Magyarország híres épületei
Országház Budapest Az Országház, más néven a magyar parlament túlzás nélkül az egyik, ha nem a legismertebb magyar épület. Dunaparti képe milliószor bejárta már a nagyilágot, és számos alkalommal hivatkoznak rá úgy mint a modern európai építészet egyik fontos alkotása, Budapest, és tágabb értelemben Magyarország emblematikus épülete, jelképe. Már az 1830-as években felmerült az igény egy új épületre a parlament számára, de a költségek miatt elnapolták a döntést. Később a forradalom és az utána következő évtizedek hangulata fagyasztotta be a témát, majd az 1880-as években újra napirendre került az országház ügye. Végül 4 pályaművet fogadtak el, amelyek közül Steindl Imre neogótikus tervét sorshúzással választották ki. Az építkezésnek eredetileg a milleneumi évre kellett volna hogy befejeződjön, de ez csak részben sikerült. Ugyan 1894-ban már felavatták, és 1896-ban
4
a nagyközönség előtt már mint kész épület állhatott, a kisebb munkálatok elhúzódtak 1904-ig. Az épület teljes befejezését Steindl Imre már nem élhette meg. 5 héttel korábban elhunyt. A neogótikus, eklektikus stílusú épület valóban impozáns látványt nyújt. Az égbetörő csúcsos tornyai, a vertikális vonalak, ablakok szigorú ritmusa mozgalmassá, másfelől pedig előkelővé varázsolják az épületet. Központi kupolája a leghangsúlyosabb eleme azonban már nem teljesen gótikus hagyományú. Az Országház elrendezése, térkihasználása ugyanis jobban hasonlít a barokk elrendezéshez – ennek az eleme a központi kupola, és többek között a szimmetrikus elrendezés is. A szimmetriát egyfelől a stílus, és Seindl Imre szépérzéke diktálta, de volt egy egészen praktikus magyarázata is. A tervezés idején a magyar parlament kétkamarás volt, így külön terem kellett az alsóháznak és a felsőháznak. Ezek egymásnak szinte tükörképei, egy jelentős különbséget szokás felhozni, miszerint az alsóház terméhez vörös, míg az arisztokrácia tagjait felvonultató felsőház terméhez kék színű dísz szőnyeg vezetett. Ma a parlament az egykori alsóház termében (déli szárny) tartja üléseit, míg a felsőházi termet ritkán használják, például kongresszusok, előadások alkalmával. Ez a terem látogatható a nagyközönség számára is. Kikötés volt, hogy az épülethez csak magyarországi építőanyagot használjanak –
Az épület Kossuth tér felőli oldala a többet használt, kvázi főhomlokzat, pedig a Dunára néző homlokzat díszesebb. Eredetileg ez a főhomlokzat, és szoktás is reprezentatív célokra használni.
ezzel is mutatva, hogy ez a magyarság háza. (Ekkor persze még a Magyar Királyság trianon előtti területéről beszélünk, így jóval könnyebb volt megfelelő márványt, mészkövet egyéb építőanyagot találni. Egy kivétel mégis akad, a díszlépcső 6 hatalmas – egyenként 6 m magas – márvány oszlopait Svédországból hozatták. Az Országház legmagasabb pontja természetesen a kupola csúcsa, 96 m magas, utalva a honfoglalás évére. Ugyenezért a főlépcső fokainak száma is 96. Az elkészült épület nem aratott osztatlan sikert. Sokan felrótták Steindl Imrének, hogy az erőteljes gótikus hatás indokolatlan. Ez a stílus ugyanis valóban nem köthető erőssen a magyarsághoz, használatát egy ilyen szimbolikus épülethez nem magyarázza semmi. (Steindl erre azt a választ adta, hogy mindenképp időtálló stíluselemeket akart használni, amelyek az évszázadok alatt már bizonyították, hogy nem csupán múló divatelemek.)A sok helyen túlburjánzó, lüktető és zsúfolt belső dekorációt is többen zavaróan soknak érezték. Mára az Országház egyértelműen a népszerű és szeretett magyar épületek egyike határon innen és túl. A belső termek dekorációja 22-23 karátos aranyfóliázást is használtak. A felhasznált arany összsúlya 40 kg. A könnyen felismerhető neogótikus elemek és a barokk stílus jegyein túl legnagyobb hatással a neoreneszánsz érződik Steindl alkotásán. Az épület 268 m hosszú és 123 m széles. Magassága 96 m.
5
Budavári palota Budapest A budai Várhegyen áll az ország egykori legfontosabb vára, a Budai vár. Az évszázadok alatt sokat szenvedett épületegyüttes mára teljesen átalakult. Az egykori vár és környéke mára mint várnegyed éli tovább békés napjait, de az egykori palota ma is impozáns palotaként uralja Buda látképét. A Dunára néző palota önmagában is gyönyörű, ám tágabb környezetével ha lehet még teljesebb a kép. Nem véletlen tehát, hogy a város egyik legtöbbet fotózott épületéről beszélünk. És ha még hozzágondoljuk, hogy milyen lehetne a palota... A mai épület ugyanis nem túl öreg. A palota ugyanis a második világháborúban szinte megsemmisült, csak a homlokzatok egy része vészelte át a komoly harcokat viszonylag jó állapotban. (A palota volt a német hadsereg főhadiszállása, és a végső harcokra is itt rendezkedtek be a védők.) Elpusztult a tetőzet, a környező épületek (lovarda, királyi istálló, őrség épülete), és szinte a teljes A kapuőrző oroszlánok Fadrusz János alkotásai (1901-1902)
belső elrendezés, sok helyen még a falak is. Sokáig kérdéses volt az is, hogy lesz-e elég pénz a palota rekonstruciójára. A világháború után egy kommunista országban nem szívesen költöttek súlyos pénzeket a kizsákmányokló arisztokrácia jelképére – osztályharc, ugye. Még a teljes bontás is felmerült, végül mégis megmentették az épületet (Szóba jött az is, hogy pártközpontot, vagy államigazgatási központot rendeznek be a palotában). Az újjáépítés alapja a 18. századi kisebb méretű barokk palota volt, amelyet a 19-20. század fordulóján (a milleniumi ünnepségekkel kapcsolatban) jelentősen kibővítettek. Ekkor épült fel a Dunától legtávolabbi Krisztinavárosi szárny (ma a Széchenyi Könyvtár) Ybl Miklós tervei alapján, majd a mester halála után Hauszmann Alajos folytatta a bővítést. Ő jelentősen megnövelte e Duna felőli homlokzatot, új szárnyakkal is bővítve azt. Ez azépület pusztult el szinte teljesen, de mintául szolgált az újjáépítéshez, amire egészen a 60-as évekig kellett várni. Az elgondolás az volt, hogy minél többet meg kell őrízni a homlokzatok eredeti kialakításából –ez többé kevésbé sikerült is. A kőmunkálatok viszonylag stílushűen követik a korabelimintákat, de például a magas költségek miatt az ablakokat egyszerű, modern táblákra cserélték. Sajnos az eredti tetőzetet sem sikerült újjávarázsolni, így egy sokkal egyszerűbb, puritánabb teteő fedi a palotát. A belső terekkel még nagyobb volt a baj. Mára csak fényképekbőlismerjük az egykori pompázatos, rokokó lakosztályokat, dísztermeket. Az újjáépítés során már tudatosan az új funkciókhoz igazodó, modern belsőket alkottak meg. A palotát ugyanis múzeumnak és kulturális könyvtárnak szánták, pedig volt ami menthető lett volna. Az egykori A kép bal oldalán láthatjuk a Széchenyi Könyvtár tömbjét
6
vártemplomot teljesen elbontották. Kapóra jött azonban az eredeti palota pusztulása abból a szempontból, hogy az újjáépítés előtt jelentős régészeti feltárásokat tudtak végezni, számos középkori emléket felszínre hozva, amelyek ma is hirdetik a palota hosszú és viszontagságos történelmét. Az épületegyüttes Duna felőli homlokzata 5 egységre osztható. Északról haladva az első négy egységet a Magyar Nemzeti Galéria tölti ki. Az első elem egy sarokelem, előtte a halászó fiú teraz, és a kovácsoltvas kapuzat a Szent György tér felé. Ezután délre haladva egy előretörő rizalit áll, majd a tümpanonos főbejárat a kupolával. Eredetileg ez volt a palota északi sarka, és csak Ybl Miklós munkássága alatt épül fel a két északi szárny. Előtte állt az egykori Habsburg lépcső (szintén Ybl alkotása), sajnos elpusztult a világháborúban, de tervbe van véve az újjáépítése. A palota főbejárata egyben a Nemzeti Galéria Dunára néző homlokzatán van. Itt áll Savoyai Jenő lovasszobra (Savoyai-terasz). (Eredetileg egy Ferenc József szobor állt volna itt, de épp volt egy megvásárolható Savoyai szobor Róna József műtermében.) A főbejárat déli oldalán egy újabb előretörő rizalit áll. Az ötödik egység egy visszább húzódó sarokelem, ez már a Budapesti történeti múzeum otthona. A homlokzat mögött áll a Krisztinavárosi tömb zárt udvarával, itt találjuk az Országos Széchenyi Könyvtárat. A zárt udvar – másnéven Oroszlános udvar – a palota egyetlen zárt udvara. A palota nyugati homlokzatához, a Széchenyi Könvtártól ugye északra áll a Hunyadi udvar a hírs Mátyás-kúttal, és a lovát szelidítő csikós szobrával.
A Mátyás-kút Stróbl Alaljos alkotása, Mátyás királyt ábrázolja, amint álruhában vadászik. A nyitott Hunyadi udvar déli felén áll.
A hatalmas kapuzat a palota nyugati homlokzatához kapcsolódik, és a Hunyadi udvart köti össze a zárt Oroszlános udvarral. Tervbe van véve a palotatovábbi rekonstrukciója. A cél minél több eredeti elem visszaállítása.
7
Mátyás templom Budapest A budavári Nagyboldogasszony-templomot sokan csak Mátyás-templomként ismerik. Ez Budapest egyik legrégebbi szakrális épülete, ráadásul is él és virul. A templom alapításáról kevés biztosat tudunk. Minden bizonnyal már állt itt valamilyen templom a tatárjárás előtt (egyesek szeritn I. István alapította). A megsérült épület helyére IV. Béla emeltetett impozáns, új templomot a tatárjárs utáni években. A hosszan elhúzódó építkezés 1255-69 között történt. Ekkortájt sok építőmester érkezett nyugatról, hiszen a tatárok álltal elpusztított országban igen sok volt a munka. Kezdetben háromhajós bazilikális elrendezésű volt. Mesterei francia építészek lehettek, de az építkezés második felében már több német hatás érződik rajta. A 14. században átalakították a templomot. A korábbi bazilikális elrendezés helyett csarnoktemplommá alakították, tehát az oldalhajók mennyezetének magasságát a főhajó mennyezetéig emelték. A megnövelt magasságú külső falakon újabb sor ablak kapott helyet, így a belső tér is sokkal világosabbá vált. A mellékszentélyek is meghosszabbodtak, és nyolcszögletű lezárást kaptak, tovább növelve a templom tömegének hullámzását. Az átalakítások után a Mátyás-templom az érett magyar gótika legszebb alkotásává vált. A csipkézett kődíszítések, az égbeszökő A templom kialakítsát nagyrészt Schulek Frigyesnek köszönheti, aki sok neogótikus elemmel toldotta ki a sérült részeket. A templom tetejét fedő 150 ezer zsolnay cserép már a 2004-ben kezdődő felújítás alkalmával került a tetőre.
8
A kisebb, északi torony csúcsa Schulek Frigyes munkája.
III. Béla és felesége, Antiochiai Anna szarkofágja 1898-ben került a templom északi kápolnasorába.
A Szent László-kápolában a híres Szent László herma másolata látható
ablakok, támfalak rendszere a gótika hazájában, Franciaországban is megállná a helyét. A névadó I. Hunyadi Mátyás legfontosabb beruházása a hatalmas déli torony volt. Bár Mátyást mindenki a reneszánsz királyként ismeri, itt még ő is ragaszkodott a gótikához. Mátyás természetesen két tornyot rendelt a templomhoz, amely korabeli metszetek szerint el is készült. hamarosan azonban elpusztult, mikor a törökök bevették a várost. Ekkor bontották le a megsérült tornyot, illetve több környező épületet. Az eredeti tetőszerkezet is megsemmisült. A templomnak azonban megkegyelmeztek a hódítók (pedig Buda összes templomát lerombolták), és benne mecsetet alakítottak ki a berendezés eltüntetésével. A következő századokban komoly átalakításokat végeztek barokk stílusban. Oldalhajóihoz újabb épületeket ragaszstottak, így a templom megjelenése valójában eljelentéktelenedett. Végül Schulek Frigyes volt az, aki meglátta a Mátyás-templomban az egykori gótikus pompát. Lebontotta a hozzá kapcsolódó épületeket, és a kiszabadított templom testét újra gótikus stílusban építette újjá. Sok helyen az eredeti kialakításnak már nyomait sem találta, ott új, neogótikus elemeket alkalmazott. Ahol csak tehette, mindenhol a legrégebbi mintát követe, így a mellékoltárok 14. századi sokszög záródását is visszabontatta, felépül viszont az új Szent-István kápolna. A templom belseje is ekkor nyeri el különös és geyedi képét. Lotz Károly és Székely Bertalan felügyelte munkákban az eredeti mintaszerű festést alapul véve azt a magyar ősi és népi motívumokkal egy gazdagon illusztrált, szeces�sziós belsőt alkottak, sok freskóval, amit a fent említett művészek alkottak. A különös belső a mai napig megkülönbözteti a világ többi gótikus katedrálisától. A II. világháborúban súlyos károk érték, és már a bontási engedélyt is kaidták az épületre. Később mégis megmentették, így mára újra régi pompájában ragyog. A szecessziós belső a rengeteg aranyozással és a klasszikus mintákkal nagyon különleges hangulatot képes a falak közé varázsolni.
9
Nemzeti színház Budapest Az elmúlt évszázadban a nemzeti színház társulata többször költözött. Egy új, végleges szníházépület igénye nagyon régi, és már az 1960-as években pályázatot írtak ki a tervezők számára. Azután többször újra napirendre került a dolog, míg végül 1998-ban elkezdődtek a munkálatok – akkor még más helyszínen. Ugyanebben az évben azonban a kormányváltást követően új helyszínt jelöltek ki, és új tervpályázatot írtak ki. Végül mégsem a győztes pályázatot fogadták el, hanem – kisebb nagyobb botrányok közepette – Siklós Mária terveit. Az új épület a Duna partján áll, az egykori elmaradt Expo területén. Modern megjelenésében a mészkő és a halványzöld üvegfelületek kapták a legnagyobb hangsúlyt, kevesebb bronz kiegészítéssel. Az épület tömbje kettős, egy négyzst és egy kör alaprajzú rész találkozik. A színház környezete is a koncepció szerves része. Már a főbejárat előtt egy stilizált hajóorr áll, így a színház mintha maga lenne a hajó. A hajóorr előtt sekély díszmedence, benne az egykori nemzeti színház Blaha Lujza téri épületének homlokzatát utánzó dombormű. A kertebn a Duna felől szabadtéri
10
színpad is van, illetve szoborpark, és egy zikkurat formájú kiállítóterem. A főbejárat félköríves üvegfelület, két oldalt hatalmas pilonokkal. A bejárat felett a kilenc múzsa szobra látható. Belül 4 előadó terem is várja a nézőket, illetve profi hangstúdió, könyvtár, archívum és számos kiszolgáló egység, próbaterem. Az első előadást 2002 március 15-én tartották. Ez Az ember tragédiája volt.
MÜPA Budapest A MÜPA, vagyis korábbi nevén a Művészetek Palotája ma Budapest egyik legismertebb kulturális intézménye, előadóterme, kiállítóterme, a kultúra – azon belül is a zene, színház és a vizuális művészetek – kedvelőinek találkozási pontja. A formabontó épület 2002 és 2005 között épült Zoboki Gábor tervei alapján. Szemben a Nemzeti színházzal, a Rákóczi-híd lábánál igazi színfoltja lett a városnak – különösen esti kivilágításban. Az épület külsejét az egyszerű vonalak jellemzik, Kőből kirakott falain díszítőelemet nem találunk, leszámítva a színes csíkokért felelős világítótesteket, amelyek fénye éjszakánként teljesen megváltoztatja az épület megjelenését. Az előcsarnok üvegfala nagyon jó rálátást nyújt a Dunára illetve sinte össze is köti a várost és a MÜPA termeit. Nyitottság, őszinteség érződik az épület kialakításából. Az épület három fő egységből áll. A nyuagti szárnyban kapott helyet az önálló Ludwig Múzeum, középen a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (ennek akusztikája világhírű, az egyik legjobb Európában). A keleti szárnyban pedig a Fesztivál Színház található a több mint 700 nm-es színpadával. A Müpa állandó lakói: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, Énekkar és Kottatár, a Ludwig Múzeum és a Nemzeti Táncszínház. Az épület, és a mögötte álló szervezet célkitűzése, hogy a modern eddig nem látott formában és minőségben kínálja. Ez az elgondolás Közép-Európában egyedülálló létesítményt szült. 2006ban kulrúrális kategóriában elnyerte az épületek oscar-jaként emlegetett FIABCI díjat.
11
Vajdahunyad vára Budapest Budapest sok emblematikus épülete újjult meg az 1896-os milleniumi ünnepségekre. A Vajdahunyad vára, illetve pontosabb nevén a Történelmi Épületcsoport azonban új építkezés volt. A helyet adó Városliget már akkor a budapestiek közkedvelt parkja volt, így a milleniumi év alkalmából itt építették fel a magyar történelem egyes korszakait bemutató különálló épületeket. A rövid rendelkezésre álló idő miatt az első építkezés nagyrészt fából valósult meg, és talán még az építtetők is meglepődtek a park sikerén. Eredetileg ugyanis minden épületet ideiglenesnek terveztek. Már a pályázati kiírásban is szerepelt, hogy az ünnepi
év után el kell bontani minden, és gondoskodni kell a parkosításról (Az építkezések miatt 800 fát kellett kivágni.) Az épületcsoport hatalmas sikert aratott. Olyan népszerűvé vált, hogy az épületcsoport fennmaradása mellett döntött a városvezetés. A vizes talaj azonban addigra nagyon kikezdte a fa alapzatokat, így nem maradt más hátra, mint 1904 és 1908 között a fa épületeket kőre cserélni. A tervező Alpár Ignác és Schickedanz Albert volt. Az épületek tehát egyfelől nem valódiak, bár legtöbbjük létező minta alapjánkészült el. Sok esetben azonban egy épülethez több mintát használtak fel, így például a román kort bemutató templom (ami amúgy valódi, felszentelt templom) kapuzatát a Jáki apátság templomáról másolták, míg alaprajza a lébényi templomé. Anonymus, az ismeretlennevű magyar történetíró szobra a Városligetben. Jó párosítás az Árpád-házi mester és a korát felelevenítő épületek közelsége. Az épület előtt áll a sekély és mesterséges Városligeti-tó. Télen a korcsolyázók, nyáron a csónakázók veszik birtokba. A tavon átvezető híd, és a monumentális kapuzat (amelynek a vasrácsozata csupán díszítőelem) igazán elvarázsolja a látványt.
12
A Mezőgazdasági Múzum ma is értékes kiállítási anyaggal bír. Ilyen például a trófeák gyűjteménye.
Az épületcsoport az alábbi épületekből áll: A román kort hivatott bemutatni a fent említett Jáki-kápolna, a Kerengő, Auditórium, a 37 m magas Kínzótoronyés a Lovagvár, a Tompa-torony, az Oroszlános kőhíd, a Hidaskapu, a Segesvári bástyatorony. A közli Palotarész Anjou-kori vegyes stílusú. A gótikus stílust jeleníti meg a Nyebojsza-torony (vajdahunyadi torony másolata), a Hunyadi-loggiák (a vajdahunyadi várudvar alapján), a Lovagterem, a csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélye (kicsinyített másolat), a Dómhomlokzat, a Hunyadi-udvar és az Apostolok tornya (a segesvári vár tornyának másolata). Reneszánsz elemeket is találhatunk: Katalin-bástyatorony, a Német-homlokzat német reneszánsz stílusú, a Német-torony pedig 50 m magas, toronysisakja hagymakupolás. Az alacsony Francia-torony korai francia reneszánsz stílusban épült. Reneszánsz-barokk stílusban fel a Magyar Mezőgazdasági Múzeum épülete Az épületekben eredetileg a millenium évével összefüggő kiállítások helyszínei voltak. A mezőgazdasági múzeum is csak az újjáépítés után költözött ide. A II. világháborúban pusztult el az eperjesi Rákóczi-ház és a lőcsei óratorony másolata.
Maga az épület nem hű mása az erdélyi várnak, de eltérő funkciója és környezete miatt nem is lehet. Részleteiben viszont igen jól másolja azt. Jáki-templom
A belső udvaron látszik igazán jól az egymés mellé helyezett különböző stílusok kavalkádja.
13
Hősök tere Budapest Az Andrássy út végén áll a főárosunk legnagyobb tere, amely gyakorta ad otthont kiemelt nemzeti ünnepségeknek, gyűléseknek. Ez a Hősök tere, közepén A magyar hősöket felvonultató szobrokkal és a milleniumi emlékművel. A tér – oly sok más budapesti épülethez hasonlóan – az 1896-os ünnepi évre készült. Korábban egy termál kút ált itt, amely elfedve ugyan de ma is megtalálható. A tér központjában áll a milleniumi emlékmű, melynek központi eleme a 36 m magas oszlop, tetjén pedig Gábriel arkangyal 5 m magas szobra. Gábriel egyik kezében a magyar koronát, másik kezében kettős keresztet tart, utalva I. István mondabeli álmára. Az oszlop talapzata körül a honfoglaló magyar vezérek szobrai láthatóak, a tér belseje felé természetesen a vezér, Árpád szobra áll. Csak 1929-ben került a szobrok elé a hősök emlékköve, amely igen különleges, hiszen nem emlékmű, senem stilizált sír. Egy monolit, amelynek funkciója, hogy az országért életét adó katonák előtt emlékezhessünk. (Ez eredeti kő elpusztult a II. világháborúban.) A központi csoport jobb és bal oldalán is félköríves oszlopsor áll, 7-7 szoborral. Az oszlopsor magassága 13 m, és a teljes mű hossza 85 méter. A bal oldali oszlopsor szobrai: I. (Szent) István, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos. A jobb oldali szobrok: Hunyadi János, I. (Hunyadi) Mátyás, Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos. A bal oldali oszlopsor tetején a külső végén a munka és jólét, a belső végén pedig a háború allegórikus szobra áll, míg a jobboldali oszlopsor belső végén a béke szobra, kívül pedig a tudás és dicsőség szobra kapott helyet. Az emlékmű nem készült al a milleniumi ünnepségre, hanem csak 1906-ban fejezték be. Ekkor a jobb oldali oszlopsor még egészen máshogy nézett ki, hiszen alig múlt el néhány évtizede a szabadságharc, Kossuth 1894ben halt meg száműzetésben, élete utolsó percéig küzdve a Habsburg fennhatóság ellen. A magyar forradalmárok helyett eredetileg Habsburg-házi királyok álltak: I. Ferdinnd, III. Kroly, Mária
14
A központi oszlop talpazata körül álló hét vezér szobrai, élükön Árpáddal.
A háború allegórikus szobra a bal oldali oszlopsor belső végén.
Terézia, II. Lipót és Ferenc József. A Habsburgokat végleg a II. világháború utáni időkben távolították el (elsőre 1919-ben is voltak Habsburg-ellenes szoborcserék. Sőt, 1919-ben még Marx 7 m magas szobra is állt itt.). A tér jobb és bal oldalán áll a Műcsarnok és a Szépművészeti múzeum. Oszlopsoros, tümpanonos épületeik szépen keretezik a milleniumi emlékművet. A két épület és az emlékmű tervezője Schickedanz Albert volt, az eredti szobrok pedig Zala György munkái.
Bálna Budapest A régi és az új tökéletes szintézise a Duna-parti Bálna, vagy korábbi nevén CET, esetleg Budapest Bálna. Az épületen azonnal látszik mi volt a koncepció. Ahelyett, hogy az 1881-ben épült egyszerű raktárakat lerombolták volna, inkább alapul vették egy igazán merész, de annál látványosabb és eredetibb új épülethez. A két, párhuzamosan futó raktárépület ugyanis a Bála megalkotása előtt jellegtelen, erősen leromlott állapotban csúfították a Duan partját, éppen csak a bontásra vártak. A két épület közé felhúzott üvegablakos átriummal azonban egészen új értelmet nyert a létük. Többé már nem raktárak, hanem a velünk élő múlt átértelmezett emlékei. (Persze a téglából rakott raktárépületeket is komolyan meg kellett erőasíteni vasbeton elemekkel, hogy elbírják a komoly súlyú héjazatot.) A Bálna tervezője Kas Oosterhuis holland építész és Lénárd Ilona vezette iroda volt, az építkezések 2009-2011 között történtek. Az acélvázas összekötő átrium héjazatát háromszögekből alakították ki, melyek egy része ablak, egy része nem, így a háromszögek játéka nemcsak kívülről, de belülről is látványos. A beszűrődő napfény átjárja az épületet, meghatározva annak alaphangulatát. Funkcióját tekintve a Bálna találkozási pont, kulturális és gasztronómiai központ, a kínálat pedig egyre bővül. Bár az indulás nehéz volt, lévén Budapest nem túl forgalmas helyén áll, ma már bizakodóbbak a bérlők, és a budapestiek is kezdik megszokni a hatalmas, partravetett édesvízi bálnát.
15
Halászbástya Budapest A Halászbástya valóban a Budai vár védelmi rendszerének része volt, de – ahogyan azt lehetett gondolni a cifra bástyákat látva – nem ebben a formában. Az eredeti várfalak és a bástyák jelentősen megsérültek a történelem folyamán (de hányszor!), így a milleniumi évre mindenképp fel kellett újjítani a területet. Ekkor Schulek Frigyes vette kezébe a dolgokat, aki ekkor a szomszédságban álló Mátyás-templomot is teljesen felújította. Az új bástyák és falak persze már nem védelmi funkciókkal épültek, sokkal inkább egy impozáns, kirándulásra és sétára alkalmas neoromán, eklektikus közeget szerettek volna teremteni as Mátyás-templom köré. A bástya két félre – északi és déli – tagolható. A hegyesszögben álló falak még az eredeti, katonai célú bástyák vonalát követi. A két szakasz között díszlépcső vezet fel.Mind az északi, mind a déli szakasz 3-3 bástyát is magában foglal. A legnagyobb egyben legismertebb bástya az északi középső bástya (a többi jellegében és méretében közel egyforma, jóval kisebb) . A falakon belül folyosókat is találunk, illetve a déli szakasz udvarán áll Szent István király lovasszobra, illetve az udvar már átöleli a Mátyás-templomot. További szobrok: Hunyadi János, Julianus barát, Sárkányölő Szent György. A falak belsejében futó folyosók Az északi oldal középső bástyája (képen jobbra) lényegesen nagyobb a többinél. Sokan tévesen csak ezt a tornyot értik a Halászástya elnevezés alatt.
16
Szent István szobra a déli bástya udvarán.