ÜZLETHELYISÉGEK:
Szarvas, Rákóczi u. 2. volt BGM autósbolt (HH) Nagyszénás, Szabadság u. 32. volt élelmiszerüzlet (HH)
Kardos, Csabai u. 52. alatti Aranykalász büfé (HH) Nagyrátán üzemelõ vegyesbolt eladó vagy kiadó (GG) Örménykút, Dózsa 37. élelmiszerüzlet eladó vagy kiadó (FF)
Urbán József COOP Szolnok Zrt. 06/30/116-2687
Külsõre talán összetévesztõek, de alaposan megvizsgálva látható a különbség a mérgezõ virág és a fûszernövény között.
A medvehagyma levele fokhagyma illatú; vékonyabb, 3-4 cm széles, hosszúkás, kihegyesedõ; a gyöngyvirág levele szagtalan; 6-8 cm széles, fényes felületû!
A medvehagyma hagymás növény, míg a gyöngyvirág tarackos.
A medvehagyma szárának csúcsán fejlõdnek kicsi, fehér, csillag alakú virágjai; a gyöngyvirágnak bódító illatú, harang alakú virágai vannak.
A medvehagyma és a gyöngyvirág is az árnyas erdõket kedveli.
A napos réteken, medvehagymához hasonlító növény valószínû kikerics, ami szintén mérgezõ.
Forrás: internet
Az õsi civilizációk a csalánlevelet igazi csodaszerként tartották számon. Számtalan betegség gyógyítására és kezelésére használták. Az ókori egyiptomiak a csalánt az ízületi gyulladás és az alsó hátfájás enyhítésére vetették be, míg a rómaiak egyszerûen magukra dörgölték leveleit, hogy melegen tartsák testüket. Mérgezések, kígyómarások enyhítésére is szolgált. Már az ókorban teát vagy levest készítettek a csalán nagyobb leveleibõl. A modern kutatások a csalán és a belõle készült tea számos lehetséges egészségügyi elõnyét is alátámasztják.
Tudományos neve, az Urtica dioica a latin “uro” szóból származik, ami azt jelenti, hogy „égni”, mert levelei “szõrösek” és érintkezéskor ideiglenes égõ érzést okoznak, csípnek, emellett viszketést, bõrpírt és duzzanatot is okoznak. Ez annak köszönhetõ, hogy a csalánszõr olyan vegyszereket tartalmaz, mint a hangyasav és a hisztamin, amelyek irritálhatják a bõrt.
A csalán hatásai, elõnyei
Természetes vízhajtó, méregteleníti a szervezetet. A növény leginkább vizelethajtó hatásáról ismert. A vesét fokozottabb kiválasztásra serkenti, ezáltal eltávolítja a szervezetbõl a mérgeket, salaktalanít, vértisztító hatással bír (csökkenti a vér húgysavszintjét). A csalánban található hasznos tápanyagok széles skálája ideális méregtelenítõ a szervezet számára, melyet kíméletesen tisztít meg. Segít javítani a bél tápanyagfelvételének hatékonyságát, és biztosítja az emésztési folyamatok zökkenõmentes lefolyását, megakadályozva ezzel a veszélyes méreganyagok felhalmozódását. Serkenti a nyirokrendszert is, segít megszabadítani a testet a vesében lévõ felesleges méreganyagoktól is.
Rengeteg tápanyagot tartalmaz
A növény levelei és gyökere sokféle tápanyagot tartalmaz, többek között:
Vitaminok: A-, C- és K-vitamin, valamint számos B-vitamin. Ásványi anyagok: kálcium, vas, magnézium, foszfor, kálium és nátrium.
Zsírok: linolsav, linolénsav, palmitinsav, sztearinsav és olajsav. Aminosavak: az összes esszenciális aminosav.
Polifenolok: kaempferol, kvercetin, koffeinsav, kumarinok és egyéb flavonoidok.
Pigmentek: béta-karotin, lutein, luteoxanthin és más karotinoidok.
Csökkentheti az ízületi gyulladást, reumás panaszokat
A csalánt nagyon gyakran használják az ízületi gyulladás és a reumás panaszok tüneteinek enyhítésére, ugyanis a csalánszõrzet olyan vegyszereket tartalmaz, amelyek fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentõ tulajdonságokkal bírnak.
Enyhíti a szezonális allergiát és szénanáthát
A csalánt a szezonális allergiák kezelésére is használják. A tudósok még nem biztosak abban, hogy pontosan hogyan csökkenti az allergiás tüneteket, de egyesek szerint úgy, hogy csökkentheti az allergiával összefüggõ gyulladásokat a szervezetben.
Szezonális allergia akkor fordul elõ, amikor egy anyag, például a virágpor, a test hisztamin termelését váltja ki. A hisztamin okozza az allergia jellegzetes tüneteit, például gyulladást, viszketést és csalánkiütést. Egyes kutatások azt mutatják, hogy a belõle készült kivonatok gátolhatják a gyulladást, amely szezonális allergiákat válthat ki. Ez magában foglalja a hisztamin receptorok blokkolását és az immunsejtek megakadályozását az allergiás tüneteket kiváltó vegyi anyagok felszabadításában.
Mérsékelheti a vérnyomást
A magas vérnyomás komoly egészségügyi problémát jelent, mert szívbetegség és agyvérzés kockázatát hozza magával, melyek világszerte a halálozás egyik leggyakoribb okai. Egyrészt serkenti a nitrogén-oxid termelést, amely értágítóként mûködik. Az értágítók ellazítják az erek izmait, segítve õket kiszélesedni. Másrészt a csalánnak vannak olyan vegyületei, amelyek kalciumcsatornablokkolóként mûködhetnek, és amelyek ellazítják a szívet.
Egyéb lehetséges elõnyök:
Vérzés csökkentése, a máj egészsége, sebgyógyulás és prosztata problémákra is megoldást nyújthat.
A csalán felhasználása
A csalánt könnyû beszerezni, ugyanis számos élelmiszerboltban vagy drogériában megvásárolható a csalántea, de saját magunk is termeszthetjük. Vásárolhatunk szárított csalánleveleket, csalán tartalmú kapszulákat és krémeket, az utóbbit gyakran ajánlják az ízületi gyulladások kezelésére.
A szárított leveleket és virágokat forró vízbe áztatva finom gyógyteát készíthetünk, míg leveleit, szárát és gyökereit megfõzhetjük és levesek, turmixok hozzávalójaként használhatjuk fel.
Nincs hivatalos információ a napi adagolásával kapcsolatban. Egy biztos: fogyasztását szinte lehetetlen túlzásba vinni.
Lehetséges mellékhatásai
A szárított vagy fõtt csalán fogyasztása biztonságos, nem jár semmilyen káros mellékhatással.
Fogyasztása elõtt érdemes beszélni kezelõorvosunkkal, ha vérhigítót, vérnyomás elleni gyógyszert, vízhajtót, cukorbetegség elleni gyógyszert vagy lítiumot szedünk. A szárított vagy fõtt csalán a legtöbb ember számára biztonságos. Nem szabad azonban friss leveleket enni, mert irritációt okozhatnak. Forrás:
A tavasz hírnökei a fecskék – hogyan és miért védjük õket?
A hazánkban rendszeresen költõ valamennyi fecskefaj állománya erõsen csökken.
Az elmúlt közel két évtizedben megfelezõdött a hazai füsti fecske és molnárfecske állomány, azaz mára minden második madár eltûnt az ereszek alól. A klímaváltozás miatt pedig egyre fontosabbá válik a fecskefélék szerepe az emberek, valamint társ- és haszonállataik egészségének védelme szempontjából, hiszen az ezt veszélyeztetõ kártevõ szúnyogok - melyek többek között a nyugat-nílusi lázat; a kutyáknál terjedõ szívférget stb. hordozzák - és legyek elleni biológiai védelemben óriási szerepük van. Éves szinten egy fecske kb. 1.5-3.5 kg rovart fogyaszthat el, tehát beláthatjuk, hogy nemcsak jogszabályi kötelezettségünk, hanem kifejezetten érdekünk is, hogy védjük õket.
Az összes hazai fecskefaj és azok élõhelyeként fészkük is teljes, egész éven át tartó védelmet élvez!
Füsti fecske
A füsti fecske a nyílt vidék madara, mely fõleg ember alkotta szerkezetekre építi fészkét, és szinte mindenütt elterjedt, ahol emberek élnek. Csésze formájú, nyitott fészket épít sárgolyókból, a tetõ síkjától távolabb, attól akár méterekkel is lejjebb istállókban vagy azokhoz hasonló helyeken (eresz alatt is). Különálló fészket is épít, de ha teheti, laza csoportban költ, fészkei általában nem érintkeznek egymással.
A füsti fecskék jellemzõen 7-8 méterrel a föld felett repülve táplálkoznak, miközben gyakran követnek állatcsordákat, embereket vagy mezõgazdasági gépeket, hogy elfogják az ezek által felzavart rovarokat, de esetenként a víz felszínén felbukkanó táplálékokat is felkapják alacsony röptük közben, vagy falak felületérõl, növényekrõl szedik össze táplálékukat. Fészkelõhelyeiken a nagyobb legyek teszik ki táplálékuk 70%át, miközben a levéltetvek szintén fontos összetevõjét képviselik élelmüknek. Európában a füsti fecskék kevesebb levéltetvet fogyasztanak, mint a molnárfecskék vagy a partifecskék.
A tojások lerakásának idõszakában a fecskék párokban vadásznak, de gyakran vadásznak nagy csapatokban is.
Molnárfecske Magyarországon általánosan elterjedt, városi környezetben még a füsti fecskénél is gyakrabban fordul elõ. Elsõsorban apró repülõ rovarokat, fõleg levéltetveket és kisebb termetû légyféléket zsákmányol. Idõnként nemcsak a levegõben vadászik, hanem a falakon, a fák ágain és levelein lévõ rovarokat is felszedi. Vonuló, a telet Afrikában, a Szaharán túl tölti. A fészek alá felhelyezett deszkával, az úgynevezett „fecskepelenkával” könnyen megszüntethetõ a madarak piszkítása. Korábban sziklafalakon, faodvakban és barlangokban költött. Mivel ma már szinte kizárólag épületeken fészkel, ezért kifejezetten kötõdik a településekhez. A füsti fecskével ellentétben az épületek külsõ részén építi költõhelyét, amely felülrõl is zárt, csak egy kis berepülõnyílás van rajta. Anyaga a füsti fecskééhez hasonlóan sár. Kedvelt fészkelõhelyei a magas tömbházak, de kedveli a vizek közlében található településeket is. Évente két-három alkalommal, telepesen fészkel. 4-6 tojást rak. Fészkeit elfoglalhatják más madarak is, leggyakrabban a verebek.
