A redisztribúciós kereslet az európai országokban by TARKI Social Research Institute

Tóth István György – KellerTamás

A redisztribúciós kereslet az európai országokban [Income distributions, inequality perceptions and redistributive claims in European societies]

Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület 2011. december 19.

Az előadás felépítése I. II. III. IV. V. VI.

Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

• • • • •

Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

Bevezetés

Keret és kérdések Kiinduló feltételezések (a medián szavazó elmélete alapján): 1. Demokráciákban a redisztribúció nagyságát a szavazók döntik el. 2. Többségi szavazásra épülő reprezentatív demokráciákban az adóráta mértéke a medián szavazó preferenciája szerint alakul. Mitől függ a medián szavazó preferenciája? 1. Egyéni attribútumok (társadalmi-demográfiai változók ill. szubjektív várakozások) 2. Eloszlás (egyenlőtlenségek, összetételhatás, stb.) 3. Általános kulturális beállítottságok 4. Egyéb

Meltzer & Richard (1981) 1981) előrejelzése: Ha az átlag és medián közötti akarnak távolság nő, a medián szavazó relatív A redisztribúció nyertesei, redisztribúciót pozíciója romlik, nő az újraelosztás.

Személyek száma

Medián jövedelem

A redisztribúció vesztesi, nem akarnak redisztibúciót Átlag jövedelem

Jövedelem (J)

Néhány egyéb feltételezés Meltzer & Richard feltételezései

Alternatív feltételezések

Saját relatív helyzetre vonatkozó becslés

És ha rosszul mérik fel a helyzetüket?

A motivációk önérdek követésére épülnek

Közjó? Altruizmus?

Önérdekkövetés = pénzbeli/anyagi helyzet

És az egyéni várakozások szerepe?

Az adóráták egyértelmű definiálása

A valóságban bonyolult kalkulációk

Nincsenek morális megfontolások

És ha mégis vannak?

A politikai rendszer egyértelműen közvetít

Nincs mindig így

Redisztribúció → Értékek

És, ha fordítva van?

Eddig vizsgált lényeges magyarázótényezők Egyenlőtlenségek

Meltzer – Richard (1981)

Mobilitási várakozás

Benabou – Ok (2001)

Mobilitási tapasztalat

Picketty (1995)

Etnikai hatás

Alesina et al (2001)

Társadalmi rivalizálás

Coreno – Grüner (2002)

A szegénység indoklása

Alesina et al (2001)

Kultúra

Alesina et al (2006)

Osztályhelyzet

Svallfors (1997)

• • •

Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

Kutatási kérdés

E tanulmány kutatási kérdései • Q1: Milyen egyéni (társadalmi-demográfiai) tényezők magyarázzák az újraelosztás iránti keresletet? • Q2: Milyen ország szintű tényezők (legfőképpen aggregát egyenlőtlenségi mutatók) alakítják az újraelosztás iránti igényt?

Közvetítő mechanizmusok Újraelosztás Közvetítő mechanizmusok (3): a politikák egyenlőtlenségformáló hatása Adók, támogatások, szabályozás, stb.

Közvetítő mechanizmusok (2): a redisztribúciós kereslettől a politikákig Makro (politikai rendszer): Szereplők (pártok, bürokráciák, stb) Választási szabályok (többségi, arányos rendszerek, stb)

Közvetítő mechanizmusok (1): társadalmi-demográfiai változók és redisztribúciós attitűdök között

Egyenlőtlenség

Mikro (motivációk): Érdekek Percepciók Értékek, attitűdök

• • •

Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

Adatok és módszerek

Adatok • Egyéni szintű adatok: Special Eurobarometer Survey Reference number: 321, wave: EB.72.1 2009-es adatfelvétel • Ország szintű adatok Luxembourg Income Study V. (1999/2000) és VI. (2004/2005) hullám adatai

Függő változó • RPI: redisztributív preferencia index • Elemei: – Vertikális rediszribúció iránti igény – Állami vagy Piaci megoldások igénylése a: • • • •

munkahely teremtés, oktatás finanszírozás, jóléti kiadások és öngondoskodás területén

• Változóképzés: kompozit indexek PCA eljárással

A függő változó eloszlása Az RPI átlaga országok szerint 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 NL BE LT CZ DK SI SE UK FR LU AT DE EE FI EU SK PL PT RO IT MT IE LV ES BG HU CY GR -0,2 -0,4 -0,6 -0,8

Adatok: EB72.1.

Redisztribúció és redisztributív preferencia 0,8

Redisztributív preferencia index

0,6

R2 = 0,2055

0,4

HU BG

IE MT

0,2 RO

PLPT

FI EE

-0,2 LT

DE AT FR DK

-0,4 -0,6

NL -0,8 10

Jóléti kiadások a GDP %-ában (átlag, 1990-2008)

Mi a redisztributív preferenciával foglalkozunk, ami nem azonos a tényleges újraelosztással!

Magyarázó változó Ország szintű változók (Z) • Egyenlőtlenség (társadalmi távolságok) • Ország fix hatások Egyéni szintű változók (X.j) • Demográfiai jellemzők (kor, nem, iskola, település, háztartásméret) • Anyagi helyzet (jövedelem v. depriváció, munkaerőpiaci helyzet) • Szubjektív mobilitás (várakozások) • Szegénység-oktulajdonítás (egyéni szinten) • Egyenlőtlenség és konfliktus-percepció

Becslési eljárás A redisztribúciós keresletet (RPI) egyéni változókkal (X) ÉS kontextuális változókkal akarjuk magyarázni (Z) RPI = a + bXij + cZj +U0j + Eij i j a b és c Eij U0j

egyének száma az elemzésben (1. szint) országok száma (2. szint, ha van) konstans egyéni és országszintű együtthatók (csak kétszintű elemzésben) reziduális (1. szint) reziduális (2. szint, ha van)

Az egyéni változók hatását OLS regresszióval becsültük meg (országok szerint csoportosított standard hibákkal) RPI = a + bXij + Eij

• •

Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

Egyéni hatások

Önérdek

Percepció

Okok

Demográfia

Várakozások

Egyéni hatások, OLS regresszió

*** p<1%; ** p<5%,; * p<10

Referencia kategóriák: Nő, Életkor (41-50), Középfokú végzettség, Lakóhely (kisváros), Alkalmazott, Várakozások az anyagi helyzetről (nem fog változni), A szegénység oka (balszerencse).

Eredmények (egyéni szintű hatások) Fő megállapítás: RPIRPI-t befolyásolja az egyéni önérdek, de nem csak az • Rosszabb anyagi helyzet lényegesen nagyobb redisztribúciós éhséggel párosul • Az anyagi helyzet rosszabbodására számítók pozitívabban értékelik az állami újraelosztást (védelmet) • Aki szerint a szegények maguk tehetnek a bajukról, kisebb mértékben szeretik az újraelosztást • Akik szerint a szegénységnek társadalmi okai vannak, nagyobb RPI-t mutatnak • Nagyobb fokú szegénység- és társadalmi feszültség-percepció erőteljesebb újraelosztás-pártisággal jár

•

Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

Ország szintű hatások

Ország hatások Az egyenlőtlenségi mutatók és az RPI között pozitív a kapcsolat Az RPIRPI-t jobban magyarázza a jövelemeloszlás alján mért távolságok 0.8

0.6 0.4

HU ES

IE 0.2

IT PL

0 FI

SE -0.2

EE AT DE LU

BE -0.4

R2=0,23 R = 0.2331

-0.6

NL -0.8

0.8

Újraelosztás Iránti Igény), EB.72.1, 2009.

Újraelosztás Iránti Igény, EB.72.1, 2009.

0.8

0.6 0.4

HU ES

IE 0.2

IT PL

0 FI -0.2 SE

EE SI

-0.4

R = 0.4806 R2=0,48

-0.6

1.75

2.25

2.5

P95/P50, (LIS V. és VI. hullám )

P95/P50

2.75

0.6 0.4

HU IE

0.2

ES PL IT

FI AT -0.2 DK

-0.4

R = 0.3742 R2=0,37

-0.6

NL -0.8

-0.8 1.5

1.9

2.1

2.3

2.5

2.7

P50/P5, (LIS V. és VI. hullám )

P50/P5

2.9

3.1

P95/P5, (LIS V. és VI. hullám)

P95/P5

A kontextuális változók hatása

Különbözik--e az anyagi helyzet Különbözik helyzet--változó hatása az egyes egyenlőtlenségi rezsimekben?

Átlagos Újraelosztás Iránti Igény 0

RPI különbségek az egyenlőtlen országokban

-0.02** -0.1*** -0.05

-.5

RPI különbségek az egyenlő országokban 1

3 4 Anyagi státus index

Alacsony egyenlőtlenség Magas egyenlőtlenség

Közepes egyenlőtlenség

*** p<1%; ** p<5%,; * p<10 Egyenlő országok: országok: DK, NL, SE, FI / Közepes egyenlőtlenség: egyenlőtlenség: SI, AT, BE, LU, DE, HU, IE / Egyenlőtlen orszáhok: orszáhok: PL, UK, ES, GR, IT, EE

Bevezetés Kutatási kérdés Adatok és módszerek Egyéni hatások Ország szintű hatások Összefoglalás

Összefoglalás

Összefoglalás 1. A redisztribúció iránti keresletet a racionális önérdeken kívül más attribútumok (a szegénység vélt oka, az észlelt szegénység mértéke) is befolyásolják 2. A jövedelem egyenlőtlenségek szintje részben megmagyarázza a redisztribúciós kereslet országok közötti szórását. 3. Nagyobb egyenlőtlenségek nagyobb újraelosztási igényekkel kapcsolódnak össze (az országok szintjén) 4. Azokban az országokban, ahol nagyobbak az egyenlőtlenségek, általában a redisztribúciós igény is magasabb (a gazdagok, a közepes jövedelműek és a szegények esetében is) +1 A társadalmi-gazdasági lejtő meredeksége azonban azokban az országokban nagyobb, ahol közepes méretűek az egyenlőtlenségek. Miért? További kutatás szükséges!

Köszönjük a figyelmet! A bemutatott kutatások dokumentációja: www.tarki.hu www.gini-research.org

Függő változó/Felhasznált kérdések Vertikális redisztribúció A kormánynak biztosítani kell, hogy a jövedelmek egyenlően legyenek elosztva az állampolgárok között Teljesen egyetért

Inkább egyetért

Inkább nem ért egyet

Egyáltalán nem ért egyet

Nem tudja

Függő változó/Felhasznált kérdések Az emberek különféleképpen gondolkodnak arról, miként lehet megoldani az ország társadalmi és gazdasági problémáit. Két egymással ellentétes állítást olvasok fel. Kérem, mondja meg, melyik áll közelebb az Ön véleményéhez

Állam

Piac

Elsősorban a kormány felelőssége, hogy A munkahelyteremtés elsősorban a Munkahely teremtésés a piac feladata állást biztosítson a munkanélkülieknek magánvállalatok Az oktatásnak teljesen ingyenesnek A tandíj szükséges a magas minőségű kellene lennie, még akkor is, haOktatás ez finanszírozás oktatás biztosításához, akkor is, ha lesznek alacsonyabb szintű oktatási színvonalat olyanok, akik nem tudják majd kifizetni jelent Magasabb szintű egészségügyi ellátást, Az adókat csökkenteni kell, akkor is, ha ez oktatást és jóléti ellátást kell biztosítani, Jólétialacsonyabb kiadásokszintű egészségügyi ellátást, akkor is, ha ez adóemeléssel jár oktatást és jóléti ellátást jelent. A kormánynak nagyobb felelősséget kell Az embereknek önmaguknak kell nagyobb vállalni abban, hogy mindenkiről Öngondoskodás felelősséget vállalniuk abban, hogy gondoskodjon. gondoskodjanak magukról.

Függő változó/kialakítása Az redisztribúció iránti keresletet mérő indexet (RPI) főkomponens elemzéssel hoztuk létre Korr orrelació elació RPI Qa14_3 (“Vertikális redisztribúció”)

0.59

Qa25_a (“Munkahelyteremtés”)

0.65

Qa25_b (“Oktatásfinanszírozás”)

0.53

Qa25_c (“Jóléti kiadások ”)

0.12

Qa25_d (“Öngondoskodás”)

0.74

Sajátérték

1.62

Magyarázott variancia

32.47%

Data and Definitions Egyéni szintű magyarázó változók RPI = a + bXij + Eij I. Alap modell

Ország dummy változók [ referencia: Németország] Férfi =1 [Nő]

II. Demográfiai változók

Életkor: 18-30, 31-40, [41-50], 51-60, 61-70 és 70+ Iskola: kevesebb mint alapfokú, alapfokú, [középfokú], felsőfokú Településtípus: falu [kisváros], nagy város Háztartásnagyság Anyagi státus index

III. Önérdek Munkaerő-piaci pozíció: vállalkozó, [alkalmazott], nem dolgozik

Egyéni szintű magyarázó változók IV. Várakozások

„Mik az Ön várakozásai, ha háztartása következő 12 hónapra vonatkozó anyagi helyzetére gondol. Javulni fog / Romlani fog / [Változatlan marad]” Három dummy változó

V. A szegénység oka

„Az Ön véleménye szerint miért élnek az emberek szegénységben? Az alábbi négy válaszlehetőség közül melyik áll legközelebb az Ön véleményéhez?: [balszerencse], lustaság, társadalmi igazságtalanság, a fejlődés része. Négy darab dummy változó.

VI. A szegénység észlelése

Mekkora szegénységet észlelnek maguk között az emberek? Mekkora feszültséget látnak szegény és gazdag, idős és fiatal, főnök és beosztott, illetve különféle etnikai csoporthoz tartozó emberek között?

IV: az életszínvonal változása ≠ társadalmi mobilitás. mobilitás. V: A szegénységet egyéni vagy társadalmi okokkal magyarázzák?

Ország szintű magyarázó változók RPI = a + bXij + cZj +U0j + Eij Definíció

Országok száma

P95/P5

A teljes jövedelemeloszlás terjedelme (P95/P5),

P95/P50

A jövedelemeloszlás alsó részén mért távolság (P50/P5)

P50/P5

A jövedelemeloszlás felső részén mért távolság (P95/P50)

Változó

LIS, VI VI.. hullám: hullám: AT, DE, DK, ES, FI, GR, HU, IT LV, PL, SE, UK LIS, V. hullám: hullám: BE, EE, IE, NL, SI

Data and Definitions Measuring material status No objective income data was available!!! available!!!

missing

• “much higher” income (qa43) than 2000 Euro/months (qa42)

= 6

• “much lower” income (qa43) than 500 Euro/month (qa42)

• make ends meet (qa35) “very easy”

• make ends meet (qa35) “with great difficulty”

Kitérő: egyéni hatások, Magyarország EU

EU => RPI = a + b×XEU27 HU => RPI = a + b×XHU Főhatás × HU => RPI = a + b1×XEU27 + b2×XHU

R2=17.79%

Főhatás × HU

R2=18,6%

R2=17. 89%

Következtetések, Magyarország • Magyarországon az EU átlaghoz képest magasabb az állami beavatkozás támogatottsága. • Hazánkban az állami megoldások iránti elkötelezettség minden rétegben magasabb, mint amit sok más országban lehet tapasztalni – így aztán az egyes rétegek közötti eltérések kisebbnek is látszanak. • Magyarországon inkább az egyéni várakozások, a szegénységről alkotott elképzelések határozzák meg az újraelosztás iránti keresletet • Az egyének között tapasztalt objektív különbségek másodlagosak.

Q1: individual covariates - multivariate analysis Adj. R square change attributed to different explanatory mechanisms Robust explanatory variables 25%

3.0% 20.6%

1.9% 20%

4.4%

17.6%

15.7% 15%

11.1%

11.3%

Material self interest

Expectations

8.6%

10%

6.9% 5%

0% Basic model

Demography

Failure attribution

Social context / value

Inequality sensitivity

Q2. The role of con contextual factors Random intercept models, different inequality measures In countries with large inequalities, respondent are more propro-redistribution. redistribution. Betweenetween-country differences in RPI can partly be attributed to inequality. inequality. A.

Inequality measure's Inequality measure estimated fixed effect

B. Model VI. 7.78% Proportion of variance attributed to the random between-country effect

C. Proportion of between country variance transmitted through the inequality measure

P95/P5

0.17***

5.68%

26.95%

P95/P50

0.69**

6.74%

13.32%

P50/P5

0.72***

4.60%

40.89%

Gini

5.09**

6.74%

13.32%

*** p<1%; ** p<5%,; * p<10

Q2. The role of con contextual factors Standardized regression coefficients of material status and inequality

The difference between rich and poor respondentsâ&#x20AC;&#x2122; RPI is the largest largest in countries where inequalities are in the middle range. 0.1

0.1

Standardized regression coefficient of material status in model VI.

ES 0.05

LU AT

UK SE

-0.05

BE HU

NL DK

EE PL GR

-0.1 FI

SI IE

-0.15 DE -0.2

0.05

LU AT

SE NL

-0.05

BE HU

DK PL

-0.1

FI -0.15

IE DE

-0.2 1.9

2.1

2.3

2.5

2.7

2.9

3.1

1.5

P50/P5 Not significant

2.5

P95/P50 Significant

Not significant

Standardized regression coefficients are calculated from country level OLS regressions, using Model VI. The level of significance used in the grouping (p<0.1)

Significant