Tétékás Nyúz 4302

TétékásNyúz XLIII. félévfolyam 2. szám XXXVIII félévfolyam 1. szám 2009. szeptember február 03. 21.

2011.

Az ELTETTKHÖK hetilapja info: nyuz@elte.hu http://nyuz.elte.hu

Légyszi a középső rétegre tedd a címlapképet! Az majd eltakarja ezt a szöveget

A HÖK záró és alakuló Küldöttgyűlése (5. oldal)

Lágymányosi Portrék: Dr. Erdei Anna Széchenyi-díjas immunológus Lágymányosi Portrék: 4-5. oldal dr. Bárdos György (8-9. oldal)

!

K O T AZZA

SZAV

Szüreti hagyományaink (17. oldal)

ELTE TTK HÖK Képviselőválasztás 2011 6-11. oldal

TTKHÖK

+-

Plusz-Mínusz

13 ELTE-s kapott Pro Scientia Aranyérmet A Pro Scientia Aranyéremre 2011-ben beérkezett 260 pályázat közül az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) szakmai bizottságai 75 pályázatot terjesztettek fel a Pro Scientia Aranyérem Odaítélő Bizottság és három döntéselőkészítő bizottságának döntésére.

Az Aranyérmet 45 hallgatónak ítélték oda; a díjazottak között 13 ELTE-st találunk.

Pro Scientia Aranyérem kitüntetésben az a fiatal részesülhet, aki tanulmányai során és az általa választott szakmai területen kiemelkedő teljesítményt nyújtott, és erről pályamunkák, előadások vagy irodalmi, művészeti és tudományos alkotások formájában számot adott.

Az aranyérem tehát nem egy-egy konferencián bemutatott előadást vagy pályamunkát ismer el, hanem a hallgatói összteljesítmény alapján a kiemelkedő egyéniséget. Az első odaítélést (1989) követően két évenként országosan 45 érem kerülhet kiosztásra. Pályázatot csak az aktuális vagy korábbi Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) első helyezést elérő fiatalok nyújthatnak be. (forrás: http://elte.hu)

ELTE-s kutatócsoportok támogatása 54 akadémiai kutatócsoport támogatására tett javaslatot az MTA elnökének az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa.

A 2012 és 2016 között támogatandó kutatócsoportok létrehozására beérkezett 164 pályázatot anonim bírálók értékelték és egy 22 szakemberből álló zsűri rangsorolta. Összesen 76 jelenleg is működő kutatócsoport folytatására, 3 jelenleg társult tagként működő kutatócsoport további működésére és 85 új kutatócsoport alapítására nyújtottak be pályázatot.

A pályázatok több mint kétharmadát mindkét anonim bíráló támogatandónak ítélte, ám idén a korábbiaknál jóval szűkebb keretösszeg állt rendelkezésre a felsőoktatási intézményekben és közgyűjteményekben működtethető akadémiai kutatócsoportokra.

Az 54 támogatásra javasolt kutatócsoport közül 42 jelenleg is működik.

15 ELTE-s kutatócsoport támogatását javasolta az AKT, ebből 11 TTK-s és 4 BTK-s, az összes támogatottnak így több mint egynegyede az ELTE-n működik majd.

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke öt olyan kutatócsoport támogatásáról döntött, amelyek szorosan kapcsolódnak az „Európai Léptékkel a Tudásért, ELTE” kutatóegyetemi projekthez. (forrás: http://elte.hu) Agocs-díj 2011

Az Agocs-díjjal az alapító dr. William B. Agocs professzor szándéka szeEötvös Loránd Tudományegyetem geofizika szakán megvédett, kiemelkedő színvonalú MSc illetve PhD dolgozatot lehet jutalmazni.

Az Agocs-díj kuratóriuma 2011-ben három MSc dolgozatot talált jutalmazásra érdemesnek: Kocsis Gábor: Az AVO módszer alkalmazása sekély településű homokkövek esetén (témavezetők: dr. Drahos Dezső, Zahuczki Péter).

Kóbor Miklós: Pannon homokkövek DHI (Direct Hydrocarbon Indicator) jellemzőinek vizsgálata 3D szeizmikus adattömbön (témavezetők: Dombrádi Endre, dr. Pollner László).

Raáb Donát: A Csomád vulkán (Keleti-Kárpátok) alatti magmakamra hűlésének numerikus modellezése (témavezető: dr. Lenkey László).

A díjakat a kuratórium elnöke, dr. Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudorint az

mányegyetem rektora ünnepélyes keretek között nyújtotta át a jutalmazottaknak

2011. szeptember 14-én. (forrás: http://elte.hu) Nanotudományok a mindennapokban

Az Alkímia ma sorozat következő előadását Láng István tartja, A nanotudományok vívmányai a mindennapokban címmel.

Az elmúlt egy évtized legdinamikusabban fejlődő tudományága vitathatatlanul a nanotechnológia. A tudomány ezen ága azt vizsgálja, hogyan lehet új típusú anyagokat előállítani atomi és molekuláris szintű manipulációval.

A nanotudományok általában az 1 és 100 nanométer közötti struktúrákkal foglalkoznak és azt is vizsgálják, hogyan lehet ezekből a nanostruktúrákból összetettebb szerkezetű anyagokat (nano-anyagokat) előállítani.

Időpont: 2011. szeptember 22. csütörtök, 17 óra.

Helyszín: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A (Északi tömb), 0.83-as terem. (forrás: http://www.chem.elte.hu)

43. félévfolyam 2. szám 2011. szeptember 21.

ELTE TTK Nyílt nap

Folytatódnak a Trefort Irodalmi Esték A nagy sikerű tavaszi beszélgetéssorozat után ősszel is folytatódnak a Trefort Irodalmi Esték. A beszélgetéssorozat következő meghívott vendége Gergely Ágnes lesz, akivel Déri Balázs beszélget 2011. szeptember 22-én.

Gergely Ágnes az ELTE Angol Tanszékének régi munkatársa, vers- és prózaírói munkája is az 1960-as években indult az Ajtófélfámon jel vagy, illetve a Glogovácz és a holdkórosok kötetekkel. Írói életművének legtermékenyebb része a lírai költészet, 2006-ig tizennégy verseskönyve jelent meg, köztük hat gyűjteményes válogatás, legutóbb Útérintő címmel. Regényei – az elsőt leszámítva – összetartoznak, egy önéletrajzi fogantatású, de fikciós elemekkel átszőtt, laza tetralógia darabjainak tekinthetők. Jelentős műfordítói munkássága is, amelynek tanulságairól 2008-ban Tigrisláz címmel jelent meg könyve. 2000-ben Kossuthdíjat, 2010-ben Prima díjat kapott.

Időpont: 2011. szeptember 22. 17:30.

Helyszín: ELTE BTK Kari Tanácsterem (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A fszt.). (forrás: http://elte.hu)

Az ELTE Természettudományi Kara szeptember 23-án 10 órai kezdettel nyílt napot tart, amelyen az érdeklődők megismerkedhetnek a képzési lehetőségekkel és a hallgatói élettel.

A rendezvényre elláto gató k 1 0 ó rako r dr. Homonnay Zoltán oktatási dékánhelyettes A Természettudományi Kar és a Bologna-rendszer című előadását hallgathatják meg. Ezt követően az Educatio Kft. a 2012-es felvételi eljárásról, Dukán András Ferenc a hallgatói életről, Ónodi Ferenc László az ELTE Hallgatói Alapítványáról tart ismertetőt. A központi előadásokat követően 11 órától veszik kezdetüket a különböző alap- és mesterszakos programok.

Bővebb információért kattints a http://nyiltnap.ttk.elte.hu oldalra.

3

Főszerkesztő nadrágszéle Tartalomjegyzék HÖK................................................ 4-5 (Elnöki beszámoló; ELTE-s sikerek; Záró és alakuló Küldöttgyűlés) Alapítvány..........................................6 (Megújult a Déli tömb büféje) Sport....................................................7 (XXI. 5vös 5km Lágymányoson) Arcok...................................................7 (Hajós György matematikus) Lágymányosi Portrék................... 8-9 (dr. Bárdos György) Tudósítás.................................... 12-13 (ELTE-Heidelberg Nyári Egyetem; A tudomány kulisszái mögött) TTT.............................................. 14-15 (Honnan jöttünk, hová tartunk?; Az egykerekűzés története) Helyvektor.......................................16 (Pizzaboy) Kritika...............................................16 (Günter Grass: A bádogdob) Cooltér..............................................17 (Szüreti hagyományaink) Négyeshatos.....................................17 (Álmodozni szabad) Belszíni fejtés....................................18 Mozizóna..........................................19 (Enter the Void; A hódkóros)

A Tétékás Nyúz lelkes hallgatókat keres szerkesztőségébe.

Jelentkezhetsz cikkírónak, olvasószerkesztőnek, tördelőnek, fotósnak; tapasztalat nem szükséges, mindenre megtanítunk.

Jelentkezni lehet a főszerkesztőnél levélben és fogadóórájában, illetve a nyuz@elte.hu címen.

Te is segíthetsz!

Amikor e sorokat írom, csupán alig öt hónapja főszerkesztem a Tétékás Nyúzt. Néhány dolgot jól csináltam, néhányat rosszul, de az biztos, hogy ennyi idő alatt képtelenség reális véleményt formálni a munkámról. Pár nappal ezelőtt a TTK HÖK legfőbb döntéshozó szerve, a Küldöttgyűlés, egy egész évre adott felhatalmazást. Ezzel a döntéssel sokkal több lehetőségem lesz arra, hogy a Tétékás Nyúzért dolgozzak, hogy ötleteimmel és meglátásaimmal tovább emeljem színvonalát. Az elkövetkező év két legfontosabb feladatának az utánpótlás-keresést és az eddigi 42 félévfolyam teljes archívumának összeállítását tűztem ki. Ezekben kérem a segítségeteket!

Egyetemünkön elég jelentős a hallgatói fluktuáció, ez szerkesztőségünket is érzékenyen érinti. Minden szemeszter végén távoznak tőlünk néhányan, mert lediplomáztak vagy elfoglaltságaik miatt már nem jut idejük az újságírásra. Új hallgatók jelentkezésére ezért állandóan szükségünk van, hogy a kiesőket ugyanolyan tehetséges, kiváló munkaerővel pótolhassuk.

Ha írásért bizseregnek az ujjaid, de a Facebook-fal és a blogod már nem elég arra, hogy kiírd, ami a fejedben van, akkor írj nekünk cikket egy általad választott témában. A szerkesztőségünk által öt legjobbnak ítélt írást megjelentetjük a Nyúzban, és szerzőinek lehetőséget adunk arra, hogy a jövőben a mi csapatunkat erősíthesse.

Október közepén olvasószerkesztői versenyt tartunk, amelynek során kusza, helyesírási és stilisztikai hibáktól hemzsegő cikkekből kell újat „varázsolnotok” úgy, hogy a tartalom és az írás hangneme ne sérüljön. A verseny első három helyezettje szintén lehetőséget kap arra, hogy nekünk dolgozzon.

Már most felhívom a figyelmeteket, hogy a félév során újra megjelenik kulturális mellékletünk. Küldjetek be minél több verset, novellát, esszét, illetve újdonságként képregényt és művészi fotót. A legjobbak bekerülnek a Kultúrnyúzba és értékes könyvjutalom jár értük.

A Tétékás Nyúz teljes archívuma mára rendkívül értékes, hiszen több mint húsz éve jelenik meg a szorgalmi időszakban hétről hétre. Sajnos azonban a digitális világ előtt nem voltak olyan kiváló lehetőségeink, mint ma, amikor két kattintással minden elérhető. Bizony, a hőskorban még írógéppel írt és fénymásolt példányok is keringtek a Múzeum körút folyosóin. Sokuk már a Lágymányosra költözés előtt végleg elkeveredett. Mivel ezek mára felbecsülhetetlen értékű kordokumentumok, arra kérünk, hogy ha rendelkezel az első néhány évfolyam valamely példányával, add kölcsön egy szkennelésnyi időre, hogy online archívumunk éke lehessen.

Fáradozásod természetesen nem marad jutalom nélkül, ha olyan Nyúzt találsz, ami nincs meg nekünk, vadonatúj társasjátékot kapsz ajándékba!

Reméljük, hogy az új félév során is maradtok szorgalmas olvasóink, és soksok észrevétellel, hozzászólással és ötlettel örvendeztetitek meg kicsiny, ám annál lelkesebb szerkesztőségünket!

Gansperger Gábor főszerkesztő foszerkeszto@ttkhok.elte.hu

TétékásNyúz XLIII. félévfolyam, II. szám.

Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Gansperger Gábor.

Vezetőszerkesztő: Gans. Tördelőszerkesztő: Verus. Olvasószerkesztők: Panni, Fontányi A. Címlap: Gans.

Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Verus), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Gans), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), Természet-Tudomány-Technika (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura).

Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: nyuz@elte.hu. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654.

Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban.

A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja.

A főszerkesztő elérhetőségei: foszerkeszto@ttkhok.elte.hu; személyesen fogadóidőben (péntek 10-12) Déli Hali (00.732).

TétékásNyúz

4

HÖK Új év, új HÖK Elnöki beszámoló A TTK HÖK életében meglehetősen eseménydús héten vagyunk túl. Elkezdődött a szorgalmi időszak, illetve a szociális támogatás és a többi rendszeres ösztöndíj leadása. Az önkormányzat éves ciklusa is most ért véget és már el is kezdődött a következő ciklus.

A hét elején a gólyák évnyitó ünnepségén, a dékáni kézfogón segédkeztünk. Idén sikerült a Tanulmányi Osztály új vezetőjével együttműködve pár apró újítást bevezetnünk, ami szerintünk színvonalasabbá, élvezhetőbbé tette az ünnepélyt.

Eközben készülünk az 5vös 5kmre, hiszen szeptember 22-én, csütörtökön, 5 óra 5 perckor újra elindul a nagy hagyományokra visszatekintő futóverseny. Reméljük, a töretlen siker idén is folytatódik, gyertek ti is minél többen!

Kedden sikeresen lezajlott az elsősorban gólyáknak szervezett II. ELTE hajó. A jegyek körülbelül 70-80 kivételével már a regisztrációs héten elfogytak, amikor még csak a gólyák vásárolhattak belőlük. A rendezvény szerintünk nagyon jól sikerült, ha nektek is van véleményetek, bármilyen formában osszátok meg velünk. Üröm az örömben, hogy hétfőn és kedden sokan jöttetek az irodába jegyet venni, de sajnos már nem tudtunk adni.

ELTE-s sikerek Az Egyetemisták Nemzetközi Matematikaversenyét (International Mathematics Competition for University Students) idén nyáron Bulgáriában, Blagojevgrádban rendezték.

A versenyre a világ minden tájáról érkeztek tehetséges diákok, négy kontinens 77 egyetemének 305 hallgatója vett részt.

Az ELTE csapata ismét kiemelkedően szerepelt: Lovász László az abszolút 2. helyezést szerezte meg és ezzel kiemelt I. díjat nyert. A csapatból I. díjas lett még Korándi Dániel, Nagy Dániel és Tomon István is, Nagy Csaba pedig II. díjat nyert.

Az egyetemek közötti, évről-évre egyre kiélezettebb versenyben a krakkói Jagiellonian és a kijevi Taras Shevchenko egyetem mögött az ELTE csapata harmadik helyezést ért el, maga

43. félévfolyam 2. szám 2011. szeptember 21.

Rossz volt látni a csalódott és dühös hallgatókat, de a hajón sajnos nagyon szigorú létszámkorlát van, így utólag is megértéseteket kérjük.

Első hét lévén rengeteg kreditátviteli kérelemmel és tanulmányi problémával fordultatok hozzánk. Igyekeztünk mindenre a lehető legjobban válaszolni, illetve a kérvények bírálását a lehető leggyorsabban megoldani dr. Homonnay Zoltán Dékánhelyettes Úrral.

A szokásostól eltérő módon csütörtökön tartottuk a TTK HÖK Választmányának ülését, ahol a 250 OTDK-n részt vett TTK-s hallgató 900 ezer forintos támogatásáról hoztunk határozatot.

Idén is a TTK volt az ország legeredményesebb kara az OTDK-n; legyetek büszkék társaitokra, illetve legközelebb ti is próbáljátok ki magatokat!

Az ELTE TTK HÖK záró Küldöttgyűlést tartott pénteken, ahol a tisztségviselők éves munkájukról számoltak be.

Másnap az alakuló Küldöttgyűlésen a 2011/12-es tanévre választottunk tiszt-

mögé utasítva ezzel olyan rangos egyetemeket, mint a Moszkvai Lomonoszov Egyetem, a Princeton University, a Prágai Károly Egyetem, vagy az ETH Zürich.

A csapatot Pach Péter Pál doktorandusz kísérte és vezette, a válogatást és szervezést Keleti Tamás és Kós Géza végezte. Kós Géza idén tavasszal is tartott feladatmegoldó szemináriumot, 1. Przemyslaw Mazur 2. Lovász László Miklós 3. Adam Hesterberg 8. Tomon István 28. Korándi Dániel 36. Nagy Dániel 59. Nagy Csaba

ségviselőket, akik a következő szeptemberig kaptak mandátumot. Nekem és több társamnak újra bizalmat szavaztak, de több tisztségben változás történt.

A http://ttkhok.elte.hu/tisztviselok oldalon találjátok az új tisztviselői névsort. A két Küldöttgyűlésről következő oldalunkon olvashattok tudósítást, továbbá az ülésekről készült emlékeztető a beszámolókhoz és a pályázatokhoz hasonlóan honlapunkon elérhető.

Bármilyen kérdéssel, ötlettel, véleménnyel keressetek minket!

Dukán András Ferenc elnök ELTE TTK HÖK elnok@ttkhok.elte.hu

amelynek fő célja, hogy a jelenlegi és a potenciális jövőbeli csapattagok megfelelő stílusú és nehézségű feladatokat gyakorolhassanak.

A csapat részvételét a Pázmány-Eötvös Alapítvány, a TTK Hallgatói Önkormányzata és a Matematika Oktatásáért és Kutatásáért Alapítvány támogatta, amelyet ezúton is köszönünk.

Pach Péter Pál és Keleti Tamás

Jagiellonian University Eötvös Loránd Tudományegyetem Princeton University ...

Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem

Az első hat helyezett kiemelt első, a 7-42. helyezettek első, a 43-130. helyezettek második, a 131-213. helyezettek harmadik díjat kaptak.

HÖK Záró és alakuló A TTK HÖK szeptemberi Küldöttgyűlései A TTK Hallgatói Önkormányzatának záró és alakuló Küldöttgyűlését tartották szeptember 16-17-én. A záró KGY-n elhangzottak a tisztségviselők éves beszámolói, míg az alakulón a személyi kérdésekről döntöttek.

A záró Küldöttgyűlés péntek este hatkor kezdődött. Három napirendi pontja: a beszámolók, az alakuló Küldöttgyűléssel kapcsolatos határozatok és tudnivalók, illetve a bejelentések.

A Küldöttgyűlés a tisztségviselők éves beszámolóit kettő kivételével elfogadta. Ezt követően Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke megköszönte a leköszönő Emődi Flóra, Árendás Ákos Tuzson, Szabó Judit Alexandra, Fórizs Dorottya Csilla, Juhász Krisztina tisztségviselők, illetve Jánosi Attila és Tóth Máté képviselők munkáját.

Másnap délelőtt 11:29-kor nyitotta meg az ülést Jánosi Attila, az alakuló Küldöttgyűlés egyhangúlag megszavazott levezető elnöke. Ezután felkérte Ivancsó Veronikát jegyzőkönyvvezetőnek, valamint Darvas Alexandrát, Molnár Zsoltot és Szabó Mártont a szavazatszámláló bizottság tagjainak, akik a felkérést elfogadták.

Az alakuló Küldöttgyűlés során a tagokat egy évre választják, azaz mandátumuk a következő alakuló KGY-n jár le. Így érthető, hogy az első napirendi pont – azaz a személyi kérdések – miért tartott több órán át, hiszen minden tisztséget újra be kellett tölteni. A tisztségviselők megválasztása pedig nem egy rövid művelet, első lépésként a Küldöttgyűlés egyenként meghallgatja a jelöltek pályázatát, majd kérdéseket intéz hozzájuk.

Miután minden jelöltet meghallgattak, távollétükben vitát folytatnak, és csak mindezek után következhet a szavazás, ahol kétharmados többséget kell elérni ahhoz, hogy az illetőt megválaszthassák.

Amennyiben nem születik kétharmados többség, úgy az adott tisztség választási procedúrája a jelöltek meghallgatásától újrakezdődik.

A korábban leírtak fényében nem meglepő, hogy a három ellenőrző bizottsági tagságra a négy jelölt közül kicsivel több mint két óra alatt sikerült a legalkalmasabb jelölteket kiválasztani. Így lett az EB tagja Adorján Gábor, Ölbei Márton és Kovács Fanni, akik az

Alapszabály értelmében leváltották a szavazatszámláló bizottságot.

Rövid szünet után következett a TTK HÖK elnökének választása, amelynek során a korábbi elnök, Dukán András Ferenc újabb egy évre kapott bizalmat. A Küldöttgyűlésen kiemelte, hogy a pályázatában leírt alapelvektől semmiképpen sem akar eltérni a munkájában.

Ilyen alapelv többek között, hogy a HÖK önkéntességen alapul és politikamentes.

Megválasztása után az elnök átvette az ülés vezetését Jánosi Attilától.

Ezután következett az elnökhelyettesek választása. A Küldöttgyűlés ismét bizalmat szavazott László Dávidnak (szervező elnökhelyettes), László Dorinának (szociális elnökhelyettes) és Árendás Péternek (tanulmányi elnökhelyettes). László Dávid pályázatának ismertetése közben elmondta, hogy a törvénymódosítások miatt rendezvényeink létszáma korlátozódni fog, de árban igyekeznek továbbra is kedvezők lenni az ELTE-s hallgatók számára. A volt gazdasági elnökhelyettes, Karlik Máté visszalépett a jelöléstől, és mivel más pályázat nem érkezett, a tisztséggel járó feladatokat Dukán András Ferenc elnök látja el. A pozíció betöltéséről a Hallgatói Önkormányzat későbbi időpontban intézkedik.

Ezek után következett a sportbiztos választása. Az elnök pályázata alapján jelölte Földes Zsuzsannát, aki ezt vállalta, majd a Küldöttgyűlés egyhangúlag megválasztotta, miután a vita során többen pozitívan nyilatkoztak róla, elsősorban aktivitását és a HÖK iránti érdeklődését tekintve.

Az elnök pár perccel délután négy előtt fél órás ebédszünetet rendelt el.

16:36-kor teli hassal indult neki a KGY az esélyegyenlőségi biztos választásának.

A két jelölt, Tóth Virág és Tóth Róza meghallgatása és a felkészültségükről szóló vita után Tóth Róza lett az új esélyegyenlőségi biztos, aki munkája során szeretne több hangsúlyt fektetni arra, hogy a hallgatók megismerjék az

esélyegyenlőség formáit. Ezt követően újraválasztották újságunk főszerkesztőjét, Gansperger Gábort 34 igen és egy érvénytelen szavazat kíséretében.

A Küldöttgyűlés két megüresedő poszt betöltésével folytatódott, egyhangúlag informatikusnak választották Tabajdi Pétert, aki bár csak most került ebbe a tisztségbe, már a nyár folyamán is sokat dolgozott a HÖK érdekében.

Majd Sándor Máté Csabát, korábbi esélyegyenlőségi biztost 33 igen és 3 érvénytelen szavazat alapján kollégiumi biztosnak választották.

Ezt követően ismételt bizalmat kapott Ivancsó Veronika (titkár), Hamow Kamirán Áron (külügyi biztos) és Kard Anna (mentorkoordinátor). Az utóbbiról szóló vita során többen megjegyezték, hogy a mentorok képzését jól alakította ki.

Utánuk következett az utolsó két biztos. Elsőként a tudományos biztos posztját töltötte be a Küldöttgyűlés egyhangú szavazatai alapján Szakács Dávid. Őt követte Kopcsó Dániel, akit megválasztottak általános (kommunikációs és PR) biztosnak.

A szakterületi koordinátorok közül újraválasztották Sik Zsuzsanna Brigittát (biológia), Ferdinandy Bencét (fizika), Váry Zsoltot (földrajz- és földtudomány) és Kiss Boglárkát (környezettan).

Rajtuk kívül még Hegedüs Györgyöt (kémia) és Hermán Dánielt (matematika) választotta meg a Küldöttgyűlés „szacskónak”.

A delegáltak megválasztása során a Kari Tanácsba került Szakács Dávid (biológia), Ferdinandy Bence (fizika), Varga Erna (földrajz- és földtudomány), Emődi Flóra (kémia), Berta Márton (környezettudomány), Árendás Ákos (matematika), Török Viktor (PhD); az EHÖK KGY-be pedig László Dávid és Török Viktor. Tisztsége alapján delegált mindkét testületbe az elnök, a tanulmányi- és a szociális elnökhelyettes. A Választmányba minden szakterületről a koordinátor lett a szakos delegált, az elnök és az elnökhelyettesek pedig tisztségük alapján automatikusan tagjai lettek.

Második napirendi pontként az elnök bejelentette, hogy a következő Küldöttgyűlés előreláthatólag október 11-én lesz, és megköszönte Weisz Dávidnak a Tétékás Nyúznál végzett önkéntes munkáját. Végezetül 21:08-kor lezárta az ülést, amit a jelenlévők fáradtan, de örömmel vettek tudomásul.

Mesi

TétékásNyúz

5

6

Alapítvány Gasztropuccs a Campuson Megújult a Déli tömb büféje Júniusban a TTK Hallgatói Önkormányzata az IK és a TáTK HÖK-kel közösen hallgatói igényfelmérést végzett a Lágymányosi Campus büféiről. A készítők arra voltak kíváncsiak, mennyire vagytok elégedettek a kínálattal és az árakkal, illetve hogy milyen fejlesztésekre, bővítésekre lenne igény.

A felmérésre 1640 válasz érkezett, ami így alkalmas arra, hogy kirajzolja, mire van szükségetek. Az árak csökkentése és a választék bővítése mellett önkiszolgáló büfé és a Campus átadása óta kívánt menza iránti igény is markánsan megjelent. A válaszadóknak arra is volt lehetőségük, hogy megjelöljék, milyen termékekért milyen ársávot tartanának elfogadhatónak; ebből a szemtpontból nagyjából 1300 válasz értékelhető. Látszik, hogy a hallgatók komolyan vették a kérdéseket és igyekeztek reális válaszokat és megvalósítható ötleteket adni.

A szondázás arra is alkalmas volt, hogy az Egyetem a Déli tömb büféjének nyár folyamán zajló pályáztatásánál figyelembe vegye az eredményeket.

Azaz ennek alapján várták el a pályázóktól, hogy pontosan milyen termékekre milyen forgalmazási árat kívánnak megállapítani. Az árak nagy súl�lyal szerepeltek a végső pontszámban, továbbá az elvárások között szerepelt, hogy a pályázók az ELTE Plusz program számára különböző kedvezményeket biztosítsanak, továbbá gondoljanak a glutén- és laktózérzékenyekre is.

Végül a második pályázat lett eredményes, így a múlt héten megnyitott a Gasztropuccs büfé a Déli épületben.

Hogy ez a hír miért az Alapítvány rovatban szerepel? Azért, mert a működtetésben a TTK Hallgatói Alapítvány is szerepet vállal. Közreműködtünk a

43. félévfolyam 2. szám 2011. szeptember 21.

Campus hallgatói és oktatói igényeinek közvetítésében, illetve felmértük, hogy ezen igények teljesítésében a nyertes pályázó milyen fejlesztéseket hajtson végre a bérleményben. Ennek eredménye egy teljesen újszerűen kialakított, szolgáltatási szemléletű büfé lett.

A belső tér látványosan átalakult, megújult. A pult minden eleme lecserélődött, elrendezése a gyorsabb és komfortosabb kiszolgálás érdekében

„L” alakú lett. A vendégtér is át lett rendezve, falra szerelt könyöklő asztalok és bárszékek kerültek a régi reklámbútorok helyére, továbbá több asztal és szék lett a külső területen.

Fizikai megjelenésén túl működési filozófiájában is nagyot változott a büfé. A cél az volt, hogy a középpontban mindvégig kizárólag a vendégek álljanak. A fiatalos és rugalmas kiszolgálás mellett az árak nagymértékben csökkentek, az előző üzemeltetéshez képest 25-40%-kal, szinte minden termékfajta esetében. A kínálat jelentősen bővült; a helyben sütött pizza, a hatalmas melegszendvics, a vegetáriánus ételek, a salátabár, a házi szörpök és más különlegességek forgalmazása is a fenti cél elérését szolgálja.

Az új szemlélet sikerét mutatták az első napokban tapasztalható hatalmas sorok és a konyha gyakorlatilag teljes leterheltsége. Új munkatársak felvételével ez a probléma igen hamar megoldódott, így a kiszolgálás a hos�-

szú sorok ellenére meglepően gyors és hatékony, a szendvicsek, a frissen sült péksütemények és a pizzák folyamatosan kerülnek a pultra.

Már a tervezési szakaszban felmerült, hogy a bérlő valamilyen formában támogassa a hallgatókat. Ennek eredménye a jelenleg megtekinthető fotókiállítás. Minden hónapban az ELTE egy-egy tehetséges hallgatója vagy dolgozója lehetőséget kap arra, hogy fotóit, festményeit vagy grafikáit megmutathassa az egyetem polgárainak.

A beérkező művek közül rangos zsűri választja ki a legkiválóbbakat, amelyeket kiállítanak. Minden hónapban szavazni lehet a legjobbakra, így a tanév végén a legtöbb szavazatot kapott művek ismét megtekinthetők lesznek.

Szeptemberben Molnár Zsolt földrajz alapszakos hallgató fényképeit láthatjátok. Ha ismertek olyan hallgatót vagy oktatót, akit érdekelhet a lehetőség, a campusgastro@gmail.com címen jelezzétek!

Ha ez még nem lenne elég, a vonatkozó szerződések megkötése után a Gasztropuccs az ELTE Plusz kártyaprogram keretében minden nap más és más termékére biztosít 25% kedvezményt. Úgyhogy akinek még nincs ilyen kártyája, gyorsan szerezzen be egyet!

A fejlesztések természetesen nem állnak meg, számtalan ötlet vár megvalósításra. Már ebben a hónapban találkozhattok termelői, októbertől pedig biotermékekkel, továbbá a vendégtéren is számos újítást terveznek.

Reméljük, hogy a TTK Hallgatói Alapítvány ezen a területen is hasznos segítséget tud nektek nyújtani. Igyekszünk támogatni a bérlőt abban, hogy megtalálja a Campus polgáraival a közös hangot, hogy mindig megfelelően ki tudja szolgálni az igényeiteket.

Amennyiben bármilyen fejlesztési ötlet, javaslat merül fel, netán dicsérettel vagy kritikával illetnétek a Gasztropuccsot, úgy mindenképpen írjatok a gasztro@alapitvany.elte.hu címre! jonnyb

Sport & Arcok F O T Ó: E LT E O N L I N E

Fuss velünk!

XXI. 5vös 5km Lágymányoson Új tanév kezdődött, így ismét elrajtol az 5vös 5km. Immáron XXI. alkalommal dördül el a startpisztoly Lágymányoson, ezúttal szeptember 22-én 17:05-kor. A táv nem hosszú és a hangulat mindig jó, ezért remélem, mindenki előkészítette már a futócipőit!

A helyszín változatlanul az ELTE Lágymányosi Campusa, jelentkezni az http://eotvos5.elte.hu oldalon lehet, ahol minden hasznos információhoz hozzájuthatnak az érdeklődők.

Előnevezésre a fenti honlapon van lehetőség szeptember 21-én 23:59-ig, regisztráció és helyszíni nevezés Lágymányoson, a verseny információs pontjánál lesz, a futás napján 16 óra 5 percig.

A határidőket a chipes időmérő rendszer megfelelő működése miatt ezúttal is szigorúan fogják venni a szervezők.

A nevezési díj előnevezőknek 400 Ft, a helyszínen egységesen 700 Ft. Nevezni lehet egyéni és csoportos kategóriákban is, külön díjazásért. Az első 200 befutó jutalma ezúttal is emblémázott póló lesz.

A futás ismét bekerült a Budapesti Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség (BEFS) versenynaptárába, így az 5vös 5km egyben a budapesti egyetemi és főiskolai bajnokság őszi fordulója is.

A futáson kívül számos programmal várjuk az érdeklődőket, hiszen a ver-

Hajós György A Lágymányosi Campus Déli tömbjének első emeletén található 1.820-as terem Hajós György magyar matematikusról kapta nevét.

Hajós 1912-ben született Budapesten. Ugyanitt kezdte meg felsőfokú tanulmányait az akkori Budapesti Tudományegyetemen, majd 1935-től a Műegyetemen kapott tanársegédi állást. Leghíresebb eredményét, a Minkowski-sejtés bizonyítását – amelyre azóta is csak Minkowski-Hajóstételként hivatkoznak – 1941ben, alig 30 évesen tette közzé. Eszerint ha adott egy nxn-es, 1 determinánsú A mátrix, amelynek egyetlen oszlopa sem áll tisztán egészekből, akkor létezik olyan egészekből, de nem csupán nullákból álló k oszlopvektor, amelyre

seny napján 14:00-tól indul a Bogdánfy úti Sporttelepen az ELTE Sportkampány II, ahol bemutatkoznak az ELTE SE sportösztöndíjas hallgatói, valamint a BEAC szakosztályai. Segítségükkel belekóstolhatsz ismert és kevésbé ismert sportok rejtelmeibe; emellett számos vendég érkezik, köztük híres sportolók, akik bemutatókkal, előadásokkal, beszélgetésekkel szórakoztatnak mindenkit.

A verseny után 18 órakor vár titeket a 1,5 km-es Séta az Egészségért program, illetve akinek nem volt elég kihívás az 5

km-es táv, kipróbálhatja a miniduatlont és a minimaratont. Az ELTE Online élőben követi az eseményeket, a következő Nyúzban pedig tudósítást olvashattok a versenyről.

A Nike idén is támogatja a versenyt és a szokásos Futószervizzel érkeznek a helyszínre, így mindenkinek lehetősége lesz futócipő és egyéb felszerelések bérlésére vagy vásárlására. A leggyorsabb ELTE-s versenyző a hagyományoknak megfelelően 5555 Ft pénzjutalomban részesül. Nem maradhat el a tombola sem, amelyen a versenyzők rajtszámukkal vehetnek részt.

Az előrejelzések jó időjárást ígérnek, a versenyen való részvétel pedig igazi presztízs mindenkinek. Így csak ismételni tudom, elő a futócipőkkel, és irány a XXI. 5vös 5km! Részletek és friss információk a http://eotvos5.elte.hu és a http://beac.hu honlapokon, illetve az 5vös 5km 2011 ősz elnevezésű Facebook-eseményen. Üdvözlettel, a szervezők

fennáll, hogy az Ak oszlopvektor mindegyik eleme kisebb 1-nél.

1948-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1953-tól rendes tagja. Közel tíz esztendőn keresztül töltötte be az MTA Matematikai, Fizikai, Kémiai és Műszaki Tudományok Osztályának titkári posztját.

Főszerkesztője volt az Akadémiai Kiadó által megjelentetett, napjainkban is létező Acta Mathematica Academiae Scientiarum Hungaricae című folyóiratnak, továbbá elnöke volt a Bolyai János Matematikai Társulatnak. 1965-ben a Román Szocialista Köztársaság Tudományos Akadémiája, majd 1967-ban a Die Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina is tagjává választja. Először 1951-ben, másodszor pedig 1962-ben tüntették ki az akkoriban tudósok-

nak is adományozható Kossuth-díjjal, ezzel ismervén el munkásságát.

Jelentős eredményeket ért el még a diszkrét geometria, a gráfelmélet, a Bolyai-Lobacsevszkij-féle geometria, a numerikus analízis, valamint a geometriai szerkesztések elméletének terén is. Egész életében foglalkoztatta a négyszín-sejtés bizonyítása – ezt csak a számítógép megjelenésének köszönhetően sikerült belátni –, amely azzal a problémával foglalkozik, hogy vajon kiszínezhető-e egy síkban tetszőlegesen megadott „térkép” csupán négy szín felhasználásával.

1949-től az ELTE geometriai tanszékének vezetőjévé választották, amely tisztséget egészen 1972-ben bekövetkezett haláláig töltött be.

Nevéhez köthető még az oktatásban most is használt Bevezetés a geometriába című könyv is.

Fontányi A.

TétékásNyúz

7

Tetsz és halál F O T Ó: H T T P :// P O LY T H L O N .E LT E .H U

8

Lágymányosi Portrék Interjú dr. Bárdos Györggyel Hogyan lehetséges, hogy a rumosnak hitt rumaromás kólától berúgott egy egész társaság? Vajon miért ódzkodnak az orvosok a halálközeli állapotok vizsgálatától? Dr. Bárdos Györggyel, az ELTE oktatójával pszichológiai és biológiai megközelítésben beszélgettünk a placebohatásról és a halálközeli élményekről.

Placebohatás A számomra kissé paradox definíció szerint a placebo olyan szer, amelynek farmakológiailag nincs hatása, azonban a kezelt emberből pszichikailag váltja ki a kívánt hatást. Ön szerint ez nem ellentmondásos?

Az Ön által említett meghatározás valóban ellentmondásosnak tűnhet, azonban ha kicsit mélyebbre ásunk, akkor olvashatunk olyat is, hogy a placebo egy hatóanyag nélküli, azonban nem hatás nélküli szer. Manapság egyáltalán nem kérdéses, hogy placebohatás létezik-e, inkább a hatás oka vált a központi kérdéssé, és én is ezzel foglalkozom elsősorban.

Erről a hatásról sokaknak juthat eszébe a híres kutató, Pavlov, és az általa leírt kondicionálás. Van-e valós kapcsolat e két jelenség között?

Egyértelműen van. A kondicionált placebohatást már igen sokan vizsgálták és vizsgálják is mind a mai napig.

Már az 50-es és 60-as években is sok kísérlet folyt macskákkal és kutyákkal. Az egyik ilyen tipikus kísérlet a kutyákon végzett morfininjekciós vizsgálat volt. Hónapokon keresztül ugyanannak a kutyának, ugyanakkora dózisú morfiumot fecskendezett be egy gondozó, aki minden alkalommal egy sárga kesztyűt viselt. A kezelések alatt többször fiziológiás sóoldatra cserélték a fecskendők tartalmát, amelyre az állatok változatlan reakciót mutattak. Az emberi placebónál az az érdekes, hogy előfordult olyan eset, hogy bár még sosem találkozott az anyaggal a szervezet, mégis mutatja a placebohatást rá. Ezt a jelenséget az emberben elvárásnak hívjuk. Előbbi lényeges különbség a pavlovi kondicionáláshoz képest, hiszen annál felté-

43. félévfolyam 2. szám 2011. szeptember 21.

telezzük, hogy a vizsgált egyed korábban már találkozott az adott ágenssel. Állatokban ilyesfajta elvárással nem találkoztunk ez idáig.

Igen heves viták kiváltói manapság a homeopátiás szerek. Pártolói és ellenzői is érvként használják fel a placebohatást, különösen azt, hogy állatokon is sikerrel használták ezeket a szereket. Ön mit gondol erről?

Egy nagyon tanulságos tapasztalatom van erről. Néhány évvel ezelőtt az állatkertben jártunk kollégáimmal vizsgálatok céljából. A főállatorvossal folytatott beszélgetés során felmerült a kutyáknál előforduló placebohatás is. Szerinte ez igazából nem a kutyán, hanem valójában a gazdán múlik.

Ezzel kapcsolatosan indítottunk mi is kísérleteket, hiszen az ember és a kutya közötti igen szoros érzelmi kapcsolat megértése még mind a mai napig várat magára.

Az állat tehát a gazda reakciójára reagál?

Igen, ugyanis a gazda érzelmileg jutalmazza az állatot, tehát pozitívan reagál arra, ha a betegség megszűnőben van az állatnál, aki ezen érzelmeket jegyzi meg, és ha máskor is ezeket tapasztalja a gazdáján, akkor teljesen mindegy, hogy mit adtunk be neki, egészségesnek fog tűnni. Ebből a szempontból az állatkísérletek nem konkluzívak.

Szűkítsük egy kicsit a kört a humán placebohatásra. Mi lehet nálunk a valós ok?

Ez egy nagyon érdekes dolog. Véleményem szerint ez nálunk egy evolúciós „termék”. Amikor döntéshozatalra kényszerülünk – például viselkedésünk szempontjából –, legalább kétféle dolgot veszünk figyelembe.

Az egyik a biológiai szükséglet, a másik pedig a kulturális elvárások. E két dolog a maga ütemében, de párhuzamosan fejlődött az evolúció során.

Utóbbi esetében nem is igazán használnám az evolúció szót, hiszen a kultúra fejlődése sokkal gyorsabban zajlott, mint a biológiáé. A döntési helyzet egyfajta megoldását jelentheti a placebohatás, mivel egy kulturálisan determinált elvárásnak megfelelően viselkedünk.

Szükséges-e hinnünk benne, vagy elegendő a tudás, hogy hatásos szert vettünk be?

Erre egy amerikai kutatást hoznék fel válaszképpen. Az orvos minden betegének adott egy cukorgolyót, és megmondta nekik, hogy semmilyen hatóanyag nincs benne, de hozzátette azt is, hogy ezelőtt már sok más betegén segített. A páciensek 60%-a pedig jobban is lett a drazsétól. Egy hétköznapi példa az is, hogy ha egy társaságban csak egy ember fogyaszt alkoholmentes sört, míg a többiek mind alkoholosat, akkor az az egy ember is idővel az ittasság tüneteit fogja produkálni, hiszen utánozza a többieket. Tehát ha úgy vesszük, mégis csak kell az a csengőcske, mint Pavlovnál. Ezenkívül nagyon érdekes még az orvos-beteg kapcsolat is. A modern társadalmak felruházták az orvosokat mindazokkal a régi gyógyítókra jellemző tulajdonságokkal, amik miatt szinte bármit elhiszünk nekik, amit a gyógyszerekről mondanak.

Viszont a hétköznapi placebók esetében nincs meg az orvos szuggesztív szerepe,

9

Lágymányosi Portrék Egyfajta kapcsolat kimutatható a hétköznapi és a klinikai placebohatású anyagok között, hiszen a laikus ember számára teljesen mindegy, hogy például amoxicillin az adott hatóanyag vagy csak szimplán alkohol. A hatás, mivel pszichikai eredetű, ugyanaz. Erre egyik kollégám szolgáltatott kiváló példát, amikor egy hat-nyolc fős társaságban rumos koktélt itatott az emberekkel, miközben rum helyett csak aroma volt az italban. A társaságból az egyik hölgy az alkoholos állapot legdurvább tüneteit produkálta, de a csoport többi tagja is részegnek érezte magát, miközben 1 mg alkohol sem volt a szervezetükben. Az ember esetében pedig nem fontos, hogy az adott anyag placebo legyen, ugyanis egy vizsgálat során kiderült, hogy a bevitt alkoholmen�nyiséghez képest jóval ittasabbnak mutatták magukat az alanyok, mint amennyire indokolt lett volna.

Vannak-e etikai aggályai azoknak a kísérleteknek, amelyekben esetlegesen az emberek gyógyulását hátráltatják, mivel hatástalan szereket adnak nekik?

Ez egy forrongó kérdés a szakmában. Igazából két ellentétes elképzelés van erről. Az egyik szerint a beteget semmilyen körülmények között sem szabad becsapni, míg a másik azt vallja, hogy ha ez a beteg javára válik és mindezt kontrollált körülmények között teszik, akkor nincs akadálya az ilyen kísérleteknek. Igazán helyes döntést, úgy gondolom, ebben a kérdésben nem lehet hozni. A klinikai farmakológiavizsgálatoknál mára elrendeződött ez a kérdés, ott már elfogadott ez a fajta eljárás. Az igazi probléma ott van, ha konkrétan gyógyítani akarok a placebóval egy olyan betegséget, aminek nincs jelenleg hatásos ellenszere.

Halálközeli élmények Ön szerint miért fontos megismernünk a halálközeli élmények fiziológiai és pszichológiai jellemzőit?

Valójában ennek több oka is van.

Az első és szerintem legfontosabb az emberek természetes kíváncsisága. A másik, kicsit speciálisabb ok, hogy a halálból nem térhet vissza senki, hogy

elmesélje nekünk, milyen is volt, így vizsgálódunk és modelleket állítunk fel. Ilyen halálközeli modellnek tekinthető kis túlzással az álom is, de leginkább a gyógyszerek okozta pszichotikus hatás az, ami a legjobban hasonlít rá. Kétségtelen, hogy aki már elindult a halál felé vezető úton, valamivel többet tud az elmúlásról mondani, mint bármelyikünk. Egyöntetűen igaz azokra az egyénekre, akik ilyen eseményt éltek át, hogy olyan béke és boldogság szállja meg őket, ami korábban egyáltalán nem volt jellemző rájuk. A kulcskérdés az, hogy mi az a változó, ami ilyen gyökeres változást indukál az emberekben? Már Freud is foglalkozott ezzel a kérdéssel, és úgy vélem, hogy ez a változó a halálfélelem. Félünk attól, hogy mekkora szenvedéseken kell átesnünk, míg eljutunk a másik oldalra. Ezek az emberek elveszítik ezt a félelmüket.

ni, annak számot kell vetnie magával és a saját halálával is. Én magam is átmentem ezen a folyamaton, mialatt e területen dolgoztam.

Mennyire lehet objektív egy halálból visszatért ember beszámolója?

A jelenleg alkalmazott módszerek 99%-a úgynevezett retrográd-visszatekintő jellegű, vagyis az eset után sokszor napok, hetek telnek el. Ezért nehéz megítélni a torzítás mértékét. A hasonlóságok – amelyek több beszámolóban is előfordulnak – adnak esélyt a következtetések levonására. Két dolgot említenék amellett, hogy ez a jelenség

Engedje meg, hogy egy kicsit vitába szálljak Önnel. Sok kórház és sok beteg van, aki inkább eltitkolja, hogy előfordult már életük során halálközeli élmény, mivel nem volt kellemes nekik. Ön szerint reprezentatív lehet így a felmérés?

Mindenképpen van igazság abban, amit mond. Valóban nem tudunk mindenkiről, aki ezt átélte. Azonban úgy tapasztaltam, hogy sok ember spontán említi meg ezeket a dolgokat, és ha valakinek nem lett volna jó élmény, akkor nem beszélne róla olyan kön�nyedén. Sajnos a manipulációk és a szociális elvárások itt is működnek.

A kórházak ebből a szempontból eléggé mereven elzárkóznak. Egyik régebbi szakdolgozóm tíz budapesti kórházat keresett fel újraélesztett gyermekek halálképeinek megvizsgálása céljából, és nyolc kórház azonnal elzárkózott a válaszadástól. Tudja, az orvosok is emberek és ők sem szeretnek találkozni a halállal, márpedig ez a vizsgálat egyértelműen a halálról való elmélkedéssel járt volna.

Ez a jelenség a halállal való szembenézés kultúrájának hiánya?

Mind a kultúra hiánya, mind pedig az a fajta negatív attitűd a magyar emberekben, ami sok más dolognak is gátját képezi a kutatási életben. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy igen nehéz gondolat, és aki ezzel akar foglalkoz-

F O T Ó: H T T P ://K P .E LT E .H U

mégis sokszor fordul elő a már említett jelenség. Mi ennek az oka?

valóban létezik és objektívan vizsgálható. Az egyik az, hogy gyermekeknél is fellelhető, azzal a különbséggel persze, hogy az életkoruknak megfelelő magatartásmintázatok jelennek meg az álmaikban. A másik szempont az, hogy számos kultúrában találunk erre feljegyzéseket. Említhetem az ókori egyiptomiakat, de akár a Tibeti halottaskönyvet is, amely szabályos leírását adja a halálközeli élményeknek. Az igazi vita akörül zajlik, hogy miért történnek ezek az esetek? Erre a válasz pedig nagyon kultúrafüggő, vagyis más a megítélése Indiában, más Amerikában és más nálunk.

Mészáros Máté (Mécs Anna rádióbeszélgetése alapján)

TétékásNyúz

Kö

201 nye a 0.

Ha ket Süt

Hel 1/A

K

é

K

MASZAT Ebben a félévben is részt tudtok venni ingyenes matek korrepetáláson, amit felsőbbéves matekosok tartanak a Matematika Szakterületi Csoport szervezésében. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, gyere el bátran a MASZAT-ra!

A MASZAT időpontjai és helyszínei jelenleg szervezés alatt állnak, bővebb információért fordulj a lenti elérhetőségekhez!

Kérünk titeket, hogy lehetőleg előre jelezzétek e-mailben a maszat@ttkhok.elte.hu címen, hogy az adott alkalomra milyen témából van kérdésetek, valamint lehetőség szerint csatoljatok feladatokat, feladatsort is!

Bővebb infókat a http://matszacs.elte.hu oldalon találhattok a MASZAT menüpont alatt.

Várunk szeretettel!

Matematika Szakterületi Csoport MASZAT Csapat maszat@ttkhok.elte.hu

Ha úg m a pH-szám a többiek,

„Lelkes-tü általános szerves ké bérmen veletek m a szakterü perió

Fordulja

Környezettudományi Klub

11. szeptember 26-án hétfőn 18 órakor a Körezettudományi Klub közönségtalálkozót tart .100C teremben.

érdekel a klub tevékenysége, szeretnél mint jobban megismerni, feltétlenül gyere el! tivel és teával várunk!

lyszín: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány A (Északi tömb) 0.100C terem.

K

o

Kémiás Korrepetálás

gy érzed, indokolatlanul horribilis mennyiségű mostanság az életedben az egyenletrendezés, mítás, az oldhatósági szorzat, a sztereoizoméria meg , és ráadásul ZH is lesz belőle, akkor itt a megoldás!

ürelmes-szakmailagilletékes” csapatunk tagjai s-, szervetlen-, fizikai-, analitikai-, elméleti- és émiából, valamint kémiás matekból nyújtanak ntve segítséget. Az órákat kémiás hallgatók a megbeszélt időpontban tartják, elérhetőségeiket ületi honlapon (http://kemia.elte.hu) találjátok: a ódusos rendszerben a kék „O”-ra kattintva.

atok hozzánk bizalommal, szívesen segítünk!

T Négyes etszenek a h tó nove atosban olvash llá aténnek k? Veled is tör h bájos va asonló vicces , gy elgondo épp groteszk, gok, am lkodtató dole rovatba lyekről ebben n olvash a atsz? H igen, írd a negyesh meg nekünk a ato címre! F s@nyuz.elte.hu á termész radságodat e zsebpén tesen némi meglep zzel és egy kis ivel hon oráljuk.

12

Tudósítás Budapestről németül ELTE–Heidelberg Nyári Egyetem Augusztus 28-a és szeptember 9-e között rendezték meg a Heidelbergi Ruprecht-Karl Egyetem és az ELTE közös nyári egyetemét.

Az előadások és szemináriumok keretében Budapest városfejlődésével és kultúrájával ismerkedhetett meg nyolc német és tíz magyar hallgató. A hétvégi kiránduláson pedig felkerestük Székesfehérvár és néhány Balaton melletti település nevezetességeit is.

A program augusztus 28-án, vasárnap, ismerkedéssel és városnézéssel kezdődött, elsőként a Váci utcát, majd a Várnegyed látnivalóit kerestük fel.

A Mátyás-templom és a Halászbástya megtekintése után a Szent István Bazilika és az Erzsébet téri Gödör Klub következett.

A hétfői napon megkezdődtek az előadások az ELTE BTK Múzeum körúti épületében. A TTK docense, Izsák Éva, Budapest városfejlődését mutatta

be a három városrész – Óbuda, Buda és Pest – egyesítésétől napjainkig. Szó esett a Szabadság-híd – eredeti nevén Ferenc József-híd – és az Erzsébet-híd építéséről, a Nagykörút és Kiskörút kialakításáról, az Andrássy út és az alatta közlekedő földalatti elkészültéről. Az előadó beszélt a kommunizmus időszakában zajló lakásállamosításokról és a város fejlődését meghatározó erős központi politikáról, majd kitért a rendszerváltás utáni szociális és demográfiai problémákra. A Regionális Tudományi Tanszék oktatója másik előadásában a kultúrföldrajz alapjait ismertette meg a diákokkal, beszélt arról a paradigmaváltásról, amely a városfejlődéssel foglalkozó geográfusok körében zajlik: statisztikai módszerek helyett egyre inkább előtérbe kerülnek az empirikus tapasztalatok.

Az Egedy Tamás vezette városnézésen a VIII. és IX. kerületben zajló városrehabilitációs folyamatokat hason-

43. félévfolyam 2. szám 2011. szeptember 21.

lítottuk össze. Érdekes előadást tartott Nikitscher Péter a városokban megjelenő különböző szimbólumokról és ezek változásainak ideológiai hátteréről.

Szalkai Gábor a főváros közlekedésének fejlődéséről tartott előadást, amelyből megtudhattuk, hogy itt épült a kontinensen elsőként metróvonal.

A földalatti megépítését elsősorban nem az utak zsúfoltsága vagy a légszennyezés indokolta, sokkal inkább az, hogy ezzel a beruházással is növeljék az 1896-os milleniumi ünnepségek fényét. Az előadó elemezte a Duna, mint korábbi alapvető „város-alkotó” tényező szerepének átalakulását és arra is kitért, hogyan változott a városban elérhető életminőség a két világháború közötti időszaktól napjainkig.

Wessely Anna (TáTK) a városi lét szociológiai elemzésébe adott betekintést, kitérve a szuburbanzáció és a dzsentrifikáció jelenségére. Csizmady Adrienne a lakótelepek térbeni és társadalmi szerkezetének változásairól beszélt Lakótelepek vs. lakóparkok című előadásában. A szintén Társadalomtudományi Karról érkezett Klement Judit Budapestet mint gazdasági- és társadalmi központot mutatta be.

Mikonya György előadásában nemcsak a pesti zsidónegyed bemutatására szorítkozott, hanem bevezette a hallgatóságot a zsidó kultúra alapjaiba is. A Varga Péter vezette szemináriumon pedig szituációs játékokon keresztül idézték fel a résztvevők az együtt töltött két hét legemlékezetesebb pillanatait, de az is kiderült, hogy kinek milyen gyermekkori élményei voltak, illetve szülővárosán belül mihez kötődik legjobban. Ezek a gyakorlatok jó alapot képeztek az előadáshoz, ahol a zsidóság tér- és időszemléletébe próbálta bevezetni az előadó az érdeklődőket.

Németh György, a BTK Ókortörténeti Tanszékének egyetemi tanára prezentációjában a polisz fogalmának különböző értelmezéseit boncolgatta: inkább területi egységet jelentett a fogalom vagy a polgárok közösségét? Megtudhattuk, milyen volt a polisz szerkezete, hogyan alakult ki az athéni demokrácia és Spárta katonai állama, illetve hogyan vélekedett minderről Platón és Arisztotelész.

A BGGyK főiskolai tanára, Papp Gabriella, asszociációs játékokon keresztül vezetett be a fogyatékkal élők problémáiba, számos fényképpel színesített előadásából megtudhattuk, hogyan akadálymentesítették a Bárczi épületét és milyen további lépésekkel szeretnék segíteni a rászorulókat. Németh András a PPK Pedagógiatörténeti Tanszékről pedig a XX. század eleji reformpedagógia elemeit tárgyalta előadásában.

Orosz Magdolna segítségével az Osztrák-Magyar Monarchia kávéházainak életébe csöppenhettünk bele, a professzorasszony előadásában összehasonlította az akkori Bécs és Budapest irodalmi életét. Egy szeminárium keretében pedig Márai Sándor, Krúdy Gyula és Kosztolányi Dezső egy-egy novelláját elemezve kaptunk képet a

XX. század első felének irodalmáról.

A Heidelbergből érkezett Bernhard Walcher szemináriumán a nagyvárosi élet német költészetben való megjelenéseit hasonlítottuk össze.

A véleménynyilvánítás szabadságának jogszabályokban való meg-

Tudósítás jelenéséről Sonnevend Pál tartott előadást, amelyet a törvényhozás házának, a Parlamentnek a meglátogatása követett.

Az előadásokkal és városnézésekkel töltött napok között egy balatoni kirándulás jelentett kikapcsolódást.

Székesfehérvár, Tihany és Balatonfüred nevezetességeinek megtekintése után borkóstolón vehettünk részt és egy kis balatoni fürdőzésre is időt szakítottunk. A kirándulás második napján felkerestük a keszthelyi Festetics-kastélyt és a Hévízi-tavat, majd a siófoki Aranyparton zártuk a magyar tenger körüli utunkat.

A német diákokkal együtt töltött két hét a kikapcsolódáson és nyelvgyakorláson túl arra is lehetőséget adott, hogy megtaláljuk a közös pontokat a két ország kultúrája között. Reméljük, arra is lesz majd alkalmunk, hogy mi keressük fel őket Heidelbergben.

Laura tudositas@nyuz.elte.hu

A Ruprecht-Karls-Universität a legrégebbi német egyetem. Heidelberg városa 1385. október 23-án kapta meg az alapító okiratot VI. Orbán pápától. Az oktatás négy fakultáson kezdődött meg 1386-ban (teológia, jog, orvostudomány, filozófia), 1890ben indult az önálló természettudományi fakultás. 1969-ben már 16 szakirányú fakultással működött az intézmény.

Az egyetem első professzorai Párizsból és Prágából érkeztek, elmenekülve hazájuk királyviszályai és nemzetiségi háborúi elől az akkoriban biztonságos Heidelbergbe, amit a XVI. század második felében III. Frigyes választófejedelem az európai tudomány és kultúra egyik központjává tett. Heidelberg egyben a kálvinista tudomány egyik centruma is volt, nemzetközi kisugárzása egész Európából vonzotta a professzorokat és diákokat.

Az egyetemet a XIX. század elején újjászervezték, az első badeni nagyherceg, Karl Friedrich hozzáfűzte nevét az alapító, I. Ruprecht pfalzi választófejedelem nevéhez, azóta az intézményt Ruprecht-Karl Egyetemnek hívják. A második világháború után épületeit újjá kellett építeni, majd az 1990-es évekre ismét Németország egyik vezető felsőoktatási intézménye lett, amely elsősorban orvostudományi, fizikai, matematikai és informatikai kutatások terén élenjáró. Partnerei között chilei, egyiptomi és egyesült államokbeli intézményeket találunk, de jó kapcsolatokat ápolnak az Eötvös Lorán Tudományegyetemmel is.

Az ELTE és a Heidelbergi Egyetem a német-magyar kapcsolatok ápolása és a későbbi közös kutatási projektek megalapozása céljából közös nyári egyetem szervezéséről állapodott meg 2009 novemberében.

Laura

Ericsson Science Parkban a világhírű telekommunikációs vállalat laborjait tekinthetjük meg, de akár a programozói versenybe is bekapcsolódhatunk.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „Ch” épületében megtudhatjuk, milyenek az élelmiszervizsgálók mindennapjai, a „D”-ben kipróbálhatunk egy színtévesztők számára kifejlesztett speciális szemüveget, az „I” épületben pedig a beszédtechnika alkalmazásaival ismerkedhetünk meg.

A Pedagógiai és Pszichológiai Kar Izabella utcai épületében a Csoporthipnózis elnevezésű programon a hipnózis iránti fogékonyságunkat vizsgálják, a Kazinczy utcában pedig a virtuális és valós környezet határán kalandozhatunk. A robotika iránt érdeklődők az Informatikai Karon találhatják meg számításukat.

A Természettudományi Kar ajtajai is nyitva állnak a nagyközönség előtt aznap este, a Kémia Intézet a Magyar Kémikusok Egyesülete kezdeményezésére megrendezi A kémia éjszakáját. Néhány programpont ízelítőül: Sör a laboratóriumban, Analóg fotólabor – a sötétkamralámpán innen és túl, A gyertyalángtól az erdőtűzig: lángok mindenütt. A földtudományok iránt érdeklődők a Kőzettani-Geokémiai Tanszék Vulkanológiai Csoportjához látogathatnak el, de lesz Ammonitesz játszóház is.

Ajánlónkban a budapesti helyszínek programjai közül válogattunk a teljesség igénye nélkül, de ha éppen vidéken tartózkodsz aznap, akkor is érdemes szétnézni a http://www.kutatokejszakaja.hu honlapon.

Laura

13

A tudomány kulisszái mögött Bár egy TTK-s hallgatótól eleve nem áll messze a tudomány és a kísérletezés, számunkra is rengeteg érdekességet tartogat az idén szeptember 23-án megrendezésre kerülő Kutatók Éjszakája.

A központi rendezvénynek ebben az évben az Erzsébet téri Gödör Klub ad helyet, ahol már délután fél 3-kor elkezdődnek a programok. A rendezvény idejére ideköltözik egy növénykórtani labor, ahol megtanulhatjuk, hogyan vonjunk ki DNS-t a gyümölcsökből házilag, és arra is fény derül, milyen az, amikor a vírusok gumicukorból vannak. A Budapesti Corvinus Egyetem „A” épületében is a növényeké lesz a főszerep: genetikailag módosított növényekkel és termesztett gombákkal is találkozhatunk, az Élelmiszertudományi Kar munkatársaitól pedig megtudhatjuk, mi a pre- és probiotikum.

A Klebelsberg Kulturkúria esti kínálatában kötetlen beszélgetés szerepel fiatal kutatókkal, ugyanitt bemutatnak egy magyar találmányt, amely a futballjátékvezetők munkáját segíti. A Közlekedéstudományi Intézet profiljához híven a biztonságos közlekedéssel kapcsolatosan szervez programot, a Kisvakond Metrótúra keretében pedig alagútépítési technikákat ismerhetünk meg. Az

Az ELTE Bölcsészettudományi Kar finnugor nyelvleckével és észt népi játszóházzal vár bennünket, a Ruszisztikai Központban pedig az orosz és szovjet történelem tabutémáiról is lerántják a leplet.

TétékásNyúz

14

Természet-Tudomány-Technika A fajok és eredetük Honnan jövünk, hová tartunk?

Tengernyi víz lefolyt már a Dunán, amióta Charles Darwin 1859ben közzétette legfőbb művét, A fajok eredetét. A könyv magyarázatot kívánt adni a földi állatok és növények sokszínűségére, valamint azok fejlődésére. Napjainkban is bibliaként tekintünk erre az alkotásra anélkül, hogy pontosan tudnánk, mik is egyáltalán a fajok?

Sokat elmond A fajok eredetéről, hogy végleges formáját mintegy másfél évtizedes munka után érte el. Azonban a széles körben elterjedt tévhittel szemben az iromány nem foglalkozik az élet eredetével. „Nagyszerűség van ebben a felfogásban, amely szerint a Teremtő az életet a maga különböző erőivel eredetileg csak néhány vagy csak egyetlenegy formába lehelte bele. Ily módon az élet keletkezésének témáját nyitva hagyta további meggondolások számára.” – zárja művét az író.

A kötet taglalja ugyan az alapvető rendszerezési szisztémákat, megjelenésekor az „evolúciós” elméletről még nem ejtett szót. Darwin szerzeményében ugyanis nem használta még ezt a kifejezést, csak egy későbbi, egészen pontosan a hatodik, azaz utolsó kiadásban futhatunk össze vele. A félreértés abból is eredhet, hogy Dapsy László 1873-ban megjelent magyar fordítását 1871-ben Darwin másik fő műve, Az ember származása és a nemi kiválasztás is megelőzte, amelyben viszont a szerző már alaposan körülírja az evolúció fogalmát.

Vajon mit is tekinthetünk fajoknak?

A biológiában a rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szintnek is tekintendő. A leggyakoribb értelmezés szerint élőlények olyan csoportja, amelynek egyedei képesek egy-

mással szaporodni és termékeny utódokat létrehozni. Ez utóbbi lényeges szempont, hiszen eszerint a ló és a háziszamár

43. félévfolyam 2. szám 2011. szeptember 21.

is külön fajba sorolandó. Párzásuk eredményeként ugyan születik öszvér, ez az állat viszont nagy teherbírása ellenére is teljesen nemzésképtelen, és az Equus asinus (háziszamár) valamint az Equus caballus (ló) által meghatározott „hibrid” fajba sorolható. Emellett talán nem is meglepetés, hogy szegény pára még tudományos névvel sem rendelkezik.

Az pedig, hogy ló- vagy szamáröszvérnek becézzük, innentől már tényleg csak attól függ, hogy a szülők közül melyik egyed volt a kanca.

Látszólag hasonló fajok is rendelkezhetnek eltérő kromoszómaszámmal vagy génállománnyal, ez pedig bizonyos mértékig megakadályozza új fajok kialakulását. Ám a természet sok más módon garantálja a változatosságot és a fejlődést, így viszonylag kiheverhető egyeseknek az a tény, hogy talán soha nem fognak kentaurok rohangálni és sellők úszkálni a nagyvilágban.

Bár az előbb említett naiv definíció számos esetben megfelelő, inkább precízebb meghatározásokat használnak. Mivel a Földön ismert fajok számát a szakemberek több tízmillióra becsülik, nem elhanyagolhatóak ezek a perspektívák. Ráadásul pontos adataink még meghatározott, egy adott szaktudományon belüli fajfogalomra hagyatkozva sincsenek. Jellemző vélemény biológus körökben, hogy sokkal pontosabban vagyunk képesek megbecsülni az univerzum csillagai-

nak számát, mint a Földön található fajokét.

Vizsgálhatjuk a fajokat tipologikus, genetikai, fenetikai, ökológiai, izolációs és még napestig sorolhatnánk, milyen aspektusokból. Ha a fenotípusból és a felismerésből indulunk ki, elsősorban a külső jegyekből ítélünk, míg a genotípusnál és a reproduktív vizsgálat során kicsit mélyebbre kell ásnunk a puszta felszínnél. Ha morfológiai álláspontot követünk, elég ókori módszereket kell bevetnünk, hiszen ez már többé-kevésbé a görögök idejében is létezett. Mellesleg ezzel a mára vitatott gyakorlattal is lehet olyan elemi boncolgatásokat végezni, amelyek eredményeként jelentős különbségeket találhatunk két hasonló faj, például a kacsa és a csirke között.

Ha pedig a filogenetikus, vagy másik nevén darwini fajfogalmat vesszük alapul, akkor leginkább a közös őssel rendelkező élőlények csoportját elemezzük.

Az elmélet szerint az egy fajba tartozó csoportok divergálhatnak egymáshoz képest, azaz külső és belső jegyek alapján idővel egyre nagyobb különbségek mutathatók ki közöttük. Amikor ezen divergencia elég egyértelművé válik, a két populáció két külön fajnak tekintendő.

Mint láthatjuk, a szempontok lassacskán olyan sokszínűek, mint maga a földi élet. Nem csoda hát, hogy a kutatók és tudósok fantáziáját is évszázadok óta mozgatja a faj fogalmának legjobb biológiai meghatározása. Ami a besorolásokat illeti, a lehető legpontosabb képet minden bizonnyal a DNS-térkép adja, de nem szabad megfeledkeznünk a mára talán kevésbé használt szisztémákról sem, hiszen ha nem lett volna az egyetlen közös ős, nevezetesen Arisztotelész filozófiai megközelítése, akkor talán még ma is csak közlekedési eszközként tekintenénk a lóra és annak mondásba foglalt fogára.

Spiller András ttt@nyuz.elte.hu

Természet-Tudomány-Technika Tekerj szinglin!

15

Az egykerekűzés története Hat éve történt először, hogy a TTK-ról hazafelé ballagva érdekes jelenségre lettem figyelmes a Móricz Zsigmond körtéri 7-es busz megállójában: srácok jöttek fel az aluljáróból, kezükben egy furcsa szerkezettel, ami tudományos nevén unicikli vagy monocikli, a bennfentesek azonban csak kerónak becézik.

Az egykerekűeket a 80-as évek elejéig szinte kizárólag cirkuszi célokra használták. A monocikli artisták vagy zsonglőrök eszközeként funkcionált, és szerepe inkább kiegészítő jellegű volt a trükköknél: négy-hat zsonglőrlabdás mutatványt mutattak be egykerekűn, vagy a kötéltáncosok ezzel a szerkezettel próbáltak meg a kötélen végigegyensúlyozni.

Az unicikli története egyidős testvéréével, a bicikliével. 1866-ban James Starley megalkotta a Velocipédet, egy olyan kerékpárt, amelynek első kereke embermagasságú volt, hátsó kereke ellenben nem volt nagyobb, mint egy 16-os vagy 18-as felni. Ránézésre ez a szerkezet inkább a bicikli ősének tűnik, azonban a direkt hajtású első kerék egyértelműen monociklis tulajdonság.

Az egykerekű kialakulásának legelfogadottabb elmélete szerint, a Velocipéden ülve egy hirtelen fékezéskor arra lettek figyelmesek a használói, hogy a hátsó kerék hirtelen felemelkedik a levegőbe. Ezzel új út nyílt meg az emberiség előtt, az egykerék megülésének, az ezen fennmaradásnak az útja.

A Velocipéd a lánc feltalálásával elvesztette jelentőségét, ezzel egyidőben megjelentek az azonos átmérőjű kerekekkel rendelkező, kevésbé balesetveszélyes bringák, az egykerekűvel való kísérletezés pedig megmaradt a cirkusz berkein belül.

A 80-as évek szele változást hozott egykerekű fronton is. Kris Holm kanadai monós olyat művelt az egykerekűvel, amit előtte senki. Terepen kezdte használni a szerkezetet, méghozzá sikerrel, így alakult ki a muni, vagyis a monocikli terepi vállfaja. Kris, hogy bemutassa, mire képes, uniciklijén bejárta a világot, és tizennégy országban, különböző tere-

peken kerekezett: járt például Bhutánban a Himalája vonulatai között, a Kínai Nagy Falon és Bolíviában. Ő hívta életre a nemzetközi triálversenyeket és neki köszönhető, hogy a médián keresztül nagyobb ismertséget kapott a sportág.

Jelenleg saját egykerekű márkája van.

Magyarországon az egykerekűzés mint extrém sport hat és fél éves múltra tekint vissza. Az első szerkezetek házilag készültek külföldi rokonaik mintájára, de volt, aki az alaptrükköket az itthoni cirkuszi egykerekűekkel próbálta elsajátítani. Az internetnek jelentős szerepe van a sportág hazai térhódításában, a videómegosztó felületek lehetővé tették, hogy bárki megismerkedjen a trükkökkel és otthon gyakoroljon. Ezeket a lehetőségeket használta ki Pintye Tamás is, a hazai egykerekűzés atyja, amikor öt és fél évvel ezelőtt megalkotta az uniciklisek nagy sikerű magyar nyelvű honlapját. Azóta az egykerekűsök tábora jócskán megugrott, az eladási adatok alapján körülbelül 2500an vannak az országban, de közülük a többségük a járgányt valamely bevásárlóközpont kihagyhatatlan akcióját meglovagolva szerezte. Ezek a nem éppen minőségi monociklik kizárólag haladásra alkalmasak, és mivel a kerékátmérőjük kicsi, inkább gyerekeknek valók; ugrálni vagy komolyabb trükköket gyakorolni velük életveszélyes.

Az egykerekű sportnak számos vállfaja létezik, a legismertebbek keretes írásunkban találhatóak.

Nemzetközi színtéren Magyarország egyre nagyobb elismerést vív ki magának különböző versenyek révén.

Már a 2007-es dániai EB-n magyar bajnokot avattak Fábián Márk és Kovács

Krisztián személyében magasugrásban, illetve street kategóriában.

A monociklizésnek nagyon fontos egészségügyi vonatkozásai is vannak, sok szempontból a jógával és a lovaglással analóg. Előbbivel a koncentrációképesség növelése, utóbbival a mozgásszervekre gyakorolt jótékony hatása miatt. A tekerés során átmozgatjuk a gerincoszlop alsó szakaszát, kilazítjuk a csípőízületeket, a keresztcsont elhelyezkedését stabilizáljuk és ellazítjuk a csípőízületekhez kötődő szalagokat. djkalo Triál: Tereptárgyakra fel-leugrálást jelent, például kövek, raklapok, traktorgumik. A megerősített villa és a széles gumik a legismertebb jellemzői a triál unicikliknek.

Muni: Nevezik offroad, vagy teljes nevén mountain, azaz hegyi egykerekűzésnek is. Lényege a minél nehezebb terepek leküzdése.

A muni szerkezetek felépítése hasonló a triálhoz, de a kerék átmérője nagyobb, 24-es vagy 26-os, általában rendelkeznek fékkel, az ülések pedig komfortosabbak, könnyítettek.

Street: A street, vagy városi, utcai egykerekűzés a görkorcsolya, a BMX, illetve a gördeszka megegyező elnevezésű vállfajaihoz hasonlít.

Célja a városi rögzített tereptárgyak, például peremek, szélek, korlátok, lépcsők megugrása.

Freestyle/Flatland: A Flatland lényege a „hogyan tudunk megülni egy monociklit minél sokrétűbben, minél elvetemültebb módon”. Jellemzője a magasabb nyeregcső, valamint a triálnál és muninál vékonyabb gumik.

A felsorolt kategóriákban, továbbá magas- és távolugrásban, gyorsaságban, egykerekűs kosárlabdában és hokiban is rendeznek versenyeket.

TétékásNyúz

16

Helyvektor & Kritika Megjött a pizzásfiú

rostélyos (1590 Ft), burgonyafőzelék (480 Ft), tatárbeefsteak pirítóssal (1480 Ft).

Szóljunk néhány szót a pizzákról is, amelyekből szintén széles választékot találunk; a legegyszerűbb,

klasszikus összeállításoktól kezdve, például a szalámis pizza (pizzaszósz, téliszalámi, sajt), a saját receptekig, mint a király pizza (pizzaszósz, sonka, kolbász, gomba, téliszalámi, sajt).

Sőt mi magunk is összeállíthatunk hat szabadon választható feltéttel egy mix pizzát, 28 cm-es átmérővel ezek mind 1090 Ft-ba kerülnek.

Az árak a honlapról származnak, az étteremben lévő étlapon ezeknél alacsonyabbak szerepeltek. Előfordulhat, hogy házhoz rendelni drágább, de az is, hogy drágult a kínálat, csak az étlapokat még nem cserélték ki. Sajnos az ellentmondást az sem oldja fel biztosan, hogy az étlap alapján 950 Ft-ra kiírt pizzámért és 3 dl narancsléért éppen 1090 Ft-ot fizettem, mivel nem ellenőriztem, hogy az üdítőmet beütötték-e. Annyi biztos, hogy eddig bármikor tértem be ide, sosem bántam meg. Az adagok bőségesek, az ételek finomak és az árak még egyetemista mércével sem vészesek; nem mellesleg az általam ismert összes étkezési utalványt elfogadják. A kiszolgálás jellemzően gyors és udvarias. Az étterem 11-22-ig várja vendégeit, ebédidőben gyakorta van telt ház, ilyenkor kérhetitek elvitelre is. Ebédszünetek és lyukasórák eltöltésére kiválóan alkalmas.

HG Roland helyvektor@nyuz.elte.hu

sával, néha megdöbbentően naturalista képeivel egyszerűen letaglózza a mit sem sejtő olvasót, aki vagy zokon veszi ezt és undorodni kezd az egész műtől, vagy pedig átadja magát az egymást követő meglepetéseknek.

Furcsa elgondolásnak tűnhet megkísérelni egy hároméves perspektívájából figyelni a világ eseményeit – a második világháborút és az ahhoz vezető utat –, akit a környezete ugyan fogyatékosnak gondol, de ő maga tisztában van minden cselekedete súlyával, világfájdalmát pedig a hangjával tudja érzékeltetni, amelyet eleresztvén bármilyen üveget képes összezúzni. Oskarka szerepe tehát nem csak a narrációra terjed ki, de olykor-olykor a saját bőrén kénytelen

megtapasztalni az őt körülvevő világ kegyetlenségét. Enyhe szexualitást sem mellőző kalandjai során bejárja Európát, és így válik paradox módon gyermekként felnőtté.

Felettébb groteszk, szürreális elemeket is tartalmazó alkotás ez, de hogyan is lehetne ennél objektívebben szemléltetni egy már eleve megbomlott világot, mintsem az udvari bolond bőrébe bújva, bádogdobot pergetve kántálni a mesét a történelem hamiskás bálványa előtt. Összességében tehát csak mindenre nyitott egyéniségeknek ajánlanám, de akik nem emeltek szót anno Josef K. személye ellen sem, azoknak Grass műve is elnyeri majd tetszését.

Fontányi A. kritika@nyuz.elte.hu

Talán nem is pizzát hozott!

A Pizzaboy lassan igazi étteremlánccá növi ki magát, immár három étterme van a város különböző pontjain. Én ezek közül azt mutatnám be részletesebben, ami az Egyetem közvetlen közelében található. Múlt heti állomásunkhoz hasonlóan a Budafoki úton, egészen pontosan a 16-18. szám alatti épület pincéjében jártunk.

Miután leérünk a csigalépcsőn, egy nem túl nagy helyiségbe érkezünk, ami az okos kialakítás és elrendezés miatt mégsem tűnik szűkösnek.

A tágabb tér érzetét szolgálja, hogy az étkezőrészt a konyhától csupán plexifalak választják el, ami igen sajátos atmoszférát kölcsönöz a helynek. A berendezés elsősorban két- és négyszemélyes asztalokból áll, meglepően kényelmes, magas székekkel.

A díszítéseket jobbára a mediterrán hangulat és a borvidékek világa ihlette. Ezzel némiképp kontrasztban van a kereskedelmi rádiók zenei stílusa, amit az alkalmazottak nagyon szerethetnek, mivel akárhányszor tévedünk be, mindig ezt az aláfestést kapjuk a rendelésünk mellé.

Annak ellenére, hogy nomen est omen, tehát a fő profilt a pizzák adják és a legtöbb vendég ezekért jön, az étlapot tüzetesebben átnéz-

Gnómok lázadása Volt egyszer egy fiú, Oskar Matzeratnak hívták, aki háromévesen elhatározta, hogy nem nő tovább. Volt egyszer egy város, Gdansknak hívták, ami cseppet sem békés történelmével kiérdemelte azt, hogy könyvet írjanak róla, fáradozván a lakói között dúló etnikai ellentétek kibékítésén. És végül volt egyszer egy XX. század, amelyet lehet ugyan szeretni vagy gyűlölni, de megérteni csak akkor sikerülhet, ha reálisan tudunk viszonyulni a benne történtekhez.

Grass csokorba fogja hát ezt a három, külön-külön sem életképtelen szálacskát, és egy olyan, első olvasatra valószerűtlennek, meseszerűnek tűnő történetet fon köréjük, amely nem teszi lehetővé a befogadó számára azt, hogy véleményével egyfajta középutat képviseljen. A maga idejében újfajta stílu-

43. félévfolyam 2. szám 2011. szeptember 21.

ve rájövünk, hogy valójában meglepően sokféle ételt szolgálnak fel. Íme néhány a teljesség igénye nélkül: csülkös bableves (650 Ft), hagymás

Cooltér & Négyeshatos A csősz, a baksus és a borkirály

Álmodozni szabad

Szüreti hagyományaink

Vidéki lány vagyok, Pesten eddig csak egyszer-kétszer jártam, azt is kirándulások során. Úgy két hete annak, hogy belecsöppentem a főváros forgatagába, de azt kell mondjam, az állandó rohanás és az őrült tempó engem is rövid időn belül magával sodort, alkalmazkodnom kellett. Úgy vélem, sikerült.

A tömegközlekedés nem jelent olyan komoly problémát, szerencsére a huszonegyedik században már rendelkezésemre áll az internet, és mindent meg tudok tervezni. Ami az utazást illeti: én eddig otthon, kis városomban csak biciklivel vagy autóval közlekedtem.

Vonatot vagy buszt csak ritkán vettem igénybe, de akkor is szívesen tettem, hiszen szeretek nézelődni, gondolkozni, ábrándozni, utazgatni. De amit itt tapasztalok, az a zsúfoltság, a rekkenő hőség még a klíma ellenére is, illetve a rengeteg ember. A minap a HÉVre vártam a peronon, nem is keveset, amikor a túloldalon épp az ellenkező irányba közlekedő szerelvény futott be. Jó hosszú volt, sok kocsiból állt, és találtam egy teljesen üreset közöttük. Új kislány vagyok a nagy Budapesten, és mivel én még ilyet nem is láttam, nagyon megörültem neki.

Elmosolyodtam, s rögtön beindult a fantáziám. Gondoltam magamban, ha vissza is kéne jönnöm ide, egy megállót már csak azért is mennék vele, hogy élvezhessem a kellemes, tömegmentes utazást. Pláne, hogy egyedül lettem volna. Tervemet a köztem és a vonat között álló vasrács hiúsította meg, illetve „A vágányon átjárni tilos” feliratú tábla sem jelentett nagy motivációt. Miután elsietett a szerelvény, eljátszadoztam magamban a gondolattal, hogy egyes-egyedül utazni egy kocsiban, milyen szép és milyen jó lehet. Kecsegtető ajánlat. Aztán megérkezett az én vonatom.

Nos, a sors aranyosan megviccelt: négy kocsival szúrta ki a szemem, s mind telis-tele emberekkel. „Na, Dorina, kezdhetsz visszatérni a valóságba.

Ezt nevezem iróniának” – gondoltam magamban. Így szokás szerint állva, melegben és nyomorogva, de annál derűsebben tettem meg a hazafelé vezető utat.

Dorina negyeshatos@nyuz.elte.hu

„Érik a szőlő, hajlik a vessző”, megkezdődött a kemény munkával és emellett sok mulatozással járó szüreti időszak. Ám mielőtt nekivágnánk az idei borkóstolóknak és fesztiváloknak, vagy akár egy ízletes szőlőlepény elkészítésének, röviden ismerkedjünk meg régi és új szüreti szokásainkkal!

A szüret a XVI. században vált igazán nagy, sátoros ünneppé hazánkban, amely akkoriban kis túlzással az egész országot megbénította.

A törvénykezés ugyanis a szőlő szü retelésének időszakában szünetelt, és még a hadat viselő vezérek is mind hazasiettek eme jeles esemény alkalmából. A munka reggelente zajongással, pisztolylövésekkel indult, amely a szüretelők reményei szerint elűzte a rossz szellemeket a környékről. Tréfálkozás, dalolászás és a lelkes borfogyasztók körében gyakran verekedés tarkította a dolgos napokat. A lányok és asszonyok vödrökbe vagy kosarakba szedték a szőlőt, míg a hordást a férfiak végezték. A munka legjobb része persze a jól megérdemelt pihenés volt. A nap végén a szüretelők koszorúval a vállukon vonultak le a hegyről. Ennek kihagyhatatlan figurája volt a baksus nevű, botra vagy hordóra ültetett, pirosban díszelgő bábu, amelynek alakja Bacchusszal, a rómaiak boristenével hozható kapcsolatba. Velük menetelt még az egymás-

sal szüntelenül veszekedő tolvaj és a csősz, továbbá még sok más tréfás, jelmezes figura. Esténként pedig elmaradhatatlan volt a jó magyar szalonna, pörkölt és gulyás, persze egy kis pálinkával és óborral megspékelve.

A menet szereplői a szüretet lezáró bálon is felbukkantak. A csőszlá-

nyok és csőszlegények a külön erre a célra felfüggesztett fürtöket őrizték, amelyről a mulatozók rendszeresen „lopkodták” a szőlőszemeket.

A tolvajoknak persze büntetés járt.

A bírságot, amelyet fizettek, a szervező – régebben a borkirály vagy bálkirály – a bál rendezési költségeire fordította. Egyes 1970-es évekbeli szüreti bálokon még találkozhattunk ezzel a játékkal. Ma is akadnak szüreti fesztiválok, amelyek nem múlhatnak el borkirály, csőszök, bírók, táncmesterek vagy épp a baksus figurája nélkül.

Természetesen a szőlő „aratásához” is kapcsolódnak termékenységrítusok. Göcsejben például az a szokás, hogy miután befejezték a szedést, lemetszik a vesszőket és minden tőke tövére egy-egy szőlőszemet helyeznek, hogy a következő évben is jó legyen a termés.

A szüret kezdetét a XVIII–XIX. században valamilyen jeles naphoz kötötték: Egerben és környékén Szent Mihály napja (szeptember 29.), Miskolcon és környékén Lukács napja (október 15.), Tokaj-Hegyalján Simon-Júda napja (október 23.). Mára azonban a tudomány vette át a jeles napok szerepét, és a szüret idejét a megfelelő cukor-sav arány elérésének idejéhez igazítják.

Verus coolter@nyuz.elte.hu

17

TétékásNyúz

18

Belszíni fejtés Tekergő sudoku Hello mindenki! Most, hogy túléltétek az első hetet és belevetettétek magatokat a másodikba, remélem, még senki sem esett nagyon kétségbe az órák nehézségét illetően, és sok új embert ismertetek meg. Láttátok a sok bolyongó-tekergő gólyácskát a folyosókon, akik kétségbeesve szorongatják az órarendjüket? Én már jó párat útbaigazítottam előző héten, remélem ti is segítettetek nekik. Innen jött az ötlet, hogy ezen a héten a klasszikus mellett az úgy nevezett „squiggly”, azaz tekergő sudokut hozom el nektek. A besatírozott rubrikákat sorszámuk alapján kell beküldeni a rejtveny@ nyuz.elte.hu címre szombat délig. A határidő leteltével nyugodtan kérdezzetek tőlem ezen a címen, ha nem vagytok biztosak benne, hogy jó-e a meg-

43. félévfolyam 2. szám 2011. szeptember 21.

oldásotok. Szívesen segítek nektek, hogy legközelebb már magabiztosan vághassatok bele a rejtvények kibogozásába.

A sudoku szabályait már biztosan sokan ismeritek, de azért leírom, hogyan is kell megoldani egy ilyen feladványt. Minden egyes sorban és oszlopban csak egyszer szerepelhetnek 1-9-ig a számok. Mivel kilenc helyre kell beírni a számokat, így nyilván mindnek szerepelnie kell egyszer. De nem csak a sorokat és oszlopokat kell figyelni, hanem a kis 3x3-as négyzeteket is, mert ezekben is csak egyszer szerepelhetnek a fent említett számok.

Nem olyan bonyolult ám, ahogy hangzik, betettem egy kifejezetten könnyű, kezdőknek valót, két szintén könnyű, ám már nagyobb kihívást jelentőt és egy nehezet is a haladóknak. És most jön a képbe a két tekergő sudoku. Itt

nem négyzetenként kell a kilenc számnak szerepelnie, hanem a különböző, furcsa formájú elkerített részekben.

Higgyétek el, ez sem olyan nehéz ám, mert itt is érvényes, hogy minden sorban és oszlopban egyszer szerepel csak a kilenc szám.

Az előző heti rejtvény három leggyorsabb megfejtője Markovich Zsigmond, Goldmann Lilla és Tamaga István, a csokitokat az Északi Hallgatói Irodában tudjátok átvenni. Köszönöm mindenkinek a kedves visszajelzést, örülök, hogy tetszett nektek az előző szám feladványa. Igyekszem továbbra is hétről-hétre olyan rejtvényeket keresni, amelyben örömötöket lelitek.

További szép, ZH-mentes, minden terembe odatalálós hetet kívánok mindenkinek!

Panni rejtveny@nyuz.elte.hu

19

Mozizóna Enter the Void Az élet a halál szemével Ha ismerjük Gaspar Noé munkásságát, nem megyünk a szomszédba ötletért, hogy milyen filmet nézzünk meg, ha nem bírunk aludni. Az Enter the Void egy fiúról szól, akinek a szelleme Tokió belvárosa felett kering. E bolyongó lelken keresztül láthatjuk a fiú múltját és azt, hogy mi történik a halál(a) után. Hollywoodfetisiszták kíméljenek.

Nem lehet nem szót ejteni a film nyitó „szekvenciájáról”, illetve jelenetéről, ami igazán megalapozza a hangulatot és a képi világot. Még Quentin Tarantino is úgy beszél róla, hogy „Simán az év legjobb főcíme, de az is lehet, hogy az évtized legjobbja. Az egyik legnagyszerűbb a mozi történetében.”

A film a halálról, illetve arról szól, hogy szellemként, test nélkül mit láthat az ember saját halála után. Középpontjában egy testvérpár áll, Oscar és Linda, akik még kisgyermekkorukban elárvultak, amikor szüleik autóbalesetet szenvedtek.

A tragédia után előbb nagyszüleikhez, majd nevelőotthonba kerültek, ekkor megígérik, hogy soha nem hagyják el egymást. A srác felnőve Tokióba kerül, ahová elhívja nővérét is, mert sanyarú sorsuk ellenére már van elég pénze, hogy őt is támogathassa. Oscart azonban hamarosan egy szórakozóhely wc-jében lelövik.

Ekkor kap központi szerepet a fogada-

A hódkóros Walter Black (Mel Gibson) reménytelenül depressziós. Teljesen eltűnt belőle az az erős és határozott férfi, aki egykor családot alapított és sikeres játékgyárat vezetett. Az élete szürkévé és céltalanná vált, úgy érzi, semminek sem tud örülni, és vannak napok, amikor arra sincs ereje, hogy felkeljen az ágyból.

Családja egykor karácsonyi üdvözlőlapra hasonlított, most viszont kezd darabjaira hullani az idill, mindegyikük komplexusokkal küzd, hogy túléljék Walter mélységes apátiáját. Mind elfordulnak tőle, felesége, Meredith (Jodie Foster), a munkába menekül; kisebbik fia, Henry, beilleszkedési problémákkal küzd; a nagyobbik fiú, Porter (Anton Yelchin), pedig betegesen retteg attól, hogy olyan szánalmas lesz, mint gyűlölt édesapja, és máni-

lom, amelyet kisgyermekként vérszerződéssel is megpecsételtek: „Megígértük, hogy soha nem hagyjuk el egymást.”

Oscar halála folyamatként jelenik meg előttünk; szellemébe bújunk, és úgy eredünk testvére, Linda nyomába Tokió éjszakai forgatagában. A városi képek mellett emlékképekkel is találkozunk,

amelyek fényt derítenek kettőjük közös múltjára és szüleik balesetére. Ezek néhol megrendítőek és megbotránkoztatóak, néhol pedig örömteliek és őszinték.

Gaspar Noé legújabb filmje sok tekintetben radikális. Korábbi munkáiban, pélákusan igyekszik mindent megtenni, hogy ez ne következhessen be.

Walter, miután felesége megelégeli szánalmas önsajnálatát és kidobja otthonról, öngyilkossággal próbál kitörni e világról, de amikor ez sem sikerül, és úgy érzi, hogy már nem süllyedhet mélyebbre, egy kikukázott hódbábbal kezd kommunikálni a világgal. Ő „valóban” képes beszélgetni a Hóddal, családjával és kollégáival pedig elhiteti, hogy a bábu terápiás célokat szolgál, és általa lassan visszatérhet régi önmagához. Walter élete gyökeres fordulatot vesz, újra erős és energikus férfi, sikerrel koordinálja cégét, kisebbik fia bálványozza és feleségét ismét boldoggá tudja tenni. Egyetlen bökkenő van csupán, a Hód. Walter ugyanis önterápiája közben fokozatosan elveszíti saját személyiségét.

A bábu álcája mögé bújva közvetíti gondolatait, önmagáról egyes szám

dául a Visszafordíthatatlanban is komoly hangsúlyt kapott a szexualitás. Az Enter the Voidban viszont már a képi világ és a vágástechnika is annyira radikális, hogy már gondolkodnunk sem kell, hogy mit látunk. Egyszerűen csak hátradőlünk és átadjuk magunkat az élvezetnek. A téma, mint a rendező más műveiben, ezúttal is megkérdőjelezhető. A film értékét az őszinteségében látom, hiteles az összes képkocka, a rendező és a szereplők is.

A magyar bemutató után készült interjújában Gaspar elmondta, hogy ez volt az első ötlete, amit egy filmjében meg szeretett volna csinálni, ám nem kezdhetett egy ilyen alkotással, így váratott magára az ötlet, és az Enter the Void. De bőven megérte, hiszen egy olyan film született, amilyet még sosem láthattunk.

Törceee mozizona@nyuz.elte.hu ENTER THE VOID (francia-német-olasz, 2009, 161 perc).

Forgalmazó: Cinefil Co és a magyarhangya.

Rendezte: Gaspar Noé.

Forgatókönyv: Gaspar Noé.

Szereplők: Nathaniel Brown (Oscar), Paz de la Huerta (Linda).

Pontszám: 8/10.

harmadik személyben beszél, új személyiségjegyekkel ruházva fel önmagát. Ám lassan elérkezik az a pont, amikor szabadulni kíván ettől az álarctól...

A hódkóros félelmetesen kegyetlen és komor film, Mel Gibson minden arcjátékot nélkülöző totális apátiája az elmúlt évek egyik legjobb alakítása, ám Jodie Foster színészi játéka sem marad el mögötte. A Star Trekkel és a Terminator legújabb részével berobbant Anton Yelchin bizonyítja, hogy drámai színészként is megállja a helyét, a mindössze 22 éves tehetség Hollywood egyik legígéretesebb sztárja lehet.

Gans THE BEAVER (amerikai, 2011, 91 perc).

Rendezte: Jodie Foster.

Forgatókönyv: Kyle Killen.

Szereplők: Mel Gibson (Walter Black), Jodie Foster (Meredith Black), Anton Yelchin (Porter Black), Cherry Jones (alelnök), Jennifer Lawrence (Norah).

Pontszám: 9/10.

TétékásNyúz