Pályázati Pavilon, 2009. tavasz by TKA Könyvtár

www.tka.hu

PÁLYÁZATI pavilon

a Tempus Közalapítvány magazinja 2009. tavasz

mindenkinek

www.tka.hu A Tempus Közalapítvány évtizedes szakmai múlttal rendelkező, dinamikus és munkavégzésében igényes, kiemelten közhasznú szervezet, amelynek célja a közös európai értékek és célok képviselete és közvetítése az oktatás, képzés és K+F területén, valamint a magyar oktatási, képzési és K+F rendszer megismertetése és érdekeinek képviselete nemzetközi környezetben. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a magyar oktatási, képzési és K+F szektort és az emberi erőforrásokat hozzásegítsük az európai integráció által kínált lehetőségek hatékony és eredményes kiaknázásához, hazai és nemzetközi pályázati programok koordinálásával, képzések kidolgozásával és megvalósításával, valamint szakértői segítségnyújtással. Kiemelt célunk a helyzetünkből adódó speciális tudás és szemlé- letmód széles körű és egyben strukturált terjesztése. Közalapítványunk elkötelezett mindazon hazai és külföldi szervezetekkel, szakértőkkel való együttműködés iránt, akik a céljaink megvalósításában partnereink lehetnek. Munkatársaink szakmai felkészültsége, nemzetközi tapasztalatai biztosítják feladataink magas színvonalú ellátását. Partnereink igényeit szem előtt tartva törekszünk az általunk végzett feladatok koherenciájának és szinergiájának megteremtésére. Szervezeti kultúránk alapértékei a megbízhatóság, objektivitás, átláthatóság, az esélyegyenlőség és egyenlő hozzáférés biztosítása.

közoktatásról felsőoktatásról felnőttoktatásról szakképzésről nyelvtanulásról képzésekről kutatásról pályázatokról és még rengeteg fontos dologról

A tartalomból

Mi történt nálunk 2008-ban?

Hol lennénk az Erasmus program nélkül? A képregénytől az üzleti angolig

Mi a jó iskola titka? – innováció az oktatásvezetésben

Fókuszban: a Kreativitás és Innováció Európai Éve

FÓKUSZBAN

Tartalom 4 Fókuszban

Impresszum

Kreativitás és innováció

Főszerkesztő: Kardos Anita Szerkesztők: Dányi Andrea, Garai Katalin, Kármán Tímea, Kurucz Katalin Szentes Dorottya Felelős kiadó: Tordai Péter, mb. igazgató Grafikai tevezés, tördelés: Baukó Bernadett Nyomdai kivitelezés: Innovariant Nyomdaipari Kft. Kiadja: Tempus Közalapítvány, 2009

14 A Kreativitás és Innováció Európai Éve 16 Kreativitás és innováció az Egész életen át tartó tanulás programban 18 Kutatunk, fejlesztünk, feltalálunk – Összefoglaló a február 25-i K+F kerekasztalról 10 A Nobel-díjasok motiválják a csorvási diákokat 13 Bemutatjuk Magyarország mai 100 csodáját

Ilusztrációként felhasználtuk a projektek résztvevői által készített fotókat is. A magazin megjelenését az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Európai Bizottság támogatta. A kiadványban foglaltak nem szükségszerűen tükrözik az Európai Bizottság álláspontját.

Európa a polgárokért 42 Színházzal vissza a társadalomba – Charles Dickens műve az AHA Színház előadásában

Közoktatás, tanárképzés 19 Projektelőkészítés támogatással 20 Testközelből kipróbálni: szakmai tanulmányutak kicsit másként Felsőoktatás, K+F 21 Európa közepén: dinamikus és naprakész CEEPUS 22 Hol lennénk az Erasmus program nélkül?

24 Tudományos karrier vagy kalandvágy – Az Erasmus Mundus program a hallgatók szemével 25 OECD: Áttekintés a világ felsőoktatási rendszereiről Szakképzés, felnőttoktatás 29 Egyedül nem megy – Nagy találkozások a Leonardo partnerkereső szemináriumon 30 Együtt messzebbre jutunk – Igen az innovációtranszferre!

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

Felsőoktatás, kutatás-fejlesztés 37 Kreatív tananyagok, innovatív módszerek az Erasmus-ban is.

17 Pályázatok 18 Díjazzuk a minőséget – „Nemzetközi Együttműködési Kultúráért” Nívódíj

A Tempus Közalapítvány a pályázatokkal kapcsolatos minden információt, pályázati űrlapot, egyéb dokumentumot térítésmentesen bocsát az érdeklődők rendelkezésére, azok kereskedelmi forgalomba nem hozhatók.

Projekttükör Közoktatás, nyelvoktatás 34 A képregénytől az üzleti angolig – Az Európai Nyelvi Díj díjazottjai 2008-ban

Szakképzés, felnőttoktatás 38 Ki szimulál? Innovatív módszerek az egészségügyi szakképzésben

17 Mi történt nálunk 2008-ban?

Tempus Közalapítvány 1093 Budapest, Lónyay utca 31. Postacím: 1438, Budapest 70., Pf. 508. Infó: (06 1) 237 1320 telefon: (06 1) 237 1300 fax: (06 1) 239 1329 e-mail: info@tpf.hu internet: www.tka.hu

Európa a polgárokért 33 Aktívabb európaiak: mobilitás, párbeszéd, társadalmi képviselet

14 Tanuló közösségek az interneten, avagy egész életen át tartó tanulás a „második életben” is?

Házunk tájáról

Minden jog fenntartva.

32 Marhapörkölt finn burgonyasalátával – avagy egy kihagyhatatlan lehetőség szakiskolai tanulóknak

41 Grundtviggal az „Angyalok Földjén”

43 Tudásközpont 43 Innováció az oktatásvezetésben, avagy mi a jó iskola titka? 45 Kreativitás az iskolában 48 A szellemi tulajdon védelme és menedzselése

49 Vendégoldal 49 Kreativitás és Innováció Európai Éve 2009 – Programajánló és felhívások (válogatás) 52 Az Európai Bizottság elnöke üdvözli a tehetségről szóló Navarrai Nyilatkozatot 53 A KultúrPont iroda híreiből

54 Pályázati felhívások

Kedves Olvasó! Egy újabb hivatalos év – legyintenek sokan annak hallatán, hogy az Európai Unió meghirdette a Kreativitás és Innováció Európai Évét. Sajtóközlemények, politikai nyilatkozatok, konferenciák egy éven keresztül, hogy 2010. január 1-jével majd egy újabb tematikus év következzen, ezúttal történetesen a Szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve. Valóban csak ennyiről lenne szó? A szkeptikusoknak akár még igazuk is lehetett volna, ha az elmúlt év őszén felszínre törő pénzügyi válság nem változtatja meg alapvetően az európai év kontextusát. Mára már egyértelmű, hogy az Európai Unió versenytársaival szemben hosszabb távon is a szellemi tőkére, a humán erőforrás fejlesztésére kíván támaszkodni, és ebben a kreativitás és innováció támogatása is meghatározó szerepet látszik kapni, egy újabb markáns elemmel gazdagítván az oktatás és képzés uniós felértékelődését hozó lisszaboni folyamatot. A jelenlegi előterjesztések szerint az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködésnek a 2020-ig tartó időszakban négy stratégiai célkitűzése lesz, közülük az egyik az innováció és a kreativitás – a vállalkozói készségeket is beleértve – fejlesztése az oktatás és a képzés minden szintjén. Hogy az uniós politikai döntés – a tematikus évről hozott döntés – ezúttal nem valamilyen távoli, nehezen érthető célkitűzést fogalmazott meg, azt jól mutatta az év indításának jelentős magyarországi visszhangja. Az eseménysorozat hazai koordinátora, a Tempus Közalapítvány által meghirdetett év eleji ötletpályázatra annak ellenére érkezett 139 pályázat, hogy az év hivatalos hazai programsorozatába való bekerülés nem járt együtt anyagi támogatással. Rendkívül élénknek nevezhető a média érdeklődése is, egyetlen hónap alatt közel 50 cikk, tudósítás jelent meg az év hazai indításával kapcsolatban. Természetesen az innováció és kreativitás előtérbe kerülése nem előzmények nélküli, már hosszú ideje zajló, jól bevált együttműködések éppúgy bekerültek a hivatalos események közé, mint most induló kezdeményezések. Különösen fontosnak gondoljuk, hogy ebből a perspektívából is nagyobb figyelmet kapjanak azok az értékeink, amelyek a nemzetközi oktatási és képzési együttműködések során születnek, többek között az Egész életen át tartó tanulás program projektjeiben. A közoktatási intézmények Comenius, a szakképző intézmények Leonardo, a felsőoktatási intézmények Erasmus vagy a felnőttoktatás Grundtvig projektjei közül számosan kapcsolódnak az európai év olyan kiemelt területeihez, mint pl. a kulturális sokszínűség mint a kreativitás és innováció forrása vagy a művészeti oktatás és a kreativitás fejlesztésének erősítése az alap- és középfokú oktatásban, a szakmai képzésben, valamint a non-formális és az informális oktatásban. A témának szentelt április végi „Kreativitás és innováció az egész életen át tartó tanulásban” konferenciánk alkalmával bemutatkozó projektek sokszínű témája (csak ízelítőül: nyelvtanulás zenével; drámapedagógia és gyermek pszichodráma; hétköznapi munkafolyamatból művészi performansz; gazdasági játék a vállalkozói, munkavállalói kompetenciák fejlesztésére) is igazolja, hogy olyan kincsesbányával rendelkezünk, amelyből szélesebb körben és hosszabb távon is merítenünk kellene, nemcsak egy konferencia és nemcsak egy tematikus év erejéig. TORDAI Péter mb. igazgató

FÓKUSZBAN

Tartalom 4 Fókuszban

Impresszum

Kreativitás és innováció

Európa a polgárokért 42 Színházzal vissza a társadalomba – Charles Dickens műve az AHA Színház előadásában

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

Felsőoktatás, kutatás-fejlesztés 37 Kreatív tananyagok, innovatív módszerek az Erasmus-ban is.

17 Pályázatok 18 Díjazzuk a minőséget – „Nemzetközi Együttműködési Kultúráért” Nívódíj

Projekttükör Közoktatás, nyelvoktatás 34 A képregénytől az üzleti angolig – Az Európai Nyelvi Díj díjazottjai 2008-ban

Szakképzés, felnőttoktatás 38 Ki szimulál? Innovatív módszerek az egészségügyi szakképzésben

17 Mi történt nálunk 2008-ban?

Európa a polgárokért 33 Aktívabb európaiak: mobilitás, párbeszéd, társadalmi képviselet

14 Tanuló közösségek az interneten, avagy egész életen át tartó tanulás a „második életben” is?

Házunk tájáról

Minden jog fenntartva.

32 Marhapörkölt finn burgonyasalátával – avagy egy kihagyhatatlan lehetőség szakiskolai tanulóknak

41 Grundtviggal az „Angyalok Földjén”

43 Tudásközpont 43 Innováció az oktatásvezetésben, avagy mi a jó iskola titka? 45 Kreativitás az iskolában 48 A szellemi tulajdon védelme és menedzselése

54 Pályázati felhívások

FÓKUSZBAN

Fókuszban

[A Kreativitás és Innováció Európai Éve ] Kre at i vi tás és i n n ov áci ó

2009 a Kreativitás és Innováció Európai Éve. A kezdeményezés célja, hogy felhívja a figyelmet a kreativitás és innováció egyéni, társadalmi és gazdasági jelentđségére. A kreativitásra és az innovációra összpontosítva az egyes emberek alkotó és újító potenciáljának erđsítésével lehet biztosítani Európa jövđjét a globális versenyben. Edward de Bono professzor, az Év egyik nagykövete azt mondta egy interjúban, hogy a vállalatoknak a kreativitást ugyanolyan komolyan kell venniük, mint a pénzügyi és jogi ügyeket. A siker kulcsa a folyamatos reagálás a változó környezetre, erre pedig a kreatív erđforrások tesznek képessé.

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

Miért fontos éppen most a kreativitásról és az innovációról beszélni? A kreativitás alapja a jól működő, színvonalas oktatási rendszer. Az emberi tőkébe való befektetés elengedhetetlen, a gazdasági nehézségek ellenére, sőt éppen emiatt muszáj invesztálni az oktatásba és a kutatás-fejlesztésbe. Az oktatást úgy kell átalakítani, hogy igazán kreatívan és innovatívan gondolkodó fiatalok kerüljenek ki az iskolából, akik feltalálják magukat bármilyen élethelyzetben. Ugyanakkor több és hatékonyabb együttműködésre van szükség az akadémiai szféra, a gazdaság és a kormányzati szféra között, jelenleg ez nagyon korlátozott, miközben az innovációs kapacitás egyre inkább az együttműködésen alapul. A szinergia megteremtése érdekében erősíteni kell az együttműködéseket az egyetemek, a kutatóközpontok, a közigazgatás és a vállalatok között. Egyéni szinten a kreativitás és az innovációra való képesség szorosan kötődik a készségfejlesztéshez, ami az egész életen át tartó tanulás egyik kulcseleme, és mind a személyes kiteljesedés, mind a különböző gazdasági-társadalmi célok elérésében óriási jelentősége van. Ján Figel oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős európai biztos a következőket nyilatkozta: „A kreativitás és az innovációs képesség egyaránt fontos emberi tulajdonságok, valamennyiünkben jelen vannak, és tudatosan vagy spontán módon számos alkalommal használjuk őket. Ezzel az európai évvel az a célunk, hogy az európai polgárok jobban megértsék: az egyéni adottságok és innovációs képességek erősítésével javíthatunk Európán, és elősegíthetjük, hogy gazdasági és társadalmi lehetőségei kiteljesedjenek.”

A kreativitás és innováció európai éve átfogó kezdeményezés, amely jellegénél fogva számos területre kiterjed: az oktatás és képzés mellett érintett a kultúra, a vállalkozásfejlesztés, a kohéziós politika, a vidékfejlesztés, a kutatás és fejlesztés, a kreatív ipar (beleértve az építészetet is), az audiovizuális szektor és az információs társadalom is. Az európai év kiemelt területei:

A művészeti oktatás és a kreativitás fejlesztésének erősítése az alap- és középfokú oktatásban, a szakmai képzésben, valamint a non-formális és az informális oktatásban Az önkifejezés kreatív formáinak fenntartása, erősítése felnőtt korban is A kulturális sokszínűség mint a kreativitás és innováció forrása Az információs és kommunikációs technológiák mint a kreatív önkifejezés médiumai A matematika, a természettudományok és a műszaki tudományok az aktív, innovatív gondolkodásmód szolgálatában Az innovatív folyamatok széles körű megértésének elősegítése, a vállalkozó szellem és attitűd erősítése a jólét fenntartása érdekében Az innováció mint a fenntartható fejlődés záloga Kreativitáson és innováción alapuló regionális és helyi fejlesztési stratégiák Kulturális és kreatív ipar: ahol az esztétikum és a gazdasági szempont egybeesik Innováció a köz- és magánszektorban

Az év célja a figyelemfelkeltés és a politikai vita ösztönzése mellett az, hogy közelebb hozza egymáshoz ezeket a területeket, megtalálja és elmélyítse a közös pontokat. Igyekszik láthatóvá tenni, hogy a gyermekek kreativitásának kibontakoztatása hogyan hat a személyiségfejlődésre, és adott esetben hogyan tesz valakit képessé arra, hogy később, felnőttkorában rugalmasabban, könnyebben tudjon alkalmazkodni a folyton változó körülményekhez, például a munkaerőpiacon. Megmutatja, hogy a vállalkozói kedv milyen nagy szerepet játszhat a személyes fejlődésben, és hogyan járulhat hozzá az egyéni szakmai lehetőségek bővüléséhez csakúgy, mint a vállalkozások és szervezetek sikeréhez vagy a gazdasági növekedéshez. Célja szorosabbra szőni a szálakat a művészetek, az üzleti világ és az oktatási intézmények között, és ösztönözni a szervezeteket, hogy jobban használják ki a náluk dolgozók egyéni kreatív kapacitását.

• • • FÓKUSZBAN • • •

FÓKUSZBAN

Fókuszban

[A Kreativitás és Innováció Európai Éve ] Kre at i vi tás és i n n ov áci ó

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

• • • FÓKUSZBAN • • •

FÓKUSZBAN

A Kreativitás és Innováció Európai Éve katalizátor szerepet tölt be: célja, hogy felhívja a figyelmet a témára, és összehozza az érintetteket, megteremtse az együttműködés kereteit és hozzájáruljon az ötletek megvalósulásához. Magyarországon a Tempus Közalapítvány, az Év hazai koordinátora nyílt ötletpályázatot írt ki a kreativitáshoz és innovációhoz kapcsolódó leglátványosabb kezdeményezések összegyűjtésére. A kiválasztott több mint száz program között szakmai rendezvények és közönségrendezvények egyaránt megtalálhatók, az összes érintett területet képviselve. Az átfogó, országos kezdeményezések mellett régiós és helyi projektek is szép számmal szerepelnek a programban. Az év során lesz kiállítás, színházi találkozó, tehetségkutató verseny, filmszemle, számos szakmai konferencia és workshop, könyvbemutató, tematikus rádióműsor, kiadvány, stb. Az év magyar honlapja a www.kreativitas2009.hu oldal. A rendezvénynaptár tartalmazza a hivatalos hazai programot, és ugyanitt megtalálhatóak az évhez kapcsolódó felhívások, pályázatok is. A honlap kínálata folyamatosan bővül, hírekkel, projektbemutatókkal, személyes interjúkkal, könyvajánlókkal, érdekességekkel várja az érdeklődőket. Az év európai honlapja a http://create2009.europa.eu címen tekinthető meg. KARDOS Anita anita.kardos@tpf.hu

Az évet különböző szakterületekről és különböző európai országokból 24 felkért nagykövet képviseli, köztük Edward de Bono, a kreatív gondolkodás mestere, Radu Mihaileanu román származású francia filmrendező, Esko Tapani Aho, a Nokia alelnöke, volt finn miniszterelnök, és nem utolsósorban Rubik Ernő professzor, a már klasszikussá vált Rubik-kocka és számos további játék megalkotója, valamint Losonczi Áron, a fényáteresztő beton feltalálója. Az év során a Tempus Közalapítvány és az Oktatási és Kulturális Minisztérium kiemelt partnerei az ARC kiállítás, az Educatio Kht., a KultúrPont Iroda, a Kutatás-Fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala, a Külügyminisztérium Kommunikációs és Közkapcsolati Főosztálya, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Szabadalmi Hivatal, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a 100 csoda rádiósorozat és internetes portál.

Kreativitás és innováció az Egész életen át tartó tanulás programban Ahhoz, hogy az oktatás-kutatás-innováció tudásháromszöge jól mőködđ rendszert alkosson, hatékony oktatásra és képzésre van szükség, ami kiemelkedđ szerepet játszik a gazdaság fellendítésében és a munkahelyteremtésben. Létfontosságú, hogy mindenkinek lehetđsége legyen megszerezni a kulcsfontosságú kompetenciákat, és a megszerzett készségeket folyamatosan frissen tudja tartani. Az egész életen át tartó tanulás fejleszti a kreativitást, ösztönzi az innovációt, és így lehetđvé teszi a teljes értékő részvételt a gazdasági és társadalmi életben.

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

„Az oktatási és képzési rendszereknek a kreativitás és innováció támogatásának céljából minden megfelelő szinten gondoskodniuk kell a kulcskompetenciák kialakításáról, és ezáltal a magán-, a szakmai és társadalmi életben használható innovatív és eredeti megoldások képességének kialakításáról” – fogalmaz az Európai Parlament és a Tanács határozata. A kreativitás és innováció fejlesztése az egész életen át tartó tanulás segítségével központi eleme a tematikus évnek, és értelemszerűen egybehangzó az Egész életen át tartó tanulás program céljaival. Az Egész életen át tartó tanulás program összes pályázattípusában előnyt élvez a készségek fejlesztése, az átfogó egész életen át tartó tanulási stratégiák kidolgozása és megvalósítása, valamint az innováció és kreativitás fejlesztését, elősegítését célzó tevékenységek.

ció témájú Kreativitás és innová projekteket lásd a » Projekttükörben! » Ennek megfelelően a 2009-es tevékenységek prioritási területei közé tartoznak a következők: Az oktatás és képzés szerepének erősítése a lisszaboni folyamatban, európai és nemzeti szinten egyaránt, nemcsak a versenyképesség növelése, de a fenntartható gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió érdekében is A kreativitás és az innováció támogatása az oktatási és képzési rendszerekben, minden szinten A hatékonyság és a méltányosság biztosítására irányuló egész életen át tartó tanulási stratégiák megvalósítása (a korai iskolaelhagyók és az alacsony szintű alapkészségekkel rendelkezők számának csökkentése, a migránsok gazdasági és társadalmi integrációjának elősegíté se, a társadalmi-gazdasági hátrány kezelése, a kulcskompetenciák korai elsajátítása és a fenntartható finanszírozás elősegítése) A tanárok, pedagógusok képzése, a tanárképzés minőségének javítása A felsőoktatási rendszerek modernizációja, összehangolása, és a társadalmi szükségletekhez való igazítása annak érdekében, hogy az európai egyetemek kulcsszerepet töltsenek be a tudásalapú Európában, és képesek legyenek megbirkózni a globalizáció kihívásaival, fejleszszék az európaiak tudását, készségeit és kompetenciáit, illetve Európa innovációs kapacitásait és versenyképességét. A szakképzés színvonalának és vonzerejének növelése

Az idősebb munkavállalók és az alacsonyan képzettek felnőttoktatásban való részvételének növelése annak érdekében, hogy csökkenjenek a foglalkoztatás akadályai, valamint növekedjen az embereknek a gyorsan változó életkörülményekhez és munkakörnyezethez való alkalmazkodási képessége Az emberek mobilitásának elősegítése (többek között a mobilitás minőségének javításával és az Europass használatával) A fenntartható fejlődés megerősítése, beleértve az energiával és az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdéseket az oktatás és képzés valamennyi ágában

A Tanács és a Bizottság 2008. évi közös időközi jelentése az „Oktatás és képzés 2010” munkaprogram megvalósításáról kiemeli, hogy az említett oktatás-kutatásinnováció tudásháromszög központjában az egyetemek állnak, azonban a felsőoktatás és az üzleti élet együttműködésének megteremtéséért sokkal többet kell még tenni. A kulcskompetenciákat (különösen a vállalkozói készségeket), a kreativitást és a tanulás tanulásának készségét az oktatás és képzés minden szintjén fejleszteni kell. A magas színvonalú szakképzés elősegítheti a munkahelyi innovációt.

A Kreativitás és Innováció Európai Évének kiemelt eseménye a Tempus Közalapítvány által szervezett április végi konferen cia, amelynek célja, hogy konkrét példákon keresztül bemutassa, hogyan járul hozzá az Egész életen át tartó tanulás program – pontosabban az általa támogatott számos projekt – a kreativitás és innováció fejlesztéséhez az oktatás minden szintjén. Saját személyes és szakmai tapasztalataik alapján Comenius, Leonardo, Erasmus és Grundtvig projektek képviselői segítettek választ keresni azokra a kérdésekre, hogy mi a célja a művészeti oktatásnak, mi a jelentősége a kreativitás fejlesztésének, milyen kreatív formákat találhatunk az önkifejezéshez, mikor válik a kulturális sokszínűség a kreativitás és innováció forrásává, hogyan szolgálják a természettudományok és a műszaki tudományok az aktív, innovatív gondolkodásmód fejlesztését, vagy milyen eszközökkel fejleszthető a vállalkozói szellem az iskolában. A konferencia anyagai elérhetők a Tempus Közalapítvány honlapján a www.tka.hu címen.

KARDOS Anita anita.kardos@tpf.hu Kreativitás és innováció témakörben számos izgalmas projektbemutatót tartalmaz a HOPPÁ! Disszeminációs füzetek nyár elején megjelenő új kötete is, amely elektronikus változatban szintén megtalálható a honlapon.

• • • FÓKUSZBAN • • •

FÓKUSZBAN

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

• • • FÓKUSZBAN • • •

FÓKUSZBAN

„Kutatunk, fejlesztünk, feltalálunk” ÖSSZEFOGLALÓ A FEBRUÁR 25-I K+F KEREKASZTALRÓL

A magyarországi rendezvénysorozat nyitóeseményét a Tempus Közalapítvány szervezésében február 25-én rendezték Budapesten. A rendezvény elsđ részében, a kerekasztal résztvevđi között ott volt dr. Molnár Károly, a kutatás-fejlesztésért felelđs tárca nélküli miniszter, Nádai László, az Oktatási és Kulturális Minisztérium fđosztályvezetđje, Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke, Szécsi Gábor, az OTDT alelnöke, Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke és Rubik Ernđ professzor, az év nagykövete.

tanárok nem megfelelő felkészültségében és a diákok lelkesedésének hiányában látja, ennek kiküszöbölését pedig a probléma gyökerénél kell kezdeni. Rubik Ernő a gyerekekre való odafigyelést már az általános iskolákban elkezdené. A művészeti oktatás teremtheti meg az egyén kreativitásának alapjait, már az általános iskolák alsó tagozatában szükség van erre. Nem abban látja hibát, hogy a főiskolák, egyetemek ne engednének be megfelelő mennyiségű jelentkezőt a kapuikon. Szerinte a diákok felkészültségének minősége romlott, a felsőoktatás pedig csak abból tud gazdálkodni, amit kap. Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a szabadalmak elfogadása terén is alkalmazna némi változtatást, mert a jelenlegi ügymenet igen lassú. Általában három–öt év egy szabadalom elfogadása. A jövőben törekedni kell ennek az időintervallumnak a csökkentésére, akár egy évre. Adatokban gazdag beszámolójából kiderült, az uniós csatlakozás óta csökken a hazai szabadalmi bejelentések száma. Tavaly 500 független feltaláló és több intézmény összesen 772 új szabadalmat jelentett be Magyarországon. A 170 nemzetközi (PCT) és a 112 európai bejelentés sem sokat szépít a helyzeten. Az alacsony szabadalmi aktivitás sajnos a kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység alacsony intenzitását, a gyenge oltalmi tudatosságot, a magyar gazdaság tulajdonosi viszonyainak hatásait jelzi. A szellemi tulajdon védelmének érdekében számos kezdeményezés történt. Jellemző példa, hogy a felsőoktatási intézményekkel együttműködve tovább bővült az iparjogvédelmi információs központok hálózata: PATLIB-központ megnyitására került sor a Pécsi Tudományegyetem bevonásával. Bendzsel Miklós úgy véli: „nem vagyunk tehetségesebbek az átlagnál, csak a szükség találékonysága néhányakat kreatívabbá tesz”.

ováció A Kreativitás és Inn majánlóját gra Európai Évének pro ! » » » n lásd a Vendégoldalo

DÁNYI Andrea andrea.danyi@tpf.hu

Az évet megnyitó sajtótájékoztatót Bogyay Katalin államtitkár asszony (OKM), Losonczi Áron (az év másik magyar nagykövete, a fényáteresztđ beton feltalálója) és dr. Galambos Gábor, a Tempus Közalapítvány elnöke tartotta.

A kerekasztal-beszélgetésen dr. Molnár Károly, a kutatásért-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter röviden jellemezte a kutatás, a fejlesztés és az innováció állapotát, majd összefoglalta a változások irányait. Elmondta, hogy az összesített innovációs mutató tükrözi az unió egyes országainak innovációs tevékenységét: Magyarország 31 ponttal a mezőny második felének közepén helyezkedik el, hat ország van mögöttünk. Innovációs szintünk jobb, mint Lengyelországé, Szlovákié, de sokat kell tennünk, hogy az unió 46 pontos átlagát elérjük. A miniszter szerint kitartó, következetes munkával fokozatosan javíthatjuk a megújuláshoz szükséges készségeinket. A közeli múlt eredményei közül kiemelte: erősödött a kutatási, a fejlesztési és az innovációs intézményrendszer összhangja, s adottak a lehetőségek, hogy folytatódjék ez a tendencia. Sikerült a vállalatokat is érdekeltebbé tenni kutatási, fejlesztési ráfordításaik növelésében. A pályázatok kiírói ezért továbbra is a versenyszféra bevonására törekednek. Előbb-utóbb megközelíthetjük így az uniós részarányt. Pályázataink hatásfoka javul, de az EU K+F programjait sem lenne szabad elhanyagolnunk. Örvendetes lenne az is, ha nőne a hajlandóság szellemi javaink szabadalmaztatására. A legnagyobb összefogást kívánó feladat a kutatók, a fejlesztők s általában a műszaki értelmiség számának és minőségének a növelése. Nagyon kedvezőtlen a korfa. Évről-évre nehezebb lesz kellő szakértelmű és tapasztalatú embert állítani a nyugdíjba vonulók helyére. Különösen nagy figyelmet kell fordítani ezért az oktatásra, a képzésre, a tehetséggondozásra és az utánpótlás nevelésére. A kormányzat a magyar K+F célú ráfordítást a GDP 1,2 százalékára kívánja emelni 2010-ig. Ezért elsősorban a magánszférát ösztönzik vonzó pályázati kiírásokkal arra, hogy a gazdasági válság idején is erősítsék kutatás-fejlesztésüket. Elengedhetetlen azonban a fiatalok innovatív szellemének megőrzése és a tudományos utánpótlás biztosítása. Ösztönözni kell a fiatalokat arra, hogy merjenek kreatívan gondolkodni, hiszen ez jelenti Magyarország jövőjét. Pakucs János szerint kevesebb fiatal jelentkezik innovációs és tehetségkutató versenyre, mint három évvel korábban. „Nem hiszem, hogy ma kevesebb a tehetséges fiatal, mint tíz évvel ezelőtt”. A probléma forrását a

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

• • • FÓKUSZBAN • • •

FÓKUSZBAN

„Kutatunk, fejlesztünk, feltalálunk” ÖSSZEFOGLALÓ A FEBRUÁR 25-I K+F KEREKASZTALRÓL

ováció A Kreativitás és Inn majánlóját gra Európai Évének pro ! » » » n lásd a Vendégoldalo

DÁNYI Andrea andrea.danyi@tpf.hu

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

• • • FÓKUSZBAN • • •

FÓKUSZBAN

A Nobel-díjasok motiválják a CSORVÁSI diákokat BESZÉLGETÉS A KREATÍV ÉS INNOVATÍV EDISON KLUBRÓL

Az elektromágneses tálca első kísérletei

A Csorvási Általános Iskola berkein belül mőködđ Edison Klub a „Hónap feltalálója” pályázatával lett részese a Kreativitás és Innováció Európai Éve hazai programsorozatának. A kreatív csorvási diákok közül havonta 1 fđ kaphatja meg ezt a pénzjutalommal járó díjat, azt követđen, hogy az adott problémára megoldást nyújtó találmányát meg is alkotta. Murvai Józseffel, a csorvási diákokat évtizedek óta „innovatívan” pallérozó tanárral a Klub történetérđl, a kreatív nevelésrđl és egy igazi gitárról is beszélgettünk.

Mióta él a Klub, hogyan indult? 1985-ben indult Magyarországon a Tervezzünk tárgyakat! nevű pályázatsorozat, amelyhez mi 1988-ban csatlakoztunk. A pályázatot technika órákon hirdettem meg, és azt mondtam, hogy ha valakinek van ötlete, akkor csütörtök délutánonként fél háromtól megtalál a technika teremben. A gyerekek jöttek, elkészítettük a pályázatokat, és vártuk az eredményeket. Egyik alkalommal egy hetedikes lány egy füzetet vett elő, és beírta a jelenlévők névsorát, majd úgy döntöttünk, hogy a füzetre a Feltalálók Klubja felirat kerüljön. Később úgy gondoltuk, hogy a pályázatok elküldése után is rendszeresen tartsuk meg a foglalkozásokat, tervezzük és készítsük el tárgyainkat. 1992. május 25-én nyitottunk egy nagy könyvet, amelyre már Edison Klubot írtunk. Azóta minden foglalkozáson a jelenlévők beírják ebbe a könyvbe a nevüket és a munkájuk megnevezését. Hol hallottak a Kreativitás és Innováció Európai Évérđl, miért tartják fontosnak, hogy a programsorozat része a feltalálóverseny? A www.pafi.hu oldalon találtam meg a pályázat kiírását. Itt szoktam keresni a gyerekeknek szóló pályázatokat is. Az EU feladta a labdát, ezzel csak egyet lehet tenni... A kormány, a gazdasági élet szereplői, gyakorló pedagógusok mutassák be, hogy ezen a területen milyen lehetőségeik, megvalósult gyakorlataik vannak. Ekkor elindulhat egy közös gondolkodás, hogy minden résztvevő megtehesse a tőle elvárható lépéseket. A hónap feltalálója program annak köszönhető, hogy a Magyar Innovációs Alapítvány a korábbi pályázatokra érkező munkáink elismeréseként 300 ezer forintot adott az intézményi innováció fejlesztésére Ebből futja pl. a hónap feltalálójának adandó pénzjutalomra, ami 5000 forint nyertes találmányonként.

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

Hogyan történik az élethelyzet kitalálása, amire a találmány reflektál? A helyi tantervünkben évente 5 óra fordítható a technika tantárgyban tárgytervezésre. Itt a gyerekek megtanulják, hogy mi a különbség a problémahelyzet és az ötlet között. Megértik, hogy a feladatuk csupán annyi, vegyék észre azt a problémát, amely mellett mindenki más elmegy. És bátornak kell lenniük. Vajon hány újítás maradt a gyermeki fejekben azért, mert nem merték elmondani senkinek sem? A ténylegesen új dolgok előreugrást jelentenek, és nem kapcsolódnak a megszokott kultúránkhoz. Tipikus házi feladat ilyenkor: írj 10 problémahelyzetet és 10 ötletet! Ezekből gyakran tudunk válogatni pályázatokra is. Milyen segítséget kapnak a gyerekek a tárgyi kivitelezésben? Elég jól felszerelt a technika tantermünk. Az egykori tanítványok és az egykori Edison Klubtagok segítségére mindig számíthatok. Van, amikor ez tevőlegesen is megvalósul. 2007 nyarán Murvai József Máté mérnök-informatikus egyetemi hallgató és Szabados László villamosmérnök segítettek a gyerekeknek a nyári foglalkozásokon. Egyébként Szabados Laci most már Barcelonában lakik és a dubai királyi család egyik cégénél, a Pal Robotics, emberszabású robotokat fejlesztő üzemben mérnök. Tőle egy jól felszerelt elektronika szerelősarkot kaptunk, és a csorvási üzemektől is folyamatosan kapunk segítséget. Hány általános iskolás van Csorváson, milyen hagyományai vannak az innovatív, kreatív gondolkodásnak, alkotásnak a településen? 368 tanulónk van jelenleg. Volt tanítványaink kifejezetten innovatívak: Krajcsovics Róbert, a táskatartó kitalálója és Paraj Helga, a virágkiemelő készítője ma már sikeres vállalkozók. Robi ma is al-

kalmazza a tanult módszert: egy füzetbe írogatja ötleteit. (Ez már hagyomány nálunk.) Az iskolában természetesen nem én egyedül fejlesztem a gyerekek kreativitását. Ha akarjuk, ha nem, egymás munkáját is segítjük az egyes tantárgyakban alkalmazott módszerekkel. Például a technikában tanított logikai alapkapcsolások szerelése mindenütt használható készséget ad. 2006-ban egyik értekezletünkön már vázoltam egy előadás keretében a kreativitás fejlesztésének fontosságát, és szerettem volna összegyűjteni az egyes tantárgyakban alkalmazott módszereket azzal a céllal, hogy az intézményre kiterjedő, átgondolt kreativitást fejlesztő programot írjunk, de ennek megvalósítása még várat magára. A pályázati forma erđs motiváló erđnek számít a csorvási diákok körében. Milyen pályázatokat írt ki eddig az Edison Klub? 1992-ben megszűnt az országos pályázat, megpróbáltunk egy megyei szintű programot hirdetni. Kevés munka érkezett, és a pályázat anyagi feltételeit is nehezen lehetett biztosítani. 1994– 1998-ig működtettem az Edison Klub Alapítványt, de kevés támogatást sikerült szerezni, így nem volt értelme az adminisztrációt folytatni. A Csorvási Gyermekekért Közalapítvány minden évben pályázatot ír ki nyári programok megvalósítására, így hagyománnyá vált a nyári Edison Klub, és évente 15–20 ezer forintot fordíthatok eszközök vásárlására. Idén a Cybergeneráció ötletverseny pályázatra 5 tanuló munkáját küldtük be. Számítógépes játékokat terveztek, illetve egyik tanulónk az operációs rendszerben javasolt egy új funkciót. Szintén ebben az évben a XIV. Országos Tudományos és Technikai Diákalkotó Kiállítás pályázat első fordulójára 16 tervezetet küldtünk el. Március 20-ig értékelik az első fordulót, ezután készítjük el a kiválasztott munkákat. A Hónap feltalálója programot folyamatosan figyeljük és módosítjuk. Egyszerűsítettük a pályázat beadását: nem kérünk jeligét és nevezési díjat. Már az első hónap után megállapítottuk, hogy értékes munkákat nem tudunk díjazni, mert az adott hónapnak csak egy feltalálója van. Kihirdettük, hogy az év végén további három, korábban nem díjazott munkát is jutalmazni fogunk. Hogy hűek maradjunk Edison szelleméhez, megválasztjuk az Év feltalálóját is a beadott munkák száma és minősége alapján. A Hónap feltalálója program februári nyertese Braun Tamás. Elgondolásával, az elektromágneses tálcával az azon szállított poharak csúszkálását akarja megakadályozni. A munkát elkezdtük. Először különböző anyagokkal kísérleteztek a diákok, majd tálcákat vettek, és további kísérleteket végeznek, hogyan lehet megvalósítani a működést. Nagyon izgalmas feladat! Mi hajtja Önt és a diákjait? Van valamilyen egyedi módszere, amivel kihozza belđlük a „feltalálót”? A technika teremben függ 6 magyar Nobel-díjas képe. (Dolgozom azon, hogy mind a 13 ott legyen.) Ők és a többi magyar feltaláló példája is mutatja, hogy a nagy felfedezések, találmányok néha egy apró mozzanaton múlnak. A gyermeki lélek, a gyermeki látásmód rugalmas, hajlékony. Nekik tudniuk kell, hogy változtatni, újat kitalálni igazán ők képesek. Ezt megértik, és meg is látják azokat a problémahelyzeteket, amelyekkel közvetlenül találkoznak életük során.

A kreatív folyamat irányításával segítjük a kreatív produktum létrehozását; így fejlesztjük a kreatív személyiséget. Igen fontos a megfelelő kommunikáció. Hogyan tudom a pszichológiai méretemet csökkenteni, hogy merjenek megnyilatkozni a gyerekek? A Thomas Gordon által kidolgozott kommunikációt alkalmazva próbálom megoldani a jelentkező problémákat. Egy adott problémahelyzet, ötlet megbeszélése folyamatában tilos kommunikációs gátakat alkalmazni, én-közlésekben kell véleményünket megfogalmazni, és aktív hallgatással kell segíteni a gyermeket, hogy elképzelését szabadon kifejthesse. Minden esetben pozitívumot kell keresni, hogy a folyamatot erősíteni tudjuk. Mi a véleménye a híres magyar tálentumról? Tényleg tehetségesebbek vagyunk az átlagnál, vagy a szükség találékonysága szól belđlünk? A legenda szerint, amikor George Cukor megunta a honfitársak rohamát Hollywoodban, kiírta az ajtajára: „Nem elég, ha magyar, tehetségesnek is kell lenni!” Valaki odaírta: „Elég, ha magyar.” A történet talán így nem igaz, de én úgy vélem, hogy mi kreativitásban az átlagon felüliek vagyunk. Kétségtelen, hogy a jelenlegi helyzetben fokozottabban kell keresni a megoldásokat. Ez kreativitást igényel. Felmerült az innovációs központ ötlete. Számíthatnak támogatókra a program továbbfejlesztésében? Már összeállítottam a kistérségi konferenciánk tervezetét. Biztos vagyok az önkormányzat támogatásában. Konferenciánkon lehetőséget adunk a kistérségi iskolákban dolgozó kollégáknak is, hogy bemutathassák kreativitás-fejlesztési programjaikat, gyakorlatukat. Központ akkor lehetünk, ha a kistérségi iskolákban is tevékenyen támogatják a tanulók alkotó tevékenységét. Most kevés esélyt látok erre, mert az iskolák nem tudják a szakköröket fizetni, magam is harmadik éve tartom az Edison Klubot díjazás nélkül. Ezért javasoltam a Kreativitás és Innováció Európai Évének magyar megnyitóján olyan ösztöndíjrendszer bevezetését, amely közvetlenül a pályázó pedagógust támogatja. Az év nyilvánossága is hozhat támogatókat. Ön személy szerint is „innovatív” szereplđje volt az Év megnyitójának, értékes javaslatokkal élt a meghívott k+f szereplđk felé. Hogyan lehetne Ön szerint egy sejtszintő innovatív programot társadalmi szintre kiterjeszteni? Fogalmazhatok úgy, hogy egy korábban létező, akkor jól működő országos programnak vagyunk a sejtszintű maradványa. Szerintem a program akkori kitalálója és szervezője, dr. Gaul Emil ma is készen áll erre a munkára. Az év megnyitóján tapasztaltam, hogy a kreativitás és innováció fejlesztésének kérdésében nincsen egységes látásmód, illetve gyakorlat. Az egyes társadalmi szervezetek – jó szándékkal – kiírnak különböző pályázatokat, és a sikertelenség után úgy gondolják, hogy nincs arra szükség. Minden szinten meg kellene nézni, hogy miért működik az, ami működik, és miért nem működik az, aminek működnie kellene. A felszólalásomban utaltam arra a problémára, amit a bőrömön tapasztalok, de ez csak egy nézőpont. Ez az év jó alkalom, hogy komolyan próbáljunk lépéseket tenni a fejlesztés érdekében.

• • • FÓKUSZBAN • • •

FÓKUSZBAN

A Nobel-díjasok motiválják a CSORVÁSI diákokat BESZÉLGETÉS A KREATÍV ÉS INNOVATÍV EDISON KLUBRÓL

Az elektromágneses tálca első kísérletei

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

• • • FÓKUSZBAN • • •

FÓKUSZBAN

Bemutatj uk Magy ar ország mai

10 0 cso dáj át ! A 100 csoda címő egész éves programsorozat és rádiós/televíziós mősor bemutatja a mai Magyarország 100 legsikeresebb fejlesztését, találmányát, innovációját. Azokat, melyeket lehet, hogy ismer már az egész világ, de kevesen tudják, hogy a siker hátterében egy magyar fejlesztés áll.

Braun Tamás és a Tanár úr elektromágnest készít

Ön is kísérletezget. Mit tart pedagógusi munkássága legnagyobb sikerének? Én tudom, hogy kreativitásra nevelni gyerekeket – egy társadalom jövője és az egyén boldogulása szempontjából – nélkülözhetetlen feladat. Mérey Ferenc erről így ír: „Az űrhajózó emberiségnek a kreativitás olyan létkérdéssé válhat, mint a jégkorszak emberének az intelligencia.” Az előbbi gondolat talán így folytatható: a kreativitás állítja elő azokat az eszközöket – tárgyi és szellemi értelemben –, amelyeket az intelligencia majd alkalmazni tud. Az Apollo 13 asztronautáit is a kreatív gondolkodás mentette meg. Az Edison Klubban együtt dolgoznak a sajátos nevelési igényű tanulók ép társaikkal. Arra törekszem, hogy majdan mindenki a saját szakterületén tudjon kreatív lenni. Fontos, hogy minél többen eljussanak arra a szintre, ahol Szabados László dolgozik, vagy dr. Weiczner Roland, aki az SZTE Általános Orvostudományi Karának kutató-oktató orvosa (mindketten egykori csorvási diákok). De felbecsülhetetlen érték az is, ha egy lakatos vagy egy mezőgazdasági munkás meg tudja fogalmazni munkaterületén a problémahelyzeteket, és azokra kreatív válaszokat tud adni. Sikernek tartom, hogy megjelenhettünk az országos programok között. Sikernek érzem azt is, hogy az elmúlt tanévben kipróbálhattam a befogadó iskola tervezetemet. Három magatartászavarral küzdő, illetve hátrányos helyzetű tanuló kért meg, hogy segítsek nekik felkészülni a Ki mit tud? vetélkedőre. Play back zenekart akartak létrehozni. Kartonból készítettünk gitárokat, dobokat. A fellépés sikeres volt, és én is elkészítettem jegyzeteimet. A kapcsolatom ezekkel a tanulókkal azóta a kölcsönös tiszteleten alapul. Ma már igazi gitárjuk van. Még egy sürgős feladat áll előttünk. 1993-ban, amikor a Tervezzünk tárgyakat! tantervi blokkot engedélyeztettem, a technika órákon a fiúk és a lányok vegyes csoportokban voltak. Az idők során szétválasztottuk a technika tanítását nemek szerint, és a

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

lányok kimaradtak a tervezés tanulásából. Kecskés Beáta tanárnőt kértem meg, hogy a Hónap feltalálója programban dolgozzunk együtt, és a helyi tanterv módosítására közösen tegyünk javaslatot. Szeretnénk az 5. osztálytól kezdve, felmenő rendszerben, azonos szemlélet szerint tartani a technika órákat. A tervezőmunka mellett vállalkozási ismereteket is szeretnénk tanítani, hogy a feltalálás folytatásaként, a diákokból szerveződő vállalkozásban eladható termék születhessen. Így tudnánk teljessé tenni a folyamatot. Biztos vagyok abban, hogy az iskolavezetés partnerünk lesz ebben. A család segítsége mindig fontos. Az Edison Klub több mint 20 éve alatt a pályázatok, a tárgyak elkészítéséhez sosem volt elegendő a heti két óra. Mindig be kellett iktatni külön délutánokat, szombatokat. Így nyugodtan mondhatom, hogy a sikereket közösen értük el a feleségemmel, akivel gyakran kísértük együtt a gyerekeket különböző rendezvényekre is. DÁNYI Andrea andrea.danyi@tpf.hu

A műsor minden epizódja más-más fejlesztés bemutatásáról szól. Arra is keresi a választ, hogyan jöttek létre az elért eredmények, milyen utat járt be az ötlet az eredményes megvalósításig. Kik segíthetik, és milyen tényezők gátolják ma a magyar fejlesztőket? A műsor kíváncsi a motivációkra és a választásokra, az emberi tényezőkre, tehát magára a fejlesztőre, az emberre, a feltalálóra. Bánki Donát, Kandó Kálmán, Neumann János, Puskás Tivadar, Richter Gedeon vagy Teller Ede… Sokszor emlékezünk legendás elődeinkre, de kik az utódaik? Melyek az elmúlt évek legmeghatározóbb és legérdekesebb magyar fejlesztései? Mennyire versenyképes a magyar innováció? Honnan jövünk és hová tartunk? A 100 csoda 2009. január 5-én indult egy 100 részes rádiós sorozattal a Radio Q 99.5 műsorán és a projekthez kapcsolódó internetes portállal (www.100csoda.hu). A fejlesztéseket a későbbiekben önálló televíziós műsor és kiállítás is bemutatja. A kiállítás együttműködő partnere és helyszíne a VAM Design. A programsorozatot gála zárja az év végén. A honlap látogatói pedig eldöntik, melyik fejlesztés nyeri a 100csoda-díjat. A 100 csoda műsorvezetője Piringer Patrícia. A Magyar Táncművészeti Főiskolán és a Magyar Iparművészeti Egyetemen szerzett diplomát, a közönség a VIVA televízióból és a TV2 Megatáncának műsorvezetőjeként ismerheti. Jelenleg a Ludwig Múzeum sajtóreferense. A 100csoda.hu internetes portálon az év folyamán Szász Márton, a 90-es évek „mindenki szászmarcija”, egykori csodagyerek, ma 20 éves egyetemista és informatikus indít blogot, és kalauzolja az oldal látogatóit. Forrás: www.100csoda.hu

PIRINGER PATRÍCIÁVAL, SZÁSZ MARCIVAL ÉS 100 KÜLÖNLEGES MAGYAR INNOVÁCIÓVAL

»» Néhány csoda ízelítđül «« MÁGNESFAL: Guruló tárgyak a plafonon! Barna Tamás fejlesztésével ez sem elképzelhetetlen. HULLÁMKARTON BÚTOROK: környezettudatos gondolkodás, újrahasznosítás. Terbe János formatervező munkáját Formatervezési Nívódíjjal ismerték el. Gép helyettesíti a sebész kezét? MESTERSÉGES TAPINTÁSÉRZÉKELż Kiss Attila és Vásárhelyi Gábor fejlesztésében. Magyar környezetvédelmi világújdonság az Európai Unió támogatásával: FÉMMEL SZENNYEZETT VIZEK ÉS TALAJ TISZTÍTÁSA. Czirbesz Gergővel beszélgettünk. Már biztonságos. HIDROGÉNNEL MŰKÖDż AUTÓK. Vendégeink: Dr. Kádár Lehel és Dr. Kulcsár Sándor. TÖBBFUNKCIÓS BIZTONSÁGI SZELEP FÖLDRENGÉSEK ÉS TERRORTÁMADÁSOK IDEJÉRE. Hogy a baj egyedül járjon, és a gázhálózat biztosan elzáródjon. Major György fejlesztése. Magyar kutatóknak sikerült elsőként a világon 3D MIKROSZKÓPot készíteniük. Dr. Rózsa Balázs az agykutatásban, az idegsejtek működésének vizsgálatában látja a hasznosulás első állomását. KOTYOGO: Egy fiatal formatervező mobilizálta a kávéfőzést. Domán Rajmund fejlesztése a zsebünkben is elfér. SOMATOINFRA: Infravörös diagnosztikai rendszer. Az emberi szervezet életfolyamatainak nagysebességű folyamatos vizsgálata. Húsz év kutatómunka eredménye. Dr. Szacsky Mihály beszámolója. LONGITUDINÁLIS HULLÁMOK A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓBAN: Papp Zoltán fejlesztése. Vezeték nélküli RFID techológia a tömegkommunikációban és a biztonságtechnikában. NANOTECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÜLż GYÓGYSZEREK Dr. Szebeni János, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány munkatársával a művér fejlesztéséről beszélgettünk. ARZÉNMENTES IVÓVÍZ: Magyarország számos déli megyéjében szükség van Schremmer István arzénmentesítési eljárására • • • FÓKUSZBAN • • •

FÓKUSZBAN

Bemutatj uk Magy ar ország mai

Braun Tamás és a Tanár úr elektromágnest készít

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

PIRINGER PATRÍCIÁVAL, SZÁSZ MARCIVAL ÉS 100 KÜLÖNLEGES MAGYAR INNOVÁCIÓVAL

FÓKUSZBAN

Tanuló közösségek az interneten, avagy egész Ötleteljen velünk! életen át tartó tanulás a „második életben” is?

ON-LINE MÓDSZERTANI ÖTLETGYŰJTEMÉNY A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY HONLAPJÁN

A külföldi tanártovábbképzésekről hazaérkező pedagógusok számtalan nagyszerű tanítási módszer, technika megismeréséről számolnak be, melyekkel felpezsdíthetik a tanórai munkát, motiválhatják a tanulókat a tananyag elsajátítására. Sok olyan játékos feladat bevethető az órán, melynek segítségével a diákok szinte észrevétlenül, de mégis nagy kedvvel tanulnak, foglalkoznak az aktuális órai anyaggal. Általuk merült fel az igény, hogy ezeket a jó példákat megosszák egymással, kicseréljék tapasztalataikat tanár kollégáikkal, hogy a módszerek szélesebb körben is megismerhetők és felhasználhatók legyenek. Mi ehhez fórumot szeretnénk biztosítani egy on-line módszertani ötletgyűjtemény segítségével, mely a Tempus Közalapítvány honlapján elérhető: www.tka.hu >> Tudásközpont >> Módszertani ötletgyűjtemény A gyűjteményben életkor, tanrend és témakör szerint kereshetnek, gyűjthetnek ötleteket, melyeket akár már a következő órán is használhatnak. Válogassanak kedvükre, és próbálják ki az ötleteket az osztálytermükben! Ha tetszett, ossza meg Ön is tapasztalatait tanár kollégáival! Ha Ön is ismer egy jó módszert, melyet szívesen közkinccsé tenne, ne habozzon megírni nekünk! Ehhez mindössze az Ötlet beküldése linkre kell kattintania és kitöltenie az adatlapot. Ne feledjék, a gyűjtemény akkor lesz igazán hasznos, ha közösen szerkesztjük, ha ötleteikkel, véleményükkel Önök is hozzájárulnak a sikeréhez. CSEKE Bettina bettina.cseke@tpf.hu 14

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

Turós Éva: Mikor és hogyan kezdtek el komolyan foglalkozni az SL-lel az intézetben? Juhana Mykrä: Személy szerint már 2005-ben csatlakoztam a Second Life-hoz, de a felnőttoktatásban való felhasználásának gondolatával és gyakorlatával csak tavaly óta foglalkozunk komolyabban. A Helsinki Egyetemmel közösen indítottunk egy projektet, melynek célja az internet közösségi célú használatának népszerűsítése és tanítása, különösen az időskorú számítógéphasználók körében. Kutatások kimutatták, hogy míg a finnek 95%-a használja a Google-t, és 78%-uk legalább hetente egyszer internetezik, addig az időskorú internetezők csak mintegy 11%-a használja az internetet közösségi célokra (pl. blogot ír, fórumozik vagy aktív a Second Life-ban). Ezen szeretnénk változtatni. Turós Éva: Milyen tevékenységekkel szeretnék elérni a változást? Juhana Mykrä: Egyrészt egy nyitott előadás-sorozatot szerveztünk, melyen bemutattuk az interneten elérhető közösségi szolgáltatások egy részét, ezek használatát. Az előadásokra elsősorban időskorúakat hívtunk, de bárki részt vehetett akár személyesen, akár a Second Life-on keresztül. Összesen 280 valós és virtuális hallgatónk volt, és 7 előadást tartottunk. Mindeközben egy kisebb csoport számára tanfolyamot is indítottunk ugyanebben a témában, és több gyakorlási lehetőséggel az elmélyültebb ismeretek megszerzésére is lehetőséget adunk. A csoportba azok az időskorú önkénteseink jelentkezhettek, akik az intézetben számítógéphasználatot tanítanak szintén időskorú tanulóknak. Belőlük állítottunk össze egy 12 fős tanulócsoportot, mely személyesen csak heti egy alkalommal találkozott, ám a tanultak gyakorlása céljából rendszeres on-line kapcsolatban állnak egymással és tutorukkal egyaránt. A képzést lezáró értékelést például egy Second Life-ban szervezett találkozón tartottuk meg, ahol nagyrészt pozitív visszajelzéseket kaptunk.

A SECOND LIFE (SL) egy háromdimenziós virtuális világ, melyet már sokan „élnek”, sokan azonban még nem is hallottak róla. Itt minden lehetséges, ami a való életben, sđt még annál is több. Virtuális énünkön keresztül köthetünk új ismeretségeket, szórakozhatunk vagy akár dolgozhatunk; még a brit szociális és munkaügyi minisztérium is itt tartja üléseinek egy részét. Az SL-ben akár naponta találkozhatunk a világ másik felén élđ barátainkkal, bejuthatunk egy őrhajó belsejébe vagy repülhetünk is, csak a fantáziánk szab határt a lehetđségeknek. A Helsinki Felnđttoktatási Intézet két munkatársa azon dolgozik, hogy felnđttoktatási célokra használja ki ezeket a lehetđségeket, és minél többet megtudjon arról, hogyan segítheti a felnđttkori tanulást az internet közösségi célú szolgáltatásainak használata. Az eddig tapasztalataikról Juhana Mykräval beszélgettem.

Kollégámmal együtt folyamatosan továbbképezzük magunkat, keressük a szakmai kapcsolatokat. Több konferencián és kurzuson is részt vettünk már az SL-ben, az SL-ről, különösen az oktatásban való felhasználásáról. Eddigi tapasztalatainkról nemrégen tartottam előadást a Helsinki Egyetemen, természetesen anélkül, hogy kimozdultam volna az irodámból. Néhány hete pedig virtuális látogatást tettünk egy német népfőiskolán. Megtekintettük az intézményt, tájékoztatást kaptunk a kurzuskínálatról, a szolgáltatásokról, és konzultáltunk az ott dolgozó kollégákkal. Ők már előbbre tartanak, mint mi, felépítették a saját épületüket és több tanfolyamot is tartottak a Second Life-ban. Turós Éva: Mi a Second Life előnye és milyen lehetőségei vannak a felnőttoktatásban? Vannak veszélyei, esetleg hátrányai is? Juhana Mykrä: A Second Life az e-learning egyéb formáinak szinte összes előnyével rendelkezik, de ezeknél valósághűbb, élményszerűbb tanulást biztosít. Lehetőséget nyújt a tanulók közötti közvetlen interakcióra, együttműködésre, a tapasztalatok megosztására, beszélgetésre; visszaadja a tanulás közösségi jellegét és az ezzel járó motiváló élményt. A részvétel ingyenes, bárki beléphet a Second Life-ba. Az SL költségkímélő és környezetbarát, például feleslegessé teszi az utazást. Ugyanezért nagyon nemzetközi is, a világ bármely részéből származhatnak egy-egy tanulócsoport tagjai. Azoknak, akik maguk irányítják tanulásukat, szintén számtalan lehetőséget kínál a Second Life. Jelenleg körülbelül 500 oktatási intézmény található itt, és 5000 tanár aktív az SL-ben. A háromdimenziós grafikák miatt viszonylag nagy teljesítményű számítógép szükséges a használatához, ez lehet talán az egyetlen akadály. Veszélye, hogy ugyanúgy, mint a való világban, itt is érhetik a használót negatív hatások, és bizonyos mértékben fennáll a függőség veszélye is. Turós Éva: A tanulóik hogyan fogadták ezt az újdonságot?

• • • FÓKUSZBAN • • •

FÓKUSZBAN

Tanuló közösségek az interneten, avagy egész Ötleteljen velünk! életen át tartó tanulás a „második életben” is?

ON-LINE MÓDSZERTANI ÖTLETGYŰJTEMÉNY A TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY HONLAPJÁN

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

• • • FÓKUSZBAN • • •

FÓKUSZBAN

Pályázatok Házunk táj áról

» Mi történt nálunk 2008-ban?

Turós Éva: Mik a további terveik? Milyen következő lépéseket terveznek? Juhana Mykrä: Több tervünk is van. Ezt a képzést szeretnénk többször is megtartani, hogy ne csak az önkénteseinknek, de bárki érdeklődőnek lehetősége legyen részt venni rajta. Időközben szeretnénk olyan képzéseket is kidolgozni, melyeknek már nem a témája, hanem az eszköze a Second Life és egyéb internetes közösségi szolgáltatások. Ebben segíthet minket, ha csatlakozhatunk ahhoz a 30 finn oktatási intézményhez, melyeknek saját területük van az SL-ben. Ezek összesen 7, egymás közelében lévő virtuális szigeten vannak, így az együttműködés alapjai adottak. Nemzetközi szinten is szeretnénk megosztani a tapasztalatainkat, ezért pályáztunk idén egy Grundtvig Tanulási kapcsolatban való részvételre, reméljük sikerrel járunk. Emellett továbbra is keresünk nemzetközi partnereket a közösségi internethasználat témájában, még sok projektötletünk van. Turós Éva: Köszönöm szépen, Juhana. Sok sikert és további jó munkát kívánok! Juhana Mykrä: Én is köszönöm. Viszontlátásra az SL-ben!

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

» Az Egész életen át tartó tanulás program pályázati formáinak kihasználtsága és sikeressége egyre növekszik: az Erasmus hallgatók száma csaknem 3800 fő, közülük majdnem félezren utaztak szakmai gyakorlatra. » Külföldi oktatási periódusra rekordszámú pedagógus jelentkezett, több mint 700 fő. » Az Egész életen át tartó tanulás program valamennyi pályázattípusának vonatkozásában bevezettük az on-line pályázást. » A szakképzés vonzóvá tétele (Enhancing the attractiveness of VET) címmel nemzetközi Leonardo partnerkereső szemináriumot szerveztünk. » 61 intézményi projekt kapott támogatást a Tempus Közalapítvány által koordinált EGT/Norvég Alap által finanszírozott mobilitási program kapcsán. A 267 millió forintos pályázati keret támogatásával mintegy 600 be- és kiutazás valósulhatott meg. » A Tempus Közalapítvány ismételten meghirdette a Munkaerő-piaci Alap Képzési Alaprészének finanszírozásával a Szakiskolai mobilitási pályázatot. » Magyarország az egyik legaktívabb országnak számít az Európa a polgárokért programban, amelynek hazai információs pontjaként a Tempus Közalapítvány szolgál. 2008-ban 4 magyar város is Aranycsillagdíjas projektben szerepelt. » Nagy sikerrel szerveztük meg az immár hagyományosnak számító Kutatók éjszakáját. 15 városban, több mint 300 helyszínen várták színes programok az érdeklődőket. A látogatók száma meghaladta a 45 ezret országszerte.

» Elindítottuk az Oktatás és Képzés 2010 munkaprogramhoz kapcsolódó hírportálunkat, mely 5 témakörben foglalja össze az uniós oktatási munkacsoportokban folyó munka hazai disszeminációját. » A Kultúrák közötti párbeszéd európai évéhez kapcsolódva a TKA konferenciát szervezett arról, hogy ez a téma hogyan jelenik meg az Egész életen át tartó tanulás programban. Disszeminációs kiadványt jelentettünk meg Kultúrák közti párbeszéd az oktatásban – Hogyan tanulható az „egymásság”? címmel, valamint az év folyamán egy microsite-ot is működtettünk a témában. » Megjelentettük a Tanulás életen át (TéT) Magyarországon című tanulmánykötetet, mely hiánypótló szerepet tölt be a felnőttoktatás, az egész életen át tartó tanulás területén. » Sikeresen zárult a Tempus Közalapítvány távoktatási programja, a VANDA – Vállalkozó Nők, Dolgozó Anyák, melyet gyermekgondozást végző nők számára indítottunk a munkaerőpiacra történő visszatérés elősegítésére. A projekt végén 66 fő nyújtott be sikeres vizsgamunkát. » Partnerek a tanulásban – egy kávé mellett az egész életen át tartó tanulásról címmel kávéházi beszélgetéseket szerveztünk az ország 3 régiójában mindenkinek, aki tanul, tanít vagy tanulni szeretne. Rendezvényeink célja volt, hogy közös fórumot, találkozási lehetőséget adjunk a hivatalos struktúrák és az informális hálózatok számára annak érdekében, hogy minden érintett sze-

replő (tanár, diák, alkalmazott, cégtulajdonos, újságíró, stb.) között beinduljon a kommunikáció. » Méltányosság az oktatásban és Az iskolavezetés szerepe a tanulási környezet javításában és a tanári munka minőségének és motivációjának fokozásában címmel projekteket koordináltunk 5 közép-európai országgal együttműködésben. » Az OKM felkérésére nemzetközi disszeminációs szemináriumot szerveztünk az OECD „A felsőoktatás a tudástársadalomért” című kutatási jelentése kapcsán. A rendezvényt számos nemzetközi hírű külföldi kutató és felsőoktatási szakember tisztelte meg a részvételével. » Az előző évhez képest 12%-kal nőtt a TKA honlapjának látogatottsága (497 101 látogató), illetve az angol nyelvű honlapunk látogatóinak száma megduplázódott. Az elektronikus hírleveleink mintegy 3000-rel több címre jutottak el. A Kutatók Éjszakája honlapját 133 ezer alkalommal tekintették meg. » 1892 alkalommal jelentek meg a Tempus Közalapítvány tevékenységével és programjaival kapcsolatos hírek a nyomtatott sajtóban és az internetes médiában. » Új csoport jött létre a Tempus Közalapítvány keretein belül, Tudásmenedzsment néven. Célunk, hogy az évek során felhalmozódott tapasztalatot és tudást célzott és strukturált formában tudjuk továbbítani az érintettek felé, így jobban meg tudjunk felelni a tudásközponti szerepkörnek.

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

» További információ a Tempus Közalapítvány honlapján: www.tka.hu

Juhana Mykrä: Szükség volt egy kis időre, míg hozzászoktak a közösségi internetezés gondolatához, hiszen a tanfolyam előtt nem sokan ismerték ezt a lehetőséget. A kezdeti nehézségek után azonban gyorsan haladtunk, és mára már önkénteseinket is az foglalkoztatja leginkább, hogy hogyan adhatják tovább a megszerzett ismereteiket a többi időskorú tanulónak. Többször „rajtakaptam” már őket, hogy SL-ben módszertani kérdésekről beszélgetnek. Nagyon népszerű volt még a blogírás is, önkénteseink a saját tanulási folyamatukat internetes tanulási naplóban dokumentálták. A projektet még nem zártuk le, a végső értékelés sem készült el, de eddigi tapasztalataink egyértelműen pozitívak.

FÓKUSZBAN

Pályázatok Házunk táj áról

» Mi történt nálunk 2008-ban?

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

» További információ a Tempus Közalapítvány honlapján: www.tka.hu

PÁLYÁZATOK

Díjazzuk a minđséget „NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KULTÚRÁÉRT”

A gyđri Móra Ferenc Általános és Középiskola képviseletében az iskola egyik tanára egy 4 napos Comenius Elđkészítđ látogatáson vett részt Törökországban azzal a céllal, hogy partnereikkel közösen dolgozzák ki a Comenius Iskolai együttmőködések pályázatukat. Találkozásuk beszámolója megerđsíti egy nemzetközi együttmőködés felépítésében az elđkészítđ látogatások fontosságát.

NÍVÓDÍJ

A LEGJOBB COMENIUS, ERASMUS ÉS LEONARDO PROJEKTEKNEK 2009-tđl új formát ölt a TKA által évente adományozott nívódíj. A kiemelkedđ színvonalú projekteknek szánt elismerés „Nemzetközi Együttmőködési Kultúráért” Nívódíj néven került egységesítésre, amelyet ettđl az évtđl kezdve programonként a legjobb három projektnek ítélnek oda. A nívódíj létrehozásának elsđdleges célja az Egész életen át tartó tanulás program (LLP) keretén belül a kiemelkedđ nemzetközi projekttevékenységet végzđ pályázók munkájának szakmai elismerése, amely lehetđséget nyújt az intézményeknek arra, hogy szakmai közönség elđtt is bemutassák a projektjüket, és megoszthassák tapasztalataikat a programban részt vevđkkel.

»»

Változás az előző évekhez képest, hogy a Nívódíjat az LLP 2007től 2013-ig tartó időszakában egy intézmény egyszer kaphatja meg. A Comenius, Leonardo, Grundtvig programoknál az adott évben szeptember 30-áig, míg az Erasmus programnál október 15éig hiánytalanul beérkező záróbeszámolók vesznek részt automatikusan a nívódíj bírálati folyamatában. A kiváló projekteket és beszámolókat alprogramonként külsős szakértők bírálják el, majd tesznek javaslatot a nívódíjak odaítélésére vonatkozóan. A díjazottakra vonatkozó végső döntést a Tempus Közalapítvány kuratóriuma hozza meg. Az idei díjak átadására április 28-án a Kreativitás és Innováció Európai Éve keretében megrendezett valorizációs konferencián kerül sor.

2009-ben nívódíjasok: COMENIUS: Kós Károly Mővészeti Szakképzđ Iskola, Debrecen Art of Renaissance, ornamentation and techniques (A reneszánsz művészete, ornamentika és technikák) Martin János Szakképzđ Iskola, Miskolc Enhancing Employment Opportunities For Pupils With Special Educational Needs (Sajátos nevelési igényű tanulók esélyeinek javítása szakmai fejlesztésükön keresztül) Lágymányosi Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium, Budapest A fa mint élőlény, nyersanyag és szimbólum ERASMUS: Budapesti Corvinus Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapesti Mőszaki Fđiskola LEONARDO DA VINCI: Szegedi Tudományegyetem Mezđgazdasági Fđiskolai Kar Megújuló és alternatív energiaforrások az Európai Unióban A Kör Egyesület Esély munkanélküli fiataloknak Nyírbátorban Ványai Ambrus Gimnázium, Informatikai és Közlekedésgépészeti Szakközépiskola A kocsiszekrény-javítási technológia fejlődésének tanulmányozása a franciaországi szervizekben Pataky Zsanett

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

PROJEKTELżKÉSZÍTÉS TÁMOGATÁSSAL A projekttel az iskolák szeretnék diákjaikban felébreszteni az igényt a szabadidő minőségi eltöltésére, ezért meg szeretnék vizsgálni, hogy hétköznapi életükre milyen hatást gyakorolnak az egyes kulturális és sporttevékenységek, a divat, a média és a személyes kapcsolatok. A projekt a diákok aktív részvételével valósul majd meg, így az iskola biztosította a lehetőséget, hogy a témát is ők válasszák ki. A magyar intézmény tanulói az előkészítő folyamatban is aktívan részt vettek, és a tanárokkal közösen készítették el a projekt két évére vonatkozó javaslataikat. Az iskola a szülőkkel és az iskolához közelálló intézményekkel is felvette a kapcsolatot, akik támogatásukról biztosították az intézményt. A török és a magyar félen kívül csak a román iskola képviselője tudott jelen lenni a találkozón, de az internet révén a közös munka iránt nyitott bolgár, portugál, norvég és olasz iskolát is bevonták a megbeszélésekbe, így ők is kellő súllyal képviselték saját véleményüket. A magyar résztvevő ismeretterjesztő füzetek, fotók és szórólapok segítségével tartott egy PowerPoint előadást Magyarországról és a régiójukról, emellett pedig a diákok által készített rö-

vid filmeket, pólókat, szórólapokat, DVDket és egy hazánkat bemutató angol nyelvű könyvet ajándékozott a román és a török kollégának. A találkozón természetesen a szakmai munka dominált, ahol a tervezett projektet több lépésben dolgozták ki. Meghatározták céljaikat, majd kiválasztottak egy mottót és terveztek egy logót is. Ezt követően a projekttevékenységek megtervezésére, a közös projekttermék meghatározására és az ütemterv összeállítására került sor. Elkészítették a teljes pályázati anyagot, mellyel eredményesen zárták le a szakmai munkát. Jutott idő a szabadidős programokra is: a vendégek bepillantást nyerhettek a fogadóintézmény életébe, megismerhették a török kollégák családjait, megtapasztalhatták a török emberek hétköznapi életét, látogatást tettek a természeti képződményeiről híres Kappadókiában. A találkozót követő legfontosabb feladatok egyike az érintettek tájékoztatása volt a kint történtekről. A tantestület és az iskola vezetése képes előadás keretében ismerhette meg a Törökországban végzett munkát, valamint a véglegesített projektet. Nem feledkeztek meg a diákokról sem, akik

a projektben történt módosítások megismerése mellett betekintést nyerhettek a partneriskola életébe, és ízelítőt kaphattak a török kultúrából. A találkozón kidolgozott pályázat benyújtására is sor került, így pályázatot értékelő szakértők döntése függvényében a projekt megvalósítása augusztustól elkezdődhet a magyar iskola vezetésével. BALOGH Tamás tamas.balogh@tpf.hu

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

PÁLYÁZATOK

Díjazzuk a minđséget „NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KULTÚRÁÉRT”

NÍVÓDÍJ

»»

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

PÁLYÁZATOK

Testközelbđl kipróbálni: szakmai tanulmányutak kicsit másként

EURÓPA KÖZEPÉN:

DINAMIKUS ÉS NAPRAKÉSZ CEEPUS

COMENIUS szakmai továbbképzés pedagógusoknak Ha pedagógusként úgy érzi, szakmai megújulásra lenne szüksége, a Comenius tanártovábbképzés pedagógusoknak akció keretében az előző évekhez képest már jóval több tevékenység megvalósítása lehetséges. A pályázó pedagógusok túlnyomó többsége külföldi kurzusszervező cég által meghirdetett, kész tematikával rendelkező továbbképzést választ. Teszik mindezt talán azért, mert képzési igényük egybeesik a kurzusszervező kínálatával, de elképzelhető, hogy azért, mert nem tudnak róla, hogy egyéb tevékenységek szintén támogathatók a programban. Sok esetben egy továbbképzés szakmai hozadéka nagyobb, ha a megismerni kívánt pedagógiát a gyakorlatban, testközelből ismerheti meg a pályázó pedagógus. A Comenius szakmai továbbképzés pedagógusoknak program minderre lehetőséget kínál. A program keretében tanártovábbképző kurzusokon túl pályázhatnak egy szabadon választott tagországbeli közoktatási intézmény meglátogatására, pedagógiai programjának megismerésére, hospitálásra, „jobshadowing”-ra, „team teaching”-re, de akár egy nemzetközi konferencián való részvételre is. A fogadó intézmény kiválasztásakor érdemes élni iskolája által – akár Comenius iskolai együttműködésnek vagy testvériskolai ismeretségnek köszönhetően – kialakított nemzetközi kapcsolatokkal. Abban az esetben, ha tanártovábbképző kurzuson szeretne részt venni, nagy segítséget nyújt a Tempus Közalapítvány honlapján is elérhető Comenius-Grundtvig kurzuskatalógus, mely több ezer kurzusból – változatos szakmai és nyelvi kínálattal – támogatja a szakmai hátterének megfelelő továbbképzés kiválasztását. A Tempus Közalapítvány honlapján található Módszertani Ötletgyűjteményben pedig megtalálhatja a sikeres továbbképzésen részt vett kollégái által bemutatott, a kurzuson megismert érdekes és színes tanítási módszerek tárházát.

»»

A programról részletes információt a Tempus Közalapítvány honlapján találhat. www.tka.hu » Pályázatok » Egész életen át tartó tanulás program » Comenius » Pályázati formák » Comenius szakmai továbbképzés pedagógusoknak

PESTALOZZI tanártovábbképzđ kurzusok

»»

Ajánljuk figyelmébe az Európa Tanács Pestalozzi programjának aktuális képzési kínálatát, melyet a Tempus Közalapítvány honlapján az alábbi útvonalon érhet el: www.tka.hu » Pályázatok » Pestalozzi program » Pályázati felhívások

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

A multikulturalizmus elterjedésével a tanártovábbképzés Európa szerte egyre nagyobb figyelmet kap. A társadalmi és gazdasági változások hatására a társadalom újabb és újabb kihívásokat támaszt az oktatási szektorral szemben. Ebben a helyzetben a tanárok kulcsfontosságú szerepet játszanak a demokrácia és az emberi értékek átadásában, egy multikulturális és befogadó Európa felépítésében. Az Európa Tanács által képviselt alapértékek megőrzésének és terjesztésének egyik fontos eszköze a tanárok továbbképzése. Az államés kormányfők legutóbbi harmadik csúcstalálkozója során újra hangsúlyozták, mennyire fontos a pedagógusok továbbképzésének támogatása. A találkozón elfogadott cselekvési tervnek megfelelően az Európa Tanács feladata az oktatás területén a pedagógus-továbbképzési lehetőségek támogatása a demokratikus állampolgárság, az emberi jogok, a történelem és az interkulturális oktatás területén. Ha pedagógusként Ön is szívén viseli ezt a feladatot, a Pestalozzi program lehetőséget biztosít arra, hogy módszertani eszköztárát bővítse és pedagógiai nehézségeit, tapasztalatait külföldi kollégáival megossza.

A CEEPUS egy olyan izgalmas felsőoktatási ösztöndíjprogram, melyet azért hoztak létre a részt vevő közép-európai országok közös megegyezéssel, hogy a hallgatók és az oktatók mobilitásán keresztül segítsék a régión belüli szakmai együttműködéseket. A több mint másfél évtizede sikeresen működő program lassan harmadik szakaszához ér, így a gyakorlatban is jól működő alapelvek megbízható változatlansága mellett nem csoda, ha számos újdonság is felfedezhető benne, hiszen mára már a korábbi eredmények is beépülhetnek a közös munkába. Az országok száma jelentősen kibővült, az adminisztráció ésszerűbbé vált. A megújult CEEPUS-ban a kezdeti 6 helyett 15 ország partnerintézményeinek mind aktívabb szerepvállalása teszi egyre izgalmasabbá a mobilitásokat. Az új tagországok az alacsonyabb ösztöndíjak ellenére is érdekesek lehetnek a pályázók számára, hiszen felsőoktatási intézményeik más módon nehezen elérhetőek. Az átalakult és új elemekkel bővült CEEPUS honlapon fokozatosan kapnak majd helyet olyan linkek, amelyek a részt vevő országok és intézményeik színes ismertetőihez vezetik a látogatót. Indul egy havonta frissülő sorozat a működő hálózatokról, mely kettős célt szolgál. Egyrészt azt, hogy mobilitásra pályázó hallgatók és oktatók világosabb képet kapjanak arról, pontosan milyen többlettudással gazdagodhatnak az ösztöndíj segítségével, jobban megismerhessék a fogadóhelyeket; másrészt, ilyen módon szeretnénk kedvet csinálni a magyar intézményeknek új hálózatok létrehozásához. DR. MÁDAI Mónika monika.madai@tpf.hu

DIMÁK Dávid david.dimak@tpf.hu • • • P Á LY Á Z ATO K • • •

PÁLYÁZATOK

Testközelbđl kipróbálni: szakmai tanulmányutak kicsit másként

EURÓPA KÖZEPÉN:

DINAMIKUS ÉS NAPRAKÉSZ CEEPUS

»»

PESTALOZZI tanártovábbképzđ kurzusok

»»

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

DIMÁK Dávid david.dimak@tpf.hu • • • P Á LY Á Z ATO K • • •

»»

Erasmus

program nélkül? Az amerikai TIME magazin az Európai Unió 20 legjelentđsebb vívmányai közé sorolta 2007-ben az akkor 20 éves Erasmus programot.

MOBILITÁS A bolognai folyamat a hallgatói és oktatói mobilitás tükrében válik értelmezhetővé, ezt a tény azonban sajnos ritkán említik. A hallgatói mobilitás, mint a személyes és szakmai kompetenciafejlesztés legalkalmasabb eszköze iránt óriási igény mutatkozik a hallgatók részéről, mert a végzést követően munkaerőpiaci előnyt jelenthet a mobilitás hatása.

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

Az egyetemek és főiskolák nemzetközi együttműködését, a hallgatói szolgáltatásokat, a belső munkafolyamatokat, ezen belül pedig különösen az oktatásszervezést alapvetően érinti az Erasmus program működése. A kutatás megerősítette, hogy a hallgatókra gyakorolt közismert előnyök mellett, a nagyobb intézményekben és különösen az újonnan csatlakozott EU tagoknál mélyreható a rendszerszintű hatás. Nemzetközi irodák jöttek létre, új hallgatói szolgáltatások, új oktatási és tanulási technikák és módszerek nyertek teret. BOLOGNA

»»

A program a kezdeti 3000 hallgatóhoz képest mára évi 170 000 hallgatót és 20 000 oktatót utaztató „megaprogrammá” nőtte ki magát. Az évek folyamán számos alkalommal átalakult a program. Az elmúlt több mint 20 évben alapvetően hozzájárult az európai és a magyar felsőoktatás átalakulásához, és olyan változásokat indított el minden téren, melyek még közel sem zárultak le. Az Erasmus rendszerszintű hatásait vizsgáló kutatás eredményei néhány héttel ezelőtt láttak napvilágot, ennek a megállapításait foglaljuk most össze. Az Erasmus 1987-es indulása előre nem látható változásokat indított el szinte minden európai egyetemen és főiskolán, és később az európai politikában is. A hallgatói mobilitás beindulása – visszatérés a középkor régi hagyományaihoz – ösztönözte egy európai szinten is értelmezhető kreditátviteli rendszer (ECTS) kidolgozását, mely nélkül a külföldi tanulmányok beszámítása ma már nehezen képzelhető el.

»»

A ma már 47 ország támogatását maga mögött tudó bolognai folyamat sem indult volna el az Erasmus program nélkül. Az Erasmus szakpolitikai hatása leginkább a bolognai folyamat fejleményeiben érhető tetten. A hatból öt Bologna célkitűzés vezethető le közvetlenül az Erasmus program fejleményeiből: így enélkül nem lenne napirenden a végzettségek és oklevelek összehasonlíthatósága (Oklevélmelléklet), a kreditrendszer (ECTS) bevezetése, a mobilitás, a minőségbiztosítás és a közös és kettős oklevelek ügye. Erasmus támogatással valósulnak meg a Bologna folyamatban kulcsszerepet játszó olyan események, mint a kétévente sorra kerülő miniszteri konferenciák, helyzetelemzések, szemináriumok és a minőségbiztosítás, valamint a kredittranszfer projektek: »»

»»

A 90-es években számos kísérleti projektet támogatott az Erasmus program, melyek egyetemek külső értékelésére irányultak. A tapasztalatok nyomán 1998ban európai szintű együttműködést kezdeményeztek a tagállamok, mely az Európai Minőségbiztosítási Szervezetek Hálózata a Felsőoktatásban (ENQA) megalakításához vezetett 2000-ben. Ma az ENQA kulcsszerepet játszik a minőségbiztosítási problémák európai szintű megvitatásában. Az ENQA európai szintű tevékenységeit jelentős részben az Erasmus program finanszírozza. KREDITTRANSZFER A kreditátviteli rendszer (ECTS) kialakulása és elterjedése konkrét példája az Erasmus rendszerszintű befolyásának. Az 1990-es években a felsőoktatási intézmények Erasmus támogatást kaptak az ECTS bevezetéséhez, amelynek megjelenése a Bologna folyamat célkitűzései között jelentős lendületet adott a széleskörű elterjedéséhez és alkalmazásához. SZÉLESEBB HATÁSOK Közismertek és világszerte nagy érdeklődést váltanak ki az utóbbi években rendszeresen megjelenő egyetemi rangsorok. A kérdés az, hogy ezek a rangsorok kellő mértékben és mélységben reflektálnak-e az egyetemek sokszínűségére, illetve hogyan lehet olyan többdimenziós értékelési rendszert kialakítani, mely választ ad ez előző kérdésben felvetett bizonytalanságra. Az Európai Bizottság jelenleg egy Erasmus projekt keretében dolgozik az egyetemek rangsorolásának új módszerén. INTÉZMÉNYI HATÁSOK A kutatás kimutatta, hogy a felsőoktatási intézmények jelentős hatást tulajdonítanak a programnak, bár tanszéki és felsővezetői szinten eltérő mértékben: a tanszéki koordinátorok szkeptikusabbak, míg a felsővezetők határozottabbak a hatások nagyságrendjét illetően. Az intézmények fele jelezte, hogy az Erasmus miatt alakítottak ki nemzetközi stratégiát és nagyobb hangsúlyt helyeznek az intézmény hírnevére és vonzerejére. Az irányítás is átalakult, és az intézmények jó részében, különösen a kisebbekben, egyre profeszszionálisabb a munka a nemzetközi elvárások miatt. A kialakult nemzetközi hálózatok és együttműködések hatása sem lebecsülendő. Ezek kihatnak az oktatás és tanulás nemzetköziesedésére, melyet az intéz-

mények jelentős változásnak tekintenek, hiszen a külföldi hallgatók megjelenése az egyetemeken megváltoztatta az alkalmazható oktatási módszereket. Kisebb hatást gyakorolt a program a tantervek tartalmára és megújítására. Jelentősek a közvetett hatások is. Az egyetemek összehasonlítják magukat az Erasmus partnerekkel, és tanulnak egymástól. A bevont oktatók sok esetben ösztönzést és lehetőséget kapnak további kutatási együttműködéshez, konferenciákhoz és publikációkhoz. HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSOK A legnagyobb hatást a hallgatói szolgáltatások terén tapasztalhatjuk, elsősorban a kiutazó hallgatók felkészítése, másrészt a beutazó hallgatóknak nyújtott nem tanulmányi jellegű szolgáltatások terén. Intézményi struktúrák alakultak át, hogy a nemzetközi hallgatók igényeinek megfeleljenek az egyetemek. Itt elsősorban a nyelvi felkészítést, a fogadó országgal kapcsolatos kulturális és egészségügyi információkat, az idegen nyelvű honlapok kifejlesztését lehet említeni újdonságként. Különösen ez utóbbiak esnek át óriási változásokon. KIHÍVÁSOK ÉS A JÖVŐ Ami az Erasmus program előnye, az egyben a hátránya is. A szervezettség, a pontosan szabályozott eljárásrend rengeteg energiát igényel, jelentős költségei vannak. Az egyetemek és főiskolák egyötöde, minden előnye mellett, még mindig túl bürokratikusnak tartja a programot. Mindemellett, a következő évekre előretekintve az intézmények háromnegyede az Erasmus program befolyásának növekedését várja az intézmény életében. Európán kívül is jelentős hatást fejt ki az Erasmus program. A japán kormányzat az Erasmus mintájára szeretne egy hasonló mobilitási programot elindítani az ázsiai térségben 2009-től. BOKODI Szabolcs szabolcs.bokodi@tpf.hu

További információ:

http://ec.europa.eu/ education/news/

news1218_en.htm

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

»»

Hol lennénk

ERASMUS ÉS A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

»»

PÁLYÁZATOK

»»

Erasmus

program nélkül? Az amerikai TIME magazin az Európai Unió 20 legjelentđsebb vívmányai közé sorolta 2007-ben az akkor 20 éves Erasmus programot.

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

»»

További információ:

http://ec.europa.eu/ education/news/

news1218_en.htm

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

»»

Hol lennénk

ERASMUS ÉS A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

»»

PÁLYÁZATOK

Tudományos karrier vagy kalandvágy

OECD:

ÁTTEKINTÉS A VILÁG FELSżOKTATÁSI RENDSZEREIRżL

AZ ERASMUS MUNDUS PROGRAM A HALLGATÓK SZEMÉVEL Az elsđ hallgatói hatástanulmány eredményei Az Európai Bizottság megbízásából kutatás készült az Erasmus Mundus mesterképzésekre Az Erasmus Mundus program célja, hogy támogassa az európai felsđoktatási intézményeket abban, hogy magas színvonalú képzést nyújtsanak a legkiválóbb hallgatók részére, a világ bármely részérđl is érkeznek. Az Európai Bizottság ezért támogatja a felsđoktatási intézmények együttmőködését, és ösztöndíjat kínál európai és Európán kívüli hallgatóknak és oktatóknak. A program 2004-ben indult, 2009-ben megújulva és kibđvülve folytatódik: közös mesterszakok indítása mellett doktori programokat is támogat.

»»

A programról bővebb információ a www.erasmusmundus.hu oldalon érhető el.

»»

2. ábra

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

járó hallgatók és a frissdiplomások körében a 2007/08-as tanév folyamán. A kutatást az ICUnet.AG – az Erasmus Mundus Students and Alumni Association (EMA) fenntartója – készítette, és az volt a célja, hogy felmérje, milyen hatással van az Erasmus Mundus program a hallgatókra. A kutatók 92 országból származó 817 hallgatót kérdeztek arról, mennyire elégedettek a programmal, mi motiválta őket, hogy Erasmus Mundus mesterszakokra jelentkezzenek, hogyan értékelik az ott folyó oktatást, van-e és milyen hatással a karrierjükre, a személyiségükre a program, és miként vélekednek az Európai Unióról. A vizsgált témakörök közül a hallgatók foglalkoztathatóságára vonatkozó részeket emelem ki, mint az Erasmus Mundus program második (2009-2013) szakaszának egyik prioritását. Nagyon különböző válaszok születtek az interjúk és az online kérdőív azon kérdéseire, amelyek a hallgatók motivációját mérték fel. Az Erasmus Mundus mesterképzésekre való jelentkezés általános okai között éppúgy megtalálható a tudományos érdeklődés és a jobb karrierlehetőségek, mint olyan személyes indokok, mint amire a következő válasz mutat rá: „Egyszerűen még nem éreztem úgy, hogy készen állnék arra, hogy otthont alapítsak és munkát vállaljak; kalandra vágytam, és az Erasmus Mundus jó alkalmat kínált erre”. Arra a kérdésre, hogy miért pont az Erasmus Mundus programot választotta egy hallgató, az ösztöndíj mértéke, az Erasmus Mundus mesterszakot kínáló egyetemek minősége, és a közös oklevél voltak a leggyakoribb válaszok. Érdekes, hogy az európai és az Európán kívüli hallgatók mennyire másképp értékelik ez utóbbi jellegzetességét a programnak. „Az Erasmus Mundus legfőbb vonzereje, hogy a végén 4 egyetem által kiállított diplomát kapok, ami sokkal többet ér, mintha csak egytől kapnék.” Az európai hallgatók 47%-a osztotta ezt a véleményt, míg az Európán kívülieknek csupán 16%-a. Nyilván ennek az az oka, hogy az utóbbi hallgatók számára már az is jelentős előny, ha európai diplomával rendelkeznek, míg európai társaik számára ilyen mértékű többletet csak a közös oklevél adhat. A munkaerő-piaci és karrierlehetőségeket tekintve a kutatások alapján kijelenthető, hogy az Erasmus Mundus jelentős hatást gyakorol az ösztöndíjasokra. Arra a kérdésre, hogy a programnak melyik területen volt a legjelentősebb hatása, a frissdiplomások az 1. ábrán látható válaszokat adták. % Ha összevetjük mindezt a végzettek elhelyezkedési arányaival (79% rendelkezik munkahellyel vagy folytat Ph.D. tanulmányokat), az első éves hallgatók a tanulmányaik előtti és a végzettek bérszínvonalával, elmondható, hogy az Erasmus Mundus program páratlan lehetőséget biztosít az ösztöndíjasoknak (2. ábra). 1. ábra A kutatás további eredményei részletesen elérhetők honlapunkon (www.erasmusmundus.hu), illetve az Európai Bizottság

(www.ec.europa.eu/erasmus-mundus) és az EMA weboldalán (www.em-a.eu).

DOBOS Gábor gabor.dobos@tpf.hu

2008 december elején az Oktatási és Kulturális Minisztérium megbízásából a Tempus Közalapítvány (TKA) nemzetközi szakértđi szemináriumot szervezett az OECD „Felsđoktatás a tudástársadalomért” címő kutatási jelentésérđl. A szeminárium szakmai összefoglalóját Harry de Boer, a hollandiai Twentei Egyetem Felsđoktatás-politikai Tanulmányi Központjának kutatója készítette. Az összefoglalóból olvashatnak az alábbiakban részleteket. A szemináriumon elhangzott elđadások vázlatai és a szakértđi összefoglaló teljes szövege megtalálhatók a TKA angol nyelvő honlapján. „A szeminárium céljai és felépítése

(…) A szeminárium hármas célt tűzött ki maga elé: 1. a vizsgálati eredmények terjesztése az érintettek körében Magyarországon és a szomszédos országokban; 2. a magyarországi felsőoktatási reform céljainak, eredményeinek és nehézségeinek bemutatása annak érdekében, hogy jobban tanulhassunk egymástól és visszajelzéseket kapjunk a magyar reformfolyamatokról egy nemzetközi szakértői csoporttól; 3. a felsőoktatási reformok továbbgondolása, különösen a reformok kialakítása és megvalósítása tekintetében. A szeminárium három konkrét téma köré csoportosult, amelyeket a plenáris üléseken megvitattak. A három téma: 1. a globalizáció és a nemzetközivé válás kihívásai; 2. a felsőoktatás hozzájárulása a regionális szintű gazdasági versenyképességhez és innovációhoz; 3. a nemzeti és intézményes szintű irányítás korszerűsítése. Az általános ülést követően, amelyen ismertették a magyar reformtörekvések állapotát, a felsőoktatási vizsgálatban tanulmányozott legfontosabb kérdéseket és az uniós politika perspektíváit, a három fő téma mindegyikét a) Magyarország, b) egy közép-kelet-európai ország és c) az OECD-áttekintésben részt vevő egyik ország egy-egy képviselője mutatta be.

A szeminárium eredményei dióhéjban

Változnak az idők. „A felsőoktatás a tudástársadalomért” című OECD-jelentésből világosan kitűnik, hogy az elmúlt két évtized alatt reformhullám söpört végig az európai felsőoktatás és kutatás egész területén. Számos prezentáció is rámutatott, hogy a magyar felsőoktatás is sok változáson ment keresztül. A reformkezdeményezések és a ténylegesen megvalósított reformok száma lenyűgöző, bár nem minden reform bizonyult teljes mértékben sikeresnek. Ebben természetesen nincs semmi meglepő, ezen a nagyon dinamikus területen a dolgok (egyre inkább) összetettek. Sőt, időre van szükség ahhoz, hogy az új szabályzati struktúrák hatása megmutatkozzon, az új szabályokat meg kell tanulni (ami időigényes!), és mivel a reformok „nyertesekkel és vesztesekkel” járnak, a változásokkal szembeni ellenállás természetes dolog. A türelmet és a nem szándékosan előidézett hatások kompenzálására szolgáló lehetőségek szorgos keresését is a szakpolitikai realitás részének kell tekinteni.

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

PÁLYÁZATOK

Tudományos karrier vagy kalandvágy

OECD:

ÁTTEKINTÉS A VILÁG FELSżOKTATÁSI RENDSZEREIRżL

»»

A programról bővebb információ a www.erasmusmundus.hu oldalon érhető el.

»»

2. ábra

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

(www.ec.europa.eu/erasmus-mundus) és az EMA weboldalán (www.em-a.eu).

DOBOS Gábor gabor.dobos@tpf.hu

A szeminárium eredményei dióhéjban

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

PÁLYÁZATOK A szemináriumon az is kiderült, hogy további reformok várhatók. Az OECD-jelentés javaslatait és a magyar minisztérium szándékait látva, a következő években még számos változtatásra irányuló kezdeményezéssel fogunk találkozni. A kelet-közép-európai országok (ahogyan más országok is) számos kihívás előtt állnak. Nemcsak a szemináriumon megvitatott sajátos kérdések vonatkozásában, hanem az OECD-jelentésben érintett más témákkal (pl. finanszírozás, méltányosság, munkaerő-piaci kapcsolatok, oktatói karrier és minőségbiztosítás) kapcsolatban is. A Petr Mateju által bemutatott cseh reformjavaslatok példaként szolgálhatnak a ránk váró változások tekintetében. Épp ezért úgy tűnik, hogy az Európán végighaladó reformhullámnak nem a végén, hanem éppen csak a kezdetén vagyunk. A kormányoknak a közszektor szervezettségével kapcsolatban tanúsított általános magatartása is meghatározza a felsőoktatási reformokat – és azok sikerességét. Számos országban a felsőoktatás átszervezése a teljes közszektori szerkezetváltás részeként megy végbe (például az új közigazgatási menetrend egyik elemeként). A közszektor más részeiben folyó változásokat is figyelembe kell venni, mivel azok is befolyásolhatják a felsőoktatást. A reform kudarcának alapvetően két fő oka lehet. Először is lehet, hogy a szakpolitikák kialakítása, a problémaelemzést is beleértve, nem megfelelő. Ezért bővíteni kell tudásalapunkat a felsőoktatás bonyolult kapcsolatrendszereit illetően. A reformok megfelelő kialakításának előfeltétele a szakpolitikai mechanizmusoknak a szilárd adatrendszerekre és kutatásalapú elemzésekre támaszkodó jobb megértése. Példaértékű lehet az irányítás és a teljesítmény közötti kapcsolat. A „számít-e az irányítás?” kérdésre vonatkozóan mindeddig csak korlátozott és ellentmondó ismeretekkel rendelkezünk. A felsőoktatási rendszer irányítása igen eltérő Európa-szerte. Az irányítás és a rendszer teljesítménye között fennálló kapcsolat vonatkozásában kevés megerősített adattal rendelkezünk. Nincs birtokunkban egy olyan ismerethalmaz, amelynek alapján előnyben tudnánk részesíteni az egyik irányítási modellt a másikkal szemben. A felsőoktatási rendszerek láthatóan jól teljesítő irányítási modelljei között számos lényeget érintő eltérés mutatkozik. Hasonlóképpen különbözőek a kevésbé jól teljesítő országok irányítási struktúrái is. (…) Ha jó reformpolitikáink vannak, akkor a kudarc második oka a reformok végrehajtásában keresendő. Ezzel kapcsolatban a szeminárium kellően hangsúlyozta a különböző érdekelt felek közötti konszenzus és a bizalomépítés döntő fontosságát. (…) A három különleges téma egyik közös háttérdimenzióját a nemzeti kormányokat érintő következmények alkotják. Az általános európai trend szerinti átalakítás eredményeként a kormány távirányító szerepet töltene be, s ezzel egyidejűleg növekedne az intézményi autonómia. A kormány szempontjából ez azt jelenti, hogy létre kell hoznia és tiszteletben kell tartania az intézményi autonómiát, de a rendszerért neki kell felelősséget vállalnia. Tehát a kormánynak egyszerre kell a jelen lévő és a távol lévő szerepét eljátszani. Úgy tűnik, ez a helyzet – és ez a feszültség – Magyarországon is kialakult. A döntő kérdés az, hogy milyen módon lehet legjobban a közjót szolgálni és ugyanakkor elejét venni annak, hogy a kormány beavatkozzon a napi szintű működésbe. A távolságtartást nem szabad összetéveszteni a távolmaradással! A kormánynak elő kell segítenie a felsőoktatás „minőségi, hatékonyan előállított, mindenki számára hozzáférhető szolgáltatására” vonatkozó közigény teljesülését. (…) A fent említett, az autonóm felsőoktatási intézményekkel kombinált távirányítású vezetés esetében a kormány és az intézmények kapcsolata nagyon komoly odafigyelést és a meglévő irányítási és elszámoltathatósági mechanizmusok újragondolását igényli. Manapság a közszektorok (és nem csupán a felsőoktatás) irányításában a szerződéskötés válhat központi interakciós modellé. Az alku és a kölcsönösség lépett a hierarchián alapuló hagyományos koordinációs megközelítések helyébe. (…) Ezt az eszköztípust Magyarország is be kívánja vezetni. A szerződéses módszer azt jelenti, hogy a kormány tárgyalások alapján kétoldalú, több évre szóló szerződéseket köt azokkal a felsőoktatási intézményekkel, amelyek magukban foglalják a nemzeti prioritásokat és az intézmény erősségeit. (…) A magyar felsőoktatás sokszínűségének kérdését számos összefüggésben említették. A vita során felmerült, hogy a sokszínűséget különböző módokon lehet értelmezni. A sokszínűség jelentheti a kutatás finanszírozásának és más forrásoknak a koncentrációját, s ennek köszönhetően a kisebb számú, de erősebb kutatóegyetemek létrejöt-

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

tét. Ez a megközelítés azonban bizonyos egyetemeket gyengébb pozícióba helyez anélkül, hogy felismerné azok relatív erősségeit. A sokszínűség fogalmát ezért többdimenziósnak kell tekinteni. A kutatás területén nem jól teljesítő egyetemeknek lehetőséget kell adni arra, hogy erősségeiket kiteljesítve meghatározzák saját küldetésüket: példaként említhetők a regionális szerepre, a tanításra, az alkalmazásra stb. fókuszáló egyetemek. (…) A kormányokat a finanszírozásra vonatkozó döntéseik és az elszámoltathatóság növelését célzó intézkedéseik meghozatalakor szintén a küldetések sokszínűségének kell vezérelnie. A sokszínűség erőteljesebb hangsúlyozása több okból is előnyös. Segítségével az egyetemek kifejleszthetik egyéni erősségeiket, és ezáltal a legjobb szolgáltatást tudják nyújtani. Segítségével meg tudnak felelni a különböző érdekelt felek igényeinek. Továbbá a különféle szervezetek nagyon előnyösek lehetnek a regionális innováció szempontjából. Számos ország tapasztalatai bizonyítják, hogy azok az egyetemek, amelyek az alkalmazásra és a tanításra összpontosítják tevékenységüket, nagyon hatékony szolgáltatásokat nyújthatnak a kkv-k és más, a tudásintenzív szektoron kívül működő üzleti vállalkozások, valamint a közhivatalok számára. Több országban az (átalányként adott) alapfinanszírozás és a célzott (stratégiai) finanszírozás valamilyen elegyét használják, mindkettő rendelkezhet (pl. képleteikben) bemeneti, kimeneti és teljesítményalapú elemekkel. A teljesítményalapú komponensek és a célzott támogatások volumene általában nagyon kicsi. Úgy tűnik, ez Magyarországra is érvényes. Ennek ellenére egyértelmű jelei mutatkoznak annak, hogy ezeknek az aránylag kis összegeknek is lehet komoly hatásuk olyan értelemben, hogy a (hallgatói vagy intézményi) magatartásban bekövetkező változás nagyobb lesz, mint amit a szóban forgó összeg alapján elvártunk volna. Nem szabad meggondolatlanul arra a következtetésre jutni, hogy érdemes növelni a teljesítményalapú és a stratégiai finanszírozást. Jól ismertek a teljesítményalapú finanszírozás rendellenes következményei: az intézmények afelé tartanak majd, ahol a pénz van, és ez más fontos tevékenységek kárára történhet, vagy előnytelenül befolyásolhatja a rendszer sokszínűségét. Az NPM (új közigazgatás) stratégia jelentős hatást gyakorolt a közszektorra, a felsőoktatást is beleértve, és világosan kirajzolódik az OECD ajánlásaiban is. A „tegyünk többet, kevesebb pénzért” jelmondatot egyesek tárt karokkal fogadták, mások szitoknak tekintik. Még mindig gyakran van napirenden a „többet” és a „jobban” is. A „kevesebb pénzért” tekintetében változás észlelhető. Az alulfinanszírozottság miatti intézményi és oktatói panaszokat ma szélesebb körben ismerik és fogadják el, és növekvő konszenzus észlelhető azt illetően, hogy amennyiben a cél a tömegoktatás, a relevancia és a kiválóság, akkor ahhoz magasabb finanszírozási szintek szükségesek. Jó okok vannak arra, hogy a felsőoktatásba többet fektessünk be. A kutatási eredmények pozitív korrelációt mutatnak ki az egy hallgatóra eső kiadás és a rendszer teljesítménye között. Ez különösen igaz, ha emellett az intézmény költségvetési autonómiát élvez. Azok a rendszerek, amelyek költségvetési autonómiával és magas egy hallgatóra eső költségvetéssel rendelkeznek, jobban teljesítenek, mint a többiek. A teljesítmény és az irányítási rendszerek közötti kapcsolatokra vonatkozó ismereteink azonban korlátozottak. A kulcskérdés az, hogy ez az extra finanszírozás állami vagy magánjellegű legyen-e. A szeminárium ezt a kérdést is alaposan megvitatta. A magyar kormány javasolta a tandíj bevezetését (a magán-hozzájárulás növelését), de a javaslatot elvetették. A tandíj az egyik legvitatottabb kérdés. Az OECD jelentése támogatja a tandíj bevezetését, és sok ország ezt a megoldást választotta. Sokan viszont nem. Mivel általános vélemény, hogy az állami finanszírozás valószínűleg nem lesz nagyobb, a költségvetés növeléséhez a magánfinanszírozásnak kell emelkednie. Ez utóbbi megállapítás különösen fontos akkor, ha helyes a feltételezés a finanszírozás és a rendszer teljesítménye közötti pozitív korrelációt illetően. A „tegyünk többet” nem csupán a szélesedő hozzáférésre és a több kutatási eredményre utal, hanem a hagyományos egyetemi alapfunkciók kiterjesztésére is. Egyetemeinkkel kapcsolatos elvárásaink toronymagasak, ugyanakkor a küldetés bővítését, sőt a túlterhelt küldetést is valóságos veszélyként érzékelik mind az intézmények, mind az egyének szintjén. Ez valódi problémát jelent akkor, ha azt akarjuk, hogy intézményeink és az ott dolgozó oktatók világelsők legyenek. Újból át kell gondolnunk, milyen intézménytípussal szemben milyen elvárásaink vannak. Például a kutatásintenzív egyetemektől elvárjuk a minőségi, szolgáltatásorientált oktatást, kiváló kutatási tevékenységet (világszínvonalút, ha lehet), hatékony, innováció-alapú szolgáltatásokat és a kutatások gazdaságilag megtérülő értékesítését. Mindezt egy nagyon versenyképes környezetben (tudományos

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

PÁLYÁZATOK

Záró észrevételek

Ez a kezdeményezés, amelynek célja egy olyan szeminárium szervezése volt, ahol nemzeti és regionális összefüggésben megvitatták és terjesztették az OECD felsőoktatási vizsgálata eredményeit, érdemlegesnek és gyümölcsözőnek bizonyult. Az utóbbi években a magyar felsőoktatás számos reformon ment keresztül – néhány sikerrel járt, mások nem – és feltehetően még számos további reform előtt áll. (…) Az országok egyre inkább tanulnak abból, hogy más országok hogyan jártak el, a szakpolitikák átadását pedig megkönnyítik az OECD és más nemzetközi platformok erőfeszítései és olyan kezdeményezések, mint ez a szeminárium is. (…) A rendezvényen sok különböző nézet és vélemény fogalmazódott meg, különösen a reformok végrehajtását illetően. Sok hasonlóságot fedeztünk fel a diskurzus szintjén, ugyanakkor a taktikai és műveleti szinten a különbségek vannak túlsúlyban. Érdemes megfontolni a szakpolitika eltanulásának egyik elemét. Túl gyakran találkozhatunk a jó gyakorlatokkal, a legjobb esetekkel és a sikeres szakpolitikákkal szembeni elfogultsággal. Néha azonban komolyan tanulhatunk a rossz gyakorlatokból és a kudarcokból is. (…)

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

Egyedül nem megy NAGY TALÁLKOZÁSOK A LEONARDO PARTNERKERESż SZEMINÁRIUMON „Nagyon jók ezek a programok, de szinte lehetetlen elindulnunk. Nincsenek külföldi ismeretségeink, az interneten keresztül pedig nehézkes partnerintézményeket keresnünk”halljuk gyakorta országos információs napjainkon, ahol sok, a programba újonnan belépni szándékozó intézménnyel találkozunk. Mivel a Tempus Közalapítvány egyik fontos célja, hogy évről évre új intézményeket, célcsoportokat vonjon be pályázói körébe, 2008-ban egy nemzetközi Leonardo partnerkereső szeminárium megszervezésével kívántuk ezt a törekvést hatékonyabbá tenni. (2009 decemberében pedig a Grundtvig programban érdekeltek számára fogunk hasonló rendezvényt szervezni.) A Leonardo partnerkereső szemináriumra 2008. november 13 és 15 között került sor Budapesten, a Margitszigeten. Európa-szerte igen nagy volt az érdeklődés a rendezvény iránt, 13 ország intézményei gyűltek össze, hogy jobban megismerjék a programot, bemutassák saját intézményüket, hasonló profilú partnereket találjanak és közös projektek alapjait fektessék le. A részt vevő intézmények típusa meglepően sokszínűen alakult: GRUNDTVIG PARTNERKERESŐ DECEMBERBEN: a szakközépiskolák, képzőközpontok mellett munkaügyi központok, szakmai szervezetek, A Tempus Közalapítvány következő partnerkereső szemináriuma a tervek szerint 2009. dekamarák, kis – és középvállalkozások, alapítványok, munkáltatói szervezetek, nemzetközi cember 3 és 5 között kerül megrendezésre. csereprogramokban tevékenykedő közvetítő intézmények is képviseltették magukat. Ezúttal a felnőttoktatással foglalkozó szervezeteket hívjuk meg azzal a céllal, hogy A nagyszabású szemináriumot, mely a nemzetközi együttműködések szerepét hivaGrundtvig Tanulási kapcsolat projekteket tott hangsúlyozni a szakképzés vonzóvá tételének elősegítésében, Bogyay Katalin, az Okalapozzanak meg és dolgozzanak ki, ehhez tatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára nyitotta meg. Mivel a résztvevők nagy találjanak európai partnereket. része még nem pályázott a Leonardo programban, 3 ország nemzeti irodájának egy-egy képviselője is segített a pályázattípusok megismerésében, a szekcióüléseken pedig minden A szeminárium címe: Közösségépítés, közösségi tanulás intézmény bemutatkozhatott, személyesen egyeztethetett, különböző projektterveken Milyen készségekre, képességekre van szükséötletelhetett. günk, hogy különböző közösségek életében Természetesen a szakmai programok mellett igyekeztünk a magyar kultúra és részt vehessünk? Hogyan tudjuk befolyásolni a gasztronómia egy-egy szeletével is megismertetni a külföldi résztvevőket: alkalmuk nyílt mindennapi életünket érintő döntéseket, hogyan lehetünk aktív tagjai a bennünket megtekinteni Budapest nevezetességeit, kiváló borokat kóstolni a Várban és magyar népkörülvevő közösségeknek? Mit tanulhatunk az táncot tanulni. aktív közösségi életből és hogyan „tanítható” A visszajelzések alapján a rendezvény sikeresen zárult, jóformán mindenki talált haa részvétel? Ha mindennapi felnőttoktatói munsonló profilú partnerintézményt, a 2009-es magyar pályázatokat tekintve pedig kiderült, káját érinti ez a téma és szeretne európai kollégákkal együtt gondolkozni, pályázni és egyhogy a szeminárium magyar résztvevőinek 40%-a adott be Leonardo pályázatot, és mástól tanulni, jelentkezzen a szemináriumra! előzetes információink szerint fogadó intézményként is többen részt vesznek nemzetközi együttműködésekben. Bővebb információ: Azok számára, akik nem tudtak részt venni a szemináriumon, de szeretnének megiswww.tka.hu merkedni az ott elhangzott előadások anyagaival, valamint a résztvevők bemutatását és vagy TURÓS Éva elérhetőségeit tartalmazó kompendiummal, a Tempus Közalapítvány angol nyelvű hon- TÓTH Csenge eva.turos@tpf.hu lapját (http://english.tpf.hu) ajánljuk, ahol minden eredmény megtalálható, letölthető. csenge.toth@tpf.hu

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

»»

oktatók, hallgatók, személyi állomány, infrastruktúra és támogatások) kell teljesíteni regionális, nemzeti és nemzetközi szinten. Reálisak ezek az elvárások vagy bukásra vannak ítélve? A szemináriumon górcső alá került az egyetemmel és a régióval kapcsolatos összetett és zavaros helyzet. Az intézmények típusai (kutatásintenzív kontra oktatás-orientált) és a regionális gazdaság struktúrája (kétszintű struktúra: multinacionális cégek és kkv-k) különböző lehetőségeket követelnek meg a felsőoktatási intézmények régióik számára nyújtott hozzájárulása vonatkozásában. A lengyel helyzet egyértelműen az oktatás-orientált kapcsolatot példázza. Van értelme tehát mind a kereslet, mind a kínálat tekintetében feltérképezni az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket. Mit vár például a régió a felsőoktatási intézménytől, és fordítva? Az ország kevésbé fejlett vidékeinek elvárásai és szükségletei valószínűleg mások, mint a gazdagabb tájakon. Ha növelni akarjuk a versenyképességet, és sikeres innovációs tevékenységet kívánunk folytatni, e különbségek nem elhanyagolhatók. A vita során felvetett egyik kérdés a kutatásintenzív egyetemek és az ezeken dolgozó oktatók ösztönzésére (annak hiányára) utalt. Úgy tűnik, ők egy másik ligában játszanak, és többnyire nem összpontosítanak „magától értetődően” a regionális fejlődésre. Világos ösztönzők hiányában nem várhatunk sokat tőlük. Maga az innováció szélesen értelmezett fogalommá vált. Általában a magas technológiaigényű (high tech) iparágakra utal. De az innováció segítségével sokat lehet nyerni az alacsony technológiaigényű (low tech) iparágakban is. És az innovációnak és az értékesítésnek nem kell szükségszerűen a tudományon alapulnia. A humánés társadalomtudományok is sok ismeretet adhatnak át a régióknak. Ez a jelenség Magyarországon (és sok más országban is) egyértelműen elmaradottnak tűnik. Az innováció a közszolgáltatások területére is fókuszálhat. (…) Végezetül megemlítették a szemináriumon, hogy a tudás értékesítése mellett a tudás terjesztése is fontos és ezen a területen is ajánlatos javítani. A szeminárium másik nagy témája a nemzetköziesítés volt, amelyet különböző nézőpontokból vizsgáltak. Európában és azon kívül, a bolognai folyamat és a lisszaboni stratégia, továbbá a fejlődő európai felsőoktatási térség és az európai kutatási térség fontos erőket képviselnek a nemzetköziesítés szempontjából. A szemináriumon részt vevők egyetértettek abban, hogy függetlenül attól, hogy kicsi vagy nagy országokról van-e szó, nehéz lenne nem figyelembe venni a nemzetköziesítést a változó körülmények miatt. Kívánatos világos kormánystratégiával rendelkezni – amivel Magyarország többnyire nem rendelkezik –, amely figyelembe veszi a nemzetköziesítés különböző logikai alapjait. Ilyen logikai alap lehet az „egymás kölcsönös megértése”, a „jövedelemgenerálás”, a „magasan képzettek migrációja” és a „kapacitásnövelés”. (…) Az agyelszívás kérdése különösen aggasztó ügy. Az észt és a kínai kormány egyaránt módot keres arra, hogy országában olyan képzett munkavállalókat alkalmazzon, akik máshol szereztek képesítést. (…) A szeminárium több alkalommal foglalkozott népesedési kérdésekkel. Általános aggodalmat kelt a népesség stagnálása vagy csökkenése a belátható jövőben. A felsőoktatás hagyományos korcsoportjai zsugorodnak, a népesség elöregedik. Az utóbbi a felsőoktatási intézmények oktatóira és egyéb alkalmazottaira is igaz. Néhány országban jelentős számú oktató áll nyugdíjazás előtt. Az új oktatók képzése és a fiatal tehetségek vonzása kulcsfontosságúvá válik. (…) A tudományos kihívást megtestesítő környezetek, kiváló minőségű oktatás és kutatás (hírnév) és modern infrastruktúra lehetne a tehetségek odavonzására és megtartására szolgáló egyik stratégia.

PÁLYÁZATOK

Záró észrevételek

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

»»

PÁLYÁZATOK

IGEN AZ INNOVÁCIÓTRANSZFERRE! Az Egész életen át tartó tanulás Leonardo da Vinci programján belül viszonylag új támogatási lehetđség az innovációtranszfer pályázattípus, amely arra ösztönzi a pályázókat, hogy korábbi – a Leonardo vagy más program keretében létrejött – innovatív termékeket, eredményeket itthon, illetve a partnerség más országaiban a szakképzési rendszer fejlesztésében hasznosítsák.

Első ránézésre – sőt, másodikra is – az ilyen típusú projektjavaslat kidolgozása nehezebbnek tűnik, mintha egy teljesen új, saját koncepcióban gondolkodnánk. A hazai szakképző intézmények többsége (beleértve az iskolarendszerben, illetve azon kívül működő intézményeket egyaránt) saját képzési rendszerének javítására önálló és határozott fejlesztési koncepcióval rendelkezik – azaz van saját fejlesztési stratégiája. Érthető, ha elsősorban ezekhez keres finanszírozást, nem innovációtranszfer mellett dönt, hiszen a saját stratégiájába illeszkedő uniós termék felkutatása nagyon sok időt és energiát igényel. Igaz, hogy a projekteredmények európai szintű disszeminációja révén az interneten tömérdek információt találunk a fejlesztések részletes bemutatásával, a jó választáshoz mélyen a publikációk mögé kell ásni, ha biztosak akarunk lenni abban, hogy a termék valóban az, aminek leírták. Ebből azután közvetlenül adódik a kérdés: megéri ebben a pályázattípusban indulni? Jó néhány érvet találunk az „igen”-hez, ha a kérdést egy kicsit szélesebb kontextusba próbáljuk helyezni. Az új fejlesztésre fordítható időtartam a Leonardo projektekben legfeljebb két év, ami a projektjavaslat kidolgozása közben elégnek, sőt még soknak is tűnik. Csak akkor szokott kiderülni, hogy a két év mégis rövidebb, mint amennyinek képzeltük, amikor észrevesszük, hogy eltelt egy év, és még nem tudunk konkrét, mérhető eredményt felmutatni. Ezt követi az átkapcsolás a „nagyobb sebességre”, és igen ritka – még a leghatékonyabb partnerség mellett is –, hogy a második év végére tökéletesen elégedettek vagyunk az eredményeinkkel, maradéktalanul sikerült véghezvinni mindazt, amint annak idején komolyan, szívvel-lélekkel kigondoltunk. A projektet lezárjuk, miközben kénytelenek vagyunk „elcsomagolni” jó néhány – a két év alatt felhalmozódott tapasztalatból származó – továbbfejlesztési, javítási elképzelésünket. Persze az sem lenne igazán jó megoldás, ha további évekkel növelhetnénk a projekt időtartamát, hiszen a projektmunka olyan erőforrás-összpontosítást igényel, amiben nagyon el lehet fáradni, és nincs jobb megoldás, mint az, hogy a nyitott kérdésekkel együtt élve kikényszerítsük a csapatból a befejezést, a lehető legjobb kimenetre koncentrálva. A projekt lezárul, de az elindított fejlesztéseknek nem szabad befejeződniük, ha azok valóban koherens célkitűzésekből eredtek. A kérdés csak az, hogy a támogatás megszűntével az intézmény elő tudja-e teremteni azokat az erőforrásokat, amelyek a termékek integrálásához, a további fejlesztésekhez szükségesek. Ezen a ponton érdemes innovációtranszferben gondolkodni. Az egységes prioritási rendszer szinte garantálja, hogy európai szinten fogunk találni a fejlesztésünkhöz szakmailag közel álló terméket, sőt olyat is, amely valamilyen vonatkozásban túllép a mi eredményeinken. A tudásimportot (exportot) nem úgy képzelem el, mint amikor egy kereskedelmi terméket behozunk az országba. Az innovációtranszfer arra ad lehetőséget, hogy az európai szakképzési intézményekben érlelődő innováció a kezdeti fejlesztések után egy, a termék minőségét,

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

Hogyan keressek? (innovatív terméket, partnert, a céljaimhoz illeszkedő fejlesztést) Hogyan tegyem ismertté magamat, magunkat, eredményeinket?

A világhálón az együttműködést kínáló szakmai közösségek sokasága várja, hogy csatlakozzunk. Az innovációtranszfer ebben a környezetben nem „mondvacsinált”, erőltetett eszköz, hanem komoly lehetőség, mind a pályázók egyéni érdekeltsége, mind a nagyobb léptékű uniós célkitűzések kontextusában. Ha komolyan vesszük a lisszaboni célokat, ha merünk gondolkodni abban, hogy munkatársak lehetünk abban az „építkezésben”, amelynek projektjavaslatára az van írva, hogy „tudásalapú társadalom”, akkor nem gondolkodhatunk két évre szóló fejlesztésekben. A Leonardo da Vinci projekteket tekintsük „fejlesztési ciklusoknak”, abban a tudatban, hogy a komoly innovációnak több ciklusra kiterjedő „érési időre” van szüksége. Azoknak, akik foglalkoznak egy innovációtranszfer típusú projektjavaslat benyújtásának gondolatával, javaslom, hogy látogassák meg az alábbi két, magyar koordinációjú innovációtranszfer projekt honlapját: TENEGEN: Hogyan tanítsuk a Net Generációt? A hálózati tanulás eszközeinek és lehetőségeinek alkalmazása a szakképzésben – tanár-továbbképzési program fejlesztése (Leonardo Innovation Transfer Project LLP-LdV-TOI-2008-HU-016) Koordinátor: Prompt-G Számítástechnikai Oktatóközpont Projekt honlap: http://tenegen.prompt.hu PRECISE: Informatika taná rok szakmai angol nyelvi kompetenciá já nak fejleszté se, angol nyelvtaná rok e-tutor ké pzé se (Leonardo Innovation Transfer Project LLP-LdV-TOI-2007HU-013). Koordinátor: Számalk Szakközépiskola, Budapest Projekt honlap: www.precise-project.eu/

»»

Együtt messzebbre jutunk

alkalmazhatóságát magasabb szinten katalizálni képes együttműködés keretén belül hasznosulhasson. A pályázó szemszögéből az Egész életen át tartó tanulás programon belüli kiírások előnyét éppen abban látom, hogy viszonylag szabad teret hagynak a kreativitásnak, mert a célok és prioritások megfogalmazásával nem szorítanak bennünket komoly megalkuvásokra kényszerítő korlátok közé. Véleményem szerint ez különösen igaz az innovációtranszfer típusú pályázatra. Ha a javaslatban be tudjuk bizonyítani, hogy a transzfer mindkét oldala „kompetens” – a kiválasztott termék, módszer alkalmazási eredményei mérhetőek, az adaptálni kívánó szervezet a termék hasznosítására alkalmas szakmai előzményekkel és befogadó környezettel rendelkezik, akkor komoly esély van a támogatás elnyerésére. A tudástranszfer mindkét irányban csábító. Exportőrként lehetőséget kapunk arra, hogy megmutassuk a hazai eredményeinket az európai szakképzés színterén: hosszú évek partnerségi tapasztalatai alapján meg vagyok győződve arról, hogy a magyar iskolák, felnőttképzők – ha infrastruktúrában nem is igazán erősek – a pedagógiai gyakorlat, a minőségközpontú szemlélet, a szakképzés eszközeinek és lehetőségeinek folyamatos elemzése, a legkorszerűbb hálózati tanulás módszereinek befogadására való nyitottság tekintetében fel tudnak mutatni európai szinten is hasznosítható eredményeket. A „hogyan?” kérdésre a választ a hálózati együttműködés lehetőségeinek hihetetlen méretű „berobbanása” adja meg. Alig néhány évvel ezelőtt jogosak lettek volna a kérdések:

HARTYÁNYI Mária, a TENEGEN programkoordinátora Gödöllő, 2009. március 20.

• • • P Á LY Á Z ATO K • • • 31

PÁLYÁZATOK

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

Hogyan keressek? (innovatív terméket, partnert, a céljaimhoz illeszkedő fejlesztést) Hogyan tegyem ismertté magamat, magunkat, eredményeinket?

»»

Együtt messzebbre jutunk

HARTYÁNYI Mária, a TENEGEN programkoordinátora Gödöllő, 2009. március 20.

• • • P Á LY Á Z ATO K • • • 31

PÁLYÁZATOK

Marhapörkölt finn burgonyasalátával

Aktívabb európaiak: mobilitás, párbeszéd, társadalmi képviselet

AVAGY EGY KIHAGYHATATLAN LEHETżSÉG SZAKISKOLAI TANULÓKNAK

AZ EURÓPAI CIVIL NAPOK AJÁNLÁSAI

A 2003-as és 2005-ös pályázati fordulók után 2009-ben újra lehetđség nyílik szakiskolai mobilitásra pályázni, így diákok százai gazdagodhatnak új élményekkel, gyarapíthatják szakmai és nyelvi ismereteiket külföldi szakmai gyakorlaton. Az oktatási és kulturális miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter 300 millió forintos forrást különített el szakiskolai tanulók külföldi szakmai gyakorlatának megvalósítására. Az Európai Bizottság által finanszírozott Leonardo mobilitási pályázathoz képest bizonyos szempontból kedvezőbb pénzügyi feltételeket biztosító szakiskolai pályázat a Szakiskolai Fejlesztési Program első vagy második szakaszában részt vevő iskolák tanulói számára támogat minimum 3, maximum 39 hetes külföldi szakmai gyakorlatot. A külföldi szakmai gyakorlatok különleges lehetőséget jelentenek a szakiskolai képzés fejlesztésére. A diákok egy új környezetben, más kultúrában dolgozhatnak, gyakran számukra új eszközökkel, technológiákkal ismerkedhetnek meg, mindezt egy idegen nyelven kommunikálva. Ez a helyzet növelheti a tanulás és különösen a nyelvtanulás iránti motivációjukat, de pozitívan hathat az önbizalmukra is. A külföldön szerzett szakmai tapasztalat, a gyakorlat során tanult kompetenciák később egyértelműen növelhetik a munkaerőpiaci esélyeiket. Egy korábbi projektben résztvevő diák beszámolójában így fogalmaz: „Úgy érzem, az elmúlt hónap során szakmailag is sokat fejlődtem. Egy teljesen más munkamorálban, egy teljesen más munkamódszer szerint dolgoztam, mely úgy érzem hatékonyabbá tehetné a munkát, ha Magyarországon is elterjedne”. Hosszú távon tehát ezek a tanulók olyan munkaerőt fognak képviselni, akiknek a külföldi jó gyakorlatok és szokások, az itt-

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

honitól eltérő módszerek és munkamorál beépültek a szemléletmódjukba, és így hatással lehetnek szakmájuk színvonalának növelésére. „Rengeteg új élménnyel gazdagodtam, és a szakmám is másképpen látom. Sokkal bátrabban próbálnék ki új ízeket, itthon mondjuk elképzelem a marhapörköltet finn burgonyasalátával. Lehet, hogy holnap ezt főzök?”, írja finnországi gyakorlatáról a Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola egy szakácstanulója. Jól illusztrálja a programban rejlő lehetőségeket ez a projekt, melynek keretében 48 cukrász, pincér és szakács tanulónak biztosítottak 4 hetes gyakorlatot. Négy ország (Anglia, Finnország, Németország, Olaszország) 8 intézménye fogadta a diákokat. A projekt különlegessége, hogy minden partner egy egyedi témára fókuszált a gyakorlat során, így például Finnországban az outside catering (természetben megrendezett eseményeken történő pincérgyakorlat), Németországban pedig a munkával járó környezetszennyezés elkerülése volt a gyakorlat központi témája. Az Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium fodrásztanulói franciaországi szalonokban töltött gyakorlatuk során nem csak új vágási, fésülési és szárítási technikákat, hanem a „finom modort”, udvariasságot és az alapvető francia szakkifejezéseket is elsajátították. Az új fogásokat később megtanították itthon, sőt ezek az elemek a tananyagba is beépültek. A Franciaországban már nagyobb múltra visszatekintő kompetencia alapú okta-

tást a keszthelyi iskola már be is vezette, és a kísérőtanárok tapasztalatai révén, az itthon újnak számító rendszerbe a francia jó példák is beépülhetnek. A külföldi gyakorlat tehát nem csak a tanulóknak, de kísérőtanáraiknak és az intézményeknek is komoly lehetőség. A tanárok egy eltérő tanítási és munkakultúra megismerése révén új elemekkel bővíthetik módszertani repertoárjukat, növekedhet szociális érzékenységük, fejlődhet problémamegoldó készségük. Az intézményeknek a mobilitási programban való részvétel lehetőséget teremt oktatási rendszerük újragondolására, fejlesztésére, valamint nemzetközi kapcsolatok kiépítésére is. A partneriskolákkal hosszú távú együttműködések is születhetnek, néhány iskolában csereprogramok indulnak el, azaz az intézmény külföldi diákok fogadását is vállalja. Ez utóbbi szintén hozzájárul a magyar tanulók idegen nyelvi kompetenciáinak fejlődéséhez és a más kultúrák iránti érzékenységük kialakulásához. A nemzetközi programok tehát több szempontból növelik a képzés minőségét, és egyúttal az iskola presztízsét is. A program második pályázati fordulójára 2009 őszén kerül sor, a mobilitási programmal kapcsolatos további információ (pályázati felhívás, űrlap, kalauz stb.) a Tempus Közalapítvány honlapján lesz hamarosan elérhető. RÉVAI Nóra nora.revai@tpf.hu

2008 đszén került sor az elsđ Európai Civil Napokra a franciaországi La Rochelle-ben. A rendezvény célja az volt, hogy a résztvevđk segítségével ajánlásokat fogalmazzanak meg azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet az állampolgárokat aktívabbá tenni. Ebben a témában tapasztalatcserére és jó gyakorlatok cseréjére is lehetđség nyílt. Ahogy Jan Figel fogalmazott, az elmúlt 50 évben az integrációs folyamat elsđsorban a határokkal, piaccal és intézményekkel kapcsolatos kérdésekre fókuszált, és ennek révén Európa fontos szereplđvé vált a nemzetközi színtéren. Azonban a munka, a fejlđdés nem állhat meg. Az Unió további feladata, hogy az integrációt kiterjessze az emberekre is. A cél az, hogy az embereket minél inkább bevonják a demokratikus folyamatokba, és ennek megvalósításához ellássák đket a megfelelđ eszközökkel.

»» www.civic-forum.eu

Sajnos a jelenlegi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az állampolgárok aktivitása nagyon szerény. A háromnapos eseményen – melynek célja az volt, hogy megoldásokat találjanak arra, hogy az állampolgárok aktívan részt vegyenek Európa alakításában – sokféle témát jártak körbe a résztvevők. Az eseményen közel 1000 résztvevő vett részt több mint 500 szervezettől az Európai Unióból, Balkánról, Törökországból, Oroszországból, Ukrajnából és Moldvából. Az ő segítségükkel születtek az alábbi ajánlások. Az első workshop témája a mobilitás volt. Abban a résztvevők egyöntetűen megegyeztek, hogy a mobilitás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az emberekben kialakuljon a közös európai közösséghez tartozás érzése, valamint ösztönzi a polgári elköteleződést. Természetesen léteznek már olyan európai programok, melyek elősegítik a mobilitást, ilyen például az Ifjúság program, beleértve az Európai Önkéntes Szolgálatot, a Leonardo, a Grundtvig, az Erasmus és a Comenius, illetve az Európa a polgárokért program testvérvárosi találkozók alprogramja. Azonban a résztvevők úgy ítélték meg, hogy további programokra lenne szükség, amelyek elsősorban a fiatalok, ezen belül is elsősorban a hátrányos helyzetű fiatalok számára elérhetők. Továbbá ösztönözni kell a fiatalokat arra, hogy három nyelvet beszéljenek, az anyanyelvüket, egy nemzetközi nyelvet és egy személyes indíttatásból elsajátított nyelvet. De emellett a társadalom többi csoportjáról sem szabad megfeledkezni, az ő részvételük ösztönzése is fontos. Az ajánlások között szerepel hosszú távú programok létrehozása, melyek megvalósításához növekvő pénzügyi forrásokat rendelnek. Fontosnak tartják továbbá a pályázatok adminisztratív folyamatának egyszerűsítését is, természetesen az igényelhető támogatás arányában, mert így a pályázásban kevésbé jártas szervezeteket is ösztönöznék a pályázásra. A megbeszélések során felmerült annak a szükségessége is, hogy egy nyilvános európai fórumot hozzanak létre, amely hozzájárul az európai állampolgárok és a politikai döntéshozók közötti szakadék csökkentéséhez. Azonban a közös fórum létrehozását nehezíti, hogy a civil párbeszédek gyakorlata országonként eltérő. Ennek érdekében a résztvevők megegyeztek abban, hogy fontos lenne egy európai keretrendszer megalkotása a civil párbeszédekhez, felhasználva a meglévő nemzeti szabályrendszereket. Növelnék a szervezetek gyakorlati részvételét az uniós ügyekben, illetve fontosnak tartják olyan pénzügyi források létrehozását, melyek elősegítik a részvételt a civil párbeszédben mind nemzeti, mind európai szinten. Ahogy már korábban kiderült, a civil szervezeteknek komoly szerepet szánnak az állampolgárok aktivizálásában. Ezért egy legitim civil társadalmi képviselet létrehozásának gondolata is felmerült, amelyet az európai intézmények is elismernének. A műhelymegbeszéléseken elhangzottak alapján további közös ajánlásokat fogalmaztak meg. A résztvevők nagyon fontosnak tartják, hogy az aktív állampolgárságra való felkészítést a formális és nem formális tanításba is be kell építeni. Kiemelték a sport szerepét is, hiszen a sportnak jelentős közösségépítő szerepe van. Továbbá támogatják a szervezetek részvételét az Európai Gazdasági és Társadalmi Bizottságon belül is. A 2011-es európai év témájául az önkéntességet javasolták, hogy ezzel is méltányolják a szervezetek tevékenységét és az önkéntes gyakorlatot. HORVÁTH Katalin katalin.horvath@tpf.hu

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

PÁLYÁZATOK

Marhapörkölt finn burgonyasalátával

Aktívabb európaiak: mobilitás, párbeszéd, társadalmi képviselet

AVAGY EGY KIHAGYHATATLAN LEHETżSÉG SZAKISKOLAI TANULÓKNAK

AZ EURÓPAI CIVIL NAPOK AJÁNLÁSAI

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

»» www.civic-forum.eu

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

FÓKUSZBAN

MESÉ LJ EU RÓ PA!

Pályázatok Proje kttükör

A képregénytđl az üzleti angolig AZ EURÓPAI NYELVI DÍJ

DÍJAZOTTJAI 2008-BAN

2009-ben Magyarországon nyolcadik alkalommal hirdeti meg az Európai Bizottság és az Oktatási és Kulturális Minisztérium az Európai Nyelvi Díjat, amely az idegen nyelvek tanítása terén megvalósuló, innovatív hazai programokat, folyamatokat hivatott elismerni. A Díj azzal a céllal jött létre, hogy hivatalos elismerésben részesítse az oktatás és képzés bármely szintjén megvalósuló példaértékő, innovatív nyelvoktatási programokat. A Tempus Közalapítvány 2009-ben is keresi a nyelviskolák, közoktatási, felsđoktatási, szakképzđ intézmények, civil szervezetek példamutató nyelvoktatási gyakorlatát. A pályázati határidđ 2009. június 26. (részletek a „Pályázati felhívások” fejezetben) Az elđzđ évben két kiemelkedđ program kapta megosztva az elsđ díjat. Mindkét program intézményközi együttmőködéseknek köszönhetđen valósult meg, ami példaértékőnek számít a magyar oktatási környezetben.

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

A Bács-Kiskun megyei önkormányzat Katona József Megyei Könyvtára és az Alternative English School közös programja A kecskeméti megyei könyvtár és a nyelviskola közösen kidolgozott programja egy interaktív nyelvi vetélkedđ, melynek három fordulója 2008 márciusa és májusa között zajlott. A vetélkedđre 5-6. és 7-8. osztályos korcsoportban nevezhettek csapatok Bács-Kiskun megyei általános iskolákból. A résztvevđk a megadott idđpontban saját lakóhelyükön, interneten keresztül kapcsolódhattak be a versenybe, képregény-portfóliót készítettek, végül személyesen is találkozhattak. Az alábbiakban Fazekas Istvánt, a projekt koordinátorát kérdeztük a részletekrđl. Mi volt az eredeti motivációjuk, céljuk, amikor útjára indították a vetélkedőt? A program kialakításánál és megvalósításánál két hosszú távú cél elérése motivált minket. Egyrészt, hogy az ifjú nemzedék minél jobban elsajátítson egy idegen nyelvet, melynek segítségével megnyílnak előtte azok a lehetőségek, amelyeket az Európai Unió kínál. Másrészt, hogy a részt vevő gyerekek a sajátjukon kívül megismerjék más uniós nemzetek kultúráját, történelmét is. Úgy gondoljuk, hogy programunk a résztvevők számára megkönnyíti egymás megértését, és elősegíti az odafigyelést a különböző népek kultúrájára. Rövid távú célunk az volt, hogy a vetélkedő három fordulója alatt folyamatosan olyan élményekkel gazdagítsuk a megcélzott korosztályt, melyek játékos nyelvtanulás keretében, innovatív módszerekkel teszik élővé, élvezetessé a tanulást, ösztönözve ezzel az önálló tanulási folyamatot is. Továbbá szándékosan nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a résztvevők a számítógép használatával és az interneten való böngészés segítségével oldhassák meg a feladataikat. Ezt azért is tartjuk különösen fontosnak, mert így azokhoz is el tudjuk juttatni a programot, akik esetleg kisebb településeken élnek. A technika alkalmazásával a célkorosztályhoz is sokkal közelebb tudunk kerülni. Természetesen nemcsak a gyerekeknek szerettünk volna adni valamit, hanem kiemelten kezeltük a részt vevő pedagógusokat is az egész program során. Célunk az volt, hogy megismertessük őket a tartalomalapú nyelvoktatás nyújtotta lehetőségekkel az általános iskolai korosztály számára, ezáltal előkészítve a gyerekek jövőbeni tanulmányait is. Ezen kívül a vetélkedő döntőjében előadott színpadi előadásokon, illetve az arról készített videofelvétel segítségével szerettük volna a tanárok figyelmét felhívni a drámapedagógia alkalmazásának fontosságára a nyelvoktatásban.

Milyen elemei voltak a vetélkedőnek, melyek a fent megnevezett célokat segítették? A programot úgy alkottuk meg, hogy szolgálja hosszú távú céljainkat. Úgy gondoljuk, hogy minden olyan kezdeményezés, amely a fiatal korosztály nyelvtanulását célozza meg, egyben az európai polgárrá válást is szolgálja. Programunk mindemellett kiegészül azzal, hogy a verseny során a résztvevők megismerkednek és komolyan foglalkoznak a számukra kisorsolt ország kultúrájával, történelmével. Annak érdekében, hogy projektünk sikeres legyen, olyan módszerekkel kellett dolgoznunk, melyek rövid távú céljainkat is szolgálják. Az első fordulóban az internet bevonása, a másodikban a képregénykészítés, a harmadik fordulóban a színpadi előadás tette folyamatosan érdekessé, változatossá a vetélkedőt. Ugyanakkor a második és harmadik forduló egyfajta folyamatosságot is biztosított a programnak, hiszen a képregényekkel a gyermekek előkészítették későbbi színpadi előadásukat. Milyen szerepe volt az egyes partnereknek a projekt megvalósításában? A projekt az Alternative English School és a Katona József Könyvtár közös produkciója. Mindemellett szükségünk volt olyan partnerekre, akik támogatták, szponzorálták az eseményt. Ha mégis szét akarjuk választani a projekt megvalósításának feladatköreit, akkor azt mondhatjuk, hogy az Alternative English School volt a szakmai felelős: hozzá tartozott minden olyan feladat, ami a nyelvoktatással, magával az angol nyelvvel volt kapcsolatos. A Katona József Könyvtár végezte a vetélkedő szervezési, promocionális, lebonyolítási és adminisztratív feladatait. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az ötlet és a megvalósítás is közös. Mik voltak a vetélkedő legfontosabb tapasztalatai, eredményei? Hogyan tervezik a program továbbfejlesztését? A vetélkedőn Bács-Kiskun megyéből 45 csapat vett részt, ami 225 gyermeket jelent, valamint a felkészítő tanárokat. Úgy gondoljuk, hogy a projektben a legfontosabb mégis az, hogy a résztvevőktől pozitív visszajelzéseket kaptunk, és azóta is érdeklődnek a folytatás iránt. Idén újra meghirdettük a programot, és ezúttal a teljes dél-alföldi régióból várjuk a jelentkezőket. Sőt, mivel 2009-ben az Internet Fiesta elnevezésű országos rendezvénysorozathoz kapcsolódik a projekt, így bárhonnan jelentkezhetnek érdeklődők, akiket szintén szívesen várunk, ha vállalják a kiírásban szereplő feltételeket. A honlap címe, ahol a vetélkedő is megtalálható: http://fiesta.kjmk.hu. Ezen kívül megemlítendő, hogy a népszerűsítésben a Europe Direct hálózatnak is nagy szerepe van. Mit jelent a program számára az Európai Nyelvi Díj? Hogyan segíti az esetleges továbblépést, a további fejlesztéseket? Bízunk abban, hogy az Európai Nyelvi Díj egyre több résztvevőt és egyre nagyobb ismertséget hoz programunknak, melynek, úgy gondoljuk, a jövőben akár európai dimenziói is lehetnek. Mindezek mellett azonban célunk eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő anyagi háttér, melyet további partnerek bevonásával szeretnénk megteremteni. Fontos kiemelnünk azt is, hogy a díj a projektet kidolgozóinak, lebonyolítóinak is motivációt jelent, hisz munkájuk elismerését látják benne.

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

FÓKUSZBAN

MESÉ LJ EU RÓ PA!

Pályázatok Proje kttükör

A képregénytđl az üzleti angolig AZ EURÓPAI NYELVI DÍJ

DÍJAZOTTJAI 2008-BAN

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

PÁLYÁZATOK

„NYl´ LÓ VILÁG”: A Fast English – Fast buisness Communications unikális tehetséggondozó programja a General Electric és 12 segítđ partner támogatásával A GE Foundation „Opening Doors” – „Nyíló világ” programjának keretén belül középiskolás diákok másfél éven keresztül részesülnek a Fast Business Communications által kidolgozott üzleti angol nyelvi képzésben. A programhoz kapcsolódóan megismerkednek egy világszínvonalú globális cég legnagyobb magyarországi befektetđjének üzleti kultúrájával, gyárlátogatásokon, üzleti készségfejlesztđ táborokon vesznek részt. A siker kulcsa, hogy PPP (public-private partnership) keretén belül nem csak üzleti, hanem a civil szféra képviselđivel is kapcsolatba kerülnek. A diákok mellett a részt vevđ középiskolák angoltanárai is képzésen vesznek részt, mely lehetđséget teremtett arra, hogy a támogatás megszőnte után a partnerként részt vevđ iskolák pedagógusai folytassák az üzleti nyelvi képzést. Az alábbiakban Papdiné Kollár Erikát, a Fast English Nyelviskola sales és marketing igazgatóját kérdeztük a részletekrđl. Mi volt az eredeti motivációjuk, céljuk, amikor útjára indították a nyelvi programot? A program megalkotásakor a fő cél az volt, hogy az ország hátrányos helyzetű térségében élő diákok számára kitörési lehetőséget kínáljunk. Olyan ismereteket adjunk át számukra, amelyek birtokában versenyelőnnyel indulhatnak a munkaerőpiacon. A GE felvállalta a tehetséggondozást egy hátrányos helyzetű régióban. A nehezebb utat választva kidolgozta a régió humánerőforrás-fejlesztésének új „befektetési” módszerét, amelynek során a cég tudásának egy részét jótékonysági alapon megosztja tehetséges középiskolásokkal. Munkájába bevont minden érdekeltet, önkormányzatokat, a Junior Achievement Magyarországot, egyetemet, minisztériumokat és a médiát. A programon részt vevő ózdi középiskolás diákok tanulmányaik mellett néhány év alatt olyan nemzetközileg versenyképes tudásra, képességekre tehetnek szert, amelyet városuk, tágabb pátriájuk, sőt az egész ország jól hasznosíthat. Később a diákok már friss diplomásként kapcsolhatják össze Kelet-Magyarországot a világgazdasággal. Iskolán kívül üzleti angolt tanulnak, mások számára elérhetetlen tréningeken vesznek részt, illetve a GE vezetőiből álló mentoraik segítségével kinyílik előttük az egész világ. Hogyan kapcsolódik a nyelvi képzés a program többi eleméhez? Már az elnevezés, „Nyíló Világ” is tükrözi a célokat – s hogy a világ tényleg kinyílhasson számukra, ezért elengedhetetlen a biztos nyelvtudás, hiszen a program hivatalos nyelve az angol. A kiválasz-

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

tott diákok számára trénereink havonta intenzív (3 napos) angol üzleti nyelvi tréningeket tartanak. Itt sajátítják el azt a tudást, amely megteremti számukra a lehetőséget, hogy program többi részén részt tudjanak venni. Minden diáknak van egy mentora, akivel rendszeresen kapcsolatot tart. A mentor és a mentorált között a kommunikáció nyelve az angol. A program során olyan üzleti készségekre tesznek szert, mint például a prezentáció, tárgyalástechnika. Éles helyzetekben szerepelnek társaik, illetve a nyilvánosság előtt, angolul. Lehetőségük nyílik részt venni előadásokon, nemzetközi táborokban, a gyakorlatban használni azt a tudást, amit a program során mentoraiktól, a 12 kiemelkedő partnertől megszereznek. A képzés kidolgozása során milyen eszközökkel érték el a fenti célokat? Két elemet emelnék ki. Az egyik a már említett tanár-továbbképzési modul. A program fenntarthatóságának egyik biztosítéka az angol szakos pedagógusok képzése, hiszen ennek segítségével közvetve az iskola valamennyi tanulója részesedik a programból, s a támogatás megszűnte után a pedagógusok folytatni tudják a programban tanultakat. A tanárok részt vesznek akkreditált üzleti angol tanártovábbképző programjainkon (Bevezetés az általános üzleti angol nyelv tanításába; Az üzleti élet alapvető kommunikációs készségei és angol nyelvű tanításának módszerei). A kezdés óta összesen 47 angoltanár végezhette el és kapta meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium által jóváhagyott Tanúsítványt. A másik a tavaly bevezetett on-line oktatási rendszer. A diákok egy nemzetközi rendszer részeseivé válnak. Szívesen használják az internet és számítógép adta lehetőségeket. Ezt kihasználva, az angol nyelv egyszerűen elsajátítható, praktikus, látványos, életszerű és mindenekfelett használható, készpénzre váltható igazi tudássá válik számukra. Melyek a korábbi évek legfőbb tapasztalatai, eredményei? Az elmúlt évek jól mutatják, hogy sikeres a program. Az első évfolyamban végzett diákok most végeznek az egyetemeken, és örömmel jönnek vissza a programba segítőként. Ők már tudják, hogy milyen hatalmas lehetőséget kaptak. A program olyan többletértéket tud felmutatni az oktatás terén, mely hosszan maradandó a részt vevő középiskolákban. Mit jelent a program számára az Európai Nyelvi Díj? Hogyan segíti az esetleges továbblépést? Megtiszteltetés számunkra, hogy részt vehetünk a programban. Szerencsére a program fő támogatója, a General Electric Foundation az idei évben, ebben a nehéz gazdasági helyzetben is felvállalta mind a finanszírozás, mind a tudásmegosztás kettős szerepét. A program fennmaradása nagyban függ a támogatásoktól, és a sikereket látva reméljük, további követőkre fog találni. A díjjal járó jutalmat egy konferencia szervezésére fordítjuk, ahol széles körben kívánjuk megismertetni a programot azon vállalatok elkötelezett munkatársaival, akik a PPP szerepét, a társadalmi szerepvállalást a szívügyüknek tekintik, hogy hazánk tehetséges diákjai számára igazán nyitottá tegyék a világot.

Kreatív tananyagok, innovatív módszerek az Erasmus-ban is A kreativitás és innováció számos módon megvalósulhat az Egész életen át tartó tanulás program által támogatott projektekben, legyen szó az oktatás vagy képzés bármely szintjérđl. Az alábbi két Erasmus által támogatott kezdeményezés szintén jó példaként szolgálhat erre.

TEMA

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, egy olasz, francia, cseh, bolgár és román egyetemmel együttműködésben közös tananyagfejlesztésen dolgozott az Erasmus program támogatásával. A TEMA nemzetközi mesterképzés az európai területi egységek (civilizációk, nemzetek, régiók, városok) politikai gyakorlatának és tudományos értelmezésének elemzését javasolja egy interdiszciplináris, kutatás-alapú tantervben. Ez a hallgatók számára lehetővé teszi, hogy mélyebben megértsék az európai kohéziós politikát és a regionális fejlődést, erős hangsúlyt helyezve a jogi szerkezetre és a tudományos elemzésre. A TEMA kiemeli az egyes régiók és városok sajátos igényeit és jellemzőit, földrajzi elhelyezkedésükből fakadó problémáikat és lehetőségeiket, beleértve a gazdasági, társadalmi, kulturális és történelmi tényezőket.

CreaTiFoLa

A CreaTiFoLa olyan oktatási anyagok létrehozását tűzi ki célul, amelyek segítik kibontakoztatni a nyelvi integrált órákon a 10-16 éves diákok képességét. A Károli Gáspár Református Egyetem Belgium, Dánia, Görögország, Lettország, Hollandia, Norvégia, Ausztria, Románia, Spanyolország, Csehország, Törökország felsőoktatási intézményeivel együtt hívta életre a CreaTiFoLa projektet a 2008/09-es tanévben. A CreaTiFoLa egy előző projekt (Multiple Intelligences and Culture) folytatása. A jelenlegi konzorcium ötéves együttműködésre támaszkodik, mely csapatmunka során számos tapasztalattal gazdagodtak, amit megosztanak az újonnan csatlakozókkal. A tanárok, tanárasszisztensek a projekt során együtt dolgoznak egy nemzetközi csapatban; globális pedagógiai kérdésekről vitáznak és közös feltételrendszeren alapuló óratervet készítenek. Ezt a kísérleti anyagot alkalmazzák az iskolákban és beszámolnak a tapasztalataikról. Azt tervezik, hogy az intenzív program során készült óraterveket, segédanyagokat, oktatási anyagokat, valamint az órákon tanultakkal kapcsolatos észrevételekről készült videó-felvételeket CD-n terjesztik majd az integrált nyelvoktatást alkalmazó európai iskolák körében. A projekttevékenységet internet-alapú Learning Management System fogja segíteni. A CreaTiFoLa résztvevői CLIL (Contant and Language Integrated System) leckékkel kísérleteznek, amely magába foglalja a gépírást csakúgy, mint a kommunikációs készséget és a művészi kifejezést, a kézügyességet és a kognitív pszichológiát. A projekt multidiszciplináris és demokratikus módon közelíti meg a kreativitást, humorral fűszerezve: minden diák rendelkezik ezzel a képességgel, és a tanárok feladata előhívni, kihozni belőlük.

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

PÁLYÁZATOK

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

TEMA

CreaTiFoLa

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

PÁLYÁZATOK EG: Ezen kívül mentőegységek is gyakorolnak rajta, valamint bérbe is adjuk, elsősorban továbbképzésekre és vizsgázáshoz szokták igénybe venni más intézmények.

Ki szimulál?

A hagyományos oktatási módszerekhez képest mennyiben jelent újat a humán páciens? EG: A hagyományos demonstráció során a tanulók egy erre a célra felszerelt teremben gyakorolhatnak, a helyzetnek nem sok köze van a valósághoz. A szimuláció lényege, hogy egy minél valósághűbb helyzetet teremt, melyet a résztvevők pszichésen is valós helyzetként élnek meg. Ez a terem egy ellátóegységhez hasonlóan van berendezve: páciens, betegőrző monitor, a szekrényekben és fiókokban különféle ellátóeszközök állnak rendelkezésre. Az oktató nem vesz részt a szituációban, csak az ellátók, a beteg és esetleg a hozzátartozó lehet jelen. Összesen legfeljebb 6 ellátó vehet részt, közülük a fele végzi a gyakorlatot, fele pedig megfigyelési szempontokat kap. A többiek egy üvegablakon keresztül nézik a gyakorlatot. A szimulációs gyakorlat mindig egy bevezetéssel kezdődik, ahol olyan körülményeket kell elmondani a tanulóknak, amelyek nem szimulálhatók, illetve azt, hogy miket lehet csinálni a szimulátoron. A szituációt mindig kiértékelés követi. PVÁ: Fontos, hogy a tanulók magukra vannak hagyva a problémával. A gyakorlatot videóra rögzítik, ezt utána közösen visszanézik, így kapnak visszajelzést arról, hogy mit rontottak el, mit kellene máshogy csinálniuk. Sok szempont szerint értékelnek mindenkit: hogy oldották meg a feladatot, ki mennyire volt türelmetlen vagy agilis, ki mennyire nyomta el a többieket, ki húzódott inkább vissza, és hagyta másokra a feladatot.

INNOVATÍV MÓDSZEREK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÉSBEN

Az egészségügyi oktatás alapvetđ problémája a gyakorlati eljárások tanítása, hiszen az élđ embereken végzett gyakorlatok nemcsak szervezési, de etikai akadályokba is ütköznek. Erre nyújthatnak megoldást a különbözđ szimulációs eszközök, illetve a szimulált helyzetek. Az Egészségügyi Szakképzđ és Továbbképzđ Intézet (ETI) 2008-ban „Szimuláció az egészségügyi szakképzésben” címmel valósított meg Leonardo mobilitási projektet, melynek keretében az intézet néhány munkatársa az Európa egyik legnagyobb szimulációs központját üzemeltetđ granadai Iavante Foundation-be látogatott el. Csomai Lóránt kommunikációs menedzsert, a nemzetközi kapcsolatok referensét, Erdélyi Gábor informatikai koordinátort és dr. Pappné Vig Ágnes szervezési és nyilvántartási csoportvezetđt a szimulációs eszközökrđl és ezek szerepérđl kérdeztem az egészségügyi szakképzésben.

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

Spanyolországban olyan szimulátorokat is láttak, amelyek Magyarországon még nem léteznek, mint például az endoszkópiás vizsgálatok gyakorlására használt virtuális szimulátor. Hogy kell ezt az eszközt elképzelni? PVÁ: Egy számítógép-vezérelt monitorhoz csatlakoztatott dobozba kell bevezetni az endoszkópot, a képernyőn pedig azt látjuk, amit a valóságban látnánk, ha egy normál páciensen végeznénk a vizsgálatot: látjuk a redőket, az emésztőszerveket, stb. Amikor a cső bemegy, ugyanazt az érzetet kelti, mint a valóságban, és úgy is reagál. Ha elvágunk egy eret, akkor vérzik, ha nem jó helyre dugjuk az eszközt például hörgőtükrözés közben, akkor köhög a gép.

Fotó: Paula Burch, 2009., Tulane University Publications

Már Magyarországon is van METI humán páciens szimulátor. Hogy mőködik a METI? EG: A METI-nek a nálunk megtalálható típusa egy elsősorban sürgősségi betegellátás gyakoroltatására szolgáló szimulátor. Míg a hagyományosabb szimulátoroknál kézzel kellett állítani minden paramétert (milyen képet adjon az EKG, mennyi legyen a pulzusa stb.), addig ennek a típusnak a vezérlésébe egy úgynevezett életműmodell van beprogramozva, tehát lényegében úgy működik és úgy reagál, mint a szervezetünk. Pislog, emelkedik a mellkasa, amikor belélegez, van pulzusa, a monitoron látható az EKG-ja. A karon lehet vénát biztosítani, például infúziót bekötni, a másik csuklóján lehet érezni a pulzusát. Az egyes paraméterek állíthatók, ha például egy artériás elzáródást akarunk szimulálni az egyik lábában, akkor ezen a lábon kikapcsoljuk a pulzust. Mit és hogyan lehet ezen a szimulátoron gyakorolni? EG: Sokféle életszerű helyzetet lehet imitálni, amelyre a tanulóknak meg kell tanulniuk spontán reagálni. Lezárhatjuk például a páciens gégéjét, így nem lehet intubálni (eszközzel légutat biztosítani), és a tanulónak más megoldást kell találnia. Fontos előnye a szimulátornak, hogy invazív, azaz egészségkárosodást okozó beavatkozásokat is lehet rajtuk gyakorolni. Ilyen egy mellkascsövezés vagy a szív körül felgyülemlett folyadék lecsapolása. Mivel a szimulátor programozható, különböző szcenáriókat lehet előre felvinni. Megadhatjuk a páciens jellemzőit (pl. 60 éves, van egy kis szívhibája, rossz a keringése, nehéz a légzése) és ezeket egy programban tároljuk. Amikor indul a gyakorlat, csak el kell indítani a programot. Módszertanilag a szcenáriók többféle funkciót tölthetnek be: konkrét egészségügyi protokollok gyakorlására szolgálhatnak, vagy akár egy komplett élettant tükrözhetnek. Kik használják jelenleg a szimulátort? PVÁ: Amikor az ETI pályázati pénzből 10 millió forintért beszerezte a METI-t, akkor ez volt az egyetlen az országban. Azóta, ha jól tudom, három is van már. Több képzésünkhöz használjuk: aneszteziológia, intenzív képzések (főleg sürgősségi ápoló képzés), de szakértőknek is tartottak már képzést rajta.

METI

Mik a módszertani sajátosságai ezeknek az eszközöknek? PVÁ: Spanyolországban nem betegen gyakorolnak, hanem szimulációs eszközökön. Ki sem engedik a szakembert a gyakorlóterületre úgy, hogy adott beavatkozásból adott számú gyakorlatot végre nem hajtott. A gyakorlatot egy tükörablak túloldaláról nézik, közben nem avatkoznak be, de utána megbeszélik, hogy mi okozott nehézséget, min kell legközelebb javítani. Egy bábuval végzett gyakorlat közben a gyakornok nem kap közvetlen visszacsatolást, ha valamit nem jól csinál, azt csak az oktató látja. Ezzel szemben a szimulátoros gyakorlat esetében visszajelez a „beteg”, például köhög, ha nem jó helyre szúrtak. CSL: Ez a módszer jelentősen lerövidíti a kompetencia elsajátítását, a tanuló akár napok alatt meg tud tanulni egy helyes intubálást, míg szimulációs eszközök nélkül ez jóval lassabb, ráadásul a beteg kárára is mehet. Amikor először végzi betegen a vizsgálatot, a gyakornok már komoly magabiztosságal is rendelkezik. Tehát a szimulációs módszer betegbarátabb, olcsóbb és gyorsabb is. Az Iavante Foundation különlegessége, hogy egy komplett szimulációs helyszínnel rendelkezik. Ezt hogy kell elképzelni? CSL: Ez az utcai sürgősségi helyszín tulajdonképpen egy komplett utcarészlet, motorokkal, üzletekkel, garázsokkal, van egy kis lakás, lépcsőházzal, lifttel, berendezve bútorokkal. Egy mentőautó is áll az utca végén. Szimulálni lehet az időjárási körülményeket is (eshet az eső), be lehet sötétíteni stb. A teljes helyszín, beleértve a lépcsőházat és a liftet is, be van kamerázva, így rögzítik a gyakorlatot, amit utólag természetesen elemeznek. A helyszínen mentősök gyakorolhatják a betegszállítást, de autóbalesetet is lehet szimulálni.

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

PÁLYÁZATOK EG: Ezen kívül mentőegységek is gyakorolnak rajta, valamint bérbe is adjuk, elsősorban továbbképzésekre és vizsgázáshoz szokták igénybe venni más intézmények.

Ki szimulál?

INNOVATÍV MÓDSZEREK AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZÉSBEN

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

Fotó: Paula Burch, 2009., Tulane University Publications

METI

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

PÁLYÁZATOK Egy távmőtétekre alkalmas multifunkcionális robotot is megtekinthettek. Errđl valóban a tudományos-fantasztikus filmek jutnak az ember eszébe. CSL: A robot két részből áll, az egyik rész két 360 fokos mozgásra képes kar, míg a másik egy joystickokkal ellátott monitor. Egy segéd előkészíti a szükséges eszközöket, odatolja a beteget a géphez, és az orvos a világ másik végéről egy háromdimenziós kijelzőn követi és joystickokkal irányítja a műtétet. PVÁ: Nekem van műtőszakasszisztensi végzettségem, de nem tudnék elképzelni egy ilyen gépet, ha nem láttam volna. Lényegében egy normál műtőasztal, fölötte egy gép, aminek van millió „csápja”, és ezeket a csápokat irányítják orvosok akár több ezer kilométerről. A helyszínen a beteg állapotát aneszteziológusok és sebészek figyelik.

METI

A granadai szimulációs központban virtuális beteggel is lehet beszélgetni. Ez mit takar pontosan és milyen területen használható? PVÁ: A képzések során (Magyarországon is) alkalmaznak színészeket, akiknek betanítják, hogy milyen tüneteket kell produkálniuk, hogyan kell reagálniuk. Ez nyilván drága, hiszen meg kell fizetni a színészeket. Ez volt az egyik motiváció egy interaktív felület kifejlesztésére, amelyen keresztül egy virtuális beteggel beszélgethetünk. A képernyőn megjelenik a „beteg”, aki egy tipikus vizsgálat során felmerülő kérdésekre tud válaszolni, vele beszélgethet a gyakornok. EG: A programban beállítható a beteg érzelmi állapota, iskolázottsága és más alapvető paraméterek, a virtuális páciens ezeknek megfelelően válaszol. A diagnózis felállításán túl a beteggel való hatékony kommunikáció gyakorlására is alkalmas az eszköz. Ehhez az eszközhöz kapcsolódik egy innovációtranszfer projekt is, amiben az ETI is részt vesz. Mi ennek a projektnek a célja? EG: A szimulátor egyelőre csak spanyolul beszél, a nemzetközi együttműködés célja, hogy több nyelvre megtanítsuk. Szeretnénk mi is használni vizsgáztatáshoz, ehhez persze magyarul is tudnia kell. A munkamódszer egyeztetése már megtörtént, az effektív munka még hátra van. Az Iavante Foundation-nél tett látogatásnak egy tanártovábbképzés is az eredménye. Mi ennek a témája? PVÁ: A Leonardo mobilitási projekt tapasztalatai alapján elkészítettünk egy 40 órás továbbképzési anyagot, amely egészségügyi képzésekben részt vevő oktatókat készít fel a METI humán páciens szimulátor alkalmazására, valamint az ehhez kapcsolodó módszertanra. Az akkreditáció folyamatban van, a képzés megvalósításának azonban egyelőre jogi akadályai vannak, mert még nincsenek jogszabályok a szimulációs képzésre vonatkozólag. RÉVAI Nóra nora.revai@tpf.hu

az l a g g i v t d n Gru

”

n é j d l ö F k o l a y g n A „

A Grundtvig felnőttoktatói mobilitás pályázattípus „Job-shadowing” témakörben elnyert ösztöndíjával 2009 januárjában és februárjában, közel egy hónapot töltöttem Angliában, Exeter városában. Részletes programtervvel készültem szakmai utam megvalósítására az Exeteri Egyetem Dráma Fakultásán, ahogy egy barátom fogalmazott „az Angyalok Földjének meghódítására”. A tanulmányút alatt lehetőségem adódott arra, hogy eddigi drámapedagógiai és andragógiai megfigyeléseimet összevessem az angliai kollégák munkájának elemzésével. Ennek különös jelentőséget adott az a tény, hogy éppen Angliából indult el a "dráma" pedagógiai és andragógiai alkalmazásának újkori reneszánsza, amely nálunk is forradalmasította ezt a szakmát a tanítási dráma révén. Az elsősorban megfigyeléses módszer alkalmazásával főként dr. Kerrie Schaefer drámatanár tanítási eljárásait tanulmányoztam, aki az ún. Applied Drama módszertanának szakértője. Ő az ausztrál és az angol iskola gyakorlatát ötvözi, hiszen korábban Ausztráliában élt és tanított. Az órái látogatása nyomán sikerült vele az alkalmazott drámapedagógia felnőttképzési tapasztalatairól és lehetőségeiről több eszmecserét is folytatnom, amely beszélgetések igencsak gyümölcsözőnek ígérkeznek a további magyarországi adaptációhoz. Az Exeterben töltött időszaknak különös jelentősége volt szakmai továbbfejlődésem szempontjából, hiszen olyan módszereket láttam működni a gyakorlatban, amelyek részben "pedagógiai anyanyelvemet" jelentették eddig is, másrészt lemérhettem, hogy az általam kidolgozott módszertan, amely a felnőttoktatásban sikeresen kipróbáltatott, vajon univerzális értékeket hordoz-e, vagy csupán helyi érdekkel bír. Egyértelmű megerősítést nyert az az előfeltevésem, miszerint jó nyomon járok a módszertani repertoár-bővítés útján. Az Európai Unióban preferált szempontok, mint a kirekesztés, a raszszizmus elleni, valamint az esélyegyenlőségért folytatott küzdelem szempontjából rendkívül ígéretes lehetőségeket tartogat a drámapedagógia andragógiai adaptációja, különös tekintettel a kreatív megoldások innovatív alkalmazására. Reményeim szerint, a jövőben ennek az egyhónapos tanulmányútnak az eredményeképpen intézményemben, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Kultúratudományi Intézetében, az általam vezetett Kultúraközvetítési és Közösségfejlesztési Tanszék munkája révén is új lendületet kaphat a drámapedagógiai módszer integrációja a felnőttoktatási gyakorlatba. Egyértelművé vált ugyanis az utóbbi években, hogy a megváltozott társadalmi struktúrában nem elég, ha valaki elhatározza felnőttként, hogy újra tanulni kezd, ehhez olyan speciális módszerek kellenek, amelyek a már kialakult életstruktúrák átprogramozását lehetővé teszik. Az általam konstruktív drámapedagógiának nevezett drámaváltozat különösen elősegítheti ezt a folyamatot. Megfigyeléseim eredményeit több fórumon is igyekszem majd továbbadni, a munkahelyi körökön kívül szakmai konferenciákon és továbbképzéseken egyaránt. A Pécsi Tudományegyetemnek számos nemzetközi kapcsolata van, de az Exeteri Egyetemmel korábban ilyen még nem volt. Kiutazásom lehetőséget nyújthat a két egyetem közötti hivatalos kapcsolatfelvételre is, amely révén kölcsönösen több kolléga utazása is megvalósulhat a későbbiekben. Ennek érdekében több megbeszélést is folytattam olyan szakemberekkel, elsősorban az Exeteri Egyetem St. Luke’s Campus-án, akik egy majdani kapcsolat előmozdítói lehetnek. DR. ZALAY Szabolcs, Pécs egyetemi adjunktus

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

METI

az l a g g i v t d n Gru

”

n é j d l ö F k o l a y g n A „

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

• • • P Á LY Á Z ATO K • • •

PÁLYÁZATOK

Színházzal vissza a társadalomba CHARLES DICKENS MŰVE AZ AHA SZÍNHÁZ ELżADÁSÁBAN Az Európa a polgárokért program egyik pályázattípusa, a civil szervezetek által kezdeményezett projekteket támogatja. A mai nehéz anyagi körülmények között komoly segítséget jelent ez a programtípus a civil szervezeteknek. A korábban megszokott pályázattípusokhoz képest a pályázat adminisztratív és pénzügyi része könnyen teljesíthetđ, különösen akkor, ha a projekt során elsđsorban esemény jellegő tevékenységeket kívánunk megvalósítani. Esemény jellegő tevékenységek alatt konferenciák, workshopok stb. szervezését értjük, és ebben az esetben a támogatás mértékét elsđsorban a résztvevđk napi létszáma határozza meg.

Az Európai Bizottság különböző témák meghatározásával igyekszik a pályázókat orientálni. A programban szerepelnek állandó témák, mint például az aktív európai polgárság: részvétel és demokrácia Európában; illetve az adott évnek is vannak kiemelt témái, mint például idén a kreativitás és innováció. Ehhez a témához jól illeszkedik a Magyar Vöröskereszt Madridi úti hajléktalanszállójában helyet kapó AHA Színház projektje, melynek megvalósításához az Európa a polgárokért program nyújtott anyagi támogatást. Az AHA színpad! Magyarország első, és napjainkig egyetlen rendszeresen működő, hajléktalanokból és valaha volt hajléktalanokból álló színpada. A színház alapítását a 2001. évi karácsonyi ünnepség előzte meg. Ekkor az intézmény dolgozói úgy gondolták, hogy a hajléktalanszálló lakóinak egy ünnepi műsort állítanak össze. A karácsonyi ünnepségen elért sikeren felbuzdulva fogalmazódott meg a gondolat, hogy kizárólag hajléktalanokból álló színházat hozzanak létre. Mivel a szálló egyik munkatársa, Füsti Molnár Sándor amatőr színjátszó és rendezői múlttal rendelkezik, ezért kivitelezhetőnek látszott a terv. Az AHA színpad 2002. május 24-én debütált. Ezt az előadást követte számos színdarab, verses összeállítás, és különböző irodalmi művek színpadi adaptációi. 2006-ban, Prágában a cseh hajléktalanok színtársulatával közösen előadták a Tanuljunk nyelveket! című Örkény-egypercest. Ez adta az ötletet, hogy 2008 októberében holland, szlovák, cseh és magyar szereplőkkel közösen, angolul vigyék színpadra Charles Dickens Karácsonyi énekét. A színdarabban négy ország hajléktalan színjátszói, valamint fo-

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

Tudásközpont Innováció az oktatásvezetésben AVAGY MI A JÓ ISKOLA TITKA?

gyatékkal élők, szegénységi küszöb alatt élő, hajléktalansággal veszélyeztetett emberek vettek részt. A szervezők nagyon fontosnak tarják a nemzetközi kapcsolatokat és tapasztalatcserét, mert bebizonyosodott számukra, hogy a különböző országokban a problémák hasonlóak, de a megoldások különbözősége segítségükre lehet, ha ezt a hazai sajátosságra át tudják ültetni. A nemzetközi és a saját tapasztalatok alapján is elmondható, hogy a művészetnek, ezen belül is a színjátszásnak, pozitív hatásai vannak a szereplőkre. Rendkívüli mértékben növekszik az önbecsülésük, javul problémamegoldó képességük, a külvilággal való kapcsolatuk, és a külvilág feléjük irányuló megítélése is pozitív irányban változik. A színpadi játszók közül eddig minden negyedik ember sikeresen visszatért a társadalomba. Akad olyan társulati tag is, aki tíz év börtön után került a szállóra, majd a színpadra. Talpra állt, s most egy vidéki kisvárosban él élettársával. http://www.hajlektalanszinhaz.eu HORVÁTH Katalin katalin.horvath@tpf.hu

VÁLTOZÓ ELVÁRÁSOK NEMZETKÖZI TRENDEK TÜKRÉBEN Napjainkban az iskolavezetés szerepe egyre kiemelkedőbb helyet foglal el a térség országainak oktatáspolitikai intézkedéseiben, mivel annak hatékony működése pozitív hatással van mind a tanári motivációra, mind a tanulói teljesítményre, emellett az intézmény szellemiségére, működési kultúrájára is jótékonyan hat. Az OECD 2008-as jelentése (Improving School Leadership) alapján a körülöttünk zajló társadalmi változások egyre inkább új szereppel ruházzák fel az iskolavezetőt. Ma már nem elegendő, ha az illető elboldogul az intézményhez köthető szakmai, gazdasági és adminisztratív munka, valamint a személyzeti feladatok irányításával. A jelen kihívásai nyomán hatékony vezetővé kell válnia, aki olyan szemléletet képes meghonosítani az intézményben, amely ösztönzőleg hat a pedagógusok munkájára, javítja a tanulók eredményeit, megalapozza az iskola demokratikus, nyitott légkörét és egyenlő esélyeket biztosít mindenki számára, mindezt az egész életen át tartó tanulásra való felkészülés jegyében. A Tempus Közalapítvány az Európai Bizottság és az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatásával 20082009-ben egy 5 ország bevonásával zajló nemzetközi projektet valósít meg azzal a céllal, hogy nemzetközi szinten összehasonlításra kerüljenek a bevont országok (Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) oktatáspolitikai intézkedései és azok gyakorlata az iskolavezetésnek a tanulási eredményekre vonatkozó hatásával kapcsolatban. A projekt során készült országtanulmányok és összefoglaló szintézistanulmány mellett esettanulmányok keretében térképeztünk fel a bevont országokban működő jó gyakorlatokat, melyek pozitív példaként szemléltetik egy-egy oktatási intézmény sikereit az említett területen.

EGY MEGVALÓSULT JÓ PÉLDA Az iskolavezetés szerepe a Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működésében. A Szandaszőlősi Általános Iskola, Művelődési Ház és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény jelenlegi működése egy kb. 15 éven át tartó közös tanulási folyamat és tudatos vezetői szervezetfejlesztés eredménye (Szabó, 2008). Az intézmény működésének eredményességét egy jól átgondolt vezetési stratégia keretében a felelősségi körök hatékony elosztásának, a magas színvonalú munkára való törekvésnek és szakmai elköte-

• • • TUDÁSKÖZPONT • • •

PÁLYÁZATOK

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

Tudásközpont Innováció az oktatásvezetésben AVAGY MI A JÓ ISKOLA TITKA?

• • • TUDÁSKÖZPONT • • •

TUDÁSKÖZPONT REFERENCIÁK: Beatriz Pont & Deborah Nusche & Hunter Moorman (2008): Improving School Leadership. OECD. Párizs Szabó Mária (2008): The Role of School Leadership in Creating a Learning Environment that is Conducive to Effective Learning with Special Regard to the Improvement of the Quality of Teacher Activity. Case study of a real school. Budapest

lezettségnek köszönheti. Nagyrészt a jól működő szervezeti kultúrának tudható be, hogy az iskola 3 éve sikeresen keresztülment egy vezetőváltáson, és az új vezető szemlélete alapján azóta is sajátjának tekinti az eredeti értékeket, valamint továbbra is mindenkori partnereinek elégedettségére törekszik. Ebben az is szerepet játszik, hogy az új igazgató közösen végigélte a tantestülettel az önszerveződő iskolává válás hosszas tanulási folyamatát, és a korábbi elfogadott és bevált gyakorlaton nem szándékozott változtatni. Az iskola Szolnok Megyei Jogú Város fennhatósága alá tartozik, mint a város egy 10 000 lakost számláló településrészét kiszolgáló nevelési, oktatási, kulturális, művészeti és sportközpontja. Az intézmény küldetésének tartja a tanulásszervezési eljárások sokszínűségének biztosítását a tanulók számára, a közösség formálását az egyén személyiségének tiszteletben tartása mellett, egészséges egyensúly megteremtését a nevelési és oktatási tevékenységek között, valamint az iskolahasználók mindenkori elégedettségére való törekvést. A hatékony szervezetté válás folyamatában a közös tanulásé volt a főszerep, emellett a vezető folyamatosan ösztönzi a pedagógusok egyéni tanulási útjainak kiépítését is. A megszerzett ismereteket a pedagógus először a saját pedagógiai gyakorlatában próbálja ki, majd amikor már kellően megérett, a vezetés aktív támogatása mellett az új tudásokat különböző műhelyek keretében terjesztik el a tantestület körében, melyek közül a legsikeresebbek idővel beépülnek az intézmény pedagógiai kultúrájába. Ez a közös érlelési folyamat fontos eleme a szakmai munkának, melynek nyomán jöttek létre a máig aktívan működő műhelyek és munkacsoportok. Ezek az intézmény szerves részeként egy-egy szakmai terület fejlesztéséhez köthetők és aktívan szolgálják nem csak a színvonalas munkát, de a folyamatos szakmai megújulást is. A közös szakmai fejlődés részeként meg kell még említeni a belső továbbképzéseket, mely keretében a pedagógusok saját élmények alapján tanulnak meg egyegy új technikát pedagógiai módszereik gazdagítására. A hatékony működéshez és a jó vezetési gyakorlat meghonosításához az iskolavezető kiemelkedően fontosnak tartja a kollégák a döntési folyamatokba való bevonását, és igyekszik minden munkatársnak az erősségeire építeni a szakmai munkát illetően. Véleménye szerint a vezető a közösség szerves része kell, hogy legyen, akinek személyes példamutatása, a feladatok racionális, eredményes elosztása elengedhetetlen előfeltételei a hatékony vezetővé válásnak. A színvonalas munkát illetően fontos még megemlíteni, hogy az iskolában foglalkoztatott pedagógusok mostanáig kiemelkedően magas arányban részesültek valamilyen országos, megyei vagy városi szintű szakmai elismerésben, kitüntetésben, melynek aránya 25% a tantestületen belül. Ez valószínűleg abból a szakmai fejlődésre való folyamatos igényből fakad, mely alapjaiban hatja át a szervezeti kultúrát, és idővel belső motivációjává vált az érintett pedagógusoknak. Az intézmény nemrégiben csatlakozott a 2009-re az Európai Bizottság által meghirdetett Kreativitás és Innováció Európai Évéhez, melyet a Tempus Közalapítvány koordinál. Ennek keretében pedagógusoknak, oktatási szakembereknek és tanulóknak egyaránt szóló szakmai rendezvénysorozatot valósítanak meg a városban, mely kiemelt szerepet szán az oktatás hatékony megújításának a kreativitás és innováció jegyében.

NEMZETKÖZI DISSZEMINÁCIÓS KONFERENCIA A fenti iskoláról és más budapesti, valamint a régió 5 országában működő, a témában releváns jó példákról az említett projekt nemzetközi zárókonferenciáján 2009. május 29-én lesz szó bővebben. Itt bemutatjuk a másfél éves közös munka során szerzett tapasztalatokat és elért eredményeket. További információk ezzel kapcsolatban a honlapunkon találhatók: http://www.tpf.hu»Tudásközpont »Iskolavezetés és tanári motiváció IBOLYA Emese emese.ibolya@tpf.hu

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

Kreativitás az iskolában A Kreativitás és Innováció Európai Éve kapcsán kíváncsiak voltunk, hogy miként jelenik meg a kreativitás az iskolában, az oktatási rendszerekben; foglalkoztatja-e egyáltalán a téma a szakembereket. Errđl a kérdéskörrđl kérdeztük Kaposi Józsefet, az OFI tudományos munkatársát, iskolaigazgatót, drámapedagógust, egyetemi oktatót.

A Kreativitás és Innováció Európai Éve kapcsán gyakran találkozom azzal a kimondott vagy csak sugalmazott állítással, hogy mindannyian kreatívak és innovatívak vagyunk, vagy legalábbis azzá válhatunk, ha... Ön mit gondol erről a kérdésről, valóban minden emberben van eredendő kreativitás? Hogy lehet ezt tetten érni, egyáltalán definiálható-e a fogalom? Az, hogy minden emberben van kreativitás, szerintem biztosan igaz. Megítélésem szerint ez nagyon sokféleképpen nyilvánulhat meg, nem csak művészeti vagy műszaki területekre kell gondolni, hanem általában az élet problémáinak megoldására. Biztosan mindannyian kerülünk olyan helyzetbe, amikor a korábban ismert, rutinszerű megoldások nem jöhetnek szóba, hiszen az életünk számos kiszámíthatatlan pillanatból áll, és ilyenkor kreatív megoldásokat kell találnunk. De mit nevezünk valóban kreatív megoldásnak? Én az olvasmányélményeimből arra emlékszem, hogy az a kreatív ember, aki olyat tud egy nagyon végletes helyzetben kitalálni, amire a másik, vagy a többség nem gondol. Itt van például a tanmese – nem tudom, mennyire ismert a történet –, hogy a vár védői szorult helyzetbe kerülnek, és végül nincs más alternatíva, mint hogy feladják a várat, és abban bíznak, hogy majd szabadon elengedik őket, vagy nem adják fel a várat, és akkor elpusztulnak. És akkor jön egy kreatív ember, aki azt mondja, hogy rendezzenek egy látványos lakomát, és azzal jelezzék az ellenségnek, hogy még egy évre elegendő élelmük van, miközben persze már alig van valami a raktárakban. Fel is húznak egy nagy ökröt, aminek láttán az ellenség valóban azt mondja, hogy ezeket nem érdemes tovább ostromolni, mert vagy egy évig is kitartanak még. És az ellenség elmegy. Itt ugye két rossz alternatíva kapcsán hozta meg valaki azt a kreatív megoldást, amire nem lehetett számítani. Ez az, amit szerintem valóban kreativitásnak lehet nevezni. Olyan új helyzet, olyan új megoldása valaminek, mint például a klasszikus történelemben Nagy Sándor kapcsán a gordiuszi csomóra. A kreatív megoldás biztosan olyan, amire nem számítanak, amire nem

lehet előre felkészülni, és amit nagyon sokszor mégis fontos alkalmazni. Én azt hallom mindenkitől, aki felnőttekkel és gyerekekkel is foglalkozott már, hogy a gyerekek még sokkal kreatívabban vesznek részt bármilyen tevékenységben. Igaz-e a sokak által emlegetett állítás, miszerint az iskolarendszer maga öli ki a gyerekekből az eredendő kreativitást? Az oktatási struktúra ma alapvetően a reprodukálásra szocializálja a diákokat. Tehát nem arra, hogy találjon ki valami újat, hanem arra, hogy amit a tanító vagy tanár elmondott, azt mennyire tudja magáévá tenni, visszamondani. Azt gondolom – és nem hiszem, hogy ezzel egyedül lennék –, hogy rossz pályára állt a magyar oktatás, amióta a reproduktív tudást helyezi a középpontba. Az igazán súlyos probléma, hogy így szocializálódott a mai pedagógus társadalom jelentős része is. Pedig ahhoz, hogy valamiféle elmozdulás legyen ezen a területen, első lépésként a pedagógusok kreativitását kellene fejleszteni. Teret adni, lehetőséget adni nekik, hogy éljenek ezzel a képességükkel a napi munkájuk során. Nem kreatív pedagógus nem tud kreatív gyerekkel foglalkozni. Vagy pontosabban foglalkozni tud, de annak általában csattanás a vége, mert amikor kiderül, hogy gyökeresen mást gondolnak, akkor azok az energiák, amelyek egymást erősíthetnék, inkább kioltják egymást. Azt gondolom tehát, hogy az iskolában, minimum az alsó tagozaton, de később is, sokkal több olyan óra kellene, ahol lehetőség van nyitott megoldásokra, nem lezárt, tesztszerű, A-B-C, bekarikázom, kihúzom, stb. típusú feladatokra. Mondok egy példát, amit a feladatfejlesztésnél készítettünk, és ami épít a diák kreatív megoldására. 1848-as forradalom és szabadságharc, a probléma az, hogy a huszárokat – akiket megszavaztak – föl kell szerelni, és az is megvan, hogy egy huszárnak milyen eszközökkel kell rendelkeznie. De hát ahogy ez általában lenni szokott, annyi pénz nincs, hogy mindent megkaphasson a huszár a huszárságához. Meg kell vitatni, hogy mit lehet elhagyni belőle, mert a költségvetés csak ennyit bír, többet nem.

• • • TUDÁSKÖZPONT • •

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

• • • TUDÁSKÖZPONT • •

TUDÁSKÖZPONT És akkor elindulhat a vita, hogy a szablyára nincs szükség, vagy inkább a lókaparóra, netán a csákó díszítőire. A lényeg az, hogy itt alternatívák vannak, és ezzel olyan feladathelyzetbe hozzuk a diákot, ahol nyitottan, nem lezártan kell választ adnia. Persze az is sokkal nehezebben megítélhető, hogy mi a jó megoldás ebben az esetben, de biztosan segítünk a diáknak abban, hogy kreatívan közelítse meg a dolgokat. Másrészt pedig fontos, hogy azt az érzését is erősítsük, hogy ha diákként a tanártól eltérő megközelítést talál, az nem baj, sőt jó is lehet, mert nem kell ugyanazt gondolni egy versről, egy történelmi szituációról, de még akár egy fizikai kísérletről sem, mint amit a másik ember, adott esetben a tanár gondol. Vannak kifejezetten a kreativitás fejlesztésére szolgáló módszertani eszközök, vagy ismert-e olyan kutatócsoport, aki ezen dolgozik? Egyáltalán mennyire fontos, hogy a kreativitás fejlesztése középpontban álljon az iskolai nevelésben? Számos pedagógiai eszköz létezik, és ezek közül nagyon sok fejleszti, fejlesztheti a kreativitást. A probléma az, hogy noha az étlapon nagy a választék, a gyakorlatban mégiscsak a közkonyhák menüsorát kapjuk, amiben csak néhány étel szerepel, és ez nagyon egysíkúvá teszi az étkezést. Tehát nem az a baj, hogy nincs kidolgozva kellő mennyiségű eszköztár vagy módszertani anyag, hanem az, hogy a gyakorlat, noha ötvenet is használhatna, lényegében csak ötöt használ, esetleg nyolcat. Pedig ötvenre lenne szükség, főleg ha abból indulunk ki – és a jövő oktatásában mindenképp abból kell kiindulni –, hogy a tanároknak képesnek kellene lenniük egyénre szabott feladat kiadására, személyre szabott figyelemre. Sokan sokfélét gondolnak a világon, és biztos, hogy a tudásgazdaság kreatív embereket igényel, olyanokat, akik új dolgot tudnak kitalálni, mondani, vagy másképp közelítik meg a problémákat. Ez viszont jelenleg egyáltalán nincs beépítve az iskolarendszerű oktatásba, sőt inkább az ellenkezője a jellemző. És ez rengeteg dologtól függ, egyrészt a tantárgyi struktúrától, másrészt a tanári szocializációtól, felkészítéstől, és a tanári közösségek gondolkodásától. Valamint attól a közegtől is, amelyben élünk, és amelyben mindenki gyorsan akar tudást szerezni és meggazdagodni a lángossütőtől kezdve a brókerig. Miközben az oktatás és nevelés egy lassú és sokáig kiszámíthatatlan folyamat, aminek aztán a végén egyszer csak ott lehet a gondolkodó és az új válaszok adására képes ember. Mérhető a kreativitás? Tegyük fel, hogy valami csoda folytán, esetleg az oktatáspolitika tudatos támogatásával a tanárok elkezdenek kreatívabban tanítani, és ennek következtében a jövő nemzedék elvileg kreatívabban kerül ki az iskolapadból. Vannak-e olyan módszerek, hogy ezt objektíven mérni is tudjuk? Én is szívesen vennék egy olyan sublert, tolómérőt vagy zollstockot, amire azt mondják, hogy tessék, ezzel lehet mérni a kreativitást, de sajnos nincs ilyen, és én nem is tudom, hogy hol áll ennek a fejlesztése, pedig ez is fontos lenne. De bizonyára azok a gyerekek, akik ma igazán el tudnak mélyedni valamiben, vagy nagyon meg akarnak érteni valamit, azok később képesek lesznek ebben is új eredményt felmutatni. Mert akik új megfogalmazásokat, új kérdéseket tesznek föl, akik a tanári magya-

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

rázat közben mernek jelentkezni, ha nem értenek valamit, azok is a kreativitás előfeltételeit hordozzák magukban. Akik valóban meg akarnak érteni valamit, azok később meg is akarják oldani az őket foglalkoztató problémákat, akár a szabad idejükben, otthon is. Ez bármi lehet, egy újság szerkesztése, színdarab, énekmű, kerékpártúra, természettudományos kísérletet, de a lényeg, hogy a kreativitás ott kezdődik, hogy valaki egy probléma iránt komolyan elkezd érdeklődni. Szerintem a jövő iskolája szempontjából nagyon lényeges, hogy az eredetiséget az iskola ne háttérbe szorítsa, hanem erősítse. A németek használják azt a kifejezést, hogy érintettség. Olyan feladatot, olyan szituációt kell teremteni, ami megérinti a diákot, mert akkor elindul benne valami. Az, amit ma klasszikusan tanulásnak nevezünk, hogy egy könyv fölé görnyedve igyekszünk elsajátítani valamit, lehet jó a memóriafejlesztésre, vagy szókincsfejlesztésre is, de a kreativitás fejlesztéséhez ennél többre is szükség van. Hogy a kreativitás miből táplálkozik, az nagyon összetett, de egyik fontos eleme lehet a tantárgyköziség szélesebben elterjedt gyakorlata, tehát amikor összevontan, komplexen kezelünk egy problémakört. A kreativitás és innováció évének magyarországi programjai között is kiemelt helyet kapnak azok a programok, melyek a kulcskompetenciák fejlesztésére irányulnak az egész életen át tartó tanulás folyamatában. A kompetencia-alapú oktatás, a tantárgyköziség, a nem szakrendszerű oktatás bevezetése pedig ehhez kapcsolódó aktualitás az iskolák életében. Van-e valamilyen összefüggés a kreativitás és a kulcskompetenciák fejlesztése területén? Elképzelhető-e, hogy a kulcskompetenciák sikeres fejlesztésének eredményeként eleve kreatívabb diákok fognak kikerülni az iskolapadból, akik aztán kreatívabb felnőttekké is válnak? A kulcskompetenciák jó terepet adhatnak a kreativitás fejlesztésének, de ez nem jelent mást az én olvasatomban, mint például egy futballmeccshez biztosítani a pályát, aminek megfelelő a füve, jó helyen vannak fölfestve a vonalak, szabványos a kapu, a szögletzászló, és minden egyéb feltétel is kiváló. De ahhoz, hogy ott élvezetes mérkőzés vagy eredményes tanulás legyen, ahhoz még nagyon sok szereplő együttműködése szükséges. Az oktatási kormányzat lehet ebben a játékvezető, aki olyan szabály-

rendszert dolgoz ki, hogy az ott lévő huszonkét játékos mindent megkapjon azért, hogy utána a publikum – nevezzük ezt nemzetgazdaságnak, vagy közös jövőnknek – elégedetten álljon fel. És itt jön még be az edző, azaz a tanár szerepe. Ma a tanárok úgy gondolják, hogy a tanítási órák legnagyobb részében neki kell a legtöbb teljesítményt nyújtaniuk – edzőként úszni, futni, labdát kezelni – , pedig nem újdonság, hogy az ő dolga az, hogy a versenyzője legyen eredményes, akár jobb is, mint ő. Ehhez pedig nem neki kell szépen tempózni a medencében, hanem a tanulóinak. Sajnos nem sokat segít általában a családi háttér sem, mert ma jellemző, hogy a gyerekek el vannak kényeztetve, túlzottan ki vannak szolgálva. Nincsenek hozzászokva, hogy feladataik vannak, akár olyen egyszerűek, mint virágöntözés vagy szemétlevitel. Így pedig nem tanulják meg, hogy meg kell oldani problémákat, mert erre sem a szülők, sem az iskola nem készíti fel őket. Pedig az lenne a kívánatos, ha a családok és az iskola együttműködve dolgozna azon, hogy a jövendő generáció nyitott legyen, keresse az új megoldásokat, vállalja, hogy ő nem úgy gondolkodik, mint más. Megértse azt, hogy a másik nem úgy gondolkodik, mint ő, és ezért ne rekessze ki. Vagyis fejleszteni kell a toleranciát, a szolidaritást, és az együttműködési készségeket a diákokban, de ezt jelen pillanatban – ritka pozitív példáktól eltekintve – kevés dolog szolgálja az iskolai nevelésben. Ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy a szociális kompetenciák – mint az egyik kulcskompetencia terület – fejlesztése mind a NAT-ban, mind a helyi tantervekben már le van írva, nagybetűkkel kiemelve, de a valódi kérdés az, hogy hogyan fog ez megjelenni az egyes órák szintjén.

meg tudja teremteni a különböző hangszerek közti összhangot, hogy a hegedűsök, fúvósok együttműködése és ne egymás kiszorítása történjen. Persze gyakran találkozunk azzal, hogy a kreatív emberek nehezen kezelhetők, az iskoláknak is sokszor ez okozza a legnagyobb gondot, hogy nem tud mit kezdeni azokkal, akik kilógnak a sorból. Ez a pedagógus munkában is nagyon nehéz, mert sokan azt igénylik, hogy legyen minden leírva, lehessen ahhoz igazodni, de ehhez egyforma gyerekek kellenének, és persze egyforma helyzetek. De a gyerekek és a helyzetek sokfélék, és még egy igazán jó tanár sem biztos, hogy rögtön elsőre jól tud reagálni. Számos esetben a tanár is hibázik, és azt is el kell fogadni, hogy miért ne hibázhatna a gyerek is, aki ráadásul éppen keresi önmagát. Más hétköznapi kapcsolatokban se működik az, ha valaki a másikat olyanná akarja formálni, mint amilyen ő. A nevelésben arra kellene sokkal több figyelmet fordítani, hogy ahhoz segítsük hozzá a diákokat, hogy hogyan tudnak leginkább olyanokká válni, ami nekik jó, ami a valódi egyéniségük. SZEGEDI Eszter eszter.szegedi@tpf.hu

Nem jelent az veszélyt, hogy ha mindenki kreatívvá válik, akkor túlságosan individuális lesz a társadalom? Az egyéniség kultusza mellett az együttműködés fontos szerepe is jelen van a mai világban, és nagyon sokszor az egyén kreativitásához a többiek kreativitására vagy elfogadására is szükség van. Nem fog mindenki Rubik-kockát feltalálni, de nincs is rá szükség, hiszen a legtöbb feladat egy csapat közös kreativitását igényli. Persze a csapatnak is kell egy vezető, a karmester, aki

• • • TUDÁSKÖZPONT • •

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

• • • TUDÁSKÖZPONT • •

TUDÁSKÖZPONT

A szellemi tulajdon védelme és menedzselése A képzés célja a szellemi tulajdon menedzselésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek átadása olyan szakemberek számára, akik munkájuk során kapcsolatba kerülhetnek innovációs eredmények hasznosításával. A képzés célja a hallgatókban tudatosítani a szellemi tulajdon mint tulajdoni forma jogi és gazdasági sajátosságait, valamint átadni azon ismereteket, melyek a hallgatóságot alkalmassá teszik egy szellemi tulajdon-centrikus gondolkodásmód elsajátítására. A szellemi tulajdon védelmének és menedzselésének ismereteit a képzés a szabadalmi eljárás részletes leírásán, az egyes iparjogvédelmi oltalmi formák bemutatásán, valamint a szellemi tulajdon hasznosítása esetén alkalmazott szerződési szokványok ismertetésén keresztül hivatott átadni. A képzést kutatóknak, kutatócsoportok, kutatóintézetek munkatársainak ajánljuk, valamint felsőoktatási innovációs programban részt vevő hallgatók, munkavállalók, innovációt támogató szervezetek munkatársai, nonprofit szféra innovációs területen tevékenykedő szakemberei és a kutatást végző intézetek kutatáshasznosításért felelős szakemberei számára egyaránt. A KÉPZÉS SORÁN A HALLGATÓK MEGISMERKEDNEK: a szellemi tulajdon védelme során alkalmazott iparjogvédelmi oltalmi formákkal, az újdonság, a feltalálói tevékenység és az ipari alkalmazhatóság feltételrendszerével, a szabadalmazhatóságot kizáró okokkal, a hazai és külföldi szabadalmi eljárás menetével, a szabadalmak fenntartásával, az egyéb iparjogvédelmi oltalmi formák alkalmazása során követendő gyakorlattal, a szerzői jog védelmével, a szellemi tulajdon kezelési szabályzatokkal, a jogok átruházásának egyes módozataival, a szellemi tulajdon menedzselése során alkalmazott szerződéstípusokkal, a szellemi tulajdon-átruházás típusainak gyakorlati példáival.

»»

TOVÁBBI INFORMÁCIÓ Amennyiben kérdése merülne fel a képzés indulásának időpontjával, és a jelentkezés feltételeivel kapcsolatban, munkatársunk telefonon, e-mailen, illetve előre egyeztetett időpontban, személyesen is örömmel áll rendelkezésére! Várjuk jelentkezését! Tel.: 236 5050, e-mail: kepzes@tpf.hu, web: www.tka.hu » Képzések

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

„Jól sikerült, nagyon hasznos volt a téma. Az angol nyelvő segédanyagért külön köszönet.”

A Kreativitás és Innováció Európai Éve alkalmából a Tempus Közalapítvány ismét meghirdeti “A szellemi tulajdon védelme és menedzselése” című 2 napos, 16 tanórás akkreditált felnőttképzését.

TÓTH ESZTERT, AZ UNIVERSITASGYżR NONPROFIT KFT. ÜGYVEZETżJÉT, EGYKORI RÉSZTVEVżNKET KÉRDEZTÜK A KÉPZÉSEN SZERZETT TAPASZTALATAIRÓL.

Miért döntött úgy, hogy elvégzi a kurzust? A Tempus Közalapítvány képzése olyan témát érint, amellyel az élet minden területén szembetalálkozunk, különösen igaz ez a felsőoktatásra, amelynek szereplőjeként jelentkeztem a kurzusra. Az itt zajló munka alapvető jellemzője a szellemi tudás hasznosítása, így kiemelt figyelmet kell fordítani ennek védelmére is. Hasznosnak érezte a képzést? A képzés tematikája jól összeállított, bizonyítja ezt az is, hogy a két nap során a legkülönbözőbb területről érkezett résztvevők kerültek egymás mellé, és mindenki valóban gyakorlatorientált, hasznosítható tudást szerzett. Köszönhető volt ez az oldott légkörnek, és a felkészült oktatónak is. Nagyon fontos, hogy a köztudatba beépüljön, hogy nem csak a tárgyiasult dolgok, „Az elđadások de az immateriális javak is egyfajta tulaj- a gyakorlati dont képeznek, és ezt ugyanolyan tiszteletéletben azonnal ben kell tartanunk, mint a fizikai formában hasznosítható megjelenő vagyontárgyakat. Ennek a szemléletnek az elterjedése, információkat elfogadása szempontjából gondolom nagyon nyújtottak ” hasznosnak a kurzust, és bízom benne, hogy mind többen igénylik ezt a jellegű tudást.” Hogyan tudta a gyakorlatban alkalmazni a megszerzett ismereteket? A megszerzett tudás azóta beépült a munkámba. Az UniversitasGyőr Nonprofit Kft., amelynek az ügyvezetője vagyok, közel kétszáz egyetemi jegyzet kiadója, így a szerzőkkel kötött felhasználói szerződések elengedhetetlen része a szerzői jogok rendezése. Tevékenységünk másik fő területe az innováció, ahol a kutatási szerződések előkészítése során kell körültekintően eljárni a szellemi tulajdon védelmét illetően. ALBRECHTNÉ Garai Katalin katalin.garai@tpf.hu

Vendégoldal Kreativitás és Innováció Európai Éve 2009 Programajánló (válogatás) 5LET(T) – MAGYARORSZÁG ÖTÉVES EU-TAGSÁGA, VALAMINT A KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ EURÓPAI ÉVE ALKALMÁBÓL SZERVEZETT KONFERENCIA AZ ORSZÁGHÁZBAN Május 8-án Budapesten, a Külügyminisztérium, Kommunikációs és Közkapcsolati Főosztály, EU Tájékoztató Szolgálat szervezésében Az elsősorban tanároknak, civil szervezeteknek és újságíróknak szóló rendezvény témái: az uniós kompetenciák, az egész életen át tartó tanulás, a K+F Magyarországon, valamint az innováció elismertsége a hazai gazdaságban és társadalomban. http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/ hu/bal/eu/eu_tajekoztato_szolgalat/

RENDHAGYÓ INNOVÁCIÓS TANÓRÁK ÉS INNOVÁCIÓS VETÉLKEDż KÖZÉPISKOLÁSOKNAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Májustól az év végéig, a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szervezésében www.zmva.hu A MOMENTÁN TÁRSULAT ELżADÁSAI Improszínház sok interakcióval, vizuális, zenei, kommunikációs és természetesen színházi elemekkel, hogy színházi kreatív játéksorozattal és kommunikációs foglalkozásokkal minél szélesebb réteg számára felhívjuk a figyelmet a kreativitás erejére. www.momentantarsulat.hu KÖZÉPISKOLAI TUDOMÁNYNÉPSZERŰSÍTż ROADSHOW A THE „Tudományos Hasznos Emberi” Középiskolai Roadshow célja a műszaki és természettudományos pályák népszerűsítése, a fiatalok orientálása ezen területek felé, illetve a kutatás-fejlesztés és innová-

• • • VENDÉGOLDAL • • •

TUDÁSKÖZPONT

»»

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

„Jól sikerült, nagyon hasznos volt a téma. Az angol nyelvő segédanyagért külön köszönet.”

TÓTH ESZTERT, AZ UNIVERSITASGYżR NONPROFIT KFT. ÜGYVEZETżJÉT, EGYKORI RÉSZTVEVżNKET KÉRDEZTÜK A KÉPZÉSEN SZERZETT TAPASZTALATAIRÓL.

• • • VENDÉGOLDAL • • •

VENDÉGOLDAL

A Csodafa azt szeretné bemutatni, hogy a fizika nem csupán képletek és mértékegységek átláthatatlan labirintusa, a kémia több, mint molok és egyenértékek halmaza, a biológia nem csupán a fajfenntartás egyszerűbb megnevezése, a földrajz nem csupán akkor hasznos, amikor a GPS rendszer elromlik, a matematika pedig nem a középkori kínzóeszközök egy fajtája. A Duna TV műsorán adásba kerülő 20x40 perces televíziós vitaműsor-sorozat beavatja a nézőt az innováció műhelyeinek életébe, megmutatva a tudományos-műszaki pálya érdekességét, szépségét és fontosságát. Megtudhatjuk belőle, milyen egy kutató élete, mindennapjai, milyen nehézségekkel találkozik, hogyan oldja meg ezeket, milyen élmény egy új felfedezés, felismerés, eredmény. Végigköveti az innováció társadalmasulásának folyamatát a felfedezés, felismerés pillanatától a gyakorlati hasznosulásig. www.csodafa.eu

A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház nevelési programjának célja, hogy a gyerekek az előadások után együtt beszélgetve, játszva dolgozzák fel a színházi élményt. A dráma és a színház eszközeit kínálják véleményük, problémáik megfogalmazásához, remélve, hogy a játék valódi közösségi élménnyé teszi az előadáson látottakat. www.kolibriszinhaz.hu INTERAKCIÓK ÉS HATÁRÁTLÉPÉSEK A MŰVÉSZETBEN ÉS A TUDOMÁNYBAN – PÉCS ARS GEOMETRICA 2009 III. NEMZETKÖZI TALÁLKOZÓ ÉS WORKSHOP Június 18-20. között, a Pécsi Kulturális Központ szervezésében A program célja, hogy széles körben felhívja a figyelmet a művészetek és a tudományok képviselői között zajló interakció eredményeire és bemutassa a közös gondolkodás alkalmazásának változatos lehetőségeit. A mindenki számára nyitott konferencia-előadások mellett reprezentatív kiállítás, tudósok, művészek, pedagógusok által vezetett szabadtéri műhelyfoglalkozások, ismeretterjesztő előadások, koncertek, bemutatók, filmvetítések és interaktív játékok várják az érdeklődőket. www.pecsikult.hu KÖNYV, AMI INSPIRÁL

HULLADÉKBÓL TERMÉK – KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMLÉLETFORMÁLÓ KIÁLLÍTÁS A kiállítás szemléletesen, szó szerint kézzelfoghatóan mutatja, bizonyítja be, hogy a tudatos vásárlással, a szelektív hulladékgyűjtéssel mennyi energiát takarítunk meg, illetve a keletkezett hulladékból – gondos gyűjtés esetén – a másodnyersanyagokból mi mindent lehet előállítani. www.hulladekboltermek.hu

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

A HVG Kiadó 8 kötetesre tervezett sorozata olyan könyveket ad az olvasók kezébe, amiből inspirációt meríthetnek, cselekvésre ösztönöznek, felébreszti, illetve felrázza a bennük lakozó kreatív elmét.

Az első félévben megjelenő címek: 1. A kreatív elme – 62 gyakorlat a kreativitás növelésére 2. Koffein a kreatív elmének – 250 gyakorlat az agyunk felrázására 3. Nem az a fontos, hogy milyen jó vagy, hanem, hogy milyen jó akarsz lenni 4. A szalvéta háta – problémamegoldás és ötletek eladása képekkel www.hvgkonyvek.hu

10. ARC KIÁLLÍTÁS Szeptember 3-12. között Budapesten, az Ötvenhatosok terén (volt Felvonulási tér) Az ARC Budapest egyik legrangosabb köztéri rendezvénye. Idén 10. alkalommal kerül megrendezésre. A kiállítás helyet ad társadalmi reflexióknak. Célja felületet biztosítani civil alkotók számára, hogy képi formában megfogalmazott véleményüket, meglátásaikat megosszák a nagyközönséggel. www.arcmagazin.hu

BUDAPESTI KREATÍV FESZTIVÁL Májustól augusztusig havonta egyszer Budapesten, az Orczy-kertben. Célunk invitálni a Budapest és vonzáskörzetésben lévő közép- és általános iskolák oktatóit, diákjait és azok családjait az egyszerű, de modern kreativitás eszközeinek megismerésére. Kulturális programok; versenyek, kreatív digitális eszközök használata; távoli világok helyben: videokonferencia-körkapcsolások (USA, Anglia, Norvégia, Kína); gyakorlatorientált informatikai bemutatók. www.orczypark.hu

NYELVPARÁDÉ: A NYELVTANULÁSI LEHETżSÉGEK KIÁLLÍTÁSA

KREATIVITÁS AZ ISKOLÁBAN Konferencia augusztus 27-29-én a Nyíregyházi Főiskola szervezésében www.nyf.hu

NEKIFUT PROJEKT KONFERENCIA Szeptemberben, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal szervezésében, a Kutatás-fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatalával együttműködésben A Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és ÚtiTerv projekt konferenciája, amelynek célja a nemzeti kutatási infrastruktúra stratégiájának ismertetése és véleménycsere. www.nkth.gov.hu DESIGN HÉT 2009

DRÁMA ÉS CASHFLOW TÁBOR Július 20-25. között Sarlóspusztán, a Csányi Alapítvány szervezésében 11-12 éves hátrányos helyzetű gyerekek számára drámafoglalkozások és pénzügyi intelligencia fejlesztés nyári tábor keretében. www.csanyialapitvany.hu

ményeket, másrészt a piaci élet szereplői, akik keresik az innováció és a kreativitás iránt fogékony fiatal munkaerőt. A fórum fő célkitűzése a rendezvény résztvevői számára bemutatni a tehetségek szerepét az értékteremtésben, érvényesülésük lehetőségeit a piaci szereplők innovációs programjaiban. www.ofi.hu, www.otdt.hu

Szeptember 9-13-án Budapesten A kiállítás célja, hogy felhívja a figyelmet a nyelvtanulás fontosságára, megismertesse az új és alternatív nyelvtanulási lehetőségeket, segítsen kiigazodni a nyelvvizsgák, nyelviskolák kínálata között, bemutassa a nyelvtankönyvek széles választékát, tájékoztatást nyújtson a külföldi nyelvtanulási lehetőségekkel kapcsolatban. Mindezt egy helyen, egy időben, színvonalas programok kíséretében, ingyenesen. www.nyelvparade.hu ÉRTÉKTEREMTż TEHETSÉG Konferencia szeptemberben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Országos Tudományos Diákköri Tanács szervezésében. A rendezvény célcsoportját jelentik egyrészt a felsőoktatásban tanuló tehetséges hallgatók, akik tudományos diákköri munkában vesznek részt és érnek el ered-

Október 2-11. között Budapesten, a Design Terminál Kht. Szervezésében, a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben A rendezvénysorozat célja a design értékeinek, gazdasági-társadalmi szerepének tudatosítása, a hazai és külföldi eredmények népszerűsítése, új tendenciák megismertetése. A tevékenységek között szerepelnek kiállítások, design túrák, előadások, könyv- és divatbemutatók, interaktív programok. www.designterminal.hu

FELHÍVÁSOK AZ ÉV MENTORA DÍJ 2009 Keressük a legsokoldalúbb, legkreatívabb pedagógusokat, akik az új kor új nevelői eszményét testesítik meg. A Mentor Magazin és együttműködő partnerei országos felhívást tesznek közzé az oktatással kapcsolatos szakmai és a szülői civil szervezeteknek határainkon belül és túl, a szomszédos magyar lakta területeken azzal a céllal, hogy a környezetükben dolgozó, a kiírás szempontjainak leginkább megfelelő kiemelkedő pedagógusok ajánlására-jelölésére tegyenek javaslatot, és működjenek közre a legjobbak megtalálásában. Díjátadás novemberben, országos pedagógusfesztivál keretében lesz. www.mentormagazin.hu FANTÁZIATRÉNING A Pest Megyei Könyvtár olvasóinak írásai, grafikái címmel három, betű- és illusztrációmentes bekötött könyv kölcsönözhető ki egy-egy hónapra. Ez alatt az idő alatt az olvasók kézírással rögzíthetik korábban még meg nem jelent szépírói, illetve grafikai alkotásukat. Az alkotás folyamata az év végéig tart, ezután a kész, „megtöltött“ könyveket a könyvtár közkinccsé teszi. www.pmk.hu MONDD EL, NEKED MIT JELENT A projekt célja meghatározó művészetélmények begyűjtése bármilyen művészeti ágra vonatkozóan (irodalom, tánc, zene, képzőművészet). A Magyar Művészetterápiás Társaság beszámolókat vár: kinek milyen mű, művészeti esemény, kiállítás, előadás jelentett meghatározó élményt, felismerést, önmagára való ráébredést, katarzist, és miért, hogyan jutott el oda, hogy megtekintse, kinek ajánlaná és miért; illetve miért öröm számára a mű élvezete mellett az alkotás. www.asmmtt.ning.com

További programok és felhívások a Kreativitás és Innováció Európai Évének magyar honlapján: www.kreativitas2009.hu

• • • VENDÉGOLDAL • • •

»»

CSODAFA – A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI INNOVÁCIÓ GYÖKEREI ÉS KORONÁJA, MIBżL Nż KI ÉS HOVÁ TART?

MINDENRżL LEHET BESZÉLNI – SZÍNHÁZI NEVELÉSI PROJEKTEK A KOLIBRI GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGI SZÍNHÁZBAN

»»

ció jelentőségének tudatosítása. Helyszínek: Budapest, Győr, Veszprém, Pécs, Kecskemét, Szeged, Szolnok, Debrecen, Miskolc, Eger www.the-online.hu

VENDÉGOLDAL

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

NYELVPARÁDÉ: A NYELVTANULÁSI LEHETżSÉGEK KIÁLLÍTÁSA

KREATIVITÁS AZ ISKOLÁBAN Konferencia augusztus 27-29-én a Nyíregyházi Főiskola szervezésében www.nyf.hu

További programok és felhívások a Kreativitás és Innováció Európai Évének magyar honlapján: www.kreativitas2009.hu

• • • VENDÉGOLDAL • • •

»»

CSODAFA – A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI INNOVÁCIÓ GYÖKEREI ÉS KORONÁJA, MIBżL Nż KI ÉS HOVÁ TART?

MINDENRżL LEHET BESZÉLNI – SZÍNHÁZI NEVELÉSI PROJEKTEK A KOLIBRI GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGI SZÍNHÁZBAN

»»

ció jelentőségének tudatosítása. Helyszínek: Budapest, Győr, Veszprém, Pécs, Kecskemét, Szeged, Szolnok, Debrecen, Miskolc, Eger www.the-online.hu

VENDÉGOLDAL

Az Európai Bizottság elnöke üdvözli a

A KultúrPont Iroda híreibđl

tehetségrđl szóló Navarrai Nyilatkozatot

“Európának szüksége van a technológia-alapú gazdaságra, de nem hagyhatja figyelmen kívül a társadalmi szempontokat, az oktatás és képzés erđsítését” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso.

»»

http://create2009.europa.eu/press/ news_archive/news_singleview/news/ president-barroso-welcomes-thenavarra-declaration-on-talent.html

A nyilatkozatot a tehetségről szóló első Világfórumon fogadták el, melyet a spanyolországi Pamplonában rendeztek februárban. A Fórum résztvevői között olyan vezető gondolkodók szerepeltek többek között, mint Richard Florida (a “The Rise of the Creative Class” szerzője), Sir Ken Robinson (a kreativitás elismert szakértője) – mindketten a Kreativitás és Innováció Európai évének nagykövetei –, nemzetközi előadók Európából, az Egyesült Államokból, Indiából, Latin-Amerikából, valamint az Európai Bizottság és az OECD képviselői. A tehetségről és annak a jelenlegi tudásalapú társadalmi vonatkozásairól szóló heves viták után az Ágora Talentia elfogadta a Tehetségről szóló Nemzetközi Navarrai Nyilatkozatot, melyben felszólalnak amellett, hogy “az emberi fejlődést helyezzék a gazdasági és társadalmi politikák középpontjába”, és ezzel egyidőben elkötelezik magukat “az új tehetségek támogatása mellett, amely szükségszerű egy fenntartható, kreatív, intellektuális és emberi társadalmi modell kialakításához”. A nyilatkozat egy általános felhívással kezdődik: a jelenlegi válságot tekintsék történelmi lehetőségként „a kormányok, üzletemberek, oktatási intézmények és magánszemélyek arra, hogy elkötelezzék magukat a tehetség kiaknázása és támogatása mellett”. A szöveg megemlíti, hogy „a tehetség rengeteg jellemvonásból, személyes és társadalmi tapasztalatból áll össze, amely meghatározza a sikert, az alkalmazkodóképességet és elégedettséget”. A kialakulóban lévő új paradigma szerint a szakmai kihívások “technikai tehetséget, innovációs tehetséget, vállalkozói tehetséget, polgári és etikai tehetséget, társadalmi tehetséget és érzelmi tehetséget” igényelnek. A tehetségen alapuló társadalom eléréséhez négyféle tevékenységet kell támogatni: “tehetséget teremteni és felismerni, vonzani, megőrizni és működésbe hozni”. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy “itt az idő a vezetésre; az idő, hogy gyümölcsöző szerkezeti feltételeket hozzunk létre, amelyek lehetővé teszik, hogy a tehetség áramoljon és virágozzon a szervezeteinkben és közösségeinkben; az idő, hogy élvezzük a kulturális különbözőségeinket, és hogy optimalizáljuk és fejlesszük tehetség-bázisunkat egy erősebb elkötelezettséggel az emberi tőke fejlesztése iránt”. E cél elérése érdekében a nyilatkozatban elkötelezik magukat “a tehetség támogatása és fejlesztése mellett a családunkban, a közösségeinkben és szervezeteinkben. Felkészültünk, hogy ösztönző példák legyünk, elkötelezett mentorok és energikus védelmezői egy nagyobb befektetésnek az emberi alaptőkébe, az etikai fejlődésbe, a tehetségbe és a képességekbe”. Végül, a szöveg felszólít, hogy “az Ágora Talentia 2011 ossza meg az eredményeinket és tapasztalatainkat. Együtt hatással vagyunk”. Ezen felül a nyilatkozat elismerően szól számos európai uniós kezdeményezésről, melyek hozzájárulnak a tudás és tehetség korához. Példaként hozza fel a Kreativitás és Innováció Európai Évét, amelynek célja a figyelemfelkeltés és a tudatosság növelése, a New Skills for New Jobs kezdeményezést, valamint a 2010 lisszaboni célkitűzések felülvizsgálatát. A Navarrai Nyilatkozat egy különlegesen sikeres együttműködési folyamat eredménye Navarra és a Lisszaboni Tanács között. A mai napig több mint 50 európai intézmény és több mint 70 ember csatlakozott hozzá, ezért felhívunk minden egyént és intézményt, hogy tegyen hasonlóképpen, és cselekedjen ezeken a kritikus területeken. A nyilatkozat megtalálható az Ágora Talentia hivatalos honlapján: http://www.agoratalentia.es/index.asp Fordította: CSEKE Bettina Forrás: a Kreativitás és Innováció Európai Évének hivatalos honlapja

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

EACEA ÉS KULTÚRA KERETPROGRAM: JAVÍTOTT PÁLYÁZATI KÉZIKÖNYV, MEGÚJULT HONLAP Az EU Kultúra keretprogramját kezelő Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) az eddigi tapasztalatok és visszajelzések alapján kiegészítette a Kultúra keretprogram 2009 és 2013 közötti időszakra érvényes pályázati kézikönyvét. Az új kézikönyv már az ügynökség megújult külsejű honlapján jelent meg 2009. március 20-án; többek között a projektek kezdőidőpontjával, a műfordítási projektek előfinanszírozásával, a pénzügyi beszámolók auditjával kapcsolatban kerültek frissítések a szövegbe. ÚJ ONLINE PLATFORM AZ UNIÓS PROJEKTEKHEZ Elindították az EU EVE (Espace Virtuel d'Échange) nevű új, online platformját, amely egyebek mellett az aktuális kulturális projektek részleteit és eredményeit tartalmazza. ÖSZTÖNDÍJAK: MIT, HONNAN? Kezdőknek szóló ösztöndíj-kalauzt készítettünk honlapunkra, mivel sokan fordulnak a KultúrPont Irodához utazási, kutatási ösztöndíjakat keresve. Hírlevelünkben rendszeresen jelentetünk meg ösztöndíj-híreket – az ezekből készült aktuális (automatikusan frissülő) válogatásunk szintén honlapunkon érhető el.

MAGYARORSZÁG IS A PEKINGI EUNIC CLUSTERBEN A Balassi Intézet 2009. március közepén csatlakozott a Pekingi EUNIC Cluster alapító okiratához a Pekingi Magyar Nagykövetség oktatási-kulturális szakdiplomatája révén. A EUNIC az Európai Unió tagállamainak kulturális intézeteit tömörítő szervezet, melynek célja, hogy hatékonyabb kulturális jelenlétet biztosítson az intézeti tevékenységek összehangolása útján. AFRIKA-TUDOMÁNYOK EURÓPAI KONFERENCIÁJA Lipcse ad otthont a harmadik alkalommal megrendezendő Afrika-tudományok Európai Konferenciájának 2009. június 4. és 7 között. A konferencia témája Afrika „újrarendezése” lesz. KIHALÁSSAL FENYEGETETT NYELVEK ATLASZA Az UNESCO megjelentette A világ kihalással fenyegetett nyelveinek atlasza című tanulmányának új kiadását. Az egyelőre csak digitálisan elérhető ingyenes kiadványt az Anyanyelv nemzetközi napja alkalmából mutatták be. A nyomtatott változat az elkövetkezendő hónapok során angol, francia és spanyol nyelven lát majd napvilágot.

MAGYARORSZÁG DIÁKSZEMMEL - ALKOTÓPÁLYÁZAT TANULÓKNAK Alkotáspályázatot hirdetett a Szent László Általános Iskola és a Szent László Gimnázium Magyarország diákszemmel címmel. Céljuk Magyarország 2011-es soros EU-elnökségéhez kapcsolódóan olyan honlap létrehozása, amely országunkat a diákok szemszögéből mutatja be, és amelyet a nem magyar anyanyelvűek is böngészhetnek. Beérkezési határidő: 2009. október 31. PÁLYÁZAT KISEBBSÉGI SZERVEZETEK, INTÉZMÉNYEK TÁMOGATÁSÁRA Pályázatot hirdet a MeH Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága a 2009. évi Kisebbségi koordinációs és intervenciós keret igénybevételére. A pályázat célja kisebbségi oktatási, kulturális és tudományos intézmények, kisebbségi önkormányzatok, nonprofit szervezetek önhibán kívüli működési zavarainak elhárítása vissza nem térítendő támogatás formájában. Pályázati határidő: 2009. november 1.

• • • VENDÉGOLDAL • • •

VENDÉGOLDAL

Az Európai Bizottság elnöke üdvözli a

A KultúrPont Iroda híreibđl

tehetségrđl szóló Navarrai Nyilatkozatot

»»

http://create2009.europa.eu/press/ news_archive/news_singleview/news/ president-barroso-welcomes-thenavarra-declaration-on-talent.html

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

• • • VENDÉGOLDAL • • •

FÓKUSZBAN amely épít az egyes célcsoportok szükségleteire, kiterjed a tanítási-tanulási folyamat egyre több szereplőjére, hozzájárul az idegen nyelvek oktatásának és tanulásának fejlődéséhez, biztosítja a tanulók és tanárok tartós motivációját, és új, korábban még nem alkalmazott megközelítési módokat képvisel, akkor Ön jó eséllyel pályázhat az Európai Nyelvi Díjra.

Pályázati felhívások A Tempus Közalapítvány minden, pályázataival kapcsolatos információt, pályázati őrlapot, egyéb dokumentumot térítésmentesen bocsát az érdeklđdđk rendelkezésére, azok kereskedelmi forgalomba nem hozhatók. A Tempus Közalapítvány elđzetes formai bírálatot végez a beadási határidđ elđtt, a formai bírálati határidđre beküldött pályázatok esetében, így a pályázóknak a hivatalos beadási határidđig hiánypótlás keretében lehetđségük van javítani az esetleges formai hibákat. Az elđbírálati határidđk az egyes pályázati formák kiírásában olvashatók. A Tempus Közalapítvány pályázati programjaiban a döntések ellen – sem méltányossági, sem más alapon – fellebezésre nincs lehetđség. Az aktuális pályázati lehetđségekre vonatkozó részletes felhívások, útmutatók és pályázati őrlapok elérhetđek a Tempus Közalapítvány honlapján (www.tka.hu). Kérjük, pályázás elđtt figyelmesen olvassák el ezeket a dokumentumokat!

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

PRIORITÁSOK 2009-BEN: Az Európai Nyelvi Díjra pályázók közül előnyt élveznek az éves prioritások területén működő programok. Az idei évben az alábbi 4 prioritás érvényesül:

A Tempus Közalapítvány pályázatot hirdet az idegen nyelvek oktatása terén mőködđ intézmények számára az

EURÓPAI NYELVI DÍJ

Kultúrák közötti párbeszéd. Projektek, amelyek nyelvi programjaikban képviselik a kölcsönös megértést és odafigyelést a különböző kultúrák között. Ez jelenthet innovatív nyelvoktatási programokat, amelyek a kulturális vonatkozásokra fókuszálnak, és hozzájárulnak az előítéletek leépítéséhez, vagy jelenthet kulturális eseményeket, rendezvényeket, amelyek a nyelvtanulást és a nyelvi sokszínűséget ösztönzik (európai prioritás). Nyelvek és az üzleti élet. Az üzleti élet szereplőinek nyelvoktatási programjai, koncepciói, melyek az üzleti szféra és oktatási intézmények közötti együttműködésre építenek, valamint olyan szolgáltatások és eszközök, amelyek az üzleti szféra szereplőinek igényeit szolgálják ki, vagy bennük a nyelvtudás fontosságát tudatosítják (európai prioritás). Egész életen át tartó tanulást támogató nyelvi programok. Elsősorban olyan nyelvi programok, amelyek elősegítik az autonóm tanuláshoz szükséges stratégiák és technikák elsajátítását, és figyelembe veszik a (nyelv)tanulás szempontjából fontos életkori sajátosságokat (hazai prioritás). Tantárgyközi integráció. Olyan kompetenciafejlesztő programok, amelyek a szaktárgyakat és az idegen nyelvet tanító tanárok együttműködésével valósítják meg a tantárgyközi integrációt (hazai prioritás).

2009

elnyerésére. Az Európai Nyelvi Díj az Európai Bizottság és az Oktatási és Kulturális Minisztérium által támogatott kezdeményezés, amelynek célja, hogy hivatalos elismerésben részesítse az idegen nyelvek tanítása terén megvalósuló, példaértékűnek minősülő és innovatív programokat, folyamatokat az oktatás és képzés bármely szintjén. Az Európai Nyelvi Díjat 1998-ban alapították az Európai Unió tagállamainak kezdeményezésére. Magyarországi pályázók először 2002-ben indulhattak a Díjért folyó versenyben. A nyertes pályázatot benyújtó intézmények és megjelölt partnereik oklevelet kapnak, melyet az Európai Bizottság többnyelvűségi biztosa, valamint az oktatási és kulturális miniszter lát el kézjegyével. Továbbá használhatják az Európai Nyelvi Díj emblémáját céges dokumentumaikon, kiadványaikon. A díjazottak anyagi támogatásban is részesülnek az Oktatási és Kulturális Minisztérium által biztosított keretből. A Díj átadására ünnepélyes keretek között kerül sor Budapesten.

A PÁLYÁZÁSRA JOGOSULTAK KÖRE: Az Európai Nyelvi Díjra jogosult bármely, az európai nyelvek tanítása terén megvalósuló program, függetlenül attól, hogy annak oktatási, képző- vagy továbbképző intézmény, helyi vagy regionális hivatal, vállalat vagy más, Magyarországon bejegyzett szervezet (illetve ezek önálló szervezeti egysége) ad otthont. Az Európai Nyelvi Díj olyan programnak adományozható, amelynek kidolgozása a közelmúltban zárult le, és amelyet a mindennapok gyakorlatában már alkalmaznak, vagy a program gyakorlati alkalmazását még csak tervezik, de azt alaposan előkészítették. Olyan programok, amelyek már korábban befejeződtek, illetve hosszabb ideje futó, valamely intézmény alaptevékenységét képező folyamatok nem kaphatják meg az Európai Nyelvi Díjat. Ha az Ön intézménye olyan nyelvi programot működtet,

A fenti kategóriák nem jelentenek kizárólagosságot a pályázás során, más programok is jogosultak pályázni, amennyiben megfelelnek az Európai Nyelvi Díj egyéb keretrendszerének.

A PÁLYÁZÁS MENETE: Pályázni a Tempus Közalapítványtól igényelt űrlapon lehet. Az űrlap letölthető a TKA honlapjáról (www.tka.hu) vagy kérhető az Információs Irodától (T: 06-1-237-1320, info@tpf.hu). A pályázatokat és azok mellékleteit 6 nyomtatott példányban postán (egy eredeti és öt másolat), és egy elektronikus példányban e-mailen kell benyújtani az alábbi címekre: Tempus Közalapítvány 1438 Budapest 70., Pf. 508. csilla.szabo@tpf.hu

Az e-mailen küldött pályázati anyagnak csak a pályázati űrlapot kell tartalmaznia, a mellékletek elektronikus elküldésére nincs szükség. A postán küldött borítékra kérjük ráírni: „Európai Nyelvi Díj 2009”. PÁLYÁZATI HATÁRIDż: 2009. június 26. (postai feladás dátuma) TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: Tempus Közalapítvány, www.tka.hu » Pályázatok » Díjak » Európai Nyelvi Díj

COMENIUS SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS PEDAGÓGUSOKNAK A PROGRAM CÉLJA: A program célja az oktatók készségeinek fejlesztése, a szakmai kompetenciák javítása nemzetközi környezetben. Az akció 1–6 hetes, intenzív kurzusokon vagy szakmai és módszertani továbbképzési programokon való részvételhez nyújt egyéni ösztöndíjat pedagógusoknak. A Comenius szakmai továbbképzés pedagógusoknak programon való részvétel a 229/2007 (VIII.31) kormányrendelet alapján beszámít a pedagógusok számára kötelező, hétévenkénti továbbképzésbe.

A TOVÁBBKÉPZÉS HELYSZÍNE LEHET: 27 európai uniós tagország 3 EFTA ország (Norvégia, Izland és Liechtenstein) Törökország Magyarországon dolgozó pedagógus magyarországi továbbképzésre nem igényelhet támogatást.

TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK: Általános továbbképző kurzusokon való részvétel Nyelvtanár-továbbképző kurzusokon való részvétel Nyelvtanfolyamon való részvétel Comenius hálózat, Comenius többoldalú együttműködési projekt, LLP nemzeti irodák, illetve a közoktatás terén működő európai egyesület által szervezett olyan rendezvényen való részvétel, melynek programja megfelel az akció célkitűzéseinek Szakmai konzultáció, hospitálás, illetve szakmai gyakorlat egy közoktatási intézményben vagy egy olyan szervezetnél, melynek tevékenysége fontos szerepet játszik a közoktatás területén (civil szervezetek, önkormányzatok, stb.) • • • P Á LY Á Z AT I

FELHÍVÁSOK

• • • 55

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

PRIORITÁSOK 2009-BEN: Az Európai Nyelvi Díjra pályázók közül előnyt élveznek az éves prioritások területén működő programok. Az idei évben az alábbi 4 prioritás érvényesül:

A Tempus Közalapítvány pályázatot hirdet az idegen nyelvek oktatása terén mőködđ intézmények számára az

EURÓPAI NYELVI DÍJ

2009

A fenti kategóriák nem jelentenek kizárólagosságot a pályázás során, más programok is jogosultak pályázni, amennyiben megfelelnek az Európai Nyelvi Díj egyéb keretrendszerének.

FELHÍVÁSOK

• • • 55

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK A PÁLYÁZÁSRA JOGOSULTAK KÖRE: Óvodai nevelők, általános és középiskolai tanárok, iskolaigazgatók, pályaválasztási tanácsadók, szaktanácsadók, oktatási tanácsadók, tantervfejlesztők, iskolával kapcsolatban álló nevelési szakemberek, kirekesztéssel fenyegetett tanulókkal, idénymunkások, vándorló életmódúak gyermekeinek az oktatásával vagy különleges tanulási igényű diákokkal foglalkozó oktatók, akik (a tanári diploma megszerzésétől számítva) szaktárgyukat a pályázat beadásakor már legalább 2 éve tanítják.

PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: A pályázatok bírálata során az alábbi szempontok érvényesülnek: a pályázó a továbbképző intézmény által meghatározott célcsoporthoz tartozzon; a megpályázott téma hasznosítható legyen a pályázó mindennapi munkájában és intézményében; a kiválasztott kurzus jól illeszkedjen egyrészt a pályázó saját szakmai, másrészt az általa oktatott diákok tanulási igényeihez; általános kurzus esetében a pályázó nyelvtudása megfelelő szintű legyen a részvételhez.

A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: Támogatást a tanfolyamdíjra, az utazási és szállásköltségre, valamint olyan más megélhetési költségek fedezésére lehet kérni, melyek a szakmai továbbképzési tevékenységgel közvetlen összefüggésben merülnek fel. A támogatás pontos összege a továbbképzés típusától, időtartamától, valamint a résztvevő tényleges utazási költségeitől függ. A támogatás nem minden esetben fedezi a külföldi tartózkodás teljes költségét. A támogatás részben utófinanszírozású. Nyertes pályázat esetén a továbbképzés megkezdése előtt az elnyert támogatás 80%-át kapja meg a pályázó, a támogatás fennmaradó részét a szerződésben foglaltak teljesítése után kapja meg.

A PÁLYÁZÁS MENETE: A pályázó kiválasztja a számára megfelelő tartalmú tanártovábbképzést, és jelentkezik a továbbképzést szervező intézménynél. A választott továbbképzésen való részvétel pénzügyi támogatásához a pályázatot a Tempus Közalapítvány honlapján megtalálható felhívás alapján kell benyújtani. A pályázatokat 3 példányban (melyből legalább 1 eredeti) – az on-line kitöltést követően – postai úton a Tempus Közalapítvány postacímére kérjük eljuttatni: 1438 Budapest 70. Pf.: 508. A PÁLYÁZAT HATÁRIDEJE: 2009. szeptember 15. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK ÉS PÁLYÁZATI ŰRLAP: Tempus Közalapítvány, www.tka.hu » Pályázatok » Egész életen át tartó tanulás program » Comenius

ünket Lásd kapcsolódó cikk a 20. oldalon » » 56

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

PESTALOZZI PROGRAM TANÁRTOVÁBBKÉPZÉSI SZEMINÁRIUMAI A program hálózati rendszerként működik, a tagországok az Európa Tanács projektjeihez kapcsoló témákban maximum 7 napos szemináriumokat szerveznek, amelyeken a pedagógusok valamennyi tagországból pályázat útján vesznek részt. Ezek a szemináriumok a szakmai tapasztalatszerzés mellett lehetőséget nyújtanak idegen nyelven folyó szakmai munkavégzésre, kapcsolatok kiépítésére, valamint további együttműködések megalapozására is. A meghirdetett továbbképzések az Európa Tanács 47 tagállamában kerülnek megrendezésre. A Pestalozzi programon való részvétel a 229/2007 (VIII. 31.) kormány rendelet alapján beszámít a pedagógusok számára kötelező, hét évenkénti továbbképzésbe.

A PÁLYÁZÁSRA JOGOSULTAK KÖRE: Közoktatási intézményekben, tanárképzésben és tanártovábbképzésben dolgozó pedagógusok. A továbbképzési formában maximum kétévente egyszer lehet részt venni.

PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: a pályázó közoktatási intézményben, tanárképzésben vagy tanártovábbképzésben dolgozik, és a továbbképzés szervezője által megadott pályázói célcsoportba tartozik; a pályázó a szeminárium munkanyelvén vitaképes, a szakmai munkához szóban és írásban önállóan alkalmazza; a pályázó a szeminárium témájáról széles körű szakmai ismeretekkel rendelkezik, a témával nevelő-oktató és/vagy kutató munkája során foglalkozik; a pályázó a szemináriumon szerzett ismereteket pedagógiai szaklapban és/vagy a hazai tanártovábbképzésben ismerteti, és a Tempus Közalapítvány, valamint az Európa Tanács és a rendező fél részére írásos beszámolót készít; az intézmény vezetője a pályázatot támogatja; egy pályázó csak egy szemináriumra jelentkezhet a felso roltak közül.

A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: Az elfogadott pályázók szállás- és étkezési költségeit a fogadó fél fedezi. Az útiköltséget a pályázónak vagy intézményének kell megelőlegeznie, és azt az Európa Tanács a benyújtott beszámoló, útiköltség elszámolás és a kiutazást igazoló csatolt dokumentumok alapján utólag megtéríti.

A PÁLYÁZÁS MENETE: A pályázó kiválasztja a számára megfelelő tartalmú tanártovábbképzést az aktuális kurzuskínálatból, ami megtalálható a honlapon: www.tka.hu » Pályázatok » Pestalozzi program » Pályázati felhívások A kurzusválasztásnál figyelembe kell venni a leírásban megadott

célcsoportot. A választott továbbképzésen való részvétel pénzügyi támogatásához pályázatot a Tempus Közalapítvány postacímére, a megfelelő pályázati űrlapon, 1 példányban kell beadni. A szeminárium munkanyelvén kitöltött pályázati űrlaphoz csatolni kell a pályázó rövid szakmai önéletrajzát (a kurzus munkanyelvén, maximum 2 oldalban) és egy rövid magyar nyelvű ismertetőt a szeminárium témájával kapcsolatosan a pályázó eddigi tevékenységéről és jövőre vonatkozó terveiről. A bírálati rendszer kétlépcsős: a pályázatokat a hazai bírálók értékelik, majd az elfogadásra javasolt pályázatokat továbbítják a szervező intézménynek. A végső döntést a szemináriumot rendező külföldi fél hozza, amelyről a pályázókat közvetlenül tájékoztatja. A hazai szakértői döntésről a pályázókat a Tempus Közalapítvány értesíti. PÁLYÁZATI HATÁRIDż: A pályázat beadása folyamatos TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Tempus Közalapítvány, www.tka.hu » Pályázatok » Pestalozzi program

a részt vevő diákokra, növeli a tanulás és különösen a nyelvtanulás iránti motivációt, hiszen kézzelfogható közelségbe kerülhet az idegen nyelv tényleges, valódi közegben történő használata. A külföldi szakmai gyakorlat révén olyan kompetenciákra tehetnek szert a tanulók, amelyek jelentősen növelhetik munkaerő-piaci esélyeiket. RÉSZT VEVż ORSZÁGOK KÖRE: A program által támogatott szakmai gyakorlatok az Európai Unió tagországaiban, Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben, valamint Törökországban, Horvátországban és Svájcban található cégeknél, vállalatoknál valósulhatnak meg. Pályázatot az alábbi intézmények nyújthatnak be: a Szakiskolai Fejlesztési Program I. vagy II. körében részt vevő szakiskolák; kamarák, munkaadói és munkavállalói szervezetek; kis- és középvállalkozások; a szakképzésben érintett szakmai szervezetek és non-profit szervezetek; települési önkormányzatok. Lehetőség van ún. közvetítő intézmények bevonására is. A közvetítő intézmények a valódi gyakorlati helyet biztosító cégek felkutatásában, a kiutazók felkészítésében, a szakmai gyakorlat szervezésében nyújthatnak segítséget.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS SZAKISKOLAI TANULÓK KÜLFÖLDI GYAKORLATÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁRA A Tempus Közalapítvány kezdeményezésére és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács javaslatára az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 300 millió forintos forrást különített el szakiskolai tanulók külföldi szakmai gyakorlatának megvalósítására. A kezdeményezés a Szakiskolai Fejlesztési Program első vagy második szakaszában részt vevő iskolák tanulói számára támogatja minimum 3, maximum 39 hetes külföldi szakmai gyakorlat megvalósítását.

A PROGRAM CÉLJA: A projektek gyakorlatorientált jellege, a gazdasági kapcsolatok erősödése hozzájárulhat a szakiskolai képzés megújulásához, ösztönzőleg hat mind a projektbe bekapcsolódó tanárokra, mind

TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK: A minimum 3 hetes – maximum 39 hetes külföldi komplex képzési program az alábbi részekből épül fel: Külföldi szakmai gyakorlat (munkavégzés és/vagy képzés) A kiutazó tanulók nyelvi, szakmai, interkulturális és lélektani felkészítése a kiutazást megelőzően és/vagy a kiutazás első időszakában A szakmai gyakorlat értékelése (különös tekintettel a résztvevők készség- és kompetenciafejlődésére), az eredmények és a tapasztalatok feldolgozása és terjesztése

A RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI: A program keretében a Szakiskolai Fejlesztési Program I. vagy II. körében részt vevő szakiskolák szakiskolai képzésben részt vevő tanulói számára lehet szakmai gyakorlatot szervezni. A gyakorlaton 9-13. évfolyamos vagy a 13. évfolyamot a gyakorlat kezdete előtt legfeljebb 6 hónappal elvégzett tanulók vehetnek részt, azonban célszerű a gyakorlatot a magasabb évfolyamok tanulói számára szervezni.

TÁMOGATÁS: A támogatható tételek: programszervezés és monitoring költségek, felkészítési költségek, külföldi megélhetési költségek, biztosítás, utazási költségek. A részletes szabályozást a pályázati űrlap kitöltését segítő kalauz tartalmazza.

• • • P Á LY Á Z AT I

FELHÍVÁSOK

• • • 57

ünket Lásd kapcsolódó cikk a 20. oldalon » » 56

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

• • • P Á LY Á Z AT I

FELHÍVÁSOK

• • • 57

PÁLYÁZATI FELHÍVÁSOK A PÁLYÁZÁS MENETE: A pályázatokat egy nyomtatott (eredeti, aláírt), és két elektronikus példányban, 2 db CD-n vagy DVD-n kell a Tempus Közalapítvány postacímére beküldeni: 1438 Budapest 70. Pf.: 508.

A PÁLYÁZATOK HATÁRIDEJE: 2009. október 2. (a postai feladás határideje)

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK, PÁLYÁZATI ŰRLAP ÉS KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ: Tempus Közalapítvány, www.tka.hu » Pályázatok » Szakiskolai mobilitási program

GRUNDTVIG SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS FELNżTTOKTATÓKNAK AZ ALPROGRAM CÉLJA: Felnőttoktatók szakmai (és nyelvi) fejlődése, valamint az intézmények közti együttműködés és tapasztalatcsere ösztönzése

RÉSZT VEVż ORSZÁGOK KÖRE: Európai Unió tagállamai, az EFTA országok (Izland, Liechtenstein, Norvégia) és Törökország

A PÁLYÁZÁSRA JOGOSULTAK KÖRE: Felnőttoktatással foglalkozó szakemberek

TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK: A pályázattípus felnőtt tanulókkal foglalkozó tanárok, szakértők, tanácsadók, intézményvezetők továbbképzését teszi lehetővé szervezett nemzetközi szeminárium keretében.

PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: A továbbképzés legalább 5 munkanaptól legfeljebb 6 hétig tarthat. A pályázathoz a fogadó fél által kiadott fogadónyilatkozatot kell csatolni. Adott kurzusra azonos időpontban egy intézményből legfeljebb egy fő utazhat. Felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók csak akkor pályázhatnak, ha kifejezetten a felnőttoktatás módszertanát kívánják tanulmányozni, és bizonyítottan folytatnak felnőttoktatói munkát a felsőoktatási képzésen kívül is (tehát pl. a diplomához vezető posztgraduális szinten történő oktatás nem minősül felnőttoktatásnak). A felnőttek számára nyelvet oktatók, lektorátusi nyelvtanárok vagy a közoktatásban dolgozó tanárok nem pályázhatnak szakmódszertani kurzuson való részvételre.

•••

P Á LYÁ Z AT I P AV I L O N •

2009. tavasz

Egy személy legfeljebb 24 havonta kaphat Grundtvig felnőttoktatói mobilitás támogatást, de két támogatható minőségű, azonos pontszámú pályázat közül azt kell támogatni, amelyben a pályázó még nem részesült ilyen támogatásban, még akkor is, ha a 24 hónap már letelt a másik pályázó esetében.

A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: Támogatás a következő költségtételekre igényelhető: utazás, kurzusdíj, megélhetés, egyéb költségek (pl. nyelvi felkészülés). A támogatási összeg felső határa 2000 euró.

A PÁLYÁZÁS MENETE: A pályázatokat Magyarországon a Tempus Közalapítványhoz mint hazai nemzeti irodához kell benyújtani. A pályázatok bírálatát a nemzeti iroda által megbízott szakértők végzik, a nyertes pályázókkal a Tempus Közalapítvány köt szerződést, és a támogatás átutalását is a Tempus Közalapítvány végzi. A pályázatok elkészítése egy internetes felület segítségével történik, a pályázatok on-line és nyomtatott verzióban is beérkeznek.

PÁLYÁZATI HATÁRIDż: 2009. szeptember 15. (2010. január 1-je és 2010. április 30-a között megvalósuló tanulmányutakra) TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Tempus Közalapítvány, www.tka.hu » Pályázatok » Egész életen át tartó tanulás program » Grundtvig

GRUNDTVIG LÁTOGATÁSOK ÉS CSERÉK AZ ALPROGRAM CÉLJA: Felnőttoktatók szakmai (és nyelvi) fejlődése, valamint az intézmények közti együttműködés és tapasztalatcsere ösztönzése

PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: A tanulmányút legalább 1 naptól legfeljebb 12 hétig tarthat. A pályázathoz a fogadó fél által kiadott fogadónyilatkozatot kell csatolni. Tanulmányutakon, melyek alapja egy egyénileg kidolgozott munkaprogram, legfeljebb két fő vehet részt azonos időpontban azonos munkaprogrammal. Meghatározott programmal rendelkező kurzusok esetén (pl. konferenciák) adott kurzusra, azonos időpontban egy intézményből legfeljebb egy fő utazhat. Felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók csak akkor pályázhatnak, ha kifejezetten a felnőttoktatás módszertanát kívánják tanulmányozni, és bizonyítottan folytatnak felnőttoktatói munkát a felsőoktatási képzésen kívül is (tehát pl. a diplomához vezető posztgraduális szinten történő oktatás nem minősül felnőttoktatásnak). A felnőttek számára nyelvet oktatók, lektorátusi nyelvtanárok vagy a közoktatásban dolgozó tanárok nem pályázhatnak szakmódszertani kurzuson való részvételre. Egy személy legfeljebb 24 havonta kaphat Grundtvig felnőttoktatói mobilitás támogatást, de két támogatható minőségű, azonos pontszámú pályázat közül azt kell támogatni, amelyben a pályázó még nem részesült ilyen támogatásban, még akkor is, ha a 24 hónap már letelt a másik pályázó esetében.

RÉSZT VEVż ORSZÁGOK KÖRE: Európai Unió tagállamai, az EFTA országok (Izland, Liechtenstein, Norvégia) és Törökország

PÁLYÁZATI HATÁRIDż: 2009. szeptember 15. (2010. január 1-je és 2010. április 30-a között megvalósuló tanulmányutakra)

A PÁLYÁZÁSRA JOGOSULTAK KÖRE: Felnőttoktatással foglalkozó szakemberek

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Tempus Közalapítvány, www.tka.hu » Pályázatok » Egész életen át tartó tanulás program » Grundtvig

TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK: A pályázattípus felnőtt tanulókkal foglalkozó tanárok, szakértők, tanácsadók, intézményvezetők továbbképzését teszi lehetővé konferencián való részvétel vagy egy külföldi felnőttoktatási intézményhez történő látogatás keretében.

GRUNDTVIG ELżKÉSZÍTż LÁTOGATÁSOK AZ ALPROGRAM CÉLJA: A Grundtvig előkészítő látogatás pályázati forma célja a partnerkeresés, illetve az ismert partnerekkel való projekttervezés és közös pályázatírás elősegítése.

RÉSZT VEVż ORSZÁGOK KÖRE: Európai Unió tagállamai, az EFTA országok (Izland, Liechtenstein, Norvégia) és Törökország

A PÁLYÁZÁSRA JOGOSULTAK KÖRE: Olyan szervezetek jogosultak Grundtvig előkészítő látogatásra pályázni, melyek az előkészítendő projekt pályázat beadására jogosultak.

TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK: A Grundtvig előkészítő látogatás támogatás felhasználható partnerkereső szemináriumon való részvételre vagy már ismert partnerekkel való egyszeri, rövid találkozásra a pályázat (Grundtvig Tanulási kapcsolat, Grundtvig időskorú önkéntes projekt, Grundtvig Többoldalú projekt, Grundtvig Hálózat, Grundtvig Kiegészítő tevékenységek) beadása előtt.

PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: Egy projekt előkészítéséhez egyszer lehet előkészítő látogatás támogatásra pályázni. Az esetek túlnyomó többségében egy szervezettől egy kiutazó részvétele támogatható (kivétel lehet a pályázatban részletesen indokolt speciális igény). A TÁMOGATÁS MÉRTÉKE: maximum 1000 euró

A PÁLYÁZÁS MENETE: A pályázatokat Magyarországon a Tempus Közalapítványhoz, mint hazai nemzeti irodához kell benyújtani. A pályázatok bírálatát a nemzeti iroda végzi, a nyertes pályázókkal a Tempus Közalapítvány köt szerződést, és a támogatás átutalását is a Tempus Közalapítvány végzi. PÁLYÁZATI HATÁRIDż: folyamatos, legalább 8 héttel a tervezet kiutazás előtt

A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK HELYE, MÓDJA, TOVÁBBI INFORMÁCIÓK: Tempus Közalapítvány, www.tka.hu » Pályázatok » Egész életen át tartó tanulás program » Grundtvig

• • • P Á LY Á Z AT I

FELHÍVÁSOK

• • • 59