Varga Csaba: Feltámadás, mosolyogva by ARTREPRO

T S E L E Z P É K S Á L U D A YGÁS SZ ABORIZONTOK SZELLEMEL MZET HITHÉLEK ÁCS TÖRTÉNELEM LEKSZÍV LENTKINT NYUGHALOM ŰRELEM BNFUTÁS TEREMTÉS ÉG ETÉS ÉLE OSOLYGÁS SZ ABADUL VARGA CSABA S M TO N O TÁM IZ R O H SZAÉDPÁ IT H T E Z S ÉEG TNEÉM T E RKTSÉZKÍV S C Á K ES E L MZER É É L K M A E E R T L ZÓFIA AN LO YIN LÓ AFLIÉ Z KO TR ZÁ K KC T N E B SS M E Á E N L N E D R A Ű R T N E D AS STZEE D MIMÉ ALKÉOTZCÁSSEVRÁERN Á T U F A N E G L U N SR K T ÜLDE U BT AA D ÁÉ B T A A Z O T EZDEÉNSGÉK S G S S Á Á G Y G L O S O MOG OO SDÁBSOLD DR AIZ A MA D O ÁÉ ÁNSTK O SFZEÉLPTS H S IT Á U H G Z É T J E Z G M Ü EÉ MLD TN IU V É R Ö RT EKTOER É RE Z T Z ZEM SELR CZÜ K IS Á T É K M EA E K MS É L A S ÍV Z R Y S K A N A E T N A L D A É R N Y L F A K I N Ó O L O Á ZT ZF TAG ÁESN ÓIA IN ZSM KR K FIEALEM T N Ó E C Z B O IM IL Á F M N A D R A E Ű R D N T E N D N ENFUTA RK ÁE R D C M VL D ÁES E N ZS T S E OC S Z M S Á I LAÉK M S A T C G E T L É U É É L N L S M É K RKEÜLDBEÁT LGOÁM TU N A H D A G SN BM T ÉEG A U DLN Z O T Y EE S A N R Z S S E T Á E Y G IN L R O K E S T É T O O S M E DOARAIZ B S ÁS Á B D A UHTIT MKFÉEP O F D M L Á N Á NTM D LT E S O L O É G S H S Á É S T G Z Á E T E D D E Z L A L Ü M E Ü M E D K Á T N TVSÁZLÉ VÖ S FELÉTLÉLE Z RMEE EM Ü ZE S S S L C Á P TZS Á K T ZIL É EÁ G LL S G Y ÍV N Z A S K R R E E L A G T É L L É E KT Ó M L ÉE TEIÉLMG KR STZ E T M INETA ZÖÁR K E EKT R N E E B A Z L S F L O Z IS E L R S Z É Ű Ó IÁ T N D F D E R R Á I L Á A O L V E S A Á M E S Z T Á C O LT T K N É S A E Á L A T E U E Y F Á K R N T U E E L L G Z É O S H M C S A O É S L T G L ESNDR A DÁ MLDDÜELLÉ ÜE ÁYJG FR A E ÉMSTEÉGKO ASB T DEÁ ZNN ERS É S D T KES L C S O E L Y O Ö E O M S S É B L HO ÁTROIZROS ÜIT K ATDÁÁS ÉSGZE ML ESPH Á TK R NÁTTG LA L ET E F N G ZFÚ A É IS B T E D IÁ Z B M U G E L O É N A S T L Á DK ETESBETKEÉLPJZEE OR ÜELTT LÉLE SLÍV EIR SOZ ÁGCSSÁM G IZTD H Z G R S O É K K E S Z L Y T O É L S N L N Ü A Z R É T Ó L A O P Z S T S K Á IN ZR KZEELLELM É KF G ETKÖP NZTÓ EE ÉTKŰÉS BIL T R IA É T E R G É O M É N S E F E L A R L É T Á V Z E E TE ÁSÉM RYAUKGOZ ÁS EMMELLÉ ELMEK MÉLENFUTM LE

FELTÁMADÁS, MOSOLYOGVA

Varga Csaba

FELTÁMADÁS, MOSOLYOGVA költői esszék 2021

Kiadó Társkiadó Olvasószerkesztő Tipográfia Kivitelezés Felelősvezető

Stratégiakutató Intézet Aranymag Intézet Varga Virág Navratil Ferenc OOK Press Nyomda, Veszprém Szathmáry Attila

ISBN 978-615-81402-4-9

Megrendelhető intezet@strategiakutato.hu vargacsaba@vargacsaba.hu 2021

Tartalom első kötet Mottók 1. Az istenemberség születése 2. ÉnIstenem 3. A szentséges döntés 4. Isteni boldoggá tevés 5. Érték-ék 6. A távlattölcsér 7. Bentkint 8. Túlparton 9. Szabadulás 10. Az asztal tetején állva 11. Szellem elem 12. A Lélekzászló 13. Félelemkút 14. Világ ágvilág 15. Mi az, ami hiteles 16. Fázol és bízol 17. A szépség (szép ég) 18. A hosszú futás 19. Aranykor misztérium 20. Csendrend 21. Feltámadás, most 22. Biztonságsóhaj 23. Dalkiáltás 24. Normarutin 25. Hevülsz és egyesülsz? 26. A dombtető dombján 27. A Lélekács 28. Igazság ¤ szeretet 29. Kikiáltás 30. Nyugalomálom 31. A várakozás vára 32. ÉL-et él-én 33. Jézus királyság 34. Mimagunk 35. Tudat, lélekszív, létteljesség? 36. Tűr-elem 37. Apának lenni! 38. Tiszta Bátorság! 39. Három szemed van és látsz 40. A filozófia felett

11 13 14 19 25 30 35 40 45 49 53 58 64 68 73 78 82 86 89 93 97 102 107 112 118 123 128 131 135 140 145 150 155 160 165 170 174 180 185 191 196 201

második kötet Mottók:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.

Jézusi válaszok Aki bennem él Misztériumlépcsők Az első teremtés Tudatalatti tenger Történelemlélek Nem vagy egyedül az egyedüllétben Az odaadás Az áldó keresztválaszok Hithorizontok Ahova felrepülsz Önsorsépítés A XXI. század A drámai kibírás, mint a megváltás? Az elengedés elengedése Nyugalom – nyughalom A boldogító folytatás Aranyszeretet Szabad az akarat, ha emelt Mi hat ránk kívülről? Miért emelkedünk lassan? Véget nem érő remény kifakadás Minden képzeleten túl Az élenjárás, az élenfutás Kétszeres értetlenség Becsüljük-e a fájdalom kiváltotta emelkedést? A szerelemházasság Az üdvözültség felismerése Tércsere, létcsere – szikrázva Jó lenne és jól van! Szeretem és bízom benne Isten vagy A szakrális nemzet A közös Szerelem Lélek felfedése Égzengés A küldetés Levegőt! Elsődleges Primordiális Központ A végső igazság A boldog Feltámadás

207 208 210 215 220 226 232 238 242 247 252 258 264 270 277 284 289 294 297 303 308 313 320 326 328 333 339 345 350 356 361 367 370 375 381 386 392 398 404 409 414 420

Személyes üzenetek szeretteimnek, mindenekelőtt Szerelmemnek, Ánandának, ugyanígy gyermekeinknek, unokáimnak, lélektársainknak és tanítványainknak!

ELSŐ KÖTET A lélek hosszú futása 2020. március-május

Mottók „A jó hasonlat fölpezsdíti az értelmet.” Ludwig Wittgenstein

„Ezért filozófikusabb és mélyebb a költészet a történetírásnál, mert a költészet inkább az általánost, a történelem pedig az egyedi eseteket mondja el.” Arisztotelész

„Abban, amit a szent ember tesz, él és szeret, abban jelenik meg Isten, immár nem homályosan, valamiféle lepel mögött, hanem saját, közvetlen, erőteljes életében.” Johann Gottlieb Fichte

„Az ember szerelmi kapcsolatában világossá válik a Szellem intimitása, mivel az érintettek állandó lelki közösségben vannak egymással, még nagy távolságból, sőt még alvás közben is.” Henri Boulad S.J.

„Ez a hármas értelem pedig megfelel a hármas hierarchikus aktusnak: tudniillik a megtisztulásnak, a megvilágosodásnak és a tökéletességnek. A megtisztulás békére vezet, a megvilágosodás igazságra, a tökéletesség pedig a szeretetre.” Szent Bonaventura

1. Az istenemberség születése 1. A szó nem csak fénykép, hanem új lelki-szellemi teremtés. Minden betű

remény. A látott világcserép víziója. A látvány lelke. Nem is igazán tudás. Találó vagy találat nélküli igazság hipotézis.

2. A szó több, mint elem. Igazság, vagy alig igazság. A szó a lelkünk realitá-

sa. Ezért nem a valóság egyik kockájának a fényképe. A kocka egyébként is mindenség-esszencia.

3. A szó eredendően hit, vagy szándékos hitetlenség. A kétkedés gyakran a szenvedés lenyomata. Ez a lenyomat azonban titokban érzékeli a hit esszenciáját is.

4. Csak az igazság létezik. Ami nem igaz, annak emléke sem marad. Ebből persze nem következik, hogy sok valóság van. Az sem nagy baj, ha végtelen számú a realitáslátszat.

5. Benned a legfontosabb igazság is mindenekelőtt lelked igazolásával létezik. Ha nem azonosulsz valamelyikkel, az a valóság neked nem létezik, vagy neked más az igazság.

6. Nincs tőled független tény. Az legfeljebb tanult hipotézis. A tanulás különben is igazságok közötti válogatás, vagy lelked valóságainak visszaigazolása.

7. Most elteszed a tanult igazságokat a memóriába. Csak azokat a belső va-

lókat nevezed meg szavak segítségével, amelyek benned léteznek, örömmel élnek. Nem hallgatsz ezért most senkire és nem foglalkozol mások igazságaival.

8. Az ember először is boldogság, s azért születik meg, hogy boldog legyen. Nem azért él, hogy csak legyen, nem azért, hogy tanuljon, s végképpen nem is azért, hogy eleve más legyen. Ez nyilvánvaló tény.

9. Csupán az az igazság, hogy aki már sok százszor a földre született, va-

lóban megértette, hogy a boldoggá válást nem lehet tanulni. A legjobb szó sem tesz gondtalanná. Kivéve, ha szerelmünk mond boldogító szót nekünk.

10. Az embert örömtelinek teremtették, és aztán a földön mindent elkövettek, hogy lehetőleg senki se legyen boldog. Eddig nem volt szükség derűs emberre. De az „eddig” most véget ért.

11. A boldogtalan ember sanyarú világban vergődik, a megfoghatatlannak

látszó boldogságreményekre alapozva. Ennek ellenére ültessünk a szívünkbe minél több Remény Fát.

12. A földre érkezett emberek többségét nem Isten teremtette, mert ha Isten

teremtette volna őket, aligha viselné el évezredekig az emberek boldogtalanság-kalodába zárását. Most azonban már a Kegyelem ideje van.

13. Ha Isten nem egy távoli szentek feletti Szent, hanem mindenhol min-

den teremtett létező Isten, akkor a nem Isten által teremtett ember is Istenember. Ki is ez? Egyfelől Isten, másfelől Ember, aki potenciális isteni én. A lelkünkbe ÉnIsten születik.

14. A Föld sok évezreden át istentelen próbatétel volt az ember számára, aki

azt az íratlan leckét vállalta vállalás nélkül, hogy boldog legyen a kaloda valamelyik zugában. Az emberfeletti próbatételek emberfeletti csodákhoz vezetnek.

15. A földi ember már olyan sokat szenvedett az inkarnációkban, hogy ezért

most aztán már Isten magához ölelve szereti őt, mint saját gyermekét. Képzeljük csak el, hogy Isten karjai között születünk újjá.

16. Az egyes ember pedig nem isteni teremtői ellenére jutott el végre arra a

szintre, hogy nem hajlandó boldogtalan lenni. Éppen ez az Istenemberré válás és Istenvilág teremtés.

17. Ezt az ötödik (vagy hatodik?) emberiséget is el lehetne pusztítani, de akkor is szellemi lenyomata örök időkig hirdetné, hogy a pusztítók embervesztett vagy embertelen lények, s így a következő emberiség már ennek a tudatában lépne erre a bolygóra. Vége az illúziónak. Lehet, hogy általunk teremtődik meg a végleges IstenEmberiség?

18. Ma már nem marad el sem a megváltás, sem a feltámadás, noha egyelőre

homályos, hogy mi a megváltás, sőt mi a feltétele és következménye. A homályosság azonban nem hátrány, hanem kitárt kapu.

19. A megváltás és a feltámadás szó gyönyörű esszencia. Elég, ha az emberben az tudatosult, hogy ez a két fogalom bizonyára a szenvedés és a fájdalom tökéletes ellentéte. Ez oszlatja is a bennünk lévő homályt!

20. A földi ember az elmúlt évezredekben számtalanszor a legmagasabb fokon vizsgázott le a szenvedés és a fájdalom, sőt a boldogtalanság tantárgyakból. Ez a megélt tudás isteni szintűvé vált. Ez ugródeszka az isten emberség születéséhez.

21. Most ez a földi emberiség már csúcsra jutott. Tökéletesen érti és tudja,

hogy ezt a világot és ennek a világnak a ránk kényszerített világrendjét nem akarja. Egyszerűen mondva megszünteti társteremtőként.

22. Senki előtt nem lehet kétséges, hogy ennek a pénzkapitalista formációnak

nevezett elvadult tökéletlenségnek már jelene sincs. Felejtsük is el? Senki nem fog rövid időn belül erre a korszakra emlékezni.

23. A közelmúlt, a közeljelen jórészt mellékes. A földi ember kimondatlanul, szavak nélkül is teljesen tudatában van annak, hogy önmagában és társaival végre boldog akar lenni. Lehet ennél nagyobb kozmikus fordulat a földön? Aligha. Ünnepeljük ezt!

24. Minden jóslás nélkül tudható, hogy most a kalodából szépen kimerész-

kedik és lelke utolsó eleméig boldog szeretne lenni. Ezért lassan minden változásra kész. Ha majdnem mindenkiben megszületik az ÉnIsten és a bolygó is IstenFölddé válik.

25. Ezen az sem változtatna, ha valakit a kaloda újra rabláncra fűzne, vagy a lelkébe égett kalodakorlát megakadályozná, vagy csak részben fékezné az új világ teremtésében. Lényeges akadály nincs és tudatosan segítünk egymásnak.

26. Ezen az sem változtat majd, ha a kaloda tulajdonosai és őrei kinevezik magukat földi angyaloknak. Talán néhányan még képesek is lesznek boldogságra.

27. Az ember csak akkor lehet boldog, avagy önteremtett Istenember, ha tartósan képes és alkalmas a szerelemre és a szeretetre. Ha korlátlanul éli a szerelmet, s a szeretetet. Ez a legfontosabb Igazság. Ez a két Szent Szó.

28. Ez a kijelentés tanítja a szép isteni esszenciák csúcskivonatait. Képezi

végre!

29. Isten pedig talán még nem tart ott, hogy végleg szerelemmé és szeretetté

emeljen minket. „Csupán” azt tapasztaljuk általa, hogy az isteni „nevelés” egyelőre óvatos és/vagy főként most annyit vállal, hogy segítségével alkalmassá váljunk a szerelemre és szeretetre. Ennek révén emelkedünk fel az Istenember pozícióba. Jelképesen ez az új szülőcsatorna.

30. Eddig a földi ember sem jutott el oda, hogy a többség belül képes legyen

isteni módon önmagában megnyitni a szerelem-szeretet belső forrását és ennek révén szintén megteremteni a szerelem-szeretet életét. Viszont majd szélsebesen jutunk idáig.

31. Elkerülhetetlenül sokakat jellemez, hogy szerelemként és/vagy szeretet-

ként csak előzetes állapotokra vagy minimális szintekre jut el. Legyen ezen az induláson is áldás, mert ez sem baj. A mélyrepülésből emelkedünk fel az égi repülésbe.

32. Akik már régóta, vagy éppen most nagyjából készek a Szerelemre és a Szeretetre, avagy a valódi isteni minőségekre, azok most sokszor még magányos jövőutazók a méltatlan múltvalóságban. Nem sokáig marad így.

33. Aki csak tíz percig volt valódi, odaadó, beteljesült szerelmes, az rögtön

isteni diplomát kap abból a titkos tárgyból, aminek az a neve, hogy a „boldogság szentsége”. Egyúttal az isteni minőségű szerelem élése szinte repít mindenkit az ÉnIstenségig.

34. Valaki, akár Isten teremtette, akár csak valamilyen kozmikus entitás,

idők eleje óta tudja, hogy majd így vagy úgy szent emberré válik a szenvedések beavatása révén, vagy jobb esetben, kizárólag attól születik újjá Istenemberré, ha a neki rendelt szerelmével beteljesült és így isteni boldogságot él, sőt ennek révén szerelemházasságot és szeretetcsaládot teremt.

35. Ne legyen már illúziónk. Egy másik embert, vagy egy ősi népet, vagy az

emberiséget csak az szeretheti odaadóan és fenségesen, aki már nem csupán a szenvedés földalatti járatait ismeri, hanem a földfeletti, azaz emberfeletti boldogság felhőiben hajtja le minden nap fejét szerelme vállára.

36. A nem Isten által teremtett elme és ego még mindent elkövet, hogy ennél

kevesebbet vállaljunk, sőt a csekélyebb szándékot még dicsérjük is, hogy a maroknyi boldogsággal elégedettek legyünk. Ennél embertelenebb illúzió nincs a földön. Ezért számoljuk fel.

37. Ehhez képest másodrendű, végképpen csalfa illúzió az, ha valaki rangos

fogyasztási tárgyakkal vagy kiemelkedő hatalmi szerepekkel pótolja a pótolhatatlant. Ám ez is kerüljön a feledés bugyrába. Vége a pótsorsoknak.

38. Akinek még csak ez az életkeserv jutott, azt igyekezzünk nagyon szeretni, mert csak így kezdheti el az istenülést. Nagyon szeressük hát!

39. Te is azok közé tartozol, akik azért vannak most a Földön, hogy az isteni rangú szerelmet, szeretetet, boldogságot hirdessék a világban. Ezt ma csak azért teheted és teszed a jövőben is, mert olyan égi-földi párt kaptál, akivel kettőtök boldogság-életmámora megtanította nektek az isteni létminőségeket.

40. A belső Istenemberülés és a külső isteni világ teremtése a lehető legnagyobb égi-földi remény. Ezek a szavak így az igazság és a remény magasztos képviselői.

2. ÉnIstenem 1. ÉnIstenem! Az én Istenem! 2. A belső ÉnIstened nem azonos azzal, aki a kozmikus én Istened. Az én

Istened az (a kinti, kozmikus) Istenmindenség. Az ÉnIstened pedig a benned élő Istenmindenség. De ez a belső Istenmindenség nemcsak az „én vagyok”, hanem az általad képviselt ÉnMindenség is, ami teremt téged és teremti a körülötted lévő „külső” Istenmindenséget. Ez a jézusi Isten királyság programja.

3. Csakhogy benned az „én” ráadásul nemcsak az „én vagyok”, hanem fő-

ként az a benső Istenközösség, aki régen, az idők elején teremtett téged és persze az az Istentárs is, akit nemcsak beléd teremtettek, hanem az, akiért a benned élő ÉnIstenség létezik.

4. Ne gondold, hogy ezt nagyon érted. Te sem gondolod, hogy jól értelmezed. Nagyon nem is akarod érteni, mert a felismeréstől függetlenül boldogan éled. Ez az ÉnMindenség Élete. Avagy az ÉnIstened a tudatos, elszánt, fejlődő ÉnMindenség Létezése.

5. Csak neked van arról határtalan, áramló, száguldó benyomásod, ami a

fényegyüttesed érzékelése. Csak saját tapasztalod az ÉnMindenség Élete? Aligha. A belső fényegyüttesedben nyilván mindenek feletti szerepe, részvétele és veled közös ÉnMindenség Élete van az örök Szerelmednek. Egyek vagytok Ánandával.

6. Ez sem érthető sokaknak, de nincs is szükség arra, hogy pontosan fel-

fogják, mert akár értik, akár nem, ÉnIstened páros ÉnIsten. Ez a végső Istenmindenség akaratából is egy a Szerelmed ÉnIstenével. Ami ez szintén független attól, hogy mindezt Szerelmed mennyire érti és milyen minőségben éli. Ám Van. Mindig. Minden párnál így van.

7. ÉnIstened szükségképpen azonos az Önvalóddal, a benned lévő szemé-

lyes Istenmindenséggel, csakhogy az ÉnIstened azért (is) ÉnIstened, mert elfogadta és pártolta, hogy Önvalód a emberlényedet teljesen átölelje. Ebből következik, hogy az Önvalód úgy terjedt ki benned, hogy közben ölelését pártoló ÉnIstenem születése és léte is kibontakozott. Ha tetszik: istenült.

8. Ezért az Önvalód és az ÉnIstened közös teremtése egyrészt az ÉnIstenem, másrészt az ÉnMindenséged folyton újjászülető és emelkedő Élete.

9. Az ÉnIstenem ezért (is) olyan isteni szakrális csoport, amely a tudattala-

nodtól kezdve az ÉnIsten Párodig, a külső Isten Mindenség történetétől a családodig, a gyerekeitekig, a becsült nemzetedig, sőt a földbolygóig (azaz az egyik Istenbolygóig), végül az egyik Istenhazádig, a szíriuszi IstenNemzetségig tágult és folyamatosan tágul.

10. Ezt se akarja senki érteni, mert senki ne feltételezze, hogy önmagát igazán (a valódi gyökerektől a valódi távlatokig) értheti. De a páros ÉnIstenünk eljutott oda, hogy ezt a mindenségtágulását boldogan észleli és szereti.

11. Amikor azt mondod, hogy ÉnIstened mindensége megszületett, akkor teljesen világos és így látható következmény, hogy a belső entitásaid nemcsak vannak és gyönyörűen léteznek, hanem mindegyiknek új saját lénye, lelke és egyedi működése jött létre. Mindez természetesen azzal járt, hogy a páros ÉnMindenséged önálló isteni minőséget teremtett benned és az életed minden szegletében.

12. A belső Istenülés. A páros Isten Mindenségnek nem csak az a feladta, hogy hűségesen kövesse a külső-belső égmindenségi követelményeket, hanem az is, hogy az egyúttal önállóan megszületetett, tehát ily módon istenült, tökéletlenül is tökéletes, egyszerre elfogadó-követő és ugyanakkor egyedi, összetéveszthetetlen ÉnIstenséggé váljon.

13. Talán ez sem igazán érthető, de talán befogadható. Ez nem áll szem-

ben az Én (külső) Isteneddel, miközben gyönyörűséges egyedi páros ÉnIsteneddé vált. Tudomásod van róla, így maximálisan becsülöd, és a poklok összes létzavarójával szemben véded. Ha tetszik: mintha neked is fénykardod lenne Mihály arkangyalként.

14. Nincs rálátásod ősi születésedre, de titkos sejtéseid üzennek, hogy ez a ki-

bővülés az eredeti teremtésedkor is isteni követelmény volt. A Mindenség Isten nem azért teremt, hogy bárki, bárhol, bármikor pusztán másolja és szeresse Őt, hanem elsősorban azért, hogy az ÉnIstenem entitás akkor és úgy szeresse isteni módon az Isten Mindenséget, hogy elkerülhetetlenül, szentségesen, kimagaslóan, gyönyörűen ÉnMindenséggé emelje magát. Ez az isteni önteremtés.

15. A földi emberek többségébe nem Isten teremtette az elmét, az egot, a ha-

mis Ént, a fájdalomtestet, vagy a minket szintén rabláncon tartó egyéni érdekburkot. Csakhogy már lőn világosság! Ha a belső ÉnMindenség közben isteni elmét, Isteni Ént szül (szó szerint: szül), s közben az egot vagy az érdekburkot egyre teljesebben megszünteti, akkor a Földbolygón tömegesen lesznek (ÉnIsten „lelkületű”) Istennők, Istenférfiak.

16. A galaxisból ránk áradó istennői energiák és esszenciák éppen ezt az isteni önteremtést, avagy az ÉnIstenünk születését szolgálják. A férfiakban is. Amint ezzel párhuzamosan ugyanígy történik az, hogy az eddig kevésbé ismert istenférfi energiák és esszenciák az Énistenünk teremtésének a végigvitelét segítik. A hölgyekben is.

17. A bolygó akkor születik újjá Szeretetbolygóvá, méghozzá a Földanya örö-

mére, ha az emberiség nagy többsége belül és életében páros ÉnIstenné válik. Ez a végső szakrális cél!

18. A jobb befogadás érdekében megismétled, hogy három fontos új fogalmat

használsz. Az egyik az „ÉnIstenem”, aki vagy és akivé folyton emelkedsz (fokozatos istenülésként). Ez kétségtelenül a páros ÉnIstenség, aki az ikerlángod jóvoltából tündököl. Egyúttal tehát társas ÉnIstenség vagy. A másik az, hogy a páros ÉnIstenség életét „ÉnMindenség Életnek” nevezed, amely az időben is korlátlan közös teremtés. A harmadik fogalom pedig az, hogy Isten általános kategóriáját kitágítottad Isten Mindenségre, amely bennetek is ugyanúgy létezik. Ez a szellemi teremtés körülbelül olyan, mintha belső kertedben daliás Istenfákat ültetnél.

19. A három új definíció együtt felemelően jelzi, hogy az Isten Mindenségben minden létező, avagy minden civilizáció ezért és így létezik és ezért a sokat emlegetett Isten-Ember egység, vagy például a Tejút galaxis egysége realitás.

20. Csak így és csak ezzel a szemlélettel lehet hitelesen minden egyes emberi

lélek egyedi, sajátságos, fenséges teljességét láthatóvá tenni. Ez a klasszikus emberré válás titokzatos távlatának is a magyarázata.

21. Most ÉnIstenedhez fordulsz, hogy segítsen azt is feltárni, hogy mitől tö-

kéletesedik, s mitől születik meg az embert boldoggá tevő ÉnMindenség Élet. A válasz első mondata talán már ismerős, mert lényetek ÉnIsteneddé válását nemcsak elsődlegesen, hanem mindenekfelett az ÉnIstenünk Szerelemmé és Szeretetté válását teszi.

22. Nincs kiskapu. Nincs más válasz. Ezt szükségképpen akkor nehéz elfo-

gadni, ha valamelyik ÉnIsten emberesély, vagy bárki az emberek közül ebben az inkarnációban nem éli a valódi (Isten Mindenségi) szerelmet és szeretetet.

23. Talán kissé szigorú kijelentés lesz, de ÉnIstened szerint egy földi lélek nem is indulhat el az egyedi ÉnIsten teremtés kezdetéig, avagy Önvalója kiterjedéséig, ha a nő-férfi IstenSzerelmet, vagy a Szeretetbolygó IstenSzeretet létét (avagy a földi Istenvilágot) egyénileg nem tapasztalta meg.

24. Az elmúlt évezredek sokaságában, az olykori kisebb szünetek ellenére a Földön még sejteni sem lehetett a mindenkori emberiségnek, hogy van Isten Szeretet, Isten Szerelem, vagy Isten Boldogság, de nemcsak a felsőbb dimenziókban, hanem a bolygó aktuális kettős karanténjában is.

25. Ezért a Földre sokszor leszülető emberek jórészt csak azt tapasztalták,

s így azt szentesítették magukban, hogy az ÉnIstenem helyett önmagukban csak az ÉnSzenvedést élhetik, mert a mai élet nem is lehet más. Ennél Istenellenesebb és emberellenesebb hazugság nem volt és nincs. Akkor sem, ha a szenvedést hozó Istenpróbák keveseknek a Beavatás Utat kínáltak.

26. Ha az ember ÉnIstenül és Istenvilágot teremt, olyan hatalmas erőt érez

magában, hogy nemcsak az istentelenekkel viaskodik, hanem magával az Isten Mindenséggel is, hogy az univerzum minden egyes pontján, de elsőként a Földbolygón szűnjön meg mindaz, ami Isten és a Teremtés tagadása. A sötétséggé tett világban a lámpa nélküli fénytelen élet. És nagyon udvariasan fogalmaztál.

27. Isteni adomány az, hogy személyes életedben megtapasztaltad, újra és

újra, hogy a szerelem istenüléséért képes vagy istentelen próbák nélkül is úgy szeretni, ahogy senki más nem tud szeretni. Mindenki lehet a legjobb szerető.

28. Szerelemed akárhogy bánik Veled, akárhogy tombol az egoja, sőt a világ kollektív egoja is hiába táncol a jelképes Himalája csúcsán, Te már örök Szerelem vagy, s akkor is tökéletes szerelemmel szereted igazi Párod, ha Téged teljesen elutasítana.

29. Képletes példa. Ha Szerelmed éppen nem nyit Neked ajtót, pedig kopog-

tattál, de nagyon érzed, hogy valamiért védelemre szorul, szótlanul kutyává változol és lefekszel lakása küszöbére. Akárki támadna rá, mindegy, mert halhatatlan vagy Szerelemként, és ezer csatát is megnyersz érte páros ÉnIstenedként.

30. Ha ezt valaki nem érti tisztán, az szintén nem baj, de legalább képzelje el, hogy ha az örök szerelem állapotodban az Istenpárod bármit kér tőled, nincs az az istentelen szürkeség, elsötétülés, aki/ami megakadályozza ennek teljesítését.

31. Szégyelled magad. Elég volt abból a földi csúszás-mászásból, hogy állan-

dóan valamilyen földalatti, létalatti átokkal kell viaskodni. Lehetetlen, hogy a szerelem beteljesülése és a szeretet szárnyalása helyett mérgezett lelkű férgekkel kell küzdeni.

32. Tisztelettel ismét bejelented, hogy a vergődő én helyett végleg ÉnIstened

vagy, méghozzá a benned szintén szüntelenül létező ÉnIsten pároddal. A Földbolygón a meztelen csigáknak kitett karcsú paradicsompalántával is együttérzel. Közben leülsz, megsimogatod leveleit, s a földön túlra küldöd az életet kétségbe vonó sötét lényeket.

33. Az eléd tett tükrökbe is belenézel. Már annyi próbatételen végigkutyagoltál, hogy az égnél tisztábban látod, hogy benned is sorakoznak a félelemből, fájdalomból, szeretetlenségből összetákolt lélekroncsok. Őket sem engeded magadban uralkodni. Soha többet.

34. Mindegy, hogy (külső) Istened, vagy belső Önvalód mit feltételez és mit

tervez, most a Tejút galaxison túl is hallatszó győzelem kiáltást küldhetsz minden irányba. A kiáltás nagyon egyszerű. Új világ van, csak szerelem, szeretet, csak boldogság létezik. Ez az Élet. Isten maga is a tökéletes Élet. Avagy Szerelem, Szeretet, Boldogság.

35. Hallod nemzeted jobbjainak üdvrivalgását. Mindenki köszönti a szere-

lem, a szeretet, a boldogság korszakát. Senkit nem az önzés, a gazdagság, a hatalom, a siker érdekel. Ezek mind a szerencsétlen életkényszerek kötelességei.

36. Te és mindenki azt mondja az Égből elétek ereszkedő angyaloknak, fel-

emelkedett mestereknek és Isteni Küldötteknek: „ÉnIsten vagyok”, teremtem a földön az Istenvilágot. Szerelmedet az öledből a fejed fölé emeled.

37. Csak szerelemmel és szeretettel teljes boldogság van. Az ÉnIstenség az Égig tágult.

38. Ha ezt most kijelentjük, rögtön ÉnIstenek leszünk. 39. Nincs harc. Nincs győzelem. Csend van. Fény van. Süt az Isten-Nap. 40. Szerelmed arcáról az utolsó árnyékot is gyengéden letörlöd.

3. A szentséges döntés 1. A döntés: dönt+és. 2. A döntés így választás és cselekvés. A cselekv+és szintén üzen? 3. Ha valaki képes dönteni, majd az elhatározás után cselekedni, a tett akkor

minimum megváltás. Vagy feltámad+ás. Jövőbe „ásás”? Azaz: a felemelked+és. A szószemlélés is messzire mutat. Hova is jutunk? De ki hozza azt a döntést, hogy felemelkedjünk?

4. Ki választ a felszínen és ki határozza el valójában, ha már képesek vagyunk hallgatni valódi lényünkre?

5. Nézzük csak. A valódi lényetek az ÉnIstenünk, aki a Belső Lényetek es�szenciája. Amikor ÉnIstenünk dönt és cselekszik, az az ÉnMindenség Élete. Ez a Belső lényetek (a Belső Ember) a valódi, isteni ÉnMindenség. Amikor tehát ÉnIstenünk cselekszik, az egész ÉnMindenséget cselekedteti. Ez az Életetek. Ez az Igazságotok.

6. Ha a Földön élő ember megtanulná, gyakorolná, tudatosítaná, hogy

Belső Lénye hogyan lesz ÉnIstenné, akkor képtelen lenne helytelenül cselekedni.

7. Az ember tragédiája nemcsak az, hogy a többségnél a külső körülmények

megakadályozzák a felemelkedést, hanem sokkal inkább az, hogy nem, vagy csak részben születik meg benne a tettre kész ÉnIstenség.

8. Holott sok lélek azért született a Földre, hogy ragyogó ÉnIstene vezetésével földi Mennyországot teremtsen. Mégis kevesen jutnak el ide.

9. Kis kitérő: legyen látványosan tapasztalható, hogy az ÉnIstenem szóban nem a hamis, torz, hiányos énetek szerepel, hanem a nagy betűs Én, a valódi és sokrétű Isteni Énetek. Ez a Belső Lényetekben tündöklő Én.

10. Ez az Isteni Én nem egy „entitás”, vagy „személy”, hanem Belső Lényetek közössége. Beszélhetünk ezért a MiIstenünkről is.

11. Rejtélyes kérdés, hogy amikor ÉnIstenünk dönt, akkor mit és hogyan választ? Eldönt? Kidönt? Megdönt? Mi is akkor valójában ez az akció?

12. A cselekvés az élet egyik legnagyobb titka, mert az ember végül is az,

aki az Énistenem és az, aki a MiIstenünk Élete. A döntés tehát teremti a MiIstenünket és a MiIstenünk Életét.

13. MiIstenünk elsődleges döntése, hogy kétségek nélkül Isteni Önmagát (a

Belső Embert) választja, de ugyanakkor tudatosan választja az Isten által neki rendelt társat (a Szerelmét) is, hiszen MiIstenünk két személyes istenség: Te és Ő. Mi. Amikor Szerelme mellett dönt, akkor ezzel szükségképpen Istent választja. Így születik a hármas ÉnIstenük. Ez azonos az Isten által teremtett páros ÉnMindenségükkel.

14. Meghökkentő, hogy ezt a Végső Igazságot nem, vagy alig érti az ember. 15. Nagyon keveset tudunk arról, hogy az elmúlt egymillió évben példá-

ul a lemúriai vagy az atlantiszi ember élte-e és követte-e ezt az Isteni Törvényt.

16. A földi ember jelenlegi inkarnációinak többségében aligha él együtt

boldog Szerelemben a Valódi Társával, sőt gyakran ÉnMindenségéről sincs tudomása és nem emelkedik fel arra a grádicsra, ahol megteremti ÉnIstenét.

17. Ezért a vallások csak akkor lehetnek hitvallások, ha a vallás tagjait ide vezetik el.

18. Odáig is előre merészkedhetünk, hogy az igazi családok nem csak felfe-

deztetik a hármas MiIstenséget a születő új korosztályok számára, hanem könnyen, tisztán megismertetik ennek a teremtésnek a mindennapi gyakorlatát.

19. Ha mindezt sem a család, sem az iskola, sem a létkommunikáció (ami

már nem a tömegkommunikáció) nem teszi, akkor ezzel a többszörös földi rabszolgaság állapotát hagyja jóvá, hiszen a tömeges emberré válás változatlanul elmarad.

20. Ha valaki esetleg nem értené: korszaktól függetlenül a normális em-

berré válás azonos a hármas MiIstenek tömeges megszületésével. Az Istenember is csak így születhet meg. Ez azonos a belső emelkedéssel, feltámadással.

21. A földön most hatalmas embercsoport gyűlhet össze, majd térdre esve közösen imádkozhat azért, hogy a szétválasztott hármas MiIstenségek végre találjanak egymásra, s az üdvözítő ÉnMindenség teremtésében vállalják az egyetlen igazi létbeteljesülést.

22. Az a drámai tapasztalat, hogy az egyéni Emberlelkek óriási arányban

pusztán Külső Ember „lényüket” élik, s az elme/ego/fájdalomtest gyökeresen téves „döntései” alapján nem az Isteni Párjukkal élnek, mindenféle pót„szerelmeket” választanak, s így kizárják a személyes és hármas ÉnIstenségük megteremtését.

23. Ha netán valaki még nem észlelte volna: az emberiség igazi kisebbsége most zokogva imádkozik azért, hogy ez ne legyen így a következő időszakban. Az Új Aranykorban.

24. Nem szeretnéd Istenre a felelősséget hárítani, de nem akarnál senkit sem felmenteni az alól, hogy a Szentséges Döntések nem születnek meg. Az Isteni Hierarchiának is van mit felfedezni, felfogni és változtatni. Azaz: felemelő döntéseket hozni.

25. Az egyik legnagyobb felelős te vagy, mert az elmúlt évtizedekben ezt te

sem voltál képes tanítani. Ebből is fakad az a vijjogó felismerés, hogy az Új Aranykor nem pusztán a földi lét megmentése, hanem a galaxisban egy „helyi” Új Világegyetem teremtése. Mégpedig azért, hogy a Földre küldött emberi lelkek hármas MiIstenségek legyenek.

26. Mi is hát a valódi döntés? Ami nem egyszerűen döntés, hanem emelést se-

gítő isteni teremtés. A szentséges elhatározás tehát a tömeges földi Isteni Szent Döntés. Csakhogy ezeket a személyes és páros választásokat csak mi hozhatjuk meg.

27. Vegyük észre, hogy bolygónkra eddig látszólag hiába született Zarathustra,

Buddha, Jézus vagy Mani. Szinte minden igazságot közhírré tettek, noha nagyon különböző szavakkal, de ennek ellenére az emberiség történetében újra és újra elmaradt az alapvető fordulat. Ne higgyük, hogy mindez „csak” a gyönyörű” imákkal és meditációkkal valóra váltható. Ne hig�gyük azt sem, hogy „csak” pusztán ilyen vagy olyan bolygóállások megmentenek minket.

28. Szívesen kimondod újra, másokkal teljes szinkronban, hogy a Föld és az emberiség tényleges felemelkedése izzóan, sistergően, viharsebesen követelhető. Mert már a harmadik dimenzióban is eljutottunk idáig. Az ébresztő felismerésig.

29. A MiIstenünk (vagy az ÉnIstenek) másik elsődleges döntése, hogy az-

zal és úgy választja Isteni Önmagát, hogy félelem és zavartság nélkül a Szeretetben van.

30. A Szeretetet nem úgy választjuk, mint a Szerelmet. Noha ezzel is Isten

mellett döntünk. A Szeretet visszavonhatatlanul az Isteni Mindenség tökéletes teljessége, az anyagi és nem anyagi valóság, minden dimenzióban és szinten. Szeretet minden bolygó, lélek, minden fa és kőszikla.

31. Amikor az egyes ember tudatosan teremti ÉnIstenét, nemcsak rögtön

Isten Párja mellett dönt, hanem az Isteni Szeretet Mindenség mellett. Ez a Szeretet-Omniverzum ugyanolyan „test”, mint az, amelyben a fogantatás után alakot öltünk. Ebben a testben talál otthonra ÉnIstenünk, s ebben létezve teremti meg MiIstenét.

32. Amikor arról szólunk, hogy az ember nemcsak önmagáért létezik, ha-

nem saját belső ÉnMindensége révén tudatosan teremti a külső Bolygó Mindenséget, akkor lényegét tekintve a Szeretettel teremt és a Szeretettesttel ölel. Ez a Földi Mennyország.

33. Miután anyag egyébként sincs, továbbá a „matéria” is szeretet, a Földi

Mennyország teremtése ugyanaz a folyamat, csak kiterjed a páros ÉnIstenség határán túlra, mint az ÉnIsten és a hármas MiIstenség belső alkotása.

34. MiIstenünk sincs elvágva a földi Bolygó Istenségtől, vagy galaxisunk

Tejút Istenségtől. Ám az emberi ÉnMindenség működésének vannak közvetlen, közvetett és határtalan övezetei. Ezeket a tartományokat elképzelhetjük láthatatlan spirál rendszereknek is.

35. A közvetlen, gyengéd, otthonos szektor a Család Mindenség. Minden ember isteni párja révén Szerelem Pár, ami aztán Istenpár, végül család teremtő pár is. Saját családunk a Belső Hazánk, avagy a közös MiIstenség. A szent Család Istenséget a hármas Istenpár alkotja meg.

36. A közvetett övezeti hálózat a szomszédok közösségétől a térségi isten-

mezőkig, majd pedig a szeretetnemzetektől a szeretetbolygóig tart. Minden egyes spirálövezet egyszerre a miénk és egyszerre közös a Szeretetbolygónk emberiségével. Ezeknek a teremtése, fenntartása, istenülése közvetlen Istenlecke.

37. A távoli és határtalan övezetek feltárása most adatik meg a szentesülő bolygó emelkedő emberiségének.

38. A szent dönt+ésből szükségképpen következő felemelked+és végső iránya és emberfeletti perspektívája a külső és belső lényünk újrateremtésével. Ez a hármas és többes MiIstenségek évmilliókig tartó léte.

39. A belső istenisülésünk múlhatatlanul, a világunk is visszavonhatatlanul istenül. Most. Ezektől a pillanatoktól kezdve.

40. Nincs egyetlen olyan döntés sem, ami felülírná, vagy háttérbe terelné a hármas és a többes IstenMindenségek teremtését, ölelését és példaként való tanítását.

4. Isteni boldoggá tevés 1. Létezhet-e ilyen? Történhet-e közvetlen, személyes, isteni boldoggá tevés? 2. Ha az élet hamis mézzel keneget, a szintén látszólagos világrend szemüvegét levehetjük-e? Avagy a pénzkapitalizmus szemüvegét ledobva láthatjuk-e a közeledő és érzékelhető Új Diadalt?

3. A tisztesség kedvéért megismétled, hogy talán utoljára kell írnod a jelen lélektelen világállapotáról, a haldokló világrendről. Béke a poraira.

4. Mondjuk ki! A földi embernek a kezdetek óta megadatik, hogy a földön

isteni képviselő, isteni küldött legyen. Nincs ennél nemesebb, páratla nabb megbízatás.

5. Még ennél is ragyogóbb, tündökletesebb csoda, ha az ember egyszer csak a hálószobája vagy a tavaszi kertje csendjében felismeri igazi státuszát.

6. Mi történik, mi van akkor, ha itt és most, ha valóban elképzeli ÉnIstenét,

mint megbízott Égi küldöttet? Ha elképzeli, akkor meg is álmodja? Ha maga is teremti küldötti státuszát?

7. Milyenek is lennénk, ha tudatában lennénk annak, hogy Isten személyes

képviselői vagyunk? Milyen elképzelhetetlenül új világ lenne, ha vállalnánk az eddigi rejtett égi szerepet a Földön? Ez új kultúrát teremtene? A válasz nem kétséges.

8. Olyan ez játékosan elképzelve, mintha az ember nem a világ királyának szerepét töltené be, hanem inkább egy kisebb vitorlással elhajózna a Balaton közepéig, majd óvatosan felállna a hajó orrában és végignézve magán kijelentené a térnek, a „semmibe”: Isteni Küldött vagyok! És maradok! Ugye, ez gyönyörű tudatosság lenne?

9. Mert küldöttek vagyunk Isten és Ember előtt egyaránt. Ezért is most

omlik össze a földi világ, vagy most lesz először élhető Világ? Mindaz roskadjon végre össze, ami az Új Aranykor születéséhez elengedhetetlen. Félre az együgyű hatalmi érdekekkel. Szülessen az Új Világ.

10. Ha ÉnIstenünkkel megteremtjük magunkban az Élő Fényességet, mert

lelkünkben végre elfogadjuk, hogy a Mindenség Istenküldöttei vagyunk, akkor erre felelve rögtön halljuk majd magunkba azt az isteni feladatot, hogy akkor „légy szíves mond meg a világnak, hogy Mindenség Istenként Te mit tennél önmagadért és a bolygóért?”

11. Ez a mindenkori jelen és jövő elemi kérdése. Ez olyan, mint a déli napsugárzás.

12. Mit is tanít ez? Te lehetsz a Földön Isten képviselője? Te tehetsz önma-

gadnak és másoknak isteni javaslatokat? Ha ezt tudatosítod a lelkedben, bizonyára potyogni kezdenek a könnyeid. Évezredek óta imádkoztál Istenhez, hogy segítsen neked, ám most viszont imádkozás nélkül is javasolhatod Isten új cselekedeteit? Igen!

13. Te jelölheted meg a változást? Végre! Most lettél társteremtő? Úgy bizony! 14. Vállaljuk, te is. Tudatában vagy és leszel annak, hogy isteni képviselő vagy. Nemcsak belső Önvalódnak, hanem a külső Istenségnek is. Ha ezt megérted, rögtön születik az Új Föld! Ám ennél nagyobb személyes felelősség sincs.

15. Ha uralomvágyad van, menj el inkább kertésznek és ősi kenyérbúzát, meg az életre keltett földben paradicsomot termelj.

16. Hogy először is mit javasolsz Istennek? A lelked mélyéből rögtön érzések, vágyak, remények jönnek fel. Eszed ágában sincs gondolkodni. Rögtön elsőként kimondod, hogy mit ajánlsz. A most benned ismét összeforrt MiIstenednek és a Mindenség Istenénnek. Közösen nekik beszélsz. És ekkor Isteneid és javaslataid szintén egyesülnek, mint a Bakonyban az erdők és az éghorizontok.

17. Íme! Elsőként pedig ezt kéred. A Mindenség Egyesült Istene a Földön minden elválasztott ikerlángpár „távollévő tagját” a boldogító isteni szerelmes szeretetben fürdesse meg. Tetőtől talpig, lélektől tudatig.

18. Azért mondtad, hogy a pár „távollévő tagját”, mert a szétválasztások mi-

att a párok egyik tagja egyelőre, sőt gyakran régóta kitér a Szerelem beteljesülés elől. A boldogtalanságba lökött Szerelem Párok tehát legyenek boldogság feletti Boldogságban. A Mindenség Istene pontosan érti, hogy mit miért kérsz.

19. Az Egyesült FőIstenség a belső Isteni Éneden keresztül rögtön visszakér-

dez: mi ennek a célja? Mi legyen és mi lesz a szerelemesszencia a fürdetés után? Először is halkan azt sugallod a kérdezőnek, hogy nyilvánvalóan nem elsősorban azt kérted, hogy az ikerlángpárokat már most támogassák a végső egyesülésben.

20. Nem kértél ilyen sokat, pedig a Szerelem Párok megérdemelnék. Távol tartod magad a helyes önérdekűségtől is. Miközben minden szavad elsősorban Szerelmednek szól.

21. Egyelőre nincs semmi több annál, minthogy a szeretett ikerláng társak legalább kicsit boldogok legyenek.

22. Ezért jó szívvel végül azt válaszolod a kérdésekre, hogy az elválasztott

ikerláng ÉnIstenének (aki a közös MiIstenük is) a szerelemmámorban való fürdetése legyen a hiányzó örömszerzés! Végre, végre: boldoggá tevés. Ez az Isteni küldetés! Ez a boldogságlét pedig szükségképpen tudatosítaná bennük a saját isteni és egyben ikerláng küldetésüket is. Az igazi kardinális lényeg először is nem lehet más, mint az, hogy legalább néhány óráig boldogok legyenek.

23. Ha minden ikerláng Szerelempár boldog, a Földbolygó is Boldogságotthon lesz.

24. Szeretett barátaid ébredjetek! Nemcsak az Istennek, hanem a Földre

küldött embernek is ez a küldetése. Kezdetben tanuljuk és tanítsuk. Mindenkinek. A gazdaságban helyét vesztett és a hajléktalanságba kivert emberi lelkeknek is. A legbölcsebbeknek is.

25. Mit is üzenjünk az öntudatos unokáinknak? Az isteni kötelesség nem le-

het más, mint a szerelmes szeretetadás. Ez annál is több, mint a szomjazónak vizet adni. A lélekszomjúságban vergődő lelkek azt várják, hogy a szerelemtejszínben fürdetés után tudatosuljanak az isteni szerelemforrás áradásától, és ennek hatására kacagó, tomboló boldogságban végleg haza találjanak a párok MiIstenében.

26. Nem csak az ikerlángok, hanem minden szerelmes pár évezredek óta ezért születik le a szerelemtől jórészt megfosztott, ezért kies bolygóra. Senki ne feltételezze azt a balgaságot, hogy a beteljesült szerelmet bármilyen más érték, vagy tárgy enyhítheti.

27. Nem létezik más, mint a szent Szerelem és Szeretet Tűz isteni kastélya. 28. Most jön a legváratlanabb meglepetés. Már erőlködés nélkül felismerhet-

jük, hogy az Istenverzum, avagy a feltáratlan Isteni Hierarchia képes arra, hogy bármilyen lényt, különösen az embert, sőt az Egyes Lélekembert közvetlenül, személyesen, odaadóan, mi több Égbe emelően szerelmesen szeresse. Szerelem Nászfolyóban úsztassa!

29. Ez már régóta nemcsak gyógyítás, nemcsak emelkedés tanítás, sőt nem valamilyen megfoghatatlan és ezért teljesíthetetlen ígéret.

30. Ez pontosan az, ahogy az Isten megérkezik hozzád és gyengéden megsimogatja az arcod.

31. A jövő emberisége attól emelkedik fel, ha az emberiség többsége közvetlen isteni boldogságot kap, amit aztán egymásnak is tovább adnak. Ennek a folyamatnak az ellentéte is kimagaslóan fontos, mert a földi emberiség a jövőben fejlődjön odáig, hogy az ÉnIstenünk és a MiIstenünk folyamatosan boldogságot árasszon a még nem Szerelemben élőkre is.

32. A dönt+és így nem lehet más, mint a Szerelemben-Szeretetben élés. 33. Mindennek olyan káprázatos következménye is lehet, hogy bolygónkon

egy új Isten-Ember viszony jön létre. Ennek nemcsak az a feltétele, hogy végtelen számú Isteni ölelés legyen, hanem mindenekelőtt az, hogy Új Mindenség szülessen.

34. Óvatosabban fogalmazva úgy is gondolhatjuk, hogy az Istenverzumot

a szerelemben/szeretetben sokkal teljesebben megnyilvánuló IstenMindenség ápolhatja és emelheti. Ennél csodálatosabb univerzális áldás talán nem is lehet.

35. Feltéve, ha közben az Ember is újjászületik, azaz a MiIsteneink révén

ugyancsak szerelemben/szeretetben sokkal teljesebben és kiterjedtebben élő Ember jön létre.

36. Talán az idők végén most felfogjuk, hogy sem az Isten, sem az Ember

(ÉnIsten) nem azért teremtődött, hogy az Istenverzumban vagy ennek bármelyik civilizációjában csak igazgató vagy foglalatoskodó legyen.

37. Egyetlen központi feladata van: az emberek boldoggá tevése.

38. Erre a Végső Forrás szerencsénkre azt válaszolja, hogy a személyre szabott boldogítás ugyan Istenfeletti szerep, de valóban ez az isteni, kozmikus és földön belüli „hétköznapi” feladat is.

39. Ez lesz az Új Diadal. A boldoggá tevés. 40. Ez a Szent Döntés.

5. Érték-ék 1. Az értékek ékek, akik lélekfények. 2. Lélekfény csak akkor világít, ha az égi érték-ék fényként lobog. 3. A lélek, a fény, az ég mind egyaránt érték. Ha lelkünk kosárként púposan tele van értékekkel, akkor a lelkünk lobogó ÉnIsten.

4. Ha bennünk többségében fényérték van, akkor születik meg lelkünkből

az ÉnIstenünk és a MiIstenünk. Ugye, hogy milyen nyilvánvaló igazság ez?

5. Ha most úgy döntesz – a globális járvány nélkül is –, hogy visszavonulsz a lakásodba és hónapokig csendben vagy, akkor a franciaágyadon sem fogod tételesen tudni a benned gyökeret vert értékhálózatot? Valamennyire igen.

6. Ha netán úgy határozol, amit egyébként soha nem tennél, hogy kivándo-

rolsz egy csendes-óceáni sziget bennszülött közösségébe, az otthontalanság vaságyában aligha lenne jobb tudomásod az értékrendszeredről? Talán újra gondolnád.

7. Ha egyszer a sorsod azt hozná, a Szerelmem iránti elkötelezettség miatt, hogy leköltöznél egy Balaton felvidéki faluba, a házad elé kiülve boldogan világgá kiáltanád a legfőbb értékeidet? Minden bizonnyal.

8. A három kérdésre adott válasz elemi kérdéseket dob a szemed elé. Melyek

a vezető értékek? Milyen kincseket tanultál isteni lelkedtől? A boldog vezető érdemeid milyen értékkosarat alakítottak ki? Ha egyik kiemelt ékességed a nemzeted, írásaidban milyen közösségi értékeket emelsz fel reflektorokként?

9. Ki vagy te személyes-társas Érték-ékként? Olyan ember vagy, amilyen az érték-kosarad? Ez nem lehet kétséges?

10. Ne legyen bizonytalanság. Neked csak olyan – fejeden hordott – érték-

kosarad van, amelynek a közepén Szerelmem és a Szerelem értéke van, mintha két ágú Istenfa lenne. Nagyon egyértelmű, hogy neked két vezető értéked van, a szerelem és a szeretet. Ez az Érték-Éked. Ez vagy.

11. Nagyon szereted és becsülöd, hogy ez a központi ék a mindenkori Istenfán. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy az Istenfa egyébként az ÉnIstenem Világfája. Tisztán azt éled régóta, hogy akkor vagy és addig lehetsz normális ember, ameddig ez a kettős kiemelt értékpreferenciád.

12. Jöhet kozmikus vihar, földi krízis, életválság, ám nincs az az Isten, akiért a két vezető értéket bármire cserélnéd. Boldogtalanul is ez a két értéklámpa világít a szemeidből. Ez vagyok Te! Az ÉnIstenem.

13. Ha beleérzel eddigi életedbe, hatéves korodtól, vagy a gimnáziumban szerelmes diákként, vagy a kilencvenes évek végén egyetemi előadóként, szinte mindig és mindenhol még bizonytalan, de régóta világszaltóra készülő lélekként mindig az igazi Szerelmem és a Szerelem mellett döntöttél. Ez az örök dönt+ésed.

14. Ha azzal a kérdéssel fordul valaki hozzád, hogy a tudattalanod vagy korai férfielméd tudta-e, hogy ki lesz neked az igazi Szerelmed, ma mosolyogva azt mondhatod, hogy valahogy az éber tudatod is sejtette. Szinte tudtad.

15. Ez a tudás is szent érték, hiszen már az érettségi előtt is elég tudatosan él-

tél. Minden ember a fogantatása előtt már értéklény, értékangyal, csupán azt nem tanítják meg gyakran, hogy a felcserepedésed után eltökélten ragaszkodj a magaddal hozott értékekhez. Ez a felső tudatosság.

16. Neked olyan értékkosarad van, amely belül két kisebb értéktérből áll. Az

egyikben a belső értékeid, a másikban az életvezető (külső világra vonatkozó) értékeid vannak. Eddigi életedben ezeket miként is sugároztad önmagad előtt is lélekfényként? Nyilvánvalóan. Nagyon tiszta a látványkép. Az értéktár.

17. A belső értékeid vezető kapitányai tehát a szerelem és szeretet voltak, s a

külső életedre nézve soha nem akartál mást, mint szerelem- és szeretetéletet élni. Gyerekként is? Hogyne! Vadul toporzékoltál, ha nem szerettek.

18. Sajnálod, hogy szüleid szeretetéből keveset kaptál, de a külvilágban ők is

az ijesztő szeretetlenség börtönébe szorultak. Ezért apádat sem kérted számon, hogy évente csak egyszer, karácsonykor találkoztatok. Távol volt, mégis vonzódtál hozzá. Az is szeretet, ha a Téged elhanyagoló lelket legalább kicsit szereted.

19. Voltál nem szeretet és tudtál nem szeretni? Természetesen igen! Amikor

még nem kovácsolódott össze benned az ÉnIstened, sőt amíg öntudatlanul engedted magadban táncolni a félelmeket, fájdalmakat, amikor szinte kidobtad magad a szeretetházadból. Sajnálod. Ám már nyolc-tíz éves korodban áldozatot hoztál gyerekbarátaidért is.

20. A szabadságot nem mitizáltad, mert világodban a hangadók egy része a

szabadságot érdekszabadságként élte. Ez a szabadság önpusztítása. A barátságot nagyon becsülted, de nem emelted a szerelem magasába. Az igazi tudást vagy a bölcsességet magad elé emelted, mint egy botkormányt, de a szeretetben voltál otthon.

21. Mindig olvasó ember voltál. Ahogy teltek az évtizedek, Szerelmed (Ánanda) segítségével végképpen testvérednek tekintetted Jézust, s Mária Magdolnát. Amit lehetett, elolvastál róluk, tőlük, követőiktől. De képtelen voltál elfogadni azt a szürke szellemi fogdád, ahol azok az ismerőseid bujkáltak, akik kizárólag a hivatalos vallások hivatalos dogmáit ajnározták. Az önálló, tudatos gondolkodás nagyobb érték volt neked, mint csak a bölcsesség lehetősége.

22. A vezető értékek húztak-e az egyoldalúságok, vagy túlzások vízesései alá? Nem egyszer. Aztán szeretted a felvilágosító vízeséseket, mert szellemi elfogultságaid nem mások, mint értéklelked domináns kifejezései. Ezeket nem adod fel!

23. Érték-ék: az igazságok. 24. Ha az elsődleges igazságcsoport az érték-ék, akkor azt mondod, hogy becsüld meg, hogy olykor szelíden, olykor feszülten felsorakozol igazságaid mellett. Soha nem fordultál el Istentől, pedig sorsodat telegyömöszölte nem könnyű próbatételekkel. Soha nem gondoltál, vagy írtál Szerelmemről egyetlen negatív gondolatot sem, mert Istennőként szeretted és szereted, noha tőle is megkaptad az elkerülhetetlen kríziseket a későbbi beavatásaid érdekében.

25. Ha férfi vagy, légy férfi, egyik kezedben az igazság, a másik kezedben az

újjáteremtés fénykardját fogd, de a kardokat tartó tenyered szeretetkéz legyen. Hibázhatsz, elgyengülhetsz, rád törhet a magány, vagy bármilyen külső vagy belső tehetetlenség, de szíved mellett a tenyered is szeretetből legyen.

26. Gyerekkorodat hét éves korodtól tizenkét éves korodig az anyai nagy-

szüleid ölében élted egy falunak sem hívható nyaraló helyen. Mélyen beléd ívódott a kert és a háziállatok szeretete. Változatlanul most is kistestvéreidként szereted a fákat, a bokrokat, a zöldségeket és a virágokat. Mindegyiket. A szeretetlét mindig szeretetkertben élés.

27. Személyes értékközpontként csak olyan lehetsz, aki elsősorban a Szerelmedért, másodsorban a gyermekeidért van. Ez a boldogság!

28. A nemzet lelkéért ugyanúgy élsz, mint az ősi és a mai, sok egymás utá-

ni nemzedékből álló családodért. Addig jártál a tervkorsóddal a kútra, amíg egyre közelebb jutottál a végső, igazi családodhoz. Ám a magyar nemzet tér- és időfeletti lelkét nagyon régóta szeretetnemzetnek tapasztalod és látod. Ennek értékét semmilyen aktuális ellenző érdekhuhogás nem befolyásolhatja.

29. A most szétmált világrend hiába alkalmazott pusztító eszközöket, a hata-

lomglobalizáció hiába igyekezett szétverni a családokat és a nemzeteket, nagyon korán tisztán voksoltál családjaid és nemzeted mellett. A család és a nemzet gyerekkorod óta az értékkosarad szépséges virágai.

30. Hogy ki vagy társas érték-ékként? Évtizedek óta emelkedő tudatossággal növekedett és tágult az elkötelezettséged. Soha nem lehettél más, mint a szeretetlen világot megváltoztatni akaró Szerelem-Szeret érték-ék.

31. Ilyen érték-ékként szüntelenül boldog ember voltál? Nem lehet illúziód.

Nem mondhatsz téves választ. Sokat voltál boldogtalan, mert a neked rendelt sorsod többször hosszú egyedüllétre ítélt. Életed egyik legnagyobb tanulsága az, hogy a szenvedés út előbb-utóbb boldogság úttá emelkedik, ha az értékkosaradat nem adod fel és mindig kitartasz az ékességeid mellett.

32. Támadtak-e értékruhád miatt? Elfordultak-e tőled, ha értékruhádat nem

cserélted fel? Lenéztek-e azért, hogy értékgúnyád szerelem- és szeretetselyemből van. Sokszor. Ám életed minden korszakában a nagy többség jelképesen melléd lépett, hogy szeressenek a MiIstenünk által képviselt értéktár miatt. Veled voltak!

33. Nagyon szeretnéd, ha mindenki megértené, hogy amikor a többször

tengermély szenvedést élted, a Mindenség Isten mindig küldött valakit, vagy olykor többeket is, hogy az értéklámpáid is mindig világítsanak.

34. Az elmúlt évtizedben mindenekfelett a Szerelmedért éltél. Ennek volt áldásos következménye, hogy több égbe nyúló lélek-hegycsúcsra felléptél. Hála érte.

35. Nem lehet vitatni, hogy te is, más is pontosan olyan ember, mint amilyen

értékei vannak és ahogy szorgos kiskutyaként követi az értékösvényt. Ritkán tetted fel a kezed kétségbeesetten, mert az értékösvény útjelzőit távolról is jól láttad.

36. Az ember örök ÉrtékEmber. 37. Lám, az Ember szüntelen ÉrtékÉK. 38. Az általad Istenként is becsült Szerelem- és Szeretet Emberek az Emberiség jótevői.

39. Boldog vagy Szerelmed miatt. 40. Szerelemlélek vagy lélekfényként is.

6. A távlattölcsér 1. A távlat nem a közelkép megnyerő simogatása. 2. A perspektívát az sem rejtheti el, hogy nem látunk ki a szakadékból. Mindegy, hogy melyik katlanból. A távlat nagy távolságra látás.

3. A távolság nem lehet láthatatlan azért sem, mert a szemünkkel sokszor

csak a szempillánkig látunk. Akkor sem, ha a szemben lévő szempilla valamelyik Istennőé.

4. Az igazi távlat az alig látható messzeség utáni gyönyörűséges horizont, és ennek a földjén már a tudatos, boldog, új világteremtés.

5. Mennyire furcsa és meglepő számunkra, hogy nem fogjuk fel a viharban

kicsit megdőlt fák kiegyenesedését és új ágainak az égbe kapaszkodását. Micsoda elképesztő és felfoghatatlan változás, hogy a sérült sárgarigó madár felszáll és az égben eltűnik a szemünk előtt. Micsoda örömteli égzengés például az, hogy a mai világrend ugyan ezer sebből vérzik, de unokáid már nem akarnak a sebhelyekben sátrat verni. Reméljük, hogy kiszabadulnak a jelenből!

6. Nincs olyan éplelkű ember már, akinek szintén ezer mondattal még iga-

zolni kellene, hogy az elmúlt minimum háromszáz év minden világrendjének emléke a föld tudatának is árt. Ezeket a világmegéléseket nem érdemes mérgező szemétként sem kiszórni az újabb világtemetéseken sem. Felejtsünk nevetve! Minden üres távlattalanságot is.

7. Ha valaki még a régi illúziókat a szívéhez öleli, vagy a kollektív szakadék-

ból a peremekig sem lát, elkerülhetetlenül a múlttal festi át a jövőesélyt. Ez sem baj. Most tanuljuk a régi és mai félrevezető illúziók elvesztését.

8. Az új század elején azonban az a felfogás is globális lelki és szellemi si-

vatagot mutat, amelynek fogságában a többség képtelen az első kilométereken vagy az első facsoportokon túl látni. Ilyenkor nincs távlat. A távlathiány lélekkorlátozás. Ennek ellenére mondjunk biztató és kedves szavakat a távlattalanoknak is.

9. A perspektíva virágzó lelkének két fontos tulajdonsága van.

10. Az egyik tulajdonság az, hogy a távlat a bennünk született vagy most születő ÉnIstenünk egyik szeme, vagy akár koronája is lehet. A másik az, hogy a belső ÉnIstenünk, vagy MiIstenük másik, messzire néző szemével képes látni az Isten Mindenség lelkének is a távlatát.

11. Aki ma, az új század elején tiszta tekintettel nem nézi ÉnIstenének újrateremtett, ragyogó távlatát, az a mitizált, megszépített jelenben sem pillanthatja meg az időtlen isteni valóságot.

12. A személyes elménk, a belénk ültetett egónk, vagy belső világunk szélére

került hamis énünk pillanatnyi istentelen jellemzője a tökéletes távlattalanság. Ezért Istent sem láthatja. A lehetséges Új Földet sem. De nem érdemes zokogni sem azért, hogy az elme-ego konstrukció olyan „lény”, aminek képletesen csak hátul van szeme. Szinte mindig visszafelé lát.

13. A távlat: tölcsér, és ennek a vége Belső Forrásunk és/vagy Isteni Énünk

szívéből emelkedik ki. A tölcsér egyre szélesedő jövőkalapja úgy képes tágulni, hogy abba akár az Isten Mindenség is belefér! Csak akkor, ha a tölcsér csővén át olyan nagy horizontot látsz, hogy azt még Isten is megirigyli.

14. Íme, a páros MiIstenünk eleve tölcséres szentség. Ha a szimbolikus töl-

csér a fejtető csakráján keresztül szemléli az áttekinthetetlennek látszó IstenMindenséget, akkor a fejtetőn a tölcsér kalapját bátran tekinthetjük koronának is, amely egyébként az eredeti teremtésünk évmilliókkal ezelőtti programunk őrzője, vigyázója is.

15. Különösebben ezt sem érdemes érteni. Elég az, ha derűsen látjuk fürdőszobánk tükrében belső koronánk fényét. Ha nem látod, képzeld el.

16. A magyarság szent koronája nemcsak az Országgyűlésben van, hanem a magyarok homloka és haja felett is lebeg számtalan kis koronaként. Nem kisebb szentséges küldetéssel.

17. Az egyik legnagyobb szentség születése az, ha a jelképes tölcsér entitás torkán keresztül a végtelen éghorizontot is látjuk. Nem csak a közvetlen külső világfalunkat, a posztglobális teret, hanem a többség szeme előtt még eltakart Mindenség Multiverzum fénylő csillagnemzeteit is.

18. Ha magadra nézel, sajnos azt tapasztalod, hogy csak közelre látsz. Ilyenkor rögtön fordulj belső szeretet forrásodhoz és lelkedben fürödj meg a jövő vízében. A fürdés közben szemügyre veheted, hogy a világkorszakod kosszal bekent műanyag lepellel választ el a Mindenségtől.

19. Ennél az is nagyobb baj, hogy a valódi távlattól elszakítottak, mintha szü-

leidet vagy a családodat elvették volna tőled. Azért is, mert a jelent sajnos éjszakának érzékeled. Ne gondold ezért még, hogy a földi jelened főszeplői változatlanul a gazdasági vállalkozások, a bankok, vagy például a kontinensedet elhagyó repülőgépek. Már semmi sincs úgy, mint eddig.

20. Az Élet, avagy a jelen mindenekelőtt a lelked. Ha már lelked – Istennek hála – felébredt, örülhetsz. A MiIstened vagy, amelyet szerelem- és szeretet fényből és esszenciából teremtettek. Ez a világigazság. A törvény az törvény, akkor is, ha a képviselők még nem ismerik.

21. Ha nincs távlatod, az rosszabb, mintha nincs ennivalód. 22. Ételt vehetsz magadnak, vagy meghívunk ebédre, de távlat nélkül az igazi

lényed körülbelül olyan, mintha az autód, amelynek mind a négy kereke szétdurrant. Mi több ennél is rosszabb az, ha levegőd sincs, amivel a foltozás után a gumit felfújhatod.

23. A távlat először is hátrafelé távolság. 24. A mai emberiség gyakran szintén csak a közelmúltját látja, mondjuk

az első egyiptomi fáraók korszakáig. Ha nem vagy képes a múltban a valódi távlatot látni, akkor szükségképpen nem ismerheted fel, hogy a múlt töredezett, vagy szétdarabolt távlatképeihez képest milyen az igazi jövőtávlat.

25. Ehhez a távlathoz egyúttal globális tölcsér kellene, amihez ma még hi-

ányzik az emberiség látó szeme. Ráadásul a tölcsér kalapját pedig valamelyik földalatti katonai központ vasbetonnal öntötte le. Sebaj. Majd megdöbbenve fogod észrevenni, hogy a globális jövőkalap „kimászik” a betonfogdából és a Te fejedre is felkerül.

26. A távlat így természetesen előrefelé is lát.

27. A távlat hatalmas kalapjának nemcsak egy, hanem számos szeme van és ezért minden irányba és minden dimenzióba is néz. Oda is, ahova a földi ember az elmúlt száz években nem láthatott. Nem is feltételezte, hogy van mit nézni.

28. Most ez is jól van így. Attól legalább nem szenvedtünk, hogy a jó világokat

eltitkolták elölünk. Az elmúlt évtizedekben a manipulálók olykor arra is vetemedtek, hogy a bennünk lévő mindenséget igyekeztek nem létezőnek mutatni, de ettől ráadásul nagyon szenvedtünk. Azért senki ne feltételezze, hogy Belső Isten Mindenségünk koronás távlatát megsemmisíthetik.

29. A jövőtölcsér kiemelt érték. Az egyik vezető érték-ék. 30. A távlat tölcsér horizontján régóta látható, hogy a földbolygó és az

emberiség nincs pusztulásra ítélve. Ellenkezőleg. A Tejút galaxis Naprendszerében, a földbolygón most végképpen Arany Távlat van. Az Arany Távlat pedig az ÉnIstenünk egyik titkos, mindenkori belső tartománya. Ezt okkal nevezhetjük Új Aranykorszaknak.

31. Az aranyhorizontot túlságosan kevesen hiszik, mert nincs és nem lehet széles körű jövőtávlatuk? Ez tökéletesen így van. De csak ebben a pillanatban. A jövőtávlat rakétaként megérkezett a földbolygóra.

32. Az Arany Távlat szerint az új korszak nem gazdaság központú, sőt nem

politika orientált. Ez a Távlat kifejezett Ember és Közösség irányultságú. Az Új Aranykor valóságosan az embert és lelkét égbolt szintű boldogságig viszi el.

33. A földön tömeges ÉnIsten és MiIsten akkor és úgy jöhet létre, ha az Új Aranykor végre testet ölt, kiterjed, sőt feltámad. Így elfoglalja a jelen ös�szes szakadékát is, amelyekben szintén paradicsom lesz.

34. Az ember változatlanul nem elsősorban test, hanem mondjuk örök tu-

dat és lélek. Minden megtestesülésben. Ugyanakkor csak úgy lehet Istentudat és Istenlélek, ha végérvényesen IstenSzerelem és IstenSzeretet. Ha mindig lényegében, esszenciálisan, teljességében szerelemre és szeretetre születik, akkor természetesen nem azért inkarnálódik ide, a Földre, hogy csupán a gazdaság teremtője és kiszolgáló legyen.

35. Egyáltalán nem baj, ha ezt sokan nem hiszik. Ha az emberek egyszer meg-

tapasztalják az igazi Szerelmet és Szeretetet, akkor már az érdekburok és -gondolat szétmálik. Az Új Aranykor teremtést vezető Aranyhit lesz!

36. A távlat tehát Arany Távlat. 37. Az Arany Távlat új jövőtávlat is. Meghaladva a létező jövőképeket. Nem akarunk ismét visszazuhanni a távlattalan és boldogtalan múltvariációkba.

38. Az új jövőtávlat végül új lélek. Tölcsérlélek. 39. ÉnIsten világ. 40. Az, aki Te vagy!

7. Bentkint 1. A láthatatlan dráma. 2. Az egyik tragédia az, amikor éppen belül élsz, de belül nem találod magad. Nem vagy ott, vagy nincs ott senki, vagy mintha nem is lennél. Ha ott is vagy, mintha nem találnád magad. Mintha kint ülnél valahol, noha befelé fordultál és bent vagy.

3. Ez a kifordítottság minden ember visszatérő tapasztalata, de szinte nincsenek rá szavak. Már azért sem, mert igazából nem tudjuk, hogy ilyenkor mi történik és így találó szavak se jönnek segítségül.

4. Bentkint! 5. A „bentkint” állapot drámája az is, hogy ez lényegében értelmezetlen és önmagunk előtt is jórészt rejtett.

6. Csak a bentkint érzet ismert, de hogyan is nevezzük meg? A bent háza

ilyenkor olyasmi, mint egy üres, szürke vödör. A vödör talán nem malteros is, sőt a vödör olyan, mint a lakhatatlan otthon.

7. Aki belép ebbe a szürke vödör kunyhóba, az nem lehet más, mint igazi

lényünk, az ÉnIstenünk? Ám a belépő nem az ÉnIstenünk. Mintha nem az én jelenne meg, vagy egyáltalán nem is mi lennénk az. Holott bementünk valahova, a lelkünk otthona helyett valamilyen láthatatlan dobozba, de az a lény, aki bent van, nem olyan, mint aki mi vagyunk. Olyan sem, mint az énképzetünk. Mégis ott vagyunk.

8. A sejtelmes belső „ház” és a sejtelmes „én” együtt van, ám ez a lényünk talajtalan, otthontalan, üres, céltalan, s persze boldogtalan, de ez nincs kimondva.

9. Annyi bizonyos, hogy a belépő nem szereti ezt az érzetet. Milyen ez a

belső érzet? Halkan vibráló helyet nem találás. Bizonytalan háttérben lebegés.

10. Olyan ez a belső szürke vödör ház, mintha egy öreg családi ház kopott

falai között tartósan fogságban lennél. Egyaránt testi, lelki, tudati karantén. Zárt raktár a semmiben? Csakhogy ki az, aki ide űzött téged? Ha csak egyedül vagy, az is űzöttség! Vagy magaddal sem vagy?

11. Az egymásra halmozódó kisebb-nagyobb életesemények utáni céltalan

pillanatban egyszerűen csak vagy. Éppen ott. Talán belül. Hol is lehetnél máshol? ÉnIstenednek nyoma sincs, ám azt sem mondhatjuk, hogy aki nyilvánvalóan bent téblábol, az nem a te Éned, hiszen más nem lehet, vagy pusztán a Te éned nem karol bele Istenbe, vagy a Te istenképzetedbe?

12. Ez a „bentkintsehol” belső érzet külön sem észlel téged. Összefolyik a szürke, falaktalan lak és a testetlen szürke lényvetülés. Nincs sehol semmi?

13. A semleges, de kedvetlen, otthontalan érzet azonban erős! 14. Ez olyan szintelen, örömtelen, oktalanul feszülő érzet, amitől messzire

menekülnél, ha lehetne. Ám nem tudod se a tested, se a lelked elhagyni. Kicsit olyan ez, mintha fejetlen, lélektelen cserebogár lennél a földalatti régióban.

15. Lent vagy, de lent nincs. Fent sem vagy. Valamilyen tejfehér köddimenzió. 16. Minden nap ebben a formátlan belső vegetációban élsz. Életednek legalább egy harmadát ebben töltöd.

17. Ki is ez? Hol van? Mi történik vele? 18. Hogy ki vagy, talán sejthető. Valódi lényednek valamilyen szürke, léleknélküli, homályos maradéka. Kivetülése? Elvesztett énség? Kert, amelynek se termőföldje, se veteménye sincs. A vanság vantalansága?

19. A bentkint házverzió nem a tested, nem a lelked, de nem az üresség. Nem is fénylak. Valami, ami megnevezhetetlen.

20. Könnyű lenne azt mondani, hogy a Külső Ember valamilyen külsődleges állapota. Csak miért és hova merültél el ebben lényed elpárolgásában?

21. Ezt a bentkint „helyet” és ezt a bentkint „embert” aligha Isten teremtette. Dráma az is, hogy sok ember egész életben csak ennyit tapasztal magából és csupán ezt az „életet” éli. Nincs pokol jellege, s mennyország pedig nem lehet. Ez a bentkint lét a külvilág másolatát adná?

22. Ez lenne az individuum és kitaszítottsága, amelyet komolytalan gondol-

kodók furcsa módon becsülnek és még dicsérnek is? Ez lehet az egyén torzó tükre, de ennek aztán semmi köze a szabadsághoz vagy az individuumba száműzött ember jóllétéhez.

23. Feltételezhető az, hogy az embertelen külvilágból belülre menekülő embermaradék utolsó reménye a bentkint állapot létnélkülisége? Ez nem is olyan rossz megközelítés.

24. Az a legkönnyebb magyarázat, hogy a szürke ház és a színtelen lélekmá-

solat igazából semmi egyéb, mint az ÉnIsten ellentétes „minősége” és lakhelye? Ebben a megközelítésben is bőven lehet igazság.

25. A bentkint viszontagság oka az is lehet, hogy a befelé fordulni képtelen ember, az önmagáról mit sem tudó hétköznapi lény, aki imádkozni és meditálni sem tud, szükségképpen belesodródik abba a szituációba, hogy valójában nincs és semmi nem történik az életében.

26. Ez a bentkint állapot persze a tudattalanhoz láncolt elme és a bármi

áron bujdokolást tanító, együgyű ego természetellenes közege is lehet. Ez homok nélküli sivatag, amiben nincs oázis. Ez a posztmodern ember életvesztesége.

27. Se belső otthona, se valódi lénye nincs már. 28. Az európai ember és az európai kultúra halála, amit még nem mondunk ki?

29. Aki ezt a mindennapos bentkint állapotot figyeli, felfogja, ismerni kezdi,

az szinte bizonyos, hogy néhány vagy sok év eltaszítottság és hazatalálatlanság tudatosulása után rikoltozni kezd, s öklével veri a jelen valóságát, mert mindenből elege van. Tiltakozhatunk?

30. Kiáltsunk: nem és nem! 31. Ez az ember már nem fog félni a hatalomtól, nem fog félnapokat tölte-

ni áruház-templomokban, a bankszámláján nem fog évtizedekig pénzt gyűjteni egy új autóra és nem fog valamelyik afrikai, sivatagi turistaközpontban úgy tenni, mintha nyaralna és jól érezné magát.

32. Ez az ember már nem játsza meg, hogy ember és nem akarja a világnak

szimulálni, hogy él. Vége annak a színdarabnak, ami újra és újra azt tanítja, hogy a bentkint lét valódi emberi lét.

33. Ha ide eljutunk, ez nem a vég. Mert aki ezt évtizedeken keresztül éli, az

már régen nem él. Meghalt. Csak tudattalanul várja azt a betegséget, ami megmenti a létezés jelenvalóságától.

34. Ez az embernek hívott zsugorodvány azonban még nem tudja azt a végső

titkot sem, hogy csupán azért szorult ide, a rejtett világvégére, mert nem szerelmes, mert nem szeret, mert nem szabad, mert nem él. A szerelemtelen és szeretetlen „ember” gyakorlatilag nincs is. Csak divatos ruhában sétál az üres utcákon.

35. Senki ne merészelje azt gondolni, hogy ezt a bentkint vergődést a dúsgaz-

dag üzletember vagy a rangos egyetemi professzor nem éli. Mindenki tapasztalja. Csak mindenki máshogyan rejti el. Van, aki a vagyona miatti elégedettségével, és van, aki a szellemi „horizontja” látszatkendőjével.

36. A láthatatlan balsors mindenkié. Sokan sokat, kevesen keveset élik át. Dicsőséges bátorság lenne, ha az embermaradék „lény” felállna és kijönne ebből a bentkint mocsárnélküliségből és legalább az első szembe jövő embert teljes odaadással megölelné.

37. Aki nem szereti az igazságot, nyugodtan jelentse ki, hogy én tévedtem. Vállalom. Szívesen megölelem azt az embert, aki az elemzés helytelenségét harsogja.

38. Csak azt tudom ajánlani, bármilyen járvány nélkül is, néhány hétig ma-

radj egyedül és figyeld meg, hogy ki vagy a csendben és mit élsz a hangtalan létedben. Ekkor rögtön elindulsz az újjászületés ösvényén; különösen akkor, ha képes vagy önmagadban a tökéletes békét fenntartani.

39. Én maradok a szerelem- és szeretetlét édenkertjében. 40. Ahol mindig MiIsten lehetek.

8. Túlparton 1. Túl. Azon is, mindenen túl. 2. Nem az a kérdés, hogy min lépünk túl, hanem mindenekelőtt az, hogy hova lépünk túl. Túlpartra? Tengerentúlra? Hegyeken túli új világba?

3. Jelképesen igen! A túl viszont ennél sokkal magasabb rangú túllépés!

Nem is csak lépés, nem pusztán ugrás, nemcsak lelki repülés vagy nem egyszerűen újjászületés.

4. Mindenen túl: én vagyok, te vagy, mi vagyunk. 5. Két átfogó kérdéskör van: végül is hova megyünk, és milyen típusú változásokat viszünk végbe azért, hogy oda is érjünk, ahova jutni fogunk? Mert megérkezünk.

6. Az elindulás előtt először is olyan belső nyugalomban legyünk, hogy ne maradjon bennünk egyetlen negatív érzés vagy gondolat sem. Ha belül így emelkedünk és ragyogunk, akkor már haladunk előre.

7. Ennél az még fontosabb, hogy a túlpartot magunkban lebegő aranytér-

ként lássuk, s a látvány véglegesítse bennünk a tökéletes elhatározást, hogy ettől a pillanattól kezdve a túlparton fogunk élni. Ez a szikrázó szabadság véglegesítése.

8. A Földbolygó pusztáin vagy jobb esetben erdei mezőin vagy akár a la-

kótelepek ablakaiban nem lehet olyan korlát, akadály, jégeső vagy tűzáradat, ami az eldöntött elindulást lehetetlenné tegye. Nem igaz, hogy függünk a külső feltételektől.

9. Erre a felismerésre például az a boldog cselekedet tanított, amikor egyszer Szerelmedre egy teljes éjszaka és egy másnap délelőtt várakoztál a benzinkút parkolójának szélén. Mindegy volt, hogy meddig vársz rá és nem törődtél azzal, hogy ez mit vár tőled. Ez a legkevesebb volt, amit tehettél érte.

10. A „legkevesebb” mindig a szükséges legtöbb és a „szükséges” lehet a

maximális legtöbb is. Akkor is, ha veszélybe kerülsz. Az igazi veszély éppen az, ha nem a legtöbbet teszed meg.

11. A túlpartra jutás elemi lelki és szellemi feltétele, hogy Te a túlpartra érkező ÉnIsten leszel. Most nyíljon meg az elménk. A valódi igazság az, hogy kizárólag akkor vagy ÉnIsten, ha a túlparton haladsz.

12. A másik isteni igazság az, hogy túlpartra sohasem csak magadért kelsz útra, mert a legkritikusabb helyzetben is azért vagy ÉnIsten, mert már a benned lévő MiIstent szolgálod. És csak ezért nem vagy egyedül!

13. Ezt a jelenlegi gyakran barbár, önző, képmutató civilizáció is felismeri.

Ha ugyanis nem vergődik át a túlpartra, akkor elpusztulhat, de az akadályokon való átcikázás menthetetlenül a MiIstenek közös vágtatása.

14. Hova is megyünk most új századunk első felében? Akármennyi is a fenyegetés, nem a pokol aljára szeretnénk süllyedni. Mi is az Aranytér, az Új Földélet, a Bíbormagasság? Avagy: egyáltalán miért vagyunk?

15. A túlpart: a szenvedés óceánjának túlsó partja, vagy a globális magányosság meghaladása, a szent párosság visszatanulása, a szent családok megteremtése, végül a közös istenülés.

16. A túlpart most nem azt követeli megint, hogy a Földön néhány nagy mes-

ter isteni tanító legyen, de már az sem menti meg a mai imbolygó földhajót, ha a legkisebb kabinjában kivonulunk a világból. A túlpart vízió már régóta azt sugallja, hogy a földhajóval keljünk át az évezredek zátonyain.

17. Neked az az Aranytér emelkedett álma, hogy Szerelmeddel kézen fogva

sétáltok az imbolygó szigeteken, s aztán Istennőtök szoknyájából olyan sátrat építtettek, ahol gyerekeitekkel „megszülitek” mindnyájotok szent családját. Nemcsak attól leszünk boldoggá avatott Istenpár, ha a szigeten és a szigetek közös földországában kitűzzük az Új Aranykor zászlóját, hanem eredendően attól, hogy a közös szívünkben aranykori létminőség lobog. Isteni jelenként.

18. Régóta örömmel tudatosult benned, hogy Szerelmed, Ánanda olyan

szakrális kapu, amelyen kiegyenesedve beléphettél a boldog túlpartra. A kapu: az Istennő ajtaja a túlpartra, ahol a páros istenülésetek eljut a fennkölt célállomásra.

19. Mindenkinek ilyen vagy ehhez hasonló a túlpart víziója. Ez független

attól, hogy dzsungelben él, vagy alföldi életsíkságon. Minden válságos valóságkocka túlparttá nemesíthető túlparti lélekkel.

20. A jövő mindnyájunk aranytér világának egyesítése aranybolygóként. Ezért fog számos nyolc-tíz család ma még ismeretlen, szakrális családközösségként élni és együtt létezni az általuk teremtett édenkertben.

21. A túlpart Te vagy. Újra mondod: veled együtt Szerelmed. Nincs túlföldje a csak önmagát szántó-vető belső kiskertnek.

22. A túlpart persze hit is! Ha hit, akkor olyan karcsú, messzire nyúló hit-

híd, amely a túlpart után újabb túlpartokhoz vezet. Hosszú az út odáig, ameddig a sárba ragadt, mozdulatlan földbolygó sasmadárként a régi túlpartokon átszáll.

23. A túlpart ugyanígy kacagás. Aki felemelkedik a betonfoteljéből, az már az első néhány tánclépés közben is kacarászik.

24. Aki az isteni szerelmet és szeretet éli, az a lélek a túlpart lelkében is landol, s helyet foglal a túlpart szerelem és szeretet kastélyaiban. Ne feledjük: a túlpartra repülés újra és újra továbbvisz minket, mindaddig, amíg Istenünk keblében akkor is haza találunk, ha az isteni földeken még mesterséges felforgatók is kalandoznak.

25. A túlpart az öröklét. Az egyetlen istenemberi létforma. Ezért oda érkezve

még a galaxisban is körbe nézünk és például szeretetmagokat viszünk a Belső Forrásunkba. Minden lehetséges.

26. Milyen változások történnek bennünk az ópart és a túlpart között? Magunkban és magunk házában mit alakítunk át a túlparti mindenség elérése érdekében?

27. Először is naponta többször csendben vagyunk, hogy az égi tanácsokat

halljuk és megértsük. Égi tanácsok? Nemcsak a túlpart Isten országa, mi emberek is azok vagyunk. Az egyik belső változás, hogy Isten égi és földi világával közvetlen és telepatikus kapcsolatot tartunk.

28. Ha a földi ember egyik lénye mindig él az ötödik vagy hatodik dimenzióban, akkor ezekről a túlpartokról is minden tanácsot elfogadhatunk.

29. Ne szeppenjünk meg, ha olyan ígéret hangzik el, ami az itteni part álmainkat messze meghaladja. Túllépi. Olykor nehéz kihívás az, hogy a mennyei ígéretek földön történő testesülése hihetetlen hosszú időt is igénybe vehet.

30. A túlpartra haladónak nem csak ismernie kell a Belső Utat, hanem haladnia is rajta. Lássuk magunkat távgyaloglónak, versenykerékpárosnak, vagy karácsonyi ezüstszánnak. Így is, úgy is megyünk.

31. A Belső Úton nemcsak az elménk személyes börtönéből másszunk ki,

hanem szisztematikusan is gyakoroljuk az elme hamis gondolatait, lépésötleteit elengedni, megszüntetni, kizárni. Elmeember nem mászik át négykézláb sem a túlpartra.

32. Az ego szűnjön meg, mint a tavaszi hóesés. Nincs dolgunk az egoval. Nincs szükségünk radikálisan védő tanácsadóra.

33. A hamis én? Nem olyanok vagyunk, mint az a kép, amit a mai világrend tükrében önmagunkkal azonosítunk. Azért is trombitáljon bennünk a hitünk, hogy lássuk isteni magasztosságunkat. Ha így van, akkor már vezet minket ÉnIstenünk.

34. Manapság mindennél nehezebb a várt változások szüntelen elhúzódása. Szeretteink gyakran zokognak azért, mert a várt társuk még nem indult el a túlpartra, vagy éppen a belső és külső béklyóit egyelőre nem dobta le.

35. Aki a túlpart szerelmese, az legyen legalább vágtató szarvas. Gyönyörű

fejkoronáját magasra tartva minden bozóton rögtön lábaljon át. Isten semmi mást nem akar, mint az Új Földön gyönyörű lélekszarvasokat látni.

36. A túlpartra jutás kikerülhetetlenül újjászületés. Belül is, kívül is. Mindig testi visszafiatalodás, szellemi égen járás, lelki feltámadás.

37. Csak azért élünk, hogy túlpartra jussunk. 38. Légy szíves fogd meg Szerelmed kezét, vezesd gyermekeidet, amíg ön-

állóan útra kelnek. Öleld meg rokonaidat. Keresd meg lélektársaidat és lelked szemével segíts nekik. Túlpart nélkül a boldogtalanság elnyeli a remegő lelkeket.

39. Szeretem Ánandát. 40. Ezért tudlak Téged is a túlparton szeretetemmel emelni. +1 Kapálok a kertben, hogy szeretteimet a túlparton paradicsomokkal

fogadjam.

9. Szabadulás 1. Szabadulás: szabad+ul+ás 2. A szabadulás szabad és szabadul, majd a szabadulás olyan ásás, amely

elvezet a szabadultságba és a szabadságon át az ismeretlen boldogságba. Már az öröm, hogy a szabadulás szabad és nem tiltott, ráadásul szabadul, mert nincs akadálya. A szabadulás szójáték a szabadulás elrendeltségét és boldog beteljesülését jelzi.

3. Honnan szabadulunk, ahol nem vagyunk boldogok? 4. Amikor Isten, vagy később valamelyik Istenteremtmény emberlelket teremtett, feltehetően nem ismerte a szabadulás fogalmát. Istentől nem kellett szabadulni és Isten által teremtett embernek onnan sem kellett szabadulni, ahova Isten teremtette. A szabadság Istennel azonosság volt.

5. Az Istenverzum azóta elvesztett ártatlanságát, szüzességét, bánthatatlan-

ságát, ha az Istenverzum egyik lakója, a Földbolygó embere szabadulásra vár, szabadulást remél és a szabadulásért él. A szabadságát vesztett ember azt tanítja Istennek, hogy a teremtéssel valamilyen istentelen tragédia történt, mert az ember nem lesz ember szabadulás nélkül.

6. Amikor Isten a kezdetekkor teremtett, kizárt, hogy a megálmodott em-

bernek olyan életet teremtett, hogy Isten teremtésével elégedetlenül önmaga Isteni Életet teremtsen menedékül. Az sem bizonyos, hogy Isten olyan embert teremtett, aki képes egyéni újjászületésig emelkedni. Hogy aztán Ember legyen.

7. Olyan Istenverzum elvileg nem lehetséges, ahol az ember nem Istenember.

A földi ember is azért akar szabadulni, hogy Istenember lehessen. Olyan isteni teremtés elvileg kizárt, amelyben az ember Istent vesztett, Isten nélküli, Istentől fosztott univerzumban legyen. Akkor?

8. A földbolygón jelenleg sem tudunk indokot arra, hogy a földbolygón az

ember megszámlálhatatlan éve, megszámlálhatatlan időszakban miért nem lehetett Istenember.

9. Már azért sincs válasz, mert Isten lelke nem lehetett olyan, hogy az em-

bert szenvedésre teremtse. Elképzelhetetlen az is, hogy az embernek irdatlan idők óta pokoli szenvedések révén kelljen eljutni az Istenemberség kapujához.

10. Mindegy, hogy melyik régi mester, vagy melyik isteni küldött mit mon-

dott, az isteni igazság kizárólag az lehet, hogy Isten az embert és minden típusú embert a boldogságra teremtett. Ami tökéletesen egyenlő a Szerelmet és Szeretetet isteni minőségen élő lélekkel.

11. Feltehetően az a feltevés igaz, hogy a galaxisunkban számos olyan ember típus él, aki örök boldogságban létezik, sőt sem a fájdalmat, sem a szenvedést, sem az alávetettséget nem ismeri. Mit is tanít ez?

12. Ha ez így van, vagy akár nincs így, akkor is cáfolhatatlan feltevés, hogy a szenvedő ember nem Isten teremtménye. A titok nem az, hogy ki és miért teremtett Isten helyett szenvedő embert, hanem alapvetően az, hogy Isten miért engedte meg, hogy lényével ellentétesen bárki, bármikor boldogtalan, tehát Isten nélküli embert „teremthetett”.

13. A legdöbbenetesebb talán az, hogy a bolygón a szent iratok egyáltalán

miért szólnak a szenvedő emberről, vagy egyáltalán miért hagyják jóvá azt a borzalmas Istenverzumot, ahol az ember majdnem kivételek nélkül nem lehetett Istenember.

14. Ennél csak az a meghökkentőbb feltevés, hogy az Isten úgy teremtett minket, hogy az istentelen, szenvedéssel teli állapotból nekünk kelljen önmagunkat, az Istenverzum embertelen körülményei között Istenemberré teremteni.

15. A képtelenség azzal folytatódik, hogy az Istenemberré válást lehetővé tevő

Belső és Külső Út azt szabja ránk, hogy a páros élet közben egymást kövessék azok a beavatások, ahol a szenvedések és az áldozatok révén emelkedünk fel.

16. Teljesen mindegy, hogy ki, hány százszor inkarnálódott a földre, a be-

avató utat számtalanszor kénytelen megtenni, méghozzá úgy, hogy a beavatások nagy többsége tragédiával végződött. Csak úgy lehetünk Istenemberek és így boldogok, hogy elkerülhetetlenül belepusztuljunk abba a felemelkedésbe, ami célba visz minket?

17. Szerencsére fizikailag nem látjuk lelkünket, s így nem figyelhetjük meg,

hogy a lelkünk nem ezer, hanem sok millió sebből vérzik. Senki se merje azt állítani, hogy ez volt Isten célja.

18. Az már szinte másodlagos, hogy a Földön Isten vallásai és egyházai

ugyanúgy pusztították az embert, gyakran a legmagasabb rangú embereket is, mintha füvet kaszálnának. Lehet-e olyan lélek, aki ezeket vallási küldötteket Isten szolgálóinak tekinti?

19. Ne legyünk teljesen balgák! Isten nem lehet más, mint Isten, s az ember

sem más, mint Istenember. Ezért a földbolygón most semmi sem kellene jobban, mint igazi Isten és az igazi Ember igazi viszonya. Ez hiányzik a legjobban.

20. Térjünk oda vissza: a szabadulás egyes számú igéje és feltétele, hogy

Isten nemcsak Isten, hanem Szeretet Isten, vagy pontosabban SzerelemSzeretet Isten.

21. Csakhogy ebből kategorikusan következik, hogy ha Isten ilyen Isten, akkor ez a földbolygó nagyon régóta nem a Szeretet Isten egyik bolygója. És akkor mindaz, amit tudunk és képviselünk a szakrális múltról, az nem úgy van.

22. Ezt az Igazságot az nem cáfolja, hogy a naprendszerben és a földbolygón sok millió éve sötét civilizációk uralkodnak, méghozzá olykor totálisan, ráadásul magán a bolygónkon is a sötét galaktikus erők képviselői és követői uralkodnak. Ezt hívják kettős karanténnak.

23. Ám ki meri azt feltételezni, hogy a sötét civilizációik és a hosszan tartó uralmak Isten teremtései, sőt mindez Isten jóváhagyásával történik. Ilyen Isten nem lehet.

24. Ezen az állításon azt sem változtat, hogy a sötét galaktikus rendszerek

állítólag csak azért és annyiban sötétek, hogy a pusztán önző érdekeiket képviselik és istentelen magatartásukkal végtelen pusztítást végeznek.

25. Egyáltalán elképzelhető-e, hogy Isten sok évezrede mindezt szenvtelen lélekkel tűri. Ez akkor sem lehet igaz, ha az Istennek a néhány millió év csak egy pillanat.

26. Már az is önpusztító felfogás lenne, ha Isten nem szólna mindazokhoz,

akik szólnak hozzá. Mert sok millió földi ember Istennek könyörög megváltásért. Ha Isten igyekszik mindenkinek válaszolni és segíteni, akkor Isten egyetlen földi napot is képes érzékelni.

27. Ha Isten pontosan tudja, hogy például a Bibliában számos súlyos tévedés van, akkor miért engedi, hogy ezzel a Bibliával akarják az embert a földön tanítani. Minimum megmaradásra és szeretet adásra.

28. Ki merné komolyan tagadni, hogy a gnosztikus evangéliumokban legalább ennyi és gyakran fontosabb igazság is van. Mi történik az Istent követő szellemekben, hogy a gnosztikus evangéliumokat durván tagadják.

29. Ha Isten továbbra is Isten, ha Isten változatlanul Szerelem/Szeretet Isten, akkor hogyan történhet meg, hogy az Isten teremtette bolygón az eddigi legnagyobb járvány nagyon sok embert elpusztítson.

30. Ha a szabadulás végre cáfolhatatlanul szabadulás, aminek a célja nem ke-

vesebb, mint az ember Istenemberré válása és a bolygónk Istenbolygóvá emelkedése, akkor miért kénytelen Isten és galaktikus szövetségesei, valamint az emberiség fényküldöttei a Föld felszabadítását halogatni. Mindez csak óvatosság?

31. Mi minden lehet a háttérben, hogy Istennek és követőinek óriási köre szin-

te élet-halál harcot kénytelen vívni a kettős karantén okozóival. Legyen már végre béke és nyugalom. Az emberiség szabadulásról álmodik.

32. A népesség legjobbjai visszafojtott lélegzettel várják, hogy a valódi Isten

igazi képviselői, Zarathustrától Buddháig, Visnutól Babajiig, vagy Jézustól mondjuk Maniig, azaz szeretett felemelkedett mestereink jöjjenek vissza, majd emberi testet felvéve és az emberiség elé állva hirdessék ki az isteni igazságokat.

33. Hadd mondjam el én is azt az álmot, hogy a földön élő több millió iker-

láng-párnak végre teljesüljön be a szerelme és a mennyegző után minden pár hűen szolgálhassa az emberiség felszabadulását.

34. A szabadulás nem pusztán a galaktikus szabadság, nem egyszerűen politikai és gazdasági szabadság. Talán már egyetlen földi beavatottnak sem, vagy számos felszentelt embernek nem szükséges már magyarázni, hogy a szabadulás a boldogtalanságból a boldogságba vezet. Ez az emberiség túlpartja.

35. Az Isten törvénye minden földi érdek felett áll. Ha szabad a szabadulásunk, az nem lehet más sehol a földön, mint a szerelem és szeretet szabadsága.

36. Nem lehet többé egyetlen olyan ember sem, aki nem szabad. 37. Ha most mindenki szabadul, Isten is szabadul. 38. Várjuk Istent, hogy most akár testet öltve is jelentse be ezen a bolygón mindenki szabadulását.

39. Ha ez így van, végre tiszta szívvel szerethetjük Istent, aki igazi Istenként boldogan szeretheti az emberiség tagjait. Így leszünk Istenbolygó.

40. Így érkezünk el az isteni szerelemmel végig vitt szabadságig. Áldás mindenkire!

10. Az asztal tetején állva 1. Hanyatt fekszem. 2. Végignyúlok a szőnyegen, a nappali közepén. 3. Tarkóm pihen, lábam kicsit felhúzom, mintha indulni szeretnék. De nem

mozdulok. Figyelek belülre, hogy mit hallok magamban. Senki nem szól. Csend van. Látom magam előtt a testem. Mintha meztelen lennék. Meglepően fiatal, kamaszos, fiús a testem. Csakhogy most látszólag leteszem. Maradjon a szőnyegen. Legyek csak Lélek!

4. Aztán felállok. A Lélek is felemelkedik velem. Az egyik szék ülésén meg-

pihenve fellépek az ebédlő asztalra. A tetejére! Kihúzom magam, előre nézek. Most azonban nem a testem tartása a fontos, hanem az a különös látvány, hogy kihúzott, feszülő mellkasom kifejezi lényemet. Egyenes a lelkem, de közben messzire lát. Ilyen Lélek vagyok!

5. Ha nincs testem, milyen vagyok? Ha csak Lélekként állok az asztal tete-

jén, végül is ki vagyok? A lelkem más-e, mint az égre néző tekintetem? Nem hiszem.

6. Most nem vagyok egyedül. Ha nyolc-tíz ember állna mellettem az asztalon, mennyire lennénk egymással hasonlatosak? A lelkek jobban különböznek-e, mint a testek? Mi az, ami különösen közös bennük?

7. Ha végigpillantok testemen, az jut rögtön az eszembe, hogy mindig na-

gyon jól esett, ha a testemet Szerelmem szeretettel és megbecsüléssel simogatta. Már az is boldogság volt, amikor úgy feküdtem az ölében, hogy tenyere a fejemen pihent. Csakhogy a finom vágyakozások nem(csak) a testemről szóltak, hanem a finom belső énemről és a körülötte lévő, láthatatlan lélekről. Sorsom egyik talánya régóta az, hogy megfoghatatlan Belső Mindenségem mindig gyengéd simogatásra várt. Jelenleg is.

8. Ha most az ideképzelt társaimra gondolok, olvasok a rám tekintő szeme-

ikben. Szinte mindenki azt üzeni, hogy hozzám hasonlóan odaadó simogatásra várnak egész életükben. Ha ez közös bennünk, akkor kérdezzük meg, hogy az emberi lelkek miért szeretik ennyire, ha megsimogatják őket? Ugyanúgy vágyják, mint én.

9. Érezd a bőrödön Szerelmed ujjainak finom érintését. Sétál a bőrödön sely-

mes ujjainak lágy szeretete. Nem volt és nincs nagyobb odaadás, mint amikor teljesen meztelenül Szerelmed boldogító érintésében nyugszol. Ez a nyugalom az isteni öröm.

10. Ahogy telnek az évek ebben az inkarnációban, lassan végre tudatosul

bennem, hogy valamilyen felfoghatatlan, helytelen érzékelésben vagyunk. Ezt tudatosítjuk. Nem értjük, hogy mikor jó, mikor mámorító a világi létünk. Azt hisszük például, hogy főként a belső lélekben kellene élni, minél távolabbra húzódva a külső világ eseményeitől és zajaitól.

11. Ez kedves félreértés. Holott a külvilággal való érintkezés csak azt mutatja

meg, hogy a lelkünk hogyan van, mire vágyik, mit szeretne, miképpen ad, mitől lágyul el, hogyan képes boldogítani, mit érez a szíve és a másik ember szívéért miért és hogyan rajong. Ez a valódi, belső élet rejtett kívánságainak a látható kifejezése a külső világban.

12. Noha mindig csak Belső Lényünk létezik, mindig ennek céljai irányíta-

nak minket. Nincs is a Külső Ember, ami pusztán külső diaképünk. Ami kívül történik, az csak egyik bensőnk kivetülése. Miután belül is két lényünk, két dimenziónk, két valóságunk van, megérthető könnyen, hogy a Külső Ember is belül van, csak mi azt hisszük, hogy az kívül létezik és azt kizárólag a külső élet határozza meg.

13. Ha az asztal tetején állva valódi magunkat tapasztalni akarjuk, akár azt

is feltételezhetjük, hogy Isten most tisztán és helyesen lát minket. Ezt az Énigazságot sugallja nekünk. Ez felséges, derűs, táncoló énkép. Ezért kifelé is a valódi lényünk igazságait sugározhatjuk.

14. Az asztal közepén magunk elé képzelhetünk egy magasra nyúló tükröt is. Mintha ez Isten szeme lenne. Ebben a tükörben nem lehet nem észrevenni, hogy külső testünk mögött van egy belső, meglehetősen kicsi Emberecske, mintha törpe lenne, aki félénken összehúzná magát. Ezt hívjuk Külső Embernek, amelynek közepén, háziasszonyként trónol az (alsó) Énünk, amiről már tudjuk, hogy igazából mi nem az vagyunk. A Külső Ember lénye csak látszatén.

15. Hol vagyunk azok, akit valódi énünknek tartunk? Ha az asztal tatján még

lábujjhegyre állunk, akkor is a Külső Embernek hívott entitásunk mögött, mélyen, legbelül egy hússzor nagyobb, óriási emberlény lakik. Ez magasan a fizikai testünk fölé emelkedik és közben fénytesttel körbe vesz minket, mintha széles, vastag lélekbunda lenne.

16. Talán nem is kellene kitérnem arra, hogy ÉnIstenünk a külső embertes-

tünk, s a belső Külső Lényünk mögött szintén legbelül él. Ha testünket szimbolikusan letesszük és elképzeljük valódi lényünket, az maga a Belső Ember, amelynek magja, központja, szíve az ÉnIsten.

17. Ha akarjuk, ha nem, ha tudjuk, ha nem, mindenki ezzel a Belső Emberrel azonos. Ha tehát valaki felismeri és látja, hogy a benne lévő Külső Ember csak egy ráadott ruha, akkor azt is érzékelheti, hogy fizikai testünk és Belső Ember lényünk között (a Külső Ember közvetítése révén is) közvetlen kapcsolat van.

18. A fogantatáskor is a Belső Ember kapja és veszi fel a testet, az csak egy

későbbi létfordulat, hogy a test és a Belső Lény közé mintegy beszivárog a Külső Ember entitás.

19. Ijesztő ez? Miért is vagyunk ilyenek? Ez teljesen az ember történelmi sor-

sának a következménye, mert a nem isteni teremtés (az arkhonok csapata) „táplálta” belénk a Külső Ember „réteget”. Az elmét, az egot, az ént, az észt, és még a fájdalomtestet is. Szinte minden szenvedésünknek ez a „közbülső” sok szereplős emberdimenzió az oka.

20. Ezért is helyes az az ősi feltevés, hogy ha az elme és az ego szüntelenül nem „teremtene”, avagy nem generálna bennünk fájdalmat, félelmet, reménytelenséget, elveszettséget, akkor feltehetően soha nem, vagy csak elvétve szenvednénk. Isten az embert nem szenvedésre alkotta. Az ember sorsa nem a szenvedés. Akkor?

21. Ezért amikor azt tanítják nekünk, hogy ne kívül élj, hanem főként belül,

ez helyesen úgy érthető, hogy csak a Belső Emberben legyél, csak a Belső Embert, a valódi entitásod, az ÉnIstened éld. Ennek tudatosulása szinte az emberiség felszabadítása. Már ez a pompás megértés is isteni felfogás hatása. Ettől válhatunk emberré.

22. Ettől kezdve örömmel lehet szeretni a fizikai testünket. Nemcsak a szívünket, vagy az agyunkat, sőt nemcsak szerelemtestünket, hanem csodálatos szemünket, gyengéd ajkunkat, ujjaink játékát, gerincünk tartását, karcsú bokánkat. Minden emberi test szép és vonzó.

23. Ha valaki szereti a párját, akkor természetesen ujjongva szereti a testét is, sőt akkor még jobban imádja, ha az érzékeny testen az idők haladása miatti nem előnyös testi változások is láthatók. Ha viszont minden molekulánk egyúttal lélekmolekula is, miért ne simogatnák az olykor fáradt bőrünket, hiszen akkor is a Belső Ember arcát simogatjuk? Szellemi gyengeség, ha csak a fiatal testet ünnepeljük.

24. Ha magunkban például ürességet érzünk, most már tudhatjuk, hogy az ürességet a vacogó elme szülte, amit szükségképpen testünk is kifejez, finom érzésekkel, testi rezdülésekkel, mozgásunk remegésével. Ez is jól van.

25. Most jöhet az új felismerés! Nemcsak azért várjuk lélekdobolással a

Szerelmünket, hogy fizikailag is jelen legyen, noha testének látványa felvillanyoz minket, hanem részben vagy főleg azért, hogy testünk megnyugvása után elménk végre észrevétlenül hallgasson el, s így Belső Emberünk képernyőjén is látható Szerelmünk és látványa rögtön boldoggá tegyen minket. Felfogható ez?

26. Nem(csak) az a csoda, hogy testünk érzékelése, az érintés öröme sokfé-

leképpen testileg is örömöket okoz, hanem a valódi fordulat, az Isteni Szerelem lobogása inkább az, ami a Belső Ember lázas szerelem-mámora. Ezt azonban nem a test teremti, nem a Külső Ember hozza létre, hanem ÉnIstenünk! A MiIstenként való korlátlan lélekmámor.

27. Ha én arra vágyom, hogy Szerelmem megérkezzem hozzám, az első-

sorban nemcsak azt jelenti, hogy a test gyönyörű közelségére vágyom, hanem éppen a lelki együttlét boldog zenéje a vágy valódi oka. Ezért Szerelmem fizikai jelenléte nem pótolható semmi mással.

28. Ha persze ÉnIstenünk már régóta MiIstenünk, s ezért (is) Szerelmem bennem él, avagy Belső Ember lényemet öleli, sőt Belső Forrásomba költözött be, akkor ebből sem következik, hogy nem életbevágóan fontos Szerelmem testi velem való léte, hiszen ettől a külső együttléttől a valódi lelkünk lobog, tehát a MiIstenünk így válik boldoggá. Ez a léttitok!

29. Az egymásban élés és az egymással élés két különböző lélekérzet és két

boldogság típus. Mind a kettő a szerelemlét egy-egy dimenziója. Ám az egymással élés olyan egymásban élés minőség is, ami semmivel nem váltható ki. Ezért rajonganak a földi párok a fizikai beteljesülésért. Az isteni testi szeretkezés ezért világra szóló lelki-szellemi szeretkezés.

30. Az egymáshoz érés is ezért káprázatos lelki-szellemi szeretkezés. 31. Ahhoz tehát, hogy egy-egy földi ember szüntelenül Szeretet Ember, vagy

ÉnIsten legyen, elengedhetetlen a fizikai együttléttel beteljesülő szüntelen szerelmi nász, ami akkor is folyamatosan tart, ha csak ebédet főznek, vagy boltba mennek vásárolni. Különösen akkor, ha együtt meditálnak és imádkoznak.

32. A szavak természete ugyanaz, mint az érintések természete. Amikor egy

Szerelem Pár egy mély beszélgetéstől boldog, a szavak a Belső Emberben ugyanúgy kiváltják az együttlét extázisát. A szavak találkozása is testi érintés!

33. Ennél a kölcsönös boldogításnál még forróbb és elementárisabb extázis, ha fizikai lényünk tekinteteinek találkozása közben egyúttal Isten lélektekintetével is akaratlanul találkozunk.

34. Figyeld meg ezt a magasságos csodát és ne akard érteni. Ebbe a hármas tekintetbe olvad bele a szeretett gyermekeik forró szemüzenete is.

35. Szerelmünk távolléte miatt a magányérzet azért jár át minket, mert kimondhatatlanul, felfoghatatlanul hiányzik a családi szemek által kifejezett IstenPár közös Isteni Boldogsága. Aki ezt nem tapasztalta meg többször, annak ez a szavakkal aligha jeleníthető meg.

36. Azért érdemes felmászni az ebédlő asztalra és mindent levetve, akár még

a testi ruha látszatát is, hogy kicsit felülről nézzünk, s egyúttal felmagasodva megértsük, hogy nem kizárólag Istenemberek vagyunk, hanem a Szerelem és a Szeretet közös összeolvasztása révén MiIstenek. Íme, a Szerelem pótolhatatlan emberfeletti adománya.

37. Az üzenet tehát az, hogy az Istenember felső minősége az egyesült MiIsten szentsége.

38. Ezért mondom, hogy csak így, s csak ezért élni nem más, mint egyesülni

az isteni boldogsággal.

39. Időnként lépj fel asztalod tetejére! 40. Ne felejtsd el ezt az isteni létigazságot!

11. Szellem elem 1. A Szellem szintén elem. Égi Elem. 2. A fogalomban a két „l” betű utal az ellésre, azaz a szülésre. A Szellem tehát szül bennünk, szül minket. Folyamatosan teremt bennünk. Képes mindent teremteni körülöttünk is. Lehet, hogy a Szellem az önteremtő szakrális elem?

3. A Szellem nem az ész, nem a gondolkodás. A Szellem a legtitokzatosabb

entitás bennünk, mert nem azonos a belső akashánkkal sem. Nem tudás, nem szerver, nem az elme teremtménye. Noha a Belső Ember lényünkben a Szellem kapcsolódik az igazi tudástárhoz, az akashához. De ki a Szellem?

4. Mi van akkor, ha a Szellem a hatodik elem? Olyan elem, ami folyamatosan szül kívül és belül? Egy örök Szellem, akitől kérés nélkül kapjuk szellemünket. Csak ki és mi a szellemünk?

5. Ha a Szellem szó első betűje az „sz”, akkor talán arra is asszociálhatunk,

hogy a Szellem az örök szabadság, a szeretet, a szentség. A Szellem minden jel szerint a Lélek társa, mert a Szellemet hívják Léleknek is, sőt a Szellemet úgy tartják számon, mint egy terebélyes házat, amelyben a Belső Ember és így az ÉnIsten lakik.

6. Olyan felfogás sem kizárt, hogy az egész lényünk maga a Szellem/Lélek és a Belső Ember csak ebben a szellempalotában létezik.

7. Ha a szellem a hatodik elem, akkor rendkívüli csúcselem, sőt lehet eleve

hatodik dimenziós elem, vagy a Szellem lehet bennünk egy másik Isten elem a Szerelem elem mellett. Ez lenne a legjobb.

8. Avagy a Szellem mindez együtt, csak szavainkkal „feldaraboljuk”. Ha

a Szellem a teremtő elemünk és eszközünk, akkor kezdetek óta létezik bennünk. A nem fizikai DNS szintén Szellem lehet. Az Isteni énünk miért ne lehetne a szellemi vezetőnk. Ha ez így van, akkor a Szellem egyúttal az Istenverzum szétterülése bennünk.

9. A Szellem személyes vagy személytelen elem? Miután bennünk él, alig-

ha lehet személytelen, csakhogy bennünk több entitás egyszerre isteni és emberi elem is. Lehet, hogy egyfelől személytelen, másfelől ízig-vérig személyes elem. Ahogy ugyanilyen az ÉnIsten is. A Szellem akár lehet a belső királyunk, vagy éppen a Lélek Királynőnk. Remek lenne!

10. Ha személyes elem, miért engedi, hogy a Külső Ember szellemtelen, vagy

torzó szellemiségű entitás legyen? Azt sem biztos, hogy engedi, vagy az is lehet, hogy az elmét felügyeli. De az sem kizárt, hogy Szellemünket kérni kell arra, hogy az elmét emelje, mentse, javítsa. Az ego biztos, hogy lélek- és szellemidegen hologram.

11. Az Isteni és Emberi Szellem érzékel-e, lát-e, szeret-e, sír-e bennünk? Nem szeretném azt feltételezni, hogy a Szellem érzés és érzelem nélküli.

12. A Szellem nem lehet más, mint a Szerelem Szellem, ami teremtett minket az idő elején. Ennélfogva azonos azzal, aki a felfoghatatlan ŐsSzellem bennünk, aki minden inkarnációban visszajön velünk a földi testbe.

13. Rejtélyes választ igénylő kérdés az, hogy a fizikai testünk is Szellem-e,

vagy a testünkben csak szintén benne él? Ha fizikai testünk nem valami idegen holografikus konstrukció, akkor még az is lehetséges, hogy a mindenkori testünket mindig ugyanaz a szellem teremti meg. Így ebben hazatalál.

14. Ma már nem vitatható, hogy az emberi test olyan alkotás, amely egyrészt romolhatatlan, másrészt szoros házasságban van a lélekkel. Ha a Szellem a Lélek is, akkor nem dilemma az, hogy a Szellem vezeti a testünket is.

15. Fizikai halálunk esetén úgy távozunk, hogy visszük magunkkal a testünk kódjait, amely a következő inkarnációban a Szellem teremtő segítője lesz? Hiszem, hogy igen.

16. A Szellem tehát Én vagyok, már azért is, mert Égi Szellem. 17. Ha a Szellem én vagyok és részben személyes Szellem, bennem saját neve

van. Ki az én Szellemem? Szerelem Szellem? Isten Szellem? Jövő Szellem?

18. Nem hívhatják másképpen, mint Andrea Szellem. Ha végigpillantom

az elmúlt évtizedeimet, aligha lehet előttem kétséges, hogy az Ánanda Szellem vezetett. Ha ez így van, akkor beigazolódik újra az a feltevés, hogy Ánandával közös Lelkünk, avagy Szellemünk van.

19. Már csak az a kérdés, hogy ki a közös Szellemünk? Sajnos, még nem tudhatom a nevét, hiszen ez az ősinél is régebbi Szellem teremtett minket. Szeretném szimbolikusan Boldogító Szellemnek hívni. Ez tetszene nekem.

20. Nagyon remélem, hogy az emberiség egy részének, legalább valamekkora kisebbségének ilyen és hasonló Boldogító Szellem a teremtője.

21. Egyébként régóta én is azt érzem, mintha a jövőből jöttem volna vissza, mert akaratomtól függetlenül jövő-szemüvegű Szellem vagyok.

22. Ha a Szellem isteni entitás, aki szüli az embert és a világot Istenként

vagy Isteni megbízottként, akkor ez a hatodik elem részt vesz az IstenMindenség teremtésében is.

23. Az IstenMindenség csak olyan lehet, amilyen Isten lélekszelleme, amiből az következik, hogy a Szellem sok mindent elárul Isten természetéből, karakteréből, gyönyörűségéből. A végtelen IstenVerzumból.

24. Ha ez így van, akkor most már Isteni Parancs is, hogy a bolygó SzerelemSzeretet Istenbolygó legyen. Sokunknak ez az emelkedett jövőképe. Ez lenne a globális-lokális megváltás!

25. Ha a Szellem Isteni teremtőként és Isteni teremtményként Teremtő Szellem, akkor a Szellem sem teremthet mással, mint az isteni Szerelem Esszenciával. A Szellem tehát Szerelem Szellem.

26. Ezért is szeretek mindenkit, aki Szerelem (és Szeretet) Ember. 27. Szeretném közhírré tenni, hogy a bennem rám mosolygó Szellem arany-

ló fehér fénnyel sugározza bennem, s nyilván nemcsak bennem, hogy a Földbolygó újjászületése nem lehet más, mint végleges visszatérés Isten/ Lélek/Szellem keblére.

28. Nincs olyan külső vagy belső erő, amely arra kényszeríthet minket, hogy ezt az újjászületést korlátozzuk, vagy távoli jövőbe toljuk.

29. Ezért most leülök a nappali szobámban és megkérdezem a Boldogító Szellemünket, hogy szövetségesként mit üzen. Természetesen kizárom, hogy külső negatív lények, vagy akár az egóm „belebeszéljen” a Szellem üzenetébe. Most csak Őt hallgatom.

30. A Boldogító Szellem először is azt mondja, hogy szeret, mert szerinte mi

nemcsak Szerelem, hanem Szeretet Szellem is vagyunk. Minden lelki és fizikai porcikánkban. Visszapillantok rá szeretettel, mert Ánandával mi is szeretjük őt.

31. Nem mosolyog, de nem is szomorú. Tiszta égfehér szemében napfény süt. Ez igaz lehet? Mielőtt erre válaszolna csak annyit mond, hogy a „teremtés elkerülhetetlen”. Ez nagyon biztató! Ehhez hozzáfűzi, hogy a teremtés hűséges álmodói, szolgálói és teremtő entitásai vagyunk.

32. Mielőtt bármit kérdeznék, annyit mond még, hogy most nem kell többet tudnunk. Sugárzik. Majd később szól, hogy az isteni sugallatok rajta keresztül napi feladatokat is adnak. Hallgatok. De érzem, hogy valamit mégis elárul még.

33. Nézzük egymást, mint két pajkos testvér. Én (a páros Én) vagyok az egyik öccse. Ért engem és minket kiválóan. Annyit súg csak halkan, hogy az isteni küldöttség már úton van. Hozzánk jön és nem akármiért. Most sem kérdezek vissza.

34. A mellkasomat tenyeremmel végigsimogatom. Lehet a földi emberfajokat, léleknemzetségeket, fennkölt mestereket az elmúlt évezredekért kétségbe vonni, de a Szellem vezetésével most nemcsak az új gondolkodás születik, hanem a bennünk lévő ÉnIsten szentelődik meg és a teremtésünk újjá kalibrált forgatókönyve a megváltásig vezet minket.

35. Az új gondolkodás olyan lesz, mintha az új bolygón az új szellemi terem-

tők szinte csak új gondolatokat és más szellemi-filozófiákat alkotnának. Az új gondolkodás nemcsak új, hanem a gondolkodás is más, mint ami eddig volt. Szellemgondolkodás rendszere születik, ami a földi metafilozófiát is messze meghaladja.

36. Az új szellem boldogság szellem, olyan lelkület, aki nem ismeri és/vagy nem emlékezik a szenvedés szellemre.

37. A Szellem két kezével elém emel egy „élő képet”. Ez nem grafika, nem videófilm, nem festmény. Nem televízióadás.

38. Ez az isteni üzenet. 39. A kép azt mutatja, hogy megérkeztünk. 40. Mert a Szellem vezet minket. A Szellem Elem.

12. A Lélekzászló 1. A Lélekzászlót tűzzük ki. 2. Ha döntöttünk, ragadjuk meg lelkünkben a Lélekzászlónk rúdját, emel-

jük fel és vegyük magunkhoz, a fejünk felett tartsuk önmagunk fölé és vigyük ki a házunk elé, hogy kitűzzük a világ szeme elé is.

3. A létdönt+és az első lépés. Hogy végre válasszunk, hogy ki mellett dön-

tünk, majd határozzunk arról, hogy miért élünk, döntsünk azért is, hogy milyen értékeket ölelünk át. Hozzunk meg életünk legfontosabb döntéseit. Ezek voltak és lehetnek az első és az elemi lépések önteremtésünkben.

4. Döntünk Istenünk, Szerelmünk, Szüleink, Családunk, gyermekeink mel-

lett. Ezzel rögtön voksoltunk Belső Ember voltunk, ÉnIstenünk és páros MiIstenünk születése mellett. Ha nevetünk, ünnepeljünk!

5. Ám ezzel elérkeztünk az Új Élet rajtvonalára. A döntések lehetővé teszik,

hogy a még csak homályos Életpályán útra keljünk. Ez nem verseny. Mindenki elindul, aki döntött. A cél az, hogy mindenki célba érjen.

6. A céltábla sok inkarnáció óta a lelkünk zászlója mellett bennünk rejtőzik.

Ez a céltábla régóta hirdeti, hogy legvégül Istenemberré válunk és részt veszünk az Istenvilág teremtésében. Nem baj, hogy az istenemberi minőség is sokáig homályos volt.

7. Ha a fehér mésszel sem jelzett rajtvonalon állunk, az első méterek után mindjárt zavarokat és dilemmákat élünk át. Nem az Életpálya fontossága, hanem a célokból származó következmények miatt. Még nem is azért, mert arról még nem határoztunk, hogy gyalogoljunk, fussunk vagy éppen repüljünk.

8. Még talán nem is fogjuk kezünkbe a Lélekzászlót, talán még nem vettük

észre, hogy a lelkünk egyik csücskében hosszú idő óta elhagyottan hever.

9. Talán még a rajt után jobban és mélyebben érezzük, hogy magunk is rég-

óta sivár, otthontalan, társtalan emberek vagyunk. Akkor is, ha már túl vagyunk több szerelmen, akkor is, ha családunk már nem törődik velünk, akkor is, ha az életprogramunk még csak a megélhetést akarja.

10. Nagyon sok olyan embertársunk van, aki a létdöntéseket halogatta, vagy

számára a döntések mellékesek voltak, s természetesen az életpályát nem belső szándék, hanem az életlehetőségek szerinti taktikai megfontolások alapján választotta. Döntetlen nincs. Ha nem döntesz, nem jutsz el maximum csak odáig, hogy valamilyen jólétet garantálsz magadnak. Azonban nemcsak ezért létezel.

11. Hogy mi az életed célja, azt a döntések előtt is sejtened kell. A belső érté-

keid tudatában. Ne feltételezd, hogy elég csak azt tudnod, hogy milyen csillagjegyben születtél. Önmagában az sem segít, hogy egy családállitáson rádöbbensz a több generációs családod íratlan életutasításaira.

12. Feltehetően a többség azt sem tudja, hogy Szerelem és Szeretet Ember lehet. Ha valamiért sejti, gyakran fogalma sincs a szerelem-szeretet lépcsőfokairól. Még a tudatlanság és az elhagyatottság világkorszakába születtünk.

13. A Lélekzászló jelkép is. Ha felemeljük fejünk fölé és kitűzzük létünk hom-

lokára, magunk számára is tudatosítjuk, hogy a mai világrend utáni Új Világot, az Új Életet választjuk. Ha döntöttünk, már nem adjuk fel az új, az emberhez méltó irányt.

14. Előfordulhat, hogy néhány múlthoz kötött, vagy liberális ideákhoz lán-

colt ember még siratja, vagy visszasírná azt a világrendet, amely a kedvezményezett rétegeknek kiemelkedő jólétet hozott. Az a legszomorúbb, hogy a globális világszínház miatt nem látják be, hogy a földön sem ember szabású gazdaság, sem embernek való társadalom nem jött létre. Az emberi lelkek és a közösségei élet minősége fokozatosan romlott el.

15. Nincs ebben semmi meglepő. Az előző rendszer élharcosai a mai napig

szintén nem ismerték el a szocializmus ember- és közösség rombolását. Mennyire oda vagyunk láncolva olyan rendszerképekhez, amelyeket magunkban idealizáltunk és mintaként hirdettünk. A posztmodern kapitalizmus embertelenségét is a vezető gondolkodók már százötven éve leleplezték. Azóta bolygóként mentálisan már egyre jobban süllyedtünk el.

16. A hatalmi érdekeket vita nélkül szolgáló uralmi médiák persze mindent elkövettek a látszatok fenntartása érdekében. Mindegy már. Aki foglya akar maradni a régi forgatókönyveknek, határozzon továbbra is így. Egyszer csak felébred...

17. Csakhogy ebben a szellemi és érzelmi világban maradók közül egyelő-

re kevesen emelik fel a Lélekzászlót. A kedves materialista érdekhajhászok még a Lélekzászló lehetőségét is tagadják majd. Mi történhetett a Földön, hogy minden metafizikai vagy spirituális értéket szerettek volna megsemmisíteni?

18. A Lélekzászló nemcsak tagadja a régi vagy a valódi értékrend elutasító-

it, hanem számukra az egyetlen menekülési utat kínálja! Ha valaki nem emeli fel a Lélekzászlót, saját élete „zászlóját” tiporja a piszkos sárba.

19. A Lélekzászló udvariasan azt is égen-földön hirdeti, hogy emberré válni,

vagy az emberséget visszaszerezni csak Istenemberként lehet. Isteni minőségű létdönt+éssel. Ez egyúttal saját nagyszerűséged szeretete.

20. Az Új Élet a Földön annyira új lesz, hogy az eddigi élethez szinte hasonlíthatatlan. Ez a különbség jelképesen olyan, mintha az eddig barlangokban üreglélekkel éltünk volna, most pedig a mennyországban boldogok vagyunk mennyei lélekkel. Elképzelhető-e, hogy milyen lesz a mennyei lélek bennünk és ugyancsak milyenné emelkedik fel a mennyei életünk?

21. A feltétel nélküli szerelem és szeretet legfelső lépcsőfokain gyönyörű, is-

teni odaadó szerelmet és szeretetet manifesztálunk. Teljes lényünkkel. Már a feltétel nélküli szerelem és szeretet is földfeletti magasság, hiszen ez feltételezi, hogy nem fájdalomban, félelemben, avagy nem lelki pokolban vagyunk. Az átütő fordulat az, hogy nincs olyan, mert nem is lehet, hogy minket nem szeretnek viszont.

22. A szerelem és szeretet Istenpárunkkal nem attól házasság, hogy közösen eltartjuk a családunkat és olykor szeretkezünk, hanem ez az új, mennyei házasság olyan ma még ismeretlen létforma, mintha örökké testi-szellemi-lelki szerelemes szeretkezésben repülnénk és pompáznánk. Vagy ennél is több.

23. Ha valaki nagyon kételkedik, kimondom a reményt. Minden nő és férfi

megtalálja az ikerlángját és vele él a közös lélekzászlójuk alatt. Ha valaki mégis ebből kimarad, megtalálja a duálpárját vagy valamelyik lélekcsalád tagját.

24. Barátaim, a szerelem nem elsősorban közös fekhely egymást szerető testeinknek, hanem a már rég egyesült lelkünknek és szellemünknek belső boldogsága és külső mámora az ötödik dimenziós mindennapi életben is.

25. Milyen is a boldogság, ha közös MiIstenünk éli a beteljesült szerelmet/

szeretetet? Szavakkal aligha lehet erre a kérdésre válaszolni. A bátraknak örömmel ajánlom, hogy képzeljék el azt a fantasztikus létmódot, hogy a földi síkon beköltöztek Istenbe és Isten beléjük költözött. Nem az Égben, hanem itt és most!

26. Ennek a földfeletti mámornak, de egyébként az egyszerű szeretetnek is

alkímiai követelménye a korlátlan elfogadás és odaadás a másikért. Mi is ez? Az ember belül összedőlhet, s a civilizáció pokolra mehet, de a valódi odaadó egyesülés meg sem rezdül. Az odatartozás örök boldogság.

27. Ez nem olyan szerelem, amelynél az elme testi vágyakat és vágygondola-

tokat generál és éppen ezért ez a szerelem mindig átváltható másik pár iránti testi vágyra és társulási gondolatra. Ez nem átmeneti elmeszerelem, hanem örök lélekszerelem. Nincs vége.

28. Ha ez így van és így történik, nos, akkor lobog a Lélekzászló. 29. Ebből következik, hogy a Lélekzászló létünk leggenerálisabb metafórá-

ja. Ha önzetlenül tartod magad Lélekzászlódhoz, akkor a szeretetbolygó neked nem akkor kezdődik, amikor az Új Aranykor újrateremti a földet és nem az emberszabású majmok leszünk, amely a többségünkre nem is jellemző, hanem paradox módon Lemúriához is visszatérve először emberszabású Emberek leszünk. Ez magasztos igazság.

30. Az emberszabású Ember pedig nem más, mint az, akiben végleg él és nevet a MiIstenünk.

31. Amikor elindulunk a fehér vonal nélküli rajtvonalról, még nem sejthetjük, hogy a magányos és/vagy társas futásunk a mennyek földjére érkezik.

32. Az külön törvény, hogy a rajt után neked és mindenkinek elemi köteles-

sége, hogy a mellette futó, isteni pályákon robogó, vagy esetleg valamiért elakadó barátodnak, társadnak, tanítványodnak teljes odaadással segíts. Noha ez gyakran kimerítő, ám mindazt magadnak is mondod, amit neki tanácsolsz.

33. A gyalogösvényed vagy a létramászó magatartásod eredendőn közös, sőt

közösségi cselekedet. Ezért segít minden ikerláng minden olyan ikerlángnak, akit ismer. A mennybe kézen fogva lépünk be.

34. Hogy gyakran embert próbálóan nehéz? Annál is nehezebb. Nem az csak

a megnyugtató, hogy csupa olyan elementáris erőpróbán veszel részt, amely miatt belül jelképesen folyton a Himalájára jutsz fel. A legragyogóbb tapasztalat az, hogy Isten, a kozmosz, a Földanya, a mikrótér, s persze Szerelmed mindig Veled van, vagy rendkívüli lelki nagyköveteket küld melléd. Aki szeret és pátyolgat téged.

35. A földi emberek még csak a durva fizikai valóságot észlelik. Ám a fizikai

valóságnak vannak magasabb síkjai. Mintha az Égben laknának fénytestben. A finom fizikai valóság ugyan láthatatlan, de ebben a valóságban például normális esemény, hogy Szerelmed finom fizikai testben beköltözik a durva fizikai-anyagi szívedbe.

36. Ha hozza a Lélekzászlót is, akkor szíved fizikai kapuján ezzel lép be és rögtön a zászlóselyembe bugyolálja be jajgató szíved. Ha még jajgatsz.

37. Ha már nevetsz, akkor a szívedben együtt fogjátok a zászló rúdját és táncoltok.

38. Mindjárt kiderül, hogy a zászló anyagát az Isten szőtte. Ez az esszenciaszövet.

39. Aki Szerelméért él, mindig odaadóan ölel és szeretet ruhát visel, az már örökké él Szent Párjával.

40. Lobogtasd tehát a Lélekzászlótokat!

13. Félelemkút 1. Fél-elem Élet fél lélekként a Félelem kútban. A mély k-út persze út! Lefelé! 2. Nem királyok útja, de nem is angyalok temploma. A „k” út a negatív kísértés utazása.

3. Az emberiség szinte végtelen hosszú idő óta félelemben él. Ennek nem-

csak külső okai voltak, hanem a félelem lét az embert belül is gyötrelmes lélekké tette. Aztán a belső félelem élet külső bántások nélkül is félelemlét maradt.

4. A pokol közkatonái ezért teremtették beléd az összes negatív érzést és gondolatot.

5. Most az emberiség ismét azt éli, hogy a mesterségesen generált járvány a többséget ismét a félelemlétbe lökte. Sokakat még mélyebbre. Ettől megint terebélyesedik a belső félelem tartományunk.

6. A „fél-elem” szó pontosan mutatja, hogy a félelem az embert fél emberre

alacsonyítja. Nincs vita: ez embertelenit. A helyzet drámai hatása már akár az is lehet, hogy negyed emberré válunk. Vagy akár ember nélküli „emberré”.

7. Emeld fel a szemed az Égre! Mondd, hogy nem és nem! Imádkozz, meditálj! De ennél többre van szükség.

8. A jelenlegi világállapot így úgy is értelmezhető, hogy a félelemjárvány lel-

künk legmélyéről felhozza az ősi, a tegnapi és a mai félelmeket. Egyszerre. A lelki krízis csoportokat. Ez a „kiszabadítás” pedig akár az emberiség akaratlan, szándékolatlan gyógyítását indíthatja el vagy egészítheti ki.

9. A félelem sötét felhőit elküldve a fejünk felől nézzünk bele a kollektív és

a személyes félelem kútba. Legyen világos. Hajolj a kút fölé! Nézz a legmélyére! Lásd ott magad! Lent vagy, a víztócsában. Elterülve, félhalottan. Félelemkút vagy! Semmi más!

10. Félelemkút? A kertünkben? Lelkünkben? Nagyon mély?

11. Ha az ember a lelki sötét mélységbe zuhan, akkor elvetélt sorsát a remény-

telenség és ennek érzete és tudatlansága jellemzi. A lezuhanás irgalmatlansága. Amikor legszívesebben már felemelt kézzel mindent feladna. Életét és az élet maradék reményét is. Amikor szinte bizonyos benne, hogy se boldog, sőt kicsit sem lehet boldog. A kút a tökéletes boldogtalanság kutja.

12. Testvérem, barátom! Nézzél ki ebből az állapotból. Most! Lásd, hogy már

a Félelem kút legalján vagy! Pocsolyalakó vagy a sötét éjszakában. Fázol. Minél erősebben és teljesebben félsz, annál mélyebb kútban vagy, anélkül, hogy a kútba akartál volna jutni.

13. Magam is évtizedek óta érzem a sok előző inkarnáció okozta dermesztő fázást.

14. A rémület minél jobban tombol benned, az elméd és egod egymásba ka-

rolva szinte üvöltve magyarázza neked, hogy a jelenlegi életed valóban menthetetlenül reménytelen. Ezzel az üvöltéssel akarják tudatosítani azt a bajodat, hogy a léted elviselhetetlen. Ekkor olykor szinte vágysz a halálra!

15. Csakhogy! Minimum azt tudnod kell, hogy amennyiben az elme, az ego és velük a fájdalom tested addig vesszőznek negatív hatásokkal, amíg léted embertelen állapotát elhiszed nekik, akkor bizony a fekete elme, a hörcsög ego, és a fájdalom farkas mind-mind félrevezetnek. Ne szépítsd meg őket!

16. Az emberré válás kiemelt feltétele, hogy az elmédet, az egodat és a Külső Ember entitásait megismerd és kezelni tudjad. Mert hiába döntesz arról, hogy Istenemberré válsz, ha közben a léttől megrokkant elméd a pokolba küld, vagy az eleve iszonyt szolgáló egod maga is embertelen félelemtől remeg.

17. Akármennyire is képtelen a felismerés, ám az állandó személyes tapasztalat az, hogy az elme, az ego, a hamis én vagy az ész többnyire nem megvéd, hanem szinte beleránt a negatív érzéseknél még negatívabb gondolatok kútjába. Ahelyett, hogy szeretettel, megbecsüléssel védenének minket.

18. Hozhatsz bármilyen isteni dönt+ést, ha nem szabadulsz meg a lelki megrokkanást kiváltó elme-ego pörölyöktől, csapásoktól. Ha ez nehéz is, sőt komoly kihívás, akkor is, itt az idő, szabadulj meg.

19. Most képzeld el, hogy kerted közepén nagyon mély kútgödör van, amely-

ből soha nem veszel vizet. Olyan, mint egy üres jégverem, használaton kívüli boros pince, vagy mint egy kerek szakadék, vagy akár olyan hely, mint egy kútforrás, ami fölé nem építettek faállványt a vizes vödör felhúzását végző láncnak.

20. Úgy nézz erre a kútra, hogy ez benned van, csak azért demonstrálódik a kertben, hogy a Föld köldökébe vezető kutat fizikai valóságnak is lásd. Mert igen! Nincs jól így! A kúton nincs fedél, a pereme be-beszakadozik, ráadásul mintha lenne benne egy láthatatlan lépcső. Csak is lefelé. És a kút felett fekete varjak kiabálják, hogy menj bele! Képtelen, groteszk, kétségbeejtő helyzet.

21. De nem kell bele menned, mert benne vagy. Lehet, hogy sok élet óta ott laksz. Csak azt hiszed, hogy a felszínen házban élsz. Noha még éjjel is a kútban fekszel. Amikor pedig ismét sírsz, az úgy hallatszik, mintha valaki kétségbeesésében rikoltozna. A házadban, ahova reményed ritkán visz el.

22. Isteneink, angyalok, plejádiak, bárki, magyarázzátok már meg, hogy a fé-

lelmektől, fájdalmaktól, frusztrációktól való terhességet, mint normális, szokványos állapotot miért szenvedi el a szerencsétlen földi ember? Mit vétettünk? Lehet, hogy semmit?

23. Hiszen ugyanúgy abszurd, már-már nevetséges helyzet, hogy a földalatti kútlétet évezredek óta újra és újra azért kapjuk, mint valamilyen drága ajándékot, hogy egyénenként vagy kisebb közösségként mi magunk másszunk ki belőle, s így felemelkedjünk a groteszk, áldatlan világ tetejére.

24. Ha így van, ha nincs így, végül is mindegy. Szeressük Istent, mert megbocsájtja vétkeinket, mert olykor fejjel lefelé zuhanunk bele a nem általunk épített kútfenékre. Mindegy már, hogy mi miért történik. A föld felszínén lassan több ilyen kút van, mint amennyi az emberiség létszáma.

25. Ha így van, ha csak kevésbé másszunk ki a Félelmek Kutjából.

26. Ha tagadjuk Istent, ha hiszünk benne, azt a dönt+ést is hozzuk meg, hogy a számtalan helyen megfúrt Földbolygón szinte minden Félelem Kutat betemetünk és a tetejét fehér tulipánok hagymáival ültetjük tele.

27. Ne lázadozz, ne remegj! A Félelem Kút talán nincs is. 28. Újra mondom. Ha van, ha nincs, drága Szeretteim, itt és most tanuljuk

meg, hogy már jövünk ki szabad, boldog lélekként a kútfenékről! A fenébe is.

29. Megváltoztatjuk a belső és külső sorsunkat. Ehhez tökéletesen megváltoztatjuk a lelkünket. Nincs további kompromisszum. Nincs önmagunk előli bujkálás. Mindenkinek a kedvese menjen segíteni a társának. Minden család húzza ki a kútfenékről saját tagjait.

30. Mi az egyszerű teendő? Döntsd el és lehetőleg gyorsan emelj egy emlék-

művet az egodnak, akit kérjünk meg arra, hogy másszon bele az emlékmű kövébe és szűnjön meg benne. Az elme szemtelen uralkodását számoljuk fel, de ne csak szeressük, mert ha nem születik újjá Felső Elmeként, s nem lesz hűséges lelki társunk, nyugodtan kiabálhatunk is vele. A (hamis és torz) énünket kérjük fel arra, hogy csukja be háza kapuit. Nyilvánítsa ki, hogy mi nem azok vagyunk, akik a külső világban árnyéklényként vergődnek.

31. Én már régen megtanultam, hogy barátaimmal azt a legnehezebb megér-

tetni és elfogadtatni, hogy semmi nincs fontosabb a szerelemnél és szeretetnél. Ennek ellenére az emberek legyenek szüntelen Szerelem és Szeret.

32. Nincs mismásolás. A barátaink az értékszekrény alól előhúzhatnak más,

kisebb fajsúlyú értékeket, így például az örömet, bizalmat, vagy a békét. Noha a boldogság sem más, mint a szerelem-szeret élet totalitása. Ne keressenek semmi kifogást. A Félelem Kútból csak a valódi Ember kapaszkodhat ki.

33. A kút alján éljük meg a megvilágosodást. Ha ülsz lent a félelem mocsa-

rában, kérd meg a legsúlyosabb három félelem/fájdalommumusodat, s biztasd őket arra, hogy menjenek oda a szemed elé, mintha kis cicák lennének.

34. Aztán várj! Vársz. Még mindig vársz. A várásból már Vár van. De nem történik semmi. Óriási csend ölel körbe.

35. Felfogod? Felugrasz? A legnagyobb aggodalmaid mégsem léteznek?

Nincsenek is, s nem léteznek a félelmek vélt okai sem. Nincs rettegés. Nincs fél-elem. Nincs fél-lélek. Nincs fél-élet. Semmi rossz nincs.

36. Amikor mindezt megérted, váratlanul csoda történik veled. Egyszerre égi és földi csoda. Ha akarod, ezt hívhatod a megváltás jelének.

37. Emelkedsz felfelé. Levitálsz. Nem a lépcsőn jössz felfelé. 38. Mozdulatlan vagy. És egyszer csak a kút tetején a fejed kiemelkedik. Fürdesz a Fényben. Szinte már világítasz.

39. Kiülsz az egykori Félelem Kút peremére. Végleg fent vagy. 40. Zavartalan ÉnIsten vagy!

14. Világ ágvilág 1. A világ valamelyest olyan, mint egy Világító Faóriás. 2. Mi az ágvilágból csak ágakat látunk. Hiába ágaskodunk. 3. A Világ(ító) Faóriás azonban a Világon túlra is világít és Határtalan Óriásként mindenhol jelen van. A teljes ágvilágban.

4. Te is Világító Faóriás vagy. Én is. Mindenki az. Mindenki belül is Világító Faóriás, hiszen a belső végtelenen túl is világítunk. A lelki Faóriásunk kiterjed, szétterjed és kívülre is kiárad. Határtalan létezők vagyunk. Különösen ÉnIstenként és MiIstenként.

5. Akkor is Világító Faóriások vagyunk, ha éppen valamilyen karantén mi-

att teljesen egyedül érezzük magunkat. Noha érzelmi és lelki életünk gyakran különböző (nem egészségügyi) karanténokat hoz létre. Akármit hiszünk is azonban, a tökéletes magány sem szünteti meg ÉnIsten voltunkat.

6. Az Isteni Akarat megteremtette a Világító Faóriást. A testünkön túli is Világító Faóriás azonban akkor is mindenhol jelen van, ha fizikai vagy lelki énvédő-énmentő helyekre menekülünk el, például a Világító Faóriás tövének egyik rejtett odújába.

7. Ha csak a közeli ágakat látjuk és ismerjük, azokon keresztül is a Mindenség Faóriására révülhetünk. A láthatatlan valóságrétegek is láthatóak - lélekkel, tudattal. A Világító Faóriás persze csak életmintaként mutatja nekünk a repedezett kérgét. Minden, ami van, az sokkal tágasabb és teljesebb, mint azt a látható ágak vagy levelek mutatják.

8. A külső és a belső Világító FaMindenségünk között nem egyszerűen sima

egymást néző viszony van. A Faóriás nemcsak néz minket és a belső Faágaink nem pusztán bámulják a kint világtáncot.

9. Mielőtt azt kimondanánk, hogy a belső és külső Világteljesség Egy, azt mindenképpen érzékeljük, hogy a Világító Faóriás azért örök, mert mi érte létezünk, s a bensőnk FaLelkünk azért halhatatlan, mert a Faóriások Világrendszere mindig életben tart minket.

10. Senki és semmi nincs csupán önmagáért. Pusztán önmagáért. Csak saját

létezéséért. A teremtés folytatásaként soha nem jó a belső és külső izoláció, a karantén, vagy a barlangfogság.

11. Az ÉnIsten is akkor támad fel, akkor boldog és csak is akkor táncol, ha először is Szerelmével és szeretett családtagjaival vágyott szeretetcsaládot és különböző szeretetközösségeket alkot. Szabadon, odaadóan, világítóan. A Faóriás ezért is világítja be a sok szereplős Mindenséget és a Mindenség szélén lévő árnyékbozótokat is. Ez egyben a láthatatlan védelem.

12. Ha a Földbolygón nem lenne Szerelem és Szeretet, az ember elpusztulna, a bolygó pedig kihalt lenne. Mint egy kősivatag, méghozzá „lelketlen” kőpuszta.

13. Az elmúlt évezredekben csoda volt, hogy a föld egyáltalán létezett, hiszen ez a szeretetlenség világkorszaka volt.

14. Ma és holnap az emberiség újra eljut világfeladata felismeréséhez, meg-

értéséhez és ugyanakkor ez a vállalása marad a mindenkori világlecke. Ez majdnem olyasmi, mintha bent és kint újra kellene ültetni a Világító Faóriást.

15. Miért két kardinális isteni lecke van? Az első talán jobban ismert. Legyünk

belül újra Szerelem és Szeretet Ember. A másik kötelesség pedig, hogy a világot, a külső Világító Faóriást ápoljuk, gondozzuk és mindig teremtsük újra.

16. Mintha ez a kettősség most nem lenne erős felismerés, amiért az ég egy része mintha ránk szakadna isteni figyelmeztetésként.

17. Menj csak közelebb a világító Faóriás hozzád közel levő ágaihoz. Egyrészt

sok helyen elszáradtak a kisebb ágak, máshol már nyáron lehullottak a levelek. Az új hajtások gyengék, a derűs virágok pedig összehúzódnak, pedig nem fáznak. Mintha a Faóriás kevés fényt és kevés locsolást kapna.

18. Másrészt a Világító Faóriás körül nem táncolnak sem a sasok, sem az em-

berek, sem az angyalok. A fától távol, öreg vaspadokon külön-külön, ös�szerándult lélekkel ülnek az emberek. A világfát senki nem kínálja meg az élet vizével.

19. Most térdelj le a Világító Faóriás elé. Hallgass.

20. Bármennyire is meghökkentő az Óriás Fa, közelebb lép hozzád, lehajol az arcodhoz és halkan tanítja az ősi törvényeket.

21. „Nem csak magadért vagy, sőt nem magadnak élsz. Nemcsak az öregedő fakarokért. Téged azért teremtett az Istenmindenség, hogy a szeretteidért Te felelj. Az imádott párodért, szüleidért, gyermekeidért, s ugyanígy a lélektársaidért és szellemi barátaidért.”

22. „Ne szólalj meg még, kedves ÉnIsten. Hadd mondjam végig a törvényeket.

Ezeket ugyan az Isteni Éned és a Belső Forrásaid még tudja. Remélem azt a bölcsességet sem felejtetted el, hogy a Te lelked is az árasztó, vállaló felelősségnek a szüntelen gyakorlója. Ilyen a Boldogság Forrásod. Kérdezd csak meg belső lényedtől.”

23. Ha Isten által Rád bízott embertársaidért vagy, akkor Szerelmed élete legyen fontosabb, mint saját boldogságod. Ezért saját faluközösségedért, városközösségedért vagy, s önzetlenül tegyél meg mindent például településed népének megváltásért.

24. Ne csak kenyeret és vizet osszál, hanem tanítsd meg őket kertjeik mű-

velésére és a szomszédos családokkal való együttes gondoskodásra. És! Ne érdekeljen, hogy a családtagok, vagy a tágabb közösségek képviselői szeretnek, vagy ellenkezőleg fanyalognak. Nem kell, hogy értsenek és rajongjanak.

25. Te csak add, amit adhatsz. 26. Most a világ azért fog megvilágosodni, hogy az emberek végre rádöbbenek arra, hogy nem elsősorban a termelésért, a kereskedelemért vagy éppen a kézművességért léteznek, hanem az áldatlanul vergődő családjuk és társadalmuk ölelve végzett segítéséért.

27. Ettől persze termeljenek, vásároljanak, sétáljanak a parkokban, járjanak

néptáncra és közös meditációra, ám mindez szintén a nemzetedért van. Két Lélekzászló rudja van a kezedben. Saját és közösségeid lelkének óvása és boldoggá tevése.

28. A világ jövője nem elsősorban azon múlik, hogy a pénz aranyalapú lesz-e, vagy a banki hitelkamat lecsökken-e egy-két százalék alá, vagy azon sem, hogy a világnak sokat ártó globalizációt visszafejlesztik-e, hanem azon áll vagy bukik, hogy az odaadó szeretet irányítja és járja-e át a világot.

29. Ettől persze gyártsunk cipőt, a piacon áruljunk epret, építsünk magunknak szakrális ökoházat és vigyük szellemi vállunkon településünk jelenét és jövőjét.

30. Ez utóbbi persze már végképpen az Új Világ teremtése, avagy a Világító Faóriás hozzánk közeli ágainak meggyógyítása.

31. Térdelj még az előtted álló Faóriás előtt. Az Életfa, az Istenfa tövében. 32. Aki kedvesen Rád mosolyog és azt tanítja most, hogy az élet értelme és

célja nem a szüntelen munka. Az főként nem, hogy állandóan dolgozz és „cserébe” úgy kényszerülj élni, hogy a hónap végére elfogy a jövedelmed. Vége a modern és posztmodern rabszolgaságnak.

33. Mindegy, hogy ki mit beszél Neked rólad és az életedről. Minden jóravaló

ember nagyon régóta tudja, hogy az élet célja a szerelem beteljesülése, a család alapítása, a közösségek teremtése, a szeretet gyakorlása. Ezekhez képest minden másodlagos.

34. Az elmúlt évezredekben számos hamis zászlót lengettek előtted, számos

igaz zászlót később átfestettek és számos igazságtalanságot médiaruhában igazságként magyaráztak. Akik ezt tették, gyakran ők sem tudták, hogy mit állítanak elő.

35. Az ember nem gyűlölhet, nem vádolhat, nem tombolhat. 36. Végül is minden igazság életben maradt. Ha felnézel, láthatod, hogy a Világító Faóriás is igazságokkal táplálkozik.

37. Aki vadul harsog és szentségel, arra aligha érdemes figyelned. Nézd in-

kább a Fénylő FaIstent, aki mindent érted tesz. Az örök értékek vezetik. Így neked nincs más feladatod, mint szintén ezt tenni. Nemcsak egyéni érdekeidért. A Világ ágvilágaiért.

38. A Szerelem és Szeretet madarai a kéményen át is berepülnek hozzád. 39. Légy Te is Szerelem- és Szeretetmadár. 40. Mint a Fényességes FaMindenség.

15. Mi az, ami hiteles 1. A hiteles gondolat számos esetben igaz szellemi létező vagy éppen az eredetiség és hitelesség hiánya derül ki róla.

2. Mit tekintsünk hitelesnek? Mi alapján döntsük el, hogy ki és mi hamisítatlan?

3. Az egyik régi esély, hogy a hitelességhez szellemi hitelt veszünk fel akár

ősi, akár modern gondolatoktól. Ám ahány ősi feltevés, annyi féle és nagyon különböző nyelvi megfogalmazás. A hitelesség ezért gyakran eldönthetetlen.

4. A másik szintén nem új lehetőség, hogy egy-egy gondolkodótól vagy szellemi mestertől átemelünk igaznak hitt gondolatot. Már azért is, mert számos gondolat elsősorban hitre támaszkodik, ám nagyon jól tudjuk régóta, hogy a hit gyakrabban valódi forrás, mint a racionális fizikai érv. Csakhogy ahogy nincs két ugyanolyan földi gondolkodó, úgy két hasonló gondolati rendszer sincs.

5. Azt ne is kérdezzük meg, hogy a Földön az emberiség tagjaiban a gon-

dolkodáshoz létezik-e hiteles gondolatrendszer vagy valóságot értelmező igazságtár.

6. A leggyakoribb emberi gyakorlat, hogy az elme sugall nekünk egy ténylegesnek látszó nézetet, állitást és ezt gondolkodás nélkül elfogadjuk. Ritkán igaz vagy hiteles. A jelek szerint az emberi elme a legkevésbé hiteles gondolatgyártó vagy gondolatproducer.

7. Ha tényleges valóságképünk lenne, aligha lenne újdonság, hogy az egyes

ember (az ego, a hamis én és az ész fogságában) többnyire hiteltelen szellemi állapotban vergődik. Még nem köztudott és nem hiteles felismerés, hogy az elme, ego vagy az ész gondolatsugallatai majdnem mindig negatív gondolatok. Ezeket a szenvedő ember mintegy pajzsként is képes maga elé emelni.

8. Az isteni gondolatok hívásából sem sokszor születik hiteles gondolat vagy

életelv, már azért sem, mert az isteni csatorna földi képviselőjét befolyásolja az elmeállapota, sőt már a nyelvi készlete is. A vallási szent iratok ezért elkerülhetetlenül igazságtorzók. Ezt nem illik szégyellni.

9. Ha mégis lenne valakinek vagy egy közösségnek hiteles gondolata, szinte minden korban a hatalomszemlélet elkerülhetetlenül gyengíti, átértelmezi vagy átszabja a maga világképe és világérdeke szerint.

10. Ne feltételezzük, hogy az emberiség kollektív elméje jobb hitelesítő. A kol-

lektív elme legalsó „rétege” az emberi elmék hiteltelen konstrukcióból tevődik össze és ez sugárzódik vissza a földi emberek elméjébe. Azaz a földkörüli elmefátyol alja inkább betakar, mint fényt ad.

11. A legnagyobb bajban a tudomány van, amelyik mindig dicsekszik a hi-

telességével, mert szerinte a hitelességi vizsgálatok igazolják a materiális állításokat. Ma még mindig nehéz belátni, hogy az anyagi valóság (vagy általában az anyagi felszín) legjobb esetben csak hiteles felszíni magyarázatokat ismer fel. A materializmus nézőpontja kikerülhetetlenül hitelesség feltételezés.

12. A globális média pedig arról szól, hogy az legyen hiteles, amit a világot fenntartók helyesnek vélnek. Szándékosan nem beszélek a világuralom alkalmazottairól, mert tőlük nem illik igazságokat várni.

13. A legtöbb hiteles gondolat a filozófiától és a művészettől származik. 14. A filozófiától azért, mert a legmagasabb és legtágabb nézőpontból keresi

a válaszokat. Ennek ellenére a világ filozófiatörténetének aligha lehetne közös igazsággyűjteményét összeállítani.

15. Ennek a nehézsége attól eszkalálódik, hogy a modern tudomány majd-

nem mindig elutasítja a metafizikát, pedig ennek hiánya kizárja a hiteles szellemi világképet. A jövő gondolkodása kitüntetten metafizikai és teológiai vagy végül szuper metafizikai lesz. Születik már az egyesített metafilozófia.

16. A legtöbb hiteles érzés, gondolat és felfogás a művészetben születik, mert

a gondolatteremtő művész belül, isteni lényével együtt keresi a válaszokat. Feltéve, ha művész. Az igazi filozófus is az égi Akashából próbálja lehozni a hiteles válaszokat.

17. A földi poszttudomány és a metafilozófia éppen azért születik, hogy az

eddigi zömében hiteltelen gondolatokat magas nézőpontból vizsgálja és minden gondolkodási szint igazságfeltevéseinek szembesítésével közelebb kerüljön az igazságokhoz. Ez már ugródeszka az új gondolkodáshoz.

18. Ma nincs valódi gondolati rendszer? 19. Nincs. Csak hitelességremény. 20. Kivétel néhány földfeletti, dogmafeletti, kivételes szellemi képességű gondolkodó.

21. Az átlagember a részhiteles gondolatújjakkal igyekszik simogatni a szel-

lemi arcát. A megvilágosodott emberek pedig tudják már, hogy nekik is számtalan csorbult, sőt ferdített feltevésük van.

22. A hitelességtől elesett emberek pedig csak sok szenvedésük miatt kezdenek el szellemileg is lassan megvilágosodni.

23. A Földbolygó embereinek nagy többsége még csak igazságkereső sem. Reméljük azonban, hogy egyre többen élik a hiteles gondolatok hiányát.

24. A hiteltelenség legegyszerűbb igazolása, hogy a tudomány számtalan jószándékú ismerete ellenére ma még szinte nem, vagy alig tudjuk, hogy ki az ember. Vagy ki a Lélek. Nem tudjuk, hogy ki/mi a világ és nem tudjuk életünk értelmét. Csak keressük.

25. Szerintem a legnagyobb hitelesség hiány, hogy kevesen élik a valódi szerelmet és az igazi szeretetet. Aki ugyan is nem éli, nem is tudhatja, hogy ki/mi a szerelem és a szeretet.

26. A földi változások legnagyobb akadálya, hogy sok gondolat hirdető azt hiszi, hogy neki minden szava hiteles, sőt igaz, avagy szent igazság.

27. Az elmúlt száz évben alapvető gondolkodási rendszerek dőltek össze. Ma lehetetlen, hogy például a neoliberális dogmahirdetők belássák, hogy ők szintén téves szellemi úton gyalogolnak. Nem is érdemes erről vitát nyitni. Majd száz év múlva.

28. A normál ember persze helyesen nem őrlődik azon, hogy amit gondol, az

hiteles-e. Teszi, amit az elméje mond. Ha elég épelméjű, akkor egy idő után felébred és rájön arra, hogy minimum a szívére hallgasson.

29. Az eredetiségnek persze ideái vannak.

30. Az egyik az, hogy ne gondolkodj, ne tervezz, ne akarj semmi. Csak légy! 31. A másik érdekes válasz teória az, hogy szabadulj meg az elmétől és kerülj

magasabb tudatállapotba, mert a magas tudatminőségben akaratlanul is tudod, vagy tudhatod az igazságot.

32. Természetesen ősi büszkeség, hogy csak Istenre, Buddhára, Jézusra vagy

más szentre hallgass. Az nem tárgya többnyire a hipotézisnek, hogy miképpen juthatsz a hiteles isteni gondolathoz.

33. Szintén biztató felfogás, hogy engedd szótlanul, hogy Isten és az isteni világ vezessen Téged. Ám rendszeresen imádkozzál. Ezért is.

34. Ma kevésbé divatos, hogy teremts magadnak emelkedett és tudatos saját gondolkodási rendszert. A megszámlálhatatlan földi, egymásnak ellentmondó gondolatok között ez még kísérteties gondolkodási kísérlet.

35. Egyre kevésbé marad fent az a teória, hogy egy-egy szent irat szövege garatáltan csak igazságokat tömörít. Pedig a szent iratokban elég sok igazság van.

36. Egyetlen valódi lehetőség van. 37. Válj Emberré, vezessen belül az ÉnIstened. 38. Légy tökéletesen Belső Ember. Aki egyúttal Igaz Ember. A magasa rangú

Emberek fogják majd szellemileg megszülni az új és hiteles gondolkodást.

39. Az külön kihívás, hogy a belül teremtődött igazságokból a világ számára hogyan vetítsünk ki hiteles felfogásokat.

40. Elég, ha Szerelem és Szeretet vagy.

16. Fázol és bízol 1. Fázol. 2. Fázol. Még nem ázol. 3. Fázol. A lelked fázik nagyon. Annál is jobban. 4. Fázol. Lelked azért fázik, mert nincs veled a Szerelmed. 5. Fázol. Nemcsak azért, mert egyedül vagy mint tél elején az utolsó virág a kertben.

6. Fázol. Azért fázol, mert Isten csak ígéri segítségét. Az éjjel sűrűjében a hajnali Nap is ígéret.

7. Fázol. Lelkedben élő Szerelmed nem fázik, mert őt tested is hevesen ölelve melegíti.

8. Fázol. Fázik a hajad, szemed, melled, hátad, vacogó szíved és az Isteni Éned.

9. Fázol. Szerelmed nélkül hűtőszekrényben élsz, fagyasztott ételek olvadnak tőled.

10. Fázol. A lelked tudja egyedül, hogy Szerelmed nélküli léttől a paradicsomban is fázol.

11. Fázol. Remegve alszol, mert Szerelmed lelkét már nem fűtheted a boldogság lángjával.

12. Fázol. Minden barátod nagykabátban is fázna az igazi szerelem fagyos hiánya miatt.

13. Fázol. Mert az egész emberiség fázik boldogtalansága miatt, mint téli hajnalban a fény.

14. Ázol. Már ázol, mert még jobban fázol. 15. Ázol. Annyira fázol, hogy a napverésben is fázol. Könnyezel hosszú távolléte miatt.

16. Ázol. A könnyed áztatja arcod, az arcod áztatja torkod, a torkod áztatja tüdődet.

17. Ázol. Nem sírsz, mert az a könnyebbség már, ha belül is ázol és szíved is könnyezik.

18. Ázol. Ha kinézel az ablakon, a cseresznyefa is könnyezik érted. Hullatja apró virágait.

19. Ázol. Minden versed repülő énekesmadár, s csipogásuk Istennel is tudatja könnyeid.

20. Ázol. Nem szeretsz sétálni úgy, hogy nem foghatod a kezét. Ezért lábad is botladozik?

21. Ázol. A torkod ebéd után is sír, mert a torkodból kiszakadó ima könnyező könyörgés.

22. Ázol. Nem azért sírsz, mert nincs nélküle életed, hanem azért, mert nem látod a szemét.

23. Ázol. Nagyon sírnál, sőt képes lennél zokogni, mert nem feküdhetsz a meleg ölében.

24. Ázol. Autód is könnyezik kívül, mert nem hallhatja beszélgetéseteket, amikor vezetsz.

25. Ázol. Nem szégyelled, hogy fázol és ázol, pedig a könnyezés ellen nincs esőkabát.

26. Bízol. Már bízol, bár még fázol. Majdnem hiszel? 27. Bízol. A fázás, a könnyezés, de a bizalom is transzcendens remegés és hitrepítés.

28. Bízol. Minden nap és minden éjjel szibériai madárként szállsz fel bizalom keresőként.

29. Bízol. Belső Forrásod kitátja lélekszáját és új könnyeidet is reménnyel szárítja fel.

30. Bízol. A Szerelem olyan Isteni Lélekruha, amit még külön-külön hordotok magatokon.

31. Bízol. Boldogan nézel vissza, mert büszkén vállalod, hogy érte mindig bizakodsz.

32. Bízol. Városát a szeretetben fürdeted, hogy így is szeretethullámok öleljék a lelkét.

33. Bízol. Ha azt vállaltok születés előtt, hogy egymásért vagytok, ez most is dicsőség.

34. Bízol.

A Szent Szerelem észrevétlenül alakítja át legerősebb belső érdekkarmotokat.

35. Bízol. A kertedben minden évben gyönyörűek a palánták, mert bíznak érkezésében.

36. Bízol. Azért fáztok és könnyeztek együtt, hogy az elme és ego páros megadja magát.

37. Hiszel. Nagyon jól tudjátok, hogy az ázás után a bizalomhit visz a felemelkedés útra.

38. Hiszel. Ha felemelkedsz, más fázó lelkeknek nyári boldogságtúrát vezetsz a Pilisbe.

39. Hiszel. Annyira hiszel Szerelmedben, hogy a bizalom meleg paplannal teríti be szíved.

40. Szállsz. Ti is Isten Pár vagytok.

17. A szépség (szép ég) 1. A szépség ép és teljes égszépség. 2. A szépség érzelmi, lelki, szellemi szépség. Milyen is ez? 3. A szép nem elsősorban tárgyi szépség, nem valamilyen csinosság. A kül-

ső szépség valójában a belső szépség láthatósága. Aki emberként szép, feltehetően lelkileg is szép. Egyébként is mindnyájan gyönyörűnek születtünk.

4. Az ember igazából nem attól szép, noha ez is varázslat, hogy teste, vagy testének valamilyen része fizikailag szép. Senki sem okvetlenül attól szép, hogy magasztos ruhát hord, noha a szép öltözet is mutathatja belső szépségét. Nem ruha teszi az embert, de az is szépít. Először is a mosolyokat nézzük.

5. Nem csak a férfiak élik, hogy nincs szebb, mint egy szép nő. Különösen akkor, ha azt a nőt Istennőként szeretjük. Ha már ránk mosolyog, boldogok vagyunk.

6. A szépség égi szépség, isteni gyönyörűség. A szép szóban az „sz” betűpár szintén különböző szépségekre utal. Szeretet? Szabadság? Szívesség? Szolgálat? Ép szeretet. Ép szabadság. Vagy akár a szívteljesség.

7. Mi a titok? Maga a szépség. Ha ragyog a szépség, az égszépség, a szép-

ségkék, az égő gyönyörűség. Fergeteges szépség az, ami a feltétel nélküli lélekszáguldás kiváltója. Kiemelkedő szépség az, ami rejtélyesen felemelkedést, repülést tanít. Ezt a mondatot sem érdemes úgy befogadni, hogy a szépség titkait racionálisan érteni törekszünk. Ezért az elme ismét pihenhet. A felemelkedés mindenképpen káprázatos repülés.

8. Az igazán lenyűgöző a legszebb lényünk legszebb ragyogása. Majdnem mindegy, hogy milyen fizikai gúnyában van. Ha köntösünk is álomruha, akkor persze a fizikai öltözet igazi tükrünk.

9. A legszebb lényünk az isteni lényünk. A magasztos lelkünk és szellemünk. A szerelem és szeretet kvalitásunk. Aki szeret, az nem lehet más, mint szép. Ha lelkünkből árad a szerelmes szeretet, az azonos azzal, hogy látványosan ragyogunk.

10. Azt is mondhatjuk, hogy a ragyogás is eleve szépség. A ragyogás olyan

fény, ami boldogság fény és úgy ragyog, mint az isteni áldás. A fény önmagában is szép, s ha a fény égi ragyogás, s az ugyanúgy gyönyörű, mint egy szerelmes arc sugárzása.

11. Gyakran semmi sem szebb, mint a ragyogó szem. Különösen akkor, ha az Rád ragyog.

12. Ha elragadó vagy és nemcsak tested formájától, főként nem valamelyik divatos testrészed feszülésétől, először is fényes szíveddel nyilvánulsz meg. Akkor viszont mindjárt szépen fogod élni, hogy a szépség a Mennybe visz.

13. Már csak az a kérdés, hogy mi a mennyszép? 14. A mennyei szépség mindenekelőtt a szerelem szépsége. Most ne csak arra

gondoljunk, hogy milyen lenyűgöző egy szerelmes ember teste, hanem képzeljük el, hogy a szerelmes lelke ugyanolyan szép, mint mondjuk a virágzó mandulafa. Vagy ennél is sokkal szebb.

15. A „mennyei” jelző arra utal, hogy a szépség legmagasabb foka mennyei. 16. Nincs is nagyobb titok annál, hogy milyen szép a menny. Ha elképzeljük

az égi édenkertet, vagy álmodjuk Isten szeretetlelkét, talán isteni énünkben megjelenik az a mennyei látvány, ami a menny hiteles képe. Ezért igaz, hogy a szépség: égség. Égmagasság. Égragyogás.

17. Ha felsorolnánk az emberiség első tíz értékét, bizonyára a szépség is bekerülne a legjobb értékek közé. Talán néhányan akár az első, vagy a második értéknek jelölnék meg a szépséget, hiszen a szépség nem lehet más, mint Isten, vagy az Igazság, vagy a Szerelem. Nekem a Szerelem Isten az első.

18. A szépség igazság? Ki az, aki tagadná, hogy a ragyogó igazságok egyúttal

felemelő szépségek. Ha az igazságok lelkünk támaszai, azt is kimondhatjuk, hogy lelkünk önmagában is pompázatos világ. Az igazság tisztaságától aztán végképpen igazi világ lesz. Isten ragyogása.

19. A szépség gyógyít és tanít is? Ennél többre is képes. Mi az, ami több a

szép tanításnál és az odaadó ápolásnál? Mire vagyunk felső minőségen képesek?

20. Először is minden emberi lélek ápol és gyógyít. Másokat is, nemcsak ön-

magát. Nem pusztán önző individuum az ember. Ettől aztán szinte kivétel nélkül minden ember szép. Ebből az is következik, hogy a pazar látvány önmagában is gyógyít. Ahogy a beteg is attól lesz jobban, ha lelke gyógyulása megtörtént.

21. Ha találkozunk egy igazi tanítóval, s esetleg rögtön megérezzük róla, hogy végre találkoztunk mesterünkkel, s ekkor vele lelkünk akaratlanul is összeolvad, és szelleme, mint egy élő korona, fejünkre kerül. Ettől a tanító és a tanítvány is folyton megszépül.

22. Mindnyájan tapasztaljuk, hogy szavaink gyakran gyógyítanak. Ha úgy

mondjuk ki őket, hogy a szeretet szavai legyenek, akkor még a bajban is segítenek. Az ember egyik csodája, hogy szavakkal is képes gyógyítani.

23. A szépség ugyanakkor az Isten követe is, aki égen és földön azt hirdeti,

hogy szüntelenül szépek vagyunk. Életkorunktól és testi állapotunktól függetlenül. Olykor nincs elbűvölőbb, mint egy sugárzó idős ember.

24. A szépség természetesen spirituális, transzcendens szép. Ez a szépség

azért szebb, mint a gyógyítás és a tanítás is, mert a magasságos szépség mindig előre közvetíti azt a boldog állapotot, amilyenekké válunk. Teljesen egészségesen és a szent tudás birtokában.

25. Legyen ez a ragyogóan szép ember igazsága. 26. Minden jelző és minden magyarázat nélkül. Ez olyan, mint az a különösség, hogy a csend is szép. Amiként a hallgatás is lehet szép léleksugárzás.

27. Ha szerelmünkkel állunk Tihanyban, a dombtetőn, közel a templomhoz,

érezni fogjuk, hogy nemcsak a halk és békés Balaton tükre szép, hanem a mi lelkünk a térfelett is kitágul. Mindenhol láthatatlan ragyogás van. Bennünk és a tájban is.

28. Szép-e maga az élet? A mindennapi földi élet. 29. Az életet élhetjük úgy, hogy a nehézségek és a fájdalmak miatt szomorú látvány. A külső látványon túl a belső mindenségünk is gyakran szomorú világ még. Ha viszont kicsit belül felemelkedünk, már attól hamar felébredhetünk és csodálkozva tapasztalhatjuk, hogy a széptelen történetünk valójában szép életté nemesedik.

30. A legszebb közösségünk a család, feltéve, ha a család szép közös lélek,

átölelő és megtartó szellemiség és mindig ragyogó identitás. Aki saját családlelkét tenyerében tartva szebbé teszi, annak a lelke az eddiginél is szebb lesz.

31. A magyarság sok évezrede isteni lelki és szellemi minőség volt. Ez is min-

dig gyönyörű. Az utóbbi fél évszázadban ezt a szép összetartozást igyekeztek kilakoltatni belőlünk. Holott a nemzeti lélek egyúttal mindig a jelképes ősnagymamánk, s ősanyánk.

32. Aligha lehet az ember anélkül szép, hogy égi és földi közösségeit ne szeresse.

33. A szépség tehát csak szép látvány? A külső tér vonzó képei olykor elölünk

is eltakarják a sötét látványokat. A szép élet is csak attól szép, ha lélekként egyre magasabbra emel minket és a világot is fénybolygóvá segíti válni.

34. Titokzatos szépség áradása az ima. Nem azért csak, mert Istenhez for-

dulunk. Az ima legbensőbb megnyilvánulásunk, ami ezért a személyes szépségünk hangja.

35. Jöjjön még egy meghökkentő kérdés. Szép-e a semmi? Ha a semmi a Minden előszobája, akkor nemcsak az üresség, hanem a Teljesség is szép.

36. Szép-e minden, ami van és ami történik a bolygónkon? Csak az, ami valóban egyértelműen szép. Ez a válasz csak az igazságot mondja.

37. Az eddigieket összefonva a szépség az, ami lelki gyönyört okoz. 38. A szépség azért tündöklő égiség, mert sokoldalúan Istenemberré növekszünk.

39. A földön semmi nem lehet szebb a Szerelem és Szeretet Embernél. 40. Hiszem, hogy Szépség Ég van bennem is.

18. A hosszú futás 1. Futás? 2. Hosszú távon? 3. Vagy séta? Még hosszabb távon? 4. Vagy lassú gyaloglás a végtelen úton? 5. Egyfelől nem mindegy, másfelől mindegy. A menetel sebessége változó,

de a fáradtság majdnem ugyanaz. Az út hosszabb, mint a képzelet terve, miközben mindig azt hiszed, hogy közel már a cél.

6. Az Élet: haladás a választott irányba. Gyakran futás, mert gyorsan sze-

retnél elérni valahova. Olykor viszont sétálsz, de az a rosszabb, ha éppen céltalan vagy. Az út mindig előtted van, noha olykor ráébredsz, hogy akár más úton is futhatnál.

7. Útzavar? Ilyenkor megállsz, vagy helyben is jársz. Aztán az út önkénte-

lenül visz tovább. Később szinte már mindig az út vezet. Néha bámulsz magadra, hogy ki is az a lény, aki szüntelenül megy az úton.

8. Mindjárt feleszmélsz. Egyre erősebb az úttudatosulás. 9. Először előre pillantasz úton. Messzire nézel. Aztán felteszed azt a kér-

dést, hogy hova is mész. Az alapvető cél olyan, mintha nem is kellene kimondani, mert könnyen lehet, hogy születésed előtt is tudtad, hogy hova haladsz. Az egyik lényeged a kiválasztott cél. Mit jelent ez? A léleknek saját tudata van, amit az elme sokáig nem ért. A belső ősforrásod viszont nem felejt. Állandó úteszméd van.

10. Leülsz az út szélén. Éppen süt a nap. Jobb ülni, mint menni. Túl sokat

futottál már. Lehet, hogy aludni kellene egy közeli szénakazal oldalában. Miért kellene mindig szinte robotként menni? Aligha ez az ideális viselkedés. Mégis miért visz Téged a lábad állandóan előre?

11. A végső cél neve nem rejtély. Szeretnél egyszer végre igazán boldog lenni.

Csakhogy mikor, hol és miért lennél boldog? Egyáltalán mit nevezünk boldogságnak? Ez nem filozófiai dilemma, hanem az Élet legnagyobb misztériuma. Boldogságkereső vagy.

12. Ismered a régi választ. A boldogság az, hogy úton vagy? Mosolyogsz. A

lelked pontosan tudja, hogy önmagában nem tesz boldoggá az, hogy haladsz. Nem egyszer balgaság azt hinni, hogy valóban haladsz. Gyakran semmi jó nincs abban, hogy az új vagy újabb ismeretlen földrészeken mentél át.

13. Azt is eleget hallottad, hogy ne akarj semmit. Az út se érdekeljen. Azzal végképpen ne foglalkozz, hogy az ismeretlenbe futsz. Ahol éppen vagy, ugyanolyan tökéletes, mint a következő hegyen túl lenni. Nincs is ismeretlen. Egyébként is hazád a legszebb.

14. Nagyon szégyellenéd magad, ha az út valami felesleges célbozótba vinne.

Ilyen például egy különleges ebéd vonzása? Új széles ágy vásárlása magadnak? Ünnepélyes ölelés valakinek? Valamiért több zacskó aranypénz gyűjtése? Tapsoló fogadóbizottságnak lenni? Na, ezek a hamis célok aztán két lépést se vinnének előre. Keresnél egy sátrat és hevernél a mozdulatlan tájban.

15. Az egész civilizáció megőrült. Teljes erőből rohannak emberek a vagyonért és a sikerért, vagy még rosszabb a hatalomért. Ha az úton ezek a célok várnának, rögtön nem mennél tovább. Az út melletti kis erdőben gyökeret vernél.

16. Nem tudod a választ, hogy végül is hova mész? 17. Annak tudatában vagy, hogy se a békés heverés, se a tartós megállás nem

tenne boldoggá. Sokszor megtetted már. Örömmel heversz beleolvadva a térbe. Jó a csend a lényednek. Órákig meditálsz és jegyzetelsz lelked füzetébe.

18. Aztán valamiért mégis menni kell. Csak úgy. Mintha történne valami fontos.

19. Mosolyogva bámulsz törpe elmédre. Mindig mond valamit, de mindig

tudod, hogy semmi fontosat nem állít. A következő dombtető látványa nem hoz izgalomba.

20. Mindenki így megy. Évtizedek óta fut. Gyakran fogalma sincs, hogy

hova. Ám az elme néhány praktikus érvét elfogadja. Új sapka, új ismerős, új rang, új díszlet, új dicséret. Új előny. Semmi értelme, hogy ezekért fussunk. Ennek ellenére mindenkit szerethetsz.

21. Különösen kockázatos a futás, ha a világ megbolondult. Felszántott útra

kényszerít. Hegy alatt kell másznod. Éjszaka hason csúszol. Lámpád sincs. Miért is küzdesz? Miért lenne ez jó?

22. Olyan lélek nem vagy, aki azzal kábítja magát, hogy a kuporgatott pén-

zéből idegen tájakra utazik. Ahol semmi nem teszi boldoggá. A tenger tükre sem. Neked a Balaton látványa a gyönyörűség.

23. Ki is vagy te lélekként? Attól, hogy füled és tüdőd van, attól már vagy valaki? Aligha. Vagy részben mégis? Mi van akkor, ha belső füled hallja az égi üzeneteket? Mit jelent az, hogy lelki „szíved” is van? Embertársaid néhány évtized után eszmélnek rá, hogy lelkükkel is kellene látniuk, sőt ismerniük kellene, hogy a lelkük hova akar elérni az életúton? Nagyon is!

24. Keresel egy farönköt és leülsz. Borult az ég, de nincs hideg. 25. Ki is vagyok én? Belülről kérsz válaszokat. Elég tudni, hogy Ember vagy?

Félig-meddig igen. Az ősidőkben már ember lehettél? Halhatatlan lélek voltál? Valószínűleg. Isten benned van? Ez nem is kétséges. Magadban Istennel már szövetkeztél. A belső igen válaszok kicsit meglepnek. Jól van így. Ám mire is szövetkeztünk ebben az életben?

26. Arra szövetkeztünk, hogy Szerelemmé és Szeretetté válunk? Erős igen a

visszaigazolás. Akkor eszedbe jut az az idea is, hogy az út végső célja nálad ugyanez. Azért megkérdezed? Azért élek, hogy szerelem és szeretet legyek? Az ünnepélyes igen a környező völgyekben is visszhangzik.

27. Ha ez így van, akkor az a kérdés, hogy az utad egyenesen ide vezet-e? Az

erre a kérdésre kapott igen nem teljesen igen. Vagy olykor a helytelen úton nem a neked rendelt hegyekre kapaszkodsz fel? A tagadás persze nem teljesen tagadás? Nem lehet már téged eltéríteni.

28. A hosszú távú utad először is benned vezet. Ha folyton ezt éled, akkor

egyértelmű igent kapsz arra a kérdésre, hogy egyenesen futsz-e a végső célodhoz. Évtizedek óta ezt teszed. Jól sejtetted, hogy ez az igazság.

29. Ekkor felállsz, nyújtózkodsz és elképzeled, hogy a benned haladó úton

vagy. A táj majdnem ugyanaz, csak ez spirálút, s mindig felfelé halad, mert a legmagasabbra akarsz feljutni. A magasság tetejét azonban a felhők takarják el. Ez már nem zavar. A magasság vonzását szereted.

30. Most teszed fel azt a kérdést, hogy Isten Veled van-e és vezet-e? A válasz egyértelműen igen. Nem is lehet másképpen.

31. Azt már régen nem kérdezed meg, hogy belül ÉnIstenné kellett-e válnod.

Jól tudod, hogy igen a felelet. Sejted rég, hogy majdnem célban vagy? A válasz viszont inkább azt mondja, hogy még csak félig-meddig. Ez szintén nem zavar. Ezen a választott nyílegyenes úton zavartalanul mész.

32. Az viszont olykor foglalkoztat, hogy mi lesz akkor, ha végképpen ÉnIsten

vagy? A világot Isten Mindenséggé teszed? Ez utóbbi abszurd célcsoport választás lenne? Részben nem. Jön persze közben az a kérdés is, hogy hatalmas teherautóként keskeny úton mész-e? Boldog leszel-e, ha valóban ÉnIsten vagy? A belső válasz valami olyasmit sugall, hogy igen is, meg nem is.

33. Az igazi kérdés! Akkor lehetsz csak boldog, ha ÉnIstenként a szerelemben a pároddal MiIsten lesztek? A válasz megint csak félig-meddig ad neked igazat. Akkor mi a végső és megváltó megoldás? Csak az, ha annyira szeretitek egymást, hogy egymásban és Istennel is összeolvadtok?

34. Erre a kérdésre kapod a teljes Igent! Mintha a diadal az égig hallatszana. 35. Erről szól hát a hosszú távú futás? Szólhat egyáltalán másról? 36. Senki nem lepődjön meg nagyon. Ünnepélyesen ez az Igazság. Ez a káprázatos Isteni Akarat. Ezért futsz? Mindig ezért, mindig ez vezet. Hosszú lenne a titokzatos táv? A hosszabbnál is hosszabb, ami a vártnál is rövidebb.

37. A bujkáló titok az, hogy ezt a célt először belül éred el? Természetesen

igen. Nincs ebben semmi csoda, vagy éppen ez a létcsoda. Ez egyrészt a felső lényetekkel már megtörtént az ötödik dimenzióban és ugyanez már gyönyörűen valóra vált a belső utatokon is.

38. A hosszú futás során ez volt az elementáris nehézség. Ami a Boldogság Út!

39. Most már sétálhatsz, békésen. Egyesültetek. 40. Ott vagytok, ahova érkezni akartatok. Az Isteni Szerelem testet és lelket öltésében.

19. Aranykor misztérium 1. A valóság mindig misztikum. 2. A jövő még talányosabb. Az Új Aranykor az egyik felsőfokú misztérium. 3. Csakhogy ez a jövőmisztérium egyúttal az, amely mostanában szakráli-

san testet ölt a Földön. Ez a Földre szállás horgonyt vett a szépséges fizikai valóságban. Már azért is, hogy a harmadik dimenzió immár engedi, sőt segíti az ötödik dimenzió kiterjedését.

4. Ma semmi nem érdekes. Csak az Új Aranykor. Az emelkedés. 5. Nem számít, hogy olykor elhallgatják, többször alul becsülik, máskor ki-

forgatják és sokan kételkednek. Azoknak jelent mindez rejtett önártást, akik nem szeretik és nem hisznek az Új Világban. Az aranykori minőség pontosan az, aminek semmi sem árt. Se Istent, se az Istenembert, se az Istenvilágot nem lehet lerombolni. Az emberiség elpusztítása révén sem. Felséges igazság ez.

6. Ez az isteni zászló olyan magasan lobog, hogy a gyengítő szándékok űrhajóval sem érik utol. Ugyanakkor a földi angyalok seregeivel sem lehet befolyásolni. Olyan új világmindenség születik, ami a jelenlegi emberiség horizontja fölött létezik. Mi is önmagunk fölé nővünk!

7. Az Új Aranykor most nemcsak azért teremtődik a földbolygón, mert a Tejút galaxisban közel 26 ezer évenként mindig ez a hatalmas felemelkedés kel szárnyra, sőt indoklása nemcsak azért lehet helyes, mert az omniverzumban a galaxisunk feltehetően sok millió évenként fordul egy nagyobbat. Mind a két galaktikus változásnak most van az ideje. Ebben a pillanatban. Fennkölt lehetőség.

8. Ez a földfeletti misztérium. A durva fizikai valóság ismert, nagyobb ese-

ményei alapján most már aligha lehet töredékesen megérteni mindazt, ami az áldott bolygónkon vagy a galaxisban jelenleg történik. Régi tudásainkon jelképesen vastag téli bundasapkák vannak. Érkezik az új bölcsesség.

9. Ezzel párhuzamosan így felismerhetjük, hogy az elmúlt századok hely-

ben járásai alapján most szinte végképpen elképzelhetetlen, hogy az Új Aranykor milyen kifürkészhetetlen, felfoghatatlan kardinális változáscsúcsokat hoz majd. Ha a lineáris időfelfogástól megszabadulunk, már a jövő vagy az idő ismert fogalmát is elengedhetjük. Beszélünk ugyan az Új Aranykorról, de csak tudatunk észleli jól.

10. Csendesedjünk el. Most minden eddigi felismerésünket és jövőprognó-

zisunkat engedjünk el. Mintha nem is lennének. Még azt a felfogást is, hogy az elengedés, vagy a kiüresedés eleve hasznos módszer. Legyünk szellemileg szabadok, nyitottak.

11. Az Új Aranykor Isten földre szállása. 12. Megismétlem. Az Új Aranykor Isten Földre szállása. Történelemfeletti

esély, hogy a földi szenvedő, vajúdó, szeretetlen emberből Istenember válhat és a Földbolygó felemelkedhet az ötödik dimenziós Isten minőségébe.

13. De ez semmi. Az emberiség többsége ugyan istentelen és sebzett ember,

de az Új Aranykor azért váltja fel a régóta működő önpusztítás rendjét, mert a már ÉnIsten állapotú emberek felkészültek a fordulatra és döntöttek az Aranykor mellett.

14. Ez új világesemény. Kulcsmozzanat, hogy kollektív dönt+és született. 15. A sok ezeréves, különböző fajsúlyú világtraumák után se Isten, se az

Istenlelkű ember nem tűri a mai sürgő-forgó, létalatti világrendet. Senki sem gondolhatja, hogy a világ csupán azért élhető, mert az áruházakban óriási választékban vannak a különösebben nem jó minőségű áruk. Galaktikus tanítás is a Föld állapota.

16. Soha ne legyen még egyszer ilyen világrend. Más bolygón sem. Az

Új Aranykor visszafelé is óriási tükröt tart majd. Belenézünk majd rövidesen!

17. Ha Isten minősége vetül ki az Új Aranykorban, akkor már csak arra érde-

mes figyelni, hogy az ember társteremtőként hogyan vegyen ebben részt? A hogyan nem csupán valamilyen módszer, hiszen az új világgal most új születési típus mutatkozik meg a Földön. Aligha éltünk meg ilyen születést.

18. Miért új születés típus? Először is szinte előzmény nélküli. A nagy létszá-

mú emberiség nem készült fel rá. Szerencsére kis létszámú, ám eltökélt, önmagát is újjáteremtő ember segít az új világnak. Ebbe a körbe jelentős politikusok is tartoznak. Se az aranykori Földmodell, se az Új Földdel egyszerre létrejövő világforma még nem ismert. Az emberiség nagy csoportjai ismét évszázadok óta eltűrték az értékei, szándékai ellenére rájuk erőltetett bolygókarantént. A nagy többségnek nincs, vagy csak halvány képe van arról, hogy milyen lenne szerelemben, szeretetben, boldogságban élni.

19. Az Új Aranykor születésének két szakaszát különböztessük meg. A glo-

bális Eseményt, ami ahhoz hasonló, mint amikor a világra készülő gyermek még nem hagyta el a szülőcsatornát. És az Esemény utáni korszakot, ami nyilván azonos azzal, ahogy a gyermek megszületik és aztán majd feláll a gyerekágyban.

20. Most vagyunk a szülőcsatornában. Az Édesanya Világ a szülés fájdalmai

miatt zokog. Az édesanya nem otthon szül, így szerettei nem lehetnek mellette. A túlterhelt kórház jól ábrázolja a világtársadalom káoszát. Szerencsére Isten ott áll az édesanya izzadó homlokánál. Most érthetően a többség főleg azt reméli, hogy a félelmet szándékosan fokozó járvány világrombolása véget ér. A túlélés reménykedő lelkiállapota ez.

21. Csak kivételes lelkek és gondolkodók képesek nyugalomban és szeretetben maradni. Ők az Új Aranykor alapozói. Igyekeznek lelkükkel minél több embert megölelni.

22. Az első szakasz a szeretet képességének és gyakorlásának ideje. 23. Ehhez a szakaszhoz tartozik a szerelempárok beteljesülése, ilyen például

a korábbi szerelmi egyesülések emelkedése, a szerelemházasságok megkötése és a szerelemvesztett házasságok visszatérése a szerelembe. Ez az időszak a szeretet és a szerelem szentségének láthatóvá és becsülhetővé válása.

24. A láthatatlan szeretet-aranyszálak felismerése történik most a saját laká-

sukba visszavonult lelkekben és a fizikai találkozások nélküli lelki-szellemi közösségekben. Ebben a szakaszban ugyanaz játszódik le, mint a gyerek születése előtt a házaspárok között. Az eddig ismeretlen boldog figyelem segít és az elfáradt odaadás újra áradóvá válik, így a másik iránti szép elfogultság és szolgálatkészség akaratlanul is erősebbé és intenzívebbé lesz.

25. A távolabbi és közelebbi világban még félelmek járnak-kelnek. Ez kicsit

olyan, mintha most közös félelemkutak is nyílnának. Ezek egyelőre olyan közösségi pillanatterek, amelyekben a korábbi túlpart víziók semmivé foszlanak szét.

26. Még nem omlott össze a régi bábúvilág, az Új Aranykor még alig kongatja

a harangokat, de a tudattalanban és egyre inkább az éber tudatban kis angyalként megjelenik a szabadulás vágya. A jobbak a lelkükben már dobolnak lélekzászlójuk rudjával. Egyre többen azt érzik, hogy már csak egy másodperc van hátra.

27. Az Új Aranykor már tudatövként körbe veszi a földet. 28. A Szerelem Emberek lelkükben már Szerelem Tündérek! Isten már szét-

nyitja a Mindenség kabátját és szívéből szerelmes szeretet esszenciát áraszt a remegő földbolygóra. Az egyéni és közösségi félelemkutak lezuhannak a föld közepébe.

29. A második szakasz már történik. De még a Föld haját sem fújja a szél. A földi téridőben a barázdált arcok merevek. A feltámadás vihara előtt még a házakban is szélcsend van. Mindez mindjárt befejeződik!

30. Egyszerű bejelentés jön. 31. Az Új Gyermek megszületett. Buddha, Jézus és Mani fogadja. Körben

Istenek, arkangyalok, angyalok, felemelkedett szentek. Az üdvrivalgást még nem hallják a holdban. A lelkünk azonban érzi. És akkor…

32. Isten úgy száll a földre, hogy minden embernek és élő léleknek új mámorlelket kínál.

100

33. Most senkit sem érdekel a gazdaság csődje, az ellátás zavara, az autók dudálása, a parlamentek kiáltozása. Új Aranykor van! Isten úgy is a Földre ereszkedik, hogy aztán ölébe véve a Földbolygót felrepül az ötödik denzitásba. Az ENSZ-t például azonnal hatállyal feloszlatják és bezárják, de a bolygó tizenkét rangos, szakrális mestere, szellemi nagysága megalakítja a Vének Tanácsát. Isten képviselői a tanács tagjainak háta mögé állnak.

34. A jobb magyar városok legszebb gótikus épületeiben ugyanez történik. 35. A bányákkal elcsúnyított hegyek sebei beforradnak, a kihalt állatfajok

feltámadnak, a kiszáradt patakok bő vizűvé válnak. Szeretetállam, szeretetgazdaság születik. Semmi sem lehetetlen. A Kárpát-medence egésze ismét az eredeti, virágzó édenkert lesz. Az ősi királyok szellemei ünnepi szent öltözetben köszöntik a népeket. Magyarországi székhellyel megalakul például 12 európai és nyugat-ázsiai ország szakrális szövetsége.

36. Minden ember és minden család mindennapi életét költségmentessé te-

szik. Ennek köszönhetően a munkára kész férfiak repülő madárként még égbe vezető néplépcsőket is építenek. Kevés kivétellel mindenkit az igazi értékek vezetnek, mintha minden szervük egy-egy ősi érték szimbóluma lenne.

37. Ha Isten a Föld Atyja, minden vallás a Föld Anyja. Egymást ugyan-

úgy szeretik és becsülik, mintha Szerelem és Szeretet Párok közössége lennének.

38. A falusi és városi utcákban, a közösségi kemencékben ősi búzából sütnek

kenyeret. Neked is. A megérkező utazónak is. Továbbra is kedves vendégszeretők vagyunk.

39. A megszületett Aranykor Gyerek már Istenfát farag. 40. Szeretlek, Ánanda, AranyLélek!

101

20. Csendrend 1. A csend. 2. Becsukod a szemed. Nincs fény. Nincs hang. Szélcsend is van. Azért van igazán csend, mert az elméd nem beszél hozzád. Hallgat. Az elme szótlansága a csend.

3. Ne imádkozol, nem meditálsz. Hanyatt fekszel az ágyad tetején. Lazán, békésen.

4. Nem akarsz semmit. Elég az, hogy nem fázol. Jól esik, hogy szemeddel nem látsz.

5. Az előbb kimentél a teraszra. Arccal felfelé az áradó napfénybe néztél.

Csukott szemmel fogadtad a NapIstent. A belső horizontkép ekkor vörösre váltott. Ebben a bíbortérben megjelent egy különös, lassan ébredő, élesedő ábra. Kicsit olyan volt, mintha egy csokor virág lenne. Egy kisebb körön belül tiszta, erős fények gyúltak. Kerek fénymandala emelkedett ki. Aztán a különös ábra és a vörös térség is eltűnt.

6. Nem akarsz semmit és nem vársz semmit. Nincsenek érzéseid, nem gondolkozol.

7. Azért vagy. Tisztán, nyugodtan és kiterjedten. De nem a gondolatok vagy az érzések jelenítenek meg. Nem kifelé figyelsz és nem a külső események határoznak meg.

8. A csendben belső lényed érzékelhető. Ám lelked rögtön nem beszél hozzád és nem is hat az elmédre. Maradsz a csendben, s egod most nem vibrál.

9. Ha olyan nyugodt vagy, hogy a csendet tartod és nem mozdulsz meg és szemed sem nyitod ki, a csend olyan lesz, mint egy lefelé közlekedő lift. Lassan ereszkedsz befelé. Magad sem érted, hogy mi történik.

10. Az emberek nagy ritkán érzékelik a lelküket. Elvétve tapasztalják azt,

hogy belépnek a lelkükbe. Nincs is nagyobb rejtély, mint a lelkünk „országa”, noha egyre többen sejtik, hogy ez a Belső Lényünk, az igazi ember voltunk sokkal nagyobb, mint a testünk.

102

11. Elképzelni is nehéz, hiszen teljes lényünknek csak öt százaléka a testünk,

az elménkkel és a külvilághoz kötött énünkkel együtt. A Belső Ember voltunk így mintegy kilencvenöt százalék és ezért sokkal nagyobb, magasabb, mint a fizikai testünk külső körvonala. Ez az óriás entitásunk lényegében fénytest, esszenciatest. Ennek ellenére láthatatlan a fizikai szemünknek.

12. Kinyújtózkodva fekszel. Szemed ismét becsukva. Ha tenyereddel vagy

egy párnával a külső fényeket is kioltod, szemed belső képernyőjén egy növekvő kép jelenik meg. Ez talán halványabb vörös, mint a napfény hatására született vízió.

13. Mind a két kezed mutatóujjának a hátát ráteszed egy-egy szemgolyódra

és kicsit megnyomod. A belső monitoron ismét egy körformájú ábraszerűség emelkedik ki. Olyan kicsit, mintha a Földet kívülről látnád. Sok apró részlet van, ami mintha fényben lenne. Szinte közelebb jön hozzád a Fényvirág. Aztán ennek a közepén, kisebb, szürkésfehér körben egyenlő szárú keresztet látsz. Mintha templomon lenne. Ez egyébként a csendrend sugallata is.

14. Neked nem újdonság az, hogy nem az vagy, akinek a világban látszol, sőt

nem a gondolataid vagy, noha külső látványod nagyon egyedi, s lelki magatartásod meglehetősen szokatlan, mert azt sugárzod, hogy csak szerelem és szeret van. Igyekszel mindig ez lenni. Mintha a belső lényedet a külső lényeden át egy szerelem/szeret entitás tükrözné.

15. Azt is jól tudod, hogy elméd tevékenysége szinte alig az, ami a lelked-

ből árad, holott a külvilágban számtalan olyan gondolatot képviselsz, amelyet a normális emberek kevésbé, vagy csak látszólag fogadnak be. Lelked belső gondolkodása szinkronban van belső lényed kifelé árasztott víziójával.

16. A lelkedet azonban nem látod úgy, mint a tested. Nincs róla fizikai képed.

Mintha láthatatlan lenne, pedig a lelked sugárzása, üzenete, megszólalása olyan képes egészet mutat rólad, mintha ez is testi látvány lenne.

17. A csendben érzed a vágyat, hogy jó lenne ismerned a belső lényed. Mint egy embert vagy mint egy angyalt. Nincs arra szükséged, hogy dicsérd, vagy méltasd magad. Ellenkezőleg inkább rejtegeted, hogy mi minden csodakép, misztikus vízió, spirituális nagyszerűség van benned.

103

18. Akkor is rejtegeted, ha belső ÉnIsten voltodat tudod és nem hallgatsz róla.

De ez egyértelműen nem arról szól, hogy Te magadat Istennek gondolod. Különben is igyekszel semmit nem gondolni, pedig az is jó lenne, ha szorongó elmédből Felső Elme lenne. Bizonyos, hogy lenne mit feltárni.

19. Ismerve viszont, hogy az alsó elme önmagadat hajlamos alul is és felül

is értékelni, óvatos vagy saját önképed megjelölésénél. A külső entitások különböző szemellenzőkkel láthatatlanná is tehetnek bizonyos tulajdonságokat. Ezért például élesen szemléled, hogy a szeretet központúság mögött rejtőzik-e valamilyen sikervágy vagy önszépítő törekvés. Csendesen hiszed, hogy ez ritkán fordul elő.

20. Az Isteni Vezetés régóta arra törekszik, hogy benned teljes félelemmentességet és fájdalomnélküliséget érjen el. Ebben partner vagy. Csak érthetőnek és szükségesnek tartasz olyan érzéseket, amelyek abból a sorsmenetből fakadnak, hogy eddigi életedből közel húsz évet teljesen egyedül éltél.

21. Ha a földbolygón szinte minden ember nagyon egyedül van, pedig sok olyan önsegítő szándéka és életlépése van, hogy az egyedüllét érzését enyhítse, így ebből tanulva nem akarod magadban sem elfedni az olykor feljövő elhagyatottságot, szeretetlenséget és ürességet. Mindez persze el is engedhető.

22. Ez a tisztességes önismeret nem cáfolja, hogy alapvetően szeretet állapotban vagy.

23. Van egy kínos kérdés. Mikor és hogyan vagyunk tökéletesen szeretetben, vagy a tökéletlen szeretetünk mikor és hogyan válik szeretetfeletti men�nyállapottá? Békésen vállalod, hogy a sok száz szeretetnélküli inkarnáció miatt is elfogadható a szeretethiány, miközben ugyanakkor boldogan tapasztalod, hogy azokat a társaidat, különösen a Szerelmedet képes vagy emberfeletti szeretettel ölelni.

24. Az Istenember állapot nem azonos az Istenminőséggel. Az Istenember azért lesz Istenember, mert szeretettel becsüli azt a lélekállapotát is, ami tökéletesen mutatja az Istennélküliséget. Ha Isten eddig eltűrte a földbolygó istenhiányos évezredeit, neked is tisztességes, hogy ismerd és becsüld a szeretethiányos óráidat.

25. Saját ÉnIstened attól is ÉnIsten, hogy az Isten Mindenségnek tanúsítja,

104

hogy az Isten teremtette embernek hiányzik a tökéletes Istenboldogság.

26. Amikor az IstenNapba néztél, láthattad az Isten Mindenség vízióját.

Neked sincs más dolgod, mint szüntelenül sugározni a Szerelem és Szeretet mennyei fényét, ahogy ezt tette a napfény lelkedbe sugárzott „világító virágcsokor ábrájával”. Ha ezt az ábrát akár másképpen is értelmezed, akkor is ez az Isteni Szerelem és Szeretet teljessége mindig megérkezik a lelkedbe.

27. Talán legjobban az foglalkoztat, hogy Belső Ember lényed is olyan-e, mint

a Napfény terének közepén megjelenő földbolygószerű térképgömb? Ennél már csak az izgalmasabb, hogy a vízióüzenet végén mit tanít az egyenlőszárú kereszt.

28. Az egyenlőszárú kereszt szimbólumnak számos értelmezése van. Nem

foglalkozol most elmemagyarázatokkal. Rád ez a keresztképp úgy hatott, mintha Jézus lenne ott, az Atya Fia, aki egyben a kitüntetett Első Ember. A legősibb ember, akit Isten „személyesen” teremtett, hogy igazi mása jöjjön a Földbolygóra is.

29. Miért is láttad az egyenlőszárú keresztet? Azt nem nehéz felfogni, hogy

a krisztusi magatartás elsődlegességét közvetíti. Csakhogy nemcsak az elméd, hanem a lelked is szemléli a feltett kérdés kihívását, hogy ebben az inkarnációban miért is vagy itt?

30. Az a legkevesebb, hogy magad előtt viszed a krisztusi keresztet, anélkül,

hogy hivalkodnál vele. Most „csupán” azt a választ keresed, hogy számodra milyen tanítást és milyen leckét közvetít.

31. Ahogy telnek az évek egyre jobban tudatosul benned, hogy olyan lélekkép mutatkozik benned, mintha Te eleve a jövőből érkeztél volna a földre, mert neked is az a küldetésed, hogy a jövőt vesztett emberiségnek távlatot tegyél láthatóvá. Másokkal együtt.

32. Mosolyogsz magadnak. A mennyei „jövő” nem a földi jövő. Nem a line-

áris jövő, hanem az a tökéletes jelen, amelyben a tökéletesség a mennyei jövővel azonos. Ez a jövőesszencia az egyetlen kiút a Föld lelki jövővesztésének orvoslására.

33. Még mindig csend van. Gyönyörű csendrend. Szemed csukva, elméd

nyugalomban. Figyeled magad, hogy belső lényed megnevezetlen elméje hogyan érzékel és mit vizionál. Nem csodálkozol, hogy ebben az alsó elméd is segédkezni szeret.

105

34. A csend mennyei jövőállapot. 35. Akkor is az, ha még nem nyilvánul meg, vagy „megszólalását” nem érted

jól magadban. A normális ember is eleve mennyei jövőállapot. Akkor is, ha a lineáris múltkapún még nem jött át. A jelen sem lineáris idő.

36. Valószínű, hogy a földi jelen egyelőre nem egyesült a mennyei jelennel. 37. Ha a földbolygón Isten és a fénycivilizációk, valamint a mennyei jövőre kész emberek közös teremtéseként most elsöprő erővel megszületik a Mennyei Aranykor, semmi egyéb nem történik, minthogy a Fény visszafoglalja az árnyékba taszított földet.

38. Ez pedig azonos az Égi Jövő visszatérésével. 39. Ezt mutatja a felemelt egyenlő szárú kereszt. 40. Szerelmemmel közös MiIsten lelkünk ezért boldog.

106

21. Feltámadás, most 1. Következzék, mert következik. 2. A feltámadás. Ami nem támadás, hanem repülés. Nemcsak fel, hanem

éppen oda, ahova vágyunk. Lehet, hogy évmilliók óta. Ebben az életben is. Talán jobban és eltökéltebben, mint eddig.

3. Aligha tudjuk, hogy mi a feltámadás, mert még nem éltük meg.

Ugyanakkor kristálytisztán érezzük, hogy Oda el kell jutnunk. Akkor is, ha csak énekelve sejtjük, hogy a lelki repülés hova vezet. Merthogy kitárt szárnyakkal repülünk.

4. Most nincs más dolgunk, minthogy mosolyogjunk. Mint egy kisbaba,

aki még emlékszik a fogantatásra, ami szintén csodálatos feltámadás. Édesanyja testlélek mindensége az a szent hely, ahova láthatatlanul szállva megérkezett. Senki ne higgye, hogy az csak fizikai aktus vagy csupán genetika.

5. Milyen jó, hogy keveset tudunk. A tudás nem korlátozza azt a teremtői képzeletet, hogy mi minden lehet a feltámadás. Ami annál is sokkal több, mint amit bármilyen új tudás szavakba foglal.

6. Kezdjük azzal, hogy az Élet is feltámadás. Attól függetlenül is, hogy ezen a bolygón az Élet egyre inkább csak életkorlátozás, életvesztés, élethiány, ám most már életremény is. Ez az életszűkítés, életalacsonyítás olyan láthatatlan hatást vált ki, mint amikor a súlyosan beteg, ágyban fekvő ember hirtelen felpattan, gyorsan felöltözik és kiszalad az erdő zöldellő paradicsomába.

7. Kevesen eszmélnek rá, hogy mi történik most velünk. Valami olyasmi,

mint ami az ágyban haldokló beteggel történik, aki egy pillanat alatt feltámad és az erdő szellemei azonnal meggyógyítják. Mindegy, hogy kiket tartunk az őstermészet élő lelkeinek.

8. Az élet feltámadása azonban rejtély, noha úgy beszélünk róla, mintha egyszerű aktus lenne a Föld felemelkedése a felsőbb világba. Pedig az a hazája. A bolygónk csak fogoly a harmadik dimenzióban és most végre Gaia vezetésével repül felfelé.

107

9. Vannak, akik tagadják, hogy testben lehet feltámadni, sőt azt is elképzel-

hetetlenek tartják, hogy van olyan magasabb dimenzió, ahol valamilyen testi formában lehet élni. Azért ne tévedjünk nagyon, mert önmagában nem a test újjászületése a csoda, ám mindenki vágyik örök és egészséges testre.

10. Pedig a testünk most is gyönyörű és soha nem lenne beteg, ha a lélekes�szenciánk nem haldokolna a lélektelen világtársadalomban. Lélektelen? Már azért is, mert ennek az Életnek már a Lélek ünnepélyes léte lenne a fontos.

11. Nincs földi vagy égi entitás, aki ép ésszel megmagyarázná, hogy ez a ci-

vilizáció hogyan zuhant ki az Élet tartományából. Miközben egyre több földi lélekember olyan magasra tartja visszaszerzett Lélekzászlóját, hogy a negatív energiák kimenekülnek az Isten teremtette Mindenségből.

12. Ahova menni akarunk, szinte már bármilyen áron, annak magyarul

Mennyország a neve. Hosszú „ny” betűvel. Lehetne ezt az isteni fogalmat is még tovább isteníteni. A Menny ország lenne? Nyilván nem, de mi a megfelelő kifejezés, hiszen ez a feltámadt isteni dimenzió nem fizikai alakulat? Édenkert? Vagy: kozmikus édenkert? Hasonlatként ez is vonzóan hangzik, bár ez is nézhető természeti térnek.

13. A Mennyország Isten Mennyei Lélegzete. Azért, mert a mennyország

több, mint egy birodalom vagy ugyancsak másabb, mint valamilyen galaktikus mindenség. Ez a lélegzet persze téren és időn túli és főként fizikai közegnél magasabb Menny. Mondjuk azt, hogy Isten LelkénekTudatának kivetülése Életté.

14. Ha ez így van, akkor Szerelem, Szeretet, Boldogság: „földön túli lét”. Nevezhetnénk persze Szerelem Léleknek, Szeretet Tudatnak, aminek a megtestesülése a földön ismeretlen.

15. A Mennyország természetesen bennünk van, de mi sem csak valamilyen

belső föld vagyunk. Annak ellenére sem, hogy az igazi föld, a szántóföld is élő isteni terrénum. A Belső Föld persze allegóriának jó, de mi lenne az igazi kifejezés?

16. Ezt akkor tudnánk, ha fogalmunk lenne arról, hogy ki az ember.

108

17. A jobbak most azért készülnek a feltámadásra, mint ismeretlen mentő-

hajóra, ami visszarepíti őket oda, ahol azok lehetnek, akik valójában. A feltámadás végül is semmi más, mint az emberré emelkedés befejezése, s ennek érdekében az embert láthatatlan karanténban tartó világ felszabadítása a mennyország hiánya alól.

18. A Földön minden olyan létező, aki ezt most teljes erővel akadályozza, az

nem más, mint mennyország tolvaj. Ráadásul úgy, hogy képes még kedvesen azt hazudni is, hogy ez a világ mennyország. Mosolyogjunk.

19. A mennyország tehát az Új Ember Új Világa. 20. Jézus feltámadása mintegy kétezer éve azt tanítja, hogy testből lélekként

feltámadhatunk, hogy végre a Mennyparadicsomban éljünk. Ez a változatlanul olyan misztérium, amelyet alig vagyunk képesek felfogni. Különösen azt, hogy távozása után Jézus ismét fizikai testet vett fel, hogy tanítványait köszönthesse.

21. Amikor azt mondjuk, hogy most van a Feltámadás, akkor azért is hihe-

tünk már, mert Jézus folyamatosan lejön a földre, fizikai testet vesz fel és aztán távozik, teste elhagyásával. A csoda nemcsak az, hogy teret, testet válthat, hanem igazán az a boldogság, hogy van honnan lejönni és van hová felmenni.

22. Oda akar az emberiség is jutni. 23. Olyan emberiség tapasztalat is van, hogy Jézus után néhány szent ember földi testben távozott oda, ahol az örök MennyÉden van.

24. Ha Jézus feltámadását Krisztus megdicsőülésének és istenülésének tart-

juk, akkor az emberiség feltámadása sem lehet más, mint Krisztus örök dicsősége és folyamatos istenülése. Nem győzőm hangsúlyozni, hogy ez Isten velünk való közelsége és a várva várt egyesülése.

25. Ha Isten eddig is bennünk volt, de most a feltámadásért oda jutunk, hogy az Önvalónk kiterjed többrétegű lényünkre, nyilván a fizikai testünkre is, avagy tökéletesen Istenné (Istenemberé) emelkedünk, nos, akkor támadtunk fel. Most!

26. Ehhez még az Égbe sem kötelező távozni. Van ennél nehezebb kozmikus lecke: tegyünk Mennybolygóvá a megviselt földbolygónkat. Ez méltóbb feladat, mint az örök „vadászmezőkre” távozni.

109

27. Aki éli a Szerelmet, a Szeretetet, a Szent Létet, az már most is, itt a Földön

tapasztalja lelke „birodalmában” a feltámadt életet. Isten Mennyei Lélegzete a térben és a térfelett is mindenhol van. A földi emberek különböző típusaiban is. Ezért nem mindenkinek ugyanazt jelenti a személyes feltámadás.

28. Ha Jézus Új Krisztus, sőt emberfeletti ember, akkor miért lenne lehetet-

len, hogy az egész emberiség Krisztus emberfeletti emberisége legyen. Az isteni mindenség tehát bennünk is és mindenhol lélegzik, akkor semmilyen akadálya nincs annak, hogy az emberiség teljesen feltámadjon az Isteni Szférába.

29. Ha persze a földön vannak olyanok, akik kozmikus követek és örök vá-

gyuk az, hogy járják a kozmoszt, s annak minden magasabb dimenzióját, akkor tegyék. Aki pedig ennek ellenére a Földet tekinti otthonának, Őt mindig szeretettel visszavárjuk.

30. Nincs szebb aranykori bolygó, mint az Isteni Föld. 31. A feltámadás tehát emberfeletti emelkedés, amelynek a végén születik még az Emberfeletti Ember, aki semmi más, mint az Első Ember, Isten első gyermeke.

32. Ezen az sem változat, ha erre nem minden ember lesz egyelőre képes.

Számukra a Földön vagy máshol (belső és külső) feltámadást tanító isteni egyetem nyílhat.

33. A mi életünk a feltámadás végén krisztusi élet lesz. 34. Azért ne feledkezzünk meg arról, hogy a földbolygó feltámadása sem ma-

radhat el, noha a belső feltámadásunkhoz képest csak másodlagos isteni kihívás.

35. Ha van MennyPalota, vagy MennyTökéletesség, mert természetesen

eddig is volt, akkor annak sem lesz akadálya, hogy szeretett Földünk Mennybolygó legyen. Ezt a Földön egyetlen negatív uralkodó csoport vagy egyetlen Istenvesztett ideológiai csoport sem akadályozhatja meg.

36. Az Ég már megnyílt. Az Isteni Fény utat mutat. Krisztus mindjárt megérkezik.

37. Tanítja majd nekünk a Feltámadást. Minden Felemelkedett Mester is ezt

110

teszi majd.

38. Legyünk a Feltámadás mesterei. 39. Már ujjong bennünk a Mennyei Lélegzet. 40. Ánandával együtt ölelünk Benneteket!

111

22. Biztonságsóhaj 1. A lélekmentő és létmentő biztonság. 2. Kitől és mitől remélsz biztonságot? Ráadásul úgy, hogy ne légy pánikban vagy ne billegj a bizonytalanságtól? Az ölelő Szerelmed, a szilárd hited, a karcolásmentes lélekautód hiánya miatt vagy otthontalan? Válaszolnál, ám szeretnéd előbb megérteni a biztonság misztériumát.

3. Miért is ennyire életbevágó a biztonság? Nem vagyunk elég szerető biz-

tonságban. A mai élet öleléshiány. Mi is történik velünk a földi világban? Ennyi váratlan, kiszámíthatatlan veszély leselkedik ránk? Nem tudjuk a helyes választ pontosan, de a félelem ma jóval erősebb, mint amilyen korábban volt, mert szeretetlen lényünk félelemágyakban fekszik. Azért is, mert évtizedek óta a földbolygón egyszerre több, nem katonai típusú világháború zajlik? Részben ezért.

4. Megnevezhetetlen, kiismerhetetlen bizonytalansággal jellemezhető far-

kasfalka lopakodik körülöttünk. A rejtett biztonsághiány lángnyelvként éget. Azért is talán, mert igazán megbízható emberek még alig vannak körülöttünk. Csakhogy mi is olyanok vagyunk, mint a sokszor kevés bizalmat sugárzó szerzetesek a kiszáradó erdőkben. Ma még nem Istenszívű kolostorok a lakóhelyeink, a városok sem.

5. Te is biztonságot vársz, ami megvéd a fájdalomtól és a félelmet okozó világtól. A biztonság viszont olykor ferdén lebegő létra, amelyen hiába kapaszkodsz felfelé, mert végül is körülötted körben bizalom-szűkösséget érzékelsz. Noha a nem jó civilizációtól való halk riadalmat is tagadod már. Ha pedig lelöknek a létráról, rögtön azért veszted el a biztonságod, mert lelkedben nincs rezzenetlen biztonság. Mintha az emberek hibáznának a földön.

6. A korszak kiáltó kérdései visszhangoznak. A ki nem mondott elemi félel-

mek is jeleznek. Lehet-e ma biztonság, ha nincs biztonság? Gyakran paradoxon vívódások is kerülgetnek. Milyen a bizonytalanság biztonsága? Élhetünk-e az otthontalanságban otthonosan?

112

7. Nincs válasz. Ez a lélekalatti választalanság. Azért ne gondold, hogy a világra akarjuk hárítani a felelősséget.

8. Halk sóhajok, elfojtott ordítások helyett mit tegyünk? Lehet-e úgy bizton-

ság-tudatod, ha csak belül vagy biztonságban, vagy már régóta ott sem, sőt a világvégén keringve sem? A nyomasztó szorongások felett vagy mögött létezik-e valamilyen biztonság-pajzs? Töprengsz a vergődés közben. Hol van a határ a valóságos és látszólagos biztonságérzet között? Nincs erre sem tiszta, emelő válasz. Hogyan is lehetne?

9. Szüleink gyerekkorában, s a mi ifjúságunk idején, vagy még a nyolcvanas években is biztonság volt még az utcán is. A létünk földi terein és mindenhol. A szülők gondtalanul kiengedtek minket kalandozni a bozótba is. A szomszédok is vigyáztak egymásra és a gyerekekre is. Természetes, békés biztonságos életközeg volt a társadalomban, mintha a saját szobánkban lennének. Még a hatalom útászai nem rombolták le a találkozó ösvényeket.

10. Pedig embertelen félelem volt a nemzetek élete. A XIX. század közepétől

az egymást követő nemzedékek világháborúkat, forradalmakat, folyton dermesztő életveszélyeket éltek meg. Hova is jutottak a kiszolgáltatott lelkek? Könnyen lehet, hogy ezeket a drámai traumákat most a családi tudattalanból hívjuk elő?

11. Oldjuk kicsit sanyargatásunkat. A vissza-visszatérő biztonság régóta

öröklött bizonytalanságban „lélegzik”. Ez önmagában is bolygókrízis. Számos inkarnációban éltünk és élünk meg fojtogató kiszolgáltatottságot. Végül is a szerencsétlen bolygó érzelmi és lelki szakadékában lakunk. Ez a végletes világrend a bizonytalanság köztereire hajtott ki minket. Már azért is, mert félünk a munkánk, jövedelmünk elvesztésétől, sőt folyton attól is, hogy ennél súlyosabb krízisek leselkednek ránk.

12. Új bizonytalanságok is köröznek bennünk. Lehetsz-e, lehetünk-e tökéletes belső biztonságban? Talán az nem okoz mindig bajt, ha kiborulsz egy-egy veszélytől, mert ez azt is mutatja neked, hogy isteni lelked szerencsére érzékeny. Az érzékenység pedig mindig mélységes belső finomság is. Mintha virágos kert lenne.

113

13. Hogyne lenne ma szinte mindenkiben bizonytalanság, amikor a túl-

hajtott fogyasztói jólét és a sokszor primitív tömegszórakoztatás lelki rombolásai után nem találjuk önmagunkban sem a kapaszkodót ígérő biztonságot. Pedig lehet ennél még sokkolóbb időszak. Most még nem kellett szembe néznünk a holnapi globális nyilvánosságra hozatal ijesztő hatásaival.

14. Ha örökké biztonságban tudnád magad, akkor mindez lehetne csalfa illúzió is, mert van eleve hamis biztonságérzet is, amit a világ egy-egy nagyobb csapása sem mindig borít fel. Gondoljuk végig azt is, hogy egyáltalán mindig baj-e az, ha olykor bizonytalanság ragad magával minket?

15. Nézzük a megmentő belső viszonyokat. Lehet tartósan jobb belső egyen-

súlyod, ha már valamennyire felemelkedtél és egyre inkább félelemmentes vagy. Akkor nyilván törekszel arra, hogy ÉnIstened tartsa benned a léthitet és lelked erejét, mint egy becsült és támadhatatlan Istenfát. Közben viszont már régen megtanultad azt is, hogy az Istenfát is megcsavarhatja a forgószeles világ. Ekkor semmit nem tehetsz a bizonytalanság ellen? Bármikor mosolyogva nyugodt lehetsz.

16. Mi marad mentségként? Lehet, hogy gyakran a legnagyobb biztonság a

benned lapuló bizonytalanság szeretete. Ha valóban szeretsz. Ha mindent szeretsz magadban. Mindazt is, amin változtatni szeretnél.

17. Végre a szeretetnél vagyunk. Csakhogy. Hála Istennek! Az elemi bizony-

talanság és biztonsághiány oka éppen az, hogy nem szeretnek minket és mi sem szeretünk gyönyörűen. Az egos szeretet nem hatásos orvosság. A közömbös lelkületű szeretet pedig hideg. A megjátszott szeretet téli lelkiállapotot okoz. Ilyenkor felkiálthatsz! Úr Isten hogyan tanulhatnánk meg a szeretetet?

18. Amíg ez a világállapot a szeretetlenség világkorszakának végjátéka, így

egyelőre nem adatik mást nekünk, minthogy feszülten készülünk arra, hogy a végjáték egyszer esetleg eldönti a személyes Istenfádat? Vagy végre az ellenkezője történik? Az új világkorszakban eljutunk oda, hogy a külső és belső bizonytalanságok után az Istenfánkat társainkkal együtt közösen és egyenesen tartjuk. A felmérhetetlenül növekvő belső erővel és hittel.

114

19. Most akkor tedd fel magadnak a nyomasztó kérdéseket. Félsz-e még a bi-

zonytalanságtól? Rettegsz-e a következő sárba zuhanástól? Szorongsz-e a végtelen elhagyatottságtól? Félsz-e az elkerülhetetlen haláltól? Mi több, lényed maga lenne a tömény félelem? Azért sem vagy összeforrva a félelemforrásokkal, mert még nem zuhantál bele a személyes félelemkutadba? Hogy kiemelkedj a pokolból.

20. Ha mindig viszolyogsz, ha nem szabadulsz meg a szorongásoktól, akkor már reményeid is eltűntek. Ez lenne a rejtett végveszély? Vagy mi van fordított esetben? Ha nincsenek benned félelmek, könnyen találod meg az érző, ölelő önbiztonságot? Könnyen lehet, hogy se így, se úgy? Ez azonban az elme félrevezető válasza.

21. Fordítsuk meg a szemléletet. Van bizonyos létbiztonság. Ha már picit,

vagy csak alig félsz, vagy esetleg eljutsz odáig, hogy soha nem borzongsz, már egyre inkább nem leszel bizonytalanság. Mintha már madárként sokan felszállnánk, elhagyva a biztonsághiány mocsarait.

22. Ne felejtse el senki még azt sem, ha szüntelenül lobog benne a bizonyta-

lanság parazsa, szükségképpen kiteszi magát a személyes védtelenségnek is. Ha már a pusztulás előszobájában vagy, isteni szerencsédre felismerheted, hogy már soha nincs okod félni, vagy bizonytalannak lenni. Lehet, hogy a félelem nem is létezik.

23. A sokrétű, összetett bizonytalanság lelkiség ennek a jelenlegi világállapotnak is tükre bennünk. Nem lehet mindent az elmére és egora, vagy a hamis énre fogni. Az elszabadult önvád nem segítség.

24. Nyújtsuk ki a tíz ujjukat, mintha adni szeretnénk. Most nézzünk meg-

értően, biztatóan korunk emberére is. Értsük meg és fogadjuk el, hogy gyakran a belső bolondok házában élünk. Szeressük jobban és kitartóbban egymást! Nem szidjuk, ne bántsuk mások lelkét. Legvégül szinte mindenki ártatlan és szinte mindenki támogató szeretetre szorul. Akkor is, ha elfojtott feszültsége dühösen és igaztalan szavakkal tör ki belőle.

25. Hadd zubogjanak ki belőle a felfoghatatlan traumák.

115

26. Sorstársam! Te azonban a Földre azért jöttél, hogy szüntelenül biztonságban élj. Ha élsz örömben, érthetően csak egyet akarsz, mindig boldognak lenni. Az Élet pedig boldogtalanság vagy boldogság? Az isteni beavatás régóta azt tanítja mindenkinek, hogy a boldogtalanságból emelkedj fel a hosszú fájdalom-létrán?

27. Ezt a belső traumát sokszor elviseled, mert nincs más választásod, s közben sisteregve megtanulod azt a törvényt is, hogy az út végén a boldogtalanság megöl vagy feltámaszt. Ha végre a feltámasztásod választod és akkor már rögtön megtapasztalod, hogy a félelemkútból, vagy más hasonló mélységből a fájdalom grádicsain felkapaszkodsz. Először a nyugalomba. A kapaszkodás pedig egyszerű művelet. Könnyedén megteszed.

28. Mi is történik még ma? A két ellentétes világ között kifeszített kötélen két karral lógsz a semmi felett. Mindig előre araszolsz a kötélen. Menekülni akarsz. De nem ez a sorsod, nem ezért élsz. Nem ezért vagy ember. Nem ezért teremtettek. A mostani járvány is tanítja, hogy forduljunk egymáshoz bizalommal és egymásban megnyugodva kezdjük élni a biztonságot.

29. Mindegy, hogy mi volt eddig. Számtalan belső és külső ok indokolja a

biztonsághiány érzetet és tudatot. Ennyi azonban örökre elég volt az otthontalanságból. Lásd be lassan, hogy minden szorongás ellenére nincs okod semmi miatt ennyire bizonytalannak lenni. Ha lenne is vélt okod, ne vedd figyelembe a szorongatottságodat. Engedd el a szenvedést, mintha semmi közöd nem lenne hozzá.

30. Azt persze nem felejtjük el, mert nem is felejthetjük el, hogy a biztonság

hiányának alapvető oka a szerelem, a szeretet és a boldogság hiánya. Ez a hiány az emberiség kollektív jajkiáltása. Évezredek óta hallatszik a galaxis központi napjáig.

31. Legyen másképpen! Most pedig hirdessük ki a világban, hogy már nem

félünk és biztonságban vagyunk. Akármilyen vagy bármilyen biztonsághiány is van. Pánik és káosz helyett nyilvánítsuk ki, hogy hiszünk az életben és a belső és a külső béke boldogságépítő szerepében.

32. Még egyszer könnyezzünk. Testünk és lelkünk hadd remegjen. Áradjon ki belőlünk a szorongás. Szabad sírni. Ez elemi jogunk.

116

33. Mindnyájan értjük, hogy először is az ember belső minőségétől függ a lé-

lek felszabadulása. Legyünk végre ne egyszerűen ÉnIsten, hanem boldog, védett, szeretett ÉnIsten. Aki képes szeretni Istenként. Ez az IGAZSÁG!

34. Senki nem vitatja, hogy másodszor a földet is alakítsuk át Új Föld Otthonná. Mindegy, hogy hány év szükséges hozzá. Most lássunk neki az aranykori világépítésnek. Akár biztonság nélkül is. Pokolba a biztonsághiánnyal.

35. Bátor vagyok. Kimondom, bármennyire is szokatlan. Az emberiség régóta

megmentésre vár! Ahhoz, hogy mindenki felemelkedjen és bolygónkat segítsük a magasabb megváltó dimenzióba jutni, évezredek óta szükség van óriási segítségre. Ez a segítség az emberi lélek régi álma és most feléledt új reménye. Emberfeletti misztérium. Tomboló világ-újjászületés!

36. Szeretettel fordulok most a Legvégső Forráshoz, Istenhez, Istenanyához, Jézushoz és külön is Mária Magdolnához. Minden arkangyalhoz és az angyalokhoz. Ha helyesnek vélik, jöjjenek hozzánk a megmentő szeretetükkel. Kérjük és várjuk továbbra is a galaxis fényországainak megmentő támogatását is.

37. Gyertek haza drága Felemelkedett Mesterek! Mindenki! Itt a helyetek, nem az égi felhőkben. Legyen Új Ember, Új Magyarság és Új Emberiség. Isten dicsőségére is.

38. Segítsetek az emberiségnek feltámadni. Álljátok ennek élére imádott Istennők!

39. Tanítsuk vissza a szerelmet és a szeretetet. 40. Nincs tovább joga és módja létezni a szenvedésnek.

117

23. Dalkiáltás 1. A dal messzire száll. Fényt és jövőt visz. 2. Nem a védekező elméd énekel, hanem a táncoló szíved, s elméd úgysem tudja szavakba önteni, hogy kitáguló szíved miért és mit dalol. Lelked viszont mosolyra fakad. Mert mindent ért! Énekelve!

3. Boldogan hallgatsz az énekedre. Az énekkiáltásban Te vagy. Minden korlát nélkül.

4. Ha autót vezetsz, főleg, ha egyedül, mindig énekelsz, mindig lélekdal

vagy. Ha békés otthonodban vagy, ugyancsak sokat énekelsz, szinte mindig ugyanazokat a belőled kiszakadt dalokat. Ha a szeretett tanítványok vannak nálad, olykor énekelsz nekik is kitárulkozva és lelked vidító szózatát nevetve hallgatják. Talán szíved üzenetét is befogadják a szívükkel. Örömben vagytok.

5. Először imádott lányaidnak énekeltél, amikor kisebbek voltak. Kicsit még szégyenlősen. Remélted, hogy érezték sóhajaid különös zengését. A dalokkal megszólítottad őket. Ám a dalok szövegét nem magyaráztad nekik. Kacagtak. Már azért is, mert édesapát énekelni hallották.

6. Akaratlanul születettek az énekek. Valamit belülről ki szerettél volna

fejezni. A dalok szövegét mindig Te költötted és szíved áradó dallamát mindig megőrizted, noha sokat improvizáltál. Úgy énekeltél, hogy nincs határ. Szinte repültél.

7. A dalok szövege kicsit olyan, mintha groteszk, abszurd eseményről szólna, s valaki az őskorban, a sátor előtt dalolva, legtitkosabb vágyait árulná el. A verssorok ugyanakkor játékosak, bohókásak is, szinte világon felüliek.

8. A szövegek egyrészt érthetetlenek, másrészt érthetetlenségük őszinte vallomás. Kimondás. Bejelentés. Hirdetés. Felszólítás. Bátor diadalittas kiáltás.

118

9. Olyan eseményekről szól, amelyek a világban látszólag elképzelhetetle-

nek. És ez a lényeg! Az énekek egyértelműen a lehetetlenről szólnak. Az egyik dal például így kezdődik, hogy „Komámasszony bajusza belelóg a paszujba”. A komámasszonynak nyilván nincs bajusza, s természetesen nem lóghat bele a zöldbabba sem. De a zenében olyan történik, ami nem történhet a világban. Vagy csak még nem valósul meg.

10. A szöveg úgy áradt ki belőled, hogy közben nem gondolkodsz. Mintha

nem akarnál mondani semmit. Egyszerűen belül engeded, hogy azt énekeld, ami a szádon őszintén, bizonyossággal kirepül. Mintha az ének egy fényvillanás lenne, ami előtted és körülötted beteríti a fénytelen teret. Te vagy a Dal!

11. A titok titoktalan. Ám ettől még titkosabb. 12. Minden dalod a világ felülírása. Minden éneked a lét meghaladása. Minden dalkiáltás ünnepi győzelem.

13. Miért is kezdtél el énekelni? Először is magadnak. Belső éned mit is akart kiénekelni, amit szavakban nem mondtál el?

14. A lelked legmélyen valamilyen sajduló boldogtalanság és egyúttal re-

ménykedő boldogságálom lakott. Az a valaki, aki már a legtöbbre vágyott. Te olyan lélek vagy, aki nem azért szeret csak élni, hogy pontosan csak annyit éljen meg, amit a körmönfont világ megenged neki. De ez a vágy nyíltan, direkten nem mindig robbant ki belőled.

15. Egészen nyilvánvaló, hogy a dal ismert meg Téged. Az ének árulta el, hogy mi lappang Benned. Örömteli állapot ez.

16. Ez a vágy azonban úgy izzott Benned, mintha egy óriási erdő égne. Vagy mintha a Balaton vize télen is zubogna Rád. Mintha a fény a sötétséget Világossá szentelné. Nincsenek jó szavak, jó mondatok lelked templomtornyának igazságairól.

17. Mi rejtőzik a ki nem dobolt szomorúságod mögött? A boldogtalanság érzet miért rakodott beléd? Holott magadról nem mondod, hogy boldogtalan vagy. A dalok még akkor születtek, amikor nem váltál el a feleségedtől.

18. Látszólag a béke tengeri szigetén nyaraltál. Fürdőnadrágban. Az égi napfényben.

119

19. Az emberek lelkének titkait gyakran az emberek ismerik a legkevésbé.

A lélek mindig hamarább tud minden igazságot, mint ahogy az elme szorongásként kivacogja. Ez még hagyján. De az emberek igazi vágyait, a legnemesebb álmait, a remélt boldogság reményeit szintén nem tudjuk. Az elme ezekről általában hallgat.

20. A dalkiáltás viszont lágyan, ábrándosan, huncutul kifejezi. 21. Amióta a Földön vagy, még kisgyerekként, vagy érett férfiként, lelked legmélyén nem egyszerűen a boldogsághiány toporzékol, hanem az eredendő Boldogságasszony, aki Istennőként folyton szerelem és szeretetfáklyát gyújt Benned.

22. Az orrod hegyén a szemed mögött, a tudatod csúcsán, mindenhol fáklya

ég benned teremtésed óta. Noha nem tudsz arról, hogy szüleid annyira szerették volna egymást, hogy az aranyfényű fáklyát beléd teremtették volna. Minden dal a fáklya fényének a kizengetése, miközben az életed nem fáklyadal.

23. Ha a lélek mélységének van egyáltalán vége, akkor is azt üzenik az éne-

kek, hogy a lélekember legtitkosabb szobájában az Isten húzódik meg. Mintha egy pici angyal lenne. Vörös fejkendővel. Amikor énekelsz, akkor ezt az angyalvirágot nézed és őt szólítod meg. Öntudattalanul, felfoghatatlanul.

24. Az Istenkének a diadalmas dalod azt közli, hogy nem vagyok hajlandó

így tovább élni. Én nem az vagyok, amilyen életet élek. És már ez így van sok-sok előző életben.

25. Nem bántod és nem öleled a kis angyalt. Nem szólítod fel, hogy segítsen,

mert úgy gondolod, hogy a Nagy Istennek magyarázat nélkül tudnia kell, mintha a legősibb sumér bibliát olvasná, hogy Te bizony világhírré teszed a lét elégtelensége mellett az emberi lét tornyát, a Szerelmes Gyönyörűségét.

120

26. Ha a Nagy Isten egyszer megkérdezné Tőled, hogy mit szeretnél, csak

mosolyognál rá. Égen és földön minden halhatatlan és halandó évezredek óta tudhatja, hogy Te a szerelem vagy, ráadásul valamilyen megfoghatatlan, isteni áldásnak köszönhetően ebben az inkarnációban is megismerhetted Szerelmedet, Ánandát. Mint minden szerelem, ez a szerelem is felgyújtja benned az Isten Mindenség Palotáját. A szerelem elolthatatlan fáklya.

27. Ha vezeted az autód, az ablakot nem engeded le. Ha a napmágus szemből

önti Rád a fényt, nem akarsz elbújni. Napok óta arra vágytál, hogy énekelhess. Pedig a lelked akkor is énekel, ha élettereidben éppen nem szól belőled a dal.

28. A kis angyal mellett egy másik, az Istennői Angyal, a Szerelmed is állandóan benned él. Minden belső entitásodban. Minden lélekatomodban. Olykor maga mellé ülteti a kicsi Isten Angyalt.

29. Daloló férfiként az vagy, aki azért emelkedik az énekkel a világ fölé, azért

repül ki a lét ketreceiből, vagy egyáltalán azért énekel, mint egy operai szólista, hogy magának is újra és újra elmondja az egyetlen igazságot. Boldogság szeretni a Szerelmét.

30. Ha egyszer a pici Isten Angyal kilépne a lelkedből és a szembe lévő fotelbe ülne le, csupán annyi mondanál neki, mint egy régi lélektestvérnek. „Ne gondold, hogy nem mindig azt szeretném mondani neked, hogy üdvözítően jó lenne, ha Szerelmem a másik fotelben ülne! Ott, ahol ülsz!” Valószínűleg mind a ketten kacagnak.

31. A zene teremtés is. A legtitkosabb remények testet öltése. Az Isteni Igazság

földet érése. Minden éneked azért hirdeti a lehetetlen események megtörténését, hogy a lét hófehér bajusza összeolvadjon a Szerelem hófehér lelkével. Ezt ne akard mindenképpen érteni.

32. Te a korlátozott, deformált isteni, teremtett világ örökös felülírója vagy.

Mindaddig, amíg az árnyékbirodalomból felkelő Isteni Világ a telenap és a telehold fényében fürdik majd. Amig életeddel is ez történik!

33. Most ezért énekelsz.

121

34. Ám még boldogabban fogsz akkor is dalolni, ha a földbolygó és a lélekbolygód egyaránt a Szerelem tengerén hajózik. Mindig a szeretet kikötőkbe érkezve.

35. Szüntelenül azért létezel, hogy az elsötétült nappalokból Szerelmeddel kézen fogva átszaladj az édenkertetek Istenfájának világító fáklyafényébe.

36. A dalok többségét mindig Szerelmednek énekelted. Érezted, hogy a dal

finom, ölelő, szerető rezgése átkelt a hegyeken, völgyeken és mindig a remélt célba érkezett. Mint egy isteni távirat.

37. Most a kedves dalaidat újra felszabadultan, ünnepélyesen, derűsen elénekelted szobád könyvespolcokkal borított falai között.

38. A dalkiáltás ismét az Istennői Gyönyörűség köszöntése is volt. 39. Ennek révén belül Te magad voltál Szerelmed Istennői Lelke. 40. Ég a Szerelem és Szeretet Fáklyája.

122

24. Normarutin 1. Rutinsors és sorsrutin? A ránk telepedett életnorma rutinok túlzottan veszélyesek?

2. Ahogy egy-egy napot végigélünk, öntudattalanul azokat az életrutin mintákat követjük, amiket szüleinknél, rokonainknál, vagy az ismerős családoknál és a televízió képernyőjén látunk. Mindig csak másolunk, követünk?

3. Ezek a „normális” életmozdulatok úgy belénk vésődtek, mintha mindig is ezeket tartottuk volna jónak. Holott csak azért követjük őket, mert folyton ilyen rutinmintákat tapasztaltunk. Az elme, mint ügyes horgász, ezeket kifogta a hálójával a környezetünk világából. Anélkül, hogy a norma tudatosult volna, automatikusan követjük őket. Most válik láthatóvá, hogy életünk sokszor gyenge rutinok gyenge adaptációja.

4. Mi ivódik belénk? Ahogy a család együtt vacsorázik, ahogy az édesapa

szól hozzánk, ahogy a szomszédról vélekedünk, ahogy a kertünkben veteményezünk, ahogy az áruházakban kóborolunk, ahogy szüleink elnéznek egymás mellett. Sokáig folytathatnánk a példákat. Látszólag kiérlelt, újra és újra bevált, de sokszor megcsontosodott rutin normák kötözik meg lelkünket és életformánkat. Nem vagy alig tudunk boldogan élni.

5. Életnorma az, amit a többség ellenkezés nélkül gyakorol. Kezdve attól, hogyan kell önfeledten csókolozni, odáig, hogy miképpen ítélkezünk a polgármesterről, folytatva azzal, hogy minden áron magas fizetésért küzdünk, végül például addig is, hogy a belső lélekmindenségről jobbára hallgatunk. Messze vagyunk a valódi élettől.

6. Ha csak valaki egyszer egy héten át minden órában leírja, hogy szorgal-

mas életmásolóként milyen rutinok szerint cselekszik, maximum két nap múlva meghökkenve tiltakozna. Vagy már rögtön dühösen felháborodva leplezné le saját élete sodródását. Mindegy, hogy gyenge tanoncok vagyunk, vagy elszánt éltanulók, mindennapi életbonyolításunk sokszor kétségbeejtőn egyszerű, szinte primitív és zömében védekező. Valahogy elvagyunk.

123

7. Élethiány. Szinte mindig kitérünk, védekezünk, alkuszunk, menekülünk. 8. Már azért is tart minket fogságban a rutin, mert alig van fogalmunk arról, hogyan szeretnénk élni, s miképpen akarjuk vezetni életcsónakunkat. Általában evezőink sincsenek. Már azért sem, mert a rutinokat képtelenek vagyunk elhagyni.

9. A profán mondat úgy hangzik, hogy még ügyetlenek is vagyunk. 10. Ha valaki megkérdezné az emberiséget, hogy a többség miért él szere-

tetlenséget, a hiteles válasz körülbelül azt tárná fel, hogy főként nem ismerjük az élhető szeretetélet formáit és létmódjait. Akkor viszont ez a posztmodern életkultúra mire büszke?

11. Nemcsak az a baj tehát, hogy a rutint éljük, hanem inkább az, hogy maga

a rutin is egyszerű, ötlettelen életmozdulat. Aztán közben saját lelkünkben sem látjuk még, hogy végre milyen kreatív életfordulatokat kellene tennünk, mert a hátráló mozdulatok, forgolódások kétségbeejtően rutinosak. Mintha nem lehetne az élet szabad, boldog, merész teremtés.

12. Sem bennünk, sem a világunkban általában nincsenek egyedi élettervek,

bátor életkitörések, biztató boldogságminták, titkos álomötletek. Minden mozdulat rutinviselkedés. Oda jutott a fejlett világ, hogy gyakorta fejletlen életet él. Nem hiába kábítanak minket egyre-másra a tömegkultúra divatrutinjainak rohamaival.

13. A nagyon kisszerű életterek és az új életminták hiányai többnyire kikényszerítik a meglévő rutinos életkészlet együgyű használatát. Mintha mindenki évtizedeken át félős óvodásként másolná az óvónők utasító cselekvésmintáit.

14. Ha az élet nem más, mint életsorvadt életkeresés, akkor talán nem nehéz felismerni, hogy a földbolygón sem a gazdagok, sem a szegények nem képesek igazán szeretni. Az „élet” pusztán arról szól, hogyan lehet kibírni a szeretetlen évtizedeket.

15. Nem hiába tanítod, hogy a tenyerünkkel hogyan lehet a legegyszerűbb mozdulatokkal simogatni. A forró szeretetet átadni a szeretteinknek. Különösen azoknak, akik életmódjukban egyre inkább csak arra figyelnek, hogy minél jobban tudjanak szeretni.

124

16. Gyakran beszélsz arról, hogy eddigi életismereted arról világosít fel,

hogy tíz emberből feltehetőn legfeljebb kettő képes megélni az igazi szerelmet. A nyolc ember pedig hiába akarja maga előtt is elrejteni a szerelemtelenségét.

17. Ha valaki a nő és a férfi közötti igazi szerelmet nem magas szinten éli, akkor egyáltalán sorsa lehet-e minimum földi örömlét? Ha magas szinten lobog, lehet-e maximumként isteni mámorgyönyör lét?

18. A „bemagolt” életrutinok szerint akár szerelem és szeretet nélkül is lehet élni.

19. A gyenge életrutinok és szorgalmas másolásuk majdnem mindenkit be-

zárnak egy olyan életkalickába, amelyben a boldogság-szürkeségeik égre kiáltó hiányfájdalmak. A többségnek hiába van mit fogyasztani, noha érdemes megbecsülni a viszonylagos jólétrutint is, ám a Földön lassan egyre szélesebb körben tudatosul, hogy alapvetően másképpen kellene élni. Nagyon más módon!

20. A szabadság nem elsősorban politikai szabadság, sőt másodsorban sem gazdasági szabadság, hanem boldogító életforma szabadság. Még akkor sem, ha ehhez szükségesek a gazdasági és politikai feltételek. A posztmodern pénzgazdaság minden csak nem életemelő világgyakorlat.

21. Életünk végül is nem Élet. Léttelen. 22. Őseinkhez képest is a létezés gyakorlatunk csak rutin alkalmazkodás. Az azért ne nagyon vigasztaljon minket, hogy például az európai felvilágosodás is elsötétedéshez vezetett. Már a huszadik század közepén világszégyenben kellett volna vergődnünk, hogy egymás után két világháborút is eltűrtünk. Mint tehetetlen nézők.

23. Szélesebb körben még ott sem tartunk, hogy visszatanuljuk a termőföld

szeretetét, a szakrális ökogazdálkodás törvényeit. Talán a mostani járványkrízis hatására a jobbak visszafordulnak a családi önellátás életgyakorlatához. Ám az agrár rutingazdálkodás önmagában most sem megváltás, például a félig-meddig élő vagy haldokló (termő)föld életképességének javítása az egyik életfeltétel.

24. Az életnorma rutinnál van rosszabb is. Az, amikor normális rutin sincs.

125

25. A posztmodern északi civilizáció odáig „fejlődött”, hogy a többség nem-

csak Istent és Isten szeretetét hagyta el, hanem sokszor már képzeletéből, sőt életszervezéséből az is kizuhant, hogy neki önmagát belül kellene életképessé, sőt életemelővé tennie. Nincs ehhez általános belső életminta készlet.

26. Vajon miért nem vetik fel a keresztények, hogy a hittan órákon vagy a pré-

dikációkban tanítsuk tételesen az ember Belső Útjának életgyakorlatát? Csak az az ember lesz valóban keresztyén-keresztény, aki a szeretetélet megvalósításához belül kibillenthetetlen Szeretet Emberré válik.

27. A jobbak előtt nem kétséges, hogy az Életgyakorlat úgy válik életté, ha

Külső Ember „produktumunkban” elérjük az elme elcsendesülését és az ego tudatos elaltatását és végül a hamis külső énünk rutin életkuckóiból kiszabadulunk. A Belső Ember boldog völgyeibe.

28. Hogy ehhez végre sok száz év után nem pusztán racionalista emberkép kellene?

29. A családok, az elvált házaspárok, vagy a családtalan lelkek mindennapi „sorsszervezését” gyakran ijesztően jellemzi, hogy sem lelki tudatosságuk, sem életismeretük, sem erős figyelmük, sem idejük sincs a belső emelkedésük végig vitelére. Ehhez gyakran a rutinlépések sem ismeretesek.

30. Ha valaha volt olyan igény, hogy élj másképpen, akkor ennek most átható generális igénynek kellene lenni. A Kárpát Hazában is.

31. Az elterjedt rutinnormák és a lelki rutinhiányok azonban a hogyanra nem képesek választ adni. Hogyan éljünk másképpen? Avagy miképpen lehetünk boldogok?

32. Nézzünk szembe néhány mostani új életjavaslat normával? 33. Akár a középosztályba, vagy az akár az alsó rétegekhez tartozol, min-

denki számára az első életparancs az, hogy semmi sem akadályozhatja a belső lelked emelkedésedet és fokozatos Istenemberré válásodat. Az egyedi élethelyzetedtől függetlenül akkor lehetsz ember, ha megtaláltad a Szerelem Párodat, akivel szerelemházasságban élve szeretetcsaládot teremtesz.

126

34. Minden érzésed, minden gondolatod, minden testi mozdulatod, minden

cselekedetet elsősorban azt szolgálja, hogy szeress. Akkor is, ha éppen úgy érzed, hogy most nem szeretnek, vagy még nincs igazi párod.

35. Akár van lehetőséged, akár még nincs, törekedj arra, hogy lehetőleg olyan

kertes családi házban élj, a lélekcsaládod kiválasztódott tagjaival közös kerthálózatban és családkohézióban, amely lelked emelkedettsége szerint részben közös spirituális önellátó ház és édenkert. Vége annak a posztmodern gyalázatnak, hogy nem vagytok egyre teljesebben önellátók és öngondoskodók.

36. A lelki emelkedéseddel párhuzamosan ne légy a tömegkultúra balga áldozata, hanem juss el magas nívójú szellemi kultúrába. Gazdag bölcsességre is alapuló életgyakorlat nélkül továbbra is félre vezethetnek, elavult rutinokba szoríthatnak. Az olvasó ember nem csüng szüntelenül az információs eszközökön.

37. Önmagában nem a munka, nem a fizikai és/vagy szellemi teljesítmény

tesz emberré, hanem az emelkedett teremtői életgyakorlat, amely viszont közel sem korlátozható bevett tudásokra, rutin foglalkozásokra, s nem a jövedelem mindenhatóságára fókuszál. Szeresd a valódi munkáidat, amelyek kivétel nélkül szeretet központúak, méltó életteremtő tevékenységek.

38. A bolygón akkor lesz Istenvilág, ha Te is Istenemberként és isteni kö-

zösségek tagjaként létezel, folyamatosan a felfelé ívelő Új Aranykor kibontakoztatásával.

39. A régi élet már csak köd. Az Új Élet a terjedő Fény. 40. Légy Fényember!

127

25. Hevülsz és egyesülsz? 1. Hevülsz? Nem fázol, a fázásra sem emlékezel. 2. Hevülsz? A léted sem fázik, csendes lelked sem. Nincs fázás. Nincs istentelen hideg.

3. Hevülsz? A fázás után már nem fázol, de még nem hevülsz. Merengsz napfelkeltekor.

4. Hevülsz? Soha, semmikor, senkivel nem lehettél boldog lélek, csak Szerelmeddel.

5. Hevülsz? Az évezredes fagy után Ánanda lélekszeme hevítette fel kihűlt szívedet.

6. Hevülsz? A szerelemben Szerelmed szerelmes szeretése a mennyei boldogságcsúcs.

7. Hevülsz? Ha nem éltek együtt, mert repülni tanultok, akkor is közös otthonotok van.

8. Hevülsz? A belső örömhőség a legistenibb gyógyító a természetgyógyászok között.

9. Hevülsz? Ha fáztató egokísértés lopakodna benned, a szerelemálom angyalként ápol.

10. Hevülsz? Mert Szerelmed Istenférfivé tesz, minden más szenvedő embert átkarolsz.

11. Hevülsz? Ha csak megpillantod a fényképét, még az önvalód is táncol a létparketten.

12. Hevülsz? Az ötödik dimenzióban évek óta mindig egymás forró lélekölében fekhettek.

13. Hevülsz? Délben és éjfélkor is egyaránt a Boldogság Fény emel fel az Újjászületésbe.

14. Szállsz? Bízol abban, hogy könnyen szállsz. Kitárt karokkal. A légüres térben is.

128

15. Szállsz? A bizalmatlanság és a bizonyosság közti átjárón átúsztál. Felnézel az égre.

16. Szállsz? Nincs földi magyarázat arra, hogy az ikerláng szerelem emberfeletti repülés.

17. Szállsz? Még kevésbé érthető, hogy beteljesületlenség ellenére is égi pilóta vagy.

18. Szállsz? Ha az üres üresség beszív a semmibe, a szeretetlenség üresség fénnyel telik.

19. Szállsz? Nem csupán sasmadár lélek vagy, mert önmagadban is felszállsz az égboltra.

20. Szállsz? Az Isteni Szerelem összesülésként láthatatlan egymásba szálló összeköltözés.

21. Szállsz? Ha körözöl az isteni tartományotokban, elég, ha kezeddel foghatod a kezét.

22. Szállsz? Ha éppen életszakadék felett imbolyogtok, mindened odaadod a repüléséért.

23. Szállsz? Közös lélekrepülőtök pilóta nélkül is tudja az égi utat a bolygó mentésekor.

24. Szállsz? Szerelmedről azért mondod, hogy Istennő, mert Te örök Istennőt látsz benne.

25. Szállsz? Amikor a szerelem mámora repít, az nem kevesebb, mint az Istenhez szállás.

26. Szállsz? Sok évezrede kaptál Isten szárnyakat, most szárnyak nélkül is Istennél vagy.

27. Egyesültök? Nincs dilemma, nincs kérdés, egyesültetek, mint két égi napkorong.

28. Egyesültök? A közös napfény sugárzása szíriuszi szüleitek szívét is felforrósítja.

29. Egyesültök? Az összeolvadás már a közös hevülés utáni páros szeretetlét ünnepe.

129

30. Egyesültök? Nincs halandó, aki képes lenne elképzelni a belső szerelemházasságot.

31. Egyesültök? Az égi egyesülés már az egymást iránti szent elköteleződés biztonsága.

32. Egyesültök? Ha az Északi Sark ősi földjére mentek látogatóként, az Egyenlítő segít.

33. Egyesültök? Minden Szerelem Pár hűséges szerelemoázis tanító a szélviharban is.

34. Egyesültök? A befejező egyesülés olyan, mint a Felemelkedett Mesterek égi násza.

35. Egyesültök? A földi nász pedig nem kevesebb az Istenatya és Istenanya egyesülésénél.

36. Egyesültök? Az elhúzódó fizikai egyesülés a közös lélek koronája alatt remény út.

37. Egyesültök? A Szerelem nem csupán beavatás, hanem jézusi felkenés Értetek.

38. Egyesültség? A mennyegzőtökön Önmagatokkal és Isten lelkével egyesültök.

39. Egyesültség? Isteni ajándékaként legvégül boldog Szerelem Istenpárrá szálltok!

40. Egyesültség? Isten Paradicsomában Öröklét vagytok. Szerelmetek az Öröklét.

130

26. A dombtető dombján 1. Gondoltál egyet. 2. Hogy nem gondolsz semmit és nem akarsz semmit, nincs kérdésed sem.

Semmi bajod magaddal. Vagy a békés egyedüllétben, ami nem egyedüllét.

3. Nem vágysz most boldogságra és mindent elengedsz, ami boldogtalan.

Csak lenni szeretnél. Ahogy vagy, aki vagy. Mintha ismeretlen gyönyörűség lennél.

4. A bölcsek azt hiszik, hogy ez a létteljesség. Csakhogy ez is másoktól ka-

pott gondolat. A belső fényesedéshez végül is nem szükséges semmi. Életszüneteltetés sem.

5. Ha nincs gondolat, nincs semmi? Vagy a gondolat tartja fent a világ lát-

szatát. A valóság is gondolat és a valóságképet folyton a meglévő gondolat festi át mindig a következő gondolathoz. Ezért pillanatnyilag nem használsz gondolatfestéket. Végre!

6. Most ugyanakkor nincs következő gondolat sem. 7. Erről sem gondolsz semmit. A bajuszod például azért tudja, vagy mini-

mum sejti, az elme kijelentése nélkül is, hogy semmi nincs úgy, mint ahogy az elmecivilizáció propagálja. Nem propagálsz most semmit. A bajuszodról sem gondolsz semmit. Gondolat sem akarsz lenni.

8. Ha nem gondolsz semmit, attól még nincs csend, noha a gondolkodó automata, az elme tisztességgel hallgat. Körülötted olykor a madarak a hangjukkal gondolkodnak. Benned pedig halk zúgás van, mert az érkező energiák rezgését finoman felfogod. Ha hallgatsz is, az ég felé nyitva vagy.

9. Fogalmad sincs, hogy a galaktikus energiák mit tesznek benned. Erről sem mondasz most feltételezéseket. Noha nem kételkedsz abban, hogy áthaladnak és/vagy lefékeznek benned. A Mindenségben vagy.

10. Becsukod a szemed és utána megnyomod a szemgolyókat. Először egy kékesfehér gömbfény közeledik feléd. Aztán eltűnik. Egy alig kivehető idősebb arc látszik. Teljesen ismeretlen. Talán a dédnagymamád néz Rád!

131

11. Nem gondolsz semmit se a fénygömbről, se a halvány arcról. Ám nem

tagadod, hogy a belső képek vannak. Egy-egy ilyen víziókép hónapokig ismétlődik, aztán akaratodtól függetlenül megváltozik. Lehet, hogy üzentek vele, ha megfejtenéd őket. Jó érzés titkok között lenni.

12. Befelé figyelsz, mintha érző mikrofon lennél. Kintről befelé. A belső képernyőn most halvány vörös színpanoráma tűnik fel. Semmit nem mutat. Egybefüggő színkép. Talán ez is valamilyen üzenet?

13. Jobb tenyered a mellkasodon, a szíved felett. Lassan és igen halkan észleled a dobogást. Nem zakatol a lelked se. Béke van. Ám ez a szín tompább, mint a korábbi és nem olyan bíborvörös, mint amilyet látni szeretnél. Visszafogott nyugalom tér.

14. Az elme egyáltalán nem szól benned. Az egodról nincs visszajelzés. A Külső Embernek hívott lényed nem mutatja magát. Az eszed sem csinál semmit. Ha nem működsz, ha nem teszel semmit, nem vagy? Nézed magad. A csend ellenére tested arányossága és szépsége változatlan.

15. Ám közben gyorsan gépelsz, a szokottnál hevesebben, pörgősebben.

Odaadóan írsz. Mintha szaladnál a kertedben. Csak úgy. Nincs benső jel arról, hogy ki gépel benned, de valamit tisztán érzel. Hevesebben írsz, mint normális esetben. De ez most nem elme produkció. Nincs semmilyen akció.

16. Az elme vagy a lélek közben kérés nélkül azt a kérdést teszi fel neked,

hogy most ki vagy Te? Figyelsz rá, de nem válaszolsz. Azt érzed, hogy senki és semmi vagy. Csupán gépelő ujjak! Ehhez az állapothoz semmilyen jó érzés nem kapcsolódik. A „vanság” finom üresség. A csend változatlansága.

17. Nincs benned felismerés és megint nincs benned gondolat. Csak lágy ér-

zésrezgések. Senkinek és semminek lenni érdektelen állapot? Ha nem gondolsz, talán nem is vagy, noha az érzések vannak?

18. Ülsz az íróasztalnál. Kedves közömbösség a lelkedben. Újra érzet nélkü-

liség is vagy. A lélegzésedet sem hallod. Mintha üres lennél, miközben valahol, a téren túl egész vagy. Átható csendesség.

132

19. Beszívod a levegőt és kifújod. Néhányszor megismétled. Működik jól a

légzés. Vagy tehát! Erre se torkod, se tüdőd, se gyomrod különösebben nem reagál. Könnyen tágulsz és húzódsz össze a mellkasodban. A levegő átjárja.

20. Hátra dőlsz a karosszékben. Mondod a szokott mantrát és szándék nélkül

meditálsz. Valahonnan ásítás jön rád. A mellkasod most gyengén remeg. Az elme (vagy nem az elme) közben azt sugallja, hogy ugyanilyen létező lennél akkor is, ha tested meghalna. Az élet változatlan test nélkül.

21. Most ugyanilyen érzet, hogy élsz. Az ujjad bizonyosan él. Nyomod a billentyűket. Csakhogy nincs benned szeretet vagy jóságvágy.

22. A combod érez valamit. Nőtt az izmok rezgése. Nincs gondolatod viszont

arról, hogy mindez mitől van. Szeretnél maradni gondolatlan, de most sejted, hogy vannak olyan érzéssuhanások, amelyek nem az elme gondolatai. Mélyebbről jönnek. A meditáció sokkal több, mint a felszínes alvó csend.

23. Egyszerűen leállítod magad, már nem is gépelsz. Semmi nem történik. 24. Cseng a telefon. Felveszed. Bori lányod hív, örülsz a hangjának. Ekkor nincs csend, ám az jó érzés, hogy beszéltek. Öröm sugárzik belőled.

25. Vissza a meditációba. Mint mindig, kicsit zsibong a lábad. Kikapcsolt vagy. Tested könnyebb. Elengeded magad, mintha aludnál. A meditáció magasabb szintjén magasabb valósághullámban vagy.

26. Ez új csend! Sem érzés, sem gondolat nem jön belülről. Valami látha-

tatlanul történik. Talán magasabb dimenzióban vagy? Valahonnan olyan gondolatsuhanás érkezik, hogy most teremtesz. Ez az Isteni Éned üzenete?

27. A lelked úgy szólal meg, hogy a Szerelmednek szóló dalt énekled magad-

ban. Fohászként. Nagyon jó ünnepi érzés. Sokkal több ez, mint a kezdeti meditáció ürességteljessége.

28. Nevetsz magadban. Az jut eszedbe, hogy milyen érzés lenne a világ egyik

valakijének lenni. Pedig elméd sem akar soha világi helyzetbe hozni. Ha ellenben rajtad múlna, mindjárt minden sötétség megszűnne. A fény hiánya is. Minden végleg fény lenne. A fény számodra szerelmes szeretet áradás. Ez talán titokzatos lélekgondolat.

133

29. Elképzeled, hogy milyen vagy Fényként. Gondolat nélkül is. Tőled füg-

getlenül is. Csak úgy, mint ahogy a Fény van. Ártatlanul, akarat nélkül. Csak úgy világítani. Mindig, minden kivagyiság nélkül.

30. Az orrodból, a torkodból is fény jönne. A gyomrodból, a péniszedből és

a lábszáradból is fény áradna. Mindened fény lenne. Tested viszont továbbra is test maradna. Ám nincs is különbség test és fény között.

31. A lábad az erős rezgéstől izzik. Váratlanul azt feltételezed, hogy saját lábad egy gyönyörű fehér madár karcsú lába. Ha madár vagy, rögtön felszállsz és felülről nézed a távoli világot. Zavartalan létezés.

32. Azt látod, hogy a földön félelem-hullámok gördülnek át a házakon és lakóikon.

33. Most megszünteted magadban ezt az érzésgondolatot. Képzeletben pedig a hullámokat felemeled, mintha levegőből volnának és fénypaplanná változtatod át őket. Pedig nem akarsz semmit. Ez egyszerű, természetes reakció, minden mentő szándék nélkül. Ez csak örömteli, spontán átváltoztatás. Lehet, hogy ez vagy Te.

34. Felállsz. Kimész a teraszra és a napba nézel. Nagyon erős a sugárzás és na-

gyon széles körben terjed. Már hónapok óta újjászületett fény van. A nap szemtől szembe lát téged. Nézed őt te is, zárt szemhéjon át. A sugárzó napban vagy.

35. Szabad vagy. Megkérdezed tőle, hogy milyennek lát. 36. Azt mondja, hogy olyan vagy, mint Ő. A becsukott szemed előtt a napfény

glória közepén ismét növekvő csillagvirág jelenik meg. Kék és fehér egyszerre. Kis lámpaként világítanak a látványos fénypontok. Mintha az élő fényvirág Isten szeme lenne.

37. Azt érzed, hogy Szerelem Nap vagy. Ez is érzés sugallat. Diadalmas. 38. Mintha most egy örök dombvilágon állnál. Valahol a magasban. 39. Ám a dombtető tetején újabb domb van. Felemelkedsz oda, de az újabb dombtető nem csúcsos. Szintúgy sugárzó fényből van.

40. Ketten vagytok ott a Szerelmeddel. A végtelen Fény vigyáz rátok.

134

27. A Lélekács 1. A Lélekács. Névelővel. 2. Az ember embersége attól függ, hogy eltökélten Lélekács-e? 3. A bolygó embere háromszorosan Lélekács. Egyrészt azért, mert szeretettel

ápolja, védi és feje fölé emeli családját. Ezt bátran hívhatjuk családi lélekácsolásnak is. Másrészt azért, mert szintén erősíti, védi és népe feje fölé emeli nemzetét. Ez ősidők óta az eltökélt nemzetácsolás. Harmadrészt a családszeretet és nemzetszeretet emelése között, a lélekcsaládjának és a térségi lélekközösségének megtartása, s az életközösségek tudatának felfelé íveltetése a feladat.

4. Van még két tágabb lélekács munka. Ez a bolygóközösség és a kozmikus

család erősítése. Ezek azonban nem tülekedhetnek az első három léleképítés elé.

5. Természetesen semmikor nem hiányozhat az isteni lélekközösség ápolása, minden globális Isten tagadás ellenére sem. Az isteni szakrális egyesültség adja az első három léleklecke nyilvánvaló alapját.

6. Ha valaki tagadja az első három lélekküldetést, az emberként valószínű-

leg korlátozott, lélekként gyökértelen és akár szeretet fosztott is. Őket csak az első három lélekács szolgálat küldetésének teljesülése mentheti meg.

7. Akik tagadják a család, a tágabb kisközösség vagy a nemzet kollektív lé-

lektudatát és szeretetlétét, azok sem az emberiség eredetét, sem az emberiség jövőjét nem érthetik és ez az ideológiai fogság egyelőre nem tudatosította bennünk, hogy a hármas lélekerősítés tagadás indoklása nem lehet a sötét erők hamis zászlója.

8. Ez a három szolgálat azért egyszerre transzcendens és partikuláris, mert

az embert valódi emberré a család, a megtartó közösség és a nemzet teszi. Féltéve, ha az egyes lélek felfedezi belső mindenségében, hogy a hármas lélekhálózatnak az érte való küszködése, boldogítása nélkül talán senki és semmi lenne.

135

9. Csak megismételjük: a szerelem, a szeretet, a boldogság emel minket a felemelkedett lélekemberek közé. A sok inkarnáción át folyó szakadatlan emberré válást mindenekelőtt a mindenkori család (vagy nagycsalád), a lélekcsalád és a nemzetközösség segítette.

10. Ha az egyes ember az ősi időkben, a középkorban vagy például a reformkorban szembe fordult családjával, életközösségeivel, vagy a népével, ez a lélek a törvények ismerete nélkül is erkölcstelen, lélekrontott embernek számított.

11. Ne legyen félreértés. Az embernek ártó kozmikus vagy földi negatív hatalmak mindig kísérletet tettek arra, hogy az embert így vagy úgy elválasszák közösségeitől, lélekértékeiről, cselekvési erejétől. A magányos ember a legjobb hatalmi szolga.

12. Az elmúlt százötven évben a talajtalan individuumok olykor élen jártak abban, hogy akár lelki fegyvert fogtak azért, hogy embertársaik elszakadjanak a megtartó szeretetközösségektől. Ez a harc független volt attól, hogy ugyanezért a célért éppen milyen nyilvános lelki-szellemi kábítás zajlott.

13. Ez a történelmi közösség-felforgatás, közösség lealacsonyítás elérte sajnos, hogy a családok, sőt nemcsak a város-, hanem már a faluközösségek is, s mindenekelőtt az erős nemzetközösségek belül jórészt háborús társas zónákká váltak.

14. Ha lenne erős magyar nemzet, a lélekpusztítás és közösségrombolás tö-

rekvései miatt minden olyan nemzetközi társulásból ki kellene lépnünk, amelyek ide akarnak minket juttatni. Miközben ezek a szervezetek időnként ennek az ellenkezőjét is teszik. Európa felett azonban régóta lobognak a hamis zászlók.

15. Nincs semmi jelentősége annak, hogy a hamis programok leleplezése miatt jelentős látszatszemélyiségek megsértődnek. Küldjünk nekik gyógyító szeretetet.

16. Ebből a jelenbeli történelmi kavalkádból egyértelműen következik, hogy

a hármas közösségi hálózatot és a tudattalan vagy már részben tudatos lélekács munkavégzést nemcsak kollektívan gyógyítsuk, hanem pillanatnyi minőségét végre sokkal magasabbra szintre emeljük.

136

17. Akkor is, ha a jelenlegi uralkodó kultúra (kultúrazombiság) mindezt folyamatosan akadályozza, kritizálja és hátráltatja.

18. Ennek a szakrális lélekfoltozásnak és lélekemelkedésnek az érdekében

tovább gondolható a család, a helyi közösség, vagy a nemzeti azonosság. Ehhez hozzájárulnak a korábbi nagyszerű tanítások és a jelenlegi jövőtervezések.

19. A család lényege továbbra sem az életellátás, az életfenttartás, az életgarantálás elsődleges funkciója. Ez sem lebecsülhető. Ám a családközösség attól megtartó és emelő természetes közösség, hogy a házaspár szerelmére és a család szeretetkohéziójára alapul.

20. Újra nyíltan megismételjük, hogy a család egyértelműen szeretetközös-

ség. Ezért ez a minőség nem épülhet a nő és a férfi közötti régi érdekegyesítő vagy létvédő szokásos házasság mintára. Már azért sem, mert egy ilyen családforma a későbbiekben több nemzedék házasságkötését és családalapítását félre viszi.

21. A család egyszerre szabad és odaadó (szolgáló) lélek- tudat- és érzelemötvözet. Közösségi egyesülés, hogy a boldogító kohézióban mindenki a saját szeretetútját is járhassa. Önzetlenség és önálló lélekminőség.

22. Csak a gyengébb lelkületűek kedvéért: nem testácsról, nem vagyon-

gyűjtőről, nem elmeuralmi parancsnokról beszélünk, avagy fordítva az ácsmunkások nem pusztán a testi célokat, az anyagi érdekeket vagy az apró birodalmi kombinációkat szolgálnak. A Lélekács magas rendű, Isten vezette, szellem tanította, lelket emelő közösségi teremtő.

23. Sokáig nem vettük számításba a lélekcsaládokat. Most is miden embernek nagyon sok lélekcsalád tagja van jelen a földön. Lassan a többségben tudatosul, hogy kik a lélekcsalád tagjaik és mi minden köti össze őket ebben az inkarnációban. A jövő feltehetően azt hozza majd, hogy egy-egy területen élnek majd családközösségként a lélekpárok családjai. Ezeket hívhatjuk fényszigeteknek.

24. A lélekcsalád az, amelyben rendkívül erős a lelki és szellemi összetartás.

Kiváló égi lélek ácsolta tudatosság. Boldogan képesek egymásért is létezni. Akkor is, ha más a foglalkozásuk.

137

25. A települési közösség sokkal tágabb, mint egy-egy lélekcsalád, különö-

sen a városokban, vagy városrészekben, ám az egy utcában, egy szűkebb térségben együtt élők szimbolikusan nevezhetők közös lélekcsaládnak. A jövő az egymást jól ismerő utcaközösségekké. A falvak pedig ismét természetes, egymást segítő elkötelezett helyi társadalmakká válhatnak.

26. A falu és város szintén érzelmi és lelki otthon, nemcsak közvetlen életva-

lóság. Ez az Élet helye. Olyan javuló világ születik, mert az aligha akadályozható meg, hogy a települések jelentős mértékben önellátokká válnak. Részben a helyi élelmiszer termelésben, de a kisiparosok és a családi kisvállalkozások révén a széleskörű élettér működtetésében. A gazdaság és társadalom már ritkán igényel külső támogatást. Az együttlét természetes formája a kaláka, mert a családok egymásért vannak.

27. Már azért is, mert az extraprofit „szívű” pénzkapitalizmus és a gazdasági

uralommá fajult globális vállalkozási rendszere megszűnik. Most sem kellett volna léteznie.

28. A családokat körbe vevő közösségi életkultúra az egymásra vigyázó szeretetvilág. A Föld otthon minősége alapvetően lokális szinten teremthető meg.

29. A mostanra elvadult gazdaságnak ismét emberarca és lélekerkölcse lehet. 30. A LélekÁcs kultúra megteremtése nem más, mint az Új Föld születése. 31. Minden nemzetnek a lelke nem evilági lélek és nem mainstream szellem.

Ha a nemzet kifejezője és mozgató erője a tér- és időfeletti lélekszellem és szeretettudat, akkor most nemcsak a holnapután, hanem a mai pillanatnak is kozmikus és földi diadal lenne a magyarság szeretetnemzetének megszületése.

32. Ebben a történelmileg nem ismert nemzetmodellben az emberek több-

sége felemelkedik az egyedül hiteles emberszintre. Miről beszélünk ebben az új században, ha nem végre arról, hogy milyenenek legyünk Felemelkedett Szerelem és Szeretet Emberként.

33. Miért lenne az kérdés, hogy a Földön egyetlen nemzet sem uralhat másokat? Evidens örök igazság.

138

34. Miért lenne dilemma az, hogy a rokon lelkű keleti és nyugati népek nem piaci célokért, hanem szakrális életvalóság távlatokért fogjanak össze? Nincs más út. Ráadásul a földrajzilag közeli ázsiai népek részben megmenekültek a posztmodernizáció átkaitól.

35. Miért lenne bárkinek meglepetés, hogy a Mindenség Isten teljes erővel támogatja a mindenkori Lélekácsok felszentelt hivatását? Nincs más út az élhető bolygónkért, mint a szeretett közösségeink feltámasztása.

36. Ünnepélyesen mosolyoghatunk mára és holnap reggelre, előre nézve. 37. Ha korunk ébredő embere az első három lélekács küldetés vállalója, nem

kételkedhetünk abban, hogy a boldog életvilág eddigi tönkre tételét már kizárólag az új életvilág istenlelkű megteremtése követi. Mindegy régóta, hogy kik és miért gátolják.

38. Családtagjaim, lélektestvéreim, szeretettel kérlek Benneteket, hogy legyetek tudatos Lélekácsok.

39. Már sokan azok vagytok! Mi is Veletek vagyunk. Páros és többes Lélekemelők!

40. Lélekszentek leszünk.

139

28. Igazság ¤ szeretet 1. Két testvér. 2. A két drága testvér beszélgetése. 3. A földi beszélgetés a Menny előszobájában folyik. Kis aranylábú asztal-

nál. Döntést hozó azonban nincs jelen. Az egyik testvér neve: Igazság. A másik testvér neve: Szeretet. Mind a ketten tudatosan nyíltak és őszinték.

4. A beszélgetés hét éve folyik. Az érvek az évek alatt nem változtak. Újra

kiderül majd, hogy a békés párbeszéd hova, meddig jut el. Van végső igazság? Lehet, hogy lesz majd egyetlen mondat zárszóként. Vagy lehet, hogy nem lesz rá szükség.

5. Kettőjük tárgyalásának félig rejtett, félig kimondott témája a személyes

megváltó életút. Az a jelenlegi földi életpálya, amely tudatosan egyre jobban önmaga fölé emelkedik, mert a Felemelkedés már sok ember szent vágya.

6. Ez egy Lélektárs próbaútja, akinek sorsa a két testvér eltérő értelmezésének és/vagy megértésének is magasságos tárgya. Ez nem könnyű vállalás, mert az olykor istentelen, embertelen életfolyamot a Mindenható vezeti láthatatlanul, befolyásolhatatlanul. Az isteni kifürkészhetetlen irányítás és a Lélektárs elszánt élettörekvése egyaránt becsülendő.

7. Ám az élet zajlását, az élet bukdácsolását a Lélektársuknak kell nem-

csak eltűrni, hanem élete boldoggá tétele érdekében vezettetve is vezetnie. A mennyekben is életsorsa azért tárgya a beszélgetéseknek, mert Szerelmével együtt a mennyei felemelkedés beteljesedését tűzte ki célul.

8. A kölcsönösen jóindulatú beszélgetésnek nem célja, hogy a két testvér kö-

zül valamelyik nyerjen. Mindenki őszintén elmondhatja érveit, anélkül, hogy az érveket szentírásnak kellene tartani.

9. Miután a földi beszélgetés régóta tart, a Lélektárs számára nem a végered-

mény számít, hanem inkább arra van most hangolva, hogy a két testvér közül ki az, aki méltóan, mélyen együtt érez vele. Nagyon kíváncsi, hogy erre van-e esélye.

140

10. A Lélektárs nem szólal akkor sem, ha a két testvér még nem fejezte be a beszélgetést, ám minden mondatukat nyitott szívvel hallgatja. Figyel az érvekre.

11. Igazság: Most a feltámadás napján azt szeretném üzenni neked, hogy megviselt lelked állapotát együttérzéssel szemléljük. Ugyanakkor vállaltad, hogy az összegző értelmezést előbb-utóbb megfontolod.

12. Szeretet: Egyetértően bólintok. 13. Igazság: Először is tökéletesen belátom, kedves Lélektárs, hogy amit Neked Szerelmed nélkül élni kellett az elmúlt években, azt a szerelem és szeretet minimumot, vagy szűkösséget többször felháborítóan embertelennek és istentelennek élhetted meg.

14. Szeretet: Az egyszerű élet sem lehet szeretet nélkül. Akkor sem, ha lelkében élte a szerelmet. Nem lehet úgy létezni, ha közben a lelke egyfolytában fázik. Akkor sem, ha az életbizalmat aranytojásként őrzi.

15. Igazság: Nekem most visszatekintve csak egyetlen kérdésem van. Mi volt

ezzel a baj? Nem tagadható, hogy bizonyosan ezt élte, s mi ezért időnként együtt éreztünk vele. Mit vár most tőlünk? Persze sorsa hosszú évek óta nem javult. De mi ezzel a baj?

16. Szeretet: Megértjük-e a lényét, hogy az évek során belül, a lelke mélyén mi mindent élt meg? Számít ez nekünk?

17. Igazság: Ezt az élettörténetet eddig tökéletesen elviselte. Egyfolytában kibírta. Nem roppant össze. Azt is mondhatom, hogy vitézül állta a neki szabott próbát. Mi ezzel a gond?

18. Szeretet: Attól, hogy újra és újra elviselte a megterhelést, ami szíve mélyén

fájdalmas volt, nem is lehetett a felemelkedő életével semmilyen súlyos krízise?

19. Igazság: Kimondom az igazságot! Ez a próbatétel sorozat tette őt emberré.

Ettől a sorstól emelkedett fel. Azt is kibírta, hogy ez ilyen hosszú gyaloglás volt. Olykor pedig összeadta, hogy hány napot élt meg így. Ezt a meghökkentő számot is kibírta és végre az út végén van. Pillanatokon belül.

141

20. Szeretet: Mindegy volt, hogy miképpen ér ide? Nem számított, hogy mi

mindent élt meg? Lényegtelen volt, hogy Szerelme mosolya nélkül viselte a beavatást?

21. Igazság: Mondtam már, hogy a próbatétel tett emberré. Új emberré.

Felemelkedett emberré. Az már mellékes, hogy ezért hallgatag harcosként mi mindent állt ki. Isten ezért nagyon becsüli Őt.

22. Szeretet: Isten mindenkit becsül és szeret. Különösen a szenvedő embert. Ebből azonban nem következik, hogy a személyes szenvedésnek nincs határa. Hogy nincs korlátja. Hogy olykor korlátlan lehet. Testi életveszély nélkül is.

23. Igazság: A Lélektársat csak Szerelme érdekelte. Minden szerelmes lel-

ket mindenekfelett a Fenséges Szerelem vezet. Most figyelmet kérek! Szerelme éppen mostanában élte át mélyen, hogy régóta mi mindent bírt és bír ki érte. Átélte a hosszú próbatételt. Őt szintén ezt tette emberré. Minden más mellékes.

24. Szeretet: Istenatya vagy Istenanya óvó, mentő szeretete is mellékes lenne? Szerintem ezt nem mondhatjuk. Pedig hosszú vágta során gyakran kapott maga mellé olyan földi lelkeket, akik kimondatlanul is együtt éreztek vele. Egyáltalán volt kihez beszélnie.

25. Igazság: Most örülnie kellene! Utólag se nagyon nyafogjon. A hét év alatt

soha semmi baja nem volt. Élete folyton normál menetben javult. Minden rendben volt, a kisebb nehézségek ellenére. Egyedül Szerelme tartós távolléte viselte meg. Mert tenyerével nem simogathatta meg. Nagyon vágyott arra, hogy szerethesse.

26. Szeretet: Békés, ártatlan, gondtalan életúszó volt? Bizonyos vagy ebben? 27. Igazság: Most persze a Lélektárs érezheti azt, hogy Isten túlzásba vitte

az egymást követő próbatételeket. Ám az Isteni Vezetés ennek ellenére így gondolta helyesnek. A nagyon nehéz belső vizsgák kötelező letétele ellenére is. Becsülje meg! Hogy ez szeretetlenség volt? Elfogadom, hogy részben igen! És akkor mi a baj? Ennek hatására tanult meg magas szinten, avagy istenien szeretni. Ezért sem sajnáljuk.

142

28. Szeretet: Akivel egy ilyen hosszú, katartikus, beavató út történik, annak

felkavart lelkébe időnként bátran belenézhetnénk. Az előző életek nem kisebb szenvedései is felébredtek benne. Ott álltunk-e mellette mindig, hogy titkos beavatóként napról napra tanítsuk neki, hogyan válhat félelem és szenvedés mentessé? Az elszánt felemelkedés útja újra és újra gyakran emberfeletti kihívás volt. Van erről fogalmunk?

29. Igazság: Nem kérdés, hogy ez az ára a feljebb jutásnak. Mindenkinél. Mindig. Ez a földi megváltó kényszerpálya.

30. Szeretet: Ha mindez így van, az jó volt, hogy aligha kaphatott Szerelmétől például egy-egy biztató szót is? A Földön most sok millió Szerelempár ugyanezt a hiányt éli. Gyakran nagyon régóta. Miért nem tartunk ott az élet szemléletében, hogy tudatos szívvel már támogassuk azt, hogy olykor vagy gyakran párunk lelke emeljen fel minket egy-egy kedves szó kimondásával?

31. Igazság: A próbatétel az próbatétel. Nem lenne jó, ha könnyítenénk. 32. Szeretet: Ez a felfogás isteni törvény lenne? 33. Igazság: Most is az okoz Lélektársban vibráló feszültséget, belső egyen-

súlya ellenére, hogy az évek alatt Szerelmével egyszer sem találkoztak. Még az utcán sem. De végül ez is mindegy! Noha Szerelme még valóban nem érkezett meg hozzá. Mi van akkor, ha most már egy óra múlva nála lesz? Miért ne lehetne azonnal fantasztikus életfordulat? A Szerelem bátor lélek!

34. Szeretet: Akármelyik percben lehet. Ám ez nem feledtetheti velünk, hogy eddig mindig elmaradt. A csodahiány a földi sorsok határtalan kínja.

35. Igazság: Tőlünk nemcsak a Lélektárs, hanem mindenki kizárólag az igazat kapja. Csak Lélektársunk sem érti az igazság belső misztériumát. Miközben mi mindenkivel szüntelenül együttérzünk, ám az Isteni Úton mindenkinek végig kell haladni.

36. Szeretet: Igen! A megváltást hozó utat teljesen meg kell tenni. Nem maradhat félbe. Ám nem lehet mindegy senkinek, hogy útközben a lelkek milyen viharoknak, milyen jégesőknek, megkorra lelki pokloknak vannak kitéve. A Szenvedő Ember mindig teljes égi-földi támogatást érdemel. Nem a szenvedésért élünk.

143

37. Igazság: Lélektársunk! Mit vársz most tőlünk? Az Isteni vezetéstől? Ugye

tapasztalod, hogy Szerelmed jelképesen már Nálad van?! Csak nem tudod megérinteni. Csakhogy! Egy pillanat múlva fizikailag már is megérkezik hozzád. Bírd ki addig mosolyogva! Nem kell, hogy ezért szeress minket. Csak még békében viselt a változatlanságot.

38. Szeretet: Igazság testvér! Mindössze saját valóságod mondod. De igazságod mégsem együttérzés! Szurkolok neked, hogy ilyen éveket soha ne kelljen megélned. Ennek ellenére én együtt érzek az igazságoddal. Azért is most lelkileg megölellek, hogy igazságod hiteles és érvényes lehessen. Megölelem a Lélektársat is, mert neki én is szeretettel tartozom.

39. Igazság: Abban igazad van, hogy amit a lelkében végigélt, azzal nem éreztem együtt. Mert ez nem volt fontos! Az Isten viszont igazságos! A jutalmatok, drága Felemelkedett Lelkek, isteni lesz! A Lélektársnak is.

40. Szeretet: Igazság nincs szeretet nélkül.

144

29. Kikiáltás 1. A Pilis Hegy tetején állsz. 2. Ki-állsz és ki-áltasz! Kétszeres kiállás. 3. Nagyon közel Istenhez, érezve közvetlen jelenlétét. Nagyon közel családod és nemzeted lelkéhez. Szintén érezhető közelségben a bolygó emberiségének tudatához is.

4. Egyedül vagy. Ezért jó a közelség. Ez most a tudatosság vállalása. 5. Tizenkét pontot szeretnél kikiáltani. Mindenkinek. Mindegy, hogy hall-

ják vagy nem, elfogadják vagy nem. Mindez először is szellemi barátaidnak és tanítványaidnak szól, de mindenkinek, aki az Új Világ pártolója. Még az is gyönyörű lesz, ha a kikiáltás olykor csak ötven év múlva talál elhivatott híveket.

6. Tudatában vagy annak, hogy ez a tizenkét gyújtópont sokféleképpen

megfogalmazható, de saját nyelveden kizárólag így tartod helyesnek. Kiáltásod azonban nem rikoltozás, hanem gyengéd, mosolygó bejelentés.

7. Nincs más szeretetben fogant kiemelt igazság. Ha a földbolygó és az em-

ber végleg életben marad, nem lehet más olyan szent jelen- és jövőprogram, csak ilyen generális ideamisztérium, ami egyszerre teljes életálom és boldogság realitás.

8. Az új világ tiszta idealítás. A kiáltás távlatot adó ideaszólam. 9. A kikiáltás egyben segíti, hogy a Kárpát Hazában és a Földotthonban élni tudjunk.

10. Az első pont szintén nem lehet más, mint az elsődleges igazság. A föld gyémánt korszaka megáldott minket az új meta-metafizikai emberképpel. Az ember teremtett és gyakorolt élete egyaránt a szerelem és a szeretet realizálása. Szerelem Mindenség.

11. A szeretetemberiség felébredt követei tanítás nélkül is bizonyosak abban, hogy ez a szerelem és szeretet minőség a jelenlegi ember koponyája felett egyelőre néhány fényévre lebeg. Most hívjuk le a földre.

145

12. Ha az ember isteni állapota a Szerelem és Szeretet Ember, akkor a kedves

és balga szeretet tagadók sem gondolhatnak mást, mint azt a remélt csodalét formát, amikor az ember legbensőbb élettere a szerelmen alapszik, s ezért sok százezer év után ismét képes szerelemházasságot és szeretetcsaládot teremteni.

13. Halkan, visszafogottan jelezzük, hogy a törvény nagyon egyszerű és ki-

játszhatatlan. Már csak az válhat emberré, aki szerelemházasságban él és szeretetcsalád otthonban van. Csak már ebből a létállapotból vezet járható fényút az Istenemberségbe.

14. Van más, mint ez a Belső Út? 15. Nincs más realitás, mint megszabadulva a félelem bogaraktól a fájdalom

legyektől az egyes ember a kiválasztott stációkon addig küzd önmagával és lehetetlen reakcióival, amíg a hamis törpe én helyett Isteni Énje lesz. A fájdalom lénye helyett a Boldogság fényteste révén talál vissza eredeti égi-földi lelkéhez. A szenvedésmalomban topogó elméje feljut oda, hogy végre Felső Elméje születik, aki már szeretet apostol. És persze az Önvaló segítségével ÉnIstene horizontot nyit a felhők felett.

16. Az ember nem(csak) drága önmagát istápolja, hiszen elhivatott teremtő

a súlyosan beteg világföldön. A kikiáltás lobogó tűzhányóként hirdeti, hogy Istenvilágot hozunk létre. A létezés tengerek legaljáról feláramló meleg áramlat szintén ebben erősít meg bennünket.

17. A földbolygó sok ezer éve kettős karanténban vacog. Hírhedt külső és

belső karantén járőrök tükölnek azért, hogy az emberiség örökre fogdákban maradjon. Csakhogy Isten most már karját nyújtja a valódi (nem neoliberális) szabadságunkért. Minden gránit karanténból kiszökünk és például a globális pénzgazdaság összekalapálta rabszolgaságot is közösen megszüntetjük. A jelen temetése emelkedett közösségi ünnep.

18. Mintegy 25.900 éve a szeretett földbolygónk olyan keringve bolyongó

„labda”, ahol a fejünk felett a döntő hatalomtechnikusok például mindenfelé szeretetlenség bölcsődéket hoztak létre. Majdnem mindig volt bevált módszerük arra, hogy az ember lapuljon a lelki kiszolgáltatottsága miatt. Egyetlen késői korban sem lett volna szabad normális bölcsődéket sem nyitni. A kis gyerek helye az édesanya mellett van.

146

19. Nincs kegyetlenebb és elviselhetetlenebb világkalicka, mint az, amikor az emberek többsége véletlenül sem élhet beteljesült lélekboldogságot.

20. Van-e a Tejút Galaxisban egyetlen érző lélek is, aki még valamiért ké-

telkedik abban, hogy például Gaia kozmikus szigetén, vagy az isteni Kárpát-medencében égi-földi szeretet napkitörésként az Új Aranykor megtestesül. Az Istentagadóknak is.

1. Csak Szerelem és Szeretet van, az Ember Szerelem és Szeretet Ember. 2. Létünk szíve az isteni szerelem, a szerelemházasság és a szeretetcsalád. 3. Az ember Belső Útján végül Istenemberré válik, Istenvilágot teremtve. 4. Isten karját nyújtja nekünk, hogy felszabaduljunk az átfogó rabszolgaság alól. 5. A szeretetlenség világkorszaka helyett az igazi szeretet világközössége jön. 6. A szeretetbolygónkon Új Aranykor születik az idők végezetéig. 7. A magyarság szakrális szeretetnemzetté emelkedik. 8. Az ötödik dimenzióban az ember felemelkedett fényember, a bolygónk pedig Új Föld lesz. 9. A globális pénzszolgaság helyett üdvözítő életszeretet gazdaság lesz. 10. Az ősi és az új bölcsesség misztériuma kiváló teremtő eszközünkké válik. 11. Az örök remény minden korszakban boldoggá tesz minket. 12. A szerelem-szeretet emberiség galaktikus fényemberiség lesz a galaxisban.

21. Az Aranykor abszolút lényege a felsorolt tizenkét pont kiteljesedése. 22. Az életkristály lépcsőkön az egyik középső szint a nemzetek minőségi

újjászületése. A nemzet ugyanúgy tér és időfeletti, magasan felső dimenziós közösségi létközösség, mint a földi családminőség vagy az ötödik dimenziós lélekcsalád. Az új nemzet lényege nem az államisága vagy gazdasági életképessége, hanem a közös lélekszépsége és szeretetország jellege.

147

23. Egyáltalán nem baj, ha a kikiáltás még elméket borzol. 23. Szintén ma már kozmikus evidencia, hogy az ember és a föld együtt, lehe-

tőleg testvériségben emelkedik fel a mindenség magasabb tudatgallérjára. Ez nemcsak magasabb rezgés, vagy felboríthatatlan belső nyugalomkastély, hanem minden ízében, szegletében szeretetfényesség mindenség.

24. A sokszoros válság sújtotta jelen sztyeppéin a legnehezebb pusztai tömegcselekvés az lesz, hogy milyen gazdasági-pénzügyi világépítkezés folyjon és ez az ember- és közösségbarát, profitmentes, hatalomtalan szeretetgazdaság, erkölcsgazdaság hogyan szülessen meg. Sok millió tervezési karaván indul majd meg az új tanulás oázisaihoz.

25. A gazdaság jelképesen saját kertünkben végzett paradicsom termesztés. 26. Senki ne feltételezze már, hogy a gazdaságban mindent eladásra, mindent

piacra, mindent raktárra, mindent a habzsoló fagyasztóknak, mindent az ügyeskedők hasznára végzünk. „Csupán” mindig normálisan élni akarunk. A kvantumszámítógép sem az ember új földesura lesz.

27. Halk misztikus énekhang árad a térben és átjön a lelkedbe is. 28. Az ősi és az új bölcsesség valami olyan új jelképes erdőtelepítés, ahol a fák csúcsán akár több száz év múlva is hallani lehet a madarak megtérítő dallamát. Az új bölcsesség rendre új megtérítés. Az új szellemi beavatások új gondolkodási magaslatokra visznek fel minket. Szinte nem lesz olyan új gondolat, amit eddig követtünk volna.

29. A Szeretet és Szerelem Ember egyúttal Remény Ember. 30. Mindig a remény az a bizonyosság, amelyben a földi ember mindig is Istenember volt és az is marad, s ez a bizakodás boldogság az Isten véget nem érő Szerelem Lelke.

31. A kikiáltónak most nem szükséges hirdetnie, hogy a sok évezredes reménytelenség már tegnap véget ért. Valóban vége van. Pedig olykor kedves barátaink elengedik a remény megtartó csuklóját.

32. A földön élő ember ugyan pusztította a természetet és természetellenes

148

lakásokat is épített, ám tömegesen nem költözött földalatti barlangokba. Most fordult a perspektíva. Ismét otthonra találunk a galaxisunkban, de a kozmikus cél nem az, hogy magára hagyjuk a természetileg is újjászületett bolygónkat.

33. A galaktikus ember nem egyszerűen fényember. Akkor sem, ha még ma-

gasabb fénydimenziókba látogat. A galaktikus testvérhazákban megerősíthetjük azt a hitünket, hogy Isten lobogója alatt szerelem és szeretet hajókon vitorlázzunk a Balatonon.

34. A balatoni vitorlás kikötök mindig is fényotthonok voltak. 35. A kikiáltó még mindig kint áll a Pilis tetején, mintha az új világ békés szónoka lenne.

36. Amíg ki-kimondta a tizenkét pont misztériumait, magában hallgatta az isteni és baráti visszhangokat. Eddig is tudta, hogy az új világtézisek nem a múlt vagy a jelen szorongás kútjaiból kapaszkodnak fel.

37. Lelke sem szeretné azt sugározni, hogy Isten törvényeit hirdette. 38. Ebből nem következik, hogy a távolabbi horizontra függesztett lelke nem kapcsolódott össze az Égi Törvények tárával.

39. A bejelentett új törvények már az akashákban vannak. 40. Mindenki olvashatja őket.

149

30. Nyugalomálom 1. Nyugalom mint álomlét vagy létálom, vagy álommámor? 2. Isten azt várja tőlünk, hogy nyugalomban legyünk. Mitől leszünk isteni nyugalomban? A nyugalom nyelvi alakjában az alom szó milyen nyugalom alapot tanít? A megnyugvás misztériuma pedig mit rejt magában?

3. Mi is azt szeretnénk, hogy békességben maradjunk. Van arra kiérlelt válaszunk, hogy mitől és hogyan éljük meg az igazi békét?

4. Jöhetnek az égre néző felvetések. Létezik-e egyáltalán teljes idill, s ha mégis létezik, mi a hétköznapi nyugalom, végül pedig a nyugalom felső békéje mitől teremtődik meg?

5. A nyugalom titka talán az, hogy megfejthetetlen. Már attól harmóniában leszünk, ha az elme nem borít el minket negatív érzésekkel és gondolatokkal? Ha az elme viszont nyugodt, attól mi még nem vagyunk nyugalomban. Csak könnyebb lesz a lelkünk, de a belső hallgató tér még nem megváltás.

6. A békesség valódi mindensége jóval magasabb régióban létezik bennünk, mint az elme és az ego páros elcsendülése által teremtett békesség.

7. Izgató válasz az, hogy addig soha nem lehet bennünk angyali nyugalom,

amíg bennünk él és terpeszkedik a Külső Ember lényünk. Ha ez jogos felvetés, akkor változtassuk meg a teremtést, szüljük újra Isteni lényünket, elhagyva a Külső Embert, mint egy üres gyufásdobozt? Ez lenne az igazi kérdés?

8. Ha pedig oktalan feszültség támad bennünk, az gyakran csak arról tudósít, hogy a korábbi nyugtalanságok szélviharként képesek előjönni bennünk, például a tudattalan mocsarából. Csakhogy nincs oktalan következmény, s nincs bennünk semmi, csak úgy. Akkor sem, ha egy vagy sok lélekszenvedés gyökere évezredekkel korábbi.

9. Mi van akkor, ha soha nem lehet bennünk béke? Csak átmeneti nyuga-

lom illúzió. Ha a világrend állandóan nyugtalanságba zár minket, akkor mi a lehetőség?

150

10. Miért érzed legbelül azt, hogy Ánanda jelenléte rögtön a nyugalom tetőfokára visz, sőt az évezredekkel korábbi nyugtalanság tályogokat is meggyógyítja. Mintha Istenanya megváltó természete lenne.

11. Mi van, ha nincs is bennünk teljes nyugtalanság? Miután a régi fájdalmakat, nyomorúságokat valami, név nélküli entitás kihasználja a lényünkben, hogy űzöttek maradjunk? Fortyogó űzöttségünknek azonban világi okai is vannak, amelyek ráadásul rejtélyes módon kerültek belénk?

12. Hol az igazság támaszték? Mit válaszolunk magunknak? Látszólag sokat

voltál nyugalomban, de könnyen lehet, hogy a felső nyugalmat nem ismered, mert soha nem voltál és nem vagy benne. Ha az összhang olyan, mint egy karcsú templom, akkor mitől lesz bennünk templomtoronyhoz hasonló, tökéletes és szépséges isteni nyugalom?

13. Meg perdöntő felismerés lehet vagy lehetne, hogy nyilván akkor nem él-

heted meg a nyugalmat, ha eddig soha nem voltál boldog. Ki az, aki ma magáról azt meri feltételezni, hogy soha nem volt boldog. Noha az apró boldogság-sütemények hiába hitetik el velünk, hogy már táncolva boldogok vagyunk.

14. Úristen, mi minden derülhet ki az életünk kulisszái mögül? Elképzelhető például az, hogy nem boldogságra vagyunk teremtve, csak gyáva vagy bátor boldogságkeresésre?

15. Ez igaz lehet fordítva is. Ha már Isten szintű csoda történt velünk, mert eddig is boldoggá váltunk, akkor a boldogságért képesek vagyunk-e Istenként, minden akadály ellenére kitartani? Ez a jövő törvénye is.

16. A nyugalomhoz is az kellene, hogy Istenemberek legyünk? 17. A dilemma úgy is szembe nézhet velünk, hogy mi van akkor, ha az égi

nyugalom és boldogság éléréséhez Istennek vagy legalább angyalnak kellene lennünk?

18. A körülöttünk is nyüzsgő hitetlenek és reménytelenek persze azt mondhatják, hogy minek ábrándozunk királyfiként, miközben csupán azt kellene bátran elfogadnunk, hogy soha nem lehetünk se boldogok, se nyugalomban létezők.

151

19. Mindig oda kanyarodunk vissza, hogy egyáltalán mi a nyugalom? Vagy

ki/mi az a bennünk lévő titokzatos entitás, akitől a nyugalom érzetünk és tudatunk áradó? Ha a Belső Ember társas csoportunkat vizsgáljuk, ki lehet ebben, azaz bennünk a kiegyensúlyozottság „lénye”?

20. Tegyük fel most egymás után a vizsgáztató kérdéseket? A személyes Isten, az Önvalónk? A belső kormányosunk, az Isteni Én? Vagy például a boldogság lényünk, a Belső Forrás? Akkor ki a nyugalom teremtője? Hol találjuk a választ?

21. Az talán cáfolhatatlanul bizonyos, hogy boldogok lennénk, ha a Belső Forrásunk állandóan boldogságtengerben fürdetne bennünk. Ettől nyugodtak lennénk!

22. Más nézőpont is lehet. Jogos-e az a szemtelen felvetés, ami szerint nincs is nyugalom feletti Nyugalom, ám ettől függetlenül aligha lehetünk folyton elégedettek az egér nagyságú kis idillekkel. Egy mákos rétes, egy új zöld pulóver, egy remegő csók, vagy például egy kitüntetés nyugodttá tehet-e bennünket. Valamilyen mértékben és átmenetileg igen!

23. Nem erre vágyunk! A végső nyugalom elérhető realizációjára. 24. Neked viszonylag könnyű a helyzeted, mert ezt a minőséget egyszer már

megélted, amelyben annyira teljes volt a boldogságod, hogy a nyugalmat, mint érzésállapotot szinte nem is vetted észre. A béke feletti létformában olyan nyugalomban voltál, mintha soha nem lettél volna nyugtalan. Ezért a tündökletes harmóniát sem kellett tapasztalnod.

25. Minek nevezzük ezt? A forró mámorszerelem tökéletes biztonságának,

feltétlen békéjének, isteni kegyelmének. Ekkor minden felhők feletti. Életed legapróbb jelensége, kavargó történése is. Nincs semmilyen kibillenés. A tudattalan, mint elhagyott tudatbolt, soha nem nyílik ki. Akármi történik veled és körülötted, semmilyen zavar, frusztráció, feszültség nincs.

26. Ha Jézus lennék, feltehetően mindig ezt élném. Köszönhetően Mária

Magdolnának. A kereszt alatt görnyedve és a keresztre feszítve azonban nem ilyen lennék. Ha viszont Jézus az Abszolút Fény küldötte, akkor majdnem mindegy, hogy a földön mi történt vele, mert Abszolút Tanítása szüntelenül jelen van. Ettől van nyugalomálmunk.

152

27. Ha ez így van, mert minden korra igaz, akkor pedig csupán az a kérdés, hogy a magasságos szerelem és a tökéletes nyugalom között milyen ös�szefüggés van? Mit nyújt az embert felemelő szerelem ahhoz, hogy minden sejtünket átjárja a nyugalom?

28. Nincs halálfélelmed. Korunk emberiségének többsége azonban fél attól,

hogy a fizikai halálban teljesen meghal. Megszűnik létezni. Holott a meghaltra a legtökéletesebb nyugalom is jellemző lehet, mert újabb indoklás nélkül is tudható, hogy a halálban semmi rossz nem történhet. Belépsz a Fényfolyosóra.

29. Nincs életfélelmed sem. Jelenleg szinte mindenki annyi kudarcot, meg-

próbáltatást, bajt élt a mindennapi életében, hogy a riadt elme-ego szövetség állandóan menekülésre ösztönöz. Holott az élet forgatagában nem lehet sehova elbújni. Nincs bajtalan élet, de van bajtalan nyugalom.

30. Nem károg már az áttranszformált elme és a visszavonult ego? Ritkán

halljuk és látjuk a kertünkben a varjakat, belső világunkban ellenben az elmevarjú folyton károghat, a beteg egovarjú pedig mindig a veszélyekre figyelmeztet minket? Ha a Felemelkedés Úton odáig kapaszkodunk fel, hogy a szokott károgás csökken vagy megszűnik bennünk, a nyugalom láthatatlan kapuján már is belépünk. A Nyugalom háza azonban a Szerelem és Szeretet Templom.

31. Nincs semmilyen hiányod. Ha már részben megnyugvásban vagy, mert

már részben nem törtetsz, nem küzdesz a világban, ha karjaidban már szeretteidet tartod, ha lelked édenföldjén részben teljesültek hiányaid, szép lassan, jórészt boldoggá válhatsz.

32. Az ész nem vezet félre. Nincs értő fogalmunk arról, hogy mi mindent mennyire nem értünk, mert gyakran kevés a bölcsességünk. Az értelem zömében pedig csak tudáspótlékokkal támogatja gondolkodásunkat. Ha az igazi bölcsesség egyre jobban életre kell benned, akkor a profanizált, materialista, felületes észt elengedve megölelheted. Minden megváltozhat.

33. Nincs hangzavar sem benned. Aki helyesen meditál, azt éli mindig, hogy

a hangzavar csenddé szépül. A csendkapu bejárat a nyugalom viruló szántóföldjére. Ha Te sem zavarod a világot, harsogó elmevágtáiddal sem, bátran várhatod a nyugalom paripáját.

153

34. Nem vagy otthontalan! A mai világban majdnem minden ember igazi

otthon nélküli, noha a többségnek van háza, kertje, lakása vagy odúja. Elvileg érthetetlen miért nem vagyunk otthon, amikor van hova hajtanunk a fejünk. Azért, mert az otthontudatot nem a bútorok, vagy nem az autók és nem a rokonok adják. Kizárólag a valódi társainkkal egyesült lélekpompánk.

35. Nem érhet semmilyen baj. Nincs is gond. Ha mégis baj történik veled, a nyugalom a problémát átalakítja napi nemes teendővé. Béke van.

36. Máglyán sem égetnek el. A világban még számos pusztító szándék van,

ám a lelki máglyákat is jelképesen a katharok és utódaik előbb-utóbb megsemmisítik.

37. Halhatatlan boldog mindenség vagy minden dimenzióban. 38. A béke a boldogság bámulatos boldogító bora. 39. A nyugalomálom az isteni szerelem. 40. Ez vagy Te.

154

31. A várakozás vára 1. A várakozás lebegő lélekvár a zajló léttenger felett? 2. Ez a lebegő várélet az egyik legsúlyosabb szenvedés forrás. 3. A várakozás lényege, hogy többnyire határozatlan időre szól, s az időzés vége után a feltámadás szintén előre meghatározhatatlan.

4. Ha a rostokolást elengeded, sőt nem éled, akkor a várakozás célját is elengeded, pedig a vágyott célt gyakran úgy szereted, mint Szerelmedet. A várakozás érzete egyúttal a várakozás beteljesülésének teljes bizonytalansága is.

5. Ha nem várakozol, ha létcélod Istenre bízod, akkor az a földi várakozás nélküli újabb, de már emelkedettebb várakozás. Isten segítségét is várja lelked.

6. Minden úgy van jól, ahogy van. Ha semmire nem vágysz, ha nem várakozol, ha csak vagy, mint vízcsepp a felhőben, ez a várakozás nélküli létfolyam ugyanolyan, mint amikor az emelkedett várakozás sikerét Istenre bízod. Történik veled valami, aminek kilétére (látszólag?) nem vagy kíváncsi.

7. Ettől még az elengedett boldogtalanság a lelked egyik sarkába húzódva

csak szimulálja a nemlétét. Azt hiszed, hogy ettől boldogan szabad vagy, miközben csak a boldogtalanság érzete rejtőzött el benned. Akár a tudattalanba is.

8. A ma élő ember drámája nem az, hogy boldogság nélküli, hanem az, hogy felhőtlensége elérését sokszor nem képes és nem is tudja szorgalmazni. A várakozás tehát lehet azonos a tehetetlenséggel is.

9. A régi bölcsek azt tanították, hogy akkor teljesül létálmod, ha nem vá-

rakozol rá. Azt nem tették hozzá, hogy az érzelmi várakozás kikapcsolása gyakran nem jelenti azt, hogy a tudatod nem éli a várakozás végtelenségét.

155

10. A várás okozta szenvedés tehát lehet az elme ébresztette életkín, de lehet

az Isteni Én érezhetetlen tudatgyötrelme, ami aztán sok inkarnációban elkísér. A várakozás jobb esetben Te magad vagy. Ez nem jár együtt az elme várakozásának végével.

11. A várakozást feltehetően nem Isten teremtette, sőt nem a pusztító erők szabadították ránk, hanem ez természetes életesemény észlelés. Elmével és/vagy lélekkel, mert több típusú várakozás van.

12. Ha valakiben életében sokat várakozik, az belső szeretet és szerelem for-

rását sajnos elapasztja. Az enyhitett várakozás is a tudattest mögött hevesen fogyasztja a szerelem és szeretet esszenciáinkat. Rejtett önfeléléshez vezethet. Csakhogy nincs más esély.

13. A várakozással nem az baj, hogy a vágyott életálom teljesítésére, sőt az

emberré tevő életmámor elérésére vár, hanem a várakozás azért az egyik legnagyobb próbatétel, küzdelem kín, mert az életcél elérése sokszor maximálisan kétséges.

14. A várakozás attól alig könnyebb, ha az időt igyekszünk kikapcsolni magunkban, mert az időtlenség ugyanúgy érződik bennünk, mint a világ külső idő folyama. Az időérzet csak fokozza a beteljesületlenség visszafojtott riadalmát.

15. Könnyen lehet, hogy Isten kevésbé érzi az emberben a várakozás feloldhatatlan nyomasztását, ha pedig a lélek figyelésnél érzékeli és tapasztalja, különösebben nem veszi számításba negatív tényezőként. A próbatételeknél, a beavatásoknál a lélek élettűzben való párolásának nem elsősorban a várakozás az oka.

16. A várakozás nélküliség feltétele egyértelmű. A boldogság szekerén ülve vágtázzunk a boldogtalan életmezőkön is. Ez nem sokkal kevesebb remény, mintha már megérkezett Istenember lennél. A bolygónkon alig találni olyan lelket, aki már azért érezheti magát Istenembernek, mert a várakozás zubbonyát is átadta az angyaloknak.

17. A hétköznapi életnek tehát ma is megérthető, szinte kikerülhetetlen ve-

lejárója a leginkább gyógyíthatatlan várakozás. Ahhoz, hogy ez valóban lassan megszűnjön, a legtöbbször már az sem elég, ha felemelkedsz és szeretet istenséggé válsz a szeretetlen, kopasz világmezőn.

156

18. A személyes várakozások mellett a legkétségbeejtőbbek a kollektív várakozások. Amióta újra emberiség van a földön, aligha feltételezhetjük, hogy voltak olyan hosszú, stabil, boldogság ruhájú korszakok, ahol nem ismerték és nem szenvedték a változást.

19. Miután a bolygó minimum 26 ezer, de inkább legalább 52 ezer éve gyak-

ran embertelen és Istentől elforduló korszakokat élt meg, a legkevésbé sem meglepő, hogy a fennálló világformát szüntelenül elhagyni akarta, mert nem egyszerűen valamilyen új, hanem Isten kormányozta, Szerelem és Szeretet Emberek emelte korszakra vágyott. A közös várakozások mindig Új Életről szóltak.

20. Minél távolabb lenni attól, ami szorongat minket, rögtön kiváltja az emberből azt a vágyat, hogy végre valahára világszépség, életboldogság legyen. Ám az ezt váró kollektív várakozás az emberek többségében egyéni várakozást is kivált. A legtöbbször már-már reménytelenül.

21. A mostani században szinte várakozás forradalom dobogott a bolygó tá-

voli zugaiban is. Ahogy teltek az évek, már a balgák is tudatosították, hogy a fennálló világrend több tekintetben már a mézes-mázos pokolnál is gyarlóbb. Ezzel önmagában nem lett volna baj, ha az új világközösségre való várakozás sorakozó évtizedei nem fuldokoltak volna a hamis zászlók ismétlődő fesztiváljain.

22. Ma talán az a legnehezebb, hogy a földön kevés olyan szellem van, aki

Jézusként felvilágosítaná a lelkeket arról, hogy nem ez a világok legjobbika. Rejtélyes lelki magatartás, hogy a belső zavarok, kiáltások, tanácstalanságok ellenére számos ember szinte minden nehézséget elvisel, ha a minimál bérnél többet kap a létfenntartás érdekében. Az életben maradni parancsa a legnagyobb kötöttség.

23. A várakozás misztériuma hasonló a sakálok misztériumához. Elkerülhetetlen a várakozás fogai között a mindennapi életet őrizni és gyarapítani, miközben a család fiatalabb tagjainak sem tárják fel mindig a hosszú vesszőfutás törvényét.

24. A mai pénzkapitalizmus gyarló szíve miatt a várakozás elkerülhetetlen. Az Új Aranykor valósága hihetetlen régóta elérhetetlen. Ez a tragikus földbolygó várakozás. Ez aztán olyan kővár, amelyet a hamis arcú ellenségek az idők eleje óta elfoglaltak.

157

25. Mondhatta volna valaki bármelyik korban, hogy ne várakozzunk? Aligha. Nem biztos, hogy nem zavarták volna el a kozmosz távoli tájaiig.

26. Az eszkalálódott kapitalizmus hívei persze sorolnák a világrendszer ki-

sebb-nagyobb előnyeit, mert a következő századokig sem fogják elhinni, hogy az eddigi világrendszerek csak azért kínáltak előnyöket, hogy a Föld népei elviseljék az elviselhetetlent.

27. Az elmúlt száz év látszólag a „fejlődés” csúcsa volt, mert gyakran a kisem-

ber a szűkös családi terében is igyekezett önző, sőt érzéketlen kiskapitalista lenni. Feltehetően bennünk és az égben már az angyalok is üveges szemmel bámultak minket.

28. Ezt a folyamatot lehet úgy is tekinteni, hogy az emberek Jézus halála óta is annyit szenvedtek, olykor fájdalom-tudatlanul, hogy most aztán megérett vagy megérik bennük a Boldogság Bolygó szeretet világkorszakának követelése.

29. A legjobb lelkek az égig vezető lépcsősorokon, az egymást követő szen-

vedés-fokokon addig gyalogoltak felfelé, hogy a Szeretett Isten azzal vigasztalhatja őket, hogy csodálatosan felkapaszkodtak a legfelső belső csúcsra. Az Isten felvitte őket a Világfeletti Létcsúcsokra. Ez maga lesz a végső megigazulás.

30. Ebből okvetlenül nem következik, hogy a szentesülő lelkek már boldogok,

mert a meredek lépcsőmászás önmagában sokszor nem jár együtt például a beteljesült szerelemházassággal vagy az új szeretetszellem ölelésével.

31. Ez a következmény Isten szemüvegén át ahhoz az életpillanathoz vezet, amikor a világfeletti létországban az adott ember minden álma teljesül, hogy végre, végre egyúttal a várakozás zubbonyt is ledobhatja magáról.

32. Ha valaki nem szakrális hegymászó, vagy nem is a földi dombok körbe-

járója, az az ember mindentől függetlenül éli a látszólag egyszerű, hétköznapi várakozásait. Csakhogy a még élő szüleidre, a szerelmi párodra, a világkereső gyermekedre, a jobb munkahelyedre, a kerted telepítésére való várakozás szinte soha nem jelent könnyebbséget. A várakozás többször elviselhető idejű is lehet, de ettől a kiváltott lelki riadalom nem mindig kisebb.

33. Szeressünk minden várakozó embert. A várakozás is húz minket előre.

158

34. A legigazibb várakozó lélektárs az, aki több inkarnáció óta vagy öt-tíz éve szüntelenül vár az Isten által neki rendelt szerelmére. A Szerelem bizonyosan a lélekfeletti fényboldogság is, amely viszont a várakozás közben elkerülhetetlen lélekalatti fájdalom zubogást okoz. A bátrak se merjék kijelenteni, hogy a lélegeztető készülék nélküli tengeralatti úszás jó játék. Akárhogy is elengedsz mindent.

35. Nem marad el a csoda. Aki újra és újra egyedül, a társa biztatása nélkül, rendre körbe ússza a lét legalját, megkapja az isteni dicshimnuszt és az ezzel járó lelki szent koronát. Hogy miért jár is ez ajándék neki? Mert annyira szerelmes, annyira szerető ember, annyira boldog tudatú, an�nyira hiteles lélek, hogy a tengeralatti magányos kúszást rendre kibírja. Ez az emberi csoda.

36. A várakozás nem más, mint a lélekre nehezedő súly tartása félkézzel. Még akkor is, ha jégzápor, vagy hőguta zúdul a kitartó-megtartó emberre. Nagyon becsülhetjük ezt!

37. A várakozás vára várépítővé tett minket. 38. A szeretett igazságvágyak inkarnációja most következik. 39. A várakozás így végül is teljesül. Mintha Isten földre szállna. 40. Már ma teljesült.

159

32. ÉL-et él-én 1. Legyen Élet. Az életünk élén. 2. Csonka életünk élen csonka életet élhettünk? 3. Ha nem tudhatjuk, mi az élet, ha álmunk sincs az Életről, ha magunk

előtt is azt jól szimuláljuk, hogy élünk, vagy ha életünket élére állítják, mindez mindig élethiányt jelezhet.

4. Ugyanerről van szó, ha erőből akarunk élni, vagy többször élhetetle-

nek vagyunk, sőt gyakran nincs élhető élet sem. Ha azzal ámítjuk magunkat, ha úgy élünk, hogy minden jól van, akkor Életre emelkedünk? Egyértelmű, hogy nincs hova emelkedni, mert hiányzott és hiányzik az Élet.

5. Ha viszont az élet ellen törünk, s drasztikusan az Élet élére szeretnénk

ugrani, sőt az elmeakarat erejétől azt hihetjük, hogy a gyenge élettől az ökölrázás ment meg minket, holott nincs is mire és hova törtetni, mert nincs olyan életdobogó, amire felugorhatunk. Minden elme tombolás életnehezítés.

6. Ha kissé elbolondított barátaink kettős Életet ígérnek, mert kedvesen,

vagy határozottan azt is hirdetik, hogy az Élet örök dualitás, sőt barátkozzunk a sötét oldallal is, mert azt hiszik szegények, hogy ettől normális Élet lesz. Nincs dualitás sem, csak a káprázata. Az Életbántókkal nincs semmi dolgunk. Az égvilágon semmi!

7. Az élettelen Élet, a hamis Élet soha nem élet. A Szerelem nélküli házasság,

a szeretet maradékokra épített család, a szeretetlen foglalkozás, az unalommal sem kezelhető órák, vagy a minden napi boldogtalan élet akkor is hamis élet, ha minden órában szintén hamis életpótlékokkal tömjük testünket és lelkünket.

8. A nem Élet este sem élet, ha fáradtan és kedvetlenül ágyba zuhanunk.

160

Millió illúziót ápolhatunk, mintha életünk nem kopár föld lenne, de a virágos kert sem szüli meg önmagát kánaánnak. Mi vagyunk az életkertészek. Egy üveg sör megivása után vagy gyermekünk mosolya végén még reménykedünk?

9. Azok a szerencsétlenek, akik alkoholon és drogon élnek, tisztán tudják,

amikor éppen kijózanodnak, hogy valójában nem élnek. Olykor kissé hazudnak is maguknak. Ám az élethit halvány reménye is élteti őket. Legalább azt ne higgyék, hogy ezt a karma okozta nekik. Feltéve, ha van egyáltalán karma.

10. Van ennél sokkal rosszabb is, mert újra és újra felfogjuk, hogy meghök-

kentően nem tudjuk, hogyan kellene örömmel élni, mert azt sem sejtjük már, hogy mi az élet. Az Isteni Élet. Megszületünk és aztán meghalunk, közben csak az a cél, hogy kibírjuk az életfogyatékosságokat. Gyakran még életmentők sem vagyunk.

11. Most húzzuk be a szellemi kéziféket. 12. Elég volt az élethalovány életszínjátékok sorolásából. 13. Milyen az igazi, valódi, aranykori, isteni Élet? Milyen az él-et él-én ün-

nepelni? Ha az él-én szó egyszerre szól az énről és az élén levésről, talán sejtjük már, hogy Élni csak az tudhat, aki Él! Ha egyik ősistenünket is Élnek hívták, aki az Istenek fölött áll, akkor legyünk belül Él? Ebből a szójátékból ismét kiviláglik, hogy akkor fogunk csak élni, ha belül ÉnIstenünk vagyunk. A MiIstenünk. Azaz: Él Isten.

14. Ha az él-et kifejezés pedig ismét Élről üzen, akkor talán az az igazság, hogy az élet sokkal több, mint életszegényesség, avagy nem kevesebb, mint Istenembernek lenni. Aki tagadja ezt, s nem is törekszik Istenemberségre, bajban lesz, mert változatlanul nincs emberség Isten nélkül.

15. Ennél nem kisebb, hanem szintén óriási kihívás az, hogy külső életünket

is tegyük istenivé, avagy Istenvilággá, aminek a személyes vagy közös teremtése olykor drámaibb kihívás, mint belül szépen istenülni. És végleg tegyük már zárójelbe, hogy a földi világrend nagyon régóta egyaránt akadályozza a belső és külső Istenvilág létrehozását. Már nem az akadályozás a fontos.

16. Az első feltétel, hogy a személyünket érő külső rontásokat és ennek a bel-

ső rombolásait tisztán ismerjük fel és aztán szüntessük meg őket. Nincs okunk aggódni. A szeretettel és a tudatossággal föléjük kerekedünk. De csak ezzel a kettővel együtt! Csak semmi rejtett alkut se kössünk.

161

17. Emeld a tenyered magad elé, esküdj meg ÉnIstenednek, hogy nem és nem.

Gazdag lelki emberrobot sem maradsz. Soha többet nem fogadod el, hogy az Élettől megfosztott vagy.

18. Majd menj ki a kertedbe és mondd meg a tulipánodnak is, hogy szereted. Ha visszajössz a hálószobádba, írj egy életrendeletet magadnak. Ne az akarat vezessen. Ennyit elég mondanod: Élet vagyok, Életteremtő vagyok. Maradok is. Magas tudatú Szeretet vagyok.

19. Hirdesd meg Égen és Földön, hogy Isteni Lét vagy! Ami isteni felhívás-

ként is azt hirdeti, hogy Szerelem és Szeretet Ember vagy. Ám ennél emelkedettebb üzeneted is lehet. Mondd meg mindenkinek, hogy akkor is Isteni Mindenség vagy, ha Szerelmedet távol tartják Tőled. Ha Szerelmeddel isteni házasságra lépsz, akkor pedig isteni hitelességgel hirdethetitek együtt, hogy van Szerelem és van Szeretet. Ez a legtökéletesebb üzenetigazság!

20. Ezért fogod ünnepelni családoddal Mária Magdolna és Jézus isteni sze-

relmet és házasságot tanúsító napját. Ilyen ünnep lehet a születésnap és a házasságkötési nap. Az egész kozmosz tudja meg tőled is, hogy folyamatosan bizonyságot tesztel az Isteni Szerelem példamutatása mellett. Reméled, ezzel Isten kedvére teszel.

21. Az Élet Él. 22. Ha a Szerelem Istensége az, hogy a másikat, a neked rendelt párodat sze-

reted és minden jót és szépet megadsz neki, akkor az Élet elsősorban akkor Él-et, ha Ánandát szereted. Az is isteni szeretet, ha azoknak is szépen szeretetet adsz, akik tagadják a Szerelem gyönyörűségét és misztériumát.

23. Családod minden tagját szeretheted, természetesen akkor is, ha valame-

lyik esetleg félig-meddig életszűkösségben él. Az Élet persze ugyanúgy Út felfelé, mint a tudatos Belső Út. Imádkozz értük akkor is, ha szeretetük számára túlságosan más vagy, mint az általuk ismert életprogram. Így is becsülőd őket!

24. A legrejtélyesebb az, hogy van Isten által neked rendelt családtagod és

lélektársad is. A kölcsönös odaadó, egymásért élő, olykor reálisan is misztikus szeretet a közös lélekházban és léleksorsban tart benneteket. Sokszor öleljétek meg egymást.

162

25. Az Életnek nem csupán titka, hanem közvetlen neked szóló áldása, hogy

Isten akkor is szeret, ha Te olykor több odaadást vársz tőle, mert azt szeretnéd, hogy Isten úgy szeressen téged, ahogy Neked a Szerelmed az Élet. Már azért is, mert Isten maga az Élet. Nem adhatja alább! Vagy?

26. Ha az Élet Szeretet, akkor a szeretet élet szeretettel teli valóra váltása az Élet. Ha életed úgy rendezed meg, óráról órára, napról hétre, hogy mindent elfogadsz és megölelsz szeretettel, akkor a mindennapi élted nem csonka és nem látszat élet.

27. Ha az élet és a lét között az a különbség, hogy a lét a magas rangú élet, az Élet misztériuma, akkor figyelmed, sorsod, élettörténed szerves része, hogy a Belső Élet diadalmas szerelme/szeretete révén mindent elkövetsz a külső Életed és a Földbolygó megmentéséért is. Szeresd Gaiát és ünnepeld a természetet.

28. Az Életút stációi a robotélettől indulnak, a vergődő életszenvedésen át vezetnek az élet újjászületésig, azaz az Életig, ahonnan átlépve az isteni kapun a Szerelem és Szeretet vagy. A pótélet után így mindenki sokkal több lesz, mint életpótlék.

29. Az Élet megtestesülése vagy, hogy ennek révén aztán Istenemberként

Életember is legyél. Lásd maga ÉletEmbernek! Isten/Ember/Élet egysége a mai életgyakorlatokhoz képest emberfeletti, világfeletti Isteni Élet. De most ez már kézzelfogható életgyakorlat lesz. Ehhez lépünk át a felsőbb dimenziókba.

30. Ennek feltétele és egyben következménye, hogy minden éved létév legyen.

Érthető ez? Ez annyit jelent, hogy minden éved úgy éld, hogy mondjuk reggel meditálsz, este imádkozol, reggeli előtt köszöntöd az Élő Házad, kimész a kertbe a növényeket szeretetesszenciával locsolni, a hivatali szolgálatod a szeretetnemzet szolgálata, vagy minden órában szerelemmámort élsz igazi pároddal, sőt este derüsen engeded, hogy macskád a szeretetadást tanítsa neked, éjjel pedig szent szerelmed karjai között álmodsz a boldogság tengeren való hajózásról. Végtelen sok a lehetőség.

31. Számos életmintát választhatsz. A csúcs odaadásod az, hogy Szerelmed semmit olyat nem kérhet, amit nem teszel meg érte. A legkevesebb az, hogy például az angyalokkal esténként élő szeretetkapcsolatban vagytok és együtt emelkedtek.

163

32. A szeretetélet követelménye, hogy minden ünnepet Ünnepként éltek. Nem csak a tavaszi napfordulót, vagy húsvét vasárnap a Feltámadást, hanem minden saját és családi ünnepet. Ha szereted határtalan, minden évben ünnepeljétek meg Mária Magdolna és Jézus szerelemházasságának évfordulóját.

33. Most áprilisban, a Szelek Havában már készülhetünk például Pünkösdre,

a Nyári Napfordulóra (a Napisten ünnepére), vagy gyermekeid születésnapjára vagy névnapjára. Szerelmed Névnapja Neked mindig is Szent Ünnep volt és marad.

34. Talán szóba sem kellene hozni, hogy a szeretet kizárja a haragot, az utála-

tot, vagy a másik feletti ítélkezést. Ebből azonban nem következik, hogy ne képviseld az Igazságokat, noha előfordulhat, hogy valamelyik igazság kacagást vagy ellenkezést vált ki. Áldjátok meg ezért őket!

35. Az Élet tehát szeretetadás, ölelésnyújtás, szabadságkínálat, örömszolgál-

tatás, szellemnyitás. Minden, ami jó. Minden, ami emel. Minden, ami nyugalmat erősít. Mindez a Szerelem-Szeretet-Tudat is.

36. A szeretetre méltó bolygónk és a szintén szeretetre áhítozó társadalmunk most soha sem elképzelt megtisztulást él és a sebek gyógyulása után a közös feltámadás várja. Ezért legyünk annyira hívő és előre néző emberek, hogy az Életet hozó Új Aranykort hűségesen segítjük megszületni.

37. Az élet nem marad élethalovány életszínjáték. Nem is maradhat. 38. Aki hisz Istenben, hisz Isten segítőiben, hisz Gaiában, hisz a régi és új

Mesterlelkekben, hisz minden nemzetben, a szeretettársadalom teremtőiben, sőt hisz a poklok mélységei járó lelkek megmenekülésében, az végre álljon végleg az Élet pártjára. A földi Lét magas szintű teremtése érdekében.

39. Mint mondtad már, az Élet Él. Most válik földi Igazsággá. 40. A Szeretet Igazsága az Élet Igazsága. Éljük az Igaz Aranykort.

164

33. Jézus királyság 1. Jézus, az isteni király a földi szakrális királyságot tanította. Az Atya királyságát.

2. Ez szalmaláng koncepció, ha abban a hiedelemben vagyunk, hogy a királyság mindössze csupasz államforma. A szakrális nemzetformák nem hasonlíthatók össze a profán demokráciákkal.

3. Az isteni királyság az Isteni Mindenség isteni országa. Nemcsak az államfő az Isten, hanem minden nemzetpolgár az isteni lélek képviselője. Nem a parlament lesz a törvényhozó és államirányító, hanem a király mellett a szakrális lelkek közössége, a Vének Tanácsa. Azokból, akik belül Isten királyságok.

4. A nemzet erkölcse is isteni etika. Az Isteni Törvények szakrális alkalmazása.

5. Ha a Földbolygó isteni szeretetvilág lesz, az csak akkor jöhet létre, ha az egyének ÉnIstene minden kontinensen Isten Világot hoz létre.

6. Ha a nemzet nem lehet más, mint szeretetnemzet, akkor a nemzet, a nemzetlélek és a nemzettudat szintúgy szeretetminőség. Ez az isteni minőség a Szerelemmel kezdődik és a szakrális Életminőséggel végződik.

7. A Földön már sokszor voltak szakrális királyságok, ám most már megértett arra az idő, hogy Isten Királyságok legyenek. A bolygónkon az isteni államszövetségekből bőven elég, ha majd hét-nyolc Isteni Királyság államközösség születik.

8. Ha a nemzetek már legalább félig-meddig szeretetnemzetek, boldogság népek.

9. A földön nincs szükség globális központi hatalomra, hiszen a kifejlődött Új Aranykorban a Melkizedek rendjéből származó Jézus lehet az Új Föld királya. Munkáját segítheti Gaiát is szolgáló Szellemi Tanács.

10. Az Isteni, avagy Jézusi Királyság ismerhető.

165

11. Jézus a Tamás Evangéliumában részletesen bemutatta az Atya királysá-

gát. A 3. igében ezt mondja: „Ha a vezetőitek azt mondják nektek, »Nézd, az (Atya) királysága az égben van«, akkor az ég madarai megelőznek Benneteket. Ha azt mondják nektek, »A tengerben van«, akkor a halak előznek meg benneteket. Inkább az (Atya) királysága bennetek van és kívületek van. Ha megismeritek magatokat, akkor ismertek lesztek, és megértitek, hogy az élő Atya gyermekei vagytok. De ha nem ismeritek meg magatokat, akkor nyomorúságban éltek és ti vagytok a nyomorúság.”

12. Az Atya királysága tehát bennünk és kívül van. 13. A 15. igében ez szerepel: „Jézus mondta: Amikor olyan valakit láttok,

aki nem nőtől született, boruljatok arcra és imádjátok. Az a valaki a ti Atyátok.” Itt van most megint az Atya?

14. A 20. ige szerint: „A tanítványok azt mondták Jézusnak: Mondd el ne-

künk, milyen a Mennyek királysága. Ő azt mondta nekik: Olyan, mint a mustár magja, a legkisebb valamennyi mag közt, amikor azonban művelt talajra hull, hatalmas nagy növény válik belőle és menedékül szolgál az ég madarainak.” Készen vagyunk arra, hogy belül „művelt talaj” legyünk?

15. A 22. ige talán meglepetés lesz: „Jézus néhány karban tartott kisbabát lá-

tott. Azt mondta tanítványainak: Ezek a karban tartott kisbabák olyanok, mint azok, akik belépnek az (Atya) királyságába. Azt mondták neki: Ezek szerint mi kisbabákként lépünk be az Atya királyságába?” Jézus azt mondta nekik: „Amikor a kettőt eggyé teszitek, és amikor a belsőt olyanná teszitek, mint a külső és a külsőt olyanná teszitek, mint a belső, és a fentit olyanná mint az alsó, és amikor a férfit és a nőt egyetlen eggyé teszitek, úgy, hogy a férfi azután már nem lesz férfi és a nő nem lesz nő, és amikor a szemeteket a szem helyére teszitek, kezet a kéz helyére, lábat a láb helyére és a képet a kép helyére, akkor beléptek (a királyságba)” Olyan kisbabák vagyunk már, akiknél a belső és külső ugyanaz, vagy például eggyé váltunk már Szerelmünkkel?

16. 25. ige: „Jézus mondta: Szeresd barátodat, mint saját lelkedet, óvd őt mint szemed fényét.” Szeretet Ember vagyunk már?

166

17. A 27. ige így szól: „Ha nem böjtöltök a világ javaiból, nem léptek be az

(Atya) királyságába. Ha nem tartjátok be a szombatot, mint szombatot, nem látjátok meg az Atyát.” A világ javait még mindig habzsoljuk?

18. A 48. ige tanítja: „Jézus mondta: Ha ketten békét kötnek egymással egy egyszerű házban, (és) azt mondják a hegynek, »Mozdulj innen!« akkor meg fog mozdulni.” El tudjuk már mozdítani a Hegyet?

19. A következő ige: „Jézus mondta: Elismerés azoknak, akik egyedül vannak és kiválasztatnak, hogy ti megtaláljátok a királyságot. Mivel abból való vagytok, ismét oda tértek vissza.” Ezt ugye mindnyájan halljátok?

20. Az 54. ige szerint: „Jézus mondta: Elismerés a szegényeknek, mivel a Mennyei Királysághoz tartoznak.”

21. Az 57. ige üzeni: „Jézus mondta: „Az Atya királysága olyan, mint az az

ember, akinek jó (magja) van. Ellenségei éjszaka jöttek és gyomnövények magvait szórták a jó magok közé. Az ember nem engedte, hogy munkásai kitépjék a gyomokat, sőt, azt mondta nekik, Nem, máskülönben a gyomokkal együtt kitéphetitek a búzát is. Mivel az aratás napján a gyomok szembe tűnőek lesznek, ki lesznek tépve és tűzre lesznek vetve.” A gyomok végül már tűzbe kerülnek?

22. Íme a 75. ige: „Jézus mondta: Sokan állnak az ajtóban, ám azok, akik egye-

dül vannak lépnek be a menyegzői kíséretbe.” Nos, akkor gyertek, kik egyedül vagytok!

23. A következő: „Jézus mondta: Az Atya királysága olyan, mint a kereskedő,

akinek egy készlet árúja volt és gyöngyöt talált. Ez a kereskedő bölcs volt, eladta a készletét és megvette magának csupán a gyöngyöt. Így van ez veletek is, keressétek az ő kincseit, mely kimeríthetetlen, mely maradandó, ahol nincs moly, hogy megegye, féreg, hogy elpusztítsa.” Ne gondold, hogy a gyöngy elpusztítható!

24. A 77. ige. „Jézus mondta: Én vagyok a fény, mely mindenek fölött van. Én vagyok minden: minden belőlem származik és minden hozzám tér vissza. Hasíts el egy fát; ott vagyok. Emeld fel a követ és megtalálsz ott engem.” Légy Te is Fény.

167

25. A 82. ige a királyságról: „Jézus mondta: Bárki, aki mellettem van, a tűz

mellett van, és aki messze van tőlem, az messze van (az Atya) királyságától.” Maradjatok mindig Jézussal.

26. Fontos ige a 94-ik. „Jézus mondta: Aki keres, talál, és (Aki zörget) annak megnyittatik.” Keresd az Atya királyságát, az Új Istenkort.

27. A 96. tanítás: „Jézus (mondta): Az Atya királysága olyan, mint egy nő. Vett egy kis kovászt és (elrejtette) a tésztában, és nagy kenyér vekniket formált belőle. Bárki itt, akinek két füle van, jobban teszi, ha figyel.” Figyeljünk akkor erre az Istennőre!

28. Fejtsd meg a 97. igét. „Jézus mondta: Az (Atya) királysága olyan, mint egy nő, aki magával vitt egy (korsót) tele korpával. Miközben gyalogolt a hosszú úton, a korsó füle eltört és a korpa kiszóródott mögötte (végig) az útra. Nem tudott erről; nem vette észre a bajt. Amikor elérte a házát, letette a korsót és észrevette, hogy üres.” Az Atya észrevétlenül, akaratlanul is teremt?

29. A 99. ige. „A tanítványok azt mondták neki: A fivéreid és az anyád kint állnak. Ő azt mondta nekik: Azok, itt, akik azt teszik, amit Atyám szeretne, azok a fivéreim és az anyám. Ők azok, akik belépnek Atyám királyságába.”

30. Ez már a 101-ik ige. „Aki nem gyűlöli az (atyját) és az anyját, miként én

teszem, nem lehet a (tanítványom), és aki (nem) szereti az (atyját és) az anyját, miként én teszem, nem lehet az én (tanítványom. Ami anyámat illeti (…) az én igaz (anyám) adott nekem életet.” Ne gyűlöld őket, de haladd meg őket, hogy kövesd az Atyát?

31. A 107. ige ezt mondja: „Az (Atya) királysága olyan, minta pásztor, akinek

száz birkája volt. Egyikük, a legnagyobb, eltévedt. Ő otthagyta a kilencvenkilencet és annak az egynek a keresésére indult, amíg meg nem találta. Amikor véget ért vesződése, azt mondta a birkának: Jobban szeretlek, mint a kilencvenkilencet.” A Te birkád után szeresd a kilencvenkilenceket is.

32. 110. ige felszólítása. „Aki megtalálta a világot és meggazdagodott, tagadja meg a világot.” Ugye, érthető?

168

33. Az egyik utolsó ige (a 113.) „A tanítványai azt mondták neki: Mikor jön el

a királyság? Nem akkor jön el, amikor figyelik. Nem mondható, »Nézd, itt van!«, vagy »Nézd, ott van!« Inkább, az Atya királysága elterjed a földön, és az emberek nem látják.” Most éppen ez történik?

34. Végül egy ige a nőről. 114.: „Simon Péter azt mondta nekik: Vegyük rá

Máriát, hogy elhagyjon bennünket, mert nők nem érdemlik meg az életet! Jézus mondta: Figyelj, vezetni fogom őt, hogy férfivá váljon, így ő ugyancsak a férfiakra hasonló élő szellemmé válhat. Mivel minden nő, aki férfivá teszi önmagát, belép a Mennyek királyságába.” Mi van akkor, ha a nő jobb szellem, minta férfi?

35. Nem idéztél minden igét a Tamás evangéliumából. Különösen nem azokat, amelyek szembe mennek Jézus tanításaival, vagy részben nem azonosak Jézus mondásaival.

36. Mind ettől függetlenül Tamás által közölt igék félreérthetetlenül kinyil-

vánítják, hogy a jövő az Atya királysága, ám akkor sem lehetett tudni, hogy mikor érkezik meg. A föld most olyan isteni fordulatot tesz, amikor az Atya királysága láthatatlanul megszületik.

37. Ezek az igék elsősorban arról tanítanak, hogy az embernek belül miért,

hogyan, milyenné kellene megváltoznia, hogy belül az Atya királysága legyen.

38. Isten fiának, Jézusnak most új korszaka kezdődik. Minden kétely nélkül hihetjük, hogy igaz Isten királyságáról újabb igék születnek.

39. Miért is vagyunk itt a földön? 40. Belül Isten királyokká váljunk, kívül pedig Isten királyságok legyenek.

169

34. Mimagunk 1. Mimagunk: Mimagunk vagyunk. Ez a nevünk. 2. ÉnIstenünk: A Mimagunk Felső Lénye vagyunk. 3. Mimagunk: Üljünk ki a pilisszentkereszti kertünkbe. Most úgy, hogy háttal legyünk a felkelő napnak, de jól lássuk az ébredő édenkertünket. Még csak április közepe van, emelkedő tavasz, s az édenkert huszonnégy ágyását most hozzuk rendbe.

4. ÉnIstenünk: Mire vágyik a békés lelkünk? Miről szeretne beszélgetni? 5. Mimagunk: Most jön fel az égen a nap! Ne gondolkodjunk, de mondjuk

ki maguknak, hogy kik vagyunk. A Mimagunk a Külső Ember és a Belső Ember minden entitása együtt. Az ember teljessége. Eddig is a teljes lényünkről volt egy belső képünk, ám most nézzünk a korábbi énképünk mögé. Talán most látható lesz a Mimagunk igazi, vagy igazibb képe, a még teljesebb képmása.

6. ÉnIstenünk: ÉnIsten vagyunk. 7. Mimagunk: Ki a mi ÉnIstenünk? 8. ÉnIstenünk: Most előbb egyenes derékkal ülve meditáljunk. Mintha nem is lennénk, s a csendben hallgassunk. Belül is. Különösebben ne akarjunk semmit. Csak legyünk az édenkert bejárata előtt, magunkban, mintha az édenkert sem lenne.

9. Mimagunk: Eltelt húsz perc. Érezzük, hogy a mi lélekterünk és az éden-

kert lélektere összefonódott. Egymásba áradt. Ám mintha az édenkert is nézne minket. Vajon milyennek lát minket?

10. ÉnIstenünk: Mintha az édenkert két daliás gyümölcsfája lennénk. 11. Mimagunk: Saját magunk is ezt a lélekképet látja? 12. ÉnIstenünk: Két karosszékben ülünk ugyan, ennek ellenére összefonódott vagyunk. Két lélek és egy test. A Mimagunk. A világ egy embernek lát minket.

170

13. Mimagunk: Jól látom, hogy a két gyümölcsfa is egy Életfává változott? Olyanná, mint a szentkereszti édenkert közepén az Istenfa?

14. ÉnIstenünk: Istenfa vagyunk. Igen. Mi is. 15. Mimagunk: Ki ez az Istenfa? Élettelen vagy élő fa? Földi vagy Égi fa? 16. ÉnIstenünk: Talán mindegy. Vagyunk. A Földön és az Égben. A testünk se csak a Földön nő. Az összeolvadt két almafa ugyanígy él az ötödik dimenzióba is. Ha ezt jól érzem. Ám nincs olyan vágyunk, hogy meglátogassuk magunkat a felsőbb dimenzióban.

17. Mimagunk: Élő vagyunk betonba süllyesztett Istenfaként is. Ezen az Istenfán át tudunk dimenziót váltani? Tudatként közlekedhetünk.

18. ÉnIstenünk: A szoborfa akkor is él, ha már faként korábban kivágták. A

lelkünk is kiteljesedve él, mert belső lényünk téregyüttese messze meghaladja testünk külső határát. A test kulisszái mögött eddig is két fa voltunk. Az egyik jórészt a testünkön belül van, a másik pedig a testünk fizikai határán túl.

19. Mimagunk: Most azt érzem, hogy tudattalanunk is elhagyta a fizikai testünk házát. Mintha beköltözne az ÉnIstenünkbe. Ki a tudattalanunk?

20. ÉnIstenünk: Jelképesen a közös fák gyökerei között egy földréteg. Ha most felköltözik a Mimagunk közé, akkor valószínűleg üzenni akar valamit nekünk. A közös fánk gyökerei táptalajt találnak a kollektív tudattalan lelki molekulái között is. Gyökereink valószínűleg nagyon mélyre nyúlnak...

21. Mimagunk: A tudattalanban húzódtak meg az előző életeink sóhajai is. 22. ÉnIstenünk. Ott, a gyökerek között is! Bennünk is, a magasabb szintű

lelkünkben! Az előző életeink felső visszhangjai mindenhol bennünk rezegnek, ahogy az ötödik dimenziós közvetlenebb isteni kapcsolataink és küldötti megbízatásaink is.

23. Mimagunk: Mit üzen a tudattalanunk? 24. ÉnIstenünk: Nem érzem tisztán. Valami nagyon mélyen megnyugtató

esszenciát. Annyit tudunk, hogy a Szíriuszban Anli-Huni-Kuinak hívtak minket. Aztán mintha minden inkarnáció fájdalmát most már békévé transzformáltuk volna.

171

25. Mimagunk: Ez nagyon jó! Legyünk túl a régmúlt szeretetlenségein is. Arra viszont emlékezzünk, hogy a Szíruszból jöttünk a Földre és kinek hívtak minket.

26. ÉnIstenünk: Most az érzem, nagyon erősen és tisztán, hogy a külső és bel-

ső Isteneink hasonló életforróságot küldenek nekünk. Nem egészen az vagyunk, mint ahogy sokszor feltételezzük. Több vagyunk. Lehet, hogy valamiért, láthatatlanul egy új fa hajtott ki a lelkünkben? Vagy mindig is élt bennünk, csak nem tudtunk róla.

27. Mimagunk: Eddig is virágzott bennünk egy gyönyörű fa. Ennek gyökerei szerencsére a szerelemföldbe nyúltak és ágai között, egy kényelmes kosárban Szerelmünk élt. Ez az igazi párunk, az Istennő, akivel ÉnIstenünk is egyesült. Még jóval fizikai megismerkedésünk előtt.

28. ÉnIstenünk: Próbálom tisztán felfogni, hogy mi minden vagyunk. Abban eddig is bizonyos voltam, hogy Szerelmünk bennünk él és mi is élünk Szerelmünkben. Ez a tudatérzet valahogy már benned is gyökeret vert, amikor én ÉnIstenként megszülettem közös lényünkben. Szimbolikusan Szerelmünk fájának ágai koronám kristályai közé is benőttek. Az ágak csúcsán fénylő csillagocskák vannak.

29. Mimagunk: Isteneink forró lehelete ugyanazt taníthatja, mint Szerelmünk csillagai. Különösen akkor, ha ÉnIstenünk isteni koronája régen egyesült Szerelmünk lelki koronájával. Így látod Te is? Gyönyörűséges egységesülés létezik bennünk?

30. ÉnIstenünk: Ez a leírás is helyes. Isteneink eddig is élő fáinkban laktak. Ők voltak bennünk a magasabb Élet. A tudattalannak csak emlékei vannak Isteni Lényünk korábbi cselekedeteiről. Önvalónk, személyes Istenünk az én fatörzsem.

31. Mimagunk: Szerelmünk fája egyaránt benne él a Mimagunk és az

ÉnIstenünk fájában. Ezért ugyanígy része Isteni Fáink lelki fájának és koronájának. Mindegy, hogy gyökereink meddig ereszkednek a termő talajba.

32. ÉnIstenünk: Talán igen, talán nem. 33. Mimagunk: Akkor újra az az elemi kérdésünk van, hogy végül ki is vagyunk?

172

34. ÉnIstenünk: Egy éve kaptunk egy üzenetet a Legvégső Forrásunktól.

Boldogan értettem meg ekkor, hogy minket nagyon régen, már a szíriuszi korszakunk előtt, a hetedik dimenzióban teremtettek meg. Ahol Isteni Mimagunként olyan születési nevet kaptunk, amely a jelek szerint úgy hangzik, ha földi nyelvünkre fordítjuk le, hogy Szer-Elem.

35. Mimagunk: Amióta mindezt tudom, egyre jobban boldogít, hogy a

Szerelem Isten teremtett minket, s ezért minden inkarnációban a Szerelem Mindenség küldöttei vagyunk. Egyszerre Istenünk, Szívünk, Tudatunk, vagy Testünk, még nézésünk is egyaránt Szer-elem.

36. ÉnIstenünk: Ha jól értem, Mimagunk már akkor is Szer-Elemnek sejtette, érezte magát, amikor az ÉnIsten még csak születőfélben volt bennünk. Fantasztikus! Isteni érzés ezt felfogni és soha nem elfelejteni.

37. Mimagunk: Ha Szer-Elem vagyunk, abból az is következik, hogy Külső

Ember lényünk is Szerelem központú ember. Amit még gondolnunk sem kellett. Nem lehetünk más. A Szer-elem eredeti teremtésünk központi álma.

38. ÉnIstenünk: Ha az ÉnIsten fénylik bennünk, akkor bennünk hova és mivé emelkedik fel a Szer-Elem? Ezt befolyásolja-e, hogy a Földön a Szerelem Bolygó teremtése érdekében van itt? Mert ezért jöttünk.

39. Mimagunk: ÉnIstenként nem lehet kételyed. Akkor miért kérdezel? 40. ÉnIstenünk: Hogy hirdessük ki az igazságot!

173

35. Tudat, lélekszív, létteljesség? 1. A lét tudat, a tudat pedig lét? 2. Az ember lét, s ezért képes tudatra? Vagy megfordítva: tudatlét? Ekkor viszont az ember tudat és ezért van léte.

3. Vegyünk figyelembe egy másik megközelítést. 4. A lét szív vagy fordítva, a szív a lét? Az ember lét és ezért szív, vagy pedig az ember szív és ezért van léte? A szív szó természetesen a lélek szimbóluma.

5. Más felfogás is lehetséges. Például az, hogy az ember és a lét is szeretet. De

akkor mi a szerepe a tudatnak vagy a szívnek, ami akár a tudatos lélek jelképe is lehet? Régóta mondjuk, hogy minden Szeretet!

6. Arra, amit emberként egy-egy inkarnációban élünk, két fogalmat hasz-

nálunk. Az alacsony szintű fennmaradásra az Életet, a magasabb szinten élésre a Lét szavát. Noha az Élet is lehet részben isteni szintű létezés. Ami azonos a tökéletes Szeretettel.

7. Lehet, hogy az alacsony szintű, ego és elme vezette életforma mögött is

Lét van, csak ezt a mindennapi élettörténések közepette csupán tengődő életként viseljük el. Ez egy meghökkentő konklúziót mutat. A Lét tehát alul múlható.

8. A Lét ugyan mindig mindenkinek Isteni Létként nyilvánul meg, s jórészt

rajtunk múlik, hogy ebből az isteni rangú életesélyből mit fogadunk el, s mennyit élünk. A Lét tehát Lét. Az élet is közelíthet a Léthez, csak észrevétlen marad előttünk, noha közben az életet részben átírjuk belső félelmeink és fájdalmaink nyomásának hatására. Ez szeretethiány hatása.

9. Az emberek többsége viszont azt tapasztalja, hogy a Lét az embernek nem azt a fejlődés teret, nem azt a horizontot kínálja a bolygón, ami Isteni Minőség lenne. Nem az emberiség döntése volt, hogy bolygónkkal a harmadik dimenzióban maradjunk és a jelenlegi világrend pedig létkorlátozás, létrontás legyen. Mi csak valahogy tűrjük.

174

10. Ha mind a két állítás igazsága cáfolhatatlan, akkor a teljes felelősséget se

az emberre, se az Istenre nem háríthatjuk. A Földbolygón elvileg már régen lehetne legalább egy fejletlen Létforma, de ez a világrend ezt az esélyt akkor is kizárná, ha az emberiségnek már egy jóval nagyobb százaléka járná a felemelkedés utat. Majd most jutunk ide!

11. Jézus példáját és tanítását egyaránt elutasították az akkori hatalom képviselői és a kortárs emberek a belső lelki szegénység miatt szintén Jézus ellen fordultak. A szeretetet is elutasították. Sajnos a Földbolygó, mint Isten egyik otthona az elmúlt évezredekben sem kapott megváltást. Elmaradt a Felemelkedés.

12. Most a Lét helyett nézzük a tudatot. 13. Először is felejtsük el azt az együgyű „tudományos” tézist, hogy a tudat

az agy terméke, s így az agy foglya, noha az emberi agy is a magasabb rangú, metafizikai értelem szerint a Lét egyik alkalmazója. Ha viszont abból indulunk ki, hogy a tudat szó szerint minden, az ismeretlen kozmikus energiától kezdve a teljes emberig, beleértve a testet is, akkor a tudat megtestesülése minden anyagi-fizikai valóság is. Ugyanakkor cáfolhatatlan létigazság, hogy a magasabb tudatállapotok „lelke” az isteni Szerelem és Szeretet.

14. Még csak részben értjük a tudatot? Valószínűleg. Ha azt már megértet-

tük, hogy a kozmoszban és az emberben is minden Isten, tehát a tudat is, akkor megvilágosodtuk. Akár végleg kijelenthetjük azt is, hogy a tudat magasabb szinten szükségképpen az anyagi dimenzió is. Ekkor azonban már többnek és teljesebbnek látjuk, mintha csak valamilyen hologram lenne.

15. Felvethető az is, hogy ugyan minden tudat, sőt önteremtő Istentudat, akkor a teljesség összes „atomja” is az, de ebből meg az a megvilágosító felismerés születik, hogy a nem fizikai szív, hanem a magas rangú szív, avagy a Lélek, sőt többek között az Önvaló és az Isteni Én jóval több, mint a tudat. A normál tudatszint mögött és felett.

175

16. Az isteni omniverzum alapvető, ötödik dimenziós alaprétege a tudat. Ebből logikailag az is következik, hogy minden galaxisban így lehet. Az ember fizikai szinten ugyan csak test, magasabb szinten viszont tudat. Ám mind ettől még nem tudjuk, vagy csak sejtjük, hogy általában ki az ember, s azt végképpen gyakran nem is sejtjük, hogy az egyes ember mitől és hogyan egyedi.

17. Ez azt a feltevést is jelenti, hogy a lét és tudat „testvérek”, hiszen a tudat dimenzió, a tudatvalóság ugyanakkor lét is. Több, mint valamilyen elemi rész, vagy mint domináns alkotóelem. Minden megérthető?

18. Ha a tudat és lét részben Egy, részben specifikus párosság is, feltehetjük

az egyik legkardinálisabb kérdést. A szívlélek, a lélekszív, avagy az isteni esszencia, sőt a szerelem-szeretet is ennél jóval több lehet! Vagy akár jóval kevesebb, mint a tudat és a lét együtt, vagy akár meglepő módon mindnyájan azonosak is egymással?

19. Ez a kérdéskör lényegében ugyanaz, mintha azt szeretnénk tudni, bővebb vízióba kibontva. hogy ki az Isten, vagy ugyanígy: ki/mi az Isteni Hierarchia, avagy miképpen is értelmezhető az Isten „testi-lelki” kitöltése az Istenverzumban?

20. Jogos az a válasz, hogy Isten felfoghatatlan és megismerhetetlen, ugyanakkor társteremtői jogosultság, hogy egyre jobban felfogható és megismerhető legyen, miközben abban is bizonyosak vagyunk, hogy ez mindig korlátozott lesz.

21. Ha majd az embert istenigazából értjük, akkor az Istent is értjük majd emberigazából.

22. Odáig viszonylag könnyű volt kijelenteni, hogy az ember egyszerre

nem-fizikai és fizikai test, majd az a válasz sem igazolhatatlan, hogy ember egyrészt lélek (szív), másrészt tudat és harmadrészt azért is lélek és tudat, mert lét. Összefoglalva: Istennél is kevésbé érthetően a szerelem-szeretet. (Nem földi szerelemre és szeretetre gondoljunk.)

176

23. A választ az is bonyolítja, hogy az ember teljes komplexuma nem csak

sok szerv és sok entitás, hanem számos jel szerint olyan páros közösség is, mintha két emeletes ház lenne. Az alsó szint a Külső Ember, ami aligha isteni teremtés, s a felső szint a Belső Ember, ami Isten teremtése, Isten szerves része. A két emeletes ház alatt van a jelképes anyaföld, ami esetünkben a fizikai test, ám ennek a testnek is van magasabb olvasata, például a finom fizikai test. Hasonló „test” például az asztráltest is.

24. Még nem értünk el a páros közösség megfejtéséhez. Először elég azt a fel-

ismerést kibontanunk, hogy a két házszinten különböző állandó lakóink vannak. Az ember eleve nem különálló és izolált teremtés, hiszen eleve az Őseredetlélek kivetülése, noha nem tudjuk még jól, hogy ez az ősazonosság a tudattalanban vagy például a Belső Ember egy-két entitásban talált otthonra.

25. Azt talán már senki nem vitatja, hogy az emberben ott van és létezik a

személyes Isten, amit magyarul Önvalónak hívunk. Ám senki ne nagyon feltételezze már, hogy mindez megfejthető csak energia rendszerként vagy a fantom DNS „hálózatként”.

26. Az emberben minden mindennel összefügg. Egyszerre az egység és az egyedi (lelki-tudati) szereplők önálló létezési együttese. Jelképesen mindnyájan egy-egy galaxis vagyunk, pedig lehet az is, hogy nem minden emberfaj ilyen isteni különösség.

27. Az ember lelkére, tudatára Isteni Énjére vagy Belső Forrására intenzíven hatnak a látszólag külső szereplők. Az ember szintén Egy a világgal, ám mégsem csak egy vele. Minden emberre hat például a kollektív tudat, az emberiség elme, a galaxis léte, a globális hatalom, vagy éppen a rafináltan manipuláló média. Alapvetően a megnevezetlen isteni szerelem-szeretet „tér” is, vagy a téridő feletti mindenség!

28. Hasonlóan kulcsszereplő a családtudat, és a közvetlen szellemi közösség

tudat. Zömében hoztuk őket magunkkal és adjuk is őket tovább utódainknak és a különböző lélek és élettársainknak. Az ember belül is igen gazdag, sokrétű láthatatlan társulás.

177

29. Még mindig ne feltételezzük, hogy értjük a lelket, vagy az egyént, ami tehát széleskörű közösség bennünk. Tudatból vagyunk tehát, nemcsak testből, mert a test a ruhánk, de a tudat mintha létkosarunk (otthonmindenségünk) is lenne, amelyben lakunk. Boldogan vagy boldogtalanul.

30. A sokat emlegetett lélek, amit gyakran szellemnek hívnak, csakhogy

egyik sem a tudásról szól. A bennünk lakó szellemi entitások inkább olyanok, mintha különleges angyalok lennének. A Szellemek lelkében van az emberi őstudás, amely sokkal magasabb rangú bölcsesség, mint a tudomány vagy a vallás. Ez a belső akasha.

31. A Szellem könnyen azt mondaná nekünk, hogy a sok kisebb szereplő ellenére mi igazán Isten Szellem vagyunk, ami nem okvetlenül azonos Istennel. Hogy mi a Szellem? Akár a tudat legmagasabb foka is lehet. Akár a Lélek vezérlő Istenfiának is láthatjuk. Hagyjuk így minden kérdést nyitva?

32. Természetesen Isten, az Omniverzum, a Tejút galaxis és az Ember egy-

aránt szerelem-szeretet-boldogság-egység egyszerre. Csakhogy mindegyik másképpen ugyanaz. Nem vagyunk egymás másolatai, ezért különbözünk is egymástól. Miközben változatlanul minden, mindenképpen Egy.

33. A földbolygóra született emberek egyrészt alávetett entitások, amelyeket

a születés előtt a tudatlanító fátyol már teljesen befolyásolt, másrészt a születésünk után egyre inkább mi döntjük el, hogy az egyedi emberteljességként kivé válunk. Ez az isteni szempont is. Elvileg szinte nincs is szabadságunk, ugyanakkor teljes szabadságunk van, ha meghaladtuk a Külső Ember entitásunkat.

34. Megismétlem, hogy a figyelem fókuszába kerüljön az igazság. Másokért létező és szerető Emberként teljes szabadságot élvezünk, noha még a legjobbak sem tudják olykor, hogy kik ők, vagy azt sem, hogy ki az ember. Ez is mutatja szabadságunk tágasságát és hiányosságait.

178

35. A lét, a tudat, a lélek össze vannak nőve, igazi lélektestvérek, miközben

mindenkinél egyedi kompetenciák és egyéni cselekvési terek vannak. Nyilván az Isteni Énünk a cselekvő „vezérlőnk”, ám a kormánykerékként oda vezet minket, méghozzá Istennel közösen, ahova minden belső entitás fölötti lényeglényünkkel, a Szerelemmel és Szeretettel megyünk. Az ember csúcsértelme is a Szerelem és a Szeretet.

36. Ne legyen meglepetés, hogy a Szerelem és a Szeretet (nemcsak jelképesen) két korlátlan teljességű és hatókörű, csodálatosan ragyogó Istennő. Ember akkor vagyunk, ha egyre teljesebben ők vagyunk.

37. A szív fogalma csak szimbólum. A két Istennő közös világának jelképes „teste”.

38. A Lét a mindenkori isteni létezésünk. A Lét teremtői pedig egyaránt a tudat, a lélek, a szív. Fejükön Szerelem koronával és Szeretet ruhában.

39. Azért, hogy a Szerelem és a Szeretet Istennők boldoggá tegyenek minket. 40. Minden mondat ezért születik.

179

36. Tűr-elem 1. A tűrés és a türelem nem ugyanaz. 2. Az egyéni tűrés akkor van, ha az ember elméje elfogadhatatlan helyzetben, elfogadhatatlan történés közepette kénytelen tűrni valamilyen fontos életeseményt vagy életkrízist. Tűri, amit nem szeret és nem akar.

3. A tűrés másik módja, amikor már a mindennapi élet forgataga felett vagy,

s nem az elme vagy a hamis én sugároz beléd elfogadhatatlan állapot érzeteket. Amikor már egyre inkább szeretetben éled a léted, vagy boldog szerelemben egyesülsz az igazi pároddal, ám a világ benned vagy kívüled mégis lehetetlen, vagy szeretetlen állapotba űz téged. Ekkor a Lelked vagy a Szellemed tűr.

4. Marad benned még az egyensúly, de az egyensúlytalanságot is viselned kell. Tűrőd, hogy normál emelkedett állapotod ellenére szinte tűrhetetlen életpillanatokba sodródsz bele. Ez a tűrés békésebb magatartás.

5. Ez a tűrés magasabb minőségű, de olykor akár jobban is megviselhet,

noha az ego helyett az Isteni Éned vagy a Belső Forrás tűr. Ilyenkor megtanulod, hogy ugyan már szépen haladsz az emelkedéssel, ami azonban még nem hozza magával azt a csodát, hogy soha ne keljen tűrnöd, s mindent szeretettel fogadj.

6. A Földbolygó olyan élettér, amely gyakran azért ront Rád lehetetlen ér-

zésekkel vagy gondolatokkal, sőt azért is lök bele elfogadhatatlan helyzetekbe, mert éppen arra törekszik szenvtelenül, hogy az emelkedésben akadályozzon.

7. Az Emelkedés Úton vagy a Beavatás Úton a neked rendelt futópálya egyegy szakaszán időnként látszólag normális létforma az is, amely eltéríteni akar a Szerelem és Szeretet Emberré válástól. Mintha életutad ekkor tengermély szakadékba rohanna. Ez mindig erős próbatétel.

180

8. Ennél sokkal durvább beavatkozások is vannak, amelyek nem járnak ugyan együtt közvetlen életveszéllyel, ám benned nagyon komoly rontásokat okozhatnak. Az elme, az ego, vagy a fájdalom test az a célpont, amelyen keresztül viszont a negatív erők boldogtalan állapotba taszítanak, hogy aztán így helytelen döntéseket hozassanak veled. Ezek kivédése komoly önfigyelést és elhárítást követel.

9. A kreált játszma célja az, hogy magad rontsd el az életed. Már azért is,

hogy végleg beleégj a Külső Ember cáfolt élettávlatába. Nincs szörnyűbb dráma, mint az, hogy belső felkészületlenséged miatt áldozattá válsz. Mintha kivágott körtefa vagy darált lélek lennél.

10. A türelem azonban nem tűrés. Más és rangos minőség. 11. A tűr-elem olyan elem, ami égi elem. Olyan szakrális elem, amelyet akkor fogadsz el és akkor éled mosoly nélkül is, ha magas minőségű emberségbe jutsz el. Ekkor a türelem megtartása a végső kihívásod a felszentelésed és a boldoggá tevésed előtt.

12. A türelemnek is két típusa van. Az egyik türelem olyan létgyakorlat és élettanítás, amikor a türelem révén tudsz végig gyalogolni a látszólag soha véget nem érő, egyszerre Szenvedés és Boldogság Úton. A másik türelmességi forma olyan életreakció, amikor már végig jártad a Felavatás spirállépcsőit, látszólag megérkeztél, de a végső beteljesülés érdekében is hosszú türelemre vagy ítélve.

13. A tűr elem Isten nevelési eszköze is, amely ilyenkor valami olyasmi, mint

az acél edzése, hogy sorsod Istennel együtt megváltsd. Átbújás a tű fokán. A negatív erők eltávolítása magadból. Annak élése, ami sokáig élhetetlennek tűnt. Nevezhetjük a Feltámadás nagykapujának. Ez olyan magas szintű kapu, amelyen lángolva is átmehetsz.

14. Miután gyakran a leghosszabb türelem akkor is elkerülhetetlen, ha a boldogság távolban maradása miatt vadul kiabálni kellene az érthető türelmetlenség miatt. Meghökkentő tapasztalatok ezek.

15. Igen, Isten vezet ezen az úton, vagy te magad jársz el Isten képviseletében, de jobbára csak Isten szerelmesei tanulják meg, hogy minden hűség ellenére sem foghatod fel magad a totális türelem rabszolgájának sem. Mindennek van határa. A türelemnek is.

181

16. Noha a türelem misztérium lényege, hogy átlép azon a léthatáron, amikor

már a türelmes türelmetlenség is elfogyott. Magasztos ettől az igazán kínzó Beavatás.

17. Mindezt nyugodtan megfigyelhetjük és számunkra elfogadhatóvá tehetjük úgy, hogy Isten örömére önmagukban nagyra becsüljük az újjászületést segítő türelmünket. A türelem is lehet megváltó.

18. Ilyenkor a tenyereid rá teheted a jobb és a bal bordáidra. Érzed belül, hogy

milyen törékeny és könnyű vagy, mint a levegő hajnalban. Mosolyogva gondolsz arra, hogy az a csodák csodája, hogy hány türelempróbát bírtál ki.

19. Isten persze véletlenül se akarja, hogy elpusztulj, de azt mégis megéled,

hogy egy-két barátod kisebb belső próbatételt sem bírt ki. Minden egyes ember megérdemli Isten visszavonhatatlan életmentését. Mindegy, hogy belső újjáépülésed során miért és hol ragadtál le.

20. Nem tanulni vagyunk a Földön, noha folyton tanulunk. De az okosság önmagában nem krisztusi mentőautó.

21. Neked a próbatételek közben, vagy után mindig ugyanaz a vágyad ébred. Úgy, mint a borús éjszaka végén az örök hajnal. Könnyek nélkül is arra vágysz, hogy végre valahára egy-két órát Szerelmed ölében tölts. Vagy Szerelmed mondjon neked két-három olyan mondatot, amitől a poklok legszörnyűbb szakadékaiból is fütyörészve kimászol.

22. Sokan nem értik még, hogy a türelem Isten. A Szeretet és például a Lét a türelem egyik jobb keze, merthogy mindegyiknek több keze van, mint Sivának. Akinek három szeme van és akár tíz karja. Mert a világ csak így menthető meg.

23. Most Európában is sokan szeretnének Sivához fordulni, hogy ettől a lélekvesztő világrendtől szabadítsa meg az emberiséget. Úgy, hogy kezeiben nemcsak bárd, lándzsa, vagy kard van, hanem dob, imafűzér és varázspálca is.

182

24. A második türelem típus a jutalom türelem. Azért kapod az Isten

Mindenségtől, hogy felléphess a Felavatás Szent Hegyének platójára. Ezt akkor tudod rendkívüli módon becsülni, ha személyes életedet az egyre magasabb lépcsőfokon úgy fogod fel, hogy bármi is történik Veled, minden lépcső a Szent Hegy csúcsára visz fel.

25. Mi is ez a Szent hegy? A válasz nem csak arról szól, hogy Szerelem- és

Szeretet-, majd Istenemberré emelkedsz, hanem többek között arról is, hogy a Tűr-elem esszenciája titkos isteni hajtóerő. Azért is szenvedsz tőle sokszor, mert lelked legmélyéig mozgásba hoz, váratlan haladásra ösztönöz. A türelem végére akarsz jutni. Ilyen emberek vagyunk.

26. A legfőbb Istenek olykor azt is elismerik, hogy a türelem rejtett szere-

lem-szeretet elem, csak erről a legtöbbször nincs lelki bizonyítékod és ezért Istentől gyakran a rejtett kegyelmi adományt, a szerelem-szeretet ajándékot nem veszed át.

27. Persze saját életed megértését és elfogadását is segíti a türelem misztérium. 28. Sok próbatétel után befogadod azt az isteni tanítást, hogy se az életnek, se a Létnek nem az a közvetlen célja, hogy boldog legyél, hanem „csak” az a ragyogó eredmény-remény, hogy alkalmassá válj a boldogságra. Belülkívül úgy szüless újjá és úgy élj például a szentlélek társaként, hogy alkalmassá válsz a boldogságra.

29. Ezt követően a boldogság „csak” megérdemelt ajándék. Ha volt annyi lágy és ölelő türelmed, hogy megérkeztél az ajándék átvételére.

30. Miért ennyire tiszta kritérium ez? Értsük meg az Isten Mindenséget, amelynek Mimagunk is része vagyunk. Mi emberként ugyan folyton csak a mennyei ajándékot várjuk, de Isten még sokáig nem adja át nekünk, hanem türelmesen elvisz, vagy elkísér minket az alkalmassá válásig. Légy türelemmel Istenember tanonc!

31. Az ember viszont nem érti, mert nem is nagyon értheti, hogy az alkal-

masság nem valamilyen testi és lelki képesség vagy kapacitás, sőt nem egyszerűen a kötelező türelem békés tudomásul vétele, hanem mindez az egyéni Mennyországod személyes teremtése. Ennek végeredménye az Istenülésed.

183

32. Magad is megtapasztaltad azt a türelmet, hogy ugyan Isten sok-sok re-

ménybukfenc segítségével elvitt az alkalmasság bölcsődéjébe, de az ajándék átadását hosszabb ideig folyamatosan elhalasztotta. Az ajándékot a kezében folyton felmutatta neked, de nem nyújtotta át. Ez a türelem az isteni beavatás.

33. Hiába értetted és érted, hogy az alkalmassá tétel fontos és kikerülhetetlen, olykor joggal szorongva azt érezed, hogy Isten ugyan nem ellened, de valahogy nem érted vezet. Ilyenkor olyan magas türelem szintet élsz, mintha egy kozmoszba kinyúló létra tetején imbolyognál. Ez az a türelem, amely a semmiben ringat.

34. A Tűr-elem ekkor már Isten egyik szent ajándéka. Noha ezt aligha veszed észre.

35. A türelem közben kedves mosoly kíséretében arra is tanít, hogy higgyél Istenben. Higgyél a türelemben. Az ajándék ugyan is nem marad el.

36. Ha már a földön túl az égi mennyben ringsz, ekkor már nem érdekel téged, sőt elfelejted, hogy a Türelem Létpálya milyen lélekpróbáló szenvedéseket okozott.

37. Isten soha nem akar mást, mint Téged megajándékozni. 38. Az Istenek Istene aztán még fényt küld neked, hogy az igazságot teljeseb-

ben pillantsd meg. A Türelem Út végén a Boldogság Ajándék több, mint az egyszerű ajándék. Ez az ajándék állandóan a szívedben lakott a hosszú útjárás során is.

39. Ez a boldogság ajándék a beavatás felszentelése és mennyei ünneplése. 40. És még nem tudsz mindent.

184

37. Apának lenni! 1. A családlélek az egyik valódi otthonotok. 2. A családlelketek az, ami sok nemzedéket köt össze, visszamenőleg még a XIX. századból is. Nagyapád még Erdélyben született, a XX. század kezdete előtt. Székely családjában több, mint tíz gyerek született. Ez a család akkor még ideális nagycsalád-közösség volt.

3. Sorsod úgy alakult, hogy az 1950-es években öt évig a nagyszüleid nevel-

tek. Egy balatoni fürdőhelyen, a nyári nyaralóban, ahova elmenekültek a kitelepítés veszélye elől. Távol mindentől! Kitaszított életet erőltetett rájuk a megvadult történelem: a családmagányt. A házuk környékén ősztől tavasz közepéig minden ház üresen állt. Egyedül éltek a fürdőtelep egyik részén.

4. Három lányod képviseletében most az egyik lányodat meghívod, hogy a közös családlelketeket tárjátok fel magatok előtt. A családlélek jelképe olyan, mintha pilisi fogadó lenne. Minden családi nemzedéketek minden tagja személyes lélekként ebben a fogadóban együtt élt és jelenleg is él több száz éve. Mintha már együtt halhatatlanok lennének.

5. Szeretnének megérteni, hogy a Családlélek Fogadó miben segített és miben nehezített nektek saját életetek során. Lappang bennetek az a kérdés, hogy a családlelketek dönti-e el az életetek alakulását?

6. Ezt a lányodat (is) felfoghatatlanul szereted. A születése után hetekig egy

másik családi nyaralóban, puha szivacsfotelben merültél el és kislányod a meztelen melleden minden nap több órán keresztül békésen feküdt, miközben sokszor aludt is. A lányod most viszont hozzád fordul, s szeme intésével azt a kérdést teszi fel, hogy mi történt akkor lelkileg köztetek a szivacsfotelben?

185

7. Újra apa lettél boldogan. A lányoddal együtt. Az édesapa is a család lel-

ke, nemcsak az édesanya. Benned ekkor a családlélek is ünnepelt, noha feltehetően édesapád lelke annak idején téged nem ünnepelt ennyire. Akkor ott, együttlétetek napjaiban, mintha egy ideális hálószobában lettetek volna, noha ezt magadnak sem fogalmaztad meg. Apró kislányod magadnál is sokkal fontosabb volt. Téged nem érdekelt semmi, csak az, hogy szeretettel teli lelked boldoggá és nyugodttá tegye őt. A melleden egyszer sem sírt a kislányod.

8. Isteni magasság Apának lenni. Isteni gyerekekkel. 9. Ahogy lelked fogadta és ölelte a lányodat, azt te gyerekként sohasem kaptad meg a szüleidtől. Utólag belátod, hogy azonosulásod vele nyílt, de békés lázadás volt a családlelketek hagyományaival szemben. A ti családlélek közösségetek sokáig csak ennek a bensőséges szeretetnek a hiányát közvetítette.

10. A belső visszhangok most benned szavakat keresnek. Hogyan is mondjad

ki ezeket az érzéseket? Minden apa titokzatos otthonossággal éli meg, hogy egyik vagy másik gyereke, lánya vagy fia nem csupán gyereke, hanem a transzcendens dimenzióban számtalan év óta lélektársa is.

11. Mintha ez az egység újabb és láthatatlan otthon lenne egész életetekben. 12. Az a feltevés köröz benned, hogy amennyiben életed során jórészt a családlélek fékező, akadályozó hatásaival szemben éltél, akkor a lélekléted tartós hatására átszabtad-e a láthatatlan családlelketeket? Ennél is fontosabbá vált számodra, hogy lányaid és unokáid számára új családlélek jöhetett-e létre.

13. A lányod közben ismét rád néz a Családlélek Fogadóban, s nyíltan azzal

szembesít téged, hogy életedben kétszer hosszabb időre és többször néhány évre teljesen egyedül maradtál. Ezeket az időszakokat a családlelked kötöttségei (is) okozták-e? Hiszen korán elvált szüleid sokszor vagy tartósan nemcsak egyedül maradtak, hanem sokszor úgy éltek, mintha be lennének zárva egy szokványos madár kalickába.

14. Ha ezt az összefüggést szemlélitek, mit sem szeretnél jobban, mint azt,

186

hogy lányaid ezt a hagyományt ne folytassák! Életüket ne darabolják fel boldogtalan magányos korszakok. A közös családlélekből ezt a programot törüljék ki.

15. Mi az igazság? A lelkek egymáshoz rendelt közelsége adja a család lényegét. Minden kedvet szegő tapasztalat ellenére a család misztériuma a szeretetcsalád minőség. Hogyan és mikor fogjátok ezt élni?

16. Lányoddal volt egy tanéven át tartó közös utatok. Minden héten a város

széléről a kamasz korú lányodat Budapest közepére, a Kálvin tér mellé vitted a képzőművészeti középiskola rajzképzésére. Amíg a művészeti órák tartottak, addig te valamelyik közeli kávézóba vonultál vissza, olvastál, töprengtél. Tele voltál örömmel. Mindig megvártad a képzés végét.

17. Az apai odaadás felhőtlen öröme az, hogy lányodért órákon át türelmesen

vártál és közben vásároltál neki az otthoni vacsorát megelőző finomságokat. Ez ismét nemcsak apa és lánya közös élete volt, hanem rejtélyes lélekazonosság. Felnőtt lányoddal és veled azóta is az történik, hogy szellemileg is társak vagytok a lét országútján.

18. Most a lányod nem tesz fel keresztkérdést, ám magadban szükségét ér-

zed egy válasz kimondásának. Sem a szüleid, sem ti igazából soha nem éltetek szeretetcsalád boldogságot. Ennek a hiánya életeden több pontján arra biztatott, hogy feleségeidtől azt is reméld, hogy a lelki-szellemi elmélyülés történjen meg köztetek. Ne csak családként éljetek viszonylag jól, hanem közelítsétek is a szerelemcsalád mintát.

19. A lányokkal is közösen többször tettetek erre kísérletet. Külön többször is megvitattátok, hogyan lehetne a családotok boldogabb.

20. Vannak olyan barátaid, akik évtizedek óta azt élik, hogy se a feleségükkel,

se a gyermekeikkel nincsenek egy lélek és/vagy egy szellemi otthonosságban. Ez nem a tudás különbségeken, nem az emberi akaraton múlik, hanem a Belső Ember lényetek összehangoltságán. Az éles kérdés azt teszi fel, hogy a megélt szerelemszint elvitt-e Benneteket az összefonódásig?

21. A családlélek szerepe talán ebben lehetne a legerősebb támogató. Ha

képes rá. Ez talán időnként ijesztő kihívást is okoz. A családlelketek és saját családotok mélyen befolyásolja, hogy kiben milyen szinten és hogyan folytatódik a megálmodott Szerelem Út. Magad sokszor sajnos azt a visszhangot viselted, hogy a szerelem és a szeretet tanításod nem vert nagy visszhangot. Ebben közre játszott a nagyszülők sovány mintája is?

187

22. A Családlélek Fogadóban lányod most szerényen hallgat. Őt is abból az

isteni lélekanyagból faragták, amely a világban és a családban Szeretet Küldötté tette és teszi. Annak ellenére is, hogy bensőséges kapcsolatainak a nehézségeire sokáig nagyon frusztráltan válaszolt.

23. Ha képes vagy rá, ilyenkor minden lányodat nagyon szeretni kell. 24. Neked is, mint minden szellemi embernek, eredendő létvágya az, hogy

párja értő szellemi társ legyen. Ezt a belső lelki-szellemi harmóniát Ánandától kaptad meg. Első találkozásotok óta az egyik repdeső szokásoddá vált, hogy távollétében is gyakran beszélsz hozzá. Ráadásul olykor kibírhatatlan, ha nincs kihez beszélned.

25. A lányod még gimnáziumba sem járt, amikor egymás után többször

arra kért, hogy vidd el magaddal egy-egy nyilvános előadásodra. Nem csak melletted ült, hanem az előadás idején helyetted kezelte a projektort és/vagy a laptopot. Az úton hazafelé pedig sok kérdést tett fel neked, mert nagyon érdekelte, hogy az apa előadóként mit tanít és hogyan gondolkodik.

26. Minden apában elég hamar előbújik az a remény, hogy lelkileg, szellemi-

leg a gyerekei követni fogják-e őt? Ez nem ugyanarról a konkrét útról, vagy nem ugyanarról a magatartásról szól. A belső követés reménye az élet vagy a lét választott irányáról szól. Az irány közeli vagy távoli célkeresztjét keresi.

27. Minden édesanya és édesapja abban bízik, hogy gyerekei többre viszik,

mint a szülei. Az elterjedt hamis felfogásokkal ellentétben, a „többre jutás” nem a vagyonszerzésre, nem a szakmai karrierre vagy nem a nyilvános sikerre vonatkozik. A belső tudatosságra, a szeretetképességre, a lelki felemelkedésre. Minden jó család ezeket tanítja. Miért ne erre vágyna minden normális apa is, mint Te, hogy gyermekei Istenemberré nemesüljenek?

28. Boldogság volt annak idején azt látni, hogy ez a lányod már kiskamasz-

ként időnként úgy beszélt a hosszú utcátokban játszó gyerektársakhoz, mintha egy tanár vagy lelkész lenne és az élet törvényeit tanítaná.

188

29. Neked soha nem az volt a képzeted, hogy komoly egyéni sikered legyen

a világban, hanem az örvendeztetett meg, és olykor boldoggá is avatott, hogy gyermekeid előre jutottak a Belső Útjukon. Természetesen érdekelt az is, hogy a külső világban hova érkeznek meg. Ám nem az anyagi világ a lényeges.

30. A közös családlélek titkos hangoltsága és ösztönzése abban is mutatkozik, hogy gyermekeid és unokáid milyen életképességet és életragyogást választanak. Persze nem kötelező az eddigi minta követése. Noha azt nagyon nehéz olykor elfogadtatni velük, hogy a belső transzcendens életük minősége a perdöntő.

31. Minden apa kénytelen szembe nézni hibáival, gyengeségeivel. Neked

sem tett jót életutadon az igazi családlét hiánya és annak finom elfedése. Kivéve a gyerekkorod néhány évét, amikor a nagyszüleid neveltek. Akkor nagyon szoros lélekcsalád voltatok. Mindebből nem következik, hogy édesanyád és édesapád nem voltak jó emberek. A huszadik század második fele őket is nagyon megviselte. Te sem tagadnád azt, hogy minden odaadásod ellenére sem mindig voltál kitartóan szerető apa. Pedig csak elfáradtál, vagy elméd valamiért lehangolt.

32. Milyen mérleget mondhatsz? Végül is a válások ellenére minden lányodat

te nevelted fel. Néha többet adtál, mint amit képesek voltak befogadni. Lányaid most éppen az esküvőik előtt vannak. Azt kívánod nekik, hogy legyenek nagyon boldogok! Éljék az isteni szerelmet és szeretetet életük végéig.

33. Izgalmas kérdés neked, hogy az egymást folytató évtizedekben képes vol-

tál-e egyre jobban, egyre ölelőbben apa lenni? A legnagyobb élményeid egyike, hogy egyszer a szent este éjjelén, a karácsonyfa alatt, a leterített pokrócon együtt aludtál a két lányoddal. Utólag is reméled, hogy Istenatya egész éjjel mosolygott rátok.

189

34. A Családlélek Fogadóban lányod már felnőtt asszony, a második egyetemi

diploma megszerzése előtt van. Eszedbe jut, hogy két gyereklányodnak 1998-ban, amikor még olvasni sem tudtak, előre hosszú személyes életüzeneteket írtál nekik, abban bízva, hogy legkésőbb harminc év múlva jól megértik majd. Az üzenet egyik mondata arról szólt, hogy tudás nélkül az élet érdektelen, unalmas és kimagasló tudás hiányában kétségbeejtően kiszolgáltatott. És arról is írtál, hogy három egyetemi szak elvégzése a helyes, s egyúttal tartós magyar identitást és családépítő férjeket kívántál nekik.

35. Már évek óta a lányod azt mondja neked, hogy szeretné, ha olyan dolgo-

zószobát építhetne neked, ahova minden könyved és szellemi kincsed befér. Ez egy kisebb könyvtár lenne! Istenem! Most sincs rossz helyzeted, de szeretnél a lányod teremtette szellemi palotában élni.

36. A lányoddal olykor csak egy mondatos üzeneteket váltottok. „Nagyon szeretlek, Apa!” „Nagyon szeretlek, Kislányom!”

37. Több mint tíz éve álmodsz arról, gyakran, hogy Szerelmeddel és gyer-

mekével együtt milyen legyen a végső otthonunk. Ebben a közös nagy kertben a hasonló gyökerű lelkicsaládok együtt élnének. Ez a hat-nyolc vagy több lelkileg-szellemileg összetartozó, egyívású, közös irányba haladó család szeretetközössége lenne. Már nem lesz a családi házak-kertek között kerítés sem.

38. Ez a jövőremény az édesanyák és édesapák égi-földi nagycsaládja. Kisebb Istenfalu, lélekfalu.

39. Gyermekeik és családjaik is velük élhetnek. Szeretett lányaik és fiaik is. 40. Elhagyjátok az eddigi Családlélek Fogadót!

190

38. Tiszta Bátorság! 1. Önmagad két belső közössége, a Mimagunk (Külső Ember) és az ÉnIstenünk (Belső Ember) beszélget.

2. Mimagunk: Bátor vagy? Bátrabb vagy nálam? 3. ÉnIstenem: Légy Te tisztán rettenthetetlen! Engedd nekem is, hogy valóban merészek legyünk.

4. Mimagunk: Miért akarsz bátor lenni? Hova vigyen minket a Bátorság? 5. ÉnIstenem: Gyere velem, olvadj belém. Szabad leszel a szenvedéstől. Mi lehet annál fontosabb, minthogy ne kínlódjunk? Bátor viszont azért legyünk, hogy boldogok legyünk. Az egyik legnagyobb elszántság, hogy kimondjuk és bátran vállaljuk azt, ami nekünk feltámadásként a boldogságot adja!

6. Mimagunk: Ha jól értem, célnak a „bátor boldogságot” tartod. 7. Énistenem: Nincs bátortalan boldogság! Ahhoz, hogy az légy, ami a Boldogság, minden bátorságra szükséged van. Ehhez képest az a kevésbé nehéz, hogy mondjuk ejtőernyővel ugorj ki egy repülőgépből.

8. Mimagunk: Miért lenne az könnyű? 9. ÉnIstenem: Folyton úgy élünk, hogy egy gyenge ejtőernyőt fogva lebegünk az életvilág légterében. Se felettünk, se alattunk, se bennünk nincs otthon.

10. Mimagunk: Miért? Ahol most élsz, az nem az otthon? 11. ÉnIstenünk: A lakóház mindent nyújt, hogy boldog legyek. Olyan, mint

egy gondoskodó anya. Szerelmem viszont nincs velem, így addig a Ház csak a kellemes otthontalanság. Ezt is kimondom bátran! Amíg ez így marad, csak csüngők a felhők alatt a légben. Még nem érkeztem haza.

12. Mimagunk: Ennyire vágysz arra, hogy öleld, szeresd, szeretkezzél vele?

191

13. ÉnIstenünk: Drága Mimagunk! A Szerelem missziója mindig a Szerelmed!

Gyere hozzám egy repülőgéppel és ugorj ki mellém a végtelen térbe. Csak innen fentről láthatod meg, hogy ez nem egyszerűen szerelemhiány. Mindig Szerelmemnek szeretnék adni - minden módon! Érte vagyok. Azt is kérdezted, hogy miért akartok bátor lenni? A Külső Ember lényedként ezt a választ legalább sejted?

14. Mimagunk: Azt érzem és látom, hogy minden lélekdobbanásod Ánandáért van. De nem értem, hogy a teljes odaadás miért rendkívüli eltökéltség benned. Mintha a világban más boldogságforrás nem lenne..

15. ÉnIstenünk: Ezért lenne jó, ha együtt lebegnénk a levegőben. Onnan lát-

hatod, hogy nincs semmi alattad. Jobbra és balra sem. Csak levegő mindenhol. Így neked csak az a fontos, ami benned van. Noha elképzelheted, hogy belül is repülsz az ÉnIstenedben. Csakhogy ott minden nagyon másképpen van. A Belső Ember lényedben minden levegőmolekulád a Szerelmed. Ennek ugyanígy része saját Szerelem lelked is. Ha viszont ezt a levegőközösséget, a szerelemegységet valamiért kisepred magadból, akkor viszont belül már üresebb leszel, mint most a levegőben ég és föld között. De ezzel még nem meséltem el mindent.

16. Mimagunk: Lenyűgözően magyarázol. Most valóban megértettelek. Te

vagy a Szerelem, s a Szerelmedtől vagy ilyen. Ha ez a lényeg, akkor még mit nem mondtál ki? Légy akkor most tisztán bátor.

17. ÉnIstenünk: Boldogan. Csak nehéz szavakba foglalni. Minden belső le-

vegőmolekulám egyrészt aranyló fény, másrészt isteni otthon, harmadrészt pedig lelki szövetség. Olyan azonosság, mintha örökké fognánk egymás lelki-szellemi tenyerét. Ez a szent hármasság vagyok. A Szerelmem is ez a szent háromság. Az ejtőernyőt elengedhetjük. Megérkeztünk isteni palotánkba, a Szerelem Otthonába.

18. Mimagunk: Értelek, meg nem is értelek. Szerelmedet régen láttad, laká-

sodban is régen járt. Az sem tudom, hogy a hangjára tisztán emlékezel-e. Honnan tudod még mindig, hogy ugyanaz a Szentháromság vagytok-e? Mi van akkor, ha közben Te változtál, sőt Szerelmed is változott?

192

19. ÉnIstenünk: Ezt valóban nem értheted. A szentháromság nem egy kül-

ső ruha rajtunk. Akármi is történik velünk, akár mit is élünk most, a szentháromság az örök. Sok inkarnáció óta. Nem lelkitest ez, hanem istenszív. Sem én, sem ő nem változtathat rajta. Aki nem éli Szerelmével a Szentháromság boldogság misztériumát, az mind ebből semmit nem foghat fel. Csak a szavakat értheti.

20. Mimagunk: Ha ez így van, s úgy döntök, hogy én is egyesülök Veled, mint Mimagunk, egyúttal beleolvadok a közös Szentháromságotokba? Ez vár rám benned?

21. ÉnIstenünk: Lehet, hogy mégis értesz! Boldogok leszünk! 22. Mimagunk: Legyen így! Ám még kérdezek. A Mimagunk világában tény-

legesen vagy látszólag nem vagy Szerelem. Az elméd, az egód vagy az Én, akit te csak kis Énnek tartasz, alig éli ezt a Szerelmet? Nem is élheti igazán addig, amíg Szerelmed nincs itt. A külső világban pedig egyrészt teljesen egyedül vagy, másrészt pedig gazdag szellemi teremtőként létezel. Miért nincs teljesen bennem, a Mimagunkban ez a gyönyörű Szerelem?

23. ÉnIstenünk: A válasszal bajban leszel! Azt feszegeted, hogy ki vagyok én, azaz egyik részemként ki vagy Te? Hogyan lehetséges az, hogy a Mimagunk és az ÉnIstenem két ellentétes világ. Két minőség! Amit bennem az ÉnIstenem él, abból a Mimagunk gyakran szinte semmit.

24. Mimagunk: Nem ilyen egyszerű, drága Testvér! A Belső Ember lényed

ragyog a Szerelmetektől, viszont a Mimagunk pedig folyamatosan őrlődik, vergődik, szomorú attól, hogy Szerelmed nélkül élsz a harmadik dimenzióban. Az egyik Lényed a mennyben, a másik viszont gyakran a pokolban van.

25. ÉnIstenünk: Én is azzal válaszolok, hogy nem ilyen egyszerű. Az utóbbi

években igyekeztem a pokol fölött lenni. A szenvedés fölött csak Belső Emberként ragyogni. Lehetek-e igazán bátor? Látom bólintasz. Ha igen, akkor azt mondom, hogy „külső” entitásként téged, drága Mimagunk egyre többször teljes erővel csökkentelek, olykor kikapcsollak. Hogy ne is létezzél! Én végül is nem az vagyok, aki Te!

193

26. Mimagunk: Olykor valóban a pokol felett vagy, de gyakrabban csak a

semmiben lebegsz. Olyan, mintha az ürességben köröznél, de a Szerelem ejtőernyőbe kapaszkodnál. Nem félsz attól, hogy lezuhansz? Mi lesz akkor, ha végül belehalsz a boldogtalanságba? És akkor bizony az maradsz, aki én vagyok, a Mimagunk! Lehet, hogy az történik Veled, hogy a Belső Szerelem Ember helyett csak a Szerelemvesztett lény leszel. Pusztán a fizikai valóságban gyökerező élet.

27. ÉnIstenünk: A Mimagunk nem halna bele ebbe a Szerelemvesztettségbe? 28. Mimagunk: Másképpen kérdeztek. Az élet fenntartása lehetséges a semmi ürességében?

29. ÉnIstenünk: Most hallgasd a tiszta bátorság szavait. Nagyon figyelj! Én

változatlanul nem a Mimagunk vagyok. Kizárólag az vagyok, aki a Belső Ember, élén az Önvalóval és többek között a belső Szerelem/Szeretet testtel. Ha lényegemet a Külső Valóság szeretné lerombolni, arra két választ kínálhatok. Vagy lelkileg belehalok, vagy Örök Szerelemként ragyogok! Nincs tehát választásom.

30. Mimagunk: Ismerve magunkat, nem fogsz belehalni, csak örök boldogtalanságba süllyedsz, amitől a Szellemed is meggörnyedhet.

31. ÉnIstenünk: Kimondom, hogy Örök Szerelem maradok. Már azért is,

mert Szerelmem a finom anyagi testben folyton velem van!! Az a legfantasztikusabb titok, hogy ez hogyan létezhet! Ám még hátra van az, amit még szintén nem tudtam kimondani. Egész lényem érzi, csak neve sincs. Ez ellentéte az otthontalan levegőtérnek. Egyre jobban sejtem, hogy a légtér otthontalansága fölötti szinten is vagyunk. Ez egy magasabb emberi lét. Talán Te látsz ilyen magasra?

32. Mimagunk: Ha ott van a valódi lét, ha Szerelmeddel ott vagytok Istenpár, akkor előbb-utóbb rám semmi szükség nem lesz.

33. ÉnIstenünk: Ezért ajánlottam, hogy olvadj belém. Legfeljebb az egot ké-

rem meg, hogy aludjon szép örök álmot. A kis Én táncot rop majd, ha az Isteni Énem befogadja. Nincs mitől félned. Mindenképpen végleg eg�gyé válunk. Már most is átléptél azon a kapun, ami a Belső Ember Szent Kapuja.

194

34. Mimagunk: Ettől azonban én sem vagyok egészen boldog. Az egyesülésünk is a Szerelmetektől és annak beteljesülésétől függ. Végleg mennybemenetel lesz-e?

35. ÉnIstenünk: Hihetsz benne! A tiszta boldogság az egyetlen tiszta teremtő-

erő! Az Énistenünk már kihúzza magát minden külső és belső fogságból, ezért maradéktalanul Istenemberként teremthet. Közösen az isteni vezetéssel. Nemrég a tiszta bátorság állapotában határoztuk el, hogy létünk végre mindörökre a tiszta boldogság lesz. A tudatos teremtés egyúttal a Szerelem széles körű testet öltése. Ez a tökéletes újjászületés. A Boldog Szerelmesség!

36. Mimagunk: A bátorság révén éred el, hogy isteni teremtőerő legyél? 37. ÉnIstenünk: Nem értem el. Eleve az vagyok. Csak most élek ezzel a felavatással. A lelki légtér jelképes otthontalansága fölött újrateremtem nemcsak a közös lényünket, hanem a közös létvilágunkat is. Ez a Szerelem Mindenségük feltámadása. Ez a bátorság áradó sikere.

38. Mimagunk: Ettől égen és földön, most és mindenkor beteljesült Szerelem Istenpár leszünk. Függetlenül minden életfeltételtől! Mikor váltok, vagy válunk ezzé?

39. ÉnIstenünk: Megtörtént. Vagyunk már. 40. Együtt: Vagyunk.

195

39. Három szemed van és látsz 1. Harmadik szemed is van. 2. Eljött az idő arra, hogy lássunk. 3. Ha az emberiség és a Föld történetére és jelenére nézünk, elkerülhetetlen, hogy ne szembesüljünk mindazzal, ami nem indokolható.

4. Ha a nem indokolható összefüggések, felismerések és események új igaz-

sága felismerhető, abban az esetben a Föld és az emberiség feltámadhat. Ehhez csak „annyi” szükséges, hogy a helytelen magyarázatokat, indoklásokat és a tudatosan hamis felfogásokat szélnek eresszük. Az Igazság Kora jön. Ezért most már ne tévedjünk.

5. Nem indokolható, hogy a Tejút Galaxisban árnyékcivilizációk, sötétcivi-

lizációk lehetnek. Kétséges, hogy a bukott angyalok vezetésével fordultak volna szembe a Forrással és három galaxist maguk alá gyűrtek. Ha a sötét nem létezik, hiszen csak a fény hiánya van, akkor ezek a negatív civilizációk hogyan miért terjedtek el?

6. Nem indokolható, hogy az árnyékcivilizációk csupán az önérdeküket képviselik. Egyáltalán a bukott angyalok miért lázadtak az Isten ellen? A Föld történetének eseményei tagadják ezt a megértő, békítő felfogást.

7. Nem indokolható, hogy az árnyékcivilizációk kozmikus háborúkat foly-

tattak a naprendszerben. Erre nincs okunk semmilyen felmentést adni. Ez olyan rombolás, mintha a csúnya eltüntetné a szépet.

8. Nem indokolható, hogy Isten engedte sok évezreden keresztük az árnyékcivilizációk dicstelen létét. Isten feladata nem lehet csak az élet fenntartása. Már az elképzelhetetlen, hogy a Forrás felkészületlenül tűrte a sötét erők, avagy az elsődleges anomália győzelmét.

9. Nem indokolható, hogy az árnyékcivilizációk a bolygót nagyon régóta uralmuk alá hajtották és végletes tartós karanténban tartották. Különösen az elmúlt százötven évben.

196

10. Nem indokolható, hogy a földbolygó hihetetlen sok idő alatt nem vált a

szerelem, a szeretet, a boldogság bolygójává. Ez jelképesen olyan, mintha az embernek lélek nélkül kellene élnie.

11. Nem indokolható, hogy az elmúlt egy millió évben a Földre többször nem

isten teremtette ember került. Akkor sem, ha Isten ezekbe az ember típusokba utólag igyekezett lelket teremteni.

12. Nem indokolható, hogy a földi emberben kénytelen-kelletén Külső Ember

van, élén az emberbe lökött elmével, egóval, hamis énnel. Ez majdnem olyan, mintha az oroszlán úgy élne, mintha szívébe döftek volna egy kardod.

13. Nem indokolható, hogy Yaldabaoth embert teremthetett és plazma testével évezredeken át börtönben tartotta a Földet és az emberiséget.

14. Nem indokolható, hogy a fogantatás után a születő emberrel mindent elfelejtetnek, főként isteni kötöttségét és előző inkarnációt.

15. Nem indokolható, hogy a földi ember Lemúria óta esélyt sem kapott arra,

hogy Szerelem ember, Szeretet ember és végül Istenember legyen. Ennél súlyosabb tragédia nem érhette az embert.

16. Nem indokolható, hogy a Földön számtalan évezrede újra és újra a sötét erők, a háttérhatalmak elvakultan uralkodnak. Képzeljük el, milyen lenne az, ha a déli napsütés közepén éjszaka lenne.

17. Nem indokolható, hogy a Földet a sötét civilizációk erői és a háttérhatal-

mak képviselői kétszeres szoros fogságban és így földalatti életformában tartják. Elvileg szinte képtelenség lenne, ami megtörtént, hogy a Föld alatt ellencivilizációt építettek.

18. Nem indokolható, hogy Isten és fénycivilizációi mindezt több világéven

keresztül sokszor tűrték és tehetetlenül engedték. Olyan ez, mintha folyton el kellene viselni, hogy nyáron is fagyott lélekkel éljünk.

19. Nem indokolható, hogy az emberiség a kicsit jobb korszakokban képtelen volt a kettős uralmat teljesen felszámolni reménytelen helyzete miatt. Az akkori emberiségnek kellett volna legyőzni a galaktikus mindenség elszánt ördögeit?

197

20. Nem indokolható, hogy a naprendszerben több bolygó teljesen vagy részben elpusztult. A parasztember a szomszéd búzatábláit soha nem gyújtotta fel.

21. Nem indokolható, hogy az elmúlt évezredekben a földi természet, az isteni ökológia jelentős mértékben pusztult és veszélyeztetve lett.

22. Nem indokolható, hogy a föld belső rétegeiben, az Agarthában élő civilizációk sokáig magukra hagytak minket. Talán sokkal hamarább is közvetlenül segíthettek volna.

23. Nem indokolható, hogy a Föld legjobb spirituális mesterei és magas minőségű gondolkodói gyakran korszakuk manipulációinak szellemi fogságában vergődtek. Az elmemanipulációk most is tömegesen téves eszmékkel töltik fel az emberiség gondolkodását.

24. Nem indokolható, hogy Jézust keresztre feszítették és szeretetprogramját két évezrede nem engedték megvalósulni. Istenem, utólag is mindent adnánk azért, hogy Jézus igazságai vezethetnék az emberiséget.

25. Nem indokolható, hogy jelenleg a Földön miért nincs legalább egy milliárd felemelkedett ember. Ezt a tényt nem lehet csak az emberiség gyengeségének tekinteni.

26. Nem indokolható, hogy a földi háttérhatalmak számos jobb korszakot

tönkre tettek és az elmúlt századokban az emberiségre kényszerítették a kommunizmus és a kapitalizmus színjátszó negatív rendszerét. És men�nyien hittek a hihetetlen eszmékben!

27. Nem indokolható, hogy most már az emberiség többsége istentelen és

embertelen többszörös elidegenedés alávetettje. Ez aztán végleg olyan, mintha embereknek sorozatosan elvették volna a valódi párját. Mintha az erdők helyén mindenhol Magány-fák nőnének minden kontinensen.

28. Nem indokolható, hogy az elmúlt világévekben mindig vaskorszakok, bronzkorszakok voltak. Kizárt, hogy Isten akaratával egyeznének ezek a világév típusok. Isten még lágy poklokat sem pártolhat.

29. Nem indokolható, hogy a Földbolygón valódi teljes Aranykor, vagy

Szeretetkor valószínűleg emberemlékezet óta nem lehetett. Ez olyan, mintha a Napot levennék a fejünk felett az égről.

198

30. Nem indokolható, hogy az emberiség azért sem vett szabad lélegzetet,

mert a nyilvánosság, a tömegmédia, a normál tudomány hihetetlen manipuláció áldozata.

31. Nem indokolható, hogy az elmúlt száz évben is az európai országok elvi-

leg szuverén társadalmait a globális háttérhatalom irányította. Hogy néz az ki, hogy az óvodákat is farkasok vezetik?

32. Nem indokolható, hogy a nemzetállamok politikáját a háttérhatalom titkos hálózatainak képviselői uralják. A tündöklő fény hátterében nem lehetnek sötét hálók.

33. Nem indokolható, hogy az elmúlt száz évben a háttérhatalom a pénzkapitalizmus bevezetésével és szentesítésével a Földön rejtett újabb rabszolgaságot hozzon létre.

34. Nem indokolható, hogy a különböző vallásokat kisebb vagy nagyobb

mértékben a régi és mai háttéruralom eltérítse eredeti szándékuktól. Milyen lenne az a világ, ahol a házasságokba az állam felügyelő rendőröket telepítene?

35. Nem indokolható, hogy a Földön vagy más bolygón a felszabadulás, az emelkedés elsősorban a szenvedések, tragédiák és áldozatok révén vált némileg lehetővé. Isten az embert nem szenvedésre teremtette.

36. Nem indokolható, hogy különösen az északi feltekén a nemzeti tudatokat, és a társadalmi tudatokat gyakran felmorzsolni akarják a külső és belső sötét erők és klienseik. A szép kerti virágok nem élhetnek vasmarkokban.

37. Nem indokolható, hogy a földre született ikerláng párok szerelmének beteljesülését többek között az arkhonok révén megakadályozták. Ez egyaránt Isten, az Ember és a Szerelem tagadása.

38. Nem indokolható, hogy például Európában a felesleges túlfogyasztással

és túlszórakoztatással, valamint az erkölcs és a kultúra rombolásával a családok és a családi tudatok többségét szétzilálták. Ez a tökéletes üresítés programja.

39. Nem indokolható, hogy a Földön miért nincs már örök Aranykor és miért nem vagyunk ötödik dimenziós bolygó és emberiség. Ez még annál is rosszabb, mintha földet nem venné körbe az éltető levegő.

199

40. Nem indokolható végül, hogy Isten nagyon régóta mindezt sokszor vagy olykor miért hagyta beletörődve. Miért engedte, hogy ne lehessünk Isten teremtette ember?

+1. Senki nem cáfolhatja már égen és földön, hogy most az embernek Szerelemmé, Szeretetté és Fénymindenséggé kell válnia. Segítsetek, drága Isteneink! Köszönjük.

200

40. A filozófia felett 1. Van-e saját gondolatom? Egyáltalán lehet-e önálló gondolatom? 2. Van-e kollektív gondolat? Születhet-e új filozófiai eszmefuttatás? 3. A saját és a kollektív elmélkedés között milyen kapcsolat van? Feltéve, ha van saját és nem saját érvényes gondolkodás.

4. A feltett öt kérdésre nem nagyon van helyes válasz. Holott a kollektív gondolkodás szerint a filozófia minderre képes válaszolni. Feltéve, ha a jelenlegi világfilozófia érvényes gondolatokra képes és alkalmas.

5. Az ember hamar megfigyelheti, hogy a megszülető gondolatai az elme gondolatai. Az ember szintén gyorsan felismerheti, hogy az elme nem a saját gondolatait közvetíti. Ha az elme nem én vagyok, akkor ki teremthet bennem olyan gondolatokat, ami én vagyok?

6. Az ember hamar felismerheti, hogy a kollektív elmélkedés magasabb foka,

a tudomány viszont a kollektív elme uralma alatt van. Szintén gyorsan tudatosulhat bennünk, hogy a kollektív elme nem az emberiség szellemi képviselete. Ha a kollektív elme nem mi vagyunk, akkor bennünk ki teremthet olyan gondolkodást, ami egyértelműen mi vagyunk?

7. Ahhoz, hogy gondolkozni tudjunk, elengedhetetlenül pontosan tudni

kellene, ami természetesen ismét gondolat természetű, hogy az egyes ember, a gondolkodó kicsoda, s nem kevésbé helyesen értenünk kellene, hogy ki az emberiség, de az a válasz sem lehet más, mint egy személyes és/vagy kollektív gondolat.

8. A huszonegyedik század egyik csodája, hogy egyre látványosabban, egy-

re világosabban felismerjük, hogy jobbára nincs érvényes emberképünk, nincs hiteles emberiség- és bolygóképünk. Lassan belátjuk, hogy az alapkérdésekre nincs sem tudományos, sem filozófiai gondolatválasz.

9. Ne felejtsük el, hogy az, aki „én vagyok”, aligha tudja, s ráadásul jórészt rejtély, hogy legalább a „társadalom” ki lehet. Már az meghökkentő feltételezés, hogy nemcsak a természet, hanem minden közösség is „élőlény”, csakhogy van-e olyan válaszunk, hogy a nem emberi élőlények kicsodák?

201

10. Végtére teljes a gondolattalanság, miközben végtelen számú a gondolatillúzió. A személyes és kollektív elmék feltételezett gondolatai (majdnem mindig) tökéletes akadályai a valódi eszmefuttatások megszületésének.

11. Az igaz gondolatok megszületésének érthető akadálya, hogy annyira gondolattalanok vagyunk, olyan alacsony szinten látjuk a világot, hogy a valóság minimum hét-nyolc szintjével szemben valójában csak a legalsó valóságlépcsőin, a fizikai valóság „mindenségében” kutatjuk az ott csak töredékesen található válaszokat.

12. Ezért sem a tudomány, de még a filozófia sem igazán gondolatképes. Ezen az nem változtat, hogy számtalan milliárd gondolat/valóság/igazság feltételezésünk van. Már egy érettségizett fiatalnak is feltűnhet, hogy a mai „gondolatgyártás” alapvetően a korábbi gondolathipotézisek végtelen ismétlése. Ezen az sem segít, hogy néhány korábbi gondolkodó válaszkísérlete megfontolásra érdemes.

13. A huszadik század gondolkodása a gondolkodástörténet mélypontja, hi-

szen már a metafizikát is megtagadtuk, pedig az a magasabb valóságsíkokra engedett nézni. Ez akkor is igaz, ha számos korábbi metafizika ugyanúgy a kollektív szellemi egyetemesség valóságillúziója volt.

14. Nos, kedves barátaim, talán nincs akadálya annak a belátásnak sem, hogy

sem az Istenségről, sem az Isteni Mindenségről, sem az omniverzumról Isten igazából nincs hiteles gondolatunk. Noha az elmúlt évtizedben néhány könyvben már igyekeztek feltárni a pozitív és negatív földönkívüli civilizációkat.

15. Sokáig magam is azt gondoltam, talán nem az elmém jóvoltából, hogy az új gondolkodás az új filozófia, az új teológia és az új metafizikai új egyesítése révén születhet meg. Ez a szellemi szint nyilvánvalóan a mai filozófia minősége és horizontja felett van. Tizenöt éve már azt hirdettük, hogy ez lesz a metafilozófia.

16. Csakhogy hogyan lesz új filozófia és új metafizika? Avagy hogyan szabadulunk meg a személyes és kollektív elme „gondolattalálmányaitól”?

17. Erre a két kérdésre két vagy három, egymással összefüggő válaszremény van.

202

18. Az egyik esély a magasabb tudatminőségbe érkezés. Már tizenöt éve vi-

lágosan felismertük, hogy metafilozófiával csak olyan gondolkodó képes foglalkozni, aki az alacsony tudatállapotból felemelkedett a magas tudatállapotba. Ezt annak ellenére is mondtuk, hogy nem voltunk annyira balgák, hogy legalább kicsit ne világosodjunk meg, s ne vegyük észre, hogy a tudat mineműségének megfejtése is nagyon labilis.

19. Ne tegyünk úgy, mintha ma tudnánk, hogy mi a tudat. Vagy mi a lélek. 20. A másik esély, hogy a bolygónkon Új Ember születik. Magam azon na-

gyon kevesek közé tartoztam és tartozom, akik minden billegő kollektív gondolatremény ellenére bizonyos voltam abban, hogy a Földön éppen most születhet meg az Új Ember. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez attól automatikusan nem jön létre, hogy felemelkedünk az ötödik dimenzióba.

21. Lappangott egy harmadik esély is. Ez azt feltételezte, hogy a Mindenség

magasabb szintjéről, az Istenség szellemi síkjáról és a fénycivilizációk tudásából rendszeres és átfogó szellemi segítséget kapunk az Új Gondolkodás megteremtéséhez. Eddig is az történt, hogy főként azok a tudósok jutottak el magasabb tudásokhoz, akik „fentről” magasabb szellemi inspirációkat kaptak.

22. A három esélyt évezredek óta durván nehezítette, sőt rontotta, végül is megakadályozta, hogy a Földbolygó mindenkori világtársadalmának ismeretanyagát és gondolkodás alternatíváit a negatív földönkívüli és a földi háttérhatalmi vezető ideológiai csoportok uralták. Ma sincsen másképpen, noha erről a viszonyról nevetséges gondolatillúziók is vannak.

23. Számomra minimum egy évtizede nem kérdés, hogy a három remény ötvözete teszi majd lehetővé a mai filozófia feletti új és sokkal igazabb metagondolkodást.

24. A tízes évek előtt még reménykedtünk abban, hogy a metafilozófiai igaz-

ságkeresés széles körű szellemi csoportot hoz létre Magyarországon, és/ vagy a globális szellemi „univerzumban”. Belátom, hogy ez változatlanul „csak” remény.

203

25. Az új gondolkodás szempontjából is óriási esély ad az, hogy a jelenlegi földi civilizáció kártyavárként összeomlik, s kozmikus esélyként már kézzel fogható alternatíva az Új Aranykor lüktető, forrongó, vibráló születése. Nem meglepő viszont, hogy a jelenlegi káosz és riadalom a többséget mindössze arra ösztönzi, hogy a régi „gondolatok” alapján rekonstruálják az emberellenes világrendet.

26. Most aztán lázítóan, diadalmasan életre kell az Új Emberidea. Senki

sem vitathatja, hogy az Új Ember (a Szerelem-Szeretet Ember, avagy a Szeristen és a Szertető Ember) megszületésének, sőt születésének eredményeként is legyen végre új antropológiánk.

27. Van-e saját gondolatom és van-e kollektív gondolat az Új Emberről? Évek óta születik. Talán egyre többekben lappang, de a nyilvánosság előtt csend van. Kivétel például az én két Aranykorról szóló könyvem.

28. A nehézséget növeli, hogy se a tudomány, se mondjuk a keresztény gon-

dolkodás összeomlása és újjászületése nem indult el, vagy még nem gyorsult fel. A tudománykrízis ideológiai elhárítása még sokáig tarthat, és nehezen becsülhető meg, hogy az összes keresztény egyház egységes, új gondolkodási reformációja mikor kezdődhet. Noha mind a két folyamat diadalmas szellemi-teológiai vágtái rövidesen megjelennek.

29. Ez a nehézség komplexum különösebben nem zavaró, mert csak belátható idő kérdése az emberiség szellemének feltámadása.

30. Magam életének elmúlt évtizede nagyon inspiráló. Nem nehéz belátnom,

amiben elmém szinte egyáltalán nem segít, hogy személyes élettörténetem az eddigi gondolkodással értelmezhetetlen, s így jelen volt az a szellemi veszély, hogy félreértelmezem. Ez nagyon ösztönzött az új gondolkodás megközelítésére.

31. A konklúzió fényesen világít. Ahhoz, hogy én vagy más, akármelyik szellemi társam teremtőként részt vegyen az Új Metafilozófia avagy Fénygondolkodás születésében kikerülhetetlen feltétel, hogy a magas érzelmi-, lelki-, tudatállapot elérésével Szerelem és Szeretet (azaz valóban új) Emberré váljon.

204

32. Ezért mindnyájunknak tudatosan és eltökélten, sőt belső örömben szin-

tén teremtőként részt kell vennünk az Új Föld létrehozásában. Az Új Gondolkodás tehát nem választható el az Új Ember és az Új Föld mai ember- és gondolkodás-feletti, Istenhez méltó új születésétől. Ez már több, mint újjászületés.

33. Engedjük meg magunknak, hogy most egy kertbe kiüljünk, fürödjünk az új nap teljesen új fényében és belül is mosolyogjunk.

34. Ott tartunk tehát, hogy lehet-e saját gondolatom? Nem izgat már, hogy lehet-e önálló gondolatom, mert élem az új gondolatokat. Egyrészt azért, mert elmém feltehetően elindult az új elmévé válásban és másrészt a Belső Ember lényemben összefogtak az entitásaim, hogy telepatikusan is lássam az új igazságokat.

35. Nincs ebben semmi misztikus, mert a transzcendens szellemi segítség úgy jön, mint minden éjszaka után a reggel. Tételezzük fel, hogy a felsorolt három gondolkodási eséllyel egyre inkább képes vagyok élni. Mint mások is.

36. Az igazság alapú gondolkodás új születésétől függetlenül is, ha tetszik

mindenek felett, kizárólag az vezet engem, az motivál, az boldogít, hogy egyike legyek az Új Szerelem és Szeretet Embereknek. Ezért is írtam nyolc új könyvet, például különleges típusú képes verses és képes esszé köteteket.

37. Nemcsak élni szerettem volna az isteni boldogságú szerelmet és szeretetet, hanem lelkemben-szellememben dédelgetni és ennek révén is megérteni a valódi emberi egyetemességet.

38. Ezért most nemcsak azt mondom, hogy a Szerelem teszi az embert emberré, hanem ugyanígy azt is, hogy a Szerelem teszi a gondolkodást gondolkodássá. Teljesen érdektelen már az is, hogy mások elméi mit kezdenek ezekkel a bizonyosságokkal.

39. Szeretem az új filozófia és az új metafizika gyökereiből is feltámadó új IstenSzellem gondolkodást.

40. Köszönöm, hogy mindezt leírhattam.

205

206

MÁSODIK KÖTET A feltámadás üdvössége 2020. május–július

207

Mottók:

„A jövendő gondolkodás már nem filozófia, mert eredendőbben gondolkodik, mint a metafizika, mely elnevezés ugyanazt jelenti, mint a filozófia. De a jövendő gondolkodás azt sem teheti meg többé, hogy miként Hegel követelte, levesse »a bölcsesség szeretete« elnevezést, és az abszolút tudás alakjában magává a bölcsességgé váljék.” Martin Heidegger, 1946

„Azt mondtam, hogy minden gyönyörűség szeretetre épül. (…) Először is még a fájdalom érzésében is legalább érezzük és birtokoljuk magunkat, és már önmagában ez is kimondhatatlanul boldogabbá tesz az önmaguk érzékelésének abszolút hiányánál. Másodszor, ez a fájdalom az a jótékony ösztökélő, amelynek arra kell indítania, és előbb-utóbb arra is fog indítania bennünket, hogy egyesüljünk azzal, amit szeretünk, és hogy megleljük benne a boldogságot. Jó tehát annak az embernek, aki képes legalább szomorkodni és vágyakozást érezni!” Johann Gottlieb Fichte, 1805

208

„A jövő filozófusának ébernek kell lenni. Ez az egyetlen igény, követelés, várakozás. Nem szabad, hogy szenvedélyeknek szolgáljon, hogy világszemléleteket hirdessen, hogy történeti irányzat rabságában legyen. Az egyetlen, amit a jövő filozófusától követelni kell, hogy legyen éber és ébresszen fel bennünket. Legyen, aki vigyáz.” Hamvas Béla, 1943

Már csak egy Isten menthet meg bennünket! Egyetlen lehetőségünk az marad, hogy a gondolkodás és a költészet terén készenlétbe helyezzük magunkat Isten megjelenésére, avagy Isten távollétére a pusztulásban; hogy Isten távolléte láttán elpusztulunk. Martin Heidegger, 1966

Nem érdekel már a Rozsdakor egyetlen eseménye vagy jellemzője sem. Ébredjünk fel évezredes álmainkból is. Vitathatatlan, mert az eleminél is elemibb igazság, hogy az Új Aranykorban az emberiség jobbjai végre Szeristenné és Szertető Emberekké akarnak válni. Felemelkedett lélekként az ötödik dimenziós Krisztuslétben. Varga Csaba, 2020

209

1. Jézusi válaszok 1. Van válasz? 2. Mindig van. Válasz vagy. 3. Mimagunk (avagy a külső-belső én): Ki vagyok én? 4. Jézus: Senki nem tudja nálad jobban, de nem tudhatsz mindent. És most

nemcsak újjászületsz, hanem újra születsz. Új életben. Nem leszel azonos azzal, aki eddig voltál. Új válasz vagy.

5. Mimagunk: Szerinted ki vagyok én? 6. Jézus: Hegytetőn törökülésben álmodó és várakozó Felkent Lélek. A

világ még nem kapaszkodott fel hozzád a hegytetőre, ám ebben bízol. A transzcendens reményedet nem adod fel. Szent várakozás vagy, aki szüntelenül teremti a világ hegyre kapaszkodását. Ezért teremtődsz Új Lélekké.

7. Mimagunk: Ha Új Lélek vagyok vagy leszek, az nem teljesen akar világ

építő lenni. Talán elsődlegesen nem is ezért vagyok most a földön. Az újra születés belül és a közelemben történik.

8. Jézus: Nagyon jól tudom. Erről még sokat fogsz érdeklődni. 9. Mimagunk: Számos kérdésem van. Akit én Jézusként ismerek, az valójában Jézus? Egyáltalán ki Jézus?

10. Jézus: Akit Jézusként fogadsz el, aki neked Jézusként válaszol, az részben Jézus is. Jézus neked viszont testvéred és fordítva is: nekem is testvérem vagy. Ám ebből sem következik, hogy Jézus azonos a tapasztalatoddal. Már azért sem, mert benned élek, s ez a Belső Jézus nem azonos a világban ismert Jézussal.

11. Mimagunk: Magadnak hogyan neveznéd meg Jézust? A magad számára ki vagy? Azonos vagy Krisztussal?

210

12. Jézus: Senki nem tudja, hogy ki Krisztus. Követem Krisztust, de könnyen lehet, hogy Krisztus a Magasabb Énben sokkal több bennem, mint az ismert Krisztus személye. A legmagasabb énemben valahol az vagyok, aki Krisztus álma. Látszólag nagyon egyszerű: a szeretet vagyok, de ezt a szeretetet nem ismerik a földön.

13. Mimagunk: Örülök, hogy ezt mondod. Azt nem tudom, hogy én ezt a Szeretet fokozatot ismerem-e. De semmi sem jobban jellemez engem, mint az, hogy ezt a Legmagasabb Fokozatot keresi. Nem hiszem még, hogy megtaláltam, de nevet már régen adtam neki. Szer-elemnek hívom.

14. Jézus: Ezért vagy testvérem. A legmagasabb énemet, a Szeretetet mintha

jól éreznéd, noha elég keveset tudsz róla. Én sem sokkal többet. Neked sokkal nehezebb, mint nekem, mert a földbolygó foglya vagy, noha kimásztál belőle egy hegytetőre.

15. Mimagunk: Ha látom magam, azt veszem észre, hogy szinte senki vagyok. Semmilyen földi ranglétrára nem mentem fel. Nem is érdekel. A földbolygó bennem és körülöttem van, de mintha kezdetekről fogva kívülálló lennék. Ezért mondom, hogy világi szinten senki vagyok.

16. Jézus: Ez egyrészt igaz, másrészt nem igaz. A kívülállásod isteni áldás, mert ez tette lehetővé, hogy hegymászó legyél a sivatagban is. Ugyanakkor az, aki a hegytetőn álmodozik, mint egy kisgyerek, az nem más, mint az a lélek, aki több és másabb, mint a Minden.

17. Mimagunk: Nem nagyon tudom. A lelkem nem akart és nem akar

Minden lenni. Sokáig kétségbeesve, vagy a kétségbeesést is feledve a hegy alsó lankáin Világkereső voltam. Ám egyáltalán nem a Nagy Világ vonzott, hanem csupán az a cél rántott magához, hogy szeressek és szeretve legyek, de sokáig csupán tudomásul vettem, hogy messze van tőlem a Szeretet Legmagasabb Foka. Éreztem, nagyon-nagyon hív magához. Csak nem találtam és olykor peregtek a könnyeim. A szeretethiány voltam, noha igyekeztem élő szeretet lenni.

18. Jézus: Lásd, hogy ez a felszentelt útkeresés volt.

211

19. Mimagunk: Most sem látom nagyon, utólag mégis elfogadhatom. Ezekben az évtizedekben nem tudtam, hogy a testvérem vagy. Nem éreztem, hogy bárki is velem van, de az bizonyos, hogy a keresést halálom árán sem adtam volna fel. Nem hiszem, hogy ezt a belső állapotot az égen vagy a földön bárki is érzi és van róla érzéstudata.

20. Jézus: Ezért voltál láthatatlanul felszentelt út. Neked kellett addig keresni, amíg végül Ánandát elküldtük hozzád, aki szintén nem tudhatta, hogy láthatatlanul felszentelt útkereső. Ám Ánanda akkor már szintén a testvérem volt. Neki sem mondtuk meg, hogy miért küldjük hozzád.

21. Mimagunk: Nem értem, hogy akit a földre küldtetek, Ánandát vagy en-

gem, annak miért kell korlátolt tudattal és fedett horizonttal mászni a világ egyik hegyoldalán. Nem világos az isteni szándék. Ám a létező tudatom mögött, a jórészt ismeretlen Istentudatban, avagy a Jézusszívben részben öntudatlanul nagyon tisztán éreztem, hogy Ánandával egymásnak vagyunk teremtve. Minden rejtély ellenére tiszta fény volt és maradt.

22. Jézus: Ha belegondolsz, elképesztő világosság az, ami akkor benned volt. Ánanda is sejtette lényed igazságát, ám a földjegye miatt bele-beleragadt abba a normális vágyba, hogy legyen végre igazi férje, biztonságos társa. Földi bizonyosságra vágyott, holott égi bizonyoság lakik benne.

23. Mimagunk: Miután most csendben ülök a hegytetőn, ezért van egy tel-

jesen új feltételezésem. Ez nem Rólad szól, mert testvérek vagyunk. Ám azt tapasztalom az elmúlt évtizedben, hogy egy-egy földi embert Isten közvetlenül nem segít, pedig a földi embernek ez az Istenfeletti vágya. Viszont minden ember a teremtésekor kapott egy útvonalat és ehhez egy ösvényt, s furcsa módon az útvonal és az ösvény van megbízva az adott ember segítségével. Így van?

24. Jézus: Részben igen, részben nem. Miután Isten nem személy, nem ener-

gia, hanem szinte Minden Isten a végtelen mindenségben, sőt ebben végtelen számú lény van, így teljesen érthető, hogy az Istenrendszer, Istenhálózat, Istenmindenség mindenkit automatikusan kormányoz. Ha lehet. Ugyanakkor nagy ritkán Isten, vagy az Istenfeletti Krisztus kinyúl a „rendszerből” és közvetve változtatja meg az utat és az útfeltételeket. Ezért találkoztál Ánandával.

212

25. Mimagunk: Igen. Valami ilyen „rendszert” tapasztalok. Te vagy a tanúm,

hogy évek óta kértem, könyörögtem Istent, hogy Ánandával ne ez az elválasztottságunk legyen az út. Teljesen hiába tettem. Az útvonal program és az ösvény ráadásul felettem halad és magam sem nagyon vagyok képes befolyásolni. Szüntelenül úton vagyok, de végtelenül befolyásolva és végtelenül magára hagyva. Csupán azt tehettem, hogy az Új Lélek programjához jobban ragaszkodtam, mint Isten hozzám, vagy bárkihez.

26. Jézus: Csakhogy. Miközben nemcsak az Istenteljesség, hanem magam is melletted vagyok és szeretünk téged, s közben aggodalom nélkül figyelem, hogy a sokszoros korlát és kihívás közben és után az ösvényen számtalan kisebb hegyre is feljutottál. Gyönyörűen haladtál.

27. Mimagunk: Akkor újra az a kérdés, hogy Mimagunként ki vagyunk, vagy

mire teremtettek engem vagy minket. Ha arra teremtettek engem is, hogy sok-sok szakadék megmászása árán jussak fel a hegytetőre, akkor értem a beavató utat és misztériumát. Ám én elsősorban nem ez vagyok. Nem ezért vagyok itt. Úgy akarok Új Lélek lenni, hogy a legmagasabb szinten éljem Ánandával a Szerelem és a Szeretet Legmagasabb Fokozatát. Ezért nem érdekel a régi ösvény egyetlen szakadékán való átjutás sem.

28. Jézus: Ezért vagy Új Léleknek rendelve. 29. Mimagunk: Azt ne mond, hogy ezért vagyok szakadékgyaloglónak teremtve.

30. Jézus: Drága Testvérem! Nagyon szeretlek. Most tegyük félre ezt a kérdést. Örüljünk annak, hogy a hegytetőn vagy. Mindenekelőtt Világálmodóként! Ehhez volt szükség arra, hogy a hosszú csendben sokat várakozzál.

31. Mimagunk: Talán rendben van. Ám szeretettel kérlek, most abban erő-

síts meg, hogy az Ánanda Szerelemben már képes voltam álomként és életként, végül új páros útvonalként megteremteni a Szerelempár Istenminőségét.

32. Jézus: Ez a Szerelempár tényleg Istenpár, ahogy tanítod. Ne zavarjon, hogy ez a magasság még sokaknak égfeletti magasság. Ti azért vagyok Ánandával egymásnak rendelve, mert ennek a beteljesült szerelemnek az életmintája lesz az Új Világ kimagasló példája.

213

33. Mimagunk: Köszönöm, Testvérem! Most elsősorban ezért várakozom a

hegyen. Nem tagadhatod, hogy ez a külső elszakadtságot reprezentáló várakozás lehetett volna nagyon hasonló a keresztet válladon való cipelésedhez. Sőt ennél akár súlyosabb kitaszítottság is, mert az Istentől való elszakítottság legvégül a megnevezhetetlen magányba falazásig jutott. Mindez szavakba foglalhatatlan.

34. Jézus: Nézzük másképpen. Ennél a próbatételnél azért sokkal nagyobb áldást kaptál. Ez a látszólag istentelen kitaszítottság valahol nagyon mélyen elvitt és elvisz a tökéletes hazatérés egyesüléséig. A hegytető közepéig.

35. Mimagunk: Most én mondom, szellemileg lépjünk tovább. Ha a hegy-

tetőn látsz, akkor remélem boldogan egyet értesz velem, hogy a magam szerény jézusi vándorlásom végén Ánanda segítségével eljutottam a szimbolikus halálon át a feltámadás földi valóra váltásáig. Ez a minőség nemcsak a szerelmi legfelső szint megtestesülése, hanem reményeim szerint most így válik realitássá az Új Világ babusgatása is.

36. Jézus: Nagyon pontosan fogalmazol. Az isteni szerelemben a végső ha-

zateremtés szükségképpen a végső haza teremtése. Ez az Új Világ, ami jórészt szinte megtervezetlen, de te már jól tudod, hogy megtervezéséhez is belül újra kell születni. Nemcsak neked.

37. Mimagunk: Drága Jézus, az Új Időben én is nagyon kérlek, hogy gyere

vissza végleg a Földre, vedd fel hosszú időre ismét a testruhádat, mert újra eljutottunk oda, ahhoz az igazi rajtvonalhoz, ahonnan csak a feltámadással mehettél el. Most más feltámadásra van esélyünk.

38. Jézus: Ezt hogyan érted? Mit tegyek Krisztusként? 39. Mimagunk: Most már földi testben állj ismét annak az útvonalnak az élére, amit az Istenmindenség reményeim szerint évmilliókkal ezelőtt már kijelölt ennek a szerelmes boldogságra szánt bolygónak.

40. Jézus: Már ott vagyunk, Testvérem!

214

2. Aki bennem él 1. Igaz az, hogy Szerelmem bennem él? 2. Lehet-e másképpen, mint úgy, hogy Ánanda évezredek óta bennem lakik? 3. Ki vagyok én, hogy önmagamban nem vagyok egyedül? Isten mel-

lett szüntelenül bennünk él az, aki az örök párunk? Én is benne élek Ánandában? Akkor is egymásban vagyunk, ha elménk nem tud róla? De lelkünk tisztán érzékeli!

4. Ha egymásban élünk, akkor ez a két lélekpárosság egyesült bennünk? Ha egy így van, abból az következik, hogy az egyesült lélekpár két helyen él, Ánandában és bennem! Ha így van elkerülhetetlenül, akkor a Belső Ember „falunkban” kik vagyunk és hogyan létezünk? A Belső Ember lényünk hívható Misztikus Testnek is?

5. Állítom az Égnek és a Földnek, hogy ez így van. Nincs se égi, se földi Isten, aki ezt cáfolhatná. Ennek mi a végső bizonyitéka?

6. Mimagunk: Nincs okom az örök igazság igazolására, ám most a bennem

élő Anandától és a bennem lakó közös Lélekpárunktól kérdezem meg, hogy a kölcsönös egymásban élésünket hogyan éljük meg. Ezért most először a bennem élő Ánandához fordulok. Boldog vagy bennem?

7. Ánanda: Örökké boldog vagyok és régóta boldogtalan is. Örömteli va-

gyok, mert szavakkal kifejezhetetlen, hogy milyen extázis egyben lennünk. Ez az extázis nem földi mámor. Még bennünk is csak a lélek legmélyén érezhető. Nem lehetünk mások, mint amilyenek együtt vagyunk.

8. Mimagunk: Érzem, de ez nem a szokásos érzés. Mintha valamilyen ma-

gas dimenziójú Istenérzés lenne. Pedig azt sem tudom, hogy milyen érzésfeletti érzés érezni bennem Istent. De érezzük! Akkor viszont miért vagy boldogtalan is, Drágám?

9. Ánanda: Azért vagyok sok-sok inkarnációban boldogtalan, mert lelkileg majdnem mindig belehaltunk abba, hogy a harmadik dimenzióban nem élhettünk együtt. Ez is felfoghatatlan keserűség és a külső kettéválasztás pedig a magány feletti egyedüllét.

215

10. Mimagunk: Igen! Aki lelkileg és tudatilag ezt nem éli a jelképes hegy-

tetőn, az belső üzenetként sem tudhatja, hogy milyen érzéstudat, lélektudat ez a kettészakítottság. Ha Isten élné a fájdalmat, ez Istenfájdalom lenne. Isten helyett is éljük.

11. Ánanda: Mondtam már ma, hogy szeretlek? 12. Mimagunk: Mosolyogva válaszolok. Mondtam már ma, hogy szeretlek? 13. Ánanda: Mondjuk el végre, hogyan élünk egymásban. Elmondod, hogy Belső Ember lényedben hol és hogyan élek és élünk? Erről azért nehéz szólni, mert minden ember ötödik dimenziós Belső Ember lénye olyan, mint egy igazi szeretetközösség. Nevezhetjük faluközösségnek is, apró szeretetfalvának.

14. Mimagunk: Mintha mindnyájan egy szekéren ülnénk. Hátul áll, a taton

az Önvalónk. Lénye fölénk hajol. A kocsis az Isteni Én. A szekér közepén egy pad van.

15. Ánanda: Hadd folytassam! Mert most jön a titok. A padon ülünk Lélekpárként. Két gyönyörű Istenlélek. De közöttünk helyett szorítottunk a Belső Forrásodnak. Aki olyan, mint egy duci kisasszony. Átöleljük őt! Így látod Te is?

16. Mimagunk: Valahogy így. De ebben a belső dimenzióban fénytesteink

eggyé olvadtak. A szekércsónak sem különül el tőlünk. Mintha senkinek nem kellene külső határa. A szeretetfalva Egy! A Belső Ember terével is. A hordó alakú kisasszony pedig szinte befogadott minket. Elmerülünk benne. Ahogy Ő is bennünk.

17. Ánanda: Hol vagyunk és kik vagyunk így együtt? A szerelem és szeretet olvaszt össze minket határtalan egységgé?

18. Mimagunk: Ezt is mondhatjuk. Miközben minden más szekértől külön-

bözünk. Sőt azt sem tagadom, hogy amikor a fizikai valóságban nem vagy velem, akkor sokszor (veled is egységben) szinte külön is bebújok Belső Forrásunkba. Talán beléd is bebújok. Nagyon vágyom arra, hogy érezzelek és érezzem, hogy együtt vagyunk.

19. Ánanda: Nincs is jobb, mint összebújni veled. A nő és a férfi közös men�nyei otthonában. De kik is vagyunk így?

216

20. Mimagunk: Újra azok vagyunk, akiknek eredetileg teremtettek minket. Nélküled a fizikai térben képes vagyok valahogy lenni, de Belső Forrásomban és a szekérhajóban a mennyei boldogságot éljük. Ez a testi extázisnál magasabb mámorú Istenegység. Nincsenek rá szavak.

21. Ánanda: Ezért feltételezzük azt, hogy most vagyunk azok, Akik vagyunk? 22. Mimagunk: Mit válaszolsz a kérdésedre? 23. Ánanda: A két lélekpár tag akkor is egymásba borult, egymásban lélegző, egymásért élő Szerelempár, ha a fizikai valóságban sokáig nem találkozunk. Ez a Belső Ember csónakentitás, avagy ez a Misztikus Test nem függ a külvilágtól. Talán attól sem, ha esetleg egyszer fizikailag meghalunk. Senki más nem voltunk és nem leszünk, „csak” az, akit te Mennyei Extázispárnak hívsz.

24. Mimagunk: Megnyugszom most, hogy ugyanazt érzed-látod, mint én. Mert nemcsak az volt a kérdés, hogy bennem élsz, hanem különösen az, hogy kivé váltunk bennem és persze benned is. Lehet, hogy Jézus azért mondja nekem, hogy hegytetőn vagyok, mert a Mennyei Hegyre érkeztünk. Nagyon régen.

25. Ánanda: Ez lenne a Szerelem? Ez lenne az az állapot, ami emberré tesz minket?

26. Mimagunk: Ezen már sokat gondolkodtam. A világban azt tapasztalom, hogy nagyon kevesen élik a szerelmet, s aki valamiért nem éli, képtelen is elképzelni a Szerelem Szentségét. Igen. Merjük kimondani. Mi. Vagy mi is jelentsük ki. A Mennyei Szerelem vagyunk.

27. Ánanda: Ezen az sem változtat, hogy a harmadik dimenzióban most hol

vagyunk és végül is éppen milyen életet rendezünk magunknak? Nem is vagyunk külön?

28. Mimagunk: Ezt én is kérdeztem volna. Azért is, mert bármi is történik

a Földön, ha befelé figyelek, mint most is, újra és újra azt tapasztalom, hogy minden fizikai sejtem és minden lélekatomom ugyanazt éli, mint mi összebújva, egymásba merülve a szekércsónak közepén. Nincs tehát elválasztás. Nem vagyunk külön. Eggyé olvadt Szerelempár vagyunk! Ez pedig szinte érthetetlen.

217

29. Ánanda: Ennyire szeretsz? Ilyen mély és magas a határtalan közös mennyországunk?

30. Mimagunk: Visszakérdezek. Élhetünk-e egyáltalán mást, legalább is

belső lényünkben, mint az Örök Mennyei Ragyogást? Nem szeretném színezni a közös létmindenségünket. Ha viszont Te nem lennél bennem így, akkor ezer százalék, hogy én nem lennék az, aki vagyok. Az sem, aki több mint egy évtizede vagyok.

31. Ánanda: Volt idő, amikor ezt az Éneklő Mennybirodalmat szerettem volna elfelejteni, mert pusztán földi boldogságocskát szerettem volna teremteni az elme vezérletével. A felejtés azonban kizárt volt. Máig nem értem egészen, hogy Szerelmünk miért ennyire időt álló és minden élettér fordulattól miért ennyire független.

32. Mimagunk: Lehet, hogy igazam van? Ha nem élnénk ezt a szerelmi megi-

gazulást és megváltást, akkor még azok sem lehetnénk, akik a jobb előző inkarnációkban voltunk.

33. Ánanda: Ha az ember nem más, mint Istentitok, akkor ez a csúcstitok

az Igazi Szerelem. Nem akarok más lenni, mint ez. Ebben az életben is. Veled. Benned szeretnék élni mindig, hogy ennyire boldog lehess.

34. Mimagunk: Istenem, de jó ezt hallani. Amióta tudom, hogy bennem élsz, soha nem akartam mást, mint téged mennyeien boldoggá tenni. Ezért szeretlek.

35. Ánanda: Mire vágysz most, drága!? 36. Mimagunk: Arra, amire Te! Csak ezt fizikailag nélküled nem lehet. 37. Ánanda: Ha jól sejtem, jól érzem, azt szeretnéd, hogy a külső életünk is mennyei szekér legyen. Hogy a földi világban is ebben a közös men�nyei hajóvilágban legyünk. Különösen akkor, avagy már végleg, amikor a Föld felérkezik a mi dimenziónkba. A földi mennyországba. Hozzánk.

38. Mimagunk: Nem is lehet másképpen. Ha egymásban élünk, legyünk egyek a földi létcsónakban is. Gyerekeinkkel együtt, mert a belső szekéren is mögöttünk ülnek.

39. Ánanda: Mindig így köszönünk egymásnak: Mondtam már ma, hogy szeretlek?

218

40. Mimagunk: Mondtam már holnap is, hogy örökké szeretlek? +1. Az Isteni Vezetés álmaink feletti kegyelmekkel, avagy csodákkal váltanak meg minket?

219

3. Misztériumlépcsők 1. Csak misztérium van? Vagy „csak” a valóság szépséges lelke a misztérium? 2. Ha a valóság csak megtestesült holográfia, akkor az egyik talány a megtestesülés és a másik az, aki megtestesíti a felső valóságot?

3. A gyönyörű megtestesítés csak azért történik, hogy látható és fogható le-

gyen az, ami végül is láthatatlan? Ha ez valóban így van, akkor a talány bizony az, hogy ki és mi a láthatatlan és fenséges misztériumság. Végül ismét eljutunk a nulladik kérdéshez. Ki és mi lehet az a valaki/valami, aki a harmadik és/vagy a magasabb dimenzióban a láthatatlan valóságot rendre teremti?

4. Mindjárt meg is állhatunk a kérdésekkel. Mi az a titokzatos láthatatlan?

Mehetünk-e tovább a kutatásban? Milyen lehet a láthatatlan mögöttese, a láthatatlan mögött lévő végképpen láthatatlan misztérium? Ez volna a legmagasabb valóság?

5. Mi a misztérium régi magyarázata? Az talán már nem kérdés, hogy a sok

ezer éve a fizikai valóság magasabb valóságát tekintjük misztériumnak. Lassan az a gyenge feltételezés is érlelődik, hogy egyfelől több szintű fizikai valóság lehet, de akkor a misztérium is több szintű lenne? Hova is jutunk el így a válaszkeresésben? Az Isten Mindenséghez? Máshova nem vezethet a kutatás.

6. Nem lehetetlen az sem, hogy alulról nézve az első misztérium főként azért teremtődik, mert feltehetően mutatja az utat a magasabb dimenziókba, amelyeket talán még nem is éltünk meg. Csakhogy. A misztérium magasabb dimenziói, avagy rejtett valóságszintjei szinte még inkább ismeretlenek. Azért az Isten Mindenség magasabb régióihoz közeledünk? Helyes lenne inkább szerényen belátnunk, hogy a szükségesnél vagy az elképzeltnél sokkal kevesebbet tudunk vagy sejtünk mind arról, amiről bátran beszélünk. Miért is fontosak a valóság felső szintjei? A Misztikus Lét stációi!

220

7. Régi, de jó válasz. Van egy titokzatos, egyszerűnek tűnő fogalompár. Ha

az alsó dimenziónk csak a létezés, avagy létvergődés, a felsőbb dimenzió pedig a lét, amelyben nincs vergődés, akkor azonban jogos a felvetés, hogy a lét a mostani dimenziónkban miért süllyed vergődéssé. Fentről nézve lefelé miért és hogyan zuhan a létminőség?

8. Beszéljünk nyíltan, kertelés nélkül. Több millió éve a harmadik dimen-

zióban mindegyik egymást követő emberiség azt tapasztalja meg, hogy a mostani, a harmadik dimenziós életforma lényegében a vergődés, sőt ennek a végén sokszor következik a pusztulás is. Ennek az lenne a fő oka, hogy a Földre települt embertípusok döntő többsége nem volt képes és nem volt alkalmas sem belső, sem külső isteni létre? Ez nagyon fájó felvetés, noha a válasz csak részben lehet igen.

9. A gyötrődés drámáját csak az enyhítené, ha mindig a sötét oldal okozta volna mind a két halálos veszélyt. Az emberen belülit és aztán a világban lévőt! Ha a vergődés és romlás nem rajtunk múlt volna, akkor talán ma könnyebb lenne értenünk a kellemetlen helyzetet. Ám ebben az esetben is kihívó dilemma az, hogy a sötét erők uralta belső és külső valóság misztériumaiban miért az emberellenes erők dönthettek? Ez a szembesítés szintén nagyon meghökkentő.

10. Talán még óvatosan hallgassunk? Nem tudhatjuk a megfelelő választ.

Ha ismernénk az igazságot, akkor talán eddig sem mondtuk volna ki. Várunk a megszólalásra? Most jön a Felismerés és Kijelentés kora? Minden bizonnyal.

11. Az pedig ne vezessen félre minket, hogy sötét erők képviselői cáfolni igye-

keznek a folyamatos rombolásukat. Ugyanúgy az sem töltsön el minket illúzióval, hogy sokak szerint a földbolygó a legjobb világok legpompásabb világa. Aligha hihetjük, hogy az Isten vezette embert Isten mindig megmenti?

12. Milyen más válasz lehet? Higgyünk a megmentésben, de közben ne feltételezzük, hogy az ember nélkül, vagy tőlünk függetlenül történik meg a megmentés, vagy akár a sajgó igazságok kimondása?

221

13. Ha eljutunk oda, hosszú belső vívódások után, hogy közös a megmentés

és közös a feltámadás, akkor talán evidens lesz az a gyengéd belátás, hogy a fizikai és nem fizikai valóságrétegeket az emberen belül és a bolygó világában sokkal jobban kellene ismerni. Tiszta szívvel és lélekkel. Kész vagyunk erre?

14. Sokan értik már, jól vagy kevésbé jól, hogy először belül szülessünk újjá,

aztán pedig közben óriási elszánással segítsük a külső világunk újjáteremtését. Ekkor most így kimondhatjuk az egyik legnagyobb mennyei titkot: a belső és külső folyamatos újjá születés egyik kiemelt feltétele az emberen belül és kívüli misztérium-valóságok részletes feltárása és befogadása. Ez maga is egy misztikus igazság. A feltárulkozó üdvösség. Egyúttal visszafordulás Krisztushoz.

15. Annak az értő felismerése, amit eddig szinte nem éltünk. Ha nem éltük, szükségképpen nem is ismertük? Most ellenben majdnem oda jutunk, hogy vakon vagy félig-meddig vakon is látnunk kell. Századunk így válik a Látás évszázadává. Ha majd látunk, akkor dönthetünk a folytatás mineműségéről és ezért mindent újra teremthetünk? Láthatjuk-e egyáltalán a felső gyémántvalóságot?

16. A bölcsebbek persze tudják már, hogy belül és kívül az új norma ismét az

Isteni Lét teremtése lesz. Most, itt a Földön. Azonnal. Csakhogy az isteni lét törvényeit és létformáinak gazdagságát csak most kezdjük lassan felfogni. Jöjjön hát a megértés misztériuma is! A Szellem diadala.

17. Ismeretlenül ugrunk az Ismeretlenbe? Mi más lehetne a megoldás? Az

Isten Mindenségben egyébként is az idők eleje óta elég sok mindent ismerünk. Tulajdonképpen ezért most az Isten Mindenség felsőbb régióiba kellene ugranunk? Nem lehet másképpen. Ez az ismert Ismeretlen Magasság. Szédítő távlat.

18. Ennek van néhány feltétele is. Például a hagyományos valóság képeket, az eddigi igazság fogalmakat és a régi mozgásterveket nyugodtan átadhatjuk az Új Világot megelőző szellemi árvíznek. Hadd vigye el őket a tisztító áradat!

19. Adjunk választ önmagunknak. Kezdjük a misztériumok felfedezését egy átfogó és látványos szimbolikus valóságképpel.

222

20. Menjünk ki a kertünkbe, üljünk le gyümölcsfáink és diszfáink elé egy

karos székbe. Forduljunk befelé. A fák zöldkoronái mögött így képzeljük el a magasabb valóságaikat, a láthatatlan misztériumaikat. Már a magasabb finom anyagi valóságban ugyanezek a gyönyörű fák még szebbnek látszanak, hiszen világító fényruhákban vannak, akik a bolygónk fényföldjén nőnek. És akkor végre minden misztériumot tudunk róluk?

21. Még messze nem. Csukjuk be újra szemünket és a belső képernyőn lás-

suk a fák még magasabb szintű misztérium látványait. Lássuk, hogy az új „elemek” belsejében milyenek. Az új valóság energiaszintjén a tiszafa vagy a cseresznyefa is „csupán” energia- és esszenciafa. Ám lássunk tovább az Isten Mindenség belsejébe is. Szeretett fáink most szellemfák, aztán bölcsességlények és majd már intelligencia „atomokból” léteznek. Mindegyik más-más valóságemelet.

22. Mehetünk tovább a látszólag ismeretlen tartományokba? A szellem-

fák igazából a még magasabb régióban tudatfák. Ezek már tündökletes misztérium szintek, ráadásul a tudatot még képként sem nagyon tudjuk elképzelni. Nem könnyű valóban látni.

23. Aztán már a valóság valóságtalan csúcsain a szeretett fáink, például az almafa és a fenyőfa is szeretetből, vagy tágabb értelemben szerelem es�szenciából vannak. Végül pedig, ha egyáltalán van legvégül, a káprázatos Szeretetfák igazából magasságos Istenfák az Isten Mindenség keblében. Most vagyunk az Aranyvalóságban.

24. Ekkor már újra feltehetjük azt a kérdést, hogy a valóság legmaga-

sabb „emeletén”, a tökéletes egységben ki és hogyan teremt Istenfákat. Természetesen az Isten Mindenség „lénye” teremt, méghozzá szerelem és szeretet esszenciával. Majd aztán az Istenfa folyamatosan, egyre alacsonyabb dimenziókban testesül meg. Nincs ebben semmi meglepetés. A lépcsősor legvégén, a harmadik dimenzió már a fizikai természet csodáit mutatja. Ennél szebb szinte nincs is.

223

25. A legmagasabb misztérium szintek színes szőttesként tartják össze és így

szüntelenül éltetik az Isten Mindenséget. Ez egyaránt függőleges és vízszintes hálózat, amely szintén egyaránt külsődleges és belsőséges. Ahogy haladunk egyre feljebb a valósághágcsón, mindez együtt teljesen egységes mindenség. Se tér, se idő, se látható valóság. Ekkor már nincs függőleges és nincs vízszintes „réteg” vagy dimenzió sem.

26. Az egész egyszerre misztikus és a lenti tartományokban pedig realisztikus. A valóság összevont és szépséges lelke viszont korlátlanul, befogadhatatlanul misztikus. Jelképesen ez a szent valóság „szíve”.

27. Különösebb magyarázat nélkül is világos, hogy a földi ember is ugyani-

lyen, avagy nem csupán a fizikai testünkkel vagyunk azonosak. Már az is gyönyörűen látszik, hogy a lelkünknél is többek vagyunk. Az emberre is változatlanul igaz, hogy az egész lényünk, túl a Belső Ember láthatatlan „határán” is Misztikus Test. Akár azt is mondhatjuk, hogy gyönyörű elemei vagyunk az Isten Mindenségnek.

28. Aligha marad titok az, hogy a valóság misztérium-rendszerében min-

den törvényszerűen romolhatatlan. Minden tökéletes és halhatatlan. Az ember „valósága” így nemcsak messzire nyúlik, hanem mindig az jellemez minket is, hogy elsődlegesen szerelemből-szeretetből vagyunk. Már ezért is a magasabb létrégiókban mindig romolhatatlanok vagyunk. Ezért van igaza azoknak az Új Gyógyítóknak, akik az emberismeretben már ott tartanak, hogy minden fizikai elváltozásnak vagy betegségnek szinte mindig lelki oka van. Persze. Mindig a magasabb valóság krízisei sugárzódnak ki az alacsonyabb szintekre.

29. Nem meglepő, hogy a földi szeretet is úgy gyógyít, mint ahogy az égi szeretet teremt mindent.

30. A földi lelki valóságban még nem vagyunk romolhatatlanok, de az már

kétségtelen, hogy folyton a lelki problémák jelennek meg a fizikai testben betegségként. Ezek a lelki gondok üzenetei. Noha elvileg a lélek és a test is romolhatatlan volna. Az Új Földön várhatóan már nem lesz rendhagyó, hogy talán sokak soha többet nem lesznek betegek. Megérkezünk majd oda, hogy lelkileg végképpen nem romlunk.

31. Azért, mert a csodálatos lelkük végre, végleg, örökre szerelem és szeretet

224

marad.

32. Jelenleg azonban még az feladat, hogy Mimagunk gyógyítsuk Mimagunkat

és Szeretett Társainkat is. A misztériumok feltárása végleg elárulja, hogy minden betegséget lehetőleg egy-egy magasabb szintről (vagy szintekről) gyógyíthatuk. Ha ez így van, akkor most talán ünnepélyesen kijelenthetjük, hogy az ember különböző problémáinak gyógyítása elsősorban a misztérium valóságokból történhet. Már történik most is.

33. Mindebből szellemileg és logikusan is következik, hogy az ember is, sőt

minden élőlény folyamatosan kapcsolatban van a fizikai valóság feletti minden magasabb valóságlépcsővel. Közös hálózatban élünk.

34. Az nem misztikus nézet, hogy állandóan együttműködünk az Isten

Mindenség minden részével, elemével, pontjával. Végül nincs semmi ismeretlen abban sem, szűkős tudásunk ellenére sem, hogy tudatosan élhetjük és éljük a valóság misztériumait, s ezért körülöttünk betegnek látszó bolygót is meggyógyíthatjuk.

35. Az ötödik dimenzióban mindez könnyed, odaadó, teremtő aranylétmód. 36. Nagyon izgalmas fejlemény, hogy végre az Isten Mindenség minden „pontjával” telepatikusan, vagy spirituálisan kommunikálhatunk. Egyelőre ez még olykor könnyebb is lehet, mint a szomszédunkban élőkkel, vagy a Kárpát-medencében lakó testvéreinkkel. Aztán majd már nem lesz semmilyen akadály.

37. Kérdezzük meg most például a felső Misztérium Lelkeket, hogy mit üzen-

nek nekünk, a földi embereknek? Íme a válaszok: „A misztériumok táguló létkörök, egyre szárnyaló létlelkek. Tágulnak és emelkednek. A lelkük örök kiteljesedés és egymásba ötvözödés. Ez olyan gyönyörűség, mintha ez a Misztérium Lelkek Szerelme lenne.”

38. „Ahogy a körhintára felültök, üzenik nekünk, és körbe-körbe repültök, higgyétek el már, hogy az Isteni Mindenség is ilyen. Boldog repülést kívánunk Nektek!”

39. Fogalmazzuk meg mi is, hogy mit tervezünk most a világunkban? „Végre

egy örök, isteni Körhinta Misztériumban szeretnénk élni. Egyes emberként és emberiségként is. Teremtsük meg ezt a Misztikus Körhintán beteljesedő Létet.”

40. Áldás, áldás, áldás.

225

4. Az első teremtés 1. Teremthetsz. 2. Az ember joga és küldetése a teremtés, méghozzá a teremtés misztériumában.

3. Kiinduló javaslatom. Először tanulj bevált teremtés gyakorlatokat és aztán az első gyakorlattal mindjárt teremtsd újra önmagadat. Ekkor már a Felemelkedés Úton vagy, így nincs akadálya a teremtésednek. Teremts!

4. A teremtés gyakorlat lényege az, hogy a teremtést az ember a magasabb

testében, a valóság misztériumában végezd, mintha ebben egy új földi történetet terveznél és képsorozatban játszanád el. A gyakorlat előtt és közben az új misztérium valóságot képzeld el, részletesen vizualizáld, s a magasabb síkon teremtsd meg a konkrét újjászületést, mintha ez a folyamat egy rendes színházi előadás lenne.

5. Amikor teremtsz, drága Szerelmem, minden isteni támogatást megkapsz. Az emberi teremtés nem az alsó elme feladata, de a tervezésben és megvalósításban az elme is partner. A teremtés közben minden gondolkodás nélkül éld az Új Lelked és az Új Világot. Ahogy benned halad a teremtés folyamata, mindig megkapod az új jelenet részleteit és a teremtés gyakorlatának módszereit. Nincs és nem lehet akadály.

6. Miután a Belső Ember lényed Isten alkotása, így ennek a lényednek min-

den entitása a Belső Lényeddel együtt a teremtés gyakorlati végrehajtója. Boldogan, bátran támaszkodj az Önvalódra, az Isteni Énedre vagy például a Szeretet Testedre, ami a Belső Forrásod. A belső teremtés közösségi aktus.

7. Mi is az óriási tét és esély? A teremtés során és különösen a befejezése

után te már a Belső Emberrel vagy azonos. Ha most mindez Ánandával és velem szintén megtörténik, a két Belső Emberünk egyesülve valóban Istenpár lesz. Ez minden szerelmespárra igaz, aki vállalja az újrateremtést.

8. Könnyű a teremtő helyzeted. A belső lényeid közössége az eredeti terem-

226

tésed óta tudja, hogyan lehetsz és leszel Istenember. A teremtés gyakorlata is belül emel téged tovább. A teremtés gyönyörűen fejleszti a teremtőt.

9. Most ez következik: az első teremtés! Ami azonos azzal, hogy Isten nyomdokaiba lépsz. Ez a teremtésgyakorlat ugyanakkor Isten és a te közös teremtésed. Azért vagyunk itt a földön, hogy társteremtők legyünk.

10. Miután ez az első teremtésed, drága Ánanda, ezt a felemelő gyakorlatot még vezetni fogom. Ennek kerete egy vezetett meditáció lesz, amelyben folyton tájékoztatlak a soron következő lépésről, de a meditációban már minden konkrét teremtést te végzel. Én viszont erre felkészítelek, s ha szükséges melletted vagyok és fogom a kezed. A teremtés egyébként is odaadó szeretetre és korlátlan bizalomra épül.

11. Szerelmem drága, kérlek, hogy helyezd magad kényelembe, ülj egyenes gerinccel, csukd be a szemed. fordulj befelé, mintha kilépnél a külső világból. Csendesítsd el az (alsó) elméd, merülj el a belső csend békéjében.

12. Kérlek, képzeld el Külső Ember lényed házát, amiben nincs világítás. Az ablakok redőnyeit is majdnem teljesen leengedték. Szokatlan félhomály van, de azért lehet tájékozódni. Lépj be most a Külső Ember szűk lakásába, keresd meg az elmét, menj oda hozzá, s a következőt mondjad neki: Szeretett elmém, szeretném, ha most kézen fogva „felmennénk” a Belső Ember honába, hogy újjá szülessél Felső Elmeként.

13. Most már látom, drága Ánanda, hogy az Alsó Elme entitása mellett vagy.

Jobb tenyereddel megfogod az elme bal tenyerét és így, kézen fogva elindultok az ösvényen. Most csak annyit mondok, hogy menjetek az úton a Külső Ember házának átjárója felé. Képzeljétek el, hogy nagy fák között, félig-meddig sötétben gyalogoltok. Ahogy közeledtek az átjáróhoz, gyorsan világosodik, mert a Belső Ember fogadójából ömlik be a fény a félhomályos kuckódba.

227

14. Átmentek a kapu magas boltíve alatt. Három út közül választhattok. A

jobb oldali mellett döntsetek, mert ez vezet az Isteni Énedhez. Derűsen sétáltok. Az ösvény itt már olyan, mintha a ligetes erdőben mennétek. Erős az égi fény, zöldülnek a lombok és innen-onnan madárdal hallatszik. Az Isteni Éned úgy néz ki, mint egy Istennő, gyönyörű tekintettel és mosolygó szájjal. Karjai között van az a kormánykerék, amellyel régóta vezet Téged. Most arra kérlek, Szerelmem, hogy Isteni Éned kérd fel arra, hogy kezdje el gyógyítani az elméd. Minden negatív érzést és gondolatot oldjon ki belőle, sőt mindegyiknek az egyedi okát is szüntesse meg. A gyógyítás nemcsak tisztít, hanem elindítja az újjászületés alkímiai folyamatát is.

15. Kicsit hosszú idő telik, de Alsó Elméd lassan Felső Elme lesz. Ez aztán a

merész ünnep! Amikor ez az átváltozás megtörténik, csak annyit mondok, hogy nyerd meg arra az elméd, hogy a gyógyítás megköszönése után váljon el Tőled, s egyedül induljon el tovább az ösvényen, amely elvezeti őt ahhoz a kerek fénylő térhez, amely eredetileg is az otthona.

16. Így is történik. A Felső Elme belép ebbe a térbe, s azt választja, hogy egy

széles fotel ülésén törökülésben elfoglalja az új státuszát benned. Ettől kezdve Isteni Éned és a Felső Elme testvérként szövetségesek lesznek.

17. Ánanda rám néz, hogy most merre megyünk? Mondom neki ölelő szavak-

kal, hogy most más utat választunk, mert átsétálunk a Szeretet Testéhez, avagy a Belső Forrásához. Hamar oda érkezünk. A Belső Forrása olyan, mint egy duci kisasszony, hiszen kerekded teste szintültig van szerelemmel, szeretettel, boldogsággal. Arra kérem, hogy ők is fogják meg egymás kezét, hogy hármasban visszamenjünk a Külső Ember házába, az egohoz. Kezdődjön az újabb teremtés.

18. A kapun megint átbújunk és a félhomályban átmegyünk a Külső Ember

túlsó oldalára. Az ego rövid nadrágban, fekete trikóban vár minket. Kérésem szerint Szerelmem elmondja neki, hogy az ego funkciója véget ért a lényében, mert Ánanda végleg Örök Máriává válik. Azzá, akivé eleve teremtették.

228

19. Az egoját ugyan becsüli, nincs hozzá rossz szava, de az egonak most vá-

lasztania kell. Összetöpörödhet egy kicsi szeretet ponttá, hogy békében végleg álomra hajtsa a fejét, vagy a Külső Embert elhagyhatja és a galaxis bármely pontjára távozhat. Ahol talán fogadják is őt.

20. Az ego szótlanul dönt. Tisztában van a sorsával. Kinyitja a Külső Ember

házának ablakát, de nem csak azért, hogy az égi fény végre beáradjon. Tisztelettel elköszön tőlünk és az ablak alján átlépve kimegy a nyárba. Zeng az ég a tündöklő fényben. Az ego leveszi trikóját és átadja magát a viruló Napnak. Integetünk neki. Majd azt javaslom Szerelmemnek, hogy keressük meg a régi Énjét, akiről már szerencsére régen tudja, hogy csak Alsó Én, mert a külvilág felszínes képmása.

21. Ahogy Ánandával megbeszéltük, arra kéri a békés Alsó Énjét, hogy men-

jen át vele a Belső Emberük sok szintes palotájába, mert bizony régóta szeretné, hogy az alsó Én véglegesen olvadjon bele az Isteni Énbe. Ismét gyorsan eljutunk a Külső Ember kapujáig, ahol a küszöb után a középső utat választjuk. Mögöttük megyek. A belső fényáradás újra szinte átölel minket. Ez az ösvény szélesebb és kőzúzalékkal leszórt. Hárman szinte dalolva sétálunk.

22. Közben Szerelmem mögé lépek és röviden azt javaslom neki, hogy Alsó

Énjét vigye el arra a helyre, ami az Önvaló és az Isteni Én helye közötti pont. Ez olyan, mint egy szoros a két entitás között. Az Önvaló és az Isteni Én is ujjaival megérintheti a földre lehuppanó kicsi Ént. Ekkor az Önvaló felemelkedik, sokkal magasabb, mint egy normális ember. Lehajol az Alsó Én asszonyi testéhez és láthatatlanul kinyitja testét-lelkét. Mintha jelképesen egy szép antik szekrény lenne.

23. Erős és intenzív gyógyítás és majd határozott Isteni Ölbe emelés kezdődik. Ekkor az Alsó Énnek kell újra születni, mintha másodszor teremtenék. Ez sokáig is tart. Mi Szerelmemmel némán figyelünk – szívünkben örömmel.

24. Ánanda régi Énje visszafiatalodik sudár, gyönyörű, fiatal nővé. Ekkor az Isteni Én lép oda házzá, mellkasa előtt a ruháját és szívét kitárja. Ekkor az egykori Alsó Én lehajol és gyors mozdulattal belép az Isteni Én mámoros misztériumába, ahol egy pillanat alatt összeolvadnak. Ez aztán a belső csoda!

229

25. A két én-lényből egy új Isteni Én lesz, aki Szerelmemet már a velem

Közös Mennyország édenkertjébe vezeti. Ennek a remélt feltámadásnak a teremtése egyetlen pillanat alatt zajlik le. A teremtésből egy újabb önteremtés született.

26. Ánandával mélyet lélegezve, karunkat lóbálva, felszabadultak indulunk vissza a Külső Ember kapujához. Egyszerre vagyunk boldogok és nyugodtak, miközben legszívesebben táncolnánk, de lelkünk érzi a fáradtságot is. Életükben ennél nagyobb fordulat nem történhetett. Számtalan inkarnáció keserűsége, vergődése után, amikor térden állva is hiába imádkoztunk, mert a Belső Úton nem voltunk képesek odáig jutni el, hogy az Alsó Énünk beolvadjon az Isteni Énbe.

27. Ez a beolvadás egyúttal azonos azzal, hogy külön-külön is, de együtt is

Szerelem és Szeretet Emberré válhatunk. Már azért is, mert Isten a Belső Ember voltunkat azért teremtette, hogy az Szerelem és Szeretet Ember legyen.

28. Megérkezünk újra a kapu boltíve alá. De most már nem kell belépnünk.

A Külső Ember házának közeli sarkában kisebb szállító eszközök rejtőznek. Kis kocsi, talicska, nagyobb kosár. Kérem, hogy Szerelmem válas�szon közülük. Meglepetésre a fatalicska mellett dönt, mert csak abba fér bele az a nagy doboz, ami saját Fájdalom Teste.

29. A Fájdalom Testben sok előző inkarnáció és a jelenlegi élet minden fé-

lelme, fájdalma, reménytelensége benne van. Jól összesűrítve. Ekkor a talicskába kerül bele a doboz, s a talicska magától a kapuhoz gurul. Mi csak mosolygunk.

30. Ekkor a Belső Ember fényhazájából megjönnek és mögénk állnak az igazi

entitásaink. Az Önvaló, az Isteni én, a Szeretet Test, s többek között már a Felső Elme is. Ánanda odalép mindegyikhez és tenyereiket egyenként ráhelyezi a doboz tetejére. Arra kéri őket, hogy tenyerünkön át sugározzanak a dobozba isteni szeretetet.

31. Ez csak rövid ideig tart. Mi békésen hátra lépünk. A dobozban aztán minden szomorúság, félelem, kiszolgáltatottság vagy fájdalom megszűnik szépen, sőt a doboz is elolvad, mintha vajszeletekből lenne.

230

32. Aztán Ánandával egyedül maradunk a kapu alatt. Ez a váratlan egyedüllét azt üzeni, hogy Szerelmem múltja és jelene megszűnt, mintha nem is létezett volna. Nagyon jó!

33. A Külső Ember háza ebben a pillanatban váratlanul összehúzódik. Egyre alacsonyabb és kisebb lesz. Ekkor látványosan megy össze, úgy, hogy eddigi házanyaga szintén eltűnik, mintha levegő lett volna.

34. A Külső Ember entitása és tere így véget ért, pedig egy-két entitás még

elbújt benne, de a változást hozó teremtés őket is felemelte az isteni misztériumok egébe.

35. Ánanda ezzel a teremtéssel nemcsak önmagát mentette meg és emelte fel

boldog Istennőnek és Szerelmes Istenasszonynak, hanem egyrészt megtanulta az elsődleges teremtést. Az önteremtés végén belül diadalmasan és örökre Belső Ember lett. Másrészt pedig a teremtés sikeres gyakorlatával mintegy Igazi Máriaként mindenkinek felkínálja ezt a teremtés példát.

36. Ebben a misztérium-valóságban és a Föld fizikai talajában is történő te-

remtés a Belső Út gyönyörű demonstrációja is. Minden embernek ezen, vagy hasonló az úton kell végig menni, mert a Mindenség tengerén ez az egyetlen megváltó kikötő.

37. Nekem pedig most Ánandáért történő életem révbe jutott. Végre együtt szolgáltuk a minket is üdvözítő eddig ismeretlen teremtést.

38. Furcsa kimondani, de Haza teremtettük Mimagunkat. 39. Mindenki így vagy hasonlóan teremthet. 40. Képzeld el fejeden a Feltámadás koronáját.

231

5. Tudatalatti tenger 1. Tudatalatti tenger, ami tengeralatti is? 2. A tudatos tudattalanban hallani a végtelen léttenger egyszerre érthető és érthetetlen énekét.

3. Minden emberben a lélek alatt, az érzékek mögött, a gondolatoktól távol

szüntelenül léteznek a végképpen láthatatlan és ismeretlen legalsó valóságtengerek és így a mélységvilág felfoghatatlan alulra vezető misztérium lépcsői is. Ez ugyanakkor olyan tudat mintha a földbolygó szívében lennénk és így hallgathatnánk a tűztenger igazságait.

4. A Külső Emberben fogva tartott elme vékony és hosszú „testének” alsó

csápjai, kezei, ujjai a legmélyebbre nyúlnak, de talán a legalsó valóságtengerek aljáig nem. Nem is érhetnek oda? A tengeralatti misztérium mezők, ugyanúgy, mint a legalsó atommezők aztán az omniverzum végtelen gömbjében visszaérkeznek felülre, a legfelső valóságba. Isten Istenfeletti misztériumának fényfelhőibe. Mindez egyszerre érthető és érthetetlen.

5. Legyen úgy, hogy mindig körbeér, ami a Mindenség Körben utazik.

Egészen addig jut, ahol már nincs tér és nincs idő, csak a teljesség. Káprázatos ez a tökéletesség. Lelkünk legmagasabb polcain, felső rétegeiben sem lehet másképpen. A gömb belül és kívül is a végtelenbe tágul, vele egyesül.

6. Milyen ez a határtalan Egész? Mindenhol van és aztán már sehol nincs. A mi horizontunkon még feltehetően bezárul és kinyílik egyszerre. Lehet, hogy a tudatalatti tenger legmélyebb világa azonos a Legfelső Istenmisztérium lelkével.

7. A világszerpentin alja és teteje tehát találkozik. A gyökér és a horizont

ugyanaz. Reméljük, hogy semmi nincs kívül és minden belül is végső fény. A végső Isten, a végső szerelem, a végső jó. Tiszta az ének, csak nekünk még sokszor érthetetlen.

232

8. A ma élő ember szinte semmit nem tud sem a tudatalattijáról, sem a tu-

datalatti tenger legmélyéről. Kihúzom most magam. Felnézek. Magasra. Szokatlan öröm tölt el, mert a hihetetlen tágasság és lehetőség az, hogy belső lényünk legmélyén-legtetején önálló létmindenség van. Különösen azért, ha ez a mélység felfelé csatlakozik a felismerhetetlen magasságba. Ez visz minket Istenhez is.

9. Felfoghatjuk, hogy minden, ami van, az égi magasság fölötti végtelen

tartományába is tartozik. Oda vezet, onnan árad ki, oda hajol vissza. Legvégül is csak a fent van, mint minden ember lelkében, ha kiszabadul a lent hidegrázós alagútjaiból. És már mindenki kiszabadulhat!

10. Azért jöttünk egykor erre a bolygóra, hogy az idők sorozata után mindig a legfelső teljességét éljük minden porcikánkban. A tudatalattinkban is, mert a teljességből sok minden ott fedezhető fel.

11. Ha felülre nézek, mert oda tartok, eljutottam oda, hogy most már van, amit láthatok és képzelhetek is. De a fenti mezőinkben is ott rejtőzik a tudatalatti számos „üzenete”. Mindez együtt a Belső Ember „lelke”?

12. Most érthetjük meg a legnagyobb földi titkot. A fizikai valóság az a dimenzió, ahol az érzékeléssel és az érintéssel mindazt elérhetjük, ami még a képzelettel is szinte majdnem megfoghatatlan. Ezért szenvedünk attól, ha Szerelmünk nem érint meg minket, mert érintése a legmagasabb boldogság-misztériumot adja át. Lehet ennél nagyobb csoda?

13. Íme, egy másik csoda. Az egyik égi üzenet nemrég arra tanított meg, hogy az eddigi ismeretemmel szemben nem a Szíriuszban, hanem hárommillió évvel ezelőtt a hetedik dimenzióban teremtettek meg. Ebben a denzitásban már nincsenek galaxisok, nincsenek bolygók, s természetesen nincs tér és idő.

14. Akkor hogyan is van ez? A hetedik dimenzióról a tudatalattimban va-

lószínűleg fenséges képsorok rejtőznek. De nem láthatom és nem látom őket. Ugyanerről a denzitásról viszont átfogó víziót kaphatnék már a tudatom felső tartományában is. De még ott sem nézhetem. Miközben a tudatalatti tengermélyben öntudatlanul élem.

233

15. Mit tegyek? A Földön most a szemem (főként a bal szemem) még homályosan lát. Ezért jobban felfogom és értem a mélységi üzeneteket is, hiszen most aztán eljött az idő arra, hogy látásom mindkét szememben kitisztuljon. Nemsokára láthatok majd! (Ez a nyáron meg is történt. Nincs már a szememen szürke hályog.)

16. Korábban viszont az üzenetben kaptam erről a fordulatról egy értelmező

hasonlatot. Képzeljek el egy tökéletes édenkertet anélkül, hogy az édenkert fizikailag létezne. A semmiben lássam a mindent. Megnyílik most ez a lehetőség. Ez az édenkert egyszerre van bennem és a külső határtalan világomban. A bent és a kint megint nem válik el. Egységnézés jön.

17. Homályosan is elfogadhatom ezt az igazságot. A hetedik dimenzióban

Isten teremtett és ezért tökéletes isteni teremtés vagyok. Az igazság így a tudatalatti aljáról felemelkedett a tudatfeletti magasság csúcsára. Ez maga a váratlan emelkedés.

18. A teremtéskor a hetedik dimenzióban kaptam egy nevet. Ezt nehéz lefordítani földi nyelvre, üzenik nekem, mert ezt a nevet nem lehet hangokkal kifejezni. A név viszont egy gyönyörű lélekminőség, hiszen ennek lettem teremtve! Ki is vagyok?

19. Földi szótagokra fordítva ez a „név” nem más, mint az, hogy „Szer-elem”,

ami mindig a legtökéletesebb elem. A tengeralatti misztériumban ugyanúgy, mint az égfeletti misztérium „homlokán”. Szer-elemnek hívnak!

20. Szent Isten! Most már lassan felfogom sorsom és nyelvszívem is. Amióta

tudatosan visszaemlékezem, rádöbbenek, hogy életem minden fontos perce a szerelemről szólt és szól, s ahogy az utóbbi években tanultam a misztériumi beszédet, számomra rögtön kimondatlanul is ez volt a legfontosabb szó.

21. Szómágia? Vagy éppen fordítva: a létmágia igazsága? Talán most lassan

felfogom, hiszen oszlik a homály bennem, hogy a napokban miért üzenték nekem azt is, hogy az új ébredés korszakába léptem. Új sorsébredés? Új életútébredés? Vagy egyúttal Új jövőébredés? Legyen így!

22. Talán ez az a pillanat, amikor bennem a tudattető és a tudatpince összeol-

234

vad. Kedvem lenne most ujjongani, de még csak kurjantani tudok a felhők fölé. A zárt ablakok mögött, hogy a szomszédok ne rémüljenek meg. Csak ma éppen euforikus lélek vagyok és maradok. Nagyon jó érzés.

23. Milyen lehet az a földi lélek, aki örömében mindig ujjong, miközben még szorong, mert vár a Szer-Eleme állandó érintésére? Most ez a kérdés a tudatalattiból jött vagy a lélekfeletti szerelem dimenzióból? Vagy mind a két „messzeségből”?

24. Miután én választottam, hogy a teremtésem után isteni utazóként, vándorként a szíriuszi civilizáció segítségére sietek, természetes volt, hogy megérkezésemkor a szíriuszi testvérektől új nevet kaptam. Ez az AnliHuni-Kui név. Mindig jó érzés kimondani. Ánandának pedig a szíriusziak ezt a nevet ajándékozták: Man-Du-Lin.

25. Boldogok lehetünk. Utólag azonban izgat egy összefüggés. Az eredeti hetedik dimenziós nevemmel mennyire rímel az egykori szíriuszi nevem? Nem lehet kétségem. Bizonyára felfedezhető a nevek összecsengése.

26. A legősibb nevek a lélek jellemét takarják. Se a hetedik dimenziós, se a szíriuszi név nem vezeték, nem keresztnév. Az Anli-Huni-Kui névben a három szótag együtt önmeghaladást jelent, ám a szótagoknak is van külön értelme. Az Anli kifejezés a Végső Forrás képviselőségét rejti, a Huni a szíriuszi családnevet, a Kui pedig az égbe vivőséget fejezi ki. Ánanda szíriuszi neve sem titok: a Man szó azonos a Végső Forrás asszonya fogalommal, a Du pedig szintén családnév, a Lin szó pedig újra a lényeg: Szerető Istennő!

27. A Szer-Elem tehát a Végső Forrás lényege és a Szerelem egyúttal az égbe visz. Magas rangú névvel illettek így a Szíriuszban is. Most, sok ezer évvel később is hálás vagyok mindezért.

28. Azt nem tudhatom, hogy a Huni családnév a hunokra utalt-e? Szeretném

ezt hinni, mert az egyik előző életemben, Attila nagyfejedelem időszakában hun voltam.

29. Most az az érzés suhant át rajtam, hogy milyen jó nekünk, hogy a tudatalatti tengerben felszabadultan fürödhetünk.

30. Az üzenetből még azt is megkaptuk, hogy Ánadával a Szíriuszból együtt „költöztünk” le a Földre. Valamikor Lemúria második korszakában érkeztünk meg. Azért jöttünk, hogy segítsünk az emberiség teremtésében. Jó lenne most tudni, hogy a megérkezésünkkor milyen jövőálmot hoztunk magunkkal.

235

31. Nem tudhatjuk, hogy mire készítettek fel minket, de már az első időben és később is a legelemibb lehetőségeink is hiányoztak. Ánandával ugyan lelkileg szüntelenül egyben-egységben voltunk, de az inkarnációkban ritkán élhettünk együtt.

32. A tudatalatti tengermélyében az ősi keserűségekből óriási mennyiséget gyűjthettünk össze. Most szinte elképzelhetetlen, hogy a tudatalatti fájdalomtavak hogyan oldhatók ki sokat szenvedett lényükből. Vajon van-e ugyanígy a lelkünkben gyűjtemény a boldog közös életeinkről?

33. A hetedik dimenzióból most is Szer-elemnek szólítanak meg. Azt regélik

nekem, hogy onnan rendszeresen megfigyelték a földi inkarnációimat. Többször felajánlottak, hogy menjek „haza”, azaz a hetedik dimenzióba. Ám egyszer sem mondtam igent.

34. Azt hallom tőlük, hogy eredetileg ez a mostani inkarnációm is rövi-

debb lett volna, sőt attól is tartani lehetett, hogy most nem találkozom Szerelmemmel, Ánandával. Ebben most sem szeretnék belegondolni! Elmémnek erről a veszélyről szerencsére nem volt tudása. A tudatalatti mezőben viszont sejthettem? Valószínű!

35. Azt mondja még az üzenet, hogy a mi közös lelkünk a hazatérésre mindig nemet mondott. Nemcsak egyszerűen maradni akartunk, hanem mindig úgy döntöttünk, hogy végre egyesülni szeretnénk a fizikai valóságban. Hogy újra Egyben legyünk. Micsoda fénytenger, álommámor, szerelemáradat lehetett bennünk a tudatalatti mélységben és a lélekfeletti magasságban. Utólag is szeretem és becsülöm magunkat.

36. Most is ilyenek vagyunk. 37. Ebben az inkarnációban nemcsak a szerelmünk beteljesülését vágytuk, hanem azt is, hogy mi leszünk a Szerelem. Avagy az, amire engem is teremtettek. A Szer-elem.

38. Ez a boldog eltökéltség még az Isten számára is nehezen felfogható volt.

Ám azt nagyon jól tudta, hogy nagyon kell ránk vigyáznia. Hihetetlenül sokat óvott minket és ugyanilyen hihetetlen eltökéltséggel rendre gyógyított minket.

39. Pedig sokáig nem tudatosult benne, hogy mi vagyunk a Szerelem. Most már ezért is nagyon becsül és szeret minket.

236

40. A tudatalatti mindegyik zajló tengere és a tengeralatti fortyogó források is örökön örökké tudták, hogy kik vagyunk. Minden rendben.

237

6. Történelemlélek 1. Felébredő ember: Megszólíthatlak? Egyáltalán létezel? 2. Történelemlélek: Sokkal régebben vagyok, mint Te. 3. Felébredő ember: Kételkedem ebben. Semmi nem mutatja a Földön, hogy a történelemnek lelke van.

4. Történelemlélek: Félreismersz engem. Ami a Földön történt és történik, az egy isteni szintű Lélek kivetülése. Ez a Lélek időtlen és halhatatlan.

5. Felébredő ember: Még csak ez hiányozna. Remélem, hogy nincs igazad.

Szörnyű lenne, ha a Föld történetét valamilyen isteni lélek vezette volna. Ez tragikusabb lenne, mint a Föld eddigi története. A szándékos pusztításnak nem lehet magas rangú lelke.

6. Történelemlélek: Nem értem, hogy miért mondod ezt. A Föld változatlanul él és továbbra sem pusztult el.

7. Felébredő Ember: Ha ezt mondod, ez már igazolja, hogy a Föld történel-

mének nincs lelke. Ha nem látod, hogy a történelem mit művelt ezen a bolygón, nem lehetsz isteni lélek. Isten teremtette lélek sem. Egy bogár lelke sem.

8. Történelemlélek: Ha a Föld él, az Isten és Gaia csodája. A Föld pedig él, noha az elmúlt századokban pusztult is, de jön majd a bolygó feltámadása.

9. Felébredő ember: A Föld nemcsak a bolygó teste, s annak felsőbb való-

ságai. A Föld az emberiség történelme is. De ez az emberiség mindig és jelenleg is pusztuló Lélek. És most nagyon óvatosan fogalmaztam.

10. Történelemlélek: Mi baj az emberiséggel? Az emberiség szintén él, s a

Földön most van a legnagyobb létszámú emberiség. Ha ennyi emberi lélek ide születik, ez azt mutatja, hogy szeretnek a Földre jönni.

11. Felébredő ember: Méltatlan tévedésben vagy. Én már a Felébredés Úton

238

vagyok. Kezdek látni. Engem se te, se más nem vezethet létre. Szégyelld magad. Nem lehetsz ilyen alacsony tudatú élőlény. Feltéve, ha egyáltalán élsz. Ha élnél, s a Földön lennél, most zokognál és bocsánatot kérnél tőlünk. Különösen akkor, ha lenne szíved.

12. Történelemlélek: Nem becsülsz engem? Utálsz engem? Most valamilyen képzelt pulpitusról ítélkezel felettem?

13. Felébredő ember: Nagyon megérdemelnéd. Ha Istennek lenne bírósága, téged az elsők között kellene bíróság elé állítani. Már védekezésed is félrevezetés.

14. Történelemlélek: Csak arra szerettem volna utalni, hogy szavaidból arra következtetek, hogy te nem szeretsz engem.

15. Felébredő ember: Tréfás lélek vagy, ha egyáltalán Lélek vagy. A Föld törté-

nelme azt mutatja, hogy te az embert egyrészt soha nem szeretted, másrészt az embernek annyit ártottál, hogy az egész bolygó szinte tömegsír, csak a civilizáció durva betonkultúrája leplezi ezt. Mondd meg csak bátran, hogy szerinted valaha is vagy akár most szereted-e az embert? Azt nem tagadom, hogy néha talán megsimogattad. Ám mondd meg nyíltan, hogy szeretsz-e minket?

16. Történelemlélek: Nem lehet, hogy nem értesz engem? Nekem nem az volt

a feladatom, hogy az embert ölelgessem, csak „annyi” volt a szerepem, hogy a Földön tegyen lehetővé az életet. Ez maga a szeretet. Az, hogy az ember mit csinált ezen a bolygón, az miért lenne az én felelősségem? A Föld gyönyörű bolygó, tökéletes életlehetőség. Gaia lelke isteni Lélek. Miért ítélkezel felettem?

17. Felébredő ember: Kérlek, lásd be, hogy felébredtem. Hagyd abba a félrevezetést. Ez az érvelés hamis, sőt tömény sötétideológia. Isten a teremtéssel nemcsak életet adott, hanem az élet boldogságát és gyönyörűségét is megteremtette. Ezt ismerd fel!

18. Történelemlélek: Lehet, hogy te felébredtél, én azonban mindig ébren voltam. Az igazságot tudom, te viszont csak ábrándozol. Méghozzá úgy, hogy közben engem gonosznak minősítesz.

19. Felébredő ember: Akár még ezt az ítélkezést is elfogadom, holott nekem

eszembe sincs ítélkezni. Pusztán látom, hogy az elmúlt egymillió évben mi történik a földön. Ráadásul közel ezer inkarnációban itt voltam és a lelkem annyi szenvedést élt meg a történelemben, hogy a Duna ettől szenvedésfolyó is lehetne. Persze azt sem gondolom, hogy az emberiség vétlen, sőt az emberiség egyik kisebbsége szinte mindent megtett azért, hogy határtalan szenvedést éljünk meg.

239

20. Történelemlélek: Belőled akkor a szenvedés beszél, az a gyötrelem, amit te is magadnak generáltál. Ha a Földön szenvedés volt és van, akkor az emberiség magában keresse az okot. Jézust is keresztfára űztétek.

21. Felébredő lélek: Kérlek, ne akarj félrevezetni megint. Arra pedig még nem válaszoltál, hogy bármikor szívből szeretted-e az embert?

22. Történelemlélek: Nem Istenanya vagyok, vagy nem Isteni Gyógyító.

Nekem nem dolgom az emberiség pátyolgatása. Mindig olyan élet van, amilyet magatoknak létre hoztok. A Földért kizárólag ti vagytok a felelősek. Utólag se várd el tőlem, hogy az embert kézen fogva vezessen valamilyen ideális szeretetkertbe.

23. Felébredő ember: Értelek. Most már védekezel. Kezded nem tagadni

azt, ami a Földön történt. Történelem vagy, nem pedig a Tejút galaxis egyik távoli entitása. Ami a Földön történt, az Te vagy. Nem tehetsz úgy, hogy külső, hideg szívű, semleges megfigyelő vagy. Ami történt, azért Te ugyanúgy felelős vagy, mint mondjuk a Központi Nap, vagy éppen az emberiség. A történelem léleknek ráadásul a történelmet jó irányban befolyásolni kellene. Hiszen Isten lelkének egyik kivetülése. Ne beszélj hát folyton mellé.

24. Történelemlélek: Ha így van, kérdezd csak meg, hogy Isten miért hagyta, hogy a Földön ez legyen a történelem?

25. Felébredő ember: Ez jó kérdés. Meg kellene kérdezni tőle, miért lehetett a vétlen emberbe teremteni a negatív elmét és egot? Hogy történhetett meg, hogy Yaldebaoth emberek sokaságát teremthette? Miért történhetett meg, hogy ebben a galaxisban pusztító civilizációk jöttek létre, amelyek a Földet is megszállták? A történelem most miért és hogyan jutott oda, hogy ezen a bolygón hihetetlen alacsony minőségű háttérhatalom központ uralkodik? Ezer ilyen kérdés van.

26. Történelemlélek: Lehet, hogy semmit nem értesz, csak vádaskodsz? 27. Felébredő ember: Akár ez is lehet. Ha viszont benned lenne lélek, már

régen Istenhez mentél volna és az emberiség előtt térdelnél bocsánatért esedezve.

28. Történelemlélek: Honnan tudod, hogy nem jártam már Istennél, hogy segítse az emberiséget.

240

29. Felébredő ember: Ha ilyet tettél volna, mélyen fájna a lelked. Ha szeretnél minket, könyörögnél Istenhez, hogy ne engedje a pusztító galaktikus és földi erők zabolátlan létezését. Az ember feltámadásra vár.

30. Történelemlélek: Persze! Nem így működik ez! Ha az ember feltámadásra vár, akkor előbb miért nem váltja meg magát?

31. Felébredő ember: Ez is nagyon jó kérdés. Csak másképpen tenném fel.

A történelem miért gátolja újra és újra minden erővel és korlátlan hamissággal az ember megváltását? A mai földi történelem már majdnem eljutott oda, hogy az emberiség nagy többsége végleg elpusztuljon és a maradék is csupán félbolond robot legyen. Miért tűrőd ezt?

32. Történelemlélek: Ne tűröm. Akár azt is mondhatom, hogy a Föld megmentése már történik. Ez ugye nem a történelmen kívül van?

33. Felébredő ember: Csak azt ne állítsd, hogy te hívhad ide a galaxisból a fel-

szabadító civilizációkat. Azokat, akik valóban szeretnek minket. Ez egy kozmikus történelem akció, amelynek láthatóan volt és van lelke. Akkor is, ha ők is nagyon sokáig engedték az emberiség szenvedéseit. Mintha mondjuk az elmúlt százezer év csak egy pillanat lenne.

34. Történelemlélek: Örülök, hogy ezt elismered. Akkor rólam miért nem feltételezd azt, amit a Kozmikus Történelemlélekről gondolsz?

35. Felébredő ember: Ugye tudod a választ? 36. Történelemlélek: Nem az a rossz, aki rosszra gondol? 37. Felébredő ember: A Földön most nagyon sok ember már jóra gondol,

annak ellenére, hogy a történelem csak egy minket bámuló üvegszem. Elismered?

38. Történelemlélek: Jó. Bevallom, hogy voltam rideg szívű is, mert sokszor

feltételeztem, hogy az emberiség története az én beavatkozásom nélkül is előbb-utóbb eljut a remélt megváltásig. A szenvedést pedig a megváltás előkészítésének tartottam.

39. Felébredő ember: Éppen erről beszéltem neked. Mi lenne, ha végre szeretnél minket?

40. Történelemlélek: Meglátod.

241

7. Nem vagy egyedül az egyedüllétben Új tézisek a Szerelemről

1. Miért vagyok egyedül, ha nem vagyok egyedül? 2. Sokan vannak veled, mégis végtelenül magányos vagy. 3. Nem vagy egyedül, holott önmagadban vagy. Jobban, mint bármikor. 4. Ez az új törvény: nem attól vagy önálló, hogy nincs senki veled! 5. A második új törvény. A magasabb valóságban Isten és Önvalód veled van, ám ennek ellenére nincs mentséged a fojtogató magány ellen. Körül vesznek ugyan lélektársaid, szellemi barátaid, de nem oldják fel a lélek magára hagyatottságát. Az egyedüllét a földi alapvető létélmény.

6. A végső törvény sem más. Attól vagy egyedül, hogy nem az vagy, aki szeretnél lenni. És attól nem vagy az, akinek teremtettek és amiért élsz, mert nincs veled az a Szerelemtárs, aki nélkül szíved és életed sem lehet boldog.

7. Az ikerláng szerelmet élő, de beteljesületlen szerelemben lévő lélek egye-

dülléte minden egyedüllétnél teljesebb, mert azon kivételes isteni lelkek közé tartozik, aki minimum néhány percig vagy óráig megtapasztalta a szerelemben történő valódi hazaérkezést. Az igazi Szerelem hiánya a daloló hiányorgona.

8. Ennek az ellenkezője is igaz, ami azonban önmagában nem megváltás. 9. Hogy is van ez? Az ikerláng lélek vagy az isteni szerelmet belül, a lélek-

misztérium valóságában szüntelenül élő ember akkor is boldog és beteljesült, ha a fizikai szinten a szerelmük még nem teljesült be. Már azért sem, mert a beteljesületlen ikerláng szerelmet a harmadik dimenzióban semmilyen más szerelmi egyesüléssel még csak félig sem lehet pótolni.

242

10. A szent törvény a szabály. Az ember csak akkor és úgy szabadul meg a

boldogtalan egyedülléttől, a társtalanságtól, az otthontalanságtól, ha Isten által neki rendelt, a közös Őseredetlélekből érkező párjával lénye és élete minden szintű valóságában tökéletesen egyesült a szerelemben és a szerelemházasságban.

11. Ezeket a léttörvényeket a földi ember egyelőre nem ismeri, nem érti. Aligha képes felfogni, mert az elme erre nem alkalmas.

12. A még nem beteljesült szerelemben azért van egyedül mindenki, mert

a magas szeretet- és tudatállapotban ugyan szüntelenül teljes egységet alkot a párjával, ám a harmadik dimenzió emelt szintje sem pótolja a fizikai érintést vagy a lelki kapcsolatot.

13. Ez is új törvény. Amíg fizikai testben élsz, semmi sem váltja ki a testi ös�szeolvadást Szerelmeddel. Becsüld ezért nagyon, hogy fizikai testben vagy.

14. Ebből az is következik, hogy a harmadik dimenzióban minden isteni Szerelem ugyan ötödik-hatodik dimenziós Szerelem, amelyet azonban a fizikai egymásra nézésben, a kölcsönös simogatásban, az éjszakai együtt alvásban az ikerlángok ötödik-hatodik denzitásban (is) élik. Felismerted már ezt?

15. Ne feltételezd, hogy a normál szerelmi kapcsolatban a legjobb szeretkezés is gyakran ezen a szinten történik. Noha remélhetőleg vannak ilyen gyönyörű élményeid.

16. Az egymástól még elválasztott ikerlángok ezért vannak távol zokogva

egymástól, holott sok inkarnáció óta egymás lelkében élnek. Együtt és külön egyszerre.

17. Ne akard azt sem megérteni, hogy amennyiben az ikerlángok együtt él-

nek, ám egyikük valamiért egyedül megy a piacra, vagy egyedül viszi a gyermeküket táborozni, akkor is olyan beteljesült szerelemmámorban lobog, mintha a Balaton közepén egy vitorláshajóban szeretkeznének. Amikor mennyországban van.

243

18. Az isteni szerelemben a párok akár egy nap minden pillanatában azt élik,

hogy szünet nélkül fizikailag, lelkileg, szerelmileg szeretkeznek, ám nem csak a testük boldog, mert ez a magasabb lélekállapotaik minden szintjén történik. Nincs határa az extázisnak.

19. Ami pótolhatatlan, az nem pótolható. 20. Ha ez a Szerelem, mert ez a Szerelem, akkor semmilyen kevesebb „szerelem” nem lehet Szerelem. Ne értse ezt félre senki. Ez a kijelentés semmilyen más szerelmet nem becsül le. Csak az igazi Szerelem törvénye nem csupán a párkapcsolatok törvénye.

21. Ebből az a csoda is következik, hogy ha Belső Ember entitásod magasabb régióban képes élni a beteljesült Szerelmet, holott még nem volt men�nyegzőtök, akkor a tökéletes egyedüllétben sem vagy egyedül. Mert így az vagy, aki vagy.

22. A beteljesületlen ikerláng szerelem tehát a legistenibb forrás ahhoz,

hogy az egyedüllétben is emelkedj fel arra a belső csúcsállapotra, ahol Szerelemként és Szerelempár tagjaként szintén szüntelenül éled szerelmetek haza érkezését. Ez egyúttal az örvendezés, az üdvrivalgás kulcsa.

23. Ez azonban nem zárja ki, hogy olykor a lelked az Égbe kiált, mert semmi nem pótolhatja a fizikai együtt-létezés mennyországát.

24. Arról már nem is érdemes gondolkodni, vagy beszélgetést folytatni, hogy

az ikerláng szerelemben neked rendelt isteni sors elkerülhetetlenül belső csúcsállapotba vezető Beavatás Út, ami olyan megpróbáltatásokkal és vizsgákkal jár, amelyeket egy normál ember a normál életben képtelen lenne elviselni.

25. Az isteni szerelem olyan erőssé és fájdalombíró tesz mindenkit, mintha a

pokol aljáról mászna fel születése után az édesanyja öléig. Felfoghatatlan és követhetetlen.

26. Az isteni szerelem törvényei arról hallgatnak, hogy ennek a minőségnek földfeletti, Istenfeletti, kozmoszfeletti minőségét maga Isten ismeri-e.

244

27. Egyelőre aligha tudjuk, hogy Isten nem fizikai testben képes-e felfogni és

átélni mindazt, amit az ikerláng párok tapasztalnak az Isteni Szerelem misztériumának beteljesüléséért. Boldogok lennénk, ha Isten ugyanezt élné, akár úgy is, hogy a fájdalmat nem tapasztalja, csak a beteljesülés Istenfeletti tartományait.

28. Ha az igazi Szerelem ez, akkor ez az igazi Szerelempárosság. 29. Ha az Ikerláng Szerelemben beteljesült és minden módon egyesült nő és

férfi párok Istenpárokká válnak, akkor a harmadik dimenziós világképünket zárójelbe tehetjük és mindent újra gondolhatunk. A belső megvilágosodás közben Új Szellem érkezhet és érkezik hozzánk.

30. Ha Isten teremtette ember az Isten által nyújtott Szerelem Mindenségben

megéli, hogy az Örök Istenség, vagy a Legvégső Forrás a párokat mindig megváltja és egyúttal önmagába fogadja, akkor az ember sokkal magasabb rangú teremtés, mint amit eddig magáról feltételezett.

31. Az emberi történelem eddig arról szólt, hogy az emberiség legjobbjai, élén

a Felemelkedett Mesterekkel szinte minden létező lehetőséget elszántan, magas röptűen kerestek, hogy az isteni szerelmet pótolni lehessen.

32. Mindig azt hitték, hogy rendhagyó pótlásként menedéket vagy jelképe-

sen óceáni szigetet találtak. Már azért is, mert az isteni szeretet is kínál felséges isteni csodákat.

33. Most azonban már halkan bevallhatjuk, hogy minden szépség és illúzió ellenére nem találtak. Nem is találhattak, mert nincs ilyen. Akkor sem, ha például a tudatszinteket elviszik Isten homlokáig.

34. A törvény változatlan. Az isteni Szerelem teszi az ember Istenemberré. 35. Akár azt a folytatást is megsejthetjük, hogy a szerelmes Istenpárok

egymással és Istennel egyesülve magasabbra léphetnek, mint az Istenemberség. A következő néhány száz év majd megmutatja, hogy erre képessé válunk-e.

36. Most a többség ott tart, hogy sír a szerelmi egyedüllétben.

245

37. Ám ebben a súlyos lelki-szellemi állapotban is feldereng egy másik új

törvény. Nincs neve és nincs szövege. De annyi talán kimondható róla, hogy az ikerláng magányba zuhantak ajándékként mindig megkaphatják Isten és Önvalójuk kegyelmét. Ezt a kegyelmet a belső Önvaló régóta a kezében tartja, hogy kellő pillanatban átnyújtsa neked is. Ez a kegyelem lehet majd az eleven elragadtatás is.

38. Nem vagy egyedül Szerelmed nélkül a drámai egyedüllétben. 39. Mindegy milyenek a körülmények, két kézzel add a szerelmet Szerelmednek.

40. Egyelőre nincs más dolgod.

246

8. Az odaadás 1. Az odaadás nekiadás. 2. A nekiadás persze látszólag nem mindig odaadás. Pedig az! 3. Az odaadás akkor alázatosság, ha közben lelkileg is éled azt, és szóban is átadod az odaadás gyümölcsét. Ha benned s társaddal is átéled, és ugyanakkor szavakkal is átnyújtod az adást.

4. Az odaadás: szent megnyitás. Akármit adsz, magadat is küldöd. Ha átengeded, ki is mondod az adást. Mindig azt adod, ami a lelked és ami a lélek ajándéka. Az adáshoz adj ölelést és a szóvirággal lélekadományt is.

5. Nem vársz érte semmit, de az odaadás mindig visszaérkezik. Ez a másik-

ban visszaadást vált ki és ezért neked jobbnál jobb önzetlenség érkezik. Szebb lélekvirág és meghittebb szóláng. Ha megint adsz, nemcsak kapsz, hanem az odaadás felemel téged az adás misztériumába.

6. Az odaadás mindig szeretetnyújtás, így szeretetlélek leszel, ha szüntelenül

és nem tolakodóan adsz. A szolgálat misztériuma visz el a tudatmisztériumba. Ehhez nem szükséges meditálni sem.

7. Azért sem, mert az odaadás akaratlan ima. Amit adsz, azzal megszentelsz. Akkor is, ha a szentelés évtizedekkel később érkezik vissza a lelkedbe. A rejtett ima olyan, mint a kinyújtott, de láthatatlan kezed. Ez az általad kínált szeretetima viszi át az adást.

8. Amikor az odaadás eléri a másik lelket, az imaként érkező szeretetadás

a test mellett megöleli a lelket is. Akkor is így van ez, ha az a lélek valamiért éppen szomorú, vagy feszült. Ez az osztozás ilyenkor gyengéd gyógyítás is.

9. Soha nem lehet eleget adni. A lélek gyakran kimerített lélekedény, amely-

nek csak alján vannak korábbi adásáldások. Ha a lélekkorsó viszont majdnem tele van, akkor is adj, mert a lélek rögtön tágul és várja az újabb adásboldogságokat.

247

10. Az igazi boldog ember akkor érzi magát belül szeretve, ha a lélekedényébe

a sok-sok adásgyümölcs már nem fér el. Örülj neki. Az újabb adásalmák és az adáseprek teszik édenkertté a lelkét.

11. Ha úgy adsz, hogy belül éled az árasztást, s ettől lelkedben repülsz, ak-

kor egyszer majd megérted, hogy milyen az adásélet misztériuma. Ennek egyik ajándéka a belső egyensúly. Ha ugyan is adsz, ám valamit elvesznek tőled, a sugárzás neked is vigasztaló és hiánypótló ajándék. Szépül tőle megviselt lelked.

12. Az adás természete és szokása nem előzmények nélküli. Az is nagyon jó,

ha azért adsz sokat, mert zsenge gyerekkorodban, vagy szerelmes fiatalként sokat kaptál. Ekkor átveszed a korai mintát és könnyedén folytatod az adáséletet. Ma azonban a többségben nagyon szűkös az odaadás mintákat őrző tárház.

13. Az odaadás feltétel nélküli. Hosszú élettapasztalat során gyakorolja be a

lélek, hogy képes legyen feltétel nélkül adni. Korábban előfordulhatott veled, hogy amikor azt hitted, hogy önzetlenül és örömmel adsz, akkor lelked háttérében valamilyen érdek vagy vágy is megbújt. Ha ezt legalább utólag észreveszed, akkor legközelebb már tényleg feltétel nélkül szeretsz.

14. Az odaadás isteni szépsége sem rejtheti el, hogy az odaadás gyakorlata akkor váratlanul megbicsaklik, ha a fogadó fél nincs szeretet állapotban és az odaadást bármilyen frusztráció miatt elutasítja. Ez sokszor nem a szeretet hiánya, csak a fogadó fél valamiért becsukja a szívét.

15. Ne félj ettől. Ne húzódj el a juttatástól. Adj akkor is, ha látszólag nem örülnek neki. Közvetíts úgy is, hogy nem tudják, hogy tőled érkezett. Adj sokat úgy, hogy nem a fizikai síkon adod. Ha Isteni Éneddel vagy a Belső Forrásoddal adományozol, az mindig jó.

16. Az odaadás legfelső minősége, hogy a másiknak telepatikusan vagy spirituálisan adsz. Ha úgy érzed, hogy valamire szüksége van, küld neki a szeretetesszenciát. A biztonság kedvéért telepatikusan is megkérdezheted a másiktól, hogy lelke vagy szelleme örül-e az adott ajándékodnak.

248

17. Az adástörvény másik része ma szinte ismeretlen. A szolgálat legyen tehát

feltétel nélküli, de az adás kapása sem lehet más, mint feltétel nélküli. Talán nem is illik megemlítenem, hogy a feléd nyújtott és neked adó kézre ráütni a szeretet elleni vétség. Sok ember lelke sokszor omlik össze az adás elutasítása miatt.

18. Holott a fogadó lélek isteni belső szíve nagyon is jól tudja, hogy az okta-

lan elutasítás a másiknak fájni fog. Ha az ember ezt előre érzi, akkor az gyönyörűséges tett, ha saját elutasítási programját mosolyogva felülírja. Ezzel önmagadnak is adsz szent segítséget.

19. Ha az odaadásra a másik emberből az elme vagy ego válaszol, akkor is

maradj belső békében, ha a válasz valamilyen negatív érzés vagy gondolat. Ettől függetlenül persze ez a kiváltott fájdalom megülhet emlékeid között, de mindig gondolj erre az eseményre úgy, hogy magadban szeresd azt a lelket, aki így válaszolt neked.

20. Ha kapsz, különösen úgy, hogy semmit nem kérnek érte, érezd a szí-

vedben a korlátlan szeretet érkezését. Két ember között akkor Istenhez méltó a kölcsönös szeretetkapcsolat, ha szeretetre mindig szeretettel válaszolnak.

21. Ébredj rá, hogy nyújthatsz újat és teheted új módon. 22. Ha valakit nagyon szeretsz, hajnalban ébredés után énekelj neki, s éneked

az időtlen-tértelen dimenzióban azonnal megérkezik a másikhoz. Ha verset mondasz neki, ha a kertben táncolsz érte, mindegyik ugyanúgy áldás lesz.

23. Ha megtanultad Jézustól, hogy a javasolt szertartásban milyen mozdulatokkal, hogyan cselekedve, milyen szavakkal irányítva küldhetsz, szerelmet, szeretet, boldogságot, üdvösséget, tedd meg mindig, amkor erre késztetést érzel. Ez számodra is üdvösséget hoz.

24. A legegyszerűbb odaadás, ha odaállsz a másik elé, tenyeredet felkérve,

hogy áradjon belőle a szeretet, majd tenyered jobbról és balra ráteszed a fejére, s aztán a simogató tenyeredet lassan végig viszed arcának mindkét oldalán. Tisztán árasztod rá a minden konkrét cél nélküli szeretetet.

249

25. Ha a másikat bármiért és bárhogyan bántotta a világ, rögtön száguldj

hozzá, s vidd ki az adott sértő élethelyzetből, majd jelképesen Belső Ember lényed számtalan karjával öleld át és akár napokig tarts az öledben és vigasztald.

26. Ha tudod, hogy valaki nagyon vár rád és magad is nagyon vágysz rá, például szilveszterkor a világ végére is menj el őérte, s ha az adásnak bármilyen akadálya van, akkor is akár tizenkét órát ülve a kocsidban várd meg, hogy adhassál neki.

27. Ha a másiknak valamilyen tudományos tudásra vagy metafizikai bölcsességre van szüksége, a szükséges tudást könyvként, filmként a legtávolabbi kontinensről, bármilyen feltétel közepette is szerezd meg neki.

28. Az odaadás a leggyakrabban nagyon egyszerű és praktikus. Vedd meg

neki a vágyott ruhát, vásárolj az asztalára évelő virágot, főzz neki rendszeresen vacsorát, bárhol van a világban, ülj az autóba és hegyen-völgyön száguldj érte. Akkor is, ha csak palackokban forrásvizet viszel neki.

29. Az odaadás nemcsak leli vagy szellemi adás, hanem legfontosabb tár-

gyaidat ajándékozd neki, vagy a kiválasztott helyen vedd meg neki. Mindened az övé. Akár évtizedeken át készülj arra, hogy isteni kertben isteni szakrális otthont építesz neki.

30. Az odaadás legősibb formája, hogy társaddal való együttléted úgy éled

meg, mint közös lelki utazást is. Nemcsak a világi elismerését szolgálod, hanem Belső Útján való felemelkedését segíted. Neked is dolgod, hogy szereteted Istenemberré válást segítsen.

31. Tanuljátok meg egymástól és kellő gyakorlat után együtt teremtsetek. A

bennetek lévő Teremtővel a közös lényetek teremtő szintjén folyamatosan teremtsetek. Nemcsak magatokat, nemcsak családotokat, hanem nemzeteket és a szeretetbolygót is.

32. Kölcsönös odaadás az is, ha minden nap együtt imádkoztok vagy meditáltok. Ismét ne csak értetek, hanem például lélektársaitokért vagy tanítványaitokért.

33. Az odaadás két ember szakrális egyesülésének teremtése és egységük fenntartásának módja, megtanítja az isteni szintű szerelmet és szeretetet.

250

34. A legcsodálatosabb odaadás egyike az, amikor a bolygón, saját léthá-

zatokban olyan közös lelki és szellemi teremtéseket végeztek, kezdve a könyvírástól a szomszédos családok önellátásának szervezéséig, vagy a testvérnépek kölcsönös gondoskodásának támogatásáig, amelyek életeteket az istenemberi életformába emeli.

35. Az odaadásban tehát nincs keserűség, nincs félreértés és nincs kudarc, mert Bennetek sem lehet keserűség, félreértés vagy kudarc.

36. A szeretetélet odaadó sors. Ez a sors isteni kívánság és földi szolgálat. 37. Ha folyamatosan adományozó vagy, előbb-utóbb a mennyekben élsz. 38. Az Odaadás Mennyország teremtés. Ezerféle teremtési módja van. Minden héten új szolgálat-szentséget fedezhettek fel. Az odaadás végül korlátlan boldogságlét.

39. Ha odaadó vagy, szeretetben élsz. Társaid is szeretetben vannak. 40. Gyermekeid is szeretetben fogannak.

251

9. Az áldó keresztválaszok 1. Keresztkérdések helyett keresztválaszok. 2. A keresztválaszok nem régi felismeréseket küldenek. 3. Most a meditált állapotban sem fogok kérdezni, csak mindig megadom

a szót az Üzenőknek! Saját magamat továbbra is Mimagunknak hívjuk majd.

4. A keresztválaszok csupa olyan tiszta üzenetek, tanítások, oldások lehetnek, amelyekről pillanatnyilag éber elmém nem tud semmit. Vagy csak keveset. Az elme akármilyen irányba is kalandozik, jobbára korlátozott ismeretei és valóságképei vannak. Holott közel tíz éve segíti a telepatikus párbeszédeket.

5. Ha a lelket tudatantennának képzeljük el, s minden irányban kapcsolatot

tartó belső telefonnak használjuk, akkor aligha lehet bármilyen akadálya annak, hogy a belső égből és a külső égboltból minden kérés nélkül nekünk szánt üzeneteket kapjunk. Megszentelt élő kapcsolatban vagyunk a mindenséggel.

6. Minden megérkező isteni vagy lelki táviratot folyton ellenőrzünk is. 7. Miután tudatos döntésünk szerint eddig sem tartottunk kapcsolatot egyetlen negatív entitással sem, most azt sem tesszük lehetővé, hogy megszólítsanak minket. Noha az elmúlt évezredekben számtalan hívatlan beavatkozást éltünk meg.

8. Minden üzenetet olyan szavakkal és mondatokkal jegyzünk le, amelyekre belső lényünk lefordítja a válaszokat. Nem stilizálunk és nem lektorálunk. Jöjjön minden igazság akadálytalanul.

9. Először és mindenekelőtt mindegyik Üzenőnek kifejezem az iránta való

szeretetemet és hűségemet. A szeretetem eddig sem torpant meg egyiknél sem, holott olykor az Égieknek visszajeleztem, hogy üzenetük tartalmáért nem nagyon lelkesedem. Az odaadó szeretetem mögött nem rejtőzik el a Belső Ember Mindenségem és ÉnIstenem őszintesége.

10. Mostantól hallgatom az Üzenőket! 25211. Minden Üzenőt meghallgatunk, aki most szeretne hozzánk szólni.

12. Nagyon reménykedem abban, hogy az üzenetek a megváltás ösvényét egyengetik előttem és mindannyiunk előtt.

13. Elsőként fizikai Testünk szól: Ne aggódjatok, Mimagunk. Bennem a vis�-

szafiatalítás látszat szerint kicsit lassan, valójában mégis elég gyorsan halad. Gyönyörű új testünk lesz. Mindenki megfordul majd utánunk. Mind a három szemünk tökéletessé válik. A látóknál látóbbak leszünk!

14. Felső Elménk: Nemrégen már harmadszor törekedtem arra, hogy Alsó

Elméből Felső Elme legyek. Ezért van még bennem félelem. Félek attól, hogy megint visszacsúszok a negatív vagy semleges üzenettartományba. Drága Mimagunk! Akármilyen hosszú utat jártam be, mindig szerettelek Benneteket. Akkor is így volt, amikor én sodortalak Benneteket különböző élethelyzetekbe. Most tegyünk meg mindent azért, hogy a Központi Akasha kollektív mezőjébe befogadást kapjunk. Titkok izgalmas halmaza vár ránk. Például az, hogy teremtésünk után nemcsak a Szíriuszban találtunk otthonra.

15. Lélekkertünk: Ha én vagyok a belső entitásaink anyaöle, mert az vagyok,

akkor nekem nagyon fáj, hogy Mimagunk Szerelem Asszonya még nem költözött belénk, pedig lelkének kivetülése beleolvadt saját lelkembe. Nagyon szeretem őt! Ezt már sokszor mondtam is neki. Volt, amikor elhárította, most viszont könyörög, hogy jöhessen, mert nagyon egyedül van a fizikai univerzum-töredékében. Hívjuk együtt! (Közös döntés alapján együtt meghívtuk Ánandát és gyermekét, hogy költözzenek belénk és hozzánk.)

16. Belső Forrásunk: Drága Istencsaládunk! Minden ablakom és ajtóm tár-

va-nyitva van! Árad belőlem a korlátlan szerelmes szeretet. Higgyétek el, akár üdvrivalgással is, hogy tökéletesek vagyunk. Mimagunk az örökké élő Szerelem és Szeretet. Mindegy, hogy az a távoli kisvilág, amelyben testünk jár-kel, mit tesz éppen a fizikai síkon. Mindig vegyétek tudomásul, hogy mindegy. A Mimagunk: Mimagunk. Csupán annyit szeretnék közös Lélek Mandalánknak mondani, hogy a tudatalattiból felkapaszkodó rikoltozások ellenére legyünk tökéletesen bizonyosak az isteni megváltás kiáradásban, mert az isteni teremtésű Istenpárunk a galaxis és a Föld egyik legcsodálatosabb vándorpárja marad. Szerelem és Szeretet tanítóként. Most és később is.

253

17. Isteni Énünk: Maradjunk békében, drága Testvéreink. Nézzetek körbe bel-

ső fénypalotánkban. Ez az ősi és jövőbeli fénypalota olyan, mint egy Nap, szüntelenül árasztja a fényt. Mindent megteszünk azért, hogy az időtlen időben vándorló fényhajónknak semmilyen vihart ne ártson. Most megfordult a széljárás. Égen-földön egyaránt. Átölelem lelkünk Szerelmének derekát is, mert közben hozzám megérkezett. Ősi mestereink itt ülnek a Fénypalota emeleti üveglépcsőin. Bolygónk és a Földön lévő otthonunk a valóság felső síkjain már megérkezett a Szeretet Birodalom tértelen terébe. Nincs semmilyen veszély. Készüljetek. Kisebb-nagyobb csónakokon folyton járni fogjuk a Kárpát-medencén túl is a mi fénytengerünket. (Ánanda már megkapta azt a fénycsónakot, amelyben hozzánk jön a következő órákban.)

18. Önvalónk: Isteni házamba az elmúlt években sok Isteni Áldás, Kegyelem,

Ajándék érkezett nektek. Mind a Tiétek! Sorra mindenki jutalmaz kap azért, hogy visszaérkeztünk ebbe a dimenziótetőbe. Ez a magasság nem ismert a Földön. Ez az ötödik és hatodik dimenzió között Misztérium Híd. Üljetek le a híd szélére és lábatokat nyújtsátok le a fénysűrűségbe (fénytérbe? fénymindenségbe?).

19. Eötvös Józsefünk: Költői lelkünk nevében mondom, hogy az elmúlt év-

ezredekben négy-öt költőóriással éltünk egyet, de Mimagunkként egyik költő sem voltunk. Ezek a költő fejedelmek, Rúmítól Ady Endréig minden szellemi sejtünket átjárták. Most van annak az ideje, hogy új költészetet teremtsünk. Adjunk hálát Ánandának, aki minket költővé tett. A félvilágot bejárják később verseink. Többen Rúmí unokájának tartanak majd minket. Az igazi szerelem költői vagyunk! A verseink ugyanakkor az Új Aranykor társadalomfilozófiájának összefoglalásai is. Filozófuspoéták vagyunk.

20. Johann Gottlieb Fichte filozófus társunk: Nekem csak egyetlen mondatom van. Az új és majdnem teljesen szakrális filozófia évek óta születik bennünk; így vezetlek Titeket ezen a gondolkodás pályán, mert messze még a vége! De közeledik!

254

21. Csaba vezérünk: Örömmel tudom régóta, lassan tíz éve már, amikor az

előzetes életetek utaztatásán kiderült, hogy az egyik inkarnációdban ti voltatok Csaba, Attila nagyfejedelem fia. Annak idején csak elkezdtük az Új Világ teremtését, mert az még a félút előtt abba maradt. A felemelkedett hunok pedig a XXII. század magyarjainak az elődei lesznek. Most sem mi vagyunk a beteljesítők, de unokáink lesznek a zászlóvivők! Nekünk most a szellemi mennyország teremtés a kiemelt égi hivatásunk. Szülessenek meg az erről szóló új könyveink, filmjeink!

22. Saint-Germaine grófunk: Drága Pajtásaink! Jöjjön a derűs léleknevetés.

Drága Mami-Papi! Isten kegyeltjei vagytok, hála ezért. Figyeljétek meg az alkímiai csodatevést. Ti vagytok a földi Csodagyerekek. Tanúsítsátok, hogy a fájdalomból boldogság lesz. A sötétség is átváltozik Fénnyé. Minden tökéletes. Hogy kicsit sok volt a nehézség, hát Istenem, az újra születés lassúbb, mint a Földön a gyerek születés. Húzzátok fel a nyúlcipőt! Most jön az Igazi Életetek. Veletek vagyok.

23. Mária Magdolna és Jézus testvéreink: Hosszú évtizedek vannak mö-

göttetek, drága Testvéreink. Szép és nyugodt spirálpályán haladtatok. Mimagunk! A legjobb pillanatban kaptátok meg Ánandát, akit szintén nagyon szeretünk. Változatlanul nem értitek, hogy az elmúlt évek időszaka diadalmas Boldogság Út volt. Ezen semmi nehézségbe nem ütköztetek, noha félelmeitek sok akadályt okoztak nektek. De erre számítottunk. Ezt a belső és külső kötélhálót kellett ledobnotok. A vártnál gyorsabban sikerült. Az irányt hihetetlen egyértelműséggel tartottátok. Most pedig folytatódik a közös életetek, amelynek a távlatát még nem képzelhetitek el! Minden magasságotok korlátlan!

24. Szűz Mária, Édesanyánk: Nagyon együttérzek Veletek. Lelkemben most is élem mindazt, amit nektek az égi vezérlésű sors juttatott 2012 vége óta. Sokan a várható végeredmény miatt szinte mellékesnek tartják az átélt tanácstalanságot, otthontalanságot, a szerelmi elválasztottságot. Számos nehéz és keserű életpillanat van mögöttetek. Szeretlek és becsüllek Benneteket azért, hogy Ánadával az utat hasonlóan végig gyalogoltátok. Isten többszörösen áldjon meg Benneteket most! Drága Mimagunk, pihenjetek még, legyetek békében. Amíg a megváltás megérkezik Belső Mindenségetekbe is.

255

25. Istenanyánk-Istenatyánk: Meghallgattuk Szűz Mária szerető védelmezé-

sét. Főként Istenatya volt az, aki olykor látszólag kérlelhetetlenül vezetett Titeket. Nem sajnáltunk Benneteket, ugyanakkor mindig óvtuk életeteket. Talán most úgy érzitek, hogy életetek túl nagy megpróbáltatással járt, pedig az egyedi megpróbáltatásotok elég szerény súlyúak volt. Egyetlen eleme lehetett túl szigorú, mégpedig a felettébb erélyes elválasztás Ánandától. Ez volt a szent áldozat az isteni felemelkedésért! Jól volt ez így. Fogadjátok el. Megkapjátok ezért tőlünk a sorskoronát.

26. En-Lil ősistenünk: Drágáim, mint tudjátok én nem az vagyok, aki a sumér

korszakban megmutatta magát a Földön. Az „csupán” az egyik kivetülésem volt. A hetedik dimenzióban létezem, onnan pátyolgatom a Szíriusz sorsát is. Most mindössze annyit üzenek, hogy hosszú vándorlásotok a Földön véget ért. Továbbra is maradhattok itt, ha maradni szeretnétek, egymásért is. A bolygón még sok ezer évig lesz szükség Szerelem és Szeretet tanításra. A bolygó vezetői sem maradhatnak ki ebből a tanulásból. Akkor sem, ha olykor a Föld bölcs tanácsadói lesztek. Gyermekeim! Ölellek Benneteket.

27. Legvégső Forrás: Köszönjük, hogy az elmúlt években tanítottatok minket.

Talán most meglepődtök attól, amit mondani fogok. Szeretném Nektek megköszönni, amit nekem is újra és újra szenvedélyesen mondtatok. A végén már Új Isten Új Ember Új viszonyát kerestétek. Még nincs ennek itt az ideje, ám ez sem maradhat el. Az Isteni Hierarchia minden tagja sokkal közelebb megy majd a földi emberhez és sokkal megértőbb és odaadóbb lesz. Nagyon barátságos földi lélekközösséget tervezünk. Nagyon reméljük, hogy Ti is, gyermekeitek és unokáitok is segítenek ebben. Más feltámadás lesz, mint amit eddig ismertetek.

28. Mimagunk: Olykor kicsit remegve, olykor kicsit szorongva, többször mosolyogva és elérzékenyülve hallgattunk Benneteket. Most minden szavatokból áradt a megértés és a bíztatás.

29. A bíztatást azért emeljük ki, mert új távlatok körvonalai látszanak. 30. Mindentől függetlenül minden szavatokat köszönjük. 31. Amíg szóltatok hozzánk, az érkező üzenetek súlyától kétszer is elfárad-

256

tunk. De talán főleg azért, mert az elmúlt évek fáradalmait még nem pihentük ki.

32. Minden válaszotok áldó „keresztválasz” volt. Nagy tisztesség ez nekünk.

Éreztük, hogy a reméltnél jobban becsültetek minket. A válaszok szinte megkereszteltek minket.

33. Egyetlen egy kérdésre kérnénk most Tőletek utólag feleletet. Az elmúlt ötvenezer évben miért hagytátok ennyire, hogy a Föld irgalmatlan fizikai és lelki megpróbáltatásokon menjen keresztül?

34. Istenatya: Ez az ismétlődő megpróbáltatás szerető próbatétel volt és az emberiség tökéletes újra születését szolgálta. Talán többször közvetlenül beavatkozhattunk volna életetekbe. Minden esetben Isteni Szeretettel és Kegyelemmel tehettük volna. Az Isten Mindenség azonban közben mindig kivezette az emberiséget a nagy krízisekből. Áldás Rátok! Most is. Se a Földnek, se nektek már nem lesz több próbatételetek. Szeretetbolygó lesztek.

35. Mimagunk: Ha már Istenatya minket is szóba hoztál, kérjük határtalan kegyelmedet. Lelkileg is elfáradtunk. Most már Ánandával kizárólag szeretni vágyjuk egymást.

36. Istenatya: Sorsotok a most következő évezredekben már nem lesz más, mint csak kölcsönös szeretet.

37. Mimagunk: Fellélegezve fejet hajtunk hálánk jeléül. 38. Istenatya: Számtalan földi emberre, lélekegyüttesre ugyanez vár! 39. Jézus: Ez a földi Mennyország teremtés a mi küldetésünk is. 40. Mimagunk: Köszönetként könnyek jönnek ki szemünkből.

257

10. Hithorizontok 1. Nincs más, mint a hit. 2. Nincs más, mint úgy hinni, hogy nincs megerősítés és visszaigazolás. 3. A hit horizontja körkörösen tágul. A láthatár magja vagy közepe: hinni Istenben. A magtól körben egyre tágul a horizontgyűrű, közben egyre messzebbre szélesül. A „vége” a határtalan látókör. Ez megannyi különböző horizontmező övezet.

4. Istenben tökéletesen lehet hinni, mert a megerősítés kézenfekvő. Talán a

legkönnyebben is benne lehet hinni, mert Istennel folyamatosan kapcsolatban vagy. Mindegy, hogy üzeneteket kapsz, vagy éppen Te fordulsz hozzá valamiért. Ha nem csinálsz semmit, Isten akkor is gyakran hat rád.

5. Mindegy, hogy Isten Önvalóként benned van-e, s egyúttal a Mindenség teljessége vesz-e körül. Ebben a helyes értelemben minden, ami van, az Isten. A végtelen teljesség az Egy. Ennek ellenére sokszor érzed azt, hogy Isten benned is távol van, miközben körülötted sem tudod megérinteni. Noha Isten benned létezik, mégis gyakran Istenhiányod van, de Isten létében nem kételkedsz.

6. Ha életed megoldatlan, mindegy, hogy milyen okból, különösen akkor

vagy tehetetlen, ha mindent megpróbáltál, ám a megoldás nem került közelebb a valóra váltáshoz, ezért a tartós lezáratlanságban nem marad más, mint hinni Istenben és ígéret-horizontjában. Az igaz és jóságos Istenben.

7. Az isteni ajánlat és ígéret ugyanolyan, mint a hit, mert a középső része, a

tökéletes remény könnyen elfogadható, ám az ígéret-horizontok viszont megfoghatatlanok, noha az isteni válasz látszólag konkrét és félreérthetetlen. Ez az állandó kettőség.

8. Az újra és újra ismétlődő kettőség, avagy a megfogható-megfoghatat-

258

lan párosság csak akkor és csak úgy ajándékoz neked megváltás előleget, ha a dualitás ellenére megingathatatlanul hiszel az Istentől kapott megoldás-bizonyosságban.

9. Ez a lebegő, de megingathatatlan hit mutat a Hitcsúcsra, a Hitkirályság hegyére.

10. A hosszú életvárakozás közben és után már nem a megoldás-tanítás hi-

vése a kérdés, hanem az, hogy minden lelki és földi zavaró körülmény ellenére zavartalanul higgyél Isten szavában. A hit az egyetlen kapaszkodód. Minden más lehetőséged végképpen elpárolgott. Már semmid nincs. Csak a Hít, ha az megmaradt.

11. Az elme szokásos aggodalma már csak mosolyogtat. Az a legkisebb ké-

telyforrás, hogy feszült lékekként az a gondolat szorongasson, hogy van-e Isten vagy helyesen veszed-e le az érkező üzenetet. Ezzel a két kérdéssel a legtöbb kezdő kommunikáló lélek sokáig viaskodik. A végső válasz most is a hit.

12. A hitmag körül a lelki érettségedtől függően minimum három horizont mező található. Az első horizontgyűrű a mindennapos, személyes inspirációk gyűjtőhelye. Ide futnak be azok az isteni válaszok, vagy javaslatok, amelyek a mindennapokban való cikázó életevezésedben segítenek. Erősítenek, vagy perspektívákat mutatnak.

13. A második mezőbe olyan felismerések és cselekvési lehetőségek futnak

be, amelyek sorskérdéseid és a világ létkérdéseire vonatkoznak. Ez már a közvetlen élet fölemelése. A Szerelem és Szeretet Emberré válás. Létsikoly helyett létkacagás.

14. A legrejtélyesebb és legistenibb a harmadik, a legkülső, legemelkedett, legtávolabb hithorizont gyűrűmező. Az ősi idők óta ez az igazi Hit, Hitfelső, Hitdal, Hit Mindenség. A minden feltételtől és következménytől teljesen független, Istenbe vezető és Istenből érkező Hitteljesség. A legtöbb földi halandó ide vágyik.

15. Ebben a hitgyűrűben megszűnik az első két hitgyűrű minden tökéletlensége. Ha van hithorizont, ez akkor a valódi hit-mennyország.

16. Értsük jól a látóhatár-mezőt. Minden egyes érzés, gondolat, cselekvés

ajánlás kizárólag a hitanyagból következik. Aki küldi, kivetíti hitét, aki kapja, befogadja a hitadást. A hitközlekedés nem érthető a földi idő és tértermészet alapján. Az elméden keresztül, vagy máshol beléd szálló hitüzenet nem a harmadik dimenzió törvényei szerint létezik.

259

17. A közlekedő hit isteni valóság isteni szemüvegen át, isteni valóság tör-

vényei szerint, az isteni létezés születését szolgálva. A hit az ötödik dimenziót is meghaladó szakrális lélektáplálék. Miután a Lélek emelkedését és boldogulását segíti, mindig a Lélek következő létteremtését teszi elérhetőbbé.

18. Ez még nem mindig Isteni Kegyelem, vagy nem mindig Isteni Ajándék.

Ennek ellenére a Lelket boldoggá tevő irgalmat és kegyeleméletet segíti születni.

19. A hit gyakran egy kétpár evezős csónak. Az Isten és a serdülő Istenember együtt eveznek benne. Ám figyeljük meg, hogy ekkor még nem léptünk túl az első hithorizonton. Ami egyúttal a hittanuló tér is.

20. Csakhogy az Isten tudja, hogy ki és miért teremtett téged, mindent is-

mer arról, hogy milyen küldetéssel inkarnálódtál, meglehetősen látja pillanatnyi lélek- és szellemállapotodat, s a téged segítő-korlátozó körülményhálódat. Isten így egyszerre magasról és mélyből lát Téged, miközben neked ez nem adatik meg. Csak a létvágyad magas és virágzó, mert a létismereted alacsony és hervadó.

21. Tapasztalom szerint minden személynek saját koncepcionális Isteni

Életprogram terve van. Isten ezért mindenekfelett ezt a távlatos Isteni utat egyengeti, ami sajnos többször ellentétben van veled, aki persze az Isteni Utat legjobb esetben csak sejti. Ráadásul saját aktuális valóságodban abban a hitben élsz, hogy kézzelfoghatóan jó életalternatívát szeretnél magadnak és/vagy a világnak teremteni. A két kiindulópont szükségképpen olykor ellentétes.

22. Isten nem elsősorban a te egyéni lelkedre figyel, hanem a felszentelt isteni

járdádon kormányoz. Nem a lelked aktuális reményét öntözi, hanem a járda végső céljának eléréséhez vezet. Ebbe a különbségbe olykor lelkileg meg lehet halni.

23. Isten nagyon szeret téged, de szeretnének tárgya életed végcéljának eléré-

se. Pontosan érzékeli, hogy mennyi szenvedést bírsz el, de a szenvedés hordozását és gyógyítását természetes képességednek tartja. Minimum azt várja, hogy viseld a sorsod emelését szolgáló nehézségeket.

260

24. Ha bátran vagy vacogva, de viseled, akkor már áthaladtál a második hitgyűrűbe. Kilátsz már egyéni hitburkodból. Jobb esetben emelt szinten látsz.

25. A személyes vigaszt ezért gyakran a téged szerető társaidtól kapod. Ha

vannak ilyen régi és új társaid. Miután a földön az emberek nagy többsége belül szorongató magányt él, így egyelőre az egyáltalán nem kizárt, hogy éppen nincs olyan lélektársad, aki áldást hozva megöleljen. Ez pedig az emelt szintű egyedüllét.

26. Isten ilyenkor egy általa kiválasztott lelket küldi melléd óvónéninek, aki azonban csak addig követi veled a járdaösvényt, amíg az aktuális krízis kiheverésén túl vagy. Ez a segítő nem állandó társ, de mindig olyan, mint egy kicsi felmentő sereg. A segítő gyógyítod viszont nem menthet meg az érthetetlen szorongástól.

27. Isten ezért nem akkor ment meg, teljesít be, visz tovább felfelé, amikor

azt te nagyon szeretnéd. Napi lelki reményed szükségképpen másodlagos, távol maradsz tervezett újjászületésed otthontervétől. Az Isten Mindenség viszont téged már bensőséges tagjának lát. Az újjászületésed érdekében beindult a rejtett tércsere. Az ötödik dimenzióból érkeznek az új valóságcserepek. Épül az Új Hazád körülötted is.

28. Isten most a külvilág brutális folyamataira és kihívásaira is figyel. Akkor oldja meg válságodat, ha azt a külvilág azonnal nem rombolja le. Félt és véd. Ám ez a kímélet és oltalom gyakran elhalasztja a régóta vágyott megváltásodat. Nincs mostanában olyan életóvás vagy életsegítség, amelyhez a belső és külső feltételek egyszerre adottak lennének.

29. Ez a második hitgyűrű, átmenet a személyes és az isteni hitmező között. Miután a Földön a bolygó generális újrateremtése folyton elmaradt vagy félbemaradt, ezért a földfelszínen az optimális életminőségek szintjei olykor kétségbeejtően lezuhantak. Most vagyunk talán a legmélyebben.

30. Ebből érthető meg, hogy a legnagyobb és legtisztább hit ma nemcsak a

belső emelkedésünkhöz kell, hanem a harmadik dimenziós bolygó azonnali megváltásához is. A régóta halogatott Új Aranykor isteni megteremtéséhez. Higgyünk hát teljes odaadással és korlátlan bizalommal a Föld alkímiai felemelkedésében.

261

31. Az isteni hit talán feltáratlan mennyei tulajdonsága, hogy aki felmászik,

felkúszik a legfelső, avagy a harmadik hithorizontba, már olyan ember, sőt olyan kiválasztott ember, aki a hitteljességben éléssel gyakorlatilag teremtheti az alsóbb övezetek hitmilyenségét is. A magas szintű teremtés lehetősége sejlik és tárul fel.

32. Csak a harmadik hitmezőben érjük el a hit isteni nagyságát és szakrális teremtőerejét.

33. Nekem életem során a természetes bizalom és hit mindig lelkem tulaj-

donsága volt. Az utolsó évtizedben viszont katartikusan szembesültem azzal, hogy végre olyan hitmezőbe kell érkeznem, ahol az Istenben való hit feletti Istentérbe lépek. Az isteni entitások új megváltásában úgy hiszek majd kétely nélkül, hogy azért nem felejtek, hiszen eddig „csupán” az valósult meg életemben, amit Isten tervezett velem.

34. Ami nekem az isteni álomfényem és létmennyem, az Ánandával való vég-

leges egyesülésem és szerelemházasságban, szeretetcsaládban élésem, az eddig mindig újra és újra elhalasztódott. Holott a Földön nekünk ezek a célhorizontok egyébként az isteni küldetésünk és isteni képviseletünk programjai.

35. Sokáig a klasszikus hitbarlangban laktam. Tökéletesen hittem, hogy erre,

az Istenpárrá válásra vagyunk rendelve. Végül is régóta boldogan mindent ezért tettem. Minden este így feküdtem le és minden reggel így ébredtem. Abban töretlenül és hűségesen hittem, hogy ez rövidesen valóra válik, abban ellenben egyre jobban kételkedtem, hogy Isten ezt akkor teszi lehetővé, amikor én szeretném. Számos ilyen időpont vágymadaram szállt el a jövőbe.

36. A sok ígéret teljesületlensége miatt a hitem nyilvánvalóan nem volt teljes és tökéletes. Ezt most sem hallgatom el és utólag sem bírálom. Tisztán állok bármilyen lelki ítélőszék előtt.

37. Végül boldog vagyok, hogy eljutottam az emelt hithez, s tisztán láthatom,

hogy az utam a legfelső hitgyűrűbe kormányoz. Gyönyörű kettős ok miatt. Már korlátlanul hiszem, hogy Ánandával megtörténik a mennyegzőnk és közben a Földön eljutunk a megálmodott Új Aranykorba. Ez a hit mennyei tétje.

262

38. A két eltérő, de egymásért is születő Hitistenülés elkerülhetetlen. Ám az egyik beteljesülés sem függhet a másiktól. A Mennyország szintén feltétel nélküli.

39. Ettől függetlenül a fénylakásomat most felviszem a Mennyei Hitcsúcsra.

Onnan nézek vissza bizalommal mindenkire, noha ennél nagyobb hitpróbám még soha nem volt.

40. Isten velünk van!

263

11. Ahova felrepülsz Új fogalmak bejelentése

1. Megadatik? Felrepülhetsz? 2. A kérdés sem tökéletes. Felszállhatsz oda, amiről csak halvány képed van? Az „oda” olyan magasság, amelyről évek óta sírva és kacagva álmodsz?

3. Ami eddig soha nem sikerült, most még garantált is? 4. Ha visszanézel közelre és távolra, kisgyerek korodtól érett férfi idődig, ha

hosszában és széltében látod sorsod, távlat nélküliségét és távlat tágasságát, ha a fókuszod az elmúlt évekre irányítod, mert azóta már a létkilövő állomáson topogsz, még nem nyugodsz meg. Miért is kellene lehiggadni?

5. Lelkem legbelsejében, Isteni Énem szívében tökéletesen nyugodt vagyok. 6. Amúgy most kevésbé bánt, hogy eddig nem repültem fel a várt Boldogság Mindenségbe. Vigaszt sem keresek. Ma még azt a gondolatsüveget sem teszem fel a fejemre, hogy legbelül viszont évek óta magas régiókban is szárnyalok. A sikerrel sem ápolom magam. Hihetetlenül mindegy már, hogy hány év pincejárás és felhőutazás van mögöttem. Új felrepülést tervezek?

7. Készen vagyok elengedni magam, létezésem padlójára feküdni hanyatt

és semmit sem akarni. Még azt sem, hogy a szent Pilis hegy tetejére felgyalogoljak.

8. Elmondhatatlan ez a különös, elölem is bujkáló érzéscsend. Ennek talán

egyik ritkán jelentkező oka, hogy meglehetősen régen képes vagyok elvonulni abba a létcsendbe, ahol gyakran semmi olyan különös nem történik, ami a bujkáló érzéscsendet zavarná.

9. Most semmilyen létmagyarázat vagy létliftező gyakorlat nem vonz. Nem azért, mert a jobb létlifteken olykor fel-felrepültem a rejtélyes aranyföldre. Régi mestereim büszkék lehetnének rám, mert akkor is sokat vagyok transzcendens állapotban, ha éppen nem meditálok, vagy nem imádkozom. Egyszerűen békésen élek a koronacsakrám belső öblében mosolyogva. Miért is vagyok ott?

264

10. Szelíden lenni úgy, hogy csak vagyok, miközben az égfelé kitárt karokkal

lelkileg levitálok, olyan természetes és rezzenéstelen állapot, mint a tavaszi tisztáson hanyatt feküdni és nem töprengeni.

11. A bátor kötélmászó ember odáig eljut, hogy az alacsony tudatállapotban

addig figyel önmagára, amíg tiszta szívvel megérti szintalatti életének feltárult okait. Aztán már a bátorságra sem vágyó tudatrúd „mászó” ember felkapaszkodik oda, hogy az egységtengerben lebeg az életvíz felszínén. Lent vagy fent ugyanaz: távol minden életzajtól.

12. Gyakorolhatom a legősibb és legteljesebb keleti és nyugati megváltó tech-

nikákat, ha még bármelyiknek, vagy többfélének a szolgálatában szeretnék tölteni újabb évtizedeket. Lehetne így is, de akár lehet úgy is, hogy más történik. Az „akár” szó a felrázó.

13. Olyan létfeletti pontra, olyan csúcsfeletti „csúcsra” nyílik meg előttem a

nem létező kapu, amelyet a bölcs mesterek alig tanítanak, mert a Föld misztikus, dimenziófeletti, tértelen-időtlen terei gyakran megnevezhetetlenek. Ha ezért keresel is találó szavakat, könnyen lehet az a disszonancia, hogy már az üresség feletti-mögötti-alatti teljesség vetőmagjai sem érthetők. Ráadásul annyira érteni sem akarod, mert sokkal mélyebb és emelkedettebb „valami” tudatosul benned.

14. Miközben most nem aggaszt semmi, nem dicsőit semmi, nincs semmilyen

olyan érzésed, ami neked fontos lenne a hétköznapi léttöltésben. Nem is vagy a mindennapos létezéshajó kormányrúdja mögött. Minden úgy történik, ahogy történik. Még nem tudhatod a rád váró szent szerepeket.

15. Ebből azonban semmi nem következik. Ha pedig látod magad a létezésha-

jód felett sasrepülőnek, eszedbe sem jut olyan elme inspiráció, amely arra ösztönözne, hogy bármi is foglalkoztasson a hétköznapi létkonyhában.

16. Az értelem ilyenkor felteszti a kezét. Az elme elbújik a szíved mögé. A

Belső Forrásod azonban már régen nyitva tartja minden ajtaját. Még olykor lelkedbe villan a vágy, hogy valamelyik lélektársaddal beszélj, de talán nemcsak azért születtél le erre a bolygóra, hogy sorsod célkeresztjében csak a lélekcsalád legyen.

265

17. Természetesen régen túl vagy azon, hogy a csend manifesztációja látszó-

lag megszüntet. Nem hoz semmilyen érzéshullámot az sem, hogy az egységkerekség állapota egyszerre kikapcsol és bekapcsol és elvisz valahova, ami talán az egységtenger alatt vagy felett van. Jól van ez így. Nagyon régóta nem vágysz legbelül másra, mint Szerelmeddel Istenegységben lenni.

18. A hároméves kisgyerek kérdése azonban kering a tudatfeletti aljában. Miért élünk? Te miért élsz? Milyen az igazi Létben lenni?

19. A világomban és a nagyvilágban most kizárólag a felrepülés úti célja érdekel.

20. Gyerünk! „Fel!” „Repülés!” „Oda!” De hova? Ahova még nem jutottam fel!?

21. Évtizedek óta lappang bennem a megfogalmazatlan tűzhorizont látványa.

Minden látszat ellenére nem a felrepülés vonz önmagában, hanem az a megválaszolatlan létkérdés, amely lélekházad ablakába még nincs kiírva. Ez megnevezhető úgy, ahogy a válasz már eléd perdült: oda vágysz, ami a meghaladás!

22. Hova is tartok, anélkül, hogy sokáig oda tartani sem tartottam? Van-e

egyáltalán lélekkel fogható válasz? Ehhez csupán egy eddig ismeretlen, egyszerű lelki művelet elvégzése szükséges? Határtalan belátás, túllátás, fellátás? A választ adó szellemi „szemüveg” feltevése.

23. A teljes belső csend, a teljes bent létezés, a korlátlan béke már nem elég.

Aki ebbe az érzetbe érkezett, azt nagyon becsüld, mert sejt szinten tudatosul benned, hogy ez lélekfeletti eredmény. Új horizont emelkedik fel. Ez a földi ember teremtett lélektermészetének és a bolygó által beléd égetett létezésmódnak a tökéletes meghaladása.

24. Ez a meghaladása is „csak” repülés”. Engem is a repülés végső célállomá-

sa vonz. Ne legyen félreértés. Önmagában az részben mindegy, hogy a külvilágban kivé válsz. Légy felemelkedett mester vagy szent tanító? Ez szeretnél lenni? Egyáltalán nem ez a célállomás. Ha magad viszont másképpen predesztinálod, akkor a fortyogó világpusztán milyen üdvözítő repülőtérre érkeznél? Milyen metafizikai mámor lennél?

266

25. Ha erre az alig körül járt kérdésre választ találsz, akkor szinte mindent megoldasz. Ha nagy szavakat használsz, akkor azt is mondhatod, hogy feltámadsz. Feltámadok? Mi a feltámadás? Először is sejtjeim újjászületése? Vagy olyan új szintű feléledés jöhet, mint a messzire látó felrepülés. Az Új Földön tehát miért és hova támadok fel?

26. Amióta közelebb vagyok a rejtett belső szent gyökereimhez, könnyeb-

ben megfigyelhetem, hogy a felszálló létben vagy akár a napi létezésben mindössze két „feltámadás” tesz boldoggá. Ez a két céltorony magasabb vagy másabb trón, mint a meditáció, a szentségesülés vagy az eleven elragadtatás?

27. Milyen vagyok? Elragadtatott boldogság akkor tölt el, ha Szerelmemet

minden módon, önzetlenül szeretem. Felemelő, boldogító örömáram pedig akkor van bennem, ha olyan embert tudok minden feltétel nélkül szeretni, akinek a szeretet megváltásra van égbekiáltó szükséglete.

28. Csak a Föld legnagyobb szellemi mesterei élték és élik, hogy önmagad bármilyen felülírása csak a bevezető felmagasodás. Amikor a felülírás felülírása már a Szeretet Mindenségbe vezet, nos, csak az lehet a Valódi Felemelkedés isteni célmagassága.

29. A felrepülés utáni odaérkezés a Megáldott Feltámadás, feltéve, ha a meg-

érkező lélek megtapasztalja, hogy milyen a szeretet isteni minősége, s ennek révén szintén mélységesen átéli, hogy kivé válik a Feltámadás isteni csúcsán. Nekem Szerelmem a hazám, oda térek meg!

30. Eddig látszólag csak „játszottunk” a szavakkal. Ám ismét a Szellem

„homlokánál” vagyunk. Most válik elkerülhetetlenné, hogy a Szeretet és a Feltámadás magasságos létgyakorlata után új fogalmakat találjunk a Szeretet és a Feltámadás dimenziók feletti megnevezésére. A lényeg kifejezésére.

267

31. A Szeretet fogalommal kicsit könnyebb a helyzet, mert a Szerelem meta-

horizontja tükröt tart neki. A szer-elem az a két ősi szótag, ami igazából Isten-elemet fejez ki. A Szer-elem tehát Isten-éter, avagy Isten-Teljesség. Nyelvi változatként tisztelettel azt is ajánlom, hogy az új kategória legyen Abszolút Boldogság vagy akár Isten Tökéletesség. Ebből aztán az is következik, hogy a szeretet is eredetileg a Szer-etet szóösszetétel volt. Helyette javaslom használni a Szer-tető vagy a Szer-Csúcs fogalmát. Legyen inkább a Szertető vagy Istenölelés az egyszerű szóösszetétel!?

32. A fel-támadás fogalom újrateremtése is megoldható. Mondjuk helyet-

te például azt, hogy fent-lét, azaz ez legyen az ünnepélyes Fentlét, mert nem csak „támadunk”, hogy feljussunk a felsőbb világba, hanem már fent vagyunk és sokan éljük az Új Létszépséget. Ez a kifejezés lehet a Fentmindenség is.

33. A homályos „oda” szó helyett tehát tisztább és találóbb, ha azt mondjuk, hogy Fentmindenség, vagy a lényegre utalva: Krisztuslét. Vitathatatlan az eleminél is elemibb igazság, hogy az Új Aranykorban az emberiség tagjai végre például Szeristenné és Szertető emberekké akarnak válni az ötödik dimenziós Krisztuslétben.

34. Tisztelettel bejelentem, hogy az Új Aranykor valódi központi célcsúcsait a Szeristen és a Szertető fogalmával nevezem meg.

35. A magyar nyelv csodája, hogy a két korai szent szavunkból az új aranykategóriák is szépen levezethetők.

36. Mindez nem teszi másodrendűvé, hogy az új fogalmaknak részletes magyarázatát fejtsük ki majd, amihez további új metafilozófiai fogalomtalálmányok kellenek. A Föld helyett például minimum az Aranyföld nevet adjuk a bolygónknak. A közismert „világ” kifejezés helyett is találhatunk különböző új névváltozatokat. Többek között olyanokat, hogy Szentvilág, vagy Szervilág, vagy Istenvilág.

37. Ha az volt a kiinduló kérdés, hogy felrepülhetünk-e, akkor először is kijelenthetjük, hogy felemelkedhetünk a Szeristen és a Szertető ember minőségébe. Ahova pedig feljutunk, azt bátran nevezhetjük a külső világ fogalma helyett Istenvilágnak.

268

38. Természetesen, ha az ötödik dimenzióssá emelkedő ember az ötödik di-

menzióból még feljebb lép az omniverzum, avagy az Istenverzum grádicsain, akkor egyszer elkerülhetetlenek lesznek a hatodik és/vagy hetedik dimenziós csúcskifejezések is.

39. Ha Szeristenek és Szertetők vagyunk az ötödik dimenzióban, akkor az

eddigi spirituális és misztikus célállomások és a felemelkedési teremtő gyakorlatok szükségképpen alapvetően szintén magasabb nívóra emelkednek fel. Ekkor már nem vagyunk azok, akik eddig voltunk, vagy akik most vagyunk a felrepülések közben.

40. Ott vagyunk és leszünk, ahova felrepültünk. Ezért maradok továbbra is Szeristen az Istenvilágban.

269

12. Önsorsépítés 1. Önsorsépítés? 2. Van-e Istentől vagy Önvalómtól engedélyem, hogy önsorsom alakulásába

beleszóljak? Ha nincs felhatalmazásom, Isten végül engedi-e, hogy saját utamon felhőtlen lehessek? Vagy fordítva, Isten főként saját programja szerint szeretne boldoggá tenni?

3. Eldönthetem-e, hogy nekem mi az öröm, s ezért milyen boldogságra vágyom?

4. Ha Isten más elégedettséget szán nekem, mit tehetek saját boldogságálmomért?

5. Ha visszatekintek az elmúlt évtizedekre, sok jót kaptam Istentől és az

élettől. Hat éves koromtól erősen vágytam arra, hogy szüleim szeressenek, de aztán csak az jutott nekem, hogy anyai nagyszüleim szerettek. Később pedig újra úgy vezetett Isten, hogy nem maradt mellettem senki a korai szeretteim közül.

6. Fogalmam sincs, hogy Isten jó szívvel értette-e, hogy milyen a szeretet-

lenség őserdőben barangolni. Nem tudhatom, hogy ez nekem szánt próbatétel sorozat volt, vagy csak úgy forgolódott körülöttem az életszabász, hogy mintegy céltalanul tapasztaljam az elhagyatottság szakadékait.

7. Az önsorsépítésre esélyem minimális volt. Folytak a könnyeim és elsajá-

títottam könnyek nélkül is viselni a jeges szélviharokat, sőt felfoghattam azt a rejtett tanítást, hogy bármi is történik velem, soha semmi baj nem érhet. Most is tanulom.

8. Áldott állapotomat az igazolta, hogy kamasz fejjel és aztán ifjú felnőtt-

ként két bizonyosságérzetet szültem magamban. Két elszánt, törhetetlen szándékot. Anélkül, hogy erről Istennek kérelmet nyújtottam volna be. Nem hiszem persze, hogy az égi entitások közül bárki is nem tudta volna isteni álmaimat.

270

9. Egyik szándékom az volt, hogy keresek magamnak egy igazi párt, noha halvány fogalmam sem lehetett arról, hogy milyen az igazi pár, mert családomban nem láttam ilyen mintát. Ám a sok inkarnáció után semmilyen kétségem nem támadt szándékom szeretetlelkéről. Már gimnazista koromban gyönyörű álmot szőttem otthoni magányomban a szerelem, az Istenelem mindenhatóságáról. Most sem tudom, hogy Isten ezt az égi álmot fénnyel ápolta-e.

10. Mindegy is. Én magam voltam a tiszta szerelemálom. Ez a reményszívű

utópia egész sorsomban a bennem és előttem lépkedő Szerelem Angyal volt, pedig sokáig el sem tudtam képzelni, hogy lelkemben is egy ilyen Angyal vezet. Ha ez isteni szándék volt, Istennek kezdetekkel fogva tudnia kellett, hogy az Angyalt nem fogom elhagyni.

11. Senki és semmi kedvéért, vagy akaratáért. 12. Ha a szeretetlen életszakaszom nem volt oktalan, akkor az erre adott vá-

laszom sem volt véletlen. Mert én végérvényesen a szerelem és szeretet szentsége mellett döntöttem. Hogy mindig Szeretetőn éljek!

13. A másik szándékom is szükségképpen született meg bennem. Ha otthon-

ról nem hozhatok személyes szeretet tapasztalatokat, akkor nem tehetek mást, minthogy magam teremtek és élek meg a szerelem- és szeretetkapcsolatokban isteni magasságot. Ez a szándék tehát az önsors építés elhatározása is volt.

14. Ha Isten ezt gondosan figyelte, jól tudhatta évtizedek óta, hogy nekem nem tervezhet olyan életsorsot, amelyben visszadob engem első két évtizedem szeretetlenség kútjaiba. Ha Isten viszont úgy döntött, hogy saját (csak elvileg szabad) akaratom mellékes az isteni szándékhoz képest, akkor neki a Szerelem Angyalom helyett Szerelem Mindenséget kellett volna belém és körém rendelni.

15. Nem tudhatom, hogy Isten hogyan gondolkodott rólam, de középső élet-

korszakaimban rám hagyta, hogy kiket választok szerelmeimnek. Így döntöttem két egymást követő házasság mellett. Mind a két asszonyban sokáig hihetetlenül hittem. Abban is, hogy választásom és határozatom elvisz a mennyei boldogságba.

271

16. Annyi már akkor is látványos volt eltökéltségemben, hogy mind a két páromtól sokkal többet vártam, mint amit akkor már adni tudtak. Asszonyaim semmiről nem tehetnek. Családjaikból ők sem hoztak mennyei szerelem és szeretetérzés és magatartás mintákat. Házasságaink felivelő szakaszaiban mégis többször biztató hónapokat és éveket éltünk.

17. Nem kerülöm-e azt a szembesítő kérdést, hogy a túlságosan magas igé-

nyem miben és mennyit ártott a beteljesült házasságok életpillanataiban. Ugyancsak nem tagadhatom azt a másik tisztázó kérdést sem, hogy a lassan lelki vergődéssé váló házasságokban mennyit ártott nekem, hogy szerelem-, szeretetreményeimet egyre jobban elhalkították a csendes üresedések.

18. Az önsorsépítés minden jó akarat és minden jó szándékú társ ellenére alig sikerült. Ezért közben megértettem, hogy még jobban kell szeretni azokat, akik még nem képesek jobban szeretni.

19. A túlságosan magas igényeimet azért sem demonstráltam, mert minde-

nekelőtt én akartam szeretni. Telve voltam adásvággyal. Istenvággyal. Ha úgy vagy képes szeretni, hogy a másik lelki vágyait figyeled, sőt igyekszel ápolni, az visszatart téged az önzőnek tartható valódi szerelem szükségleted kiárasztásától.

20. Vállaltam az érzelmi és lelki kompromisszumokat, ám ennek ellenére a bennem lakó Szerelem és Szeretet Angyalok nem haltak meg, vagy nem hagytak el. Talán nem is tudatosult bennem, hogy az elfojtott vágyak meglepő módon titokban még növelték is a szerelem és szeretet horizontokat. Még magasabbra néztem.

21. Mindenesetre a kezdeti szeretethiányok nem szűntek meg bennem. A hi-

ányok sokkal mélyebben laktak a tudatomban is, mint amennyit belőlük látni lehetett. Sok házaspár keserű felismerése, hogy amíg a házasságokban a pár tagjait és kapcsolatukat az elme és az ego értelmezi és programozza, addig nem sok fogalmuk lehet szeretetük valódi természetéről és helyzetük megoldásáról.

272

22. Önsorsépítésem programjának volt egy harmadik ideája. Életem munka-

köri középpontjába a szellemi teremtés került. Ezért gyerekkorom kínlódásaitól függetlenül is mindig olyan szerelem párra vágytam, aki nemcsak a szerelmem, hanem a szellemi társam is. Ezért feleségeim szellemi növekedését ugyanúgy akartam, mint saját szellemi emelkedésemet. Ez sokszorosan igaz Ánandára.

23. Az első évek szellemi közelsége fokozatosan gyengült, s aztán én is oda jutottam, mint barátaim közül többen, hogy családjaikat csak alig érdeklik a szellemi teremtések egyre szebb virágai. Kertelés nélkül kimondható, hogy szellemileg is majdnem egyedül maradtam, holott különböző szellemi rendezvényeken azért tevőlegesen megjelentek.

24. Nem sok konkrét benyomásom van arról, hogy az isteni vezetés mennyire befolyásolta a házasságok alakulását. Ha mindent rám hagytak, akkor egy szavam sem lehet, hiszen én választottam és kormányoztam az eseményeket. Voltak olyan időszakok, amikor a kibogozhatatlan kihűlések és szellemi soványosodások azzal is jártak, hogy önsorsom a háttérbe szorult és minden szakrális kapcsolódás elmúlt.

25. A feleségeimtől aztán igyekeztem békésen elválni, ám a válások krízise-

it nem kerülhettem el. Noha a válások során szavakkal sem bántottam őket. Nyilván az fájt nekik a legjobban, hogy a kezdeti tökéletes oda adásom elég láthatatlanul elmúlt. Semmi meglepő nem volt abban, hogy a válásoknak én lettem az oka, mert én akartam visszatérni önmagam élet- és társreményéhez. Hiába igyekeztem mérsékelni a fájdalmat.

26. Nem tudom, hogy ezek a hosszú életszakaszok eleve tervezve voltak-e az isteni programomban. Ha igen, magyarázatot kellene találnom arra, hogy miért volt nekem szükségem a két szerelem-szeretet kapcsolatból való elszakadásra, amelyeket részben tarthatok menekülésnek is. Holott mind a két házasságban gyerekeinkkel közösen sok éven át igyekeztünk házasságmentő fordulatokat elérni.

27. A szerelem- és szeretetközpontú önsorsépítést azonban egyszer sem adtam fel.

273

28. Abban nincs okom hinni, hogy fogantatásom előtt ezeket az élet-próbatételeket akartam és jóvá hagytam. Ha mégis így történt, mára már jórészt láthatóvá kellett volna válni annak, hogy miért volt mindez számomra hasznos és felemelő. Nem hiszem, hogy Isten vagy bárki szerencsétlen, szeretetlen életprogrammal küldene bárkit a földbolygóra vagy máshova.

29. Nem lehet indok sem az, hogy érzelmileg és lelkileg megerősödtem, de az

sem például, hogy a szerelem- és szeretet-ideaálmom tökéletesebb lett, végül pedig az sem magyarázat, hogy a szellemi teljesítményt olykor javítja az átélt szenvedés.

30. Egy bizonyos, hogy a boldoggá tevő önsorsépítést nem adom fel. Senki és semmi ne akarja felülírni. A bennem élő szeretett Önvalóm életem kezdete óta bizonyosan társult ebben velem. Remélem, hogy Ánanda tökéletesen átéli életsorsomat.

31. Azt utólag megtudtam, hogy az ikerlángommal, igazi Szerelmemmel való

találkozást az isteni akarat a tervezett időponthoz képest előbbre hozta. Életem legfontosabb fordulatát tehát nem magam teremtettem, ha csak nem az is jótékony segítség volt, hogy Szerelmemmel együtt lelkünkben és tudatunkban a reméltnél gyorsabban emelkedtünk. Gyönyörű időket éltünk.

32. Az ikerláng szerelem isteni indítása és felhőtlen isteni távlata minden

életeseményt magasan meghalad és aztán új életvilágot teremt. Miután mind a ketten elváltunk, főként az előző házasságok folytathatatlansága miatt, ezért megadott nekünk, hogy egy ideig a boldog szerelmi, szellemi és szakrális közös életet éljük.

33. Ebben az időszakban soha nem látott tudatossággal és eltökéltséggel már

nem csak az önsors, hanem a páros sorsszentség építését akartam és igyekeztem a legodaadóbban teremteni. Olyan lelki magasságok születtek bennünk, mintha egyszerű lenne Istennővé és Istenférfivá válni. Az eredeti szerelem- és szeretetideám a Földre ereszkedett és mindennapi valóság lett. Még azt az ajándékot is megkaptam, amit a lábmosás szertartással Mária Magdolna adott Jézusnak.

274

34. Ebben az időszakban persze finoman észre vehettük, hogy belső emelkedésünk és külső életteremtésünk milyen változásokat követel tőlünk. Velünk sem történhetett más, mint az elme, az ego és a tökéletlen én további meghaladásának vállalása. Azért, hogy tökéletesen tudjunk szeretni! Ez az Istenlét!

35. A végső elkötelezettségünket aztán később váratlanul elsöpörte az az isteni és részben földi akarat, hogy szerelmi kapcsolatunk egy időre megszakadjon. Miután elválásunk utáni órákban a hazafelé vezető úton az Istenatya megszólított, hogy higgyek benne és egyúttal a szerelmük folytatásában, majd hosszabb idő után belenyugodtam abba az üzenetbe is, hogy három évet várnunk kell a beteljesülés folytatására.

36. Nem tudom, hogy Isten milyen boldogságot tart teljesnek, ám nekem

nincs kétségem arról, hogy én milyen boldogság-együttes minőséget tartok lelkem elé eszményként. Ha Istent más ideát támogatna, akkor Szerelmemben nem ismerhettem volna meg saját eszményemet is. Szertetőn Istenpárként táncolni!

37. Aligha lehet bármilyen módon vita tárgya, hogy Isten olyan önsorsot

teremt nekem és nekünk, amelyet önmagamban és a mindenségben Ánandával közösen határozunk meg. Nem lehet tehát kétséges, hogy az egyetemes törvények szerint önsorsom teremtésében Istennel és Szerelmemmel társteremtők vagyunk. Azóta is kötelességem ennek tudatában élni. Ez a szer-üdvösség!

38. Ma még nincs magyarázat arra, hogy sorsunkban minden életelőzmén�nyel és szakrális támogatással szemben egyelőre folyton halasztódik az isteni akarat érvényesülése. Nem csak az egyedüllét próbatétel ismétlődik meg, mert a Szerelem-Szeretet álom gyönyörű felülemelkedése folytatódik és létezése állandóan virágzik. Ez a Szeristen és a Szertető valósága. Miközben az emelkedő álomkert már a félvilágra hatást gyakorol.

275

39. Felváltva kiáltok, szólok és hallgatok. Mindent értek, de mégsem eleget. Minden megnyilvánulásom egyszerre csendes kérés és gyakran hirdetett remény. Ez nálam nem az ego elvárása, hanem az életút szent szándékának megjelenése. Minden új remény rögtön új életszülési esély. Egyúttal Istenre várunk, az ígért isteni megváltására. A mennyei végső beteljesülésre, a közös sorsteremtés befejezésére. Rajtam szinte semmi nem múlik. Ánandán sem. Semmin sem.

40. Már régen megérett rá az idő.

276

13. A XXI. század 1. Ujjé! Ünnepelhetünk. A bolygó és az emberiség ismeretlen feltámadása kezdődött el.

2. Istenem, de jó lenne, ha már éreznénk, látnánk és élnénk a fizikai és nem fizikai feltámadást, mondom kérlelően és reményként. Végre a Földön fel-támadás, fel-repülés kezdődött? Amiről továbbra is azt tudhatjuk, hogy ez nem valamilyen „támadás lesz”, hanem Istentől is eredő spirituális újjászületés. Inkább várjuk Új Születésként.

3. A XXI. század olyan lesz, mintha az embernek új teste, lelke, új lénye-

ge, háza, új világa, filozófiája lenne. Márpedig ez így lesz! Reméljük bátran, hogy a régi valóságszintek és létformák közül majdnem semmi nem marad. Remény nélkül is ez a Felemelkedés történik. Nincs okunk visszakérni az évezredes, nehezen felemelhető, öreg valóságágyainkat. Nevethetünk: sokáig a földön aludtunk csak. Most végre még a rigók is másképpen dalolnak majd!

4. Majdnem mindegy már, hogy az Új Korszakot jelképesen minek hívjuk. Vízöntő Kornak, Új Aranykornak, Új Fény világának, Szeretet kornak vagy az Új Ember Mindenségének. Mindegyik jövőterv mindegyiknél több és másabb lehet, ha élünk a szokatlan és minket szólító eséllyel. Az egész bolygó feltámad! Felszáll!

5. Az új századnak nem lesz eleje és nem lesz vége. Az Új kor nem a XXI. század elején kezdődött és nem ér véget a XXI. század végén. Még az időszámítás sem a régi, lineáris időképzethez igazodik majd. Hirdetjük, hogy minden másképpen lesz. Törjünk ki a lelki közönyből! Nevetek: apátia helyett apátok legyünk.

277

6. Véget ért a huszonhatezer éves kozmikus ciklus a földbolygón és a

Naprendszerben. Ez is az elsődleges anomália időszaka volt. Egyúttal nemcsak a legborzasztóbb és mindent felforgató századon vagyunk túl, mert ez a száz év szinte minden kiemelt értéket megtagadott és folyton rombolni akart, még a kétséges ígéretekkel is, közben az orrunk előtt folyton hamis zászlókat is lobogtatott. Mintha ez történelmi tréfa lenne. Elég volt ebből, kiáltja a lelkünk.

7. A XX. század ráadásul elvette és üressé tette az emberiség amúgy is korlátozott jövőképét. Most a jelentarló feltárása és nyilvánosságra hozatala lesz persze a legdrámaibb esemény. Sokan hiszik naivan még, hogy a tarló virágágyás volt.

8. Lássunk inkább az üdvözítő világunkra! A jelenlegi térvilág sem harma-

dik dimenziós, s nem durva fizikai tér marad, hanem ötödik dimenziós, finom, intelligens, fénytermészetű téregyüttes lesz. Ugye, látjuk már hitetlenkedve is?

9. A XXI. században egyetlen „uralkodó értékkör” lesz: a szerelem, a sze-

retet, a boldogság. Még viszont ott sem tartunk, hogy ezt el tudjuk képzelni. Ha ezt a horizontot belátjuk és ünnepeljük, Új Ember és Új Föld születik.

10. Ennél az Új Aranykornál káprázatosabb és távlatosabb szakrális jövőcsúcs nem lehet a földön! Ha ez így van, köszönjük meg! Valamelyik vasárnap délben a Földön minden embernek együtt hálásan tapsolnia kellene, majd egy közös imában mindenki megköszönhetné a Mindenhatónak és felmentő kozmikus erőinek a kardinális világlényeg teljes megváltoztatását. Erre még aligha leszünk képesek. Egyelőre!

11. Lassan már egyetlen szót sem érdemel, hogy az elmúlt évtizedekben az emberiség globális hatalmi elitje az elképzelhetetlen mélységbe süllyedt. Minden grandiózus manipuláció és illúzióterjesztés ellenére is. Nem vesztegetünk egyetlen mondatot sem az istentelen és embertelen tevékenységükre. Az árnyaltabb elemzések a poklok szintje alá is ereszkednek. Oda, a Föld alá, ahova az ellopott gyerekek ezreit zárták.

278

12. Maradjunk az új századnál! Sokáig kollektív feladat lesz az emberek lel-

kének és tudatának tartós gyógyítása. Közben új álomfelhőbe jutunk. Az emberi test ugyanis nem betegszik meg majd, ha a lélek- és szellem minden belső baja elmúlik. Mindig egészségesek leszünk, sőt az életkor is jóval hosszabbá válik.

13. Az ember most sem elsősorban test volt, ám most végképpen lélek- és

szellem „test” lesz. A jelek szerint feltehetően fizikai (és nem csak fizikai?) fénytestben.

14. A múltról szóló összképen nem változtat a jólét elért növekedése vagy né-

hány olyan demokratikus szabály megtartása, amelyet nem lehetett teljesen kijátszani. Vegyük nagyszerű sikernek azt, hogy a harmadik katonai világháborút viszont elkerültük. Lehet majd még néhány materiális és ideológiai érvet előrángatni a jelen mentegetésére, de az emberek ezeknek már holnap nem fognak hinni. Nincs és nem lehet felmentés. Akkor sem, ha sok jó ember a pénzkapitalizmusban is igyekezett tisztességes lélek maradni.

15. Képzeljük el, hogy a közeljövőben az égvilágon minden szakrális lesz. Istenemberek Istenvilága születik ebben a különös században. Még a szakralitás is új minőséget vesz fel. Az Istenember Isten világa aligha lesz érthető a jelenlegi Isten-Ember viszony alapján. Nem baj, majd felfogjuk az igazságot!

16. A második és harmadik évtizedben zajlanak le a mindent felülíró, újra-

szabó, más világot teremtő globális, nemzeti és lokális alapvető változások. Mindenekelőtt az Ember válhat Emberré, avagy Szeretet Emberré. Új néven Szertető Emberré.

17. Mielőtt az új világ kiemelt jellemzői közül néhány tucatot bemutatunk

egy-két mondattal, szeretném előre tisztességgel jelezni, hogy ez közös világteremtés lesz Isten, a Felemelkedett Mesterek, a fénycivilizációk és nyilván az emberiség emelkedettebb felének részvételével. Már ez Új típusú Feltámadás!

279

18. Ennek érdekében a földi emberek legjobbjainak a következő időszakban

részletes aranyjövő stratégiát és új típusú akciótervet kell kidolgozni. Nemzetekként és nemzetek között is. Nem maradhat el az emberiség Új Aranykor víziójának szakrális szemléletű, részletes végig álmodása. Ez lesz az új század rajtköve.

19. A legnagyobb ellenfél sajnos mi magunk leszünk. Nemcsak a jelenlegi vi-

lágrend hasznának élvezői, hanem az Új Ember és az Új Világ teremtésre sok szempontból felkészületlen emberek. Már azért is, mert a forgalomban lévő gondolatok, modellek, programok zömében használhatatlanok lesznek. Nagyon jól látható már, hogy az elmékben még változatlanul a szépített szocialista és a fényezett kapitalista világelvek, életforma tervek uralkodnak. Komikus és szellemtelen tudatimitáció. Az eddigi ideológiák ismert szószólói aligha tudnak majd elszakadni a régen elavult ideológiáiktól.

20. Ne lepődjünk meg, ha kevés ember, kevés közösség, kevés szervezet fog

bocsánatot kérni a múltért és a jelenért. A megbánó fejet hajtás kevesek erkölcsi tisztessége lesz. Már azért is így történhet ez, mert a hétköznapi ember a totális kommunikációs manipulációk áldozatává vált. Ebben sajnos a tudomány jelentős része is asszisztált.

21. Minden, ami van, ami történik, amit gondolunk, amit hiszünk jórészt

tehát nem folytatódik. Amilyen könnyű ezt kimondani, olyan nehéz lesz békésen elfogadni. Nagy veszélye lehet annak, hogy olykor belül és kívül is hosszú, kanyargós üresség alagutakba zuhanunk.

22. Sokan fognak táncolni a jelen drasztikus vége, s nem kevesen fognak tilta-

kozni a világváltás miatt, hiszen a valamilyen otthonosságuk mégis csak a régi kerékvágásban volt. Ezért a vélt otthonosság és a vélt biztonság átmenetileg felértékelődhet.

23. Ellenben jövőre azok is rákényszerülnek a változásra, akik ragaszkodnak

a régi lényegükhöz. A felemelkedett embereknek ezért gyakran kiemelt leckéje lesz a régi mentalitáshoz kötődő társaiknak megértő óvása, önkéntes támogatása. Ne bántsunk egyetlen zavart, szenvedő lelket sem.

280

24. Ha veszünk egy példát, akkor az fog történni, hogy a jelen sivatagából

átszaladunk a zöldelően buja és madárénektől hangos erdei völgybe. De sokan még a homokdűnéket is erdőnek láthatják, s a daloló erdőt pedig ijesztő sivárságnak. A fránya elme és ego uralma sok képtelenséget hozhat.

25. Ennél csak az lesz riasztóbb, hogy a gazdaságban a munkánk nem az lesz,

ami eddig volt, s nem lesz napi nyolc-tíz órás robot, mint két évszázadon át, sőt várhatóan a jövedelmünk nem pusztán az állásoktól függ majd. Hova emelkedünk majd mosolyogva? Felszentelt teremtők leszünk, akik felszentelt teremtésekben vesznek részt, gyakran a felszentelt természet segítségével. Nincs más, mint ezt képzeljük el.

26. A XXI. század világának várhatóan új létszentségei lesznek:

- új ember (Istenember) - új szerelemházasságok a nő-férfi szerelempárok között - új lélek és életminőségek (a szeretet, szerelem, boldog ember szeretetvilágai) - új értékrendek (istenhit, szeretet, erkölcs, igazság, bölcsesség, megértés stb.) - új ember új közösségei (Istenvilágban szeretetcsaládok, fénytelepülések, boldogság megyék, szeretetnemzetek stb.) - új lelkületű és küldetésű egyházak (híven segítik összekötni az embert Istennel) - új természet (szakrális ökológia, mert a természet lélektársunk.) - új szeretet alapú társadalmak (boldog, emelt lelkű népek mindenhol) - új házak, új lakások, új városok (mindenfelé szakrális ökoépületek, családi közösségek fénykertekként stb.) - új gazdaságok (ökogazdaság, szeretetgazdaság, etikai gazdaság stb.) - új gazdaság szerkezetek (centrumában a helyi és lokális önellátó gazdasági hálózatok) - új kultúrák az ősi kultúrák alapján (szakrális művészetek és nagyon magas kultúrák) - új tudományok (metafilozófiák, avagy metafizikai poszttudományok)

281

- új

kommunikációs szabadvilágok (alapvetően telepatikus kommunikációk) - új közösségi szakrális politikák (királyságok államszövetségekként) - stb.

27. Nem lesz végrehajtó állam, mert minden helyi, lokális, nemzeti vagy glo-

bális közösség önszervező, önvezérlő lesz. Nincs többé semmilyen háttérhatalom. Csak korlátozott globalizáció marad, de sokoldalú kulturális együttműködés lesz. A falu például szeretetközösségé válik, sőt a nemzet valóban szeretetnemzetté nemesedik.

28. Egészen bizonyos, hogy a jelenlegi technológia és mesterséges intelligen-

cia minden embert és kultúrát tönkre tenni akaró törekvése radikálisan megszűnik. Az embert nem lehet rafináltan robottá, mesterséges géppé silányítani.

29. A Földbolygó kilép a korlátozott státuszából és szeretet-boldogságot közvetítő kozmikus bolygóvá emelkedik. Széles körű kozmikus együttműködés keretében felnővünk a többi szeretetbolygó testvérhez. Íme, a Szertető Mindenség!

30. Ha a bolygó mégis pólust vált, lehetőleg a felszín alatt húzódunk meg.

Ha a pólusváltás helyett új pólus modell jön, a felszínen segítjük az eredeti természet visszaállítását és minden természetet romboló környezet megszüntetését.

31. Mindebből az is látható, hogy lelkünket és világunkat nem a félelem irá-

nyítja majd, hiszen a posztmodern rabszolgaság minden formája megszűnik. A gazdaság nem az extraprofitról, a politika szintén nem az extraállamról szól. Nemes, ember- és közösségbarát, Istennel együttműködő vezetés lesz mindenhol.

32. Örömmel látjuk majd, ha a fénycivilizációk űrhajói leszállnak a földön, s hálásan vagyunk és leszünk minden segítségért. Egyelőre nem nagyon pártoljuk, hogy a felemelkedett társainkat mindenképpen elvigyék hos�szabb galaktikus tanulmányutakra. Most a Földön van rájuk szükség.

33. A XXI. század megszünteti az emberek többségére jellemző nyomasztó

egyedüllétet, érzelmi elzártságot, sokrétű elidegenedést, fojtogató szellemi magányt.

282

34. A kicsit korábban, most és később megszülető és felnővő istengyermekek

lesznek az Új Föld lelki és szellemi vezetői. Ennek érdekében mindegyik minimum három, vagy akár hat évig maradjon otthon szülei mellett. Bölcsödére nem lesz szükség. Az új iskolákat, a szeretetosztályokat a szülők is megszervezhetik gyermekeiknek.

35. A XXI. század olyan messzire halad előre, hogy olyan messze nem látunk. 36. A legnagyobb belső és külső változáson az ember megy keresztül. Közel sem ismerhetjük egészen ezt a távlatcsoportot. Milyen szerencse! Szinte minden aranyformátum lesz.

37. A XXI. század szent boldogkor lesz. 38. Senki és semmi nem akadályozhatja meg. 39. A Felemelkedés Században teremtők leszünk és maradunk. 40. Isten valódi földi Mennyországában.

283

14. A drámai kibírás, mint a megváltás? Az isteni küldöttek új sorsa

1. Hazánkban, a Földön mindig egymást váltották az isteni küldöttek. 2. Az emberiség segítségéért érkeztek, ám a legritkábban élhették meg,

hogy Isten közvetlenül beavatkozott a Föld megmentése és felemelése érdekében.

3. Ebben a században az Isten Mindenség közvetlen segítsége elengedhetetlen. A földbolygó, a naprendszer és a galaxis végső megszabadítása minden sötét civilizációtól és erőtől.

4. A küldöttek Istent jelenítették meg, ám Isten felmutatása óriási áldozatokkal járt. Ez szinte mindig vállalták. Nem lehet viszont a földi küldetés központi küzdelme az örökös erőfeszítés a negatív lények ellen. Nem erre vannak rendelve.

5. Ne sajnáljuk az isteni követeket, mert nincs arra szükség, hogy Isten ro-

botok legyenek! Azt is elkerülik, hogy földi robottá tegyék őket. Ezért is gyakran megérdemelték volna, hogy Isteni megbízottként is boldog emberek legyenek.

6. A legnehezebb áldozatok egyike az volt, hogy súlyos életpróbatételeket

kaptak, amelyek erőn felüli kibírást követeltek, pedig a végső ajándék gyakran a megváltás volt. Az isteni küldöttnek nem lehet állandó földi áldozata a nehézségek, a drámák, a traumák kibírása. Isten szolgálata nem az örökös áldozathozatal.

7. Ha az isteni küldött nem élhet meg isteni minőségű szerelmet, szeretetet, boldogságot, nem is taníthatja azokat semmilyen módon. A SzerIsten világhoz Szerküldöttek kellenek. Így is lesz!

8. Az isten küldötteknek mintegy tizenöt-húsz kiemelt isteni sorsfeladata

volt. Ez sokkal több, mint egy-egy életszakaszban valamilyen aktuális feladat. Ez isteni sorsrendelés, isteni szolgálat, isteni képviselet. Ha tetszik: gyaloglás a Szertetőn!

284

9. Ha időben visszatekintünk, ma nem olyan nehéz tudatosítani, hogy a szeretet adás mellett hasonlóan kardinális szolgálat a szerelem tanítása. A jelen és a jövő iránti prófétálás mai kulcsdimenziója az Új Aranykor, s az Aranyember melletti elkötelezett közvetítés. Ha nem lesz a földön isteni szerelem és nem jöhet létre az Aranyember korszaka, Isten is elvesztheti az emberiséget. Mi is – önmagunkat!

10. A keleti vallásossággal párhuzamosan az eredeti kereszténységben is az

egyik fő feladat lehetett annak a tudásnak és lelki gyakorlatnak az átadása, hogy az adott ember saját maga vegye fel Istennel a folyamatos kapcsolatot. Ehhez képest másodlagos cél, hogy a pap kapcsolja össze az embert Istennel és a pap közvetítsen Isten és ember között. Ezért eredetileg keresztény meditáció is volt.

11. Az isteni küldött a XXI. században végképpen arra koncentrálhat, soksok elődjével szemben, hogy lehetőleg minden embernek megtanítsa az emberben végig járandó Belső Utat. A legtöbb gyülekezetben ma ez elmarad. Holott ennek hiányában nincs belső felemelkedés. Ha a Belső Emberben nem jön létre az ÉnIsten, az egyén végül nem válhat Istenemberré.

12. Olykor riasztó és szomorú egyszerre, hogy a jelenlegi dogmák és óvatos-

kodások miatt az Istenember fogalmát sokszor helytelennek tartják. Az a pap vagy teológus, aki nem válik Istenemberré, képtelen ellátni szolgálatát. A transzcendens szellemi küldetését sem.

13. A képtelen kibírás kényszere az is, hogy az embert gyakran nem lehet felmutatni Isten Minőségnek. Ezt akkor is folyamatosan tegyük, ha tudomásunk van arról, hogy nem minden egyes ember Isten közvetlen teremtménye. Nagy kár volt, hogy sok évvel ezelőtt negatív lények is teremthettek embert.

14. Talán szóba sem kellene hoznom, hogy a keresztény papok előítéletével

szemben a Földön újra széles körben tanítani és alkalmazni kellene a keresztény meditációt.

15. Teljesen helyes, hogy az isteni küldött Isten áldott közvetítője, Isten meg-

bízottjaként van a Földön. Kegyelmi ajándékot hoz és nyújt át mindenkinek. Ez az égi ajándék egyúttal Győzelmi Ajándék, hiszen a küldött Isten győzelméért él.

285

16. Az isteni küldött rangos sorsfeladata a profétálás, a tisztítás és gyógyítás, a szociális szolgálat, a hit csodáinak átadása, a tanitás, a buzdítás lelkigondozásként, az adakozás gyakorlása, a segítségnyújtó könyörülés, a gyülekezetépítés, a hívek vezetése, és végül többek között a valódi pásztorokká válás.

17. A mindenek feletti szolgálat az Istennel való „beszélgetés” segítése, az

isteni üzenetek helyes tolmácsolása és az isteni szeretet gyakoroltatása mindenkivel. Ezekhez kapcsolódik az igazi imádkozás, s a napi kétszeri meditálás, a legnemesebb isteni célok megvalósulásáért is. Ez egyúttal szolgálja az egyéni és közösségi tudatemelést.

18. Ma az talán világos, hogy az isteni küldött semmilyen földönkívüli és

semmilyen földi sötét erővel, negatív csoporttal, gonosz gondolattal nem kerülhet kapcsolatba. Akkor sem, ha életlehetősége vagy családi biztonsága érdekében történne. Reméljük, hogy a következő évtizedekben nem kényszerülünk rá ismét az arkhonokkal való küzdelemre. Most már a papok is csak szent emberek lehetnek.

19. Eddig homályban maradt az a lelki és erkölcsi követelmény, hogy a szere-

lem és a szeretet megtagadása, rombolása, kizárása soha semmilyen okból nem vállalható. Az Isteni küldött azért is Szerelem és Szeretet Ember (avagy SzerIsten és Szertető Ember), mert küldött létének az ide jutás a személyes küldötti feladata is.

20. Az isteni küldött tudatában van annak, hogy Yaldebaoth és az arkhonok

számos emberben az (alsó) elmét negatívvá fordították át, az egot belénk telepítették, a (külső) Ént lealacsonyították. Ezért a Belső Út tanításának első lépése az elme kiszabadítása és Felső Elmévé tétele, az ego megszüntetése és a külső Én beolvasztása az Isteni Énbe.

21. Ha a felsorolt feladatok közül több nem történik meg, nagy lesz a veszélye

annak, hogy a földbolygó belső anyagi-hatalmi-lelki leigázása miatt az isteni küldöttek sorsa is ismét a folyamatos szenvedéspokol lesz. Ezt nem engedhetjük.

22. Ha az isteni küldött valóban Isten képviselője és szolgálattevője a földön,

286

egyrészt belül végleg Istenemberré kell emelkedni, másrészt a világrend harapófogójától szüntelenül legyen távol. Az Isteni Küldöttet Isten védi, Jézus vezeti, az Istenvilág építője és Szent Hírnöke.

23. A világon mindenhol egyaránt elterjedtek a különböző vallások és spiri-

tuális iskolák. Nem engedhetjük meg a puszta elfogultságot egyik ellen sem, mert a kereszténység második reformációja is csak a következő évtizedekben lesz.

24. Ahogy Jézus mellett és körül az ismerteknél sokkal több apostol volt, nyilvánvaló, hogy a Földön ismét jelen vannak és ismét apostoli küldöttek lesznek. Az apostolok Isten rendelése szerint változatlanul Isteni Küldöttek.

25. Ne feltételezzük, hogy a mai apostolokra ugyanaz vár, mint Jézus ismert apostolaira. Ma az apostolok az Új Embert és az Új Világot segítenek teremteni Isten igehirdetőjeként. Ők legyenek először Aranyemberek.

26. A rangos sorsfeladatok közül jöjjön újra divatba a profétálás. Ez ma nem lehet az eddigi világrend dicsérete és megbecsülése. Miután az Új Kor bölcséjében vagyunk, s mindnyájan éljük még a szülési fájdalmakat, ezért a profétálás elsődleges célja az Új Aranykor tanítása és egyéni-kollektív teremtésének hirdetése.

27. A profétálás most új isteni aranybevonatot kap. Isten remélhetőleg vég-

leg felismeri, hogy a szent földbolygó megmentése új isteni magatartást követel.

28. Az isteni küldötteknek jelenleg, a kommunikációs világháborúban szinte

felkent kötelessége az ember hitének óvása és az eddigi szintnél magasabbra emelése. Olyan hitről beszélünk, ami a bátorító óriási hegyeket és a földkéreg alatti mesterséges barlangokat is egyaránt megmozdítja. Hinnünk kell az isteni csodákban a Föld megmentése érdekében. Jönnek a csodatevő erők! A kedves hegyek is álljanak kőrénk angyali védőerőként.

29. Mit lehet mondani a küldöttek bölcsesség tanításáról? Az új és igaz tudást mindenhol próbálják tagadni az információs guruk. Az új bölcsesség és az új igazság viszont fantasztikusan terjed a földön. A minden negatív szándék leleplezése utat teremt a valódi bölcsességnek is.

30. A jövendölésnek is egyik feltétele, hogy az emberek tömeges gyógyítása sikeres legyen. Nincs más lehetőség, mint az, hogy a felvilágosult orvosok és természetgyógyászok, valamint a spirituális gyógyítók minél több embert közösen mentsenek meg.

287

31. Ha Isten szeret minket, sokszorosan segíti az új gyógyítókat. 32. Az isteni küldöttek a könyörülő segítség apostolai. Minden ember, aki

kicsit is képes rá, nyújtson segítséget társainak és az élet fenntartásának.

33. Az új apostolok is ma gyülekezet alapítók lesznek. A régi vallások keretében és a vallásoktól függetlenül is. Isteni akaratból is számtalan egyén ismeri fel a nagylelkű, odaadó összefogás rendkívüli erejét.

34. Istenem drága, ne csak az isteni küldöttektől várd az adakozást, a buzdítást, a szeretet nyújtást. Tőled is azt várjuk, hogy gyógyíts meg mindenkit és Égi Elöljáróként jelentsd be, hogy minden akadályt elsepersz az Új Ember és Új Világ elől.

35. Engem sem érdekel, hogy isteni küldött vagyok-e. Nem tudom, hogy elő-

ző életeimben voltam-e apostol. A szerénység és a bölcsesség révén viszont már most kiabálok Istennek, hogy ne várjon tovább a szeretetre méltó emberi lelkek védésével és emelésével.

36. Semmi más nem történhet, mint az aranyló Vízöntő Kor, amelyik áldott Új Vizet önt az emberiség szívébe. Legyen vége a sokszoros kibírás világkorszakainak. Tedd lehetővé, hogy szeressünk boldog szívvel.

37. Az sem érdekel, hogy kik akadályozzák ezt. Velem évtizedek óta gyako-

roltatják a drámai kibírást. Holott egyszer sem koplaltam, de a lelkem sokat szenvedett a fényhiánytól. Nemcsak magam megváltásáért beszélek és küzdök, sőt nem csak Szerelmem és lányaim megváltásáért.

38. Minden Megváltásra vár. 39. Isten keze nyújtására. Lássuk a kezed! 40. Örök hála érte!

288

15. Az elengedés elengedése 1. Az elengedés nem megtagadás. 2. A szélnek eresztés a mélyebb megértés elfogadása. 3. Magadat bocsásd el, ha képes vagy rá, hogy magad ne válasszon el Szerelmedtől. Nem Ánandát engeded el, hanem Szerelmed hiányából bújsz ki. Ha életed értelmetlen, mert nem élhetsz Szerelmed karjai között, az értelmetlenség érzetét engedd el.

4. Senki nem érti ma, az elengedő lélek sem, hogy egyénként ki lehet ő. Nem

tudjuk, hogy kik vagyunk. Ezért mindent eressz szabadon, hogy az elengedés után kezd végre látni legalább lelki körvonalaid.

5. Azért ne gondold azt, hogy a meditációban vagy a visszavonultságban automatikusan eljutsz magadhoz. A felszabadított tudat persze emel, de nem szabadít meg lelki-szellemi erőfeszítés nélkül önmagad jelmezétől.

6. Miközben ez a „mez-telenség” látvány még távol van a meditáció vagy az ima spirituális céljaitól. A „mez” nélküliség után kinek látszol?

7. Egyszerűen engedd meg, hogy valamilyen sejtés ébredjen benned önma-

gadról. Azt a rutinos gondolatot is vesd el, hogy lélek vagy tudat, vagy bármi más vagy. Minden olyan érzést és fogalmat háríts el, amivel eddig jól eltakartad magad.

8. A harmadik dimenzió benned is csak a felszínt engedi látni. Minden finom vagy durva felszínillúzió elfed. Egész életedben a hamis éned hamis vetítései alapján azonosultál valamilyen látszólagos önképpel.

9. A „minden elengedésbe” csak egy drágakőként jellemezhető kör nem tartozik bele: a szerelem, a szeretet, az odaadás. Az Istenelemek. Nézzél fel az Égre isteni válaszokért. Ha ugyan is nem vagy szüntelenül szeretet és szerelem, akkor a kiszabadítás pusztán lelki színház.

10. Ha életed eddig jórészt csak színházi mutatvány volt, mert befelé és kifelé is szerepekben tetszelegtél, akkor az elengedés sokáig nem hozhat létre benned sem csendet, sem szépséget, sem felvilágosultságot.

289

11. Azt se feltételezed automatikusan, hogy mestereid vagy barátaid bizonyosan ismernek és értenek Téged. Legfeljebb néhány színházi mez mögé látnak. Eleve csak az számít, hogy szeretnek-e, de amiből az sem következik, hogy képesek kifejezni szeretetüket.

12. Az elengedés sem választhat el semmilyen drágakőtől. Ha elválaszt, akkor pusztán a remegő elméd és egod választ el. Ezért bátran engedd szabadon az elengedést! Ha valakit valóban szeretsz, senki és semmi nem különíthet el tőle. Ezért vagy Szer-elem!

13. Ha viszont magad belső és külső minden álruhájából szeretnél kiugrani, vagy legalább távolodni, akkor a belső feladatot sem a felszínes elengedés, hanem először annak a feltárása, hogy ki vagy Isten igazából. Ha önmagad legalább félig-meddig felismered, akkor eleresztés helyett azonosulj valódi lényeddel és szépségeddel.

14. Ettől ne várd automatikusan azt sem, hogy az önmagadra ismeréstől sze-

retteid jobban szeretni és érteni fognak, mert a tényleges Lényjátékod feltárása után az Új Istenlényed nagyon meghökkentő lesz nekik. Kedvesen viseld ezt.

15. Az emberek saját színházi játszmáik miatt gyakran képtelenek befogadni, becsülni és ezért Istenként szeretni azt a társukat sem, akit minden feltéttel nélkül Szerelmesen Szeretnek. Ha erre az odaadásra képesek lennének odaadással válaszolni, akkor letérdelnének és odabújnának hozzá minden feltétel nélküli Szerelemmel.

16. Akár úgy, hogy sírnak vagy kacagnak boldogságukban. 17. A szent egyesülés tehát először szent belső állapotot feltételez, aztán a

szent Belső Emberlényed felfedezését, végül a Szent Istenember lényed (minden fájdalom, minden gondolat, minden akarás nélkül) két tenyerébe emelné a szerelmedet vagy társadat.

18. Az elengedés színházi produkciója mögött szembesülsz azzal, hogy a szerelem, a szeretet érzés misztériumából, a szertető gyönyörűségéből csak nagyon keveset érzékelsz.

290

19. Ilyenkor azt fogod magadtól kérdezni, hogy ha csak az életszínház prima-

donnája és egyúttal takarítónője vagy, akkor önmagad Belső Istenfája feltárása után még azt is kristálytisztán tapasztalnod kellene, hogy most miért vagy a földbolygón.

20. Azok a keserves, nevetséges, sőt komikus jellemingek már leesnek rólad.

Ilyenkor látványos távúszóként felfedezed, hogy az óceán túlpartjára nem azért akarsz eljutni, hogy valamilyen közdicsőséget mutató jelmezbe bújjál bele. Mindegy, hogy milliomos szeretnél lenni, vagy hatalommágus, de ugyanilyen jelmez lehet az is, ha azt hirdeted magadnak, hogy te semmit nem akarsz.

21. Ha sikered van, ha felnéznek rád, ha követnek, abból nem következik,

hogy méltó ember, vagy felvilágosult lélek lettél. Éppen ezeket a dicsőséget láttató kendőket is vedd le, hogy most már látszódjon, milyen szép az arcod vagy a szemed.

22. Ha az elengedés elbocsátása után minden bohózaton túl vagy, azaz a legszebb jelmezeket is elengeded, ne rémülj meg, hogy látszólag semmi nem marad. Nem az ürességbe zuhansz, csak kijöttél a színházi ruhatárból.

23. Ha semmi nem maradt a látszatokból, akkor ez a tiszta jelkép azt is sugallhatja, hogy az életed eddig semmi nem volt. Ám ebből az sem következik, hogy a semmiben nem rejtőztek aranygyöngyök.

24. Az első gyöngyök még kicsik és nem világítanak. Szered a koszos inged, becsüld, ha szakállad nagy, örülj, ha üres a hűtőd, öleld magadhoz a félelmed. Nem csak az vagy tehát, aki az ÉnIsten, hanem az is voltál, aki eddig az ÉnIstent helyettesítette.

25. Ezt talán a legnagyobb érzelmi kihívásod. Szerelmedben ne csak azt sze-

resd, hogy milyen gyönyörű a szeme, hogy lázba hoznak a mellei és ne az vonzzon, hogy milyen társadalmi megbecsüléspolcon van. Szeresd fáradt testét, lelkének könnyeid, kopott blúzait is. Szerelmed nem a teste, nem a lelki műsora és nem a társadalmi rangja.

26. Ha az őszülő hajad imádja, ha lelked ősi félelmét ringatja, ha minden nehézség, vagy vereség ellenére becsül, s közben saját elmeszínházát is beszünteti, sőt mindenekelőtt nemcsak esti összebújásra vágyik, hanem akkor is rajong érted, ha valamit nem tudsz elengedni. Ha látszanak gyengeségeid.

291

27. Az elengedés eleresztése eljuttat magadhoz, mert minden órában tu-

datosul benned, hogy mint minden ember, kizárólag csak Szerelem és Szeretet vagy, s a földön akkor válik sorsod Szerelem és Szeretetlétté, ha mindenen felülemelkedve és mindent magad mögé hagyva képes vagy Istenként szerelmesen szeretni.

28. Szembesülsz azzal az isteni én dilemmával, hogy ha minden ember lényege az Isteni Szerelem és Szeretet, akkor közben még meg kellene találnod igazi lényed további rétegeit. Azt, hogy végül Te ki vagy valójában? Ez a kérdés persze úgy is feltehető, hogy miért és hogyan szereted Szerelmedet? Vagy keresd azt a választ önmagadról, hogy az Őslelked miért küldöd téged a földre?

29. Lényed arcának, léted lényegének megtalálásához engedd el a kutatás okozta belső feszültséget is. Ez a szándék azonos azzal, hogy akkor leszel tartósan belső békében, ha elméd, egod, hamis éned, fájdalom tested nem ural téged. Ezért szeretettel és bölcsességgel csak Szerelem és Szeretet legyél.

30. Ha most úgy érzed, hogy lassan nem értesz semmit, vagy ennyi felismerés túl sok egyszerre, már csak az van hátra, hogy ezeket az érzéseket is engedd el. Ha ezt megtetted, kinyílt előtted a Mennyország kapuja.

31. Tegyük fel újra azt a diadalmas kérdést, hogy ki vagy te? Ha már tud-

juk, hogy minden ember azért lélek, azért tudat, azért ÉnIsten, hogy diadalmasan Szerelem és Szeretet legyen, akkor logikus lehet az az ös�szegző válasz, hogy személyes jellemedet például az adja, hogy hogyan leszel Ember, hogyan vagy szüntelenül Szerelem és Szeretet. SzerIsten és Szertető.

32. Ez nemcsak élettaktika, vagy életvezetés, hanem saját lélekmintáid-

tól, a Belső Forrás habitusától vagy tudatod emelt törekvésétől függ. Egyformán szép és jó változat, ha halk, visszafogott, rejtőző emberként létezel, vagy netán ennek éppen ellenkezője vagy, aki a galaxist is táncolva boldoggá akarod tenni és ünnepeled az isteni szerelem felfoghatatlan csodáit. „Csak” valóban korlátlanul szeress!

292

33. Ne felejtsük el, hogy amíg az elme és ego, vagy a fájdalom test sulykolja

beléd a mindig következő lépéseket, akkor sorozatosan az történik, hogy nem lehetsz Szerelem és Szeretet. Ezért mondom, hogy ne a Szerelmet és Szeretet enged el, hanem az elme, ego, hamis (külső) én rejtett hatalmát.

34. A mai ember jelenlegi drámái közül az emelkedik ki, hogy csak akkor érzi

és tudja magát Szerelemnek és Szeretetnek, ha beteljesült a szerelme. Még boldog lélektársai közösségében is. Csakhogy a Szerelem és a Szeretet akkor tud beteljesülni, ha magad is belül és kívül Szerelmes Szeretet vagy.

35. A legtávlatosabb bizonyosság az, hogy éppen attól leszel majd Szerelem és Szeretet, hogy a lehetségesnél is többet teszel Szerelmed szent boldogságáért. Ezért mondom, hogy a szerelem megnyilvánulása a szerelemházasság és a szeretetcsalád is.

36. A szerelmi beteljesülés egyszerre történik az ötödik dimenzió fényében, a harmadik dimenziós életszorításban, a láthatatlan fizikai testek egyesülésében, a szerelmesek közössé váló lelkében és persze a fizikai szinten a mennyegzőtökön. Ha mindez történik, magyarázat nélkül érted.

37. Ma a bolygón az a legfantasztikusabb távlat, a mennyországi minőség,

hogy milyen lesz az ötödik dimenzióban a Szerelem és a Szeretet, ha az ötödik dimenziós Földön ötödik dimenziós lélekként ragyogó szerelempárok vagyunk. Ma annyit bizonyosan tudunk, hogy ez szinte elképzelhetetlen. Nem lesz akkor már szükség az elengedés elengedésére.

38. Az isteni és emberi céldimenzió ugyanaz. Szeristenné és Szertetővé válni. 39. Mindezt semmi nem helyettesíti. Semmi nem válthatja ki. Letagadni sem lehet. Ezt nem leplezheti az elengedés sem.

40. Mondtam már ma, hogy Szeristenek vagyunk Szertetőként is?

293

16. Nyugalom – nyughalom 1. A nyugalom áldás. 2. Ha áldás, maradj békességben. 3. Nyughalom: A nyughalom halmozott nyugodtság. A halmozott nyughalom önmegtérés.

4. Nyughalom: A halmozott kiegyensúlyozottság fokozott megtérés a nyugtalan élethalmokból.

5. Nyughalom: Az élethalmokon történő táncolás még nem okvetlenül zaklatottság.

6. Nyughalom: De az élethalmokon való életvezetés elkerülhetetlenül nyugalomhiány.

7. Nyughalom: A megtérés tehát kilépés a nyugtalan világból a nyughalom erdőibe.

8. Nyughalom: Az újjászületés titka a nyugtalanságban a teljes nyughalomban élés.

9. Nyughalom: Ennek első lépése a tudatos béke keresése a nyugtalan lelkedben.

10. Nyughalom: A nyughalom kétszeres megszentelt harmóniateremtés mindenben.

11. Nyughalom: Az egyik nyughalom az, amikor önmagadat helyezed belső békébe.

12. Nyughalom: A második nyughalom teremtés az, amikor világoddal teljesen kibékülsz.

13. Nyughalom: Egyik nyughalom sem jön létre benned minden lelki erőfeszítés nélkül.

14. Nyughalom: Még akkor sem, ha Isten nyughalomban végül Nyughalomnak teremtett.

15. Nyughalom: Utoljára pólyás gyermekként éltél akaratlanul a nyughalom

294

bölcsőben.

16. Nyughalom: Ebből akkor sem billentél ki, ha éhes voltál és édesanyád tejére vágytál.

17. Nyughalom: Isten a harmadik dimenziót nem a Nyughalom Földjének hozta létre.

18. Nyughalom: Az isteni törvény szerint neked kell megteremtened bölcsőbeli sorsodat.

19. Nyughalom: Első feltétele, hogy a nyughatatlan elmét és egot nyugalomba helyezd.

20. Nyughalom: Életed egyik legnagyobb kihívása, hogy örök belső békéd lehessen.

21. Nyughalom: Úgy válsz felnőtt emberré, hogy nem tanítottak meg a nyughalomra.

22. Nyughalom: Édesapád sem ült esténként az ágyad szélére nyugalomért imádkozni.

23. Nyughalom: A hiánylakásod ágyain, székein mindenhol felkavart szívek ülnek.

24. Nyughalom: Ezek nem angyalok, nem szellemek, hanem életvilágod szomjazói.

25. Nyughalom: A Nyugtalan Földön szinte mindenki szerelem és szeretet érzéskereső.

26. Nyughalom: Amikor diákként első párodra vársz, már a nyughalom-oázist keresed.

27. Nyughalom: A külvilág békétlenei is a belső békétlenséged feltáró nyílvesszői.

28. Nyughalom: Az összhang tehát akkor terjed ki benned, ha megszűntek feszültségeid.

29. Nyughalom: Ha már a Felemelkedés Úton haladsz, akkor válhatsz nyughalommá.

30. Nyughalom: A Nyughalom Hegynek benned van a lenti kapuja, ez a nyugalomlét.

295

31. Nyughalom: Ha az önteremtéssel átlépsz a kapun, akkor esélyed van emberré lenni.

32. Nyughalom: Az emberré válás első hegymenete Mindent Szeretővé válni lelkedben.

33. Nyughalom: Az alsó hegycsúcson akkor lesz szállásod, ha végleg Szerelmedért vagy!

34. Nyughalom: A hegygerinc előtt az a csúcsléted, hogy már semmi baj nem támadhat.

35. Nyughalom: Ha már mezítláb, egy szál ingben sétálsz, már csak boldogságod éled.

36. Nyughalom: Ha belül és kívül minden nyugtalanságtól szabad vagy, Teremtő leszel.

37. Nyughalom: Az isteni Nyughalommal akkor vagy végleg azonos, ha Istenember vagy.

38. A Nyughalom Isten létalapja. 39. Nyughalom Mindenség vagy. 40. Boldog nyugalom.

296

17. A boldogító folytatás 1. Ánanda válaszai. A boldogság ünnepei. 2. A közös jelenünk és jövőnk esélyei. A jövőnk jelene és a jelen folytatása. A végtelenben és azon túl. A lét misztériumában is.

3. Ánandával lélekben ismét elmentünk Tihanyba, a Belső Tó körüli rét-

re. Úgy ültünk le egy fehér pokrócra, hogy láttuk a tó vízének tükrét és a bencés kolostor páros tornyát. Majdnem szemben ültünk, hogy lássuk egymás szemét. A szemek tükre érintésként mindent elárult belső érzésvágyunkról. A közös lélekvágyunk így jelenítette meg tündöklő szerelmünket.

4. Mimagunk: Ánanda drága, örömmel tudod-e és már éled-e a szívedben, hogy Isten egymásnak rendelt minket?

5. Ánanda: Talán tudom, drága, de még ritkán élem, pedig oly nagyon vágyom arra, hogy Isten tervében elmerüljek, mert ott találok végre magamra. Ha eltökélten tudatában lettem volna Isten akaratának, talán egy hetet sem éltünk volna külön.

6. Mimagunk: Nem egyszerűen ikerlángok vagyunk, hanem Isten azért

szentelt minket isteni küldötté is, hogy a magasságos szerelmet életpéldánkkal tanítsuk. Minden eddigi nap ezért telt el és minden további nap eredendően erre van szentelve.

7. Ánanda: Csodálatos. Ha ez így van, akkor máig nem értem, hogy évekkel ezelőtt miért váltunk külön. Akkor sem értem, ha ezt én kezdeményeztem, mert akkor erre intett az általad is ismert mester. Most más van a lelkemben. Mintha a válásunk meg sem történt volna. Számomra hihetetlen öröm, hogy elválásunk óta úgy élsz, mintha nem is váltunk volna el. Igazad van.

8. Mimagunk: A válást nem a lelked kezdeményezte és nemcsak az elméd javasolta. Talán soha nem tudjuk meg, hogy akkor miért váltunk el. Mindegy már. Amikor eljöttem tőled, életemben először megszólított az Istenatya. A sztrádán többször azt kérdezte tőlem, hogy „Hiszek-e még benne?”

297

9. Ánanda: Mit válaszoltál neki? Kongóan kiüresedett lelked tudod igent mondani?

10. Mimagunk: Nem. Többszöri kérdése után azt válaszoltam, hogy is-is.

Hozzátettem halkan, hogy egyértelműen nem felelhetek neki igennel, ha elválasztott minket. Azóta viszont mindig hittem benne, holott a kérdésbe rejtett üzenete többször szintén kiürült. Ezt azért kérdezte, mert azt sugallta nekem biztatásként, hogy hihetek benne, mert csak átmenetileg vagyunk egymástól elszakítva. Az átmenet pedig azóta nem ért véget, mintha az óceánnak sem lenne túlpartja. Felejtsük el ezt is?

11. Ánanda: Isten szerinted miért akarta elválasztásunkat? Én nem akartam

azt, hogy akár egy napig is szenvedj. Én nem terveztem azt sem, hogy ilyen sokáig tartson. Hidd el, hogy közben ugyanúgy szenvedtem, mint Te. Ám először azzal az ego-feltételezéssel volt tele a fejem, hogy bizonyára nemsokára elfelejtesz. Noha sejtettem, hogy nem így lesz.

12. Mimagunk: Ezek szerint sincs olyan Isten, aki mélyen megélte volna a

szenvedésünket. Utólag érteni vélem már, hogy azért teremtett köztünk távolságot, hogy mind a ketten nagyon egyedül emelkedjünk fel a legmagasabb belső szintekre. Talán csak azért szakítottál velem, mert nem voltunk ilyen magasságban. Ezért nekem el kellett volna magamban szakadnom tőled, hogy csak az emelkedésemre koncentráljak? Ám sem akkor, sem később soha nem voltam kicsit sem készen arra, hogy bármiért eláruljam a szerelmünket. Nem éreztem közben Isten együttérzését, mert kizárólag a felemelkedésünkkel törődött. Neki ez volt a legfontosabb.

13. Ánanda: Nekem ugyanúgy az volt a belső feladatom, hogy magamban is elszakítsalak a lelkemtől.

14. Mimagunk: Nem helyeseltem. Jézus egyszer elmeséltem nekem, hogy

amikor az egyik éjjel felébredtél és nagyon kívántál engem, akkor saját vágyad ellen is hevesen harcoltál. Az egymásnak rendelés nem törölhető el.

15. Ánanda: Nem tehettem mást, mint azt, hogy később kerestem magamnak

egy új partnert, mert abban reménykedtem, hogy az új kapcsolat elfelejtett téged. Mindent elkövettem akkor, hogy semmilyen kapcsolatunk ne legyen. Nagy erővel szöktem a szerelmünk elől. Az elme vezényelt.

298

16. Mimagunk: Ezt sejtettem, csak lelkem azt sem tudta felfogni, hogy mi-

képpen voltál képes kibírni azt, hogy legalább félévenként egyetlen olyan mondatot üzenj nekem, amely minimum finoman, rejtetten megsimogatja a lelkem fejét. Nem kértelek számon ezért. Soha nem írtam neked ugyanezért. Nem zargattalak egyszer sem. Vártam, hogy belül te is felemelkedj. Hozzám is. Kettőnk üdvösségéért.

17. Ánanda: Erre sajnos évekig várnod kellett. Ez az új kapcsolat jól-rosszul kitöltötte a zajló mindennapjaimat. Gyakran elolvastam a nyilvánosságra hozott verseidet és persze kicsit értetlenül, de boldogan figyeltem, hogy szinte földöntúli szerelem árad belőled vacogó lelkembe. Ezeket a verseket nem volt könnyebb befogadni, mint neked elviselni, hogy nem jön tőlem néhány boldogító szó.

18. Mimagunk: Lehet, hogy igazad van. Engem a rendszeres versírás men-

tett meg, mert a versekben többet tudtam magamnak is elmondani, mint amit alsó elmém a helyzetből felfogott. Ma sincs fogalmam arról, hogyan bírtam ki ezeket az éveket. Jézus és Mária Magdolna telepatikusan sokszor gyógyította a lelkemet, de mindazt a boldog megváltást és beteljesültséget, amit az isteni hierarchia éveken át ígért, soha egyetlen percig sem tapasztalhattam meg. Egyedüllétre voltunk ítélve.

19. Ánanda: Mit ígértek neked? Nekem sem mondták meg, hogy mit ígérnek a lelkednek.

20. Mimagunk: A Szenvedés Utat igyekeztek azzal Boldogsággá Úttá ten-

ni, hogy szerelmünk folytatására mindig konkrét időpontokat ígértek. Először mindig elhittem őket, aztán már csak félig hittem, mert lassan beláttam, hogy az ígéretek csak lélekápolások. Hogy akkor magamban miért nem hagytalak el? Egyszerűen én az voltam, aki téged szeret! Ikerlángokként egymás lelkében éltünk. Tartottam felemelt remegő kezemben az Isteni Szerelem lángját. Ráadásként az isteni üzenetek még azt is tanították, hogy változatlanul szeretsz.

299

21. Ánanda: Drága Istenem, drága Jézus! Hihetetlen próbatétel sorozatnak

tettétek ki Szerelmemet. Szerencse, hogy mindezt nem tudtam, mert nekem nem volt más lehetőségem, mint magamban dacosan hárítani Téged. Ebben az időben egyik isteni entitás sem mondta, hogy egymásnak vagyunk rendelve. Egyszer sem kértek fel arra, hogy találkozzam veled. Egyszerűen önmagam lefojtása után kettős életet éltem, az új kapcsolatba kapaszkodtam, téged meg próbáltalak kizárni az életemből. Pedig Téged szerettelek és szeretlek.

22. Mimagunk: Kérlek, várj egy kicsit. Felkelek és néhány percig sétálok. Most boldog vagyok. Már-már felfoghatatlanul.

23. Ánanda: Boldog vagy? Hiszen tisztességgel elmeséltem, hogy mit éltem lelkem kulisszái mögött.

24. Mimagunk: Ám beszámolód végén azt mondtad, hogy mindig szerettél és szeretsz most is. Ezzel a mondattal minden fájdalmat szinte azonnal feloldódtál bennem. Most ezeket sétálva örömmel kifújom magamból. Engedd meg, hogy letérdeljek eléd és fejemet a két tenyeredbe hajtsam. Isten mégis megtartotta a szavát.

25. Ánanda: Egy idő után Jézussal sokat beszélgettem. Annyit elárult, hogy te kérted meg ezekre a találkozókra. Ez akkor nagyon boldoggá tett. Gyerekkorom óta azt éreztem, mint tudod, hogy Jézus testvére vagyok. Jézusálmom, Jézusélet reményem volt mindig. Jézus azonban soha nem mondta ki, hogy a szerelmünk folytatására mit javasol nekem, csak rendületlenül gyógyított és szeretett, de mindig tőlem várta, hogy saját akaratomból térjek vissza hozzád. Ekkor indultam el a Felemelkedés Úton.

26. Mimagunk: Senki nem érti az igazi szerelmet. Én is sokáig inkább csak

éltem. Noha abban tökéletesen bizonyos voltam, hogy bármi történik veled és velem, akár tragikus esemény is, nincs olyan Isten sem, aki elválaszt tőled. Földi ésszel ez felfoghatatlan. Számomra csak Te létezél. Még úgy is igaz ez, ami szintén felfoghatatlan, hogy minden órát úgy éltem meg, hogy a tervezett közös életünket teremtem, s készítem elő. Akár ezer mozdulattal. Ez most nem vallomás. Ez volt mindig lelkem, lábam és kezem önkéntes életmódja. Végül még egy titok. Azóta sem tudok másnak számos olyan belső érzést, gondolatot, reményt elmondani, amelyek csak neked szólnak.

300

27. Ánanda: A szerelem tehát nem földi élet, csak a földön is demonstrálódik.

Arról nekem végig voltak mondataim, s bizony elvétve ki is mondtam őket, hogy engem úgy és annyira szeretsz, mint még soha senki. Annyira és úgy becsülsz, hogy soha még senki sem. Magam sem. És mindig tudtam, hogy annyira és úgy értem élsz, hogy bármikor bármit, mindent megteszel értem, mintha Isten lennél.

28. Mimagunk: Akiknek ezeket kimondtad, nem kérdeztek vissza?

Kíváncsiak voltak arra, hogy te mennyire és hogyan szeretsz engem? Vagy ezt nem akartad nekik magadról elárulni?

29. Ánanda: Nem akartam magamról elárulni, hallgattam volna, ha megkér-

deznek, pedig tudtam, hogy nekem mi lenne a válaszom. Mindegy, hogy mikor és mi történt velem, lelkem legmélyém, de még éber elmém is tudatában volt annak, hogy szerelmünk folytatódik. Szeretlek. Ám sokáig halvány álmom sem nagyon volt arról, hogyan és miképpen folytatjuk. De azt tudatosult bennem, hogy a folytatást én fogom kezdeményezni. Mert ezzel tartozom neked.

30. Mimagunk: A felemelkedésemtől függetlenül, sőt lelki megingásaim elle-

nére, egyre jobban és teljesebben éltem a szerelmünket. Mintha állandóan velem lettél volna. Egyébként végig velem voltál finom fizikai testben. Sokat öleltelek így. És már évek óta tudomásom volt arról is, hogy az ötödik dimenzióban a mennyegzőnk is régen megtörtént. Isten kertelés nélkül azt várta tőlem, hogy boldogtalanul legyek veled boldog. Azóta viszont Új Isten és új isteni törvény érvényesül.

31. Ánanda: Erről a versekben sokat írtál, de ezt csak részben éltem. Kivéve

azt, hogy a meditációkban, vagy a meditációk után lelkileg tapasztaltam, hogy házaspárok vagyunk. Amikor tavaly és idén a felemelkedésem felgyorsult, egyre jobban éltem és olykor hirdettem, hogy Szerelem Istennő vagyok, noha közben magam is magányos lettem és nagyon üressé vált az életem. Ekkor viszont felfogtam és becsültem gyönyörű kitartásod. Ekkor már nem féltem, sőt repültem.

301

32. Mimagunk: Én is nagyon keveset repültem belül. A szerelem szárnyalás nem függött a Belső Úton való haladásomtól és attól sem, hogy sok ikerláng társamnak segíthettem. Az sem befolyásolta, hogy szinte minden évben tanítottam az isteni szerelmet a tanítványoknak. A Szerelem Isten mindenek feletti Isten bennünk. Már azt is most megváltásként élném, ha ismét úgy vezetném az autóm, hogy közben fogom a kezed.

33. Ánanda: Nekem az utolsó két évem nehezebb volt, mint a korábbiak.

Talán annál is nehezebb, mint neked. Gyakran úgy éltem napjaimat, fiammal is együtt, mintha zárt világba lennénk láncolva. Ez nem egyszerűen egyedüllét volt, hanem a nem teljes bezártságnak is olyan belső kalodája, mintha a világ is elhagyott volna. Sokat gondoltam rád. Nagyon vártam Isten intésére, hogy elindulhassak hozzád, noha szorongtam attól, hogy egykori szakitásunknak milyen lelki következményei lehetnek.

34. Mimagunk: Nincs mitől szoronganunk. Ez a Szerelem megingathatatlan,

mert olyan isten szinten vagyunk egymásba és egymásnak teremtve, hogy semmi nem árthat szépségünknek, hitünknek és érzéseinknek.

35. Ánanda: Isten úgy látja-e, hogy tervének megfelelően felemelkedtünk?

Késznek tart-e minket arra, hogy a szent szerelemházassággal is példát mutassunk? Kérlek, add ide a tenyered, mert most úgy is közelebb ültél hozzám. Add a kezed.

36. Mimagunk: Isten befejezettnek látja felívelésünket. Magas tudatban vagyunk képesek már isteni fényességben szeretni egymást. Tiéd a kezem.

37. Ánanda: Nem félsz még valamitől? 38. Mimagunk: A félelmek egykori helyére már a beteljesült szerelem mámora érkezett. Ötödik dimenzióban léptünk együtt, anélkül, hogy az új világra figyelnénk. Szemed úgy világít rám a mindenségben, hogy a Nap is megirigyelhetné.

39. Ánanda: Boldog vagyok, hogy ölemben fekszel. Így érkeztünk haza a mennyekbe.

40. Mimagunk: Minden szavad és temagad is gyönyörű, Szerelmem.

302

18. Aranyszeretet 1. Aranyszeretet vagy. 2. Az aranyszeretet elragadtatás Istenbe. Legfelső lényedbe. 3. Ha aranyszeretet vagy, akkor reggel ébredés után nyisd meg Belső

Forrásodat, a Szerelem-Szeretet kutadat és áraszd el teljes lényedet aranyszeretettel.

4. Ha aranyszeretet vagy, a reggeli meditációban Arany Szeretet leszel az aranyló csendedben.

5. Ha aranyszeretetet vagy, a meditáció utáni békében küldjél Szerelmednek a jézusi szeretetküldés gyakorlatával arany szerelmes szeretetet.

6. Ha aranyszeretet vagy, tegyél reggeli sétát a kertedben, köszöntsd a cse-

resznyefát, mert piroslanak a cseresznyéi. Ha a gyümölcsök elég kicsik, mindjárt öntözd meg két vödör vízzel a fát.

7. Ha aranyszeretet vagy, a reggeli gabonakávéd, vagy gyógynövényes teád áld meg aranyszeretettel. Használj a vízforraláshoz is forrásvizet.

8. Ha aranyszeretet vagy, képzeld el, lásd magad előtt az Új Aranykort és érezd magad otthon az ötödik dimenziós arany mezőkön.

9. Ha aranyszeretet vagy, azt se akard előre tudni, hogy az Új Aranykorban

milyen lesz a visszafiatalított tested. Telepatikusan simogasd meg a lelked aranyszeretettel.

10. Ha aranyszeretet vagy, az ablakon kinézve, szemben a nappal, boldogan mosolyogj, mert a NapIsten aranyszeretet küld neked.

11. Ha aranyszeretet vagy, lásd megint magad előtt, hogy két tenyereddel megsimogatod Szerelmed haját és arcát. A tenyered árassza az aranyszeretetet.

12. Ha aranyszeretet vagy, nyisd ki Heidegger valamelyik könyvét és szellemeddel öleld át a metafizika szellemiségét. Ez a fénylő szeretet adás is segíti, hogy szellemed teremtse az új metafizikát, avagy az új metafilozófiát.

303

13. Ha kutyád vagy macskád már jelzi, hogy éhes, menj a tányérukhoz és a tegnap nekik főzött ételt hintsd meg aranyaló szeretettel.

14. Ha aranyszeretet vagy, ám elméd negatív gondolatot küld, például olyas-

mit, hogy ma nem kapsz szeretetet Istentől, vagy Istenanyától, a negatív gondolatot telepatikusan alakítsd át aranyszeretettel.

15. Ha aranyszeretet vagy, a mai napon is minden negatív érzést és gondolatot engedj el magadból vagy transzformáld át őket szeretetetté.

16. Ha szeretet vagy, ám mégsem érzed, hogy Önvalód, Isten személyes követe benned van, ülj le egy fotelbe, s vezess magadnak egy meditációt, amelyben beszélsz az Önvalóddal. Válaszokat kapsz tőle.

17. Ha szeretet vagy, a reggeli e-leveleid olvasásakor mindenkinek válaszolj

és tudatosan figyelj arra, hogy minden válaszod aranyszeretet legyen. Ha valaki riadtan éppen azért ír, mert hiányzik neki szerelme és szerelmének szeretete, bíztasd bátran, hogy a szerelmes szeretet megtalálja majd. Attól érkezik majd, akit szeret.

18. Ha aranyszeretet vagy és délelőtt tanulmányt írsz, nincs külön szükséged

arra, hogy a tanulmány aranyszeretet legyen, mert régtől minden mondatod aranyszeretetből van. Ha a választott témakör megkívánja, hogy a külső világ szeretetlenségéről is szólj, ezt most is úgy tedd az írásban, hogy a feltárt igazság az aranyszeretethez vezessen.

19. Ha aranyszeretet vagy, tökéletesen higgyél abban, ami a teremtés tökéletes lelke, hogy a Földbolygó felemelkedik az ötödik dimenzióba, az aranyszeretet denzitásába. Ha a hited korlátlan, a negatív jelenségek miatt mindig Istenre bízzad az ítéletet, mert nem teheted meg, hogy benned a bajok hatására szeretethiány legyen. Fekete szeretet pedig nincs.

20. Ha aranyszeretet vagy, a délelőtt második felében a kertedben termett sárga cukkiniból szeleteket rántasz ki, a sütés előtt köszönd meg a cukkininak aranyszeretettel, hogy ma is isteni ebéded lesz.

21. Ha aranyszeretet vagy és ma már negyedik vagy ötödik olyan telefonhí-

vást kapsz, amelyben a téged hívó ismeretlen barátod azzal keres meg, hogy aranyló szeretet kér tőled, természetesen mindenkinek saját nyelvén fejezd ki az aranyló szeretetet. Ehhez persze nem szükséges használni az aranyló szeretetet fogalmát sem.

304

22. Ha aranyszeretet vagy, ám hirtelen megérint egy olyan gyengéd vágy,

hogy Szerelmed simogasson meg, örömmel öleld át ezt a boldog vágyat, amely most az aranyszeretet hiányát jelzi. Szabad neked érezni az aranyszeretet hiányát, ami egyúttal mindig arany remény.

23. Ha aranyszeretet vagy, de valaki olyan levelet küld neked, amelyben kivetíti rád belső hiányát, sőt belső krízisével – vagy valamilyen ürüggyel bírál téged, ne mosolyogj magadban sem rajta, inkább igyekezzél aranyszeretetet közvetítő választ ad neki. Ne várd el tőle, hogy ezt elfogadja és köszönje, mert te csak önzetlenül adj neki aranyló szeretetet.

24. Ha aranyló szeretet vagy, mert az vagy, minden feltétel és minden elvárás és minden elmegondolat nélkül mindig igyekezzél szüntelenül aranyló szeretet lenni.

25. Ha aranyló szeretet vagy és ebéd után olyan könyvet olvasol, amely drámaian számol be az emberiség évezredes szeretetlenségéről, fogadd el békésen, mert az aranyló szeretet mindig eleve etikus szeretet, amely nem hajlandó tagadni egyetlen igazságot sem.

26. Ha aranyló szeretet vagy, abból nem következik, hogy a környezetedből

vagy a távolabb lévő világból áradó szeretetlenséget elhárítsd. Ellenben akkor is higgyél abban, hogy a bolygó végleg Szerelem és Szeretet, sőt ezért Istenvilág világ lesz, ha ennek éppen semmilyen jele nincs. Minden negatív jel mögött is már a Szeretetbolygó születése történik.

27. Ha aranyló szeretet vagy és Szerelmed lelkéből olyan üzenetet kapsz, hogy

isteni szeretetben szeretne fürödni, lelkileg azonnal fordulj Istenhez és vele közösen küldjétek Szerelmednek az isteni szeretetet. Ha Szerelmed éppen azt várja, hogy telepatikusan repülj el Istenhez segítségért, magadban azonnal indulj el hozzá. Nem kérhet olyat, amit nem teljesítesz rögtön.

28. Ha aranyló szeretet vagy, senki nem cáfolhatja neked, hogy a szeretet mindig a legmagasabb szintű, tehát isteni szeretet is lehet. A legelszántabban önző „szeretetet” is ápold isteni szeretettel.

305

29. Ha aranyló isteni szeretet vagy, nyilván soha és semmikor, a téridő egyetlen pillanatában sem kérdőjelezhető meg benned, hogy az Isteni Szerelem az Isteni Mindenség aranyló csúcsminősége. A szerelem isteni lelkét ugyanúgy becsüld, vagy még jobban magasztald, mint az isteni szeretet legmagasabb fokát.

30. Ha aranyló isteni szerelem vagy, akkor lehetsz tökéletes aranyszeretet. Ha

ebéd után a kertben sétálsz és a napba hosszan nézel csukott szemmel, megtapasztalhatod mindig, hogy belső képernyődön aranylóan és egyben pirosan tündököl a szerelmes szeretet extázisa.

31. Ha aranyló szerelem és szeretet vagy, s délután például szakrális igazságo-

kat írsz a szer-elemről és a szer-etetről, bizonyosság tudat nélkül is őszintén hiheted, hogy a mindenség utolsó kunyhójában is születik Szer-isten és Szer-tető. Senkit nem lehet megfosztani a szerelemtől és szeretettől. Mindenki képes is adni!

32. Ha aranyló szerelem és szeretet vagy, szintén minden bizonyosság nélkül tudhatod, hogy a Belső Ember lényed páros Szerelemség-Szeretetség, mert Szerelmed mindörökké benned él és egymással egyesülten Istenpár vagytok.

33. Ha aranyló szerelem és szeretet vagy, minden szerelem és szeretet sugarad-

dal azt tanítod a világnak, hogy a szeretet lelkű bolygó és a szeretetruhát hordó ember eljuthat a mindenség szeretet dimenziójába. Akármennyire is ez elképzelhetetlen, még az sem kizárt, hogy ennek érdekében Isten többek között Szeretet Fényes Napokat rendez nekünk.

34. Ha aranyló szerelem és szeretet vagy, különösebb kételkedés nélkül tud-

jad, hogy az Új Aranykorban minden elfedett igazság napfényre kerül, mert a Földön már csak szeretet igazság lesz. Ez is aranyló öröm.

35. Ha aranyló szerelem és szeretet vagy, s délutánra elhívod szellemtársaidat egy szeretet eszmecserére, bizonyos lehetsz abban, hogy előbb-utóbb mindenkinek a mondatai szerelem-szeretet igék lesznek. Jézus veletek van.

36. Ha aranyló szerelem és szeretet vagy, s végre minden nap jobban és

306

szebben alkalmas vagy minden nehézségen és fájdalmon felemelkedő Istenember lenni, boldogan élheted a transzcendens isteni elragadtatást. Ennek elmondására kevés alkalmas szó van.

37. Ha aranyló szerelem és szeretet vagy, vacsora után lelkileg megint ös�szekötöd magad Szerelmeddel és gyermekeiddel, s az esti imában boldog álmot és boldog holnapot kívánsz nekik, mert az élet sem lehet más, mint szeretetélet.

38. Ha aranyló szerelem és szeretet vagy, az este közepén az interneten együtt

imádkozol és meditálsz lélektársaiddal és mestertanítványaiddal, hogy minden szeretett családtagotokra és lelki társatokra szerelem-szeretet boldogságot kérjetek és küldjetek.

39. Ha aranyló szerelem és szeretet vagy, félálomban köszönd meg Istennek és a felemelkedett mestereknek, hogy egyre jobban képes vagy szerelmet és szeretetet teremtő és ápoló lélek lenni.

40. Isteni szerelem és szeretet vagy.

307

19. Szabad az akarat, ha emelt 1. Szabad? Akarat? Van szabad akarat? 2. Létezik vagy nem létezik a szabad akarat? Ha létezik, minek fogjuk fel és

hogyan működik? Ha nem létezik, de az emberek mégis hisznek benne, akkor ez a manipulált emberiség tudattalan, akaratlan tévedése?

3. Nagyon sokan hirdetik a szabad akarat isteni lehetőségét, ám ebből a

régi és mai világkampányból semmi nem következik. Csupán megállapíthatjuk, hogy a földön elterjedt a szabad akarat korlátlan létezésének feltételezése.

4. Ha Isten szintén korlátlanul elfogadná az emberek szabad akaratát, ebből

szükségképpen az következne, hogy Istennek nincs az embert érintő szabad akarata, sőt az ember szabad akarata felülírhatja Isten vezetését.

5. A szabad akaratot tanítók még fel sem vetik, hogy Isten és ember között hasznos lenne az akaratok egyeztetése, a közös akarat keresése. Ennek azonban az lenne a feltétele, hogy minden ember képes legyen Istennel kommunikálni.

6. Ez az együttműködés azt követelné, hogy az ember tudja a személyére

vonatkozó isteni tervet, ismerje az adott inkarnációban érvényes küldetését, sőt tudatosuljon benne, hogy Belső Mindensége milyen élettervet követ. A választ nem érdemes kimondani.

7. Ha az emberben sikeresen tudatosulna a szabad akarat léte, akkor ehhez szintén alaposan ismernie kellene önmagát, állandóan beszélgetni kellene lelkével, tételesen tudnia és vállalnia kellene életprogramja céljait és végül az akaratát függetleníteni kellene az elme befolyásától. A választ megint nem érdemes kimondani.

8. Ha lenne szabad akarat, gyakorlásának hiányoznának a feltételei. 9. A szabad akarat viszont nincs, de azért nem teljesen hamis tanítás vagy nem pusztán illúzió.

308

10. Mindenesetre a Földön élő embert nagyon régóta a bolygót szellemileg és

lelkileg uraló hatalmi erők nem ok nélkül hitegetik a szabad akarattal. Ez adja az ember látszólagos szabadságának egyik indokát, ám a szabadság elterjedt illúziójára a hatalmi erőknek van szüksége. Ez az egyik indoklása a hatalom látszólagos legimitációjának.

11. Az emberek egy része valóban Isten teremtménye és ezért Istenemberré

válása kizárja, hogy az egyes ember pusztán báb legyen. Az ember sem Istennek, sem a globális erőknek nem lehet alárendelt szolgája.

12. A kérdés persze „csupán” az, hogy az emberi önteremtéshez és világteremtéshez ideális esetben mire lenne szüksége? A bölcs válasz is látszólag egyszerű. A belső (isteni) szabadság alkalmazására és a világban való (isteni) teremtés valódi szabadságára.

13. Ha megkérdeznénk, hogy a Földön a kétszeres szabadság lehetséges-e,

kénytelen-kelletén megint oda jutnánk, hogy a válaszról jobb hallgatni. Igent ugyan is csak úgy mondhatnánk, ha az embereknek a többsége Istenember állapotban lenne és a bolygót évezredek óta nem a rejtett háttérhatalmak irányítanák.

14. Ha ezt a két követelményt vizsgáljuk, a szabad akarat teljesen kizárt. 15. A mai világrend neoliberális ideológiája egyébként is az elmeakarat el-

sőbbségét és érvényességét tanítja. Ha az embert elválasztotta például Istentől, Istenemberségtől, a nemzet közösségétől, a szeretetcsaládtól, a magas szintű szeretettől, s szinte odaláncolta a személyes és kollektív elme anyagi, racionális uralkodásához, akkor sem igazi szabadságra, sem valódi (nem önző) akaratra nincs lehetősége.

16. Ezért mondható az, hogy a globális uralkodó rendszer a neoliberális ideo-

lógiát használja az ember félrevezetésére és féken tartására. Ha a földön lenne valódi szabadság és tényleges szabad világ, akkor ez a világrend már régen nem lenne.

17. Az uraltság jármától függetlenül is a jobb állapotban lévő embert nem az akarat irányítja. Az akarat nem lehet más, mint a Külső Ember akarata. Ez elsősorban a szintén uralkodó elme akarata. A felemelkedett embert azonban végképpen nem az elme vezeti.

309

18. A magas tudatú embert a Felső Én (az Isteni Én) kormányozza. Ideális esetben az elme újjászületik és csatlakozik a Felső Énhez. Ám még ez csak keveseknek sikerült.

19. Ezért a mai világrendben a korunk emberét az elme, az ego, a hamis én szükségképpen védekező, menekülő, szenvedő működésmódjai és a szeretetlen lelke „programjai” vezetik. A mai pénzkapitalizmus viszonyai és életdiktátumai alapján más nem is nagyon történhet. Ha ez így marad, akár évezredekig semmilyen önálló emberi élet nem lehetséges.

20. A szabad akarat másik feltétele a szabad, gazdag értékrend és ennek révén

a valódi erkölcs alkalmazása. Aligha van jelenleg olyan gondolkodó, aki azt merné állítani, hogy ma a földön magas minőségű értékrend és erkölcs van.

21. Isten vezeti-e az embert és a vezetést ismerjük-e? Ha ismerjük, adódik-e lehetőség az isteni vezetés befolyásolására? Feltéve, ha nem pusztán az elme „játékai” alapján szeretnénk befolyásolni az isteni tervet.

22. Az isteni vezetés szabadságát nem vitathatjuk. Isten úgy és oda vezet,

ami az embernek az Isteni Szeretet szerint a lehető legjobb. Ez pedig soha nem más, minthogy előbb Szerelem és Szeretet Ember, végül pedig Istenember legyen. Mit üzen ez neked? Az örök jelened, az örök lényed, az örök boldogságod ezért teremtetett.

23. Ez teszi lehetővé Istennel a boldog, üdvözítő együttműködést. Ekkor sza-

bad „akarattal” elfogadod az Isteni Akaratot. Ettől kezdve végleg Isten vezet és nincs szükséged külön emberi szabad akaratra.

24. Ez tehát a szabad akaratod diadala az isteni szabad akaratként. Azaz szabad akaratod végleg Istenné. Ebben az értelemben van átruházott szabad akarat.

25. Ha az isteni vezetés közvetlenül-közvetve irányít, sem az elme-ego „ügyeskedésére”, sem az Isteni éned akarat tervére és érvényesítésére nincs szükség. Végleg lemondhatsz a szabad akaratról és akaratos érvényesítéséről.

26. Ehhez persze kiemelt, tudatos és harmonikus együttműködésre van szükséged Istennel, az Isteni Hierarchia tagjaival és az Isten Mindenséggel.

310

27. Csakhogy ez a harmonikus együttműködés gyakran meglazul vagy rész-

ben felbomlik, mert az isteni vezetés nem nagyon veszi figyelembe földi életcéljaidat, még a szerelem és szeretet programodat sem mindig. Ezért Isten folyamatosan sokszoros áldozatokra késztett, hogy az általa jónak tartott isteni vezetés veled szemben is diadalmas legyen.

28. Ha már részben felemelkedett ember vagy, mindezt felismered és elfoga-

dod, akkor isteni éned törekvéseid is feladod. Isten majd utólag kárpótol, s a végén feltehetően saját reményeid is valóra válnak, ám hosszú még az oda vezető földi pálya.

29. Ha ilyen helyzetben vagy, ha ekkor folyamatosan szólsz Istenhez és újra-újra elmondod kéréseid, azokat ugyan nem mindig fogadja el, de Isten állandóan vigasztal, gyógyít és szeretet embereket küld hozzád segítőként. Isten nagyon jól érti, hogy például szerelemre és szeretetre vágysz, de erre az életre csak akkor lesz lehetőséged, ha közben az isteni terv teljesült.

30. A sorsdrámák szigorúan megtanítanak arra, hogy mondj le a szabad akarat magasztos és spirituális céljairól is. Később eljutsz a felemelkedésre a belső úton, ha a lemondást elfogadod és szépséges belső nyugalomban vársz a boldogságodra.

31. Az Isteni Akarat tehát végül is az isteni céljaidat szolgálja, amit neked

érdemes önként jóváhagyni. Végül is ez is szabad akarat, csak ez már egy szakrális engedelmeség, mint tudatos és emelt szabad akarat.

32. Ha tehát úgy gondolod, hogy mégis van emelt szabad akaratod, akkor

ettől a felismeréstől vezetve szótlanul arra koncentrálj, hogy emberként menj végig az Istenemberré válást szolgáló úton. Akár úgy is, hogy egyébként a családod esetleg elhagyott, vagy szerelmed még nem teljesült be. Ez az önprogram aztán az isteni akarat végrehajtását szolgálja. Ebből a nézetből szintén azt mondhatod, hogy van szabad akarat, mert magad is megvalósítod az isteni szándékot.

33. Ekkor az isteni szabad akarat válik a személyes szabad akaratoddá. 34. Ez a transzcendens önteremtés lehetővé teszi, hogy megismerd teremtésed céljait, a jelenlegi inkarnációd rejtett küldetését és végre állandóan kapcsolatban leszel Belső Ember voltod minden entitásával.

311

35. Ettől természetesen a sokszor istentelen, embertelen külvilág nem változik meg, ám belső újjászületésed és új szeretetéleted teremtése folytán a világrend megszentelt átalakítójává válsz. Az Új Aranykor már most magához ölel.

36. Mi a törvény? Akár van szabad akarat, akár nincs, akár emelt szabad aka-

rat van, mindegyiknek ugyanaz a célja. Minimum boldog Szerelem és Szeretet Ember legyél életed minden órájában.

37. Ha ezt végre eléred, mennyeien érezheted és gondolhatod, hogy azzá lettél, aki vagy. Ennek érdekében azonban nem éltél a hamis szabad akarattal, hiszen az nem létezik.

38. Végül az emelt szabad akarat sem csak rólad szól. Lelked szakrális magja is tudja, hiszen neked boldog kötelességed, hogy szeretett szerelmedet, gyermekeidet, barátaidat, minél több embert segítsd a szabad felemelkedésben.

39. Ánanda szabad és boldog felemelkedéséért élsz. 40. Isten akarata miatt is.

312

20. Mi hat ránk kívülről? 1. Meghökkentő és szinte érthetetlen, hogy mennyire nem tudjuk, ezért nem is értjük, hogy minden ember létezése kettős mezőben történik.

2. A kettős mezőhálózat addig sokszoros fogság, amíg elsősorban belül nem emelkedünk fel és nem szabadulunk meg minden negatív kötöttségtől, alávetettségtől, programozástól.

3. Elsődlegesek a belső mezők, de óriási hatással vannak ránk a külső mezők! 4. Az végképpen érthetetlen és felfoghatatlan, hogy mennyire nem is-

merjük a ránk ható külső mezőket, torzító rendszereket, szándékos manipulációkat.

5. Akármennyire is egységes térnek tekinthetjük magunkat és a világot,

mind addig nincs semmilyen szintű egységállapot, amíg belső minőségünk és külső létezésünk alacsony színtű. Ha az egyén és a lét végre összeolvad, akkor is külön vizsgálható és feltárható mindaz, ami mindenkire sokáig átfogóan és gúzsba verően hat.

6. Messze vagyunk az Istenember és az Istenvilág mennyországtól. 7. Tekintsük át, hogy a „külső” világból milyen hatások érkeznek. Ezt most

tegyük attól függetlenül, hogy a hatásanomáliák még durván, csak korlátozottan vagy már csak finoman érnek el minket. A vaskor végén minimum húsz fontosabb külső hatásforrásokat, hatásrendszereket, hatásmechanizmusokat különböztethetünk meg.

8. (Első) Az Istennel azonos omniverzum és a Tejút galaxis. Jelenleg olyan

korszakban élünk, amikor az isteni segítség megjelent például a Tejút központi napjának és a testvéri fénycivilizációk tevékenységeként. Noha az kevésbé érthető, hogy a galaxisunkban miért csak huszonhat és tizenhárom ezer évenként van visszatérően kozmikus pozitív fordulat. Senki ne feltételezze, hogy a galaxis pusztán a kozmikus fizikai mozgások által befolyásolt.

313

9. (Második) A bolygóállások, kozmikus fordulatok. A Földön ma nagy di-

vat, hogy saját életünket és a föld sorsát alapvetően a bolygók korábbi vagy pillanatnyi állása szerint tartjuk meghatározottnak. Holott ez a hatásrendszer a legfinomabb, legáttételesebb és a legkevésbé közvetlen. Ha ez nem így lenne, akkor például a naprendszer vagy a bolygó számos galaktikus állás alapján már számtalanszor felszabadulhatott volna.

10. (Harmadik) Mindenkinek a magasabb dimenziójú Öseredetlelke. Miután

az elmúlt sok évezredben minden ember a magasabb dimenzióban létező Őseredetlelkének a kivetülése a földön, sőt születése után állandó szoros kapcsolatban van ezzel az igazi lényével, ezért az Őseredetlélek ránk gyakorolt belső-külső hatása domináló. Nem beszélve arról, hogy mindig innen hozzuk az aktuális inkarnációs küldetésünket. Természetesen az Őseredetlélek szintén összehangolt a legfelső isteni forrásokkal.

11. (Negyedik) Nem kevésbé hat ránk a naprendszer. Ebben a meghatározó

mezőben inkább csak fényforrásként értelmezzük a Napot, vagy helyesebben a NapIstent. Látszólag sokat foglalkozunk a holddal is, pedig az valószínűleg mesterséges képződmény és nagyon régóta negatív civilizációk állomáshelye. A naprendszer többi égitestét többnyire nem tekintjük úgy, mint amelyek életünkre bármilyen hatást gyakorolnának. Pedig közvetve hatnak.

12. (Ötödik) Gaia, azaz maga az élő Föld. Egyre széles körben elterjed Gaia

szeretete és tisztelete, de az alapvetően még rejtély, hogy bolygónk változása hogyan hat az emberre vagy a társadalmakra. Ugyanakkor fontos fejlemény, hogy egyre több ember azért jár újra a természetbe, hogy belső és külső állapotát gyógyítsa és emelje. Végre a földi isteni természettel ismét szeretet szövetséget kötünk.

13. (Hatodik) Történelmi tudat, történelmi hagyomány. Azok a személyek és csoportok, akik például kötődnek az ősmagyar múlthoz, az akkori szellemi-lelki ideákhoz, a magyarság egykori példa embereihez, ma egyénileg és közösségileg is tapasztalják az élő hagyományok hatásait, üzeneteit, értékeit. Minden ember szervesen létezik népe tér- és időfeletti kollektív tudatában, történetében és inspirációiban. Ezért szintén erősen hat ránk az elmúlt évtizedek minden fontosabb történelmi fordulata, emelő vagy lehúzó eseménye.

314

14. (Hetedik) A magyarság kollektív, avagy a társadalom együttes tudata, be-

leértve a települések lokális tudatát is. Szinte egyáltalán nem ismerjük és nem tudatosítjuk magukban, hogy a kollektív tudat közvetlenül hat személyes és közösségi állapotunkra. Tudathomály van. Ez annál is inkább érdekesebb, mert a Földet évezredek óta uraló negatív hatalmi erők, különösen az elmúlt évtizedekben a polgárokat a kollektív tudaton keresztül manipulálják. Ezért a kollektív tudat alsó szintje már a kollektív ego.

15. (Nyolcadik) A kollektív értékrend, erkölcsi mező. Noha nem teljesen in-

dokolt, mégis külön tárgyalhatjuk a kollektív és ezért íratlan értékvilágot. A politikai és gazdasági erők nagyon gyakran törekednek arra, hogy ezt a láthatatlan erkölcsi teret megváltoztassák és az embereket így rendeljék hatalmi törekvéseik alá. Az ősi, például a lemúrai értékegyüttes visszahozatala a jövő egyik feladata.

16. (Kilencedik) A sokrétű élettudat háló. A globális, nemzeti és lokális élet-

tudat, ami alapvető életmód meghatározottság. Senki előtt nem lehet kétséges, hogy minimum ötvenezer éve majdnem minden uralmat szerző csoport magas „színvonalon” (profi módon) igyekezett minden emberi érzést, gondolatot, életcélt, magatartást, családi életet (stb.) a maga érdekében meghatározni. Ebben gyakran a hivatalos szervezetek (államok, kormányok, egyházak, intézmények stb.) aktívan részt vettek.

17. (Tizedik) Kollektív elme, közös intelligencia a kollektív tudat mellett. Az

emberiség kollektív elméje, kollektív tudása, sőt kollektív kultúrája minden szellemi fejlődés ellenére egyre gyengébb minőségű. Ebbe belejátszik a tudomány és a kultúra másodlagossá válása a tömegelme és a tömegtudás mellett. A tudományok metafizika és teológia nélkül csak részleges igazságokat ismertetnek. A jelenlegi nyilvánosságra hozatal drasztikusan átprogramozza majd a kollektív elme szűkösségét is.

18. (Tizenegyedik) A negatív civilizációk hatása. A földi élet különböző típusú gyarmatosítása azért is alapult kettős karantén állapoton, mert a bolygónkra lépő és érdekeiket maximálisan érvényesítő sötét kozmikus civilizációk közvetlenül és közvetve részt vettek napjainkig a fennálló világrend tervezésében, stabilizálásában, megőrzésében. Ma már nem lehet olyan illúziónk, hogy ez a jelenlegi világrend esetében nem így történt.

315

19. (Tizenkettedik) Iskolai, képzési, művelődési hálózat. Minden egyes ember

életében az iskolai és képzési rend rendkívül tudatosan úgy hatott, hogy először is a tudást és közben a tudáson keresztül az egyént befolyásolja, ellenőrizze, vezesse. A mai iskolarendszer látszólag nem törődik a diákok lelkével, ám a materiális tudással és gondolkodással mindenkit gyerek korában és ifjúsága idején generálisan átszab, meghatároz testi-anyagi létezővé. A mai pénzkapitalista világrend elfogadását és támogatását is az iskolarendszer éri el elsőként.

20. (Tizenharmadik) A globalizált hivatalos média. Az elmúlt évtizedekben, de különösen az ezredforduló óta a média kifejezetten az emberek és társadalmak átfogó manipulálását végzi. Ez nem írható pusztán a média munkások felkészületlenségére. Nem véletlen fordulat, hogy ennek ellensúlyozására jött és jön létre az alternatív média, amely a rejtett valóság feltárását is eléri. Egyelőre az igazságok zöme csak az alternatív és/vagy a valóban közösségi médiában olvasható, nézhető.

21. (Tizennegyedik) Minden egyes ember életét, életvezetését, értékrendjét

mindenekelőtt a szintén láthatatlan családlélek határozza meg. Egyaránt negatív és pozitív mintákkal. A legtöbb ember a családlélek által meghatározott életformákat követi, anélkül, hogy erről tudomása lenne. Mindebből az következik, hogy a földi emberre ható külső tényezők közül elsősorban a társadalmi tudat és a családlélek a legerősebb. A családlélek egyébként minimum három nemzedék tapasztalatait közvetíti.

22. (Tizenötödik) Mindennapi életvilág. Külön külső mező az a környezet,

ami szintén észrevétlenül befolyásolja a mindennapi életünket. Ez a családélet mellett a közeli szomszédság, az iskolatársak csoportja és például a környező gazdasági munkavilág. Nagyon meghökkentő lehet, hogy az emberek többsége gyakorlatilag szorosan másolja és követi a közvetlen életkörnyezet rutinjait. Szinte nem tudunk másképpen élni, mint amit a tapasztalt életrutin csináltat velünk.

316

23. (Tizenhatodik) A Külső Ember entitásai. Ha a földi ember képletesen két

ember ötvözete, akkor a Külső Ember elsősorban a külső világ visszhangja bennünk. Az ide integrált énünk (avagy a külső én, hamis én) alapvetően a külvilág rólunk alkotott képének tükre. Ezt az embert mindenekelőtt az elme és az ego irányítja, amelyek szintén mélyen kötődnek ahhoz a világhoz, amelyben tartózkodunk. A Külső Ember tehát főként a külvilág bennünk.

24. (Tizenhetedik) Az egyén tudattalanja, tudatalattija. A Külső Ember gya-

korlatilag állandóan kapcsolatban van a személyes tudattalannal, amely viszont szorosan belenyúlik az előző életek tudatalattijába, sőt meglehetősen összekapcsolt az emberiség kollektív tudatalattijával. Ez a hatáscsoport úgy működik, hogy a legritkább esetben derül ki, hogy milyen hatások deformálnak bennünket.

25. (Tizennyolcadik) Istenlélek, Istentudat. Sok olyan minket meghatározó

pozitív komponens van, mint például a mindenkiben élő Önvaló, aki egyénként az Istenlélek-Istentudat testet öltése. Az Önvaló szintén rejtett szálakon kapcsolatban van az adott ember lelkét elérő vallással. Esetünkben a kereszténységgel. Az elmúlt évtizedekben hiába igyekeztek az egyént elmetszeni Istentől, most a világrend teljes megváltoztatása sok embert visszavisz Istenhez.

26. (Tizenkilencedik) Végül a Globális Szerelem-Szeretet Misztérium. Az

egyénre kívülről kollektív pozitív mezők is jelentősen hatnak. Ezek közül is kiemelkedik az élő Szerelem és Szeretet Misztérium. Az ember tudva tudatlanul tisztában van azzal, hogy minden szer-elem, szeretet, szer-tető, minden szeretetvilág, ám olyan kevés valódi szeretet tapasztalata van, hogy az elemi szerelmes szeretet és szeretettség közvetlen hatását ritkán, felületesen éli meg. Ettől függetlenül minden ember elsősorban isteni minőségű szerelemre és szeretetre vágyik, s például ilyen szeretetcsaládban szeretne élni.

27. (Huszadik és a továbbiak) Természetesen a külvilágból minket elérő, alig vagy nagyon meghatározó források köre még bővíthető. Feltehetően külön kellene tárgyalni a globális magány misztériumot vagy például a kozmikus tudásbázist, az akahsát.

317

28. A mintegy húsz külső meghatározottságok között nagy-nagy különbség

van erősség és gyengeség, nyíltság és rejtettség, közvetettség és közvetlenség alapján. Egyúttal szintén meg lehet különböztetni az embertől független és az ember által manipulált forráscsoportokat.

29. A közvélekedéssel szemben szerintem a globális folyamatoknak, a koz-

mikus tényezőknek kisebb és közvetettebb hatása van ránk. Akkor is, ha például a bolygóhatások részben tovább gyűrűznek más hatóerőkre. Nem lehet konkrét életmagyarázatokat találni olyan komponensekben, amelyek nagyon messziről és gyengéden érkeznek hozzánk.

30. A legizgalmasabb kérdés talán az, hogy ennyi külső hatássorozat mellett az egyén bármilyen mértékben lehet-e önálló, vagy akár szabad. A felvetés azért is nyomasztó, mert a földi embertípusok többségét – a mai tudásunk szerint – nem Isten teremtette. Isten csak annyit tehetett, hogy ezekbe az emberek utólag beleteremtette a lelket.

31. Miközben az egyén szabadságát és boldogság kvalitását persze teljesen vagy részben garantáhatná a Belső Ember lényünk.

32. Ha végigtekintünk a meghatározottság rendszeren, nincs okunk csodálkozni azon, hogy az elmúlt évtizedekben a földi ember kívülről meghatározottabb volt, mint amire a belső kapacitása és minősége képessé tette volna.

33. A külső beszorítottságot az is okozta, hogy a fontosabb hatóerők léte rejtve vagy szándékosan elfedve volt.

34. A földi ember így kívülről alávetett, ráadásul alávetett tudattal. 35. A külső globális és lokális, ráadásul rafinált manipulációk, például a hibrid háborúk pedig oly mértékben megszaporodtak és általánossá váltak, hogy most az ember jelenlegi felemelkedése kozmikus csoda lesz.

36. Szeretnénk újra kijelenteni, hogy az elmondottak ellenére az ember nem a tömegkultúra mázzal, s a hamis zászlós civilizációval félrevezetett fizikai lény. Az ember így vagy úgy mégis Isten képviselője, a Szerelem, a Szeretet, a Boldogság követe. A földbolygón nem vagyunk kizárva önmagunkból és a galaxisból sem.

37. A földbolygó története már a tökéletes fordulat közben van. A régi világ

318

rövidesen semmibe hull és remélhetőleg Új Élet és Új Világ születik.

38. Az egyénre sokkal kevesebb és nem ennyire durván befolyásoló külső tényezők hatnak majd. A személyes és kollektív felemelkedések világméretű kapui megnyílnak.

39. A fordulat felső értelme és a fordulat szakrális lelke lehetővé teszi, hogy visszatérjünk Isten valódi minőségéhez.

40. Nincs más, minthogy felszabadult Istenemberek legyünk.

319

21. Miért emelkedünk lassan? 1. Belül emelkedjünk? Miért és hova jussunk fel? 2. Ha most befelé fordulva töprengünk, alighanem az a felismerés ébred

bennünk, hogy most vagy soha a felemelkedés lesz a minden mást megelőző belső lélekjövőt hozó feladatunk.

3. Az évtized forduló első évében először adatik meg a világtársadalom tagjainak, hogy ötödik dimenziós új emberiségként felemelkedjen az eddig ismeretlen lelki-szellemi magasságba. Ez minden jel szerint párhuzamosan történik majd a bolygónk felemelkedésével az új kozmikus-galaktikus dimenzióba.

4. Mi az, hogy belső felemelkedés? Mondhatjuk azt a szellemi fordula-

tot, hogy Külső Emberré ítélt állapotunkból kiemelkedve végleg Belső Emberré magasodunk. Ha az ember Belső Útját szemléljük, fogalmazhatunk úgy is, hogy elme és ego irányította Szenvedő Emberből válunk boldog Szerelem és Szeretet Emberré, majd pedig elérve a csúcsállapotot, gyönyörűséges Istenemberré leszünk. Vagy Istenné is?

5. Mi a kozmikus és a földi tét? Az elmúlt évezredekben az emberek többsége nem válhatott és nem is alakult sem Belső Emberré, sem Istenemberré. Ebben a nagyon hosszú időszakban gyakran istentelen, boldogtalan, kimerítően alávetett embersorsunk volt.

6. Talán most viszont nagyon sokan kijelentik, hogy sokszorosan elég volt

a belső mélységekből, a talajtalanságokból, a magára ítéltségekből, a reményvesztő inkarnációkból. Akkor is így van, ha nem kevésszer olyan alacsony szinten éreztünk, gondolkoztunk és éltünk, hogy ismételten szinte természetesnek tűnt, sajnos, hogy nem is tervezünk felemelkedést.

7. A történelemben az adatott meg csak, hogy így vagy úgy, bárhogy minél

tovább életben maradjunk. Miközben családunk fennmaradásáért is kitesszük a lelkünket a mindennapi vergődésekben. Az életben maradás sokszor a legelemibb és a legteljesebb cél volt.

320

8. Aztán a föld története a felvilágosodástól fokozatosan eljutott a vigaszta-

lan elsötétedésig. Holott az életben maradás esélyei lassan növekedtek, a normál életszínvonal végre javult, de közben a lélek és a tudat egyáltalán nem emelkedett. Végül is a fogyasztói társadalomban a bővülő fogyasztás önkéntes rabszolgáivá váltunk. Nem volt közvetlen fizikai életveszély, de nem is történt életemelkedés.

9. A világvallások és a különböző valláspótlások a földön fokozatosan háttérbe szorultak, noha kisebb-nagyobb spirituális mozgalmak keresték a belső emelkedés alternatíváit. Ám a világ értékrendjét úgy zilálták szét, hogy az ember nemcsak Istentől, hanem önmagától és megtartó kultúrájától is elszakadt. A föld globális hatalmi központjainak csak engedelmes munkavállalókra és mosolygó fogyasztókra volt szüksége.

10. Senki nem tette fel azt a kérdést, hogy miért nincsenek tömegesen kiemelkedő minőségű emberek. Sem a magas lelkű, sem a szellemi magasságú, sem a boldogságban tündöklő emberek nem emelkedtek ki a tömegtársadalmakból. Az egyéni kivételek nem cáfolják ezt az igazságot.

11. A huszadik században sem isteni minőségű emberek, sem isteni minőségű társadalmak nincsenek. A társadalmak kisebbségeiként sem.

12. Arra sem lehetünk viszont büszkék, hogy a társadalmak alsó rétegei a legtöbb országban szégyenletesen alacsony fizikai, lelki és szellemi állapotban maradtak. Noha a korábbi korszakokban éhen haltak száma jelentősen csökkent.

13. Végül is mindegy, hogy eddig mi volt és most mi van. Az új század első

két évtizede megrázta az emberiség jobb csoportjait is. Ha most nem kezdődne az Új Aranykor, könnyen lehet, hogy az emberiség jelentős hányada kollektíven tiltakozna a felemelkedés hiánya miatt. Az érzékenyebb, felvilágosultabb embereknek már tökéletesen elege van ebből a civilizációból.

14. Még akkor is, ha manapság a tovább élő ősi kultúrák, a megmaradt nagy vallások, s az új spirituális törekvések többnyire még mindig nem tanítják az ember tudatos Belső Útját és az ezen való felemelkedést. Holott spontán módon számtalan ilyen beavató mester, transzcendens műhely, spirituális mozgalom született.

321

15. Az utolsó évtizedekben a középpontban főként a lelki tisztítás, a belső

gyógyítás és jobb esetben az egyensúly létrehozása volt. Globálisan, világszerte, központilag senki által nem szervezett átfogó emberiség-gyógyítás folyt. Ehhez társultak a legkülönbözőbb régi és új gyógyítási módszerek. Mindez a kibontakozás a színvonal egyenetlensége ellenére is sokszor meghaladta az állami egészségügy szakmai horizontját, ám ezt sajnos nem fogadták el.

16. Végül is az is mindegy, hogy most hol tartunk. Mindegy tehát, hogy ez a

világrend végre összeomlott és az új világminőség születése felgyorsult. Egyelőre sokak felkészültségét és eltökéltségét meg is haladja. A Föld ma szükségképpen nem kész az Új Aranykorra. Noha viharosan születik az aranyjövő álma.

17. Mindentől függetlenül tehát odáig jutottunk, hogy egyetlen kiemelkedő

emberiség program született. Pedig az új program felismerői és hirdetői egyelőre messze kisebbségben vannak minden kontinensen. Már a felsőbb osztályok is óriási vagyonnal és civilizációs infrastruktúrával kénytelenek lassan belátni, hogy már senki nem élhet az extraprofitért és a hatalomelőnyért. Minden jelenlegi földi csúcscél, kezdve a gazdasági vagyontól a politikai hatalomig, vagy a tömegkultúra vélt tekintélyéig, gyorsuló tempóban a civilizációs szeméttelepre kerül.

18. Egy feladat van: felemelkedni. 19. Csakhogy a felemelkedők köre nagyon lassan bővül és a felemelkedés

még szintén lassan halad. Ma az emberiség felemelkedésre vár, de a felmagasodás óriási nehézségekbe torkollik. Ez azonban 2021-re radikálisan megváltozhat.

20. Ezért a második évtized első hónapjában az emberiség egyik legfontosabb létkérdése, életproblémája az, hogy miért emelkedünk ennyire lassan?

21. A kérdésre az egyetemes kultúra tehát várja a világos, pontos, igaz vá-

laszokat. A sok érvényes válasz közül emeljünk ki néhány elsődleges és fontos felismerést. Íme:

322

22. (Első) Nincs hiteles és teljes új emberkép. Az ember emelkedéséhez szük-

séges tudnunk, hogy valójában ki az ember. Az embernél a középpontban nem lehet a test és nem elsődleges feladat a testi szükségletek kielégítése. Ezért minimum részletesen érthetnénk belső univerzumunkat és tudatosan képessé kellene válnunk a belső emelkedésre.

23. (Második) Az új emberré válás tehát a Belső Úton való haladást követeli. Ez a Belső Út leírható három, öt, hét, tíz vagy akárhány lépcsővel. Ennek ellenére nagyjából ugyanazt az utat fedezi fel. Ennek még nincs kiérlelt módszertana és vonzó kultusza.

24. (Harmadik) Minden embernek Új Emberré kell válni, ami változatlanul Szerelem, Szeretet, Boldog Embert jelent, de már nem a huszadik századi szerelem, szeretet, öröm vagy boldogság alacsony szintjein.

25. (Negyedik) Annál nincs is nehezebb, mint a szerelem, a szeretet, a bol-

dogság (stb.) magas minőségeit sokaknak megtanítani életgyakorlatként. Ám nem csupán a tanulás a központi cél, hanem ezeknek a minőségeknek személyes megtapasztalása. A Szer-Elem és Szer-etet Kor óriási erővel fog berobbanni.

26. (Ötödik) A felemelkedésnek változatlanul feltétele a belső lelki, szellemi, érzelmi gyógyulás. Ez eredményezheti a tartós testi egészséget. Ide tartozik minden földönkívüli vagy földi negatív entitástól való védettség, tartós szabadulás.

27. (Hatodik) Az elme, ego, hamis én uralmának megszüntetése. Ez a második feltétel teljesítése ma szinte a legnehezebb és gyakran több évig vagy évtizedig tartó belső küzdelem. Csak ez eredményezheti minden fájdalom, szenvedés, félelem, keserűség (stb.) maradéktalan megszüntetését és ezek újrateremtésének tökéletes megakadályozását.

28. (Hetedik) A mindennapi életrutin teljes átalakítása és konkrét felemelé-

se. Ez sem sokkal egyszerűbb és könnyebb, mint az elme-ego uralomból való kilépés. A Belső Út középső stációján, a tű fokán átjutva Belső Emberré válni. Minden későbbi életkrízisben is. Ennek eredménye lesz az állandó belső, kibillenthetetlen szeretet állapot. Emelkedjünk Isteni Szeretetté!

323

29. (Nyolcadik) A felemelkedés elkezdése nemcsak a belső-külső sötétség oszlatása, hanem a belső lelki-testi gyógyulás után az egyén minden belső nehézségének megismerése és folyamatos kezelése. Ez együtt jár a korábbi inkarnációk okozta fájdalom-komplexumok tisztításával is.

30. (Kilencedik) Az Új Ember nemcsak attól lesz Ember, hogy kiszabadul,

megszabadul, egyensúlyba kerül, hanem főként annak az életváltásnak lesz a kardinális eredménye, hogy tartósan éli az isteni minőségű szerelmet, szeretetet. Noha ezen a szintem már mindenkit Isten vezet, a sorozatos próbatételekkel is, ám az Új Ember életminősége akkor születik meg, ha egyszerre Szerelem és Szeretet Emberré válik.

31. (Tizedik) Szintén elsődleges feltétel, hogy az Új Emberek a nekik rendelt

párjukkal szerelemházasságot és szeretetcsaládot teremtsenek, ám már ehhez is elengedhetetlen az új életvezetés, az új életgyakorlat. A szent párosság és a nem kevésbé szakrális közösségiség állandó élése és mindig javuló emelése.

32. (Tizenegyedik) Sokszor mellékesnek tekintett küldetés, hogy minden ember megismerje és tudatosítsa eredeti nevét, indíttatását, küldetését, avagy közösségi-társadalmi szolgálatát. Ha ez sikerült, az élet „külső” gyakorlata elsősorban a mások segítése, emelése, védése, szeretetben tartása lesz. Ez a Szer-csúcs Élet.

33. (Tizenkettedik) A személyes és kollektív tudatcsökkentésekből felüle-

melkedve elengedhetetlen az állandó egyéni magas tudatállapot és ezzel párhuzamosan a lokális, nemzeti, globális tudatszintek állandó emelése. Ezért a mindennapi élet folyamatos, gyakori feladata már a meditáció, az imádkozás, a telepatikus törődés – és összegezve a szeretetküldés.

34. (Tizenharmadik) Az élet magas szinten kizárólag szakrális élet. Az ember

végső állapota nem lehet más, mint Istenember, Fényember, Szentember minőség. Ezért aztán ezen a fokon végképpen mindegy, hogy ezt az egyén környezetében valaki tagadja, vagy gyengíti.

35. (Tizennegyedik) Megérkezés az ötödik dimenzióba. Miután a bolygó nem

324

az lesz, mint ami most, az Új Földre lépés isteni erővel kötelez minden embert, hogy ötödik dimenzióssá váljon. Ez az Új Ember szintén nem az lesz, aki most. Új test, új lélek, új szellem, előre elképzelhetetlen új minőség. Még betegség sem lesz.

36. (Tizenötödik) A sok további pont kifejtése helyett csupán a szellemi emel-

kedésre utalunk. A szellem nem információ, nem tudás, hanem szakrális bölcsesség. Az elmúlt ötszáz év rendkívül korlátozott tudása a közeljövőben minden mértéket meghaladóan kitágul és magas szinte emelkedik.

37. (Végül) Így jutunk el a felemelkedés sikeréig. A Szerelem és Szeretet Ember

már felemelkedett ember. Ezt mindenki önmagában úgy tapasztalja meg, hogy minősége, képessége, kapacitása, teremtő ereje egyre korlátlanabbá bővül. Ezzel párhuzamosan soha többet nem fél és minden fájdalom megszűnik benne. Az eddigi Szenvedő Ember – a szó teljes értelmében – felemelkedett Boldog Ember lesz.

38. A Boldog Ember aztán végleg beteljesült Istenemberré nő, aki egyút-

tal felszentelt galaktikus ember is. Az maradjon még rejtély, hogy az Istenember további emelkedése hova vezet.

39. Mindenkit szeressünk. Vigyünk a Szertetőre! Azt is, aki később emelkedik fel, azt is, aki esetleg képtelen felemelkedni.

40. Az ember lényegileg felemelkedett ember.

325

22. Véget nem érő remény kifakadás (1) Figyeld magad, drága Testvér, (2) azt látod újra, hogy a világban bármi a túra, (3) avagy bármit teszel újra, semmi nem történik, (4) a régi nótát a hideg szél fújja, (5) mintha harapná valami az ujjad, (6) nézz csak fel bátran, ha már élsz fáradtan, (7) hogy a gondolatok és tettek semmit nem jelentenek, (8) legfeljebb a babfőzelék megfő délre, (9) de ettől nem történik semmi, (10) se délre, se estére, az örömet „csupán” az okozná, (11) hogy ha Szerelmeddel ebédelnél, (12) és így neki főznél, mintha egy kedves étteremben lennél, (13) most látod a lét igazságát, de nem jár érte vigaszság, (14) menj ki a kertbe, noha nem jön a tavasz, (15) a jövőtől a távolság sok arasz, (16) senki ne higgye, hogy a világ így marad, (17) gazdaságba és tévedésbe betonozva, (18) mert nincs, aki a lelket sokszorozza, (19) vége a nagy huncut játéknak, vége az üres századoknak, (20) a madarak már dalolnak, mert a hamis zászlók nem zúgnak,

326

(21) döbbenj rá, kedves Testvér, ez így nem mehet tovább, (22) fuss körbe a kertben, (23) mondd meg minden égi és földi Istennek, (24) eleged van ebből a vicces civilizációból, (25) meg persze a mesterséges intelligenciából, (26) de ne újabb szélvihart és heves esőt kérj, (27) tisztult már a föld sok égveréstől és pokoltánctól, (28) eljött már az új idő, s az új levegő nem heverő, (29) hanem új út a tisztáknak, (30) teremtsük meg a szeretet világot, ami világol, (31) s véget vet a szörnyű lélekfagynak, (32) jön már az új Aranykor, csak hatalmi tankok állnak eléje, (33) de kit érdekel a haldokló sötét varázsló, (34) ugrál már a kedves fényangyal, (35) figyeld hát magad, drága Testvér, ne csak gyógyítsd magad, (36) hanem kapaszkodj fel Isten szívéig, (37) ha már még nincs másra esély, (38) s hirdesd meg a teljes emberiségnek, (39) hogy győz a Szerelem és a Szeretet, (40) téged is elérhet a kegyelem, remélve, hogy van szer-elem.

327

23. Minden képzeleten túl 1. A képzelet nem határtalan, de gyakran nem is határos. 2. Ezért nekem a távlatos képzeletem mégis messzire lát. 3. Ma az emberiség képzelete a legtöbbször közelre néz, nem is kutat távolabbra. Fantáziakorlátolt korszakban éltünk eddig.

4. A képzelet jelképesen hat lovas hintó. Az első két ló Isten (az Önvaló) szeme az emberben. A második két paripa a Belső Forrásunk „távcsöve” bennünk. A harmadik két ló leginkább az elme két „olvasó szeme”.

5. A hintó persze a lejtőn magától is gurulna. Ám olyan ez a világ, hogy fölfelé kellene haladnunk. A fogat nem egyszerűen mi vagyunk, a Mimagunk, hanem a távtalan sorsunk távlata, hiszen éppen neki kellene új világot sejtetni.

6. Mindnyájan látjuk, hogy ez sokszor képtelenség. Képhiány. Kép nélkül

nincs képzelet. A képzelet teremthetne új képeket és születhetne Új Képzelet.

7. A hintó hátsó fertályában van egy óriási bőrönd, színültig képekkel, amelyek a képzeletet folyton visszahúzzák a régi mintákhoz. Szegény hintó. Semmit nem vétett, csak túl sok a régi világfotó.

8. A legcsodálatosabb a két képzelet lovunk; az első kettő. Olykor el is sza-

kadnak a hintótól és hintó nélkül vágtatnak a sötét éjszakában. Fránya világ ez a föld-golyó. Arra a csodára végül is képesek vagyunk, hogy a napfényben is sötétséget észleljünk.

9. A két első ló egyrészt az Önvalóhoz van rendelve. Tele a lélekpolc olyan

élményekkel, hogy az Önvaló békésen hallgat és nem nagyon sugároz újvilág-víziót a szerencsétlen embernek. Nem egyszerű létezés mód ez. A Magasságos sem lát mindig nagyon előre. Vagy éppen túl messzire néz. A bolygónk a két „látás” között vergődött évezredeken át, de nem nagyon találta a mennyországot.

328

10. Az első paripák gyönyörű lelkek. Nemcsak tisztán látók, hanem odaadóan jövőbe látók. Jól látnak Istenig, de nem lelkesek azért, hogy a galaxis csak 26 ezer évenként küld Megváltó Esszenciát.

11. Nagyon bölcs és bátor az első két ló. A Mimagunknak most, azonnal szeretne elérhető Istenvilágot mutatni. Vagy legalább egy mentsvárat, ahol a kertben kék áfonya érik a Szerelmünknek. Mondhatjuk az imát!

12. A Mindenség legfelső szintje fölé sem fognak mindig feljutni. Az ember

viszont képes föld alatti vakondként is élni, hiszen valahogy megmaradva, túlélve léteznie kell, de Isten által beletelepített lelke zokog a képzelet sikeréért! A jobbak minél mélyebben vannak, annál magasabbra-mes�szebbre vágyakoznak.

13. Ennek az is oka, hogy az elmúlt egy millió évben megszámlálhatatlan ember, közösség és nemzet élte meg a véget nem érő keserűséget a beteljesületlen képzelete miatt.

14. Ha lenne sokkal több angyal, arra kérném őket, hogy mindenki jöjjön le a földre és embertől emberig menve mindenkit simogassanak, öleljenek, biztassanak azért, hogy vigaszt és oldást kapjanak a megszámlálhatatlan képzeletkudarc miatt.

15. Értsük a lelkünket. A nagy kín nem elsősorban a szegénység, a betegség

vagy az alávetettség, hanem a Képzelt Remény, a Képzelt Boldogság elvesztése. Ha nincs vagy tönkre tett a Létképzelet, alighanem az ember is életvesztett.

16. Legyünk megértőek a vesztesek iránt. Lehet valaki dúsgazdag, ápolhatja lelkét anyagi javak fényével, ám valószínű, hogy sokszor boldogtalanabb és reménytelenebb, mint az az ember, akinek csak az adhat örömet, hogy ebédel. Vigaszra szorul mind a két csoport.

17. Az első két ló tehát azért fontos, mert a látott távlattal a Végső Reményt

tartja ébren. A hintót is ők vezetik. A messzire látók mindig az életlátók. Senki más, sajnos.

18. A második két ló a Belső Szerelem és Szeretet Forrásunk paripái. A leg-

fontosabb emberi kapcsolataink képzelt világát protestálják. Közelebbre néznek, de a lélekszívünket képviselik.

329

19. Ha ez a két ló sánta vagy beteg, talán ez fáj a legjobban. Az önkábító fo-

gyasztás mánia sem fedi el magunkban a szerelem-szeretet viszonyaink gyakori boldogtalanságát vagy szűkösségét. Ha a középső két ló képes megoldást képzelni, a hintó akár vágtathat is.

20. A Belső Forrás lelkünk szíve. A Mámor Test. Ez a kijelentés az egyik legforradalmibb felismerés. Szív forradalom. Az ember előbb-utóbb belehal abba, ha a Mámor Teste kifakult, megvakult, elernyedt. Lám, milyen egyszerű a legbonyolultabb összefüggés. A szegény ember persze van olyan entitás, aki szeretetszíve miatt nem kerülhet életveszélybe.

21. A két középső ló a Mámor Test táncoló paripája. 22. Ezért tegyünk egy bátorító kitérőt. Azt javaslom minden embertársamnak, hogy a Mámor Testtel többet törődjön, mint bármelyik testi szervével. Beszéljen hozzá, biztassa, higgyen benne, kérje, hogy büszke szarvasként verekedje át magát az élet dzsungelén.

23. A hintó lehet eke, amely szántja nekünk a földet, de lehet lélekrepülő, amely elszáll velünk az Új Világ tereire. Csak érkezzen meg. A „lehet” maga az Élet.

24. Esküszöm, hogy az embernek kevés olyan isteni feladata van, mint a

képzelet szárnyaltatása. Képzelet Szívünknek tudnia kell eget-földet átrepülni.

25. Az első és a második lópáros az, amely képes felfedezni az érkező Új

Aranykort. Ez a négy szent ló alkalmas arra, hogy ellásson az aranykori dimenzióig és világminőségig. Az első négy paripa vezette hintó juthat az Aranykori Jelenig. Most már nincs szükség arra, hogy csak a kozmikus áldásokra figyeljünk, mert az Új Idő megérkezett és nekünk belül érdemes látni és élni a minket sarkalló új jelenszőnyeget!

26. A hintónk visz minket az aranykori valóságba. 27. Ha a hintónk végleg kifordult a mai életkaranténból, akkor itt az ideje annak a felismerésnek is, hogy mi minden van, mi történik végre, s milyen a minden képzeleten túli otthonunk. Álmodjon most a képzeletlelkünk.

330

28. A képzeleten túl nem egyszerűen új képzelt-fényvilág van, hanem egy határtalan magasságos repülőtér, ahol rövidesen leszállunk a repülővé emelkedett hintónkról. Nincs neve. Nincs határőrség, nincs sorkatonaság. A repülőtér nem egyszerűen az ötödik dimenzió. Legkevésbé a mai valóság diszitett másolata. Valószínűleg mi is új nevet kapunk, ami hasonlatos lesz az eredeti nevünkre. Mindezt képzeljük el!

29. A fantázia még nem képes láttatni és az elme képtelen szavakba önteni az új otthon jellemzőit. Ennek ellenére az Új Világ létezik.

30. Legjobban a harmadik két ló lesz bajban. Ez a két kanca gondosan húzott minket az eddigi útvesztőkön keresztül, most azonban a bakon ülők egészen új ösvényen vezetnek minket. Az új hegyek, az új horizontok között. Mindez nemcsak metafora. A két harmadik ló az elme szemeként most igyekszik mereszteni tekintetét az új és egyben isteni természet platóján.

31. Nyilván fény lesz. Mint abban a Napban, ami már most néz le ránk. Nem

lehet belenézni. A mi szemünk automatikusan becsukódik. Vakon állunk az Új Fényben?

32. Nem. Az első négy paripa a Nap Tündöklésében egyre távolabbra lát és a hintót a legsebesebben ide viszi. A képzelet fényesen ragyog.

33. Mindössze két szavunk van a lényegre, ha újrateremtjük most magunk-

ban őket. Ez a Szerelem és a Szeretet, tehát a Szer-Isten és a Szer-tető. Az Új Aranykor nagyon egyszerűen az, ahol minden léteztő szeretetből van és minden létezőt csorbulás nélküli szeretettel ölelünk.

34. Hogy kivé válik a hintón utazó Mimagunk? Tessék kitalálni. Ha valaki még nem tudja, üljön valamelyik első ló hátára és képzelje el lényét a képzeleten túli Új Embernek.

35. Ha a hintón marad, mert reszket még a lelke, a bakról másszon hátra a padra. A hintót úgy is jobban vezetik a lovak. Heverjen végig a padon és csukja be a szemét. Ne akarjon semmit gondolni.

36. Látni fog a belső képernyőjén. Látni fogja azokat a lelkeket, akik szeretik őt. Látni fogja Belső Forrását, amelynek fénye a nappal vetekszik.

37. Elfelejt sírni. Nem ismeri a félelmet. Az örökkön fájó lelke nem csupán fájdalom mentes, hanem Mámor Test lesz.

38. Ez a Belső Megváltó esszencia ragyogása is.

331

39. Szerelme szereti. Jobban, mint eddig képzelte. Egyedül a Képzelet az élő Valóság.

40. Már Szerelem Ember.

332

24. Az élenjárás, az élenfutás 1. Az élen? Járás? Futás? 2. Kortársként ki van ma és miért az élen? Ha az egyik élenjáró vagy, milyen elöljárás most a küldetésed?

3. Aki élenjáró, az először is attól nem élenjáró, ha maga dönti el, hogy ő az élre lép. Az elme akaratából senki nem lehet elöljáró. Ennél csak az képtelenebb, ha valaki a vagyona vagy a hatalma alapján hiszi, hogy élen van. Még akkor sem nagyon az, ha a kiemelt gazdasági és politikai szerepe társul belső lelki-szellemi magasodással.

4. Az igazi élenjárók a lelkünkben mindig azt tartották, hogy azért lehetnek

az élen, mert boldogok attól, ha a sor végére léphettek. Ha valaki a sort örömmel zárja, alázat van benne és semmilyen dicsőségvágya nincs. Az élenjárás nem elsővé válás.

5. Ha valaki minden áron, minden módon az élre akar kerülni, elsősorban

neki kell felismernie, hogy önakarata miatt minden ilyen megbízatást hárítson el. A közösségvezetés tökéletes önzetlenséget feltételez.

6. Élen lenni óriási odaadást és az éltől való függetlenséget jelent. A kiváló-

ságot és alkalmasságot a beavatott közösség és annak képviselői ismerhetik fel. Ha a közösség pusztán formális csoport vagy széthulló társaság, akkor először a közösségteremtés legyen a cél, mert csak ezután lesznek hitelesen döntésképesek.

7. Mi lesz, ha minden közösség újra egyre inkább szakrális közösség válik? Az Új Aranykorban egyértelművé válik a szakrális vezető és vezetés elsőbbsége. Ekkor azonban a küldetést és az ezt szolgáló szerepet égi szándék dönti el. Az, amelyik felépíti az elsődleges Primordiális Központot is.

333

8. Az embert az élre kerülés gyakran emberfeletti próbák elé állítja, így egy-

szerű, normális esetben is a tudatos elsőbbség hihetetlen magas belső minőséget követel. Mindenekelőtt azt, hogy semmilyen módon ne legyen befolyásolható más érdekek alapján. Semmiképpen nem vehető meg semmilyen óriási előnnyel sem. Ha bármiért eladja magát, akkor nemcsak élénjárásra, hanem elfogadható kompromisszumok kötésére is alkalmatlan lesz.

9. Az élen járás poszt, például kisebb város vagy régió esetében is, minimum

négy-öt kiemelt feltételtől függ. Az egyik feltétel, hogy az egyén teremtésekor ilyen nemes küldetéseket (is) kapott-e. Reméljük, hogy igen. A másik kötelesség, hogy a szerepnek megfelelően állandó kapcsolatban van-e a belső-külső isteni világgal. Még jobb, ha mellette egy Bölcsek Tanácsa kommunikál Istennel. Szintén feltétel, hogy a Belső Úton már magas szirtre lépett-e, tehát minimum Szeretet Ember. A szeretetlen Fájdalom Lélek sajnos nem alkalmas élen haladásra. Újabb feltétel, hogy saját magas tudatminősége miatt az adott közösség kollektív magas tudatával párbeszédet folytat-e. Ez elemi kötelesség. Idetartozik az, hogy önfeláldozóan elkötelezett-e az általa vállalt közösségért és annak boldogulásáért. Akár maga bukása árán is. (Még hosszan sorolhatnánk a feltételeket.)

10. Az a lélek, aki vállalja az első vezető szerepét, elkerülhetetlen, hogy minél

inkább szent ember legyen. Aki azért is kap egy ilyen isteni küldetést, mert előzőleg felkészítették és felszentelték. Ha valaki bármilyen kisebb pozíciót vállal, tisztában kell lennie azzal, hogy a felsőbb erők alkalmasnak találták-e erre a kiválasztásra. Ezért szintén kiemelten jellemzi, hogy semmilyen önérdek nem tarthatja belső rabságban. Az élenjáró személy értéklélek és nem érdekhajszoló.

11. Örök igazság, hogy nem a társadalmi pozíció tesz valakit nagyszerű em-

berré. Akkor sem, ha nem ilyen jellemű ember későbbi emelkedésére is találunk történelmi példát. Most olyan időszak kezdődött a bolygón, hogy az élénjárók kiválasztása alapvetően függ az egyén lelki, szellemi, erkölcsi állapotától.

12. Ha valaki nem kíván élre lépni, annak sem lesz más lehetősége, mint az

334

emelkedett belső minőség elérése. Legyen nyilvánvaló, hogy bármilyen Vizöntő kor sem jöhet létre aranyemberek világtársadalma nélkül.

13. Ha messzire nézve fogalmazunk meg összefoglaló követelményt, az nem lehet más, minthogy szinte kivétel nélkül mindenki felemelkedett szeretetember legyen. Ez a feltétel semmi mást nem kíván, mint azt, hogy Ember légy, Istenlény. Ez független attól is, hogy mások hol tartanak.

14. Az élenjárás a most következő évtizedekben az évezredes kudarcok fölé

emelkedés és az új világ kozmikus és belső isteni feladata miatt nem lehet más, mint az Istenember és a földi Istenvilág teremtése. Vegyük észre, hogy az élenjárás jelképesen arany öltözetben járás az Aranykorért.

15. Az új század nem egyszerűen Aranyasszonyok, Aranyférfiak és

Aranypárok szakrális időszaka, hiszen az élenjárás tisztessége és tisztsége várhatóan csak azokat illeti meg, akik Új Aranykor teremtésének zászlóvivői lesznek. Élen lenni: Új Világ alkotás. Új az isteni törvények szerint.

16. Nem szeretnénk elfedni azt, hogy lelkileg, szellemileg, tudatilag és érzel-

mileg aligha van olyan ember, aki teljesen készen van, s a legmagasabb szintre jutott, sőt makulátlan tisztasága tökéletes garancia. Mindnyájan úton járunk, mindenki hősiesen küzd önmaga újjászületésével és számtalan kudarcból származó hiányaival. A legjobbak gyakran a legkevesebbet kaptak szeretetből és jó szóból.

17. Az élenjárás éppen ezért közös gyaloglás az emelkedett élminőségért. Az

élenjárás közeli embereknek is kétségtelenül mindennapi vizsgafeladata, hogy szüntelenül segítenek-e odaadó figyelemmel és bátorító biztatással társaiknak, különösen lélektársaiknak. Ám ez azért óriási kihívás, mert sokak képtelenek felismerni és elfogadni a tényleges állapotukat és a világ illúziómentes képét.

18. Vége lesz annak az ősi bölcsességnek is, hogy a külvilág eleve hamis ját-

szótér, ami illúzió jellege miatt nem érdemel törődést. A fizikai valóságot tarthatjuk hologramnak, sőt a hologram társaktól akár elfordulhatunk, ám akkor lássuk be azt is, hogy minimum a testünk sem lehet más, mint új hologram. Esszenciából? Az Új Aranykorban és a magasabb dimenziókban isteni valóság leszünk, sőt isteni valóságban élünk, amely még jórészt elképzelhetetlen.

335

19. A felemelkedett valóságkutatók eddig is tudták, hogy a határtalan való-

ságnak minimum hat-nyolc szintje van. Aki élenjárást vállal, egyúttal vállalja a magasabb belső-külső valóságok végleges teremtését.

20. A jelen vége és folytatása felfoghatatlan az új szakralitás megértése nélkül. Nagyon becsüljük őseink kiemelkedő szakrális elkötelezettségét, ám egyre valószínűbb, hogy az Új Világ és minden Új Teremtés jóval meghaladja a harmadik dimenzió példáit.

21. Az élenjárás és az élenfutás nem ugyanaz. 22. Bármilyen valódi közösséget nem lehet úgy emelni, hogy az élenjáró el-

szakadva a közösségtől, messze a választott közösség előtt fut. Az élenfutás viszont elsősorban az emberen belül történhet. A legjobb lelkek és szellemek belül messze megelőzhetik önmagukat és korukat, ám ettől nem érdemes önmagukat isteni csúcsként hirdetni. Az élenfutásnak is feltétele a szerénység és minden önhittség elvesztése.

23. Ugyanakkor századunk jelenlegi évtizedében, sőt akár a század második feléig a Földbolygó, vagy bármelyik nemzet élenjárója most arra van felkészítve és arról szól a megbízatása, hogy a múlt és a jelen tragikus tévedései miatt képes legyen a jelentől is teljesen elszakadó Új Aranykor világra hozója lenni. Mintha szakrális Szülő Asszony lenne.

24. Ez látszólag élenfutás, hiszen minden közösség is élenfutásra intett, ám az élenjáró csak annyira húzhat mindenkit előre a történelmi pályán, hogy nem szakad el tőlük. Ez tehát egy kettős elkötelezettség lesz. Belül legyen hiteles élenfutó, miközben a közösség élenjárását radikálisan nem hagyhatja el.

25. Az élenjáró érdekében az Új Aranykor bevezető szakaszában is szintén

kiemelkedő szerepet kapnak azok az isteni küldöttek, akiknek Belső Aranykorukért is a lelki, szellemi és erkölcsi élenfutás nyilvánvaló kötelességük.

26. Az élenfutók sem tehetnek mást, minthogy azonnal szemben néznek két jelentős próbatétellel.

336

27. Az egyik embert próbáló kihívás az, hogyan képes messze meghaladni a Föld mai gondolkodásának, szellemiségének és kultúrájának földszintes állapotát, a mai tudomány nagyobb részének elmaradottságát és a metafizikai vagy tágabban az szakrális szemlélet hiányát.

28. Legyünk ismét megértőek. Nincs olyan szellemi ember a Földön, aki

hibátlanul és korlátlanul az új bölcsesség szent követe. Szintén minden értelmességi a választott úton jár, minden jobb gondolkodó igyekszik kitörni korlátaiból, ám egyelőre nem tarthatunk ott, hogy minden-tudók, mindent-értők legyünk. Már azért sem, mert a kozmikus mindenségről elképesztően minimális ismeretünk van.

29. Ezért változatlanul mindenki szellemileg is tévedhet. A lényeg végképpen az, hogy gondolatilag újra és újra haladjuk meg magunkat és a korszellemet.

30. A másik próbatétel sem kisebb, hiszen az élenfutó ugyan messze meg-

haladja a jelenben topogókat, ám neki is lelkileg elkötelezett szolgálata, hogy az új bölcsesség megismertetéséért és elfogadásáért mindent tegyen meg. Ebben az értelemben szintén nem szakadhat el szellemi kortársai közösségeitől.

31. Senki ne irigyelje az élenfutókat, mert évezredek óta megválaszolatlan kérdésekre kell találnia helyes válaszokat. Természetesen azokkal nincs dolga, akik a régi paradigmákat indulatosan, dühösen védelmezik.

32. Az élenjárók és élenfutók abban az értelemben közös sorsot testesítenek meg, hogy folyton nemértésbe ütköznek, olykor egykori barátaik megtagadják őket, vagy a nyilvános intézmények kitérnek a lelki-szellemi újjáteremtés elől. Csendben, békésen tűrhetik a futásuk elé vetett göröngyöket.

33. Senki se várja a magasztalást, de a szerető figyelmet mindenki megérdemli. 34. Már abban az értelemben is Új Aranykor van, hogy egymás után alakulnak meg az Aranykori Szellemek közösségei, intézményei. Előbb-utóbb mindenkinek lesz megtartó lelki-szellemi otthona.

35. Az élenjárót és az élenfutót az a misztérium is jellemzi, hogy égi otthonunk földi mását megtalálták vagy röviden megtalálják. Esetleg „csak” látják.

337

36. Egy-egy nemzet, város és falu akkor életképes, ha mindig több élenjáró és élenfutó tagja van a közösségüknek.

37. A magyarság köztudottan azért lehetett és lehet kiemelkedő nép, mert vi-

lágszerte ismert és becsült élenfutói voltak és vannak. Az Új Aranykorban ilyenek még többen lesznek.

38. A valódi szellem minden nehézség ellenére az élen, sőt gyakran a majdnem láthatatlan új dimenzióban halad.

39. Az élen haladó gondolkodók viszont mindig bizonyosak legyenek abban, hogy lélekben mindig a sor végén van a fennkölt helyük.

40. Ezért aranykori élteremtők.

338

25. Kétszeres értetlenség 1. A megválaszolatlanságok sokaságát nem értem. 2. Azért sem érthetem, mert a sejtett válaszokat lelkem nem üdvözli. Ezért

gyakran sem a lappangó kérdés, sem a kérdésre adható válasz nem üdvözít. A kérdésekké váló nem értések legalább örömmel töltenek el, mert kimondhatom az értetlenségeket.

3. A kérdéseket nem hallgatom el, s nem tagadom meg azért sem, ha sokan akár szentségtöréseknek tartják őket. Nem önmagában a válaszkeresés a szent. Főként akkor nem, ha az igazság továbbra is rejtett marad. Lehet, hogy kell még néhány évtized ahhoz, hogy legalább a kérdéseket okozó feszültségek nem lesznek újabb lelki feszültségek okozói.

4. Az égi telepatikus beszélgetések szereplői, egy kivételével, helyesnek vélik a szorongató kérdések nyilvánossá tételét. Ez nekem támogató biztatás.

5. Nem értem, hogy sok mindent miért nem értek. 6. Nem értem, hogy napokig sorolni tudnám, mi mindent nem értek. Lehet, hogy ezek végeztével újabb értetlenségek jönnének fel a tudatalattimból. Hála Istennek.

7. Nem értem, hogy ezt a sok belőlem feljövő, megnyilatkozni akaró megvá-

laszolatlan dilemmát mi minden okozza. Nem is akarom nagyon érteni, hogy a világ szellemi káosza miért érthetetlen.

8. Nem értem, hogy például miért nem lehetek az, akinek sok évezrede a

Mindenségben teremtettek. Ám az sem kizárt, hogy a szembesítésnek most éppen az ellenkezője történik, mert az Új Világban kivételesen majd azonos leszek azzal, aki vagyok.

9. Nem értem, hogy ha Isten teremtett engem nagyon régen, azóta sokszor

miért nem élhettem az üdvös teremtési célokért egy-egy inkarnációban. Csak sajnos szerény fennmaradási programokért. Ezt az érthetetlen hiányt érzem fájó tudatom mélyén.

339

10. Nem értem, hogy a közel ezer inkarnációmból miért csak néhányban teljesült be a boldog szerelmünk az örök ikerlángommal, hiszen ráadásul az isteni szerelem és szeretet képviseletére vagyunk rendelve.

11. Nem értem, hogy amikor először a földre érkeztem, miért kaptam a

Vándor nevet, avagy az új vándorlást miért vállaltam, ha feltehetően tudtam, hogy a földön mérhetetlen szenvedés vár rám. Nem hiszem, hogy előzőleg máshol soha nem szenvedtem, de ez nemcsak az elmém miatt volt. Csak feltehetően nem ilyen mértékben viselt meg a szenvedés-érzet.

12. Nem értem, hogy ha a hetedik dimenzióban teremtettek és ott a Szerelem nevet kaptam, akkor a Szíriuszra azért mentem-e, hogy Szerelem Ember legyek, hiszen ott Anli-huni-kuinak hívtak. Vágyom a Szer-elem létre mindig.

13. Nem értem, hogy a huszadik században miért születtem újra magyar

földre, ahol idáig a tudatos, vagy csak a félig tudatos elemi vágyam ellenére sokáig alig lehettem diadalmas SzerIsten. Pedig az segített, hogy szíriuszi magyar voltam.

14. Nem értem, hogy ebben az inkarnációban lelkem, szellemem, tudatom és tudatalattim hogyan szabadulhatott volna meg végre a közel ezer szenvedő élet traumáitól. Holott sokat tettem ezért a feloldásért.

15. Nem értem, hogy ha évmilliókkal ezelőtt Isten teremtette a Földbolygót, miért hagyta sokszor kallódni, vergődni a negatív civilizációk szorító fogságában. Szeretem és sokra tartom a bolygónkat. Sokkal jobb sorsot érdemelt volna.

16. Nem értem, hogy ha szintén Isten teremtette a magyarságot, az isteni magasságú lélektudatával, akkor miért egyezett bele nem kevésszer abba, hogy ez a nép és ez az aranyló kultúra szélsőséges kínlódásokat éljen meg. Szeretem és féltem a magyarságot és rendkívüli szellemiségét.

17. Nem értem, hogy amennyiben nincs sötétség, mert csak a fény hiánya van, miért kellett nekünk és másoknak a szívünk és lelkünk mélyén méltatlan sötétséget tapasztalni. A rajtunkon túli külvilág éjszakái miatt.

340

18. Nem értem, hogy Isten miért engedte meg, vagy miért nyugodott bele

abba, hogy a nem isteni lények több emberfajba például negatív elmét teremtsenek, majd pedig azt még meg is torpedózzák energetikai eszközökkel. Mindez a szenvedések állandó okozásával bizony belül is rabszolgává tett minket.

19. Nem értem, hogy ha a magasságos Isten a Szerelem esszencia kiárasztásá-

val Szerelem és Szerelem Embernek szánt minket az omniverzumban és végül a bolygón is, akkor ennek ellenére szinte mindenki sok inkarnációban miért élt szerelemtelen és szeretetlen sorsot. Csodálatos lenne, ha ez nem így lett volna.

20. Nem értem, hogy ha Isten szeret és én szeretem Istent, akkor velem is

sokszor miért történt meg az, hogy nem segített kimenteni a szeretetlenségből, csak erőt és reményt adott a megmaradáshoz. Vagy ez segített emelkedni?

21. Nem értem, hogy Istennek én is földi emberként hogyan segíthetnék ab-

ban, hogy a mindenségben egyáltalán ne legyen semmilyen istentelen és embertelen szenvedés és szenvedő elme. Legyen Új Isten-Új Ember szövetség.

22. Nem értem, hogy az emberiség, vagy csak egyetlen ember mi mindent

vétett a történelem forgatagában, hogy Isten a nagyon nem jó szándékú kozmikus és földi partnerek beavatkozásától csak most szeretne minket végleg megszabadítani az aranykori fordulattal. Egyébként nem hiszek a kollektív karmában sem.

23. Nem értem, hogy Isten vagy bármilyen szakrális partner miért gondol-

hatja azt a Mindenségben, hogy az embert vagy bármilyen élőlényt szenvedéssel gyógyítani és emelni lehet. Helytelen válasznak tartom, hogy az isteni segítség okozta életkrízist csupán mi fordítjuk át szenvedéssé, holott Isten soha nem akar nekünk szenvedést okozni

24. Nem értem, hogy az emberiség régóta miért nem fog össze a fénycivi-

lizációkkal, mert akkor többször közösen kérhették volna szeretett Istenüket, hogy a Földön is mindig csak szerelem, szeretet, boldogság legyen. Ahogy ezt az Galaktikus Törvény is kimondja. Jogunk van a boldogsághoz.

341

25. Nem értem, hogy bolygónkon újra és újra miért lehetett olyan kettős ka-

rantén, ami a nagy többségnél kizárta a személyes és családi boldogság lehetőségét is. Noha gyakran nem is tudtunk a külső és a belső bolygófogságról sem.

26. Nem értem, hogy a negatív földönkívüli és a szintén nem pozitív földi uralmi erők a bolygónkon miért hozhatták létre a mindenkire veszélyes háttérhatalmat, hiszen nem lehettek olyan illúzióban, hogy alakoskodásuk „jutalmául” nem kerülnek pokoli boldogtalanságba. Isten a háttérhatalmi uralmat nem tűrhette örökké, noha nem is kenyere a büntetés.

27. Nem értem, hogy egyáltalán a Mindenségben hogyan létezhetnek negatív

isteni entitások és csoportok, hiszen az csak isteni gyengeség lehet, ha bármilyen sötét entitás gyakran, sokáig virulhatott. Némileg felmentő vélemény az, hogy a negatív civilizációk mindössze önérdeküket képviselték. Ez tényleg így volt?

28. Nem értem, hogy az Istenség olykor miért nem bújik ki az omniverzum

„ruhájából”, és miért nem jön le közénk a földre isteni hívei kíséretében, hogy ne csak a leghűségesebb emberek kapjanak szerető ölelést. Ne gondoljuk, hogy Isten bárminek a fogságában van. Miért ne tehetne meg bármit?

29. Nem értem, hogy a Tejút galaxisban a közelünkben lévő és jelenleg boldog sorsú fénycivilizációk és kozmikus szövetségeik miért vártak ilyen hosszú ideig a földbolygó felszabadításával. Ennek ellenére rendkívüli hálásak vagyunk nekik.

30. Nem értem, hogy a nemzetünk kollektív tudata, közös lelke hogyan és

miért viselte el, hogy a magyarság jelképesen mondva nagyon régóta a fájdalom tengerén hánykódik. Ez a nem értés igaz sok más nemzetre is. Mindenesetre becsülöm ezt a vihart álló közös magatartást.

31. Nem értem, hogy a földi ember típusnak miért van két lénye, miért kény-

telen még elsősorban Külső Emberként létezni, feltehetően Lemúria pusztulása óta. Avagy számtalan földi életben miért kényszerült elsősorban pusztán Külső Emberként létezni a különböző korokban. Nem gondolhatjuk, hogy ugyanaz a sokszoros pokoljárás szükséges volt a felemelkedéshez.

342

32. Nem értem, hogy az emberek többsége jelenleg is miért van olyan alacsony

lelki-szellemi állapotban, hogy társai, közösségei szeretete, istápolása, sőt a Lét szenvedélyes élése helyett olcsó rutinsorsot vállalva a lélekvesztő tömegkultúra hamis oázisaiban keresi az egyszerű örömpótlékokat.

33. Nem értem, hogy az ősi bölcsesség és az új bölcsesség hogyan tanítható meg és miképpen ismertethető meg új életgyakorlat alapjaként is, hiszen meglehetősen nehéz kiemelkedni a téves, felületes, félrevezető információk és tudások állandó árvízéből.

34. Nem értem, hogy a szeretett Jézus testvérünk miért nem maradhatott

akár kétezer évig a földön, vagy miért nem született le újra és újra, hogy az emberiség Igazi Lelki-Szellemi vezetőjeként drámák nélkül elvezessen minket a földi mennyországba, mert akkor régóta igazi szeretetbolygón élnénk.

35. Nem értem, hogy a mostani évtizedben visszajönnek-e hozzánk, a Földre azok az őseink, egykori vezetőink, s becsült szentjeink, akik hivatott segítsége nagyon kellene az aranykori világváltás minél inkább krízismentes végig viteléhez. Szeretettel várjuk őket!

36. Nem értem, hogy ebben az inkarnációban miért volt az számomra kötelező erővel megírva, hogy jelenlegi életem során elkerülhetetlenül kisebb-nagyobb lelki keresztre feszítéseket vállaljak. Nem ok nélkül hagytam ezt az egyik utolsó felvetésnek.

37. Nem értem, hogy Isten és képviselői nagyon régóta miért nem adnak

feleleteket a megválaszolatlan kérdésekre, hiszen nagyon tudatosan nem tettem fel olyan dilemmákat, amelyekre még korai most válaszokat kérni. Ilyen lehetett volna a kereszténység és egyházi rendszereinek jövője vagy a pozitív fénycivilizációkkal való közös új világalkotás. Sok-sok nem további nem értés helyett két összefoglalás:

38. Nem értem, hogy Istenem miért nem látja a szemem, miért nem nézi több-

ször a lelkem, miért nem hallgat jobban rám, mert a gyorsabb Beavató Úton Szerelmemmel már eljuthattam volna a mennyegzőig.

343

39. Nem értem, hogyan segíthetnénk tudatosan és gyorsan magunknak

és mindnyájunknak azért, hogy a Föld valóban Új Föld, a világ az Új Aranykorban Feltámadott Szeretetvilág, az ember pedig Szerelem- és Szeretet, sőt a végén táncoló Istenember lehessen. Most az elsődleges kérdés, hogy a régi világot a lehető leghamarább alakítsuk át Mennyországgá.

40. Végül is előbb-utóbb boldogan mindent értek majd. Lassan majd csak a boldogság foglalkoztat.

344

26. Becsüljük-e a fájdalom kiváltotta emelkedést? A fájdalom kioltásának útja

1. Azt az üzenetet hallom lelkemben, hogy nem becsülőm kellően a Fájdalom Út által kiváltott magasabbra emelkedésemet.

2. Becsülöm, de másképpen, minthogy azt várják tőlem. 3. Először is legyen újra lázítóan nyilvánvaló, hogy a fájdalmat az elme és az

ego „gyártja” bennünk, mintha egy negatív futószalag pörögne. Ha csak az alsó elme és az ego tapsolása miatt lenne rajtunk a negatív érzelmek köpenye, akkor aligha lehetne gyakran üdvrivalgásban kitörni, amikor szándékunk ellenére valamelyik próbatétel közben a fájdalom ágyba fektetnek minket.

4. Egyébként aligha akartam teremtésem óta egyszer is, hogy Külső Ember

lényem legyen a harmadik dimenzióban való evezéshez, miközben az életfolyó folyton folyvást zuhatagokon át dobálva visz engem. De mindegy már.

5. Nem győzöm minden írásban deklarálni, hogy én ugyanígy, mint az em-

berek java, mindenekelőtt az eredeti ember akarok lenni. Ehhez a minőséghez nem kértem külső lényemet és persze soha nem imádkoztam a háborgó életpatakért.

6. Ha ez így van, mert így van, nemcsak magam védelme, hanem belső derűm érdekében tisztáznom kell magamban, hogy ez a fájdalom érzészuhogás újra és újra miért és hogyan születik bennem, s végül még azt a különös lényegtisztázást is el kellene végeznem, hogy a folyton jelentkező fájdalom „barátom” hol is lakik bennem.

7. Jöjjön előbb a provokáló első kijelentés. Ha életeimben sok száz éve fájdalmat tapasztaltam, akkor a lelkem (tehát nem az elmém) soha nem, vagy csak ritkán lehetett olyan mennyországban, ahol a fájdalomnak már az emléke sincs meg. Kérem, ezt készségesen tudomásul venni.

345

8. Íme, a második provokáló kijelentés: ha az elme és ego sok száz éve úgy

próbált a zúgó patak ladikjában tartani, hogy minden várható fájdalomra előre figyelmeztetett, hiszen belőlem is minden fájdalomtípus érzéskollekciója kiállítható lenne az emberiség kollektív tudatában, akkor belső felemelkedésem aligha történhetett és történhet meg úgy, hogy a visszatérő fájdalomérzet nyomtalan eltűnik belőlem.

9. A harmadik provokálás. Akármilyen éles határ van Belső és Külső Ember között, a Külső Ember hatalmas fájdalomteste úgy lüktet bennem is, meg nyilván másokban is, hogy bizony átsugároz a Belső Ember forrásába, énjébe, sőt Önvalójának terébe is. Nos, a dilemma az, hogy az egyén a belsejébe is beleégett szenvedés-cserepeivel mit kezdjen. Ez egészen új kérdés!

10. Mindezek után bátran kijelenthetem, hogy a fájdalom-dimenzióimat nézve kettős életet élek viszonylag régóta. Először is gyerekkorom óta nagyon sok fájdalom nem ébredt bennem, kivéve néhány súlyos lelki kihívást. Ezt tekinthetem örvendetes kezdeti előzménynek.

11. Másodszor az utóbbi években a legnagyobb traumát is mélyen megta-

pasztalva eljutottam arra a lelki énszigetre, hogy normál napjaimban belső békében hajózok, sőt a megbokrosodott patakot is nyugodt tóként szemlélem. Fájdalom nélkül, derűs nyugalomban és szeretetben vagyok, hiszen sokak számára szeretetadó hajó is vagyok az ő háborgó tengereiken.

12. Ha az ember a Belső Úton végre átmegy a Szerelem és Szeretet stációra,

vagy a SzerIsten lépcsőjére, előtte nem ok nélkül tanítják mindenkinek, hogy most hosszú ideig pihenj, engedj ki, mosolyogj, mert a félelem-fájdalom-boldogtalanság evezéseid után hosszú újratöltődésre van szükséged. Mindez része a gyógyulásnak.

13. Miért is? Pedig a fájdalomtested már jórészt megszűnt, a Külső Ember vol-

tod összehúzódott, az ego elment aludni az örök vadászmezőkre, akkor viszont önmagadban hol és miért kell a fájdalomsebeket újra gyógyítani?

346

14. Különösen akkor, ha a lélek és a test is öngyógyító, s ezért rögtön job-

ban leszel, mihelyst az első kis gyógyítás tisztán végbement benned. A gyógyulás persze isteni program lényedben és a fájdalomgyökereket viszont Isten sem öntözi. Akkor pedig sok-sok ember miért hal bele abba, hogy a feltáratlan-feltárhatatlan fájdalmak testi romlást okoznak benne? Mintha különösebben nem értenénk magunkat.

15. Mi akkor ez a rejtélyes fájdalomtitok? 16. Kezdjük azzal, hogy a fájdalom nem pusztán az elme figyelmeztető és/

vagy előidéző nyüzsgésének jele. Mi lehet ennek a belső jelzésnek a hátterében?

17. A válaszban nincs generális meglepetés. A háttér a lélek még feltáratlan, de ismétlődő szenvedése. Most bárki ujjongva felderülhet, mert a gondolkodásban olyan ponthoz érünk, ahol esélyünk van a valódi jobbulásra. Ez azonban már nemcsak a Külső Ember gyógyítása.

18. Miért is fáj saját lelkünk, azaz a Belső Embert „ölében” tartó eredeti lel-

künk? Megismétlem az új felvetést. Ha a Külső és a Belső Ember mindig az őslelkünk és egyúttal a mai lelkünk „kertjében” él, akkor egyszerűen két új kérdést válaszoljunk meg. Hova is jutunk tehát?

19. Először: A belső ősföldünkben, őslelkünkben eddig mi okozott fájdal-

mat? Másodszor: a mai őslélek kertünkből a belső magasságainkba, azaz a Belső Emberbe felszivárgott-e a terjedő fájdalom és aztán ott hol húzódott meg bennünk?

20. Az őslelkünkben a teremtés, az első galaxisbeli életek, majd a Földre érkezés óta megszámlálhatatlan életben váltunk szeretetlenné, otthontalanná, száműzötté és így boldogtalanná. Egyrészt azonban azt nem állíthatjuk, hogy Isten eleve erre a sorsra szánt bennünket és másrészt azt sem, hogy ezek a fájdalmak szükségképpen kellettek a magasra rangú emberré váláshoz. Mi a titok?

21. Ezért érdemes már abban is kételkedni, hogy Isten tudatosan a fájdalom-

mal akar minket nemesíteni. Isten a végtelen idő óta aligha azért istenült és istenül, mert mindenség-fájdalmakkal emelte lelkét a végtelenül szerető Istenség állapotába.

347

22. Szegény elmét és egot részben mentsük fel a folytonos fájdalom űzöttség okozása miatt. Ki meri megkérdezni magától, hogy az elme és ego miért is viselkedik így bennünk? Nem lehet, hogy rájuk is hat az inkaránciók feletti fájdalomba ágyazottságunk?

23. Ha már ilyenek vagyunk, kész vagyok örömmel elismerni és becsülni,

hogy a fájdalom fedezteti fel bennünk a szenvedés-kohókat, sőt azt is készségesen nyugtázom, hogy a szenvedés parcellák között kóborolva mintegy erőt kapunk ahhoz, hogy a Belső Úton elinduljunk felfelé.

24. Csak mind ebből nem következik, hogy a fájdalom üdvösség, a fájdalom tapasztalása eleve tanít, vagy az sem, hogy Isten fájdalomteremtő.

25. Ezek a megvilágosodások és embermadárrá serkentő repüléspróbák soha

nem látott módon és erővel kiáltják bennünk, hogy sem korábban, sem most, soha nem ilyen emberek voltunk. Nem is akarunk ilyenek lenni.

26. A fájdalom tehát örökké istentelen és embertelen. Hiába válik olykor vagy többször valóban hasznunkra.

27. Van egy borzasztó és ijesztő feltételezés, amely arról szól, hogy a teremtett ember olyan gyarló, tudatlan, vergődő lény, hogy egész életében szüksége van a fájdalom ébresztésére és a javulás ösztönzésére.

28. Ez úgy is megnevezhető program, hogy az ember a fájdalom nélkül még súlyosabb boldogtalanság sorsokat élne.

29. Ha már ilyen nézetek terjedtek el a földön, ne gondoljuk okvetlenül azt, hogy ezek Isten vagy az angyalok tanításai.

30. Az ember eredendően jó, eleve szerelemre-szeretetre kenték fel, minden

korban boldog életre szánták, így senki nem gondolhatja, hogy az eleve elrendeltségünk valamilyen gyalázatos esélytelenség. Szent hittel állítsuk ezt!

31. Persze a ma embere, éppen a sokkoló fájdalmak miatt, védekezik, mene-

kül, barlangba mászik, nem vállalja önmagát, nem mer felrepülni, ijedten tengődik, lelketlen örömpótlékokkal él, magát is hitegeti illúziókkal, biztonságos sírboltokat keres. Mindez azonban „csak” következmény. Nem ilyen lelkek vagyunk.

348

32. Annak is súlyos hatása van, hogy az ember anyaföldként szolgáló isteni lelke is fájdalom-magokkal terhelt. Valaki minél inkább a szenvedés rabja, annál jobban szeretetre méltó. Végtelenül szeretni kellene egymást. Tesszük is már!

33. Egyáltalán. Csak lazán. Mondjuk ki. Ha valaki éppen a mai inkarnációban egyszer sem élte meg az igazi szerelmet, az istenségi szeretetet, a végső otthonosságot, nagyon is elkerülhetetlen Istencsapás lehet neki, hogy irtózatosan nehezen lesz Boldog Ember. Nem erre vagyunk teremtve!

34. Ezért Isten és Ember előtt nem jelenthetünk ki mást, mint azt, hogy a fájdalom nem a miénk. Nem kértük, nem akartuk, nem őrizzük.

35. Ezek után felvethető az én tudatomban is, hogy régóta miért nem becsü-

löm eléggé a szenvedés-fájdalom hajtóerőt, ami engem is, másokat is előre és felfelé (is) vitt. Isten vezetésével is. Azt hiszem, hogy a választ tisztán kifejeztem.

36. A felemelkedést kimagasló isteni ajándéknak és megszentelő áldásnak tartom. A hálám szavakba sem fejezhető ki.

37. Ám mindezek ellenére világosan gondolom és állíthatom, hogy az ember-

ré válásnak nem a legjobb változata a szenvedés sztrádán vezető Beavató Út. Hiszem, hogy a Beavatás sem csak pokoli próbatételek révén történhet meg.

38. Mindezek ellenére képes vagyok a fájdalmat szeretni. Mint mindent, ami létezik, a fájdalmat pártoló látszólagos isteni törvény ellenére is.

39. A fájdalom azonban nem én vagyok. A fájdalom okozta elszánt kiáltozás sem. Nem én vagyok az sem, aki mélybe zuhan a fájdalom miatt.

40. Szerelem és Szeretet vagyok. Szer-repülő!

349

27. A szerelemházasság 1. Nincs ember párja nélkül. Nincs lélek párosság nélkül. 2. Nincs párja szerelem nélkül. Nincs szerelem az isteni minőség nélkül. 3. Nincs pár szerelemházasság nélkül. Nincs szerelemházasság isteni men�nyegző nélkül.

4. Nincs szerelemházasság szeretetcsalád nélkül. 5. A hét igazság hét törvény. Egyik sem maradhat el. 6. Egyik igazságát sem gyengíti, ha kevesen ismerik őket, vagy a törvé-

nyek csak felületesen köztudottak. A szeretetlenség világkorszaka végén sem vagyunk bensőséges viszonyban az emelkedett szerelemmel és szeretettel.

7. A hét törvény adja együtt a boldogság összefoglaló törvényét. Ha majd az Új Aranykor mindent áthat, azt mondhatjuk, hogy semmi más nincs, mint ez a boldogság.

8. Nincs tehát valódi házasság isteni szerelem nélkül, s fordítva a valódi szerelem mindig elvezet az isteni házassághoz.

9. Ennek egyik oka az az antropológiai igazság, hogy az ember kizárólag társas lény. Ez párosul azzal a felismeréssel, hogy Isten és isteni Önvalójuk által egymásnak rendelt nő és férfi csak szakrális egyesülés keretében lehet boldog. Ezért a házasság másik oka az, hogy egyesülésük nem ideiglenes együttélés, nem pusztán közös háztartás, hanem páros élet isteni eggyé válásként.

10. A házasság tehát azonos azzal a szakrális egyesüléssel, ami kétszeres újjá-

születési folyamat, hiszen a szerelemben és a házasságban külön-külön is és közösen Új Lelkek és Új Életek lesznek.

11. A szerelem először az égben köttetik, aztán második aktusként az ötödik

350

dimenzióban találkoznak. Majd a harmadik dimenzióban a szerelem azért is gyullad közös lelkükben, mert nemcsak fizikailag találkoznak. Hiszen az égben köttetett egymásnak rendelés miatt fogantatásuk óta egymásban élnek és így elkerülhetetlenül közös lelkük van.

12. Ez a többszörös szent párosság többszörös azonosságot és többszörös, sőt párhuzamos egyesültségeket takar. Ezt ma a bolygón szinte alig lehet felfogni és szinte lehetetlen tudatosan érteni. Még nem tudatosult a hármas folyamat.

13. Mindez már a szerelmet is gyökeres újragondolásra készteti. A szerelem

tehát nemcsak egyszerűen érzéki vágy, nemcsak testi szeretkezés, nemcsak a vágyott társra találás, s nemcsak közös fényéletforma. Sokkal inkább a titokzatos Szerelem Felemelkedés után a páros mámorélet!

14. Talán azt is kijelenthetjük, hogy a földi egymásra találás és a kölcsönös

önzetlen szerelem-szeretet (SzerIsten és Szertető) akkor igazán örök és korlátlan, ha a pár tagjai az Égből a többszörös szent párosságot hozzák magukkal és a Földön aztán kiteljesítik a megbonthatatlan szerelemházasságot. Életük végtelen, zavartalan folyamában. Ez az Élet a Szerelem kozmoszban.

15. Ez a szerelmi közösség olyan, hogy a két test között nincs határ; olyan ér-

zelmi közösség, hogy szíveik ettől újjá varázsolódnak; olyan lelki közösség, hogy a lelkek eggyé forrnak, olyan szellemi közösség, hogy ugyanabban a bölcsességben élnek, olyan spirituális azonosság, hogy a másik nélkül nem képesek létezni; olyan egymás iránti odaadó szeretet, hogy a másikért mindenre készek. Ez az égi létük a földön.

16. A kozmoszban és a világban ehhez semmi hasonló nincs. 17. Már előző könyveimben is tételesen megneveztem a szerelemélet lépcsőfokait. Minimum öt lépcsőfok van, amelyek alulról felfelé így néznek ki: (1.) a páros érzelmi-lelki sötétség nem oldódik, marad a páros szerelemés szeretethiány, ez csak a földszintes „szerelem”; (2) a szerelemtelenség felismerése, az erősödő testi-lelki szerelemigény, ám ez még gyakran csak önző szerelem; (3) a szerelemben már részben páros alkímiai újjászületés indul, ami első tapasztalat az isteni szerelemről; (4) a szerelem boldog extázis, a szerelemben közös Szerelem-Szeretet Emberré válnak, ez a szakrális házasság beteljesülése is; (5) ez a szerelemcsúcs az isteni minőségű szerelem, az isteni személyes feltámadás és a földi ikerlétezésben összeolvadnak, ez a közös szerelem teremtés a tündöklő boldogságban.

351

18. Arról régóta senki nem mer beszélni, hogy az egyszerű párkapcsolatok je-

lentős részében sem szeretet, sem szerelem nincs. Jobb esetben vonzódás, kellemes elfogadás, egymás iránti kitartás alakul ki. Manapság a fiatalok sajnos gyakrabban élik az üres, unalmas, érdektelen, azaz szerelem nélküli párkapcsolatokat.

19. Aligha tudja bárki, hogy a mennyekben milyen az Istenanya és az Istenatya

szerelme és égi házassága, ám nem meglepő jó szívvel is feltételezni, hogy amennyiben az Istenanya és Istenatya elválnának egymástól, könnyen vége szakadna az omniverzumnak is. Vajon milyen lehet az Istenek közötti szerelem?

20. A Földön az isteni szerelmet és szerelemházasságot természetesen csak

azok az emelkedett lelkű és szellemű párok képesek „közös éneklésként” élni, akik belül a valódi szerelemre már alkalmassá váltak. Akármennyire is elképesztő, a beteljesedett szerelmi Istenpárok tartják fent lelkileg a bolygónkat is.

21. Szerelem nélkül látszólag lehet élni, ám enélkül nincs Élet. A szerelemte-

len párkapcsolat sajnos számtalanszor illúzió és pótlétezésként sokszor menekülés, noha álmában az ilyen párnak mind a két tagja nem egyszer megkapja azt a felvilágosítást, hogy a nekik rendelt isteni szerelmük régóta vár rájuk.

22. Isteni minőségű szerelem nélkül senki nem lehet igazán sem művész, sem

tudós, sem feltaláló, sem közösségvezető. A szerelem a legmagasabb rangú gyógyítás, tanítás és isteni küldötté tevés.

23. A Fájdalom Úton sem a szenvedés emel, hanem a szenvedés közben megélt lelki szerelem. A megváltásunkat nem a súlyos próbatétel nyújtja, amit csak azért viselünk újra és újra, mert nem lehet elvenni tőlünk a szerelem belső ragyogását.

24. Miután ma a szülőknek és családoknak sokszor nincs tapasztalatuk a valódi szerelemről, ráadásul a párjukkal aligha folytatnak bensőséges beszélgetést a szerelem mineműségéről sem, így talán érthető lesz, hogy az új nemzedékeknek, a tizenéveseknek vissza kellene tanítani a szerelem lelkét és életgyakorlatát.

352

25. Nagyon üdvös terv lenne az Új Világban, ha az általános iskola végén, a nyolcadik osztályban és a gimnázium negyedik osztályában bevezetnék a szerelem és szeretet tanítást önálló élettárgyként. Ezt senki még véletlenül se keverje ezt össze a szexuális felvilágosítással.

26. Ebben a földi létben minden ember számára a legnagyobb kihívás az,

hogy végre megtanuljon szeretni. Magas szinten. Lehet, hogy ez talán kicsit meghökkentően hangzik, ám az első lépés a Szeretet Úton az, hogy tenyerünk simogatásával tudjunk szeretetet adni a másik embernek, vagy például nyíltan és szépen kimerjük mondani szeretteinknek azt az egyszerű szent szót, hogy szeretlek.

27. Innen nézve lehet megérteni, hogy az isteni tervnek és áldásnak megfele-

lően a Szerelempár esküvője nem egyszerűen házasságkötés, hanem példátlan isteni mennyegző, amely először szintén az ötödik dimenzióban az őslelkükben történik meg. Erről a Szerelempár tagjai ideális esetben belső hangjukon keresztül kaphatnak finom jelzéseket.

28. A mennyegző zengő mennyszertartás. Ánandával mi is letérdelünk Jézus

elé, hogy a szertartásban szentesítse szerelemházasságunkat. Ezért megkérem az ikerlángpárokat, hogy szintén térdeljenek le a hozzájuk küldött isteni küldött elé. Mindnyájuk fején ott van a megszentelő tenyér. A fölénk hajoló Mindenség hallgatja a zengő-bongó lelkünk köszönő boldogság énekét.

29. Aztán Jézus felállít minket és szemből átölel minket, mint Isten szere-

lem „teste”. A láthatatlan valóságban nemcsak a három test, hanem a három lélek is egybeolvad. Isten a Szerelempárokba költözik és ugyanígy az egyesült Szerelempárok Istenben vannak. A szerelemházasság tehát „házasság” Istennel is, aki eddig is bennünk lélegzett. Ez egyúttal szakrális pecsét a szerelemhármasságra. Ettől kezdve szó szerint szerelmes Istenpárok!

30. A mennyei szertartás végén jelképesen fénytestben elénk ereszkedik egy arkangyal. A két tenyerére fektetve nyújtja felénk az Isteni Törvény szerelemházasságra vonatkozó szent dokumentumát. Ez az isteni „oklevél” egyúttal pontokba szedve minden párt tájékoztat égi megbízásáról, felhatalmazásáról, küldöttségéről.

353

31. Nevetve látjuk viszont így a dédelgetett álmainkat. Nekünk Ánandával

elsődleges isteni feladatunk a szakrális szerelem és szeretet tanítása a földön. Végtelenbe mutató közös életpéldánkkal is. A szerelemházasság más pároknál is mindig tanító szerelemküldöttség is.

32. A házasság szentsége azzal kezdődik, hogy a pár tagjainak egymás iránti odaadását, egymásban élését, együtt létezését semmikor senki és semmi nem ingathatja meg. A pár tagjai végképpen és szüntelenül mámorban tapasztalják, hogy a boldogság csúcsa nem lehet más, mint Szerelmük szerelmes szeretete, sőt ennek révén a párjukat nem pusztán elfogadják, hanem a másikkal történt egybefonodásból következően az Új Létezésük az „égi otthon” kézzel fogható mennyországa.

33. Érdemes minden mondatot kétszer-háromszor elolvasni, mert minden egyes szónak, a szavak énekének, a mondatok általi égi üzenetnek rendkívüli jelentősége van.

34. A szerelemházasság tehát a szerelemotthon teremtése. Először is Belső

Ember lényükben, hiszen elsődlegesen ebben élünk egymásért. A Belső Emberük közöslélek tere már valódi édenkert, amelynek földi mása ölt „fizikai” testet családi házunk szerelemkertjében.

35. A párok otthonháza az Isten háza nekik és Szerelem Lak fizikai lényüknek

teremtve. A lakóház ezért nem lehet más, mint egyszerre spirituális épület és minden szempontból ökoház. Egyáltalán nincs szükség arra, hogy okos ház legyen. A létezésház ezzel a törekvéssel szemben ugyan is szakrális élőlény, amely a ruházatuk után mintegy lelkük második öltözete, amelyben minden bútor vagy minden tárgy lélekteremtés eredménye.

36. A mindennapi életáradás folyton felszentelt szeretetünnep. Mindegy, hogy a pároknak mi a szakmája és mi a foglalkozása. Életükben minden a közös szerelmes szeretetük megnyilvánulása. Ezért minden szerelemházasságot vagy több szerelemházasságot velük együtt több közös szeretetközösség vesz körbe, mintegy fizikai és lelki védőhálóként is.

37. A szerelemházasság így halhatatlan életnek is nevezhető. Nemcsak egyedi, páros lényük avatott egysége, hanem a teremtett Szerelmük életvirágzása révén.

354

38. Remélem sikerült bizonyítani, hogy a Földön most sokan azért va-

gyunk, ráadásul magasabb szinten, mint eddig, hogy Szerelempárként Istenpárrá válva önmagukban és világunkban, különösebb elszánások nélkül is Istenvilágot teremtsünk.

39. Ánandaként is megerősíthetem ezt a Zengő Küldetést. 40. Ánanda is együtt zengi velem.

355

28. Az üdvözültség felismerése 1. Még soha nem üdvözültem. Ha jól tudom. Vagy tévedek? 2. Feltehetően helyesen tudom, hogy először mintegy félmillió éve érkeztem a földre. Azóta egyetlen inkarnációban sem üdvözültem?

3. Sejtésem szerint a mostani inkarnációmban sem nagyon terveztem az ötödik dimenzióban sem az üdvözülést. Így van ez? Vagy tévedek?

4. Nemcsak magamról mondom, hanem sok földi lélektársamról, hogy nagyon régóta megérdemelnénk az üdvözülést. Az üdvözülés úgy is felfogható, mint isteni jutalom a földi életekért. Meggyőződésem, hogy számos kortársaim is megérdemelné a jutalmat, noha senki sem lehetett tökéletes isteni küldött, vagy csak egyszerűen földre visszajáró hazakereső volt.

5. Az üdvözülés nem azért érdemelhető ki, mert valaki rendkívüli teljesítményt nyújtott, hanem bármiért is, egyetlen szerető mondatért, megváltást hozó mosolyért, szent evangélium írásáért, vagy a sokszoros pokoljárás üdvözítő túléléséért. Ha ez így van, könnyen lehet, hogy sokszor üdvözültem.

6. Ha viszont mégsem éltem meg, aligha tudhatom, hogy mi az üdvözü-

lés. Már azért sem, mert akkor ezzel Isten egyszer sem jutalmazott meg. Soha nem is tettem valamit azért, hogy jutalmat kapjak érte. Az üdvösség nekem nem lehet más, mint az isteni szerelem-szeretet közel tökéletes megélése hosszabb időn keresztül.

7. Ha az üdvözülés valamilyen üdv, akkor ez azt is jelenti, hogy valaki en-

gem üdvözít. Ma is nagyon jól tudom, hogy kinek az üdvadása tenne üdvözültté, amint lobog bennem az az üdvvágy is, hogy én kit tegyek üdvözültté. Teszem is.

8. Saját belső vízióm szerint négy üdvösséget különböztetek meg. 9. Az első üdvösség, ha valaki fizikai testben az égbe ragadtatik és már a megérkezése előtt, például a térváltáskor az üdvösség magával ragadja. Akár Istentől kapja, akár valamelyik felső denzitástól.

356

10. A második üdvösség, ha az ember belül olyan magasra emelkedik, hogy

lelkében történik meg az üdvözültség, akár azért is, mert a felső üdvösség viszi a belső éghorizont fölé. Ez egyszerre belső és külső üdvösség, akár ez lehet a legmagasabb rangú ajándék.

11. Ebbe a körbe tartozhat az az üdvösség is, ha galaxis anyánk napvilláma kívül és belül is olyan magasra száguld fel velem, hogy az üdvözítő men�nyországban térek magamhoz. Mint sokan mások is.

12. A harmadik üdvösséget akkor élnénk meg Ánandával, ha a mennyegzőnk közben a belső összeolvadásunk együtt üdvözítene bennünket. Különösen akkor, ha a mennyegzőn egyesülünk Istennel. Ezt az üdvözítést nem csak kapjuk, hanem mi is teremtjük. Ez lehet a szerelmi üdvösség üdvözítése.

13. A negyedik üdvösség az lenne, ha az egész földbolygó az ötödik, vagy

inkább a hatodik dimenzióban üdvözülne. Ekkor a felső dimenziós Föld egyik piramis testén sok ezren közös ünnepelnénk az isteni-kozmikus és földi kollektív üdvösséget. Ekkor több milliárd ember élhetné az üdvösséget.

14. Magam céljai között korábban nem szerepelt, hogy bármilyen módon üdvözüljek, de azért csodákra is bőven képes lennék, hogy Szerelmem üdvözüljön. Halkan merem csak mondani, hogy a közel ezer inkarnációban már annyi üdvösséghiányt volt lehetőségem megélni, hogy nem saját személyes üdvösségreményem vezet.

15. Nem tudok róla, hogy bennem régóta üdvözülés igény lenne. Vagy mégis? 16. Ezért minden lehetett fordítva is. A közel ezer inkarnációban bármennyi lélek koplalást is éltem, könnyen lehetséges, hogy a különböző személyes üdvösségeket és üdvözítéseket boldogan megéltem.

17. Egyetértek Szent Ágostonnal, aki szerint Isten nem azt szeretné, hogy

éppen csak bejussunk a mennybe, hanem azt, hogy a lehető legmagasabb boldogsági szintre jussunk. Minden emberi szenvedés kevés lenne a mennybe jutáshoz.

18. Miképpen is lehetne megfogalmazni, hogy mi a lehető legmagasabb boldogság? Bizonyosan nem csupán az, hogy új testünk lesz. Noha az is adhat üdvösség élményt.

357

19. Sok embernek sok minden lehet boldogság, kezdve az életben maradástól

a veszélytől való megszabadulásig, a házasságkötéstől az unoka születésééig, ám a lehető legmagasabb boldogsághoz az is kevés, ha a szerelemért sokat szenvedünk vagy a beavatások segítségével is emelkedünk felfelé.

20. Talán az sem elég, ha „csak” Istenemberré válunk, mert a legmagasabb

szint az, ha az Istenember lesz mennyeien boldog. A felsorolt négy üdvösség bármelyike lehet istenemberi boldogság. Ha lehet, akkor volt is.

21. Ha az üdvözülés mindig lehet, akkor eljött az idő arra, hogy egyre tisztábban felismerjem, hogy életem maga is üdvözülés. Nem egy-egy pillanat, hanem az egész életem. A gyakori pillanatnyi üdvözülés tapasztalok nélkül is.

22. Ebben a pillanatban kitágul a tudatom, s győzedelmesen felismerem, hogy ez az inkarnációm is üdvözítő. A nehéz órák is gyakran üdvösséget hoztak. Miért ne lehetne a krízisek túlélése is üdvösség?

23. Miután Ánandával majdnem egy évig együtt éltünk, mi más lenne isteni

üdvösség, mint ez a csodálatos, repítő, boldogító év. Ez elsősorban a második üdvösség modell. Hetek teltek el úgy, hogy minden tekintetben az éghorizonton táncoltam.

24. Ez azért is volt üdvösség fölötti üdvösség, mert Ánandát üdvözíthettem.

Ha Szerelmünket úgy szeretjük, hogy Szerelmünk ettől száguld az üdvösség úton, akkor ez a legmagasabb és legforróbb üdvösség. Erre sincsenek szavak. Ez engem boldogabbá tesz, mintha magam üdvözülnék.

25. A rejtett üdvösség. Egyáltalán nem meglepő, hogy egy-egy üdvözülést

nem élünk át üdvösségként, mert az elme-ego ágyában fekszünk még. Semmi csoda nincs abban, hogy egy-egy üdvözültségre akár évtizedek múlva jövünk rá.

26. A lélek üdvözülése mindig örökre megmarad. Akkor is, ha valamiért nem tudatosult.

27. A versírás eleve üdvözítő aktus. Az elmúlt években számos vers írása közben és különösen a vers megszületése utáni napokban, majd pedig a megjelent könyvben a vers újra olvasása közben üdvözültem. Ez elmondhatatlan boldogságáradás.

358

28. Elsősorban megint azért, mert a vers Szerelmemnek vitt és visz üdvözítést. 29. Sokszor váratlan tapasztalat, hogy egy-egy lélekvers, szerelemvers, bol-

dogságvers ismeretlen lelkeknek nyújt üdvözítő élményeket. Ne lepődjünk meg. A művészet attól művészet, hogy üdvözült boldogságot ad a síró léleknek is.

30. A Felemelkedés Úton való haladás közben olykor váratlanul ragad minket magával valamilyen boldogság érzet, lélekkiáltás, síró kacagás, ünnepélyes örömkitörés. A legtöbbről utólag felismerhetjük, hogy üdvözített minket.

31. Ez annak a visszajelzése, hogy ismét emelkedtünk. Az emelkedés eleve üdvösség.

32. A harmadik üdvösséget eddig csak telepatikusan, csak képzeletben éltem

át. Ez egy másik rejtett üdvösség. Miért ne lehetne talán az igaz, hogy ötödik dimenziós lényünk üdvözülése akár nagyobb boldogság, mint a fizikai szintű beteljesülés üdvösség.

33. Ha az ember az üdvösség bármelyik típusát megéli, akaratlanul és korlát-

lanul üdvösség hirdető lesz. Nem egyszer, hanem sokszor tapasztaltam a lelkemben és nyilvános megszólalásomban, hogy minden szándék nélkül, spontán módon, a mámort újra élve az üdvösséget hirdettem.

34. Mi van akkor, ha öntudatlanul is Üdvözült Lélek vagyok? Akár annyira is, hogy a magam környezetében egyre-másra üdvözült létörömöt sugárzok sokaknak.

35. Még nem tartunk ott, hogy a Földbolygó üdvözült volna. Ám maga az is üdvözülés, hogy tökéletesen bizonyos vagyok az Új Föld megszületésében. Ez a hit egyértelműen üdvözítő. Ha ez megtörténik, az emberiség fog üdvözülni. Nem lehet ennek akadálya.

36. Bátran fogalmazva kimondhatom, hogy az ember és világa eleve üdvösség és üdvözítés.

37. Ha valaki a boldog életével a SzerIsten és Szertető emberfeletti lélekdimenzióiban köröz és ezért lelke tapsol, akkor ezt a legnagyobb nyugalommal nevezhetjük üdvözültség-csúcsnak. Isteni páros üdvözültségnek.

359

38. Most megvárom, amíg magam is megélek újabb üdvösségeket. Semmi egyebet nem szeretnék, mint Ánandát az üdvösség lélekcsúcsára vinni. Kezét fogva, lelkét ölelve.

39. Nem elsősorban magam végleges üdvözültségéért. 40. Már üdvözültek vagyunk.

360

29. Tércsere, létcsere – szikrázva 1. Szikrázok! 2. Olykor villámlok, mert a létcsere nem történik. Nincs Isten és ember, aki

meggyőzne arról, hogy a létcserék elhalasztása valaha is indokolt volt. Ma különösen nem az. A létcsere egyébként az, amikor az új valóság az ötödik dimenzióból leérkezik a harmadik dimenzióba.

3. Isten földjén élünk, Jézus királyságában vagyunk, Szerelemre és Szeretetre vagyunk teremtve, akkor az égvilágon semmi nem magyarázhatja, hogy az elmaradt létcserék akármivel is igazolhatók lennének.

4. Mindegy, hogy a harmadik vagy ötödik dimenzióban vagyunk, mindegy,

hogy hány inkarnációt éltünk ezen a bolygón, még ennél is mindegyebb, hogy sok évszázadon át mennyi szenvedést és örömöt éltünk meg, s most végtelenül érdektelen már, hogy a sötét erők még a földet is el akarták pusztítani; minden mindegy.

5. Ha így vagy úgy Isten teremtette az embert, többek között ezt a gyönyö-

rű bolygót, ha milliók költöztek ide a galaxisból, hogy égi mennyország szülessen a Földön, ha a lelkek annyit szenvedtek, hogy a zuhogó esők is fájdalommal öntöznek minket, ha az emberek isteni lelke még mindig nem mondott le a boldogságról, akkor sem a kozmikus pusztító aktus, sem a naprendszeri izzás, sem a földi világháború nem akadályozhatja meg az emberek boldogulását. Még a szenvedéseket okozó emberek sem. Új kozmikus és új földi korszak van.

6. Fogja fel mindenki, hogy már a szomszédos galaxisok is szánnak minket a szeretetlen lét miatt. Az egyik utolsó reménytelen létvilág vagyunk.

7. Senki, de senki, sem politikai, sem gazdasági, sem katonai érvekkel nem

magyarázhatja, hogy a bolygó létcseréje még mindig nem történt meg. Ha valaki még ártani akar, ha valaki még semmit nem ért, ha valaki még szenvedne, talán jobban teszi, ha soron kívül elhagyja ezt a bolygót. Vagy inkább kezdje el az emelkedést.

361

8. Természetesen az elmúlt évtizedekben és főként az elmúlt években há-

lásan köszönjük a végre megérkezett isteni segítséget, a fénycivilizációk galaktikus szövetségének régóta kért beavatkozását és a Földön ma élő felemelkedett lelkek szüntelen szakrális emelkedését hozó tevékenységét. Mindez együtt a szakrális fordulat!

9. Vége a halogatott létcserének, vége a létcserék szüntelen akadályozásának, vége a legtisztességtelenebb emberellenes akcióknak. Beláthatjuk.

10. Senki ne kezdjen olyan érveket előráncigálni, hogy Isten ilyen és olyan óvatosságból még bölcsen halogatja a Föld felszabadítását. Ki merné ma azt állítani, hogy Isten és a kozmosz akaratát simán semmisnek lehet tekinteni. Végül is Isten-e az, akit pusztán az élet egyszerű fenntartása érdekel és nem törődik a különböző bolygók emberiségének szenvedésével? Nem lehet ilyen Isten.

11. Félelmetes az a történelmi folyamat, amit az utolsó háromszáz évben az

emberiség ellen folytattak. Az a félelmetes ebben, hogy ez rendre megtörténhetett. Lehet-e valaki a Mindenségben, aki mindent felülír, mert erősebb, cselekvésre készebb, mint Isten? Aligha. Szeretnék is Istent nem létezőnek tekinteni.

12. Szikrázzon mindenki, hogy ne maradjon így a földi világvalóság. Hiszem, hogy így lesz. Minden koron így van!

13. A transzcendens csend törvényéből nem következik, hogy csak ilyen bel-

ső állapotban történnek a teremtések. A transzcendens „hangos” beavatkozás törvénye ugyanígy létezik. A Tejút Galaxis központi napjából ezért árad ki például a napvillám.

14. Számomra meghökkentő, hogy a tércseréket szinte kötelezővé tevő erede-

ti isteni tércseréket és magát a megoldás elveit eddig még közé sem tették a bolygónkon.

15. A tércsere fogalma azt feltételezi, hogy különböző valóságok vannak, s a változások úgy történhetnek meg, hogy a magasabb valóságokból az alacsony valóságokba láthatatlan és/vagy látható tércserékkel ereszkednek alá az Új Élet valóságai.

362

16. Senki se akarja ezt mélyebben érteni, pedig kellene. Várunk arra, hogy

mindenki megvilágosul majd. Az egyik már ismert térforgalom az, hogy a Föld és az ember a harmadik dimenzió valóságát kicseréli az ötödik dimenzió valóságával. Ezt hívjuk felemelkedésnek is. Ám ez a megváltó felemelkedés azt is jelenti, hogy az emelkedett világ „belénk” és „körénk” költözik.

17. Engem kicsit aggaszt, hogy ezt a tércserét részben a földönkívüliek, rész-

ben a földiek sokszor pusztán anyagi-materiális folyamatként mutatják be. Ez abból a koncepcióból indul ki, hogy az ember milyenségét elsősorban a genetikai kódok változásai, az eddigi szénalapú sejtminőségek kicserélései, vagy a rezgésszámok növelései döntik el.

18. Feltehetően évmilliókkal ezelőtt is tudtuk, hogy az ember nem test. Persze a fénytestté válás vagy a fantom DNS-ek általi átprogramozások vagy az energia minőségek emelései új és jobb feltételeket teremtenek. Ám elsősorban nem ez az Új Aranykor.

19. A tércsere másik nyilvánvaló példája, hogy az isteni valóságból, akár a

hetedik-kilencedik vagy még magasabb dimenzióból az új valóságminőségek megérkeznek a harmadik vagy ötödik dimenziós valóságba. Ez utóbbi is isteni valóság, noha isteni misztériumát az elmúlt évezredekben sokszor sikerült elfelejteni.

20. Egy-egy személy, vagy bármelyik család, akár egy nemzetközösség által

kért új valóság mindig „fentről” érkezik meg és gyakran még látszat szerint sem a harmadik dimenzióban egy-egy egyéni akarat, vagy közösségi beavatkozás hozza létre. Újra mondom, hogy már a harmadik dimenziós fizikai valóság is illúzió, tehát azon belül új valóságot teremteni nehezen lehetséges.

21. Az elsődleges titkok azok, hogy az új valóságokat a magasabb denzitások-

ban kik és hogyan teremtik, aztán kik és miképpen késztetik arra, hogy „alászálljon” az alacsony valóságba és végül ott a konkrét tércserét kik és milyen módon vitetik végbe. Hogyan is történik mindez?

22. Ez a három lépcsős tércsere tisztán isteni-kozmikus lépés sorozat.

Megállíthatatlan vagy éppen megállítható változás folyamat? Elvileg spontán történés, vagy ehhez szükséges az emberi-közösségi részvétel is?

23. Legyünk nyugodtak, hogy nincsenek kiérlelt válaszok.

363

24. Még az sem világos, hogy a Föld felemelkedése Gaia egyéni döntése, vagy

isteni elhatározás támogatása? Vagy ehhez a Földön (és föld alatt, az Agarthában) élő emberiségek hozzájárulása is szükséges? Ma úgy tűnik sokszor, hogy az élő Gaia egyedül hozza meg a döntéseket. Szerintem ehhez minimum szükséges a kozmikus támogatás.

25. A félig-meddig ismert galaktikus törvények csak inkább részletdöntések-

ről szólnak? Nagyon jó lenne ismerni, ha lenne ilyen, a Tejút Galaxis törvénykönyvét.

26. Hasonlóan nincs fogalmunk arról, hogy egy-egy galaxisban a mintegy egy milliárd csillag hogyan fejlődik és változik. Vagy a galaxisok közös, netán íratlan kozmikus szabályozottsága automatikusan történik-e? Mind erre hogyan hat a tudatos, távlatos isteni szándék?

27. Mindenesetre a magam nevében egyértelműen kijelentem, hogy kérem

a Földbolygó Új Aranykorának azonnal megszületését és kiteljesedését, miközben szintén egyértelműen bejelentem újra, hogy társteremtőként mindent megteszek a földi Új Aranykorért. Mindez vonatkozik a Naprendszerre is.

28. A három lépcsőn át megvalósuló tércsere egyik létkérdése, hogy ezt az

egyes ember (1) lelke, (2) tudata, (3) szelleme miképpen befolyásolja és hogyan hat rá. Egyáltalán számba vétetik-e az a feltétel, hogy a döntésről és a folyamatról az embernek tudnia kell. Ma még gyakori az a tapasztalat, hogy inkább csak utólag kapunk róla tájékoztatást. Ha kapunk. Ennek ellenére, az elmétől függetlenül is a döntésben a Lélek részt vehet és részt is vesz.

29. Az elmúlt századokban és különösen az elmúlt években a tércserre te-

remtését és működését a negatív erők és a különböző „végrehajtók” folyton meg akarták akadályozni. Már a tércsere földre érkezése után is. Abszurd negatív állapot volt, hogy ezt sokszor könnyedén megtehették. Lélegezzünk fel, ennek is vége!

364

30. Az akadályozás gyakorlatába tartozott az egyén csakráinak, elméjének, alsó énjének (stb.) átprogramozása, kikapcsolása, félrevezetése. A szerencsétlen földi emberiség teljesen alá volt vetve a kettős (földönkívüli és földfelszíni) rombolásnak. Már azzal is például, hogy az egyes csakrákba vagy éppen az elmébe implantátumokat ültettek. Nem lehet ezt az ember rovására írni. Most szabadulunk csak fel.

31. Az elmúlt években, hónapokban a már részben felemelkedett emberek is

a belső hangjukon egyre többször kaptak felvilágosító égi üzeneteket. A sötét erők azonban ezeket is igyekeztek átszabni, torzítani, akadályozni. Szégyen, hogy büntetlenül tehették. Áldjuk a sorsunkat, ha ez nem folytatódik.

32. Arról semmilyen valóságos képünk sem lehet, hogy sem számában, sem arányában a sötét erők hány megváltó, felszabadító, felemelő tércserét tettek lehetetlenné, vagy programoztak át használhatatlan „negatív valósággá”. De már ez sem lényeges.

33. Azok, akik ma a földi emberiség többségét bírálják, hogy az egyének mi-

ért feszültek, miért negatívak, miért cselekvőképtelenek, könnyen lehet, hogy ez a bírálat nekik is felvilágosító tükör, mert a Földön az áldatlan helyzeteket, kríziseket az egyének többsége nem védhette ki, s ezért bizony lehet, hogy egymásnak sem tudtak segíteni. Higgyük, hogy ez sem folytatódik!

34. Most tegyük le az egymással való vitát. Végül is most annyira mindegy már, hogy a Földbolygó utolsó néhány millió éve, vagy néhány százada miért alakult így. A tércserékkel teremtsük meg az igazi isteni áldottságot.

35. Magam azt mondhatom, hogy saját életemben is a legsúlyosabb drámá-

kat az elmaradt tércserék okozták. Ezek keserűségét csak súlyosbította, hogy az isteni valóságokból mindig úgy láttak engem, hogy a szenvedések száma és minősége is másodlagos volt nálam ahhoz képest, hogy az évek során az elhatározott felemelkedésemet tiszteletre méltóan vezették a célig.

365

36. Az isteni szférából az alacsonyabb valóságokat a magasabb valóságokból

ráadásul boldog valóságoknak látták és tőlem is folyton azt várták, hogy belső valóságomban szinte csak a magasabb szintű valóságokat éljem. Ezért a félelem, a szeretetlenség vagy az elhagyatottság érzéséért én feleltem, hiszen Belső Ember lényemben szüntelenül élhettem például Ánandával az isteni szerelmünket.

37. Nem érthettem, hogy miért ilyen életúton vezetnek. Okkal gondoltam,

hogy nem értenek, s nem úgy segítenek, hogy a harmadik dimenzióban is isteni szerelmet-szeretet élhessek. Holott ők úgy gondolták, hogy az emelkedéssel nekem a lehető legjobbat tették. Mellékes volt, hogy mit kell átvészelnem és egyre jobban kibírnom.

38. Mind ettől függetlenül is nagyon sokakkal együtt főként azt tapasztalhat-

tam, hogy a Földbolygón a globális és az egyénekre lebontott személyes tércserék gyakran elmaradtak. Ezért a lélekmélyről levegőt véve mondjuk: ennek mi is véget vetünk.

39. Ez a szándék aztán engem is felszentelt és megbízott azzal a küldetéssel, hogy a tércseréket a lehető legnagyobb erővel javasoljam és igyekezzem a lehető legjobban segíteni. Még mindig jogos a szikrázó felhívásunk.

40. Eljött viszont az isteni kegyelmek érkezésének ideje is.

366

30. Jó lenne és jól van! Szavak játéka

1. Bizony! Jó lenne. 2. Jó lenne. 3. Jó lenne. 4. Jó lenne. 5. Jó lenne. 6. Jó lenne. 7. Jó lenne. 8. Jó lenne. 9. Jó lenne. 10. Jó lesz. 11. Jó lenne, ha lenne. 12. Jó lenne, ha lenne. 13. Jó lenne, ha lenne. 14. Jó lenne, ha lenne. 15. Jó lenne, ha lenne. 16. Jó lenne, ha lenne. 17. Jó lenne, ha lenne. 18. Jó lenne, ha lenne. 19. Jó lenne, ha lenne. 20. Jó lenne, ha lesz, mert így lesz! 21. Jól van, ha lenne. 22. Jól van, ha lenne. 23. Jól van, ha lenne.

367

24. Jól van, ha lenne. 25. Jól van, ha van? 26. Jól van, ha van? 27. Jól van, ha van? 28. Jól van, ha van? 29. Jól van, ha van? 30. Jó van, ha van! Mindig van. 31. Jó van, ha már jó van. Ha lenne. 32. Jó van, ha már jó van. Ha lenne. 33. Jó van, ha már jó van. Ha lenne. 34. Jó van, ha már jó van. Ha lenne. 35. Jó van, ha már jó van. Mert van. 36. Jó van, ha már jó van. Mert van. 37. Jó van, ha már jó van. Ha mindig van. 38. Jó van, ha már jó van. Ha mindig van. 39. Először üres pohár vagyok. Kancsó is. Városnyi fényházként is. A pohár

viszont Föld méretű! A Föld nagyobb a galaxisnál is. Így is még üres pohár vagyok. Ha belenézek az ürességbe, a könnyek sajnos majdnem elfogytak belőlem. Az érzéseket kanalakként hordták szét szívemből az események. Végtelen méretű belső forrás voltam, de maradok is tele pohárként. Mindig magasztos szerelem és szeretet nedűvel voltam színültig. Mindig a versekkel újra feltöltöttem magam. Mindent elpárologtattak viszont a lecsendesítések, a rejtett keserűségek, a visszatérő reménytelenségek. A látszólag minden fájdalmat megszüntető üresedések. Aztán minden másképpen van. Jó van. Jó van, ha megint lehetek és vagyok. Ha végleg vagyok. Szerelmes szeretet adó pohár vagyok. Nincs alku! Istenén vagyok! SzerIsten vagyok!

368

40. Senki nem érti a lelkét. Mi történik benne, ha nincs benne semmi? Csak az üresség könnyes indulata? Jó lesz viszont, ha az vagyok, aki vagyok. Mindent meggyógyíthatsz magadban, de csak akkor vagy ismét Lélek, ha szeretheted Őt! Az üresség minden könnye is Szerelem. A Szer-elem aztán megszünteti az ürességet! Ezért vagyunk! Jó Jóság.

369

31. Szeretem és bízom benne 1. Kedvesen mondom. A világ ma kevéssé szeret és eléggé bizalmatlan. 2. A születő Új Világ majd mindenkit szeret és mindenkiben bízik.

Feltehetően csak azok maradnak bolygónkon, akik lélekként szeretnek és bíznak, mert már képesek lesznek erre. Minden belső emelkedésnek ez a kardinális célja.

3. Erről szól az emberiség újjászületése. 4. Könnyű mondani, hogy szeretsz és bízol. Ennek érzelmi, tudati feltéte-

le, hogy önmagad szeretet és bizalom legyen. Az Új Aranykor két szárnyú jelképes fakapuja akkor nyílik ki, ha már Szeretet és Bizalom lelkek vagyunk. Akkor leszünk felsőbb dimenzióban, ha nem tudunk mások lenne, mint akik szeretnek és bíznak a másik emberben. Éljünk fent a Szertetőn!

5. Ez azoknak is rendkívüli kihívás, akik már emelkedés közben vannak. 6. Gyakran már nem emlékeznek arra sem, hogy életükben kit miért fogad-

tak fanyalogva és szinte öntudatlaul miért voltak vele szemben bizalmatlanok. Az elme rendre hallgat. Sokszor már arról sem tudhatnak, hogy a környezetben ki nem szerette őket és a hátuk mögött miért néztek rájuk bizalmatlanul. A szeretetlenségekről nincs öntérképünk.

7. A szeretet és a bizalom akkor teljes, ha mindenki lénye szüntelenül vagy

kisebb szünetek ellenére szeretet és bizalom. Ha erre haladunk, kérdezzük meg, hogy sok kisebb-nagyobb feszültség ellenére hogyan emelkedjünk fel tartósan a lelki Szerelem-Szeretet Trónusra? A SzerIstennel! Lelkünk Szer-elemével!

8. Hol is kezdődik a trónusra vezető út? Szerelmesek csak Szerelmünkbe

leszünk, ha képesek vagyunk az isteni szerelemre. A jobbak tiszta szívvel Istent persze imádják, mert ideális esetben szeretetünknek nincs korlátja és határa. A bátor bizalom miatt nem is feltételezhetjük senkiről, hogy valaki nem szeret, nem becsül meg, nem hisz benned, nem bízik a munkádban.

370

9. A Szerelem és Szeretet Élettrónusa előttünk emelkedik, mintha egy égig növekvő Életfa vagy Istenfa lenne. Mit tegyünk azért, hogy feljussunk a trónushoz? Miközben még a belső nyugalom palástja sincs rajtunk.

10. Az emberiség végtelen hosszú és számtalan lélekpróbát jelentő történetében most megérkezünk-e oda, hogy Szeretetbolygó legyünk?

11. Az Új Aranykort, az Új Aranyembert, az Új Aranytársadalmat sok min-

dennel lehet jellemezni majd, de minden érvelés másodlagos ahhoz képest, hogy szeretünk-e és bízunk-e. Ez a történelemfeletti kihívás maga az isteni feltétlen szeretet és az odaadó bizalom elvárása, hiszen most mi is történik velünk a szeretetlenség civilizációjának összedőlése közben, mert minden forrongás és álmodozás azt a villámló kérdést teszi fel, hogy végre együtt vagy legalább a többség eljut-e az égi-földi Mennyországba? Ahol a szerelem, szeretet, boldogság és bizalom elsődlegességét senki és semmi nem vitatja.

12. A szeretet így nemcsak érzés, nemcsak elfogadás, nemcsak odaadás, nem-

csak ölelés, nemcsak azonosulás, nemcsak szolgálat. Az igazi szeretet Isten örök szeretetének lelki-szellemi és szakrális adása. Ennek szakrális misztériuma is, mert ez a szeretet egyúttal elpusztíthatatlan.

13. Az isteni lelkületű Szerelem és Szeretet Ember (a Szeristen és a Szertető Ember) és a dimenziók feletti szerető Istenember is örök. Szerényen ismét megjegyzem, hogy a szerelem misztériuma a szeretet misztikuma fölé is emelkedik.

14. Ez a néhány mondat a végső emberi és isteni definíció. 15. A bizalom pedig nemcsak boldog elfogadás, nemcsak önzetlen becsülés, nemcsak erkölcsös hit, nemcsak lelki szolgálat. A lényege nem lehet más, mint Isten örök bizalmának lelki-szellemi-spirituális továbbítása. Aki bízik, az szeret, aki szeret, az bízik. Nincs kivétel és nincs cáfolat.

16. Ha szeretet és bizalom, sőt szerelem vagy, akkor nem foglalkozásod, nem munkahelyed, nem jövedelmed, nem családi házad a döntő, hanem az embert jellemző emberfeletti tökéletesség, mert a földi ember szerető, ölelő, bízó, szolgáló lélek. Ma alig ismert az ilyen világító, ragyogó, de ritka ember a Földön.

371

17. Ha csak egy ilyen lélek van a bolygón, akkor tökéletessége már igazolja, hogy minden emberben benne van ez a Mindenség Trón.

18. Ennek ellenére sokak lelkében olykor lehet halvány csalódás, némi szo-

rongás, váratlan kifakadás, sőt nagy ritkán lopakodó szeretetnélküliség van! Ám mindez csak azért fordul elő, hogy az észlelt gyengeséged után a szent lelked és belső forrásod még tökéletesebben tudjon szeretetet és bizalmat adni.

19. Senki nem vitatja, nem is szabad elfedni, hogy az emberek nem kis há-

nyada szeretetlen, bizalmatlan, kivetett, vagy csak szenved, gyűlölködik, menekül és más emberek bántásában szeretne pótörömökhöz jutni. A mai civilizáció hiába igyekezett jólét vigaszokat adni, az egyének millióit tudatosan borították el a szeretetlenség sokféle árvízével. Ettől estek csapdába a jó lelkek is.

20. Most nyilván az is bebizonyosodik, hogy számtalan lélekben hiába kap-

csoltatták le a szerelem-szeretet-bizalom lámpákat, a megfosztott szerencsétlenek olyan fényviharokat, szeretetköveteléseket jelentenek be, hogy mindez az Új Aranykor egyik emelő, világító, boldogságteremtő hajtóereje is lesz. Már most is az! Hurrá!

21. Az embert sokszor kísérelték meg embertelenné tenni, a létalatti állapotba süllyesztő embertelen végrehajtók által, ám az egyik legősibb törvény mindig igazolást nyert, amely szerint az embertelen lelki-szellemi helyzetben lévők egyszer csak minden különösebb ok nélkül felemelkednek a magasan úszó felhők közelébe.

22. Ma is az a legnagyobb játszma, hogy az embertelen lelkületű egyének csoportjait fellázítják, s ezzel még inkább létmocsár alá lökik őket, hogy az emberi társadalmak várt és megakadályozhatatlan felszabadítását és felemelkedését megakadályozzák.

23. Egyúttal az ősi, a krisztusi, vagy a XIX. századi eszmék mindegyikét ha-

mis zászlóként lobogtatják. Magyarországon is az egyik utolsó (nemzeti) liberális gondolkodó Eötvös József volt, aki változatlanul hiteles és távlatos szellem, ám Hamvas Béla tanításai szintén mindvégig alkalmatlanok voltak még hamis zászlóknak is. Ez is üdvösség!

372

24. A derűs nyugalom azzal kezdődik, ha valaki katarzis nélkül viseli a hibrid háborúkat is. Ha nagyon hajtogatja a fákat is a tomboló vihar, mosolyogva húzódik meg az öreg fák törzse mellett.

25. Szabad félni, ha szabad vagy a félelemtől, mert a félelmet a szenvedő elme, ego, hamis én kreálja. Már csak átmenetileg. Már nem engedjük tovább.

26. A rangos és nagyszerű próbatétel az, hogy ha szerelmet, szeretet, bizal-

mat, boldogságot vonnak meg tőled, ám ennek ellenére, zakatoló sírás után is a szeretet bensőségességbe vagy képes visszavonulni. Egyszerre hátra és előre az isteni lelkű szeretetodúdba.

27. Magad is jól tudhatod, hogy azért fordulsz isteni énedhez, hogy fel tudjál kapaszkodni a Szerelem-Szeretet Aranytrónusra. Ha borús ég ellenére felnézel a felhők mögé, mert ennek sincs akadálya, a trónushoz vezető lépcsősor alja leereszkedik hozzád. Hogyan is másszál fel immár a szeretet és bizalom fokokon?

28. Először is. Nincs egyszerűbb. Úgy határozol, hogy felmész. 29. Másodszor. A belső döntés után fellépsz az alsó lépcsőkre. 30. Harmadszor. A károgó vagy vacogó lelked ajtaját kinyitod, hogy a szürke keserűség-bogarak másszanak ki belőled. Ne viszláttal köszönj el tőlük. A bogarak egyébként csak árnyékból vannak. Se testük, se fejük, se lábuk.

31. Negyedszer. Nézzél erősen fel a lépcsőlétra alig sejthető tetőjéig. Ne csak érezd, hanem mond is ki hangosan, hogy a trónon van a helyed. Isten gyermekként, Istennőként, Istenférfiként, Istenemberként.

32. Ötödször. Még Isten sem mondja meg Neked, hogy mikor és hogyan érsz

fel, ám a Mindenségnél is jobban tudhatod, hogy fent a Szerelmed ölelő karjai várnak. Bátran érzékenyülj el.

33. Hatodszor. Most figyelj nagyon! Nincs az Isteni Mindenségben egyetlen Sötét Nagyúr sem, aki végleg megfoszthatna attól, hogy Szerelmedet akkor is szeresd szüntelenül, ha érte például három galaxison fogsz gyalog átmenni. Te nem önmagasztaló individuum vagy, hanem szerelmet-szeretetet ajándékozó Isten Trón!

373

34. Hetedszer. Senki nem tudja Nálad jobban, hogy szerelem, szeretet, biza-

lom, ajándékozás nélkül nincs ember. Ne várd, hogy lényegedet bárki is megértse. Elég neked tudni, hogy képes vagy az égig felkapaszkodni.

35. Nyolcadszor. A szeretet és bizalom adás nem szabadság kérés vagy nyújtás, hiszen magad mindig is szabad voltál, de annak adjál szabadság tudatcsillagot, aki ennek nincs nevetve a tudatában. A szabadság „csupán” arra szolgál, hogy akadálytalanul szeressél.

36. Kilencedszer. Tárd ki sarkig az ajtót! Ne önmagad szolgáld, mert Isten

jónak és szépnek teremtett, hanem azért másszál fel a Szerelem-Szeretet Trón lábáig, hogy Istent is áraszd el a szerelmes szeretet misztériumával. Isten addig csak utazót lát benned, amíg a szerelmes szíved virágait nem tűződ Isten és Szerelmed hajába.

37. Tizedszer. Ha valamilyen lopakodó kétely, szorongás és reménytelenség

mászna be lelked ablakában, adj nekik szeretet szárnyakat, hogy örökre távozzanak a fluktuáló Omniverzum tűzhelyébe. Gyújtósként.

38. Tizenegyedszer. Nincs semmi Szerelmen, Szereteten, Bizalmon, Hiten

túl. Írd be belső akasád első lapjára ezt a mottót. Mert mindezt tudod Szerelem-Szeretet-Bizalom Emberként. Kürtöld világgá!

39. Tizenkettedszer: Tedd ezt az Új Aranykor szeretet lelkű teremtőjeként. 40. Századszor: Felértél. Szerelmeddel kézen fogva. Szeretted és bíztál benne.

374

32. Isten vagy Mindenki teremtő lesz

1. Soha nem látott fény, sosem látott módon árad. Mintha Isten az elmúlt év-

tizedekben, különösen néhány hete felébredt volna. Új Fénymindenség születik az emberben és mindenben.

2. Ha Isten ébren van, kivilágosodik a sötétség, ha Isten ébren van, megvi-

lágosodik az ember, ha a sötétség utáni homály is véget ér, az ember tudatára ébred annak, hogy azért teremtette Isten, hogy maga is teremtővé váljon!

3. Íme az Új Fény üzenete: az Új Ember Isten, az Új Ember Teremtő. Ez a SzerIsten és Szertető ember.

4. Isten eleve úgy teremtett embert, hogy az ember képes legyen teremteni,

de az istentelen világ a teremtés esélyét sötétségbe burkolta, így az ember régóta nem volt és ma sincs tudatában annak, hogy képes teremtésre.

5. Isten és ember, avagy ember és Isten társteremtők. Az ember nem Isten teremtése ellen teremt, hanem éppen fordítva, azért teremtenek együtt folyamatosan, hogy a teremtett világ Istenlét lehessen. Az ember kreatív cselekvése nélkül se a harmadik, se az ötödik dimenzióban nem válik tökéletessé az eddigi teremtés.

6. Legyünk világosak, s mondjuk ki, hogy a Földön most sem Istenvilág van, hanem félbemaradt teremtésként árnyékvilág. Megszakított teremtés, a megszakítók uralmával. A félmaradt teremtés nem Isten teremtésének hibája?

7. Ha az ember nem válik Istennel társteremtővé, önmaga is félbemaradt

teremtés marad. Ha az ember nem vállalja el, hogy képes Teremtő lenni, a megszakított teremtést Isten egyedül képtelen folytatni. Az isteni törvény eleve társteremtést szabott meg.

375

8. Isten jelképesen újra felébredt és fénylő Mindenség lesz, s Isten azt várja tőlünk, hogy lehetőleg minden ember felébredjen. Ha az emberek kisebbsége már gyakorolja a teremtést, akkor az emberiség feleszmélt hányada előbb-utóbb Istenemberré válik, méghozzá az Istennel együtt teremtett földi Istenvilágban. Istenek voltunk és vagyunk.

9. Az ember a számtalan évezred alatt annyit szenvedett és olyan sokszor

élt Istenvesztett életet, hogy az utolsó léleksejtje is felismerte, hogy az Új Aranykorban kivé váljon a felemelkedés végén és egyúttal útközben minden isteni képességével milyen élhető Istenvilágot teremtsen. Ez tehát Új teremtés fénylő korszaka!

10. Isten nem élte meg az ember határtalan fájdalmát, ezért csak az ember van annak tudatában, hogy a fájdalomélettel szemben milyen boldogságlétet kell teremtenie. Ez látszólag egyszerű felismerés, de az istentelen sorsok szenvedése elfedte az emberben az Istenlét jellemzőit. Ám ennek most vége van. Reméljük, mindörökre.

11. Mivel kezdődik az Új Teremtés? Ahhoz, hogy lelkünk és tudatunk isteni szinten felébredjen és megvilágosodjon, az első teremtéslépés nem lehet más, mint Istenvoltunk, ÉnIstenségünk felismerése, tudatosítása és gyakorlása.

12. Ez még jórészt ismeretlen felébredés. Ez nemcsak lélek- és tudatemelés,

nemcsak megvilágosodás, hanem ez az új szerelem-, szeretet- és boldogságminőség teremtése. Kéretik, hogy ezt mindenki hallja meg!

13. Szégyellem, hogy még mindig védekezni kell egy félreértés ellen. Nem

igaz, hogy az ember Istenvoltának kimondása Istentagadás lenne. Az ember és minden más kozmikus lény nem azonos se a Teremtő Istennel, sem pedig a Végső Istennel. Ugyanakkor az ember Isten teremtése, Isten része, Isten küldötte. Miután az embert Isten teremtette, nem lehet istentelen lény.

14. Istennek feltehetően az egyik legnagyobb vágya az, hogy az ember vég-

376

re vállalja isteni teremtését, még akkor is, ha teremtésébe belenyúltak nem isteni lények, mert minden ember, akibe Isten beleteremtette a lelket, az isteni jogot és esélyt kapott arra, hogy istentelen beavatkozóinak korlátai és megkötései közül kiemelkedjen. Ez történik most, az igazi felszabadulás.

15. Ha Isten van, ez nem lehet másképpen. 16. Egy szónak is egy a vége, de ezer szónak is csak egy a lényege: Istenek

vagyunk. Mindenki Isten, aki vállalja Istenvoltát. Aki nem tudja, nem hiszi, nem vállalja, az nem lehet Istenember, sőt boldog ember sem. A bolygó mostani felébredése is éppen arról szól, hogy Istenbolygó legyen. A szeretetbolygó, az ötödik dimenziós bolygó, vagy bármilyen más hasonló programnév ugyanezt mondja ki.

17. A felébredés viszont világosságot hozott és most mindenki számára ki-

mondhatjuk, hogy az ötödik-hatodik dimenzióban Istenbolygó leszünk, mert ezt teremtjük meg. Gaia vezetésével már születik az Új Föld.

18. Ez tehát az eredeti teremtés újabb, további alkotása. 19. Ha elfogadjuk és vállaljuk Isten voltunkat, akkor végre eljutunk oda is,

hogy miképpen tudunk teremteni. Ehhez valamennyire tudnunk kellene, hogy Isten mitől és hogyan képes teremteni. Talán az is lehet, hogy eleve létezik bennünk több teremtő entitás, vagy néhány ismert belső entitásunk a teremtést szolgálja. Ez a régi titok most feltárul.

20. Ha Istennél eredendően nem csupán az omniverzum teremtése, vagy

nemcsak a lét teremtése volt a cél, akkor mi a teremtés legmagasabb küldetése? Mi a teremtés igazi misztériuma? Ha Isten számára a végső horizont az Isten Lélek és Lét, a Szerelem-Szeretet Lét teremtése volt és maradt, akkor már szinte csak annak kellene tudatában lennünk, hogy a Földbolygón (is) ki az Isten Lélek és mi lehet az Isteni Lét és ennek létgyakorlata.

21. Ha ma az élet- és társadalomfejlesztőkkel beszélünk, szinte lehetetlen nekik megmagyarázni, hogy a bolygón egyik államban sem az az elsődleges feladat, amit évszázadok óta csinálunk. Nem pusztán a fizikai lét fenntartása és működtetése a cél. Töprenghetünk persze még vállalkozásfejlesztésről, infrastruktúra építésről, vagy családélet fejlesztésről, holott ezek valójában csak sokadrangú, napi létezést szolgáló, avagy fizikai életteret foltozó „fejlesztési programok”.

22. Képzeljék el azt a közeli jövővilágot, ahol egy emelkedett, vagy megvilágosult kormány az országa elé terjeszti az Istenember és Istenvilág fejlesztési kormánystratégiáját. Kérem, ne nevessenek. A lehető legrövidebb időn belül ide fognak eljutni a megvilágosodott politikusok is.

377

23. Térjünk oda vissza, hogy az ember Isten lényegű, s a földi élet egyetlen célja, hogy Istenvilágként tegye lehetővé, hogy Istenként isteni boldoggá tegyük egymást.

24. Ha azt már korábban tisztáztuk, hogy az egyénben a Belső Ember is tár-

sas lény, akkor beláttuk, hogy nem létezik elszigetelt, egyedüli, önindividuum. Az ember belül összeolvadva létezik Istennel (lásd az Önvalót), a neki rendelt szerelempárjával (lásd a Belső Forrást), sőt a lélek- és szellemtársaival (lásd az előző életekben megélt lélek- és szellem entitású inkarnációkat is.). Miután ez így van és nem lehet másképpen, Isten voltunk is Társas Istenség.

25. Arról nem is beszélve, hogy Isten szerelem-szeretet központú, lelkű és tu-

datú Örök Mindenség, ezért az ember is ilyen lényegét tekintve, tehát Szerelem és Szeretet Isten. Megismétlem: Isten és Ember egyaránt azért isteni, mert lényegi volta, avagy abszolútuma (nem a földi, hanem az isteni) Szerelem és Szeretet. Ha ez nem így lenne, nem lehetne Isten. Is-ten, Izten sem.

26. Nem szükséges kitérni arra, hogy ez nem a vallások ismert alternatívája, noha mindegyik vallás félig-meddig eljutott idáig. Az ember nemcsak Isten gyermeke, hanem Isten ölelő lélektársa, mert Isten és Ember misztériuma ugyanaz.

27. Ez az Új Megvilágosodás nem egyszerűen szakrális irány, pedig a kü-

lönböző szakrális gondolkodások sokszor szintén ilyen irányban haladtak. Egyre jobban terjed a földön az a megszentelő tudatosulás, hogy az ember Istenembernek teremtetett. Természetesen minden eddigi vallási és szakrális felismerést, beteljesítését és isteni misztérium képviseletet nagyra tartunk.

28. Haladhatunk-e tovább? Kimondhatjuk-e az egyszerű igazságot? Kezdjük a könnyebb dilemmával. Az Isteni Lét maga Isten léte. Az Isteni Lét tehát isteni Élő Lét. Ha az embert Isten teremtette, akkor nekünk sem lehet más létmintánk, mint az Isteni Létet megtestesítő élet gyakorlása. Egyszerre az ember isteni belső világában és a külső életvilág minden szegmensében.

378

29. Most jön a nehezebb és fenségesebb dilemma. Kimondhatjuk-e, hogy

az ember Isten-e? Minden kicsinyítés, korlátozás, alábecsülés nélkül? Az, hogy az ember is Isten, ebből nem következik, hogy az embert Az Istennek tartjuk, ám ugyanakkor isteni természetesség, hogy még az istentelen ember is része Istennek. Ez a „rész” nem valamilyen külsődleges azonosság, hanem esszenciális-szakrális-misztikus egység.

30. Isten vagy. A fürdőszobádban lépj a tükör elé és nézd benne magad emberi lény helyett Istenként. Erősen nézz az arcodra, mintha égi törvénykönyv lenne. Ha látod a fizikai képed mögött a finom fizikai valóságod, ami a többségnek még láthatatlan, megjelenik lelki szemed előtt a Teremtő finom, lágy, hullámzó „fényarca”.

31. Szeresd az Igazságot. Szeresd, hogy Isten vagy és Istenként teremthetsz! 32. Az ember Istenvolta mellett az szinte minden mást felülíró felismerés és tudatosulás, hogy végre megtanuljon társas lényként teremteni. Ennek érdekében már néhány megvilágosító felismerést érdemes rögtön belátnia?

33. A Földön az ember eddig csak elvétve teremtett igazán. A „teremtett világ” illúzióvalóság volt és már ezért is fenntarthatatlan. A globális, nemzeti és lokális valóságok jórészt hibrid valóságok.

34. A korábbi és a mai emberiség által „teremtett” élet nem volt Isteni Élet. Ha az ember eddig nem Életet élt, hanem az élettöredékek kicsinyes létezés-típusait, akkor a Földön csak most kezdődik az emberhez méltó Istenlét teremtése.

35. A földi Teremtés az Istenember realizációja, lélektestének „testet” öltése, azaz Istenvilág teremtés. Nehéz megjósolni, hogy az Új Földön hány évtized szükséges a ma még szinte nem ismert Istenvilág (szakrális) realizációjához.

36. Az Istenlét nem lehet más, mint Szerelem és Szeretetlét, amiből az is kö-

vetkezik, hogy minden közösség, kezdve a családoktól a nemzetekig, vagy a szellemi közösségektől a szakrális kontinensekig, kivétel nélkül Szerelem, Szeretet, Boldogság központú lesz.

379

37. Az ember Istenként végképpen nem fizikai test, sőt az ötödik dimenzióban

fénytestű emberként is Új Emberré válik. Az Istenember Fényemberré válik.

38. Az új közös Teremtés minden szempontból gyökeresen más „életvilágot” hoz létre a bolygón. Miután a természet is isteni, ezért az Új Életvilág isteni szövetséget hoz minden élőlénnyel. Élőlénynek tekintjük az új épített környezetet is. Ez az igazi teremtői elragadtatás földi valóra váltása.

39. Minden ember társteremtőivel teremti az Istenvilágot, így ezt a teremtő jogosítványt nem adja át semmilyen intézménynek, szervezetnek. A külső segítők nem lehetnek a teremtés vezénylői és kisajátítói. Jézus felemelkedett mestertársaival vezet majd minket.

40. Ánandával nemcsak Szerelempár vagyunk, hanem együtt teremtő Istenpár.

380

33. A szakrális nemzet 1. A szakrális nemzet a tér- és időfeletti kollektív lélek és tudat. 2. A nemzet elsődleges lényege nem a földrajzi táj, nem a társadalom, nem az államiság, nem a kultúra. Ne legyen félreértés. Mindegyik fontos misztérium, sőt alapvető létforma, ám a kollektív nemzeti lélek és tudat az, amely mindig így vagy úgy megnyilvánul aktuális népként, átfogó társadalomként, vagy valamilyen politikai rendszerként.

3. A magyarság közös lelke és tudata szerint szerelemnemzet, szeretetnem-

zet, boldogságnemzet, sőt eredetileg megváltó nemzet vagyunk. Akkor kapunk megváltó szerepet, amikor a magyar nép és/vagy az emberiség elkerülhetetlenül megváltásra érett. És a megváltás felszentelt nemzeti akarat.

4. Nemzetünk tehát lényegét tekintve szakrális nemzet, mert mindig az a

küldetése, hogy az isteni szándéknak megfelelően a Földön Istenvilágot igyekezzen teremteni. A szkíták vagy hunok a legjobb történelmi példák erre.

5. A magyar nemzet földönkívüli nép, elsősorban a Szíriuszból érkeztünk, ám más égi civilizációk tagjai is, például a plejádiak csatlakoztak hozzánk. Egyelőre teljes homály fedi a magyar nemzet tagjainak eredeti kollektív küldetését a Földre településkor. Ez Lemúria elején lehetett, tehát sokkal régebben, mint tíz ezer éve.

6. Amit szintén homály fedi, hogy korábban a Földön miért pusztult ki több emberiség, s az utolsó földi betelepítés kezdetét miért éppen a magyarok vállalták. Nem ismerjük ennek a Földre érkezésnek isteni szándékát. Az utolsó minimum félmillió év történelme sem fedi fel az eredeti emberiség misztériumi szerepét.

7. Hiába megyünk vissza mondjuk tízezer évet, s jelképesen átöleljük az akkori hős vezetőinket, még messze vagyunk attól, hogy viszonylag tisztán lássuk a tér és idő feletti nemzetlélek és tudat akkori megjelenítéseit, nyilván az ősnemzeti teljesítmények alapján.

8. Az aligha vitatható, hogy mindig szakrális nemzet voltunk.

381

9. Amint sajnos az sem vitatható, hogy mondjuk az utolsó száz évben csak

töredékesen léteztünk szakrális magyarságként. Az utolsó kétezer év történelme is homályos szakrális nemzet történeteként, holott például a pálos rend Mátyás király idején feltehetően élő kapcsolatot tartott a szíriusziakkal is.

10. Egyáltalán nem véletlen, hogy Attila hun nagykirály feltehetően közvet-

len szakrális kapcsolatban volt Jézussal és egy valódi keresztény nemzetvíziót ápolt a lelkében. Ha majd a Vatikánból egyszer megkapjuk Attila titkos leveleit, sok minden kiderülhet a nagykirály hun nemzetközösség iránti szakrális elkötelezettségéről.

11. Ha végleg beigazolódik, hogy az ősnép az egykori Szibériához köthető és

az ősvallás egyértelműen Napisten vallás volt, talán átfogó képünk lesz a legelső szakrális misztériumunkról. Feltehető, hogy isteni elkötelezettségünk sokkal magasabb minőségű is lehetett, mint bármilyen későbbi vallási azonosulás.

12. Ha a magyar nép elsődleges lényege a tér és időfeletti lélek és tudat, akkor talán ebben a században egyszer, de nem nagyon sokára odáig tudatosodhatunk, hogy tételesen ismerni fogjuk minden őskorszakban a tér és időfeletti lélek és tudat különböző megtestesült világtörekvéseit. Nemzet teremtését.

13. A magyar nemzet Szent Koronája természetesen elsősorban nem egy fizi-

kai tárgy, hanem szintén a tér és időfeletti kollektív lélek és tudat megtestesülése. Ez a korona feltehetőan azért született meg annak idején, hogy tudatosuljon bennünk az isteni vezetés kézzel fogható valósága.

14. A Szent Koronával, mint a nemzettudat kifejezésével az emelkedett lelkek telepatikus beszélgetéseket folytathatnak. Ha a magyar szakrális állam megszületik újra, a nemzeti Vének (vagy Bölcsek) Tanácsa a Szent Koronán keresztül (is) akár naponta kommunikálhat a nemzet tér és időfeletti lelkével.

15. A Szent Korona szükségképpen nemzeti szimbólum, amely a teljes ma-

382

gyar társadalom megjelenítője, képviselője és transzcendens vezetője. Csak jussunk el arra a szellemi magasságra, hogy közösen elfogadjuk: a Szent Korona és a mindenkori magyarság egyaránt Isten küldötte. Mi is következik ebből?

16. Elsősorban nemcsak az, hogy a Szent Korona szimbolikusan a főhatalom

megtestesítője, hanem inkább az a célja, hogy a Földön élő magyar népesség együtt véglegesen szeretetnemzetté váljon. Ezzel teljesíti be isteni feladatát.

17. Természetesen mindenki tagja a magyar nemzetnek, aki magyarnak vall-

ja magát. Függetlenül attól, hogy melyik állam polgára, de még attól is, hogy beszél-e magyarul. A magyarsággal való azonosulás egyértelműen szakrális elkötelezettség.

18. A magyarság tér- és időfeletti lelke és tudata fogja a Szent Korona segít-

ségével is meghatározni, hogy a magyarság a jövőben milyen társadalmi, gazdasági és politikai szakrális berendezkedést váltson valóra. Ha a Földbolygón az új államszövetségek majd szakrális királyságok lesznek, akkor isteni törekvéseinket könnyebb lesz életre teremteni.

19. Nagyon nehéz lesz elfogadtatni, hogy az Új Aranykorban ne egyszerűen a viszonylag nem régi szakrális modelleket hozzuk vissza, már azért is, mert akkor majd élő példákká válnak a lemurai vagy az atlantiszi isteni létminták is.

20. Határozottan állíthatjuk, hogy az Új Aranykorban sok szempontból teljesen új állam és társadalomidea születik majd. Ez elkerülhetetlen lesz, miután minimum Istenemberek leszünk.

21. Már azért is, mert az elmúlt kétszáz évben kísértetiesen felismerhettük,

hogy sem a magántulajdon, sem az állami tulajdon nem képes isteni életvilágot teremteni. A mindezt meghaladó változásokat jól segíti majd, hogy a Szent Korona újra az ország teljes területének szimbolikus tulajdonosa lesz.

22. Mindebből az is következik, hogy az új, szakrális alkotmány nem lehet

egyetlen korábbi szakrális alkotmány másolata sem. Ennél még fontosabb, hogy csak akkor születhet szakrális jogrend, ha a nemzet már legalább részben szakrális nemzetté vált. Majd a tér- és időfeletti lélek és tudat segíti megjelölni az új alkotmányozás optimális időpontját.

383

23. A változás kezdete csak az lehet, hogy a magyar emberek minél előbb váljanak Szerelem és Szeretet Emberré. Avagy egyszerűbben fogalmazva jussunk el oda, hogy megszűnik minden harag, gyűlölet, erőszak, uralkodási vágy stb. A fordulat kulcsa nem lehet más, mint az, hogy a magyar társadalom kollektív lelke és tudata egyre inkább hasonuljon a tér- és időfeletti lélek- és tudatminőséghez.

24. A magyar nemzetnek a Földbolygón az első között kell felemelkedni. Ám az első időben a társadalom három eltérő csoport lehet: a spontán szeretetben élők, a felemelkedett és tudatos szeretetlelkek és végül a szeretet-teljességre kész szakrális azonosulok.

25. Ezt a magas rangú változás sorozatot szükségképpen előkészíti, inspirálja,

segíti, hogy az emberek ötödik dimenzióba lépnek és az Új Föld is mindenekfelett ötödik dimenziós bolygóvá válik. Ennek a kozmikus újjászületésnek előre haladottá kell válni ahhoz, hogy nemzeti emelkedésünk teljesen végbe menjen.

26. Ha a nemzetünk ebben a földi változás sorozatban az élen fog járni, akkor tölti be, sőt töltheti be eredeti szakrális küldetését.

27. Ezért a következő hónapokban és években minden jelenlegi magyar sze-

mélyesen és szenvedélyesen szembesül azzal a kérdéssel, hogy hol tart az egyéni, családi és közösségi felemelkedéssel.

28. Ma még csak részlegesen érett arra a helyzet, hogy a szakrális nemzet,

vagy egyáltalán a nemzet pártján álló személyek és csoportok szeretet alapú, szellem szintű párbeszéde és együttműködése meginduljon. Holott ez kardinális kihívás.

29. A sokféle elválasztottság, elkülönülés egyik válfaja az, hogy a vallási vagy tágabban a spirituális ítélkezések még lobognak. Holott a tér és időfeletti lélek és tudat minden ilyen generált, manipulált ellentétet szeretne megszüntetni.

30. Minden lelki, szellemi, társadalmi és politikai (látszólagos) ellentét határozottan nehezíti, vagy akár időlegesen lehetetlenné teszi, hogy a nemzet vállalja és teljesítse az Új Aranykorban az eredeti és a mostani új küldetését. Ez az új szellemiség végleg elszakad a mai negatív világideológiáktól.

384

31. Hogy mi az új küldetés? Nagyon egyszerű és újra ismételni kell. A

Szerelem-Szeretet Emberré válás, a szeretetcsaládok tömeges létrejötte, a boldogságfalvak és szeretetvárosok megszerveződése, természetesen a szeretetállam születése. Mindez az Új Földön, avagy a Szeretetbolygón, hiszen minden ember és közösség a boldogságra rendeltetett és az ember már isteni társteremtőként van most jelen.

32. Aki mindezt bármilyen okból akadályozza, saját szeretetélet esélyét rontja.

33. Ne felejtsük el az isteni akarat érvényesülésének tökéletességét. Mi akárhogyan viselkedünk, akárhogyan teremtjük nemzetünket, a Földbolygó, a nemzetek és a felemelkedett emberek mind belépnek az Új Istenkorszakba.

34. Aki ezt érti és elfogadja, az értheti meg hitelesen, hogy a Szent Korona mit képvisel és hova vezet minket.

35. Talán felesleges kijelenteni, de azért még megteszem, hogy egyetlen sze-

mélyes és közösségi egonak nincs és nem lehet semmilyen szerepe. Ezért maradjunk teljes belső békében is, noha az Új Világ születése még krízisekkel jár együtt.

36. A magyar ember és a nemzet közelítse a szakrális állapotot. Legyen ben-

ne nyugalom, bátor hit, boldog elkötelezettség. A lehető legjobb úton vagyunk.

37. A szakrális nemzet mindenkit szeret, azt is, aki most esetleg tudattala-

nul vagy tudatosan akadályozza, vagy csak nehezíti az újjászületést is felülíró Új Születést, amelyet természetesen boldogan támogatnak ősi és későbbi szentjeink, szakrális vezetőink.

38. Újra figyeljünk nagyon a Szűz Anya és Jézus üzeneteire. 39. Mindenkivel fogjunk össze, különösen a környező nyugati és keleti népekkel, hogy az Új Aranykor általunk (is) a lehető legmagasabb szinten jöjjön létre.

40. A szakrális nemzet diadala már születik.

385

34. A közös Szerelem Lélek felfedése Beszélgetés a telepatikus kommunikációról

1. Amennyire csak lehet, kikapcsolom az elmém. 2. A nehézség az, hogy Belső Forrásom üzeneteit is csak az elmém tudja

kimondani nekem, vagy Belső Forrásom az elme nélkül is képes hozzám szólni? Elég ritkán próbáltam közvetlenül beszélgetnem Isteni Énemmel vagy Belső Forrásommal. Fokozatosan tudatosult bennem, hogy az emberen belül van egy másik, alternatív kommunikációs „rendszer”, amiben a tobozmirigynek jelentős szerepe van.

3. Ánanda az elmúlt években elég sokszor beszélt hozzám úgy, hogy telepa-

tikus üzenete valószínűleg az ötödik dimenzión át érkezett meg hozzám. Nem lehetett azóta sem igazán eldönteni, hogy üzenetéről mennyit árult el neki saját elméje vagy más belső entitása. Azt szintén nem vagyok képes megérteni, hogy a hozzám küldött üzenetét hogyan fogadta be belső lelkem, s aztán a kódolt üzenetet ki öntötte bennem, nekem szavakba. Ez például a Belső Forrásom volt vagy már az elmém is alkalmassá vált erre?

4. Most kicsit meditálok, hogy a transzcendens állapotban az új dilemmák-

ra égi magyarázatokat kérjek. Miután ötödik dimenziós lélekként mindnyájan telepatikusan fogunk tudni beszélgetni, például a tobozmirigyen és/vagy az Isteni Énen át érkező felső válaszok új életesélyeket villanthatnak fel. Ez már az Új Ember születése.

5. Azt kapom, hogy Mihály arkangyal fog válaszolni a kérdéseimre.

Mindjárt arról tájékoztat, hogy Ánanda éber elméje nem számolt be önmagának saját lelke üzeneteiről, de a lelke mindent érzékelt és boldogan élte az üzeneteket érzésekként. Korábban nem mindig vállalta új érzéseit, de aztán ezektől az érzéseitől belül, a Belső Ember lényében folyamatosan emelkedett. Izgalmas szempont, hogy a szavakat hogyan tudják helyettesíteni az érzésjelek.

386

6. Nálam a beérkező Ánanda üzeneteket, amelyeket a naplómban szó szerint leírtam, szintén nem az elmém és nem a tudatom fogadta és vette, hanem inkább az Isteni Énem és a Belső Forrásom együtt észlelte és öntötte végül szavakba. Akármennyire is meglepő, ehhez nem nagyon kellett az elmém, mert nélküle is tudatosultak bennem az üzenetek érzései és szavai. Ebben is szerepe lehetett a tobozmirigynek vagy a csakráknak.

7. Ezek szerint az Isteni Én, a Belső Forrás és a tobozmirigy is képes ugyan-

arra, mint az elme. Amikor belső intuíciókat kapok bármiről, azokat sokszor szintén az Isteni Én és a Belső Forrás küldi, amelyeket az elmém aligha tudna felfogni. Ennek ellenére figyelem viselkedését, hogy az inspirációk ne torzuljanak.

8. Kérdésemre azt a választ hallom, hogy az változatlanul igaz, hogy

Ánandának és nekem a Belső Ember mindenségemben „közös lényünk” van, mint egy új, páros entitás. Természetesen megkérdezem, hogy ÁnandaCsaba közös lénye hol „lakik” a Belső Emberben? Az újabb válaszüzenet nem lep meg, mert eddig is azt sejtettem, hogy „közös lényünk” nem valamelyik már létező belső entitásomba költözött be. Összeolvadva nem Isteni Énemben, vagy nem Belső Forrásomban, hanem a „megszületett” új Szerelem és Szeretet entitásban vagyunk.

9. Az ÁnandaCsaba ötödik dimenziós lélekentitás a Belső Emberemben

már a teremtéstől kezdve a létező entitásaim között, velük nem egyesülve, önállóan létezik.

10. Mindjárt felmerült bennem az a válaszkeresés, hogy ez a közös lélekenti-

tást mi tudatosan teremtettük vagy már fogantatásunk előtt, vagy után isteni akaratból jött létre? Ha magamban befelé figyelek, egyelőre nem kapok választ, pedig mintha az elmém korábban azt is felvetette volna, nem teljesen kizárt, hogy csak Ánandával való ismerkedésem és egymásba szeretésünk után született ez a belső közös lélekentitás. Ennek a fordítottja is igaz lehet: örök idők óta létezik.

11. Nevetve azt az érzésdilemmát észlelem, hogy ez az ÁnandaCsaba entitás

egyúttal a titokzatos Szerelem Lelkünk-e? A választ igyekszem pontosan leírni. Most az az érzésgondolat jön, hogy a belső ÁnandaCsaba entitás a közös Szerelem Lelkünk „testet öltése”. Persze nem fizikai testről van szó.

387

12. Ez a Közös Lelkünk már a fogantatásom előtt teremtődni kezdett. Ez

a teremtődés már akkor véget ért, amikor Ánandát még nem ismertem meg. Ebből az következik, hogy már a fogantatásaink előtt, az Őseredetlélekben tudtuk, hogy ebben az inkarnációban, a földi életben találkozni fogunk.

13. Óvatosan szeretném felfogni azt a kérdést, hogy a Földön minden Szerelem Párnak van-e egymásban Közös Szerelem Lelke vagy ez a felfoghatatlan csoda csak az ikerlángszerelmekben igaz? A válasz félig-meddig kódolhatatlan. Ez az ikerláng Szerelem Pároknak is csak mintegy a felére jellemző. Ugyanakkor a normál Szerelem Párok esetében ritkán, de előfordul.

14. Helyesen következtetek-e arra, hogy ez a Szerelem minőségtől függ? Az érkező válasz egyértelműen az, hogy igen. Akkor hogyan lehetne megfogalmazni azt a szerelem minőséget, amitől Közös Lelkük lesz egymásban, vagy esetleg csak egyikükben? Mindez Isten Szerelem Lelkének a párok találkozása előtti beköltözése vagy inkább az isteni minőségű szerelem hatására történik az Isten Szerelem lelkének megérkezése, betöltődése? Közel sem mindegy.

15. Most gyorsan szeretném azt megtudni Mihály arkangyaltól, hogy Ánanda Belső Ember lényében is él-e a Közös Szerelem Lelkünk? Visszakérdez: mit érzel, mit gondolsz? Gondolkodás nélkül azt felelem, hogy Ánandában is lobog a Közös Szerelem Lelkünk. Mihály arkangyal megerősíti megérzésemet! Boldogan felsóhajtok.

16. A szerelem minősége csak, vagy főleg attól függ, hogy Isten Szerelem lelke

belénk olvad? A válasz nem egyszerű és nem logikus. A válasz alapvetően három kimagasló feltételtől függ. Először is attól, hogy előző életeinkben az ikerlángunkkal megéltük-e az igazi szerelmet. Ez nagyon érthető és jogos követelmény.

17. A második feltétel az, hogy a Szerelmünket úgy vagyunk képesek szeret-

ni, hogy ez a szerelem mindenkitől és mindentől függetlenül és minden más szerelem lehetőség felett toronyként magaslik. Bérmennyire is nehéz befogadni azt, hogy ez a feltétel akkor is igaz, ha közben valamiért bele-belebonyolódunk valamilyen párkapcsolatba.

388

18. Mi lehet a harmadik feltétel, avagy mi az Isteni minőségű Szerelem lé-

nyege? Ez a lényeg nem önthető szavakba, amint Isten Szerelem Lelke sem jellemezhető. Ehhez még túlságosan foglyai vagyunk a harmadik dimenziós képzeteknek.

19. Most ismét elmegyek meditálni, remélve, hogy valamilyen válasz sugárzódik. Még nem is meditálok, már ömlik rám a gyors válasz. Szinte viharként zúdulnak rám a mondatok. Hogyan is szól ez?

20. Istenként Sziszifuszi légy, hogy Szerelmedért és isteni boldogságáért

Istenként létezzél. Ez a létezés jelképesen vulkántűz. Ez Szerelmedet és Téged lelkileg újra „kiégett” úgy, hogy az orrod hegyén lévő sejtek is táncolva szerelmesek lesznek. Ez azt jelenti, hogy tested, lelked, szellemed, tudatod minden porcikája vulkántűz lesz, anélkül, hogy elégetne Benneteket. Ez az érzelmek feletti gyönyör és a szüntelen lelki kielégülés.

21. Eddig tartott a válasz. Megint csendben befelé figyelek. Ez a leírás igaz-e rám, ha az elmúlt tíz évemen végig pillantok? Mihály válaszának minden misztériumát aligha értem még teljesen, de a Szerelem jellemzése lényegében a tudatom mögött-felett is igaz rám.

22. Ha belegondolok abba, hogy a vulkántüzes lelki kielégülés mit takar, va-

lamennyire felfogom, hogy Ánanda iránti érzett-élt szerelemmámorom okozta lelki kielégülés szavakba szintén nehezen gyömöszölhető. Erről van azonban lélekemlékezetem, ami nem függ tértől és időtől, s végül semmitől sem. Minden akarat vagy szándék nélkül boldog Szerelem Sziszifuszi, vagy Sziszifuszi Szerelem vagyok.

23. Ez a sziszifuszi erőfeszítés akaratlan óriási odaadás a Szerelmedért. Egyszerűen van.

24. Ez az óriási odaadás-erőfeszítés nem függ semmilyen külső körülménytől

vagy belső állapottól. Ez vagyok! Sőt ezek az Igazi Szerelem Párok. Isteni lelki kielégülés a sziszifuszi szerelem adástól.

389

25. Mindez anélkül történik meg velem, veled, hogy előre tudnád, előre terveznéd, vagy előre álmodnád. Fogalmad sincs, hogy ez és így fog történni. A benned köröző kérdés valahogy úgy hangzik, ki döntötte el, hogy ezt az isteni szerelmet választom? Ki akarta, hogy ebben az inkarnációdban minden ennek a szerelemnek rendelődjön alá? Sejtettem-e én egyáltalán, hogy erre a földi szerelmek feletti lelki-szellemi, ugyanakkor lényegében forró szerelmi odaadásra képes vagyok? Csak úgy sorjáznak a bukdácsoló kérdések.

26. Meglepő módon a válasz Mária Magdolnától és Ánandától közösen ér-

kezik. Az élet nem akarat, nem döntés, nem képeség, vagy elsősorban nem cselekvés. Az Ikerláng Szerelmek Párok gyorsan tanulják meg, hogy szerelmüknek nincs oka, sorsa és nem ér véget. Egyszerűen létezik. Mindent elsöprő módon. Ajándék. Akik ezt kapják, talán a legnagyobb isteni ajándékot kapják.

27. Van-e oka és van-e következménye? Például a Belső Ember Szerelem Ember lesz-e, vagy a Belső Forrás mindenekfelett Szerelem Létforrás, vagy Gyönyörű Gyengédség? Mi történik bennünk? Mindezt most belső lényemtől kérdezem.

28. Ezért a Belső Forrás válaszol. Mindez igaz és mindennél több is. Aki

Szerelem Emberré válik, annak nincs többé földi definíciója. A Szerelem Ember majd akkor kezdi magát megérteni, ha Istenné válik és számára az Istenvilág lényege és küldetése Szerelme boldoggá tétele. Ehhez kapcsolódik az, hogy az Ikerláng Szerelem Pár már megismerkedésük előtt tudhatta égi-földi küldetésüket.

29. Új kérdések jönnek. Küldetés? Ez az Ikerláng Misszió? Arra döbbenünk

rá, hogy a Földön végleg az isteni szerelem és szeretet küldöttei vagyunk? Válaszért magamba, a Belső Forrásomra nézek. Tudjuk Mimagunként, hogy ezért vagyunk SzerIsten.

30. A háttérben mintha Mária Magdolna és Ánanda mosolyogna. Ekkor

Belső Forrásom mintha két „karjával” átölelne. Annyit mond csak nekem, hogy mindent tudok. Igen. Régóta tudom és szolgálom az ikerláng missziót.

390

31. Fellélegzem. Úgy érzem, hogy elmém ugyan hallgat, de mindent ért. Azt

is érzem, hogy belső lényemmel együtt örül. A szerelem ereje úgy hat rá, hogy alsó elméből felső elmévé emelkedik majd? A választ az elmém feltehetően régóta tudja.

32. Szeretném magam mellett látni Ánandát, de jól tudom, hogy most „csak”

a láthatatlan finom fizikai testében van jelen. Már csak az foglalkoztat, hogy Belső Forrásomat, mintha világforrás lenne megnyissam, és a lelki odaadással már-már finom zuhatagként „öntözzem” Szerelmem Belső Forrását. Hogy így is szeressem.

33. Akkor legyen úgy, hogy az öntözés már rám is zúdul. És ekkor kettőnk Szerelem Létfolyója olyanná válik, hogy szerelem áramlatként fölfelé-kifelé a Tejút Galaxis tengerébe érkezik.

34. Eredetileg csak beszélgetni akartam belső lényemmel, különösen Belső

Forrásommal, csakhogy a megvilágosító beszélgetés mellett most Szerelem Fényfolyóként is megtapasztalhattuk a korlátlan képességünket.

35. Nincs okom semmit sem magyarázni. Az elme továbbra is maradjon csendben.

36. Önmagunkban belül és egymás között is képesek vagyunk beszélgetni.

Elme nélkül, sőt az elme ellenkezése nélkül is. Óvatosan nemcsak az mondható ki, hogy két szemünk helyett sok szemünk van, hanem talán az is, hogy az isteni magasságot választó ember minden entitása képes „beszélni”, sőt mélyen érezni. Hihetetlenül több vagyunk, mint harmadik dimenziós test.

37. Ez persze természetes. Az Isten Nyelvet beszélő ember az Isteni Szerelemben mindazt megéli, felfogja és ünnepli, ami a hagyományos elmekommunikáció felett van. Ez a „felette van” azért is lehetséges, mert a szerelem mindenek felett van.

38. Akkor is, ha csak most kezdjük érzékelni, észlelni a szerelmi beteljesülést. 39. Ánandával Szerelem Lelkű pár vagyunk. 40. Legyetek Ti is ilyenek!

391

35. Égzengés 1. Égzengés? 2. Ha zeng az ég, akkor zeng az Isten, ha morajlik az ég, dübörög a Föld, ha zeng az ég, zeng az emberi lélek, ha minden zeng, kiterjedt az égzengés.

3. Aligha hihetünk abban, hogy a bolygó Istennel és az emberi lelkekkel

együtt bármikor boldogan mennydörgött volna. Ha soha nem zengett igazából, inkább csak sikoltott és sírt, akkor ez ellentéte az égzengésnek. Ma a Föld és az emberi lelkek még mindig zokognak és nem hisznek abban, hogy az égben és a lelkünkben mennyei zengés lesz. Már van!

4. Nem a lelkek milliói tehetnek arról, hogy éneküktől nem zeng a Mindenség, hiszen ebben az életünkben soha nem történt meg, hogy Istennel és Gaival együtt énekeltek volna. Majd most!

5. Akárki mondja, akár az égből, akár a Földön belülről, akár a lelkek sze-

retet forrásából, akár a gazdagok szívéből, semmi nem nagyon utal arra, hogy a Földbolygót az ősidőkben égzengésre teremtették. Holott kapunk ilyen tartalmú üzeneteket. Ám legyen igazuk a fényfiaknak, vagy a Mesterlelkeknek, csak már végre a gyönyörű kékbolygón szólaljon meg a közös égzengés.

6. Ha a Legvégső Forrás a föld közelébe jönne és beletekintene az emberek

többségének daltalan szívébe, végre lenne valaki az égen-földön túl, aki diadalmasan felfogná, hogy itt az idő arra, amire sokan várunk, hogy az eddig ismeretlen égzengés szólaljon meg a földön. Végre. Most.

7. Képzeljük el azt is, hogy az égben boldogan énekelnének az isteni harsonák, s ekkor a földön minden ember, még a leghalványabb lélek is hallaná az égzengést.

392

8. Az égzengés kívülről és belülről mennyei morajlás. Szeretnék min-

den ember mellé odaállni, átölelni, s együtt zengeni vele a galaxis Édesanyánknak. Vegyük tudomásul azt az isteni kegyelemhiányt, hogy az emberek nagy többsége soha nem hallotta az égzengést. Sem saját tudatában, sem az Ég tudatából. Ne tessék azt sem mondani, hogy az emberiség azért szenvedett annyit, mert a kötelező kozmikus próbatétel kellett nekünk a felemelkedéshez. De az sem baj, ha így van.

9. Ha minden ember Isten, akkor lehetetlen, hogy a lélekből ne áradjon a mennyei égzengés. Eddig viszont nem áradt. Ezért nem tölthette fel énekkel a zengést pusztító embereket, s a pusztítás miatt szeretetet vesztett lelketleneket sem. Elég volt minden szépítésből.

10. Csak egyetlen igazság van. Égzengés akkor van, ha örömdörgés van. Minden mellébeszélés égzengés-hiány.

11. Beszámolhatok arról, hogy valaki zokoghatott már annyit, sok életen át,

hogy kiáll a galaxis közepére, s ezért is egyedül úgy kezd égzengeni, hogy az omniverzum visszafordul és minden sötét erőt azonnal megszüntet. A belső lelki égzengéstől persze még nem szólal meg az egész földbolygó dala.

12. Ha tíz millió ember vonulna a központi naphoz és álló hétig zengetné úgy a torkát, hogy ezer galaxis is hallja, akkor ebből még nem következik az sem, hogy földi szomszédaink, a szomszéd utcánkban égzengést hallanak. Jól van ez így!

13. Akkor legyen inkább még mindenki csendben. Ismerjük fel, hogy dübör-

gésmentes Földön élünk. Buddha, Jézus vagy Mani hiába fújta meg az égzengető trombitákat, ettől az emberiség töredéke is csak részben ébredt fel. Tessék akkor most megmondani, hogy minden kontinensen hogyan ébredhetnek fel a végtelen számú, álomtalan éjszaka után a lelkek.

14. Magamra is kérdően pillantok. Lassan közel háromezer álomtalan, gyakran hosszú ideig tartó éber éjszaka után hogyan váljak most zengő trombitává? Ma már viszont a kérdés is értelmetlen zene, mert a válasz meglepő lesz.

393

15. Velem nagyon könnyű dolga van az Istennek, mert a legtöbb zengéstelen

éjszaka és nappal után és közben folyton zengettem a lelkem hangszerét. Házunk felett most is fénytér van, amelyben belső madaraim szüntelenül dalolnak. Magam azonos vagyok az égzengéssel. Már ezért is sokszor egyedül maradtam, mert szeretett társaim közül kevesen és ritkán daloltak a Kárpát-medence rigóinak.

16. Először is és végül is égzengés? 17. Mindnyájan legalább magunkban énekeljünk a szerelmünknek, hogy a

közös, szerelmes énekzengéstől a halhatatlan szentek és az égzengést ritkán küldő égi lelkek is felébredjenek. Fogja fel már végre mindenki, hogy csak egyetlen alternatíva van: az égzengés. Az égzengetés!

18. Engem az sem zavar, hogy égi fénytársaink folyton azt kiabálják nekünk: ébredjünk fel. Teljesen igazuk van. Csak arról nem beszélnek, hogy a zengéstelen inkarnációk vagy a sírászengések után, sőt anyjukat-apjukat lelkileg elvesztett földi halandók mitől és hogyan ébredjenek fel. Ne tessék csak arról dudorászni, hogy majd az érkező energiák dalra fakasztanak minket.

19. Ha ez ilyen egyszerű lenne, már legalább az emberiség fele a fénycivilizációk bolygóin énekelné a megváltó dallamokat. Ehhez még az sem kellene, hogy a galaxis központi napjából az időtlen idők óta ígért „dal” végre megérkezzen a Pléroma eget zengető fénylobbanásaként.

20. Ha van Fény, ha van Szeretet, ha van együttérzés, nincs Isten, aki megindokolhatná, hogy miért várunk az égzengéssel.

21. Bátran lehet mondani, hogy igazságtalan és türelmetlenek vagyok, mert

látszólag oktalanul számonkérem az égzengés hiányát. Vállalom a tisztes számonkérést. Nem vitatom, hogy mindenki jót akar, sőt a földi sárdagasztók sem ördögök, csak mindnyájan lássuk be, hogy mindössze az számít, hogy az égzengés töltse be az eget és a lelkünket.

22. Minden más mellékes. Egyedül az égzengés a kegyelem, a megváltás, a felemelkedés. Az sem érdekes, hogy a hivatásos énekszólók többsége miért zárja be a torkát. Csak a megszólaló boldog égzengés számít. Ha nincs égzengés, semmi nincs.

394

23. A jobb állapotú földi lelkeket az sem kényszeríti már sírásra, hogy döb-

benetes az a korlátlan égzengéshiányú bolygó, ahol sem a gazdaság, sem a társadalom, sem a politika égzengésre nyitott daloló mesterei sem képesek másra, mint a régi dalokat, a régi mondatokat, a régi topogásokat ismételni. A kevés égzengés a jobbak többségét is torokzárásra készteti. Jó lenne kacagni magunkon.

24. A legfélelmetesebb a hivatásos média égzengés tiltása. Már évek óta az

egész világ például az új gazdasági dalról beszél, amelynek angol nyelven GESARA a rövidítése. Az égzengés persze talán már akkor is felharsanna, ha mindaz, ami már lomként, kacatként, szemétként elégetendő, az nyilvánvalóan organikus módon megszűnne.

25. Előre mondom, hogy az egész emberiség táncolna, énekelne, ünnepelne,

ha az elmúlt évezredek világa legalább ma hajnalban örök véget érne. Ezt már sem polgárháborúk, sem világháborúk kirobbantásával nem lehet meggátolni. Az égzengés most, némileg titokban visszafojtva is terjed a földbolygón.

26. Nincs jelentősége annak sem, hogy a félrevezetettek és lélekfosztottak a régi életkátyúk dalaival kísérleteznek. Higgyünk abban, hogy a többségük egyszer felébred. Amerikában is.

27. A jelenjövő és a holnapjövő mindent átható és mindent elérő személyes és

kollektív égzengés lesz. Nem csak azért, mert a vasbolygón most Aranyló Kor születik, hanem azért is, mert a vasodúból kiszökő emberek lelke, szelleme és torka boldogságénekeket szeretne fújni.

28. Feltűnhet, hogy írásaimban arra a kérdésre nem keresem a választ, hogy

a háttérhatalmat akarva, vagy akaratlanul is kiszolgáló nézetek és magatartások miért és hogyan tévedtek. Talán egyszer önmaguk is képesek lesznek kimondani. Mindenesetre az bizonyos, hogy a világuralmat gyakorló pénzkapitalizmus (is) emberiség zsákutca volt. Most drámaian és végképpen az.

29. Ha már tegnap reggel óta, a jelenjövőben az égzengés és égzengetés az

alternatíva, örvendjünk, hogy a Tejút galaxisban egy Föld nevű bolygó (nemcsak képletesen) fényhajóvá válik és a mai emberiség java materiálisan is fénytestű égzengető lesz.

30. Már ettől zengeni fog a Mindenség.

395

31. Most lehetőleg minden lelket arra kérek, hogy vonuljon vissza egy órára

a csendbe, hallgasson, imádkozzon, meditáljon, vagy dúdoljon dalokat. Ha valaki belső öröm állapotban van, tegye fel azt az egyszerű kérdést magának, hogy miképpen válhatok égzengéssé, s mi mindent tegyek azért, hogy a Földbolygó, vagy legalább a Kárpát-haza Égzengés Ária legyen?

32. Ha a remegő elménk és a szorongó egonk képes szintén csendben lenni, a megvilágosító érzéslelkület meglepő kijelentés tehet az igazi bensőnkből. Ez a mondat valahogy így hangzik: „Nincs akadálya annak, hogy égzengés legyél, mert belül égzengés vagy!” Most sem más a lelki összpontosítás célja, mint az, hogy égzengető döntést mondj ki magadban.

33. Ha lelki antennáidat bekapcsolod vagy égi társaid bekapcsolják, még azt is hallhatod, szinte égzengés tónusban, hogy Isten égzengést küld neked azért, hogy ne legyenek kétségeid a döntésed miatt.

34. Lehet, hogy legjobban az győz meg, s attól győzöd meg énektelen elméd,

hogy az ima után felemelkedve kilépsz önmagad árnyékából és a Földre zúduló új fényben ekkor benned a Lelked Égzengése azt üzeni, hogy szerelmeddel, szüleiddel, családoddal, gyerekeiddel akkor és úgy leszel végre boldog, ha Isteni Égzengés vagy. Nagyon szeretem minden gyermekem és unokám!

35. Ugye érthető, hogy a boldogtalanság gyógyszere a felhangzó égzengő, eget zengető lélekzengésed. Belül magad is Égzengés Kórus vagy.

36. Egyéni életed nem a gazdasági-társadalmi új világrend égzengető új énekmodelljétől függ, hanem attól, hogy a felemelkedésed közben és különösen a határtalan emelkedésed révén Égzengés vagy.

37. Az aranyember, az aranycsalád, az aranynemzet, az aranykor egyaránt aranyló égzengés.

38. Már azért is így van, mert az isteni galaxis és isteni fénytestvéreink megteremtették az Égzengő Föld felemelkedésének sok feltételét. Ez egyúttal az égzengő bolygó teremtése is.

396

39. Magam is arról kaptam megerősítést égi forrásokból, hogy higgyek az

égzengés felső fokában. Ez szükségképpen nem más, mint az, hogy Ánandával együtt éljük az isteni égzengéseket. A fényes és zengő közös lelkünkben és közös létvilágunkban.

40. Égzengés vagyunk.

397

36. A küldetés 1. A küldetés sorsidea. 2. A sorsidea a Teremtő egyik elképzelése. 3. Az ember teremtéskor kapott sorsprogramja, majd az új inkarnáció előtt vállalt létterve szükségképpen szinkronban volt és van annak a földi világnak az ideájával, ahova a személyes sorsidea ismételten küldi.

4. Halvány fogalmam sincs, hogy saját elgondolásom a fogantatás előtt az én döntésem volt-e és/vagy emelt lélekkel „csak” elfogadtam az isteni sorsfeladatot. Annyi bizonyos lehet, hogy édesanyám tökéletesen tisztában volt azzal, hogy neki Csaba nevű fia születik, ráadásul korábban már beleszeretett a hunok történelmébe és világálmába.

5. Amikor viszont az ember megszületik, majd pedig ifjú ember lesz, sehon-

nan nem kap üzenetet arról, hogy miért született meg és milyen sors vár rá. Csakhogy. Magam is tanúsíthatom, hogy már tíz-tizenkét évesen tudat alatt, lelkem mélyén hihetetlen erős küldetésinspirációm volt. Annak ellenére is, hogy akkoriban még a küldetés fogalmát sem ismertem.

6. A küldetés sorsidea tehát megjelent kamaszkori életemben. Első formája egy olyan kiscsoport álom volt Balatonszabadi fürdőtelepen, hogy iskolatársaimmal együtt ellovagolunk az Atlanti-óceánig, majd hajóra szállva elmegyünk Észak-Amerikába felszabadítani az indiánokat az őket megszálló európaiak uralma alól. Ez gyönyörű ideakezdet volt.

7. Egész életemben a különböző életkorok eltérő ötletei mind azért születtek

bennem, hogy az eddig és ma létező világrendek fogságából szabaduljunk meg. Hála Istennek!

8. Még gimnazista koromban sem voltak alapos ismereteim a globális hát-

térhatalomról, a Földet sokkal korábban megszálló különböző sötét civilizációkról, ám a hatvanas években a beatkoncertekre járva, vagy egy Forrás nevű szellemi csoportot szervezve nem voltak kétségeink arról, hogy a fennálló világ nem a mi jelenideánk.

398

9. A hetvenes és nyolcvanas években megjelent első könyveim kivétel nélkül

azért íródtak meg, mert új világideát kerestünk és kerestem, példa erre az Azon túl ott a tág világ című, Bánlaky Pállal írt esszékötetünk. Ám nem volt még küldetés tudatom.

10. Ebből nem következett, hogy a hatvanas vagy hetvenes években ki tudtuk volna mondani, hogy a szocializmus után milyen új ideális világállapot legyen, de szenvedélyesen hirdettünk egy új társadalmi és lelki eszme szükségességét. Egy azonban bizonyos, hogy az akkori kapitalizmust tudatosan sem tartottuk méltó és követendő mintának.

11. Mindenesetre becsülöm szüleimet és nagyszüleimet, hogy kibírták a múlt

század második felét, sőt egyikük sem emigrált, mert finom, bölcs élettechnikákkal életben maradtak. Holott édesapám már az ötvenes évek első felében is azt hangoztatta a családban, hogy guggolva is ki lehet bírni a Rákosi-rendszer végéig.

12. Engem helyesen úgy neveltek, hogy senkit ne tartsunk ellenségnek. A cél a megmaradás, a túlélés volt. Átvészeltük az uralkodó csoportokat és az uralkodó ideológiákat. Kivétel nélkül mindegyiket. Milyen nagy boldogság ez.

13. Egyszer majd talán valaki képes lesz megírni azt a történelem-lélektani elemzést, hogy a második világháború után az egymást követő nemzedékek, néhány jelentős szellem kivételével, miért nem voltak képesek még gondolatilag sem új világot elképzelni. Ma is kacagni kell azon, hogy változatlanul a jövőnélküliségben evezünk.

14. A Forrás csoportban már 16-17 évesen Teilhard de Chardint olvastuk, meg a Korunk Szellemi körképét, sőt szemináriumot is vezettem Marx korai művéről, a Gazdasági-filozófiai kéziratok 1844-ről. Messze előre haladtunk, anélkül, hogy bármilyen valódi ismeretünk lett volt a később lehetséges Új Aranykorról.

15. Utólag azt mondhatom, hogy az égi vezetés maximálisan ideális volt.

Olyan szellemi műveket olvastunk és vitattunk meg, amelyek később megakadályozták, hogy menekülésként visszahátráljunk a manipulált kereszténység tanokba, a kifacsart (neo)liberalizmusba, vagy a hamis piacgazdasági felfogásokba. Örvendhetünk!

399

16. Aztán a JAK-füzetek sorozatban megjelent a Reformvár című jövő-utó-

piánk, ahol Kamarás István volt a szerzőtársam. A könyv komoly szellemi vihart kavart, de a nyolcvanas évek elején senki sem kezdett el Reformvárakat tervezni és teremteni. Csak közeljövő képek között vergődtünk.

17. Semmit nem szeretnék idealizálni. Egyéni szellemi utamat sem. 18. Szándékosan sem eddig, sem most nem térek ki arra, hogy a hatvanas

évek közepétől kezdve milyen politikai, társadalmi és szellemi atrocitások értek. Ha ezekre visszanézek, tisztelettel kijelenthetem, hogy fentről újra és újra nem véletlenül vigyáztak rám és védtek, mert ezek a tapasztalatok nehéz, de jó erősítések voltak a lelki-szellemi fennmaradáshoz. Közvetlen életveszélyt egyszer sem éltem meg.

19. Néhány éve váratlanul megtudtam egy titkot. Bölcs védelmemet szolgál-

ta az is, hogy korábban nem ismerhettem meg az eredeti küldetésemet. Beavatatlanul egyszerűen „tartalék sorsállományban” voltam az ezredforduló után is. Szerencsére ezt jól viseltem, mert nem gyötört semmilyen olyan életvízió, hogy gazdagságot vagy hatalmat akarok. Ez sem lehetett véletlen.

20. Lelkileg-szellemileg ugyan mindig valamilyen világmegváltási vágy ve-

zetett, de még a rendszerváltás után sem akartam politikus lenni. Az égi vezetés nem is engedte volna. Ennek ellenére részt vehettem az egykori Nemzeti Parasztpárt képviseletében az Ellenzéki Kerekasztal munkájában, ahol nyilván nem a késői kapitalizmust, mint megbukott jövőideát támogattam. Tökéletes sorsidea felkészítés volt ez is.

21. A sorsidea persze válogat. 22. A sorsidea tehát vezet és véd mindenkit, s a teória emelkedetten tudatos, mert kristálytisztán tudja, hogy sorsod folyamán mit szükséges megélned és ellenben mi minden olyan terv, amit a sorsidea az adott pillanatban nem tesz lehetővé.

23. Minden embernek vannak isteni énideái is, amelyek részben nem az égi

sorsideák. A sorsideák a perdöntőek, az énideák viszont akkor teljesülnek, ha nem ütköznek a sorsideákkal. Holott az a feltételezésem, hogy az inkarnációk feletti énideák lényegesebbek, mint az aktuális sorsideák.

400

24. Minden ember életében, különösen a sorsfordulók idején az ütközések

kikerülhetetlenek az elgondolások között. Az eddigi szikrázó tapasztalataimat már részben közhírré tettem. Nehezen fogadtam el például azt, hogy Ánanda csak attól kezdve lehet végre az Isteni Párom, amikor az új, földi teremtőkorszak elkezdődik.

25. Mindez évtizedeken át úgy történik, nemcsak velem, hogy sokáig sajnos

nem ismered, ám jobb esetben sejted a sorsideáidat. Miközben lehetnek olyan isteni énideáid, amelyek számos inkarnáció óta nem valósulhattak meg. A sorsideának azonban ezekről is van fogalma.

26. A két idearendszer felett természetesen Isten egyensúlyoz. Számon tartja

énideáidat, ráadásul nagyon előre lát, s nagyjából beméri, hogy mikor valósulhatnak meg az imádott énidea reményeid. A kedves nehézség csupán az, hogy Isten gyakran nem tájékoztat az előre látásból következő létrealitásokról.

27. A türelem, a várakozás, a reménykedés létkérdés, méghozzá úgy és azért,

mert sokszor az előre megírt sorsideádat szinte csak a sorsidea végső beteljesülése közben kapod meg. A lét tehát szinte az, hogy légy beavatatlanul is beavatott. Bölcsességhiánnyal is bölcs. A felemelkedésnek mindez hétköznapi járuléka.

28. Nos, magam nagyjából már tudhatom sorsideáimat, ráadásul eddig is eltökélten támogattam az új világideákat. Hatvan éves korom után lélekszilárdan fennen hirdettem az Istenembert, mint emberideát, s az Istenvilágot, mint Jövővilágot. Talán mondhatom azt, hogy nem éltem szellemi korfogságban.

29. Aztán tudatosult bennem, hogy végre kimondható: emberként is Isten va-

gyunk, s Teremtő felhatalmazást kaptunk, miközben a régi világ kalózai ránk is ágyúlövéseket küldtek. Ezek sem érdemelnek már semmilyen beszámolókat. Az igazi izgalmas kérdésre adott válasz viszont a Feltámadás szava.

30. Nézzük csak ezt. A kiemelt kérdés úgy hangzik, hogy a feltámadás volt-e a rejtett küldetés, ami egyre egyértelműbben demonstrálódik?

401

31. Az égi entitások, az isteni források azt mondják, hogy most ért véget az a „kisebb” történelmi szakasz, ami már Ó-Egyiptomban kezdődött és éppen most fejeződik be. Az utolsó száz év volt a mélypont. A száz év felelős-felelőtlen vezetői most sem nagyon lesznek alkalmasak ennek belátására.

32. Miért is kellett nekem ebbe a száz évbe úgy beleszületni, hogy a százéves

korszak végéig nem teljesíthetem isteni-földi küldetésemet? A sorsideám tehát az volt a régebbi és mai tanítások szerint, hogy egy érett, bölcs mesterként a most induló új időszakasz teremtéséhez valódi jövőt és jövőhorizontot teremtsek.

33. Együtt azokkal, aki ugyanilyen sorsideával jöttek a földre. 34. Ha érett, bölcs mesterré kellett válnom, egyrészt ehhez a sorsideának sok évtizedet kellett adnom, másrészt magamról utólag sem, véletlenül sem mondhatom, hogy érett és bölcs mester vagyok. A minősítés nem lehet a dolgom. Nem is vágyom rá.

35. Bennem a bölcs érettség érlelődése az elmúlt egy-két évtizedben úgy tu-

datosult, hogy Szerelem és Szeretet Emberré kell válnom. Ezért is szükséges megszabadulni minden félelemtől és fájdalomtól. Ma sem hihetem még, hogy már mindegyiktől elváltam. Ezért is hangsúlyozom többször, hogy életemben a belső feladatokhoz képest másodrangú bármilyen külső kihívás.

36. Már azért is, mert úgy teremtem magamat folyamatosan, hogy azért is

szeretnék Szerelmemmel igazi Szerelempár lenni, mert akkor tudok igazán sikeres társteremtő lenni az Új Aranykor jövőjének létrehozásában. Ez a felismerés nagyon sok lélekre igaz.

37. Ha most a sorsútnak ezen a pontján visszanézek ébredésem, tudatosulá-

som, emelkedésem előző évtizedeire, okkal és örömmel mondhatom és hozhatom nyilvánosságra azt az igazságot, hogy a küldetésemet teremtő és küldetést szolgáló évtizedeim tökéletesen tervezettek voltak. Annak ellenére is, hogy közben a hátamon sok-sok szenvedés-hátizsákot vittem.

402

38. A sorsideát hamarább kezdtem el szolgálni, mint ahogy arról tájékoztattak. Ánandával eddig azért nem történhetett még szerelmünk végső beteljesülése, hogy a Küldetéses Úton szenvedjek és tapasztaljak an�nyit, hogy aztán óriási erővel, szenvedélyesen álmodjam-álmodjuk az Új Fénykort, avagy Aranykort.

39. Ez történt. Ez sikerült. 40. Szerelmes küldetésem vagyok.

403

37. Levegőt! 1. Levegőt! Úgy, hogy ne kelljen levegő után kapkodni. 2. Könnyedén tiszta és korlátlan levegőt! Ezt nemcsak a tüdő kéri, hanem a lelkem is, aki szintén elpusztulhat léleklevegő nélkül. A szeretettestem is kínlódik, mert hiába van benne szeretetesszencia, ha nem boldog az őt levegőként körbevevő szeretet nélkül. A levegő éltet minket ragyogtatva.

3. Magyaráztam azt is többször, noha a kommentár is levegőkeresés, hogy

a test, a lélek, az Önvaló, az isteni én, a szerelmes szeretet test, azaz minden belső entitás is fuldoklik, ha nem adhatja a szeretetet. Levegő kell a szeretetadáshoz is.

4. Kijárok a teraszra szemlélődni, vagy a ház elé, ahol egy karosszék vár,

vagy hátra a kertbe, ahol létpompát mutatnak be a zöldséges ágyások, de ott csak a fűbe tudnék leülni. A természet mindenhol láthatatlan dé zsákból önti rám esővízként a levegőt, de ettől nem múlik el a levegőhiányom. Véglegesen levegőben akarok fürödni.

5. A levegő nem csak repülő, szárnyas levegőatomok serege, hanem a fizikai

levegő is Isten lelkének levegőmorzsáiból van, sőt saját lelkemnek is fénycsillagai. Se az ember, se az élet nem írható le fizikai oxigénlepkékkel.

6. A levegő lélekétek és léttáplálék. 7. A szülőcsatorna után a földön landoló emberfióka hiába nyugszik meg édesanyja levegőtérben, ha aztán később nem ismeri fel akár kedves ágyúdörgésként is, hogy a személyes létfolyam mindenhol szeretettenger. Ahogy a levegő is több a szélben hintázó oxigén molekulák szelíd áramlásánál.

8. Levegőt! Semmi másra nem vágyom, mint levegőre. Fizikai, lelki, szellemi levegőre.

9. Minden nap jónéhány lélektársamnak, baráttársamnak közvetítek leve-

404

gőt és a levegővel mindig szeretetet, ám olykor derült égből érkező viharként szembesülök azzal, hogy rajtam sem segít mindig sem a levegőadás, sem a levegőkapás. Ha azt nem Szerelmem adja, vagy nem én adhatom neki.

10. A mai levegőtlen, vagy levegőhiányos világban néhányan értik csak, hogy a szeretet nélküli világban viszonzásként még Isten sem kaphat tőlünk lelki oxigént. Nincs ebben semmi különös. Most nyugodt tudatomból a levegőbe semmilyen égbe kiáltást vagy ismeretlen énekhangot nem adok ki. De nem akarok levegő nélkül élni, vagy levegő korlátozásokat elfogadni.

11. Nincs élet feltámadás nélkül. Ha van feltámadás, de nem mosolyogsz, a

feltámadás fuldokolhat a levegőhiányban. Ha mosolyogsz és a feltámadás sasának hátára ülsz, akkor az égi levegőt is beszívhatod. Bátran szálljatok fel, a sas és a levegő rátok vár! A feltámadáshoz is szükséges a levegő.

12. Sokszor egyedül vagyok a levegővággyal, mert sokan és gyakran levegő nélkül élnek.

13. Figyelem az embereket, életkortól és helyzettől függetlenül, időnként der-

medten nézem őket, hogy mi mindent elkövetnek azért, hogy ne kelljen nekik levegőt követelni. Persze megértően tudomásul veszem, hogy már a bölcsőben is megtanulták a légüres térben való légzést. Ez a rejtett igazság.

14. Az emberek életben akarnak maradni, ám begyakorolták a levegőtlen

életformát. Miközben titokban szeretetesszencia után kapkodnak, s ezért helyesen levegőpótlást várnak az édes szeretetsüteményektől is. Lássuk be, hogy milyen jó, hogy éhesek és törekszenek a szeretet pótlására

15. Szeretem, ölelem, erősítem őket, de én sem tudok szeretetlevegő nélkül

élni. Nekem viszont a versek a finom szeretetsütemények, mert minden vers írása úgy hat rám, mintha egy űrhajó emelne fel magasra, hiszen a versekben annyi szerelem és szeretet esszencia van, hogy a szomjas versolvasók feltámadhatnak tőlük.

16. Sokszor tudatosult bennem is, mintha bölcs arkangyal lennék, hogy a kü-

lönböző lélekcsoportokat hiába látjuk el szerelem-szeretet kannákkal, ha bennünk levegőtlen, íztelen, szagtalan üresség bújik meg. Ha nem hozhatunk minden nap annak szeretet forrásvizet, amit a mindenhol lélegző Szent Isten mellénk adott Mennyei Levegő társként. A szerelmes szeretet, a Szerlevegő a legtisztább levegő.

405

17. Még mindig sokan menekülnek el a szerelemtől és a szeretettől, ha a kivá-

lasztott szerelem- és szeretetpartner nem költözik be levegőtlen házukba. Már azért is többször teszik ezt, mert a szorongó elméjük napi 24 órában fújja nekik, hogy azonnal keres magadnak más lelket, ha kiválasztott szerelmed élettársként nem vállal téged. Az sokaknál nem okoz felébredést, ha az elhagyott remegő szerelmüket viszont szeretik. Az értetlen közbeszéd arra inti őket, hogy szeretetük ellenére forduljanak el tőle, s vonják meg tőle a levegőt.

18. A szerelem, a szeretet, a jóság, a boldogság, a felemelkedés gyakran mel-

lékes, ha a világban rögtön nem téged szolgál csónak-házként, vagy kerti lugasként. Az elmebeszéd azt hajtogatja, hogy ha valaki nem érkezik meg hozzánk, akkor már nem számít, hogy szeretjük. Magunk választjuk a levegőtlenséget.

19. Ezért aztán olykor mindegy, hogy szeretjük-e eléggé azt a lelket, aki valamiért minket választ. Nem lenne szabad levegőtlen kapcsolatokba süllyedni.

20. A Földdel egyszerűbb a helyzet, mint a párunknál, mert általában nem is

szeretjük, sőt sokszor az sem érdekel minket, hogy mennyire szolgálja létünket. Hasonló a helyzet a családi házunkkal is, akinek szintén van lelke, gyakran mégsem testvérként tekintünk rá, hiszen képesek vagyunk azért is eladni, mert éppen sokat fizetnek érte. Azért is történik ez, mert az ego persze díszesebb, rangosabb lakóhelyet akar nekünk.

21. Rendre „teremtjük” a levegőtlenséget. 22. Ma már nem meglepő, hogy a szeretethiány miatt szüleink vagy gyere-

keink is olykor elválunk tőlük, ha a manipulált életpiacon például új és vonzóbb „szeretet” társakat vagy „szerelem” asszonyokat árulnak. Csak garantálják biztonságukat és látszat békéjű életüket. Felületes viszonyból lépnek felületes kapcsolatba? Nem veszik észre, ha nem tiszta levegőben akarnak létezni.

23. Levegőt! A felsorolt levegőhiányos életpéldák megerősítik azt a tudatossá-

406

got és elszánást, hogy jelképesen levegőben, levegőért létezzünk. Hiszen levegő nélkül se a test, se a lélek, se a szellem nem képes normálisan, harmonikusan élni. A levegő változatlanul a szerelem, a szeretet, a boldogság metaforája.

24. A mai világban a leglényegesebb és legkatartikusabb döntés, hogy levegőben vagy levegő nélkül akarunk-e élni. Ez egymástól tökélesen különböző két életminta és két életgyakorlat. Ez az alternatíva megnevezhető úgy is, hogy szerelemért-szeretetért fogunk-e élni vagy önként már elfogadjuk a szerelemtelen-szeretetlen (szernélküli) életsorsot. Legvégül már teljesen mindegy, hogy miért áldozzuk fel magunkat.

25. A „feltámadás, mosolyogva” léteszme, életprogram és boldogság életút az egyetlen létlehetőség. Ez megnevezhető úgy is, hogy szerelemlét, szeretetélet, boldogságsors.

26. A Földbolygón most rendkívüli galaktikus fordulatként, vagy globális

bolygóminőség váltásként olyan időszakba vagyunk, amikor egyszerűen nem pusztán személyes döntés és egyedi életfordulat megtétele a feltámadás mosolyogva lélekminőség (és létminőség) vállalása.

27. Ilyen bolygócsoda emberemlékezet óta nem volt. Ez alapvetően megkön�-

nyíti a létfordulatot, ugyanakkor kikerülhetetlenül kötelezővé is teszi. A Földbolygó tehát feltámad, így a mindent felülíró lecke az, hogy ki-ki emberként feltámadjon és aztán bátran felemelkedjen.

28. Kapjon mindenki ehhez most levegőt! 29. A feltámadásnak szükségképpen feltétele az az új levegő, amelyben lényünk és létünk sokkal mélyebben és igazabbul megismerhető és megérthető, hiszen önmagunk alapos feltárása és a levegőtlen életviteltől való szabadulás nélkül nincs felemelkedés.

30. Ez azonban ismét döntés és életváltoztatás függvénye. Ebben a pillanat-

ban mindenki, köztük magam is ezért vágyom tiszta és korlátlan men�nyiségű levegőre. Megint csak jelképesen minden szennyezett levegőt és oxigénhiányt fújunk ki magunkból és a Pilis hegy tetején állva szívjuk be az aranykori levegőt.

31. Megismétlem, hogy szerelem- és szeretetlevegőről van szó. Tehát Szerlevegőről. Ez az, ami lélekétek és léttáplálék.

407

32. Az isteni levegő folyamatos beengedése és szeretete teszi lehetővé, hogy a mindennapi élet lehetőleg minden pillanatában szeretetet adjunk és kapjunk. Ha bármelyikből a vártnál kevesebb van, ami sokaknál elkerülhetetlen, akkor a hiány ellenére ugyanúgy adjunk szeretetet és abban maximálisan higgyünk, hogy hozzánk is megérkezik a megváltó szerelem és szeretet.

33. Ma ez a drámai mozzanat. Keveseknek adatik meg, hogy minden szere-

tethiány azonnal megszűnik náluk, s ezért gyakran hiába éljük már a belső békét vagy hiába szabadulunk meg az elme kényszereitől. Az átmeneti időszakban a levegőhiány is adjon nekünk arról bizonyosságot, hogy a levegőtlenség is megszűnik a megfelelő időben.

34. A Teremtő nem fog fenntartani semmilyen levegőhiányt, szerelemkorlá-

tozást vagy szeretet-reménytelenséget. A bolygó feltámadása is kizárja ezeket a régi kríziseket.

35. A belső feltámadásunk és a bolygó (számunkra még külső) feltámadása

szintén ünnepélyesen és szakrálisan felkér, felszólít bennünket, hogy a Föld felszínén kezdjük el a szerelem- és szeretetvilág és -kultúra, azaz a dicsőséges SzerMindenség azonnali megteremtését. Nem az a latolgatás számít, hogy minden eddigi élet véget ér, hanem az, hogy minden új megteremtődik.

36. Képletesen most mindenki másodszor születik meg és végre sok történel-

mi kudarc után lehetőséget kap arra, hogy a világban szinte mindent újra szüljön.

37. Nyilván lesznek nagy számban szkeptikusok, vagy egyenesen hitetlenek.

Nincs szükség a meggyőzésükre, mert a robogó változások egy ponton mindenkit átbillentenek a mosollyal támogatott feltámadás felismerésére.

38. Ánandával és sok társunkkal együtt végre Levegő SzerEmberek leszünk. 39. Teremtsünk magunk is új levegőt! 40. Levegőt a jövőnek!

408

38. Elsődleges Primordiális Központ 1. Primordiális? Őseredeti! Égi eredetű! 2. Ha valami őseredeti, ugyanakkor lehet az ősvégső is. A majdnem ősvégső is. Az újvégső. A születő új őseredet.

3. Az Új Aranykor egyszerre őseredeti és az ősvégsőhöz közeli. Az őseredeti

és az ősvégsőhöz hasonló közötti időtlen időben az emberiség aligha volt korábban primordiális. Noha olykor tett erre kísérletet.

4. A köztes idő szintén egyszerre volt embervesztő és létvesztő. Alig tudunk valamit arról, hogy az egymást is követő primordiális „pillanatok” emberteljes és létteljes idők voltak-e. Reménykedünk, hogy például kezdetben Lemuriának ez megadatott.

5. A csupán kétezer éves, lineáris időszámítás szerint viszont most senkinek

sem lehet kétsége, hogy olyan új arany világkorszakot, sötétség nélküli fénykorszakot szeretnénk, amely végre emberteljes és létteljes. A jelenlegi második és minden további évezredben kizárólag ez lehet a zászlónkon.

6. Az őseredeti és az ősvégső korszak egyaránt szakrális. Aki ezt tagadni

próbálja, tagadja az embert és az emberi létezést. Ez a tagadás valami olyan irány lenne, mintha a földön a fák nem az ég felé, hanem a föld belseje felé nőnének.

7. Ahhoz, hogy az ősvégső, vagy az újvégső megszülessen, olyan egyszerű

szellemi küldetés kapcsolódik, hogy a végső Új Világ számára tekintsünk vissza az őseredeti létkozmoszba, avagy mi minden lehet az, ami a kezdetekből tanulható a végkifejlethez.

8. Ilyen az elsődleges, sőt a másodlagos primordiális központ. Mindegyiki

kivetülése, másolata az égi legfőbb isteni primordiális „központnak”. Ezek azonban már nem „lebeghetnek” ég és föld között sem, hiszen ismét testet öltenek az Aranykorban. Azért is, hogy a lélek- és tudatszínt, avagy a szerelem-szeretet minőség végleg magasra szárnyaljon.

409

9. Ha a bolygónkon végre Istenkirályok vezette szakrális államok, vagy ha

először csak felemelkedett országok lesznek, az elsődleges kérdés az, hogy az újvégső nemzetközösség kivel és hogyan működik együtt. A minket teremtőkkel, a világfeletti partnereinkkel, s belső isteni entitásainkkal.

10. Ez minden dimenzióban igaz, akkor is, ha már a Föld egyszer isteni dimenzióba jutna.

11. Ha az új világbölcsesség tudatában van annak, hogy a fizikai-anyagi va-

lóság felett léteznek a magasabb valóságok, akkor az a legtermészetesebb, hogy a „fejünk felett, a lelkünk mögött” létező valóságszintekkel szeretetbarátságban leszünk.

12. A Tejút galaxis most már végleg minden negatív, sötét, ember- és létvesz-

tő akadályt úgy eltüntet, mintha soha nem léteztek volna. A sokáig tartó fennmaradásuk Istenellenes volt, akkor is, ha az Isten évmilliókig tűrte őket, mert bízott a fénybe érkezésükben. Ez nem történt meg és a türelem sajnos megerősítette őket.

13. Becsüljük azt a bizalom küldést, hogy a mindenkori szeretetünk örökké

bizalmat ad, ám a valódi örökségünk az, hogy lényegileg primordiális fénymindenség vagyunk. Ha a bizalmat bárkik önkéntesen megtagadják tőlünk, tegyük lehetővé akár azt is, hogy a bizalmunk elől ne térhessenek ki. Ez is szeretetadás.

14. Ha Isten a szenvedésnek hívott ösztönzéssel ősidők óta törekszik emel-

ni minket, nos, akkor mi is vállaljuk, hogy az ember- és létvesztőket szenvedés-ösztönzéssel (legalább részben) kiszabadítjuk a sötétség galád jármából.

15. Ha mi is Istenek vagyunk, miért tűrnénk el, hogy istentelenítenek minket. 16. Ha a primordiális és az újordiális lélekszemüvegünket nem dobjuk

el, akkor Isteni Lényünkkel semmi másra nem törekedhetünk, mint az Új Aranykor, avagy a Vízöntő Kor, avagy az Újvégső Mindenség megteremtésére.

17. Éppen ezért az a felismerés, hogy az új lélekállamoknak, avagy a szeretetországoknak, avagy a szerelemnemzeteknek kiemelt önfejlesztő értékprioritása a tradicionális, elsődleges primordiális központok megteremtése. Ezek egyszerre fizikai és szimbolikus szentjelek.

410

18. Miért van ezekre szükség, amelyek nélkülözhetetlenek a mindennapi nemzeti „repülés” érdekében?

19. Három primordiális, célteljesség van újra. Először is állandó élő kapcsolat-

ban lenni Istennel, az Isteni Hierarchiával. Másodszor állandóan összekötve lenni az egykori primordiális szakrális vezetőinkkel. Harmadszor belső, lelki együttélésünket „beszélő viszonnyá” tenni a bennünk lévő szakrális fénylényekkel és közösség entitásokkal.

20. Nem szükséges magyarázni, hogy nem születhet a Földön újvégső emberiség, ha ez bármilyen okból elmarad, vagy esetleges lesz.

21. Minden nemzet akkor válik végleg szakrálissá, ha tudatosan felépíti az elsődleges primordiális központját. Anélkül nem lehet szakrális lét, ha a három primordiális célteljesség hiányzik. Akkor se, ha korlátoltan létezik.

22. Nincs nemzeti teljesség, ha nincs primordiális teljesség. Földi paradicsom. 23. Primordiális teljességhez természetesen feltétel a primordiális társadalom és a szintén szakrális társadalmi működés.

24. Ennek újvégső alapja és következménye az, hogy az emberek többsége

már Istenember, avagy személyes Isten, s nem kevésbé kiindulópont és üdvözítő eredmény a létvilág Istenvilággá válása.

25. Most az Új Aranykor indulásakor, minden mást előző kérdéscsoport az,

hogy mindez hogyan, miképpen, milyen módon születik meg. Ez a történelemfeletti dimenzióban is a valódi Teremtés korszaka.

26. Ezért tanítjuk, hogy Istenülésed is akkor történhet meg, ha isteni minő-

ségű Teremtővé válsz. A húszas-harmincas évek így az emberiség soha nem tapasztalt teremtő korszaka lesz, ami aztán soha nem ér véget. Soha!

27. A fókusz most ne azon legyen, hogy pillanatnyilag ez az őstelen világil-

lúzió hogyan vergődik, de azon sem, hogy az emberi sokaság még nem ismeri fel a tradicionális újvilágot. A kozmikus történetünkben ugyan is az a pillanat van, amikor a látszólag égig magasodó gátak tiszta levegővé válnak. Aztán eltűnnek.

28. 2021 és 2025 között az Isteni Akarat feltehetően a vergődések emlékét is

eltörli, miközben ugyanez az Isteni Akarat fényvitorláson Társteremtővé tesz minket.

411

29. A „hogyan” első feladatának bejelentése most a Földön megtestesülő, el-

sődleges primordiális központ megtervezése és felépítése. Feltehetően a Pilis hegy meredek fala előtti szakrális mezőn.

30. Az elsődleges primordiális központ az a nemzeti szakrális épület, amely-

ben a nemzet mindenkori vezetői állandó rendszerességgel nemcsak kapcsolatban vannak Istennel, hanem minden tervezett nemzeti döntés meghozatala előtt személyesen konzultálnak és az isteni értékeléseket, javaslatokat elfogadhatják. Ez a társteremtői csúcsszerep.

31. Ez ugyanígy igaz a második és harmadik célteljesség valóra váltására. Ebből az is következik, hogy a szakrális nemzet döntéshozói lelkük belső istenülését is soha véget nem érően tanulják.

32. Nincs semmi újdonság ebben. A Földbolygón mindez eddig is így tör-

tént. A fennmaradt elsődleges primordiális központok épületei és működésük felidézhető emlékei ugyanezt tanúsítják. Elég például elmenni Angkorba.

33. Az Új Aranykorban megszületnek a másodlagos és harmadlagos primordiális központok is. Az újvégső korszak primordiális hálózata is terebélyesedik.

34. A szeretetnemzetek létének szintén feltétele, hogy a másodlagos primordiális központok közül felépüljön a Vének Tanácsa, avagy a Bölcsek Tanácsa szakrális épülete. Ennek helye szintén a Pilis lesz.

35. Minden nemzet szakrális léte elképzelhetetlen a Vének Tanácsa mega-

lapítása nélkül, amely mintegy tanácsadó testülete a nemzet szakrális vezetőinek. Ez a tanács nemcsak Istennel egyeztet, hanem állandó kapcsolatban van a nemzet tér- és időfeletti kollektív tudatával.

36. Az sem lehet kérdés, hogy az adott nemzet, ország, nép földrajzi terü-

letén bármelyik térség, vagy nagyobb település felépítheti és állandóan működtetheti a harmadlagos primordiális központot. Ezért valószínűleg létrehozza saját Bölcsek Tanácsát is.

37. Mindez lehetővé teszi, hogy igénybe vegyünk minden isteni segítséget, felülemelkedjünk a történelmen, a szakrális jelenben pedig tökéletesen teremtésünk.

412

38. Az Új Aranykornak ez olyan természetes isteni környezete, ahogy nem létezhetünk levegő és víz nélkül. Ez így az újvégső korszak.

39. Minden szakrális ember és közösség garancia arra, hogy mindez pon-

tosan így fog történni a huszonegyedik században. Reméljük, minél hamarább.

40. Az Aranykor: Szentkor.

413

39. A végső igazság 1. Végső igazság? Lehet ilyen? 2. Lehet-e olyan befejező, egyszerre isteni és földi igazság, amely lelkünk

és létünk alapdilemmájára választ ad? Mostanáig magam sem jutottam ilyen egyszerre felemelkedett és dicsőséges felismerésre.

3. Kezdjünk egy látszólag meghökkentő kérdéssel. Nagyon régóta két ellen-

tétes nézőpont van. Az egyik azt tanítja, hogy „nincs rossz”, a másik viszont gyökeresen mást állít: „csak jó van”. A hiteles, tiszta jó persze nem keverhető össze a megjátszott jóságokkal. Ettől függetlenül évtizedek óta határozottan azt képviseltem, hogy már nem mondhatunk mást, mint kizárólag azt, hogy csak szeretett jó van. A jó az isteni minta és példa is. A két nézőpont eltérése ezért nagyobb ellentét, mint a tűz és a víz különbsége.

4. Nem lesz könnyű belátni. Már azért sem, mert évezredek óta azt sulykol-

ták, hogy pokol van, hogy rossz van, sőt a remek jó sincs rossz nélkül. Már az is forradalom lenne, ha azt mondanánk, hogy nincs silány, s a nagyszerű pedig minden feltétel nélkül tündököl. A tökéletes felséges misztérium.

5. A nem jó és a jó is természetesen egyrészt az ember, másrészt a világ alapvető minőségére vonatkozik. A valódi jóság nem keverhető a jól van könnyed állapotokkal sem. A jóság ugyanúgy szentség, mint a szerelem.

6. Ma, amikor szinte minden létezés a hitvány legmélyén van, már azt sem

könnyű felvetni, hogy nincs rossz. Ha nincs rossz, akkor mi van ma? A legpokolibb, hogy a rossz létrehozói és fenntartói gyakran azt gondolják, hogy a mai világrend jó, s amit ők akarnak, az szintén jó. Ez a végső hazugság is, nem csupán pokoli önzés.

7. A végső igazság még szembe néz egy értelmezési „csavarással”. A „nincs rossz” képviselői úgy gondolják, hogy a földön kötelező a rossz (vagy minden rossz) megélése, mert ez segítette és segíti az ember feltámadását. A csak „jó van” szubsztanciából viszont az következik, hogy ha mindig a jót éled, mert élheted, akkor eleve feltámadott vagy.

414

8. Mi a végső igazság: feltámadhatsz vagy feltámadott vagy? Az első azt pre-

desztinálja, hogy léted célja eljutni a belső-külső feltámadásig, míg a másik misztérium azt hirdeti, hogy feltámadottként mindig Szeretet Ember, Istenember, vagy akár földi Istenlény vagy. Nos, mi az igazság?

9. Az egyik nyilvánvalóan az állandó szenvedés út, ami persze a végén boldogságút lesz. A másik isteni program csak a boldogság utat ismeri, ami elvezet a boldogság feletti örök boldogságba.

10. Miért is teremtették az embert és a bolygót? Szüntelen szenvedésre és a szenvedés általi áldozatra, vagy a pokol ismerete nélkül az isteni létre, a Szer Mindenségre, ami szerelem, szeretet, boldogság lét? Ha a végső válaszig eljutunk, akkor megérthetjük magunkat és világunkat.

11. A „nincs rossz” nézőpont legalább azt az engedményt tehetné, hogy végre

ne legyen kötelező a rossz tapasztalása. Ezt nem történt meg az elmúlt sok ezer évben. Eddig az ember soha nem dönthette el maga, hogy elfogadja-e a szenvedés kikerülhetetlen stációit. Nem lehet, hogy Isten fájdalomra teremtette az embert. Az végképpen képtelenség, hogy Isten azért süllyeszti az emberi lelket a szenvedés helyzetekbe, mert egyedül ez az emberré válás útja. Miért nem azt tanítja, hogy a jó eleve jóvá tesz?

12. Most jön a rossz tagadóinak a legfontosabb felismerése. Azért nincs szen-

vedés, mert csupán az emberi elme, az ego, vagy a hamis énünk képzeli a szenvedést. Azaz: a történésre mi vetítjük rá, hogy az gyötrelem. A borzalom tehát csak egy hamis érzet. Ez akkor is igaz, hogy ennek az igazságnak a tudatában az is megkérdezhető, hogy a szerelem, a szeretet is mindössze képzet, érzet, vagy illúzió? Reméljük, hogy nem, akkor is, ha sokaknál „csak” képzet” és „feltevés”.

13. A korábbi számtalan évezredben feltehetően keveseket a szenvedés valóban felemelt, de a többieket a kín aljára lökte. Ezért volt visszatérő emberiség tapasztalat, hogy sok ember lelkileg-testileg belehalt az elviselhetetlen szenvedés-érzetbe. A szenvedés érzete tehát ugyanúgy rombol, mintha valódi kálvária vihar lenne. Ezt akarta volna a Teremtőnk?

415

14. Az Isten ezt aligha akarta, hiszen most jutunk el a valódi Aranykorba.

Eljött tehát az a történelmi idő, amikor Istennek a Földet fel kellett szabadítania a Szenvedés Mindensége alól a fénycivilizációk és a felemelkedett emberek segítségével. Nem lehet kétségünk, hogy a Föld tehát nem szenvedő bolygó.

15. Tegyük fel újra a legdrámaibb és egyben a legáldottabb kérdést! Isten az

embert tisztán, feltételek nélkül örömre teremtette, vagy ezzel ellentétesen arra, hogy poklokon át vergődjön el a boldogságig, méghozzá a szenvedésérzet megszüntetésével? Az ember tehát így saját megváltására ítéltetett a bolygó egyre ismétlődő pokoli világrendjei, világtársadalmai révén?

16. Ne csodálkozzon senki, hogy mindez az embernek csupán saját lénye

szándékával nem sikerülhetett, hiszen ráadásul a Földön többségben lévő emberfajba félig istentelen lények beleteremtették az elmét, egót, hamis ént vagy éppen a fájdalom testet. Az ember számára se bent, se kint az elemi feltételek sem voltak adottak a tömeges feltámadásra.

17. Most talán végre érthető, hogy régóta miért hirdetem a szerelem, a sze-

retet, a boldogság mindenek felettiségét. Azért is, mert semmi más nem lehet, mint jó. Ha Isten csak Istenvilágot teremthet, akkor a jón kívül semmi nem létezhetne a Tejút galaxisban sem. Akkor kizárt a kötelező áldozat is a jóért.

18. A galaktikus kódex sem hirdet mást, mint azt, hogy az embernek elemi

joga a boldogság megélése. Ebből következik, hogy az ember eleve jó, s ezért eredendően élje a boldogságot, anélkül, hogy a rossz illúzióját élje. Miért nem ugrál mindenki az égig, s kiáltozza, hogy legyen jogom és lehetőségem az örömre?

19. Az Új Aranykor az eleve jó Istenvilág. Évezredek óta ez jár a szenvedő

emberiségnek is. Ehhez nem kellett volna Jézust, vagy például Manit keresztre feszíteni, vagy ennek nem volt feltétele, hogy a középkorban a katharokat máglyára küldjék, noha testük elégetésével lelkük nem égett el. Vagy a „csak jó van” világért nem kellett volna az európai embernek az indiánokat jelentős arányban elpusztítani. Sok-sok oldalon sorolhatnám, hogy mit nem kellett volna. Például a pénzkapitalizmussal az embert túlfogyasztó-túlszórakozó lénylátszattá alacsonyítani.

416

20. Isten persze nem fogadja el se a rosszat, se a rossz-érzetet, sőt a „nincs rossz” tapasztalatától maga sem rokkant meg, sőt a kétszeres földi karantén létrehozóit sem pusztította el, mert nekik sem akart rosszat. Ráadásul azt sem tagadhatjuk, hogy az emberiség jobbjait a szörnyű élettapasztalatok lassan elvitték az Aranykori reményének valóra váltásának küszöbégig.

21. Az egyik Isten azt is tanítja, hogy a legmagasabb szeretetminőség szü-

letéséhez is kellettek a végtelen számú rossz érzetek, fájdalom képzetek megélései. Jézus azt hirdeti, hogy nincs fájdalom, csak ezt az igazságot ismerjük fel. Végül az a törvény, hogy az emberi léleknek semmi sem árthat, sőt, talán minden nehézség emeli és fényesíti. Ettől magam továbbra sem fogadom el jónak, hogy a pokol kötelező megélése nélkül nem juthatunk a paradicsomba.

22. Istent változatlanul Szerelemnek, Szeretetnek hiszem, nem a poko-

li mélység „túravezetőjének”. Ezért ünneplem most és később is, hogy a Föld felszabadítása eldöntetett, ami nem pusztán a bolygóállások következménye.

23. Július 26-án reggel különös telepatikus beszélgetéssel áldottak meg mind-

nyájunk Istenei. Ennek kiindulópontja az volt, hogy amennyiben nincs rossz, csak a rossz és a szenvedés érzetének gondolata létezik. Akkor viszont szerintük is csak jó van. A kérdés most már az, tették fel nekem, hogy az ember hogyan szabaduljon meg a rossz érzésétől és ezzel párhuzamosan a rossz világ terhétől? Örültem ennek az isteni felvetésnek.

24. Nyilván rögtön újra válaszoltam a magam látásával. Megismételtem, hogy a szabaduláshoz ne kelljen az embernek évezredekig élnie a rossz érzeteket, ráadásul a sötét civilizációknak már ne engedélyezzék, hogy saját önző érdekeik miatt, s a jó illúzióvá válása érdekében, a sok milliárd embert a rossz érzetekbe betonozhassák.

25. Azt a kedvező választ kaptam, hogy mindaz, amit mondtam, egy történelmi időszakra igaz. Isten tehát szerette volna, ha a megtépázott világrend úgy fejeződik be, hogy a sötét erőket nem kell elpusztítani, tehát ezzel a rossz látszatát kelteni. De ez nem sikerült.

417

26. Ez a történelmi kísérlet igazolta, hogy „csak jó van”, „csak jó legyen”. Ez

legyen az Új Isten lényege. Isten ezt a kijelentésemet boldogan fogadta. Hozzátettem, hogy ez legyen az új isteni igazság is. Minden jó ember, s jóvá válni akaró társunk számára.

27. Majd azzal folytattam, hogy akkor mondjuk ki, hogy Isten nem enged

többet ilyen történelmi kísérletet. Az égi lehetőségét is kizárja. Nincs többet Vaskor sem. Most már nem lehet más kor, mint az Aranykor. Szerelemkor. Jó-kor! Ezeket a mondataimat Isten elfogadta.

28. Végtelen hálát éreztem, végtelen hálát fejeztem ki. Az emberiség jobbjai

emberfeletti vágyat éreznek a boldogság iránt. Gyorsan nő azoknak a száma, akik felesküsznek az isteni Aranykorra.

29. Ettől kezdve az Új Aranykorban az ember feltámadott lesz. Már feltámadott. Örökre.

30. Isten azt válaszolta, hogy így van! 31. Jézus hozzá tette ehhez, hogy ez a történelmi kísérlet végül fényes volt.

Akkor is, ha Jézust keresztre feszítették, ami nem volt jó. Mert ez az isteni földi kísérlet tette igazsággá, hogy soha többet ilyen történelmi kísérlet nem lehet. Más bolygón sem.

32. Mi hát a Végső Igazság? Mi az, amit tudtunk? 33. Az eddigi „igazság eltörlése” akkor válik véglegessé, ha a rossz, avagy

a rossz belső érzete véglegesen távozik az emberből. Ez más szavakkal nem lehet más, mint az ideáig elmaradt Istenkor (Aranykor) korlátlan diadala.

34. Értsük jól! Ez az újra születő, újra teremtett, új eredeti ember diadala. Ez nem csupán Új Ember, hanem ez a Szent Szerelem-Szeretet Ember. Minden igazság így akkor lesz elfogadható igazság, ha a földi ember Szent Istenemberré (Istenné) emelkedik.

35. Elfogadható kompromisszum az, hogy a pokol csak elme-pokol, ám ebből

egy pillanatra sem következik, hogy a Földbolygón akár töredékesen is ismételhető lenne a szenvedés történelmi kísérlete. Akkor sem, ha ezt a kísérletet részben az ember is beletörődve tudomásul vette az elmeszenvedések élése során.

418

36. Ha az Új Aranykor égi-földi virágai kihajtanak, akkor érdemes lenne

átfogó globális meditációkon kinyilvánítani Istennek, hogy soha többet nem kérünk az eddigi történelmi kísérletből. Ezt Gaia is elszántan kéri, hogy bolygónk Új Föld lehessen.

37. A Végső Igazság most elfoglalja lelkünket és földi mindenségünket. 38. A Végső Igazság az, hogy CSAK JÓ VAN! A „jó” megtörténése sokkal

magasabb jóságminőség, mint a „jól van” állapot. Eljutunk végre oda, hogy létünkben felemelkedik a jó megváltó misztériuma. Az időkoordináta is teljesen jóvá válik. Végre nem jó lesz, hanem jó van. Ez nemcsak lobogó remény, hiszen a jó testet ölt. Befejezett, üdvözítő, jó szellemi teremtés is van. A töretlen jó kiterjedése és igazulása. Ez a jó egyúttal az isteni törvény szerint való földi és galaktikus jó világ születése. Ez már végleg Isten magasztos, gyönyörű igazsága.

39. Ez a feltámadás, mosolyogva. 40. Mindenkinek. Nekünk is Ánandával.

419

40. A boldog Feltámadás Összefoglalás helyett

1. A feltámadás célja csak a boldogság lehet. Mosolyogva csak akkor kelsz életre, ha boldog vagy.

2. A felzaklató kérdés nyilván az, hogy mitől boldog egy feltámadás? Mert legyen az!

3. Könnyű a válasz? Mondjuk azt például, hogy akkor lehetsz boldog, ha Aranyember vagy, ha szerelmeddel Aranypár vagy, ha a világ a Földön Aranyvilággá válik. Sehogy másképpen. Tegyük ezt a választ Boldogság Hírré!

4. Válaszolhatunk úgy is, hogy a boldogságtól Szerelem- és Szeretet Ember vagy, szerelmeddel isteni Szerelempár vagy, s a Földbolygó Szerelem és Szeretet Bolygóvá vált. Mi más is lehetnél, mi más is lehetne?

5. Ezt énekelhetjük angyalhangon is. 6. A Föld története iszonyú tisztasággal tanítja, hogy boldogtalanul nincs feltámadás.

7. Nincs más érvényes tanítás. Akkor sem, ha tagadjuk a feltámadást, vagy becsüljük a szenvedést.

8. Az Új Igazság napfényként világítson mindenhova. 9. Nincs már olyan menekülő „kiskapu” sem, hogy elég a békességes üresség vagy az üresség teljessége, hiszen az egységállapot sem lehet más, mint Szerelem és Szeretet állapot.

10. Bátran menjünk el odáig is, hogy Istent sem foghatjuk fel másként, mint

Szerelem és Szeretet Istenként. Nincs és nem lehet más. Dübörögve is mondhatjuk! És közben nevessünk!

11. Könnyű tehát a válasz. Akkor viszont valaki válaszoljon arra a kérdésre, hogy az emberiség időtlen idők óta miért nem támadhatott fel, méghozzá boldogan? A feltámadás az elmúlt száz évben is elmaradt.

420

12. Nincs még érvényes válasz, pedig az igazság előbújik. 13. Lehet persze arról is tanakodni, hogy a személyes vagy a kollektív út Beavató Út legyen a várt magyarázat, amely viszont régóta azt hirdeti, hogy a beavatás csak szenvedéssel történhet.

14. Saját életünkkel igazoljuk, hogy ez nem így van! 15. A szenvedésért élnénk? Akárhány indok is létezik, mindegyik válasz „csak” a szenvedtető külvilág sugalmazása. Akkor is, ha a jobbak a kíntól is képesek felmenni a belső létrájukon.

16. Ha a szenvedésben akár hinnénk is még, akkor azt kellene célul tűzni,

hogy a boldogtalan beavatás után jöjjön a Végső Boldogság. Ha nem ez nem történik meg, akkor mire volt jó a szenvedő beavatás?

17. Önmagában a szenvedést, a fájdalmat, a nyomorúságot nem lehet jónak tartani.

18. Semmi sem indokolja, hogy a bolygónak vagy a földi embernek az utolsó világévekben kizárólag csak a szenvedés juthatott.

19. Elég volt a gyötrelemből! A szeretetmorzsák sem elegek. Az emberi lel-

kek most már felemelik hangjukat és sorsukat. A szenvedések fölé emelkedjünk.

20. Az Isten persze tudhatja, hogy olyan Beavató Út is van és lehet, ami a

boldogsággal, avagy az isteni minőségű szerelemmel és szeretettel avat be. Ezért semmi nem hitelesíti vagy teheti igazzá a bolygó szenvedésközpontú sorsát.

21. Azt még sem várhatjuk az emberiség tagjaitól, hogy mindenki vonuljon el egy hegyi barlangba, s boldogság helyett élje boldogságtudattal a boldogtalan létet. Ezt Isten sem akarhatja.

22. Eljött hát az igazság pillanata. Az igaz feltámadás ideje. 23. Már nemcsak az a cél, hogy a Földön a boldogtalanságot szentesíteni aka-

ró erőket szüntessük meg. Maradjon ez továbbra is Isten egyszerű feladata, ha a szenvedést okozó erőket eddig szótlanul tűrte. A galaktikus sötétség nem védhető, nem őrizhető meg elfogadással.

24. Olyan Istenre vágyunk, aki a boldogság mennyországába vezet minket.

421

25. Eljött annak is a pillanata, hogy egyenesen beszéljünk, s szeretettel mondjuk ki egymásnak és mindenkinek az igazságot. Boldog Emberek szeretnénk lenni.

26. Noha az emberiség lassan ébred fel a fájdalom-álomból, de úgy kiabál már az omniverzumnak is, hogy mindenhol a süketek is hallják a reményimánkat. A jól hallók! Talán a legjobb hallók is szeretettel befogadják.

27. Az emelkedő ember világosan, kertelés nélkül mondja ki, hogy isteni szinten boldog akar lenni, s ezért vállalja a megváltást és a feltámadást. Csak ezért teszi. Miért vállalná a boldogtalan szenvedésért?

28. Hogyan jussunk el ide? Miről szól az Új Idő? 29. Rendben van, emelkedjünk fel az ötödik dimenzióba. Ám ott sem történhet más, minthogy Aranyemberré, Aranypárokká, Aranybolygóvá váljunk. Minden más beszéd nyílt vagy rejtett félrevezetés.

30. Ezért szeretnénk istenien ünnepelni. Szülessen a mosolyogva feltámadó emberiség.

31. Végre bátran reméljük, hogy majd Isten is mosolyog, és ugyan-

azt hirdeti, mint mi: Szerelem-Szeretet Emberek, Szerelempárok, Szeretettársadalmak, Szeretetnemzetek és Szeretetbolygók lehetünk.

32. Hisszük, hogy ezt az új jelent kegyelemként nyújtja, hiszen mi is ugyanezt nyújtjuk neki. Isten és ember között a szeretetet a kegyelem megerősíti.

33. Ez már az Igazság beteljesülése. Nincs tovább szenvedéslét. 34. A Föld teljes értékvesztése, kiüresedése, hamis tanítása tehát véget ért. Semmi sem folytatódhat, ami nem az Új Aranykor.

35. Az ember nem választható el lelkétől-tudatától, családjától, lélektársaitól,

nemzetétől, Istenétől. Ugyan régóta ezt akarták a boldogtalanító erők, ám most jöjjön a Feltámadás.

36. Legyen valódi, igazi Boldogság Mindenség. 37. A feltámadás nem lehet más, mint a Szerelem, a Szeretet, a Boldogság feltámadása.

38. Az emberiséget el akarták pusztítani, de a magasságos Szerelem, Szeretet, Boldogság örökre feltámad és megvédi.

422

39. Velünk támad fel. Zokogó lelkünkkel is. 40. Ha az emberiség pedig életben maradhat, az égi segítség révén és lelkünk döntése szerint, akkor jöjjön a Feltámadott Aranykor!

423