Kecskeméti Városi Bíróság 8.P.22.235/2011/13. szám
JEGYZŐKÖNYV Nyilvánosan megtartott tárgyalásról hangfelvételre rögzítve Felperes: Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet „v. a.” Alperes: Borbély József A per tárgya: 18.955,39 CHF kölcsön és járulékainak megfizetése A tárgyalás helye és ideje: Kecskeméti Városi Bíróság I. em. 128. számú tárgyalóterme 2012. június 27. napjának du. 13 óra 30 percére kitűzve és megkezdve
JELEN VANNAK: Dr. Borbényi Katalin bíró
Felperesért: dr. Novomeszky Csaba jogtanácsos Alperes: személyesen Hallgatóság: Ladányi Kálmán
Eljáró bíró az első tárgyalást megnyitja, és megállapítja, hogy a megidézettek szabályszerű idézésre megjelentek. Eljáró bíró rögzíti, hogy a felperesi jogi képviselő 13/F/1. szám alatt képviseleti meghatalmazást csatol, illetve felmutatja a 12218-as igazolvány sorszámú jogtanácsosi igazolványát, amelyből eljáró bíró rögzíti, hogy a felperes jogtanácsosi igazolványában a képviselt szerv neveként 2011. augusztus 8-i kezdőidőponttal a felperes van bejegyezve. Eljáró bíró tájékoztatja a feleket és a képviselőiket, hogy a jegyzőkönyv hangfelvétel útján készül, melyet leírás után 8 munkanap elteltével a polgári peres irodán ügyfélszolgálati időben megtekinthetnek.
2 Eljáró bíró ismerteti a keresetlevelet és mellékleteit, a dr. Baloghné dr. Bajnai Ágnes közjegyző előtt 11048/Ü/31283/2011. szám alatti fizetési meghagyásos eljárás iratait, az alperes 7. sorszám alatti beadványát és mellékleteit, valamint a felperesnek a tárgyalás határnapján kinyomtatott cégmásolatát, amely az iratokhoz 12. sorszám alatt került rögzítésre. Felperesi jogi képviselő, alperes egybehangzóan: Részletes iratismertetést nem kívánunk. Felperesi jogi képviselő: A felperes a keresetet változatlan tartalommal tartja fenn a keresetlevélben írtak szerint. Alperes: A kereset érdemét értem, azonban álláspontom szerint számos olyan körülmény van, amely miatta mai tárgyalástartásnak akadálya van. Véleményem szerint a Kecskeméti Városi Bíróság az ügyemben nem járhat el. Legutóbb ez nem is okozott problémát, ugyanis az utóbbi két ügyem be is lett állítva, bár az egyik során személyiségi jogsértés történt, ugyanis a tárgyalást rendőrséggel biztosították, bár a bírónő elmondta, hogy ez elnöki utasítás volt, de mégis megtörtént. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság bírói illetve vezetői az elmúlt 8 évben több alkalommal is töretlenül és egységesen akként nyilatkoztak, hogy az ügyemben elfogultság miatt nem kívánnak eljárni. Eljáró bíró azon kérdésére, hogy az alperes a jelen peres eljárásban jelent-e be elfogultságot, alperes: Természetesen igen, miután láttam, hogy illetve 8 év után itt a probléma az, hogy a megyei bíróság elnöke és a jelenlegi vezetése és jó néhány megyei bíró elfogultságot jelentett be. A városi bíróság bíráival alapvetően nincs probléma, a városi bíróság amiatt van kizárva, hogy a megyei bíróság vezetőjének a kizártsága az kihat az 1/1999. BKPJE alapján az alatta működő összes városi bíróságra. A vezetők előtt ismeretes az, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján - amelyekhez törvényesen jutottam hozzá - tudom igazolni, hogy a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség és a Bács-Kiskun Megyei Bíróság bűnszövetkezetben elkövetett súlyos bűncselekményeket követett el sérelmemre, amelyekre egy felszámolási eljárás során került sor, és ezek párhuzamosak voltak a Hajdú-Bét felszámolási eljárásával. Itt konkrétan dr. Varga Miklós és társaira utalok. Ezek a cselekmények az inflagranti bizonyítékok ellenére a mai napig következmények nélkül maradtak.
3 A Bicskei elnök úr ezeket a bűncselekményeket leplezi, ezek orvosolás nélkül vannak. Itt hivatali visszaéléssel elkövetett bűnpártolás történik, illetve Baloghné Kovács Judit is követett el a sérelmemre bűncselekményt. Úgy gondolom, hogy a perben eljáró bírónak nincs más választása, vagy az általam elmondottak alapján tesz bejelentést, vagy feljelentést a Be. 177. § (2) bekezdése alapján. A Btk 137. § (1) bekezdése rögzíti, hogy ki a hivatalos személy, a bíró is e körbe tartozik, és akire ez kötelező annak ha elmulasztja, akkor bűncselekmény. Ez vonatkozik a polgári eljárásra is. Úgy gondolom, hogy az eljáró bírónak magának is a Pp. 13. § (1) bekezdésének e) pontja alapján, és az általam elmondottak alapján elfogultságot kell bejelentenie. Nem személyében, és nem személyeskedni akarok, nehogy a tisztelt bírónő félreértse, de azokban a perekben, ahol bírókat kellett beperelnünk, maga az ítélőtábla a kizárási határozatainak indokolásában leírta azt, hogy a bíró nem a saját döntését, hanem a foglalkoztatójának a döntését közvetíti az eljárása során, innentől kezdve fogalmilag kizárt a független bírónak az intézményrendszere. A költségek csökkentése miatt nem csatoltam azokat az iratcsomókat, amelyeket ilyenkor csatolni szoktam. Elmondom, hogy nemcsak a saját ügyeimmel foglalkozok a bíróságok előtt. A Kossuth-Holding Rt. majd Zrt. felszámoló cég ügyeivel kapcsolatban eljárásokat indítottunk, amellyel kapcsolatban az ország valamennyi megyei bírósága alperessé vált, ugyanis a Kossuth-Holding Zrt. fantomcégei valamennyi megyei bíróság előtt folytattak felszámolási eljárásokat. Bács-Kiskun Megyében például 34 ilyen eljárás volt. Ebből kifolyólag miután ez egy olyan társadalom, ahol vizsgálnunk kellett egyáltalán a törvényes működést, és rájöttünk arra, hogy a köztársaság nem is jött létre. Erre nem csak mi jöttünk rá, hanem az Alaptörvényt megszavazó kétharmados FIDESZ is, ugyanis deklarálták az Alaptörvényben, hogy nem ismerik el a történelmi alkotmánynak a 44-es felfüggesztését és az 1949. évi XX. törvény hatályba lépését, de ettől függetlenül nem állították vissza a királyságot. Ez az előszóban a nemzeti hitvallás részben helyezkedik el. 2009. június 13-tól a TEMPÓ Párt nevében én jelenítem meg az Apostoli Magyar Királyságot önjelölt kormányzóként. Az önjelölt kormányzóságnak a magyar történelemben gyökerei vannak, Horthy Miklós is önjelölt kormányzó volt. Én magam is önként vállaltam ezt. 13/A/1. szám alatt csatolom azt a keresetlevelet, amelyet a Fővárosi Bíróság előtt terjesztettem elő. Véleményem szerint ez a per a jelen bíróság előtti pernek és minden Magyarországon folyó pernek előkérdése. Ezt a keresetlevelet tizennyolcadikán
4 iktattattam a Fővárosi Bíróságon, már van per száma. A bíróval szemben kizárási indítványt kellett előterjesztenem, mert olyan bíróra szignálták ki, aki nem járhat el az ügyeimben, aki a Pataki bíró úr. 13/A/2. szám alatt csatolom a Fővárosi Törvényszék bíróságának hiánypótlási beadványát, bár megjegyzem, hogy önmagában már a hiánypótlási felhívást is törvénysértőnek tartom, az koronagyalázásnak minősül. A Fővárosi Törvényszék előtti perben az alperes a Magyarország elnevezésű köztársaság, azonban ez nem jogképes, nem perképes. A Pp. 50. § (1) bekezdése alapján vizsgálni kell a felek perbeli jogképességét. A bíró úr akkor alkalmazott hátrányos megkülönböztetést, amikor az Apostoli Magyar Királyság felperes legitimitására adott ki hiánypótló végzést, holott ez az ő eljárásában többször be lett már jelentve. A Pp. 50. § (2) bekezdése alapján a köztudomású tényeket nem kell vizsgálni, és az köztudomású tény, hogy az Apostoli Magyar Királyság meg van jelenítve, és egyébként az Alaptörvényből fakadóan pedig már királyság van, mert ugye létre sem jöttek a köztársaságok. Lehet, hogy Kecskeméten a bíróság még nem tud róla, de a Kormányzói Hivatal biztosítása mellett törvényesen avattuk fel az Apostoli Magyar Királyság Kormányzói Hivatalát Kecskeméten a Petőfi Sándor 1-ben. A kormányom hivatalosan tette le a BRFK biztosítása mellett a hivatali esküt Budavári Palota Savoyai teraszán 2012. február 29-én. Ez a per ugyan megindult, de nem folytatható le érdemben, mivel az alperes nem perképes és így a hivatalai sem léteznek. A harmadik Magyar Köztársaság ugyan fizikailag létezik, de csak azért, mert diplomaták ezrei tudni kelletten, vagy esetleg nem tudva a világ számos pontján és itthon csalással jelenítik meg, addig az Apostoli Magyar Királyságot mi nem csalással jelenítjük meg. Hogy az igényeinket érvényesíteni tudjuk, ezért feljelentést is benyújtottam nagyjából a keresetlevél tartalmának megfelelően Hivatkozom még arra is, hogy a mostani alkotmány az elején a történelmi alkotmányt ismeri el, ugyanakkor a zárórendelkezésekben az 1949. évi XX. törvény alapszabályának 19. és 24. pontjaira hivatkozik, hogy ezek alapján került az új alkotmány megalkotásra, ez fogalmilag kizárt. 13/A/3. szám alatt csatolom azt a feljelentést, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészséghez juttattam el. 2011. február 23-án a Központi Nyomozó Főügyészségen külön nyomozócsoport alakult, amely a korrupciót és a hivatalos személyek által elkövetett visszaéléseket vizsgálja. Ez a TEMPÓ Párt elnökeként és az Apostoli Magyar Királyság kormányzójaként való részvételemmel, illetve Keresztes Imre főügyész és Berki Tímea ügyész részvételével alakult. Erről hangfelvétel készült, és a hivatalos honlapunkon közzé is lett téve. A főoldalon van egy „hallgasd” link, és itt meghallgatható ez.
5 13/A/4. szám alatt csatolom az Apostoli Magyar Királyság közigazgatását szabályozó hét kormányzói rendelet közül a 6. számút, amely az ítélkezésről szól, és ez arról szól, hogy köztársaság összes perét egyezséggel kell lezárni, és ha ez nem sikerül, abban az ügyészség fog segíteni. A per tárgyát képező tartozás az elvileg azért nem áll fenn, mert a Szent Korona Bank, amit tavaly alapítottunk, az átvállalta az összes magyar mindennemű igazolt tartozását, jóllehet ezek az egyeztetések még nincsenek lefolytatva. Álláspontom szerint a felperes végelszámolás alá kerüléséért a kormány a felelős. A felperesnek is címeztem a most 13/A/5. szám alatt csatolt iratot, amely arról szól, hogy a Szent Korona Bank beolvasztja a Magyar Nemzeti Bankot és feltőkésíti az alatta működő takarékszövetkezeteket, bankokat és az okiratban megjelölt bankokat. A 13/A/1-5. szám alatt csatolt iratokból további 1-1 példányokat adok át a bíróság részére, hogy azokból a felperes részére is jusson példány. Eljáró bíró a 13/A/1., 2., 3., 4. és 5. szám alatti iratokból 1-1 példányt átad a felperesi jogi képviselő részére. Eljáró bíró a Pp. 8-ra történt figyelmeztetés után az alábbiak szerint rögzíti az alperes személyi adatait: BORBÉLY JÓZSEF, Kecskeméten, 1960. július 7-én született, anyja neve: Adamik Mária Magdolna, állandó lakóhelye: 6000 Kecskemét, Tavaszmező u. 18. szám, alperes. Az iratcsatolással kapcsolatban annyit kívánok még megjegyezni, hogy ezek 2006. óta keletkeztek, ugyanis az általam vezetett bútorgyár ekkor került a belügyminiszter felszámoló maffiája tulajdonába 80.000.000,- Ft-ért, holott itt az ingatlan csak maga ért 920.000.000,- Ft-ot, illetve az ingatlan és az eszközök összesen értek 920.000.000,Ft-ot. A gépek ellopásával kapcsolatban a belügyminiszter ellen nyomozás volt folyamatban. A nyomozás akkor szűnt meg, amikor ő belügyminiszter lett. Ennek az eljárásnak a száma a 83/2009.bü. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányságon. A nemzeti vagyon egyébként húszezer-milliárd szent korona, amely ugyanennyi dollárnak felel meg, tehát Magyarország a leggazdagabb országok egyike. Eljáró bíró azon kérdésére, hogy az alperes nyilatkozzék a felperesi kereset érdemében annak jogalapjául felhozott kölcsönszerződésről és az abban foglalt tényekről, alperes:
6 Az ügy érdemére nézve semmilyen nyilatkozatot nem kívánok tenni mindaddig, amíg a bíróság a kizárási ok fennállásáról illetve elfogultságáról nem nyilatkozik, illetve nem dönt. Tisztességes eljárást szeretnék. Felperesi jogi képviselő: Álláspontom szerint az alperes magatartása a per elhúzására irányul.
Eljáró bíró meghozta és kihirdette a következő
VÉGZÉST: A bíróság a tárgyalást elhalasztja, új határnapot hivatalból fog kitűzni. A bíróság az alperes által bejelentett kizárási ok ügyében az igazgatási intézkedések megtétele iránt intézkedik. Eljáró bíró rögzíti, hogy a tárgyalás teljes tartama alatt a tárgyaló teremben tartózkodtak dr. Perlaki Adrienn és dr. Fehér Zoltán bíróság titkárok Jegyzőkönyv lezárva: 16 órakor
k. m. f.
dr. Borbényi Katalin s. k. bíró
Nem hiteles másolat!