökké nevezte ki Márton Áront, akit a következő év februárjában szenteltek föl. Bálint József ekkor lett plébános a Szent Mihály-plébánián, de a harmincas években a kolozsvári zeneakadémián énekszakot is végzett, emellett publikációi is megjelentek egyházi lapokban. Mivel egyenruhás fénykép is fennmaradt róla, a család azt feltételezi, tábori lelkész is volt. 1940-ben behívott képviselő lett a magyar országgyűlésben, a római katolikus egyház őt delegálta, ebbéli minőségében többször járt haza Székelyföldre is. 1942ben volt egy tűzvész Oroszhegy Diafalvának nevezett részén – a visszaemlékezések szerint dr. Bálint József lobbizott Budapesten azért, hogy a leégett házak tulajdonosai segélyt kapjanak, és a házak újraépüljenek. Ma is van olyan „aktív” ekevas Oroszhegyen, ami akkor került oda a magyarországi gazdasági minisztériumból, és amit „annak idején Jóska pap intézett”. Nem sokkal később egy csángóföldi, hasonló tűzeset következményeinek a „menedzselésével” is őt bízzák meg, az ezért hálából kapott csángó hímzett kendőt ma is őrzik a képviselő-pap Udvarhelyen élő leszármazottai.

Dr. Bálint József 1943-ban udvarhelyszéki körutat tett. Többek között Küküllőkeményfalvára, Zetelakára, Székelyvarságra, Lengyelfalvára, Lövétére és természetesen szülőfalujába, Oroszhegyre is ellátogatott. Az iskola udvarán több mint 1200 fős hallgatóság előtt tartottak gyűlést, de Székelyudvarhelyen is előadást tartott Lesz-e 20 millió magyar? címmel. Összesen 22 községben tartott beszámolót, mindenütt nagy tömeg fogadta. Az egyházi és politikai elöljáró ekkor jelentette ki: „a nemzeti hivatástudat felépítése három vonalon történik: Isten mindenekfelett, haza mindenekelőtt, szociális igazság mindenáron”. Nemmel szavazott a zsidótörvényre Mint tudjuk, Márton Áron 1944. május 18-án Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban elmondott egy olyan beszédet, amit nagyon számon tart a történelem: a püspök felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, ami nagy visszhangot váltott ki. És egyáltalán nem meglepő, hogy jó barátja, dr. Bálint József képviselő a magyar parlamentben nem szavazta meg az akkori zsidótörvényeket. Nem sok ilyen képviselő volt akkoriban! 1944. szeptember 4-én indult el az utolsó vonat Kolozsvárról, amivel

142

Székely Kalendárium – 2018 még útlevél nélkül át lehetett jutni Magyar- a hatalommal, a család emiatt félelemországra – Bálint József ezzel a kalandos ben élt. utat bejárt vonattal ment el Erdélyből, és Az 1946-ban kimondott halálos ítélemagával vitte egyik lánytestvérét és annak te miatt soha nem térhetett haza, leveleit családját is. Akkor zajlott a Debrecen mel- itthon maradt testvéreinek Papp József letti nagy csata, a vonat összesen hat hóna- álnéven írta, a család azonban tud arról, pig ment a veszteglések, a lebombázott hi- hogy Márton Áronnal is tartotta a kapdak, a hadi cselekmények miatt. Bálint Jó- csolatot. A negyvenes évek végén Oroszzsef és húga családja Pécsre került – nagy- hegyen testvérének családjánál is házkubátyja, id. Bálint Ferenc a pécsi püspökség tatásokat tartottak, ekkor a tőle származó főerdésze volt, hozzá értek el végül, a család dokumentumokat elvitték a szekusok, ott is telepedett le. például a harmincas években megjelent cikkeit. Itthon élő lánytestvére csak 1968Magyarországon, ban találkozhatott vele Magyarországon, de mégis emigrációban ő nem jöhetett haza később sem. 1945-ben Nádasdon lett plébános jó baTárgyi örökségének, személyes dolgarátja, a szombathelyi püspök jóvoltából. A inak nagy része elveszett, mert ezek Kocsalád visszaemlékezései szerint a meg nem lozsváron maradtak, például a Bálint csaalkuvó papot beszédei miatt az ÁVO is el- lád kutyabőrre festett nemesi címere is, a kezdte figyelni. Várható volt a letartóztatása kommunizmusban nem merték visszaa Rákosi-diktatúrában, de egyik orvos ba- kérni a tárgyakat, iratokat. Az idős pap Pérátja, dr. Agárdy László egy létező szívprob- csett hunyt el 1988. február 25-én – a melémája okán betegnyugdíjaztatta – a volt csekalji város egyik temetőjében alussza képviselő ekkor még csak 49 éves volt. örök álmát a szülőfalujában Jóska papként Bálint József nyugdíjasként beszolgált emlegetett egykori plébános és országPécsen az Irgalmasok Templomába és az gyűlési képviselő. Felívelő egyházi karriapácatemplomba, illetve pontos adatunk erjét a háború törte derékba – ennek ellevan arra nézve, hogy 1962. június 10. és nére haláláig hű maradt elveihez, soha 1964. szeptember 15. között Gyálon nem alkudott meg a fennálló hatalommal. szolgált. Folyamatosan problémái voltak Katona Zoltán

Oroszhegyen nagy tisztelet övezi emlékét, a diafalvi általános iskola 2000 óta az ő nevét viseli.

143

Székely Kalendárium – 2018

Színész honvédtiszt Nagygalambfalváról A színészet régebb is vonzó, kalandokkal kecsegtető pálya volt, így akár érthető is, hogy a 200 évvel ezelőtt, 1818. december 18-án Nagygalambfalván világra jött Feleki Miklós tizenkilenc évesen nem a lelkészi pályát választotta, mint szülei, Feleki András és Petre Borbála szerették volna, hanem szó szerint felcsapott színésznek. Azt is feljegyezték róla, hogy kilencévesen próba alatt az alkalmi színpad alá bújt el, hogy a vándorszínészek előadását láthassa, ám felfedezték ottlétét. Egy kegyes ismerőse kifizette helyette a belépőt, így végignézhette az előadást. 1848-ban a magyar szabadságharc Az ifjú Feleki, akinek nevét Feleky alakban is használják, kitűnő tanuló volt, honvédja volt, 1849-ben társulatot szera székelyudvarhelyi Református Kollégi- vezett Bem parancsára, és egy hónapig játumban végzett, és 1837-ben Udvarhe- szottak Kolozsváron. A fellépőket a katolyen csatlakozott Szigetvári László ván- nának állt színészek közül toborozták. dor színtársulatához, első alkalommal Udvarhelyszéken két zászlóaljnyi honvéCsíkszeredában lépett színre Kisfaludi det toborzott, miután a közkatona Felekit Csányi László kormánybiztos Károly Ilka című darabjának Alebízta meg ezzel a feladattal. A xis szerepében. Tizenkilenc második zászlóaljat Szebenéves korától vándorszíbe vitte, Bem tábornoknészként járta az országot, kezdetben súgó volt. hoz, ezért főhadnagyi rangot kapott. A tényleKolozsváron, majd Brasges harcokban is részt sóban, Zalatnán és Mavett, zászlóaljparancsrosvásárhelyen léptek nokként, és Kisbánya befel. 1841-ben Pály Elek vétele után a Honvéd című társulatával Bukarestben lap megemlékezett Feleki viis játszott. Több nyelven: A színész közismert tézségéről. A szabadságharc vémagyarul, románul, németül arcmása gén századosi rangban szolgált, a és franciául tartották az előadásobukás után Zsibónál tette le a fegyvert. kat. Feleki igazgatta is ezt a színtársulatot. Nagybánya környékén rejtőzködött, ám Miután hazatért, 1845-ben házasságot már 1849 végén társulatot szervezett tárkötött Szákfi Amália színésznővel, aki ak- saiból, és a magyar fővárosba utaztak. 1852-től a budapesti Nemzeti Színház kor 14 éves volt, házasságuk válással végződött. 1846-ban saját társulatot szerve- tagja 1857-ig, aztán nyugat-európai vározett, ezzel Kolozsváron, Debrecenben és sokba utazva gyűjtött szakismeretet. Következő évben házasságot kötött MunkáNagybecskereken szerepeltek, 1846-ig.

144

Székely Kalendárium – 2018 csi Flóra színésznővel (eredeti nevén Gaidler Eufrosina Mária). Újból a Nem„Amint a faluba beért, megkondult a hazeti Színházhoz szerződött, 1867-től rang, amint kálvinistáknál a püspököt 1884-ig annak rendezője volt. 1884-ben szokás fogadni. A nép éljenzéssel, a a magyar főváros Várszínházát, követkeleányok virágfüzérekkel, a lelkész csinos ző esztendőtől 1888-ig a Gyapjú utcai beszéddel üdvözölte, amit Feleki megszínházat igazgatta. hatottan viszonzott. Erre abba a házba Elbeszéléseket, színműveket írt, 49 kísérték, ahol Feleki született, s mely (mások szerint 60) darabot fordított maszerény hajléka volt. Itt új üdvözletek gyarra, többnyire franciából, bár csak há[üdvözlések] után átadták a helység lelrom jelent meg nyomtatásban. Legnépkészének a helybeli templom számára szerűbb írása az Angyal Bandi című néphozott értékes ajándékokat: egy aranyos színmű, de más színműveit (Enyingi Töszegélyű, szép kötésű nagy bibliát, egy rök János, Férjem színész, Orosz házasság) gazdagon aranyozott úrvacsorai kelyhet is bemutatta a Nemzeti Színház. Negyedarany fedővel és ezüst tálcával, egy Feszázados jubileuma ünneplésekor, 1877lekiné által saját kezűleg hímzett daben a király a Ferenc József-rend lovagmaszt asztalterítőt és egy igen díszes keresztjével tüntette ki, szülőfaluja, illetve párkányhímzést a szószékre, kikért a lelSzékelyudvarhely és Szatmárnémeti is kész egyháza nevében meleg köszönedíszpolgárának választotta. Szülőfalujába tet mondott” – idézi Zepeczaner Jenő is ellátogatott ez alkalommal, ahol pomtörténész a korabeli (1877-es) sajtótupás fogadást készítettek elő számára (lásd dósítást (Feleki Miklós, egy elfeledett a keretes írást). díszpolgár. Örökségünk, 2007/3. sz.). Beválasztották a magyar főváros képviselőtestületébe is 1860-ban, az Országos Színészegyesület alelnöke, a színházi kor visszavonult a színpadtól, 1888-ban a takarékpénztár elnöke (1865) volt. Ami- Nemzeti Színház örökös tagjává választotta, a király pedig nemesi rangot adott neki Nagygalambfalvi előnévvel. Kisebb írásait korabeli lapokban közölte. 1902. március 16-án halt meg Budapesten. A Nemzeti Színház igazgatói irodájában az intézmény hírnevét megalapozó kitűnő színészek közt Feleki arcképe is helyet kapott. Szülőfaluja művelődési házát róla nevezték el 2008. május 17-én. A 2010-es falunapokon a dédunoka Feleki Iván a szülőfalunak ajándékozta azt a díszes porcelántányért, amit I. FeNagygalambfalva művelődési házát renc József császártól kapott a színész Feleki Miklósról nevezték el 2008. művészi teljesítményéért. május 17-én (a szerző felvétele) P. Buzogány Árpád

145

Székely Kalendárium – 2018

A harisnyás képviselő Száz évvel ezelőtt, 1918-ban hunyt el szülőfalujában, Backamadarason Makkai Zsigmond, a ,,harisnyás székely képviselő”. Ő volt az első földműves, aki bekerült a magyar országgyűlésbe – méghozzá nem is akárhogyan: leleményes trükköt vetett be a választási kampányban. Makkai Zsigmond 1863-ban született az akkor Maros-Torda vármegyéhez tartozó Backamadarason. 1901-ben választották meg először képviselőnek az ákosfalvi kerületben, miután „kiütötte” a kormánypárti Légrády Károlyt, a magyar sajtó első tőkés nagyvállalkozóját, aki könyveket és lapokat (Pesti Hírlap) adott ki, nyomdát működtetett Budapesten. Ám ami másnál előnyt jelenthetett volna, neki a vesztét okozta. Makkai ugyanis a kampányban az általa nyomtatott adókönyv impresszumát mutogatta a választóknak: „Látjátok, az áll itt, hogy Légrády Testvé-

rek Budapest! Hát arra akartok szavazni, aki az adót kiveti?” – tette fel korteskedésekor a költői kérdést, és természetesen megnyerte a választást. Lássuk, miként meséli el mindezt a Magyar Földmivelö című lap 1901/41. száma: „Ákosfalva kerület választói egy egyszerű harisnyás székely földmívest küldött fel az országházába. Makkai Zsiga bát. Nagy lett erre a harag meg a piszkolódás a megbuktatott Légrády ur kalmárszagú újságiban. Hogy hát nagy gyalázat esett, mert egy »parasztot«, a község csúfját, a harisnyás székelyt merték megválasztani – és a többi. Persze a paraszt csak szavazni kell! (…) Nos, ő se nem buta, se nem paraszt a szó bántó értelmében, hanem a maga világában nagy tekintélyű, dolgos, jóravaló székely földmíves. Tagadhatatlan, hogy nem visel pantalont se. Harisnyában jár, mint különben azon vidéken minden gazda. Tisztességtudó, derék nép a nyárádmenti székelység s a veleszületett furfangját rosszra nem használja. Ennek a népnek tipikus és kiválóan intelligens példánya Makkai Zsigmond, aki éppúgy napestig dolgozik ma is, mint amikor még nem építette fel a szép, nagy kőházát. Makkai és a neje, Báli Amália ősrégi székely családból származnak. Boldog családi életet él; harmincnyolc éves, és három leánya van. Fő foglalkozása a földmivelés; tizennégy hold földje van Baska-Madarason. Ezenkívül a környék legkeresettebb vállalkozója, aki az

146

Székely Kalendárium – 2018 ság tagjának. Voltak ellenségei, s azok va„Megállta a sarat…” lami jelentéktelen ok miatt megsemmisíAz ülés végén Makkay Zsigmond, tették a választását. A keménynyakú széa harisnyás székely beszélt. A kik iskely ekkor fogadást tett: mét furcsaságot vártak, csalódtak. – Ha megyebizottsági tagnak nem kelMakkay nagyon komolyan vette azt a lettem, majd megmutatom, hogy országos tisztességet, hogy a törvényhozó tesképviselőnek fogok kelleni! tületben beszélhet, s a maga egyszerű Hát kellett is! A nép rajong érte, aki köműveltségéhez képest becsülettel zülük való, köztük él, harisnyában jár »azosmegállta a sarat. Nagyon el volt fomódulag«, mint ők, és érti, érzi a népének gódva, halk hangon beszélt, olykor az minden baját. Azután meg azt is kisütötte, összefüggés szakadozott volt beszéhogy az ellenjelöltje csinálja az adókönyvedében, de őszintén igyekezett székely ket, amivel a »népet nyúzzák«. Meg is mutestvérei nyomorúságát és jajszavát a tatta, hogy minden adókönyv alatt ott áll a képviselők tudomására juttatni. Az neve. Persze, mint az azt előállító nyomda egész Ház jóakaró figyelemmel halltulajdonosáé, de az atyafiak a harc hevében gatta, és pártja meg is éljenezte. nem különböztettek, hanem ellene fordultak annak, aki »az adókönyvet csinálja«. (Budapesti Hírlap, 1902. febr. 16.) Nem volt egy fillérnyi költsége sem. A választók asszonyai, leányai versenyre kelállami és megyei hidak építését szokta el- tek a korteskedésben, a választásra kenyevállalni, s így a környék tölgyeseit értéke- ret sütöttek, a szokásos vendégségre masíti, s a népet kenyérhez juttatja. Ő építette guk hordták össze a sajtot, szalonnát, bort, a Nyárád mentén az összes hidakat, ame- főztek »túrós puliszkát«. Mindent önerejükön csináltak és olyan titoktartással, lyek jó karban tartását is reá bízták. A külseje is tipikus; középtermetű, hogy még a választáshoz is az ellenjelölt köpcös, hízásnak indult alak. A politikában szekerein jöttek be, s ott azután leszavaznem egészen új ember, amennyiben a köz- tak kedves vérükre, Makkai Zsigmondra. ségben a képviselőválasztásoknál mindig És lelkesen hangoztatták, hogy a követjük nagy volt a befolyása a székely atyafiakra. közülük való, »harisnyás székely».” Makkai a következő választást is megNéhai való jó gróf Bethlen Gábornak lelkes híve volt, s azt beszélik, hogy azért for- nyerte, ugyancsak függetlenként, és dult az ákosfalvai kerületnek a most lefolyt ugyancsak egy kormánypárti jelölt, Rozsválasztáson vele szemben kisebbségben nyai főszolgabíró ellen, ám második manmaradt képviselője ellen, mert ugyanaz a dátumát személyes okok miatt félbeszakíhonatya buktatta ki a kerületből annak totta, és visszatért a szülőfalujába tevéidején Bethlen Gábort. Ez talán kissé túl- kenykedni. Három évig (1907–1910) a zott okkötés. Azonban már egy év előtt backamadarasi református egyházközség megjósolta »bizalmas körben«, hogy kép- gondnoki tisztségét is betöltötte. Összesen viselő lesz. Ugyanis az történt, hogy Ma- hét gyermekük született. A backamadarasi ros-Torda vármegyében másodszor vá- református temetőben nyugszik, ma is álló lasztották meg a törvény-hatósági bizott- házát emléktábla jelöli.

147

Székely Kalendárium – 2018

148

Székely Kalendárium – 2018

Mátisfalvától a budapesti színpadig Negyven éve hunyt el a neves operaénekes, Palló Imre. A tehetség mellett a székely fiatalember sikeréhez bizonyára hozzájárult erős kitartása, akarata is, hiszen anélkül nem lehetett volna eredményes a világvárosnak számító Budapesten. Az udvarhelyszéki Mátisfalván született 1891. október 23-án, az elemi osztályok elvégzése után a székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban és a Református Kollégiumban, majd Kolozsváron tanult. Budapesten elvégezte a Zeneakadémiát, ám egy századdal korábban a székely családok gyermekeik számára „komolyabb” szakmát, életpályát szántak. Az ifjú Palló Imre sem azzal a szándékkal és szülői felhatalmazással utazott a fővárosba, hogy énekes lesz, hanem az akkoriban népszerű és mindenféle körülmények közt megélhetést biztosító jogi pálya volt a cél. Meg is kezdte tanulmányait a jogon, ám a zene elcsábította onnan. 1917-ben szerződtette az Operaház, a kor divatjának megfelelő darabokban, a klasszikus művekben és a magyar történelmi zeneművekben is főszerepeket kapott (Bánk bán, Kukorica Jancsi, Háry János, Rigoletto). 1934-ben az Operaház örökös tagjává választotta. Legmagasabb kitüntetése az 1949-ben kapott Kossuthdíj, ám intézetének igazgatója is volt rövid ideig. 1967-től nyugdíjba vonult, és több alkalommal is hazalátogatott szülőföldjére, bár a határokon való átjutás nem bizonyult könnyűnek. Ilyenkor nem csupán szülőfalujában időzött, hanem meglátogatta Szentábrahámon és Gagyban élő rokonait is. Idős Hurubás Péterné, a szülőfaluból származó rokon egy ilyen láto-

Az iú Palló Imre Háry János szerepében

A ﬁatal Palló Imre A képeket Németh Amadé közölte Palló Imre című monográfiájában (Nagy magyar előadóművészek sorozat, Bp., 1970)

gatásra emlékezve az énekes közvetlenségét, egyszerűségét emelte ki. Idős korában szerezte meg a jogi diplomát (jogból doktorált) az akkor nagynevű énekes, csupán azért, mert egykor édesapjának azt ígérte, hogy elvégzi az egyetemet. Jó lenne, ha minden székely ennyire betartaná adott szavát! Budapesten hunyt el 1978. január 25én, a Farkasréti temetőben nyugszik. Székelyudvarhely művészeti szakközépiskolája e nagy tehetség iránti tiszteletből vette fel a nevét, amit egy civil szervezet is visel. Mátisfalvi szülőházát azonban a kilencvenes években lebontották. P. Buzogány Árpád

149

Székely Kalendárium – 2018

Becsület és egyenes beszéd

Hát nem volt gyöngy az élet. Nyugodt hangjában nyoma sincs az elkeseredésnek. Csak összegzi a kilencven és valahány évet, amit a háta mögött hagyott. A sokat látott, sokat megélt ember bölcsessége sugárzik belőle. Rendszerek s határok változtak, de ő falus-társaihoz hasonlóan itt maradt. Élt, mint Ábel a rengetegben, volt gazdálkodó, gyári munkás. Temetett s keltették halálhírét. (…) Az ő órája még nem jött el, de ha eljön, akkor eljön. Aki megszületik, az meg is kell haljon. Aminek jőni kell, az jő. Megelégedés van a hangjában, ahogy beszél életéről, koráról. Sokat élt, mint a hegyek, de volna egy kívánsága. Jó volna, ha a mondás beteljesedne, miszerint élj sokáig, s halj meg hamar. Hála Istennek még fennjár, egyedül intézi a ház körüli munkát, pedig még egy tehén is van. Kell a jó házi tej az unokáknak, a családnak, mert ez a bolti tej nem ér semmit. Bár a feje már nem a régi, tompul, mint a putregájos csutak, de azért nincs baj. Egy kis segítséggel még jól elboldogul. Szüleiről mint követendő példaképekről tisztelettel, szeretettel beszél. Így kilencven évesen is, édesapámnak, édesanyámnak nevezi őket. Nekik köszönhetően, az életben jó irányt követett. Tanácsot lehetett kérni, támaszkodni lehetett rájuk. „Úgy viseld magad, hogy ha a kutya ugat, ne félj, hogy utánad jönnek”, mondta az apja. Jól megjegyezte ezt a mondást. Pedig a kísértés nagy volt. A nehéz körülmények sokszor görbe útra csábították az embert. Azt sem felejtette el, hogy ahová nem tettél, onnan ne végy. Ezelőtt a téli tűzifát az erdőn felhasogatták, összerakták, s ott száradt meg. Nem kellett félni, hogy ellopják. De most hagyja ott az ember! Másnap már mehetne utána, üresen térne haza. A mezőkről még a boglyákat is elhordják. Megváltozott a világ. Rosszabbra. Sok emberrel, sokfélével volt dolga az életben, minden erdőben van száraz fa, de ő arra vigyázott, hogy a szájából segget ne csináljon. A székely nem csak abban különb, hogy több szalonnát eszik, mint más. A becsületet hamar el lehet veszíteni, de visszaszerezni annál nehezebb. Az ember ígéretét tartsa meg. Ne cigánykodjon. Az itteni emberre mindig az volt a jellemző: becsület és egyenes beszéd. Igaz erre sokszor rá is fizetett. Tarts attól, aki állandóan a fődet nézi. Az nem egyenes ember. Életrendje, világszemlélete modell értékű. Eszerint az egyenes beszéd, az adott szó betartása hitelessé teszi a közösségi életet, az emberi kapcsolatoknak az alapját képezik. S nincs másképp az Istennel fenntartott kapcsolatrendszerben sem, melynek folyamán személyesen létesít kapcsolatot, párbeszédet a Fennvalóval, kéri segítségét a földi problémák megoldásához… Mint mondta, sokféle emberrel volt dolga az életben. Voltak képmutatók, tudja olyan oltárra-mászók, nagyszájúak, bőbeszédűek. A borjút az anyjából ki tudták volna beszélni, pedig a sok beszéd szegénység. De legjobban a felkapaszkodottakat, a főnökösködőket utálta, akik elfelejtették, hogy honnan jöttek. Azt hitték a szék a seggükhöz van nőve. Elfelejtették, hogy az Isten létrájának két ága van. Az egyiken fel, a másikon le... Lakatos István: Kapcsok. Emlékek Csíkszentmiklós történetéből (Csíkszereda, 2015)

150

Székely Kalendárium – 2018 Bekecs alatt Nyárád tere, Ott egy kunyhó zsuppal fedve; De belseje aranybánya, Arany benne egy szép lányka. Marosszéki piros-párizs! Ott lakik az én rózsám is. Szép az alma az ágtetőn, Még százszor szebb a szeretőm. Zsellér vagy te, én meg székel, De egünkre egy nap jő fel; Egy eső hull a földünkre: Miért lennék hát különb, mint te? (Nyárád menti népdal) Fotó: Kozics Tibor

A Székely-Mezőség

151

Székely Kalendárium – 2018

A néptánc anyanyelvén Tusnádfürdőről indult, a kihívások motiválják, a tudás és tapasztalás iránti vágy hajtja, hogy ne csak elsajátítsa a lépéseket, hanem megélje a táncot és ezáltal minél jobban megismerje önmagát. Bár még fiatal, a Háromszék Táncegyüttes tagja, tánckarvezető, úgy érzi, jó úton halad, a befektetett munka gyümölcse beérik. A 2107 januárjában Békéscsabán megrendezett XXIII. Országos Szólótánc Fesztivál különdíjasával, Melles Endrével beszélgettünk. – Mikor kezdtél el néptánccal foglalkozni? – Hatodikos-hetedikes koromban találkoztam először a néptánccal, én azelőtt inkább a break-dance irányába indultam el, haverokkal néztük a videoklipeket, onnan lestük el a táncot, akkoriban ez volt a menő. A két nővérem táncolt a Gyöngyvirág Néptáncegyüttesben, sokat kérleltek, hogy menjek el egy próbára, mivel kevés volt a fiú. Az első tapasztalat, bevallom, semleges volt, úgy éreztem, nem fogok sokat maradni. Végül a kihívás tartott ott, hogy meg tudom-e csinálni, mert ugye nem is olyan könnyű, mint amilyennek kinéz. Ezzel kezdődött: meg akarom és meg is tudom csinálni. Nagyon jó táncoktatóim voltak, Csíkszeredában Péter László, Mihály Piros és Udvari Róbert, majd Kolozsváron Both

Zsuzsa és Both József. Megértettem, hogy a tánc egy életforma, és egyre komolyabban foglalkoztam vele. Kolozsváron döntöttem el, hogy meg kell próbálnom hivatásként is. Valahogy érzi ezt az ember, persze akkor, ha enged a kísértésnek, az érzéseinek. Én engedtem és nem hagytam, hogy a racionális énem döntsön. Mostanában jobb táncosnak lenni, de abban az időben anyagilag nagyon nem érte meg, szinte fele volt a fizetésünk, mint most. – Egyetemen fotó-videó, számítógépes képfeldolgozást tanultál, de végül nem indultál el ezen a pályán, miért? – Három évet végeztem el, végül nem diplomáztam le, a néptánc akkora már anynyira magával ragadott, hogy inkább azt választottam. Az nagyon befolyásolt, hogy a kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes-

A Banda című előadásban

Önarckép

152

Székely Kalendárium – 2018 Fotók: Ürmösi Mihály Levente

„Azóta is folyamatos a kihívás, hogy karvezető vagyok”

nél az utolsó időszakban Orza Călin rendező-koreográfussal dolgoztunk, közben rájöttem arra is, a fotó, a vizuális művészet nekem olyan adottságot jelent, amely megmarad, ha lediplomázom, ha nem. Ezért úgy döntöttem, a magam útját járom. De azóta is helye van az életemben a fotónak, a vizuális művészeteknek, előjönnek a bennem levő kreatív gondolatok. – Hogy találkozik a néptánc a fotó-videóval? – Mindkettő önkifejezés, az elgondolás, a spontaneitás, a kreativitás, az energia kiszabadítása ugyanaz. Egy plakát, egy fotó elkészítésében talán nincs az a kirobbanó lecsapódás, mint a táncban, de ugyanúgy magamat fejezem ki általa, nekem így találkozik a két világ. Egyébként az együttesnek a plakátjait én készítem, de esküvőfotózást is vállalok, sőt vőfélyként is kapok megbízást. A vőfélykedést azért élvezem, mert a színpadi szerepet élesben is megélhetem. Nem szabok határt magamnak, nem teszek különbséget a munkák között. Sőt, szerintem az elvégzett munka hálás, mindenből lehet tanulni és tapasztalni, ítélkezni anélkül, hogy kipróbálnánk, csak üres mellébeszélés. – Hogyan kerültél a Háromszék Táncegyütteshez?

– Abban az időben jártunk Sepsiszentgyörgyre az Ördögtérgyével és tetszett nekem, amit itt láttam. Úgy éreztem, idejönnék szívesen, telefonáltam és kiderült, van üres hely. Nem kellett próbafelvételen részt vennem, mert már látták hogyan táncolok, ismertek. – És emelted a magasságot is a tánckarban, ritka az ilyen magas táncos... – 2012-ben, amikor idekerültem, valóban emelkedett a magasság a tánckarban, még most is én vagyok a legmagasabb, 191 cm. Főleg Magyarországon nagyon keresettek a magas táncosok, hiszen a színpadon talán jobban mutat a sudár alak. Számomra nem ez a fontos, mert egy előadásban már nem az a lényeg, hogy egyformák legyünk. – Milyennek találtad a várost? – Szentgyörgyöt nem nagyon ismertem, de kívülről a kulturális élete nagyon vonzó volt, meg számított nekem a közelség, ugye Tusnádfürdőről származom. Szeretem a sokszínűséget a kultúra terén, hogy a színház, a mozgásszínház, a táncegyüttes esetében összefonódnak a szálak, dolgozunk együtt, ezek a találkozások meghatározóak, valóságos összművészeti tér keletkezik és szerintem ez előre visz. – Milyen volt a Háromszék Táncegyüt-

153

Székely Kalendárium – 2018 tesnél munkába állni? Találkoztak az elha megpróbálom visszafojtani, akkor rágódom rajta, és az sem jó. Úgy érzem, az is az várások a valósággal? – Én először álltam munkába, és hát el- emberi oldala, ha egymást figyelmeztetjük. mesélem azt is, hogy az iskolában és az Na de azért az elején jól indítottam, épp egy egyetemen sem voltam mintadiák, a rend- új koreográfia volt készülőben, kaptam egy szereket nem nagyon szerettem, mert bár előtérbe helyezett szerepet, úgy éreztem, emberek alkották, de néha nem emberiek. hogy oda kell tennem magamat, és ennek Azt soha nem tudtam elfogadni, hogy gör- meg is volt az eredménye. csösösen ragaszkodnak jelentéktelen dol- – Fiatalon lettél karvezető, ez a feladat gokhoz, amelyek a jövőben nem meghatá- mennyire testhezálló? – Két éve lettem karvezető, a feletteseim rozóak. Amikor a Háromszékhez kerültem, azt gondoltam, hogy akkor itt, mivel fizet- javaslatára. Én akkor azt mondtam, hogy nek, muszájból meg kell csinálni, amit mon- még a táncosi pályám elején vagyok, semmi danak. Azóta rájöttem, én akkor leszek én, tapasztalattal nem rendelkezem, de ha rám ha ragaszkodom a saját gondolataimhoz és merik bízni, szakmailag lehet, hogy helytála mai napig is megmondom a véleménye- lok, de mint vezető, sokat kell még tanulmet. Voltak az elején gondok, volt, aki nem nom. Azóta is folyamatos kihívás, hogy karkedvelt, mert én úgymond sok mindent vezető is vagyok, közben táncolok, néha komegengedtem magamnak. Szerintem min- reografálok, tehát szinte három ember mundig nézni kell az emberi oldalát, hogy mást káját végzem. Kell tudnom, hogy mit akarok ne sértsek meg, de magamat se adjam fel. és mi az irány, ami felé tartani kell. Nehéz, Talán nagyfejű vagyok, és hirtelen felindu- sokszor azt érzem, hátráltat mint előadóműlásból kimondom érzéseimet, ugyanakkor, vészt, hogy sok egyébre is kell figyelnem.

Úgy tánczolnak Singfalván, Úgy tánczolnak Dobokán, Az én csizmám bornyúbőr, Mind a veréb a fiszfán! Mind a bolha tű fokán! Anyám fonta csepűből! Úgy tánczolnak Rákasan, Piros csizma lábamba', Mind a medve a vasan! Így tánczolnak Bágyonba! Abrudbánya, Verespatak, Hidd meg rózsám, hogy elÚgy tánczolnak Csegezbe', Úgy tánczolnak Rekeczén, hagylak. A singfalvi legények Mind a pénz a zsebembe! Mind a tetű kemenczén! Bocskorosak szegények! Úgy tánczolnak Medvesen, A kercsedi Lapasan A bocskort is úgy kötik, Mind a kutya töltésen! Ott maradt az ujjasam! Hogy az utczát megseprik! Úgy tánczolnak Kidébe', A kercsedi magas torony, Az én csizmám karmazsin, Mind a légy a czibrébe! Elvesztettem az oﬆorom! Ha tekintem, talpa sincs! Úgy tánczolnak Lekenczén, Túl a vizén Tyukadon, Kicsi nekem ez a csűr, Mind a macska kemenczén! Ülj itthon a jukadon!

154

Székely Kalendárium – 2018 – Talán innen is jön, hogy szólótáncos- cot, megismered az embert, a tájegységet, a ként rendszeresen megméretteted ma- környezetét, majd a saját élményeidet próbálod belevinni, mert mire eljutsz oda, hogy gad? – Az együttesen belül nincs annyi idő tudod a táncot, már vannak saját érzéseid, magamra, amennyit én szeretnék, emiatt kötődéseid. Ezzel újítunk: nemcsak megnagyon motiválnak ezek a versenyek, nem maradunk a kötött formánál, hanem például a díj miatt, hanem a magammal végzett az adatközlő mozdulatait, gesztusait átramunka szempontjából. Az a nyeremény, kom az én világomba, az én testemre és újamikor ott vagy a versenyen, kiállsz a szín- raalkotom. Ez lehet úgy is, hogy figurálisan padra, és szembe tudsz nézni magaddal, el- nem újítok, bár ez még mindig nem az igazi, mondhatod, megtettél mindent azért, hogy mert azt jelenti, hogy nem mertem hozzámagadat és az adott táncanyagot összhang- nyúlni. Ezért igyekszem megismerni minél ba hozd, hogy őszinte tudsz lenni a táncod- jobban az adott táncot, de magamat is, hiban. Számomra az a fontos, hogy a start és szen a kettő együtt jár, minél többet dolgozom a testemmel, annál jobban haladok az a cél közötti utat megtöltsem értékkel. – Több olyan díjat is kaptál, amely az újí- önismeretben is. Ugyanakkor a saját gondotó megközelítést értékelte. Mit jelent ez? lataimat kell belevinnem a néptáncba is, ez – Hajdanán az emberek az életüket tán- azért is nehéz feladat, mert mi nem beleszücolták ki, őszinte beszéd volt. Nem egysze- letünk a népi kultúrába, hanem ki kell nevelrűsíthetem le a táncot csak mozdulatokra és ni, mint egy inkubátorban. Azt érzem, hogy formákra. Számomra idegen megközelítés, sokszor rendelkezünk a kellő tudással, de ha valakit csak megpróbálunk utánozni, az nem merünk élni vele. A XXIII. Országos a legértékesebb, amikor megtanulod a tán- Szólótánc Fesztiválon megkaptam ugyan a

A kercsedi Lapasan Ott maradt az ujjasam!

A singfalvi legények Szembe, szívem, ha szeretsz, Bocskorosak szegények! Ha nem szeretsz, elmehetsz! A bocskort is úgy kötik, A kercsedi magas torony, Hogy az utczát megseprik! És az eső, csepereg, Elvesztettem az oﬆorom! Az én babám kesereg! Az én csizmám karmazsin, Túl a vizén Tyukadon, Ha tekintem, talpa sincs! A kis csupor hamar forr, A vénasszony puskapor! Ülj itthon a jukadon! Kicsi nekem ez a csűr, Az én csizmám bornyúbőr, Kirepülnék, mint a fürj… Három ágú petrezselyem, A vénasszony veszedelem! Anyám fonta csepűből! madár! Abrudbánya, Verespatak, Rezes villa, rezes kés, Bort iszom én, nem vizet, Hidd meg rózsám, hogy el- Gyere rózsám, tánczolj té 's. Ferencz császár megfizet! hagylak. Borbély Sándor: Az aranyosszékiek táncza (Ethnographia, 1891)

155

Székely Kalendárium – 2018

A Szerencsekrajcárban

Martin György Néptáncszövetség különdíját, de már az sokat számít, hogy a döntőig jusson erdélyi származású, ma is Erdélyben élő néptáncos. Őrkői táncanyagot választottam, jártam ki oda, hogy érezzem, milyen köztük lenni; ez talán olyan élmény volt, ami megint egy szinttel továbblendített. Előtte, ősszel az Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozóján a kiemelkedő férfitáncosnak kijáró díjat ítélték nekem, de én akkor azt éreztem, hogy nem teljesítettem megfelelően, ezt is meg kell tanulnom, hogy állandóan ne minősítsem magam. – A Háromszék Táncegyüttes előadásaiban táncolt szerepek közül melyek a legemlékezetesebbek? – Mindent kihívásnak veszek, még a legkisebb szerepért is megdolgozom. Az elmúlt években többnyire főszerepeim voltak, úgy érzem, értékelnek. Azt mondanám, hogy a néptánc az anyanyelvem, de egyre inkább foglalkoztat a kortárs mozgás vagy a beállított mozgás. A Gábor Áron táncdrámában a halált kellett megtestesítenem, beállított mozgásokkal megformálva, ilyennel koráb-

ban nem találkoztam. Azt éreztem, hogy talán jól táncolok, de egy ilyen feladattól még távol állok. Emlékszem, a színfalak mögött zokogtam, mert nem tudtam megmutatni azt, amit szerettem volna. Az amatőrvilágban, ahonnan érkeztem, nincs szükség ilyesmire. Az együttesnél vannak tánctechnika órák, talán még több is kellene. A test tágításával, nyújtásával az elmét is megdolgozzuk, fontos lenne a testtudatot művelni, nemcsak nekünk, hivatásos táncosoknak, hanem az iskolában is. Szeretem a kortárs mozgást is, hál` Istennek laza ízületeim vannak és tudom élvezni, ha elengedem magam, tulajdonképpen erről szól, hogy menynyire mersz kimozdulni a komfortzónából. – Hol látod magad tíz-húsz év múlva? – Nem tudom, mi lesz, de mindent megteszek azért, hogy magamat minél jobban megismerjem, a tudásomat másokkal megosszam, a jövőben olyan példát mutassak, amely követendő. Olyan úton akarok haladni, amelyen jól érzem magam, és én most itt jól érzem magam. Gy. Turoczki Emese

156

Székely Kalendárium – 2018

A lengyel zarándok Egy októberi esős napon, sötétedéskor idegen lovasember bukkant fel Csinódon. Angolul kérdezte, tudnánk-e szállást adni neki és két lovának. Miután közöltük vele, hogy szívesen befogadjuk, behozta lovait az udvarra. Egyikről a nyerget, másikról a málhát vette le. A lovakat szénával, őt pedig meleg étellel kínáltuk. Kiderült, hogy 33 éve született Svédországban, lengyel szülők gyermekeként. Beszél lengyelül, svédül, spanyolul és angolul. Magyar feleségével Norvégiában ismerkedett meg, van egy kisfia, és várják a második babát. Évekkel ezelőtt határozta el, hogy lóháton elzarándokol Lengyelországtól Jeruzsálemig. Felesége és családja támogatásával 2016 nyarán indult el az 5000 km-es útra azzal a céllal, hogy megtapasztalja az isteni gondviselést. Átlovagolt Lengyelországon, Szlovákián, Magyarországon, majd Erdély földjére lépett, és Székelyföldön át folytatta útját Moldva felé, hogy majd Bulgárián, Törökországon, Szírián és Libanon át jusson el Jeruzsálembe. És mindezt egyedül, két erős lova társaságában! Nagy örömmel hallgattuk eddigi megtapasztalásait. Székelyföldön mindenhol segítő emberekre talált, továbbindulása

előtt a kis kápolnánkban közösen imádkoztunk azért, hogy épségben jusson el a Szentföldre. Különleges élmény volt a Miatyánkot és az Üdvözlégy Máriát lengyel nyelven hallani! A feleségem a kápolna elől felvett egy kavicsot, és arra kérte a zarándokot, vigye magával Jeruzsálembe, és tegye le a régi templom falánál, majd mondjon el egy imát a magyarságért és a csinódi, egerszéki emberekért. Bízunk abban, hogy a zarándok útja során folyamatosan megtapasztalta az isteni gondviselést, és hitében megerősödve szerencsésen célba ért. Visszavárjuk családjával együtt az Úz völgyébe, s reméljük, majd magyarul is fogunk vele beszélgetni, hiszen a feleségének megígérte, hogy a zarándokútja után, hálából a hitvesi támogatásért, megtanul magyarul. Sepsiszéki Nagy Balázs

Búcsúkép Csinódról. Még hosszú út várt rá Jeruzsálemig

157

Székely Kalendárium – 2018

Tolókocsiból jótékonykodó grófnő Hét évtizede került tolókocsiba, mégis az erdélyi arisztokrácia egyik legismertebb és legaktívabb tagjának számít. Élete során számos megaláztatás és megpróbáltatás érte, mégsem sajnáltatta magát soha. Mindig azon volt, hogy nyelvtudása, kapcsolatai, újabban pedig visszaperelt kastélya által másokon segítsen. Hiába a tolókocsi, buzog benne a cselekvési vágy – állítja, s azt is hozzáteszi, hogy szégyellne is tétlenül ülni. „Úgy érzem, az őseimtől kaptam ezt a biológiai csomagot, melynek köszönhetően még így, nyomorékon is tevékeny vagyok” – vallja gróf Bethlen Anna vagy egyszerűen Anikó néni, ahogy a fiatalabbaknak be szokott mutatkozni.

A nagyapa mint Keresd kovásza Így nézett ki Keresd és a Bethlenek hosszú pereskedés után visszaszerzett kastélya valamikor Anikó néni születése előtt, a két világháború között. Nagyapja, Bethlen Bálint nem csak Kisküküllő vármegye elismert egyházi vezetője, de a Segesvár környéki, német, majd román többségű falu vezéregyénisége is volt. Amint a grófnő meséli, nagyapja a település legegyszerűbb lakójával is jó, közvetlen viszonyt ápolt. A helyiek meg is becsülték, és értékelték az idős grófot, aki fontos feladatának tekintette a közösség összefogását. Erről tanúskodik a kastély udvarán készült kép is, mely egy népünnepélyt örökít meg. „A faluban most is sok román embert hívnak Valentinnak, akiket szüleik a nagyapámra való tekintettel kereszteltek így” – büszkélkedik az unoka.

158

Székely Kalendárium – 2018

Tollvonással elvett, pereskedés után visszaadott kastély

A keresdi birtokot egy évszázaddal ezelőtt, pontosabban 1913-ban örökölte Bethlen Bálint. Az államosítás napjáig a kastély minden helyiségét lakták. Reneszánsz, barokk, török szalonokkal rendelkezett. Gyönyörű, festett bútorok, falikárpitok, pohárkészletek, porcelán, üvegkristály és ezüst edények ékesítették. Tekintély ide, vagyon oda, a nagyapának sem a feleségeihez, sem a kastélyához nem volt szerencséje: mindkét asszony elhagyta a birtokot, illetve férjét. Aztán az államosítással elszállt a kastély is, ami akkor már fia, Bethlen Gábor tulajdonát képezte. Amikor betörtek a kommunisták, csak az egyik szobalány, Anna tartózkodott a kastélyban. Ő mesélte, hogy a fosztogatás négy napon és négy éjjelen keresztül tartott. A hintót meghagyták, de a lovakat levágták és megették. A többi háziállatot a környékbeliek hajtották el, a háromezer kötetes könyvtárnak és az 1600-as évekből származott nyomdagépnek viszont teljesen nyoma veszett. „Szinte semmit nem láttam ezekből vissza – sóhajt fel a grófnő, aki komoly műgyűjtő hírében áll. – Sok utánajárás után egy pár képzőművészeti tárgyat sikerült visszaszereznünk a nagyszebeni, fogarasi, brassói, segesvári és székelyudvarhelyi múzeumból. Mondanom sem kell, hogy keretek, védőüvegek nélkül, megrongált állapotban”. A Bethlenek a kastélyért is ádáz harcot vívtak a román állammal. A jogerős bírósági döntés után, amikor az 1990 utáni posztkommunista hatalom kénytelen volt átadni az épületet, a művelődési minisztérium illetékesei egy fenyegetéssel beérő intéssel távoztak. „Azt mondták, hogy vigyázzunk, nehogy kárt tegyünk a kastélyban, mert abból baj lesz!” – idézi a rövid beszélgetést Anikó néni. A kérdés csak az, hogy miféle kárt lehet tenni egy lelakott, lepusztított épületben, amelynek egy részét egy filmforgatás közben még fel is gyújtották? Egy olyan épületben, mely az átadásakor még a nyulak, viperák és különböző madarak tanyájaként szolgált…

159

Székely Kalendárium – 2018

A nagymama mint nyelvtanár

Bethlen Anikó örök bánata, hogy Bálint nagyapját mindössze egyszer láthatta az életben. „A háborúban mi Mezőmadarasról Budapestre menekültünk, őt Keresdről a Târgu Jiui gyűjtőtáborba internálták. Itt megbetegedett, összeszedett egy csúnya asztmát, amiből nem sikerült kigyógyulnia. Nem sokkal a háború vége után, ’46-ban elhunyt” – mesél nagyapja tragikus sorsáról Anikó néni. A nagymamájához, Bánffy Mariannehoz több szerencséje volt. Kilakoltatása után Anikó néniékhez költözött Mezőmadarasra. Huszonkét évvel élte túl megboldogult férjét. „Rendkívüli asszony volt. Egy napig sem járt iskolába, mégis öt nyelvet ismert. A legízesebben románul beszélt, amit a fugadi béresektől tanult. Neki köszönhetően tudok angolul, pedig abban az időben a német és a francia fontosabb nyelvnek számított. Apám, aki rendkívül intelligens ember volt, előrelátó lévén, arra kérte, előbb angolul tanítson” – meséli a grófnő. Valamennyi idegen nyelvnek nagy hasznát vette: a szocializmus ideje alatt a tolókocsihoz kötött grófnő ezek tanításából tartotta fenn magát. Ugyanis elemistaként hiába volt első tanuló, még a pionírok közé sem vették fel. Amikor pedig a Bolyaiban szerette volna folytatni tanulmányait, az akkori igazgató kijelentette, márpedig amíg ő áll a tanintézmény élén, Bethlen-sarj be nem teszi oda a lábát. Így került a fiatal lány Nagyszebenbe, ahol akarva-akaratlanul megtanult németül. Soha nem szerette ezt a nyelvet, mert mindig a háború szörnyűségeire emlékeztette, viszont a mai napig hasznát veszi.

Bethlen Gábor, a félretett agrármérnök

Hiába volt az Erdélyi Magyar Gazdaegylet titkára, és hiába számított Erdély egyik legjobb szakemberének, a kommunisták hatalomra törése után Anikó néni édesapjára, Bethlen Gáborra is ugyanaz a sors várt, mint a magyar arisztokrácia többi képviselőjére. Hazatért Budapestről, pedig tudta, vagy legalábbis sejtette, mi következik. Erdélyt viszont elhagyni nem akarta. Kisemmizése után bárhová alkalmazták, két-három hét után menesztették is: a párttitkárok előtt a káderlapja többet nyomott a latban, mint a tudása. „Egyetlen stabilnak mondható munkahelye a tengerparton, a Razelm-tónál volt. Itt két éven keresztül dolgozhatott zavartalanul, senki nem foglalkozott a származásával. De amikor odavetődött egy erdélyi

160

Székely Kalendárium – 2018 pártaktivista, azt kérdezte, ez a gróf mit keres itt? Másnaptól innen is menesztették” – idézi fel a groteszk történetet Bethlen Gábor lánya.

Az édesanya mint családfenntartó

A Bethlen Gábort ért igazságtalanság miatt a négygyerekes családot a feleség, Ferencz Mihály Éva tartotta el. Bár soha nem titkolta, kinek a hitvese, nem is reklámozta, így a mindig éber és mindenről jól értesült hatóságok sokáig nem is tudták, hogy a marosvásárhelyi művészeti gimnázium iskolaorvosa kinek a családjába került. Amikor viszont fény derült erre, Ferencz doktornőnek távoznia kellett. Marosvécsen, a Kemény család kastélyában berendezett kórházotthonban talált munkahelyet, ahol testi és szellemi fogyatékkal élő gyerekeket ápolt. „Anyám nagyon sokat dolgozott. Én csak arra emlékszem, hogy mindig úton volt, munkaidőn kívül is rohant a betegeihez. Hetven esztendős korában hagyott fel a praxissal, addig reggeltől estig hajtott. Elvégre neki kellett eltartania a családot.”

A négy testvér

Anikó, Ágnes Zsuzsanna, Éva és Rózsa, avagy a négy Bethlen-lány. Utóbbi rendkívül fiatalon, 16 esztendősen távozott az élők sorából, miután a háború elől való meneküléskor, kétéves korában, agyonzsúfolt marhavagonban öszszeszedett egy kegyetlen agyhártyagyulladást. „Nagyon jó testvérek voltunk, és maradtunk mindmáig. Én vagyok a legnagyobbik, de mivel hétéves koromban lebénultam, a húgaim vigyáztak rám. Egy máig megőrzött székben éltem 29 esztendős koromig, akkor kaptam meg életem első tolókocsiját. Addig a testvéreim húzták-tolták a székemet” – idézi fel Anikó néni a kommunizmus ama huszonkét esztendejét, amikor egy „egészségtelen” családból származó személynek még a kerekesszék beszerzése is lehetetlennek bizonyult. Ma már ő az, aki a tolókocsira szoruló személyeket hozzásegíti az elengedhetetlen „közlekedési eszközhöz”.

161

Székely Kalendárium – 2018

Mind helytálltak az életben

Rózsa halála után az addig is összetartó testvérek még inkább összefogtak. Ma mindannyian Marosvásárhelyen, az egykori Klastrom utcában és környékén élik nyugdíjas éveiket. Ági (középen) hiába írt 10-es dolgozatot, grófi származása miatt nem vették fel az orvosi egyetemre. Be kellett érnie az asszisztensi képzéssel, majd beosztással. Éva (baloldalt) jóval szerencsésebbnek bizonyult. Szülőhelyétől távol, Jászvásáron végzett ipari kémiát, és mivel Moldvában járta az egyetemet, a káderforgató rendszernek köszönhetően Erdélybe helyezték; nagy örömére Marosvásárhelyt és az akkoriban virágzó bőrgyárat tudta választani az úgynevezett „repartíció” során.

Hivatása a segítőkészség A tolókocsiban leélt hét évtized nem gátolta Bethlen Anikót abban, hogy mások segítségére legyen. A nyelvtudását nem csak megélhetési forrásként használta, hanem a Vöröskeresztnek és különböző más, Nyugaton tevékenykedő karitatív szervezeteknek küldött levelek megfogalmazására is – a rászorultak nevében. A nehezen visszaszerzett kastélyt pedig ötven évre Böjte Csaba alapítványára és az általa gondozott árvákra bízta. Anikó néni azt is szokta mondogatni, hogy a Bethlenek az évszázadok során több hibát is elkövettek, de mégiscsak érződik, hogy manapság nem az afféle emberek vezetik az országot. És ebben (is) tökéletesen igaza van. Szucher Ervin

162

Székely Kalendárium – 2018

„A szárított patkányhoz nem volt étvágyam”

– interjú Sánta István Csaba fotóművésszel – Sánta István Csaba szabadúszó fotóriporter, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagja, 1978-ban született Sepsiszentgyörgyön. A fotózással párhuzamosan bejárta autóstoppal Európa nagy részét, a Gibraltáron keresztül eljutott Afrikába is. Távol-keleti utazása során Thaiföldön, Kambodzsában, Vietnamban és Kínában időzött. 2008-tól tagja a Magyar Jazz Szövetségnek mint jazzfotós. Munkái számos publikációban jelentek meg, illetve több csoportos és egyéni kiállításon szerepeltek. – Milyen indíttatásból kezdett el fotózni? – Utólag akár sorsszerűnek is tűnhet, hogy a fotózást választottam mint szakmát, mint életformát. Fogtechnikus szakra terveztem jelentkezni a Budapesti Szolgáltató és Kézműves Szakképző Iskolába, beiratkozáskor kiderült, hogy fényképész szak is indul, ahol egyetlen betöltetlen hely maradt. Némi tanakodás után az utóbbi mellett döntöttem. – Hol tanulta a szakmát? – Érettségi után Sepsiszentgyörgyről felköltöztem Budapestre, ahol beiratkoztam a már említett Práter utcai iskola fényképészet szakára. Az iskolapadban Baki Péter, Lévai Jenő és Lőkös Zoltán mestereimtől erős gyakorlati és elméleti alapokat kaptam, a későbbi fejlődésemet az élet iskolája diktálta és diktálja a mai napig is. Amint elkezdtem utazni és megnyílt a világ, a különféle élethelyzetek mindig hoztak valami újat, amiből lehetett tanulni mind emberileg, mind szakmailag.

– A társadalom nehéz helyzetben élő rétegére szokta leginkább a fényképezőgépét fókuszálni, különös figyelemmel kíséri a cigányok világát. Sokan foglalkoznak a témával, mitől egyediek az ön képei, és mi ezekkel a célja? – Szegény és egyszerű családból származom, amiért hálás vagyok az életnek, mert így meg tudom becsülni a manapság lenézendő, megvetendő dolgokat, vagy amiket csak egyszerűen közömbösen kezelünk. A szüleim hatalmas áldozatokat hoztak, hogy iskoláztatni tudják három gyereküket, és segítsenek bennünket azon a pályán, amit választottunk. Így lett belőlünk orvos, szobrász és fotós. Gyerekként sokat jártam vidéken, kertes házban nőttem fel, ezért egyfajta nosztalgia is köt a természetközeli, egyszerű ember sorsához, könnyen tudok vele azonosulni. – Több olyan fotóját is láttam, amelyen romák szerepelnek. – A különféle kultúrák mindig is érde-

163

Székely Kalendárium – 2018 helyzeteket próbálom elkerülni. Azt mondják: „az öreg hegymászó a jó hegymászó”. Ennek ellenére volt egy-két szituáció, amikor a szerencsén múlt csupán, hogy nem történt nagyobb baj. Kambodzsában egy orvos haverommal a vonat tetején utaztunk, mint ahogy azt régebb a westernfilmekben láttam. Miközben a fényképezőgépemet két kézzel markolva a vad táj fotózásába merültem, a vonat hirtelen nagyot rándult, egy kiálló szellőzőnyílásba kapaszkodva kerültem el a súlyos balesetet. Szabadtéri harcosok, Vietnam – 2005 – Autóstoppal járta be a fél világot, ami eleve számos kalandot feltételez… – Bár a szülőföldemhez nagyon kötőkeltek, így a cigányok világát is kutattam. Bárhova is megyek, próbálok minél köze- döm, mégis útra keltem, felfedezni az ismelebb kerülni a helyi emberekhez, bemegyek retlent. Ezt egy osztrák énekesnő nagyon a lakásukba, velük étkezem, velük lakom, találóan így fogalmazta meg rólam: „namint ahogy azt Marokkóban vagy Kínában gyon erősek a gyökereid, de a szárnyaid is is tettem. Minden fotós egy kicsit úgy fény- legalább olyan erősek.” A stoppolást már fiképez, ahogy a világot látja, beleviszi a saját atal koromban elkezdtem, mert ez volt az egyéniségét, ezért lehet ugyanazt a dolgot különbözőképpen megmutatni. Egyszer egy kínai lánnyal beszéltem, akinek az egyik mondata nagyon megfogott, és a mottómmá vált: „You have to keep your blood in your pictures”, vagyis „a véredet kell a képeidben hordoznod” (talán ez volna a legmegfelelőbb magyar megfelelője), enélkül legfeljebb csak emlékképkészítők lehetünk. Egy adott korszak lenyomatát mi sem őrzi jobban, mint egy festmény vagy egy fénykép. Apai nagyapám 1899-ben született, Házbelső, Dél-Kína – 2015 csak a régi, megfakult képekről ismerem csontos, jellegzetes székely arcát. Nem tudom, mi volt a fényképész szándéka a fotó egyetlen módja, hogy világot lássak pénz készítésekor, de az kétségtelen, hogy nálam nélkül. Nyolcéves lehettem, amikor a családdal Soveján nyaraltunk. Összeismerkeda hatás célba ért. – Egy-egy téma kapcsán vélhetően gyak- tem egy traktoristával, és lebeszéltem vele, ran van része megrázó élményekben. El- hogy vigyen el bennünket Kézdivásárhelyig a munkásokat szállító nyerges vontatójával. mesélne egyet ezek közül? – A kihívásokat szeretem, de a veszélyes A stoppolás nálunk valahogy családi vonás.

164

Székely Kalendárium – 2018

Autóstoppal Afrikába (részlet a sorozatból)

Mind a bátyámmal, mind az öcsémmel soksok ezer kilométert tettünk meg így. Az öcsémmel egy alkalommal lestoppoltunk Budapesttől Afrikáig. Egy középkorú hölgy a Genovai-öböltől egész Barcelonáig vitt el. Hajnali háromkor, ahogy megérkeztünk a Barcelona közeli kis városba, Molins de Rei-be, fölajánlotta, hogy szálljunk meg nála. Amint beléptünk a lakásba, az asztal terítve várt minket, mindenféle spanyol ínyencségekkel. Másnap délben, ahogy felkeltünk, elvitt bennünket az általa üzemeltetett étterembe, ott az étterem specialitását ötféle különleges bor kíséretében fogyasztottuk el. Délután bevitt minket a belvárosba, és elbúcsúztunk. Negatív élményem csak a hideg miatt volt. 2005 decemberében Lengyelországból stoppoltam Budapestre, mínusz 20 fok körüli hidegben. Több óra várakozás, az időjárásnak nem megfelelő öltözet – a csontig hatoló hideget úgy még nem szenvedtem meg… – Utazásai során milyen különleges ételeket kóstolt meg, illetve mit nem evett volna meg a világ összes kincséért sem? – Különlegességként a kígyó- és krokodilhúst, illetve az óriáspókot említeném meg. A szárított patkányhoz viszont nem volt étvágyam.

– Másik fő területe a koncertfotózás. A 2017 februárjában a budapesti MüPában bemutatott Jazzonance című kiállításának anyagát 15 országban fotózta, ami vélhetően nem kevés fizikai és anyagi ráfordítással járt. Mi motiválta egy ilyen nagyszabású projekt létrehozását? – A jazz tematikájú projektemet 14 éve kezdtem el, ám ezen a kiállításon csak munkáim töredéke, 15 kép került bemutatásra, ami 6 országban készült. Amint kapcsolatba kerültem a jazz műfajjal, azonnal megszerettem, és természetszerű volt, hogy összekötöm a fotózással. Ez egyfajta szenvedély, ami zeneileg és fotósként is élményt nyújt, ugyanakkor egy tudatos, sok időt és energiát igénylő projekt. Itt is, akárcsak korábbi útjaim során, bevállalok stoppolást, kint alvást... – Számos díj birtokosa. Mi a legnagyobb szakmai álma? – A díjakat természetesen megbecsüli az ember, mert ez egy olyan visszaigazolás a szakma részéről, aminek motiváló ereje van, de az egyensúlyt teremtő kritikákra is szükség van, amik rendszeresen szembesítenek azzal a ténnyel, hogy mindig lehet valamit jobban is csinálni. Az álmok akkor tudnak megvalósulni, amikor őszintén hi-

165

Székely Kalendárium – 2018

Erdélyi cigány házaspár – 2007

szünk bennük, és leginkább magunkban, hogy el tudjuk azokat érni. Mindig vannak kihívások, különböző természetű akadályok. Én alapvetően pozitívan állok minden nehézség elé, még ha kezdetben leküzdhetetlennek is tűnnek. Gyakran emberi döntések képeznek akadályokat, de minden helyzetet tudni vagy legalább is akarni kell kezelni. Előfordult, hogy a koncertszervezőktől nem kaptam engedélyt a fotózáshoz, de felvettem az aktuálisan előadó amerikai zenész menedzserével a kapcsolatot, akin keresztül elintéztem, hogy fotózhassak. A slusszpoén, hogy ezek után a bosszús szervezők mellém állítottak egy biztonsági őrt,

de nem értettem, hogy a zenészre vagy rám kellett-e vigyáznia. A nagy álmok megvalósításánál mindig segítségemre vannak a számomra inspiráló személyek, azok, akik képesek kilépni a komfortzónájukból és szinte emberfeletti dolgokat véghezvinni. Kőrösi Csoma Sándor gyerekkorom óta a példaképem. Tavaly találkoztam Reinhold Messner olasz hegymászóval, aki elsőként mászta meg a világ összes nyolcezresét, kézfogását mindig is érezni fogom, ha nehéz helyzetben vagyok. Ha tervekről, álmokról beszélünk, akkor szívesen látnám a képeimet párizsi vagy New York-i galériákban. Daczó Hodor Barna

Fotók: Sánta István Csaba

Kambodzsai vonatút (részlet a sorozatból) – 2005

166

Székely Kalendárium – 2018

Száztagú Székely Férfikórus 2013 májusában a székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikórusa megalakulásának 145. évfordulóját ünnepelte, amelyre meghívta a gyergyószentmiklósi Ipartestületi Férfikórus és a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház Magyar Férfidalárdájának tagjait is. A közös ünneplés, biztató együttműködés adta aztán az ötletet, hogy gyakrabban kellene a férfikórusoknak találkozniuk. Az előbb említett három kórushoz csatlakozott a Csíkborzsovai Férfikórus, és 2014 júniusában Csíkszépvízen, majd Csíkszeredában most már mint Száztagú Székely Férfikórus léptek fel. A megalakulást követően a kórus több alkalommal, több helyszínen lépett már nagyközönség elé: 2015 májusában Sepsiszentgyörgyön, 2016 májusában Gyergyószentmiklóson, júniusban Csíkborzsován, júliusban Fehéregyházán a Petőfi-ünnepen, október folyamán a csíksomlyói kegytemplomban és a VII. Székelyföldi Napok keretében a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes székhelyén, majd az év végén a Csíkszeredában szervezett adventi-karácsonyi koncerten. 2017. június 8–10. között a Száztagú Székely Férfikórus marosszéki tagokkal kibővülve lépett színpadra a székelyudvarhelyi művelődési házban. Egy-egy ilyen kórustalálkozó alkalmával a tagok különböző helyszíneken, különböző felekezetű templomokban is vállalnak dalos szolgálatot, igen nagy sikerrel. A férfikórus repertóriuma nagyon széles skálán mozog: Mozart-, Schubert-, Erkel-, Liszt-, Verdi-, Kodály- stb. dalokat, operarészleteket, valamint népdalokat, megzenésített verseket, egyházi énekeket, katona- és legénynótákat is énekelnek. A 100 tagú kórus tagjaként 2017 tavaszán alakult meg a Marosszéki Harmónia Dalkar Bereczki Sándor marosszentgyörgyi vállalkozó kezdeményezésére. Első bemu-

tatkozásuk a Marosszentgyörgyi Napok keretében zajlott, majd első közös fellépésük következett a nagykórussal, Székelyudvarhelyen. A Száztagú Székely Férfikórus elnökétől, Varga Istvántól a kórus céljairól, további terveiről érdeklődtünk. „A 145. évfordulón pattant ki az ötlet, hogy milyen jó lenne, ha gyakrabban találkoznának a férfikórusok – meséli. – Végül azt a megoldást találtuk, hogy összekovácsolódunk egy kórussá, úgy, hogy azért mindenki megőrzi külön-külön is identitását.”

167

A Száztagú Székely Férfikórus mai tagjai: • Székelyudvarhelyi Székely Dalegylet Férfikórusa, elnök: Varga István • Sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház Magyar Férfidalárdája, elnök: Fazakas Géza, karvezető: Jakab Árpád • Gyergyószentmiklósi Ipartestületi Férfikórus, elnök: Kovács Lehel • Csíkborzsovai Férfikórus, elnök: Geréd István, karvezető: Ványolós András • Marosszéki Harmónia Dalkar, elnök: Bereczki Sándor, karvezető: Bíró Jenő

Székely Kalendárium – 2018

„Nagy tapasztalatú, tiszteletre méltó, türelmes nagyapák, küszködő, merész, büszke édesapák, bizakodó, nyugtalan, bátor ﬁatal férﬁak”

A tagok száma megalakuláskor kb. 100 körül mozgott, innen az elnevezés. Céljuk elsősorban az, hogy továbbéltessék a magyar dalt, megismertessék a nagyközönséggel. Ugyanakkor összefogni a nagy múlttal rendelkező férfikórusokat, gyakran találkozni, és tanulni egymástól. „Szerintem mindenképpen nagy előny, ha társulva van 3-4-5 kórus, és ösztönzik egymást újabb és újabb dalok megtanulására, így felgyorsul a repertórium újítása is. A találkozások gyakoriságának növelésével pedig jobban és többen megismernek minket, ami maga

után vonja azt, hogy felfigyelnek ránk, és meghívnak erdélyi eseményekre, rendezvényekre, és talán majd Magyarországra is” – teszi hozzá. Elvileg bármely férfikórus vagy tag csatlakozhat hozzájuk Székelyföldről, de ahhoz, hogy minden megfelelően működjön, fontos a törvényes bejegyzés, hiszen úgy könynyebben tudnak pályázni különböző forrásokra. Ehhez persze statútum kell, ami számos egyeztetést feltételez, de előbb-utóbb csak megszületik. Nemes Gyula

Bereczki Sándor így meséli el „születésük” történetét: „Első alkalommal 2016. október 23-án Marosvásárhelyen, a VII. Székelyföld Napok zárórendezvényén, a Maros Művészegyüttes székhelyén találkoztam a Száztagú Székely Férfikórussal. Életem egyik legkínosabb pillanatát éltem át akkor. Voltak előző ismereteim a négy alkotó kórus gazdag és értékes tevékenységéről külön-külön, hallottam a Száztagú Székely Férfikórus szerencsés megalakulásáról is, így természetesen nagyon örvendtem – sokéves kóruséneklési tevékenységgel mögöttem –, hogy láthatom őket. Igyekeztem idejében megjelenni, nagy zsúfoltságra számítva, a minél jobb nézőhely reményében. De – talán a nem legsikeresebb szervezés miatt – megdöbbentően kis létszámú közönség gyűlt össze megnézni az előadást. Pedig nagy tapasztalatú, tiszteletre méltó, türelmes nagyapák, küszködő, merész, büszke édesapák, bizakodó, nyugtalan, bátor fiatal férfiak jöttek hozzánk messziről. A kisszámú közönség tapsolt, de én sok keserűséggel a lelkemben, nagyon szégyelltem magam! Ők a pillanatnyi kellemetlen meglepetésüket legyőzve rázendítettek, közel száz torokból. Ma is azok a vegyes érzések kavarognak bennem: felháborodás, szégyen, de tenni akarás!” Ennek hatására alakította meg Bereczki Sándor a marosszéki dalkart.

168

Székely Kalendárium – 2018

Példakép volt napfényben és borulatban Minden településen, ahol a közösségi élet még meg nem bomlott, az ott élő emberek számára fontos a helyi közösség szabályainak, előírásainak ismerete. Aki ezt a tudást birtokolja, annak megbecsült helye van a közösségben. Jakab Rozália tanítónő és népművész, néprajzi gyűjtő az egész Nyikó mente népéletének, hagyományainak, szokásainak, hiedelmeinek jó ismerője volt. Kilencven éve született, 2017-ben búcsúztunk tőle. Rugonfalván született 1928. július 14én gazdálkodó családban. A közeli város, Székelykeresztúr neves tanítóképzőjében tanult, majd a székelyudvarhelyiben végzett. Friss diplomás tanítóként Décsfalván kezdte pályáját, majd az akkori kor gyakorlata szerint, más és más településekre helyezték át, tanított Székelyderzsben, Nagygalambfalván és Korondon. Megismerkedett a magyar fővárosban tanulmányokat folytató farkaslaki Jakab Zsigmonddal, akivel összeházasodott, majd Farkaslakán tanított. A Nyikó folyá-

sának legalsó falujában felnőtt tanítónő teljesen más környezetbe került. A református vallású és népesség szempontjából nagynak sem mondható Rugonfalva után a római katolikus vallású nagyközség, Farkaslaka közösségének életmódja, szokásai is sokban eltértek. A fiatal tanítónő úgy vélte, akkor szolgálhatja jól a falut, ha megismerkedik az ott élő emberekkel, megismeri mindazt a népi tudást, amely az ötvenes évektől egyre kevesebb értéket jelentett. Ugyanis a mezőgazdaság, az ipar szocialista átalakítása teljesen meg-

Jakab Rozália igaz ember tudott maradni minden körülmények közepette

169

Székely Kalendárium – 2018 A Nyikó mente jórészt a gazdálkodásJakab Rozália művei ból élt, a kézművesség keveseknek jelen• Nálunk a harangszó elszáll a hatátett megélhetést, a mesteremberek is fogrig (Népélet és néphagyomány Farkaslalkoztak földműveléssel. A völgy legfelső lakán): aki bár egy fejezetét elolvassa, településeiben, Farkaslakán, Kecsetben, megérzi, mennyire szerette választott Kisfaludban, Malomfalván, Székelyszentfalujának embereit léleken inkább az állattartás meg a fával • Sokszor úgy szeretnék enni, magam való munka biztosíthatott megélhetést. sem tudom, hogy mit (Csíkszereda, Az alsó részen (Székelyszentmihály, Al2002): a korábbi nemzedékek ételkésó- és Felsőbencéd, Kobátfalva, Tarcsaszítési szokásai, receptjei falva, Csehétfalva, Tordátfalva, Kis- és • Rugonfalva az idő múlásában (SzéNagykadács, Siménfalva, Székelyszentkelyudvarhely, 2004) miklós, Medesér, Kis- és Nagykede, Ru• Haj, sirass édesanyám, míg előtted gonfalva) több és jobb termőföldön gazállok. Népdalos könyv Jakab Zsigdálkodhattak, és a gyümölcsből is próbálmond rajzaival (Farkaslaka, 2006) tak pénzhez jutni. • Visszanéztem alkonyatkor (Szudv., Jakab Zsigmondné Mészáros Rozália 2007): a pedagógus és a családanya hű és kitartó társa volt állatorvos és népszámvetése művész férjének minden törekvésében, • A farkaslaki Jakab Rózsika néni széaz otthonteremtésben és a falukutató kely szakácskönyve (Szudv., 2008): a mozgalomban, a népművelésben is. Háfarkaslaki jellemző ételek receptjei; rom gyermeket neveltek fel: Ágnest, Anmajd ennek a folytatása: talt és Rozáliát, részt vettek a közösségi • Ízek, finomságok a székely kemeneseményeken. A tanítónő szőni kezdett, cében (Szudv., 2009) a Bandi Dezső által elindított népművé• A pórul járt pásztorlegényke. Nyikó szeti mozgalomhoz csatlakozott, munkámenti népmesék (Szudv., 2008). in a mértani minták mellett balladák ese• Napfényben és borulatban eltöltött ményeit jelenítette meg, akárcsak férje, időm (2010): számvetés és dokumenaki a jeleneteket, szereplőket fába, csonttumregény egyben ba véste. • Napsugárban – csillagfényben. ÉletÍgy történhetett meg, hogy a farkaslaki formák és azok változása a Nyikó völtanítónő szövött képeivel kiállításokon gyében (Szudv., 2011) – nagyobb népvett részt. Mint később minden másban, rajzi tanulmányainak gyűjteménye úgy ebben az esetben sem tartotta meg • Tamási Áron a csillaggá énekelt szümagának tudását: népművészeti kört lőfaluban (Szudv., 2012): a nagy farszervezett az iskolában, a helybéli asszokaslaki íróval kapcsolatos emlékezésenyoknak pedig szövést tanított. Kézműket gyűjtötte össze ves munkájáért a Romániai Magyar Népművészek Szövetsége 2003-ban életműdíjjal tüntette ki. Helyismereti, néprajzi bontotta a korábbi, századok során kiala- munkásságáért az Udvarhelyszék kultúkított gazdálkodó életvitelt. rájáért életműdíjat kapta 2006-ban az

170

Székely Kalendárium – 2018 Napfényben és borulatban eltöltött Udvarhelyszék Kulturális Egyesülettől és a Hargita Megyei Hagyományőrzési For- időnek nevezte életét, ám mégis irigylésre méltó, hogy igaz ember tudott maradni rásközpont munkatársaitól. Részt vett a Tamási Áron szülőházának minden körülményben. Ez teljesítette ki emlékházzá alakításában is. Erről mindig pedagógusi munkáját, népművészeti alszívesen mesélt, innen tudhatjuk azt is, kotásait, néprajzi tevékenységét. 2017. hogy az akkorra divatból kiment fali téka június 24-én hunyt el. Gazdag élete által egyik szép példányát éppen egy pásztor- régóta példaképpé emelkedett. Segít házból kérte el, ezzel pótolva, ami a szülő- megőrizni ezt nekünk az a portréfilm is, ház akkori berendezéséből már hiányzott. amit Hadnagy Árpád és Fábián Kornélia Már nyugdíjasként, férje halála utáni készített róla 2015-ben. Derűs mosolyú, halk szavú tanítónőegyedüllétében fogott hozzá, hogy lejegyezze és közölje is a gazdálkodásra, népi ként ismertem meg, aki irigylésre méltó mesterségekre és életmódra vonatkozó tudás birtokosa volt. Ismerte és hosszú tudását. Nem túlzás így fogalmazni: egész időn át gyűjtötte, majd tíz saját könyvééletében a népi tudás apró gyöngyszeme- ben tette közzé azt a népi tudást, amely it gyűjtötte, hogy a következő nemzedé- századokon keresztül meghatározta Farkeket felékesíthesse vele. Kereste és meg- kaslaka és az egész Nyikó mente népének találta mindig, amivel a közösséget szol- mindennapi életét. P. Buzogány Árpád gálhatta, gazdagíthatta.

A székely falvakból, különösen Farkaslakáról, ahol régen nagyobb volt a szegénység, több leányt elküldtek városra úri családokhoz szolgálni. Fontos volt a pénzkeresés is, de a tanulás, a tájékozódás is. „Idegenben” a leány a tudását bővítette a takarítás, mosás, főzés terén is. Ez alatt az idő alatt „kistafirolta” magát, hazatérése után pedig a legtöbb leány férjhez ment. Otthon a háztartásban hasznosította a szolgálatban tanultakat, az anyjától elsajátítottakat, s ha kellett, alkalmazkodott az anyós szokásaihoz is. Így az idők folyamán sokszínűbbé tették az étkezési rendet. Napjainkban azonban „besegítenek” a szakácskönyvek is. A legtöbb falusi háznál nyáron, a nyári konyhában főztek, ide nyílott a kemence szádja is. Könnyebb volt itt a nyáron és ősszel több „zakotával” járó munkát lebonyolítani: disznóhizlalással járó „mocskolódás”, betakarítással járó őszi munka, befőzések. Ez idő alatt itt zajlott le a vacsorázás is, az ebéd legtöbbször a mezőn történt. A téli disznóölés is itt folyt le a nyári konyhában, bár a család akkor már a téli konyhában tartózkodott, amit a lakókonyhának is használtak. Rendszerint érckályhán főztek, ami fűtötte is a lakást. A legtöbb öregasszony ma is azon főz. De ma már a legtöbb háztartásban palackos gázkályhát használnak, ez megmenti a gazdasszonyt nyáron a kályha melletti melegtől. A tanyákon, esztenákon szabad tűzhelyen is főznek. (A farkaslaki Jakab Rózsika néni székely szakácskönyve – Székelyudvarhely, 2008)

171

Székely Kalendárium – 2018

Rózsa Sándor az ördög bibliáján Rendhagyó kártyát alkotott a gyergyóalfalusi Vargyas Ildikó képzőművész. Magyar figurákat szerepeltet rajta, s egyben emléket állít a 19. század legendás hírű alakjainak, a sokak által ma is népi hősökként emlegetett betyároknak. A közismert, 32 lapos, négyszínű kártyáról van szó. ötlete, hogy magyar figurás kártyát alkosson, hiszen játszani azért még ma is sokan szeretnek, ám a megvalósítás nem ment simán. Először magyar nemeseket akart a lapokra rajzolni, de rájött, hogy akkor az bizony nem lesz magyar kártya, hiszen sok nemes külföldről házasodott, keveredtek idegenekkel, nehéz lett volna tizenkét „tiszta magyart” találni közöttük. A magyar szentek sem jöhettek számításba, hiszen a kártyát, mint tudjuk, az ördög bibliájaként emlegetik. „Szenteket azért mégsem illett volna a kártyalapokra rajzolVargyas Ildikó: nom” – mondja. „szenteket azért Az ötletet végül a véletmégsem rajzolhattam len szülte: egy alkaloma kártyákra” mal a Hortobágyon betyárruhába öltözött hagyományőrzőkkel találkoA középiskolát Csíkszerezott, és rögtön tudta, betyádában végző képzőművész roknak kell a kártyalapokra Pécsett járt egyetemre, ahol kerülniük, úgy érezte, ők a művészetet, továbbá teolómagyar virtus megtestesítői. giát és képzőművészet-te„Már amelyikük, hiszen kutarápiát is tanult. Élete már tásaink során rádöbbentünk, ott a művészet körül forhogy a betyárok javarésze gott, és azon gondolkoazért mégiscsak közönséges dott: mit adhatna az emA piros ász, torockói bűnöző volt. Megpróbáltuk berek vagy inkább a fiatalok kezébe, ami, ha csak né- népviseletbe öltözött közülük a pozitívabb figurákat hölggyel kiválasztani” – emlékezik vissza. hány órára is, de elcsábítElőször kézzel, majd digitálisan is meghatja őket a számítógép vagy az okostelefon elől. Nagy kártyás férje révén jött az rajzolta a kiválasztott figurákat, aztán követ-

172

Székely Kalendárium – 2018 Az első igazándiból magyar kártyát Gyöngyössy János készítette el 2014ben, bár alkotója inkább székely kártyának nevezte. Az ő verziójában az alsókon a székely felkelések vezetői jelennek meg, így például a dálnoki születésű Dózsa György vagy a madéfalvi ellenállást megszervező Zöld Péter. A felsőkre olyan jeles személyiségek kerültek, mint az egyetlen székely származású erdélyi fejedelem, Székely Mózes, a csíkszeredai Mikó-vár építtetője, Mikó Ferenc vagy Béldi Pál, aki Apafi Mihály fejedelem ellen szervezett öszszeesküvést. Az egyes kártyalapokon Szent Lászlót, IV. Bélát, Kun Lászlót és V. Istvánt lehet felismerni, a számozott lapokon a ‘48-as forradalomban résztvevő székely hősöket, így például Gábor Áront vagy a nyergestetői csata hősét, Tuzson Jánost. Ugyanakkor a tervező székely vártemplomot, várat, kastélyt, valamint – az ászokon – székely népviseletbe öltözött figurákat is felhasznált illusztráció gyanánt.

Angyal Bandi: ő volt az első lovas betyárunk, aki a legenda szerint olyan erős volt, hogy a gönci hordót szájához emelve ivott belőle

Savanyú Jóska, a betyárkártya egyik ﬁgurája

kezett a nyomdai munka, és kész lett az első magyar kártya. Erdélyi betyárok nincsenek a lapokon, de szűkebb pátriánk azért mégiscsak képviselve van: egy-egy ászon torockói, illetve kalotaszegi népviseletbe öltözött hölgyek díszelegnek. A királyokon alföldi lovas betyárok, a felsőkön bakonyi duhajok szerepelnek, míg az alsókon vegyesen somogyi, nógrádi és a Felvidék déli határvidékén tanyázó betyárok láthatók. A kártya piros és tök színű számozott lapjain (VII-X.) egy történeti monda (Rózsa Sándor és Petőfi) és egy népdal (Sobri Jóska a pincében…) kel életre képekben. Az ász lapok képi világa a hagyományos magyar paraszti világot idézi: a tavaszt a már említett, torockói viseletbe öltözött, kezében bárányt ölelő, az őszt a kalotaszegi ruhát viselő, ölében szőlőfürtöket tartó lány jelképezi; a nyarat egy alföldi aratási jelenet, a telet pedig pihenő lován üldögélő, pipázó csikós. Böjte Ferenc

173

Székely Kalendárium – 2018

„A katonaság nem uraság!” A sepsibodoki (Kovászna megye) Bara János nem mindennapi ember: 2003 és 2008 között a francia idegenlégióban szolgált, ahol ezalatt öt különböző misszióban vett részt. Négy alkalommal afrikai országokban teljesített megbízatást bajtársaival, ahol Franciaország érdekeit képviselték, egy küldetése pedig közel félévre Afganisztánba szólította, ott az idegenlégiósok a NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) katonáival együtt láttak el különféle feladatokat. Bevallása szerint ő maga is, még gyerekként a Rejtő-regényekből tett szert légiós „alapismeretekre”, kedvence a Csontbrigád volt, így kezdődött élete nagy kalandja, amely ma is tart, hiszen munkahelye Sierra Leone-be szólítja: a nyugat-afrikai köztársaságban egy biztonsági feladatokat ellátó cégnek dolgozik. Rejtő regényei őt is, mint sok más fiatalt „megfertőzték”, később aztán már komolyabb szakkönyveket is kezdett olvasni a légióról. Azok által csak „olajat öntött a tűzre”, ahogy fogalmaz, hiszen közben egyre erősebben munkálkodott benne a vágy, hogy személyesen is megtapasztalja, mit is jelent az alakulat tagjának lenni. Mégsem könnyen hozta meg a döntést, hogy légiós legyen: 25 évesen már másodjára ment Franciaországba, Párizsban jelentkezett, majd Marseille-ben kezdte meg a felvételi teszteket. Rögtön az elején eloszlat egy tévhitet: nem kell tudni franciául ahhoz, hogy valakiből légiós legyen, mindenkit az anyanyelvén szólítanak meg. Érdekességképpen jegyezte meg: bár neki román útlevele volt, mégis tudták, hogy magyar, a teszteket is anyanyelvén tölthette ki. Ezek elsősorban pszichológiai jellegűek, de nyilván a jelentkezők fizikai képességeit is felmérik. Azt tanácsolja azoknak, akik netán ezután jelentkeznének a légióhoz, ne bonyolódjanak túlságosan bele

Bara János Kamerunban, 2007-ben

ezekbe a tesztekbe, ne próbálják túllicitálni önmagukat – ha például azt kérik, rajzoljanak egy fát, akkor az egyszerű fa legyen, mert volt olyan, aki medvét rajzolt alá, vagy esetleg még fészket is rajzolt rá, ők elbuktak. Az első szűrés után következik a légióba való felvétel legfontosabb megmérettetése. Ez olyan, mint az iskolában a félévi dolgozat, sokat nyom a latban, a légiósok maguk között csak gestapónak nevezik. Tulajdonképpen egy felvételiztető tiszt elé kerül az ember, aki kérdezősködik, minden oldaláról megforgatja a jelentkező újoncot. Ő három napig volt a „gestapó” szobájában, míg

174

Székely Kalendárium – 2018 végül igent mondtak neki. Ha ezen is túl van a jelentkező, felavatják újoncnak, vagyis „pirosnak”. Az első tesztek és a gestapó között tartanak egy kis szünetet, közben mosogatásra, erre-arra már felhasználják a jelentkezőt. Nem ritka, hogy ekkor már az idősebb katonák „kereszttüzébe” kerül az újonc, hall például cifra káromkodásokat stb. Ez is egyfajta teszt, mérlegelik strapabíró képességét. Az A közép-afrikai Zumba faluban, alapkiképzés aztán négy és fél hónapig tart, s helyiekkel mire ez is lejár, tulajdonképpen már letelik a légió kapuján való belépéstől számított hat nyomott le aztán légiósként. Persze, nem hónap, amely alatt még fel lehet mondani az jellemző az ilyesmi, és egy friss adat szerint alakulatnak. Ahogy hallotta másoktól, egy lé- tavaly a jelentkezők 87-88%-át elutasítotgiós kiképzésébe nem kevesebb, mint 115 ták, szóval mindenkit azért nem tessékelnek ezer eurót fektet a francia állam, úgyhogy ha csak úgy be a kapun. már egyszer elkezdte a kiképzést a katona, az „Egyébként a légiónál is emberek vanállamnak sem érdeke, hogy visszalépésre nak, a maguk mindennapi gyarlóságaival, késztesse. „Légy fejben összeszedett, álljál jól hibáival, erősségeivel” – nyugtázza, mielőtt fizikailag. Hacsak nem vagy egy pszichiátriai még valaki azt gondolná, hogy oda csak küeset, meg tudsz felelni” – mondja azoknak, löncök kerülhetnek. Azoknak viszont, akik akik jelentkezni szeretnének. gazdasági megfontolásból jelentkeznének Nyilván, akadnak kirívóbb esetek is, a légióhoz, azt tanácsolja, ne tegyék. A légirészletezte. Találkozott Rejtő Vanek urára ós ugyan fizetést is kap, már az első perctől hasonlító egyénekkel is a légiónál, például kezdve, valamivel többet havonta, mint egyszer valaki az őrültek házából jövet egye- amennyi a minimálbér Franciaországban, nesen pizsamában és papucsban jelentke- vagyis kb. 1300 eurót, emellett nyilván telzett felvételre, ám ez a körülmény különö- jes ellátást is, ám csak ezért nem érdemes. sebben nem számított. Az illető 15 évet „A katonaság nem uraság!” – figyelmeztet.

Birao, KözépAfrika: járőrben helyi katonákkal

175

Székely Kalendárium – 2018 Ami vonzó lehet a légióban: bejárod a nyeit, súlyosságát. „Az emberélet ott egy világot, de nyilván nem azt a felét, amelyet lyukas garast sem ér” – mondja. A kormáa turisztikai prospektusok hirdetnek, ha- nyok az éj leple alatt váltogatják egymást, a nem a konfliktusos, problémás felét. Sok ma lojális katonákból másnapra lázadók barátra tehetsz szert, a légió ugyanakkor egy lesznek, és fordítva, aki pedig történetesen iskola is, megalapozhatod az itt szerzett tu- nem jó oldalon áll, jó eséllyel végezheti bodás, tapasztalatok révén az életedet – hang- zótvágó kés által, mint ahogy nem egy esetben egész falvak lakosságát tüntetik el így. súlyozza. Jelenleg 19 és fél évet kell szolgálni az „Megdöbbentő, hogy akár egy magas bealakulatnál ahhoz, hogy onnan egyenesen osztásban levő személy, ha fordul a kocka, nyugdíjba mehessen valaki, ám hangoztat- másnap úgy nyilvánul meg, mint egy teveják, hogy hamarosan 21 évre emelik ezt a hajcsár” – részletezi a képtelen, az európai határt. Ezek az évek nem mind küldetések- ember számára szinte felfoghatatlan viszokel telnek, az öreg légiósok már a kaszár- nyokat. Afganisztánról viszont, mint egy egényán belül, inkább csak házi tevékenységekkel foglalkoznak, hiszen a légió teljesen szen más világról beszélt: „Az afgánokat önellátó egység, nem hívnak szerelőt, ha rendkívül művelt, tartásos embereknek isegy ajtón a zár elromlik. Az öreg, kiszolgált mertem meg. Ha a székelyekben az afgáveteránoknak, ha igénylik, a légió után a nok emberi tartásának legalább 10%-a lenne, ma nem a zászlóvitáknál tartanánk, hafrancia állam ellátást is biztosít. Afrikát, különösen annak fekete, közép- nem szögesdróttal körbe lenne kerítve Széső részét úgy láttatja, mint az emberiségnek kelyföld, és ezzel le lenne zárva a probléa szó szoros értelemben vett bölcsőjét, ahol ma” – mondja. Katonai küldetései során került éles a felelősség szó teljesen ismeretlen; úgy élnek, mintha mindenki gyermekésszel lenne helyzetekbe is, ezek gyakran véletlenszerűfelruházva, és nem fognák fel tetteik, például en adódtak, akár apró mulasztásból is. Afegy emberi élet kioltásának következmé- ganisztánban például egy éjszakai őrjárat

Birao, Közép-Afrika: megérkezett a posta!

176

Székely Kalendárium – 2018 tett volna baj – világított rá a légiós élet kevésbé vonzó oldalára. Ő maga tudomása szerint nem oltott ki emberéletet, pedig mesterlövészként is szolgált. Ezért hálás a sorsnak, és nyugodtan néz szembe lelkiismeretével. Összegzésként úgy fogalmaz, nem volt különösebb baja a légiós élettel, az egyedüli dolog, ami zavarta, a tisztek hozzáállása volt, akik gyakran a gyors előmeneteli lehetőség miatt állnak be a légióba, és mint ilyenek, „A katonaság nem uraság!” – ﬁgyelsokan közülük visszahúzó, bomlasztó erőt mezteti a légiós a ﬁatalokat képviselnek. Bara János hét évvel fiatalabb során egyik szakaszvezető, egyébként szin- testvére is a légióban szolgált, ám nem örtén magyar bajtársával elfelejtették bekapcsolni azt a jelzőrendszert, amely alapján azonosítani lehetett volna őket, így a NATO-katonák mint ismeretlen fegyveres csoportot mérték be a két légióst, és már a tűzparancsra vártak, hogy végezhessenek velük, amikor Baráék valahogy tisztázni tudták magukat. „Volt társam, aki mellettem halt meg. Ha nagyon őszinte akarok lenni, olyankor, ami- A légiósok egyenruhája: a zöld kor a missziókban átéltünk egy-egy táma- nyakkendők Rejtőt is megihlették volna. Egy raktárban találtak rá a dást, egy kicsit mindig örvendtünk, hogy épp mások számára már feleslegessé vált nem mi fekszünk a földön, mert a valóság az, nyakkendő-készletre, aztán az hogy bármelyikünkkel, bármikor történhe- egyenruha részévé tették

A légióban mindenki új személyazonosságot kap, a szolgálat után akár ezzel is élhet tovább. Bara, mint az az egyenruhatartó zsákján is áll, a C. Bejam nevet kapta, de a szolgálat végén, az öt év lejártával visszakérte és kapta régi nevét

vendett, amikor meghallotta, hogy öccse is nyomdokába lép. Mint mondja, gyermekének sem tanácsolná soha ezt a „szakmát”. Jelenleg munkahelye még Afrikához köti, ám lassan hazafele tekintget, előbbutóbb itthon szeretne élni. Közben jegyezgeti is élményeit, arra gondolva, hátha egyszer lehetősége lesz összefoglalni, megírni, kiadni. Bizonyára sokaknak érdekes olvasmány lenne. Az Afrikában, Afganisztánban készült fotókat Bara János bocsátotta rendelkezésünkre. Böjte Ferenc

177

Székely Kalendárium – 2018

Lételük alapja

A székely nyelvben igen sok becses régi nyelvsajátságunk maradt fenn. A legszebb, régies nyelvű népballadák is tőlük kerültek elő… A székely agyafúrtság szállóigévé vált. Zárkózottabbak, mint a magyarok, székely voltukra rátartók, nyakasok, itt-ott hetvenkedők, de rendkívül élelmesek, vállalkozók és vitézek. Míg a magyarban alig-alig csillan valamelyes kereskedő hajlam, a székely mindig és mindennel kész kereskedni. A szőnyeget, hímzést áruló szegény harisnyás székely manapság már éppoly ismert alak kezd lenni az országban, mint a gyolcsos tót. Még üveges is akad köztük Romániában. Ide különösen nagy számmal húzódnak ki kézműveseknek és kocsisoknak. Egyáltalán könnyen mozgó, vándor természetű nép, mely szívesen megválik bérczés hazájától, ha máshol jobb megélhetés kínálkozik. Lételük alapja a földmívelés és baromtenyésztés. Egyikben sem valami kiváló és túlságos serény, s hozzá még szegénysége miatt el is van maradva. Azonban a háziipar mindenféle nemét nagy mértékben és ritka ügyességgel folytatja. Maga építi házát, maga készíti mindenféle házi és gazdasági szerszámát. Fehérnépe – mely a magyartól eltérően a mezei munkákban is erős részt vesz – a kenderrel szeret bánni. A férfinak a fa az, a mi az asszonynak a kender. Roppant ügyesen bánnak a fával, s a mint az asszonyok a vásznat, ők a fát «hímezik» ki czifra, sajátos, magyaros fölfogású ornamentumokkal. Nincs az a fából csinált bútoruk vagy szerszámuk, a mit tele ne hímeznének. Legpompásabb faragványaik a régebben inkább divatban volt galambbúgos nagy kapuk és utczaajtók. Maga a székely faház és fatorony kiváló építészeti alkotás. Viseletűk és táplálkozásuk szegényesebb, mint a magyaroké, ellenben népköltészetük, nótájuk, tánczuk és népéletük gazdagabb… (Bátky Zsigmond: Magyarország néprajza, Bp., 1905) Fotó: Nagy Barna

Csíksomlyó

178

Székely Kalendárium – 2018

Csíksomlyó éneke Ki az édes Szűzanyát szívből szereti, Szent örömmel siessen őt köszönteni. Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál, Ki a székely nép földjében kivirágoztál. Örömében sír bennünk a szív és lélek, Hogy mi itt köszönthetünk, jó Anyánk, Téged. Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál, Ki a székely nép szívében kivirágoztál. Nyitva áll előttünk a somlyói templom, Ahol eltűnik minden bú és fájdalom. Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál, Aki Erdély hős földjében kivirágoztál. Itt örömgyönggyé válik a bánat könnye, Lecsendesül a kebel zajló tengere. Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál, Aki Csíksomlyó kertjében kivirágoztál. Átvesszük üzenetedet, Csíksomlyói Szűz, Katolikus hitünkhöz a szeretet fűz! Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál, Aki a magyar lelkekben kivirágoztál. (Ipolyvölgyi Németh J. Krizosztom: Búcsújárók könyve, Balassagyarmat 1991) Fotó: MTI/Mohai Balázs

Tatros-völgyi vasúti híd

179

Székely Kalendárium – 2018

Gyimesiek Csíksomlyón „Róma után a legszentebb hely Csíksomlyó” – ezt vallotta minden gyimesi csángó, s élete legszebb álma legalább háromszor búcsút nyerni Csíksomlyón. A hosszú utat botosan és könnyebb, kényelmesebb cipőben tették meg. Vallomásaik szerint a búcsújárás először is lelki szükséglet: azért indultak, hogy a csodatevő Szűz Máriától üdvösséget nyerjenek. Gyimes-völgyét három nagyközség alkotja: a Tatros legfelső forrásánál Gyimesfelsőlok, alább Gyimesközéplok, majd ahol a Gyimesi-szoroson átlépünk Moldvába, ahol Bethlen Gábor 1626-ban várat épített, ott ér véget Gyimes, a harmadik, de legrégibb gyimesi település. A három Gyimesnek kb. 15 000 lakója van, nagy részben csángó-magyarok, akik a XVII. századtól fokozatosan telepítették be a Tatros és a Tatrosba belefolyó patakok mentét. Érdekes, titokzatos, roman-

tikus világ ez a patakország. A patakok itt a tízesek, a falvak. Így van Rána; Ciherek; Ugra, Görbe, Boros, Sötét, Kápolna; Antalok; Rajkók pataka, hogy csak egynéhányat említsünk meg. A gyimesiek nagy része tudja, honnan csángált ide, a jobbágyság, a katonaság, a szolgaság, a zsellérség, a börtön és az adó elől. Itt az erdőkben vágásokat tisztítottak, taroltak le, és így jöttek létre az első gazdaságok. Nyelvjárásuk legjobban a felcsíkiakéhoz hasonlít, innen jöttek a leg-

Fotó: Fodor István

A csíksomlyói kegytemplom a magasból

180

Székely Kalendárium – 2018 többen, de találunk háromszéki, alcsíki, üdvösség mellett testiekre is gondoltak: fogarasi, moldvai elemeket is, attól füg- gyógyulásra vágytak, szerencse után sóvárogtak. „Hátul a Mária lábát megtörülgően, ki honnan érkezett. (…) Gyimesben különleges kultusza van tük zsebkendővel, ezt más pünkösdig Szűz Máriának, a csodatevő Mária Édes- meg nem mostuk, ha valahol fájt, meganyának. Gondoljunk csak a könyörgé- érintettük” (Antal Katalin, 66 éves). sekbe szabadon belefoglalt szövegekre: „Akinek kalapja volt, az azzal törülgette a „drága jó Mária Édesanyám...”, vagy „a Mária-szobrot, hogy ne fájjon a feje” Babba Mária” jelenlétére a gyermekek (Tankó P. János, 74 éves). A búcsúsok hazafelé nyírfaágakat hoznevelésében: „Ne fütyölj este a házban, mert a Babba Mária sír”, „Ne rosszalkodj, tak, kint a Somlyó-hegyen szakították, és ennek is, mint a búcsújárás kegyszerének, mert a Babba Mária haragszik!” Mária szobra, amely a ferencesek nagy mágikus erőt tulajdonítottak: gerendába templomában található, csodatevő híré- szúrva a házban tartották a következő ben áll a gyimesiek körében. Évente, akik pünkösdig, ez védte a házat szerencséta búcsú alkalmával idejöttek, azok a lelki lenségtől, tűztől: „Nagy üdő esetén a tűz-

Isten patikája

Nagy fontosságot tulajdonít a néphagyomány a kegyhelyek növényeinek, virágainak és fáinak. Ezeket a népi vélekedés szerint átjárta a hely szentsége, szentelményi erőt tulajdonítanak nekik. A Kis-Somlyó hegyén nőtt nyírfaággal díszítik Csíksomlyón a templomot, s ebből a nyírfaágból pünkösdkor hoznak is haza. Élelmes cigánygyerekek mindmáig 1-2 lejért árulják gallyát, így nem kell a letörésével bajlódni. A búcsúsok ezzel a nyírfagallyal járják végig a Jézus-hágóját, megsimogatva vele mindent a Salvator-kápolnában és a Szenvedőben, valamint a Szent Antal-kápolnában. A kegytemplomban ezekkel a gallyakkal érintik meg sokan Szűz Mária kegyszobrát. A hazavitt ágat rossz idő esetén, viharban a fűtőbe (tűzhely) dobják, vagy a vetemény közé dugják, a jég így elkerüli a határt. Az istállóba azért helyezik, mert szentelt. A nyírfa mellett utóbb már mogyorógallyat és fenyőgallyat is elvisznek emlékbe, ezeket szintén hozzáérintik a kegyszoborhoz, majd odahaza vihar ellen a tűzbe dobják. Sajátságos szokás Csíksomlyón, hogy napfeljöttekor az asszonyok, főleg a moldvaiak füveket szednek a napsütötte hegyoldalban, amelyeknek a hiedelmük szerint a napban lévő Szentlélek Isten által gyógyító erőt tulajdonítanak. Így szedtek és szednek különféle betegségek gyógyítására Krisztus tenyere vagy Jézus tenyere (Ricinus comm. Cs.) nevű füvet. Gyűjtenek keserűfüvet beteg disznó gyógyítására és csalánt hajhullás ellen. A hazavitt nyírfagallyat például Gyimesfelsőlokon vázába állítják, vagy a falon lévő kép mellé szúrják. (Barna Gábor és Bálint Sándor: Búcsújáró magyarok)

181

Székely Kalendárium – 2018 vannak az osztováta (szövőszék) alatt. Fotó: MTI/Máthé Zoltán Csudájára járt mindenki” (Mónus Berta, 63 éves). A búcsújárás, amint mondtuk, ünnepi megnyilvánulás volt, az eggyé tartozásnak az ünnepe, az örömnek, hogy hitben, lélekben, de testben is ismét együtt lehetnek. Íme, hogy meséli ezt el Mónus Berta néni: „Tiszta fejérbe őtözve mentünk. Képzelje el, sok száz ember tiszta fejérbe. Egyszer a püspök is ott volt, s a nagy körmenetbe münköt osztott bé maga után, ki a Jézus hágóján. Máskor mü mindig utolsó előttiek voltunk a nagy körmenetben. Utánunk még csak a moldvai csángók voltak. Amikor a keresztalja ment át Szépvízen, Szentmiklóson s más helyeken, sokan gyűltek az utcasarkokra, csebrekben friss víz volt s csipor, kénálgattak, Gyimesközéplok határában együtt énekeltünk s örvendtünk. De legszebb volt, Ó Istenem, milyen szép volt, re tettünk egy kevés száraz ágat vagy lapit, amikor közeledtünk Somolyó felé. Mindenfelől, országúton, mezei utakon jöttek s az segített” (Ambrus Fülöp, 79 éves). Ismert dolog, hogy a Mária-szobor a keresztaljak, énekszó, csengettyűszó. hársfából készült, a kegyszobrok közül a Amikor esszetalálkoztak a keresztaljak, a legnagyobb: 2,27 m magas. Egyesek sze- lobogókat suhogtatták, lobogtatták, fődig rint keletről hozták, valószínűbb, hogy hajtották, s így köszöntötték egymást. Isszékely mester készítette. A gyimesiek tenem, hogy suhogtak a zászlók, azután csak azt tudják, hogy annak ott a helye, s amíg nem volt szabad keresztajjal járni, a történelem során hiába akarták elmoz- még álmomban is láttam, hogy suhognak dítani, nem sikerült. A szimbólumból le- a szent lobogók.” (…) Zarándokcsapatok jönnek ide Erdély gendák születtek. „Mária szobrát a tatárok el akarták vinni. Négy ökörvel sem legtávolabbi helyeiről. A múlt századoktudták megmozdítani. Egy katona a ban mezei ösvényeken, erdei csapásokon kardjával megcsapta (megütötte) a szob- és minden utakon érkeztek, Mária-énerot. A forrást (heg, forradás) én es lát- kekkel az ajkukon. Itt kérték az égi segíttam” (Tankó József, 74 éves). „Somo- séget, amikor gyermekeiket, asszonyailyón szőtt egy asszony pünkösd szom- kat, szülőföldjüket védték a keletről bebatján s vasárnap is. A szomszédasszony törő ellenség ellen. De elemi csapástól is hítta: gyere, menjünk a templomba, jön- itt reméltek vigasztaló védelmet. A léleknek a búcsúsok. Nem ment, kellett sző- üdvösségen, a csodahiten kívül több mojön. De kőé (kővé) vált. A csürkék is ott tiváció is létezett ahhoz, hogy a „fehér ke-

182

Székely Kalendárium – 2018 De nagy vonzóereje volt a búcsújárásresztalja”, a sok száz gyimesi vállalta évennak az együttlét, az együtt imádkozás és te ezt a hosszú, nehéz keresztutat. Ilyen motiváció volt a világra való együtt éneklés szempontjából is. Hetekcsodálkozás, a látás és a hallás vágya. Is- kel ezelőtt már készülődtek, szervezkedmert tény, hogy Gyimes zárt vidék, főleg tek, az előénekesek tanították a Máriaa nők nem járkálnak a nagyvilágban. In- énekeket, kiosztották a feladatokat: ki nen szolgálni sem járt senki, tehát sok visz csengőt, ki a lobogókat, milyen a felolyan nő volt az ötvenes évekig, aki meg- állási rend, ki a szekeres, kik viszik a háhalt anélkül, hogy Gyimesen kívül más romrudas – nagyon nehéz – lobogókat. vidéket, várost látott volna. A búcsú al- Minden ilyen szervezkedés izgalomba kalom volt a látásra, hallásra, hisz ide se- hozta a közösséget. Hazafelé is végig énereglett Erdély és Moldva római katolikus keltek, imádkoztak és búcsúfiát hoztak: népe 1567 óta minden pünkösd szom- az örömszerzés ismét nagy élmény. Amibatján. Itt sokadalom volt, s a sokadalom kor hazaérkeztek, az itthon maradottak szórakozás is: cirkuszosokat, bűvészmu- lobogókkal vonultak szembe, fogadták a tatványokat, s ki tudná megmondani fáradt búcsúsokat, akik egy kicsit hősnek még mit nem láthattak. Ez a tarka soka- is érezték magukat: 80 km-t tettek meg dalom furcsán hathatott a hegyekben, a gyalog, énekeltek, imádkoztak, s ezt a facsendes völgyekben élő, a nagy csendhez luért is tették. Gazdagabbak lettek élmészokott csángó fiatalokra. Itt barátságok, nyekben, egy évre való mesélnivalót gyűjszerelmek szövődtek, titkos szerelmek, töttek össze. (…) amelyeket otthon talán tiltottak, s itt Tankó Gyula folytatódtak. (Honismeret, 1992/2.) Fotó: MTI/Mohai Balázs

Gyimesi zarándokok

183

Székely Kalendárium – 2018

Istent a hegyen találta meg Bogya Zoltán erdélyi hegyi futó Kolozsvár kertvárosában született, ahol akkoriban a mindennapos mozgás életformája volt az ott lakóknak. A sportot az iskolában szerette meg, megtanult biciklizni, sízni, elkezdett túrázni, egyetemista korában a szikla- és hegymászást versenysportként űzte. 2016 nyarán az ezer kilométeres Mária utat is teljesítette. Gyerekei megszületése után, főleg üzleti tevékenységei miatt ugyan a sport háttérbe szorult, viszont 2009-ben éppen a fiai irányították a hegyi futás felé, aminek ők maguk is hódolnak. Zoli bácsi – ahogyan sokan szólítják – 2016 nyarán megtette az ezer kilométeres Mária-utat, a Déli-, valamint Nyugati-Kárpátokat is bejárta, Mariazell, Medjugorje, Chehstowa, továbbá az Alpok, a Pireneusok, a balkáni hegységek és a Keleti-Kárpátok is a bakancslistáján szerepel. – Elég rendhagyó, hogy valaki élete derekán válik nagyon aktív sportolóvá. Önnél mi volt az indíttatás? – Rájöttem, hogy a sport, mint életforma elengedhetetlen számomra. Nem a teljesítmények, díjak ösztönöztek, hanem a rendszeres aktivitás, ami egészségessé tett, és egyre jobban éreztem magam. Ez nyilván az üzleti élet rovására ment, de mára kiválasztottam belőle a fontos dolgokat, a többit pedig leépítettem, hogy megtaláljam az egyensúlyt. Most az üzleti tevékenységem is a sporthoz kapcsolódik. – Mit jelentett lelkileg a Mária-utat megtenni? Különbözik bármelyik másiktól? – A vallás és hit számomra mindig érdekes téma volt, és nem is tudtam a szokványos utat követni. Ha úgy tetszik:

Istent nem a templomban, hanem a hegyen találtam meg. A természetben megélek dolgokat, amelyek révén könynyebben hozok döntéseket, valamint boldogabbnak érzem magam. Ezek mind arra ösztönöztek, hogy különleges helyeket keressek, és zarándoklatokról kezdtem olvasni, így leltem rá a Máriaútra. Ez a jel átértékelte bennem azt az erdőt, ahol gyerekkorom óta kirándulok, biciklizem, futok télen-nyáron. Ugyanakkor jobban odafigyelek a lelkiségre, beiktattam a meditációt az életembe, illetve keresem a természetfelettivel való kapcsolatot. – Mi volt a legnehezebb ezen az ezer kilométeres úton? – Nem tűnt nehéznek. Személyiségemből adódóan a jelenben élek, arra koncentrálok, ami éppen történik. Természetesen kell tervezni előre, ám ugyanakkor tudni kell értelmezni azokat a jeleket, amelyek az irányváltás szükségességét mutatják. El kell hinni, hogy az előttünk lévő út pont oda vezet, ahova el kell jutnunk. A megtett távra természetesen vissza kell tekinteni, és jó levonni a tanulságokat, amelyek révén majd a legközelebbi helyzetet jobban, egyszerűbben, gyorsabban, kellemesebben oldhatjuk meg. Úgy vélem, mindig az épp aktuális lépésre kell koncentrál-

184

Székely Kalendárium – 2018 ismernénk egymást. De szinte hihetetlen, hogy akkor jelenik meg a forrás, kút vagy kocsma, amikor a szomjúság már elviselhetetlenül gyötör. A legnagyobb élmény viszont, hogy az általam megélt belső békét át tudtam adni azon embereknek is, akikkel utam során találkoztam. Ami a félelmet illeti: engem éberré tesz, már kezdő hegymászó koromban megtanultam, hogy barátommá, segítőmmé tegyem, ne akadályoztatómmá. – Ez az életforma miben változtatta meg az életéről alkotott képét? Menynyire változott az ön személyisége? – Egyszerűsítette az életemet, gyorsabban hozom meg a döntéseimet az élet minden területén, nyitottabbá váltam, többet beszélek arról, amit eddig csak belső megélésként, saját titkomként kezeltem. Igyekszem minél több embert erre az útra terelni. A Csíksomlyó–Budapest útról hazaérve kezdtem el írni a bloni, akár egy métert, akár ezer kilométert gomat (bogyazoli.eu – szerk. megj.), és előadásokat tartani gyerekek és felnőttek teszünk meg. – Milyen érdekes, félelmetes vagy ép- számára. pen felemelő, spirituális élményekkel – Erdélyben, Székelyföldön milyen helyet, helyeket ajánl kirándulásra, túrágazdagodik egy-egy túra során? – Ha figyelmesen halad az ember, zásra? Melyek azok, amelyek leginminden érdekes és izgalmas. A legnehe- kább megérintették önt? – Minden helynek megvan a maga vazebb kizárni a világ zaját, ezért én ilyenkor nem válaszolok telefonra, nem hall- rázsa, a szellemi töltete, de mindenkinek gatok zenét. A leggyakoribb dilemma, magának kell átélnie ezt. Egyetlen üzeneamikor ismeretlen terepen legalább ötfé- tet akarok csak közvetíteni: indulj el az le út közül kell választanom. Jómagam er- úton, mert veled is meg fog történni a re azt a megoldást találtam, hogy hagyom „varázslat”, megkapod a személyre szamagam elcsendesülni, és megvárni azt a bott jelet, csak menj ki a természetbe, jelet, ami megmutatja a helyes utat. Fel- légy csendben, és légy nyitott. Hogy ez emelő érzés, és biztonságot ad, hogy az földrajzilag hol fog megesni, a jövő titka. úton vezetve és védve vagyunk. De Velem a Madarasi-Hargitán, Énlakán, ugyanolyan hatalmas élmény ismeretlen Siklódon vagy a Mezőség napraforgótábtájon idegen emberrel találkozni, és úgy lái között egyaránt megtörtént. Pál Piroska elbeszélgetni vele, mintha mindenkortól

185

Székely Kalendárium – 2018

Régi farsangi mulatságok Alsóboldogfalván A fenti témával kapcsolatosan, néprajzi gyűjtőmunkám során a múlt század öregjeit faggattam, akik közül már nagyon sokan a csillagok közül csodálkoznak a megváltozott világra, a jelenlegi, modernizálódott, elpolgárosodott falusi életmódra. Tőlük jegyeztem le a régi székely falurend szerint zajló egészséges életmódot, amikor az emberek még szerették, tisztelték és segítették egymást. A mezei munkák idején együtt dolgoztak, dalolva, fütyörészve kapáltak, kaszáltak. Ha valakinek szüksége volt rá, kalákában segítettek egymáson. Aztán, amikor elérkezett a hűvös évszak, a tél, együtt vigadtak, mulattak. Régen faluhelyen a vízkereszttől a húsvétot megelőző negyven napos böjt megkezdéséig tartó farsangi időszakra időzítették a víg mulatozásokat, a bálokat, de a lakodalmakat is. Sajnos, ma már a böjti időszakot sem nagyon tartják tiszteletben. A farsang utolsó napja

húshagyó kedd, a húsvét előtti 46. nap: ekkor tartották a farsang utolsó bálját. Farsang idején az ifjúság nagyon sok színdarabos bált rendezett, és erre szervezték rá a házasemberek az úgynevezett „kosaras bált ”, amelyen a fiatalabb házasok vettek részt 50 éves korig, de ez nem azt jelentette, hogy az idősebb embereknek is nem került alkalom a mulatozásra. De bizony került: annak idején szürkebálnak nevezték. A faluban minden egyes család (ahol csak nem volt gyász vagy betegség) részt vett a kosaras bálokon. A színdarabokat tanítók vagy a lelkészek tanították be. A házasemberbálba kosarakban vitték a hagyományos éteFotó: Balázs Ödön

Tánc a hóban – farsangoló ménaságiak Pottyondon (2009)

186

Székely Kalendárium – 2018 Ma is számos székelyföldi faluban él a farsangbúcsúztatás szokása, a ceremóniákban résztvevők általában esküvőt, temetést vagy szüreti mulatságot utánoznak. Pozsony Ferenc három fontosabb csoportot különít el a szokásváltozatokban: fonóházi, utcai felvonuló jellegű és karneváli típusúak. Az erdővidéki falvakban (pl. Vargyason, Felsőrákoson, Székelyszáldoboson, Olaszteleken, Bardocon, Kisbaconban és Magyarhermányban) régebb kecskemaszkosok is megjelentek a fonóházakban. A kecsketáncoltató csoportban rendszerint csak férfiak, katonaviselt legények vagy fiatalabb házasemberek vettek részt. A farsangi időszakot búcsúztató bálok időpontja általában egybeesik a húsvéti böjt kezdetével. A fiatal legények álarc mögé bújnak, körbejárják a falut, bekérezkednek a lakosokhoz, zenével és tánccal köszöntik őket. A műsorért fizetséget várnak, ami lehet pénz, étel vagy ital. Az összegyűjtött eledel a farsangi csapat vacsorája lesz. A farsangi mulatságoknak rendkívül fontos szerepük volt a párválasztásban. Az egész magyar nyelvterületen számos adat bizonyítja, hogy a lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát a kalapjukra. Az andrásfalvi székelyeknél az a lány, akinek a legény már hosszabb ideje udvarolt, bokrétát és keszkenőt adott a „húshagyati” bálban. Tánc közben elkérte vagy ellopta a legény kalapját, és rávarrta a bokrétát, a keszkenőt pedig a legény mellére tűzte. A legény megölelte és megcsókolta a lányt és táncba vitte. Ezt a nyilvános színvallást hamarosan követte a lánykérés.

leket (a menü töltött káposztából, sült, füstölt kolbászból állt össze), süteményként kimondottan csak pánkót, amit ma már „fánknak” mondanak. A szürke bálokba az ötven év feletti párok mehettek. Ők nem kosarakban, hanem a feleségek által szőtt csíkos tarisznyákban vitték a sült, füstölt kolbászból, sült sonkából meg pánkóból, ritkán csörögéből álló élelmet a kultúrotthonba. Az csak természetes, hogy mind a fiatal házasok, mind a „szürkék” alaposan feltarisznyáltak pálinkából, meg az általuk termelt borból is, amely a jókedvet, hangulatot reggelig fenntartotta. Abban az időben nem klikkek alapján foglaltak helyet az asztaloknál, hanem érkezési sorrendben. Ami a menüt illeti, mindenki egyformát evett, így nem érezte senki rosszul magát, hogy ennek-annak „emeletes tortája” van, különbnél különb süteménye, „hideg tálja”. Ma-

napság sajnos sokan azért is elmaradnak ezen bálokról, mert nem mindenki tud hasonlóan „kirukkolni”. Voltak olyan idősebb asszonyok, akik nem szerették a mulatságot, ennek ellenére férjeik magukra is megjelentek a szürke bálokon, vállukon a telepakolt csíkos tarisznyákkal. Lejegyeztem az akkori táncrendet is, amely a következő volt: csárdás, marosszéki vagy szökős csárdás, ritkábban keringő. A múlt század elején a székely emberek vérmérsékletüknél fogva szerették a tangót. A talpalávalót a helyi cigányzenekar szolgáltatta: Csányi Károly, Bigyi József, Csapai János, Bábi István, Bábi Dezső, Lunka Béla. A bálnak akkor volt vége, amikor a cigánybanda elhúzta a „gólyát” – ekkor már késő reggelre járt az idő, a férfiak összeölelkezve, feleségeik kíséretében hazatávoztak. Gálfalvi Gábor néprajzi gyűjtő

187

Székely Kalendárium – 2018

Takaréklángon a szénégetés Ma már Székelyföld-szerte kevés baksa füstölög: a Nyárád mente kis bekecsalji falvaiban egyre ritkábban gyújtanak be, de ugyanez jellemző a Görgény völgye egyetlen magyar falujára, Üvegcsűrre is, amelynek elöljárója, Kiss Tibor nem is emlékszik, mikor készült itt utoljára szén. Bár mesteremberek, millérek és baksák még imittamott felbukkannak, úgy tűnik, a hagyományőrzés bástyája Farkaslaka maradt. A Korond és Farkaslaka közé ékelődő Kalonda-tetőt nem csak természeti szépségének, az itt előforduló csillagos nárcisznak, a kárpáti sáfránynak vagy a szibériai nősziromnak köszönhetően tartják Székelyföld egyik természeti csodájának. Bizonyítottan már másfél-két évszázaddal ezelőtt is a vízválasztó platón a farkaslaki családok szénégetéssel foglalkoztak. Tamási Áron szülőfalujában azonban mostanság egyre kevesebb az a székely család, amely szénégetésből tartja fenn

magát. A nehéz és koszos fizikai munka rendkívül megterhelő, ráadásul alulfizetett. Ebből az üzletágból (is) már csak a cégvezetők, forgalmazók és kereskedők húznak igazi hasznot. Valamikor millérekben, azaz kisebb kupacokban égették az ötven-hatvan űrméternyi fát, majd áttértek a jóval méretesebb baksákra. Ezek megrakásához legalább százötven-kétszáz, alkalomszerűen akár kétszázötven űrméter alapanyagot is felhasználnak. Amikor még lehetett válogatni, a régi szénégetők azt tartották, a

Nem könnyű a szénégetői munka, főleg, ha márciustól december közepéig szinte egyik baksát a másik után kell rakni

188

Székely Kalendárium – 2018 famaradványból alakítják ki, amely A Figaro főszerkesztője ugyan megégett, de nem vált szénné. Köa székely favágók között vetkező lépésként a nagy kupacot letaRomier Lucien világhírű újságíró, karják, előbb szalmával, szénával, fűrésza Figaro főszerkesztője tegnap Brasporral, száraz falevéllel, majd szénporral sóba érkezett romániai és erdélyi vagy homokkal. Ahhoz, hogy könnyebkörútja során, és nyilatkozott az ben meggyúljon a fa, betakarás után lábegyik magyar lap tudósítójának. Rolyukakat hagynak, s csak a fej tetején mamier Lucien bejárta a Székelyföldet rad egy kis betakaratlan rész. Ezek után is, és a magyar újságíró kérdésére eljöhet az ünnepélyes momentum, a baksa mondta, hogy a Gyilkos-tó környémeggyújtása – ezzel a munkafázissal akár kén több estét töltött székely erdőira szenet csak grillpartikról ismerő várotók és szénégetők között, és rendkísiak is megismerkedhetnek, hiszen a havül mély benyomást gyakorolt rá engyományos Szenes Napokon a mesternek a különös népnek lelki világa. A emberek minden év szeptemberében rifrancia újságíró szerint különösen a tuálészerű bemutatót tartanak. székelyek balladai mélységeket érzéFüstölgő főnök, keltető különös szomorú muzsikája kifüstölt sajtó hatott rá megrendítő erővel. Tragikus lelkivilágú nép fiai lehetnek – Magunk egy nyári hétköznap délelőtt mondotta –, akiknek sorsával a jövőkerestük fel Korond és Farkaslaka közös ben behatóan kell foglalkoznia. határát, a Kalonda-tetőt, ahol, amint a (Esti Kurir, 1935. május 11.) helyiek fogalmaznak, a hagyomány még mindig pislákol. „Induljanak el a szencsedi úton, csak vigyázzanak, mert vannak bükk és a cserefa a legjobb, de az idő tel- szénégetők és… szénégetők!” – figyeltével és a kitermelési szabályok szigorí- meztet egy idős korondi férfi, akit még a tásával ma már inkább vegyesen: bükk- falu központjában, az egyik emléktárgyfából, tölgyből, gyertyánból, rakottyás- bolt előtt szólítunk le útbaigazítás végett. ból és – ha muszáj – egy kis fenyőből rak- A szakmaiságra célozhatott, elvégre minják össze a baksát. den területen akadnak profik meg panMegépítése az öl elkészítésével kez- cserek, nyugtázzuk, és azzal autóba vágdődik, ahová gyúlékony anyagot, tűz- juk magunkat, és kapaszkodóra fogjuk. gyújtót tesznek, majd tovább vékonyabb A főútról balra térve, alig néhány száz méterfákkal folytatódik. Az általában méter után megpillantjuk az első, aztán 130 centire vágott és fölhasogatott fát a második, a harmadik és a sokadik baklábra állítva, körbe haladva, egymásra he- sát, majd közeledve, a figyelmeztető táblyezve, hatalmas kúp alakot raknak négy lát, amely az idegenek belépését hivatott szakaszban. A legfelső szakasz tetejére tiltani. Okos dolog az elővigyázatosság, helyezik az úgynevezett fejet. Ezt vagy gondoljuk, elvégre a magunkfajta, aszapróbb, rövidebb fákból vagy az előző falthoz vagy újabban térkőhöz szokott baksából maradt csürökből, azaz olyan városiak könnyen olyan helyre léphet-

189

Székely Kalendárium – 2018 A szerző felvételei

Kis zsákokba csomagolva, belés külföldi nagyáruházakba meg benzinkutakhoz kerül a farkaslakai szén

nek, ahol megégetik a talpukat. És ki tudja, hány meg hány, hétvégi kalandra vágyó flaszterkoptató merészkedik a „katlan” közelébe… A táblán lévő feliratra kutyaugatás is ráerősít, de az igazi üzenete igazán akkor derül ki, amikor a telephely főnökének tűnő magas, negyvenvalahány év körüli férfival találjuk szembe magunkat. A „mit akarnak ?” kérdésre még kapásból, gépiesen vágjuk a választ, de amikor arról érdeklődik, hogy hol éri meg neki újságíróknak nyilatkozni, kissé eláll a szavunk. „Igen, azt kérdeztem, hol éri meg nekem? Mit fizetnek?” – ismétli meg, mint ahogy az iskolában a gyengébbek kedvéért szokás. Előbb mókának, afféle székely furfangnak vesszük, de amikor megjegyezzük, hogy „maga rosszabb, mint a bukaresti orvosok”, kiderül, hogy rossz helyen kopogtatunk. Ennek fele sem tréfa, a derék, egyedüliként tisztaruhás szénégetőnél sem humorérzékre, sem beszélőkedvre nem számíthatunk. Slussz, ha nincs pénz, nincs interjú, nincs fényképeződés! A viszontlátásra helyett egy „na, azér’ mondom” figyelmeztetés meg rövid ku-

tyavakkantás még kijár búcsúzóul. Mi titkolnivalója lehet valakinek, aki a természet kellős közepén, mindössze fák és mezei virágok által körbevéve keresi kenyerét? – kérdezgetjük költőiesen egymástól. És hogy miért pont az újságírókon szándékozik meggazdagodni, azt végképp nem értjük. Pontosabban addig, amíg visszaérve a civilizációba, bele nem nézünk a pénzügyminisztérium adataiba. Kiderül, hogy az illető cég az állammal szemben felhalmozott adóssága miatt 2012-ben a fináncok szégyenlistájára került. Az adóhatóság a vállalkozás két gépkocsijának az elárverezésével próbálta behajtani a jelentős tartozást. Ehhez képest alig három év elteltével, 2015-ben az adóhatóság nyilvántartása szerint a vállalkozás nettó nyeresége 195.589 lejre rúgott, azaz közel 45 ezer euróra. Ehhez mit tehetett volna hozzá néhány újságíró?

Kialuszik a hagyomány?

„Kifüstölésünk” után kedvtelenül döcögünk tovább a nem éppen gépkocsibarát szencsedi földúton. Néhány száz méterrel odébb újabb baksák bukkannak fel, és a szerencse is ránk mosolyog. Az itteni

190

Székely Kalendárium – 2018 mester, id. Fancsali Ernő csupán néhány percnyi türelmet kér, ez idő alatt pedig Veszélyes munka többedmagával szorgosan nekiáll lapáA gyújtás mindig a kora hajnali tolni. Társa, Pakot Ákos mintha frissen órákban történik. Begyújtáskor a vágott füvet gereblyélne, úgy húzza egyik baksa tetejétől 70–100 cm-nyire helyről a másikra az izzó szenet. Ő manégy oldalon egy-egy lyukat (összegyarázza munka közben, hogy tíz űrmésen négy), szelelőt nyitnak: a szeleter fából két-három hét alatt körülbelül lőnyílások neve forum. A begyújtás egy tonna szenet lehet nyerni, egy bakután a tűz felmegy a tetőig, és onnan sában pedig legalább száz méter fa van. terjed köröskörül és lefele. Amikor a A legnagyobb ellenségük a szél meg az tűz a tetőig ért, a tetőn levő rést (lyueső, tudjuk meg: ugyan nem lobbantják kat) betakarják lapival és földdel, tűzre a baksát – ha az ember ügyel –, hogy a tűz „ne égjen nagyon szorgonem is oltják ki, azonban a szén minősésan, és csináljon magának lyukot”, gét jócskán megnyirbálják. sőt a baksa tetejét bottal bebotolják, Nem könnyű a szénégetői munka, főhogy lassabban égjen. Ezt a műveleleg, ha márciustól december közepéig tet nagyon óvatosan kell végezni, neszinte egyik baksát a másik után kell rakhogy a botolással foglalatoskodó beni. Egy becsületes kupac megépítése két lesüppedjen a baksába. Ezért a baksa férfi három-négy napos kemény munkátetejére nem szabad felmenni, s azt a ját veszi igénybe. Aki egyszerű munkáspontot ahova lépni akar, előbb lapátként kerül a Kalondára, hónap végén legtal meg kell tapogatni. Ezt az óvintézfeljebb minimálbért tehet zsebre. kedést szerencsétlenségek váltották „Azok járnak jól, akik céget alapítotki, amikor is a kellő óvatosságot nem tak, felvásárolják, csomagolják, eladják” – tanúsító beleesett a lyukba, és benmondogatják a szakik meg segédjeik. négett a baksában… Mint mesélik, ’89 előtt jobban megbeA forumokat kb. 3 cm átmérőjű csülték a kétkezi munkát, a Ceauşescufadarabbal csinálják. A forumok a biztonsági szelep szerepét töltik be, korszakban Farkaslaka nyolcvan százaléés a képződő gőz kivezetésére szolka „munkakönyves szénégetésből” kereste a kenyerét, ma viszont alig tizenegynégálnak. Ha a baksán nem hagynának hány család őrzi a hagyományt. Fancsalilábakat, és nem csinálnának forumokat, a gőz elvetné a baksát, ellőné maék az egyik közülük; az idősödő férfi szügát a baksa, felrobbanna… Néha telleivel kezdte, de a maga során már nincs, akinek átadja. Gyermekei Kolozsváron jes fél oldalát veti el, mint az igazi végeztek egyetemet, ott is ragadtak: lánya robbanás. Ilyenkor már a szomszédos szénégetők segítségét is igénybe a konzervatóriumot járta, fia pedig népkell venni, hogy minél gyorsabb sepárti vezetőként, illetve az aranyosszéki gazdákat tömörítő egyesület elnökeként gítséggel a kárt a lehetőséghez képest a nemzetközi közkapcsolatokon tanultalecsökkentsék. kat próbálja a politika és a mezőgazdaság (Néprajzi Értesítő, 1943/1.) való világában kamatoztatni. Amikor vi-

191

Székely Kalendárium – 2018

szont egy-egy hétvégére hazatér, az ifjabb Fancsali Ernő fehér ingét és nyakkendőjét sötét munkaruhára váltja, és apjával karöltve nekiáll dolgozni. Valamikor, 1989 előtt a Kalonda-tetőn nem győztek annyi szenet előállítani, mint amennyit az amúgy inkább veszteséges, mintsem nyereséget termelő nehézipar ne emésztett volna fel. Ma már inkább kis zsákokba csomagolva, bel- és külföldi nagyáruházakba meg benzinkutakhoz kerül a farkaslakai szén. „Egy biz-

tos: a Kalondán készült szénből sütött flekken isteni! Nálunk én sütök, az aszszonyra jut a pácolás és a dirigálás” – mondja id. Fancsali Ernő, miközben önmagán és helyzetén mosolyog, majd búcsúzóul egy kis tasakba két, jelképes nagyságú széndarabot tesz. Ha majd sütünk, jusson eszünkbe, hogy nála jártunk. Azóta sem felejtettük; mint ahogy azt az intést sem, hogy a Kalondán vannak szénégetők és… szénégetők. Szucher Ervin

192

Székely Kalendárium – 2018

Kutya teringettét! A nyelvezetben, megfogalmazásban is tetten érhető székely észjárásról, gondolkodásmódról köteteket lehetne írni. Alább Gagy menti „kutyás” szólásokból nyújtunk egy csokorravalót. a kutyának, ha odaadnád, kihányná – olyanokat mond vki, ami nyilvánvaló képtelenség, valótlanság, a helyzethez nem illő, illetve badarság, összevissza beszéd az se kutya – 1. az is valami: érték, ér valamit, értékkel bír 2. nem elhanyagolható, nem rossz, nem gyenge, tehát érdemes figyelembe venni bánja a kutya – 1. nem fontos, nem törődöm vele, eltekintek ettől 2. nem sajnálom kutyára bízza a szalonnát – éppen abban bízik, akiben nem kellene, olyan személyben, aki a szóban forgó dologból saját hasznot szeretne húzni, és ezzel mást megkárosít a kutyának is jobb dolga van – 1. keservesen él a szóban forgó személy 2. megalázzák, bántják, semmibe veszik a kutya se enné meg – képtelenség, butaság, össze-vissza beszéd egye meg a kutya – tréfás felkiáltás, káromkodást „helyettesít” kutya baja (sincsen) – semmi baja, semmi bántódása nem esett (olyan esemény után, ahol bántódása eshetett volna) egykutya a kettő – (személyre) tkp. egy kutya: 1. egyik sem ér többet, mint a másik 2. egyformán rosszak, hitványak, semmirevalók itt van a kutya elásva/eltemetve – itt van a lényeg; ez a legfontosabb; ettől függ minden, ez a bökkenő ha a kutya kutyát eszik is –mindenképpen, minden körülmények között, bármi áron

örök harag, szalmakalap, míg a kutya meg nem harap – gyermekmondóka, kisebb gyermek ezzel nyilvánítja ki, hogy nézeteltérésük folytán haragosának tartja a másikat kutyaharapást szőrével – (tréfásan) másnaposságra jó orvosság az ital, olyankor jólesik kutya hideg van – csípős fagy van kutyának való idő van – zimankós, esős, hideg idő irigy kutya – észrevehetően, láthatóan irigy, rosszindulatú, rosszféle személy kutya istenét/istenedet (a pofájának/szájának) – káromkodás kutyának se kell/kell a kutyának – nem jó, értéktelen; mások is lemondtak már róla, senkit nem érdekel kutya van a kertben elásva – valamit rejtegetnek, tagadnak, titkolnak a mi kutyánk kölyke – (személyről) hozzánk tartozik, a mienk, a mi érdekkörünkbe tartozik, ezért kedvezni kell neki, segíteni kutya legyek, ha nem… – egészen biztos vagyok ebben (fogadkozás) kutyája se lennék (vkinek) – rossz, rosszféle, hitvány ember kutya-macska barátság – nem tartósan jó kapcsolat, viszony, mert folyton veszekednek kutyástól, macskástól – mindenestől, pereputtyostól, minden holmijukkal együtt (utaznak, érkeznek stb.) a kutya is megveszne tőle – 1. rossz minő-

193

Székely Kalendárium – 2018 ségű étel 2. badarság, értelmetlen beszéd tett, kifordított módja (vagyis nem úgy kutya meleg van – fülledt, nagy meleg mondják: ugató kutya legyek...) nagy kutya – fontos ember, főnök, nagy- üti a kutyát bot nélkül – 1. teszi magát, menő, akitől sok minden függ hogy nem tud róla 2. igazi érv híján vitatkutyagumi az orrodra – ne szólj bele (kiskozik, hadakozik, ami átlátszó mások szágyerekek elhallgattatására), ezzel te ne mára foglalkozz! csak a kutya változott/cserélődött, a lánc ha a kicsi kutya nem szarna, ki is hasadottmaradt/ugyanaz maradt – csak a na/ha a kicsi kutya nem szart volna, ki külszín, valamilyen körülmény változott, is hasadt volna – durva leszólása, befede a lényeg nem jezése az olyan beszédnek, amely során kutyául van – 1. arról esik szó, hogy ha másak rosszul, rossz állalettek volna a körülmények, potban van, beteg akkor más lehetett volna a vég2. szorult helykifejlet zetbe került, bajba kutya teringettét! – tréfás felkiáljutott saját hibájából tás, bosszús kifakadás kutyául néz ki – kutya természete van – rossz bőrben van, berossz természetű, küteges színű lönös, makacs (hogy) a kutyák senki kutyája – 1. nyalják föl a véelhagyott, rét! – átkozódás (folymagányos 2. jon el a vére, tkp. haljon senki nem meg, öljék meg, emtörődik vele, berhez nem méltó nem gondoskörülmények kökodik róla, nem zött fejeződjön be az gyámolítja élete) nem csak egy tarka kutya van a világon – kutyába se veszi – 1. nem törődik vele, 1. ami hasonlít egymáshoz, az még nem ügybe se veszi, nem veszi számításba azt jelenti, hogy ugyanaz (ha valaki a haegyáltalán, nem tartja fontosnak 2. nem sonlóság alapján azonosít valamit, tévegondoskodik róla, nem tiszteli, becsüli, sen) 2. az én tulajdonomban is lehet értékeli olyan tárgy stb., ami a máséhoz hasonló- kutya világ lesz/van – 1. rossz viszonyok nak tűnik jellemzése, elővetítése 2. fenyegetésként: a kutyát s a papot a szájáért tartják – szó rossz körülmények, feltételek között szerint értendő: a papja prédikálására élünk, fogunk élni, ahol az addig tiszteletbüszke a falu, a gazda meg a kutyája csaben tartott értékek már nem számítanak hosságára, éberségére vörös kutya, vörös ló, vörös asszony egy kutya se ugatja – rá se hederítenek, nem is se jó – babonás hiedelemből származik, törődnek vele, azzal miszerint a vörös hajú ember rosszféle kutyaugató legyek! – önátkozás tréfássá Gyűjtötte: P. Buzogány Árpád

194

Székely Kalendárium – 2018

Népviselet régen és ma Autentikus népviselettel manapság ritkán adódik alkalom utcán találkozni, legfentebb jeles közösségi ünnepekkor ölti magára, már akinek van. Merthogy a beszerzése sem egyszerű feladat, egyre kevesebben hódolnak a székelyruha-készítés mesterségének! És nem mindenki tudja, milyen ismérveknek kell megfelelni például a posztóharisnyának. A székely férfi népviselet legközismertebb ruhadarabja a szorosan testhez álló, fehér posztónadrág, a székely harisnya, amelynek csak zsinórzata változik vidékenként vagy éppen falunként. A harisnyához zsinórszegésű, félkeményszárú fekete csizma illik és sima kézelős, csukott gallérú fehér vászon- vagy gyolcsing. Az ingre fekete, szürke, helyenként fehér, piros vagy kék – esetleg sujtásokkal díszített – mellényt öltenek. Szokásos főre való nyáron a fekete kalap – a Küküllők mentén hétköznap a szalmakalap –, télen a betűrt tetejű vagy alul visszahajtott báránybőrsapka. A mellényre posztóujjast vagy kurta zekét vesznek, a szürke vagy

fekete, hosszú zekét már öregeken sem látni. Ma a hagyományos viselethez leginkább ragaszkodó férfiak is csak fekete rövidkabátot, zakót öltenek a fehér harisnyához és fekete csizmához. A székely női viselet legfőbb darabja a kétrészes felsőruha, a rokolya és a mellény. A rokolya derékban korcba szedett, alján keskeny vagy szélesebb bársonyszegő. A Hargita keleti oldalán, a Gyergyói-, Csíki- és Kászoni-medence falvaiban a rokolya színes csíkozású háziszőttesből készül, a csíkok szélessége, a színek összeválogatása falvanként, korok és alkalmak szerint változik. A karcsú, rövid mellény egyaránt készülhet a rokolya csíkos anyaFotó: Henning János

Színkavalkád az erdélyi hivatásos táncegyüttesek 2016. októberi találkozóján

196

Székely Kalendárium – 2018 gából vagy egyszínű bolti kelméből, bár- dísze is a hátul két ágban, hosszan lecsünsonyból, zsinórozva vagy gyöngyös ékkel gő szalag. Az asszonyok, menyecskék és díszítve. A harangaljú rokolyához keske- idősebbek kontyba rakott hajukat áll alatt nyebb csíkozású vagy egyszínű selyem- megkötött kendővel szorítják le, aminek ből, illetve gyolcsból lerakott kötényt vi- anyaga, színe, hímzése életkor és alkalom szerint változik. Gyakori még a hárászselnek. A Hargita nyugati oldalán a rokolyák kendő és nagykendő, de már általánoegyszínűek, de hímes szövésűek, köztük sabb az ötnyolcados vatelines kabát vagy a piros, kék és zöld a szokványosabb azo- a barnára festett irhabunda. Alsóboldogfalván e népi mesterséget, nos anyagból készült, zsinóros kismellénnyel. A kötényeket írt virágmintával a székelyruha-készítést nagyon kevesen végezték. A fent említett udvarhelyszéki hímezik. A székely női viselethez csizma tarto- székelyruhát (nőit) a XX. században csak zik. A lányok fejkendőt nem hordanak, Pitó Péterné Ibolya varrta, de nem nevezhajukat általában két ágba fonják, és hetjük kimondottan népviselet-varrónőmindkét ágra szalagból csokrot kötnek. nek, mert inkább polgári ruhát varrt, ezért Az egyszínű gyöngyökből fűzött nyakék az úri szabók között kell emlegetnünk.

A székely harisnya A mai erdélyi magyar köztudat általában a székelyek által viselt, szűkre szabott posztónadrágot tartja harisnyának. E nadrágféle változatait azonban az elmúlt századokban a székelységen kívül Kalotaszegen, a Szilágyságban, a Fekete-Körös völgyében, a Mezőségen és az erdélyi szászok körében is viselték. A románok cioareci néven ismerték, és népviseletük állandó ruhadarabja volt a domb- és hegyvidékeken. A székely harisnya szerkezetében, szabásában több ponton is különbözik más vidékek hasonló nadrágféléjétől. A harisnyának ez a formája hosszas fejlődés eredménye, és nagymértékben befolyásolta a Mária Terézia idejében felállított székely határőrség intézménye. A harisnyán a posztócsík vagy zsinór színe az ezredi hovatartozás kifejezője lett. Így Felcsíkban és Gyergyóban a piros vagy fekete-pirosfekete, Közép-Csíkban a zöld-fehér-piros, Udvarhelyszéken a széles fekete, Kászonban és Háromszéken a keskeny fekete oldalzsinórozás járta. Marosszéken a harisnya szegője kék színű volt… Zsebes, vitézkötéses harisnyát, mint rangjelzést a székely társadalomban eleinte csak a lófők viselhették, majd a vagyonos rétegek kiváltsága lett, utóbb a fiataloké. A zsebes, vitézkötéses változat keletről, a Székelyföld belsejéből terjedt nyugat felé, és a 19-20. század fordulójára érte el Marosszéket, de ott nem vált általánossá. Az első világháború után megindult a harisnya felcserélése a szürke háziszőttes vagy gyári anyagú priccses nadrággal. Barabás László: Marosszék néprajzi táj és kulturális régió (Ethnographia, 2016/1.)

197

Székely Kalendárium – 2018 Fotó: Tofán Levente

A déli ragyogó napon hallani lehetett a források, a szálló bogarak, a fák és földi virágok énekét. Valami csodálatos, ritmusban lengedező szellő fényhullámokat ringatott az országút felett, amely ezüstben csillogott ez illatos világban, és önmagával kanyarodókat játszott. Madarak repültek néha keresztül rajta, különben a csend húzott fedelet föléje, mint egy végtelen hídra. Sokáig nem jött senki. Végre egy hajlatnál előbukkant mégis egy szekér. Rendes falusi szekér volt, döcögő természetű és lajtorjás. Két pereszlen pejlovacska húzta. Fent egy keresztülvetett deszkán tömött székely ült, derűsen, mókára született arccal. Inge messzire fehérlett. Harisnyáján zöldeskék színben játszott a sokat tekergő zsinór, és büszkén hirdette, hogy: – Én sófalvi vagyok!

Jelenet a Bekecs néptáncegyüttes egyik fellépéséből

Férfi székely öltözetet először id. Gyarmati Sándor készített, majd intenzíven folytatta ezt néhai Gyarmati Lajos G., aki inaséveit Székelykeresztúron, Burszán Jánosnál végezte 3 éven keresztül. Bár mindenféle falusi öltönyt képes volt elkészíteni, szívéhez legközelebb a férfi székelyöltönyök (székelyharisnya, mellény, posztóujjas) varrása állt. Nagy örömére nem csak falunkba, de Solymosokba, Szenterzsébetre, Fiatfalvára, Rugonfalvára is több darabot varrt. Híre eljutott a határokon túlra is, így az Amerikai Egyesült Államokból 50 db. teljes székelyruha-öltözet elkészítéséhez kapott megrendelést, amit nagy szeretettel és odaadással el is készített. Ő maga élete végéig tartással viselte a nemzeti öltözetünket, s büszke volt arra, hogy egyetlen fiának is ő készítette el a máig meglévő székelyruha-öltözetét. Mostanra a székelyruha-varrás végleg kiveszett falunkból, de szerencsére csak a férfiruháké, mert legnagyobb örömünkre a női székely népviselet darabjait intenzíven továbbra is készíti Mátéfi Zita és férje, Csaba, akik egyben, mint híres népi táncosok, falunk büszkeségei. Elmondásuk szerint főleg ud-

Tamási Áron: Sóvidéki társasjáték

varhelyszéki (székelyderzsi, muzsnai, siklódi, lövétei) divatúakat készítenek, amelyeket a díszítőelemek meg a színek különböztetnek meg, de igen gyakran felcsíki ruhákra is kapnak megrendelést. Az általuk varrt székelyruhák eljutottak az Egyesült Államokba, Japánba (Tokió), Svédországba, Kanadába meg Magyarországra. Reméljük, a Mátéfi család ilyen irányú tevékenysége még jó ideig hirdeti, hogy nem csak nyelvében, dalaiban, táncaiban, de népviseletében is él a székely nép! Gálfalvi Gábor néprajzi gyűjtő, Alsóboldogfalva

198

Székely Kalendárium – 2018

A székelyek országa

A székelyek hazáját Székelyföldnek mondjuk. Zordon természet veszi körül benne lakóit. Keleti oldalon a Kárpátok vonulata alkot éles határt, nyugat és dél felé nagyjából a jelenlegi új országhatár mentén érintkezik a szász és román falvakkal, északon a Maros-kanyar, a Kelemen-havasok szegélyezik. Az így elhatárolt terület közepén vonul végig északdél irányban a székelység sorsszerű hegysége, a végzeteket és titkokat magába fogadó, életet és halált sodró Hargita-hegy láncolata. Ennek két oldalán éli le küzdelmes sorsát a székelység. Ennek vízmosta völgyeit, szénakaszálós havasait, szálerdős rengetegeit, sejtelmes történetekkel teli zugait járjuk a nép örökké gyermekes, naiv fantáziája és az írók mesébe ringató tolla nyomán. Kezdődnek a csúcsok északon a marosvécsi várral szembenéző Istenszékével, „honnan végtelen mezőket, ezüstszínű vizeket, falvakat, messzi városokat simogathat a kalandozó tekintet”. (Kemény J., br.) A gyermekded lelkű nép a csúcsot gyakran beburkoló felhőben Isten székét képzeli. Lejjebb, a Mezőhavas oldalán járnak át a parajdi Sóvidékről a Gyergyói-medencébe vagy viszont ekhós szekereken a borvizet hordó székely atyafiak. Tovább a Hargita-vulkánkúpok sorakoznak egymásmellé, s csudálkoznak le a somlyói búcsúra ballagó székelyre. Itt van a Hargita második, forgalmasabb hágója, a Tolvaj-hágó, mely Csíkország fővárosát, Csíkszeredát köti össze az anyaszékkel, Udvarhellyel. Majd lezárja a sort a Kakukhegy, a Csomád s ennek gyöngyszeme, a Szent Anna-tó. Kevés népet alakított úgy magához hegyvidék, mint a Hargita a székelyt! A Hargita és a Kárpátok között van a csíki székelyek hazája, a dalokban is annyiszor megénekelt „Csíkország”. Itt küzdenek ők a Maros és az Olt völgyében a szűken mért földdel és a bőségesen juttatott rengeteggel. Az északnak folyó Maros kitáguló völgye a Gyergyói-medence… Furcsa, különös világ ez a Gyergyó! Nem tartozik sehová, csak önmagához. Zárt, elkülönített föld. Hegye, földje, vize, levegője, fája, embere, mindene más, mint egyebütt. Maga a nap is nehezen hágja meg ezeket a havasokat. Legyengül, mire a tetejükre ér. A fénye is elváltozik. Furcsa, titkos, homályos és álmodozó. Nem való minden bolondnak ez a világ. Itt kell születnie az embernek, hogy kibírja.” (Nyirő J.) A dél felé futó Olt völgyét felcsíki-alcsíki medencéknek nevezik. Itt van Csíkcsicsó, a klasszikus székely legénytípus, Ábel hazája. Innét ment fel a Hargita havasára, s majd innét indult az Újvilágba is. Itt játszódott le a legvéresebb székely tragédia Madéfalván 1764-ben, itt parázslott legtovább a pogány vallás hunyó csillaga; a Pogánykő, a Bálványosvár, a Szent Anna-tó, a Csudálókő környékén ma is az ősi áldozati oltárokról mesél a keletről fújdogáló Nemere szél... Kolos Endre dr.: A trianoni Erdély regényköltészetének világa (Pannonhalmi Szemle 1941/1.)

200

Székely Kalendárium – 2018

Vigyázzatok!

Bakk Pál Vigyázzatok a templomokra, Templomkertek sírkövére, Múltunkat óvó kopjafákra, Csontjaink-őrző sírhantokra! Figyelmeztet az Értelem. Legyen tanyák örökhazája, Vagy történelmünk Házsongárdja, Ahol minden székely hős pihen, Gyújtsunk szívünkben élő lángot! Figyelmeztet az Értelem. Ma, a pénz s ököljog korában, Hol értéktelen a becsület, A székely nép örök parancsa: Mint hős, védelmezd népedet! Figyelmeztet az Értelem. Vigyázzatok a templomokra, Sírkövekre és kopjafákra, Mert Székelyföldünk nagy térképén Ezek hiteles pecsétjegyek! Figyelmeztet az Értelem. Fotó: Csíki Csaba

Lövétei panoráma

201

Székely Kalendárium – 2018

Kászonszék palackozott borvizei Székelyföld egyik egyedi, értékes kincsét jelentik borvizei, amelyeknek se szeri, se száma – a Székely Kalendárium olvasói ebben a kiadásban megtudhatják, miként gazdálkodott egy újabb térség: Kászonszék ezzel az értékkel. Apró székely lovaink lassan haladnak a Kászon vize mentén húzódó országúton. A szájhagyomány alapján Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egykori vadászházának tulajdonított katrosai csárdánál pihenőt tartunk, majd friss erővel a kászonjakabfalvi borvíztelep felé poroszkálunk. A Kászoni-medence településein egykor híres borvízpalackozók működtek. A legdélebbi telep a veresszéki, amely Jakabfalva keleti határrészében, Borpatak völgyében található. A borárnyéki vagy veresszéki borvízforrás palackozását a forrás akkori tulajdonosa, B. Simon József 1895-ben kezdi meg sepsibükszádi hutából származó üvegekbe. A palackozott borvíz nagy részét háromszéki boltok kereskedői vásárolják fel, de jut belőle Kézdivásárhely, Brassó, Csíkszereda fogyasztóihoz is. A századforduló környékén bérlőváltás történik, a forrás új tulajdonosai Bartalis Ágost és Boldizsár Lajos, akik

Boldizsár forrás néven hozzák forgalomba. A zöld üvegpalackokon jól mutat a szép szecessziós „piros-fehér-fekete vonulatba tartozó, nagyon jó arányú”, B A monogrammal ellátott koronás címke. 1920-ban a veresszéki borvíztelepet a sepsiszentgyörgyi dr. Fogolyán Kristóf orvos vásárolja meg, aki Kós Károllyal csinos házat terveztet a forrás fölé. Fogolyán Kóssal tervezteti meg a Pánra keresztelt forrás címkéjét és reklámplakátját is. A kecskelábú Pán vígan hirdeti a meleg sárga tónusú plakáton: „Kászon hegységének legegészségesebb baktériummentes ásványvize üdít, gyógyít, fiatalít”. Az 1938 és 1944 közötti időszakban Dávid Dezső kézdivásárhelyi kereskedő Salvator, majd Szent György néven palackozza a borárnyéki borvizet. Az államosítás után kezdetben a kézdivásárhelyi Gábor Áron, később a csíkszeredai November 7. helyipari vállalatok töltik a kitűnő kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos nedűt. 1990-ben kászoni vállalkozók Veresszék néven rövid ideig még palackozzák a Pán borvizet. A magánosítás után a veresszéki borvíztelep Kurkó Gyárfás, a Tusnád borvizet palackozó vállalkozó tulajdonába kerül, aki a Kós-házat felújítja, a borvízforrást újrafoglalja.

202

Székely Kalendárium – 2018 Megfiatalodva észak felé szekerezünk. Közel kilométeres út megtétele után a Varga Csaba magyarországi nyelv„Kászon-jakabfalvi fürdőre” érünk. Az kutató ezt írja a borvíz szavunkról: „A egykor igen kedvelt, virágzó telep közbor a forr szóval azonos, mely pezsgést pontjában fakadó Főforrás vize Salutaris jelent. Az f hang gyakorta válik b hangés Kászon Gyöngye feliratú címkével kegá. Borvíz tehát for/r/víz, azaz pezsgő rült forgalomba. 1879-ben Bernáth József víz.” A borvizek – és ez bátran állítható Magyarország legismertebb ásványvizei – buborékos vizek, bugyogók. Higyközött említi. Balásy Lajos 1890-ben „tölgyék el, van ilyen nevű fürdő, vagy tőházat” épít. 1892-ben a kászonjakabfalahogy nálunk mondják, feredő is, nem vi Főforrás vizéből 200 ezer, 1894-ben is egy. Ilyen például a Kovászna (egy500 ezer palackot forgalmaznak. Hankó kor Háromszék) megyei MálnásfürVilmos ajánlja, hogy az „igénydőn Semseyné bugyogója. Hogy a féltelen köntöst mással: reértést elkerüljem, most azonnal szebbel, jobbal kell mondom: a tulajdonost hívták felcserélni.” A SaSemseynének, s a bugyogó lutaris vagy Kápedig azért társult a feredő szon Gyöngye nevéhez, mert az ásvány(Perla Casivízforrások nagy többsénului) borvíz ge látványosan bugyog. palackozását Azaz pezseg. De egyko1996-ban álron – mondják – a tuslítják le. nádi gyerekeknek így A Salutarissem volt eléggé pezseforrástól keletre, gős. Hogy jobban pezsega Borvíz-patak jen a borvíz, egy kevés, jóbal partján található féle szürke vulkáni homokot a Falu borvize, ameszórtak bele, s a felszabadult széndioxid a sörhöz hasonlóan igen lyet a múlt század elején a habzóvá tette a víz felszínét. Így „sörökászoni borvízszállítók, a szekeresek töltöttek. Ma is láthatók a kétszintes tölzött” a székely gyermek. A bor szatőház romjai. Kászonjakabfalvától keletre, vunknál időzve még azt is érdemes elmondani, hogy a Székelyföldön mind közel a vízválasztó gerinchez, a Borfeje-paásványvízzel áll kapcsolatban, ilyen tak bal partján tör fel a Simon Józsi borvize, amelynek palackozásával az 1920-as évekBorszék, Bélbor, Borkút, Borberek, ben hagytak fel. Címke nem maradt fenn, Borrét, Borhegy, Borvízoldal, Borsáros, Borvíztető helység-, illetve dűlőde Bányai János geológus Kászonból említ vagy más külterületi helynevek. egy Szent László nevű palackozott borvizet. Nagy a valószínűsége, hogy ez lehetett a BaMirk László: A székelyföldi borvízforlázs Simon József által Borfőn palackozott rások vizeinek és neveinek sokfélesége borvíz kereskedelmi neve. A palackozó falai (Honismeret, 2009/5.) ma romos állapotban vannak.

203

Székely Kalendárium – 2018 is”. Ennek nagy része az erdélyi piacra kerül, Romániába 180 ezer, Bécsbe 1500, Berlinbe 450 palack szállítanak ki. Az impériumváltás után, 1922-ben a kászonimpéri közbirtokosság Teiel Vilmos szász kereskedőnek adja bérbe a Répát vizét, 1936–1944 között a kézdivásárhelyi Török Andor bérli a palackozót. A második világháború alatt leégő töltődét a helyi Szőke József bérlő felújítja, és az 1948as államosításig működteti. A palackozót 1956-ban, szállítási nehézségekre hivatkozva végleg bezárják. A Kászoni-medence legészakibb ásványvíz-előfordulása a nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos vizek csoportjába sorolható fehérkői borvíz. Vitos Mózes csíki krónikás a 19. század végén ezt írja a fehérkői Szent István-forrásról: „A forrás szilárd anyagu épületbe van foglalva, mellette hasonlóan szilárd anyagból épült raktárral ellátva... E Az üdülők legkiválóbb gyógyvizeit hátra- forrás csak bor mellett ivásra használtatik és hagyva, a Nagykászon észak-keleti határában már rövid időre terjedő forgalomba hozatala óta is szép hírnévre tett lévő répáti és fehérkői borvizeszert, és nagy kelendőségket keressük fel. Úgy tartják, nek örvend, ugy, hogy az hogy a kászoni vizek közül a összes felfogható vizét el„legnevezetesebb… az 1888szállítják.” 1940-ben a feban forgalomba hozott, s márhérkői ásványvizet Székely már elég jó hírnévre vergődött borvíz néven a kézdivásárRépáti”. Ebben az időszakban a helyi Baróthy Anna palacrépáti borvíz tulajdonosa kozza. A háborút követő György József, aki „a viznek az években a palackozó bezár, értékét felismervén, a forrást csak a forrásház éli túl az ujra foglaltatta, fedél alá hozta, éveket (2014 augusztusánagy áldozattal Czerniczki-féle ban kalákában újítják fel), magától müködő töltő-készüna meg a csordogáló, zamalékkel látta el, s a vizet jó minőségű, csinos kiállításu palackokban forgalom- tos forrás. Kászon vize mentén a lejtős úton megba hozta.” 1892-ben a répáti ásványvíz éves forgalma 590 ezer félliteres palackot tesz ki. iramodnak a lovak, Kászonújfalu központA III. magyar balneológiai kongresszuson, jában rátérünk a Csík felé, a Nyerges-tetőre 1893-ban Hankó sajnálja, „hogy a répáti-víz kapaszkodó Szekerútra. Jánosi Csaba páratlan vizéből nem jut a főváros lakóinak

204

Székely Kalendárium – 2018

Székelyföldi orchideák Néhány éve vidékünkön az orchideák még alig voltak ismertek, az utóbbi időben azonban robbanásszerűen elterjedtek az ablakokban, szobákban, üzletekben. Nem véletlenül, hiszen könnyen nevelhető, igen mutatós, hosszan nyíló növényről van szó, amely a legtöbb virágkereskedőnél megtalálható. Ezek a szép növények gyorsan kedvencekké váltak, kiszorítva számos lakásból a nehezen nevelhető, kényes dísznövényfajtákat. Azt azonban már jóval kevesebben tudják, hogy nálunk is több orchideafaj él a szabadban – igaz, ezek nem fán, mint trópusi rokonaik, hanem erdőkben, mezőkön. Közülük néhányan kevésbé feltűnőek, ám vannak igen mutatós, szép virágú fajok is. A Székelyföldön fellelhető orchideák valamennyi faja védett, gyűjtésük, árusításuk büntetendő (kellene hogy legyen). Ha orchideában gazdag növényzetet akarunk találni, megfigyelni, fényképezni, akkor a településektől távol eső, védettebb helyeket, lápréteket, erdőket érdemes felkutatni, hiszen ezek a növények rendkívül érzékenyek az élőhely változásaira. A nálunk élő orchideák többsége a kosborfélék vagy orchideafélék családjá-

ba, a spárgavirágúak rendjébe tartozik. Ez az egyik leggazdagabb család, több mint 20 ezer fajjal. A Kárpát-medencében a kosborfélék több mint ötven faja található meg, valamennyi talajlakó. Fontosabb nálunk élő nemzetségek a bangók, kosborok, ujjaskosborok, madársisakok. Az orchideák egyszikű növények, a virágtakaró levelei egyneműek, a virágtakarót lepellevelek alkotják, a leveleknek általában nincs nyelük, erezetük párhuzamos, gyökérzetük elágazások nélküli mellékgyökérzetből áll. A nálunk megtalálható talajlakó orchideák gyakran tárolnak tápanyagot általában kettős gyökérgumóikban, ezáltal a kedvezőtlen időszakokat tudják átvészelni. A család neve is erre a gumóra utal (orchis – here). A Székelyföldön élő legnagyobb virágú orchidea, a boldogasszony papucsa (rigópohár, kisasszonypapucs) elérheti a

Agárkosbor-változatok

205

Székely Kalendárium – 2018

Bodzaszagú ujjaskosbor

Boldogasszony papucsa

Poloskaszagú kosbor

Foltos ujjaskosbor

Piros madársisak

Piros sötétkosbor

Fehér madársisak

Somoros kosbor

30–50 cm magasságot. A mézajak nagy, papucsszerűen mélyen kiöblösödött, sárga színű. A többi lepellevél vörösesbarna. Könnyen felismerhető, egyedi formájú növény. Az agárkosbor ugyanakkor az egyik leggyakoribb orchideafajunk. Levelei részben tőállóak, részben szárölelőek. Virágzatát lazán álló kb. 1,5 cm-es virágok alkotják, melyek színe változékony, lilás, vöröses, bíborvörös, de fehér is lehet. A piros és fehér madársisak a gyertyánosok, bükkösök, ritkább fenyőerdők melegkedvelő növénye. A „madársisak” név a virágok formájára utal. Levelei lándzsásak, szálasan lándzsásak. A fehér madársisak gyakoribb, magassága elérheti az 50–60 centimétert. A piros sötétkosbor a gyimesi havasok jellegzetesen szép virágú növény-

faja, melyet csalókavirágnak, bíborkának, Szent Péter virágának is neveznek. Virágzatuk hasonlít a fiatal fenyőtobozéra, illata vaníliaszerű (ami talán nem is akkora furcsaság, ha tudjuk, hogy a vanília a trópusi orchideák csoportjába tartozik). A foltos ujjaskosbor tenyérformán hasogatott gumójú növény. Nevét a levelein található barnás foltokról kapta. A virág piros vagy fehéres, bíborszínű csíkokkal. A nálunk található fajok közül az egyik legszebb, legmutatósabb. A nedves, mocsaras réteken, források közelében található meg. Ha kirándulásaink, túráink során megtaláljuk eme csodás növények példányait, akkor csodáljuk, szagoljuk, fotózzuk, de ne szakítsuk le őket! A vázában gyorsan elhervadnak. Köllő Zsolt Ágoston

206

Székely Kalendárium – 2018

Turulmadaras határkő Székelykakasdon Meggyesfalva és Székelykakasd között az út mellett egy határkő állott 100 éven át. Ezt a Lázár grófi család állíttatta birtoka keleti határába. A hozzávetőleg 2,5 méter magas kőtömb tetejét egy gömb díszítette, kitárt szárnyakkal rajta nyugvó turulmadárral. A határkövet a II. világháború után hatalomra került kommunista vezetés kiszolgálói ledöntötték. A gömb a turulmadárral eltűnt, a kőtömböt a székelykakasdi Trombitás család mentette be a saját udvarára. Ott ma is megtekinthető. A határkő felirata: I. oldal: 1840. Gróf Lázár István Vándor utas itt ne kutass Mi az enyém nem a tiéd Mit ültettem és ide tettem Vétkezel ha elvivéd Nincs miért hogy irigyeld a másét Csak te minden alkalommal Munkálj és szőlőfáid neveld Munkád után lesz mindened Bízzál nem hagy el Istened Csak tűrj és híven dolgozzál Másnak kárt ne okozzál. II. oldal: Munkásság élet fenntartója Légy a dolgosnak boldogítója

III. oldal: Kártékony lélek itt senki ne járjon Igaz barátságér barátságot várjon Kis tulajdonomba ki tiszta szívet hoz Magának jó napot nekünk vígat okoz. IV. oldal: Szőlő! Áldása az égnek Teremj jó bort a vendégnek Hogy mindig tiszta szívvel töltse Bármit mond a világ bölcse. A család a székelykakasdi hagyományok és helytörténet felkarolását, ápolását felvállaló Pro Veritas Egyesület segítségével szeretné a közeljövőben felújíttatni és felállítani a megrongált határkövet. Nemes Gyula

A hagyomány szerint a település elnevezése onnan ered, hogy mikor a Nyárád menti vásározók elhaladtak a falu mellett, mindig itt hallották meg a reggel kezdetét jelentő kakaskukorékolást

207

Székely Kalendárium – 2018

Fehérszék kincse A ma már Székelykeresztúrhoz csatolt Fiatfalva déli kijáratától alig ötszáz méterre található a Fehérszéknek nevezett határrész. Orbán Balázs így ír róla: „Fiatfalván alul a Sukoró völgyében egy ingoványos Fejérszéknek nevezett terület van, melyből hamuszínes fehjér víz foj le”. A ma már csupán néhány helyen fortyogó iszapvulkánok apró kráterei érdekes látványt mutatnak. A konyhasóban, szulfátokban gazdag szürkés iszap folyamatosan tör a felszínre. Ezek az iszapvulkánok a robbanásos vulkánok típusába sorolhatók. 1913 őszén történt a legnagyobb kitörés, ugyanis a hosszú nyári esőzések során és az eliszaposodás következtében a felgyülemlett metángáz robbanása (kitörése) közel kétméteres sánc-kört és majdnem egyméteres magas kúpot ho-

zott létre. A felszínre került iszap, a kitörés környékét beborítva, száradás után fehéres bevonatként, rétegként állapodik meg. E fehéres-szürkés színről kapta nevét Fehérszék. A biokatalizátorokban gazdag iszapot gyógyításra is fel lehetne használni, de ilyen kezdeményezésre sajnos még nincs példa. Ennek ellenére, mint ritka természeti jelenséget sok külföldi is felkeresi, lefényképezi. Gálfalvi Gábor Fotó: magasbol.ro

Az iszapkráterek madártávlatból

Dr. Bányai János kézdivásárhelyi geológus a múlt század elején Udvarhelyszéken több helyen figyelt meg iszapvulkánokat, a Fehér-Nyikó mentén, Udvarhely környékén és a Kis-Homoród mentén. Iszapvulkánok, fortyogók találhatók Székelykeresztúron, Kissolymoson, Erdőszentgyörgyön, Korondon, Kobátfalván, Székelyszentmihályon, Rugonfalván, Kisgalambfalván és Szejkefürdőn, de alaktanilag legjobban a fehérszéki iszapvulkánok maradtak fönn. Ezért geológiai rezervátummá nyilvánították a területet, amelynek kiterjedése 1 ha. A fehérszéki iszapvulkánok közül ma három figyelhető meg, a keleti fekvésű a legnagyobb: 22 méter hosszú, 10 méter széles, hatalmas méretű kráterrel, amelyben sáros tócsa alakult ki. Az északi fekvésű, melynek átmérője 6 méter, magassága 2,5 méter magas, több apró kráterrel rendelkező lapos kúp. A harmadik majdnem tökéletes kúp formájú, 4-4,5 m átmérőjű, 3 m magas.

208

Székely Kalendárium – 2018

Székelyföld beszélő kövei A sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör az ezredfordulón jelentette meg Beszélő kövek című multimédiás CD-jét, amely főként a kört irányító Kakas Zoltán munkásságára alapoz. A Maksán élő közismert néprajzos felleltározta a Romániában fellelhető, a helytörténet által számon tartott látványos, történelmi múltú természetes szikla- és kőképződményeket, illetve a hozzájuk fűződő legendákat, meséket, szájhagyományozott vagy rögzített történeteket. Alább a vaskos gyűjteményből szemlézünk.

Panaghia (Csalhó-hegység) Panaghiának a sors messze földön híres szépséget adományozott. De a sors tündérei úgy határoztak, ahhoz, hogy megvédhessék a földi halandóktól, a lánynak egész életét a Csalhón – a moldvaiak szent he-

felhők és köd mögé bújtan jelenhetett meg a Csalhó fölött. Panaghia – mert nem láthatta többet a Nap fényes orcáját –, szomorú lett, és addig sírt-sírdogált, míg nagy bánatában kővé változott.

Asztag-kő (Esztelnek fölött)

Esztelnekről a piroskereszt-turistajelzésen közelítjük meg. A 2,5–3 órás út után, túl a Kárpátok főgerincén a Mánik-tetőre érünk, ahonnan jobbra, a pirospont-turistajelzésen, 450–500 méterre található az Asztag-kő. Különösebb történetet, mondát nem találunk e kőről, azonban Kakas Zoltán már diák korában felfigyelt különös emberarcára, s a megalitrajongók buzgalmával fotózta le minden

Fotó: Kakas Zoltán

Fotó: Kocsis Károly

gyén – kell töltenie. Itt azonban a fényes Nap pillantotta meg a lányt, és lett szerelmes karcsú alakjába, fekete hajába. Megállt az égen és bámulta Panaghiát. Így a nappalok hosszabbak, az éjszakák egyre rövidebbek lettek. Ezért az éjszaka bepanaszolta a Napot, akinek büntetése az lett, hogy csak

209

Székely Kalendárium – 2018 egyes alkalommal, amikor arra járt. Az eszÉrdekes adalék, hogy Madéfalvától 9 telnekiek a körülötte levő apróbb köveket km-re nyugatra, a Hargita-hegységben is „buglyáknak” nevezik. A gyerekeket azzal találunk Asztagkövet, ugyanakkor a Mátijesztgetik, hogy ha fölmásznak rá, visszajön- ra déli részének egyik kiugró látványossáni már nemigen tudnak. Védett. gát is Asztag-kőnek nevezik.

A korondi Likaskő Firtos a jó tündérek királynéja volt, de a miként néha egy törzsről jó és savanyu gyümölcset termő ág nőhet; a mint ugyan azon virág kelyhe mézet és mérget is rejt; a mint e földi életben a jó a rosszal keverve jön elő: ugy a szelid, a csak jót müvelő Firtosnak is volt egy testvére, Tartod, kinek szivébe a rosz iránti hajlam fészkelte meg magát, s ki a roszat müvelő tündérek urnőjévé választatott. A rosz és jó mindig küzdelem és versenyben van egymással; ily elléntétben élt a két tündér testvér is. A teremtés zürje kezdett rendeződni, a minFotó: Varga Terézia denség egyensulya helyreállani, a vizek utat nyitva magoknak, lefolytak; a föld felületén uj pezsgő élet keletkezett. Firtos, a jó szellem, örömmel repdesett a felfedett uj világ felett; öröm könyeket hullatott a fejlődő emberiség zavartalan boldogságán, a teremtés milliárdjainak vidor mozgásán. Ez örömkönyek lehullva gyöngyökké váltak, s végre tündér seregétől követve, leszállott e hegytetőre, s azt ugy megkedvelte, hogy elhatárzá ottan magának várat épiteni. Elkezdették az összehivott jó tündérek úrnőjök szép várát; de rossz nővére, Tartod épen arra járván, irigység keletkezett álnok szívében a jók műveletén, s ki mondja, hogy ő következő éjfélig nemcsak szebb várat épit magának, hanem még ideje lesz Firtos várának sark kövét saját várába elszállitani. Fogadtak. Firtos vára éjfél előtt már kész volt, bástya tetőin örömtüzek lobogtak, de im sötét szellemek csapnak le, Tartod élükön, ki guny-mosolylyal érkezik; – egy percz alatt ki volt feszitve a várszögletkövéül oda helyezett nagy szikla-darab, másik perczben átfurva és vasrudra tüzve röpitik a rosz szellemek Tartod vára felé; de a végzetes éjfél is elérkezett, mire Korondon a kakasok éjfélre megszolván, a vasrud ketté szakadtával a kő leesett, s most is ott hever a Korond vize völgyében; látszik rajta a rosz tündérek által furt lyuk, miről azt a nép ma is Likas kőnek hivja. Midőn a kő legördült, azon perczben, a fogadást vesztett Tartodnak vára is össze omlott; ő magának pedig istennek büntetéséből el kelle költőznie a győztes Firtod birodalmából.” Orbán Balázs: A Székelyföld leírása

210

Székely Kalendárium – 2018

A Só útja

A Só útja összekapcsolja a Maros, a Nyárád, a Kis-Küküllő mente és a Sóvidék kulturális és természeti értékeit. A barangolás során nemcsak a táj szépsége, hanem a falvak hangulata is elvarázsolja a Só útját felfedezni vágyó turistát. A térség településeinek templomai, kúriái vagy akár egyszerű parasztházai is egy pillanatra megállítják az arra járót, és felidézik a régmúlt időket, szokásokat, hagyományokat, kultúrát. Orbán Balázs így ír a Nyárád mentén végigvonuló régi útról: „A Jobbágyfalvánál nyugatról lejövő és a falu derekánál beszakadó Hosszaszó patak völgyén jött le az általunk Mosonig elnyomozott római út, melyet e vidéken Traján útjának neveznek; e völgyben a most Mosonra vezető szekérút darabig a római úton megy, azután oldalra kanyarodva, a szántóföldek közt elvesz. De keletre innen kezdve vonala a Nagy-Nyárád völgyén fel egészen Mikházáig mindenütt követhető, sőt a mostani országút nagyrészt rajta megy; jobb helyein nyárádi kavicsból készült stratumenje egészen fedetlen van, mely oly szilárd összetömörült kőréteget képez, hogy azt csákánnyal sem lehet megbontani, mivel a kavicsok, miként a rómaiaknál szokásban volt, forró, vízhatlan ragacs (cement) közé helyeztettek el. A néprege ezen útról azt tartja, hogy Tündér Ilona útja volt, melyet mikházi várától Fehérvárt lakó kedveséhez akart vezetni, de minden varázshatalma mellett is soha egé-

szen be nem végezhette, az ellenséges s az ő művét folytonosan lerontó, szépsége miatt reá irigykedő tündérek végett. Ezen… út a Mikháztól Fehérvárra, azaz Apulumból a Mikházánál levő castrumhoz, onnan pedig Szováthára vitt, de a rege hagyománya azt is jelölni látszik, hogy ez út már a római uralomnak hanyatlása korában, akkor kezdett készülni, midőn a leigázott népek a népvándorlás előszelétől érintetve, mozogni, nyugtalankodni és lázongni kezdettek, miért regénk jelzi is, hogy ezen útvonalt tökéletesen be nem végezhették.” A gyönyörű tájak mentén haladó gyalogút mellett, a bicikliseknek is lehetőség nyílik végigjárni a Só útját, ők inkább követik a valamikori római út tényleges nyomvonalát. Az alábbi térképen a kerékpározható útvonalat piros színnel, míg a gyalogosan bebarangolható utat sárga színnel jelöltük. Az útvonal hossza körülbelül 60 km. A legalacsonyabb pontja 325 m, míg a legmagasabb 670 m.

211

Székely Kalendárium – 2018

Sziklavilág sétányain Erdélyben és Romániában összesen nyolc via ferrata áll a hegymászás kedvelőinek rendelkezésére. Kettő közülük a Békás-szorosnál található, egyik a székelyföldi, a másik a moldvai oldalon. A Gyilkos-tó és az azonos nevű település fölött magasló Kis-Cohárd (1345 m) sziklafalain a Hargita Megyei Tanács Salvaspeo Barlangi- és Hegyimentő Szolgálata 2016 őszén adta közhasználatba a Wild Ferenc alpinista nevét viselő vasalt mászóösvényt. Hossza 200 méter, szintkülönbsége a kiindulóponttól számítva 173 m, nehézségi foka B, C és D egy olyan skálán, ahol az A a

Wild Ferenc (1939–2016) testnevelő tanár, egészségügyi asszisztens, az erdélyi és székelyföldi alpinizmus nagy alakja, úttörője. Aradon született, 1977-ben költözött családjával Gyergyószentmiklósra, később Magyarországra. Erdély-szerte, Románia-szerte számos hegycsúcsra jutott fel elsőként. 1978-ban jelent meg nagy sikerű kötete, a Hegymászók könyve, amelyet úgy írt és szerkesztett, hogy kezdőknek s haladóknak egyaránt hasznára legyen. Döntő érdemei vannak a Békás-szoros sziklavilágának feltérképezésében. A hegymászó sportegyesület edzője, oktatója volt, emellett sokáig tagja a gyergyói és Hargita megyei hegyimentő szolgálatoknak. A Kis-Cohárdon lévő via ferrata kiépítésében oroszlánrészt vállaló gyergyói hegyimentők és alpinisták javaslatára viseli a néhai Wild Ferenc nevét a mászóösvény.

legkönnyebb, az F a legnehezebb. Különlegessége, hogy a függőleges mászószakaszok két sziklafalát sodronykötél alapú függőhíd köti össze. Körülbelül 160 méter magasságban kell áthaladni a szakadék fölött kéttucatnyi, egymástól lépésnyire rögzített kemény „pallódeszkán”. Onnan csodás a kilátás! A mászóösvényt 14 éven felülieknek ajánlják, de csakis megfelelő felszereléssel és kellő rátermettséggel. Bejárása ingyenes. A gyilkos-tói Turista szállótól jelzett ösvény vezet a Wild Ferenc Via Ferrata rajthelyéig, a sikeres csúcshódítás után a visszatérés a sziklák mögötti erdőben történik. A Kis-Cohárdtól tíz-tizenöt kilométernyire, a Békás-szoroson túli Almásmező (Bicaz Chei) község övezetében 2017. június 30-án avatták Románia leghosszabb vasalt mászóösvényét. A 600-700 méter hosszúságú magaslati „sziklasétány” hivatalos elnevezése Via Ferrata Astragalus, a csüdfű gyógynövény nevéből. A Munticsel Tájvédelmi Parkban található moldvai mászóösvény fő útvonala nemcsak a leghosszabb, hanem egyetlen Romániában, amely az osztrák és német via ferraták szabványait követi. Vonzerejét fokozza, hogy úgy van elkészítve, szinte bárki számára elérhető, akinek van megfelelő erőnléte és nincs tériszonya. Felnőtt kíséretében gyermekek is kipróbálhatják a legkönnyebb pályákat, a biztonsági műveletek betartásával. Az útvonalból körülbelül 400 méter kis, 200 méter közepes nehézségi fokú. Az acélkábellel és fémlép-

212

Székely Kalendárium – 2018

A Wild Ferenc Via Ferrata szakaszai nehézségi fokok szerint

Constantin (Ticu) Lacatușu (sz. 1961) geológus nemzetközileg is a legismertebb román alpinista. 1995. május 17-én első románként feljutott a Mount Everestre (8848 m). 1990– 2001 között mind a hét földrész legmagasabb csúcsait megmászta. Jelenleg fiatal alpinisták oktatásával foglalkozik. A Via Ferrata Astragalus avatásán elmondta, a Békás-szoros övezetében a legelső vasalt mászóösvényeket a második világháború idején készítették a német, osztrák, magyar és olasz katonák.

csőkkel, korlátokkal stb. ellátott fő mászóösvény a sziklafal mentén felvezet a Nagytorony-csúcsig (1000 m). A Via Ferrata Astragalus pénzdíjas, egy mászás 10 lejbe kerül, ebben benne van a kötelező kölcsönfelszerelés is, ami nélkül nem lehet, nem szabad mászni. A szabályok betartásával a kaland emberi szempontból kockázatmentes. Télen zárva. Az ügyintéző iroda az Erdélyt Moldvával öszszekötő 12C jelzésű országút mentén található. Az Astragalus mászóösvény kiépítése mintegy 20 ezer euróba került. Szakmailag a fő érdem Constantin Lacatușu karácsonkői (Piatra Neamț) alpinistáé. Botos László

Via ferrata – vasalt sziklamászó-ösvények nemzetközi elnevezése. Sokféle ismeretes, vannak olyanok, amelyeket csak képzett hegymászók használhatnak, mások bárki számára nyitottak. Némelyeknél nem szükséges alpinista felszerelés, másoknál kötelezőek az alapvető biztonsági eszközök, például az összeállításunkban bemutatott helyszíneken is. Vannak felfelé, vízszintesen, rézsútosan vagy vegyesen haladó vasalt mászóösvények. Jellemzőjük, hogy az útvonalakon a járást és kapaszkodást sziklába rögzített U alakú fémlépcsők, acélkordonok, láncok, létrák, függőhidak segítik. A képzett vagy műkedvelő, kalandtúrázó hegymászók, alkalmi turisták is használják sok vasalt mászóösvényen a hámra és derékövre rögzített kétágú biztonsági kötelet, amelyek végén karabinerek vannak. Azokat kell gyakran „átugratni”, átcsatolni a kordont sziklához rögzítő fémgyűrűkön. Fontos szabály, hogy a két karabineres kötelet nem szabad egyszerre kioldani és átcsatolni, hanem mindig csak szerre. Szintén fontos biztonsági eszköz a viaferrata-kantár.

213

Székely Kalendárium – 2018

Kápolna az Úz völgyében Az Úz folyó felső völgyszakasza mentén kialakult Csinód nevű szórványtelepülésen 2015. szeptember 25-én a magánkezdeményezésre épült ökumenikus csutakkápolna szentelésére több mint félezren gyűltek össze. A Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére emelt fogadalmi kápolnát nm. Tamás József segédpüspök szentelte fel, református részről Szövérffi István lukaillencfalvi tiszteletes áldotta meg. A három hónap alatt, magyar összefogás eredményeként megépült kápolna tervezője Bara Gergely rönkházépítő szakember, de ötleteiket meg lelküket adták hozzá az építtetők maguk is. Az épület 8 hatalmas fenyőrönk köré van építve, amelyeken a csapvégek is meg vannak hagyva. Ezek közé a falakat több mint 1000 darab 35 cm-es fenyőrönkből rakták. A fal agyaggal van tapasztva, amibe tönkölybúzapelyva van keverve. A fúgába kecskeszőr is van keverve, hogy az agyag ne repedezzen. A zsindelyt az épület tetejére helyi emberek készítették, a kápolna padlójának kövei az Úz folyóból származnak. A magyar Szent Koronát stilizáló oltár és a 77 cm magas, hársfából készült Mária-kegyszobor alkotója a székelyudvarhelyi Hajas László kegytárgykészítő fafaragó.

A kelet-nyugati tájolású kápolnának egyediséget ad az a fényhatás is, aminek köszönhetően az északra néző, szív alakú ablakon a délnyugati kerek Máriaablak úgy tükröződik, mintha a kert egyik nyárfáján megjelenne a Szűzanya. A kegyszobor különlegessége, hogy Jézus édesanyját áldott állapotban ábrázolja. Ez egy üzenet kíván lenni a magyarság felé: nemzetünk sorsa a magyar anyák méhében van. A kápolna ökumenikus jellege a haranglábon megjelenő református templomtorony-díszben, valamint az épületben elhelyezett protestáns egyházi jelképekben egyaránt megnyilvánul. Felszentelése óta a kápolnához már több ezren elzarándokoltak. Aki ide eljut, az mind hitében, mind magyarságá-

A csinódi Boldogasszonykápolna

214

Székely Kalendárium – 2018 ban megerősödik. Szép számban érkeznek olyanok is, akik gyermekáldásra vágynak. Évi rendszerességgel megtartják a kápolna búcsúját március 25-én. Mindig augusztus utolsó szombatján szervezik meg az egyetemes imanapot, és 2017. szeptember 8-tól elindult a kápolnában az örökös egyetemes imaszolgálat, amelyhez bárki csatlakozhat. A kápolnával és az imaszolgálattal kapcsolatos információk megtalálhaA kegyszobor Jézus édesanyját tók a www.uzvolgye.info honlapon. áldott állapotban ábrázolja (S. N. B.)

Gyümölcsoltó Boldogasszony napja az egyik legrégibb egyházi ünnepünk, egyben a tavasz kezdetének, a természet újjáéledésének, a termékenységnek, az életet továbbörökítő anyáknak és nőknek az ünnepe. Szűz Mária ezen a napon fogadta méhébe Jézust. Ezen a jeles napon kezdik oltani a gyümölcsfákat, a hosszú sötét téli napok után megkezdődnek a tavaszi munkálatok. A gyermekre vágyó asszony, aki Gyümölcsoltó Boldogasszony napján óránként imádkozik, élete párjának közreműködésével biztosan teherbe esik – tartották régen. A moldvai csángók ezen a napon megfenyegették a terméketlen fákat, hogy kivágják. Csíkszentsimon, Csíkcsicsó, Csíkjenőfalva, Ajnád székelysége régen az oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot kötött. A csíkszentmártoniak ezen ünnepen szedték az oltóágakat. Csíkménasági hiedelem szerint jó jel, ha Gyümölcsoltókor már nincs hó a vetéseken. Azt is hiszik, ha ezen a napon megszólalnak a békák, akkor még 40 napig hideg lesz. A csíkszentmártoniak úgy tartották, hogy ahány nappal szólal meg ünnep előtt a pacsirta, utána még annyi nappal elhallgat. A Gyimesekben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor hideg tavasz várható. A Gyulafehérvári Egyházmegyében a csinódin kívül a következő helységekben szenteltek templomot vagy kápolnát Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére: Szászfalu (Gyergyócsomafalva), Gyulafehérvár (teológia kápolna), Szamosújvár (Salamon-templom), Árkos (Irgalmasság Anyja Kismamaotthon). A történelmi Magyarország egyik legfontosabb Mária-kegyhelye, a Maros völgyében fekvő Lippával szemben emelkedő, impozáns, barokk, kéttornyú máriaradnai kegytemplom (ez már a Temesvári Egyházmegyéhez tartozik) egyik búcsúját is március 25-én tartják.

215

Székely Kalendárium – 2018

Székely divat száz éve

Egynéhány évvel ezelőtt a székely nők és férfiak fekete ruhát viseltek. E fekete öltözet legtöbbször a fehérrel váltakozva fordult elő. Míg Háromszék megyében, legkivált az Orbai járásban Haraly és Gelence környékén fekete zekét (téli felöltő), fekete harisnyát (nadrág), addig a Csík és Udvarhely megyei a fekete zeke* (czedele**) mellett fehér harisnyát visel fekete, veres vagy zöld zsinórzattal. Ehhez hasonlólag van a nőknél is. A csíki és háromszéki nők fekete rokolyát*** (szoknya) viseltek, melyet a főrevaló fehér színű kendővel tarkítottak. Több helyen fehér szőr (juhszőr, gyapjúból készült nagy felöltő) volt a férfiak felső öltönye. A maros- és aranyosszéki székelyek és a felvidéki palócok ma is azt viselnek. A zekének, szűrnek szárnyait veres, zöld és kék színű posztóval volt szokás tarkázni, mit e ruhákon napjainkban is feltalálhatni. A fekete zeke, rokolya, harisnya emlékeztet a hunok fekete ágára… *A zeke a székelyek legősibbnek látszó felső öltönye. Ez régen ujjatlan, fekete gyapjúból készült öltöny volt, minek ma a báránybőrből készült és két oldalról begombolható mellényben láthatni emlékét. ** A czedele ugyanazt pótolja, mit a zeke. E két téli felöltő, mi csupán a székelyek közt használatos, csaknem egyet jelent. Zek a mongolban = szél, határ; czegle = szélső, határol. Nem lehetetlen, hogy a zeke, mint legfelső, mintegy határt szabó öltönynek eredete e jelentésekkel áll vonatkozásban. *** Rokolya némelyek szerint rok-alya, vagyis nyújtott rokkot jelentene. Ezen tapogatódzó állításnak az lehet az alapja, hogy régen a székely rokolyának dereka, vagyis felső része is volt. A rokolya inkább a rokkaalja nevezetnek felel meg. A székelyek ősidőktől fogva a rokka alól kikerült szőttesből készítették szoknyájukat, és ide kell visszavezetnünk azért a rokolya szót.

Fejér Ignácz: A fehér név eredete és erkölcsi jelentősége (Katolikus Szemle, 1898/4.) Fotó: Molnár Attila

Tavaszváró

216

Székely Kalendárium – 2018

Székelycsóka

Puskás György Vándor ha erre jársz Hallhatod, ahogy sírnak A fák a kövek és az itt-ott Megmaradt sebzett falak Az öregek némán ülnek A padokon de nem úgy mint régen Nem a kapuk előtt csak bent Az udvaron magányosan Az utolsó útjukra várva Büszkén csendesen szépen A messzi városokból ritkán Jönnek a gyerekek haza Vakon bámul a tájra A templom poros ablaka S ha megszólalnak A harangok a kopjafa felett Egy haldokló magyar falut látnak A lassan gyülekező szürke fellegek (2017. július 16.)

A székelycsókai, 1810ben épült református templom mennyezetének 100 kazettája a fehér csillagoktól ragyogó eget idézi

217

Székely Kalendárium – 2018

Régi székely falusi élet A jelenlegi globalizációs, pénzorientált világunkban a falusfelek, az atyafiságok nem képeznek szoros köteléket, sőt a szűk családon belül is nagyon elkülönültek az emberek egymástól. Ezért kötelességünk írásban megörökítenünk, hogyan éltek a régi, száz évvel ezelőtti emberek a rendtartó székely falvakban. Kutatásaim során akadtam rá az 1905. évi Új Idők áprilisi számára, amely – Herczegh Ferenc tollából – mélyrehatóan ismerteti az akkori életmódot. Hol vannak azok a szép idők, amikor a magyar férfi és asszony gyönyörű székely népviseletben járt? Amikor a zsinórozott fehér székely harisnya meg a piros szoknya, hímzett kötény, farkasfoggal díszített mellény úgy megfeszült a derékon, hogy a maguk egyszerűségében, az őszinte, természetes lényeket „kivetítette”, egyenesen bámulatossá tette. Sajnos, kiveszett ma már a jellegzetes székely falusi lakosság, de nemcsak viseletében és modorában, hanem legtöbb helyen szokásaiban is. Szinte jólesik, ha rábukkanunk némely, főleg a hegyek közé szorított kis faluban, amely hű maradt önmagához. De milyen is volt a régi székely falusi élet? Ezekben a falvakban a férfiak és asszonyok természetét az örök vígság jellemzi:

szeretnek élcelődni, mókázni, mulatni, vigadni. Régen minden egyes székely faluban így volt. Legtöbb helyen még nem létezett kultúrotthon, mégis volt minden vasárnap táncmulatság a nagyobb kocsmákban, ahová a lányokon kívül a menyecskék is elmentek, ha az uruk megengedte. Minden legénynek volt szíve választottja, és ennek a virágszálnak minden más legénnyel szemben nebántsvirágként kellett viselkednie. A kedélyes fonók is farsang idején falurészenként érvényben voltak, a falu „nyíló rózsái” összejöttek rokkáikkal (guzsalyokkal), kísérve a legényektől, kiknek legtöbbször hónuk alatt ott volt a citera is. Száz évvel ezelőtt érdekes volt a leánykérés aktusa is. A legény ünneplőbe vágta magát, kalapja mellé rozmaringot tűzött. Aztán Fotó: Gábor Lajos

Régi ház Máréfalván

218

Székely Kalendárium – 2018 a kérőemberével beállított a leányos házhoz. tik, ne tessenek megvetni tisztes hajlékukat. Ott elmondta, miben járatos, beszámolt va- Az ékes beszéd után megkínálták őket borgyoni viszonyairól, és egyben megkérdezte, ral vagy pálinkával. A lakodalmat mindig a vőlegényes házhogy leányukkal mit szándékoznak adni, végül pedig azt, hogy mikor jönnek el hozzá nál tartották. Esküvő előtt fél órával a nászháztűznézni? Ha a leánynak tetszett a kérő, nagy és két vőfély elmentek a vőlegényért, akkor meghatároztak egy napot, és a legényt és ünnepélyesen odakísérték a menyasszoott marasztalták ebédre. Ha nem, akkor azt nyos házhoz. Ott ezalatt nagy volt a sírás, felelték, hogy majd meggondolják magukat. mert búcsúzott a menyasszony. A szülők, Erre a legény rögtön felszedelőzködött és el- nagyszülők ráborulva zokogtak, siratták a búcsúzott, mert ez a felelet egyenértékű volt rövidesen eltávozó lányukat. Ezzel megindult a lakodalmas menet. A a kikosarazással. A lakodalmi vendégeket két vőfély hívta menetet cigánybanda kísérte. Esküvő után meg. Nagy bokrétával a mellükön és felsza- felszalagozott lovak által húzott szekereken lagozott pálcával beállítottak a meghívan- megkerülték az egész falut, hogy mindedó házhoz, s ott versben mondták el, hogy nütt lássák, víg muzsikaszó mellett. A köa vőlegény s annak hajadon mátkája szíve- zelebbi falvakon is áthajtottak, miközben sen látják a lakodalmi ünnepségre, és kére- asztalt terítettek.

Így élnek a székelyek Furcsa kettősség van a székely s a természet viszonyában. Állandó küzdelem és harc ez a viszony, de rajongó szeretet is. A székely csodálatosan ragaszkodik a földhöz. Megböjtöli keservesen a garasait, eldugja, gyűjti, hogy földet vásárolhasson. Nem bánja, hogy a vásárlásnál különböző címeken a vételár tizenöt százalékát is el kell költenie, csak gyarapodjék a földje. Egy-két holdas vásárlás boldoggá teszi. S ennek az ellenállhatatlan földvásárlási vágynak nagy jelentősége van a gazdasági szempontokon kívül is. Egyik megtartója a mostani és biztosítója a jövő székely életnek. Nem csak szántóföld és kaszáló, amire gyűjt. Mert az erdőt is rajongással szereti. A fenyvest, a cserefást, lomblevelű erdőt, de még a hasznavehetetlennek látszó nyírest is. Ügyes mesterkedéssel azt is hasznosítja. (…) Így élnek a székelyek. Nehéz sorsban, kemény munkában telnek a napok. Harcolnak tűzzel, vízzel, sziklával, fával s emberrel. Az egész élettel, a nehéz sorssal. A lábuk megfeszül, dagadnak az izmaik, lendül a karjuk, s a nehéz munkából mégis csak kenyér fakad a sok kicsi székely gyermek számára. Születés, esküvő, halál, temetés és az állandó munka, keserves erőfeszítés hajnaltól vakulásig. Ez az életük… És hisznek a munkában, az életben, a föld ősi erejében. A mithosz mai időkhöz megfelelően gyakorlativá alakult át, de él. S ez a mithosz a hit. Ragaszkodás a valláshoz, hithez, faji kötelékekhez és nyelvhez. Felnéznek a kicsi templomok tornyaira s a csillagos székely égboltra, és hisznek a munkájukban, a békés életben. Dávid Iván (Keleti Újság, 1940. márc. 18.)

219

Székely Kalendárium – 2018 A lakodalmi ebédnek, amely belenyúlt mert az a kormánypálcát ki nem adta a az éjszakába, fő ékessége a tyúkhúsleves, kezéből. Abban az időben az egész család egy a töltött káposzta, meg az elmaradhatatlan torta volt. A lakodalom alatt a cigány- szobában lakott, melyben bármilyen szűbandának folyton muzsikálnia kellett. kösen is, de elfértek. Volt ugyan minden háznál még egy úgynevezett „tisztaszoba” Ebéd után rögtön táncra kerekedtek. Éjfélkor avatták fel a menyecskét. A is, rendszerint sokkal tágasabb a másiknál, menyasszony és egyik nyoszolyó észre- s amely minden menyecskének a büszkevétlenül eltűnik a szobából. Átviszi egy ségét képezte, de éppen azért, hogy mindig másik szobába, ahol az asszonyok me- tiszta maradjon, senki se lakott benne. Ha az öreg már nem bírta a mezőgaznyecskévé avatták. A fején már nem a koszorú, hanem az asszonyjelvény: piros dasági munkák végzését, akkor otthon fogkendő díszelgett, amellyel csinosan bekö- lalatoskodott hasznos dolgokkal (gereblye, tötték a fejét. A lakodalom után a meny- favilla stb. készítésével), mert az öregség asszony ottmaradt a vőlegény szülői há- sem mentett fel senkit a munkavégzéstől. Ha valaki megkérdezte őket, kitől tanulták zánál. Akkor még megvolt a létjogosultsága a mesterséget, pisolyogva felelték: „a szükannak a régi, patriarkális szokásnak, hogy ség volt a mesterségem, mert nincs az a a családfő szerepét az öregapó töltötte be. műhely, ahol különben megtanítanának.” Ma falumban, Alsóboldogfalván csupán A fia, a menye és az unokák családtagoknak számítottak, de gazdasági, valamint két ilyen – lakószobás és tisztaszobás –, egyéb kérdésekben az öregapó vélemé- már roskadozó épület emlékeztet elődeink nye volt az irányadó. A fiatalok kimentek életvitelére. Mindkettő lakatlan, de az aka mezőre dolgozni, „nannyó” pedig vé- kori szokásokból is csak a karácsonyi kángezte a háztartást. A menyecskével csak tálás maradt fenn, az sem az eredeti cereszaporodott a munkaerő, de háziasszonyi móniájával. Gálfalvi Gábor néprajzi gyűjtő joga nem volt addig neki, míg nannyó élt, Fotó: Balázs Ödön

Kecsetiek ünneplőben

220

Székely Kalendárium – 2018

Macalik, a fű-szerek tudója Macalik Ernő negyven éve űzi a gyógynövénytermesztést- és kutatást, s e kitartó szenvedélyt nincs szándékában abbahagyni a nyugdíjas éveiben sem. A biológus végzettségű tanár szerény karcfalvi házának kapuja mindig nyitva áll a hozzá tanácsért és fűnek-fának orvosságáért betérők előtt. Kérdéseinkre is készséggel válaszolt. Bár párjával ketten már 147 évesek, tudományát megírni a sok unszolás ellenére sincs ideje, hiszen tennivaló mindig akad a kertben vagy a szárítmányokkal, télen is készülni kell az első tavaszi napsütéssel beinduló idényre. Ezért nem tud eleget tenni minden előadás-felkérésnek, amikor azonban a pódiumra áll, nem akarják elengedni a kérdezők, akik órákig is elhallgatnák szakmai szenvedéllyel és humorral fűszerezett beszédét. Az egyik ilyen előadásán mi is részt vettünk, ahol kis kultúrtörténeti bevezető után, amelyből megismerhettük a gyógynövény-felhasználás több ezer éves történetének útjait és tévútjait, kuriózumait, az idős biológus cáfolta azt a ma is virulensen terjesztett szignatúra-tant, miszerint egy növény alakja megmutatja, mely

szerv működésére hat jótékonyan. Ilyenformán a diót sokan az agy csodatevőjének tartják, mert hasonlít az agyféltekékhez, a paradicsomot a szív, a paszulyt a vese doktoraként könyvelik el. Azt már elöljáróban leszögezte az előadó, hogy a gyógynövényekkel való gyógyításnak megvan a helye s az ideje, nem helyettesíthet egy életmentő, azonnali hatást kiváltó beavatkozást, előrehaladott állapotban levő betegségeknél is inkább kiegészítő kezelésként hatnak a teák, kivonatok, szelíd terápia gyanánt. Nem „lőnek” a betegségre, hanem pátyolgatják a szervezetet, a szerveket, és nem elhanyagolható a placebohatás sem. A jó gondolatok legalább 30 százalékban befolyásolják a gyógyulást – csak a többi a növényi hatóanyagok érdeme.

Macalik Ernő előadás közben

221

Székely Kalendárium – 2018 A fentiek értelmében egyes enyhébb ja házi alkalmazásra, de köszvényes fájdaakut esetekben – nátha, felfázás, bőrirri- lom enyhítésére alkalmas vegyületet tartáció, görcsös állapotok –, de főleg a kró- talmaz, míg a pirosló hunyor hatóanyaga nikus betegségekben van létjogosultsága hasonlóképpen ízületi fájdalmak enyhía gyógyteáknak és más galenusi készítmé- tője. nyeknek. A Marcus Aurelius udvari orvoKincset a kertbe sáról (Claudius Galenus) elnevezett, A túlcivilizált nyugat-európai orszászintén a gyógynövények hatóanyagait érvényesítő gyógyborok, gyógyecetek, gokkal ellentétben, ahol érintetlen erdőtinktúrák, macerátumok ugyanis kon- mező már alig van, zavartalanul bóklászni centráltan tartalmazzák azokat a ható- sem lehet a vadonban, hiszen elzavar onanyagokat, amelyeket sok esetben a nan a szigorú tulajdonosa, nálunk szerengyógyszeripar is felhasznál. Igaz, köztük csére még bőkezűen osztogatja kincseit a olyanokat is, amelyeket pontosan kimér- természet. Előszeretettel jelennek meg a ve, illetve megdolgozva építenek bele gyógynövények a bolygatott területeken, gyógyszerekbe, természetes formájukban például árkok, utak, sáncok mentén, teazok ugyanis mérgezőek. A bolondító be- repmunkák nyomában, töltéseken, erdők léndeknek már a neve sem sejtet sok jót, szélén, réteken. Ezt a kimeríthetetlen gazde ebből vonják ki a Scobutilként ismert dagságot reprodukálni nem tudjuk, de orvosságban fellelhető görcsoldó alkalo- van néhány olyan gyógynövény, amely idát. Macalik az őszi kikericset sem ajánl- háztáji kertben vagy akár nagyüzemi forMacalik Ernő Szülővárosában, Kolozsváron 1962-ben elvégezte az Ady-Șincai Líceumot, 1967-ben a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett biológia szakos tanári diplomát. A csíkkarcfalvi 1. számú általános iskola tanára volt. Első írását az Igazság közölte 1967-ben, szakmai írásai, fotói a Művelődés, Fotó: Mihály László A hét, a Falvak Dolgozó Népe (itt Csodálatos élővilág címmel jelent meg sorozata), az Informația Harghitei, valamint az 1985-ös Hargita Kalendárium hasábjain jelentek meg. 1987-ben Marosvásárhelyen megszerezte a fitoterapeuta szakképesítést, egy évvel később a kolozsvári orvosi és gyógyszerészeti egyetem farmakognózia szakát is elvégezte. 1990 után nyugdíjazásáig a gyulafehérvári Római Katolikus Teológia középfokú kántorképző intézetében is tanított biológiát; a Romániai Magyar Szóban is közölt. A 73 éves, Magyar Örökség-díjjal is kitüntetett füvesember jelenleg Csíkkarcfalván él. Több mint harminc gyógyteakeveréket állított össze mintegy nyolcvan alapanyagból.

222

Székely Kalendárium – 2018 mában is termeszthető, ha valaki ebből szeretne megélni. Ezek közül elsősorban azokat ajánlja figyelmünkbe Macalik Ernő, amelyeknek teagőze mindennapjainkat úgy teszi kellemessé, hogy közben gyengéden elő is segítik jó egészségünket. A termesztésnek az az előnye, hogy így ritka és védett fajtákat is élvezhetünk, amelyeket nem illik leszedni egy természetet tisztelő embernek, de az is, hogy akkor gyűjthetünk be egy gyógynövényt, amikor az gyógyhatásának teljében van, a galagonyát például igen rövid ideig tartó virágzása idején, hiszen virágja sokkal hatásosabb, mint gyümölcse – amit viszont huzamosabb ideig lehet szedni, ezért inkább azt találjuk meg a kereskedelemben. Sokoldalú gyógynövényünk a csalán és a cicka- A bíbor kasvirág (echinacea) számtalan immunerősítő készítmény alapja fark, de mivel ezek vadon is bőségesen teremnek és könnyen hozzáférhetőek, nem kat szétteríteni. Ha erre nincs módunk, érdemes a kertünkbe telepíteni. vagy egyszerre nagyobb mennyiséggel Emellett azoknak, akik a termesztésbe kell elbánnunk, akkor inkább szárítsuk vágnák fejszéjüket – azaz stílszerűen: a napon, így kisebb a kockázata, hogy bekapájukat – Macalik tanár úr azt tanácsol- penészednek a növények, és kárba megy ja, először kicsiben kezdjenek hozzá, a munkánk. gyűjtsenek tapasztalatot, essenek át a köMikor kellően szárazak a növények, telezően előforduló tévedéseken, hibá- megőröljük azokat, így keletkezik a növékon. S ha már komolyan csinálják, akkor nyi drog; ezután nekifoghatunk a teaketudják azt is, kinek, hogyan, mikor fogják verékek összeállításának. Nem ajánljuk, eladni, azaz kössenek szerződést egy-két hogy ötféle fűnél több kerüljön egyszerre felvásárlóval. Tehát a kereslethez is kell egy teába. Ha a kezelésre javallott füvek igazítani a termesztendő növényeket. keserűek, akkor bátran tehetünk bele valami ízjavítót, akár az előbb említettek Hogyan dolgozzuk fel közül is. Gyógytea készítésekor a szárított a gyógynövényeket? gyógynövény nem találkozhat fémmel, Gyűjtésnél a kora reggeli órák kerü- ezért érdemes porcelán, kerámia vagy lendők, mert a harmatos növény a zsák- üveg bögrét használni. ban hamar bepállik, tönkremegy. A szakTinktúrákat, azaz alkoholos kivonatoirodalom szerint a gyógynövényeket ár- kat is bátran lehet házilag készíteni. Ezeknyékban, szellős helyen szárítjuk, ehhez hez 70%-os alkoholt használhatunk fel, viszont nagyon vékony rétegben kell azo- ebben áztatjuk több hétig a gyógynövé-

223

Székely Kalendárium – 2018 Miket termeszthetünk a gyógynövényes kertünkben? Legnépszerűbb teafüvünk a menta, amelynek többféle fajtája van, különösen a fodormenta és borsmenta való a kertekbe, bár nem szeretik a sorban állást, terjeszkednek jobbra-balra, folytonosan fékezni kell őket. Kellemes ízük mellett gyomorbántalmakra is jótékony hatásúak. A mentát (akárcsak a csalánt) nyáron, a virágzás előtt érdemes begyűjteni, mert leghasznosabb hatóanyagai ekkor a levelekben „lakoznak”. Hasonlóan kiirthatatlan a citromfű is, amelyből szintén finom tea készül, nyugtatja az idegrendszert, ezért különösen este jó fogyasztani. (Általános alapelvként azonban hadd jegyezzük meg, hogy a kúraszerűen fogyasztott teákat reggel, éhgyomorra javallott fogyasztani, enyhén édesítéssel vagy anélkül, néhányukat viszont korlátozás nélkül, élvezeti értékük miatt akár mindennap asztalra tehetjük.) A sárkányfő (nem fű!) szintén kellemes ízű, kiválóan alkalmas arra, hogy keserűbb teákat fogyaszthatóvá és élvezhetővé tegyen. Enyhe torokbántalmak esetében tud segíteni, mindamellett nagyon jó mézelő növény, egy hektárról akár 200 kg mézet is eredményezhet. Nem évelő, de nem igényes. A kamilla, ami régen igen elterjedt gyomnövény volt, manapság ritkábban fordul elő a természetben, de sokoldalú felhasználhatósága miatt (kozmetikában, gyógyászatban) füves kertünk egyik fő alkotóeleme lehet. Könnyen termeszthető, nem igényes a talajra, magját csak szét kell szórni, nem kell betakarni, mert fényen csírázik. A bíbor kasvirág szintén számtalan immunerősítő készítmény alapja, az egész növény hasznosítható, azaz gyökere, szára, virágja is feldolgozható, de nem teaként, hanem tinktúraként fogyasztjuk. Itt ugyanis az adagolásra is jobban kell figyelni, teája egyébként is élvezhetetlen. Említsük még meg a körömvirágot, amelynek főzete külsőleg jó sebgyógyító, bőrbetegségekre, ekcémára, aknéra jótékony hatású, belsőleg pedig gyomorfekély, májbántalmak esetében vethetjük be. Magról könnyen termeszthető, nem évelő, de újraveti magát akkor is, ha nem akarjuk. A kerti zsálya és a többi mediterrán fűszernövény, a szurokfű (oregánó), a kakukkfű, a bazsalikom mind jelentős gyulladáscsökkentő, és antibakteriális hatással rendelkezik. Ezek mellett a szurokfű enyhe idegnyugtató is, a bazsalikom étvágygerjesztő, a kakukkfű köptető, megfázásokban, felső légúti panaszokban mindegyik jótékony hatású.

nyeket, árnyékos helyen, néha megkavarva-összerázogatva az üveg tartalmát. Előnyük, hogy a körülményektől függetlenül bármikor könnyen használhatók, adagolhatók, és az a pár csepp alkohol még ak-

kor sem okoz bonyodalmat, ha netán egy sofőrt szondába fújatnának. De ecetben is ki lehet oldani a hatóanyagokat, ilyen például a reumás fájdalmak enyhítésére használt paprikakivonat.

224

Székely Kalendárium – 2018 A gyógyborok jó minőségű szőlőborVérnyomáscsökkentésre galagonyaviban kiáztatott hatóanyagok (például a fe- rág főzete alkalmas, teájához 20%-os hér ürömé vagy sárga tárnicsé). Termé- arányban fehér fagyöngyöt (csak a leveszetesen a mértéken van a hangsúly, de lét, illetve a ceruzánál vékonyabb hajtáegy kis pálinkáspohárnyi ital nagyon jó sokat) adhatunk. Figyelem: fagyöngy étvágyjavító hatással lehet. csak gyümölcsfáról, főként vackorról Főzetet akkor kell készíteni, ha a drog gyűjtendő, mert az akácfa mint gazdanökeményebb, például a gyógynövény szá- vény káros! rát, gyökerét szárították. Hideg kivonatot Renyhe epére a vérehulló fecskefű akkor kell csinálni, ha félő, hogy a ható- tinktúrája, gyermekláncfű gyökere vagy anyag nagy hőfokban elillan, mint példá- levele, illetve az ezekből készített infúzió, ul a csipkebogyóból a C-vitamin. Több esetleg cickafarkvirág és borsmenta keveideig, akár egy napig kell áztatni ilyenkor réke ajánlott. Ez a tea ebéd előtt fogyaszta drogot hideg, langyos vízben. va megindítja az epetermelést. Felső légúti panaszokra a kakukkfű, Meddig lehet fogyasztani szurokfű, izsóp, kerti zsálya, kankalin, a gyógyteákat? bodza akármelyikét választhatjuk, de Vannak gyógynövények, amelyek fo- kombinálhatjuk is; nem forrón, de jó megyasztását nem lehet túlzásba vinni, azaz legen, mézzel édesítve igazán jók. Kiegéteájuk mindennap iható: ilyen a homok- szítő kezelésként jó ilyenkor naponta tövis, a szeder- vagy málnalevél, kakukk- többször inhalálni a gőzüket. Gyomorrontás esetén kamilla és cickafű, citromfű, hecsedli (csipkebogyó), továbbá ezeknek a változatos kombinációi. fark vagy menta, hasmenéskor a vadsóska Az áfonyalevéllel azonban csínján bán- magjának forrázata, illetve minden cserjunk: igaz, hogy vércukorcsökkentő hatá- savtartalmú növényé segíthet, míg széksa is van, de az arra hajlamosaknál szék- rekedésre kutyabengekéreg-teát ajánlunk, rekedést okozhat. A menta, kamilla, sár- de az áfonyabogyó is meghajthat. Prosztatagyulladásra, illetve a prosztakányfő is naponta fogyasztható, akárcsak ta megnagyobbodása esetén folyamatoa zöld és fekete tea. A kúraszerű fogyasztás általában nem san alkalmazható az apróvirágú füzikéből, ajánlott egy hónapnál hosszabb ideig, de szerbtövisből, csalánból álló tea, együttelehetnek kivételek, például egy gyomor- sen vagy külön-külön, míg női bajokra a fekély hosszasabb kezelést kíván, eseté- cickafark (tea és ülőfürdő) javallott. A népszerű fitoterapeuta legújabb nagyben sikerrel alkalmazhatjuk a már említett körömvirágot, cickafarkot, citrom- szabású terve egy mintakert létesítése, ahol vagy szurokfüvet, a nagy nadálylevél for- mindaz a 80 gyógynövény helyet kapna, rázatát. Reggel éhgyomorra igyuk a teát, amelyekkel most dolgozik, illetve a gyógyáegy másik csészével pedig délután aján- szatban a leghatékonyabbak és legszüksélott elfogyasztani. Ha mód van rá, tegyük gesebbek. Vele együtt reméljük, ez a tudoszertartássá a teázást, a kellemes közérzet, mány sokakban úgy meggyökerezik, mint a pozitív gondolatok nem elhanyagolható jól gondozott kertben az elvetett magok. Bodor Tünde gyógyító erővel bírnak.

225

Székely Kalendárium – 2018

A székely konyha öt tárgya Kós Károly így írt 1929-ben a székely házról: „mint ahogyan a szász és román falusi embert első pillantásra meg tudjuk különböztetni székely földmíves társától, bár talán falvaik évszázadok óta szomszédok, mert viseletükön kívül arcuk, testtartásuk, sőt szemük járása ma is más és más, úgy különbözik a székely-magyar ház általában a román avagy szász háztól.” Ugyanez igaz egykor mindennapos használati tárgyainkra is. Öt példán mutatjuk be.

A pálinkamelegítő Mihez kezdett a székely, ha nem volt bora, amiből forralt bort készítsen? Elővette a pálinkamelegítőt! Kós Károly így írja le ezt a jól csengő nevű tárgyat: „a rozspálinka melegítésére; három lábbal, oldalán csecscsel, fedővel”. V. Rangyák József szerint készítése és használata is kizárólag olyan székelyföldi településekre jellemző, ahol az éghajlati viszonyok miatt a szőlőtermesztés nem kedvező, s így borkészítés helyett pálinkát főznek. Elsősorban tehát a Csíki- és a Gyergyói-medence vidékén használták ezt az edényt (a legtöbb még meglévő darab Csíkmadarason készült), elvétve Udvarhely és Háromszék környékén. Ahogy Kósnál olvastuk, lábakon állt ez a ritkaságnak számító tárgy. Erre azért volt

szükség, mert nyílt lángon használták, a pálinkamelegítő ezért mindig tűzálló agyagból készült, kívül-belül ólommázas, többnyire zöld színű volt, fontos tartozéka pedig a fedő. A téli időszakban jóleső, felmelegített pálinka a kiöntőn (Kós szavaival ez a csecs) át folyt a poharakba.

A kászu

Vajon miben tárolták a túrót, míg nem volt hűtő? Hát abban, ami kéznél volt: fakéregben. Fenyő, nyír, hárs, cseresznye, éger, juhar, vagy bármilyen más fafajta kérge használható erre a célra. A régiek tudták, a kérget érdemes feldolgozás előtt vízbe áztatni, hogy puhább, formálhatóbb legyen. Kolomp-, henger- és tölcsérformájú edény hajtogatható így belőle, melynek peremeit aztán hánccsal vagy gyökérzsineggel, bőrszalaggal varrták össze. Tüskékkel is össze lehet tűzni, szintén háncsból pedig még fület is lehet rá készíteni. Az így kapott, teljesen környezetbarát edény űrtartalma általában 1-2 liter volt – de ritkán akár ennek duplája is lehetett. A kászut erdei gyümölcsökkel, fenyőgyantával (ezt cukorka helyett rágcsálták Székelyföldön, tisztítja a fogat, és gyógyítja, nyugtatja a gyomrot), gombával, vagy akár gabonával is telepakolhatták. Vizet is meríthettek bele – utolérhetetlen leleményessé-

226

Székely Kalendárium – 2018 Fotók: D. Haszmann Orsolya (Haszmann Pál Múzeum, Csernáton)

güket bizonyítva, forró kövekkel fel is tudták melegíteni azt. A legnépszerűbb a lucfenyőből készült kászuban tartott juhtúró volt. A Háromszéken szemere- vagy szemerketúró néven is ismert ételnek utolérhetetlen íze és illata van – köszönhetően a kászunak.

Az almatörő kalapács

Miért kell összetörni a vadalmát? Hogy ecet készülhessen belőle! A vadalma síkságon és hegyvidéken egyaránt megterem, erdőkben, ligetekben, legelőkön, réteken gyűjthetünk belőle, ősszel. Ha eleget szedtünk, készíthetünk belőle almavizet: néhány napra áztassuk vízbe a darabokra vágott gyümölcsöt, majd fűszerezve (a hagyományos ízek kedvelői fahéjat, a kísérletezők gyömbért, vaníliát, Fotó: Kratochwil Áron

Kászukészítés Sükőben (…) Májusban – cseresznyefa virágzáskor – (miután a fákban megindult a nedvkeringés) olyan vadcseresznyefát keresnek, amelyik nem nagyon öreg, de mégis elég vastag s lehetőleg szép sima a héja. Amekkora a fatörzsnek ez az ág és bog nélküli sima felülete, a szépje, akkora kászu telik ki belőle. A kacor vagy bicska hegyével egy keskeny téglalapalakú felületen behasítanak, leggyakrabban 80–100 cm hosszan és 20–30 cm szélességben. Ritkán akad olyan fa, amelyik annyira vastag és olyan szép, hogy ennek a méretnek a kétszerese is kitelik. A körülvágott kéregfelületet le kell hántani a fatörzsről, hogy könnyebben leguvadjon, – a bicska mellett – egy vésőfélét (egy kétoldalt meghegyezett kb. 15 cm hosszú fadarab) is használnak s óvatosan fejtik le a kérget, hogy bele ne hasadjon, mert így hasznavehetetlen lenne. A kérget adó fa kiszárad ez után a művelet után, s többnyire tűzifának használják el. A lehántott kérget otthon vízben áztatják egy pár óráig, vagy napig is, hogy jobban megpuhuljon és hajlékonyabb legyen. Mikor kellőképen megpuhult, a középénél felébe összehajtják, vigyázva arra, nehogy bárhol is megtörjék. Ezután a két oldalát pattintott kávával összefűzik. A kávát mogyorófából vagy csüknyerózsából (vadrózsából) pattintják… Haáz Ferenc: Udvarhelyszéki famesterségek (Kolozsvár, 1942)

227

Székely Kalendárium – 2018 de akár rozmaringot vagy bazsalikomot használhatnak), édesítve lehet is inni az üdítőt. Csinálhatunk belőle szörpöt, bort vagy, ahogy a régi székelyek tettek, gyümölcsecetet. Ehhez előbb egy fakalapáccsal vályúban összetörték a gyümölcsöt, majd hordóba téve vízzel felöntötték és érlelték. (Ugyanígy jártak el a vadkörtével is.) Az almaecet feldobja a tavaszi salátákat, mézzel és vízzel kiváló torok- és gyomorerősítő. A Sóvidéken rándulásra, ficamra volt szokás sós búzakorpával összekevert almaecetes kötést tenni.

A sütődorong

Mit csavar a székely a fára, ha enni akar? Kürtőskalács-tésztát! Talán ez az a tárgy, ami a legkevésbé szorul bemutatásra: még ma is sok helyen találkozhatunk vele. A keményfából faragott tárgy 30–35 centiméteres és 9–10 cm átmérőjű részére tekerik rá a tésztát – maga a dorong akár egyméteres is lehet. Az édesség egyébként máshol is népszerű, az ókori görögök és rómaiak ünnepi ételként sütötték, napjainkban pedig a németek, a lengyelek, a litvánok, a franciák, a svédek, a csehek és a szlovákok is készítenek hasonló kalácsot. Persze az egyes receptek és a készítés módja mutat (akár egészen komoly) eltéréseket. A magyar kürtőskalácsot két dolog teszi tökéletessé: a sülés közben karamellizált cukor, és az, hogy nyílt tűzön, parázson sül, így nem szárad ki, egészen lágy marad a tészta. Ugyanakkor régen komoly különbségek voltak akár országon belül is, az Alföldön például a kürtőskalácsot nem dorongra tekerték, hanem kukoricacsutkára, és tepsire téve sütötték meg a kemencében, a Kisalföldön pedig zsírban sütötték.

A bokálytartó Tálas vagy fogas? Mindkettő! Tálasfogas ugyanis annak a bútordarabnak a neve, melyen edényeket tartottak. Elsősorban a bokályt, a karcsú, egyfülű, cserépből készült boros edényt. De felkerülhettek polcaira a tányérok, kannák, sőt még a törölköző és a kendő is. Mindezek ugyanis jelzik a ház vagyoni helyzetét, s ebből következően azt is, hogy milyen hozományra lehetett számítani. Így aztán a tálasfogasok szépen festett, díszített remekek voltak, akárcsak a rajtuk sorakozó konyhai tárgyak. Bogos Zsuzsanna

228

Székely Kalendárium – 2018

Székelyország patikája „Székelyföld mindig zöld“ – tartja a közmondás, és ezt a valóság is megerősíti. Csaba királyfiról is száll a monda, aki a levegőégen nyargaló lovasaival megmentette a székelyeket. Ősi mesék, mondák, legendák, regék és balladák örök fészke a székely föld. A hegyek, völgyek, erdők és rétek pedig kívül-belül kincseket rejtegetnek. Ha úgy, egyik óráról a másikra, elnyargal velünk a vonat egy havasalji székely faluba, az első lélegzetre észrevesszük, hogy olyan balzsamos a levegő, hogy meg lehet tőle részegedni. Hiába keressük, milyen fajta csodatőről sarjadt fű-fa-virág leheli ki a gyógyillatot, nem találjuk meg, mert ahány fűszál, falomb és virág, mind más és más. Az égbenyúló Gyergyói-havasok fennsíkjain elterülő vadvirágos legelők és a fonnyadozó szénaboglyák lehelete különleges álomvilágba ragadja az embert.

Szamóca, málna, áfonya

Nemcsak virágok, hanem az erdei gyümölcsök párolgó szaga is illatfelhőbe vonja a vidéket. A szamóca a legnépszerűbb gyümölcs a havasokban. A székelyek ugyan epernek nevezik – mint ahogyan „pityókának“ mondják a burgonyát

is. A szamóca a szegényebb székely embernek egyúttal kenyere is. Kosarakban vagy fenyőfakéregből font „kászúkban“ hordják hátukra kötve a piacra. A gyergyói havasi málnának is nagy a kelete. Szedése ugyan kockázatos a félénkebb lelkűeknek, mert a medve is szereti az illatos málnát. Egyébként a málnaszüretről rengeteg ijesztő és mulatságos mese van forgalomban a medvék rovására. Nem is csoda, hogy haragban van velük a székely, amikor a medve eleszi előlük a kenyeret, és még szét is tépheti őket, ha nem lakott jól. A vadrózsabokrok erdeje bő áradattal termeli a vitaminban legdúsabb gyümölcsöt, a csipkebogyót. Ezt eredeti minőségében és lekvárrá főzve árusítják. Különösen a mostani vitaminvilágban fordul feléje az érdeklődés. Fotó: Adorjáni Attila

„Ellazulni” éppenséggel a légyölő galóca is segíthet, de nem tanácsos kipróbálni

229

Székely Kalendárium – 2018 A fekete és vörös áfonya is jó csemege. annak is, akinek nincs kedve az evéshez. A székelyek ezt is elkeresztelték „kokojA hegyoldalakon ezerjófű is terem, lezának“. A fekete áfonya előbb érik vala- ginkább a Gyilkos-tó vidékén. Erről a fűmivel, mint a vörös. Amikor a törpe cser- ről még a nagy magyar mesélő, Jókai is írt jékről kosárba vagy a gyerekek zsebébe egyik regényében. Ez a gyógyfű a néphit kerül, le sem lehet tagadni, hogy megér- szerint delejes hatású. Teának főzve, fürkezett az áfonyaszezon, mert a gyerekek dővízben oldva frissítő és tisztító hatása szája szélét kékesfeketére festi a tápláló, van. Porrá törve pedig a sebek forradását egészséges gyümölcs. mozdítja elő. A szédülést megszünteti, a A nép csemegének eszi az áfonyát, az náthát és a gyomorégést kikergeti a testorvosi tudomány a legkülönbözőbb be- ből, mint a rossz szellemet. Ezenkívül rutegségek gyógyító anyagát választja ki be- hatisztításra is alkalmas. lőle. Mivel Erdélyben vagyunk, érdekes Az inzulinpótló vörös áfonya Dávid Mari néni szakvéleményét is megSzékelyföld óriási láboratóriumában hallgatni, aki nyolcvankét esztendős tapasztalatával vélekedik az áfonyáról. Azt mindenféle bajra talál az ember orvossámondja, hogy ez a székely havasi gyü- got. A gyomorsavhiányosok keserű ürömmölcs valóságos istenáldás. Étvágytalan- höz folyamodnak. Megtaláljuk a vízi torság ellen is használ, a csömörből is hely- mát, a cser- és szilfalevelek porát és főztjét, rehozza a gyomrot. A hideglelés ellen is továbbá itt van a bogáncskóró gyökere is. van hatása – forró láz esetén meg egyene- Felsorakoznak a legkülönfélébb fák nedsen villámhárító. Ezenfelül, nemcsak el- vei, bogyói, gyantái és párlatai. Tengert lefogyasztva válik javára a szervezetnek, ha- hetne kiárasztani a borvízzel, nemkülönnem beszívott illata is gyógyít. Ezért le- ben az erdei bogyókból és fenyőmagvakgyen minden házban belőle a szekrény ból készült pálinkák áradatával. A borsfetetején, de ha az ágy sarkába dugjuk, az nyőmag például a vesebántalmakban sem baj. szenvedők balzsama, de a vízkórosok számára is gyógyír. A Both vára körül találhaA nádfátyolvirág tó „kőrózsa“ (apró, keménylevelű földi róés a vadkender zsa) pedig a fülzúgás és fülfájás ellen haszAz ekcémával kapcsolatban a nádfá- nál. Ennek az a legendája, hogy azért tetyolvirágot emlegetik. Szerintük a csúnya rem csak a vár körül, mert 1707-ben Achbőrkiütést és viszketegséget biztos ered- ton német vezér lerontotta a várat, és az ménnyel gyógyítja. Gyergyó vidékén te- egyik vitéz – fülére sebesült – székely karem a legdúsabban ez a növény. Főzeté- tona gyógyítására sietett, mert nagyon nek levében háromszori fürdés után még megsajnálta. Ma a vár a legenda alapján a hétéves ekcémában szenvedő is elfelejti Gyergyószentmiklós búcsújáróhelye. Végül a gyakran emlegetett cukorbaj inbetegségét, így beszélik. A vadkender csúzos, köszvényes bán- zulinhiányával kapcsolatban legkitűnőbb talmak ellen segít. A sárgagomba-fű a be- pótlószernek a már említett vörös áfonya lek kiválasztó munkáját mozdítja elő. Az kínálkozik. ezerlevű fű pedig farkasétvágyat csinál Pesti Hírlap (1943. január 10.)

230

Székely Kalendárium – 2018

Hagymát hagymával! Ha hagymáról beszélünk, a székely tájnyelv és a magyar köznyelv megnevezése között akadhat némi félreértés: az egyiknél például vereshagyma az, ami a másiknál lila. A zöldség használata viszont teljesen magától értetődő. Annyira, hogy nem is értékeljük igazán. Ha főzünk, első lépésben a zsíron hagymát pirítunk. A szalonna és a kolbász mellé ugyancsak a hagymát szeretjük a legjobban. Télen ecetesen esszük, tavaszszal az újhagymát, újabban a medvehagymát keressük. Mégsem becsüljük meg eléggé.

Elfeledett erő

Pedig a hagyma nemcsak fűszerként vagy zöldségként használható: gyógyítani is lehet vele. A torokbetegségek és a tüdőgyulladás gyógyítására hagymahéjból főtt teát vagy a reszelt hagyma levét használták egykor, a cukorral elkevert és megpirított hagymával pedig a keléseket borogatták. És nemcsak a székely népi gyógyászat élt a hagymával! Már az 1600-as években megjelent, Tes-

ti orvosságok könyve című munkában is ott találjuk a gyógyszerek között: azt írják, ha álmatlanságban szenvedünk, mogyoróhagymát és mákot törjünk meg, öntsük fel rózsavízzel, majd tegyük egy ruhába és ezzel borogassuk homlokunkat. A hagymás bűbájosságok itt nem értek véget, a növényt időjósláshoz is használták. Szilveszter napján négyfelé vágtak egy jókora darabot, majd lemezeire szedték szét. Tizenkét hagymadarabot kell így kapni, ezek jelölik ugyanis az egyes hónapokat. Miután sorba rendezték az egyes hónapoknak megfelelő darabkákat, megszórták sóval, és félretették. Másnap, újév reggelén nézték meg az eredményt: amelyik hagyma megszívta magát sóval, és kicsordult a

Hagymasalátát vagy ecetes hagymát főleg télen készítettek a székelyek. A karikára szeletelt hagymát megsózták és ecetes vízzel öntötték le. Húsételhez, szalonnához fogyasztották. Olajos hagymát leginkább böjtben csináltak. Legtöbbször kendermagból készült olajba tették, megsózták, és sült vagy hajában főtt pityókával (burgonya) ették. A hagymaétel másik formájára az anyagi szűkösség adott okot: a húst vagy a sza- Fotó: makacskakonyhaja.blogspot.ro lonnát helyettesítette. Ilyenkor vagy platnin sütötték meg (ezt böjtben is megtették), vagy zsíron pirították, és pityókával vagy puliszkával ették. (Halász Péter)

231

Székely Kalendárium – 2018 Arra vonatkozóan, hogy mikor alakult ki Bukovinában a székelyekhez fűződő hagymatermelési kultúra, nincsen támpontunk. Az első írásos feljegyzést 1899ből ismerjük, de adatközlők szerint ők mindig foglalkoztak ezzel. Ebből megállapítható, hogy a 19. század derekán már biztosan, de valószínű, hogy már 18. század elején is nagy mennyiségben termeltek hagymát. Bukovina Romániához csatolása (1919) igen kedvező módon bővítette a székely falvak piaci körzetét. A bukovinai hagymát ugyanis a székelyek elsősorban a románoknak, valamint a Bukovinában és Észak-Moldvában nagy számban élő zsidóknak adták el, illetve velük cserélték el. Ezek hagyományosan kialakult étrendjében a hagyma igen jelentős szerepet játszott, s ők egyáltalán nem vagy alig foglalkoztak hagymatermesztéssel. A székelyek már az I. világháború előtt is bejártak Moldvába hagymát cserélni, de ez a Monarchia és Románia között húzódó határ miatt igen bonyolult, drága (vám) vagy veszélyes (csempészés) tevékenység volt. Az öt székely községben ekkor mintegy 200 hektáron termesztettek hagymát, átlagosan 150 q/ha körüli terméssel. A székely községek adták egész Bukovina hagymatermelésének mintegy negyedét, ami igen jelentős mennyiség, ha meggondoljuk, hogy Bukovina összes szántóterületében csupán 6%-kal szerepeltek. Halász Péter: A vöröshagyma termelése a bukovinai székelyeknél (Agrártörténeti Szemle, 1973/3-4.)

leve, abban a hónapban esős, áradásos idő lesz. És ha már varázslás, nem hagyhatjuk ki a felsorolásból a fokhagymát. Azt még ma is sokan tudják, hogy nemcsak a magas vérnyomás orvoslására használták egykor, hanem a gonosz erők távoltartására is. Így került rontáshárítóként az istálló és a ház ajtajára.

A hungarikum Persze, az igazi helye mégiscsak a konyhában van a hagymának. Akkor is, ha festünk vele (héjával tojást és gyapjút is színeztek a székelyek), hát még ha főzünk! A leghíresebb magyar fajta a makói, melynek termesztését az 1700-as Fotó: Balázs Ödön

Kibédi hagymaárus

232

Székely Kalendárium – 2018 Hagymás-paprikás máj Hozzávalók 4 főre: 1,2 kg csirkemáj (szívvel együtt), 6 púposabb evőkanál mangalicazsír vagy jóféle házi zsír, 2 púposabb evőkanál Édes Anna vagy Erős Pista, 1 csapott teáskanál édes őrölt pirospaprika, frissen őrölt bors (úgy jócskán), 2 púpos evőkanál szárított majoránna, 1 púpos evőkanál szárított bazsalikom, 1 csapott evőkanál egész koriandermag, 2 közepes fej vöröshagyma, 1 egész nagy fej fokhagyma, só. A májakat kettévágtam, vagyis csak a két lebenyt választottam szét. A zsírban föltettem kis lángon üvegesedni a negyedkarikákra vágott vöröshagymát és a szeletekre vágott fokhagymát. A fűszereket is hozzátettem: a koriandermagot, borsoztam, majoránnát, bazsalikomot tettem bele. Aztán a májlebenyeket is a fazékba raktam, pirospaprikáztam, és hozzátettem a 2 evőkanál édes darált paprikát is (némi csípőssel keverve). Fedő alatt kis lángon 20–25 percig sütöttem. A végén még kissé sóztam. Kóstoljuk, mert az Édes Anna, Erős Pista nagyon sós! Tálalható tört burgonyával, vagy ki lehet mártani friss kenyérrel is. Ha beletörjük a zsírba, finom májkrémet kapunk, ami kenyérre kenhető. Azért ennyi zsírral készítettem, mert ez a hagymás-fűszeres zsír, ha el is fogy a máj belőle, kitűnő zsíros kenyérnek is. Sőt! Savanyú káposztával, hajában sült forró krumplira téve önálló vacsoraétel, és milyen finom... Gál Krisztina (szellemafazekban.blogspot.ro)

évek végén kezdték el számottevő mértékben, egy évszázaddal később pedig már a Monarchia hadserege is ezt rendelte, szekeres kereskedőkkel, majd vasúton az ország sok pontjára eljutott. Fejlődése töretlennek mondható egészen napjainkig: hiába ugrik be elsőként a makói hagyma a magyar konyha kapcsán az embereknek, a külföldi fajták alacsony áraival nem tud versengeni az ismertség. Ennek eredménye, hogy míg 2013-ban még 3600 hektáron termesztettek makói hagymát, ez a szám tavaly 200–300 hektárra apadt. A folyamat

megállítására vannak ugyan állami törekvések (ennek egyik formája volt az is, hogy nemrég hungarikumnak minősítették a makói hagymát), abban, hogy nem az utolsó utáni pillanatban vagyunk, csak reménykedni lehet. És ha ilyen mostoha sors jutott a leghíresebb magyar hagymának, vajon hogy állunk ezzel a növénnyel Erdélyben és Székelyföldön?

Hagymaút

A makói hagyma ereje abban a tájban rejlik, ahol terem: a Maros hordaléka által táplált, nyomelemekben gazdag lösz-

233

Székely Kalendárium – 2018 A hagymát régen főleg kétféle betegségre használták a székelyek. A köhögés (tüdőbaj) ellen vízben megfőzték a hagymafejet, a levét érlelték egy hétig, s cukorral ízesítve vagy anélkül megitták. Ez volt a hagymatea. Máskor a hagymát megsütötték, a levét kicsavarták s azt vették be. Ez a hagymaolaj. Ha valakinek kelevénye (éjjeli csattanás) volt, és nem akart kifakadni, akkor hagymát sütöttek. Ehhez legjobb volt a fehér hagyma, de sütöttek pirosat is. A kétfelé vágott hagymafejbe tettek szappant, zsírt, mézet, viaszt és gyenge szénre téve megsütötték. Ezt azon melegen a kelésre rákötözték s az néhány óra múlva kifakadt. Lényegében ugyanígy gyógyították a lovak kehességét. A fehér hagymát összevágták jó apróra, lenmagot, szappant és egy kis vizet tettek hozzá, hogy jó puha legyen. Mikor megsült, rákenték egy rongyra ujjnyi vastagon, s egy másik ronggyal odakötözték a ló nyakára. Két kezelés után a keh kifakadt. (Halász Péter)

és öntéstalaj, illetve az erre a vidékre jellemző száraz és forró nyár alakította ki a zöldség ízét és alakját, valamint az erős héjazatot. Egyedi jellemzővel bíró tájfajtánk nekünk is van, Balavásár, Madéfalva vagy éppen Kibéd is rendelkezik ilyen kinccsel, és eszünkbe juthat még a Kolozs megyei Várfalva sárga hagymája is. A madéfalvit nemcsak Csík vidékén szerették, az 1900-as évek elején már szekerekkel fuvaroztak belőle a brassói piacra, a kibédit pedig manapság az út menti árusoknak köszönhetően a turisták akár Magyarországig is magukkal viszik. Kérdés, hogy meddig lesz ez így, hiszen a makói hagymához hasonlóan, ezeknek a tájfajtáknak is meg kell küzdeniük a globalizációval.

Az olcsó külföldi hagymák és a hazai mezőgazdaság nehéz helyzete miatt egyre problémásabb a zöldség termesztése, illetve értékesítése. Talán a társulások jelenthetnének ebből kiutat: a tájfajta levédetése után közösen termelni, raktározni és árusítani a hagymát. Ám első lépésként az a legfontosabb, hogy mi, vásárlók minél többen tudjunk arról, milyen értékeink vannak, tudjuk, mihez érdemes ragaszkodnunk. Ebben segíthetnek a fesztiválok (mint amilyen a madéfalvi), és az is, ha számba vesszük, mely ételeinket teszi ízletesebbé a hagyma. Vagyis ha átgondoljuk, mit veszítenénk, ha nem lenne, ha rossz ízű, silány minőségű hagymából kellene főzni azokat az ételeket, melyeknek lelke a jó magyar hagyma.

234

Székely Kalendárium – 2018 Az ételhez vöröshagymákat kell fele feTöltött hagyma hérbor és víz keverékében megfőzSokaknak jutna elsőként eszébe a nünk, de nem túl lágyra. Fűszerként hagymatokány puliszkával. Ha a gyer- csombort és babérlevelet javasol a regyói örmény konyha kincseit is számba cept. Ha előfőztük a hagymát, a felső és vesszük, szóba jöhet még a hagymával alsó végén levágjuk a tetejét, ujjaink kötöltött derelye vagy a pirított hagymás zé fogjuk s vigyázva kitoljuk az egyes főtt bab. (És persze hagymás ételekről rétegeket. „Az egymást borító hagymaszólva a pisztráng mellé kínált muzsdéj rétegeket, mint az egyes skatulyákat, viis adja magát, ám most elsősorban nem gyázattal ki lehet szedni. Ezeket egyena fokhagymáról, hanem a vörös- és lila- ként megtöltjük finom rizskásával, szahagymáról van szó.) Aztán arról sem lonnával, vegyes húsvagdalékkal, s az szabad megfeledkezni, hogy mindenki előbb említett boros folyadékban megvágyik új ízekre, izgalmas ételekre. Mi- pároljuk, hogy a töltelék is megfőjön, s ért ne meríthetnénk új ötleteket régi, azután egyenként kiszedjük, a folyadéelfelejtett szakácskönyveinkből? kot hígan berántjuk, s tejfölt téve hozzá Rézi néni 1876-ban kiadott szakács- s összekeverve berakjuk a hagymákat, könyvében olvashatjuk például a töltött és az egészet betálaljuk” – szól a 19. hagyma receptjét, amiről azt írja a szer- századi recept. Bogos Zsuzsanna ző, hogy „különösen szeretik a férfiak”.

235

Székely Kalendárium – 2018

Nem minden allergia! Dr. Bara Noémi, bár a kardiológusi pályával szemezett, mégis az allergológiát választotta. Mint mondja, viszonylag új szakág, azért sok a kihívás benne, és tudományos szempontból is igen érdekes. A marosvásárhelyi szakorvos az Erdélyben legelterjedtebb allergiákról beszélt a Székely Kalendáriumnak, de azt is megtudtuk, melyik szobanövénnyel, illetve mely, a háztartásban fellelhető élelmiszerekkel kell vigyázni. Bara doktornő gyerekkorában tanár szeretett volna lenni. Szülei is pedagógusok, ám ők nem örültek a döntésének, így kilencedik osztályos felvételikor édesapja javaslatára az egészségügyi líceumot választotta. „Akkoriban a középiskola elvégzése után gyakorlatilag szakmai tudással léptünk ki az iskolából, ezért is biztatott erre. Aztán amikor a középiskolában gyakorlatozni kezdtem, nagyon megszerettem a szakmát, de ezenkívül volt még egy tényező, ami e pálya felé irányított. Édesapám súlyos szívbeteg lett, hosszú napokat töltöttem mellette a kórházban, és akkor éreztem igazán, hogy orvos akarok lenni, így felvételiztem a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre” – mesélt pályájának kezdetéről a szakorvos. És hogy miért az allergológia? Sokáig a kardiológusi pályával szemezett édesapja hatása miatt. Fiatal naivsággal minden szívbeteget meg akart gyógyítani. Aztán harmadéves egyetemistaként súlyos szívbeteg személlyel találkozott, ami nagyon felzaklatta. Emellett édesapja távozása is annyira megviselte, hogy intő jel volt számára: nem fogja a kardiológiát pszichésen bírni. Így választotta az allergológiát, mert tele van kihívásokkal, valamint tudományos szempontból nagyon szép. „Ma sem bánom, hogy erre az útra terelt a sors” – vallja.

Micsoda az allergia? „Az allergiát civilizációs betegségként tartják számon, de az orvostudomány mai állása szerint genetikai hajlammal kell születni ehhez: azaz bizonyos okok miatt az egyén szervezete egyes allergéneket nem tolerál, és ezekkel szemben ellentesteket termel. Viszont ennek kialakulásához egyértelműen a környezeti tényezők is hozzájárulnak. Az allergia általában már gyerekkorban vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik, de ritkábban előfordul olyan eset is, hogy akár 65 éves személynél hirtelen jelentkezik a parlagfű-allergia” – tudtuk meg a szakorvostól. Az allergiára legtöbb esetben tüneti kezelést alkalmaznak, de vannak olyan folyamatok, amelyeket lehet gyógyítani. Ilyen például a méh- vagy darázscsípés okozta anafilaxiás sokk, amely specifikus immunterápiával orvosolható. Hasonlóan, az allergiás szénanátha is gyógyítható, amely esetén kezelés gyanánt a beteget azzal az allergénnel léptetik kapcsolatba – fokozatosan növelve az adagot –, amelyre érzékeny. Ennek következményeként blokkoló ellentestek alakulnak ki a szervezetében, amelyek védelmet nyújtanak majd a következőkben az allergénekkel való találkozásokkor.

236

Székely Kalendárium – 2018

Dr. Bara Noémi

Februártól októberig tart a pollenszezon

fürdőszobai tisztítószerek irritálják a nyálkahártyát, és ugyanolyan panaszokat okoznak, mint az allergia” – tudtuk meg.

A szakorvos azt is elmondta, hogy már február-márciustól a nyír-, éger- és mogyorófapollen hatásait érezhetik az erre érzékenyek, aztán a leggyakoribb egész Európában a magvas növények (pázsitfüvek, gabonák) májusban kezdődő pollenje, majd ezt követi a gyomok pollenje: parlagfű, feketeüröm, csalánfélék. A pollenszezon februártól szeptember-októberig tart, és teszi próbára az arra allergiásokat. A tévhittel ellentétben, az allergiás szénanáthát nem a nagy, színes virágú növények okozzák, hanem azon növények pollenje, amelyeket a szél és nem a méhek poroznak be.

Vigyázni kell a szobanövényekkel!

„A leggyakrabban allergizáló szobanövény a fikusz, ám újabban gyakran találkozunk allergiás panaszokat okozó – ám nem allergiás mechanizmus útján létrejövő – folyamatokkal: szobaillatosítók és a

Nincs pszichoszomatikus allergia

Bár egyre gyakrabban találkozhatunk azzal a felvetéssel, hogy az allergiának lelki okai lennének, Bara doktornő nem hisz ebben. „Orvosként úgy vélem, nincs ilyen, hiszen az allergiás folyamat során a szervezet a megfelelő allergénnel szemben ellentestet képez, amely a szervezetben marad, és a következő alkalmakkor is kiváltja az allergiás reakciót. Legjobb bizonyíték erre a méh- vagy darázscsípés okozta anafilaxiás sokk: pszichoszomatikus következményként nem ájulhat el senki a méhcsípéstől” – szögezte le.

Kevesebb az ételallergiás személy, mint hinnénk

Érdekes tény, hogy az átlagpopuláció 15–30%-a azt állítja ugyan, hogy allergiás valamely élelmiszerre, valójában bizonyított, hogy a lakosság csupán 3%-a szenved

237

Székely Kalendárium – 2018 az ételallergiának valamilyen formájától. Életmentés, hidegvérrel „Túlérzékenység leggyakrabban kisgyeHáztáji balesetek, vérzéses sérülérekkorban alakul ki a tejre, tojásra, valasek esetén nagyon fontos a lélekjelenmint a búzaneműekre, felnőttkorban pelét, a higgadtság és a gyors, észszerű dig leginkább a mogyoró- és rákfélék megoldás. Ha a sérülés, a vérző seb súokoznak allergiát. A tej- és a tojásfehérjelyosnak tűnik, a sürgősségi 112-es teallergia általában 6-8 éves korig teljesen ellefonhívás előtt, közben, után az elsőmúlik, viszont a mogyoró- és a diófélékre segélynyújtásra kell összpontosítani. A való allergia egész életen át tart. Felhívnám helyszínelő mentőorvosok tapasztalaa figyelmet arra, hogy különbséget kell tai szerint keveseknek jut eszébe az tenni az intolerancia és az allergia között. egyik leghatékonyabb megoldás, ami Az allergia esetén, ami egy túlérzékenységi – az ismertebb elkötés, leszorítás melreakció, bármilyen kis allergénnel lép kaplett – manapság a háztartások zömécsolatba a szervezet, elindul a reakció, az nél kézügyben lehet. Vérzés elállításáintolerancia esetén – ami nem az immunra, seb, zúzódás, törés okozta fájdalrendszer gyors válasza az élelmiszerre – viszont bizonyos mennyiségű anyag vált ki mak enyhítésére kiváló megoldás a hűtőszekrényben lévő jég, vagy pedig panaszt” – pontosított a szakorvos. bármilyen fagyasztott élelmiszer. Az orrcseppek csapdájában Gyorsan ki kell venni a fagyasztóból egy csomagot és a vérző sebre, fájó séVannak olyan személyek, akik influenrülésre helyezni. Ajánlatos tiszta műzaszezon előtt és után is folyamatosan anyag tasakba tenni a fagyasztott élelhasználnak orrcseppet. Mint mondják: miszert, jó, ha a vérző sebre száraz, hinem tudnak lélegezni a használata nélkül. deg anyag kerül, a nedvesség ugyanis Bara doktornő szerint nagyon kell vigyázfokozza a vérzést. Az orvosi krónikák ni, mert ezek a cseppek függőséget okozszámos olyan esetet jegyeznek, ahol a hatnak. „Leszögezném, hogy nagyon fonhűtőszekrény fagyasztójából kiemelt tos különbséget tenni az orrcseppek köcsomag életmentőnek bizonyult, zött! Az allergiára felírt, szteroid tartalmú csökkentette, visszafogta a vérzést a cseppek nem okoznak függőséget, és nem mentők kiérkezéséig. Kisebb, enyteszik tönkre az orr nyálkahártyáját, jól kehébb – mentősök, orvosok segítségét zelik a tüneteket, valamint a mellékhatánem igénylő – vérző sebek, háztáji sésuk ritka és enyhe. A másik kategória, az rülések esetén is lehet alkalmazni a orrkidugító cseppek, amelyek folyamatos megoldást. Télen a műanyagzacskóba használata addikciót okoz, és tönkreteszi rakott természetes jég és hó is jó, másaz orr nyálkahártyáját. Ez utóbbi csoport kor a hűtőszekrény fagyasztójából kiúgynevezett gyógyszer okozta gyulladást vett és a sebre helyezett (szorított) alakít ki, amit csak az orrdugító csepp csomag percek alatt elállíthatja a vérszüntet meg, tehát ördögi kör alakul ki. zést. Ugyanakkor hatékony zsibbaszEzek használata semmiképp nem ajánlott tó, akár fejfájás esetén is. (B. L.) 3-5 napnál tovább” – figyelmeztet. Pál Piroska

238

Székely Kalendárium – 2018

Jóízű rózsaíz

Egy, az észak-moldvai Botoșani megye Manoleasa községének Iorga nevű falujában élő háziasszonynak sikerült hagyományos román termékként bejegyeztetnie a rózsalekvárt. A bejegyeztetés által termelői és kereskedelmi engedélyt is szerző hölgy sokáig virágok, főleg rózsák termesztésével, nemesítésével és eladásával foglalkozott. Az évek során jókora „virágfarmot” hozott létre. Az évente megtermelt és elhervadt fölösleg láttán jött az ötlete, mi lenne, ha a rózsaszirmokat is hasznosítaná. Családi használatra már régóta készített rózsalekvárt, segítőivel együtt tanulmányozták a nagybani termelés, előállítás feltételeit, aztán belevágtak. A rózsaíz készítése nem egyszerű, hiszen nem minden virág szirma alkalmas befőzésre, emberi fogyasztásra. Csak bizonyos rózsafajtákból lehet ízletes, édes, rendkívül aromás lekvárt készíteni, ellenben vannak kifejezetten kellemetlen ízű, keserű rózsafélék – szirmok – is, amelyeket mellőzni kell. Az elkészítés módjának alapján lehet beszélni klasszikus értelemben lekvárról, de deszszertként felszolgált édességről is, amit a románok „dulcsácának” (dulceață) neveznek. Botoșani megyében 13 őstermelő összesen 24 hagyományos termékre szerzett engedélyt. Ebben – sokak számára paradox módon – segítségükre van a vidék viszonylagos elmaradottsága, hiszen a „multik” üzletláncai nem tarolják le a piacot annyira, mint a fejlettebb megyékben, városokban. Noha igaz, ma már a nemzetközi áruházláncok is egyre nyitottabbak a hagyományos és bio termékek iránt, az országszerte gyarapodó szaküzletekről nem is beszélve. (B. L.)

239

(…) Florica munkatervében éppen aznapra esett a lekvárfőzés. Mikor intett, hogy gyerünk ki a fészerbe, csak néztem-néztem a rózsaszínű boglyát, de nevetve megfogta a kezemet, és megmutatta, mit kell csinálni. A rózsaszirmokat csomóra kell fogni, s a porzóhoz érő közepét kitépni, aztán belehajítani egy hatalmas üstbe, ahol rengeteg cukor olvadozik. Hosszú-hosszú fakanállal kevertük egész nap, felfelváltva egymást… Rózsalekvárt főztünk. Mint Jókaiban, mint a mesében, mint Floricánál, fent a Rézhegység tetején. A rózsaillat elfoglalta a tisztást, elnyomott minden málna-, patak- és erdőszagot, ott úszott a fenyők tetején és a kisbaba gömbölyű orrán, ahogy megpusziltam… Szántó Piroska: Kisbárány (Miorica), HOLMI, 1991/4.

Székely Kalendárium – 2018

Zoltán Sándor, a gombák tudója Erdélyben csak Sepsiszentgyörgyön létezik rendszeres gombavizsgálat ingyenes szolgáltatásként, de még fizetős változatban sincs hozzá hasonló. A László Kálmán Gombászegyesület által felajánlott tudást idényenként több százan veszik igénybe hétköznap délelőttönként, illetve vasárnap, amikor a szombati gyűjtést vizsgáltatják át. Zoltán Sándor gombaszakértőt faggattuk, mert mások hibáiból tanulni is lehet, amíg a magunkéit elkövetjük, ámbár nem biztos, hogy alkalmunk lenne többször is véteni... A gombaszakértő nagy bánata, hogy hiába van gombatörvény 11 éve (2006tól), azt sehol nem alkalmazzák Romániában. Pedig ez szabályozza a gyűjtést, szállítást, feldolgozást, árulást, és előírja azt is, hogy piacon csak szakértő gombász ellenőrzése után történhet meg az utóbbi művelet, ennek ellenére a gombavizsgálás nincs szakmaként elismerve, így hivatalos képzés sincs. Nem is foglalkoznak vele a miniszteri székben sűrűn váltakozó tisztségviselők, talán ők maguk sem tudják, kinek a hatásköre lenne. A László Kálmán Gombászegyesület elévülhetetlen érdeme azonban, hogy tanfolyamain gombaellenőrök sokaságát képezi ki, többek között interjúalanyunkat is, aki amúgy 60 éve gombászik.

Ismerni kell a gyilkos galócát!

Júliusban a szentgyörgyi központi piacon piruló galócát, róka- és galambgombát, nyári vargányát terítettek ki a szakértő elé. A helyiek ritkán hazardíroznak, azaz csak azt a néhány fajtát szedik, amit biztosra ismernek. Így is előfordult, hogy egyetlen darab „bolondgomba” miatt az egész aznapi zsákmányt el kellett dobatni a szomorú, egyébként rendszeresen gombászó klienssel, mert a gyilkos galócával

nem packázhatunk. Zoltán Sándor megfigyelése szerint Székelyföldön az amatőr gombászok alaptudása 10–12 fajra szorítkozik (ízletes rizike, kenyérgomba, keserűgomba, őzlábgomba, medvegomba stb.). De vegyük sorra! A tövisaljagomba júniusban már öszszetéveszthető a döggombák családjának mérgező fajaival. A szegfűgomba közé parlagi tölcsérgombák, mezei tölcsérgombák keveredhetnek: ugyanott nőnek, színben hasonlítanak, előbbinek azonban kemény tönkje van és felkanyarodó lemezei, utóbbinak lekanyarodó lemezei és puhább húsa. Ha fogyasztásra kerülnének, nagyon rövid időn belül (félóra-óra)

240

Székely Kalendárium – 2018 Nincs általánosan érvényes szabály, amely alapján elkülöníthetnénk az ehető és a mérgező gombákat – állítja Zoltán Sándor. A kukacok metabolizmusa más, mint a melegvérűeké, ezért nem mérvadó, hogy amit megrágnak, az ember számára is fogyasztható. Ez a tétel a csigákra is érvényes. Ugyanígy az ezüstkanál sem csak bolondgombától feketedik meg, az 1-2 napig tartott jó gombás étel is elszínezheti. Alapszabály: aki a gyilkos galócát nem ismeri, ne gombásszon!

jelentkeznek a tünetek, egy gyomormosás még megoldhatja a problémát. Nem úgy, mint a gyilkos galócánál, amelynek hatása 12–24 óra múlva heveny hányással és hasmenéssel jelentkezik. Egy-két nap után mintha csillapodnának a tünetek, de aztán váratlanul meghal a beteg veseelégtelenség vagy májkárosodás miatt, de ha túlélné, akkor is dialízisre vagy akár veseátültetésre szorulhat. Ezért alapszabály: aki a gyilkos galócát nem ismeri, ne gombásszon! Többféle gombával is összetéveszthető, például a csiperkével, de annak a leme-

A Magyarországon gyűjtött 10 kilónyi kucsmagomba Zoltán Sándor egyik legbecsesebb „trófeája”

ze mindig rózsaszínű vagy szürke, ezzel szemben a galócáé fehér; előbbinek van gallérja, de nincs bocskora. A galambgombához is hasonlíthat, de annak nincs se gallérja, se bocskora, húsa pattanva törik; a galócának viszont puha a húsa, kalapbőre pedig fényesebb, mint a galambgombáé. Ha csak egy gyilkosgalóca-kalap keveredik a szár nélkül szedett gombák közé, megölhet egy négytagú családot.

Új gombák is megjelenhetnek

A rókagombák a világító tölcsérgombákkal téveszthetők össze, redői azonban nem lemezek, utóbbiak csoportosan nőnek korhadó faanyagon, szabályos lemezes gombák, az illatuk sem hasonlít. Bár ezek nálunk nem teremnek tömegesen, mondja Zoltán Sándor, ő korhadó rönkön mégis talált a Rétyi Nyírben. Feltűnését a klímaváltozással, melegedéssel magyarázza. A vargányákkal megint jó óvatosnak lenni, a piros termőréteg és tönk a mérgező fajtákra jellemző, a farkas-, sátán-, epeízű tinórúra vigyázni kell, bár ezek nem okoznak halálos kimenetelű mérgezést.

241

Székely Kalendárium – 2018 Nagyon trágyázott területeken tűnik kellemetlen béltüneteket, hosszan tartó fel júniustól kezdve a nyomásra piruló undort okoz, változó módon és mértékkerti őzlábgomba, amelynek vastag bun- ben, az egyéni érzékenységtől függően. A piruló galóca, amelyet felénk borskós tönkje van, az egyetlen mérgező faj az őzlábak családjában. Gyomor- és béltüne- gombának neveznek, és jóízű, ehető, a teket okoznak, de csak 8–10 centiméter párducgalócával téveszthető össze, az magasra nőnek, tehát ha nem vagyunk azonban kalapján hófehér pikkelyesbiztosak a dolgunkban, 15 centinél kisebb pettyes, és húsa nem vörösödik (pirul) nyomásra. Jellegzetes peremes gumója is gombát ne gyűjtsünk, halálos is lehet. A szegfűgombának ne használjuk fel a könnyen felismerhetővé teszi. A központi szárát, a gyomor ugyanis nem emészti idegrendszerre hat, aki fogyasztotta, a rémeg – lát el újabb hasznos tanáccsal inter- szeg emberéhez hasonló felfokozott jójúalanyunk. Vigyázzunk még a sárguló kedvvel reagál. (karbolszagú) csiperkére, ezekből is beleKorallgombát csak fiatalon! keveredik a vizsgált tételekbe egy-egy darab, ennek kalapján füstszerű szürkés folt Júniusban a galambgombák is tömevan, nyomásra azonnal sárgul, de „csak” gesen nőnek már, kóstolgatva szedjük

Gombás receptek

Vajas pástétom Helvécia-módra Hozzávalók: 15 dkg gomba, 30 dkg szárnyasmáj szívvel, 2 dkg vaj, 4 dl barnamártás, 2 csipetnyi őrölt bors, 0,25 csomó petrezselyemzöld, só, 1 dl helvéciai burgundi bor, 8 előre megsütött vajaspástétom-tészta. Elkészítése: a gombát gondosan megtisztítjuk és közepes nagyságú kockára vágjuk. A szárnyasmájról a szíveket leszedjük, lehártyázzuk, és hosszában kettévágjuk, a májat is nagyobb kockákra vágjuk. A vajat felforrósítjuk, zsírjára pirítjuk benne a gombát és a szívet. Végül hozzátesszük a májat is. Kétszer-háromszor átkeverjük, és felöntjük a barnamártással. Kevés borssal és petrezselyemzölddel fűszerezzük. Ha szükséges, kissé megsózzuk. Ezután beleöntjük a vörösbort is, és rövid ideig forraljuk. A kész vajas pástétomokat (vajastésztából készült kosárkák) sütőben átforrósítjuk, tálaláskor mindegyikbe egy kis merőkanál ragut öntünk, majd a tetejére tesszük a kalapokat is. Beküldte: Barcsa Anna, Szecseleváros, Négyfalu

Gombás-húsos krumplitokány üstben Hozzávalók: pityóka (krumpli) négy személyre, 2 db csirkemell, egy darab szalonna, kb. 30-40 dkg erdei gomba (szegfűgomba, tőkegomba, csiperke stb.), olaj, só, bors, pirospaprika, hagyma, 2 db paradicsom, 1 db zöldpaprika, aki csípősen szereti: kevés csípős paprika. Elkészítés (előkészítés 30 perc, az üstben 45 perc): a pityókát megpucolás után

242

Székely Kalendárium – 2018 jellemzőjük. Vegyes gombatokányban Fotó: Nagy Barna ajánlott inkább fogyasztani, de önmagukban is finomak, szárítva is jól használhatók fűszerként. A korallgombák csak fiatalon fogyaszthatók, az idős példányok hasmenést okoznak, különösen drasztikus módon a cifra korallgomba, amelyet fehéres aljáról, lazacszínű húsáról, U alakban elágazó sárga ágvégeiről ismerhetünk fel. Húsa is puhább, nem olyan tömör, mint a többi korallgombáé. LegA korallgombából az idős példányok finomabb a rózsás korallgomba. hasmenést okozhatnak Júliusban a keserűgomba az egyik őket, ha felismertük, hogy galambgom- legnépszerűbb szedett faj, az ehetőek ba, főleg a pirosat, a csípőset hagyjuk húsa, lemezei fehérek, törésre bőven ott. A gallér és bocskor hiánya alapvető eresztenek fehér tejnedvet, a pergame-

felkockázzuk, vízben megmossuk. Az üstbe beleteszszük a felkockázott szalonnát, pirítjuk, majd az apróra vágott hagymával együtt puhítjuk. Beletesszük a feldarabolt csirkemelleket, aztán a kockára vágott paradicsomot és paprikát, utolsónak pedig a fellaskázott gombát. Sózzuk, borsozzuk, paprikázzuk. Kevés olajat is adunk hozzá, hogy szaftosabb legyen. Ezeket együtt kavargatva pároljuk keveset az üstben. Utolsónak beletesszük a pityókát, feltöltjük annyi vízzel, hogy ellepje. Az üst alatt jó tüzet kell csinálni, majd kavargatva készítjük, míg minden megpuhul, és a leve is elfő. Ízlés szerint csípős paprikát is tehetünk bele. Beküldte: Veres Erzsébet, Csíkszereda

Rizses hús galambhátú gombával Hozzávalók (4-5 személyre): 1 hagyma, 2 borospohár rizs, 1 csirke mellehúsa és combjai kicsontozva, zúzája, 15 dkg galambhátú (vagy más gomba), ½ teás-

243

Székely Kalendárium – 2018 nus fajtának azonban zöldül a nedve. A Nyár végén, ősszel a medvegombák, népi hiedelem mérgezőnek tartja a tinóruk dömpingje tapasztalható kedpelyhes keserűgombát, melynek kalap- vező időjárás esetén. Ezek is hamar kuja bársonyos tapintású, és tejnedve bar- kacosodnak, ezért már szedéskor érdenul. Nem túl veszélyes, de kemény és mes megvizsgálni őket. Kései gombacsípős a húsa, gyengébb gyomrúaknak fajta a gebegomba (nevét a román megokozhat kellemetlenségeket. nevezésből kapta), a gyűrűs tuskógomA rizike csak fenyőerdőkben vagy ba. Nyersen mérgező, 20 perc főzés azok szélén nő, narancssárga tejnedvet után bomlanak le belőle a méreganyaereszt. Több fajtája ismeretes, az ízletes gok. Mint más nyálkásabb fajtákat, ezt rizike, lucfenyvesi rizike, jegenyefenyő- is jó majonézesen vagy levesbe főzve elrizike, de mindegyik tejel, bár egyes készíteni, de zakuszkában is megtalálja esetekben az oxidáció után zölddé válik a helyét. A gyakorlat ellenére nem lennarancssárga nedve. Összetéveszthető ne szabad tönkjével együtt árusítani, a lombhullató erdőkben termő más te- mert húz a mérlegen, viszont fogyaszjelő gombákkal, de azok nedve nem na- tásra alkalmatlan, szívós, rágós. Bodor Tünde rancssárga.

kanál pirospaprika, 2 evőkanál házi ételízesítő, só, bors, kevés olaj, 1 kis csokor petrezselyemzöld. Elkészítés: a gombát megtisztítjuk, felszeleteljük, nem túl sok olajon megpirítjuk, kevés vizet adva hozzá puhára pároljuk, majd zsírjára sütjük. A kicsontozott csirkehúst kockára vágjuk, megsózzuk, borsozzuk, felforrósított olajon fehéredésig pirítjuk, kevés vizet öntve hozzá, puhára pároljuk, majd zsírjára sütjük. A hús zsírjában a finomra aprított hagymát üvegesre pároljuk, hozzáadjuk a pirospaprikát, feltöltjük kevés vízzel, hozzáadjuk a rizst, az ételízesítőt és 4 dl langyos vagy meleg vizet. Fedő alatt puhára pároljuk, végül hozzáadjuk a gombát és a finomra aprított petrezselyemzöldet. Beküldte: Vass Csilla

244

Székely Kalendárium – 2018

Gombakultúra Bukovinában A gyűjtögetett ételek közül a gombának volt a legnagyobb jelentősége a bukovinai székelyek körében. Fogadjistenben és Józseffalván több fajtáját ismerték, mint a másik három faluban, Istensegítsben, Hadikfalván és Andrásfalván, mert ez a két település közelebb volt az erdőhöz. A gombák közül legjobban a „csipirkat” szerették. A „nyomásokon” /legelő/ termett eső után, tavasszal és ősszel. A kicsi sárga „szekfűgomba”. A kék, rózsaszín vagy szürke galambgomba tanyája a kukoricaföld. „Ganezas után, ha eső volt, kibújt a terebuza közt. Vittük s rántottuk meg.” Csak Fogadjistenben és Józseffalván ismerték a „hiribet”. A közönséges hirib július-augusztusban bújt ki az erdőben. A „fenyőhirib” a fenyők alatt tanyázott. A közönségestől nyitott kalapja különböztette meg. A „kozárgombának” csak a kalapja volt ehető. Az erdő dombos részén nőtt a „rókagomba”. Az apró „kenyergombát” nyersen is ették. A „keserűgomba” sütve volt a legjobb. Mielőtt megfőzték a gombákat, jó volt „főtt vízben” legalább háromszor leforrázni. Meg kellett mosni, hogy ne legyen „korcogos”. A keserűgombát sós vízben főzték meg, és „muzsdával” vagy „buzagyéval” /összevágott fokhagyma sóval, pici vízzel kikeverve/ „mártották”. Ha sütötték, levágták a szá-

rát, a kalapját megsózták, és parázson vagy „esparon” /takaréktűzhely/ megsütötték. Kenyérrel ették. Készítették a keserűgombát ecetesen is. Megfőzték, leszűrték, és gyenge ecetes vizet töltöttek rá. Két-három napig jó volt hús mellé. A többi gombát legtöbbször „rántották”. Hagymás, szalonnás zsírban párolták a leforrázott, darabokra vágott és kicsavart gombát. Aki akarta, „felszerelte” csípős paprikával, babérlevéllel, tárkonnyal, zöldséggel. Ha tojásosra akarták, a „megrántott” gombára két-három tojást ütöttek. Akinek volt, tejfellel is behabarhatta. Télire a gombát vagy elsózták vagy „szarasztottak”. Amikor a kenyeret kivették a kemencéből, betették a megmosott és összevagdalt gombát. A következő sütéskor megismételték ezt, ezután két-három napig „ült” a napon. „Acskóban” tárolták a padláson. A szárított gombát használat előtt meg kellett mindig főzni. (Dunántúli Dolgozatok – Természettudományi Sorozat 13.; 2013 ) Fotó: Nagy Barna

A „hiribet” csak Fogadjistenben és Józseﬀalván ismerték

245

Székely Kalendárium – 2018

Tippek gombatartósításra A gomba rendkívül egészséges növényi táplálék, mert igen magas a fehérjetartalma. Ám jó, ha tudjuk, hogy nagyon nehezen emészthető. Gyomor- és epebetegek kizárólag péppé zúzva vagy finom reszelőn megreszelve fogyaszthatják. Kitűnő aromája és zamatos íze miatt nemcsak nyersanyagként, hanem fűszerként is érdemes használni. A gombatartósítás módja többféle lehet: szárítás, fűszerpor-készítés, fagyasztás vagy a megfőzött gombaétel fagyasztása. Egyetlen dolog nem lehetséges: gombás ételt szobahőmérsékleten vagy akár a hűtőszekrény normál hűtőterében másnapra eltenni. A gomba nagy mennyiségű vizet és fehérjét tartalmaz, amely fehérje egy bizonyos hőmérsékleten igen gyorsan, akár néhány óra alatt elbomlik és megromlik. Viszont bármilyen mennyiségű gombapörköltet, gombamártást, gombás húst megfőzve, adagokra osztva tárolhatunk mélyhűtőben. A nyers, szedett gombát nedvszívó papírzacskóban, a hűtőszekrény normál hűtőterében, a zöldséges rekeszben 4-5 napig is lehet tárolni, ám akár egy évig is eláll a gomba, ha a mélyhűtőben lefagyasztjuk. Ennek a módja a következő: a gombát gondosan megtisztítjuk (a zárt gombának nem kell lehúzni a héját, elég csak megmosni, de nem szabad áztatni; a tönkje homokos részét le kell vágni vagy kihegyezni, mint a ceruzát. A nedvességet leitatjuk a gombafejekről, és vagy egészben, vagy felszeletelve, adagokra osztva nejlonzacskóba rakjuk. Másik megoldás, hogy folpack fóliára rakjuk, és szorosan, lehetőleg légmentesen becsomagoljuk. Az ily módon lefagyasztott gombát a felhasználás előtt néhány órával kivesszük a mélyhűtőből, és szobahőmérsékleten felengedve, a kívánt

Fotó: Nagy Barna

Szárításhoz kiválogatva

ételt elkészítjük. Az ételt ezután 3 órán belül el kell fogyasztani vagy ismételten, már mint kész ételt, csonttá fagyasztani. A már felengedett, kész gombás ételt visszafagyasztani szigorúan tilos! A szárítás is kitűnő módszer! A gombaszárítmányt akár darabokban, akár porrá őrölve tehetjük el jól zárható üvegben. Száraz, hűvös helyen akár két-három évig is eltartható. A legegyszerűbben úgy száríthatjuk meg, hogy a megtisztított és szeletekre vágott gombát, nagyon vékony tűt használva cérnaszálra felfűzzük, és az ablakban vagy levegős, szellős helyen addig tartjuk, amíg összezsugorodik, és zörgősre szárad. A szárított gombát felhasználás előtt meleg vízben meg kell mosni, majd éjszakára hideg vízben kell áztatni.

246

Székely Kalendárium – 2018

A környezet inspirálja Szakács Ágnes marosvásárhelyi divattervező számára ötéves kora óta nem volt kérdés, hogy mi lesz, ha nagy lesz. Tanulmányai elvégzése után a színházi világba jelmeztervezőként csöppent bele, és csak nemrég kezdett el ruhakollekciókat tervezni, illetve rendelésre alkalmi viseletet varrni. Szakmai „ártalom” miatt követi az aktuális trendet, de nem föltétlenül érdekli a divat, illetve mindenkit arra bátorít, hogy merjen kilógni a sorból: kedvéhez, egyéniségéhez és testalkatához illően öltözködjön. – Miként lépett a divattervezői pályára? – Furán hangozhat, de ötéves korom óta tudom, hogy divattervező leszek. A felnőttek zöme csak mosolygott a kijelentésemen, én pedig csodálkoztam ezen, hiszen tényleg véresen komolyan gondoltam ezt. Akkoriban semmi más nem érdekelt a rajzoláson, babaruhavarráson, valamint a gyurmából való enteriőrkészítésen kívül. Szüleimmel – édesanyám zongoratanárnő lévén – arra a kompromisszumos megoldásra jutottunk, hogy elemi iskolában zongorázni tanulok, mivel azon a szinten nincs képzőművészet szak, aztán ötödik osztálytól átiratkozom rajzra. A Művészeti Líceumban tett érettségi után a Kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen folytattam, diplomázás után pedig azonnal a színházi közegbe kerültem jelmez- és díszlettervezőként. – Ennyire simán ment ez? Hiszen napjainkban nagyon nehéz befutni ebben a szakmában. – Számomra elképesztően olajozottan működött minden: különösebb erőfeszítések nélkül érkeztek a színházi munkákra való felkérések, amit nagyon szerettem, de az örök szerelem egyértel-

műen az opera és annak jelmezvilága. Azt azért megemlíteném, hogy a színházban dolgozni nem egyszerű, hiszen ennek a miliőnek megvannak a sajátosságai, amibe hosszútávon bele lehet fáradni. Ezért is kezdtem el újabban többet foglalkozni a divattal, a saját kollek-

247

Szakács Ágnes mindenkit arra bátorít, hogy merjen kilógni a sorból: kedvéhez, egyéniségéhez és testalkatához illően öltözködjön

Székely Kalendárium – 2018 szab határt. A ruháim zöme díszes, veA szkíták használtak először szaretes, míves, enyhén színpadias, ám vibott ruhát, ami szervesen illeszkedik selhető. Szeretem a kézműves hagyoaz emberi testhez. Sem az ókori Kímányokat belevinni munkáimba, és kina, sem az ókori mediterrán medendolgozom az apró részleteket: a gyönce első korszakában nem használták gyök, a fémszálas hímzés mind-mind a szabott ruhát, a nadrágot, az inget. közel áll hozzám, ez az a terület, ahol A fehérnemű, nadrág, ing, kabát, biztosnak érzem a kezem. csizma, a réteges öltözködés a lovas – Mi inspirálja az alkotás folyamatáéletmódnak volt előfeltétele. Ez a ban? sztyeppei nomád eredetű öltözködés – Mondhatni minden. Vizuális típus terjedt el aztán az egész világon. A vagyok, a szememmel gondolkodom: szkíta viseletet nem csak képzőműkilépek az utcára, és ott a forrás, mert a vészeti alkotások ábrázolásai őrizték környezet olyan színkombinációt, tármeg számunkra (paziriki nemezszőgyakat dob elém, amiket már csak át kell nyeg, kul-obai arany-ezüst ötvözetű alakítanom. Amúgy én így is élek, folyaváza, akszjuteni övveret stb.), hanem matosan álmodozva. Nap mint nap rászinte épen maradt ruhát is találtak csodálkozom a környezetem szépségeinéhány régészeti feltáráson (Olonre. Kurin-Göl). – Miként jellemezné az átlag erdélyi öltözködését? Hidán Csaba László: – Erdély nem a divat fellegvára, de főSztyeppei örökség a Kárpát-medencében leg a világjárta emberek, illetve a fiatalok (Honismeret 2012/4) zöme nagyon fogékony a divatra, és témában van a trendekkel, okosan követi ció, illetve a rendelésre készített ruhák is azt. A nagyvárosokba egyértelműen tervezésével és varrásával. Szerencsés- könnyebben és gyorsabban jutnak el a nek mondhatom magam, mert ez is szé- legfrissebb trendek, ám meglepetésemre pen beindult. Idealistának vagy fatalis- például Csíkszeredában az egyik legnyitának hangozhat ugyan, de úgy gondo- tottabb fiatal társadalmat találtam. Talom, ha az ember a helyén van, akkor az lán nem véletlen, hogy ott nagyon ügyes művészek, divattervezők, kézművesek égiek is segítenek neki. – Hogyan jellemezné az alkotói stílu- dolgoznak, akik világszinten megállják a helyüket. sát? – Mivel szakmai életem nagyobb ré- – Mi hiányzik az erdélyiek divatról szében színpadra terveztem, nagyon alkotott elképzeléséből? – A bátorság és a „merjünk egyéniszeretem a különleges, már-már kosztümös darabokat. A piac tele van – jól ségek lenni!” hozzáállás. Ám az utóbbi, megalkotott – hétköznapi, utcai ruhák- sajnos, nem csak a divatra érvényes, hakal, én inkább az alkalmi viseleteket ér- nem a mindennapi életre is. Éppen zem magaménak, és ha már alkalmi, ak- azért arra bátorítok mindenkit, hogy kor ezeknek csak a képzelet és a jó ízlés legalább ruházatában merjenek kilógni

248

Székely Kalendárium – 2018

A színház, opera világa látványos, ám sajátos, „nehéz” közeg

a sorból, felvállalni önmagukat, és ne a megfelelési kényszer vezérelje őket. – Ha nem divattervező lenne, milyen területen tevékenykedne? – Valamilyen segítő szakmában, azt hiszem. Többször is megkérdőjelezem a szakmám érvényességét: bár imádom, amit csinálok, mit adok hozzá a társadalomhoz, kinek segítek ezzel? Az öncélú művészkedést értelmetlennek tartom. Ha a művész nem tud a munkájával előremozdítani valamit, az számomra értéktelen. A ruhákat is úgy tervezem, hogy a viselője érezze jól magát benne, vagy legyen szemet gyönyörködtető. – A 2018-as divatirányzatokról mit lehet tudni? – 2017-ben a hetvenes évek divatjának reneszánszát éltük, és úgy látom, ezt meglovagolják a tervezők a következő esztendőben is. Emellett a nagyméretű növényi mintákat láthatjuk a kifutókon, amelyek a „nagynénink kanapéjáról” le-

hetnek ismerősek. Továbbá a lábszárközépig érő ruhák, szoknyák, a trapéznadrág, illetve folytatódik a magas derekú nadrágok őrülete. A hetvenes évekből visszaköszönő horgolt ruhák, kézműves díszítések, rojtok is menők lesznek. Az anyagokból a bársony valószínűleg továbbra is hódítani fog, főleg a hidegebb időszakokban. – Mik azok a színek, formák, ruhadarabok, amik biztosan nem lesznek divatosak jövőre, ám az elmúlt években menők voltak? – A neonszínek abszolút feledésbe merültek, a peplum is csak egyszezonos trendnek bizonyul, de én mégis úgy vélem, hogy ha valakinek egy szabás, szín vagy anyag tetszik, jól áll rajta, nyugodtan viselje! Szerencsére sokat kínál, és annyira eklektikus a 2018-as év divatelőrejelzése, hogy számos irányzatból lehet választani, ez pedig nagyon jó. Pál Piroska

249

Székely Kalendárium – 2018

Termesszünk borókabogyót! A borókával felénk még dísznövényként is ritkán lehet találkozni, pedig igénytelensége és különös, vad megjelenése folytán kiváló, dekoratív díszfa lehet. Fűszernövényként sem nagyon termesztik Székelyföldön, akinek nagyon szüksége van a bogyójára, az szed az erdőn, vagy megveszi a boltban. Pedig érdemes lenne megpróbálkozni otthoni nevelésével. A borókabogyó a közönséges boróka (Juniperus communis), vagy ahogy nálunk nevezik: borsikafenyő termése, álbogyója, szakszerű meghatározással élve tobozbogyója. Az érett bogyó 5-8 mm átmérőjű, feketés-kékes színű, hamvas, viaszos bevonattal. Kétlaki növény, ezért ha bogyót akarunk gyűjteni róla, nőivarú egyedet válasszunk. Ez utóbbi kékes-hamvas bogyói okán díszfaként is szebb, mutatósabb. A szélsőséges éghajlatot jól tűri, a magas hegyekben éppúgy megél, mint az alföldön. Szereti a sok fényt, jól tűri a szárazságot, de jó vízellátottság mellett szebben fejlődik. A talajra sem igényes, szinte bármilyen földben megél. Sziklakertbe is ültethetjük. Bon-

Borókaszósz vadhúsokhoz

szait is nevelhetünk belőle, de ebben az esetben le kell mondanunk bogyóinak fűszerként való felhasználásáról. Amennyiben lehetőségünk van rá, inkább a kereskedelemből szerezzünk be növényt: ha magról mi magunk szaporítjuk, évekig kell várni, amíg kiültethető méretűre nő. Ha borókás helyen kirándulunk, haza is hozhatunk borókacsemetét, de ez esetben is számolnunk kell azzal, hogy növekedése lassú lesz, már ha megél egyáltalán. Az ültetőgödör legyen legalább 50 cm mély, és tegyünk bele néhány lapát érett trágyát, meg – ha van – komposztot. Az elültetett fácskát jól öntözzük meg, sőt az első évben még néhányszor öntözzük.

Hozzávalók: 10 ml olaj, negyed fej hagyma, 1 tojás, 1-2 szem borókabogyó, cukor, citromlé és ecet ízlés szerinti mennyiségben, só. Elkészítés: megfőzzük a tojást, kivesszük a sárgáját, amelyet alaposan elkeverünk a cukorral, a zúzott borókabogyóval, az apróra vágott hagymával. Ecetet, olajat adunk hozzá, apránként adagolva, folyamatos kevergetés mellett, majd a citromlevet és sót. Addig kavarjuk, amíg könnyű, habos, enyhén folyékony krémet kapunk. Szószos tálkában kínáljuk vadhúsok mellé. Ez az adag egy személyre szól, ahány főre tálalunk, annyival szorozzuk a megadott mennyiségeket.

250

Székely Kalendárium – 2018

Borókás-gyümölcsös libamell

Hozzávalók: 1 kg-os, csontozott libamell, 1 kiskanál majoránna, ugyanannyi rozmaring, 7-8 szem borókabogyó, 1 kiskanál gyömbérpor, ugyanannyi só, 5 kanál olaj, 10 szem aszalt barack, 10 szem aszalt füge, 10 szem aszalt szilva, fél kiskanál fahéj, 5 darab szegfűszeg, 300 g fehér szőlő, 1 dl fehér bor, 1 kanál liszt vagy étkezési keményítő. Elkészítése: a majoránnát a rozmaringgal, a zúzott borókabogyóval, a gyömbérrel, a sóval és az olajjal összekeverjük, ezzel a keverékkel alaposan bekenjük a libamellet, és hűvös helyen pihenni hagyjuk 20 percet. Ezután egy serpenyőbe helyezzük, a zsíros felével lefele, és a 180 fokra előmelegített sütőbe tesszük, a hőfokot aztán 165 fokra csökkentjük. Másfél órán keresztül sütjük, közben többször megfordítjuk, és a kisült zsírral locsolgatjuk. A barackot, fügét és szilvát felaprítjuk, egy lábosba tesszük a fahéjjal és szegfűszeggel együtt, felöntjük 3 dl vízzel és a fehér borral, és alacsony lángon főzzük 20 percet. Leszűrjük, és ugyanabban a lében főzzük 10 percen át a fehér szőlőt is. A lisztet vagy étkezési keményítőt elkeverjük fél dl vízzel, a szőlőre öntjük, majd 2-3 perc múlva hozzáadjuk az előzőleg megfőzött aszalt gyümölcsöket is. A libamellet szeletekre vágjuk, elhelyezzük egy tálon, és a gyümölcsszószt köréje locsoljuk. Krumplikrokettel, széles metélttel vagy rizzsel tálaljuk, száraz fehér bort kínálunk hozzá. Ebből a mennyiségből 4 adag lesz, és mintegy két órát kell szánnunk az előkészítésre-elkészítésre.

A második éves, érett bogyóit hasznosítják fűszerként. Szedésük nem könnyű a szúrós tűlevelek miatt, ezért legjobb egy ponyvát teríteni a bokor alá, és az ágak finom ütögetésével leverni a bogyókat. A begyűjtést szeptember végén vagy októberben végezzük, a terméseket tartósítás céljából szellős, hűvös helyen szárítsuk meg. Fűszerként frissen vagy szárítva, egész-

ben vagy őrölve használjuk. Jellegéből adódóan a vadhúsok fontos fűszere, de mártások, pácok ízesítésére, sőt húsok füstöléséhez is kitűnő. Kellemes illata miatt a húspácok és húsfüstölő szerek egyik legfőbb alkotórésze. A grillezett húsok borókás füstben finom aromás ízt kapnak. Az egészben vagy felezve használt bogyót tálalás előtt ki kell szedni az ételből. Használják főzelékek, sa-

251

Székely Kalendárium – 2018

láták, savanyú káposzta, halételek, sonkapácok, vadhúsokból készült pástétomok ízesítéséhez is. A gin – a székelyeknél a fenyővíz – ízét is a borókabogyó adja. A bogyókból szósz és lekvár is készíthető: ez – a csipkebogyólekvár mellett – a vadételek fontos kísérője. Erős íze miatt óvatosan bánjunk vele: inkább csak bujkáljon az ételben. Ha mérték nélkül használjuk, gyantás aromája miatt az étel enyhe deszkaízt kaphat tőle, amit nem mindenki szeret. Fontos még: áldott állapotban lévő hölgyek ne fogyasszák! Kratochwil Barna

„Lehetetlennek tartom, hogy ezt a makranczos bozótot ne lehetne kényszeríteni, hogy az ember közelében is megéljen... Az egész bokor annyi gyógyító, erősítő illatot lehel ki, hogy már ezért is üdvös volna, ha díszbokraink közé néhányat ültethetnénk, hát még bogyójáért! A boróka-bogyó minden savanyú leves, mártás és főzelék zamatosságát annyira növeli, hogy aki egyszer evett, például savanyú káposztát vagy paradicsomlevest, melyben 1-2 szem – világért sem több, mert keserű lesz tőle – borókabogyó főit, soha másként nem készíti. Vadhúsok- és sonkapáczoláshoz nélkülözhetetlen. A borókabogyóból főzött tea a hányingert, hasmenést megszünteti. A híres borovicska is ebből készül.” Mezriczky Szalay Álix: A magról tenyészthető fűszernövények (1906)

Báránykaraj borókamártással Hozzávalók: 8 szelet báránykaraj, 12 szem borókabogyó, 5 evőkanál olaj, 23 evőkanál gin vagy fehérbor, 2 dl tejszín, só, őrölt bors; 1,5 kg burgonya, 6-8 dkg vaj a kenéshez és a sütéshez. Hat szem borókabogyót apróra vágva összekeverünk 3 evőkanál olajjal, ezzel a páclével jól bedörzsöljük a hússzeleteket, és másnapig a hűtőben érleljük őket. Ekkor a karajszeleteket megsózzuk, picit borsozzuk, és forró olajban mindkét oldalát 3-4 percig sütjük. A húst kiemeljük a serpenyőből és melegen tartjuk. A sült zsírjához hozzáöntjük a gint vagy a bort, és egyet rottyantjuk. Beleöntjük a tejszínt, a maradék finomra vágott borókabogyót és krémesre sűrítve, folyton keverve felfőzzük, sóval, borssal ízesítjük. A meghámozott burgonyát uborkagyalun vastagabb szeletekre vágjuk, sózzuk, enyhén borsozzuk. A vajjal kikent sütőlemezre egyenletesen elosztjuk, olvasztott vajjal meglocsoljuk, és előmelegített sütőben 30-35 percig sütjük. Tálaláskor a karajszeleteket nagy tálra helyezzük, köré halmozzuk a sült burgonyát, és leöntjük a borókamártással.

252

Székely Kalendárium – 2018

Írástudók hasa

Attól, amiért írástudó, az ember szeret enni. Sőt, képes ódákat zengeni a füstölt sonkáról, verset írni a húsleveshez. Arany és Petőfi nem csak a költészetről elmélkedtek levelezésükben, hanem a töltött káposztáról is. Alábbi összeállításunk – a korábbiak folytatásaként – további magyar írók, költők gasztronómia iránti érzékenységét hivatott ábrázolni.

Panaszkönyv (…) Roston sült fogast rendelek tartármártással, melléje idei fejes salátát, külön lelkére kötve a pincérnek, hogy ezt előre kérem, hozzá ecetet, olajat, mustárt, borsot, cukrot és sót, mert magam szeretem elkészíteni, s úgy jó, ha kissé beérik. Sört is rendelek, jégbe hűtve, ez is jöhet azonnal. A pincér mindent elismétel, följegyez, eltűnik; s gyomrom-agyam „rááll” a gondos mérlegelés után kiválasztott ételekre, képzeletben már keverem a salátát, farigcsálom le a foszlós fehér húst a fogas karcsú gerincéről, a mártás sűrű sárgájába fürdetve. De nem kapok semmit, tíz perc, húsz perc, se sört, se salátát, sem a halat, pedig az étteremben több a felszolgáló, mint a vendég, s ingereim lassanként önmaguk ellen fordulnak, a boldog felajzottságból rángóideges türelmetlenségbe, majd epekeserű dühbe. Félóra múlva végre sikerül odaintenem a pincéremet. – Mi van azzal a fogassal meg a többivel? – Fogas? Az kifogyott – közli álmos-egykedvűen, s már húzza is ki az étlapról. – És ezt csak most mondja? – Tessék talán egy hagymás rostélyost. Újabb húsz perc elmúltával derül ki, hogy a hagymás rostélyos is elfogyott. (…) Karinthy Ferenc

Volt egyszer egy krumplileves Kezdődött házasságunk hajnalán, egy krumplileves, és én megdöbbenve tapasztaltam, hogy ez a krumplileves egészen más, mint amelyiknek én a krumplilevest ismertem és szerettem. Nem volt benne se hagyma, se paprika. Savanykás volt, híg, sápadt és bánatos. Nem vagyok zsarnok, szelíden megkérdeztem: miféle krumplileves ez? A válasz így hangzott: ez franciás krumplileves, a krumplilevest így kell készíteni, nem pediglen ahogy én szeretem, zsírosan és paprikásan, mert úgy csak a részes aratók eszik… Novobáczky Sándor újságíró (1924–1989)

253

Székely Kalendárium – 2018

A kaliforniai almám

Almát kérek. A pincértől. A sajt után. Odahaza egy ünnepies üvegtálat, tucat szebbnél szebb almával. Kaliforniai alma, látom. Gyönyörű! Az ember szeme kisül a gusztusos harapnivalóra, úgy mint a nőre. Kinézem a legszebb almát. Kézbe veszem. A szájüreg húsában dúcok vannak, amelyek az egészséges falat előtt nedvet választanak ki, az a selymes nedv segít a rágásnál, csúszómászóvá teszi a táplálékot. Szóval összefut a váladék a szánkban. De meseszép alma! Hadd nézzem egy kicsit, hadd élvezzem. Olyan ez az alma, mint egy halványsárga ég piros felhőkkel. Mint egy sárga selyemkendő piros batikkal. Olyan, mint egy kaliforniai leány arca, mikor összevissza csókolták. Én nem láttam Kaliforniát…

Az alma illatából gyöngés fűtés párolog át a bensőbe, s elnyeled azt az eszméletlen ártatlanságos mosolyt, amit az alma nyelt el a testébe a napsugárból, egyenesen egy angyal orcájáról. A kezdő gyermekkor andalodott emléke, lelkülete jár vissza abba pokolba, aminek berendezkedett az eszed és az érzületed, mikor oda piszíted az orrodat az alma testére. Soha semmi illatban ezt az elemrengést, ezt a könnyű szelídséget, örömillanást, ezt a felejtett, ezt a soha nem is tudott drága, drága, jóféle, néma, vallani, árulkodni nem akaró földietlen jóságot nem kaphatod, nem nyomozhatod, nem kérdezheted, egyedül az almának az illatában. Nekem magától le szokott szemem hunyódni, s olyan áldott nyomottságot, olyan aranysúlyú bánatot kapok, ami megéri a boldogságot… Szép Ernő költő, regényíró, újságíró, színpadi szerző, elbeszélő (1884–1953)

Libamáj Valahogy mindig úgy éreztem, hogy Budapest már az én időmben is a világ libamájfővárosa volt. Sehol nem lehetett olyan gusztusos és ízletes libamáj-szendvicseket kapni, mint a pesti presszókban. Akkoriban termetes nagykátai kofák árulták a mesterségesen duzzasztott óriásméretű libamájat a Vámház körúti csarnok bábeli zajában. Később, jól tudjuk, a történelem beleszólt életünkbe. Ott kellett hagyjuk Budapestet, a rommá lőtt várat és a májpástétomokat is. Bár ez utóbbitól jóval korábban búcsúztunk, mert a Vár rommá lövése idején a pesti nép már csak géppuskás állatokból kikanyarított lóhússal táplálkozott. Azóta is járom a nagyvilágot, keresem, és sehol nem találom a régi pesti libamájat. Érkeznek ugyan gyenge utánzatok konzervdobozokba zárva Zágrábból, Párizsból vagy Koppenhágából, de ezek meg sem közelítik az „igazit”. Ezek a legtöbbször disznó- és csirkemájjal kevert utánzatok, úgy hasonlítanak az eredetihez, mint a szupermarketekben kapható konzerv húslevesek a régi, falusi lagzik aranyló csigaleveseihez. Ráadásul új hazámban, itt Ausztráliában meg az állatvédő egyesületek közbenjárására még a törvény tiltja „májra hizlalni” a libát. Állatkínzásnak mondják… Só Bernát: Végre itt a libamáj! (Californiai Magyarság, 1981. 02. 13. / 7. szám)

254

Fizessen elĹ&#x2018; ĂşjsĂĄgainkra, ĹťĹ¤ Ă&#x201E;ĹĄĆ&#x20AC; Ă&#x153;ĹĽA

KIADVĂ NYAINK ELĂ&#x2030;RHETĹ?SĂ&#x2030;GEI: CsĂki HĂrlap CsĂkszereda Fortuna Park sĂŠtĂĄny 2A. szĂĄm Telefon: +40-266-371100 Udvarhelyi HĂradĂł SzĂŠkelyudvarhely Szentimre utca 17. szĂĄm Telefon: +40-266-218361 KrĂłnika, ErdĂŠlyi NaplĂł KolozsvĂĄr Onisifor Ghibu utca 14. szĂĄm Telefon: +40-264-455959 VĂĄsĂĄrhelyi HĂrlap MarosvĂĄsĂĄrhely Liviu Rebreanu utca 48. szĂĄm Telefon: +40-265-260170 GyergyĂłi HĂrlap GyergyĂłszentmiklĂłs SzabadsĂĄg tĂŠr 15. szĂĄm Telefon: +40-266-361201

Székely Kalendárium – 2018

Komorabb magyarok kovásza Egy csepp magyar vér sincs bennem. Apám családja egyik ágon református, másikon katolikus székely Udvarhely székből, egy ágacskája olasz törzsön fogant tovább; anyámé Küküllő-vidéki szász. Katonát, ügyvédet, közhivatalnokot adott az első, papot, tanárt, kereskedőt, patikust a második. Amíg szüleimnél össze nem ért, külön szokás- és hagyománykörben élt a két fajta. S amikor összeért a század elején, már belülről is bomlott a kör. Fölösleges találgatni, hogy a két gyökérből melyik köt jobban Erdélyhez, immár csak spirituálisan, az ezeréves székely-e, vagy a nyolcszázéves szász. (…) Vajon csak névrokonom Hahn Sebestyén, a páratlan szebeni ezüstműves? (...) Bár író vagyok, mesterségemnél mindig jobban izgatott a művészet, talán ebben is Sebestyén a ludas. A vándor-

szenvedély azonban székely örökség. Engem mindenütt el lehet képzelni, csak tornácon nem, pipázva, dohányos szitával, száradó paprikafüzérek alatt. Ha borvizes ember volt a székely, eljutott szekéren Bukarestig, Jászvásárig, ha diák, gyalogszerrel s másképp Tibetig, ha meg Ábel, akkor New Yorkig. (...) Rendjén való, hogy szívós, fürge okosságukból jusson másoknak is, szóródjék szét egy részük, legyenek a lassúbb eszű, komorabb magyarok kovásza, ahogy a folyton szóródó, mozgékony skótok a tunyább angoloké. S a zsidók minden népé a babiloni fogság óta, amely először kezdte formázni egy diaszpóra lelki alkatát, akkor maguk sem gyanították még, milyen örökkétartó érvénnyel. Cs. Szabó László: Hűlő árnyékában (1982)

Fotó: Varga Terézia

Gidófalva határában

256

Székely Kalendárium – 2018

Székely legény fohásza Veress Gerzson (Őszi Erőss Péternek) Hány nyelve van a konduló harangnak, mely hirdeti az osztatlan hitet? Szád formázzon is másmilyen beszédet emberfia azt egyként érti meg.

Hozza ez óra, mely most sorsot fordít, hogy tennyelveden legyen oskolád, kilombosodván szívben és beszédben rejtett igéid mintázza a szád,

Székely vagyok. A meg nem alkuvókból. Te csángó – testvér! dobolja a vér, mely összeköt és örök kérdezetlen e téphetetlen kötésről beszél.

mik ásva mélyen, régektől lapulva most kigyúlhatnak agyad szegletén s a magyar szót úgy ejtse konok ajkad: szív-száj érezze – e nyelv az enyém!

Elcsángálni... – hát akad-e e nyelven ennél szomorúbb csöngésű szavunk, hisz bujdoklásban, számkivetettségben biz’ örökkön egysorsúak vagyunk.

Sokan vagyunk sorsosok a jelenben: székelyek, csángók – testvérnemzetek, ébredezők az önfelismerésben; lényeg – e percben – mindünk értse meg:

eljött az óra! most kell cselekedni, léptünk vezesse „arany öntudat”; velünk az Úr, Ő majdan megmutatja az örök-egy, a járható utat. (Kapu, 1996/6-7.) Veress Gerzson (Sepsiszentgyörgy, 1956. január 5. – Sepsiszentgyörgy, 1998. május 20.) erdélyi magyar költő, szerkesztő, publicista. Hat verseskötete jelent meg. Fotó: Hadnagy Sándor

Október (a III. Székelyföldi Fotóbiennáléra beküldött pályamunka)

257

Székely Kalendárium – 2018

Téli ízkavalkád Berkeszi-módra 2014-es receptversenyünk nyertese, a marosvásárhelyi Berkeszi Kinga gasztroblogger legutóbb két éve, tavaszi kiadásunkban adott ínyenceknek is megszívlelendő tippeket, mi minden kerülhet a húsvéti asztalra. Ezúttal a téli ünnepekre hangolódva kérdeztük, mivel kényeztethetnénk ízlelőbimbóinkat. A reform- és gourmet konyhával kacérkodó olvasónk által közzétett receptek más nemzetek étkeibe is betekintést nyújtanak. További inspirációt a kinga-receptjei.blogspot.ro blogon kaphatunk – nem csak ünnepnapokra.

Előételek

Görög padlizsánsaláta Hozzávalók: 3-4 közepes padlizsán megsütve, 2-3 nagyobb kápia megsütve, 1 kis fej hagyma, 3 cikk zúzott fokhagyma, 1-2 ek olívaolaj, só, bors, citromlé. Elkészítés: a megpucolt és langyosra hűlt padlizsánt és kápiát ízlés szerint felaprítjuk: a padlizsánt pépesíthetjük, vagy vághatjuk darabosabbra, a kápiát vékony csíkokra vagy kockákra vágjuk. Összekavarjuk és hozzáadjuk az apróra vágott hagymát és a zúzott fokhagymát. Ízesítjük sóval, borssal, citromlével és az olívaolajjal kikavarjuk. Friss kenyérrel vagy pirítóssal fogyasztjuk. Melléje paradicsomot kínálunk. Tipp: télen eltett padlizsánból és ecetes kápiából is készíthetjük. A fagyasztott

padlizsánt gőz fölött olvasszuk ki, így picit átmelegedik, és szinte olyan mintha frissen készült volna.

Kakaskocsonya

Hozzávalók: egy kb. 2 kg-os, konyhakész házi kakas, 2-3 közepes murok, 1 nagy

ä Ha a csirkemájat sütés előtt villával megszurkáljuk, nem „köpköd” sütés közben. ä Fasírt készítésekor a masszához tegyünk egy evőkanál étolajat, így nem ragad az

edény aljához, és az olaj is kevésbé habosodik.

ä Sokkal ízletesebb lesz a rántott hús, ha néhány órával korábban sós tejbe beáztat-

juk, 1-2 gerezd fokhagyma társaságában, s a hűtőbe tesszük.

ä A sovány húsokat panírozás előtt kenjük meg olajjal, akkor sütés közben nem szá-

radnak ki.

ä Nem kunkorodik fel sütés közben a szalonna, ha villával megszurkáljuk.

258

Székely Kalendárium – 2018 teszünk, hidegre tesszük, és ha megköt, akkor kész a kocsonya! Ekkor a húst kiszedjük, kicsontozzuk, szétosztjuk tányérokba, kisebb tálkákba. Feldarabolt murkot, zellert és petrezselyemgyökeret is teszünk bele. Keményre főtt fürj- vagy tyúktojással is dúsíthatjuk. A levét egy kicsit ülepedni hagyjuk, majd egy sűrű szűrőn keresztül a tányérokban lévő húsra szűrjük. A tányérokat hideg helyre teszpetrezselyemgyökér, 1 kisebb zellergumó, szük, és hagyjuk megdermedni. Őrölt fe1 sárga hagyma héjastól, 1 fej fokhagyma, kete borssal megszórva, ecetes hagymá1 csokor petrezselyemzöld, néhány zeller- val vagy tormával és friss kenyérrel fogyasztjuk. levél, 20-25 szem fekete bors, só. Megjegyzés: ha a próbadermesztés soElkészítés: a kakast feldaraboljuk, majd beletesszük egy nagyobb fazékba, rán úgy látjuk, hogy nem zselésedik kelrátöltünk annyi hideg vizet, amennyi jól lőképpen, vagy vastagabbra szeretnénk, ellepi, megsózzuk, beletesszük a szemes akkor tegyünk hozzá egy kis zselatint. borsot és feltesszük főni. Lassú tűzön kéLevesek szítjük, vigyázzunk, hogy ne forrjon lobogva, hanem csak lassan, gyöngyözve, Aszaltszilvaleves mert csak így lesz szép tiszta majd a ko- füstölt hússal csonya leve. Közben a tetején képződő habot leszedegetjük. Amikor a hús már Hozzávalók: 50-60 dkg füstölt, csonmajdnem készre főtt, hozzáadjuk az tos disznóhús (orja vagy oldalas), 2 naegészben hagyott zöldségeket és tovább gyobb murok, 1 petrezselyemgyökér, 1 főzzük. Addig kell forralni, amíg a hús csokor petrezselyemzöld, 20-25 dkg könnyen leválik a csontokról, ez akár 4 aszalt szilva, só, bors, 1 tojássárgája, 2 ek órát is tarthat. tejföl. Amikor a hús teljesen megpuhult, a leElkészítés: a húst lemossuk, és hivéből 2-3 evőkanálnyit egy kistányérba deg vízben áztatjuk néhány órát, ha ä Puha lesz a marhahús, ha sütés előtt két nappal bekenjük napraforgóolajjal, és le-

zárva a hűtőszekrénybe tesszük.

ä Ahhoz, hogy a kocsonya biztosan megdermedjen, a főzés megkezdésekor a hú-

sokkal együtt 3 db csirkelábat tehetünk a lébe. Így nem kell zselatint használni.

ä A fejes saláta nem tárolható sokáig, előfordulhat, hogy kissé megfonnyad. Ilyenkor

nyers burgonyaszeletekkel együtt tegyük hideg vízbe néhány percre.

ä Szárított fűszerekből egyharmaddal többet használjunk a frissnél, mert szegé-

nyebb az aroma- és illóolaj-tartalmuk.

259

Székely Kalendárium – 2018 zepes murok, 1 kisebb petrezselyemgyökér, 1 szelet zeller, késhegynyi fehérbors, só, pici reszelt szerecsendió, 2-3 csipet zsálya, 1 ek vaj, 4 nagy vagy 6-8 kisebb savanykás alma. A habaráshoz: 1 tojássárgája, 2-3 ek tejföl. Elkészítés: a finomra reszelt zöldségeket és a zúzott fokhagymát megfuttatjuk az olvasztott vajon, beletesszük a combokat, felöntjük annyi vízzel, amennyi jól ellepi, fűszerezzük és puhánagyon füstös. Majd annyi hideg vízbe ra főzzük. Amikor kész, beletesszük a tesszük, amennyi jól ellepi, és lassú tű- megpucolt, kockákra vágott almát, és zön főzzük. Amikor a hús már majd- pár percig főzzük, hogy az is megpuhulnem készre főtt, beletesszük a murkot, jon. Vigyázzunk, hogy ne főjön szét! petrezselyemgyökeret és zöldet. Ami- Amikor megfőtt, elzárjuk a leves alatt a kor a zöldségek is megfőttek, beletesz- tüzet és kb. 15-20 perc után a tojássárszük a szilvát (ha nagyon száraz, akkor gájából és a tejfölből habarást készíelőzőleg áztassuk be kis időre langyos tünk, merünk 1-2 kanálnyi forró levest vízbe), és tovább főzzük még 5-10 per- a habarásba, és hozzáadjuk a leveshez. cig. Elzárjuk alatta a tüzet, és 15-20 perc után elkészítjük a habarást: a tojássárgáját és tejfölt simára kavarjuk, elegyítjük egykét merőkanálnyi levessel, majd behabarjuk vele a levest.

Zsályás almaleves csirkehússal

Hozzávalók (4 személyre): 4 csirke felsőcomb, 2-3 cikk fokhagyma, 1 köä A felvágott zeller és karalábé alufóliába téve a hűtőszekrényben akár egy hétig is

friss marad, míg nejlonban csúnyán elszíneződik.

ä Nem ég oda a tejbegríz, ha főzés előtt egy kis vizet töltünk az edénybe. ä Fűszereket nem csak a húsokra tehetünk grillezéskor. Ha faszénparázsra babérle-

velet, rozmaringot vagy más illatos fűszereket szórunk, a húsok átveszik az aromás illatokat. ä A füstölt kolbászról úgy tudjuk a legkönnyebben eltávolítani a héját, ha előtte hideg vizet engedünk rá.

260

Székely Kalendárium – 2018 Közben előkészítjük a krumplit: megFőételek hámozzuk, és ujjnyi vastag szeletekre Aranydurbincs krumpliágyon vágjuk, majd párolóedényben, gőz fölött – spanyol karácsonyi étel félig megpároljuk. Amikor kész, egy sülHozzávalók (személyenként): 1 db, tes tálba tesszük, rászórjuk a felkarikázott 200-250 g-os konyhakész tengeri dur- hagymát, fokhagymát és a félbe vágott bincs (halfajta – szerk.), só, őrölt fehér- paradicsomokat. Sózzuk, borsozzuk, bors, mediterrán fűszerkeverék, ½ cit- majd rátesszük a halat. Meglocsoljuk egy rom, 3-4 közepes krumpli (nem szétfövő kis olívaolajjal és ráöntjük a bort. 175-180 fajta), 1 kis fej hagyma, 2-3 koktélparadi- fokra előmelegített sütőbe tesszük, és kb. csom, 4-5 cikk fokhagyma, ½ dl fehérbor, 25-30 perc alatt készre sütjük. Tipp: a krumplit nem szükséges előolívaolaj. főzni, de akkor vékony szeletekre vágjuk, hogy a hallal egyszerre készüljön el.

Rosé kacsamell hagymásnarancsos szósszal, sült murokkal és krumplipürével

Elkészítés: a megtisztított, lepikkelyezett halat szárazra töröljük, a fejét le is vághatjuk, mindkét oldalán beirdaljuk, majd alaposan bedörzsöljük sóval, borssal és a mediterrán fűszerkeverékkel. Végül a bevágásokba egy-egy fél citromszeletet teszünk. Fóliába csomagolva pácoljuk kb. ½ órát.

Hozzávalók (2 személyre): 1 kisebb pár konyhakész bőrös kacsamell-filé (kb. 400 g összesen), só, bors, 2 vérnarancs, 1 tk narancshéj, 1 hagyma, balzsamecet, 5-6 közepes murok, olívaolaj. Elkészítés: a kacsamellet és a sült murkot egyszerre kezdjük el készíteni. Ügyeljünk arra, hogy a húst időben vegyük ki a hűtőből, legyen ideje szobahőmérsékletűre melegedni. Ellenkező esetben nem fog kellőképpen elkészülni. A kacsamellhez egy serpenyőt jól felmelegítünk, vigyázva arra, hogy azért ne

ä Mikor jó a sütőpor? Tegyünk belőle késhegynyit hideg vízbe. Ha kis buborékok

jönnek fel a tetejére, használható. Ha viszont erősen pezseg, inkább dobjuk ki.

ä Ha túl világos, sápadt a tojássárgája, piskótához, rántottához, nokedlihez stb., te-

hetünk bele egy kis kurkumát. Nagyon szép színe lesz tőle!

ä A bizonytalan helyről vásárolt tojásokat ne üssük egymás után tálba, hanem mind-

egyiket külön-külön, egy csésze fölött, nehogy egy rossz elrontsa az összest.

ä Mielőtt a habcsókhoz a tojásfehérjét a cukorral kemény habbá verjük, tegyünk

hozzá csipetnyi sütőport. Így a sütemény különösen laza és magas lesz.

261

Székely Kalendárium – 2018 soknál, ebben az esetben is a hűlés során a rostok picit összehúzódnak, és így szaftosabb marad. Amíg a kacsamell pihen, elkészítjük a hagymás-narancsos szószt. A kacsamell sütésekor visszamaradt zsiradékban (ha túl sok, öntsünk ki belőle) megdinszteljük az apróra vágott hagymát, beletesszük a filézett narancsszeleteket és a balzsamecelegyen túl forró. A kacsamellek bőrös fe- tet, és néhány percig pároljuk, amíg kicsit lét éles késsel beirdaljuk, de vigyázzunk, vastagszik. A végén beletesszük a narancs hogy a bőr alatti zsírréteget ne vágjuk át héját, majd sózzuk és borsozzuk. Tálalásteljesen. Ezután a mellek mindkét felét nál a felszeletelt kacsamellre tesszük. Krumplipürét kínálunk mellé, amit ízsózzuk, borsozzuk, és beletesszük a forró serpenyőbe, a bőrös felükkel lefelé. Zsi- lés szerint fűszerezhetünk rozmaringgal, radékot nem kell tenni, mert a mellből medve- vagy metélőhagymával. majd elegendő fog kiolvadni. Kb. 3-4 perDesszertek cig sütjük, majd amikor már szép aranybarna, megfordítjuk a másik oldalukra, és Biberle – svájci karácsonyi további 4-5 percig sütjük. A fordításhoz sütemény használjunk húsfogó csipeszt, semmiképpen ne szúrjuk meg villával, mert fontos, Hozzávalók: 230 g fehér liszt, 100 g hogy a hús nedve bent maradjon. rozsliszt, 5 g szódabikarbóna, csipetnyi Egy másik serpenyőben kis olívaola- só, 1 púpozott teáskanál mézeskalács-fűjon megpároljuk a vékony karikákra vá- szerkeverék, 120 g méz, 50 g barna cukor, gott murkokat, majd amikor már puha, 25 g disznózsír, 1 tojássárgája, 1 dl tej, kicsit lepirítjuk. 300-350 g marcipánmassza, 1 dl langyos Amikor a kacsamell kész, kivesszük, tej, 1 tk méz. alufóliával letakarjuk, és kb. 5 percig piElkészítés: a lisztet, a fűszerkeveréhenni hagyjuk. Erre azért van szükség, ket, a szódabikarbónát és a sót egy tálban mert, mint általában az egyben sült hú- jól összekavarjuk. A mézet a cukorral felä A túrógombócot érdemes fagylaltos kanállal szaggatni a forró vízbe. Gyors, és

nem maszatolós. Muffinsütéskor is hasznos egy fagylaltos kanál! Meleg vízbe mártva szépen, egyenletesen osztható el a tészta a kapszlikba, amikben sütjük. ä Alufóliába vagy folpackba csomagolva hónapokig eláll az élesztő a fagyasztóban. Ha szükségünk van rá, néhány órával felhasználás előtt tegyük ki a szobahőmérsékletű konyhába. ä Friss élesztőt eltarthatunk pár napon keresztül, kis pohárba benyomva és lefelé fordítva.

262

Székely Kalendárium – 2018 Házi kozmetika Sokan kúrálják különböző panaszaikat ismert és kipróbált gyógynövényekkel. A legismertebbek és garantáltan eredményesek a különféle fogyasztó, nyugtató, köhögés elleni teák, mint pl. a fodormenta, a csipke, a kamilla, a hársfavirág és a kakukkfű. A növények illata és aromája is gyógyító hatású. Már ősidők óta alkalmazzák a növények éterolaját parfümök alapanyagaként. A régi görögök különféle gyógynövényeket égettek füstölőben betegségek gyógyítására, a kelet asszonyai rózsaolajjal illatosították magukat, s a rózsa szirmából nyertek bőrtápláló házi kozmetikumokat. Tudományos kísérletek igazolják, hogy például a citromillat üdítően hat belégzéssel is. A citromot azonban másféleképpen is hasznosíthatjuk a házi kozmetikában, kiváló tonizáló hatású arc- vagy fürdővizet is készíthetünk belőle. A citrom héját reszeljük le, kis tálkában tegyük az asztalra, majd öntsük le langyosra hűtött desztillált vízzel. A citromot vékonyan karikázzuk fel, s adjuk hozzá. Tegyük két napra jól záródó üvegbe, majd szűrjük le. Csodát tesz! Az ily módon előállított készítmény a teljes testfelület bedörzsölésére is alkalmas, serkenti a bőr vérellátását, javítja a vérkeringést. Ha azonban eredményt akarunk elérni, fontos a rendszeresség.

melegítjük annyira, hogy a cukor elolvadjon, ekkor levesszük a tűzről és hozzáteszszük a zsírt. Amikor elolvadt, folyamatos kavargatás mellett langyosra hűtjük. Ekkor belekavarjuk a tojássárgáját és a tejet, majd beleöntjük a lisztes keverékbe, de nem egyszerre, hanem adagonként, közben állandóan kevergetve. Amikor nagyjából összeállt, deszkára borítjuk, és jól átgyúrjuk (néha kicsit alálisztezünk, ha ä Ha a másnapos kenyeret pár percre nedves konyharuhába csavarjuk, majd előme-

legített sütőbe tesszük 5–10 percre, olyan lesz, mintha friss lenne.

ä Ne tároljuk a kenyeret a hűtőszekrényben, mert a tésztája gyorsabban öregszik,

szívósodik.

ä A felbontott pezsgőből nem megy ki a szénsav, ha az üvegbe egy kiskanalat lóga-

tunk bele.

ä Kovászos uborka készítésekor a kaprot és a kenyeret egy sűrű szövésű anyagban

helyezzük az üvegbe, így nem lesz zavaros a lé, és egyben kiemelhető.

263

Székely Kalendárium – 2018 Tévedések az asztalnál A felesleges kilóktól hamarabb megszabadulhatunk, mint a hamis előítéletektől. A kenyér hizlal, az ásványvíz fogyaszt. Legalábbis sokan ezt hiszik. Pedig tévedés! Az alábbiakban néhány tévhittől igyekszünk „megfosztani” az olvasót. • A spenót a legtöbb vasat tartalmazó zöldség. Tévedés! A lencsében kétszer annyi vas van. • A citrusfélék a leggazdagabbak C-vitaminban. Ez sem fedi a valóságot. A citrom, a narancs C-vitamin-tartalma valójában csak a fele a kiwiének. • A kenyér hizlal. Nem igaz! Kalóriatartalma messze elmarad a zsírétól és a cukorétól. Az hizlal, amit rákenünk. • A burgonya hizlal. Hamis. A krumpli kalóriaszegény zöldség. Egy negyed kiló (hámozatlanul és nyersen) alig 180 kalóriát tartalmaz. • A hús a legdúsabb fehérjetartalmú élelmiszer. Ez sem igaz. A legtöbb sajtféle és hüvelyes zöldség, különösen a szójabab jóval több fehérjét tartalmaz. • A savanyú káposzta nehezen emészthető. Dehogy! Sőt! Főzése során szinte már „előemésztett”, és ennélfogva különösen kedvezően hat az anyagcserére. • Három főétkezés naponta egészségesebb, mint öt! Téves! Minél többször fogyasztjuk el a napi élelmiszer-szükségletünket, annál egészségesebben élünk. Ha naponta tizenkétszer kis adagokat eszünk, ezáltal koleszterin- és inzulinszintünk jelentősen csökken.

kezd ragadni). Utána frissen tartó fóliába csomagolva hűvös helyen pihentjük legalább 3-4 órát, de lehet másnapig is. A marcipánmasszából ujjnyi vastag rudakat sodrunk. A mézes tésztát lisztezett deszkán 2,5-3 mm vastagra nyújtjuk, és kb. 7 cm széles csíkokra vágjuk. Megkenjük vízzel, és mindenikre egy marci-

pánrudat fektetünk, majd felcsavarjuk, és egy kicsit meghengergetjük, hogy a tésztacsík a találkozásnál összeragadjon. A rudakat éles késsel feldaraboljuk úgy, hogy kis háromszögeket vagy trapézokat kapjunk. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, megkenjük a mézes tejjel, majd 180 fokra előmelegített sütőben 5-6 per-

ä A puding nem bőrösödik meg, ha tálba öntés után egy kanál cukorral megszórjuk. ä Ha megégettük a kezünket, azonnal kenjük be tejföllel, vagy szórjunk rá lisztet!

Nem fog fájni, és nem lesz hólyagos sem!

ä A kávézacc a hűtőben is jó szolgálatot tesz: eltünteti a kellemetlen szagokat. ä Befőttesüveget úgy is kifertőtleníthetünk, hogy félig megtöltjük vízzel, és a fedele

nélkül néhány percre a mikróba, a legmagasabb fokozatra betesszük.

ä Konyhakésünk mindig éles legyen, így a felvágásnál nem morzsálódik a kenyér, a

sütemény, minden munka gyorsabban megy, időt és anyagot takarítunk meg vele.

264

Székely Kalendárium – 2018 cet sütjük. Amikor kész, rácsra tesszük, és kocsonyához a zselatint összekavarjuk a azon nyomban újra lekenjük mézes tejjel, cukorral és 1 dl borral felöntjük. Gőz fölé hogy szép fényesek legyenek, aztán hagy- helyezzük, és óvatosan melegítjük, amíg juk, hogy teljesen kihűljenek. felolvad. Vigyázzunk, hogy a víz épp csak gyöngyözzön, és az edény alja ne érje a Tejszínes forró vizet. Utána langyosra hűtjük és csokoládémousse-torta hozzáadjuk a maradék bort. Ráöntjük a Hozzávalók (18 cm átmérőjű kap- tortára és visszatesszük a hűtőbe, hogy csos formához): 120 g darált háztartási megdermedjen. keksz, 60 g darált dió, 10-15 g kakaó, 30 Koccintásra g olvasztott vaj, 30 g porcukor, 2 teáskanál rum vagy pár csepp rumeszencia, 5-6 Fűszeres sültalma-likőr Hozzávalók: 5-6 közepes alma, 3-4 fahéjrúd, 4-5 szegfűszeg, 2-3 felhasított kardamom-hüvely, 2 csillagánizs, egy darab friss gyömbér (kb. 2 cm-es) felszeletelve, 1 vaníliarúd felhasítva, 250 g barna cukor, 5 dl szesz (96 fokos), 7 dl víz. Elkészítés: az almákat megmossuk, cikkekre daraboljuk, kivágjuk a magházukat és egy sütőpapírral bélelt tepsibe teszszük. Megszórjuk a cukorral és melléje tesszük a fűszereket. Kb. 30-40 perc alatt ek tej. A töltelékhez 200 g étcsokoládé megsütjük. Amikor kész, egy öblös üveg(minimum 50%-os kakaótartalmú), 400 be tesszük a karamellizálódott cukorral ml tejszín, 30 g cukor, 30 g vaj, 1 marék együtt, és ráöntjük a vízzel hígított szeszt. rumba áztatott (vagy a meggypálinkából Szesz híján 1 liter almapálinkát vagy jó kihalászott) kimagozott meggy – opcio- minőségű vodkát öntünk rá. Hagyjuk érnális. A tetejére 1 tasak porzselatin, 1 kk lelődni minimum 2-3 hetet. porcukor, 2 dl vörösbor. Elkészítés: a tortagyűrűt a tortatálra helyezzük, az alja nélkül. A tésztához a hozzávalókat összegyúrjuk, és kézzel jól belenyomkodjuk, lehetőleg egyenletes vastagságúra. A krémhez a 200 ml tejszínt a 30 g cukorral, a csokoládéval és a vajjal felmelegítjük, majd langyosra hűtjük. A maradék 200 ml tejszínt keményre felverjük, hozzáöntjük az olvasztott csokoládét meg a lecsepegtetett meggyet, és alaposan összekavarjuk. Egyenletesen elkenjük a tésztalapon és a hűtőbe tesszük. A bor-

265

Székely Kalendárium – 2018

Miből mennyi szükséges? A táplálkozástudomány szakemberei évtizedek óta hangoztatják, hogy szervezetünk megfelelő működése elképzelhetetlen ásványi sók nélkül. A reformkonyha, az egészséges táplálkozás híveinek adunk tájékoztatást arról, hogy a legfontosabb ásványi sókból naponta mennyi szükséges a szervezet működéséhez, és melyek az e sókban gazdag élelmiszerek. Kálium: a napi átlagos szükséglet 800 milligramm, az esetleges túladagolás ingerlékenységet, zaklatott szívműködést okozhat. Sok káliumot tartalmaz a túró, a zabpehely, a sajt, a spenót, a mogyoró és a szójaliszt. Kalcium: a napi adag 1-2 gramm. Hiánya miatt izomgörcs léphet fel. Allergiás tünetek enyhítésére kalciumtartalmú pezsgőtablettát szoktak adni. A hiány főként csirkehússal, mazsolával, kakaóporral, tökmaggal és zöldborsóval pótolható. Foszfor: a felnőtt szervezetnek napi 800 milligrammra van szüksége. Hiánya a csontozat fejlődését befolyásolja, főleg a fiataloknál. A legtöbb foszfort tartalmazó ételek: barna kenyér, szárazbab, mák, napraforgómag. Magnézium: az ajánlott napi mennyiség 0,2-0,5 gramm. Főként az agysejtek működéséhez, a szellemi frissesség fenntartásához nélkülözhetetlen. Magnéziumban gazdag a

zabpehely, a sovány csirke, a cékla, a spárga és a sárgaborsó. Vas: szervezetünk vérképző folyamatában játszik meghatározó szerepet. A vasszegénység, illetve -hiány többek között köles, zab, csipkebogyó és szilvalekvár fogyasztásával előzhető meg. Nátrium: a szükséges napi mennyiség 4 gramm, ami 10 gramm konyhasónak felel meg. Fluor: 1-2 milligramm naponta kellő mennyiség; hiánya a fogszuvasodás veszélyét növeli. Ajánlatos tehát már gyerekkorban rendszeresen napraforgó- és tökmagot fogyasztani: e két „lenézett” mag igen gazdag fluorban. Jód: napi 0,4 milligramm szükséges a pajzsmirigy és az izomrendszer zavartalan működéséhez. A legtöbb jód a tengerből származó élelmiszerekben, tengeri halakban, szardíniában, továbbá az algákban található. Fotó: Balázs Ödön

Őszi csendélet Lengyelfalván

266

Székely Kalendárium – 2018

Fagyasztás és fogyasztás Tavasztól őszig hangyaszorgalommal gyűjtögetem a gyümölcsöt, zöldséget, gombát, tudván, mely élelmiszer alkalmas frissen fagyasztásra, és mely nem. Az utóbbiak közé tartozik a tojás, a hagyma, a retek, a fejes saláta, a joghurt, tejszín. A kis hibernált csomagocskákból aztán a fagyos téli napokon pici nyarat varázsolhatok konyhámba. Illatot, érzést, ízeket. Az alábbiakban ezennel bemutatnék néhány eledelt, amelyekben a közös elem: valamely fagyott kincsem. Modern világunk legháziasabb háziasszonyai is egyre kevesebbet foglalkoznak téli eltevésekkel, amit – már csak kapásból is – két nyomós okkal magyarázhatok. Elsősorban, a munkahelyén megfáradt, dolgozó nő, hazatérvén csöndes (!?) lakába, távolról sem érez elengedhetetlen késztetést, hogy nekiessen a zöldség- és gyümölcspucolásnak, netán a tűzhely melletti többórás álldogálásnak, kavargatásnak, mindaddig, míg a lekvárt, savanyúságot megvásárolhatja, kedvező, meg még kedvezőbb árfekvésben. Aztán, mivel a technikai vívmányok terjedésével egyenes arányban nőtt a birtokolt javak száma, majd minden konyhának tartozékává vált a fagyasztóláda. A fagyasztás pedig az egyik legkorszerűbb tartósítási eljárás, aminek megint csak két nyomós oka van. Az egyik az eltevési művelet gyorsasága, leegyszerűsödése. A másik: a hagyományos módon, főzéssel tartósított zöldség- és gyümölcsfélék mindenképpen veszítenek eredeti zamatukból és vitamintartalmukból, a fagyasztással eltettek viszont nem (annyit). Ezért aztán én is elkötelezett híve és örök szerelmese vagyok fagyasztószekrényemnek. De most következzenek a receptek!

Salátás paszulyleves Salátás leveseim (mert van több fajta is) előkészületei tavasszal kezdődnek, éspedig a salátamag elültetésével. Mikor jókora fejeket növesztenek, leszedem az összest, megmosom, széles csíkokra vagdosom, és nem kis mennyiségű pirított szalonnakocka társaságában megdinsztelem. Dobozokba adagolom, és lefagyasztom, majd egy szép téli délelőttön belepottyantom (amúgy fagyosan) a majdnem kész paszulylevesbe. Ami szépecskén, áztatott szemes paszulyból és a füstölt húsneműek családjának valamely tagjából (ajánlólevelet mindenképp a csülöknek adnék) fődögél. Ily módon, paszulylevesünk salátával gazdagodva, Küküllő menti variációvá alakul. Levesünkbe kerül még rántás is, és habár az eredeti paszulylevest tárkonnyal ízesítem

267

Székely Kalendárium – 2018 (meg persze ecettel és cukorral, a verhe- Almás-krémes szelet tetlen párossal), ebbe kaprot teszek meg Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de az tejfölt. enyém, mondhatnám! Mármint az ereBárányaprólék deti recepthez képest. A tésztájában 3 toSosem árt, ha az ember lánya néha- jásfehérje, 6 dkg liszt, 1 mk sütőpor és csinapján aprólékosan átnézi a fagyasztólá- pet só mellett 6 dkg citromfüves porcudáját, ugyanis mindig talál benne valami kor található (ami úgy készül, hogy a szábujkáló meglepetéscsomagot. Például a rított citromfüvet összedarálom cukorhúsvéti bárány apróléknak nevezett belső ral). Erre kerül sütés után az almaréteg, szerveit, amiből, bármily meglepő, na- mely citrommal, mézzel, zselatinnal öszgyon finom pörköltféle készíthető. Vagy szefőzött alma, rá a vaníliakrém (időszűkében akár vajjal dúsított vaníliapuding). A méz egyébként pitypangméz, amit tavasszal főzök két marék pitypangvirágból, 1 liter vízből, 1 kg cukorból és egy fél citromból. Süteményem koronája pedig a tejszínhab, amit a fogyasztó talán fejvesztve le is kapirgál, mihelyt eszébe jut a szívkoronaér és annak egyre vastagodó fala, de én azért mégsem hagyom le róla, mert csakis így lesz kerek a szájüregekben esetleg szalontüdő, de azt kb. a hátam kö- robbanó ízorgia. Ha meg netán egyéb, zepével egyszerre szeretném látni! Ellen- sürgősebb teendőink is akadnak, tésztaben a szív, máj, vese együttese megbír egy kis tüdőt is, így legalább vehetnek egy mély lélegzetet a lábosba ugrás előtt. Természetesen, a kiolvadás után (ami nálam a hűtőben szokott megtörténni, egyéjszakás tartózkodás folyamán). Dinsztelek jó sok hagymát, paprikát is (ha a nem túlságosan magas termetemmel felérem az árát télidőben), aztán puhára párolom benne a kockára vágott aprólékot. Végső momentumként az egészet lepirítom. kavargatás helyett készíthetjük fagyaszMelléje grenadírmarsot kínálok (főleg tott réteslapból is (fagyasztómban minmagamnak, bár tudom: eléggé ártalmas a dig pihen egy csomagnyi), amit kockára derékbőségre), ami nem más, mint főtt vágva, muffinformában megsütünk. laskával összekevert rántott krumpli. A Ugyanis így kosárkaformát ölt, melybe savanyúság pedig a pincével rendelkező beletöltögethetjük a krémeket, és máris háziasszonyok egyik téli C-vitamin-forrá- egy sokkal elegánsabb süteményt tálalhasa: a savanyú káposzta (hordóból). tunk az arra érdemesek elé.

268

Székely Kalendárium – 2018

Sóskaleves rebarbarával

Sóska, rebarbara azért nő a kertben, mert finom és egészséges (és mert ültettem). Betakarítás, apróra vágás és pici olajon való dinsztelődés után máris mehetnek dobozokba, a fagyra. Aztán mily kellemes télen előkapni félkész levesünket! Jelzem: kiolvasztás nélkül csobbanhat a fazék vízbe. Kap a levébe felvert tojást, eresztéket, sót, borsot, cukrot és tejfölt. A végeredmény friss és selymes, miként egy lágy, tavaszi szellő! És ezúton hadd derüljön ki az is, hogy a rebarbarát édes és sós levesben egyaránt lehet használni, nálunk inkább a sós változat a kedveltebb. De nagyon jó pajtása az epernek,

fekete ribizlinek is (ez utóbbi jól fagyasztható), melyekből egy kis tejszínes pudinggal körítve, csodás leves kanyarítható tányérunkba.

Gombafasírt

lábamról, hogy alig bírtam visszaszerezni az iszap aljáról. Na, de a gomba mindenért kárpótol, kalandok nélkül meg különben is mit ér az élet? Így készül a gombás fasírt, ezt az utat kell végigjárni, hogy a tányérunkra kerülhessen. No, azért az út végén ott van még a gomba tisztítása, darálása, dinsztelése, dobozolása és fagyasztása is! Télen meg a felengedett darált gombába kerül még jófajta szalonna, tojás, fokhagyma, prézli és akár kukorica is, ha éppen erre vágyunk. Melléje meg süthetünk szalmakrumplit, és kikapkodhatunk a pincei savanyúságos hordóból néhány uborkát.

Cherry Queen

Sikeresen ültetem (át) kedvenc csokoládémat a sütemények sorába! Veszem az alapanyagait, ami ugye csokoládé, konyak és meggy (fagyasztott, a dobozból, ami épp most olvadt ki), kap

Néhanap elindulok én is az erdőbe (sőt, gyakran el is jutok), na, nem mintha a nagy távolság akadályozna, inkább az ott található mostoha körülmények riasztanak el. Azok a vérszívó szürke legyek! Azok a félelmetes barna medvék! Azok az utálatos zöld, mocsaras részek! A minap például egy alattomos zsombék úgy lecuppantotta a fél pár cipőt a

269

Székely Kalendárium – 2018 melléje vajat, cukrot, kávét, fahéjat és egy felvert tojás, só, bors, gríz összekavarlisztet. Pontosabban: összekeverek 4 va, forró olajban kisütve (mindkét oldatojást 30 deka cukorral, majd ebbe 14 la), felkockázva, majd a levesbe szórva. deka lisztet és 1 tk sütőport. Végül be- Zöldpetrezselyem, csípős paprika a tetelekerül a 10 deka vajban felolvasztott 2 jére. Zamatosabbá tehetjük még némi tábla keserű csoki (nem azon forrón!), csirkeaprólékkal (akár fagyasztottal) is, 1 kk neszkávé, 1 csipet fahéj, no meg a amit szintén a levesben főzünk meg. Ízelevétől megvált meggy egy kis meggyli- síthetjük a végén citromlével, tejföllel, sakőrrel társítva. És mehet is a sütőbe. vanyúság levével, de szerintem pont az a Már az illata miatt is megéri elkészíte- lényege ennek a levesnek, hogy nem sani! Hogy az alkoholtartalma mekkora, vanyú. arról majd később referálok. Ha mégTöltött csirkecomb sem, akkor nagy!

sült krumplival

Kockás zöldségleves

Zöldségleveseim közül legbüszkébb a kockásra vagyok, amit gyermekeim sajnos pont annyira szeretnek, mint a négyzethálós füzeteket (meg természetesen a hozzá kapcsolódó tudományágakat). De azért néha főzök, főleg azokon a napokon, amikor sietek valahová (ugyanis a zöldségek előfőzöttek és fagyasztottak). A zöldségeket egy szép őszi napon megpucolom, kockára vágom: hagyma, murok, zeller, gomba (a borsót ellenben nem, és jó, tudom, a gomba nem zöldség!), majd dinsztelés, dobozolás után elpihennek a fagyon. Aztán a megfelelő

időben a doboz elő, tartalma meg forró vízbe kerül. Készítek hozzá grízkockát:

Ha a gomba csirkecombbal találkozik, és összekelnek (még élesztő vagy pap sem kell hozzá!), egészen elfogad-

ható végeredmény születhet. Az a jó a főzésben, hogy a variációk és kombinációk nyomán született eredmény változhat – a jótól a még jobb irányába. Mai kombinációnkban minden elem egyszer fordul elő: egy csirkecomb és egy gomba(töltelék). A gombatöltelék nagyja a fagyról érkezett (dinsztelt gomba), melyet tojással, prézlivel, sóval, borssal, pirospaprikával, szerecsendióval kevertem. Figyelem! Az egésznek a szerecsendió a lelke! Mindezt be-

270

Székely Kalendárium – 2018 kanalaztam a comb felfejtett bőre alá, majd néhány fogpiszkáló hathatós seGyógyító gyümölcslevek gédletével próbáltam rábírni, hogy a Június vége, július eleje a gyümölcshelyén is maradjon. Variáltam néhány érés ideje. Sok könyvben, folyóiratban sült krumplival és kapormártással (a olvashatunk a gyümölcslevek gyógyító kapor só, cukor, ecet társaságában pihatásáról. Itt az alkalom, hogy megkóshen télen a hűtőben vagy önmagában a toljuk. Készítésükre a legalkalmasabb a fagyon), majd permutáltam ezen elecentrifuga, amely sok változatban kapmeket (jó ízléssel) egy tányéron. ható a boltokban. Íme, ismertetjük néhány gyümölcs levének gyógyító hatáKakaós piskóta sát. Gyümölcseim szezonálisan, sorban Az alma leve üdítő ital, amely erősíti kerülnek a fagyra, majd onnan elő. Gyüaz idegrendszert, és hasznos a bélműmölcsfagyasztásnál egyébként nem árt ködés serkentésére. szem előtt tartani ama tényt, hogy a feA csipkebogyóé magas C-vitaminlülre került szemek hajlamosak agyonytartalmának köszönhetően hatásos gyógyszer fáradtság ellen, és segít a megfázásnál. Az áfonyalé gyomorbántalmak, bélhurut kezelésére javasolt szer, és kitűnő orvosság hasmenés ellen. A berkenye leve szintén sok C-vitamint tartalmaz. Vizelet- és hashajtó hatása van. Az erdei szederből készített lé hatásos szer a köhögés és rekedtség ellen. A fekete ribizli nagyon gazdag Cvitaminban. Lázas betegségek esetén kiváló hűsítő, üdítő, szomjúságcsöknyomni az alant valókat, a saját súlyukból kifolyólag. Ezért először tálcán kitekentő. Jó orvosság a reumatikus fájrítve kerülnek a fagyra, majd csak utána dalmakra. a dobozokba. Süteményem tetején a saA ribiszke szintén gazdag C-vitaját, olvadás során kiengedett levükkel minban. Kedvezően hat a máj, a vese főzött vaníliás pudingban ücsörögnek, megbetegedésénél, és gátolja az érelés onnan néznek szerteszét. Talán hallmeszesedés kialakulását. ják is a fák lehulló levelének lágy neszét. A meggylé elősegíti az emésztést, Piskótám pedig tartalmaz számszerűhatásos szer a vérszegénység és a máj leg: 4 tojássárgáját, 8 kanál vizet, 20 deműködési zavarai ellen. ka cukrot és 20 deka lisztet. A felvert toA szőlő leve üdítő ital, vizelethajjásfehérje és a kakaó belekavarása a végtó, és segít a reumatikus fájdalmak ső momentum, sütés előtt! megszüntetésénél. Berszán-Árus Csilla

271

Székely Kalendárium – 2018

Alkoholról leszoktató népi gyógymódok

1. Fahéjjal ízesített almakompót

Az alkoholéhséget jól kompenzálja, emellett élénkítő, doppingoló hatású. A béltraktust kiválóan fertőtleníti. Egyben jó detoxikáló (méregtelenítő) fűszer. Frissességet teremt, és megerősíti, aktiválja a szöveteket. Fájdalomcsillapításra is alkalmas, különösen az emésztőrendszer fekélyei esetén. Elősegíti az emésztést, természetes tisztító és enyhe izzasztó hatású. Az almakompótba természetesen bele kell főzni az elmaradhatatlan szegfűszeget is, de aki teheti, kardamommal és gyömbérrel is kiegészítheti. Napi két-három liter hűtött kompótlé rendszeres fogyasztása nagy valószínűséggel kiüti, de legalábbis csillapítja az alkoholéhséget. A hatás csak akkor mérhető, ha legalább öthét napig folyamatosan, nagy mennyiségben fogyasztják.

2. Vidrafű-tea (eleckefű vagy keserű lóhere)

A Kárpát-medencében a középkortól használják alkoholéhség csökkentésére. A drogot (füvet) már a görögök is ismerték, és hasonló célra kiterjedten alkalmazták.

3. Encián (tárnicsgyökér)

Főzetét alkoholos gyomor-bélhurutra ajánlják, de isszák májvédő teaként is, valamint másnaposság idején a kiegyensúlyozott közérzet megteremtésére. Egyben serkentő és nyilvánvaló közérzetjavító hatással rendelkezik.

Alkoholéhséget csökkentő, detoxikáló teakeverék • vidrafű-levél (Trifolii fibrini folium), fahéj (Cinnamomi cortex), tárnicsgyökér (Gentianaes radix), fehér ürömfű (Absinthii herba), vérontófű-gyökér (Tormentillae radix), angyalgyökér (Angelicae radix) – dominánsan keserű ízű tea, amely az alkohol hatásával antagonista, és étvágygerjesztő hatású

4. Kardamommag A világ legdrágább fűszere! Keletről származik, illatos, élénkítő és frissítő hatású. Enyhén fanyar, édeskés és kissé pikáns ízű. Maghéját szétpattintva 20-25 szem mustármagnyi nagyságú, fekete magfűzért találunk három sorban. Csak kis mennyiségben szabad használni ezt a becses és nemes fűszerszámot! Egy-két magháznyi magot (40-50 magocskát) naponta közvetlen rágcsálással is elfogyaszthatjuk, de teába, tejbe, salátákra vagy süteményekre szórva is kiváló. Erősíti a szívet és a tüdőt, segít megszabadulni a gázoktól. Élesíti az elmét, megnyitja és könnyebbé teszi a légzést, egyedi módon hatásosan frissíti, dezodorálja a leheletet. Kismértékben a libidót (szerelmi vágyat) is fokozza azokban az esetekben, ahol idegpálya-károsodás még nem alakult ki. Az alkoholizmus talaján kialakult kezdeti impotencia ellen az egyik legkiválóbb fűszernövény.

272

Patkós Attila: Alkoholleszoktató népi gyógymódok (Hevesi Napló, 1992/1.)

Székely Kalendárium – 2018

Készítsünk ketchupot! Ha egy mód van rá, kerüljük az üzletek polcait, mert ott szinte csak tartósító- és mesterséges ízesítőszerekkel teletömött élelmiszert kapunk! Például ketchupot is készíthetünk házilag, sokkal finomabb, mint a bolti. Íme, három recept!

Fűszeres paradicsommártás Frissen áttört 10 liter paradicsomlében tüll- vagy egyéb laza szövésű tasakba kötve a következő fűszereket főzzük ki: 1 fej tisztított fokhagyma, 1 nagy fej tisztított hagyma, 2-3 babérlevél, 1 kávéskanál tárkonylevél, 2-3 szál zeller- és petrezselyemlevél, 2 db fűszerpaprika, bazsalikom, kakukkfű, néhány szem szegfűszeg, feketebors, mustármag, gyömbér és szerecsendió. A főzés 2-3 óra hosszat tart, ezalatt a paradicsomlé besűrűsödik. A fűszertasak kivétele után adjunk hozzá 20 dkg cukrot, 10 dkg sót, és amikor ezeket is keveréssel feloldottuk, öntsünk hozzá 4 deci ecetet. Keverjük el, töltsük forrón palackokba, azonnal zárjuk le, és tegyük szárazgőzbe.

Ketchup paprikával

2 kg érett paradicsomot mossunk meg, mártsuk forró majd hideg vízbe, hogy a héját le tudjuk húzni. A héjától megtisztított paradicsomot vágjuk negyedekre, és kezdjük el főzni. 50 dkg megmosott, magházától megtisztított paprikát aprítsunk fel, és adjuk ezt is hozzá. Megmosott 4 szál zeller-, 8 szál bazsalikom- és 6 szál tárkonylevél zöldjét csipkedjük le a levélnyélről, és apróra vágva adjuk hozzá. A 75 dkg megtisztított és apróra vágott vöröshagymát, 50 dkg cukrot, 1 evőkanál sót, 1 kávéskanál őrölt fe-

Fotó: gock.hu

keteborsot, ½ liter borecetet a paradicsommal és az adalékokkal együtt állandóan kevergetve addig főzzük, amíg mártásszerű nem lesz (kb. ¾ óra). Ekkor turmixgépben mindezt pépesítjük, és felforralva üvegekbe vagy palackokba töltjük, majd lezárjuk, és szárazgőzbe tesszük.

Másképpen, egyszerűbben

6 kg megmosott, negyedekre vágott paradicsomot 2 kg érett, megtisztított, felvágott piros paprikával 1 órát főzünk, majd szitán áttörjük. Fazékba tesszük, s hozzáadunk 4 kávéskanál sót, 6 db babérlevelet, 2 kávéskanál mustármagot, 1 kávéskanál feketeborsot, 2 kávéskanál gyömbért, 2 kávéskanál pirospaprikát (lehet egy kevés csípős paprika is), és a fűszerekkel együtt fél órát főzzük, végül ½ kg cukrot teszünk bele. Sűrűre főzzük, forrón üvegekbe öntjük, lezárjuk, és szárazgőzbe tesszük. Megjegyzés: a ketchup készítésénél nem fontos, hogy a felsorolt fűszereket mind beletegyük – ez ízlés dolga.

273

Székely Kalendárium – 2018

Maradékok felhasználása Egy jó háziasszony konyhájában semmi sem vész kárba! Csak olyan anyagokat szabad felhasználni, amelyek még további hőkezeléssel vagy átalakítással fogyaszthatók; az egészségre esetleg káros, például tejfölös, gombás készítményeket semmilyen körülmények között nem szabad újragondolni. Húsmaradékok. A sült, főtt húsok maradékával készíthetünk töltelékeket, kroketteket, rakott zöldségfélét. A pörköltfélék is alkalmasak a további felhasználásra leszűrve és megdarálva vagy apróra vágva. Készíthetünk belőlük hússalátákat, pástétomokat vagy a húsokat ledarálva, újraízesítve és újrafőzve, rakott káposztát, töltött és bundázott palacsintát. A sajtmaradékokat, ha szárazak, lereszeljük, és tetszés szerint felhasználhatjuk. Ha többféle sajtunk maradt, apróra vágva sajtsalátát készíthetünk belőle. A túrót érdemes lefagyasztani, de akkor már csak sült tésztába (pl. túrós pogácsa), illetve makarónira szórva használhatjuk. A túrómaradékból készíthetünk körözöttet, túrókrémet is. A párolt rizs felhasználása adja a legtöbb lehetőséget. Bármilyen töltelékanyagba (töltött paprika, töltött káposzta, rakott kel stb.), de levesbetétként is felhasználható (zöldségleves, paradicsomleves). Ha a pá-

rolt rizsünk nem sós, készíthetünk belőle rizsfelfújtat is. Ha főtt burgonyaköretünk maradt, áttörve készíthetünk belőle burgonyagombócot levesbetétnek, burgonyakrokettet, burgonyás lángost vagy pirított törtburgonyaköretet. A kenyér-, kalács-, kekszmaradékokat vagy megszárítjuk, és morzsát készítünk belőlük, vagy beáztatva töltelékek szaporítására használhatjuk. A kalácsfélékből, péksüteményekből máglyarakást készíthetünk. A piskóta- és kekszfélékből ízesített tejben, gyümölcslében feláztatva, frissen főtt pudingokkal együtt, gyümölcsökkel szaporítva rakott pudingot varázsolhatunk. A pecsenye zsiradékából aprított anyagok (uborka, hagyma, főtt tojás stb.) hozzáadásával szendvicskrémek készíthetők. A vaj- és margarinmaradékokat fel kell olvasztani, újra kisütni, habjától, üledékétől letisztítani. A megtisztított zsiradék rántások készítésére használható fel. Fotó: Gábor Lajos

Ebéd Hodgyán

274

Székely Kalendárium – 2018

Régies ízek

A Székely Kalendáriumban írásaival gyakran szereplő, Alsóboldogfalván élő néprajzi gyűjtő, Gálfalvi Gábor ny. ig. tanító jó néhány régies ízvilágú recepttel is megörvendeztetett. Ezekből kínálunk válogatást olvasóinknak – igyekeztünk szemléletes illusztrációkat találni hozzájuk.

Előétel

Lúdmájjal töltött pityóka Az egyenlő nagyságú nagyobb pityókákat meghámozzuk, és hosszában átfúrjuk, jól kikaparjuk. Egy nagy, félig sült lúdmájat felaprítunk, egy darab szalonnát is apróra vágunk, megsózzuk, a májjal összevegyítjük, és a pityókát ezzel megtöltjük. Tepsibe rakjuk, és lerben szép pirosra megsütjük. Azonnal kell tálalni. A tálra a pityókák közé lúdmájszeleteket és forró zsírban megmártott zöldpetrezselymet is tehetünk.

sé megpörköljük a húst, vigyázva, hogy ne égjen meg. Azután felöntjük egy liter meleg vízzel, ízlés szerint megsózzuk, és fedő alatt addig főzzük, míg a hús megpuhul. Öt pityókát megtisztítunk, kisebb kockákra felvágjuk, tálalás előtt fél órával a húshoz adjuk, s lassan hagyjuk főni.

Csontleves Minden csontot felhasználhatunk leves készítésére vagy főzelék felöntésére. Ugyanúgy készítjük, zöldséggel, mint a hússal főzött levest szoktuk. Főzhetünk bele rizst vagy árpakását. Tálalás előtt a leve-

Leves

Gulyásleves Fél kiló, gulyásnak való húst veszünk. Egy kisebb fej hagymát finomra vágunk, és lábosban, egy kanál zsírban sárgára pirítunk; adunk bele egy kávéskanál édes paprikát és az apró kockára felvágott húst. Előbb víz nélkül pároljuk, vagyis kis-

275

Székely Kalendárium – 2018 sestálban elkeverünk egy deci tejfölt egy- főzzük. Tálalás előtt egy deci tejfölt elhakét tojássárgájával, és a rizzsel vagy árpaká- barunk egy tojássárgájával, a leveses tálba sával megfőtt levest beleadjuk. Aki szereti, öntjük, a levest ráöntjük, és elkavarjuk. kissé savanyíthatja. Ha édesen tálaljuk, teFőétel gyünk bele apróra vágott metélőhagymát.

Töltött csirke

Bárányhús sóskamártásban

Báránylapockából egy kilót egyenlő darabokra felvágunk, s forró vízben egyszer felfőzzük. A vizet leszűrjük, és ez alatt 10 deka vajból, megfelelő liszttel híg rántást készítünk. Adunk bele kevés finomra vágott hagymát, törött borsot, sót, zöldpetrezselymet, és húslével feleresztjük, felfőzzük, azután tesszük bele a bárányhúst és egy tányér kevés zsírban párolt sóskát, s együtt

Két csirkéhez két zsemlét tejben megáztatunk, azután a tejet kifacsarjuk belőle, zsírban megforgatjuk. Adunk hozzá két egész nyers tojást, egy nagyon kevés finom-

ra reszelt hagymát, zöldpetrezselymet apróra vágva, borsot, 6 deka hideg zsírt, sót, egy kanál tejfelt, a csirkék máját és zúzáját finomra vágva. Mindezeket jól összekever-

A magyar konyha 500 éve Hogy milyen lehetett kétszáz évvel ezelőtt a magyar konyha, arról egy akkoriban nyomtatott szakácskönyv nyújt ízlelőt. Az előszava megjegyzi, hogy ez csak a becsületes közrendűeknek szól. A legtöbb ételnek a nevét sem ismeri mai nap senki. Leves, főzelék hiányzik: kezdődik az ebéd marhahúson balázslével, daruzsázsával, kárbonátával, kukrejttel, polyékával, vendéglével; azután jön a berbécshús bosporral (ez az egy ismeretes ma is), kuskusával, mikólével; azután a sállyás pecsenyék (szárnyasok) cifra lével, despotlével, hidralével, keresdilével, koldus lével, leánysarjával; majd a sertéshúsok botlével, pikádával; azután a halak églével, guttalével, kozáklével, lutherlével, zsákvászonnal, czuppanlével; utóbb tésztafélék, a bábafánk, bálmos, boros szerdék, borsajt, disilber, domika, édes orda, főkötős fánk, jungáta, makaró (nem makaróni), paláta, pila, piroska. A böjti eledelek : a

276

Székely Kalendárium – 2018 jük, és a csirke felfeszített bőre alatt, illetve megfordítjuk, hogy a másik oldala is mega belsejét ezen töltelékkel megtöltjük, zsír- piruljon, a rizst azonban nem bolygatjuk. Mikorra a hús megsült, az egész elkészült, ban puhára pároljuk, és megpirítjuk. és akár ugyanabban az edényben tálalhatSzerbgulyás juk, akár külön tálon adjuk fel, ebben a Negyven deka rizst megmosunk, forró sorrendben helyezzük tálra. vízzel leöntjük, pár percig állni hagyjuk Borjúszelet gombával benne. Egy sültes tepsit zsírral jól kikenünk, a rizst az aljára egyenlően elhelyezNégy szép borjúszeletet besózunk, tetezük, és ízlés szerint sóval meghintjük. Er- jét meghintjük gombával, melyet előzőleg re helyezünk 5 db karikára vágott zöldpaprikát, 4 db érett paradicsomot kettétörve. Ennek tetejére teszünk öt szelet disznókarajt kipotyolva, megsózva, leöntjük fél liter jó tejföllel, és így tesszük sütőbe. Mikor a hús felső része pirosra sült,

apróra vagdaltunk, s így megfelelő edénybe helyezzük, majd öntünk rá bőven olvasztott zsírt. Negyed liter tejfelt és egy kávéskanál pirospaprikát szórunk rá. Sütőbe tesszük, gyakran öntözve szép pirosra megsütjük.

kínzólt kása, lőnye, magyari, miskulánczia saláta; mind olyan szavak, a melyeknek kilenctized-részét semmi szótárban fel nem találni többé. Ellenben az elkészítésük módja annál jobban fellázít minden képzeletet és gyomrot. Bors, kálmus, mák, gyömbér, sáfrány, szerecsendió, szegfűszeg, mandula, fahéj, torma, zöld fokhagyma és pour la bonne bouche: néhány csepp spiritus vitrioli rózsavízzel elegyítve; só semmi, de nádméz, cukor, annál bővebben. Zsálya, fodormenta, pujpunella, borágó, tárkony, turbolya azonfelül, sőt egy ételnél még múlhatatlan járulék az indigó is. Ezzel mai nap csakugyan nem élünk. A hires marczafánk (amivel a sírásban telhetetlen gyereket engesztelik) készült megpirított mandulából draganttal keverve, keményítővel behintve, tojással megkeverve, krétába bemártva, skarláttal megfestve, s aranyfüsttel beragasztva. Ez is jó annak, a ki szereti… (Vasárnapi Újság, 1897/27.)

277

Székely Kalendárium – 2018

Télre mézben

A méz ősidők óta nemcsak édesítő-, hanem tápláló, gyógyító, erősítő-, szépítő- és konzerválószer is. Nagyapáink idejében szinte minden udvarháznak volt méhese. Jó, ha nyáron elővesszük a régi, feledésbe merült mézes befőzési recepteket. Rumos őszibarack mézzel Minden kiló gyümölcshöz egy deci mézet és fél deci rumot veszünk, amit annyi vízzel, hogy majd a kimagozott, üvegekbe töltött őszibarackot ellepje, összekeverünk. Felforraljuk, és forrón a gyümölcsre öntjük. Előtte ajánlatos az üvegeket meleg vizes edénybe állítani, nehogy elrepedjenek. Az üvegeket azonnal lekötjük, és szárazgőzben hagyjuk kihűlni. Ezt a receptet bármilyen kimagozott, meghámozott idénygyümölcsből, például sárgabarackból, ringlóból, magvaváló szilvából, áfonyából és szederből is készíthetjük. Szilva mézben A szilvát még pirosan, azaz nem teljesen éretten szedjük le. Jól megmossuk, és hosszúkás befőttesüvegekbe töltjük. Megmérjük, hogy mennyi víz fér az üvegbe, és ennek megfelelően fele méz, fele víz arányban szirupot főzünk, amit fahéjjal meg citromhéjjal fűszerezünk. Egyszer felforraljuk, azon forrón a szilvára öntjük, az üvegeket lekötjük, és szárazgőzben hagyjuk kihűlni. Minél tovább hagyjuk az üvegeket bontatlanul, annál zamatosabb. Mézes dióbél A mézben eltett zsenge dióbél télen nemcsak finom csemege – ha megfázunk, légcsövet tisztító gyógyszer is. Minél fiatalabb a dió, vékony, barna héját annál köny-

nyebben tudjuk lehúzni. A megtisztított dióbelet apró üvegekbe töltjük, és annyi langyosra melegített mézzel öntjük le, amennyi ellepi. Lekötjük, és már „mehet” is a végleges helyére, a kamrába. Svéd mézes uborka Az apró uborkákat többször váltott vízben alaposan megmossuk, a végüket levágjuk, majd nem túl nagy, kb. félliteres üvegekbe szorosan egymás mellé állítjuk. Megmérjük, hogy az üvegekbe menynyi víz fér – mindegyikre még egy deci mézet is számítunk. Ezt a mézzel kevert vizet egy kiskanál sóval meg két-három szem borókamaggal ízesítjük, és egyszer felforraljuk. Azon forrón az uborkára öntjük, és mindegyik üvegbe mokkáskanálnyi citromsavat szórunk. Az üvegeket lekötjük, de csak akkor állítjuk a végleges helyükre, ha a mézes uborka teljesen kihűlt. Mézes rózsasziromdzsem A frissen lehullott, még meg nem barnult rózsaszirmokat gyengéden megmossuk, és lecsöpögtetjük. Utána apróra vágjuk, citromlével meglocsoljuk, és néhány szem szegfűszeggel ízesítjük. Annyi mézzel, amennyi ellepi, lassú tűzön péppé főzzük, majd forrón a fertőtlenített kis üvegekbe töltjük. Azonnal lekötjük, és szárazgőzben hagyjuk kihűlni. Télen bizonyára ízleni fog ez a nem mindennapi csemege.

278

Székely Kalendárium – 2018

Krumpliföld

A Gyergyói-medence Székelyföld legzordabb éghajlatát tudhatja magáénak. Ezért régen, míg a Maros meg egyéb kisebb patakok mentén nagy gyakorisággal fellelhető lápos részeket le nem csapolták, a székely ember leginkább az erdőben aratott. Fenyőfát. Habár ezt a szokását máig megtartotta, azért már be-beveti a mocsártalanított földjét is, főleg pityókával, ugyanis más kultúrnövény nemigen terem meg errefelé. És ha már bevetette, nyilván, a konyhában is felhasználja! Híres persze még a gyergyószárhegyi káposzta, de krumpliföldből lényegesen többet láthat az erre tévedő turista. Számára a táj éghajlati viszonyai igen kedvezőek (mármint a krumplinak, nem a turistának), főleg a csapadékban gazdag időjárás. Egyaránt fellelhető a sárgás, rózsaszín és piros héjú változat is. Nem túlságosan szép emlékeim között szerepel az a kéthetes mezőgazdasági munkálatban való kötelező részvétel, amely minden iskolaév kezdetekor szakadt a nyakunkba. Reggeli köd, 8 fok, 8 órai kezdés után a délutáni 24 fokos melegben már hazaporoszkálni is elég megerőltető volt, arról nem is beszélve, hogy a két intervallum között még azt is elvárták tőlünk, hogy összegyűjtsük a traktorok által kipergetett gumókat. Jelzem, társaim elsöprő többsége a visszatemetést tartotta a könnyebben kivitelezhető tevékenységnek. Máig közszájon forog e munkaköri leírás: „semmi haszon munka nélkül”. De akkoriban ez senkit sem zavart, ugyanis pártunk és kormányunknak nem ez volt az egyetlen elvetélt ötlete. A krumplit azóta már nem diákok gyűjtögetik, és mintha a hektáronkénti hozama is megnőtt volna! Mindenesetre minden gyergyói háznál akad belőle bőven, és mivel nem szűkölködünk, min-

denféle változatos elkészítési módozatot is kitaláltunk hozzá. A minap azon elmélkedvén, hogy hányféle krumplilevest tudok főzni, minekutána már tíz fölé értem, az a gondolatom támadt, talán érdemes megörökíteni e csokrot az utókornak is.

Tárkonyos

A krumplilevesek országában nagy gyakorisággal elsöprő győzelemmel nyeri meg a választásokat a tárkonyos nevezetű. Közülük is a tárkonyos bárányfej viszi a prímet. Ugyan bárányfejből részemről csak a leglényegesebb része kerül a levesbe, mármint az agya – elvégre az ész a fontos, meg az agy –, láttam már olyan levest, hogy a bárány kinézett belőle. Nagyon rusztikus, meg népi, meg minden, de ebből a szempontból nem őrzöm a hagyományt. Jobb szeretek én benézni a fa-

279

Székely Kalendárium – 2018 zékba, minthogy engem nézzenek belő- finom. Aki meg nem szereti enni, főzzön le! szappant, vagy öntsön gyertyát, mostanHozzávalók: csontos bárányhús (leg- ság úgyis divatba jött megint a kézimunalább 1/2 kg), 1 nagy fej hagyma, 3 mu- ka. Az különösen jót tesz az idegeknek. rok, 1 petrezselyem, bors, só, 1 dl tejföl, Azt hiszem, ezennel sikerült is felsorolecetes tárkonylevél vagy friss tárkony, 5 nom a faggyú összes jótékony hatását, krumpli. amelyet az emberi szervezetre gyakorol. Elkészítés: hideg vízben kezdjük főz- És végül, de nem utolsósorban, kiváló a ni a bárányhúst, forrás után habtalaní- farkasétvágy csillapítására is. Pl. gulyásletunk. Beletesszük a zöldségeket, és ha a vesbe eresztve. murok puhulni kezd, hozzáadjuk a kocHozzávalók: 50 dkg csontos hús, 1 kára vágott krumplit is. Amikor minden zöldpaprika (elhagyható), 1 nagy fej megfőtt, a csontról leszedegetjük a főtt hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 kis zeller, húst, visszatesszük a levesbe (természe- 5 murok, 1/2 kg krumpli, pirospaprika, tesen a húst), és végül habarást is ereszt- őrölt köménymag, bors, só, olaj. hetünk bele (liszt és tejföl). Miután csoElkészítés: az olajon üvegesre párolmómentesen elkevertük a habarást, még juk a hagymát, kis sóval (hogy pici levet egyszer összeforraljuk az egészet, hogy ne eresszen), beletesszük a pirospaprikát, maradjon lisztíze a levesünknek. Cukor- zúzott fokhagymát, borsot, köményt és a ral, ecettel még zamatosabbá tehetjük! húst. Felöntjük vízzel. Ha a hús puhulásnak indul, következhetnek sorban a zöldGulyás ségek. Galuskát is szaggathatunk bele egy (avagy a faggyú reklámhelye) tojás, liszt, no meg saját ügyességünk felBirkaoldalassal, mert az jót tesz a gyo- használásával. A leves lelke a köménymornak (eredetileg ugyan marhalábszár- mag, annak hiányában inkább neki se ból gyártották a gulyások, lévén az ő lába fogjunk a főzésének! kéznél). Eleink ugyanis tudták, hogy a Erdei birkafaggyú nem csak a csizma bőrének Erdei krumplis levesünk nevét a benápolására kiváló, hanem a gyomor sebeit is nagyszerűen befedi. Esetleg, ha ez még- ne megbújó erdei gombáktól eredeztetse lenne igaz, az sem baj, mert egyébként hetjük. Szerencsére errefele terem is jó bőven a településeinket ölelő árnyas fenyvesek aljában. Számomra a legfinomabb hirippel (hirib, medvegomba, vargánya – szerk. megj.), de a róka-, csiperkeés szegfűgomba is kiválóan illik e levesbe. Általában nyáron főzöm, de télen is bebecsúszik, amikor a sok szárított gomba alatt roskadozik a kamra polca (bár ez elég ritkán fordul elő). Hozzávalók: 1 nagy fej hagyma, 4 murok, 1/4 kg gomba, 1/4 kg krumpli, 1

280

Székely Kalendárium – 2018 ezen munka huzamosabb ideig tartó végzéséhez. Hozzávalók: 30 dkg füstölt sonka, sonka főzőlé, 3 murok, 3 petrezselyem, 45 krumpli, 1 kis csokor petrezselyemzöld, 1,5 tk pirospaprika, 3 ek tejföl, 1 ek liszt, ízlés szerint ecet. Esetleg pirított kenyérkocka. Elkészítés: megfőzzük a sonkát. A főzőlevéhez öntünk még vizet, attól függően, hogy az mennyire sós, a főtt sonkát dl tejföl, 1 kanál juhtúró, olaj, liszt, só, meg kisebb darabokra vagdosva visszabors, pirospaprika, petrezselyem. dobáljuk (e mozzanat közben próbálunk Elkészítés: kevés olajon megdinsztel- minél kevesebbet fogyasztani belőle). jük az apróra vágott hagymát, murkot. Melléje meg rögvest a felaprított zöldséHozzáadjuk az alaposan megmosott er- geket is (krumplit egy picit később). Kb. dei gombát és a saját maga által engedett fél órát főzzük, míg a zöldségek megpulében pároljuk (só, bors, pirospaprika). hulnak. A habaráshoz a lisztet kevés vízHa puhul, meghintjük liszttel, felöntjük vízzel (mindeközben sűrűn kavarunk, mert különben csomók támadhatnak, ami által ugyan az étel íze nem változik, de az esztétikai élmény jelentősen romlik), krumplikockákkal és juhtúróval is gazdagítjuk. Apróra vágott petrezselymet, sőt, személy szerint a tejfölt sem sajnálom ki belőle.

Kaszás

A kaszásleves letűnt idők kedvence volt, amelyet jellemzően szénakaszálás, gabonakaszálás idején főztek eleink, még az ipari forradalom előtti időkben. Füstölt oldalasból, füstölt húsos bordacsontból, de sonkaléből is készítették ezt a tápláló levest, amelynek egyetlen célja a mezőn dolgozók erőnlétének fenntartása volt. Merthogy igen nehéz a kaszával mindenféle növények életét derékba törni, saját tapasztalat szerint is, legkönynyebb a saját lábat eltalálni vele. Ezért igen-igen jó állóképesség szükségeltetik

zel elkeverjük, majd hozzáadjuk a tejfölt, és a leveshez öntjük. Néhány percig főzzük, míg a leves be nem sűrűsödik. Végül megszórjuk petrezselyemzölddel, és ecettel ízesítjük. Pirított kenyérkockával is tálalhatjuk.

Hurutos

A kedves olvasó e levesreceptemet valószínűleg csak nézegetni fogja, ugyanis tartalmaz egy olyan alapanyagot, amit mi, gyergyóiak az ide telepedett örményektől

281

Székely Kalendárium – 2018 örököltünk, és amely másutt nemigen ban megszárítják. Ezt aztán mifelénk a pikapható. Ez pedig nem más, mint a hurut, acon mindig frissen lehet kapni. amelyet a következőképp készítenek az Hozzávalók: 2 hurut, 1 nagy fej hagyügyes gyergyói asszonyságok: a felfőzött, ma, 4 murok, ¼ kg krumpli, 2 marék beoltott tejet faedényben savanyodni apróra vágott gomba, 1 marék széles lashagyják, majd apróra vagdalt petrezse- ka (tagliatelle), só, bors, tejföl. lyem-, valamint kevés tárkony- és zellerElkészítés: a hurutos leves elkészítése levelet belekeverve üstben felforralják. A pedig abból áll, hogy apróra vágott hagykicsapódó túrót kis kúp alakú darabok- mát, murkot, gombát (lehetőleg hirip,

A székelyek és a pityóka A gyökeres vetemények legkedveltebbike a pityóka, krumpli vagy miként is nevezzem annyi neve közül. Emlékeznek még embereink, mikor felsőbb rendeletek csaknem botozással nógatták ültetésére a népet, s ma, alig félszázad múlva nincs egy vetemény is, mint vetemény terjedtebb. A mily sebességgel terjedt a dohány, ép oly lomhán terjedt Amerikának e másik növénye. Némelyek azt mondják, hogy csak a múlt század végén hozták volna a székelyek Rajna-melléki táborozásukból. De jött légyen hazánkba bármikor, annyit látunk, hogy mind e mai napig is annak tenyésztése csak úgy megy, hogy sertéseinknek alig jut egy pár véka; pálinkának pedig csak most kezdik megkísérteni, s mai nap is, kivált télen oly ára van (néhol 20 p. xr.), mint jó gyümölcseinknek. (…) Szeszgyár és pálinkafőző dolgában még jobban állunk, mint kellene; főleg a bortalan Székelyföldön minden háznál üst van, úgyhogy a székely leánynak parafernumai közé tartozik a pálinkafőző üst is. Kézdivásárhely és vidéke legpogányabban nekiesett főzésének; valamint a megyéken is a kis városok- és falukban a zsidók. Nagyobb pálinkagyáraink közé tartoznak: a tófalvi b. Apor Károly jószágán gőzerőművekkel, 20 vékára számítva napjában. Ide tartozik a hídvégi, eddigi birtokosa Seethal János úr, napjában 40 vedret járatott, 39 fokút… Kisebbek vannak Ligeten gr. Nemes Jánosnak, Udvarhelyt P. Horváth Daniel úrnak, Kőröspatakon gr. Kálnoki Györgynének, melyek 15-20 vederig jártathatnak napjában. A többiről nincsen adatom, ezekről is magánutakon, ámbár a gr. Bethlen Ferenc bethleni gyára a legnagyobb figyelmet igényli, mint amely a többek között párkettirozott. Van még a báró Wesselényi Miklós gyárairól, a zsibóiról, kékesiről és galaciról azon nemes adatom, hogy a nagy hazafi mint néprontó eszközöket eltörlé; holott tán egyedül a zsibói 5000 pengőbe került volt. A fennemlített gyárak gabonán kívül pityókát is főznek, mit főleg Hidvégen, hol köble… 4 kupát is ereszt 30° jóságút. És úgy találják, hogy a pityóka 33 faja közül a kék az, mely legjobban fizet… Kőváry László: Erdélyország statistikája (Kolozsvár, 1817 – valamelyest aktualizált helyesírással)

282

Székely Kalendárium – 2018 bérlevél), 2 ek liszt, 3 ek olaj, 1 kk pirospaprika, tejföl. Elkészítés: a krumplikat megmossuk, meghámozzuk, kockára vágjuk. Egy fazékban feltesszük főni, kétszer annyi vízben, mint amennyi krumplink van. Sózzuk, borsozzuk, beledobjuk a zellerlapit (babérlevelet). Amikor már majdnem puha a krumpli, az olajon megpirítjuk a lisztet, beleszórjuk a pirospaprikát, majd lehúzzuk a tűzről, és kevéske vízzel (kb. ám lévén a saját szedés már csak emlék, 0,5 dl) hígítjuk, folyamatos kavargatás friss csiperkét vettem), krumplikockákat mellett, végül belecsurgatjuk a tejfölt is. és a laskát összefőzöm. Ebben a sorrend- A meleg léből merünk bele pár kanállal, ben, nem egyszerre, együtt! A hurutot pi- elkeverjük, és a levest kavargatva az egéci olajban felmelegítem, és a leveshez ön- szet beleengedjük. Ez a folyamat pedig töm. Ízesíteni sóval, borssal, tejföllel illen- nem más, mint a konyhai eljárások, prakdő. tikák egyik alappillére, éspedig a leves berántása.

Zelleres (vagy babérleveles)

Nálunk felé a családban ez A krumplileves. A zellerzöldes. Nagyon egyszerű, olcsó, és igen finom. Nyáron zöldhagymával, télen karikára vágott vöröshagymával és friss, ropogós héjú krumpliskenyérrel fogyasztjuk. Alakformáló táplálék, nagymértékű fogyasztása gömbölyded idomokat eredményez. Ami akár előnyünkre is válhat: tornádó idején nem szállunk el, mint szegény Mary Poppins. Hozzávalók: 20 deka krumpli, 1 tk só, kevés bors, 3 szál zellerzöld (vagy ba-

Krém

A krémleves egyik nagy előnye, hogy abból fő, ami éppen megtalálható a kam-

rában, pincében. Legalábbis én általában így készítem. Kiválasztom, hogy mi legyen a döntő íz, aztán társként kap egy kis murkot, zellert, krumplit. Ez utóbbit azért főzöm mindig bele, mert akkor nem kell sűríteni liszttel, keményítővel, tudniillik ezek mindketten szépen megférnek egymás mellett a krumpliban, és eredeti formájukban kerülnek a levesbe. Aztán,

283

Székely Kalendárium – 2018 ha ne adj’ isten, egyenesen krumplikrém- miképp sem juthat Beethoven fülébe, levest főzök, akkor természetesen a fő íz hogy az Örömódát egy mezei zöldségleés mennyiség az övé lesz. veshez hasonlítottam. Egyébként meg Hozzávalók: 5 krumpli, 1 közepes fej igen jó lenne, ha még mindig a Földön lahagyma, 2 nagy gerezd fokhagyma, 2 ek kozna, és épp a XX. szimfónián dolgozna. olaj, 1 tk só, 1 késhegynyi őrölt szerecsen- Ugyanis művei hallgatása közben én is dió, tejföl, pirított szalonnakockák. nagyobb ihlettel főzök, többek között egy Elkészítés: a zöldségeket megtisztít- jó levest. juk, a krumplit, a hagymát nagyobb kocHozzávalók: ½ kg krumpli, 1 kis fej kára vágjuk. A hagymát az olajon üveges- zeller, 1 közepes murok, hagyma, paprire pároljuk, majd a nagyobb darabokba ka, 1 nagy paradicsom, 3 teáskanál fűszervágott fokhagymát rádobva, kb. fél percig paprika, só, bors, 1 dl tejföl, 1 teáskanál együtt pirítjuk. Rátesszük a felvágott mustár, 3 ek olívaolaj. krumplit is, és jól összeforgatjuk. FelöntElkészítés: a zöldségeket megtisztítjük annyi vízzel, hogy jó bőven ellepje, juk, a hagymát és a paprikát apróra szelebeleszórjuk a fűszereket is. Ha megpuhul teljük, a krumplit és a zellert kockára, a a krumpli, botmixerrel pépesítjük (vi- murkot vékony karikára vágjuk. A paragyázva, hogy a falra ne kerüljön belőle!). dicsom héját forró vízben megrepesztjük, Ízlés szerint hagyhatunk benne pár da- hideg víz alatt lehúzzuk, majd apró kocrabka krumplit is. A tejfölt beleöntve kára daraboljuk. Egy fazékban olívaolajat hagyjuk felforrni. Melegen, pirított sza- forrósítunk, a hagymát megpirítjuk rajta, lonnakockákkal kínáljuk. utána jöhet először paprika, pár perc múlva pedig a paradicsom. Felöntjük vízzel, Zöldséges és beledobáljuk először a zellert, majd a A zöldséges krumplilevest azért szere- murkot és a krumplit szórjuk a lábosba. tem, mert a sok zöldség íze csodás har- Ha minden megfőtt, egy kis tálkában öszmóniává olvad össze benne (aztán meg szekevert tejföllel és mustárral teszünk bennünk). Miként a nyolc alaphangjegy koronát az ízekre. Akár káposztával, zöldegy káprázatos beethoveni remekműben. paszullyal, zöldborsóval is gazdagíthatjuk Ezt azért csak halkan jegyeztem meg! An- tápláló levesünket. nak pedig kivételesen örülök, hogy sem-

Paradicsomos (hamis gulyás)

Életem első teljesen önállóan elkészített levese a hamisgulyás nevet viselte, és leírásilag egy szakácskönyvben lakott. Sokat olvastam, már zsenge gyermekkoromban is, de valahogy a receptleírások mindig látókörön kívül hevertek. Persze, aztán mégis utolért az a nap, amikor egy egész szakácskönyv összes levesleírását egyhuzamban végigolvastam (toporogva egy vadonatúj konyha vadonatúj tűzhe-

284

Székely Kalendárium – 2018

A burgonyakészítés tízparancsolata

1. Ha bő zsírban akarjuk sütni a krumplit, darabolás után töröljük meg konyharuhával, vagy papírszalvétával itassuk le róla a nedvességet. 2. Lehetőleg kis adagokban süssük meg a burgonyát, hogy „úszhasson” a zsiradékban, mert így lesz ropogós. 3. Csak sótlan burgonyát lehet ropogósra sütni, és csak a tányéron szabad megsózni. 4. A sült burgonyát nem szabad lefedni, mert megpuhul. 5. A nyersen meghámozott burgonyát mindig sós vízben főzzük, mert utólag már nem szívja be a sót. 6. A krumplit nem lehet szakaszosan főzni, ezért a főzésnél ügyeljünk arra, hogy a puhulási folyamat egyenletes legyen. Ez azt jelenti, hogy a félig főtt, egyszer már kihűlt burgonya nem puhul tovább. 7. Savat tartalmazó élelmiszerrel csak akkor szabad összekeverni, ha a burgonya előzőleg már megpuhult. Ilyen savas élelmiszer például a nyers és a főtt paradicsom, a citrom, az ecet, a kefir, a joghurt, az aludttej. 8. A burgonyát csak akkor szabad meghámozni, ha rövid időn belül fel is használjuk, vagy pedig vízben kell tartani felhasználásig, nehogy megbarnuljon. Viszont ha sokáig vízben áll, kioldódnak belőle a vitaminok és egyes ásványi sók. 9. A nyers, reszelt burgonyával gyorsan kell bánni, mert 15 perc alatt megfeketedik. 10. Burgonyás tészta készítésekor csak a még meleg burgonyával lehet összekeverni a tésztához való lisztet, mert a hideg, „megmeredt” burgonya nem keveredik el a többi anyaggal. Az is fontos, hogy a liszthez a főtt és lecsurgatott, már száraz burgonya kerüljön, mert a vizes krumplitól a tészta szétesik.

lye mellett). Végül azért esett pont erre a választás, mert nem tűnt ördöngös változatnak, én meg semmiképp sem egy lefitymált köménymaglevessel akartam kidomborítani a rátermettségemet.

Hozzávalók: 5-6 dkg füstölt szalonna,1 közepes hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 4 közepes krumpli, 2 paradicsom, 1 tojás, 1 mokkáskanál őrölt kömény és ugyanennyi bors, 1 csapott evőkanál őrölt pirospaprika, kb. 10 dkg liszt, só, olaj. Elkészítés: a szalonnát az olajban kisütjük, megfonnyasztjuk benne a vöröshagymát, majd a fokhagymát. Köménynyel fűszerezzük, a tűzről lehúzva meghintjük pirospaprikával, azonnal felöntjük kb. 8 dl vízzel, felforraljuk. A kockára vágott krumplit és paradicsomot a fövő leveshez keverjük, sózzuk, borsozzuk, 1520 perc alatt puhára főzzük. Amíg a

285

Székely Kalendárium – 2018 Elkészítés: egy edénybe tegyük bele krumpli fő, a tojással és liszttel, pici sóval és fél dl vízzel galuskatésztát keverünk, a a felkockázott szalonnát, majd kevergetve forró levesbe szaggatjuk, együtt készre süssük pár percig. Ezután szedjük ki a zsifőzzük. Tálalásnál aprított zöldpetrezse- radékból, és tegyük félre (ha szükséges, akkor egy pici zsírt tegyünk alá). A visszalyemmel is meghinthetjük! maradt zsiradékba tegyük bele a tésztát, Lebbencs majd pirítsuk aranybarnára (ez megtörA lebbencsleves a slambuc (öreg leb- ténhet a lerben is, egy tepsiben). Ezután bencs) rokona. Ez utóbbi eledel egy hor- szedjük ki, és tegyük félre. A visszamaradt tobágyi bográcsban született, lebbencs- zsiradékhoz adjuk hozzá az apróra vágott tésztát, krumplit, szalonnát tartalmazott, hagymát, és pároljuk üvegesre. Keverjük egészen sűrűre főzve, sőt, végül le is pirít- hozzá a murkot, a petrezselymet, majd va. Jó tartalmas pásztorétel volt, még a le- pár perc párolás után az apróra vágott ves változata is elegendő energiát bizto- fokhagymát, a karikára vágott kolbászt és sított a mezőgazdasági munka elvégzésé- szalonnát. Szórjuk meg a pirospaprikával, hez. Ugyan határozottan finomabb a majd kavarjuk alaposan össze. Öntsük fel bográcsban készült lebbencs, de termé- vízzel, ízlés szerint sózzuk, hintsük hozzá szetesen egy konyhai tűzhelyen is elké- a köménymagot, és főzzük félpuhára a szíthető. A lebbencs név egyébként vagy zöldségeket. Ezután adjuk hozzá az előa szélben száradó, libegő vagy a fövő le- zőleg megpirított tésztát, a krumplit, vesben ide-oda lebegő tésztadarabokra majd főzzük készre a levest. Tálaláskor a utal. Nevezik még öregnek is, aminek ere- tányérba szedett levest megszórhatjuk ízdete számomra máig talány. Talán egy lés szerinti mennyiségű petrezselyemhortobágyi öreg még tudja e kérdésre a zölddel. választ. Kapros Hozzávalók: 20 dkg csuszatészta (lebbencs), 10 dkg füstölt szalonna, 1 köA kaporból soha nem tudom, mennyi zepes fej hagyma, 3 közepes burgonya,1 az elég, ezt egyesek néha a szememre is kávéskanál fűszerpaprika, 20 dkg kolbász hányják (szerencsére csak magát a tényt). (füstölt, lehet csípős is), só, bors. Pedig a kapor egészséges, finom, és akár gyógyír is lehet, nagy adagban álmatlanságra, kis adagban fáradtság ellen. Akkora adagot azért még én sem használtam egy ételhez sem, hogy valaki belekókadt volna a tányérjába. Az tény, hogy az emberek vagy nagyon szeretik, vagy nagyon utálják. Szívem kamrájában mindenesetre örökös helyet lelt, rögtön a citromfű mellett, jobbra. Hozzávalók: 40 dkg krumpli, 1 dl tejföl, 1 evőkanál olaj, 1 evőkanál liszt, só, ecet, 1 csokor kapor.

286

Székely Kalendárium – 2018 Elkészítés: a megtisztított, kis kockára vágott burgonyát sós vízben puhára főzzük. Az olajból és a lisztből világos rántást készítünk, hozzáadjuk az apróra vágott kaprot, és besűrítjük vele a levest. Belekeverjük a tejfölt és annyi ecetet, hogy kellemesen savanykás legyen. Még egyszer felforraljuk, majd hűlni hagyjuk. Hidegen tálalva üdítő nyári levessé válik. Berszán-Árus Csilla

Harmincötféle pityóka

Azt, hogy a magyar nyelvterületen a burgonyának hányféle megnevezésével lehetett és esetenként lehet még ma is találkozni, jól szemlélteti többek között Kósa Lászlónak az Agrártörténeti Szemlében megjelent, A burgonya magyar nevei című dolgozata (1968/3–4.). Alább ebből szemlézünk, megjelölve a megnevezés első írásos említésének évszámát, illetőleg a vidéket, ahol előfordult. bandurka: 1816, Széphalom és környéke (Kazinczy Ferenc, Erdélyi levelek) bibiricskó: Beszterce-Naszód bigyiró: Erdélyi-Mezőség (Márton Gyula, Ördöngősfüzes helynevei) bojóka: Kalotaszeg bubulyicska: 1842, Szatmár burgonya: 1803, Baranya burgundia: Komárom csicsóka: 1773 csucsor, csucsorka:1790-, illetőleg 1787 földi alma: 1762 (K. Mátyus István, Diaetetica. Kolozsvár, 1762) földi körtvély: 1802 (Bogsch János, Házi kertész. Pozsony–Pest, 1802) golandé: Szolnok-Doboka gruja: 1794, a Sajó és Hernád völgye

közt (Takáts Rafael, Toldalék) indija: 1838, Erdélyi-Mezőség kartifli: 1840 (Barra János, Növénytan. Pest, 1841) kolompér: 1774, Alföld, Dunántúl körömpe: Borsod krumpli: 1768, Veszprém kukujó, kukja: 1842, a jelenben is használják az egykori Aranyosszék falvaiban kutyatök: 1838, Vas mogyoró, földi mogyoró: 1762; a fent említett földi almával együtt a burgonya első, magyarul nyomtatásban megjelent neve, Marosszék és az azzal határos mezőségi falvakban használatos péra: 1838, Baranya picsóka: Érmellék, Szilágyság, illetőleg az Erdélyi-Mezőség egyes falvai pijó: Kalotaszeg pirkó: Szilágyság pityó pityere: 1866, Zaránd megye pityirkó: 1816 pityóka: 1778, Erdély (Benkő József, Transsylvania…, Bécs, 1778) svábtök: 1833, Tokaj svábdinnye tojórépa: 1833, Máramaros tótrépa: Gyergyószék

287

Székely Kalendárium – 2018

Jótékony gyógyteák Különösen nyáron, de nem csak akkor, a felnőttek és a gyerekek szomjazva nyúlnak a különböző gyümölcslevek, üdítők után. Vajon kipróbálták már, milyen jólesik ilyenkor egy pohár tea? Különösen, ha gyógynövényből készült. A teakészítés lényege, hogy a gyógynövény friss leveleit apróra vágjuk, és az előírt mennyiséget – adagonként egy púpozott kiskanálnyit – üveg- vagy cserépedényben leforrázzuk. A friss növényeket csak harminc másodpercig ajánlatos lefödve áztatni, így a főzet halványsárga vagy zöld lesz. A szárított alapanyagot hosszabb ideig – de legfeljebb egy-két percig – kell áztatni. Az újszülötteket két szoptatás között lehet teáztatni. Főleg nyáridőben, amikor a picinyeknek is melegük van, és jobban izzadnak. A tea készítésénél különböző gyógyfüveket, szárított gyümölcsfélét vehetünk alapul. A vegyes fűkeverékbe tehetünk kamillát, mentát, kakukkfüvet, citromfüvet és köménymagot. A gyógyteák a csecsemőknél különböző eredetű kellemetlenségek leküzdésére jók. Például puffadásnál jó a köménytea, a fodor- és borsmenta frissítő, üdítő hatása a nagy melegben érvényesül. Nagyobbaknak üdítőnek jók a gyógyteák, és a szervezet ellenálló képességét többféleképpen támogathatják. A csipkebogyótea jelentős C-vitamintartalma miatt rendkívül hasznos. A leszedett bogyókat napon vagy a sütőben megszárítjuk úgy, hogy a megmosott bogyókat a tepsire fektetett alufóliára terítjük, naponta két-három percig közepes lánggal sütjük, majd 24 órát állni hagyjuk. Ezt a műveletet addig ismételjük, amíg a bogyók nedvességtartalmukat teljesen el

nem veszítik. A csipkebogyótea megfázásos időszakban és fizikai vagy szellemi terhelés esetén kitűnő. A vérképzés fokozására magas vastartalma miatt a csalántea különösen alkalmas. A vér festékanyagának előállításához, valamint a növekedéshez, fejlődéshez nélkülözhetetlen. A csalánt érdemes saját kezűleg gyűjteni, de vigyázzunk, hogy hol szedjük, mert az autóutak melletti sok mérgező ólmot tartalmazhat. A gyógyteák a leggyakoribb betegségek: a meghűlés, a hurutos köhögés, a nátha idején is segítenek. A váladék feloldására a következő ital a legjobb: egy szelet citrommal ízesített csésze víz, amelybe kakukkfű és lándzsás útifű egyenlő arányú keverékéből kiskanálnyit fél percig áztatunk. Leszűrjük, majd megforrósítjuk, és mézzel ízesítve kortyonként itatjuk. A mézes hársfatea felső légúti megbetegedések gyógyítására kiváló. (A virágokat júniusban szedjük és szárítjuk.) A gyomorhurut gyógyírját is tanácsos a gyógynövények között keresni. A kamillatea gyulladáscsökkentő, nyugtató hatású. Érdemes belőle a lázas, hányós betegnek egy-két csészényit kortyonként meginni. A nyári hasmenéses időszakban a bőségesen kínált áfonyabogyó-tea nagy segítség, nem csak gyógyít, de a folyadékpótlásról is gondoskodik. Ilyenkor a cukor helyett ízesítésre mesterséges édesítőszert használunk.

288

Székely Kalendárium – 2018

A fröccs szülőhazája Afelől nincs vita a világon, hogy a fröccs, mint bor és szódavíz keveréséből alkotott ital, magyar találmány, olyannyira, hogy 2013-ban fel is vették a Magyar Értéktárba. A székelyek már évszázadok óta isszák – igaz, ők nem szódavizet, hanem borvizet használtak hozzá. A fáma szerint 1842. október 5-én Fáy András a fóti pincéjébe hívta szüretre Vörösmarty Mihály költőt és néhány barátját, köztük Jedlik Ányost, a szódavíz nagyipari alkalmazásának magyar feltalálóját. Jedlik magával vitte a világ legelső szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáybirtokon a legelső fröccsöt, amit németesen spriccernek nevezett el. Vörösmartynak azonban nem tetszett ez a szó, így helyette találta ki a fröccs szót. A költő később a Fóti dal című költeményében említi meg a szódával hígított bort: „fölfelé megy a borban a gyöngy”. Székelyföldön azonban sokkal régebbi hagyománya van a fröccsivásnak. Már amikor 1667-ben a későbbi történetíró, erdélyi kancellár gróf Bethlen Miklós (képünkön) Zabolán megkérte Kun Ilona (Basa Tamás és Mikes Ilona egyetlen unokája, az ozsdolai Kun István és Basa Heléna lánya) kezét, a bort vízzel elegyítve itták. A kézfogóra jóval később így emlékezett meg 1708 és 1710 között készült Önéletírásában: „Zabolán engem, mint afféle tüzház-látót igen jó szivel látának, vendéglének; Kún István, mint ki azon kívűl is borozó ember vala, innya kezde Nemes Jánossal; az öreg Basa

úr igen idős, circa hetvenhárom esztendős, és másként is józan, mértékletes ember lévén, nem ívott; én sem akartam innya, meglévén már ab anno 1660. józanságról való fogadásom, melyre nézve én is abban az időben a bort vízzel elegyítve ittam, kiváltképpen ha hol köszöneteket kellett innom, hogy ha az embernek kedveskedem is italommal, valamit az eszem maradjon meg. Ott Kovásznán igen derék hires savanyu víz lévén, Basa Tamás is azzal elegyitette rendszerint a maga italát; én is mondtam, hogy adjanak egy palack savanyu vizet az inasom kezibe, hogy az én boromat az én szokásom szerint azzal elegyítse. Szemem előtt adtak, de minthogy gonosz szokás, hogy a leánynézőt, ha lehet, megrészegítsék, valakitől sült ki, kerestek szász bort, olyant mint a savanyuviz, szinére nézve, és hasonló üveg palackba tették a savanyu vizes palacknak helyébe a jeges vizbe; az inas sem tudta, nem hogy én. Gyógyi bort ittunk, de ők, hogy már savanyu vizzel bőven elegyítem, köszöngetni kezdték nagy fennyen. Mondok magamban: ezek engem a borral akarnak kitanulni, de bizony megcsalják magokot, én iszom ki őket bezzeg úgy… tekintém, hát oly részeg vagyok, hogy az embernek az orra is kettőnek látszik.”

289

Észcsere

Székely Kalendárium – 2018

– Jó napot kívánok, bácsikám! – köszönt a politikus. – Mit tetszik csinálni? A székely oldalt törte lassan a fejét, aztán a szenes gerendára mutatott, amelyből kiálltak sűrűn a szegek, és így szólt: – Éppen az urakat vártam. Tessék helyet foglalni. – Nagyon köszönjük – mondta a politikus –, de mi nem időzhetünk sokáig. Azért jöttünk, hogy segítsünk a nép baján. Én például képviselő vagyok, s ha van valami sürgős kívánsága, talán közbenjárhatok… A székely nem szólt, csak a földet nézte. – Hát nincs semmi kívánsága? – kérdezte a képviselő. – Nekem van, hogyne volna. – Miféle? – Az, hogy örököljek házhelyet magától. A képviselőnek elég volt ennyi is. Intett a tudósnak, hogy vegye át a helyét. – Ez az ön háza volt, ugyebár? – kérdezte a tudós. – Melyik? – Ez, amelyik leégett. – Az most is az enyim, amelyik leégett. – Nagyon érdekes – bólintott a tudós. – Ilyenformán most az az érzése, ugyebár, hogy otthon ül? – Eléggé otthon ülök – mondta a székely. – Csak éppen azon akadok fel, hogy az urak, amikor béjöttek,

mért nem tették bé maguk után az ajtót. – Az az érzésem, hogy betettük – fűzte tovább a tudós. – No, ügyeljen! – intett a székely –, mert az Isten el találja hirtelen venni az érzésit, s akkor nem tud kimenni. A tudós nem akarta hagyni magát: – Majd kisegítene akkor is maga, amilyen értelmes ember. – Olyant már aztán ne kívánjon az úr! – Miért? – Azért – mondta a székely –, mert én akkor kettőbe kéne válaszszam az urat, mivel a bétett ajtón csak a lelkit tudnám kisegíteni. (…) – Nagyon sajnálja-é, hogy leégett a háza? – Hát az úr sajnálná-é, ha csórén hagyná valaki? – kérdezte vissza a székely. – De gondolja meg – magyarázta a tudós –, hogy egy szebb házat építhet, mint amilyen volt! Ebben az esetben is bánja, hogy leégett? A székely kicsire húzta a szemét. – Hát maga bánná-é – mondta –, ha a fejiből kivennék az eszét, s egy tudós emberét tennék helyette oda? Erre a tudós is félreállt. (…) Tamási Áron: Népszakértők (a párbeszéd az egyik szerencsétlen, kiszolgáltatott, de nagy bajában is frappánsanvitriolosan csipkelődő székely és a szenzációvadász politikus, falukutató urak között zajlik, miután leégett a falu)

290

Székely Kalendárium – 2018

Egy öreg székellyel vitázom Monoszlóy Dezső Egy öreg székellyel vitázom mostanában kigyelmed a mennyei hiúra ment fel kucsmáját meg se bökte buriszkibát se mondott eltűnt örökre itthagyta ezt a szép világot bízó szívünkkel jól kijátszott mit mondjak most az unokáknak Brekeke úrról és Kelepről s az Óperenciás tengerekről félbehagyott mesékkel árván mikor mint fekete szivárvány csak a gyászoló emlék leng előttem és kinek is szólnék hitről tervről a megállt időben senki se biztat édesfiam no mondd elölről (Látó, 1995/2.)

Monoszlóy Dezső (Budapest, 1923. december 28.–Bécs, 2012. május 1.) magyar költő, író, műfordító. Fotó: Varga Terézia

Oltszemi életkép

291

Székely Kalendárium – 2018

Maros és Olt

Csík megyében, Balánbánya fölött, magas sziklás hegy mered az ég felé: Tarkő ennek a neve. Egy Tarkő nevű tündéraszszonyról kapta a nevét ez a hegy, mert ennek a tetején volt egy aranypalota, abban lakott a szépséges szép Tarkő nevű tündér. Gyönyörű két lánya volt ennek a Tarkőnek: Maros a neve az egyiknek, Olt a neve a másiknak. De Tarkő mégsem volt boldog: reggeltől estig ott ült nagy búsan a palota ablakában, nézett, nézett messzemessze kelet felé, folyt a könny szép szeméből, szállt a sóhajtás az ajakáról. Mindene volt, aranya, ezüstje, gyémántja, mégsem volt boldog. Nem volt igazi öröme a leányaiban, mert azok szüntelen civakodtak egymással. Marost, aki csendesebb természetű

volt, igen bántotta, hogy Olt, a kisebbik, aki heves vérű, lobbanó természet volt, mindenben különbnek vélte magát a nénjénél. Nagy volt emiatt Tarkő szívének a szomorúsága, de még nagyobb volt a szomorúsága amiatt, hogy az urát, aki hatalmas nagy úr volt a tündérek között, olyan hatalmas nagy úr, hogy a királlyal egyenlőnek tartotta magát, a király száműzte az országából, mert egyszer fel is lázadt ellene. Azt mondta a tündérek királya: – Azzal büntetlek meg, hogy soha többet ne lásd a feleségedet. Kellett az én országom, hát legyen a te országod a tenger. A feleséged azonban itt marad. Itt maradnak a gyermekeid is. Soha többé nem fogod látni őket. A Fekete-tenger mellett húzódott meg Fotó: Adorjáni Attila

A Maros Kerekfenyőnél

292

Székely Kalendárium – 2018 Tarkőnek az ura, onnét sóhajtozott a feleAzalatt, amíg Tarkő az arany vesszőért sége s a gyermekei után, akik még egészen ment, hirtelen-váratlan a lobbanó vérű Olt kicsinyek voltak, amikor száműzte őt a ki- azt mondja Marosnak: rály. Olyan kicsike volt mind a két gyer– Mit gondolsz, Maros, kinek a nevével mek, hogy már egészen meg is feledkeztek utazunk? az apjukról. Nem tudták elgondolni, mi – Kinek a nevével? – csodálkozott Mabántja édesanyjuk szívét. ros. – Hát ki az idősebb köztünk? TerméEgyszer aztán Maros megkérdezte szetes, hogy az én nevemmel utazunk. édesanyját: – Ohó – mondta Olt –, hiszen igaz, – Mondjad, édesanyám, miért vagy oly hogy te vagy az idősebb, de én vagyok ám szomorú? Miért, hogy sírás, sóhajtozás éj- a serényebb. Világos, hogy én járnék minjeled-nappalod? denütt elől, én törném az utat, te meg szé– Hogy miért sírok, sóhajtozok szünte- pen lassan csak folydogálnál utánam. Hiálen? Sírok, sóhajtozok, mert ti nem szere- ba vagy az idősebb, nem utazom a nevedtitek egymást úgy, amint testvérekhez ille- del! nék. És sírok, sóhajtozok, mert édesapáto– Hiába vagy serényebb, én sem a tiédkat száműzte a király, nem fogom látni so- del! ha többet, s nem látjátok ti sem. – Bizony, ha nem, külön-külön uta– Hol van az édesapánk? – kérdezték zunk. Törődöm is én hegyekkel, sziklákkal, egyszerre a leányok. egyenest nekivágok, keresztültörtetek raj– Ó, jaj – sóhajtott Tarkő –, a ti édes- tuk, s megmutatom, hogy hamarabb látom apátok messze-messze a Fekete-tenger az édesapámat, mint te! mellett. Ott van az ő országa. Sem ő nem – Hát csak rajta – mondta Maros –, én jöhet vissza onnét többet, sem nekem nem szépen, csendesen a kerülő utakon járok, szabad odamennem. úgy, amint az édesanyám parancsolta. – S minekünk sem szabad? – kérdezték Abban a pillanatban lépett be Tarkő a leányok. az aranyvesszővel. Hosszan, sokáig ölel– Hogyne volna szabad! Ha igazi test- te-csókolta a leányokat, aztán rájuk suvérekként egyetértenétek, egyesült erővel hintott az aranyvesszővel. Egyszeribe kis elmehetnétek. Folyóvízzé változtatnálak ti- patakocskává változtak mindketten, és elteket. Egyesült erővel áttörnétek a hegye- indultak, de nem együtt, hanem ketten ken, sziklákon, erdőkön, de mehetnétek vi- kétfelé. rágos réteken is egy kis kerülővel, s ha itt– Hát nem együtt indultok? – jajdult fel ott sziklára, hegyre találnátok, áttörnétek kétségbeesetten Tarkő. – Ó, jaj nekem, de rajtuk, ha szavamat megfogadnátok. Nos, jaj nektek is, ha vissza nem fordultok. Viszakarjátok-e, hogy folyóvízzé változtassalak? sza, vissza, forduljatok vissza! – Akarjuk, akarjuk, hogyne akarnánk! – De sem Maros, sem Olt nem hallotta, kiáltották a leányok lelkesen. vagy nem akarta hallani az anyja szavát. – Hát akkor csak várjatok, mindjárt ho- Olt sebesen szaladt előre, lassan, csendezom az aranyvesszőmet, azzal csak megsu- sen, de másfelé haladt Maros, s ahogy tohintalak, s folyóvízzé változtok abban a pil- vábbhaladtak, mind a ketten nőttek, nölanatban. vekedtek, folyókká dagadtak. Hej, ha lát-

293

Székely Kalendárium – 2018 tátok volna, hogy rontott, vágtatott előre bezzeg most nem haragudott Marosra, Olt! Hogy tört-zúzott mindent, amit út- ölelte-csókolta. Egymást átölelve látták jában talált, sodorta maga előtt a fákat, a meg édesapjukat, aki ott állt nagy búsan sziklákat! De amikor a verestoronyi szo- a Fekete-tenger partján, éppen azon a herosig ért, úgy elfáradt, úgy kimerült, hogy lyen, ahol a Duna a tengerbe szakad. – Apám, édesapám! Nézz reánk, itt vanalig-alig folydogált előbbre. Meg-megállott, aztán továbbvánszorgott, majd ismét nak a leányaid, Maros és Olt! De ennél többet nem is szólhattak, elmegállott, és sírt keservesen: – Ó, jaj nekem, ó, jaj nekem! Miért nem merültek a tengerbe, s eltűntek benne hallgattam az édesanyám szavára! Itt kell nyomtalan. Benedek Elek: Vége jó, minden jó és más elpusztuljak egyedül, nyomorultan, elhagyottan. mesék (válogatta Kormos István) Hát, hallgassatok ide, amint így sírt, kesergett magában, egyszerre csak nagy zúgást-búgást, harsogást hall, s ím, látja, mint közeledik felé lassan, méltóságosan egy nagy-nagy folyó. S feléje csendül Marosnak a szelíd, hívó hangja: – Jer, Olt, jer! Engem magába fogadott a Duna, elvisz az édesapámhoz. Jer, ó, jer, elvisz téged is. hallgasd online! www.voxfm.ro Hej, de megörült Olt! Elfeledte a fáradtságát, odaszaladt a Duna keblére, s

294

Székely Kalendárium – 2018

Gyermekkönyv a való világról A karácsonyi várakozás idején, 2012-ben jelent meg Csinódi Nagy Gergő első könyve. A tizenegy esztendős szerző egy havasi tanyán él az Úz völgyében. Első publikált írása a Román Televízió magyar adásának pályázati felhívására született Az én falum címmel, 2011ben. Ezt követően írta le 33 igaz történetben a televízió- és internetmentes havasi gyermekvilág lelket meg sorsot formáló élményeit. Kecsketánc című könyvében az állattartástól a kenyérsütésig, a farsangtemetéstől a karácsonyig változatosan ír gyermekkora meghatározó élményeiről. Az igényes kivitelezésű kis könyvet a sepsiszentgyörgyi Art Printer Kiadó jelentette meg, az illusztrációkat Gergő 8 éves húga, Nagy Ilka-Uzonka készítette. A sikeres könyvbemutatók utáni lelkesedésében a gyerekszerző 13 évesen megírta második könyvét, amely Méhkeringő címmel jelent meg, és 44 történetet tartalmaz. A szerző jelenleg a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium X. osztályos tanulója. Az alábbiakban részletet közlünk Csinódi Nagy Gergő Kecsketánc című könyvéből.

Kenyérsütés

Nem sokkal a felköltözésünk után rakattunk egy kemencét. Két mesterember egy nap alatt fel is építette a kis búbos kemencét. Én már alig vártam, hogy megsüssük benne az első kenyeret. Először felmentünk az erdőbe, és vágtunk fenyőfa-csapokat a kemence kiszárításához. Azokat meg lehúzattuk a lóval. Amikor már minden elé volt készítve, behevítettünk a kemencébe. Nagyon jól működött. Egy heti fűtés után a kemence szépen kiszáradt. Utána már nyugodt lélekkel süthettük benne a kenyeret.

Végre eljött a nagy nap, a kenyérsütés napja. Eleinte a szomszédasszony segített kenyeret sütni. Először anyukám megfőzött 3,5 kg pityókát. A főtt pityókát leőrölte, és beletette a tekenyőbe. Utána a szomszéd néni hozott kovászt és ezt ráöntötték a pityókamasszára. Jól összegyúrták és letakarták egy pokróccal és egy órát hagyták kelni. Egy órai kelés után anyukám és a szomszéd néni a megfelelő mennyiségű lisztet, sót és vizet beleöntötték a tekenyőbe, és összegyúrták. Anyukám nagyon élvezte a dagasztást. Eközben apukám behevített a kemencébe.

295

Székely Kalendárium – 2018 Dagasztás után anyukámék ismét letakarták a tekenyőt, és két órát hagyták kelni a masszát. Apukám kétórai hevítés után a kiszaggatott kenyereket bevetette a kemencébe. Bevetés előtt a szenet kivette a kemencéből. A szép kis kenyerek két órát sültek a kemencében. Amikor kivettük őket, gyönyörű barna színük volt. Megköszöntük a szomszédasszonynak a segítséget, és beleszeltünk a kenyérbe. Hirtelen finom illat lepte el a házat. Végre megkóstolhattuk az első saját kenyerünket. Ilyen finom kenyeret eddig csak álmomban ehettem. Az első sütet kenyeret pont egy hétig fogyasztottuk.

Nagy Ilka Uzonka szénrajza

296

Székely Kalendárium – 2018

Az örökös ellenzéki

A központi Magyarországban igen messze estek a székelyek, – no meg aztán ellenzékiek is voltak! Ám a Trianontól sújtott Erdély végzetesen rá volt utalva arra, hogy megkeresse értékeit, belekapaszkodjék az eddig elhanyagolt gyökereibe is. Igen szépen fejtegeti Jancsó Benedek, hogyan helyeződött át Trianon után az erdélyi magyarság politikájának súlya a Székelyföldre. Azelőtt a kormányzat Erdély történelmi családaira, birtokos rétegére építette uralmát, s megoldatlanul hagyta mind a román nemzetiségi kérdést, mind a magyar kisbirtokosság emelését, nem is szólva az elfelejtett ellenzéki székelyekről. A román birtokreform elszegényítette és félreállította a történelmi osztályt, a hivatalnoki réteg vagy expatriált, vagy szabadkereseti pályákon próbált elhelyezkedni, a szétszórtan élő szegény parasztnép meg könnyű zsákmánya lehetett az uralkodó hatalomnak. Így jutott döntő szerephez az erdélyi magyarság nagyobb részét alkotó, egy tömegben élő székelység… E politikai mozzanat mellett közreműködött az irodalmi felfedezésben a népi gondolat uralomra jutása is… És ha a transzilván irodalom főleg a múltból kifejthető értékeket csillogtatta meg, akkor a székelyekről szóló irodalom leginkább a másik nagy vezérgondolatnak vált szószólójává: kincset lelt a székely nép lelkében, gondolkozásában, szokásaiban, nyelvében, azt kiváló tehetségek fényes sikerrel hozták napvilágra, s tették az erdélyi és vele a magyar irodalom tüneményes szép értékévé. Ha az erdélyi ember öntudatosan vallja magát erdélyinek, a székely még önérzetesebben magát székelynek. (…) Dr. Kolos Endre dr.: A trianoni Erdély regényköltészetének világa (Pannonhalmi Szemle 1941/1.)

A pereskedő

Akárki akármit mondjon, a per nekünk, székelyeknek olyan, mint a jó pálinka. Az ablakon hányja ki az ember a sok pénzt érte, utána szeretné a fejit a falba verni, de amíg benne van, kiadhatja a virtust magából, s legalább megmutatja, hogy nem akárki. Nincs is addig becsülete a faluban, míg valami kemény peren átal nem ment. Ész kell a perhez s bátorság. Igaz, hogy sok pénzbe kerül, akár nyer az ember, akár veszít, de megéri. Az is igaz, hogy a törvénynek sok ága-boga van, de arra való az ügyvéd, hogy tudja. Az ügyvédnek viszont az a baja, hogy sok pénzt eszik, s – szakadjon meg a nyakuk – drágán meg kell fizetni, ha pár sort vakarintanak, de arra való az ember esze, hogy túljárjon az ügyvédek eszin. Nyirő József: Perelünk (Jézusfaragó ember, 1937)

297

Székely Kalendárium – 2018

Régi szilveszter falun Szilveszter éjjelén, mint ahogy az szokás, Számba vesszük munkánk, s feltárjuk a hibánk. Szinte félszázada, mintha most is látnám, Dugtig volt a kultúr egész éjszakán át. Szép szokás volt nálunk, kár volt ezt elhagyni, Szilveszter éjjelén együtt kell mulatni. Ilyenkor mindenki megbocsát egymásnak, Boldog újesztendőt kíván a társának. Összeölelkeztek, összecsókolóztak, Tele poharakkal sűrűn koccintottak. Egy része ellágyult, elérzékenyült, Volt olyan is, ki emiatt hazakényszerült. Reggelig állt a bál, közben kurjongattak, Üres üvegekből nagy halmokat raktak. Egyszóval, olyankor úgy szokott az lenni, Testvérként szerette egymást mindenki. Bár így volna most is, az volna a rendje, Na de lássuk, hogy van mostan az életben. Az ünnep, ahogy lejár, mindent elfelednek, A jókívánságokra már nem emlékeznek. Újra fellángolnak a régi haragok, Baráti kezekben is fenyeget a fabot. Erősen zárkózott lett most a falunk népe, Nagyon érződik a város közelsége. Pedig, ha nem tudnák, én most megemlítem, Ősapáink együtt teremtettek mindent. Akkoriban nem volt haragos faluﬆárs, Gyermek szülőt tisztelt, s nem tegezték egymást. Tízéves korukban tudtak már kaszálni, De ma! Ajaj lelkem, ki sem jó mondani. Ha jól meggondoljuk, azért mi felelünk, Mert el van kényeztetve mindenik gyermekünk. Reggel, ha felkelünk, lábujjhegyen járunk, Nehogy felzavarjuk drága kicsi lányunk! „Aki este legény, legyen reggel is az!” Ez igaz, ma már régimódi mondat. De bizony, jól tudják, kik még életben vannak, Ha este legény volt is, hajnalban kaszáltak. Téli időben meg, ha eljött a farsang,

298

Székely Kalendárium – 2018 Szépen szólt a népdal az ablakok alatt. Minden legény tudott népdalt énekelni Nem kellett örökké a CD-t bőgetni. Nem arról van szó, nehogy félreértsék, Nemcsak ez jellemzi ma a falunk népét. Akinek nem inge, ne vegye magára, De szülői szigor kell gyermekeink javára. Hogy jobb életünk legyen az új esztendőben, Az alábbiakat kérjük, mindenki tartsa be: Testvérként szeressük egymást, faluﬆársak, Soha ne csináljunk rosszat mi egymásnak. Ne feledje senki, hogy „honnan is kelt fel”, Mert az élet nem lesz mindig fenékig tejfel. Mindenki segítsen felebarátjának, Senki ne örvendjen a másik kárának. Tiszteljük a szülőt, segítsük a gyengét, Így megtarthatjuk falunk jó hírnevét. Végül szokás szerint minden jót kívánok: Bort, búzát, békességet és sok boldogságot! S örömében mindenkinek még vagy két gyermeket, Ott hadd szaporodjon kicsiny falunk népe, Mert e jó fajtából még több is elférne. Hadd hallják jó hírünk szerte az országban, Éljen soká népünk örök boldogságban! Gálfalvi Gábor, a Magyar Kultúra Lovagja Fotó: Szabó Béla

299

Székely Kalendárium – 2018

Madagaszka

Komám, innen el kell menni, itt az ember csak gürcöl, de látszatja nincsen, mingyá gatyánk se lesz, s a fótot direkt a seggünkre kell varrják. A télen es olyan hideg vót, s kellett úgy tüzelni, hogy ha a csempekályhát el nem adom, januárra a fa mind elfogyott vóna, s ejszen mük megfagyunk; de aztán szerencsére egy zsák fával kiteleltünk. Bétettük a fát a zsákba, s azt bé az ágy alá, s mikó’ valamelyik fázott, felkelt, s mikor tízszer megemelte, fekhetett vissza. A gyermekek es mit eléheztek, ember! Bé es hivatott az óvóné, hogy azt mondja, valamit csináljak, met a gyermekek a füzetjükbe virslin küjjel egyebet nem rajzolnak. S hidd el nekem, odabé a városban se jobb egy szeggel se! Hívta a nővérje az enyémet, az aszszonyt, s a telefonba azt mondja: úgy képzeld el, Rózsika, annyi pénzem nincs, hogy hónajkenőcsöt vegyek... Hideg mocsok tél vót, hogy még a férgek es megdögöltek, s nálunk a macska annyit nyávogott, hogy ejszen egy tűrés vattát a fülünkbe elhasználtunk, s még csoda így es, hogy a nyávogástól az eszünk el nem ment. Na de aztán valahogy megtavaszodtunk, s a csihány nőni kezdett. Mondom, meg vagyunk élve, mehetünk gombászni. Igen, de a sok esővel az erdőt a burjány úgy felvette, hogy olyan sötét vót, mint a kútba, négykézláb kerestem a gombát, hogy valami fának neki ne menjek. S még így es egy karcfalvi cigánnyal abban a nagy setétben fejjel úgy esszementünk, hogy egy órát ültem a kapu

előtt, míg az asszony megismert, s béengedett. És esett az eső addig, hogy mán a békák es megrothadtak, s most olyan büdös van mindenfelé, hogy a házból kimenni nem lehet. Komám, innen el kell menni! Látod-e, ott van Madagaszka, láttam a tévében. Szántatlan főd ott annyi, hogy csak lovad legyen! Cseppet a főd homokos, de a pityóka meglesz, s ejszen még a káposzta es. Medve ott nincsen, csak néger, de az még több, mint nálunk, de moldvai policnak ott es lenni kell, s az intézze őket, met azok csak halat esznek s banánt, de mük azzal nem törődünk. Van valami állatjik es. A lámur olyan, mint a görény, csak majom, de semminek nem jó, met csak szökdösik, s mozgassa a farkát, de megfogni s megenni nem lehet. Arra van, hogy a tudósok menynyenek, s nézzék, melyiknek mekkora. Kocsmáik nincsenek, met azok a négerek csak ütik a fődet egy cándrával, s táncolnak reája, mint a bolondok, s közben olyan csúful óbégatnak, hogy a teheny mellettik megbornyúzik. Disznyót viszünk, s egy darab fődet békerítek, s ha a puliszkát a levével esszük es, met itten dógozni es hova, hogy menjél? Mikor mondtam ennek a Géza szomszédomnak, úgy tudja meg, hogy mostan még utcaseprőt se keresnek, azt mondta nagy bőcsen, hogy há münket ne es keressenek. S úgy tudd meg, igaza vót. Innen, komám, el kell menni. Muszka Sándor

300

Székely Kalendárium – 2018

Pajzán székely történetek (1.) Az alábbi meséket az írói álnevét dédapjától kölcsönző, nagymamája révén sósmezői (Háromszék) gyökerekkel büszkélkedő Barcsa Dániel, alias Kovács György bocsátotta rendelkezésünkre. A történetek elsősorban édesanyja gyűjtőszenvedélyének gyümölcsei. Székely Jula a ’60-as évek elejétől egészen a ’80-as évek végéig járta Székelyföldet, hatalmas folklóranyagot halmozva fel. Többnyire a csíkszéki falvakat járta, Szentkirályt, Ménaságot, Szentdomokost, Gyimesközéplokot, de megjelent magnójával Gyergyó- és Udvarhelyszéken is. Az Adonyban élő Barcsa Dánielnek több könyve is megjelent Magyarországon e hagyatékra alapozva.

A nagy fekete lyuk Házaséletének ugyancsak az elejét tapodta Firtos Áron, amikor még több az öröm, mint az üröm. Nap mint nap, ahányszor csak a szép, ifjú feleségét meglátta, vagy csupán reágondolt, eszébe jöttek az éjszaka örömei. S számolta a perceket, hogy mikor szentül már le a Nap. Ha reggelente nem bőgött volna az éhes jószág, biza föl se kél az asszonya mellől. S ha a házastársak nem is egyeztek mindenkor mindenben, de e dologban Áron s az oldalbordája tiszta egyek voltak. Egy nyári napon ádáz vihar csapott le a falura. A nagyüdő fákat csavart ki, távírópóznákat döntött, tetőket tépett le, de ahol nem bírt a gerendával, ott legalábbis a zsindelyeket és a cserepeket bontotta meg, s pallta szerteszéjjel. Az eső s a szél elültével Firtos Áron kiment az udvarára. Széjjelnézett, hogy lássa, milyen károk támadtak az életjén. Igencsak szerencsésnek érezte magát, mert úgy vette észre, a forgatag csak némi zakotaságot hagyott maga után. Megkönnyebbülve kotorászott hát a zsebében a szivarasdózni után, hogy rágyújtson.

– Hallod-e, Áron! – rontotta el bimbózó kedvét a felesége. – A csűr tetejit má’ nézted-e? – Hol-e? – Ahajt, ne! Nem látod? Azt a csúf, feteke likat! – Ó, a sújba! – süllyesztette vissza a már meglelt dohányt. – Fel kell menjek a tetőre, hogy lássam, mit tehetek. Me’t valahogy azt a likat mihamarább bé kell dugni! Firtos Áron azon melegében előhozta a lajtorját, s a csűr szándékához támasztotta. Éppen felért odáig. Fölhágott a fokokon, tempósan. Ám a tetőn, a „feteke lik” irányába már csak lassan és óvatosan araszolgathatott, hisz az esőtől erősen iszamós volt a zsindely. Vigyázott hát, vigyázott. Ám mégse eléggé. A felesége csak annyit hallott s látott, hogy az ura szitkozódva szánkázik lefelé. Aztán elterül csendességgel a legnagyobb tócsában, hanyatt. S nem mozdul többé. Nagy boldogságra nagy szomorúság! Miután a halálbíró tükröt tett a szerencsétlenül járt ember orra elé, s látta, pára nem jő, csak annyit mondott: „Lehet temetni!” Ekkor rítt fel igazán az asszony. A faluban pedig hamar híre ment, hogy Firtos Áron a nyakát szegte.

301

Székely Kalendárium – 2018 Hamarjában – ki szánalomból, ki kíván- Ne tereld el a szót! csiságból – sorra érkeztek vizitába a rokoCsiby Antalnak olyan feleség jutott, nok, szomszédok, s az ilyen-olyan ismerősök, hogy vigasztalják a vigasztalhatatlant. amelyik maga volt az eleven ördög. Pedig kinézetre szép ábrázatú, jó formájú És segéljenek, ahogy tudnak. Igencsak szürkünyödött már, mire bétopogott Nyá- teremtés volt, ámde állandólag belékötött guj János komámuram is. A dongagyári mindenbe, amit a férje mondott, vagy csiműszak után jődögélt gyalogosan hazafelé, nált. Civódott véle reggel, délben, estve. S mikor a korcsoma előtt álldogálóktól meg- hogy szavainak súlyt is adjon, gyakorta a kehallotta, hogy a komája – egykori kedves zibe kapta a laskasirittőt is. S ha ez nem volna elég, hát az asszony igenkatonatársa – mily szomorú véget ért. Ment volna azonmód, ám mégse érezte il- csak kikapós teremtés volt! A legények a Csiby lendőnek a munka szennyét bévinni ma- portán egymásnak adták a kilincset, hogy lecgán a halottas házba. Ezért elébb haza- két kapjanak a szerelemből. Erről ugyan a férj mit se tudott – pedig még a legyek is ezt ment, megmosdódott, s gúnyát váltott. A fiatal özvegy fogadta a komáját is. zümmögték a ganyédomb körül –, hiszen, Erős szipogások kíséretében eléadta, ho- ha lehetett, hitvesétől ugyancsak távol tartotgyan s miképpen esett meg a szörnyű tra- ta magát, olyannyira, hogy még a nagy hábogédia. A koma hümmögött, sajnálkozott, s rú idején is önként jelentkezett katonának. Egyik alkalommal a barátaival későig ilgyengéden meg-meglapogatta a meg-megránduló vállakat, így vigasztalva a bánatos logatott a korcsomában, és a maga sanyarú asszonyt. Mikor aztán a búcsúra került sor, sorsán kesergett. Addig-addig, míg végül maa látogató, ahogy illik, megkérdezte: ga a csapos figyelmeztette, hogy már tíz óra – Van-e szükséged valamire, Erzsi? is elmúlt, s ha nem akar esment egy jó Krisztus-verést, akkor ideje lenne hazaindulnia. Tudnék-e valamibe’ segélni? Ugyancsak kapatos volt, amikor benyi– Jaj! Be jó, hogy kérdi, komámuram, hallja-e! – kapott a szón az özvegy. – Ne- tott a konyhába. Részegen ugyan nem lát az kem a temetésen küjjel mán csak egy ember tökéletesen, de azt csak észre kellett gondom vagyon. A nagy feteke lik! Nem vegye, hogy az asszony nincs egyedül. Amies tudom, hogy ezután vaj’ ki dugná bé! kor bétántorgott, az asszony vendége félbeHisz’ Áronra immá’ nem számíthatok. szerbe hagyta a munkáját, s a’ Antit félrelökMást es megkérhetnék a dologra, de ko- ve szitkozódva kiszökött az éjszakába. Csiby Antal – az állapota ellenére is –, mámuram méges csak a komámuram. Ugyanbiza eljőne-é egyszer, hogy bédug- hamar felfogta, hogy mi történhetett az előbb. S kezdte szapulni az asszonyt. ja azt a nagy, feteke likat? – Te országos cafrang, te cemende, te! Nyáguj János kissé meghökkent. De aztán végigmustrálta az özvegyet – ki Monca! Ki vót az elébb rajtad? – Hallod-e! – vágott közbe az asszony, a még így, súlyos gyászában is igen szemlaskasirittőt kézbe kapva. – Csak ne tereld el revaló maradt –, megszánta. – Na, nem bánom! Bédugom én, ha a szót mindenféle csipp-csupp dologval! Arkell! Nem es eccer! Csak a feleségem ra felelj, hogy hol a rágó ráksúlyba bódorogtál eddig? S kivel ittad le magadot ennyire? meg ne tudja…

302

Székely Kalendárium – 2018

A szivargyújtó

Való igaz, hogy csavaros észjárása van a székelynek, de ez az egyik erős védelmi fegyvere minden baj ellen. Üljünk fel a háromszéki vonatra, amely Brassó és Bereck között szégyenkezik afölött, hogy a Székelyföldet annak idején elzárták a nagyobb forgalomtól. Zabolán három csizmás ember száll fel. Sepsiszentgyörgyre igyekeznek, a törvényszékre. A legidősebb dohányos szelencét vesz elő, cigarettát sodornak. Régi töltényhüvelyből készített, kerekes gyújtóval csiholnak tüzet. Mielőtt azonban a tiltott szerszám újból eltűnne a zeke zsebében, az egyik padról, hatalmas újság mögül egy kopasz úr áll fel, s tüzet kér. Finomkodva szippant egyet az aranyvégű cigarettából, aztán a gyújtó után nyúl. – Ezen nincs pecsét! – Az lehet – hagyja rá az öreg székely. – Miért nincs? – kérdi vészjóslóan a kopasz. – Biztosan azért, mert nem tettek reá! Azzal tüntetőén elfordul az öreg, s kinéz az ablakon. A nadrágos kopasz még beszél valamit, de a székely nem nagyon érti, mit mond. – Hallja-e, magához beszélek! – csattant fel a kopasz. – S hozzám miért? – kérdi az öreg. – Azért, mert megbüntetem a gyújtó miatt! – Meg ugye? – szól a székely, s aztán oda sem figyel. A nadrágos már toporzékol. Az öreg látja, hogy baj lesz, de nem adja fel a harcot. Inkább rászánja a gyújtót, de nem fizet. Csendesen megszólal: – Nekem semmi bajom a maga gyújtójával! – Az enyémmel??? – képed el a nadrágos. – Hiszen a magáé! – Netene, halljátok-e?! – fordul a többiekhez az öreg. – Még reám akarja fogni, hogy az enyém a gyújtó, pedig most es az ő keziben van! A többiek megértik a cselfogást, s helyeselnek az öregnek. Az most feláll. Hatalmas, hosszú szál ember. Most játssza ki az utolsó kártyáját. Csak úgy dörög a hangja: – Én csak annyit mondok, hogy vigyázzon az úr, s tűnjön el valahová azzal a gyújtóval, mert még megjárhatja! Az áldóját, én soha életemben nem voltam törvénytelen ember. Velem ne kezdjen ki egy ilyen kopasz! A többiek is zúgnak, a kopasz belátja, hogy hiába minden, még a székely áll a kert felől, s menti az irháját, elballag szomorúan. A kocsiban csend van, csak Kovásznán szól az egyik az öreghez: – No, Káruly bá, maga jól kivágta magát! Az öreg elgondolkozik, aztán hunyorít a szemével. – Ebből ki, de még hátravan a tárgyalás a törvénybíró előtt. De azért valamit ott is mondok… Dávid Iván (Keleti Újság, 1940. márc. 18.)

303

Székely Kalendárium – 2018

Gábor Áron első ágyúja Hidvég mellett, 1848. november 29én csata készült. A székelység akarta kiverni ősi földjéről a betörő osztrákokat. A székely nép harci vágytól égett. Kész volt megbirkózni akár magával az ördöggel is, de mégis aggodalom nyugtalanította, ha eszébe jutott, hogy nincs ágyúja. S íme, az országút felől szokatlan dübörgés hallik. Néhány másodperc, s hat szépen felszerszámozott ló egy fénylő új ágyúval robog a táborhelyre. Az ágyú mellett Gábor Áron lovagol. Épp kezdődik a csata. Az osztrákok, támogatva az oláh felkelőktől, kemény támadást intéznek a székely tábor ellen. Gábor Áron egy dombtetőn sietve fölállítja ágyúját; aztán ő maga tölti meg, s ő maga irányoz. Csakhamar eldördül az első lövés. Az

ágyúgolyó magas ív alakban csap az előnyomuló dragonyosok közé; a második lövés az oláhok tömegén szánt keresztül. A székelység néhány percig csak bámul. Nem hisz a saját szemeinek. – Nini, hiszen talál! – kiáltja örömmel egy őszbecsavarodott góbé. – S nagyobbat pukkan, mint a németé! – jegyzi meg egy másik székely. S ezzel az ágyú köré tolongnak és elkezdik cirógatni, csókolgatni, mintha régen várt kedvesük volna. Azután halálmegvető elszánással törnek előre, és rövid félóra alatt szétszórják az ellenséget. Ilyen csodás hatása volt Gábor Áron első ágyújának.

Fotó: Kratochwil Zsolt

Gábor Áron szobra Kézdivásárhelyen

304

Gracza György: A nevető Magyarország (Bp., 1901)

Székely Kalendárium – 2018

Kétéltűek

II. Ám egy decemberi napon Győzött a nép haragja, Dracula ülepe alól A trónszéket kirúgta. Szárazföldi képmutatók Rögtön vízbe ugráltak, S hogy ott is jól élhessenek, Demokratákká váltak. Csupán tónust változtattak, S rákezdtek a dumára, Kuruttyolják nyakra-főre, Hogy a népet szolgálják, Pedig titkon azért most is Szép múltjukat siratják. Sok helyen ezt el is hiszik, Elfeledik múltjukat, Így a „vízi demokraták” A zavarosban halásznak. Mindegy, hogy ők kit szolgálnak, Kinek adnak igazat, Csak a fenék változott meg, De a nyelvük megmaradt!

I. Úristennek kegyeltjei, Képmutató figurák, Szárazföldön és a vízben, Otthon vannak egyaránt. Draculának éden földjén, Biztos talajon álltak, Igaz, arra mindahányan Duplán rá is szolgáltak. Nevüket románosították, Toma lett Tamásból, Alexandru a Sándorból, Mihail a Mihályból. Beálltak ők a büróba S mindenféle tanácsba, Táviratokat küldtek a Főnök szülinapjára. Haladtak is a ranglétrán, Vezető lett mindahány, Scornicești-i Bulibásnak Fütyögtek az oldalán.

Gálfalvi Gábor ny. ig. tanító, Alsóboldogfalva Fotó: Ignácz Szabolcs

A Perkő és Kiskászon

305

Székely Kalendárium – 2018

Kacagó fejfák

Están bá, a falu sírásója, miután meghalt az öreg tisztelendő, ásni kezdte komótosan a sírt, és magában dünnyögve mondogatta: „Bizony, por és hamu vagyunk, bizonyítá Kernác Samunk!” Odapillantott nagy hirtelen a tőle harmadik sírhantra, amelyben a falu kocsmárosa nyugodott uzsorátlan lélekkel immár egy esztendeje. – Maga miért nem siet a sírásással? – lépett hozzá az ifjú tisztelendő, akit éppen azelőtti nap nevezett ki Katolnára a püspök úr. – Ne izguljon, kolléga úr! – mondta vastag bajusza alól mosolyogva Están bá. – Mire idehozzák az öreg tisztelendőt, olyan mély lesz a sír, mint az örökkévalóság! A fiatal katolikus pap sértődötten duzzogta: – Már hogyan lennénk mi kollégák, Están bá! – Mi úgy, ifjú tisztelendő uram, hogy én faragom a bölcsőt, s maga keresztel; én ásom a sírt, s maga temet. Tehát egy kenyéren vagyunk! Avval megpökte a tenyerét, és mélyet nyomott az ásóval az agyagos anyaföldbe. Aznap délután nagy harangzúgással el is temették az öreg tisztelendőt, s a temetés után Están bá fel is állította a frissen faragott kopjafát. Ezt véste rá: „Becsületes tisztelendő vala,/ Mégis meghala.” Aztán vállára vette az ásót, s indult hazafelé. Éppen a temető kapujában találkozott össze Mózsival és Ignáccal, két régi komájával. – Hát ti hová igyekeztek? – kérdezte kíváncsian.

– Szállást készítünk az öröklétnek – válaszolta a két koma, és búsan tovább baktattak. Nézegették a fejfákat, és nagyokat hümmögve sóhajtoztak. – Nétené, már Kernác Samu es itt van. – Ez meg Piroska, az a vén púpos. A keresztapja faragta a fejfáját, me’ senkije se maradt jámbornak. – Nahát, kedves komám, maholnap mü es idekerülünk – mondta nagy beletörődéssel Ignác bá. Mózsi bá bölcs nyugalommal ráhagyta: – Mi igen, ha nem ügyelünk! Ignác bá hosszas töprengés után kibökte: – Édes komám, ha az Úristen úgy rendelné, hogy hamarabb halok meg, mint te, akkor mit íratnál az én fejfámra? Mózsi bá hátrább tolta tarkóján a kalapját, és hunyorogva mondta: – Én azt, édes komám, hogy: „Itt nyugszom én, olvasod te, nyugodnál te, s olvasnám én!” Induljunk el mi is a két székely komával a székely temetőkbe, hogy a kacagó fejfák láttán megfejtsük a székely lélekben rejlő derűt, azt a bensőséges humort, mely hozzásegítette ezt a makacs magyar fajtát túlélni az utóbbi ezer esztendő létsorvasztó küzdelmeit. Tamási Áron Ábelének kacagása győzi le a halált a székely temetőkben. Mikor Nyirő Józsefet, a másik nagy székely írót megkérdezték arról, honnan veszi novellái témáit, az író széttárta a karját, és azt mondta, hogy ő biz a temetőkből. S rögtön elmondta kedvenc viccét: „Jesszusom, Máriskó, hát mi leve Istán bával?

306

Székely Kalendárium – 2018 Avval csak annyi, hogy meghala egy cseppet!” Ebben a válaszban a székely humor minden bája és mély emberi igazsága benne van. S ha már fejfáknál tartunk, idézzük Kányádi Sándornak Tamási Áron temetésére írott gyönyörű sorait: „Kívánhat-é ember többet/ Derékaljnak szülőföldet,/ s két cserefa lombos ágát szemfedőnek?” Következzenek hát humoros fejfák mindenhonnan, ahol székelyek éltek és haltak: Okosság volt minden, Amit mondani szokott. De keveset beszélt, S annál többet ivott. Itt nyugszik Áron, Ki volt sok vásáron. Addig csereberélt, Míg egy ló, egy herélt, Úgy ágyékon rúgta, Itt van róla a nyugta. Itt nyugszik Döme, Ráesett a malom köve, Mire észrevette volna, Hóttan mászott ki alóla.

Elaludt Tóth János Az erdőhöz közel, Másnap reggelre Halva ébrede fel. Megcsípte valami, Így esett halála. Aki vigyázatlan, Ilyen sírt talála. Én voltam a falu Legerősebb legénye, Csak eggyel nem bírtam S ez lett a vége. Pihenünk itt ketten, Ez alatt a fa alatt. Hárman vótunk Egy kocsmába De a harmadik elszaladt.

„Itt nyugszik Peski, Ki a sírból les ki, Nem kell neki túrós csusza Sze’ már rég a sírba csusza. Agglegény vót, Mégis meghótt. Itt nyugszik Horgos János Éppen akkor érte Úgy verték agyon a A halál zord szele, Szentgyörgy vásáron Mikor a konyhában A múlt nyáron. Nyers tormát reszele.

Nem jöttem sohasem Kocsin temetőbe, Csak mikor a sógor Vágott engem főbe! Itt nyugszik kedves orvosom, S körötte, akiket gyógyított. Kece Pál bíró Sz.1811 mgh. 1882. Élete híres volt Halála hirtelen. Vége Víg Andrásnak, Mert neki sírt ásnak, Most ásnak Andrásnak, Holnap ásnak másnak. Én Imre Márton Felszólítok mindenkit, Hogy csináltassa meg A sírkövit. Itt nyugszik Sós Benedek, Ki sose tett egyebet, Mint lányokat csábított, S utolsót ásított.

A két székely koma jókat derült a kacagó fejfákon, és felfogadták, hogy maguk is előre megrendelnek egy tréfás sírfeliratot. Már kifelé tartottak a temetőből, mikor megszólalt Mózsi bá: – Tudod, Náci komám, most jövök rá, hogy itt es eltelik, csak egészség legyen! Bereczki Károly (Kapu, 2008/4.)

307

Székely Kalendárium – 2018

Vallatom a székelyt Falusival nem jó szóba elegyedni, az embernek mindig eszébe jut az irodalom s az a rettenet, hogy ennek a magyarnak még az unokája se fogja olvasni azt a sok betűt, amit belőlünk ez az emberöltő kisajtol. Az ember szégyenkezik, skrupulusos: hátha bennem van a hiba, mert íme, Gyurka Dénes bá – aki még csak nem is keleti székely, hanem sóváradi fuvaros, kisbiróviselt falu-bölcse – inkább úrvoltomtól, mint íróságomtól illetődik meg. Az értelmiekben eleitől fogva fölényt mutat. Ahogy hallgatom, mind kevesebbet értek elmélkedéséből. Elnézem bikafejét, kemény testét, ugyancsak hegyezem a fülem szapora beszédjére s lassanként meggyőződöm: ez a bácsi alítja, mit akarok, nem tűri, hogy tanulmány tárgyává tegyék, óvatosan nyeli a sligovicát, hogy megeredt nyelvéből minél kevesebb hasznot húzzak. Egy-egy kérdésemre lehunyja szemét, mikor is ez a mondat ül ki az arcára: már belőlem csúfot nem csinálsz, ebadta városija! Aztán szelíden igazítja helyre a szemét, mintha sejtené, hogy az se áll jól. Szava nem túl hangos, mint a szabadba szokott alföldi gazdáé, inkább szerény, az igét se igen nyeli el székelyül, célirányosan mindig a tárgyhoz szól s én, – óh, ég, – figyelmem lankad, alig érek észjárása nyomába. De azért követnem kell, járszalagján vagyok, nem értem, de hipnotizál sajátos előadásmódjával, ellopja kérdésem érdekes élét, válaszában káprázó történetkéjével téveszt meg, útvesztőbe csal, vallatóból hallgató leszek, netán tán vallatott, mesetarsolyából akartam csenni, de, mint Babszem Jankót, a tarsolyába

csúsztat. Homlokomon ül ki a verejték: ha hátasló a pegazus, azon ő ülhet, én pedig csak kengyelfutója lehetek. Fölvonul előttem élete, modern bukolika-filmje, viszontagságai a falusi szövetkezet körül. Miként hathatóskodtak a csendőrök, hogy ki-ki hordja le a méterfát a Bekecsről még a marhától se járható úton. Nem egyességes emberek azok! – panaszolja s közben így finomkodik: „Vettem egy borjút, ámbár kettőt”... Kétségbeejtő, hogy miért „ámbár”? Feleségem az öreg arcát rútító hegedések után érdeklődik. Mackó körme, kés pengéje, vagy fejszecsapás, aminek köszönhetők. Így gondoltuk a felelete előtt, mert azután már semmit sem gondoltunk; letettünk róla, hogy ezzel tisztába jöhessünk valaha. S éppen a „hívőkről” kezdett Dénes bá’ rejtélyeskedni, mikor kiscselédem a konyhába hívta ebédelni. Ümmögve leplezte bosszúságát az öreg. Szerette volna a pálinkázást az ebéddel kombinálni s akadékoskodott: – Esszemotyókáltatok már valamit? Mer’ nem szívesen járok a konyhára katipillának... Feleségem észrevette ijedt tekintetemet, s ahogy Gyurka Dénes kifordult az ajtón, megnyugtatott: – Katipilla nem azonos etimologice a világháború caterpillarjével. Konyhában kotnyeleskedő férfit jelent. Éppen olyat, amilyen te vagy az irodalom konyhájában. Fiam, ne légy magyar író! Nehéz megtanulni azt az ezernyi furcsát, ami ezeknél a székelyeknél megterem. Vagy eriggy ízibe Gyurka Déneshez magyar szóra, hogy népies irányba fejlődj!

308

Molter Károly (Napkelet, 1923/1.)

István Lajos bács Korondról (2009)

Fotó: Balázs Ödön

Székely Kalendárium – 2018 Búcsúzáskor megkérdezem a vénembert: – Dénes bá’, vigasztalan vagyok. Mind rovom itt a betűt az erdélyi urak örömére, de mi tűrés-tagadás, én nem értettem a kelmed beszédjét. Mitévő legyek? Mérhetetlen rosszallás nehezedett a szavából: – Az Úrnak azt a gyöngéjit beszélik a falumban, hogy minden, székely szájából ejtett bolondságot tollhegyre veszen. Azér’ nem mer az Úrral má’ senki egy értelmes szót váltani, harag ne essék, szólván. Ajkamba haraptam, és szégyenszemre fordultam vissza a népies irányból.

Derűs esetek József János életéből Ügyes-bajos dolgát eligazítandó, a megyeszékhelyre utazott szekérrel. Beérkezve a városba, ráért csodálni, bírálgatni a szebbnél szebb városi házakat. – Te Mózsi! – szól a szekereshez. – Én ezt a házat (s rámutatott egy dupla házra) megveszem... Mózsi csudálkozó megnyúlt arca kérdőjellé görbült. Ezt várta csak, s aztán így egészíté ki a megkezdett mondatát: – Ha azt a másikat (s rámutatott a szemben lévő még nagyobbra) eladom. JJJ A véget nem érő esős idő egyik nyáron az egész családot napokon át beszorította a szobába. Éltető eleme volt a mozgás, kiszólása szerint a sétafikálás, s így érthető, ha a hosszú fogság tűrhetetlenné vált, s türelmetlenné tette. Az ablakon át sokáig kémlelte az eget. A sok helytelenkedő gyerek izgatottan várta a remélt kedvező jóslást, látva apjuk komoly tanulmányozó arcát. Végre megszólalt „megnyugtatóul”: – No, amiért ma ilyen idő van, azért holnap még lehet – egy pár szem eső!

309

Székely Kalendárium – 2018

310

Székely Kalendárium – 2018 A székely büszkén vezeti végig a házán váratlanul érkezett vendégeit. – Ez itt a tornác, ide szoktam kiülni pipázni. Ez a tisztaszoba, az étkező, a konyha… Ő a lányom, éppen főzi az ebédet. Mennek a tovább a házban. Az öreg benyit a hálószobába, ahol a feleségét éppen „szeretgeti” hátulról a komája. – Ez a hálószoba – folytatja az „idegenvezetést”. – Ez a hálószoba. Itt a feleségem, az meg ott mögötte… Hát az én volnék… JJJ Két székely üldögél a vasútállomáson. Várják a vonatot, időnként nagyokat szellentenek. Jó két óra múlva megszólal az egyik: – Olyan büdöseket szellent kend, hogy ha nem keverném az enyémmel, már el is ájultam volna. JJJ Baba született székelyéknél. Pár év eltelik, a gyerek szépen halad: jár, mosolyog, játszik. Egyetlen baj, hogy beszélnie is kellene már, de az csak nem szólal meg. Betölti a hatéves kort, de semmi. Aggódnak a szülők, orvoshoz is viszik. Az mindent rendben talál, a némaság oka számára is titok. Az idő múlik, végül is a szülők beletörődnek. Ha nem beszél, hát nem beszél, csak az ő fiacskájuk. Valahol a 14. születésnapja körül ebédelni ül össze a család. A tányérokban gőzölög a húsleves. Egyszer csak megszólal a gyerek: – Sót! Az egész család meglepődik. – Jaj, de boldog vagyok! – szól az anyja. – Te beszélsz, fiam? – Beszélök.

– Hát az Isten szerelmére, eddig mér nem mondtál semmit? – Eddig ölég sós vót a leves. JJJ Székely bácsi stoppol az út szélén a tehenével. Éppen arra jön egy Mercedes, és megáll. – Merre, bácsi? – Csak ide az első faluba. – Üljön be, a tehenét pedig kösse hátra. A sofőr elindul úgy 40 km/h sebességgel, hátrapillant a tehénre, mely csak bandukol a kocsi után. Amikor már 120-as sebességgel halad, megdöbbenve észleli, hogy a tehén kocog. Felidegeskedik erre a sofőr, és maximális gázzal, 200-zal kezdi repeszteni. Visszapillant, és látja, hogy a tehén lógatja a nyelvét. Mondja is a bácsinak, hogy lóg a tehene nyelve! – Ja, a tehenem mindig így jelez, amikor előzni akar! JJJ A székelynek köhög a lova. Elmegy az állatorvoshoz, aki lóport ír fel az állat számára, hogy a gazdája fújja a ló szájába. Két hét múlva találkozik az orvos a székellyel, és megkérdi, használte a por? Mire a székely: – Dehogy, a rühes dög hamarabb fújt, mint én... JJJ Székely bácsi sakkozik a lovával. Ezt látva átszól a szomszéd: – A csudába, magának ilyen okos lova van? Mire a székely gúnyosan: – Még hogy ez okos?! 3:1-re vezetek...

311

Székely Kalendárium – 2018 Egy szép napon hazafele bandukol a székely, felveszi őt egy ezüstszínű Mercedes. Az öreg még nem látott ilyen szép autót, sokat kérdezgeti, mi mire való. Többek között azt is, mire való a Mercedes-jel az autó elején. A sofőr azt mondja, amikor jön egy kerékpáros, azzal célozza be, hogy el tudja ütni. Néhány perc múlva közeledik egy kerékpáros, a sofőr vigyorog, „becélozza”, de persze amikor odaérne hozzá, hirtelen elrántja a kormányt. A székely szemrehányóan mondja a sofőrnek: – Na, ha nem nyitom ki az ajtót, soha nem találtuk volna el! JJJ Beül a székely a nemdohányzó vasúti kocsiba, de a pipa a szájában van. Meglátja az írást. A kiégett pipát kiveri, kitakarítja, aztán előveszi a dohányzacskót és megtömi. Hanem nem gyújtott rá, csak a szájában tartotta, mert pipa nélkül fabatkát sem ér az élet. A vonat elindult. A kalauz bejön a kocsiba és rászól a székely góbéra: – Itt nem szabad dohányozni. – Én nem dohányzom. – Pipálni sem szabad! – Én nem pipálok. – Ott a pipa a szájába’! – A csizma es a lábamon van, aztán mégse gyalogolok. JJJ Hazajön a székely földműves tanuló fia. A gimnáziumban igen jól tanult, hát büszke rá a gyermek. Otthon is gyakorolja a gimnasztikát, fejre áll stb. Azt mondja az apja:

– Ne állj a fejedre, Jóska, mert a fejedbe megy a vér. – Hát, ha a lábamra állok, miért nem megy a lábamba a vér? – okoskodik a fiú. – Azért fiam, mert az nem üres – válaszolja rezignáltan a székely. JJJ Egy turista, sokat hallván beszélni a székelyekről, útba ejtette a székelylakta vidékeket is, mert azt halotta, hogy a sértést nem tudják elviselni, s hamar vért ontanak. – Személyesen szeretném kiismerni a székely hidegvért – mondta az első embernek, akivel találkozott. – A székely hidegvért? – csodálkozott a kérdezett. – Azt csak tettlegesen lehet kiismerni, vagyis előbb meg kell sérteni a székely embert, aztán várni kell, hogyan viselkedik a sértéssel szemben. Abból lehet megállapítani, hogy milyen a székely hidegvér. Megköszönte a turista a kapott felvilágosítást, s elindult tapasztalatot szerezni. Találkozik egy pásztorral, aki teherrel megrakott szamarat vezetett, maga előtt terelgetve juhait: – Jó reggelt, szamarak apja! – csúfolódott, várva szavainak hatását. – Jó reggelt, gyermekem! – válaszolta a pásztor. Az idegen rettenetesen bosszankodott a felsülés miatt, de elhatározta, hogy a következőt még jobban megsérti. Egyenesen szembe ment egy idősebb atyafival, miközben mondotta: – Ökör elől nem térek ki! – Én pedig kitérek! – tért ki nevetve a székely.

312

Székely Kalendárium – 2018 Idegenek utaznak egy gépkocsival, és éppen az egyik székely falucska közepén leállt a kocsi motorja. Eleget nézegették, tapogatták, piszkálgatták, a hiba okára sehogyan se tudtak ráakadni. – Itt csak egy gépész segíthet – mondá ki véleményét az egyik utas. Éppen akkor ment el mellettük egy öregasszony, olvasóját ujjai között morzsolgatva imádkozott útközben. Sietve megszólították: – Nénike, álljon csak meg egy pillanatra! – No, mi baj, lelkecskéim? – állt meg azonnal az öregasszony. – Van-e ebben a faluban valahol mechanikus? – Ebben-é? – nézett végig gyanúsan az idegen társaságon. – Ebben, instálom, olyan nincs. Itt mindenki katolikus! JJJ Mózsi bá és Mari néni állandóan civakodtak. A helyzet odáig fajult, hogy Mózsi bá az asszonyt egy szép napon útra tette. – Mi történt, Mózsi? – kérdi a szomszédja. – Semmi különös, csak Marival megosztozánk, s az ő része a kapun kívül jutott. JJJ A tanfelügyelő megérkezik egy székely faluba, megkérdezi az éppen arra járó székely atyafit: – Mondja bátyám, ugye arra van az iskola? – Ühüm. Egy idő után találkozik egy másik atyafival, ettől is megkérdi:

– Mondja bátyám, ugye arra van az iskola? – Ühüm. Egy idő után találkozik egy harmadik atyafival. Ettől is megkérdi: – Mondja bátyám, ugye arra van az iskola? – Igen, kérem szépen, egyenesen arra található az általános iskola. Meglepődik a tanfelügyelő ezen a kimerítő válaszon, és megkérdezi: – Ugye, ön az értelmiséghez tartozik? – Ühüm. JJJ – Mondd csak fiam, mit ád a juh? – Tejet. – Hát még mit? – Hát… Gyapjút is ád. – Nagyon jó! És mit készítenek gyapjúból? A gyerek hosszan hallgat, mígnem a tanító a segítségére siet. – Hát miből van a nadrágod, fiam? – Szétfejtettük öregapám kabátját, oszt abból. JJJ Részegen támolyog haza a székely, de szeretne úgy bejutni a házba, hogy a szomszédok ne tudják meg. Hirtelen nagy ötlete támad, és bekiabál az ablakon: – Itthon van a gazda? Restelli erősen az asszony, hogy nincs még ilyenkor otthon az ura, ezért így válaszol: – Itthon hát! – Hű, az áldóját – csodálkozik a székely. – Hát, akkor tán mégse az vagyok, akinek gondoltam magam…

313

Székely Kalendárium – 2018

Ez is ünnep VIII. Henrik észreveszi, hogy az ajtaja előtt álló őrök közül az egyik részeg. – Hát miért ittál, te akasztófáravaló? – Felséged nevenapja alkalmából ittunk egy pár pohárkával – válaszol az ittas őr. – Névnapom alkalmából? De hiszen ma nincs is névnapom! – ... (poén a rejtvényben)

314

Székely Kalendárium – 2018

Medvefogás

Kiabál a székely legény az apjának: – Édesapám, fogtam egy medvét! – Jól van, hozd ide! – ... (poén a rejtvényben)

315

Székely Kalendárium – 2018

Elment a vonat Székely bácsi rohan a vonat után, végül csak elkési, a vonat akkor gördül ki a peronról, mikor odaér. Erre a bácsi: – ... (poén a rejtvényben)

316

Székely Kalendárium – 2018

Két székely atyafi nézelődik vásár után a brassói Fekete-templom körül. Csodálják az öreg építményt, megnézik a Honterus-szobrot, majd távolról nézik a tömött tornyot, melynek ablakain át jól látszik a nagyharang. – Mondja, bátya – szól a fiatalabbik –, hogyan kerülhetett az a hatalmas harang a toronyba? – ... (poén a rejtvényben)

317

Székely Kalendárium – 2018

A székely és a szerelem A székely bácsi és felesége kinn ülnek a teraszon. Egyszer csak az asszony érdeklődik: – Te szeretsz engem? – Persze. – Csak mert sosem mondod. – ... (poén a rejtvényben)

318

Székely Kalendárium – 2018

Receptek betűrendes jegyzéke Aranydurbincs krumpliágyon Almás-krémes szelet Aszaltszilvaleves füstölt hússal Bárányaprólék Bárányhús sóskamártásban Báránykaraj borókamártással Biberle – svájci karácsonyi sütemény Borjúszelet gombával Borókás-gyümölcsös libamell Borókaszósz vadhúsokhoz Cherry Queen Csontleves Erdei krumplileves Fűszeres paradicsommártás Fűszeres sültalma-likőr Gombafasírt Gombás-húsos krumplitokány üstben Görög padlizsánsaláta Gulyás (avagy a faggyú reklámhelye) Gulyásleves Hagymás-paprikás máj Hurutos krumplileves Kakaós piskóta Kakaskocsonya Kapros krumplileves Kaszás krumplileves Ketchup másképpen, egyszerűbben

261 268 259 268 276 252 262 277 251 250 269 275 280 273 265 269 242 258 280 275 233 281 271 258 286 281 273

Ketchup paprikával Kockás zöldségleves Krumplikrémleves Lebbencses krumplileves Lúdmájjal töltött pityóka Mézes dióbél Mézes rózsasziromdzsem Paradicsomos krumplileves Rizses hús galambhátú gombával Rosé kacsamell hagymásnarancsos szósszal, sült murokkal és krumplipürével Rumos őszibarack mézzel Salátás paszulyleves Sóskaleves rebarbarával Svéd mézes uborka Szerbgulyás Szilva mézben Tárkonyos krumplileves Tejszínes csokoládémousse-torta Töltött csirke Töltött csirkecomb sült krumplival Töltött hagyma Vajas pástétom Helvécia-módra Zelleres krumplileves Zöldséges krumplileves Zsályás almaleves csirkehússal

Rejtvények megfejtése 1. De ma nyolcadika van, felség! 2. Nem tudom, mert nem enged el! 3. Eredj csak, eredj, a jegy úgyis nálam van! 4. Hát hogyan másképp, mint csengettyű korában! 5. Egyszer már mondtam, lelkem, majd ha változás lesz, szólok.

319

273 270 283 286 275 278 278 284 243 261 278 267 269 278 277 278 279 265 276 270 235 242 283 284 260

Székely Kalendárium – 2018

Tartalomjegyzék

Nem engedünk a negyvennyolcból!.................................5 A Székely Hadosztály indulója..........................................6 Vissza a régi erkölcsökhöz!...............................................7 Új évre .............................................................................9 Tudnivalók a naptárrészhez ...........................................10 Szent László közöttünk van............................................11 Január ...................................................................12 Február..................................................................18 Március..................................................................24 Április....................................................................30 Május ....................................................................36 Június....................................................................42 Július.....................................................................48 Augusztus .............................................................54 Szeptember...........................................................60 Október .................................................................66 November .............................................................72 December..............................................................78 A székely körvasúton 2014-ben .....................................84 A csillagos ég 2018-ban .................................................86 A 2018-as év ..................................................................91 Akiktől 2017-ben búcsúztunk ........................................93 Székelyföldi eseménykrónika.........................................98 Románok Székelyföldön...............................................109 Karácsony első napján délután.....................................110 Nem Gyulafehérváron dőlt el .......................................112 Erdély második megszállása ........................................117 A Székely Hadosztály megalakulása.............................121 Ki alapította Moldvát?..................................................127 „Beszélő” klenódiumok................................................130 Neves fürdővendégek Szovátán ...................................132 Uz Bence nyomában ....................................................137 Piac Udvarhelyen .........................................................139 Oroszhegyről a magyar országgyűlésbe.......................141 Színész honvédtiszt Nagygalambfalváról.....................144 A harisnyás képviselő...................................................146 Mátisfalvától a budapesti színpadig.............................149 Becsület és egyenes beszéd .........................................150 A néptánc anyanyelvén................................................152 A lengyel zarándok ......................................................157 Tolókocsiból jótékonykodó grófnő ...............................158 „A szárított patkányhoz nem volt étvágyam” ..............163 Száztagú Székely Férfikórus .........................................167 Példakép volt napfényben és borulatban.....................169 Rózsa Sándor az ördög bibliáján ..................................172 „A katonaság nem uraság!” .........................................174 Lételük alapja ..............................................................178 Csíksomlyó éneke.........................................................179 Gyimesiek Csíksomlyón................................................180 Istent a hegyen találta meg .........................................184 Régi farsangi mulatságok Alsóboldogfalván ................186 Takaréklángon a szénégetés........................................188 Kutya teringettét! ........................................................193 Népviselet régen és ma................................................196 A székelyek országa .....................................................200 Vigyázzatok! ................................................................201

Kászonszék palackozott borvizei ..................................202 Székelyföldi orchideák .................................................205 Turulmadaras határkő Székelykakasdon......................207 Fehérszék kincse ..........................................................208 Székelyföld beszélő kövei.............................................209 A Só útja.......................................................................211 Sziklavilág sétányain....................................................212 Kápolna az Úz völgyében .............................................214 Székely divat száz éve ..................................................216 Székelycsóka................................................................217 Régi székely falusi élet .................................................218 Macalik, a fű-szerek tudója ..........................................221 A székely konyha öt tárgya ..........................................226 Székelyország patikája.................................................229 Hagymát hagymával!...................................................231 Nem minden allergia! ..................................................236 Jóízű rózsaíz.................................................................239 Zoltán Sándor, a gombák tudója..................................240 Gombakultúra Bukovinában ........................................245 Tippek gombatartósításra............................................246 A környezet inspirálja ..................................................247 Termesszünk borókabogyót!........................................250 Írástudók hasa .............................................................253 Komorabb magyarok kovásza ......................................256 Székely legény fohásza ................................................257 Téli ízkavalkád Berkeszi-módra........................................258 Miből mennyi szükséges? ............................................266 Fagyasztás és fogyasztás..............................................267 Alkoholról leszoktató népi gyógymódok......................272 Készítsünk ketchupot!..................................................273 Maradékok felhasználása.............................................274 Régies ízek ...................................................................275 Télre mézben ...............................................................278 Krumpliföld..................................................................279 Jótékony gyógyteák.....................................................288 A fröccs szülőhazája .....................................................289 Észcsere .......................................................................290 Egy öreg székellyel vitázom .........................................291 Maros és Olt .................................................................292 Gyermekkönyv a való világról ......................................295 Az örökös ellenzéki ......................................................297 A pereskedő .................................................................297 Régi szilveszter falun ...................................................298 Madagaszka.................................................................300 Pajzán székely történetek (1.)......................................301 A szivargyújtó ..............................................................303 Gábor Áron első ágyúja ................................................304 Kétéltűek .....................................................................305 Kacagó fejfák ...............................................................306 Vallatom a székelyt......................................................308 Rejtvények...................................................................314 Receptek betűrendes jegyzéke.....................................319 Rejtvények megfejtése ................................................319

320