Részmunkaidős foglalkoztatás, munka-család egyensúly és szegénységi kockázat Gábos András (TÁRKI) Munka-család egyensúly, rugalmas munkavégzési formák és társadalmi kohézió WORKCARE SYNERGIES – TÁRKI műhelykonferencia Budapest, 2011. október 27.
Az előadás szerkezete 1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly Társadalmi kohézió 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága
6 Policy dilemmák
Az előadás szerkezete 1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák
WORKCARE SYNERGIES – findings from- EU research – EU 7th Framework Programme
A projekt • Támogatási akció (support action) az Európai Unió 7. kutatási keretprogramja (FP7) keretében • A projektben résztvevő országok: Ausztria, Dánia, Lengyelország, Magyarország, NagyBritannia, Olaszország és Portugália. • Koordinátor: IHS (Bécs) www.workcaresynergies.eu
A projekt célja • Cél: a munka-család témakörbe tartozó, már lezárult kutatási projektek eredményeinek széleskörű elterjesztése az érintettek körében • A megcélzott szereplők köre: – a helyi civil szervezetek, a szakszervezetek, a munkaerő-piac meghatározó szereplői (munkaadók, vállalatok képviselői), regionális szervezetek és szolgáltatók, egyéb érintettek; • 2010. november 24. – első műhelykonferencia
– a politikai szféra döntéshozói
Kutatási projektek • WORKCARE (2006-2009): Social quality and changing relationships between work, care and welfare in Europe – FP6 • HWF (2000-2003): Households, work and flexibility – FP5 • IMISCOE (2004-2009): International migration, integration and social cohesion – FP6 • Child poverty and well-being in the European Union, TÁRKIApplica (2009), DG EMPL
Projekt team • Kutatásvezető: Sik Endre (TÁRKI) • Kutatók: Gábos András (TÁRKI) Giczi Johanna (ELTE) • Kommunikációs szakértő: Bognár Ákos (Image Factory) • Kutatók a WORKCARE projektben: Köllő János
(MTA KTI), Scharle Ágota (Budapest Institute)
• Kutatók a HWF projektben: Nagy Ildikó (TÁRKI)
A projekt fő témái • Fő témák: 1. A családtámogatások társadalmi kimenetelei 2. Rugalmas munkaidő, munka-család egyensúly és társadalmi kohézió • Hozzá szeretnénk járulni a kisgyermekes anyák alacsony foglalkoztatottságának javítását célzó család- és munkaerő-piaci politikák reformjának vitájához.
1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák
Részmunkaidős foglalkoztatottság Részmunkaidőben foglalkoztatott:
- akinek rendszeres heti munkaideje a szokásosnál rövidebb, tehát jellemzően 4 vagy 6 órában dolgozik - Munkaerő Felvétel (MEF, EU-LFS): a kérdezett saját besorolása alapján A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége az Európai Unióban, 2010 (%)
Részmunkaidős - Összes foglalkoztatott: 5,8% - EU-27: 19,2% - 2001: 3,6% - Nők: 8% - EU-27: 31,9% 40 óránál kevesebbet dolgozik (Köllő, 2011) - 2008: 7% Forrás: EUROSTAT
A részmunkaidős foglalkoztatottság esélyét növelő tényezők Egyéni jellemzők • • • • •
•
ha valaki nő alacsony az iskolázottsága 15-29 éves, vagy 50 év feletti több gyermeke van készpénzes támogatásban (nyugdíj, anyasági támogatás, munkanélküli támogatás, szociális segély) részesül egyéb: szektor (N), lakóhely (F) Forrás: Köllő (2011) alapján.
Intézményi, strukturális jellemzők • • • • • • •
új belépő határozott idejű szerződése van magas kistérségi munkanélküliség nem esik kollektív szerződés hatálya alá a cég hazai tulajdonú a cég kis és nagy-közepes vállalat ágazat: vendéglátás, üzleti és pénzügyi szolgáltatás
A részmunkaidős munkavállalási formák előnyei és az elterjedést gátló tényezők Magyarországon Kereslet-oldal + + + – – – –
Kínálat-oldal
Alkalmazkodás a munkaerőszükséglet ingadozásaihoz Alacsonyabb védettség Kormányzati ösztönzők
+
Hagyományos munkavégzéshez kapcsolódó normák Rugalmatlan munkaerőpiac Relatíve magas fix költségek A kevésbé költséges, alternatív foglalkozta tás lehetősége (pl. egyéni vállalkozó)
– – – –
+
–
Munka-család egyensúly és kimenetei: nem kell vagy-vagy döntést hozni 40 óránál alacsonyabb kínálat Alacsony bérek Rosszabb karrierkilátások Alacsony mobilitás Az anyasági támogatások munkaellenösztönző hatása A fekete- és szürkegazdaság mint alternatíva
1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák
Ledolgozott órák száma és a munka-család konfliktus Munka-család egyensúly
Munka-család konfliktus: gyakran előfordult, hogy a munkahelyen töltött idő vagy fáradtság miatt családi teendőit nem tudta megfelelően ellátni. Család-munka konfliktus: gyakran előfordult, hogy a túl sok háztartási munka miatt fáradtan érkezett a munkahelyre, vagy családi gondjai miatt nem tudott megfelelően koncentrálni.
A ledolgozott munkaórák számának hatása az észlelt munka-család konfliktusra Európában, a nők körében (becsült regressziós együtthatók)
- A ledolgozott órák száma és
az észlelt munka-család konfliktus kapcsolata pozitív: magasabb munkában töltött óraszám erőteljesebb konfliktussal párosul. - Férfiak: a 40 óránál alacsonyabb munkaidő nem enyhíti ezt a konfliktust. - Nők: a hatás szignifikáns
Forrás: Gábos (2009)
Részmunkaidős foglalkoztatás és a munka-család konfliktus az Európai Unióban
Forrás: Gábos (2009).
A részmunkaidős állások magasabb aránya jellemzően a munka-család konfliktus észlelők alacsonyabb arányával jár együtt.
1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák
A gyermekek szegénységének kockázatát jelentősen csökkentő tényezők • A szülők foglalkoztatottsága. Száz olyan gyermek közül, akiknek háztartásában senki sem dolgozik, 73 szegénységben élt 2007-ben Magyarországon, míg az Európai Unióban 68 . • Az anya foglalkoztatottsága. A magyar gyermekek fele él olyan háztartásban, ahol az anya főállásban dolgozik, és közel ugyanennyien olyanban, ahol az anya egyáltalán nem dolgozik. Míg azonban az előbbiek 7 százaléka, addig az utóbbiak közel harmada szegény. Összességében a szegénységben élő gyermekek háromnegyede él olyan családban, ahol az anya inaktív. • A jóléti támogatások, családtámogatási rendszer. Európai összehasonlításban a magyar készpénz-támogatási rendszer hatásos. • Egyéb tényezők: szülők iskolázottsága, lakóhely, régió, etnikai származás. Forrás: TÁRKI – Applica (2010); Gábos és Szivós (2010)
Az anya foglalkoztatottsága és a gyermekszegénység A gyermekszegénységi kockázat az anya munkaerő-piaci aktivitása szerint (%)
Forrás: TÁRKI – Applica (2010)
- A részmunkaidős anya jelenléte a családban csökkenti a szegénységi kockázatot, szemben azzal, ha nem dolgozik. - Ahol a részmunkaidős foglalkoztatottság aránya magas, ott jellemzően a szegénység-csökkentő hatás is jelentősebb. - Magyarországon az anya részmunkaidős állásba kerülése harmadával csökkenti a szegénységi kockázatot. Ez az arány uniós összehasonlításban alacsony.
1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák
Gyermekes anyák és gyermektelenek A 15–45 éves gyermektelen nők és gyermekes anyák foglalkoztatottsága az EU-ban
• .8
CZ HU
SK UK
LUBE
IT GR ES ES
UK IT GR
.4
PL
PT CY PT
SI SI
– a gyermektelenek elmaradása nem jelentős – a gyermekeseké igen
NL LT
PL DE
.6
FR LUBE
ATNL LT
AT
FR
DE
• .2 .5
HU
.6 Gyermektelenek
Az eltérés kirívóan nagy a visegrádi országokban
SK
.7 Anyák
CZ
.8
.9
15-45 évesek összesen
Forrás: Köllő és Scharle (2009), eredeti forrás: EU-LFS 2005. Megjegyzés: Az anyák itt legalább egy 0–4 éves korú gyermeket nevelő 15-45 éves nők. A mutatók képzésekor az egyetemistákat nem vettük figyelembe.
Nem jelentős különbség: – magas szinten: Szlovénia – alacsony szinten: Görögország
Iskolázottság szerinti különbségek A 15–45 éves gyermektelen nők és gyermekes anyák foglalkoztatottsága az EU-ban Alacsony iskolázottságúak
Magas iskolázottságúak 1
1
CZ HU
.8
LU
.8 GR FR IT ES
.6 CZ HU
UK
.4 .2
UK
AT
DE IT GR PLDE
PT
NL
PT
.6
AT
.4
ES FR
PT
NL
HU CZ
.2
CZ HU
0
0 0
NL
DE
NL LU
PL
AT LU UK PL GR FR ES IT IT FR LU UK PL GR ES AT
DE
.2
.4 Gyermektelenek
.6
.8 Anyák
1
0
.2
.4 Gyermektelenek
.6
.8
1
Anyák
Forrás: Köllő és Scharle (2009), eredeti forrás: EU-LFS 2005. Megjegyzés: Az anyák itt legalább egy 0–4 éves korú gyermeket nevelő 15-45 éves nők. A mutatók képzésekor az egyetemistákat nem vettük figyelembe. Vízszintes tengely: A 15-45 éves nők foglalkoztatottsági rátája. Az országok eszerint vannak sorba rendezve. Függőleges tengely: A gyermektelenek és az anyák foglalkoztatottsági rátája.
A családtámogatási rendszer szerepe • Anyasági támogatások: magas egy gyermekre jutó kiadási szint (OECD) • Készpénztranszferek vs. nappali szolgáltatások – nemzetközi összehasonlító elemzés (WORKCARE, Köllő és Scharle 2009) • Eredmények – A nappali gyermekgondozó intézmények legnagyobb valószínűséggel az alacsony végzettségű nők munkaerőpiacra való belépését segítik – A készpénztranszferek jellemzően negatívan hatnak e csoport tagjainak munkakínálatára – A felsőfokú végzettségűek körében nem tapasztalható a készpénztranszferek negatív hatása – Amennyiben a készpénztranszfereket a nappali gondozási intézmények finanszírozására konvertálnánk, legnagyobb mértékben a középfokú végzettségű nők körében növekedhetne a foglalkoztatottság •
1 A projektről 2 Részmunkaidős foglalkoztatás 3 Munka-család egyensúly 4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága 6 Policy dilemmák
Policy dilemmák - részmunkaidős foglalkoztatás Az ösztönzés előnyei • •
•
•
munka-család egyensúly javítása az európai összehasonlításban alacsony foglalkoztatottság növelésének lehetősége (EU2020 foglalkoztatási cél: 75%), meghatározott társadalmi csoportokban az európai összehasonlításban ugyancsak alacsony termékenység növelése a gyermekszegénység csökkentése
Veszélyek • • • •
a női karrier-utak beszűkülhetnek a részidős állások teljes munkaidős állásokat szoríthatnak ki ágazati szempontból torzított foglalkoztatási szerkezet jöhet létre az alacsony bérek miatt a kínálat növekedése vagy a lehetséges pozitív hatások egy része elmaradhat
Policy dilemmák - eszközök • Kell-e egyáltalán társadalompolitikai beavatkozás? • Ha igen: a beavatkozás keresleti és/vagy kínálati oldalon történjen? – KÍNÁLAT: a bérarányok alakítása, a munkakeresés és a munkába járás fix költségeinek csökkentése, a részidős állások védettségének növelése, készpénzes transzferek(?), intézményi gondozás elérhetőségének javítása – KERESLET: bérköltség-támogatás, állami munkahelyteremtés. a szabályozás egyszerűsítése, rugalmasság növelése
• Milyen megtérülési mutatói vannak ezeknek a közösségi beruházásoknak? • Vannak-e ex-ante és ex-post vizsgálatok, programkövetés?