A Socrates és a Leonardo program 2000-2006 közötti működése Magyarországon

A Socrates és a Leonardo Program 2000–2006 közötti működése Magyarországon Értékelő tanulmány

Tempus Közalapítvány, 2007

tartalom Socrates és a Leonardo Program 2000–2006 közötti működése Magyarországon Értékelő tanulmány

I

Kontextus és az értékelés módszere 5 Az értékelés módszere 5 II A program keretében megvalósított tevékenységek 6 II.1 Socrates 6 Prioritások 6 Célcsoportok elérése, motivációk 7 Motivációk 8 Erasmus 8 Egyéb források mozgósítása 9 A disszeminációs tevékenység 9 II.2 Leonardo 10 Célok és prioritások 10 Európai dimenzió 10 A kedvezményezettek 11 A részt vevô intézmények 11 A programban való részvétel motívumai 12 Szinergia 13 Célországok, nyelvi preferenciák 13 A mobilitás minôsége 14 Disszemináció, valorizáció 14 Tanulságok, ajánlások az Egész életen át tartó tanulás program számára 15 III A program magyarországi hatásai a célok és prioritások tükrében III.1 Socrates 16 A hatásmérésre szolgáló indikátorok 16 Mobilitási programok hatása 17 Esélyegyenlőség 17 III. 2 Leonardo 18 Célok, amelyek fényében a hatások értelmezhetők 18 Egyéni, kedvezményezetti hatás 18 Intézményi hatás 20 Rendszerszintű hatás 20 IV A program-menedzsmentről 21 Decentralizált projektek 22 Centralizált projektek 22 A finanszírozásról 23 Ajánlások az Egész életen át tartó tanulás program számára 24 V Következtetések 26 VI melléklet a socrates program értékeléséhez 27 VII függelék a socrates program értékeléséhez 35 VIII melléklet a leonardo program értékeléséhez 36

16

A Socrates és a Leonardo Program 2000–2006 közötti működése Magyarországon Értékelő tanulmány

I Kontextus és az értékelés módszere

A Leonardo program II. szakasza értékelésének háttérmunkálatait részben az Útmutatóban megfogalma­ zott igények, részben a lehetőségek határozták meg. A 2003-as értékelések és a 2004-es Leonardo kedvez­ ményezetti vizsgálat felméréseit követően újabb kérdőíves adatfelvételre nem lévén lehetőség, főleg kvalitatív módszerekre, a Nemzeti Iroda, a Tempus Közalapítvány kiterjedt adatbázisaira, jelentéseire, beszámolóira és alapoztuk a munkát. Saját adatbázisokat készítettünk és elemeztünk a fellelhető adatokból. 2006 decembere és 2007 májusa között a megbízott szakértők kiterjedt terepmunkát is végeztek. Ezen időszak során feldolgozásra kerültek a programmal kapcsolatos beszámolók, a pályázatok dokumentációjának jelentős része, a különböző célcsoportok számára készült információs anyagok és a disszeminációs kiadványok, a témában készült értékelő elemzések, szakcikkek, a Bizottság által készített korábbi értékelések és felmérések. Hasznosításra kerültek továbbá a program magyarországi megvalósításáról korábban készült kutatások anyagai, valamint az európai programok jövőjét érintő nemzeti konzultáció-sorozat tapasztalatai. Az adatgyűjtés fontos részét alkotta a mintegy 50 interjú (minisztériumi vezetőkkel, a nemzeti iroda munkatársaival, az irányító testületek tagjaival, projektkoordinátorokkal), és 8 fókuszcsoportos beszélgetés, amelyeken a mintegy 50 résztvevőnek közel 300 projektre volt rálátása. A ‘B’ típusú projektekről alapvetően a monitorok és termékek lektorainak jelentéseire támaszkodtunk, ezen kívül felkerestük a projektgazdákat és megnéztük a projektek honlapjait.

Tájékozódtunk a termékek elérhetőségéről, majd használatukról telefonos interjúk keretében érdeklődtünk.

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

Az értékelés módszere

5

Az alábbi nemzeti beszámoló része annak a munkának, amelynek keretében az Európai Bizottság 382/1999/ EC (Art.13.4) és 253/2000/EC (Art. 14.3) sz. határozatában foglaltaknak megfelelően 2007 végéig átfogó értékelés készül a tagországokban a Socrates és a Leonardo program megvalósításáról. A jelen beszámoló fő törekvése, hogy áttekintse a 2000–2006 között megvalósított tevékenységeket, és az értékelésre épülő ajánlások megfogalmazásával – mind európai, mind pedig nemzeti szinten – hozzájáruljon a program új szakaszában folyó munka eredményesebbé tételéhez.

A Socrates és a Leonardo program végrehajtásának szakmai felügyeletét ellátó Oktatási és Kulturális Minisztérium 2006 végén megbízást adott az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek a jelentés elkészítésére. A munkát olyan szakemberek irányították, akik a 2003-as értékelést, illetve korábban több más európai program értékelését végezték.

Mivel a Socrates és Leonardo program 2006-ig szoros együttműködésben ugyan, de részben elkülönült keretek között, önálló menedzsment irányítása alatt működött, indokolt a jelentés II. és III. fejezetében külön tárgyalni a két programot. A két külön programra vonatkozó adatok is elkülönített fejezetként szerepelnek a Mellékletben.

II A program keretében megvalósított tevékenységek II.1 Socrates

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

6

Prioritások A projekttípusok sokfélesége és az uniós prioritások jelentős száma miatt nem könnyű általános jellemzést adni a prioritások tényleges érvényesüléséről.

Mivel a vizsgált periódus közepén Magyarország az Unió tagja lett, az európai dimenziónak az értelmezése a projektek keretében némi változáson ment át az évek során. A 2004 előtti időszaktól eltérően ma már nem az uniós belépésre való felkészülés áll az érintett projektek középpontjában. A Comenius projektek keretében az európai közösséghez tartozás fogalmának személyessé és élményszerűvé tétele az egyik fő cél. E projektek zömében igen színes tevékenységrendszer kidolgozására és megvalósítására került sor, amelyeknek felhasználása más közoktatási intézmények számára is lehetséges lenne. A felsőoktatás szintjén, különösen a Bologna folyamattal összefüggésben az európaiság más dimenziói kerülnek előtérbe. Az intézmények számára a globalizálódó képzési piac kerül előtérbe, a hallgatók perspektívájában pedig az európai munkaerőpiac mint lehetőség is megjelenik.

Explicit módon megfogalmazott és kiemelt nemzeti prioritásnak nevezhető az idegennyelv-tudással rendelkezők számának növelése (amit döntően az indokol, hogy Magyarországon az idegen nyelvet használni tudók aránya fele az uniós átlagnak). Lényegében valamennyi, a Socrates és a Leonardo program keretében megvalósuló tevékenységről elmondható, hogy a többoldalú együttműködések és az egyéni mobilitás révén igen hatékony eszközét jelentik e prioritás érvényesülésének, mivel a nyelvtanulás igen intenzív és további tanulásra ösztönző módjára adnak alkalmat. A nyelvtanulás ösztönzése mint „magyar prioritás” súlyát jelzi, hogy a Világ – Nyelv néven 2003-tól indított kiemelt nemzeti program indult, amely a Socrates és a Leonardo Nemzeti Irodát működtető ernyőszervezet keretében, mintegy azok szomszédságában kapott helyet, és a Socrates Nemzeti Iroda munkatársai jelentős szerepet kaptak a program előkészítésében is.

A magyar közoktatási rendszerben olyan változások vannak napirenden, mint pl. a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának kibővítése, új technikai eszközöknek (pl. SMART Board interactive whiteboard) az osztálytermi munkában történő alkalmazása, a hagyományos ismeret-centrikus oktatás helyett a kompetenciák fejlesztését előtérbe helyező megközelítés érvényesítése. A különböző projektek keretében a tanárok lehetőséghez jutnak, hogy ezeket a témákat más országok iskoláiban működés közben tanulmányozzák, s ezzel lépéselőnybe kerülhetnek saját iskolájukban, illetve iskolájuk a többi iskolához képest. Ezek a projektek azonban még siker esetén sem jellemezhetőek pusztán számokkal. A 2003-as értékeléshez képest jelentős változás érzékelhető abban is, hogy a projektekben résztvevő tanárok ma már sokkal inkább tudatában vannak a nem számszerűsíthető hozadékok jelentőségének. Ezeket az eredményeket (mint pl. a tanárok és a gyerekek szemléletének formálódását, önbizalmuk növekedését) nem járulékos, kiegészítő jellegű eredményként értékelik, hanem a több éves projektek egyik legfontosabb céljaként.

Ugyancsak új elemként érzékelhető (pl. a 2003-as időközi értékelés tapasztalataihoz viszonyítva), hogy a közoktatási intézményeket, diákokat érintő mobilitási tevékenység pedagógiai jelentősége egyre tudatosabban jelenik meg a tanárok beszámolóiban. Ha nem is ezen a néven azonosítható, de egyre jobban kikristályosodik egy tudatos „mobilitás-pedagógia”, amely az iskolai curriculum illetve az intézményi nevelési program keretei közé képes illeszteni a nemzetközi együttműködést. Ez jelentős és jól érzékelhető változást jelent az ezredforduló idején még sok esetben meglehetősen talányosnak és elvontnak ítélt „európai dimenzió” mindennapi érvényesítésében. Összességében elmondható, hogy az oktatási tárca által az utóbbi években készített stratégiai anyagokban megfogalmazott prioritások teljes mértékben összhangban vannak a program által megfogalmazott prioritásokkal. A tárca részéről a prioritások érvényesítésének nyomon követésére irányuló figyelem azonban jelentős mértékben függ attól, hogy az adott szakterület maga (közoktatás, szakképzés, felsőoktatás) jelentős forrásokkal részt vesz-e az adott részprogram támogatásában. A prioritások érvényesülését szolgáló jelentős kormányzati többletforrások elsősorban a szakképzési területen jelentek meg.

Célcsoportok elérése, motivációk

7 A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

A közoktatási projektek esetében változatlanul érvényes, hogy a sikeres pályázáshoz szükséges tényezők (külföldi partnerkapcsolatok, munkaképes idegennyelv-tudás legalább a projektirányítók esetében, saját pénzügyi forrás, valamint pályázat-készítési kompetencia) megléte nem adottak minden iskolában. Emellett a projektek szervezésével járó igen jelentős többletmunka honorálása vagy kompenzálása csak kevés iskolában jellemző. Ráadásul a projektek keretében külföldre kiutazó tanárok helyettesítése jelentős anyagi terhet ró az iskolákra, és az iskolavezetők és/vagy fenntartók komoly elkötelezettségét igényli. Az iskolák jelenlegi, erősen forráshiányos pénzügyi helyzete, valamint a közoktatási intézményekre érvényes pénzügyi szabályok megnehezítik a programok előfinanszírozását, azaz a program költségeinek megelőlegezését.

Az iskolák számára a belépési „küszöb” tehát magas, és ez már önmagában is erős szelekciós tényező. A Comenius programot illetően tehát a legerősebb szelekció (amelyet önszelekciónak is nevezhetünk) már a pályázatok benyújtása előtt lezajlik. A beadott pályázatok száma a pályázatra jogosultak köréhez képest nem nagy, a pályázatok sikerességi aránya magas, 2000-ben a 185 benyújtott Comenius pályázatból 153 (82,7%) kapott támogatást, a támogatásból 72 település iskolái részesültek, zömmel fővárosi és városi iskolák. Az évek során jelentősen nőtt a projektek száma is, 2006-ban a 424 pályázóból 301 (80%) lett sikeres, és a projektek összesen 115 település között oszlottak meg. Az iskolák jelentős része annak ellenére, hogy ismeri a programot, azért nem pályázik, mert az érintett vezetők, illetve tanárok úgy ítélik meg, nem rendelkeznek a sikeres program lebonyolításához szükséges feltételekkel. Emiatt a pályázatra jogosult kb. 4000 közoktatási intézménynek csak egy igen kis hányada érintett közvetlenül a program kínálta lehetőségekben. Ezen belül egy kis csoport, mintegy 60-70 iskola rendszeres pályázónak tekinthető, és kb. 30-35 az egyidejűleg több projektben (Socrates és Leonardo együtt) részt vevő intézmények száma.

A pályázók és a projekttámogatást elnyerő intézmények területi megoszlása viszonylagos állandóságot mutat.

Tartós tendenciának tűnik a részt vevő intézmények földrajzi eloszlásának aránytalansága. Magyarországon jellemző szinte minden forráselosztási versenyhelyzetben Budapest domináns túlsúlya, és ennek nyomai a Comenius programban is azonosíthatóak, noha a pályázatok elbírálásánál megjelentek azok a szempontok, amelyek ennek a tendenciának az ellensúlyozására is törekednek. A Comenius program keretében a vizsgált időszak kezdetén, 2000-ben beadott pályázatok 28,1 százalékát képviselték a fővárosi intézmények, a nyertesek között arányuk 25,5% volt. 2006-ban a beadott pályázatoknak kisebb része, 21,4%-a volt budapesti, a nyertesek között arányuk 22,6% volt. A kisebb településeken működő iskolák pályázati részvétele alacsony szintű. (lásd az 1. 2. 3. és 4. sz. ábrákat a Socrates mellékletben) A legrészletesebb információk az amúgy is jelentős létszámot érintő Erasmus hallgatói mobilitási programról állnak rendelkezésre. Az adatok azt jelzik, hogy a mobilitás célországai között Németország vezető szerepe a vizsgált időszak kezdetétől érvényesült, és töretlen maradt, Franciaország és Olaszország mellett Finnország képvisel még jelentős vonzerőt. (Socrates melléklet 10. sz. ábra) Az új uniós tagországokba irányuló mobilitás még jelentéktelen mértékű, az intézményi Erasmus koordinátorok megítélése szerint azok csak akkor válhatnak vonzóvá, ha az idegen, főleg angol nyelvű kurzuskínálatuk jelentőssé válik. Szerény mértékben nőtt csak a Magyarországra érkező külföldi, főleg nyugat-európai hallgatók száma, amit a megkérdezett szakemberek az angol nyelvű kurzuskínálat szűkösségének tulajdonítanak. Ennek következtében a beérkezők és kiutazók mérlege a javulás ellenére továbbra sincs egyensúlyban.

A női hallgatók kezdettől fogva jóval nagyobb arányban veszik igénybe az Erasmus programot, arányuk tartósan 65% körül mozgott. Ezt a jelentős aránykülönbséget nem indokolja, hogy a felsőoktatásban tanulók körében – hasonlóan sok más országhoz – magasabb a nők aránya. A mobilitás átlagos időtartamát tekintve némi előny a férfihallgatók javára mutatkozik.

Az oktatók rövid távú mobilitását illetően a vizsgált időszakban bizonyos hullámzás érzékelhető, amelynek hátterében az intézmények képviselői szerint a támogatás mértékének változása áll. Viszonylag kevés a középtávú oktatói mobilitásban résztvevők száma, amely a megkérdezettek szerint az intézmények szintjén oktatásszervezési nehézségekkel indokolható, a tanárok részéről pedig az egyéni érdekeltség hiányával függ össze.

A közoktatási intézmények hálózataiban való részvétel az iskoláktól, illetve a résztvevő tanároktól a napi oktatási terhek mellett igen nagy erőfeszítést igényel. Mivel a hálózatokban résztvevő intézményeknek nem kell kapcsolatot tartaniuk a Nemzeti Irodával, a magyar résztvevővel működő hálózatok működéséről az iroda minimális információval rendelkezik.

A felsőoktatást érintő Erasmus tematikus hálózatokra szakmai szempontból a sokszínűség jellemző. Ezek eredményei igen szétszórtan jelennek meg, s működésük általában nem nevezhető transzparensnek, ami annak ellenére sajnálatos, hogy tevékenységük iránt elsősorban a szűkebb téma iránt érdeklődő szakmai közönség érdeklődhet.

A Grundtvig program keretében megvalósult projektek száma a 2000–2006 közötti időszakban ötszörösére növekedett, és hasonló mértékben növekedtek a támogatási források is. A projektek témája sokszínű, jelentős teret kap a második esélyt kínáló képzések új formáinak keresése, bár a projektek földrajzi eloszlását ebben a programban is a főváros túlsúlya jellemzi, és viszonylag mérsékelt a verseny a pályázók körét tekintve.

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

8

Motivációk A programba bekerülés motivációi jól azonosíthatók. Az intézmények esetében főként a források szerzése a fejlesztési elképzelések megvalósításához, korábban megkezdett fejlesztések folytatásához, s további szakmai tapasztalatok megszerzéséhez. A mobilitási programok esetében a más módon nem megszerezhető tapasztalatoknak, és ezzel bizonyos versenyelőnynek a biztosítása a fő törekvés. Ez az Erasmus programok esetében is tetten érhető. Néhány hónapos külföldi tanulmány jelentős többletértéket ad a diplomához, emellett igen jelentős előrelépést jelent egy-egy idegen nyelv elsajátításában. A fogadóország felsőoktatási intézményeivel kialakítandó hosszú távú kapcsolatban a hallgatóknak csak egy kisebb hányada érdekelt, elsősorban a tudományos pályára készülők. A 2003-ban az Erasmus hallgatók körében végzett kérdőíves felmérés szerint az ösztöndíjak célországának kiválasztásában szerepet játszik egy hosszabb távú elképzelés az adott országban lehetséges munkavállalásról. Ez a motiváció, az adott ország megismerése, a lehetőségek mérlegelése mint motiváció csak tovább erősödött az uniós taggá válást követően.

Az idegennyelv-tudás Magyarországon régóta jellemző hiánya jól érzékelhető abban is, hogy a közoktatási programok megvalósítói között 2000 óta változatlanul a nyelvtanárok kapnak kulcsszerepet. Ez a jellemző tény a 2003-as értékelésben is megfogalmazódott, ám jelentős elmozdulás e téren mindmáig nem történt.

A nyelvtanárok dominanciája annak ellenére jellemző, hogy számos, általunk megkeresett iskola arról számolt be, hogy törekszenek a tanárok más csoportjainak a bevonására is, illetve az ilyen módon bevont nem nyelvszakos tanárok közül nem egyet komolyabb nyelvtanulásra ösztönöztek a projekten belüli sikerek, vagy éppen a nyelvtudásbeli hiányosságok felismerése.

A tapasztalatok (sokszor kudarcok) hatására mára széles körben tudatosodott az érintettek (tanárok, diákok, programok szervezői) körében, hogy a külföldi nyelvtanulás sem lehet igazán eredményes, ha csak spontán folyamatként értelmezik. Mind a közoktatási, mind az Erasmus program tapasztalatai azt jelzik, hogy szisztematikus előkészítéssel jelentős mértékben sikerül emelni a programokban való részvétel eredményességét.

Az előzetes felkészítés tudatos megszervezésével a közoktatási programok esetében egyre több esetben találkoztunk.

Erasmus A magyar felsőoktatási rendszeren belül a legtöbb diákot elérő mobilitási programot az elmúlt években is dinamikus növekedés jellemezte, a vizsgált időszakban az induló 2000 fős diákmobilitási létszám 2006-ra közel 3000-re emelkedett. (Socrates Melléklet 7. sz. ábra) Nagyságrendileg a teljes hallgatólétszámhoz viszonyítva azonban ez még mindig szerénynek nevezhető. 100 hallgatóból hozzávetőleg 2 juthat hozzá külföldi tanulmányok támogatásához ennek a programnak a révén.

Az intézményi Erasmus koordinátorok körében rövid, 4 kérdésből álló „on-line felmérést” szerveztünk, amelyet rövid telefonos interjúkkal egészítettünk ki. A következő kérdésekre kértünk választ: 1) Javult-e saját intézményükben a külföldi tanulmányok elismerése terén a helyzet az elmúlt években, 2) Milyen formában működnek együtt, és tanulnak egymás tapasztalataiból az intézményi koordinátorok, 3) Milyen lehetőségeket látnak a mobilitásnak az új európai uniós tagállamok irányába történő bővítésére 4) Milyen továbbfejlesztési lehetőségeket látnak az Erasmus program működtetését illetően?

Az intézmények szerint a kreditrendszer működése kedvezőbb feltételeket teremt a külföldi tanulmányok beszámításában, de még mindig gondot okoz, ha a külföldi tanulmányok során a kurzuskínálat eltér a magyar képzés tartalmától. Egészében véve a 2003-as hallgatói felmérés óta nem történt gyökeres változás a beszámítás, elismerés témakörében, bár az egyes intézmények saját törekvéseiket eredményesnek értékel-

ték. Egyre több, különösen nagy létszámú felsőoktatási intézményben jellemző az Erasmus program menedzselésével foglalkozó, intézményi szintű koordináló testület felállítása, amely lehetővé teszi az intézményen belüli kiválasztási és eljárásrend összehangolását, a tájékoztatás hatékonyabb megszervezését.

Egyéb források mozgósítása A Socrates programot illetően 2001-ben még rendelkezésre állt a PHARE mint kiegészítő forrás (a megítélt támogatások egészére vetített aránya 16% volt). 2002–2004 között más, döntően minisztériumi forrásokból ennél kisebb arányú kiegészítő támogatáshoz jutott a program, a teljes megítélt támogatási összeg 10 –13% körül mozgott (2002-ben: 9,7%, 2003-ban 13,5%, 2004-ben 9,1% volt). (Lásd a Socrates Melléklet 2. sz. táblázatát.)

Az Erasmus hallgatói mobilitási programot érintő kiegészítő támogatás megszűnését (2004) követően az egyéb forrásokat alapvetően az intézményi (tanszéki) források jelentik, de bizonyos esetekben alapítványi, illetve egyéb forrásokat is igénybe vehetnek a kiutazók (pl. a hallgatói önkormányzat, vagy a helyi önkormányzatok támogatását). 2005/2006 során a hallgatói mobilitás támogatására hozzávetőleg 328.000 euró kiegészítést biztosítottak a felsőoktatási intézmények saját forrásból. A kiegészítő források megszerzésében és biztosításában néhány nagy egyetem jár az élen.

Kivétel nélkül minden mobilitási projektről szóló beszámolóban nagy hangsúlyt kapott, hogy a nyelvet tanulók számára semmivel nem pótolható további ösztönzést ad egy ilyen programban való részvétel, de a már gyakorló nyelvtanárok szakmai fejlődésében is fontos az élő nyelvi környezetbe kerülés. A nyelvtanárasszisztensek igen pozitívan nyilatkoztak a kiutazásukat megelőzően szervezett néhány hetes hazai nyelvi felkészítő programról, amelyet a Socrates Nemzeti Iroda szervezett.

A disszeminációs tevékenység

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

1 http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=522 2 http://www.tpf.hu/upload/docs///GenERAtion/vegso.pdf

9

A korábbi, 2003-as értékelés egyik kiemelt pontja volt a disszemináció erősítésének igénye. Az azóta eltelt időben igen sok vonatkozásban érzékelhető javulás mind a projektek szintjén, mind a tapasztalatok és eredmények megosztásának nemzeti szintű gyakorlatában.

Mindenekelőtt – nagyrészt a program menedzsment erőfeszítéseinek köszönhetően – jelentősen nőtt a disszeminációval kapcsolatos tudatosság szintje, és az alacsonyabb költségigényű tájékoztatási formák alkalmazása. A Leonardo Nemzeti Iroda kezdeményezésére magyar nyelvű disszeminációs kézikönyv készült, több disszeminációs konferenciára került sor, és a rendszeresen megjelenő kiadványokban (magazin) hangsúlyosabbá vált az eredményes projektek bemutatása. A Tempus Közalapítvány „Hoppá” címmel önálló disszeminációs füzetsorozat kiadásába kezdett. Eddig 7 füzet jelent meg, amelyek elektronikus formában a program honlapjáról is letölthetőek.

A közoktatási projekteket illetően az elmúlt 3 év során érzékelhetően javult a projektekről hírt adó tájékoztatás, és többnyire magától értetődő részévé vált a projekt-szervezésnek. Az értékelés során véletlenszerűen kiválasztott 100 közoktatási projekt esetében a megvalósító iskolák közel 70%-a rendelkezett saját weblappal (a Gallup intézet hasonló tárgyú felmérése szerint ez az arány a magyar iskolákban 2002-ben 52% volt). Az ezeken az iskolai honlapokon közzétett, a Comenius projektekről szóló híradások igen vegyes színvonalúak és terjedelműek, a skála az egyszerű tényközléstől a diákok által készített, és fotókkal gazdagon illusztrált élménybeszámolókig, illetve a szakmai termékek (pl. kompetencia mérésre használt tesztek) közreadásáig igen széles.

Eredményes tevékenység zajlott a Socrates program egészének szintjén is. A Socrates Nemzeti Irodák részére az Európai Bizottság 2005 tavaszán zárt körű disszeminációs pályázati felhívást tett közzé, amelynek célja a program keretében megszerzett tapasztalatok széleskörű megosztása volt. Ez a magyar Socrates Nemzeti Iroda koordinálásában egy, a hallgatói mobilitás növeléséhez szükséges tapasztalatok megvitatása köré épült, és 20 ország részvételével valósult meg. A projekt 2006-ban zárult. Hat, a mobilitás bővítése szempontjából kiemelt téma feldolgozására, megvitatására került sor, különböző helyszíneken (pl. a gazdaság és a felsőoktatás kapcsolata, szakmai gyakorlatok szervezése, a felsőoktatás marketingje a mobilitás globalizálódásának összefüggéseiben). A projekt angol és magyar nyelvű honlapja1 részletes információkat tesz közzé az elvégzett munkáról, a projekt záróbeszámolója pedig a nemzeti irodákat befogadó ernyőszervezet honlapján hozzáférhető. 2

A koordinátori szerepkörön kívül a magyar Socrates Nemzeti Iroda további 5 disszeminációs programban partnerként vesz részt (E-Quality, U-Lang-Universe of Languages, Erasmus Alumni Association, UniversityEnterprise cooperation: building on new challenges from past experiences, Student Work Placements: Moving from Project to Mobility).

A Socrates program keretében 2005-ben (az Európai Bizottság támogatásával a cseh, a lengyel, a szlovák és a magyar Socrates Nemzeti Irodák együttműködésében e-learning formában is kidolgozott program alapján) tanár-továbbképzési program indult, amely az azonos témájú projektek eredményeire épül. „A projektalapú oktatás” című kurzus Magyarországon a vártnál is nagyobb sikert aratott a tanárok körében (2006-ban 10 csoportban 168 fő képzésére került sor), a jelentkezés az eredetileg tervezettnek a sokszorosa. A képzés beépült a nemzeti tanár-továbbképzési rendszerbe, és ami talán ennél is fontosabb, modellértékű példát kínál a projekteredmények intenzív hasznosításához. Egyébként a projekteredmények hasznosításának az utóbbi években növekvő jelentőségű, intenzív eszközévé vált a képzési tevékenység. Maga a Tempus Közalapítvány mint akkreditált képzőhely maga szervezi és valósítja meg a képzési programokat. 2006-ban mintegy 1500 fő (95 csoport) vett rész 15 különféle képzési programban.

II.2 Leonardo

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

10

Célok és prioritások A pályázók a Leonardo program második szakaszára megtanulták, hogy hogyan kezeljék a célokat és prioritásokat. A hét év során egyetlen olyan kiírással sem találkoztak, amely e kiírásoktól független szakmai szándékaikat korlátozta volna. Csak egyetlen, utóbb mobilitási projekt megvalósítására lehetőséget kapó nyertes pályázó számolt be arról, hogy – előzőleg nem lévén konkrét projektötlete, partnere, úti célja – a prio­ ritásokat böngészve formálta meg a projektet. Még az is elvétve fordult csak elő, hogy a meglévő projektötletet átszabják, módosítsák. Elegendő a megfelelő célokat és prioritásokat megkeresni a felhívásokban, ezek nem korlátozzák a pályázók eredeti szándékait. A célok és prioritások orientáló ereje – különösen a mobilitási projektek esetében – önmagában jelentéktelen.

A felhívásokban meghirdetett célok között a szakmai tudás fejlesztését jelölték legtöbben, és a prioritások között is a legáltalánosabbak szerepelnek leggyakrabban a pályázatokon. A ’B’ típusú projektek esetében az e-learninges tartalomfejlesztés témában kiugróan sokan pályáztak és valósíthattak meg fejlesztéseket, míg a tanár(tovább)képzés, az átláthatóság, a minőségbiztosítás témákban alig volt pályázat, és a sikerességi mutató ezek esetében sem magasabb. A hazai szakmai nyilvánosság amúgy is gyenge pontokként érzékeli ezeket a témákat, ez tükröződik a nem pályázásban is. Magyarországon hagyományosan erősek viszont az e-learninges fejlesztő műhelyek, lobbierejük is nagy, aminek következtében hazai forrásokat is bőségesen fordítottak erre a területre.

A nemzeti prioritások létrehozása is változáson ment keresztül. Először nem is határoztak meg ilyeneket, részben szervezési okokból, részben talán tanácstalanságból. Az első időkben az uniós prioritásokat igen részletesen, éppen ezért kevéssé orientálóan bontották tovább nemzeti prioritásokra. Ezek száma 20 fölött volt. Megjelölésük nem volt kötelező, csupán ajánlott. 2004-ben a pályázók közel fele jelölt meg hazai prioritásokat, és ez a kör egy kevéssel sikeresebb is volt a többinél. A 2005-ben az akkori öt, immár markánsan megfogalmazott prioritás valamelyikét, olykor többet is a pályázók csaknem 70%-a megjelölte. Az arány kiegyensúlyozott volt, az egyes prioritások előfordulási gyakoriságai rendre 30%, 15%, 18%, 17% és 19%.

Ekkor a nyerési esélyt nem befolyásolta nemzeti prioritások megjelölése vagy mellőzése.

Európai dimenzió Az LdV második szakaszának késői periódusában – talán nem függetlenül az ország 2004-es uniós csatlakozásától, attól, hogy az élet legkülönbözőbb területén nagyon közvetlenül érvényesülnek az uniós keretek – egyre erősebben érzékelhető az európai dimenzió tudatos beemelése a programba intézményi szinten, illetve tudatos, „európaiként” való átélése egyéni szinten. Amíg korábban a kedvezményezetti beszámolókból inkább egy bilaterális kapcsolatnak a „valamely országban” megélt élményeiről olvashattunk, most ezek a beszámolók gyakran „az Európai Unió valamely országában” megélt tapasztalatairól szólnak, és perspektíváiban az EU-ban való reménybeli hasznosulásról.

A program részt vevő intézményei, de olykor a kedvezményezettek is a Leonardo projektek révén mind gyak­rabban lesznek tagjai szakmai hálózatoknak, új többoldalú együttműködési partnerségeknek. Azt mondhatjuk, hogy a rendszeresen sikerrel pályázó intézményekre ez – a szélesebb együttműködési kapcsolatrendszerbe való bekerülés – kifejezetten jellemző, nem szerencse vagy különös feltételek esetén elnyert privilégium, hanem egyenes következmény.

A kedvezményezettek

A ’B’ eljárás alá eső, 2000 és 2006 között támogatást nyert 47 projektet 41 intézmény sikeres pályázata alapján valósíthatják meg. A 41 intézmény közül 31 (76%) fővárosi, vagy a főváros közvetlen agglomerációjában található. Az ország centrumának forrásszerző dominanciája ebben a kategóriában nyomasztó, növekedett a Leonardo program I. szakasza óta. ’C’ típusú projekt megvalósítására egyetlen főpályázó, egy felsőoktatási intézmény kapott támogatást (uniós szinten az összes projekt 0,7%-a). 26 projektben, a projektek mintegy hatodában közreműködött összesen 37 magyar partner (2,9%), döntően fővárosi résztvevőkkel.

A kísérleti és szaknyelvi projekteket lebonyolító intézmények típusa már sokkal egyenletesebb eloszlást mutat. 14 (34%) sorolható a gazdaság szereplői közé, többségük mikrovállalkozás, és pontosan ugyanennyien vannak a felsőoktatási intézmények. A 7 (17%) nyertes pályázó középfokú szakképző intézmény közül 3 magániskola és 4 önkormányzati fenntartású, pedig az összes szakképző intézmény túlnyomó hányadát települési vagy megyei önkormányzatok tartják fenn. A többi intézmény (15%) állami kutatóbázis vagy minisztériumi háttérintézmény, illetve két projekttel az alapítványi szektor is képviselteti magát. A részt vevő intézmények a ’C’ típusú projektekben is valamennyi intézménytípust képviselik.

Az összes mobilitási projektnek valamivel több mint 60%-át középfokú szakképző intézmények bonyolítják le.

Az általuk lebonyolított projektek 81%-a szakmai gyakorlat szervezésére irányul, szinte kizárólag az ISCED 3 és ISCED 4 szintű szakképzések tanulói számára, csupán néhány projektben érintettek a már végzett fiatalok

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

A részt vevô intézmények

11

A szakmai alapképzésben és a fiatal dolgozók és friss diplomások kategóriájában évenként változott, de az időszak egészében kiegyensúlyozott volt a nemek aránya. A hallgatói mobilitásban a nők, a csereprogramokban a férfiak 60% fölötti arányban szerepeltek a kedvezményezettek között. A fogyatékosok aránya a PL1-es projektekben összességében 5% fölött volt, és 2002 óta minden évben elérte ezt a szintet. A többi projekttípusban fogyatékos személyek csak szórványosan vettek részt. A szakmai alapképzésben részt vevők és a kiutazó hallgatók átlagos életkora enyhén nőtt a program második szakaszában. Az összes kedvezményezett mintegy fele vesz részt a szakmai alapképzésre irányuló programokban, negyede csereprogramokban. A hosszabb programok közül a hallgatói mobilitás létszámban másfélszeresen meghaladta a fiatal dolgozókét és friss diplomásokét (Lásd a Leonardo melléklet 4., 5., 6., 7. táblázatát).

A pályázó és a nyertes mobilitási projektek területi megoszlása egyenetlen. Ha a pályázati aktivitást az egyes megyék lakosságarányára vetítjük, akkor egyértelművé válik, hogy a fővárosi intézmények pályázati sikeressége messze átlagon felüli, az átlagot több mint kétszeresen meghaladja. Ha tekintetbe vesszük azt a tényt, hogy az ország lakosságának hatodát befogadó főváros a szakképzési kínálatnak több mint negyedét működteti, még akkor is az átlagot több mint másfélszeresen meghaladó mértékben részesül a pályázati forrásokból, a megyék legpasszívabb negyedéhez viszonyítva pedig legalább ötszörös ez az előny. Csupán 2-3 megye sikermutatói vethetők össze a fővároséval. A pályázati sikeresség és sikertelenség tekintetében matematikailag is értékelhető területi különbségek nem mérhetőek, tehát ezek a viszonyok mind a beadott, mind a nyertes pályázatokra jellemzőek.

Némi elmozdulás, átrendeződés tapasztalható az egyes megyék között a Leonardo program II. szakaszának első (2000–2003 közötti) és második (2004–2006 közötti) időszaka között (lásd a Leonardo melléklet 23-24. táblázatát), de az eltérések nagy része jellemzően néhány meghatározó pályázó aktivitásával vagy visszavonulásával magyarázható. A megyék mintegy negyede ugrásszerűen javított relatív pozícióján, abszolút számokban többszörösére növelve a felhasznált forrásokat. Ahol a megyék pozíciója romlott, a kedvezményezettek abszolút száma általában ott sem esett vissza, esetleg enyhén még nőtt is. A főváros előnye a vidékkel szemben csekély mértékben csökkent. A megyék közötti sorrend és a gazdasági fejlettség között nem mutatható ki összefüggés.

12 A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

(PL3-as projektek). A projektek mintegy ötöde főleg tanárok és oktatók tanulmányútjait szervezi, a szaknyelvi projektek száma elenyésző.

A projektek mintegy ötödét szervező felsőoktatási intézmények projektjeinek 60%-a hallgatói mobilitás, a többi egyenlő arányban fiatal diplomások gyakorlatát és oktatók, szakértők tapasztalatszerzését célozza. Bizonyos egyetemek központi szervező stábot alkalmaznak, hallgatói keret mobilitására vállalkoznak, máshol tanszéki illetékesség a szervezés. Az ebben a profilban különösen érdekelt műszaki és gazdasági főiskoláknak a legnagyobb hányada mindeddig nem jelentkezett pályázóként, bár a meghatározóan fontos intézmények a pályázók, általában a visszatérően nyertes pályázók között vannak.

A projektek közel egyötödét nem oktatási intézmények szervezik, a programok megoszlása itt színes képet mutat. Pontosan a projektek fele külföldi szakmai gyakorlat megszerzésére irányul, másik fele szakmai tanulmányutat bonyolít le. A szakmai gyakorlatok nagyobbik fele fiatal dolgozók és friss diplomások mobilitása, de nem kevés az iskolarendszerű szakképzésben tanulók számára szervezett szakmai gyakorlat, különösen a gazdasági kamarák és néhány speciális célú alapítvány szervezésében. A nem oktatási intézmények átlagosan 1,7 mobilitási projekt megvalósítását pályázták meg sikeresen 2000–2006 között, alig néhány jelentkezik gyakran pályázattal.

A Leonardo program mobilitási forrásaira aspiráló szakképző intézmények átlagosan minden második évben pályáznak, egyenként 2,4 projekt lebonyolítására nyertek forrásokat a program második szakaszában. Közöttük 13 iskola legalább 6, és további 22 legalább 4 projekttel szerepel a sikeres pályázatok között. A szakképző intézmények mintegy 5%-a stratégiájában a diákjainak szervezett külföldi szakmai gyakorlat szervezése tartós és sikeresen megvalósított cél. Amint a ’B’ típusú projektek esetében, itt is arányuknál nagyobb szeletet hasítanak ki a támogatásból a magániskolák. A mobilitásra legalább egy alkalommal sikeresen pályázó, 150 fölötti számú szakképző iskola közel fele még csak egy projekttel szerepel a támogatottak listáján, ők az összes projekt kevesebb mint 20%-át bonyolították.

A szakképző intézmények a Leonardo program talán legfontosabb intézményi célcsoportja, amelynek nemzetközi tapasztalata fontos összetevője lehet az egész szakképzés minőségemeléséhez való hozzájárulásnak. Magyarország 2004-es csatlakozását követően a mobilitási aktivitás jelentősen megnövekedhetett, évente immár mintegy kétszer annyi intézményt és kedvezményezettet érint, mint a ciklus elején. Ez lehetővé tette, hogy intenzív tájékoztatás és szolgáltatás után évente legalább 40-nel növekedjen a programba újonnan bekapcsolódó iskolák száma. 3-4 év alatt megduplázódott a program által mobilitást megvalósítók köre.

Ugyanakkor a szakképző intézményeknek még mindig közel 80%-a távol marad a Programtól. Ezek bizonyos jelentős része saját forrásból szakmai programot is tartalmazó, bár jellemzően rendkívül korlátozott időtartamú, a diákok nagy hányada számára nem elérhető, a Leonardo mobilitásához képest szerény hozadékú nemzetközi együttműködésben részt vesz. A szakképzésben jelentős szerepet betöltő intézményeknek a nagyobbik feléről állítható, hogy a program lehetőségeit ignorálja.

A programban való részvétel motívumai A programban való aktivitás motívumait két szinten érdemes vizsgálni: intézményi és egyéni szinten. Intézményi szinten a szakképző iskolák legaktívabbjainak – az intézmények néhány százalékának – a motivációi egyértelműek: már megtapasztalták a nemzetközi együttműködésnek a képzés színvonalára, intézményük vonz­erejére való pozitív hatásait, a Leonardo projektek intézményi életük, stratégiai fontosságú tevékenységeik szerves részévé váltak. A programtól való távolmaradásnak negatív következményei lennének, ez érdemben fel sem merül. A kevésbé aktív iskolák esetében a vezérmotívum sokféle lehet. Van, ahol egy szokásos forrásbevonási lépés, ők – ha tudnak kapacitást mozgósítani – mindig arra pályáznak, amire lehet. Mások felismerték a nemzetközi kapcsolattartás stratégiai fontosságát, de mozgósítható kapacitás hiányában csak ritkán pályáznak.

Egyes intézmények speciális célcsoportok – pl. hátrányos helyzetű vagy fogyatékos diákok – külföldi szakmai gyakorlatát egy olyan egyedi, az életpálya egészére meghatározó hatású, a Leonardo nélkül elérhetetlen lehetőségnek tartják kedvezményezettjeik számára, amely bőségesen elegendő indok a befektetett többletmunka felvállalására. Vannak olyan intézmények is, ahol deklarált intézményi cél vagy motívum nincs is, csak a pályázó személynek vannak szakmai szándékai, az intézmény csupán a pályázás keretéül szolgál. Itt kell megemlíteni azokat a szakképző intézményeket, amelyek nem pályáznak. Bár a Leonardo a látókörükben van, a pályázással járó többletmunka a potenciális pályázók nagy részét folyamatosan távol tartja a programtól.

A felsőoktatási intézményeknél intézményi cél csak egész ritkán fogalmazódik meg: a Leonardo itt csak kiegészítő szerepet játszik az intézményi méretek és más mobilitási lehetőségek miatt. Igaz, ez utóbbiak szakmai gyakorlatra ritkán irányulnak. A nem oktatási intézmények motívumai egyediek. Ezek lehetnek egy NGO alapvető célkitűzései, egy szakmaterület kultúrájának az emelését célzó törekvések, egy régió szakképzésében a nemzetközi tapasztalatok fokozott integrálása, vagy csak egy nagyon konkrét célú szakmai tanulmányút megvalósítása.

Az egyén szintjén a fő motívum a projekttípusnak, az egyén projektben betöltött szerepének, élethelyzetének egyaránt függvénye. Főleg saját erőforrásokkal csak korlátozottan rendelkező, vagy a szakmai lehetőség fontosságát felismerő kedvezményezettek – legyenek ők diákok vagy tanárok – számára erős a motiváció, amely intenzív felkészülési hajlandóságot is eredményez. Ugyanez a kalandvágyból vagy elsődlegesen turista szándékkal mobilitást felvállaló egyénekre már kevésbé igaz. Itt kell szólni a negatív, részvételi hajlandóságot csökkentő motívumokról is. Ez különösen a hosszabb mobilitások, illetve a kísérő tanárok – főleg nők – esetében a magánéletből való kiszakadást, a családi funkciók terhének kényszerű másra hárítását jelenti, amelyet nem mindig ellentételez a mobilitással járó előny. A kísérő tanár munkája legtöbbször honorálatlan marad, sőt, egy ebből a szempontból átgondolatlan 2006-os hazai jogszabály következtében olykor anyagi hátrányt is szenvednek, amelyet a fenntartó nem mindig tud vagy akar kompenzálni. A kísérő tanárok egy részénél a sokadik úton már a robot érzése dominál, a hátrányok az élmény és a szakmai gyarapodás nyújtotta előnyöket meghaladják

Szinergia

A magyar projektek kiemelten legfontosabb célországa Németország, amely a szakmai alapképzésben részt vevők és a csereprogramok kedvezményezettjeinek több mint egyharmadát fogadta (lásd a Leonardo melléklet 14-15. táblázatát). E kiemelkedő szerepet mindenekelőtt a hagyományos gazdasági és kulturális kapcsolatok, ezen kívül a német nyelv relatíve ugyan csökkenő, de továbbra is magas arányban való tanulása és a viszonylagos földrajzi közelség egyaránt magyarázza. A két további legnagyobb létszámot fogadó ország Franciaország és Nagy-Britannia. E három ország a PL1, PL2, PL3 és EX4 projekttípusokban rendre a kiutazók 57, 57, 51 és 56 százalékát látja vendégül. Ugyanakkor a programok összessége a lehetséges országok igen széles, évről évre egyre szélesebb körébe irányul, immár szinte teljesen lefedve a lehetséges partnerországokat. Finnország hagyományos nyitottsága és a két ország hagyományosan jó kapcsolata, a sikeres „rokon” finn nép iránti rokonszenv mellett az angol nyelven való érintkezés lehetősége és a remélt magas szakmai színvonal magyarázza az ide irányuló projektek nagy számát, amint a többi északi ország nem jelentéktelen részesedését is a magyarországi projektek együttműködéseinek palettáján. Ausztria és Olaszország magas részesedését a közelség, a hagyományosan szoros kapcsolatok mellett részben – különösen Ausztria esetében – az ott beszélt nyelv is indokolja, de e két célország a munkaerő-mobilitás szempontjából is kiemelten fontos. A közép- és kelet-európai országokba irányuló projektek száma egyelőre nem magas, de egyértelműen növekvő tendenciát mutat.

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

Célországok, nyelvi preferenciák

13

A Leonardo és más uniós programok közötti szinergiára törekvés a szakpolitika szintjén nem jelent meg.

Ugyanakkor a Tempus Közalapítványnál olyan szervezeti és egyeztetési struktúrát honosítottak meg, amely a Socrates és a Leonardo közötti szinergikus hatások érvényesülését segítette, és más, hazai finanszírozású programokkal való összhangot, érintkezési pontokat eredményezhetett. A megkeresett intézmények gyakran számoltak be arról, hogy a comeniusos és leonardós kapcsolataik további együttműködéshez vezettek, sokszor e kettő közül a másik programban, vagy egy mobilitás után egy fejlesztési együttműködésben teljesedtek ki. További, perspektivikus hatásai miatt itt említendő fejlemény, amikor két-három, azonos partnerrel megvalósult mobilitás után, amelyek protokolláris eseményein gyakran a városok elöljárói is megjelennek, maguk a városok is együttműködésre lépnek. Csupán a korábbi és a mostani értékelések során lezajlott beszélgetésekkor négy olyan esetbe botlottunk – tehát ennél valószínűleg több van –, amikor a Leonardo keretében zajló együttműködések (finn, olasz, német) testvérvárosi kapcsolatot eredményeztek, vagy a már zajló folyamatok a közeli jövőben valószínűleg a testvérvárosi kapcsolathoz fognak vezetni. Ez pedig az együttműködési és forrásbevonási potenciált egyértelműen növeli.

A mobilitás során valamennyi projekttípusban a leggyakrabban, egyúttal növekvő gyakoriságban használt nyelv az angol, de még sehol sem éri el az 50%-ot (lásd a Leonardo melléklet 13. táblázatát). A német nyelv használata lassú ütemben visszaszorul, mindazonáltal a közös nyelv az esetek mintegy harmadában – az egyes projekttípusokban eltérő arányban – még mindig a német. A harmadik nyelv a francia, használata enyhén visszaszorulóban, az olasz és spanyol nyelvé enyhén terjedőben van. E három latin nyelvet együttesen a szakmai alapképzések mobilitásainak egytizedében, de a hallgatói és a fiatal dolgozói mobilitásnak mintegy negyedében használják. Fontos megemlíteni, hogy a nem említett kis nyelveken való érintkezés is tartósan jelen van a projektek 2-3%-ában.

A mobilitás minôsége A mobilitás minőségére már a Leonardo program második szakaszának kezdetétől folyamatosan nagy hangsúlyt helyez a Nemzeti Iroda. Az osztrák kezdeményezéshez rögtön csatlakozott a Tempus Közalapítvány, és nemzeti keretek között évről-évre megszervezi a mobilitási nívódíj pályázatát, amely népszerű, és már a jelölés is nagy becsben áll a pályázó intézmények között. A magyarországi mobilitási projektek a hazai szakmai megítélés szerint magas minőségét az is alátámasztja, hogy az idáig két alkalommal meghirdetett európai mobilitási nívódíj nem hivatalos versenyében mind a díjra való jelölések, mind az elnyert díjak tekintetében Magyarország szerepelt a legjobban.

A minőségi mobilitás 10 pontos chartája egyre szélesebb körben, bár a pályázók között még messze nem teljes körűen ismert. A szempontrendszer súlyozása folyamatosan változó, finomodik. A 10 pontos chartában felsorolt szempontok nem egyformán fontosak a megkérdezett projektgazdák3 szerint A szempontok között a nyelvtudást tartották a legtöbben fontosnak, mert itt van a legnagyobb tartalék a minőség emelésére. Magyarországon a nyelvtudás minősége továbbra is kritikus terület, a magyar mobilitási projektek minősége nem ettől jó. Az általános előkészítés, a tájékoztatás a pályázás és lebonyolítás teljes időszakában nagyon erős oldala a hazai mobilitásnak. Erős, és erősödő hangsúlyt kap a mentorálás, és a gyakorlatok elismerése is általánosnak mondható. Az Europass bevezetésében gyorsan léptünk, a gyakorlatok több mint kétharmadának elismerése bekerül az Europass dokumentumba is.

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

14

Disszemináció, valorizáció A disszeminációs tevékenységre folyamatosan nagy hangsúlyt helyeznek a Nemzeti Irodánál. Az országos és a helyi sajtóban való megjelenés igen gyakori, így a leginkább érintett célcsoportban nagymértékű a program ismertsége. A Tempus Közalapítvány saját kiadványában évente két alkalommal színvonalas ismertetők jelennek meg a pályázati fordulókról, konkrét projektek eredményeiről, kedvezményezetti beszámolókról A Közalapítvány ilyen célra pályázott és/vagy elkülönített forrásokból évente több, főként disszeminációs célú rendezvényt szervez. Ezek látogatottsága magas, fogadtatásuk a rendszeresen alkalmazott értékelő lapok tanúsága szerint is rendkívül kedvező. Újabban a rendezvények egy része a tematikus monitoring tevékenységhez kapcsolódik. Az utóbbi 3 évben számos magyar nyelvű kiadvány jelent meg ezek outputjaként, projektek, jó gyakorlatok ismertetésével. Mindezek természetesen a honlapon is folyamatosan elérhetők.

A Leonardo Iroda szigorúan megköveteli a projekt szintű disszeminációt. Erre már a pályázat bírálatakor hangsúlyt helyez, részletes tervet igényel, és számon kéri ennek teljesítését. Itt kell megemlíteni a kedvezményezettek beszámolójának on-line formáját, amely a korábbinál mélyebb betekintést tesz lehetővé a projektek valós történéseibe, azt hitelesebben lehet értékelni. Egy másik új fejlemény a kedvezményezettek „blogolása”.

Talán mindezeknél is fontosabb hatású – mert a dolog helyi fontosságát és szimbolikus jelentőségét egyaránt növelő – az a tény, hogy a helyi rendezvényeken, zárókonferenciákon az Iroda munkatársai rendszeresen képviseltetik magukat. Aktuális és jövőorientált tájékoztatást adnak, az eseményt a helyi szereplők számára is kontextusba helyezik, elősegítik értékelését, egyúttal közvetlenül megtapasztalják a projekteket és az azokról való hírverést. Egy ponton látjuk a projektek szintjén zajló disszeminációs folyamat eredményességét tartósan kritikusnak. Az mind a mobilitási projektek, mind – és ez az igazán problémás – a ’B’ típusú projektek esetén presztízsértékű, PR és marketing szempontokra koncentráló esemény és híradás. A tapasztalatok feldolgozott, értékelt, mások szakmai tanulási folyamatát segítő előadások, cikkek, honlaptartalmak úgyszólván 3 A kerekasztal-beszélgetések során mindenkit megkértünk, hogy a 10 szempont közül az öt legfontosabb sorszámát karikázza be, ebből készítettünk gyakorisági sorrendet (lásd a Leonardo melléklet 19. táblázatát).

alig találhatók, teljesen háttérbe szorulnak. A projektgazdáknak csekély az érdekeltsége és gyakran a saját erőforrása is ahhoz, hogy ezeket a folyamatokat igényes színvonalon megvalósítsák.

A valorizáció fogalma 3-4 éve vált ismertté. Ennek az eredmények kiaknázásával foglalkozó komponense továbbra is kritikus elem, bár itt is határozott a pozitív elmozdulás. Mindenképpen ide számítjuk a már említett tematikus monitoringokat, melyeket a Nemzeti Iroda stratégiai eszköznek tart, és amelyeken mind nemzetközi együttműködésekben, mind nemzeti szinten intenzíven dolgozik. A fejlesztési projektek eredményeinek hasznosulását továbbra is rendkívül problémásnak érezzük attól függetlenül, hogy a termékek minőségéről adott lektori jelentések, a termékek hozzáférése és hasznosulása egyértelműen javuló tendenciáról tanúskodnak. Itt azonban meg kell említenünk, hogy ez a javulás egy kritikusan alacsony bázishoz viszonyított. Így az az értékelés során végzett kis empirikus kutatásra alapozott tény, hogy a 2000–2003 között indult, és mára lezárt projektek nagyobbik felének a terméke honlapon elérhető, kisebb része használati útmutatással együtt le is tölthető, máshol a hozzáférés feltételei olvashatók, a kétségtelen javulás ellenére sem megnyugtató. A termékek tényleges használatáról, hasznosulásáról csak nagyon szórványos információink vannak. A lezárult projektek egykori vezetői az esetek többségében beszámolnak a saját használatról, de szórványos vagy semmilyen tudomásuk nincs az egykori partnereknél, vagy a partneri körön kívüli termékhasználatról.

A külföldi főpályázók által lebonyolított fejlesztési projektek magyar partnerei a hazai főpályázók által menedzselt projektekkel összemérhető nagyságú források fölött diszponáltak a program második szakaszában is.

Szakmai munkájuk és annak eredménye azonban nagymértékben rejtve marad az Iroda, az értékelők és a szakma egésze előtt, csak szűk körben, feltehetően, vagy inkább csak remélhetően, maguknál az intézményeknél hasznosul. A próbálkozások, hogy e fejlesztések eredményei pályázati úton elérhető, adaptációs, fordítási, implementálási munkák finanszírozását lehetővé tevő források révén hasznosuljanak Magyarországon is, nem jártak sikerrel.

Tanulságok, ajánlások az Egész életen át tartó tanulás program számára

15 A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

A 2000–2006 közötti időszak végére megszilárdultak azok a keretek, amelyek egy sokszínű programrendszer működtetéséhez szükségesek. Viszonylag széles körben ismertté váltak azok a lehetőségek és előnyök, amelyeket a program a nemzeti oktatási és képzési rendszer különböző szereplőinek nyújt. A projekt-, illetve tevékenységtípusok – a program logikáján belül – lefedik a leglényegesebb szereplőket és tevékenységeket.

Nem tudtunk olyan, az oktatási rendszer működése szempontjából jelentős csoportot azonosítani, akik ne férhetnének hozzá valamelyik programtípushoz. A mindig korlátozott források, és az azokért folyó erős versenyből adódóan azonban arányaiban (azaz a közoktatási intézmények, vagy a felsőoktatásban tanulók számához viszonyítva) még mindig viszonylag keveseket érint közvetlenül a projektekben való részvétel. Ezért alapvető fontosságú lenne a résztvevők körének további bővítése. Döntően az eddig el nem ért célcsoportok bevonására tett további erőfeszítésekkel, másfelől a közvetett módok (pl. disszemináció) további javításával, intenzív formáinak keresésével, és nem utolsó sorban a – nemzeti vagy uniós – források bővülésével. A minőségi, hatékony együttműködéshez szükséges tudás olyan mértékben van már jelen a rendszerben, amely a jelenleginél nagyobb források felszívására is lehetőséget nyújt.

Az Unió bővülésével olyan új országok jelentek meg, amelyek az eltérő történelmi fejlődés okán vagy a földrajzi távolság miatt igen kevéssé ismertek a potenciális partnerek, azaz a régebbi tagországok többsége előtt. „Felfedezésüket”, és a velük kiépítendő kapcsolatokat jelentősen ösztönözhetné, ha a program egészén belül bizonyos előnyök kapcsolódnának a velük való együttműködés kezdeményezéséhez.

Az Erasmus programon belül a kevésbé látogatott kis országok vagy az új tagországok felsőoktatásának bemutatása, vagy „Fókuszban ….” típusú információs kampányokkal történő speciális promotálása, tényleges értékeinek felmutatása jelentősen gyorsíthatná, hogy a többi országhoz hasonlóan vonzó célországgá váljanak.

A közoktatásban egyre szélesebb körűvé váló tanulmányi célú mobilitás, és a benne rejlő lehetőségek szakmai, pedagógiai hasznosításának erősödő igénye felveti a tanárok felkészítésének tudatos és széles körű, a korábbinál szervezettebb megvalósítását. A felkészítés a mobilitási programok menedzselésén túl a pedagógiai előkészítés és hatásértékelés eszközeinek elsajátítására terjedne ki. Egy rövid „mobilitás-pedagógiai” kurzus, illetve „kézikönyv” kidolgozásában fontos szerepet kaphatnának a sikeres projektekben sok tapasztalatot szerzett gyakorló tanárok.

A vizsgálatok szerint a mobilitások legfontosabb tartós hatásait azok az új szakmai-emberi kapcsolatok generálják, melyek további egyéni és intézményi szintű nemzetközi együttműködéseket valószínűsítenek. Fontos ezért azon projekttípusokat preferálni, illetve a projektek közül azokat előnyben részesíteni, amelyek nagyobb valószínűséggel vezetnek új kapcsolatokhoz. A kísérő tanárok szerepe és az előkészítő látogatások intézménye kiemelt figyelmet érdemelnek. Mindkettőre érdemes nagyobb forrásokat biztosítani, amelyek több kísérő tanár és előkészítő látogatás költségeinek egy részét fedeznék. A részfinanszírozás és a többlet támogatáshoz akár 30–50%-os önrész megkövetelése biztosíthatná, hogy valóban fontos esetekben kerüljön sor e kiegészítő finanszírozásra.

III A program magyarországi hatásai a célok és prioritások tükrében III.1 Socrates

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

16

A hatásmérésre szolgáló indikátorok A rendelkezésre álló idő, és a relatíve szerény források a kedvezményezettek jelentős számát és sokféleségét is tekintetbe véve nem tették lehetővé az átfogó és direkt, azaz a kedvezményezetteket is megszólító hatásmérést. Ahhoz, hogy a program hatásai számokkal is mérhetőek legyenek, a kiinduló állapotot rögzítő adatfelvételek is szükségesek lettek volna. Ezek megléte esetén is igen nehéz lenne azonban elkülöníteni a többféle fejlesztési mechanizmus hatásai közül azokat, amelyek a programhoz kapcsolhatók. Ráadásul az értékelést végzők által is legjelentősebbnek tartott hatások sajátos természete (pl. a saját tevékenység új perspektívába helyeződése, az önbizalom és tájékozottság növekedése, nyelvtudás csiszolódása, a motiváltság növekedése) olyan tényezők, amelyek mérése módszertani szempontból is rendkívül nehéz feladat.

A közoktatási programok esetében azért is nehéz a hatások mérése és értékelése, mert a magyar közoktatási rendszer rendkívül decentralizált, emiatt viszonylag nehezen áttekinthetőek az intézmények szintjén zajló tendenciák. Mindezek ellenére az értékelés során feltárt hatások, ha nehezen is számszerűsíthetőek, jól azonosíthatók.

Az értékelés során a közoktatási programokban részt vevők teljes körének megkérdezésére vagy reprezentatív mintán történt vizsgálatára nem volt módunk. De az interjúk, intézménylátogatások során, az információgyűjtésre szolgáló kérdéssorok összeállításakor tudatosan felhasználtuk a ProTeacher vizsgálat eszközeinek egy részét, amelyeket tartalmilag a közoktatási projektek vezetőivel készült fókuszcsoportos beszélgetésekbe is beépítettünk. Ezek alapján állíthatjuk, hogy az általunk megismert magyar közoktatási projektekben (elsősorban a Comenius iskolafejlesztési és nyelvi projektek esetében) a tanárokat érintő közvetlen hatások közül a legjellemzőbb a tanárok projekttervezési és menedzselési készségeinek fejlődése és a projekt keretében megvalósult együttműködés hatása szakmai együttműködési készségeik alakulására. Az új IKT eszközök használatának elterjedését annyiban ösztönözte a program maga, hogy ma már valamen�nyi projektben az elektronikus levelezésre épül a kommunikáció, aminek egyszerre kényszerítő és motiváló ereje van a résztvevők számára. A részben vagy egészében IKT témájú projektekben a tantermi munkában használatos eszközökkel való közvetlen ismerkedésre volt módjuk a résztvevőknek.

Abban, hogy milyen hatások érvényesülhettek a programban, a magyar képzési rendszer jellemzői is szerepet játszanak. Magyarországon az erősen decentralizált közoktatási intézmények szakmai autonómiája jelentős, az oktatás módszereit érintő innovációk befogadása intézményi szinten dől el, vagy a részt vevő tanárok módszertani szabadságának keretei között akadályok nélkül megvalósulhat. A jelentős beruházást vagy finanszírozást igénylő, illetve a curriculum átrendezését igénylő innovációk befogadása már jóval nehezebb illetve lassabb. A közoktatási intézmények közötti, illetve a képzési szektorok közötti együttműködési és kommunikációs kapcsolatok gyengék, ezért az innovációk terjedése e téren is komoly korlátokba ütközik, amit sok esetben tovább akadályoz az intézmények közötti „piaci” versenyhelyzet.

A kézzel fogható változások elsősorban az egyes tanárok tantermi szintű munkájában, a tantestületek önértékelésében jelennek meg, bár ezek számszerűsítése, mennyiségi megragadása rendkívül nehéz. Tapasztalataink szerint az intézményirányítás szintjén elsősorban akkor van esélye gyors változásnak, új elemek integrálásának, ha valamilyen formában az adott intézmény vezetője is részesévé vált a nemzetközi szakmai tapasztalatszerzésnek, az együttműködéssel járó élményeknek. Ez azt is jelenti, hogy legintenzívebben a közvetlenül a projektekben részt vevőkre fejtenek ki hatást a projektek, a közvetett hatások jóval gyengébbek, nehezebben is azonosíthatók. Ez az oka annak is, hogy a tanárok és diákok közötti kapcsolatokban is akkor következik be változás, ha a projektek keretén belül közös élményekben lehet részük az érintetteknek.

Mobilitási programok hatása Valamennyi egyéni kedvezményezett kiemelte azokat az előnyöket, amelyeket a mobilitási program révén szereztek. Mindenekelőtt a nyelvtudás gyarapodását. Minden megkérdezett kedvezményezett arról számol be, hogy ugrásszerűen nőtt az idegen nyelvi kommunikációs kompetenciája. Hasonlóan fontosnak értékelik ma már személyes kompetenciáik fejlődését, az önbizalom és a szakmai tájékozottság növekedését, a későbbi munkaerő-piaci pozíció javítására is alkalmas tudások megszerzését, hosszabb távon is fenntartható személyes kapcsolatok létrejöttét. Igen sok beszámolót hallottunk, amelyek a szakmai kapcsolatoknak a privát kapcsolatokkal történő keveredését és továbbépítését is az eredményekhez sorolták.

A képzőintézmények vezetői körében mára már az erőforrásokkal való gazdálkodás, a kapcsolati tőke szerves részét képezik a több év alatt – sok intézmény esetében döntően a Socrates vagy Leonardo program keretei között – kiépített nemzetközi kapcsolatok. Igen jellemző a sikeresen együttműködő partnerek további projektekben való pályázása vagy a folytatás lehetőségének tudatos keresése.

A 2003-ban végzett programértékelő munka során sokszor találkoztunk olyan projektvezetőkkel, akik meglepetésüknek adtak hangot azt illetően, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján ébredtek rá saját erősségeikre, arra, hogy itthon végzett munkájuk kiállja a nemzetközi megmérettetés próbáját. A jelenlegi értékelés során a projektvezetőkkel folytatott beszélgetésekben igen nagy hangsúlyt kapott, hogy a magyar tanárok közül nagyon sokan felismerték azt, hogy már nem csak tanulhatnak külföldi kollégáiktól, de számos esetben az ő munkájuk vagy intézményük, az azokban alkalmazott innnovációk, képzési módszerek jelentenek követendő, eltanulásra érdemes újdonságot (jó gyakorlatot) a külföldi partnerek számára.

17

Az esélyegyenlőség szempontjának hatékonyabb érvényesítése érdekében a Tempus Közalapítvány intézményesített egy speciális koordinátori munkakört, amely valamennyi program (köztük a Socrates és a Leonardo) együttműködésére épít. Az egyes szervezeti egységek, illetve programok képviselői esélyegyenlőségi munkacsoport keretében működnek együtt, ez biztosítja a tapasztalatok folyamatos értékelését, illetve a közösen kidolgozott stratégia egységes értelmezését és érvényesítését.

A hátrányos helyzetű pályázók helyzetének javítását speciális pontszámítási módszer, illetve a nyertes pályázatok esetében a hátrányok kompenzálását szolgáló töblettámogatás szolgálja. A szabályokat a Közalapítvány Kuratóriuma fogalmazta meg 2005-ben. Ennek értelmében 2006-ban az érintett pályázatok (a Socrates/ Comenius 1, Socrates/Comenius 2.2c, Socrates/Comenius 2.2b, Socrates/Grundtvig 2, Socrates/Grundtvig3, illletve a Leonardo Da Vinci/mobilitási projektek) negyedét nyújtották be hátrányos helyzetű pályázók.4 A többletpontszámok odaítélésével 31 olyan pályázat kapott támogatást, amely e rendszer nélkül nem lett volna sikeres. Ennek alapján a megelőző évhez képest két és félszeresére növekedett a hátrányos helyzetűeknek adott többletpont miatt támogatott nyertes pályázatok száma. Jelenleg a Socrates/Comenius 1 programban nyertes oktatási intézmények 42%-a von be hátrányos helyzetű diákokat a projektvégrehajtásba.

Az esélyegyenlőség érvényesítését szolgálják a pályázatírást segítő rendezvények és a tanácsadás is. Emellett a hátrányos helyzetűek, illetve fogyatékkal élők csoportjára kétféle értelemben is hatást gyakorol a program. Egyfelől a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása számos projektnek volt témája, amelyek erős ösztönzést és jó példákat kínáltak az integrációval kapcsolatos pedagógiai kihívások kezelésében, az erre irányuló tanulási folyamatban. Ezek hatása – a jó példákat bemutató kiadványok és regionális tájé4 A hátrányos helyzet fogalmát és tartalmát a magyar közoktatási törvény részletesen definiálja, a kuratórium erre támaszkodott a szabályozás megalkotásakor.

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

Esélyegyenlôség

koztató rendezvények, disszeminációs konferenciák és a tanár-továbbképzési programok révén – részben továbbgyűrűző.

A másik hatásmechanizmus legalább ilyen fontosnak nevezhető. A fogyatékkal élők részvételének támogatása a mobilitási programokban nem számszerűsége miatt jelentős, hiszen viszonylag keveseket érint. Bár 2000-től folyamatosan növekedett a számuk, néhány tucat hallgatóról van szó. A megvalósult tevékenységeknek szélesebb körben is ható modelladó szerepük van arra vonatkozóan, hogy kellő körültekintéssel és a szükséges támogatás biztosításával olyan hallgatók is bekapcsolódhatnak a tanulásnak ebbe a formájába, akik elől korábban számos akadály zárta el ezt a lehetőséget.

Itt kell megemlíteni, hogy a Közalapítvány 2005-ben elkészítette és folyamatosan frissíti honlapjának vakbarát verzióját. Emellett közel egy éve havonta jelenik meg a Közalapítvány gondozásában az esélyegyenlőségi hírlevél, amely speciális programokról tájékoztat.

III. 2 Leonardo

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

18

Célok, amelyek fényében a hatások értelmezhetôk A Leonardo program felhívásaiban kitűzött célok olyan általánosak, hogy ezek megvalósulásáról csak hasonló általánosságban tudnánk szólni. Nyilvánvaló, hogy a Leonardo projektek összességének ezekben az általános dimenziókban van pozitív hatása, de annak mértékét már nem tudjuk meghatározni. A Leonardo programok hatásának iránya eltér más fejlesztési források által létrehozott hatástól. Ez a nemzetközi együttműködésnek, a pályázati rendszerben elvárt és erősen jutalmazott innovativitásnak, a minőségorientáltságnak és kiemelten a külföldi gyakorlatokkal kapcsolatban a rendkívül széles körű, kompetenciákat fejlesztő hatásnak köszönhető.

Itt olyan tipikus változásokra gondolunk, mint a passzív nyelvtudás kommunikáló nyelvtudássá való gyors átfordulása, az idegen környezetben való helytállás személyiségformáló hatása, a multikulturális környezettől való szorongás után az ebben való kooperációra való alkalmasság megélése, az ennek következtében megerősödő önbizalom stb.

Ezen általános céloknál konkrétabbak a kedvezményezetteknek, illetve a pályázó intézményeknek a céljai.

Ezek olykor deklarált, máskor explicitté nem tett célok. Egyéni szinten a nyelvi, szaknyelvi fejlődést, egy-egy konkrét szakterületre való betekintést, technológiai vagy módszertani tudás gyarapodását, a más – szakmai és nem szakmai – kultúra és az „idegenbe” való utazás nyújtotta izgalmakat nevezhetjük a legfontosabb céloknak. Intézményi szinten a versenypozíció javulását, az intézmény vonzerejét, az európai munkaerőpiacra való minőségi képzés igényének való megfelelést említhetjük. Ezek a célok konkrétabbak, elvileg mérhetők is lennének, teljesülésüket a program szereplői számos anekdotában említik.

A program hatásáról való konkrét, indikátorokat bemutató állításoknak korlátot szab, hogy ezt célirányos vizsgálat nélkül nem lehet megtenni. Módszertanilag alaposan eltervezett, a más hatásoktól a Leonardo hatásait elkülönítő (pl. kontrollcsoportokat alkalmazó) hatásvizsgálatokra nem került sor a programmal kapcsolatban. Így a feltett kérdések nem válaszolhatók meg egzakt módon, csupán a kedvezményezetti beszámolókra, a projektgazdák és a Nemzeti Iroda szakértői véleményére, valamint nagyon korlátozott empirikus háttéradatokra tudunk támaszkodni. Ez utóbbiak közül a kedvezményezetti beszámolókban feltett kérdésekre adott válaszok összegzése mellett kiemelkedik a 2004-ben, nemzeti keretek között végzett ún. Kedvezményezetti vizsgálat, amely interjúk és kérdőíves felmérések alapján próbált egyes hatásokat azonosítani.

Egyéni, kedvezményezetti hatás A kedvezményezettek különböző kategóriáiban különböző hatást azonosíthatunk, illetve a hatások eltérő dimenziói nem azonos mértékűek az egyes kedvezményezetti csoportoknál.

A szakmai műveltség dimenzióját véve a szakmai alapképzés keretében szervezett gyakorlatok során leginkább a másfajta munkakultúra eltéréseire csodálkoztak rá a diákok, de számos szakterületen a korszerű technikai eszközökkel való találkozás is mélyen érintette őket. Ez különösen fiatalabb korban egybevág az érdeklődésükkel. Az idősebb és kvalifikáltabb kiutazó csoportok a technológia, a szervezet, a munkaszervezés és a munkakultúra másságából szereznek tapasztalatot, és a ráeszmélésen túl egy tudatosabb tanulási folyamaton mennek keresztül.

19 A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

A nyelvi fejlődést általában a fiatal kedvezményezettek és tanáraik is megállapítják. Újabban ismerünk már olyan példákat, amelyek a felkészítést megelőzően, a kiutazást megelőzően és a hazaérkezést követően is mérik a nyelvi kompetenciákat. A nyelvtanulási motiváció közvetlenül a hazaérkezést követően még erős, de rásegítő intézkedés híján gyorsan csökken. Felmérések alapján úgy tűnik, hogy a mobilitás során a fiataloknál a nyelvi fejlődés mértéke összefügg a család kulturális hátterével: a nagyobb kulturális tőke gyorsabb nyelvi felzárkózást tesz lehetővé. A nyelvi előkészítés szerepe egyre nagyobb. A csereprogramok nagy részét tolmácsként dolgozó nyelvtanárok segítségével bonyolítják le, itt a nyelvi fejlődés nem jelentős. Fontos viszont megemlíteni a kísérő tanárok nyelvi fejlődését, ők a legaktívabban kommunikáló szereplők. A nyelvtanároknak a nyelvi rutin növekedése mellett a szaknyelvben való fejlődésük jelentős, míg az idegen nyelven valamilyen szinten kommunikáló szakmai tanároknak – a kísérők kisebbik hányadának – az élő kommunikációban való javulása figyelhető meg. Passzív nyelvtudásuk aktívvá válik.

A programok – elvileg mérhető – hatása a mobilitást követő új kapcsolatok száma és időtartama. Itt erős összefüggés van mind az induló nyelvtudás szintjével, mind a kint tartózkodás hosszával. A legalább 6 hétig külföldön tartózkodók háromnegyede, míg a rövidebb gyakorlaton résztvevőknek csak fele szerzett új kapcsolatot. A kapcsolatok rendszerint nem tartósak. A csereprogramoknak csak kisebb hányadában sikerül szakmai kapcsolatot létesíteniük a kedvezményezetteknek, hiszen szerepük általában passzív, ők „készen kapnak” egy előre megszervezett programot. A kísérő tanárok szerepe viszont kiválóan alkalmas új kapcsolatok létesítésére, amely a későbbiekben, szakmai életükben, illetve az intézmény egész számára komoly előnyök forrása lehet.

A hatások között a beszámolók soha nem mulasztják el megemlíteni a személyiség egészére, vagy annak fontos jegyeire – mint magabiztosság, önbizalom, nyitottság, önállóság, felelősségérzet – gyakorolt hatását.

Anekdotikus példák százaival illusztrálják az amúgy megfoghatatlannak tűnő „szemléletváltását” a hazatérő kedvezményezetteknek. Sokan hajlanak arra, hogy a Leonardo hatásai közül ez a legfontosabb, távlatosan a legnagyobb, a szakmai hatásokat is messze felülmúló összetevője.

A szemléletváltás fontos kiváltó tényezője az a kulturális hatás, amelyet egy idegen országban való tartós tartózkodás vált ki. A szakmai alapképzésben részt vevők jelentős részének ez az első külföldi útja, de a kísérő tanárok számára is sokszor kulturális sokkal felérő élmény egy többhetes kint tartózkodás. A tanárok bérezése csak korlátozottan teszi lehetővé Magyarországon a külföldre irányuló turizmust, ráadásul a felmérések alapján egyáltalán nem a szakma legjobb módú rétege vesz részt a programokban. Sokkal inkább a viszonylag szerény körülmények között élő elsőgenerációs diplomások, akik szakmailag elhivatottak, és ezért hajlandóak az átlagosnál több feladatot felvállalni.

Talán nem is a Leonardo program hatásához, inkább csak a potenciális hatásához kell megemlítenünk a kedvezményezettek gyakorlatának elismerését. Az Europass gyors bevezetésével áttörés következett be.

A korábban is tipikus oklevélkiadás a gyakorlatok döntő hányadánál együtt jár az Europass kiadásával – de az igények miatt általában megőrizték a papír alapú oklevélben rögzített elismerést is –, ez már 2005-ben is 70–80%-ban volt jellemző (lásd a Leonardo melléklet 16–18. táblázatát). Magának az Europassnak a hasznosulásáról csak szórványos anekdotikus információkkal rendelkezünk. A kedvezményezetteknek későbbi munkaerő-piaci sikerességére, pályájára való esetleges hatásról nincsen megbízható ismeretünk.

A Leonardo programnak további közvetett – olykor explicit, máskor implicit, de az uniós értékrenddel konform – társadalmi hatásait lehet azonosítani. Ennek egyik látványos példája a nemzetközi együttműködés szélesítésében és elmélyítésében való katalizáló és járulékos hatása. A katalizáló hatás talán legkiválóbb példája a testvérvárosok és testvérmegyék együttműködésének konkrét tartalommal való kitöltése, a járulékos hatás pedig ennek éppen az ellenkezője, amikor tartós és jól bevált projekt együttműködések vezetnek magasabb, általában települési szintű együttműködésekhez. Ez nem tömeges jelenség, de immár rendszeresen felbukkan a beszámolókban. A járulékos hatás további példája a gazdasági együttműködés szorosabbá válása, cégek kooperációja, a Leonardo partner településén megjelenő új beruházások, szaporodó külföldi munkavállalás révén. További járulékos hatásnak tekintjük a trambulin-effektus szűkebben vett változatát, amikor a partnerek további, Leonardón kívüli együttműködésekben vesznek részt.

A társadalmi hatások között kell megemlítenünk a társadalmi egyenlőtlenségekre, az esélykülönbségek kezelésére való közvetlen és közvetett hatást. A Leonardo program méreteinél fogva jelentős közvetlen hatást nem képes elérni, de azzal, amilyen módon kezeli a kérdést, igen fontos közvetett hatást gyakorolhat a mél-

tányosság kezelésének kérdésében A hátrányos helyzet kezelésére való törekvés a Közalapítvány alapító okiratában is szerepel. 2005 márciusa óta a Leonardo Irodával is együttműködő esélyegyenlőségi koordinátor dolgozik a Közalapítványnál, elfogadott esélyegyenlőségi stratégia alapján, évenkénti beszámolóval. A Leonardo programban a PL1-es és kisebb mértékben a PL3-as projektek összességében konkrétan kimutatható a hátrányos helyzetű rétegek jelenléte. A szakmai alapképzés gyakorlatait szervező projektek legalább negyedében van legalább 40%-nyi – egzakt definíció alapján azonosítható – hátrányos helyzetű diák. A 40%-os küszöb az elbírálásnál már pozitív megkülönböztetést is jelent. Sikeresen növeli a célcsoport részvételi arányát a hátrányos helyzetű kedvezményezettek támogatásához megpályázható többlettámogatás is.

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

20

Intézményi hatás Az intézményi hatás az alapképzést folytató intézményi körön kívül nehezen kimutatható, érdemi mondandónk, melyet empirikusan is alá tudunk támasztani, csupán a szakképző iskolákra való hatásról van. A szakmai alapképzést kínáló intézményeknek eddig közel egyötöde jelent meg sikeres pályázóként a Leonardo programban. A legutolsó pályázati évben 95 szakképző intézmény pályázott, ez 8-9%-os részvételi aránynak felel meg. A pályázók körében való viszonylag tartós és rendszeres jelenlét a szakképző intézmények ös�szességének tizedére tehető. Ezen intézményeknél beszélhetünk – és korábbi felmérések alapján valóban beszélhetünk – intézményi hatásról. Fontos megjegyezni, hogy ezen intézmények legalább a harmada a Comenius projektekben is aktív.

A hatást egyes dimenziókban is megpróbáltuk azonosítani, mértékét megbecsülni. A legnagyobb változást talán az jelenti, hogy az iskolavezetés gondolkodásában a nemzetközi kapcsolatok fontossága nőtt, azt stratégiai elemként kezelik. Az intézmények nagyobbik felében Leonardón kívüli nemzetközi együttműködések is vannak. Ezeknek az iskoláknak lényegesen több nemzetközi partnerük van, tanáraik szélesebb köre, gyakrabban és összességében hosszabb ideig vesz részt nemzetközi tanulmányúton, és diákjaik is átlagosan minimálisan másfélszeres eséllyel jutnak szakmai célú utazás révén külföldre. Kimutatható ezen intézményeknek a Leonardón kívüli pályázati aktivitásának növekedése is. Az iskola presztízse, és a demográfiai folyamatok miatt kulcskérdésnek számító versenyképességi pozíciója úgyszintén nőtt az ott tanítók megítélése szerint. A külföldi gyakorlat lehetősége sokakat vonz az iskolába. Nyitottságuk, az iskolán kívüli világból érkező információkra való érzékenységük ugyancsak megnőtt, mióta részt vesznek a Leonardo programban.

Csupán az iskolák szűk, százalékban alig kifejezhető körére igaz, de ott rendkívül nagy hatású a hálózatba kerülés általi változás, amely az intézményi lehetőségeket radikálisan megváltoztatja. Csupán az intézmények egy kis részére igaz viszont, hogy a tantestület nyelvtudása, nyelvtanulási hajlandósága a program hatására érdemben nőtt volna.

A szakképző intézményeknek a régóta és intenzíven leonardózó köre mára a nemzetköziesedés dimenzióiban való relatív előnyök birtokosa lett, amely az iskola versenypozícióját minden elképzelhető (ágazati, települési, nemzeti, nemzetközi) vonatkozási körben megnövelte. Ebben a vonatkozásban a régóta és rendszeresen leonardózó iskolák a nemzetköziesedő oktatási rendszer elitjéhez sorolhatók. Más vonatkozásban nem feltétlenül tartozik ez az intézményi kör az iskolák elitjéhez. Más megközelítésben: a szakképző intézmények jó nevű, színvonalas részének jelentős része nem mutat aktivitást az uniós programokban.

Rendszerszintû hatás A nemzeti szakképzési rendszerre való hatásra részben utal a fent leírt, szakképző intézményeknél érvényesülő hatás, illetve ennek a közvetlen hatásnak mértékére lehet következtetni az érintett intézményi kör nagyságából. Nyilvánvaló azonban, hogy legalább ilyen fontos közvetett, áttételes hatások is azonosíthatók.

Ezek között első helyen említjük a rendkívül színes és sokféle nemzetközi szakképzési gyakorlatról szerzett tapasztalatok széles körben való megjelenését, és ennek a szemléletváltozásra való hatását. Nemzetközi kontextusban, nemzetközi referenciákkal méretnek meg a hazai gyakorlatok és képzési kimenetek. Képzésszervezési, együttműködési minták és módszertani megoldások olyan sokaságáról való tudás jelenik meg a rendszerben, amely a helyi innovativitásra, és – reméljük, de jelen tudásunk alapján állítani nem mernénk – áttételesen a rendszer egészének innovativitására is hatással van.

A Leonardo program ismertsége és elismertsége széles körű a szakmában és az államigazgatásban is. Ez nem jelenti azt, hogy ezen ismeretek mélyek és alaposak volnának, és hogy a program stratégiai jelentőségét

annak helyiértékén kezelik. 2003 óta több alkalommal, összességében nem jelentéktelen összeget biztosítottak Leonardo típusú mobilitások megvalósítására, melyre a pénzt a szociális partnerek támogatásával biztosították hazai szakképzés-fejlesztési forrásokból. Ez arra utal, hogy ennek nagy jelentőséget tulajdonítanak.

A fentieknek ellentmondó jel, hogyaz elmúlt években bevont hazai források egyedi alkalmakat jelentettek, nem kapcsolódtak stratégiai elképzeléshez. Folytatásukra a Strukturális Alapok forrásai által volna lehetséges. A forrástervezés során azonban háttérbe szorult ez a lehetőség, minthogy konkrét erős érdekcsoporthoz nem kapcsolható. Összességében úgy tűnik, hogy a Leonardo kedvező imázsa és kétségtelen sikerei, népszerűsége ellenére a szakpolitika még mindig csak „kis színesként” kezeli ezt az elemet, nem pedig egy viszonylag nem túl nagy forrásigényű, stratégiai elmozdulást lehetővé tevő, a nemzetközi beágyazódást katalizáló tanulási folyamatként.

IV A programmenedzsmentről

21 A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

A programok megvalósulásának egyik fontos eleme, hogy a Tempus Közalapítvány mint ernyőszervezet nem csak a Socrates (1998 óta) és a Leonardo (1999-tól) Nemzeti Irodákat, hanem számos más európai, illetve nemzeti programot is egy fedél alatt működtet. Ilyenek például a CEEPUS, a Pestalozzi program, az oktatási tárcának az idegennyelv-tudás fejlesztését célzó, 2003-ban indított Világ – Nyelv pályázati programja, illetve a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségét elősegítő Útravaló elnevezésű ösztöndíj programja. Információs tevékenységet végez a Tempus III valamint az EU Kutatás-fejlesztési Keretprogramjához kapcsolódóan.

Közreműködik a magyar Europass központ tevékenységében, és a volt ösztöndíjasok Alumni hálózatának működtetésében, illetve tájékoztató honlapot üzemeltet a Magyarországra érkező külföldi oktatók és hallgatók számára, és számos más, hasonló jellegű feladatot lát el. Elmondható, hogy a Közalapítvány által kezelt programok célcsoportjai együtt a teljes oktatási, képzési és kutatás-fejlesztési ágazatot lefedik, ami egyfelől igen nagy kihívás, másfelől magyar viszonylatban kivételesnek számítóan sokoldalú rálátást biztosít a képzési és tanulási folyamatokra és azok összefüggéseire.

Az 1996-ban létrehozott Közalapítvány az általa kezelt programok révén mára a legjelentősebb, mobilitást lebonyolító pályáztató szervezetté vált Magyarországon. Az elmúlt évtized során a Közalapítvány munkatársai által felhalmozott tudást és széles körű tapasztalatokat a felügyeletet gyakorló oktatási minisztérium is igyekszik kamatoztatni, elsősorban az európai kapcsolatok működtetése és továbbfejlesztése terén. Mindazonáltal a program ismertsége az oktatási döntéshozók körében elmarad a szükségestől. Bár a minisztérium felügyelő szakállamtitkársága részére készített éves beszámoló jelentések és a tárcánál szervezett félévenkénti szóbeli tájékoztatás a folyamatos információáramlást célozza, a tárcán belüli gyakori változások és a programok bonyolult felépítése nehezíti az alapos, minden részletre kiterjedő ismertséget. A minisztérium és a Leonardo Nemzeti Iroda közötti együttműködés tartósan igen jó, ami egyebek mellett annak köszönhető, hogy a program teljes szakaszában azonos vezetők és referensek együttműködését igényelte. A szakképzési ágazati politikával való kapcsolat pozitív, együttműködő jellegét bizonyítja, hogy több alkalommal kapott a Leonardo program kiegészítő forrásokat a tárcától, illetve a tárca szervezésében a szociális partnerek részvételével működő érdekegyeztető testülettől.

A menedzsmentet érintő szervezetfejlesztés is ebben a tágabb keretben, az ernyőszervezet szintjén történik, és több funkció (PR, monitoring, pénzügy) úgynevezett horizontális funkcióként működik, azaz nem csupán egy, hanem több programiroda számára nyújt háttértámogatást és szolgáltatásokat. Ez a szervezeti struktúra igen kedvező feltételeket teremt az egyes programok közötti szinergia megvalósulásához is. A szervezeti struktúra folyamatos fejlesztése, a leghatékonyabb működésmód keresése hosszú évek óta jellemzi a Tempus Közalapítványt, amely 2004-ben megszerezte az ISO 9001: 2000 minőségbiztosítási tanúsítványt is.

A Közalapítvány a pályázati programok kezelése mellett az utóbbi években egyre nagyobb súlyt helyez arra, hogy a pályázásban és az oktatási innovációs projektekben szerzett tapasztalatait átadja az érintetteknek. Ennek érdekében a szervezet képzőintézményként is akkreditáltatta magát a magyar felnőttképzési

akkreditációs rendszer keretében. Különféle képzési programokat kínál, a legtöbbet az uniós támogatások felhasználásának a témakörében.

A kommunikációs tevékenységnek része a potenciális pályázók tájékoztatása, pályázatíráshoz és a projektek lebonyolítása során nyújtott tanácsadás, valamint az eredmények terjesztése, hasznosulásuk elősegítése. A kommunikációs tevékenység legjellemzőbb formái a rendezvények, a kiadványok, a weblap, illetve a médiamegjelenések.

Az ügyfélszolgálat telefonon és e-mailben is fogadja az érdeklődőket. Évente több ezer megkeresést regisztrálnak, a legjellemzőbb forma (elsősorban az azonnali válaszadás jelentősége miatt) a telefonos megkeresés.

A tájékoztatás és tanácsadás jellemző formái: az egy-egy célcsoportra irányuló vagy témaspecifikus információs napok, pályázatíró szemináriumok, koordinátori találkozók, monitoring szemináriumok, disszeminációs konferenciák és kiállítások: 2006 során 69 rendezvény megszervezésére került sor, mintegy 4200 résztvevővel. Az ernyőszervezet 23 féle nyomtatott kiadványt jelentet meg, többek között a 2006-ban indított Disszeminációs füzetek sorozatot.

A tavalyi évben 12 tematikus elektronikus hírlevelet szerkesztettek, amelyek többnyire havonta jutnak el elektronikus formában a közel 20 000 regisztrált érdeklődőhöz. A tájékoztatásban kiemelkedő szerepe van a weblapnak, amely ma már évi 3-400 ezer megkeresést fogad, de az angol nyelvű honlapra is több tízezernyi érdeklődés jut. Az elektronikus kommunikáció általánossá válása mellett is másfélszeresére nőtt a sajtóban megjelent híradások száma, 2006-ban közel 900 cikk, közlemény jelent meg.

A Közalapítvány a pályázók, a főhatóság és a szakmai közvélemény által is elismerten magas színvonalú munkát végez. A munkájukat bíráló vélemény kivételesnek számít, ugyanakkor igen sokan vannak, akik szuperlatívuszokban beszélnek tevékenységükről, kiemelve az ügyintézés hazai viszonylatban kiemelkedő kulturáltságát, az iroda munkatársainak segítőkészségét. Hangsúlyozták, hogy jól érzékelhetően érvényesül a nemzeti irodáknak az az alapelve, hogy az ellenőrzések a problémák feltárására és időben történő megoldására, illetve megelőzésére törekszenek. A nemzeti irodák vezetői sok éve kerültek ebbe a pozícióba, munkatársaik között sokan néhány éves gyakorlattal végzik munkájukat. A csatlakozást követő bővülő feladatok sehol nem okoztak fennakadást.

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

22

Decentralizált projektek A decentralizált pályázatok működésének részletesen kidolgozott, és jól bejáratott rendje alakult ki. Ebben fontos elem a tájékoztatás. Ennek eszközei a kiadványok, a közalapítvány honlapja, amelyben önálló szekciót alkot a Socrates és a Leonardo program, illetve a személyes találkozásra és kommunikációra létrehozott tájékoztató rendezvények, amelyek egyben a disszeminációt is szolgálják. Az iroda munkatársai valamennyi projektbeszámolót feldolgozzák. Monitoring látogatásra a nagyobb támogatást kapó projektek esetében kerül sor, a futamidő elején és harmadik harmadában. A projektmonitoring látogatásokon részt vesznek az adott téma szakértői. A szakmai monitoringhoz összehangolt módon pénzügyi monitoring is kapcsolódik, amelynek többféle formája működik.

A mobilitási projektek menedzsment munkája – összhangban a szakpolitikai célkitűzésekkel – a mobilitás minőségének emelésére, valamint a pályázó kör szélesítésére törekedett. Mindkét törekvés adatokkal is alátámaszthatóan (pl. sok támogatásra érdemes pályázat, a kedvezményezettek nagyfokú elégedettsége, minőségi díjak, sok új pályázó) sikeresnek mondható. Ennek következménye, hogy jó minőségben megvalósuló mobilitásra a jelenleginél nagyobb forrásokat is el lehetne költeni, még a 2004-es forrásbővülést követően is.

Vannak a nem támogatott projektek között is támogatásra érdemesek, de főként a támogatott projekteknek van lehetőségük a tervezettnél csak kevesebb kedvezményezettel megvalósítani a projekteket.

Centralizált projektek A centralizált projektek esetében a Nemzeti Irodák elsősorban a tájékoztatásra összpontosítanak. Sajnálatos módon a 2003-as értékelésben megfogalmazottak ellenére nem történt alapvető változás abban, hogy a magyar résztvevővel zajló projektekről érdemi információk legyenek elérhetőek. A partneri szerepet betöltő intézményeknek úgyszólván nincs olyan kötelezettsége, amely a nemzeti keretek közötti hasznosulást elősegítené. A központi adatbázisokban elérhető információk elemi szintűek és sokszor pontatlanok, az értékelés során több esetben hosszas „nyomozással” sem sikerült azonosítani a hazai szereplőket.

A centralizált projektek által megvalósított törekvésekről, az esetleges termékekről és tapasztalatokról a szélesebb magyar szakmai közönség tájékoztatása, illetve tájékozódási lehetőségei meglehetősen korlátozottak, csak a projektek szereplőinek szándékán múlnak. A Leonardo centralizált projektjeiről a hazai szakmai közvélemény csak esetlegesen értesül, amint a fejlesztő projektekben dolgozó partnerekéről is. A Leonardo Nemzeti Iroda több kísérletet tett a szakmai eredmények megismertetésére, hazai disszeminációra, illetve az eredmények pályázati úton való hazai adaptálására. Az eredmények rendkívül szerények, a probléma tartósan megoldatlan.

A ’B’ típusú projektek bírálati folyamatában a kettős – hazai és brüsszeli – bírálati folyamat többek szerint nem volt szerencsés, esetlegességeket, eltérő szakmai megítéléseket eredményezett. Ezáltal néhány projekt valószínűleg szerényebb minőségű termékkel járult hozzá az eredményekhez, mint ami ilyen színvonalú finanszírozás esetén elvárható lenne.

A Leonardo második szakaszának még az első felében alakult ki az a gyakorlat, amely a ’B’ típusú projektek rögzített algoritmus szerinti, az adott szakterületet kiválóan ismerő szakértők általi szakmai monitorozásával és a termékek alapos szakmai lektorálásával segítette a minőségi munkát. A módszer menet közben is fejlődve bevált, a termékek minőségét pozitívan befolyásolta. E szakmai kontroll komolyságát támasztja alá, hogy négy projekt esetében a teljesítés minősége dokumentáltan nem ütötte meg az elvárt jó színvonalat. Ezeknél a személyi költségek egy részének visszafizetésére került sor. Ezt rendkívül pozitív eredménynek, és a többi projekt minőségére is pozitív hatásúnak gondoljuk. Utólag megállapítható, hogy ezeknek a részleges kudarcoknak az okai részben a nem elég körültekintő bírálatokra, több esetben pedig a konzorciumban való nem megfelelő munkamegosztásra, ezt előidéző vezetői hibákra vezethető vissza.

A finanszírozásról

23 A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

A Socrates program keretében támogatásra felhasználható keret 2000–2006 között összességében 2,8 szorosára növekedett. A rendelkezésre álló források kihasználtsága magas szintű, a vizsgált időszak egésze során változó volt, a 2001-es 93%-os érték után 2002-ben érte el az eddigi legmagasabb szintet, és a legutolsó három év folyamán fokozatosan tovább javult. (Socrates melléklet 2. sz táblázat) A pénzügyi támogatások összegében 2004-től jelentős növekedés tapasztalható. A felhasználás a Socrates Nemzeti Iroda törekvései szerint nem a projektek számának további növelésére irányult, hanem nagyobb összegeket bocsátottak rendelkezésre az egyes projektek megvalósítására. Ennek a megközelítésnek az eredménye, hogy az értékelés során megkérdezett projektfelelősök zöme – a korábbiaktól eltérően – a tervezett tevékenységek megvalósításához elegendőnek ítélte a rendelkezésre bocsátott támogatást. A kedvezményezettek részéről elsősorban a részletes tervezhetőség nehézségei, és a költségvetés időközbeni módosításának nehézségei vetődtek fel problémaként. Néhány esetben, elsősorban a közoktatási projektek esetében a finanszírozás belső arányait vitatják az érintettek (pl. az utazásra fordítható jelentős összeg mellett a fejlesztésekhez szükséges kiadások egy részét nem fedezhetik). Pozitív visszajelzést kaptunk a projektvezetőktől a pénzügyi adminisztráció egyszerűsítésére irányuló törekvésekről, bár ez az iskolákban az elszámolási szabályok bonyolultsága és eltérő szabályrendszere miatt nem jelent valódi tehercsökkenést a közoktatási intézményekben tevékenykedő projektek felelősei számára.

Az Erasmus hallgatói mobilitási programot eddig szociális ösztöndíjakkal támogatta az oktatási tárca. Ennek éves összege 150 millió Ft körül mozgott (600 000 euró). Ez a forrás, amely a kieső PHARE forrásokat pótolta, a szerény (átlagosan havi 250 eurós) hallgatói ösztöndíjak 50 euróval történő kiegészítését tette lehetővé, ami a mobilitásban részt vevő hallgatók mintegy 40%-át érintette. A kiegészítő támogatás 2005-től megszűnt.

Az intézményi szintű támogatás élénkülőben van, a felsőoktatási intézmények igyekeznek saját erejükhöz mérten jelentős forrásokkal ösztönözni a rászoruló hallgatókat a programban való részvételre.

Ugyancsak az oktatási tárca volt a forrása egy egyszeri tartalék képzésének, amely rendkívüli esetekben szolgálhatott a támogatás megelőlegezésére, amennyiben azok késedelmes érkezése hátráltatta a program megvalósítását. Ez azonban csak töredéke (az éves költségvetésnek mindössze 2-3%-a) annak, mint amire a pénzek késedelmes érkezése miatt ténylegesen szükség lenne. Ugyancsak az oktatási tárca évi kb. 42 ezer euróval támogatta az Erasmus program keretében szervezett intenzív nyelvi kurzusokat, a magyarországi Arion szemináriumok megszervezését, illetve az Európai Nyelvi Díj odaítélését. A 2006-ban megszüntetett Informatikai tárca kb. 200 ezer eurós támogatást biztosított az informatikai témájú tanulmányokat

24 A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

folytató Erasmus hallgatóknak (82 fő részére), valamint informatikai tárgyú projektek számára az önrész biztosítására. A British Council az Egyesült Királyságba utazó Erasmus hallgatók számára kiegészítő támogatást adott.

A Leonardo programban a pályázati források – uniós csatlakozásunknak köszönhetően – meredeken emelkedtek 2000 és 2006 között. Mobilitásra a szakasz utolsó évében több mint háromszoros, a ’B’ típusú projekteknél több mint kétszeres forráshoz jutott Magyarország. A kezdeti arányok a mobilitás felé tolódtak el, amit úgyszólván mindenki pozitívan fogadott, aki jól ismeri a program egészét. A ’B’ típusú projektek fajlagos támogatása 2000–2006 között nagyjából szinten maradt, a mobilitási projekteké enyhén nőtt, de ez főleg az egy projekt által bevont kedvezményezettek számának növekedéséből adódik. Több alkalommal került sor kiegészítő hazai források bevonására. Ezek részben a hátrányos helyzethez kapcsolható többletköltségeket kívánták fedezni és a méltányossági szempontokat próbálták kezelni, illetve jelentős bővülésre is lehetőséget teremtettek. 2003–2005 között összességében az ezer főt is meghaladta a kiegészítő hazai forrásból külföl­ dön gyakorlatot folytatott kedvezményezettek száma.

A Leonardo program finanszírozási módja az összes szereplő – a nemzeti iroda, a pályázók – meglátása szerint rugalmasan fejlődött, finomodott az elmúlt néhány évben. Ennek eredményeként csak ritkán fordul elő, hogy finanszírozási okokból – például előfinanszírozáskor szükséges tartalék források hiányában – meghiúsulna egy projekt. A mobilitási programban ennek köszönhetően már nincsenek tartalékok, a támogatási szintet évtizedes tapasztalattal sikerült „jól belőni”. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy egyes részterületek alulfinanszírozottak, akadályozzák a potenciális pályázói kör bővülését. Ugyanakkor a hátrányos helyzethez kapcsolódó kiegészítő finanszírozások e problémát részben képesek kezelni. A fejlesztési programok továbbra is rendkívül jól finanszírozottak.

A pénzügyi támogató és ellenőrző funkciók hatékonyan, és a szereplők által is méltányosan zajlanak. Az uniós programoknál megkívánt pénzügyi kultúra alapvetően rendelkezésre áll az ismételten pályázóknál, csupán az intézmények első pályázatainál vannak fennakadások.

A sikeres pályázók különböző mértékben önrészt is vállalnak és fordítanak a projektekre. A ’B’ típusú projekteknél ez fejlesztésenként változó mértékű és formájú, nem szokott gondot okozni. A Leonardo mobilitási projektek olykor csak 10% körüli, máskor 30–50%-os önrésszel valósíthatók meg, tipikusnak a 25–35% mondható. Az önrész mértéke a pályázók – intézmények és kedvezményezettek – lehetőségein is múlik. Ugyanazt a projektet egy jobban ellátott intézmény drágábban, a szegényebb olcsóbban, szerényebb feltételek között valósítja meg. A pályázók zöme nem elégedetlen a pályázható források mértékével. Ugyanakkor a projektben dolgozók honorálatlan többletmunkája és tehervállalása nélkül a projekteket nem lehetne megvalósítani. Akik ezt nem vállalják – sokan vannak –, azok nem is jelennek meg a Leonardo program pályázói között. Általános pályázói észrevétel, hogy a megélhetési költségek növekedését nem követte a támogatás.

A Leonardo mobilitási projektek hatékonynak tekinthetők. Pénzügyi tartalékok nincsenek benne, sőt, az alulfinanszírozottság bizonyos értelemben hatékonyságot csökkentő tényező. Amikor korábban minőségi mobilitást megvalósító intézmények színvonalas pályázatainál kell csökkenteni a támogatható kedvezményezettek számát, akkor fajlagosan drágulnak a projektek. A ’B’ típusú projektek hatékonyságáról csak alaposabb vizsgálat esetén lehetne megalapozott állítást mondani, különösen a projekttermékek utóéletének, hasznosulásának ismeretében.

A megítélt mobilitási keret felhasználási aránya a Leonardo programban évenként 93% körül alakult, de a maradék 7% egy része a még futó nyertes projektek számára átcsoportosítható, ha eredetileg az igényeltnél forráshiány miatt csökkentett számú kedvezményezettre kaptak támogatást. Lényegesen alacsonyabb, 83–95% között változott ugyanez a mutató a ’B’ típusú projekteknél, ahol az átlagot erősen lerontja, ha egy nem megfelelő záró értékelést kapott projektnél a személyi költségek egy részét vissza kell fizetni.

Ajánlások az Egész életen át tartó tanulás program számára A több mint egy évtizede működő programok nemzeti szintű hatásainak kézzel fogható mérése a jelenlegi értékelés során is komoly akadályokba ütközött. Kidolgozatlanok azok a jelzőszámok és megközelítésmódok, amelyekkel az egyes program, illetve tevékenységtípusok közvetlen és hosszú távú közvetett hatásai megbízhatóan mérhetőek. Nemzeti szinten – a közoktatási programokat érintően – elindult a mérési és értékelési rendszerek kidolgozása. Rendkívül hasznos lenne, ha ezekhez a munkálatokhoz hasonlóan, és részben

25 A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

azokhoz kapcsolódóan sor kerülne a projektek rövid és hosszú távú, direkt és indirekt hatásainak mérésére szolgáló eszközök kidolgozása és szélesebb körben való megismertetése. A program ugyan a szakma széles körében vívott ki elismertséget, de hatásvizsgálat híján nem tudhatjuk, hogy nem volna-e hatékony megoldás összességében sokkal több, vagy éppen sokkal kevesebb forrást biztosítani a programokra, illetve egyes összetevőikre, más hangsúlyokkal kiírni a felhívásokat. Ezért javasoljuk, hogy – feltétlenül nemzetközi együttműködésben – célzott hatásvizsgálatok sorára kerüljön sor, amelyek visszacsatolása a programok egyes komponenseinek és egészének hatékonyságát pozitívan befolyásolnák. A hatásvizsgálatok hozzájárulnának ezen túl a nemzeti szakpolitikákba való fokozottabb integráláshoz is, amelyek talán nem csak Magyarországon akadályai a program eredményei jobb hasznosulásának.

A centralizált projektekről, azok eredményeiről, az azokban dolgozó magyar partnerek aktivitásáról csak esetlegesen értesül a hazai szakmai közvélemény. Feltétlenül szükségesnek gondoljuk a centralizált projektekről való, a jelenleginél hatékonyabb tájékoztatást. Ezt önmagában a ráfordítások mértéke is indokolná.

Ki kell alakítani azokat a szervezési garanciákat és szerződésbe foglalt partneri kötelességeket, amelyek biztosítják a nemzetközi együttműködések ezen köréről való informálódás lehetőségét, növelik a termékek megjelenésének és használatának valószínűségét az egyes országokban. Természetesen az adott fejlesztés jellegétől függ, hogy a projektmunkáról vagy annak termékéről kell-e több információt közzétenni. Ahhoz, hogy az eredmények a tagországok szintjén is érdemben hasznosuljanak, szükséges a fejlesztési törekvések értelmezése, „lefordítása”, az adott ország kommunikációs csatornái és szakmai hálózatai felé történő közvetítésre. Mindez javítaná a centralizált pályázatok átláthatóságát és eredményeinek hasznosulását.

Továbbra is, az elmúlt néhány évben történt pozitív elmozdulás ellenére is a fejlesztések eredményeinek hasznosulása tűnik a programok gyenge pontjának. A valorizáció néhány éves története sem tűnik sikertörténetnek, értelmezése nem egységes, sok szereplő kampányszlogennek tekinti. A valorizáció terén való előrelépést kulcsfontosságúnak tartjuk. Ezt csak úgy tudjuk elképzelni, ha ebben európai és különösen nemzeti szintű koordinációval – amelynek lehetséges, de nem szükséges főszereplői a nemzeti irodák – történnek lépések. A pályázatot megvalósítóktól érdemi többletteljesítmény érdekeltség és kapacitás hiánya miatt nem várható, a projektgazdáknak a továbbra is elvárandó disszeminációs feladatok mellett csak az együttműködésre kell garanciát vállalniuk, lehetőség szerint a projekt lezárása után is. Európai szinten elsősorban a jól használható adatbázisok megteremtése, a hozzáférések és együttműködések szabályozása és kereteinek a megteremtése a fő feladat. Nemzeti szintű feladat lenne a láthatóvá váló eredmények rendszeres szörfölése, szűrése, adaptálhatóságának megítélése, ehhez stratégiai tervek készítése, és a helyi viszonyokhoz illeszkedő – pályázati vagy egyéb – hasznosítási mechanizmusok kialakítása. Mindezek finanszírozását érdemes volna a fejlesztési keretek terhére biztosítani, amely az így rendelkezésre álló teljes forrásmennyiség jobb hasznosulását eredményezné. Az innovációs transzferprojektek indítását már ebbe az irányba megtett, de elégtelen lépésnek tartjuk.

A program keretei, a brüsszeli és a nemzeti szintű illetékességek és együttműködések, a program tervezésének, lebonyolításának és ellenőrzésének rendje stabilnak mondható, valamennyi szereplő pozitívan vélekedik ezekről. Egyetlen pont van, amelyre érdemes volna még több figyelmet fordítani, amely a projektek eredményességét növelné. Különösen a nagyobb pályázatoknál volna hatékony több forrást és figyelmet fordítani a segítő és ellenőrző funkciót egyaránt ellátó szakmai monitorozásra, terméklektorálásra és szakmai értékelésre. Ezek rendjét nemzeti tapasztalatok alapján – legalább ajánlás szinten – érdemes volna egységesíteni, következményeit, visszacsatolását rendszeressé és normatívvá tenni. Érdemes volna ezt összekapcsolni a minőséghez szorosabban kötött ösztönzőkkel, változtatni a finanszírozási arányokon. A termékek kifejlesztését a korábbinál alacsonyabb szinten kellene finanszírozni, az így felszabaduló forrást a minőséget és a hasznosulást utólag honoráló módon kapnák meg az arra érdemes partnerségek.

V Következtetések

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

26

A Socrates és Leonardo 2000–2006 közötti működésének átfogó értékelésekor tényekkel is alátámasztha­ tóan igen eredményes programok kerültek lezárásra. A II. szakasz eleje óta mindkét program aktivitása meredeken nőtt, miközben a projektek minősége is emelkedett. Az Európai Unióba történt belépést megelőző felkészülésben, az Unión belüli együttműködés előnyeinek és nehézségeinek megismerése rendkívül fontos tanulási folyamatot eredményezett.

A program második szakaszában néhány területen, mint például az esélyegyenlőség szempontjának érvényesítése, a fejlesztő projektek szakmai monitorozása, a projekteredmények szélesebb körű hasznosításának menedzselése, jelentős előrelépések történtek.

A II. programszakasz lezárulását követően létrejöttek az új program működési keretei, a tevékenységtípusok, és az alprogramok célcsoportok szerinti differenciálása a korábbinál áttekinthetőbb szerkezetben került kialakításra. Az új struktúra és szabályozás első fogadtatása kimondottan kedvező.

Mindkét program hazai megvalósítása igen eredményesnek nevezhető, mindkét programiroda működése magas színvonalú, sőt hazai viszonylatban sok szempontból kiemelkedő. Ezeknek az elért eredményeknek a megtartása is komoly erőfeszítést kíván a továbbiakban. Úgy ítéljük meg, hogy a munka minőségének további javítását elsősorban a nehezen bevonható célcsoportok elérése, a projekteket megvalósító intézmények körének bővítése, és a területi aránytalanságok feloldása, például a kisebb településeken működő iskolák bevonása jelentheti.

Vi melléklet a socrates program értékeléséhez 1. sz. táblázat

A Socrates decentralizált pályázatok és projektek száma 2000–2006

Tevékenységek, akciók

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Comenius (Közoktatás)

538

431

434

394

463

546

597

Comenius 1 Iskolai projektek 153 191 161 120 147 206 Comenius 1 Nyelvi projektek 19 10 14 14 26 32 Comenius 1 Iskolafejlesztési - 14 30 27 37 55 projektek Előkészítő Látogatások 79 44 62 72 42 36 Comenius Tanár-tovább- 142 124 132 131 169 174 képzési ösztöndíjak Comenius Nyelvtanár 28 45 36 30 42 41 asszisztensi ösztöndíjak

Erasmus (Felsôoktatás)

218 47 35

43

~3000 18 158

27

Hallgatói ösztöndíjak (fő) 1623 1576 1779 1970 2059 2678 Fogyatékkal élő hallgatók 5 3 10 17 17 15 kiegészítő támogatása Intenzív Nyelvi Előkészítő - 51 63 73 71 147 Kurzusok hallgatói támogatások Rövidtávú oktatói mobilitás 627 571 453 442 452 586

Grundtvig (Felnôttoktatás, felnôttképzés)

47 206

Arion tanulmányutak 39 40 38 40 46 52

Centralizált projekteket 19 15 29 37 15 55 előkészítő látogatások

Forrás: A Socrates Nemzeti Iroda ill. a Tempus Közalapytvány éves jelentései Megj.: Az adatok a beszámoló idején éppen érvényes állapotot tükrözik.

54 12

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

Grundtvig 2 Tanulási

9 15 19 32 41 47 kapcsolatok Grundtvig 2 1 1 6 11 19 14 Előkészítő látogatások Grundtvig 3 5 13 3 7 10 18 Felnőttoktatók mobilitása

2. sz. táblázat

A Socrates decentralizált egyes pénzügyi mutatói 2000–2006

Tevékenységek, akciók

2000

2001 2002/2003

2003

2004

2005 2006

Socrates forrás Támogatási keret (Euró) Megítélt támogatás (Euró) Relatív növekedés mértéke (2000-hez viszonyítva %-ban) ebből Közoktatás Felsőoktatás (Erasmus) Grundtvig Arion Felhasznált költségvetés (%)

3 158 301 3 653 799

4 156 480

4 195 511 6 277 235

7 335 446 8 623 104

3 042 012

3 423 635

4 130 499

4 158 411 6 070 093

7 186 255

8 519 048

100

112,5

135,8

236,2

280,0

934 302

1 053 185

1 582 367

1 338 021 2 121 067

1 944 658

2 131 215

2 253 657

2 607 415

77 358

119 903

144 991

266 073

354 424

442 907

37 860

39 700

37 850

39 558

64 050

66 648

68 685

96,31

93,00

99,30

99,10

96,67

97,96

98,79

399 052*

563 111*

553 291*

919

3 179

Kiegészítő támogatások Phare forrás/támogatás (Euró) Összes elfogadott decentralizált pályázat száma

136,7

199,5

2 374 902 2 559 287

3 601 711 4 346 694

5 435 873

550 153 670

2 666

2 851

3 223

946

a socrates és a leonardo program magyarországon, 2000–2006

28

Forrás: A Socrates Nemzeti Iroda, illetve a Tempus Közalapítvány éves jelentései Megj.: Az adatok a beszámoló idején éppen érvényes állapotot tükrözik. * Forintról átszámítva (1 Euró=260 Ft)

1. sz. ábra

Comenius közoktatási projektek – a pályázók földrajzi megoszlása 2000

Comenius közoktatási projektek – a nyertes pályázók földrajzi megoszlása 2000

3. sz. ábra

Comenius közoktatási projektek – a pályázók földrajzi megoszlása 2006

29

2. sz. ábra

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

30

4. sz. ábra

Comenius közoktatási projektek – a nyertes pályázók földrajzi megoszlása 2006

5. sz. ábra Comenius közoktatási projektek – az elnyert pénzügi támogatás megyénként (euróban) 2000

6. sz. ábra Comenius közoktatási projektek – az elnyert pénzügi támogatás megyénként (euróban) 2006

31 A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

7. sz. ábra A Erasmus mobilitásban résztvevô hallgatók számának alakulása 2000-2006 között

3. sz. táblázat Az Erasmus mobilitási programban részt vevô hallgatók megoszlása nem és településtípus szerint 2000–2006

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Fő összesen 2001 1734 1829 2058 2315 2669 3129

ebbôl férfi 692 596 640 715 815 945 1039 % 34,5 34,3 34,9 34,7 35,2 35,4 33,2 nô 1 309 1 138 1189 1 343 1500 1724 2090 % 65,5 65,7 65,1 65,3 64,8 64,6 66,8

budapesti 932 845 887 1 067 1272 1350 1632 % 46,6 48,7 48,5 51,8 54,9 50,6 52,1 vidéki hallgatók 1 069 889 942 991 1043 1319 1479 % 53,4 51,3 51,5 48,2 45,0 49,4 47,9

összes 15735 5442 34,5 10293 65,5 7985 50,7 7732 49,3

Forrás: A Socrates Nemzeti Iroda

4. sz. táblázat Az Erasmus mobilitási programban részt vevô hallgatók megoszlása a célországok szerint 2000–20061

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

32

Ország

2005

2006

összes

Ausztria 92 93 104 111 119 160 Belgium 113 93 82 98 124 137 Bulgária 2 2 Ciprus Csehország 5 14 Dánia 57 43 48 44 69 80 Egyesült Királyság 135 112 96 108 108 131 Észtország 1 6 Finnország 199 152 184 201 206 227 Franciaország 275 223 214 276 283 321 Görögország 48 37 37 41 42 59 Hollandia 145 121 136 146 162 173 Írország 8 7 11 15 8 16 Izland 1 Lengyelország 17 34 Lettország 1 Liechtenstein 4 8 Litvánia 1 Németország 536 460 497 567 611 680 Norvégia 33 47 Olaszország 205 189 208 225 237 272 Portugália 36 34 56 42 44 42 Románia 5 Spanyolország 91 120 100 125 157 150 Svédország 61 50 56 58 63 71 Szlovákia 1 5 Szlovénia 9 7 Törökország 10 19 Összes 2001 1734 1829 2057 2315 2669

2000

2001

2002

2003

2004

151 167 4 4 39 104 176 11 243 335 53 188 18 4 51 4 3 5 688 41 272 58 13 197 65 14 19 36 ~2963

830 814 8 4 58 445 866 18 1412 1927 317 1071 83 5 102 5 15 6 4039 121 1608 312 18 940 424 20 35 65

Forrás: A Socrates Nemzeti Iroda 1

Magyarország EU-csatlakozása előtt nem lehetett az Erasmus keretében mobilitást támogatni a többi részt vevő nem EU tagállamba (társult országok + EFTA országok).

8. sz. ábra A férfiak és nôk aránya az Erasmus mobilitásban részt vevô hallgatók között – 2000–2006

33 A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

9. sz. ábra A budapesti és vidéki hallgatók aránya az Erasmus mobilitási programban részt vevôk körében – 2000–2006

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

34

10. sz. ábra

Az Erasmus ösztöndíjasok megoszlása – célországok szerint, 2000–2006

VII függelék a socrates program értékeléséhez Forráslista n

n n n n n n n n

„ Mobilitás és európai együttműködés” Nemzeti Szakértői Jelentés – Magyarország, Tempus Közalapítvány, 2003. június ProTeachears – Comenius 1 project Analysis http://www.saaic.sk/proteachers/files/analyza.pdf Tempus Közalapítvány – Közhasznúsági jelentés 2000 Tempus Közalapítvány – Közhasznúsági jelentés 2001 Tempus Közalapítvány – Közhasznúsági jelentés 2002 Tempus Közalapítvány – Közhasznúsági jelentés 2003 Tempus Közalapítvány – Közhasznúsági jelentés 2004 Tempus Közalapítvány – Közhasznúsági jelentés 2005 Tempus Közalapítvány – Közhasznúsági jelentés 2006

Releváns interjúalanyok n n n n n n n n n n

n

n n

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

n

35

n

A pályázatok bírálatában részt vevő szakértők A felügyelő minisztérium vezető tisztségviselője (kapcsolattartó) A Tempus Közalapítvány vezetője A szakmai tanácsadó testület vezetője és tagjai A felügyelő minisztérium vezető tisztségiviselője (kapcsolattartó) A pályázatok bírálatban résztvevő szakértők A Socrates Nemzeti Iroda vezetője A Socrates Nemzeti Iroda programkoordinátorai (Erasmus, Comenius) A Tempus Közalapítvány (mint ernyőszervezet) pénzügyi felelőse A Tempus Közalapítvány (mint ernyőszervezet) PR felelőse A Tempus Közalapítvány (mint ernyőszervezet) ügyfélszolgálati felelőse A Tempus Közalapítvány (mint ernyőszervezet) esélyegyenlőségi koordinátora Erasmus mobilitási program intézményi koordinátorok Az egyes projektek felelősei (21 interjú) Egyéni kedvezményezettek (Erasmus, Arion, Comenius Nyelvtanár asszisztensek)

VIII melléklet a leonardo program értékeléséhez 1. sz. táblázat A beadott és támogatott mobilitási projektek száma és a megítélt támogatás mutatói (1997–2006)

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Beadott projektek Az előző évi %-ában

24

54

87

103

118

110

133

174

157

235

225

161

118

114

93

121

145

91

150

Támogatott projektek Az előző évi %-ában

24

38

44

59

71

68

69

102

125

159

158

129

134

120

96

101

148

123

127

100

70

51

57

60

62

52

66

80

68

200 000

486 122

635 250

8 333

12 793

14 438

Támogatott/ beadott (%) Megítélt támogatás (Euró) Egy projektre megítélt támogatás (Euró)

1 028 804 1 062 288 1 132 043 1 160 000 2 566 096 2 930 000 3 417 598

17 437

14 901

16 648

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

36

Forrás: Közhasznú jelentések, TKA éves jelentések, Pályázati Pavilon magazinok (TKA)

1. sz. ábra Beadott és támogatott projektek száma, 2000–2006

16 811

22 314

23 440

21 494

2. sz. táblázat Pályázati keret, illetve megítélt támogatás a mobilitási és a „B” típusú projektekben (EUR)

Mobilitás „B” típusú projektek

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

1 028 804 1 062 288 1 132 043 1 162 400 2 566 096 2 930 000 3 471 000 883 570 1 434 451 1 681 999 1 752 266 2 844 655 2 097 713 2 174 063

2. sz. ábra Pályázati keret, illetve megítélt támogatás a mobilitási és a „B” típusú projektekben

37 A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

3. sz. táblázat A beadott és támogatott projektek száma, „B” típusú (kísérleti, szaknyelvi és hálózati) projektek (2000–2006)

Kísérleti Nyelvi Hálózati Összesen Nyertes Egy projektre eső támogatás, euró

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

47 14 1 62 6 147 262

52 10 0 62 5 286 890

24 7 2 33 5 336 400

35 7 3 45 6 292 044

31 4 2 37 11 258 605

20 3 1 24 7 299 673

33 3 0 36 7 310 580

3. sz. ábra „B” típusú projektek fajlagos támogatása, euró

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

38

4. sz. táblázat

A nyertes mobilitási projektek kedvezményezettjeinek a száma (1997–2006)

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2000–2006

Szakmai alapképzésben részt vevők Egyetemisták és főiskolások Fiatal dolgozók és friss diplomások Oktatók, szakértők, HR-vezetők

154

247

304

460

524

388

578

805

850

1091

4696

0

15

57

71

136

126

152

282

250

260

1277

4

15

10

32

92

78

81

122

203

168

776

73

205

135

201

214

200

227

276

361

359

1838

Összesen

231

482

506

764

966

792

1038

1485

1664

1878

8587

4. sz. ábra

Kedvezményezettek számának alakulása projekttípusonként, 2000–2006

39 a socrates és a leonardo program magyarországon, 2000–2006

5. sz. táblázat Nemek szerinti megoszlás a mobilitási kedvezményezettek között évenként, programtípusonként, 2000–2005, %

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2000–2005

2000–2005, N

Szakmai alap- Ffi 61,8 45,4 42,6 47,9 57 56,8 52,8 képzésben Nő 38,2 54,6 57,4 52,1 43 43,2 47,2 részt vevők

2027 1810

Egyetemisták Ffi 60,6 44,9 34,9 35,5 33,2 34,9 és főiskolások Nő 39,4 55,1 65,1 64,5 66,8 65,1

37,3 62,7

414 696

Fiatal dolgozók Ffi 78,1 42,4 60,3 42,0 52,1 52,4 és friss diplomások Nő 21,9 57,6 39,7 58,0 47,9 47,6

51,8 48,2

368 342

Oktatók, szakértők, Ffi HR-vezetők Nő

62,3 37,7

1081 655

61,8 38,2

55,9 44,1

61,3 38,7

65,4 34,8

62,4 37,6

64,7 35,3

6. sz. táblázat Fogyatékosok aránya a mobilitási kedvezményezettek között évenként, programtípusonként, 2000–2005, %

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

40

2005

2000–2005

2000–2005, N

Szakmai alapképzésben 0 1,6 6,4 12,1 4,9 4,8 részt vevők

2000

2001

5,7

219

Egyetemisták és 0 25,0 0,0 0,0 0,3 főiskolások

0

3,2

35

Fiatal dolgozók és 0 0 0 0 0 friss diplomások

0

0

0

Oktatók, szakértők, HR-vezetők

0

0,2

3

0

0

2002

0,5

2003

0,4

2004

0,2

7. sz. táblázat Életkor szerinti megoszlás a mobilitási kedvezményezettek között évenként, programtípusonként, 2000–2005, %

2000

2001

2002

2003

2004

2005 2000–2005

2000–2005, N

Szakmai alapkép- <18 n.a.

39,1 31,2 39,1 18,9 24,1 27,7 zésben részt vevők 18–21 n.a.

53,8 50,9 54,8 63,2 61,6 59,4 22–25 n.a.

6,9 8,4 5,7 17,5 14,1 12,5 25>

n.a.

0,2 0,7 0,3 0,4 0,1 0,4

Egyetemisták és főiskolások

<18

0

1012 2170 456 13

0,0 0,0 0,0 0,5 0,8 0,4 46,3 32,5 31,1 12,3 16,7 23,3 22–25 69,0 50,0 57,9 47,7 71,0 65,9 62,5 25>

4,2 3,7 9,5 21,2 16,1 16,7 13,9

4 258 693 154

Fiatal dolgozók <18 0,0 és friss diplomások 18–21 0,0 22–25 25,0 25> 75,0

3 110 229 368

18–21 26,8

0,0 28,3 23,9 47,8

0,0 19,2 52,6 28,2

0,0 21,0 29,6 49,4

0,8 15,1 34,5 49,6

0,5 8,5 27,5 63,5

0,4 15,5 32,3 51,8

8. sz. táblázat Szakmai alapképzésben részt vevôk mobilitási idôtartamának megoszlása, 2001–2005, %

2001

2002

2003

2004

2005

2001–2005

2001–2005, N

3–13 hét Legalább 14 hét

97,3 2,7

n.a. n.a.

94,6 5,4

88,2 11,9

90,8 9,2

91,4 8,6

2947 276

9. sz. táblázat Hallgatók mobilitási idôtartamának megoszlása, 2004–2005, %

2004

2005

5,7 78,9 10,0 5,0 0,3

25,1 60,6 10,8 3,6 0,0

13 hét

14–20 hét

21–30 hét

31–40 hét

40 hétnél több

2000–2005, N 80 388 57 24 1

10. sz. táblázat Fiatal dolgozók és friss diplomások mobilitási idôtartamának megoszlása, 2004–2005, %

2004

2005

9 hét 10 –14 hét 15 –20 hét 21– 30 hét 31– 40 hét 40 hétnél több

13,1 27,9 30,7 16,4 0,8 11,1

18,0 23,8 25,4 19,6 2,1 11,1

2000–2005, N 66 113 123 77 6 48

11. sz. táblázat A szakmai gyakorlatok átlagos idôtartama célcsoportonként

Minimálisan előírt idôtartam

(hét) Szakmai alapképzés Felsőoktatás Fiatal dolgozók / friss diplomások

3 13 9

Átlagos idôtartam (2005) 5,6 16,8 20

Átlagos idôtartam (2006) 5,85 17,04 17,41

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

41

12. sz. táblázat Csereprogramok résztvevôi mobilitási idôtartamának megoszlása, 2004–2005, %

2004

2005

1 hét 2 hét Legalább 3 hét

50,3 43,4 6,3

59,2 35,3 5,5

2000–2005, N 451 329 49

13. sz. táblázat A mobilitásban használt nyelvek megoszlása, 2000–2005, %

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

42

Szakmai alapképzésben részt vevők

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2000–2005

angol 20,4 49,1 46,1 47,2 48,7 49,6 német 22,5 33,3 43,3 38,5 40,2 40,1 francia 52,9 10,9 6,6 5,5 2,0 2,4 olasz 0,0 0,0 0,2 3 4,9 4,3 spanyol 0,0 0,0 0,0 0,2 0,5 0,0 magyar 4,2 0,0 3,4 2,9 1,1 1,7 egyéb 0,0 6,7 0,4 2,7 4,8 1,9

Egyetemis- angol 32,4 34,2 28,8 39,4 38,2 40,5 ták és német 53,5 40,9 41,1 25,0 26,3 30,5 főiskolások francia 2,8 17,4 19,9 16,1 13,1 14,1 olasz 0,0 0,0 8,2 3,9 5,5 4,1 spanyol 11,3 6,7 2,1 5,6 14,6 10,4 magyar 0,0 0,7 0,0 0,0 0,7 0,0 egyéb 0,0 0,0 0,0 10 1,7 0,4

Fiatal dolgo- angol 65,6 35,0 13,8 38,9 50,8 52,9 zók és friss német 34,4 14,0 27,6 37,8 21,2 25,6 diplomások francia 0,0 13,4 28,7 0,0 11,1 11,6 olasz 0,0 20,4 11,5 22,2 6,1 5,4 spanyol 0,0 0,0 13,8 0,0 7,7 2,9 magyar 0,0 14,6 0,0 0,0 0,0 0,0 egyéb 0,0 2,6 4,6 1,1 3,1 1,6

Csereprog- angol 20,4 43,3 43,3 51,9 37,4 48,6 ramok német 22,5 35,7 44,7 34,1 36,2 36,5 francia 52,9 0,0 4,6 4,5 8,4 8,5 olasz 0,0 3,6 0,0 0,0 1,8 1,2 spanyol 0,0 0,0 0,0 0,0 2,6 0,0 magyar 4,2 17,0 7,4 9,4 12,8 4,1 egyéb 0,0 0,4 0,0 0,0 0,8 1,2

2000–2005, N

47,2 38,5 6,6 3,1 0,2 1,7 2,8

2118 1724 295 138 9 75 124

37,0 32,1 14,5 4,3 9,7 0,3 2,1

456 396 179 53 120 4 26

44,4 23,9 11,8 10,3 4,6 2,5 2,5

402 216 107 93 42 23 22

41,5 35,4 10,5 1,3 0,8 9,6 0,9

834 712 211 26 16 194 19

5. sz. ábra

Szakmai alapképzésben használt nyelvek aránya, 2001–2005

6. sz. ábra

Hallgatói mobilitásban használt nyelvek aránya, 2001–2005

43 A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

14. sz. táblázat

A szakmai alapképzés mobilitási célországai éves bontásban, 2000–2005, %

1. Németország 2. Franciaország 3. UK 4. Finnország 5. Ausztria 6. Olaszország 7. Svédország 8. Dánia 9. Szlovákia 10. Hollandia 11. Írország 12. Csehország 13. Spanyolország 14. Norvégia 15. Portugália 16. Belgium 17. Görögország 18. Lengyelország 19. Málta 20. Románia 21. Izland 22. Törökország

a socrates és a leonardo program magyarországon, 2000–2006

44

15. sz. táblázat

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2000–2005

21,5 64,4 0,0 7,3 0,0 0,0 0,0 2,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4,2 0,0 0,0

23,3 17,2 17,2 9,0 12,0 0,0 6,5 0,0 0,0 6,1 0,0 0,0 2,7 0,8 0,0 1,0 4,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

40,6 9,4 16,1 11,8 2,2 4,3 0,0 0,0 2,7 8,1 0,0 0,0 0,0 0,5 3,2 1,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

33,0 14,5 7,1 2,1 14,0 6,9 7,3 5,0 0,0 0,5 0,3 0,2 2,1 0,7 2,9 0,5 0,0 2,8 0,0 0,0 0,0 0,0

37,6 5,4 10,1 9,0 6,0 9,1 4,5 3,4 3,2 1,3 4,0 2,7 0,6 1,0 0,0 0,5 0,0 0,3 0,0 0,0 0,2 0,1

37,5 7,5 8,5 7,1 7,8 9,4 4,4 3,0 5,2 1,0 2,9 2,3 0,0 0,7 0,0 0,6 0,0 0,0 2,0 0,0 0,0 0,1

34,7 11,7 10,3 7,8 7,7 6,9 4,5 2,7 2,6 2,3 2,2 1,5 0,9 0,8 0,7 0,6 0,6 0,5 0,4 0,2 0,1 0,1

1439 486 426 322 318 285 187 114 108 94 91 64 36 32 29 26 23 20 19 8 3 2

A mobilitás célországai programtípusonként a szakmai alapképzés célországainak sorrendjében, 2000–2005, N és % Szakmai alapképzés

Felsőoktatás

2000–2005 2000–2005 % N

1. Németország 2. Franciaország 3. UK 4. Finnország 5. Ausztria 6. Olaszország 7. Svédország 8. Dánia 9. Szlovákia 10. Hollandia 11. Írország 12. Csehország 13. Spanyolország 14. Norvégia 15. Portugália 16. Belgium 17. Görögország 18. Lengyelország 19. Málta 20. Románia 21. Izland 22. Törökország

2000–2005, N

21,5 64,4 0,0 7,3 0,0 0,0 0,0 2,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 4,2 0,0 0,0

23,3 17,2 17,2 9,0 12,0 0,0 6,5 0,0 0,0 6,1 0,0 0,0 2,7 0,8 0,0 1,0 4,4 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

2000–2005 2000–2005 % N

40,6 9,4 16,1 11,8 2,2 4,3 0,0 0,0 2,7 8,1 0,0 0,0 0,0 0,5 3,2 1,1 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

33,0 14,5 7,1 2,1 14,0 6,9 7,3 5,0 0,0 0,5 0,3 0,2 2,1 0,7 2,9 0,5 0,0 2,8 0,0 0,0 0,0 0,0

Fiatal dolgozók, friss diplomások 2000–2005 2000–2005 % N

37,6 5,4 10,1 9,0 6,0 9,1 4,5 3,4 3,2 1,3 4,0 2,7 0,6 1,0 0,0 0,5 0,0 0,3 0,0 0,0 0,2 0,1

37,5 7,5 8,5 7,1 7,8 9,4 4,4 3,0 5,2 1,0 2,9 2,3 0,0 0,7 0,0 0,6 0,0 0,0 2,0 0,0 0,0 0,1

Csereprogramok 2000–2005 2000–2005 % N

34,7 11,7 10,3 7,8 7,7 6,9 4,5 2,7 2,6 2,3 2,2 1,5 0,9 0,8 0,7 0,6 0,6 0,5 0,4 0,2 0,1 0,1

1439 486 426 322 318 285 187 114 108 94 91 64 36 32 29 26 23 20 19 8 3 2

16. sz. táblázat A szakmai alapképzés gyakorlatai elismerésének módja éves bontásban, 2001–2005, %

A képzés integráns része – Europass kiadásával A képzés integráns része – Europass nélkül A képzés választható része – Europass kiadásával A képzés választható része – Europass nélkül Nem része a képzésnek – a gyakorlóhely látogatási bizonyítványt ad VA6 Nem része a képzésnek – egyéb megoldás

2001

2002

2003

2004

2005

0,0 24,6 4,2 33,2 38

0,0 35,4 0,0 13,8 42,3

4,3 39,3 12,6 22 14,7

58,1 7,1 26,1 5,7 3,0

47,9 10,0 29,4 8,3 4,5

0,0 0,0 100

0,0 0,0 100

7,1 0,0 100

0,0 0,0 100

0,0 0,0 100

17. sz. táblázat A hallgatók gyakorlatai elismerésének módja éves bontásban, 2001–2005, %

2003

2004

2005

0,0 58,1 0,0 29,4 12,5

0,0 77,8 0,0 21,4 0,8

0,0 32,2 12,5 32,2 23,0

57,1 3,5 14,2 0,8 23,6

51,6 5,2 17,1 0,8 24,6

0,0 0,0 100

0,0 0,0 100

0,0 0,0 100

0,0 0,8 100

0,0 0,8 100

18. sz. táblázat A fiatal dolgozók és friss diplomások gyakorlatai elismerésének módja éves bontásban, 2001–2005, %

A képzés integráns része – Europass kiadásával A képzés integráns része – Europass nélkül A képzés választható része – Europass kiadásával A képzés választható része – Europass nélkül Nem része a képzésnek – a gyakorlóhely látogatási bizonyítványt ad VA6 Nem része a képzésnek – egyéb megoldás

2001

2002

2003

2004

2005

0,0 3,2 0,0 31,2 51,6

0,0 37,2 0,0 12,8 48,7

0,0 28,4 0,0 13,6 58,0

24,4 11,3 12,2 0,0 41,2

27,5 17,5 0,0 0,0 42,3

14,0 0,0 100

1,3 0,0 100

0,0 0,0 100

8,8 2,1 100

11,1 1,6 100

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

2002

45

A képzés integráns része – Europass kiadásával A képzés integráns része – Europass nélkül A képzés választható része – Europass kiadásával A képzés választható része – Europass nélkül Nem része a képzésnek – a gyakorlóhely látogatási bizonyítványt ad VA6 Nem része a képzésnek – egyéb megoldás

2001

19. sz. táblázat

A minôségi mobilitás 10 pontjának fontossági sorrendje a projekteket lebonyolítók körében végzett felmérés alapján (zárójelben a dimenziónak a chartában szereplô sorszáma látható)

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Nyelvi szempontok (5) Általános előkészítés (4) Mentorálás (7) Elismerés (8) Személyre szabott mobilitás (3) Logisztikai segítségnyújtás (6) Információ, iránymutatás, tájékoztatás (1) Tanulmányi terv (2) Kötelezettségvállalások és kötelezettségek (10) Visszailleszkedés és értékelés (9)

20. sz. táblázat

Beadott és elfogadott mobilitási projektek száma éves bontásban, projekttípusonként, 2000–2006

2000

2001

a socrates és a leonardo program magyarországon, 2000–2006

46

Beadott Nyertes % PL1 PL2 PL3 EX4 EX5

60 11 6 25 1

34 56,7 7 63,6 2 33,3 15 60,0 1 100,0

2004

Nyertes %

60 11 6 25 1

34 56,7 7 63,6 2 33,3 15 60,0 1 100,0

2005

Beadott Nyertes % 71 22 26 49 5

Beadott

2002

49 19 14 30 3

69,0 86,4 53,8 61,2 60,0

Beadott 71 23 15 47 1

2003

Beadott Nyertes % 48 17 10 31 5

33 10 7 15 3

68,8 58,8 70,0 48,4 60,0

2006

Nyertes % 56 78,9 20 87,0 14 93,3 34 72,3 1 100,0

Beadott 126 20 32 52 5

Nyertes % 84 66,7 17 85,0 20 62,5 33 63,5 5 100,0

Beadott 64 21 12 34 2

Nyertes % 34 13 5 17 0

53,1 61,9 41,7 50,0 0,0

21. sz. táblázat

Mobilitási projektek projektenkénti és összes támogatása éves bontásban, projekttípusonként, 2000–2006

2000 DB

2001

EUR EUR / DB DB

2002

EUR

EUR / DB

DB

2003

EUR EUR / DB DB

EUR EUR / DB

PL1

34

519 036

15 265,8

32

547 456

17 108,0

33

463 959

14 059,4

34

499 404

PL2

7

225 561

32 223,0

13

370 206

28 477,4

10

275 309

27 530,9

13

270 947

20 842,1

PL3

2

60 310

30 155,0

9

227 497

25 277,4

7

159 262

22 751,7

5

182 541

36 508,2

EX4

15

201 755

13 450,3

16

205 932

12 870,8

15

202 728

13 515,2

17

207 108

12 182,8

EX5

1

22 142

22 142,0

1

3 190

3 190,0

3

22 790

7 596,7

0

0

59 1 028 804

17 437,4

71 1 354 281

19 074,4

68 1 124 048

16 530,1

Össz.

2004 DB

2005

EUR

EUR / DB DB

* 16 811,6

2006

EUR EUR / DB

DB

EUR EUR / DB

49 1 078 284

22 005,8

56 1 197 447

21 383,0

84 4 620 668 55 008,0

19

730 243

38 433,8

20

707 566

35 378,3

17

931 305 54 782,6

14

435 456

31 104,0

14

627 537

44 824,1

20

821 200 41 060,0

30

286 717

9 557,2

34

393 980

11 587,6

33

531 235 16 098,0

3

35 396

11 798,7

1

3 470

3 470,0

5

86 872 17 374,4

22 313,9 125 2 930 000

23 440,0

115 2 566 096

69 1 160 000

14 688,4

159 6 991 280 43 970,3

* 2006 – Igényelt támogatás

47

Projektenkénti támogatás mobilitási projekttípusonként, 2000–2006, euró (2000–2005: megítélt, 2006: igényelt támogatás)

a socrates és a leonardo program magyarországon, 2000–2006

7. sz. ábra

22. sz. táblázat

Mobilitási projektek kedvezményezettenkénti támogatása éves bontásban, projekttípusonként, 2000–2006

2000 Kedv

2001

EUR EUR / kedv

Kedv

EUR

2002 EUR / kedv

EUR EUR / kedv

Kedv

EUR EUR / kedv

460

519 036

1 128 524

547 456

1045 388 463 959

1196

578

499 404

864

PL2

71

225 561

3 177 136

370 206

2 722 126 275 309

2185

152

270 947

1783

92

227 497

2 473 78

159 262

2042

81

182 541

2254

1 114 214

209 122

977 200 225 518

1128

227

207 108

912

1 347 966 1354 281

1402 792 1 124 048

1419 1038 1 160 000

1118

PL3

32

60 310

EX

201

223 897

Össz.

764 1 028 804

Kedv

1 885

2005

EUR EUR / kedv

Kedv

2006

EUR EUR / kedv

Kedv

EUR EUR / kedv

805 1 078 284

1339 850 1 197 447

1409 1091 4 620 668

4235

282

730 243

2590 250

707 566

2830

931 305

3582

122

435 456

3569 203

627 537

3091

168

821 200

4888

276

322 113

1167 361

397 450

1101

359

618 107

1722

1761 1878 6 991 280

3723

1485 2 566 096

8. sz. ábra

1728 1664 2 930 000

260

Kedvezményezettenkénti támogatás projekttípusonként, 2000–2006, euró (2000–2005: megítélt, 2006: igényelt támogatás)

48

Kedv

PL1

2004

a socrates és a leonardo program magyarországon, 2000–2006

2003

23. sz. táblázat PL100-as pályázatok területi adatai

DB Kedv. száma

Igényelt Kedv./DB támogatás

(EUR)

2000 / 2003

2004 / 2006

2000 / 2003

2004 / 2006

Budapest

54

56

785

1200

Baranya

7

7

149

80

175 714

72 713

Bács-Kiskun

3

6

60

44

73 916

Békés Borsod-Abaúj-

2000 / 2003

2004 / 2006

2004 / 2006

2000 / 2003

2004 / 2006

14,5

21,4

1722

1786

21,3

11,4

1179

909

52 374

20,0

7,3

1232

1190

1 351 625 2 142 998

2000 / 2003

Igényelt támogatás Kedvez. (EUR)

3

12

40

164

81 414

367 704

13,3

13,7

2035

2242

10

8

82

134

234 054

212 270

8,2

16,8

2854

1584

25

30

212

331

641 197

489 151

8,5

11,0

3025

1478

5

9

29

260

36 030

359 124

5,8

28,9

1242

1381

11

17

136

284

220 125

315 590

12,4

16,7

1619

1111

Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson- Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-

9

13

97

193

200 137

248 029

10,8

14,8

2063

1285

11

3

75

53

122 336

73 148

6,8

17,7

1631

1380

7

4

61

88

83 904

132 214

8,7

22,0

1375

1502

Esztergom Nógrád

0

7

0

67

0

123 935

*

9,6

*

1850

Pest

12

15

245

389

279 590

503 443

20,4

25,9

1141

1294

Somogy

11

11

122

151

134 764

191 819

11,1

13,7

1105

1270

4

9

92

216

157 818

367 423

23,0

24,0

1715

1701

24

14

244

214

480 894

341 249

10,2

15,3

1971

1595

Tolna

4

6

15

105

117 214

200 023

3,8

17,5

7814

1905

Vas

1

2

10

24

8 115

13 279

10,0

12,0

812

553

15

8

131

162

219 577

228 674

8,7

20,3

1676

1412

176 315

43 034

9,1

9,6

2415

897

4 794 739 6 478 194

11,9

17,4

1804

1540

Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun- Szolnok

Összesen / Átlag

8

5

73

48

224

242

2658

4207

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

Zala

49

Veszprém

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

50

9. és 10. sz. ábra P L 100-as projektek kedvezményezettjeinek száma megyénként, 100 000 lakosra vetítve, 2000–2003, illetve 2004–2006

23. sz. táblázat Csereprogram pályázatok területi adatai

DB Kedv. száma

2000 / 2003

2004 / 2006

2000 / 2003

2004 / 2006

Budapest

35

63

294

Baranya

5

8

44

Bács-Kiskun

4

2

15

Békés Borsod-Abaúj-

Igényelt Kedv./DB támogatás

(EUR) 2000 / 2003

2004 / 2006

2000 / 2003

977

486 009

1 262 445

104

67 256

105 548

30

19

102 660

12

118

187

6

11

35

Igényelt támogatás Kedvez. (EUR)

2004 / 2006

2000 / 2003

2004 / 2006

8,4

15,5

1653

1292

8,8

13,0

1529

1015

17 049

7,5

9,5

3422

897

249 630

232 842

7,9

15,6

2116

1245

154

51 845

191 937

5,8

14,0

1481

1246

Zemplén Csongrád

15

27

88

243

112 011

262 230

5,9

9,0

1273

1079

Fejér

0

6

0

62

0

78 628

*

10,3

*

1268

Győr-Moson-

2

6

90

28

111 927

29 546

45,0

4,7

1244

1055

Sopron Hajdú-Bihar

6

5

41

34

69 801

50 174

6,8

6,8

1702

1476

Heves

3

9

15

158

20 715

233 080

5,0

17,6

1381

1475

Komárom-

7

5

36

64

102 057

98 098

5,1

12,8

2835

1533

Nógrád

5

0

163

0

154 145

0

32,6

*

946

*

Pest

7

7

83

82

112 010

91 969

11,9

11,7

1350

1122

Somogy

1

3

4

57

5 640

65 930

4,0

19,0

1410

1157

Szabolcs-Szat-

3

6

20

130

29 311

266 104

6,7

21,7

1466

2047

5

5

129

181

130 512

123 434

25,8

36,2

1012

682

Tolna

2

2

10

11

8 601

8 647

5,0

5,5

860

786

Vas

1

2

2

5

3 005

8 769

2,0

2,5

1503

1754

Veszprém

5

4

45

33

71 492

40 201

9,0

8,3

1589

1218

Zala

5

2

13

36

35 461

45 357

2,6

18,0

2728

1260

132

185

1260

2565

1 924 089

3 211 987

9,5

13,9

1527

1252

Esztergom

már-Bereg Jász-Nagykun- Szolnok

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

Átlag

51

Összesen /

A Socrates és a Leonardo Program Magyarországon, 2000–2006

52

11. és 12. sz. ábra

Csereprogramok kedvezményezettjeinek száma megyénként, 100 000 lakosra vetítve, 2000–2003, illetve 2004–2006

Impresszum Szerzők: Mártonfi György és Tót Éva Kiadja: Tempus Közalapítvány A kiadásért felel: Kemény Gabriella igazgató Kiadványszerkesztő: Vilimi Kata Tempus Közalapítvány 1093 Budapest, Lónyay u. 31.

Postacím: 1438 Budapest 70, Pf. 508.

Infóvonal: (06 1) 237 1320 E-mail: info@tpf.hu Internet: www.tka.hu