Természetfotó Magazin 2018/1 by Természetfotó Magazin

TAVASZ / 2018/1.

természetfotó magazin

ONLINE FOTÓMAGAZIN

UTAZÁS | VADVILÁG | TÁJ | NÉPEK-KULTÚRÁK | TESZT

A TENGER FEHÉR LOVAI | Fotós kalandok NIKKOR 180-400mm | Terepen tesztelve GÉCZY DOROTTYA | Portfolió

KÖSZÖNTŐ Kedves Olvasó! A 2018/1. tavaszi számunkkal jelentkezünk. Nehezen indult a tavasz, rögtön nyári forróság követte a mínuszokat. De nehezen indult legújabb számunk is, mert elsősorban a GDPR adatvédelmi szabályozás volt szerkesztőségünk legkomolyabb döntése. A 2009-es első számunk után úgy döntöttünk, regisztráció nélkülivé tesszük a Természetfotó Magazint. Most, kilenc eltelt évvel a hátunk mögött mindenkinek a rendelkezésére bocsátjuk a Magazin összes számát a kezdetektől, mely az interneten teljesen ingyenesen olvasható és a regisztráció hiánya miatt szabadon linkelhető, posztolható akár közösségi médiumokba vagy bárhová. Ez azt jelenti, ha tetszik egy cikk, nyugodtan belinkelheti, elküldheti ismerőseinek, barátainak. Természetesen a cikkeket és a képeket, illetve a Magazin teljes anyagát szerzői jog védi, ezért a kivonatolást és a szabad felhasználást a törvény védi. Nagyon sokan várták a következő számot, de itt vagyunk. Ízelítő a most megjelenő számunkból: Kalandtúránkon a Provance vadlovainak szépségének, fotózásának bemutatása következik, Imre Anikó és Tamás fotóin keresztül. Portfoliónkban Géczy Dorottya természetfotós, EFIAP fotóművészt köszönthetjük, aki fantasztikus multiexpós alkotásaival mutatkozik be a nagyközönségnek. Dorottya különleges képi hatásai, érzelmes alkotásai csodálatra méltóak. Tippek trükkök rovatunkban, Fotótémák, fotós megközelítési módok tavasszal címmel Krivánszky Árpád és Suhayda László képein keresztül adnak segítséget és ötleteket, mit és hogyan érdemes nézni, fényképezni a természet csodái közül. RAW: Fotósuli rovatunkban a nyers RAW formátummal indulunk, majd követni fogja a teljes konverzió több számon keresztül. Szilágyi László kollégánk most a nyers formátumot taglalja olvasóinknak. Terepen tesztelve rovatunkban a Nikkor 180-400 mm f/4E TC1.4 FL ED VR objektívet vittük el tesztelni egy Nikon D5 vázzal, semmit nem bízva a véletlenre. Madarakat fotóztunk az objektívvel, ami azt hiszem, minden Nikon fotós álma lehet. Tippek trükkök rovatunkban a Rainbow Slide könyvkiadó MILC könyvéből kapunk ötleteket fényképezésben kevésbé és már jártas olvasóknak egyaránt. Most a nagylátószögű objektívek kezelése került terítékre. Fotózás madárlesből - Olympus MILC rendszerrel. Szekeres János kollégánk cikkében a madárles fényképezést mutatja be, a jövő technikájával, MILC rendszerével kapja el a pillanatokat. Fogadják szeretettel a 2018. tavaszi számunkat! Fotó: © Imre Tamás

Imre Tamás főszerkesztő

Kalandtúra - A tenger fehér lovai 6

Canon EOS-1D X, EF70-200mm f/2.8L IS II USM

TESZT - NIKKOR 180-400mm

Idén január elején, pontosabban 2018-01-09-én jelentette be a Nikon új objektívjét, a Nikkor 180400 mm f/4E TC1.4 FL ED VR modellt, amely a Nikon történelmében elsőként kínál beépített telekonvertert is. A bejelentést követően beszéltem a Nikon Magyarországi képviseletével és bejelentkeztem az objektív tesztelésére. Eljött az idő és májusban már a friss objektívvel a kezemben és egy Nikon D5 fényképezőgéppel nekivágtam a tesztelésnek.

f/4 1/1000 sec ISO 2500

PORTFOLIÓ - GÉCZY DOROTTYA

Budapesti hivatali munkám mellett, családom elnéző egyetértésével 2004-ben kezdtem a természetfotózást. Imre Tamásék fotósulijában megtanultam a természetfotózás alapjait és kipróbáltam szinte valamennyi ágát, a madárfotózást, nagyvad fotózást, a tájfotózást, növényfotózást. Sok izgalmas órát töltöttem lessátorban vagy vártam a megfelelő fényekre.

NAGYLÁTÓSZÖGŰ OBJEKTÍVEK

Ezek az objektívek technikai szempontból a leghálásabb eszközök közé tartoznak, kialakításuk és képalkotásuk révén egyszerûen tudunk velük minôségi képeket készíteni, az életlen vagy félrefókuszált fotók esélye viszonylag kicsi. Az autofókusz itt dolgozik a legjobban, az élességet gyorsan be lehet állítani, illetve ha mégsem, a hibák nem túl látványosak. Szûk rekesznél például elég egy hozzávetôleges élességállítás.

FOTÓSULI - RAW FORMÁTUM

Jelen cikkünk egy sorozat első része, melynek fő témája maga a RAW formátum. Bőven van miről beszélni, a RAW formátum anatómiájáról, a feldolgozó eszközökről, vagy nem kevés tévhitről, ami a formátum körül kering. Kezdjük egy kis száraz technikai alapozóval, vagyis hogy mi is az a RAW fájl. A RAW fájl egy olyan adatcsomag, melyet a fényképezőgépünk váza hoz létre, elég sokféle adatot tartalmaz. Első sorban az adat nagy része a szenzorról érkező nyers adathalmaz.

TIPPEK-TRÜKKÖK - TÉMÁK TAVASSZAL 56

TIPPEK-TRÜKKÖK - FOTÓZÁS MADÁRLESBŐL 70

A fotózás szempontjából kissé egyhangú téli időszak után – lett légyen az kemény, vagy éppen a sokéves átlaghoz képest kirívóan enyhe – újra és újra eljő a tavasz, kizöldül a határ, kibomlanak a rügyek, virítanak erdő-mező virágai, felcsendül a madárének, egy szóval: megpezsdül az Élet. A természetfotós is jobb kedvvel, teli várakozással veszi elő a felszerelését, s indul megörökíteni a tavasz pazarló módon kínált szépségeit.

Az utóbbi években megnőtt a természetet fotózók száma. Sokan megveszik a legújabb technikákat és lenne kedvük a fotózáshoz, de nem tudnak hová menni, erre jó megoldás az országban fellelhető lesfotózási lehetőségek sokasága! Több les található a Hortobágyon, a Kiskunságban és szerte az országban. Egy előre elkészített lesből történik a fotózás.

Fotós kalandok

A TENGER FEHÉR LOVAI Kalandtúránk a Dél-Franciaországi Provance tartományba kalauzolja el olvasóinkat. A történet úgy tizenöt évvel ezelőtt kezdődött. Párizsban jártam egy hatalmas könyváruházban, és Steve Bloom fotográfus „Animal” című könyvét megvásárolva egy csodálatos, új szemléletű fotográfia és egyben tipográfia tárult szemem elé. A legmegkapóbb a könyv közepéből kihajtható négyoldalas panoráma kép, amin 6-7 fehéres színű gyönyörű ló futott a vizet szelve maguk alatt.

A látvány annyira maradandó volt, hogy még most is él bennem. Akkor ott eldöntöttem, hogy én is szeretnék hasonló képeket készíteni. Sok kutató munka és fáradságos szervezés után még 2007-ben a Rhone deltavidékére mentünk családommal nyaralni, természetesen azon szándékkal, hogy a vidéket felfedezzük, a lovakat megkeressük. A történet folytatása előtt egy kicsit bemutatnám fotós alanyunkat.

Canon EOS-1D X Mark II, EF70-200mm f/2.8L IS II USM

f/8 1/2000 sec ISO 800

Canon EOS 5D Mark III, EF70-200mm f/2.8L IS II USM +2x f/11 1/60 sec ISO 200

A DÉL-FRANCIA LÓ Ezek a tulajdonképpeni vadlovak pontosan úgy élnek, mint északon a vad rénszarvasok. A fehér lovakat évente egyszer befogják, hogy megvizsgálják az adott évben született csikókat, amelyeket azután megbillogoznak az ősi tulajdonoscsaládok címerével. Pont úgy, mint fent északon a Számik. Minden tenyésztőnek saját jelképe van, ami általában címer formájú. A ménesgazda ezt használja lovai bélyegzéséhez, így minden lóról pontosan megállapítható, honnan származik. A ménesek mintegy 6880 hektárnyi területet birtokolnak, ez a terület Dél-Franciaország egyik legszebb természetvédelmi körzete. Küllemében a lipicai lóhoz hasonlít leginkább, (egyes szakértők azonban az észak-afrikai berbert látják benne), csak kisebb termetű. Vad formájában csak Dél-Franciaország vizenyős, félsós, tengermelléki lápvidékein fordul elő. Télen ez a vidék rideg és barátságtalan, nyáron viszont perzselő a hőség. Ennek a szép, de egyben erős testalkatú fajtának napjainkban kizárólag ez a terület nyújt otthont. A ló közkedveltségnek örvend a vidék számos lovascentrumában, ezt a fajtát elsősorban a fekete bikák tereléséhez használják a marhahajcsárok. Ezek az emberek a vidék „cowboyai”, és híresek arról, hogy a ló hátán ülve fogják be az itteni vad, fekete bikákat. A területre jellemző ez a két faj, sokszor az autóútról is láthatunk egy-egy példányt elkóborolva társaiktól. A vadabb állomány elsősorban a hatalmas nádas hajtásaival táplálkozik. Ennek a fajtának a különlegessége, hogy az orrlyukait be tudja zárni, így a víz alatt is tud legelni a nád fiatal hajtásaiból.

Canon EOS-1D X Mark II, EF70-200mm f/2.8L IS II USM

f/8 1/3200 sec ISO 1250

Canon EOS-1D X Mark II, EF70-200mm f/2.8L IS II USM

f/7.1 1/3200 sec ISO 1250

A ló átlagos marmagassága körülbelül 133 centiméter, ezért inkább a kislovakhoz sorolják ezt a lovat. Testalkata zömök, csikókorában durva szőrzete sötétszürke színű, amely az életkor előrehaladtával kifehéredik. Sörénye dús, farka bozontos, a farizmok erőteljesek, háta és a füle rövid, nyaka hosszú. Nagy fején nagy szemek és egyenes orrhát helyezkedik el. A tisztavérű Dél-Francia mocsári lovat arról is fel lehet ismerni, hogy télen az alsó állkapcsán „szakállt”, dús szőrzetet növeszt. Patája széles, ezáltal nagy a lépésbiztonsága, lába hosszú, erős ízületekkel, ingoványos talajon is kitűnően mozog. Nem túl gyors, de lépésben, ügetésben és vágtában kitartó. A tengervízben is jól boldogul, ezért hazájában a „tenger fehér lovának” is becézik.

A KALAND Nos a fajtörténeti leírás után kanyarodjunk vissza a fényképezéshez. Családommal fantasztikus helyszíneket és lótenyésztőket ismertünk meg a környéken, de azt a csapatot, aki szívesen fotóztatná lovait, sajnos 2007-ben nem sikerült megtalálni, olyannyira, hogy fel is adtam a lehetőséget. Majd a sors egy másik fényképezés kapcsán egy helyi fotográfussal összehozott, aki ismerte a lovas csapatot, akikkel együtt lehet dolgozni. A szót tett követte, de nem bíztam semmit a véletlenre. 2016-ban párommal ismét visszatértem eme csodálatos vidékre és megkeresve a lovas csapatot, egy hajnali és egy esti fényképezést beszéltem le velük telefonon. A hajnali fotózással kezdtünk, ami esetünkben ellenfényes fényképezés volt, megjelentek a lovasok kint a tengerpart melletti lapos mocsaras területen, és kihajtottak hat gyönyörű fehér lovat elénk.

Majd egy kisebb konzultáció következett, és a lovakat behajtották a reggeli hideg vízbe, aztán megindultak felénk. Én egy 70-200 mm-es objektívvel készültem rá a fotózásra, mondván, ha kiérnek a vízből, túl közel lennének egy nagyobb teleobjektívvel. Nosza, indultak és már jöttek is felénk, de a keresőben a szépség mellett olyan félelem is elfogott, hogy bizony fut felénk ez a hat ló és ha ugrálunk, eltaposhatnak. Mi nyugodtak maradtunk és csak nyomtuk a gombot, meg persze koncentráltunk az élességre, illetve a kompozícióra. Amint közeledtek nagy robajjal, a frász fogott el, a keresőben teljesen teli kockában a lovak közelednek iszonyatos sebességgel és fél méterrel mellettem futottak ki a vízből, de úgy fröcskölve, hogy a ruhánk, az objektívünk és mindenünk tiszta iszapos, mocsaras lett. Ezt a tortúrát olyan öt-hat alkalommal megismételték különböző fényviszonyokban és el is köszöntek. Azt sem tudom, honnan jöttek és hová tűntek el a lovasok. Az előre egyeztetett időpontban a mocsárból, mint a szellemek ott teremnek, elvégzik a munkájukat és eltűnnek.

ZÁRSZÓ Másnap este a naplementés fényekre beszéltük meg a találkozót, itt is szinte minden úgy történt, mint reggel, annyi volt a változás, hogy érkező fényben is tudtunk fényképezni. Az elkészült képanyag felülmúlta elvárásaimat, nagyon boldogok voltunk, hogy sikerült megtalálni a lovasokat. Ezúton is köszönet érte Christopher-nek.

Tervezés Szöveg: Imre Tamás Képek: Imre Anikó és Imre Tamás EFIAP fotográfusok Lovak fajleírása: forrás Wikipédia

Hely: Dél-Franciaország Megközelíthetőség: repülővel Marseille repülőterére, majd bérelt autóval tovább a nemzeti parkba.

Canon EOS-1D X Mark II, EF300mm f/4L IS USM

f/8 1/1000 sec ISO 400

Terepen tesztelve NIKKOR 180-400mm F/4E TC1.4 FL ED VR

Idén január elején, pontosabban 2018-01-09én jelentette be a Nikon új objektívjét, a Nikkor 180-400 mm f/4E TC1.4 FL ED VR modellt, amely a Nikon történelmében elsőként kínál beépített telekonvertert is. A bejelentést követően beszéltem a Nikon Magyarországi képviseletével és bejelentkeztem az objektív tesztelésére. Eljött az idő és májusban már a friss objektívvel a kezemben és egy Nikon D5 fényképezőgéppel nekivágtam a tesztelésnek.

Nikon D5, Nikkor 180-400 mm f/4E TC1.4 FL ED VR

1/2000 s f/4 ISO 2000

Nikon D5, Nikkor 180-400 mm f/4E TC1.4 FL ED VR

1/2000 s f/5 ISO 3200

TECHNIKAI PARAMÉTEREK Az objektív alaphelyzetben 180-400 mmes gyújtótávolsággal és f/4-es fényerővel rendelkezik, ez sokszor elegendő sportesemények fényképezéséhez. Az érdekesség az, hogy az eddigi tapasztalatok alapján az ilyen fényerejű objektívek 200 mm-től kezdődtek, és bizony az sokszor túl szűk képkivágást eredményezett, ezért a 180 mm-es kezdés. A 400 mm már a megszokott gyújtótávolság, de ez bizony full frame fényképezőgép esetében a távolabbi akciókhoz nem mindig elegendő. Ezért a Nikon az objektív hátsó részén egy könnyed kézmozdulattal bereteszelhetővé tett egy TC 1,4x telekonvertert, ennek fix rögzítésére egy „lock” gombot használhatunk. Ezzel az objektívbe épített telekonverterrel már egy 252-560 mm-es gyújtótávolságú, f/5,6 objektívet kapunk. Ez már megfelel egy természetfotós kiváló, nagy gyújtótávolságú objektívjének. A fotósok így kapnak egy 180–560 mm gyújtótávolság-tartományt anélkül, hogy el kellene venniük a szemüket a keresőtől. Ez egy óriási előny, hiszen én is sokszor lemaradtam jelenetekről, míg a telekonvertert felraktam, vagy éppen a szűk képkivágás miatt le kellett vennem a gépről azt, és mire újra visszatettem, már nem volt mit fényképezni (ennek a lehetőségnek az előnyeiről alább a terepi tesztben bővebben írok). Az objektív felépítésében is kiváló lencsetagokat találhatunk, nyolc alacsony szórású és egy fluorit lencsetag szolgálja a hibátlan képminőséget, és az elektromágneses blende vezérlés a nagy képkockasebességgel készített sorozatfelvételeknél is pontosan és precízen álltja be a rekeszt, mindegy, milyen vázzal fényképezünk. A VR optikai stabilizátor 4 fényértéknyi zársebesség előnyt kínál, ez pontosan azt jelenti, hogy a nem mozgó témáknál pl. 400 mm-es gyújtótávolságnál akár 1/25sec záridővel exponálhatunk éles képet eredményezve. A SPORT VR funkció pedig megbízhatóan követi a gyors mozgású és szabálytalan irányú témákat, sport és természetfotózáshoz kiváló a stabilizátorral egybekötött funkció.

Nikon D5, Nikkor 180-400 mm f/4E TC1.4 FL ED VR

1/2000 s f/4 ISO 3200

Az objektív a következő gépvázaknál: Nikon D5, D850 és D500, a 153 fókuszpont alkalmazásakor a gép külső keresztszenzorait kihasználva szélesebb AF lefedettséget biztosít, mint más ilyen fényerejű objektívek. Tudomásom szerint ehhez firmware frissítést kell a gépvázakon végrehajtani. Az objektív súlya 3,6 kg, ezért szinte mindig állványról, vagy babzsákról fogunk vele fényképezni. Az objektív külső vázának minden mozgó része időjárásálló tömítéssel van ellátva. A fluorbevonat aktívan taszítja a vizet, a port és a szennyeződéseket, így akármilyen extrém körülményre alkalmas.

A TESZT ELSŐ HELYSZÍNE Május közepén a Nikon Magyarországi képviseletétől elhoztam egy Nikon D5 fényképezőgéppel egy Sony XQD G szériás memória kártyát és a NIKKOR 180–400 mm f/4E TC1.4 FL ED VR objektívet. Az objektívet egy szép és praktikus Nikon puha hordtáskával kaptam, amit természetesen minden vásárló is megkap. Az első helyszínem Pomáz volt, Markolt Zoltán barátom leshelyébe mentem tesztelni az objektívet. A körülmények igen kedvezőnek bizonyultak, a jobb oldalamon egy szép kiülő fán rendkívül gyorsan mozgó kismadarakat (zöldikéket, meggyvágó stb.) tudtam fotózni. Itt már az elején érvényesült, hogy a 400 mm-es gyújtótávolság nem a világ vége, bizony rögtön be kellett tennem a TC 1,4x-et. Ilyenkor a fotós csak annyit lát a keresőben, hogy a nagyítás megnövekszik és az objektív fényereje rögtön f/5,6-ról indul. Nagyon kíváncsi voltam arra, hogy az 1,4 TC konverter alkalmazásával és a legnyitottabb rekesszel milyen lesz a képminőség. Bizony semmit sem veszítettem az élességből, és ez egy nagyon jó hír. Mindeddig kompromisszumokat kellett kötni a konverterek alkalmazásával az élesség rovására, de ennél az objektívnél nem tapasztaltam semmi változást. A D5 váz AF rendszerét kihasználva igen jól teljesített ez a kombó. A zöldikék mozgásáról sikerült elkapni néhány jó jelenetet. A teszt további részében egy igen gyorsan mozgó madarat fényképeztem, a seregélyt. Egy költőodúba felváltva hordták a fiókáknak szüleik az eleséget. Természetfotósként mit jelent ez: amint meglátod a madarat, van kb. 1-2 másodperced élesre állni és lekövetni a beérkezést, ami kb. 1 másodperc, ez az igazi kihívás.

Nikon D5, Nikkor 180-400 mm f/4E TC1.4 FL ED VR 1/2000 s f/6.3 ISO 2000

Nikon D5, Nikkor 180-400 mm f/4E TC1.4 FL ED VR

1/2000 s f/5.6 ISO 1250

Nikon D5, Nikkor 180-400 mm f/4E TC1.4 FL ED VR

1/2000 s f/5 ISO 1600

Nem véletlenül a D5 fényképezőgéppel tesztelem az objektív gyorsaságát, hiszen a csúcsgéppel fényképezni azért jó mert akkor nem mondhatja az ember: persze, a váz nem találja az élességet. Nos, ez a kihívás is igen csak jól sikerült. Példának egy 25 képes sorozatot hozok fel, a levegőben lekövettem a seregélyt, majd indítottam a sorozatot, az első 10 kép penge éles, majd amikor a madár kanyarodik az odú felé, 3-4 picit életlen és a beérkezés 10-11 képe ismét penge éles. Természetesen ez nem mindegyik sorozatra volt jellemző, de ez volt az átlag. Ez rendkívül jó eredmény, a sorozatok 90-95 %-a penge éles és a maradék 5 % is használható kép lett. Talán elmondható, hogy nem maradtam le semmiről. Itt nem használtam az 1,4 TC konvertert, mert a picit borultabb idő és a változó mozgás miatt kellett a tér és az f/4es fényerő. A tesztet ezen a helyszínen nagyon eredményesnek ítéltem meg. Amiért mentem, azt le is tudtam szépen fényképezni.

A TESZT MÁSODIK HELYSZÍNE A teszt második helyszíne a Bence tanya volt Pusztaszeren, rendszeresen járok ide tesztelni, szinte minden évben 1-2 alkalommal előfordulok Bence leseiben, most a választásom és persze a szerencse a gyurgyalagok nászára esett. A helyszínen több kiülő fa is volt egészen szemben velem, olyan 3 méteres közelségben, majd jobbra lent kb. 6 méteren, balra egy közelebbi 3 méteren és egy távolabbi 7 méteren, majd egy egészen távoli, 10 méteren. Ezt azért volt fontos leírnom, mert még egyetlen objektívvel sem tudtam olyan praktikusan megoldani a fényképezést, mint most. Ez a legjobb esetben is legalább 2-3 objektív, mondjuk egy 70-200 mm a közeli helyekre, egy 300 mm-es f/2,8-as a 6 méteres részre, a 7 és 10 méterre konverterek alkalmazása szükséges, vagy egy 500 mm-es f/4-es es objektív. Mindezt ezzel az egy objektívvel kényelmesen és gyorsan meg tudtam valósítani. A 180 mm teljesen jó volt a 3 méterre kihelyezett közeli témákhoz még akció fényképezésre is. A 180-400 mm-ig a 3 és 6 méteren belül kényelmesen zoomoltam, itt viszont megjegyezném, kicsit szoknom kellett, hogy az éleségállítás és a zoom gyűrű fel lett cserélve, de ennek megszokása mindössze egy óra volt, azután már úgy használtam, mintha az mindig is így lett volna kitalálva.

Nikon D5, Nikkor 180-400 mm f/4E TC1.4 FL ED VR

1/2000 s f/5 ISO 1600

A 7 és 10 méteren fotózott jelenetekhez alkalmaztam az 1,4 TC konvertert, megszokás után egy pillanat alatt betettem a helyére és már nyomtam is az exponáló gombot. A gyurgyalagok hihetetlen vitákat rendeztek a kiülő fákon a párjuk nászának zavartalan kivitelezése miatt. Volt olyan jelenet, ahol hat madár ült egy fán, és ez már nem volt mindenki számára kényelmes pozitúra. Ez a szituáció még nehezebb volt, mint a seregélyek fényképezése, hiszen a sok madár egymást piszkálva bármelyik faágon bármikor akciózhatott. Ezért az objektívet az állványon lazábbra hagytam, hogy tudjak a változásokra gyorsan reagálni. Tiszta „agyzombi” lettem a hajnali napfelkeltétől reggel 9 órára, annyira koncentráltam a gyurgyalagokra. A jobb kezem csuklója, amivel a gépvázat markoltam, teljesen elfáradt, bizony az objektív csak 3,6 kg és azt még állványon forgatni sem egyszerű. Azt azért leszögezhetem, hogy ennyire mobilis és praktikus objektívvel még nem fényképeztem, pedig már 25 éve csinálom ezt az őrültséget. Az élmény fantasztikus volt, még most is él bennem, ahogy a gyurgyalagok táncolnak és hívják párjaikat, ajándékot adnak egymásnak és csak énekelnek jellegzetes hangjukkal. Gyönyörű szép színekben pompáznak, de egyben nagyon harcias madarak, és bizony nyomatékot adnak akaratuknak. Az elkészült képanyag még nekem is nagy kihívás volt, de a technika, ami velem dolgozott, nem ismert kompromisszumokat, nagyban elősegítette ennek a projektnek a sikerességét.

ÖSSZESSÉGÉBEN Ismét újra lehet értelmezni a Nikonnal az akciófotózást! A Nikkor 180-400 mm f/4E TC1.4 FL ED VR objektív és a Nikon D5 egy fantasztikus kombó. Nincs helyzet és helyszín, ahol nem állná meg a helyét. Az objektív tervezése, felépítése és az AF rendszeréhez igazított sebessége minden Nikont használó természetfotós vágya. Ajánljuk mindenkinek, aki megteheti, hogy valóra váltsa álmait! Ezúton köszönjük a teszt lehetőséget a Nikon Magyarországi képviseletének. A leshelyek használatát pedig Máté Bencének és Markolt Zoltánnak.

Tesztelő: Imre Tamás fotográfus, EFIAP fotóművész

Nikon D5, Nikkor 180-400 mm f/4E TC1.4 FL ED VR

1/2000s f/5 ISO 1600

PORTFOLIÓ

GÉCZY DOROTTYA Budapesti hivatali munkám mellett, családom elnéző egyetértésével 2004-ben kezdtem a természetfotózást. Imre Tamásék fotósulijában megtanultam a természetfotózás alapjait és kipróbáltam szinte valamennyi ágát, a madárfotózást, nagyvad fotózást, a tájfotózást, növényfotózást. Sok izgalmas órát töltöttem lessátorban vagy vártam a megfelelő fényekre. Magyarország nemzeti parkjai, a saját kiskertem vagy a környező országok természeti szépségei egyformán jó lehetőséget adnak a fotózásra. Képeimmel számos nemzetközi fotópályázaton vettem részt és nyertem díjakat. 28 országban több, mint 30 képem került kiállításra. 2014-ben EFIAP fotóművész diplomát szereztem. A magyarországi Év természetfotósa pályázatán 10 éven keresztül volt kiállított képem. Tagja vagyok a Magyar Természetfotósok szövetségének, a Naturartnak. Az elmúlt évek során egyre jobban érdekel a fotoimpresszionizmus, az absztrakt és az ehhez tartozó kreatív technika, mint például a meghúzás (tudatos bemozdulásos fényképek), vagy többszörös expozícióval készült képek (multiexpo). Szívesen használom ezt a technikát a növényfotózás vagy tájfotózás alkalmával, mert úgy érzem, így még többet tehetek hozzá magamból. Szerencsére már számos fényképezőgép képes arra, hogy többszörös expozíciót készítsen incamera módon, ezzel új lehetőséget adva a fotósok számára. Ezekből a képekből állítottam össze a portfóliómat. Nikon D800E-t és Nikon objektíveket használok.

RÃ©szlet

Galya s

szurdok

KÃ©kes

Hajnali kรถd

Égigér

rล fรกk

Abruzzo

Hรกrmasban

Ellenfé

Ã©nyben

Kรถrforgรกs

Az öreg fűz

Medveh

hagymรกs

Vik sz

ziklรกi

Tippek-trükkök

A NAGYLÁTÓSZÖGŰ OBJEKTÍVEK KEZELÉSE Ezek az objektívek technikai szempontból a leghálásabb eszközök közé tartoznak, kialakításuk és képalkotásuk révén egyszerûen tudunk velük minôségi képeket készíteni, az életlen vagy félrefókuszált fotók esélye viszonylag kicsi. Az autofókusz itt dolgozik a legjobban, az élességet gyorsan be lehet állítani, illetve ha mégsem, a hibák nem túl látványosak. Szûk rekesznél például elég egy hozzávetôleges élességállítás.

Átlagos nagylátószögû kompozíció, mely a nagy mélységélességgel és az elôtér vonalainak hangsúlyozásával hat. A perspektivikus hatás a természet motívumaiból is elôcsalogatható.

Nikon nagylátószögű objektívek

Sigma nagylátószögű objektív

A nagylátószögû objektívek képalkotásának elsôdleges elônye, hogy a tér kiterjedt szeletét terelik a keresôbe, vagyis az elôttünk lévô táj nagy része „belefér a képbe“. Ezeket a tulajdonságokat minden olyan témánál kihasználhatjuk, ahol több motívumot szeretnénk belekomponálni a fotóba, de helyszûke miatt nem tudunk hátrébb lépni. Egyértelmû elônyt jelent az is, hogy kézbôl exponálva, a bemozdulás veszélye nélkül növelhetjük az expozíciós idôt (28 mm-nél 1/30 s-ig), a stabilizátor bekapcsolásával pedig akár fél-egy másodperces záridôvel is fényképezhetünk állvány nélkül.

absztrakt elemet vinni a képbe, akkor a nagylátószög másik specialitását hívjuk segítségül: a nagylátószögû objektívvel a közeli motívumok, vagyis az elôtér arányai a valóságosnál nagyobbnak látszanak. Pontosan ez a torzítás kölcsönöz egyéniséget a képnek. Ha például egy apró tárgyat helyezünk az óriási épület elé, az arányok torzulása révén az addig jelentéktelen elôtér uralkodóvá lép elô, míg a háttérben lévô óriási épület szó szerint összezsugorodik. A fotón szereplô széles térrész szintén látványos, hiszen a normál látás csupán a tér egy szûk szeletét mutatja meg élesen, míg itt ennél jóval nagyobb terület jeleníthetô meg.

A széles látószögnek másik jellegzetessége a szokatlanul nagy mélységélesség. Tizennyolc milliméteres zoomállásnál például már nyitott rekesznél is kiterjedt mélységélességet kapunk, szûk rekesznél pedig az elôtér motívumaitól kezdve (akár 20 cm-tôl) a végtelenig minden éles lesz. A mobilfotós világunkban azonban ez már egyáltalán nem tûnik szokatlannak, sôt, idônként tág rekesszel próbáljuk növelni a háttérelmosás mértékét, hogy kitûnjön a telefonnal készült fotók tömegébôl.

A nagylátószög másik vonása a függôleges vonalak befelé dôlése. A mûszaki fotósok kerülik ezt a jelenséget (a PC- objektívek ezt küszöbölik ki), de egy égre törô templomot ábrázoló képnél inkább erôsíti a perspektivikus, felfelé hatoló érzést. Ez a hatás annál fokozottabb, minél szélesebb a látószög, és minél inkább felfelé irányítjuk a kamerát. A 180 fokos látószöget adó halszemobjektív képének eltorzult arányai például inkább absztrakt festményre emlékeztetnek, de a 10–14 milliméteres optikák is erôsen megváltoztatják a látványt.

KOMPOZÍCIÓ NAGYLÁTÓSZÖGGEL

A nagy mélységélességnek is lehetnek hátrányai, ha egy motívumot zavaró színek, háttér, belógó tárgyak szegélyeznek. Hiába használunk ugyanis nyitott rekeszt, a háttérelmosás csekély marad. Ha ilyen típusú kiemelésre vágyunk, kisebb tárgytávolsággal vagy teleobjektívvel kell próbálkozni.

A nagylátószög mélységélessége erôs realitásérzetet kelt, hisz olyan a kép, mint a valóság: az utolsó pixelig látható, körülírható. Ha valóban ez a cél, akkor könnyû a dolgunk, ha viszont szeretnénk valami valószínûtlen,

Szöveg: Enczi Zoltán

Keresd a kรถnyvesboltokban vagy a weboldalunkon! www.fotoszakkonyv.hu

Fotósuli RAW FORMÁTOM

ne kelljen a Windows Calculator tudományos módját előkapni, segítek: 2^14=16384, vagyis ennyi árnyalata különböztethető meg minden egyes pixelnek. Ezek a nyers képadatok. Viszont még sok minden más is van a RAW fájlban. Különböző meta adatok és egy, a RAW Kezdjük egy kis száraz technikai alapozóval, vagyis adatokból a gépvázon gyorsan átkonvertált hogy mi is az a RAW fájl. A RAW fájl egy olyan JPEG előnézeti és szintén JPEG teljes méretű adatcsomag, melyet a fényképezőgépünk váza hoz kép is, mely a kijelzőn való megjelenítésre létre, elég sokféle adatot tartalmaz. Első sorban szolgál. És ez a JPEG kép több félreértés alapja. az adat nagy része a szenzorról érkező nyers adathalmaz. Ezt az adathalmazt nehéz képnek Az egyik legtipikusabb tévhit vagy félreértés, nevezni, hisz még csak nem is színes. Nagyon amivel találkozom, az az, hogy a fotósok szeretnék kevés géptípustól eltekintve a fényképezőgépek „visszakapni a gépvázon látott RAW képet”. szenzora nem képes a színes fényt értelmezni. A másik pedig, hogy a „RAW képek tönkre mennek Minden egyes pixel a három alapszín (RGB - piros, a Lightroom-ba importálás után, mert egy zöld, kék) egyikét tudja csak mérni. A szenzoron pillanatig szép, majd utána fakó lesz”. Mindkét ezek a színek vannak elosztva, ez a Bayer szűrő. esetben a beágyazott JPEG kép téveszti meg a nem szakavatott fotóst. Egy Highlight Tone Vagyis a RAW formátumban tárolt „nyers kép” Priority-vel vagy Active D-lighting-gal készült kép, egy olyan adathalmaz, mely az egyes pixelekhez vagy jól kiexponált, kellően világos kép szinte egy alapszín mértékét tartalmazza digitális értelmezhetetlen lenne még akkor is, ha színes formátumban. Itt kap fontos szerepet a bit lenne – főleg alacsony kontraszt esetén. Ezt oly mélység. A legtöbb fényképezőgép 14 bit-ben módon lehet a legjobban szemléltetni, hogy profi tárolja az egyes pixelek által mért adatokat. Ez azt filmes kamerából kijövő RAW képet nézünk, ahol jelenti, hogy 14 helyiérték, vagyis 14 nulla, vagy tényleg nincs semmi korrekció a RAW képen. egyes áll rendelkezésre az adat tárolására. Hogy

ELŐTTE

Látható, hogy a feldolgozás előtti kép élvezhetetlen. Pedig ez az a RAW kép, ahogy a fényképezőgépünk lát. És mit kell tenni, ha valakinek a kép úgy tetszik, amit a gépen lát? Akkor több lehetőség van, vagy JPEG formátumban kell fotózni, vagy a gépváz gyártójának a RAW konverterét kell használni. Ilyenkor azt láthatjuk a RAW konverter szoftverben, amit fotóztunk. Vagy tudást, időt, energiát nem kímélve, magunknak kell minimum olyan fotót előállítanunk, amit az LCD kijelzőn láttunk, vagy még annál is jobbat.

pedig gyakran találkozhatunk, amikor széles a lefotózott téma dinamikája és valamelyik RAW feldolgozó programban szeretnénk visszafogni a kiégett részeket, vagy világosítani a fekete bebukott részeken, és egyszer csak előtűnnek a részletek a kiégés ellenére. Ennek az az oka, hogy a RAW formátum 14 bit-et használ az alapszínek leírásához, míg a monitorunk jellemzően 8-at, vagy egy nagyon jó fotó-monitor 10-et, így egy szélesebb dinamika tartományt tud „leírni” a RAW formátum, mint amit láthatunk. És a színek: a RAW képen nincs semmilyen szín konverzió, vagyis technikailag teljesen A fent említett probléma ellenére miért szeretjük mindegy, hogy milyen fehéregyensúlyt állítunk mégis a RAW képeket? Azért, mert a RAW be, a RAW kép akkor is azt fogja tárolni, amit kép adathalmaza tartalmazza a gépvázunk a szenzorból kiolvasott. Természetfotósoknak legjobb tudását. Az elérhető legnagyobb ajánlott ennek ellenére a kívánt WB értéket dinamikát és minden színt tartalmaz, amit a jól beállítani, mivel a RAW konverterben gépünk képes érzékelni. A RAW képek dinamika ez az érték jelenik meg jellemzően, és egy átfogása nagyobb, mint a monitoroké. Ezzel pályázati felülvizsgálat esetén közelebb lesz a

UTÁNA

megnyíló RAW kép jellege a beadott képhez. Minden más esetben csak azért érdemes a jó WB értéket beállítani, vagy bekapcsolni a fekete-fehér színmódot, vagy választani a képstílusok közül, hogy már a fotózás során láthassunk egy végeredményhez közeli képet. Az előbb említett beállítások nem módosítanak semmit a RAW képen, csupán mint meta adat, megjegyzésként rákerül a képre, hogy milyen beállításokat használtunk, illetve a beágyazott JPEG kép ezen korrekciókkal fog létrejönni. A RAW képek feldolgozása során is van pár más formátumokra nem jellemző dolog. Az egyik ilyen, hogy a RAW formátum nem módosítható, a változtatásokat nem lehet menteni. Mégis, ha egyszer már megnyitunk egy RAW képet Photoshop-ban, akkor az miért marad úgy? Mert a Photoshop elhelyez egy XMP fájl a kép mellett, amiben leírja, hogy mit változtattunk rajta. A Lightroom pedig a katalógus fájlt használja

erre a célra. Vagyis nem kell aggódni, egy véletlen felülírás miatt a RAW fájl mindig megmarad eredetinek. Persze itt is hangsúlyoznánk a biztonsági mentés fontosságát. Összeségében, ha egy képpel komolyak a szándékaink, akkor RAW formátumban kell fotózni. És az exponáló gomb lenyomása nem a fotós munka végét jelenti, hanem azt, hogy akkor kezdődhet a munka másik fele, a digitális negatívok előhívása és remélem, sokak esetében még a nyomtatás is. Most, hogy technikailag tiszta vizet öntöttünk a pohárba, érdemes lesz áttekinteni a feldolgozó eszközöket is, melyre következő cikkünkben kerítünk sort.

Kép és szöveg: Szilágyi László

Tippek-trükkök

FOTÓTÉMÁK, FOTÓS MEGKÖZELÍTÉSI MÓDOK TAVASSZAL A fotózás szempontjából kissé egyhangú téli időszak után – lett légyen az kemény, vagy éppen a sokéves átlaghoz képest kirívóan enyhe – újra és újra eljő a tavasz, kizöldül a határ, kibomlanak a rügyek, virítanak erdő-mező virágai, felcsendül a madárének, egy szóval: megpezsdül az Élet. A természetfotós is jobb kedvvel, teli várakozással veszi elő a felszerelését, s indul megörökíteni a tavasz pazarló módon kínált szépségeit.

rovat szponzor:

©Krivánszky Árpád Canon EOS 5D Mark II EF 80-200 mm f/2.8L +közgyűrű f/4,5 1/320 s ISO 200

©Suhayda László Canon EOS 5D Mark III EF180 mm f/3.5L Macro USM f/4,5 1/2500 s ISO 800

©Krivánszky Árpád Canon EOS 5D Mark II EF 80-200 mm f/2.8L f/11 1/8 s ISO 400

A klímaváltozás időszaka rányomja bélyegét a Kárpát-medence időjárására is, nem csak az átlaghőmérséklet emelkedik, hanem megnő a szélsőséges időjárású napok száma. A Tél gyakran akkor intézi utolsó támadásait, amikor már nem is számítunk rá, míg más napokon a hőmérséklet a nyár derekát idézi. Első blokkunkban a tavaszi tél jelenségeit, a benne rejlő fotós lehetőségeket vesszük górcső alá. Az viszonylag sűrűn előfordul, hogy a tavasz első virágait meglegyinti a tél lehelete. Az ilyen alkalmakkor keletkező zúzmara bevonat is lehet szép, viszont hosszabb távon a fagyos idő nem tesz jót a virág külsejének. Kedvezőbb, ha vékony hótakaró borítja be időszakosan a szirmokat. Ez történt idén, a ligeti csillagvirág nyílása idején. Általában zavaros ilyenkor e virág környezete, elszáradt avarral, száraz fűszálakkal, vele egyidőben kihajtó más növényekkel. Bizony jócskán birkózik ezzel a fotós, mire elfogadható hátteret biztosít kedvenc virágjának. A hótakaró viszont teljesen más hangulatú képet eredményez, alaposan leredukálja a megjelenő színek számát, nyugalmas kompozíciót ad. 2017. tavaszán még később, áprilisban támadt a tél egy fél napos hózápor formájában. A nedves hó a már zöldbe borult tájra, illetve a virágzó almafák ágaira tapadt. Mivel a ritkaság, a szokatlanság önmagában is érték, arra buzdítjuk a fotóstársakat, hogy használják ki ezeket a lehetőségeket. Ha azt akarjuk, hogy a hópelyhek ne egy helyben látszódjanak a fotón, hanem rajzolódjon ki az útjuk, akkor kb. 1/60 másodperces, vagy annál hosszabb expozíciót kell beállítani, amely sok esetben már állvány alkalmazását is szükségessé teheti. Ha a hólepel nagyobb képterületet foglal el, előfordulhat, hogy fehér szín helyett szürke havat kapunk, ilyenkor az elkészült fotót, esetleg a hisztogramját is nézzük meg, szükség esetén pozitív expozíció korrekciót alkalmazzunk.

Canon EOS 5D Mark III EF70-200 mm f/2.8L IS II USM

©Suhayda László f/8 1/4000 s ISO 800

A tavasz a szántóföldi munkálatok ideje is. Szép kompozíciókat lehet fényképezni: a tágas ég rajzossága, a szántóföld finom pasztelles árnyalatai, a távolban aprócskának látszó, a tájban szinte elvesző traktor révén. Később a virágzó repcetáblák vagy a szélben hullámzó búzamezők kápráztatják el a tájfotóst, valamint e táblák váltakozása a kultúrtájban. Érdemes olyan helyet keresni, amely felette van az ábrázolt tájnak, tájrészletnek. A hajnalok, reggelek – ha ritkábban is, mint ősszel – párákkal, ködökkel kápráztatják el a tájfotóst. Nem csak napfelkelte után, hanem már jóval előtte is szép tájképeket lehet készíteni, ekkor azonban az automata fehéregyensúly, vagy akár a felhős idő fehéregyensúly is lehet, hogy bántóan hideg színvilágú képeket eredményez. A borult idő beállítás javasolható, vagy akár az egyéni beállítás, pl. 8000-8500 Kelvin fokra. Április-május fordulóján az ország több pontján találhatunk olyan erdőrészeket, amelyek alját dúsan borítja a fehér virágú medvehagyma. A kora reggeli, vagy a késő délutáni fényviszonyok a legalkalmasabbak a fényképezésre, más időszakban a hófehér virágszőnyeg könnyen kiéghet. Még ekkor is szerencsénk lehet vonuló felhős időben, amikor a Napot részben eltakarja, vagy fényét tompítja egy épp arra járó felhőcske. Gyakran tapasztalható, hogy a lombozaton átszűrődő fény halványzöldre színezi az egyébként hófehér virágszőnyeget, lehet, hogy utólag, a képfeldolgozás során kell ezt korrigálni. A fotós szerencséje, ha talál egy egyedülálló, virágzó fát, pl. egy vadkörtefát. Szerencsés esetben ezt a fát április elején-közepén szinte elborítják a fehér virágok, a látvány egyedülálló, mondjuk egy viharos, sötét felhős háttérrel. Kertekben, gyümölcsösökben elkaphatunk olyan látványt, amikor a gyümölcsfák más-más virágzási fázisban kerülnek egy képre, átvitt értelemben mintegy jelképezve az életút állomásait.

Canon EOS 5D Mark II EF 24-105 mm f/4L IS USM

A tavasz előre haladtával egyre többféle virág nyílik, egyre nagyobb egyedszámban. Nem mindegyikük mérete és geometriája alkalmas arra, hogy a növényt teljes egészében megörökítsük a fotón. A nézőkben él egy elképzelés a virágos növényről általában, mely szerint a virág vagy virágzat egy hosszú, leveles száron helyezkedik el. Ezért, ha „vágni” kényszerülünk a növényünket, célszerű, ha álló képformátumban tesszük, így megőrződik a virághoz, virágzathoz képest hosszabb szárrész. Természetesen léteznek kivételek is, a lényeg a szép kompozíció, és hogy a fotó nézőjének ne legyen levágás-érzete, azaz a képen szereplő szár-rész takarva legyen pl. az előtér növényzetével, füvével, leveleivel. Ha szerencsénk van, a virág látogatóit, méheket, pillangókat is lencsevégre kaphatjuk, sőt, alkalmanként az e látogatókra leső karolópókokat is. Összeállításunkban a magasabb rendű állatvilágot egy gyík képviseli. Száraz időben az élénk szél a szántóföldről egy kupacba hordta a homokot, a kis gyík kiszaladt erre a csupasz homokfelületre melegedni. A borult időben a kis gyíknak nem keletkezett zavaró árnyéka, viszont a kontrasztszegény fényben nem érvényesült eléggé a homokfelület szél formálta mintázata, ezért utólag, a képfeldolgozás során kellett ezt korrigálni. Izgalmas témákat, szép fényeket kívánunk!

Szöveg és képek: Krivánszky Árpád, Suhayda lászló

Olympus E-M1 Mark II, 100-400/F4.0-6.3

f/6.3 1/2000s ISO 500

Tippek-trükkök

FOTÓZÁS MADÁRLESBŐL OLYMPUS MILC RENDSZERREL Az utóbbi években megnőtt a természetet fotózók száma. Sokan megveszik a legújabb technikákat és lenne kedvük a fotózáshoz, de nem tudnak hová menni, erre jó megoldás az országban fellelhető lesfotózási lehetőségek sokasága! Több les található a Hortobágyon, a Kiskunságban és szerte az országban. Egy előre elkészített lesből történik a fotózás. Ezeket a leseket általában egy jól képzett természetfotós, vagy egy, a természetet és annak madárvilágát jól ismerő szakember helyezi el, ügyelve a fényviszonyok helyes megválasztására és a háttér megfelelő távolságára, színeire.

Olympus E-M1 Mark II, OLYMPUS M.40-150mm F2.8

f/5 1/400s ISO 1600

Többféle lestípust ismerünk. Van ahol itatással, van ahol etetéssel kötik helyhez a madarakat. Van olyan les, ami a fészkelő helyek közelében található. Ügyelnek arra, hogy ne zavarják meg a madarak természetes viselkedését! Több fontos szempont van a lesek elhelyezésében, ebből az egyik legfontosabb, hogy a fotóst olyan helyzetbe hozzák, hogy gyakrabban találkozhasson a kiszemelt példánnyal, így sűrűbben van lehetősége a fotók elkészítésére! Fontos, hogy ezt úgy tehesse, ne zavarja meg túlságosan az élővilág természetes folyamatait. Ezért a legtöbb lesben az úgynevezett „detektív üveget” alkalmazzák, amin befelé a kiszemelt madár vagy madarak nem látják a benn tartózkodó fotóst és annak mozgását. Ez egy igen jó minőségű és tónusú, torzításmentes üveg, ami egy kevés fényt elvesz ugyan, cserébe viszont a fotós olyan történéseket lát, amit egyébként nem láthatna, vagy csak messziről. Már csak megfelelő felszerelésre és hatalmas kitartásra van szükség. Jó, ha a természetfotós olyan öltözéket vesz fel, ami sötét tónusú, esetenként a maszk, ill. kesztyű használata is hasznos lehet. Kerüljük a csillogó tárgyak, pl. óra, termosz, vagy alufóliába csomagolt szendvicsek, stb. használatát. Ezt a félénkebb madarak kevésbé tolerálják. Van olyan les is, ahonnan több irányban is lehet fotózni, itt figyeljünk arra, hogy a két, egymással szembeni oldalon egyszerre ne húzzuk el a függönyt, mert így láthatják a mozgásunkat és ez megzavarja a természetes viselkedésüket. Cserébe a természetfotósok eredeti környezetükben figyelhetik és örökíthetik meg a madárvilágot. Nem véletlen a természetfotós és vadász párhuzam, hiszen a fotózás is, ha úgy vesszük egyfajta vadászat, fegyverek nélkül, csak a természetfotósnak még közelebb kell férkőznie az állatokhoz. Ahhoz, hogy a természetfotózást igazán élvezni tudjuk, sokrétű tudásra van szükségünk. Ismerni kell a fényképezőgép működését, a fotográfiai alapfogalmakat, tudni kell, hol, mit és mikor érdemes fotózni.

Olympus E-M1 Mark II, 100-400/F4.0-6.3

f/6.3 1/250s ISO 1000

Olympus E-M1 Mark II, 100-300/F4.0-5.6

f/5.6 1/640s ISO 400

A biológiai és a technikai információk mellett azonban egy speciális látásmód is szükséges, mert hiába a technikai tudás, ha mindez nem párosul kompozíciós érzékkel. Egész embert kívánó hobbiról van tehát szó, melynek nehéz ráérezni az ízére, de ha egyszer igazán sikerül, egy nemes szenvedély rabjaivá válunk. Megtanít alkotni, és ami a legfontosabb, látni és értékelni fogjuk a csodálatos pillanatokat a természet titokzatos és szép színpadán. Itt van nagy jelentősége az oktatásnak. Rengeteg lehetőség áll rendelkezésére egy ma induló fiatal természetfotósnak. Az oktatás során megtanulja a technikai eszközök helyes használatát, a profi természetfotós szemléletet, a természetfotózás etikáját és a terepen való helyes mozgás szabályait. Megismerkedik a magyarországi és külföldi fotózási lehetőségekkel is. A természetfotózás a fényképezés egy kreatív ága, ezért, ha komolyabb sikereket akarunk elérni ezen a területen, cserélhető objektíves gépvázat válasszunk. Ehhez általában adnak egy úgynevezett kit-objektívet, ami egy széles átfogású, általános célra jól használható darab. Ezt aztán később bővíthetjük specifikusabb objektívekkel aszerint, hogy milyen irányban akarunk tovább fejlődni. A természetfotózás e részterületei egész embert kívánnak. Nagyon nehéz egyszerre több speciális területet művelni. A technikai eszközöket is speciális irányban kell fejleszteni, és ezt igen kevesen tudják vállalni. A mai rohanó világban az idő is véges. Kevés a szabadidő, így nagyon minimális az esélye annak, hogy minden részterületet egyszerre gyakoroljunk.

Olympus E-M1 Mark II, OLYMPUS 90-250mm

f/4.5 1/50s ISO 800

Olympus E-M1 Mark II, OLYMPUS M.40-150mm F2.8

f/4 1/200s ISO 400

Olympus E-M1 Mark II, OLYMPUS M.300mm F4.0

f/4 1/1000s ISO 400

Olympus E-M1 Mark II, OLYMPUS 50-200mm Lens

f/8 1/80s ISO 1250

Mottó helyett csak annyit, ne feledjük, bármilyen típusú vagy minőségű a fényképezőgép, csupán eszköz a fotós kezében. A fényképeket, fotóinkat mi magunk készítjük, ezért felesleges bármilyen technikát, gépet „túlmisztifikálni”! Az első és legfontosabb a gyakorlás a digitális fotográfiában, a tanulás legjobb módja pedig a próbálkozás, a kísérletezés. A fényképezőgépünk az ecset vagy a szobrászvéső a kezünkben, és mint ahogyan ezek az eszközök is szinte észrevétlenül hajtják végre a mestereik parancsát, úgy kell nekünk is bánni tudnunk a fotó masinánkkal. Az igényes és szép természetfotók elkészítését a belsőnkben rejlő emóciók és a folyamatos tanulás, képzés teszik lehetővé. A természetfotózás etikája röviden: A képzett természetfotós ügyel a környezetére, óvja azt és igyekszik olyan állapotban hagyni, amilyenben találta. Nem rongálja, nem igazítja, vagy módosítja a környezetet, nem zavarja az állatok természetes viselkedését egy „jó fotó” kedvéért. A természetfotós a természetet fotózza a maga naturális mivoltában, nem kíván beleavatkozni, átalakítani, megrongálni azt! Ezeknek a szempontoknak megfelelően kell elkészíteni a művészien hiteles képeket. Szép fotókat és jó fényeket kívánok!

A felszerelést az Olympus Képviselet Budapest, Simon László – bocsátotta a rendelkezésemre! Több éve használom ezt a profi minőségű, kisméretű, ámde nagy tudású rendszert.

Szöveg és kép: Szekeres János, fotóművész

SZERKESZTŐSÉG Főszerkesztő: Imre Tamás Imre Tamás

Imre Anikó

Szekeres János

Szilágyi László

Krivánszky Árpád

Suhayda László

Imre Adrien

Éder Iván

info@termeszetfotomagazin.hu

Szerkesztők: Imre Anikó Krivánszky Árpád Suhayda László Szekeres János Munkatársak: Éder Iván Imre Adrien Kiss Ágnes Máté Bence Perhiniák Márton Selmeczi Dániel Szilágyi László Olvasó szerkesztő: Krivánszky Árpád Művészeti Vezető: Imre Anikó Grafikai tervezés: Perhiniák Márton Web Design: Yes I’m a Designer Web product: Thomas Picture Fordító: Tóth Péter Pál Hirdetési vezető: Imre Anikó info@termeszetfotomagazin.hu

Természetfotó magazin www.termeszetfotomagazin.hu ISSN 2061-2397 info@naturephotomagazine.com

Kiadja: Thomas Picture Kiadó Kft. Cím: Magyarország Budapest; 1143. Semsey Andor utca 25.

Máté Bence

Kiss Ágnes

A kiadásért felel a kiadó ügyvezetője. Minden jog fenntartva! © 2017 Thomas Picture kiadó Kft A magazin teljes tartalma, írásos és képes anyagait, beleértve a weboldalt is. A kiadó kizárólagos tulajdonát képezik. A meg nem rendelt kéziratokért és illusztrációs anyagokért a kiadó nem vállal felelőséget.

Perhiniák Márton

Selmeczi Dániel

természetfotó magazin

ONLINE FOTÓMAGAZIN

KÖVETKEZŐ SZÁM MEGJELENÉSE

2018. 07. 19.