Természetfotó Magazin 2019/3 by Természetfotó Magazin

ŐSZ / 2019/3.

természetfotó magazin ONLINE FOTÓMAGAZIN

UTAZÁS | VADVILÁG | TÁJ | NÉPEK-KULTÚRÁK | TESZT

MONTENEGRO - DURMITOR HEGYSÉG | Szép helyek FÉNYKÉPEZÉS DRÓNNAL | Fotósuli SZAKOLCZAI KRISZTINA | Portfolió

KÖSZÖNTŐ Kedves Olvasó! A 2019/3. őszi számunkat olvashatja. Megkésve, bár de törve nem, ismét jelentkezünk következő számunkkal. Az ablakon kinézve verőfényes napsütés van, itt a vénasszonyok nyara, de normális ez ilyenkor, októberben? Már sokan várták a következő számot, köszönöm a szerkesztőknek és az olvasótábornak, hogy tovább tudjuk csinálni – még ha sokszor erőnkön felül is – a Természetfotó Magazint.

Ízelítő a most megjelenő számunkból: „Szép helyek” rovatunkban Montenegrót mutatjuk be önöknek, Suhayda László és Krivánszky Árpád szerkesztőink jártak eme kevésbé ismert szép helyszínen. „Terepen tesztelhettük” az Olympus M. Zuiko Digital 12200 mm f/3,5-6,3 ED objektívet, mely egy rendkívül hasznos utazó, mindenes objektív az Olympus új kínálatából. Szekeres János Olympus nagykövet vitte ki magával, hogy élesben tesztelhesse kedvenc helyszínén az objektívet. A „Fotósuli” sorozatunkban most egy különleges fényképezésről, a drónfotózásról adunk szakmai tanácsokat. Imre Tamás képein keresztül remélni tudjuk, hogy közelebb kerülnek ehhez az izgalmas és kevésbé ismert fotográfiai lehetőséghez. A legfontosabb a drón kiválasztása és a repülés elsajátítása. „Portfolió” rovatunkban most Szakolczai Krisztina kapta a felkérést, fogadják szeretettel Krisztina képeit. Hangulatos tájak, állatok és varázslatos helyszínek sokasága található az anyagban. „RAW: Fotósuli” rovatunkban a RAW konvertereket vesszük sorba, most a DxO PhotoLab 2 Elite konvertert mutatja be Szilágyi László Photoshop oktató kollégánk az olvasóinknak. „Terepen tesztelhettük” a Canon EOS 90D gépvázat, melyet Kubovics László kollégánk vett górcső alá, felbontás, autofókusz és minden más szempontok alapján. Ellátogatott Hortobágyra, és egy madaras lesben is akcióra fogta a Canon legújabb fényképezőgépét. Fogadják szeretettel a 2019. őszi számunkat!

Fotó: © Imre Tamás

Imre Tamás főszerkesztő

Portfolió - Szakolczai Krisztina 48

SZÉP HELYEK - DURMITOR

A Dunántúl méretű Montenegro számos csodás természeti látnivalóval dicsekedhet, ezek közül is kiemelkedik kanyonjaival, az ország északi részén található Durmitor Nemzeti Park. Egy, a tájfotózást kedvelő társasággal vettünk részt ott fotós túrán 2018. október közepén. Kellemes élményekkel és szép fotókkal tértünk haza. A Durmitor mészkőből épül fel, ennek megfelelően gazdag karsztjelenségekben, töbrökben, karrmezőkben, szép sziklaformációkban, fantasztikus gyűrődéseket felmutató részletekben.

TESZT - OLYMPUS 12-200 MM F/3,5-6,3 ED 26

FOTÓSULI - FÉNYKÉPEZÉS DRÓNNAL

Ez az objektív lenyűgözően kisméretű és könnyű ahhoz, hogy bárhová, nyaralásra és fotós túrákra is gond nélkül magunkkal vihessük. Valamennyi M. Zuiko objektív kompatibilis az Olympus PEN és OM-D vázak teljes választékával, csakúgy, mint minden MFT rendszerű fényképezőgéppel. Bármilyen általunk választott kompozícióra alkalmas – legyen az nagylátószögű, vagy telefotós téma

A fotográfia viszonylag új szegmense a drón fényképezés, ez egy teljesen újszerű hobbinak számít manapság. A drón fényképezés precíz beállításai mindenképpen fotográfiai alapismereteket igényelnek. De természetesen akadnak nagy különbségek drón és drón között. Még a tapasztalt fényképészek számára is újdonságokat rejthet egy-egy készülék típus. De a legnagyobb kihívást a repülés biztonságos elsajátítása jelenti mindenki számára.

PORTFOLIÓ - SZAKOLCZAI KRISZTINA

DXO PHOTOLAB 2 ELITE

Nem lenne teljes a RAW konverterekről szóló cikksorozat a DxO PhotoLab bemutatása nélkül. Aki túl tekint a Photoshop-on és Lightroom-on, az nagyon izgalmas alkalmazásokat és funkciókat találhat. Első pillantásra a DxO PhotoLab kicsit kevésbé innovatív mint egy CaptureOne, Luminar, vagy Affinity Photo, azonban egy nagyon is jó RAW konverter, csak kicsit tesztelni kell.

TESZT - CANON 90D

Hosszú évek óta használom a CANON termékeit, még akkor sem tántorodtam el, amikor a konkurens márkák látszólag vagy valóságosan is elhúztak mellette. Lojalitásomnak természetesen nem csak emocionális, hanem mélyen zsebbenyúlós okai is voltak. Egy canonos 5-10 objektív tulajdonosaként csak reménykedhet, hogy kedvenc gyártója kijön egy új vázzal, optikával és büszkén dolgozhat vele.

Szép helyek

DURMITOR HEGYSÉG Szöveg: Krivánszky Árpád A Dunántúl méretű Montenegro számos csodás természeti látnivalóval dicsekedhet, ezek közül is kiemelkedik kanyonjaival, az ország északi részén található Durmitor Nemzeti Park. Egy, a tájfotózást kedvelő társasággal vettünk részt ott fotós túrán 2018. október közepén. Kellemes élményekkel és szép fotókkal tértünk haza.

EOS 5D Mark III EF 70-200 mm f2,8L USM

A Durmitor mészkőből épül fel, ennek megfelelően gazdag karsztjelenségekben, töbrökben, karrmezőkben, szép sziklaformációkban, fantasztikus gyűrődéseket felmutató részletekben. Húsz csúcsa haladja meg a 2000 métert, ezek közül legmagasabb a maga 2523 méterével a Bobotov Kuk. A hegység különlegessége, hogy mély folyókanyonok veszik körül az 1000 méter körüli magasságú fennsíkból kiemelkedő hegytömböt. A Tara, a Draga és a Šusica folyók által közbezárt közel 400 négyzetkilométeres terület 1952-ben vált Nemzeti Parkká, 1980. óta pedig az UNESCO Világörökség része. A terület központja Žabljak, rajta kívül csak kis falvak és elszórt tanyák találhatók a környéken, ahol főként állattenyésztéssel foglalkoznak. Amikor arra jártunk, nem voltak tömegek, viszont a szálláshelyek, apartmanok számából arra lehet következtetni, hogy nyáron, és főleg a téli síszezonban jóval több lehet itt a turista és az üdülő vendég. A Nemzeti Park szolid belépődíjat szed, 6 euróért 3 napot lehet a parkban tartózkodni. Szálláshelyünktől az utak körbejárják a hegység központi részét, a szűk, „másfél-sávos” utak mellett néhol szédítő mélységek nyílnak. Első nap hajnalára olyan hágóig mentünk fel, amely még a fenyves régióban található. A nem különösebben látványos napfelkelte után tovább indultunk, az alacsony napállásnál, szép fényben fotózhattuk a fenyveseket, melyeket barnás füvű rétfoltok tarkítottak. Felkapaszkodtunk egy kilátóhelyre, ahonnan – amennyire a pára engedte – szép kilátás nyílt lefelé, a lomberdő-övezet szépen „rozsdásodó” fáira. Alkalom nyílt néhány megkésett virág megörökítésére is. A karsztfennsík fátlanabb részein állattenyésztéssel foglalkozó kis falvak, tanyaházak is találhatók. Aznapi utunk vége felé egy kitett, sziklás helyen érdekes formájú, széltépte fenyőket, facsoportokat fényképezhettünk, pazar lelátással az alant elterülő mély szurdokvölgyre.

EOS 5D Mark III, EF 24-105 mm f4L IS USM

EOS 5D Mark II, EF 24-105 mm f4L IS USM

A második napon a szállásról másik úton egy közel 2 ezer méteren lévő hágóba kapaszkodtunk fel, hideg, szeles, eleinte fénytelen hajnalon. Később hellyel-közzel kisütött a Nap, változatos módon, fényfoltosan megvilágítva a vad magashegységi táj egyes részleteit, míg másokat felhőbe burkolt a reggel. A mező száraz füvét sokhelyütt fehéresszürkés sziklabordák díszítették, a pillanatrólpillanatra változó fény pedig hegycsúcsok láncolatát tárta fel. Időnként ködtakaró terült ránk, sokszor csak a közeli sziklák sejlettek fel a gomolygó ködből, míg később a több száz méterrel alattunk található tengerszemre is rálátásunk nyílt, a rongyos felhőkből pedig fénypászmák indultak. Tovább haladván a mészkőfennsík fátlan, hepehupás területeire érkeztünk, egy helyütt népes birkanyáj legelészett, máshol fából épült hegyi kunyhóba botlottunk. Közelebbről is megcsodálhattuk a fantasztikus formájú gyűrt sziklákat is. Harmadik napunkon borongós időben a Tara folyó kanyonja felé vettük az irányt. Ez Európa második legmélyebb kanyonja, legmélyebb pontján 1300 méterre vágódott be a fennsík sziklái közé. A borongós idő ellenére szép volt a fenyvessel elegyes, őszi színekben pompázó lombos erdő, akár a kristálytiszta vizű Tara magas völgyhídjáról tekintettünk le, akár a csendesebb szakaszokon a folyó partjáról fotóztuk. Egy ponton a Tara patkó alakú kanyarjára nyílt kilátásunk, a fényképezés nem volt veszélytelen, csak az út szélén volt szűkös helyünk. Több helyen hatalmas feketefenyőket láttunk, melynek egyedei messze a környező fák lombszintje fölé tornyosultak. Egészen a Biograd Nemzeti Parkig jutottunk, mely arról híres, hogy itt található a még létező európai őserdők egyike. Utolsó nap ismét a magas hágó felé vettük az irányt, ahol sűrű köd és szakállas zúzmara fogadott bennünket. Kihasználtuk az alkalmat kisebb részletek megörökítésére is. Később feloszlott a köd, s a hágó közelében levő kedvenc, a hegyekre körpanorámát nyújtó helyünkről készítettünk tájképeket erős, hideg szélben. Tovább haladtunkban a változó fényben érdekes szikla-alakzatokat, vörös lombú vadkörte-fát, legelésző juhokat, szénaboglyát fotóztunk, s először felülről, majd a partjáról fényképeztünk egy mesterséges víztározót, a Piva tavat.

EOS 5D Mark III EF 16-35 mm f2,8L USM

EOS 5D Mark

TERVEZÉS Előnyök: Viszonylag kis területen nagyon változatos tájat és növényzetet találhatunk. (A hegyi utakon a közlekedés lényegesen hosszabb idő, mint azt a térképen mért távolságból gondolnánk!) A nagy szintkülönbség miatt a bükkösök őszi színesedése időben elhúzódik, a magasabb régiókban egy-két héttel korábban, a kanyonok mélyén kicsit később történik. Az októberi időszakban kevés a turista. Az árak hasonlók, mint itthon. Hátrány: Kicsit nehéz odajutni, aránylag hosszú az utazási idő. Megközelítés: autóval Budapesttől Röszkén és Belgrádon át Žabljakig a távolság mintegy 700 kilométer. Ez év szeptemberétől – ha igaz, megnyitották a Belgrád – Csacsak autópályaszakaszt – a szerbiai Csacsakig autópálya van, így az út nagyrésze jó körülmények közt történhet. A maradék 200 km kisebb főutakon zajlik, ezeken a szakaszokon már nem szokott veszélyes forgalom lenni. Lehet vasúttal menni Belgrádig, onnan még kb. 9 órás az autóbuszút, vagy, ami a legdrágább, repülővel Podgoricáig, onnan pedig autóbusszal. Mikor menjünk? október közepe táján a legszebb, de nyilván más évszakokban is szép a Durmitor.

III EF 24-105 mm f4L IS USM

Szállás: apartmanok, vendégszobák szép számmal akadnak, lehet válogatni közülük. Sok helyen az étkezés is megoldható helyben, azonban a hegyek közé ételt-italt vinni kell, ott nagyon gyér a turisták ellátása. Mit vigyünk magunkkal? gépvázat, állványt, nagy látószögű és teleobjektívet, memóriakártyákat, tartalék akkumulátort, réteges, meleg, szélálló ruházatot, esővédőt magunknak és a felszerelésünknek is.

Szép fényeket kívánunk: Suhayda László és Krivánszky Árpád

Terepen tesztelve

OLYMPUS M. ZUIKO DIGITAL 12-200 MM F/3,5-6,3 ED Szöveg és képek: Szekeres János természetfotós E-MAFOSZ-S, EMC Egy rendkívül hasznos utazó, mindenes objektív az Olympus új kínálatából Ez az objektív lenyűgözően kisméretű és könnyű ahhoz, hogy bárhová, nyaralásra és fotós túrákra is gond nélkül magunkkal vihessük. Valamennyi M. Zuiko objektív kompatibilis az Olympus PEN és OM-D vázak teljes választékával, csakúgy, mint minden MFT rendszerű fényképezőgéppel. Bármilyen általunk választott kompozícióra alkalmas – legyen az nagylátószögű, vagy telefotós téma. A 16,6x zoom által az M. Zuiko Digital ED 12–200 mm F3.5–6.3 a legnagyobb zoomteljesítményt kínálja a tükör nélküli rendszerekhez tervezett objektívek világában. A zoomobjektív kiemelkedő jellemzője a gyors és rendkívül pontos AF rendszer. Segítségével a gyorsan mozgó témák is egyszerűen lencsevégre kaphatók, legyen szó fotózásról vagy videofelvételekről - elképesztően tiszta, a teljes képterületen kiváló minőségű felvételeket kapunk. A speciális ZERO bevonat minimalizálja a szellemképek és a becsillanás kockázatát, igazán részletgazdag felvételek készítésének lehetőségét kínálva.

Canon EOS 5D Mark III, EF70-200mm f/2.8L IS II USM +2x f/11 1/60 sec ISO 200

OLYMPUS E-M1X, 12-200mm f/3.5-6.3 f/8 1/640 secâ&#x20AC;&#x201A; ISO 400

Canon EOS-1D X, EF70-200mm f/2.8L IS USM f/11 1/40 secâ&#x20AC;&#x201A; ISO 100

A 12-200 mm-es gyújtótávolság a mikro négyharmados rendszer szenzorméretéből adódóan olyan látószöget kínál, amit egy 24*36os szenzorú gépen egy 24-400 mm-es zoom objektívnek felel meg! Az a kérdés, hogy ekkora átfogást lehet-e kompromisszumok nélkül készíteni? Lehet! Az Olympus megoldotta! Mivel kicsi és könnyű vázakhoz készült, a kis tömeg és a kis méret érdekében két nagy törési mutatójú (HR – High Refractive) és egy szuper nagy törési mutatójú (Super HR) lencsetagot is felhasználtak, ezen kívül a lencsék között van a két extra alacsony szórású (ED – Extra low Dispersion) és két szuper alacsony szórású (Super ED) tag is, valamint a képsarkok és a geometriai hibák korrekciójára a három aszférikus tag is!! Így a közelpont nagylátószögnél 12 cm, míg tele állásban 60 cm. Az objektív felépítése: 16 lencsetag 11 csoportban. Az élességállítást léptetőmotoros MSC (Movie and Still Compatible) fókuszmeghajtás végzi, amely csendes és gyors. Az objektív belső élességállítású, így a frontlencse nem fordul el, nem mozog előre-hátra élességállítás során. A zoom használatakor természetes módon az objektív hossza megnő, a teljes nagylátószögnél 10 cm hosszú objektív a zoom végállásánál 17 cm lesz. Az objektívet időjárásálló (por- és cseppálló) szigetelésekkel látták el, így az Olympus vázakkal nehéz időjárási körülmények között is hiba nélkül használhatjuk. A kézi élességállítást szokásos módon az elöl lévő elektronikus gyűrűvel végezhetjük el, amely nem áll közvetlen fizikai kapcsolatban a fókuszáló lencsetagokkal, csak a fókuszmotort vezérli. Az érzékeny gyűrűnek köszönhetően a kézifókuszálás nagyon finoman és precízen hajtható végre. Mivel változó fényerejű az objektív, a következő fényerőket teljesíti a különböző gyújtótávolságokon: • • • •

12 mm - F3.5 13 mm - F3.8 25 mm - F4.5 45 mm - F5.4

• • •

70 mm - F6.1 100 mm - F6.2 200 mm - F6.3

12mm (24mm) ekvivalens

200mm (400mm) ekvivalens OLYMPUS E-M1X, 12-200mm f/3.5-6.3 f/6.3 1/2000 secâ&#x20AC;&#x201A; ISO 1600

OLYMPUS E-M1X, 12-200mm f/3.5-6.3 f/8 1/320 secâ&#x20AC;&#x201A; ISO 400

Canon EOS-1D X, EF70-200mm f/2.8L IS USM f/11 1/40 secâ&#x20AC;&#x201A; ISO 100

OLYMPUS E-M1X,

Amennyiben figyelembe vesszük a méretét, azt hiszem, hogy ez teljesen rendben van. A fókuszgyűrű – csakúgy, mint az összes többi, autófókuszos m 4/3 objektív esetében – elektronikus összeköttetésben áll a lencsemozgató mechanikával, így nincsenek fizikai végpontjai. A tubuson a két vezérlőgyűrűn kívül semmiféle kezelőszerv nem található, így az AF/MF közti váltás is a vázon történik, ez ott gyorsan és könnyedén végrehajtható. Az objektívet két helyszínen próbáltam ki. Az egyik egy zárt tükörüvegű madárles, míg a másik egy nyitott, földre helyezett vadles volt. Kiválóan tette a dolgát. Könnyű és kicsi méretéből adódóan nagyon kellemes volt vele a munka. Hosszabb ideig tartottam a kezemben, nem volt fárasztó a fotózás vele. Mind a két helyszínen tiszta, felhőtlen napos idő volt, így igen kemény fényben teszteltem az objektívet.

ÉRTÉKELÉS Az Olympus M.Zuiko Digital ED 12-200 mm F3.56.3 MSC tökéletes utazózoom, amit akár hobbivagy amatőr és profi természetfotósoknak is merek ajánlani. Az autófókusza néma és gyors (az Olympus PRO objektívek sebességétől csupán minimálisan marad el), sem fagyban, sem porban, sem esőben nem kell félteni a remek szigetelésének köszönhetően. Az átfogása szinte bármilyen téma megörökítését lehetővé teszi: akár épület- vagy csoportképeket, akár portrékat, de táj- és állatfotókat is készíthetünk vele. Kiválóan alkalmas spot fotózásra is!

12-200mm f/3.5-6.3 f/8 1/800 sec ISO 400

Hátrányként csak a viszonylag szűk értékekről induló blendetartományt tudom felhozni, de akinek a nagy fényerő kell, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Ezt az átfogást több PRO lencserendszer párosításával lehet csak elérni. Ezért rendkívül hasznos ez az új objektív. Ennek, és a hároméves jótállásnak tükrében még a bruttó 299 990 Ft-os jelenlegi ára sem mondható túlzónak. Nyugodt szívvel tudom ajánlani minden fotós objektív parkjába! Az objektívet az Olympus Czech Group s.r.o. Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselete vezetőjétől, Simon Lászlótól kaptam kipróbálásra.

rovat szponzor:

Fotósuli

FÉNYKÉPEZÉS DRÓNNAL Szöveg és képek: Imre Tamás fotográfus, Nikon nagykövet, EFIAP fotóművész A fotográfia viszonylag új szegmense a drón fényképezés, ez egy teljesen újszerű hobbinak számít manapság. A drón fényképezés precíz beállításai mindenképpen fotográfiai alapismereteket igényelnek. De természetesen akadnak nagy különbségek drón és drón között. Még a tapasztalt fényképészek számára is újdonságokat rejthet egy-egy készülék típus. De a legnagyobb kihívást a repülés biztonságos elsajátítása jelenti mindenki számára. A minőségi drónfotók készítéséhez mindenképpen profi drónt válasszunk. Ma már a komolyabb drónok, mint a DJI modelljei, egyre jobb minőségű kamerákkal rendelkeznek, de ezek teljesítménye még mindig messze elmarad a legtöbb digitális DSLR és MILC fényképezőgép minőségétől. Olyan problémákkal kell szembe néznünk, mint a dinamika tartomány, az ISO érzékenység által kapott képzaj, a szűrőzési lehetőség, és a legnagyobb kihívás, az akkumulátor üzemidő.

DJI Phantom 4 Pro, 24mm

f/6.3 1/60 sec ISO 100

MI ALAPJÁN VÁLASSZUK KI A MEGFELELŐ DRÓNT? 1. RAW: A legfontosabb tényező a nyers képformátum, minden haladó szintű fényképész tudja, hogy a RAW formátum sokkal jobb eredményre és nagyobb dinamikai tartományra képes, mint a csak JPEG-ben rögzítő társai. A kiválasztott drón tudjon nyers RAW formátumban rögzíteni fényképeket. Erre azért van szükség, hogy a konverziónál tudjuk állítani utólag az expozíció korrekciót, vagy ami mindennél fontosabb, a csúcsfényt és az árnyékokat, mert bizony a drón nem lát annyit a fényekből, mint a megszokott DSLR vagy MILC kameránk. A WB azaz színhőmérséklet kézi átállítása is egy jó funkció, a melegebb színtónusok elérése érdekében. 2. Fotózási kreatív üzemmódók: P, A, S, M, a drónok többsége nem alkalmas erre, mert csak P üzemmódban használható, ahol az automata ISO és a fix rekesz nem csinál mást, mint a fényviszonyokhoz képest automatikusan beállítja a megfelelő expozíciót. Ebben az esetben nincs lehetőségünk felülbírálni semmit. Amelyik drón adja a lehetőséget a manuális beállításra, azt válasszuk! Az M funkció beállítása alkalmas lehet a fotók kreatívabb kivitelezésére. 3. Mélységélesség: A bűvös apertura, azaz rekesz szám állításának lehetősége. Ezt már igen kevés drón tudja, de ha őszinte lehetek, ennek hiányában nehéz igazán kreatív képet készíteni a szép tájakról, absztrakt formákról. A DJI MAVIC 2 PRO, a DJI MAVIC 2 ZOOM, illetve a DJI Phantom 4 PRO drónoknak van olyan lehetősége, hogy az állítható rekeszt f/2,8 - f/11 között tudjuk változtatni. Természetesen ide tartozik a DJI ISNPIRE 2 is.

DJI Phantom 4 Pro, 24mm

DJI Phantom 4 Pro

f/8 1/50 secâ&#x20AC;&#x201A; ISO 100

Canon EOS-1D X, EF70-200mm f/2.8L IS USM f/11 1/40 sec ISO 100 DJI Phantom 4 Pro, 24mm f/3.2 1/640 sec ISO 100

DJI Phantom 4 Pro, 24mm

f/8 1/80 secâ&#x20AC;&#x201A; ISO 100

4. Bracketing: A másik fontos funkció, hogy a drón kamerája alkalmas legyen a bracketing beállítási lehetőségre. Ezt a fotósok már ismerik, így sokkal nagyobb dinamika tartományt tudunk elérni. A technika lényege, hogy a mért értékhez képest a kamera készít egy képet alulexponáltan -1 FE és egyet túlexponáltan +1FE, ezt a három képet kell egybegyúrni a fotózás után. De természetesen ez lehet 5 képes bracketing sorozat, akár nagyobb vagy kisebb eltérésekkel. A technika lehetőséget biztosit a HDR azaz High Dynamic Range, nagy dinamikai tartományú képek elkészítésére. 5. ISO fényérzékenység: A fényérzékenységet a fotográfiában ISO érzékenységnek hívják. Ez határozza meg, hogy adott fénykörülmények között mennyi ISOra van szükségünk a helyes és éles képek exponálásához. A digitális fényképezésnél ez nem igazán zaj, sokkal inkább egy kásás textúra jelenik meg a fényképünkön, mely a kép részleteinek elveszítésével jár. Ezért nagyon fontos, hogy a drón adott ISO érzékenységen hogyan dolgozik. Ezt megfelelő tesztoldalakon tudjuk ellenőrizni. 6. Szenzor méret: A digitális fotográfia mumusa. A szenzor méret nagyban befolyásolja a képek élességét, részletgazdagságát, ezért a ma már jó minőségnek számító 1 hüvelykes CMOS érzékelőt vagy annál nagyobbat preferáljuk. Például a teljesen profi DJI ISPIRE 2 4/3 érzékelővel rendelkezik, ráadásul még objektív csere lehetőséget is biztosit. A DJI ZENMUSE X5S objektív egy ilyen lehetőség, ami már az Olympus MILC érzékelővel egyenértékű objektív.

Canon EOS-1D X, EF70-200mm f/2.8L IS USM f/11 1/40 sec ISO 100

DJI Phantom 4 Pro, 24mm

f/5.6 1/15 sec ISO 100

DJI Phantom 4 Pro, 24mm

f/8 1/15 secâ&#x20AC;&#x201A; ISO 640

7. Szűrők használata: Szürke szűrők, azaz neutral denzitás szűrők és polarizációs szűrők használata, vagy esetleg valamilyen színszűrő alkalmazása. Nem minden drón objektívje alkalmas arra, hogy szűrőket tegyünk rá. Erre több szempontból is szükségünk lehet. Pl. lassítani akarjuk a zársebességet, vagy a polarizációs szűrő használatával részletgazdagabbá tenni az égboltot, vagy éppen egy vizes témánál belátni a vízfelület, patak, folyó, tó stb. alá. Szóval a szűrők használata, pont úgy, mint a digitális fényképezés más területein, egy hasznos dolog. 8. Repülési üzemidő: A repülési üzemidő igen fontos tényező a drón életében. Sokan, akik még nem használtak ilyet, azt gondolják, hogy órákig tudunk repülgetni és az éppen meglátott témát gyorsan lefényképezzük. Ők bizony nagy tévedésben vannak. A drónozás egyik legnagyobb hátránya az idő szűkössége. Az akkumulátorok üzemideje jó esetben elérheti a 20 percet, de sok készüléknél ez jóval rövidebb idő. Tehát nagyon fontos a jó üzemidő, mert a kiszemelt téma felé repülni, azt megkomponálni és az áhított fényt megvárni, mind nagy nehézségei a drón fényképezésnek, ezért ez is számítson a választásnál.

ÖSSZESÉGÉBEN A drón kiválasztása is egy nagy feladat, mindenki pénztárcájához mérten kalkuláljon, de ne spóroljatok a fent leírtak alapján, mert akkor nem lesz nagy élmény a drónfényképezés, inkább kínlódásnak fogja megélni az amatőr drón fotós. Ajánlott típusok: DJI MAVIC 2 PRO, a DJI MAVIC 2 ZOOM, a DJI Phantom 4 PRO és az ISPIRE 2. Természetesen ezek nem a legolcsóbb változatok, de ha drónfotósok akarunk lenni, itt is költeni kell a minőségre és nem utolsó sorban a megbízhatóságra.

PORTFOLIÓ

SZAKOLCZAI KRISZTINA

Már gyerekkoromban is sokat volt a kezemben fényképezőgép és videókamera; én voltam a családi események, kirándulások megörökítője. Könnyebb volt képben, mint szóban kifejezni magam. Sok időt töltöttem a családdal a természetben: a környékbeli erdőkben, a Tisza árterénél, vagy a kiskunsági homokbuckákon. Mai napig szeretem ezeket a helyeket. Előbb Kecskemétről az egyetem Veszprémbe, azt követően a munka Budapestre szólított. Ahogy a munkámban nőtt a stressz és csökkent a kreativitás, úgy egyre nőtt bennem az igény, hogy kint legyek a természetben és valamit alkossak. Így szépen lassan visszalopakodott az életembe a fényképezés. Kezdetben egy kölcsön kapott Nikonnal dolgoztam, majd 2008-ban megvettem az első tükörreflexes gépemet, amit 2012-ben egy ázsiai utamon össze is törtek a helyiek. Az új, korszerűbb gép funkcióit szerettem volna jobban kihasználni és ekkor döntöttem úgy, hogy képzem magam. A fotobetyar.hu alapképzést követően beiratkoztam az Imre Tamás által vezetett fotooktatas.hu profi természetfotós képzésére. Kitárult a világ. Azóta a szabadidőm nagy részét fotózással töltöm. A madár- és tájképfotózás érdekel elsősorban. A madarak lenyűgözően változatosak. Előbb csak a kezdő fotós elvárásával olyan képet szerettem volna, ahol azonosítható a faj. Aztán jöttek a további igények: legyen éles, részletgazdag. Sőt, szép környezetben, közelről és kedvező fényekben kapjam lencsevégre a tollasokat.

ร tรถs

SzĂźrke

e duett

Toszkรกn

n hajnal

Francia konyha

Ha akció is van, még jobb. Ez egy hosszú fejlődési folyamat volt, ami során nem csak a fényképezőgép technikai paramétereit és használatát kellett megismerni, hanem ornitológiai ismereteim is jelentősen bővültek. Épített lesből igen komfortosan lehet madárfotókat készíteni. A detektívüveg és a madarak etetése növeli az esélyét annak, hogy észrevétlenül tehessük a dolgunkat, de unalmassá válhat a környezet. Ennek kiküszöbölésére – és mert szeretem a kihívásokat - gyakran próbálkozom álcahálós fotózással, ahol a helyszín kiválasztása, a tájolás, a madarak viselkedésének ismerete, persze egy jó adag szerencse bőven össze kell, hogy adódjon a jó képért. Számomra értékesebbek az így készült fotók. Ráadásul nem kell messze menni, Magyarország is bővelkedik vizes élőhelyekben – szikesekben, lápokban és nagy a fajgazdagság. Nem csak nemzeti parkok, hanem természetvédelmi alapítványok is kezelik ezeket a helyeket. Kedvenc helyeim Somogyfajsz, Tiszaalpár és a Böddi-szék. Ezen területek megismerésében sokat köszönhetek a Somogy Természetvédelmi Szervezet és a Dunatáj Közalapítvány munkatársai segítségének. Utazni is szeretek, új helyeket felfedezni. Időnként ki kell szakadni a napi rutinból és eltávolodni a hétköznapoktól, valami újat látni és máshogy láttatni. Míg a madárfotózást jellemzően egyedül művelem, a tájfotózást hasonszőrű fotósokkal együtt, ahol a baráti beszélgetések, vagy a gasztronómai élmények is hozzátartoznak az utazáshoz. Alföldi lány lévén legjobban a dombos és vizes helyek vonzanak. Különösen kedvelem a toszkán és moráviai, valamint a fjordos vidékeket. A mindennapi rohanásból kiszakadva a nyugalmat és harmóniát keresem, és nem dokumentarista módon, hanem a pillanat és a hely hangulatát, esszenciáját próbálom megragadni. Időről-időre megméretem magam nemzetközi és hazai fotópályázatokon; többek között a FIAP, a MAFOSZ és a Varázslatos Magyarország is díjazta a képeimet. 2018-ban kaptam meg a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség kiváló fotóművésze (EFIAP) minősítést. 2015 óta aktív tagja vagyok a Vadvilág Magyar Természetfotósok Egyesületének.

Somogyvรกm

mos romjai

ErĹ&#x2018;fito

ogtatรกs

pรณkHร

ÁLÓzat

Gรณlyatรถcs

s aranyban

ร szi รถ

ösvény

A pรณk un

niverzuma

Pilisi

i Å&#x2018;sz

Pataka

DxO PhotoLab 2 Elite Szöveg és képek: Szilágyi László Nem lenne teljes a RAW konverterekről szóló cikksorozat a DxO PhotoLab bemutatása nélkül. Aki túl tekint a Photoshop-on és Lightroom-on, az nagyon izgalmas alkalmazásokat és funkciókat találhat. Első pillantásra a DxO PhotoLab kicsit kevésbé innovatív mint egy CaptureOne, Luminar, vagy Affinity Photo, azonban egy nagyon is jó RAW konverter, csak kicsit tesztelni kell. A DxO PhotoLab teszteléséhez kerestünk pár igazán „kemény dió” képet és megnéztük, mit kezd vele, azonban még előtte pár szó általánosságban. A DxO PhotoLab ugyanannak a cégnek a terméke, mint amely az objektíveket és gépvázakat teszteli tudományos alapossággal, így van tapasztalatuk, ha a kamerák széles körével kell dolgozni és rendelkeznek nem kevés mérési tapasztalattal is. A PhotoLab alapvetően nem katalógus alapú, így aki jó RAW konvertert keres, de nem szimpatikus neki a katalogizálás, annak (is) ideális választás a PhotoLab. A program a cikk írásakor 149 Euróba került. Egy jó Black Friday akcióban vélhetően 99, vagy kevesebb euróért is meg lehet majd csípni, érdemes figyelni. Az első tesztképen megnéztük, mit tud egy kis kontrasztú képen, így ideális téma volt egy Toszkán táj. A Canon 5D MK IV RAW megnyitása után bekapcsoltuk az ígéretesnek hangzó DxO Smart Lighting és DxO ClearView Plus funkciókat. Drámaian megváltozott a kép, persze előnyére. Kis kontraszt, élesség, zajszűrés, fehéregyensúly, semmi szelektív korrekció. A végeredmény magáért beszél. A DxO ClearView plus gyakorlatilag a DxO továbbfejlesztett Clarity funkciója. Remekül kiemeli a kontrasztokat.

Eredeti RAW fotó

Dx0 PhotoLab konverziรณ

rovat szponzor:

Lightroom Teljes kép a Dx0 PhotoLab alkalmazásban

Eredeti fotó

Lightroom

És ha már kontrasztosítás, akkor meg kell említeni, hogy a kontraszt szekcióban nem csupán a hagyományos kontrasztot lehet állítani, hanem itt találhatunk egy Microcontrast csúszkát is, ami pedig a finom textúrát javítja legalább olyan jól, ha nem jobban, mint a Lightroomba nem régen bekerült Texture opció. A DxO PhotoLab egyik legnagyobb büszkesége a zajszűrés, így kerestünk egy igazán komor, zajos, sötét képet. Egy magas ISO értéken, borult időben készült izlandi kép tökéletes a teszteléshez. A zajszűrés kategóriában a Prime zajszűrés azoknak elérhető a programból, akik az Elite verziót használják. Ha fontolgatjuk a program beszerzését, akkor ezt feltétlenül érdemes szem előtt tartani. A Prime zajszűrés nagyon gépigényes, így ne lepődjünk meg, ha kiválasztjuk az opciót és nem tisztul ki a kép. A zajszűrés ablak jobb felső sarkában van egy célkereszt, arra kattintva kiválaszthatjuk a kép egy részét, amin elvégzi a zajszűrést a PhotoLab. Érdemes részletgazdag és homogén részeken is ellenőrizni a zajszűrés minőségét. Az egyes opciók mellett egy varázspálca is látható, melyekre kattintva javasol egy értéket a program. Ilyenkor jön jól

Dx0 PhotoLab

Lightroom

az a rengeteg letesztelt gépváz, nem csak légből kapott becslés, hogy egy 5D MK IV vázon ISO 800 beállításon milyen erős zajszűrés szükséges. A képekbe belenagyítva a Lightroom (bal) és a DxO PhotoLab (jobb) között a különbség jól látható. A hatásosabb zajszűrés ellenére még élesebb is tud lenni a PhotoLab. A tesztek során ez a különbség más képeknél is jellemző volt. A PhotoLab az egyik legmeglepőbb eredményt akkor hozta, amikor kipróbáltuk a szelektív korrekciót. Szinte minden program képes átmenetes szűrőt a képre tenni, sőt még fényfoltokat is tehetünk a képre, a PhotoLab viszont ennél sokkal kifinomultabb. A helyszín még mindig Izland, a probléma pedig az objektív előtti átmenetes szűrő, ami sokat javított az égen, viszont teljesen elsötétítette a horizont felé emelkedő sziklát. Normál esetben ide ecsetelhetünk a RAW konverterben, azonban azt nem lehet megúszni fényaura nélkül. Vagy a másik lehetőség, hogy a Photoshop-ban megnyitjuk a képet és pontosan körbejelölve a sziklát, csak azt világosítjuk. Azonban ezt a problémát remekül kezeli a PhotoLab. A kép

Dx0 PhotoLab

Dx0 PhotoLab tetején aktiválni kell a Local Adjustments funkciót, majd jobb gombbal kattintva ki kell választani, hogy melyik szelektív korrekciót szeretnénk használni. Választhatunk átmenetes szűrőt, ecsetet, vagy ami nekünk kell, az a Control Point. A sziklára helyezve a kontroll pontot megjelenik egy karika, azt érdemes akkorára húzni, mint a szikla és lenyomni az M, mint Mask billentyűt. Megjelenik a fekete-fehér maszk, mely mutatja, hogy a kép mely része lesz korrigálva. A kiválasztás szinte tökéletesen lefedi azt a részt, ami nekünk kell. Ha a forma nagyobb vagy komplexebb, akkor több kontroll pontot is hozzáadhatunk a korrekcióhoz. Az M billentyűt újra lenyomva kiléphetünk a maszkból, és kezdődhet a beállítás. Aki ismeri és használta a NIK Collection-t, annak nagyon ismerős lehet ez a halcsont-szerű menü. Az egyes kis oszlopok jelentik az expozíció, a kontraszt és egyéb opciókat. Ezeket kicsit emelve igen meggyőző módon javul a szikla világossága. A PhotoLab már említett nagy erőssége a DxO Smart Lighting. Az árnyékos részek kiemelésére igen hatásos eszköz. A sarki fény fotón jól

Menü látható, hogy a Lightroom-mal szemben (bal kép) úgy tudta kivilágosítani a sziklákat, hogy a kevés fény és magas ISO érték ellenére a PhotoLab konverziója (jobb kép) több és élesebb részletet tartott meg. A DxO Smart Lighting képes a kép egészén is működni, ez a Uniform opció, vagy képes egy fontos területet figyelni, ez a Spot Weighted mód. Ilyenkor megpróbál arcokat keresni a képen a PhotoLab, de ha nem talál, vagy felül akarjuk bírálni, akkor a kis négyzetes Tool [] segítségével kijelölhetünk területeket expozíció optimalizálásra. Ha egy képen a textúra igen fontos, akkor a szintén már említett DxO Clear View és Microcontrast lesz nagy segítségünkre. Ezekkel a funkciókkal remek textúrákat lehet kihozni a képekből. Alább egy újabb DxO (jobb) vs. Adobe (bal) összehasonlítás azonos képen. Érdemes a jobb alsó árnyékos rész textúráját figyelni. Összességében a DxO PhotoLab 2 Elite a katalógus kezelés hiánya miatt kicsit talán régi vágású programnak tűnhet, azonban nagyon is erős és modern. Javasolt legalább kipróbálni és próbára tenni kifejezetten problémás képekkel.

Terepen tesztelve CANON 90D TESZT Szöveg és kép: Kubovics László Hosszú évek óta használom a CANON termékeit, még akkor sem tántorodtam el, amikor a konkurens márkák látszólag vagy valóságosan is elhúztak mellette. Lojalitásomnak természetesen nem csak emocionális, hanem mélyen zsebbenyúlós okai is voltak. Egy canonos 5-10 objektív tulajdonosaként csak reménykedhet, hogy kedvenc gyártója kijön egy új vázzal, optikával és büszkén dolgozhat vele. Ha két fotós beszélget, az első felvetés: Te milyen rendszerrel dolgozol? A kérdező szemében válaszunkra azonnal többféle reakció látható: ámulatba eső, semleges, lenéző, szánakozó stb. Nyilván mindenki az első reakcióra vágyik. Éppen ezért várunk az újabb és újabb fejlesztésekre. A cikk elsősorban természetfotós, felhasználói szemszögből vizsgálja a CANON egyik újdonságát. Íróasztal mögül és csak az interneten fellelhető cikkekre hagyatkozva, de terepen soha ki nem próbálva nem lehet valós értékelést adni. Ha lesz rá lehetőség, ezt majd kielemzem az EOS R esetében is.

Állványról, azonos gyújtótávolsággal a 90D-nek szűkebb a képkivágása

Ebben a cikkben az EOS 90D vázat kaptam meg a Canon Hungáriától tesztelésre. Felhasználás szempontjából nagyon fontos termék a crop-os váz számunkra. Nemcsak megnövelt fókusztávolságot és mélységélesség tartományt kapunk, hanem egy 1,6x konvertert is fényvesztés nélkül. Éppen ezért, ha javasolhatom, és aki teheti, tartson mindkét szenzorméretű vázból. A kis szenzor azonban tartogat számunkra hátrányokat is, de ha ezekkel tisztában vagyunk, nagyon hasznos eszközünk lehet. Előzetesen állapítsuk meg, mik azok a paraméterek, amik a legfontosabbak számunkra. Élesség, ISO tűrés, dinamika, zársebesség/mp, követő autófókusz, színtér, ergonómia, menürendszer, szerviz stb. Mint látható, csomagban érdemes vizsgálni egy adott terméket, mivel minden gyártónál vannak ún. „aknamezők”. Tehát lehet egy termék valamiben erős, de más területen meg elég nehezen kezelhető. A kis szenzor első és egyben talán a legfontosabb hátránya, hogy bár a vázak olcsónak mondhatók, azonban az objektívek optikai teljesítménye szempontjából a legjobb felbontású objektíveket kell társítsuk hozzá, ha pariban szeretnénk maradni a full frames gépekkel. A kitobjektíveket meg használják az amatőrök. Tehát olcsó váz, drága optika. Nem tudjuk megúszni. Sajnos a terveim szerinti 300 mm f2,8 és az EOS 90D társítás nem jött össze. Talán legközelebb. Ezért a sokak által nagyon kedvelt EF 100-400 II optikámmal kezdtem el a tesztelést. Nagy valószínűséggel a MILC irányba mozdul el a piac, de egyelőre nem kell temetni a tükörreflexes gépeket sem. Elsősorban a reakcióidő, a követő autó fókusz gyorsasága és a sokak számára zavaró elektromos kijelző vibrálása, amik a piacon tarthatják ezeket, kivéve, ha valami hibrid megoldást nem találnak ki a fejlesztők. Az elég hosszúra nyúlt előzetes után térjünk rá a konkrét termék bemutatására. A 90D a 80D-t váltotta le. Én hosszú évekig használtam a 80D-t és nagyon elégedett voltam vele mind addig, amíg meg nem jelent a 90D. Viccesen mindig azt mondtam „a CANON valamit elszúrhatott, annyira jó váz ez a 80D”. Ergonómia.

Személy szerint nagyon kedvelem a CANON vázakat. Nagyon kézre állnak, a menürendszerük áttekinthető, kihajtható LCD stb. Ez most sem változott – szerencsére. A váz tényleg nagyon tetszetősre sikeredett. A 90D megjelenését követően első félelmem a megnövelt pixelszám volt (32,5 Mp), ami az előzetes évek tapasztalataira visszavezetve csökkentette az ISO tűrést és a dinamika tartományt. Azonban a CANON megint elővett a fiókból valami ügyeset és készített egy olyan szenzort, ami megveri a 80D 24 Mp szenzorát dinamikában (ami számunkra nagyon fontos, 400 ISO felett érezhetően) és azonos ISO tűrést biztosít. ISO 100-on a dinamika tartománya eléri az 5D MK IV-et! Hm. Mi lesz a 90D full frame párja így? Valószínűleg marketing okokból növelhették a pixelszámot, azonban meg kell említeni, hogy a nagyobb felbontás rövidebb záridőket fog igényelni az éles képek érdekében, ami nem túl előnyös, mert vagy nyitnunk kell a lencséken egy kissé, ha van rá lehetőség, vagy növelni kell az ISO-t. Bizonyos pixelsűrűség és fókusztávolság felett pedig szinte csak állványról használható egy kamera. Meglátásom szerint lehetett volna egy 80D MK II-őt 24 Mp kreálni, elhagyva az aluláteresztő filtert, ami egyébként is csökkenti az élességet kb. 20%-kal, és a mostani 90D-s elektronikát, mechanikát társítani mellé. A hozzáértő szakmai piac nagyon hálás lett volna érte. A legszembeötlőbb eltérést a crop faktornál találtam. Már az első összehasonlító képeken látható volt számomra, hogy a 90D szűkebb képeket készít, ami azt jelenti, hogy vagy szofveresen nyúltak bele vagy csökkent a szenzor méret. Az utóbbi történt. Valamelyest csökkent a szenzor méret és ezáltal nőtt a crop faktor. Szerintem 1,6 és 1,7 között lehet a szorzó. Ez természetfotós szemszögből akár még jó is lehet. Ha figyelembe vesszük a magasabb szorzót, a teléknél mindenképpen nyerünk, a nagy látószögű helyzeteknél azonban veszítünk. A zársebesség másodpercenként 7-ről 10-re emelkedett, ami a mozgásos képek esetében részletesebb pillanatfotókat eredményez.

Autófókus

sz rendszer

Canon EOS 90D, 100-400mm

f/7.1 1/4000s ISO 500

Canon EOS 90D, 100-400mm

f/7.1 1/1250s ISO 640

Canon EOS-1D X, EF70-200mm f/2.8L IS USM f/11 1/40 secâ&#x20AC;&#x201A; ISO 100

Canon EOS 90D, 100-400mm

f/7.1 1/2500s ISO 500

A zárszerkezet tényleg nagyon finoman teszi a dolgát. Azonban ha a buffert nézzük, a megemelt felbontás és zársebesség 24 kép 2,5 mp RAW fotózást tesz lehetővé. A 80D-vel az volt a gondom, hogy sorozat esetén kb. 20 kép után (3,5 mp) „ledadog” a gép és csak nézem a történéseket. A 90D esetében ez az idő 1 mp-el lett rövidebb. Hm… Bár elég ritkán fordul elő ilyen helyzet, de ha előfordul, akkor nagyon bosszantó. Szerencsére a 90D váza a tömörített RAW formátumot is kezeli, ami 39 CRAW képet képes a bufferbe tolni 3,9 mp időtartományban egy gyors UHS-II kártya használata esetén. Felhasználóként nem értem, miért nem lehet a sorozat idejét legalább 5 mp-re kitolni maximális felbontással? Valószínű ez is a termék pozícionálása a termékpalettán. Aki többet szeretne, irány az 1DX MK II? Ettől függetlenül együtt lehet élni ezzel a tulajdonsággal is. Ha valaki ismerte a 80D-t, akkor láthatta, hogy magas ISO-n 1600-tól már kissé mosta a képet, olyan volt, mintha festményt készítenénk. Szerencsére a 90D sokkal élesebb, fotószerűbb képeket készít hasonló beállítások mellett. A magasabb felbontás érezhető képminőség javulást is eredményezett. A CANON belerakott pár, a felsőkategóriás kameráiban használt megoldást is: joysticket, crop-mentes 4K videót, ami számomra azt sejteti, lehetséges, hogy ez lesz az utolsó tükörreflexes APS-C váz. Szomorú lennék és ne legyen igazam, bár lehet, hogy a jövőbeni fejlesztések felülírják ezt a véleményemet. Hamarosan a piacon megjelenő kamerák felhasználói tapasztalatai is megjelennek a nyilvánosság előtt, így érdemes kivárni ezeket a véleményeket, melyek hosszabb távú felhasználáson alapulnak.

ÖSSZESÉGÉBEN A teszt terepi helyszínei a Hortobágyi Nemzeti Park és a Duna Ipoly Nemzeti Park volt. Mindkét helyszínen állványról és kézből is fotóztam. Pozitívumok: hatalmas felbontás, részletgazdag kép, gyorsabb, mint elődei. Negatívum: csak nagyobb zársebességnél ad biztosan éles képet, könnyű a gépet kvázi berázni.

SZERKESZTŐSÉG Főszerkesztő: Imre Tamás Imre Tamás

Imre Anikó

Szekeres János

Szilágyi László

Krivánszky Árpád

Suhayda László

Imre Adrien

Éder Iván

info@termeszetfotomagazin.hu

Szerkesztők: Imre Anikó Krivánszky Árpád Suhayda László Szekeres János Munkatársak: Éder Iván Imre Adrien Kubovics László Máté Bence Perhiniák Márton Selmeczi Dániel Szilágyi László Olvasó szerkesztő: Krivánszky Árpád Művészeti Vezető: Imre Anikó Grafikai tervezés: Perhiniák Márton Web Design: Yes I’m a Designer Web product: Thomas Picture Fordító: Tóth Péter Pál Hirdetési vezető: Imre Anikó info@termeszetfotomagazin.hu

Természetfotó magazin www.termeszetfotomagazin.hu ISSN 2061-2397 info@naturephotomagazine.com

Kiadja: Thomas Picture Kiadó Kft. Cím: Magyarország Budapest; 1143. Semsey Andor utca 25.

Máté Bence

Kubovics László

A kiadásért felel a kiadó ügyvezetője. Minden jog fenntartva! © 2019 Thomas Picture kiadó Kft A magazin teljes tartalma, írásos és képes anyagait, beleértve a weboldalt is. A kiadó kizárólagos tulajdonát képezik. A meg nem rendelt kéziratokért és illusztrációs anyagokért a kiadó nem vállal felelőséget.

Perhiniák Márton

Selmeczi Dániel

természetfotó magazin ONLINE FOTÓMAGAZIN

KÖVETKEZŐ SZÁM MEGJELENÉSE

2019. 12. 06.