Tétékás Nyúz 4411 by Tétékás Nyúz

TétékásNyúz XLIV. félévfolyam 11.1. szám XXXVIII félévfolyam szám 2009. május február2.03. 2012.

Az ELTETTK ELTETTKHÖK ELTE TTKHÖK HÖK hetilapja info: nyuz@elte.hu http://nyuz.elte.hu

ELTE TTK HÖK Képviselőválasztás (4. oldal) Szupernovát fedeztek fel magyar csillagászok (15. oldal) Interjú dr. Csámpai Antallal (8-9. oldal) TTKHÖK

4411_szurke.indd 1

2012.05.02. 9:43:13

2012-es online felmérés

Plusz-Mínusz Nincs többé ETR

A Diplomás Pályakövetési Rendszer keretében 2012 tavaszán Viszlát ETR, üdvözlünk Neptun, de ismét két online felmérés kerül egymás után lebonyolításra: nem érdemes leragadni a névváltásnál. a hallgatói motivációs vizsgálat és a 2007-ben, 2009-ben, Dr. Cseszregi Tamás, az ELTE Oktailletve 2011-ben végzettek kérdőíves vizsgálata 2012. április tási Igazgatója is hangsúlyozta, hogy és május folyamán történik. a váltás lényege nem a név, hanem a A hallgatói felmérésben az ELTE azon jelenlegi hallga- tartalom – vagy színpadiasabban az, tói vehetnek részt, akik az adatfelvétel időpontjában az ami mögötte van.Az egyetemvezetés célja már évek óta az, hogy ELTE-re beiratkoztak és a félévben regisztráltak valamely a régi, elavult ETR helyett egy hatékonyabb adatstruktúrával alapképzésre, mesterképzésre, ezek osztott és osztatlan rendelkező rendszert vezethessenek be. formáira, doktori képzésre, vagy régi típusú egyetemi vagy Ehhez sok külső tényezőnek kellett szerencsés csillagzat alatt főiskolai képzésre, valamint az ETR-ben van e-mail címük egyesülnie, ami most végre létrejött. Egyrészt az egyetem regisztrálva. megkapta a Neptun ingyenes licenszét, ami nyilvánvalóan A diplomások kérdőkedvező gazdasági helyzetet eredményezett. Emellett pedig a íves vizsgálatában azok közbeszerzési eljárás folyamán az illetékesek megvizsgálták vehetnek részt, akik a rendszer műszaki specifikációját, ami teljesen kielégíti az 2007-ben, 2009-ben, elvárásokat. vagy 2011-ben végeztek „A tárgyalások folyamán is nyilvánvaló volt, hogy az új tanulmávalamely alapképzésnyi rendszer bevezetése az adatkezelés, az ügyintézés és a ben, mesterképzésben, szolgáltatások szempontjából is hatalmas előrelépés lesz. Halldoktori képzésben, régi gatói szempontból rengeteg kényelmi funkció bevezetésével és típusú egyetemi vagy főiskolai képzésben, és az ETR-ben van bővítésekkel jár az átállás. „Számunkra az egyik legnagyobb e-mail címük regisztrálva. kihívást a hallgatók megfelelő felkészítése fogja jelenteni” – Akik mindkét csoportba (végzettek és hallgatók) beletar- kommentálta a hírt Kalina Gergely, az EHÖK elnöke. toznak, mind a hallgatókra, mind a végDr. Cseszregi Tamás szezettekre vonatkozó kérdőív kitöltésére rint a hallgatók életét is A jelentkezők döntöttek: megéri az ELTE-n tanulni invitáló levelet meg fogják kapni. könnyebbé teszi majd az A kérdőívek kitöltésével, elérhetőségével Az ELTE-re jelentkeztek a legtöbben az egyetemek közül a új rendszer. Rengeteg kapcsolatban az érintett hallgatók és vég- 2012-es felvételi során, önköltséges képzésben is. Az egyete- kényelmi megoldást nyújt zettek az ETR-ben regisztrált e-mail címük- mi karok népszerűségi listáját az ELTE Bölcsészettudományi majd számukra, tervezik re kiküldött levélben kapnak tájékoztatást. Kara vezeti. Az ÁJK-ra csupán 14,4%-kal jelentkeztek keve- például a gyűjtőszámla Azon kérdőívet kitöltők között, akik jel- sebben első helyen, mint 2011-ben. bevezetését is, de nem ez zik, hogy szeretnének ajándéksorsolásban A felvi.hu-n megjelent jelentkezési adatokból kitűnik, hogy lesz az egyetlen előnye. részt venni, számos értékes nyereményt az ELTE népszerűsége a korábbi évekhez képest is növeke- A Neptun ugyanis tartalsorsolunk ki. dett, míg tavaly a jelentkezők 10,75% jelölte meg az ELTE-t maz egy hallgatói elektroforrás: http://www.elte.hu nikus ügykezelői modult is. első helyen, ez az arány 2012-ben 12,1%. Az ELTE Bölcsészettudományi Kara vezeti az egyetemi Ez karonként eltérő funkciA művészet integrál karok népszerűségi listáját a felvételizők körében. A húsz ókat lát majd el, de elkép„A művészet integrál!” címmel nyílt legnépszerűbb kar közül négy az ELTE-hez tartozik: har- zelhető, hogy jövőre a kiállítás kortárs képzőművészek – köz- madik helyezett a PPK, hatodik a TTK, tizenhatodik a dékáni méltányossági kérvényedet akár éjfél előtt két tük ef Zámbó István és Wahorn András listán az ÁJK. – festményeiből április 23-án az ELTE Az idén bevezetett új felsőoktatási felvételi rendszerben perccel, otthonról, pizsaBárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán. különös jelentősége van annak, mennyien választják az mában is elintézheted. A nyíregyházi Down Egyesület által szer- önköltséges tanulmányokat. A jelentkezési adatok azt Mi az a gyűjtőszámla? vezett festménykiállításon nagyrészt mutatják, a fiatalok szerint leginkább az ELTE-n éri meg A gyűjtőszámla egy speolyan alkotások láthatók, amelyeket a önköltséget vállalni: az egyetemek közül ide jelentkeztek ciális folyószámla, amin a pénzed tárolódik egészen kortárs festőművészek down-szindró- legtöbben erre a képzési formára, összesen 2942-en. más és ép gyermekekkel közösen készí- Bár országosan lényegesen kevesebben próbálkoznak a addig, amíg úgy nem döntettek a 2011-es Nemzetközi Down továbbtanulással (22%-os az elmaradás a tavalyi adatokhoz tesz, hogy más sorsra érdeVilágnapon, a Vígszínház karzatán. képest), az ELTE-n ehhez képest csupán feleakkora a csök- mes. Ennek az egyenlegét A huszonhárom közös kép mellett hét kor- kenés (11%). Az Egyetem két karán a tavalyi évhez képest alig a Neptun fogja számon tartárs képzőművész egy-egy saját festmé- csökkent az első helyen jelentkezők száma: az ELTE TTK-n tani. Ha befizetnivalód van nye is látható a tárlaton, amely először a mindössze 1,6%-os, az ELTE PPK-n 6,9%-os csökkenést az egyetem felé – legyen Szimpla Kertben került kiállításra. regisztráltak. Az államilag finanszírozott helyek számának az tan- vagy vizsgadíj, vagy Időpont: 2012. április 23 – május 5. drasztikus mérséklése ellenére az ELTE ÁJK-ra csupán bármi – azt az új tanulmáH e l y s z í n : E LT E B G G y K ( 1 0 9 7 14,4%-kal jelentkeztek kevesebben első helyen, mint 2011- nyi rendszeren keresztül, Budapest, Ecseri út 3. „C” épület, eme- ben. Ugyanakkor az ELTE jogászképzéseire 1778 jelentkezés valós pénzmozgás nélkül intézheted majd el. leti folyosó) érkezett önköltséges formában. forrás: http://elteonline.hu forrás: http://www.elte.hu forrás: http://www.elte.hu

44. félévfolyam 11. szám 2012. május 2. 4411_szurke.indd 2

2012.05.02. 9:43:17

A főszerkesztő nadrágszéle Újratervezés Életképek lV.

Tartalomjegyzék HÖK ...............................................4-6 (Elnöki beszámoló; TTK HÖK Képviselőválasztás 2012; XVII. Bolyai Konferencia; Eötvös Konferencia) Sport .................................................. 7 (Túl a bringázáson) Arcok ................................................. 7 (Békésy György) Lágymányosi Portrék ..................8-9 (dr. Csámpai Antal) Alapítvány........................................9 Faliújság .....................................10-11 Tudósítás ...................................12-13 (Magyarországi hiúzok; Séta az alagútban) TTT .............................................14-15 (Újra utazhatunk hangsebességgel?; Csillagászati távolságmérés) Helyvektor ..................................... 16 (Kuplung, fék, gáz) Kritika ............................................ 16 (Matematikus hangverseny) Cooltér ............................................ 17 (Eltűnt jégmezők nyomában) Négyeshatos ................................... 17 (Orgonavirágzás idején) Belszíni fejtés.................................. 18 Mozizóna ........................................ 19 (Csatahajó; A legszebb dolog)

Karfiol megszeppent arccal ült a söntésnél. Figyelni próbált, de tulajdonképpen csak a baráti bájcsevely utáni reménykedés volt az, ami miatt bevállalta ezt az eléggé hosszúra nyúló estét valahol a Mező borozó és a végtelen közt. Két társa, akik mellett ült, és akik ebből az aprócska okból kifolyólag mellette ültek, már jó szolgálatot tettek korábban szerzőnknek, s hogy most ismét visszaköszönnek, nem csak a véletlen szüleménye, még abban az esetben sem, ha jelen szituációban csak a valakit szóval tartani próbáló statiszta szerepét kapják is. Tehát, hogy a tárgynál maradjunk, és hogy a leghűebben tudjuk ábrázolni hősünk lelki állapotát, történetünkről tudni kell azt is, hogy valamikor – természetesen egy valótlanul távolinak tűnő időpillanatban és egy számunkra teljesen szokatlan, soha nem látott környezetben –, egy nagy embertömegeket megmozgató sportesemény ideje alatt játszódik, amikor is a gyanútlan szemlélő úton-útfélen random emberek ovációjába ütközik, akik éppen az esedékes gólt ünneplik, akarom mondani, célba érést, azaz hogy tök mindegy, hogy mit, a hangsúly mindenképpen a városban eluralkodó hangulaton van. Szóval, amint azt már említettem, Karfiolunk csak ült magába roskadva, társaira figyelve – vagyis kezdetben még teljes mértékben úgy érezte, hogy képes erre az embert kívánó műveletre, de az idő előrehaladtával és telítettségének exponenciális ütemű alakulásának következtében mindinkább ráébredt, hogy talán mégsem kellene ilyesféle habókoskodással töltenie keservesen előállított szabadidejét – és kissé megdöbbenten konstatálta: ma a legkevésbé sem érdekli az, mi is történt a nagyvilágban, hogyan rúgott labdába négykézlábra ereszkedve a Bögő parti csillag, vagy hogy miért is ujjong az a rengeteg ember körülötte egyegy félresikerült attak után. Kiegyensúlyozott mentális állapottal rendelkező személyiségek lévén tételezhetünk fel ugyan pszichoszomatikusnak mondott elváltozásokat fásultságának hátterében, de mielőtt messzemenő következtetéseket vonnánk le, talán elég, ha markunkba kapunk néhány címszót Karfiol agyából és az asztalra pödörintjük. Nem kell profi kávézacc-jósnak lennünk ahhoz, hogy konklúziót tudjunk levonni a szavak eme kusza rengetegéből, amelyek mögött mindig ott terpeszkedik viselős kakukkmadárként a diszharmónia is: nyár, strand, egyetem, vizsga, időszak. Most tehát, ahogy mi egyre csak távolodunk a színtől, parányi pontokként érzékelve csak az előbb még előttünk toporzékoló szereplőinket, szerencsétlen vitézünk kezébe temeti az arcát, letörli a gyöngyöző verejtékcseppeket, majd bólint egy lassút, monoton melankóliával, hiszen ezt a mozdulatot már oly sokszor begyakorolta korábban. Fontanji Andor főszerkesztő foszerkeszto@ttkhok.elte.hu

TétékásNyúz XLIV. félévfolyam, XI. szám.

Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Fontanji Andor. Vezetőszerkesztő: Fontányi A. Tördelő: Törceee. Olvasószerkesztők: Kopács Orsi, Lánszki Lőrinc. Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Kőnig Rita), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Mészáros Máté), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), TTT (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura, Weyde Szandra). Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: nyuz@elte.hu. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei: foszerkeszto@ttkhok.elte.hu; személyesen fogadóidőben (péntek 12-14) Déli Hali (00.732).

TétékásNyúz 4411_szurke.indd 3

2012.05.02. 9:43:18

HÖK Elnöki beszámoló

nincs máshogy az ETR-rel sem. Minden tanulmányi rendszernek vannak előnyei és hátrányai is. Ami biztos, hogy az ELTE-n hosszú tárgyalások előzték meg az új rendszer bevezetését. Így személy szerint én azt várom, hogy az ETR összes jól működő ELTE-s fejlesztését, különösen a 3 lépcsős tárgyfelvételi rendszert hozni tudja a Neptun is. Erre a hírek szerint jó esélyünk van. Az EHA kód hiányozni fog, de legyen ez a legkisebb problémánk. Főleg, hogy a jelenlegi ETR a legfontosabb gátja volt az elektronikus index bevezetésének. Reméljük, hogy egy újabb lépést tettünk e felé is. A TTK HÖK igyekszik a lehető legjobban informálódni a Neptunnal kapcsolatos kérdésekben, hiszen ezek tényleg minden hallgatót érintenek. A bevezetés november 1-je és 15-e között történik meg, addig is folyamatosan tudósítunk benneteket és várjuk véleményeiteket. A héten megszületett az előterjesztés az ELTE HÖK-jei közötti,

tavalyinál 20%-kal alacsonyabb, költségvetés-felosztásról, amit az EHÖK Küldöttgyűlése fog tárgyalni. Igyekszünk, hogy ebből ti ne érezzetek semmit, legyen szó a rendezvények színvonaláról, a tájékoztatásról vagy az irodai „kiszolgálásról”. Az ösztöndíjakat ez természetesen nem érinti, hiszen azok ettől független keretekhez tartoznak. Az már biztosnak látszik viszont, hogy a TTK HÖK legjelentősebb kiadási tételét, a Nyúzt nem tudjuk jelen formájában fenntartani. Ezért arról is várjuk a véleményeteket (egyelőre csak e-mailben, nemsokára különböző felmérésekben is), hogy szerintetek mennyire tölti be jelenleg tájékoztató és szórakoztató funkcióját a Nyúz, fontos-e a heti megjelenés, a jelenlegi példányszám vagy akár az újság oldalainak száma, az ingyenesség, stb. A képviselőválasztás is megkezdődött, jelenleg a képviselőjelöltek jelentkezését várjuk! Ha úgy érzitek, hogy jól tudnátok a TTK HÖK legfőbb döntéshozó testületében képviselni szaktársaitokat vagy egyszerűen csak jobb irányba tudnátok terelni a TTK HÖK-öt, akkor jelentkezzetek képviselőnek. Jelentkezési lapot találtok az Északi HALI-ban vagy a honlapunkon. Dukán András Ferenc elnök ELTE TTK HÖK elnok@ttkhok.elte.hu

kell tölteni és leadni az iroda nyitvatartási idejében május 8-ig! Fontos azonban megjegyezni, hogy akik ebben a félévben végeznek a tanulmányaikkal (például abszolutóriumot szereznek, lediplomáznak), azoknak megszűnik a jogviszonyuk az ELTE-vel, ami a megszerzett képviselői mandátum megszűnését is jelenti. Emiatt nekik, függetlenül attól, hogy itt tanulnak-e tovább (például. MSc-n), nem tanácsoljuk a jelentkezést. Ha már leadtátok a jelentkezési lapotokat, akkor nincs más dolgotok, mint meggyőzni az embereket arról, hogy ti vagytok az ideális képviselőjelöltek. Ez azért fontos, mert a jelöltállítási időszak után beindul a szavazási időszak, amin a lehető legtöbb szavazatot kell gyűjtenetek, hogy bekerüljetek a HÖK nem mindennapi életébe. A szavazás akkor lesz érvényes, ha a Kar hallgatóinak legalább 25%-a leadta a voksát. Ha ez összejön, akkor összeszámoljuk a szavazatokat és

az eredményeket közzétesszük az Önkormányzat weboldalán. Ahhoz, hogy bejussatok a Küldöttgyűlésbe, a szakterületi képviselőkre leadott szavazatok 15%-át kell birtokolnotok, ellenkező esetben sajnos nem lehettek képviselők. Szakterületenként az 5 (doktoranduszok esetén 3) legtöbb szavazatot szerző jelölt lesz képviselő. A maradék helyeket a szakterületenkénti részvételi arány alapján töltjük föl. Akik az előbb említett módok egyikén sem jutnak be, azok a képviselőtestület póttagjai lesznek. Szóval ha leadjátok a jelentkezési lapot május 8-ig, elindultok a képviselő választáson és megszerzitek a szükséges szavazatokat, akkor a következő ciklusban jó eséllyel ti képviselhetitek hallgatótársaitok érdekeit. És függetlenül attól, hogy jelentkeztek-e képviselőnek vagy nem, mindenképp SZAVAZZATOK! Péntek András Választási Bizottság elnök

Neptun-láz A múlt hét talán a félév legsűrűbb féléve volt, akár egyetemi akár HÖK szempontból tekintjük. A legnagyobb újdonság, ami mellett senki nem mehet el észrevétlenül, hogy bejelentésre került, hogy ősztől Neptun lesz az ELTE-n is. Erről is beszámolok cikkemben, de azért előbb kezdjük kissé könnyedebb témákkal. A hosszú hétvége miatt nehéz titeket frissen tájékoztatni, hiszen mire e cikk megjelenik, ezúttal már csütörtök lesz. Ami mégis aktuális, hogy a LEN szervezése április utolsó hetében se lankadt, sőt finisébe érkezett. Előző heti számunkban, a LEN-es cikkben félreérthetően jelent meg, ezért a pontosság kedvéért ezúttal egyértelműsítenék: természetesen a TÁTK és a TTK HÖK mellett az IK HÖK is részt vállal a szervezésben. A programokat keressétek a plakátokon, a len.elte.hu-n és a LEN Facebook oldalán. Idén egy „ﬂashmobot” is szervezünk, ha van kedvetek táncolni az Északi Épület előtt, akkor keressétek a részleteket a Facabookon, a „LEN Flashmob” oldalon. Vissza a Neptunhoz! Mostanra egyértelművé vált, hogy az ELTE még idén átáll az ETR-ről az új keretrendszerre. Ez már most is pánikszerű hangulatot eredményezett. A Neptunnak nincs jó híre, rengeteg problémát lehet hallani más egyetemekről. Igazából ez természetesen

ELTE TTK HÖK Képviselőválasztás Szeretnél képviselő lenni? Szeretnél segíteni a hallgatótársaidnak? Részt vennél a TTK HÖK döntéshozatalában? Vannak ötleteid, hogy lehetne jobb az egyetemi élet? Nincs más dolgod, mint jelentkezni képviselőnek, és elindulni a választásokon. De hogyan is működik ez az egész? Ebben az évben április 24-én alakult meg a Választási Bizottság, amelynek feladata a képviselőválasztás megszervezése és lebonyolítása. Az első feladat a jelentkezési/jelöltállítási időszak kitűzése volt, melynek végeredménye, hogy „Jelentkezz képviselőnek!” hirdetések jelentek meg a Nyúzban és a HÖK weboldalán. Jelentkezési lapot az északi HALIban tudtok kérni, vagy le is tölthetitek a http://ttkhok.elte.hu oldalról. Ezt csak ki

44. félévfolyam 11. szám 2012. május 2. 4411_szurke.indd 4

2012.05.02. 9:43:19

HÖK A név kötelez

fogva a konferencián bemutatott előadások is főképp a természettudományok és az informatika szakterületeit fedik le, de minden évben igyekszünk színesíteni a rendezvény programját. Így például a biológia, földtudomány, matek és fizika témakörök mellett idén is helyet kaptak egy külön szekcióban a társadalomtudományok, az irodalom, illetve a művészettörténet. Az előadások időtartama tizenöt perc, amelyet minden esetben egy maximum ötperces diszkusszió követ, ezalatt a hallgatóság felteheti kérdéseit az előadónak. Éppen ezért nagyon gyakori, hogy az ifjú kutatójelöltek, továbbá a tudományos pályára készülő felsőbbéves hallgatók nálunk adják elő TDK munkájukat. A konferencia nemcsak remek lehetőség a

vitaképesség, illetve az érveléstechnika fejlesztésére, hanem egyúttal a kapcsolattartást és az eszmecserét is szolgálja a diákok és szakkollégiumok között. Ennek eredményeképpen szoros kapcsolatot ápolunk több külföldi intézménynyel, mint például a kolozsvári Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégiummal, ahonnan minden évben képviseltetik magukat a határon túli magyar diákok is. A jelentkezések elbírálásánál nagyon fontos szempont a téma közérthető megfogalmazása. Ugyanis, mint az már korábban elhangzott, alapvető célunk, hogy az eltérő kutatási területeken dolgozó hallgatók is bepillantást nyerjenek egymás munkájába. Továbbá a jelentkezőknek lehetőségük van arra is, hogy a poszter szekcióban mutassák be témájukat. Ennek köszönhetően az idén huszonnyolc poszterrel várjuk az érdeklődőket, ezekről részletes információkat találsz a kollégium honlapján: http://www.bolyai.elte.hu. A konferencia után olyan fakultatív programokkal várjuk a résztvevőket, mint például a felolvasóest, illetve a teaház. Utóbbi kitűnő lehetőség a vélemények ütköztetésére, valamint remek alkalom a leendő természettudományos, bölcsész, jogász, közgazdász, orvos stb. értelmiség közeledésére. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Kovács Péter

felölelő tizenegy szekció mindegyikét (kezdve a társadalomtudományoktól az informatikáig) elismert szakemberek vezetik, mint például dr. Kele Péter, prof. Probáld Ferenc, dr. Győri Róbert, Burcsi Péter vagy dr. Kozma László. A természettudományos előadások szerteágazó témákkal várják közönségüket, lesz szó evolúcióról, „okosító ételekről”, a klíma és bor összefüggéséről, klímaváltozásról, anorexiáról a matematikában, az interneten való kaotikus viselkedésről, távvezérlésű

robotról, egyszóval mindenről, ami tudományos szem – szájnak ingere. A rendezvény színvonalát erősítik a szombatra és vasárnapra meghívott plenáris előadók, dr. Hankiss Elemér és dr. Tamás Pál is. Természetesen a három nap alatt nem csak tudományos programokkal szolgálhatunk, az este a lazításé, így pénteken sütögetéssel egybekötött kerti partyra, majd Open Mic felolvasó estre, szombaton snookeroktatásra (Rex Williams Snooker Club), vasárnap pedig egy közös záróbulira invitálunk mindenkit. A konferencia nyitott, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak az Eötvös József Collegium nagyklubjába. Az előadások címét, absztraktját és pontos időpontját az ek.eotvos.elte.hu oldalon tekinthetitek meg. Varga Nóra

XVII. Bolyai Konferencia A Bolyai Kollégium, az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományos és informatikai szakkollégiuma hagyományaihoz híven idén május 5-én, immár tizenhetedik alkalommal rendezi meg a Bolyai Konferenciát, amely 2010-ben elnyerte az ELTE Év Tudományos Rendezvénye címet. Kollégiumunk az első Bolyai Konferenciát 1996-ban rendezte azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsen a hallgatók számára eltérő kutatási területeik bemutatására. Akkor az első konferencia szervezőit az a szándék vezérelte, hogy egy olyan szakkollégiumi találkozót keltsenek életre, amelyen az ország szakkollégiumainak diákjai megismerhetik egymás érdeklődési körét. A kezdeményezés nagy sikert aratott, amit évről évre bizonyít a résztvevők magas száma és az, hogy azóta a Bolyai példáját más szakkollégiumok is követték olyan sikeres rendezvényekkel, mint az Eötvös Konferencia és a Korányi Frigyes Tudományos Fórum. A Bolyai Kollégium kizárólag TTK-s és IK-s hallgatókat foglal magába, ennél

Eötvös Konferencia Kedves, lelkes TTK-sok, figyelem! Az idei, szám szerint XIII. Eötvös Konferenciára szívesen fogadunk minden kedves érdeklődőt, kiváltképp azokat, akik szeretnének bővebb információkhoz jutni a természettudományok egy-egy érdekes, szélsőséges, meghökkentő témájával kapcsolatban. A május 4. és 6. közötti hétvégén megrendezésre kerülő konferenciára a több mint kétszáz jelentkező közül a szakmai bizottságok végül kilencvenkilencet választottak be az előadók közé. Szerencsére a sok színvonalas absztrakt miatt ez cseppet sem volt könnyű feladat. A jelentkezések tizenhét egyetem több karáról és tizennyolc szakkollégiumból érkeztek. A természet-, társadalomés humántudományokat egyaránt

TétékásNyúz 4411_szurke.indd 5

2012.05.02. 9:43:20

HÖK Földrajzos Klub a Hallgatókért és a Tudományért Egyesület Új távlatok, komolyabb érdekképviselet A Földrajzos Klub kezdeti célja volt, hogy tagjai hallgatótársaik örömére szórakoztató összejöveteleket szervezzenek, heti rendszerességgel messzeföldi utazásokról szóló beszámolók kerüljenek terítékre. A népszerűség növekedésével párhuzamosan azóta a tennivalók is megszaporodtak, szükségessé vált tehát a klub kereteinek újragondolása. Erre került sor a közelmúltban. K ö r n ye z e t t u d o m á n y i K l u b , Mafihe, EBiHal… mind-mind ismerősen csengő nevek a TTK-s hallgatók zömének. Mostantól a Földrajzos Klub is csatlakozhat a sorhoz, hiszen a végzett és tervezett tevékenységeinek bővítésével kinőttük az eddigi kereteket, ezért volt szükség egy új, több lehetőséget magában hordozó egyesületi forma létrejöttére. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy az érdekképviseleten kívül más feladatokra is nagyobb hangsúlyt tudjunk fektetni. Mi is az a társadalmi szervezet? Miért van szükségünk erre? Egyáltalán mi az, amiért mostantól jobb nekünk? – csak néhány kérdés azok közül, amelyek szöget üthetnek a földrajzos és földtudós hallgatók fejébe a Földrajzos Klub a Hallgatókért és a Tudományért Egyesület megalakulásának hallatán. Non-profit szervezetként olyan ötletek, tervek megvalósítását vihetjük véghez, amellyel idáig vagy nem foglalkoztak, vagy jogi akadályokba ütközött volna a kivitelezésük. Másfelől a források bevonására is több alternatíva kínálkozik, ugyanis a tagdíjak és az adományok mellett pályázati úton is növelhetjük a megjelölt célok teljesítésére szánt összeget. Ehhez természetesen teljes átláthatóság párosul, mivel a pénzügyekbe – ha nem sérti valamelyik fél személyiségi jogait, illetve az egyesület gazdasági érdekeit – bármely tag betekintést nyerhet. A komolyabb célkitűzések elérése érdekében azt a szempontot sem árt figyelembe venni, hogy milyen a megítélésünk. Egy intézményesült, jogi személyiséggel rendelkező szervezet tevékenységét nagyobb valószínűséggel ismerik el akár a

támogatók, akár az együttműködő partnerek, mint néhány lelkes hallgató törekvéseit, hiszen az előbb említett felállás már magában foglal egy rendszert, amely működését törvények szabályozzák. Ezen kívül az oktatók és a végzett hallgatók bevonásával szeretnénk fenntartani és erősíteni a már meglévő kapcsolatokat, kialakítva ezzel egy állandó földrajzos-földtudós közösséget. A geográfia hazai népszerűsítése végett fontosnak tartjuk a hasonló képzést nyújtó felsőoktatási intézményekkel való együttműködést, emellett nemzetközi szinten sem elhanyagolható a szakmai körök-

ben való szereplésünk. Az európai geográfus szervezethez, az EGEAhoz csatlakozva egy olyan közösség részesei lettünk, ahol lehetőség nyílik a szintén földrajzos érdeklődésű külföldiek megismerésére, közös programokon, előadásokon való részvételre, valamint csereutak lebonyolítására. A korábbi hagyományok mellett – mint például a Földrajzos Klub előadásainak szervezése és a Földrajzos Nap lebonyolítása – új szolgáltatá-

sokkal bővül a végzett tevékenységek köre. A szervezet céljai közt szerepel a tudományos diákkörök és önképzőkörök támogatása, a szakmai kirándulások, terepgyakorlatok kínálatának kiterjesztése, illetve a hallgatók hozzásegítése a szakmai gyakorlati helyekhez. Mindezekről az egyesületi tagok számára létrehozott levelezőlistán értesülhetnek az érdeklődők. A tagdíj mértéke mindössze 500 forint egy félévre, amit a Lágymányosi Eötvös Napokon üzemelő GeoSátorban is be lehet fizetni az egyesületi tájékoztató pultnál. Örömteli hírként szolgál, hogy a tagsággal rendelkezők ingyen jöhetnek a szorgalmi időszak utolsó péntekére tervezett Földrajzos Napra, illetve a helyszínen is ki lehet váltani a tagsági kártyát. Az egyesület rendes tagjai szavazati joggal rendelkeznek a közgyűléseken, de azok, akik nem kívánnak ilyen szinten részt venni az egyesület életében, pártoló tagként is csatlakozhatnak. A Földrajzos Klub a Hallgatókért és a Tudományért Egyesület 2012. április 20-i hatállyal kezdte meg működését. A szervezet elnöke Váry Zsolt András, aki korábban Földrajz- és Földtudományi szakterületi koordinátorként igyekezett megoldást találni a hallgatók problémáira, illetve még színesebbé tenni a közösségi életet. A gazdasági ügyekkel Ónodi Zsolt foglalkozik, a szervezői alelnökséggel járó feladatokat pedig Tabajdi Péter látja el. Az EGEA Budapest entity elsőszámú kapcsolattartójaként Varga Nóra viseli a külkapcsolati alelnöki címet, a kommunikációval kapcsolatos teendőket pedig Horváth Dóra végzi. Az egyesület alapszabályban foglaltak szerinti működését Szalkai Gábor, Kurtán Gábor és Varga Erna felügyeli az Ellenőrző Bizottságban. Ha bármi kérdésed van az egyesülettel kapcsolatban, bátran keress bennünket e-mailben, a Földrajzos Klub előadásain, illetve a LEN ideje alatt a GeoSátorban! Horváth Dóra Kommunikációs Alelnök Földrajzos Klub a Hallgatókért és a Tudományért Egyesület

44. félévfolyam 11. szám 2012. május 2. 4411_szurke.indd 6

2012.05.02. 9:43:21

Sport & Arcok Túl a bringázáson Bringázz a munkába! Ebben a cikkben olyan rendezvényekről, kampányokról és szervezetekről olvashattok, amelyeknek közük van a kerékpározáshoz. Vannak, akik kirándulásokat szerveznek, van, ahol bringás kiegészítőket vehettek és van, ahol a rászoruló embereken segíthettek. Csatlakozzatok bátran, és legyetek egy (vagy több) jó közösség tagjai! A Bringázz a munkába! kampány célja, hogy népszerűsítse a mindennapi kerékpáros közlekedést. A 2008 óta évente két alkalommal, tavasszal és ősszel megrendezett öt hetes kampányban alkalmanként átlagosan több mint 10 ezren bringáznak munkába. A Magyar Kerékpárosklub a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködésben szervezi a kampányt. Regisztráció után egy közlekedési naplóban kell vezetni a napi letekert kilométereket. A kampány végén a nyolc alkalmat teljesítők oklevelet kapnak és részt vehetnek egy ajándéksorsoláson. Aktivisták tanítanak kerékpározni lelkes kezdőket és fásult járdázókat a forgalomban. Ingyenes elméleti és gyakorlati kerékpáros oktatás minden hónap második és negyedik vasárnapján 14 órakor a kék metró Arany János utcai megállójánál a Magyar Kerékpárosklub Belvárosi területi szervezete jóvoltából.

Békésy György A híres biofizikus 1899. június 3-án látta meg a napvilágot a fővárosban, Budapesten. Édesapja gazdasági diplomata volt, így az ő kiküldetései miatt tanulmányait Münchenben kezdte meg 1904-ben, ahova öt évig járt. Ezután egy konstantinápolyi jezsuita iskolába járt egy évig, majd Pécsett folytatta diákéveit. A középiskolai tanulmányait 1910-ben, a budapesti Werbőczy Gimnáziumban kezdte meg, majd egy év múlva Zürichben folytatta, és végül itt is fejezte be. 1916ban kezdett a Berni Egyetemen vegyészetet tanulni, majd hét évvel később a Budapesti Egyetemen, Tangl Károly professzor mellett doktorált le fizikából. 1924-ben munkát kapott az akkori talán egyetlen jól felszerelt laboratóriumban, így két év megszakítással 1948ig az Állami Postakísérleti Állomáson dolgozott. Itt távközléssel kapcsolatos

„ELTE KERÉKPÁROSOK BARÁTI KLUBJA, VAGYIS AZ ELTE-KER” A klub azért jött létre, hogy a (nem csak) ELTE-s kerékpárosokat egy közösségbe tömörítsük. Szervezünk mindenféle programot (kirándulásokat, pikniket, előadásokat, beszélgetéseket) a kerékpározással kapcsolatban. Csatlakozz, ha te is szeretnél egy vidám közösség tagja lenni és értesülni a jó kis programokról! Bővebb infó: eltekerjunkegyutt@ gmail.com vagy ELTE-Ker Facebook oldal.

gyűjtenek és felújítanak kerékpárokat az arra rászorulóknak. Honlap: http://www.bringakonyha.hu/

„BRINGÁS BOLHAPIAC MINDEN HÓNAP MÁSODIK SZOMBATJÁN” A Szimpla Bringás bolhapiac minden hónap második szombatján vár mindenkit hazai tervezők bringás termékeivel (bicikligumiból készült öv, pólók, matricák stb.). Mindemellett használt és új biciklik, alkatrészek is beszerezhetőek a vásáron. A helyszín a Kazinczy utcában lévő Szimpla Kert.

„TEKERJ ÉS SEGÍTS! – BUDAPEST BIKE MAFFIA”

A Bringakonyha egy „csináld magad” bringaszerelő műhely, ahol szerszámaik segítségével tapasztalt szerelők felügyelete mellett megszerelheted a bringádat, illetve ahol

A Budapest Bike Maﬃa egy civil szerveződés, amelynek célja a hajléktalan, idős, illetve azon rászoruló emberek segítése, akiknek az alapvető élelmiszerek, illetve egyéb, az élethez nélkülözhetetlen dolgok beszerzése is gondot okoz. Az adományok célbajuttatása természetesen kerékpárral történik. Bővebben a Facebook oldalukon vagy a bázisukon, a Szimpla Kert Information Barban tájékozódhattok. Jelenleg a Lea Otthonban élő anyukáknak és babáknak gyűjtenek. Szabó Eszter ELTE TTK kerékpáros projektkoordinátor

kísérleteket végzett. Ezek a kutatások keltették fel először figyelmét a fül részletes működése iránt. Később, 1930-ban ő készítette el a Magyar Rádió stúdióinak akusztikai terveit is. Három évvel ezután a Budapesti Tudományegyetem magántanárává vált, majd 1940-ben kinevezték az egyetem Gyakorlati Fizikai Intézetének professzorává. Hat évvel később a füllel kapcsolatos kutatásainak folytatása végett a tudós a svédországi Karolinska Intézetbe utazott. Felfedezte és megmutatta, hogy a belsőfül csigájában lévő alaphártya ugyanúgy feszítetlen, ahogyan a középfület határoló dobhártya is. Ezzel azt is bebizonyította, hogy a hangmagasság érzékelése nem történhet az alaphártya rezgésének rezonanciájával. Továbbá azt is kimondta, hogy ez a bizonyos hullám csak az inger szerepét tölti be a hangérzetet közvetítő idegsejtek működésében, amelyhez az energiát elektrokémiai for-

rások szolgáltatják a csigában. Az emberi hallószervvel kapcsolatos kutatásainak túlnyomó részét Magyarországon végezte az 1930-as évektől az 1940-es évek első feléig terjedő időszakban. Így 1961-ben a neves kutató elnyerte az orvosi Nobeldíjat „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért”. 1947-ben az Egyesült Államokba utazott, ahol az elkövetkező 19 évben a Harvardon dolgozott. Itt kiszélesítette kutatási területét: foglalkozott a látással és általában minden érzékelés közös tulajdonságaival, például az úgynevezett oldalirányú gátlást is tanulmányozta. Laboratóriumának leégése után, 1966-ban elfogadta a Hawaii Egyetem meghívását, majd élete további éveiben ott tanított. A híres magyar biofizikus 1972. június 13-án, a hawaii Honoluluban tért örök nyugalomra. Solymosi Emőke

„BIKEKITCHEN – SZERELD MAGAD BRINGASZERELŐ MŰHELY”

TétékásNyúz 4411_szurke.indd 7

2012.05.02. 9:43:21

Lágymányosi Portrék Újabb tanárunk az MTA doktora Dr. Csámpai Antallal beszélgettünk Nagy büszkeséggel jelenthetem, kedves olvasóink, hogy igen, újabb tanárunk kapta meg eme nívós kitüntetést, amelynek elnyerése nem kis munkával jár. Dr. Csámpai Antal egyszerre szerves és szervetlen kémikusként van jelen az egyetem életében és az oktatásban. Pályájáról, oktatási elveiről és elképzeléseiről kérdeztem. Először is engedje meg, hogy magam és a Tétékás Nyúz nevében is gratuláljak a doktori címéhez! Kérem, meséljen pár szóban pályájának indulásáról! Akkor kezdjük az elején! Középiskolai tanulmányaimat a csepeli Jedlik Ányos Gimnáziumban végeztem, majd egy év katonai szolgálat után felvételt nyertem a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre. Az első év elvégzése után sikeresen át tudtam kerülni ide, az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol is vegyészi tanulmányaimat folytattam. 1983-ban államvizsgáztam a Szerves Kémiai tanszéken, ahol Körmendy Károly tudományos főmunkatárs volt a témavezetőm. Tulajdonképpen az akkor elkezdett témát mind a mai napig művelem és tanítom is, persze azóta kiegészült a friss kutatási ismeretekkel. Ez a téma a heterociklusos vegyületek kémiája, amely egy igen tág téma, hiszen kezdve a gyógyszeripartól, a növényvédőszereken át egészen az élelmiszeradalékokig mindenhol előfordulnak. 1983-ban a Tudományos Minősítő Bizottság ösztöndíjasa lettem, de a munkámat továbbra is a szerves kémia terén folytattam. Hat évvel később tettem le a kisdoktori disszertációmat, ami elsőre sikerült is. 1995-ben belső szerkezeti változtatások miatt átkerültem az Általános és Szervetlen Kémiai tanszékre, ahol azóta is dolgozom. Tehát egy kis ambivalencia van bennem, mivel szerves kémikusként látom el a szervetlen kémiai kutató és tanár munkáját. Azonban ez nem lehetetlen, sőt! Az 1999-2000-es években kezdtem el a heterociklusok mellett az NMR spektroszkópiával is foglalkozni, és ezt a tudományágat azóta is folytatom, nemcsak a saját, hanem más kutatási területekre is kiterjesztve. Sohár Pál tanár úrral, aki bevezetett ennek a technikának a rejtelmeibe, azóta is közös óráim vannak, valamint egy igen érdekes téma, a ferrocének vizsgálata is ezzel

a módszerrel valósult meg az utóbbi években. Mondhatom, hogy mára ez a téma vált a fő kutatási profilommá, olyannyira, hogy az elmúlt években hat PhD hallgató is végzett nálam ebben a témában, és szép számú szakdolgozó is érdeklődik e terület iránt. Az oktatás terén végzett munkám kezdete 1986-ra nyúlik vissza, ugyanis akkor kezdtem tanítani a szerves kémiai szemináriumokon. Később szerves kémiai előadásokat, majd NMR gyakorlatokat tartottam, utóbbi mind a mai napig a feladataim egyike. A szerves vonal mellett a Szerkezeti kémia nevű kurzust is én tartottam és tanítom is mind a mai napig, amely során gyakorlati módszereket és azok alkalmazását tanítom. A szakma csúcsán, a doktori iskolában oktatott tárgy áll a legközelebb a szívemhez, ha mondhatok ilyet, ez pedig A vázátrendeződések a heterociklusos kémiában, ami egy vérbeli szerves kémiai téma, és nagyon nagy örömmel tanítom ezt is mind a mai napig. Mi volt az a téma, amelyért a mostani nagydoktori elismerését kapta? Egyrészt a heterociklusos kémia, egész pontosan a kén- és hidrogéntartalmú heterociklusos vegyületek, valamint a már említett ferrocének és azok szerkezeti kémiája. Elég széles tárgykörben dolgoztam, a szerkezeten kívül kvantumkémiai és modellezési területeket is belevettem a munkámba. Ön szerint mi lenne az a módszer vagy újítás, amivel újra vonzóvá és sokak által választott szakmává válna a természettudományos életpálya? Nem egyszerű a válasz a kérdésére. Szerintem ennek a népszerűsítési folyamatnak már a középiskolában el kellene kezdődnie, hogy mire érettségi, illetve pályaválasztás elé kerül a diák, meglegyen benne a természettudományok

iránti szerelem. Igen, szerelem, mert úgy gondolom, hogy ma csak az tudja ezt a pályát a maga pénzügyi hátrányaival és meg nem becsültségével együtt elfogadni és művelni, aki szerelmes a szakmájába és a tudományába. Sajnos a közeljövőben nagyfokú változást nem várhatunk – és én sem várok – az anyagi juttatások terén, de aki erre a vonalra adja a fejét, az számol ezzel, és aki megtalálja az igazi szépségét ezeknek a tárgyaknak – fizika, kémia, biológia –, az nem csak kutatni, de tanítani is szívesen fogja majd. Talán a legjobb megoldásként olyan tanárok példamutatását tudnám említeni, akikre felnézhet a diák, és akitől nem csak a szakmát és a tudást, hanem annak szeretét, és az az iránti alázatot is megtanulhatja. Én azonban bizakodó vagyok, és remélem, hogy önöknek és az eljövendő generációknak már nem csak az intellektuális javak miatt lesz érdemes ezt a pályát választani. Tanácsként mindenképpen azt mondanám a diákságnak, hogy ne adják fel az egyetem második-harmadik éve alatt, hanem fejezzék be, amit elkezdtek, tegyenek PhD fokozatot és akkor akár külföldön is szép pályát futhatnak be. Ön szerint is a külföld jelenti az egyik megoldást az elhelyezkedésre? Szeretném azt hinni, vagy inkább annak a pártján állok, hogy csak rövidtávon jelentsen a külföld megoldást, tehát hogy ne véglegesen hagyják el hazánkat a kiművelt fők. Hiszen nekem mint tanárnak nagy büszkeség az, hogy az általam oktatott diákból sikeres kutató és tanár válik a szemem láttára. Azonban be kell látnunk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a források és a felvehető emberek létszáma igen szűk korlátok között mozog. Több nagy hazai cég is arra kényszerült, hogy szűkítse vagy teljesen feloszlassa a kutatói csoportját, mivel nem volt kompetenciája arra, hogy tisztességes bért fizessen nekik. Erre külföldön

44. félévfolyam 11. szám 2012. május 2. 4411_szurke.indd 8

2012.05.02. 9:43:22

Lágymányosi Portrék & Alapítvány sokkal kisebb esélyt látok: akár az EU más országaiban, akár a tengerentúlon nézünk körbe, láthatjuk, hogy a természettudományos végzettséggel rendelkező szakemberek nagyfokú pénzügyi és társadalmi megbecsültségnek örvendenek. A hangsúlyt most inkább a második pontra tenném, mivel úgy gondolom, hogy itthon is sokkal több hallgató választaná például a tanári szakmát, ha emberileg többre becsülnék ezt a pályát annál, mint ahol most van. Egyszerre kutató és tanár is. Melyik áll közelebb önhöz? Őszintén szólva a leglelkesebb akkor vagyok, ha olyan diákok ülnek az óráimon, akiknek látom a szemében a csillogást, vagyis azt a fajta vonzódást és érdeklődést a tárgy iránt, ami nélkül nem lehet igazán jó kutató senki. Számomra annál szebb élmény nincs, mint mikor a vizsgán a hallgató beszédéből látom, hogy megértette a tananyagot és vissza is tudja adni azt, mivel nekem ez a legfontosabb visszajelzés arról, hogy mennyire érthetően és követhetően tanítottam őket. Egy-egy gyengébb vizsganap után nekem is rossz a hangulatom, és azon gondolkodom, hogy mit tehettem volna még annak érdekében, hogy máskor jobb eredmények születhessenek. Sokféle tárgyat oktatok, és ha megengedik, vannak olyan tárgyak, amelyekre különösen

Ajánld fel adód 1%-át! Az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány számára is kifejezetten fontosak ezek a felajánlások, amelyek a szervezet életében két fontos szerepet töltenek be. Az anyagi támogatásnak köszönhetően megvalósuló programokon felül jó fokmérője annak, hogy mennyien ismerik és mennyien ismerik el a munkánkat és tartják támogathatónak céljainkat. Alapító okiratunkban számos célkitűzés van megfogalmazva, amely az idén 21 éves Alapítvány számára kijelöli küldetését. A számos non-profit tevékenység közül kiemelném a TTK-s civil szervezeteket összefogó szakmai programunkat, amelynek keretein belül a szervezetek működését és munkáját tesszük hatékonyabbá. Terveink szerint pályázati támogatások bevonásával ezt országos szintre emeljük az idei évben.

érzékeny vagyok, ezeket talán nagyobb elvárásokkal is tanítom. A kutatás egy teljesen más terület. Míg mondjuk száz hallgatóból egy jó vizsganapon 60-70 sikeres vizsgát tesz, addig a kutatási ötletekből sokszor jó, ha tízből kettő-három sikerül és meg is tudjuk valósítani. Ezekből a sikerekből tudunk erőt nyerni, hogy folytassuk a munkánkat. Sok esetben a kutatási téren szerzett új ismereteimet ültetem át az oktatás területére, és éppen ezért mondhatom azt, hogy a legjobb kombináció, ha a tárgy oktatója egyben az adott téma kutatója is. Úgy veszem észre, hogy a diákoknak is sokkal élvezetesebb és érdekesebb az

megtanultam őket, de sokkal nagyobb erőbedobással és átéléssel tudom átadni a hallgatóságnak a szerves kémiai, illetve heterociklusos kémiával kapcsolatos ismereteket.

Kérem, meséljen pár szóban az egyetemi életén kívüli tevékenységeiről!

előadás, ha úgymond első kézből kapják az információt, attól aki lehet, hogy tegnap ellenőrizte a laborban azt, amit aznap tanít nekik. Ugyan én tanítok szervetlen kémia tantárgyakat, mivel

Az első, amit megemlítenék, az a történelem, pontosabban a történelmi témájú könyvek olvasgatása. Sajnos a munkám mellett manapság egyre kevesebb időm jut erre. Kamaszkoromban igen nagy könyvmoly voltam, heti rendszerességgel olvastam ki könyveket. A másik hobbim az utazások és a kirándulás, valamint az úszás, azonban az utóbbi két évben ez is visszaszorult az életemben. Szintén kölyökkoromban voltam a futball szerelmese, aminek a szeretete máig megmaradt, de mára már inkább csak a TV közvetítésekre korlátozódik. A könyvek azonban megvárnak, és ha több időm lesz, akkor biztosan vissza fogok térni az olvasáshoz. A harmadik és egyben legújabb időtöltésem a borászkodás, amit tényleg csak az utóbbi években kezdtem el. Ezen a téren mind a kémiai, mind a földművelési tapasztalataimnak hasznát veszem, és mondhatom, hogy az utóbbi években már egészen finom és jó minőségű borok kerültek ki a kezeim alól. Mészáros Máté portre@nyuz.elte.hu

Támogatjuk a hallgatói önkormányzatiságot, valamint kiemelten fontosnak tartjuk a környezettudatos gondolkodás terjesztését is. Ennek keretein belül bevezettük az ELTE Lágymányosi Campusán a szelektív hulladékgyűjtést a Környezettudományi Klub közreműködésével, emellett középiskolás diákok számára tartottunk előadásokat, készítettünk kiadványokat a környezettudatos gondolkodásról. Ezek mellett az Alapítvány szerteágazó közhasznú tevékenysége kiterjed az egyetem hallgatóinak képviseletére, szakmai továbbképzésére, közösségi rendezvények szervezésére és támogatására, az egyetem iránt érdeklődő középiskolások érettségifelkészítésére, kutatási projektek vezetésére és koordinálására. Jelen pillanatban a Karral közösen, konzorciális partnerként igyekszünk a TÁMOP 4.1.2. keretében e-learning

keretrendszert bevezetni, valamint elhelyezni az ELTE-t a világ vezető egyetemeit tömörítő OCW rendszerben. Ez országosan is egyedülálló fejlesztés. Ahogyan a TTK Tanulmányi Osztály honlapját fejlesztettük, úgy ezzel párhuzamosan napjaink megfelelő színvonalára kívánjuk fejleszteni a kar és intézetek weboldalát is. Az idei évben hatalmas változások történtek az Alapítvány életében, amelyek reményeink szerint még hatékonyabbá és sikeresebbé teszik működését. Ebben te is segítségünkre lehetsz. Amennyiben nem éltél még adód 1%-ának felajánlásával más civil szervezeteknek, úgy tedd azt meg számunkra, ha támogathatónak és hasznosnak érzed tevékenységünket! Adataink: ELTE TTK Hallgatói Alapítvány, adószám: 19652595-2-42. Az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány csapata

TétékásNyúz 4411_szurke.indd 9

2012.05.02. 9:43:23

Ha a megjelenés előtti napokban kíváncsiak vagytok arra, hogy szerdán mit olvashattok, ha szeretnétek kulisszatitkokhoz jutni, vagy ha rendszeresen játszanátok velünk értékes tárgynyereményekért, akkor lájkoljatok minket a http://facebook.com/ tetekasnyuz oldalon!

g- me ltu z. s ra ku ú u új úz rnymáj ha , en y ú t vb ás N ult eke ban ari é l K rs iá t k fé k a été te, at, ve gór őke n T le a te k k be a e n! Eb nik llékáso n kanét bjai e r e e t á jellis m ek í ilyzerehas m t ráldje bár ni s nk l u , Kü1-ig liká lap 1 ub p

4411_szurke.indd 10

2012.05.02. 9:43:25

4411_szurke.indd 11

2012.05.02. 9:43:27

Tudósítás Magyarországi hiúzok A WWF fajvédő programjáról Európa utolsó nagymacskájának – régebbi megnevezése szerint „párducának” – igen sanyarúvá vált a sorsa. A vadászati módszerek tökéletesedtek, és a lőfegyverek, csapóvasak, valamint mérgek hatásos alkalmazása oda vezetett, hogy a hiúz szinte teljesen kipusztult először Nyugat-Európából, majd a Kárpát-medence, illetve az ErdősKárpátok területéről. Magyarországon a század elején ejtették el az utolsó példányokat, azonban a történelmi időkben a hiúz prémjének viselése főúri kiváltságnak számított. Az állat felbukkanása a Kárpátok magyarországi területein, vagyis az Északi-középhegységben annak köszönhető, hogy a vadászat korlátozása miatt a szlovákiai állomány néhány egyede távolabbi területekre is elmerészkedett. A hiúz magyarországi megtelepedését sajnos a róla kialakult tévhitek igen negatívan befolyásolják. Vadászata azonban illegális, mivel természetvédelmi jogszabályok értelmében fokozottan védett állatként van nyilvántartva, természetvédelmi értéke 250.000 Ft. A hiúz (Lynx lynx) gyors és rendkívül hatékony ragadozó, tartja kordában az erdei növényevők elszaporodását. A vadászó hiúzok nélkül azok száma ugyanis könnyen gyorsuló növekedésnek indulna, eredménye pedig a növényzet szinte teljes lecsupaszítása lenne, ami nemcsak az erdők felújulását gátolná, de a lágyszárú növényzet és az azon élő állatok létfeltételeit is csökkentené. A hiúzok vadászatukkal hozzájárulnak a vadállomány jobb egészségi állapotának fenntartásához is, ebben nagy hasznukra van egyrészt testfelépítésük (izmos, hosszú lábaik, amelyek közül a hátsók kissé hoszszabbak), ami biztosítja gyors, rendkívül ügyes mozgásukat, és segíti a hatalmas ugrások végrehajtásában, másrészt pedig tömött szőrzetű, éles karmokkal teli, erős mancsaik, amelyekkel zsákmányukat könnyedén ejtik el és amiktől járásuk nesztelen, valamint télen a mély hóban a nagy felületű tappancsok megakadályozzák az állat elsüppedését. Jellegzetes pofaszakálla a hallásban segíti, mivel a legapróbb neszeket is felerősíti. Legismertebb és legszembetűnőbb ismertetőjegyei az erős, sörényszerű nyakszőrzet, a sűrű bundázat és a hoszszú, fekete fülpamacsok. A kifejlett állat testhossza egy méter körül van, amihez

nagyjából húsz centiméteres, bojtos farok járul. Magasságuk általában hatvanöt-hetven centiméter közötti. A nőstény hiúz tíz hetes vemhesség után két-három kölyköt hoz a világra, amelyeket két éves korukig nevel. Bundájának színezete és pettyezettsége tájanként és egyedenként változó, a legfoltosabb a Kárpátokban élő és nálunk is előforduló változat. A hiúz élőhelyei elsősorban a vadakban, búvóhelyekben gazdag középhegységi erdőségek, sziklás, görgeteges hegyoldalak. Rendkívül óvatos és félénk állat. A többi macskaféléhez hasonlóan leginkább éjjel aktív, és a nappalt zavartalan pihenőhelyén tölti a lehetőleg sűrűbb erdőrészekben, sziklaüregekben vagy hasadékokban.

A hiúz mindig is hozzátartozott középhegységeink változatos élővilágához. Ismételt megtelepedése azt jelzi, hogy még maradtak vadregényes, természetközeli erdőségeink. Az Északi-középhegység természeti szépségeinek hírneve, idegenforgalmi vonzereje közismert, amelyet a hiúz megjelenése csak tovább növel. Nyugat-Európa egyes területeire mesterségesen telepítették vissza a hiúzt, igen nagy költségekkel. Egy természetes visszatelepülés, a költségmentességen felül az állomány jövője szempontjából is sokkal kedvezőbb lehet. Nálunk azonban sajnos nem találhatók a hiúz számára elengedhetetlen nagyobb kiterjedésű „vadonok”, ahol a gazdálkodás és a turizmus zavaró hatásaitól védett helyzetben lennének.

A WWF Magyarország korábbi, a nagyragadozók megismerését, megismertetését célzó programjai után elsősorban a megfelelő élőhelyek létrehozásán keresztül segít a hiúz visszahonosításában. A program célja, hogy Magyarországon a hiúzok számára megfelelő nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőterületeket teremthessenek. A nagymacska visszatértével ugyanis nemcsak egy, hanem akár sok száz olyan erdei állat- és növényfaj helyzete javulhat, amelyek a természetes állapotú erdőhöz kötődnek. A program munkatársai jelenleg az Aggteleki Nemzeti Park kutatóival együttműködve tevékenykednek akik évek óta figyelemmel kísérik a hiúz hazai jelenlétét. A megfelelő nyomkövető eszközök beszerzése az egyik legfontosabb célkitűzésük, mivel a hagyományos nyomkeresés csak télen teszi lehetővé a hiúz megfigyelését. Rádiótelemetriás nyakörvek, hőkamerák és mozgásérzékelő kamerák nagyban segítenék a munkájukat. Néhány egyed megjelölése azért is lenne fontos, mert a hiúzra irányuló orvvadászatot felderíthetővé tenné, ami hozzájárulhatna eme törvényszegő tevékenység visszaszorulásához és a faj szaporulatához. A hiúz hasznossága mellett szól továbbá, hogy – a tévhitekkel ellentétben – nem terjeszti a veszettséget, sőt a rókák, kóbor kutyák és macskák rendszeres vadászatával épphogy csökkenteni tudja a betegség terjedésének lehetőségét. Haszonállat-zsákmányolása jelentéktelen, főleg mióta erősen visszaszorult hazánkban a külterjes állattartás. A fajvédő program munkatársai kiemelik: „Szeretnénk elérni, hogy a hiúzra mindenki úgy gondoljon, mint a természetes erdők szívesen látott lakójára, és nem mint vad- és háziállatpusztító közellenségre”. A WWF Magyarország reméli, hogy az egyre nagyobb nyilvánosság által sikeresen rá tudja irányítani a figyelmet a faj védelmének fontosságára. Michael Kay

44. félévfolyam 11. szám 2012. május 2. 4411_szurke.indd 12

2012.05.02. 9:43:29

Tudósítás Séta az alagútban

A legapróbb részecskék képesek eljutni egészen a léghólyagokig. A részecskék nagy arányát szerencsére kilélegezzük, de kisebb részük lerakódik a tüdő mélyebb részeiben. A léghólyagokban a legfontosabb tisztítást a falósejtek végzik. Sajnos ezek nem képesek ilyen nagy mennyiségű idegen anyag eltávolítására: nincs annyi takarítónk, mint szemetünk. Az el nem takarított nanorészecskék átjuthatnak a sejtfalon, bejuthatnak a véráramba, végül akár a központi idegrendszert is elérhetik. A városokban a nanoméretű részecskék jelentős része kormot tartalmaz, amely a légzési mozgások miatt a bordák mentén fekete sávok formájában kiülepszik a tüdőben. Az ultrafinom részecskék fő forrása a magas hőmérsékletű, közvetlen emisszió, amelyet városokban a gépjárműforgalom

képesek lesznek gócokat kialakítani, vagy kedvező esetben folyadék vagy szilárd fázist, tehát aeroszol részecskéket létrehozni nagy számban, amelyek megnőve a fent említett felhő-kondenzációs magvakként szolgálhatnak. A nukleációhoz túltelítettség szükséges. A légköri nukleációban kén-dioxid (pontosabban a belőle keletkező kénsavgőz), vízgőz és ammónia, valamint illékony szerves vegyületek fontos szerepet játszanak. Ha a folyamatot a méreteloszlás időváltozásával szemléltetjük, akkor úgynevezett banángörbét kapunk eredményül. Egy ilyen budapesti folyamatot az ábrán szemléltetünk. A nukleációs elméletek egyik gondja az, hogy a gócban lévő molekulák száma túl kicsi a szigorú termodinamikai tárgyaláshoz, ugyanakkor a molekulák száma túl nagy a kvantumkémiai megközelítéshez. A nanorészecskék mérése elektromos mozgékonyságuk alapján valósítható meg. A nagyobb részecskék mintavételezésére használt aerodinamikai elveket teljesen el lehet felejteni, hiszen a nanorészecskék szinte makromolekulák, amelyek követik a légáramokat. A Kémiai Intézetben lévő célműszer (DMPS, diﬀerential mobility particle sizer) a 6–1000 nanométer tartományban méri a részecskék méreteloszlását tízperces időfelbontással. A méretszeparáció a részecskék természetes elektromos töltése alapján zajlik, majd a különválasztott részecskék számát egy konden-

(különösen a dízelmotorok), a fűtés, tüzelés, valamint az ipari tevékenység okoz. A nanotechnológia bizonyos termékei és eszközei – mint például a lézernyomtatók, amelyekben nanométer méretű festékszemcsék találhatók – zárt terekben szintén jelentős emissziós forrásá válhatnak. Nanorészecskék természetes módon légköri nukleációval keletkeznek. Ez egy elsőrendű fázisátmenet, amely során homogén, gáznemű fázisban gázok fotokémiai reakcióival (hidroxil-gyökkel) olyan termékek jönnek létre, amelyek

zációs részecskeszámlálóval határozzák meg. A mérések alapján Budapest szélén 3–4 ezer, az ELTE Lágymányosi Campusán 10 ezer, a Rákóczi úti utcakanyonban 22 ezer, míg a Várhegy-alagútban 134 ezer darab utrafinom aeroszol részecske van a levegőben cm3-enként a napi átlagot tekintve. Az alagúton átsétálva olyan aeroszol expozíciónak vagyunk kitéve, amelyet másfél órás belvárosi séta alkalmával kapnánk. Szandi tudositas@nyuz.elte.hu

Nanométer méretű aeroszol részecskék keletkezése és hatásai A levegőben különböző méretű, szilárd és folyékony részecskék találhatók. Legnagyobb részecskeszám-koncentrációban azok vannak, amelyek átmérője száz nanométernél kisebb, ezeket ultrafinom aeroszol részecskéknek nevezzük. Fontos éghajlati hatásaik és egészségügyi többletkockázatuk miatt az elmúlt években a tudományos kutatások tárgyává váltak. Míg az üvegházgázok a Föld melegedését okozzák, addig az aeroszolok összesített hatása hűlést eredményez. A jelenség részletei kevéssé ismertek, így tisztázásuk komoly tudományos kihívást jelent a kutatók számára. Múlt héten az ELTE Anyagfizikai Tanszék és a TTK Nagyműszeres Kari Műszer Centrum közös szemináriumán Salma Imre, a Kémia Intézet egyetemi tanára tartott előadást az ultrafinom aeroszol részecskék keletkezéséről és jelentőségéről. A légkörben szuszpendált szilárd és cseppfolyós részecskék közvetlenül kölcsönhatásba lépnek a napsugárzással, és jelentős mennyiségű energiát szórnak vissza az űrbe. Másrészt kondenzációs magvakként lehetővé teszik a felhőcseppek kialakulását, ezáltal közvetett módon szintén hozzájárulnak a napsugárzás visszaveréséhez az űrbe. Tengeri, tiszta levegőkörnyezetben egy hajómotor például viszonylag sok aeroszol részecskét emittál, amelyekre vízgőz kondenzálódhat túltelítettség kialakulása esetén. A részecskék nagy száma miatt a rendelkezésre álló vízgőz sokkal több, de kisebb méretű felhőcseppet eredményez. Az ilyen felhők jobban visszaverik a napsugárzást, vagyis fehérebbek, és tartózkodási idejük, tehát hatásuk is hosszabb. Ezek a nanorészecskék az emberi egészségre is fokozott kockázatot jelentenek. Az emberi szervezet ugyanis leginkább a tüdőn keresztül van kapcsolatban a levegővel. Míg a bőr felülete legfeljebb 2 m2, addig a légzőszervek felülete akár a 100–150 m2-t is elérheti. Viszonylag tiszta levegőben nem a részecskék tömegkoncentrációja, inkább azok száma és mérete kapcsolatos az egészségünkre kifejtett hatásukkal. Kis fizikai aktivitás mellett, például ha ülünk, és csak olvasunk, vagy semmi különösebb testmozgást nem végzünk, akkor egy nap alatt átlagosan 20 m3 levegőt lélegzünk be. Budapest belvárosában ez azt jelenti, hogy nagyjából 100 milliárd ultrafinom részecske jut a tüdőnkbe.

TétékásNyúz 4411_szurke.indd 13

2012.05.02. 9:43:29

Természet-Tudomány-Technika Újra utazhatunk hangsebességgel? Szuperszonikus tömegközlekedés A hangsebességgel történő repülés majd három évtizedig igazi luxusélménynek számított, amelyet csak kevesen próbálhattak ki, mielőtt végleg nyugdíjazták. Több éves kihagyás után most újra felcsillan a remény arra, hogy mindenki számára elérhető legyen a szuperszonikus tömegközlekedés. A Concorde (a latin concordia, egység szóból) 1976-os megjelenése a légi közlekedésben történelmi mérföldkőnek számított, ugyanis lényegesen lerövidítette az utazási időt. Sebessége elérte a 2500 km/h-t, tehát a hangsebesség kétszeresét, így például egy London – New York járat röpke három óra alatt átszelte az Atlanti-óceánt. Sajnos a repülőgép előállítása és üzemeltetése korántsem volt gazdaságos, hiszen éppen ehhez kapcsolható az úgynevezett „Concorde-eﬀektus”, ami azt az emberi viselkedést jelenti, amikor csak azért ragaszkodunk valamihez (például egy vállalkozáshoz), mert már rengeteg pénzt, időt és energiát öltünk bele. Mielőtt az első gép elkészült volna, az elemzők már felismerték, hogy a program pénzügyi szempontból veszteséges lesz. Egyre több bizonyíték mutatott arra, hogy a projekt költségei sosem térülnek meg – többek között a kis befogadóképesség (100 fő), és a nagy üzemanyag igény miatt –, ennek ellenére közel három évtizeden keresztül dotálták az összesen 20 db legyártott Concorde veszteséges működését, míg végül biztonsági problémákra hivatkozva végleg leállt a támogatás. 2000. július 25-én az Air France Flight 4590es járatának tragédiája – amelyben 113 ember vesztette életét – nem tervezési hiba miatt történt, de végleg eloszlatta a Concorde további fejlesztésével kapcsolatos reményeket. Végül a repülőgépet 27 éves pályafutását követően 2003. október 24-én, a New York JFK – London Heathrow útja után végleg nyugdíjazták. A Concorde forgalomból történő kivonása azonban nem jelenti azt, hogy végleg le kellene mondanunk a hangsebességgel történő utazás lehetőségéről. Ugyanis a repülőgép egy továbbfejlesztett, új generációján azóta számos csoport dolgozik. Legfrissebb a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatóinak koncepciója, amely sikerrel kiküszöböl-

het több, épp a Concorde visszavonulásához vezető problémát. Qiqi Wang, az MIT repülési és űrrepülési mérnöke szerint a megoldás alapjait tekintve egészen egyszerű: egy szárnypár helyett kettőre van szükség. Wang kollégájával, Rui Hu-val és a Stanford Egyetem mérnök professzorával, Antony Jamesonnal közösen egy számítógépes modellen keresztül mutatták be, hogy szuperszonikus utazósebességen egy kétfedelű valójában jóval kisebb légellenállást kelt, mint egy hagyományos repülőgép. Az alacsonyabb légellenállás azt eredményezi, hogy a repülőgépnek kevesebb üzemanyagra van szüksége és kisebb a hangrobbanás is. Hangrobbanásnak a szuperszonikus gépektől

a felszín felé terjedő lökéshullámokat nevezzük. Olyan, mintha egy ágyúdördülést hallanánk, ami annyira kellemetlen, hogy szárazföld fölött nem is engedélyezték a szuperszonikus repülést. Wang megoldása az egymás fölött elhelyezkedő szárnyakkal éppen ezt küszöbölhetné ki, ugyanis kiiktatná a lökéshullámokat, amelyek az igen kellemetlen, fülsiketítő robajlásért felelősek. Az eredeti biplán, azaz kétfedelű szuperszonikus koncepció egy német mérnök, Adolf Busemann nevéhez fűződik, aki az 1950-es években állt elő terveivel. Normál esetben, ahogy egy hagyományos sugárhajtású gép kezdi megközelíteni a hangsebességet, a levegő elkezd összesűrűsödni a gép előtt és mögött. Ahogy a repülő eléri és átlépi a

hangsebességet, a légnyomás hirtelen növekedése két hatalmas lökéshullámot kelt, ami a gép mindkét végén kilövell, létrehozva a hangrobbanást. A jelenség roppant figyelemre méltó, de maradandó halláskárosodásokat okozhat egy közelben tartózkodónak. Busemann szerint a biplán kialakítás előnye, hogy a szárnyvégek a két oldalon egymás felé mutatva háromszög alakzatot vesznek fel, így kiiktatják egymás lökéshullámait. A német mérnök tervének szépséghibája a felhajtóerőnél jelentkezik, a két szárny ugyanis túl szűk csatornát biztosít a levegő átáramlásához, és a szuperszonikus sebességhez közeledve gyakorlatilag „eltömődik”, rendkívül nagy légellenállást okozva. Tehát ami hangsebességen és afelett csodálatosan működik, az alkalmatlan magának a hangsebességnek az eléréséhez. A probléma megoldásához Wang, Hu és Jameson megalkotott egy számítógépes modellt Busemann kétfedelűje teljesítményének különböző sebességeken történő szimulálásához. Adott sebességen a modell meghatározta az optimális szárnyformát a légellenállás minimalizálásához. A kutatók ezután a tucatnyi különböző sebességből származó eredményeket 700 szárnykonfigurációval vetették össze, hogy megkapják a szárnyak optimális alakját. Rájöttek, hogy a szárnyak belső felszínének lesimításával szélesebb csatornát biztosíthatnak az átáramló levegőnek, illetve azt is felfedezték, hogy a felső szárny felső élének és az alsó szárny alsó élének kiemelésével a szimulált repülőgép feleakkora légellenállással képes szuperszonikus sebességen repülni, mint a Concorde tudott. Wang szerint ez a teljesítmény kevesebb mint felére csökkentené a gép üzemanyagszükségletét. A csapat következő lépése egy háromdimenziós modell elkészítése, hogy letesztelhessék a repülést befolyásoló egyéb tényezőket is. Míg az MIT kutatói egy optimális kialakítás elérésén dolgoznak, egy japán csoport mozgó alkatrészekkel ért el előrelépéseket Busemann kétfedelű koncepciójánál, vagyis a szárnyak alakot változtatnak a különböző sebességeknél. Wang szerint egyre több ötlet lát napvilágot, amelyek Busemann terveinek tökéletesítésére irányulnak, és drámai fejlődést, valamint az elkövetkező években talán áttörést is eredményezhetnek ezen a területen. Micheal Kay

44. félévfolyam 11. szám 2012. május 2. 4411_szurke.indd 14

2012.05.02. 9:43:30

Természet-Tudomány-Technika Csillagászati távolságmérés Szupernóvát fedeztek fel magyar csillagászok A Földtől körülbelül 2 milliárd fényévre, egy távoli galaxisban lévő szupernóvát azonosítottak a Magyar Tudományos Akadémia kutatói. A program egyik munkatársa szerint valószínűsíthető, hogy ez az egyik leghalványabb szupernóva, amelyet valaha is felfedeztek egy viszonylag kis távcsővel. Mi is az a szupernóva? Egy csillag fejlődésének végén bekövetkező katasztrofális robbanás, amelynek során rövid idő alatt annyi energia szabadul fel, hogy a csillag napokon át fényesebb lehet mint az őt tartalmazó galaxis összfényessége. Ami a robbanás után visszamarad, az általában egy neutroncsillag vagy esetenként fekete lyuk. A neutroncsillagok nagy menynyiségű szabad neutront tartalmazó maradványcsillagok. A fekete lyuk olyan objektum, amelynek a felszínére vonatkoztatott szökési sebessége eléri vagy meghaladja a fénysebesség értékét. A fekete lyukak létezése mind elméletileg, mind csillagászati megfigyelésekkel jól alátámasztott. A lyuk elnevezés alatt nem a szokásos értelemben vett lyukat kell érteni, inkább a világűr egy részét, ami mindent elnyel, és ahonnan semmi nem tud visszatérni. A fekete lyuk sokak szerint új univerzumok vagy dimenziók szülőhelye, az elméletileg lehetséges időutazás, vagy a fénynél gyorsabb utazás eszköze lehet. Mások szerint végtelen energiaforrás, ami a galaxisban mindenhol rendelkezésre áll. Egy érdekes kutatás szerint a világegyetem életének korai szakaszából, a galaxisok kialakulásának időszakából visszamaradt közepes méretű fekete lyukak százai csavaroghatnak a Tejútrendszerben. Galaxisunkban a legismertebb neutroncsillag a Rák-ködben található, amely egy 1054-ben felrobbant szupernóva maradványa. A ködöt 1731-ben fedezte fel John Bevis brit amatőr csillagász, aki Uranographia Britannica nevű atlaszába is felvette. Charles Messier Bevistől függetlenül szintén felfedezte 1758. augusztus 28-án, miközben egy két héttel korábban felfedezett üstököst követett. Messier először üstökösnek nézte, de hamar rájött, hogy nincsen megfigyelhető mozgása és ködös fénye is más, mint az üstökösöké.

Mivel a szupernóvák viszonylag ritkák, ezért egyszerre számos galaxis megfigyelésére van szükség a felfedezésükhöz. A most talált szupernóva az úgynevezett Ia típus egy különleges és ritka fajtájába tartozik. Ezt az alcsoportot a szokásosnál lassabb halványodás jellemzi, a robbanása pedig sokkal energikusabb, mint az átlagos Ia típusú szupernóvák esetében. Ezek a szupernóvák nagyon fontosak a csillagászati távolságmérésben, mivel abszolút fényességük minden esetben megegyezik, így a Földről látható fényességük alapján pontosan meghatározható a távolságuk. A szupernóvák nagyjából annyi energiát képesek kibocsátani, amennyit a Nap egész élettartama során. A mostani felfedezésnek ugyan inkább elvi, mintsem gyakorlati jelentősége van, az eredmény kitűnő példája a magyar csillagászat nemzetközi beágyazottságának. A felfedezésben a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet és a Szegedi Tudományegyetem kutatói együttműködtek a megerősítő méréseket végző texasi McDonald Obszervatórium Hobby Eberly Telescope csillagászaival is. A szupernóva felfedezését SN 2012bj jelöléssel március 25-én jelentette be a Nemzetközi Csillagászati Unió erre szakosodott körlevelében. A csillagászok kérésének megfelelően három társfelfedezőt adtak meg: Sárneczky Krisztiánt, a Lendület kutatócsoport tagját, Vinkó Józsefet, a Szegedi Tudományegyetem csillagászát és Craig Wheelert, a Texasi Egyetem professzorát. Amióta 2010 októberében útjára indult a Piszkéstető Supernova and Trojan Asteroid, másnéven „PISTA” Survey, az MTA csillagászainak fél év alatt három szupernóvát is sikerült felfedezniük távoli galaxisokban. A szupernóva-robbanást többféle folyamat is kiválthatja. Az egyik

lehetséges oka egy, a Napnál legalább 8-szor nagyobb tömegű csillag magjának katasztrofális összeomlása, amely során egy lökéshullám hatására az óriáscsillag külső rétegei ledobódnak. A másik lehetőség egy már halott csillag, úgynevezett fehér törpe fúziós bombaként történő felrobbanása egy társcsillagtól kapott anyag vagy egy másik fehér törpével való összeolvadása következtében. A szupernóvák kutatásának elméleti jelentősége abban áll, hogy részben ezek a robbanások szennyezik be porral és másfajta nehezebb elemekkel a csillagközi teret, ami a Naprendszerhez hasonló világok, a Földhöz hasonló bolygók, végső soron az élet megjelenéséhez vezető út első lépésének tekinthető. Gyakorlati haszna pedig az, hogy segítségükkel a csillagászok megmérhetik a galaxisok távolságát. Ezzel a módszerrel sikerült először kimutatni a világegyetem gyorsuló tágulását, amely kutatást 2011-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmaztak. A most megfigyelt szupernóva azonban rendkívül halvány volt. Felfedezésekor a fényessége körülbelül 20,5 magnitúdó volt, ami nagyjából egy normál gyertya fényessége lenne Budapest–Párizs távolságából. A PISTA teljesítménye a halvány szupernóvák felfedezéseiben tükröződik: a piszkéstetői Schmidttávcsővel összevethető méretű távcsövekkel ilyen halvány, vagyis ennyire távoli csillagrobbanásokat senki más nem talált még. A program a teleszkóp teljes műszeridejének mindössze pár százalékát használja, ezt figyelembe véve elismerésre méltó a hatékonyság. Budafai Viktória ttt@nyuz.elte.hu

TétékásNyúz 4411_szurke.indd 15

2012.05.02. 9:43:31

Helyvektor & Kritika Kuplung, gáz, fék Kocsma, szórakozóhely, kiállítóterem Pár hete jártam a Kuplungban újra. Nem véletlenül, hiszen Boross Gábor és Szarvák Antal kiállításának megnyitójára mentem el, amely CUT CUT CUT és Antiforma címmel nyílt meg. Érdekes volt, hogy menynyire kiszélesedhet egy-két hely funkciója, hiszen a Kuplung is elsősorban romkocsma, de rendszeresen vannak partyk és most kiállítások is. A Kuplung egyike a kedvenc helyeimnek, hiszen a 4-6-oshoz is közel van és a Gödörtől sincs távol, így a belvárosban bárhonnan egyszerűen megközelíthető. Az sem hátrány, hogy van dohányzó és nem dohányzó része, így akik füstölögni akarnak sem „oﬀolják” a helyet mint lehetséges célpontot, akik meg nem, azok most már mindig örülhetnek, hogy nem kell minden másnap reggel büdösen ébredniük. A költségek a lehetőségekhez mérten és persze attól függően, hogy a hely azért sokkal távolabb már nem lehetne a Dunától, normálisak. Hiszen sört is lehet kapni 400-500 forinttól, van kóla és koktélok is, ezek 1000-1500 forinttól. Ez utóbbiakat így leginkább csak szoctám, hallgatói jutalom és az ösztöndíj megérkezésének fügvényében rendelek, sőt, mivel nem vagyok nagy koktélos, ha burzsujkodni van kedvem, inkább jobb söröket iszom.

Sic itur ad astra Múlt hét szerdáján immár harmincegyedik alkalommal rendezték meg az ELTE TTK Matematikus Hangversenyét. A jeles esemény ezúttal, ötödszörre, az ELTE Dísztermében kapott helyet, amelynek befogadóképessége nagyságrendekkel különbözött ugyan a kezdetekben a számára helyet biztosító színtértől, a nagyszámú nézőközönség azonban még így is zsúfolásig töltötte azt. Az érdeklődés nagysága most sem nélkülözött minden alapot, hiszen a fellépők csodálatos játékukkal nem egy hallgatót kápráztattak el. Ahogyan az lenni

Találhattok harapnivalót is, viszont kedden és szerdán csak este 6-tól éjjel 2-ig, csütörtöktől szombatig pedig hajnali 5-ig van nyitva a hely, így egyetem utáni programnak nem túl esélyes, hacsak nem vagytok bent napi 10-12 órában. Ha valamilyen zenés megmozdulásra lenne igényetek, akkor főleg breakbeat vagy más ütemesebb elektronikusabb ritmusokkal futhattok össze a Kuplungban, a jegyárak 500-1500 forint között szoktak alakulni, ha valami nagyobb megmozdulásra nyílik esély.

Mióta festesz? Boross Gábor: Körülbelül a gimi elején (durván tíz éve) találtam rá teljesen véletlenül az azóta megszűnt stencilrecolution.com-ra. Nagyon megtetszettek az ott látott munkák, ezért elkezdtem utánajárni a dolognak, próbálgatni a technikákat. Honnan jön az ihlet? BG: Általában egy konkrét kép ihlet meg, amit neten vagy egyéb helyeken látok, utóbbi egyre ritkább. Ha valami nagyon megfog, elkezdek gondolkodni, hogyan tudnám felhasználni, átdolgozni a saját ízlésem szerint. Persze van, hogy egy konkrét ötletem támad, és ennek megoldásához keresek és készítek képet. Utóbbi történt például az interaktív órás kép esetében, ahol a szétszedhető és formálható kép koncepciója volt meg előbb, és ehhez kerestem olyan képet, ami jól szolgálja az ötletet. Így ha csak egy laza délutánra akartok beülni egy pofa sörre vagy valamilyen dizsire dobálnátok magatokat, nyugodtan nézzetek szét a Kuplung repertoárjában hiszen lehet, hogy valami olyasmire bukkantok, ami kedvetekre van. Törceee helyvektor@nyuz.elte.hu

szokott, olyan nagy nevek játékát hallhattuk, idén sokadszorra, mint példának okáért Freud Róbert és Laczkovich Miklós tanár urakét, akik Brahms magyar táncai közül szemezgetve adtak elő néhányat négykezes előadásmódban, zongorán. Mindezek mellett elhangzott még a mármár hagyományosnak is mondható Dal szöveg nélkül című szerzemény negyedik darabja is Nagy Ilona BME-s oktató előadásában, de hallhattunk F. Kreisler-féle harsonaszólót is Kertész Gábor tanár úr interpretálásában. A nagy klasszikusok komolyságot követelő felvonulása mellett az új irány képviselői is megjelentek ezen

az estén, hiszen sok arcra csalt mosolyt például a Cauchy Club Singers felettébb szokatlannak, de éppen ezért újszerűnek és élvezhetőnek mondható Csillagok háborúja feldolgozása, amelyben a galaxis szinte összes szereplője feltűnt egy-egy negyedhang erejéig. Azonban ha további saját szerzeményekről is szót akarunk ejteni, akkor ott volt Magyari Marcell Inkonzisztencia névre keresztelt saját zeneműve is, amely mindenképpen kiérdemelte az érdekes jelzőt. Feltétlenül említésre méltó szervezői teljesítmény volt még az est utolsó morzsája, a közel ötven embert megmozgató kórusének, amelyben az összes addig fellépő énekes egy csapatként képviseltette magát, különböző egyházi és egyéb dallamokat színezve a Díszterem mennyezete alá. Fontányi A. kritika@nyuz.elte.hu

44. félévfolyam 11. szám 2012. május 2. 4411_szurke.indd 16

2012.05.02. 9:43:32

Cooltér & Négyeshatos Eltűnt jégmezők nyomában

Orgonavirágzás idején

Grönland helyzete madártávlatból

Gyakran mondják, hogy az emberek teljesen közönyössé váltak. Nem érdekli őket, amit látnak, legyen szó bárkiről, esetleg olyasvalakiről, aki épp segítségre szorul az utcán: elsétálunk mellette, nem nézünk oda. Bedugjuk a fülhallgatót, és a saját zenénket hallgatjuk, nehogy meghalljunk másokat. Sokan beletörődtek ebbe, de én nem. És ezek után főleg nem fogok még egy jó darabig. Egy vasárnap este történt, a Nap már épp lement, de még nem volt teljesen sötét sem, amikor a hétvége viszontagságai miatt épp úgy adódott, hogy – ezen nincs mit szépíteni – sírva ültem a villamoson. Néhány megálló után egy elsőre nem túl szimpatikus kinézetű, nagy szakállas, koszos ruhás, idősebb férfi, aki eddig csak a távolból figyelt engem, leült velem szembe, és egy orgonavirágot nyújtott át nekem, mondva, hogy ne pityeregjek. Kedvesen megkérdezte, hogy szerelmi bánatról van-e szó. Mondtam, hogy persze, meg a tanulás… Nem sikerült felkészülnöm a másnapi beszámolóra. Erre kedvesen elmagyarázta nekem, hogy csak nyissam ki a könyvet, és kezdjem el bambulni a gerince mentén, lapozgassam ideoda. Ha ezt egy fél órát csinálom még este, az agyam le fogja fényképezni a részleteket, és megjegyzem. Ez a villámolvasás technikája. Nagy szakértelemmel magyarázta, hogy a volt felesége is már vagy tizenöt éve ezzel a módszerrel tanul, és most még egyetemre is jár. Aztán átnyújtott nekem egy kézzel írott, kicsiny névjegykártyát (emlékszünk, a bácsi eléggé nem úgy nézett ki, mint akinek egyáltalán lakása van), amin telefonszám, honlap-, illetve egy könyvcím szerepelt. Kiderült, hogy egy lélekbúvárral van dolgom, aki könyvet írt a párkapcsolatokról, azon belül is szakterülete az elvált szülők és gyermekeik. További tanácsokkal is ellátott ezzel kapcsolatban, megkérdezte még párszor, hogy tud-e még tenni értem bármit, és megkért, hogy esetleg osszam meg Facebookon a honlapot, majd minden jót kívánt, és leszállt a következő megállónál. V. É. negyeshatos@nyuz.elte.hu

A földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag Európához tartozó legnagyobb földi sziget átlaghőmérséklete az elmúlt évtizedekben kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a világ többi részén. A Jégszakadás – a klímaváltozások hatásai Grönlandon című kiállításon jártunk a Néprajzi Múzeumban. Hétköznapi emberek tekintete szegeződik a látogatókra hatalmas feketefehér portrék formájában. A grönlandi lakosok elmesélik nekünk, hogyan is élik meg a klímaváltozás kézzel fogható következményeit. Ilulissat város Nyugat-Grönland partjának középső részén helyezkedik el. A település közelében a világ egyik leggyorsabban mozgó gleccsere beletöredezik a párszáz méter mély fjordba. Az Ilulissat jégfjord 2004 óta szerepel az UNESCO Világörökség listáján. Expedíciók tömkelege térképezte fel a glecscser elülső visszahúzódását 1850 és 2002 között. A tárlaton szemrevételezhetjük egy műhold felvételeit, amely a legutóbbi években árnyékként követte a fjord változását. A kiállítás radarképekkel, animációkkal prezentálja a jéghatár drámai összeomlását. A gleccserzóna határa 1950 és 2002 között nagyjából még stabil volt. A jégréteg elvékonyodása miatt, valamint mozgásának megduplázódása következtében a gleccser tizenkét kilométerrel visszább húzódott. Megismerkedhetünk a fjorddal, amelyet keleti végénél a világ egyik leggyorsabban mozgó gleccsere, a Jakobshavn Isbrae táplál. Ez a gleccser vezeti el a grönlandi jégtáblára hulló hó 6%-át, és közel húsz métert tesz meg egy nap alatt. A glecscserről évente 30 km3 jégtábla szakad le. Ha a teljes sziget jégtakarója elolvadna, az önmagában is a globális tengerszint hét méteres emelkedését idézné elő. Még ebben az évszázadban megvan az esély arra, hogy közel egy méteres emelkedés következzen be. Érdekes látni és hallani a tapasztalatokat, a riportalanyok beszámolóit, leginkább azért, mert mindegyikük más-más perspektívából közelíti meg a klímaváltozást. A polgármesterrel készített interjúból kiderül, hogy sok döntéshozó politikus észlelte már a helyzetet, de ez elsősorban a nagyhatalmak képviselőinek lenne hasznára. Új ásvány- és olajlelő

helyek nyíltak meg, ezáltal az ország gazdaságának fellendülésében bíznak. A halászok részben örülnek a hoszszú ősznek, mert a vízen egyszerűbb halászni, mint kutyaszánnal a jégen. Másfelől viszont gondot jelent, hogy a halak a tenger hőmérsékletének megváltozása miatt északabbra vonulnak. A jég olvadásával új területeket lehet felparcellázni. A hajózási menetrend is teljesen átalakult, régebben ugyanis, amikor az öböl még befagyott, az ott dolgozóknak egy ideig nem volt munkájuk.

A tengeri jég elolvadásával a levegő párásabbá válik, ennek következtében nagyobb az esélye a köd kialakulásának, a bizalmatlan légi közlekedésnek. A permafroszt egy része eltűnik, ennek hatására pedig a talaj megsüllyed. A Dán Meteorológiai Intézetben végzett kutatások szerint a hőmérséklet további emelkedésével a permafroszt akár három métert is csökkenhet. Tizenkilenc riporton keresztül szembesülünk a klímaváltozás előnyeivel, de annál is inkább hátrányaival. Eltérők a nézőpontok, a megközelítések, de a lakosok többsége hiányolja a fehér hóval borított várost, főleg mikor kigyúlnak a karácsonyi fények, hiszen az utóbbi években pocsolya van ott, ahol egykor hó volt. Ezek az emberek meghökkentő testközelségből látják és érzik azokat a változásokat, amikkel sokan nem hajlandóak szembenézni, vagy épp fogalmuk sincs arról, ami tényleg ránk várhat. Kőnig Rita coolter@nyuz.elte.hu

TétékásNyúz 4411_szurke.indd 17

2012.05.02. 9:43:33

Belszíni fejtés Ráadás Sziasztok! Az előző szám nagy sikerére való tekintettel kaptok egy kis ráadást, és ezen a héten is választhattok háromféle rejtvényből. A négy feladványból kettő szabadon választottnak a megfejtését várom tőletek szombat reggelig. A torpedóknál annyi egységet fed le a csatahajó, ahányas számot az oszlop vagy a sor végén láttok. Ez alapján kéne kilogikázni, hogy melyik hajónk hol található. Van egy csatahajónk (4 egységet foglal), két cirkálónk (3 egység hosszú), három rombolónk (2 egység) és négy tengeralattjárónk (1 négyzet). A hajók elhelyezkedése lehet vízszintes, vagy függőleges, egymással azonban sem oldalukkal, sem sarkukkal nem érintkezhetnek. Az egy egységet foglaló tengeralattjárók helyét várom majd, mégpedig úgy, hogy képzeletben behelyettesítitek egy exceltáblázatba és így külditek a megfejtést (például: A1;B2;C3;D4). A sudokuknál a beszínezett négyzetben álló számot kérem a szokásos módon. A hidas játéknál a kis körök egy-egy szigetet jeleznek, a beléjük írt szám pedig a belőlük kifutó hidak számát jelenti. A szigetek közt nem húzódhat átlósan híd, csak és kizárólag párhuzamosan. Ha nem pont egy vonalban van a másik sziget, akkor ahhoz nem köthető. Minden szigetről el kell jutni bármely másik szigethez a játék végére, és a hidak nem keresztezhetik egymást. Két szigetet maximum két híd köthet össze. A színes szigetről kifutó hidakat szeretném kérni ennél a rejtvénynél. Az előző (10.) szám nyertesei Baksay Boglárka, Nagy Antal és Vörös Éva, az azt megelőző (9.) számé pedig Fórizs Nándor Zoltán, Vida István és Herman Attila. Gratulálok nekik, és mindenkinek további jó fejtegetést kívánok! Panni rejtveny@nyuz.elte.hu

44. félévfolyam 11. szám 2012. május 2. 4411_szurke.indd 18

2012.05.02. 9:43:33

Mozizóna Szikrázik az acél, pattog a rozsda A Missouri csatahajó Igazából el kellene dobnunk az agyunkat a Csatahajó című filmtől, mert annyira jó meg hát játszik benne Rihanna meg egy másik jó csaj akinek megint nem jegyezzük meg a nevét meg ott van Liam Neeson. Mégsem tesszük. Noha a rozsda egészen nem fog pattogni, de minden olyan csili-vili ebben a filmben, mintha csak most bocsájtották volna a vízre az Iowa osztályú csatahajókat, amelyek a Battleship csatahajójának is alapot adtak. A film nem más, mint gyenge sztorizós, gyenge, de domborodó karakterek: Rihanna és Brooklyn Decker, valamint kevésbé domborodóak: Liam Neeson, utóbbit Qui-Gon Jinnként ismerhetjük, de persze normális alakításai is vannak, ha eltekintünk a mindig fegyelmezett és tekintélyt parancsoló karakterétől. Liam persze csak mellékszerepet tölt be, hiszen csak hype-nak kellett a filmhez, ami még így sem bír ki egy erősebb cincát. De hát a Titanic Nemzetközi Filmfesztivál filmjei után kibírunk egy ilyen klisés, CGItől túlcsorduló UFO-s valamit, mint a Battleship. Talán kicsit olyan, mint a producerként Spielberget felvonultató Super 8, ami szintén borzasztó volt. Persze ott, ha sok CGI nem is legalább normális karakterek voltak.

A legszebb dolog? Sok embernek vannak fenntartásai a francia művészfilmekkel szemben, de A legszebb dolog című alkotást jó szívvel ajánlom bárkinek, főleg nekik. A film egy olyan eseményről szól, ami jó esetben mindenki életében eljön egyszer: a gyerekvállalásról. Ám nem úgy, ahogy a többi, hiteltelen, romantikus film mutatja, ez itt a valóságról szól. Egy csendes téli estén kezdődik történetünk, ahol megismerkednek hőseink, Barbara és Nicolas. Végigkövethetjük ismerkedésüket, a kezdeti rózsaszín ködöt, majd az elhatározást, amit a szenvedély szül, hogy gyereket vállalnak. Egy romantikus film általában ezzel ér véget, amolyan „boldogan éltek, míg meg nem haltak” befejezésként. Pedig ilyenkor jön csak a java, a valódi próbatétele egy kapcsolatnak.

Egyébként a film a Torpedó társasjáték és a Transformers groteszk elegye. Vannak benne koordináták, csatahajók és valami nagy sötét ismeretlen, ami egyre csak lövöldöz ránk úgy, hogy nem is tudjuk, hogy mihez kezdjünk. Plusz – és most jöjjenek a transzformerszi magaslatok – értelmetlenül nagy és mozgó, nagyon mozgó elemek, részek, irgalmatlan nagy röpködő fémkupacokon. Az egészet megtorpedózza a gyenge és nyálas szerelmi sztori, ami a fiatal

Hősnőnk értetlenül is áll a dolog előtt, hiszen mást sem hall, mint amit a társadalom sulykol belé, hogy ennek kéne élete legboldogabb időszakának lennie. Ehhez képest reggeli rosszulléteket és tomboló hormonokat kap a benne növekedő lénytől. Mókás, amikor meghúzza a párhuzamot állapota és az Alienfilmek közt, hiszen a legtöbb anya valóban így érzi magát ilyenkor, csak sosem merik kimondani. Rémi Bezançon tehát elénk tárja a teljes valóságot a gyerekvállalásról, ami elsőre sokkolóvá teszi a filmet, ám mégis kedvessé válik szívünknek, hiszen a szomorúbb, legkevésbé sem idillikus helyzetekbe is belecsempészi azt a jellegzetes fanyar humort, elvéve a helyzetek komorságát. Igazán jó érzékkel nyúlt hozzá a témához, így hiába elgondolkodtató film, mégsem teszi borongóssá a nézőt.

és nagyon cool tengerész és a kapitány dögös lánya közt szövődik. Háttérinfó, hogy pár hete vonták ki a forgalomból a Missourit, azt a csatahajót, ami a film alapjául szolgált, a plakáton is ennek a sziluettjével találkozhatunk. Ebből az osztályból hatot terveztek, de csak négy készült el: a USS Iowa, a USS New Jersey, a USS Missouri és a USS Wisconsin. Ezeket ma már mind kivonták a hadrendből. Törceee mozizona@nyuz.elte.hu

BATTLESHIP (amerikai sci-fi akciófilm, 2012, 121 perc). Rendezte: Peter Berg. Forgatókönyv: Erich Hoeber, Jon Hoeber. Szereplő: Liam Neeson (Shane), Rihanna (Raikes), Tadanobu Asano (Nagata), Jesse Plemons (Ordy), Brooklyn Decker (Samantha), Alexander Skarsgard (Stone Hopper) Pontszám: 5/10.

Bemutatja a diplomamunkáját író egyetemista lány és a szórakozott, valamint szórakoztató videotékás srác felnőtté válásának folyamatát, a félelmeiket, a próbálkozásaikat a megoldás megtalálására, a gyerek miatt felborult házasélet buktatóit. A Hátralévő életed első napja és a Szerelem száll a szélben írója nem hazudtolja meg önmagát ezzel a filmmel. Ezenkívül az aláfestő zenék is zseniálisan vannak összeválogatva. Mindent összevetve többször is nézhető film, de egyszer mindenképpen kötelező. Panni UN HEUREUX ÉVENEMENT (színes, feliratos, francia filmdráma, 2011, 107 perc). Forgatókönyv: Rémi Bezançon. Rendező: Rémi Bezançon. Szereplők: Louise Bourgoin (Barbara), Pio Marmai (Nicolas), Josiane Balasko (Claire), Thierry Frémont (Tony). Pontszám: 8/10.

TétékásNyúz

4411_szurke.indd 19

2012.05.02. 9:43:34

4411_szurke.indd 20

2012.05.02. 9:43:35