2020. május
87
„
ÉLES ÁRPÁD
„Írásképek”
1
IRODALOM ÉS FESTÉSZET P AUL KLEE SCHRIFTBILDER -KORSZAKÁBAN „Az írás genezise a mozgás kiváló hasonlata. A műalkotás is elsősorban genezis, sohasem élhető meg produktumként. […] A szem a műnek ezeket a számára megszabott útjait járja be. – A képzőművészeti alkotás mozgásból keletkezett, maga is rögzített mozgás és mozgásba vétetik.”2
Paul Klee (1878–1940) életművében számtalan izgalmas elágazást találhat a szemlélő, ezért annak alakulási irányát talán nem minden ponton lehet meghatározni. Váratlan fordulatokkal él egy-egy korszak, majd abbamarad, átadva a helyét más meghatározó festészeti erővonalnak, amely az alkotójukat a képi felfedezés útján előrevitték. Emellett vannak olyan szakaszok, melyek elhalványultak a köztudatban, mint például a korai metszetek sorozata, avagy az a ciklus, ami Will Grohmann után Schriftbilderként (Képírások, avagy Írásképek fémjelzéssel) ismert az utókor számára az 1916 és 1921 közötti időszakból. Ez utóbbiba tartozik a talányos Er küsse mich mit seinem Mundes Kuss (Csókoljon meg engem szája csókjaival,3 1921), valamint a leghíresebb Einst dem Grau der Nacht enttaucht (Egykor a szürke éjben elmerült,4 1918) kezdetű akvarellel festett képírás is. A képek talán nem tartoznak Paul Klee legismertebb festményei közé, mi több, talán ki is lógnak abból a rendből, amit Klee életművének elbeszélése a Nordafrica és az utolsó angyalsorozat keretében időről időre az életrajzolvasó és néző elé tár. Ha az Er küsse mich mit seinem Mundes Kuss című festményre tekintünk, nem világos, egyáltalán mit is tehetnénk hozzá ahhoz, ami mások számára ne lenne már első ránézésre/átolvasásra egyértelmű, hiszen egy közismert szöveg, nevezetesen az ószövetségi Énekek éneke soraira ismerhetünk rá. Ezen felül az a képzőművészeti vonulat, ami a művészet történetében esztétikai jelentésekkel ruházta fel a technikai értelemben vett írást, hosszú fe-
1
2
3
4
Az írás a szerző doktori értekezésében található egyik részfejezet átdolgozása. Éles Árpád: Ketten a képen – Közelítések Paul Klee intermediális poétikájához Tandori Dezső költészetén keresztül. Szegedi Tudományegyetem, Irodalomtudományi Doktori Iskola, összehasonlító irodalomtudomány program. Szeged, 2016. Paul Klee: Alkotói hitvallás. Ford: Tillmann J. A. Online forrás. http://www.c3.hu/~tillmann/ forditasok/Klee/Alkot.html Elérés ideje: 2016. június 14. 23:25 (A továbbiakban: Alkotói hitvallás.) Énekek éneke (1:2). In: Biblia/ Ószövetség. Ford: A Magyar Bibliatársulat Ószövetségi és Újszövetségi Bibliafordító Szakbizottsága. Kálvin János Kiadó. Budapest, 1993. 643. (A továbbiakban: Biblia/ Énekek éneke stb.) Ford: tőlem. A szöveg a tanulmány későbbi pontján olvasható.
