Így is lehet tanítani! Tolerancia és befogadás - Jó gyakorlatok az oktatásban Európa-szerte

ÍGY IS LEHET TANÍTANI! TOLERANCIA ÉS BEFOGADÁS – JÓ GYAKORLATOK AZ OKTATÁSBAN EURÓPA-SZERTE

HOPPÁ Disszeminációs füzetek 7.

ÍGY IS LEHET TANÍTANI! TOLERANCIA ÉS BEFOGADÁS – JÓ GYAKORLATOK AZ OKTATÁSBAN EURÓPA-SZERTE Tempus Közalapítvány Socrates Nemzeti iroda

TARTALOMJEGYZÉK

Köszöntő

5

Jó példák a közoktatásban

6

Európa gyermekei az erőszak ellen

6

Tolerancia az európai állampolgár mindennapi életében

8

Egyenlő esélyek multikulturális környezetben

11

Egy németországi út tapasztalatai az integrált oktatás terén

13

Fogyatékossággal élő tanulók integrált oktatása Portugáliában

16

Roma és vándor életmódot élő szülők bevonása gyermekeik iskolai

18

munkájába Get-in! Comenius 3 hálózat – Nemi, etnikai alapú integrációs projektek

20

Breaking Barriers!

21

TIMSIS – Európai összefogás a betegoktatásban

22

Jó példa a felsőoktatásban Erasmus Intenzív Programok – Tessedik Sámuel Főiskola, Békéscsaba Jó példák a felnőttoktatásban

4

23 31

Élethosszig tartó gondoskodás Németországban

31

Az életnek tanulnak – A nők is

32

Jó példák a nyelvoktatásban

Így is lehet tanítani!

23

34

„Harangot csak hittel lehet önteni.”

34

A jelnyelv népszerűsítése innovatív technikák alkalmazásával

36

Köszöntő „…Tudjuk, ’hogyan kell harangot önteni’. Harangot csak hittel lehet önteni. A legjobb agyagért a világ végére is el kell menni, és mindig újra kell kezdeni, ha nem szól elég szépen ….”

Tisztelt Olvasó, kedves Kolléga!

A Tempus Közalapítvány nevében örömmel nyújtom át Önnek ezt a kiadványt, mely az integrált oktatás magyar és európai válogatott jó példáit tartalmazza.

A kötetben szereplő összefoglalókat olyan pedagógusok írták, akik valamilyen módon az átlagostól eltérő hátterű vagy képességű tanulókat oktatnak, és külföldi tanulmányútjuk során vagy nemzetközi projektjük keretében is ezzel a témával foglalkoztak. Egyértelmű, hogy valamennyi szerző számos tapasztalattal gyarapodott a nemzetközi együttműködés révén, amelyek mind a befogadó oktatás és a toleráns társadalom megvalósíthatóságát bizonyítják. Mint látni fogják, a jó példák gyűjtése mellett lehetőségük volt átgondolni saját itthoni tevékenységük eredményességét és a lehetséges fejlesztési irányokat is. Örömmel tapasztaltuk, hogy mindegyikük tudott olyan példát, gyakorlatot idézni, amelyet véleménye szerint „jobban csinálunk” Magyarországon, mint az egyes európai partnerországokban.

Vegyenek hát Önök is részt ezen a virtuális európai körúton, mely során olyan helyekre pillanthatunk be, amelyeket „elkerülnek a hagyományos turistautak”. Német, brit, litván, lengyel, portugál, osztrák, szlovén, belga és rajtuk keresztül magyar példák igazolják, hogy egy nép kultúráját nem kizárólag a művészeti öröksége tükrözi, hanem az is, ahogyan oktatási rendszere képes az eltérő igényekhez való alkalmazkodásra, és azok a módszerek, amelyekkel megtanítja a diákokat arra, hogyan éljenek egy befogadó, mindenki számára egyenlő esélyeket teremtő társadalomban.

Köszönjük, ha felhívja mások a figyelmét is a kiadványunkra!

A Szerkesztők

5 Így is lehet tanítani!

JÓ PÉLDÁK A KÖZOKTATÁSBAN

EURÓPA GYERMEKEI AZ ERÔSZAK ELLEN

Így is lehet tanítani!

6

Comenius 1 pályázat – Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola / Kiskunhalas A projektben részt vevő országok: Ausztria, Szlovénia, Magyarország 2004-es Comenius 1 Iskolafejlesztési projektünk az erőszakról szólt. Azt szerettük volna megvizsgálni, hogy a különböző részt vevő országok diákjai hogyan viszonyulnak a témához, hogyan jelenik meg életükben, hétköznapjaikban.

A diákok hozzáállását kérdőívek segítségével vizsgáltuk meg, ezeket három különböző korcsoportban összesen hatvan diákkal töltettük ki. A gyerekek megfogalmazhatták véleményüket és érzéseiket az erőszakkal kapcsolatban, majd megkértük őket, hogy fogalmazzák meg és próbálják meg rajzokban kifejezni gondolataikat a témában. A kérdőíveket a projektben részt vevő iskolák tanáraival közösen értékeltük ki egy találkozó során. Megkerestük a közös pontokat és a különbségeket, majd megpróbáltuk feltárni a különbségek okait. Ezután korosztályonként is megvizsgáltuk, összehasonlítottuk az eredményeket. A következő lépésként megoldási javaslatok kidolgozását terveztük, és meg akartuk mutatni diákjainknak, hogyan lehet problémáikat erőszak nélkül megoldani. A projekt végére eredményeink összehasonlítását terveztük partnereinkkel, és ki szerettünk volna dolgozni egy közös megoldási javaslatot. Az együttműködést eredetileg három évre terveztük, de sajnos nem nyertük el a munka folytatásának jogát az osztrák partner kilépése miatt, ezért a projektmunka egy évre megszakadt.

A projekt során órákon beszélgettünk diákjainkkal a konfliktuskezelés módjairól és közösen megpróbáltunk megoldást találni az erőszak csökkentésére az iskolában és a hétköznapi helyzetekben. A beszélgetések alkalmával arra a következtetésre jutottunk, hogy a problémák megoldása nem az erőszak, hanem a kommunikáció. Drámajátékok formájában megtanítottunk nekik különböző konfliktuskezelési és kooperációs technikákat.

A megvalósításban fontos szerepet játszott a mobilitás. Az első projekttalálkozón, az igazgatói látogatás során a partnerek intézményvezetői ismerkedtek meg egymással és bemutatták egymásnak intézményüket és azok problémáit. Összehasonlították a három ország oktatási rendszerét, az intézményeken belül felmerülő gondokat. Megpróbálták ehhez igazítani a munka menetét és kiosztották a konkrét feladatokat, megfogalmazták a kérdőívek összeállításának elveit. Így a projektév során nehézségek sem adódhattak, hiszen mindenki csak annyit vállalt, amennyit meg is tudott valósítani.

A második projekttalálkozón az iskola tanárai ismerkedhettek meg a partner intézményekkel, az ott tanító pedagógusokkal, a diákokkal és az iskolákban használt tanítási módszerekkel. A megbeszélések során összehasonlították a már kitöltött és értékelt kérdőíveket, majd megosztották egymással a tapasztalataikat. Ezután konfliktuskezelési módszereket cseréltek.

Az utolsó találkozón, Magyarországon, kiállítást rendeztünk a diákok munkáiból. Erre meghívtuk a helyi oktatási intézmények vezetőit, érdeklődő tanárait és a város vezetőségét, velük is megosztottuk tapasztalatainkat. A diákok fogalmazásaiból, verseiből és rajzaiból kiállítást rendeztünk, majd kiadványt készítettünk, mely az iskolai és városi könyvtárban is megtalálható valamint a többi iskola és óvoda is kapott egyet-egyet.

A projekt eredményeként az osztályfőnöki tantervben minden évfolyamon szerepel a konfliktuskezelés. DADA és mentálhigiénés óráinkon szintén foglalkozunk az erőszakkal. A gyűjtött anyagok és tapasztalatok birtokában konkrétabban, színesebben dolgozzuk fel a témát.

A projektben való részvétel hatott a részt vevő tanárok szakmai munkájára: „Megismerhettem és alkalmazom a drámapedagógia módszereit, megtanultam kooperatív módszereket. Új konfliktuskezelési technikákkal ismerkedhettem meg, amit órákon, különösen osztályfőnöki órán alkalmazhatok.” „Munkám tervezése során beépítem az éves munkamenetbe, a tananyag ütemezésébe, a tanmenet módszertani fejezetébe, valamint használom a gyerekek tanulási kultúrájának fejlesztésekor.” „Igen, értekezleteken, munkaközösségi foglalkozásokon beszámoltam tapasztalataimról.” „Különösen érdekesnek találtam a partneriskolák oktatási, nevelési munkájával kapcsolatos kérdéseket, iskolai szokások, különbségek megbeszélését, a gyerekek viselkedésének, hozzáállásának öszszehasonlítását, társadalmi, gazdasági, etnikai helyzettől való függését.”

7 Így is lehet tanítani!

A koordinátor intézmény az osztrák partneriskola volt. Ők tervezték és szervezték a közös munkát.

A munka a továbbiakban úgy folyt, hogy a rá eső részt mindenki önállóan végezte, közben e-mailen és telefonon tartottuk a kapcsolatot és támogattuk, segítettük egymás munkáját. Majd végül az utolsó találkozón összehasonlítottuk és elemeztük a különböző iskolák munkáit. A rajzokat és a gyermekmunkákat postán továbbítottuk a partnereknek.

A projektév során folyamatosan tájékoztattuk az intézményünkben dolgozó kollegáinkat is az elvégzett feladatokról. A tantestület jelentős része együttműködött a feladatok megoldásában, érdeklődést mutattak a projekt iránt és szívesen vettek részt a célok megvalósításában, ötleteikkel folyamatosan fejlesztették azt. A projekttalálkozókon különböző műveltségi területeket képviselő nevelők vettek részt.

A mobilitásban részt vevő diákok megismerkedhettek más országok oktatási intézményeinek diákjaival és szokásaival. Összehasonlították az iskolák működését, részt vettek tanórákon, ahol aktívan bekapcsolódhattak az órák menetébe és láthatták az iskolák közti különbségeket. Észlelték a különbségeket a háború utáni Szlovénia és a kiegyensúlyozottabb osztrák helyzet között. Ezeket a tapasztalataikat többi diáktársukkal is megosztották, így idegennyelv-tudásuk is fejlődött. Bővebb ismereteket szereztek más országok kultúrájáról, kommunikációs készségük és az önálló ismeretszerzés igénye fejlődött. Láthatóan motiváltabbá váltak és nőtt az önbizalmuk annak kapcsán, hogy részben

angol nyelvű műsorral szerepeltek külföldi vendégeink előtt és kipróbálhatták nyelvtudásukat a projekttalálkozók alatt. Kiadványunkban megjelentek rajzaik, fogalmazásaik és verseik, kiállításunkon sok ember megismerkedhetett munkáikkal. Tudatosították saját konfliktuskezelési szokásaikat, toleranciájuk fejlődött. Miután új konfliktuskezelési technikákat ismertek meg, hatékonyabbá vált az oktató munka is.

Minden részt vevő pedagógus lehetőséget kapott a tapasztalatszerzésre, így következtetéseket vonhattunk le és saját munkánkban alkalmaztuk azokat a módszereket és ötleteket, melyeket a partneriskolák intézményeiben megtapasztaltunk. A motiváció és a szemléltetés, élményszerűség kialakítása terén különösen sokat nyújtott a projekt. Az iskolai konfliktuskezelésben nagy segítséget jelentettek a projekt során megtanult módszerek.

Az iskolavezetés minden támogatást megadott a megvalósításhoz. Lehetővé tette, hogy munkánkat minél szélesebb körben bemutathassuk, és az eredményes munkát jutalmazta. Sok bátorítást, megerősítést és módszertani segítséget adott, nyilvánosságot teremtett.

A helyi sajtó több újságcikkben is beszámolt a munkánkról, eredményeinkről és projektzáró ünnepségünkről. Rádióinterjút is készítettek az iskola igazgatójával a projektmunkával kapcsolatban.

A személyes tapasztalatom az, hogy nagy a gyerekek érdeklődése a munka iránt. Nemcsak angolul tanuló gyerekek kapcsolódtak be a projektbe, hanem a német nyelvet tanuló diákok is. Örülök, hogy részem van abban, hogy ilyen módon érdekesebbé, változatosabbá vált sok tanóra az iskolában és mások is lehetőséget kaptak osztrák és szlovén partnerekkel való találkozásra. Újszerű, változatos, életközeli megoldásokat, szemléltetést, motiválást alkalmazhattam.

Maczelka Mária Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola kokkuregen@freemail.hu

TOLERANCIA AZ EURÓPAI ÁLLAMPOLGÁR MINDENNAPI ÉLETÉBEN Comenius 1 pályázat – Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola / Békéscsaba A projektben részt vevő országok: Németország, Belgium, Litvánia, Lengyelország, Magyarország

Így is lehet tanítani!

8

Részletek a diákok beszámolóiból „Megtanulhattam a szakkör által, hogy a tolerancia nagyon fontos a mindennapokban és létszükséglet egy boldog társadalomhoz.” „Nem mindennapi emberekkel, történetekkel és kultúrákkal ismerkedhettünk meg az egyes országok ’naplóiban’.”

A részt vevő öt ország közös célja a diákok megismertetése közvetlen és közvetett környezetük lakosságának sokszínűségével, és ennek a sokszínűségnek az elfogadása, elfogadtatása volt. 2004-ben ezért dolgoztuk ki azt a Comenius 1 Iskolai Projektet, mely tudatosítani kívánta, hogy mindannyian egyfajta kisebbséghez tartozunk, hiszen nagyon sokféle szempontból csoportosíthatjuk az embereket. Az első projektévben megalakult iskolánk Európa csoportja, ami diákokból és tanárokból áll.

Iskolánk megyei beiskolázása miatt nagyon sok gyermek naponta ingázik, olykor igen távoli helyekről.

9 Így is lehet tanítani!

Ezt tovább nehezíti az a tény is, hogy sok a szociálisan hátrányos helyzetű diákunk, akik kevéssé motiváltak, így iskolánk nagy tanulói létszáma ellenére viszonylag kis létszámú a projekt csoportunk (50 diák). Ugyanakkor az aktuális témákat, vizsgálati eredményeket a kapcsolódó tantárgyi órákon mindenki számára elérhetővé tesszük, és a projekt keretében megtartott kiállítások is iskolai szintűek és nagy publicitást élveznek.

A munka során levelezések alakultak ki magyar és külföldi diákok között, ami a kötetlen ismerkedés mellett egy kötött tematikát is követ, és az egyes országok informálisabb bemutatását is célozza.

Létrejött egy közös honlap, amely végső formáját a 3 éves közös munka végére fogja elnyerni.

Novemberben kérdőívet töltöttünk ki 60 diákkal (minden osztályból kettő) a tolerancia témakörében, a kiértékelt eredményeket szétküldtük egymásnak a partnerek között, és a társadalomismereti óra keretében hasonlítottuk össze és vitattuk meg. Ebben a hónapban emlékeztünk meg a nemzetközi tolerancia napjáról, és elültettük azt a fenyőt, ami közös jelképünk a projektben. A megemlékezés során gondolatokat hallgattunk meg az Unesco kezdeményezés előzményeiről, és talán kicsit jobban megismerhették a diákok a szó igazi jelentését. Egész nap szólhattak azok a nemzetközi dallamok, amelyeket ez az örökzöld téma hívott életre.

Decemberben a budapesti Néprajzi Múzeumba látogattunk el, ahol tárgyi emlékeket és információkat gyűjtöttünk a hazánkban élő nemzeti kisebbségek mindennapi életéről. Sok diákban ekkor tudatosodott országunk lakossági összetétele. Ellátogattunk továbbá a Millenáris parkban megrendezett ’Ability Nap’-ra is, ahol elementáris erővel hatott ránk a köztünk élő fogyatékosok nehéz élete, mindennapi küzdelme.

Elkészítettük közvetlen lakóhelyünk sokszínűségének térképét, ami megyei beiskolázású iskola lévén egész Békés megyét érinti. Feltüntettük az etnikai kisebbségek mellett a kortárs szubkultúrákat, megismertettük a menekülttábor itt élő lakóit és napi életüket is iskolánk tanulóival. A térképet egy kiállítás formájában mutattuk be iskolánkban, ennek megnyitójára a helyi sajtót is meghívtuk, így értesült a rendezvényről városunk, megyénk lakossága is. Ezzel keltettük fel egy helyi szakközépiskola (Trefort Ágoston Fém-és Villamosipari Szakközépiskola, ma már egy regionális intézménybe tartozunk) érdeklődését a sokszínűség térképünkkel kapcsolatosan, és felkértek arra, hogy rendezzük meg náluk is a kiállítást, aminek ott is nagy sikere volt. A kiállítás anyagát videóra vettük és szétküldtük a részt vevő iskoláknak.

Már a kontaktszemináriumon, ahol megszületett ez a projektötlet, jó kapcsolat alakult ki az akkor együttműködő öt kolléga között és ez a kapcsolat kihat a projektbe bekapcsolódó kollégákra is. A nemzetközi találkozók még tovább mélyítik ezeket a kapcsolatokat. Személyes üggyé vált a projekt, és már-már a kollégák baráti kapcsolatban vannak. Éppen ezért bármilyen aprósággal, nehézséggel, problémával megkereshetjük egymást és számíthatunk egymás segítségére. Nagyon jó tapasztalatokat szerez-tünk a nemzetközi együttműködés ezen színterén.

2004 szeptemberében került sor az első közös projekttalálkozóra, a koordinátor Németországban, amin három tanár és az igazgatónk vett részt. Az intézményvezetőknek sikerült tapasztalatokat cserélniük, és megismerték az egyes országok iskolatípusait, oktatási rendszerét. A pedagógus kollégák órarendszervezési és a konkrét mindennapi iskolai munkát érintő ötleteket is szereztek ezen a találkozón. Az óralátogatások során alkalmuk volt a diákokkal is beszélgetni, ötleteket láthattak a projektmunka beépítésére az órarendi órákba, szervezési tanácsokat is kaptak az iskolán kívüli életre vonatkozóan. Ez az igazgatói látogatás nagyobb támogatást eredményezett intézményi szinten az egész projektmunka során. Évközben minden iskola egyénileg végzi a feladatokat, amikről elektronikusan vagy postai úton tájékoztatjuk egymást. Többnyire ugyanazok a feladatai az egyes iskoláknak, csak a módszerekben térnek el.

10 Így is lehet tanítani!

Áprilisban iskolánk adott otthont a második projekttalálkozónak. Itt kulturális eseményeken kívül vendégeink aktívan részt vettek iskolánk rendezvényein is, és a diákok segítségével bemutattuk hazánkat is nekik. Ezen a találkozón értékeltük az elvégzett munkát és kidolgoztuk a második év terveit, valamint megbeszéltük a harmadik találkozó részleteit is, ahol már diákok is részt vettek.

Az iskolán belüli szervezést a projektet indító kolléga – jómagam – végzi. Minden tématerülethez vannak segítő kollégák. A csapathoz igyekeztünk minden műveltségi területről bevonni egy-egy tanárt, és az induláskor kijelöltük az egyes feladatkörökért felelős kollégákat. Így van sajtóreferensünk, aki tartja a kapcsolatot a sajtóval, tájékoztatja őket az aktuális eseményekről. Van művészeti szakemberünk, aki a termékek esztétikus megjelenéséért és a kivitelezésért felelős. A társadalomismeretes kollégák a kérdőívek, riportok tartalmi részében nyújtanak segítséget, majd az eredmények értékelésében adnak szakmai hátteret. A nyelvszakosok a fordítási feladatokat segítik. A kapcsolattartás eseményfüggő, de igyekszünk folyamatosan értekezni a projekttel kapcsolatos tennivalókról, nehézségekről, ötletekről.

Az első projektévben már a részt vevő országok bemutatását is feladatul tűztük ki, különösen az ott élő kisebbségek megismerését. Ezen belül először is lehetőség volt a kortárs szubkultúra megismerésére, a kortárs csoportok zenei ízlés szerinti tagozódását ismerték meg, az egyes vallási kisebbségeket, illetve az adott ország hozzájuk való viszonyát. Az Európa-héttel kapcsolatos gyűjtő munka a nemzeti konyhák, népviseletek, népi játékok, illetve a náluk ismert vagy forgalmazott termékek bemutatására koncentrált. Összegyűjtöttünk minden ország irodalmából, történelméből olyan idézeteket, amelyek a tolerancia erősítését, fontosságát hangsúlyozzák.

A projekt többféleképpen segítette a diákok készségfejlesztését. Iskolánk volt a helyszíne a második projekttalálkozónak és a diákokat is bevontuk a rendezvényekbe, ahol angol nyelvtudásukat hasznosíthatták. Fejlődött szociális érzékenységük, hiszen munkájuk során szembesültek a hazánkban élő menekültek mindennapjaival, életük nehézségeivel, de lehetőségük volt az is látni, hogyan segíti a hit e nehézsorsú emberek életét.

A gyerekek önbizalma is erősödött, hiszen a sikeresen elvégzett munka automatikusan személyiségfejlesztő hatású. Sok diák életében most kapott először lehetőséget arra, hogy önálló kutatómunkát végezzen, saját riportot készítsen, kérdőíveket gyártson és felméréseket készítsen.

Miután sok időt töltöttünk a diákokkal informális közegben, lehetőségünk nyílt arra, hogy új oldalukról ismerjük meg őket és az együtt töltött idő, a sok beszélgetés egyfajta közvetett nevelési folyamatot is eredményezett. Sok esetben javult a személyes kapcsolat tanár és diák között, őszintébbek lettek a diákok velünk és a személyesebb kapcsolat miatt talán motiváltabbak is. Észrevehető, hogy már jobban meg szeretnének felelni.

Ami az oktatói munkát illeti, az oktatási folyamatban jobban érvényesülhet a tudományok átjárhatósága, az egyes tantárgyak közötti kapcsolat, integráltabbá vált a társadalomismereti tantárgyak tanítása.

A nevelési munkában lehetőségünk nyílt a tantárgyi órákon kicsit passzívabb diákok megismerésére, fejlesztésére.

A helyi önkormányzat oktatási ügyeiért felelős alpolgármestere folyamatosan figyelemmel kíséri projektünket, vendégünk volt a magyarországi projekttalálkozón, beszélgetett a külföldi vendégeikkel, a magyar oktatásügyről, a nehézségekről és a tervekről.

Bojtos Edit Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola info@keri-bcs.sulinet.hu

EGYENLÔ ESÉLYEK BIZTOSÍTÁSA MULTIKULTURÁLIS KÖRNYEZETBEN (Arion tanulmányút, Egyesült Királyság – London (Morden), 2004. május 24–28.)

11 Így is lehet tanítani!

Kitűnően szervezett, program- és élménydús tanulmányút volt ez: hétfő délutántól péntek délig naponta átlagosan két iskolát látogattunk meg, 3-4 órát töltve el mindenhol. Az intézményvezetők nagyon nyitottak voltak, és mindent meg akartak mutatni, így gyakran kevésnek bizonyult ez az idő. Nagyon tetszett az, hogy a tanulók – általában a diáktanács két-két tagja 1-2 látogatóval külön kiscsoportot alkotva – több helyen is maguk mutatták meg az intézményüket, tanári kíséret nélkül.

Az iskolák mindegyike igen jó technikai felszereltségű, közülük kettő kiemelkedő számítógépparkkal és oktatástechnikai háttérrel – például interaktív táblákkal – rendelkezik. Az iskolák óvodai csoportjában is vannak számítógépek, játékos képességfejlesztő szoftverekkel. Mindenhol található a folyosókon szabadpolcos minikönyvtár, korcsoportok szerint, melyet minden tanuló használhat. Ugyanez érvényes a különböző játékokra, tanszerekre. Ez is segíti az esélyegyenlőséget, hiszen puszta eszközhiány miatt senki sem teljesít rosszabbul. Minden esetben funkcionális és ötletesen, sokoldalúan dekorált tantermeket láttunk. Tornaterem nem volt mindenhol, de sportpályák igen. Az Ökoiskola Program keretében a legtöbb intézmény rendelkezik saját veteményes és/vagy virágos kerttel is, amelyet általában a családtagok bevonásával közösen alakítanak ki a diákok és a tanárok, és közösen gondozzák.

Minden meglátogatott intézmény integráltan oktat: autista, mozgás- és érzékszervi sérülteket ugyanúgy találunk az osztályokban, mint olyan tanulókat, akiknek nem angol az anyanyelvük. A különböző vallási háttér sem probléma. A diákok már alsóban megismerkednek a különböző vallások alapelemeivel, elsősorban művelődéstörténeti aspektusból.

Jellemző a nyitott, befogadó attitűd az iskolákban, szegregáció nyomát nem láttuk. Az ún. segítő-fejlesztő foglalkozások alkalmi csoportokban, a többi diák foglalkoztatásával párhuzamosan zajlanak, általában ugyanabban a teremben. A diákok hozzá vannak szoktatva óvodás kortól a differenciált foglakoztatáshoz. Sokszor dolgoznak forgószínpadszerűen.

Angliában számos nyoma van az esélyegyenlőség biztosításának az oktatási rendszerben is (integrált oktatás, körzeti iskolák, kötelező egyenruha-viselés, a taneszközök az iskola tulajdonában vannak, így mindenki egyformán hozzájuthat stb.). Statisztikai adatok egyértelműen kimutatták, hogy a kisebbségek közül az afrikai-karibi fekete fiúk iskolai teljesítménye a leggyengébb, a lemorzsolódás (dropout) veszély az ő esetükben a legnagyobb. Ennek okait kutatásokkal tárták fel, amelyek nyomán elindult a „Black Boys Can” elnevezésű prevenciós program a családok bevonásával, amelytől sokat várnak a mertoni központban.

Az állami iskola sokkal inkább szolgáltat a helyi közösségnek, családoknak, mint Magyarországon. Ez a másfajta mentalitás leginkább az intézményvezetők szavaiból, a rendezvényeken készült fotókból áradt.

Az iskolák tanórán kívüli rendszerben, térítésmentesen, klubokat működtetnek. A ’Reggeli klub’ szó szerint megreggelizteti a gyerekeket, és felügyeletet biztosít az első tanóra kezdetéig. Délután igen gazdag a klub-kínálat: kézműves, sport, ének-zene, környezetvédő, egészséges életmód stb. A szülőkkel szoros a kapcsolat: részt vesznek a szabadidős programok szervezésében, betekinthetnek a tanulmányi munkába. Különösen gyakori ez a nem angol anyanyelvű családok esetében, ahol a családtagok, rokonok rendszeresen megjelennek a foglalkozásokon, fokozva a gyermek biztonságérzetét az idegen környezetben.

Így is lehet tanítani!

12

A szülők mellett diáktanárok, pedagógiai asszisztensek, fejlesztő és gyógypedagógusok, nyelvtanár – azaz a tanáron kívül további 1-3 fő – van jelen egyidejűleg a tanteremben. Ők biztosítják a differenciált foglalkoztatást, fejlesztést. Egyértelműen azt tapasztaltuk, hogy nem zavarjuk hospitációnkkal a munkát, hiszen a diákok megszokták a párhuzamos történéseket, feladatokat, a változó csoportban való munkát, a megosztott szerepeket a tanteremben. A tanórán kívüli tevékenységeket pszichológusok, gyógypedagógusok, szociális munkások, mentorok segítik. Összegezve, sokkal több és többirányúan képzett pedagógus végzi az osztályokban a napi munkát, mint nálunk.

Az iskolák gyakran kapcsolódnak különböző projektekhez. Ilyen volt például a Világ Egészséges Táplálékai Hét a William Morisban. Szinte minden tantárgy és korcsoport ebben a témában oldott meg feladatokat, szerzett új ismereteket az életkori sajátosságok szerint.

Az Ökoiskola több helyen is működik az egész tanévben: környezettudatos magatartást, komposztálást, szelektív hulladékgyűjtést, palánta- és növénynevelést tanulnak a diákok a projektben.

Ide sorolható továbbá a már említett Black Boys Can program, amely a fekete diákok nagyarányú lemorzsolódását hivatott megelőzni.

A Wimbledon Primary School – amelynek diáksága főleg fehér, de minden osztályban vannak tanulási nehézségekkel küzdő, szociálisan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek is – egy amerikai szociális és életviteli kompetenciákat erősítő programot valósít meg, mely az angol rendszerben a Citizenship and Personal Development Programme (CPDP) tantárgyi modul része. A 8-9 éves diákok számára tartott foglalkozás mottója a ’Chill out!’ volt, az üzenet pedig: higgadj le, gondolkodj, mielőtt cselekszel. (A szituációs játék arra irányult, előfordulhat-e, hogy hirtelen indulatból, könnyen megütnek valakit, például az osztálytársukat.) A helyzetek alapos átgondoltatása, elemzése nyomán megfogalmazódott, hogy mindig több megoldás létezik. Lehiggadva alternatív megoldásokat kell keresni, azaz meg kell tanulniuk kompromisszumot kötni a társaikkal.

A programról a www.youcandoiteducation.com honlapon lehet tájékozódni. Újszerű kezdeményezés a mertoni központban a wimbledoni teniszcentrummal és az angol teniszszövetséggel közös projekt, amely a Playing for Success Study Centre elnevezést kapta. A mertoni központ iskolái pályázhatnak a részvételre. Egy iskola nyolc héten át 15 alulteljesítő, lemaradó, hátrányos helyzetű tanulót küldhet a wimbledoni teniszcentrum oktatási központjába. Képzett tanárok segítségével főleg a sporthoz, a teniszhez kapcsolódó, játékos feladatokat oldanak meg, melyek a szövegértést, a helyesírást, a matematika és a számítástechnika tanulását segítik. A környezet inspiráló, az elv az, hogy ne munkának érezzék ezt a heti egy alkalmat a diákok, hanem játékos kikapcsolódásnak, amely közben észrevétlenül tanulnak. Fontos az is, hogy a teniszt és főleg Wimbledont általában a ’gazdagság’ és az ’elit’ fogalmakkal társítják. Ezen a sznob arculaton is szeretne változtatni a központ a kapuk kinyitásával.

Végezetül megismerkedtünk az EAL (English as an Additional Language) oktatás alapelveivel, amely a többi iskolában is hasonló volt. Az iskola alapattitűdje teljesen és hangsúlyozottan pozitív, befogadó a nem angol anyanyelvű diákok és családjaik felé. Az angol tanulókat úgy szocializálják, hogy egy másik nyelv, kultúra ismerete plusz, amely az együttélés, együttnevelés során gazdagítja az angol társadalmat. Azaz a befogadás egy kölcsönös interakció, amely mindkét félnek többletet nyújt. Ezt a filozófiát támasztja alá az új – EAL – terminológia, korábban az idegen (foreign) vagy a második (second) nyelv elnevezést használták. Ezeket ma már nem tartják politikailag helytállónak, azaz PC-nek.

Nálunk még a ’magyar mint idegen nyelv’ meghatározás használatos, amely ugyancsak megérett a változtatásra! A mertoni központnak van külön menekültügyi koordinátora, aki a „terepen”, tehát a családokkal dolgozik együtt, nem az iskolákban érhető el. A tevékenysége meglehetősen szerte-

ágazó: szociális, közigazgatási és jogi szolgáltatások, a szülőket és a diákokat támogató-segítő önkéntesi hálózat kiépítése, angol nyelvi segítség, szerdánként klubnap megrendezése ’Asylum Welcome’ néven, valamint kapcsolattartás a Vöröskereszttel tartozik a feladati közé. A koordinátor személyes hitelessége, rátermettsége és szakmai kompetenciái révén érzékelhetően segíti a növekvő számú bevándorló és menekült családok gyorsabb szociális integrációját, társadalmi befogadását.

Kalmár Ágnes kalmar.agnes@chello.hu

EGY NÉMETORSZÁGI ÚT TAPASZTALATAI AZ INTEGRÁLT OKTATÁS TERÉN (Arion tanulmányút, 2002. október 14-18. között Waldkirch-ben)

MILYEN AZ INTEGRÁLT OKTATÁS GYAKORLATA A NÉMETORSZÁGI BADEN-WÜRTTEMBERG TARTOMÁNYBAN? A német oktatási intézményeket irányító hivatal (OSA) freiburgi vezetője, Bernd Haselmann úr elmondása alapján nagy hangsúlyt fektetnek már a korai fejlesztésre. 18 gyógypedagógiai korai fejlesztő tanácsadó állomás van a kisegítő iskolákban.

Munkaterületeik a következők: • Beiskolázási vizsgálatok. Felülvizsgálatok. Áthelyezési vizsgálatok.

• Tanácsadás a szülőknek, intézményeknek.

• Személyi döntések. Minden gyermeknek helyet kell találni, és tanárt kell biztosítani.

Tevékenységük fő területei: a prevenció, rehabilitáció és integráció. Együttműködő partnerek (Pedagógiai, terápiás, orvosi, tanácsadó helyek, hatóságok, szabadidő csoportok) széles köre támogatja őket.

A tartományban egyre nő a fogyatékos gyermekek száma. Ötvenezer fogyatékos gyermek tanul a kisegítő iskolákban és tizenháromezer tanuló részesül integrációban. Alapvető kérdés a kisegítő iskolák és általános iskolák közötti együttműködés és az integráció. Két integratív formát alkalmaznak: az egyik az „Aussenklassen” – „Külső osztály”, a másik az „ISEP” – „Iskolafejlesztési Projekt”. 164 külső osztály és tizenkét projekt működik jelenleg.

A külső osztály az integrációnak egy új, hatékony formája. Már az 1991/92-es tanévtől lehetőség volt arra, hogy a kisegítő iskolák egy-egy osztályát normál általános iskolákba „telepítsék”. Ennek két dolog volt a mozgatórugója: a szülői kívánalmak, és egy korábbi rendelkezés, mely az általános iskolák és kisegítő iskolák közötti együttműködésről szólt.

13 Így is lehet tanítani!

A külső osztályok bevezetése 1997 decemberében került be a törvénybe. Feltételei a következők voltak: • Kezdeményezhetik a szülők vagy az iskolák/tanárok.

• Elegendő számú tanulóval (5-6 fő) lehet indítani, aminek székhelye az általános iskolában van.

• A külső osztály tanulói a kisegítő iskola tanulói maradnak.

• A külső osztály egy partner osztályba kerül, ahol a tanár felelőssége saját osztályával szemben megmarad.

• A külső osztály tanulóit a kisegítő iskola tanterve alapján, az általános iskola tanulóit pedig a mindenkori iskolatípus tanterve alapján oktatják. A külső osztály pedagógiai koncepciójának alkotórésze az általános iskolával és a kisegítő iskolával való folyamatos kooperáció.

• Az általános iskola oktatási keretei érvényesek a külső osztály tanulóira, ezen kívül lehetőségük van részt venni a kisegítő iskolai oktatásban.

• A külső osztályok előre megtervezett személyes oktatásban részesülnek • Az általános iskolákban saját osztálytermük van. A sérülés-specifikus oktatási eszközöket a kisegítő iskola adja.

Így is lehet tanítani!

14

Az állami iskolai hivatal készíti elő és koordinálja a külső osztályok bevezetésével kapcsolatos tárgyalásokat és döntéseket. A sikeres intenzív együttműködés elengedhetetlen feltétele a közös tervezés az általános és kisegítő iskola tanárai között, valamint egy differenciált együttműködési terv készítése.

Erre az integratív formára láttam példát Singenben, ami kb. 200 km-re van Freiburgtól. Első osztályban egy kooperációs német órát láttam harmincegy gyermekkel, akik közül hat a külső osztály tanulója. Jelen volt az általános és kisegítő iskolai tanító, valamint egy pedagógiai asszisztens. A tananyag az „U,u” betűk tanítása volt. A külső osztály számára ismétlés, az általános iskola osztálya számára új anyag volt.

Az óra első felében frontális oktatás zajlott (hallási analízisre alapozott feladatokkal), a második felében hat különböző csoportban az „U,u” írásának megtanulása és gyakorlása történt. A gyerekek élvezték az órát és nagy volt a fegyelem a magas létszám ellenére is. Hat különböző nemzetiség volt jelen, köztük egy magyar kislány.

Megható volt az iskola mottója: „Es ist normal verschieden zu sein!” („Normális az, hogy különbözőek vagyunk!”)

A másik integrációs forma alkalmazása a projekt, melynek jogi hátterét az 1994-es alaptörvény és az alkotmány teremtette meg. Ez nyomatékosan kimondta: „Senkit nem lehet a fogyatékossága miatt megkárosítani.” 1997-ben kiegészítették az iskolai alaptörvényt azzal, hogy az általános iskolának nagyobb a felelőssége a kisegítő iskolával szemben.

1997. október 8-án az alkotmánybíróság döntést hozott, hogy az alaptörvény köti az iskolákat a nevelés és képzés integratív formáihoz.

Az együttoktatás különösen intenzív együttműködést igényel a résztvevő tanerőktől, különösen a didaktikai-módszertani koncepciót illetőleg. Ezt az integratív iskolafejlesztési projektet akkor lehet bevezetni, ha a szülők vagy az iskola kívánja és minden résztvevője beleegyezését adta, és ha más integratív forma, például a külső osztály nem lehetséges és a pedagógiai, tárgyi, helyi feltételek és a rendelkezésre álló személyi erőforrások szavatoltak.

A projekt bevezetéséhez az állami iskolai hivatal az illetékes, mely a következő pontokat vizsgálja felül: • A tanulók fogyatékossága, egyéni szükségleteik, koruk, ellátási igényük személyi, tárgyi tekintetben.

• A befogadó általános iskolák szemlélete, felszereltsége, személyi feltételei, lehetőségei, motivációi.

• Költségek: speciális felszerelések költségei, fejlesztési költségek stb.

A projekt típusú oktatásra a Bernhard-Galura iskolában (Herbolzheimban) láttam példát. A 25 éve működő iskolában, fél napos rendszerben 1-9. osztályos tanulók tanulnak. Az intézmény profilja az átlagos, fogyatékos, lassan haladó és magatartás sérült gyermekek oktatása.

A szakmai és nevelő munka előterében mindig az egyes gyermek áll. Az iskola különleges oktatási alapelvekkel: szociális képességek fejlesztése, az egész személyiség figyelembe vétele, az életre való felkészítés, szemléletesség, önállóság, gyakorlás, differenciálás, mozgásfejlesztés, a tanulási környezet alakítása, témaorientált oktatás, valamint speciális oktatási formákkal: különböző gyógypedagógiai fejlesztések az életkori sajátosságok és a fejlődési fokozatok figyelembe vételével, kötetlen munkaformákkal, projektnapokkal és különböző játékokkal próbálja megvalósítani az elképzeléseit.

Egy első osztályos technika órát láttam, ahol két csoportot vontak össze: egy átlagos képességű és egy akadályozott osztályt. Jelen volt a pedagógiai asszisztens és a fogyatékossággal élő tanulók tanára is. Sok hasonló vonást fedeztem fel a mi kisegítő iskolai tanmenetünkhöz viszonyítva.

A tanárok nyitottsága és közvetlensége a gyerekek felé és egymás felé, melyet mindenhol tapasztaltam, nagyon jó légkört teremtett.

A tanulmányút során Stegen-be is ellátogattunk, ahol a gyógypedagógiai tanárképzés gyakorlati része folyik. Itt bemutatták a gyógypedagógiai tanárképzés rendszerét, mely három fázisban történik.

1.fázis: Az érettségi után négy szemeszter alatt általános pedagógiai alapokat kell megszerezni valamelyik pedagógiai főiskolán/egyetemen az átlagos gyerekekre vonatkozóan. A sikeres vizsga után ugyancsak négy szemeszter alatt gyógypedagógiai fakultáció következik valamelyik gyógypedagógiai tanárképző főiskolán. A szakterületek megegyeznek a magyarországi szakokkal. Ezután államvizsga következik a gyógypedagógiai területből.

2.fázis: 18 hónap szakmai gyakorlat két gyógypedagógiai iskolában a választott szakterületnek megfelelően. Államvizsgával zárul gyakorlati részből, majd pályázat az elhelyezkedéshez.

3.fázis: Elhelyezkedés két év próbaidővel.

Ezután további képzési lehetőségek vannak.

Kölesné Németh Mária marikameister@gmail.com

15 Így is lehet tanítani!

A Baden-Württemberg-i gyógypedagógiai tanárképzés rendszerét és felépítését jobbnak, alaposabbnak tartom, mint a magyarországi képzést. A sikeres államvizsga után 18 hónap szakmai gyakorlat következik szemben a magyarországi egy-két hónapos gyakorlattal. Intézményünkbe már évek óta járnak főiskolai hallgatók gyakorlatra. Nagyfokú bizonytalanságuk, tapasztalatlanságuk, nem az elmélet, hanem a gyakorlat hiánya, hiszen nincs összhang a főiskolán megszerzett tudás és a gyakorlati élet között.

A 2002-es tanulmányút tapasztalatait hazánkban igazából csak a Közoktatási Törvény (Kt.) 2003-ban történt változtatása után tudtam kamatoztatni. A Kt. 33.§ (12)-a írja le az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények létrehozását, ellátható feladatait. Iskolánk, a zuglói Benedek Elek Általános Iskola 2005. július 1-től Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé alakult, ahol a 2005/06-os tanévben megbízott igazgatóként, majd jelen tanévtől kinevezett igazgatóként tudom segíteni kerületünkben az inkluzív nevelés-oktatás megvalósítását.

Munkámhoz nagy segítséget jelent, hogy 2006 februárjában intézményünk konzorciumi együttműködés keretében támogatót nyert a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében, A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése c. uniós projekt megvalósítására. Ennek szakmai vezetőjeként Zuglóban hatékonyan tudom az együttnevelés pedagógiai környezetét alakítani, valamint segíteni a projektben kidolgozott módszerek beépülését az együttnevelést felvállaló oktatási intézmények pedagógiai rendszerébe.

FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÔ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSA PORTUGÁLIÁBAN (Arion tanulmányút, Portugália, Coimbra, 2004. április 19-23.)

Nem véletlenül esett a választásom Portugáliára. Mind az ország nagyságát, mind népességét, mind gazdasági fejlettségét tekintve sokszor hasonlítják össze Magyarországgal. Ezért is voltam kíváncsi arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása terén hol tartanak.

A törvényi hátteret nézve jó pár év előnnyel rendelkeznek, hiszen 1986 óta van lehetőségük integrációra, nálunk ez 1993-ban valósult meg. 1991 óta használják a sajátos nevelési igény kifejezést, míg Magyarországon a 2003-as közoktatási törvénymódosítás vezette be ezt a fogalmat.

Portugáliában nincsenek szegregált iskolák, illetve országszerte csak néhány működik, ez is oka annak, hogy nagyon sok intézményben folyik integrált oktatás. Mindenképp olcsóbb és egyszerűbb ez a megoldás, mint teljesen új iskolákat építeni.

Igyekeznek mindenhol megteremteni az átlagos és sajátos nevelési igényű gyermekek együtt tanulásának feltételeit, amelyek közül ők a következőket emelték ki:

Így is lehet tanítani!

16

• speciális eszközök • az épület akadálymentessége • a felvétel feltételei • az értékelés (vizsgák típusai, diákok kifejezésének módjai) • az osztály alkalmassága (max. 20 fő ebből 2 fő sajátos nevelési igényű gyermek) • pedagógiai támogatás • tantervi adaptációk megléte.

Meggyőző volt a felnőtt-gyermek arány az integrált osztályokban, csoportokban. Automatikusan jár az asszisztens ezekbe az osztályokba és mellette a hetente bizonyos óraszámban megjelenő gyógypedagógus is. Hátránya a rendszernek, hogy az asszisztensek mindig képzetlenek, főleg anyagi megfontolásból, így kevesebbet kell számukra fizetni.

Az értelmi fogyatékos gyermekek alternatív tanterv szerint haladnak, több gyakorlati ismeretet kapnak. Az érzékszervi fogyatékos tanulók a speciális iskola tantervét követik. Minden esetben cél, hogy teljes integráció esetén a gyermek minél kevesebbet töltsön távol a többségi osztálytól.

A legtöbb iskolában mégis inkább részleges integráció zajlik. Több helyen megfogalmazódott például kis siket iskola létrehozása a többségi iskolában. Sokszor úgy tűnt, elszigetelődnek a csoportok a többiektől, nem egyszer az iskolai elhelyezés is ezt erősítette meg (padlástér), vagy akár a gyógypedagógus által elmondott tapasztalatok.

Tetszett a rendszerükben, hogy nem az intézmények alkalmazzák a gyógypedagógusokat, hanem egy központi szerv, amely szupervízióval látja el a dolgozóit. Így nem alakulhat az ki, amiről itthon sok gyógypedagógus beszámol, hogy teljesen magára utalt, nem ismer másokat, akikkel a felmerülő problémákról konzultálhatna.

Igazán érdekelt volna az, hogyan oldják meg a belső differenciálást. Erre jó példát csak a Sousa-i Általános Iskolában láttam. Számomra ez volt a legérdekesebb, leginkább a régi falusi iskolákhoz lehetne hasonlítani. Két összevont osztállyal működik, ahová 35 tanuló jár összesen, ebből hét gyermek akadályozott. Két tanterem és egy fejlesztő szoba áll rendelkezésükre. Itt két olyan kisgyermek integrációjával, inklúziójával találkoztam, ami ma Magyarországon még elképzelhetetlen. Egyikőjük –

betegsége következtében – rohamosan öregszik, kilencévesen arca egy 60 éves öregasszonyénak felel meg. Másikuk súlyosan értelmi fogyatékos és mozgáskorlátozott. Egyedül mozogni nem képes, beszélni nem tud, alternatív kommunikációs eszközt használnak, amelyet helyben fejlesztettek ki. Itt a gyerekek egy vagy két nagy asztal körül ülve tanulnak, beszélgetnek, rajzolnak, dolgoznak. Ez volt az az iskola, amely a legtöbbet adta számomra szakmailag és emberileg egyaránt.

A többi intézményben kevés példát láttam a belső differenciálásra, így a legtöbb helyen egymás mögött ültek a gyerekek, kétszemélyes padokban, frontális óravezetést követtek. Néhol az akadályozott gyermekek más feladatot oldottak meg, de a többiek itt is együtt haladtak.

A szülők helyzete is egészen más Portugáliában. Magyarországon a szakértői bizottság véleménye után a szülő dönthet az integrált vagy szegregált oktatásról. Az intézménybe bekerülvén kevéssé lát bele az ott folyó munkába. Portugália Coimbra területén a régió oktatási igazgatósága (Direcção Regional de Educação do Centro, DREC, www.drec.min-edu.pt) diagnosztizálja a gyerekeket és dönt az iskolaválasztásról, amelybe nincs beleszólása a szülőnek. Viszont a szülőt bevonják a teammunkába, akár az egyéni fejlesztési terv elkészítésébe, végrehajtásába. Nálunk ez utóbbira még kevés példát lehet látni.

A mirai Korai Fejlesztő Központban érdekes volt megtapasztalni, hogy Portugáliában igyekeznek a szociálisan hátrányos helyzetű családokat is felkarolni. Megelőzni azt, hogy később a gyermeknél tanulási problémák alakuljanak ki a nyelvi lemaradások, hátrányok miatt. A segítségre szoruló családokat az egészségügyön keresztül találják meg.

Természetesen nagyon sok intézménnyel tartják a kapcsolatot, a teamben sokféle szakember vesz részt, minden oldalról igyekeznek megsegíteni a család életét. A team tagjai: szociális munkás, pszichológus, gyógypedagógus, óvodapedagógus, védőnő, orvos és az önkormányzat képviselője. Így a teamnek lehetősége van arra, hogy abban segítsenek, amiben a családnak nehézségei vannak. Közösen készítik el a beavatkozási, fejlesztési tervet. A soktagú csapat lehetőséget ad arra, hogy a szociális ellátási formák között kialakuljon a kapcsolat, a párbeszéd. Hasonlóan a mi rendszerünkhöz, otthon foglalkoznak a gyerekekkel, saját környezetükben adnak tanácsot a szülőknek. Az ellátásban a legnagyobb problémát két tényező okozza: egyrészt a szülők nem akarják elfogadni a segítséget, másrészt gyakran nekik is komoly nyelvi nehézségeik vannak.

Az Arion tanulmányút tapasztalatai érdekes adalékul szolgálhatnak a magyarországi integrációs törekvések további formálásához, alakításához.

Szekeres Ágota szekeresagi@hotmail.com

17 Így is lehet tanítani!

ROMA ÉS VÁNDOR ÉLETMÓDOT ÉLÔ SZÜLÔK BEVONÁSA GYERMEKEIK ISKOLAI MUNKÁJÁBA

Így is lehet tanítani!

18

Az Európa Tanács tanár-továbbképzési programja / 2006-tól Pestalozzi program, 2004, Egyesült Királyság

Az angliai roma, ír utazók, cirkuszos-, búcsús családok nagy részt nomád életkörülmények között, lakókocsikban élnek, mobil közösségként a társadalom egészén belül. Életvitelüket állandó vándorlás jellemzi és csak néhány napra, hétre állnak meg egy-egy település határában. A családok nagy része több mint két gyermeket nevel életmódjukat tükröző identitástudatban. Kapcsolataik, rokoni kötelékeik is elsősorban saját közegükből származnak.

Az utazó, a roma, a cirkuszos- és a búcsús nép családi vállalkozásból, kereskedelemből tartja fönn magát. Többségük lóval, lószer-számmal, autóval, szekérrel kereskedik, de vannak, akik ékszereket, ruhaneműt, édességet, CD-t, kazettát értékesítenek illetve szerencse- és jövendőmondással, szekérkészítéssel, kézművességgel (kosárfonással, szövéssel, csipeszkészítéssel), kovácsmesterséggel foglalkoznak.

Angliában a nomád családok viszonylag magas életszínvonalon élnek. Ez is oka annak, hogy a letelepedett társadalommal semmiféle interakciót nem kívánnak létrehozni, illetve az intézményes közösségi nevelést és oktatást sem érzik fontosnak.

A szülők a saját vállalkozásaikban alkalmazott gyakorlati ismereteket igyekeznek megtanítani a fiatalabb generációnak, így a számolni, olvasni, írni tudást is. Ennek ellenére nem kevés számban fordul elő, hogy a szülő analfabéta. A vándorló családok olvasottsága, műveltsége átlagosan igen alacsony szintű. A társadalom etnikumhoz való viszonya az Egyesült Királyságban sem előítéletmentes. Ez is súlyosbítja a körülbelül ötvenezer nomád gyermek iskoláztatásának gyakoriságának és rendszerességének hiányát. A szülők nem szívesen engedik gyermeküket olyan környezetbe, ahol őt csúfolják, elhúzódnak tőle, megbélyegzik a társaik és néhány esetben a pedagógus is.

Az iskolarendszer anomáliái, a romák értékrendjéhez való alkalmazkodás hiánya folyamatosan újrateremti a cigányság kulturális elmaradottságát, ami azzal a következménnyel jár, hogy az alacsony iskolázottságú gyerekek kiszorulnak a társadalom perifériájára.

Az említett problémák megoldására 1972-ben brit önkéntesek próbálták keresni a megoldást. 1985től a kormány is bekapcsolódott ebbe a kezdeményezésbe, létrehozva a „Traveller Education Service”-t (TES).

A program legfőbb társadalmi célja a kényszermentes nevelésen, oktatáson és képzésen alapuló integráció előtérbe helyezése, ezáltal egy önbizalomban, hivatás és munkabeli lehetőségekben gazdagabb életet kínálva a nomád életvitelű családoknak.

A kezdeményezésnek köszönhetőben 2004-re az előző évekhez képest jóval több, roma származású gyerek járt rendszeresen óvodába és általános iskolába. Jövőbeli céljuk a program kiterjesztése a középiskolai tanulókra. Óvodapedagógusként rám leginkább a TES által publikált óvodára és általános iskolára vonatkozó kezdeményezések hatottak.

Az óvodapedagógusok és a tanítók kezdeményezései az Egyesült Királyságban a következők: • barátságos, kényszernélküli, jóhiszemű kapcsolattartás a roma szülőkkel; • a szülők tájékoztatása, felvilágosítása az óvodai nevelés fontosságáról barátságos kiadványok, színes képes prospektusok, tájékoztatók formájában, a nevelés és az oktatás emberközelivé tétele céljából.

Tartalmazhatja ez: • az óvodáskor végére elérendő fejlettségi célokat; • azt, hogy milyen kedves és barátságos hely az óvoda, iskola; • segítő tippeket, aktuális információkat, tanítási, nevelési tanácsokat; • oktató csomagok, házi feladat csomagok (feladatlapok, füzetek) juttatása a gyakran kimaradó gyerekek számára.

• rendszeres egyéni és mikrocsoportos kiegészítő foglalkozások szervezése a rászorulóknak a roma kultúra ápolása a közösségi nevelés során is: • mese, vers • kézművesség (kosárfonás, szövés, stb) • zene, dal, hangszerek, tánc • individuális képeskönyv készítése a gyerekek személyes élményeihez, kultúrájához kapcsolódóan • pozitív dolog, ha a pedagógus is beszéli a roma nyelvet • óvodai játszónapok, játszóházak szervezése a roma kultúra és zene körében • a roma gyerekek differenciált és individuális nevelésének feltüntetése a nevelési programban • évközbeni tájékoztató füzetek, hirdetések publikálása: benne a komplikált szövegezésű dokumentumok vagy a mondanivaló leegyszerűsítésével, képekkel, fotókkal, kevés írással, igazodva a szülők alacsonyabb szintű műveltségéhez, olvasottságához.

Az előadássorozat folyamán nagyon szimpatikus volt a kényszermentesség, a jóhiszeműség és az az optimizmus, ahogyan a problémát kezelni próbálták. A szemináriumon hamar kiderült, hogy társadalmi problémájuk hasonló a miénkhez. Mérlegelve a hazai problémákat, azt gondolom, hogy hasonló kezdeményezésekkel néhány lépésben segítené a magyar romák integrációját más nemzetek példája is.

Kormány Oktatási Minisztérium

Az utazó és roma gyerekek nevelését és oktatását támogató intézmények rendszerének struk-

Az oktatás színvonaláért felelős hivatal

túraváza az Egyesült Királyságban

A királynő hatáskörébe tartozó oktatási felügyelet

Nomád életmódot folytatókat segítő Oktatási Szolgálat (NOSZ)

Helyi Oktatási Felügyelet

Középiskolás romákért felelős csoport

Az anyagi forrásokért felelős hivatal

Általános iskolás romákért felelős csoport

Az oktatás, az iskolába járás személyi és tárgyi feltételeiért felelős hivatal

Óvodás romákért felelős csoport

19 Így is lehet tanítani!

A NOSZ megbízott ellenőrző hivatala

Berzéki Beáta

GET-IN! COMENIUS 3 HÁLÓZAT Gender Ethnicity Integration, through international school projects Nemi, etnikai alapú integrációs projektek, nemzetközi iskolai projekteken keresztül

Így is lehet tanítani!

20

A Get-in! egy általános iskolákból és oktatási intézményekből álló Comenius 3 hálózat, mely nyolc ország (Hollandia, Svédország, Németország, Nagy-Britannia, Portugália, Franciaország, Törökország és Magyarország) partnerségén alapul. A hálózat magyarországi koordinátora a Menedék, Migránsokat Segítő Egyesület. A 2004-ben indult együttműködés célja multikulturális iskolák és etnikai háttérrel rendelkező diákok bevonása nemzetközi programokba. A hálózat elsősorban 12-16 éves tanulókat, különösen az etnikai háttérrel rendelkező lányokat, a részt vevő diákok szüleit és az érintett iskolák tanári karát kívánja elérni. Ezen kívül kapcsolatokat építenek ki multikulturális tanácsadókkal, a helyi etnikai közösség szakértőivel, valamint nemzeti és európai támogató szervezetekkel.

A hálózat tevékenységei között kiemelt helyen szerepel az információszolgáltatás, az oktatási intézmények közötti partnerkeresés, tréningek szervezése iskoláknak, a network-iskolák jó gyakorlatainak dokumentálása és terjesztése, valamint a szakértők informálása.

A hálózat eddig több nemzetközi tematikus konferenciát szervezett. Az első tematikus konferencia (2005. június, Leicester, Nagy-Britannia) 50 szakértő és általános iskolai tanár reprezentatív részvételével zajlott. A konferencia fő témája a nemzetközi iskolai projektekhez való csatlakozás lehetőségei, különös tekintettel az etnikai háttérrel rendelkező diákok esetében.

A második tematikus konferencia (2006. szeptember, Hannover, Németország) 60 szakértő és általános iskolai tanár részvételével zajlott. A konferencia céljai között szerepelt a Comenius 1 iskolai együttműködések kidolgozása mellett szakértői, Comenius 2 projektek létrehozása is.

A 2005 decemberében a török nemzeti iroda támogatásával Isztambulban megrendezett konferencia számos török szakértőt és általános iskolai tanárt, igazgatót mozgatott meg.

Az utolsó nemzetközi konferenciára 2007 nyarán Leiria-ban (Portugália) kerül sor.

HAZAI KONTEXTUS A Get-in! projekt hazai koordinátora, a Menedék, Migránsokat Segítő Egyesület egyrészt a Get-in! hálózat belső értékelését végzi, másrészt ellátja a hazai projektkoordinátori feladatokat: • Iskolák megkeresése: Mivel az egyesület korábbi projektek során – migráns gyerekek oktatása kéziköny és CD – már kapcsolatba került több migráns gyerekeket fogadó intézménnyel, ezért személyes kapcsolati hálón keresztül érte el az eddigi iskolákat.

• Iskolák tájékoztatása, projektbe való bevonása: az eddig megrendezésre került konferenciákra 3-4 tanár kiutaztatására volt csak lehetőség, a kiválasztott és pozitívan válaszoló intézmények tanárai egy információs rendezvényen vettek részt. A személyes konzultációk mellett a Socrates Nemzeti Irodák támogatásával megvalósuló rendezvények is a nemzeti koordinátorok közreműködésével megvalósuló tevékenységek.

A HAZAI ISKOLÁKAT ÉRINTő, PROJEKTTEL KAPCSOLATOS KONKRÉT ESEMÉNYEK Az első Get-in! konferencián (2005. június), a Menedék Egyesület közreműködésével négy hazai általános iskola képviseltette magát: • Bolyai János Általános Iskola, Budapest • Csapókerti Általános Iskola, Debrecen • Szent László Általános Iskola, Budapest • Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskola és Vendáglátó Szakiskola, Budapest.

A konferencia során létrejött hat új Comenius1 projekt melynek címei a következők: • Girls Get-in!

• Get-identity • Global Opportunities for Additional Learning (GOAL) • My Place in the World • Breaking Barriers • DoMe (Dynamics of Multicultural Europe) A négy magyar iskola közül végül kettő adott be projektpályázatot, melyek közül az egyik támogatást is nyert.

A második tematikus konferencián (2006. szeptember) három hazai iskola és két szakértő alkotta a magyar delegációt: • Remetekertvárosi Általános Iskola, Budapest • Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola, Bicske • Lovag Utcai Általános Iskola, Budapest A konferencia során több új Comenius 1 és Comenius 2 projekt körvonalazódott. Az elkövetkező hónapokban, az előkészítő látogatások keretében alkalom nyílik majd a projektek konkrét formába öntésére.

A hálózat tevékenységének köszönhetően várhatóan növekvő számban vesznek majd részt multikulturális iskolák is nemzetközi projektekben, elkészül egy iskolai kézikönyv, mely konkrét segítséget nyújt multikulturális nemzetközi projektek létrehozására, valamint működik egy weboldal a belső és külső kommunikációra. A hálózat elektronikus hírlevele évente kétszer jelenik meg.

Zatykó Judit judit.zatyko@menedek.hu http://www.get-in.info/

BREAKING BARRIERS!

21 Így is lehet tanítani!

A Bolyai János Általános Iskola (Budapest) a Menedék Egyesület közreműködésének köszönhetően az idén ősszel megkezdhette első Comenius 1 projektjének megvalósítását.

Az intézmény már 2000 óta kapcsolatban áll az egyesülettel, mivel az iskolában nem csak magyar származású gyerekek folytatnak tanulmányokat.

A Menedék Egyesület felhívására az iskola képviselői 2005 nyarán részt vettek Leicesterben a fent bemutatott Get-in! hálózat első tematikus konferenciáján, ahol főleg a migráns gyerekek kapcsán felmerülő problémákról és ezek megoldási lehetőségeiről esett szó. A rendezvény alkalmat adott nemzetközi partnerkapcsolatok kialakítására is, a Bolyai Iskola is így talált rá jelenlegi projektpartnereire.

Ezt követően 2005 novemberében előkészítő látogatáson vettünk részt Stockholmban, ahol öt ország nyolc iskolájának képviselőivel kidolgoztuk a Breaking Barriers című Comenius 1 iskolai projektet. A projekt vázát egy közös internetes honlap létrehozása és folyamatos frissítése képezi. A projekt fő témái a három év alatt: 1.) Az én iskolám 2.) Gyökereim 3.) A sport, mint embereket egyesítő lehetőség. A partnerek ikerosztályokat hoznak létre, melynek tanulói e-mailen veszik fel a kapcsolatot egy-

mással, tudnak meg egyre többet egymásról az adott témához kapcsolódóan meghatározott kérdések alapján. Az első év végén a diákok egymásról készítenek bemutató leírásokat, a második év végén közös könyvet hoznak létre, a harmadik év végén pedig közös sporteseményt szerveznek.

Egervári Judit Bolyai János Általános Iskola

TIMSIS Teacher In-service Tarining Mateial on Seriously Ill Students in hospital and ordinary schools Európai összefogás a betegoktatásban

Így is lehet tanítani!

22

A Comenius 2.1 projekt munkájában öt ország – Cseh Köztársaság, Finnország, Németország, Norvégia, Magyarország – kórházpedagógusai és a kórházi iskolákat támogató egyetemek oktatói vesznek részt. Magyarországot a kaposvári Loránffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium Mosdósi Tagintézménye képviseli. A mosdósi kórházban 1949 óta működik a kórházi óvoda és általános iskola. Tekintettel az országban egyedülálló programra és körülményekre, a kórházi iskola felkérést kapott a projektben való részvételre.

A TIMSIS projekt felhívja a figyelmet azokra a problémákra, amelyek a súlyos és/vagy krónikus betegségben (például daganatos megbetegedések, cukorbetegség, aszthma, mucoviscidosis, különböző pszichés rendellenességek) szenvedő gyermekeknek és fiataloknak az otthoni iskolába történő visszailleszkedése során adódhatnak.

Célja információs anyag kidolgozása, továbbképzés és segítségnyújtás a tantestületeknek azzal a szándékkal, hogy felkészítse őket olyan segítség nyújtására, amely eredményessé teszi a gyermekek visszailleszkedését a közoktatásba olyan zökkenőmentesen és sikeresen, amennyire csak lehetséges.

A projekt 2004 októberében kezdődött. Az eltelt idő alatt megtörtént a kórházi oktatás helyzetének felmérése a különböző részt vevő országokban, amely lényeges eltéréseket mutat. Kérdőíves módszerrel elkészült a szükségletek felmérése a tanárok és az érintett gyermekek szüleinek körében.

A munkacsoport hamarosan befejezi a segédanyagok elkészítését, amelynek tesztelésére várhatóan a következő tanév első felében kerül sor. Ez az anyag az interneten és CD formájában is bárki számára hozzáférhető lesz.

A multimédiás segédanyag alapján a pedagógusok, a szülők és a gyermekek tájékozódhatnak a különböző betegségek kezeléséről, a kezelések mellékhatásairól, sürgősségi ellátásról, a beteg gyermek iskolai környezetéről és a vele való bánásmódról, az osztálytársak tájékoztatásáról, különböző jogi aspektusokról, a kórházi iskola és a szülő együttműködéséről, a kórházi és az otthoni iskola együttműködéséről, hasznos linkekről.

Rigó Lászlóné, igazgató Loránffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium Mosdósi Tagintézménye www.ph-ludwigsburg.de

JÓ PÉLDÁK A FELSÔOKTATÁSBAN

ERASMUS INTENZÍV PROGRAMOK Tessedik Sámuel Főiskola, Békéscsaba

ERASMUS INTENZÍV PROGRAMOK A TESSEDIK SÁMUEL FőISKOLÁN A 2005/2006-os tanév volt sorrendben a hetedik, amely során a Tessedik Sámuel Főiskola békéscsabai karának hallgatói Erasmus IP keretében különböző európai országok egyetemi és főiskolai hallgatóival közös tíz napos angol nyelvű kurzus résztvevői lehettek. Olyan szerencsében volt részem,

23 Így is lehet tanítani!

AZ INTENZÍV PROGRAMOK (IP) ELőNYEI Az Erasmus programon belül az Intenzív Programok arra adnak lehetőséget, hogy európai egyetemek és főiskolák konzorciumai egy meghatározott témában közös helyszínen rövid, koncentrált kurzusokat szervezzenek hallgatóik számára. Előnyük, hogy viszonylag rövid időtartamú, nem egész szemeszteren át tartó hallgatói mobilitást tesznek lehetővé. A hallgatók nemzetközi csoportban, idegen nyelven hallgathatnak egy tanulmányaikhoz kapcsolódó, de a szokásos kurzusoktól metodológiájában és lebonyolítási módjában nagyban különböző stúdiumot. Az IP-k interaktív, komoly csoportmunkát igénylő tanulási tapasztalatot nyújtanak, s ezen kívül betekintést adnak más országok kultúrájába, történelmébe és politikai viszonyaiba is. Nem elhanyagolható az idegennyelv használat nyújtotta előny sem. Az Intenzív Programok tökéletesen megvalósítják a tartalom alapú kommunikatív nyelvoktatás kritériumait anélkül, hogy direkt módon nyelvet oktatnának.

A kurzusokat nemzetközi tanárcsoport vezeti, ami az oktatók számára lehetővé teszi a külföldi kollégákkal való szoros együttműködést, melynek során a tanárok megismertetik egymással speciális módszereiket, tanítási stílusukat, továbbfejlesztik a munkájukban használt tananyagokat, informálódnak a partnerintézmények tantervei felől. Az IP-k tapasztalatát beépíthetik más kurzusaikba is, és nem utolsó sorban lehetőséget kapnak a szakmai nyelvhasználatra, s más európai egyetemek és főiskolák hallgatóinak oktatására.

A számos szakmai előnyön túl a programok végén tartott kurzusértékelésekből mindig kiderül, hogy az IP-n való részvétel katartikus, semmihez sem hasonlítható kulturális, emberi és szakmai élmény.

Az utazással egybekötött tanulás a résztvevők többsége számára egyedülálló tapasztalat, amelyet nem lehet a saját intézmény falai között, a felsőoktatás hagyományos keretein belül megszerezni.

hogy három egymást követő, általam koordinált pályázat nyert támogatást 1999 és 2006 között. Mindhárom projekt tíznapos közös kurzus szervezésére irányult, melyek helyszínéül a programok hároméves élettartama során a TSF mellett több más partnerintézmény is szolgált.

A hagyomány 1999-ben kezdődött az első, három ország részvételével megvalósult IP-vel, melynek témája a demokratikus állampolgárságra nevelés, résztvevői pedig pedagógusképző kurzusok hallgatói voltak. Ezt követte 2002-től 2005-ig egy újabb, immár hat európai partnerintézmény kooperációja révén létrejött program a hátrányos helyzetű régiók és közösségek problémáiról. A felsőoktatásban időközben történt változásokat követve ez az IP már nemcsak a pedagógus, hanem az üzleti és humánerőforrás menedzsment tanulmányokat folytató hallgatókat is megcélozta. Majd 2005/2006-ban egy még tovább bővített, nyolc partnerből álló konzorcium az újabb projekt témájául az inklúziót, mint társadalmi generáló és regeneráló erőt választotta. Ezt az programot 2006 júniusában rendeztük meg Békéscsabán.

Így is lehet tanítani!

24

IP 1: DEMOKRATIKUS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA NEVELÉS A VÁLTOZÓ EURÓPÁBAN (1999–2002) Az első Intenzív Program idején a békéscsabai főiskola még kizárólag pedagógusképzéssel foglalkozott. A TEMPUS programban való részvétel tapasztalatai alapján egy korábbi Tempus projektpartnerrel jutottunk közös elhatározásra az IP témáját illetően. Így a program a bristoli University of the West of England és a lettországi Liepajas Pedagogijas Akademija részvételével, a TSF koordinálása mellett valósult meg.

A bristoli egyetem széleskörű tapasztalatokkal rendelkezett az állampolgári jogok és kötelességek oktatása terén, s több éve bevezette pedagógusjelölt hallgatói számára a demokratikus állampolgárság részvételen alapuló, tudatos, toleranciát, egyenlőséget és társadalmi igazságásságot előtérbe helyező stúdiumait. A projekt elsődleges célja az volt, hogy e tapasztalatok alapján a három partnerintézmény hallgatói csoportjai számára közös kurzust szervezzen, amely a fent említett elvek mentén mind a pedagógus jelölt hallgatók, mind az általuk a jövőben tanítandó tanulók demokratikus állampolgári nevelését megvalósítja.

A projekt fő törekvése, hogy a demokrácia és az emberi jogok alapjait széles európai kontextusba helyezze, s ezeket értékként mutassa be és közvetítse a pedagógusképzésben résztvevő hallgatók számára. A program célkitűzése az aktív, részvételen alapuló állampolgárság megnyilvánulási formáinak fókuszba állítása. A résztvevők megosztják egymással a demokratikus állampolgárság saját országukra jellemző értelmezését, s így fejlesztik interkulturális érzékenységüket, morális, szociális tudatosságukat. A kölcsönös tapasztalatcsere célja a közösségi életében való részvétel fontosságának megértése, a politikai és társadalmi élet abc-jének elsajátítása. A program elméleti pedagógiai hátterét a következő ábra foglalja össze.

A FELELőS GLOBÁLIS ÁLLAMPOLGÁRSÁG Fő ELEMEI (forrás: OXFAM (1997) A Curriculum for Global Citizenship OXFAM)

Az országok közötti kapcsolatok és a politikai rendszerek ismerete

Az emberi szükségletek és jogok ismerete

A világ mai és történelmi konfliktusaira, azok megelőzésére és megoldására vonatkozó ismeretek

ISMERETEK A társadalmakban és a közöttük fellelhető egyenlőtlenségek és igazságtalanságok ismerete

Igazságérzet: az igazságtalanság és egyenlőtlenség felismerésének és a megfelelő válaszlépés megtételének képessége

Cselekvőképesség: hit abban, hogy az egyének részvétel és kezdeményezés útján képesek változásokat előidézni

A fenntartható fejlődésre és a Földön fellelhető források végességére vonatkozó ismeretek

A társadalakban létező kulturális diverzitásról és az eziránt megnyilvánuló előítéletekről szóló ismeretek

Hatékony érvelés: logikai alapon történő, információn alapuló meggyőzés képessége

KÉPESSÉGEK Kooperációs és konfliktusmegoldó képesség: A másokkal való hatékony együttműködés és a konfliktusok minden fél számára elfogadható megoldásának képessége

Önbecsülés: saját magunk értékességének és individualitásának érzete

ÉRTÉKEK ÉS

A változatosság tisztelete: annak elfogadása, hogy minden ember különböző, de egyenjogú, és hogy az emberek tanulhatnak egymástól A környezet védelme és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettség: a környezet iránti tisztelet és hajlandóság a jövő generációk szükségleteinek szem előtt tartására

25 Így is lehet tanítani!

A társadalmi ATTITÜDÖK igazságosság és egyenlőség igénye: érdeklődés a globális problémák iránt, a fair play iránti Empátia: elkötelezettség, egy igazérzékenység ságosabb világ létremások érzései és hozásának tevékeny szükségletei iránt; támogatása együttérzés

Kritikus gondolkodás: információk és vélemények kritikus mérlegelésének és etikus döntések meghozatalára való képesség

Lettországban és Magyarországon a demokratikus állampolgárságra nevelés a kilencvenes évek közepén-végén még gyerekcipőben járt, az oktatási intézmények ekkor kezdték kidolgozni ezirányú programjaikat az általános iskoláktól a pedagógusképzésig az oktatási rendszer minden szintjén.

A University of the West of England projektben résztvevő tanárainak tapasztalata és szakértelme lehetővé tette, hogy az Intenzív Program 24 résztvevője (mindhárom országból 8-8 hallgató) közös, tíznapos, interaktív tanulási formákat alkalmazó kurzus keretében ismerkedjen meg a demokratikus állampolgárság ismérveivel, s a résztvevők megosszák tapasztalataikat az állampolgári viselkedés saját országukban jellemző formáiról.

2000-ben és 2001-ben az Intenzív Programokat Békéscsabán, 2002-ben pedig a lettországi Liepaján rendeztük meg, melyek során nemcsak tantermi foglalkozások, hanem a kurzus témáját illusztráló tanulmányutak és közös internetes oldal szerkesztése is helyet kaptak. A békéscsabai programok keretében a résztvevők látogatást tettek Pusztaföldváron, Kardoskúton és Tótkomlóson, ahol természetvédelmi területeket tekintettek meg, és kihalóban lévő növény-és állatvilággal találkoztak. A tanulmányút a felelős állampolgár természet iránti kötelezettségeit és a természetbe való önző beavatkozás veszélyeit kívánta illusztrálni, s felhívta a figyelmet a fenntartható fejlődés fontosságára. A demokratikus állampolgárság társadalmi aspektusait példázta egy másik tanulmányút Békés megye néhány hátrányos helyzetű kistelepülésére. Sarkadon a résztvevők roma kisebbségi önkormányzati képviselőkkel, Méhkeréken a helyi román kisebbség tagjaival találkoztak és rövid interjúkat is készítettek, melyeket később a tantermi foglalkozások alkalmával közösen elemeztek. Geszten egy elszigetelt zsáktelepülés állampolgárainak speciális problémáival és cselekvési lehetőségeivel ismerkedett meg a nemzetközi csoport. Békésen egy többségében hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, szociális problémákkal sújtott tanulókat oktató általános iskola életébe nyerhettek betekintést a résztvevők.

Így is lehet tanítani!

26

A 2002-es programoknak a lett Liepajai Pedagógiai Akadémia adott otthont. A helyszín lehetőséget adott a kurzus gazdagítására, például a többségi és kisebbségi nyelvhasználat hatására az állampolgárok cselekvési lehetőségeire és jogaira. A résztvevők többek között ellátogattak a liepajai regionális Naturalizációs Központba (a lett állampolgárság megszerzésével kapcsolatos hivatal), ahol informálódtak a lett állampolgárság elnyerésének feltételeiről és ennek nehézségeiről. A tanulmányutat követően a résztvevők kis csoportokban vitatták meg a látottakat, s közös prezentációt is készítettek, amelyet az Intenzív Program záró eseményeként elő is adtak.

A tanulmányutak különös fontossággal bírtak az IP munkaformáin belül, mivel lehetővé tették a résztvevők számára, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzenek a demokratikus állampolgárság megvalósult formáiról. A hallgatók személyesen találkoztak olyan emberekkel, akiknek a mindennapi életét meghatározták a demokratikus és emberi jogok konkrét szituációkban való megjelenési formái (pl. helyi önkormányzatok, kisebbségi képviseleti szervek vagy oktatási intézmények döntéshozatali mechanizmusaiban).

A tanulmányutak és a tantermi tevékenységek tapasztalatait a kurzus résztvevői egy közös internetes oldal létrehozása útján is feldolgozták. Kis csoportokban rövid angol nyelvű beszámolókat készítettek a programok tapasztalatairól, melyet saját készítésű fényképekkel is illusztráltak. Az oldal a bristoli egyetem szerverén volt található a projekt élettartama alatt, sajnos ma már nem érhető el.

IP 2: HÁTRÁNYOS HELYZETű KÖZÖSSÉGEK TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI PROBLÉMÁI (2002-2005) A demokratikus állampolgárság témájú Intenzív Program tapasztalatai világosan megmutatták, hogy a szociális, kulturális, etnikai vagy vallási okok miatt a társadalom és a gazdaság perifériájára szorult csoportok felzárkóztatását csak multi-professzionális, egyszerre több irányból érkező szakértői beavatkozások útján lehet sikeresen elérni. Például a hátrányos helyzetű, többségükben roma tanulókat oktató általános iskola nemcsak a megfelelő pedagógiai és kulturális ismeretekkel rendelkező pedagógusok segítségére támaszkodott a roma tanulók hátrányának csökkentésében, hanem igénybe vette szociális munkások, családgondozók és más szakemberek segítségét is. Munkalehetőséget is igyekezett biztosítani a tanulók számára, hogy a tanulási és beilleszkedési motivációjukat növelje.

Ilyen és hasonló esetek tapasztalataira támaszkodva a Demokratikus állampolgárságra nevelés c. program tanári teamje úgy döntött, hogy a kereteket megtartva, de tartalmi, módszertani megújításokkal és Európa minél több régióját képviselő partner bevonásával új Intenzív Program pályázatot nyújt be.

Ezúttal a projekt módszertani fókuszát a hat partner országból származó esettanulmányok képezték.

Szintén újdonság volt a pedagógiai aspektus mellett az üzleti tanulmányok hallgatóinak bevonása a potenciális résztvevők körébe, mivel a partnerintézmények egy részében az ilyen típusú kurzusok túlsúlyba kerültek. Az előzetes egyeztetések során úgy tűnt, az üzleti tanulmányokat folytató és a tanárszakos hallgatók egyaránt profitálhatnak egy újszerű, Intenzív Programból, amely lehetővé tenné, hogy a hátrányos helyzetű közösségek problémáit más szakmák megközelítésében is megismerjék. Így jött létre az IP1-ben részt vevő három intézmény mellett a Portói Egyetem, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem és a Vilniusi Jogi Egyetem részvételével a hátrányos helyzetű közösségek reintegrálási lehetőségeit vizsgáló új konzorcium. A partnerek döntésének értelmében mind a hat partner egyetem öt hallgatót és 1-3 oktatót delegálhat a programra.

27 Így is lehet tanítani!

Célunk az volt, hogy elmélyítsük és kiszélesítsük a partnerintézmények különböző képzési programjaiban (pedagógusképzés, szociális munkás képzés, üzleti tanulmányok) a hallgatók ismereteit és rálátását a multiprofesszionális intervenciók eredményességére a hátrányos, perifériára szorult társadalmi csoportok felemelésében. Mind a hat partner egy-egy esettanulmányt készített az adott országában élő hátrányos helyzetű csoport problémáinak és újraintegrálási lehetőségeinek, a várhatóan leghatékonyabb prevenciós és intervenciós mechanizmusok bemutatására.

A HÁTRÁNYOS HELYZETű CSOPORTOK (MAYER JÓZSEF, A HÁTRÁNYOS HELYZETű LEHETőSÉGEI HTTP://WWW.OKI.HU ALAPJÁN)

TÁRSADALMI CSOPORTOK KIALAKULÁSA, A FELZÁRKÓZTATÁS

HÁTRÁNYOS HELYZETű CSOPORTOK FELZÁRKÓZÁST AKADÁLYOZÓ TÉNYEZőK

BEAVATKOZÁS LEHETSÉGES

Alacsony iskolázottságúak

Hiányos közlekedési infrastruktúra

Komplex támogatási rendszerek

Szociális konfliktusokkal ren-

Tartós munkanélküliség

Hátrányos helyzetűek önerejét,

delkező családok Munkanélküliek Hátrányos helyzetű térségben vagy településen élők Megváltozott munkaképességűek,

Többszörösen hátrányos helyzetű csoportok társadalmi kirekesztettsége A népesség csökkenése, kedvezőtlen demográfiai összetétele

egészségkárosodottak, fogyatéko-

Az információs társadalom elégte-

sok

len tárgyi és humán feltételei

MÓDJA

cselekvőképességét megerősítő projektek Flexibilis tantervek és képzési programok kidolgozása és alkalmazása

Így is lehet tanítani!

28

Etnikai kisebbségek tagjai

Ezek az esettanulmányok képezték később az Intemzív Program tananyagának központi részét, melyet a különböző szakmai alapokkal rendelkező résztvevők mind a saját, mind más képviselt szakmák prioritásait tekintetbe véve csoportosan elemeznek. Így azontúl, hogy nemzetközi csoportban, Európa hat különböző országából érkezett társakkal dolgoznak együtt, a résztvevők a tíz munkanap során megismerkedhetnek más szakterületeket képviselő hallgatók és oktatók szempontjaival is, ami egyedülállóan gazdag és sokrétű tanulási tapasztalatot eredményezett.

A programokat 2003-ban Békéscsabán, 2004-ben a szlovákiai Besztercebányán, 2005-ben pedig Vilniusban rendeztük meg. A tipikus munkaformák az esettanulmányokon alapuló csoportfeladatok, viták, prezentációk voltak. A feldolgozott témák a hátrányos helyzetű csoportok széles skáláját ölelték fel, például az iskolából kimaradó gyerekek (Litvánia), a munkanélküliek (Szlovákia), menekültek és bevándorlók (Nagy-Britannia, Portugália), etnikai kisebbségek (Lettország), földrajzi elszigeteltségből adódó hátrányok (Magyarország). Az esettanulmányok feltárták a hátrányokkal rendelkező közösségek problémáit, és igyekeztek a kirekesztett csoportok reintegrációjának különféle lehetőségeit is felvetni. A különböző diszciplinákat képviselő résztvevők a saját szakmai szempontjaik szerint közelítették meg a tárgyalt eseteket. A hallgatók hatfős nemzetközi csoportokban dolgoztak, melyekben minden országot egy diák képviselt. A program végén a csoportok bemutatták a számukra legtanulságosabb esetek lehetséges megoldásait.

Mindhárom kurzus keretében sor került egy-egy tanulmányútra. A békéscsabai program során a résztvevők ellátogattak egy speciális nevelési igényű tanulók számára létrehozott intézménybe, egy csökkent munkaképességűeket foglalkoztató kft-hez és a Regionális Munkaerő Központba. A besztercebányai program alkalmával a csoport tapasztalatokat gyűjtött egy országos rehabilitációs központ munkájáról, valamint ellátogatott egy látássérült gyerekek részére fenntartott iskolába. A vilniusi program keretében egy SOS gyermekfalu életébe nyertek rövid betekintést.

IP 3: INKLÚZÍV OKTATÁSI INTERVENCIÓK MINT SZOCIÁLIS (RE)GENERÁLÓ ERőK (2006) Mint ahogy a második az elsőből, a harmadik IP témája a második továbbfejlesztése és kiterjesztése még több résztvevő partnerre. A második Intenzív Program sikerén felbuzdulva a Tessedik Sámuel Főiskola és a bristoli University of the West of England úgy döntött, tovább kívánják fejleszteni az eddigi munkát. A partner intézmények számát nyolcra, a hallgatói résztvevőkét pedig 40-re emelve újabb konzorcium alakult, amely támogatást nyert a tervezett projekt megvalósítására. Az előző IP hat partnere közül néhány (TSF, UWE, Bél Mátyás Egyetem, Portói Egyetem, Vilniusi Egyetem) változatlan maradt, újonnan csatlakozott a lettországi Daugavpilsi Egyetem, a a szófiai Szent Kliment Egyetem és a finn Pirkanmaa Polytechnic. Az új program fókuszába az inklúzív oktatási innovációk, üzleti dimenziói kerültek: vagyis a hangsúly a képzési programok marketingjének, kimeneti elemzésének, megvalósulási mutatóinak és fenntarthatóságának kérdéskörére helyeződött. A résztvevői célcsoport továbbra is a pedagógiai, humán menedzsment és üzleti tanulmányokat folytató hallgatók maradtak.

A projekt céljaira a résztvevők az inklúzió széles értelemben vett definícióját fogadták el, vagyis nem kizárólag az iskolai értelmezést használták, mely szerint a valamilyen okból a tanulásban akadályozott tanulókat nem szegregáltan, hanem integráltan kell oktatni, hanem az inklúzió fogalmát kiterjesztették a társadalomban hátrányos helyzetben lévő csoportok integrációjára is.

A projekt keretében 2006 júniusában rendeztük meg az első kurzust Békéscsabán. A lebonyolításban az oktató team interaktív elemeket alkalmazott, és az előzőeknél nagyobb mértékben épített az ICT használatára. Nemzetközi munkacsoportok alakultak, amelyek a tananyagot, a vizsgált esettanulmányokat és a látogatás eredményeit PowerPoint prezentáció készítésével osztották meg a többi résztvevővel. A tantermi foglalkozásokon kívül fontos szerepet kapott néhány helyi inklúziós projekt meglátogatása. Dobozon egy roma kisebbség integrálására létrehozott munkahelyteremtő projekttel ismerkedhettek meg, Csorváson pedig egy autizmussal élőket integráló kezdeményezésbe nyerhettek betekintést.

AZ INTENZÍV PROGRAMOK HATÁSA, EREDMÉNYEK, HASZNOSULÁS A három Erasmus Intenzív Program mind a részt vevő hallgatók és oktatók, mind pedig a partnerintézmények szintjén komoly pozitív hatásokat eredményezett.

29 Így is lehet tanítani!

Az IP-k végén minden esetben lebonyolított programértékelés tanúsága szerint a hallgatók rendkívül pozitívan értékelték a kurzusokat mind szakmai, mind egyéni fejlődés tekintetében. Többen kiemelték a kurzusok innovatív lebonyolítási módját, különös tekintettel a tanulmányutakra, amelyek lehetővé tették a direkt részvétel útján való tanulást. A hallgatók számára az Intenzív Programok szervesen kapcsolódott a hazai egyetemen vagy főiskolán hallgatott kurzusokhoz, kiegészítette, gazdagította, kontextusba helyezte a tanult ismereteket. A részvételért a diákok négy ECTS kreditet kaptak.

A kurzusok hallgatói mélyebben megértették a demokratikus állampolgárságra nevelés, a hátrányos helyzetű csoprtok integrálása és a társadalmi és oktatási inklúzió szerepét és fontosságát választott szakterületük számára. Tapasztalatot szereztek az európai kontextusban, nemzetközi csoportban való tanulás terén, s nem utolsó sorban további szakmai pályájuk szempontjából jól hasznosítható kapcsolatokat építhettek ki.

Az oktatók szintén széles körben hasznosíthatták tapasztalataikat. Megismerték más európai egyetemek oktatóinak módszereit és tanítási stílusát, tananyagot gyűjtöttek, szakirodalmi ismereteiket bő-

vítették. Többen közülük konferenciákon adták elő tapasztalataikat vagy publikációk keretében terjesztették kollégáik számára a megszerzett ismereteket. Az IP kutatási projektek kiindulópontjaként is szolgált számos kolléga számára.

Módszertanilag az IP kurzusok újszerűsége abban állt, hogy eltért a Magyarországon megszokott egyirányú, tanárközpontú, előadásokra építő, információ átadást előtérbe helyező hagyományos oktatási modelltől. Az új tudás megszerzése helyett a már meglévő tudás és tapasztalat megosztását, rendszerezését és új szempontok szerinti újragondolását szorgalmazta. A résztvevők csoportokban, közösen oldottak meg feladatokat, önállóan, kreatívan, új szempontok szerint közelíthettek meg a szakmájuk számára fontos kérdéseket.

A partnerintézmények oktatói az IP során megszerzett ismereteket továbbadták kollégáiknak, az összegyűjtött tananyagokat és esettanulmányokat felhasználták más kurzusok anyagainak felfrissítésére. Az intézmények kurzuskínálata vonzóbbá vált a hallgatóik számára. Az intézmények saját hallgatói is gazdagodtak a nemzetközi diákcsoport jelenléte által, hírnevüket öregbítették és népszerűbbé válhattak a sajtóban és a médiában való megjelenés okán. Összességében elmondható, hogy az Erasmus Intenzív Programok kimagaslóan sikeresen valósultak meg, minden tekintetben elérték, sőt, túlszárnyalták kitűzött céljaikat. Kiváló alkalmat nyújtottak az európai kontextusban való tanulásra és tanításra, s ezen kívül széles körben propagálták a demokrácia és az egyenlő esélyek elveit.

Így is lehet tanítani!

30

Kiss Csilla kisscsilla@globonet.hu Tessedik Sámuel Főiskola

JÓ PÉLDÁK A FELNÔTTOKTATÁSBAN

ÉLETHOSSZIG TARTÓ GONDOSKODÁS NÉMETORSZÁGBAN

31 Így is lehet tanítani!

A Grundtvig 3 Felnőttoktatói mobilitás támogatás lehetőségét kihasználva Németországban tanulmányoztam azt, hogy az oktatásból kikerülő fogyatékos fiatalokat milyen módon segítik az önálló munkavégzéshez, a felnőttek világába való beilleszkedéshez a német intézmények. Tanulmányutamat magam szerveztem, önállóan egyeztettem a meglátogatandó intézményekkel, így saját érdeklődésemnek megfelelően alakíthattam ki a kéthetes programot.

Részt vettem műhelylátogatásokon, előadásokon, megbeszéléseken, találkozhattam lakóotthonok lakóival és vezetőivel, szociális munkásokkal, karitatív szervezetek képviselőivel, fogyatékos fiatalokkal.

Hasznos példákat láttam arra, hogy milyen munkavégzéssel bízhatók meg az iskolából kikerülő hátrányos helyzetű, fogyatékossággal élő fiatalok és milyen támogató intézményrendszer szükséges ahhoz, hogy segítse őket a beilleszkedésben.

Németországban a rászoruló fiatalokat régiónként otthonokban szállásolják el, illetve foglalkoztatják.

A foglalkoztatók egyéves képzést és megfigyelést követően személyre szabott, a képességeknek megfelelő feladatokat tudnak biztosítani például a következő területeken: asztalosműhely, fémipari megmunkáló, csomagoló részleg, műanyag megmunkáló, épület karbantartó, kelmetisztító és catering. Ezeken a munkaterületeken a bekerülő fiatalok akár gépekkel is tevékenykedhetnek, illetve a legszerényebb képességűek a csomagolásban vagy anyagmozgatásban dolgozhatnak. Érdekes példát láttam arra vonatkozóan, hogy a számolni nem tudó fiatal a csomagolási részlegen egy falemezen kialakított célszerszám segítségével tíz furatba helyezte a tízes csomagolásra szánt alkatrészeket, így biztosítva, hogy minden csomagba pontosan tíz darab kerüljön. Ritkán ugyan, de előfordulnak olyan esetek, amikor a gépeken történő munkavégzést követően fejlődés tapasztalható, ezáltal nehezebb és igényesebb munkafeladattal bízható meg egy dolgozó. A szervezők időnként igyekeznek forgószínpadszerűen más-más munkafolyamatokat biztosítani dolgozóiknak, bár a fogyatékossággal élő emberek monotónia-tűrése sokkal jobb az átlagénál.

Túl az anyagi lehetőségeken, olyan szemléletbeli különbséget tapasztalhattam, mely nálunk még ritka. Nemcsak állami, de egyházi és magánfelajánlásokkal, nemzeti összefogással igyekeznek a fogyatékossággal élők helyzetén segíteni, az élethosszig tartó gondoskodást biztosítják, ám az egyéni lehetőségekhez mérten a minél önállóbb életre nevelik, tanítják a fiatalokat. A fogyatékossággal élőkhöz való pozitív hozzáállásnak köszönhetően az említett üzemek és vállalatok komoly megrendelésekhez is jutnak.

A hazai helyzet azonban, sajnos merőben eltér a külföldön tapasztaltaktól. A szakmai képzéssel felkészítjük ugyan tanulóinkat bizonyos munkák elvégzésére, de a kötelező iskolaelhagyást követően csekély százalékban tudnak elhelyezkedni és élni a megszerzett tudásukkal. Tanulmányutam is megerősített abban a meggyőződésemben, hogy iskolánknak komoly szerepe lehet a munkahelyteremtésben, a végzett fiatalok egy részének foglalkoztatásában. Hosszú távú terveim között szerepel egy olyan üzemcsarnok kialakítása, ahol betanított tevékenységi formát végezhetnének az iskolánkat vagy más intézményet elhagyó fiatalok. Ilyen lehet a veszélyes hulladéknak minősülő háztartási eszközök szétszerelése, amelyek szelektív lebontásával társadalmilag hasznos tevékenység valósulhatna meg, és a háztartási eszközök forgalmazói részéről megfelelő marketingpolitikával megrendelést is realizálhatnánk. Esetünkben az üzemcsarnok felépítése és berendezése jelentene komolyabb beruházást, amelyhez a németországi támogatók ígéretét megkaptuk. Jogszabályi nehézségek és a foglalkoztatás beindításához szükséges anyagi háttér hiánya miatt ötletemet még sajnos nem tudtam megvalósítani.

Végezetül kiemelném annak jelentőségét, hogy milyen komoly életcélt jelenthet fogyatékossággal élő embertársainknak a rendszeres munkaelfoglaltság és jövedelem. Az esélyegyenlőség és a kirekesztés elleni küzdelem során fontos lépés, hogy ők is lehetőséget kapjanak arra, hogy lehetőségeikhez képest önállóan, a társadalom hasznos tagjaként éljék az életüket. Ha fel tudjuk ébreszteni honfitársaink lelkiismeretét a fogyatékossággal élők gondjaival kapcsolatban, ezzel együttesen a másság elfogadását is könnyebben célozhatjuk meg.

Pomizs István Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző Iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma Bakonyoszlop-sövénykúti tagintézménye sovenykut@invitel.hu

AZ ÉLETNEK TANULNAK – A NÔK IS

Így is lehet tanítani!

32

WINGS – Women in need of greater support across Europe Grundtvig Tanulási kapcsolat projektünk távlati célja a társadalmi és munkaerőpiaci hátrányok leküzdése, halmozottan hátrányos helyzetű rétegek integrációja volt. Elsődleges célcsoportunk a fiatal anyák, anyaotthonban élő nők voltak, akik számára életvezetési tréning-modulokat dolgoztunk ki ír, angol és máltai partnereinkkel közösen. Összesen három modul készült el a partnerek által közösen választott, három legfontosabbnak ítélt témában (Család, Kisgyermek, Pénzkezelés).

Az otthonban élő anyák általában kevés jövedelemmel rendelkeznek, többségük GYES-ből, családi pótlékból él. Gyakorta küzdenek pénzbeosztási problémákkal, így a személyes költségvetés és pénzügyek kezelésének oktatása („Pénzkezelés” modul) szükségszerűnek bizonyult. A hatékony beosztás, a bevásárlási tapasztalat kialakítása, a mindennapi ügyintézéshez kapcsolódó csekk-, postai kísérőszelvény-kitöltés is találkozott a célcsoport igényeivel. Nehézségekbe ütközött a banki információk megértése, a bankkártya használatának elsajátítása, hiszen csak keveseknek volt közvetlen tapasztalata. A résztvevőknek különböző korú gyermekeik vannak, gyermeknevelés terén inkább tapasztalati, mint szakszerű ismeretekkel rendelkeznek, ezen igyekezett segíteni a „Kisgyermek” mo-

dul. Speciális helyzetükből fakadóan az anyukák csak a minimális tárgyi feltételeket tudják gyermeküknek biztosítani és saját érzelmi-, fizikai válságuk, alulszocializáltságuk gyakran tükröződik a gyermekükhöz való viszonyukban. A „Kisgyermek” modulhoz természetesen szorosan kapcsolódott a „Család” modul, melynek fő célja volt a gyakran hiányzó követendő, jó családminta megmutatása, a családi kapcsolatokról, szerepekről, felelősségről való tudatos gondolkodás, a beszélgetés megindítása.

A tréningmodulokat teljes egészében a magyar partner, a Planet Design Bt. tesztelte az érdi Lea Anyaotthonban élő halmozottan hátrányos helyzetű fiatal anyák részvételével. A három modult három szakképzett tréner tanította, a célcsoport segítésére külön mentort kértünk fel. A teszt során szerzett tapasztalatokról és a résztvevők visszajelzéseiről összefoglalót készítettünk, ez alapján, ahol szükségesnek láttuk, módosítottunk a modulokon. Általánosságban elmondható, hogy a hallgatóink nyitottak és érdeklődőek voltak a képzés során, törekedtek az új életvezetési ismeretek megszerzésére, alkalmazására. A három modul mindegyike nyújtott elméleti és gyakorlati ismereteket is. Igyekeztünk a módszerek, feladattípusok változatásával is fenntartani az érdeklődést; voltak, akik jobban szerették a játékos, de önálló feladatokat, voltak, akik szívesen beszélgettek közösen, vagy a szituációs játékokban, rajzolásban vettek inkább részt.

A magyar célcsoport tagjai örömmel vették, hogy egy nemzetközi projekt részesei lehetnek, ahol azonos, nemzetközi együttműködésben kialakított tananyag és közösen felállított követelményrendszer alapján hasonló tartalmat sajátítanak el, mint ír, angol és máltai társaik.

A projekt időszaka alatt az angol OCN (www.nocn.org.uk) akkreditációs központ munkatársai folyamatosan segítették munkánkat, így az angol akkreditációs előírásoknak mindenben megfelelő, alapszintű program készülhetett. Az angol és ír partnernél a program akkreditációja jelenleg is folyamatban van, Magyarországon a jövő évre tervezzük ennek beindítását. Ha sikerül elismertetnünk a képzést, akkor a résztvevők egyéb előképzettségüktől függően háziasszony, szobaasszony vagy házi ápoló és gondozó képzésekbe indulhatnak tovább, illetve részt vehetnek 7., 8. osztályos felzárkóztató képzéseken.

Távlati terveink között szerepel, hogy a képzés jó példája lesz az informális tanulás elismerésének és a tanulók továbbléphetnek a formális képzési rendszerbe. Reményeink szerint ennek nemcsak az adminisztratív lehetőségét teremtjük meg, de a tréning által fel tudjuk kelteni a hátrányos helyzetű anyák tanulás iránti igényét is.

33 Így is lehet tanítani!

Szuchy Zsuzsanna Planet Design Bt infomail@freemail.hu http://www.planetconsult.hu/wings/

JÓ PÉLDÁK A NYELVOKTATÁSBAN

„HARANGOT CSAK HITTEL LEHET ÖNTENI.”

Így is lehet tanítani!

34

2004-es Európai Nyelvi Díjas projekt 2003-ban dolgoztuk ki a sajátos nevelési igényű tanulók angol és német nyelvoktatásához szükséges programot és valósítottuk meg a kísérleti oktatást a 2003/2004-es tanévben. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nyelvtanítása területén kívántunk olyan tananyagot és eszközrendszert kidolgozni, amely egyszerre teszi eredményesebbé a nyelvtanulást és járul hozzá a tanulók személyiségének és kulcsképességeinek fejlesztéséhez. Az innovatív kísérleti program (és az ehhez adaptált és kidolgozott tananyagok és módszerek) segítségével pedagógiai csoportunk elérte azt, hogy a kétszer 40 órában megvalósuló kompenzáló oktatás a sajátos tanulási igényű gyermekek nyelvtudásának fejlesztése mellett jelentős motiváló hatást gyakorolt a részt vevő tanulókra.

A Dózsa György Általános Iskola, ahol logopédusként dolgozom, korábban már testnevelés tagozatos intézményként számos sikert ért el, és ma is elismert ezen a területen. Az iskolában német nemzetiségi tagozat is működik, lelkes és hozzáértő nyelvtanárokkal. Intézményünk másik profilja a körzetben jellemzően megtalálható, nehéz szociális hátterű családok gyermekeinek nevelése.

Mikor a logopédia tagozatot megszerveztük, ez indította el azt a pedagógiai attitűdöt és szemléletváltást, melyért mi, az iskola dolgozói, minden eszközzel küzdünk, sok esetben pályázatok segítségével. A tagozat hiánypótló a sajátos nevelési igényű gyermekek képzésében, része a gyógypedagógiai, tanári és szociális munkás hallgatók képzésének is. A Megyei Minőség Díj volt az első elismerés, amely segített megértetni a tanító kollégáinkkal munkájuk értékteremtő jelentőségét.

A miénk az egyetlen ilyen típusú általános iskola Veszprém megyében, amelynek léte felbátorított egy középiskolát is arra, hogy a szükségleteknek megfelelően speciális osztályokat indítson.

A sajátos nevelési igényű gyermekekért mi, logopédusok csak akkor tudunk eleget tenni, ha öszszefogunk a kollégáinkkal. A korábbi elhárító mechanizmusokat le kellett győzni, a „nem értünk mi ehhez” helyett a „képes vagyok megoldani” hitét akartuk erősíteni. Szerencsésen találkozott a nyelvtanárok tenni akarása és a logopédusok törekvése. Egyszerre céloztuk meg a mentortanári és nyelvtanári szemlélet formálását, a sajátos nevelési igényű gyermekek sajátosságainak elfogadtatását, valamint a gyermekhez igazított, a személyiség egészére ható pedagógiai kultúra terjesztését.

Pap Józsefné Katalin A cikk a címzetes igazgatónővel készült 2004-es interjú alapján készült A projekttel kapcsolatos további Információ: Szélesy Esztella és Horog Zsuzsanna dozsa.iskola@dozsa-vprem.sulinet.hu

35 Így is lehet tanítani!

Logopédus-nyelvtanár csapatunk nagyon lelkes és sikerorientált munkája során sokat küzdöttek az eredményekért olyan területen, amelynek még nincs elég presztízse a pedagógiai közgondolkodásban, a világban. Az iskolavezetés és tanári közösségünk számára az Európai Nyelvi Díj különös jelentőségű. A kitüntetés elnyerése elősegítheti azt a szemléletformálást, amelyért csapatunk folyamatosan erőfeszítéseket tett és tesz, hogy a tanulásban akadályozott, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, oktatása is „méltó” pedagógiai munkának számítson. A gyermekek és szüleik számára több konkrét élménnyel akarjuk közelebb vinni az elismerést, szeretnénk, ha a nehézségeiket, például az iskolaváltási kényszerből, eredménytelen tanulásból eredő szülői kudarcaikat kicsit kárpótolná ez a díj.

A projekt során létrejött heterogén összetételű csoportok hatékony tanítása bizonyító erejű volt minden résztvevő számára. A gyermekek megélhették a nyelvtanulás örömét, a különbözőség természetes voltát, megérezhették a siker ízét. A szülők azt az élményt hangsúlyozták, hogy nem kellett szorongva belépniük az iskolába.

A megvalósítás során nyelvtanáraink is megtanulták a képességfejlesztés lehetőségeit, tudják adaptálni a logopédia kitűnő eszköztárát a megfelelő nyelvre. A játékosság nem csak az alsó tagozat sajátossága lett. Kitűnő szakdolgozatok születtek és születnek a témából. A kollégák hisznek a gyermekekben és önmagukban a nehezített pedagógiai feltételek között is. Újabb ötletek és pályázati tervek várnak megvalósításra.

Fontos volt számunkra az iskolavezetés figyelme a projekt során. A szemléletformáló kezdeményezéseknek korábban is teret engedtek, és ez csak fokozódott a projekt kapcsán. A sajátos nevelési igényű gyermekek eredményes és hatékony oktatása érdekében az önművelési szükséglet felismerése erősödni látszik a tanárok esetében is.

A tematikus nyelvi tervek már elérhetők és használhatók minden nyelvtanár számára. Ugyancsak sokat jelentenek a megvásárolt korszerű és „gyermekbarát” nyelvi játékok, taneszközök.

Eredményeink az egyetemi nyelvtanári képzésben is pozitív mintaként jelennek meg. A hallgatók körében is terjed a híre a Dózsa György Általános Iskolában működő logopédiai tagozatnak, az itt tanuló gyermekek nem félelmet keltenek, hanem kihívást jelentenek a hospitálók, az érdeklődők számára. Fejlesztéseinkről, projekttevékenységünkről tájékoztattuk az Oktatási Bizottságot, Veszprém város iskoláit, a Fejlesztő Pedagógusok Egyesületét valamint a Nevelési Tanácsadó szakembereit. Öt éve minden pályázatunk arról szól, hogyan lehet hatékonyabban felkészíteni a nehéz sorsú, sajátos nevelési igényű gyermekeket is az élethosszig tartó tanulásra, a motivált ismeretszerzésre. A nehezen, de örömmel olvasó gyermekké nevelés, a kézműves tevékenységek sora, a képességekhez igazított nyelv és matematika tanítás, a korszerűbb eszközök elérhetősége, a vakok és gyengénlátók számára hangoskönyvtár készítése, az Európai Nyelvi Díj mutatja, hogy ebben az iskolában sokan hisznek a pedagógiában, munkájuk értelmében. Tudjuk, „hogyan kell harangot önteni” – Ancsel Éva a legkedvesebb tanárom volt, tőle tanultam én is. Harangot csak hittel lehet önteni. A legjobb agyagért a világ végére is el kell menni, és mindig újra kell kezdeni, ha nem szól elég szépen a harang.

„NAGYON SZERETEK ITT TANULNI, EGÉSZ MÁS, MINT KÖNYVBÔL!” A jelnyelv népszerűsítése innovatív technikák alkalmazásával 2006-os Európai Nyelvi Díjas projekt

A www.hallatlan.hu internetes oldal és a Hallatlan Alapítvány CD-ROM kiadványai a jelnyelvhasználat és jelnyelvoktatás népszerűsítését, terjesztését és támogatását tűzték ki céljául.

A hallatlan.hu oldal egyrészről a jelnyelvhasználatot hivatott ismertebbé tenni, másrészt a hatékony tanulás fontos segédeszköze. Ennek eredményeként elősegíti a fogyatékossággal élők egymás közti és a „halló társadalommal” való kommunikációját. A jelnyelv használat terjedése, az „akadálymentesítés” megvalósulása a halláskárosult személyek közügyeinek intézésében (tematikus jelnyelvi oktatócsomagok internetes támogatással – ügyintézés, pénzügyek, vendéglátás, stb.) és életük egyéb területein nagyban segíti a rászorultak társadalmi integrációját; hiszen elkülönülésük legfőbb okát, a kommunikációs akadályokat hivatott feloldani.

Az oldal jelnyelv-tanulás szempontjából lényeges újítása, hogy a www.hallatlan.hu oldalon elérhető tematikus tartalom folyamatosan ismétlődő „internetes videók” formájában jelenik meg, ami segíti a helyes jelhasználat és a – különös fontossággal bíró – kapcsolódó mimika könnyebb gyakorlását és elsajátítását. Ugyanakkor, a címszavak szerint kategorizált tartalom segít a tájékozódásban, a bizonyos területek iránt érdeklődők fókuszált nyelvtanulásában.

A www.hallatlan.hu tartalma, beleértve a jelnyelvi jelek jelentését is, magyar és angol nyelven is elérhető, és a közeljövőben spanyolul és németül is elérhetővé válik.

A hallatlan.hu jóval több, mint egy újszerű, hatékony jelnyelvi szótár. Számos kiegészítő szolgáltatása révén – ilyenek a fórum, a chat, kvíz, hírek, stb. – a jelnyelvtanulás hatékony segédeszköze, információforrás, és egyben közösségi oldal is.

Így is lehet tanítani!

36

Fórumhozzászólás „A külön köszönetet, és a nagy piros pontot azért kapjátok, mert hihetetlenül jó a hangulat, a légkör nálatok, szeretek itt lebzselni! Árad a pozitív energia felém, és mindig belelkesülök! Mindig újabb lendületet kapok a tanuláshoz!”

A program keretében kidolgozás alatt áll egy CD-rom kiadvány sorozat is. E sorozat egyes részei egy-egy szűkebb célcsoportra koncentrálnak (korosztályok, szakmák szerinti bontás szerint, stb.), és mind felépítésüket, mind megjelenésüket, mind tartalmukat tekintve alkalmazkodnak az adott célcsoport speciális igényeihez. A program célja a hallatlan.hu internetes oldal működtetése és folyamatos fejlesztése: ezáltal a jelnyelvoktatásban és -tanulásban érdekeltek, a jelnyelv iránt érdeklődők és jelnyelv használók számára egy olyan oktatási anyag kifejlesztése, mely hozzáférhetősége, innovatív technológiai újításai valamint közösség fejlesztő és az érintettek érdekérvényesítését erősítő képességeinél fogva a magyarországi jelnyelvoktatás fontos bázisává válhat és a rászorultak mindennapi eszköze lehet.

A projekt elsődleges célcsoportja: azon személyek, akik munkájukból adódóan kapcsolatba kerülhetnek halláskárosultakkal, siketekkel, beszédhibásokkal (közigazgatás, szolgáltatások, kereskedelem, vendéglátóipar, stb.) és egyéb a jelnyelv iránt érdeklődő személyek. Fontosnak tartjuk, hogy a projekt által elindított folyamat eredményeként a jövőben, minden hivatalban, munkahelyen legyen legalább egy személy, aki képes a jelnyelvet alap szinten használva kommunikálni a hozzáfordulóval. A legelőnyösebb természetesen egy legalább alapfokú tanfolyam elvégzése, de a

honlapon és kiadványokon elérhető tematikus szó- és kifejezés-gyűjtemény segítségével, akár önállóan is felkészülhet, a rutin ügyintézés során leggyakrabban előforduló jelnyelvi jelek használatára. Jelenleg a tanfolyamokat 99%-ban hallók veszik igénybe. Foglalkozásukat tekintve igen sokféle területről érkeznek, főleg olyan személyek, akiknél a kommunikáció, a munkájuk szerves része: orvosok, eladók, tanárok, stb.

Mivel a tartalom idegen nyelveken is elérhető, így világszerte minden a magyar jelnyelv iránt érdeklődő a program elsődleges célcsoportjába sorolható. Közvetett célcsoport maguk a hátránnyal élők és a velük együtt élők (szülők, barátok, munkatársak stb.), illetve minden egyéb érdeklődő.

Jelenleg a www.hallatlan.hu internetes oldal a következő szolgáltatásokat kínálja a jelnyelvet tanulók és a jelnyelvhasználat iránt érdeklődők számára: • Videókkal támogatott online szótár, ahol a jelnyelvi jeleket folyamatosan ismétlődő videók segítségével mutatjuk be. A tartalom témák szerint kategorizálva is elérhető.

• Fórum és csevegő funkció: az oldal interaktivitásának biztosítása érdekében a felhasználók a fórumon javaslatokat tehetnek az internetes oldallal és a további fejlesztésekkel kapcsolatban, valamint megoszthatják egymással, a jelnyelvtanulással, a jelnyelvhasználattal kapcsolatos tapasztalataikat, gondolataikat. Különösen fontosnak tartjuk a fórum (jelenleg több mint 300 regisztrált felhasználó) és a csevegő szolgáltatás (chat) közösségformáló szerepét.

• A jelnyelvet játékos formában népszerűsítő kvíz játék, ahol a felhasználók próbára tehetik tudásukat.

• Média: különböző forrásokból származó, a jelnyelvet felhasználó, letölthető videók.

• Elindítottuk a hírszolgáltatásunkat is, ahol hetente frissülő (folyamatosan archivált), szerkesztett „hírösszeállításunk” a szöveges forma mellett, videó formátumban is megtekinthető. Ezen szolgáltatásunk amellett, hogy – aktualitása okán – kitűnő segédanyagot biztosít a jelnyelv tanulásához, a rászorulók közül sokak számára értékes, ’valódi’ hírforrás is lehet, hiszen jelenleg ez a csoport nem, vagy csak elvétve kapja meg vizuális formában (jelnyelven) a híreket, információkat.

37 Így is lehet tanítani!

A program bővítése mind a tartalmat, mind az elérhető szolgáltatásokat tekintve jelenleg is folyamatosan zajlik. A program további idegen nyelvekkel való bővítése középtávú terveink között szerepel. Más országok jelnyelveinek adaptációja a hallatlan.hu által teremtett módszertani és tematikus keretekre kellő előkészítés után nem jelenthet gondot. A jelnyelvi vizsgarendszer adaptálása az európai nyelvi keretrendszerhez jelenleg folyamatban van.

Idén alapítványunk előadást tartott az Általános Vállalkozási Főiskolán, így is népszerűsítve a jelnyelvet és a projekttel kapcsolatos tevékenységeket. A Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítványnak a főiskola (ÁVF) a létrehozója és egyben támogatója. 1998 óta szervezik meg az itt hallgató diákok az alapítvány együttműködésével az ÁVF Napok elnevezésű kétnapos rendezvénysorozatot. Az esemény fő célja egyrészt a tantárgyi keretek között tanult ismeretek gyakoroltatása, másfelől a Főiskola és a versenyszféra illetve a média szereplői közötti szorosabb együttműködés elősegítése. A tárgyalt évben a „kommunikáció” (május 9.) és az „ünnep” (május 10.) témakör köré csoportosultak a programok. „A vakok és siketek kommunikációs eszközeinek, módszereinek bemutatása” című előadás egyik szervezője megkereste a Hallatlan Alapítványt és kérte közreműködésünket egy a kommunikáció szakosok számára tartandó előadáshoz. A kommunikáció mindenképpen olyan szak, ahol fontos a siketek kommunikációs eszközeinek bemutatása, de bizonyos, hogy más egyetemek és szakok számára is fontos lenne a jelnyelvvel kap-

csolatos „tudatosság” fokozása (orvos szakok, szálloda – idegenforgalom, vendéglátás, államigazgatás, stb.).

A Hallatlan Alapítvány jelnyelvi tanfolyamok megrendezésével is foglalkozik. Az alapfokú tanfolyamokat hetente egy alkalommal 4 órában (négyszer 45 perc) tartják Budapesten a Motiváció Alapítványnál két csoportban. Csömörön az Összefogás Ipari Szövetkezetnél heti egy alkalommal szintén tartunk kurzust. Itt megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztatnak, akik közül a legtöbben halmozottan sérültek. A tanfolyamon a sérültekkel együtt dolgozó, velük kapcsolatban lévő szakemberek és segítők vesznek részt. Szentendrén havonta egy alkalommal a Pest megyei könyvárak dolgozói részére tartunk foglalkozást.

Bartos Pál Hallatlan Alapítvány info@hallatlan.hu

IMPRESSZUM Főszerkesztő: Várterész Flóra Szerkesztette: Bokodi Szabolcs, Csernovitz Adél, Jenei János, Kármán Tímea, Kiss Tímea, Kurucz Katalin, Mátyus Edina, Turós Éva Kiadványszerkesztõ: Baukó Bernadett Kiadja: Tempus Közalapítvány / Socrates Nemzeti Iroda, 2006 A kiadásért felel: Kemény Gabriella igazgató Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Kiadványunk megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Európai Bizottság támogatta.

A kiadványban megjelentek nem szükségszerûen

Így is lehet tanítani!

38

tükrözik az Európai Bizottság álláspontját.

Tempus Közalapítvány 1093 Budapest, Lónyay u. 31.

Postacím: 1438 Budapest 70, Pf. 508.

Infóvonal: (06 1) 237 1320 E-mail: info@tpf.hu Internet: www.tka.hu

ÍGY IS LEHET TANÍTANI! TOLERANCIA ÉS BEFOGADÁS – JÓ GYAKORLATOK AZ OKTATÁSBAN EURÓPA-SZERTE

HOPPÁ Disszeminációs füzetek 7.