TÉL / 2017/4.
természetfotó magazin ONLINE FOTÓMAGAZIN
®
UTAZÁS | VADVILÁG | TÁJ | NÉPEK-KULTÚRÁK | TESZT
FÖLDÖN, VÍZEN, LEVEGŐBEN NIKON D850-NEL | Fotós kalandok ŐZEK FOTÓZÁSA A JÁSZSÁGBAN | Szép helyek ZALA PÉTER | Portfolió
© Christian Ammann www.photographer.ch
VAGYOK
AKÁR
75 000 Ft
PÉNZVISSZATÉRÍTÉS TERMÉKENKÉNT
2017. 10. 24. – 2018. 01. 31.
CELEBRATION SPECIALS
Ünnepeld velünk a Nikon 100. születésnapját! Az évforduló alkalmából kihagyhatatlan ajánlattal kedveskedünk. Ismerd meg és élj pénzvisszatérítési akciónkkal! www.penzvisszaterites.nikon.hu
KÖSZÖNTŐ Kedves Olvasó! A 2017/4. téli számunkkal jelentkezünk. Ismét borongós az időjárás, hamar sötétedik, ilyenkor szinte alszik a természet, jönnek a hidegebb hajnalok, és még a hó is eshet. Ebben az időszakban kevesen vesznek a kezükbe fényképezőgépet, de az északi fény ilyentájt a legszebb. Bizony a téli tájak és a zúzmarák is kedvelt fotós témák. Aki viszont nem szereti a hideget, ez a legjobb időszak képei válogatására és feldolgozására. Hamarosan jön a karácsony és az Új Év. Minden kedves olvasónak kellemes ünnepeket és fotókban gazdag boldog újévet kívánunk! Ízelítő a most megjelenő számunkból: Kalandtúránk most nem a hagyományos formában jelenik meg. Imre Tamás a Nikon D850 fényképezőgéppel dolgozhatott egy széleskörű teszt keretében Izlandon, a gépet vízen, földön és a levegőben is kipróbálhatta. Portfoliónkban Zala Péter természetfotós alkotásait mutatjuk be. Péter már a nyugdíjas éveit éli és a legszentebb hobbija a természet fényképezése. Képeivel találkozhattunk már fotópályázatokon és kiállításokon egyaránt. Fogadják szeretettel alkotásait! Az Év Természetfotósa pályázat ismét rendkívül nívós képanyaggal öregbítette hazánk hírnevét a kiállításra és a könyvbe válogatott természetfotókkal. Az Év Természetfotósa Máté Bence, az Év Ifjú természetfotósa Reinhoffer István, gratulálunk a nyerteseknek! Tippek trükkök rovatunkban „Téli fotózás városban és vidéken” címmel Krivánszky Árpád nyújt szakmai segítséget és ötleteket, mit és hogyan érdemes nézni, fényképezni ilyentájt a természet csodái közül. Szilágyi László kollégánk folytatja az Adobe képfeldolgozó programok bemutatását. Most a Textúra és részletek erősítése Photoshopban cikkére esett a választása. Szép helyek rovatunkban „Őzek fotózása a Jászságban” címmel Suhayda László ad ötleteket és szemléletes leírást a természet egyik legfélénkebb nagyvadjának fotózásáról. Fotósuli rovatunkban Imre Tamás az „Infravörös fotográfia digitális eszközökkel” című átfogó írásával ad ötleteket az IR fényképezésben kevésbé és már jártas olvasóknak egy-egy tipp vagy trükk erejéig. Tájfotózás Olympus rendszerrel: Szekeres János kollégánk cikkében az Olympus OM-D EM I-s és II-es fényképezőgépévelörökítette meg Olaszország legszebb tájait, s szolgál jó néhány tanáccsal. Fogadják szeretettel a 2017. téli számunkat! Fotó: © Imre Tamás
Imre Tamás főszerkesztő
Portfolió - Zala Péter 34
KALANDTÚRA - NIKON D850
6
Az előző számban már írtam arról, hogy a Nikon felkért a D850 tesztelésére. Az elkészült anyagból a Nikon sajtóbemutatóján kellett előadást tartanom, ami olyan jól sikerült, hogy a teszt tovább folytatódott. Több mint másfél hónapra kaptam egy végleges vázat és objektíveket, ezzel a vázzal vetettem magam bele az izlandi kalandba.
SZÉP HELYEK - ŐZEK A JÁSZSÁGBAN
18
A lakóhelyünkhöz legközelebb, a Jászság északnyugati területén találhatunk alföldi jellegű tájat. Viszonylag nagy nyílt terek, szántóföldek, legelők, kaszálók, hézagos fasorok, kisebb erdőfoltok, erdősávok, még lakott tanyák, és elvadult, valamikori tanyahelyek mozaikjaiból áll a terület. Változatos vidék, sokszínű élővilággal. Rendszertelenül, de elég gyakran ellátogatunk errefelé, hogy szerencsét próbáljunk.
FOTÓSULI - INFRA FÉNYKÉPEZÉS
62
Nagyon különleges és egyedi mono tone képeket készíthetünk, ha infravörös szűrő alkalmazásával exponálunk. 2017. év vége felé igen kevés infravörös fényképet látunk pályázatokon, kiállításokon és publikációkban. Kiment volna a divatból ez a különleges fényképezési stílus? Vajon mi ennek az oka? Erre a kérdésre keresem a választ az alábbi cikkemben.
© Zala Péter
TIPPEK-TRÜKKÖK - TÉLI FOTÓZÁS
70
A téli időszak a többi évszaktól jelentősen eltérő hatású fotók készítésére ad alkalmat. A hótakaró, a jég különböző megjelenési formái, mint a dér, zúzmara, a folyók, tavak, pocsolyák jegei, mind-mind hálás fotótémát kínálnak a hidegbe kimerészkedő fotósnak. A tél „beköszön” a településekre is, e miatt olykor a téli témákért nem is kell olyan messzire menni.
PHOTOSHOP - RÉSZLETEK ERŐSÍTÉSE
A mostani cikkünkben egy Photoshop-ban alkalmazható, a kontrasztot és részleteket kiemelő technikát nézünk meg, ami olyan, mint a Lightroom-ban a Clarity, csak jobb. Előbb egy kis technikai magyarázat. A Lightroom által alkalmazott technika, amit Claritynek neveznek, az élkontrasztosításon alapul.
82
LENERGY - AZ ÉV TERMÉSZETFOTÓSA 2017 86
Immár 25. alkalommal írta ki a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége Magyarország és Közép-Európa legrangosabb természetfotós pályázatát. A „Lenergy – Az Év Természetfotósa 2017”, a korábbi megmérettetésekhez hasonlóan, ezúttal is izgalmas versengést hozott. A zsűri összesen mintegy 3000 képből válogatott, és az értékes, komoly szakmai elismerést jelentő díjakért az utolsó fordulóban 125 mű versengett.
TÁJFOTÓZÁS OLYMPUS RENDSZERREL
112
Fotรณ: @ Bรกn Krisztina
Fotós kalandok
FÖLDÖN, VÍZEN, LEVEGŐBEN NIKON D850 FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL
Az előző számban már írtam arról, hogy a Nikon felkért a D850 tesztelésére. Az elkészült anyagból a Nikon sajtóbemutatóján kellett előadást tartanom, ami olyan jól sikerült, hogy a teszt tovább folytatódott. Több mint másfél hónapra kaptam egy végleges vázat és objektíveket, ezzel a vázzal vetettem magam bele az izlandi kalandba.
Canon EOS 5D Mark III, EF70-200mm f/2.8L IS II USM +2x f/11 1/60 sec ISO 200
MIÉRT KALANDTÚRA? Ez már inkább túlélőtúra volt, de az alábbi írásomból még ez is kiderül. A felszerelés, amit magammal vihettem. Nikon D850 váz, AF-S NIKKOR 24-120 mm f/4G ED VR, AF-S NIKKOR 70-200 mm f/2,8E FL ED VR, AF-S NIKKOR 20 mm f/1.8G ED, AF-S NIKKOR 14-24 mm f/2.8G ED, AF-S NIKKOR 16-35 mm f/4G ED VR. Az objektív választás már nem könnyű egy ilyen nagyfelbontású érzékelőnél, mely teljes felbontásban FX 36x24 formátumban 45,4Mpixeles (8256x5504) képeket rögzít. Az objektívekben található üveg felbontóképességétől is függ a végleges kép minősége, erre érzékeny a Nikon D850. Nekem is volt olyan tapasztalatom, hogy a 70-200 mmes objektív egy régebbi 1,4x-vel már nem adott penge éles képet. A Nikon D850 rendkívül sokoldalú, a mai piacon egyedülálló tulajdonságaival lehet a fényképészek kedvence. Akik ismernek, azok tudják rólam, hogy a szakma mellett a természet fényképezése az életem. Évente 10-20 alkalommal külföldön vezetek különböző expedíciókat, melyben tájakat, állatokat szeretek a leginkább fényképezni, AlaszkátólAfrikáig előfordultam már szinte mindenhol a világban. A stábomnak többször kellett már olyan extrém körülmények között fotózni, ami bizony komoly megpróbáltatásnak veti alá mind a felszerelést, mind az embert. A Nikon Magyarország, mivel együtt dolgozunk már évek óta, ismer engem, és tudják, hogy kiviszem a természetbe terepre és bevetem a legvadabb időjárási körülmények között is a terméküket, hiszen a hiteles teszt és a valós körülmények nagyobb hangsúlyt kapnak a felhasználók szemében, mint az, hogy egy laborban milyen matematikai eredményeket kapunk.
NIKON D850, 70.0-200.0 mm f/2.8
f/11 1/200 sec ISO 64
NIKON D850, 24.0-120.0 mm f/4.0
f/5 1/640 sec ISO 200
Canon EOS-1D X, EF70-200mm f/2.8L IS USM f/11 1/40 sec  ISO 100
NIKON D850, 24.0-120.0 mm f/4.0
f/5 1/640 sec ISO 220
IZLANDI KALANDOK A mostani cikkben Izland vad partjaira, és egy kisrepülőgépes légi fotózásra vihettem magammal a Nikon D850-et. Az egész expedíció nagyon problémás volt, de így utólag már boldog vagyok. Az első megpróbáltatás rögtön a magyar repülőtéren kezdődött. A Norwegian Airlines odavágta a leszállópályán a gépet és kidurrant az egyik kereke. Ennek következményeként lezárták a le- és felszálló gépek elől a pályát, ezért 1,5 órás késéssel érkezett meg Berlinbe a gépünk. Már azt hittem, ki sem jutok Izlandra, de a berlini átszállás megvárt minket, viszont a csomagjaink nem jöttek meg a hajnali 01 órára megérkező repülőnkkel. Sajnos így nem volt állványom két napig. A reptéren megbeszéltük az elveszett csomag szolgálattal, hogy mire megjön a cuccunk, mi már Höfn partjainál leszünk, oda küldjék át kisrepülővel. Ezzel nem is lett volna gond, de az odautazás alatt felhívtam szállásadómat, hogy érkezünk, és megadtam a szállás címét a csomagok miatt. Ekkor jött a legdurvább hír, az elmúlt két hét esőzései – napi 120-180 mm eső – elmosták az izlandi 1-es főutat, és így nem tudjuk elérni a célpontot. Helikopterrel mentették ki a vendégeit a szállásról. No, ez mindennek a teteje, nincs csomagunk, nincs szállásunk! Gyorsan intéztem másik szállást és átterveztem a fotós helyszíneket az elérhető helyekre. Majd felhívtam a repteret, mi legyen a csomagokkal. Azt mondták, éjszaka megérkezik, menjünk vissza értük a reptérre. Buktunk még egy napot. Megnéztem az időjárás előrejelzést, abban a régióban, ahová menni akartam, még 3 nap iszonyatosan erős eső várható, de ahol voltunk, ott meg 120 kilométer/ órás szél süvített. Ez az igazi extrém körülmény! Fekete vulkáni homokos óceánpart, hatalmas szél és sós víz. Igazi extrém teszt, persze azért vigyáztam a felszerelésre, direkt nem tettem ki olyan esőnek, amiben esetleg beázhat. Ilyenkor felhúzom rá a nejlonzacskót és kész, aztán irány a fényképezés.
Canon EOS-1D X,NIKON EF70-200mm f/2.8L USM f/11 sec ISO ISO 100 D850, 20.0 mmISf/1.8 f/1.8 1/40 4 sec 2500
A legkülönlegesebb fények a vihar előtt és után vannak, egy szemerkélő eső nem vetheti vissza a fotózási kedvemet, ezt már megtanultam Izlandon. A másik fő csapás a sarki fény volt. A tesztnél ez jó lehetőség, hiszen ott magasabb ISO érzékenységgel, ISO 1600 és ISO 3200 között is szoktam fényképezni. A Nikon AF-S NIKKOR 20 mm f/1.8G ED objektív párossal a váz hozta a kívánt képminőséget, sőt annál sokkal többet, mert a sötét részekben legalább 3-4 FÉ tartalom még bőven megtalálható volt elég jó részletgazdagsággal. A másik nagy kedvencem az óceán partján fényképezni az ún. Diamond Beach parton a Jökulsárlón gleccserről leszakadt jégtömböket. Nincs annál szebb látvány, ahogy a víz és a kékes gleccserjég találkozik, fantasztikus lágy öleléseket tudunk fényképezni, de ehhez bizony be kell állni a vízbe és figyelni a hullámok mozgását, nehogy ott fürödjünk meg a 2 fokos vízben a felszereléssel együtt. A harmadik és egyben legkülönlegesebb fényképezés pedig egy kis CESSNA repülőgépről 1500 méteres magasságból megörökíteni Izland, gleccsereit, színes hegyeit és az óceánpart fekete homokját beborító vízfolyások alkotta kompozíciókat. Életem egyik meghatározó élménye volt. Eléggé erős szélben szálltunk fel, és bizony nem volt értelme bekötni magam, mert akkor nem láttam ki eléggé a gép ablakain (két oldalra), ezért a légörvényeknél hol az ülések között lent a földön, hol a repülőgép plafonján találtam magam. Össze-vissza ütöttem kezem-lábam, tiszta kék és zöld színekben pompázott másnap a testem az ütődésektől. A Nikon D850 mindvégig harcra készen jött velem és kiválóan bírta ezeket az extrém körülményeket. A képek kidolgozásánál a Nikon D850 simán hozta a csúcsfényekben, árnyékokban azt a dinamikatartományt, amit egy ilyen profi Nikon géptől elvárhatunk.
Szöveg: Imre Tamás Képek: Imre Tamás EFIAP
NIKON D850, 24.0-120.0 mm f/4.0
f/5 1/640 sec ISO 360
Szép helyek ŐZEK FOTÓZÁSA A JÁSZSÁGBAN
A lakóhelyünkhöz legközelebb, a Jászság északnyugati területén találhatunk alföldi jellegű tájat. Viszonylag nagy nyílt terek, szántóföldek, legelők, kaszálók, hézagos fasorok, kisebb erdőfoltok, erdősávok, még lakott tanyák, és elvadult, valamikori tanyahelyek mozaikjaiból áll a terület. Változatos vidék, sokszínű élővilággal. Rendszertelenül, de elég gyakran ellátogatunk errefelé, hogy szerencsét próbáljunk. Az elmúlt télen, a hideg, havas időben, háromnégy helyen is nagy csapat őzet találtunk a repcetáblákon összeverődve. A hangulatos látvány miatt aztán többször is visszamentünk, hogy a látottakból próbáljunk képet is készíteni. Ennek az „őzezésnek” az anyagából választottunk néhány felvételt, amit most bemutatunk.
Canon EOS 5D Mark III EF 16-35 mm f/2.8L USM
1/125 s f/11 ISO 800
Canon EOS 7D Mark II EF 500 mm f/4L IS USM+1,4x
1/2000 s f/11 ISO 800
Canon EOS 5D Mark III EF 16-35 mm f/2.8L USM
1/500 s f/8 ISO 1600
Canon EOS 7D Mark II EF 500 mm f/4L IS USM+1,4x
1/200 s f/8 ISO 800
A fő vonzerőt az őzek jelentették, elsősorban azokat igyekeztünk megfényképezni. Két módszert használtunk. Ezek az állatok ebben az időszakban – takarékoskodnak az energiával – a lehető legkevesebbet mozognak. Hasonló adottságú környezetben javarészt a nagy nyílt területek közepén táplálkoznak vagy pihennek. Legtöbbször semmi nincs, aminek a takarásában megfelelő közelségbe juthatna az ember. Jó megoldás, ha nagyon távolról, amikor még ügyet sem vetnek ránk a vadak, szél ellen (az állatok felől fújjon a szél), nagyon lassan, percekre meg-megállva nyílegyenesen az őzek felé indulunk. Megfelelő öltözetben, türelemmel, elég közel juthatunk ahhoz, hogy hosszú gyújtótávolsággal (400-1000 mm) legyen esélyünk jó felvételre. Törekedni kell arra, hogy ne ugrasszuk el az őzeket! Nem csak azért, mert akkor nem lesz mit fényképezni, hanem mert a hideg, havas, táplálékszegény időszakban az állatok gyakori „megkergetése” jelentős energiaveszteséggel járhat, ami a túlélési esélyeiket rontja! Előfordult, hogy távol, felénk közeledő mozgásban láttunk meg őzeket. Ilyenkor, ha volt rá lehetőség, valami takarás mögött megbújva bevártuk az állatokat. Általában gyanútlanul, egészen a közelünkbe jöttek, természetes viselkedésük-mozgásuk közben készíthettünk képeket. Ezekben a helyzetekben, amikor már nagyon közelre értek, sajnos észrevettek, a zavarást nem lehetett elkerülni. Mozdulatlanul maradva, ha a szél sem árult el minket, egy rövid futás után újra csak baktatóra vették a tempót, nem sok energiájukat pazaroltuk el… Az őzeknél sokkal többet mozogtak a mezei nyulak, és ha megbújtunk egy alkalmas bokor alatt, időnként egészen közelre odajöttek. Többször láttunk rókát, többnyire nagyon távolról. Bizalmatlanok voltak, messziről észrevettek minket, pillanatok alatt „köddé váltak”. Egy ravaszdi volt kivétel, talán nagyon éhes lehetett… Az aszfaltút melletti lucernatarlón egerészett, amikor megpillantottuk. Lekanyarodtam a földútra, egy kicsit közelebb mentem hozzá, leállítottam a motort, és vártunk.
Canon EOS 7D Mark II EF 500 mm f/4L IS USM+1,4x
1/500 s f/10 ISO 800
Canon EOS 7D Mark II EF 500 mm f/4L IS USM+1,4x
1/2500 s f/9 ISO 800
Canon EOS 7D Mark II EF 500 mm f/4L IS USM+1,4x
1/800 s f/11 ISO 800
Folytatta a vadászatot. Pár perc után óvatosan kiszálltam az autóból és annak takarásából tudtam fényképezni. Kb. másfél órát egerészett, pontosabban, pockozott. 7-8 pockot sikerült elkapnia, aztán vagy jóllakott, vagy megunta a társaságunkat, mert továbbállt. A rókáról készült képeket „talált” képnek tartom, véletlen segített hozzá. A fácánkakasról készült képhez is kellett a szerencse, de erre a felvételre hosszú ideig „vadásztam”. Sok helyen kijöttek az út szélére élelmet keresgélni, szebbnél szebb környezetben lehetett őket látni a zúzmarás bokrok között, de ha csak lassított az autó, már el is tűntek… Ez a kakas szerencsémre gondolkozott egy kicsit, mielőtt elszaladt, két kockát tudtam készíteni róla. Az említetteken kívül más érdekes állatot is láttunk: parlagi sast, erdei fülesbaglyot, vadmacskákat. Ezekről nem tudtunk értékelhető képet készíteni, viszont a tájról - ami átlagos időben nem mondható különlegesnek - a változó téli körülmények között készült néhány felvétel, amit talán érdemes megmutatni. (A magányos, zúzmarás fát ábrázoló kép HDR.) A képek készítésének technikai oldaláról: a hosszú gyújtótávolság bemozdulásra nagyon érzékeny. Fontos a szilárdan álló stabil állvány, az erős állványfej, törekedni kell a lehető legrövidebb záridőre! A párás, ködös időben készített képek lágyak, vagy nagyon lágyak, kontrasztszegények, amit a képfeldolgozás során korrigálni kell, de nem szabad a kontrasztemelést túlzásba vinni, mert azzal a képnek a ködös hangulatát vesszük el! (Fokozottan igaz ez az ellenfényes helyzetekre!) Figyelni kell a pontos expozícióra, ne legyen kiégett fehér felület a képen, legyenek részletek, árnyalatok a havas területeken is! Az erős napsütés legtöbbször használhatatlan képet eredményez! A nagyon nagy tónuskülönbségekkel rendelkező helyzetekben érdemes megpróbálkozni a HDR technikával. A legelő állatok feje földközelben van, ami a mi szempontunkból nézve legtöbbször kedvezőtlen. Érdemes egy olyan pillanatot kivárni, amikor valamiért felnéznek! Hasonlóképpen figyelni kell arra, hogy az állatok lehetőleg ne takarják egymást! Jó, ha egy területre többször vissza tudunk menni. Más időjárási viszonyok közt, más fényben, teljesen más hangulatú képeket készíthetünk!
Szöveg és képek: Suhayda László
Canon EOS 5D Mark III EF 16-35 mm f/2.8L USM
1/640 s f/14 ISO 800
PORTFOLIÓ
ZALA PÉTER
Nyugdíjhoz közeledve, ahogy teltek az évek, egyre több lehetőségem nyílt arra, hogy utazzak. Először a munkám jóvoltából, majd túristaként iseljutottunk olyan helyekre, ahol felmerült és egyre erősödött bennem a látvány megörökítésének vágya. A digitális technika megjelenése ösztönzőleg hatott rám. Első digitális gépem egy bridge kamera volt, melytől egyenes út vezetett a professzionális gépek és felszerelések világába. Imre Tamáséknál fotós tanfolyamokat végeztem és számtalan fotós túrán fejlesztettem elméleti és gyakorlati tudásom.
A mai kiállításra megérett képeim valójában mindössze tíz-tizenkét év munkájának eredménye. Első képeimet csak magamnak készítettem, sokáig nem mutattam meg nyilvánosan, de közben több tehetséges, nagy tapasztalattal és szakmai tudással rendelkező fotóst megismerve, mellettük, velük és tőlük sokat tanultam és tanulok a mai napig is! Ma már több sikeres kiállításon vagyok túl.
Szomjรกt oltรณ รณriรกs
Éjszaka
ai varรกzs
Toscan
n reggel
ร riรกsok a
aranyban
Grjot
tagja
Nincs
s kiĂşt
Összea
akadva
Kirkjufe
ellsfoss
Fénykosz
zorĂşban
Old Man
n of Storr
ร ji rรถ
รถpte
Az arany
yhíd vége
Labir
rintus
Hajnali
horgรกsz
Fotósuli INFRAVÖRÖS FOTOGRÁFIA DIGITÁLIS ESZKÖZÖKKEL Nagyon különleges és egyedi mono tone képeket készíthetünk, ha infravörös szűrő alkalmazásával exponálunk. 2017. év vége felé igen kevés infravörös fényképet látunk pályázatokon, kiállításokon és publikációkban. Kiment volna a divatból ez a különleges fényképezési stílus? Vajon mi ennek az oka? Erre a kérdésre keresem a választ az alábbi cikkemben.
Canon EOS 50D, EF16-35mm f/4L IS USM f/8 1/60 sec ISO 640
Canon EOS 50D, EF15mm f/2.8 Fisheye f/8 1/50 sec ISO 400
INFRAVÖRÖS FOTOGRÁFIA Az infravörös képek jellegükben a hagyományos fekete-fehér fényképekre hasonlítanak, de ebben a tartományban sok tárgy fényvisszaverő, illetve fényelnyelő képessége jelentősen eltér a megszokottól. Az infravörös fényképezésnél a 770 nanométer és 1200 nanométer közötti, úgynevezett közeli infravörös tartományt használjuk, azaz a fényképezendő tárgyak által visszavert infravörös fényt rögzíti filmünk vagy digitális érzékelőnk. Az infravörös képek kinézete: Az infravörös fény egyik legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy a levegőben, illetve annak páratartalmában alig szóródik, ezért a tiszta égbolt egészen sötét, és a távoli, szürkeségbe vesző objektumok is tisztán, élesen látszanak. A felhők ezzel szemben világosak, hasonlóan szokatlanul néznek ki a növények is, olyanok, mintha vastag dér borítaná őket. Amire az évek során rájöttem, kizárólag a lombhullató fák zöldjei érvényesülnek az infravörös fényképezésnél. Az örökzöldek ugyanis feketék lesznek fotóinkon. Az expozíció létrehozása nem egyszerű feladat: lássuk, milyen lehetőségeink vannak. Filmes géppel készített infra: A filmes korszakban nem volt más dolgunk, mint kicserélni a fényképezőgépben a filmet, jelen esetben egy infra filmre, és már indulhatott is a móka. Például még ma is kapható az Ilford SFX 200 infravörös film. Ez a film 740 nm-ig terjedő spektrális érzékenységével éppen csak átnyúlik az infravörös tartományba. Megvilágítási érzékenysége kiváló, mélyvörös szűrővel is ISO 200. További előnye, hogy közönséges fekete-fehér filmként hívható és nagy a tűrése. Aki ért a film előhívásához vagy még talál labort, ahol előhívják neki a képeit, már meg is oldotta a problémát. Digitális fényképezőgéppel: A digitális fényképezőgépek esetében más a helyzet, nagy valószínűséggel a kamerákban használt infratükör miatt az infratartomány hiányának köszönhetően nincs meg a fotósokban a késztetés, hogy fényképezzenek infrával.
ELŐTTE
Canon EOS 5D Mark II, EF24-105mm f/4L IS USM f/4 3.2 sec ISO 6400
A jelenség a következők miatt van: a digitális fényképezőgépekben használt szenzorok alapvetően igen érzékenyek a közeli infravörös tartományra. Ez azonban lehetetlenné tenné a normális digitális fényképezést, ezért a szenzor elé minden esetben beépítenek egy infratükröt, ami az infravörös fényt kirekeszti. Az infratükör azonban nem viselkedik tökéletes szűrőként, vagyis átenged egy kevés infravörös fényt is. Ez mennyiségében elenyésző a látható fényhez képest, de ha utóbbit egy (az infratükörnél hatékonyabb) infraszűrővel kirekesztjük, például Hoya R72 szűrővel, akkor kellően nagy ISO érzékenység és hosszú expozíciós idők mellett értékelhető infravörös képet kaphatunk. Ez a módszer a régebbi Canon EOS 300 és Nikon D70 gépeknél működik jól, melyekben az infratükör kevésbé hatékony. Erről legegyszerűbben egy infravörös távirányítóval tudunk meggyőződni: fordítsuk a gép felé, mintha azt akarnánk vele
kezelni, és tartsuk lenyomva valamelyik gombot. Ha eközben az LCD-n (illetve tükörreflexes gépnél egy elkattintott képen) látjuk a távirányító villódzó fényét, akkor a gép nagy valószínűséggel átalakítás nélkül is elfogadható infravörös képeket fog produkálni. Amennyiben alkalmas gépünk az infra fotózásra, a képek elkészítéséhez szükségünk van egy Hoya R72 infravörös szűrőre. A nehézségeknek még nincs vége: hogyan állítsak élességet, ha a HOYA szűrőt használom, mert a keresőben nem lehet látni semmit! Az infravörös fényt a közönséges fényképezőgépekben használatos lencsék jól áteresztik és fókuszálják, nincs szükség speciális objektívre. A régebbi objektívek fókuszgyűrűjénél gyakran látni egy második, piros színű jelölést, infrafotózáskor ide kell beállítani a megfelelő távolságot. Az autofókuszok közül sajnos csak a kontrasztérzékelésen alapuló megoldás működik pontosan. Ezt a kompakt,
UTÁNA
valamint a Live View üzemmódban lévő tükörreflexes gépek használják. Amennyiben ez túl macerás, van egy másik megoldás, ha gépünket vagy valamilyen régebbi, használt gépet befogunk kifejezetten infravörös fényképezésre, ehhez át kell alakítani a masinát. Az infratükör a legtöbb esetben egy speciális bevonattal ellátott üveglap, ami a szenzor elé van felerősítve, és viszonylag egyszerűen eltávolítható. Ezzel az említett nehézségek megszűnnek, és végre nincs szükség többé hosszú expozíciókra, valamint az elektronikus kereső is használhatóvá válik, pontosan azt mutatva, amit a gép rögzíteni fog. A kompakt, illetve a Live View üzemmódban lévő tükörreflexes gépeknél az autofókusz is tökéletesen működik, vagyis gyakorlatilag a normál fotózásnál megszokott szabadságot élvezhetjük. Ez a beavatkozás azonban némi szakértelmet és kézügyességet igényel.
KÉPEK KIDOLGOZÁSA: Színes infra képeknél nincs helyes fehéregyensúly: bizonyos határok között többféle variációval is tetszetős eredményt kaphatunk. Ha például a tiszta égboltot állítjuk semlegesre (szürkére), akkor a fák türkizkékben pompáznak, míg ha utóbbiakat állítjuk be fehérnek, akkor az égbolt kap erőteljes vörösesbarna árnyalatot. A legtöbb esetben valamilyen köztes beállítás adja a legkellemesebb eredményt, de ezt a kép hangulata határozza meg. A piros és a kék csatorna felcserélésével a barnásvörös árnyalatok kékre, míg a türkizek sárgásra változnak, ami egyes képeknél tetszetős eredményt ad. Ehhez a művelethez a Photoshop csatorna keverőjét használhatjuk a leghatékonyabban.
Kép és szöveg: Imre Tamás EFIAP fotóművész Forrás: Wikipédia
Fotรณ: @ Suhayda Lรกszlรณ
A természetfotózás az alapok megszerzésével kezdődik!
Tanulj te is a fotótanfolyamok kedvelt szakkönyveiből! További kiadványaink: Tájfotózás és épületfényképezés 2018
Fogy. ár: 3790 Ft
Digitális fotózás Tükörreflexes és MILC géppel 2018
Fogy. ár: 3790 Ft
Keresd a könyvesboltokban, vagy a weboldalunkon: www.fotoszakkonyv.hu Megrendelhető a következő e-mail címen: info@fotoszakkonyv.hu, illetve a www.nika.hu/konyvek-165 webáruházában.
Tippek-trükkök
TÉLI FOTÓZÁS VÁROSBAN ÉS VIDÉKEN A téli időszak a többi évszaktól jelentősen eltérő hatású fotók készítésére ad alkalmat. A hótakaró, a jég különböző megjelenési formái, mint a dér, zúzmara, a folyók, tavak, pocsolyák jegei, mind-mind hálás fotótémát kínálnak a hidegbe kimerészkedő fotósnak. A tél „beköszön” a településekre is, e miatt olykor a téli témákért nem is kell olyan messzire menni.
rovat szponzor:
Canon EOS 5D Mark III, EF 100 mm f/2,8L Macro IS USM 1/100 s f/4,5 ISO 800
Canon EOS 5D Mark II EF 24-105 mm f/4L IS USM 1/800 s f/11 ISO 100
Canon EOS 5D Mark II EF 24-105 mm f/4L IS USM 1/1000 s f/6,3 ISO 400
Amikor a tavak már jórészt befagynak, a madarak a csak részben jég borította folyóvizekre kalandoznak. A Dunán is gyakran lehet látni ilyentájt réceféléket, kormoránokat, hattyúkat. Az általam lefényképezett hattyú hol úszott, hol pedig szárnyát is használva bukdácsolt a zajló jégtáblák között a kora reggel fényeiben. A mozgó jégtáblák másféle fotók készítésére is alkalmat nyújtanak. Tavaly télen néhány napon át erős volt a jégzajlás a Dunán Budapestnél, rendkívül alacsony vízállással párosulva. A Margit híd szigeti lejárójánál száraz lábbal át lehetett menni a Parlament felőli szigetcsúcsra, amely normál vízállásnál víz alatt van. A fotósok ki is használták az alkalmat, sokuk ment ki oda alkonyattájt állványaikkal, a hídról letekintve érdekes látványt nyújtottak. A gyengülő fényben hosszú expozíciók készítésére nyílt lehetőség, amely plasztikusan mutatja a jégtáblák sodródását, a szigetcsúcshoz ütközését, meglepő irányváltásaikat. Ha a fotós rendelkezik erősebb, ND 16, 64, stb. szürke szűrővel, erősebb fényben is tud bemozduló jég-formációkat fényképezni. A hídról letérve magam is kilátogattam a szigetcsúcsra, akkora már jócskán besötétedett. Megfigyeltem, hogy egyes sodródó jégtáblák úgy ütköznek a parti jéghez, hogy perdületet kapva szinte egy helyben forognak, galaxishoz hasonló formát létrehozva. E fotók elkészítéséhez mindenképpen állvány szükséges. Másféle jégformációkat, partra vetett jégtáblákat lehet fényképezni nagyobb tavak, mint pl. a Balaton partján. Olyan időszakban sikerült ott lennem, amikor vékony hólepel borította a jégtáblákat, így a fény azok élein játszott csak, s prizmaként viselkedvén meleg és hideg színekben egyaránt csillogtak. Az egyik törésfelület a kék eget tükrözte, míg a másik a vöröses színben felkelő Napot. Igyekeznie kell a fotósnak, mert erősebb fényben már kiégnek a jégtáblák élei, más, fényt visszaverő részletei, s elmúlik a színek játéka is. A tavalyi tél hideget hozott, de tartósan megmaradó havat nem. A téli tájakat kedvelő fotósnak gyakrabban van lehetősége kicsit- vagy erősebben zúzmarás tájakat fényképezni, mintsem hó borítottat.
Canon EOS 5D Mark II EF 24-105 mm f/4L IS USM 1/200 s f/11 ISO 400
Canon EOS 5D Mark II EF 24-105 mm f/4L IS USM
1/13 s f/11 ISO 100
Tavaly decemberben ki tudja, milyen okból (vulkánkitörés? szaharai homok a légkörben?) a szokásosnál gyakrabban volt erőteljesen rózsaszínes-lilás az ég hajnalban és alkonyattájt. Egy ilyen alkonyatot sikerült elcsípnem a Normafa környékén egy szép formájú fával. Ha szerencséje van a fotósnak, akkor a pára és a köd jótékonyan eltakarja a hegyes-erdős környezetben bizony sokszor nagyon zavaró hátteret. Hegységeinkben ritkán találkozunk jó kilátópontokkal, s ahol van kilátó, idővel azt is túlnövik a fák, akadályozva a zavarmentes tájfényképek készítését. A Főváros közelében Dobogókő egy viszonylag kedvező kilátópont, a parkolótól nem kell túl messzire menni a kilátás kedvéért, cipelve a nehéz felszerelést. Legszebbek a hajnalok, azonban viszonylag ritkán van a fotósnak igazán kedvező szituáció, amikor zúzmarás (vagy havas) a táj, alul ködös, feljebb viszont derült az ég. Hazai tájainkon, ha esik is számottevő mennyiségű hó, többnyire hamar el is olvad. A környező országok magasabb hegyein több szerencsével járhatunk. Idén Szlovákiába, a Selmeci hegységbe látogattunk el, éppen akkor, amikor a beígért 1020 cm hó helyett 50-60 cm esett! Nagyon szép a fél méteres hóval fedett táj, azonban a magas hóban elakadhat a járművünk, s gyalogszerrel is meglehetősen nehéz előre jutni ekkora hóban. A kultúrtájakkal jellemzett dombvidékeken – pl. Zsámbéktól északra, északnyugatra – találhatunk olyan fákat, facsoportokat, amelyeket legtöbbször teleobjektívvel jól ki tudunk emelni a környezetükből, megmutatva lombtakarójuktól megszabadult szép ágszerkezetüket. A másik ígéretes lehetőség az ún. hagyásfás legelők felkeresése, ahol ritkásan állnak az öreg fák, facsoportok. Sajnos, egyre kevesebb van belőlük, s ha ott nem legeltetnek állatokat, a felnövő bokrok, facsemeték elrontják a képhatást. A pára és a köd ilyen helyeken is jót tesz a nyugodt háttér szempontjából. Ha ígéretes a helyzet, szánjunk a fotózásra több időt, keressük az érdekes kompozíciókat, s az is lehet, hogy a megszokottól alacsonyabbra kihúzott állványról készített tájfotók lesznek a szebbek. Legalább nyomokban igazi telet, izgalmas fotótémákat és szép fényeket kívánok!
Szöveg és képek: Krivánszky Árpád
Canon EOS 5D Mark II EF 80-200 mm f/2,8L
1/640 s f/8 ISO 800
Photoshop
Textúra és részletek erősítése Photoshopban A mostani cikkünkben egy Photoshop-ban alkalmazható, a kontrasztot és részleteket kiemelő technikát nézünk meg, ami olyan, mint a Lightroom-ban a Clarity, csak jobb. Előbb egy kis technikai magyarázat. A Lightroom által alkalmazott technika, amit Claritynek neveznek, az élkontrasztosításon alapul. Ennek a lényege, hogy a Lightroom elkezdi átvizsgálni a képet és ahol kontúrt talált, ott a kontúr különbséget elkezdi növelni úgy, hogy a kontúr sötétebb oldalát még sötétebbé teszi, míg a világos oldal világosabb lesz a kontúr mentén. Ez a jelenség jól látható a szürkeszürke négyzeten {mellékelt kép}. Ettől lesz a képünk textúrája, fény-árnyék játéka még erősebb, ezért tűnik a kép kontrasztosabbnak. Ez a módszer sok esetben jobb, mint a kontraszt növelés, mivel, ha a képünk már eleve széles dinamika tartományban mozog, akkor az egyszerű kontraszt növelés kiégetheti a világos részeket és bebuktathatja feketébe a sötét részleteket. Az élkontrasztosítás több úton is létrehozható a Photoshopban. Ebben a cikkben a két legtipikusabb megoldást mutatjuk be. Első módszer az esetleg már sokak által ismert és használt Unsharp mask eszköz, mely a Filter>Sharpen menüpontban található. Ez a szűrő 1-2 pixel-es rádiusszal alkalmazva az eredeti céljának megfelelően az élességet fogja javítani. Azonban, ha a rádiuszt magasabb szintre emeljük, vagyis 50, 100, vagy akár 150 pixelre, akkor a szűrő már a kép textúrájának kisebb részleteit emeli ki, úgy, mint egy erdőben a faleveleket, egy fa kérgét, vagy egy kő felületét. A rádiusz fokozatos emelésével akár 200, 300, vagy 400 pixelre viszont már az egyre nagyobb sötét-világos foltok jönnek létre.
Unsharp Mask szűrő hatásának előnézete
Vagyis így már nem a fa kérge lesz részletgazdagabb, hanem az árnyékos és napos oldal közötti kontraszt lesz nagyobb. Lényegében a Lightroom-ban, illetve a Photoshopban Camera RAW-ban is a Clarity ezt csinálja. A Photoshop Unsharp mask eszközében azonban lehetőségünk van arra, hogy a rádiusz beállításával mi határozzuk meg azt a textúrát, amit szeretnénk erősíteni. Egy képre ezt a korrekciót többször is alkalmazhatjuk, akár háromszor is. Élesítésre, finomabb részletekre, nagyobb fény-árnyék különbségre. A második módszer kicsit komplexebb, mint az Unsharp mask, azonban finomabban
Kontúrvonal szűrő nélkül
hangolható a végeredmény. Az Unsharp mask egy destruktív technika, vagyis ha többször is alkalmazom egy képen és az utolsó, a harmadik, mondjuk nagy részletek kiemelésénél vesszük észre, hogy az élesítés már túl sok ezzel a korrekcióval, akkor minden addigi lépést vissza kell vonni és újra építeni az egész korrekciót. Ha viszont külön rétegeken hozzuk létre ezt a korrekciót, akkor bármikor visszamehetünk az egyes korrekciók rétegére és finomíthatjuk azt. Ez az úgynevezett non destruktív technika. Az ilyen korrekciós rétegeket úgy hozhatjuk létre, hogy a Ctrl+J, vagy Mac környezetben a Cmd+J billentyű parancsot lenyomjuk, ezzel
Black & White korrekciós réteg eredménye és beállításai
Kontúrvonal High Pass szűrő és Overlay keverési mód használata után
Munkafolyamat rétegei
létre hozzuk az alap képnek egy másolatát, majd alkalmazzuk a létrejött rétegen a High Pass filtert, amit a Filter > Other menüpontban találunk. Ebben a szűrőben a rádiusz opciót éppen úgy kell alkalmazni, mint az Unsharp mask esetében.
kontrasztosabbá tesszük. Ennek legjobb módja, ha belépünk az Image>Adjustment>Curves korrekcióba és az egyenes vonalat „S” formára hajlítjuk. Az „S” formát minél íveltebbre hajlítjuk, annál erősebb lesz a korrekciós réteg hatása.
Az így létrehozott rétegen az alaphelyzetben Normal rétegkeverést át kell állítani Overlayre. A második réteg létrehozásánál arra kell ügyelni, hogy az eredeti alapkép legyen ismét duplikálva és arra alkalmazzuk a High Pass filtert. A módszer előnye, hogy bármely korrekciós réteg intenzitása csökkenthető a réteg Opacity értékének csökkentésével, vagy erősíthető a hatása, ha a korrekciós réteget
Legyen szó élesítésről, vagy a struktúra erősítéséről, a HighPass filterrel létrehozott korrekciós réteg jó végeredményt ad a legtöbb képen.
Szöveg: Szilágyi László
FOTÓPÁLYÁZAT LENERGY - AZ ÉV TERMÉSZETFOTÓSA 2017
Immár 25. alkalommal írta ki a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége Magyarország és KözépEurópa legrangosabb természetfotós pályázatát. A „Lenergy – Az Év Természetfotósa 2017”, a korábbi megmérettetésekhez hasonlóan, ezúttal is izgalmas versengést hozott. A zsűri összesen mintegy 3000 képből válogatott, és az értékes, komoly szakmai elismerést jelentő díjakért az utolsó fordulóban 125 mű versengett. A díjakat 2017. november 7-én adták át a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol egyúttal megnyitották a pályázat legjobb képeiből
rendezett kiállítást, és bemutatták a döntőbe jutott fotókból összeállított, Az év természetfotói – Magyarország 2017 című kötetet is, amely az idén is két nyelven, magyarul és angolul jelent meg. A naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége, 26 esztendővel ezelőtti megalakulása után első feladatai egyikeként olyan fotópályázat megrendezését tűzte ki célul, amely alkalmas arra, hogy a magyar természetfotósok évről évre összemérhessék képességeiket, és a nagyközönség előtt is bemutathassák legszebb alkotásaikat. Ebben a szellemben írta ki a szövetség, immár 25. alkalommal „Az Év Természetfotósa” pályázatot, amely névadó támogatója az idén a Lenergy Magyarország Kft.A zsűrizés ezúttal is a
AZ ÉV TERMÉSZETFOTÓJA Potyó Imre: Téli szárnyak Kis téli araszoló (Operophtera brumata) rajzása egy november végi csillagos estén a Börzsöny zárt erdőségeiben. Ezek a rovarok október végétől január elejéig sötétedés után, 2-8 fokban repülnek, aktivitásuk éjfélig tart. A hímek párzás céljából a fák törzsein kapaszkodó szárny nélküli nőstényeket keresik. Varázslatos rajzásukat három évvel ezelőtt, egy estig húzódó téli túra során láttam először. 2016 novemberében a Börzsöny egy nyirkos patakvölgyében újra találkoztunk. Ekkor elhatároztam, hogy megörökítem őket a csillagok alatt. Az elképzelés végül egyetlen este valósággá vált. A legnagyobb technikai kihívás a lepke gyors röptének „megfagyasztása” megfelelő élességi tartományban, miközben a csillagos erdő is látható, amit gépen belüli multiexpozíciós technikával valósítottam meg. A több mint 100 elkészült képből hármat sikerült élesre fotóznom, amiből ezen a képen a stroboszkóp vakuval megvilágított lepke kompozícióban és megvilágításban is „jó helyre került”. Fotómmal a téli éjszakai erdő rejtett csodáira szeretnék rámutatni: a lombnélküli fák között, hideg téli éjszakákon törékeny lepkeszárnyak keresik a forró szerelmet.
legszigorúbb szakmai és etikai alapelvek alapján történt. A teljes átláthatóság jegyében a képek elbírálásának két fordulója az internet teljes nyilvánossága előtt zajlott, és a világ bármely pontjáról nyomon követhető volt az is, hogy melyik képre hány pontot adott az elismert szaktekintélyekből álló zsűri. Az idei pályázati kiírás újdonságaként a naturArt meghirdette, hogy „Az év természetfotósa” versenyben csak olyan képek számítanak, amelyek csak a fotós saját teljesítményének, kreativitásának, természetismeretének köszönhetőek. Így pl. a fizetős lesekből készült fotók itt nem számítottak. Az idei pályázat „a gigászok csatáját” hozta, hiszen mind Máté Bence, mind Daróczi Csaba fantasztikus
25-25 képet adott be a pályázatra. Ezekből Bencének 19, Csabának 13 képe került a falra. Mindkettő fantasztikus teljesítmény. Máté Bence 6. alkalommal nyerte el legmagasabb természetfotós elismerést Magyarországon, és lett „Az év természetfotósa”. Az idei pályázat fődíját, egy Olympus OM-D E-M1MKII kamerát és a hozzá tartozó profi objektívet az Olympus Czech Group S.R.O. Magyarországi Kereskedelmi Képviselete ajánlotta fel. A zsűri „Az év természetfotója” kitüntető címet Potyó Imre: Téli szárnyak c. alkotásának adományozta. Az év természetfotójának készítőjét idén a 220Volt webáruház különdíjban részesíti. A nyeremény egy tetszőlegesen összeállított és szabadon
változtatható fotós felszerelés egy évig történő használata összesen 1 millió 220 ezer forint értékben. Az év búvárfotósa Tökölyi Csaba lett.A pályázat utolsó fordulójába jutott 125 fotográfia látható azon a kiállításon, amely 2017. november 8. és december 31. között tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeumban megrendezett kiállításon. Az idei képek szenzációs minőségű nyomtatását idén is a Canon vállalta a legújabb 12 színes Canon PRO-4000-es nyomtatóval. Újdonság, hogy
VÉGEREDMÉNY I. Kezünkben a Föld | The Earth is in Our Hands 1. Balics Gábor: NATO-drót | NATO wire 2. Tökölyi Csaba: Várakozás | Waiting 3. Tökölyi Csaba: Cetcápa és a turisták | Whale shark and the Tourists II. A madarak viselkedése | Behaviour: Birds 1. Daróczi Csaba: Húzzuk a csíkot | Strides in stripes 2. Máté Bence: Háromszög | Triangle 3. Herpai Imre: Vízicsata | Water fight III. Az emlősök viselkedése | Behaviour: Mammals 1. Máté Bence: Pitypang | Dandelion 2. Máté Bence: Porpárbaj | Dust-duel 3. Kovács Norbert: Iskolakör | Traffic circuit IV. Az állatok viselkedése | Behaviour: All Other Animals 1. Kaszás Norbert: Hajnali vadászat | Dawn hunt 2. Hencz Judit: Boldog nyár | Happy summer 3. Máté Bence: Inasok | Servants V. Az állatok és környezetük | Animals in Their Environment 1. Nagy Zoltán Gergely: Láthatatlan ragadozó | Invisible predator 2. Daróczi Csaba: Őzek a csúcson | Deer on the peak 3. Daróczi Csaba: Mocsári színfolt | Marshland dash of color VI. Az állatok szemtől szemben | Animal Portraits 1. Kaszás Norbert: Trió | Trio 2. Máté Bence: Hajnalköszöntő | Greeting dawn 3. Máté Bence: Kontúrvonal | Contour line VII. Növények és gombák | Plants and Fungi 1. Máté Bence: Színverseny | Color competition 2. Potyó Imre: Protuberancia | Protuberance 3. Haarberg Orsolya: Téli varázs | Winter magic
először kerülnek a kiállított képekre QR kódok. Ennek használatával nemcsak a fotósokról és a képkészítés körülményeiről tudhatunk meg többet, hanem a social média térben ezeket a fotókat küldözgethetjük ismerőseinknek, véleményt mondhatunk róluk, megoszthatjuk őket a világhálón. Ezek a fotók kerültek az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent Az év természetfotói – Magyarország 2017 című kötetbe is, amelyet a pályázat díjátadó ünnepségén – és egyben a kiállítás megnyitóján – mutattak be a közönségnek.
VIII. Kompozíció, forma és kísérletezés | Creative Visions 1. Diós Kristóf: Illúzió | Illusion 2. Daróczi Csaba: A jégszív megszakad | The ice-heart breaks 3. Bosnyák János: Egy őz hatszor | A roebuck six times IX. Tájak | Landscapes 1. Haarberg Orsolya: Őszi fény | Autumn light 2. Blastyák András: Három torony | Three towers 3. Kaszás Gergő: Éjjel a sztyeppén | Night on the steppes X. Élet a vízfelszín alatt | Life Beneath the Surface of the Water 1. Tökölyi Csaba: Csúcsforgalom | Rush hour 2. Schäffer Ádám Dávid: TextúRÁK | Textured crab 3. Pohl András: Vacsoraidő | Dinner time XI. Napnyugtától napkeltéig | From Sunset to Sunrise 1. Máté Bence: Dámok csillagai | Stars of fallow deer 2. Máté Bence: Afrikai éjszaka | African night 3. Daróczi Csaba: Az utolsó hangyaleső | The last antlion XII. Fekete-fehér természetfotók | Black and White 1. Daróczi Csaba: Személyes zóna | Personal space 2. Daróczi Csaba: A nap bálványai | Idols of the Sun 3. Szabó Ilona: A nyugalom szigetén | On the island of tranquility XIII. A természet és a fenntartható energiatermelés kapcsolata | The Connection Between Nature and the Sustainable Energy Production 1. Kerekes István: Téli hangulat | Winter mood 2. Radisics Milán: Vihar a bábolnai szélerőműveknél | Thunderstorm at the Bábolna wind farm 3. Szémár Ferenc: Apokalipszis | Apocalypse XIV. Ifjúsági kategória | Junior Nature Photographers 1. Reinhoffer István: Ugróiskola | Hopscotch 2. Horváth Ábel: Az erdő kincse | Treasure of the forest 3. Li Gábor: A kék gyémánt | The blue diamond
AZ ÉV TERMÉSZETFOTÓSA 2017 MÁTÉ BENCE
AZ ÉV IFJÚ TERMÉSZETFOTÓSA 2017 REINHOFFER ISTVÁN
További képek a pályázat díjazottjaitól:
Daróczi Csaba: H
A madarak vis
Húzzuk a csíkot
selkedése I.díj
MĂĄtĂŠ Bence:
A madarak vis
: Háromszög
selkedése II. díj
Máté Bence
Az emlősök vis
e: Pitypang
selkedése I. díj
Máté Bence
Az emlősök vis
e: Porpárbaj
selkedése II. díj
Kaszรกs Norbert: H
Az รกllatok vis
Hajnali vadászat
selkedése I. díj
Nagy Zoltán Gergely:
Állatok és körn
Láthatatlan ragadozó
nyezetük I. díj
Kaszás No
Állatok szemtő
orbert: Trió
ől szemben I. díj
Haarberg Orso
Tรกjak
olya: Őszi fény
k I. díj
Tökölyi Csaba: C
Élet a vízfelsz
Csúcsforgalom
zín alatt I. díj
Pohl András: Hát ez meg mi?
Kompozíció, forma és kísérletezés - Dícséretre méltó Természet Világa tudományos ismeretterjesztő folyóirat különdíja
Barta Balázs: Gombavihar
Ifjúsági kategória - Dícséretre méltó
Reinhoffer Istv
Ifjúsági kate
ván: Ugróiskola
egória I. díj
Olympus E-M1 Mark II, M.40-150mm F2.8 + MC-14
f/11 1/60s ISO 200
Tippek-trükkök
TÁJFOTÓZÁS OLYMPUS RENDSZERREL Napjainkban a természetfotózás aranykorát éli – hála a fotózás területein mutatkozó rohamos technikai fejlődésnek és az új eszközök elérhetővé válásának.
Olympus E-M1 Mark II, LEICA D VARIO-ELMARIT 14-50mm
f/11 1/160s ISO 200
Az Olympus OM-D EM I-s és II-es sokoldalú remek váza jött, látott és győzött! A fotósok szívét sikerült megdobogtatnia a japán gyártó MILC gépének, hiszen a jól sikerült fényképezőgép azóta több rangos szakmai díjat is bezsebelt. A MILC kategória egyik legjobb modelljének számít, tükörreflexes gépeket idéző külseje is teljesen egyedi és megnyerő. Kis súlya és mérete nagyon alkalmassá teszi arra, hogy mindig nálunk legyen, így nem mulasztjuk el a ritkán előforduló szép pillanatokat. Ezt a fergeteges sikert kiegészítve remek, szép kidolgozású, élesen rajzoló és időjárásálló, igen jól teljesítő objektíveket is piacra dobott a cég. Ezzel a kompakt és ügyes kis rendszerrel többek között remek tájfotókat is lehet készíteni!
A TÁJFOTÓZÁS A természet megörökítése magunk és mások számára olyan viselkedési jelenség és pótcselekvés, amely igazolja, hogy az ember a természet elválaszthatatlan része, aki képes létével, cselekedeteivel jelentősen megváltoztatni természetes folyamatokat, képes a fajok kiirtására, képes átalakítani a környezetét (sajnos az esetek többségében kedvezőtlen irányban), de képes lehet bölcs együttélésre is a természettel. Annak, hogy a természetfotózás manapság ilyen nagy népszerűségnek örvend, jelentős okai az eltűnő természeti szépségeink iránti vágyakozásban, a gyermekkorunkban átélt természeti élményekben, a rohanó tempójú városi világtól történő menekülésben és sokszor a reménytelennek tűnő jövőképtől való elfordulásban gyökereznek. Egy hegység, egy erdőség vagy síkság, mind-mind egyedi tulajdonságokkal, hangulattal rendelkezik. A tájfotós leginkább a táj hangulatát szeretné megmutatni, az élményt, a benyomásait. Azokat az érzéseket, gondolatokat, melyeket benne keltettek. Amint elképzeltük, hogy mit akarunk, jöhet a megvalósítás.
Olympus E-M5, OLYMPUS M.40-150mm F4.0-5.6 R
f/22 1/15s ISO 200
Olympus E-M1 Mark II,E-M1 OLYMPUS Olympus Mark 50-200mm II, LEICA DGf/2.8-3.5 100-400/F4.0-6.3
f/4.5f/51/500s 500 1/400sISO ISO 1600
Olympus E-M5, M.40-150mm F2.8 + MC-14
f/11 1/125s ISO 200
Olympus E-M1 Mark II,E-M1 OLYMPUS Olympus Mark 50-200mm II, LEICA DGf/2.8-3.5 100-400/F4.0-6.3
f/4.5f/51/500s 500 1/400sISO ISO 1600
Kezdjünk el kísérletezni, használjunk különböző gyújtótávolságú objektíveket, próbáljunk ki más-más látószöget. „Járjuk körbe a témát”, keressük meg a legjobb perspektívát, válasszuk ki a megfelelő napszakot, amikor a fényviszonyok a legjobbak és a legszebbek, és illenek a táj hangulatához, varázsához. Nagyon fontos, hogy használjunk állványt, egyrészt, mert könnyebb komponálni, másrészt megakadályozzuk a bemozdulásból eredő életlenséget! Használjunk távkioldót! Amint megtaláltuk a legjobb beállítást, nyert ügyünk van, a fotó élni fog, megragadja a szemlélőt és elvarázsolja, éreztetni fogja a táj hangulatát és szépségét. Végezetül tartsunk be egykét íratlan szabályt: • Fordítsunk elég időt a helyszín megismerésére • Használjuk ki a szép reggeli és esti fényeket • A horizont ne legyen mindig a kép közepén • Sokszor a rész több mint az egész • Próbáljuk ki a különböző nézőpontokat, magasságokat • Várjunk a szép felhőkre • Várjuk ki a megfelelő fényeket! • Állvány, állvány, állvány és állvány • Távkioldó • Tanuljuk meg használni a polárszűrőt és más szűrőket • Ne bízzuk magunkat a fénymérőre, bíráljuk felül/ha kell/ • Térjünk el a szokványos és sablonos dolgoktól • Legyen egy ötletünk Ehhez kívánok szép fényeket!
Szöveg és kép: Szekeres János, fotóművész
Olympus E-M1 Mark II, M.40-150mm F2.8 + MC-14
f/11 1/30s ISO 200
倀爀戀氀樀愀 欀椀 愀稀 伀氀礀洀瀀甀猀 氀攀最切樀愀戀戀
伀䴀ⴀ䐀 猀 倀䔀一
昀渀礀欀瀀攀稀儁最瀀攀椀琀 猀 漀戀樀攀欀琀瘀樀攀椀琀⸀
眀眀眀⸀琀攀搀搀瀀爀漀戀愀爀愀⸀栀甀
㘀㤀洀洀
㈀㠀 洀洀
SZERKESZTŐSÉG Főszerkesztő: Imre Tamás Imre Tamás
Imre Anikó
Szekeres János
Szilágyi László
Krivánszky Árpád
Suhayda László
Imre Adrien
Éder Iván
info@termeszetfotomagazin.hu
Szerkesztők: Imre Anikó Krivánszky Árpád Suhayda László Szekeres János Munkatársak: Éder Iván Imre Adrien Kiss Ágnes Máté Bence Perhiniák Márton Selmeczi Dániel Szilágyi László Olvasó szerkesztő: Krivánszky Árpád Művészeti Vezető: Imre Anikó Grafikai tervezés: Perhiniák Márton Web Design: Yes I’m a Designer Web product: Thomas Picture Fordító: Tóth Péter Pál Hirdetési vezető: Imre Anikó info@termeszetfotomagazin.hu
Természetfotó magazin www.termeszetfotomagazin.hu ISSN 2061-2397 info@naturephotomagazine.com
Kiadja: Thomas Picture Kiadó Kft. Cím: Magyarország Budapest; 1143. Semsey Andor utca 25.
Máté Bence
Kiss Ágnes
A kiadásért felel a kiadó ügyvezetője. Minden jog fenntartva! © 2017 Thomas Picture kiadó Kft A magazin teljes tartalma, írásos és képes anyagait, beleértve a weboldalt is. A kiadó kizárólagos tulajdonát képezik. A meg nem rendelt kéziratokért és illusztrációs anyagokért a kiadó nem vállal felelőséget.
Perhiniák Márton
Selmeczi Dániel
természetfotó magazin ONLINE FOTÓMAGAZIN
®
© Suhayda László
KÖVETKEZŐ SZÁM MEGJELENÉSE
2018. 03. 09.