Tétékás Nyúz 4307

TétékásNyúz XLIII. félévfolyam 7. szám XXXVIII félévfolyam 1. szám 2009. október február 03.

2011.

26.

Az ELTE TTK-sok 15:00-kor gyülekeznek az Északi tömb előtt a közös menethez.

Az ELTETTKHÖK hetilapja info: nyuz@elte.hu http://nyuz.elte.hu

TTKHÖK

+-

Plusz-Mínusz

Deák Ferenc-díjat kapott Kiss Daisy 2011. október 19-én került sor az idei Deák Ferenc-díjak átadására. Az elismerésben dr. Horváth László GyőrMoson-Sopron megyei főügyész, dr. Verebélyi Imre egyetemi tanár, dr. Kapási Olga közjegyző, dr. Kiss Daisy ügyvéd, az ELTE tiszteletbeli tanára és vezető jogtanácsosa, dr. Lábady Tamás, az Alkotmánybíróság egykori tagja, elnökhelyettese, a Pécsi Ítélőtábla elnöke és dr. Vavró István professor emeritus részesült. A díjakat dr. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, dr. Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Polt Péter legfőbb ügyész, dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, dr. Gyergyák Ferenc, a Magyar Közigazgatási társaság főtitkára és dr. Kecskés László, a Magyar Tudományos Akadémia jogtudományi bizottságának elnöke adta át. (forrás: http://elte.hu)

A buddhizmus kutatása

Dr. Hidas Gergely, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszék tudományos munkatársa több mint tíz éve foglalkozik a buddhizmus kutatásával, TÁMOP posztdoktori ösztöndíjasként részt vett az ELTE BTK által rendezett Conversio vallástudományi konferencián.

A konferencia témája a különböző vallási hagyományokban jelen lévő megtérés szerepe volt. A címben lévő conversio latin szó is erre utal, amelynek jelentése: megtérés. „Rendkívül gazdag és magas színvonalú konferenciát szerveztek, három párhuzamos szekcióban zajlottak az előadások, melyek nemcsak a szorosabb értelemben vett vallás, hanem a művészetek, illetve az irodalom köréből is merítettek. Mindenki találhatott érdeklődésének megfelelő témákat a kereszténységtől az iszlámig, a zsidó vallástól a hinduizmusig-buddhizmusig” – számolt be Hidas Gergely, aki „Buddhista megtéréstörténetek” címmel tartott Új teleszkóp az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumában előadást a rendezvényen. „Előadásomban páli, prákrit és szanszkrit források alapján – a teljesség igénye nélkül – azt Új automata teleszkóppal gazdagovizsgáltam, hogyan működött a térítés és dott az Eötvös Loránd Tudománymegtérés a vallásalapító korában és később, egyetem Gothard Asztrofizikai illetve mely szövegek számolnak be ilyen, Obszervatóriuma Szoma dél-ázsiai buddhizmus történetében bathelyen – mondta el szemlátomást hangsúlyozott gyakoriság- dr. Jankovics István, az gal előforduló eseményekről” – mesélte obszervatórium igazMegújult az ELTE Geológus Kertjének az oktató. Az előadások anyagából vallás- gatója. Az együttesen régészeti bemutatóhelye tudományi kötetsorozat is készül, amelyek 60 millió forint értékű RC-500-as teleszkópot 2011. augusztus 10–17. között a tatai Geológus Kert várhatóan 2012-ben jelennek meg és eze- és a hozzá tartozó nagy(ELTE Tatai Természetvédelmi Terület és Szabadtéri ket tananyagként is használhatják majd felbontású Echelle spektrográfot, Geológiai Múzeum) régészeti bemutatóhelyét önkén- a hallgatók. amelyet egyetemi források felhasz(forrás: http://kp.elte.hu) tesek lepték el: a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti nálásával vásároltak, elsősorban az felügyelete mellett karbantartási munkát oktatásban használják majd megfivégeztek a tűzkőbányában. Akadt munka Elhunyt Káldy-Nagy Gyula gyelésekre és a csillagok színképének bőven: a régebben évente takarított lelőhe- Káldy-Nagy Gyula 1927. július 14-én született elemzésére – tette hozzá. lyet 20 év porától és törmelékétől kellett a Veszprém megyei Nagydémen. Két éves jogi Jankovics István elmondta azt is, az megtisztítani. tanulmányai után iratkozott be az ELTE turko- obszervatórium idén ünnepli alapíA tűzkőfejtő gödröket és az épületet kívül- lógia szakára, ahol 1955-ben szerzett diplomát, tásának 130. évfordulóját, amelynek belül megtisztították: a törmelék és por majd tanársegédi megbízást kapott a Török Filotiszteletére október 21-én „születésnanagyját szárazon távolították el, a finom- lógiai Tanszéken. 1963-ban adjunktus, 1969-ben pi ünnepséget” rendeznek, ezen adják tisztítást pedig nagynyomású mosóval végez- docens, 1981-ben egyetemi tanár lett, 1990-ben át az új spektrográfot és távcsövet is. ték. A törmelék eltávolítá- tanszékvezetőként tevékenykedett. Nyugalom(forrás: http://elte.hu) sához olykor a hegymászó- ba vonulásakor, 1997-ben professor emeritusszá (a kép forrása: http://gothard.hu) technikát is igénybe kellett

venni: kötéllel biztosították a gödörfalról törmeléket

eltávolító önkénteseket.

Kitakarították

a kiállítási vitrineket is, és

utolsó lépésként az épület ablakait pucol-

ták meg, ami a három oldalról üvegfallal rendelkező épület esetében nem kis teljesítmény.

A munka anyagi hátterét a Budapesti Energiakereskedő Kft. és a Hantken Miksa Alapítvány biztosította.

A szervezők remélik, hogy a forráshiánnyal küzdő múzeum a jövőben önkéntesi alapon rendszeressé tudja majd tenni a bemutatóhely

karbantartását, és a munkába szeretnék jobban

ELTE hallgatóit is. A Geológus Kert a következő múzeumi szezonra a régészeti vitrineket tartalmilag is fel szeretné újítani. (forrás: http://elte.hu) bevonni az

43. félévfolyam 7. szám 2011. október 26.

választották, és még évekig megtartotta óráit, később pedig főleg a doktoranduszokat segítette tanácsaival. Tagja volt a Bölcsészettudományi Kar professzori tanács elnökségének.

Mintegy ötvenéves oktatómunkája során nemzedékekkel szerettette meg az oszmanisztikát, rendkívüli volt olvasottsága és vitathatatlan kompetenciája a legnehezebb arab betűs szövegek feloldásában. A magyar tudomány számára talán azzal tette a legnagyobb szolgálatot, hogy még az 1960-1970-es években nagy mennyiségű, főként a magyarországi hódoltságra vonatkozó oszmán irat mikrofilmjét szerezte meg Isztambulból. Munkásságának egyik fő vonulata a hazai területek török forrásainak közzététele és elemzése volt. Több közigazgatási egység, így a Budai, Mohácsi, Szegedi, Gyulai és Csanádi szandzsák különböző összeírásait összesen kilenc kötetben dolgozta fel. Monográfiát szentelt a Magyarország történetében meghatározó szerepet játszó Szulejmán szultánnak, számos magyar és idegen nyelvű cikkben tárgyalta a korai oszmán kor és az oszmán hadszervezet főbb kérdéseit.

Két szemeszteren át magyart tanított az Ankarai Egyetem Hungarológiai Tanszékén, később meghívást kapott a Koppenhágai, a Bécsi és a New York-i Columbia Egyetemre is. Szakmai kiválóságát értékelte a Török Történeti Társaság, amely 1982-ben tiszteletbeli tagjává választotta, idehaza 1994-ben Széchenyi-díjat kapott. (forrás: http://elte.hu)

3

A főszerkesztő nadrágszéle Lazítás

Tartalomjegyzék HÖK................................................ 4-6 (Elnöki beszámoló; Fizika Oktatás az Alapoktól; Felsőoktatási törvény; Bemutatkozik a kémia szakterület) Sport....................................................7 (Atlétika, sakk, természetjárás) Arcok...................................................7 (Farkas Gábor botanikus) Lágymányosi Portrék................... 8-9 (Simon Péter matematikus) Tudósítás....................................12-13 (Közeleg a 4-es metró; A barlangászat és ami mögötte van) TTT.............................................. 14-15 (Einstein vs. CERN) Helyvektor.......................................16 (¡Arriba! Taqueria) Kritika...............................................16 (Björk: Biophilia) Cooltér..............................................17 (Sörfőzésünk múltja) Négyeshatos.....................................17 (Dobj egy mosolyt!)

Belszíni fejtés....................................18 (Az egyik kimarad) Mozizóna..........................................19 (A vizsga)

A Tétékás Nyúz lelkes hallgatókat keres szerkesztőségébe.

Jelentkezhetsz cikkírónak, olvasószerkesztőnek, tördelőnek, fotósnak; tapasztalat nem szükséges, mindenre megtanítunk.

Jelentkezni lehet a főszerkesztőnél levélben és a fogadóórájában.

Elérkeztünk a félév feléhez, hat hét már eltelt, éppen a hetediket tapossuk. És bizony mindannyiunknak volt miben elfáradnia. Nem csoda hát, hogy alig várjuk már a párnapos őszi szünetet, hogy végre kipihenhessük magunkat. Ugyan a Tétékás Nyúz háza táján a szünetben sem áll meg az élet, hiszen a nyolcadik hétre is készülnünk kell, de jólesik arra gondolni, hogy egy kicsit kényelmesebbre vehetjük a tempót, hiszen így az új szám összeállítására egy hét helyett kettő áll majd rendelkezésünkre.

Azért pihenésre is jut idő, hiszen a félév folyamán ez az utolsó alkalom, hogy ezt „büntetlenül” megtehetjük. Szükség is van rá, hogy feltöltődjünk a ránk váró hajtás előtt. Észre sem vesszük, és már itt is van a december, amikor hirtelen minden a nyakunkba szakad. Fejünket kapkodjuk a karácsonyi őrületben, nem győzzük kitalálni, kinek mit ajándékozzunk; most derül ki, hogy a tavalyi bakancs és télikabát már nem jó; és nem utolsósorban még a vizsgaidőszak is eljön. Vegyünk hát egy mély levegőt, és ebben a pár napban pihenjünk sokat, szakítsunk időt olyan dolgokra, amelyekre az elmúlt hetekben nem volt időnk, hogy a szünet után újult erővel vethessük bele magunkat a zsúfolt hétköznapokba. Az sem fog ártani, ha egy kicsit előrelátók vagyunk és átnézzük jegyzeteinket, számot vetünk lemaradásainkkal, gondolva arra, hogy télen ne legyen annyira sokkoló az addigra észrevétlenül felhalmozódott tanulnivaló.

Szerkesztőségünkre is ráfér a lazítás, főleg a múlt pénteki gólyabál után, amelyből mi is kivettük a részünket. Idén is lehetőséget kaptunk, hogy vendégül lássuk jelenlegi és leendő olvasóinkat és munkatársainkat. Gyors szervezkedés után összehoztuk nektek a Nyúz Cafét, ahol lelkes csapatunk kávéval és teával várta a bulizásban elfáradt hallgatókat, a hangulatról pedig egy jazz-zenekar gondoskodott. Reméljük, hogy mindenki jól érezte magát, aki eljött a bálra és meglátogatott minket.

Gansperger Gábor főszerkesztő foszerkeszto@ttkhok.elte.hu

Az előző heti Nadrágszélbe egy apró hiba csúszott. Pontatlanul állítottam, hogy csak ketten, Szent-Györgyi Albert és Kertész Imre vette át Nobel-díját magyar állampolgárként. Hevesy György 1944-ben ugyan már Svédországban tartózkodott menekültként, de csak egy évvel később vette fel a svéd állampolgárságot, így az elismerés átvételekor még magyar állampolgár volt.

Köszönjük szemfüles olvasónknak a pontosítást!

TétékásNyúz XLIII. félévfolyam, VII. szám.

Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Gansperger Gábor.

Vezetőszerkesztő: Gans. Tördelőszerkesztő: Spiller András Olvasószerkesztők: Törceee, Emő. Címlap: HG Roland.

Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Verus), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Gans), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), TTT (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura, Weyde Szandra).

Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: nyuz@elte.hu. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654.

Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban.

A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja.

A főszerkesztő elérhetőségei: foszerkeszto@ttkhok.elte.hu; személyesen fogadóidőben (péntek 10-12) Déli Hali (00.732).

TétékásNyúz

4

HÖK Elnöki beszámoló

sen a Lágymányosi Hallgatói Fórumot.

Aznap teljesen váratlanul jelent meg a felsőoktatási törvény tervezetének hivatalos, társadalmi vitára bocsátott változata. Így villámsebesen feldolgoztuk a több mint száz paragrafusból álló törvény hallgatói szempontból legfontosabb részeit. Sajnos az eddig felvázolt problémákhoz képest csak minimális előrelépés tapasztalható, sőt a tervezet sok helyen hallgatói szempontból még a vártnál is kedvezőtlenebb lett. Azóta tüzetesebben átolvastuk és Árendás Péter tanulmányi elnökhelyettessel egy közös cikkben foglaltuk össze nektek, hogy mit tartalmaz a jelen tervezet.

Társadalmi véleményezésre mindössze öt nap állt rendelkezésre, így sajnos amikor ezt olvassátok, már nem véleményezhető a tervezet. Mindenesetre reméljük, hogy az ELTE által küldött véleményeket is figyelembe veszik és az elfogadásig még több ponton módosul a normaszöveg.

A demonstráció szervezése is nagy erőkkel zajlik. Köszönjük a sok biztatást és lelkesítést! Csak a TTK HÖK Facebook-oldalán meghirdetett TTK-s közös megjelenéshez négyszázan csatlakoztak, ennek több mint fele biztosra ígéri részvételét. Bízom benne, hogy sok száz TTK-s hallgató el fog jönni a rossz idő ellenére is. Azt hiszem, minden hallgatónak, aki fontosnak tartja, hogy milyen lesz a jövő felsőoktatása – BSc-sek esetében ez a saját mesterszakos tanulmányait is jelenti – ott a helye! Csak akkor lesz súlya a hallgatói önkormányzatok kezdeményezésének, ha a hallgatóság is mögé áll és jelenlétével kitart az eddig hangoztatott vélemények mellett.

A héten Kari Tanácson is részt vettünk, ahol a jelenlévő oktatók és hallgatók egyhangúlag támogatták a TTK HÖK kezdeményezését, amely a Kar javaslatai nyomán végül a következő lett: egy félévben az eddigi egy javítóvizsga helyett ezentúl három tárgyból lehet javítóvizsgát tenni – azaz nem elégtelen jegyet javítani –, igaz a második és a harmadik alkalommal már 3000 Ft-os díj ellenében. A szabályozás a Szenátus jóváhagyása után lép életbe.

Dukán András Ferenc elnök ELTE TTK HÖK elnok@ttkhok.elte.hu

A FÓKA-t a Magyar Fizikushallgatók Egyesülete (Mafihe) ELTE Helyi Bizottsága szervezi a TTK HÖK Fizika Szakterületi Csoport egyetértésével és az ELTE TTK HÖK támogatásával.

A témát, az előadót és az órák részletességét igyekszünk az igényeidhez szabni. Témától függően alkalmanként más-más felsőbbéves fizikushallgató fogja vezetni a foglalkozásokat.

Az adott időpontokra a foka@mafihe.hu e-mail címre írva tudtok jelentkezni, megadva a témát, amelyből magyarázatot igényeltek. Előre jelzett nagy résztvevői létszám esetén a hatékonyabb tanulás érdekében több előadó is tud segíteni. Egy dologra azért felhívjuk a figyelmed: a FÓKA nem azért jött létre, hogy házi feladatodat helyetted készítse el, de az ahhoz szükséges alapokat elmagyarázzuk.

A korrepetálások várhatóan az alábbi helyeken és időben lesznek

megtartva: keddenként 19-21 óra, É 2.105 terem, csütörtökönként 16-18 óra É 0.100C terem és péntekenként 15-17 óra É 5.89 terem. Nagyobb létszámú csoport jelentkezése esetén, előzetes egyeztetéssel egyéb időpont is megbeszélhető.

Ha úgy érzed, fizikai ismereteid hiányosak, de szükséges megtanulnod, megértened vagy legalább azt a kettest megszerezned, jelentkezz bátran a foka@mafihe.hu e-mail címen!

Bence és Kornél

Bál és felsőoktatási törvény A TTK HÖK-ben ezen a héten látszólag minden a Gólyabálról szólt. Igaz, ami igaz, a bál sikeréért több mint száz ember dolgozott, ami a HÖK elmúlt pár napját jelentősen meghatározta. De ezenkívül természetesen mással is foglalkoztunk, különös tekintettel a héten hivatalosan is megjelent felsőoktatási törvénytervezetre.

Idén is mindent megtettünk, hogy a már hagyományosnak mondható ELTE TTK–Bárczi Gólyabál minél sikeresebb legyen. A Gólyabál és a LEN a tanév két legjelentősebb és legkomolyabb TTK-s rendezvénye. A résztvevők remélem megerősítenek abban, hogy a bál remekül sikerült, és az évek óta megszokott magas színvonalat a TTK HÖK nyáron megválasztott új szervező elnökhelyettese, László Dávid is biztosan tudta tartani. Természetesen elismerjük, hogy voltak apróbb hibák.

Különösen érzékenyen érintett minket a jegyek nyomdai kivitelezésének csúszása, hiszen erre egyáltalán nem számítottunk. Ezt azonban úgy érzem, hogy sikerült kompenzálni a Hallgatói Ügyfélfogadó Térbe kihelyezett, az eddigieknél talán kényelmesebb jegyvásárlási lehetőséggel.

Kicsivel komolyabb témák felé kanyarodva, a héten megtartottuk a másik két lágymányosi HÖK-kel közö-

Fizika Oktatás az Alapoktól Érezted már valaha, hogy a Fizika I. túlnőtt a fejeden? Szükséged lenne egy kis bevezetésre a Bevezetés a fizikába tárgyhoz? Nem érted, hogy miért van az x felett pont, vagy hogy miért lett az u-ból ü? Nos, itt a megoldás!

Mostantól a Maszathoz és a KéKóhoz hasonlóan a fizika szakterület is korrepetálást tart Fizika Oktatás az Alapoktól néven. Ez a név azért ideális, mert így végre a fizikáról nem a végtelenül érthetetlen egyenletek, hanem egy aranyos kis bociszemű FÓKA fog eszedbe jutni. Hát nem csodálatos máris? A célunk, hogy lehetőséget adjunk neked arra, hogy az Egyetemen rendszeres időpontokban, hozzáértőktől, ingyenes fizika korrepetáláson vehess részt.

43. félévfolyam 7. szám 2011. október 26.

HÖK Felsőoktatási törvény Nyilvános az új ftv. tervezete Múlt kedden nyilvánosságra hozta a Kormány az új felsőoktatásról szóló törvény tervezetét. Cikkünket ez a 76 oldalas dokumentum ihlette.

A http://kormany.hu oldalon közzétett anyag már nem előzetes koncepció, hanem normaszöveg. Formáját tekintve gyakorlatilag parlamenti tárgyalásra kész – tartalma azonban szerintünk ettől még távol áll.

Jövőre hatályba lép A jelek szerint egyre többen kezdenek ráébredni a változások komolyságára. Az IK, a TáTK és a TTK Hallgatói Önkormányzatai által szervezett vitafórum a nyilvánosságra hozatal napján hozzávetőleg száz hallgatót vonzott a 0.100A terembe.

A tervezet 104. paragrafusa alapján az új felsőoktatási törvény 2012. január 1-jén lép hatályba. Egyes részei 2012. szeptember 1-jétől, három paragrafusa pedig 2013. január 1-jétől lesz hatályos.

Ez többek között abból a szempontból is érdekes, hogy a tervezet szerint az alapszakos felvételihez szükség lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgára.

Rendeleti szabályozás A felsőoktatási törvénytervezet 105. paragrafusa Felhatalmazó rendelkezések név alatt egy kétoldalas listát tartalmaz, amellyel a Kormány hatáskörébe utalja a felsőoktatást érintő legtöbb kérdés rendeleti szabályozását. Ezek közé tartoznak többek között a hallgatók teljesítményértékelésének elvei és módjai, a felvételi rendszer nagy része, a felsőoktatási intézmények működési feltételei és a képzések szerkezetei.

Az elmúlt hónapokban rengeteg tervet, koncepciót, megnyilatkozást hallhattunk, amelyek közül a legvitásabbakat rendre kihagyták, azzal, hogy a kormány ezekről rendeletben fog dönteni. A nyilvánosságra hozott normaszövegben emellett semmi garanciát nem kapunk ezekben a kérdésekben. A rendeleti szabályozás az előzmények tükrében azért tekinthető aggályosnak, mivel sem parlamenti hozzájárulás, sem társadalmi vita nem szükséges hozzá.

a normaszöveg tartalmi elemei Bár a tervezet a legtöbb kérdést rendeleti szabályozással oldja fel, magában

a törvényszövegben is megjelent több új elem, például a hallgatói szerződés.

Ez is rendeletben kerülne szabályozásra, így tartalma akár évente változhat, ami bár pozitív is lehet, de a számos ellenzőt szerzett „röghöz kötés” bevezetését nyitva hagyja. (Minisztériumi körök szándéka szerint a diploma megszerzését követően nem lehetne külföldön dolgozni vagy vissza kéne fizetni a képzés árát az államnak.)

A múlt heti hallgatói fórumon is felmerült számos probléma ezzel kapcsolatban. Csak párat említve: az EU számos tagállamában ingyenes a képzés, így bizonyos szakok esetén valószínűsíthető, hogy a jövő értelmisége külföldön szerez diplomát ilyen szabályozás hatályba lépése esetén, és ezek után kevésbé várható, hogy itthon álljanak munkába. Szintén problematikus a külföldről érkező hallgatók helyzete, különösen a határon túli magyaroké, hiszen őket vagy az országhoz kötik, vagy pozitívan diszkriminálják a magyarországi egyetemistákkal szemben. Az értelmiség elvándorlásának problémája jelenleg is jelentős és megoldásra vár, de a hallgatói szerződés véleményünk szerint csak rontana a helyzeten.

A költségtérítéses képzési forma helyett önköltséges képzésről szól a dokumentum. Ez azt jelentené, hogy aki nem ír alá szerződést, a képzésének teljes költségét ki kell fizetnie. Ez egy koráb�ban kiszivárgott statisztika alapján azt jelentené, hogy a TTK-s szakok anyagi vonzata körülbelül a kétszeresére nőne.

Ez a szigorodó átsorolás miatt a mostani hallgatókat is érzékenyen érintheti.

A szenátusi hallgatói érdekképviselet aránya ötven százalékos képviselőválasztási részvételi arány alatt legfeljebb 10%, ezt meghaladva is azonban maximum 20%. A jelenleg hatályos szabályozás egynegyed és egyharmad közötti részvételt ír elő, Egyetemünkön a Szenátus egyharmadát adják a hallga�tók – amelyet az oktatói oldal is támogat

DEMONSTRÁCIÓ Utolsó demokratikus lehetőségünk a véleménynyilvánítására a demonstráció!

Az ELTE TTK-sok október 27-én, csütörtökön 15:00-kor gyülekeznek az Északi épület előtt. Innen a budai rakparton haladva a Lánchídon keresztül érjük el az Olimpiai Parkot, ahol bevárjuk azokat, akik nem tudnak csatlakozni a közös vonuláshoz.

Tehát várunk 15:00-kor az Északi épület előtt vagy 16:45-ig az Olimpiai Parkban (a Széchenyi rakparton a Kossuth Lajos tér és a Jászai Mari tér között)! a sokéves konstruktív, közös munkának köszönhetően. 50%-os választási arány elérése gyakorlatilag lehetetlen, hiszen például a passzív, levelező, részismereti képzésen résztvevő hallgatók gyakorlatilag elérhetetlenek, és ilyen arányban számos települési önkormányzati választás sem mozgatja meg a magyar polgárokat.

A jelenlegi helyzet alapján megszűnik a hallgatóság egyetértési joga gyakorlatilag mindenben, amely leginkább a tanulmányi- és vizsgaszabályzat, illetve a térítési és juttatási szabályzat tekintetében a legsúlyosabb. Ezt a jogkört gyakorolva az elmúlt időszakban nem lehetett végrehajtani a fenti szabályzatok módosítását a hallgatói önkormányzatok egyetértése nélkül. Ez többek között az azonos tárgyból való vizsgalehetőségek számát, az utóvizsgák és a tárgyfelvételek térítési díját, illetve a különféle ösztöndíjak szabályozását foglalja magában.

Mindenkit érinteni fog Az új felsőoktatási törvény miatti változások a mostani hallgatóságra is hatással lesznek. A jelenleg alapképzésen tanulók mesterszakjukat már az új törvény hatályba lépése után kezdik.

A nyilvánosságra hozott normaszöveg alapján a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezések vis�szamenőleg azokra is érvényesek lesznek, akik korábban létesítették a jogviszonyt.

Ide tartozik például az ugyanabból a tárgyból tehető vizsgák maximális száma is.

Dukán András Ferenc elnök ELTE TTK HÖK elnok@ttkhok.elte.hu Árendás Péter tanulmányi elnökhelyettes ELTE TTK HÖK taneh@ttkhok.elte.hu

TétékásNyúz

5

6

HÖK „Fél savakból is” Bemutatkozik a kémia szakterület Ha az Északiban jártok, néha látni a folyosón fehér köpenyes embereket, akik a régi épületrész sötétjéből bukkannak elő vagy éppen tűnnek el benne – vegyészek. Enyhén sztereotip gondolat, hogy csak a laborban gubbasztunk löttyöket forralva, unalmunkban lombikokkal zsonglőrködünk és néha felrobbantunk egy-egy labort. Van nekünk szakterületi csoportunk, azaz SZACS-unk is!

A viccet félretéve bemutatjuk a Kémia SZACS mindennapjait. A TTK HÖK-nek nem mindig volt aktív kémiás része, de néhány lelkes hallgató ezt az elmúlt pár évben gyökeresen megváltoztatta: frakciónk ma már minden Küldöttgyűlésen teljes létszámmal van jelen, ott vagyunk a mentorrendszerben, illetve a Hallgatói Önkormányzatnak a közelmúltban volt két kémiás elnökhelyettese.

De mivel is foglalkozik a Kémia SZACS? Mivel az egyetemista léthez hozzátartoznak a bulik, elég jelentős hangsúlyt fektetünk a rendezvényszervezésre, illetve a kari e s e m é n ye k e n va l ó r é s z v é t e l r e .

Nemrég a Gólyabálon találkozhattatok a Gólyaszobával, amely kémiás mentorlányok ötlete volt néhány évvel ezelőtt, és azóta is sajátunknak tekintjük. Az őszi félévben megrendezzük a Fúzió partyt, amelyen a fizikusokkal együtt mulatunk, majd a Földes-Kémiás Halloweent, illetve igény szerint az I love vizsgaidőSUCK partyt.

A tavaszi félévben is nagyjából havonta egy bulit szoktunk tartani, illetve megjelenünk a LEN-en a Vegyészfőzőcske elnevezésű programmal,

43. félévfolyam 7. szám 2011. október 26.

amelyen kémiás oktatók és hallgatók főznek, majd esznek együtt. A rendezvények között abszolút prioritást élvez a Gólyatábor, amely már 11. éve Káptalanfüreden kerül megrendezésre, illetve az ehhez tartozó afterparty.

Természetesen nem csak buliszervezésből áll a munka, próbálkozunk szakos programok létrehozásával is. Ugyan vannak a Kémiai Intézet által szervezett üzemlátogatások, de ezek igen ritkák és mindig ugyanoda viszik a hallgatókat.

Régi álmunk például, hogy kirándulást szervezzünk a várpalotai várban található Magyar Vegyészeti Múzeumba. Nincs egyszerű dolgunk a szakmai programokkal, mert a legtöbb laborban és üzemben titkos munka folyik, és mert nem utolsósorban a kémia igen veszélyes tudomány. Talán segíteni fog, hogy a felsőbbéves hallgatóknak már van ismeretségük különböző cégeknél, de addig is az Intézet által szervezett látogatásokra vagyunk utalva.

Megemlítendő még egy elég régóta húzódó projekt, a szakterületi póló. Ugyan majdnem mindenkinek van gólyatáboros pólója, de ennél sokkal jobban mutatna egy egységes Respect Chemistry! feliratú póló.

Természetesen „komolyabb” dolgokra is figyelmet fordítunk: a nem olyan régen beindított bolognai folyamatot próbáljuk az oktatók segítségével csiszolgatni. Valljuk be, hogy jelenlegi formájában a BSc–MSc-rendszer hagy némi kívánnivalót maga után. Mivel a kémia nagyon összetett tudomány, részterületei nem választhatók el élesen egymástól, így nagyon nehéz volt megszabni

a határt, hogy mi az, ami az alapképzés tárgykörébe kerüljön, és a BSc-diplomával rendelkező hallgató hasznosítható tudást kapjon. Az eredeti elképzelés felülvizsgálata megtörtént, így a 2010-ben és 2011-ben felvett hallgatók már az úgynevezett reformtanterv alapján vesznek részt az oktatásban. Ebben a felülvizsgálatban aktívan vettek részt a SZACS tagjai és ennek mintájára szeretnénk egy MSc-felülvizsgálatot is indíttatni, de ez még a jövő zenéje.

A SZACS életének tanév eleji változása, hogy Emődi Flóra lemondott szakterületi koordinátori címé-

ről, és helyét Hegedüs György vette át. Ez is része annak a vérfrissítési folyamatnak, amelynek legfőbb oka, hogy az a néhány lelkes ember, akik pár éve beindították a kémiás szakterületi életet, idén végeznek ELTE-s tanulmányaikkal.

Ha kérdésed merült fel, segítenél nekünk vagy érdeklődsz a SZACS iránt, írj bátran a szakterületi koordinátornak a kemiaszk@ttkhok.elte.hu e-mail címre és így fenntarthatjuk a kémiás jelenlétet a HÖK-ben, emellett a szakterület mindennapjait is lesz, aki egyengesse. maci

7

Sport & Arcok Atlétika, sakk, természetjárás Újabb nagyszerű eredmények az ELTE és a BEAC háza táján Első helyen végzett nyolc felsőoktatási intézmény közül az ELTE csapata október 14-én a Budapesti Egyetemi Atlétikai Bajnokságon, de sakkban is megálltuk a helyünket, hiszen a Barcza Gedeon sakknagymester születésének századik évfordulójára rendezett hagyományteremtő sakkmérkőzéseken is boldogultunk ellenfeleinkkel.

Sportolóink eredményei A Budapesti Egyetemi Atlétikai Bajnokságon az ELTE sportolói közül aranyérmet szerzett Tagscherer Blanka (távolugrás), Pető Bence (távolugrás), Torda Benjámin (magasugrás), Kecskeméti Gábor (súlylökés), valamint a férfi 4×200-as váltó. Ezenkívül még négy ezüst- és hat bronzérmet hoztak el atlétáink, ezzel az egyetemen közötti pontversenyt nagy fölén�nyel az ELTE nyerte.

Barcza Gedeon nyolcszoros magyar bajnok és hétszeres olimpikon sakknagymesterről születésének századik évfordulóján hagyományteremtő szándékkal nemzetközi versennyel emlékeztek meg születési helyén, Kisújszálláson. Az eseményen négy külföldi – lengyel, orosz, szerb és szlovák –, valamint négy magyar sakkcsapat ví-

Farkas Gábor Ezúttal a Déli tömb negyedik emeletére, a 4.429-es terembe csallak titeket.

Farkas Gábor, a növénybetegségek vizsgálatának üttörője, 1925. június 15-én született Budapesten. 1943-ban felvételt nyert az Eötvös Collegiumba, majd a budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem – a későbbi ELTE – természetrajz–kémia szakos hallgatója lett. Tökéletességre való törekvése évfolyamának legkiválóbb tanulójává tette.

A növények lassan rabul ejtették, így 1947-től az egyetem Növényélettani Intézetében először gyakornok, majd tanársegéd lett. Summa cum laude minősítéssel 1949-ben szerezte meg tanári oklevelét.

Globális szakmai tudása és előadásai korszerű alapokra helyezték a növényélettan gyakorlati oktatását. Világnézeti konfliktus miatt 1951-ben távozni kényszerült az egyetemről. 1951 és 1957 között a Magyar

vott körmérkőzést. Az ELTE–BEAC csapata immár ötödik alkalommal csapott össze a szerb főiskolai válogatottal, amely az egyik legerősebb egész Európában. A szerbek ugyan győzelmükkel hozták a papírformát, de második helyükkel a magyar egyetemisták is bizonyították tudásukat. A megmérettetésen az ELTE–BEAC négy sakkozója, Kabai Zsuzsa, Ádám György, Kormos Ádám és Nováky Csaba matematika szakos hallgatók képviselték Egyetemünket. A következő megálló a novemberi Magyar Egyetemi és Főiskolai Sakkbajnokság lesz az ELTE– BEAC szervezésében.

Komoly kihívásra vállalkoznak Egyetemünk természetjárói. November 1-jén kerül megrendezésre a

Monoton Maraton elnevezésű túra, amely egy három kilométeres kör a Nagy-Hárs-hegy körül. Ezt a kört szeretné az ELTE–BEAC csapata összesen legalább százszor teljesíteni az eseményen. Természetesen mindenki a kedvéhez és az edzettségi szintjéhez mérten maga dönti el, hány körrel tudja segíteni a sportegyesületet. Kezdő és haladó túrázókra egyaránt számítanak, ha van kedvetek és időtök pár kör erejéig csatlakozni, segítsetek nekik ti is, hogy teljesíthessék a százkörös álomhatárt.

Túravezetés reggel 6-tól délután 4-ig minden órában indul, találkozó a Szépjuhásznénál.

További információ és jelentkezés Turi Zsolt sportösztöndíjasnál a tuzraai@inf.elte.hu e-mail címen.

Törceee (a BEAC sajtóközleményei alapján)

Tudományos Akadémia martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében dolgozott. Eleinte a gazdasági növények szárazságtűrésének élettanát vizsgálta, figyelme a beteg növények biokémiájára összpontosult. Miután 1957-ben kandidátusi címet kapott, a Növényvédelmi Kutatóintézetbe került, majd megteremtette a budapesti növényi kórélettani iskolát.

A biológiai tudományok doktora titulust 1962-ben érdemelte ki, és még ugyanebben az évben az MTA Növényélettani Kutatócsoportjának vezetésére is felkérték. Ennek köszönhetően lehetősége nyílt önálló kutatásainak fellendítésére és több kiváló külföldi intézmény látogatására.

Nemzetközi sikereinek elérésében közreműködött, hogy egyszerre több idegen nyelvet is kiválóan beszélt.

Az MTA 1970-ben létrejött Szegedi Biológiai Kutatóközpont Növényélettani Intézetének megszervezése, profiljának kialakítása teljes mértékben Farkas

Gábor nevéhez köthető. Az intézményt egészen 1983-ig igazgatta, ahol elsőként mutatta ki a beteg növényi szövetekre jellemző enzimszintváltozások számottevő részét, amelyek alapvető fontosságát bizonyította a kórfolyamatokban és a betegségellenállóságban. Foglalkozott továbbá a beteg növény légzésével és fenolanyagcseréjével is. Munkássága kiterjedt a sejtfaluktól megfosztott növényi sejtekig, megalapozva a hazai protoplasztkutatásokat. 1964-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1976-ban rendes tagjává választották, ekkorra a Biokémiai Bizottság elnöki státuszát töltötte be, ezenkívül az Akadémia számos bizottságában is jelen volt. Életének főműve az 1978-ban napvilágot látott Növényi biokémia címet viseli.

A botanikus 1986. április 23-án távozott az élők sorából, tudása azonban tanítványain és művein keresztül tovább él.

Kőnig Rita

Bűvös százas

TétékásNyúz

8

Lágymányosi Portrék A Kar Kiváló Oktatója Interjú Simon Péter matematikussal Két héttel ezelőtt már olvashattátok A Kar Kiváló Oktatójának megválasztott Ónodi Zsolt geográfussal készült interjút. Mostani számunkban megismerhetitek a másik díjazottat, Simon Péter matematikust, az Alkalmazott Analízis és Számításmatematikai Tanszék docensét.

Először is szeretnék gratulálni a Tétékás Nyúz szerkesztőségének nevében A Kar Kiváló Oktatója címhez. Ön szerint minek köszönhető ez a díj? Úgy tudom, hogy a díjat a Hallgatói Önkormányzat kezdeményezésére a hallgatók javaslatai alapján adják. Ez nagyon megtisztelő, és ezúton is szeretném megköszönni a bizalmukat és az elismerést. Biztos, hogy nagyon sok összetevője van annak, hogy miért is kaptam meg a díjat. Nekem vannak bizonyos elképzeléseim arról, hogyan érdemes tanítani, átadni a tudást; ezt pár hallgató elismeri és értékeli. Ezek közül az egyik, hogy a tanár és a hallgatóság partnerek legyenek.

Igen, valóban a Hallgatói Önkormányzat Tanulmányi Csoportja tesz javaslatot arra, hogy kinek adják a díjat.

Figyelembe szokták venni a hallgatókért végzett pluszmunkát is, és tudom, hogy ilyen szempontból Ön nagyon aktív, hiszen a gólyatáborokban előadásokat szokott tartani a matematika szakterületről, illetve a beiratkozásokon is mindig részt vesz. Ez hogyan jött önnek?

Tulajdonképpen egy megkeresés útján, rákérdeztek, hogy nem vállalnék-e ilyet, és mivel nekem szívügyem, hogy a szakról minél jobb tájékoztatást adjunk, így elvállaltam.

Ez most egész messzire nyúlik, mert úgy gondolom, hogy Magyarországon bizonyos szempontból úgy tekintenek a matematika szakra, mint ami tényleg különleges embereknek való. Holott a matematika a világ minden részében jelen van.

Az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy mi a matematika szere�pe az életben, ezért engem nagyon motivál, hogy minél szélesebb körben terjesszem e tudomány szépségét és emellett hasznosságát is.

43. félévfolyam 7. szám 2011. október 26.

A magam területe persze az, hogy miért érdemes a matematika szakon tanulni, miért érdemes idejönni.

A hallgatóság szemével hogyan látja ezt a kérdést, miben nyilvánul meg akkor, amikor már idejárnak?

Nagyon sokan érdeklődnek az egzisztenciális kérdés iránt, hogy mire jó az, ha ide járnak, mit ér ez a diploma számukra. Szerintem nagyon fontos, hogy legyen egy bizonyos fokú idealizmus, ami a pénz fölé emelkedik, tehát pusztán azért tanulni matematikát, mert érdekes, mert szép. Ha nem is fizetnének érte, akkor is szívesen tanulni, mindemellett egyértelműen látszik, hogy bizony elég jól el lehet vele helyezkedni. Eziránt nagyon érdeklődik a hallgatóság, azonban sajnos még nem tudunk elég konkrét és egyértelmű válaszokat adni arra, hogy pontosan milyenek az elhelyezkedési lehetőségek. Sokan kérdezik, hogy ezzel mennyi pénzt lehet keresni, de azt is, hogy milyen munkahelyet lehet találni; a szakról szóló tájékoztató előadásokon erről is igyekszem beszélni, amennyire csak tudok.

Ha évente körülbelül 250 embert felvesznek, annak bizonyos százaléka elvégzi a matematika szakot. Ők mennyire tudnak elhelyezkedni Magyarországon?

Az oktatáspolitikában nem vagyok otthon, tehát hogy valójában hány ember tud elhelyezkedni, arról nem tudok pontos adatot. De azok, akik matematikára jönnek, nagyon sokan találnak a szakmájukhoz illő munkahelyet. Ez a szak nem olyan, mint például az orvosi pálya, ezzel nagyon szerteágazó területeken lehet elhelyezkedni, ezért igen nehéz pontosabban meghatározni, hogy

hány végzős hallgató lenne évente társadalmilag kívánatos. A matematika tanári szakirány esetében meg lehet becsülni, hogy hány végzett hallgatóra van szükség, és kiderül, hogy jóval kevesebbet képzünk, mint amennyit kellene, úgyhogy matematikatanárokra például óriási kereslet lesz.

A Kar Kiváló Oktatója cím odaítélésekor figyelembe veszik az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezését is. Erről mi a véleménye, mit gondol, mennyire működik jól?

Talán az utóbbi években, amióta elektronikus, azóta kevesebben töltik ki. Szerintem nagyon fontos a vis�szajelzés mind a magam, mind pedig a vezetők számára is, hogy milyen a hallgatók véleménye. A tanári egy ilyen különös pálya, mert általában mindenkit lehet ellenőrizni, de a tanárt igen nehéz, hiszen csak a hallgatók tudják véleményezni, hogyan is végzi a munkáját. Egyébként a Matematikai Intézet nagyon fontosnak tartja, hogy a különböző tanítási módszereket az oktatók egymásnak át tudják adni.

Hogyan kezdett el matematikával foglalkozni?

Már középiskolás koromban érdekelt a matematika, akkor kezdtem el foglalkozni vele, de tulajdonképpen mindig is érdekelt. A hallgatóim is tudják, hogy azért ezenkívül sok minden más is érdekelt engem, tehát gyerekkoromban nem voltam abszolút elköteleződve a matematika iránt. Nagyon szerettem a fizikát is, de aztán szembesültem vele, hogy középiskolás szinten szinte lehetetlen egzakt tudományként tanítani, így aztán a matematika felé terelődtem. Az egyetemen a középiskolához

Lágymányosi Portrék képest egy világ tárul ki az ember előtt, amikor meglátja, hogy a matematika mennyire szerteágazó tudomány.

Mennyiben befolyásolta a pályaválasztásnál, hogy édesapja is ezen a területen dolgozik?

Biztos, hogy befolyásolt valamennyire, hogy ő is ezzel foglalkozik, de sohasem erőltette, hogy matematikus legyek. Vannak olyan dinasztiák, ahol például ha az apa orvos, akkor a fia is az lesz. Nálunk ilyenről szó sem volt.

A matematikán kívül elég sok ágazat felé érdeklődik, főleg a fizika iránt, a kutatásaiban pedig leginkább a differenciálegyenleteket vizsgálja. Tudna erről többet mesélni?

Amikor elkezdtem kutatással foglalkozni, akkor egy vegyész kutatócsoportba kerestek matematikust. Egy vegyész, egy fizikus, meg még néhányan voltunk együtt abban a csoportban. Ez vezetett engem a differenciálegyenletekhez, nem azért dolgozom ezen a területen, mert a kedvenc tantárgyam lett volna. A differenciálegyenletek meglehetősen száraz tárgy volt, egyetemi tanulmányaim során sokkal kézzelfoghatóbb és szebb részei voltak a matematikának. Az ember akkor érzi át ennek a területnek a jelentőségét, amikor meglátja a motivációt, hogy miért ezek az egyenletek és miért ez a kérdésfelvetés, amit vizsgálnak; nagyon közel tud kerülni az emberhez ez az ágazat.

Mostanában, hogy megválasztották igazgatóhelyettesnek, erre mennyi ideje marad?

Kevesebb időm van, de megpróbálok ugyanannyit foglalkozni vele. Az ember nagyon vonzódik friss kutatások felé, az érdekli igazán, hogy milyen új dolgot lehet felfedezni. Az új kérdések, problémák nagyon motiválóak.

Mondana néhány ilyen kis problémát, kérdést?

Mostanában nagyon érdekelnek a hálózatok, illetve a hálózatokkal

kapcsolatos differenciálegyenletek.

Néhány éve már ezzel foglalkozom.

Egy egészen konkrét példa mondjuk egy társadalmi hálózat, amelyet az emberek alkotnak. Ha egy gráfként képzeljük el, az emberek a csúcsai és a köztük levő kapcsolatok az élek. Érdekes, hogy egy betegség vagy pletyka hogyan terjed el ebben a hálózatban. Ez több ponton is kapcsolódik a differenciálegyenletekhez, engem most az érdekel, hogy a hálózat, illetve a gráf struktúrája hogyan jelenik meg a folyamatot leíró differenciálegyenletekben.

A diákok közül sokan keresik meg Önt szakdolgozati témával, illetve TDKval kapcsolatban.

Igen, sokan szoktak jönni, sajnos azonban nem mindenkit tudok fogadni, mert nem tudok olyan sok emberrel foglalkozni. A témavezetést egyébként nagyon szívesen csinálom, tehát örömmel dolgoznék

A TDK nagyon fontos a Matematikai Intézetnek, ezért erősíteni kell, hogy minél többen foglalkozzanak vele. Ennek sok szempontja van, ha erősebb lenne rá a motiváció, akkor biztos lenne több TDK-s. Amint mondtam, ez elég időigényes feladat, bár meg is térül mind az oktatók, mind a hallgatók számára. Nagyon fontos ugyanis, hogy a hallgatókat bevonjuk a tudományos munkába.

Mit szokott csinálni a szabadidejében?

Már egy ideje nincsen nagyon szabadidőm. És korábban?

Kedvelem a természetet, ezért a családommal szeretünk kirándulni. Ha tehetjük, utazunk is, szívesen visszamegyünk a kedvenc helyeinkre. De tulajdonképpen az embernek a sok szellemi tevékenység után bármilyen kétkezi munka jól esik.

Mi az, ami ön szerint a hallgatókat még érdekelheti?

együtt minél több hallgatóval. Azt gondolom, hogy két ember közös gondolkodásának eredménye több mint kettejük egyéni gondolatainak összege. Többre lehet jutni együtt, mint külön-külön, ezért is nagyon szívesen dolgozom diákokkal.

Ezeket a témákat ki szokta írni?

Igen, bár most már igazából nem is írom ki, mert úgysincs több szabad kapacitásom, mint amennyien megkeresnek. Mindig vannak mesterszakos szakdolgozóim, illetve BSc-seket is próbálok bevonni, bár ők néha kicsit háttérbe szorulnak a többiek mellett.

Hogyan látja a TDK sorsát?

Talán még annyi, hogy hol tudnak elhelyezkedni, a továbbtanulás, illetve a kutatási témák. Fontos, hogy a középiskolákban megfelelően tájékozódjanak a tanárok és a diákok is, hogy mit jelent a matematika szakra járni, mert sokszor hamis kép él bennük, és a hallgatók néha nem is tudják pontosan, hogy hova kerülnek, ha idejönnek.

Néha például olyanok is elkezdik a szakot, akik nem idevalóak, mert hiányzik belőlük az elköteleződés, a belső késztetés, hogy matematikát tanuljanak. Vannak olyan szakok, ahol ez a késztetés kevésbé szükséges, de a matematikán az elköteleződés rendkívül erős motiváció. Több olyan emberrel beszélgettem már, akik úgy gondolják, hogy szeretik, érdeklődnek a matematika iránt, és szívesen tanulnák is, de nem tudják, hogy mire jó, ezért nem jöttek erre a szakra. Holott a matematikával számos területen el lehet helyezkedni.

Komoly probléma, hogy ezt sokan nem tudják, ezen feltétlenül szeretnénk változtatni azokon a fórumokon, ahová elérünk.

Dani, Mesi portre@nyuz.elte.hu

TétékásNyúz

9

DEMONSTRÁCIÓ A HÖOK által október 27-ére szervezett országos hallgatói demonstráción az ELTE TTK hallgatóinak is ott a helye!

VÉGLEGES, RENDŐRSÉGGEL EGYEZTETETT TERV 15:00-kor gyülekezünk az ELTE TTK Északi tömbje előtt, a lépcsők aljában.

15:10-kor közösen indulunk. A Lánchídig a budai rakparton haladunk a járdán, a közlekedési szabályokat betartva. A Lánchíd északi oldalán átkelünk a Dunán, utána pedig a Széchenyi rakparton megyünk az Olimpiai parkig (Széchenyi rakpart, a Jászai Mari tér és a Kossuth Lajos tér között), ahonnan a tömegközlekedéssel érkezőkkel közösen megyünk át a tüntetés helyszínére.

16:45-kor az Olimpiai Parkból átvonulunk a tüntetés helyszínére.

Gyertek minél többen, hívjátok barátaitokat, ismerőseiteket!

(Ha nem találtok minket vagy menet közben csatlakoznátok hívjátok a +36 30 561 3913 számot.)

Lehetőség szerint valamilyen ELTE-s vagy TTK-s ruhában gyertek, esetleg bármilyen más speciális hallgatói öltözékben, jelképpel (pl. laborköpeny). Politikai szimbólumokat ne hozzatok, a tüntetés politikamentes, egy minisztérium számunkra elfogadhatatlan, felsőoktatással kapcsolatos tervei ellen tiltakozunk.

Az alkoholfogyasztást mellőzzük, szándékunk komolyságát erősítendő!

Miért gyere el?

1. Mindenkit érinteni fog, aki még szakot fog elkezdeni. Azokat is, akik most alapszakosak, de tervezik mesterképzés elvégzését, illetve illetve a törvény egyes részei visszamenőleges hatállyal a jelenlegi hallgatókra is vonatkoznának.

2. Tervezik a külföldi munka egyoldalú korlátozását.

3. Tervezik az ösztöndíjak megnyirbálását és bújtatott tandíj bevezetését.

4. Tervezik a hallgatók egyetértési jogának elvételét tanulmányi, térítési és juttatási kérdésekben. (pl. vizsgák száma, tanterv, kötelezően meghirdetendő vizsgák, vizsgadíjak, ösztöndíjak, stb.)

5. Tervezik a hallgatói képviselet visszaszorítását minden területen, ami egyoldalú szabályalkotáshoz vezet.

Miért pont tüntetéssel próbálunk tiltakozni?

1. Így tudjuk felhívni a társadalom figyelmét magunkra, kétséget ébreszteni a felsőoktatás jövőjével kapcsolatban, akik eddig pozitív vagy semleges színben látták.

2. Így tudjuk megmutatni a döntéshozóknak, hogy itt valós hallgatói igény van arra, hogy a törvény eltérjen a tervezettől.

3. Ha most nem teszünk semmit, akkor biztos, hogy nem jutunk előbbre. Ez a legvégső demokratikus lehetőségünk.

További információk: http://ttkhok.elte.hu/demonstracio http://www.facebook.com/eltettkhok

Tétékás Nyúz a Facebookon A Tétékás Nyúz már Facebook-oldalként is elérhető!

Ha a megjelenés előtti napokban kiváncsiak vagytok arra, hogy szerdán mit olvashattok, ha szeretnétek kulisszatitkokhoz jutni, vagy ha rendszeresen játszanátok velünk értékes tárgynyereményekért, akkor lájkoljatok minket a http://facebook.com/tetekasnyuz oldalon!

MASZAT Ebben a félévben is részt vehettek ingyenes matek korrepetáláson, amelyet felsőbbéves matekosok tartanak a Matematika Szakterületi Csoport szervezésében. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, gyere el bátran a MASZAT-ra!

Időpontok: Hétfő 14-16 É -1.23/A Hétfő 16-18 É -1.23/A Szerda 14-16 D 3.517 Csütörtök 14-16 D 3.517 Kérünk titeket, hogy lehetőleg előre jelezzétek a maszat@ttkhok.elte.hu e-mail címen, hogy az adott alkalomra milyen témából van kérdésetek, valamint lehetőség szerint csatoljatok feladatokat, feladatsort is!

Bővebb infókat a http://matszacs.elte.hu oldalon találhattok a MASZAT menüpont alatt.

Várunk szeretettel!

Matematika Szakterületi Csoport MASZAT Csapat maszat@ttkhok.elte.hu

IAESTE – Fizetett szakmai gyakorlat külföldön!

Neked is kötelező a szakmai gyakorlat? Miért nem csinálod külföldön? Mi lenne, ha még fizetnének is érte?

Jól hangzik? Ismét itt a lehetőség, hogy jövőre a szakmai gyakorlatodat valahol külföldön töltsd el! Idén 28. alkalommal hirdeti meg az IAESTE Hungary a Nemzetközi Szakmai Gyakorlatcsere Programját, amelynek keretében a kiválasztott hallgatók részére minimum nyolchetes, maximum egyéves szakmai gyakorlati lehetőséget biztosít a világ 85 országának valamelyikében.

Szerezz értékes szakmai tapasztalatokat úgy, hogy közben a nyelvet gyakorlod és új külföldi barátokra teszel szert! Sörözz németekkel, teázz angolokkal, főzz rizst indiaiakkal vagy menekülj rénszarvasok elől Skandináviában az IAESTE Hungary-vel! Jelentkezz a http://gyakorlat.iaeste.hu honlapon november 1-jéig, és máris megtetted az első lépést ahhoz, hogy felejthetetlen élményekben legyen részed!

Ha felkeltettük érdeklődésedet, keress minket a http://elte.iaeste.hu vagy a http://facebook.com/IAESTE.ELTE. HB oldalakon!

Jelentkezz ma, és kitárul előtted a világ!

12

Tudósítás Megfúrták!

Közeleg a 4-es metró Még nem tudjuk, mikor fogunk vele közlekedni, csak azt, hogy nagyon sokba került, és azt, hogy az alagutakba már belepróbálták a szerelvényeket. Nagyjából ennyi, amit a médiában eddig hallhattunk a 4-es metróról. Mi most utánajártunk, hogy is van ez, mi fán terem a zöld kukac – hát francia, osztrák, német és angol fán.

Az alagút tübbing rendszerrel, fúrópajzzsal készült. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amint a fúrópajzs haladt előre, az alagút fala ezzel egy időben épült. Az alagutak természetesen elkészültek – a fúrópajzsok már Toronto felé tartanak –, a betonozás a Gellért és a Kálvin térnél jár. A vágányépítés top-down technológiával készül, amelyhez a furat alsó részének betonozása szükséges; ez a szerelőbeton, amelyben a vízelvezetés fut. A kiemelt fontosságú területeken – műemlékvédelmi és lakóépületek alatt – a betonréteg alá gumipaplant is tesznek zaj- és rezgésvédelem miatt. Ha megkötött a beton, jöhet a vasalat, amelyhez a

pályát rögzítik. Ezután újabb réteg betont lőnek rá, amelyet a felszínről maximum 750 méteres távolságra tudnak eljuttatni, így két állomáson küldik le az építési területre. Egy sínpár 120 méter hosszú, ezt alagúton Kelenföldről juttatják rendeltetési helyére. Ezzel a technikával a fent leírt folyamat négy nap alatt lezajlik, a sínpálya átadása várhatóan 2012 júliusára várható.

Az elkészült pálya mögött folyamatosan épülnek a különböző rendszerek, például a finombeállítás geodéziai műszerekkel, a menekülőjárda vagy más néven a tűzoltójárda kiépítése, a tűzálló kamrák készítése és a vízelvezetés további kialakítása. Ezek után történik a sínpárok egymáshoz hegesztése. Erre többek között azért

43. félévfolyam 7. szám 2011. október 26.

is van szükség, mivel a mesterséges barlangban kicsi a hőingás, a hőmérséklet egész évben 14-20 °C körüli.

A hegesztések mindegyikéről készül jegyzőkönyv, hiszen ezek lehetnek a pálya leggyengébb pontjai, ha nem tökéletesek. A kicsapódó párát és az esetlegesen bekerülő vizet – az alagút ugyanis alapesetben porszáraz – a sínek mellett futó vízelvezető árkocskák vezetik el a következő állomásig, ahol kiszivattyúzzák.

Az áram „felszedését” szolgáló harmadik sín Angliában készül, mert hozzánk legközelebb csak ott gyártják a megfelelő acélötvözetet. Ezt a tengeri és vasúti szállítás kezdeti nehézségei után most már tengeren, majd a Dunán hajózva Csepelig, végül közúton szállítják a kelenföldi építési területre, ahol a már meglévő pályán juttatják be az alagútba. A harmadik sínek a megszokott sárga és zöld műanyag borítást fogják kapni, ahogy az az Örs vezér terén és Kőbánya-Kispesten van, illetve itt is herendi porcelánon fognak pihenni és „szigetelődni”.

A 4-es metró nem fog csatlakozni a már meglévő rendszerekhez, azaz a 2-es és 3-as metróhoz, amelyek egymással összeköttetésben állnak a Deák Ferenc téri megállónál. A 4-es két alagútja három helyen kapcsolódik egymáshoz – ilyenek a többi vonalon is vannak –, a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar végállomásokon, illetve a Móricz Zsigmond körtéri és a Szent Gellért téri megálló között.

A vízelvezető árkokat nem csak a lecsapódó pára elvezetésére használják majd, hanem a rendszer elkészülte utáni nagytakarításból, illetve a későbbi rendszeres alagútmosásból származó víz elvezetésére is. Feltehetjük a kérdést, hogy miért kell takarítani egy alagutat. A rendszeres mosás, ami a meglévő hálózatokon a lehetőség hiánya miatt nincs, meghosszabbítja az

élettartamot és csökkenti a fenntartási költségeket. Emellett azt is megakadályozza, hogy „festői szépségű” cseppkövek alakuljanak ki, mint például a 3-as metrónál.

Magyarországon többek között a bürokrácia és az engedélyek beszerzésének bonyolultsága miatt is halad lassan a metróépítés. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az építéshez szükséges anyagokat és technológiákat egyesével, külön-külön kell engedélyeztetni. Így minden gyantát, betont és fémet különböző laboratóriumi teszteknek vetnek alá, és csak ezután használhatók fel.

A zöld metró jövőbeni bővítésének három lehetséges iránya már szerepel a terveken. Ezek közül a Bosnyák téri meghosszabbításnak van a legtöbb elkészült tanulmánya, viszont közlekedésügyileg a budaörsi bővítés lenne kézenfekvőbb, hiszen itt komolyabb csatlakozó infrastruktúra áll rendelkezésre, azaz jelentősebb lenne a járat kihasználtsága. Van egy kevésbé ismert harmadik terv is, amely egy Budafokig közlekedő oldalszárnyról szól. Ha lesz valami az ötletekből, kicsi a valószínűsége, hogy ezeket ne egyszerre készítsék el, hiszen a fúrópajzsok újbóli ideszállítása és bérlése rendkívül költséges, így ezek biztosan nem a közeljövőben valósulnak meg és nem külön-külön.

Az állomások kialakításának közös koncepciója, hogy mindegyiknél természetes fény jusson le a mélybe, akár ötven méterrel a felszín alá is. Bár ez rendkívül költséges, kétségkívül impozáns látványt fog nyújtani. Elmondható még, hogy mindegyik állomás akadálymentesítve lesz, így segítség nélkül vehetik igénybe mozgáskorlátozottak, nem úgy, mint a 2-es vagy a 3-as jelentős részét.

Törceee tudositas@nyuz.elte.hu

Tudósítás Homokozás vagy kutatómunka A barlangászat és ami mögötte van A barlangászatban az a legnagyobb kihívás, hogy sosem tudhatod, hova vezet a járat, amelybe épp fejest ugrottál, hogy nem látod, mi vár rád a túloldalon, hogy fel kell tárnod és meg kell keresned a létező, de nem látható helyeket. A múlt szerdai Földrajzos Klubon Slíz György tartott előadást az Ariadne-barlangrendszer feltárásáról.

Pár perccel kezdés előtt még alig lézengtek néhányan a teremben, cserébe a hagymás-zsíros kenyér bódító aromája az egész helyiséget belengte.

Lehet, hogy ennek az illatnak köszönhető, de a start után már kezdtek szállingózni az emberek – bár én inkább az előadás témájára tippelnék. Lassan szinte az egész termet megtöltöttük.

Ami számomra igen meglepő volt, hogy a kisbabától a tizenkét éves fiúig, valamint a tizenhat éves suhancoktól az idősebb úriemberekig minden korosztály képviseltette magát.

Az előadás nagy része a Pilisben található Ariadne-barlangrendszer feltárásáról szólt, amely Magyarország harmadik leghosszabb és harmadik legmélyebb barlangrendszere a maga 13 100 méterével és 203 méteres vertikális kiterjedésével. Hat barlang, a Leány-, a Legény-, az Ariadne-, a Rejtekút-, a Vacska- és a Kőoszlopos-barlang összekötésével jött létre.

A feltárások kezdete A Csévi-szirteken eleinte csak két barlang volt ismert, a Leány és a Legény másfél kilométeres hosszúsággal; előbbit formás cseppköveivel együtt 1991ben tárták fel. Az elkövetkező években az akkor még csak formálódó Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület tárta fel a két képződmény addig ismeretlen részeit és a közöttük lévő összeköttetést. Ezzel az összhosszúság három kilométerre rúgott.

1999-ben egy vadmacskát követve fedezték fel a Vacska bejáratát.

A barlangban több cserepet és a romok alatt összetört emberi koponyát is találtak. Csak 2007-ben gondoltak rá először, hogy a rendszer összeköttetésben lehet a Csévi-szirtek többi „termével”, ezért nekiláttak a tényleges feltárásnak. Így leltek rá a Pilis legnagyobb légterére, a 10 méter

széles, 50 méter hosszú és 15 méter magas Mérföldkőháti-teremre. A felfedezés azért is érdekes, mert az itteni barlangrendszerek eddig hosszú és vékony „kukacjárataikról” voltak híresek.

Az első szabadtüdős szifonátúszás Mi is az a szifon? „A szifont egy bontott, meredeken lejtős, sárdagasztó kuszodaként kell elképzelni.” Tehát egy kis barlangi tavacska, amelynek nem látjuk sem a másik oldalát – hiszen a barlang fala belenyúlik a vízbe –, sem az alját. Elég kockázatos vállalkozás alámerülni egy ilyen „tóba”, főleg szabadtüdővel. Amikor egy vállalkozó szellemű fiatalember mégis a mélybe vetette magát, a Vacskabarlang folytatását remélte a túloldalon, de sajnos ott egy nagyon szűk akadályba ütközött, és ezért nem tudott továbbhaladni. Az utat a mai napig nem folytatták. Ez a szifon a Csévi-szirtek eddigi abszolút mélypontja, ennél lejjebb még nem sikerült a barlangászoknak eljutni, de persze ami késik, nem múlik. „Két méter mélységben egy szűkületen átpréselődve az addig meredeken lefele haladó mennyezet felfele fordult, majd légteres járat következett. A szifon után azonban pár méter sárban kúszás után rögtön egy becseppkövesedett szűkület állta el az utat, ami mögött nagyobb tér sötétlett, máig várva a meghódítást.”

2002-ben egy erdei séta során fedezték fel az Ajándék-termet. Megtalálója alatt beszakadt a talaj, és kiderült, hogy egy elkorhadt aknafedélre sikerült rálépnie. A teremben világháborús fegyvereket találtak.

2005 őszén fedezték fel a gyönyörű cseppkövekkel tarkított Ariadnebarlangot, amelyről aztán egy évvel később kiderült, hogy összeköttetés-

ben áll a régóta ismert Legénnyel. 2008 augusztusában pedig a két kilométer hosszú Rejtekút-barlangra találtak rá.

13

A nagy áttörés 2010. december 12-én nagyon rövid idő alatt sikerült összekötni Rejtekutat a Legénnyel. Ezzel már 11 700 méteresre duzzadt a barlangrendszer hossza, amit az Ariadnéról neveztek el.

Ezeket az eredményeket persze rengeteg munkával, és több év alatt érték el az Egyesület tagjai. Amellett, hogy barlangokat és szűk járatokat tárnak fel, igyekeznek egyszerűbbé tenni a barlangkutatást. Ilyen segítség számukra például a hőkamerás barlangbejárás. Ez egy sokpontos elektromos mérés, az eredményeket egy számítógépre továbbítják, amely digitalizálja a beérkező jeleket. Ez alapján látni lehet, hogy a mért szelvény alatt mekkora a fajlagos ellenállás. Mivel ennek értékét a levegő és a vizes kőzet esetében tudjuk, így megállapítható, hogy a hegy belsejében hol található levegő – ugyanis ahol van, ott barlang is lesz. A kutatók munkáját segíti még a légfestés, amelynek során beszínezik a levegőt, majd a szín útját követve fedeznek fel új járatokat.

A természet is segítséget nyújt a barlangászok számára, ugyanis rájöttek, hogy a denevérek is elvezethetik őket addig ismeretlen helyekre, mert akarva-akaratlanul megjelölik azokat a helyeket, amerre jártak. Ha újabb felfedezésekben nem is, a jókedv fokozásában mindenképpen segítenek a pelék. Az Egyesület tagjai találkoztak már olyan alvó rágcsálóval, amely nem ébredt fel arra sem, hogy átrakták egyik helyről a másikra.

Korábban a Leány- és a Legénybarlang a nagyérdemű számára is látogatható volt, ám amikor a barlangrendszer többi részét feltárták, az összes bejáratot betonajtókkal zárták el, hogy a kíváncsiskodók ne tudjanak bejutni a termekbe. Mindezt azért tették, mert a hatalmas barlangrendszerben bárki könnyedén eltévedhet, és sajnos megtalálása nem csak pár napot venne igénybe. Illetve azért is, mert ha valaki nem tévedne el a szövevényes rendszerben, akkor valószínűleg vinne magával a csodálatos cseppkövekből Szandi

TétékásNyúz

14

Természet-Tudomány-Technika Einstein vs. CERN A fénysebességnél gyorsabban mozgó neutrínókat fedeztek fel?

A CERN kutatói bejelentették, hogy az OPERA kísérlet keretein belül a fénysebességnél gyorsabban mozgó részecskéket figyeltek meg. Azokról a neutrínókról állítják ezt, amelyeket hollywoodi kasszasikerekből, a 2012 című katasztrófafilmből vagy az Angyalok és démonokból már ismerhetünk.

A CERN A CERN (European Organization for Nuclear Research – Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) a részecskekutatás egyik legjelentősebb szervezete, székhelye és laboratóriumai Genftől északra, a francia-svájci határnál található. A szervezet alapító okiratát 1954ben írta alá tizenkét európai ország. Ma húsz tagállama vesz részt a kutatásban: az alapítók közül Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország,

Görögország, Hollandia, Németország, Norvégia, Olaszország, Svájc és Svédország – Jugoszlávia is alapító tag, ám 1961-ben kivált –, illetve a később csatlakozó Ausztria, Spanyolország, Portugália, Finnország, Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária. A laboratórium nevéhez fűződik az antianyag létrehozása, a részecskecsaládok számának bizonyítása, több Nobel-díjas felfedezés és találmány, illetve a manapság sokat emlegetett részecskegyorsítós kísérletek. A CERN-ben jó néhány olyan kutatás is zajlott, amelyeket többek között egyetemünk Atomfizika Tanszékén és Elméleti Fizikai Tanszékén is végeztek olyan intézetek közreműködésével, mint például a Magyar Tudományos Akadémia Részecske- és Magfizikai Kutatóintézete.

Az intézet jelenleg két fő projekt köré építi kísérleteit. Ezek egyike a kis túlzással a nagy elektron–pozit-

43. félévfolyam 7. szám 2011. október 26.

ron ütköztető (Large Electron Positron Collider, LEP) utódának is nevezhető nagy hadronütköztető (Large Hadron Collider, LHC), amely egy 27 kilométer kerületű, 3 méter átmérőjű, 50-150 méterrel a felszín alatt lévő alagútban fekszik. Az a megoldás, hogy az LHC a már megszűnt LEP alagútját hasznosítja, több szempontból is előnyös.

Egyrészt nem hagyja a CERN kihasználatlanul a bizonyára költséges korábbi befektetést, másrészt mivel így az LHC is a föld alá került, ezzel a terület bérleti díja alacsonyabb, mivel a felszínen nagyrészt a francia oldalon lenne.

A másik jelentős kísérlet az OPERA, amelynek során neutrínókat küldtek az olaszországi Gran Sasso hegység alatt található detektorba, hogy megfigyeljék a különböző részecskék egymásba való átalakulását.

Három fajtája az elektron-neutrínó, a tau-neutrínó és a müon-neutrínó.

Természetesen mindhárom típusnak létezik egy antineutrínó párja, mivel minden szubatomi részecskének létezik egy neki megfelelő, azonos tömegű, ám ellentétes töltésű „ikerpárja”.

A neutrínók például a Nap belsejében zajló inverz béta-bomlások és egyéb kozmikus reakciók során keletkeznek.

Elméletileg a Napból túlnyomórészt elektron-neutrínókat kellene észlel-

A rejtélyes neutrínó A neutrínók létezését először Wolfgang Pauli (1900-1958) tételezte fel 1930-ban, mivel ezek nélkül az energia- és perdületmegmaradás törvénye nem lett volna érvényes. A neutrínók valójában elektromos töltéssel nem rendelkező, semleges elemi részecskék.

Tömegük azonban van, annak ellenére, hogy a részecskefizika standard modellje szerint ennek 0-nak kéne lennie. Mivel nem rendelkeznek elektromos töltéssel, így az elektromágneses kölcsönhatásban nem vesznek részt.

nünk, a gyakorlatban viszont ez nincs így. A neutrínók valamilyen módon átalakulnak egymásba, a Napból érkező elektron-neutrínók egy része müonneutrínóvá alakul; ezt 1998-ban japán kutatók bizonyították.

1987

Az SN A-tól az OPERA kísérletig Neutrínó leegyszerűsítve akkor keletkezik, ha a proton–elektron egyesüléssel neutron jön létre. Erre az első bizonyítékot az 1987A szupernóva adta: a belőle érkező fény 1987. február 24-én érte el Földünket, de az általa kibocsátott neutrínókat már előző nap észlelték; több kutató ezt az időpontot tekinti a neutrínócsillagászat megszületésének.

Elméletileg semmi sem mozoghat gyorsabban a fénynél, azonban

Természet-Tudomány-Technika a CERN kutatói bejelentésük alapján mégis megfigyeltek olyan neutrínókat, amelyek ennél 6×10-7 szekundummal, azaz 60 nanoszekundummal gyorsabbak. A fizikustársadalom jelentős része azonban egyelőre óvatosságra int, annak ellenére, hogy a CERN állítása szerint a kísérlet során a genfi és az olaszországi laboratórium közötti távolságot 20 centiméteres, a neutrínók haladását pedig 10 nanoszekundumos hibahatárral tudták mérni. A jelenséget az OPERA elnevezésű kísérlet keretében figyelte meg tizenhárom ország közel kétszáz fizikusa, amelynek lényege, hogy protonnyalábokból keletkező neutrínókat küldtek a genfi laboratóriumból a közel 730 kilométeres távolságra fekvő olaszországi detektor felé, hogy megfigyelhessék a neutrínók egymásba alakulását. A hihetetlen felfedezést, a fénysebességnél gyorsabb mozgást látva a kutatásban résztvevő fizikusok több hónapon keresztül vizsgálták az eredményeket, illetve konzultáltak japán és amerikai laboratóriumokkal, mivel ezek csak akkor fogadhatók el, ha azt más, független kutatócsoport is megerősíti.

Amerikai megerősítés, holland cáfolat A CERN mindenesetre bizakodik, mivel hasonló eredmények jöttek ki 2007-ben a chicagói laboratórium MINOS kísérlete során, azonban akkor a nagy hibahatár miatt nem tudták igazolni a mérések helyességét.

A Fermilabben most megdöbbenve vették tudomásul az európaiak bejelentését; Stephen Parke, a központ vezető elméleti fizikusa az AP hírügynökségnek tett nyilatkozatában így jellemezte az OPERA eredményeit: „ha ez igaz, akkor az kétségtelenül problémá-

leggyorsabban nekiállnak az eredmények ellenőrzésének.

A döbbenet tovább fokozható, ha belegondolunk abba, hogy ha az OPERA kísérlet eredményei valósak, a fizika alapjaiban megváltozhat; gon-

doljunk például az időutazás törvényszerűségeire. Ennek elmélete ugyanis az, hogy ha elérnénk a fénysebességet, akkor az idő megállna, így az adott téridő kontinuumból kilépve egy másik időpontba vagy térbe épségben meg tudnánk érkezni. Einstein szerint időutazás nem lehetséges, hiszen a fénysebesség elérhetetlen. Vagy mégsem?

A Groningeni Egyetem tudósai azonban úgy vélik, hogy rájöttek, hol hibáztak a CERN kutatói, és így megcáfolták állításukat, miszerint léteznek a fénysebességnél gyorsabb részecskék. A hollandok szerint a mérésre használt GPS nem vette számításba az einsteini hatásokat. Hogy ez a cáfolat mennyire állja meg a helyét? Mivel a kísérlet során kapott eredmény teljesen ellentmond a jelenleg elfogadott fizikai alapelveknek, jogosnak tarthatjuk a Groningeni Egyetem hozzáállását, főleg ha figyelembe vesszük az 1987A szupernóva megfigyeléséről szóló adatokat.

Dr. Csanád Máté véleménye

kat fog okozni nekünk”. Nyilatkozataik szerint a japán Super-Kamiokande neutrínóobszervatóriummal együtt elfogadják a CERN felkérését és a lehető

A kérdés tehát az, hogy a CERN bejelentése nem volt-e elhamarkodott?

Az általunk megkérdezett szakértő, dr. Csanád Máté, az ELTE Atomfizikai Tanszék egyetemi adjunktusa is azt a lehetőséget támasztotta alá, hogy nagy valószínűséggel tévedett a CERN kutatógárdája: „Ami mérvadó lehet, az az 1987es esemény. Ebben az évben láttunk egy szupernóvát a Földön, amely az 1987A jelölést kapta. Ezt egyrészt

csillagászok fénytávcsővel, de a neutrínócsillagászok is látták, hiszen nagyon sok neutrínó érkezett, körülbelül öt darab egy-egy detektorba.

Több helyen is észlelték a detektorok ezeket a neutrínókat, kivéve a bajkáltavinál, mert ott pont szervizeltek.

A többi detektor négy órával hamarabb észlelte a Földre érkező részecskéket, mint ahogy a fényfelvillanást lehetett látni. Később kiderült, hogy ez a négy óra inkább annak köszönhető, hogy amikor a szupernóva felrobban, akkor egy ideig a fotonok nem láthatók. A robbanás a szupernóva belsejében történik, és az ekkor keletkező fotonok nem tudnak átjönni, mert a közeg ionos; ugyanígy, ahogy a Nap belsejéből jövő fotonokat sem látjuk, csak a felszínéről érkezőket. Tehát eleinte nem tudtak kijönni fotonok, csak ennyivel később.

Ha ezt a négy óra különbséget még komolyan is vesszük, körülbelül 168 000 fényévnyire volt ez a szupernóva tőlünk, tehát ennyi fényévet utaztak a fotonok és a neutrínók is.

Ekkor tettek szert négy óra előnyre a

15

neutrínók, amiről azt gondoljuk, hogy nem is előny, hanem ennyivel hamarabb keletkeztek. Ha az OPERA kísérletben a 732 kilométeres távolság és a 60 nanoszekundum arányát nézzük, az 18 méternek felel meg; és a 732 kilométerhez a 18 méter úgy aránylik, mint a 168 000 évhez a négy év. Így 1987-ben a neutrínóknak négy évvel hamarabb kellett volna megérkezniük, de ez csak négy órával hamarabb történt meg.”

Mint minden nagy horderejű kutatási eredmény, így a CERN-é is újabb és újabb megválaszolatlan kérdéseket vet fel. Egy biztos, a közeljövőben nem fogunk utazni a jövőben és a fizikadolgozatok sem maradnak el…

Csémi Zoltán ttt@nyuz.elte.hu

TétékásNyúz

16

Helyvektor & Kritika Mexikó ízei A változatosság gyönyörködtet Talán bennetek is felmerült már a következő gondolat: a városban járva szinte kizárólag arab, török, amerikai vagy kínai gyorséttermeket találunk, és milyen érdekes lenne valami újat kipróbálni. Szerencsére néhány kivétel akad, ezek közül az egyik az ¡Arriba! Taqueria.

Az amerikai filmekből jól ismert mexikói konyha immár nem csak a kukoricás-babos pizza képében köszön be hozzánk, hanem eredeti formájában is elérhető. Mióta a Casa Bonita című South Park-epizódot láttam, azóta vágytam rá, hogy kipróbálhassak valamilyen mexikói ételt, és most végre sikerült. Hadd osszam meg veletek a tapasztalataimat!

Az Arribának két étterme van, a Teréz körút 25. alatt és a Széna téren; én az előbbit kerestem fel. Belépve igen tágas helyiség fogadott, ahol minden színes és formagazdag, azaz nagyon vidám hangulatú volt. A falak és a táblák rengeteg információval szolgáltak, de egyszerre három nyelven, így azért nem minden kérdésemre kaptam egyértelmű választ. Hamar megtudtam, hogy a taco és a burrito csupán méretükben különböznek egymástól, illetve hogy magam állíthatom össze, mi kerüljön a tányéromra, de az árakról már a személyzettől informálódtam.

Biohazard, Björk Az izlandi Björk Guðmundsdóttir nyár elején a Manchesteri Nemzetközi Fesztiválon mutatta be először Biophilia című új lemezének dalait. Ahogy oly sokszor, ezúttal is egy régi barát működött közre az album elkészítésekor: Michel Gondry, Oscar-díjas francia forgatókönyvíró, film-, reklámfilm- és kliprendező – egyébként az idei Zöld Darázs című mozit is ő jegyzi – segített be az énekesnőnek. Nem először, hiszen a Jóga, az Army of Me vagy a Declare Independence is az ő keze nyomát viseli, csak úgy, mint a Daft Punk Around the Worldje vagy a Massive Attack Protection című klipje.

Még a nyáron megjelentek az első alkalmazások almás okostelefonokra, majd ezekkel együtt jöttek a videóklipek is: a Crystalline, a Cosmogony, a Moon és a Virus. Az appoknál mindig az aktu-

43. félévfolyam 7. szám 2011. október 26.

A kiszolgálás rendszere klasszikus gyorséttermi: a pulthoz mész, kérsz, fizetsz és leülsz. Az előre elkészített alapanyagokból azonban tényleg kívánságod szerint, a szemed láttára állítják össze a rendelésedet. Vannak

saláták és klasszikus mexikói ételek is, például a quesadilla vagy a fentebb már említettek.

A taco és a burrito olyasmi, mint egy palacsinta vagy egy döner kebab: az alapja egy lapos kenyérféleség – ha ális témához kapcsolódó animációk, játékok jelennek meg a böködős monitorokon, a hangszórókból pedig Björk hangja csendül fel. A Virus című szám alatt például a sejteket egy pusztító

vírus támadja meg, a felhasználónak pedig fel kell vennie ellene a harcot.

Csak ezt követően, kicsit megkésve, október 10-én jelent meg a teljes album.

A Crystalline című klip egy Holdszerű égitesttel kezdődik, majd egy

jól tudom, kukoricalisztből – majd ebbe kerül a hús, a saláták, a zöldségek és a szószok. Mivel talán előbbi a legközismertebb mexikói étel, így egy taco menüt kértem. A húst is magunk választhatjuk ki az igen széles választékból – én csípős, darált sertéshús mellett döntöttem – , továbbá az egyéb összetevők, elsősorban különböző saláták és zöldségek, mint például a hagyma vagy a jalapeño paprika közül is válogathatunk; én a személyzet ajánlására végül tejfölös szószt, kukoricás salátát – kukorica és más zöldségek híg salsa szószban –, zöldségeket és sajtot kértem. A menühöz két taco, egy kis tál tortilla chips és egy pohár innivaló tartozik.

Mivel az étteremnek emeleti része is van, mindezt ott fogyasztottam el.

A taco ízvilágában leginkább a gyrosra emlékeztetett, de kicsit máshogyan kell enni, mert nem csavarják össze szendviccsé. Ezenkívül fűszerezésében és húsában is eltér.

Egy taco egyébként 580 Ft, a rendelésem – két taco és a 400 Ft-os menü felár – 1560 Ft volt. Tehát nem csak a kiszolgálás, de az árak is tipikus gyorséttermiek. Fontos még megemlíteni, hogy mexikói söröket is árulnak, ráadásul nem csak Coronitát, így aki italkülönlegességekre vágyik, az is megtalálhatja, amit keres.

HG Roland helyvektor@nyuz.elte.hu gömbre vetítve megpillantjuk az énekesnőt, és hogy mi történik ezután, azt döntse el mindenki saját maga. Kristályok cikáznak, épülnek, olvadnak el és alakulnak át – én legalábbis ezt látom bele. A számhoz Björk egy szíriai zenésszel, Omar Souleymannal készített remixet, az eredeti videó klipjét pedig ezúttal is Gondry jegyzi. Érdekesség, hogy egy izlandi orgonakészítőt, Björgvin Tómassont kért meg, hogy a számhoz tervezzen egy olyan hibrid hangszert, amely egyesíti a hagyományos cselesztát a tradicionális indonéziai gamelánnal. Ezzel jól jellemezhető nem csak az énekesnő és a körülötte évek óta formálódó mikrokozmosz, hanem az új album mondanivalója is: a Biophilia befelé gondolkodik és a világ apró, de annál lényegesebb, alapvető elemeire koncentrál.

Törceee kritika@nyuz.elte.hu

Cooltér & Négyeshatos Sörfőzésünk múltja

Dobj egy mosolyt!

A folyékony kenyér története hazánkban

„A hátitáska kilóg. Nem tudja tőle becsukni az ajtót a villamosvezető.” – vetette oda nekem egy napos, őszi, októberi, mosolygós péntek délután szemrehányóan egy fekete hajú, középkorú hölgy, akinek a szemeiből azt olvastam ki, hogy itt senki más, csakis én tehetek róla, hogy még mindig nem indulunk.

Bár tény, hogy alig fértem fel, de csak azért sem szálltam le, hiszen majdnem egy hónapja nem voltam már otthon, és tapasztalataim szerint sem a busz, sem a vonat nem vár. Muszáj elérnem, és kész – gondoltam, de a villamos még mindig a megállóban állt. Na, jó. Ha csak a táska a baj, leveszem én, bár nem szívesen.

Meg aztán hova teszem, amikor annyi hely sincs, hogy kapaszkodni tudjak? – cikáztak gondolataim aggodalmasan. Bőrönd, válltáska, hátizsák. A velem szemben álló harminc körüli lány ahelyett, hogy idegesen „menj már arrébb”-ot kiáltott volna, vidáman felajánlotta, hogy segít, szívesen megfogja a hátizsákomat, és tényleg így tett. Sőt, végig mosolygott. Én pedig jókedvűen megköszöntem és további szép napot kívántam neki.

Leszálltak egy csomóan és ekkor egy bácsi lépett fel a négyeshatosra. Fején hatalmas fülhallgatót viselt, amiből a báli zene kihallatszott. Ahol volt hely, ő táncolt, és ráadásul nem is akárhogy! Akarva-akaratlanul is mosolyra húzódott a szánk. Azután két fiú szállt fel mellém.

Szakmai jellegű dolgokról és közös ismerőseikről beszélgettek. Nem figyeltem nagyon, de véletlenül meghallottam, és bevallom, mosolyognom kellett, ahogy egyikük az igazát bizonygatta a másiknak, amikor tüsszentettem. Majd rám nézett, és jobbulást kívánt. Nem sokkal ezután felszállt egy idős néni. A mellettem ülő lánnyal egyszerre ugrottunk fel helyünkről, mintha azon versenyeznénk, ki tudja neki gyorsabban átadni a helyét.

Mosolygott, megköszönte, sőt anyukáinkat is üdvözölte, hogy ilyen illedelmesnek neveltek minket, ami bevallom, jól esett, de jó lábaira hivatkozva nem fogadta el a helyet egyikünktől sem.

BKV jegypénztárnál: „Egy diákbérletet szeretnék!” „3850 Ft. Adhatok még valamit?” – jön a válasz. „Csak egy mosolyt esetleg.” – mondanám, de nem teszem. Úgysem értené… Októberi napsugár melegíti arcom, és hajamba kap az őszi szél. Mosolygós napot mindenkinek!

B. Andi negyeshatos@nyuz.elte.hu

Egyetemistaként mindnyájan szeretjük a sört. Nem csoda, hisz ez az aranyló, habos ital rendszerint megalapozza a legjobb baráti összejöveteleket, végigkísér minket a kocsmatúrák és a felhőtlen bulizások útvesztőjén, egy-egy vizsga alkalmával pedig bátorságot is önthet belénk. De vajon hol vette kezdetét és hová vezetett a sör története hazánkban?

Azt mondják, „a sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel”. A magyar sörkészítés múltja pedig egészen hazánk születéséig nyúlik vissza, ugyanis ennek fortélyait már igen korán ellestük az ebben jártas nyugati országoktól.

Első írásos emléke egy 1152-ből származó végrendelet, amely szerint Gyöngy asszony úgy rendelkezik, hogy halálát követően „serestor tartassék” felette; ezt a dokumentumot a Pannonhalmi Főapátság levéltára őrzi.

A sörfőzési jog, az úgynevezett „serjog” az Árpád-korban mindenkit megilletett, aki földtulajdonnal bírt.

Emellett egy idő után a sörkimérést is engedélyezték az országban, vagyis az otthon előállított ital bizonyos része eladható volt. A kolostorokban nem főztek sört, így az egyház adóként igyekezett beszedni az „őt megillető” mennyiséget. A XIII. századtól az uradalmak és városok is megszerezték a sörfőzés jogát, egy évszázadon belül pedig kialakult a minden korban nagy tiszteletnek örvendő és igen kelendő „sermíves” mesterség is. A XVI. század újítása, a céhek megjelenése a magyar sörtermelést is érintette, ugyanis ezek tagjai kétévi hazai és háromévi külföldi

tanulást követően tehettek tudásukról tanúbizonyságot.

Pesten először Proberger Jakab nyitott sörfőzdét 1687-ben Első Pesti Serfőző Ház néven. Ebben az időszakban már működtek sörfőzőcéhek hazánkban, Pest és Buda mellett Pozsony, Besztercebánya és Kolozsvár is büszkélkedhetett söreivel. 1843-ban lépett hatályba a szabad versenyt biztosító törvény, a „Pesti Serrendtartás”, amelyet az első szabad sörfőzde megszületése követett 1844-ben. Az alapító Schmidt Péter Kőbányán tárolta az elkészített sört; a terület víz- és pincerendszere kiválóan alkalmasnak bizonyult a sörfőzésre, így nem sokkal később itt épült meg az ország első gőzgépeket alkalmazó gyára, amely ifj. Dreher Antal nevéhez fűződik.

Az első világháborút megelőző években a magyar sörgyárak több mint hárommilló hektoliter sört adtak el évente, amelynek mintegy háromnegyed részét a budapesti üzemek állították elő. A két világháború azonban jelentős veszteségeket okozott a sörgyártásban. A kőbányai főzdék egyesültek, vidéken pedig csupán három városban, Pécsett, Nagykanizsán és Sopronban maradt fenn sörgyár. Államosításuk 1948-ban következett be, majd 1959 és 1971 között a Magyar Országos Söripari Vállalatba, 1971-től pedig a Söripari Vállalatok Országos Trösztjébe tömörültek. Az 1980-as évek végéig a négy hazai sörgyár mellé három másik is épült: Bőcsön, Martfűn és Komáromban. A kőbányai gyár ma a Dreher Sörgyárak Zrt., a soproni és a martfűi a Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., a bőcsi pedig a Borsodi Sörgyár Zrt. nevet viseli, amelyek egyben a három legnagyobb sörgyártó közé tartoznak Magyarországon.

Verus coolter@nyuz.elte.hu

17

TétékásNyúz

18

Belszíni fejtés Az egyik kimarad Sziasztok! Ezen a héten Az egyik kimarad nevű játékkal kedveskedem nektek. A feladat a megadott női nevek elhelyezése az ábrán úgy, hogy a szomszédos mezőkbe kerülő szavakban EGY BETŰ SEM ismétlődhet.

A különböző ékezetekkel bíró magánhangzók különbözőnek számítanak, például ILDIKÓ-nak lehet ÁGOTA nevű szomszédja. Néhány lány nevét segítségképpen előre beírtam, és mivel csak tizenkilenc mezőnk van, a húsz névből egy óhatatlanul kimarad.

A megfejtéseket a rejtveny@nyuz.elte.

43. félévfolyam 7. szám 2011. október 26.

hu címre várom szombat reggel 10-ig „Az egyik kimarad” jeligével.

Másik feladványunk a szokásos sudoku, amelynek szabályait már biztosan sokan ismeritek, de azért leírom, hogyan is kell megoldani egy ilyen rejtvényt. Minden egyes sorban és oszlopban csak egyszer szerepelhetnek 1-9-ig a számok. Mivel kilenc helyre kell beírni a számokat, így nyilván mindnek szerepelnie kell egyszer.

De nem csak a sorokat és oszlopokat kell figyelni, hanem a kis 3x3-as négyzeteket is, mert ezekben is csak egyszer szerepelhetnek a fent említett számok. Ezúttal két könnyebb,

egy közepes, illetve egy nehezebb, nagyobb kihívást jelentő feladványt szántam nektek.

Az előző heti nyerteseink Kis László, Tóth Tamás és Kiss-Szemán Anna. Gratulálok nektek, a csokijaitokat az Északi Hallgatói Irodában vehetitek át.

Panni rejtveny@nyuz.elte.hu ÁGOTA, ANNA, BLANKA, EDIT, EMESE, EMŐKE, ENIKŐ, ERZSÉBET, ESZTER, ETEL, ILDIKÓ, JANKA, JUDIT, KINGA, LAURA, LILI, LUCA, OLGA, TÜNDE, VANDA

Mozizóna Vizsgáztunk, jelesre Végre egy nézhető magyar film!

A vizsga bizonyíték arra, hogy érdemes a szokásos vígjátékoktól és romantikus történetektől eltérő filmet is készíteni Magyarországon. Bergendy Péter új mozija igazán izgalmas noir thriller, amelyhez hasonlót rég nem láthattunk és valószínűleg egyhamar nem is fogunk: egy 1956-os barangolás a forradalom klisés momentumai nélkül.

Alig egy évvel az 1956-os forradalom és szabadságharc után járunk, karácsony estéje előtti délután. A film főszerepében Jung András fiatal és feltörekvő ügynök áll; védnöke a tapasztalt, a spanyol polgárháborút is megjárt Markó Pál.

A két főhős között már-már apa-fia kapcsolat alakul ki, és ez a bizalmi viszony lesz az, ami a film végén egyikőjük vesztét okozza.

Bergendy Péter második nagyjátékfilmje nem olyan, mint az előző, az Állítsátok meg Terézanyut!, hiszen nem csak témájában és műfajában van mérföldekre az említettől, hanem értékeiben is. Ezt az értéket igazán az adja, hogy nem szájbarágósan és túlmagyarázva mutatja be a korszakot, hanem felvillantott képek és érzések segítségével ad hiteles képet. Nekünk, akiknek csak szülői, nagyszülői történetekből vagy más filmekből van meg a „sztori”, igazán sokkolóan hathat a film.

Az operatőr, a rendező és a forgatókönyvíró munkáját egyaránt dicsérnünk kell. A film jelenetei, beállításai, képi világa anélkül mesél a bizalmatlanságról, reménytelenségről és kilátástalanságról, hogy bárki is egy könnycseppet hullajtana vagy bárkit is lelőnének. A kietlen utcákon karácsony lévén alig vannak emberek, mégis újra és újra cikázik egyegy sötét ballonkabátos alak, aki vagy egy kocsihoz vagy egy utcai telefonhoz siet éppen.

A vizsga cselekménye végig pörgős – pont a ballonkabátos alakok miatt –, nem lassul be, ezért egy pillanatra sem lankad a figyelmünk. Főleg akkor nem, amikor egy tündér jelenik meg a vásznon Hámori Gabriella személyében. A színésznő Éva szerepét alakítja, aki az ő Ádámjához, Jung Andráshoz rohan egy szerelmes légyottra. Ezt árgus szemekkel követi Markó Pál, aki a szemközti házból tartja megfigyelés alatt Jungot. Hamarosan azonban kiderül, hogy nem csak a fiatal ügynököt figyelik meg, hanem magát Markót is.

A „mindenki figyel mindenkit” láthatatlanul érződik a teljes játékidő alatt. Ezt a nyomasztó légkört mutatja be a film a forradalom borzalmai és következményei helyett. Aki szereti a Harmonia Caelestist Esterházy Pétertől vagy Spiró György Tavaszi Tárlatát, annak minden bizonnyal ez a film is tetszeni fog; október 23-a kapcsán érdemes megnézni.

Törceee mozizona@nyuz.elte.hu A VIZSGA (magyar, 2010, 90 perc).

Rendezte: Bergendy Péter.

Forgatókönyv: Köbli Norbert.

Szereplők: Nagy Zsolt (Jung András), Kulka János (Markó Pál), Hámori Gabriella (Éva), Sherer Péter (Kulcsár Emil).

Pontszám: 9/10.

TétékásNyúz